Szuperszámítógép a PTE-n A PTE kutatói eddig is használhattak szuperszámítógépet

Univ-01.qxd

2010.12.03.

15:12

Page 1

Ajánló Can you hear it? Whispering, talking, shouting, yelling – the brand new Kodály Centre sounds absolutely perfect. It has been measured. It is better than any other music-centre in Hungary. Test it with Al Di Meola! PAGE 15

Pucc? Az Erasmusosok kicsit korai zárópartival ünnepelték meg, hogy együtt csinálhatták végig ezt a félévet. A vizsgaidõszak mellett a nagy bulik idõszaka ez. Te kiöltözöl miattuk? És ha vizsgázni mész? 2., 3., 16. OLDAL

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA – MEGJELENIK KÉTHETENTE

UNIFACE Virtuális egyetemi közeget ajánlunk maffia, tehenek és kapálgatás helyett: a játékkal nyerhetsz is, könnyebben megismerheted a PTE-t és még barátokra is szert tehetsz – akár kint vagy akár bent. Lájk? 11. OLDAL

XI. ÉVFOLYAM 14. SZÁM – 2010. DECEMBER 6.

Beleszólunk Új felsõoktatási törvény van készülõben, amely a hallgatók, oktatók, dolgozók, valamint az öszszes magyar felsõoktatási intézmény életét alapjaiban megváltoztathatja. Az események kiindulópontját jelentõ, országosan egyedülálló interaktív vitafórumot Bódis József rektor november 12-én indította el azzal a szándékkal, hogy a Pécsi Tudományegyetem oktatói, polgárai elsõ kézbõl értesülhessenek a törvénytervezet aktuális történéseirõl, és egyben maguk is részt vehessenek az egyetem életérõl, jövõjérõl szóló diskurzusban.

Szuperszámítógép a PTE-n 10 trillió szorzás másodpercenként – erre is képes a januárban a PTEre érkezõ szuperszámítógép. A szerkezet többek közt az elméleti kémia és fizika, a molekulamodellezés, meteorológia, az orvostudomány, a genetika, az informatika a mérnöki tudományok és a mûvészetek területén használható különbözõ feladatokra. ANDA Zsófia írása

A PTE kutatói eddig is használhattak szuperszámítógépet – de csak külföldi együttmûködés keretében, más egyetemek, szervezetek segítségére szorultunk. Pécs mellett Szegeden és Debrecenben is lesz szuperszámítógép, a hozzáférést a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézettõl kell igényelni. A pécsi felhasználók feladatai prioritást élveznek a pécsi rendszeren, de azt bármely magyar kutató használhatja – ugyanígy a szegedi clustert és a debreceni MPP architektúrát is. Az elérés az akadémiai hálózat bármely gépérõl lehetséges lesz (Windows, Linux

és Mac gépekrõl is). A három számítógép egy rendszerként kezelõdik, s mindegyik másra jó – így le vannak fedve a felmerülõ feladatok – mondta el Koniorczyk Mátyás, a PTE Science, Please! projektiroda tudományos munkatársa. A PTE Ifjúság úti telephelyére kerül majd a számítógép, s bár a TTK területére, de a PTE bármely kutatója számára elérhetõ lesz. 300 millió forintba került, s bár nem a PTE tulajdona, hanem a nemzeti szuperszámítógépes infrastruktúra része, a PTE üzemelteti. A mi gépünk a szegedivel és a debrecenivel

szemben – melyek több gépbõl állnak – logikailag egyetlen gép. Egy átlagos számítógépben 4 processzor mûködik, a szuperszámítógépben 1152. A memóriája 6 terabájt – mondta el a paraméterekrõl Koniorczyk Mátyás. A szakember hozzátette: A csúszás ugyan mindig benne van a pakliban, de reményeink szerint idõre teljesül a terv, eddig is adminisztratív akadályok hátráltatták a megvalósulást. Nagy valószínûséggel a PTE elsõ szuperszámítógépe még az idén megérkezik az Ifjúság úti campusra, és januárban már használhatjuk is.

A törvénytervezet kapcsán több fórumon kezdeményezett párbeszédet a Pécsi Tudományegyetem, illetve az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat. Ahogy arról elõzõ lapunk is beszámolt: Bódis József rektor online fórumon indított vitát, a Pécsi Tudományegyetem hallgatói pedig december 1-jén a Tudásközpontban tartottak konzultációt. A PTE Szenátusa december 2-án rendkívüli ülésen véglegesítette azt a javaslatot, melyet a kormány és az illetékesek számára az egyetemi polgárok nevében eljuttat. Az új, módosított törvény hivatalossá tétele 2011 tavaszára várható. Összefoglalóink a „Ne hallgass, hallgató!” mottóval megrendezett hallgatói fórumról és a Szenátusi ülésrõl a 6. oldalon, a PTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának állásfoglalása a 10. oldalon, Bódis Józseffel készült évértékelõ interjúnk pedig a 8. oldalon olvasható.

Univ-02.qxd

2010.12.03.

15:40

Page 1

Körkérdés

Megkülönböztetnek? FENYVESI CSABA ÁJK

Diákkoromban az oktatók mindenkit személyesen ismertek, kis csoportokban zajlott a képzés. Ma jó, ha száz hallgatóból húszat arcról, tízet tevékenysége alapján ismerünk, így a vizsgai szubjektivitásnak nincs alapja. A tanszéken egyébként is bevezettük az írásbeli „beugrót”, így a szóbelire már csak a megfelelõ alappal rendelkezõk kerülnek be. Ilyenformán nem fordulhat elõ, hogy valaki kegyelembõl abszolválja a vizsgát. A szorgalom, aktivitás szimpátiát eredményez az oktatóknál. E jurátusoknál a színvonalas tudás általában a jó jegy záloga is egyben. SASVÁRI JÁNOS FEEK

Az a helyes, ha az értékelésnél nem játszik szerepet a szimpátia, hiszen saját hitelességünk veszhet kárba a többi hallgató elõtt, ha túlzóan jó jegyet adunk. Az objektív osztályozás kérdése akkor izgalmas, ha a hallgató elégedetlen az érdemjeggyel, mivel felmerülhet a negatív megítélés a személyével kapcsolatban. Azonban az oktatói szabadság nem csorbulhat, még akkor sem, ha az illetõ nem tetszõ jegyet ad diákjainak! Így magam és kollégáim nevében elmondhatom, minket a belsõ kontroll motivál arra, hogy a lehetõ legkorrektebb osztályzatot adjuk. NAGY ENIKÕ IGYFK

A „pofára osztályozásnak” mint negatív sugallatú értékelési koncepciónak véleményem szerint nevelõ hatása is van. Elég kitekintenünk a munkaerõpiacra, az állásinterjúkra. Többnyire a sikeres egyetemi vizsgák után az állásinterjúk idõszaka következik egy ember életében. Több HR szakember véleményén alapuló felmérések szerint az attraktív ember nagyobb bekerülési eséllyel indul egy pozícióért. Ezért jó tanácsként annyit tennék hozzá, hogy ha úgy érzed egy tanárról, hogy pofára osztályozott, tekintsd azt egy tréningnek a jövõbeli sikereid eléréséhez.

Aki szép, az buta? A szépségrõl, a vonzalomról és a velük kapcsolatos sztereotípiákról kérdeztük Bereczkei Tamást, az Általános és Evolúciós Pszichológiai Tanszék vezetõjét. KÓNYA Mónika interjúja

A vonzó arc és megjelenés mennyiben befolyásolja az életben való érvényesülést, a sikerességet? A szép külsõ és a vonzó megjelenés nemcsak a párválasztásban, hanem a legkülönbözõbb társas kapcsolatrendszereinkben is (mint például a munkavállalásban) általában elõnyt jelent. Kutatások bizonyították, hogy egy-egy állásinterjún elõnyt élveznek azok, akiket szépnek, jobb megjelenésûnek találnak. Miután pedig bejutottak az adott munkahelyre, könnyebben nyílnak meg számukra az érvényesülés útjai, hamarabb léptetik õket elõ, nagyobb valószínûséggel kapnak fizetésemelést. Sõt ami egészen meghökkentõ, még az igazságszolgáltatásban is elõnyt élveznek a vonzóbb emberek, legalábbis nem túl súlyos esetekben, mint például egy bolti lopás. Ha lelepleznek egy vonzónak tartott tolvajt, könnyebben eleresztik, esetében nem hívnak rendõrt. Ha mégis bekerül az igazságszolgáltatás gépezetébe, akkor – bármilyen furcsa – enyhébb ítéletet szabnak ki rá. Ezek nem tudatos folyamatok! Valahogy vonzódunk a szépséghez, vágyunk a szép emberekkel való találkozásra egészen gyerekkortól kezdõdõen. A gyermekek barátkozásaiban az egyik, sõt talán legfontosabb szempont a szépség. Egy 4–5 éves óvodás azzal osztja meg a játékát vagy a tízóraiját, akit kellemes megjelenésûnek tart.

FORRAI R. KATALIN BTK

Szerintem vizsgahelyzetben sohasem csak a tudásra irányul a kérdés. Sok tanárnak fontos például, hogy hogyan jelenik meg a hallgató a szóbeli vizsgán, s bár én nem vagyok erre annyira kényes, ha én megadom a tiszteletet a hallgatónak és szép ruhát veszek fel, akkor jó lenne, ha erre õ is adna. Ha egy romológiával kapcsolatos vizsgán mondjuk cigány népviseletben jelenne meg egy hallgató, annyira impresszionálna a jó ötlete, hogy ennyire beleélte magát a témába, hogy biztos jó jegyet adnék akkor is, ha nem lenne olyan nagyon felkészült az anyagból.

Milyen folyamatok állnak emögött? Egy szociálpszichológiai jelenség, az attribúció, vagyis a tulajdonítás. A szép-

séget pozitív tulajdonságokkal társítjuk: magasabb intelligenciával, pozitív személyiségjegyekkel ruházzuk fel a vonzó embereket. Általában szépség, megbízhatóság és népszerûség között szoros kapcsolat van. Akiket szépnek tartunk, egyúttal õszintének, barátságosnak, megbízhatónak is. Sõt, ez fordítva is mûködik, aki jó személyiségjegyekrõl tesz tanúbizonyságot egy kapcsolatban, azt automatikusan szebbnek fogjuk tartani, mint az átlagot. Egy ezzel kapcsolatos kísérlet során egy „tanár” (a kísérlet lebonyolítója) az egyik szemináriumi csoportban kifejezetten barátságosnak, közvetlennek, nyíltnak, humorosnak mutatkozott, míg a másik csoportban zárkózott volt, hûvös és távolságtartó. Ezek után kérték meg a diákokat, hogy ítéljék meg a tanár vonzerejét, megjelenését. Az elsõ csoport tagjai magasabbra értékelték a fizikai szépségét, a jóképûségét, a megjelenését, mint azok, akik abban a csoportban voltak, ahol távolságtartóként viselkedett. Elképzelhetõ, hogy evolúciós gyökerei is vannak mindennek, hiszen a szépség az egészséget reklámozza: evolúciósan olyan fogékonyak vagyunk a szépségre, hogy azt hajlandóak vagyunk más területre is átvinni. Ezek szerint az elsõ pillanatban el tudjuk valakirõl dönteni, hogy kedveljük-e? Igen, legalábbis a külsõ megjelenés alapján. Egy kísérlet során különbözõ arcokat mutattak az alanyoknak, hogy döntsék el róluk rövid idõ alatt, megbízhatónak vélik-e õket. Ezeket a képeket korábban már bemérték: megkértek ötszáz embert, mondják meg, hogy a látott négy arc közül melyik a megbízható. Az derült ki, hogy gyakorlatilag egy másodperc alatt megmondja bárki, hogy ki a megbízható, és ugyanazt választja, akit

SZUHÁN-GLASS BEÁTA ETK

Az elméleti óráimon megpróbálok gyakorlati dolgokat tanítani, ezért a nappalis hallgatóimtól általában házidolgozatot kérek, vagy zárthelyit íratok velük. Az írásbeli számonkérésre manapság már nem szoktak elegánsan érkezni, utcai ruházatban érkeznek általában. De szerintem nem is várja el az ember, hogy kiöltözzenek a hallgatók. Az írásbeli számonkérés nagy elõnyének tartom, hogy – és ennek megfelelõen alakítottam ki a zh-k kérdéssorait is – nem az számít, hogy ki mennyire szimpatikus az oktatónak, hanem egyedül az, hogy tudja-e az anyagot vagy sem.

Felelôs kiadó: dr. Bódis József rektor Kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.

Bank mobiltelefonon:

www.otpbank.hu

06-40/3-66-666

Olvasószerkesztôk: Horváth Klára, Rossu Katalin Képszerkesztõ: Csortos Szabolcs Fotóriporterek: Márk Mirkó, Molnár Attila, Villányi Máté Lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás

Állandó munkatársak: Bircsár Dóra, Bognár András, Csizmadia Eszter, Facsády Orsolya, Gõbölös Viktor, Hack Tamás, Hodoli Tamás, Horváth Judit, Kasza Szabolcs, Kocsis Anita, Kónya Mónika, Lugosi „scham” Tamás, Nemes Nóra, Papp Veronika, Pauli-Csap Kinga, Andy C. Rouse, Szakonyi Annamária, Szalay Attila, Szili Réka, Weintraut Rita

Hirdetési tanácsadó: Király Dominika 70/601-10-17 Terjesztés: Filákovity Dusán

Szerkesztôség: 7622 Pécs, Vasvári P. u. 4. 1. em. 123. Telefon: 72/ 501-500/2140, 2144 E-mail: [email protected] http://www.univpecs.pte.hu

A hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget!

2

Függ-e a ruházattól az, hogy komolyan vesznek-e? Úgy gondolom, ez munkahelyenként változó, és valahol túlhangsúlyozzák. Más standardok vannak a keleti és a nyugati kultúrákban. A keleti, kollektivista kultúrákban a csoport iránti elkötelezettség, a csoportérdekkel való azonosulás a fontos. A mi nyugati kultúránkban inkább individualista szemlélet uralkodik, vagyis az egyéni érdeket, ambíciót, teljesítményt helyezzük elõtérbe. Éppen ezért fontosabb a szépség is, hiszen az egyéni megkülönböztetés eszköze lehet. El tudom képzelni, hogy bizonyos típusú munkahelyeken, például a hivatalokban – ahol mindenki egy gépezet tagja – a dolgozók a külsõ megjelenéssel, az öltözködéssel, a sminkkel hangoztatják individuális különbségeiket. Viszont egy egyetemen, ahol azért mégiscsak az intellektuális különbségek a legfontosabbak (akár a hallgatóknál, akár az oktatóknál), talán a megjelenésbeli különbségek háttérbe szorulnak.

UnivPécs – A Pécsi Tudományegyetem hírlapja

Fõszerkesztô: Harka Éva Lapszerkesztõ: Anda Zsófia

Létezik az a sztereotípia, hogy aki szép, az buta. Aki kevésbé vonzó, biztosan okos? Ez az általánosítás nemek közötti különbséget mutat, inkább nõk esetében fordul elõ. Megfigyelhetõek apróbb eltérések azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit is tartunk szépnek: azokról a szépségekrõl, akik inkább gyermekies vonásokkal, az úgynevezett neoténiás jellegekkel azonosíthatóak – mint a szõke haj, a telt ajak, a nagy, esetleg kék szemek –, gondoljuk azt, hogy õszinték, naivak, gyengék, éretlenek. Elképzelhetõ, hogy ezek a jellemvonások az intelligencia ellenpólusaiként jelennek meg. Ugyanakkor más arcok, amelyek inkább érettebb vonásokat hordoznak, például kisebb a szemük, nagyobb az álluk, kevésbé telt az ajkuk, de még mindig szép arcúak, már nem a gyámolításra szorulók lesznek, hanem magabiztos, domináns, vezetõi tulajdonságokkal felruházható szépségek.

Bank az interneten:

Impresszum Alapító: Pécsi Tudományegyetem

a másik ötszáz tüzetes mérlegelés után. Ez azért mûködik, mert az ember társas lény, és fontos tudnia, hogy idegenekkel találkozva kiben bízhat meg, kinek adhat segítséget, akitõl a késõbbiekben viszonzást várhat, ki az, aki becsaphatja, és így tovább. Természetesen ezeket az ítéleteket felül lehet írni, a késõbbiekben a valódi tulajdonságaik alapján ítélhetjük meg az embereket. A sztereotípiák segítenek eldönteni, hogy belemenjünk-e egy társas kapcsolatba, vagy ne – megbízhatóságuk viszont nagy kérdés.

2010. december 6.

A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja Nyomda: START Nonprofit Kft. Nyírségi Nyomda Üzeme, Nyíregyháza Felelôs vezetô: Balogh Zoltán vezérigazgató HU ISSN 1586-1767 Megjelenik 10.000 példányban

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft. 1084 Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) 303-47-38, Fax: (+36-1) 303-47-44 [email protected]

Univ-03.qxd

2010.12.03.

15:20

Page 1

Körkérdés

téma

Megkülönböztetnek? IVÓK NORBERT

Ruha teszi a vizsgázót? Vajon manapság is számít még a tanároknak, milyen ruhában jelenünk meg az elõadásaikon? Hatással lehet a rólunk kialakult elsõ benyomás a jegyeink alakulására? Huszár Zsuzsannával, a PTE BTK Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék egyetemi adjunktusával beszélgettünk az elsõ benyomások pedagógiai oldaláról.

Mennyire számít a tanároknak az elsõ benyomás a hallgatókról? Mi a tapasztalat, mennyire tudnak elvonatkoztatni a kezdeti impresszióktól a késõbbiekben? Ebbõl a szempontból a tanárok is ugyanolyan emberek, mint bárki más. A pedagógusok esetében is gyakran önkéntelen és egyáltalán nem tudatos miként reagálnak, miként kódolják–dekódolják az emberekrõl, így akár a diákokról szerzett vizuális információkat. Az, hogy az oktató hogyan reagál egy-egy diák arcára, külsejére, sokban függ attól is, hogy a megjelenés milyen direkt jelentést hordoz, hiszen rengeteg, szociológusok által is fontosnak tartott kategóriát írhat le, például ha csak a nemi vagy az életkori sajátosságokat nézzük. Nem meglepõ, hogy az emberek a szebb, dekoratívabb, egészségesebb emberekkel szimpatizálnak inkább, hiszen az épségnek, a szépségnek is van egyfajta biológiai jelentése, akár a produktivitásra vagy az egészségre vonatkoztatva. Ez pedig a késõbbiekben összefügghet majd a munkaképességgel is. Tehát a magabiztos megjelenés nem egyszerûen öncélú, hanem komoly jelentése és hatásai vannak mind a tanulmányokra, mind a késõbbi munkaerõ-piaci megítélésre. Éppen ezért jelent meg a 80-as évektõl a pedagógusi képzésben egyfajta hullám a külsõ megjelenés, a gesztusok és az egész önkép tudatosítására. Így például videóra rögzített elõadások formájában egyfajta önkonfrontációnak teszik ki a hallgatót, hogy külsõ szemlélõként lássa azt, milyen az arca, mimikája, testbeszéde, vagyis mi mindent mondott el a szavakon túlmenõen, és ez milyen hatással lehet másokra. Mennyire számít manapság az oktatásban a diákok öltözködési stílusa? Engem személy szerint nem igazán lehet kihozni semmivel a sodromból, bár úgy gondolom, manapság annyira nem is szélsõséges az egyetemisták megjelenése. Persze az iskolai öltözködésüket sok esetben szabályozhatják például az intézményi normák, jóllehet, ma már nincs uniformis, de vannak olyan azonosító jelek, melyek felismerhetõvé teszik a hovatartozást. Az intézmények kénytelenek foglalkozni ezzel a kérdéssel, hiszen gyakran úgy gondolják, egy iskola hallgatója vagy munkatársa „elõretolt helyõrség”: öltözködésükkel nemcsak önmagukat fejezik ki, hanem az intézményt is képviselik. Tehát az identitás megjelenhet ilyen formális értelemben is, de a fiatalok, azt gondolom, olyan életkorszakban vannak, mikor szükségszerû, hogy próbálgassák, mi

Egyes tanároknál elõnyt jelenthet, ha a nála hallgatott szeminárium kapcsán megismeri a diákokat, így õket pozitívan diszkriminálják. De az is tény, hogy amely területhez kapcsolódóan több kurzust hallgat érdeklõdése miatt a hallgató, abból a tantárgyból kiterjedtebb lesz a tudása, így könnyebben szert tehet jó érdemjegyre. Ezen kívül is van szimpátia alapján történõ osztályozás, ám nem árt figyelembe venni, hogy sokszor éppen a diák tiszteletlen magatartása vezet negatív diszkriminációhoz, így a viselkedésünkre oda kell figyelni. FÛZY FRUZSINA

ILLUSZTRÁCIÓ: MÁRK MIRKÓ

NÉMET Szandra interjúja

ÁJK, V. ÉVF.

áll jól nekik. Ez az önmaguk építésének és keresésének fontos eszköze, egyfajta kísérletezõ terep, még akkor is, ha az épp aktuális öltözet szokatlan. Fontos leszögezni, hogy egy provokatív megjelenés még nem deviancia. Úgy gondolom, csak akkor válhat valami devianciává, ha annak társadalmi költsége van. Sajnos ettõl függetlenül még mindig hajlamosak vagyunk a külsõ dolgokat túlreagálni. Az öltözködés is egyfajta nyelv, mellyel nagyon sok mindent közölhetünk, így érdemes rá odafigyelni, sõt szükségszerû is, de semmiképp sem szabadna provokációnak venni a diákok esetleg szokatlan megjelenését. Hogyan befolyásolja a diákok öltözködése vagy az elsõ benyomás például a vizsgahelyzeteket? Ez leginkább oktatófüggõ. Úgy gondolom, a diákok igyekeznek kipuhatolni, például a felsõbb évfolyamoktól, melyik oktató mire „ugrik”. Az ilyen helyzetekben a hallgatók inkább megfelelni próbálnak, mintsem provokálni. Persze elõfordulhat, hogy egy-egy lány túllõ a célon, ha például egy férfi tanár számára enged betekintést olyan látványokba is, amire már azt mondjuk, nem igazán korrekt. Tehát itt is vannak eszközök, praktikák a jó benyomás, és így talán a jobb jegy megszerzésére is, de alapvetõen szerintem elmondható, hogy a diákok nem nagyon mernek kísérletezni ilyen szituációkban. Az elsõ benyomás témájából óhatatlanul következik a beskatulyázás és az önmagát beteljesítõ jóslat kérdése is… Ebben az esetben ugye mondunk valamit egy diákról, még mielõtt bármit is teljesítene, van egy elõzetes várakozásunk, mert például XY azt mondta a gyerekrõl, hogy rémes matekból és kezelhetetlen, vagy hogy ez a tanuló született zseni. Ezek mind elõzetes várakozások, pozitív vagy negatív víziók, s ha a diákhoz ezek alapján viszonyulunk, vélhetõen õ tudattalanul vagy tudatosan, de eleget is tesz majd ezeknek a várakozásainknak, függetlenül attól, hogy az pozitív vagy negatív. De hogy minek, milyen véleménynek adjunk hitelt? Úgy gondolom,

FEEK, I. ÉVF.

leginkább magunknak kellene hitelt adni, hinni abban, hogy az emberek fejleszthetõek, és fejlõdni is fognak, hisz mindenkiben van fejlõdési potenciál.

Hallottam, hogy néhány tanárnál elõfordul, hogy szimpátia alapján osztályoz. Amikor sokan vagyunk egy órán, nehezebben tudják megismerni a hallgatókat, amikor szûkebb csoportban zajlik az oktatás, akkor könnyen kialakul mindenkirõl valamiféle kép. Ha valaki az órán nem figyel, akkor ez az osztályozásnál mindenképpen negatív irányba hat, mivel ezzel nemcsak a tanárát, társait is zavarhatja. De ezzel nincs is gond, a diákoknak kell tudniuk változtatni ezen, hiszen remélhetõleg tanulni jöttek ide, nem szórakozni. FREY BENJAMIN

Mit tapasztalt, általában helyesnek bizonyulnak a tanárok elõzetes benyomásai a hallgatóikkal kapcsolatban, vagy gyakori, hogy idõvel megcáfolódnak? Hajlandóak belátni, ha tévesen ítéltek meg valakit? Legjobb esetben is csak tippelni tudok, hiszen a tanárok személyiségétõl is függ, hogy ki mennyire rugalmas. Van olyan tanár, aki ha egyszer elgondol valamit valakirõl, akkor akár élete végéig eltántoríthatatlan marad és egyszerûen senki sem lesz képes felülírni ezt a véleményt, más ezzel szemben pedig akár többször is hajlandó megváltoztatni az ítéletét. Tehát úgy gondolom, erre a kérdésre leginkább a személyiségtipológiában rejlik a válasz. Mind a pedagógustársadalomról, mind pedig az egész magyar társadalomról elmondható, hogy elég sértõdõsek vagyunk, fõleg, ha akár egzisztenciálisan, akár más szempontból kiszolgáltatottá válunk. Az ember ragaszkodik a megszerzett elõnyeihez, hatalmához, és ne felejtsük el, hogy habár nem mindig értékének megfelelõen kezelik, de a pedagógia mégiscsak hatalmi szerep. Így sajnos a diákok reakcióit, viselkedését sokszor veszi saját személye (és hatalma) elleni támadásnak a pedagógus, és nem tud disztingválni, distanciát teremteni. És ez a csapda az egészben, hiszen ilyenkor egyfajta énvédelmi mechanizmusként lép be az, hogy „ha törik, ha szakad, nekem akkor is igazam van”, így gyakori, hogy nem látják be, hogy tévedtek egy diákkal kapcsolatban, akkor sem, ha azokat konkrét tények támasztják alá. Fontos lenne ilyen helyzetekben a differenciálás, az, hogy a szituációk saját jellemzõit tudjuk megragadni. Biztos, hogy ez egy képzési feladat lehet a jövõre nézve, hogy megtanítsuk az embereket arra, hogy kevésbé sértõdjenek meg, kezeljék rugalmasabban az ilyen helyzeteket és ne vonatkoztassanak mindent a saját személyükre, hiszen ez azért elég infantilis reagálás a világra.

2010. december 6.

TTK, II. ÉVF.

Úgy gondolom, ha egy tanár foglalkozik a diákokkal, akkor valamilyen szinten megismeri õket, nemcsak a tanulmányaik kapcsán, hanem a személyiségüket is. Ezt nem is lehet kiküszöbölni, hiszen a vizsgáztatók nem gépek, hanem emberek. De vannak hangulatfüggõ oktatók is, akik ha jó kedvük van jobb jegyeket, ha rossz, akkor rosszabb osztályzatokat adnak. Ezt már aggályosabbnak tartom, mivel ezt a diák teljesítményével nem tudja befolyásolni. Szerencsére nekem eddig nem volt rossz tapasztalatom, remélem nem is lesz. BARANYAI ZSÓFIA BTK, II. ÉVF.

Sajnos azt tapasztalom, hogy sok tanárnál érezhetõ, ki az, akit nagyon kedvel. De vannak olyanok, akiknél nem elsõsorban a szimpátia a fontos, és nem feltétlenül nézik, hogy a hallgató hány foglalkozáson volt, hanem a vizsgán nyújtott produkcióját osztályozzák. A diákok pluszteljesítménye mindig pozitív irányba hat, de olyan is elõfordul, hogy egyszerûen csak nem szimpatikus, és bármit tesz, mégsem lesz vele elfogadó az oktatója, így nyilván a teljesítményét is kevésbé értékeli. Azonban ilyen szerencsére csak ritkán fordul elõ. MÁTÉ KRISZTINA IGYFK , II. ÉVF.

Vannak olyan tanárok, akik nem a tudás alapján osztályoznak. Belépsz a terembe és már látod rajta, hogy mit gondol. Elmondod, amit megtanultál, majd elhangzik a jegy: 1-es. Szerencsére nem mindenki ilyen, a többség objektíven tud osztályozni. A diákok megjelenése viszont befolyásolja a tanárt. Érthetõ, mert ha én tanár lennék és bejönne egy kevésbé ünnepélyesen öltözött diák, arra gondolnék, hogy nem tisztel meg. De alapvetõen az, hogy milyen az öltözéke egy diáknak, az osztályzásra nincs befolyása.

3

Univ-04.qxd

2010.12.03.

15:09

Page 1

egyetemi élet Civilizáció

hírek MONTANAI EGYETEM Montanai egyetemi delegáció látogatott a PTE-re november 23–26. között. Kia Mehrdad, a Montanai Egyetem elnökhelyettese a kapcsolatok elmélyítése érdekében további együttmûködési javaslatot tett Bódis rektor számára, mely magában foglalja az oktatócserét és hallgatók cseréjét is. A Montanai Egyetem delegációjának többi tagja, David Forbes dékán, valamint Howard Beall és Donna Beall, továbbá Sharon Alexander dékán a Gyógyszerész Intézettel, a FEEK-kel valamint az ÁJK-val folytattak szakmai megbeszéléseket.

TEREMAVATÓ A KTK-N A KTK-n több évre visszatekintõ gyakorlat, hogy a kart támogatni kívánó üzleti vállalkozások tantermek névszponzorai lesznek. Az E-On IT Kft. évek óta támogatja a KTK-t, így a „Pécsiközgáz” terem-szponzorációs együttmûködésének keretében november 30-án került sor a kar informatika termének E-On IS teremmé történõ avatására. A termet Kai-Olaf Kruse, az E-On IT magyarországi ügyvezetõje avatta fel.

ADVENT AZ ÁOK-N Adventi koncertet rendezett az Általános Orvostudományi Kar december 1-jén. Az idei hangverseny fellépõi között voltak a kar magyar és külföldi diákjai, oktatói, de vendégszerepeltek más karok hallgatói is. A népes közönség elõtt felcsendültek ismert filmzenék, mint például a Schindler listájának fõcímdala, de hallhattuk Christina Aguilera Beautiful címû slágerét is. Szavalatok, kórus és hangszerek különbözõ formációjában elõadott zenemûvek tették különlegessé a kétórás koncertet.

Kalinka, Kalinka…

Aktuális turisztikai, területfejlesztési és gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó konferenciát rendeztek december 1-jén az IGYFK Gazdaságtudományi Intézetében. Civil fejlesztések címmel tartott elõadást Tenk András a megjelent hallgatóknak. A másfél órás prezentációból megtudhattuk, hogy a civil társadalmak fontos funkciókat látnak el. Az Európai Unió nem kormányzati elemként (NGO) tekint ezekre a szervekre, amelyek ugyanakkor szakértõi munkájukkal hozzájárulnak az EU politikai vitáihoz. Manapság érzékelhetõ a nonprofit szektor növekvõ szerepe a szociális szférában, a környezetvédelem és a jogvédelem területén is. Hazánkban a 2006-os statisztikai adatok alapján a közjót szolgáló cégek száma az elmúlt években drasztikusan megnõtt, Közép-Magyarországon kiemelkedõen magas az arányuk. Az NGO-k javarészt egyesületként mûködnek, az összes civil szervezet 51,63%-át teszik ki, de számottevõek a nonprofit társaságok is. Forrásaik több mint felét állami támogatás adja, míg alaptevékenységükbõl csak a bevételek negyedét tudják megszerezni. Elsõsorban az alapítványok képesek nyereséget termelni, míg a nonprofit kft-k veszteségesen mûködnek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ma mintegy 60 000 civil szervezet mûködik, de a valósan mûködõk vélhetõen ennek csak töredékei. Ezt követõen több elõadást hallhattak az érdeklõdök az Idegenforgalmi Hivatal képviselõitõl, akik négy országról tartottak bemutatót. KOVÁCS Szabolcs

Ha ezt a szót halljuk, biztosan eszünkbe jut a vodka. S ha már a vodka megvan, akkor bevillan Oroszország és az orosz kultúra is. RUSZNAK Karolina írása

Ám ha valaki ennél többre is kíváncsi lenne, akkor érdemes a legnagyobb videómegosztón keresgélnie, ahol rátalálhat a PTE BTK Szláv Filológia Tanszékének csapatára, amint erre az örökbecsû dallamra táncolnak. Kis bepillantás ez az orosz kultúrába, hagyományos ruhákban, hagyományos dallamra, hagyományos lépésekkel, mégis valami újat voltak képesek elénk állítani. Olyannyira, hogy a másodjára megrendezett Orosz Népi Kultúra Fesztiválról el is hozták tánc kategóriában ez elsõ helyezést. A versenyt november elején rendezték Kaposváron, három kategóriában nevezhettek a vállalkozó szellemûek: tánc, zene és ének. Az orosz szak büszkeségeit Éberling László készítette fel a versenyre, s a lelkes csapatot Krystyna Vasylenko, Zseni Anna, Herczeg Ildikó, Miklós Péter, Papp Zoltán és Müller Walter alkották. Az orosz kulturális élet pezsgését pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy megalakult a Pécsi Orosz Stúdiószínház, s ide sok szeretettel várnak mindenkit, aki egy kicsit is beszél oroszul. A próbák idõpontjait illetve minden más fontos információt megtalálhattok közösségi oldalukon, keressétek õket és csatlakozzatok hozzájuk. Elsõ elõadásuk várhatóan januárban lesz látható, az orosz karácsony tiszteletére, ám még magyar nyelven. Akinek mégis inkább a nyitó sorokban felemlegetett dalt lenne kedve elõadni oroszul, az sem kesereghet, hiszen Orosz Kórus is alakult, ide is várják a jelentkezõket. Mindkét ötlet kezdeményezõi és felkarolói a Pécsi Orosz–Magyar Társaság tagjai, Borisz Jaksov vezetésével. Szóval davaj, davaj…

MEGALAKULT A MAGYAR RÁKELLENES LIGA PÉCSI LIMFÓMA KLUBJA

EGÉSZSÉGAKADÉMIA Van-e kiút a népesedési válságból címmel tarja a programsorozat soron következõ elõadását Kopp Mária. A prezentáció december 6-án 18 órakor kezdõdik a PAB Székházban.

NYITOTT EGYETEM Idén ünnepli 50. születésnapját a lézer. Ebbõl az alkalomból tart elõadást Hebling János, hallhatunk a lézer sokszínûségérõl és olyan nagyenergiájú impulzusok elõállításáról, amiben hazánk világelsõnek mondható. Az elõadás december 7-én 19 órakor kezdõdik a BTK–TTK Vargha Damján Konferenciateremben.

20 ÉVES A PTE ETK A PTE ETK 20. tanévének befejezése alkalmából ünnepséget rendez december 10-én. Az ünnepi program 10 órakor kezdõdik, az elõadásokat és a fogadást délután pécsi múzeumok látogatása követi. Az este folyamán, hagyományteremtõ szándékkal 19 órától rendezik meg az elsõ PTE ETK Kari Estet a Palatinus Hotel Bartók termében.

ADVENT A JOGI KARON Már-már tradicionálissá váló ünnepi adventi rendezvényére várja a hallgatókat a PTE ÁJK a Halasy-Nagy József Aulában december 7-én fél héttõl.

A MAGYAR EU-ELNÖKSÉG KÜSZÖBÉN A magyar EU-elnökség küszöbén címû kerekasztal-beszélgetést szervez a nemzetközi Europe Direct Információs Hálózat Baranya Megyei Európai Információs Pontja, a PTE Európa Központja és a Politológus Hallgatók Országos Egyesületének pécsi alapszervezete december 7-én, 16.30-tól a Mûvészetek és Irodalom Házában.

TÖMEGTÁNC Dobbanjon egyszerre 1000 szív és 2000 láb! Ne maradj ki Te sem! Nem egy leszel a sok közül, hanem Te leszel az egyik, aki egy életre szóló élménnyel gazdagodik, és még segít is! Mi megosztjuk veled a TÁNCot, te oszd meg velünk az ÉLMÉNYt! Infó: www.tancolo.pte.hu/menu/44

ELNÉZÉST „A Red Bull Hungária, mint a „Zenemelet” rendezvény szervezõje és a Punnany Massif zenekar, mint a rendezvény fellépõje ezúton kér elnézést Kovács Mátétól a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar hallgatójától a rendezvény ideje alatt elszenvedett kellemetlenségéért, nevezetesen kollégiumi blokkjába történõ behatolásért és készétele hûtõbõl való, engedély nélkül tett elfogyasztásáért. Sem a szervezõknek, sem a zenekarnak nem volt szándéka a hallgató megkárosítása, megzavarása. Kárpótlásul felajánlottak egy tálca Red Bull energiaitalt és egy Punnany Massif CD-t.”

4

Kihívás, kérdés, válasz: Árkádia Találkozás volt a november 26án megtartott „TANÍ-TANI” konferencia, ahogy találkozási pont az Árkádia weboldala (arkadia.pte.hu) is a szó (sza vak) minden értelmében. Egye temi oktatók és gyakorló taná rok, tudomány és közoktatás, szakmabeliek és a szakma iránt érdeklõdõk találkozása. Sokféle em b e r , e g y h e l y , k ö z ö s c é l : a z irodalom és a történelem tan tárgyak korszerûbb oktatása. KASZA Szabolcs írása

„Pedagógusképzést segítõ szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása az alapvetõ célja annak a TÁMOP pályázatnak (TÁMOP 4.1.2-08/1/B-20090003), amely két intézmény: a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Kaposvári Egyetem (KE) munkatársainak együttmûködésével fejlesztheti a régió és késõbb talán az ország középiskolai és egyetemi oktatásának színvonalát” – írtuk a projekt indulásakor (A rendszer kompetenciáit is fejlesztik, UnivPécs, 2010. február 8.) A pályázat megvalósításában, a kutatóhálózatok kiépítésében jelentõs mérföldkõnek számít a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola vezetõ tanárai (Maul Borbála, Pethõné Nagy Csilla, Priskinné Rizner Erika) által szervezett Tudomány és közoktatás párbeszéde az Árkádia virtuális terében – alcímet viselõ konferencia, ahol Priskinné Rizner Erika, babitsos vezetõ tanár beszámolója szerint: Régi vágyunk teljesült azzal, hogy az eddig egymás mellett dolgozó egyetemi oktatók és gyakorló tanárok között még intenzívebb kapcsolat és kölcsönös tisztelet alakult ki. Mindkét oldal felismerhette, hogy mik azok az értékek, amelyeket a „másik oldal” hozzátehet a közös

FOTÓ: KEREKES ANDRÁS

A rejtõzködõ betegségnek is nevezett limfóma korai felismerést követõen ma már az egyik legeredményesebben gyógyítható daganatos betegség. A limfómás megbetegedések száma világviszonylatban és hazánkban is növekedést mutat, hazánkban mintegy 1000 új limfómás beteget diagnosztizálnak évente. A Magyar Rákellenes Liga segíti az onkológusok munkáját azzal, hogy szerepet vállal a tájékoztatásban. A klub nyílt, havonta egy délután tartanak összejövetelt. Információk: www.rakliga.hu

Munka a történelem szekcióban munkához, milyen az a látásmód, ami új perspektívákat, nézõpontokat nyithat az eddig kialakult oktatási és tudományos szemléletükben. Konkrétabban: a gyakorló tanárok az irodalom- és történettudomány újabb eredményeinek megismeréséhez kaptak segítséget, az egyetemi kutatók pedig a közoktatás sajátos szempontjaiba és jóval gazdagabb módszertani kultúrájába nyerhettek bepillantást. Így a plenáris elõadásokon, majd az irodalommal és történelemmel foglalkozó szekcióüléseken is központi kérdés volt többek között a világháló és a mainstream kultúra beemelése az oktatásba. Kevesebbet, de alaposan – adta meg a jelszót Arató László a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki a kronológiát középpontba helyezõ oktatási stratégia helyett vagy mellett más tananyag-szervezési szempontokat is felvillantott: például a toposzok, alaptörténetek, archetípusok, vagy az esztétikai szempontok, minõségek köré történõ rendezést. Mit fogunk mondani a jövõ irodalomtanárainak, amikor elszegényedve kóborolnak egy Rimbaud-kötettel a hónuk alatt? – tette drámaibbá a diskurzust

2010. december 6.

Fûzfa Balázs tankönyvíró, a Nyugatmagyarországi Egyetem docense, közzétéve néhány kihívásteremtõ ötletet a digitális és az élményközpontú irodalomtanítás területérõl. Mennyire tud boldogulni keresztény kultúra nélkül az Európai Unió? – kereste a választ a történelem szekcióban Bánkuti Gábor, a BTK egyetemi docense. Ezenkívül a hallgatóság összehasonlíthatta a szlovák és a magyar tankönyvhelyzet különbségeit is Vajda Barnabás, a Selye János Egyetem oktatójának hozzászólása alapján. Megtudhattuk, hogy Szlovákiában csak egy tankönyvcsalád van, míg Magyarországon a tankönyvválasztás terén is nagyobb szabadságot kapnak a tanárok. De hallhatott a közönség egy szlovák–magyar tankönyvrõl is, ami helyi kisebbségi magyar kezdeményezésre valósult meg. Merre tovább? Priskinné Rizner Erika például az Árkádia-weboldal felületén elindított közös munka és a helyi szakmai kapcsolatok erõsödését, kiteljesedését várja. Fontos törekvés lehet még: bevonni más tudományterületeket, fenntartani és hálózattá építeni a kitalált rendszert. www.arkadia.pte.hu

2010.12.03.

14:35

Page 1

Via futuri

Dékány Miklós emlékére

Az energia termelésének módjairól, az energiapiacok meghatározó modelljeirõl, s a mai energetikai rendszerek helyett alternatív megoldásokról értekeztek a Via Futuri 2010 – A Jövõ energiái címmel rendezett konferencián. A kétnapos rendezvényre a KTK és az Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület közös szervezésében került sor november 18–19-én. BOGNÁR András írása

Civilizációnkra alapvetõen jellemzõ, hogy a magunk hasznára, kényelmére formáljuk a körülöttünk lévõ világot. A természetben elõforduló ökoszisztémákban az energia ciklikusan áramlik, egyensúly áll fenn – az ember viszont óriási energiaelnyelésû, torz világot hozott létre. Már a huszadik században és napjainkban is fosszilis energiahordozókra épülnek az energetikai rendszerek. Két fõ ok sürgeti a jelenlegi trendek leváltását: elõször is, hogy jóvátehetetlen károkat okozunk, illetve egészen egyszerûen elfogy majd az „elégetnivaló”. A kék gazdaság elnevezésû törekvés keretében környezettudatos perspektívájú gazdasági átalakításo-

kat vezetnének be, miközben a profitorientáltság elvén sem esne csorba. Kiss Tibor (interjúnk a szakemberrel: UnivPécs 2010. október 4., 8. oldal), a PTE KTK docense a lehetséges energiaforrásokat mutatta be: többek között függõleges szélturbinákat, melyeket távvezeték tartó oszlopokra és mobiltelefon adótornyokra terveznek. A piezoelektromos technológia fejlesztései egészen új lehetõségeket kínálhatnak, mint például mobiltelefonunk hangról töltése, energianyerés testhõbõl, elem nélküli távirányító, autópályák elektromos áramot termelõ aszfaltja. A technológiai lehetõségek tehát javarészt már adottak. Az átlagember szintjén a lakóházakban veszik el a legtöbb energia. Hiába növeljük a zöld energia százalékos arányát, ha az a pazarló fel-

használói infrastruktúránkban folyamatosan elveszik a növekvõ igények közepette. A fõ feladat ezért a kiemelkedõ energia-megtakarítású, passzív és közel nulla energiaigényû autonóm épületek számának növelése a magán és az államilag épült bérlakások és házak esetében is. Ertsey Attila építész rámutatott, hogy fenntartható településtervek, energiahatékonyság-program, megfizethetõ megoldások szükségesek az ilyen beruházásokhoz, azonban az elégtelen támogatás, a megfelelõ gazdasági környezet hiánya, a hoszszadalmas és bürokratikus pályáztatási rendszer, az erõs lobbi a fosszilis és nukleáris energia mögött, s a gyakorta maffiaszerû versengés az állami támogatások megszerzéséért erõsen hátráltatják a törekvéseket. Véghely Tamás villamosmérnök hozott pozitív példát is: bemutatta az állam, a cégek és a hétköznapi magánember partnerségén alapuló, az építészetben az energiahatékonyságra törekvést egy környezettudatos gyárépület tervezési fázisain keresztül.

10 éves a környezettudományi képzés Prevenció, emisszió, transzmisszió, imisszió, rehabilitáció – 10 éves az egyetemi szintû környezettudományi képzés a Pécsi Tudományegyetemen címmel tudományos konferenciát szervezett a PTE TTK Környezettudományi Intézete és az MTA Pécsi Területi Bizottság Biológiai Szakbizottsága november 19-én az MTA PAB Székházban. Az elõadásokat poszterbemutató kísérte a szak oktatóinak és hallgatóinak munkáiból.

Zeller Gyula gazdasági, stratégiai és kommunikációs rektorhelyettes a megnyitón elmondta, kétségkívül szükség van és a jövõben még inkább szükség lesz környezettudományi képzésre. Geres-di István, a TTK dékánja köszöntõjében arról beszélt, hogy a képzést elindítani, tematikáját összeállítani rendkívül nehéz volt, mert sok területet érinteniük kell, a természettudományok mellett a jogi, közgazdaságtudományi oktatásra is szüksége van a hallgatóknak, s különösen fontos a képzés az itt végzett szakemberek társadalmi felelõssége miatt. Gábriel Róbert, a TTK Biológiai Intézet vezetõje elõadását Jane Goodall szavaival kezdte: „visszaélünk a Föld javaival, pedig rendelkezésünkre állna a

technológia ennek kiküszöbölésére”. A szakember elmondta: gyakorlatiasabb képzésre lenne szükség, ismerni kell a regionális problémákat, s azokkal foglalkozni. Majer József, a Környezettudományi Intézet egyetemi tanára hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem az emberiség utolsó önvédelmi reflexe. Elõadásából megtudhattuk, hogy a képzés elindítását Ormos Mária kezdeményezte. 2000-ben indult a környezettan tanár szakon az oktatás, 24 hallgatóra tervezték a szakot, de volt, hogy 80-nál többen is felvételt nyertek. 2003-ban indult el a környezetkutató képzés, 2005-tõl a környezetkutató alap-, majd 2009tõl a mesterképzés. Majer József a fejlesztési feladatok mellett beszélt a hallgatók elhelyezkedési FOTÓ: MOLNÁR ATTILA

BALÁZS Bálint írása

lehetõségeirõl is. Államigazgatásban, környezetvédelmi, vízügyi, természetvédelmi felügyelõségeknél, nemzeti parkoknál, önkormányzatoknál és a vállalati szférában is dolgozhatnak a végzett hallgatók. A konferencián elõadásokat hallhattunk a kar több oktatójától, a Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanáraitól, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatójától, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség osztályvezetõjétõl a természetvédelem fontosságáról, a környezetvédelmi feladatokról.

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

Univ-05.qxd

Barátaimmal együtt sétáltunk ki a Biofizika Intézet elé a megemlékezésre. Napok óta (vagy inkább egy éve) ott bujkált az a bizonyos szorító érzés a mellkasunkban. Nem titok, hogy érintettek vagyunk az ügyben. November 26-ára a Pécsi Tudományegyetem és az EHÖK vállalta, hogy megemlékezést szervez. Egymásba kapaszkodó, remegõ kezekkel álltunk a helyszínen, valahányan gyógyszerészhallgatók. Beszédével Herendi Ferenc, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke indított. Ezt követõen Bódis József professzorral leleplezték az emléktáblát, majd a rektor megtartotta beszédét. Visszaemlékezett, hogyan élte át egy évvel ezelõtt a tragédiát, és felhívta a figyelmet az összefogás nélkülözhetetlenségére, arra, hogy figyelnünk kell egymásra. Felkért minket, fogjuk meg a mellettünk álló kezét, és egy perces csönddel adózzunk az áldozat emléke elõtt. A kézfogás, egymásba karolás szimbolikus jelentõsséggel is bírt, hogy a jövõben hasonló esemény ne történhessen. Mikor már kevesebben voltak a helyszínen, megnéztük a táblát. Két kéz egy elfújt gyertyát tart. Minden benne van ebben az alkotásban. A kihunyó élet, a kapaszkodás, hogy mi itt maradtunk... Számomra ez a tábla nyújtotta az igazi megemlékezést. Itt van egy maréknyi ember, akik egy életen át cipelik a történtek terhét, róluk mégis oly kevés szó esik. Egy csapat tépett lelkû fiatal, akik együtt rezzennek fájó szavakra, képekre, hangokra. Róluk is szól a plakett. Este együtt mentünk gyertyát gyújtani. Zuhogott az esõ, fújt a szél is. Illatos gyertyát gyújtottunk Mikiért… FALUSI Fruzsina

Nem csak szoftver és hardver A Neumann János Számítógéptudományi Társaság, a Gazdaságinformatikai Kutatási és Oktatási Fórum (GIKOF), a PTE Közgazdaságtudományi Kara és a Dél-dunántúli Informatikai Vezetõk Egyesülete közösen szervezte meg Pécsett a KTK-n a 7. Országos Gazdaságinformatikai Konferenciát november 25–27-én. VASS Zsuzsanna írása

Az informatika vezetõi stratégia, projekt-menedzsment, beruházás, szervezeti újraszervezés, humánpolitika. A 2010-es pécsi konferencián bemutatták az élenjáró alkalmazásokat a keres-

kedelemtõl a regionális közigazgatásig, a szoftver-technológiák használhatóságától a projekt-menedzselésig. A szakmai találkozón nemcsak új tudományos eredmények bemutatására, a szakmai és felsõoktatási problémák megvitatására került sor, de az akadémiai szféra mellett megszólalhattak a munkáltatók és az informatikai vállalkozások is. A hagyományos éves konferenciát az elmúlt években sikerült nemzetközivé bõvíteni. Idén ismét jöttek szakemberek Izraelbõl, Ausztriából, Csehországból, Romániából. A gazdaságinformatika egy viszonylag új ága az oktatásnak, mint önálló diszciplína csak pár éve kapta ezt a nevet, bár német, angol nyelvterületen már korábban is használatos volt. Bár nincs külön

informatikai kar a PTE-n, pár éve elindult a gazdaságinformatikus képzés a KTK–TTK–PMMK közös szervezésében. A tavalyi évtõl a TTK vette át az alapképzés indítását, s a hallgatók kurzusainak 40%-a továbbra is a KTK-n zajlik. A konferencia pécsi aktualitása, hogy most végeznek az elsõ BSc évfolyamok, és 2011-ben indul egyedüliként a Dél-Dunántúlon a KTK-n gazdaságinformatika nappali mesterszak. 40 hallgatót várunk, s nemcsak a saját végzõseinket, hanem programozókat, és az informatika más ágával foglalkozókat is. A képzés célja, hogy az üzleti alkalmazásokat fejleszteni és menedzselni képes szakemberek végezzenek – mondta el Dobay Péter, a konferencia szervezõje, a PTE KTK Gazdaság-módszertani Intézet vezetõje.

2010. december 6.

5

Univ-06.qxd

2010.12.03.

15:34

Page 1

Ne hallgass, hallgató! SZILI Réka írása

Egy jó törvény meghagyja a demokratikus teret – e szavakkal kezdte Bódis József rektor a Tudásközpontban tartott hallgatói fórumot. A szabályozás a minõség irányába kíván lépni, ez nem kérdés, de korlátozni akarja az autonómiát, és nincs az az egyetemi vezetõ, aki erre igent mondana. A rektor hangsúlyozta, hogy amíg az egyetemek nem dönthetnek olyan kérdésekben, mint a létszám, a finanszírozás, hogy milyen képzések legyenek az intézményben, és nem rendelkeznek önálló vagyonnal, addig csak korlátozott autonómiáról beszélhetünk. Véleménye szerint az autonómia legfontosabb záloga a gazdasági függetlenség. Az egyetemi vezetés feladata, hogy összegyûjtse a hangsúlyos véleményeket és ezeket képviselje, közvetítse a minisztérium felé. Az új szabályozási koncepció szerint a felsõoktatási törvény kerettörvény lenne, és a részletszabályok alacsonyabb szintû jogszabályokban, miniszteri és kormányrendeletekben lennének meghatározva. Ez súlyosan érintené az egyetemek autonómiáját, hiszen a kormány saját hatáskörben, a parlament beleszólása nélkül dönthetne e kérdésekben. További aggodalomra ad okot, hogy a hallgatói önkormányzatok és a hallgatók súlyát az egyetemi döntéshozatali mechanizmusban csökkentenék. A mostani egyharmados képviseletet 15%-ra szorítanák vissza a különbözõ szervezetekben. A törvényjavaslat alapján olyan lényegi kérdésekben vonnák meg az egyetértési jogot, mint a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elfogadása, így az egyetemi vezetés a hallgatói érdekképviseletek beleszólása nélkül tudna e kérdésben szabályokat lefektetni. Az EHÖK szerint a hallgatók jelenleg éppen megfelelõ arányban vannak reprezentálva a döntéshozatali fórumokon, hiszen a PTE-n 6500 egyetemi alkalmazott, oktató dolgozik és közel 30 000 hallgató tanul, így nem tartja eltúlzottnak a 30%-os hallgatói érdekképviseletüket. Az EHÖK elnöke egy 15 és 25% közötti kompromisszumot

még elfogadhatónak tart, ha mindenképpen szükséges csökkenteni a hallgatói részvételt a döntések meghozatalánál, Az egyik felszólaló hiányolta a törvénytervezet készítõinek jelenlétét a fórumról, mire a rektor elmondta, hogy bár a kormány ígéretet tett a törvényjavaslatról folytatott helyi vitáknál való jelenlétre, ez még nem történt meg. Az EHÖK elnöke még hozzáfûzte, hogy nemcsak a fórumon, hanem a december 2-i rendkívüli szenátusi ülésen sem kíván részt venni a kormány képviselõje, ami véleménye szerint jelzésértékû. Az elhangzott kérdésre, hogy mit tud tenni ebben a helyzetben az egyetem, a rektor válasza az volt, hogy meg kell próbálni a politikai fórumokon való érdekegyeztetést, és attól, hogy a kormány nem képviselteti magát a helyi vitákon, még fontos egy markáns vélemény megfogalmazása az egyetemek részérõl, és ennek közvetítése a törvényhozó felé. A parlament december 6-ig várja a törvényjavaslatról szóló véleményeket. Bálint Szabolcs, a HÖOK pécsi régiójának képviselõje elmondta, hogy az egyes egyetemek hallgatói önkormányzatai közösen szeretnének fellépni, és ezért december 6-án egyesítve adják le a javaslataikat. Az orvosi kar dékánja felszólalásában elõremutatónak nevezte azt, hogy egy törvényjavaslatot ilyen széles körben társadalmi vitára bocsátottak az érintettek körében, korábban erre nem nagyon volt példa, de véleménye szerint a hallgatóknak így is limitált és kevés beleszólása van az egyetemi ügyekbe, és hogy a hallgatói érdekképviselõk sokszor átgondoltabb és jobb döntéseket hoznak, mint az oktatók. Bódis József rektor kiállt a hallgatói önkormányzatok mellett, ígérve, hogy a leendõ törvény szerinti legmagasabb hallgatói részvételt fogja támogatni a PTE-n belül. A fórumon szó esett a bolognai képzés elõnyeirõl és hátrányairól, a felvételi rendszer átalakításáról, az idegennyelvi képzés rendszerérõl, a tanárképzés átalakításának terveirõl, valamint a hallgatók egyetemen belül való foglalkoztatási lehetõségérõl is. Részletek: www.univpecs.pte.hu

A felsõoktatási autonómia zsákutcái A felsõoktatási autonómia elmélete és gyakorlata címû PhD dolgozatának nyilvános védését tartotta Kocsis Miklós, a PTE Alkotmányjogi Tanszékének tanársegédje november 25-én a Halasy-Nagy József Aulában. SZILI Réka írása

A felsõoktatást meghatározó tényezõk alapjaiban módosultak, a megnövekedett társadalmi igény a felsõoktatásra kialakította a tömegképzést és számos strukturális változást is magával hozott. A felsõoktatási politika újszerû irányokat vett, de a szemléletbõl teljes mértékben hiányzik a jogtudományi megközelítés, és az új törvény számos értékes újítása mellett figyelmen kívül hagyta a felsõoktatás sajátosságait. Kocsis Miklós szerint mind a jogalkotó, mind az Alkotmánybíróság félreértelmezte az autonómia fogalmát, és arra is rámutatott, hogy a felsõoktatási autonómia alanyai és szervei a tevékenységükkel önmaguk nehezítik meg a korszerû érvényesítést. Az elõadó szerint az autonómia akkor követelhetõ legitim módon, amennyiben az az oktatás és a tudomány szabadságának érvényesítése érdekében történik, tehát ennek megfelelõen nem lehet cél, csak eszköz. Szerinte meg kell szüntetni azokat az autonómia-összetevõ-

6

ket, amelyek a jogalkotó eredeti szándékával ellentétben felesleges szervként nehezítik az intézmények életét, s itt utalt a gazdasági tanácsokra. A felsõoktatás és az állam között elhelyezkedõ ún. „köztes szervek” megszüntetése is indokolt lenne, mert ezek az autonómia zsákutcáit jelentik, ilyen például az Akkreditációs Bizottság. Az elõadó kifogásolta, hogy az új felsõoktatási törvény koncepciója szerint a hallgatói önkormányzatok mûködésének forrását az intézményeknek kell biztosítania, ahhoz azonban nem nyújtanak címkézett támogatást. Kocsis Miklós meggyõzõdése szerint a korszerûtlen autonómia-értelmezés, a fogalom félreértése rendkívül súlyos korlátozásokhoz fog vezetni. Hangsúlyozta, a felsõoktatási intézményeknek nem valami ellen, hanem valamiért kell autonómiát biztosítania, mégpedig a releváns alapjogok érvényesíthetõsége érdekében. Az autonómia felelõsséggel jár, és egyes intézmények nem megfelelõen éltek vele, de Kocsis Miklós szerint ez még nem indokolja a korlátozást. Lehet korlátozni, sõt szükség van rá, mert a túlzott autonómia diszfunkciókhoz vezet, de ennek szabályait nem kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben, hanem törvényben kell meghatározni. Az autonómia korlátozása a liberalizmus örök dilemmáját veti fel: mikor kell a szabadságot magától a szabadságtól megvédeni?

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

A felsõoktatási törvény változtatása kapcsán a PTE EHÖK hallgatói fórumot szervezett december elsejének estéjére a Tudásközpont nagyelõadójába. A rendezvény mottója a „Ne hallgass, hallgató!” volt. A terem teljesen megtelt diákokkal, s bár a hallgatók elhangzott kritikája szerint kormányzati oldalról hiányzott a kérdésekre érdemben reagáló képviselõ, a PTE EHÖK valamint a PTE vezetése (a rektor, az oktatási rektorhelyettes, az oktatási igazgató), a magyar felsõoktatás sorsa iránt elkötelezett dékánok, dolgozók egyaránt szép számmal képviseltették magukat.

Szenátusi napló Amikor a felsõoktatási törvénytervezet megjelent, elhatároztuk, hogy a lehetõ legszélesebb körben fogjuk azt megvitatni, és a viták összegzésébõl összeálló anyagot egy rendkívüli szenátusi ülés keretében fogjuk megvitatni – kezdte a december második napján tartott ülést a rektor. A szerteágazó témában az elõterjesztõ Bódis József rektor elõzetesen bekérte a karok és a hallgatók véleményeit, s az azokat összegzõ anyagot tárgyalta végig a Szenátus fejezetrõl fejezetre. A cél az volt, hogy a lehetõ legjobb anyagot tudják az intézmény teljes egésze nevében december 10-ig a kormányzatnak továbbítani. Az Új tézisek a felsõoktatási törvény koncepciójában címû fejezet kapcsán kisebb vita bontakozott ki a fõiskolák és egyetemek markáns megkülönböztetése melletti állásfoglalás kapcsán, a szenátorok kiegészítették az eddigi tervezetet azzal, hogy támogatják, hogy a fõiskolákon tudományos mûhelyek létesüljenek. A felsõoktatási intézmények autonómiája és a felsõoktatási intézmények címû fejezeteket a Szenátus kiegészítés nélkül elfogadta. A felsõoktatási intézmény alapítása, átalakítása, megszüntetése, az intézmény mûködése, minõségbiztosítása, belsõ ellenõrzése és vezetése kapcsán született fejezetnél felmerült, van-e relevanciája külön képviselõvel garantálni a külföldi hallgatók részvételét az egyetem Szenátusában. Rövid egyeztetés után amellett döntöttek a szenátorok, hogy mivel a külföldi hallgatók érdekképviselete a karok döntéshozó szervei és a hallgatói önkormányza- tok által képviselve van, ezt a passzust kihagyják a javaslat szövegébõl. A képzésekkel foglalkozó fejezetben markánsabbá tették a szenátorok a fõváros túlhangsúlyozott2010. december 6.

ságát magában foglaló tervezetrész elleni javaslatot, kifejezték, hogy nem támogatják azt, hogy képzési idõt szenátusi döntéssel lehessen módosítani. A pedagógusképzésrõl szóló fejezetben a mûvészeti és mûszaki tanárképzésre specialitásaik miatt külön kitértek, a képzéshez kapcsolódó gyakorlatot a gyakorló gimnázium igazgatójának felvetésére egy félév helyett kettõre egészítették ki. Felmerült, hogy kitérjenek-e külön a matematika- és fizikaoktatásra, de ezt elvetették, mivel az ezzel kapcsolatos problémákat a közoktatási törvényben szándékozik orvosolni a kormányzat. A tehetséggondozásról szóló javaslatrészt újabb kiegészítés nélkül elfogadta a Szenátus. Az oktatókról szóló fejezetet kiegészítették a reprezentatív szakszervezetek delegáltjainak az egyetem Szenátusában való részvételével. Továbbá kiegészítették a javaslat eddigi pontjait azzal, hogy az oktatók kötelezõ óraszámai csökkenjenek, valamint a törvényben szabályozott illetményüket felemeljék. A javaslatrészt a Szenátus a kiegészítésekkel elfogadta. A hallgatókról szóló fejezet kapcsán fogalmakat pontosítottak a javaslatban a szenátorok, majd pontosítással elfogadták a finanszírozásról szóló fejezetet, további kiegészítés nélkül pedig az irányításra, a nemzetközi kapcsolatokra, a centrumokra és az egyebekre vonatkozó fejezeteket. A Szenátus a PTE hivatalos állásfoglalásaként elfogadta és felhatalmazta a rektort és a vezetõket, hogy azt képviseljék, és hogy a minisztériumon és az államtitkárságon kívül az országgyûlési képviselõkhöz is eljuttassák.

Univ-07.qxd

2010.12.03.

15:01

Page 1

Idegen Nyelvi Titkárság Az ECL-nyelvvizsgarendszer nemzetközi központja akkreditált ECL, Origó és Goethe nyelvvizsgahely 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. 72/501-500/2102 http://inyt.pte.hu * www.ecl.hu

Kívánjuk a sajtó szabadságát! Összegyetemi Médiakonferenciára került sor a Bölcsészettudományi Karon és a Tudásközpontban a PTE és az ELTE közös rendezésében november 18–19én. A rendezvényen olyan témákat boncolgattak a meghívott elõadók, szakértõk, melyek nemcsak a médiával foglalkozókat, de a hétköznapi embereket is érinthetik. HORVÁTH Judit írása

A kulturális fõváros cím nemcsak egy programfüzet, hanem útmutató is arra, hogy az emberek felélesszék az egymás közti párbeszédet: a városkommunikáció szekció résztvevõi modern korunk köztereinek kommunikációban betöltött szerepét tárgyalták. Lehet kritizálni az EKF-et – véli Somlyódy Nóra, újságíró –, ez a program adott lehetõséget arra, hogy Pécs újrapozicionálja magát Európa térképén, a nemzetközi sajtóban. Újrahangolás elõtt – találó cím az új médiatörvénnyel foglalkozó szekciónak. Az érintettek, jogászok felháborodásukat fejezik ki az új határozattal kapcsolatban, hiszen a szabad véleménynyilvánítás kerülhet veszélybe, s az újságíró sem fogja tudni, biztonságban van-e forrása. A médiatörvényt – akárcsak a múltban –

gyalázni kell; és van is benne rutinunk – mondta Pázmándi Kinga, a BME GTK Üzleti Jog Tanszékének vezetõje. Polyák Gábor, a PTE ÁJK adjunktusa azonban így reagált: Az újságírói magatartásban nem volt meg az a felháborodás, melyre szükség lett volna – vagyis nem elég erõs a nyilvánosság, az újságírók meghajolnak a törvény elõtt, ahelyett hogy megvédenék magukat. Azt azonban egyhangúan kijelentették: a szólásszabadságot nem lehet törvényekkel eltiporni. A marketing iránt érdeklõdõk számára különleges témával szolgáltak a szervezõk: Fesztivál-marketing – Csinálják a fesztivált! szekció célja többek között az volt, hogy az efféle rendezvények marketingstratégiáit felvázolják, a legnagyobbaktól kezdve a kisebb vidéki eseményekig. A meghívottak között voltak Gerendai Károly és Dajka Zoltán is, a Sziget illetve az EFOTT fesztiváligazgatói. A pénteki nap során került terítékre egy újnak mondható mûfaj, a videojournalism, melyben egy személy veszi fel, vágja és narrálja a képanyagot a hírmûsorhoz. (Lásd Egyszemélyes újságírás címû írásunkat) Saját tapasztalatait Faix Csaba, az egyik kereskedelmi csatorna híradósa osztotta meg a hallgatókkal. A nap során fény derült arra, hogy mi a tehetségkutatók és a valóságshowk sikerének kulcsa, s sor került a nyomtatott sajtó jövõjének tárgyalására is.

Egyszemélyes újságírás – Jövõ vagy praktikum?

Dú jú szpík inglis?

Egy idegen nyelv elsajátítását a memória mellett rengeteg más pszichológiai tényezõ is befolyásolja. A nyelvtanulás és a bennünk zajló pszi chológiai folyamatok kapcsolatáról kérdeztem Schnell Zsuzsannát (képünkön), a N y e l v t u d o mányi Tanszék tanárát és a Pszichológiai Intézet PhD hallgatóját. BIRCSÁR Dóra írása

Nyelvtanulás az anyaméhben

FOTÓ: MOLNÁR ATTILA

Az anyanyelv esetében adott a korai nyelvtanulás, mivel abba a helyzetbe születünk bele, hogy körülöttünk az adott nyelven beszélnek. Kutatások kimutatták, hogy a nyelv elsajátítása már magzati korban elkezdõdik. A terhesség hatodik hónapjában a magzat már hallja, s így feldolgozza a környezeti ingereket. Ez nem azt jelenti, hogy már érti a nyelvet, de elsajátítja anyanyelve alapvetõ ütembeli és intonációt érintõ sajátosságait, melyek a világra jövetele után segítik õt abban, hogy rendszerezni, s ezt követõen értelmezni tudja az õt érõ nyelvi ingerek sokaságát. A feldolgozás és a megértés között tehát van különbség, s a korai feldolgozási fázis alapját képezi a késõbbi nyelvi „építkezésnek”.

Gyerekek–felnõttek 1:0 A kézikamerás, egyszemélyes újságírásnak van létjogosultsága, és még anyagilag is kifizetõdõ lehet, ezért érdemes elsajátítani az operatõri alapokat – derült ki a november 19-én tartott, videós példákkal színesített szekcióból. MATÓ Zsófia írása

Faix Csaba, a TV2 tudósítója szerint a videós riportok elõnye, hogy könnyen elkészíthetõk, majd elérhetõek. Havasi János, az MTV munkatársa úgy látta, a jó riporter képi eszközök nélkül is hatásosan tudja láttatni az eseményeket, ugyanakkor leszögezte, hogy szükség van videós újságírókra, hiszen mozgókép és szöveg szorosan összekapcsolódott, a kü-

szöbérték megváltozott, a kép sokkal többet mond a leírásnál. Az Index videó rovatának vezetõje, Tamás Bence Gáspár (TBG) hozzátette, a tényeket továbbra is nehéz átadni képekkel, a tényfeltárás legtöbbször a név és arc nélküli információkra épül, viszont a mélyinterjúk esetében semmi nem veszi fel a versenyt a videóval. Az elõadók egyetértettek abban, hogy az egyszemélyes forgatás sokszor kényszerûség, a médiumok anyagi okokból döntenek mellette. A képi komponálás nehézségei, a kis kamera technikai korlátai a minõség rovására is mehetnek, és a riportert is hátráltathatja a háttérinformációk megszerzésében. Forrás és további beszámolók: http://mediakonferencia.eu

Az egyik oka annak, hogy a gyerekeknek könynyebb elsajátítani a nyelvet az, hogy õk meg mernek szólalni akkor is, ha nem biztosak abban, hogy helyesen mondják a szót. A felnõttek gátlásosabbak, õk tartanak attól, hogy nem mondanak valamit helyesen. A legnagyobb különbség a gyerekek javára, hogy nekik még képlékeny, plasztikus az agyuk, alakíthatóak a neurális kapcsolatok, ezért szinte észrevétlenül tanulnak. Vagyis ahogy egyre idõsebbek leszünk, egyre több berögzült kategóriánk lesz, amin nem tudunk felülemelkedni, a saját nyelvtani rendszerünkkel és saját nyelvünk hangrendjének kategóriáin belül fogunk gondolkodni más nyelvekrõl is. Ez annyira radikális, hogy például a japán nyelvben nincs különbség az 'l' és az 'r' hang között, így egy japán felnõtt nem is hallja a két hang közötti különbséget. Vagyis hall egy idegen nyelvet, amiben 'r' és 'l' hangok vannak és ezeket teljesen egyformának véli.

Mikor kezdjük?

Civilek a hálón, web 2.0 a gyakorlatban A PTE Felnõttképzési és Emberi Erõforrás Fejlesztési Kar Emberi Erõforrás Fejlesztési Intézet Ergonómia és Munkapszichológia Intézeti Tanszéke szervezésében december 10-én a PTE FEEK Nagytermében (Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b.) konferenciát tartanak, melynek témakörei: website ergonómia, webanalitika, mailmarketing és hírlevelek, web 2.0 szemlélet, keresõ-optimalizálás, sikertörténetek, mûködõ gyakorlatok a social media területén. Továbbiak, teljes program: http://feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=2704&op=0&mt=4

Minél korábban kezdõdik el egy tanulás, annál tartósabb és meghatározóbb lesz a tudás. Manapság egyre inkább hangsúlyozzák, hogy elõny az idegen nyelv tanításának korai elkezdése, de hátrányok is adódhatnak abból, ha idejekorán elhalmozzuk a gyereket információkkal. Tehát ajánlott inkább játékos módon

2010. december 6.

elkezdeni a nyelv tanítását. A tudósok 6 és 14 év közötti életkorra teszik az ún. kritikus periódus idõtartamát, mikor lezárul az az idõszak, melyben könnyû (azaz tudatos erõfeszítés nélküli) a nyelvelsajátítás. Ez nem azt jelenti, hogy ha felnõttkorban kezdünk csak el tanulni, nem fogunk tudni egy nyelvet, hiszen lexikális tudásunkat ekkor is tudjuk fejleszteni. Amire nem leszünk képesek, az az anyanyelvi szinten való kiejtés. Például az angol nyelvben is vannak olyan hangok, amik a magyarban nincsenek, s ekkor már csak kialakult nyelvi kategóriáinkkal tudjuk kezelni õket. A 'thank you' elsõ hangját mi 'sz' vagy 'f' kategóriába soroljuk. Nagyon nehéz a felnõtt magyar beszélõnek ezt a mi anyanyelvünkben nem létezõ, fogak között képzett (interdentális) hangot helyesen ejteni – akaratlanul is bevonzza saját nyelvünk a „th” hanghoz legközelebb esõ hangkategóriája (f vagy sz).

Hatásos módszerek felnõtteknek Mára már kimutatták, hogy a hagyományos „fordítós-szótárazós” nyelvelsajátítás, amiben mi is felnõttünk, nem elõnyös, sõt meg is nehezíti a hatékony nyelvtanulást, abban az értelemben, hogy nem a gyakorlati használatot erõsíti a tanulóban, hanem a fordítást. Ha egy nyelvórán folyamatosan fordítgatunk, az agyunk mindig a számára amúgy is ismeretes szót fogja elõhívni, azaz magyarul fogunk emlékezni arra, hogy az adott órán mely szavakat tanultuk. Diákok százai jönnek ki középiskolából úgy, hogy nagyon nagy a tudásuk az adott idegen nyelvbõl, mégis, nem tudják, nem merik használni azt, és szituációs helyzetekben inkább nem mernek megszólalni. Célszerû, hogy ne izoláltan írjuk ki a szavakat, hanem a feldolgozandó szövegbe írjuk bele magyarul, hiszen így kontextusban marad az idegen nyelvû szó és könnyebben visszaemlékszünk rá, illetve használatának árnyalatnyi szabályai is jobban megmaradnak. Vannak tanítási irányzatok, melyeknél a tanórán kerülik a magyar nyelv használatát, s ez is azért jó, mert így az idegen nyelv kategóriáiba nem annyira folyik bele a magyar nyelv. Tehát az a fontos, hogy minél jobban vegyük át az idegen nyelv kontextusát, világát a nyelvtanulás során, el kell érni, hogy agyunk ne úgy gondolkozzon egy nyelvrõl, hogy mindig fordít magyarról, hanem az idegen nyelvben magában is képes legyen a produkcióra, a kommunikációra.

7

Univ-08.qxd

2010.12.03.

14:34

Page 1

interjú

Higgyünk a PTE jövõjében Interjú Bódis József rektorral HARKA Éva interjúja

Kérem, értékelje ezt az elmúlt, mozgalmas idõszakot! Zöldfülû rektorként kezdtem, ráadásul úgy, hogy nem volt mellettem gazdasági vezetõ és olyan problémahalmaz állt elõttem, melynek a nagyságát megbecsülni sem lehetett. Természetesen az átadás-átvétel a bürokrácia szabályai szerint lezajlott, de a valós, érdemi ügyeket tekintve nagyon rossz volt a helyzet. Ha súlyozni akarnék, akkor két csoportot emelnék ki. Az egyik a megnyert és megakasztott pályázataink, illetve az elbukott pályázataink; a másik a nyárra prognosztizált hiánynövekedés, hiszen mindegyik hónapra egy-egy milliárd forintnyi hiánynövekedést jósoltak. Tudvalevõ, hogy nem vagyok gazdasági szakember, ugyanakkor az a felelõsség, hogy szeptemberben tudjunk fizetést adni a dolgozóknak, mégiscsak az elsõ számú vezetõ vállára nehezedett. Ezért a napi ügyeken túl legfontosabb feladatomnak azt tartottam, hogy találjak egy olyan gazdasági szakembert, aki hajlandó a problémáink megoldásában segíteni. A másik, hogy a megnyert, de megakasztott, illetve az elvesztett pályázatainkat valahogy reaktiválni kellett. Azt kell mondanom, hogy majdnem min-

den hivatalnál, testületnél, fórumon akadtak komoly támogatóink, ennek köszönhetõen a TIOP pályázatokat egy szemle után reaktiválták, szeptember elején alá is írtuk a szerzõdést. Az elvesztett kutatóegyetemi pályázat anyagi részét – hiszen a cím elnyerésére leghamarabb 3 év múlva lesz esélyünk, reméljük, meg is kapjuk – sikerült mindenféle közbenjárással kiíratni, és új pályázatokat beadni, amikkel szintén voltak gondok, de azokat az akadályokat is elhárítottuk, és most bírálatok alatt vannak ezek a pályázatok is. Volt probléma a Science Buildinggel kapcsolatban kiírt közbeszerzéssel is, ami eredménytelen volt, és ahhoz, hogy az a projekt továbbmenjen és megvalósuljon, idõpontot kellett változtatni, hoszszabbítani, amit el is értünk. Erre az idõszakra az is kiderült, hogy a nyári hónapokban nem nõtt az adósságállomány, hanem egymilliárddal csökkent – ez egy nem várt siker volt. Sajnos továbbra is nagyon komolyak az adósságterheink és temérdek problémát kell megoldani ahhoz, hogy a pénzügyi konszolidáció megvalósuljon az egyetemen. Az is látható, hogy központi segítség nélkül ez nem megy – most decemberben 1,65 milliárdot fog kapni a Klinikai Központ, amit teljes egészében adósságszolgálatra fogunk fordítani, de még kb. 1 milliárdra lenne szük-

ség ahhoz, hogy lejárt adósságállományunk a normál tartományba kerüljön vissza. Ezen dolgoznak szakembereink. Idõközben elõ kell készítenünk a 2011-es költségvetést, intenzíven folynak a konzultációk a jövõ évi gazdálkodási irányelvekkel kapcsolatban. Bízom abban, hogy még az idén elfogadhatóvá válnak az irányelvek, aztán megidulhat a pontos tervezés, ahol nyilván lesznek csatározások, de remélhetõen március tájára meglesz a jövõ évi költségvetésünk. Ez nagyon komoly munkát, odafigyelést és odaadást vár el minden résztvevõtõl, és ha ezen túlvagyunk, át kell gondolnunk, hogy strukturálisan milyen legyen az egyetem jövõje. Számos pozitív gondolat vetõdött fel a karokon, testületekben ennek kapcsán. Idõközben megjelent az új felsõoktatási törvény tervezete, aminek vitája most zajlik a legkülönbözõbb fórumokon, rendkívüli szenátusi ülés is volt ezügyben. Bízom benne, hogy egy olyan összesített véleménnyel tudunk a törvényalkotó felé fellépni, ami egyrészt szolgálja a magyar felsõoktatás fejlõdését és jövõjét, másrészt a mi egyetemünk konkrét érdekeit is. Természetesen számos olyan esemény zajlott ebben az idõszakban is, mely a Pécs2010 Európa Kulturális Fõvárosa projekt része volt. Több mint 200 ilyen eseménnyel szerepeltünk a kulturális fõváros programban, azt kell mondanom, hogy nívósabbnál nívósabb rendezvényekkel. Ez remélhetõleg hosszú távon is gyümölcsözõ lesz. Talán még annyit hadd tegyek hozzá, hogy mindezek közül kiemelkedett az Európai Rektorkonferencia, amelynek számos magas rangú résztvevõje mellett két illusztris vendége is volt, Barroso elnök úr és Orbán miniszterelnök úr. Rendkívül jó hangulatú volt a látogatás, és a rendezvény annyira jól sikerült, hogy a rektori konferencia elnöke felkért bennünket, hogy jövõre rendezzük meg a Közép-Európai Rektorkonferenciát. Hogyan alakul a Zsolnay negyed sorsa? Aláírtunk egy elõszerzõdést, lényegesen jobb kondíciókkal, mint a korábbi. Folyik az építkezés, a két érintett kar vezetõi rendszeresen szemlézik a folyamatokat és konzultálnak a kivitelezõkkel és a várossal. Óriási feladat lesz majd átvenni és ott úgy kialakítani a mûködésünket, hogy az mind az egyetem, mind a város – hiszen mindkettõ fontos – érdekeinek megfeleljen. Nemrég jártam az épülõ negyedben, és elmondhatom: gyönyörû lesz, minden bizonnyal a város egyik látványossága, ami sok turistát is vonz majd. Ahogy – jegyzem meg – az õsszel átadott Tudásközpont is nagyon szép és rendkívül hasznos.

8

A Tudásközpont és a Zsolnay negyed fenntarthatóságával kapcsolatban hallani a legtöbb kritikus hangot – Ön mit gondol errõl? Szerencsére Baranya megyével közösen tartjuk fent a Tudásközpontot. Azonban sem a megye, sem az egyetem nem áll úgy az anyagiak terén, hogy ne szorgalmazzuk a Tudásközpont igen takarékos fenntartását. Mondhatnék én most bármit, de azt, hogy ezt finanszíroznunk kell, már jóval korábban, még Lénárd László professzor rektorsága idején eldöntötték. Olyan Tudásközpont résztulajdonosai vagyunk, amire nem volt példa korábban – egy egyetemnek ezt be kell tudni vállalni. Az anyagi oldal kapcsán meggyõzõdésem, hogy rendkívül pragmatikusan kell ezt megközelítenünk. Komoly feladat ez, de hál' Istennek nagyon pragmatikus gazdasági rektorhelyettesünk, Zeller Gyula szakemberként tudja szemlélni a folyamatokat és próbálja kordában tartani a költségeket – és eddig ez sikerült, remélhetõleg ez így is marad. Valami hasonlót kell majd megoldanunk a Zsolnay negyeddel kapcsolatban is. Nyáron lehetett tapasztalni igazán azt, a botrány után, hogy erkölcsileg mennyire megroggyant a PTE. Hogy érzi, hogyan, mennyire sikerült ezt helyretenni? Nem gondolnám, hogy sikerült már helyretenni, de talán a folyamatokat sikerült megfordítani. Ehhez idõ kell. Munkakapcsolatban vagyunk a Nemzeti Nyomozóirodával, konzultálunk, amikor csak szükséges. Közös érdek, hogy minden kiderüljön. A dolog másik oldala, hogy egyszer ezt a kabátot le kell vetni. Ha eljön az ideje, és a nyomozati szakasz lezárul, akkor újra kell gondolnunk merre, hogyan tartunk. Valahogy le kell majd zárnunk ezt a szakaszt. Hogy ítéli meg, a PTE a magyar egyetemek között milyen támogatással rendelkezik? A PTE helyzete nem jó, nem jó a hírünk, mondhatni minden pályázatunk körül valami problémát találnak és be kell vallanunk, hogy nem jogtalanul. Kialakultak olyan módszerek, amelyek nem célravezetõk: beadni nem minden részletében kimunkált pályázatokat és a hiánypótlásnál kisimítani a pályázat hibáit, ez egy nagyon rossz technika. Azt gondolom, hogy mindez akkor fog javulni, ha mi magunk megváltoztatjuk a módszereinket. Természetesen, amikor az egyetem képviseletében tárgyalok, vitatkozom, hallatlan önbizalmat ad az, hogy mögöttem – papíron –

2010. december 6.

harmincezer hallgató, 6500 dolgozó van. Az is igaz, hogy az elmúlt évtizedekben olyan szellemi tõke és eredményhalmaz gyûlt össze a PTE-n, ami tartást kell hogy adjon az embernek, amikor az intézményéért küzd. Ez nem az én személyi ambícióm, hanem az egyetem, a PTE érdeke. Nem tehetjük meg, hogy egy-egy komoly pályázatból a PTE ne nyertesen jöjjön ki. Mennyire sikerült megtartania a régi életét a rektori teendõk mellett? Hajnalban kezdek, háromnegyed 7-kor a klinikán, majd amikor ott végzek, általában 10 körül, akkor jövök rektornak. Az egyetemen megtartom az elõadásaimat – ezen a héten lesz magyar, angol, és német nyelvû, szombaton pedig két tudományos elõadásom. Nézze, rektornak lenni átmeneti állapot, én nem innen akarok nyugdíjba menni. De azt gondolom, hogy a rektori ciklust tisztességgel végig kell csinálni: meg kell oldani az aktuális problémákat úgy, hogy az egyetemnek jó legyen, még akkor is, ha az egy-egy személynek kedvezõtlen. A betegeim számomra nagyon fontosak, ahogy a hallgatók is: szeretek oktatni, az idegen nyelvû kurzusaim pedig azért fontosak, mert a nyelvtudást ébren kell tartani. Továbbra is szakember akarok maradni, és a rektorság, a hivatali munka tekintetében az a fontos, hogy az egyetem szekerét jó irányba fordítsuk, hogy meglegyen a pénzügyi, erkölcsi, szakmai konszolidáció. Jó lenne, ha mindenki hinne abban, hogy ezt meg lehet csinálni. Azt biztosan tudom, hogy mindezt én egyedül nem tudom véghezvinni, hiszen ez nem egyszemélyes játék, hanem minden fronton kell a segítség, s ha ez megvan és mindenki elhiszi, hogy meg tudjuk oldani a problémáinkat, csak akkor tudunk egy irányba és egyben a jó irányba mozogni. Mi a legfõbb terve a következõ félévre? A legnagyobb terv a költségvetés elõkészítése és elfogadása. Ezen kívül remélhetõleg tavaszra összeáll a felsõoktatási törvény végleges változata is, mely alapján meg kell kezdenünk az egyetem strukturális átalakítását. Mindkettõ nagyon fontos.

Univ-09.qxd

2010.12.03.

15:29

Page 1

krónika Céltudatos, okos, stratégiai Interjú Kovács L. Gábor tudományos és innovációs rektorhelyettessel

Ismét pályázhatnak a cégek decembertõl a Science Building megépítésére. Legutóbb ugyanis a kutatókomplexum kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás eredményét a Közbeszerzési Döntõbizottság jogorvoslat miatt megsemmisítette, így új pályázat kiírására kerül sor. Ennek kapcsán Czibók Balázzsal, a Science Please! projekt vezetõjével beszélgettünk.

Hogyan lehetne elõsegíteni a fejlõdést? Jelentõsen nagyobb, koncentráltabb és összeszedettebb erõfeszítéseket kell tennünk a pályázati források további növelésére. Jelenleg is elbírálás alatt áll az egyetemrõl 4 uniós pályázat – hozzáteszem, kicsi a nyerési esély, óriási a verseny. Ahhoz, hogy a pályázati forrásokat célszerûen tudjuk felhasználni, belefogtunk egy, a nagy nyugati egyetemeken régóta létezõ, Magyarországon csak néhány intézményben kialakítás alatt álló tudományfejlesztési és innovációs straté-

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

HARKA Éva interjúja

Hogyan látja tudományos, innovációs szemszögbõl a PTE helyzetét? Ha az egyetem egészét nézzük, akkor nehéz periódusban élünk. Egyrészt érezzük mindazon változásokat, amik az elmúlt 5–10 évben a felsõoktatás általános problémáit jelentik, vagyis a demográfiai, a finanszírozási helyzetbõl eredõ nehézségeket, másrészt a tavasz óta kulminálódó speciális pécsi problémákat. Van azonban egy másik képem is az egyetemrõl: patinás és fejlõdõképes campus, mely soha nem látott pezsgést él meg. E két tendencia egy idõben van jelen. Úgy gondolom, tudományos, innovációs téren soha nem voltak ilyen lehetõségeink. Elnyert nagy pályázataink megközelítik a 20 milliárd forintot, és legalább 5 milliárd forintnyi a beadott pályázatunk. Ez hatalmas összeg, melynek célszerû és okos felhasználása révén a PTE jelentõs pozicionális elõnyökre tehet szert, vagy ha kicsit kritikusabban fogalmazok: csökkentheti lemaradását. Tavasszal az egyetem közvéleményét és a saját önértékelésünket is megtépázta az, hogy nem kerültünk a kutatóegyetemek sorába. Nem hiszem, hogy a hatodik hely a magyar egyetemek rangsorában irreális, hiszen néhány egyetem szinte legyõzhetetlen. Azt gondolom, hogy ha fenntartja az ország ezt a kutatóegyetemi koncepciót – s erre számos jel mutat –, finomítani fognak rajta. Középtávon lehet a felzárkózást megcélozni, a jelenlegi célunk az lehet, hogy ne 5 kutatóegyetemrõl beszéljen az ország, hanem 8–10-rõl, hiszen az elsõ tíz egyetem zárt csapat, utánuk drasztikus esés tapasztalható a kutatási teljesítmények terén. Hozzá kell tennem, hogy annak ellenére, hogy meghozták ezt a döntést az elkülönülõ kutatóegyetemi és a kiváló egyetemi ötösfogatokról, a döntéshozók, a kormányzat, a Magyar Tudományos Akadémia a két csoporttal ma is együttesen tárgyal.

gia kidolgozásába. Azt szeretnénk elérni – természetesen a karok bevonásával – hogy ki tudjon alakulni az a néhány stratégiai cél, amit rövid- és középtávon követnünk kell. Természetesen csak akkor látom ennek értelmét, ha ezt az egyetem döntéshozó szervei is el tudják fogadni, és így intézkedéseket tudunk mellé foganatosítani. Szeretném megváltoztatni – és ehhez szenátusi hozzájárulást kértünk és kaptunk – az egész pályázati és innovációs rendszer egyetemi szervezetét. E téren külön kell választani a karok pályázatait, amelyeket távlatilag is helyes, ha õk maguk menedzselnek, és ez esetben a rektorhelyettes feladata, hogy ezt elõsegítse, ehhez eszközrendszert tudjon rendelkezésre bocsátani. Van azonban egy hatalmas központi pályázati csomag, mely összegyetemi döntést igényel. 200-nál több ilyen pályázatunk van, melyeknél már a megpályázás idõpontjában tudnunk kellene azt, hogy ha megnyerjük, milyen másodlagos konzekvenciái (létszám, képzés, tudományos vagy akár épületi) vannak, illetve milyen önrészt kívánnak meg. Mi tartozik még a feladatköréhez? Tudományos teljesítményeink adminisztrációja, amelynek a külsõ szemlélõ számára történõ bemutatása nem áll a helyzet magaslatán. Több a teljesítményünk, mint amit megmutattunk. Például érte már külsõ kritika az egyetemet, mert egy nagy pályázatban 80-nal kevesebb tudományos minõsítettet mutattunk be, mint ahányan valójában vannak a PTE-n, ahogy azért is, mert alacsonyabb innovációs bevételeket tüntettünk fel, nemcsak a Pécs körüli gazdasági pezsgés alacsony foka, hanem amiatt is, hogy nincsenek jól adminisztrálva az ilyen jellegû bevételeink. Ennek a felszámolására konkrét intézkedéseket tettünk: a tudományos adatbázis feszesebbé tételének érdekében az egyetemünk csatlakozik a Magyar Tudományos Mûvek Tára (MTMT) országos adatbázishoz. Ez egy hatalmas adminisztrá-

Science Building: kivitelezõ kerestetik

HACK Tamás írása

ciós munka lesz – a projektelem felelõsei Kilár Ferenc professzor, Kriszbacher Ildikó docensnõ és Fischerné Dárdai Ágnes fõigazgatóasszony –, minden kar minden oktatója regisztrálni köteles majd magát. Mi pedig megpróbáljuk egy erre kialakított szervezettel a meglévõ adatbázisunkat informatikailag átemelni az új keretek közé. Mindent meg fogok tenni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia irányába aktivitásunkat növelni tudjuk. Három évvel ezelõtt drámai visszaesés érte az egyetemet, 9-rõl 2,5-re csökkentették az Akadémia által fenntartott tudományos munkacsoportok számát – más egyetemeken is volt csökkenés, de közel sem ilyen mértékû. Az õsz folyamán elkezdtük felkészíteni azokat az ígéretes tudományos mûhelyeket, melyekkel legközelebb eredményesek lennénk. Legalább 5–6 fókuszt látok, ahol meg lehetne próbálni az akadémiai csoportok felépítését. A mai tudományfinanszírozás mellett nem tartom anyagilag sem elenyészõnek az akadémiai munkacsoportok létét, de még nagyobbnak tartom a presztízserejüket. A folyamatok ott érnének össze, hogy a reményeink szerint megvalósuló Science Building és az addigra megszerzett akadémiai kutatócsoportok egymást erõsítõ hatása – ha ez nem is pótolja egy profi kutatóintézet városi jelenlétét – erõs belsõ hajtóerõvé válhat a modern kutatás irányába, amely vonzana olyan modern ipari megrendelõket is, akik keresik a jól felszerelt egyetemi kutatási hátteret. Hozzáteszem, mindez a fejlõdés csak akkor lehetséges, ha magjait ma elvetjük: fontos a tudományos utánpótlás, fiatalítás, tehetséggondozás. Van is egy élõ pályázatunk, mely kifejezetten a tudományos diákkörök és a szakkollégiumok támogatására, a tehetséggondozás elõmozdítására szolgál. El kell érnünk, hogy tehetséges fiataljaink közül senki ne kallódjon el – és sokan vannak, akik ifjú koruk ellenére már nemzetközi szinten tekintélynek számítanak.

2010. december 6.

A Science Building ütemter vének módosítására azért volt szükség, mert hiába volt már egy elfogadott pályázat, a döntést az egyik vesztes cég megtámadta. Egy pontot kivéve mindent sikerült tisztázni, ám ez azt eredményezte, hogy a Közbeszerzési Döntõbizottság megsemmisítette az eljárást lezáró döntést – magyarázta Czibók Balázs, a Science Please! projekt felelõse. Hozzátette, hogy: Az új közbeszerzési pályázatot még december folyamán meg tudjuk hirdetni, amelyre a kivitelezõknek másfél hónap áll rendelkezésre, hogy ajánlatot tegyenek. Ezt egyhónapos adminisztratív munka követi, melynek keretében elbíráljuk a gyõztes pályázatot, a tervek szerint 2011. március közepén megkötjük a szerzõdést, amelyre 440 nap kivitelezési idõ van. Így 2012. május végére el kell hogy készüljenek. A projekt befejezésének kitûzött idõpontja 2012. június 30-a, amelyre fontos hogy az épület teljesen elkészüljön, mivel az átadást egy hónapos átvételi eljárás követi, melybe beletartoznak a különbözõ engedélyek beszerzése mellett az elszámolások, számlák benyújtása. Mindemellett Czibók Balázs kiemelte, hogy a projekt egyik legjelentõsebb része a mûszerek beszerzése. A mûszerberuházást több lépcsõben kívánjuk megvalósítani, elsõ körben egy közel 1 milliárd Ft értékû közbeszerzést kívánunk lebonyolítani, így akarjuk lehetõvé tenni, hogy ez minnél hamarabb megtörténjen, így a kutatók – igaz más épületekben –, de korábban dolgozhatnak ezekkel a modern eszközökkel.

Pécsi tél külföldieknek, magyarul Vajon mi lehet az, aminek elsajátítását a külföldiek az egyik legnehezebbnek tartanak a világon, mi magyarok pedig minden gond nélkül használunk? Más országokban egzotikus, míg mi olyan egyszerûnek tartjuk? Ez az anyanyelvünk, melyet számos más országban élõ fiatal a Pécsi Tudományegyetem által szervezett program keretében próbálhat meg elsajátítani 2011. január 23. és február 6. között, a XI. Magyar Nyelv és Kultúra Téli Egyetemen. BALÁZS Bálint írása

A PTE Nemzetközi Oktatási Központja (NOK) tizenegyedik alkalommal szervezi meg a „Magyar Nyelv és Kultúra Téli Egyetem” programját. A kéthetes idõszak alatt a többségükben Európából érkezõ diákok napi hat órán keresztül tanulnak

magyarul. Elsajátíthatják a magyar nyelv alapjait, illetve a már nyelvi elõképzettséggel érkezõ hallgatók elmélyíthetik nyelvtudásukat, valamint különbözõ kulturális programokon vesznek részt, ismerkednek a várossal, a régióval. A diákokat tanulócsoportokba szervezik hat nyelvi szinten. A csoportok kialakításának elsõdleges célja az, hogy különbözõ nemzetiségû hallgatók kerüljenek össze, hogy ezzel is könnyítsék a kultúrák közötti kommunikációt, ismerkedést. Naponta háromszor másfél órában tanulnak a diákok magyarul. Az ismétlõ, rendszerezõ és ellenõrzõ típusú feladatok mellett a játékos formában történõ tanítás/tanulás is nagy szerepet kap. Az ideérkezõ külföldi diákok közelebbrõl is megismerhetik a magyarok életét, kulturális szemináriumokon is részt vesznek. A 60 tanórás intenzív nyelvtanfolyam egy szóbeli és egy írásbeli vizsgával zárul.

9

Univ-10.qxd

2010.12.03.

16:09

Page 1

ehök

Vélemény az új felsõoktatási törvény koncepciójához A jelenleg hatályos felsõoktatási törvény mûfajától az új törvénytervezet jelentõsen eltér, hiszen kerettörvény. Az új Ftv. kerettörvényként történõ újragondolásával alapvetõen nem értünk egyet, mivel csak alapelvekkel foglalkozik, a részletek kibontását kormányrendeletre és miniszteri rendeletre kívánja hagyni. Álláspontunk szerint ezzel a szabályozási formával nem érhetõ el a felsõoktatás átláthatóbbá és egyértelmûvé tétele. Számtalan esetben a tervezet üres, ésszerûtlen és nyitott megfogalmazásokat tartalmaz. A felsõoktatásban érintettek számára a koncepció alapján nem lehet egyértelmûen véleményt nyilvánítani, mivel nem láthatóak az alapvetõ kritériumok (sarokpontok), melyek meghatározása elengedhetetlen. Amennyiben a részletes szabályok kibontására a törvény elfogadását követõen kerül sor – az alapelvek egységes értelmezésének hiányában –, az alsóbb szabályok nem szükségszerûen fogják tükrözni a többség által képviselt véleményt. Véleményünk szerint a kerettörvény helyett nagyobb részletességgel kellene meghatározni a jövõ felsõoktatásának irányait. A kerettörvény-koncepció folyományaként a felsõoktatási intézmény autonómiájának meghatározása (korlátozása) nincs kellõen körüljárva. Az oktatás és kutatás tartalmának, módszerének megválasztását, a hallgatók felvételét, teljesítményük értékelését, az intézmény szervezeti egységei szervezeti és mûködési szabályainak megállapítását egyaránt alsóbb jogszabály által megszabott keretek közé kívánja szorítani, mely megfogalmazások ugyancsak nem teszik lehetõvé mélyreható szakmai vélemény alkotását. A bolognai rendszer bevezetésének célja az volt, hogy eltûnjön a felsõoktatási rendszer duális jellege (egyetemek, fõiskolák kettõssége), és hogy felváltsa azt az egymásra épülõ képzési ciklusokat követõ, intézménytípusoktól független, lineáris felsõoktatás modellje. Mára egyértelmû, hogy az átgondolatlan tantervek miatt nem sok szak esetében érte el célját az intézkedés, sok esetben az oktatás minõségét is negatívan befolyásolta. A tervezet megpróbálja elkülöníteni az egyetemi és a fõiskolai intézménytípust, mindemellett meghagyná a bolognai rendszert. A bolognai rendszer fenntartását fontosnak tartjuk mindamellett, hogy a felülvizsgálata elkerülhetetlen. Ugyanakkor nem látjuk, hogy ki által, milyen módon és milyen eszközökkel folyhat a felülvizsgálat – a hallgatók szerepet vállalhatnak-e ebben a folyamatban. Megítélésünk szerint az egyetemi és fõiskolai karokkal szemben támasztott meggondolatlan követelmények nem járulnak hozzá a magyar felsõoktatás színvonalának növekedéséhez, általában véve nem várható el a magyarországi felsõoktatási intézményektõl a koncepcióban javasolt feltételek betartása. Jelenleg számtalan nagy hagyományú intézmény kara fennakadna a rostán. Ahogy korábban is megfogalmaztuk, szükségesnek tartjuk a bolognai rendszer felülvizsgálatát, hiszen a rendszer életbeléptetésekor sok esetben – az idõ rövidségére tekintettel – ötéves szakok képzési programját besûrítették 3–3,5 éves képzési követelményekbe. Ennek következtében bizonyos szakok nem végezhetõek el a megállapított képzési idõn belül a képzési kimeneti követelményekben meghatározottak alapján. Az alapelvek között is rögzített, hogy a felsõoktatási intézmény maga választja vezetõit, ennek tükrében nem tudjuk értelmezni a tervezet azon fordulatát, hogy a rektor megbízását a Sze-

10

nátus által felállított rangsor figyelembevételével a fenntartó az oktatásért felelõs miniszter útján kezdeményezi. A képzési formákkal kapcsolatban fontosnak tartjuk tisztázni a felsõfokú szakképzés helyét a felsõoktatás/közoktatás rendszerében (az új Ftv. koncepciója nem sorolja be egyértelmûen a felsõoktatási intézmények alá). Nem tartjuk támogathatónak adott képzés osztott és osztatlan formában is történõ akkreditálását, ugyanis egyenlõtlenségeket okozna a munkaerõpiacon. Alapvetõen egyetértünk a pedagógusképzés képzési idejének (5+1) növelésével, azonban átgondolásra javasoljuk, hogy valóban megvalósítható-e, valamint szükséges-e a képzési ciklus növelése, tekintettel a pedagógiai munka széles spektrumára. A pedagógusképzéssel kapcsolatos módosításokat álláspontunk szerint a közoktatási törvénnyel együtt kellene értékelni. Fontosnak tartjuk az oktatói munka hallgatói véleményezésének újragondolását, hiszen ez is fontos eleme a minõség biztosításának, s ennek rendszerét jogszabályban szabályozni kellene. A felvételi rendszer meghatározó a minõségi felsõoktatás tekintetében. Az elmúlt években komoly változásokon ment keresztül, ami több esetben komoly kritikákat vont maga után. A jelenlegi szabályozást (400+80 pontos rendszer) kiegészítendõ támogatjuk a legalább egy emelt szintû érettségi kötelezõvé tételét, azzal a kitétellel, hogy a bevezetést megelõzõ években érettségizõk számára ingyenes legyen a vizsga. A két emelt szintû érettségi vizsga kötelezõvé tételét túlzottnak tartjuk mindaddig, amíg a közoktatásban nem teremtik meg azokat a feltételeket, amelyek képessé teszik a középfokú oktatási intézményeket arra, hogy nagy számban készítsék fel az emelt szintû érettségire a diákokat. A felvételi rendszer finomhangolására az alábbi konkrét javaslatokat fogalmazzuk meg, melyek egy részét a felvételi rendszer részletszabályait tartalmazó rendeletekben lehet rögzíteni: – személyes találkozás biztosítása a leendõ hallgatóval – nyelvismeret nagyobb elismerése – az emelt szintû érettségi pluszpontjai továbbra is: 40 pont/szak, de csak akkor, ha eredménye legalább 50%-os (jelenleg 30%) – technikusi/OKJ bizonyítvány elismerése – az érettségi eredmény pontjait csak akkor lehessen duplázni, ha a tanulmányi pontok összege legalább 140 pont (ez a jelenlegi számítási rendszerben 4-es átlagú középiskolai tanulmányi és érettségi eredménynél jön ki) – a felvételinél szociális alapon nem szerezhetõ többletpont (hátrányos helyzet stb.), vagyis a felvételi eljárás során mindenkire azonos feltételek vonatkozzanak. A hallgatói juttatások és a hallgatók által fizetendõ térítési díjak, valamint az elõbbire vonatkozó jogosultság tekintetében az új felsõoktatási törvény koncepciója jelentõs eltéréseket tartalmaz a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest. A jelenleg hatályos jogszabályok markánsan elkülönítik egymástól a teljesítményalapú juttatásokat és a szociális juttatásokat. Ezzel szemben az új tervezet egybemosni látszik ezt a két kategóriát, mely álláspontunk szerint nem szerencsés. A szociális juttatások – a nevükbõl is eredõen – a hallgatók szociális helyzetének alapulvételével kiosztható támogatások. Véleményünk szerint a szociális ösztöndíj célja, hogy támogatás nyújtásával megkímélje a hallgatót attól, hogy – megélhetése érdekében – az egyetem mellett munkát kelljen vállalnia, ez-

által több idõt és energiát fordíthat tanulmányi kötelezettségeinek minél sikeresebb teljesítésére. Amennyiben a hallgatót meghatározott tanulmányi teljesítmény elérésére kötelezzük – a remélt szociális juttatás érdekében – anélkül, hogy ehhez bármilyen segítséget nyújtanánk számára (akár szociális, akár tanulmányi), irreális elvárásnak tartjuk. Továbbá azon hallgatók esetében, akiknél tanulmányaik folytatása során szociális helyzetükben nagyfokú romlás következik be (szülõk elvesztik munkahelyüket, eltartó(k) halála), életük legnehezebb szakaszában várunk el átlagosnak mondható tanulmányi eredményt. Megítélésünk szerint az ilyen hallgatók eleve hátrányos helyzetbõl indulnak a teljesítményalapú szociális ösztöndíj elnyeréséért folytatott „versenyben”. Illúzió azt gondolni, hogy a hallgatók számára folyósított szociális juttatás összege elegendõ a hallgatók létfenntartásához szükséges költségek fedezésére. Ugyancsak illúzió azt gondolni, hogy a szociálisan rászoruló családok képesek elõteremteni a szociális ellátás mellett azt a hallgató számára szükséges anyagi forrást, amely a hallgató tanulmányainak folytatásához elengedhetetlenül szükséges. (Sajnos elõfordul, hogy a szociális ösztöndíj összege épphogy fedezi a kollégiumi ellátás költségeit.) A szociális juttatásban részesülõ hallgatók jelentõs hányada munkát kényszerül vállalni az egyetem mellett (mely nyilván kihat tanulmányi eredményükre). Mindemellett fenntartjuk, hogy a szociális támogatásnak nem célja, hogy a hallgató létfenntartását biztosítsa. Nem a mértékét vitatjuk, pusztán a jogosultság feltételeinek ilyen irányú kiterjesztését utasítjuk vissza. A 15 kreditpont megszerzése több szak esetében valóban nem tûnik komoly elvárásnak, számtalan szak esetében azonban aránytalanul sok tantárgy teljesítésével érhetõ el. Manapság az egyetemeken egyre inkább elõtérbe kerül a gyakorlati oktatásra való törekvés, számtalan képzésben megnövelték a gyakorlati órák számát. Határozott álláspontunk szerint az ilyen gyakorlati órákon megszerzett tudás a hallgatók elõnyére válik. Ezekben az esetekben a gyakorlati tárgy teljesítésének alapfeltétele a gyakorlati órákon való kötelezõ részvétel. Az a hallgatói kör, aki szociális helyzete folytán munkát vállalni kényszerül, általában nem tud eleget tenni a fenti követelménynek – miszerint a foglalkozások legalább 70 százalékán részt kell venni –, ennek folyományaként a tantárgyat nem tudja teljesíteni. Amennyiben a koncepcióban rögzített szociális juttatás elnyeréséhez szükséges tanulmányi követelményeknek eleget próbál tenni, megélhetése kerülhet veszélybe, avagy be kell hogy fejezze a felsõoktatásban folytatott tanulmányait. A levelezõs vagy távoktatás alternatívát nyújthatna a fenti hallgatói kör számára, azonban a levelezõ munkarendû képzések döntõ többsége költségtérítéses finanszírozási formában indul, mely további terheket ró a hallgatókra. Azt továbbra is elengedhetetlennek tartjuk, hogy a hallgatók – különös tekintettel a nappali munkarendben tanulmányokat folytatókra – az elméleti és a gyakorlati képzéseken minél nagyobb számban részt vegyenek, ellenkezõ esetben ezt a munkarendet nem választaná el éles határ a levelezõ illetõleg távoktatás munkarendjétõl. A fogyatékkal élõ hallgatók támogatását kiemelten fontosnak tartjuk, azonban véleményünk szerint a jelenleg hatályos szabályozás nem megfelelõ, az új törvény koncepciójából

2010. december 6.

pedig nem vehetõ ki egyértelmûen, hogy mi volt a jogalkotó célja, az elõnyben részesítés tartalma, mikéntje. Véleményünk az, hogy a felvételi eljárás során mindenkit azonos elbírálás alá kell sorolni, s mikor már felvételt nyert, azt követõen kell a megfelelõ segítségnyújtásban részesíteni tanulmányaiban, képzésének elvégzésében (pl. a Támogató Szolgálat, avagy a Mentorprogram által). Ezért azt gondoljuk, hogy a hátrányos helyzetû, valamint a halmozottan hátrányos helyzetû hallgatók esetében a felvételi eljárás során történõ elõnyben részesítés nem indokolt. Megítélésünk szerint a fenti kör számára a közoktatás keretein belül kell biztosítani olyan támogatásokat, melyek a szociálisan rászoruló hallgatók tanulmányainak zavartalan folytatásához hozzájárulnak. A felsõoktatás szerepvállalása az egyetemmel való jogviszony létesítésének idõpontjától indokolt. A fogyatékkal élõk kapcsán említett külön támogatási formák számukra is elengedhetetlenek, ezek biztosítását kiemelten fontosnak tartjuk. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezõk anyanyelvhasználatát kizárólag az eljárások (pl. felvételi) során tartjuk indokoltnak. Elfogadhatatlannak tartjuk a hallgató végleges eltiltását az intézmény adott szakáról tanulmányi okból történõ elbocsátás esetén. Álláspontunk szerint ez diszkriminatív megkülönböztetést eredményez, így sérti az Alkotmány 70/A. §-át, mindemellett korlátozza az egyetem potenciálisan lehetséges jelentkezõinek körét, anélkül hogy az elbocsátás körülményeit egyedileg vizsgálnák (szociális körülmények, oktató–hallgató viszonya). A hallgatói jogok és kötelezettségek körét meglátásunk szerint nem elegendõ alsóbb jogszabályban rögzíteni, azok a törvényben kell hogy benne legyenek (tanulmányi-, vizsga- és kreditkövetelmények). A tanulmányok képzési idõben történõ befejezésének, valamint a hallgatói teljesítmények ösztönzésének feltételrendszerét célszerûnek tartjuk a törvényben részletezni, és nem alsóbb jogszabályokban. A Hallgatói Önkormányzat legfontosabb feladatának a hallgatók érdekeinek képviseletét tartjuk, ehhez elengedhetetlen, hogy a hallgatóság egészét érintõ döntések meghozatalában döntõ súllyal bírjon. Ez a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, valamint a Térítési és Juttatási Szabályzattal kapcsolatos egyetértési jogosítványban nyilvánulhat meg. A fenti hatáskörök elvétele esetén, megkérdõjelezhetõ a hallgatói érdekképviselet hatékonysága és létjogosultsága. A hatályos törvényben definiált részvételi arány kielégíti azt az elvárást, hogy az intézmény döntései legitimek legyenek. A jelenlegi képviseleti arány mindamellett, hogy biztosítja a hallgatói jogok védelmét, számos esetben a minõségi fejlõdés hajtóereje is egyben, hiszen a hallgató legalább annyira, ha nem jobban érdekelt a saját intézményének hatékony mûködésében és fejlõdésében, mint az oktató, mivel a munkaerõpiacon neki kell majd elhelyezkednie a megszerzett diplomával. A Szenátus többnyire egyébként nem tudományos kérdésekben, hanem stratégiai, gazdálkodási kérdésekben foglal állást, amelyekben – mint említettük – a hallgatók is, megfelelõ információk birtokában, felelõs döntést képesek hozni. Véleményünk szerint amennyiben a csökkentés a cél, akkor az egyetemet vezetõ testületekben a hallgatói arányt 15–25% között volna célszerû meghatározni és adott intézmény kompetenciájába utalni a pontos arányszám meghatározását. PTE EHÖK

Univ-11.qxd

2010.12.03.

15:38

Page 1

köszi www.koszi.pte.hu

Uniface

Vegyétek igénybe tanácsadásainkat! A VIZSGAIDÕSZAKBAN IS:

Így hívják a PTE internetes beiskolázási játékát, mely a hallgatói élet virtuális szimulációja, és a Facebook közösségi portálon is jelen van. Uniface? Játék? Facebook? Nyeremé nyek? Mi is ez az egész tulajdonképpen?

JOGI TANÁCSADÁS – ha nem igazodsz ki a paragrafusok között

TANULMÁNYI TANÁCSADÁS – ha a tanulmányaiddal kapcsolatos kérdéseid lennének

PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS – ha beilleszkedési, magánéleti problémáid vannak – ha stresszes a tanulás – ha megbeszélnéd valakivel

Jó pár UnivPécs olvasónak már ismerõs lehet a koncepció, hiszen a tavalyi beiskolázási kampány egyik eleme is egy egyetemi játék volt, melynek Nem csak tudást adunk volt a címe. Akkor több mint 2300 játékos regisztrált, akik közül több százan sikeresen felvételiztek a PTE-re. A játék azért jött létre, hogy a felvételizõk minél több információt és élményt szerezzenek az egyetemi életrõl, és ne csak színes-szagos reklámanyagokból tájékozódjanak, mielõtt meghozzák életük egyik meghatározó döntését, és egyetemet, kart illetve szakot választanak. A virtuális egyetem az igazi PTE virtuális mása, ahová szintén egy felvételi után kerülhet be az érdeklõdõ, miután kiválasztotta az õt érdeklõ szakot a PTE tíz karának kínálatából. Az internetes felvételi is érettségi tantárgyakból összeállított kérdéssor, de természetesen egy sokkal rövidebb teszt. Az idei játék egyik újdonsága, hogy videóbejátszások is színesítik a virtuális élményt. Rögtön a felvételi után maga a rektor gratulál a felvetteknek és köszönti õket a PTE online egyetemén. Amikor a játékosok belépnek a kari épületekbe, szintén pörgõs bemutató videókat nézhetnek meg, amiken az adott karon tanuló egyetemisták mondják el, õk miért választották a PTE-t és mit szeretnek benne. A szimulációban, akárcsak a való világban, kerülhet a játékos államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre, és ennek függvényében juthat kollégiumi férõhelyhez vagy kereshet albérletet a választékból. Okosan kell gazdálkodnia, hiszen egy egyetemistának akadnak bõven kiadásai (fénymásolás, étkezés, buli), de ha szûkölködne, vállalhat diákmunkát vagy felvehet diákhitelt is. A betervezett dolgokon kívül gyakran véletlenszerû események is történnek a játékban, amik hozhatnak–vihetnek pénzt és pontokat is. Kötelezettségek a lakhatás és a pénzügyek intézése mellett is akadnak, például be kell járni órára, ahol tantárgyi kérdéseket megválaszolva gyakorolhatnak a játékosok a leendõ érettségire és felvételire. Az idén már videó elõadásokat is megtekinthetnek, amik a PTE Nyitott Egyetem online és televíziós ismeretterjesztõ elõadás-sorozatából lettek beválogatva, és ve-

lük kapcsolatos kérdéseket is meg kell oldani. Emellett az egyetem tíz karának több száz szervezeti egységén keresztül rengeteg hasznos tudást szerezhetünk az egyetem mûködésérõl, felépítésérõl, mindennapjairól. Az egyetem falain túl ezernyi újdonság vár Pécs és Szekszárd új „lakosaira”. Felfedezhetik a városok pezsgõ kulturális kínálatát, látnivalóit, történelmi örökségeit, programjait, elmehetnek szórakozni, kikapcsolódni, vásárolni. Megismerhetik a városban mûködõ kulturális szervezetek tevékenységét, melyek szintén szorosan kapcsolódnak az egyetemistákhoz, hiszen külföldi tanulmányokat, szakmai gyakorlatokat és számtalan programot szerveznek és intéznek nekik. A játékosok ellátogathatnak a legújabb helyekre is, például a Pécs2010 Európa Kulturális Fõvárosa program kiemelt fejlesztéseibe, mint a Tudásközpont épülete, a Kodály Központ, vagy a Zsolnay Kulturális Negyed. A résztvevõk Pécs és Szekszárd interaktív térképein navigálva választhatnak több száz helyszín közül, melyek ezernyi szituációt és több mint 11 000 kérdést rejtenek. Az egyetem fõ épületei, kollégiumai 3 dimenziós valójukban mutatkoznak meg, melyekben tovább navigálhatunk a tanszékekre. Az új virtuális szemeszterben a játékosok párbajra is hívhatják egymást, ahol összemérhetik tudásukat a többi játékossal és plusz pontokat gyûjthetnek. Kiemelt jelentõséget kap a játékban a közösségi tér, hiszen a mai fiatalok már nem a hagyományos eszközökkel kommunikálnak, így azon a csatornán is jelen van a játék, ahol a felvételizõk is a legaktívabbak, ez pedig a Facebook. Magyarországon már több mint kétmillió felhasználója van, elsõsorban fiatalok, akik naponta átlagban egy óránál is több idõt töltenek bejelentkezve, és „lájkolnak”, megjegyzéseket fûzögetnek egymás megosztásaihoz, képeket, videókat töltenek fel, bejelölik magukat rajtuk és ismerõsöket jelölgetnek, barátokkal csevegnek. Az Uniface játékban elért sikereket minden játékos meg tudja osztani ismerõseivel üzenõfalán, akik aztán pillanatok alatt szintén csatlakozhatnak. Egy vadonatúj alkalmazás segítségével pedig a közösség minden tagja egy interaktív fotó-

falon is megjelenik profilképével, és megnézheti mely ismerõsei csatlakoztak még az Uniface Facebook oldalához. Közösségi aktivitásukért a játékosok plusz pontokat kapnak, így motiválva vannak, hogy mind több ismerõsükkel osszák meg a PTE virtuális egyetemét. A facebook.com/uniface.hu oldalon folyamatosan frissülõ felvételi információk jelennek meg és sok-sok apró érdekesség a Pécsi Tudományegyetemrõl. Böngészhetõ fotóalbumok és videók vannak feltöltve, rendszeresen jelentkezik a Tudtad-e és az Aranyköpések rovat, és igazi fórumot is ad az oldal a játékosoknak, hogy kapcsolatba léphessenek egymással vagy segítséget kérjenek a játék üzemeltetõitõl, akik 24 órában elérhetõek, hogy azonnal reagáljanak az ezernyi játékos észrevételeire vagy technikai kérdéseire.

ÖNÉLETRAJZÍRÁSI TANÁCSADÁS – ha nem vagy biztos benne, mit írj az önéletrajzodba

EVS TANÁCSADÁS – ha világot látnál – ha önkénteskednél – ha kalandra vágysz AZ ALÁBBI TANÁCSADÁSOK MÉG ELÉRHETÕEK A SZORGALMI IDÕSZAKBAN:

ADÓ ÉS KÖNYVVITELI TANÁCSADÁS – ha elakadtál a számok útvesztõjében

ÁLLÁSKERESÉSI TANÁCSADÁS – ha dolgoznál, de nem tudod, hogy hogyan fogj hozzá

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD TANÁCSADÁS „Ez a játék úgy jó, ahogy van. Hasznos útikalauz a jövõbeli gólyáknak.” „Nem reklámfilmre van szükségünk a felvételi elõtt, hanem valamire, ami segít elképzelni, milyen lesz egyetemistaként. És ebben nagyon jó ez a játék!” (forrás: nem csak Tudást Adunk, online közvélemény-kutatás)

– ha változtatni szeretnél az étrendeden – ha mozognál – ha szeretnél kiegyensúlyozottabban, egészségesebben élni

ÉLETPÁLYA-TANÁCSADÁS – ha nem tudod merre, hogyan tovább

MENTÁLHIGIÉNÉS GRAFOLÓGIAI TANÁCSADÁS – ha tudni szeretnéd mirõl árulkodnak a betûid A részvételhez elõzetes regisztráció szükséges, bõvebb információt a www.koszi.pte.hu weboldalon találsz.

Az Uniface játék azért jött tehát létre, hogy élményszerû, játékos formában juttasson el minél több információt az érdeklõdõkhöz és bemutassa a PTE „életérzést”, hogy ezt az egyetemet ki és mi minden teszi olyan sokszínûvé, ezerarcúvá. A virtuális kalandra motiválnak az izgalmas nyeremények is. Az idei fõnyeremények egy érintõképernyõs iPad táblagép, egy kétszemélyes toszkán körutazás és egy retro kerékpár, amiken kívül rengeteg hasznos ösztönzõ nyeremény, karácsonyi ajándék talál még gazdára a virtuális szemeszter záróvizsgája utáni eredményhirdetésen, egy közös buli keretében. A többi pedig legyen meglepetés! Érdemes követni az eseményeket és játszani!

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánunk! KÖSZI Team

FILÁK Péter www.uniface.hu

Körkérdés

Topjátékos? BALÁZS ADRIENN

RÓGÁN EDINA

KOVÁCS EDINA

GÁBOR ADÉL

MIHÁLOVICS ALEX

TOPJÁTÉKOS, IGYFK

TOPJÁTÉKOS, FEEK

TOPJÁTÉKOS, ETK

TOPJÁTÉKOS, BTK

TOPJÁTÉKOS, PMMK

A játékot jó felkészülésnek tartom az érettségire, hiszen a feladatok megoldása közben sok mindent átismételtem. Egyébként az Illyés Gyula Fõiskolai Kar turizmus-vendéglátás szakát próbáltam ki. Korábban is jó véleménnyel voltam a PTE-rõl, a játék tovább lelkesített, hogy ide jelentkezzek. Szerettem a mindennapi kis üzeneteket és a Szekszárdról szóló kérdéseket. Szívesen újrajátszanám az egészet. Az idei játékosoknak azt tanácsolom: tankönyveket elõásni, Google-t beizzítani, és minden kérdésre meglesz a válasz.

A játék sokat segíthet az egyetem elõtt álló diákoknak a választásban és az egyetem(ek) megismerésében. Bár már régebben eldöntöttem, hogy Pécsen szeretnék tanulni, a játék még inkább motivált. Jobban megismertem az egyetemet, mint egy nyílt napon. Az informatikus könyvtáros szakot próbáltam ki, és annyira megtetszett, hogy arra is jelentkeztem. Az utolsó feladatsor nehéz volt, de ilyen az egyetem. Még nem tudom, hogy idén is játszom-e, de nem kizárt, hogy megpróbálom. Nemcsak a nyeremények, hanem a tapasztalatok és információk miatt is érdemes belevágni.

Mielõtt hallgató lettem, volt alkalmam megtapasztalni, milyen az egyetemi élet, így a játék csak megerõsített abban, hogy jó helyre fogok kerülni, a PTE bármelyik karára is megyek. Az viszont, hogy melyiket válasszam, már korántsem volt ilyen egyértelmû, úgyhogy jó volt kicsit „tétékásnak”, „áokosnak”, „etékásnak” is lenni – végül a játék miatt jelentkeztem az ETK ápolás és betegellátás szakára. Játszom majd most is! Leendõ gólyák, kérdezzetek a fórumon, biztos lesznek olyan egyetemisták, akik válaszolnak, s egy kis ismeretség sem árt, ha idekerültök.

Mivel a PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnáziumba jártam, már sokat tudtam az egyetemrõl, a kérdések (és hogy utána lázasan kerestem a nevem a ranglistán), valamint a díjátadó azonban még mindig képesek voltak újabb pozitív élményeket nyújtani. Tetszett, ahogyan a vezetõség, a tanárok szavaiból sugárzott, fontos nekik a PTE. Már a játék elõtt döntöttem az egyetem mellett, de csak megerõsített abban, hogy jól választottam. Sajnos idén nem lesz idõm játszani, de a többieknek azt javaslom, ne sajnálják az energiát, nézzenek utána a válaszoknak. Érdemes.

Én mindenképpen hasznos dolognak tartom a játékot, hiszen azok, akik nem pécsiek, megismerhetik a város nyújtotta lehetõségeket, még a szórakozóhelyeket is. Több felhasználónévvel is regisztráltam, de mindig a PMMK villamosmérnöki szakkal próbálkoztam. Az új játékosoknak kezdésként végig kell nézni minden helyet, hogy mennyi pontot adnak a jó válaszért és aszerint kell mérlegelni. Fontos tényezõ az is, hogy kell-e fizetni a kérdésért, és ha igen, akkor mennyit. Továbbá a kollégiumi helyet se ajánlott elveszíteni, mert az albérlet sok pénzt elnyelhet.

2010. december 6.

11

Univ-12.qxd

2010.12.03.

15:06

Page 1

sport Úszhattak a boldogságban

A szerelõk is megkönnyezték

HORVÁTH Judit interjúja

Az idei volt az elsõ WTCC-s évadod. Hogy értékeled? Nehéz volt a kezdet, mivel nem tudtam pontosan elhelyezni magam a mezõnyben az erõviszonyok alapján. Aztán jól alakultak az eredményeim, ezáltal még nehezebb lett a dolgom, mert már olyan ellenfélként tekintettek rám, akit komolyan kell venni. Ehhez képest a Rookie Challenge 2010-es bajnoka lettél. Felemelõ érzés legjobbként zárni az újoncok között, de reálisan nézve sokat köszönhetek az autómnak. A kocsim az abszolút értékelésben is nagyon versenyképes. Hogy mást ne mondjak, az elmúlt két évben ezzel a típussal nyerték a sorozatot. Mekkora teher volt rajtad emiatt? Nagy, mert nem volt idõ a közeg megszokására, végig az összetettbeli legjobb helyezés elérése volt az elsõdleges cél. Hatalmas kõ esett le

a szívemrõl a harmadik helyem és a futamgyõzelmem után, mert sikerült bebizonyítanom, hogy nemcsak a világbajnoki mezõnyben, hanem annak a legelején is helyem van. A makaói futamra gondolom szívesen gondolsz vissza. Életre szóló emlék marad, de nem csak a futamgyõzelmem miatt. Ahogy a dobogó tetején álltam, és láttam a szerelõim könnyes tekintetét, leírhatatlan érzés töltött el. Sokak szerint a makaói a legnehezebb és legtechnikásabb pálya a világon, ezért különösen nagy tett ott nyerni. Pedig még a pályát sem ismerted korábbról. Igen, és ez volt a legnagyobb hátrányom a többiekkel szemben. Ennek ellenére az elsõ perctõl kezdve élveztem a versenyt. Ezen a pályán gyakorlatilag minden pillanatban pengeélen táncol az ember, centiméterekre a falaktól, bukótér nélkül. Férfias kihívás volt, ezért nem csak az eredményre gondolok vissza szívesen. A rajongóid már a jövõre gondolnak. Lesz még jobb is? Egyelõre az a kérdés, hogy lesz-e jövõre. Nagyon szeretném a túraautó világbajnokságban folytatni, de sok rajtam kívülálló tényezõn múlik az indulás. Minden tõlem telhetõt megteszek a holtszezonban, hogy sikerüljön a folytatás. Ebbõl a szempontból talán a gyõzelem sem jöhetett volna jobbkor. Remélhetõleg több olyan ember érdeklõdését felkeltettem, aki segíteni tud elõteremteni az anyagi hátteret a versenyzéshez.

Remekeltek a PTE egykori és jelenlegi hallgatói a rövidpá lyás úszó országos bajnoksá gon, majd az azt követõ egye temi és fõiskolás bajnoksá gon: a MEFOB-ot egy arany-, két ezüst- és négy bronzérem mel zárták a PTE úszói. PAPP Veronika írása

A százhalombattai rövidpályás országos bajnokságon november 12. és 14. között az ANK Úszóklub, a Pécsi Városi SE és a Pécsi SÚPTE sportolói képviselték a pécsi színeket. Már az elsõ nap baranyai sikereket hozott az egykori és jelenlegi PTE hallgatók szereplésének köszönhetõen: Jakabos Zsuzsanna gyorson és háton a dobogó legfelsõ fokára állhatott, míg Financsek Gábor, illetve Bodor Richárd az olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok Gyurta Dániel mögött csapott célba mellúszásban. Szeptember közepe–vége felé kezdtük el a felkészülést. Azt beszéltük meg az edzõmmel, hogy a rövidpályás magyar bajnokságra nem készülünk külön, hogy ne áldozzuk be a jó alapozást – árulta el Financsek Gábor (képünkön), a Pécsi SÚPTE versenyzõje. Ennek ellenére nagyon jól sikerült az ob, amelyen magam is meglepõdtem. 50 méteren mindössze háromszázaddal vert meg Gyurta Dani, 100 méteren pedig kilenctizeddel, ami úgy gondolom, egy hónap „normális” úszást követõen nem rossz teljesítmény. A második és harmadik nap sem alakult rosszabbul: pécsi dobogós és pontszerzõ helyezések sokasága született. Az ifjúsági olimpián berobbanó Biczó Bence is remekelt, új éves csúccsal nyerte meg a 100 méter pillangót.

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

Michelisz Norbert szenzációs teljesítménnyel zárta pályafu tása elsõ évadját a Túraautó Világbajnokságon (WTCC): a PTE KTK egykori hallgatója Brno és Valencia kivételével az összes versenyhétvégén pont szerzõ helyen végzett. Mi több, az utolsó, makaói megméret tetésen futamgyõzelmet ara tott, és ezzel a kilencedik he lyen zárta a bajnokságot. A 26 éves versenyzõ produkcióját még szerelõi is megkönnyez ték.

Alig egy héttel az ob-t követõen, november 20-án rendezte meg a Magyar Egyetemi–Fõiskolai Sportszövetség a budapesti Komjádi Béla Uszodában hagyományos úszó bajnokságát. A verseny talán legkellemesebb meglepetése, hogy a Kolmer Zsolt, Bodor Richárd, Financsek Gábor, Koltai Tamás alkotta PTE nyerte a 4x100 méteres vegyes váltót. Ezzel végre teljesült az álmunk. Az egyéni formák nem voltak a legjobbak, de szerencsére ez is elegendõ volt az aranyhoz – értékelt Financsek Gábor, a csapat „pillangózója”. Az aranyérmes csapat hátúszója, Kolmer Zsolt a következõ-

Arcuk már van hozzá

CSIZMADIA Eszter írása

Lassan a röplabda-bajnokságokban is lezárul az õszi szezon. A PTE-PEAC másodosztályú férfi és nõi csapata egyaránt esélyes a dobogós helyek megszerzésére. Az elõbbiek jelenleg harmadikak a tabellán, bár még két mérkõzés hátravan számukra az évbõl. Gyöngyösi Zoltán vezetõedzõ elmondása szerint idén nagyon szoros az NB II, a Gyenesdiás kivételével minden csapat hasonló játékerejû. Idén próbálunk egy új fajta munkakultúrát kialakítani, az ifjúsági és az újonnan jött játékosokat beépíteni a csapatba, ezért konkrét eredménycél nincs. Az erõviszonyok alapján a 2–6. hely bármelyike reális, de természetesen szeretnénk dobogón végezni – árulta el Gyöngyösi Zoltán, aki a nyáron vette át a csapat irányítását Szabó Tamástól, és jelenleg játékos-edzõként dolgozik a gárdával. Szabó Tamás ettõl az évtõl másodedzõi és technikai vezetõi feladatköröket lát el a csapatnál, valamint továbbra is a juniorok edzõje. Az eddigi mérkõzések – egy kivételével – szorosan alakultak. A csapat egységes, Horváth Balázs kiemelkedõ tudású, ponterõs játékos, a többiek is hasonló színvonalon játszó röplabdá-

12

sok. A bõ keret lehetõséget ad a cserékre, mert idén a legtöbb poszton van egyenértékû második sor is – tette hozzá a csapat edzõje. Országos szinten is jelentõs változások mentek végbe a Magyar Röplabda Szövetségben bekövetkezett tisztújításoknak köszönhetõen. Az új vezetés nagy figyelmet fordít a médián belüli gyakoribb megjelenésekre, ennek egyik bizonyítéka, hogy Demcsák Zsuzsát, korábbi televízióst és modellt választották a magyar röplabda hivatalos arcává. A nõi csapat is magabiztosan szerepel az NB II-es bajnokságban. Storcz Tamás

PTE-PEAC eredmények

edzõ egyelõre elégedett a lányok idei teljesítményével. Az iszapkatasztrófa miatt elmaradt Ajka elleni mérkõzés pótlásával jó esélyük van dobogós hely megszerzésére a nyugati csoportban. Az elõzõ évekhez képest az edzéseknek és a mérkõzéseknek is megfelelõ helyet biztosít a PTE-PEAC vezetõsége. Amatõr csapat vagyunk, és ezt figyelembe véve jónak számít, hogy a lányok heti három alkalommal is lehetõséget kapnak a gyakorlásra – nyilatkozta Storcz Tamás, akinek a csapata jelenleg negyedik az alapszakaszban.

(11.19–12.02) Férfi NB I-es kézilabda bajnokság 12. forduló Pick-Szeged– Uniqa-PVSE-PTE-PEAC 43–24 13. forduló Uniqa-PVSE-PTE-PEAC–Csurgói KK 25–28 Nõi NB I/B-s kézilabda bajnokság, nyugati csoport 10. forduló PTE-PEAC–Szentendrei NKE 32–22 11. forduló Pénzügyõr-Spartacus–PTE-PEAC 28–35 Asztalitenisz, férfi Extra Liga 8. forduló Lombard AC–PTE-PEAC-AAM 8–2 Férfi NB II-es kosárlabda-bajnokság 8. forduló Alba Building SE Fehérvár–PTE-PEAC 47–97 9. forduló PTE-PEAC–Marcali VSzSE 102–54 Nõi NB II-es röplabda-bajnokság 6. forduló PTE-PEAC–Vasi SA 0–3

FOTÓ: VILLÁNYI MÁTÉ

Jelentõs változások történtek a Magyar Röplabda Szövetségben: a tisztújítást követõen a vezetõk elhatározták, hogy népszerûsítik a sportágat, amelynek keretében Demcsák Zsuzsát választották a röplabda hazai arcának. Pécsett jelenleg a férfi és nõi mezõnyben is másodosztályú csapatot mûködtet a PTE-PEAC.

képpen emlékezett vissza: Fölényesen sikerült nyernünk, a második helyezett Corvinus csapatát nyolc másodperccel elõztük meg. Senki sem számított ekkora különbségre. A november 25–28. között megrendezett eindhoveni rövidpályás Európa-bajnokságon is számos magyar sikernek örülhettünk. Biczó Bence élete elsõ érmét (bronz), Jakabos Zsuzsanna pedig elsõ aranyérmeit szerezte felnõtt Eb-n. Az idei év még nem fejezõdött be, ugyanis december 15. és 19. között a magyar válogatott egyetlen pécsi tagjaként Jakabos Zsuzsanna úszik a rövidpályás világbajnokságon Dubaiban.

Férfi NB II-es röplabda-bajnokság 6. forduló SZESE–PTE-PEAC 2–3 Baranya megyei I. osztályú labdarúgó bajnokság 15. forduló PTE-PEAC–Kétújfalu SE 7–2

2010. december 6.

Univ-13.qxd

2010.12.03.

14:20

Page 1

Univ-14.qxd

2010.12.03.

15:08

Page 1

Vásárhelyi/Vasarely, www.pecs2010.hu

Kodály Központ

Pécs/Provence Francia delegáció érkezett Pécsre november 29-én, hogy Aix-en-Provence városával szorosabb kapcsolatok kiépítésére teremtsenek lehetõséget. A delegáció tagja volt Pierre Vasarely is, aki Victor Vasarely unokájaként a Vasarely Alapítvány elnöke. SZÖLLÖSI Eszter interjúja

Mi a célja a delegáció idelátogatásának? Megpróbálunk minél több kapcsolatot kiépíteni a két város, Pécs és Aix-en-Provence között, és ennek érdekében több területrõl is, például a Paul Cézanne Egyetemrõl, a turizmus, a mûvészet területérõl, különbözõ iskolákból egyaránt vannak képviselõk a delegációban, valamint Aix-en-Provence alpolgármestere is velünk tartott. Az a célunk, hogy erõs kapcsolatokat hozzunk létre a két város között, többek között cserediákprogramok segítségével középiskolai és egyetemi szinten is.

A Pécs2010 Európa Kulturális Fõvárosa program egyik kulcsberuházása december elején nyitja meg kapuit a zene szerelmesei elõtt. Az eddig csak kívülrõl látható csigaház formájú épület – azon túl, hogy esténként ajánlott a Balokány park tavában tükrözõdõ képmásával együtt megtekinteni – olyan hangversenytermet rejt a belsejében, melyet nemcsak hogy nem láttak, de nem is hallhattak a pécsiek. A helyiség már túl van a finomhangoláson, vagyis a mérnökök szerint mindenhol egyformán jól lehet hallani az elõadott mûvet a 20 méter magas, 54 méter hosszú és 24 méter széles teremben. A leghátsó sorban ülõk, illetve az optimálisnak mondott, tizedik–huszadik sorban helyet foglalók között szinte minimális eltérés mutatkozik a hangmennyiséget és hangtisztaságot illetõen, s ez igaz a terem minden pontjára – egyébként magát a termet is lehet hangolni aszerint, milyen összeállítású zenekar játszik éppen a színpadon. A 11 ezer négyzetméteres konferencia- és koncertközpont a Dél-Dunántúl legnagyobb hangversenyterme, a Pécsi Kulturális Központ kulturális rendezvényhelyszíne és a Pannon Filharmonikusok zenekar otthona lesz. December 17-én és 18-án tartják a Pannon Filharmonikusok a nyitóhangversenyeket, 19-én pedig Al Di Meola lép fel. A nem hivatalos avatás, de már nyilvános koncert december 9-én lesz Maxim Vengerovval és Ránki Dezsõvel.

14

Hogyan segítheti a sikerességet az Európa Kulturális Fõvárosa projekt? Marseille-Provence 2013 Európa Kulturális Fõvárosa program három év múlva fog megvalósulni, de ezen túl is együttmûködést tervezünk Pécscsel, hiszen sok közös dolog van a két város között amellett is, hogy mindkettõ részese a Kulturális Fõváros projektnek. Hasonló maga a két város (Aix-en-Provence és Pécs) is, hasonló a történelmük is, így érdekes és örömteli együtt dolgoznunk, hiszen sok a kapcsolódási pont. Mûvészeti szempontból is igyekszünk élénk kapcsolatokat létrehozni és mûködtetni, így például júniusban közös kiállítás és performanszok voltak itt Pécsen, amikor mûvészeti tanárok és diákok egyaránt ideutaztak. A kulturális évadnak köszönhetõen hosszú távú kapcsolatok épültek ki, további közös rendezvéynek lesznek, és Pécsett hirdettük meg elõször a „Victor Vasarely Nemzetközi Mûvészeti Pályázat a Köztéri Mûvészetért” pályázatot.

2010. december 6.

Mi az Ön személyes célja a Pécsre látogatással? Elõször 2006-ban jöttem Pécsre hivatalos okból: a Vasarely Alapítvány elnökeként tárgyaltam a Pécsi Vasarely Múzeummal. Ekkor találkoztam több, azóta számomra nagyon kedves emberrel, például Nagy Mártával, aki a Mûvészeti Kar professzora. Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem csupán a Vasarely Alapítvánnyal, hanem az aix-en-provence-i Mûvészeti Karral is szívesen dolgoznának együtt, és nagy örömömre szolgált, amikor láthattam, hogy két évvel késõbb már az Erasmus-program keretében cserediák kapcsolatokat is létesítettek. Mi a Vasarely Alapítvány profilja, fõ mûködési területe? A Vasarely Alapítványban elsõsorban természetesen Victor Vasarely életmûvének ápolása a fõ célunk, azonban szervezünk más mûvészekkel együtt is kiállításokat, így egy viszonylag nyitott szervezet vagyunk. A fõ céljaink közé tartozik a Pécsi Vasarely Múzeummal való együttmûködés is, igyekszünk kiállításokat létrehozni Európa-szerte Vasarely munkáiból. Együttmûködünk a Zsolnay Porcelánmanufaktúrával: idén újítottuk fel közremûködésükkel az alapítvány kertjében álló Vasarely-szobrot. Jövõre két pécsi kiállítást is szeretnénk bemutatni, az MK_s diákok munkáit és a már említett pályázatra beérkezõ mûveket – utóbbiak alkotói rezidensként is a vendégeink lehetnek. Franciaországban is ugyanúgy él Vasarely mûvészete, ott is olyan elismert mint itt, Magyarországon? Igen, ott is nagyon híres, akárcsak Magyarországon, Aix-en-Provenceban egy nagy múzeuma van, ahol igyekszünk ápolni az életmûvét. Vasarely 1908-ban született Pécsen, és 1930-ban ugyan távozott Párizsba, de mindig nagy szeretettel gondolt a szülõhazájára, ennek jeleként válogatott és ajándékozott a pécsi

Vasarely Múzeumnak a munkáiból, amikor az megnyílt. Ezért fontos számomra is, hogy visszajöjjek ide, és elmondjam az embereknek, hogy Vasarely egész életében büszke volt magyar származására. Önnek is van esetleg valamilyen személyes kötõdése Magyarországhoz? Mióta 2006-ban visszajöttem, nagyon sok kedves emberrel ismerkedtem meg, kerültem személyes kapcsolatba, akikkel mindig öröm újra találkozni. Valahol egy kicsit azért magyarnak is érzem magam, talán részben azért, mert sokat hallottam a nagyszüleimet magyarul beszélgetni egymással. Mit szeret a leginkább itt? Talán a hangulatot és az embereket. Azt, ahogy az emberek viselkednek, gondolkodnak az életrõl. Mindenki, akit itt megismertem, nagyon kedves volt, és bármibe kezdtünk bele, minden sikerült, mert az emberek a legjobbjukat nyújtják, hogy mûködjenek a dolgok. Ezek mellett természetesen muszáj megemlítenem a kolbászt, Tokajt, az Egri Bikavért, a villányi borokat, a körözöttet és a pörköltet. Kéthárom alkalommal a feleségemmel és két gyermekemmel is eljöttünk ide, és õk is nagyon megszerették Magyarországot, pedig nekik semmilyen személyes kötõdésük nem volt.

Univ-15.qxd

2010.12.03.

15:58

Page 1

English 2010 and beyond

Letter from the Village

Happy Memories by Andy ROUSE

This time I was going to write about the atrocious cycling habits that are becoming ever more prevalent in this city. Today, crossing the zebra crossing just after eight in the morning, first I saw a cyclist careering toward myself and the other pedestrians. The other name for a zebra is a pedestrian crossing, not a velocipedic motocross. Within thirty seconds, on the other side of the road, three cyclists flagrantly ignored the red light which, I should add, the motorists had all complied with. Hardly had I witnessed this second highway code atrocity when I nearly got frontally attacked by the next cyclist, going at full speed in the opposite direction along the pavement where, if it had been in the afternoon, she (yes! a she!) would undoubtedly have run over the toes of Laci the flower lad as he sat on the sill with his little bouquets. Any of these cyclists were could have been university

students, but I'm hoping they weren't, because I desire more civilised behaviour out of the country's future intelligentsia (and intelli-ladies-ia). Or even from guest students, who seem to make up a certain proportion of the new cycling population. I get really fed up when I hear all this crap about saving the world by cycling from people who lack the most basic of good traffic manners. They turn the average law-bending driver into a saint. Transfer their tact and consideration toward other road and pavement users into the road sense of a car driver, and they'd be very dead. Which wouldn't be a bad idea, except that others would die, too. But I'm not going to write about cyclists again. I try to promise that to myself each time they make my blood sugar go up and ruin my mood for the rest of the day. Unless, of course, something else appears to change that mood – oh, fickle mood, will you not remain dour and dumpy? It did today. I'm translating a book about Franz Liszt at the moment, and I've

The last meeting of the semester was orgainsed for the Erasmus and Exchange students of the University of Pécs on 24th of November. The UP has participated in the Erasmus programme since 1998 with increasing intensity: there were 115 students and 12 Exchange Students at the final presentation. by Tamás HACK

Country Presentations

just finished the bit that lists (or liszts) all his performances in the Vigadó, and all the famous people connected with him who also appeared there, among them Hans von Bülow and Johannes Brahms. The section has a little coda that extends past the composer's lifetime, that laments the terrible damage by fire the Vigadó underwent in World War II, and then goes on to say how this beautiful piece of architecture was finally restored and reopened on March 12, 1980. This is where the author of the book – planned to come out early next year to celebrate Liszt's 200th anniversary – shows his lamentable lack of research. Because after Bülow and Brahms it should have read "Rouse". Because on March 22, 1980 my good friend Tibor and I happened to be passing the Vigadó – then only the restaurant was restored – just as the doors opened. And because, the doors being opened, it would have been churlish not to accept the invitation, we became the first two paying customers at the Vigadó since the War. For a beer. Each.

KODÁLY CENTRE OPENING Danish sound engineers have also tested the result of one of the key urban development projects of the Pécs2010 European Capital of Culture Programme; the acoustics of the Kodály Centre that hopefully will become the citadel of Pécs and regional music in the near future. They have conducted fine-tuning in the phase of planning already and the experts say that the result is persuasive.

AL DI MEOLA IN PÉCS Passion for music, outstanding sound technique and virtuosity characterise one of the most well-known and appreciated guitarist of the popular music life of our times; Al Di Meola. The artist will give a performance in the organisation of the Pécs Cultural Centre as the next spot of his world tour entitled World Sinfonia. December 19, 2010 20:00 PM, Kodály Centre

UNDER THE SPELL OF CÉZANNE AND MATISSE – THE GROUP OF THE EIGHT – CENTENARY EXHIBITION The members of the Group of the Eight (Róbert Berény, Dezsõ Czigány, Béla Czóbel, Károly Kernstok, Ödön Márffy, Dezsõ Orbán, Bertalan Pór, and Lajos Tihanyi) created their own painting style mostly under the spell of modern French art. Their exhibition organised in 1909 was a turning point in the history of Hungarian art: for the first time a young group of artists appeared on the scene whose work organically matched the most modern international trends. The members of the Eight were inspired by Fauvism, mostly by the work of Cézanne, apart from Matisse. Gradually, they turned to a kind of neoclassic monumentality from early pictorial solutions involving the use of dissolved, strong colours. They only had three exhibitions at that time, which were accompanied by high-quality cultural programmes with the contribution of artists and scholars such as Endre Ady, Béla Bartók, Zoltán Kodály and György Lukács. December 10, 2010 – March 27, 2011 www.pecs2010.hu

Closing event of the Erasmus semester Mentors and programmes

Life, Boszorkány, Erasmus

Coordinators of the Faculties and students working as mentors organised several programmes during the semester: sightseeing, lectures about the Hungarian history and culture, movie nights with famous Hungarian films, excursions and so on. They tried to make better the life of the Erasmus and Exchange students at the University of Pécs.

After the final presentation of the Mentors, the presentation of the Erasmus Students was released. The Erasmus and Exchange students of UP live in Boszorkány Dormitory, so the scene of their final common presentation was the "Boszi". It was about thier everyday life at the university. It was a hilarious movie, its contents could be sum up with a "The unforgettable Erasmus feeling" title.

Administration

The opening presentation was held at the beggining of this semester by Hungarian students who have participated the Erasmus programme before, and soon after there were one or two presentations every Wednesdays held by the Erasmus and Exchange Students. Their country was introduced and illustrated with photos, pictures and traditionally meals.

European capital of Culture Pécs 2010

It was a successfull and memorable semester, with smooth administration. I am sure it was due to the excellent communication and team work – Ms. Judit Németh, the Institutional ErasmusCoordinator at the UP said. Do not forget to do the administrative work and to complete our questionnaire! – she added wishing successfull exams for the students.

"Egészségedre!" Cheers!, Prosit!, Na zdrowie! – it was said in several languages before the dinner and the last big common party. Last but not least 43 of the Erasmus Students are going to stay at the UP for the nex semester too, they will be accompanied with 60 newcomers.

Question & answers

How about your semester at the UP? FILIPA REIS

RAGNHILD GARAAS

KAROLINA KRISZTOPA

DANIEL AGRA LOPEZ

BURAK ÕZKAN

UNIVERSITY OF COIMBRA, PORTUGAL

KOMNSBERG UNIVERSITY, NORWAY

NIKOLAUSZ KOPERNIKUSZ UNIVERSITY, TORUN, POLAND

UNIVERITY OF LA CORUNA, SPAIN

DUMLUPINAR UNIVERSITY, KÜTAHYA, TURKEY

The Erasmus Exchange at the University of Pécs in Hungary has been the best months in my life! It has been really amazing! At home I live with my parents because I study in the city where I live, so I get to like the totally freedom during this semester. It was really cool: making new friends, getting acquainted with completely new cultures, exploring the city and improve my English. It's been wonderful.

I've had a lot of fun here, made a plenty of new friends. The city of Pécs has lot to offer, the students and the teachers, professors of the university are very friendly, so I really enjoyed the semester. I love to be here, I have a good time. We had a lot of programmes through out the semester, special activities, for example sightseeing, country presentations and so on. It's really good, I enjoy it!

I feel myself really good at the UP. Hungarians are friendly and it's a cool country. The everyday life in Hungary is quite similar to my hometown in Poland. It is fantastic to spend a whole semester here! I would like to try to extend my semester because it would be nice to stay here in Pécs a little bit longer. I have not so much to study here, so I have much time to go out and meet interesting people.

I'm very glad and happy to study here at the University of Pécs, because I like to explore new countries. I have known a lot about different people from different countries all around the world. Now I have become fast friends with Hungarian students who are quite polite and companionable. Not every person is nice, of course – it is just like in any other country. I really enjoyed myself here in Pécs!

It is really great to spend here the semester. The first couple of days were difficult but apart from that I am very satisfied with everything. I appriciate the gorgeous city of Pécs – it's really cool. I made a lot of good friends. Exams are much more difficult at home, so studying is much more fun for me here at the University of Pécs – it makes my life easier. I enjoy my Erasmus semester in Pécs!

2010. december 6.

15

Univ-16.qxd

2010.12.03.

15:03

Page 1

Körkérdés

magazin

Neked a divat mondja meg? A divatról, az öltözködés tudományáról Orbán Jolánnal, a PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék docensével és Sári B. Lászlóval, az Angol Nyelvû Irodalmak és Kultúrák Tanszéke adjunktusával beszélgettünk.

KONTRA

PAULI-CSAP Kinga Nem tartom magamat „mûnõnek”, bár a természetes jelzõt sem használnám magamra, hiszen szõkére festem a hajam, hosszú mûkörmöm van, és ha utcára megyek, a szememet mindig igyekszem hangsúlyossá tenni. Ez viszont a minimum, és bár többnyire sportos, kényelmes holmikat veszek ki a szekrénybõl, ha az alkalom megkívánja, vagy csinibb napot tartok, akkor nagyon szeretek elegánsan, magas sarkúban járni. Mindkettõ én vagyok, a lényeg, hogy a viseletemben jól érezzem magam. De nem mondanám, hogy a kissé túlsminkelt, „megcsinált” hölgyek, vagy a magukról végtelen természetességet hirdetõ nõtársaim irritálnának. Éppen ellenkezõleg: örülök, hogy nem vagyunk egyformák. Azt viszont ki nem állhatom, ha valakit csak a külseje miatt ítélnek meg, és néha úgy érzem, az elõbbi kategóriákba esõ egyének erre törekednek. De ehhez mindenkinek joga van. Én viszont nem szeretném, ha csak a nõt látnák bennem. Tudom, van, aki megbotránkozik ezen, de én elsõsorban ember vagyok. És a két nem közti különbségünk szerintem a fajunk fenntartásának záloga. Ne értékeljük hát olyankor is túl e különbséget, amikor nincs rá szükség.

16

SZILI Réka interjúja

Mennyire határoz meg egy nõt az öltözködés, és mennyire határozza meg saját magát egy nõ az öltözködésén keresztül? Orbán Jolán: Az öltözködés és a divat a nõk és férfiak esetében egyaránt kommunikációs folyamat, kommunikáció önmagunkkal és a társadalommal. Ilyen értelemben egyformán kell a nõknek és a férfiaknak erre a kérdésre odafigyelniük. Vannak divatdiktátorok és követõk, de a divat titka, hogy a saját személyiségének és az adott szituációnak megfelelõen tudjon öltözködni valaki. Ez teljesen független az adott férfi vagy nõ társadalmi pozíciójától. Az öltözködés mindig azt tükrözi, hogy valaki milyen lelkiállapotban van, és miként viszonyul a szûkebb vagy tágabb értelemben vett környezetéhez. Sári B. László: Ezt egy kicsit másképp látom. Bizonyos értelemben a hétköznapi életünk jelentõs részében szerepet játszunk. Szituációkban, helyzetekben színre visszük saját magunkat, és a divat ugyan az önkifejezés részeként funkcionál – szeretjük azt hinni, hogy része a személyiségünknek – de ezt alapvetõen meghatározza az a helyzet és a környezet, amiben megjelenünk. Sokszor nehezen tudom eldönteni az embereknél, hogy az öltözködésében mi az, ami a társadalmi elvárásokat elégíti ki és mi az, ami belülrõl fakad. A divat a kettõnek ele-

gye, ami helyzetenként és egyénenként változik, és ideális esetben valahol találkozik. Csak az adott esetben lehet eldönteni, hogy hol ér véget az egyik, és hol kezdõdik a másik, de általánosságban kijelenteni, hogy a divat az önkifejezés, nem lehet. Ez nem csak a nõk esetében van így, hiszen az utóbbi húsz év jellemzõ tendenciája, hogy – egy kozmetikai szlogent idézve – „eljött a férfiak ideje”. Mennyire igyekeznek az emberek kikerülni a kliséket az öltözködésben? Orbán Jolán: Vegyünk egy nagyon egyszerû példát, a tévés bemondónõket. Egy idõben divat volt a hangsúlyozott dekoltázs, de késõbb úgy gondolták, hogy a tévében nem arra kell figyelnünk, hanem inkább a mondanivalóra, így szolidabban kezdték öltöztetni a bemondókat. Vagy, íme egy másik példa, ha valaki konferenciára megy, akkor is nyilván az adott szituációnak megfelelõen kell felöltöznie, de ebbe attól még bele lehet vinni a divatot is. Némi önismerettel és odafigyeléssel könnyedén ki lehet kerülni a kliséket. Én például szeretek az óráim tematikájának megfelelõen öltözni. Sári B. László: A nõ részérõl ez önmaga elsajátításának a folyamata, amennyiben megtanul az öltözködésével jelezni bizonyos dolgokat. Amit Jolán mondott, hogy az öltözködés az önkifejezés egy formája, azt is jelenti, hogy valahogy mindig megjelenik egyfajta árnyalatnyi különbség, ami az egyénre utal, még akkor is, amikor a divatot követi, s ezekkel a nõk és a férfiak is képesek jelezni személyiségük bizonyos jegyeit. Ha valaki divatosan öltözik, akkor az nem egyszerûen szolgai módon a trend követése. A divat tulajdonképpen nyelv, aminek meg lesznek majd az egyéni ízei, a sajátos dialektusai az egyén öltözködésében. Egy csinos nõhöz sokszor kötõdnek negatív asszociációk, ezt hogyan látják? Orbán Jolán: Ez társadalmi elõítélet, ami abból adódik, hogy Magyarországon nem megszokott, hogy valaki nagyon divatosan vagy kirívóan öltözködik. Több kelet-európai városban, Krakkóban, Prágában vagy Pozsonyban sokkal inkább szembetûnõ az emberek jól öltözöttsége, mint itthon. Svájcban például, ahol hosszabb idõt éltünk, feltûnt az a minõségi, visszafogott divatos öltözködés, ami mindenkire jellemzõ volt. Párizsban, a divat fõvárosában, vagy New Yorkban már sokkal na-

gyobbak voltak a szélsõségek. Jó lenne, ha minél több csinosan és extravagánsan öltözött nõvel és férfival találkoznánk Pécs utcáin, ebbõl a szempontból sajnos eléggé egyszínû a város. Sári B. László: Úgy látom, hogy a kirívónak számító öltözködési mintákra körülbelül olyan hevesen reagál a társadalom, mint amennyire a különbségeket nem tolerálja. A mi társadalmunkban elég szélesek az árkok, mondjuk egy nyugat-európai országhoz képest, és nehezebben is toleráljuk ezeket a különbségeket. Ebbõl kifolyólag jóval nagyobb társadalmi feszültségek adódnak, és ez bizony a különbség bármilyen megjelenési formájára heves reakciókat eredményezhet, így a divatra is. Mi áll mindennek a hátterében? Orbán Jolán: Ez összetett kérdés, amely külön elemzést igényelne, de ha a divathoz való viszony felõl akarnánk megválaszolni, akkor mindenképpen a társadalomnak az önmagához való viszonyából és a gazdasági helyzetébõl kellene kiindulnunk. Mindkét szempontból ma egy olyan mértékû frusztráltság jellemzi a magyar társadalmat, amely nem igazán kedvez sem a divatnak, sem a toleranciának. Az öltözködés sok mindent elárul egy társadalomról, így azt is, ha a társadalom tagjainak nincs idejük az önreflexióra, nincs energiájuk arra, hogy saját magukkal és az öltözködésükkel foglalkozzanak. A 90-es évek elején A divat elmélete és az elmélet divata címû órám keretében készült egy dolgozat, amely a különbözõ karokra és szakokra jellemzõ öltözködést hasonlította össze. A dolgozat írója nagyon jól el tudta különíteni nemcsak az egyes karok, hanem az irodalmárok, a pszichológusok, esztéták öltözködését is. Az esztétákra például a fekete színválasztás volt a jellemzõ, de nemcsak Pécsen, hanem Zürichben, Párizsban is. Ma már nem ennyire szembetûnõek a különbségek, ami részben a megnövekedett hallgatói létszámmal magyarázható, s megszûnõben vannak a csoportidentitások, amelyek az öltözködésben is megjelentek. Sári B. László: A 90-es évek elején voltam egyetemista, és akkor egy hallgatóról pusztán az öltözködése alapján jó eséllyel meg lehetett állapítani, hogy melyik karra jár. Hasonlítottunk egymásra, mindegyikünk azt gondolta, hogy az egyéniségét fejezi ki azáltal, hogy ugyanúgy öltözködik, mint a többi bölcsész. Mára ez visszaszorulóban van, sokkal nagyobbak az egyéni különbsé-

2010. december 6.

gek. Bizonyos értelemben nagyobb a tûréshatár is, de paradox módon bár több minden megengedett, mégis kevésbé toleráltak a nagyon jelentõs különbségek. Egyre inkább meghatározóak az egyetemen belül kialakuló szubkultúrák, amelyek hozzák magukkal a saját öltözködési jegyeiket. A 90-es évek vége felé esett meg velem, hogy egy filozófia szakestre mentem, és igaz, akkor már tanítottam, de úgy néztem ki, mint egy átlag bölcsészhallgató. A kapuban a jegyszedõ hajléktalannak nézett és a diákoknak kellett szólni, hogy a tanár urat legyenek szívesek beengedni. Egy fontos dolgot még említenék a divattal kapcsolatban, ez pedig egyfajta tartás, amikor bizonyos szellemi, érzelmi kisugárzása van egy embernek. Ez rám sokkal nagyobb hatással van, mint a divatnak az ilyen-olyan megjelenése. Persze a kettõ nem választható el élesen egymástól.

PRO

SZILI Réka Ha egy nõ csinos, divatos, ne adj isten még szép is, az megbocsáthatatlan, különösen a többi nõ számára. A „természetes” jelzõt például már nemigen nyerheti el valaki, ha festi magát, vagy a „franciánál” picit eredetibb a körömszíne. Divat kérkedni, hogy „legszívesebben póló–farmer–tornacipõben járok”. A kedves férfiismerõseim közül is többen hangoztatják a „smink nélkül sokkal szebb vagy”, vagy „én a természetes szépséget szeretem” frázisokat, de én nem igazán értem, hogy a smink és a természetes szépség miért zárja ki egymást. Egy jó frizura vagy smink szerintem mindenkit szebbé varázsol, ha nem, akkor valószínûleg mégsem egy jó frizuráról és sminkrõl beszélünk. Aki az alapozót és a korrektort feltalálta, az bizony egy zseni volt, és ezúton is szeretném megköszönni neki! A jól öltözöttség, egy jó ruha vagy egy szép cipõ önbizalmat ad, egy magabiztos nõ pedig boldog. Egy nõ kedvén pedig sok minden múlik, gondoljunk csak Kleopátrára és a Római Birodalomra. Manapság sokakat zavar, ha elsõsorban nõként tekintenek rájuk, szeretnék, ha inkább a szakembert, az anyát, az „embert” látnák bennük. Pedig elsõsorban NÕK vagyunk, csupa nagybetûvel, a szó legnemesebb értelmében, és ezt élvezzük ki!

Univ-17.qxd

2010.12.03.

15:22

Page 1

Egyetemi lelkészség

www.pte.hu/menu/56/27

Az egyénért és a közösségért Kevesen tudják, hogy a PTE-n már közel 10 éve mûködik a Pécsi Egyetemi Lelkészség, ahol különbözõ felekezetek egymással összefogva próbálnak tenni az egyénért, a közösségért. Mónus Györgyi evangélikus lelkésznõvel beszélgettünk az egyetemi lelkészség feladatairól, az általuk nyújtott lehetõségekrõl. ANTAL Krisztina interjúja

Kik a tagjai és milyen alapon szer vezõdik az egyetemi lelkészség? Körülbelül 10 éve alapították a Pécsi Egyetemi Lelkészséget (PEL). Ez a közösség az a kör, mely Jézus és az õ tanítása és Igéje által megismert szeretet és szabadság köré gyûlik össze. Olyan kör ez, ahol otthonra találhat bárki, ahol a körben mindenki egyenlõ, ahol mindent ér megkérdezni és megkérdõjelezni, ahol ér válaszokra találni. Hét különbözõ felekezet közössége vagyunk jelenleg: a római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, baptista, metodista egyház és az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. Szeretnének ezen változtatni és bõvíteni a lelkészséget más vallásokkal? A PEL alapelvei és tevékenységi körei le vannak fektetve az alapító okiratunkban, mely szerint a PEL a PTE területén kívánja betölteni a keresztény küldetéstudatból adódó hitéleti és közszolgálati

szerepét. Hozzá kíván járulni az egyetemi ifjúság szellemi, lelki és testi egészségének megõrzéséhez, erkölcsi gyarapodásához. A PEL mûködését a keresztény ökumené gondolata vezérli, és ennek megfelelõen kíván jelen lenni a PTE-n, tiszteletben tartva a felekezeti hovatartozást. Tagjaink azok a magyarországi egyházak és felekezetek, amelyek tagjai vagy megfigyelõként résztvevõi a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának, aktívan részt vesznek a pécs–baranyai ökumenikus lelkészi munkaközösségben, továbbá akik a januári ökumenikus imahét résztvevõi. Akik ennek megfelelnek, azok vehetõk fel a PEL-be, de minden felvétel esetén újra kell tárgyalni a kereteket. Milyen programokat, foglalkozásokat, lehetõségeket kínál a PEL? Rendszeresen vannak istentiszteleteink, én ezeket az „Öröm ünnepének” hívom, mert az a céljuk, hogy együtt tudjunk örülni a közös ünneplésben Krisztus, a szabadító Isten szeretetének. A liturgiát mi magunk alakítottuk ki. Csendes perceink után tea meg zsíros kenyér mellett beszélgetünk, de tudományos elõadásokat, vitákat is szervezünk. Lelkigondozásra is van lehetõség, vagy ha valaki egyszerûen csak azt szeretné, hogy valaki meghallgassa, nyugodtan megkeresheti a PEL-bõl bármelyikünket, felekezeti hovatartozástól függetlenül nyitottak vagyunk.

…az ádventi várakozás meghitt gyertyafényes csendje lassan közhely. Talán van, aki már unja. Nem csodálom… Lehet, hogy meglepõ, de nem a kereszténység találmánya az ádventi várakozás fogalma. Az ádvent megelõzte Jézust és a keresztyénséget. Eredetileg valami egész mást jelentett, mint Jézus eljövetelét. Octavianus, más néven Augustus császár uralomra jutása arra indította a birodalom magas beosztásban lévõ hivatalnokait – akik nagy nyereséget reméltek ettõl a fordulattól –, hogy úgy beszéljenek Augustusról, mint „ádventi csillagról”, „ádventi hajóról, a kor kikötõjében”, aki új korszakot hoz az emberiség történelmébe. Tehát ádvent emlegetése és az ádventi csillag képének felfestése a kor sok konfliktussal terhes egére – mai fogalmaink szerint – egy politikai marketingfogás volt. Ha pedig így volt, mai fejünkkel nem is nagyon értjük, mi késztette a kereszténység elsõ századainak embereit, hogy ezt a politikai marketing által lejáratott adventus-fogalmat Jézushoz kapcsolja. A számomra elfogadható magyarázat, hogy azt akarták ezzel hangsúlyozni, Jézus az, akire tényleg érdemes várni. (léleKzés)

Az evangélikus közösség keretein belül családterápiás- és mesemûhelyre is lehet jelentkezni. Elõbbi közismertebb, a metamorphoses meseterápiás módszer pedig Boldizsár Ildikó nevéhez fûzõdik, ami leegyszerûsítve azon alapul, hogy életünk minden eseményével kapcsolatban találhatunk népmesei párhuzamokat: párkeresés, válás, apa/anya-kapcsolat, életutak. A népmesék élettapasztalatokból szövõdtek, s ezeket ma is ugyanúgy átéljük, és a mesék valamilyen megoldási utat mutatnak. A mûhely egyfajta prevenciós munkára kínál lehetõséget. Terveink között szerepel bibliodráma csoportot is indítani, de nagy álmom Pécsen is egy láthatatlan színház, ahol a nézõk nem székbõl nézik az elõadást, hanem bekötött szemmel élhetnek át olyan hétköznapi vagy kevéssé hétköznapi szituációkat, amelyek látás nélkül katartikus élménnyé

2010. december 6.

válhatnak. Az elõadás egy jól végiggondolt koncepció alapján, elõre megírt forgatókönyv szerint történik. A történet dramatizálásának helyszínei a stációk, amelyeken a bekötött szemû vándort (nézõ) a révészek (színészek) segítik, mozgatják vagy beszélnek hozzá a darab mondanivalója szerint. Mennyire ismert a lelkészség? Egyelõre nem vagyunk túl ismertek, úgy gondolom, kevesen tudnak rólunk. Inkább azok találnak meg, akik egyébként is valamilyen közösséghez tartoznak. Jó lenne, ha mindenki tudná, hogy vagyunk. Az egyetemi lelkészség nem kizárólagosan a diákokért van, hanem az egész egyetemi közösségért, az alkalmazottakért, itt dolgozókért, fiatal felnõttekért is. Nyitottak vagyunk mindenkire, bárkit, aki szeretne idejönni, közénk tartozni, egy közösség életében részt venni, szeretettel várunk.

17

Univ-18.qxd

2010.12.03.

15:28

Page 1

kultúra Karácsonyon innen, hálaadáson túl… Bejgli illat, meghitt fények és forralt bor – szoktuk emlegetni az adventi szezon tájékán, Magyaror szágon. Itt az Államokban is persze minden ha sonló, leszámítva a mákos-diós tekercses sütit. Bár õszintén végiggondolva, nekem valószínûleg idén ez utóbbi lesz az egyetlen dolog, ami majd nem hiányzik…

„Zseniális mûvekkel vagyunk kapcsolatban” Zenében olimpiai bajnok – így jellemezte Neumayer Károly, a PTE MK Zenemûvészeti Intézet vezetõje Baráti Kristófot, aki október végén megnyerte a VI. Paganini Nemzetközi Hegedûversenyt Moszkvában. A mûvész több kurzust is tartott a PTE Mûvészeti Karán és baráti kapcsolatok is fûzik Pécshez. Kristóffal két külföldi tartózkodása között, vasárnapi tanórái után telefonon beszélgettünk. KASZA Szabolcs interjúja

Milyen típusú ember a jó hegedûs? Az egyik legfontosabb dolog szerintem, hogy egyáltalán nem szabad érzõdnie egy koncerten annak, hogy adott tanulási folyamat során milyen technikai problémák jelentkeztek. Még akkor sem, ha egyébként nem könnyû hegedûn játszani. Manapság gyakran háttérbe szorul, hogy a gyakorlati hangszeres tudáson túl – a zenészek fejében – legyenek zenei ötletek, elgondolások az éppen elõadni kívánt darabbal kapcsolatban. Hiszen egy koncert sikerét pont az határozza meg, hogy a zenészeknek mennyire sikerül közelíteni egymáshoz a zenemûvel kapcsolatos koncepciójukat. Mennyire tudjuk egymást meggyõzni a zenei nyelv észérveivel.

SZAKONYI Annamária írása

Mert azért hiába a nagy hasonlóság, itt mégis minden nagyon más. Kezdjük azzal, hogy Amerikában a november végi hálaadás igen meghatározó ünnep. Nekem ez volt az elsõ hálaadásom, amit meglehetõsen magyarosan vészeltem át. Pulyka helyett csirkepaprikás és galuska volt az asztalon. Fõnökömnél ugyan biztos finomat ehettem volna, mi mégis néhány barátommal a magyar fogás mellett döntöttünk. Fõnökömmel beszélgetve egyébként rájöttem, hogy a magyaroknál nincs is hasonló családi nemzeti ünnep, mint a hálaadás. Nálunk ehhez leginkább a karácsony kapcsolható. Összeül a nagy család, közösen eltöltenek néhány napot evéssel és beszélgetéssel. Üresek az utcák, mindenki pihen és zabál. Körülbelül errõl szól itt is minden, csak keresztény vallási háttér nélkül. A hálaadás egyébként egy trükkös idõszak, legalábbis a kereskedelem szempontjából. Csütörtökön ugyanis minden kihalt, a boltok zárva. Pénteken azonban beindul a tömeg, s „Fekete péntek” („Black Friday”) alkalmából mindenkiben beindul a vásárlási láz. Ilyenkor persze már mindenki a karácsonyra edz, a boltokban is érezni a fahéjas narancs illatát, a fehér hó fényét és a száncsengõ hangját. Fekete péntek arról híres, hogy minden nagyon olcsó. Ilyenkor az emberek szó szerint a hidegben éjszakázva várnak a boltok elõtt, hogy a hajnali 3–5 órás nyitáskor elsõként jussanak be. Hatalmas a tömeg, mindenki kitervelt útvonalon elõre tudja már, mit és hol fog megvenni. Taktikázva, a francia légiósokat is megszégyenítõ módon cserkészik be a vásárlók az ilyenkor elejteni kívánt csecsebecsét. Persze én ezt csak mesékbõl hallottam, nem merészkedtem ki a boltokba 2 óra elõtt. És még így is tonnás sorral találkoztam a zárás elõtti pillanatokban. Ha az ember beleszagol, nincs visszaút. Olyan ez, mint a szotyi. Ha egyszer elkezded enni, nem tudod letenni, s végül elfogy az egész zacskó. A fizetésem is valószínûleg így fog járni hamar… Addig persze marad a vizsgaidõszak, az örömteli vásárolgatás, a korcsolyapálya és a forralt bor. A bejgli illata pedig csak azért sem hiányzik.

18

Milyenek ezek az észérvek a zenei nyelvben? Tételezzük fel, hogy fejben már kialakul egyfajta koncepció a mûvel kapcsolatban. Ez sokszor csak érzetekben nyilvánul meg: adott helyen gyorsítani kell, itt ezt a dallamot érzem erõsebbnek... Az igazi elõadás zenei megoldásait azonban gondolatokkal, szavakkal is indokolni tudjuk. El tudjuk mondani például, hogy egy adott harmónia miért fontosabb, mint az elõzõ. Igazán jó csak akkor lesz az elõadás, ha kamarazenei vita elõzi meg. Egy kamarazenei vita csak akkor jöhet létre, ha elõtte a vitapartnereknél egyénenként megtörténik a szóbeli megfogalmazás aktusa. Ehhez azonban szükséges a szerzõi életmû logikai, értelmi feldolgozása is. A szerzõ életérõl, személyiségérõl is érdemes tanulni, de hatványozottabban fontos, hogy mennyi mûvet ismerünk akár a partitúra szintjén. Sajnos tényleg ritka, hogy egy zenekari zenész a partitúra tanulmányozásával kez-

di a készülést, de még arra sincs mindig idõ, hogy a karmester az egész partitúrát analizálja. Egy Csajkovszkij hegedûverseny tanulásánál ritka, hogy a zenész megvizsgálja egy Csajkovszkij vonósnégyes kottáját is, hogy ott milyen megoldásokat alkalmazott a szerzõ. Pedig sok kérdésünkre választ lehet találni az ilyesfajta tanulmányozással. De manapság kevesen jutnak el eddig, a legtöbben nem a darabot tanulják, hanem a zenélést a darabon keresztül. Neked melyik tulajdonságaidat kellett fejlesztened, hogy egyre jobb légy? A darab megértését és elsajátítását az imént felvázolt módon próbálom megtenni. Megtanultam, hogy bizonyos dolgokat a végtelenségig lehet fejleszteni. A legnagyobb dekadencia szerintem a megelégedés. Mindig tovább kell lépni. Hány órát gyakorolsz naponta? Nagy elõny az, hogy már nem kell minden darabnál megtanulnom a hegedülést. Persze a mozgásforma, az izmok fittségének megtartásához – ahogy egy sportolónál is – elengedhetetlen a fizikai, mechanikus készülés, de sokkal többet jelent ma már az, hogy fejben folyamatosan készülök. Akár utazás közben, sõt volt már olyan is, hogy Isten jókedvében teremtette Kristófot. Ettõl lett ez a fiú olyan mûvész, aki ha egy gyúródeszkát vesz a kezébe, a deszka is megszólal... Komolyra fordítva a szót, õ egy mûvészi allûröktõl mentes zseni. Ez megmutatkozik éleslátásában, mindennapi magatartásában és abban is, ahogyan a zenéhez és zenésztársaihoz viszonyul. Sokan félve bízzák rám a hangszerüket, õ mindig teljes tisztelettel és bizalommal fordul hozzám és hagyja nálam ötmillió dollárt érõ hegedûjét. Ez a hangszer mûkincs és mûremek. Több száz éve próbáljuk megfejteni a Stradivari titkot, de nem megy. Kristóf esetében a titok azonban inkább az õ kezében és lelkében van, ennek egyik bizonyítéka lehet, amikor egy magyarországi fellépésén Kristóf az én egyik kölcsön-hegedûmön játszott (az övét éppen az Államokban javították) és az egyik kritikus észre sem vette a különbséget... RÁCZ Pál hegedûkészítõ mester

Baráti Kristóf Budapesten született, de gyermekkorának jelentõs részét Venezuelában töltötte. Öt évesen kezdett hegedülni és nyolc évesen már szólistaként szerepelt Venezuela vezetõ zenekaraival. www.kristofbarati.com

2010. december 6.

Kristóf az egyik legjobb barátom. Amellett hogy zseniális mûvész, rendkívül szerény és közvetlen személyiség. A zenén kívül sok más dologgal is foglalkozik (repülés, sakk) és maximalizmusa miatt ezekben is sikeres. Hangszeres, technikai képességei, tudatossága a gyakorlásban, zenetörténeti mûveltsége, intelligenciája: minden adott ahhoz, hogy a világ legjobb szólistái között legyen. És ami még fontosabb: nem saját nagyszerûségét helyezi elõtérbe, hanem nagyszerûségével a legteljesebb módon szolgálja a mûveket. BÁNFALVI Zoltán egyetemi tanársegéd, PTE MK

postai ügyintézés után jutott eszembe, hogy egy adott részt lehetne másképpen is játszani. Szóval amikor lerakom a hangszert, nem ér véget a munka. Sokszor erõvel kell rávennem magam, hogy hagyjam már abba. Ilyen értelemben néha majdnem 24 órát gyakorlok. Volt már olyan szakasz az életedben, amikor eleged volt a zenélésbõl? A gyakorlás és a mûvek szintjén mindig van új kihívás. Nem elég, ha eljutok egy olyan pontra, hogy azt hiszem a darab már készen van, öt perc múlva újra eszembe jut valami. Kifejezetten szeretem, ha vannak spontánabb elemek is egy koncerten: gyakran a közönségtõl jön egy érzet, ami miatt kicsit másképpen játszom a darabot aznap este. De hogy biztonsággal tegyem ezt, ahhoz otthon ki kell próbálnom a 4–5 féle lehetõséget, ami szóba jöhet. Elõfordult már, hogy egy helyszínen adtunk tizenöt koncertet és az elsõ meg az utolsó elõadás már köszönõviszonyban sem volt egymással, pedig ugyanazt a darabot játszottuk. Ilyen szempontból kizárt, hogy elegem legyen valamibõl. Ameddig a mûvész megújulásra vágyik, a motiváció elõtte lebeg. Annyi rossz elõadással találkozom, hogy ezek motiválnak, hogy a saját igazamat képviseljem. Emellett olyan zseniális mûvekkel vagyunk kapcsolatban, amelyek folyamatosan ezen az úton tartanak minket. Az interjú hosszabb változata az UnivPécs honlapján olvasható.

Univ-19.qxd

2010.12.03.

15:35

Page 1

Becsöngettek! Diákhitel-határidõ: december 15.

Leleplez, felvillant, beavat Korábban már írtunk a JESZ-ben futó Íphigeneia Auliszban (Beavat és kizökkent, UnivPécs, 2010. február 8.) címû darabról. Most azonban kicsit másképp játssza a társulat ezt az elõadást. A változásokról kérdeztük a rendezõt: Rácz Attilát. PAULI-CSAP Kinga interjúja

Hogyan valósul meg a beavató színház koncepciója ebben, az egyébként sem szokványos darabban? Alapvetõ célunk, hogy egy színházi elõadás mûködését leleplezzük. Nem a teljes elõadás látható, hanem csak bizonyos jelenetrészek, amelyekbe belépünk, megállítjuk õket, és különféle szempontokból beszélünk a látottakról, a darab létrehozásáról, a problémákról, nehézségekrõl. Ennek megvalósítását

úgy kell elképzelni, hogy a színházat mûködés közben látjuk, így betekintést nyerünk a próbafolyamatba és a szöveggel való munkafolyamatba is. Miben változik a darab? Azokat a lehetõségeket is megmutathatjuk, amiket egyébként a próbafolyamat során elvetettünk. Hiszen a próba sok kerülõutat eredményez, amelyeket egy kész elõadás egyáltalán nem tartalmaz. Vannak olyan formák ebben az elõadásmódban, amelyek teljesen más típusú találkozást eredményeznek a színészek és a nézõk között, és ez egy sokkal szabadabb játékot eredményez. Mit tesznek azért, hogy valóban beavatást nyerjenek a közönség tagjai? Úgy gondolom, hogy ez a ki-bejárkálás a beavatás lényege, mert ha valaki leül egy színházban és megnéz egy elõadást, akkor azt látja, hogy bármilyen

közel is van a játék, mégiscsak õrzi a színészi vagy alkotói szuverenitást. Míg a beavató színház létrehozói ezt a szuverenitást feladják, és közvetlen kapcsolatba kerülnek a nézõkkel. A játék megáll néhány percre, és lehetõséget nyújt arra, hogy moderátor segítségével a közönség az alkotás folyamatához kapcsolódjon. Így közösen épülhet fel az elõadás és az alkotók is új tapasztalatokkal gazdagodnak. Aki részt vesz ezeken az alkalmakon, a görög drámák világáról is tanul, vagy szigorúan az Íphigeneiára koncentrálnak? Nagyon tág spektrumot fog fel egy ilyen elõadás, így aki eljön, színházról, kortárs elõadások problémáiról, errõl a darabról, mitológiáról, és még sok minden másról tanulhat nagyon laza, közvetlen módon és õszinte, nyílt közegben.

Faültetés a tiszta környezetért

FOTÓ: VILLÁNYI MÁTÉ

Pécsi állomásához érkezett az „Egy fa élete” elnevezésû õszi rendezvénysorozat november 22-én a PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában. Legnagyobb városaink mellett Pécsett is elültettek egy fát, amely a környezettudatosságra hívja fel az iskolások és a pedagógusok figyelmét. Ezzel párhuzamosan a szervezõk 2011. március 1-ig tartó országos irodalmi- és rajzpályázatot hirdettek az általános és középiskolás diákok részére „Egy fa élete” címmel, azzal a nem titkolt céllal, hogy a tanulók a mûvészetek segítségével értsék meg, mit tehetnek a környezet megóvásáért. A Deák gyakorlóban – a többi helyszínhez hasonlóan – megrendezett eseményen jelen volt Karafiáth Orsolya, kortárs költõ, illetve Tamás Zsuzsa, meseíró, gyerekirodalom-szakértõ, akik a program védnökei is egyben. A pécsi faültetés különlegessége, hogy az iskola udvarán egy örökzöld balkáni tölgyet ültettek el, amelyet az egyetem botanikus kertje adományozott.

Már csak szusszanásnyi idõ van hátra az idei esztendõbõl, ideje átgondolni, okosan gazdálkodtál-e az elsõ tanévben. Érdemes azt is mérlegelned, lesz-e elég pénzed a tavaszi szemeszterre, vagy más pótlólagos forrást kell keresned? Ha önmagad akarod alakítani a pénzügyeid, bátran tervezz a Diákhitellel! Ha még 2010. december 15-ig igényled, már 2011. január 15-én a teljes õszi félévre járó összeghez, akár 200 ezer forinthoz, ha költségtérítéses hallgató vagy akár 250 ezer forinthoz is hozzájuthatsz. Miért is tervezz bátran velünk? Az igénylés gyors és egyszerû: mindössze a szükséges papírokat kell leadnod a kijelölt bankfiókokban vagy a nagyobb postákon. Ha nem múltál el 40 éves, magyar állampolgársággal és aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezel, hitelbírálat nélkül hozzájuthatsz az igényelt összeghez. Ezzel a szabadon felhasználható kölcsönnel több pénzt fordíthatsz a számodra hasznos dolgokra. A Diákhitel elõnye: törlesztened csak a tanulás befejezése után kell, a kötelezõ törlesztõrészlet pedig majd a te jövõbeni jövedelmedhez igazodik. Az elõtörlesztés díjmentes, sõt az így befizetett pénz közvetlenül a tõketartozást csökkenti. A Diákhitel nem bankhitel. A Diákhitel Központ – jogszabály szerint – önköltségi elven, üzleti haszon nélkül ad hitelt a diákoknak. A hitelfelvétel felelõs döntés, érdemes utánanézni a további részleteknek a

www.diakhitel.hu weboldalon!

HACK Tamás

KULT-zabáló

Káposztafélék NEMES Nóra írása

Vannak újhullámos típusú és vannak hagyományõrzõ családok. Ha jön a karácsony, az elsõ klikk idõben utánajár, milyen fenyõfajta a menõ és ezt milyen színû díszekkel illik aktuálisan dekorálni. Vargányás gesztenyekrémlevest készít, utána lazacot pezsgõhabbal, deszszertnek meg narancsszuflét karamellkrémmel, kizárólag valamelyik külföldi sztárséf útmutatása szerint. A másik tábor lucfenyõt vesz, mert „az sokáig eláll”, teleaggatja a húsz év alatt felhalmozott díszekkel, a gyerek óvodai szalmabetlehemétõl a dédi nyolcvanéves üvegharangjáig (túlélte az ostromot!). Borlevest fõz, a rántott pontyhoz krumplisalátát csinál, amit aztán 1–2 rúd mákos és diós bejglivel dugóz le, szigorúan a nagymama receptje alapján. Egyvalamiben azért összetart a két klikk: töltött káposzta ilyentájt mindenhol akad. Igaz, van aki update módon készíti, van aki egy fél disznót beledolgoz. Szerintem ez az étel akkor lesz a legjobb, ha a füstölt húst elõzõ este hideg vízben áztatjuk, másnap leöblítjük és megfõzzük. Miután a húst kivettük a forró vízbõl, ugyanebbe a

vízbe tesszük a megtisztított és lecsepegtetett savanyú káposzta felét. A kockára vágott szalonnát zsírjára pirítjuk, üvegesre pároljuk rajta a hagymát, majd összedolgozzuk a fõtt rizzsel, a zúzott fokhagymával, tojással és darált hússal, sózzuk, borsozzuk, és belerakunk 1 mk pirospaprikát. (Meg lehet kóstolni. Igaz, hogy nyers hús, de a tatár beefsteak is az. Csak azt drágán adják.) A széthajtogatott káposztalevelekre teszünk egy-egy adagot a töltelékbõl, majd nem túl szoros hengereket tekerünk belõle. A füstölt lében várakozó savanyú káposztára sorakoztatjuk, betakarjuk a káposzta másik felével, mellételepítjük a felkarikázott kolbászt és a babérlevelet. Készre fõzzük, majd kivesszük a tölteléket a káposzta mellõl. Zsíron szép rózsaszínre pirítjuk a lisztet, belekeverjük a maradék paprikát, felöntjük 1 dl hideg vízzel, összedolgozzuk, és az aprókáposztához öntjük. Még 10 percig rotyogtatjuk, és kész. Tálaláskor alulra savanyú, felülre töltött káposzta, majd tejfölkorona a tetejére. Tényleg annál jobb, minél többször van melegítve. És ha egy keveset bent felejtünk a hûtõben szilveszterig – az az adag lesz az ünnep gasztronómiai csúcsa.

Töltött káposzta 4–6 fõre: 1 kg savanyú káposzta 10 savanyú káposzta levél 40 dkg darált sertéscomb 30 dkg füstölt sertéshús 10 dkg csípõs kolbász 5 dkg füstölt szalonna 8 dkg félpuha rizs 1 fej vöröshagyma 1 tojás 3 babérlevél 2 gerezd fokhagyma 2 ek zsír 3 dkg liszt 3 mk pirospaprika só, bors ízlés szerint a tetejére kb 3 dl tejföl A hús fõzési ideje: 1 óra A káposzta fõzési ideje: kb. 1,5 óra

2010. december 6.

19

Univ-20.qxd

2010.12.03.

14:36

Page 1

programajánló Adventi Sajtószalon Ahogyan minden év végén, úgy idén is találkozik az egyetem vezetése a média munkatársaival az Adventi Sajtószalon keretében. A rendezvényen – melyre december 8-án kerül sor – adja át Bódis József rektor a „Pécsi Felsõoktatásért” Sajtódíjat, amelyet hagyományosan annak az újságírónak ítél oda a Szenátus, aki érdemben a legtöbbet foglalkozott a Pécsi Tudományegyetem aktualitásaival, eseményeivel. Rendhagyó módon az idei Sajtószalonra a PTE büszkeségei is meghívót kaptak, vagyis azon egyetemi polgárok, akik munkájuk, tevékenységük révén valamilyen rangos elismerésben részesültek az év során. KOTTÁSZ Gergely PTE sajtószóvivõ

MAL'HABA

2010. december

TükeZoo új albuma december 6-tól a zenekar honlapján Felmentek Babilonba, azaz Budapestre (bee!), új albumot és új honlapot tesznek a netre. Benne lesznek a tévében (MTV Nappali). Koncertjük is lesz Budapesten (december 16., Artkatakomba, XIII. kerület). Ötször a Quimby elõzenekara voltak, kétéves szülinapot is tartottak. Szóval a nap süt a TükeZoo funky-kék égboltján, amiért meg is dolgoztak. Hogy az elvégzett munka nehézségeit lássuk, elég csak megnézni a zenekar Kedves Naplóm-ját a YouTube-on. Ez nemcsak azért érdekes, mert Nagyfaluban is uránvárosi „lokálpatriotanarchisták”, meg mert van egy kontrabasszus gitárjuk és egy cajon-juk, hanem ezért is: www.tukezoo.hu.

Aukció beteg gyermekekért Idén is lesz képzõmûvészeti aukció, a már megszokott helyszínen, a Café Artist falai között. November 30. és december 9. között láthatóak az alkotások. Nekünk, hallgatóknak már hozzátartozik az ünnephez. Mindig válogatás elõzi meg, a mûveknek ki kell állni tanáraink zsûrizését. Bizony jelentõsen csökken a befutók száma, de egy-egy munkával mindenki képviselheti magát. Megmutatkozás és megmérettetés. S még valami, egy jó érzés, hogy segíteni tudunk a PTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika leukémiás kis betegeinek. Ez a legfontosabb szempont, ami az egésznek igazi értéket ad. Mûvészeti Aukció – december 9. 18.00, Kalamáris Vendéglõ – CaféArtist SZITÁS Bernadett MK-s hallgató

KASZA Szabolcs

Harry Potter és a Halál ereklyéi

Romos falusi ház belsõ udvarában vagyunk, több generáció él együtt mély szegénységben. A szereplõk a Mónika-showba illenének, mindenki kiabál, mindenkinek gondja van a másikkal. Sultz Sándor drámája Spiró Csirkefejéhez hasonlítható, a családtagok belesüppedtek a reménytelenségbe, a tudatlanságba, s tehetetlenül ülnek a sötétben. A közönség dõl a nevetéstõl, ám sokszor elkomorul a túlzások láttán. Itt a durvaság uralkodik, az öregeket a szemétre hajítják. Megoldásra vár mindenki, de ki lehet-e keveredni a „nagy magyar valóságból”? A Harmadik Színház elõadásából lehet, hogy kiderül…

Megérte várni. A hetedik rész elsõ fele végre, úgy érzem, hogy önmagában is helytáll. Látványos, megkapó, felkavaró. A barátság és bizalom ezúttal tényleg mindennél fontosabb lesz. Harry, Hermione és Ron már csak egymásra számíthatnak vagy egymásra sem. Voldemort az írott verzióhoz képest jóval kevesebbet szerepel, így a félelemfaktor is alacsonyabb. Ez lehet az oka, hogy csupán 12-es karikát kapott a film. Azért nem kell megijedni, lesz így is hátrahõkölés és lélegzet-viszszafojtás. Kár is tovább szaporítani a szót, mert aki olvasta, úgyis megnézi, aki az elõzõeket látta, szintén.

BIRCSÁR Dóra

KÓNYA Mónika

20

2010. december 6.

Kosarat adunk

Az idei évben még négy mérkõzést játszik le a csapatunk, ebbõl egyet hazai pályán a Debrecen ellen. A nyolc közé jutás szempontjából nagyon fontos találkozók következnek, ezért rengeteget számít a szurkolók biztatása. Sajnos a csapat idei szereplésének köszönhetõen érzékelhetõ, hogy egyre kevesebben látogatnak ki a Lauberbe a mérkõzéseinkre, azonban remélhetõleg, a Debrecen elleni gyõzelem után, ez a tendencia is változni fog. Új edzõnkkel, Szrecskó Szekuloviccsal teljesen újjászervezõdött a csapat támadása és védekezése is, így reméljük, hogy a jövõben már gyõztes meccsekkel örvendeztethetjük meg a kilátogatókat. KOVÁCS Péter PVSK-PannonPower kosárlabdázója

Univ-21.qxd

2010.12.03.

15:59

Page 1

programajánló Mi zajlik a világ másik felén? Chris Alden: Kína az afrikai kontinensen Publikon Kiadó, 2010. www.publikon.hu Abban, hogy egyetemista lettem, az a legjobb, hogy némi alaptudás birtokában eldönthetem, mi is érdekel a világból igazán. Nem is arra gondolok, hogy mit ad az a szak, vagy az a kar, ahova felvettek, hanem arra, hogy emellett hozzáférhetek olyan friss, nemzetközileg is érdekes dolgokhoz, amikrõl itthon néha keveset hallani. Pedig sok dolognak nagyobb a jelentõsége, mint bármelyik hírnek az esti híradóból, csak éppen nehéz pontos információkhoz jutni. Mindez akkor jutott legutóbb eszembe, mikor kezembe vettem Chris Alden kifejezetten érdekes könyvét, ami viszonylag távoli kontinensek kapcsolatát veszi szemügyre. Bevallom, nekem új információ volt, hogy Kína szerepe ennyire meghatározó a világ egyes tájain, hogy a (látszólag legalábbis) kommunista ország egész földrészeken gyakorol lassan nagyobb hatást, mint az Egyesült Államok vagy Európa. Szép lassan Kína nemcsak az afrikai országok politikájára vagy gazdaságára gyakorol óriási hatást, de az emberek hétköznapjaira és gondolkodására is. Mint a könyvbõl kiderül, nem könnyû elsõre eldönteni, hogy mi is Kína az afrikai országok számára. Egy fontos stratégiai partner, egy gazdasági versenytárs vagy éppen egy új gyarmatosító, csakúgy mint korábban az európai hatalmak? A könyvben szereplõ idézetek és adatok szerint ezt még a legtöbb afrikai ország lakói sem tudták eldönteni. Nagy hiba lenne persze leegyszerûsítve azt kijelenteni, hogy Kína csak kihasználja az afrikai országokat. Épp Chris Alden könyve mutat számtalan példát arra, milyen kedvezõ fejleményeket jelent a kínai befektetés egy-egy afrikai közösség életében, illetve milyen jelentõs egy komoly beruházás hatása. Nyugodt szívvel azt sem jelenthetjük ki, hogy a Nyugat jobban figyelembe veszi az afrikai emberek érdekeit. VÁLI Szandra

2011. január

Kurzusra fel!

30 sétány

A hallgatók számára januárban az egyik legfontosabb tanulmányi feladat a kurzusfelvétel. Érdemes már a felvétel elõtt böngészgetni az ETRt és elõre összeállítani az órarendet. Ha a felvétellel bárkinek problémája adódik, elsõsorban a tanulmányi osztályához forduljon, az ETR irodában mi technikai gondokban segítünk. A kurzusfelvételnél arra kell figyelni, hogy a felugró ablakok engedélyezve legyenek. Campus-kredit keretében felvehetõek kurzusok más karokon is, csak arra kell ügyelni, hogy karonként eltérõ idõpontban vannak az órafelvételek. Ha összeállt az órarend, mindenképpen zárják le a kurzusfelvételt, hogy az ellenõrzések, hibás felvételek még idõben kiderüljenek. BÉRES Csaba Zoltán PTE OIG ETR csoportvezetõ

Újszülött színház

Kézis világ Valakinek csak sörrel megy. Pénzbe kerül, kérj érte napidíjat! Valakinek hangulat kell hozzá, amelyhez nem elég a rosszul megvilágított park kopottas padja. Követelj luxuskörülményeket! Olyan is akad, aki nem csendesen élvezõ, imádja hevesen csinálni, pedig akadt már, aki karmolást szenvedett benne. Ezért köss biztosítást! De szurkolj akárhogy, ha nem Nagy Lászlónak hívnak, és természetes számodra, hogy a piros–fehér–zöld színekbõl nem kreálsz anyagi kérdést, ezekre nem lesz szükséged! Január 13. és 30. között a svédországi kézilabda-világbajnokságon küzdenek a magyar fiúk. Vezérüket vesztve, de érted!

Örömmel ajánlom a 30Y-t mindenki figyelmébe. Õszintén meg kell mondanom, a fiam révén ismertem meg õket. Aztán az EFOTT-on játszották elõször a PTE-rõl írt dalukat (az új albumukon szerepel, Mecseki sétányok címmel), ami nekem nagyon tetszik, és úgy látom, hogy másoknak is. Hallottam arról, hogy van olyan kereskedelmi rádió, amiben a mûsorvezetõ ragaszkodott ahhoz, hogy sokszor játsszák. Külön erénye ennek a zenekarnak, hogy az énekes, Beck Zoli a PTE adjunktusa is egyben – vagyis nemcsak egy zenészgyerek, aki jó számokat tud írni, hanem össze is tudja egyeztetni ezt a népszerû könnyûzenei vonalat a komoly szakmai sikerekkel.

SZALAY Attila

Skogli

BÓDIS József rektor

Nyolcak

A mû egy csecsemõrõl szól, aki minden újszülöttet képvisel, omnipotens tényezõként mindennek a lehetõségét magában hordozza: rablógyilkostól a szentig bármi lehet. Nem ismeri korlátait, ezért azok nem is léteznek számára. Lázad. Egyfajta abszolút hatalmú lényként kezdi életét, aki bármit megtehet. A környezete viszont meg akarja szabni a határait és kötelességeit. Utasításokat kap a társadalomtól, ellenáll, de aztán egyre jobban bekebelezik. A darab szellemiségét tekintve jól illeszkedik a mai korba, a színháztechnikában viszont már újított a JESZ. Déry Tibor Óriáscsecsemõ címû darabja januárban is a Janus Egyetemi Színházban. MOLNÁR Attila

Rendkívüli, hogy a Nyolcak által megjelenített erõs, dekoratív festõiség mindmáig milyen hatású, elég például csak az új absztrakció festõire gondolni. Nem a hagyományos mûvészeti központok, hanem az akkor még nem elfogadott irányzatok és Cézanne, Matisse Párizsa felé fordultak. Lenyûgözõ intenzitással küzdöttek a századfordulón az új szemléletû magyar mûvészet európai elfogadtatásáért. A pécsi múzeumok és a Nemzeti Galéria mellett magángyûjtõk kincsei láthatók majd. Számottevõ a külföldrõl kölcsönzött anyag. Pontosan ma még nem tudni, mit fogunk látni, rendõrök vigyázzák az irgalmatlan biztosítási értéket képviselõ alkotásokat. Biztos, hogy gyönyörû lesz! AKNAI Tamás egyetemi tanár, Mûvészettörténet és Elmélet Tanszék

Egy norvég kisváros karácsony éjjel. Észak, titok, idegenség, lidérces messze fény. Apa, aki Mikulás álarc alá rejti könnyeit. Éppen szülõ albán bevándorlónõ vehemens szerb férjjel. Feleség, aki nem igényli a gyerekzsivajt. Szívlapáttal ütlegelõ Télapó. Haldokló feleség, aki mellett a kopasz férj ifjú kedvesére gondol. Elcsúszó gondolatok a karácsonyi ajándékokról egy muszlim lánytól. Szex feketén–fehéren. Pénz és nagy feltörõ/visszatartott érzelmek. Vonatból megfigyelt sötét, téli havas táj egy hirtelen megjelenõ kivilágított karácsonyfával. Film, ami egy Levi Henriksen nevû norvég író Csak puha ajándékokat a fa alá címû novelláskötetén alapul. És észak ugyan, de ugyanúgy idegen, ugyanúgy drámai és depis és vicces, mint itthon. Karácsonykor otthon vagy, ha hazamész? Északi karácsony januárban az Apolló Artmoziban. ÁMÁN Anna

Fejtsd meg a sudokut és nyerd meg a könyvet! Küldd el a megfejtést december 15-ig az [email protected] címre és megnyerheted a két ajándékkönyv egyikét.

2010. december 6.

21

Univ-22.qxd

2010.12.03.

14:22

Page 1

szubjektív Egy korcsmáros emlékirataiból VIII.

A legenda él!

KASZA Szabolcs publicisztikája

Bödõcs Tibor színre lépése (stand-up, before the champion!) óta tudjuk, hogy egy mikroközösség életében a hírek elterjesztésének legjobb módja a gyógyszertár, áfészbolt, fodrász Bermuda-háromszögben való elindításuk. Persze korcsmárosként én mindenképpen elõtérbe helyezném a vendéglátóipari egységeket, ahol sajnos néha – nemcsak az elfogyasztott alkoholmennyiség hatására – hírlapi kacsák, de akár kicsit sem igaz sztorik is lábra kélnek. Azaz nemcsak lábra kélnek, terjednek, vibrálnak, élnek! Az emberek pedig vevõk ezekre a megbillent történetekre, nem csak a korcsmában: faluhelyen és városban egyaránt. A kedvenc esetem, amikor a megyei hírlap április elsején címlapon hozta az álhírt: megrogyott a völgyhíd. A közeli falvakban egy hétig beszédtéma volt a tréfának szánt jelentés, néhányan összepakoltak és azonnal el is akartak költözni.

A nép szava nagy úr. Egykori törzsvendégünk Keferike inkább két kilométert gyalogolt naponta csak azért, hogy a mi eldugott, családias hangulatú kis korcsmánkban ihassa meg a napi fejadagját, elbújva az asszony munkatársainak kíváncsi szeme és éles nyelve elõl. Persze azt már mindenki látta, hogy hogyan botorkál hazafelé, de ez akkor már nem számított. Sokkal inkább számít azonban, hogy ki mit látott, amikor valakinek a halálhírét keltik. Ilyenkor igazán ijesztõ belehallgatni az önjelölt hírvivõk, helyszínelõk, orvosok, papok és halottkémek érzékletes beszámolóiba. Így volt ez annak a szobafestõnek az esetében is, aki egy hosszúra nyúlt délutánt követõen kicsit elszunyókált hazaérve. Édesapja másnap sem tudta felébreszteni. Néhány sikertelen próbálkozás után szomorkodva tette közzé fia halálhírét, ami hamar elterjedt a városban. A munkahelyi gondnok – mélyrõl jövõ sóhajok közepette – ki is tette a fekete zászlót ifjú kollégája emlékére. Majd ugyanez a gondnok lóhalálában rohant levenni a zászlót, amikor délután szembetalálkozott az utcán jó-alvó munkatársával. És senki ne higgye, hogy csak alkoholos befolyásoltság hatására kerekednek ilyen történetek a nagyvilágban. Ismerünk már olyan sztorikat is, ahol valakinek az utcán kellett elmagyaráznia, vagy (még izgalmasabb retorikai folyamattal) a saját temetésén kellett bebizonyítania, hogy még él. És én még ezt le is írom. Nem szörnyû? De lehet, hogy csak esemény vagy vallás-pótlék számunkra a mások életével (és halálával) kapcsolatos történetek gyártása, figyelése és megbeszélése (pontosabban: a csámcsogás rajta), hiszen oly ritkán fordul elõ manapság valakivel, hogy meghal és harmadnapra feltámad...

A huszonnegyedik nap

WEINTRAUT Mária publicisztikája

A karácsony a hazatalálás ünnepe. Mert minden családban akadnak eltévelyedett báránykák. Szeptember óta külföldön tanulok. Alig egy hetet voltam azóta összesen otthon. Itt Grazban csodaszép az advent. A város körül havasak a hegytetõk és a fõtéren még a városháza is ünnepi ruhát kapott. A karácsonyi vásár fabódéiban színes gömbök, faragott fadíszek, diótörõk, mézeskalácsszívek hosszú tömött sorban. Az utcák ezer meg ezer apró égõ fényében pislákolnak és áthatja a csípõs hideget a forralt bor illata. Megállok egy árus elõtt, mert olyan üveggömböt árul, amilyet mindig is szerettem volna. Megrázom, és fél percig tart a csoda. A mozdulatom behavazza a kis mesevilágot. A zenedobozok mellett van, amik karácsonyi dallamokat játszanak. De most nem tekerem meg

22

2010. december 6.

õket, mert harmonika dallamfoszlányai ütik meg a fülemet. A többit elnyomja a mellettem álló társaság öblös nevetése. Sapka, sál mindenkin, az arcukra vidám pír ült ki és az ujjaik szorosan ölelik a gõzölgõ bögréket. Olyan nyelvet beszélnek, amit én mindig törni fogok. Egy kislányt pillantok meg a körhintán. Fehér lovon ül, fülig ér a szája és két fonott copfja vidáman lóg ki a rózsaszín fülvédõ alól. Ezen már én is elmosolyodom. Körbenézek és adok magamnak pár másodpercet, amíg elhiszem; tényleg itt vagyok. Kétségkívül a legszebb karácsonyi vásár, amit valaha láttam. De mégis, hiába a sok fény és csillogás, mert tudom, ha hazamegyek, a szomszéd utcában a néni idén is minden nap saját maga gyújt majd kis mécsest az ablakában. Lehet, hogy fele anynyi hó sem lesz, mint itt és nem kapni olyan finom adventi kalácsot sem. De tudom, ha megpillantom otthon a fõtéren a csámpa közös karácsonyfát, megdobban a pici szívem. Valószínûleg össze-összezörrenünk majd 24én is. Mert olyan még sosem volt, hogy a részletekre oly' gondosan ügyelõ anyukám szerint is minden elõkészület rendben zajlott volna (milyen hosszú és milyen színû a szaloncukor zsinórja, hogy áll a fa, hány dísz törött el tavaly óta…). De este, ha az asztalra kerül a halászlé, mindenkinek minden bosszúsága és haragja elszáll. Szenteste egy asztalnál a család. És ez így lesz, míg világ a világ. Mert ilyenkor minden otthon tárt karokkal várja az eltévelyedett báránykákat.

Univ-23.qxd

2010.12.03.

14:20

Page 1

belépõ könyvjelzõ

A barátok algoritmusa Social Network – A közösségi háló (The Social Network) feliratos, amerikai film, 2010

Bohócokról és az életrõl Müller Péter: Isten bohócai Lélek, játék és tánc... hogy a bajt eloszlassa a derû Alexandra Kiadó, 2010

rendezõ: David Fincher

GÕBÖLÖS Viktor ajánlója

szereplõk: Jesse Eisenberg Justin Timberlake Andrew Garfield Joseph Mazzello Rooney Mara Max Minghella Uránia mozi WEINTRAUT Rita ajánlója

Emlékeztek még az Fb. e. korszakra? Persze, ma már történelem, de volt élet a Facebook elõtt is. Akkoriban még, ha egy lány tetszeni akart egy fiúnak, elfutott a fodrászhoz, aztán vett egy új ruhát, és órákig készülõdött az esti légyott elõtt. No, valahol itt kezdõdik a Social Network cselekménye. Tény, hogy már nyakig benne vagyunk a cyberkorban. És az ott szocializálódott Y generáció kommunikációs stílusa chatszobán kívül csak egy kaotikus kérdés–válasz halmazt eredményez. Ezért Erica egy végzetes „Tudod Mark, te egy seggfej vagy!” felkiáltással nyomja meg a piros iksz gombot, ezzel rögtön el is döntve az elsõ dominót. Ennek eredményeképpen végül is megszületik a Facebook, újra bebizonyítván, hogy mégiscsak a szerelem forgatja a Földet. Ugyan a film semmiképpen sem egy szirupos szerelmi vígtragédia. Csak a felszín alatt rejtõzõ legmélyebb motivációk (öszszetört) szív alakúak. Amúgy inkább egy bírósági dráma egy nagyon aktuális köntösben. Mert ha az 500 millió Facebook felhasználó csak egy pici része is mozivászonra cseréli a számítógépe monitorát, már akkor is garantált a kasszasiker. Bár lehet,

hogy egy kicsit csüggedve jönnek ki a moziból, mert a film pont a usereket hagyja ki az egész történetbõl. Viszont láthatjuk, hogy egy szemtelenül fiatal harvardos programozó hogyan dob össze szerelmi sértettségtõl és néhány sörtõl fûtve egy olyan oldalt, amihez hét egyetemi arckönyvet kell feltörnie. Neki csak egy könnyed ujjgyakorlat, a Harvardnak viszont az egész számítógépes rendszere összeomlik. A romokon fõnixként születik meg az ötlet: kéne egy elit harvardos arcokat felsorakoztató könyv a neten. (Csak halkan jegyzem meg a motivációt: hiszen minden lány velük szeretne járni.) Az egyetlen gond, hogy nem Mark fejébõl pattant ki ez a korszakalkotó ötlet. Viszont õ az egyetlen koponya, aki meg tudja csinálni. És az egyetlen barátjának még pénze is van hozzá, úgyhogy Eduardo segítségével megalkotja az igazi arckönyvet. Ami persze jobban terjed, mint a spanyol nátha… Madridtól egészen Cambridge-ig. De a járványnak sajnos megvan az ára. Találjátok ki, hány barátja lesz Mark Zuckenbergnek a film végére! Egy modern eredetmonda elevenedik meg a mozivásznon, ami nyomokban még valóságot is tartalmazhat (Mark csíkos papucsában például), és a 76. percben még egy poént is találunk.

Nyerj jegyet az Uránia moziba! Ha szeretnél egyet nyerni az öt darab, két személyre szóló mozijegy közül az Urániába, nem kell mást tenned, mint helyesen válaszolni az alábbi kérdésre, és a megfejtést elküldened az [email protected] e-mail címre. Beküldési határidõ: december 15. Kérdés: Melyik egyetemen született meg a Facebook ötlete?

Játszottatok: NYERTETEK! KÖNYVES JÁTÉKUNK MEGFEJTÉSE: Palahniuknak a Harcosok klubja és a Cigányút címû könyvébõl készült eddig film. Nyertesünk: Beke Zoltán. Nyereménykönyvedet az UnivPécs szerkesztõségében veheted át. MOZIS JÁTÉKUNK MEGFEJTÉSE: 23 évig zenélt a Kispál és a borz. A kétszemélyes jegyeket Dobokay Zoltán, Göde Mónika Annamária, Mózes Noémi, Páll Attila és Pölczmann Lilla nyerték. A belépõket az Uránia mozi pénztárában személyazonosság igazolása után vehetitek át. A SUDOKU REJTVÉNYÜNK KIEMELT SZÁMSORA: 658439712. A helyes megfejtést Ébner Eszter küldte be. Nyereményedet az UnivPécs szerkesztõségében veheted át. SZÍNHÁZAS JÁTÉKUNK MEGFEJTÉSE: Skultétitõl vette meg Monori Tulipánt. A két személyre szóló színházjegyeket Havasi Szibilla Kornélia és Szilágyi Áron András nyerték. A nyereményt az UnivPécs szerkesztõségében vehetitek át. ESÉLYEGYENLÕSÉG A FELSÕOKTATÁSBAN: A három leggyorsabb beküldõ nyerte a dedikált könyvet. Nyerteseink: Somogyváriné Német Mária, Takács Veronika és Tar Tímea. Nyereménykönyveteket az UnivPécs szerkesztõségében vehetitek át.

FONTOS! Az UnivPécs szerkesztõségének új címe: Vasvári P. u. 4., 1. em. 123. (volt Szent Mór Kollégium). A nyereményeket 9.00 és 15.00 óra között már az új címen vehetitek át.

Müller Péter dramaturg, író, elõadó, mester. Az 1936-ban született multitálentum nemcsak egy sokoldalú ember és személyiség, hanem a hazai ezoterikus körök „guruja”, életvitel-tanácsadója. Az eredetileg színházi berkeken belül dolgozó Müller Péter egy halálközeli élmény miatt fordult az ezotéria felé, és minden igyekezetével azon van, hogy mindenkinek átadja tudását, és megtanítsa az embereket egy boldog és teljes élet megélésére. Mi sem bizonyítja jobban ezt a törekvését, mint a majdnem évente megjelenõ újabb és újabb „how to…” típusú kiadványai, melyek mind tele vannak bölcsességgel és mélyenszántó gondolatokkal. Ám most a mester mûfajt váltott,

és egy elbeszéléssel örvendezteti meg olvasóit. Nem vagyok nagy rajongója Müller Péternek. Édesanyám kedveli, és még nagyon sok anyáról tudom ugyanezt, sõt rengeteg nõi ismerõsömrõl is. Ám még sosem hallottam egy férfitól sem azt, hogy kedvelné az írót. Nem arról van szó, hogy rossz lenne, amit letesz az asztalra (a Jóskönyvet jómagam is fel szoktam lapozni), hanem egyszerûen az írásmód az, ami szerintem alapvetõen vonalat húz a befogadó közönség között, és ez a vonal a gyengébbik nemnek kedvez. Így kicsit félve fogtam a kezembe az Isten bohócait. A történet egy cirkuszról szól, amit eladnak, lerombolnak, és a helyére egy plázát építenek. A társulat utolsó napját követhetjük nyomon. A cirkusz kulcsfigurája Barion (misztikus látó, és fõállású bohóc) maga köré gyûjti tanítványait és megosztja velük összes tudását, élettapasztalatát, spiritualitását, még mielõtt a nap felkelne, és a cirkusz végleg megsemmi-

sülne. Természetesen a könyv filozófiai tartalmú, és sokban hasonlít Müller elõzõ kiadványaihoz a mondanivaló tekintetében. Ami viszont engem is meglepett, hogy bizony a néha számomra túlburjánzó képek ellenére is élvezetes, sõt elgondolkodtató a kötet. Kissé Peter S. Beagle, vagy Coelho könyveire emlékeztet a stílus, de nincs is ezzel semmi baj, hiszen maga a mûfaj determinálja a hangvételt. Szóval, aki némi önismeretre, mélyebb összefüggések megpillantására vágyik, az jól jár az Isten bohócaival, de tartom, hogy lányok és anyukák továbbra is elõnyben.

Nyerd meg a könyvet! Kérdés: Melyik évben született Müller Péter? Beküldési határidõ: december 15. Cím: [email protected]

A helyes megfejtõk között az Isten bohócai címû könyvet sorsoljuk ki. A rovat támogatója az Alexandra Kiadó és Könyváruházak.

zsöllye

Vegyétek le a szárnyaitokat! A Jó és a Rossz kertjében Zeneszerzõ: Riederauer Richárd Díszlet- és jelmeztervezõ: Molnár Zsuzsa Koreográfus: Cameron McMillan BIRCSÁR Dóra ajánlója

A Pécsi Balett az 50. évfordulója alkalmából valami igazán rendhagyót és szépet szeretett volna letenni az asztalra, hogy méltóképpen ünnepeljék Magyarország talán legjobb társulatát. Az elõadást Cameron McMillan, új-zélandi koreográfus és táncmûvész koreografálta. A Pécsi Balettnél nem ez az elsõ, hogy külföldi, nemzetközi hírnévnek örvendõ rendezõ dolgozik a csapattal, például a Change back címû munkájukat is a világhírû belgrádi születésû Leo Mujic koreografálta, Vincze Balázs, a Pécsi Balett igazgatója elmondása szerint szeretné, ha az elkövetkezendõ éveket is a két koreográfus határozná meg. A táncosok mostani mûsora, A Jó és a Rossz kertjében némileg elvontabb, mint például a tavaly mûsorra tûzött Giselle, vagy a Change back. Az elsõ kép egy férfi és egy nõ, felettük almák, s ezt még maradéktalanul lehet azonosítani Ádám és Évával, de az elkövetkezendõ jelenetek megsokszorozzák az amúgy is határtalan lehetséges értelmezéseket, mert nem utalnak ilyen egyértelmûen az általunk ismert bibliai sémákra. Bár a cím kapcsán a „jó” és a „rossz” ígérete merül fel, mindvégig a negatív oldal mutatkozik csak meg, mintha nem tudnánk szabadulni bûnösségünktõl. Cameron McMillan a hét fõ

FOTÓ: PNSZ

8 mm

bûnt ábrázolja a darabban, de nem hagyja, hogy az errõl beépült klisék irányítsák a produkciót. A színpadon és a szereplõk ruháján (néha csak alsónemû) a fekete, szürke színek dominálnak. Molnár Zsuzsa díszlete ennek ellenére igen látványos és praktikus: egy hatalmas téglatest különbözõ oldalai jelennek meg a különbözõ jelenetekben, emellett még látványosabbá válik a mozgás és hangsúlyosabbá a mondanivaló a két kifeszített tükör által, amiben torzítottan látszik a táncosok mozgása. A koreográfia mindvégig kissé szögletes, feszültséget és diszharmóniát sugall. Nincs megnyugvás egy pillanatra sem, az ember lelkét megmérgezi ember volta, a társas kapcsolatok kiirthatatlan jelenvalósága; kénytelenek vagyunk egymással élni, ha akarjuk, ha nem, hiszen ez maga az élet. A másfél órás produkció mindvégig feszes, mindig van valami új, valami bámulatos a megvalósításban, például az egyik jelenetben színes almákkal borítják el a színpadot, melyek szintén táncra kelnek, ahogy a szereplõk kapkodják fel õket, majd a torkos táncosok annyit szednek fel végül, hogy kigurulnak a kezükbõl.

Nyerj jegyet a színházba! Kérdés: Milyen származású a darab koreográfusa? A megfejtéseket az [email protected] e-mail címre várjuk december 15-ig. A helyes megfejtõk között 2 db, két személyre szóló színházjegyet sorsolunk ki a Pécsi Nemzeti Színház bármely elõadására. 2010. december 6.

23

Univ-24.qxd

2010.12.03.

14:21

Page 1