Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád

„Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.”

Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja

2010. június

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja

TARTALOMJEGYZÉK 1

Bevezetés ....................................................................................................................................... 4 1.1 Küldetésnyilatkozat................................................................................................................ 5 1.2 Iskolánk adatai, Alapító Okirat szerinti tevékenysége........................................................... 5 1.3 Az iskola arculatának megrajzolása....................................................................................... 6 1.4 Mőködési elvek...................................................................................................................... 6 1.5 Az iskola sajátosságai ............................................................................................................ 7 2 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................................... 8 2.1 A nevelı-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai........... 8 2.1.1 Iskolánk pedagógiai hitvallása ...................................................................................... 8 2.1.2 Pedagógiai alapelveink.................................................................................................. 8 2.1.3 Az iskolai nevelés-oktatás alapvetı céljai..................................................................... 9 2.1.4 Nevelési céljaink megvalósítását segítı nevelési módszerek, eljárások ..................... 19 2.1.5 Tanulásszervezési módok............................................................................................ 19 2.2 A személyiségfejlesztést szolgáló pedagógiai feladatok...................................................... 23 2.3 A közösségfejlesztés feladatai ............................................................................................. 25 2.3.1 A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása................ 26 2.3.2 A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében 26 2.3.3 Önkormányzás képességének kialakítása.................................................................... 26 2.3.4 A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése ............................................. 26 2.3.5 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása .................................... 26 2.3.6 A tanulói közösségek/osztályközösségek tevékenységének, fejlıdésének értékelése 26 2.4 A személyiség – és közösségfejlesztés tevékenységrendszere és szervezeti keretei ........... 27 2.4.1 Tanítási óra.................................................................................................................. 27 2.4.2 Tanórán kívüli tevékenységek..................................................................................... 28 2.4.3 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek........... 35 2.4.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı tevékenységek................ 37 2.4.5 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységeink ....................................... 38 2.4.6 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységeink ................................ 45 2.4.7 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok........................................... 46 2.4.8 A szülık, tanulók, pedagógusok együttmőködésének formái ..................................... 47 2.4.9 Az iskola nyilvánossági rendszere .............................................................................. 49 2.5 Iskolánk környezeti nevelési programja .............................................................................. 50 2.5.1 A környezeti nevelés céljai ......................................................................................... 51 2.5.2 Környezeti nevelés színterei........................................................................................ 51 2.5.3 Környezeti nevelés folyamatának értékelése .............................................................. 52 2.6 Egészségnevelési program ................................................................................................... 52 2.6.1 Az egészségnevelés iskolai céljai:............................................................................... 53 2.6.2 Az egészségnevelés színterei: ..................................................................................... 54 2.6.3 Az egészségnevelés folyamatának értékelése ............................................................. 55 2.7 Fogyasztóvédelemmel összefüggı iskolai feladatok: .......................................................... 56 2.7.1 A fogyasztóvédelmi oktatás célja................................................................................ 56 2.7.2 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ............................................................... 56 2.7.3 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban ................................................... 56 2.7.4 Módszertani elemek .................................................................................................... 57 2.8 Sajátos nevelési igényő tanulók nevelési programja............................................................ 58 2.9 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................................................. 68 3 A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE ......................... 74 3.1 Bevezetı, általános rész ....................................................................................................... 74 3.2 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az elıírt tananyag és a követelmények................................................................... 75

125/2. oldal

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 3.2.1 A nevelı-oktató munka szakaszai ............................................................................... 75 3.2.2 Kiemelt fejlesztési feladatok a bevezetı és kezdı szakaszban ................................... 76 3.2.3 Kiemelt fejlesztési feladatok az alapozó és fejlesztı szakaszban. .............................. 77 3.2.4 Az iskola tantárgyi rendszere ...................................................................................... 80 3.2.5 Egyéb órakeretek:........................................................................................................ 85 3.3 Tankönyvek, taneszközök, segédletek kiválasztásának elvei .............................................. 85 3.4 Tanulói jogviszony létesítése, átjárhatóság.......................................................................... 86 3.4.1 Az iskola induló évfolyamán való belépés feltételei:.................................................. 86 3.4.2 Belépés az intézménybe, az iskola magasabb évfolyamán való belépés feltételei:..... 87 3.5 Az iskola magasabb évfolyamain való továbbhaladás......................................................... 87 3.6 A tanulók elımenetelének félévi, tanév végi minısítése:.................................................... 89 3.7 Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerep, súlya ....................................................................................................................... 89 3.8 A tanuló teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelése, minısítése formái . 90 3.8.1 A tanulói teljesítmények évközi értékelése ................................................................. 90 3.8.2 Egyéb, az értékeléssel, minısítéssel kapcsolatos sajátos szabályok ........................... 91 3.8.3 A tanuló magatartásának értékelése, minısítése formái.............................................. 94 3.8.4 A tanuló szorgalmának értékelése, minısítésének formái .......................................... 95 3.8.5 A tanulók jutalmazásának elvei és formái................................................................... 95 3.8.6 Az iskolai büntetések, elmarasztalások formái ........................................................... 96 3.9 A modulok értékelése, minısítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. 97 3.10 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez, elıírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai...................................................................................................... 97 3.11 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .......................................... 98 3.11.1 Értékelt terület meghatározása .................................................................................... 98 3.11.2 Az értékelés elvei ........................................................................................................ 99 3.11.3 A program megvalósításának feltételrendszere......................................................... 101 4 Integráltan nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve ........................................ 101 5 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ..................................................................... 105 6 Mellékletek ................................................................................................................................ 106 6.1 1.sz. Melléklet: Nem szakrendszerő oktatás az 5. és 6. évfolyamon ................................. 106 6.2 2.sz. Melléklet: Szöveges értékelés az 1-4. évfolyamon.................................................... 124 6.3 3.sz. Melléklet: HEFOP 3.1.3, illetve a TÁMOP 3.1.4 projektekben megkezdett kompetenciaalapú programcsomagok alkalmazása ........................................................................ 125

125/3. oldal


1

Bevezetés

Pedagógiai programunk a 2003. évi LXI. tv. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításának megfelelıen, a törvényi elıírások szerint készült, az Újszászi Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ Pedagógiai Programjának részeként. Az intézmény pedagógiai programja stratégiai irányt tükröz, az iskolahasználók igényeit tartalmazó fejlesztési lehetıségeket jelöl, melyek a törvényi és anyagi lehetıségek függvényében valósíthatók meg. Iskolánk, az újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola városunk egyetlen általános iskolája az Újszászi Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ szakmailag önálló intézményegységeként mőködik. Településünkön az 1700-as évek második felétıl folyik az újszászi gyerekek nevelése, oktatása Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelı és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely, a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére a különféle emberek cselekvı együttélésének gyakoroltatására. Az Újszászi Nevelési Központ fenntartója Újszász Város Önkormányzata. A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk az újszászi tanköteles korú gyermekek általános mőveltségének megalapozása normál és eltérı ütemben haladók számára. E feladat megvalósítása érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola mőködik. Az Újszászon élı családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól jóval eltér, ezért nevelı és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. o Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk elısegíteni a hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességét, továbbtanulását, javítva ez által esélyeiket a munkaerıpiacon való érvényesülésre és a társadalmi beilleszkedésre. o Ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességő gyermekek fejlesztését is. o Fontos elvárás iskolánkkal szemben, hogy minden tanulónk tovább gyarapítható ismeretanyaghoz jusson, felkészültségüket és mőveltségüket úgy megalapozva, hogy valamennyien képességüknek megfelelı iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat. Az elızetes felmérések eredményeként, a továbbtanulás szempontjából fontos alapkészségek kialakításán túl az idegen nyelv és számítástechnikai oktatás terén jelentkezik hangsúlyozott igény a szülık és gyerekek részérıl. A helyi szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakorlásán túl olyan erkölcsi értékek kialakítása is feladatunk, amelyek birtokában tanítványaink képessé válnak az egyetemes emberi értékek befogadására. A társadalom, a pedagógusok és a szülık célja azonos: gyermekeinkbıl mővelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fı célja: emberséget és tudást adni a felnövı újszászi gyermekeknek!

125/4. oldal


1.1 Küldetésnyilatkozat „Az igazi teljesítmény az életben való beválás. A testi és lelki értelemben egészséges személyiségfejlıdés, melynek során azzá leszünk, akik vagyunk, magunkkal hozott lehetıségeink szerint, és megtaláljuk, kiharcoljuk a nekünk való helyet a világban, azt a helyet, ahol tényleg hatékonyak lehetünk, a magunk és mások örömére és megelégedésére” – írja Vekerdy Tamás, akinek gondolatai jelölik meg azt az irányt, amelyet intézményünk követni kíván. Mindezt úgy érhetjük el, ha korszerő ismereteket közvetítünk, de az oktatásban nem elsısorban ismeretközlésre, hanem a tanulók aktivizálására, a pszichés kompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, mint például az önismeret, az önbizalom fejlesztése, a döntéshozás, a problémamegoldás belsı folyamatainak tudatosítása. Mindezeket a következı értékek folyamatos erısítésével érhetjük el: o használható tudás o egészségvédelem o környezetvédelem o integráció o partnerközpontúság o önértékelés képességének fejlesztése o nemzeti értékek fejlesztése Célunk egy olyan iskola megteremtése, ahol az emberekkel való kapcsolatban meghatározó a feltétlen elfogadás, a megelılegezett bizalom mások iránt. Ahol a korrekt vezetıi magatartás nyíltsággal párosul, megvalósul a felelısség megosztása és az együttmőködés olyan csoportmunkához vezet, amely erısíti az elkötelezettséget. Egy olyan iskolát szeretnénk, ahová a tanulók nem kényszerbıl járnak, ahol olyan képzést kapnak, ami érdekli ıket, ahol az értékelésük mércéje az egyéni adottságokhoz, képességekhez viszonyított teljesítmény. Bízunk benne, hogy Carl Rogers szavai a mi intézményünkre is igazak lesznek: „… bármelyik iskola válhat olyan hellyé, amelybe kreatívan gondolkodó, mohón kíváncsi, gyorsan és felelısségteljesen tanuló diákok járnak, amelyben a tanárok élvezik munkájukat és a diákjaikkal való együttlétet, ahol magas a morális mérce, és ahová mind a diákok, mind a tanárok szeretnek járni.”

1.2 Iskolánk adatai, Alapító Okirat szerinti tevékenysége Általános iskola feladatai: -

A vonatkozó központi dokumentumok és az intézmény helyi pedagógiai programja alapján az iskola készültségi szint szerinti tankötelezettséghez kapcsolódó feladatok ellátása.

-

Nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás, amely a tankötelezettség teljesítésére az általános mőveltség megalapozására, az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére irányul.

-

Tehetséggondozás.

-

Iskolaotthon, napközi otthon, menza mőködtetése.

-

A különbözı képességő, illetıleg az eltérı ütemben fejlıdı tanulók egyéni fejlesztését szolgáló fejlesztı csoportok létrehozása.

125/5. oldal


1.3

-

A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézseggel küzdı tanulok számára egyéni fejlesztését szolgáló fejlesztı csoportok létrehozása

-

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhetı sajátos nevelési igenyő tanulók nevelése, oktatása.

-

A halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségét biztosító Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása.

-

A fakultatív hitoktatás tárgyi feltételeinek biztosítása.

Az iskola arculatának megrajzolása

Iskolánk az 1-8 osztályos korú tanulók általánosan képzı intézménye, amely biztosítja az általános iskolai nevelést és oktatást. Ennek keretében felkészíti a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Ellátja az eltérı tanterv szerint haladó tanulók integrált nevelését, oktatását is. A tudományok alapjainak elsajátítása mellett a mindennapi élet problémáinak kezelésére készít fel. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek személyiségfejlıdésére, és a hagyományırzésre. Ennek érdekében minden tanulónak biztosítjuk az alapmőveltség stabil elemeit, ugyanakkor lehetıséget biztosítunk a differenciált képességfejlesztésre, esélyt biztosítunk a tehetséggondozással, felzárkóztatással a sikeres továbbtanulásra. Az iskolai élet a modernkor elvárásainak megfelelı korszerő tárgyi feltételekkel rendelkezı eukomform épületben folyik, ahol az intézményben élı emberek önmagukkal harmóniában élnek. A partnerközpontú mőködés a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelı szolgáltatásokban, a partnerek igényeinek, elégedettségének mérésében és ezekre való folyamatos reagálásokban valósul meg, melynek következménye a vonzó iskolakép kialakulása. Minden tanuló olyan nevelésben, oktatásban részesül, amelynek révén egyenlı eséllyel indulhat a felnıtt élete felé. Korszerő, használható tudást kapnak, amely segítségével egész életük során képesek lesznek tanulni. Megvalósul a sajátos nevelési igényő tanulók teljes körő integrációja, a tanóra minıségét, eredményességét az intézmény belsı gondozási rendszerének kiépítésével biztosítja. Mindezen tevékenységeket erkölcsileg és anyagilag megfelelıen elismert pedagógusok végzik, akik a kor elvárásainak megfelelı tudással és módszertani kultúrával rendelkeznek.

1.4 Mőködési elvek o Szakmai autonómia, amely önálló arculatú pedagógiai mőhely, a szakmai kompetencia érvényesülését, a választás szabadságát jelenti. o Demokrácia, mely a pedagógusok módszerbeli szabadságát, a munkaközösségek döntési jogosítványainak bıvítését, a gyermekönkormányzat fejlıdését, a gyermeki jogok érvényesülését jelenti. o Sokszínőség, mely kezdeményezések támogatását, a másság normahatárok közötti elfogadására nevelést jelent.

125/6. oldal


1.5 Az iskola sajátosságai A leendı elsısöket a nevelık már az óvodában meglátogatják, ismerkednek egymással, együtt tevékenykednek. Az osztályba sorolás a szülık és az óvónık kérésének, véleményének figyelembevételével történik. Beiratkozás elıtt idıben tájékoztatjuk a szülıket az elsı osztályok módszerérıl, a tankönyvek áráról 1-3 évfolyamon iskolaotthonos oktatást is választhatnak a szülık. Megfelelı létszám esetén 2 osztályban: Kertvárosi iskolaegységben és a Kossuth úton 1-1-osztályban. Hagyományos munkarend szerinti osztály a Kossuth úti iskolaegységben mőködik. Kiemelten kezeljük a differenciált, egyéni készség és képességfejlesztést. Nagy gondot fordítunk a hátrányos helyzető tanulók integrációs nevelésére-oktatására. A tehetségek kibontakoztatása és az egészséges lokálpatriotizmus sarkall arra bennünket, hogy a különbözı tanulmányi, sport, kulturális versenyekre alaposan felkészüljünk, és törekedjünk a kimagasló eredményekre (megyei, országos helyezések). Kialakult a rendezvények hagyományának rendszere, amelyet a tanulók, szülık és a város lakói igényelnek, számon tartanak, és tevékenyen támogatnak.

125/7. oldal


2

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

2.1 A nevelı-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1 Iskolánk pedagógiai hitvallása A tudományok alapjainak elsajátítása mellett a mindennapi élet problémáinak kezelésére készítjük fel tanulóinkat. Információs és kommunikációs készségek, képességek által az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Iskolánk névadójának személyét tiszteletben tartva a Vörösmarty-kultúra megırzésével és továbbfejlesztésével erısítjük a magyarságtudatot, a jól értelmezett lokálpatriotizmust. Iskolánk a Vörösmarty Mihályi Általános Iskola elkötelezi magát abban, hogy partnerei igényét minél teljesebb körben igyekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintı kihívásokra. Hitvallásunk „Mindenki értékes valamiben” gondolatra épül. Ennek jegyében célunk, hogy tanulóink számára a szilárd alapmőveltség, a korszerő alapismeretek nyújtása mellett széleskörő lehetıséget biztosítsunk arra, hogy képességeik, készségeik kibontakoztatása révén, személyiségük sokoldalú fejlesztésével, tehetségük felismerésével, hátrányaik, lemaradásaik kompenzálásával sikeres felnıttként eredményes életutat járjanak be, boldogulni tudó emberekké váljanak.

2.1.2 Pedagógiai alapelveink A Vörösmarty Mihály Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, amelyben tanulóink otthon érezhetik magukat. Ezért: o a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, o a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, o a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, o diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat, o minden gyermek és szülı számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában s életének egyéb problémáiban, o az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló és tanuló; tanuló és nevelı; szülı és nevelı; nevelı és nevelı között. Számunkra egyaránt fontos pedagógiai feladat a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése. A nevelıtestület szellemileg, erkölcsileg, testileg egészséges nemzedéket kíván nevelni a ránk bízott gyermekekbıl. Ennek érdekében:

125/8. oldal


o a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számunkra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújtunk, o iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetes, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben, o az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk, o fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, o szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak, a munkának becsülete legyen, o törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, o törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, o szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet, o minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális, szocioökonómiai hátrányainak leküzdésére, a kiemelkedı képességő tanulónak lehetıséget adni tehetségének kibontakoztatására. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében Iskolánk felelıs: o tanulóink értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi fejlıdéséért o a tanulói közösségek kialakulásáért és fejlıdéséért Pedagógiai munkánk során és az iskolai mőködés minden területén tiltjuk a bármilyen okból adódó hátrányos megkülönböztetést, a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. Az eredményes megvalósulás érdekében együttmőködünk partnereinkkel, kiemelten a szülıkkel.

2.1.3 Az iskolai nevelés-oktatás alapvetı céljai 2.1.3.1 A kulcskompetenciák fejlesztése Kulcskompetencia: teheti az EU-s polgárokat

azon tudások és képességek, amelyek birtoklása alkalmassá

o egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra o másrészt az aktív szerepvállalásra Kulcskompetenciák – amelyekre minden egyénnek szüksége van o a személyes boldoguláshoz és fejlıdéshez o az aktív állampolgári léthez

125/9. oldal


o a társadalmi beilleszkedéshez o és a munkához A kulcskompetenciák keretrendszere A tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciák: o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai kompetencia o természettudományos kompetencia o digitális kompetencia o a hatékony önálló tanulás o szociális és állampolgári kompetencia o kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia o esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek: o Énkép, önismeret o Hon- és népismeret o Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra o Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés o Gazdasági nevelés o Környezettudatosságra nevelés o A tanulás tanítása o Testi és lelki egészség o Felkészítés a felnıtt lét szerepeire Fejlesztési területek – amely mindegyik kompetencia esetében megtalálható o kritikus gondolkodás o kreativitás o kezdeményezıképesség o problémamegoldás o kockázatértékelés o döntéshozatal o érzelmek kezelése

125/10. oldal


AZ ELİZİEKBEN FELSOROLTAK MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZİ CÉLOKAT FOGALMAZZUK MEG:

ÉRDEKÉBEN

A

Célunk: A tudás alapú társadalom megteremtése érdekében az oktatás hatékonyabbá tétele, az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése segítségével. Feladat: o Korszerő, használható tudás átadása, melynek segítségével tanulóink egész életük során képesek lesznek tanulni. A lexikális tudás helyett a logikai készség fejlesztése, az önálló gondolkodás, együttmőködésen alapuló közösségek kialakítása, kritikus látásmód fejlesztése. o Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási, képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. o A HEFOP 3.1.3. „Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra” és a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés - Innovatív intézményekben címő projektek bevezetésével, megvalósításával olyan együttmőködésen alapuló módszereket, eszközöket adunk a pedagógusok kezébe, amelyek elısegítik a tanulók önirányított, önmővelésre épülı tanulását, alapképességek, alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztését. Felmenı rendszerben a következı kompetencia-területeket vezetjük be. •

Szövegértés- szövegalkotás

•

Matematikai-logika

•

IKT.

•

Idegen nyelv

•

Szociális, életviteli és környezeti

o A tanulók egyéni fejlıdésének nyomon követése fontos kerete a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak. o A komplex tanulási környezet kialakítása mellett az info - kommunikációs eszközök integrálása a tantárgyi oktatásban. Elvárt eredmény o A tanári dominanciájú, jellemzıen passzív befogadó tanulói magatartást igénylı oktatási formát felváltja az operatív, irányító tanári magatartás, amely a kompetencia-alapú nevelés- oktatás alapja. o Az alapkészségek fejlesztésén, az együttmőködésen alapuló oktatás eredményeként nı a tanulók teljesítménye, ami nyomon követhetı az országos és helyi kompetencia mérések eredményeiben. o Magasabb a teljesítményirányú motiváció és a tanulás iránti belsı motiváció. Pozitívabb a hozzáállás a tantárgyakhoz, a tanuláshoz, az iskolához. A tanulók szeretnek iskolába járni. o Az intézmény közvetlen és közvetett partnerei elégedettek az intézmény szolgáltatásaival

125/11. oldal


Célunk, hogy megismertetjük és elfogadtatjuk a tanulóinkkal az általános emberi értékeket, folyamatosan formáljuk ön-és világszemléletüket, ezáltal alkalmassá tesszük ıket arra, hogy magyarságtudatukat megırizve európai polgárrá váljanak. Feladat: o Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. o A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. o A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra emlékeinek ápolása, megbecsülése. o Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. o Az alapvetı erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása. o Az Európai Unió alkotmányának, szempontrendszerének megismertetése.

intézményrendszerének,

az

uniós

politika

o Nyitottá és megértıvé tenni a tanulókat a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. o Nemzetközi kapcsolatok folyamatos ápolása./ Lengyel testvériskola-Zawada és az erdélyi Csíkcsicsó/ Elvárt eredmények: o Együttmőködı tanulói közösségek alakulnak ki intézményünkben. o Az empátia, a tolerancia, szervezıképesség, a szociális készségek fejlıdnek. o Lelki egészség, jó közérzet és alkalmazkodási készség jellemzi az osztályközösségeket. Célunk, hogy minden tanuló olyan nevelésben, oktatásban, részesüljön, amelyben egyenlı eséllyel indul felnıtt élete felé. Feladat: o A sajátos nevelési igényő tanulók a pszichés fejlıdés rendellenségei következtében a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak (pl: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetkius és kóros aktivitászavar, beszédfogyatékos, autista, nagyothalló, enyhe fokban értelmi fogyatékos) nevelése különleges ellátása, integrált oktatása. o Az integrált oktatás személyi feltételeinek biztosítása, a pedagógus továbbképzés ez irányú megszervezése. o Biztosítani kell, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmát szabályzó elvek érvényesüljenek a gyakorlatban, ennek érdekében a diszkriminációs elemeket feltárni hivatott jelzırendszert építünk ki, illetve képzési és konfliktuskezelési szolgáltatásokat biztosítunk. o Alkalmazzuk a miniszter által kiadott IPR-t

125/12. oldal


Elvárt eredmény: o A sajátos nevelési igényő tanulók a különleges ellátás következtében önmagunkhoz képest fejlıdtek, ez megmutatkozik a mérések eredményében is. o A középiskolában eredményesen felvételiznek o Az integrált oktatás következtében beilleszkednek az osztály és az iskola közösségébe, ahol jól érzik magukat. A TÁMOP 3.1.4. pályázat megvalósítása és fenntarthatósága érdekében az alábbi alapelveket, célokat és feladatokat fogalmazzuk meg. További alapelvek: o Tevékenységközpontúság gyakorlat

–

problémaközpontúság

–

felfedeztetı

tanítási-tanulási

o Módszertani sokszínőség – változatos munkaformák alkalmazása – koordináló, segítı, támogató tanári attitőd o Differenciálás – egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében (tehetséggondozás – hátránykompenzálás) o Életszerő, élet közeli ismeretek közvetítésére épülı fejlesztés o Fokozatosság – folyamatosság elve (a fenntarthatóság érdekében is) o A tudáshoz való egyenlı hozzáférés elve o A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás elfogadásának, támogatásának elve Célok: o A tanulók kompetenciáinak fejlesztése - az élethosszig tartó tanulás megalapozása o Pozitív tanulási attitőd kialakítása, fenntartása o A tanulási motiváció kialakítása, fenntartása o A tanulási kudarcok megelızése o Az egyéni képességek optimális fejlesztése o A tanulók felelısségvállalásának megalapozása, fejlesztése o Az életkori sajátosságok figyelembevételével a tanulók kreativitásának fejlesztése Feladatok: o A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba o Változatos oktatásszervezési – és munkaforma alkalmazása ( projekt, témahét, kutató munka) a tanulók aktivitásának biztosítása érdekében o Érzékszervi tapasztalásra építı ismeretszerzés, készségfejlesztés – tevékenységközpontú pedagógia gyakorlati alkalmazása o Fejlesztı értékelés alkalmazása a tanulási motiváció kialakítása, fenntartása érdekében o Az ön - és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása, szerepének növelése a tanulók értékelésében o Az életkori sajátosságoknak megfelelı tevékenységszervezés, módszerválasztás

125/13. oldal


o A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása o Eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása o Az IKT technikák alkalmazása, elsajátíttatása A kompetenciafejlesztés fókuszai iskolánkban: 1) személyes kompetencia: önismeret, önfejlıdés igénye, önreflexió, szabálykövetı képesség, információ kezelésének képessége, 2) kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés 3) szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttmőködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: 1. Módszertani elemek: •

óvoda-iskola átmenet

•

hatékony tanuló megismerési és segítı technikák, pedagógiai diagnosztizálás.

•

habilitációs és rehabilitációs tevékenység

•

az inkluzív nevelés

•

attitődváltást segítı programok pedagógusoknak

•

multikulturális tartalmak

•

tanórai differenciálás (heterogén csoport.)

•

kooperatív tanulás

•

a drámapedagógia eszközei

•

tevékenységközpontú pedagógiák eszközei

•

projektmunka (egyéni és csoportos)

•

prezentációs technikák

•

tanulói értékelési formák gazdagítása

•

módszerek a korai iskolaelhagyás megelızésére.

2. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: o tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, elıadás, szemléltetés o munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat

125/14. oldal


o individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: o páros munka o csoportmunka o játék o szerepjáték (drámapedagógia) o vita o kutató-felfedezı módszer o kooperatív módszerek o projekt módszer. 3. A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idı rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. 4. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitőzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: o Tantárgyi ismeretek bıvítése, rendszerezése o IKT eszközök készségszintő alkalmazásának fejlesztése o A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: o Csoportmunka o Pármunka-tanulópár o Egyénre szabott munka o Részben egyénre szabott munka o Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintő differenciálásra is lehetıséget biztosít,amelynek a következık a megvalósulási formái: o Mennyiségi differenciálás o Minıségi differenciálás

125/15. oldal


o Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: o Új ismeretanyag feldolgozása o Alkalmazás-gyakorlás o Összefoglalás, ellenırzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: o Problémamegoldó csoportfeladatok o Alkotó feladatok o Felfedezı, kutató feladatok o Érvelésre-vitára alkalmas feladatok o Ellenırzés, értékelés Digitális tartalmak: o az iskola saját információkkal,

honlapja,

diákoknak,

szülıknek,

tanároknak

szóló

o az iskola saját belsı hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, o multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), o multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, o eTanulás rendszerekkel kezelhetı, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztı-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenırzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történı megvalósítása, elısegítve ezzel a NAT célkitőzéseinek megfelelıen az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetıvé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elısegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetıségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetıséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelı szintő-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztı célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenırzı feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenırzésére)

125/16. oldal


összegzı, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezıgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, szavazógépek alkalmazása. csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetıvé tévı eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) Összességében: Az iskolában folyó nevelı-oktató munkánk célja, hogy megismertessük, elfogadtassuk tanulóinkkal az általános emberi és a nemzeti értékeket. A gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos értékeket elsajátíttatjuk, arra törekszünk, hogy ezek váljanak bennük meggyızıdéssé, határozzák meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Fogékonyság az élı és élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelızése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Fogékonyság az emberi kapcsolatokra a barátságra. Megértés, tapintat, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak tiszteletben tartása. Fegyelem, önfegyelem. Közösségi érzés. Törekvés az elıítélet – mentességre, konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igényt a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, az önálló tanulásképességeinek kialakítására. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Ismerkedés az EU tagállamainak kultúrájával a testvérvárosi (lengyel, francia) kapcsolatok által. A hazánkban élı kisebbségek kultúrájának, hagyományainak tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt.

125/17. oldal


Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. A fenntartó önkormányzat segítségével otthonos intézményi körülmények létrehozása, folyamatos eszközfejlesztés (pl. számítógépek, stb.) a felzárkóztatás és tehetséggondozás térítés nélküli biztosítása a tanulók számára. Gondoskodnunk kell a különbözı képességő, illetve az eltérı ütemben fejlıdı tanulók egyéni fejlesztésérıl, kihasználva az integrációs nevelés elınyeit. Ennek érdekében a csoportok kialakításánál figyelembe kell vennünk a tanulók egyéni képességeit (belsı tagolás: magyar, matematika nívócsoport, idegen nyelvek, informatika képesség szerinti bontásban) valamint a tananyag kiválasztásában, feldolgozásában a tanórai és órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként kell alkalmaznunk a differenciálást. A tanórák hatékony szervezésével minél magasabb szintre fejlıdjenek a tanulók alapvetı képességei, készségei (írás, néma értı olvasás, számolás). Mőveletvégzési pontosság és gyorsaság, önálló ismeretszerzés és tanulás, önálló fogalmazás, stb. (Folyamatosan biztosítva a gyakorlást, számonkérését, a tudásszint mérését. Minden tantárgy tanulása során az a cél, hogy tanulja meg a tanulás sajátos módjait, tanuljon meg tanulni, és ennek birtokában jusson el saját képességei maximumához. Ismeretek nyújtása révén a tanulók felkészítése a pályaválasztásra (a foglalkozások megismertetése) a felvételikre (elıkészítık szervezésével) az elhelyezkedésre (számítástechnikai ismeretek, idegen nyelv, idegen nyelvek magas szintő elsajátítása az életre, a kulturált életvitelre) tanulmányi kirándulás, színház- és múzeumlátogatás). Fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy természeti és társadalmi környezetünket megismerjék, védjék és formálják, tudjanak élni jogaikkal, s teljesítsék kötelezettségeiket. Ki kell alakítanunk a társadalmi együttélés normáihoz, az önmőveléshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlıdéshez szükséges alapvetı képességeket és készségeket. A hazaszeretetre nevelésre, a helyes beállítódásra a megfelelı eszközöket a NAT mőveltségi területei, az iskolai hagyományok, ünnepek a helyi lokálpatriotizmus nyújtják. Ki kell fejleszteni a tanulók igényét a tiszta környezet, testápolás, az egészséges életfeltételek iránt, a gyermekek számára olyan körülményeket kell biztosítani, amelyek elısegítik optimális, szellemi, fizikai fejlıdésüket. A tantestület emberi és szakmai értékeinek célirányos rendszerbe szervezésével, a felnıtt- és a gyermekközösség összehangolt együttmőködésével, kiegyensúlyozott, nyugodt és demokratikus légkörben, kiszámítható és elvszerő vezetıi tevékenységgel, a feladat- és felelısség-megosztást érvényesítve kell célkitőzéseink megvalósulását elérnünk. A partnerek elvárásai szerinti mőködés.

125/18. oldal


2.1.4 Nevelési céljaink megvalósítását segítı nevelési módszerek, eljárások Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai

1. Tapasztalás Szokások kialakítását célzó, beidegzı módszerek

2. Általánosítás Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

3. Gyakorlás, alkalmazása. Tudatosítás (meggyızıdés kialakítása)

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

Helyszínek

Beszélgetés Bemutatás Magyaráztat Megfigyelés munkáltatás játék megerısítés tevékenykedtetés segítségadás ellenırzés értékelés ön, társ, nevelıi Beszélgetés munkáltatás gyakorlás magyarázat tudatosítás elmélyítés vita kritikus látásmód együttmőködés belátás, átélés dönteni tudás meggyızés A nevelı személyes példamutatása spontán alkalmazás játék megerısítés elemzés értékelés

Célkitőzés Szervezés Motiválás ellenırzés értékelés önellenırzés követelés hagyományok kialakítása

Tanórák közösségi rendezvények iskolán kívüli rendezvények kirándulás erdei iskola napközi

A lehetıségek feltárása felnıttek személyes példamutatása a nevelı részvétele a tanulói munkaközösség tevékenységében a követendı minták kiemelése a közösség életébıl

Osztályfınöki órák tanórák tanórán kívüli foglakozások (napközi)

átélés realizálás szokásossá mélyítés döntésképesség kialakítása

tanórák tanórán kívüli foglakozások ünnepek, megemlékezések, rendezvények iskolán kívüli rendezvények

2.1.5 Tanulásszervezési módok Valljuk, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az eredményes tanulásszervezés feltétele, hogy jól ismerjük tanítványaink motivációit, képességeit, érdeklıdéseit és tanulási szokásait. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következı szempontokat emeljük ki: Olyan szervezési megoldások elınyben részesítése, amelyek elımozdítják a tanulás belsı motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését:  a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását,

125/19. oldal


 a tanulók elızetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását,  ha szükséges, azok korrigálását, átrendezését,  a tanulók önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotó képességének elıtérbe állítását. Hatékony tanulásszervezési módok: Tanulói differenciálás Tanítási-tanulási munkaformák o Csoportmunka o A páros munka o Az egyénre szabott (individualizált) munkaforma o Differenciált tananyag-feldolgozás feladatlapos rendszerben o Foglalkoztató feladatok készítése A kooperációra-együttmőködésre épülı tanulásszervezési módok: o Problémaalapú tanulás o Kooperatív vita o Drámamódszer a tanításban o Kooperatív tanulás o Pedagógiai projekt Tantárgytömbösítés: Az új tanulásszervezési eljárások között szerepel a tantárgytömbösítés, melyet a 2009/2010-es tanévben kipróbálva a 2010/2011-es tanévtıl 7-8. évfolyamon az ember és természet, mőveltségterület oktatása során alkalmazunk. Törvényi háttér: A tantárgytömbösített oktatást a szakrendszerő oktatásban a Kt. 52.§ (3) szerint a következı tanórai foglalkozások teljes intézményi idıkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig, a választott mőveltségterület/tantárgy kereteiben. 17/2004. (V.20) OM rendelet- a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról az intézmények más tantárgyi szerkezetet is kialakíthatnak. -

A tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek kertei között adott tantárgy, adott mőveltségi terület, adott tanévre számított tanórai foglalkozásait.

-

Nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy idıszakra összevonva szervezik meg.

-

Kt. 52.§ (3) bekezdése alapján, a szakrendszerő oktatás kötelezı tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi idıkeret: 2009/2010. tanévben legalább 5 százalékának, a 2010/2011. tanévben legalább 10 százalékának

125/20. oldal


2011/2012. tanévben legalább 15 megszervezni a következık szerint:

százalékának

felhasználásával

kell

A tanítási ciklusoknak: -

Legalább kéthetente kell váltaniuk egymást, bevont tantárgyak, mőveltség területek.

-

Tanítási óráinak legalább két egymást követı tanítási napra kell esniük.

-

A tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettı tanítási óra, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymáshoz kapcsolódóan kell megszervezni.

A tantárgytömbösített oktatás célja: -

A gyermek figyelme, koncentrálódjon.

érdeklıdése

tartósan

egy-egy

mőveltségterületre

-

Változatos eszközökkel, projektmódszer támogatásával sajátítsanak el egy-egy tananyagot.

-

Az elsajátítandó tudás tapasztalati úton való megszerzése, kipróbálása.

-

Egy-egy téma összefüggı ismereteinek elsajátítása.

A tantárgytömbösítést két mőveltségterület bevonásával kívánjuk megvalósítani: Ember a természetben

Mővészetek

Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene, Rajz, Mozgóképkultúra és médiaismeret

Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása. Szövegértés-szövegalkotás A TÁMOP 3.1.4 pályázat alapelvei között szerepel egy mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása. A tantervi fejlesztés elsısorban a gyerekek fejlıdésének érdekeit szolgálják. Fontos, hogy minél önállóbban és a lehetıségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben szükséges tudáselemeket. Ehhez szükséges, hogy a mőveltségterületek ismeretanyagát bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A szövegértés, szövegalkotás kompetencia terület fejlesztését a magyar nyelv és irodalom egy mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásával segítjük. Ez azt jelenti, hogy az eddig két tantárgyként kezelt magyar nyelv és magyar irodalom a 2009-2010. tanévtıl kezdıdıen felmenı rendszerben a szakrendszerő oktatásban a teljes lefedettségő szövegértés szövegalkotás programcsomag bevezetésével öt éven át egy tantárgyként (magyar) szerepel.

125/21. oldal


A tantárgyi bontás nélküli oktatás magával hozza az értékelésbeli változást is. Az eddig két tantárgyként tanított magyar nyelvet és irodalmat két érdemjeggyel értékeltük félévkor és év végén. A tantárgyi bontás nélküli mőveltségterület értékelésekor egy érdemjegyet kapnak a tanulók, ami lefedi a szövegértés-szövegalkotás egészét, valamint ezen területek nyelvtani fókuszú részének értékelését is. Az érdemjegyet a tanulók a magyar tantárgyból kapják. Az érdemjegy kialakításakor figyelembe vesszük a tanulók fejlıdését. Ezt a tanév elején elkészült pszichológiai és szövegértési méréssel kezdjük, majd folyamatos felmérések során az értékelılapok segítségével fejlesztjük azokat a területeket, amelyeknél az szükséges. A felmérı- és az értékelılapok a szövegértés-szövegalkotás programcsomag részei. A teljes tantárgyi lefedettséget biztosító programcsomag segítségével olyan hasznosítható, a folyton változó társadalmi igényeknek megfelelı ismeretek, tudás megszerzését segítjük elı, amely a mindennapi éltben fontos. Ezt a tudásanyagot a korosztályi sajátosságokhoz igazítva adjuk át. Az eredményes ismeret elsajátítás és készségfejlesztés érdekében nagy hangsúlyt kap a gyakorlat, a konzultáció, az önálló tananyag-feldolgozás lehetısége, a feladatmegoldások különbözı módszerekkel történı segítése. Cél, hogy a tanulók a tevékenység központú tanítási-tanulási gyakorlatban következtetéseket vonjanak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Ennek során megfogalmazzák véleményüket, meg tudják vitatni gondolataikat, tudnak érvelni, véleményüket megvédeni. A kooperatív technikák alkalmazásával fejlesztjük az empátiát, az egymásra figyelést, az együttmőködést, a toleranciát, az alkalmazkodó képességet, azaz a szociális kompetenciát, valamint a kommunikációs kompetenciát. Az eddigi módszertani gyakorlatot kiegészítjük a heterogén csoportos differenciálással, a kooperatív tanulással, a prezentációs technikákkal, valamint segítségként használjuk az infokommunikációs technológiát mint eszközt és taneszközt. A TÁMOP 3.1.4 pályázatmegvalósítása és fenntarthatósága érdekében megfogalmazott célok megvalósítását támogató eszközök:

Kompetenciaalapú oktatási programcsomagok Tantárgytömbösítés Projektoktatás Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Három hetet meghaladó projekt Témahét Moduláris oktatási programok

125/22. oldal


Fenntarthatóság: TEVÉKENYSÉGEK

A BEVEZETÉS AZ ALKALMAZÁS ÉVE ÉVE 2010/ 2011

2011/ 2012

2012/ 2013

2013/ 2014

2014/ 2015

X Szövegértésszövegalkotás matematika Szociális és X életvitel

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Mőveltségterület Magyar nyelv és X tantárgyi bontás nélküli irodalom oktatása X Digitális tartalmak, taneszközök használata

X

X

X

X

X

X

X

X

Jó gyakorlat átvételének Tanulói laptop X alkalmazása program

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Választott kompetenciaterület

Tantárgytömbösített Kémia oktatás a szakrendszerő Biológia oktatásban Fizika

Jó gyakorlat átvételének Egészségesen alkalmazása élni!

2.2 A személyiségfejlesztést szolgáló pedagógiai feladatok Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. A tanulói személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:. 1. A tanulók erkölcsi, világnézeti nevelése - Tanórai, tanórán kívüli magatartási normák megismertetése, elsajátíttatása, betartása (Házirendbe foglaltak alapján). - Alapvetı emberi értékek megismertetése, meggyızıdéssé alakítása (kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség). - Minden gyereket egyéni képessége szerint ítélünk, olyan követelményt támasztunk vele szemben, olyan feladatot kap, melyet sajátosan, személyiségének megfelelıen tud önállóan végrehajtani. - Feladatunk kialakítani a megfelelı én-tudatot, hogy megtalálja helyét a közösségben, reálisan értékelje mások, és önmaga tetteit. - Tiszteletben tartjuk a tanulóink hitét. Igények alapján helyet adunk a hitoktatásnak. 2. -

Esztétikai nevelés Feladatunk megismertetni a természet, a környezet szépségét, harmóniáját. Közvetlen környezetünk szépítése, tisztaságának megóvására szoktatjuk ıket. Megköveteljük, hogy munkáik rendezettek, esztétikusak legyenek. Fokozottan ügyelünk beszédkultúrájuk alakítására (nem tőrjük a csúnya, trágár kifejezéseket, a pongyolaságot).

125/23. oldal


-

Igényeljük testük, ruházatuk tisztaságát, rendezettségét. Osztálykirándulások (erdei iskolák) alkalmával megismertetjük városunk, megyénk, hazánk értékeit, szépségét, az életkornak megfelelıen gyakoroltatjuk ezek megóvását.

3. Közéletiségre nevelés - Feladatunk kialakítani az egészséges vitaszellemet, az érvelés képességét, egymás véleményének tiszteletben tartását, elfogadását. - Fontos feladatunk a hagyományápolás. Ezt biztosítják a színvonalas, hangulatos iskolai és osztályrendezvények. - Erısítjük az iskolához tartozás érzését a hagyományok ápolásával, a versenyeken való helytállással. 4. -

Munkára, (közösségi) életre nevelés Az ember által végzett munka fontosságának tudatosítása (felelısi rendszer). Az önellátás gyakoroltatása. Megismertetjük az emberi együttélés szabályait. Ösztönözzük a kultúrált magatartás, kommunikáció elsajátítását.

5. Az egészséges életmódra nevelés Feladat: - Felkeltjük az igényt a testmozgásra. - Megismertetjük a tanulókat az egészséges táplálkozás, egészséges életmód és egészségvédelem formáival, lehetıségeivel. Személyiségfejlesztı tevékenységünket segíti a nem szakrendszerő oktatás bevezetése az 5-6. évfolyamon, melynek fı célja az alapozó funkciók hatékonyságának növelése. 6. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, ill. az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 7. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése Feladat: -

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása.

-

A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

8. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. 9. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 10. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, erısítése. 11. A tanulók állampolgári nevelése

125/24. oldal


Feladat: Az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók személyiségfejlıdését, magatartásuk és viselkedésük jellemzıit az osztályfınökök folyamatosan értékelik. Az osztályfınökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait az alábbi szempontok alapján értékelik: A tanuló: - figyelme, - megértése, felfogásmódja, - emlékezése, - megfigyelıképessége, - munkatempója, - fegyelmezettsége, - gondolkodása, - érdeklıdése, - tanulásmódja, - kifejezıkészsége, - viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában, - társaival szemben, - önértékelése, - érzelmi élete, - akarati vonások, - reagálása jutalmazásra, büntetésre. Sikeresnek tekintjük a személyiségfejlesztı tevékenységünket, ha a tanulóink többsége az: Felsı tagozatban:

Alsó tagozatban: -

betartja az iskola házirendjében megfogalmazott szabályokat,

-

érti és betartja a házirend és az iskolában kialakult íratlan szabályokat,

-

az iskolai kötelezettségeit a pedagógus segítı, inspiráló tevékenysége mellett rendszeresen teljesíti,

-

az iskolai kötelezettségeit meggyızıdésbıl rendszeresen teljesíti,

-

gondolkodása megnyilvánulásai, cselekedetei az alapvetı erkölcsi normák elfogadását jelzik.

-

sikerül megalapozni az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat, képesség-együtteseket

-

felszólítás, rádöbbentés, megértetés után törekszik az alapnormák teljesítésére.

2.3 A közösségfejlesztés feladatai A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségében, ill. a közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. Részletes feladataink:

125/25. oldal


2.3.1

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanóra, tanórán kívüli tevékenység) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése.

2.3.2

A tanulók életkori fejlesztésében

fejlettségének

figyelembevétele

a

tanulóközösségek

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 2.3.3

Önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, ill. az elvégzett munkát értékelni tudják.

2.3.4

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: Tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek.

2.3.5

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

2.3.6

A tanulói közösségek/osztályközösségek tevékenységének, fejlıdésének értékelése Feladat: A tanulói közösségek tevékenységét, fejlıdését az osztályfınökök az osztályozó értekezleteken értékelik. Az értékelés szempontjai: •

Az osztályközösség életét jellemzı legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók),

•

Az osztály szociális összetétele,

•

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdı tanulók, bukások, tehetséges tanulók átlageredményei),

•

Az osztályközösség társas szerkezete (szociometria, a közösség rétegzıdése),

•

Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı tanulók),

•

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel),

•

A szülıi házzal való kapcsolat (családlátogatások, szülıi értekezletek tapasztalatai, szülık nevelési elvei, szülık kapcsolata az iskolával).

125/26. oldal


A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósítása és fenntarhatósága érdekében kiemelten kezelendı személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: -

A tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése. Az érdeklıdés, a megismerési vágy fenntartása.

-

Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése.

-

A tanulók ön-és társértékelési kompetenciájának kialakítása, fejlesztése.

-

A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttmőködés különbözı formáinak alkalmazása – páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni egyéni feladatok vállalása

-

A felelısség vállalás megalapozása az együttmőködésre épülı kooperatív csoportmunkában

2.4 A személyiség – és közösségfejlesztés tevékenységrendszere és szervezeti keretei A tanulási esélyegyenlıség eredményes segítésének egyik alapvetı feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedı pedagógiai módszerek alkalmazása; A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedı teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenırzési-értékelési eljárások alkalmazása. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák:

2.4.1 Tanítási óra A tanuló személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási, tanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra. Az iskola nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. -

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

-

Az iskolakezdés meghatározó jelentıségő a kisiskolás életében. A családi és az óvodai nevelést figyelembe véve kívánjuk személyiségüket fejleszteni.

-

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

-

Az örökölt tanulási motívumok megerısítése, a teljesítménymotivációk kialakítása, a tanítványi kötıdés, mint fontos tanulási motívum erısítése, a társakhoz való viszony motiváló képességének (segítıkészség, tisztességes versengés) fejlesztése.

-

Szemléletes megfigyelések lehetıségének biztosítása, megfigyelések szóbeli megfogalmazása, racionális gondolkodásmód kialakítása. Rendszerezési, kombinatív

125/27. oldal


képesség fejlesztése manipulációs úton. -

tapasztalati

szinten

tárgyakkal,

játékokkal,

elsısorban

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: -

Hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató pedagógiai rendszer, fejlesztı programok az egyéni bánásmód elve szerint valamennyi évfolyamon.

-

A nevelık az egyes szaktárgyak tanítási óráin elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsısorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

-

Az 5-8. évfolyamon (a, b, c oszt.) a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a tanítása differenciált csoportokban történik. A tanulók besorolása az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük és a szülı véleménye alapján történik.

2.4.2 Tanórán kívüli tevékenységek A nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívül tevékenységek segítik az iskolában. 1. Hagyományırzı tevékenységek Iskolánk 1990. december 1-je óta viseli Vörösmarty Mihály – a reformkor nagy költıjének nevét. A nagy költıóriás kétszer járt Újszászon, az 1848/49-es szabadságharc bukása után pedig itt talált menedéket. Személyisége így kapcsolódik városunk múltjához, és jelenéhez általunk; ugyanis 1990. december 1-je óta egy hetet szentelünk a költı emlékének, amit Vörösmarty-hétnek neveztünk el. A Vörösmarty-héthez kapcsolódik •

iskolai szintő versenyek: tantárgyi

•

megyei szintő versenyek

•

Vörösmarty Kupa (teremfoci bajnokság)

•

TÉMAHÉT

A tantestület tudatosan és nagyon következetesen kezdte kiépíteni az iskolai hagyományokat. A nevelıtestület tagjain kívül igyekszünk nagyon sok gyereket bevonni a készülıdésbe. Az elıkészületek az ünnepi hét programjain való részvétel az összetartozás, a közös feladatvállalás elmélyíti, érzelmileg szorosabbá teszi gyermekeink kapcsolatát iskolánkkal. Iskolai jelképek:Az iskolához való tartozás kifejezésére, hangsúlyozására külsı jegyeket is alkottunk. Vörösmarty korának, munkásságának megismerése s elsısorban a Szózat, mint a magyarságtudat egyik szimbóluma alapján célunk a hazaszeretet, a jól értelmezett lokálpatriotizmus megalapozása. Városunk festımővésze megfestette Vörösmarty Mihály portréját, a Vörösmarty család címerét, amelyet iskolánknak ajándékozott. A festményeket az intézmény központi

125/28. oldal


épületében helyeztük el. Turza Ferenc alkotta Vörösmarty-szobor koszorúzása a névadó születésnapján nemes hagyományainkat gyarapítja. A nyolc éven át kitőnı tanuló Vörösmarty Plakettet kap. Egyedi névre szóló alkotás, melyen a kitüntetett tanuló monogramja szerepel A plakettet iskolánk mővésztanára készíti. A Vörösmarty-kultúra erısítését szolgálja a nevelık és tantestület által alapított Vörösmarty Alapítvány, mely a tehetséges tanulók jutalmazását, támogatását szolgálja. Az iskolahagyományok ilyen mőködtetését a tanulók, szülık, pedagógusok közössége elfogadta, magáévá tette. A szülık partnerként támogatják és elismerik erıfeszítéseinket a Vörösmarty kultúra fejlesztése érdekében. -

Tanulóink szorosan kötıdnek iskolánkhoz, középiskolás korukban is visszajárnak, még sokáig visszahúzza ıket a régi „otthonnak” tekintett iskola.

Egyéb hagyományos rendezvényeink: Hagyományaink nemcsak a Vörösmarty-héthez kapcsolódnak, hanem fontos helyet foglalnak el nevelési-oktatási rendszerünkben, iskolánk életét átfonják. •

ünnepélyes tanévnyitó,

•

elsısök fogadása,

•

nemzeti ünnepek méltó megünneplése,

•

karácsonyi rendezvények,

•

farsangi bál,

•

anyák napi megemlékezés,

•

Alapítványi bál

•

Vörösmarty Gála

•

Vörösmarty hét

•

gyermeknapi program

•

ballagás,

•

ünnepélyes tanévzáró.

Értékelési – jutalmazási tradíciók Tanév közben: Szóbeli, írásbeli dicséretek osztályfınöki, szaktanári dicséret az osztályközösség elıtt, igazgatói dicséretek: tagozati szinten az iskolaújságokban. Tanévzárón: „Jó tanuló jó sportoló” cím adományozása, amelyhez a Vörösmarty Alapítvány ajándékutalvánnyal járul hozzá. Végig kitőnök értékes könyvjutalomban részesülnek. Ballagáskor: „Vörösmarty Plakett” átadása a nyolc év alatt kiemelkedı teljesítményő diákok részére.

125/29. oldal


„Jó tanuló jó sportoló” cím adományozása, amelyhez a Vörösmarty Alapítvány ajándékutalvánnyal járul hozzá. A városhoz kötıdı hagyományok Intézményünk hagyományos rendezvényeivel szorosan kötıdik Újszász város közéletéhez: az iskolaszínpad rendszeresen mősorral lép fel nemzeti ünnepeinken, a városi majálist tornabemutatók teszik színesebbé, valamint a mazsorettcsoportok produkciója is emeli a városi közösségi ünnepek színvonalát. Tanulóink rendszeresen ünnepi mősorral köszöntik a Szociális Otthon, a Kastély Otthon, az Idıskorúak Napközijének lakóit. A városi szinten megrendezett „Idısek Karácsonyá”-nak „meglepetés” mősorát tanulóink színvonalas elıadása teszi színesebbé. Állandó szereplıi a Város Napja alkalmából szervezett kulturális programnak. Mindezek mutatják, hogy nevelıtestületünk nemcsak az oktató-nevelı munkában tesz erıfeszítéseket városunk tanulóiért, hanem azon túl tevékenyen bekapcsolódik a város közösségi életébe is. 2. Diákönkormányzat A tanulók a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére iskolánkban diákönkormányzat mőködik. A diákönkormányzat munkáját az 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekbıl álló diák önkormányzati vezetıség irányítja alsós és felsıs szekcióban. A DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelı segíti. 3. Iskolaotthon Az „iskolaotthonos nevelés és oktatás: az oktatás megszervezése a délelıtti és a délutáni tanítási idıszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következı tanítási napokra is felkészülnek - a kötelezı tanórai foglalkozások, a nem kötelezı tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai idıkeretében” (Ktv. 121. § (1) 17.). Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerő oktatásra alapozva – egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetıségét. A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet „a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl” alapján a felsorolt foglalkozásokat a délelıtti és délutáni tanítási idıszakban, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük meg. Az iskolaotthonos oktatás tehát az egész napos nevelés egyik formája, melynek keretében a gyermekek tanítási órai és tanórán kívüli tevékenysége összefüggırendszert alkot. Az iskolaotthonos osztályokban a tanítási órák, az órákra való felkészülés és a különbözı szabadidıs tevékenységek egész napon át váltakoznak, egységes rendszerbe ötvözıdnek. Az iskolaotthonos rendszer feltételezi a pedagógusok közti szoros együttmőködést. Az egyes osztályokban 2-2 tanító végzi az oktató-nevelı munkát. Napjainkban az iskolába lépı hat- hétéves kisgyermekek fejlettsége között igen nagy eltérés mutatkozik, emiatt a tanulók nem terhelhetık egyformán. Az iskolaotthonban nagyobb tekintettel lehetünk az eltérı érettségi szintő és teherbírású kisgyermekek igényeire.

125/30. oldal


Mindkét tanító látja a gyermeket az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidıben társai között, így a nevelés is lényegesen hatékonyabb lehet. A fı tantárgyakhoz szervesen illeszkednek az integrációt biztosító készségtárgyak is. A szülık terhein is kívánunk enyhíteni azzal, hogy tanulóink egész napos oktatásban részesülnek. Az iskolaotthonos ellátásban az érvényes jogi szabályzók szerint biztosítani kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazoknak a tanulóknak, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban meg kell teremteni a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések iskolai tárolásához. Iskolaotthonos nevelés-oktatás során minden olyan délelıtti tanítási idıszakban, amelyben nincs testnevelési óra, megszervezzük a - tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztı testmozgást. Ennek ideje naponként legalább harminc perc, amelyet szükség esetén több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében tartunk meg. 4. Napközi otthon, tanulószoba Célja nemcsak a gyermekek felügyeletérıl gondoskodni, a házi feladatok elkészítéséhez biztosítani a szükséges idıt, hanem az egész délutánt (az étkezéseket is beleértve) átfogó tevékenységrendszerével kialakítani tanulókban olyan életritmust, szokásokat, melyek a családi nevelés hiányosságait ellensúlyozzák és segítik a gyermekek beilleszkedését más közösségekbe (a másság elfogadása, egymás segítése, szociális kompetenciák fejlesztése, stb.). Napközis foglalkozások A napközis foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülık igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatoknak. A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen, - amennyiben a szülık igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban az 1-6. esetleg 1-8 évfolyamon napközi otthon mőködik. Napközi otthon az egész napos nevelés szerves részeként a tervszerő, tudatos, szervezett személyiségfejlesztéshez, a helyes önismeret kialakításához és a reális önértékek, megalapozásához, szociális kompetenciák fejlesztéséhez járul hozzá. •

Tanulmányi munka A napközi életében központi helyet foglal el a tanulás. Feladat: -

A tanulási idıben valamennyi tanuló képességének megfelelı felkészülésének biztosítása a másnapi tanórákra, ennek ellenırzése, értékelése.

-

A nyugodt, figyelmes munkához szükséges objektív és szubjektív feltételek megteremtése.

-

A helyes tanulási sorrend és technikák kialakítása.

-

Az önmővelési igény felkeltése, az önmővelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, az önálló ismeretszerzésre ösztönzés.

125/31. oldal


•

Folyamatos kapcsolattartás az osztálytanítókkal, szülıkkel.

Szabadidıs foglalkozások Feladat:

•

-

Az egész napos foglalkoztatás szervezeti kereteiben a tanulók kipihenésének, regenerálódásának megteremtése.

-

A tevékenységek sokszínőségének biztosítása, mely figyelembe veszi a tanulók életkorát, nemenkénti különbségét, érdeklıdését és az iskolai tanulmányokkal összhangban mővelıdésre, önmővelıdésre ösztönöz.

Kulturális foglalkozások Feladat:

•

-

Az iskolai tananyag mélyebb, élményszerőbb elsajátíttatása.

-

A szép olvasás, szép elıadásmód, a beszédkészség, a szóbeli kifejezıképesség, elıadói készség, a szókincs fejlesztése.

-

Gyermek- és játékdalok, népdalok tanulása, közös éneklése.

-

Zenehallgatás, ismerkedés zenei mővekkel.

Manuális foglalkozások Feladat:

•

-

A tanulók technikai érdeklıdésének felkeltése.

-

A kedvtelésbıl végzett munka alkalmainak megteremtése, a kétkezi munka örömének megízleltetése.

Játékfoglalkozások Feladat: -

Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, az életkorból adódó mozgásigény kielégítése.

-

Az intenzív együttes játék során a közösségi nevelés erısítése.

-

Logikai és társasjátékok játszása.

Napközis és tanulószobás tevékenységgel szemben támasztott követelmények: •

A napközi keretében szervezett kulturális, sport, játék, technikai stb. foglalkozás járuljanak hozzá a Pedagógiai Program céljainak megvalósításához.

•

Mindennapos testedzés.

•

A tanulási idıt jól használják ki és mélyítsék el a tanórai ismereteket.

•

Egyre önállóbb tanulmányi munka.

•

A foglalkozások legyenek sokrétőek, színesek, érdekesek, változatosak, az életkornak és aktualitásnak megfelelıek.

•

A napközis, (tanulószobás) nevelık és az osztálytanítók, szaktanárok között legyen szoros munkakapcsolat.

A napközi és a tanulószoba társadalmi és szociális igényeket elégít ki, intézményünkben térítés ellenében minden tanuló igényelheti. A térítési díjakat a városi önkormányzat

125/32. oldal


határozza meg. A HHH tanulók a törvényben foglaltak szerint ingyenes étkeztetésben részesülnek, a napközi illetve tanulószobai ellátásukban elsıdlegességet élveznek. A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen, - ha a szülık igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban az 1-8 évfolyamon napközi otthon mőködik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülık legalább 10 gyermek számára igénylik. 5.Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az erre kijelölt helyiségben az óvodában - kell befizetni. 6. Felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások segítik. •

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk.

•

A 7. évfolyamon 2. félévben a 8. évfolyamon 1. félévben a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elısegítésére a gyenge eredményt elérı tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérı tanulók részére képességfejlesztı órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból.

•

A 4. 6. és 8. évfolyamon az országos kompetenciamérésre felkészítı foglalkozásokat szervezünk

•

A nem szakrendszerő oktatás keretén belül a kulcskompetenciák fejlesztése kiemelten történik a fejlesztésre szorulók körében, differenciáltan, részben tanórai, részben tanórán kívüli foglalkozások keretében

•

Az Útravaló program keretében mentorprogramot mőködtetünk a 7-8. osztályos HHH tanulók számára

7. Tehetséggondozás •

Szakkörök A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mővészeik, technikaiak, szaktárgyiak, de szervezıdhetnek valamilyen érdeklıdési kör, hobbi alapján is. (Pl. rádiós, újságíró, mazsorett, tőzzománc, rajz, stb.) A szakkörök indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével – minden tanévben az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. (Ugyanolyan felelısséggel tartozik a tanulókért, mint a pedagógus.)

•

Versenyek, vetélkedık, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való

125/33. oldal


részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedık megszervezését, ill. a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. •

TEATRUM Mővészeti Iskola A mővészeteket befogadni képes, a mővészeteket értı és kedvelı, a kulturális értékeket és javakat megbecsülı és azokat gyarapító fiatalokat kíván nevelni. A színházi nevelés, a drámajáték adta lehetıségeket felhasználva képessé kívánja tenni a tanulókat a társas kapcsolatok kialakítására, a társadalomba való zökkenımentes beilleszkedésre, a pozitív jövıkép kialakítására. Programja középpontjában az életkori sajátosságoknak megfelelı mővészi tevékenység áll, fontos szerepet szánva a néphagyományok ápolásának, valamint a társmővészetek tevékenységi körének a színházi nevelésbe való integrálásának. Intézményünkbıl több kolléga vezet mővészeti foglalkozásokat. A Teátrum Mővészeti Alapiskola finanszírozásában végezték el az akkreditált 120 órás drámapedagógiai tanfolyamot, majd drámapedagógiai szakot szereztek. E tanfolyamon szerzett ismereteket jól tudják hasznosítani a kerettanterv alapján készített helyi tanterv tanítása során is a tanítási órákon. Iskolánk a szolnoki Teátrum Mővészeti Alapiskolával Együttmőködési megállapodást kötött. A Teátrum Mővészeti Iskola tanulói már bemutatkoztak mind iskolai, mind városi ünnepségeken, valamint a Szolnoki Szigligeti Színházban is.

8.Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a kiírt idıpontokban látogatható iskolai könyvtár segíti. Internetes és egyéb szolgáltatásai iskolánk valamennyi tanulója számára térítésmentes. A tanulók egyéni tanulását, önképzését nyitva tartási idıben az iskolai könyvtár segíti. Az olvasóteremben számítógép áll az olvasók rendelkezésére folyamatos internet elérést biztosítva a böngészéshez, levelezéshez, letöltésekhez és a csevegéshez. Az olvasóteremben nyomtatásra is lehetıség van, külön térítés mellett. Könyvtárunk segítségével alakítjuk ki és fejlesztjük: -

azokat a magatartásmódokat és képességeket, amelyek a könyvtár minden napos használatához elengedhetetlenül szükségesek

-

megismertetjük lehetıségeket

-

fejlesztjük tanulóink szociális kompetenciáit, kiemelt figyelemmel a HHH tanulókra.

tanulóinkkal

a

korszerő

információhordozókban

rejlı

9.Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Gyógytestnevelési foglalkozásokat biztosítunk az azt igénylı tanulóknak.

125/34. oldal


10. Szabadidıs foglalkozások A szabadidı hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (pl. mozi látogatás, kirándulások, táborok, színház- és múzeum látogatás, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidıs rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. •

Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelıi a nevelımunka elısegítése céljából az osztályok számára, évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük.

•

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás

•

Szabadidıs tevékenységként a szülık igénye alapján a különféle közmővelıdési intézményekbe, illetve mővészeti elıadásokra csoportos látogatást szervezünk. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük.

•

Vakációs kínálatok Nyári táborozások - pl. Újszász Parkerdı - téli sí tábor szervezése a szülık igényei szerint. Szünidei programokat kínálunk még a Városi Sportcsarnokkal, Mővelıdési Házzal közös szervezésben.

•

Az iskolai létesítmények, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján elızetes megbeszélés után lehetıség van arra, hogy az iskola létesítményeit, eszközeit a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

•

Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül – hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

2.4.3 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Egyre gyakrabban fordul elı, hogy tanulóink ingerszegény környezetbıl, szociokulturálisan hátrányos családból érkeznek. A családi elvárások és a számukra idegen iskolai normák feloldhatatlan kettısséget jelentenek, melynek következményei a devianciába átcsapó magatartás, a túlkorosság és a lemorzsolódás. Nevelıtestületünk a család, a szülık meggyızését a nevelımunkába történı bevonásával igyekszik megoldani. Ennek leghatékonyabb eszközét alkalmazza: a rendszeres találkozást, beszélgetést, családlátogatást, szülıi értekezletet, nyílt tanítási napot, prevenciót elısegítı elıadások. Tantestületünk a sikeres nevelı-oktató munka hatékonysága érdekében a tanórai munkán túl épít a tanórán kívüli szabadidıs tevékenységre is, melynek egyik területe a felzárkóztatás, korrepetálás. A tanulási kudarc komplex jelenség: nem csupán az értelmi képességek fejletlensége okozza, hanem az össz - személyiség problémája. /Tanító 1998./

125/35. oldal


Megnyilvánulási formái: -

bukás, évismétlés, nem felel meg a gyermek a tantervi követelményeknek,

-

alulteljesítés: ha a gyermek nem a képességeinek megfelelıen halad elıre,

-

a tanuló elırehaladásában bekövetkezı zavar,

-

a legalapvetıbb ismeretek elsajátításának a képtelensége, elmaradás a fejlıdésben,

-

a személyiség zavarai /Közoktatás, 2000/41/

A teljesítménykudarcot rendszerint kísérik a társas kapcsolatok zavarai, mely nehezíti a beilleszkedést. A halmozódó teljesítménybeli lemaradás fokozódó magatartási problémákhoz vezetnek. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon -

A feladathoz illeszkedı tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzető tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

-

Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylı, sajátos nevelési igényő gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdı tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.

-

Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttmőködést, a tanulási esélyek egyenlıségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttmőködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén.

Feladatunk: A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának folyamatos segítése. Az iskola lehetıségein belül a következı tevékenységek során történik: -

Iskolakezdéskor fontos feladatunk a csoporttól eltérı fejlıdést mutató gyerekek megfigyelése.

-

Iskolánkban, módunkban áll – hozzáértı pedagógus segítségével, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat irányításával, szakmai iránymutatásával – szőrıvizsgálatot végezni.

-

Tájékoztatjuk a szülıket azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményrıl, ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. A szülıi házzal jó kapcsolatot kiépítve, közös célokat kialakítva, állandó tapasztalatcserére törekszünk.

Az Egységes Pedagógia Szakszolgálattal, a nevelési tanácsadóval szorosan együttmőködve, a szakemberekkel folyamatosan egyeztetve keressük a problémák okait, s a minél hatékonyabb kezelés érdekében segítséget nyújtunk -

Felzárkóztató foglalkozásokon – megfelelı légkört teremtve – segítjük elı a lemaradások csökkentését, felszámolását.

-

Az egyéni képességekhez igazodó differenciált tanulásszervezéssel – kiemelten a nem szakrendszerő oktatás keretében az 5-6. évfolyamokon - a tanórákon is lehetıvé tesszük az egyéni fejlesztést, csökkentve ezzel az iskolai kudarcok által okozott szorongásokat.

-

Iskolai könyvtár segíti a tanulók egyéni tanulását, érdeklıdésüknek megfelelıen fejleszthetik képességeiket. Igényeiknek megfelelıen gyermekeink gyakorló feladatokhoz juthatnak: fénymásolt példányok segítségével. A tanulónknak – tanári

125/36. oldal


felügyelet mellett – lehetıségük van számítógép egyéni használatára: mely szintén sokoldalú fejlesztést nyújt. -

Gyógytestnevelési foglalkozásokat biztosítunk az eltérı testi fejlıdéső tanulóinknak.

-

Tömegsport foglalkozások biztosítják – az iskolánk minden tanulójának – a tanórai testnevelési órákkal együtt a gyermekek mindennapi testedzését.

-

A napközi otthon hasznosan segíti tanulástechnikák gyakorlását, alkalmazását. A tanulásirányító munka során: megfigyelések, ellenırzések, speciális felzárkóztató gyakorlatok alkalmazása közben tervszerő fejlesztésekkel segíti a tanulók felkészültségét. (Kapcsolattartás a tanítókkal, tanárokkal, osztályfınökökkel az eredményes munka érdekében.)

-

A pályaválasztási tanácsadás és alkalmassági vizsgán való részvétel segítséget ad az önismeretre, ezzel együtt a megfelelı pálya kiválasztására.

Eszközök, módszerek: -

Az alapozó idıszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból (alapozó modulok)

-

Az érzékszervi tapasztalásra épülı tanulás a kezdı és az alapozó szakaszban

-

Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása

-

A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán

-

Tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása

-

Az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása

-

Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.

-

Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása

A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küszködı tanulóink problémáinak kezelésében jelentıs segítséget nyújtanak az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei: az iskola pszichológus, a logopédus, a fejlesztıpedagógus.

2.4.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı tevékenységek Felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások segítik. -

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk.

-

A felzárkóztatást, korrepetálást valamennyi rászoruló tanulónak biztosítanunk kell a továbbhaladás szempontjából fontos tantárgyakból (magyar, matematika stb.). Az említett tanulók a korrepetáláson túl igénybe vehetik a napközit, szükség szerint tanulószobát is szervezünk.

-

Hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése.

-

Testi, érzékszervi és más fogyatékos tanulók integrált oktatása.

125/37. oldal


-

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elısegítésére a gyenge eredményt elérı tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérı tanulók részére képességfejlesztı órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból.

-

Az osztályozó vizsgára utalt tanulóknak folyamatos tanári konzultációt biztosítunk a felzárkózásukhoz.

-

Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

-

Nívócsoportos oktatás.

-

Napközi otthon.

-

Egyéni foglalkozások (logopédus, fejlesztı pedagógus).

-

Iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

-

Továbbtanulás irányítása, segítése.

A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósítása és fenntarthatósága érdekében kiemelten kezeljük a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı alábbi programokat: •

Az alapozó idıszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból (alapozó modulok)

•

Az érzékszervi tapasztalásra épülı tanulás a kezdı és az alapozó szakaszban

•

Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása

•

A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán

•

Tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása

•

Az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása

•

Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.

•

Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása

2.4.5

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységeink

-

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

-

nívócsoportos oktatás,

-

napközi otthon,

-

diákétkeztetés,

-

felzárkóztató foglalkozások,

-

iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

-

nevelık-tanulók segítı, személyes kapcsolatai,

-

szülık, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,

-

családlátogatások,

-

továbbtanulás irányítása, segítése,

-

iskolai gyermekvédelmi felelısök tevékenysége,

125/38. oldal


-

tankönyvvásárláshoz nyújtott segély,

-

szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal, gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,

-

hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése. 2003. szeptember 1-jétıl a tanulók szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredı hátrányainak ellensúlyozására, egyéni képességeik, tehetségük kibontakoztatására, tanulási, továbbtanulási esélyeik növelésére vezettük be ezt a formát, a közoktatási törvény 95. §-a alapján kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával.

A halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelése, annak IPR alapú tervezése A hátrányos helyzető, a tanulásban leszakadt gyerekek iskolán belüli problémája, lemaradásuk kompenzálása csak az oktatás gyökeres megváltoztatásával, reformjával érhetı el, ezért keresni kell azokat a tanítási módszereket, megoldásokat, amelyek minden társadalmi csoport gyermekei számára megfelelnek. Célunk felkészülni arra, hogy a heterogén tanulói csoportok számára megfelelı oktatást nyújtsunk, hogy képesek legyünk az iskolában a különbözı szociális hátrányokkal érkezı tanulókat megfelelı módon kezelni, hogy megfelelı ismeretekkel rendelkezzünk az iskolát körülvevı társadalomról és gazdaságról, és közvetítsünk az iskola és a munka világa között. A kompetenciamérés eredményeibıl arra következtethetünk, hogy iskolai oktatásunk tartalma, módszerei és eszközei nem felelnek meg annak az értékrendnek és tudáskoncepciónak, amelyet Európa elvár tılünk. Az erısen differenciáló és szelektáló magyar rendszer jellemzıje, hogy a már meglévı társadalmi hátrányokat a gyermekek között nem csökkenti, hanem átörökíti. Emiatt a nevelési-oktatási folyamatban az integráció, amely a különbözı nevelést igénylı gyerekek együttnevelését, oktatását takarja, egyre jelentısebb szerepet játszik. Iskolánk nevelı-oktató munkájának célja olyan speciális tanítási eljárás, módszer alkalmazása, amely lehetıvé teszi a tanárok számára a magas szintő munka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezıkészség tág határok között mozog, és az osztályban végzett munka eredményeként a hátrányos helyzető tanulók leszakadását lassítja vagy megakadályozza. Iskolai munkánk középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetıség adódik az osztályban leszakadt, hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására. E vonatkozásban munkánk célja •

az integrációs felkészítés jogszabályoknak megfelelı alkalmazása a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet ide vonatkozó elıírása szerint,

•

a hátrányos helyzető tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) egyes elemeinek alkalmazása,

•

az integrációs munka tervezése és értékelésének kidolgozása.

Iskolai IPR Iskolánk minden osztályában integrációs felkészítést folytatunk. E folyamatban az IPR követelményeinek megfelelıen a HHH tanulók együtt – egy osztályban és csoportban – tanulnak a nem HHH társaikkal. Az elmúlt évek eredményeinek ismeretében elmondhatjuk, hogy az alkalmazott módszerek eredményeként mind a HHH, mind a nem HHH tanulók iskolai sikeressége nıtt.

125/39. oldal


Megerısítjük, hogy az integrációs oktatásban iskolánk minden tanulója részt vesz, különös tekintettel arra a tanulóra, •

akinek törvényes felügyeletét ellátó szülıje, illetve szülei – az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megilletı szolgáltatás megállapításához a szülı nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen,

•

akit tartós nevelésbe (állandó gondozásba) vettek,

•

akiket a jegyzık védelembe vettek és egyik szülınek sem magasabb az iskolai végzettsége 8 általánosnál.

Az integrációs oktatásban részt vevı HHH gyerekek szüleinek mindegyike nyilatkozott a fenti körülmény meglétérıl. AZ IPR elemei -

Óvoda–iskola átmenet

-

Társadalmi-szakmai környezettel való együttmőködés

-

Szülıkkel való kapcsolattartás

Munkánk során a szülıi ház és az iskola közötti harmonikus kapcsolat kiépítésére törekszünk, ezért minden iskolába kerülı gyerek esetében kívánalom, hogy a gyermeket fogadó nevelı tájékozódjon a szülınek az óvodával kialakult kapcsolatáról és az iskola felé támasztott elvárásáról. A tájékozódás elsıdleges célja, hogy a pedagógusok az iskolába kerülés pillanatától partneri kapcsolatot építsenek ki a gyermekek szüleivel, ezzel nyerve meg ıket az iskolában folyó munkának. Emellett minden évfolyamon a háromhavonta elvégzett szöveges értékelés alkalmat ad a szülıkkel történı rendszeres kapcsolattartásra, tájékoztatásra. Az iskola a továbbiakban feladatának tekinti a szülıi elégedettségmérést az alábbi területekrıl kapott információk alapján: -

a tanulók tanulmányi eredménye

-

a továbbtanulásra való felkészítés

-

a pedagógusok és a szülıi ház együttmőködése

-

tanórán kívüli foglalkozások, közösségépítı programok

-

az iskolában alkalmazott nevelési, oktatási módszerek

-

egyenlı bánásmód elve

Együttmőködés az újszászi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal Az újszászi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) és az iskola kapcsolatát a harmonikus együttmőködés jellemzi. Az Önkormányzat segítséget nyújt: •

a szülıkkel való kapcsolattartáshoz,

•

közös programok lebonyolításához: gyermekek kulturális programjainak támogatása, jó tanulók jutalmazása

125/40. oldal


•

könyvvásárlás,

Együttmőködés a civil szervezetekkel Az iskola az alábbi civil szervezetekkel tart kapcsolatot: •

Újszászért Egyesület

•

Városi Vasutas Sportegyesület

•

Városi Polgárır Egyesület

•

Városi Civilfórum

Az együttmőködés célja a szabadidı hasznos eltöltésére irányuló tevékenység, amely közösen szervezett programokban ölt testet. Együttmőködés a középfokú oktatási intézményekkel A tanulói után követés lehetıségét kínálja a középfokú oktatási intézményekkel való együttmőködés. Ennek megvalósítását iskolánk és a fogadó intézmények közötti együttmőködési megállapodás segíti. Szándékaink szerint a jövıben azokkal a középfokú oktatási intézményekkel is fel kívánjuk venni a kapcsolatot, ahol az iskola tanulói legnagyobb számban tanulnak tovább. A középfokú oktatási intézményektıl visszajelzést kapunk volt tanulóink iskolai teljesítményérıl. Az együttmőködés részét képezi az érettségit adó középiskola oktatási tevékenységének megismertetése az iskola tanulóival és a szülıkkel. Együttmőködés a gyermekjóléti szolgálattal Az iskola hatékony, naprakész kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal közös munkaterv formájában. Kapcsolatunkra a kölcsönös segítségnyújtás a jellemzı. A gyermekjóléti szolgálat feladata a segítségnyújtásra szoruló családok és a helyi döntéshozók közötti kapcsolattartás. Együttmőködés a pedagógiai szakmai és szakszolgálatokkal Az iskola az alábbi szervezetekkel kíván együttmőködni a nevelı-oktató munka hatékonyságának emelése érdekében: •

Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Az együttmőködés zökkenımentességének biztosítása érdekében a fenti szervezettel együttmőködési megállapodást kötünk, megjelölve o az együttmőködés célját és feladatait, o a kapcsolattartó személyeket, o a konkrét feladatokat, o a várható eredményeket, o a rendszeres információcsere módját.

•

Az Egységes Pedagógia Szakszolgálat az alábbi feladatokat látja el: Az együttmőködés zökkenımentességének biztosítása érdekében a fenti szervezettel együttmőködési megállapodást kötünk, megjelölve

125/41. oldal


o tanulási képességvizsgálat o logopédiai vizsgálat o nevelési tanácsadás o részt vesz az SNI és BTMN tanulók ellátásában o iskolapszichológiai, valamint terápiás ellátást biztosít A lemorzsolódással és a továbbtanulással kapcsolatos adatok rögzítése Az IPR legfontosabb célkitőzése, hogy a HHH tanulók lemorzsolódási aránya csökkenjen, iskolai eredményességük javuljon, és minél többen tanuljanak tovább érettségit adó középfokú oktatási intézményben. Fı tevékenység: •

differenciált foglalkozás

Ennek dokumentálása a mindenkori nyolcadik évfolyamos osztályfınökök feladata. A tanítást-tanulást segítı eszközrendszer Az IPR-ben meghatározott eszközrendszer elemei Kulcskompetenciákat fejlesztı programok és programelemek Az önálló tanulást segítı fejlesztés -

Tanulási motivációt erısítı és fenntartó tevékenységek

-

E programon belül a szülıkre kívánjuk fordítani a figyelmet. Fontosnak tartjuk, hogy a szülık érezzék az iskola fontosságát, segítsék gyermekeik tanulását, támogató attitődöt mutassanak az iskolával szemben.

-

Differenciált képességfejlesztés

Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése -

Tantárgyi képességfejlesztı programok

-

Kommunikációs képességeket fejlesztı programok

Szociális kompetenciák fejlesztése -

Közösségfejlesztı, közösségépítı programok

Közös programot kívánunk megvalósítani a városban mőködı civilszervezetekkel. Az együttmőködés célja a tanulók szociális kompetenciájának fejlesztése. Célunk olyan szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszerének kiépítése, erısítése, amely elısegíti a szociális viselkedést. E kompetencia elemei között tartjuk nyilván a •

a gyerek önismeretét,

•

saját magával szembeni elvárásait,

•

az ezeket meghatározó önbizalmat,

•

a pozitív szemléletmódot,

•

a másokkal szembeni viselkedést: pl. tolerancia,

125/42. oldal


•

a fejlett kommunikációt.

Mindezek kiérlelése érdekében az egyénnek reális képet kell kialakítania önmagáról és környezetérıl, tudatosan kell részt vennie annak fejlesztésében, felelısségteljes, környezettudatos magatartást kell gyakorolnia. Elérhetı célokat kell meghatároznia, kitartóan kell tanulnia céljai elérése érdekében. Az integrációt segítı tanórán kívüli programok, szabadidıs tevékenységek Együttmőködés civil programmal: A tanórai munka sikerességét segíti elı a civilszervezetekkel történı kapcsolatkiépítés. Elvárt nevelési hatások: -

Olyan élmények nyújtása, amelyek a diákok késıbbi életében hasznosíthatóak

-

Személyiségfejlesztés

-

A diákok integrációs szintjének javítása (pl. a másság,az etnikum vagy a nemek közötti különbségek elfogadása).

-

A társadalmi beilleszkedésbe elengedhetetlen készségek és képességek fejlesztése. - a találékonyság fejlesztése - a kíváncsiság fejlesztése - az egészséges életmód - az iskolai eredmények javítása – motiválás - a közösségi nevelés

Továbbképzési tervben kiemelten kezelendı területek: -

Differenciált tanulásszervezés

-

Motiváció

-

Projektpedagógia

Technikai feltételek biztosítása Mivel órai munkánk jelentıs részét (20%) a csoportmunka teszi ki, szükségünk van e munkaszervezési mód lehetıvé tételét segítı bútorzatra. Jelentıs pénzeszközt kívánunk költeni tanulói asztalokra, székekre, polcokra és tantermi szekrényekre, ezen belül: •

Tanulóbarát osztályterem kialakítása

•

Fejlesztı eszközök vásárlása

Mőhelymunka – a tanári együttmőködés formái Nagy hangsúlyt kívánunk helyezni a kollégák közötti óralátogatásra, hospitálásra. Szándékunk szerint az óralátogatásról feljegyzést készítünk, digitálisan rögzítjük és minden alkalommal munkaközösségi szinten értékeljük. Célunk az egymástól való tanulás. A háromhavonta kötelezı kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei A szöveges értékeléskor az alábbi területekrıl kívánunk információt nyújtani (megjelenítendı elemek):

125/43. oldal


•

tantárgyi elımenetel

•

motiválás

•

akaraterı, kitartó munkavégzés

•

önbizalom

Az elırehaladás mértékét a tanulmányi munkában történı változásban kívánjuk lemérni. Multikulturális tartalmak A multikulturális tartalmakat projektmódszer segítségével kívánjuk megvalósítani. A multikulturális nevelésünk lényege olyan környezet megteremtése, amelyben a gyerekek ismereteket szerezhetnek egymás kultúrájáról. Célja a tanulók különbözıségének elismerése a diákok és családjaik kulturális hátterének felhasználásával. A multikulturális nevelés célja az elıítéletek csökkentése A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Pályaorientációs programunk területei:

-

Észak-alföldi Regionális Munkaerıfejlesztı és Átképzı Központ szervezésében továbbtanulási kiállítás és vásár október-november hónapban

-

Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet pályaorientációs felmérése

-

Középfokú oktatási intézmények látogatása, nyílt nap

-

Osztályfınöki órákon pályaorientációs tanácsadás – szakmabemutató

A sajátos nevelési igényő tanulók helyzete Az iskolában korábban eltérı tantervő osztály mőködött, ahol az enyhe fokban értelmi fogyatékos, sajátos nevelési igényő tanulók tanultak, azok, akiknek a szakértıi vizsgálat szerint szegregált nevelésben kellett részt venniük. A szakértıi véleménynek megfelelıen azokat a tanulóinkat, akiket az áthelyezı bizottság integráltan oktathatónak minısített, integrált nevelésben részesítjük. Az ETO 2009. szeptemberében megszőnt, a szegregált oktatást teljes körben felszámoltuk. Az SNI tanulókat az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusainkkal maradéktalanul ellátja intézményünk.

szakembereivel,

Az intézményi önértékelés alapjai (rendszeres ellenırzés) -

A HHH és a nem HHH tanulók aránya

-

Az óvodából az iskolába történı bekerülés

-

Az iskola társadalmi-szakmai környezetével való együttmőködés

-

A lemorzsolódás és a továbbtanulás

-

A „tanítást-tanulást segítı eszközrendszer” elemei

-

Az IPR alkalmazása szempontjából releváns személyi és tárgyi feltételek

-

A sajátos nevelési igényő tanulók helyzete

125/44. oldal

saját


2.4.6 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységeink A nevelıtestület a tehetséggondozás területén is megfelelı pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezik. Idıben felismeri tanulóink azon tulajdonságait, melyek tehetségre utalnak (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi affektív, emocionális stb). A tehetség kibontakoztatásának környezeti feltételeit megteremti a tanulókkal, szülıkkel történt megbeszélés, egyeztetés során az iskolai, városi, területi, megyei, országos lehetıségek számbavételével. Intézményünk alapelvei szerint a személyiségfejlesztés és a teljesítmény centrikusság harmóniájára törekedve iskolánkat a differenciált oktatás minél magasabb színvonalával a tehetséggondozás és a felzárkóztatás színterévé kívánjuk tenni, melynek elsı lépéseit a matematika és magyar nyelv területein a képesség ill. pályaorientáltság szerinti csoportkialakítással megkezdtük. Tervezzük a fejlesztést az idegen nyelv területén is. -

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

-

nívócsoportos oktatás,

-

nem kötelezı (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,

-

tehetséggondozó foglalkozások,

-

iskolai sportkör,

-

szakkörök,

-

tanulmányi vetélkedık, versenyek,

-

szabadidıs foglalkozások (pl. színház, múzeumlátogatások),

-

iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni v. csoportos használata,

-

továbbtanulás segítése,

-

konzultáció a szülıvel tanulási problémákról, illetve bármely, a tanulót vagy csoportjaikat foglalkoztató kérdésekrıl (fogadóórák),

-

irányított beszélgetés tanulókkal,

-

énekkar,

-

középiskolai tanulmányok folytatására való felkészítés,

-

korrepetálás,

-

mazsorett csoport,

-

gyermektorna,

-

Vörösmarty-hét rendezvényei,

-

4H mozgalom programjai,

-

DÖK, gyermekszervezetek programjai,

-

iskolaújság, iskolarádió szerkesztése,

-

logopédus, pszichológus igénybevétele,

-

egyéni öntevékeny könyvtárhasználat.

125/45. oldal


2.4.7 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelısök mőködnek. A felelısök alapvetı feladata, hogy segítsék a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Teendıi: -

a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

-

a veszélyeztetı okok feltárása érdekében családlátogatásokon vesz részt,

-

értesíti a gyermekjóléti szolgálatot a veszélyeztetı okok megléte esetén,

-

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

-

gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanulók veszélyeztetettsége esetén,

-

tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról.

Iskolánk gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: -

gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızése,

-

feltárása,

-

megszüntetése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: -

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

-

meg kell keresni a problémák okait,

-

segítséget nyújtani a problémák megoldásához,

-

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes: -

nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal,

-

gyámügyi hivatallal,

-

polgármesteri hivatallal,

-

orvossal, védınıvel,

-

továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

125/46. oldal


-

felzárkóztató foglalkozások

-

tehetséggondozó foglalkozások

-

indulási hátrányok csökkentése

-

differenciált oktatás és képességfejlesztés

-

pályaválasztás segítése

-

személyes, egyéni tanácsadás /tanulónak, szülınek /

-

egészségvédı, mentálhigiénés programok szervezése

-

családi életre történı nevelés

-

napközis foglalkozások

-

egészségügyi szőrıvizsgálatok

-

tanulók szabadidejének szervezése /tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek /

-

a tanulók szociális helyzetének javítása /pl. természetbeni támogatás/

-

szülıkkel való együttmőködés

-

tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

2.4.8 A szülık, tanulók, pedagógusok együttmőködésének formái A nyitott iskola Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhetı el a szülık tevékeny közremőködése nélkül. Az iskola és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülı részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó sikeres nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülı közölhet, amelyek segítik feltárni a problémákat. Ezért az iskola fórumokat szervez, amelyeken jobban megismerik a szülık az iskolát. Belsı kapcsolatok, együttmőködési formák: A tanulókat és az iskola egészét érintı legfontosabb nevelési- módszertani kérdésekben a nevelıtestület dönt. Az iskolában az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot tanító, illetıleg azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség vezetık részt vesznek a havonta megtartásra kerülı kibıvített vezetıségi értekezleten. Az ott elhangzottakról munkaközösségi megbeszélésen tájékoztatják pedagógus társaikat. A mindennapi tájékoztatást szolgálja a nevelıiben elhelyezett faliújság, valamint az intézmény honlapja, melyen több témában hasznos információk olvashatók. A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelıs vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják. Az iskolában a tanulók érdekeinek védelmére diákönkormányzat mőködik. A DÖK – a nevelıtestület véleményének kikérésével – dönt saját mőködésérıl, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolában dolgozó valamennyi pedagógus feladata a diákönkormányzat munkájának segítése.

125/47. oldal


Az iskolában évente egy alkalommal diákfórumot szerveznek, ahol a tanulók véleményeiket, kéréseiket mondhatják el, s azokra az iskola vezetése és az érintettek választ is adnak. A diákönkormányzat vezetıje havonta egyszer a vezetıségi ülésén tájékoztatja a tagokat, akik az információt továbbadják az osztályközösségnek. A tájékoztatás a diákönkormányzat faliújságán keresztül is hatékonyan mőködik. Az osztályfınökök nap, mint nap találkoznak az osztállyal. A Diákönkormányzat fogja össze a tanulók érdekképviseletét. A Diákönkormányzatot az osztályokra egységesen érvényes megbízotti rendszer szerint 2 fı alkotja közösségenként. İk választják a testület diákelnökét. Felügyeletet gyakorolnak az ügyelet, a hetesek munkája, az iskolai média felett, és beszámolnak a Diákönkormányzat elıtt. A gyermekmegbízottak ezen túlmenıen észrevételeiket, javaslataikat közvetlenül is közölhetik az igazgatóval. - A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a DÖK felelıs vezetıje, az osztályfınökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább évente egyszer diákközgyőlésen, valamint a diákönkormányzat vezetıségének ülésén,

-

diákönkormányzat vezetıje havonta egyszer a diákönkormányzat vezetıségének ülésén, a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

-

osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órákon.

Külsı kapcsolatok, együttmőködési formák: A partnerközpontú intézmény kialakításának folyamatában elsıdleges az iskola és a szülıi ház kapcsolata. Célja, hogy a •

szülı tájékozott legyen az iskolában folyó munkáról, ismerje törekvéseinket, gondjainkat, eredményeinket

•

megismerhessük elvárásait az iskolával kapcsolatban

•

a gyermek nevelése-oktatása érdekében biztosítsuk az együttmőködés lehetıségét

A szülıi jogok érvényesítése és a kötelességek teljesítése érdekében szülıi munkaközösség mőködik. A tagjaikból megalakult szülıi választmány évente két alkalommal ülésezik, ahol a szülıket az iskola igazgatója tájékoztatja az intézmény életérıl, munkatervrıl, aktuális feladatokról. Vezetıje a szülıi választmány elnöke. A tanulót és a tanulók szüleit a gyermek fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan – szóban, illetve a tájékoztató füzeten, üzenı füzeten keresztül írásban, kérésre Interneten keresztül – tájékoztatják. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével. A szülık részérıl a nevelımunka segítéséhez az alábbi közremőködési formákat várjuk el: •

aktív részvétel az iskolai rendezvényeken

•

ıszinte véleménynyilvánítás

•

együttmőködı magatartás

125/48. oldal


•

nevelési problémák ıszinte megbeszélése, közös megoldása

•

a családi nevelésben jelentkezı nehézségek közös legyızése

•

érdeklıdı-segítı hozzáállás

•

szponzori segítségnyújtás

A szülık és a pedagógusok folyamatos együttmőködését szolgálják: •

Családlátogatás (szükség szerint)

•

Szülıi értekezlet (évente két alkalommal, illetve szükség szerint többször)

•

Fogadóóra

•

Nyílt tanítási nap Egyéb tájékoztatók (lehet írásbeli tájékoztató, illetve telefonon való kapcsolattartás)

•

HHH tanulók szülei 3 havonta értékelésen vesznek részt

•

Szükség esetén esetmegbeszélı konferenciát tartunk

• A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról az osztályfınökök, szaktanárok folyamatosan /szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban/ tájékoztatják. • A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják, o Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülıi munkaközösség választmányi ülésén, o Osztályfınökök folyamatosan az osztályok szülıi értekezletein. Egyéb együttmőködı partnereink: •

Fenntartó

•

Jegyzı

•

Társintézmények (óvodák, általános és középiskolák)

•

Egyházak

•

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

•

Gyermekjóléti Szolgálat

•

Egészségügyi intézmények

•

Rendırség

•

Polgárırség

•

Civil szervezetek

2.4.9 Az iskola nyilvánossági rendszere A „Mi Írtuk” - a tanulók szerkesztésében - rendszeresen tájékoztatja az iskola élete iránt érdeklıdıket. Újszász város „Újszászi Híradó” nevő újságjában folyamatos tájékoztatást nyújtunk az olvasóknak intézményünk életérıl.

125/49. oldal


A tanulók és a pedagógusok tájékoztatását szolgálja az iskolarádió, mely meghatározott napon sugároz adást. Nagy hagyománya van az iskolában a faliújságoknak, nemcsak az osztályok, hanem az egész iskola is rendelkezik a nagy nyilvánossághoz szóló hirdetıtáblával. A Diákönkormányzat havonta - illetve szükség szerint - ülésezik. A szülık szóbeli tájékoztatását az osztályok szülıi értekezletei, az SZMK értekezletek szolgálják. Az iskolavezetés és a hivatalos személyek közötti kommunikáció eszköze a szükség szerint összehívott munkaértekezlet, illetve a szükség szerint közreadott körözıkönyv, illetve internetes levelezés /email./. Tervezett nevelıtestületi értekezletre egy évben háromszor kerül sor. Intézményünkben a tájékoztatási rendszer korszerő./Telefon, mobiltelefon, internet minden dolgozó és minden tanuló rendelkezésére áll./

2.5 Iskolánk környezeti nevelési programja Városunk a Zagyva és a Tápió torkolatánál fekszik. Természeti értékeink Alsó-Zagyva hullámtere, értékes ligeterdı társulásokkal, vizes élıhelyekkel. Kastélypark-Arborétum védett parkja, melynek telepítésekor megırizték az ıshonos vegetáció megmaradt foltjait. Itt együtt található a természeti és mesterséges környezet. Az Orczy kastélyépületét körülvevı egykori angolkert (ma parkerdı) nevezetessége az iker vadgesztenye: a Vörösmarty fa. A parkerdı évekkel ezelıtt gyerektáboroknak adott otthont. Városunk önkormányzatának köszönhetıen ismét gyermekparadicsom ez a hely. Jó lehetıséget biztosít a vakáció eltöltésére, és a környezeti nevelés számára is nagy lehetıség hisz tanulóink élıhelyükön ismerkedhetnek meg az itt található élılényekkel. Településünkön a szennyvízlevezetés, szennyvízcsatornán keresztül történik. Jó kezdeményezések vannak városi szinten az utcák fásítására, parkok virággal való ellátására. Illegális szemétlerakók még feltárhatók a városban. A hulladékot kommunális hulladékgyőjtı edényben a Rethmann Rt szállítja. Szelektív hulladékgyőjtésre, még csak kezdeményezések vannak a városban. A lakóhely környezeti állapotára sajnos egyre inkább a szemetes utcák a jellemzıek, különösen az élelmiszer üzletek elıtt. Ez visszavezethetı a helytelenül kialakult reggeli vásárlási szokásokra. A szülık nagy része nem otthon reggelizteti meg a gyermekét, hanem reggeli helyett pénzt ad neki. A gyerekek iskolába jövet vásárolják meg a különféle, gyakran egészségtelen terméket, édességeket. Mivel éhesek, már az üzletbıl kilépve elkezdik enni, a zacskót pedig útközben eldobálják. Bár az iskolaépületek gyönyörőek, minden igényt kielégítıek, az iskolaudvar esztétikája kívánnivalót hagy maga után. A Kertvárosi részben megfelelı a zöld övezet, a gyerekek kellemes környezetben tölthetik a szabadidejük nagy részét. A Kossuth úti iskola részben fásítás, zöldövezet kialakítása lenne célszerő. Hulladékgyőjtık száma egyik iskola részben sem elegendı. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai között szerepel a környezeti nevelés, lehetıséget biztosítva, hogy minden tantárgy nevelési céljaiba beépüljön a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása.

125/50. oldal


A NAT megvalósítását a választható kerettantervek, programcsomagok, oktatási programok segítik. E kerettantervek környezeti nevelési célja, alapelvei, a NAT közös követelményeire épülnek, annak megvalósítását segítik. A környezeti nevelés átfogó céljainak megvalósulásához a helyi célok megvalósulásán keresztül vezet az út.

2.5.1 A környezeti nevelés céljai Általános célok: -

Az iskola környezeti nevelésének céljainak megvalósítása érdekében segítenünk kell tanulóinknál az alábbiak kialakulását: o a nyitott, önálló személyiséggé válást, o az élet tiszteletét, az értékek védelmét, o konfliktusok, problémák kezelését,

-

Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek tervszerően járuljanak hozzá, hogy tanulóink megismerjék közvetlen lakókörnyezetünket.

-

A tanulók tevékenyen vegyenek részt az iskola és tágabb környezete értékeinek megırzésében, gyarapításában.

-

A hon- és népismeret tanítása segítse elı harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel; a tanulók legyenek nyitottak, megértık a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt.

-

A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmőködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Helyi célok: -

A tantárgyak környezeti nevelést segítı lehetıségeinek maximális kihasználása – szemléletformálás,

-

hagyományok ápolása,

-

a helyi természeti és épített környezeti értékek megismertetése és megóvása tanulóinkkal.

2.5.2 Környezeti nevelés színterei Tanítási órák: Kiemelten a környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, technika, osztályfınöki, történelem, rajz tantárgyak helyi tantervébe építetten. Tanórán kívüli szervezett foglalkozások: -

Madarak, fák napja,

-

a Víz világnapja, a Föld napja,

-

vetélkedık,

-

rajzkiállítások,

-

vitaminbüfé, salátabár,

-

hulladékgyőjtés,

-

könyvtári böngészde,

125/51. oldal


-

városunk, az iskola névadójának élete – kutatómunka,

-

győjtımunka leendı helytörténeti múzeum anyagához.

-

Újszász története – vetélkedı,

-

iskolanap szervezése a környezetvédelem jegyében,

-

térrendezési munkák,

-

folyosó és udvari ügyelet megszervezése, ellátása,

-

helyi tisztasági akcióban való részvétel,

-

iskolánk körüli takarítási akció.

Iskolán kívül: -

múzeumlátogatás,

-

tanulmányi kirándulások, kerékpár- és gyalogtúrák a környzeti értékek felfedezésére,

-

ültessünk fát mozgalom lakóhelyünkön,

-

nyári táborok,

-

környezetvédelmi ırjárat – illegális szemétlerakók felderítése a településen,

-

Újszászi Parkerdei Tábor.

Erısségeink a környezeti nevelésben: -

az iskola minden tanulója részt vesz az ıszi és tavaszi hulladékgyőjtésben,

-

osztályfınöki órák keretében látogatják tanulóink a Mővelıdési Ház kiállításait,

-

rendszeresen szervezünk tisztasági versenyeket.

Fejlesztendı területeink a környezeti nevelés terén: -

az utcák, terek, parkok épségének, tisztaságának megóvása,

-

játszóterek, köztéri padok rendeltetésszerő használata, szobrok megóvása,

-

középületeink (iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, mővelıdési ház, templomok) épségének megtartása,

-

buszvárók, vasúti váró és környéküknek óvása, tisztasági követelményeinek betartása.

A környezeti nevelés feladatait az intézmény teljes alkalmazotti közössége a szülıi szervezetekkel, szülıkkel, civil szervezetekkel, fenntartóval együttmőködve tudja megvalósítani.

2.5.3 Környezeti nevelés folyamatának értékelése A környezeti nevelés pedagógiai céljainak megvalósítását 4 évenként értékeljük. Az értékelést az iskolavezetés és a munkaközösségek végzik.

2.6 Egészségnevelési program Iskolánk jó kapcsolatban áll az iskolaorvossal, védınıkkel és a rendırséggel az egészségnevelés terén. A DADA programot a rendırség támogatásával 7-8 osztályban valósítjuk meg. Az iskola védını elıadásokat tart a helyes táplálkozásról és a családi életre neveléssel kapcsolatos témában. A továbbiakban még a szülıket lehetne szélesebb körben bevonni, valamint az ÁNTSZ munkatársaival lehetne felvenni a kapcsolatot.

125/52. oldal


A pedagógusok beállítódása pozitív ebben a kérdésben. Az EGÉSZSÉG szellemi, szociális és testi jólétet jelent, amelynek elérését az egészségnevelési programok segítik.

2.6.1 Az egészségnevelés iskolai céljai: -

Nyújtsunk pontos ismereteket az egészséget befolyásoló szokások kialakításához.

-

Fejlesszük tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt.

-

Korosztályuknak megfelelı legyen a tanulók terhelése.

-

Az egészséges táplálkozás irányítása a lehetséges mértékben.

-

Tanulóink mentális egészsége érdekében erısítsük a türelmes, elfogadó magatartást a pedagógus – tanuló együttmőködésben és a gyermekek közötti személyes kapcsolatokban is.

-

Egészségügyi szőrıvizsgálat biztosítása az iskolaorvos és a védınık segítségével.

-

Alakítsuk folyamatosan a pedagógusok, szülık pozitív attitődjét, együttmőködését az egészségnevelési célok megvalósításában.

-

Biztosítsuk a tanulók mindennapos testmozgását.

-

A gyermekek testi képességeinek megismerésére, értékelésére használjuk fel az ısszel és tavasszal végzett mérések eredményeit.

-

Az iskola környezete, munkarendje segítse elı a higiénés szokások kialakítását, gyakorlását.

-

Fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartást.

-

Tanítsuk meg tanulóinkat a reklámok helyes értelmezésére, minden lehetséges eszközzel alakítsuk ki bennük a kritikus, környezetbarát fogyasztói szokásokat.

Feladatok: -

felvilágosító, meggyızı tevékenység szülık, szükség esetén pedagógusok körében szakemberek segítségével,

-

próbálkozás a mentális problémák kezelésére szakemberek segítségével,

-

egészségnevelési programok indítása drog, alkohol, dohányzás ellen, szexuális szokások, egészségre ártalmas reklámok kitiltása, általában a reklámok igazságtartalma,

-

a tanulók kitartásának, akaratának nevelése,

-

sokoldalú ismeretközvetítés – tanórákon, tanórákon kívül,

-

a frontális módszerek háttérbe szorítása, a szemléltetéssel, gyakorlatokkal, játékos elemekkel, érzelmi ráhatással támogatott módszerek javára,

-

a mindennapos testmozgás biztosítása a helyi tantervben kialakított módon,

-

a reklámok értelmezése (élelmiszerek, kozmetikai termékek, mobiltelefonok, gyógyszernek nem minısített termékek esetében),

-

a folyamatos egészségnevelés biztosítása,

-

a további kapcsolatok kiépítése.

125/53. oldal


2.6.2 Az egészségnevelés színterei: Iskolán belül Tanórai keretben: A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetıségeit kihasználva a tantárgyi programból kiindulva kell meghatározni az egészségnevelési tananyagot. A tanítók és a szaktanárok a tanmenetben jelöljék az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik az egészségnevelés célkitőzéseihez. A tanórán megvalósuló egészségnevelés felelısei a tanítók és a szaktanárok. -

Egészségtant több tantárgyba integrálva tanítjuk /Osztályfınöki órán valamint természetismeret és biológia órákon/

-

A helyi tantervben kiemelkedı jelentıségő tantárgyak az egészségnevelésben: biológia és egészségtan (7.8.évf.), testnevelés és sport, osztályfınöki, technika és életvitel.

A mindennapos testmozgás biztosítása: -

Iskolánk helyi tanterve az 1-4. évfolyamon heti 3, az 5-8. évfolyamon heti 2,5 testnevelés órát biztosít.

-

Minden napközis csoport napirendjébe napi 45 perc játékos, egészségfejlesztı foglalkozást illesztettünk, amelyet – az idıjárási viszonyoktól függıen – a szabadban kell megszervezni.

-

2. osztályosainknak rendszeresen megszervezzük az úszásoktatást.

-

Tömegsport foglalkozásra a mindenkori nem kötelezı órakeret 20%-át biztosítjuk.

-

Sportnap: Egy napos program az iskola alsó- és felsı tagozata részére. Megvalósítására jellemzı a játékos forma, de célja megegyezik a testnevelés tanításának céljaival.

-

Gyógytestnevelés: az iskolaorvos a kiszőrt tanulókat speciális foglalkozásokra irányítja.

-

Sportversenyek, amelyek közül hagyománya van a Vörösmarty Teremlabdarúgó Tornának.

Tanórán kívüli tevékenységek: -

DADA-program – specifikus rendırségi drogmegelızı program,

-

felvilágosító jellegő elıadások szervezése,

-

káros szenvedélyek megelızése,

-

Always program 6. oszt.,

-

Blend-A-Med 2. oszt.,

-

közlekedésbiztonság 1-8. oszt.

-

egészségnevelési hónap programsorozat,

-

szakkörök,

-

témanap,

-

egészség délután szervezése,

125/54. oldal


-

Élj egészségesen! vetélkedı,

-

gasztroshow szervezése,

Folyamatos kapcsolatot tartunk intézményekkel, személyekkel.

és

építünk

ki

az

egészségfejlesztésben

-

ÁNTSZ

-

Iskolaorvos, védını

-

Gyámügyi Hivatal

-

Gyermekjóléti Szolgálat

-

Újszászi Sportegyesület Szakosztályai (Lábtoll, Labdarúgó, Sakk)

-

Ifjúságvédelmi felelıs

-

Családok

-

Szaktanárok

-

Drogambulancia

-

Pedagógiai Intézet, Nevelési Tanácsadó

-

Egyházak

érintett

Az egészségnevelés nem kampány, nem 1-2 pedagógus feladata, hanem folyamatos feladat, ahol minden pedagógusnak van szerepe. Erısségeink az egészségnevelésben: -

A tanórai és tanórán kívüli hagyományos programok.

-

A nevelık felkészültsége, empátiája.

-

Az iskola rendelkezik mentálhigiénés szakemberrel.

-

A szülık egy részének együttmőködı támogatása.

Fejlesztendı területek: -

Az inaktív tanulók számának csökkentése.

-

A túlsúlyos tanulók gyakoribb bevonása a mozgásos tevékenységekbe.

-

A táplálkozási szokások, kultúra fejlesztése.

-

A mentálhigiénés szakember teljes körő foglalkoztatása a magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdı tanulók ellátása érdekében.

-

A súlyosabb mentális problémákkal küzdı tanulókkal való szakszerő foglalkozáshoz pszichológus alkalmazása.

-

A rendszeres tisztálkodás elérése a gyermekek körében.

-

A tetvesség és a rühösség elıfordulásának azonnali jelzése.

2.6.3 Az egészségnevelés folyamatának értékelése Az egészségnevelés pedagógiai céljainak megvalósulását 3-4 évenként értékeljük. - az értékelés módszerei: kérdıív interjú

125/55. oldal


-

az értékelést végzik a munkaközösségek és az iskolavezetés az értékelés eredményeinek felhasználása a következı idıszak feladatainak konkrét meghatározásánál.

2.7 Fogyasztóvédelemmel összefüggı iskolai feladatok: 2.7.1 A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakulása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A biológiai egyensúly megtarthatóságát, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése a fennhatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

2.7.2 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoznak magukban. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A fenntartható fogyasztás az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: - a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: - a tájékozódás képessége, - a döntési helyzet felismerése és - a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

2.7.3 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban -

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetık a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz, mérıórák) Földrajz – eltérı fogyasztási struktúrák és szokások Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás

125/56. oldal


-

Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedık, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttmőködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

2.7.4 Módszertani elemek A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülık és a helyi közösségek együttmőködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülık lehetnek a pedagógus legfontosabb segítıi és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idı után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. A hagyományostól eltérı tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelı keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. -

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

-

Riportkészítés az eladókkal

-

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

-

Egyéni és csoportos döntéshozatal

-

Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

-

Adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

-

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

-

Szimulációs játék, esettanulmány

-

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzı piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

-

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

125/57. oldal


2.8 Sajátos nevelési igényő tanulók nevelési programja A Vörösmarty Mihály Általános Iskola speciális feladatként vállalja a helyi sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatását, melyet a Közoktatási Törvény rendelkezései is lehetıvé tesznek. Szükségesnek tartjuk a tanköteles korú – biológiai-pszichológiai és környezeti okokra visszavezethetı – az érvényben lévı jogszabályok alapján áthelyezett, sajátos nevelési igényő tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzést. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnıtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem elıtt tartva egészséges személyiségfejlıdésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz – nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékővé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenetszabályozással történik, a NAT-ban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Az integrált képzésben résztvevık az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak (elsı két évfolyamon az osztályfınök tartja az órák jelentıs részét, 34.-ben részben, 5-8. évfolyamon tantárgycsoportos oktatás folyik), egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik. Alapelv •

A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi elıtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlıdését eredményezi.

•

Az intézmény, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényő tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását -

a sajátos nevelési foglalkoztatását,

igény

típusának

-

a kiegészítı pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztı, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátást,

-

a sajátos nevelési igényő gyermek nevelését- oktatását a speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközökkel, speciális terápiák biztosításával.

125/58. oldal

megfelelı

gyógypedagógus


A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával.

•

Cél • A fogyatékosságból eredı hátrányok megelızése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. •

Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényő tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek problémája figyelembe vétele mellett.

•

Biztosítani szeretnénk számukra:

-

a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést

-

rehabilitációs célú fejlesztı terápiák

-

a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Feladat • Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényő gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. • Az együttmőködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. • A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetıségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a gyógypedagógussal, a szakértıi vélemény alapján. • A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztı tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. • A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. • A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetıségének, gyakoriságának tervezése team-munkában. • A tanuló fejlıdésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülı bevonásával, tanácsadás a szülınek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttmőködve. • Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele.

125/59. oldal


SNI-s tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása: •

Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk.

•

Olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, amivel problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, idıkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.

•

A sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben elıírt szakember meghatározott idıkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban.

• A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérı, nagyobb mértékő differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítı fejlesztı, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. • A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényő tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezıen biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényő tanulókhoz igazodva az általánosan kötelezı feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetıvé tenni a sajátos nevelési igényő tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítı technikai eszközök. Integrált nevelés, oktatás Iskolánk oktató-nevelı munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülık közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Nevelıink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI-s tanulásra jellemzı módosításokat, együttmőködnek a különbözı szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlıdési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredető, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsısorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlıdése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkezı eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlıdése igen eltérı attól függıen, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlıdési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhetı

125/60. oldal


jellemzıik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlıdésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különbözı mértékő fejlıdési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemzı tünetek az iskoláskor elıtt kevésbé feltőnıek. Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitőzése, hogy erısödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszőnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetısége. Ez nem a különleges gondozás megszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek – a közoktatásról szóló törvény szerint –: a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelı gyógypedagógiai tanár/terapeuta, konduktor foglalkoztatása, speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakértıi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelı gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlıdésük a mentális képességek területén is számottevı lehet.

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában – az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával – szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlıdést nehezítı körülményeket is. Ezen belül meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítı eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztı programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkezı gyógypedagógiai tanár együttmőködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztı munkába.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, és rehabilitációja • szocializációja, eredményes társadalmi integrációja, •

a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg,

•

a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás,

A beszédfogyatékos tanulók A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri mőködési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentıs mértékő a beszédbeli akadályozottság.

125/61. oldal


Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különbözı jellegő diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektıl az érthetetlen beszédig – minden változatban elıfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különbözı másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétıl függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) akadályozott beszéd- és nyelvi fejlıdés, b) diszlália, c) disarthria, d) dadogás, e) hadarás, f) diszfázia, g) diszfónia, h) az általános beszédgyengeséggel összefüggı olvasás-, írászavar, i) súlyos beszédmegértési zavar vagy ezek halmozott elıfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülıkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnıtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítı rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendık sorába.

Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése -

pszicológiai és fiziológiai tényezık fejlesztése önállóság fejlesztése önbizalom fejlesztése pozitív énkép kialakítása bátran merjen beszélni társai elıtt

Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja dadogásnál: laza izommőködés helyes lépés, mozgás és ritmus koordináció fejlesztés. hadarás: • • •

figyelem fejlesztés helyes lépéstechnika mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás

megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem • •

speciális mozgások aktív és passzív szókincsbıvítés

Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges:

125/62. oldal

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja • • • • • •

logopédiás terápia kommunikációs tréning bábterápia drámaterápia gyógyúszás gyógytorna

Pszichés fejlıdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók Pszichés fejlıdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanuló Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn. a.) Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsısorban az alapvetı eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei. b.) Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. Ezek a tanulók érzékenyebbek az idıjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.

Pszichés fejlıdés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése • • •

egészséges énkép, önbizalom kialakítása kudarctőrı-képesség növelése önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt célja. Diszlexia, diszgráfia: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttıl független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, mőködési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-bető kapcsolat, gyakori a betőtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Fejlesztési feladat: • • •

látás, hallás, mozgás koordinálása olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemzı, szótagoló módszerrel élı idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.

Diszkalkulia

125/63. oldal


A diszkalkulia különbözı számtani mőveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklıdés, kialakul a mechanikus számlálás képessége. Fejlesztés feladatai: • • • • • •

érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése testséma kialakítása a matematikai nyelv tudatosítása segítı, kompenzáló eszközök használata szám-és mőveletfogalom kialakítása egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar. Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Magatartási zavarok: Jellemzıje az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erıfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. Fejlesztés feladatai: •

a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban

•

egyénhez igazodó követelmény kialakítása

•

az alkalmazkodó készség fejlesztése

•

együttmőködés családokkal, szakemberrel

•

sikerélmény biztosítás.

Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció •

Folyamatos szakorvosi ellátás, annak ellenırzése, útmutatások figyelembe vétele

•

a tanultak elmélyítése

•

funkcionális képességfejlesztı programot.

Iskolánkban csak azokat a tanulókat tudjuk beintegrálni, akikhez megfelelıen tudunk biztosítani szakembert, gyógypedagógia tanárt, akivel nevelıink szorosan együttmőködnek, tanítási órákon a szakembertıl kapott utasításokat betartják és betartatják. Az osztályfınökök és szaktanárok feladata a sérült tanuló beintegrálása, társakkal történı elfogadtatás. Szülıkkel, családdal rendszeres kapcsolattartás, problémák közös megbeszélése, gondok megoldása. Az iskolában egyre több a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdı tanuló. A probléma nem megkerülhetı és nem intézhetı el méltatlankodással, a magatartás és tanulás puszta szankcionálásával. A pedagógia és az orvostudomány, a szülészet, a gyermekpszichiátria sok olyan tényezıt tárt fel, amelyek a "problémás gyerekek" helyzetét magyarázzák (pl. a gyermek születésével kapcsolatos

125/64. oldal


rendellenességek, oxigénhiányos állapot, agykárosodás, az anya depressziós magatartása, elhanyagoltság, kevés idı eltöltése a családi környezetben, stb.).

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdı gyermekek A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdı gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak megfelelıen, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevı szakemberek - fejlesztı pedagógus - gyermekenként, tanulónként. A fejlesztést a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott idıkeretben végzi. A probléma kezelésének folyamata A beiratkozásnál az iskola gondosan tanulmányozza át az óvodáktól megküldött iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ezekre utaló jelek, magatartászavar, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar - a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. Az óvodapedagógus, az iskolaorvos segítı véleményének, tanácsának kikérése kötelezı. A gyermekkel foglalkozó nevelı a tanév megkezdésekor ismerkedjen meg a szülıkkel, gyermekkel családlátogatáson. Segítıkész magatartása, a szülı bizalmának elnyerése, a jövı szempontjából nagyon fontos. A gyermekkel foglalkozó logopédus, pszichológus sokat segíthet a probléma eredményes megközelítésében, a pedagógus kérje ki véleményüket. Az iskolai beiratkozásnál - ha elıre tudjuk a problémát, ajánlhatjuk kisebb osztálylétszámmal mőködı iskola megkeresését a szülınek, a gyermek érdekében. Iskolánkban csakis normál osztályban integráltan tudjuk e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztı felzárkóztatást szervezünk számukra. Iskolánkban a törvény által elıírt módon megoldott az SNI-s tanulók ellátása. A pedagógussal szembeni elvárások: •

ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét;

•

tudjon differenciáltan oktatni;

•

semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részérı a tanulót

•

értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérı képességeit; a szakértıi véleményt

•

erısítse a tanuló kiemelkedési lehetıségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány;

•

a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlıdést;

•

nevelje az osztályközösséget a különbözı képesség-zavarok tolerálására.

Az osztályfınökkel szembeni elvárások: •

a szülıvel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon;

•

a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal;

•

szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében;

125/65. oldal

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja •

kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét;

•

gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról;

•

szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményérıl adjon írásban véleményt;

Az osztályfınöknek, tanítóknak, tanároknak ismerni kell a probléma törvényi hátterét, a sajátos nevelési igényő tanulóra vonatkozó javaslatot tehetnek az iskolavezetés számára a tanuló különbözı szintő és fokozatú mentesítésére. (Közoktatási törvény 30. § (9. bek.)) E törvényparagrafus részletesen szabályozza, melyek az iskola feladatai az e körbe esı tanulókkal. Amennyiben SNI – s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelı intézkedést megtegye: •

konzultáljon nevelıtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn;

•

beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülıvel, ifjúságvédelmi felelıssel;

•

kérje a tanuló nevelési tanácsadói vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes;

•

kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erısítse meg a szülıt a további vizsgálatokat illetıen, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában;

•

tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges;

•

munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítıkész módon, tapintatosan végezze.

A sajátos nevelési igényő tanulók értékelése Iskolánk a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevı intézmények körébe tartozik. A sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók eredményes szocializációját iskolai pályafutását elısegítheti a nem SNI igényő tanulókkal együtt történı integrált oktatásuk. Az SNI tanulók oktatásának irányelve: • sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. • Személyre szabott alkalmazunk.

pedagógiai

eljárásokat,

eszközöket,

módszereket

• A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemzı módosulásait. • Egyéni fejlesztési tervet készítünk. • Egyéni haladási ütemet biztosítunk. • Együttmőködünk a szakszolgálat szakembereivel. 125/66. oldal


• Negyedévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott idıszak eredményeit. • Fejlesztı pedagógus és utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott idıkeretben. • A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdı gyermekek értékelését a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük.

125/67. oldal


2.9

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke

A Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium tájékoztatója a Funkcionális taneszköz jegyzékrıl c. ajánlása alapján a tantestület elkészítette, az igazgató benyújtotta a fenntartónak a taneszköz jegyzéket, amely tartalmazza a korszerő oktatáshoz szükséges eszközöket. A fenntartó önkormányzat megkezdte a pénzeszközök folyósítását, a beszerzett eszközök használatba vétele megtörtént. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke Borszeszégı. Domborított földgömb. Videokazetták: Életközösségek I. Életközösségek II. Életközösségek III. Életközösségek IV. Vadon nıtt gyógynövényeink. Dunántúli középhegység. Dunántúli dombvidék. Alpokalján. Homokasztal. Tanulói kísérleti dobozok Ásványok. Magyar nemzet jelképei (fali tabló) Élı természet (dia pozitívok). Testünk Közlekedés szabályai Nagyító. Szőrıpapír.

Alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom képek, betőkártyák, szótagkártyák. írott és nyomtatott ABC. (falikép) kis és nagybetős nyomtatott ABC. (falikép) betősín. írott kis és nagy ABC. bábok fali tablók: • Hangtani ismeretek. Szavak alakja, jelentése. A szó. • A mondat. gyermeklexikon szólások, közmondások könyve. nemzeti jelképek (fali tabló) fali táblák: Igék. Az igenév. A teljes hasonulás. Mondat. Az állítmány fajtái. A jelzık rendszere. Ok és célhatározó. történelmi arcképsorozat. Helyesírási szabályzat és szótár

Alsó tagozatos ének-zene

Őrmértékek (cl, dl, l). Demonstrációs óra. Táblai vonalzók. Táblai körzı. Számkártyák ( 1-1000-ig). Helyi értéktáblázat. Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Hımérı. Színes rudak.

Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: Magyar népzenei anyag. Gyermekdalok. Himnusz. Szózat. Magyar és rokon népek dalai. Cselekményes zenék - nıikar, férfikar, vegyes kar. Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Egyházi énekek. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusmővek, mőzenei szemelvények.

Alsó tagozatos környezetismeret

Alsó tagozatos rajz

Az idı (oktatótábla). Iskolai iránytő. Magyarország domborzati térképe. Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel. Szobai hımérı.

Diapozitívek: SteindlImre:Országház. Kispaládi parasztház. Thököly vár - Késmárk Medgyessy Ferenc: Anyaság. Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra. Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormő.

Alsó tagozatos matematika

125/68. oldal

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja Szınyi István: Este. Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. Pabló Picasso: Maria arcképe. Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin. Cifraszőr, bölcsı, csengıs népi játék Hollókıi ház. Füstös konyha. Matyó tisztaszoba. Mai lakóház külsı és belsı képe. Árva vára. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. Schaár Erzsébet: Kirakat. Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvesszı rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvébıl. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet. Ferenczy Károly: Festını. Fényes Adolf :Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra kél, Ember alakú butella. Kerített ház - Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház Hegyhátszentgéter. Hısök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki Mővelıdési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók. Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Férryes Adolf Babfejtık. Koszta József: Tányértörölgetık. Glatz Oszkár: Birkózók, Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények Falitábla Diavetítı Írásvetítı Vetítıvászon Videomagnó színes televízió mősoros kazetták modellgipsz agyag karton mőanyag vödör mőanyag kancsó és teknı hajlítható fémdrót viasz (gyertya) íróka vastag ecset közepesen vastag ecset vékony ecset tempera vízfesték

színes ceruzák filctollak grafitceruza félfamentes rajzlap színes papírkészlet győjtımappa papírvágó olló folyékony ragasztó rajztábla fonal textilmaradék hurkapálca burgonya enyves papírszalag ragasztó cellux triplex és dipa karton linóleum linómetszı kések festékezı hengerek linóprés lb v. szintetikus hígító nyomófesték 4-5 színben ruhafestékek textil anyag diópác fotókartonok hurkapálca tustinta zsírkréta gipsz Alsó tagozatos technika Olló, kés, vonalzó, kartonok Mintázó eszközök Építıkocka (fa). Szövıkeret Csiszolópapír. Alsó tagozatos testnevelés Síp Gumilabda Babzsák Ugrókötél Kislabda Tornapad Tornazsámolyok Medicinlabda Karika Jelzıszalagok Ugrószekrény Dobbantó Tornaszınyeg Bordásfal Mászókötél Mérıszalag

125/69. oldal

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja Mozgáskotta Felsı tagozatos magyar nyelv és irodalom Térkép (irodalomtörténeti) Írói arcképsorozat Magyar értelmezı szótár Szinonima szótár Helyesírási tanácsadó szótár Életrajzi lexikon Helyesírási szabályzat és szótár Hanganyag (hangkazetta, CD}: Népdalok, népmesék. János vitéz. Mitológiai és bibliai történetek Versek (Petıfi, Arany}. A kis herceg. Görög regék és mondák. Rege a csodaszarvasról. Népballadák. Arany: A walesi bárdok, Toldi. Egri csillagok (részletek). Janus Pannonius, Balassi Bálint. Zrínyi Miklós. Csokonai Vitéz Mihály versei. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály. Petıfi Sándor. Arany János Jókai Mór mővei. Halotti beszéd és könyörgés. Ómagyar Mária - siralom Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték). Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsı, József Attila, Radnóti Miklós versei. Megzenésített versek. Videofilmek: Magyar népmesék. János vitéz (rajzfilm). A Pál utcai fiúk f film). Rab ember fiai (film). Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása. Arany: A walesi bárdok. Ludas Matyi (rajzfilm). Egri csillagok (film}. Janus Pannonius emlékére. Mátyás könyvtára. Corvinák Balassi, Csokonai: A felvilágosodás. Mikszáth : Szent Péter esernyıje (film). Mikszáth prózája Liliomfi (film). A reformkor I-II. Petıfi. Egy magyar nábob (film). Kárpáti Zoltán (film). A kıszívő ember fiai (film). Halotti beszéd.

Légy jó mindhalálig (film) Móricz és a Légy jó mindhalálig, Móricz élete. Nyugat A fiatal József Attila Erıltetett menet (film) Könyv Népmesegyőjtemények O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Gabnai Katalin: Drámajátékok Kaposi László: Drámafoglalkozások Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Gárdonyi Géza: Egri csillagok Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyıje Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Szigligeti Ede: Liliomfi Fali tablók: Hangtan. A teljes hasonulás. Jelentéstan. Szótan. A szófajok. Jelentés. Szerkezet. Mondattan. Magyar nyelvemlékek. Nyelvcsaládok. Egyéb eszközök: Petıfi {diasorozat). Fogalmazás 5. (diasorozat). Arany János: Toldi (diasorozat). Petıfi, Arany, Vörösmarty (diafilm) A fınév Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) Ady és a nyugatosok, József Attila {diafilm). Történelem Falitérkép: Az ókori Kelet. Az ókori Görögország A Római Birodalom. Bibliai országok - Pál apostol utazásai Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás Európa Nagy Károly korában. Magyarország a korai feudalizmus idején. A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétıl a XV. sz. elejéig A tatár járás Magyarországon 1241-42. A Föld népei a XIV-XV. században Magyarország 1526-1606. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV. században Magyarország a XVII. században. Európa a XVII. század közepén. Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XVXVII. század. Magyarország Bethlen Gábor korában ( 1629).

125/70. oldal

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja Magyarország népei a XVIII. század végén Európa a XVIII. század végén. A Föld népei a XVI-XVIII. Században Az 1848149-es szabadságharc. Európa a XIX. század második felében Európa a XIX. században. Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején A gyarmati rendszer 1830-1914. Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben. A gyarmati rendszerfelbomlása (1917-1975) A Tanácsköztársaság honvédı harcai. Európa a II. világháború idején. Hazánk felszabadulása Videokazetta: Az ókori Egyiptom. Egyiptomi hétköznapok Egyiptom, a Nílus ajándéka Széthi, a fáraó A piramisok A kínai Nagy Fal Az ókori Hellász. Görögország Az ókori Róma. Róma és Pompei Róma építészete. A Colosseum, Róma. Álmos vezér. Honfoglalás. Államalapítás Aquincum. let a középkori Európában. Céh, inas - legény mester A románkori mővészet. A román stílus Mátyás király Hunyadi János Mátyás országa. Mátyás király könyvtára A lovagok, a Hunyadiak Mohács. Magyar ereklyék. Nagy Szulejmán és kora Rákóczi szabadságharca A francia forradalom Reformkor I-II. rész. Kossuth élete A kiegyezés. Oroszország a cártól Sztálinig Versailles. A II. világháború 1956. október 23. Egyéb: Írásvetítı transzparens Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam) Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához {5-8. évfolyam). A magyar államcímer története (falikép). Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétıl (falikép) A középkori társadalom (falikép). Angol nyelv

Project English 1, 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet videokazettához). New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) Videokazetták: Muzzy in Godoland Muzzy Comes Back CD-ROM: Mano angol Német nyelv Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta) Tematikus képek. ABC kártya (betőkártyák) A névelı (fali tabló). Gyenge ige ragozása (fali tabló) Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) A fınév szótári alakjai (fali tabló}. Idıbeli, módbeli segédigék (fali tabló). Erıs ige ragozása (fali tabló). Idıbeli, módbeli segédigék (fali tabló) A személyes névmás (fali tabló). Az elöljárószó (fali tabló). A melléknév ragozása (fali tabló). A személyes névmás ragozása (fali tabló) A fınév ragozása (fali tabló). A birtokos névmás (fali tabló). A melléknév ragozása (fali tabló) Felsı tagozatos matematika Táblai körzı fa Táblai vonalzó 45°-os fából Táblai vonalzó 60°-os fából Táblai szögmérı fából Méterrúd fából Összerakható m3 Alaphálók, alapábrák Nagy matematikusok arcképei Sík és mértani modellezıkészlet Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítı fólia) Helyiérték táblázat (írásvetítı fólia) Oszthatósági szabályok (falikép) Százalékszámítás (falikép) Kétkaros mérleg és súlysorozat Hatványozás azonosságai (falikép) Halmazok (falikép). Derékszögő koordinátarendszer (írásvetítı fólia) Lineáris függvény (falikép). Másodfokú függvény (falikép) Abszolút érték függvény (falikép) Mértékegységek (falikép) Területszámítások (falikép) Kocka, téglatest (testek). Őrmérték sorozat Szétszedhetı dm3 Terület és kerületszámítások (falikép)

125/71. oldal

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja Kelet - Európa (falitérkép) Ázsia domborzata (falitérkép) Közép - Európa (falitérkép) a Kárpát- medence domborzata és vizei (falitérkép) Dél - Európa domborzata (falitérkép) Dél- Európa országai (falitérkép) Nyugat- Európa domborzata (falitérkép) Nyugat- Európa országai (falitérkép)

Négyszögek, kerülete, területe (falikép) A kör kerülete, területe (falikép). Hasábok Az egyenes körkúp, gúla Az egyenes henger, gömb Mőanyag henger. Mőanyag kúp Mőanyag gúla. Mőanyag hatszög alapú hasáb. Mőanyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép) Algoritmus folyamatábra (falikép).

Fizika

Informatika Alapgép Monitor Billentyőzet egér CD, DVD meghajtó Modem Tintasugaras nyomtató Fali tablók: A számítógép belsı felépítése (IBM - 02) Az input-output eszközök csatlakoztatása A billentyőzet. Alapvetı programok: WINDOWS XP, OFFICE 2003 programcsalád WINDOWS 2003 Server Víruskeresı, vírusirtó programok Szoftver az Internet hálózatban való mőködtetéséhez Természetismeret és a földrajz Terepasztal. 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához 5-8. osztályos írásvetítı fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához 5-8. osztályos táblai vak térképsorozat hımérı iránytő térképjelek Magyarország térképe (falitérkép) a Föld éghajlata (falitérkép) a Föld természetes növényzete Földgömb Tellurium a Föld felszíne {dombortérkép) a Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép ) a Föld forgása keringése (falitérkép ) Afrika domborzata és vizei (falitérkép) Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép) Afrika domborzata (falitérkép) Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép) Észak - Amerika, Dél - Amerika domborzata és vizei (falitérkép) Ázsia domborzata és vizai (falitérkép) Európa domborzata és vizai (falitérkép) Európa országai (falitérkép) Észak Európa (falitérkép)

Írásvetítı fólia-sorozat Mágneses rúd pár fatokban Táblai mágnes 25 mm SI mértéktáblázat (falikép) Mágneses készlet (komplett) Lejtımodell Mikolacsı Mechanikai eszközkészlet Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet Rugós erımérı Kétkarú emelı Karos mérleg, súlysorozattal Hımérı Hıtágulást bemutató tanári eszközkészlet Kétütemő motorminta Négyvtemő motorminta Áramátalakító Csengıredutkor Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) Transzformátor modell Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) Prizmatartó. Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára Biológia diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához kézi nagyító metszettároló mikroszkópizáló lámpa mikroszkóp szilva virág (modell) bugonya virág (modell) almafa (oktatótábla) rovarok (oktatótábla ) lepkék (oktatótábla ) sertés koponya juh koponya madár csontváz emlıs csontváz fogtípusok lábtípusok szarvasmarha (oktatótábla) házityúk (oktatótábla) erdık legjellemzıbb élılényei fenyık (oktatótábla) erdei pajzsika (oktatótábla)

125/72. oldal

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja kocsányos tölgy virága (oktatótábla) ehetı és mérgezı gombák (oktatótábla) Keresztes pók (oktatótábla) Mókus (oktatótábla) Sün {oktatótábla) Szarka (oktatótábla) Róka (oktatótábla) Szarvas v. ızagancs Hazai füves területek legjellemzıbb élılényei Görény Sáska Ürge Varjú Folyók, tavak legjellemzıbb élılényei Hal Béka Rák testfelépítése Fürge gyík Nemzeti parkjaink Fali tablók: A sejtmagnélküli egysejtőek Szivacsok, csalánzók, győrősférgek Puhatestőek

60°-os táblai vonalzó 45°-os táblai vonalzó. 100 cm-es táblai vonalzó Táblai szögmérı. Mőanyag, átlátszó kocka. Tégla Demonstrációs testek (fa) Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott mőalkotásokról Drapériák festékek: aqvarell , tempera , zománc , por , ruha és nyomdafestékek rajzszén zsírkréták pasztell kréták tustinta parafin nyers vászon festıhengerek üveg lapok linóvésık linóprés Technika

Kémia Kémcsı Fızıpohár Óraüveg Borszeszégı Kémcsıfogó Vasháromláb Vízbontó készülék Kalotta molekulamodell Pálcika modell Mágneses atommodell Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCI) Fali tablók: Atomok elektronvonzó képessége Fémek jellemerısségi sora Periódusos rendszer Írásvetítı transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához Ének-zene A kerettantervben szereplı zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen Jeles napok népszokásai. Ritmuskészséget fejlesztı hegszerek, eszközök. Rajz Az alsó tagozatnál felsoroltakon,f'elül: Mőanyag, átlátszó hengerek, gúlák. Képsíkrendszer a vetületi ábrázoláshoz Táblai körzı (fém hegyő).

videokazetták elektrotechnikai szerelıkészletek famunka szerszámai (kés, ráspoly, göbözött fúró, csuklós mérı, fafaragó készlet) fémmunka szerszámai (lemezvágó olló, kúpos fogó, lapos fogó, tolómérı, hidegvágó, kalapács, menetvágó, menetfúró) papírmunka szerszámai (szlöjdkés, olló, ecset) textilmunka szarszámai (tő, olló, varrógép) gépszerelési készlet terepasztal KRESZ dominó rajzeszközök fonalak, cérnák, textilanyagok kerékpár Fareszelı lapos Fareszelı gömbölyő Fareszelı fél gömbölyő Vasreszelı lapos Vasreszelı gömbölyő Vasreszelı fél gömbölyő Kalapács 15-20 dekás Csípıfogó, gömbölyőcsırő fogó Fafőrész (illesztı), vasfőrész lyukfőrész Kézi fúró (amerikáner) Lemezvágó olló Faliképek a fa megmunkálásáról Szerelı készlet,

Mind az alsó, mind a felsı tagozaton tantárgyhoz illeszkedı szoftverek.

125/73. oldal


3

A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

3.1 Bevezetı, általános rész Helyi tantervünkben érvényesítjük azokat a változásokat, amelyek jogi szempontból az 1993. évi LXXIX törvény 2003-2010. évek közötti idıszak módosításaihoz kapcsolódnak. A NAT szellemében az általános iskola feladata az egész életen áttartó tanulás megalapozása, a foglalkoztatás növelése, a tudásalapú társadalom megteremtése érdekében a kulcskompetenciák fejlesztése segítségével. Egy olyan nyitott folyamatról van szó, amelyben kiemelt értéknek tekintendık azok a tudás és viselkedésbeli jellemzık, amelyek egy modern gazdaság hajtóerejét jelentik. Éppen ezért támogatást élveznek azon kompetenciák, melyek a minıségi munkavégzéshez, és a gazdaság világában való érvényesüléshez, szerepvállaláshoz szükségesek. Iskolánknak tehát olyan tudást kell nyújtania, amely megfelel a felnıttkor igényeinek, olyan tanulót kell képeznie, aki kommunikációs és együttmőködési képességeivel megállja a helyét a munkaerıpiacon, van kellı önismerete, önbizalma, ezáltal képes az érdekérvényesítésre. Ennek érdekében intézményünkben elıtérbe kerülnek a személyiségközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra épülı tanulásszervezési eljárások és módszerek. Olyan eljárásokról van szó, amelyek elısegítik a tanulók aktivitásának kibontakoztatását, elızetes ismeretekre való építkezését, azok bıvítését, kooperatív tanulási technikák alkalmazását. Abból indulunk ki, hogy a tanulás aktív, teremtı, kreatív folyamat, amelynek távlati célja az egész életen át használható tudás kialakítása. Az iskolai nevelés és oktatás közös értékei koherensek az általános emberi, nemzeti és a nemzetközi értékekkel, így elsısorban a következı elvek érvényesülnek: •

demokratizmus

•

humanizmus

•

az egyén tisztelete

•

lelkiismereti szabadság

•

személyiség fejlıdése

•

szolidaritás

•

tolerancia

•

esélyegyenlıség

•

alapvetı közösségek együttmőködése

(család,

nemzet,

európai

nemzet,

emberisség)

Az iskola képzési struktúrája, jellemzıi Differenciált csoportbontás Az iskolában hagyományos évfolyam-osztályok mőködnek. Ez alól a felsı tagozaton kivételt képeznek az alábbi tárgyak, amelyeket differenciált csoportbontással tanítunk. -

matematika

-

magyar

-

idegen nyelv

125/74. oldal


-

technika

-

informatika

A csoportbontás biztosítása az intézmény általános céljaiból ered: „legyen az iskola a differenciált oktatás minél magasabb színvonalával a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak egyaránt színtere”. Alapja: a tanulók egyéni képessége, érdeklıdése, a pályaorientáció. Választható képzések: -

angol nyelv tanulása (2. évfolyamtól),

-

informatika tanulása 2. évfolyamától

Hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése 2003. szeptember 1-jétıl a tanulók szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredı hátrányainak ellensúlyozására, egyéni képességeik, tehetségük kibontakoztatására, tanulási, továbbtanulási esélyeik növelésére vezettük be ezt a formát, a közoktatási törvény 95. §-a alapján kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával. A program bevezetése az 1. 5. osztályban indult, felmenı rendszerben. TEÁTRUM Mővészeti Iskola kihelyezett tagozta A HHH tanulók térítésmentesen vehetik igénybe az érdeklıdési körüknek megfelelı képzést. Vakációs kínálat -

Nyári táborozások, téli sí tábor szervezése a szülık igényei szerint.

-

Szünidei programokat kínálunk még a városi Sportcsarnokkal, Mővelıdési Házzal közös szervezésben.

3.2 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az elıírt tananyag és a követelmények 3.2.1 A nevelı-oktató munka szakaszai A közoktatási törvény a kötelezı oktatás elsı nyolc általános iskolai évfolyamát négy pedagógiai szakaszra tagolja, a NAT csak háromra: 1-4. évfolyam bevezetı és kezdı szakasz 5-6 évfolyam alapozó szakasz 7-8 évfolyam fejlesztı szakasz A bevezetı és kezdı szakaszban az elsı két évben az óvoda iskola közötti átmenetet elısegítve az idıigényesebb tevékenység és tanulásszervezési módok dominálnak. Itt fontos szerepe van a az egyéni érdeklıdésnek, illetve hangsúlyosabbá válik az egyéni különbségek kezelése. A kezdı szakaszban erıteljesebbé válnak az iskolai teljesítmény elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Az alapozó szakasz funkciója az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megalapozása, míg a fejlesztı szakasz már a megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerısítése, bıvítése, hatékonyságának növelése. Az általános mőveltséget megalapozó szakasz az általános iskola elsı évfolyamától a középfokú oktatás utolsó évfolyamának végéig tart.

125/75. oldal


Az egymásra épülı fejlesztési feladatok, tananyagok és követelmények a tartalmi szabályozás egységes rendszerét határozzák meg.

3.2.2 Kiemelt fejlesztési feladatok a bevezetı és kezdı szakaszban Énkép, önismeret Az iskolába kerüléssel járó változásokat (tanulási mód, környezet, tevékenység) lassú átmenettel segítik elı a pedagógusok. Olyan módszereket és eljárásokat alkalmaznak, amelyek biztosítják a törésmentes átmenetet az óvodából az általános iskolába. A tanító a biztonságérzetet fokozó tapintatos és szeretetteljes bánásmódja lehetıvé teszi, a gyerekek felfedezzék belsı értékeiket. A pedagógus feladata, hogy kialakítsa a tanulókban az ismeretszerzés pozitív élményét, elısegítse a gyerekek fejlıdı önállóságát a tanulás terén. A cél, hogy az iskolába lépı gyermek lassan el tudja különíteni teljesítményét és személyiségét. Közös tevékenységek sorozatával sajátítják el a tanulók az alapvetı magatartási normákat, szabályokat, és szokásokat, amelyek megalapozzák és elısegítik szocializációjuk sikerességét. Hon és népismeret Tanítóink minden lehetıséget megragadnak, hogy a haza fogalmát megtöltsék tartalommal, a nemzeti kultúránk értékeinek megismerésével ösztönzést adnak a nemzeti hagyományok ápolására. Megteremtik a feltételeket a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához. Mindezek mellett ráhangolják a tanulókat a hazánkban élı nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem felkeltésére, kulturális értékeikre való ismerkedésre, és elfogadásukra, megbecsülésükre és tiszteletükre. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudat elıkészítése, az egyetemes kultúra iránti érzékenységet, amely megteremti az európai identudástudat kialakulását. Környezettudatosságra nevelés A kisiskolás környezeti nevelésben kiemelt szerepe van az átélt élethelyzeteknek, a személyes tapasztalatoknak. A tanítók az iskolába lépı gyermek óvodából hozott tapasztalataira építve, a mindennapi élet élményeit megélve, azokból általánosítva alakítják ki, formálják a környezettudatos magatartás elemeit. Különös figyelmet fordítanak a tanulók öntevékenységére, ötleteire, építı kreatív feladatokra. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Ebben a szakaszban a tanulási tevékenység legfontosabb eleme az olvasás, írás megtanulása, használatának eszközzé fejlesztése. Nevelés oktatás egyik kiemelt feladata ebben a szakaszban, hogy a tanulók eljuthassanak egy olyan pontra, ahol a tanulók saját olvasásuk szerint értelmezik a szöveget, és felépítik magukban annak képi világát. Az értı olvasás élménye elvezeti oda a gyerekeket, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem aktív ismeretforrás is. Mindez olyan tudáshoz, juttatja ıket amely, utat nyújt számukra újabb feladatok megoldásához.

125/76. oldal


Az aktív állampolgári léthez szükséges alapokat a közösségben végzett feladatok ellátása, a közösségért vállalt szerepeknek megfelelı viselkedés megtanulása,az együttmőködési képesség kialakítása készíti elı. A tanítási órákon megvalósuló demokratikus életvitel, a tanulók aktív részvételéve a tanulástanítás folyamatából elısegíti az állampolgári nevelést. A kommunikációs kultúra nélkülözhetetlen elem lesz a különféle ismeretforrások beépülése, felhasználása a tanítási órába. A tanulás tanítása Az érdeklıdésre, a kíváncsiságra építve alakítják tanulóink egyéni tanulási tevékenységét úgy, hogy a már megszerzett tudást folyamatosan mozgósítják és új helyzetekben használják fel. A tanulás folyamatában egyaránt érvényesül a direkt és indirektebb tanítói irányítási mód azért, hogy a tanulók kötetlen szervezéső és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességüket. Feladatunk mindezek mellett az elemi tanulási technikák tapasztalati úton történı megismerése és kipróbálása, valamint alapvetı tanulási szokások kialakítása. Életkornak megfelelı tájékozottság kialakítása a médiumok szerepérıl. Testi és lelki egészség A mozgáskultúra szervezett fejlesztése mellett (mindennapos testnevelés) kiemelt figyelmet fordítunk a szabad levegın szervezett mozgásra és a kötetlen játékra. Az egészséges tanulási környezet kialakítása mellett fontos feladatunk a szorongásmentes légkör megteremtése, valamint a gyerekek testi-szellemi fejlıdésének otthoni nyomon követése, hogy a tanító a védı-segítı feladatait teljekörően elláthassa. Olyan pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, amelyek hatására az intolarenciákat felváltja az osztályban az elfogadás, a türelem, az együttmőködés készsége, a kölcsönös megbecsülés.

3.2.3 Kiemelt fejlesztési feladatok az alapozó és fejlesztı szakaszban. Énkép és önismeret A tanulók alapvetı erkölcsi normák iránti fogékonyságából adódóan, a megélt tapasztalatokra építve feladatunk a tanulók reális önismeretének továbbfejlesztése, az alapvetı erkölcsi értékek tudatosítása, a társadalmi, természeti környezettel való harmonikus viszony formálása: − önmegismerés, önkontroll − felelısségteljes magatartás − saját fejlıdésük irányítása Hon és népismeret Fokozatosan elıtérbe kerül az önálló tanulás, erısödése révén a történelmi változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. Kiemelt fejlesztési területek: − személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelése − a nemzeti identitástudat erısítése

125/77. oldal


− elemi szintő jogi ismeret − szociális érzékenység − társadalmi problémák iránti nyitottság − környezetért érzett felelısség − más kultúrák megismerése és elfogadása − a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges kompetenciák kialakítása − helyi hagyományok, a lakóhely társadalmi, természeti környezetének ismerete Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra Az Európai Unió tagországaként a különbözı kultúrák megismerése, elfogadása, a másság tisztelete. Információk szerzése a nemzetközi együttmőködési lehetıségekrıl. Önálló vélemény formálása korunk társadalmi, gazdasági, történelmi folyamatairól, eseményeirıl, jelenségeirıl, személyeirıl. Érvek, ellenérvek győjtése a kialakított véleményhez. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A társadalmi együttélés szabályait, követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Kialakítjuk a korosztályhoz illı aktív állampolgársághoz szükséges részképességeket. − konfliktuskezelés képessége − együttmőködés képessége − közéleti szerepvállalás − felelısség a DÖK munkájában Gazdasági nevelés Tapasztalati úton alakítjuk ki a tanulóinkban hogy az idıbeosztás és a fegyelem és a rend fontos eleme a hatékony munkavégzésnek. Tudatosítjuk a tanulókban, hogy az érdeklıdés nagyban befolyásolja a munka minıségét. Beépítjük a helyi tantervbe a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás-elemeket. Környezettudatosságra nevelés Feladatunk egy olyan környezettudatos magatartás kialakítása, annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezet megóvására. Fontos, hogy lássák a tanulók, hogy az ember része a természetnek, azzal megbonthatatlan egységet alkot, ezáltal a természet pusztítása, pusztulása az emberi létet is veszélyezteti. Feladatunk minden egyes ember felelısségének hangsúlyozása ebben a bonyolult rendszerben. Különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. A veszélyeket fel kell tudni ismertetni a tanulókkal, amelyhez elsısorban fejleszteni kell a kritikus gondolkodásmódot, a környezetkímélı magatartás normáit. A humánbiológia a környezeti nevelés kiemelt fontosságú része.

125/78. oldal


A tanulás tanítása A tanulók sajátos tanulásmódjait, stílusát, szokásait, valamint a megismerés életkori és egyéni jellemzıit figyelembe véve kell megalapozunk a tanulás fejlesztését. Olyan gondolkodási képességek kialakítására törekszünk, amelyek olyan használható tudást nyújtanak a tanulóknak, amelyek elısegítik az egyén egész életen át tartó tanulását. A különbözı tanulási stratégiák és módszerek megismerése mellett nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy tanulóink képesek legyenek kreatívan és kritikusan felhasználni az információs társadalom technológiáit. Testi és lelki egészség Az alsó tagozatos alapokra építve a hangsúly az önálló életvitel kialakítására, a helyes döntéshozásra, a megelızésre tevıdik. Fontos elem a vészhelyzetek egyéni és közösségi szintő kezelése. Segítséget nyújtunk a káros szokások kialakításának a megelızésében. Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Átfogó képet nyújtanak a munka világáról. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak mellett bemutatjuk az oda vezetı utat, és az emberi alkotások használati, esztétikai, formai és etikai, értékeit. Az önismeret fejlesztése, alakítása nagyon fontos eleme lesz a pályaválasztásnak. Kiemelt feladatunk a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolásával a helyes pályaorientáció kialakítása.

125/79. oldal


3.2.4 Az iskola tantárgyi rendszere TANTÁRGYAK A KEZDİ ÉS BEVEZETİ SZAKASZBAN Az 1-4 évfolyamon 2007-ben a NAT mőveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élı idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Mővészetek

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv (angol, német) Matematika Környezetismeret Környezetismeret Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene, Rajz,

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Informatika Technika Testnevelés és sport (tánc)

TANTÁRGYAK AZ ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTİ SZAKASZBAN Az 5-8 évfolyam A NAT mőveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élı idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

Ember a természetben

Földünk és környezetünk Mővészetek

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom ( irodalom) Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Magyar nyelv és irodalom (dráma és tánc) Ének-zene, Rajz, Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport

Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraterve kialakításánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: -

a közoktatási törvényben az általános iskola bevezetı és kezdı szakaszára meghatározott kötelezı óraszámok; a NAT mőveltségi területekre elıírt százalékos aránya; a 2003-as törvénymódosítás testnevelés óraszámokat érintı változása;

125/80. oldal


-

az iskolánk gyakorlatában elfogadott és használt tantárgyi rendszer; lehetıség a kompetencia alapú oktatás megszervezésére; választási lehetıség az igényeknek megfelelıen. Az 1–4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok

Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 314,5 296 296 Szövegértés szövegalkotás Idegen nyelv Matematika 148 166,5 148 Informatika 18,5 Környezetismeret 37 37 55,5 Ének-zene 37 37 37 Rajz és vizuális kultúra 55,5 55,5 37 Technika és életvitel 37 37 37 Testnevelés és sport, valamint néptánc 111 111 111 Kötelezı óraszám a törvényben 740 740 740 A NAT mőveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében

4. évf. 277,5 111 129,5 18,5 74 37 37 37 111 832,5

Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi mőveltségterületének - alsó tagozatra meghatározott - fejlesztési tartalmait belefoglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraterve kialakításánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: -

-

a készségek és képességek fejlesztése, az alapkészségek fejlesztése továbbra is fı hangsúlyt kap; az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik; elıtérbe kerül az elvont fogalmi és elemzı gondolkodás; lehetıség a kompetencia alapú oktatás megszervezésére; választási lehetıség az igényeknek megfelelıen. a tanulókat érdeklıdésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelıen felkészíti a középiskolai, továbbtanulásra, és elıkészíti ıket a társadalomba való beilleszkedésre; olyan iskolai pedagógiai munkát folytatunk, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlıdése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

125/81. oldal


Az 5–8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Szövegértés szövegalkotás Történelem és állampolgári ismeretek

5. évf.

6. évf.

148

148

148

148

74

74

74

74

Idegen nyelv

111

111

111

111

Matematika

148

111

111

111

37

37

Fizika

55,5

55,5

Biológia (Egészségtan)

55,5

55,5

Kémia

55,5

55,5

37

55,5

55,5

37

37

37

37

55,5

55,5

37

18,5

Informatika

18,5

37

Természetismeret és egészségtan

74

55,5

Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel

7. évf.

8. évf.

37

Testnevelés és sport (tánc) Osztályfınöki (ember és társadalomismeret, etika egészségtan)

Kötelezı óraszám a törvény alapján

125/82. oldal

37

37

37

18,5

92,5

92,5

92,5

92,5

37

37

37

37

832,5

832,5

943,5

943,5


Tantárgyi és hetes óraterv Tantárgy/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki (ember és társadalomismeret, etika egészségtan)

8,5

8

8

7,5

4 0,5 1,5

3 3,5 0,5 2

4 2 3 4 0,5

4 2 3 3 1

2

1,5

Kötelezı óraszám összesen

4

4,5

1

1

6.

7.

8.

4 2 3 3 1

4 2 3 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1 1,5

1 1,5

1 1

1 1

1 1,5

1 1 1,5

1 3

1 3

1 3

1 3

1 2,5

1 2,5

1 2,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1 0,5 2,5

1

1

1

1

25,5

25,5

1 1 1

1 1 1

7,5

7,5

20

20

20

22,5

22,5 22,5

Szabadon tervezhetı nem kötelezı órák Magyar Idegen nyelv (angol,német) Matematika Informatika Testnevelés néptánc Nem szakrendszerő 52.§ (7) bekezdése szerint:

1

1

1 1 1

1

1 1 1

0,5 1

1

1

1

2

2

2

2,25 5,625 5,625

(2) Az iskola elsı-negyedik évfolyamán a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe - a nem kötelezı tanórai foglalkozások idıkeretének terhére - további egy vagy több testnevelési óra is beépíthetı. A többlet testnevelési órákkal az e törvény 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelezı tanórai foglalkozások száma megnövelhetı. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés és oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra a délelıtti vagy a délutáni tanítási idıszakra - be kell építeni a testnevelési órát. A nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeretet: (7) Az iskola a tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció,

125/83. oldal


speciális, illetve kiegészítı ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelezı tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb idıkeretet nem állapít meg, a nem kötelezı tanórai foglalkozások heti idıkerete - osztályonként - a (3)-(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelezı tanórai foglalkozások a) az elsı-negyedik évfolyamon tíz, b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt, c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc, d) a kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt, e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan, f) a szakképzési évfolyamon öt százaléka. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérı mértékő heti kötelezı tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelezı tanórai foglalkozás heti idıkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelezı tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti idıkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és - beleértve a szakmai elıkészítı és szakmai alapozó oktatást is - osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott idıkeretbıl az iskolában igénybe vehetı osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törıdés feladatainak megoldásához. Az egyéni – egy-három tanuló részére szervezett – foglalkozásokra fordítható idıkeret: Az egyéni – egy-három tanuló részére szervezett – foglalkozásokra fordítható idıkeret. a heti kötelezı tanórai foglalkozások 12%-a. Ezt az idıkeretet a közoktatási törvény 52. §ának (11) bekezdése szerint a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatására, illetıleg az elsı-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére fordítjuk. Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A heti kötelezı óra 20,0 20,0 20,0 22,5 22,5 22,5 25,0 25,0

52.§ (7)bek. 2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5

52.§ (11) bek. 2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3,0 3,0

A nem kötelezı órakeret tervezett felhasználása: - Felzárkóztató korrepetálások - Tehetséggondozó szakkörök - Választható tanórák szervezése informatika tárgyból, és angol és német nyelvbıl 2-8. évfolyamon - Csoportbontás az alapozó és fejlesztı szakaszon magyar, matematika, idegen nyelv, informatika és technika tárgyakból - A diák sportkör mőködtetése - A mindennapos testedzés biztosítása

125/84. oldal


3.2.5 Egyéb órakeretek: A sajátos nevelési igényő tanulók rehabilitációs tanórai foglalkoztatása A KT 52. §. (3) és (6) szerint: heti 3,3 óra/8 fıs csoport A sajátos nevelési igényő tanulók esetében a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. Ennek során a tanulók lehetıségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva a következı elvek szerint szervezzük meg a munkát: -

a feladatok megvalósításához hosszabb idısávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van

-

szükség esetén sajátos , a fogyatékosságnak megfelelı tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése

-

pozitív megkülönböztetés, differenciálás, a tanulók egyéni segítése, elsısorban az önmagukhoz mért fejlıdésüket értékelve.

A fogyatékosság típusaival összefüggı feladatokról, a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve ad eligazítást. A Kt. 30. § szerint sajátos nevelési igényő tanuló jogosult az egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkoztatásra attól kezdıdıen, hogy jogosultságát megállapították. Magántanulók egyéni foglalkoztatása A KT 52. §. (13) bekezdés alapján tanulónként heti 10 óra. A gyógytestnevelés megszervezése A KT 52. §. (8) bekezdése szerint tizenhat fıs csoportonként heti 3 órát tervezünk. Napközis és tanulószobai foglalkozások A KT 53. §. (4) bekezdése szerint.

3.3 Tankönyvek, taneszközök, segédletek kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a mővelıdési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket szülıi értekezleteken tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülık kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: -

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, a kerettantervi követelmények elsajátításának!

-

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

125/85. oldal


-

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben kezdeményezzük.

-

Kompetencia alapú oktatásra alkalmas legyen.

-

Az IKT (Infokommunikációs Technológia) támogatására alkalmas legyen.

-

A tanulók rendszeresen alkalmazzák az órákon.

-

Lehetıséget adjanak a tanítás során elengedhetetlen önálló tapasztalatszerzésre ,csoportban való tevékenykedtetésre, megfigyelésre.

-

Lehetıvé tegyék a már korábban kipróbált, bevált és az iskolában meglévı eszközkészlet felhasználását.

-

Sokoldalúan használható legyen.

-

A tanulók életkori sajátosságainak megfeleljen

-

Új, korszerő szemlélető legyen.

tanulói

Az iskola arra törekszik, hogy sajt költségvetési keretébıl, illetve más támogatásokból (pályázatokból) egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a halmozottan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják. A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósítása és fenntarthatósága érdekében az alábbi szempontokat kiemelten kezeljük: -

Megfeleljen a kompetenciafejlesztés kritériumainak – NFU közlemény

-

Problémaközpontúság, a tanulói felfedezést biztosító feladatok

-

Differenciált fejlesztést biztosít

-

Ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés

-

Az intézmény fejlesztési céljainak megfelel

3.4 Tanulói jogviszony létesítése, átjárhatóság 3.4.1 Az iskola induló évfolyamán való belépés feltételei: -

Iskolánk minden jelentkezı tanköteles korú tanulót felvesz.

-

Az elsı osztályba történı beíratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje gyermeke felvételét.

-

A törvényes elıírásoknak megfelelıen a gyermeknek rendelkeznie kell az iskolaérettséget tanúsító óvodai szakvéleménnyel.

-

Vállalnia kell az követelményeket.

-

Megismerve az iskola szolgáltatásait, el kell fogadnia az alapszolgáltatások körét, az iskola helyi tantervét, az értékelés rendjét.

iskolai

házirendbıl,

a

Az elsı osztályba történı beiratkozáson be kell mutatni: -

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

-

a szülı személyi igazolványát,

125/86. oldal

helyi

szabályokból

fakadó


-

a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt),

-

a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta),

-

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával,

-

szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét.

3.4.2 Belépés az intézménybe, az iskola magasabb évfolyamán való belépés feltételei: -

Az adott osztályba iratkozáshoz szükséges iskolai végzettség igazolásával lehet belépni.

-

A magasabb évfolyamra érkezettek esetén a hozott érdemjegyeknek megfelelı átvétele érvényesül.

-

Szükség esetén külföldi elıtanulmányok, más iskolából a helyi tantervek különbözıségébıl fakadó teljesítmény-elmaradás pótlására a tanuló számára idıt, szaksegítséget kell biztosítani.

-

Vitás esetekben a Közoktatási törvény elıírásai érvényesek.

-

A 2-8. évfolyamba jelentkezı tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérı vizsgát kell tennie idegen nyelvbıl és azokból a tárgyakból amelyeket elızı iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult.

-

Amennyiben a tanuló valamely tantárgy/ak/ból a szintfelmérı vizsgán az elıírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti.

-

Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelı, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az elızı évfolyamra beiratkozni.

A 2-8. osztályba történı felvételnél be kell mutatni: -

a tanuló anyakönyvi kivonatát,

-

a szülı személyi igazolványát,

-

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,

-

az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

3.5 Az iskola magasabb évfolyamain való továbbhaladás Az iskola magasabb évfolyamára lépés általános szabályai: -

Továbbhaladás szempontjából hagyományosan a tanévet tekintjük az iskolában releváns idıszaknak.

-

A tanévtıl eltérı ütemő továbbhaladásra az igazgató adhat engedélyt.

-

A továbbhaladásról az osztályozó értekezlet teljes felelısséggel dönt.

-

Az iskola 2-8. évfolyamán a tanuló az évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvánnyal léphet magasabb évfolyamra.

-

Az a 2-8. osztályos tanuló, aki elégtelen osztályzatot kapott, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

125/87. oldal


-

Az 1 évfolyamon és az idegen nyelv tanulásának elsı évében (a KT. 71. §. /1/ szerint) a tanuló csak az igazolt és igazolatlan mulasztásai miatt utasítható évfolyamismétlésre.

-

A szülı kérésére engedélyezhetı az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, hogy egyébként felsıbb évfolyamra léphet.

A módosított törvény rögzíti, hogy elsı évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minısítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A magasabb évfolyamra lépés feltételei: -

A 2-8. osztályos tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az iskola Helyi tantervében, „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

-

A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

-

Ha az elsı évfolyamos tanulót mentesítették az értékelés, minısítés alól – a (KT 70.§. (7-8) bekezdése alapján – munkája elıkészítı jellegőnek minısül, és tanulmányait az elsı évfolyamon folytatja. Munkáját az osztálytanító az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon.

A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

-

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse;

-

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

-

magántanuló volt.

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következık: -

2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret.

-

5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, -szövegértés-szövegalkotás-, történelem, matematika, természetismeret, informatika, idegen nyelv.

-

7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, -szövegértés-szövegalkotás-, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, idegen nyelv.

Magántanulói státusz esetén a vizsgáztatás az iskola által kijelölt vizsgáztatási rend szerint történik. Az adott évfolyamon tanórai kereteken kívül szervezett tanulási formákon történı részvétel (három hetet meghaladó projekt, témahét) feltétele a továbbhaladásnak, de az ott feldolgozott témakör egyéni feldolgozására a szaktanár az igazgató engedélyével adhat lehetıséget a tanév

125/88. oldal


más idıpontjában. A tantárgytömbösítés foglalkozásairól való hiányzás az egyéb mulasztással egyenértékő módon veendı figyelembe.

3.6 A tanulók elımenetelének félévi, tanév végi minısítése: 2010/2011.tanév II. félévétıl az 1 évfolyamon, és a 2. második évfolyamon félévkor a tanügyi dokumentumokban -

kiváló

-

jó

-

megfelelıen teljesített

-

felzárkóztatásra szorul

szöveggel minısítjük a tanulók elımenetelét. A szöveges értékelésen túl a tanulók bizonyítványába emellett azt is bejegyezzük, hogy a tanuló melyik tantárgyból érdemel dicséretet. Az év végi bizonyítvány mellett a tanulók teljesítményérıl, fejlıdésérıl egyéni szöveges értékelı lapon adunk tájékoztatást a szülıknek: az I. évfolyam végén. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minısítést kap, akkor a KT 69. §. (3) szerint: -

a szülı bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét,

-

feltárjuk a haladást akadályozó tényezıket,

-

javaslatot teszünk a szükséges intézkedésekre.

A 2. évfolyam félévétıl a 8. évfolyam befejezéséig a pedagógus a tanulók elımenetelét félévkor és a tanév végén minden tantárgyból osztályzattal minısíti. A félévi, év végi osztályzatok a következık: -

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A tanév végi osztályzat a tanuló egész éves munkáját fejezi ki: a teljesítményét, az ismeretekhez való viszonyát, a teljesítményváltozás tendenciáját.

3.7 Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerep, súlya A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái: -

röpdolgozat,

-

dolgozat,

-

írásbeli felelet,

-

teszt,

-

témazáró dolgozat,

-

házi dolgozat.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık:

125/89. oldal


Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 %

elégtelen (1)

34-50 %

elégséges (2)

51-75 %

közepes (3)

76-90 %

jó (4)

91-100 %

jeles (5)

A munkaközösségek hatáskörükben eltérhetnek néhány százalékkal a táblázat adataitól. A tanórán kívüli új tanulásszervezési módokon (témahét, projekt) való részvétel során nyújtott teljesítményt is fegyelembe vesszük. A három hetet meghaladó projekt, valamint a témahét során nyújtott teljesítményt az érintett tantárgyak tantárgyi jegyének kialakításakor vesszük figyelembe. Az írásbeli beszámoltatás rendje: -

Az írásbeli beszámoltatás formái közül a dolgozatot, teszteket, témazáró- és házi dolgozatokat a tantárgy tanmenetében megtervezni.

-

Mivel egy ilyen témazáró megírása elég nagy terhet jelent a tanulónak, ezért egy tanítási napon csak két tárgyból íratható. Ebben a kérdésben az osztályban tanító pedagógusok egymás között egyeztetnek.

-

Egységes témazáró megíratása tantárgyanként, évfolyamonként.

-

Az írásbeli beszámoltatás nem lehet a büntetés eszköze.

-

A témakörök után megfelelı összefoglalás elızze meg a témazáró írását.

-

A témazáró érdemjegyeit pirossal írjuk a naplóba.

-

5. osztályban az átmenet megkönnyítése érdekében október hónapig minden tantárgyból, felsıbb évfolyamon a belépı új tantárgyakból elégetelent nem adunk.

-

Esszé-típusú munkák körültekintı elıkészítést igényelnek.

-

A pedagógus a dolgozatírás idıpontját s témakörét egy héttel elıre köteles bejelenteni a tanulóknak.

-

A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedéstıl számított 10 munkanapon belül kijavítva megtekinthesse. Amennyiben ez a feltétel nem érvényesül, úgy az érdemjegyet a tanuló nem köteles elfogadni. ( Kivétel, ha a tanítási szünet beleesik az idıintervallumba.)

-

Határidın túli értékelés esetén a tanár és a tanuló egyeztetése szükséges az érdemjegy beírását illetıen.

3.8 A tanuló teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelése, minısítése formái 3.8.1 A tanulói teljesítmények évközi értékelése Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését.

125/90. oldal


Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenırzésénél: -

a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırzik;

-

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: -

az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

-

a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük.) A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlıdtek-e vagy hanyatlottak – az elızı értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának évközi értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: -

az elsı évfolyamon, és a második évfolyam I. félévében szöveges értékelést alkalmazunk 2. számú melléklet szerint.

-

A 2. évfolyamon tanév végétıl a 8. évfolyamig a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minısítjük.

A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt a tárgyat tanító nevelı értesíti az ellenırzı könyvön keresztül. Az ellenırzı könyv bejegyzéseit az osztályfınök kéthavonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

3.8.2 Egyéb, az értékeléssel, minısítéssel kapcsolatos sajátos szabályok Sajátos nevelési igenyő tanulási nehézséggel küzdı tanulók: Mozgássérült tanuló mérése,

125/91. oldal


Értékelése esetében a teljesítményét egyedileg kell elbírálni a mozgáskorlátozottság értékének, a szakvéleményben foglaltaknak megfelelıen az írásbeli munka lassúbb kivitelezése miatt több idıt igényel, mint ép társai. Kézírás helyett megengedett a gépírás, számítógép használata, egyedi eszközök használata. Hallássérült tanuló: tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minısítése alól felmentést, egyéb könnyítéseket kaphat. Ez esetben a fejlıdés folyamata érdemjeggyel nem jellemezhetı, csak szöveges formában történik az értékelésnek a pozitív megerısítésen kell alapulnia, a hiányok megbeszélése mellett. Autizmussal elı tanuló: Mérése esetén elıtérbe kerül a diagnosztikus jelleg, mely tájékoztat a tanuló állapotáról, méri a fejlesztés eredményességét, meghatározza a feladatokat. Az autizmus súlyosságától függıen értékelése és minısítése a szöveges pedagógiai jellemzés formájában valósul meg. Tanulásban akadályozott: Az integráltan oktatott, tanulásban akadályozott gyermek mérése, értékelése a speciális, enyhe fokban értelmi fogyatékosokra vonatkozó követelményekhez igazított .A fejlıdés folyamata érdemjeggyel nem jellemezhetı, csak szöveges formában történik, a gyermek képességeihez mért eredményeinek pozitív irányú ösztönzéseként. A tanuló egyéni fejlesztés mellett, egyéni haladási ütemben dolgozik. Pszichés fejlıdés zavarai – beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézség Egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minısítése alól mentesítést, a szakvélemény javaslata alapján egyéb könnyítéseket kaphat. A tanuló ellenırzése, értékelése során fontos az egyénre szabottság, a tanuló adottságához igazodás Mentesítés az értékelés és minısítés alól Ktv. 30. §(9) A sajátos nevelési igénylı tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint –a Szakértı Bizottság, vagy a Nevelési Tanácsadó szakértıi véleménye alapján az igazgató határozatban mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és a minısítés alól. A tantárgy ismeretanyagát idıben és tartalomban, egyéni fejlesztési terv alapján sajátítja el. A tanuló a tanítási órán részt vesz és a többi tanulóval együtt képességeihez mérten, differenciáltan dolgozik. Értékelésük során különösen fontos a rendszeresség, konkrétság, az egyéni adottságok figyelembe vétele, a méltányosság, a helyes önértékelés kialakítása, az egészséges munkakedv fenntartása. Cél a tanuló felzárkóztatása a tantárgyi minimum követelmény eléréséhez, a tanuló legoptimálisabb fejlıdésének biztosítása. Az érintett tanulók esetében további ajánlásokat kell figyelembe venni: -

hosszabb felkészülési idı biztosítása, idıtényezı növelése számonkéréskor

-

írásbeli beszámoltatás helyett szóbeli vagy szóbeli beszámoltatás írásbeli számonkérés elıtérbe helyezése

-

írásbeli feladatnál értelmezési segítség nyújtása

-

az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használata

Teljes tantárgyi minısítés alóli mentesítése esetén az értékelés a következık szerint történik:

125/92. oldal


-

alsó tagozaton szöveges formában

-

felsı tagozaton százalékos formában

-

rendszeresen az osztálynaplóban és tájékoztató füzetben

-

félévkor az osztálynapló, tájékoztatófüzet értékelı része kihúzásra kerül, év végén az osztálynapló, bizonyítvány, törzskönyv értékelı része kihúzásra kerül, a megjegyzés rovatba bekerül a mentesített tantárgy neve (záradék)

-

félévkor és év végén a tanuló összegzı szöveges értékelést kap a követelményszinthez viszonyított teljesítményérıl, formanyomtatványon

Részleges tantárgyi minısítés alóli mentesítés esetén az értékelés a következık szerint történik: -

alsó tagozaton: szöveges formában

-

felsı tagozaton: százalékos formában a minısítés alól mentesített tantárgyrészben nyújtott teljesítményrıl, és osztályzatot kap a tantárgy többi részére

-

rendszeresen az osztálynaplóban és tájékoztató füzetben

-

félévkor és év végén a tanuló osztályzatot kap a minısíthetıt tantárgyrészre; év végén a bizonyítvány, törzskönyv megjegyzés rovatába bekerül az értékelés alól mentesített tantárgyrész neve (záradék)

-

félévkor és év végén a tanuló összegzı szöveges értékelést kap az értékelés alól mentesített tantárgyrész, követelményszinthez viszonyított teljesítményérıl, formanyomtatványon.

A speciális gondokkal küzdı, egyéni fejlesztést, értékelést igénylı tanulók ellátását segíti az intézmény Egységes Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazásában lévı szakemberek, valamint iskolánk gyógypedagógusainak habilitációs-rehabilitációs fejlesztı munkája. Az SNI tanulók fejlıdését 3 havonta, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdıtanulókat félévente mérik, annak eredményérıl írásbeli tájékoztatást, szöveges értékelést állítanak össze. Az eredmények függvényében határozzák meg az egyéni fejlesztési feladatokat. Mentesítés a készségtárgyak tanulás alól egyéb okból Ktv. 69. § (2) Az igazgató – a szülı kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti a tanulót az iskolai kötelezı tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. A tanuló az adott tantárgyból, tantárgyakból félévkor és tanév végén osztályozóvizsgát köteles tenni. Az igazgató szülı kérelmére mentesíti a tanulót a készségtárgyak tanulása, minısítése alól, ha azt egyéni adottsága, vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. (pl. tanulásban akadályozott, autista tanuló, egyéb speciális eset). Az iskolaorvosi vagy szakorvosi szőrıvizsgálat a tanulót gyógytestnevelésre vagy könnyített testnevelésre sorolhatja. A tanuló, ha egészségi állapota miatt a testnevelési órák gyakorlatait csak részben vagy egyáltalán nem tudja elvégezni – az orvosi szakvéleményben foglaltak szerint – a kötelezı testnevelési óra keretében, vagy helyette könnyített testnevelésre (I. kategória) vagy a kötelezı testnevelési óra helyett gyógytestnevelésre (II. kategória) kell beosztani, illetve fel kell menteni (III. kategória) mindenféle testnevelési óra alól.

125/93. oldal


3.8.3 A tanuló magatartásának értékelése, minısítése formái A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti és ezt az ellenırzıbe, a bizonyítványba bejegyzi. Az 1-4. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. 5-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınöki munkaközösség értékeli, az osztályfınök osztályzattal minısíti és az ellenırzı könyvbe bejegyzi. Az értékelés szempontjai Érdemjegy Értékelt területek

példás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

1. Aktivitás példamutatás

igen jó, nagyfokú

közepes

gyenge

negatív vagy romboló

2. A közösségi célokkal azonosul

igen

ellene nem vét

ingadozó

szemben áll

3. Munkában való részvétel

élenjár

aktívan részt vesz

közömbös

érdektelen

4. Hatása a közösségre

pozitív

befolyást nem gyakorol

nem árt

negatív

gondos, segítıkész

segítıkész

ingadozó

közömbös, gátló

betartja, arra ösztönöz

betartja

részben tartja be

sokat vét ellene

udvariatlan, nyegle

durva, goromba

gyenge

elégtelen

5. Törıdés társaival

6. Házirend betartása

7. Viselkedés hangnem 8. Fegyelmezettség

kifogástalan

kívánnivalót hagy maga után

nagyfokú

megfelelı

125/94. oldal


3.8.4 A tanuló szorgalmának értékelése, minısítésének formái A tanulók szorgalmának értékelésénél a minısítésénél az 1-8. évfolyamon a példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/ érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti, és azt az ellenırzıbe illetve a bizonyítványba bejegyzi. 5-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfınöki munkaközösség minısíti és az osztályfınök az ellenırzı könyvbe bejegyzi. Értékelési szempontok Érdemjegy Értékelt területek

példás (5)

Jó (4)

változó (3)

hanyag (2)

1. Tanulmányi munkája

Igényes

figyelmes

ingadozó

hanyag

2. Munkavégzés

kitartó, pontos, megbízható

rendszeres

rendszertelen

megbízhatatlan

3. Munkavégzés (tantárgyi ill. önálló)

mindent elvégez

ösztönzésre dolgozik

önállótlan

feladatait nem végzi el

Igen

keveset

ritkán

nem

4. Többféle feladatot vállal 5. Munkabeosztás: önellenırzés 6. Tanórán kívüli információk felhasználása

igen jó

jó

közepes

gyenge vagy nincs

igen sokszor rendszeresen

elıfordul

ritkán

egyáltalán nem

3.8.5 A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót részesítjük jutalomban, aki képességéhez mérten: -

példamutató magatartást tanúsít, vagy

-

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

-

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

-

iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

-

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez.

125/95. oldal


a./ Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret,

-

napközis nevelıi dicséret,

-

osztályfınöki dicséret,

-

igazgatói dicséret,

-

nevelıtestületi dicséret.

b./ Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

kiemelkedı tanulmányi munkáért,

-

példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık.

c./ Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. d./ Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. e./ Az iskolán kívül versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f./ A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására hozni.

3.8.6 Az iskolai büntetések, elmarasztalások formái Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy

-

a házirend elıírásait megszegi, vagy

-

igazolatlanul mulaszt, vagy

-

bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái: -

szaktanári figyelmeztetés;

-

napközis nevelıi figyelmeztetés;

-

osztályfınöki figyelmeztetés;

-

osztályfınöki intés;

-

osztályfınöki megrovás;

-

igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói intés;

-

igazgatói megrovás;

-

tantestületi figyelmeztetés;

125/96. oldal


-

tantestületi intés;

-

tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.

3.9

A modulok értékelése, minısítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

A tantárgyakra megállapított módon értékeljük a tanulók teljesítményét informatikából és mozgókép és médiaismeretbıl. A korábbi modulok közül önálló tantárgyként tanítjuk: az informatikát, valamint a mozgókép és médiaismeretet, Etikát és egészségtant önálló tantárgyként nem tanítunk. Az etika az osztályfınöki órák anyagában kapott helyet 7. és 8. évfolyamon. Egészségtan a 6. évfolyamon a természetismeret tantárgyba, 7. és 8. évfolyamon pedig a biológiába ágyazottan valamint minden évfolyamon az osztályfınöki órák anyagában kapott helyet. A tantárgyakra megállapított módon értékeljük a tanulók teljesítményét informatikából és mozgókép és médiaismeretbıl. Követelmény, hogy minden tanuló rendelkezzen félévenként legalább két érdemjeggyel. Egészségtanból önállóan nem osztályozunk, a tantárgyi értékelés részeként kezeljük. Etikából szövegesen értékelünk.

3.10 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez, elıírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Elsısorban megfelelı órarenddel, az elméleti és gyakorlati tárgyak helyes arányának kialakításával biztosítjuk a tanulók megfelelı terhelését. Az iskola valamennyi évfolyamára érvényes alapelvek: -

Az írásbeli, szóbeli feladatadás nem lehet a büntetés eszköze.

-

Hosszabb hiányzás után a tanuló a szaktanár döntése alapján meghatározott idıt kap hiányosságainak pótlására- tanári irányítással, segítséggel.

-

Különösen a képzés bevezetı és kezdı szakaszában az osztálytanító és a napközis nevelı folyamatosan egyeztet a másnapi felkészüléssel kapcsolatos terhelésrıl.

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: -

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

-

Az elsı-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

125/97. oldal


-

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

-

Egy átlagos felkészültségő és képességő tanuló annyi házi feladatot (szóbeli és írásbeli) kaphat, melyet az alábbi idıtartam alatt el tud végezni: o elsı – második évfolyam: maximum 30 perc o harmadik – negyedik évfolyam: 45-60 perc o ötödik – hatodik évfolyam: 60-90 perc o hetedik – nyolcadik évfolyam: maximum 120 perc

3.11 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 3.11.1 Értékelt terület meghatározása Az affektív szférára vonatkozó követelmények: -

Cselekvéseik és így a motorikus cselekvések is magas fokú érzelmi hatásokkal járnak együtt, már a cselekvést megelızıen is sajátos érzelmi változásjellemzı (bizonytalanság vagy éppen bizonyosság a sikerben, a várható teljesítmény prognosztizálása, elszántság, dac, bizonyítani akarás stb.).

-

A cselekvés során, annak idıbeni terjedelmétıl függıen, az érzelmek magas fokú hullámzása zajlik.

-

A cselekvést követıen pedig, a siker-sikertelenség függvényében az érzelmek, indulatok végtelen széles skálán mozoghatnak. Ezek sorában az élen van a munka, a feladat vállalása.

-

A cél megjelölés és fıleg a céltartás igen lényeges velejárója a testnevelési munkának. Az a tulajdonság, hogy mindent megtesz valaki kitőzött célja, céljai érdekében igen értékes személyiségvonás. Ezt a tulajdonságot meg lehet szerezni a testnevelésen, sporton keresztül és az érvényesíthetı az élet más területein.

-

A céltartás szoros megfelelésben van a sikerorientáltsággal, mint ahogy velejárójuk a kudarc tőrés is. Ezek, a sporton keresztül igen jól fejleszthetı tulajdonságok a személyiség legértékesebb vonásaivá válhatnak. Kialakulásuk a tiszta játék, a „fair-play” mentén valósulhat meg, ami mindig feltételezi az ellenfelek tiszteletét, a társak eredményeinek méltányolását. A félelem érzés leküzdése, különösen torna jellegő feladatok során válik elvárássá a tanulókkal szemben.

A motorikus teljesítmények követelményei: A motorikus teljesítményeket sok tényezı, elsısorban az alkati tényezık és az elıképzettség nagy mértékben befolyásolja. Az esélyegyenlıséget akkor tudjuk javítani, ha: -

A tanulók értékelése szubjektív, magukhoz igazított skálán történik.

-

Igen fontos, hogy a tanulók kapjanak tájékoztatást pillanatnyi fizikai állapotukról, amibıl a pedagógus is következtethet munkája hatékonyságára, esetleges hiányaira.

Ezért a „teljesítmény-tükör” segítségével mérjük fel a tanulókat. Itt is osztályfokokra adjuk meg az elvárt értékeket, illetve azok minısítését. Nem látszik indokoltnak, hogy decimális

125/98. oldal


korok szerint minısítsük az egy osztályba járókat, noha egy-másfél év korkülönbség is adódhat. A decimális kor alapulvétele esetén is elıfordulhat, hogy egy-két nap eltérés esetén egy évvel idısebbnek tekintünk valakit. A tanulók az osztálytársaikkal szeretik összehasonlítani magukat.

3.11.2 Az értékelés elvei A testnevelés osztályzat összetevıi: -

ismeretek (testkultúra – higiénés –táplálkozási - életmód-szervezési),

-

technikai, taktikai tudás (jártasságok, készségek)

-

teljesítmény

-

fejlıdés.

Az értékelés területei: -

aktivitás (magatartás, viselkedés, cselekvésmotiváció),

-

motoros képességek egyensúlyozás)

-

a fıbb testtájak teljesítményszintje (alsó-felsı végtag, törzs) sportági mozgástechnikák és taktikák sportági iránymutató teljesítményértékek.

(erı,

gyorsaság,

állóképesség,

hajlékonyság,

Az értékelés módjai: -

megfigyelés,

-

aktivitás értékelése, tematikus ellenırzés, objektív tesztek és sportági teljesítményértékek mérése.

Értékelési események: -

tanulói aktivitás értékelése félévenként egy-egy osztályzattal,

-

a motoros képességek és fıbb testtájak teljesítményszintjének mérése tanévenként kétszer (ısszel és tavasszal), értékelése félévenként 1-1 osztályzattal,

-

sportági témák, mozgástechnikák és taktikai tudás mérése félévenként és sportáganként 3-4 témában (a lényeges tananyagrészek befejezését követıen), értékelés félévenként és sportágakként 1-1 osztályzattal.

Az általános fizikai teherbíró képesség minısítése 10 % alatt igen gyenge Gyenge fizikai állapota miatt a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítı szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Immunrendszerének a kisebb fertızések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent. 30 % alatt gyenge

125/99. oldal


Az egésznapi tevékenységtıl gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvőnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni a fáradalmát. Tartós, váratlan többletmunka már erısen igénybe veszi. 50 % alatt közepes Elérte azt a szintet, amely elégendı ahhoz, egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás idıtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megırzése érdekében a továbbiakban, - a késıbbi élete folyamán - is törekedni kell legalább e szint megtartására. 70 % alatt jó Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintő szakosztályban, ill. amatır szinten rendszeresen eddzenek, versenyeznek. E szintet elérık, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél elıbb kezdjenek hozzá az alapvetı kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez. 70 % fölött kiváló E szintet elérık, már fizikailag jól terhelhetık, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érhetnek el.. Az értékelés funkciója: -

Az iskola értékelésének elsıdleges célja, hogy a tanulókat további erıfeszítésre, gyakorlásra serkentse. A jól motivált tanulók a tudásért tanulnak. Az iskolai értékelés célja a személyiség fejlesztése.

-

Célunk a pozitív irányú és tanulói személyiségfejlıdés elısegítése elsısorban az önismeret és önértékelı képesség erısítése.

Az ehhez szükséges komponensek: - a saját képességek ismeretek, - a jó és rossz tulajdonságok tudatos ismerete, - az egyéni hiányosságok tudatos ismerete, - a közösségben elfoglalt hely ismerete, - reális összehasonlító képesség, - rangsorolási képesség. A tanuló az értékelés oldott és tárgyszerő légkörében, rendszeresen szembesül saját jó és rossz teljesítményével. Ez a szituáció fejlesztıen hat önértékelésére. Mit mér?

Mérési eszköz/ mért képesség

Idıpont /hónap/

A tanulók fizikai állapotának mérése

dr. F. Mérey Ildikó által összeállított mérés. FitSzoft 2000

szeptember május

Állóképesség Erı-

Cooper-teszt (12 perc futás) helybıl távolugrás.

125/100. oldal

Felelıs

Szaktanárok

Sikerkritérium % - ban (évfolyamszinten) 10 % alatt igen gyenge 30 % alatt gyenge 50 % alatt közepes 70 % alatt jó 70 % fölött kiváló

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja állóképesség

Tömött labda dobás, hátra lökése, fekvıtámaszban karhajlítás, fekvésbıl felülés, Hason fekvésbıl törzshajlítás hátra,

Általános mérési szempontok: -

az állóképesség mérését végezzük

az Oktatási Minisztérium által készített táblázat alapján

-

a mérés megkezdése elıtt a tanulóknak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendı feladatokkal

-

a próbákat sportöltözetben végeztetjük

-

a mérést mindig megelızi általános és speciális bemelegítés

-

mindenkinek lehetıséget adunk a javításra

-

az értékelést a Fit Szoft 2000 alapján végezzük el.

3.11.3 A program megvalósításának feltételrendszere A szülıkkel kialakult kapcsolatban jelentıs szerepet töltenek be a közös munkaakciók, nyílt napok, osztálykirándulások, különbözı rendezvények. Szerves a kapcsolat a Városi Sportcsarnokkal, Mővelıdési Házzal, Könyvtárral, közös programokat szervezünk a város tanulóinak a szabadidı hasznos eltöltése érdekében. A Megyei Pedagógiai Intézettel a kapcsolat kölcsönösen jó, rendszeres információ nyújtással, tájékoztatással széles körő tevékenységével segíti munkánkat. Megfelelı munkakapcsolatot sikerült kialakítani a hitoktatás kapcsán az egyházak (katolikus, református) hitoktatóival.

4

Integráltan nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve

A sajátos nevelési igényő tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elısegíti a nem sajátos nevelési igényő tanulókkal együtt történı - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést során intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritérium: a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása Megvalósítását az alábbi tényezık biztosítják: -

Pedagógusaink, a szülık közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényő tanulók fogadására.

-

Az együttnevelés megvalósításában, a különbözı pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlıdési sajátosságokhoz.

-

A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetıvé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitıl függı pedagógiai - esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítı speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevı, magas szintő pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia,

-

125/101. oldal


empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezı pedagógus, aki a) tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényő tanulók csoportjaira jellemzı - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplı javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedésekhez; f) együttmőködik különbözı szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevı - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkezı gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttmőködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítı bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, mővelıdéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetıségekrıl; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttmőködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztı tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévı képességeire, az ép funkciókra. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei nyújtanak segítségét a szakmai feladatok megvalósításában. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben leírtakat alkalmazzuk, igazítva iskolánk pedagógiai programjához, helyi tantervéhez. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A

125/102. oldal


fogyatékosságból eredı hátrányok csökkentését segítı programok az iskola helyi tantervének részeként mőködnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének figyelembevételével - készíti el a fejlesztı programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás- tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységünk lényeges eleme a pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja: a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelızheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztı programok készítésekor és elemzésekor elsıdlegesen azt vesszük figyelembe, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenésébıl, a funkciók fejletlenségébıl eredı zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. A TANTERV TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRATERVEI 1-4. évfolyam

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

9-10. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

32-42%

17-24%

15-20%

10-15%

Élı idegen nyelv

-

-

4-8%

6-10%

17-23%

15-20%

15-20%

10-15%

4-8%

6-8%

6-10%

6-10%

4-8%

7-11%

15-20%

10-15%

-

4-8%

4-8%

4-8%

10-15%

10-15%

8-12%

8-12%

Informatika

2-4%

4-8%

4-8%

5-10%

Életvitel és gyakorlati ismeretek

4-8%

11-15%

11-15%

21-28%

10-15%

10-15%

10-15%

10-15%

Mőveltségi területek

Matematika Ember és társadalom (Történelem, hon – és népismeret) Ember a természetben (Környezetismeret, természetismeret) Földünk és környezetünk (Környezetismeret, földrajz) Mővészetek (Ének-zene, rajz, táncdráma)

Testnevelés és sport

(Forrás: 2/2005.OM Irányelvek) 125/103. oldal


•

• •

A NAT „Ember és társadalom” mőveltségi területének tartalmait az 1-4. évfolyamokon a környezetismeret tantárgyba, az 5-8. évfolyamokon a történelem tantárgyba integráltuk A dráma modulját az ének – zene tantárgyba, honismeret és társadalomismeret modulját a történelem tantárgyba integráltuk. A modul órák beépítése (tantárgyi integráció) következtében a tanterv tantárgyi rendszere az alábbi táblázatban látható. Az egyes tantárgyak neve mellett zárójelben közöltük, hogy melyik modult foglalja magában. Évfolyamok Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

20

20

20

22, 22, 22, 5 5 5

25

25

Magyar nyelv és irodalom Élı idegen nyelv Történelem (hon –, nép - és állampolgári ismeretek, társadalomismeret) Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Földrajz Ének- zene(tánc –dráma) Rajz és kézmővesség Mozgóképkultúra és médiaismeret Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfınöki Kötelezı óraszám Habilitáció-rehabilitáció (15%)

125/104. oldal


Óraterv Évfolyamok tevékenységek

Kötelezı tanórák (52.§3.bek) Választható tanórák Habilitáció – rehabilitáció (52.§6.bek.15%) Egyéni felzár-kóztatás Napközis foglal-kozás (53.§4.bek. 1-8. évf. napi3 óra)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

2

2

2

2,25

5,625 5,625

7,5

7,5

3

3

3

3

3

3

4

4

2,4

2,4

2,4

2,7

2,7

2,7

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Mindösszesen

Iskolánk inkluzív (befogadó) iskola teljes, funkcionális integrációt valósít meg, ezért a befogadott tanulók órarendje megegyezik a befogadókéval, és ehhez külön tevıdik hozzá a habilitáció – rehabilitáció idıkerete.

5

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelık szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mőködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

125/105. oldal


6

Mellékletek

6.1 1.sz. Melléklet: Nem szakrendszerő oktatás az 5. és 6. évfolyamon Törvényi háttér: 243/2003 (XII. 17.) korm.r. 11.§ a helyi tantervek átdolgozásáról 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló Törvény 133.§ (1) 1993. évi LXXIX. Törvény 2006. évi módosítása A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi LXI. és 2006. évi LXXI. törvények által történt módosítása következtében az általános iskola alapozó szakaszában, azaz az 5-6. évfolyamon a kötelezı és nem kötelezı tanórákra fordítható idıkeret 25-50 százalékában nem szakrendszerő oktatást kell biztosítani. A 133.§ (1) bekezdése kimondja, hogy az ötödik évfolyamon elıször a 2008/2009. tanévben, majd ezt követıen felmenı rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerő tanítást. A 17.§ (8) bekezdése szerint nem szakrendszerő oktatásban a tanár, illetve az adott tantárgyhoz kapcsolódó szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkezı tanító akkor taníthat, ha legalább 120 órás pedagógus-továbbképzés, vagy szakirányú továbbképzés keretében történı felkészülés során elsajátította a 6-10 éves, illetve a 11-12 éves korosztály neveléséhezoktatásához szükséges pedagógiai és pszichológiai ismereteket. 128.§ (20) Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/13. tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintő oktatás esetén, az elsı-negyedik évfolyamon a nem szakrendszerő oktatásban pedagógus munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. A törvény deklarált célja a nem szakrendszerő oktatás bevezetésével az alapozó funkciók hatékonyságának növelése, amit a tanítók által nem szakrendszerően és a tanárok által szakrendszerően biztosított oktatás keveredésével lát biztosítottnak. I. Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában Intézményünk helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett – elıírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett mőveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezetı és kezdı szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – elıírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülı diagnosztikai méréseket

125/106. oldal


elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelezı részvétel alól. Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességő tanulók állandó és rendszerszerő felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerő képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztı szakaszaiban, a méréseknek megfelelı egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást. II. A NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE Célok: Az iskolai nevelés hatékonyságának növelése szempontjából nagy lehetıségeket rejt magában a kulcskompetenciák folyamatos és tervszerő fejlesztése. Kulcskompetenciáknak tekinthetık mindenekelıtt a társadalmi és természeti környezetben való egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, más ismeretekkel való összekapcsolását segítı képességek. A kulcskompetenciák mindig az autonóm személyiség kifejlıdését, kibontakozását segítik, komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlıdést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezık megerısítésével, például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének felfedeztetésével, a gyermekek együttmőködését igénylı tevékenységek szervezésével. Célunk, hogy a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel elısegítsük a kulcskompetenciák kialakítását és megerısítését, kidolgozzuk a különbözı mőveltségterületekhez a kulcskompetenciák kialakításának módszereit, amelyek révén és segítségével az ismeretszerzés és a kulcskompetenciák fejlıdése egymást erısítı, integrált folyamattá válhat. Célunk, hogy az ismeretszerzés, a készség- és képességfejlesztés, valamint a hatékony megismerési folyamathoz nélkülözhetetlen értelmi, érzelmi és motivációs tényezık fejlesztése együttesen történhessen meg. Ehhez a változó életkorokhoz szabott, élményszerő – élményszerzı – módszerek alkalmazására van szükség. A NAT-ban lefektetett 9 kulcskompetencia fejlesztése jelenti az 5. és 6. évfolyamon történı nem szakrendszerő oktatás gerincét. A 9 terület nem egyenlı súllyal szerepel a fejlesztések körében. Ennek elosztását az 1. sz. táblázat mutatja. Az egyes kompetenciák fejlesztése beépül a tanítási idıkeretbe. A különbözı területeket különbözı tantárgyakra fordítható idıkereten belül valósítjuk meg. A kompetenciaterületek, a tantárgyak és a rövid tartalmak összefüggéseit a 2. sz. táblázat mutatja. Az alábbiakban különbözı tantárgyakon belüli fejlesztési tartalmak kompetenciaterületenként történı részletesebb kifejtése található. 1. NEM SZAKRNDSZERŐ OKTATÁS A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÓRÁKON (ÉVI 41 ÓRA) Kompetenciaterületek, melyek a magyar nyelv órákon belül fejlesztünk (éves óraszámra vonatkoztatva): •

Anyanyelvi kommunikáció

32 óra

125/107. oldal


• •

Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás

5 óra 4 óra

Írott szöveg értésének fejlesztése Hallás utáni szövegértés fejlesztése Ezekkel kapcsolatos részképesség-fejlesztés: •

specifikus információk keresése és kiszőrése hallott/olvasott szövegbıl

•

átfogó jellegő információk megértése és kiszőrése hallott/olvasott szövegbıl

•

hallott/olvasott szöveg tartalmának visszaadása, különféle szövegtípusok, de különösen a tudományos-ismeretterjesztı szövegek információtartalmának kiszőrése és visszaadása

•

különbözı típusú információt (kép, szöveg, ábra, grafikon, stb.) tartalmazó szövegek vizsgálata

•

a szövegbıl kiszőrhetı információhalmaz rendszerezése, továbbgondolása és felhasználása más környezetben

•

lényegkiemelés és lényeglátás képességének fejlesztése (például a vázlatírás különbözı technikái)

Szövegalkotás fejlesztése. (Írott és beszélt nyelvben egyaránt) Ezzel kapcsolatos részképesség-fejlesztés: • különbözı kommunikációs (hivatalos és nem hivatalos) beszédhelyzetben történı megnyilvánulások formái, az írásos kommunikáció alapjai (különösen a hivatalos levél, borítékok, csekkek, stb. kitöltésének formai követelményei) •

egyéni és csoportos szövegalkotás, rögtönzés

•

információszerzés lehetıségei (könyvtárhasználat és az internet),

•

fantázia, kreativitás fejlesztése: nagyobb fokú absztrakciót igénylı szövegek megalkotása (meseírás), szituációs gyakorlatok, valamint szerep- és drámajátékok.

Tanulásszervezési módszerek: A fejlesztı órákon az egyéni feladatmegoldás mellé, a pármunka és kiemelten a csoportmunka módszerének alkalmazása, különféle kooperatív technikák felhasználása, project típusú feladatok. Az anyanyelvi kommunikációval párhuzamosan fejlesztendı területek: • • • • • •

Önálló ismeretszerzés fejlesztése (iskolai és otthoni project feladatok) Az ismeretek megszerzésének különbözı lehetıségei. (hagyományos és elektronikus formák) Digitális eszközök használata a nyelvi kommunikáció folyamataiban. Az elektronikus könyvtár használata, könyvtári adatbázis kezelése, szerzıi jogok és az internetes kultúra Vitakultúra fejlesztése Digitális könyvtárhasználat 2. NEM SZAKRNDSZERŐ OKTATÁS A MATEMATIKA ÓRÁKON (ÉVI 44 ÓRA)

125/108. oldal


Kompetenciaterületek, melyek a matematika órákon belül fejlesztünk (éves óraszámra vonatkoztatva): •

matematikai

44 óra

Matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazása. Felkészítés a mindennapok problémáinak megoldására (pl.: csekk helyes kitöltése, mértékegységek helyes használata, kamatos kamat kiszámítása, százalékszámítás: leárazás illetve áremelés utáni fizetendı összeg kiszámítása). Matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek kialakítása és használata. Matematikai modellek alkalmazása (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok). Matematikai fogalmak, összefüggések alkalmazásával csoportmunkában.

megértetése

kooperatív

technikák

Az alapvetı matematikai elvek és folyamatok alkalmaztatása a mindennapokban és otthon szituációs játékokon keresztül. Matematika nyelvén való kommunikálás megtaníttatása. A segédeszközök megfelelı alkalmazása. Más mőveltségi területbe való mővészetek→tengelyes tükrözés).

betekintés

(pl.:

fizika→%-os

oldatok,

Logikai szöveges feladatok értelmezése, adatok elemzése, kérdések megfogalmazásra és a biztos válaszadásra törekvés megismertetése. Valószínőségi játékok (pl.: gyufásdobozos, társasjáték) alkalmazása. Átlagszámítás diagrammok leolvasásának keretében. Tanulásszervezési feladatok: Egyéni feladatmegoldás mellett a pármunka és a csoportmunka módszerének alkalmazása, különféle kooperatív technikák felhasználása. 3. NEM SZAKRNDSZERŐ OKTATÁS A TERMÉSZETISMERET ÓRÁKON (ÉVI 48 ÓRA) Természetismeret órákon a kompetencia fejlesztés a következıképpen oszlik el (éves óraszám): •

Természettudományos kompetencia fejlesztése

18 óra

•

Hatékony, önálló tanulás fejlesztése

18 óra

•

Digitális kompetencia fejlesztése

7 óra

•

Matematikai kompetencia fejlesztése

5 óra

Ezen kompetenciák fejlesztéséhez minden évben elemezzük a DIFER mérés eredményeit, vagyis, hogy az alapszükségleteket (írás, olvasás, elemi számolás, elemi rendszerezı képesség, elemi kombinatív képesség) milyen szinten (elıkészítı, kezdı, haladó, befejezı, optimális) sajátították el az osztályok. Ezek figyelembevételével eldöntjük, hogy a fejlesztendı kompetenciák milyen súllyal jelenjenek meg az órákon.

125/109. oldal


Cél: A természetben lévı jelenségek megfigyelése, tapasztalása, ismerete Az élılények, életközösségek ismerete, a köztük lévı összefüggések megértése, magyarázata, komplex látásmódja Magyarország nagy területeinek ismerete és a rájuk jellemzı növény és állatvilág ismerete, a köztük lévı összefüggések felfedezése Fejlesztjük: a komplex problémamegoldó képességet kognitív eljárások •

alkalmazásával (analizáló, komplex, kvantitatív)

•

az analitikus, analógiás, kvantitatív, kombinatív gondolkodási

•

mechanizmusokat

•

az információ keresést

•

az ismeretek struktúrába való helyezését

•

az autonómiájukat

•

az egyéni intelligenciákat ( verbális, nyelvi: mondd el!) o logikai, matematikai: keresd meg! o vizuális, térbeli: rajzold le! o intraperszonális: értékeld! o praktikus: fedezd fel!, hasonlítsd össze!

Természettudományos kompetencia fejlesztése (18 óra) Alapfogalmak értelmezése, elsajátítása, Élılények felismerése, jellemzése, képekrıl, Élıhelyük, felépítésük és életmódjuk közti szoros összefüggések felismerése, Szerepük a természetben és az ember életében Az alkalmazkodás jelentısége Tápláléklánc, táplálékhálózat kialakulása Rendszerezés alapjainak elsajátítása Reális, életszerő helyzeteken keresztül az ország területeinek megismerése, jellemzıinek rendszerezése (Mutasd be, kalauzold el, stb.) Rendszerezı munkákkal az éghajlat és az élıvilág kialakulása közti kapcsolat felismerése Matematikai kompetencia fejlesztése (5 óra) Modellek és grafikonok értelmezése, összehasonlítása, Reláció fejlesztése, arányok használata Fokhálózat, idızóna, zónaidı értelmezése, alkalmazása Digitális kompetencia fejlesztése (7 óra) Rendszerezı, összefoglaló órákon összetett feladatok megoldása Információ keresés, képkeresés Kiselıadás készítése pl. Point Powerrel

125/110. oldal


Vázlatírás digitális táblára Diagrammok készítése, elemzése, használata Hatékony, önálló tanulás (18 óra) A mindennapi élethez szükséges tudás gyakorlati alkalmazása A média források ismerete, felhasználása Tanulásszervezés, témák egyéni, páros-és csoportos feldolgozása, elsısorban kooperatív módszerek segítségével Élılények, földrajzi területek bemutatása (Poszter készítés, kiselıadások ) Adott témákban projektek készítése egyéni, páros és csoportos munkában Elıadókészség fejlesztése az adott témák bemutatásán keresztül Erdei iskolákban a tapasztalatszerzés (látás, hallás, tapintás, keresés, összehasonlítás, kísérletezés, poszter készítés, projekt készítés, ismeretszerzés, egyéni-, páros-, és csoportmunkában egyaránt lehetıséget biztosít. Víz vizsgálat, kızetek felismerése, növényhatározás, háziállatok megfigyelése, zöldséges és gyümölcskertek megismerése, összefüggések felfedezése, értelmezése egyaránt lehetıséget biztosít a természet , az embert körülvevı világ pontosabb megismerésére, megértésére. 4. NEM SZAKRNDSZERŐ OKTATÁS A TÖRTÉNELEM ÓRÁKON (ÉVI 15 ÓRA) Anyanyelvi kommunikáció :

10 óra

Szociális és állampolgári kompetencia: 5 óra Anyanyelvi kommunikáció 10 óra A történelem órák kiválóan alkalmasak a kulcskompetenciák fejlesztésére. Az órák eleji önálló szóbeli feleletek nemcsak fejlesztik az anyanyelvi kommunikációs készséget, de felkészítik a gyerekeket arra, hogy a késıbbiekben szélesebb összefüggéslátást követelı témákban is igényesen tudják kifejezni gondolataikat. Gyakran kell véleményt alkotniuk történelmi helyzetekrıl, személyekrıl. Megtanulják tényekkel alátámasztani álláspontjukat, megtanulnak odafigyelni a másik véleményére, és arra reagálni. A gyakori térképhasználat rákényszeríti ıket arra, hogy adatokat tudjanak leolvasni, amelyekbıl következtetéseket kell levonni. Tanulmányaik során nemcsak elsajátítják a legfontosabb történelmi szakkifejezéseket, amelyeket megfelelı módon és helyen tudnak alkalmazni. Szociális és állampolgári kompetencia 5 óra Már az ötödik évfolyamtól tudatosan el kell kezdeni a politikai ismeretekre való oktatást is. Ennek eredményeként életkoruknak megfelelıen használnak olyan, a mindennapi életben gyakran elıforduló fogalmakat, mint demokrácia, diktatúra, parlamentaritás és hatalommegosztás. Végzıs korukra tisztában vannak az alapvetı emberi szabadságjogokkal, s azok alkalmazási lehetıségeivel.

125/111. oldal


5. NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS A RAJZ ÓRÁKON (ÉVI 9 ÓRA) Kompetencia területek: Anyanyelvi kompetencia

5 óra

Digitális kompetencia

3 óra

Hatékony önálló tanulás

1 óra

A vizuális kultúra célja: az anyanyelvhez hasonlóan, a diák személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztése a teljes látható világ használata és alakítása révén. A vizuális nevelés feladata azon képességek és készségek fejlesztése, ismeretek átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintő mőveléséhez, a látható világ használatához, alakításához szükségesek. A vizuális kultúra tanítása meghatározóan hat a többi mőveltségi terület tanítására és elsajátításának színvonalára. A gyerekek a média közvetítésével szerzik információik és élményeik tekintélyes részét. A mozgóképkultúra és médiaismeret a tömegkommunikáció eszközeinek ésszerő használatára, az ismeretszerzés hatékonyságának növelésére készíti fel a tanulókat. Olyan tudás, készség és attitőd fejlesztését teszi lehetıvé, amely a kritikus hozzáállást erısíti, következésképpen biztosítja az elektronikus és nyomtatott médiumok felhasználásának nagyfokú kompetenciáját. -

A nem szakrendszerő oktatás keretein belül rajz tantárgyból a mővészeti-esztétikai tudatosság és kifejezıképesség fejlesztésére digitális tábla segítségével mővészeti fotók, filmek bemutatása és elemzése. Mővészi értékő film megtekintése, majd megbeszélése.

-

A mővészi önkifejezés fejlesztése egy adott témában egyéni (szabadon választott) technika megválasztásával történik.

-

A mővészettörténeti órák hitelességét megerısíti (az adott témában) egy-egy kiállítás, tárlat, vagy egy adott mővészeti alkotás megtekintése. 6. NEM SZAKRNDSZERŐ OKTATÁS AZ ANGOL NYELV ÓRÁKON (ÉVI 66 ÓRA)

Kompetenciaterületek: •

Idegen nyelvi kommunikáció

55 óra

•

Digitális

5 óra

•

Hatékony önálló tanulás

6 óra

A nem szakrendszerő oktatás keretein belül angol nyelvbıl ugyanúgy szerepet kap a négy alapkészség, mint a szakrendszerő oktatás ideje alatt.

125/112. oldal


Iskolánkban a „Project” nyelvtankönyv köteteit használjuk. Ez a tankönyvcsalád a strukturális ismereteken felül érdekes beszédhelyzetekben gyakorolhatja az angol nyelvet és állandó készségfejlesztést biztosít mind a négy alapkészségre. A társalgási témakörökre épülı fejezetekben a szövegolvasást, a hallott szöveg értését a szókincsfejlesztést, valamint önálló szövegalkotást érdekes feladatok biztosítják. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése: Minden egyes tananyagrész hanganyaggal együtt kerül feldolgozásra. A szövegértést kérdésekkel, igaz/ hamis állításokkal, mondat kiegészítésekkel ellenırizzük. Önálló szövegalkotáshoz szókincsfejlesztést követıen és megadott szerkezetek, szófordulatok begyakorlásával jutnak el a tanulók. Élethez hasonló szituációkban gyakorolják a nyelvet. A „Culture page” oldalak az angolszász kultúra megismerését szolgálják Ezen kívül a gyerekek leveleznek az angliai partneriskola diákjaival, így jutnak további ismeretekhez a brit kultúrával és a mindennapi élettel kapcsolatban. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését szolgálja, hogy ún. „szintezett” olvasmányokat ( graded reader) olvasnak a gyerekek. Az 5. és 6. osztályban is 1-1 könyvet olvasnak el. Év végén angol nyelvő jelenetekben szerepelnek a tanulók. Digitális kompetencia fejlesztése: A tankönyvcsalád bátorítja a gyerekeket önálló projektmunkák elkészítésére, ebben a tanulók kutatómunkát végezhetnek interneten, autentikus anyagokat olvashatnak, kreatívitásukkal rögzíthetik a már megszerzett tudást. Digitális táblán oldanak meg feladatokat. Számos honlap biztosít szókincsfejlesztı, nyelvtani, szövegértéses feladatokat. Hatékony önálló tanulás fejlesztése: Az önálló tanulás stratégiájának kialakítását a munkafüzetek „Progress check” oldalai segítik. Minden témakör után projektmunkát készítenek a tanulók, így kreatív, önálló munkával rögzítik a már megszerzett tudást. Az egyes témakörök összefoglalása páros-és csoportmunkában történik, elsısorban kooperatív módszerek segítségével, ahol a tanulók egymást segítve gyakorolnak, tanulnak. 7. NEM SZAKRNDSZERŐ OKTATÁS A NÉMET NYELV ÓRÁKON (ÉVI 76 ÓRA) Kompetenciafejlesztés a német órákon 1. Idegen nyelvi kommunikáció

55 óra

2. Digitális kompetencia

5 óra

3. Hatékony önálló tanulás

6 óra

4. Szociális és állampolgári

10 óra

Célok: •

A négy nyelvi alapkészség (olvasásértés, hallás utáni szövegértés, íráskészség és beszéd) anyanyelvi, illetve magas kommunikatív értékő szintre való fejlesztése

125/113. oldal


•

A célnyelvi kultúrá(k) megismertetése

•

Hétköznapi helyzetek, problémák megoldása

•

Véleményalkotás és érvelés idegen nyelven

•

Az életkornak megfelelı szakszövegek megértése és feldolgozása németül

•

Német nyelvő könyvek, újságok, filmek és egyéb tanulási segédeszközök (pl. szótár, lexikon) használatának elsajátítása

•

Interkultúrális ismeretek, és kommunikáció fejlesztése

•

Nyelvtani struktúrák helyes használata, ezen keresztül kognitív készségek, gondolkodás fejlesztése

•

Fogalmazási készség fejlesztése

Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése német nyelv órákon •

Olvasáskészség, olvasástechnika, szövegértés fejlesztése idegen anyanyelvi) szövegek és ezekhez kapcsolódó feladatok segítségével

nyelvő

(német

•

Információkeresés, információk értelmezése, rendszerezése és felhasználása

•

Beszédértés, hallott szöveg értése: elsısorban anyanyelvi szinten beszélı tanárok, illetve oktatási segédanyagok (hangkazetta, DVD, video) segítségével

•

Beszédhelyzetek, kommunikációs helyzetek megoldása célnyelven: párbeszédek, viták, érvelés, véleményalkotás

•

Hétköznapi szövegek alkotása írásban: mesék, történetek, hírek, tudósítások, leírások

•

A célnyelv országaiban alkalmazható gyakorlati írásbeli készségek: nyomtatványok kitöltése, levélírás, meghívók készítése

Hatékony önálló tanulás fejlesztése: Szakszövegek feldolgozása: alapvetı tanulási technikák elsajátítása: •

Vázlatírás

•

Ismeretlen szavak, szakkifejezések értelmezése, jelentésük pontos meghatározása

•

Szótárhasználat, lexikonok, szakkönyvek használata

•

Kérdésfeltevés, válaszkeresés

•

Lényegkiemelés

•

Önálló kiselıadások elıkészítése, felépítése, illusztrálása, elıadása

•

Kutatómunka, forráskeresés: szakkönyvekben, Internet-en

•

Kisebb projektek: elıkészítés, tartalmi és esztétikai követelmények elsajátítása, egy téma önálló otthoni feldolgozása

•

Páros tanulás, csoportos feladatmegoldás

•

Csoportosítás, rendszerezés

Szociális és állampolgári ismeretek, kompetencia fejlesztése 1. Vitakultúra fejlesztése

125/114. oldal


Kultúrált vita és veszekedés közötti különbségek tudatosítása •

Érveléshez, vitákhoz szükséges kifejezések, szóhasználat, szókincs fejlesztése

•

Érvelés pro és contra

•

Mások álláspontjának átgondolása, empátia, tolerancia és türelem fejlesztése

2. Interkultúrális ismeretek: •

A célnyelvi kultúra megismerése hétköznapi szinten anyanyelvi könyvekbıl

•

Idegen kultúrák megismerése

•

Kultúrkörök

Idegenség, másság elfogadása •

Kultúrák közötti érintkezés, kapcsolódási pontok

3. Interperszonális készségek •

Kooperáció párban és csoportban

•

Együttélés másokkal

•

Generációk közti konfliktusok, problémák megvitatása

•

Modern életmód (TV, Computer) és az ezzel kapcsolatban felmerülı problémák és nehézségek

4. Ökológia, környezeti nevelés •

Környezetszennyezés és környezetvédelem: alapvetı fogalmak, ismeretek

•

Egyéni felelısség a környezet megóvásában

•

Globális problémák, (pl. esıerdık pusztulása) 8. NEM SZAKRNDSZERŐ OKTATÁS AZ INFORMATIKA ÓRÁKON (ÉVI 20 ÓRA)

Az informatika tantárgy keretében a következı kulcskompetenciák fejlesztése történik: -Anyanyelvi kommunikáció :

3 óra

-Matematikai kompetencia:

2 óra

-Digitális kompetencia:

15 óra

Anyanyelvi kommunikáció 3 óra Alapfeladat a vélemények, gondolatok értelmezése és kifejezése szóban és írásban helyes nyelvhasználattal, valamint az ismeretterjesztı szövegek keresése, megértése, információk feldolgozása, a helyzetnek megfelelı kifejezésekkel való továbbítása. Ezeket a feladatokat az informatika tantárgy során az informatikai szókincs megismertetésével, állandó, következetes használatával segítjük. A tanulók különbözı témakörökben információt keresnek az interneten, mely során értelmezniük kell a találatokat, megállapítani melyik hasznos, melyik felesleges, majd társaiknak beszámolni a kapott eredményekrıl.

125/115. oldal


A szövegértés fejlesztéséhez önálló munkaként egy informatikai témájú szöveget kell feldolgozniuk a hozzá tartozó feladatokkal. A kommunikációnak igazodnia kell a különbözı feltételekhez. A levelezı és csevegı programok használatakor meg kell tanulniuk mondandójuk rövid, de tartalmas megfogalmazására, speciális szerkesztésére, és az interneten használt rövidítı jelek és szimbólumok használatára. Matematikai kompetencia 2 óra A matematikai kompetencia fejlesztésébıl a matematikai gondolkodás alkalmazását, az összefüggések megértését és a matematikai elvek felhasználását tudjuk fejleszteni az informatika oktatása során. Egyszerő táblázatok értelmezését, a táblázathoz tartozó „történet” kitalálását, az adatok megértését kell a tanulóknak elvégezniük. Ki kell találniuk, hogy a megértett táblázat hiányzó celláit mely matematikai mővelettel lehet kitölteni, ehhez mely adatok fontosak és melyek feleslegesek. Az eredményt vessék össze a valósággal (lehetséges-e a kapott eredmény a való életben). Feladat az egyszerő grafikonok, diagramok adatainak leolvasása, értelmezése, összehasonlítása, a diagramhoz rövid történet kitalálása. Hétköznapi teendık lépéseinek eljátszása, algoritmus megfogalmazása. Digitális kompetencia 15 óra Alapfeladata az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata, információk felismerése, keresése, értékelése, elıállítása, tárolása, bemutatása, kommunikáció az interneten. Folyamatosan használják a tanulók a fontosabb számítógépes alkalmazásokat: szövegszerkesztı: egyszerő szövegek elkészítése, meghívók, levelek, hivatalos szövegek formázása, esztétikus formátum kialakítása. táblázatkezelı: mindennapi élethez kapcsolódó táblázatok készítése, adatok beírása, egyszerő függvények, mőveletek végrehajtása, adatok összevetése a valósággal, diagramok készítése és értelmezése. grafikai programok: önálló és egyéb feladatokhoz tartozó rajzok készítése, ezek felhasználása más programokban. Önálló projektek, bemutatók készítése a tanuló által választott témakörben: ehhez anyaggyőjtés, információk kiválasztása, szöveg megformázása, adatok, képek, rajzok elhelyezése, a bemutató elkészítése, a kész munka bemutatása társaiknak. Az elkészített munkák kezelése: mentés, megnyitás, háttértárak használata. Internet alapszolgáltatásainak ismerete és kezelése: levelezés, chat programok, keresıprogramok használata, fontosabb hétköznapi web helyek ismerete és használata: ismeretterjesztı oldalak, elektronikus könyvtárak, web áruház, útvonaltervezı, szálláskeresı, menetrend, ügyfélszolgálatok, letöltések, SDT. Fontos, hogy külön tudja választani a hasznos és hiteles információkat (honnan kaphatok biztos információkat), ismerje az internet veszélyeit (pl. mit mondhatok el magamról a csevegı programok során), s a tanuló maga is kritikusan és etikusan használja a hálózatot.

125/116. oldal


9. NEM SZAKRNDSZERŐ OKTATÁS A TECHNIKA ÓRÁKON (ÉVI 3 ÓRA) Anyanyelvi kompetencia fejlesztése (3 óra) Célunk, hogy a hétköznapi életben értelmezni tudjanak használati utasításokat, munkadarabok elkészítési útmutatóit megértse, ki tudjanak vágni egy sablont, önállóan el tudjanak készíteni egy munkadarabot recept alapján el tudjanak készíteni egy bevásárló listát és egy ebédet Ezen célok elérése érdekében tanulmányozzák a háztartási kisgépek használati utasításait , majd értelmezik az abban foglaltakat. Megismerkednek a ruhacímkék, tisztítószerek szimbólumaival. Bútorok összerakási leírását elemzik, (a kinagyított területek értelmezésével a térszemlélet kialakulását mélyítik) Különbözı ételrecepteket győjtenek, azok alapján bevásárló listát készítenek. Papírállatok elkészítési útmutatóit tanulmányozzák, a vonalakat értelmezik. A megvalósítást segítı módszerek: -kooperatív technikák -szituációs játékok 10. NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS AZ OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁN (ÉVI 37 ÓRA) A szociális kompetenciák fejlesztésébe ágyazottan valamennyi kulcskompetencia fejlesztése megtörténik az osztályfınöki órák keretén belül s az osztályfınöki munka egyéb területén. A szociális kompetenciákhoz sorolunk minden olyan társas kompetenciát, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. A fejlett szociális kompetenciákkal rendelkezı egyének könnyebben lesznek egy közösség harmonikus életet élı, sikeres tagjai; és egy fejlett szociális kompetenciákkal rendelkezı, tudatosan együttmőködı egyénekbıl álló közösség (társadalom) maga is könnyebben lesz sikeres. Ugyanakkor egy közösség csak akkor sikeres hosszú távon is, ha képes idıben reagálni a változásokra (adaptív) és mőködése fenntartható (azaz nem éli fel saját erıforrásait). Az adaptivitás és a fenntarthatóság fogalmán keresztül lesznek részei a szociális kompetenciaterületnek az életvitellel és a környezettudatossággal kapcsolatos kompetenciák. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák hosszú idı alatt, lassan kialakuló attitődökbıl és képességekbıl épülnek fel, s nagyon sokféle tartalmi terület ismeretelemeit olvasztják magukba. Formálódásuk nem kapcsolódik dominánsan az iskolához, különféle spontán hatások sokasága fejleszti ıket, a célirányos és tudatos pedagógiai munka azonban nagymértékben hozzájárulhat megerısödésükhöz. A különféle forrásokból származó hatások az évek során olyan komplex tudássá és értékrenddé állhatnak össze, amely minden fontos személyes és társas helyzetben jól mobilizálható. A pedagógiai munka során tudatosan fejlesztendı konkrét kompetenciákból kialakult kompetenciaháló:

125/117. oldal


I. Önismerettel összefüggı kompetenciák 1. Érzelmek tudatossága: érzelmeink pontos azonosítása 2. Önállóság, autonómia 3. Identitás, hitelesség II. Önszabályozás 1. Érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tőrés, kitartás 2. Felelısségvállalás 3. Törıdés, tekintet másokra Tolerancia: nyitottság, véleményelfogadás, bizalom III. Énhatékonyság-érzés 1. Pozitív önértékelés: optimista érzések önmagunkkal kapcsolatban 2. Konstruktív self-érzékelés: egészséges önbizalom, belsı kontroll (hit abban, hogy tehetek arról, ami velem történik) IV. A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek 1. Információkezelés: információfeldolgozás

információgyőjtés,

információk

rendszerezése,

2. Problémakezelés: problémaazonosítás, reális célkitőzés, problémamegoldás 3. Kritikai gondolkodás 4. Szabályalkotás, szabálykövetés 5. Kreativitás: nyitottság, rugalmasság V. Társas kompetenciák 1. Empátia 2. Kommunikációs készségek: véleményalkotás, vitakészség 3. Együttmőködés 4. Konfliktuskezelés 5. Segítségkérés 6. Visszautasítás 7. Társadalmi részvétel: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezıkészség A szociális kompetenciák részletes bemutatása Önismerettel összefüggı kompetenciák Érzelmek tudatossága: érzelmeink pontos azonosítása. Az érzelmek tudatossága arra vonatkozik, hogy a gyermek helyesen ismeri-e fel és helyesen azonosítja-e a saját érzelmeit. Tudatában lenni érzelmi állapotainknak nemcsak a szubjektív élményállapotaink szavakkal történı címkézését jelenti, hanem az azokkal kapcsolatos ok tulajdonításokat is magába foglalja. Az érzelmek tudatossága képezi az alapját az érzelmek szabályozásának és a hatékony problémamegoldásnak. Az érzelmek tudatossága összefügg az impulzuskontrollal, a kitartással, a lelkesedéssel és

125/118. oldal


az önmotivációval, valamint alapvetı az empátia és a szociális készségek szempontjából. Továbbá, az érzelmek tudatosításának képessége alapvetı fontos a gyermek/serdülı énfogalmának alakulása szempontjából is, mivel bizonyos érzelmi tapasztalatok az ént sérülékennyé teszik az interperszonális szituációkban Önállóság, autonómia. Az autonómia önállóságot, a környezettıl független cselekvésre törekvést jelent. Idetartozik az a szükséglet is, hogy tevékenységeinket önmagunk által megválasztottnak éljük meg. Az autonóm személy számára fontos, hogy a folyamatban lévı viselkedései alatt úgy érezze, hogy döntéseit/választásait érdeklıdése és értékei határozzák meg, hogy szabadon a maga stílusában /vagy módján teheti azt, amit tesz, és hogy döntései/választásai a valódi énjét fejezi ki. Az önállóság a környezettıl független cselekvés, valamint az a szükséglet, hogy tevékenységeinket önmagunk által megválasztottnak éljük meg. Egészséges fejlıdés esetén kisgyerekkorban létrejön a testtudat és az éntudat (közös szóval: magamérzés). Identitás, hitelesség Az identitás az integrált én érzését jelenti. A hitelesség hajlandóság arra, hogy védekezés nélkül szembenézzünk önmagunkkal, felvállalva erısségeinket és korlátainkat. Megnyilvánul a hibák, tökéletlenségek, tudásban való hiányosságok és egyéb korlátok elismerésében (reálisan szemlélve és elfogadva ezeket) és erısségeink felismerésében és nagyra értékelésében. Viselkedéses szinten, mint következetes, kiszámítható viselkedés jelenik meg. A hitelesség a megélt érzések és tettek összhangja, a megélt érzések és azok kifejezésének szinkróniája. A hitelesség feltétele a vállalt identitás. Legtágabb értelemben a hitelesség és a vállalt identitás azt jelenti, hogy mindig úgy viselkedem, amilyen valójában vagyok, vagyis a valós (igazi) énem szerint élek. Önszabályozás Érzelmek kezelése: sikerkezelés, kudarctőrés, kitartás. Elıfeltétele az érzelmek tudatossága. Az érzelmek kezelése saját érzelmeink szabályozásának képességére vonatkozik. Nem pusztán a feszültségek megszüntetését vagy impulzusaink elfojtását, hanem egy érzelem szándékos megjelenítését is tartalmazza Felelısségvállalás; törıdés, tekintet másokra. A felelısségvállalás és törıdés kompetenciája több területen is megnyilvánul. A szociálisan kompetens gyerekek felelısséget vállalnak a közvetlen fizikai környezetükért (ideértve a természetet és a tárgyakat is), önmagukért és más emberekért. A környezet iránti felelısségvállalás vonatkozik a környezet épségének megırzésére (szemben a rongálással), valamint a rend és a tisztaság védelmére. Idetartozik a természet iránti tisztelet és a felelıs állattartás is. A gyermek önmagáért való felelısségvállalása az egészséges és biztonságos életvitelre vonatkozik. Az egészséges életmód és a biztonságos közlekedés területei tartoznak ide. A kortársakért való felelısségvállalás magába foglal egyfajta nyitottságot és pozitív odafordulást a többi gyerek irányába, szemben az ellenséges viszonyulással és a kiközösítésre való hajlammal. A másokért való felelısségvállalással összefüggı kiemelkedı fontosságú terület a másoknak való hatékony segítségnyújtás képessége. Az a gyerek, aki pozitívan fordul mások felé, és fejlett a felelısségérzete,legtöbbször észreveszi, ha a környezetében valaki bajban van, és segítségre szorul. Ha ez a képesség empátiával és jó problémamegoldó képességgel is párosul, akkor a gyerek képes lesz helyesen azonosítani, hogy az egyes szituációkban milyen jellegő

125/119. oldal


segítségnyújtás a leghatékonyabb, és képes lesz felismerni, hogy milyen szituációkat tud ı megoldani, és e problémák megoldását fel is vállalja. A hatékony segítségnyújtás alapja mások meghallgatására való képesség, és a perspektíva felvétel képessége (át kell éreznünk a másik személy helyzetét). Érzékenységet kell mutatni mások látásmódja iránt, mert csak a mások szükségleteinek és érzéseinek megértésén alapuló segítségnyújtás lehet hatékony. A segítségnyújtás képessége alapvetı fontosságú a kortársakkal való pozitív kapcsolat kiépítéséhez, és szorosan kapcsolódik a felelısségteljes döntésképesség kompetenciájához. A másokkal való törıdés a korrektség, jogszerőség, együttérzés és jóindulat megnyilvánulásaiként határozható meg. A tekintet másokra azt a szándékot jelenti, hogy elfogadjuk és méltányoljuk minden embernek az egyéni és csoportkülönbségekhez való jogát. Az ezzel a kompetenciával jellemezhetı gyerekek képesek respektálni a más-más közegbıl érkezett embereket, és jól tudnak viszonyulni hozzájuk, megértést mutatnak az eltérı világszemlélet iránt. Az ilyen gyerek jól ki tud jönni olyan emberekkel, akik mások, mint ı, és díjazni tudja azt, ha mások más módon állnak a dolgokhoz, mint ık. A különbözıségek méltányolása az alapja az elıítéletek kivédésének. Tolerancia. A tolerancia az elfogadott viselkedések körét jelzi, valamint hogy hol kezdıdik a rosszallás. Megnyilvánul abban, hogy mennyire képes a személy az egyéni és közösségi érdekek harmonikus összeegyeztetésére, a szociális interakciókban keletkezı feszültségek tolerálására. A tolerancia azt is jelenti, hogy tekintettel vagyunk másokra, és elfogadjuk, méltányoljuk minden embernek az egyéni és csoportkülönbségekhez való jogát, hogy képesek vagyunk respektálni a más-más közegbıl érkezı embereket. Ezáltal válik az elıítéletek feloldásához, megteremtıdéséhez vezetı megfelelı attitőddé.

az

egyéni

és

társadalmi

harmónia

Énhatékonyság-érzés Pozitív önértékelés. A pozitív önértékelés optimista érzéseket jelent önmagunkkal kapcsolatban. Megnyilvánul abban, hogy a gyermek inkább pozitívan, mint negatívan gondolkodik önmagáról, és gyakrabban él át pozitív, mint negatív érzelmeket. A konstruktív self-érzékelés. Elıfeltételei az érzelmek tudatossága, kezelés, önállóság, hitelesség, pozitív önértékelés. A konstruktív self-érzékelés azt jelenti, hogy a gyerek úgy tekint magára, mint egy olyan személyre, aki képes a mindennapi kihívások kezelésére. Ez a fajta önmagunkra tekintés reális önismereten alapul, amely inkább pozitív, mint negatív. A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek Információkezelés: információfeldolgozás.

információgyőjtés,

információk

rendszerezése,

Problémakezelés: problémaazonosítás, reális célkitőzés, problémamegoldás. A problémaazonosítás azon szituációk azonosításának képessége, melyek olyan megoldásokat, döntéseket kívánnak meg, melyek kockázatot és korlátokat is magukba foglalnak. A reális célkiőzés nem más, mint pozitív, megvalósítható célok kitőzésének képessége.

125/120. oldal


A problémamegoldás pedig képesség a problémák pozitív és hatékony megoldására. Kritikai gondolkodás. A kritikai gondolkodás és a szociális kompetencia összefüggése. A kritikai gondolkodás komplex képesség. A mentális fejlıdés magas szintjét képviseli, mely egész sor kognitív készség és képesség kibontakozására épül. E készségek és képességek fejlıdési feltételei között fontos szerepet játszanak a személyiség fejlıdésének egyes aspektusai és a szociális kompetencia is. A kritikai gondolkodás helye kognitív elemek rendszerében. A folyamat elemeit Bloom taxonómiája alapján hat mőveleti csoportba sorolhatjuk. Az elsı csoport az információk, ismeretek győjtése, melyben az emlékezet, az elraktározás funkciók a meghatározók. A második a megértés, azaz az összegyőjtött ismeretek tartalmának feltárása, értelmezése. A harmadik az alkalmazás, ebben a szakaszban a felhalmozott ismereteket új helyzetben használjuk fel. Ezek a helyzetek különböznek attól, amelyben az ismeretet eredetileg megtapasztaltuk, így az önálló alkalmazás, a tanulás egy magasabb szintje valósul meg. A negyedik mőveleti csoport az elemzés, melyben az ismeretek szétszedése, aprólékos vizsgálata zajlik. Az ötödik csoport az összegezés, itt a sok oldalról megvizsgált ismereteket újra rendezzük, új összefüggések rendszerébe állítjuk ıket. A hatodik csoport az értékelésé, melyben a korábbi mőveletekre is építve, reflektálva az ismeretek új összefüggéseit, tartalmait fogalmazzuk meg. Ez utóbbi szint megfelel értelmezésünkben a kritikai gondolkodásnak. Ahhoz, hogy ezek a mentális–kognitív mőveletek jól mőködjenek, személyes és szociális feltételek teljesülésére is szükség van. Szabályalkotás, szabálykövetés. A szabályok életünk fontosabb törvényszerőségeit, a körülöttünk lévı szükséges rend feltételeit teremtik meg. Fontos, hogy az egyének a szabályokat ne beszorító kényszerként, hanem segítségként éljék meg. Ez akkor lehetséges, ha a szabályok ésszerőek, és valóban könnyítik az egymással való együttlétet, a közösség fejlıdését. A diákokat be kell vonni a szabályok alkotásába, meg kell ıket tanítani arra, hogy maguk is észrevegyék, mikor és milyen szabályok nélkülözhetetlenek az életben. Kreativitás. A kreativitás összetett képesség új és hasznos dolgok, ötletek elıállítására. Három alapvetı kritériuma az újszerőség, a hatékonyság és a hitelesség. Az újszerőség azt jelenti, hogy valami eddig nem létezıt adunk a kultúrának. A hatékonyság magába foglalja, hogy ez a produktum az egyén és/vagy a társadalom számára hasznos. A hitelesség pedig arra vonatkozik, hogy a kreatív válasznak a személy saját produktumának kell lennie, az nem lehet mások termékeinek másolata. A kreativitás alkotóképességet jelent. Az alkotóképesség összetevıi az eredetiség, a rugalmasság és a gondolatok, ötletek gyors áramlása. Társas kompetenciák Az empátia. létrejöttének elıfeltételei az érzelmek tudatossága, képesség arra, hogy kezeljük ıket. Képességbázisát a perspektíva-felvétel képezi. A perspektíva felvétel képesség alapja, hogy helyesen ismerjük fel mások érzelmeit. A kommunikációs készségek: véleményalkotás, vitakészség. elıfeltételei: nyelvi képességek, az érzelmek tudatossága, kezelése, empátia.

125/121. oldal


A kommunikációs készségekhez tartoznak a saját érzéseink, gondolataink pontos és egyértelmő kommunikálásának készsége és mások verbális és nonverbális üzeneteinek helyes értelmezése. A kommunikációs készségeknek van egy befogadói és egy kifejezıi oldala. A kommunikációs készségek közé tartozik mások meghallgatása éppúgy, mint önmagunk kifejezése. Az együttmőködés. elıfeltételei az érzelmek tudatossága, kezelésük, empátia, kommunikációs készségek. Az együttmőködés teszi lehetıvé, hogy részt vegyünk kétszemélyes és csoportos társas szituációkban, és ezekben a helyzetekben képesek legyünk a megfelelı szociális szerep felvételére. Az együttmőködés legelemibb formája a barátságok kezdeményezése, illetve az ilyen irányú kezdeményezések elfogadása. Konfliktuskezelés. A kompromisszumkészségen múlik, hogy a gyerek képes-e békésen, mások érzéseinek és perspektívájának figyelembevételével megoldani konfliktusokat. A segítségkérés. elıfeltétele az érzelmek tudatossága, kezelése, konstruktív self-érzékelés, kommunikációs készségek megléte. A visszautasítás. elıfeltétele az érzelmek tudatossága, kezelése, kritikai gondolkodás, kommunikációs készségek megléte. Visszautasítás a nemet mondás képességét, majd e döntés következetes végig vitelét jelenti azért, hogy elkerüljünk olyan szituációkat, amikor mások nyomást gyakorolhatnak ránk. Társadalmi részvétel: feladatvállalás.

csoporthoz

tartozás,

szociális

érzékenység,

szolidaritás,

11. NEM SZAKRNDSZERŐ OKTATÁS ÉS KULCSKOMPETENCIÁK A TANÓRÁN KÍVÜLI OKTATÁSI FORMÁKBAN Matematikai kompetencia: tanórán kívüli kiscsoportos foglalkozások keretében felzárkóztatás Anyanyelvi kompetencia: : tanórán kívüli kiscsoportos foglalkozások keretében felzárkóztatás Természettudományos kompetencia: erdei iskola, osztálykirándulások A nem kötelezı jelleggel megvalósított osztálykirándulások és a 6. évfolyamon szervezett erdei iskolák során közvetlen tapasztalással és ismeretszerzéssel sajátíthatnak el a diákok a tanórán nem megszerezhetı, életszerő ismereteket. Ennek tartalma a kirándulások céljától és lehetıségeitıl függnek. Hatékony, önálló tanulás: év végi színdarabok ,bemutatók Farsangi bálon, Vörösmarty Gálán, Alapítványi bálon, iskolai ünnepélyeken hagyományosan elıadnak a különbözı osztályok egy-egy színdarabot, jelenetet stb. keretein belül. Ennek során fejlesztjük az önálló tanulás módszerét. Kezdeményezıképesség és vállalkozási ismeretek: jeles napok

125/122. oldal


A Jeles napok során, különösképp a Luca-nap alkalmával a gyerekek ismeretekre tesznek szert az árú, az érték és a piac fogalomkörében, a megszervezett adventi vásárokon pedig a gyakorlatban használhatják ezeket az ismereteket. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség: színházlátogatások és Jeles napok Minden évben szervezünk közös iskolai színházlátogatást. Az osztályfınökök elıkészítik a színdarab értelmezését, és elısegítik a fenti kompetencia minél mélyebb elsajátítását. A látogatás után közös megbeszélésekben elemzik a látott-hallott élményeket. A nem szakrendszerő oktatásba bevonható kollégák:

NÉV Balkovicsné Vágó Katalin Feke Ildikó

SZAK magyar

ALKALMASSÁG HEFOP 3.1.3 120 órás képzés

tanító rajz, tánc

2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon.

Kállóné Szabó Erzsébet Kézérné Kis Mária Makain Zérczi Zsuzsanna Pap Szilvia Pomázi Melinda Székelyfalvi Gáborné Utasi Katalin Vargáné Dora Márta Virághné Hamar Nóra

Matematika, rajz kémia Földrajz, biológia Tanító, Német Magyar Tanító, informatika Magyar Matematika, kémia Tanító Tanító ének

HEFOP 3.1.3 120 Órás képzés HEFOP 3.1.3 120 órás képzés HEFOP 3.1.3 120 órás képzés 120 órás akkreditált képzés HEFOP 3.1.3 120 órás képzés TÁMOP 3.1.4 120 órás képzés HEFOP 3.1.3 120 órás képzés HEFOP 3.1.3 120 órás képzés 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon.

A nem szakrendszerő oktatás szerkezeti kerete: (évente átgondolható és mindig az adott osztály felkészültségéhez igazítandó)

125/123. oldal


6.2 2.sz. Melléklet: Szöveges értékelés az 1-2. évfolyamon 2008-2009-es tanévtıl a szöveges értékelés a SuliSZOLGA® Egyéni Teljesítmény Nyomonkövetı Rendszer segítségével történik. A rendszer funkciói: 1. évfolyamon és 2. évfolyamon I. félévben kötelezı szöveges értékelésre, szöveges bizonyítványírásra. az 5-6. évfolyamokon a nem szakrendszerő oktatás szöveges értékeléséhez használható. a hátrányos helyzető tanulók integrációs- és képesség- kibontakoztató felkészítésének programja: 1-8. évfolyamokon a szükséges negyedévenkénti szöveges értékelés - árnyalt értékelés és egyéni fejlıdési napló készítése gyorsan, pontosan, egyszerően végezhetı el. A tantárgyankénti szaktanári értékelések mellett a tanuló rendszeresen elvégezheti saját önértékelését, célokat tőzhet ki, megvalósítási tervet készíthet. sajátos nevelési igényő tanuló, értékelése és fejlesztési tervének elkészítése. a 2007. évi NAT–ban meghatározottakra épülı kompetencia alapú, szaktanárok által alkalmazható szöveges értékelı programot tartalmaz 1-8. évfolyamok számára; a tanulók komplex személyiségstruktúrájának megfelelı, optimális fejlesztését tervezi meg; tantárgyanként, tanmenethez illeszthetı, órákra lebontott egyéni fejlesztési terv állítható össze a szöveges értékelés alapján; lehetıvé teszi az értékelés adatainak további feldolgozását grafikonok készítésével, illetve lekérdezések, statisztikák formájában; tartalmazza az integrációs program mőködtetéséhez elengedhetetlen nyomtatványok mintáit; gyors, pontos, rendszerbe foglalt, elvégzi a dokumentumrendezés, nyomtatás, módosítás feladatait; otthoni munkavégzést is lehetıvé tesz, így alkalmazása nem függ a munkahelyi számítógépek hozzáférhetıségétıl: az iskolai és az otthoni adatok szinkronizálhatók; használati útmutatást, folyamatos jogszabálykövetést, fejlesztést, programfrissítést, ügyfélszolgálatot is biztosít a fejlesztı cég

125/124. oldal


T ö m b ö sí té s "K é m ia "

M a te m a tik a "A " S zo c iá lis " B " S zo c iá lis " C " S zö v e g é rté s "A "

T öm b ös ít és "F iz ik a "

T ö m b ö sí té s "K é m ia "

Tö m bö s ít és " Bió ló g ia "

M a te m a tik a "A " S zo c iá lis " B " S zo c iá lis " C " S zö v e g é rté s "A " O s ztá l yo k

1 .a

KTM

1 .a

O s ztá l yo k

Tö m bö s ít és " Bió ló g ia "

1 .a

O s ztá l yo k IK T " B " M a te m a tik a "A " Id e g e n n ye l v " A " S zo c iá lis " A " S zö v e g é rté s "A " S zö v e g é rté s "C " IK T " A " I . fé l é v IK T " A " I I. fé l é v IK T " B " M a te m a tik a "A " Id e g e n n ye l v " A " S zo c iá lis " A " S zö v e g é rté s "A " S zö v e g é rté s "C " IK T " A " IK T " B " M a te m a tik a "A " Id e g e n n ye l v " A " S zo c iá lis " A " S zö v e g é rté s "A " S zö v e g é rté s "C " IK T " A " IK T " B " M a te m a tik a "A " Id e g e n n ye l v " A " S zo c iá lis " A " S zö v e g é rté s "A " S zö v e g é rté s "C " IK T " A " IK T " B " M a te m a tik a "A " Id e g e n n ye l v " A " S zo c iá lis " A " S zö v e g é rté s "A " S zö v e g é rté s "C "

1 .c

VDM

2.a

VDM

2 .b

2 .c

V DM

3 .a

VD M

3 .b

3 .c

4 .a

MZZs

4 .b

4 .c

5 .b

KKM B VK

MZZs

UK

UK

KSZ E MZZs

5 .a

5 .c

6 .b

B VK

MZZs

UK

UK

K SZE MZZs

MZZs

6 .a

6. c

7. b

PF K SZ

B VK

UK

UK

UK UK

K S ZE K S Z E K SZ E MZZs

MZZs SJ

MZZs K KM B V K n ívó

7 .a

TÁ 1 .b

1 .b

1 .c

1 .c

KT M

2.a

2.a

TÁ

2 .b

2 .b

2 .c

SM

2 .c

3 .a

3 .a

3 .b

BM T

3 .b

SM

3 .c

3 .c

BMT

4 .b

4 .b

4 .c

4 .c

125/125. oldal

4 .a

4 .a

PS 5 .a

5 .a

5 .b

SZG

5 .b

5 .c

5 .c

PS

6 .a

6 .a

SZ G

6 .b

6 .b

6. c

6. c

7. b KK M UK

7 .a 7. b KK M UK CG

7 .a

T Á M O P 3 .1 .4 O S Z T Á L Y O K , P E D A G Ó G U S O K , K O M P E T E N C IA T E R Ü L E T E K

VDM

1 .b

H E F O P 3 .1 .3 O S Z T Á L Y O K , P E D A G Ó G U S O K , K O M P E T E N C IA T E R Ü L E T E K

7 .c

7 .c

KKM

UK

UK

PF

PM KL

7 .c UK

8 .b

KS Z

8 .a

8 .a

UK

8 .b KK M UK CG

8 .b

UK UK

KSZ E K SZ E K SZE MZZs

MZZs

KSZ E K SZ E

MZZs K KM B V K n í vó

PM KL

8 .a

6.3 3.sz. Melléklet: HEFOP 3.1.3, illetve a TÁMOP 3.1.4 projektekben megkezdett kompetenciaalapú programcsomagok alkalmazása

2006-2007

2007-2008

2008-2009

2009-2010

2010-2011

2009-2010

2010-2011

8 .c

8 .c K KM UK

K KM

UK

UK

KL UK

UK

8 .c

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád

Recommend Documents