SZOLGÁLTATÓ EGYETEM FELSŐOKTATÁSI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER (FIR) EGY LEHETSÉGES VÁLTOZATÁNAK BEMUTATÁSA. Összefoglaló

Informatika a felsőoktatásban 2008

Debrecen, 2008. augusztus 27-29.

SZOLGÁLTATÓ EGYETEM FELSŐOKTATÁSI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER (FIR) EGY LEHETSÉGES VÁLTOZATÁNAK BEMUTATÁSA INTRODUCING A VIABLE VARIANT OF A HIGHER EDUCATION MANAGEMENT SYSTEM FOR THE SERVICE PROVIDER UNIVERSITY

Kiss Anita, Sigér Fruzsina Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pénzügyi és Kontrolling Tanszék Összefoglaló A szolgáltató egyetem koncepciójának lényege a vállalati működésből, a vállalati menedzsmentből a felsőoktatásban releváns tapasztalatok átvétele. Az egyetemi „termelési folyamatok” jellemzői könnyen párhuzamba állíthatók és jellemezhető bármely szolgáltatási ágazat mutatóival. Az egyetemnek is erőforrásokat kell menedzselnie, folyamatköltségeket kell elemeznie, ismerni kell a piaci elvárásokat, ha meg akar felelni a környezet, társadalom kihívásainak. Csak jól menedzselt szervezet képes a kihívásoknak megfelelni, s mérhető, versenyképes szolgáltatást nyújtani. Ez a feladat radikálisan eltér az állami költségvetés bevételeiből gazdálkodó intézmények mai gyakorlatától. A kutatás keretét a Debreceni Egyetem gyakorlata, tapasztalata, integrált rendszere képezi. A kutatás eredményeként a Szolgáltató egyetem működésének jövőbe mutató prototípusa jön létre. A Szolgáltató egyetem prototípusa egyrészt egy új, adminisztratív irányítási modellhez tartozó sztenderd szolgáltatási folyamatokat tartalmazó prototípusból áll, másrészt az ezek működtetését biztosító integrált informatikai modellből.

Kulcsszavak Szolgáltató egyetem, modellezés

Abstract The essence of the concept of the service provider university means the takeover of relevant experience by higher educational institutions fro the operation of companies and corporate management. The characteristic features of the “production processes” at a university can easily be paralleled and characterised by the indicators of any of the companies in the service provider industry. The university also has to manage resources, analyse process costs and be aware of market expectations if it wants to address the challenges from the surrounding environment and society. It is only an organisation that is well managed can meet the challenges and provide measurable as well as competitive services. This is, however, a task that is crucially different from the current practices of institutions managing themselves on he incomes of the national budget. The framework for this research is provided by the practice, experiences and integrated system of the University of Debrecen. As a result of this research there is the prototype of the operation of a service providing university, indicating the future, emerging. The prototype of the service provider university consists of a prototype providing standard service processes on the one hand and on the other hand it comprises the integrate informatics model ensuring their operations.

Keywords Providing university, modelling

1



1. A téma aktualitása Az elmúlt években-évtizedekben világszerte radikálisan megváltoztak az oktatás, illetve a nevelés céljairól és feladatairól, s különösen a modern egyetem ésszerű struktúráiról, betöltendő funkcióiról és hatékony működéséről vallott elképzelések. Az átalakulás lényege, hogy a korábbi humboldti típusú egyetemek átalakulnak gazdálkodó, szolgáltató illetve vállalkozói egyetemmé. Magyarországon az új felsőoktatási törvény teszi különösen aktuálissá a kérdést, amely növeli az egyetemek autonómiáját. 2. Fogalmak tisztázása 2.1.

Gazdálkodó egyetem

Az elsődleges finanszírozási forrás, a költségvetési forrás mellett megjelenik a másodlagos csatorna (a támogatások egy részét pályázat útján lehet elnyerni) és harmadlagos források (gazdasági, üzleti szféra) finanszírozása. Az intézmény gazdálkodó szervezetté alakul, menedzser típusú vezetőket igényel, akik akadémiai és üzleti szemlélettel is rendelkeznek. 2.2.

Szolgáltató egyetem:

Az egyetem lebontja tradicionális határait, szerves kapcsolatra törekszik társadalmigazdasági környezetével. Nemcsak létrehozza és eladja a tudást, hanem installálja az eredményt, felügyeli a felhasználást. Az oktatási programjai között szerepelnek rugalmasan szerevezett, külső megrendelők igényeihez alkalmazkodó programok, melyekben sok gyakorlati szakember vesz részt szerződéses oktatóként. 2.3.

Vállalkozói egyetem:

Erős és professzionális menedzsmentet épít ki. Létrehozza az ún. fejlesztő perifériákat: ipari parkokat, technológiai fejlesztő, kutató egységeket hoznak létre, mátrix-szerűvé válik a szerkezete. Projektorientált munka jellemzi. A finanszírozás diverzifikált, az egyetem több lábon áll. Erős akadémiai hátországa van, a bevételek átcsoportosításával minden értékes egység fennmarad. Az egyetem egészét áthatja a vállalkozói kultúra. A nemzetközi és hazai irodalomban ez a három fogalom egymás szinonimájaként is előfordul, a határok nem élesek (Hrubos 2004).

3. A szolgáltató egyetem A szolgáltató egyetemmé válást mind külső, mind belső faktorok ösztönzik: ideológiai változások, a tudomány fejlődése, a hallgatók felkészültsége, az állami szerepvállalás, stb. Megingott az egyetemek monopolisztikus helyzete a tudás piacán. A felsőoktatás is egyre inkább része lesz a globális szabadpiacnak. (Tjeldvoll 2002) Az egyetemek szolgáltató jellege ugyanakkor nem új keletű jelenség. Ami új, az az, hogy ennek a szolgáltató jellegnek nemzetközi méretekben nő a jelentősége. (Tjedvoll 1998b)

2



Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Új-Zéland, Ausztrália és az Egyesült Királyság egyetemei élen járnak a szolgáltató egyetemmé válásban. Európában Skandináviában kezdődött a folyamat, de hollandiai Twentei Egyetem már 1998-ban a szolgáltató egyetem sikeres prototípusának tekinthető. (Tjedvoll 1998a) A szolgáltató egyetem koncepciójának lényege, hogy az egyetem szerves kapcsolatra törekszik társadalmi-gazdasági környezetével. Nemcsak létrehozza és eladja a tudást, hanem installálja az eredményt, felügyeli a felhasználást. Emellett a felsőoktatási intézmények alaptevékenysége (képzés + kutatás) mellett egyre fontosabb versenytényezővé válnak az általa nyújtott kísérő szolgáltatások, például nyelvoktatás, könyvtár-, informatikai szolgáltatások, hallgatói szolgáltatások (ügyintézés, tanácsadás, ösztöndíjak, elhelyezkedéshez, álláskereséshez nyújtott kiegészítő szolgáltatások), szolgáltatások külső ügyfeleknek, azaz az üzleti-, köz- és civil-szféra szereplői számára. Az intézmény gazdálkodó szervezetté alakul, menedzser típusú vezetőket igényel. Valójában tehát az egyetem egy szolgáltató vállalattá kezd hasonlítani, tudomány „elefántcsonttornya” helyett a gazdaság szereplőjévé válik. 4. A projekt determinálása A GVOP-3.2.2.-2004-07-0021/3.0 projekt egyik alprojektje volt a Szolgáltató Egyetem kialakítását célzó program. A Debreceni Egyetemen megvalósuló projekt a közpénzek és a közvagyon hatékonyabb, ellenőrzött kezelését, a teljes átláthatóságot, valamint a rugalmasabb, piacszerűbb működés kialakítását célozza meg. A kutatás eredményeként a szolgáltató egyetem működésének jövőbe mutató prototípusa jön létre, amely széles körűen alkalmazható majd mind a Debreceni Egyetemen, mind további hazai és nemzetközi oktatási intézmények gyakorlatában. Mindez kihat az egyetemek környezetének fejlődésre is, a befektetett munka tehát többszörösen is megtérül. A Debreceni Egyetem a régió kiemelkedő szereplője napjaink tudásalapú gazdaságában, az itt felhalmozódott tudáspotenciál kihat az egész régió fejlődésére. 4.1.

A kutatási program megvalósításának célja:

A szolgáltató egyetem működési modelljének alapjait a szolgáltató jellegű gazdálkodó szervezetek működésének korszerűsítési eredményei adják. A modern, integrált vállalatirányítási rendszerekhez hasonlóan kialakítható felsőoktatási alkalmazások nemcsak megkönnyítik a mindennapi adminisztrációs munkát, de jelentős szerepet töltenek be a folyamatok hatékonyságának és a működés átláthatóságának javításában is. Fontos kiegészítője a vezetői információs rendszernek, vezetői döntéshozatalnak, döntéselőkészítésnek. Az integrált megoldások előnye, hogy ugyanabban a rendszerben kezelik az összes adatot, és hatékonyan támogatják a különböző gazdálkodási, tanulmányi és egyéb folyamatokat. 5. A projekt újszerűségének bemutatása Az egyetemi „termelési folyamatok” jellemzői könnyen párhuzamba állíthatók és jellemezhető bármely szolgáltatási ágazat mutatóival. Az egyetemnek is erőforrásokat kell menedzselnie, folyamatköltségeket kell elemeznie, ismerni kell a piaci elvárásokat, ha meg akar felelni a környezet, társadalom kihívásainak. Csak jól menedzselt szervezet képes a kihívásoknak megfelelni, s mérhető, versenyképes szolgáltatást nyújtani. Ez a feladat

3



radikálisan eltér az állami költségvetés bevételeiből gazdálkodó intézmények mai gyakorlatától. Bár az igény már több felsőoktatási intézménynél megfogalmazódott, de jelenleg nem ismert még olyan működési modell, mely az oktatási, egészségügyi folyamatokat e szemüvegen keresztül szemlélné. A kutatás keretét a Debreceni Egyetem gyakorlata, tapasztalata, integrált rendszere képezi. A kutatás eredményeként a Szolgáltató egyetem működésének jövőbe mutató prototípusa jött létre. Egy új, adminisztratív irányítási modellhez tartozó sztenderd szolgáltatási folyamatokat tartalmazó prototípus, amelynek alapján megtervezhető a Szolgáltató Egyetem alaptevékenységének (képzés, kutatás), valamint kísérő szolgáltatásainak összes szolgáltatási folyamata. A termék segítségével lehetőség nyílik az intézmények hatékonyabb működtetésére, a költségek csökkentésére. A prototípus széles körűen alkalmazható mind a DE, mind további hazai és nemzetközi oktatási intézmények gyakorlatában. 5.1.

A rendszerterv

A Szolgáltató Egyetem információs rendszer prototípusa olyan termék lett, amely rendszer a felhasználói igényeknek megfelelően hozzájárul a belső egyetemi szolgáltatások színvonalának javításához. A felhasználói igények és a jelenleg is működő rendszerek figyelembevételével alternatívákat tudtunk meghatározni, melyek ismérvei a felhasználói igények kielégítése, a költség és a fejlesztés időtartama. A prototípus az egyetemen felhalmozott és jelenlévő adatmennyiség, ismeretanyag, tudás hasznosítására jelent új megoldást. A Szolgáltató Egyetem a felhasználók széles körének nyújt szolgáltatásokat a vezetői információktól a hallgatói információkig. Célcsoportjaink a következők: 1) vezetők, döntéshozók 2) oktatók 3) hallgatók A prototípus a következő igényekre adhat választ: 1) egy kurzus, tárgy költségének meghatározása a rendszer segítségével 2) szakok, szakpárok, szakirányok költségének meghatározása a rendszer segítségével 3) mennyibe kerül egy diploma – akár naprakészen a hallgatói önköltség meghatározása a rendszer segítségével a) oktatók és hallgatók számára egyaránt hozzáférhető módon Ezeken kívül további lehetséges alternatívák: 1) különféle hatékonysági mutatók meghatározása a rendszer segítségével a) oktatói hatékonyság b) oktatott tárgyak hatékonyság, előadások versus szemináriumok 2) terem- és egyéb fizikai infrastruktúra kihasználtság meghatározása a rendszer segítségével 3) az egyetem szervezetének, költségvetésének elemzése: miből gazdálkodik, milyen források állnak rendelkezésére, azokat hogyan használja fel, milyen az elosztása az egyetem egységei között 4) bukások, csúszások költsége

4



a) oktatók és hallgatók számára egyaránt hozzáférhető módon 5) évfolyamok, évek összehasonlítása sarokszámok tükrében 6) minimális létszámok meghatározása a rendszer segítségével, ami mellett nem veszteséges az adott szak 7) milyen oktatói struktúra szükséges bizonyos képzésekhez (felmerülő probléma: hogyan definiálható az adjunktus vagy az egyetemi tanár) 8) közös infrastruktúra méltányos kezelése – egységenkénti fenntartási költség meghatározása a rendszer segítségével 9) mennyibe kerül egy oktató státuszban tartása? 10) képzési rendszerek összehasonlítása- milyen irányba erősítsük? 6. A konkrét fejlesztés Az elméleti rendszerterveket konkrét fejlesztés követte. A pilot rendszer neve ProUniSol lett. A pilot rendszer tesztelési folyamatnak a célja, hogy megvizsgálja a rendszer gyakorlati kapcsolhatóságát a Debreceni Egyetem rendszereihez. Ez alatt az értendő, hogy a rendszerspecifikáció alapján elkészített rendszerarchitektúrába a Debreceni Egyetem adatai betöltésre kerültek, és az adatbetöltés folyamán vizsgálva voltak az adatstruktúrák. A ProUniSol pilot rendszer teszteléséhez a Debreceni Egyetem három rendszerének (ezek a rendszerek a Dolber bérrendszer, az ETR tanulmányi rendszer, és a SAP gazdasági rendszer) a tesztadataira volt szükség. A tesztadat alatt olyan adatok értendők, melyek struktúrája és lényegi tartalma megfelel az aktuális állapotnak, viszont tényleges tartalma nem sért adatvédelmi jogokat. A ProUniSol rendszer három Debreceni Egyetem alrendszerhez kapcsolódik közvetett módon. A kapcsolódás a Debreceni Egyetem rendszereiből való adatkinyeréssel, és a ProUniSol rendszerbe való adatbeolvasással történik. Tesztelési folyamat további részét a rendszerspecifikációban leírt úgynevezett mutatószámok tesztelése jelentette. A ProUniSol rendszerben a leírt mutatószámok alapján lettek kidolgozva azon statisztikák, ill. mutatószám halmazok, melyek megvalósultak. Az említett rendszerspecifikációban leírt mutatószámok három csoportba sorolhatók: létszámmutatók, gazdasági mutatók és tanulmányi mutatók. 6.1.

Elért eredmények:

A Dolber és a SAP rendszer adatai alkalmazhatóak voltak a ProUniSol rendszerben, csak kisebb bővítéseket igényeltek a ProUniSol rendszer részéről.Az ETR rendszer adatainak a ProUniSol rendszerbe való betöltéséhez további fejlesztésekre is szükség volt. A létszámmutatók a rendszerben a hallgatók, oktatók és órák számának a kimutatására szolgálnak. A mutatószámok inputjai tetszőlegesen beállíthatók, így egészen specifikus mutatószámok nyerhetők. A gazdasági mutatók a ProUniSol rendszerben az egyetem költségeinek felosztását hivatottak kimutatni. Ezek a mutatók egyrészt le tudják bontani az összköltséget kurzusra, órára, szakirányra, másrészt át tudják fogni több év költségeit és azokat csoportosítani tanév, szemeszter, szak, kurzus és költségtípus szerint. A tanulmányi mutatók a ProUniSol rendszerben a tanulmányi eredmények statisztikájának a kimutatására szolgálnak. Lehetőséget nyújtanak kimutatni az oktatás eredményességét vizsgaeredmények szempontjából.

5



7. Képernyőfényképek a ProUniSol rendszerből

1. ábra: Órarend modul

6


Debrecen, 2008. augusztus 27-29. 2. ábra: Bérköltségek listája

3. ábra: Egyéb kiadások

7



4. ábra: Kurzusok áttekintése és kurzusokhoz tartozó órák

8



5. ábra: Kurzusok

Irodalomjegyzék [1] Hrubos Ildikó (2004): Gazdálkodó egyetem. Új Mandátum Kiadó, Budapest [2] Tjeldvoll, Arild (1998a): The Idea of the Service University, International Higher Education, Fall 1998 [3] http://www.bc.edu/bc_org/avp/soe/cihe/newsletter/News13/text4.html [4] Tjeldvoll, Arild (1998b): The Service University in the Global Market. Educatio 1998/1. [5] http://www.neumann-haz.hu/tei/educatio/educatio/1998tavasz/cent/univer_en.html [6] Tjeldvoll, Arild (2002) The Service University and Academic Freedom, University of Oslo, www.qualityresearchinternational.com/ tq/papers/tjeldvoll.doc.doc

9

SZOLGÁLTATÓ EGYETEM FELSŐOKTATÁSI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER (FIR) EGY LEHETSÉGES VÁLTOZATÁNAK BEMUTATÁSA. Összefoglaló

Recommend Documents