Szolnoki Főiskola Közgazdasági-pénzügyi Tanszék
Makroökonómia
dr. Bischof Zsolt főiskolai adjunktus
[email protected]
Makromodellek • Piaci hatékonyság és/vagy állami beavatkozás • Klasszikus – neoklasszikus irányzat (Smith, Say, Walras, Marshall, Pareto)
• Keynesi modell • Monetarizmus (M. Friedman)
Klasszikus irányzat • Szabad verseny előnye • Gazdasági növekedés meghatározója: munkamegosztás (szűkös erőforrás) tőkefelhalmozás
• Forrás: a megtakarítás (tőkések jövedelme) • Say-törvény: összkereslet = összkínálat (pénz – csere közvetítő eszköz) (teljes foglalkoztatás)
Neoklasszikus irányzat • Gazdasági növekedés korlátja a kereslet • A munka és tőkejövedelem megtakarítása (beruházások forrása)
• Piac önszabályozó ereje (ár)
Neoklasszikus paradigma • Rugalmas árrendszer
• Stabil egyensúly (árak biztosítják) • Teljes foglalkoztatás • Passzív gazdaságpolitika (állam)
A neoklasszikus modell kritikája • Árrendszer piacszabályozó szerepe csökkent (monopóliumok megjelenése) • Túltermelési válságok – instabil gazdaság • Munkanélküliség megjelenése • Pénzügyi szektor erősödött
Keynesi modell • Egyensúlyi állapotok instabilak • Árrendszer nem tökéletes • Bizonytalanságok, várakozások szerepe
• Nincs teljes foglalkoztatottság
Aktív állami gazdaságpolitika szükséges
A nemzetgazdaság szereplői (gazdasági szektorok)
• Háztartási szektor (magánháztartás, nonprofit szervezetek) • Vállalati szektor • Állami szektor • Külföld Két, három, négyszereplős modell Y=C+I+G+X-IM, makroökonómia alapegyenlete
Aggregált piacok • Árupiac (fogyasztási cikkek, tőke vagy beruházási javak) • Pénzpiac (bankrendszer) • Tőkepiac (értékpapírok) • Munkaerőpiac
Az állam szerepe • Intézményi és jogi feltételek (törvényhozás, biztonság, adók)
• Allokációs funkció (extern hatások, közjavak, irányított elosztású javak)
• Újraelosztási funkció (adó, transzferek)
• Stabilizációs funkció (teljes foglalkoztatás, árstabilitás, költségvetés egyensúlya, külgazdasági egyensúly)
Nemzeti számlák rendszere (System of National Accounts) • • • • • •
Bruttó kibocsátás Bruttó hazai termék – GDP Nettó hazai termék – NDP Bruttó nemzeti jövedelem – GNI Nettó nemzeti jövedelem – NNI Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem – GNDI • Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem – NNDI
A GDP értelmezése • • • • • •
nominális GDP (folyó áron) reál GDP (változatlan áron) GDP-deflátor=nominális GDP/reál GDP nominális GDP=reál GDP * GDP-deflátor Consumer Price Index (Fogyasztói árindex) A fogyasztási javak százalékos változását méri: bázis év kibocsátási mennyisége * aktuális év ára bázis év kibocsátása * bázis év ára
Termelés és jövedelemelosztás • Termelési tényezők (K,L) • Termelési függvény: Y=f(K,L) • profit=bevétel - a munka és a tőke költsége= =PY-WL-RK • Munka határterméke:MPL=f(K, L+1)-f(K, L) • P*MPL=W MPL=W/P • P*MPK=R MPK=R/P • EULER-tétel
A fogyasztási függvény C
C(Y)
C0
C(Y)=C0+MPC*YDI C(Y)=C0+MPC(Y-T+TR) YDI
Beruházási kereslet • Függ a reálkamatlábtól (r)
• Meghatározó a várakozások szerepe (ŋ) • I = I(r,ŋ) (monoton csökkenő, ill. növekvő függvénye) • I=I0-a*r
Beruházási függvény r
r0
I(r, ŋ’) I(r,ŋ)
I0
I0 ’
I
Vissza az alapegyenlethez, az egyensúly • Y=C+I+G+(X-IM), egyenlőre zárt gazdaság • Y=C0+MPC(Y-T+TR)+I0-a*r+G • A háztartási fogyasztás és a kormányzati vásárlás után megmaradt jövedelem: • S=Y-C-G (nemzeti megtakarítás) • SP=Y+TR-T-C (magán megtakarítás) • SG=T-G-TR (állami megtakarítás) • S=SP+SG=Y+TR-T-C+T-G-TR=Y-C-G, de • I=Y-C-G I(r)=S
Egyensúlyi kamatláb r
egyensúlyi kamatláb
S
I I=S
I,S
Fiskális hatások az egyensúlyra G növelése: S csökken, r nő, I csökken, kiszorítási hatás S’
S
egyensúlyi kamatláb
r
I I=S’
I=S
I,S
Fogyasztási adó csökkentése: C nő (az MPC értékétől függően), r nő, I csökken
Ha a megtakarítás érzékeny a kamatlábra r
egyensúlyi kamatláb
S
I’ I I=S
I’=S
I,S
A kamatláb mozgása biztosítja az egyensúlyt
A pénzpiac • A pénz funkciói: értékmérő eszköz forgalmi eszköz vagyontartási eszkö
A pénzpiac • A pénz formái: árupénz (lásd következő oldal) hitelpénz - készpénz - számlapénz (látraszóló, határidős)
A pénz fejlődése • • • • • •
Árupénz Nemesfémek Váltók, kötelezvény (pénzhelyettesítők) Papírpénz, bankjegy Modern pénz (hitelpénz) Pénzrendszerek: – Arany(rúd)standard (1870-1929) – Bretton Woods-i egyezmény (aranydeviza-standard) 1945-1971 (dollár alapú valutarendszer) – Globalizáció, liberalizáció, olajárrobbanás hatásai… – Globális pénzügyi rendszer (USD, EURO, YEN)
A bankrendszer • Egyszintű bankrendszer
• Kétszintű bankrendszer (Magyarországon 1987-től) Központi bank (jegybank) – készpénzkibocsátás monopóliuma – hitelrendszer stabilitásának biztosítása – monetáris (deviza) tartalékok kezelése – nonprofit szervezet
Kereskedelmi bankok – ker. bankpénz
A pénzteremtés • • • •
Modern pénz – hitelpénz Fizetési művelet = könyvelési művelet Jóváírás – terhelés Pénz teremtés – megsemmisülés: hitelnyújtás – törlesztés devizavétel - eladás aranyvétel - eladás (nem jellemző) értékpapír vétel - eladás
• Jegybanki tartalék/tartalék ráta (lásd még később)
A kétszintű bankrendszer pénzforgalmi működése Központi bank (jegybank) „X” kereskedelmi bank
„Y” kereskedelmi bank
„A” vállalat (vevő)
„B” vállalat (szállító)
„X” ügyfele
„Y” ügyfele
Pénzkínálat • C • M1=C+D (D=látra szóló betét) • M2=M1+rövid lejárató betét • M3=M2+hosszú lejárató betét • L (értékpapírok) • B (monetáris bázis)=C (készpénz) + R (banki tartalék)
Pénzkínálat • Pénzteremtést meghatározó tényezők: kötelező tartalékráta (rr) jegybankpénz-tömeg meghatározása - refinanszírozási hitel kamatlába (jegybanki alapkamat) - nyíltpiaci művelet (értékpapír, deviza vásárlás – eladás) kereskedelmi bankok (széles bankrendszer) – pénzújraelosztó és pénzteremtő hitelek −Pénzmultiplikátor: m=(cr+1)/(cr+rr), ahol cr=C/D (készpénz-betét arány)
• Így adott a reál pénzkínálat M/P=MS
A mennyiségi pénzelmélet • M*V=P*Y (V: a pénz forgási sebessége) • V=1/k, azaz M/P=kY, ahol konstans
Seigniorage • Az állami pénzkibocsátás haszna (inflációs adó)
Fisher-egyenlet • r=i-π • A pénz mennyiségi elmélete szerint a pénz mennyiségének 1%-os emelkedésének hatására 1%-al emelkedik az inflációs ráta. A Fisher-egyenlet szerint az inflációs ráta 1%-os emelkedése 1%-al emeli a nominális kamatlábat. Az inflációs ráta és a nominális kamatláb közt fennálló 1:1 arányt Fisher-hatásnak nevezzük.
Pénzkeresleti motívumok • Jövedelmi (Y monoton növekvő függvénye) • Üzleti (Y monoton növekvő függvénye) • Óvatossági –tartalékolási (jövedelem monoton növekvő, kamatláb monoton csökkenő függvénye)
• Spekulációs (kamatláb monoton csökkenő függvénye) Pénzkeresleti függvény: L(Y,i,ie,πe)
A tranzakciós pénzkereslet Baumol-Tobin modellje • A készpénz tartásával lemondunk annak kamatnyereségéről. A készpénz megszerzésével további költségek merülnek fel. Y +f*N 2N
Y: jövedelem; N: bankba járás száma; f: a bankba járás költsége Y
Átlagos pénztartás: Y/2 1 év
Y
Átlagos pénztartás: Y/2N
1 év
A pénzkereslet portfólió elmélete • A pénz vagyontartási eszköz szerepére épül • Pénzkeresleti függvény: L(rs,rb,πe,W), ahol – – – –
rs a részvények (share) várható reálhozama rb a kötvények reálhozama (bond) πe, a várható inflációs ráta W a reálvagyon
• A pénzkereslet rs, rb, πe monoton csökkenő függvénye, W monoton növekvő függvénye
Infláció • Inflációs ráta: =(Pt-Pt-1)/Pt-1 • Fajtái: Kúszó Vágtató Hiper • Okai (lásd még későbbi előadás): Keresleti Kínálati-vagy költség (pl. ár-bér spirál) Pénzinfláció
Az infláció társadalmi költségei • cipőtalpköltség • étlapköltség • hitelező és adós viszonya – ha ex post magasabb a várt infláció, akkor a hitelező veszít, az adós nyer • vagyonátrendeződés – reálvagyon értéke megnő, nominális vagyon értéke csökken
• Klasszikus dichotómia: a reál és nominál változók szétválasztása • a pénz semlegessége – hosszú távon
A munkaerő-kínálat Teljes népesség
Nem munkaképes korúak
Munkaképes korúak
Aktívak
Inaktívak
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
Munkanélküliek
Kényszerű munkanélküliség Konjunkturális Strukturális Frikcionális Technológiai
Önkéntes munkanélküliség
Munkaerőpiac - munkakereslet • Munkaerőkereslet – profitmaximum MFCL = MRPL pL = MPL x pO (pL – W; pO – P; L – N) W = df(K*,N)/dN x P; (K* = fix)
W/P = df(K*,N)/dN reálbér = határtermelékenység
Munkaerőpiac - munkakínálat • Nominálbér (W) – reálbér (W/P) • Aggregált munkakínálat W/P
NS
N
Munkaerőpiac NS
W/P
kényszerű munkanélküliség
W/P1 önkéntes munkanélküliség
W/Pe
ND N1
Ne
N1’
Nakt
•társadalmi és gazdasági teljes foglalkoztatottság
N
Magyarázat a munkanélküliségre • A reálbér növekedése váltja ki, túlkínálatos munkaerőpiac • Árszínvonal növekedése visszaállítja az egyensúlyt • Ha az azonnali alkalmazkodás nem mindig tökéletes, akkor a • következmény: tartós munkanélküliség • Piactisztító hatás: Árupiac túlkeresletes P nő Munkaerőpiac túlkínálatos
W/P csökken
Mi akadályozza a gyors reagálást? • Keresési modell (információ hiány) • Implicit szerződés modellje Alacsony bér, biztos állás rugalmatlan bér Magasabb bér, munkaerő megtartás, dekonjunktúra esetén elbocsátások
• Szakszervezetek • Magas minimálbér
Gazdasági növekedés • A gazdaság fogyasztási, szükséglet-kielégítési lehetőségeinek a bővülése, a jólét növekedése • Egyidejűleg a termelés és a termelési kapacitás is bővül, azaz a potenciális kibocsátás is nő
• Mérése: (Yt-Yt-1)/Yt-1= Y/Y, azaz a GDP változása (de pl. az egy főre jutó GDP változása)
Solow növekedési modell • a megtakarítás (tőkefelhalmozás), a népesség növekedése és a technológiai fejlődés üteme a meghatározó • Stacionárius állapot: a gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzete • Aranyszabály szerinti tőkefelhalmozás: maximális fogyasztást biztosító stacionárius állapot
Egyensúlyi jövedelem (keynesi kereszt) C,I,S (YD)
Ys
C+I+G
C(Y) C0 I 450
Y1
Ye
Y
túlkereslet túlkínálat Egyensúly feltétele: Y=C+I+G; Y=C0+ MPC*(Y-T0-zY+TR)+I0-ar+G
beruházási, kiadási és adó multiplikátor
Árupiaci egyensúly a keynesi modellben • Egyensúlyi jövedelem: megtakarítás = beruházás • Kamatláb exogén változó az árupiacon, de a beruházáson keresztül hat a jövedelemre • Y=1/(1-ĉ)x(C0+I0-ar+G), tehát a jövedelem és a kamatláb ellentétes irányban változik • IS (beruházás-megtakarítás) görbe
Az IS görbe YD
C(Y)+I0-ar2+G C(Y)+I0-ar1+G
450
r
Y1
Y2
Y
r1 r2
IS Y1
Y2
Y
Az IS görbe változása r
C0, I0, G változása
a, MPC, z változása
r1
r2
IS
Y1
Y2
Y
Egyensúlytalanság az árupiacon YD
C(Y)+I0-ar2
A
C(Y)+I0-ar1 B
450
r
Y1
Y
B
r1 r2
Y2
A Y1
IS Y2
Y
Az IS görbe és a megtakarítások r
S(Y2)
S(Y1) ΔS
r1 Δr
r2 I(r) I, S
A jövedelem növekedése növeli a megtakarítást.
Pénzkereslet, pénzkínálat a likviditáspreferencia elméletben (Keynes) r
M/P’ (a reálpénzkínálat csökken, kamatláb nő) M/P reálpénzkínálat
r*’ r*
L(r) M/P
adott: a reálpénz-állomány (jegybank) likviditási csapda, baisse és hausse spekuláció
Egyensúly a pénzpiacon • M/P=L(r,Y) • Makrojövedelem nő, akkor a pénzkereslet is nő, ezért a kamatláb is emelkedik.
r
M/P
r1
r0
L(r,Y1) L(r,Y0)
M/P
Az LM (Liquidity-Money) görbe LM
r r1
r0
B
túlkínálatos a pénzpiac
A’
túlkeresletes a pénzpiac
B’
A
Y0
Y1
Y
Feltételezzük: MS állandó, de majd változhat M és/vagy P
A pénzkínálat változásának hatása az LM-görbére r
LM0 LM1
r0
r1
Y0
Y
MS nő, reálpénzkínálat nő, ezért a kamatláb csökken, az LM eltolódik jobbra lefelé
Az árszínvonal változásának hatása az LM-görbére r
LM(P1) LM(P0)
r1
r0
Y0
Y
P nő, reálpénzkínálat csökken, ezért a kamatláb nő, az LM eltolódik balra felfelé
r
Áru- és pénzpiac együttes egyensúlya árupiac túlkínálatos
LM
pénzpiac túlkínálatos
re
árupiac túlkeresletes
árupiac túlkínálatos
pénzpiac túlkínálatos
pénzpiac túlkeresletes
árupiac túlkeresletes pénzpiac túlkeresletes
Ye
IS Y
Az aggregált keresleti függvény r
LM(P1) IS
LM(P0)
r1
LM(P2)
r0 r2
P P1 P0
P2
Y1
Y0
Y
Y2
AD(P)
Y
Az állam gazdaságpolitikája lehetőségek, eszközök, következmények
Koncepciók • intézményi és jogi feltételek, allokációs, újraelosztási és stabilizációs funkció • szükséges-e a beavatkozás? neoklasszikus, keynesi és monetarista felfogás, azaz aktivista és nem aktivista koncepciók • diszkrecionális gazdaságpolitika • szabályhoz kötött gazdaságpolitika • keresletorientált gazdaságpolitika • kínálatorientált gazdaságpolitika
A keresletorientált gazdaságpolitika I. • Költségvetési (fiskális) politika • Y=C0+ĉ(Y-zY-T0+TR)+I0-ar+G • Tudjuk: G, TR, T0 az IS görbét eltolja, multiplikatív hatások! P fix IS’
r
LM
IS
Y
P AD P0 Y
Y0’
AD’ Y
Expanzív fiskális politika
A költségvetési politika hatásai • • • •
expanzív vagy restriktív ált.: G+TR >T0, kiadások hatása erősebb árupiaci kereslet nő, így nő a kibocsátás is tranzakciós pénzkereslet nő r nő
• beruházás csökken kiszorítási hatás • de a kibocsátás növeli az árszínvonalat is •deficit veszélye
állam eladósodása
A keresletorientált gazdaságpolitika II. • Monetáris politika • kötelező tartalékráta, jegybanki alapkamat, nyíltpiaci műveletek r
LM
IS
Y
P AD P0 Y
Y’
AD’ Y
LM’
Expanzív monetáris politika
A monetáris politika hatásai • pénzkínálat növelése (nyíltpiaci művelet!) • spekulációs pénzkereslet nő, értékpapír árfolyam nő • kamatláb csökken beruházás nő Y nő • ez mérsékli a kiszorítási hatást (lásd költségvetési politika) • de a kibocsátás növeli az árszínvonalat • ezért a kereslet csökken • spekuláció, várakozások veszélye
Keresletorientált gazdaságpolitika vegyes gazdaságpolitika • együttes költségvetési és monetáris politika • összhang, de a jegybank jogi függetlensége szükséges • a mérték az IS-LM egymáshoz viszonyított helyzetétől függ, feltétele: • kevésbé rugalmas pénzpiac (lapos LMgörbe, ezért mérsékelt kamatláb növekedés) és gyenge kiszorítási hatás
Kínálatorientált gazdaságpolitika •
kínálat szabályozásának lehetőségei: foglalkoztatás növelése tőkeállomány bővítése (feltétele: szabad kapacitások), de időigényesebb • eszköz: az adón keresztüli ösztönzés béreket terhelő adók és járulékok csökkentése, következménye: magasabb reálbér tőkeadó csökkentése, következménye: beruházási kereslet növekedése, ezért magasabb kamatláb
Kínálatorientált gazdaságpolitika • az adók csökkentésének hatása a költségvetésre: deficit??? • attól függ, milyen hatása van az adók változtatásának a jövedelemre, azaz az adóalapra
• kérdés az adó mértéke, az adókulcs adóbevétel
Laffer-görbe
z*
adókulcs (z)
A költségvetési deficit és kezelése • Budget-identitás – költségvetési kényszer • „Törvényszerű-e” a költségvetési deficit? • A deficit megszüntetése történhet a kiadások és bevételek (G,TR,T) módosításával hitelfelvétellel, amely származhat - kötvénykibocsátásból - magánszektor megtakarítása - külföldi hitelből pótlólagos pénzkibocsátásból
Az adófüggvény G,TR,T
T(Y)=T0+zY
deficit
G+TR
szufficit Y*
Y
• kiadások és bevételek módosítása, multiplikátor hatások (lásd korábbi előadás) deficit vagy makrojövedelem
Kormányzati vásárlás okozta deficit adóból történő finanszírozása G,TR,T
T(Y)=T0+zY G’+TR G+TR
deficit
kiszorítási hatás!!
Y*
Y*’
lásd még Haavelmo tétele (korábbi előadás)
Y
A hitelfelvétel és hatásai • Hitelfelvétel (kötvénykibocsátás) kamatai – újabb deficit forrása, plusz kiszorítási hatás! • Teljes költségvetési deficit = elsődleges deficit + adósságszolgálat • Adósságcsapda
Pótlólagos pénzkibocsátás • Jegybankpénz kerül forgalomba - gazdasági szereplők – kereskedelmi bankok – pénzmultiplikáció • Túlkínálatos pénzpiac – csökkenő kamatláb – növekvő beruházási kereslet – növekvő makrojövedelem – növekvő jövedelemadó – csökkenő deficit – az elsődleges deficit megszűnhet • De: infláció és adósságszolgálat…
Az aggregált kínálat modelljei • • • •
Ragadós bérek modellje A téves helyzetmegítélés modellje Az információhiány modellje A ragadós árak modellje P
Rövid távú aggregált kínálati függvény
P0
Y Y (potenciális kibocsátás)
Infláció és munkanélküliség • Mitől függ az infláció? várakozások (adaptív várakozások), illetve tehetetlenségi infláció: forrása a várakozások, az AS és AD folyamatosan felfelé „mozog” állandó inflációs ráta ciklikus munkanélküliség, ha a munkanélküliség csökken, akkor az infláció nő (keresletinfláció)
kínálati sokk, költség növekedés (költséginfláció)
• Rövid távú átváltás a munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta között; Phillips-görbe – létezik még??
Az infláció és munkanélküliség kapcsolata • A módosított Phillips-görbe (Samuelson, Solow)
5,5 %
u
Van-e ára az infláció csökkentésének • Áldozati ráta: az inflációs ráta 1 százalékpontnyi csökkenése mennyivel csökkenti a GDP-t. • Okun törvénye: a GDP 2 százalékpontos növekedése a munkanélküliségi rátát 1 százalékponttal csökkenti.
• Racionális várakozások; politikai szavahihetőség, magánszektor együttműködése (bértárgyalások, áralakítás), ez csökkentheti a várt inflációt
A hosszú távú Phillips-görbe
természetes munkanélküliség (u0) 1 0 u1 u0
u
nincs trade-off, a növekedés nem kell, hogy inflációval járjon
Hiszterézis elmélet és természetes ráta • Hosszú távon a gazdaság visszatér az egyensúlyi állapotába (kibocsátás, foglalkoztatás, a munkanélküliség természetes rátája) • Hiszterézis: hatások a hosszú távú folyamatokra (pl. recesszió, bérmeghatározás módja, bennfentes uralom, szakszervezetek)
Gazdasági ingadozás rövid távon • Feltétel: a vállalatok nem változtatnak az áron, ezért az aggregált kínálati görbe (SRAS) vízszintes P AD1
P1
AD2
SRAS
Y1 Y2 Y AD növekszik (fiskális vagy monetáris hatásra), kibocsátás is emelkedik, de az árszínvonal (egyenlőre, rövid távon) változatlan, azaz az árak ragadósak
Gazdasági ingadozás hosszú távon • A kibocsátás a tőke, a munka és a technológia szintjétől függ, ezért az aggregált kínálati görbe (LRAS) függőleges, független az árszínvonaltól • Ez a potenciális kibocsátás, megvalósul a munkanélküliség természetes rátája AD2 LRAS P AD1 P2 P1 Y1 Y AD növekszik (fiskális vagy monetáris hatásra), a kibocsátás változatlan, de az árszínvonal emelkedik
Gazdasági ingadozás rövid és hosszú távon - keresleti sokkok a gazdaságban 1. AD növekszik (AD1-ről AD2-re) 2. Rövid távon növekszik a kibocsátás (Y1-ről Y2-re) 3. Hosszú távon emelkedik az árszínvonal (P1-ről P2-re), csökken a kereslet és csökken a kínálat is P AD2 LRAS AD1 P2 SRAS
P1 Y1
Y2
Y
4. Hosszú távon a kínálat állandó (potenciális kibocsátás), az árszínvonal emelkedik
Gazdasági ingadozás rövid és hosszú távon - kínálati sokkok a gazdaságban 1. SRAS megemelkedik (az inputok árai nőnek; bér, olaj, stb.) 2. Árszínvonal nő, kereslet csökken, kibocsátás csökken (P2-Y2) 3. Stagfláció: stagnálás (visszaesés) és infláció együttes jelenléte P
AD1
AD2
LRAS
SRAS2
P2
SRAS1
P1 Y2
Y1
Y
4. Megoldás: kereslet növelése (AD1-ről AD2-re) 5. Következmény: potenciális kibocsátás, de magasabb árszínvonal
