Parasit hung. 23. 1990
Szőrtetvesség magyarországi előfordulása csikóállomány ban és gyógykezelésekor szerzett tapasztalatok Dr. E G R I Borisz Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar, Állatélettani és Állategészségtani Tanszéke, Mosonmagyaróvár
"Occurrence and treatment of biting louse (Werneckiella equi equi Denny, 1842) infestation in a foal stock in Hungary" - Egri, B. - Parasit. hung, 23: 109-113.1990. ABSTRACT. A total of 17 Hungarian half-blood, cold-blooded and Welsh pony foals were examined because of clinical symptoms attributed to mallophagosis. Chewing or biting lice, Werneckiella equi equi (Denny, 1842), were identified from hair samples. The foals were divided into four groups, of which 3 groups were treated with paste: 3 foals with Strongid Plus (PFIZER), 5 foals with Eqvalan fMSD) and 3 foals with Rintal Plus (BAYER) at doses of 1 ml/10 kg, 0.2 mg/kg and 8.4 g/100 kg body weight, respectively. Further 6 foals kept in another part of the same stable were sprayed with a 0.2 % emulsion of Butox-B 12.5 (Roussel Uclaf-Bábolna). Post-treatment changes in the incidence of lice were quantitatively recorded during a period of 101 days. A total of 4578 nits were counted in 153 "unit" hair samples. From the 13th day of the treatments no nits or imagoes were found in the samples except in those from a single horse at day 42 of treatment with Butox-B 12.5. KEY WORDS: Werneckiella equi equi infestation, Strongid Plus (Pfizer), Rintal Plus (Bayer), Eqvalan (MSD), Butox-B 12.5 (Roussel Uclaf-Bábolna).
Háziállatainkon, közöttük lovainkon vérszívó és szortetvek egyaránt élősködhetnek, s különösen a rossz higiénés viszonyok között tartott vagy legyengült állatokon jelentős mértékben elszaporodhatnak. A tetvek ronthatják az állatok erőbeli állapotát, egyes fertőző betegségek vektorai lehetnek, s jelenlétükkel szőrhullást valamint az állatok permanens nyugtalanságát idézhetik elö. A lovak szőrtetvességéröl a tankönyvi adatokon kívül hazánkban ezidáig nem jelent meg közlemény. A lovakon található szortetvek feje vörösesbarna, kerekded, s szélesebb mint a tor. Szívó-rágó szájszerwel bírnak, mellyel szőrszálakat, hámkor- pát és bőrmirigyek váladékát veszik fel. Hasuk sárgásfehér, ovális (3,8,9). A kifejlett hímek nagysága 1,6-2,0 mm, a nőstényeké 1,8-2,0 mm. A serkék (peték) 1-1,2 mm hosszúak.
Az Állatorvos Parazitológusok Világszövetsége 13. konferenciáján, Berlinben (DDR) 1989. szeptember 7-11. között elhangzott előadás alapján.
A faj életciklusa kb. 27-30 nap. A serkén belüli embrionális fejlődés ideje minimum 7 nap. Az imágó 14 nap alatt fejlődik ki a nimfából, s kb. 60 napig marad életben (9). A szortetvek között gyakori a szűznemzéssel való szaporodás (3). A hím és nőnemű egyedek aránya egy átlag populációban 1:10. A tetvek lovak közötti terjedése közvetlen érintkezés útján történik. A lovak szőrtetveinek (Werneckiella equi equi (Denny, 1842)) nevezéktana meglehetősen változatos a parazitológiai szakirodalomban. Ugyanúgy használatos a Werneckiella equi és/vagy Bovicola equi (7,11,13,14,18); a Werneckiella equi equi (Denny, 1842), mint ahogy a Damalinia (Bovicola) equi (Linnaeus, 1758) (5,10,16,17,19). EICHLER véleménye szerint a Werneckiella equi equi faj azonos a PI AG ET és GIEBEL által említett Trichodectes equi fajjal, melyet KOTLÁN és KOBULEJ is említ (6,15,19). A lovak fertőző kevésvérüségét okozó retrovírusok, melyek a szamarak és öszvérek számára is veszélyesek lehetnek, ízeltlábúak révén is terjedhetnek. Vektorként a szuronyos istállólégy (Stomoxys calcitrans), egyes bögölyfajok (Tabanus spp.) valamint az Anopheles szúnyogok jönnek szóba (12). EICHLER (1974) és HIEPE (1984) véleménye szerint a Werneckiella equi szinten vektora lehet a lovak kevésvérüségét okozó rétrovírusnak (6,8,9). A lovak szőrtetvességét különféle inszekticidekkel kezelik. A lovakat nem mindig lehet könnyen permetezni, s ez gyakran csökkenti a kezelés hatékonyságát. A klinikailag nyilvánvaló fertőzések esetén szerves foszforsaveszter-származékot vagy karbamát tartalmú inszekticidet használnak. Az elmúlt 10 év egyik legeredményesebb endektocid szereként tartják nyilván az ivermektint. A lófélék ektoparazitózisainak e szerrel történő kezeléséről kevés közlemény ismert. ABU-SAMRA és munkatársai Sarcoptes-atkákka] mesterségesen fertőzött szamarakat kezeltek, azonban ezen esetekben az ivermektintartalmú készítményt injektív formában, bőr alá juttatták (1,2). Lovak különféle ektoparazita fajai ellen jól használható a paszta-kiszerelésű, ivermektin hatóanyagú Eqvalan (MSD) vagy a trichlorfont tartalmazó Strongid Plus (PFIZER) (4).
Ábramagyarázatok
1. ábra-. Lószőrtetü serkék a sörényszőrök között
(x 1.5)
2. ábra; Zárt serke sörényszőrön
(x 37)
3. ábra: Üres serke sörényszőrön
(x 37.5)
4. ábra-. Lószőrtetü (Werneckiella equi equi) imágói és nimfája
(x 62.5)
Szőrtetves lovak kezelésére vonatkozó fontosabb adatok Állatcsoport
Állatok
Alkalmazott készítmény
jele
száma
(inszekticid hatóanyaga)
,A"
3
Adag és az alkalmazás módja
,3"
„C"
3
5
Strongid Plus paszta (Pfizer)
1 ml paszta/10 ttkg - per os
(Trichlorfon)
(300 mg/ml trichlorfon)
Rintal Plus paszta (Bayer)
8,4 g paszta/100 ttkg - per os
(Metrifonate)
(30 mg/ttkg metrifonate)
Eqavalan paszta (MSD)
0,2 mg hatóanyag/ttkg - per os
(Ivermektin)
6
Butox-B 12,5 koncentrált emulsio
0,2%-os (2,0 g/dm3) munkaoldat
(Roussel Uclaf-Bábolna)
a teljes testfelület permetezése
(Deltametrin)
A vizsgálatok során kapott eredmények Állatcsoport
Alkalmazott
jele
készítmény
Serkék
A vizsgálat időpontjai 04. lt.
04. 13.
04. 17-0S. 08
ossz száma
04. 05.
04. Od
04. 08
05. 17.
S
144(109)
234(225)
163(160)
112(105)
49(41)
702(640)
Rintal Plus
S
90(55)
135(83)
184(161)
135(111)
40(32)
582(442)
paszta
I
+
+
+
+
+
7(5)
14(7)
21(4)
10(8)
299(279)
564(433)
449(378)
576(540)
310(270)
1053(1031)
Strongid Plus I
-B"
Eqvalan
I S
Butox-B 12,5 S emulsio
351(313)
+ mennyisége meghatározatlan
Összesen:
I - imágó S - serke, zárójelben a zárt serkék száma
2943(2652)
4578(4047)
ANYAG ÉS MÓDSZER
1. A fertőzöttség megállapítása 17 db 1-5 év korú, vegyes ivarú, karámos, kötetlen tartásban elhelyezett magyar félvér, hidegvérű és Welsh póni fajtájú csikó került vizsgálatra, mivel az említett állatoknál a sörényél, a nyak valamint a hát tájékait érintő intenzív vakaródzást figyeltünk meg. E területeket az állatok saját magukon és egymáson is harapdálták. Az előbbiekben említett területeken a szőrzet matt volt, a szőrszálak tövénél pedig serkéket észleltünk (1. ábra). A szőrzetben kb. 1,5-2 mm nagyságú mozgó parazitákat is találtunk. A serkéket és az aduitusokat Wild M 420 típusú sztereómikroszkóp (WILD, HEERBRUGG) segítségével határoztuk meg.
2. Gyógykezeléssel kapcsolatos vizsgálatok A 17 állatból 4 csoportot alakítottam ki, melyet 2, fallal elkülönített istállórészben helyeztem el. Három (egy istállórészben elhelyezett) csoport tagjait szájon át adott, inszekticid hatóanyagú pasztákkal, míg a másik istállórészben elhelyezett 4. csoport állatait inszekticides permetezéssel kezeltem (1. táblázat/). A kezelés hatékonyságát 101 napon át gyűjtött "egységnyi" szőrmintákban talált serkék száma es az imágók jelenléte alapján bíráltam el. Az "egységnyi" szőrminta 4,5 cm hosszú, 1 cm széles és 0,2 cm vastag szőrcsomot jelentett, melynek tömege megközelítőleg 0,05 g volt. A mintákat minden csoport 3 csikójáról, a sörényél és a nyak oldalsó tájékairól gyűjtöttem. A serkék mennyiségének meghatározása mellett megfigyeltem azok küllemi változásait, valamint megállapítottam a zárt és üres serkék arányát.
EREDMÉNYEK A sztereómikroszkópos vizsgálatok során Werneckiella equi equi szőrtetü-faj serkeit, nimfáit és imágóit határoztam meg (2., 3, és 4. ábra). A különféle készítményekkel végzett kezeléseket követően kapott eredményeket a 2. táblázat tartalmazza. A 101 nap alatt gyűjtött 153 db "egységnyi" szőrmintákban összesen 4578 serkét számoltam meg, melyek közül 531 db volt üres. A kezeléseket követő 6. naptól a szervesfoszforsavészter-származékokkal kezelt állatok szőrmintáiban a serkék száma csökkenni kezdett, míg az Eqvalanna] és a Butoxszal kezeiteknél növekedett. A 13. naptól egyetlen szőrmintában sem találtam serkét vagy imágót. A 6. napi serkéknél már jól észrevehetők voltak a serkeburkok elváltozásai, melyeket azok ráncosodása, gyűrődése jelzett. A vizsgálat későbbi szakaszában élő imágók és serkék megjelenését először és egyedül a "D" csoport egy lován észleltem a kísérlet 42. napján.
MEGBESZÉLÉS Megállapítható, hogy a szájon át adott, korábban e parazitózis kezelésére nem használt paszták (Strongid Plus (PFIZER), Rintal Plus (BAYER) és Eqvalan (MSD)) alkalmasak lehetnek a lovak szőrtetvességének a megszüntetésére. A 0,2 %-os Butox-B 12,5 emulsioval (ROUSSEL UCLAF-BÁBOLNA) egyszer permetezett állatoknál nem lehet 100%-osan megszüntetni a tetvességet. Szükség van egy ismételt kezelésre kb. 7-10 nap múlva. Az eredmények felvetik annak a gondolatát, hogy a szortetvek a bőr felületesen helyeződő kapillárisaiból vérrel is táplálkoznak.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A szerző köszönetét fejezi ki dr. L E N G Y E L Tamás állatorvosnak (Lajta-Hansági Állami Tangazdaság, Mosonmagyaróvár), VITINGER Emőke segédmunkatársnak, valamint JÁSZ Endre szigorló agrármérnök-hallgatónak (Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara, Mosonmagyaróvár) munkájához nyújtott értékes segítségükért.
IRODALOM 1. ABU-SAMRA, M . T , ABBAS, B , I B R A H I M , K.E.E. (1987): Five cases of psoroptic mange in the domestic donkey (Equus asinus asinus) and treatment with ivermectin.- Equine vet.J, 19: 143144. 2. ABU-SAMRA, M . T , A L I , B.H., MUSA, B.E, I B R A H I M , K.E.E. (1985): Experimental infection of the domestic donkey (Equus asinus asinus) with a goat strain of Sarcoptes scabiei, and treatment with ivermectin.- Acta trop, 42: 217-224. 3. BUTLER, J.F. (1985): Bovicola equi (Denny) (In: WILLIAMS, R.E, H A L L , R . D , BROCE, A.B. and SCHOLL, P.J. Livestock Entomology). - WILEY and Sons. Chicester-Brisbane etc. p.110. 4. EGRI, B. (1988): Method for the valuation of the larvicide-effectiveness in cases of gasterophilosis.Vth. European Multicolloquium of Parasitology. Budapest. Programme and Abstracts. F2-8. p.96. 5. EGRI, B. (1989): Werneckiella equi equi fertőzöttség előfordulása csikóállományban. (Werneckiella equi equi infection in a foal stock).-Magy. Állatorv. Lapja, 61:540. 6. EICHLER, Wd. (1980): Grundzüge der veterinärmedizinischen Entomologie.-VEB G. Fischer Verlag. Jena p.26. 7. GOZMÁNY, L. (1979): Vocabularium nominum Europae Septem unguis redactum.- Akadémiai Kiadó, Budapest. W.NŐ 11877.
8. HIEPE, T h , RIBBECK, R. (1982): Veterinärmedizinische Arachno-Entomologie. (in: HIEPE, Th. Lehrbuch der Parasitologic Band 4.) VEB G. Fischer Verlag, Jena p.233. 9. HIEPE, Th. (1984): Infestation with biting lice (In: DIETZ, O , WIESNER, E. (Eds.): Diseases of Horses 2/II.). Karger, S. Basel, pp. 341-342. 10. HOPKINS, G.H.E, CLAY, Th. (1952): A Check List of the Genera and Species of Mallophaga. The British Museum (Natural History) pp. 102-109. 11. JOLSVAY, A , STEINMANN, H , SZILY, E. (1977): A magyar állatvilág szótára. (Vocabulary of Hungarian Fauna).- Natura. Budapest, p. 182. 12. JUBB, K.V.F, KENNEDY, P.C., PALMER, N . (1985): Pathology of Domestic Animals. Vol.3.Academic Press. Inc. Orlando, San Diego, New York etc. p.138. 13. KAMBUROV, P., GEORGIEVA, D , KAMENOV, J. (1982): Rukovodstvo za uprazhnenija po veterinarna parazitologija.- Zemizdat. Sofia, p. 156. 14. KE CHUNG K I M (1985): Coevolution of Parasitic Arthropods and Mammals. J. WILEY and Sons. New York, Chicester, Brisbane etc. p. 266. 15. KOTLÁN, S., KOBULEJ, T. (1972): Parazitológia.- Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, p.417. 16. ORLOV, U . (1976): Infekcioniie i invazionnie bolezni loshadei. - Moskva. Kolos. pp. 310-311. 17. SLOET van OLDRUITENBORGH-OOSTERBAAN, M . M . (1987): Parasitäre Hauterkrankungen des Pferdes. Der Praktische Tierarzt. Sondernummer. Collegium veterinarium. 69, X V I I , 7. 18. SOULSBY, E.J.L. (1986): Helminths, Arthropods and Protozoa of Domesticated Animals. Bailliére Tindall. London, Philadelphia, Toronto etc. p.370. 19. ZLOTORZYCKA, J., EICHLER, W d , LUDWIG, H.W. (1974): Taxonomie und Biologie der Mallophagen und Lause mitteleuropäischer Haus- und NutztiererJena. VEB G. Fischer Verlag, pp. 23-28, 134-136.
Érkezett: 1990 május 10.
Dr. EGRI, B. Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Állatélettani és Állategészségtani Tanszék H-9201 Mosonmagyaróvár, Vár 4.
