Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Fém és Villamosipari Szakképző Iskolája és Kollégiuma OM azonosító:203062 Feladatellátási hely kód : 012
PEDAGÓGIA PROGRAM 2015
Tartalom Helyzetelemzés ........................................................................................................................... 3 Az iskola rövid története................................................................................................................... 3
Nevelési program ....................................................................................................................... 4 Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................... 4 Pedagógiai alapelvek: .................................................................................................................................... 4 Pedagógiai célok:........................................................................................................................................... 5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink .................................................................... 5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladataink ................................................................................ 8 Az iskolai gyermekközösségek elemzése ...................................................................................................... 8 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ................................. 10 Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége....................................... 11 Osztályfőnökök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai .................................................. 12 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .......................................................... 12 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...................................................................................... 12
Közösségi szolgálat .......................................................................................................................... 13 A környezeti és egészségnevelési program .................................................................................... 14 Egészségnevelési program ........................................................................................................................... 15
A belső kapcsolattartás általános formái és rendje, kapcsolattartás a szülőkkel ...................... 17 A szülők tájékoztatásának formái: ............................................................................................................... 17
A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések ..................................................................................................................................... 17
Helyi tanterv ............................................................................................................................ 18 Célok, feladatok............................................................................................................................... 18 Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök ...................................................................... 18 Sajátos nevelési igényű tanulók ..................................................................................................... 19 Mindennapos testnevelés megvalósításának módja ..................................................................... 19 A tanórán kívüli és egyéb foglalkozások ....................................................................................... 19 A tanulók írásbeli és szóbeli teljesítményének értékelése ............................................................ 19 A magatartás és szorgalom értékelése ........................................................................................... 20 A tanuló iskolaváltása, átvétele ...................................................................................................... 21 Csoportbontás, óratervek ............................................................................................................... 22 Szakközépiskolai ágazati képzésben résztvevők heti óraszámai a 2013-1014-es tanévtől .......................... 22 Szakközépiskolai heti óraszámok szakiskolai végzettséggel rendelkezőknek a 2014-2015-ös tanévtől .... 23
A középszintű érettségi vizsga témakörei ..................................................................................... 24 Szakiskolai heti óraszámok 2013-2014-es tanévtől ..................................................................................... 37 Szakiskolai heti óraszámok 2015-2016-os tanévtől ..................................................................................... 37
Helyzetelemzés Az iskola rövid története Szombathely városban az ipar foglalkozási ágként a XVI-XVII. században jelent meg céhes iparként, részben külföldi, kisebb részben belföldi tőke hozzáadásával. A későbbiek során a RATIO EDUCATIONS már rendeletileg is szabályozta az inas-oktatást. A városi iskolaszék 1882. július 1-én terjesztette be az iskola felállításáról szóló javaslatát. 1883-ban jelenlegi iskolánk jogelődje meg is kezdte működését, mint az első megyei és városi Iparostanonc Iskola. A két világháború között nagyon sok viszontagságot ért meg az iparos oktatás, mégis fennmaradt. 1947-től az oktatás feltételei fokozatosan javultak. 1950ben megalakult az MTH és ettől az időszaktól az iskola a Vas Megyei Tanács Munkaerőgazdálkodási Osztálya irányítása alá tartozott. Így fejlődött megyei beiskolázású iskolává. A tanulólétszám rohamos emelkedése tette lehetővé, hogy 1969. szeptember 1-én egy új, korszerűen felszerelt iskolát adtak át a tanulóifjúságnak. Jelenleg is ebben az épületben működünk Szombathely, Petőfi S.u.1. sz. alatt, Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium néven. 1978 óta szakközépiskolai képzés is folyik intézményünkben. 2006 óta akkreditált felnőttképzési intézmény vagyunk. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 220/2011. számú határozata alapján iskola összevonás következtében 2011.augusztus 1.napjával Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium néven a Puskás Tivadar Fém és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium alapító okiratának módosításával jött létre a Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium valamint a Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium integrálásával. Iskolánk a 2015. évi LXVI. törvény 71.§ (1) c). által módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről alapján, tagintézménye lett a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrumnak. A nevünk újra megváltozott: Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Fém és Villamosipari Szakképző Iskolája és Kollégiuma. Az iskola városi és megyei szinten egyedülálló múlttal rendelkezik, nagy szakmai, módszertani, pedagógiai tapasztalatokat, hagyományokat halmozott fel. Szoros kapcsolatot tart fenn a városban működő ipari cégekkel, melyek képzőhelyet biztosítanak tanulóink számára a duális képzésben.
Nevelési program Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek: A választandó pedagógiai alapelveinket iskolánk sajátosságaihoz, beiskolázási hagyományainkhoz illeszkedve kell megfogalmaznunk és majdan megvalósítanunk. Tanulóinkat hagyományainknak megfelelően, szakmai profilunkba illő összetételben a teljes lakosság köréből, vagyis a város, a megye, de döntő mértékben a városkörnyéki települések érdeklődő fiataljai részéről várjuk. A szakközépiskola alapvető célja és feladata továbbépíteni, kiszélesíteni és elmélyíteni az általános iskolai követelményeket. Ide tartozik az általános műveltség növelése, a felkészítés a szakmai képzésre, az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra. Érvényesíteni kell a humánus értékeket, közvetíteni az egyetemes és nemzeti kultúrát. Fizikálisan és mentálisan egészséges, emberi kapcsolatok kiépítésére képes, a demokratizmussal szemben érzékeny, az össztársadalmi változások követésére képes állampolgárokat kell nevelni. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy a társadalmi változások korában az érvényesülés feltétele az „egész életen át való tanulás”, az értékrendek zavaraiból fakadó feszültségek ellenére. Az eltérő családi hátterű és motivációjú tanulók számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazása szükséges, amely csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. Szükségszerűen ki kell alakítani az egészség, az emberi környezet valamint a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, a közösségi és egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére irányuló igényt. A 12. illetve 14. évfolyam végére a tanuló legyen képes önálló döntések meghozatalára, szakmai területeken megújuló alkotómunkára, munkaerőpiaci megfelelésre és felsőfokú tanulmányokra. Tudjon önállóan ismereteket szerezni, összefüggéseket felismerni, kommunikálni anyanyelvén és idegen nyelven, informatikai ismereteit alkotóan alkalmazza. Intenzíven számolnunk kell a gyenge, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával, hátránykompenzációval és a tehetséges átlag feletti képességű tanulók tehetséggondozásával is. Pedagógiai elveinket, módszereinket a fentiekkel összhangban, a szakterületnek, a tanulók képességeinek megfelelően differenciáltan, az életkori sajátosságokhoz szorosan igazodva kell megválasztanunk. Ma úgy tűnik, ha az iskolánk meg kíván felelni feladatának, fokozottan nagy hangsúlyt kell fektetni az esélyegyenlőség biztosítására. Hosszabb távon az új, szélesebb körben keresett és divatos OKJ szakmaválasztás, indítás némileg módosítja a beiskolázási területeket (jobban a város és az egész megye területéről), egyben várhatóan javítja a beiskolázási és képzési feltételeinket. Az iskolánkban tanító valamennyi pedagógus célja olyan fiatalok nevelése, akik magas fokú erkölcsiség szerint akarnak élni a felnőtt élet minden területén; akik fontosnak tartják egyéniségük kibontakoztatását; ugyanakkor tisztelik a másik ember személyiségét; akiknek fontosak a kisebb és nagyobb közösségek (mint pl. család, haza, Európa) értékei; akik óvják környezetüket, s azon elv szerint formálják hétköznapi szokásaikat, hogy ne ártsanak a természetnek; akik nyitottak az állandó önfejlesztésre; akik számára fontos a hivatás. Ahhoz, hogy a tőlünk érettségi bizonyítvánnyal és OKJ-s bizonyítvánnyal kikerülő fiatalok jó alapot szerezzenek a fenti életvitel megvalósításához, a következő értékek szerint kell haladnunk: az önállóságra épülő magas szintű tudás elsajátíttatása; a kreatív gondolkodás és a problémamegoldó készség kialakítása;
a kommunikációs készség magas szintre emelése; a napi gyakorlatban mobilizálható szakmai, általános műveltségi, idegen nyelvi tudásanyag továbbadása; a testi és lelki harmónia egyéni technikáinak elsajátíttatása pozitív pedagógiai példákkal; olyan pedagógiai tevékenység kialakítása, amely figyelembe veszi az országos tantervek, törvények előírásait, s egyaránt megfelel a szülők, a tanulók és a fenntartó elvárásainak. Pedagógiai célok: Oktatási célok: A beiskolázott tanulók korszerű, versenyképes, fejlődőképes szakképzettséghez juttatása érdekében meghatározónak tartjuk: a tanuló képességeinek és érdeklődésének megfelelő beiskolázását; olyan széles alapú képzés biztosítását mely a választott alapszakmára konkrét teljesítményképes felkészítést jelent, (munkaerő-piaci szakmai szintre) olyan szakmai alapokat biztosítani, mely a tanulót képessé teszi az új technológiák alkalmazására az átképzésben és felnőttképzésben való sikeres részvételre; szerezze meg azokat a kommunikációs és vállalkozási ismereteket melyek alkalmassá teszik a munkaerőpiaci verseny megvívására (német nyelv, vállalkozási ismeretek, informatika stb.);felkészüljenek a sikeres záróvizsgákra (érettségi vizsga, szakmai vizsga).A jó képességű, tehetséges tanulók felkészítése továbbtanulásra. A tanulóink ismerjék meg a polgári társadalom értékeit, alapvető állampolgári jogaikat és kötelezettségeiket. Nevelési célok: A munkába álló szakembernek a színvonalas szaktudáson túl rendelkezni kell alapvető emberi, erkölcsi tulajdonságokkal, magatartásformákkal, melyek képessé teszik a munkában, egyáltalán az életben való sikeres helytállásra. Mindennek meghatározó tartalmi elemei: az egyetemes emberi értékek megismerése és elfogadtatása az egészséges nemzettudat, hazaszeretetre nevelés, és európaiság a másság elfogadtatása, toleranciára nevelés a kulturált együttélési és viselkedésformák kialakítása az önismeret, önkritika és kritikai érzék fejlesztése az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés a harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink Intézményünk közös célja a tanulókban kialakítani a holisztikus emberképet, mely szerint az ember testi, lelki, szellemi egység. Éppen ezért az ember rendes állapota, hogy harmóniában él önmagával és az őt körülvevő világgal. A személyiségközpontú nevelésioktatási intézmény feladata elsődlegesen a prevenció, melynek lényege, hogy ki tudjuk szűrni a szélső értékeket, vagyis a tehetségeket, a szociális hátránnyal küszködőket és a magatartási zavarokkal rendelkezőket egyaránt. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos szociális háttérből hozzánk járó fiatalokra azért, hogy segítsük beilleszkedésüket a társadalomba. A céltudatos, egyénre szabott, differenciált gyakorlás és gyakoroltatás megvalósításának lehetőségei:
- az iskolába kerülő (9. évfolyamon) tanulóknál a tanév eleji tantárgyi felmérők eredményei megmutatják: kik szorulnak felzárkóztatásra, és majd ezután érhetnek el eredményeket; - kik a tehetségesek, és tehetséggondozás keretében tantárgyi, szakmai, műveltségi versenyeken, vetélkedőkön bizonyíthatnak. A siker, az egyéni boldogság egyik forrása. A sikerélményhez jutás pozitív hatással van a személyiség fejlődésére, önértékelés kialakítására. Minden tanulás befolyásolja a következőt – pozitív, negatív módon. Ezt alkalmazzuk, amikor a tananyagot ütemezzük: új ismereteik közlése – gyakorlása során. Befolyásolja az osztály tanulóinak intelligenciája, milyen tempóban lehet velük haladni stb. Lehetőség nyílik a tanórán belüli differenciált foglalkozásra is – a megfelelő szintű feladatok által sikerélményhez juthat, sikeresebb felnőtt válhat belőle. Ezt a sajátosságot szem előtt tartva fejleszthető egy szilárd erkölcsi értékrend. A tanuló különbséget tudjon tenni, jórossz között, toleráns legyen. Adjunk gondolkodtató feladatokat szakmai kiadványokat felhasználva, pályázatokra, versenyekre hívjuk fel a figyelmet. Ha a tanulóban pozitív érzelmek keletkeznek sikerélményei által a hátrányos tulajdonságok is visszaszoríthatóak. A szerepelni vágyó tanulót bevonhatjuk az iskolai ünnepélyeken való részvételre, munkáját jutalmazhatjuk dicsérettel (osztályfőnök, igazgató). Így ha gyengébb előmenetelű tanuló is érezhesse, hogy ő valamiben sikeres, fontos, szükség van rá. A tanuló érezze, hogy fel akarjuk ébreszteni benne tehetségét valamiben, ez akár sportolás is lehet. Az osztályfőnök sokat tehet ezért együttműködve a szülőkkel és a szaktanárokkal. A személyiségfejlesztésben az életkori sajátosságok meghatározóak, a Mit? Mikor? Hogyan? kérdéskörét kell szem előtt tartanunk. Fejleszteni kell az önismeretet, az önnevelést és az akaraterőt. A személyiségnek el kell jutnia arra a szintre, hogy felismerje: a vele szemben támasztott tantárgyi, erkölcsi, intelligencia-követelményeknek gazdagodását szolgálják. A dicséret, az elismerés ösztönző visszajelzések a serdülő számára, mert aki érzelmileg labilis, szélsőségekre is hajlamos. A tanulói személyiség fejlesztése tanórához kapcsolódva megvalósuló formái: az osztályzat, a dicséret, mely az osztályközösség előtt hangozzék el. A tanórán kívüliszemélyiség fejlesztés a tanulmányi versenyeken való részvétel, melyet felelősségteljes tanári válogatás előzze meg. A helyezést el nem érőket is jutalmazni kell: dicséret, érdemjegy stb. A vetélkedőkön a résztvevők – nemcsak jó tanulmányi eredményt elérők lehetnek. Fontos, hogy az elért eredmény elismerése ne maradjon el lehetőség szerint iskolai közösség előtt pl.: osztályban, szalagavatón, ballagáson, tanévzárón, körözvényben (faliújságon, iskolarádióban stb.) A szabadidős tevékenységek a tanuló önmaga kipróbálásának nagy lehetősége. Az iskolában, iskolán kívül, egyesületeknél is lehetségesek: A személyiségfejlesztéshez alkalmazható módszerek: a.) a szülőkkel való beszélgetés (pl.: a szülők nevelési problémáiról) b.) a család, mint körülményrendszer megismerése: igényszint, szociális és kulturális színvonaluk stb. c.) A mindenkori osztályközösség analízise: normarendszere, a tanuló helye a közösségben stb. d.) más csoport hatásrendszerének vizsgálata: baráti, alkalmi, sportköri társulások stb. A serdülőkorban az eszményképválasztása jellemző. Fontos: beszélgetni velük, hogy egészséges értékrendet alakítsanak ki. Olyan példákat ismertessünk meg velük, akik tehetség,
szorgalom, tudás, kitartás által lettek sikeres emberek, múltunkból, a jelenünkből egyaránt. Óriási a nevelő ereje annak, ha a tanulók olyan sikeres emberekkel találkoznak, akik intézményünk diákjai voltak. A teljesítmény mérése is személyiségfejlesztő. Az értékelésnek rendszeresnek, a teljesítménnyel arányosnak kell lenni. A tanári személyiség is hatásforrás: pl.: stílusában. Az osztályozás a teljesítmény minősítésére szolgál; a siker itt is motiváló erejű. A munkára nevelés is fontos: cél és eszköz. Személyiségfejlesztő munkánk hatékonyságáról visszajelzést kapunk, ha tanítványaink kipróbálhatják magukat, amikor önállóan kell helyt állniuk. Tapasztalhatjuk ezt vizsgákon, versenyeken, továbbtanulásnál, munkába állásnál. A minőségbiztosítás érdekében végzett felmérések eredményeit értékelni kell, miben vagyunk erősek, mely területek várnak fejlesztésre. A tanárok továbbképzéseken való részvételei, a képzésen szerzett tapasztalatok közvetlen és közvetett módon hasznosak legyenek a tanulók személyiségfejlesztésében: Olyan munkaerőt kell ma képezni, akik végzés után a munkáltató igényeinek meg tudnak felelni. Fontos, hogy a munkaerő, aki kerülhet nagyüzembe, de néhány személyes vállalkozói műhelybe is, helyt tudjon állni. Napjainkban egyre jobban kell ügyelnünk arra, hogy a vállalati igényeket ki tudjuk elégíteni. Ez nagyfokú rugalmasságot követel, hiszen egyre inkább az a tendencia, hogy a vállalatok egyik napról a másikra keresnek felvételre diákokat. Ezt a folyamatot az iskolarendszerű oktatás sokszor nehezen képes követni. A tapasztalatok alapján állítható, hogy nem elegendő, hogy valaki jó szakember. A jó szakmai szint elérése szükséges, de nem elégséges feltétel. Képzésünk egyik fő célja, hogy a szakmai adottságokat maximálisan kibontakoztassuk, de a személyiség sokoldalú fejlesztésére is törekedni kell. A leendő szakember fontos tulajdonsága az önállóság, aminek tanítására, gyakoroltatására minden órán nagy gondot kell fordítani. Az önértékelés megfelelő fejlesztése egy másik fontos terület. A minőségi munkavégzés első és legfontosabb láncszeme az, aki a munkát végzi. Ma lehetetlen külső ellenőrzéssel a „jó minőségű" munkát biztosítani. Az önálló tanulói munkavégzésnél, szerepléseknél ezért javasolt a tanulói értékelés meghallgatása, csak ezután következhet a tanári értékelés, illetve az esetleges eltérések megbeszélése. Ezzel lehet fejleszteni az önkritikát, ami a szakembernél egyre fontosabb. Számos esetben kell úgy döntenünk, hogy csak magunkra számíthatunk. Ha a tanuló rosszul ismeri önmagát, képességeit, rossz döntésével nagy károkat okozhat. Az önismeretre nevelés az oktató-nevelő munkában fontos helyet kell, hogy kapjon. Napjaink termelésében, ahol a munkában résztvevők minden eddiginél jobban egymásra utaltak, felértékelődik a kapcsolatteremtés és a kommunikáció. Az egyszerű munkánál is jellemző már az együttdolgozás, ahol a jó minőség egyik biztosítéka a dolgozók közötti jó kapcsolat. Ez feltételezi az együttműködők jó kommunikációját, amelynek fejlesztése lehetséges tantermi illetve műhelygyakorlaton. A korábbinál nagyobb gondot kell fordítani a felelősségtudat fejlesztésére. Fontos, hogy a munkavállaló teherbíró-képessége nagy legyen, amit tervszerűen lehet akár elméleti, akár gyakorlati foglalkozásokon fejleszteni. A fejlett technikával, technológiával dolgozó iparágakban felértékelődött a gondolkodás. A mechanikus munkavégzés egyre inkább háttérbe szorul, helyette az "értelmes gondolkodást" igénylő munka kerül előtérbe, így a tanulási folyamatban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magolás, reprodukálás képességeinek fejlesztése helyett az önálló problémamegoldásra.
Eredményeket elérni ma az iparban csak jelentős erőfeszítésekkel, kitartó munkával lehet. Minden szaktárgy keretében nyílik lehetőség az ehhez szükséges akarati tulajdonságok fejlesztésére. Nem lehet elválasztani az oktatástól a nevelést, hiszen a fejlődést csak az oktatásnevelés összhangjában lehet elképzelni. A személyes példamutatás meggyőző erejét sem szabad szem elől téveszteni. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladataink Napjaink elanyagiasodott, az egyéni érdekeket sokszor mindenek felett érvényesíteni akaró világban a közösségért felelősséget érző magatartásformák kialakítása a középiskolai nevelés egyik legfontosabb területe. Intézményünk nevelőtestülete alapelvnek tekinti, hogy az iskola érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit. Fejlesztési feladatainkat azok az értékrendek határozzák meg, amelyek Európához tartozásunkat erősítik: a demokratizmus, a humanizmus, az egyéniség tisztelete, az alapvető közösségek együttműködésének kibontakoztatása, a nemek esélyegyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése. A serdülőkorú fiatalok közösséghez tartozása különösen fontos, hisz a serdülők választását már nem a felnőtt tekintély, hanem a csoportnormák szabályozzák. A középiskolásoknál erős a társválasztási autonómia, s előtérbe kerülnek a személyiségvonások, az egyéni erkölcsi tulajdonságok egymás megítélésében. Keresik egymás társaságát, mert nagyon hasonló problémákkal küzdenek, s úgy vélik azok csoportosan könnyebben megoldhatóak. E korosztálynál igen nagy hajlandóság mutatkozik egymás, a csoport értékelésére, csoportvitákra, ennek kellő teret célszerű biztosítani, önállósulási törekvéseiket hasznosítani. A közösségfejlesztés egyik formája az iskolai rendezvények, melyek keretében megvalósítandó hagyományos programok (pl. projekthét, saját szervezésű versenyek, farsang, Mikulás, pályaorientációval, beiskolázással kapcsolatos rendezvények, diákönkormányzat rendezvényei, Határtalanul programok, Határtalanul témanapok) szervesen hozzájárulnak a tanulóközösségek megerősödéséhez. Az iskolai gyermekközösségek elemzése Az iskolában szervezett és irányított közösségfejlesztés folyik, hiszen alapvető nevelési célkitűzés a pozitív hatású közösségek létrehozása. Tartalmas, nevelésközpontú osztályfőnöki órák, a tanórán kívüli tevékenységek (ünnepek, mozi látogatások, kiállítás-megnyitók) adnak tág teret a közösségfejlesztésre. Elfogadjuk ötleteiket, jó szándékkal korrigáljuk tévedéseiket. Jelentős tényező az életkori meghatározottság, mely alapvetően befolyásolja a közösség formáit, tartósságát és tartalmát. Iskolánk tanulói a kamaszkor és a fiatal felnőttkor küszöbén állnak, ilyenkor van legnagyobb szükségünk a közösség pozitív erejére. Az iskolai osztály a társas kapcsolatok szereveződésének színtere. A diákok életvitelében, közérzetében az osztály képében van jelen az iskola. Az osztály a tanulók tartalmas mikrokörnyezete, mely sajátos normarendszerével, struktúráival alakítja tagjainak személyiségét. Figyelmet kell fordítanunk az osztálytermek otthonossá, barátságossá tételére, hogy diákjaink a magukénak érezzék azt, s sajátjukként óvják. Az osztályban kialakuló státuszok, szerepelvárások befolyásolják a tanuló szocializálódási folyamatát. A tanulók az iskola közösségéhez, az iskola rendjéhez való alkalmazkodás megtanulásával elsajátíthatják a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges ismereteket is.
A pontos munkavégzés, a kötelességteljesítés a jogokkal összhangban kap hangsúlyt. Egyfelől következetes tanári munkával – mind az új anyag átadásánál, mind számonkérésnél – igyekszünk rendszeres munkavégzésre szoktatni a tanulókat, ezzel is elősegítve, hogy a kötelességteljesítés belső meggyőződéssé váljon. Másfelől fontos, hogy a tanulókkal szembeni követelményeket differenciáltan fogalmazzuk meg, amitől a feladat teljesítése reálissá válik. Ezáltal a követelmény és a teljesítmény összehasonlítása lehetőséget ad az önértékelésre, a végzett munka minőségéért való felelősségvállalásra. A tanulókkal tudatosítjuk, hogy érdemi munka csak a taneszközeik megléte és aktív órai munka esetén lehetséges. Ezen módszerek alkalmazásával szándékozunk elérni azon célunkat, hogy a tanuló meggyőződésévé váljon: a tanuláshoz való joga a képesség szerinti tanulással, mint kötelességgel párosul. A csoporttá szerveződést befolyásoló tényezők A közös élmények, az osztálykirándulások a közös mozi látogatások, a diáknapok, sportversenyek, egy ünnep felemelő percei, közösségformáló erők intézményünkben. Az osztályban tanító pedagógusok személyisége és vezetési stílusa, megértéssel és segíteni akarással párosuljon. A közösséggé érés és szerveződés periódusai: Figyelmet kell fordítanunk a diákközösség véleményére, javaslataira. A tanulók iskolai élete alakításának szervezeti kerete a diákönkormányzat . A diákönkormányzat az iskolai demokrácia, önkormányzatiság és önigazgatás, a jogállamban használatos állampolgári technikák gyakorlásának színtere. A diákönkormányzat a tanulók szabadidős tevékenységét, rendezvényeit tervező szervező tömörülés. A DÖK képviselői meghatározott időközönként üléseznek, ahol problémáikat, javaslataikat, megvitatják. A DÖK évente egyszer Diákközgyűlést szervez. Lényeges a helyes közvélemény alakítás, a tekintélyes tanulók megnyerése, az iskolai szabályok, normák átvételére. Fontos a pozitívan gondolkodó növendékek tekintélyének növelése, hogy célkitűzéseinknek megfelelő értékrend alakuljon ki a közösségben. A gyerekvezetők tekintélyét segíthetik a pedagógusok azzal, hogy funkciójukból eredő intézkedéseiket komolyan veszik, és kiállnak mellettük. A diákönkormányzat munkájának, rendezvényeinek segítése minden pedagógus, de különösen az osztályfőnökök fontos feladata. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és irányítja. A közösséggé érés szakasza A közösségé érést: meghatározott magatartási módok alkotása, ezek megszilárdulása és hagyománya, vagyis a tradíciók jelzik. A tradíciók adják meg a közösségek sajátos arculatát, egyéni színezetét, erősen befolyásolva az egyén magatartását. A kiforrott stílus jegyei, szokásai beleszövődnek az egyén személyiségébe. A közösség öntudatossága nemcsak az egymás iránti figyelemben, udvarias, segítőkész magatartásban, bizalomban, hanem a felelősségteljes munkában és a derűs atmoszférában is megnyilvánul. Az osztályközösség formális vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnöknek döntő szerepe van az osztályközösség iskolai és iskolán kívüli tevékenységi formáinak és feladatainak tervezésében. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánjuk a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervezünk (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
A pedagógusok tevékenysége A pedagógusok személyisége, hivatásszeretete, felkészültsége alapvetően meghatározza az iskolai nevelés-oktatás sikerességét. A korszerű és eredményes képzés érdekében fontos, hogy kellő rugalmassággal rendelkezzen, gyorsan és szakszerűen alkalmazkodjon a tanulók, tanulócsoportok eltérő felkészültségéhez és neveltségi szintjéhez. Ennek érdekében intézményünk tág teret kíván biztosítani a pedagógusok módszertani szabadságának. A nevelőtestületi egyensúly és pluralizmus biztosítéka a világnézeti és politikai sokszínűség, a másság közösségi elfogadása és az egymás iránti tolerancia. A sikeres és versenyképes képzés érdekében alapvető, hogy a pedagógus naprakész ismeretekkel rendelkezzen. A szakmai munka színvonalának szinten tartása érdekében, a szervezett továbbképzések mellett, munkaközösségi megbeszéléseken értékelni kell a végzett munkát. Az alapértékek elsajátíttatása, kialakítása a nevelőtestület valamennyi pedagógusának alapfeladata, nem korlátozódik kizárólag az osztályfőnöki tevékenységre. A nevelőtestület által közösen kialakított magatartás– és viselkedéskultúra elfogadtatása, az önfegyelem, az empátia, az önuralom erősítése nevelési célként fogalmazható meg valamennyi tanítási órán. Kiemelt feladatunk elősegíteni, hogy a tanulók felismerjék a helyes emberi értékeket, megtanulják a konfliktusok kezelését, toleránsak legyenek egymással, képesek legyenek az együttműködésre (csoportmunka), a kiegyensúlyozott kapcsolatok kialakítására. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási zavarokkal, nehézségekkel küszködő tanulók nem képesek személyre szabott bánásmód nélkül az iskola támasztotta követelményeket teljesíteni, ezért egyénre szabott, különleges törődést igényelnek. Viselkedésükkel nem csak saját előrehaladásukat veszélyeztetik, de hatással vannak az osztályban folyó nevelő- és oktatómunkára is. A zavaraikat kiváltó okok felderítése, a problémák megoldása több személy és intézmény összehangolt működését kívánja meg. A felnőtt-lét különböző szerepeire felkészítő iskolának ezért két fontos feladatra kell összpontosítani: a beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók felkutatása annak érdekében, hogy problémáikat minél előbb kezelni lehessen; a kiszűrt, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulókkal való foglalkozás. A fentiekkel kapcsolatban az iskolában tanító pedagógusok, mindenek előtt az osztályfőnökökre hárul ez a szerep. Az osztályfőnöknek különösen sokrétű feladata van a személyiségformáló nevelési feladatban Kapcsolatfelvétel a szülői házzal, a szülők partnerként való bevonása a nevelésbe Az első szülői értekezleten: o Ismerteti elvárásait a tanulókkal szemben o Ismerteti a házirendet o Az ifjúságvédelmi felelős bemutatása o Összegyűjti a szülők kéréseit, véleményeit A tehetség, képesség kibontakoztatását szolgáló tevékenység Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területein az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.
A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységformák előtérbe helyezése fontos feladat. A tehetséggondozásban jelentős szerepe van a versenyfelkészítő foglalkozásoknak. Az évente megszervezésre kerülő tantárgyi és szakmai versenyek adta versenyzési lehetőségekkel élni kívánunk, hiszen az új ismereteken túl, sok információ, tapasztalat szerezhető más iskolák módszereiről, eredményeiről. A tantárgyi tanulmányi versenyek erősítik a tantárgyi tudás fejlesztését, lehetővé teszik, hogy tanulóink sokszínű, de eltérő tehetsége kibontakozhasson. A tehetséggondozást a tanítási órákon differenciált foglalkozások, csoportbontások, az igény szerint szervezett elméleti és gyakorlati fakultációk szolgálják. A tanulók a 11 – 12. évfolyamokon szabadon választott tanórai foglalkozások keretein belül emeltszintű érettségire, továbbtanulásra felkészítő foglalkozásokon vehetnek részt. A szakkörök, fakultációk feladata, hogy keretet, lehetőséget adjanak a legkiválóbbaknak arra, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenően magasabb szintű ismeretanyag birtokába jussanak. A tanulók térítésmentesen vehetnek részt azoknak a szakköröknek a munkájában, amelyeket a tanévre szóló tantárgyfelosztás megjelöl. A szakkörök elsősorban az adott tantárgy illetve a választott szakma iránti mélyebb érdeklődést szeretnék kielégíteni. Ezekre a szakkörökre való jelentkezés önkéntes, de jelentkezés esetén a részvétel kötelező. Az igényeknek megfelelően az iskola térítéses tanfolyamokat, szakköröket indíthat. Ezeken a tanfolyamokon, szakkörökön tanulóink felkészítését önköltséges alapon vállaljuk. Ha vizsgával zárul, akkor a törvényben előírt vizsgadíj a tanulót terheli. A foglalkozások feltételeit és rendjét esetenként megfogalmazott előírások tartalmazzák. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége Intézményünknek kettős funkciója és felelőssége van a gyermek és ifjúságvédelem területén: Egyrészről: alkalmazkodnunk kell a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és sérült gyermekek nevelési igényeihez. Másrészről: olyan légkört és feltételeket kell teremtenünk, ami fékezi a tanulók e téren történő "lemaradását", segít a társadalmi beilleszkedésben, javítja a konfliktus megoldó esélyüket az élet minden területén. Az ifjúságvédelmi munkát az igazgató koordinálja. A nevelőtestület véleményének meghallgatása után megbízza az ifjúságvédelmi felelősöket. Az ifjúságvédelmi felelős munkáját munkaterv alapján, együttműködve az osztályfőnökökkel, a nevelőtestület tagjaival, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal végzi. Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök segítségével nyilvántartásba veszi a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű illetve a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulókat. (A testi, érzékszervi, beszédfogyatékos; a dyslexias, dysgraphias, dyscalculiás, vagy kóros aktivitászavar miatt valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulókat.) A szaktanárok jelzése alapján és az osztályfőnök szülőkkel való egyeztetése után kezdeményezi a problémás tanulók vizsgálatát. Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók mulasztott óráinak számát, tanulmányi eredményüket. Kapcsolatot tart a Rendőrség Ifjúságvédelmi csoportjával, a Gyámügyi Irodával, és Pálos Károly Családsegítő Szolgálattal, az Országos Gyermekvédő Liga helyi szervezetével, a szakszolgálattal, azon községi és városi önkormányzatokkal, ahonnan tanulóink jönnek és minden olyan szervezettel (szervvel), amely munkáját segíti.
Összehangolja a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkáját. Munkája során feltárja és igénybe veszi az iskolai nevelőmunka ifjúságvédelmi lehetőségeit. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásokat, vitát, megbeszélést szervez. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, illetve az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Munkája során az osztályfőnökök segítségével elemzéseket végez, rendszeres és naprakész információkkal, adatokkal rendelkezik az iskola ilyen irányú helyzetéről. Közreműködik a konfliktuskezelő beszélgetéseken, fegyelmi tárgyalásokon, ahol a gyermek érdekében jár el. Fokozatosan kialakít egy ifjúságvédelmi nyilvántartást, mely biztosíthatja a helyes módszerek alkalmazását, a pontos adatszolgáltatást és a veszélyeztettek pontos regisztrálását. (A létrejött adatbázis a tanulói nyilvántartáshoz kapcsolható) Munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az igazgatónak. Ebben értékeli az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslatot tesz annak fejlesztésére, javaslatot tehet a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására, szükség esetén kezdeményezheti osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet összehívását. Munkáját úgy végzi, hogy intézkedései személyiségi jogokat ne sértsenek, és ha kell, kellő titoktartással jár el. Osztályfőnökök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai év eleji adatgyűjtés, szükség esetén jellemzés készítése, fokozott törődés a problémás tanulókkal. Az ilyen irányú eredményes munkánk - biztosítéka a nevelőtestület fokozott érzékenysége és önzetlen segíteni akarása. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Feladatok: a kezdeti szakaszban felismerni az érintett tanulók körét differenciált foglalkozás az érintett tanulókkal tanulás – módszertan tanácsadás a szülőknek egyéni bánásmód alkalmazása felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások tartása elsősorban a 9. és 10. évfolyamon, ahol elsődleges feladat az értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságok befolyásolása, jóindulat, bizalom, buzdítás szakmaválasztás segítése, irányítása Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményünkben tanuló, szociális hátrányokkal küzdő diákjaink körülményeinek feltérképezése, az osztályfőnökök segítségével minden tanév elején megtörténik. A problémák feltárásában az iskolai Diákönkormányzat és az ifjúságvédelmi felelős segítségünkre van. A nevelőtestület tagjai az egyéni bánásmód figyelembevételével olyan tevékenységi formákat alkalmaznak melyek a szociális hátrányok enyhítését segítik: A szaktanárok saját hatáskörükben végzik a szükséges felzárkóztató és tehetséggondozó tevékenységet.
A szociális juttatások lehetőségeiről folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat, fontosabb változásokat a szülőértekezleteken ismertetjük a szülőkkel. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § -ának (4)-(6) bekezdésének értelmében iskolánk biztosítja, hogy a törvényben szereplő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Ennek formái: az iskolától való kölcsönzés, a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás. Az olyan Vas megyei és országos kiírású pályázatok figyelése és benyújtása, melyek támogatják a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók iskoláztatását (pl. az iskolai kirándulások, valamint a ruházkodás költségeinek enyhítése céljából). Olyan pályázatok beadása, melyeket felzárkóztató programok beindítása érdekében írnak ki, pl. a kommunikációs hátrányok leküzdése, a továbbtanulásra való felkészítés, önismereti programok (önképzőkörök) beindítása érdekében. Szükség esetén az önkormányzat által biztosított szociális juttatások ügyintézésében segítünk. A helyi, regionális és országos ösztöndíj pályázatok figyelése, tanulók ösztönzése illetve segítése ezeken a pályázatokon való részvételben. Közösségi szolgálat A közösségi szolgálatról illetve annak iskolai szintű megszervezéséről A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. EMMI rendelet szól. A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1. után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területeken folytatható tevékenység. A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A tanulók számára a koordináló pedagógus az ötven órán belül legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tarthat. A közösségi szolgálat alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A szükséges
dokumentumok illetve az aktuális feladatok az iskola illetve a Vasi Diák Közösségi Szolgálat honlapjáról letölthetőek, nyomon követhetőek. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban (osztálynapló, törzslap) az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára igazolható. A közösségi szolgálat által a tanulók saját élményeken keresztül szereznek új ismereteket, miközben a tevékenységeken keresztül számos kompetenciájuk (kritikus gondolkodás, érzelmi intelligencia, önbizalom, felelősségvállalás, állampolgári kompetencia, felelős döntéshozatal, vezetői készségek, szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, kommunikációs készség, együttműködés, empátia, konfliktuskezelés, problémamegoldás) fejlődik. A végzett tevékenységek a helyi közösség (iskola és környezete, lakóhely) javára is szolgálnak. Az iskolában meghonosodik az élménypedagógia új kultúrája. A környezeti és egészségnevelési program ”A Földet az unokáinktól kaptuk kölcsön és nem a szüleinktől örököltük.” A környezeti nevelés célja, hogy a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitelt elősegítsük tanulóinkban. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. A környezeti nevelés az egészségnevelési programmal szoros kapcsolatban van, egymás mellett fejlesztik a tanulók egészséges életviteléhez vezető utat. A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása diákjainkban. A pedagógusok a nevelés terén rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson. A környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során minden alkalommal megbeszéljük a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is. Ezt akkor is megvalósíthatjuk, ha más lehetőségünk nincs diákjaink környezeti szemléletének alakítására. Az a tény, hogy a tanulók különböző tantárgyak óráin és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet- és egészségvédelem kérdéseivel, bizonyítja számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. Ez az oktatási forma lehetőséget ad arra is, hogy a különböző korosztályokban az életkornak és a diákok meglevő ismereteinek megfelelő szinten és módszerekkel foglalkozzunk egy témával. A szaktanár jó ismerője a „tudományterületének”, így teljes biztonsággal tud választ adni a felmerülő szakmai kérdésekre is. A szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, az egyén és a közösség felelősségéről, a társadalmi és gazdasági vonatkozásokról is megfelelő hangsúllyal legyen szó az órákon. A következtetések és feladatok megfogalmazásakor mindig elérhető célt és megoldható problémát kell a gyerekek számára felkínálni. Csak ez a
szemléletmód erősítheti a diákokban azt az elhatározást, hogy érdemes megpróbálni, tenni valamit a tisztább és kulturáltabb környezet érdekében. A nem pedagógus dolgozók a környezeti nevelés terén hatékonyan hozzájárulhatnak a környezeti neveléshez, mivel igen erős fejlesztő-nevelő hatása van a mindennapi iskolai élet fizikai és szellemi környezetének. Azon dolgozók, akik a tisztaságért felelősek hozzájárulhatnak a tanulók környezetbarát szemléletmódjának formálásához avval, hogy a folyosók tisztántartása –tanórák alatti takarítása (ez eddig is megvalósult)- a tisztaság megóvására készteti a tanulókat. A folyosókon lévő virágok folyamatos öntözése is egy csepp lehet a környezetbarát légkör kialakításához. Környezeti és egészségnevelés a tanórán kívül Tanulmányi kirándulás. A tanulmányi kirándulások megszervezésében sok tapasztalattal rendelkeznek az osztályfőnökök. A kirándulásnak jelentős pedagógiai értéke van. Lehetőséget ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való találkozás, élményének megélésére. Ez a nevelési forma elsősorban nem valamilyen tantervi feladat teljesítését szolgálja. Célja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is, kaphatnak a tanulók különböző ismeretszerző feladatokat, készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát stb. Véradások szervezése. A véradás önkéntességi alapon történik, a más embereken való segítés igényének kialakításához nagyon jó motivációs tevékenységként szolgál. Szárazelemgyűjtés. A természetbe visszajutva lassú méregként fejti ki hatását, így ezen elemek szakszerű gyűjtése hatékonyan motiválhatja a tanulókat a szelektív hulladékgyűjtésre is. Egészségnevelési program Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, s az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Korunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a fejlődő gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusokat, a pedagógusképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, illetve egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. A nevelőtestületünk tagjai egyetértenek abban, hogy ilyen interdiszciplináris „tantárgy” az egészségnevelés. Véleményünk szerint a tanulók fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok csak akkor lehetnek eredményesek, ha az iskola pedagógiai programja teret ad a sokoldalú iskolai életnek, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekkel (pl. egészség) történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Kiemelt fejlesztési feladatunknak tekintjük az egészségnevelést. Tudatában vagyunk, hogy az eredményes egészségnevelési program megvalósításához azonban nem elég az iskola, mint nevelési-oktatási színtér, hanem a társadalmi élet (család, munkahely stb.) számos egyéb fóruma is középpontban kell, hogy kerüljenek.
Az egészségnevelés változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az egészségnevelési program során figyelembe kell venni, hogy: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki szociális jól-lét állapota; az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza; az egészségnek, mint folyamatnak a megőrzésére, erősítésére a társadalom egészére vonatkozóan rövid-és hosszútávon feladatok hárulnak; az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására; az aktív részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához; az egészségi állapotot négy tényező határozza meg: genetikai tényezők (anatómiai, élettani, biológiai); környezeti tényezők (föld, víz, levegő, fény, táplálkozás, stb.); életmód (életvitel, szokásrendszerek); egészségügyi ellátórendszer működése. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Célja, az egészség megőrzése illetve visszaszerzése, az egészségkárosító életmódok kiküszöbölésére irányuló magatartás kialakítása. Az egészségnevelés intézményi keretek között a leghatékonyabb és erre legjobb az iskolai környezet, ahol a gyerekek életük jelentős részét töltik, és személyiségük nagyban formálódik. Ezt néha a családi keretek nem tudják helyettesíteni. Az egészséges életmód kialakítására szolgáló módszerek: Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A tanórai és tanórán kívüli egészségnevelési tananyagok, programok főként az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, illetőleg megoldásként kínálnak helyes egészségmagatartást. Előnyei vitathatatlanok, hátránya azonban, hogy egyoldalú közlési forma, amely a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik. Mindenképpen célszerű más módszerekkel kiegészíteni. Kortárshatások az egészségfejlesztésben A serdülőkorban jelentkező egészséget veszélyeztető magatartásformák jelentős hányadban a kortárscsoport nyomására, hatására jelenik meg. Ezen felismerés az alapja annak, hogy a kortárshatás pozitív előjellel is felhasználható. Kivált középiskolás korosztályban az úgynevezett „kényes” témákban sikeresek és rendkívül hatékonyak ezek a programok. Például: szexuális kultúrafejlesztés, AIDS megelőzés, szenvedélybetegségek. Érzelmi intelligenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások alapja az a felismerés, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési gyengéi, esetleges magatartászavarai húzódnak meg. Ezért kiemelten fontosak a helyi szakemberek (tanárok, osztályfőnökök) és a külső szakemberek (pszichológus, mentálhigiéniás szakember) által vezetett készségfejlesztő illetve önismereti csoportfoglalkozások. Előnyösen használható a divatos, de veszélyes önpusztító életformákkal szemben, de a kóros fogyókúrán, eltúlzott
testépítésen is segíthet. Ezek a problémák főként az önismeret, a helyes önéletérzés hiányából fakadnak. Rizikócsoportos megközelítés Megfelelő szűrővizsgálatokkal feltárt egészségügyi problémák vagy hátrányos szociális háttérrel rendelkező tanulók számára speciális programokat, projekteket szervezünk. Az iskolai egészségügyi szolgálattal (iskolaorvos, védőnő) szorosan együttműködve kell az egészséges életmódra nevelés általános célkitűzéseit megvalósítani, a rendszeres orvosi szűrővizsgálattal, mely lehet általános orvosi, fogorvosi esetleg egyéb. Az iskola védőnője az osztályfőnöki órákon igény szerint tart előadásokat szexualitás, illetve a családi életre nevelés témákban. Az iskolai büfé szerves része az iskolának ezért, a kínálata nem csak az urbánus ember által fogyasztott, általában egészségtelen élelmiszerek forgalmazását tekinti elsődleges feladatának -, hanem olyan élelmiszerek, italok is felkerülnek a kínálati palettára, amelyek az egészséges táplálkozás részei. Az egészséges életmód elengedhetetlen feltétele, hogy a tanulók olyan környezetben is otthonosan mozogjanak, melyek nem a szárazföldi viszonyokat veszik alapul, ezért fontosnak tartjuk, hogy a tanulók tudjanak a vízi közegben is mozogni, elsajátítsák az úszás alapjait. Célunk, hogy minden tanuló 9. évfolyamon kerüljön kapcsolatba a vízi közeggel és sajátítsa el az úszás alapjait legalább. A sportban tehetséges tanulóknak biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy országos versenyeken mérettessék meg magukat. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje, kapcsolattartás a szülőkkel Az intézmény közösségeinek tevékenységét a választott képviselők segítségével az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek munkaközösségi megbeszélések szervezett fórumok, nyílt napok fogadóórák A szülők tájékoztatásának formái: szülői értekezlet szaktanári fogadóóra ellenőrző könyv a szülő vagy pedagógus által kért személyes találkozás hivatalos levél A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések Az alapító okiratban meghatározott tevékenységhez biztosítani kell a kötelező /minimális / eszközöket és felszereléseket. (20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete)
Helyi tanterv Iskolánkban a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskolája és Kollégiumában 2013 szeptemberétől szakközépiskola 6. melléklet – Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára. Javítva a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 7., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 7. melléklete szerint 2013 szeptemberétől hároméves szakiskolai képzés 8. melléklet – Kerettanterv a szakiskolák számára. Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. mellékleteként. Javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1 melléklete, illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint 2014 szeptemberétől a szakmai bizonyítvány megszerzése után két év alatt megszerezhető érettségi vizsgára készítünk fel tanulókat 13. melléklet – Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára. Megjelent a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 11. mellékleteként kerettantervek alapján indít képzéseket nappali tagozaton. A szakközépiskolai képzésben az emelt szintű felkészítést 11.-12. évfolyamon biztosítjuk, melynek tartalma kiegészíti a helyi tantervben megfogalmazottakat úgy, hogy az emelt szinten történő érettségi vizsga letétele biztosított legyen. Célok, feladatok Az intézmény általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. A szakiskolai képzésnek a szakiránynak megfelelő végzettséget adó szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó három évfolyama van. Az általános műveltséget megalapozó közismereti képzés alapot kell, hogy adjon arra a továbblépési lehetősére, mellyel a tanulók sikeresen bekapcsolódnak a kétéves érettségit adó képzésbe. Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök A tankönyvek kiválasztását a tantárgyat tanító szaktanárok közösen állapítják meg, úgy, hogy a választott tankönyv illetve tankönyvcsalád a képzés időtartamát teljes mértékben lefedje és a képzés befejezése előtt nem változtatható meg. A választott tankönyvek listáját a tanmenetben kell rögzíteni. Az intézményben megtalálható segédletek és taneszközök
oktatásban való használatának mértéke az adott tanár kompetenciájába tartozik. A tanmenetben rögzíteni kell azokat a segédleteket és taneszközöket, amelyek az adott tantárgy tanításához az év során szükségesek és rendelkezésre állnak vagy az év során beszerezhetőek. Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók esetén az iskola vállalja a tanulók speciális fejlesztését külső fejlesztő pedagógus segítségével. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. A kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát, ezen vizsgatárgyak lehetnek az általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra felkészítő ismeretekre épülő tantárgyak. Mindennapos testnevelés megvalósításának módja A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (11) alapján. A tanórán kívüli és egyéb foglalkozások A tanórán kívüli foglakozások és egyéb foglakozások, melyek az iskola teljes közösségét érintik (projekt nap, diáknap, sportnap, témanap), az év elején elkészülő munkatervbe kerülnek megtervezésre. A tanulók írásbeli és szóbeli teljesítményének értékelése Az iskola a teljesítményre épít, az iskolában teljesíteni kell. A tanulók munkájának értékelése a tanulási-tanulási folyamat fontos részét képezi. A tanulók részéről, mint az elvégzett munka elismerésének igényeként a tanárok részéről pedig, mint oktató munkájuk visszacsatolásaként jelentkezik. A tanulók teljesítményét folyamatosan kell értékelnünk, hogy fel tudjuk hívni figyelmüket a hiányosságokra, szükség esetén segítséget tudjunk nyújtani felzárkóztatásukhoz. Ezért az értékelésnek objektívnek, következetesnek kell lennie. Mindenkor a tanuló fejlődését, önértékelési képességének javítását, motiválását kell szolgálnia; ugyanakkor figyelembe kell venni az értékelés során a tanuló önmagához, képességeihez mért fejlődését is. A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei: személyre szóló legyen ösztönző, fejlesztő legyen ne legyen fegyelmező, megtorló jellegű folyamatosságot biztosítson az iskolai, azon belül a munkaközösségi követelményrendszerre épüljön biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egységes arányát legyen tárgyszerű (egyértelmű minimális szint, javítás lehetősége) következetes legyen
félelemmentes légkörben történjen osztály előtt történjék. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására kell hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. Az értékelés a hagyományosan 1-5-ig tartó érdemjegyekkel történik. A heti 1-2 óraszámban tanult tantárgyakból félévenként legalább 3 érdemjegyet, - az ennél több heti órában tanult tantárgyakból 3-nál több jegyet kapjon a tanuló. Szakmai gyakorlatból havonta legalább egyszer értékeljük a tanulót. Az értékelést, amikor csak lehetőség van rá, szóban is meg kell tenni. A témazárók számát a tantárgyak tanmenetei pontosan tartalmazzák. A tanár a témazárót két héten belül javítsa ki, és eredményét közölje a tanulókkal. A kijavított dolgozatokat a tanulónak megnézheti. A félévi és év végi osztályzatok kialakításakor a pedagógus az év elején a tanulókkal közölje az osztályzatok kialakításának elveit, melyeknél a tanulók fejlődését is vegyék figyelembe. A tanév végén a tanulók egész éves teljesítményét kell értékelni. Félévente legalább egyszer kerüljön sor szóbeli feleletre. Fontos ez azért, mert minden tanulónk részt vesz valamilyen vizsgán (szakmai vizsgán, érettségi vizsgán), és fel kell őket készíteni a szabatos szóbeli feleletre is. A tanév végén a legalább elégséges osztályzat elérésének feltételei bármelyik osztályozott tantárgy esetén: a szaktanár a tanév elején közölje, hogy az ő általa elvárt átlag mennyi az elégséges szinthez, a tanév közben kapott érdemjegyek alapján. a tanuló a tantárgy témazáró dolgozatainak legalább a felét írja meg A számonkérés formái és az egyéni értékelés egyéb lehetőségei: témazáró röpdolgozat szóbeli felelet kiselőadás házi feladat órai aktivitás, önálló feladatmegoldás versenyeredmények szakmai méréseknél jegyzőkönyvek projektmunka A magatartás és szorgalom értékelése Magatartás értékelése: Félévkor és tanév végén a tanulók magatartási és szorgalomi érdemjegyét az osztályfőnökök, az osztály közössége és az osztályban tanító tanárok, szakoktató(k), szükség esetén a kollégiumi nevelők véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleménykülönbség esetén a nevelőtestület osztályozó értekezlet keretében dönt. A magatartás értékelése az ismert 4 fokozatú skála alapján történik: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A magatartási osztályzatok megítélésekor figyelembe kell venni az igazolatlan mulasztások számát és a már meglévő fegyelmi büntetések mértékét is. ha a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetéssel, intéssel rendelkezik a magatartása (4) jónál jobb nem lehet. igazgatói figyelmeztetés és intés esetén a magatartás érdemjegy csak (3) változó lehet.
fegyelmi eljárás esetén a magatartás érdemjegy csak (2) rossz lehet. A szorgalom értékelése:A közismert négy fokozatú skála szerint (példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)) történik. A szorgalom osztályzat megállapításakor figyelembe veendő a tanuló tanuláshoz való viszonyában milyen szerepet játszik az igényesség, kötelességtudat, rendszeresség, a személyes érdeklődés és a tanuló képessége. Annak a szorgalma aki félévkor vagy évvégén elégtelen osztályzatot kap a szorgalma csak hanyag lehet. A tanuló iskolaváltása, átvétele Annak a tanulónak, aki tanév közben iskolát szeretne váltani, nincs szüksége osztályozó vizsgára, ha azonos ágazati szakképesítésben tanult. Ellenkező esetben az addig tanult tananyagból osztályozó vizsgát kell tennie. Felvételkor, átvételkor a tanulóval írásban közölni kell az osztályozó vizsga időpontját és a vizsga tartalmi követelményét. Ha a tanuló az osztályozó vizsgán az alacsonyabb évfolyam tananyagából elégtelen eredményt ért el, úgy csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. A különbözeti vizsga lebonyolítását a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 65-72§ alapján kell megszervezni.
Csoportbontás, óratervek Szakközépiskolai ágazati képzésben résztvevők heti óraszámai a 20131014-es tanévtől Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Művészetek – * Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Emelt szintű felkészítés** Szakmai tárgyak
9. évf. 4 4 4
10. évf. 11. évf. 4 4 4 4 4 4 1
12. évf. 4 4 4
3
3
4
4
2 2
1
1
2
1
2 3+2 1
2 1 2 1 1 1 3+2 1
6
7
1 3+2 1 2 8
3+2 1 2 11
2
* A művészetek műveltségterület tantárgyai közül választható: – ének-zene – dráma és tánc ** Az emelt szintű felkészítést fizika és matematika tantárgyakból biztosítjuk, a heti óraszámokon felül. A szakközépiskolai képzésben a nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk: a csoportbontást idegen nyelvből és informatikából minden évfolyamon a csoportbontást matematikából és magyar nyelv és irodalomból, abban az esetben, ha az osztály létszáma meghaladja a szakközépiskolai osztálylétszám minimumát a 2011.évi CXC. törvény 4. melléklete alapján a versenyfelkészítést, tehetséggondozást a gyengébb képességű tanulók számára a felzárkóztatást, korrepetálást az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést matematikából és fizikából A fizika, földrajz, kémia, testnevelés, biológia és informatika tantárgyakat a tanulók választhatják hatodik érettségi tantárgynak, illetve abban az esetben, ha valamely kötelező érettségi tantárgy értékelése és minősítése alól felmentést kaptak. A fizika, földrajz, kémia, testnevelés, biológia és informatika tantárgyakból középszintű érettségi vizsgára való felkészítést a kötelező órakeretben biztosítjuk. Emelt szintű felkészítést 6 fő jelentkezése esetén biztosítunk. A 10. évfolyamos tanulók a második félévben, írásban jelzik azt, hogy a 11. évfolyamtól kezdődően melyik tantárgyból, milyen felkészítést igényelnek. A jelentkezési lapot a szülő is aláírásával látja el. Az elindított felkészítésen való részvétel kötelező, az igényelt felkészítésből a tanulók érdemjegyet kapnak, mely érdemjegy bekerül a naplóba, bizonyítványba, törzslapba.
Szakközépiskolai heti óraszámok szakiskolai végzettséggel rendelkezőknek a 2014-2015-ös tanévtől Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Informatika Testnevelés és sport Osztályközösség-építő program
11. évf. 7 7 6
12. évf. 7 7 6
5
7
2 2 3+2 1
2 3+2 1
A szakközépiskolai 2 éves képzésben a nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk: - a csoportbontást idegen nyelvből -
a csoportbontást informatikából
-
a csoportbontást matematikából, abban az esetben, ha az osztály létszáma meghaladja a szakközépiskolai osztálylétszám átlagát a 2011.évi CXC. törvény 4. melléklete alapján
A középszintű érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Idegen nyelvek (angol, német) Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Kémia Általános kémia Szervetlen kémia Szerves kémia Kémiai számítások Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria, koordinátageometria, trigonometria Valószínűség-számítás, statisztika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Fizika Mechanika Hőtan Elektromágnesség Atomfizika, magfizika Gravitáció, csillagászat Biológia – egészségtan Bevezetés a biológiába Egyed alatti szerveződési szint Az egyed szerveződési szintje Az emberi szervezet Egyed feletti szerveződési szintek Öröklődés, változékonyság, evolúció Földrajz Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A földrajzi övezetesség A népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Informatika Információs társadalom Informatikai alapismeretek - hardver Informatikai alapismeretek - szoftver Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) Könyvtárhasználat Testnevelés és sport A magyar sportsikerek A harmonikus A testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem
Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok
Szakközépiskolai képzéseink Szakközépiskolánknak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakközépiskolánkban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Az iskola helyi tanterveit szakképesítésenként: – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 25/2014 (VIII.26.) NGM rendelettel módosított 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, – és a szakképzési kerettantervet tartalmazó 14/2013 (IV.05) NGM rendelet alapján készítettük. A szakképesítések heti óraszámait a következő táblázatok tartalmazzák:
AUTOMATIKAI TECHNIKUS 54 523 01 Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Megújuló energiaforrások Összes óraszám Összes óraszám
9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy 0,5 2 1,5
1 3
70 1 1
2 1
105 2
4 3
140
2 2 2
1 3
3 6
70
1 4
3 7
105
1 4
4 8
140
1 7
4 11
AUTOMATIKAI TECHNIKUS 54 523 01 Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
1/13.
5/13 és 2/14.
Tantárgyak
heti óraszám e Munkahelyi egészség és biztonság
gy
ögy
heti óraszám e
1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek
2 2
Műszaki gyakorlatok
4
Műszaki rajz
1
Elektrotechnika
3
Elektrotechnika gyakorlat Elektronika
2 5
Elektronika gyakorlat Irányítástechnika
gy
6
160
2
Irányítástechnika gyakorlat
5
Pneumatika és hidraulika
5
Pneumatika és hidraulika gyakorlat
6
Megújuló energiaforrások
2
2
Gyártórendszerek
3
Gyártórendszerek gyakorlat
3
PLC ismeretek
3
PLC programozási gyakorlat Összes óraszám Összes óraszám
10 14
21 35
14 160
21 35
MECHATRONIKAI TECHNIKUS 54 523 04
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
9.
10.
11.
12.
heti heti heti heti óraszám Ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy Munkahelyi egészség és biztonság
1
Gépészeti alapozó feladatok
2
3
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat
2
4
70
3
4
105
3
140
Munkavédelem
1
Elsősegélynyújtás gyakorlat
1
Műszaki mérés
2
Műszaki mérés gyakorlat
2
Megújuló energiaforrások Összes óraszám
1 3
1
3
3
4
70 Összes óraszám
6
1 4
4
105 7
1 7
4
140 8
11
MECHATRONIKAI TECHNIKUS 54 523 04 Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
1/13.
5/13 és 2/14.
Tantárgyak
heti óraszám e Munkahelyi egészség és biztonság
ögy
gy
e
1 2 13
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Munkavédelem
13
160
1
Elsősegélynyújtás gyakorlat Műszaki mérés
gy
1
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gépészeti alapozó feladatok
heti óraszám
1 2
Műszaki mérés gyakorlat
2
Mechatronikai gépészeti feladatok
8
Mechatronikai gépészeti feladatok gyakorlat
8
Mechatronikai villamos feladatok
7
Mechatronikai villamos feladatok gyakorlat
7
Megújuló energiaforrások Összes óraszám
2 17
2
18
18
17
160 Összes óraszám
35
35
ELEKTRONIKAI TECHNIKUS 54 523 02 Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy 0,5
Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek
2 1,5
1
Műszaki gyakorlatok
3
70
Műszaki rajz
1
Elektrotechnika
1
2
Elektrotechnika gyakorlat
1
105
Elektronika
2
4
Elektronika gyakorlat
3
140
Irányítástechnika
2 2
Irányítástechnika gyakorlat
2
Megújuló energiaforrások
1
Összes óraszám Összes óraszám
3
1 3 6
70
3
4 7
1 105
4
4 8
1 140
7
4 11
ELEKTRONIKAI TECHNIKUS 54 523 02 Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
1/13.
5/13 és 2/14.
Tantárgyak
heti óraszám e Munkahelyi egészség és biztonság
ögy
gy
heti óraszám e
1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek
2 2
Műszaki gyakorlatok
4
Műszaki rajz
1
Elektrotechnika
3
Elektrotechnika gyakorlat Elektronika
2 5
Elektronika gyakorlat Irányítástechnika
gy
6
160
2
Irányítástechnika gyakorlat
5
Elektronikai áramkörök
5
Elektronikai áramkörök gyakorlat
6
Megújuló energiaforrások
2
2
Mechatronika
4
Mechatronika gyakorlat Számítógép alkalmazása Szimuláció és PLC gyakorlat Mikrovezérlők gyakorlat Összes óraszám Összes óraszám
3 3
14
21 35
160
6 3 20
15 35
ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS 54 522 01 Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Megújuló energiaforrások Összes óraszám Összes óraszám
9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy 0,5 2 1,5
1 3
70 1 1
2 1
105 2
4 3
140
2 2 2
1 3
3 6
70
1 4
3 7
105
1 4
4 8
140
1 7
4 11
ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS 54 522 01 Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Erősáramú szerelési gyakorlat Géptan Megújuló energiaforrások Méréstechnika Erősáramú mérések gyakorlat Műszaki dokumentáció gyakorlat
1/13. heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
1 1 2 2 3 4 2 3 2 6 6
160
2 3 5 2 2 3
2
4 3
Villamos gépek Villamos művek
3 3
Villamos gépek és vezérlések gyakorlat Összes óraszám Összes óraszám
7 19
17 35
160
16
19 35
ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS 54 582 01 Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
9.
10.
heti heti óraszám ögy óraszám e gy e gy Munkahelyi egészség és biztonság
1
Épületgépészeti csővezetékek
1
12.
heti óraszám ögy ögy e gy
heti óraszám e
gy
1
Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek
11.
3
70
1
1
35
1
2
Épületgépészeti rendszerek gyakorlata
1
2
35
Munkavédelem
1
80
2
1
Elsősegélynyújtás gyakorlata
1
Elektrotechnikai
1
1
Elektrotechnikai gyakorlat
2
2
35
2
60
Irányítástechnika
2
Irányítástechnika gyakorlat
2
Fűtés és megújuló energiák Összes óraszám Összes óraszám
1 3
3 6
70
3
4 7
105
4
4 8
140
7
4 10
ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS 54 582 01 Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
1/13.
5/13 és 2/14.
Tantárgyak
heti óraszám e Munkahelyi egészség és biztonság
gy
ögy
heti óraszám e
1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Épületgépészeti csővezetékek
3
Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek
4 6
Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Munkavédelem
5
1 4
Elektrotechnikai gyakorlat Irányítástechnika
80
1
Elsősegélynyújtás gyakorlata Elektrotechnikai
gy
4
80
2
Irányítástechnika gyakorlat
2
Épületgépészeti munkák irányítása
3
Műszaki tervek, dokumentációk gyakorlat
2
Vállalkozási ismeretek
1
Komfort rendszerek
1
Komfort rendszerek gyakorlat
6
Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek Fűtés és megújuló energiák
2 2
3
Gázellátás, gázkészülék ismeretek
3
Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat
7
Gázkészülék szerelési gyakorlat
4
Összes óraszám Összes óraszám
19
16 35
160
16
19 35
Szakiskolai képzéseink Szakiskolai heti óraszámok 2013-2014-es tanévtől Óraterv a kerettantervekhez – szakiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) Matematika Társadalomismeret Természetismeret* Fizika Kémia Biológia – egészségtan Biológia – egészségtan, elsősegély Földrajz Testnevelés és sport ** Osztályközösség építés Szakmai tárgyak
9. évf. 2 2 2 2
10. évf. 1 2 1 1
1 1 1
11. évf. 2
1
0,5 1 3+2 1 17
3+2 1 25
3+2 1 25,5
10. évf. 1 2 1 1
11. évf.
Szakiskolai heti óraszámok 2015-2016-os tanévtől Óraterv a kerettantervekhez – szakiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) Matematika Társadalomismeret Természetismeret* Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Testnevelés és sport ** Osztályközösség építés Szakmai tárgyak
9. évf. 2 2 2 2 1 1 1 1 3+2 1 17
2
1,5
3+2 1 25
3+2 1 25,5
* A természetismeret tantárgy a naplóban külön tantárgyakként jelenjen meg (fizika, kémia, biológia – egészségtan, földrajz) a félévi (ellenőrző) és év végéi záráskor egy érdemjegy kerül beírásra (törzslap, bizonyítvány). ** A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is
folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. A szakiskolai képzésben a nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk: a csoportbontást idegen nyelvből, matematikából és magyar nyelv és irodalomból minden évfolyamon a versenyfelkészítést, tehetséggondozást a gyengébb képességű tanulók számára a felzárkóztatást, korrepetálást Szakiskolai osztályainknak három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Iskolánkban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyik a szakképzés. A közismereti oktatást a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján végezzük. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. Az iskola helyi tanterveit szakképesítésenként: – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 25/2014 (VIII.26.) NGM rendelettel módosított 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, a 12/2013 (III.29) NFM rendelet, – és a szakképzési kerettantervet tartalmazó 14/2013 (IV.05) NGM rendelet alapján készítettük. A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolánkban készülhet fel az érettségi vizsgára. A szakképesítések heti óraszámait a következő táblázatok tartalmazzák:
GÉPI FORGÁCSOLÓ 34 521 03 Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
2/10. évfolyam
3/11. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 1
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Munkavédelem
1
Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok
1 2
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata
5
2
2
5
Esztergálás
2
3
Esztergálás gyakorlata Marás
7
6,5
7
5
3
Marás gyakorlata Köszörülés
2
2,5
Köszörülés gyakorlata
2 6
11 17
9 140
6
16 25
8 140
17,5 25,5
GÉPI FORGÁCSOLÓ 34 521 03 Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
2. évfolyam
elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
elméleti heti óraszám
1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Munkavédelem
1
Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
1 2 4
3
Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Esztergálás
6
3
3
Esztergálás gyakorlata
11
6
Marás
3
Marás gyakorlata Köszörülés
gyakorlati heti óraszám
11 3
1
Köszörülés gyakorlata
8 13
22 35
10 160
25 35
HEGESZTŐ 34 521 06 Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam Tantárgyak
Gépészeti alapozó feladatok
elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
4 1
Elsősegélynyújtás gyakorlat Hegesztési alapismeretek
3/11. évfolyam
2
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem
2/10. évfolyam
1 2
2
Hegesztési alapgyakorlatok
3
3
72
3,5
Foglalkoztatás I.
2
Foglalkoztatás II.
1
Munkahelyi egészség és biztonság
1
Hegesztési ismeretek I.
4
Hegesztési gyakorlatok I.
3
Hegesztési ismeretek II.
6
27
7
27
3
Hegesztési gyakorlatok II. Hegesztési ismeretek III.
3
Hegesztési gyakorlatok III.
23
Hegesztési ismeretek IV. Hegesztési gyakorlatok IV.
7 2
23 6
11 17
9 140
16 25
7 8
140
17,5 25,5
HEGESZTŐ 34 521 06 Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Tantárgyak
Gépészeti alapozó feladatok
1. évfolyam
2. évfolyam
elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem
4 1
Elsősegélynyújtás gyakorlat Hegesztési alapismeretek
1 2
2
Hegesztési alapgyakorlatok
3
5
Foglalkoztatás I.
2
Foglalkoztatás II.
1
Munkahelyi egészség és biztonság
1
Hegesztési ismeretek I.
4
Hegesztési gyakorlatok I. Hegesztési ismeretek II.
7
2
7
2
3
Hegesztési gyakorlatok II. Hegesztési ismeretek III.
3
Hegesztési gyakorlatok III.
8
Hegesztési ismeretek IV.
2
Hegesztési gyakorlatok IV.
8 13
22 35
10 160
25 35
VILLANYSZERELŐ 34 522 04 Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
1/9. évfolyam
2/10. évfolyam
3/11. évfolyam
elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek
2 3
Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés
3
60
1,5
3
Épületvillamossági szerelés gyakorlata
3
60
15
100
Épületvillamossági mérések gyakorlat
1
20
2
40
Vállalkozási ismeretek
1
Ipari elektronika
1
Elektrotechnikai számítások Villamosipari anyagismeret
1
1
0,5
1
1
Villamos gépek és berendezések
3
Villamos műszaki ábrázolás
1
Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata Megújuló energiaforrások
1
14,5
1 7
2
10 17
6 140
1
19 25
9 140
16,5 25,5
VILLANYSZERELŐ 34 522 04 Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
1. évfolyam
2. évfolyam
elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek
2 3
Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés
3
60
3
2
Épületvillamossági szerelés gyakorlata
17
80
4
Épületvillamossági mérések gyakorlat
2
20
1
Vállalkozási ismeretek
1
Ipari elektronika
1
Elektrotechnikai számítások
1
1
Villamosipari anyagismeret
1
1
Villamos gépek és berendezések Villamos műszaki ábrázolás
3 1
1
Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata Megújuló energiaforrások
14
1 10
3
25 35
13 160
22 35
KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT-RENDSZERSZERELŐ 34 582 09 Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
2/10. évfolyam
3/11. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Épületgépészeti csővezetékek
2
Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Munkavédelem
5
2
1
4
2
1
Elsősegélynyújtás gyakorlata
1
Fűtési
4
rendszerek Megújuló energiaforrások
1
3
1
1
1
Fűtési 6
rendszerek gyakorlata Gázvezeték rendszerek
8,5
3
2
Gázvezeték rendszerek gyakorlata
7 6
11 17
9 140
8
16 25
8 140
17,5 25,5
KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT-RENDSZERSZERELŐ 34 582 09 Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
2. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám 1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Épületgépészeti csővezetékek
4
Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Munkavédelem
10
5 11 1
Elsősegélynyújtás gyakorlata
1
Fűtési
4
rendszerek Megújuló energiaforrások
2
2
Fűtési 11
rendszerek gyakorlata Gázvezeték rendszerek Gázvezeték rendszerek gyakorlata
5 10 11
24 35
12 160
23 35
KAROSSZÉRIALAKATOS 34 525 06 Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam
Tantárgyak
2/10. évfolyam
3/11. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti Gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Munkavédelem
0,5
Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapismeretek
1 2
2
Gépészeti alapozó gyakorlat
9
3
Gépészeti kötésismeret
1
Kötéskészítési gyakorlat Vállalkozási ismeretek
3 1
1
A vállalkozás gyakorlata Karosszérialakatos szakmai ismeret
1,5
1
1
2
4
6
Karosszérialakatos szakmai gyakorlat
12 6
11 17
7 140
13
18 25
10 140
15,5 25,5
KAROSSZÉRIALAKATOS 34 525 06 Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam
Tantárgyak
2. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Munkavédelem
0,5
Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapismeretek
1 3
Gépészeti alapozó gyakorlat Gépészeti kötésismeret
8 1
Kötéskészítési gyakorlat Vállalkozási ismeretek
4 1
1
A vállalkozás gyakorlata Karosszérialakatos szakmai ismeret
4
1
1
5
8
Karosszérialakatos szakmai gyakorlat
10 11
18
24 35
12 160
23 35
ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ 34 522 03 Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
2/10. évfolyam
3/11. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek
2
3
Műszaki gyakorlatok Elektronika
3
60
3
3
Elektronika gyakorlat
4
80
Elektronikus áramkörök
8
80
3
1 3
Ipari alkalmazástechnika
3
Ipari alkalmazástechnika gyakorlat
9
Megújuló energiaforrások
1 7
14,5
2
10 17
60
6 140
1
19 25
9 140
16,5 25,5
ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ 34 522 03 Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
2. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám 1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek
2
3
Műszaki gyakorlatok Elektronika
3 3
4
Elektronika gyakorlat Elektronikus áramkörök
60
5
50
3
9 3
Ipari alkalmazástechnika
3
Ipari alkalmazástechnika gyakorlat
14
Megújuló energiaforrások
1 10
50
3
25 35
10
13 160
22 35
MECHATRONIKUS-KARBANTARTÓ 34 523 01 Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Folyamatirányítás
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 1 1 2 2 3 4 1
Villamos alkalmazástechnika gyakorlat
4
Programozás
1
Programozási gyakorlat Mechatronikus ismeretek Mechatronikus ismeretek gyakorlat Gépelemek
7 4 12 2
1
2
Szerelési gyakorlatok
8
Üzemben tartás
4
Üzemben tartás gyakorlata
8,5 7
10 17
6 140
19 25
9 140
16,5 25,5
MECHATRONIKUS-KARBANTARTÓ 34 523 01 Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Folyamatirányítás
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám 1 1 2 2 3 4 1
Villamos alkalmazástechnika gyakorlat Programozás
4 1
Programozási gyakorlat Mechatronikus ismeretek Mechatronikus ismeretek gyakorlat Gépelemek
6 3
3 10 4
Szerelési gyakorlatok
10
Üzemben tartás
4
Üzemben tartás gyakorlata
11 9
26 35
14 160
21 35
ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS 34 582 03
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 1 1 2 1
Elsősegély-nyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Gépészeti kötések alapjai
1 2
5
2
2
Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Épületlakatos feladatok Épületlakatos feladatok gyakorlata Magasban végzett lakatos feladatok Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos feladatok Szerkezet-lakatos feladatok gyakorlata
140
140
5
3 5 9
2 2 3
2
3 4
6
11 17
9 140
12,5
16 25
8 140
17,5 25,5
ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS 34 582 03 Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
1. évfolyam
2. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám 1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Munkavédelem Elsősegély-nyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó
1 1 2
feladatok Gépészeti alapozó
5
feladatok gyakorlata Gépészeti kötések alapjai
3
160
Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Épületlakatos feladatok Épületlakatos feladatok gyakorlata Magasban végzett lakatos feladatok Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos feladatok Szerkezet-lakatos feladatok gyakorlata
1
4
4
4
1 8
4 2 3
2
3 4
13
14
22 35
10 160
25 35
SZERSZÁMKÉSZÍTŐ 34 521 10 Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Szerszám és készülékgyártás Szerszám és készülékgyártás gyakorlata
1/9. évfolyam
2/10. évfolyam
3/11. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 1 1 2 1 1 2 5
3 140
140 3
2
4
3
5
13
Üzemeltetés és karbantartás
7
2
2
Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata
10,5 6
11 17
9 140
16 25
8 140
17,5 25,5
SZERSZÁMKÉSZÍTŐ 34 521 10 Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám 1 1 2 1
Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok
1 2
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Szerszám és készülékgyártás
5
3
1 160 2
3
4
4
Szerszám és készülékgyártás gyakorlata Üzemeltetés és karbantartás
2. évfolyam
14
14
2
2
Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata
8 13
22 35
10 160
25 35
SZÁMÍTÓGÉP SZERELŐ, -KARBANTARTÓ 34 523 02 Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam
2/10. évfolyam
3/11. évfolyam
elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Információtechnológiai alapok
2
Információtechnológiai gyakorlat
2
Munkaszervezési ismeretek
2
Munkaszervezés gyakorlat Hálózati ismeretek
2 2
2
Hálózati ismeretek gyakorlat
3
2
Operációs rendszerek
2
Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendszer hibáinak elhárítása
3 3
6,5
6
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat
5
4 8
10
9 17
10 140
7
15 25
10 140
15,5 25,5
SZÁMÍTÓGÉP SZERELŐ, -KARBANTARTÓ 34 523 02 Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam
2. évfolyam
elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Információtechnológiai alapok
2
Információtechnológiai gyakorlat
2
Munkaszervezési ismeretek
2
Munkaszervezés gyakorlat Hálózati ismeretek
2 2
Hálózati ismeretek gyakorlat Operációs rendszerek
2
3
5
5
2
Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendszer hibáinak elhárítása
2
8
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat
6 11
15 35
20 160
12 13
22 35
CNC GÉPKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ 35 521 01
Tantárgyak
Elméleti heti Gyakorlati óraszám heti óraszám
Gyártás előkészítés
2
CNC programozás
5
CNC programozási gyakorlat CNC szerszámgépek
5 5
CNC forgácsolási gyakorlat Összes óra Összes óra
18 23
12 35
