) Készítette: Dr. Horváth Zsolt László

Informatika alapjai

jegyzet (V.02. / 2015-09-19)

Készítette: © Dr. Horváth Zsolt László

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.)

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................................2 0

Bevezetés...................................................................................................................................5 0.1 A tantárgy keretei ................................................................................................................5 0.2 Miről lesz szó ebben a tárgyban? .........................................................................................5

1

A számítástechnika alapfogalmai ...............................................................................................7 1.1 Meghatározások, definíciók .................................................................................................7 1.2 A számítógépek típusai ........................................................................................................8 1.3 A hardver.............................................................................................................................8 1.3.1 A főegység ...................................................................................................................9 1.3.2 Beviteli egységek ....................................................................................................... 10 1.3.3 Kiviteli egységek......................................................................................................... 12 1.3.4 Tároló egységek ......................................................................................................... 14 1.3.5 Kommunikációs egységek .......................................................................................... 16 1.3.6 Példa: a személyi számítógép (PC) felépítése.............................................................. 17 1.4 A szoftverek....................................................................................................................... 18 1.4.1 A rendszer és rendszer-közeli szoftverek .................................................................... 18 1.4.2 Alkalmazói szoftverek ................................................................................................ 20 1.5 Ellenőrző kérdések: ........................................................................................................... 21

2

Irodai alkalmazások .................................................................................................................22 2.1 Meghatározás és példák .................................................................................................... 22 2.2 Irodai alkalmazások általános felépítése ............................................................................ 23 2.2.1 Fájlműveletek ............................................................................................................ 24 2.2.2 Megjelenítési műveletek ............................................................................................ 25 2.2.3 Több munkaállomány kezelése .................................................................................. 26 2.2.4 Tartalom keresése ..................................................................................................... 26 2.2.5 Segítség ..................................................................................................................... 26 2.3 Szövegszerkesztők főbb funkciói ........................................................................................ 27 2.3.1 Szövegek bevitele és szerkesztése .............................................................................. 27 2.3.2 Szövegek formázása, stílusok és sablonok használata ................................................. 28 2.3.3 Egyéb elemek beszúrása ............................................................................................ 29 2.3.4 Korrektúra funkciók ................................................................................................... 30 2.3.5 Nyelvi funkciók .......................................................................................................... 30 2.3.6 Speciális funkciók ....................................................................................................... 31 2.4 Táblázatkezelők főbb funkciói ............................................................................................ 31 2.4.1 Adatok bevitele.......................................................................................................... 32 2.4.2 Adatok szerkesztése, módosítása, törlése, rendezése ................................................. 33 2.4.3 Formázás ................................................................................................................... 33 2.4.4 Függvények................................................................................................................ 33 2.4.5 Diagramok készítése .................................................................................................. 34 2.4.6 Speciális funkciók ....................................................................................................... 34 2.5 Prezentációkészítők főbb funkciói ...................................................................................... 35 2.5.1 Tartalom bevitele, szerkesztése ................................................................................. 35 2.5.2 Egyéb elemek beszúrása ............................................................................................ 36 2.5.3 Formázás ................................................................................................................... 36 2.5.4 Áttűnések és animációk kezelése ............................................................................... 37 2.5.5 Diavetítési funkciók.................................................................................................... 37

© Dr. Horváth Zsolt László

2

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) 2.5.6 Prezentációk megjelenítési módjai ............................................................................. 37 2.5.7 Speciális funkciók ....................................................................................................... 38 2.6 Levelező programok főbb funkciói ..................................................................................... 38 2.6.1 Az elektronikus levél formája és tartalma ................................................................... 39 2.6.2 Az E-Mail működése................................................................................................... 40 2.6.3 A levelező kliensek használata.................................................................................... 40 2.7 Ellenőrző kérdések ............................................................................................................ 41

3

Adatbázis kezelés alapjai .........................................................................................................43 3.1 Alapfogalmak .................................................................................................................... 43 3.2 Adatmodellezés ................................................................................................................. 44 3.2.1 Az adatmodell fogalma .............................................................................................. 44 3.2.2 Adatmodell alapelemei .............................................................................................. 44 3.2.3 Normalizálás .............................................................................................................. 46 3.2.4 Logikai adatmodellek típusai ...................................................................................... 47 3.3 A relációs adatmodell ........................................................................................................ 47 3.3.1 Alapelvek ................................................................................................................... 47 3.3.2 Kulcsok ...................................................................................................................... 48 3.3.3 Relációs adatbázisok kezelése .................................................................................... 49 3.3.4 A relációs adatmodell előnyei – hátrányai .................................................................. 50 3.4 Az SQL alapjai .................................................................................................................... 50 3.4.1 Az SQL nyelv alapjai ................................................................................................... 50 3.4.2 Adatdefiníciós nyelv (Data Definition Language – DDL)............................................... 50 3.4.3 Adatmanipulációs nyelv (Data Manipulation Language, DML) .................................... 51 3.4.4 Adatlekérdező nyelv (Data Query Language – DQL) .................................................... 51 3.4.5 Egyéb SQL utasítások ................................................................................................. 52 3.5 Adatbázis kezelés alapfogalmainak összefoglalása ............................................................. 53 3.6 Ellenőrző kérdések ............................................................................................................ 55

4

Informatika használata a munkahelyeken ...............................................................................56 4.1 Az informatika alkalmazásának szintjei .............................................................................. 56 4.2 A vállalatok működésének környezetét ma jellemzi: .......................................................... 57 4.3 Az infokommunikáció új útjai ............................................................................................. 59 4.3.1 Felhő alapú adattárolás, szolgáltatás .......................................................................... 59 4.3.2 Internethasználat új formái ........................................................................................ 62 4.3.3 Mobil eszközök és adathordozók használata .............................................................. 63 4.3.4 Munka a munkahelyen kívül....................................................................................... 64 4.4 Ellenőrző kérdések ............................................................................................................ 64

5

Információs rendszerek – a munkahelyeken ............................................................................66 5.1 Általános gondolatok ......................................................................................................... 66 5.1.1 Informatikai alkalmazások használatának a célja ........................................................ 66 5.1.2 Az informatikai alkalmazások (szoftverek) csoportosítása .......................................... 66 5.2 Informatikai alkalmazások ................................................................................................. 67 5.2.1 Irodai szoftverek ........................................................................................................ 67 5.2.2 Üzleti alkalmazások .................................................................................................... 67 5.2.3 Modellező rendszerek (pl. folyamatmodellező rendszerek) ........................................ 68 5.2.4 Workflow rendszerek ................................................................................................. 68 5.2.5 Tervező rendszerek (CAD-rendszerek …) .................................................................... 68 5.2.6 Kommunikációs szoftverek......................................................................................... 68 5.2.7 Hálózati alkalmazások ................................................................................................ 69 5.2.8 Biztonsági programok ................................................................................................ 69 5.3 Kiemelt rendszerek – kiemelt példák ................................................................................. 69 5.3.1 Integrált vállalatirányítási rendszerek (ERP)................................................................ 69


3

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) 5.3.2 CRM rendszerek......................................................................................................... 71 5.3.3 Folyamatmodellező eszközök ..................................................................................... 72 5.3.4 Workflow rendszerek ................................................................................................. 72 5.4 Ellenőrző kérdések ............................................................................................................ 73

6

Információbiztonsági követelmények a munkahelyeken .........................................................74 6.1 Általános információbiztonsági veszélyek .......................................................................... 74 6.1.1 Az otthoni számítógépezés, internetezés veszélyei..................................................... 74 6.1.2 A social engingeenering ............................................................................................. 74 6.2 Az információ biztonsága ................................................................................................... 74 6.2.1 Az információ lélektana.............................................................................................. 74 6.2.2 Az információbiztonság fogalma ................................................................................ 74 6.2.3 Az adathordozók ........................................................................................................ 75 6.2.4 Adatszivárgás lehetséges helyei, formái – PÉLDÁK...................................................... 75 6.3 Az információvédelem ....................................................................................................... 76 6.3.1 Az információvédelem célja ....................................................................................... 76 6.3.2 A biztonság különböző szintjei ................................................................................... 77 6.4 Az információvédelmi eljárások megvalósítási területei ..................................................... 77 6.4.1 Objektum, terület védelem ........................................................................................ 77 6.4.2 Személy védelem ....................................................................................................... 77 6.4.3 Hagyományos adatok, adathordozók védelme ........................................................... 78 6.4.4 Informatikai védelem ................................................................................................. 78 6.4.5 Természeti /társadalmi katasztrófahelyzetek elleni védelem ...................................... 79 6.5 Dolgozókra vonatkozó biztonsági előírások ........................................................................ 79 6.5.1 A munkahelyi munkával összefüggő információbiztonsági veszélyek .......................... 79 6.5.2 Biztonság munkahelyen kívül – szempontok............................................................... 84 6.5.3 Eljárás incidensek esetén ........................................................................................... 84 6.5.4 Vírusvédelem - veszélyek ........................................................................................... 85 6.6 Ellenőrző kérdések ............................................................................................................ 86

7

Felhasznált források.................................................................................................................87


4

Jegyzet


0 Bevezetés 0.1 A tantárgy keretei -

A tantárgy egy féléves, és elméleti és gyakorlati részekből áll.

-

Elméleti rész: Hetente egy előadás, előadásokon elméleti anyag, elsősorban a vállalatoknál az ügyviteli munka során használt informatikai eszközök ismeretére és használatára vonatkozó alapok és ismeretek, példákkal. Utolsó előadás összefoglalás és konzultáció.

-

Gyakorlati rész: Hetente egy gyakorlat, ahol MS Word, MS Excel és MS Access alapokat kell elsajátítani és feladatokat megoldani.

-

Vizsga – írásbeli vizsga a szorgalmi időszakban, aláírás-pótló vizsga a vizsgaidőszak elején. o

Elméleti rész:  írásbeli vizsga  20 db feleletválasztós tesztkérdés (Minden kérdéshez 4 válasz van, ebből pontosan kettő jó és kettő hibás. Egy jó válasz esetén 0,5 pont, két jó válasz esetén 1 pont, de ha az adott kérdésre a válaszok között van hibás válasz, akkor az a kérdés 0 pont.)  60 %-tól elégséges (2: 60%, 3: 70 %, 4: 80 %, 5: 90 %)

o

Gyakorlati rész:  Külön részvizsga (rész-osztályzat) mindhárom területből (Word, Excel, Access)  Mindhárom részre: 60 %-tól elégséges (2: 60%, 3: 70 %, 4: 80 %, 5: 90 %)

o

Vizsgajegy összesítése:  

Mind a négy résznek önállóan is el kell érnie az elégségest, azaz a 60 %ot. Összesítés: 100 % = 40 % (elméleti rész) + 20 % (gyakorlati rész – Word) + 20 % (gyakorlati rész – Excel) + 20 % (gyakorlati rész – Access)

-

Előadások törzsanyaga elérhető (ebben a) jegyzetben! Előadásokon további példák, magyarázatok hangzanak el.

-

Jegyzet: www.uni-obuda.hu/users/horvath.zsolt.laszlo ftp-site-on.

-

Előadó érhetőségei: o o o o

Név: Dr. Horváth Zsolt László, ÓE KVK MAI E-Mail: [email protected] Tel: +36 70 4198599 Munkahely: KVK Tavaszmező u. „C” épület, 410-es szoba

0.2 Miről lesz szó ebben a tárgyban? A tantárgy célja: Áttekintés és alapismeretek  az informatika alapfogalmairól és informatikai eszközökről,  a munkahelyeken, napjainkban használt informatikai rendszerekről és eszközökről, © Dr. Horváth Zsolt László

5

Jegyzet  


azok használatának alapjairól, az azok használata során előforduló felhasználói biztonsági tudnivalókról.

Az előadások a következő témaköröket tárgyalják:      

a számítástechnika alapfogalmai (hardver és szoftver alapismeretek) az ügyviteli informatika alapvető alkalmazásainak – az irodai (office) alkalmazásoknak a főbb funkciói, azok használata az adatbázis kezelés alapjai a munkahelyeken az informatikai eszközök használatának mai jellemzői a munkahelyeken elterjedt, főbb információs rendszerek funkcionalitásának, céljának bemutatása információbiztonsági követelmények a munkahelyeken


6

Jegyzet


1 A számítástechnika alapfogalmai 1.1 Meghatározások, definíciók A számítógép •

Wikipédia meghatározása: „Számítógép minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek (programok) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére vagy más berendezések vezérlésére használhatóak.”

•

Szíjártó jegyzetben a meghatározás: „A számítógép egy programozható elektronikus eszköz, amely információfeldolgozást végez.” Jellemzői: -

Fontos kritérium az, hogy ugyanazon bemenő adatok alapján mindig ugyanazon kimenő adatokat állítsa elő, azaz hogy a gép determinisztikusan működjön, erre utal a „gép” szó.

-

Az alapvető különbség a számítógép és a számológép között abban rejlik, hogy a számítógép képes előre elkészített program végrehajtására, míg a másik gép csak egy – lehet, hogy bonyolult – műveletet (például szorzás) képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani.

-

Alapvető funkciói: Adatok fogadása – feldolgozása – kiadása / megjelenítése – tárolása.

Hardver •

Wikipédia meghatározása: „Hardver (angolul: hardware) alatt a számítógép fizikailag megfogható részeinek összességét értjük. A számítógép működéséhez alapvetőn hardver és szoftver szükséges, a kettő közötti kapcsolatot a firmware hozza létre, ami a hardverekbe a gyártók által „beépített” szoftvernek tekinthető.”

Szoftver •

Wikipédia meghatározása: „A szoftver (angol: software) alatt a legszűkebb értelemben elektronikus adatfeldolgozó berendezések (például számítógépek) memóriájában elhelyezkedő, azokat működtető programokat értünk. Körülbelül ez volt a John W. Tukey által 1958-ban bevezetett angol software kifejezés eredeti értelme is.”

•

Szíjártó jegyzetben a meghatározás: „A szoftverfogalom tágabb körébe tartoznak mindazon utasítások illetve ezek sorozata (a program), amelyek bizonyos feladatokat digitális számítógépen megvalósítanak, a hozzátartozó adatok és a dokumentumok, amelyek leírják a programok és a rendszer felépítését, működését, használatát (tervezési, fejlesztési és felhasználói dokumentáció).”


7

Jegyzet


1.2 A számítógépek típusai -

Szuperszámítógépek Igen nagy tárkapacitás és műveletvégző sebesség, akár több ezer, igen gyors processzor jellemző reájuk. (Klasszikus képviselője e gépcsaládnak a Cray-2 számítógép.) o o

-

Jellemzői: nagy sebesség, nagy tárolókapacitás, több (sok, akár sokezer) processzor, párhuzamos működés Felhasználási területek: hadiipar, tudományos kutatás, tervezés, folyamatirányítás, stb.

Mainframe számítógépek Univerzális nagyszámítógépek. Több ezer felhasználó „egyidejű” kiszolgálására alkalmasak. o o

-

Jellemzői: országos hálózatok kiszolgálása, nagyon nagy adatbázisok kezelése Felhasználási területek: nagyvállalatok, bankok, stb.

Kisszámítógépek Nem is olyan kicsik, ezek a különböző feladatokra tervezett, modulokból összeállított gépek. Gyorsak, viszonylag nagy a tárolókapacitásuk. Néhány közismert gépcsalád ebből a kategóriából: IBM AS/400, IBM Risc6000, SUN Enterprise stb. o o

-

Jellemzői: hálózatok gyors kiszolgálása, nagyobb adatbázisok kezelése, nagy háttértárak Felhasználási területek: vállalatok, kórházak, oktatás, stb.

Mikroszámítógépek A legismertebb mikroszámítógépek a személyi számítógépek. Nevüket onnan kapták, hogy általában egy személy használja őket. Típusai: o o o

asztali számítógépek (desktop) mobil (hordozható) számítógépek (notebook, laptop) ma már: tabletek, okos-telefonok, stb.

1.3 A hardver A számítógépek és tartozékainak fizikai része. Típusai: •

Főegység (ez a feldolgozó egység a processzorral)

•

Beviteli egységek (egér, billentyűzet, szkenner, stb…)

•

Kiviteli egységek (monitor, nyomtatók, hangszórók, …)

•

Tároló egységek (RAM, HDD, diszkek, flash memóriák, …)

•

Kommunikációs egységek (modemek, hálózati eszközök, …)

Vannak olyan eszközök, amelyek egyszerre beviteli és kiviteli eszközök is. (Pl.: érintő képernyő, …) Tulajdonképpen (majdnem) az összes adattároló egység is alkalmas adatok rögzítésére és olvasására is. Ezeket csak egyszer tárgyaljuk.


8

Jegyzet


1.3.1 A főegység A főegység végzi el az információ átalakítását, feldolgozását. Tartalma, részei: •

•

•

•

az alaplap Az alaplap egy nyomtatott áramköri lap, amely tartalmazza a számítógép bizonyos alapvető áramköreit, és amelyen különböző méretű és alakú csatlakozók helyezkednek el, melyek biztosítják az összeköttetést a hardvereszközök és a processzor között. Az alaplap típusa meghatározza a hozzácsatlakoztatható processzor és memória típusát is. a processzor A CPU (Central Processing Unit) a számítógép központi feldolgozó egységét a regisztertömb, a központi vezérlő és az aritmetikai egységek egybekapcsolódásával, sokszor egyetlen áramköri lapkán (mikroprocesszor) valósítják meg. A mikroprocesszor olyan nagy integráltsági fokú (több millió elemet tartalmazó) félvezető eszköz, amely egy digitális számítógép központi egységének a feladatait végzi el. a memória (operatív tár) A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép működése során mind a gépet vezérlő program, mind a szükséges adatok a memóriájában vannak. A memória legfontosabb részei a RAM és a ROM. A RAM (Random Access Memory) írható és olvasható memória. A RAM az a memóriaterület, ahol a processzor a számítógéppel végzett munka során dolgozik. Ennek a memóriának a tartalmát tetszőleges sorrendben és időközönként kiolvashatjuk vagy megváltoztathatjuk. A RAM-ot más nevén operatív tárnak is nevezzük. A ROM (Read Only Memory) csak olvasható memória, amelynek tartalmát a gyártás során alakítják ki, más szóval beégetik a memóriába. Az elkészült ROM tartalma a továbbiakban nem törölhető és nem módosítható. Előnye azonban, hogy a számítógép kikapcsolásakor sem törlődik, a beégetett adatok bekapcsolás után azonnal hozzáférhetőek. A ROM-ban a számítógép működéséhez szükséges alapvető adatok vannak tárolva. a különböző illesztők és vezérlők Az egyes illesztő ill. vezérlő eszközök olyan speciális eszközök, amelyek lehetővé teszik a számítógép kapcsolatát és együttműködését perifériákkal illetve más számítógépekkel.

Jellemzői – amelyek alapján a számítógépek teljesítménye értékelhető: -

-

processzorok száma (vagy 1 processzoros gépekben, pl. PC-kben a processzorban a magok száma) processzor regiszterméret, ami a műveletvégzésre betölthető operandus hosszát, az egy időben feldolgozható bitek számát jelenti (leggyakoribb értékei: 8, 16, 32, 64 bit) feldolgozási sebesség, amit MIPS-ben, azaz „millió művelet másodpercenként” egységben mérnek tárkapacitás, ami az operatív memória méretét jellemzi, az itt tárolt bájtok száma (ezek nagysága ma Gbyte-okban, Tbyte-okban mérhető)


9

Jegyzet


1.3.2 Beviteli egységek A beviteli (input) egységek feladata, hogy a számítógéppel közölt információt elektromos jellé alakítva, a számítógép főegysége számára továbbítsa. Ezek lehetnek: -

billentyűzet, egér, touchpad, botkormány, joystick, gamepad, … szkenner, vonalkód olvasó digitális fényképezőgép, digitális kamera, webkamera érintő képernyő mikrofon stb.

Billentyűzetek Az írásjelenkénti információ beviteli eszköze. A billentyűzet elrendezését az írógépeknél megszokott módon alakították ki. Némelyik billentyűhöz speciális funkciókat is rendeltek. Jellemzőik, amik megkülönböztetik az egyes billentyűzeteket egymástól: • • •

A billentyűk száma, milyen plusz funkciók vannak a kiegészítő billentyűkön. Melyik nemzeti karakter-kiosztás került fel rá? Hogyan csatlakozik a számítógéphez (vezetékes vagy vezeték nélküli, milyen csatlakozóval csatlakozik a géphez (ma többnyire USB))?

Egerek Az egér használata nagyban megkönnyíti a számítógéppel végzett munkát. Az egér mozgatásával egy mutatót irányíthatunk a képernyőn, és különféle műveleteket végezhetünk el az ott található objektumokon. Jellemzőik, amik megkülönböztetik az egyes egereket egymástól: • • • •

A gombok száma, sokszor további plusz funkciókra adnak lehetőséget. (Legelterjedtebbek a 2 vagy a 3 gombos egerek.) A működés elve szerint lehetnek mechanikus egerek (egy golyó elmozdulását érzékelik) illetve optikai egerek (fényérzékelő elve). A mozgás érzékelés felbontása határozza meg az egér pozicionálási pontosságát, amit dpi-ben (dot per inch-ben) mérünk. A számítógéphez való csatlakozás módja lehet soros (COM1, COM2) porton, PS2 porton vagy USB porton keresztül, ezen kívül lehet vezetékes vagy vezeték nélküli (USB-s rádiófrekvenciás) kapcsolat.

Érintőpad (tuochpad) Az érintőpad elsősorban a hordozható számítógépeken elterjedt, az egeret helyettesítő eszköz. Az egérrel szemben nem tartalmaz mozgó alkatrészeket. Ujjunkat a pad felületén a megfelelő irányba húzva mozgathatjuk az egérmutatót. Az egérgomboknak megfelelő gombokat itt is megtaláljuk, de a bal gombra kattintás helyett használhatjuk az érintőpadra történő koppintást is. Játékhoz kezelőeszközök – botkormány (joystick), gamepad, kormány, … A botkormány elsősorban játékoknál alkalmazott beviteli periféria. A botkormányhoz hasonló szerepe van, és hasonló elven működik a gamepad is, mely különböző iránybillentyűkkel, gombbal, kapcsolóval rendelkezik. Segítségével bármilyen játékot irányíthatunk. © Dr. Horváth Zsolt László

10

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) Hasonló játékvezérlő eszköz a kormány is, melyhez különböző pedálok kapcsolhatók.

Szkenner – elektronikus lapolvasó, képdigitalizáló A szkennerek olyan berendezések, amelyek a képeket digitális jelsorozatokká alakítják. A szkenner által szolgáltatott digitális jelsorozatot – digitalizált képet, szöveget – a hozzá tartozó szoftver alakítja valamely szabványos formátumú, elektronikus kép- vagy dokumentum-formátumúvá. Főbb típusai: • • •

kézi szkenner – az adott szélességű kézi szkennert egyenletesen, kézzel húzzuk végig a bedigitalizálandó felületen (képen, dokumentumok); áthúzós lapszkenner – egyszerre egy darab lapot áthúz egy résen egy fix fényérzékelő nyílás előtt; síkágyas lapszkenner – jellemzően egy A4-es üveglapra kell feltenni a másolandó felületet, ami alatt egy beolvasáskor egyszer végigmegy az olvasófej;

Jellemzőik, amik megkülönböztetik az egyes szkennereket egymástól: • •

• •

A lap-beolvasás módja, elve szerint különböztetjük meg a kézi szkennert, áthúzós vagy síkágyas lapszkennert. A beolvasás (lehetséges maximális) felbontása (dpi) határozza meg, hogy mennyire részlet-gazdagon tudja a lapolvasó digitalizálni az adott képet. (Nagyok kis felbontású szkennelés esetén a digitalizált kép nagyításkor szemcsés lesz, és megfelelő nagyításra már használhatatlanná válhat.) Milyen plusz funkciók adottak? (Ez sokszor a hozzáadott szoftvertől is függ.) A számítógéphez való csatlakozás módja lehet párhuzamos vagy USB porton, vagy SCSI csatolón keresztüli.

Digitális fényképező A digitális fényképezőgép a képeket nem filmszalagra rögzíti, hanem digitális formátumban tárolja. Az eltárolt képeket ezután áttölthetjük számítógépünkre, feldolgozhatjuk valamilyen grafikai programmal, vagy akár ki is nyomtathatjuk. A filmszalagra készült képekkel szemben, amelyek felbontása szinte végtelennek tekinthető, a digitális képek felbontása mindig korlátozott. Jellemzőik, amik megkülönböztetik az egyes digitális fényképezőket egymástól: • • • •

A kép (maximális) felbontása (Mp – megapixel, ez azt jelenti, hogy hány millió pixelből, képpontból áll a kép). A látószög, optikai zoom megmutatja, hogy mekkora látótérben tudunk az adott géppel fényképezni. A memória mérete (GB) teszi lehetővé, hogy – az adott méretű (adott képpontot tartalmazó) fényképekből hány fér el egyszerre a fényképezőgép memóriájában. Milyen egyéb plusz funkciók adottak az adott fényképezőgépen?

Digitális kamera, webkamera A digitális kamerák, webkamerák jellemzően egy fix pontra telepítetten, adott területet lefedve folyamatosan felveszik a belátott területen történő mozgásokat, eseményeket. Ezeket a digitális jeleket egy számítógépre továbbítják, ahol egy ahhoz tartozó program azt médiafájllá alakítja és tárolja. (Léteznek digitális kézi kamerák is, amelyekkel kézből készíthetőek videofelvételek. Ezek használata során a felvett adatok tárolása közvetlen a kamera készülékében lévő


11

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) adattárolóra íródik, majd később történik annak számítógépbe történő másolása. Ezek a kamerák jellemzően nagyobb felbontásúak.)

Jellemzőik, amik megkülönböztetik az egyes digitális kamerákat egymástól: • • • •

•

A képfelbontás (Megapixel) megmutatja, hogy mennyire éles és részlet-gazdag lesz a felvett (vagy átküldött, megjelenített) videofelvétel. A látószög, optikai zoom, megmutatja, hogy mekkora látótérben tudunk az adott géppel felvenni, mekkora területet lát be a kamera. A képismétlési frekvencia megmutatja, hogy milyen lesz a felvett video minősége, a felvett mozgások egyben „darabosak” vagy sem. A távirányíthatóság lehetővé teszi, hogy egy fix pontra leállított kamera a felveendő objektum lefedése érdekében az adott ponton távirányítással forgatható, vagy az objektumra ráközelíthető legyen. A számítógéphez való csatlakozás (kommunikáció) módja lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli (rádiós, bluetooth), kapcsolódhat USB porthoz vagy Firewire csatlakozóhoz.

Egyebek még: -

érintő képernyők (egyben bemeneti és kimeneti egységek is) vonalkód olvasók (speciális kézi szkennerek, ahol a feldolgozás kimondottan vonalkódok azonosítására szolgál); mikrofonok illetve vonali hang-bemenetek, amelyek hangok, zenék rögzítését teszik lehetővé; stb…

1.3.3 Kiviteli egységek A kiviteli (output) egységek feladata, hogy a számítógép által feldolgozott információt a felhasználó számára érzékelhető információvá alakítsa át. Ezek lehetnek: -

képernyő digitális vetítő nyomtató rajzgép (plotter) digitális tábla hangszóró, fejhallgató stb.

Képernyők (monitorok) A legfontosabb kimeneti eszköz a monitor. A monitoron megjelenő képek képpontokból (pixel) állnak. A monitor minősége a megjelenített képpontok sűrűségétől és méretétől függ (elsősorban). Jellemzőik, amik megkülönböztetik az egyes monitorokat egymástól: •

A megjelenítés módja, elve szerint lehetnek katódsugárcsöves monitorok (CRT – Cathode Ray Tube, régi típusú monitorok), folyadékkristályos monitorok (LCD – Liquid Crystal Display), gázplazmás monitorok, illetve újabban az LED monitorok (LED – Light Emitting Diode). A régi CRT monitorok nagyméretű házakban voltak, míg az újabb pl. LCD, LED monitorok mind lapos monitorok, és sokkal kevesebb helyet foglalnak.


12

Jegyzet •

•

•

•

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) A képernyő mérete határozza meg, hogy mekkora képet látunk. Ezt a megjelenített képfelület átlójának méretével adják meg, coll-ban vagy cm-ben megadva. A képernyő felbontása határozza meg, hogy az adott méretű képernyőn hány képpontot látunk, azaz mennyire részlet-gazdag a kép. A képernyő felbontását jellemzően a vízszintes*függőleges képpontok számában adják meg. Standard felbontások: VGA – 640x480, SVGA – 1024x768; XGA – 1280x1024; HDMI – 1280x720 illetve 1920x1080) A képfrissítési frekvencia azt mondja meg, hogy a monitor másodpercenként hányszor rajzolja újra a képet. (Egy 60 Hz –en mőködı monitor például hatvanszor.) Minél nagyobb ez a frekvencia, annál kevésbé terheli a szemünket a villogás. Legalább 85 Hz –es frekvenciát használjunk! A csatlakozás módja határozza meg a monitor számítógéphez való kapcsolódását.

Digitális kivetítők Használatuk prezentációk, video anyagok nagyobb közönségnek való bemutatásakor, illetve nagyobb csoportmunkák esetén a közös munka megjelenítésekor elterjedt. A számítógéphez jellemzően a monitorcsatlakozón keresztül kapcsolódnak, és a videojelet dolgozzák fel és jelenítik meg. Jellemzőik, amik megkülönböztetik az egyes kivetítőket egymástól: • • •

A kivetítés felbontása, fényereje meghatározza a kivetített kép minőségét. (A felbontás mérése analóg a monitorokéval.) A csatlakozás módja határozza meg a kivetítő számítógéphez való kapcsolódását. Az egyéb kiegészítő funkciók különböző további lehetőségeket biztosítanak. (Pl. torzítások korrekciója, technikai beállítások, fordított vetítési lehetőség fixen beépített kivetítőknél pl. a plafonra rögzítés módja szerint, stb.)

Nyomtatók (printerek) A nyomtató a legegyszerűbb eszköz arra, hogy munkánk eredményét papíron is viszontláthassuk. Főbb típusai: •

•

•

A mátrixnyomtató – a legrégebbi, ma is forgalomban lévő típus. Működése a klasszikus, tintaszalagos írógéphez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a mátrixnyomtató az írásjelek képét az írófejében elhelyezkedő tűk (9, 18 vagy 24 darab) segítségével pontokból alakítja ki. A kilökött tű a papír előtt kifeszített festékszalagra ütve hozza létre a papíron a karakter vagy ábra egy-egy pontját. A tintasugaras nyomtató – tulajdonképpen a mátrixnyomtató továbbfejlesztése. Nyomtatáskor egy kisméretű tintaágyú egy festékpatronból mikroszkopikus mérető tintacseppeket lő a papírra. Egy-egy karaktert sokkal több pontból alakítanak ki, mint a mátrixnyomtatók, és rendkívül csendesek. A színes tintasugaras nyomtatók (általában) a három alapszínből (+ a feketéből) keverik ki a kívánt színárnyalatot. Jó minőségű képet készít, azonban költsége jóval magasabb a mátrix nyomtatónál, valamint az elkészített – főképp színes – képek nem mindig hosszú időre időtállóak. A lézernyomtató – működési elve a fénymásolókhoz hasonlítható. Egy speciális, fényérzékeny anyaggal bevont hengerre lézersugár rajzolja fel a nyomtatandó


13

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) képet. A hengerről gördítéssel kerül át a kép a papírra, majd a nyomtató magas hőmérsékletű beégető művében rögzül a nyomat. Legjobb minőségű képet készíti és a működése is gyors, azonban relatív magas költséggel.

Jellemzőik, amik megkülönböztetik az egyes nyomtatókat egymástól: • • • •

•

A nyomtatás módja, elve alapján különböztetjük meg a mátrixnyomtatót, tintasugaras nyomtatót illetve a lézernyomtatót. A nyomtatási felbontás (dpi) alapján magasabb képminőség készíthető. A nyomtatás sebessége nagy mennyiségű nyomtatás esetén a nyomtató termelékenységét határozza meg. A csatlakozás módja a számítógéphez lehet többféle: vezetékes csatlakozás különböző csatlakozókon (pl. soros portra, USB-re) keresztül, vagy vezeték nélküli csatlakozás (pl. WiFi-n keresztül). Léteznek nyomtatók, amelyek közvetlen a számítógépes hálózathoz, mint hálózati nyomtató csatlakoztathatóak, és így használhatóak bármely a hálózatra kapcsolat számítógépről. Egyéb további funkciók megléte sok esetben hasznos lehet. Ilyen pl. a kétoldalas nyomtatás, a különböző fajta hordozókra (különböző fajta papírok, fóliák, stb.) való nyomtatás lehetősége, tintasugaras nyomtatóknál a kifogyott színek színenkénti cserélhetősége, stb.

Rajzgép (plotter) A plotter speciális, nagymérető műszaki rajzok előállítására alkalmas eszköz, ezért főleg mérnöki irodák használják. A plotter működése eltér az eddig megismert elvektől, két egymásra merőleges sínen mozgó tollal, ceruzával rajzolja meg a képet. Az újabb tintasugaras plotterek inkább speciális, nagymérető nyomtatónak tekinthetők. Jellemzőik, amik megkülönböztetik az egyes plottereket egymástól: •

•

•

A maximális lapméret megadja, hogy maximálisan mekkora méretű rajz készíthető az adott rajzgéppel. A legnagyobb rajzgépekkel A0-s rajz is készíthető egyben. A nyomtatási sebesség – a CPS (Character Per Seconds) vagy a lap/perc mértékegységekkel mérhetjük. A CPS az egy másodperc alatt kinyomtatható karakterek, míg a lap/perc az egy perc alatt kinyomtatható lapok mennyiségét jelenti. A csatlakozás módja a számítógéphez való csatlakozó típusát adja meg.

Digitális tábla – használata elsősorban az oktatásban elterjed. Hangszórók, fejhallgatók – a zenei illetve egyéb hangállományok megszólaltatására, meghallgatására használatosak.

1.3.4 Tároló egységek A tároló egységek feladata az információk tárolása későbbi feldolgozás céljából. Ezek lehetnek: -

hajlékony lemez (floppy, FDD) merevlemez (winchester, HDD), SSD optikai tároló (CD, DVD, Blue-ray, …) szalagos tároló flash memória, USB-drive, memóriakártya, …


14

Jegyzet


Hajlékony lemezek A hajlékonylemez (FD: Floppy Disk) egy régóta létező, a legtöbb (régebbi) személyi számítógépen használható háttértár típus, amely kis mennyiségű adat tárolásának és szállításának viszonylag biztonságos és egyszerű eszköze. Az információt egy mágnesezhető réteggel bevont kör alakú lemezen tároljuk. Mára már majdnem teljesen kihalt. Jellemzőik, amik megkülönböztetik az egyes floppy lemezeket egymástól: • •

A lemez (fizikai) mérete, elterjedtek voltak az 5,25”-os és a 3,5”-os méretű floppy lemezek. A tárolókapacitás mérete – az 5,2 5”-os floppyk tárolókapacitása 360 kB volt, míg a 3,5”-os floppyké 1,44 MB. Később kijött egy különleges, szintén 3,5”-os speciális lemez (LS-120), aminek a tárolókapacitása 120 MB volt.

Merevlemezek A merevlemez, winchester (HDD: Hard Disk Drive) kifejlesztésének célja egy, a hajlékonylemeznél nagyobb kapacitású és gyorsabb háttértár létrehozása volt. Szemben a hajlékonylemezzel, a merevlemez a számítógép belsejébe fixen beépítve működik. Mivel a merevlemezek az összes háttértártípus közül a legnagyobb kapacitásúak és a leggyorsabbak, manapság itt tároljuk a napi munkánkhoz szükséges programokat és adatokat. A merevlemez esetében az adathordozó merev, mágnesezhető felületű lemezkorong, amelyből a kapacitás növelése érdekében egy egységben többet is elhelyeztek. Az adatok tárolása lényegében ugyanúgy történik, mint a hajlékonylemezes meghajtóknál, azaz koncentrikus körökben elhelyezkedő sávokban és szektorokban, egy egységben azonban több lemezkorong van elhelyezve. A lemezek egymás felett elhelyezkedő sávjait cilindernek nevezzük. Jellemzőik: •

• • •

A merevlemez fizikai mérete – határozza meg sokszor a beépíthetőséget. Asztali számítógépekbe elterjedtek az 5.25”-os és a 3,5”-os merevlemezek, míg notebookokba inkább a 2,5”-os merevlemezek a használatosak. A tárolókapacitás határozza meg, hogy mekkora mennyiségű adat tárolható, kezelhető az adott merevlemezzel. (Ma jellemző méreteket TB-ban mérjük.) Az írási-olvasási sebesség meghatározó a merevlemez használatában, befolyásolja a programok működési sebességét is. A számítógéphez való csatlakozás módja az átviteli sebességet határozza meg. A számítógépbe beépített típusok esetén ma egyre elterjedtebb az SCSI csatlakozás. A külső adattárolók esetében jellemzők az USB csatlakozás.

Ugyan NEM MEREVLEMEZ, de ma a merevlemezeket sokszor kiváltják SSD-vel (Solid State Disk). Ezek lényegében gyors memóriakártyák, amelyek adattárolási kapacitása eléri a merevlemezek méretét, fizikai mérete azonban sokkal kisebb, és az írási-olvasási sebessége pedig egy nagyságrenddel gyorsabb a merevlemezekénél. Miután nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket, ezért az élettartamuk is hosszabb, és kisebb a fogyasztásuk, mint a merevlemezek esetén. Optikai lemezek Az optikai háttértárak neve arra utal, hogy az adattárolás elve itt az adathordozó optikai (látható) tulajdonságainak megváltozásán alapul. Az optikai háttértárak közös jellemzője, hogy az adatok írási / olvasási sebessége jóval kisebb, mint a merevlemezek esetében, továbbá a lemezre írt adatokat nem lehet (egykönnyen) letörölni. © Dr. Horváth Zsolt László

15

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) A CD-k műanyagba ágyazott adathordozó rétegen digitálisan tárolják az adatokat. A lemezen az információ körkörösen, apró bemélyedések formájában van rögzítve. A CDROM olvasásakor a CD-olvasó lézersugár segítségével, a visszaverődő fény alapján érzékeli az adathordozó rétegen található bemélyedéseket. A DVD (Digital Video Disk, Digital Versatile Disk) első pillantásra egy CD-re emlékeztet. A DVD-n maximálisan tárolható adatmennyiség azonban sokszorosan meghaladja a CD kapacitását.

Jellemzőik: • • • • •

CD – DVD – Blue ray (mind optikai adattároló) egyszer írható <–> újraírható tárolókapacitás írási-olvasási sebesség csatlakozás módja

Szalagos tárolók A mágnesszalagos háttértárak (streamer) az adatokat a kazettás magnóhoz hasonlóan sorosan (szekvenciálisan) tárolják. A szalagon rögzített adatokat csak a felvitel sorrendjében lehet elérni, ezért a mágnesszalagos eszközöket elsősorban archiválásra, biztonsági mentésre használják. Kapacitásuk – jellemzően gyártótól és típustól függően – 60 MB-tól 300 GB-ig terjed. A meghajtó-egységek ára közel azonos a merevlemezes háttértárakéval, a kazetták ára azonban alacsony, így nagy mennyiségű adat olcsó tárolására alkalmasak. Jellemzőik: • • • •

(fizikai) méret tárolókapacitás (MB, GB) írási-olvasási sebesség csatlakozás módja

Flash-memóriák (flash drive) A flash-memória egy sokoldalú, külső tároló típus. Az alapja egy chip, egy elektronikusan törölhető és programozható típusú memória. Egyre jobban átveszi a floppyi és más cserélhető tárolók szerepét. Főbb (jellemző) típusai: • •

USB kulcs (USB memória, USB flash drive) memóriakártya (multimédiás eszközökben)

1.3.5 Kommunikációs egységek A kommunikációs egységek feladata biztosítani a számítógépes kommunikációt más gépekkel, ill. ezeken keresztül más felhasználókkal. A számítógépek összekapcsolása egymással számítógépes hálózatokon keresztül valósul meg. A hálózatok megvalósításához, a számítógépeken kívül szükség van: -

A hálózatot kezelni tudó operációs rendszerre. A hálózaton érkező jelek fogadására alkalmas berendezésre, kártyára. A hálózati jelek továbbítására alkalmas átviteli közegre (koaxális kábel, csavart érpár, fénykábel, mikrohullám stb.). A jelek erősítésére, a különböző hálózatok illesztésére alkalmas berendezésekre (kapcsoló elemek).


16

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) A hardver elemek között a kommunikációs egységek alatt értjük a hálózati működéshez szükséges elemeket. A hálózatok további hardver elemei lehetnek: -

-

hálózati kártyák hálózati kommunikációt támogató, megvalósító eszközök (forgalomirányítók / routerek, hálózati kapuk / gateway-ek, adatátviteli kapcsolók / switch-ek, jelismétlők / repeaterek, hálózati hidak / bridgek, …) passzív hálózati elemek (pl. kábelek, csatlakozók, …)

Hálózati kártyák (a számítógépekben) Hálózati kártya: Lehetővé teszi, hogy, a számítógép kommunikálni tudjon a hálózaton. Jellemzőik, amik megkülönböztetik az egyes hálózati kártyákat egymástól: • • •

milyen hálózathoz kapcsolódik – hálózati protokoll, szabvány szerint; kommunikáció módja, sebessége – adott hálózati kommunikációs szabvány szerint; a számítógéphez való csatlakozás módja;

1.3.6 Példa: a személyi számítógép (PC) felépítése

A PC belső részei: • • • • • • •

doboz + tápegység alaplap processzor memória merevlemez CD/DVD meghajtó vezérlő kártyák (grafikus kártya, hangkártya, …)


17

Jegyzet • •


kábelek stb.

A PC jellemző perifériái: • • • • • • • •

monitor billentyűzet, egér nyomtató szkenner hangszóró web kamera külső merevlemez stb.

1.4 A szoftverek Azok a programok, amelyek a hardvereken futnak. A szoftverek csoportosítása: •

Rendszer- és rendszer-közeli szoftverek – – –

•

Operációs rendszerek Meghajtó programok (driver-ek) Segédprogramok (utility-k)

Alkalmazói szoftverek – – –

•

Általános (szakma független) Szakma vagy felhasználói réteg specializált Egyedi

Felhasználók által készített szoftverek

1.4.1 A rendszer és rendszer-közeli szoftverek Az operációs rendszer Fogalma: egymással együttműködő programokból álló szoftverrendszer, amelynek feladata a számítógép hardver elemeinek összehangolása és a felhasználóval történő kommunikáció biztosítása. Az operációs rendszer programjai ellenőrzik és összehangolják a számítógép különböző erőforrásainak működését, támogatják a programfejlesztési munkát, valamint felügyelik és vezérlik a felhasználói programok végrehajtását, lehetővé teszik a számítógép és a felhasználó közötti kommunikációt. Feladatai: • • • • • • •

a perifériák tesztelése, a gépi erőforrások kezelése, a programok indítása, működtetése, a feldolgozás ütemezése (erőforrás-megosztás a programok között), adatok kezelése, programok és adatok biztonságos tárolása, a hibák jelzése, kapcsolattartás a felhasználóval.


18

Jegyzet


Főbb (funkcionális) részei: • • • • •

vezérlőprogram supervisor (felügyeleti rendszer) megszakítási rendszer központi memóriakezelés Input/Output vezérlő rendszer

Főbb operációs rendszerek (különböző eszközökön): • • • • • • •

Hálózati operációs rendszerek: Novell rendszerek, Windows és UNIX/Linux alapú hálózati operációs rendszerek Nagy gépeken (régebben): UNIX rendszerek PC-ken (régebben): CP/M, DOS, OS/2, Windows-ok (3.x, 95, 2000, Me, NT, XP) PC-ken (ma): Windows-ok (XP, Vista, 7, 8, …), Linux rendszerek (Ubuntu, Suse, Mandrake, …) Apple gépeken: MAC OS rendszerek Mobil eszközökön: Androidok, Windows, Linux, … stb.

UNIX, Linux és Windows összehasonlítása

Meghajtó programok (driver-ek) Feladataik: a kommunikációt végzik a különböző egységekkel. Ezek nélkül az adott hardver eszközök nem tudnak a számítógéppel együtt dolgozni. Típusaik (kategóriáik) – példák: • • • • • •

hálózati kártya driver programja, hangkártya driver programja, grafikus kártya driver programja, nyomtató driver programja, szkenner driver programja, stb.


19

Jegyzet


Segédprogramok (utility programok) Ezek olyan – bármely felhasználó számára – hasznos programok, amelyek az üzemeltetést segítik, tulajdonképpen az operációs rendszer szolgáltatásait teszik kényelmesebbé vagy bővítik. (A tendencia az, hogy a segédprogramok által megvalósított funkciókat az operációs rendszerek újabb változataiba igyekeznek már eleve beépíteni.) Feladataik: támogatják és segítik a programok működését. Típusaik (kategóriáik) – példák: • • • • • • • • •

hardver diagnosztikai és monitoring segédprogramok, lemez-karbantartó segédprogramok, fájlkezelő segédprogramok, fájltömörítő segédprogramok, képmegjelenítő és kezelő segédprogramok, zenei lejátszó, karbantartó segédprogramok, vírusölő programok, tűzfalak, stb…

1.4.2 Alkalmazói szoftverek A felhasználó a számítógép és az operációs rendszer szolgáltatásait legtöbbször nem közvetlenül veszi igénybe, hanem hozzá közelebb álló, egyszerűbben kezelhető ún. alkalmazói programokon keresztül. A szoftverpiac legnagyobb szeletét éppen ezek a programok jelentik. Az alkalmazói programoknak három csoportját tárgyaljuk: Általános felhasználói programok (pl.: szövegszerkesztők). Szakma- vagy felhasználói réteg számára specifikus programok Egyedi felhasználói programok (egyedi célokra fejlesztett program).

-

Természetesen az egyes csoportok között nincsenek mindig éles határvonalak. Általános (szakma-független) alkalmazói programok, amelyek bármely felhasználó számára hasznosíthatóak, szükségesek lehetnek. Példák: • • • • • •

Szövegszerkesztők Táblázatkezelők Prezentációkezelők Egyes adatbázis-kezelők Multimédia programok Stb.

Szakma- vagy felhasználói réteg specializált alkalmazói programok, amelyek kifejezetten egy-egy szakma vagy tevékenység igényei szerint készültek. Példák szakmaterület szerint: • • •

egészségügyi programok, pénzügyi programok, …


20

Jegyzet


Példák felhasználói réteg szerint: • • • • • • •

könyvelési programok, folyamatmodellező programok, CAD programok, tervező programok, kiadványszerkesztő programok, programnyelvek, …

Egyedi alkalmazói programok, amelyek kifejezetten egy vállalat speciális igényeire (egyedileg) testre szabottan készültek. Ezeket a vállalat belső programozói, vagy egyedi megrendelésre külső programozók fejlesztik és tartják karban. Példák: egy-egy vállalat speciális programjai • • • •

egyes szimulációs programok, folyamatirányító programok, saját vezetői információs rendszer programjai, …

1.5 Ellenőrző kérdések: -

Határozza meg a hardver és a szoftver fogalmakat! Mutassa meg, hogy – méret szerint – milyen számítógép típusokat ismer, és jellemezze röviden azokat! Mutassa meg, hogy a számítógépek milyen részegységekből állnak! Mutassa meg, hogy a számítógépek főegységei milyen részegységekből tevődnek össze! Mi a különbség a RAM és a ROM között? Mondjon példákat beviteli és kiviteli egységekre? Melyek lehetnek egyszerre beviteli és kiviteli egységek is? A külső egységeket milyen módokon csatlakoztathatjuk a számítógéphez? A szkennereknek milyen főbb típusai vannak? Jellemezze röviden azokat! A nyomtatóknak milyen főbb típusai vannak? Jellemezze röviden azokat! A képernyőknek milyen főbb típusai vannak? Jellemezze röviden azokat! Melyek azok a fontosabb paraméterek, amelyek alapján jellemezzük egy a) mikroprocesszor b) képernyő c) nyomtató d) digitális fényképezőgép e) merevlemez működését? Mondjon értéktartományaikra!

-

példát

azokra

a

paraméterekre,

jellemző

Sorolja fel a személyi számítógép (PC) főbb alkotórészeit! Hogyan csoportosíthatóak felhasználásuk szerint a szoftverek? Mondjon példát mindegyik csoportra! Mik a meghajtó programok? Mutassa be főbb funkcióikat, és mutasson rájuk példát! Mutasson be néhány példát a felhasználó által készített szoftverekre!


21

Jegyzet


2 Irodai alkalmazások 2.1 Meghatározás és példák Meghatározás (Wikipedia): Az irodai alkalmazás- vagy programcsomagok olyan számítógépes programok vagy programkészletek, melyek egy átlagosnak képzelt hivatalban, munkahelyen az irodai jellegű teendők (szövegszerkesztés, nyilvántartások kezelése, prezentációkészítés stb.) számítógépes (szoftveres) megvalósítását teszik lehetővé. A legtöbb ilyen csomag egyben programrendszer, vagyis nem csupán különálló programok közösen megvehető, esetleg egyszerre telepíthető halmaza, hanem a programok egymással összefüggenek. Ezek lehetnek egymásból hívhatóak, képesek egymás fájlformátumainak bizonyos fokú kezelésére, esetleg bizonyos szolgáltatásaik a csomag részeként, mint közös szolgáltatás valósul meg. (Például közös súgórendszer, valamint egységes felhasználói felület a komponensek között). Az irodai alkalmazáscsomagok (legalábbis a modernek) mindenképp kell, hogy tartalmazzanak:  

egy sokfunkciós, kifinomult dokumentumszerkesztőt; és egy táblázatkezelő programot.

Ezen kívül általában tartalmaznak:        

bemutató készítő alkalmazást; személyes nyilvántartó programot (naptárprogram, névjegyalbum, telefonkönyv stb., általában egy programban integrálva); adatbázis-kezelő programot; webhely- és/vagy weblapszerkesztő programot (gyakran a bemutató készítő programmal integrálva, azzal egyben); személyes levelező- és üzenetkezelő programot (gyakran a személyes adatnyilvántartó programmal integrálva, azzal egyben); keretprogramot, ami a csomag összes alkalmazásának egyes funkcióit integráltan kezelni képes („irodai asztal” jellegű program) közös súgórendszert vagy segítőprogramot (Súgó, Segéd; esetleg a keretprogram részeként); egyszerűbb rajzoló-szerkesztőprogramokat diagramok, blokkdiagramok, dokumentumhátterek előállításához.

Példák irodai alkalmazás-csomagokra: -

Microsoft Office o jogvédett szoftver (fizetős) o platform: MS Windows o főbb részei:  MS Word – szövegszerkesztő  MS Excel – táblázatkezelő,  MS PowerPoint – prezentációkészítő,  MS Access – adatbázis kezelő,


22

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.)    

MS Outlook – levelező kliens, MS Publisher – kiadványkészítő, MS OneNote – jegyzetkészítés, közös segédprogramok, stb.

-

LibreOffice o nyílt forráskódú, ingyenes, szabadon használható o platform: MS Windows, Linux, Macintosh o főbb részei:  Writer – szövegszerkesztő  Calc – táblázatkezelő,  Impress – prezentációkészítő,  Base – adatbázis kezelő,  Draw – rajzoló,  Math – képletszerkesztő,

-

OpenOffice. org o nyílt forráskódú, ingyenes, szabadon használható o platform: MS Windows, Linux, Macintosh o főbb részei:  Writer – szövegszerkesztő  Calc – táblázatkezelő,  Impress – prezentációkészítő,  Base – adatbázis kezelő,  Draw – rajzoló,  Math – képletszerkesztő,

-

Google Dokumentumok (Google Docs) o ingyenes, szabadon használható o web alapú (web-böngészőből használható, tetszőleges platform alatt) o főbb részei:  szövegszerkesztő  táblázatkezelő  prezentációkészítő

2.2 Irodai alkalmazások általános felépítése Az általános (irodai) alkalmazások célja adott állományokkal (fájlokkal) történő munkavégzés (létrehozás, szerkesztés, módosítás, …), majd azok tárolása, mentése illetve küldése használatra. Az általános (irodai) alkalmazások funkciói is jellemzően ezek szerint csoportosítottak: általános, mindegyik alkalmazásban előforduló funkciók -

fájlműveletek, fájlkezelés (fájl) megjelenítési műveletek (nézet) több munkaállomány párhuzamos kezelési lehetőségei (ablak) tartalom keresése (szerkesztés) online help és termék-verzió információk (súgó)

illetve


23

Jegyzet -


saját alkalmazás-specifikus műveletei (több menücsoportban is)

2.2.1 Fájlműveletek Az alkalmazások FÁJL menüjében találhatóak a fájlkezeléssel kapcsolatos műveletek. Az irodai (office) programok használata során valamilyen munkaállományon (pl. dokumentum, táblázat, bemutató, stb.) végzünk valamilyen műveletet, amely azután eltárolásra vagy kinyomtatásra kerülhet. Ezek a fájlműveletek ugyanazokat a fájlkezelési funkciókat jelentik, jellemzően mindegyik irodai programcsomag mindegyik alkalmazásában. Fontosabb, általános fájlkezelési funkciók: -

Új munkaállomány létrehozása Új, azaz eddig nem létező elektronikus állomány (fájl) létrehozása, amibe az új munkaállomány tartalma kerül. Az új munkaállomány létrehozása lehet: különböző formátumok alapján; (az adott alkalmazás saját alapértelmezett formátumában, vagy más hasonló célú alkalmazás szabványos formátuma szerint) o kiválasztott sablon alapján, amely előre tartalmaz formai beállításokat; (sablon nélkül az adott alkalmazás alapértelmezett beállításait tartalmazó alapsablonnal lesz megnyitva az új munkaállomány) Meglévő munkaállomány megnyitása o

-

Már létező munkaállomány megnyitása, az adott office alkalmazás segítségével, az alkalmazás által elérhető tárhelyről. (Pl. saját gépről, szerverről, külső adattárolóról, de lehet akár web alapon lévő alkalmazással felhő-tárhelyből is.) -

Munkaállomány elmentése Az éppen szerkesztett munkaállomány elmentése, és ezzel az addig végzett munkák mentése is egyben. Ebben a műveletben a mentés a munkaállomány megnyitáskori (vagy létrehozásakor meghatározott) formátumában és helyén kerül elmentésre, a régi állomány fölülírásával. (Általában az irodai alkalmazások-csomagokban központilag beállítható, hogy mentés esetén a megelőző verziójú állapot még visszaállítható-e vagy sem, illetve hogy beállított időközönként a változások automatikusan mentésre kerüljenek-e.)

-

Munkaállomány elmentése másként Az éppen szerkesztett munkaállomány elmentése, és ezzel az addig végzett munkák mentése is egyben. Ebben a műveletben a mentés során új állomány létrehozása történik, amihez megadható az új állomány új mentési helye, és/vagy az új állomány új formátuma, és/vagy az új állomány új neve.

-

Munkaállomány exportálása, importálása Ezt a menüpontot jellemzően más hasonló célú rendszerekkel, alkalmazásokkal történő együttműködésre, azaz azokból való állományok átvételére illetve átadására használják. Az adott program struktúrája határozza meg, hogy a más hasonló célú alkalmazások más formátumú állományainak átvételét / átadását egy export és import menüponton keresztül valósítják meg, vagy éppen a „Mentés másként” menü másik állomány fájlformátumának a megadásán keresztül.

-

Munkaállomány nyomtatása Az éppen szerkesztett munkaállomány kinyomtatása. Általában lehetőség van a nyomtatás különböző paramétereinek és módjának a megadására, illetve a nyomtató


24

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) kiválasztására. A legtöbb irodai alkalmazás a kapcsolódó „nyomtatási kép” funkcióval lehetőséget ad a nyomtatás eredményének előzetes megtekintésére és beállítására is.

-

Munkaállomány tulajdonságai Az éppen szerkesztett munkaállomány tulajdonságai megjelenítése és (részbeni) szerkesztése. Munkaállományok tulajdonságai alatt érthetők itt pl.: a munkaállomány megnevezése (nem a fájlnév!), a munkaállományhoz kapcsolódó címkék, a munkaállomány szerzője, a munkaállomány létrehozásának, utolsó módosításának vagy utolsó nyomtatásának dátuma, a munkaállomány mérete (pl. bájtban, karakterszámban), stb. Ezen adatok a munkaállomány fejrészében tárolódnak, és nem képezik a megjelenített munkaállomány tartalmának (szövegrész, táblázat, prezentáció, …) részét. Ugyanakkor a különböző keresőprogramokkal, fájlkezelő programokkal ezen tulajdonságok alapján lehetséges az egyes munkaállományok rendezése, azok közti gyors keresés végrehajtása.

-

Munkaállomány bezárása Az éppen szerkesztett munkaállomány bezárása. Az irodai alkalmazások ilyenkor jellemzően felkínálják a legutolsó változtatás utáni mentés lehetőségét.

-

Adott Office alkalmazás bezárása Az adott irodai program bezárása.

2.2.2 Megjelenítési műveletek Az alkalmazások ezeket a funkciókat nem mind egységesen, de általában az ún. NÉZET menüben teszik elérhetővé. Itt találhatók az alkalmazás használata során a különböző képernyőn való megjelenítési műveletek. Az irodai (office) programok használata során a munkaállományokkal (pl. dokumentum, táblázat, bemutató, stb.) való munkavégzés során azokat valamilyen módon megjelenítjük a képernyőn. A megjelenítés módjának és különböző beállítási lehetőségeinek a megadása az egyes irodai programcsomagokban egymástól eltérőek lehetnek, azonban a munkaablakon belüli következő alapvető funkciók a legtöbb esetben megvalósíthatóak. Fontosabb, általános megjelenítési funkciók: -

Megjelenítendő eszközök és menüsorok megadása Az adott alkalmazás megnyitott munkaablaka tartalmazza az éppen megnyitott munkaállomány megjelenítését, valamint a munkavégzéshez szükséges további funkciók elérhetőségét tartalmazó elemeket. Ezek lehetnek menüsorok vagy eszközsorok. Ebben a nézetben határozható meg, hogy mely (fixen megadott vagy szerkeszthető menüelemekből álló) menüsorok és/vagy (fixen megadott és/vagy szerkeszthető elemekből álló) eszközsorok, illetve az állapotsor elemei látszódjanak.

-

Megjelenítési nézetek megadása A munkaállomány megjelenítési nézete lehet (elsősorban dokumentumok esetén): teljes képernyős megjelenítés, olvasási elrendezés, nyomtatási megjelenítés, vázlat, webes elrendezés, stb. A megjelenítési nézet része lehet az is, hogy egy oldalon (munkaablakon belül) megosztva milyen egyéb információk (pl. javítások és módosítások feltüntetése, hozzáfűzött jegyzetek feltüntetése, oldlak ikonszerű megjelenítése, egyéb kapcsolódó információk feltüntetése, stb.) Ennek speciális esete, amikor ugyanannak a


25

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) munkaállománynak egyszerre több (jellemzően kettő) munkaablakban történő megjelenítésével lehetőség van a munkaállományok egyes (esetlegesen egymástól távoli részeinek) az összehasonlítására, vagy közös szerkesztésére. A megjelenítési funkciók közé tartozik a képernyőn a nyomtatásban nem megjelenő karakterek (pl. sorvége, bekezdés vége vagy egyéb vezérlő karakterek) megjelenítésének az engedélyezése vagy tiltása, rejtett elemek (pl. szövegrészek, mezők, slide-ok, …) megjelenítése, stb. A többi irodai alkalmazás (pl. táblázatkezelő, prezentációkészítő, stb.) is ezeket a megjelenítési nézeteket használja, a számára értelmezhető tartalommal.

-

Megjelenítési segédek megadása Megjelenítési segédek alatt olyan háttér-megjelenítési – általában grafikus – kiegészítéseket értünk, amelyek a szerkesztést támogatják. Ilyenek lehetnek pl.: vonalzó, rácsvonalak, navigációs ablak, stb. megjelenítése.

-

Nagyítási funkciók Az adott munkaállomány olvashatóságának javítása a munkaállomány nagyításával vagy kicsinyítésével az adott munkaablakon belül. Értelemszerűen a nagyítás során ha a munkaállomány mérete már kilóg a munkaablakból, akkor a görgetési (scrollozási) funkciókkal tudjuk mindig a kívánt munkaállomány-részt megjeleníteni illetve azon szerkeszteni.

-

Munkalap elrendezési funkciók Az adott munkaállomány kinyomtatásának vagy prezentálásának előkészítéséhez szükségesek a munkaállomány szerkesztésekor már az egyes tartalmi részek alkalmaz elrendezésének a kialakítása. Ezek közé a funkciók közé tartoznak a megjelenítési vagy nyomtatási képformátum oldalarányainak, álló vagy fekvő formátumának megadása, az oldalon belül hasábok, töréspontok, megjelenítéshez vagy nyomtatáshoz a margóméretek megadása. Jellemzően itt kerülnek beállításra a munkaállomány megjelenítésekor kívánt speciális megjelenítési funkciók beállításai is. Ilyenek lehetnek: vízjel megadása, nyomtatási oldalszegélyek és paramétereinek megadása, stb.

2.2.3 Több munkaállomány kezelése Az irodai alkalmazások általában lehetővé teszik egyidejűleg több munkaállomány megnyitását és használatát. Ezeket külön-külön ablakokban jelenítik meg, de lehetőség van ezek egyidejű megjelenítésére is. Ekkor ezeknek az ablakoknak a képernyőn való egymás melletti felosztása állítható ezekkel a funkciókkal.

2.2.4 Tartalom keresése Az irodai alkalmazások jellemzően lehetővé teszik a tartalomban való bizonyos elemek (meghatározott szövegek, szövegrészek) keresést, valamint ezek kijelölését, javítását, cseréjét egyesével vagy akár egyszerre is. Ezeket a funkciókat egyazon irodai programcsomag programjai jellemzően azonos módon végzik, és ezek a funkciók általában a szerkesztési funkciók között találhatóak.

2.2.5 Segítség A legtöbb irodai alkalmazás rendelkezik a munkamenet közben használható online segítség funkcióval, amelyek jellemzően a „Segítség” vagy a „Help” nevű menüből érhetőek el. Itt © Dr. Horváth Zsolt László

26

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) különböző módon strukturálva, de általában az adott alkalmazás minden funkciójának használatához található segítség, magyarázat.

2.3 Szövegszerkesztők főbb funkciói A „szövegszerkesztő” elnevezés az irodai alkalmazások dokumentumokat szerkesztő programjaira elterjedt a hétköznapi szóhasználatban, ugyanakkor ez tulajdonképpen nem pontos megnevezés. Ugyanis ez az elnevezés csak arra utal, hogy egy szöveget, azaz karaktersort lehet velük írni, módosítani, törölni illetve menteni, azonban formázni, grafikus megjelenítést beállítani, illetve egyéb elemeket beszúrni például már nem lehet. A grafikusan megjelenített, formázott elemekkel ellátott szövegeket együttesen már dokumentumoknak nevezzük, és az ezek kezelését lehetővé tevő eszközök pontos neve: „dokumentumszerkesztők”. (A könnyebb érthetőség miatt a továbbiakban ezeknek a rendszereknek az általánosan elterjedt és közismert, de szakmailag pontatlan nevét használjuk, azaz a szövegszerkesztők elnevezést.) A szövegszerkesztők (pontosabban: dokumentumszerkesztők) használatának célja dokumentumok létrehozása és a dokumentumokkal való hatékony munkavégzés támogatása. Ehhez a szövegszerkesztő alkalmazásoktól a következő – dokumentumkezeléssel összefüggő – funkciókat várjuk el: -

-

-

szövegek bevitele, módosítása, törlése; szövegrészek kijelölése, átmozgatása, másolása, törlése; egyéb elemek (képek, táblázatok, képletek, stb.) beillesztése; karakterek, bekezdések, oldalak, szakaszok formázási beállítása; stílusok, sablonok használata; fejléc, lábléc, oldalléc szerkesztése; dokumentumok korrekciójának változáskövetése; nyelvi funkciók: o dokumentum nyelvének megadása; o nyelvhelyesség ellenőrzés o helyesírás ellenőrzés speciális funkciók használata (pl.): o körlevél funkció o különleges mezők beszúrása (tartalomjegyzék, dátum, dokumentumadatok, stb.) o hivatkozások beszúrása (lábjegyzet, idézet, ábrajegyzék, bejegyzések, stb.) o makro funkciók; stb.

2.3.1 Szövegek bevitele és szerkesztése A szövegszerkesztők által bevitt dokumentumok tartalma, azaz a bevitt szöveg a következő egységekre, mint különböző szintekre, bontható: -

karakter: Egy leütés a számítógép billentyűjén. Lehet betű, szám, jel. szó: Egy vagy több karakterből álló rész. A szó végét mindig szóköz (space) jelzi, kivéve a bekezdés utolsó szavát (amely után bekezdésvég ¶ jele áll). mondat: Szavak összessége, amit mondatzáró írásjel zár. Lehet pont, kérdőjel, felkiáltójel. bekezdés: A bekezdés az első bekezdés vége jelig tart, amit az Enter gomb lenyomásával helyezhetünk el. fejezet: Tartalmilag összetartozó bekezdések összessége.


27

Jegyzet -

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) szakasz: A dokumentum egy vagy több bekezdésből álló része, melyre többitől eltérő beállításokat adhatunk meg. dokumentum: A teljes dokumentum.

A szövegek (első) bevitele a szövegek begépelésével történik, amely során érdemes odafigyelni a következő szabályokra: -

-

-

Folyamatosan kell gépelni, amíg a magyar nyelvtan szabályainak megfelelően egy bekezdés végéhez nem érünk! Csak itt nyomhatjuk meg az ENTER billentyűt! Különleges esetben közben is használhatunk sortörést, ha ezt a formázás indokolja. Ha bekezdés vége előtt új sorban szeretnénk folytatni a szöveget, akkor a SHIFT és az ENTER billentyűk közös lenyomásával úgynevezett lágy ENTER használhatunk a gépelés során! Nem szabad egymás után két vagy annál több szóközt ütni! Nem szabad sorok közti szünetet üres sorok beszúrásával, az ENTER billentyű leütésével készíteni! Nem szabad egynél több pontot leütni egymás mellé, pontvonal elkészítése céljából! Nem célszerű gépelés közben formázni! Először begépeljük a tiszta szöveget, majd utána fogunk hozzá a formázásnak. Ez azért fontos, mert a legtöbb szövegszerkesztő program bizonyos formázási beállításokat új bekezdés létrehozásakor másol. Ez gondot okozhat formázások beállításánál. Alapvetően nem célszerű a szavakat a sorok végén elválasztani, mert későbbi javításkor könnyen lehet, hogy az elválasztott szavak nem sor végére kerülnek, és akkor benne marad a szövegben a begépelt elválasztás is.

A szövegek módosítása, javítása már történhet többfél módon is, amelyekre az egyes szövegszerkesztők tartalmazzák a megfelelő lehetőségeket: -

Az adott karakterek, törlésével, illetve az adott karakterek helyére történő beillesztéssel; A kívánt szövegrészek (szavak, mondatok, bekezdések, fejezetek vagy szakaszok) együttes kijelölésével, kivágásával, vágólapra történő bemásolással illetve másik helyre való beillesztéssel. A kivágás / másolás / beillesztés (cut / copy / paste) funkciók egységesen a következőket jelentik: o kivágás (cut): a kijelölt rész kivágása az adott szövegkörnyezetből, és beillesztése a vágólapra. o másolás (copy): a kijelölt rész bemásolása a vágólapra úgy, hogy közben az adott szövegkörnyezetben is ottmarad. o beillesztés (paste): a kijelölt rész bemásolása a vágólapról a kívánt célhelyre, a kívánt szövegkörnyezetbe.

2.3.2 Szövegek formázása, stílusok és sablonok használata A számítógépes szövegszerkesztéssel a formázás során a beírt dokumentumok megjelenését tetszőlegesen átalakíthatjuk. A szöveg ilyen átalakítását szövegformázásnak nevezzük. A formázási művelettel mindig az éppen aktuálisan kijelölt szöveg / szövegrész formázása történik meg. A formázás típusai: © Dr. Horváth Zsolt László

28

Jegyzet -

-

-

-

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) Karakterformázás: A kijelölt karakterek jellemzőinek beállítása. Alkalmazhatjuk egy karakterre, vagy egy kijelölt szó, mondat, bekezdés összes karakterére, de akár a dokumentum összes karakterére is. Ilyen például a betű fonttípusa, mérete, színe, vastagsága, stb. Bekezdésformázás: A kijelölt bekezdések jellemzőinek beállítása. Több formázás csak bekezdésekre alkalmazható. Például sorigazítás, a felsorolás, számozás, behúzás, térköz és sorköz beállítása, stb. Oldalformázás: Az oldalak jellemzőinek beállítása. Például: oldalméret, tájolás… Az oldalbeállítások vonatkozhatnak a dokumentum valamennyi oldalára, de külön beállíthatjuk az első oldal vagy egy-egy szakaszon belül található oldalak jellemzőit is. Szakaszformázás: A szakasz a dokumentum legnagyobb egysége, amelyre külön formázási beállításokat alkalmazhatunk.

A fejlécek, láblécek illetve oldallécek beállításai is – az adott alkalmazás menüstruktúrája függvényében – vagy az oldalbeállításokkal együtt, vagy külön menüpontban adható meg. A fejlécek, láblécek megadása során beállíthatóak általában állandó adatok illetve automatikusan generált dokumentumadatok (pl. oldalszám, dátum, nyomtatási dátum, dokumentum neve, stb.), valamint megadhatóak hogy melyik oldalakhoz legyenek az adott beállítások hozzárendelve (pl. minden oldalon ugyanaz, eltérő páros és páratlan oldalak, eltérő első oldal, szakaszonként eltérő értékek, stb.) A stílus formázási jellemzők külön összerendelt és elmentett együttese, gyűjteménye. Stílusok alkalmazásával gyorsan megváltoztathatjuk a dokumentumban lévő szöveg, táblázatok és listák megjelenését. Stílus használatakor egy lépésben több formázási beállítást alkalmazunk. A létrehozható és alkalmazható stílusok típusai a következők: -

-

A karakterstílus a bekezdésen belüli kijelölt szövegre van hatással (például betűtípus, betűméret, félkövér és dőlt formázások). A bekezdésstílus a bekezdés megjelenésének jellemzőit határozza meg (például a szöveg igazítását, a tabulátorokat, a sortávolságot és a szegélyeket), illetve a karakterformázást is befolyásolhatja. A táblázatstílus a táblázat szegélyeit, árnyékolását, igazítási beállításait és betűtípusait határozza meg. A listastílus a listák igazítását, számozását vagy listajeleit, valamint betűtípusát egységesíti.

A sablonok olyan előre elkészített dokumentumformák, melyek segítségével külalakra azonos dokumentumokat készíthetünk. A sablonok egyszerre tartalmaznak adott szövegrészre tartozó bekezdésre és karakterekre vonatkozó stílusokat, beállításokat.

2.3.3 Egyéb elemek beszúrása A dokumentumok készítése során gyakori feladat a különböző egyéb elemek, pl. ábrák, táblázatok, képletek, stb. elhelyezése a dokumentum szövegébe. Ezek beszúrását / beillesztését is lehetővé teszik a szövegszerkesztő programok. A legtöbb programban a beillesztett elemeknek különböző elhelyezési paraméterei állíthatók, és sokszor a beillesztett objektumok maguk is szerkeszthetőek. Jellemzően a következő elemek beillesztése tartozik a leggyakoribbak közé: © Dr. Horváth Zsolt László

29

Jegyzet -


képek beillesztése; ábrák, clip-art elemek beillesztése; táblázatok beillesztése; képletek beillesztése; egyéb elemek beillesztése (lásd még a 2.3.6. Speciális funkciók részt).

Ezek a beillesztések történhetnek külső objektumok beszúrásával (illetve behivatkozásával) is, de ezek közül néhánynak a beillesztését és szerkesztését a szövegszerkesztők maguk is támogatják. Ilyen módon a legtöbb szövegszerkesztő maga is rendelkezik olyan funkcióval, amellyel: -

táblázatok beilleszthetők és közvetlen szerkeszthetőek; egyszerűbb alakzatokból álló ábrák beilleszthetők és közvetlen szerkeszthetőek; képletek beilleszthetők és közvetlen szerkeszthetőek; stb.

2.3.4 Korrektúra funkciók A dokumentumok készítése során nagyon hasznos a változások követési és megjelenítési lehetőségeinek biztosítása. Ez azt jelenti, hogy ezekkel a funkciókkal lehetőségünk van egy elkészített dokumentumot átnézni, abban a hibákat úgy kijavítani illetve az egyes részekhez megjegyzéseket fűzni, hogy azok később az eredeti szövegben is kiemelten megjeleníthetőek. Utána pedig lehetőség van a változások elfogadásával a dokumentumot véglegesíteni, vagy el nem fogadásával a módosításokat törölni. Ezeknek a funkcióknak csoportos munkavégzések esetén van kiemelkedő jelentőségük. A főbb korrektúra funkciók a következők: -

megjegyzések beszúrása; változások követése (változások megjelenítése az eredeti szövegben történő kiemeléssel); külön korrektúraablak használata (ahol a változások nyomon követhetőek); korrektúrák elfogadása illetve törlése (elvetése); azonos dokumentum két különböző verziójának összevetése, és az eltérések kimutatása;

2.3.5 Nyelvi funkciók A dokumentumok készítése során mindig nagy segítséget jelent, különösen idegen nyelvű dokumentumok vagy dokumentumrészek esetén, a dokumentumok nyelvi ellenőrzése. Ezzel számos gépelési, és bizonyos nyelvtani hibák is kiszűrhetőek és korrigálhatóak még időben, azaz még a dokumentumok készítése során, a dokumentumnak még az átadása vagy kinyomtatása előtt. Az általánosan ismert és használt nyelvi funkciók a következők: - nyelv kiválasztásának, beállításának lehetősége (akár szavanként is); és mindig az adott nyelv vonatkozásában (több funkció automatikusan is): - helyesírás ellenőrzés; - nyelvtani ellenőrzés; - szinonima szótár - elválasztások kezelése


30

Jegyzet


2.3.6 Speciális funkciók A dokumentumokon a legtöbb szövegszerkesztő támogatásával számos további speciális művelet hajtható még végre, amelyek bizonyos feladatok gyorsítanak, egyszerűsítenek, automatizálnak. Ezek közül a fontosabbak: -

-

-

-

-

körlevél funkció: A körlevél funkció lehetőséget ad ugyanannak a levélnek több címzett számára történő egyidejű megírására és legenerálására oly módon, hogy csak az azonos szövegtörzs kerül egyszer megírásra, majd a különböző címzettekhez tartozó szövegbeli eltérő adatrészek a kinyomtatáskor kerülnek a szövegbe bele, egy táblázathoz vagy adatbázishoz tartozó illesztéssel. különleges mezők beszúrása: A szövegbe számos helyen illeszthető olyan elem, ami nem (feltétlenül) rendelkezik mindig azonos értékkel, hanem a kinyomtatás vagy megjelenítés pillanatában mindig egy adott pillanatnyi értéket vesz fel és azt jeleníti meg. Az ilyen változó értékű elemeket „mezőknek” nevezzük, és a megfelelő mezőkód beillesztésével vesszük fel azokat a dokumentumba, a kívánt helyre. Ilyen mezőkódok lehetnek pl.: tartalomjegyzék, dátumok, dokumentumadatok,stb. hivatkozások beszúrása: A dokumentumok készítése során sokszor szükséges különböző hivatkozásokat (pl. lábjegyzet, idézet, ábrajegyzék, bejegyzések, stb.) beszúrni a szövegbe, aminek a lehetősége szintén a szövegszerkesztők egy elvárt és általában biztosított funkciója. hiperhivatkozás beszúrása: A dokumentumoknál az utóbbi időbe egyre gyakoribb a külső interneten elérhető oldalak közvetlen meghivatkozása, amikor is a dokumentum egy internetes kapcsolattal rendelkező számítógépen megjelenítve az adott szövegrészre rákattintva a kapcsolódó web-hivatkozás azonnal elindítható. Ehhez a legtöbb szövegszerkesztő lehetőséget biztosít, hogy kijelölt karakterekhez vagy szavakhoz (vagy szövegrészekhez) a kapcsolódó hiperhivatkozást hozzárendelje. makro funkciók: A makro funkciók a szövegbe beágyazott mini programok beillesztését jelentik, amelyek a szöveg számítógépen történő megjelenítésekor és olvasásakor a megfelelő helyre történő rákattintással elindíthatók. (Ilyenekkel könnyen lehet pl. automatikus űrlapokat és űrlap-kitöltő sablonokat készíteni.)

2.4 Táblázatkezelők főbb funkciói A táblázatkezelő egy olyan számítógépes program, amellyel egy táblázatban tárolt adatokon műveletek végezhetők. A táblázat sorokból és oszlopokból áll, egy sor és egy oszlop metszete egy cellát határoz meg. A cellában érték vagy kifejezés állhat, amelynek az értéke más cellák értékeitől és/vagy külső értékektől függ. A táblázatkezelő programok segítségével munkafüzeteknek nevezett számolótáblák hozhatók létre, amelyeken a felhasználó formázott adatokat helyezhet el. Az adatok alapján végezhetőek számítások, készíthető rájuk alapozva számos típusú diagram, illetve kimutatás. A legrégebbi táblázatkezelő programokban egyetlen kétdimenziós táblázatot (munkalapot) lehetett kezelni, a modern programok több munkalappal (munkafüzet) dolgoznak. A táblázat frissítése adatmódosítás esetén alapbeállításban automatikus. A táblázatkezelők főbb funkciói a következők szerint csoportosíthatók: -

adatok bevitele adatok szerkesztése, módosítása, javítása adatok rendezése: megjelenítése, listázása táblázatokban


31

Jegyzet -


formázás matematikai, logikai műveletek végzése az adatokon diagramok készítése speciális funkciók o javítási funkciók o nyelvi beállítások o biztonsági beállítások

2.4.1 Adatok bevitele Adatok beírásához az adott cellába kell a kurzort vinni, majd egyszerűen a billentyűzeten be kell gépelni a kívánt adatokat. Adattípusok: A cellákba bevitt adatokat a program értelmezi, és ennek megfelelően kezeli. Jellemzően a következő adattípusok különböztethetőek meg: szöveg, szám, dátum, és logikai érték. -

-

-

-

Szöveg adattípus: Ha a cellába beírt adat számokon kívül egyéb karaktereket is tartalmaz, a táblázatkezelő program szövegként értelmezi. Cellán belül több sorba az ALT+ENTER billentyűkombinációt használva írhatunk. Szám adattípus: Ha a begépelt adat csak számjegyeket, illetve negatív előjelet, esetleg egy helyen a számjegyek közt tizedes jelet tartalmaz, akkor a táblázatkezelő program számként kezeli. Szám beírásakor nem szabad mértékegységet (pl.: db, kg, cm, stb.) begépelni! Kivétel ez alól a százalék bevitele, ilyenkor a szám után szóköz nélkül begépelhetjük a százalékjelet. A tizedesjel begépelése mindenképpen a számjegy billentyűzetről történjen (ne használjuk az írógép billentyűzet pont, illetve vessző karaktereit erre a célra)! Dátum adattípus: Az adatot olyan formában kell megadni, hogy az dátumként egyértelműen azonosítható legyen. A megjelenítés módja a Formázásban állítható. (Tulajdonképpen ehhez a kategóriához tartozik az időpont adattípus is, néha a dátummal együtt kezelik.) Logikai érték adattípus: Az „igaz” és a „hamis” szavakat nem szövegként értelmezi a legtöbb program, hanem mint logikai értéket kezeli, beírásuk után nagybetűs írásmóddal jeleníti meg.

A bevitt adatok lehetnek -

közvetlenül bevitt, a három fenti adattípusnak megfelelő értékek, vagy képletekkel meghatározott értékek.

Képletek beírásakor az első karakternek mindig az egyenlőségjelnek (=) kell lennie, majd utána matematikailag vagy logikailag értelmezhető karaktersornak, amely vagy önálló értékeket, vagy más cellákra való hivatkozásokat tartalmaz, ahol a meghivatkozott cellák a képletben értelmezhető értékű adattal rendelkeznek. A képletek tartalmazhatnak a táblázatkezelő program által ismert függvényeket is, amelyek értékkészlete a meghivatkozott cellákon értelmezett. Az egyes cellák meghivatkozása jellemzően kétféle lehet: -

-

abszolút cellahivatkozás – a cella koordinátájának olyan módon való megadásával, amely a cellatartalom másolásakor változatlan értékű marad (pl. Excelben: $C$6, $M$3, …) relatív cellahivatkozás – a cella koordinátájának megadásával (pl. C6, M3, …), amely a cella tartalmának másolásakor a másolás irányának megfelelően módosul (pl. ha a


32

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) B4 cella tartalmaz egy D4 hivatkozást, és a B4 cellatartalmat átmásoljuk a B5 cellába, akkor a hivatkozás ott már D5 lesz)

2.4.2 Adatok szerkesztése, módosítása, törlése, rendezése A táblázatkezelő programok biztosítják a bevitt adatok szerkesztésének, beírásának, módosításának, törlésének lehetőségét. A szerkesztési lehetőségekhez hozzátartozik a cellák adatainak csoportos módosításának a lehetősége is, amivel például táblázatok oszlopaival vagy soraival végeztethető el ugyanaz a művelet. Az egyes táblázatkezelők általában biztosítják a lehetőséget a táblázatokban adatsorok, sorozatok kezdeti értékeinek megadása után a teljes adatsorok gyors kitöltésére, és a hozzájuk tartozó táblázatos műveletek együttes megadására is. Ily módon bizonyos műveletek, kitöltések adatbevitele és végzése nagyon gyorsan és könnyen végezhető. Az adatok táblázatokba rendezve azok általában egységes struktúrát jelentenek, és egy oszlopban vagy egy sorban azonos típusú és tulajdonságú adatok halmazát jelenítik meg. A táblázatok használata során általánosan törekedni kell, hogy egy sorban ugyanannak az objektumnak vagy eseménynek az összetartozó adatai jelenjenek meg, és így oszloponként pedig azonos típusú (és azonos értelmezésű) elemei. (Például mindegyik sorban egy-egy diák adatai jeleni meg, az oszlopok pedig tartalmazzák a nevüket, címüket, illetve egyéb kapcsolódó adataikat.) Ekkor az adott táblázat tulajdonképpen egy adatbázist jelenít meg. A táblázatkezelő program lehetőséget biztosít ilyen (adatbázis-jellegű) táblázatoknál a táblázatok adatainak – az egyes sorok összetartozásának biztosítása mellett – bármelyik oszlop (tulajdonság) szerint az egész táblázat sorba rendezésére, vagy bizonyos feltételek szerinti szűrésére.

2.4.3 Formázás A táblázatokba felvitt adatok többféle szempont szerint formázhatók. A formázások elsősorban megjelenítése funkciókat takarnak. -

A formázásokat elvégezhetjük a kijelölt tartományra: cellánként, tartományként, soronként vagy oszloponként, illetve az egész táblázatra. A formázás vonatkozhat: o a cellák tartalmának megjelenítésére: karakter-típus, karakter-méret, karaktertulajdonságok, szín, háttérszín, stb. o a beírt tartalom beigazítására, megjelenési irányának, tördelésének adataira; o a beírt tartalom adattípusának megfelelő, lehetséges megjelenési formátumának kiválasztására; o kijelölt tartományok színének, mintázatának és szegélyének formázására;

Az egyes cellák kijelölt formázási beállításai átmásolhatók más kijelölt tartományokra is.

2.4.4 Függvények A táblázatkezelő programok segítségével a táblázatok adataival számos matematikai, logikai művelet végezhető el. Ezek a műveletek lehetnek: -

közvetlen matematikai vagy logikai műveletek; a táblázatkezelő programok által ismert függvények;


33

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) A műveletek esetében a matematikai és logikai műveletek illetve a függvények végrehajtása a megadott (pl. begépelt) adatokkal, vagy a más meghivatkozott cellák (vagy cellatartományok) adataival történik. Ilyen esetekben mindig figyelni kell, hogy a függvények olyan cellatartományokat hivatkozzanak meg, amelyek értékkészlete olyan típusú adatokat tartalmaz, ami megfelel az adott függvény értelmezési tartományának. A táblázatkezelő programok által használt jellemző függvénytípusok: -

-

-

autoszum függvény – külön kiemelve a jelentősége miatt a kategóriájából, mert a használata nagyon gyakori; kijelölt területek értékeinek összegzését végzi el. matematikai függvények – a számokon elvégezhető matematikai függvények tartoznak ide (pl. kerekítési függvények, szögfüggvények, logaritmikus függvények, hatványozási függvények, stb.) statisztikai függvények – a kijelölt területekre vonatkozó matematikai statisztikai függvények (pl. DARAB, DARABTELI, ÁTLAG, MIN, MAX, MÓDUSZ, stb.) logikai függvények – a logikai algebra függvényei (pl. ÉS, VAGY, IGAZ, HAMIS, NEM , stb.) szöveges függvények – a szöveges változókon (karaktersorokon) értelmezhető függvények (pl. HOSSZ, ÉRTÉK, AZONOS, CSERE, stb.) dátum- és idő-függvények – a dátum és idő formátumú adatokon elvégezhető műveletek függvényei (pl. HÉTNAPJA, ÉRTÉK, NAP, PERCEK, ÖSSZMUNKANAP, stb.) keresési függvények – a (saját vagy másik munkalapon lévő) táblázatban irányított keresési függvények (pl. INDEX, KERES, FKERES, SOR, OSZLOP, HOL.VAN, stb.) pénzügyi függvények – jellemzően gazdasági és közgazdasági számításokban használatos függvények tartoznak ide (pl. értékcsökkenés, hozam, stb. számítások) egyéb függvények – egyéb műszaki, információelméleti és további egyedi függvények.

2.4.5 Diagramok készítése A táblázatkezelő programok alapvető és elvárt funkciója az adatok, adattáblázatok különböző diagramokban való grafikus megjelenítésének biztosítása. Ehhez ki kell jelölni a megjeleníteni kívánt területet, majd a táblázatkezelő program felületéről kiválaszthatók a kívánt diagramtípus és annak bealításai. A legelterjedtebb, leggyakrabban használt diagramtípusok: -

Oszlop diagram Sáv diagram Grafikon diagram Kör diagram XY – Pont diagram Terület diagram

2.4.6 Speciális funkciók A táblázatokkal a legtöbb táblázatkezelő program támogatásával számos további speciális művelet hajtható még végre, amelyek a táblázatok szerkesztésében, hibák kezelésben és javításában jelentős szerepet játszanak. Ezek közül a fontosabbak: -

javítási funkciók: a javítási funkciók segítségével lehetőség van az elkészített táblázatok felülvizsgálatára, cellákhoz észrevétel illetve széljegyzet beszúrására.


34

Jegyzet -

-

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) nyelvi beállítások: a táblázatba a választott nyelv (akár cellánként is különböző) megadásával a nyelvhelyességi funkció könnyen kiszűri a gépelési és egyéb nyelvhelyességi hibákat. biztonsági beállítások: sok táblázatkezelő program lehetőséget biztosít az egyes munkafüzetek, munkalapok levédésére, illetve az egyes munkalapokon belül bizonyos cellák, területek levédésére is. Ez azt jelenti, hogy biztosítható a levédett táblázatok használata oly módon, hogy a megengedett cellákba való input cellákba való beírás mellett a táblázat többi része a felhasználók számára nem hozzáférhető és nem módosítható, és így ugyanaz a feldolgozási menet kényszeríthető ki.

2.5 Prezentációkészítők főbb funkciói A prezentációkészítő (vagy másképp bemutató-készítő) egy olyan számítógépes program, amelyek segítségével élő előadásokat tehetünk élvezetesebbekké, követhetőbbé, színesebbé. Az élő előadásokat kivetített prezentációkkal kísérve, az ott elmondottak váza, a bemutatni kívánt ábrák, kimutatások, stb. megjeleníthetők a hallgatóság számára. A prezentációkészítő programok segítségével ezeket a kivetítendő diákat szerkeszthetjük meg. A prezentációkészítő programokkal elkészített prezentációk az egyes fóliák kivetített tartalmán kívül tartalmazhatnak egyéb elemeket is, pl. animációkat, fóliák közötti áttűnéseket, kísérő zenei effektusokat illetve kísérőzenéket, beágyazott filmjeleneteket is. A táblázatkezelők főbb funkciói a következők szerint csoportosíthatók: -

tartalom bevitele, szerkesztése egyéb elemek beszúrása formázás áttűnések és animációk kezelése diavetítési funkciók prezentációk megjelenítési módjai speciális funkciók

2.5.1 Tartalom bevitele, szerkesztése A prezentációkészítő programokkal a kivetítendő prezentációk tartalmát előre meghatározott méretű diákra (slide-okra) lehet felvinni. A diák méretét célszerűen az adatbevitel elején lehet meghatározni, de lehetőség van a későbbi átméretezésre. A diákra felvitt tartalom esetén célszerű odafigyelni arra, hogy a vetítés esetén a kivetített információk jól olvashatóak, könnyen érthetőek legyenek, és a hallgatóság számára támogassa az élő prezentáció megértését, ne a figyelmet vonja el attól. Sablonok A prezentáció diái elkészíthetőek előre elkészített sablonok alapján is, ahol a megjelenés és meghatározott elemek formázása előre definiált, vagy üres sablon alapján is. A legtöbb prezentációkészítő program már eleve tartalmaz számos előre definiált munkasablont, de a felhasználás során magunk is létrehozhatunk és elmenthetünk saját sablonokat. (A vállalatok a külső prezentációi esetén jellemzően egységes, saját készítésű és a saját cégarculathoz illesztett sablonokat használnak.) A sablonok jellemzően megkülönböztetnek különböző funkciójú diákat, amelyekben bizonyos formázások és megjelenítési elemek egymástól eltérnek. Ilyenek lehetnek például a címdia, alcímek diái, szöveget tartalmazó, szöveget és ábrát tartalmazó diák, táblázatot tartalmazó diák, stb.


35

Jegyzet


2.5.2 Egyéb elemek beszúrása A kivetített diák a szöveges elemeken kívül számos megjelenítési elemet is tartalmazhatnak, amelyek a szóbeli előadás vizualizációját támogatják. Ezek a különböző elemek mind az egyes diákra illeszthetőek be. Ezek a beillesztett (beszúrt) elemek a következők lehetnek, amelyeket a legtöbb prezentációkészítő támogat: -

képek; ábrák, clip-art elemek; táblázatok; képletek; diagramok, szövegdobozok, külső audio és videofájlok, stb.

Ezek a beillesztések történhetnek külső objektumok beszúrásával (illetve behivatkozásával) is, de ezek közül néhánynak a beillesztését és szerkesztését a prezentációkészítők maguk is támogatják. Ilyen módon a legtöbb prezentációkészítő program maga is rendelkezik olyan funkcióval, amellyel: -

-

-

táblázatok beilleszthetők és közvetlen szerkeszthetőek; egyszerűbb alakzatokból álló ábrák beilleszthetők és közvetlen szerkeszthetőek; különleges funkciójú diagramok, ábrák beilleszthetők és közvetlen szerkeszthetők, mint például: o szervezeti hierarchiát bemutató ábrák, o szervezeti feladatok sorrendiségét bemutató ábrák, o folyamatok kapcsolatát bemutató ábrák, o ciklusos illetve körábrázolásokat, o stb. különböző adatok, adatbázisok és táblázatok, kimutatások összefüggéseit bemutató diagramok beilleszthetők és közvetlen szerkeszthetők, a használatos diagram formátumokban; képletek beilleszthetők és közvetlen szerkeszthetőek; stb.

2.5.3 Formázás A diákra felvitt adatok többféle szempont szerint formázhatók. A formázások elsősorban megjelenítése funkciókat takarnak. -

A legelső formázási funkció a diák egységes megjelenésének beállítása is, ami egyébként a dia alapvető sablon-beállításait is jelenti: o a diacímek helyének pozícionálása, és megjelenési stílusának meghatározása; o a tartalmi elemek dobozainak alapértelmezett helyének pozícionálása, és alap betűtípusának és méretének meghatározása; o a kiegészítő információk (dia sorszáma, dátum beszúrása, egységes lábléc, stb.) helyének és megjelenésének meghatározása; o a diákon a háttér-színek és a kitöltés meghatározása;


36

Jegyzet -

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) A további formázásokat diánként elvégezhetjük a dia egészére, de csak a kijelölt elemekre is. Ez vonatkozhat: o a szöveges adatok egyes karaktereire, azok megjelenítésére: karakter-típus, karakter-méret, karakter-tulajdonságok, szín, háttérszín, stb. o a szöveges adatbevitel soraira, bekezdéseire, azok megjelenítésére: sortávolság, igazítás, bekezdések illetve számozások, behúzások beállítása, stb. o a szöveges adatbevitel szövegdobozaira, azok megjelenítésére: kitöltés, háttérminta, szegélyek tulajdonságai, stb. o az egyéb beszúrt (beillesztett) elemek tartalmának és dobozainak grafikus megjelenítésére;

Az egyes karakterek, illetve dobozok kijelölt formázási beállításai átmásolhatók más, ugyanolyan típusú elemek formátum beállításaira is.

2.5.4 Áttűnések és animációk kezelése A diavetítések látványelemei közé tartoznak az egyes diák kivetítése során az áttűnési illetve az animációs funkciók. Az áttűnések a diaváltáskor az új dia megjelenésének animációját jelenti, ami különféle módos jelenhet meg, tűnhet fel illetve úszhat be a képbe. Az animációk az egy dián belüli elemek megjelenésének időbeli eltolódását, megjelenésük módját jelenti. Ezeket kísérhetik látványos vizuális, és esetleg hanghatások is. Az áttűnések és animációk használata látványosabbá teheti a vetítést, de ugyanakkor vigyázni kell, mert a túlzott használat fáraszthatja a szemet, elterelheti a figyelmet a tartalmi mondanivalóról, és éppen ellentétes hatást is kiválthat a nézőkből.

2.5.5 Diavetítési funkciók A prezentációkészítővel lehetséges a prezentációk levetítése, amelyet az előadó maga vezérelhet, vagy a vetítés az elindítása után automatikus lejátszással végigmegy. A diavetítési funkciók tartalmazzák a vetítés megjelenítésének, képernyő / kivetítési beállításainak, időzítésének, médiavezérlők beállításainak, stb. megadását illetve vezérlését, amivel az előadó a vetítést olyan módon tudja végrehajtani, ahogy az az ő prezentációját a legjobban támogatja. A diavetítés számára beállítható kívánt diák elrejtése is.

2.5.6 Prezentációk megjelenítési módjai A prezentációkészítő által elkészített prezentációk alkalmasak az előadások utólagos dokumentációjának elkészítésére is. Ehhez a prezentációk alapján készíthetőek a prezentációk anyagából jegyzetek, illetve emlékeztetők is. A prezentációkészítők általában támogatják a prezentációkból a jegyzetek és emlékeztetők készítését is, általában oly módon, hogy a diákat nyomtatható formában adott méretben és mennyiségben A4-es (vagy egyéb kívánt méretű) lapokra konvertálva elhelyezik. -

Jegyzet minta esetén ezek közül a leggyakrabban használt formátumok az egy oldalon való 2, 3 vagy 6 dia elhelyezése.


37

Jegyzet -

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) Emlékeztető esetén leggyakrabban egy oldalra egy diát helyeznek el, és alatta helyet hagynak a diához tartozó szöveges információk kinyomtatására, amelyet külön ablakban a prezentációk készítése során lehet felvinni.

2.5.7 Speciális funkciók A prezentációkkal a legtöbb prezentációkészítő program támogatásával számos további speciális művelet hajtható még végre, amelyek a prezentációk készítésénél, hibák kezelésben és javításában jelentős szerepet játszanak. Ezek közül a fontosabbak: -

javítási funkciók: a javítási funkciók segítségével lehetőség van az elkészített diák felülvizsgálatára, és hozzájuk észrevétel beszúrására. nyelvi beállítások: a diáknál a választott nyelv megadásával a nyelvhelyességi funkció könnyen kiszűri a gépelési és egyéb nyelvhelyességi hibákat.

2.6 Levelező programok főbb funkciói Az E-Mail az angol „electronic mail” kifejezésből származik, ami leginkább „elektronikus posta”-ként fordítható le. Az elnevezés utal az írás és továbbítás módjára, amely teljes egészében elektronikus úton megy végbe. (A hagyományos levéltovábbítást úgynevezett „csigaposta” néven emlegetik internetes körökben.) A mai E-Mail rendszerek szinte kivétel nélkül az internetet használják közvetítőnek, és ez által az E-Mail az internet használatának egyik legkedveltebb formája lett. A magyar nyelvben (és még sok másban) kétféle jelentéssel is bír az E-Mail kifejezés: -

az eredeti jelentése a postához hasonló elektronikus üzenetkézbesítési szolgáltatás, valamint ezen túl a gyakorlatban az általa (E-Mailen mint postán) továbbított (elektronikus) üzenetet, azaz magát a levelet is értjük alatta.

A feladó a levelezőprogrammal a levelezőszerveren keresztül a címzett postafiókjába küldi a levelet. A címzett felhasználó letölti és elolvassa. Előnyei a hagyományos postával szemben -

rendkívül gyors ingyenes E-Mailt akkor írunk, olvasunk, amikor van időnk; ugyanazt a levelet egyszerre több emberhez is el lehet küldeni, ugyanannyi munkával; egyszerű a levelek írása, olvasása, feladása, tárolása, rendszerezése; szövegen kívül egyéb fájlok is küldhetők;

Hátrányai -

tömeges reklám és egyéb E-Mailekkel áraszthatnak el bennünket (pl.: spam, junk); nem biztos, hogy a feladó és a feladóként szereplő személy azonos; levelekhez csatolt fájlok vírusokat is tartalmazhatnak; Spam (A spam a fogadó által nem kért, elektronikusan, pl. E-Mailen keresztül tömegesen küldött hirdetés, felhívás.)


38

Jegyzet


2.6.1 Az elektronikus levél formája és tartalma Az elektronikus levélcím (E-mail cím) -

-

Az E-Mail cím nem tartalmazhat speciális karaktereket, szóközt, ékezetes betűt és nem kezdődhet számmal. Az E-Mail cím egy felhasználónévből és egy domain névből áll között pedig egy ’@’ található. Az első rész a személy felhasználóneve, a második annak a számítógépnek a neve, amelyiken az adott személynek E-Mail postafiókja van. Például: [email protected] Példa E-Mail név struktúrára o A „legbonyolultabb” e-mail cím felépítés így néz ki: Felhasználó_név@gépnév.aldomain_név.domain_név.országazonosító o De a leggyakoribb eset egyszerűen: Felhaszánló_név@domain_név.országazonositó

Az internetes e-mail üzenetek tipikusan két fő részből állnak: -

Fejléc (header) – az üzenet rövid tartalma, a küldő címe, a fogadó címe, egyéb információk az e-mailről; Törzs (body) – maga az üzenet, általában a végén egy aláírással.

A fejlécek általában tartalmazzák az alábbi négy mezőt: -

Feladó (from) – a feladó e-mail címe; Címzett (to) – a fogadó e-mail címe; Tárgy (subject) – a levél rövid leírása; Dátum (date) – a helyi idő és dátum, amikor az üzenetet elküldték.

A címzett (to) mező nem feltétlenül tartalmazza a címzett E-Mail címét. Az információ, amely a fejlécben megjelenik, érdemben hasonlít a postai levél címzéséhez. Az aktuális információt, hogy kinek volt címezve az e-mail, a postát kezelő számítógép (levélkiszolgáló; mail-server) eltávolítja, miután az E-Mailt „behelyezi” a megfelelő postafiókba. A fejléc ezenkívül az alábbi mezőket tartalmazhatja még: -

-

-

Másolat (Cc) – angolul carbon copy. A név az írógépek korszakából származik, amikor is indigóval készítették a másolatokat; Rejtett másolat (Bcc) – angolul blind carbon copy – a Bcc-ben szereplő címzettek nem látszanak, tehát ha a rejtett másolatot küldünk A-nak és B-nek, akkor A nem fogja tudni, hogy B is megkapta ugyanazt a levelet; Válaszcím (Reply-To) – általában a feladó e-mail címe található meg itt, de egyes levelezőprogramok megengedik eltérő e-mail cím megadását is; Megérkezés (Received) – a postát kezelő számítógépek (levélkiszolgálók) jegyzik be magukat ebbe a listába, ez alapján tehát visszakövethető, milyen úton jutott el az email a feladótól a címzettig; Content-Type – az üzenet típusát tartalmazza, az úgynevezett MIME definíció alapján.

Az E-Mailhez különböző mellékletek csatolhatók, így könnyen küldhető szövegfájl, kép vagy videó is.


39

Jegyzet


2.6.2 Az E-Mail működése Manapság szinte minden E-Mail közvetlenül az internethez kapcsolódó gépekre érkezik, DNS, MX record és SMTP segítségével. Nagyon kevés mail-kiszolgáló engedélyezi az útdefiniálást (routing), sem automatikusat, sem pedig kézit, az ezzel való visszaélések miatt. Az üzenetek, számítógépek között, az SMTP típusú kapcsolat és a Sendmailhez hasonló programok segítségével kerülnek továbbításra. A felhasználók üzeneteiket POP3, illetve IMAP típusú kapcsolatok segítségével töltik le a kiszolgálókról. Nagyobb vállalati rendszereknél előfordulnak ettől eltérő típusú megoldások is, mint például a Lotus Notes vagy a Microsoft Exchange. Az üzenetek vagy a kiszolgálón, vagy az ügyfélen (általában a felhasználói oldalt értjük ez alatt) tárolódnak. A szabványos postafiók-formátumok a Maildir és az mbox. Természetesen vannak ettől eltérő postafiók formátumok, melyek közötti üzenetátvitel csak „átalakító” programok segítségével oldható meg. Protokollok A protokoll egy egyezmény, vagy szabvány, amely leírja, hogy a hálózat résztvevői miképp tudnak egymással kommunikálni. Ez többnyire a kapcsolat felvételét, kommunikációt, adat továbbítást jelent. -

SMTP (Simple Mail Transport Protocol) Interneten használt levelezési protokoll ,amely rögzíti a levél címzési és nyomkövetési funkcióit .A protokoll feladata a levelek továbbítása az Interneten keresztül, mely módon valósul meg, hogy a kliens elküldi az SMTP kiszolgálónak a levelét, mely a címzésből a gépnevet IP címre fordítja, majd erre a címre továbbítja az üzenetet. A mennyiben a továbbítás vagy feldolgozás alatt valami hiba történik, a kiszolgáló gép azt tudja.

-

POP3 Olyan parancsokat definiál, melynek segítségével a felhasználó be- illetve kiléphet, letöltheti vagy törölheti a leveleit a kiszolgálóról.

-

IMAP (Internet Mail Access Protocol) Az Interneten az elektronikus leveleket tároló postafiókok elérésére, a levelek a számítógépre letöltésére használt alternatív protokoll. Az IMAP elődjével a POP3 protokollal szemben jóval fejlettebb funkciókat kínál (pl. mappák kialakítása, levelek szűrése, stb.) és lehetővé teszi a postafiók kezelését teljesen a szerveroldalon.

2.6.3 A levelező kliensek használata A levelezőprogram (vagy levelezőkliens) olyan szoftver, amely segítségével felhasználója hozzáférhet elektronikus leveleihez és kezelheti azokat. A webalapú levelezőkliensek elterjedt elnevezése a webmail. Kétféle levelező kliens van: -

Telepített alkalmazás A saját eszközre (PC, notebook, PDA, mobiltelefon, stb.) telepített levelezőprogram olyan alkalmazás, amely a leveleket helyileg, a saját eszközön tárolja. A legtöbb webböngészőhöz tartozik levelezőprogram. A saját eszközre telepített e-mail kliens akkor is használható, ha épp nincs internetes kapcsolat, de a levelek küldéséhez és fogadásához mindenképp be kell jelentkezni az internetre.


40

Jegyzet -


Webmail A böngészőben futó levelezőkliens használatakor a helyi számítógépen csak a böngésző van telepítve, a levelezést egy weblap meglátogatásával végzi a felhasználó. A tárolást, a küldést, fogadást, tehát a levelek menedzseléséhez szükséges műveleteket a weblapot kiszolgáló szerver illetve a szerver-oldali alkalmazások valósítják meg. Ismertebb webmail kliensek közé sorolható a Hotmail, a Gmail, az AOL és a Yahoo!, illetve Magyarországon a Freemail és a Citromail. A web-alapú levelezőprogram általában csak élő internetes kapcsolat mellett használható.

A levelezőprogramok alapszolgáltatásai: -

Alapvető funkciók a levelek küldése és fogadása. A levelezőprogramokban leveleinket karbantarthatjuk, törölhetjük őket. A levelezőprogramok alapszolgáltatásai közé tartoznak a levelek listázása, mentése és rendezése is. Beérkezett leveleinket szűrhetjük és válogathatjuk. Üzenetszabályok hozhatók létre, például adott címről érkező levelek külön mappában kerüljenek. Választhatjuk a Válasz a feladónak opciót, amikor is a válaszlevél tartalmazni fogja az eredeti üzenetet is. Kapott leveleinket tovább is küldhetjük. Lehetőségünk van piszkozatok írására és tárolására is. Készíthetünk címjegyzékeket is. Ez a levelek címzését könnyíti meg. Csoportokat alakíthatunk a címjegyzékben, és így egyszerre az egész csoportnak küldhetünk levelet. A levelezőprogramok tartalmazhatnak helyesírás-ellenőrzést is. Csatolhatunk a levél mellé más állományokat is. A prioritás menüpont alatt fontos leveleinket jelölhetjük meg. Elküldött leveleinkről visszaigazolást kérhetünk, amit a címzett levelezőprogramja küld vissza. Ezt akkor használjuk, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a címzett látta a levelünket.

2.7 Ellenőrző kérdések -

Milyen szoftverekből állnak az irodai szoftver-csomagok? Mutasson be példákat rá! Mutasson be legalább 3 ismert irodai szoftvercsomagot! Milyen funkciókat kell minden egyes irodai programnak általánosan biztosítania? Az irodai programok fájlműveletei alapvetően milyen fájlkezelési feladatokat látnak el? Egy irodai program megjelenítési funkciói minek a megjelenítését kell, hogy biztosítsák? Milyen főbb funkciókat tartalmaznak a szövegszerkesztő programok? Milyen alapvető elemekből áll egy szöveg? Mutassa be a szöveg formázásának szintjeit és lehetőségeit! Mutasson rá példákat! Mik a stílusok és mire használjuk azokat? Mik a sablonok, és mire használjuk azokat? Miket lehet egy szövegbe beilleszteni (beszúrni), és mi azoknak a funkciója? Mondjon mindegyikre példákat! Mire használhatóak a korrektúra- és a nyelvi funkciók? Mondjon példát a használatra! Mit jelent a „körlevél-funkció”? Mutassa be annak használatánka célját és módját!


41

Jegyzet -

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) Milyen főbb funkciókat tartalmaznak a táblázatkezelő programok? Milyen adattípusokat használnak általában a táblázatkezelő programok? Mutassa meg, hogy egy cellából hogyan lehet más cellákat meghivatkozni? Mit jelent a relatív és az abszolút cellahivatkozás? Mutassa meg, hogy milyen függvénycsoportok használhatók a táblázatkezelő programokban? Mondjon legalább 2-2 példát mindegyik függvénycsoportra! Milyen diagram-típusok készíthetők a táblázatkezelő programok segítségével? Milyen célt szolgálnak a táblázatkezelő programokban a biztonsági funkciók? Mit lehet azokkal megvalósítani, mondjon példát mindegyik felhasználási célra! Milyen főbb funkciókat tartalmaznak a prezentációkészítő programok? Mutassa be, hogy milyen elemekből készülhet egy prezentáció? Mutassa be, hogy a táblázatkészítő programok formázási funkciói mi mindenre terjednek ki! Milyen látványelemek használhatóak a diák kivetítéséhez? Mutassa meg, hogy melyek az elektronikus levelezés (E-mail) előnyei és hátrányai a hagyományos postai levelezéssel szemben! Mutassa be egy elektronikus levél címzésének szabályait, és rá példát is! Milyen részekből tevődik össze az elektronikus levél? Milyen információt tartalmaznak az egyes részek? Mit jelentenek a következő rövidítések: SMTP és IMAP? Mutassa meg azok használatát az elektronikus levelezés során? Milyen levelező kliens kategóriákat ismer? Hasonlítsa össze a kategóriák használatát, és mondjon rájuk példákat!


42

Jegyzet


3 Adatbázis kezelés alapjai 3.1 Alapfogalmak Adat: -

Az adat értelmezhető (észlelhető, érzékelhető, felfogható és megérthető) személytelen, objektív, feldolgozótól független ismeret. Más értelmezésben az adat: jelsorozat, melyet rögzíteni, tárolni tudunk.

Információ: -

Az információ az adatnak valamilyen megjelenése, új ismeretté értelmezett adat. Információ az adatok egyéni értelmezése. Kell, hogy hírértéke legyen, és értelmezhető legyen a fogadó számára. Az információ mindig személyes.

Adatbázis: -

Az adatbázis a felesleges redundancia nélkül közösen tárolt, egymással kapcsolatban lévő adatok halmaza. Hétköznapi értelemben rendezett, valamilyen szempont szerint tárolt adatok összessége. Nemcsak az adatok rendezett tárolását, hanem azok kezelését is lehetővé teszi, (mert) a kapcsolatok nélkül az adatok eltérően értelmezhetők. Az eltárolt adatokat, azok jellemzőit METAADATOK-nak nevezzük Az adatbázisban az adatok között meghatározott kapcsolatok vannak. Az eltárolt adatok struktúrája és a kezelő rendszer együttese.

Adatbázis-kezelő rendszer fogalma -

-

Olyan speciális szoftverrendszer, amellyel lehetséges az adatbázisokban tárolt adatok definiálása, kezelése, karbantartása és felügyelete. Adatbázis-kezelő rendszer biztosítja az adatbázisban tárolt adatok létrehozását, kezelését, valamint leírja és kezeli az adatok közötti komplex kapcsolatokat. Adatbázis-kezelő rendszer jellemzői o Óriási adatmennyiséget tárolhat (nincs határ) o Rendszerezett és hatékony adatkinyerés elengedhetetlen Adatbázis-kezelő rendszer alapfunkciói: o Létrehozás, elemek definiálása o Adatok mentése, tárolása, megnyitása o Lekérdezések o Adatvédelem, kódolás, hozzáférési jogok

Adatbázis-kezelő rendszerekkel szemben támasztott követelmények -

Adatintegritás (az adatok és kapcsolatok helyessége, ellentmondás-mentessége) Rugalmasság (az adatok egyszerű módosíthatósága) Hatékonyság (gyors keresés és módosítás) Adatfüggetlenség (hardver és szoftverfüggetlenség) Adatbiztonság (védelem hardver és szoftverhibákkal szemben)


érvényessége

és

43

Jegyzet -


Adatvédelem (illetéktelen felhasználókkal szemben) Osztott hozzáférés (több felhasználó egyidejű hozzáférésének biztosítása)

Adatbázis konkrét tervezési lépései 1. 2. 3. 4. 5.

Adatbázis céljának meghatározása Szükséges táblák meghatározása A táblák mezőinek meghatározása Kapcsolatok feltérképezése Adatbázis elkészítése

Az 1-4 pont az Adatmodellezés.

3.2 Adatmodellezés 3.2.1 Az adatmodell fogalma Adatmodellnek nevezzük az adatok struktúrájának (felépítésének) leírására szolgáló modelleket. Adatmodell az adatok kapcsolatairól kialakított elképzelések (a kapcsolatok rendszerbe foglalása). A modell olyan mesterséges rendszer, amely felépítésében és viselkedésében megegyezik a vizsgált létező rendszerrel Az adatmodell az adatok és az azok közötti összefüggések leírására szolgál. Az adatmodell lehetővé teszi az adatok egységes kezelését. Egyedek, tulajdonságok és kapcsolatok halmaza, amely absztrakt módon tükrözi a valós objektumoknak, azok jellemzőinek (tulajdonságainak) és viszonyainak elvont kategóriáit. Az adatmodellezés: Az adatmodellezés az az eljárás, amelynek során a valós világ tényeit és azok összefüggéseit tükröző adatok közül, kiemeljük az – adott alkalmazáshoz (adatfeldolgozáshoz) szükséges és elégséges – adatokat és összefüggéseiket. Az adatmodellezés segítséget nyújt a környező világ megértésében és leképezésében, a lényeges jellemzők kiemelésében. Az adatmodellezés lépései: 1. 2. 3. 4.

Tárolandó adatok körének meghatározása; SW függetlenül meg kell adni, az egyed/tulajdonság típusokat és a kapcsolatokat; Normalizálás: az optimális adatmodell érdekében; Kapcsolatok definiálása;

3.2.2 Adatmodell alapelemei Ezek az egyed-kapcsolat (EK) modellek (angolul ERM: entity-relationship model) Az adatmodell alapelemei: -

Egyed (entitás): Minden olyan objektum, ami minden más objektumtól megkülönböztethető és amiről adatokat tárolunk. Tulajdonság (attribútum): Az egyed egy jellemzője – meghatározza az egyed egy részletét. Kapcsolat (reláció): Az egyedek közötti viszony. Mindig valóságos objektumok közötti viszonyt fejez ki.


44

Jegyzet


Az egyed (entitás) fogalma -

-

Egyednek nevezzük az információs rendszert felépítő személyeket, tárgyakat, eseményeket. Egyed: a valóságos világ objektumainak absztrakciója o minden más objektumtól megkülönböztethető o adatokat tárolunk róla Ugyanaz a valóságos objektum az egyes alkalmazásoknál más-más egyedként jelenhet meg… Az egyedeket a tulajdonságaik jellemzik. Az Egyed szintjei: o Egyed típus: az absztrakt szint, pl. „tanuló”. (a kigyűjtött objektumok közös jellemzője) o Egyed előfordulás: Gipsz Jakab tanuló (és adatai)

A tulajdonság (attributum) fogalma -

-

A tulajdonság az egyed egy jellemzője (meghatározza az egyed egy részletét). Ember (mint amilyen a „tanuló” egyed típus is) esetén lehet pl: név, lakcím, születési dátum, stb… A tulajdonság szintjei lehetnek (hasonlóan): o Tulajdonság típus: egy tulajdonság fajta (pl. „név”) o Tulajdonság előfordulás: egy konkrét egyed tulajdonsága (pl. „Gipsz Jakab”, azaz annak a tanulónak a neve) A tulajdonság (jellege) lehet o Azonosító, mely minden egyednél különböző értéket vesz fel, az egyedek közt nem ismétlődhet – ez más kifejezéssel „kulcs-tulajdonság” is pl: személyi szám, adószám Kulcs (egyértelmű azonosító)  egy vagy több tulajdonság, ami egyértelműen meghatározza az egyed egy előfordulását (egyértelmű, egy-egy összerendelés), pl: személyi szám, adószám o Leíró tulajdonság, mely az egyed egy jellemzőjét írja le, több egyednél is előfordulhat pl: név (Kovács Péter) o Gyengén jellemző tulajdonság, mely az előzőhöz hasonló, de nem kötelező megadni (üres is lehet), pl: kedvenc sportága (úszás) o Kapcsoló tulajdonság, mely egyik egyedben leíró,a másikban azonosító funkciót tölt be, pl: születési hely (Siófok) o Többértékű tulajdonság  több értéke is lehet, egy egyedhez több érték is hozzárendelhető (egy-több összerendelés), pl. lakcím o Összetett tulajdonság több elemi tulajdonságból épül fel, pl. lakcím adatai: irányítószám, település, utca, házszám

A kapcsolat (reláció) fogalma -

Egyed – tulajdonság – kapcsolat o Egy rendszerben az egyedek nem elszigetelten vannak jelen, hanem kapcsolatban állnak más egyedekkel és objektumokkal. o A kapcsolatrendszer többszintű, bonyolult struktúra, melyben több rendszer is kapcsolatban állhat egymással. o Az ETK (egyed – tulajdonság – kapcsolat) modellben két egyedtípus egyedei közötti viszonyt kapcsolatnak nevezzük.


45

Jegyzet -

-


Kapcsolatok (reláció) fajtái o 1:1 kapcsolat: az egyik egyedhalmaz minden egyes eleméhez a másik egyedhalmaz pontosan egy eleme kapcsolódik, (pl. személyi szám, TAJ-szám) o 1:N kapcsolat: az egyik egyedhalmaz minden eleméhez a másik egyedhalmaz több eleme is kapcsolódhat, de ez fordítva NEM igaz, (pl. osztályfőnök – osztály tanulói) o N:M kapcsolat: az egyik egyedhalmaz minden eleméhez a másik egyedhalmaz több eleme kapcsolódhat és ez fordítva is igaz, (pl. tanárok – osztályok) o KARDINALITÁS: az egyed maximális (minimális) kardinalitási száma a kapcsolatban azt adja meg, hogy az egyed egy előfordulásához a másik egyedből maximálisan (minimálisan) hány előfordulás kapcsolódhat. A kapcsolat iránya o Nem kötelező használni o A nyíl a tulajdonostól (a felsőbbrendű objektumtól) a tag (az alárendelt objektum) felé mutat: o Rekurzív kapcsolat  Egy egyedtípus önmagával való kapcsolata  Példa: a Dolgozók tábla tartalmazza a vezetőket és a beosztottakat is annak ábrázolásához, hogy kinek ki a vezetője, a Dolgozók egyedtípust önmagával kell összekötni

3.2.3 Normalizálás Az adatbázis tervezése során a legfontosabb feladat a logikai adatmodell kialakítása, mely azt jelenti, hogy az adatok laza halmazából egy jól felépített, átlátható logikai adatstruktúrát hozunk létre. Rosszul megtervezett adatbázisban működési, kezelési hibák léphetnek fel: -

Káros redundancia (adatok ismételt jelenléte, ami pl. lekérdezési ellentmondást, problémát okozhat) Módosítási anomália (adat törlésekor más, nem törölni kívánt információ is elvész) Beviteli anomália (adat bevitelekor ellentmondás jön létre, vagy emiatt a rendszer nem engedi az adattal való bővítést)

NORMALIZÁLÁS, vagy normálformára hozás az a folyamat, amellyel a relációs adatbázis struktúrájának hatékonyságát biztosítjuk. Az adatmodell magasabb normálformára hozása a táblák dekompozíciója révén. Ennek egyértelműsítésére: -

-

Bármely időben egy tulajdonságnak csak egy értéke lehet a megfelelő egyed egy előfordulásában. > Az ismétlődő csoportokat különálló egyedként (entitásként) kell kezelni.  1. normálforma A tulajdonságoknak az egyedi azonosítótól teljesen kell függeniük. > A kulcs részeitől függő csoportokat külön egyedként (entitásként) kell kezelni.  2. normálforma Minden adatelem csak egyedi azonosítótól függhet. > Nem kulcs adatelemektől függő csoportokat külön egyedként (entitásként) kell kezelni.  3. normálforma


46

Jegyzet


3.2.4 Logikai adatmodellek típusai Adatbázisok kialakításánál olyan szerkezetet kell kialakítani, amelyben a leghatékonyabban dolgozhatjuk fel az adatokat. Adatmodell (adatszerkezet) típusok: -

Hierarchikus adatmodell o A hierarchikus modellen alapuló adatbázisokban az adatokat alá-fölérendeltségi viszonnyal meghatározott szerkezettel írjuk le. o Csak egy a többhöz (1:N) típusú kapcsolatok képezhetők le. o Az adatok csak a tárolt hierarchiának megfelelő sorrendben érhetők el. o Fastruktúrával szemléltethető.

-

Hálós adatmodell o Az egyes adategységek közötti kapcsolat gráffal írható le. o A gráfban csomópontok találhatók, melyeket élek kötnek össze. o Két csomópont között akkor van kapcsolat, ha őket él köti össze. o Egy csomópontból tetszőleges számú él indulhat, de egy él csak két csomópontot köthet össze. o Ezzel a modellel egy a többhöz (1:N) és több a többhöz (N:M) kapcsolatok is leírhatók o Csak a tárolt kapcsolatok mentén bejárható.

-

Relációs adatmodell o Az egyedet táblázattal adjuk meg, a táblázat oszlopai a tulajdonságok, sorai pedig az egyed előfordulási (értékei). o A táblázat egy-egy sorát a tulajdonságok konkrét értékei adják. o A táblázat maga az egyedhalmaz.

-

Objektum-orientált adatmodell o A relációs adatmodell továbbfejlesztett változata. o Az adattárolás itt is táblázatokban van. o Az egyed tulajdonságai közé tartozik a „viselkedése” is, azaz ez már adatmodell és műveletmodell is egyben. o Az azonos adatstruktúrájú és viselkedésű objektumok alkotnak egy osztályt. Az osztályokból – további megkülönböztetéssel – újabb, alárendelt osztályok képezhetők: a szülői tulajdonságok öröklődnek.

3.3 A relációs adatmodell 3.3.1 Alapelvek A reláció egy adattábla (táblázat), a soraiban tárolt adatokkal együtt. A reláció sorait rekordoknak, oszlopait attribútumoknak (tulajdonságtípusoknak), egy sor és egy oszlop metszéspontjában található adatot tartalmazó elemet mezőnek nevezzük. Egy relációra vonatkozó követelmények: -

A relációs adatmodellezésben a táblázat sorait (tételeit) rekordoknak, oszlopait attribútumoknak nevezzük Minden rekordja különböző Az oszlop-fejléceket adatmezőnek is szokás nevezni


47

Jegyzet -


Nem tartalmazhat két azonos attribútumot Minden rekord mezőszerkezete azonos A rekordok és attribútumok sorrendje tetszőleges lehet

Relációk (táblák) jellemzői -

A relációk rekordjaiban tároljuk a logikailag összetartozó adatokat A relációban tárolt rekordok számát a reláció számosságának nevezzük. A relációk oszlopaiban (attribútumaiban) az azonos tulajdonságokra vonatkozó adatok jelennek meg. Egy tábla nem tartalmazhat két azonos nevű oszlopot. Az oszlopok (attribútumok) számát a reláció fokának nevezzük.

Táblázatok készítése -

-

Egyedhalmaz neve a táblázat neve Táblázat oszlopai az egyedhalmaz tulajdonságai Egyedhalmaz egyedei a táblázat sorai Ekkor a táblázat még nem biztos, hogy reláció!! (egy tulajdonság többértékű is lehet – pl.: szakképzettség) – új sorok nyitása (normalizálás!) Egyedhalmaz kulcstulajdonságá(ai)nak megkeresése  ELSŐDLEGES KULCS

3.3.2 Kulcsok Szuperkulcs: az oszlopoknak olyan halmaza, melyre igaz, hogy a táblázatnak nincs két olyan sora, amelyben ezeknek az oszlopoknak az értékei rendre megegyeznének. Kulcs: oszlopoknak olyan halmaza, amely minimális elemszámú szuperkulcs. Elsődleges kulcs: A reláció azon kulcsa, melyet kiválasztunk a reláció sorainak azonosítására. -

Összetett: ha legalább két oszlop alkotja Elemi: ha egy oszlop az elsődleges kulcs

Elsődleges, másodlagos tulajdonságok -

Elsődleges tulajdonság: melyek részét képezik valamelyik kulcsnak Másodlagos tulajdonság: azok a tulajdonságok, amik nem képezik részét egyetlen kulcsnak sem.

PÉLDA kulcsok meghatározására Adjuk meg az alábbi táblázat kulcsait, szuperkulcsait, elsődleges és másodlagos tulajdonságait: (személyi szán, név, anyja neve, születési hely, személyi igazolvány szám) Kulcsok: Személyi szám, Személyi igazolvány szám Szuperkulcsok: 1. személyi szám 2. személyi igazolvány szám 3. személyi szám és személyi igazolvány szám Elsődleges tulajdonságok: 1. személyi szám 2. személyi igazolvány szám Másodlagos tulajdonságok: név, anyja neve, születési hely


48

Jegyzet


3.3.3 Relációs adatbázisok kezelése A relációkon végzett műveletek két csoportra oszthatók: 1. Adatkezelő műveletek -

Adatbevitel Törlés Adatmódosítás

2. Adatlekérdező műveletek -

A relációs algebra műveleteivel végezzük A lekérdezés eredményeként mindig egy újabb relációt kapunk, mely része az adatbázisnak.

Lekérdezések: -

-

-

Mire alkalmasak a lekérdezések? o Táblákat kapcsolhatunk össze o Bizonyos feltételeknek eleget tevő rekordok kikeresése o Adatok sorba-rendezése o Megadott szempontok szerinti válogatás Lekérdezések típusai o Választó lekérdezés – leggyakoribb lekérdezés típus o

Kereszttáblás lekérdezés – kimutatás táblázatot hoz létre

o

Táblakészítő lekérdezés Előre megadott művelet elvégzésével új táblát hoz létre (Az adatok nem módosíthatók)

o

Frissítő lekérdezés Rekordok módosítására, ha a módosítást csak a rekordok egy csoportjával szeretnénk elvégezni.

o

Hozzáfűző lekérdezés Meglévő táblához fűz rekordokat

o

Törlő lekérdezés

o

Egyesítő lekérdezés

o

Átadó lekérdezés

o

Adatdefiniáló lekérdezés

Választó lekérdezések – leggyakoribb lekérdezés típus. Elvégzik o a táblák kapcsolatával létrejövő adatok együttes kezelését o Adatok sorba rendezését o Feltételek alapján való kiválogatását o Összesítését o Csoportok képzését (Kifejezés szerkesztő!!!- matematikai, karakteres, dátum, logikai és összehasonlító művelet, konstansok, függvények)

-

Lekérdezések – Operátorok o Összehasonlító operátorok: =, <, >, <=, >=


49

Jegyzet o o o

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) Logikai operátorok: and, or, not Aritmetikai operátorok: +, -, *, / Egyéb operátorok:  szűrőként használatos: LIKE pl:Like „B?dapest”, „Like B*”  Értékek közé eső érték: Between… and  IN operátorral több Or operátor helyettesíthető  IsNull: üres mezőadatokat tartalmazó rekordok kiválogatása

3.3.4 A relációs adatmodell előnyei – hátrányai Jelenleg ez a legelterjedtebb adatmodell Előnyei: -

az egyszerűség, áttekinthetőség

Hátrányai: -

Körülményes a táblák sorainak egymáshoz való hasonlítása A különböző táblákban lévő, de összetartozó adatokat minden egyes felhasználáskor össze kell kapcsolni

3.4 Az SQL alapjai 3.4.1 Az SQL nyelv alapjai Az SQL, azaz Structured Query Language (strukturált lekérdezőnyelv) relációs adatbáziskezelők lekérdezési nyelve. A relációs adatbázis-kezelők általában az SQL nyelven programozhatók. Az SQL alapvető utasításait közel egyformán valósítják meg, de a később beépült nyelvi elemek körében nagyon nagy az eltérés, az inkompatibilitás, emiatt számos SQL nyelvjárásról beszélhetünk. Az SQL utasítások kulcsszavakból (SQL names, keywords), azonosítókból, műveleti jelekből, literálokból (számszerű, dátumjellegű, szöveges konstansok) állnak. Minden utasítást pontosvesszővel kell lezárni. Az SQL nyelv négy utasításcsoportot foglal magában:    

3.4.2

Adatdefiníciós utasítások, amelyek objektumok létrehozására, módosítására, törlésére valók. Adatmanipulációs utasítások, amelyek rekordok felvitelére, módosítására és törlésére alkalmazhatók. Adat lekérdező utasítások, amelyekkel a letárolt adatokat tudjuk visszakeresni. Adatvezérlő utasítások (Data Control Language – DCL), amelyekkel az adatvédelmi és a tranzakció-kezelő műveletek végrehajthatóak. Adatdefiníciós nyelv (Data Definition Language – DDL)

Az adatdefiníciós nyelv segítségével hozhatjuk létre illetve szüntethetjük meg a relációkat, az indexeket illetve a nézet táblázatokat. A nézet táblázat az adatbázisban fizikailag nem létező relációs műveletek (szelekció, projekció, összekapcsolás, halmazműveletek) segítségével létrehozott táblázat, mely a relációkhoz hasonlóan kezelhető.


50

Jegyzet


Alapvető adattípusok az SQL-ben 

   

 

CHAR [(hossz)] – megadott maximális hosszúságú karakterlánc, csak a karakterláncnak megfelelő hosszúságú területet foglalja el, szinonimája a VARCHAR. Maximum 255 karakterig. NUMBER [(szélesség, tizedes)] – valós szám megadása, a szélesség mellett a tizedespont utáni jegyek száma is megadható, hasonlóan használható a FLOAT INTEGER – egész típusú érték megadása, hozzá hasonló, de számábrázolási tartományában eltérő típus még a SMALLINT, szinonimája a DECIMAL DATE – dátum megadása RAW – a karakterhez hasonló típus, de az adatok értelmezésére nincs semmilyen feltételezés, így segítségükkel tetszőleges bináris adatokat tárolhatunk, például ábrákat is. Maximális hossza 255. LONG – Maximum 64 KByte hosszú szöveg. Relációnként csak egy ilyen lehet, és csak korlátozott helyeken használható LONGRAW – Mint a RAW, de 64 KByte hosszú adat.

Más adatbázis-kezelő megvalósításokban olyan típusok is vannak, amelyek az SQL közös szabványában nem léteznek. Adatdefiniáló utasítások   

CREATE – Adatbázis objektum létrehozása. ALTER – Adatbázis-objektum módosítása. DROP – Egy adatbázisbeli objektum megszüntetése.

3.4.3 Adatmanipulációs nyelv (Data Manipulation Language, DML) Az SQL adatmanipulációs része biztosítja a relációk feltöltését, az attribútumok módosítását és a sorok törlését. A relációk feltöltésére az INSERT SQL parancs szolgál. A relációkban szereplő mezők tartalmát az UPDATE utasítással módosíthatjuk. A táblából a DELETE paranccsal lehet adatokat törölni. Adatmanipulációs utasítások    3.4.4

INSERT – Adatokat ad hozzá egy táblához. UPDATE – Módosítást hajt végre az adatokon. DELETE – Adatokat töröl egy táblából. Adatlekérdező nyelv (Data Query Language – DQL)

A lekérdező nyelv egyetlen utasításból áll (SELECT), mely számos alparancsot tartalmazhat, és a lekérdező utasítások többszörös mélységben egymásba ágyazhatók. Célja, hogy egy vagy több adathalmazból (reláció) egy adathalmazt állítson elő. A bemeneti adatokon, a relációs algebra műveletei hajthatóak végre, aminek következményeként egy eredmény táblát kap a felhasználó. Végrehajtási sorrendjük a következő: FROM, WHERE, GROUP BY, HAVING, SELECT, ORDER BY. SELECT Az SQL talán leggyakrabban használt utasítása a lekérdezés. Ez a nyelvi elem inkább deklaratívnak tekinthető, mint procedurálisnak, hiszen a felhasználó (programozó) csak az eredményhalmaz mezőit (oszlopait) és a halmaz felépítésének feltételeit határozza meg, a leválogatási algoritmus elkészítése az adatbázis-kezelő feladata.


51

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) A SELECT utasítás az adatok egy halmazát válogatja ki egy táblázatba a relációs adatbázisból, és teszi elérhetővé valamilyen technikával a felhasználó számára. Mivel elég nagy adatmennyiségekről lehet szó (szélsőséges esetben az egész adatbázisról), ezért a halmaz általában szekvenciálisan olvasható.

3.4.5 Egyéb SQL utasítások Az SQL-t az idők során kiegészítették olyan tulajdonságokkal, hogy a programozók képesek legyenek benne bonyolult algoritmusokat is írni. Ez akkor válhat szükségessé, ha például komoly adatkezelési feladatokat szeretnénk az ügyféloldalról a kiszolgálóoldalra áthelyezni, az ott elérhető sokkal nagyobb teljesítmény miatt. De az is lehet, hogy csak egyszerűsíteni akarjuk a programozást felhasználói függvények létrehozásával (például szükségünk lenne egy olyan függvényre, ami a TAJ számból kiszedi a szóközöket). Az SQL nyelv részei a változókezelés, elágazások, ciklusok kezelése, kivételkezelés stb. Főbb, további SQL kiegészítő funkciók 

Tranzakció-kezelés A logikailag egybe tartozó SQL utasításokat tranzakcióknak nevezzük. Az adatbázis ellentmondás-mentes tartalmának megőrzéséhez a tranzakcióknak maradéktalanul végre kell hajtódniuk. Azonban egy tranzakció megszakadása esetén is gondoskodni kell az adatbázis konzisztenciájának megőrzéséről. Erre a COMMIT és ROLLBACK parancs pár szolgál. A sikeresen végrehajtott tranzakciók után a COMMIT parancs kiadásával véglegesíthetjük a tranzakció során végrehajtott változtatásokat a relációkban. A ROLLBACK parancs segítségével pedig visszaléphetünk az előző véglegesített állapothoz. Bizonyos parancsok automatikusan COMMIT-ot eredményeznek (CREATE TABLE, QUIT stb.). De az AUTOCOMMIT rendszerváltozó beállításától függően minden parancs kiválthat egy COMMIT-ot is.



Jogosultságkezelés Az adatbázis-kezelő programok különbözően viselkednek a felhasználói jogosultságokkal kapcsolatban. Az adatbázis-kezelő programnak mindig van egy adminisztrátor jogú felhasználója. Ez a felhasználó alapértelmezetten létezik a rendszerben. Ez alól kivétel a Microsoft Access, amely jogosultság nélküli rendszer. Minden rendszeren jogosultságot lehet adni a GRANT utasítással, és jogosultságot lehet elvenni a REVOKE utasítással.



Tárolt eljárások (MySQL 5.x.x-től) Bár az egyes adatbázis kezelők nem egységesek ebből a szempontból és az SQL szabvány sem írja le, de vannak olyan adatbázis kezelők, amelyekkel programokat lehet létrehozni és futtatni az adatbázis szerveren. Ezek a programok az SQL utasításokból és értékadó, változódeklaráló, vezérlési utasításokból állhatnak. Előnye, hogy a bonyolultabb kifejezéseket egy eljárásnévvel lehet illetni, azokat paraméterrel meghívni. (Pl. a MySQL 5.0.x-tól állnak rendelkezésünkre tárolt eljárások.) A tárolt eljárás a szerveren fut le, tehát semmiféle adatmozgás nincsen a szerver és a kliens program között, azaz gyors és hatékony mód.



Triggerek A triggerek olyan tárolt eljárások, amelyek egy táblán valamilyen adatbázis esemény hatására futnak le. Nem közvetlenül kliens program indítja a trigger futását. Jól használhatók feltételek teljesülésének ellenőrzésére, logok futtatására, stb. A trigger


52

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) futását kiváltó esemény az INSERT (LOAD DATA és REPLACE), UPDATE, DELETE (REPLACE utasítás speciális esetben) lehet.

3.5 Adatbázis kezelés alapfogalmainak összefoglalása Adat:

Az adat értelmezhető (észlelhető, érzékelhető, felfogható és megérthető) személytelen, objektív, feldolgozótól független ismeret. Az adat az információ hordozója, vagyis tények, fogalmak feldolgozására alkalmas reprezentációja.

Információ: az adatnak valamilyen megjelenése, új ismeretté értelmezett adat. Az információ mindig személyes. Adatbázis: felesleges redundancia nélkül közösen tárolt, egymással kapcsolatban lévő adatok halmaza. Adatbázis-kezelő rendszer biztosítja az adatbázisban tárolt adatok létrehozását, kezelését, valamint leírja és kezeli az adatok közötti komplex kapcsolatokat. Az adatbázis-kezelő rendszernek támogatnia kell valamilyen adatmodellt. Adatmodell az adathalmaz elemei között fennálló kapcsolatok strukturális leírása. Az adatmodellezéssel az a cél, hogy egy információs rendszer adatait és az adatok között fennálló kapcsolatokat következetesen ábrázolva, elősegítsük a számítógépes információfeldolgozást. Adatmodell elemei: -

Egyedek: az egyed valós világban létező, fogalmi vagy fizika léttel rendelkező dolog, amelyet tulajdonságokkal akarunk leírni. · Tulajdonságok: azok a tulajdonságok, melyekkel az egyedeket leírjuk Kapcsolat: az egyedek közötti viszonyok

Kapcsolatok számossága: -

1:1 1:n m:n

Kielégítő adatmodell: -

átfogónak kell lennie, azaz minden lehetséges adatot és minden lehetséges kapcsolatot tudnia kell ábrázolni és kezelni, le kell tudnia írni a valóság általános, lényeges és tartós összefüggéseit, redundancia-mentesnek kell lennie (azaz minden adatot lehetőleg csak egyszer tartalmazzon), következetesnek kell lennie, az alkalmazott hardverrel és szoftverrel összhangban levőnek kell lennie.

Adatmodell szintjei: -

Belső: a merevlemezen való tárolás és az adatokhoz való hozzáférés módja Külső: a felhasználó által látott adatbázis, programon keresztül Koncepcionális szint: fogalmi adatbázis, az adatbázis logikai leírása

Adatmodellek: -

hierarchikus hálós relációs


53

Jegyzet -


objektum-orientált

Hierarchikus adatmodell: -

-

A hierarchikus adatmodell az adatokat egy hierarchikus faszerkezetben tárolja. A fa mindegyik csomópontja egy rekordtípusnak felel meg és a rekordok között szülő – gyerek kapcsolat van. Előnye: a hierarchikus szerkezet egyszerűen leírható és tárolása a mágnesszalagos tárolási formához is jól illeszkedik. Rekord: az egyedhez tartozó mezők értékeinek összességét tartalmazza. Szülő-gyerek kapcsolat: A két rekordtípus között fennálló 1:N kapcsolat. Az 1-oldal rekordtípusát szülő, míg az N oldal rekordtípusát gyerek rekordtípusnak nevezzük.

Hálós adatmodell: -

A hálós adatmodell a hierarchikus adatmodell továbbfejlesztése, mely jobban illeszkedik a bonyolultabb kapcsolatok ábrázolásához. Az egyedek között tetszőleges kapcsolatrendszer, egy kapcsolatháló alakítható ki. Az adatszerkezet leírása nem adategységgel, hanem több kisebb hierarchikus felépítésű adategységgel történik. Ábrázolása gráffal történik.

Relációs adatmodell: -

-

A relációs adatmodell napjaink legelterjedtebb adatmodellje; a modellel egyszerű, könnyen megtanulható leírási módot sikerült megvalósítani. A relációs modellben az adatokat kétdimenziós táblában tároljuk és a kívánt adatokat relációs műveletek segítségével kereshetjük vissza. A modell fontos fogalma a kulcs. Az elsődleges kulcs a táblázat sorainak egyértelmű megkülönböztetésére, azonosítására használható. Elemi kulcsról beszélünk akkor, ha a reláció valamelyik eleme (a táblázat valamelyik attribútuma, oszlopa) alkalmas a rekordok (sorok) egyértelmű megkülönböztetésére. Ha egynél több attribútum szükséges egy rekord megtalálásához, összetett elsődleges kulcsról beszélünk. Egy táblából a táblával logikai kapcsolatban lévő másik tábla egy meghatározott sorára az idegen kulcs segítségével tudunk hivatkozni. Az idegen kulcsnak megfelelő érték abban a táblában, amelyiknek rekordjára hivatkozunk, elsődleges kulcs.

Objektum orientált adatmodell: -

-

Az objektum-orientált modell nem más, mint egy adat- és műveletmodell. Az azonos adatstruktúrájú és viselkedésű objektumokat osztályokba soroljuk. Az objektumok fontos tulajdonsága az öröklés. Az öröklő objektum a szülő objektum valamennyi tulajdonságát hordozza, viselkedését átveszi. Ezen kívül új, speciális tulajdonságokkal és viselkedéssel is rendelkezhet. A relációs modell továbbfejlesztett változata. A tárolás végül itt is táblázatok formájában történik.

Mit kell biztosítania az adatbázis-kezelő rendszernek: -

Egy megfelelő módon leírt adatfeldolgozás végrehajtását. (adatbázis létrehozása, módosítása, törlés) Adatbázis következetességét (csak valós adatokat tároljunk) Az adatok közti komplex kapcsolatok kezelését és ábrázolását. Az adatbázis valamennyi adatának elérését


54

Jegyzet -


Az adatok védelmét, titkosítását A hozzáférési jogok kezelését Adatfüggetlenséget A redundancia –menteséget és annak ellenőrzését Az adatbázis integritásának karbantartását Helyreállíthatóságot Több-felhasználós rendszerekben az egyidejű hozzáférést Osztott adatbázisokban az adatok szétosztását, megtalálását Adatforgalom optimalizálását


-

Mit jelent az „adat” és az „információ” fogalma? Mit értünk adatbázisnak, és adatbázis-kezelő rendszernek? Milyen alapvető követelmények vannak az adatbázis-kezelők működésével szemben? Melyek az adatbázis tervezésének főbb lépései? Melyek az adatmodellek alapelemei? Mit értünk az „egyed” fogalma alatt? Jellemezze az egyed fogalmát és mondjon rá példákat! Mit értünk a „tulajdonság” fogalma alatt? Jellemezze a tulajdonság fogalmát és mondjon rá példákat! Mit értünk a „kapcsolat” fogalma alatt? Jellemezze a kapcsolat fogalmát és mondjon rá példákat! A kapcsolatoknak milyen foráit (típusait) ismeri? Mondjon példákat mindegyikre! Mit jelent a normalizálás? Mutassa meg, hogy mit jelent az 1., 2. és 3. normálformára hozás? Milyen logikai adatmodell típusokat ismer? Mutasson példákat mindegyikre! Mutassa be egy relációs adattábla részeit, és jellemzését! Mit jelentenek a „kulcsok” a relációs adatmodellekben? Magyarázza meg a következő fogalmak jelentését, és mutasson példákat azokra: kulcs, elsődleges tulajdonság, másodlagos tulajdonság, szuperkulcs. Milyen műveletek végezhetők a relációs adatbázisokon? Mondjon példákat ezekre! Mit jelent az SQL kifejezés? Mi a jelentősége az SQL nyelvnek? Milyen négy utasításcsoportból áll az SQL nyelv? Mutassa meg az adatdefiníciós nyelv jelentőségét, és mutassa meg az SQL-ben definiált alapvető adatdefiníciós utasításokat! Mutassa meg az adatmanipulációs nyelv jelentőségét, és mutassa meg az SQL-ben definiált alapvető adatmanipulációs utasításokat! Mutassa meg az adatlekérdező nyelv jelentőségét, alkalmazásának célját! Mutassa meg, hogy mi a jelentősége az SQL nyelvekben a tranzakció-kezelésnek? Milyen alapvető utasításokat tartalmaz az alap SQL nyelv erre a célra? Mutassa meg, hogy mit jelentenek az SQL nyelvekben a tárolt eljárások?


55

Jegyzet


4 Informatika használata a munkahelyeken 4.1 Az informatika alkalmazásának szintjei Az informatika alkalmazása az elmúlt 25-30 évben a vállalatoknál gyökeres változáson ment keresztül. A fejlődés szembetűnő mind a felhasznált hardver eszközökben, mint az alkalmazott szoftveralkalmazásokban, mint az informatikával támogatott tevékenységekben/folyamatokban, mint pedig az informatika (informatikai szolgáltatás) igénybe vételének szintjében. A fejlődés a következőkben látszik: •

Az IT hardver eszközökben -

•

Az IT szoftver eszközökben (komplexitás, …) -

•

Egyszerű szövegszerkesztés – villanyírógép helyett Egyszerű segédprogramok, tool-ok Egyes tevékenységek, rutinfeladatok automatizált támogatása Összetettebb feladatok, célrendszerek (egyedi gépeken) Adatbázis alapú rendszerek, workflow-k (szerver-kliens architektúra) Integrált rendszerek, integrált kiértékelő rendszerek, …

A támogatott tevékenységek komplexitásában -

•

Programozható (zseb)számológépektől és a home-computerektől … Egyedi PC-k, számítógépek Kis hálózatok (megosztások) LAN / WAN / szerver-kliens architektúrák Kiszervezés, helyileg csak munkaállomások és internet-kapcsolat, …

Mechanikus eszközök, tevékenységek kiváltása Egyes tevékenységek támogatása (kisebb ill. komplexebb….) Teljes folyamatok, ill. területek nyomon követése, irányítása Integrált rendszer, teljes vállalati áttekintés és kontroll

Az informatika igénybe vételi módjában -

Helyi egyedi PC-k felinstallálása, és ott programok használata Helyi PC-k összekötése, kiajánlások és közös adathasználat Saját belső LAN-on fileszerver alapú közös használat Saját belső LAN-on rendszergazda által üzemeltetett alkalmazások használata Kiszervezett alkalmazás üzemeltetés Informatikai szolgáltatás igénybe vétele (SaaS, ASP, …)

PÉLDA: Fejlődés a támogatott tevékenységek komplexitásában eseteire: •

Mechanikus eszközök, tevékenységek kiváltása: - PC a villanyírógép helyett - Egyszerű táblázatok használata - Számítási lépéssorok automatizált ismétlése - Termelési kísérő lapok kinyomtatása

•

Egyes tevékenységek támogatása (kisebb ill. komplexebb….) - Elektronikus levelezés - Elektronikus iktatás


56

Jegyzet -

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) Elektronikus számlázás, könyvelés Tervrajzok készítése CAD programokkal Modellező rendszerek (folyamat-modellezés, fejlesztési támogató eszközök) Mérések adatgyűjtése Rendelési állomány nyilvántartása Raktárkészlet nyilvántartás (önmagában)

•

Teljes folyamatok, ill. területek nyomon követése, irányítása - Elektronikus iktató a dokumentumkezelő rendszerek - Ticketing rendszerek (task management) - Worklow rendszerek - Projekt-követő rendszerek - Csoportmunka-támogató rendszerek - Termelésirányítási (és nyomon követési) rendszerek

•

Integrált rendszer, teljes vállalati áttekintés és kontroll - Vállalati integrált irányítási rendszerek (ERP, pl: SAP) - Belső (átfogó) kontrolling rendszerek - Szakterületi integrált rendszerek (pl. betegirányítási és teljes adminisztrációs rendszerek, szolgáltatók CRM rendszerei, hatósági lakossági nyilvántartások, hatósági cégnyilvántartások, oktatásnál pl. NEPTUN, …) - Adatbányászathoz rendszerek - Vezetői információs rendszerek

4.2 A vállalatok működésének környezetét ma jellemzi: Az elmúlt utolsó években az informatika szerepe és jelentősége rohamosan megváltozott, köszönhetően elsősorban az informatikai és távközlési eszközök és szolgáltatások változásainak. Ezek a változások elsősorban a következőkben nyilvánulnak meg: •

Erős informatikai támogatás -

Adatfeldolgozás már csak számítástechnikával, minden IT-alapon Folyamatok mögött work-flow-k, adatbázisok, … Kiszervezett informatika … Az informatika áldás vagy átok?

 VESZÉLY: • • •

IT támogatás versenyelőny – de nélküle megáll az élet Új kiszolgáltatottságok: a szolgáltatóknak, az IT működés / szolgáltatás hibáinak, az IT bűnözés fenyegetettségeinek …

Mobilitás – a kommunikáció új útja -

Felhő alapú adattárolás, szolgáltatás Mobil-eszközök (telefonok, tabletek, stb…) Közösségi oldalak – az üzleti életben is Internet világa, beépülése az üzletbe

 Újfajta módszerek – és új veszélyek •

Gazdasági válság hatása -

Üzleti volumen ált. csökken – kevesebb megrendelés” Mindenütt megnő a „költségérzékenység”  Kötelezően első (és sokszor kizárólagos) szempont az olcsóság – beszerzésben, eladásban  Az olcsó ár jellemzően fontosabb az ár-érték aránynál  VESZÉLY: mert ez a minőség és megbízhatóság rovására mehet


57

Jegyzet -

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) Bürokrácia, adminisztráció nő  VESZÉLY: kevesebb idő jut az érdemi munkára Törvényi követelmények sokszor túl gyorsan változnak, egyre több az elvárás  VESZÉLY: jellemzően nincs idő az új vagy gyorsan változó jogszabályok programokban való lekövetésére, pláne nem az ellenőrzésére, tesztelésére  minőségromlás veszélye

Ezekből következik az információszolgáltatás jelentőségének növekedése: •

Sokkal erősebb függés az információszolgáltatástól -

•

Ha nem működik, leáll az élet (meddig lehet?) Ha hibásan működik, akkor a folyamatokban … ? Ha jogosulatlanok hozzáférnek adatainkhoz, akkor?

Információ – mint erőforrás – jelentősége megnövekedett: -

Mind a rendelkezésre állás Mind a pontosság (adatminőség) Mind a bizalmasság

tekintetében. Az IT szerepének minőségi változása

Az IT fejlesztés már • • •

… a vállalati folyamatok (és azok fejlesztésének) a része … a szolgáltatások és tevékenységek része … a vállalati stratégia része

PÉLDA: Stratégiai célból levezetett fejlesztések •

Stratégiai cél 1: Minőség Különleges, kimagasló minőséget termelni a piacra, és ezzel piaci előnyre szert tenni. Ehhez lehetséges informatikai támogató rendszerekre példák: – – – – – –

•

Számítógépes terméktervezés, Számítógéppel támogatott minőségbiztosítás, A vevő bevonása a terméktervezésbe számítógépes rendszeren keresztül, Internetes kiegészítő szolgáltatások, Tudásmenedzsment-rendszer, Stb…

Stratégiai cél 2: Költség-hatékonyság A legkisebb költséggel termelni, és ezáltal a költség-hatékonyságot növelni. Ehhez lehetséges informatikai támogató rendszerekre példák:


58

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) • • • •

•

Erőforrás-tervezési rendszer, Elektronikus beszerzés, Irodaautomatizálás, Stb…

Stratégiai cél 3: Növekedés Növekedés, globalizálódás, fókuszálás, koncentrálás. Ehhez lehetséges informatikai támogató rendszerekre példák: – Globális hálózatok, – Elektronikus kereskedelem, – Adatbányászat, – One-to-one internetes marketing, – Számítógépes termelésirányító rendszerek, – Stb…

4.3 Az infokommunikáció új útjai 4.3.1 Felhő alapú adattárolás, szolgáltatás A felhő alapú számítástechnika számítástechnikában.

a

2010-es

évek

egy

fő

irányának

számít

a

Meghatározások: A felhő alapú számítástechnika (angolul „cloud computing”) a számítástechnika egy ágazata. Többféle felhő alapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, a szolgáltatás üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. Ezeket a szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy az interneten. (Wikipédia) A számítási felhő (cloud computing) modell révén a felhasználók kényelmesen és igény szerint férhetnek hozzá a megosztott, beállítható informatikai erőforrásokhoz (például nyomtatókhoz, kiszolgálókhoz, tárolókapacitáshoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz), amelyeket gyorsan és minimális adminisztrációs megterhelés vagy szolgáltatói beavatkozás mellett rendelkezésre lehet bocsátani és fel lehet szabadítani. (NIST) Alapvető jellemzők: 





Igény szerinti önkiszolgálás – szolgáltatási csomag egyéni összeállításának, igénylésének automatizált lehetősége, a szolgáltatás biztosítása, ellenőrzése, irányítás felügyelete; Jó hálózati hozzáférés – a jellemzően böngészőből történő hozzáférést jelent bármilyen hálózati eszközről. (A jó számítási felhő szolgáltatás elérhető “bárhonnan”, “bármikor”, “bármivel” – miközben ezek a nagyon megengedő fogalmak is relatívak: egy iparvállalat esetén a bárhonnan lehet ténylegesen bárhonnan, míg például egy minősített adatokat kezelő kormányhivatal esetén a bárhonnan lehet nagyon is korlátozott jelentésű. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a hozzáférés a fogyasztók igényeit, érdekeit, és a rájuk vonatkozó szabályokat egyaránt figyelembe veszi.) Erőforrás-megosztás – ez alatt a megosztás, valamint a fogyasztók és a szolgáltatás közötti absztrakciós szint értendő. (Az erőforrás készlet valóban alapvető fogalom a számítási felhők megértésénél. Konkrét hardver, szerver, tároló stb. helyett számítási, tárolási, adat továbbítási kapacitások állnak rendelkezésre bizonyos tömbökben, amely kapacitásokat a szolgáltató – a fogyasztó kérésére – kiad a


59

Jegyzet





INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) fogyasztónak, illetve visszaveszi azt, amikor már nincs rá szükség (és kiadja másnak). Az erőforrás készletek tényleges nagysága, műszaki szerkezete, elhelyezkedése a fogyasztó számára nem ismert, vagy nem kell, hogy ismert legyen. Egyébként éppen az erőforrás készletek műszaki részleteinek lényegtelensége a névadója a számítási felhő modellnek. A felhő azt jelképezni, hogy az informatikai architektúra a fogyasztó számára lényegtelen.) Teljes rugalmasság – gyors alkalmazkodóképesség a nagy, illetve alacsony igénybevételhez. (A rugalmasság azt jelenti, hogy az önmagát kiszolgáló fogyasztó az erőforrás készletekből szinte tetszés szerint mennyiséget igényelhet – vagy mondhat vissza. Mivel a számítási felhők végső soron szolgáltatásokat nyújtanak, a fogyasztó szempontjából a rugalmasság a szolgáltatás fel- és lefelé való skálázhatóságát jelenti, amelyet a szállító oldalon erőteljes automatizációval tudnak kielégíteni. A fogyasztó megnövekedett igényeit lényegében azonnal ki kell elégíteni.) Szolgáltatás mérése – mérés a belső visszaterheléshez (privát felhő) vagy külső számlázáshoz (nyilvános felhő). (Nyilvános szolgáltatás és különböző jogi személyek közötti szerződés esetén ez természetes tulajdonság. Belső informatikai szervezetek ugyanakkor nehezen tudják elképzelni, hogy költség központ helyett profit központként üzemeljenek. A számlázásnak egyébként csodálatos hatása van. Amíg az informatikai költségek nem átláthatóak és a fogyasztók számára nem közvetlenül érzékelhetők, addig az egekben járnak az elvárások és igények. Amint mindennek ára van, azonnal korlátozza magát a fogyasztó, és csak azt, csak annyiban használja, amennyiben az szükséges. Paradox módon ezt a modellt többnyire az informatikai szervezetek nem szeretik. Mindez ugyanis átláthatóságot és összehasonlíthatóságot eredményez, vagyis kiderül, hogy az IT mennyire hatékony, vagy éppenséggel nem az.)

A felhő alapú szolgáltatások három fő csoportja: 



Szoftver szolgáltatás (Software as a Service – SaaS) A szoftvert magát nyújtja szolgáltatásként. Ezeket az alkalmazásokat általában http protokollon keresztül, egy böngészővel lehet használni. Példa: Google Docs, MS Office 365, … Az SaaS modell egyszerű és átlátható, azonnal bevezethető és a végfelhasználók számára azonnal látható. Az SaaS szállítók vállalják a szerver oldali szoftver naprakészen tartását és biztonságos üzemeltetését. A modell hátránya épp az előnye: testreszabás nincs, legfeljebb némi konfigurálás, egyedi igényeket a szolgáltatók csak a legritkább esetben elégítenek ki. Platform szolgáltatás (Platform as a Service) Az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet biztosítja, terheléselosztással és feladatátvétellel, kezelő felülettel, ezek rendszeres biztonsági frissítésével. Az ügyfél a szolgáltató által biztosított programozási nyelvek, könyvtárak, szolgáltatások és egyéb eszközök segítségével létrehozhat és igénybe vehet alkalmazásokat, melyeket a szolgáltató által biztosított felhő infrastruktúrára vezethet be. Az ügyfél itt sem kezelheti vagy vonhatja ellenőrzése alá a használt felhő infrastruktúrát (hálózat, szerverek, operációs rendszerek, tárhely), de ellenőrzése alatt állnak az általa telepített alkalmazások és esetlegesen annak konfigurációs beállításai az alkalmazásüzemeltetői környezetben. Példa: Google App Engine, Olyan rugalmas működési modell, ahol pl. van egy jól megjósolható sokszoros


60

Jegyzet



INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) terhelése a teljes rendszernek a teljes üzemidőhöz képest. Egy igény szerinti kapacitás bővítés, majd csökkentés kedvezőbb birtoklási költséget eredményez. Infrastruktúra szolgáltatás (Infrastructure as a Service) Virtuális hardvert (szervert, blokk-tárhelyet, hálózati kapcsolatot, számítási kapacítást) szolgáltat. Példa: Amazon A szolgáltatási modellek között olyan is elképzelhető, amikor csupán a hardvert biztosítja a szolgáltató, és a rajta futó rendszerek milyensége, szerkezete és szolgáltatásai felett teljes ellenőrzést mi gyakorlunk. Persze a “csupán a hardver” mögött is szoftveres megoldás rejlik, elsősorban valamilyen hypervisor. Meg persze sok-sok rendszerfelügyelet, hiszen a szolgáltatónak el kell hitetnie, hogy “korlátlan mennyiségű” "hardverrel” képes kiszolgálni az igényeket. A sokszoros idézőjelezés megint nem véletlen: a hardver már ennél szolgáltatási modellnél is csak absztrakt, virtuális. Virtuális lemezekről, virtuális gépekről, virtuális hálózatról, virtualizált operációs rendszerekről és alkalmazásokról beszélünk.

Hozzáférhetőség alapján: 







Publikus felhő – Publikus felhő (vagy nyilvános felhő) esetén egy szolgáltató a saját eszközállományával (tárhely, hálózat, számítási kapacitás) szolgálja ki ügyfelei szerverigényeit. Publikus felhők esetén különösen fontos a különböző ügyfelek izolálása. Privát felhő – Saját vagy bérelt erőforrásokon lehet saját felhőt is építeni. A magán számítási felhő olyan rendszer, ahol az erőforrásokat csak egyetlen fogyasztó (saját maga) használja. Ez megoldást jelent a publikus felhők pl. biztonsági problémáira, viszont az üzemeltetésről a privát felhő tulajdonosának kell gondoskodnia. Hibrid felhő – privát és publikus felhők kombinációja. Ez lehetővé teszi átmeneti teljesítményigény esetén a számítási felhő kiegészítését publikus szolgáltató által kínált megoldással. Egyéb kategóriák: Tárhely szolgáltatás. (Storage as a Service) A tárhelyet adja, mint szolgáltatást. Például: Amazon S3, ICloud Ide sorolhatjuk a biztonsági mentéseket és szinkronizációs szolgáltatásokat is.

A felhő megoldások előnyei 





Helyfüggetlen – Egy felhő-alapú megoldás (főleg publikus felhő) szolgáltatás esetében a szolgáltatás bárhonnan könnyen elérhető lehet. A szolgáltatás maga is lehet független egy adott szerverközponttól – például az Amazon EC2 több adatközpontból kiszolgált szolgáltatásai. Méretezhető – A „cloud computing” alkalmazásával megszűnhet az az aggodalmunk, hogy mi történik, ha megnövekszik a vállalkozás forgalma, a piaci körülmények mennyire befolyásolják a tevékenységünket, ugyanis a felhő szolgáltatásai méretezhetőek. Ennek alapján az induló cégeknek valamint a kis- és középvállalkozásoknak a hosztolt nyilvános felhő, míg a nagyvállalatok esetében a privát felhő bevezetése a leghatékonyabb. Nagy rendelkezésre állás – A felhő alapú szolgáltatások mögött meghúzódó cégek folyamatos fejlesztése és komoly beruházásai, hatalmas adatbankjai a garancia arra, hogy a szolgáltatások világszínvonalon és megfelelő minőségben álljanak rendelkezésre.


61

Jegyzet 

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) Költségkímélő – A hardvereszközök megvásárlásának költségét a szolgáltatás használatának díja váltja fel - ez például lehet a bérelt számítási kapacitás, hálózati forgalom, vagy felhasználók száma alapján kiszámolt összeg. A működtetési feladatok nem a felhasználókat terhelik. Az alkalmazások frissítésének járulékos költségei is megtakaríthatók.

Aggályok a felhőmegoldásokkal kapcsolatban: 

Információbiztonság – a tárolt adatok mentése, az adatokhoz történő hozzáférések feletti kontroll elvesztése, a szolgáltatási biztonság

4.3.2 Internethasználat új formái Internet használata – vállalat által, vállalati célra:  



böngészés: információszerzés (más honlapok, internetes oldalak passzív és aktív használata) elektronikus levelezés: kommunikáció és kapcsolattartás külvilággal (jellemzően a vállalati levelezőrendszer használatával, esetleg vállalat is használ ingyenes levelező rendszereket) saját honlap üzemeltetése: vállalati megjelenés biztosítása, üzleti tevékenységek (internetes megjelenés és arculat, megosztott belső oldalak közös munkára, web-en keresztüli üzleti tevékenységek, webáruház, stb.)

Intranet / Extranet használata Az intranet olyan számítógép-hálózat, amely az internet-protokollt használja, de a külvilág (az internet) felé zárt, vagy csak egy átjárón illetve tűzfalon keresztül érhető el, amely az intranet külső kapcsolatait szabályozza. Az intranet lényegében egy „belső internet”. Az interneten megszokott eszközök vállalaton, intézményen belüli használata. Az extranet lényegében az intranet (egyes részeinek) az irányzott kiterjesztése külső, dedikált partnerek számára. Céljai, funkciói:    

belső kommunikáció platformja, vállalat belső bemutatása, belső információs portál belső levelezés, belső fórumok, … belső csoportmunka támogatása (pl. közös használatú oldalak, fájlszerverek helyett, belső wiki alapú oldalak, stb.) belső folyamattámogatás (workflow-k, …)

Speciális eset a különböző közösségi oldalak (pl. Facebook, LinkedIn, Twitter, …) használata. Formái:  

munkatársak egyéni megjelenése – mint a vállalat alkalmazottai (veszélyek!) vállalat saját direkt megjelenése: célja marketing, kapcsolatok

Problémás esetek:  

magánhasználat és céges használat különválasztása magánhasználat kezelése (tiltás, korlátozás, engedés)


62

Jegyzet


4.3.3 Mobil eszközök és adathordozók használata A mobil eszközök és adathordozók használata a vállalatoknál: Az informatikai mobil eszközök és adathordozók sokszínűsége folyton növekszik. Ezek részaránya és használata a vállalati informatikai infrastruktúrán belül egyre jelentősebb szerepet tölt be. -

Fajtái: -

-

-

mobil eszközök – olyan hordozható eszközök, amelyek önállóan műveleteket hajtanak végre, programokat futtatnak le, stb. Jellemzően operációs rendszer futtatására, és azon alkalmazás futtatására is alkalmasak. (Pl. notebook, netbook, tablet, okostelefon, …) mobil adathordozók – olyan hordozható eszközök, amelyek nem képesek önmagukban műveletek végrehajtására, hanem csak passzív adathordozók. (Pl. Flash drive-ok, memóriakártyák, stb.)

Használatuk és veszélyeik:  



példák: vezetői, értékesítői, fejlesztői és egyéb munkatársi stb. notebookok, ipad-ok, okos-telefonok, pendrive-k, stb… előnyök: rugalmasság, nincs helyhez kötöttség (használat tárgyalóban, ügyfélnél, otthon), eszközökről vállalati szerver és alkalmazások elérése bárhonnan, munkaidő és munkavégzés helyének kiterjesztése, … veszélyek: könnyű elveszthetőség és ellophatóság, gyengébb eszköz- és IT hálózatibiztonság, függés mobil kommunikációtól

Céges vs. privát eszközhasználat keveredése: Egyre több helyen jelennek meg mindegyik eszközök, és használatuk – természetszerűleg – sokszor keveredik. Ez a jelenség egyre nagyobb mértékben terjed. A munkavégzésben az eszközök használatának rugalmassága sokszor előnyt jelent, de számtalan veszéllyel is jár. A fő veszélyek a magánhasználat miatti fokozott biztonsági rések, valamint a magánhasználat felügyelete esetén a magánszféra bizalmasságának megsértése. -

Céges tulajdonú eszköz magánhasználata  



-

példák: céges notebook otthoni és magáncélú használata, céges telefon magáncélú használata, stb. előnyök: o munkatársi motiváció, o állandó elérhetőség, o munkaidő kiterjesztése, … veszélyek: o magánhasználat fokozott biztonsági veszélyei, o céges és személyes adatok keveredése, o családi / otthoni eszközhasználat,

Magántulajdonú eszköz munkahelyi használata 

példák: BYOD – Bring Your Own Device terjed; pl. magántulajdonú okos-telefonok használata céges használatra, levelezésre, alkalmazásokkal adatokhoz hozzáférésére, magántulajdonú pendrive-ken céges adatok szállítása, stb.


63

Jegyzet 




előnyök: o árelőny – magántulajdonú eszköznél a cégnek nem kell annak az eszköznek a beruházási és üzemelési költségeit fedezni; o munkavégzés idejének és rugalmasságának kitolódása; o céges levelezés, céges alkalmazások és adatok elérése – munkavégzés kibővítésének lehetősége veszélyek: o eszköz gyengébb biztonsági beállításai, üzemeltetése – céges biztonsági szabályzatok nem (vagy csak részben) érvényesíthetőek; o magáncélú használat nem tiltható, ezért a magán adatok és céges adatok keveredése, kontroll elvesztése; o eszköz ellopásakor céges adatok, céges hozzáférések idegen kézbe kerülése; o munkatárs távozásakor (felmondás) a magántulajdonú eszközét viszi magával;

4.3.4 Munka a munkahelyen kívül A munkavégzés helyszíne kitolódik. Munkavégzés történik ügyfélnél, konferencián, külső telephelyen, valamint otthonról is (távmunkában, vagy csak egyszerűen „hazavitt munkaként). A távmunka, otthoni munkavégzés esetén:  



példák: szoftverfejlesztők dolgoznak otthonról, céges munkát estére vagy hétvégére munkatársak hazaviszik, kismama GYED-en otthonról dolgozik, stb. előnyök: o rugalmasság: munkatársak munkába való bevonási lehetőségének növelése, o rugalmasság: időkorlátok felszabadítása, o vállalati munkahely csökkentése, o hatékonyság növelése, o munkatársi motiváció, … veszélyek: o vállalati adatok kikerülnek vállalati védett területről, o otthoni helyszín és fizikai infrastruktúra biztonsága gyengébb, o otthoni informatikai eszközök biztonsági szintje, védelme gyengébb; o vállalati IT rendszerhez való hozzáférés esetén fokozott biztonsági kockázatok, o vállalati biztonsági szabályok otthon már nem érvényesek, nem (vagy csak korlátozottan) ellenőrizhetők, o biztonsági kockázatok nagyobbak,


Mutassa meg, hogy milyen informatikai veszélyek hatnak a vállalatokra manapság? Mutassa meg az informatika szerepének változását a vállaltok szempontjából egészen a mai időkig! Mit jelent a „cloud computing” (felhő alapú számítástechnika)? Mi jellemzi általánosan a felhő alapú szolgáltatásokat?


64

Jegyzet -

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) Mutassa meg, hogy a felhő alapú szolgáltatásoknak milyen csoportjait ismeri, és jellemezze azokat! Mutassa meg, hogy mi a különbség és azonosság a publikus felhő és a privát felhő között! Melyek a felhőmegoldások előnyei és hátrányai a vállalatok számára? Mutassa meg, hogy a vállalatok milyen feladatokra, célokra használják az internetet azok szolgáltatásait / lehetőségeit! Mit jelent az „intranet” és az „extranet” fogalma, mutassa meg azok vállalati használatát! Mutassa be a közösségi oldalak vállalati használatának módjait és lehetőségeit! Mi a különbség a mobil adathordozók és mobil eszközök között? Mutassa meg a céges és magántulajdonú mobil eszközök és adathordozók használatának lehetőségeit és veszélyeit! Mutassa meg az otthoni munkavégzés előnyeit és veszélyeit!


65

Jegyzet


5 Információs rendszerek – a munkahelyeken 5.1 Általános gondolatok 5.1.1 Informatikai alkalmazások használatának a célja A munkavégzés • tervezésének, szervezésének, irányításának • nyomon követésének, kontrollingjának • végrehajtásának • ellenőrzésének • dokumentálásának • egészének vagy csak egyes szakaszainak (fázisainak) a támogatása, megkönnyítése, átláthatóvá tétele, hogy az mindig, egységesen és következetesen ugyanúgy történjen. (Módszertani támogatás is egyben!)

5.1.2 Az informatikai alkalmazások (szoftverek) csoportosítása A használt szoftver-eszközök forrása szerint: •

Saját fejlesztésű eszközök

•

Kapott eszközök (anyaháztól, megrendelőtől – lehet ott saját fejlesztésű vagy vett/beszerzett)

•

Vásárolt/beszerzett eszközök –

Kereskedelmi forgalomban lévő Jellemzően szupport (termék támogatás) tartozik hozzá

–

Freeware / Shareware / Demo termékek Ingyenesen használható teljesen vagy korlátozottan Gyakran kapcsolt reklámprogramokkal (adware)

–

Open source termék (ingyenes) •

Vásárolt szupporttal

•

Nincs vásárolt szupport (lehet szupport nélkül, vagy a fejlesztői közösség által nyílt támogatás van)

Szoftverek felhasználása szerint: •

Rendszerszoftverek

•

– Operációs rendszerek – Meghajtó-programok (driverek) – Segédprogramok – Fejlesztési környezetek – Beágyazott szoftverek – … Alkalmazói szoftverek – – –

Irodai szoftverek Üzleti alkalmazások Workflow rendszerek


66

Jegyzet

•


– Integrált vállalatirányítási (ERP) rendszerek – Modellező rendszerek – Tervező rendszerek – Kommunikációs szoftverek – Hálózati alkalmazások – Biztonsági programok – … Felhasználó által létrehozott szoftverek – – – –

Makrók Prezentációk Programgenerátorokkal készített programok (játékok, DB-kezelők, honlapok, …) …

5.2 Informatikai alkalmazások A felhasználás szerinti nagyobb csoportok jellemzése:

5.2.1 Irodai szoftverek Felhasználásuk: • • • • • •

szövegszerkesztő programok táblázatkezelő programok (üzleti) prezentáció készítő programok (egyszerű) kiadványszerkesztő programok adat-nyilvántartó programok Stb.

Példák az eszközökre: • •

Ingyenes: Libre Office, IBM Lotus Symphony, Euro Office Fizetős: MS Office

5.2.2 Üzleti alkalmazások Felhasználásuk (példák): • • • • • • •

számlázó-, könyvelő ill. ügyviteli programok, dokumentáció kezelők, iktató programok, logisztikai ill. raktárkezelő rendszerek, értékesítés-támogató rendszerek, CRM programok, vezetői információs rendszerek, stb.

tipikusan ilyenek még, (ezekkel külön is foglalkozunk): • •

a workflow-rendszerek … az ERP rendszerek is …

Működésükre jellemző: • •

Szerver-kliens architektúra, Relációs adatbázis alapúság


67

Jegyzet


5.2.3 Modellező rendszerek (pl. folyamatmodellező rendszerek) Felhasználásuk: • •

A vállalati működés leképezése Folyamatok lépéseinek, kapcsolatainak és felhasznált erőforrásainak modellezése, azok strukturált összerendelésével

Cél: • •

Vállalati működés átláthatóvá, hatékonnyá, szabályozottá tétele IT támogatás (workflow, ERP, …) bevezetésének előkészítése

Példák: •

ARIS, System Architect, …

5.2.4 Workflow rendszerek •

(pl. projekt támogató rendszerek, hiba követő, esemény követő, életciklus követő rendszerek, …)

Példák az eszközökre: Ingyenes: • • •

RedMine (projektmenedzsment, workflow támogatás) OTRS (helpdesk, üzemeltetési hiba követés, …) BugZilla (szoftver hibakövetés)

Fizetős: • • •

JIRA (projektmenedzsment, ill. feladatok követése) MS Sharepoint (feladatok követése, dokumentum menedzsment, csoportmunka támogatás) FogBugs (projektmenedzsment, workflow támogatás)

5.2.5 Tervező rendszerek (CAD-rendszerek …) Felhasználásuk: • • •

Gyártmánytervezés és fejlesztés Ipari alkalmazás (főképp építészeti, gépészeti, ill. hálózatok tervezése) Újabbakhoz adatbázis-háttér kapcsolódik, pl. elemek tulajdonságaival, adataival, stb.

Jellemzésük: • • •

2D / 3D tervezések, modellezések Geometriai modellezés, illesztés, különböző megjelenítési módok Elemekhez DB-kapcsolat, kapcsolódó számítások, szimulációk

Példák (fizetősek): •

AutoCAD, ArchiCAD, Pro/Engineer, IntelliCAD

5.2.6 Kommunikációs szoftverek Példák: Levelező programok • •

Levelező szerver programok (pl. MS Exchange szerver, Linux levelező szerverek, ..) Levelező kliens programok (pl. MS Outlook, Thunderbird, …)


68

Jegyzet •

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) Web-mail programok (ingyenes vs. fizetős, … - ingyenesek: pl. Gmail, Freemail, Citromail, stb.)

Csevegő ill. távbeszélő programok • •

Pl. Yohoo Messenger, .Net Messenger, Windows Live Messenger, Skype, … IP telefonok szoftverei, Skype

Közösségi programok •

Pl. Facebook, Twitter, Linkedin,

5.2.7 Hálózati alkalmazások Példák: Felhasználói alkalmazások: • •

Web böngészők (web browser), Fájlcserélők (ftp programok, letöltő programok),

Rendszergazdai eszközök: • •

Hálózati eszközök menedzsment programjai (hálózati szerverek, routerek, switchek, stb. programjai…) Hálózati monitoring rendszerek, elemzők, analizálók (hálózati forgalom monitoring, hálózati eszközök és beállítások követése és kontrollja, …) • Hálózati monitoring: pl. SpiceWorks, Nagios • Hálózati eszközök kontrollja: pl. LanSweaper

5.2.8 Biztonsági programok Felhasználásuk: •

Az internetes támadások elleni védelem

Kategóriák: • • • • • •

vírusellenőrzők, kémprogram felderítők, levélszemét-szűrők tűzfal-szoftverek, titkosítók stb.

Információk: • • •

http://biztonsagportal.hu/ http://osbuda.hu/biztonsag/doku.php http://biztonsagosinternet.hu/

5.3 Kiemelt rendszerek – kiemelt példák 5.3.1 Integrált vállalatirányítási rendszerek (ERP) ERP = Enterprise Resource Planning Felhasználásuk: • • • •

pénzügyi, kereskedelmi, termelési, humán erőforrás,


69

Jegyzet


• ügyfél kapcsolatok tevékenységek együttes, integrált támogatása. Rendszerek lehetnek: • •

Általános célú rendszerek (pl. SAP. Axapta, MS Dymanics, …) Ágazatra / cégre testre szabott rendszerek

ERP rendszerek moduljainak szakmai területei: Központi modul: • vállalati teljesítmény-menedzsment (irányítás / kockázat / megfelelés) többi modul: • pénzügyi menedzsment • szállítói lánc menedzsment • tervezés és ütemezés • projektmenedzsment • termékadat menedzsment • szolgáltatás menedzsment • humán tőke menedzsment • értékesítés • ügyfél menedzsment, CRM ERP rendszerek bevezetésének előnyei • • • • • •

Folyamatok és adminisztráció automatizálása Információk rendelkezésre állása (strukturált és gyakran vizuálisan megjelenített információ) Integrált adatkezelés (minden adatot csak egyszer kell bevinni a rendszerbe, majd az egy helyen tárolt adatot az egész rendszer felhasználja) Jobb kapacitáskihasználtság (a folyamatok automatizálása által) Új megrendelők/beszállítók szerzése (javuló termékminőség, illetve a vállalattal való direkt elektronikus kapcsolat lehetősége miatt) Lehetséges kapcsolat elektronikus piacokhoz (ERP rendszerek lehetőséget nyújtanak kapcsolódásra elektronikus piacokhoz, pontosabban fogalmazva elektronikus piacok ERP hátteret követelnek meg a kapcsolódni kívánó vállalatoktól)

ERP rendszerek bevezetésének hátrányai • • • •

Magas beruházási költségek Hosszú "hozzászokási" időszak (egy ERP implementálási és testre-szabási projekt legalább 1-2 évig tart) Módosuló folyamatok (a régi vállalati folyamatok jelentős része módosulni fog az ERP rendszer igényei szerint) Dolgozók elvándorlása (sok dolgozó nem fog tudni alkalmazkodni a vállalatnál bekövetkező változásokhoz, ami a vállalat elhagyásához fog vezetni)

PÉLDA: SAP rendszer SAP által támogatott tevékenységek • • • •

Gazdasági-pénzügy (FIB, CO, AM) Termelés tervezés (PP, MM, SD) Termelésirányítás (IS, WF, PS) Támogatás (QM, PM, HR)

•

ABAP: SAP fejlesztő rendszere

SAP modulok:


70

Jegyzet

5.3.2


CRM rendszerek

CRM (Customer Relationship Management) rendszerek típusai • • • • •

ERP része vs. önálló CRM általános célú vs. ágazatra / cégre testre szabott fizetős vs. ingyenes (ill. open source) nagyvállalatra illetve KKV-ra saját szerveren üzemeltetett vs. kiszervezett, szolgáltatásként használt (SaaS)

A CRM rendszerek fő funkciói • • • • • •

Ügyfél, potenciális ügyfél és kapcsolattartó adatok kezelése Marketing kampányok kezelése Értékesítési üzleti lehetőségek kezelése Ügyfélszolgálati bejelentések (ügyek) kezelése A call-centerekben folyó értékesítési és ügyfélszolgálati munka speciális üzleti folyamatainak kezelése A fenti területek átfogó elemzésének biztosítása

Kik használják a CRM rendszereket a vállalaton belül? • • • • • •

menedzserek marketingesek értékesítők ügyfél-menedzserek (termelés, projekt, …) ügyfél-szolgálat adminisztráció

CRM rendszerek bevezetésének fő előnyei • • • • • •

Minőségjavítás és hatékonyságnövelés A termékegységre jutó fajlagos költségek csökkentése Döntéstámogatás Nagyvállalati folyamatok támogatása Vevő központú folyamatok Nyereség növelése


71

Jegyzet


5.3.3 Folyamatmodellező eszközök PÉLDA: ARIS ARIS elemei • • • • • • •

Szervezeti felépítés – szerepkörök / munkatársak Üzleti folyamatok (lépésekre bontva, kapcsolatok, …) Adat struktúra Alkalmazás struktúra Informatikai infrastruktúra (HW / SW / létesítmények) Berendezés – eszköz infrastruktúra Meglévő szabályozók rendszere

ARIS által ábrázolt elemek: • • • •

• •

Elemi lépések (maguk) Bemenetek (dokumentumok, eredmények, anyagok, (rész)termékek, …) Kimenetek (ua.) Erőforrások – Szerepkörök (személyek) – IT erőforrások – Adatok, adatkörök – (Egyéb…) Kontrollok – Kapcsolódó szabályozások – Kockázatok Üzleti eredmények

5.3.4 Workflow rendszerek Felhasználásuk: • • • •

projekt támogató rendszerek, hiba követő rendszerek, esemény ill. életciklus követő rendszerek, stb.

Feladat követő alkalmazások haszna •

Feladatok – mint tevékenységek – tervezése, követése, elemzése, … – – – –

•

Munkatársak napi tevékenységének, munkájának tervezése, követése, értékelése – munkaidő kontroll, ráfordítás kontroll, stb. Feladatok workflow-tervezése, követése, kontrollja Projektek tervezése, követése, menedzselése, ábrázolása, … Szolgáltatások (karbantartás, ügyfél-szolgálat, stb.) irányítási, kontrollja, elszámolása, SLA-menedzsment

Feladatok – mint elvégzendő objektumok – tervezése, követése, elemzése –

Pl. hiba életciklus követés, fejlesztési, tesztelési, tevékenység és objektum menedzsmentje

karbantartási,

stb.

Feladat követő alkalmazások – példák ingyenes open-source tool-okra: •

PÉLDA: Redmine szerver-kliens alkalmazás, web felület, projektmenedzsment tervezés, támogatás, követés, párhuzamosan több projektre is, erőforrás tervezés és követés, változások követése, grafikus ábrázolások és riportok


72

Jegyzet •


PÉLDA: OTRS (Open-source Ticket Request System) szerver-kliens alkalmazás, wiki felület, feladat-kezelő rendszer, különösen alkalmas üzemeltetési-, HelpDesk-, feladat követési-, hiba kezelési-, incidens kezelési-, probléma kezelési- és egyéb hasonló feladatok irányítására, ITIL támogatás, automatikus üzenetgenerálás, workflow támogatás, riportozás támogatása


-

Csoportosítsa a vásárolható / beszerezhető szoftvereket a beszerzési módja szerint, és jellemezze az egyes csoportokat! Mondjon 2-2 példát mindegyik csoportra! Mutassa meg, hogy mik a modellező rendszerszoftverek alkalmazási területe a vállalatok számára, és mondjon példát azokra! Mutassa meg, hogy mik a workflow-támogató szoftverek alkalmazási területe a vállalatok számára, és mondjon példát azokra! Mutassa meg, hogy mik a tervező szoftverek alkalmazási területe a vállalatok számára, és mondjon példát azokra! Mutassa meg, hogy mik a biztonsági szoftverek alkalmazási területe a vállalatok számára, és mondjon példát azokra! A biztonsági programoknak milyen csoportjait ismeri? Mit jelent az ERP rendszer kifejezés, és mi a jelentősége a vállalat számára? Milyen főbb funkció(ka)t látnak el az ERP rendszerek? Mutassa be az ERP rendszerek bevezetésének előnyeit és hátrányait a vállalatok számára! Mit jelent a CRM rendszer kifejezés, és mi a jelentősége a vállalat számára? Milyen főbb funkció(ka)t látnak el a CRM rendszerek? Mutassa meg, milyen munkakörök használ(hat)ják jellemzően a CRM rendszereket!


73

Jegyzet


6 Információbiztonsági követelmények a munkahelyeken 6.1 Általános információbiztonsági veszélyek 6.1.1 Az otthoni számítógépezés, internetezés veszélyei -

-

-

Adatvesztések – (mentések hiánya, karbantartás) Személyes adatok ellopása – (számítógép nem megfelelő védelme, közzététel közösségi oldalakon, felhő szolgáltatások biztonsági gyengeségei, …) Személyiséglopás, lopás – (bankkártya adatok, más személyes azonosító adatok, személyes információk ellopása – számítógép vagy felhő szolgáltató feltörésével, közösségi oldali információkkal, …) Jogi veszélyek: o Nevünkben erőforrásaink használata (számítógépünk meghackelése, „zombigéppé” alakítása és …) o Mi válunk közvetítővé – „lánclevelek kérdése”… Mobil eszközök (okostelefonok, stb.) védelmi hiányai, veszélyei Stb…

6.1.2 A social engingeenering A megtévesztés „tudománya”. Az emberek hiszékenységét, naivitását használja ki információk (titkok) megszerzésére. A leggyengébb láncszem (még mindig  ) az EMBER! Védekezés ellene: -

tudjam, hogy mely információ minősül titoknak, vagy „alkalmazzam” az általános irányelveket --- azaz ülök a számon. ismerjem föl a (főbb) megtévesztési technikákat.

6.2 Az információ biztonsága 6.2.1 Az információ lélektana -

Az ellopott információ nem hiányzik, az ellopás ténye (általában) nem látszik, nem vehető észre. Amikor észrevesszük, akkor már visszaéltek vele, és kárunk keletkezett. Apró lényegtelen információ önmagában még ha nem is veszélyes, de sokból összerakható teljes kép már igen! Sokszor nem vesszük észre, hogy ártatlanul milyen információkat „fecsegünk ki”! …

6.2.2 Az információbiztonság fogalma Információ = (számomra értelmes) tartalommal bíró adat Információhordozó – ezen keresztül létezik az információ, és ezen keresztül sérülhet a biztonsága is!


74

Jegyzet


Információ biztonsága = -

az információ bizalmassága az információ sértetlensége az információ rendelkezésre állása

(C – confidentality) (I – integrity) (A – avialability)

6.2.3 Az adathordozók Adatok védelme / biztonsága  az adathordozókon keresztül Adathordozók kategorizálása szerint: -

IT alapú adathordozók biztonsága (informatikai rendszer biztonsága – üzemeltetésben, felhasználók kezelésében, …) Papír (és hagyományos) adathordozók biztonsága (adminisztrációs folyamatok, iratkezelés és tárolás, TÜK, …) Személyek, mint adathordozók biztonsága (social engineering, emberi tényező, szándékos és szándékolatlan esetek, …)

6.2.4 Adatszivárgás lehetséges helyei, formái – PÉLDÁK NEM-Informatika: Hol is van adat? -

-

Milyen adathordozón: o Papíron – szerződések, tervek, jelentések, kimutatások, nyilatkozatok, munkaanyagok, piszkozatok, stb. Kinél: o Minden alkalmazottnál Hol (milyen helyiségben): o Munkavégzés helyszínén – irodákban, titkárságokon, … o Közös használatú helyiségekben – tárgyalók, előadók, … o Iratmegőrzés, tárolás - irattárak o Külső (munkavégzési) helyszíneken – ügyfélnél, konferenciák helyszínén, szállodákban, (otthon ?), …

NEM-Informatika: Adatszivárgás – hol lehet? -

Hogyan lehet hozzáférni az adatokhoz? Illetéktelen … o o o

… bejutás a helyiségbe, ahol az iratok vannak, … hozzáférése az iratokhoz (mert elöl, szabadon vannak, üvegszekrényben láthatóak és nincsenek elzárva, vagy szekrényekben nem elzártak, ..) … lemásolhatja (mert hozzáfér a másolóhoz, vagy valaki ott dolgozó kérésre megteszi neki, …)

Illetékes (pl. saját dolgozó) … o

… hozzáfér az adathoz, de illetéktelenül, jogosulatlanul használja fel, visszaél vele.

Informatika: Hol is van adat? o o o

Szervereken – adatbázisban Szervereken – önálló fájlok könyvtár-struktúrákban PC-ken / Notebookokon


75

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) o o o o

Mobil eszközkön (iPhone, iPad, okostelefon, …) Kimentve (egyénileg) külső elektronikus adathordozókon (DVD / DAT / USB Flash / …) Központi mentésekben, archív állományokban, … (backup site-ok, stb…) ... és kinn a szolgáltatói „felhőben”

Informatika: Adatszivárgás – hol lehet? -

Hogyan lehet hozzáférni az adatokhoz? Illetéktelen … o o o o o o o

… bejutás a szerverterembe … hozzáférés a számítógépekhez / notebookokhoz … hozzáférés a mentésekhez … hozzáférés a külső / mobil adathordozókhoz … bejutás az interneten / külső hálózaton át (hacking, virus, spyware, maleware, trojan, spam, hoax, …) … hozzáférés a WiFi-hez … no és ki fér hozzá a felhőben tárolt adatokhoz?

Adatszivárgás – hol lehet … még? -

Hogyan lehet hozzáférni az adatokhoz? Illetéktelen … hozzáférés / felhasználás „illetékes” által! Belső ember (munkatárs) kiadja: o o o o o o

… mert nem tudja, hogy nem lehet … mert megtévesztették, azt hitte ki kell adnia … mert megfenyegették / megzsarolták … bosszúból (mert pl. sértettnek érzi magát!) … csak hogy megmutassa, hogy milyen rossz a rendszer … stb …

6.3 Az információvédelem 6.3.1 Az információvédelem célja A szervezetek információellátásában zavarokra vezető gyengepontok és veszélyek meghatározása után olyan védintézkedések meghozatala és megvalósítása, amelyek a fellépő kockázatok kezelésével és egyéb követelmények teljesítésével az információellátás folyamatos működését, és az információszivárgás megakadályozását biztosítják összhangban a szervezet biztonsági és üzleti céljaival. Milyen legyen a jó információvédelem? -

kockázatarányos védelem egyenszilárdságú védelem teljes körű védelem szükséges és elégséges információ elve információbiztonság szemléletének beépülése minden tevékenységbe, adatkezelése … és könnyen kezelhető és érthető


76

Jegyzet


6.3.2 A biztonság különböző szintjei

6.4 Az információvédelmi eljárások megvalósítási területei -

objektum, terület védelem – Védi az adatokhoz, adathordozókhoz és azok területeihez való fizikai hozzáférést . személy védelem – Rendszerben a személy, mint információhordozó védelme, valamint a rendszer védelme az emberi jellegű támadásoktól, visszaélésektől. hagyományos adatok, adathordozók védelme – Pl. papíralapú információk (titkos ügyiratkezelés, …), analóg berendezések védelme. informatikai védelem – Az informatikai rendszerben tárolt adatok védelme. elemi károk, természeti /társadalmi katasztrófahelyzetek elleni védelem – Az információbiztonság szemszögéből, az üzletmenet – üzemmenet folytonosságának fenntartása.

6.4.1 Objektum, terület védelem CÉL: Védelem azokra a területekre való illetéktelen bejutás és ott-tartózkodás ellen, ahol bizalmas / érzékeny adatok, azok adathordozói vagy az azokhoz való hozzáférést biztosító eszközök vannak. ESZKÖZÖK: Az őrzés-védelmi szakma eszköztára -

Belső zónák, biztonsági területek kijelölése és az ottani biztonsági szint előírása Élőerős őrzés-védelem (beléptetési kontroll, eszközök kontrollja) Beléptető rendszerek, személyi azonosítás Megfigyelő- és kamera rendszerek Belső biztonsági szabályrendszer kidolgozása (rendészetnek, alkalmazottaknak, vendégeknek)

6.4.2 Személy védelem Rendszerben a személy, mint információhordozó védelme: -

Kockázatok: o Csúcsvezetők, kulcsemberek személyi biztonsága o Személy távollétekor az információk, illetve rendelkezésre állásának hiánya


bizonyos

jogosultságok

77

Jegyzet

-

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) o Felejtés, tévesztés esetén az információk pontosságának (sértetlenségének) vagy rendelkezésre állásának hiánya Helyettesítési rend, delegálás; Fontos információk dokumentálása, központi helyen, jogosultaknak elérhető módon;

Rendszerben a személytől, mint fenyegetettségtől való védelem: -

A „HUMÁN BIZTONSÁG” része. A rendszer védelme az emberi jellegű támadásoktól, vissza-élésektől. Lehetséges eljárások, módszerek: o Felvételi folyamat során o Alkalmazás során o Munkakör megváltozásakor o Távozáskor o Titoktartás az alkalmazás alatt és után is

6.4.3 Hagyományos adatok, adathordozók védelme Kockázatok jogosulatlan hozzáférés esetén: -

Adatszivárgás (és ezzel való visszaélés) Adatvesztés vagy adatmódosítás Lehetséges eljárások, módszerek: o Adatok, iratok besorolása érzékenységi/biztonsági kategóriákba; o Adatok, iratok kezelési eljárásai o Irattárak, dokumentációtárak működésének szabályozása o Belső biztonsági szabályok o „Tiszta asztal – tiszta képernyő politika” elve

6.4.4 Informatikai védelem -

-

-

Ez az ún. „informatikai biztonság” területe. CÉL: Az informatikai eszközökön, rendszereken és adathordozókon tárolt adatok, információk védelme, biztonságának megőrzése. Kockázatok - lehetséges kárra, következményre példa: o Informatika nem működik, leáll (támogatott folyamat leáll) o Adatvesztés (teljes vagy részleges, végleges vagy időleges) o Adathibázás o Adatszivárgás (és visszaélés vele) Az informatikai védelem területei: o Informatikai kapacitások menedzselése o HelpDesk szolgáltatás o Adatmentések és archiválások o Jogosultságok kezelése és menedzselése o Fizikai működtetés feltételei o Vírusvédelem o Hálózati határvédelem o Internethasználat és elektronikus levelezés korlátozása o Események naplózása, kiértékelése o … A védelem MINDENKIRE vonatkozik, aki használja az informatikát!


78

Jegyzet -


Szabályozások: o Informatikai üzemeltetési szabályzatok – előírások az üzemeltetőknek a megbízható és biztonságos üzemeltetésért o Informatikai biztonsági szabályzatok (az Információbiztonsági szabályzatok részeként) – előírások a felhasználóknak a bizalmasság és a biztonság betartásáért o Partnerekkel kötött szerződésekben a biztonságra vonatkozó követelmények – előírások a partnereknek a bizalmasság és biztonság betartásáért

6.4.5 Természeti /társadalmi katasztrófahelyzetek elleni védelem -

CÉL: A szervezet működőképességének mihamarabbi visszaállítása, az okozott károk/veszteségek minimalizálása. Kockázatok: o Természeti katasztrófahelyzetek o Társadalmi katasztrófahelyzetek o Belső balesetek, káresetek miatti kulcsterületek, kulcsfolyamatok vagy eszközök leállása, üzemszüneti állapota, működésképtelensége

6.5 Dolgozókra vonatkozó biztonsági előírások Felhasználói IBSZ tartalma Felhasználói szabályozandó témakörök -

-

Biztonság betartása munkahelyen o Irodai munkahely használata o Fax használata o IT eszközök használata o Hordozható (mobil) eszközök használata o Adathordozók használata o A vállalati hálózat használata o Hálózati alkalmazások használata o Jelszó használat használata o Elektronikus levelezés használata o Internet használata o Külső szereplőkkel való együttműködés Munkahelyen kívüli biztonság Biztonsági események esetén o Eljárás incidens esetén o Vírusvédelem

6.5.1 A munkahelyi munkával összefüggő információbiztonsági veszélyek Irodai munkahely használat A vállalati információk illetéktelen kezekbe jutva komoly károkat okozhatnak. Az információk szivárgása minden olyan adathordozó nem megfelelő vagy óvatlan használatával lehetséges, amelyeken adatok előfordulnak. Ezek lehetnek informatikai rendszerek és eszközök, de a papírokra (dokumentumokra, iratokra és egyéb skiccekre, jegyzetekre) feljegyzett információk is tartalmazhatnak ugyanúgy érzékeny információkat. © Dr. Horváth Zsolt László

79

Jegyzet

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) A munkahelyen a munkavégzés során alapvetően folyamatosan mindenki ezekkel a vállalati információkkal dolgozik. Az információkat tartalmazó papírok jellemzően elöl, a számítógépek bekapcsolva vannak. Még az élőszóban elmondottak is jelenthetnek veszélyt, ha azt az adott információra jogosulatlanok is hallhatják azt. Ez nagy kockázatot jelent olyan szempontból, hogy a munkahelyünkön megforduló illetéktelenek (külsősök, de akár cégcsoporthoz tartozó munkatársak, akik az adott információra nem jogosultak) jogosulatlanul hozzáférhetnek érzékeny információkhoz, és esetlegesen visszaélve azzal kárt okozhatnak vele. A szabályozás célja az irodai munkahelyen történő munkavégzés során a vállalati információk és adatok bizalmasságának megőrzése. Irodai munkahely használat szabályozásának szempontjai -

Munkahely és munkakör kialakításakor szempont: az ott kezelt információk érzékenysége Biztonságra törekvő viselkedés Adathordozók és dokumentációk biztonságos kezelése Tiszta asztal, tiszta képernyő politika Szoftverek biztonságos beszerzése és telepítése Tárgyalók használati rendje

Tiszta asztal – tiszta képernyő politika A munkahely rövid idejű elhagyásakor jellemzően mindenki úgy hagyja a munkahelyét, hogy oda hamarosan visszatérve folytathassa a munkát, ott és úgy, ahol abbahagyta. A munkavégzés során az elöl levő papírok, iratok, az őrizetlenül bekapcsolva hagyott számítógép mind-mind információ-hozzáférési lehetőséget biztosít a véletlenül (vagy a környezetet ismerve szándékosan) arra „csellengő” idegeneknek, az adott információ szempontjából illetékteleneknek. Amikor a sok munka, kapkodás miatt feltornyosulnak a feladatok, sokszor úgy kezdjük a következő feladatot, hogy a megelőző munkák iratait elöl hagytuk, vagy a számítógépben azok fájljait nem zártuk be. (Arról már nem is beszélve, hogy az egymásra halmozódott sok irat közül az éppen szükségeset sokszor csak hosszú keresgélés után vagy nem is mindig sikerül megtalálni.) Információbiztonsági szempontból ezek mind folyamatosan kockázatot jelentenek. A szabályozás célja a munkavégzés során használt / kezelt / feldolgozott adatok biztonságának javítása azáltal, hogy tudatosan odafigyelve mindig csak a munkavégzéshez éppen szükséges adathordozók, adatok vannak elöl – mind az asztalon, mind a „számítógépes asztalon”. Fax használata A telefax-szolgáltatást széles körben alkalmazzák. A telefax szolgáltatás a nyilvános távközlési (telefon) hálózaton keresztül, jellemzően papír alapú információk kommunikációját jelenti. A telefax szolgáltatás kockázatai is innen erednek. Példák: -

Gépelési hibából fennáll a fax rossz helyre való elküldésének veszélye , amit ilyenkor sokszor csak utólag észlelünk. Bizalmas információk átküldésekor fennáll annak veszélye, hogy az átküldött üzenetet nem (vagy nemcsak) a kívánt célszemély kapja meg a másik oldalon, hanem más is hozzáférhet.


80

Jegyzet -

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) A távközlési vonalak lehallgathatósága miatt a nem titkosítva küldött faxon bizalmassága sem garantálható. A belső merevlemezes fax (és multifunkcionális) berendezések merevlemezei tárolják az üzeneteket.

A szabályozás célja a telefax szolgáltatás igénybe vételének információbiztonsági kockázatai – mind az önálló faxberendezések, mind a multifunkcionális nyomtató-lapolvasófax berendezések használata esetén – megfelelő mértékben csökkenthetők legyenek. IT eszközök használata A munkahelyi számítógépeket és egyéb informatikai eszközöket (önálló és hálózatra kapcsolt asztali számítógépek, monitorok, nyomtatók, lapolvasók és multifunkcionális készülékek, stb.) az Informatikai részleg (IT üzemeltető) üzemelteti. Ezek megbízható és biztonságos üzemeltetése csak akkor lehetséges, hogyha egymással összhangban mind az informatikai rendszer üzemeltetői, mind a felhasználói betartják a rájuk vonatkozó biztonsági szabályokat. Nagyon fontos alapelv, hogy az üzemeltetők csak akkor tudják a rájuk bízott eszközök üzemeltetésének biztonságát garantálni, hogyha minden az üzemeltetéssel kapcsolatos beállítást és feladatot ők és csak ők látnak el, és a felhasználók pedig csak és kizárólag a munkavégzéshez szükséges alkalmazói feladatokat látják el, az üzemeltetők által biztosított beállításoknak megfelelően. Az IT üzemeltető által biztosított beállítások a következő szabályoknak megfelelő működést támogatják, illetve lehetőség szerint kikényszerítik. A szabályozás célja a munkahelyi számítógépek biztonságos és megbízható működésének fenntartása, és a számítógépeken tárolt illetve kezelt adatok biztonságának megőrzése. Hordozható mobil eszközök használata A notebookok (és egyéb hordozható számítógépek) használatának fokozott kockázatai (példák, a teljesség igénye nélkül): -

-

-

A notebookok kikerülve a vállalat területéről könnyebben ellophatók vagy elveszíthetők. Ezáltal nemcsak az eszköz fizikai értéke vész el, hanem az azokon tárolt adatok, információk is. (Ha nincs rendszeres mentés, akkor visszahozhatatlan adatoknak mondhatunk búcsút. Ha a notebookon lévő adatok megfelelő titkosítása nem történt meg, akkor illetéktelenek könnyen hozzáférhetnek a rajta lévő adatainkhoz.) Rendezvényeken való használat esetén a kijelzőn lévő adatokat könnyen mások is olvashatják, illetve az őrizetlenül bekapcsolva hagyott berendezésekhez mások is hozzáférhetnek, hogy lemásoljanak vagy feltegyenek valamit. Otthoni használat esetén mind a magán célú, vagy családi használat fokozott vírusveszélyt jelenthet. Ez alapvetően tiltott. Külső hálózathoz (pl. otthoni, szállodai internet, partner általi hálózat, …) való csatlakoztatás esetén fokozott a vírus, hackertámadás és egyéb külső támadás veszélye. Ugyanez igaz, amikor mások általi külső adathordozókat kapcsolunk a notebookra.

A szabályozás célja a munkahelyi mobil számítógépek biztonságos és megbízható működésének fenntartása, és az ezeken tárolt illetve kezelt adatok biztonságának megőrzése.


81

Jegyzet


Adathordozók használata Az adatok tárolására és rugalmas mozgatására egyre inkább elterjedtek a különféle külső elektronikus adathordozók (USB pendrive, flash drive-ok, külső merevlemezek, optikai lemezek, stb.). Ez az információk tárolásában és hordozásában hatalmas szabadságot biztosít, ugyanakkor rengeteg fenyegetettséget és kockázatot is jelent. Például: -

-

Az adathordozók kis méretével és könnyű szállíthatóságával nehezebben nyomon követhetők a bizalmas adatok útja. Az adathordozók elvesztésével / ellopásával bizalmas adatok illetéktelen kezekbe kerülhetnek. Adathordozók vírusfertőzésének veszélye is nagyobb, és így azokon keresztül a vírusok vagy egyéb sebezhetőségek a vállalati informatikai rendszerekbe, hálózatokba jutásának kockázata is megnő. A külső adathordozókra történő mentések esetén a külső adathordozók ugyanazokat az érzékeny információkat tartalmazzák, így azok nem megfelelő védelme esetén azok adatszivárgási kockázata jelentősen megnő(het).

A szabályozás célja az adathordozók használatával kapcsolatos információbiztonsági kockázatok csökkentése. A vállalati hálózat használata Az IT üzemeltető által üzemeltetett informatikai rendszerek és infrastruktúra részét képezik az infrastruktúra munkahelyi eszközein (számítógépek, munkahelyeken lévő egyéb informatikai berendezések és a rajtuk futó szoftverek) túlmenően a vállalat hálózata és hálózati alkalmazásai is. Ezek megbízható és biztonságos üzemeltetésére ugyanazok a célok, elvárások és alapelvek érvényesek, mint amik a számítógépek üzemeltetésére leírtak. A szabályozás célja az IT üzemeltető által üzemeltetett informatikai hálózatok biztonságos üzemeltetési feltételeinek felhasználó oldali biztosítása, és ez által a mindennapi munkavégzés során keletkező adatok elhelyezésének, elérésének biztosítása a szervezetek részére kialakított hálózati könyvtárakban, illetve a munkavégzéshez használt informatikai alkalmazásokban. Hálózati alkalmazások használata A vállalati alkalmazások (pl. SAP, ARIS, stb.) hálózati használata során alapvető feltétel, hogy mindenki csak azokhoz az alkalmazásokhoz és adatokhoz férhessen hozzá, és olyan jogosultsággal (írási, olvasási, módosítási, törlési, … jogosultságok), amely a munkavégzéséhez feltétlenül szükséges. Ez megköveteli az egyének pontos azonosítását, valamint az egyénekhez rendelt jogosultságok pontos menedzselését és betartását. Az munkakörökhöz rendelt jogosultságok meghatározása a kapcsolódó folyamatok és adatbázisok felelőseinek a feladata, ezek hozzárendelése az egyénekhez pedig az dolgozók szervezeti vezetőié. Az egyéneknek az alkalmazásokhoz való jogosultsági hozzárendelésének és – igényeknek megfelelő aktuális – beállításának pontos nyilvántartása nagyon fontos a kontroll, a munkafeltételek biztosítása és a visszaélési lehetőségek elkerülése szempontjából. A szabályozás célja -

a használt alkalmazások jogszerű használata; a felhasználói jogosultságok nyilvántartásának naprakészen tartása; az információk megfelelő integritásának biztosítása.


82

Jegyzet


Jelszóhasználat Minden informatikai alkalmazás illetve rendszer, ami több felhasználót különböztet meg, a felhasználókat az egyéni azonosítójuk és hozzátartozó jelszavuk alapján azonosítja. Mindenkit, aki érvényes, illetve hiteles azonosító/jelszó párost használ, a rendszer jogos felhasználónak tekint. Eszerint engedélyezi neki azokat a jogosultságokat, amelyek a számára beállítottak, és az ő nevéhez naplózza az általa kezdeményezett tranzakciókat. Ezért minden egyes felhasználónak a saját azonosítója és jelszava olyan, mint egy egyéni kulcs az adott rendszerhez. Ha ezt a kulcsot más is megismeri, akkor ő a kulcs eredeti tulajdonosának a nevében tehet bármit a rendszerben, annak tudtával vagy tudta nélkül. Ezért egy jelszónak a jogosultak körén kívüli ismertté válása kiszámíthatatlan kockázatot jelent – a jogosulatlanul történő információk szerzésén vagy módosításán és az azokkal való visszaéléseken keresztül. (A jelszó illetéktelen megszerzése azért is sokkal veszélyesebb egy valódi kulcs megszerzésénél, mert egyrészt nem kötődik fizikai eszközhöz, így tetszőlegesen másolható, másrészt a vele való visszaélés hatásait sokkal nehezebb észlelni, de ugyanakkor sokkal összetettebb és súlyosabb károkat okozhat.) A szabályozás célja azoknak az intézkedéseknek és szabályoknak az összefoglalása, amelyek következetes betartásával ez a kockázat a csökkenthető.. Elektronikus levelezés Az E-Mail (elektronikus levelezés) használata egy sor kockázattal jár: -

A levelek véletlen megváltoztatása vagy elosztása tévedés vagy hanyagság miatt. A levelek jogosulatlan felhasználása, feldolgozása vagy továbbadása. A levelek meghamisítása, megszakítása vagy nem kívánt nyilvánosságra hozatala. Jogosulatlan személyek hozzáférése az átviteli, elosztó és kiosztó rendszerhez, és a bennük tárolt levelekhez. Számítógépes vírusok vagy más károsító programok nem kívánt bejuttatása és terjesztése. Spam-ek és egyéb levélszemetek blokkolhatják a levelező rendszert és a postaládánkat. Kéretlen lánclevelekkel szintén túltelíthetjük a levelező rendszereket, postaládákat, illetve akaratlanul is vírusokat terjeszthetünk.

A szabályozás célja az e-mail széleskörű és biztonságos felhasználásának lehetővé tétele a munkavégzés számára. Internethasználat Az Interneten általánosan elterjedt használata számos kockázatot rejt magában: -

-

-

Sajnos az Internet mára telített a rosszindulatú programokkal (vírusok, féregprogramok, kémprogramok, rootkitek, stb.), amelyek sokszor észrevétlenül töltődnek le az internetet használó gépekre, megfertőzve azt, majdan esetleg az egész szervezeti hálózatot. A szervezeti információk könnyen és ellenőrizhetetlenül kifolyhatnak az Interneten keresztül. (Pl. amennyiben a munkatársak vitafórumokon vesznek részt, előfordulhat, hogy gondatlanul vagy szándékosan bizalmas információk kerülnek kiadásra.) Amennyiben az Internet gazdag szoftver-ajánlata gondatlanul kerül alkalmazásra, fennáll annak a lehetősége, hogy vírusok és más káros szoftverek kerülnek behurcolásra.


83

Jegyzet -

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) Az, hogy egy információ, szellemi termék az Interneten szabadon fellelhető és megszerezhető, még nem jelenti azt, hogy publikus és/vagy a használata jogszerű is. A különféle programok, információk letöltésével gyakran jóhiszeműen ugyan, de megszeghetjük a törvényt, mely adott esetben szankciókat is vonhat maga után. A munkatársak törvényszegése miatt bizonyos körülmények között a vállalat is felelőssé tehető.

A szabályozás célja az internet széleskörű és biztonságos felhasználásának biztosítása a munkavégzés számára. Külső szereplőkkel való együttműködés Külső szereplőnek (partnernek) minősül minden olyan intézmény, vállalat, vállalkozás vagy egyén, aki valamely formában (hatóságként, társadalmi szervezetként, szolgáltatóként, alvállalkozóként, ügyfélként, stb.) együttműködik a vállalattal, aki beszállít a vállalatnak, illetve akinek szállít valamit az vállalat. Ezen külső partnerek valamilyen módon jogviszonyban vannak a vállalattal, és ezen keresztül hozzáfér(het)nek a vállalat bizonyos információihoz és/vagy információs rendszereihez. Ez nem kívánt kockázatokat rejt(het) magában, amelyeket kezelni kell. A szabályozás célja azoknak a szabályoknak, irányelveknek az összefoglalása, amelyekkel a külső partnerek számára biztosított információhoz való hozzáférések információbiztonsági kockázatai kezelhetők, illetve csökkenthetők.

6.5.2 Biztonság munkahelyen kívül – szempontok Veszélyek -

A munkahelyen kívüli kommunikáció során – akár véletlenül is – számos munkahelyi információ kiszivároghat. (Példa: social engineering)

Alapelvek, módszerek: -

Biztonságtudatosság növelése, figyelem felhívása a veszélyekre Munkahelyi információk bármilyen kiadásának tiltása Magán célú internethasználat során munkahellyel kapcsolatos közzétételének tiltása Munkahelyi jogosultságok, jelszavak, accountok használatának tiltása Odafigyelni a „véletlen” pletykákra, fecsegésre is Munkaviszony megszüntetése után is …

információ

6.5.3 Eljárás incidensek esetén Hivatalos eljárás erre a vállalat incidenskezelési eljárása Munkatársaknak karbantartása)

gyanú

esetén

azonnal

jelenteni(értesítési

listák,

elérhetőségek

IT rendszert érintő esetbe rendszerből azonnal kilépni Példák incidensekre vagy azok lehetőségeire -

vírusfertőzés gyanúja áll fenn, adatszivárgást, vagy arra utaló jeleket észlelt, hackertámadást észlelt, a számítógépe felett (indokolatlanul) mások vették át az irányítást,


84

Jegyzet -


hozzáférhetetlenné vált az informatikai rendszer, hozzáférési lehetőséget észlelt olyan adatokhoz, amelyek kezelésében nem illetékes, védtelen és érzékeny adatokat tartalmazó adathordozót talált, a munkavégzés során felhasznált vagy rögzített adatokban bekövetkező megmagyarázhatatlan változást tapasztalt, az informatikai rendszer szokatlan működését vagy jelentős lassulását észlelte, szabályszegésre, informatikai biztonsági veszélyre, vagy hibára utaló körülményt észlelt, hardver vagy szoftver hibát észlelt, stb.

6.5.4 Vírusvédelem - veszélyek A "számítógép-vírus" gyűjtőfogalom valamennyi olyan program vagy programrész számára, amelyek képesek szaporodni és terjedni, illetve (közvetett vagy közvetlen) különböző káros illetve nem-kívánt funkcióval rendelkeznek. Általában az IT üzemeltető feladata a vállalat számítógépeit rendszeresen frissített vírusvédelmi rendszerrel védeni. Ez a védelem kiterjed a szerverek, munkaállomások valamint a teljes Internet- és elektronikus levélforgalom folyamatos ellenőrzésére. Új vírus megjelenése esetén azonban még így is előfordulhat fertőzés. A vírusokra, vírusszerű működésekre utaló jelek felhasználók által időben történő felismerése részét képezi a vírusvédelemnek és a károk megelőzésének. A szabályozás célja a felhasználók számára azon biztonsági szabályok ismertetése és betartatása, ami – a vállalat és az IT üzemeltető vírusellenes intézkedései mellett – az általa üzemeltetett informatikai hálózat és eszközök vírusfertőzés veszélyeinek kockázatát minimalizálja. Vírusvédelem - irányelvek -

-

Megelőző intézkedések: o Központilag beállított vírusvédelmi rendszer hatástalanításának tiltása; o Automatikus frissítések engedélyezése, beállítása; o Új adathordozó géphez kapcsolásakor vírusellenőrzés o Stb. Vírus (vagy gyanúja) észlelése esetén: o Rendszergazda (IT üzemeltető) értesítése o Rendszer használatával leállás o Rendszer-állapotának meg nem változtatása o …

kikapcsolásának,

Vírusfertőzésre utaló jelek -

Az alkalmazás vagy a számítógép el sem indul. Váratlanul a megszokottnál érezhetően és tartósan lassabb a rendszerműködés. Az elindított alkalmazás hibát jelez. Fájlmásolást követően a másolt fájl hossza különbözik az eredetitől. A szabad memória látványosan kevesebb, mint amennyinek lennie kellene. Ismeretlen program terheli tartósan a számítógép processzorát – a gép lelassul.


85

Jegyzet -

-

INFORMATIKA ALAPJAI V.02. (2015. 09. 19.) A futó alkalmazás(ok) és a számítógép nem reagál a leütött billentyűkre, más jelenik meg a monitoron, mint amit beírunk, rendszer funkciók nem elérhetők vagy váratlanul új funkciók jelennek meg, illetve a megszokottól eltérnek a képernyő képek. Képernyőn vagy nyomtatott papíron megjelenő szokatlan felirat jelenik meg. Váratlanul szokatlan hang vagy zene szól a hangszóróból. Váratlanul változik a fájl(ok), program(ok) mérete, nem várt mértékben lecsökken a merevlemez szabadkapacitása. Egy használt program nem érhető el a felhasználó számára Egy fájl sérültté, olvashatatlanná, módosíthatatlanná, futtathatatlanná válik. Egy program, vagy fájl váratlanul eltűnik. Ismeretlen fájl vagy program megjelenik.


-

Mi a felhasználói információbiztonsági szabályzat célja, és milyen területeket kell szabályoznia? (Soroljon fel a területek közül legalább 6-ot!) Mit jelent a „tiszta asztal – tiszta képernyő politika” (clear desk policy)? Mutassa meg az irodai munkaszobák, tárgyalók, előadó termek használatának főbb veszélyeit, és a lehetséges védekezési módokat! Mutassa meg a fax használatának főbb veszélyeit, és a lehetséges védekezési módokat! Mutassa meg az informatikai mobil eszközök és adathordozók használatának főbb veszélyeit, és a lehetséges védekezési módokat! Mutassa meg a vállalati hálózat és hálózati alkalmazások használatának főbb veszélyeit, és a lehetséges védekezési módokat! Mutassa be a jelszavak képzésének és kezelésének a főbb irányelveit! Mutassa meg az elektronikus levelezés és az internet használatának főbb veszélyeit, és a lehetséges védekezési módokat! Mutassa meg a távmunka és az otthoni munkavégzés gyakorlatának főbb veszélyeit, és a lehetséges védekezési módokat! Mutassa meg, hogy a vállalati adatok védelme érdekében milyen szempontokra kell a munkatársaknak odafigyelniük a munkahelyen kívül viselkedéskor, kommunikációban, illetve internet használatkor! Mutasson példákat a számítógépes vírusfertőzésre utaló, gyanús jelekre?


86

Jegyzet


7 Felhasznált források Wikipédia – magyar fogalom-meghatározások Dr. Szíjártó Miklós: Informatika I. (Jegyzet, Győr, 2006) Szentendrey Péter: Informatikai alapismeretek (Jegyzet, 2008) Bíró Katalin, Gál Tamás, Boldvai Ferenc: Szövegszerkesztés (2010) Fábián Zoltán: Adatbázis kezelés és adatszervezés (Jegyzet, 2007)


87

) Készítette: Dr. Horváth Zsolt László

Recommend Documents