Sztereotípiák hatása a női szerepvállalásra

MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR Egészségügyi szervező szak Egészségturizmus specializáció/ Levelező tagozat

Sztereotípiák hatása a női szerepvállalásra Nők és az egészség

Konzulens: Simon Nóra

Készítette: Broda Katalin 2015.

1

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................... 4 1.Történeti visszatekintés a női szerepeket illetően ................................................... 7 1.1 Őskor ................................................................................................................ 7 1.2 A patriarchális társadalom térhódítása ............................................................. 9 1.3 Ókor- Görögök ................................................................................................. 9 1.4 Ókor- Római Birodalom ................................................................................. 10 1.5 A zsidó hit és a nő szerepe ............................................................................. 11 1.6 Nők a középkorban ......................................................................................... 11 1.7 Újkor – reneszánsz ......................................................................................... 12 1.8 A felvilágosodás ............................................................................................. 13 1.9 Az ipari forradalom ........................................................................................ 13 1.10 Az 1900-as évek – még mindig nincs változás ............................................ 14 1.11 A 19. század – erősödő nőmozgalmak ......................................................... 14 2. Sztereotípiák ......................................................................................................... 16 2.1 Mit jelent a sztereotípia szó? .......................................................................... 16 2.2 A sztereotípiák kialakulásának módjai, a média hatása ................................. 16 2.3 Nemi viselkedés elsajátítása ........................................................................... 17 3. A női szerepek kategóriái ..................................................................................... 18 3.1 A „szerető” szerep .......................................................................................... 18 3.2 A nő, mint „feleség ......................................................................................... 18 3.3 Az „anya” ....................................................................................................... 19 3.4 A „háziasszony” ............................................................................................. 19 3.5 A „hivatásának élő” nő ................................................................................... 19 4. A görög istennők, mint archetípusok.................................................................... 20 4.1 A szűz istennők............................................................................................... 20 4.2 A következő típus: A sebezhető istennők....................................................... 21 4.3 Aphrodité, a szépség és szerelem istennője.................................................... 22 5. A mesehősnők szerepei ........................................................................................ 23 5.1 Hallgatás, önfeláldozás ................................................................................... 23 2

5.2 Alvás - passzivitás vagy lelki fejlődés............................................................ 24 5.3 Kapcsolatok és autonómia .............................................................................. 24 5.4 Összegzés........................................................................................................ 25 6. Hagyományos nők, hagyományos férfiak ............................................................ 26 6.1 Társadalmi „elképzelés” ................................................................................. 26 6.2 Sztereotípiák változása! .................................................................................. 27 7. A magyar nők egészsége ...................................................................................... 28 7.1 Egészségfejlesztés – alapfogalmak................................................................. 28 7.2 A magyar nők egészségének jellemzői........................................................... 29 8. Rekreáció .............................................................................................................. 31 8.1 A rekreáció, mint fogalom .............................................................................. 31 8.2 Szabadidő - gazdálkodás ................................................................................ 32 8.3 Egészséges életmód ........................................................................................ 32 9. Pozitív változás ..................................................................................................... 33 9.1 Változások Magyarországon .......................................................................... 33 9.2 Új lehetőségek ................................................................................................ 33 10. Anyag és módszer............................................................................................... 35 11. Eredmények ........................................................................................................ 36 12. Összefoglalás ...................................................................................................... 45 13. Következtetés...................................................................................................... 47 14. Köszönetnyilvánítás ........................................................................................... 48 Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 49 Mellékletek ............................................................................................................... 51

3

Bevezetés Egy ország lakosságának egészségi állapotát jelentősen befolyásolják a társadalmi-gazdasági tényezők. Hazánk azon országok közé tartozik, ahol a lakosság egészségi állapota a születéskor várható átlagos élettartam mutató lényegesen elmarad még a szerény gazdasági teljesítmény alapján elvárható értéktől is. Fontos, hogy az egészségi állapot javítása alapvető célkitűzésként jelenjen meg. Statisztikai adatok alapján szembeötlő a különbség nők és férfiak között.(KSH adatok) A

nők

egészségi

állapota

leginkább

úgy

vizsgálható,

hogy

összehasonlíthatjuk azt a férfiak egészségi állapotával. Vannak adataink arról, hogyan vélekednek a nők egészségi állapotukról, milyen életmódot folytatnak, milyen egészségmegőrző, javító kezeléseket vesznek igénybe, milyen gyakoriak körükben a legfontosabb kockázati tényezők. További lehetőség, hogy a női népesség egészségi állapotára a halálozási viszonyokból következtetünk. Véleményem szerint, befolyásolhatja a nők egészségi állapotának alakulását a társadalomban elfoglalt helyük, attól függően, milyen családi körülmények között élnek, milyen szerepet töltenek be az adott élethelyzetben. A hagyományos férfi-női szerepek az ember fejlődéstörténete során alakultak ki . A férfiak ősi feladata a javak megszerzése, az otthon és a család védelme, míg a nőké az otthon melegének, ”tüzének”őrzése, a gyerekek gondozása, a család összetartása. Erre determinálják őket lelki, fizikai adottságaik. A nemi szerepek az idők folyamán sokat változtak. A női szerepek megítélése jelentősen függ az életkortól is. Kutatásom során több hipotézis is felmerült. Első hipotézisem szerint: Az idősebb korosztály a hagyományos női szerepeket tartja elfogadottnak, míg a fiatalok felfogásában érezhető változásokat látunk. 4

Gyermekkori élményeink befolyásolják felnőtté válásunkat, házastársunkkal, gyermekeinkkel való kapcsolatunkat. Az otthonról hozott minta elkísér bennünket egy életen át. Az akkor látott normák, értékek befolyásolják véleményünket, viselkedésünket. Második hipotézisem erre épül: A női szerepek megítélése függ a szocializációtól, családi mintától. Munkám során kiderült a betegekkel való kommunikáció alapján, hogy az alacsonyabb képzettséggel rendelkező egyének felfogása inkább hagyományos a női szerepeket illetően, míg a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők szemléletében már erősen elmozdulóban van a női szerepek megítélése. Harmadik hipotézisem: Van összefüggés a női szerepek megítélése és az iskolai végzettség között. Személyes tapasztalatom alapján, a párkapcsolatban élő nők kevésbé törődnek egészségükkel, mert elsődleges céljuknak tekintik az elvárt társadalmi szerepnek való megfelelést. A családdal való törődés, gyerekek, párjuk ellátása elvonja idejüket, figyelmüket a saját egészségükkel való foglalkozásról. Negyedik hipotézisem: A párkapcsolatban élő nők kevésbe törődnek saját egészségükkel. A hagyományos szerepeket gyakorló nők, a házastársuk, párjuk egészségi állapotát egyengetik, míg a fiatal nők már a megváltozott szerepek szerint élik mindennapjaikat, így többet is törődnek az egészségükkel, ezért a különböző rekreációs lehetőségek felé orientálódnak. Ha párkapcsolatban élnek és lehetőség kínálkozik, bevonják párjukat is. Általános tapasztalat, hogy a férfiak önmagukban, önmaguktól, saját indíttatás alapján igen ritkán vesznek igénybe rekreációs alkalmakat. Ötödik hipotézisem: A rekreáció adta lehetőségeket több nő veszi igénybe, mint férfi. 5

A kutatási ill. adatgyűjtési módszerek közül a kérdőíves azaz survey – módszert választottam. A kérdőív elkészítésekor 5 fokozatú Likert - skálát használtam. A legtöbb esetben nincs lehetőség arra, hogy a teljes sokaságot-populációt vizsgáljuk, de a statisztikai mintavétel elmélete szerint a megfelelően kiválasztott minta esetén is meglehetősen pontos adatokat kapunk. Az elkészített kérdőívet egyrészt internetes közösségi oldalakon osztottam meg és gyűjtöttem, másrészt saját munkahelyemen standard papíralapú kérdőívet használtam. Az elemzés során kiderül, hogy a kiinduló hipotéziseim mennyire igazolódtak be vagy cáfolódtak meg.

6

1.Történeti visszatekintés a női szerepeket illetően

A történelem folyamán általában a nők tették ki az emberiség felét, a politikai, gazdasági, eszmetörténeti stb. kutatások során az ő történetük feltárása mégis háttérbe került. A nők történetének megismerése lehetséges, ha olyan területeken is vizsgáljuk, ahol előtűnnek, de nem mindig főszereplők.

1.1 Őskor Régészeti kutatások és a ma is őskori körülmények között élő népek vizsgálata alapján kiderült, hogy a nőknek a munkamegosztásban sokkal több és fontosabb feladatuk volt. Az őskorban élő asszonyok nem csak a gyűjtögetés feladatát látták el, hanem (bár kezdetleges módon) de már edényeket, ruhákat is készítettek. Gyakorlatilag a ruhakészítés vagy a feldolgozáshoz használt szerszámkészítés már szellemi munkának bizonyult.(Endrei, 2003.) A növények gyógyító hatását is ősanyáink tapasztalták meg. Bizonyossá vált, hogy a gyűjtögetés sokkal biztosabb élelemforrás volt, mint a férfiak által űzött vadászat. A nők fedezték fel, hogy a begyűjtött magvak, bogyók véletlen földbe kerülésével kikelnek és idővel termeszteni lehet őket. A nőknek kellett gondoskodni a fokozatosan háziasított állatokról is. Ezen tevékenységek szervezése igencsak nagymértékű kombinatív gondolkodást igényelt. Az anyai hivatás ellátása, a gyermekek nevelése, a társadalomba való beilleszkedés megtanítása, a csoporton belüli kommunikáció, kapcsolattartás intelligenciát, gondolkodást növelő tevékenység volt.(Endrei, 2003.) Ilyen távlatból nehéz megítélni az őskorban milyen társadalmi értékek, normák léteztek, de az akkor élő nők kevésbé voltak alárendeltek, mint a később következő történelmi korokban. Ebben az időszakban a matriarchális társadalom volt a jellemző.(Endrei, 2003.)

7

Ez olyan társadalom, melyben a nők, különösen az anyák központi szerepben vannak, vagyis irányítják és szervezik a közösség életét. (hirmagazin.sulinet. hu) Több teremtésmítoszban olvashatunk olyan nőkről, akik fontos szerepet kaptak. Az „Ősanya” imádata az emberiség történelmének hosszú periódusára nyúlik vissza. (Lásd: Willendorfi Vénusz). Nemcsak szobrocskák, hanem írásos dokumentumok is őrzik emlékét. Az „Ősanya” kultusz letűnése i.sz. 5-6 században volt jellemző. A keresztény uralkodók eltiporták ezt a mítoszt. Később a néphit Szűz Mária és a női szentek alakjába "zárta" ezt a hagyományt.(Endrei, 2003.) Az őskorban még nem ismerték a pontos összefüggést a nemi egyesülés és a gyermekek

születése

között

ezért

tartották

a

nőket

természetfeletti

teremtményeknek. Ausztráliában néhány őslakos csoport még hisz abban, hogy a gyermekek lelke a fákon, tavakban él és az éppen arra járó nőbe beköltözik.(Endrei, 2003.) "Ez alapozta meg azt a hitet, mely szerint a nő, isteni és nem emberi természetű, hiszen ő a világ legvarázslatosabb és legnagyobb hatalmának - az új élet teremtésének birtokosa." (Endrei, 2003, 11. oldal) Az élelem termelés megindulása lehetővé tette a letelepedést. A precízebb eszközök megjelenése, az első mesterségek létrejötte, fémek felfedezése, valamint a technikai újítások elterjedése nagyfokú változásokat idéztek elő. A felesleg kialakulásával megindult a cserekereskedelem, népesség robbanás következik be, megjelenik a magán tulajdon, ezért felbomlik a közösségi társadalom. Az antropológusok által is vizsgált ősi népeknél tisztelték a nőket, a létfenntartás mindennapjaiban a nőknek ugyanakkora szerep jutott, mint a férfiaknak. A férfiak dominanciája egyre fokozottá vált, a nők szerepe, helyzete egyre alárendeltebb lett. A mezőgazdaság kialakulásának feltétele az egyre nagyobb terület volt, melyet csak háborúval tudtak meghódítani, így a férfiak szerepe folyamatosan nőtt.(Endrei, 2003.)

8

Az állam, a társadalom szervezése is a férfiak feladatává vált, így a nők immár csak másodrendű szerepet tölthettek be. ( Endrei, 2003.) A matriarchális társadalom átalakul patriarchális társadalommá.

1.2 A patriarchális társadalom térhódítása Az első civilizáció kialakulása (sumér, asszír), a kereskedelem, szakmák létrejötte felgyorsította a társadalom rétegződését. Mind nagyobb terület elfoglalására törekedtek. Az írástudó férfiak magukhoz ragadták a hatalmat és a nő a férfi tulajdona lett. A háborúk folyamán az első rabszolgák is nők voltak, így a nő megszűnt ember lenni és ez így is maradt több ezer éven keresztül. Sajnos, a mai modern civilizációban még egyes országokban "őrzik ezt a hagyományt". Az ősi Egyiptomban több joggal rendelkezett a nő, de itt is anyaként tisztelték a legjobban. "...óvakodj attól, hogy hatalmat adj neki magad felett!" (egy egyiptomi bölcs szerint). Bizonyos mértékű pénzügyi függetlenségük volt, a lányok örökölhettek, ha elvált egy nő, a volt férjnek gondoskodni kellett róla. Azonban a házasság felbontását a feleség soha nem kérhette, a házastársi hűtlenségért pedig halálbüntetés járt. (Endrei, 2003.)

1.3 Ókor- Görögök Az ókori görög demokrácia csak a teljes jogú polgároknak adott demokráciát. A görög társadalom alapja a család által szervezett gazdaság volt, ahol az élen a férj állt, a nő pedig a háztartást vezette és a hivatása a gyermekek (lehetőleg fiúk) megszülése volt. Ezek a nők sem rendelkeztek semmilyen joggal, a gyámjuk dönthetett a sorsukról, aki kezdetben az apja később pedig a férje volt.

9

A házasság- törést az egész társadalom elleni bűnnek tekintette, de nem halál járt érte, hanem a férj elvált a bűnös asszonytól, innentől kezdve ez a nő abszolút kiszolgáltatottá vált. Lenézték a nőket, hiszen a nők természete tökéletlen, még Platón is azt állította , hogy a nők kevésbé alkalmasak a tanulásra. Arisztotelész szerint pedig "a nő szellemileg és morálisan is kevesebbet ér, mint egy férfi". Érdekesség, hogy az akkori görög irodalomban pedig "nyoma sincs a nők iránti megvetésnek" (Endrei, 2003, 18. oldal) Ugyanakkor: "hiteles szívbéli szerelmet azonban az igazi görög 2500 évvel ezelőtt csak két férfi között tudott elképzelni". (Endrei, 2003, 19. oldal)

1.4 Ókor- Római Birodalom A nők helyzete a fényes Római Birodalom idején sem volt más, mint a görögöké.

„A római nő életét is a patriarchális szemlélet, az apai, majd férji

hatalom irányította”. (Endrei, 2003, 20. oldal) Bár a nők tisztelete némileg javult, amit a római jog adta lehetőségekben is látunk. Ha válásra került a sor és az nem a nő hűtlensége miatt történt, a férjnek kötelessége volt vissza fizetni a hozományt, így egy- egy római asszony gazdasági hatalomra tehetett szert. A római jog szerint egy nőnek is akkora hatalma lehetett a családon belül, mint egy férfinak, de ez csak akkor működött, ha megtanulta, hol a helye és betartotta a férfiak által előírt szabályokat. (Endrei, 2003.) Összefoglalva, a római birodalomban is a férfi volt a társadalom középpontjában, a nő hivatása a család szolgálata és összefogása. A nők iránti tisztelet csak formális volt, és az alábbi bölcsesség pedig közfelfogássá vált: " amely szerint a szerelem megalázó dolog, mert a nőnek olyankor hatalma van a szerelmes férfi felett és ez megengedhetetlen egy igaz és harcos római polgár számára" (Endrei, 2003, 22. oldal)

10

1.5 A zsidó hit és a nő szerepe A zsidó közösségben látszólag jobb sors jutott a nőknek, de ebben a hitben is a férfi volt a központ, " viszont védelmezte az anyát, a feleséget és tisztelte a házasságot, mindez azonban csak addig volt érvényes, míg a nő azt tette, amit elvártak tőle: minden tettével szolgálta férjét, gyermeket szült". (Endrei, 2003., 25.oldal) Házasság törésért ekkor is halálbüntetés járt. Később görög hatásra elterjedt az a közfelfogás, hogy a nők alsóbb rendű lények, ettől kezdve a nőket okolták a bűnbeesés vétkéért, a férfiak időnkénti gyengeségéért, sőt később középkori boszorkányégetésekhez is ezek a tételek vezettek.(Endrei, 2003.)

1.6 Nők a középkorban A középkorban sokkal kevesebb volt a nő, mint a férfi. A szegény földművelő

családok

szörnyű

higiéniai

körülmények

között

éltek.

A

sokgyermekes családokban lánynak születni sanyarú jövőt jósolt. Akkor áltagosan egy nő kb. 3o évig élt. A lányokat már 12 évesen férjhez adták, bár ez nem volt kifizetődő, hiszen egy szorgos kéz a másik családba került, ott dolgozott, hozott hasznot. A természet a születések során elvégezte a maga dolgát, de az ilyen családokban, ha lány gyermek született, kissé "rásegítettek" a családtagok. A lányokat nem gondozták, étlen- szomjan magukra hagyták őket, amibe aztán belehaltak. (Endrei, 2003.) A gazdagabb családokban a leányok sorsáról az apjuk döntött. Olyan házasságot kötöttek, amiből a család szempontjából anyagi és pozícionális előnyök származtak. " Egészen a 20. századig élt az a felfogás, hogy a szerelem egyfajta bolondság, a szeretet a fontos, az pedig az esküvő után alakul ki" (Endrei, 2003, 30. oldal) /Érdekesség, hogy egyedül csak a magyar nyelvben különbözik a szeretet és a szerelem szó/. 11

A királyi családokban a szülők hatalmi céljainak érdekében köttettek a házasságok. Uralkodói körökben a házasságtörést, ha nő követte el, halállal büntették, alacsonyabb rendűeknél a feleséget elzavarhatta a férje. Azonban ha a férfi követte el, azt a nőnek el kellett tűrnie. Ekkor már létezett a hivatalos válás fogalma, de egy nőnek a válás csak még inkább kiszolgáltatott helyzetet teremtett. (Endrei, 2003.) Válás után nem örökölhetett, gyakorlatilag semmilyen joga nem maradt. A középkorban a házasság anyagi biztonságot is jelentett, a gyermekáldás pedig a szülőkről való gondoskodást jelentette idős korban. Egyetlen ments várat (ha tehették) a kolostorba vonulás jelentette. Így megmenekültek a kényszer házasság és a nem kívánt terhesség elől. A kolostori élet függetlenséget nyújtott a férfiak társadalmától és az itt élő nők képezhették is magukat.(Endrei, 2003.)

1.7 Újkor – reneszánsz "A középkor és az újkor fordulójának Európája hatalmas szellemi felemelkedésen, újjászületésen ment keresztül. A reneszánsz megjelenése nem csak művészeti stílusváltás, hanem filozófiai megújulás is volt."( Endrei, 2003, 38. oldal) Irónikus, hogy ebben az időszakban bizonyos szempontból a nőket nehezebb helyzetbe sodorta. "A társadalomban és a családban is a férj kezében összpontosult a hatalom. Még a legelőkelőbb hölgyek is csak férjükön keresztül érvényesíthették szándékaikat" (Endrei, 2003, 38. oldal) "A nők számára nem adta meg a tanulás lehetőségét, hiszen miért is lenne szükségük tanulásra azokban a szerepekben, amelyre Isten és a természet szánta". (Endrei, 2003, 40. oldal.) Összefoglalva a nők szerepe, sorsa a középkorban sem sokkal különbözött az ókorban élő rabszolgákénál.

12

1.8 A felvilágosodás "Az új kor filozófusai szerint a nő - mind a természet, mind a társadalom törvényei szerint - alacsonyabb rendű, gyengébb, mint a férfi" (Endrei,2003, 47. oldal). Felvilágosodás? Nem szerepelhettek a közéletben, csak a hagyományos női szerepekben " tündökölhettek". /Ez alól néhány kivétel, akiknek megfelelő hatalmuk volt, pl. egynehány uralkodónő./ Még a felvilágosult gondolkodó J. J. Rousseu(1712-1788) azon a véleményen volt "hogy a félénkség és az igénytelenség a nők legtermészetesebb tulajdonsága. Semmi másra nem szükséges megtanítani őket, mint a férjük szolgálatára, hiszen az a valódi feladatuk." (Endrei, 2003, 48.oldal)

1.9 Az ipari forradalom Az ipari forradalom nagy változást hozott az emberek életében. Az 1800-as évektől egyre több nő állt munkába. Ezt az időszakot átmenetinek gondolták mind a nők, mind a munkaadók, hiszen a férjhez menés, gyerekszülés volt az alapvető "életpálya" a nők számára. A női munkát nem tartották egyenrangúnak a férfiakéval, ugyanazért a munkáért jóval kevesebb bért kaptak. Az apa kereste a kenyeret, ő döntött a család sorsáról. Az eddig alárendelt szerepet nehezítette a munkát vállaló nők esetében a munkaadó is. A nők alkalmazása jó befektetés volt, mert jóval többet dolgoztak kevesebb bérért. A munkaidőt a munkaadó önkényesen szabta meg, embertelen körülmények között. Termetük miatt a nők nemcsak gyárakban, hanem szénbányákban is dolgoztak, mivel a keskeny tárnákba jobban befértek.(Endrei, 2003.) Egészségi

állapotuk

folyamatosan

romlott,

negyven

évesen

már

munkaképtelenek lettek és akár már 50-55 éves koruk körül súlyos betegségben érte őket a halál. 13

1.10 Az 1900-as évek – még mindig nincs változás Az 1900-as évek elejétől az iparosodás megindulása, új társadalmi formát, a kapitalizmust hozta létre. A nők helyzete, körülményei nagyrészt attól függtek, hogy mely társadalmi rétegbe tartoztak. Az uralkodó osztály nem vett tudomást az alsóbb rétegek nyomoráról, az éhező nők tömegéről. A középosztálybeliek szempontjából az volt az előkelő, ha a nő nem dolgozott, otthon maradt, de férje ügyeinek intézésében valamilyen szinten részt vállalt. De ez is megváltozott, ahogy az otthon és a munkahely szétvált.(Endrei, 2003.) A munkásosztály szereplője is igyekezett elérni, hogy annyit keressen, hogy a feleség otthon tudjon maradni. Ezen időszakban már a gyerekek neveltetése is erre irányul. A fiúkat egészen korán bentlakásos intézetbe küldték tanulni, a lányoknak elegendő volt az otthoni nevelés. "A korai szakmai felfogás szerint a lányok csak azért kapták a nevelést, hogy jó feleségekké válhassanak." (Endrei, 2003, 55.oldal)

1.11 A 19. század – erősödő nőmozgalmak Az évszázadok során kiderült, ha a nők javítani akarnak társadalmi helyzetükön, saját maguknak kell tenni, megoldást keresni. A társadalmi hova tartozástól függetlenül, nem irányíthatták sorsukat. A politikában, társadalomban részt vevő férfiaktól megtanulták, " hogy az emberi jogok valójában férfi jogokat jelentenek" (Endrei, 2003, 57.oldal). Már a nagy francia forradalom idején is voltak próbálkozások, mely igen tragikus véget ért. (Olympe de Gouges guillotine alatt végezte). Több sikertelen kísérlet után rá kellett jönniük, hogy céljaik eléréséhez férfiak segítségére van szükségük. Volt is olyan férfi aki kiállt ezen mozgalmak mellett, de az ő sorsa a társadalmi kirekesztettség lett. 14

Gyakorlatilag három fő célt fogalmaztak meg: -

Az első, a nők gazdasági helyzetének megváltoztatását akarta.

-

A második, a nők magasabb szintű iskoláztatása volt.

-

A harmadik pedig, hogy a nők is kapjanak szavazati jogot.

Európában a legerősebb központ Anglia volt, ahol Emmeline Pankhurst (1858-tól 1928-ig) a nők szavazati jogáért küzdött. Elmélete szerint a törvények addig nem vonatkozhatnak rájuk, amíg nem ők maguk szavazzák meg azokat (ők voltak a szüfrazsettek). (Endrei, 2003.) A harcot részben siker koronázta, mert 1918-ban a harminc év feletti nők megkapták a szavazati jogot, 10 évvel később már a 21 és 30 év közötti nők is szavazhattak. Az oktatásban akkor következett be gyökeres változás, amikor 1821-ben az Egyesült Államokban megnyílt az első női szeminárium. Angliában1893-ban Oxfordban indult meg a felsőfokú oktatás nőknek, bár évekkel később is folyamatosan akadályt gördítettek diplomás szakmájuk gyakorlása elé.(Endrei, 2003.) Meg kell említenünk, Hugonnai Vilma magyar orvosnő nevét is, aki küzdött a nők egészségügyi felvilágosításáért és a munkához való jogért is. 1888-ban megalakult a Nemzetközi Nőszövetség. Lassan, de fokozatosan siker koronázta tevékenységüket. 1882-ban Angliában már lehetett saját tulajdonuk a férjezett nőknek, 1888-ban rendelet született Norvégiában, hogy a nők a saját keresetüket megtarthassák. (Endrei, 2003.) De a folyamat lassú volt és Európa déli államaiban sokkal tovább tartott a változás. A világon először Amerikában 1869-ban Wyoming államban született meg a döntés, hogy a nők is megkapják a szavazati jogot. Európában 1906-ban, Finnországban kaptak szavazati jogot a nők. (sos7.nolblog.hu) Magyarországon a teljes szavazati jogot 1949-ban kapták meg. Legkésőbb 1976-ban Portugáliában jutottak a nők szavazati joghoz, melyből látjuk, hogy a patriarchális szemlélet egészen a 20. század politikájának is része volt.(sos7.nolblog.hu) Több ezer év után, „mostanra ráébredtek a nők - és a férfiak közül is sokan -arra, hogy a férfiak világnézete egyáltalán nem képviseli valamennyi ember szemléletét, világképét.” (Endrei, 2003, 61.oldal) 15

2. Sztereotípiák

2.1 Mit jelent a sztereotípia szó? Az etimológia, a szavak eredetével foglalkozó nyelvészeti tudományága szerint, a sztereotípia két szó összetétele, a görög stereos jelentése „kemény”, „merev”, és a szintén görög a typos, melynek különféle jelentései vannak, mint „forma”, „minta”, „sablon”. ( tarstudszotar.adatbank.transindex.ro/?szo=79)

Egy internetes szótár így határozza meg a keresett fogalmat:” A sztereotípiák szélsőségesen leegyszerűsített és széles körben elterjedt megfigyelések valamely közösség tagjairól. Vagy pozitívak, vagy negatívak, vagy akár semlegesek is lehetnek. Közös vonásuk, hogy ellenállóak a tapasztalattal szemben és nem vesznek

tudomást

egyéni

különbségekről.”

(tarstudszotar.adatbank.transindex.ro/?szo=79)

2.2 A sztereotípiák kialakulásának módjai, a média hatása Kialakulhatnak társas tanulás útján: „Egy gyermek az első és legfontosabb leckéket

a

szüleitől,

tanáraitól

és

kortársaitól

tanulja

meg

a

csoportkülönbségekről. A tanároknak és a szülőknek nem kifejezetten kell megtanítaniuk a gyűlöletet, még ha néha meg is teszik. A gyerekek úgy viselkednek, azokat a tevékenységeket végzik, azokat a kifejezéseket használják, amiket otthon látnak, illetve hallanak.”

(Smith, 2001, 281.oldal)

A tanárok és a szülők kijelentései és tettei a társas normákat tükrözik vissza, vagyis az olyan gondolkodás, érzés és viselkedés csoporton belül elfogadott módjait, amelyekről megegyeznek és helyesnek, megfelelőnek fogadnak el. Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy ha a sztereotípiák, előítéletek mélyen élnek a kultúra társas normáiban, akkor az emberek tudatába magától értetődő természetességgel fog beágyazódni nevelődésük során. 16

Ez beigazolódni látszik, hiszen azok, akik a legjobban ragaszkodnak a kultúrájukban elfogadott normákhoz, mutatják a legtöbb előítéletet. Kialakulhatnak a média hatására: „ A művészetben, az irodalomban, a színdarabokban és a filmekben kifejezett csoportnormák még inkább erősítik az adott kultúrában gyökerező sztereotípiákat”.(Smith, 2001, 283.oldal) „Napjaink legkedveltebb kultúraközvetítője a televízió, ha egyáltalán lehet még rá ezt a jelzőt használni, ugyanis a mai tévécsatornák már inkább butítanak, mint hogy a kulturálódásunkat segítenék. A szülők, gyermekeiket pár hónapos koruktól kezdve tévénézésre szoktatják, saját kényelmük érdekében – persze kivételek vannak.” (Smith, 2001, 283. oldal) A nemi sztereotípiák születésünktől kezdve meghatározzák életünket. a nemünkre jellemző pszichológiai, szociológiai szerepünk, életünk során alakul ki. Gyermekként az interakciók segítségével azonosulunk saját nemünkkel, majd az ehhez tartozó pszichológiai szerepünk erre épül rá. (www.fittelet.hu) A nemi szerepeket a kultúra generálja. Minden kultúra a két nemre jellemző tulajdonságokat felnagyítja, kiszínezi az emberi szokások hiedelmeinek és normáinak tömkelegével. Nemi identitásunkra befolyással bír a család, a környezet és a média is.(www.fittelet.hu)

2.3 Nemi viselkedés elsajátítása Tudatalatti jellegű a nemi viselkedés elsajátítása. Mindez még azelőtt alakul ki, hogy a gyerekek a „kisfiú” vagy „kislány” címkét használnák saját magukra. A csecsemők tudatában már megjelennek, olyan bizonyos jegyek, melyek a férfi és nő különbségéről tanúskodnak, azelőtt hogy ezt bármilyen módon közölni tudnák. Ugyanis „a férfiak és nők másként nyúlnak a csecsemőkhöz, illetve a nők már illatukkal, kozmetikumaikkal jelzéssel szolgálnak feléjük. Ugyanilyen árulkodó jel lehet a szisztematikusan eltérő öltözködés és hajviselet is”. (Giddens, 1995, 182. oldal)

17

3. A női szerepek kategóriái

A felnőtt nők szerepei közül a szerető, a feleség, az anya, a háziasszony és a hivatásának élő nő szerepéről beszélhetünk, bár az utóbbi fogalom csak alig ötven éve létezik.

3.1 A „szerető” szerep A mai napig a legproblémásabb szerepviszonyulás. Egészen századunkig tabu téma volt még törvényes házasságon belül is. A nő a szex terén mindig is kiszolgáltatott helyzetben volt. Mivel nem ő választott házastársat magának, kötelezettségeinek kényszerből tett eleget. Minden szempontból szigorú erkölcsi elvek korlátozták, férje igényeit kellett kiszolgálnia. A szexuális szabadság a hatvanas években a hippi mozgalom idején kezdett megerősödni, de napjainkban a gyakori illetve gyógyíthatatlan nemi betegségek ismét behatárolják. A nemi identitás különböző formáival szemben viszont egyre toleránsabb a társadalom. (http://www.interno.hu) (1. számú melléklet)

3.2 A nő, mint „feleség Szerepkörébe a házasság kötéssel kerül, ami néhány száz évvel ezelőtt főként gazdasági intézményként működött. Ha gazdasági funkcióról beszélünk, akkor ebből a szempontból a nő gyakorlatilag nem társként lépett a házasságba, hanem árucikként szülei döntése szerint. A patriarchális társadalomban a nő alacsonyabb rendűnek számított és férjét, családját kellett kiszolgálnia az akkori normáknak megfelelően, hiszen sorsuk függött ettől. Kiszolgáltatott helyzete abból adódott, hogy sem önálló vagyonnal, sem keresettel, jogi státusszal nem rendelkezhetett. A nőmozgalmak sikerességével azonban, jogi, társadalmi helyzetük is változni látszott.

18

Egyre elterjedtebb a házasság kötés nélküli együttélés és házasságon kívül született gyermekek vállalása is, bár a házasság még mindig kedvezőbb társadalmi státuszt ad.(http://www.interno.hu) (2. számú melléklet)

3.3 Az „anya” Szerepe szorosan összefonódik természetes női ösztön szerint, a gondoskodás hajlamával. Bár a kezdeti túlzott anyai gondoskodás a 17-18. században az akkori divat szerint lazulni látszott a "dajkaság intézménye" miatt, ami a kor normáinak megfelelően teljesen elfogadott volt. A 19. században 180 fokos fordulat történt, ami a középosztálybeli családokban az anyaság misztifikálása volt. Mivel a férfiak a társadalmi élet egyéb szintereiről kiszorították a nőket, ez volt az egyetlen terület, ahol valamilyen szintű tekintélyt vívhatott ki magának egy nő. Bár később ez a szerep is némileg kiszolgáltatottá tette a nőket, mert a nevelésben gyakorlatilag egyedüli szerepet betöltő anya bűnbakká válhatott, amikor a gyerekek viselkedése, későbbi problémák megjelenésének okát keresték. (http://www.interno.hu) (3. számú melléklet)

3.4 A „háziasszony” Ez a harmadik sztereotípia. A feleség tisztségébe is sorolhatnánk, de ez nem így van. A feleség a férjét szolgálja, az anya a gyermekeit, viszont a háziasszony a háztartását, környezetét, a család otthonát törekszik maximálisan rendben tartani, logisztikailag is ellátni feladatát, hivatásként tekintve azt. (http://www.interno.hu) (4. számú melléklet)

3.5 A „hivatásának élő” nő Ez az új fogalom, szerep századunk derekán jelent meg. A 20. században társadalmi-gazdasági viszonyok változásának hatására új lehetőségek születtek a nők számára. A legújabb kor technikai és társadalmi változásokkal megnyílt a továbbtanulás, munkavállalás lehetősége, bár a közmegítélés ma sem kedvező a hivatásának élő nőkkel szemben. (http://www.interno.hu) 19

4. A görög istennők, mint archetípusok

A hagyományos női szerepek bemutatása után egy újszerű megközelítést olvashatunk J.S. Bolen: Bennünk élő istennők című könyvében. (1997.) Új elmélete szerint a görög istennőkről, mint archetípusról szólnak gondolatai, mely igen érdekes, új szempontból láttatja a női szerepeket. Hét görög istennőt három kategóriába sorol és részletezi a csoportra jellemző tudati jelleget, késztetést és viselkedési módot. (Bolen, 1997.)

4.1 A szűz istennők Ez a típus egy önmagával, belső értékeinek megfelelően, nem törődve mások véleményével, lelke férfiak általi sebezhetetlenségében akar élni. Itt három istennőt említ. (Bolen, 1997.) Artemisz: a vadászat és a hold istennője, a férfiaktól mindvégig független maradt. Az archetípus a nő önállóságát, céltudatosságát, a női összetartozás érzetét adja. / Ez a típus a felmérések szerint nem jellemző Magyarországon./ (Bolen, 1997.) Pallasz Athéné: a bölcsesség, a női mesterségek és a stratégia istennője. A racionalitás, akarat, tervezés jellemzi. Az Athéné típusú nő megállja helyét a férfiak világában, gyakorlatias, előnyben részesíti a hatalommal rendelkező férfit, sohasem függ tőle. Ezt a típust a fiatalabb korosztály 25-30 körüliek képviselik, mivel

a

gazdasági,

társadalmi

változások,

a

munkaerő

piacon

való

érvényesülésük szükségessé teszi a hagyományos női szerepek háttérbe szorítását.(Bolen,1997.) Hesztia. a házi tűzhely és a templom istennője. Ő a bölcs nő, arra ösztönöz, hogy figyelmünket belső lényünk felé fordítsuk, felfedezzük életünk értelmét.

20

De helyet kap - mivel a házi tűzhely istennője is - az anya, a feleség és a háziasszony szerepeiben is. Ehhez a típushoz az érettebb korú nők tartoznak, akik a tradicionális női szerepekben élnek, léteznek.(Bolen,1997.)

4.2 A következő típus: A sebezhető istennők A hagyományos női szerepek: jó feleség, anya, anyja-lánya archetípusai. Életük kapcsolatok függvénye és nagyon érzékenyek, kiszolgáltatottak lehetnek ezeknek a kapcsolatoknak.(Bolen, 1997.) Héra: a házasság istennője, Zeusz felesége, a gyermekáldás védelmezője is. Azonban Zeusz miatt bosszúszomjas, féltékeny istennő lett belőle. A házasság beteljesülését keresi, nem az anyaságot. A nők nagy részére jellemző ez az archetípus, akik hűséges feleségként segítik férjüket, boldogulásukat. Emiatt önmaguk boldogságát is háttérbe szorítják.(Bolen, 1997.) Démétér: a termékenység és a gabona istennője, a táplálékadó anya. Az ilyen típusú nőkre az anyai önfeláldozás, segítőkészség, nagylelkűség jellemző. Számukra legfontosabb a gyermekükkel való kapcsolatuk, róluk való gondoskodás. (Bolen, 1997.) Az előző három archetípus inkább az idősebb korosztályra jellemző, de a fiatal lányok körében is megjelenik. "A

nemi

szerepek

szocializációja

ma

sem

tanít

mást,

mint

hagyományosan: a nő elsősorban feleség és anya, csak másodsorban hivatásának élő nő". (http://www.interno.hu) Perszephoné: Démétér lánya az anya-lány archetípusa, aki később az alvilág királynője lett. Kettőssége a nő fejlődési lehetőségét foglalja magában. Kezdetben alárendelt, szemlélődő, később az alvilágot megjárva érett nőként tér vissza. Az érett Perszephoné intuitív, lelki segítő.

21

A földi nők nem hordozzák Perszephoné lelki vezető szerepét. Inkább a korai énjének tulajdonságai alapján alkalmazkodó, önállótlan feleségek lesznek.(Bolen, 1997.)

4.3 Aphrodité, a szépség és szerelem istennője A harmadik típusba csak ő tartozik. Aphrodité nem vált sebezhetővé, férfiak által kiszolgáltatottá, kreatív alkotó erőt hordozva, az érzéki örömök keresése, a megismerés és teremtés vágya jellemzi.(Bolen, 1997.) Az ilyen típusú nők élvezik az életet, igen nagy belső vonzerővel rendelkeznek, a kölcsönös szerelem adta örömökben lubickol. Ez a típus a fiatal nőket jellemzi. A hagyományos női szerepeket elfogadottabbnak tartó (mely részben életkor függő is) az idősebb, házas, több gyermekes, segítő foglalkozású nőket jellemzi ez a tradicionális nőtípus. Változás a fiatalabb korosztálynál érzékelhető, ahol már a férfiasabb szakmák, karrierista magatartásformákhoz vonzódnak.(Bolen, 1997.) Bolen gondolatai szerint egy nőben több archetípus van és a külső tényezők alakítják, hogy melyik istennő jut éppen a felszínre. Ezt a kor, a kultúra, vallás, társadalmi normák határozzák meg.

22

5. A mesehősnők szerepei

Az alábbiakban tekintsük át néhány meseelemző szemszögéből, hogy a mesékben megjelenő nők milyen szerepeket közvetítenek. Bruno Bettelheim, Von Franz, Dalma Heyn, Boldizsár Ildikó, Kolbenschlag – csak néhányan a sok közül -elég sokrétűen, néha egymásnak ellentmondó véleményt tettek közzé.

5.1 Hallgatás, önfeláldozás Sok mesében a főhősnő csak fájdalmas, nehéz feladatok végrehajtásának árán éri el célját. Ilyenkor a női szereplő feladja saját vágyait, egyéniségét, azért, hogy az általa szeretett egyént megmentse, boldoggá tegye. Ezekben a mesékben az önfeláldozás, hallgatás, szenvedések végig kísérik az úton, amíg eljut a végcélba.(sajatszoba.hu) Például "A hat hattyú" című mesében némaságot fogad a női főszereplő, mert csak így lesz sikeres - véli Boldizsár Ildikó. A legtöbb nő szívesen azonosul a szenvedő szereplővel. (Boldizsár, 2004.) Von Franz szerint a nő a szenvedés segítségével fejlődhet elsősorban, mert így oldódnak meg a problémák. Tehát fontosnak tartja a nők egyéni fejlődését, viszont ezt csak úgy tudja elképzelni, ha a nő idomul a férfihoz, merev keretek között.(von Franz, 1992.) Dalma Heyn "A kis hableány" alapján a nőnek szintén sok fájdalmat, szenvedést kell elviselnie, ha szeretné elnyerni a szeretett férfit, de még ekkor sem biztos a siker. A nőnek itt meg kell felelnie a hagyományos női szerepeknek: szépnek, önzetlennek, megbocsátónak kell lenni. (Heyn, 2003.) Hamupipőke történetében is fontos momentum az átalakulás, hiszen csak így szeret belé a herceg. Viszont Hamupipőke

érzelmeiről

mit

sem

tudunk.

Kolbenschlag

szerint

a

Hamupipőkében is a hagyományos női szocializációt ismerjük fel, itt is nehéz, önfeláldozó szerepet kap, csak reménykedhet a változásban.

23

Közben elfogadja elnyomott szerepét. Mivel bízik élete jobbra fordulásában, így példakép lehet a nők számára.(Kolbenschlag, 1999.)

5.2 Alvás - passzivitás vagy lelki fejlődés A másik történés, ahol a főhősnő akár 100 év alvásra kényszerül. Az alvás motívuma ismerős a Csipkerózsikából és ezt az elemzők sokféleképpen értelmezik. Von Franz együtt érez az alvásra ítélt életükkel, de úgy gondolja, hogy nem is lett volna más választása és csak a herceg ébresztheti fel. Véleménye szerint az ilyen nőket az "anya archetípus bénította meg" ezért vannak ráutalva a férfira. (von Franz, 1992.) Bettelheim szerint egyfajta lelki érés szükséges, nyugalom, az énre való összpontosítás miatt szükséges az "alvás". (Bettelheim, 1985.) Így látja Boldizsár Ildikó is, az érlelődés szimbólumának tekinti az alvást, ami a nővé érés lényeges része. (Boldizsár, 2010.) Kolbenschlag ezzel ellentétben ezt a passzivitást negatívumként hangsúlyozza: az önállóságtól és önmegvalósítástól megfosztott nőt látja benne. (Kolbenschlag, 1999.)

5.3 Kapcsolatok és autonómia Von Franz szerint a nő természetéhez hozzátartozik az igény a kapcsolatra, ugyanakkor elítéli a kapcsolattól függő nőket. " A világszép Vaszilissza" című mesében is ezt látja. Véleménye szerint ezek a nők, akik egyedül maradnak, rosszindulatúvá vállnak, mivel a legtöbb nő nem tudja sérüléseit kezelni. (von Franz, 1992.) Boldizsár Ildikó is ambivalens érzelmekkel vélekedik erről. Hamupipőke mindent feláldoz a szerelméért, de cél önmaguk felvállalása is, ami jó példa a nők számára. (Boldizsár, 2010.) Kolbenschlag szemlélete szerint "A szépség és a szörnyeteg" is önismeretről és az autonómia eléréséről szól, ami a szenvedés útján át vezet, ez által felszámolhatja a lélekben is létező patriarchális viszonyokat.(Kolbenschlag, 1999.) Bettelheim is az egyenlő kapcsolatok híve. 24

A Szépség a Szörnnyel kötött házasságot egyfajta áthidalásnak tekinti, az ember "állatias" és tudatos énje között. (Bettelheim, 1985.)

5.4 Összegzés Felfedezhetünk a mesékben általános igazságokat, de mindig jelen van a nemi szerepek szélválasztása.Von Franz szerint "arhetípusos minták" jelennek meg, melyek akár példaképek is lehetnek. Véleménye szerint a nő változtatni tud a férfi viselkedésén, ha kiáll a jogaiért, de mindezt csendesen teszi. (von Franz, 1992.) Boldizsár Ildikó úgy véli, a nők bizonytalanok a nemi szerepeknek megfelelő viselkedésben. A " nőiességből" adódó problémák, konfliktusok megoldásában segíthet a mese, mert ezen keresztül segít a nőknek nemi szerepüknek megfelelően viselkedni, mert úgy gondolja, hogy a párkapcsolati problémák oka lehet "a nemi szerepek összekeveredése".(Boldizsár, 2010.) Bettelheim nem kritizálja, hogy a főhősnők többsége a hagyományos női szerepbe kényszerül, de kiemeli, hogy a történetek folyamán semmit sem ismerünk meg a nők érzelmeiről. (Bettelheim, 1985.) Kolbenschlag szerint a mesékben a hagyományos női szerepeket látjuk, de ebben a világban a nők sosem tudnak kiteljesedni. Megjelenik a nemi alapú elnyomás problémája, de a megoldás lehetőségét is felkínálja.(Kolbenschlag, 1999.) Dalma Heyn is a nők elnyomását látja a mesékben, lásd: kényszerű hallgatás, de szerinte nem a házasság a megoldás, hanem azon kívüli kapcsolatrendszer.(Heyn, 2003.) Láthatjuk, a meséket sokféleképpen értelmezhetjük, a patriarchális viszonyok, a nemi alapú elnyomás jelenléte megtalálható, de ez függ milyen értelmezés, elmélet szerint tekintünk a mese történetére, hőseire, de a legjobb, ha a végén saját magunk döntünk róla. (sajatszoba.hu)

25

6. Hagyományos nők, hagyományos férfiak

6.1 Társadalmi „elképzelés” „Láthatjuk, a társadalmilag konstruált előírások évezredek óta meghatározzák, milyennek kell lennie a férfinak, és milyennek a nőnek. Minden közösségnek többé-kevésbé világos elképzelése van a jó férfi és a jó nő típusáról, illetve az ahhoz tartozó normákról.” (Horváth, 2003, 81.oldal) „Az eligazodás viszont mégsem könnyű, mert a mintakövetés szempontjából a tapasztalatból eredő és a közös megegyezésen alapuló valóság sok esetben kizárja egymást.” (Horváth, 2003, 81.oldal) Gondolkodásukban a nők és a férfiak többnyire a hagyományos elemeket részesítik előnyben, az attól eltérőt sok esetben gyanúsnak találják, vagy kivetik maguk közül a szabálytalankodót. A kollektív társadalmi tudat változatlan, állandó szabályokat alkot, begyakorolt sztereotípiákat, miszerint az utódok csak azokhoz igazodva boldogulhatnak. (H. Sas, 1984.):

1. Hagyományosan férfias, a külvilágban létezéshez szükséges tulajdonságok: bátorság, lélekjelenlét, jártasság ügyek intézésében, pénzkeresés képessége és tudása, műveltség, politikai jártasság, szakmai-üzleti sikeresség, határozottság; 2. Hagyományosan nőies, a magánszférában szükséges tulajdonságok: érzék a gyerekneveléshez, tudjon takarékoskodni, érzelmi gazdagság, megértő legyen, béketűrés, lelki érzékenység, elfogadja házastársa tanácsait, családi harmónia biztosítása; 3. Hagyományosan egyik nemhez sem kötött: jó beszédkészség, okosság.

„A férfiak számára kijelölt magasabb rendű cél az anyagi jólét elérése, illetve a család életszínvonalának biztosítása. A hagyományosan női tulajdonságok közül a takarékosság, az érzelmi gazdagság, a megértés, a lelki érzékenység, a családi harmóniára törekvés.” (Horváth, 2003, 82.oldal)

26

6.2 Sztereotípiák változása! Az utóbbi évszázadban a nemi sztereotípiák jelentősen kimozdultak korábbi álláspontjukból. A nemek közötti munkamegosztás megváltoztatta a társadalmak által kialakított szociokulturális környezet és az ahhoz kapcsolódó rendszerek, intézmények funkcióját és működését. A jogok, a tanulás, az előrehaladás, a karrier és az érvényesülési lehetőségek megosztása a férfi és a női mentalitás egymáshoz közelítését eredményezte. Az újonnan kialakult mentalitásminták követése a nemi szerepek fontos tényezőjévé vált, s a munka- és életkörülmények átszerveződését hozta magával. A nők és a férfiak közötti viselkedés- és mentalitásbeli különbségek a társadalmi-kulturális szerepeket is befolyásolják. A modernizációval a férfi és a női viselkedésmód közötti különbség fokozatosan csökkent, majd átterjedt a gazdasági, szociális és politikai területekre, de alapjában véve a női feladatok a mai napig egyben kötelességek is, és főképpen a reprodukció elősegítésére épülnek. (Horváth, 2003, 83.oldal)

A nők családban és társadalomban betöltött szerepe az évszázadok során sokat változott. Azonban vannak olyan jellemzők, amelyek nagyon mélyen, „megkövesedve” még mindig jelen vannak, és a fejlődés útját állják. Hazánk számos patriarchális jegyet megőrző társadalma olyan mély gyökereket jelent, hogy az idők során rögzült családi szerepeket konzerválja. Évszázados tradíció, hogy a nő helye a tűzhely mellett van, feladata a szülés és gyermeknevelés, a háztartás vezetése. Ezt a családmodellt megváltoztatja a nők tömeges munkába állása, mely következtében a kétkeresős családok általánossá válnak. Mindez hatással van a háztartási munkamegosztásra, a munkaerőpiac nyújtotta lehetőségekre,

esélyegyenlőségre,

rugalmas

foglalkoztatási

formákra,

szervezetben jellemző családbarát intézkedésekre és vállalati kultúrára is. (Horváth, 2003, 88.oldal)

27

7. A magyar nők egészsége

7.1 Egészségfejlesztés – alapfogalmak

Egészségfejlesztés: olyan folyamat, amelynek célja, hogy minden emberben fokozott mértékben működjön az egészségtudat és ez által képessé váljon egészségének a megőrzésére. Egészség (WHO): a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. Tökéletes egészség a gyakorlatban nincs, ezért a döntő tényező az egyén egészségérzete, tehát az egyén milyen mértékben elégedett fizikai, szellemi, szociális állapotával. Az egészségre úgynevezett egészség determinánsok hatnak. Egészség determinánsok azok a tényezők, hatások, amelyek az egyén vagy egy közösség egészségi állapotát befolyásolják: 1. Egyéni sajátosságok: ezek a genetikai, biológiai sajátosságok, a tanult készségek, értékrend. 2. Társadalmi környezet: szociális, családi, baráti környezet, neveltetés, munkahelyi környezet, egészségügyi ellátás. 3. Fizikai környezet: ami áll egy részről a természetes környezetből illetve a mesterséges környezetből. Fontos befolyásoló tényező még az iskolázottság, az egészséges fejlődés (gyermekkor), egészségügyi szolgáltatások fejlettsége, elérhetősége és a kulturális sajátosságok. Az életmód kb. 55-75 %-ban befolyásolja egészségünk alakulását!

28

7.2 A magyar nők egészségének jellemzői A

nők

egészségi

állapotát

-

biológiai,

hormonális

és

pszichés

különbözőségükből és a társadalomban betöltött szerepükből következően – más - más védő és károsító hatások jellemzik.(Hippocrates V/6- 2003. Csoboth) Ma Magyarországon a nők egyre nagyobb százalékban vállalnak munkát, ugyanakkor a háztartást is el kell látniuk, így egyre kevesebb idejük marad szabadidős

tevékenységre.

A

hátrányos

helyzetben

lévő

nők

pedig

kiszolgáltatottabbak. Az előbb említett tényezők miatt beszűkülnek az egészség fejlesztés és egészség megőrzés lehetőségei. A mai magyar egészségügyi ellátásban központi kérdés, feladat a női egészséggel foglalkozni. Az egészségügyi rendszerünk fejlettségét tükrözi a születéskor várható átlagos élettartam. 2014-ben Magyarországon a férfiak várható élettartama 72,13 év, a nőké 78,91 év.(KSH Stadat 6.1.7) A társadalmi szerepek változása, a feladatokból mind nagyobb terheket vállaló nők körében a leggyakoribb halálok az egyéb ischaemiás szívbetegség volt, melyet az agyérbetegség követett. Magyarországon az ISZB okozta halálozások az EU-s átlaghoz viszonyított relatív kockázata nők esetében magasabb 3,5 x-e, a cerebrovasculáris betegségek okozta halálok az EU-s átlaghoz viszonyított relatív kockázata több, mint 3x-a. Ezen megbetegedések kockázati tényezői a genetikai fogékonyság, a dohányzás, táplálkozási szokások (magas vérzsír szint, elhízás stb.), fizikai inaktivitás, orális fogamzásgátlók és a túlzott alkoholfogyasztás. Ezen rizikófaktorok magasabb arányban fordulnak elő a magyar nőknél. (KSH, 2003.) A keringési betegségeket a daganatos betegségek követik. Haláloki súlya a legjelentősebb a korai halálozások tekintetében. A keringési megbetegedések után a legtöbb halálesetet ezek okozzák. Nők esetében a leggyakoribb az emlő, méhnyak, gyomor és tüdőrák. Kockázati tényezői egyrészt genetikai, befolyásolja a dohányzás és alkoholfogyasztás, valamint a nők nagyarányú munkavállalásának következményeként a foglalkozási expozíció is.

29

Reprodukció terén is alul maradunk az EU-hoz képest. Magas a művi vetélések száma, egyre alacsonyabb a vállalt terhességek és az élve születések száma is. Viszont pszichés problémák egyre nagyobb számban jelentkeznek. Ami hosszú távon a testi betegségek előfordulásának kockázatát növelik és az önkárosító magatartásformák kialakulását, mind

gyakoribb előfordulását

okozzák. (Hippokrates V/6-2003. Csoboth) A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, az alkoholos májcirrosis is ijesztően magas számokat mutat. A magyar nők körében 2001-ben kb. 201ezerre becsülték az alkoholisták számát. Növekszik azoknak a száma akik az alkoholizmus szindróma 1. fázisába a "probléma ivás" fázisában került, vagyis a feszültség oldására fogyaszt egyre több alkoholt. Főleg a fiatal női korosztály körében szaporodik ez az egészkárosító magatartás különböző pszichoaktív szerekkel kombinálva. A bántalmazást, mint fontos rizikó tényezőt is meg kell említenünk, mivel következményként fizikai és pszichés zavarok alakulhatnak ki. Ez a jelenség nemzetközi és hazai felmérések szerint is aggasztó jelenséget mutat. A bántalmazás fokozottan jelen van az alacsonyabb iskolai végzettséggel és rosszabb anyagi körülmények között élő nők körében. Náluk a dohányzás, alkoholfogyasztás is gyakrabban fordul elő, ami a nem alkalmazkodó megküzdési stratégiák kialakulását tükrözi. (Hippokrates V/6-2003. Csoboth). A megelőzés szempontjából fontos az úgynevezett "védőfaktorok" megléte: az életcélok, bizalom, erős társas támogatás! ( Hippocrates V/6-2003. Csoboth) Az egész társadalom szempontjából fontos, hogy célzott, egészségmegőrző programokat tervezzünk a nők számára. Ezáltal egészség magatartásukat kedvező irányba befolyásoljuk, így megelőzhetjük a gyakori betegségek kialakulását, továbbá a különböző generációk életminőségének javulását.

30

8. Rekreáció

8.1 A rekreáció, mint fogalom A rekreáció fontos feladata a megfelelő motiváció elérése a mindennapi tevékenységek végzésében is, hiszen szórakozást, felüdülést és felfrissülést jelent és nem kis szerepe van a család együttes tevékenységében is. A rekreációt sokan még napjainkban is félreértelmezik. Úgy gondolják, hogy valamiféle sporttevékenység, amit a sportolóknak ajánlanak. Pedig már hazánkban is egyre nagyobb szükség van rá, megemelkedett a mozgásszervi betegségek száma, de sajnos az újszülötteknél is emelkedik a mozgás koordinációs problémával születtetek aránya. Az állam sem véletlenül avatkozott be a napi testnevelés bevezetésével az oktatási intézményekben, hiszen ma már egyre csökken a lakosság fizikai aktivitása és rendszeres testmozgása. A civilizációs fejlődés minden területen (munkahelyek, utazás, háztartási munka stb.) károsította az emberek életminőségét. A gépek, különböző berendezések felgyorsították a munka végzés folyamatát, ezáltal nőtt a szabadidő, amit szintén a lehető legkevesebb

mozgással

töltünk

(pl.:

számítógép,

TV

nézés

stb.).

(www.tankonyvtar.hu) Mivel a szabadidő eltöltése eredendően szervezetlen, így nehéz élvezetessé, jól kihasználttá tenni. Sajnos az emberek általában szokásaik rabjává válnak "Céltalan hajósnak nem kedvez a szél!" (Montaigne), így új lehetőségeket kell eléjük tárni, hogy a tudatosságuk, anyagi helyzetük szerint válogathassanak a különböző

lehetőségek

között.

Meg

kell

tanítani

őket

a

szabadidő-

gazdálkodásra.(tf.hu/wp-content/uploads/2009/07/03-041.ppt) Széchenyi István - a "legnagyobb magyar" így ír e témáról: "…az idővel való gazdálkodáshoz érteni többet ér, mintha akármennyire jártas is valaki az egészséggel vagy pénzzel való gazdálkodásban.” ( Széchenyi, 1957, 90-91.oldal)

31

Mert csak az idő visszahozhatatlan, míg a beteg vagy az anyagilag leromlott ember ismét egészséges vagy jómódú lehet. Az egészséggel való gazdálkodás azonban magasan fölötte áll a pénzzel gazdálkodásnak, mert a beteg, a nyomorék sokkal szerencsétlenebb, mint a szegény ember..."( Széchenyi,1957, 90-91.oldal)

8.2 Szabadidő - gazdálkodás " A szabadidő tevékenység a munkahelyi illetve társadalmi és az otthoni munkák és kötelezettségek elvégzésén túlmenően fennmaradó időben, szabadon választott, a saját örömérzet fokozása (leisure = minősített szabadidő) érdekében végzett tevékenység. Jellemzője a választás szabadsága, a fizikai, lelki és szellemi értelemben vett önkiteljesedésre, az önbecsülés növelésére és örömkeresésre való törekvés" (tf.hu/wp-content/uploads/2009/07/03-041.ppt) Az egészség S. Freud szerint a szeretetre és munkára vonatkozó tudásunk képességét emeli ki. Parsons az egészség az egyén optimális teljesítő képességének állapota, amely azoknak a szerepeknek és feladatok betöltésére teszi képessé, amelyekre szocializálódott. (tf.hu/wp-content/uploads/2009/07/03041.ppt)

8.3 Egészséges életmód "Hippokratész - a gyógyításban nagyon fontosnak tartotta az ésszerű táplálkozást, a tornát, a friss levegőt, a nyugodt életmódot. Az egészséges életrend (De salubri victu) c. művében gyakorlati tanácsot adott az étkezésre, az öltözködésre és a testmozgásra vonatkozóan az életkornak és az éghajlati viszonyoknak megfelelően." (tf.hu/wp-content/uploads/2009/07/03-041.ppt) Közös

felelősségünk

az

egészségvédelem,

egészségfejlesztés 32

az

egészségnevelés

és

9. Pozitív változás

9.1 Változások Magyarországon Hazánkban az utóbbi 5-10 évben terjedtek el a rekreációs szabadidős foglalkozások. Egyre jobban bővül mind a kereslet mind a kínálat, amit nagyon pozitív változásnak könyvelhetünk el, és hosszú távon a társadalom egészségi állapotát kimutathatóan jó irányba befolyásolja. Nagyon fontos, hogy a mindennapi munka és a magánéleti problémák között elegendő mennyiségű és minőségű kikapcsolódást is iktassunk az életünkbe. (www.nlcafe.hu) A rendszeres sport és jó közérzet, a vidámság és a relaxáció megelőzi a betegségek kialakulását, egészséges működést biztosít a szervezetünknek. A rendszeres és minőségi aktív pihenéssel megelőzhető vagy megállítható a depresszió, a burn-out, és teret adhat a szociális kapcsolatok erősítésére. (www.nlcafe.hu) Ezen kívül kreatív energiákkal is feltölt, így a munkaadóknak több ok miatt is érdeke ezek támogatása. Számos olyan lehetőség van, melyek igénybevételével a cégek a bérekhez képest olcsóbb juttatással díjazhatják alkalmazottaikat, ezzel olyan ajándékot és élményt biztosítva számukra, mely a minőségi élet érzetét keltik bennük, így jobban megbecsülik munkahelyüket. Ez az erős és kölcsönös kettőshatás segített abban, hogy a rekreációs szolgáltatások versenyt teremtve egymásnak keresettek és ezért életképessé váltak hazánkban.(www.nlcafe.hu)

9.2 Új lehetőségek Nemcsak kormányzati, de civil szervezetek is létrejöttek, hogy támogassák a nők szabadidejének értelmes eltöltését, illetve rekreációjuk elősegítését.

33

A lehetőségek tárháza egyre bővül. Választani lehet fizikai illetve szellemi rekreáció között. Akár egyénileg, akár családostól, baráti társasággal egyaránt. Egyre nagyobb számban töltik a házastársak, élettársak külön-külön a szabadidejüket (érdeklődésüknek megfelelően), így nem gátolják egymás feltöltődését. Nagyon sok szervezett program várja az érdeklődőket, hiszen 2004től kötelező a rekreációs területen dolgozók szakirányú képesítése. Lehet választani szabadtéri programokat: természetjárás, lovaglás, kempingezés, íjászat stb., de óriási a kínálat a zárt helyiségekben történő kikapcsolódásra is. Lehet választani különböző tánc klubok programjaiból, de a gyermekekkel lehet különböző kézműves foglalkozásokon részt venni. Ezeken a területeken egyre több az ingyenes foglalkozás, így a nagycsaládosokat sem terheli meg és mégis a gyerekekkel közösen alkothatnak.(www.tankonyvtar.hu) Az egyedülálló anyák idejük döntő részét a gyermekükkel töltik, ezért népszerű a hosszú hétvégés kikapcsolódás, pl: a Baba-Mama Hotelekben. Itt a gyerekeket szakképzett gyermekfelügyelők veszik a szárnyuk alá és a mama gond nélkül igénybe veheti az aerobik, masszázs, szauna, szolárium vagy gyógyvízi szolgáltatásokat. A gyermekével együtt van, de 1-2 órára teljes kikapcsolódásban lehet része. Az egyedülálló (szingli) nőknek nagy segítséget jelent a 2006-ban alapított "Aphrodité" Közhasznú Alapítvány, amely felvállalta többek között, a nők egészségvédelmét, a produktív munkavállaláshoz szükséges oktatást illetve átképzést,

valamint

a

kedélybeteg

nők

rekreációját

is.

(adhat.hu/szervezet/aphrodite-alapitvany)

A rekreációs sport azon tevékenységek csoportja, amit bármilyen életkorban el lehet kezdeni, szabadban, otthon, de akár edzőteremben is. Végezhetjük csoportban, egyénileg, bármilyen tempóban, ki-ki edzettségének, érdeklődésének megfelelően. A végeredmény mindegyiknél ugyan az, testi-lelki egészség megőrzése, a test és szellem megújítása, a munkaképesség helyreállítása. (Fritz, 2007.)

34

10. Anyag és módszer

A kutatási ill. adatgyűjtési módszerek közül a kérdőíves azaz survey – módszert választottam. A kérdőív elkészítésekor 5 fokozatú Likert - skálát használtam. A legtöbb esetben nincs lehetőség arra, hogy a teljes sokaságot-populációt vizsgáljuk, de a statisztikai mintavétel elmélete szerint a megfelelően kiválasztott minta esetén is meglehetősen pontos adatokat kapunk. Igyekeztem reprezentatív mintát készíteni, ami azt jelenti , hogy a mintába kerülő megkérdezettek véletlenszerűen legyenek kiválasztva, de a magas kitöltési arány mégsem azt az eredményt hozta - a későbbiekben láthatjuk - , mint amire számítottam. Az elkészített kérdőívet egyrészt internetes közösségi oldalakon osztottam meg és gyűjtöttem, másrészt saját munkahelyemen /orvosi rendelő/ standard papíralapú kérdőívet használtam. Az adatgyűjtést 2015.09.03. és 2015.10.19. között végeztem. Az elkészített kérdőív tematika szempontjából három részre tagolódik, 13 kérdésből tevődik össze.(5. számú melléklet) A kutatás keretében először demográfiai adatok szerint mértem fel a kitöltőket. Itt kitértem a korra, nemre, iskolai végzettségre és családi állapotra. A második rész kifejezetten jellemző sztereotip kérdések csoportja. Végül a harmadik, a kitöltők egészségi állapotát, egészségfejlesztő és megőrző jellemzőit szűri. A vizsgálat során 437 megkérdezettől kaptam választ, 395 nő és 42 férfi. A kérdőív kiértékelése során először demográfiai adatok szerint készítettem egy általános statisztikát. Majd témakörök szerint összesítettem a válaszokat összekapcsolva bizonyos demográfiai jellemzőkkel.

35

11. Eredmények Véleményem szerint az életkor jelentősen befolyásolja a női szerepek megítélését. Kutatásom során érdekes eredmények születtek, az idősebb korosztályon belül jelentős különbségek vannak a nők és férfiak között. Az adott kérdőívet 437 fő töltötte ki, ebből 395 nő, és 42 férfi. A kitöltők közül a legfiatalabb 15 éves volt, a legidősebb 82 éves, az átlag életkor 28,1 év. A résztvevőket öt korcsoportba soroltam. A legidősebb csoport 66-82 év között, a következő a középkorúak 46-65 év közöttiek, majd 26-45 év közöttiek, a fiatalabb korosztály 19-25 évesek, a legfiatalabbak pedig a 18 év alattiak. Egyedülálló 196 fő, párkapcsolatban élő 241. Iskolai végzettség szerint 43fő alapfokú, 330 középfokú, 64 fő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Külön vizsgáltam és összesítettem a nők és férfiak válaszait. Az első hipotézisem függvényében vizsgáltam a kérdőív második részletét, amely kérdések kifejezetten a női szerepek megítélésre utalnak. Az 66-82 év közötti férfi kitöltők átlag életkora 75 év, a nőké 66,7 év volt. Ebben a korcsoportban meglepő különbségeket találtam. A férfiak kifejezetten a hagyományos női szerepeket tartják elfogadottnak. A gyerekneveléssel kapcsolatos kérdésnél 66%-a

gondolja úgy, hogy a gyereknevelés együttes

feladat. A háztartás vezetése véleményük szerint - ami 67 % volt- kifejezetten női feladat. A család eltartására illetve a vállalatvezetésre vonatkozó kérdésnél egyaránt 79,1 % gondolta úgy, hogy ezt a szerepet csakis férfi láthatja el, 68 %uk pedig elítéli, ha egy nő a karrierje miatt nem vállal gyermeket. Az ebbe a korcsoportba tartozó nők véleménye hasonló a férfiakéhoz, de pici elmozdulás némelyik kérdésben már látható. A gyermeknevelést 90 %-uk gondolja közös feladatnak. A háztartás vezetése és az ezzel kapcsolatos tevékenységet 70 %-uk nem csak női munkának tartja.

36

Érdekes, hogy e korosztálybeli nők a vállalatvezetést nem kifejezetten tartják férfi feladatnak, elég jelentős hányaduk 96,4 % tud elképzelni női vezetőt. De a család eltartása 68 %-uk szerint még mindig férfi feladat. A gyermekvállalással kapcsolatos kérdésben viszont 50%-uk elítéli, ha egy nő a karrierje miatt nem vállal gyermeket, de mégis kisebb százalék, mint amit a férfiaknál láthattunk. A nők munkába állásával járó szerepváltozásokkal viszont mindkét nem egyetért. Ez a nőknél is és a férfiaknál is 100% volt. A következő korosztály a 46-65 év közöttiek, átlag életkoruk a férfiaknál 51 év. A férfiak 80,4 %-a elfogadja, hogy a gyermek nevelés mindkét szülő együttes feladata, sőt a háztartásbeli feladatok megítélése szempontjából 60,5 % véleménye szerint nem kifejezetten női munka az ellátásuk. A vállalatvezetést még 60 %-uk tartja férfi feladatnak, valamint a család eltartása is 90 %-uk szerint a férfi dolga. Érdekes, hogy ebben a kérdésben magasabb az arány, mint az előző idősebb korosztálynál. Viszont ennek a csoportnak több, mint a fele 62% már nem ítéli el, ha egy nő a karrierje miatt nem vállal gyermeket. A nők munkába állásáról, szerepváltozásról alkotott véleményük 100 %-ban megegyezik az idősebb korosztályéval. Az ebbe a korcsoportba tartozó nők 46-65év közöttiek átlag életkora 54 év. A gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésnél hasonló az arány a férfiakéhoz, 90 %-uk tartja közös feladatnak. A háztartási feladatok (főzés, takarítás, stb.) ellátása csak 37 % szerint női munka. A vállalatvezetést és a család eltartását csak 14 % és 32 %-uk tartja a férfi feladat köréhez tartozónak. Ha egy nő a karrierje miatt nem vállal gyermeket, ennek a korosztálynak 52 %-a elítéli, hasonlóan az 66-82 közöttiekhez. A nők munkába állásával kapcsolatos szerepvállalásokról hasonló a vélemény az 66-82 és a 46-65 év közötti korcsoport szempontjából. /66-82 év: 100 %; 46-65 év: 97,3 % /.

37

A fiatalabb korcsoport 26-45 év közötti férfiak átlag életkora 35,3 év. Ők már egyértelműen mindkét szülő feladatának tekintik a gyermeknevelést: 90%. A háztartási munkák elvégzésénél hasonló az arány az előző korcsoporthoz tartozókkal, 40% körül. A vállalatvezetéssel kapcsolatos kérdésnél 62,5 %-uk már nőt is el tud képzelni egy cég élén, míg az előző korcsoportnál ez még 60 % volt. Minimális az eltérés, de a legidősebbekhez viszonyítva már jelentős a különbség, az ő esetükben csak 20 % gondolta úgy, hogy nő is állhat egy vállalat élén. A család eltartását közös feladatnak tekintik, de még 53 %-a tartja férfi feladatnak, míg az 66-82 év közöttiek 68 %-a szerint csakis a férfi által ellátott szerep lehet. A fiatal férfiak csaknem 68 %-a elfogadja, ha egy nő a karrierje miatt nem vállal gyermeket, bár 32%-uk azt még mindig elítéli. A nők munkába állásával bekövetkező szerepváltozásokkal kapcsolatos kérdésben gyakorlatilag nincs különbség az előző korcsoportokhoz képest. Mindegyik korcsoport 100%-ban egyetért a szerepváltozással. A kérdőívet kitöltő 26-45 év közötti nők átlag életkora 34,1 év volt. Láthatjuk, hogy a gyermeknevelést ugyan úgy, mint a férfiak az ebbe a korcsoportba tartozó nők is közös feladatnak tekintik, a kitöltők 90%-a vélekedik így. A háztartási munkát nem tartják alapvetően női feladatnak, közel 65 %nak ez a véleménye. A vállalatvezetést és a család eltartását sem csak férfi szerepnek látják. A kitöltők közel 73 %-a elfogadja, hogy nő is elláthat ilyen feladatot egy cégnél, valamint hasonló arányú 68,4% a család eltartására vonatkozó kérdésnél is a vélemény.

38

Karrier választása a gyermekvállalás helyett 85%

90%

80%

80%

73%

70% 60%

59% 50%

50%

50% 48%

47%

40%

50% 32%

30% 20% 10% 0% 18 év alatt

19-25 év között

26-45 év között Férfi

46-65 év között

66 év felett

Nő

1. ábra Forrás: Saját szerkesztés

Az 1. ábrán látható, hogy az egyes korcsoportokban nemek szerinti megoszlásban hány százalékuk fogadja el, ha egy nő a karriert választja a gyermekvállalás helyett. Jelentős változást mutat az idősebb 66-82 és 46-65 év közötti korosztályhoz képest azon válaszok aránya, hogy elítéli vagy sem, ha egy nő a karrierje miatt nem vállal gyermeket. Az idősebb nőknél (66-82 év közöttiek) ez még 50 % ill. a 46-65 év közöttieknél 52%, a 26-45 év közöttiek már csak 25 %-a ítéli el ezt a lépést. Mind három korcsoport azonos arányban egyetértett azzal, hogy a nők munkavállalása megváltoztatta szerepüket a családban, társadalomban, 92 és 100% között mozgott. Ennél a kérdésnél ezek az arányok megegyeznek a férfiak által adott válaszokkal is.(Erre külön nem térek ki, mert 1-2 %-os különbségnek nincs jelentősége). A 19-25 év közötti férfi korosztály a gyermeknevelést 93%-ban tartja közös feladatnak, a háztartási munkát csak 50%-a gondolja női feladatnak.

39

Nő is állhat egy vállalat élén 120% 96%

100%

86%

80%

76%

80%

73% 62%

60% 40%

40%

40% 20%

20%

17%

0% 18 év alatt

19-25 év között

26-45 év között Férfi

46-65 év között

66 év felett

Nő

2. ábra Forrás: Saját szerkesztés

A 2. ábra kiemelkedő különbséget mutat a nők és férfiak véleményéről, hogyan ítélik meg azt a kérdést, miszerint nő is állhat egy cég élén. A 19-25 év közötti férfiak szerint a vállalat vezetés és a család eltartása még mindig férfi feladat, valamint 53% elítéli ha egy nő a karrierje miatt nem vállal gyermeket. 80%-ban egyetértenek abban, hogy a nők munkába állása megváltoztatta szerepüket a társadalomban. A 19-25 év közötti nőknek is a 93%-uk tartja közös felelősségnek a gyermeknevelést, 60%-uk szerint pedig nem alapvetően női munka a háztartással kapcsolatos tevékenység. Az ebbe a korcsoportba tartozó nők 76%-a tud elképzelni nőt is vezetőként. 57%-uk a család eltartását nem kifejezetten tartja férfi feladatnak. Ha egy nő a karriert választja gyermek helyett, ezt 73%-uk nem ítéli el. A nők munkába állással járó szerepváltozásokról hasonló arányban vélekednek, mint a férfiak. 83%-uk szerint változtak ezek a szerepek.

40

A legfiatalabb korosztálynál néhány kérdésben érdekes eredményeket észleltem. A 15-18 év közötti férfiak 100%-ban egyetértenek abban, hogy a gyermeknevelés közös feladat, ugyanakkor a háztartási tevékenységeket 82,7%ban alapvetően női munkának ítélik. A vállalatvezetést is kifejezetten férfi feladatnak tekintik, ez 82,7% volt. A család eltartása szerintük 66,7%-ban férfi szerep. Ennek a korosztálynak a fele ítéli el, ha egy nő a karrierje miatt nem vállal gyermeket. Ellentmond az előbbieknek, hogy szüleik csak 33,4%-ban fogadták el a hagyományos női szerepeket. A 15-18 év közötti nők hasonló arányban vélekednek a gyermekneveléssel és a háztartási munkákkal kapcsolatban, 9-10 %-os eltérés van a két vélemény között. Viszont már 80%-uk tud egy nőt vezetőként elismerni. A család eltartását még 53%-uk tartja férfi feladatnak. Kiemelkedő még, hogy 85%-uk nem ítéli el a karriert választó nőket.75% véleménye szintén az, hogy megváltoztatta szerepüket a nők munkába állása. A női szerepek megítélését befolyásolhatja a családi minta is.

Szüleik a hagyományos női szerepeket tartják elfogadottnak 120% 100% 100% 80%

90%

46-65 év között

66 év fölött

71% 60% 52%

55%

18 év alatt

19-25 év között

60% 40%

100% 91%

62%

33%

20% 0% 26-45 év között férfi

nő

3. ábra Forrás: Saját szerkesztés

41

A legidősebb korcsoport, az 66-82 év közöttiek vizsgálatával kezdem. Ennél a férfi korcsoportnál 100 %-ban a szülők a hagyományos női szerepeket tartják elfogadottnak. /Lásd: 3. ábra/ Nő társaiknál minimális különbséggel, de szintén ez az eredmény. A 4665 év közöttieknél is a 91-100%-os értéket tapasztaljuk mindkét nemnél. A 26-45 év közöttieknél 62 és 71 %-ot találunk. A két legfiatalabb korcsoportnál már jelentős eltérés van. Itt mindkét nemnél sokkal alacsonyabb, 55-60%. Meglepő a 15-18 év közötti férfiak esetében, ahol mindössze 33%-os arányban vannak azok a szülők ahol a hagyományos női szerepeket fogadják el. Ez a nőknél ennél a csoportban 52%. Az előbbiekben részletezett válaszoknál kiderült, hogy leginkább a két idősebb korcsoportban /66-82 és 46-65 év közöttieknél/ főleg a férfiaknál mutat erőteljes hatást a családi minta. Az ennél fiatalabb csoportban főleg a nőknél egyre inkább csökken ez a hatás. A 26-45 év közöttiek és 19-25 év közöttiek esetében már csak 71-55%-ot mutat. Az első 7 kérdésre adott válaszokból kitűnik a változás. Munkahelyi tapasztalataim alapján az iskolai végzettség befolyásolhatja a női szerepek megítélését. A vizsgált személyeket három csoportba osztottam alap, közép és felsőfokú végzettség szerint. A nők 10,3 %-a alap, 76,3 %-a középfokú, 13,4 %-a pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A férfiak 4,7 %-a alap, 69,2 %-a középfokú, 26,1 %-a felsőfokú végzettségű.(A nemek szerinti megoszlást most nem veszem figyelembe, mert csak a végzettség szerint akarok értékelni.) A fejezet első részében részletesen kiértékelt eredményeket összevetve a végzettségek arányaival a következő értékeket kaptam. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők vizsgálatánál a női szerepekkel kapcsolatos kérdéseknél a várt eredmény született.

42

A gyermeknevelést közös feladatnak jelölte 85,6 %-uk, viszont a háztartással kapcsolatos tennivalókat 73,1 %-uk kifejezetten női munkának tekintik. A vállalatvezetést illetve a család eltartását pedig 85,3 %-uk érzi férfi feladatnak. A középfokú végzettségűeknél már látható eltérés van. A gyermeknevelés itt már 92,3 %-ban közös feladat. A háztartás ellátását 37,8 %-uk véleményezte női munkának. A vállalatvezetést és a család eltartását még ők is férfi feladatnak tekintik. Az előbbinél 55 %, az utóbbinál 45,8 %-os értéket látunk. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők a gyermeknevelést 92,4 %-uk tekinti közös feladatnak. A háztartási munkát már csak 47 %-uk látja női teendőnek. A vállalatvezetés és a család eltartásának megítélés nagymértékben változott, csak 26,4 %-uk látja mindkét feladatot a férfi kötelességének. Munkám során több alkalommal tapasztaltam, hogy a párkapcsolatban élő nők kevésbé törődnek önmaguk egészségével, mert inkább párjuk betegségével, ápolásával foglalkoznak. Továbbiakban megvizsgálom van- e ilyen összefüggés. A kérdőívet kitöltők közül 395 nő, ebből 176 fő egyedülálló, 219 párkapcsolatban él. Az egyedülálló nők 74,4 %-a vélekedett úgy, hogy a nők törődnek többet egészségükkel, hasonló eredményt találtam a párkapcsolatban élőknél, itt 78 %-os volt az arány. Az egyedülállók 50 %-a jár egészségügyi szűrésekre, valamivel többen 60,7 % a párkapcsolatban élők közül. Míg az egyedülállók 59,6 %-a vélekedik úgy egészségi állapotáról, hogy jó, majdnem ugyanannyi 61,6 % a párkapcsolatban élők aránya. Az egyedülálló nők több, mint fele 53,9 %-uk veszi igénybe a gyógyászati kezeléseket, ugyanezt a párkapcsolatban élők 49,7 %- a teszi. A wellness-fitness szolgáltatásokat az egyedülállók 57,9 %-a, a párkapcsolatban élő nők 58,4 %-a használja ki. Az eredményekből kiderült, hogy néhány százalékos eltéréssel, de gyakorlatilag ugyanolyan arányban foglalkoznak, törődnek a nők saját egészségükkel függetlenül attól, hogy párkapcsolatban élnek vagy sem.

43

Saját tapasztalatom alapján úgy vélem, több nő veszi igénybe a gyógyturizmus adta szolgáltatásokat, mint férfi, még abban az esetben is, hogy a férfiak egészségi állapota rosszabb, mint a nőké.(A kitöltők 74,1 %-a gondolta így.)

A nemek közti különbség az egészségturizmus bizonyos területein(igénybevétel) 70,00% 58,70%

60,00% 50,00%

52,20% 42,80%

40,00% 28,60%

30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Gyógyturizmus

Wellness-fitness Férfi

Nő

4. ábra Forrás: Saját szerkesztés

A nők körében átlagosan 52,2 % veszi igénybe a gyógyturizmus lehetőségeit, de ez az érték emelkedik a 46-65 év közötti nőknél, valamint a legmagasabb a 66-82 év közöttiek esetében, 66,6%. 58,7 %

wellnes-fitness

kezelésekkel próbálja megőrizni egészségét, itt a 19-25 és 26-45 év közötti nőknél a legmagasabb az érték, 66,2%. Ez az arány a férfiaknál a következő. Gyógyászati kezeléseket átlagosan a férfiak 40 %-a használja ki, a 66-82 év közöttieknél csúcsosodik ki ahol 72%, a wellness-fitness lehetőségeket ennél sokkal kevesebben mindössze 28,6 %-uk, bár a 26-45 év közötti csoportban ez az érték 31%-ra emelkedik.

44

12. Összefoglalás Szakdolgozatom témája a sztereotípiák hatása a női szerepvállalásra, valamint a női egészségmegőrzés lehetőségeinek kihasználása a rekreáción belül. A dolgozatom első fejezeteiben történeti áttekintés után, kifejezett női sztereotípiák, szerepek változatait vázoltam. Egy nő mindig több szerepet él meg egyszerre, mindegyiknek szeretne eleget tenni, megfelelni, sokszor saját egészségét háttérbe szorítva. A dolgozat második felében képet adok a magyar női lakosság egészségi állapotáról, rizikóiról. Továbbá érintek néhány lehetőséget a nők számára a rekreáción belül, milyen szolgáltatásokkal tudják egészségüket fejleszteni, megőrizni. Primer kutatásom során, melyet standard kérdőív segítségével végeztem, a dolgozat elején feltett hipotéziseimre kerestem választ. A 437 elemű minta értékelése egyes esetekben számomra meglepő eredményt hozott. A kutatásomban szereplő kérdések a női sztereotípiák és egyes egészségfejlesztés, megőrzés lehetőségeinek igénybe vételére vonatkoznak. Az első hipotézist a kutatás során részben sikerült igazolni. Feltevésem szerint az idősebb korosztály a hagyományos női szerepeket tartja elfogadottnak, míg a fiatalok felfogásában érezhető változásokat látunk. Az előbbiekben említettem, hogy csak részben igazolódott a hipotézis, mert az idősebb korcsoportban egyes kérdéseknél a nők véleményét elemezve a vártnál eltérőbb eredményt találtam. A 66-82 év közötti korcsoport férfi alanyai alapvetően a hagyományos női szerepeket fogadják el. Míg ugyanezen csoport nő tagjai véleményében már elmozdulást látok. Kapcsolom is ide második hipotézisemet, mely szerint a női szerepek megítélése függ a családi mintáktól.

45

A kérdőívek kiértékelése során kiderült, ahol a vizsgált személy szülei a hagyományos női szerepeket tartják elfogadottnak, ott a neveltetés alapján a megkérdezett alany hasonló elveket vall. Az eredményekben ez az összefüggés az 66-82 év közötti korcsoportban emelkedik ki. Harmadik hipotézisemet teljes mértékben igazolni láttam. A kapott eredményeknél egyértelműen kiderült, hogy az alacsonyabb végzettségűek a hagyományos szerepek szerint élnek, míg iskolázottabb alanyaim már jelentős szemléletváltáson "estek át". Elképzelhetőnek tartom, hogy ennek oka lehet a szociális háttér, esetleg bizonyos fokú elmaradottság, bár ez a téma egy további vizsgálatot, kutatást vet fel. Negyedik hipotézisem vizsgálata nem várt eredményt hozott. Összevetettem az

egyedülálló

és

a

párkapcsolatban

élő

nők

egészségmegőrzéssel,

egészségfejlesztéssel kapcsolatos néhány rekreációs tevékenységét. Minimális százalékos különbséget hozott a vizsgálat, így ezt a hipotézisemet kénytelen vagyok elvetni. Ezek szerint az általam tapasztalt helyzetek csak egyedi esetnek minősülnek, amit a vizsgálatban az a néhány százalékos eltérés jelöl. Ötödik hipotézisem egyértelműen igazolódik. Az eredmények értékelése során jelentős különbségeket láttam, egyértelmű tehát, hogy az adott rekreációs lehetőségeket sokkal több nő: a gyógyturizmust 52,2%, a wellness-fitness kezeléseket 58,7%

veszi igénybe. A férfiak 42,8%-a a gyógyturizmus

lehetőségeivel él, a wellness-fitness iránt pedig csak 28,6% érdeklődik.

46

13. Következtetés Az előzőekben láthattuk, hogy az ősidőktől kezdve a női szerepek, sztereotípiák megkövesedve öröklődnek generációról generációra. Ahogy változik, fejlődik a társadalom, ha lassan is, de mindenképpen átalakul az ezzel kapcsolatos attitűd. A társadalmi szerkezeten belül egyre több státuszt, szerepet élünk meg. A nők esetében ez még nehezebb, hiszen munkába állásuk még több feladatot ró rájuk. Sok esetben egészségüket sem kímélve próbálják maximálisan teljesíteni az adott kihívást. Éppen ezért van szükség arra, hogy minél több lehetőséget biztosítsunk egészségük megőrzésére, fejlesztésére. Nagyon sokféle rekreációs eszközzel élhetünk és adhatunk segítséget. Fontos része ennek a tájékoztatás, valamint, hogy a megfelelő ajánlat eljusson az adott csoporthoz, célcsoporthoz. Éppen ezért nem elég a rekreációs lehetőség, hanem a vonatkozó marketing eszközöket is használnunk kell ennek érdekében. Még megfelelő kínálat, vonzerő esetében is szükségünk van ezekre az eszközökre. Ha ismerjük a vezető jellemzőket, motivációt, megfelelő ajánlatot tudunk tenni. Szerteágazó kutatások értékelésénél megismerjük a társadalmi, technológiai környezetet, felmérjük a gazdasági, politikai, jogi tényezőket és a természeti környezet figyelembe vételével komplex ajánlatokat, lehetőségeket tudunk biztosítani a turista vagyis a célcsoport számára. Mégis legfontosabbnak a kommunikációt tartom, mert ha a vevő nem tud lehetőségeiről, nem tud elindulni a megfelelő úton, nem ér célba, pedig az egyik alapvető célkitűzés az egészségi állapot megőrzése, fejlesztése lenne.

47

14. Köszönetnyilvánítás Elsősorban szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, Simon Nórának, akitől támogatást, segítséget kaptam. Köszönöm odafigyelését, észrevételeit, tanácsait, hogy sikerült megtalálnom azt a vonalat, melynek eredményeként létrejött a szakdolgozatom. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik időt szánva a kérdőív kitöltésére segítették munkámat. Köszönettel tartozom még családomnak, barátaimnak, akik mindig bíztattak, így ösztönözve arra, hogy kitartóan folytassam és szakdolgozatom elkészülhessen.

48

Irodalomjegyzék Szakkönyvek 1. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába; Osiris Kiadó Budapest, 2006. 2. Atkinson és Hilgard: Pszichológia; Osiris Kiadó Budapest, 2005. 3. Bettelheim, Bruno : A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek; Gondolat Kiadó, Budapest, 1985. 4. Boldizsár Ildikó: Mesepoétika. Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről; Akadémia Kiadó, Budapest , 2004. 5. Boldizsár Ildikó: Meseterápia. Mesék a gyógyításban és a mindennapokban; Magvető Kiadó, Budapest, 2010. 6. Bolen, Jean Shinoda : Bennünk élő istennők; Studium Effectíve Kiadó, Balatonfenyves, 2008. 7. Endrei Judit: Mindörökké nő; Endrei Könyvek Kiadó, Szentendre, 2003. 8. von Franz, Marie-Louise: Női mesealakok; Európa Könyvkiadó, Budapest,1992. 9. Fritz Péter: Mozgásos rekreáció - Rekreáció mindenkinek I.; Bába és Társai Kiadó, Szeged, 2007. 10. Giddens, Anthony: Szociológia ; Osiris Kiadó, Budapest, 1995. 11. Heyn, Dalma: A vágy csendje ; Háttér Kiadó, Budapest, 2003. 12. Kolbenschlag, Madonna: Búcsúcsók Csipkerózsikának ; Csokonai Kiadó, Budapest,1999. 13. H. Sas Judit : Nőies nők és férfias férfiak ; Akadémia Kiadó, Budapest, 1984. 14. Smith, Eliot R. : Szociálpszichológia ; Osiris Kiadó, 2001. 15. Széchenyi István : Napló – Intelmei Béla fiához ; Gondolat kiadó, Budapest, 1978.

49

Újságcikkek 1. Dr. Csoboth Csilla: Magyar nők egészsége ; Hippocrates c. folyóirat,V/6 2003/November-December , 375-378.oldal 2. Horváth Júlia Borbála: A nemek köztes mentalitása ; Kérdez az idő c. folyóirat, 2003/Május 81-83. oldal ;88. oldal

Internetes források 1. http://tarstudszotar.adatbank.transindex.ro/?szo=79 (Hozzáférés:2015.10.02.) 2. http://hirmagazin.sulinet.hu/hu (Hozzáférés:2015.10.02.) 3. http://sos7.nolblog.hu/ (Hozzáférés:2015.10.02.) 4. http://www.tankonyvtar.hu/hu (Hozzáférés:2015.10.05.) 5. http://www.fittelet.hu/szerelem_szex/cikk_23.php%20(2011.%20m%C3% A1rcius%207.) (Hozzáférés:2015.10.08.) 6. http://www.interno.hu/(Hozzáférés:2015.10.03.) 7. http://sajatszoba.hu/mesehosnok-kovetendo-vagy-elrettento-peldak/ (Hozzáférés:2015.10.03.) 8. http://www.nlcafe.hu/generali/20141117/rekreacios-tamogatasokmagyarorszagon/ (Hozzáférés:2015.10.12.) 9. http://adhat.hu/szervezet/aphrodite-alapitvany (Hozzáférés:2015.10.20.) 10. http://tf.hu/wp-contact (Hozzáférés:2015.10.10.) 11. www.magyarmuzeumok.hu/targy/43_feliratos_falvedo_vs_facebook (Hozzáférés:2015.09.30.)

50

Mellékletek 1. számú melléklet

Forrás: www.magyarmuzeumok.hu/targy/43_feliratos_falvedo_vs_facebook

2. számú melléklet

Forrás: www.magyarmuzeumok.hu/targy/43_feliratos_falvedo_vs_facebook 51

3. számú melléklet

Forrás: www.magyarmuzeumok.hu/targy/43_feliratos_falvedo_vs_facebook

4. számú melléklet

Forrás: www.magyarmuzeumok.hu/targy/43_feliratos_falvedo_vs_facebook

52

5. számú melléklet

Kérdőív Nem: Életkor: Lakóhely: Iskolai végzettség: Foglalkozás: Családi állapot: 1. Egyetért-e Ön azzal,hogy a gyermekgondozás és gyermeknevelés a szülők közös feladata, és az anyának ill. apának ugyanannyi időt kell eltölteni ezzel? 1

2

3

4

5

Egyáltalán nem

Teljes mértékben

2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a főzés, takarítás alapvetően női feladat? 1

2

3

4

5

Egyáltalán nem

Teljes mértékben

3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a vállalatvezetés alapvetően férfi feladat? 1

2

3

4

5

Egyáltalán nem

Teljes mértékben

4. Egyetért-e Ön azzal, hogy a család eltartása férfi feladat? 1

2

3

4

5

Egyáltalán nem

Teljes mértékben

5. Ön elítéli ha egy nő a karrierje miatt nem vállal gyermeket? 1

2

3

4

5

Egyáltalán nem

Teljes mértékben

6. Szülei a hagyományos női szerepeket tartották elfogadottnak? 1

2

3

4

5

Egyáltalán nem

Teljes mértékben

7. Ön egyetért-e azzal, hogy a nők munkába állása megváltoztatta a nők szerepét a családban, társadalomban? 1

2

3

4

53

5

Egyáltalán nem

Teljes mértékben

8. Ön szerint Magyarországon a nők egészségi állapota rosszabb vagy a férfiaké?

Nőké Férfiaké 9. Ön szerint a nők több időt fordítanak egészségük megőrzésére, fejlesztésére, mint a férfiak? 1

2

3

4

5

Egyáltalán nem

Teljes mértékben

10. Ön rendszeresen jár egészségügyi szűrésekre?

IGEN NEM 11. Az Ön egészségi állapota véleménye szerint : Kitűnő

Jó Elfogadható Rossz 12. Az utóbbi 2 évben Ön hány alkalommal vett igénybe gyógyászati kezelést / fizioterápia, masszázs stb. / ?

0 alkalommal 1-2 alkalommal 3 alkalomnál többször 13. Az utóbbi 2 évben Ön hány alkalommal vett igénybe wellness-fitness szolgáltatást ?

0 alkalommal 1-2 alkalommal 3 alkalomnál többször Köszönöm, hogy részt vett a kérdőív kitöltésében!

54