Szocio-Gráf Piac és Közvélemény-kutató Intézet

Szocio-Gráf Piac és Közvélemény-kutató Intézet

Vezetői összefoglaló

1. Bevezetés ................................................................................................................................ 2 2. Kvantitatív kutatás................................................................................................................. 2 2.1. A minta ........................................................................................................................... 2 2.2 Tanulás, munkavállalás ................................................................................................. 2 2.3. Életmód .......................................................................................................................... 4 2.4. Kultúra, kulturális programok .................................................................................... 5 2.5. Szervezeti tagság............................................................................................................ 6 2.6. Egyéb, szubjektív vélemények...................................................................................... 8 2.7. Számítógép és Internet................................................................................................ 11 3. Fókuszcsoportos kutatás ..................................................................................................... 11 3.1. A lakóhellyel kapcsolatos sztereotípiák, spontán megnyilatkozások...................... 11 3.2. A fiatalok életminősége a kistérségekben.................................................................. 12 3.3. Menni vagy maradni, jövőtervezés ............................................................................ 12 3.4. A fejlődés elősegítésének lehetőségei ......................................................................... 13 4. Interjúk ................................................................................................................................ 15 4.1. Megjegyzéseink az interjúkkal kapcsolatban ........................................................... 15 5. Összehasonlítás az országos kutatással .............................................................................. 15 5.1. Tanulási tervek ............................................................................................................ 16 5.2. Számítógép-használat.................................................................................................. 16 5.3. Alkoholfogyasztás........................................................................................................ 17 5.4. Személyes élettervek.................................................................................................... 17 5.5. Sport ............................................................................................................................. 17 5.6. A legégetőbb problémák ............................................................................................. 18

1



1. Bevezetés A Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet 2005. szeptemberében a Baranya Ifjúságáért Kht. megbízásából ifjúság kutatást végzett Baranya 9 kistérségében 15-30 év közötti fiatal népesség körében. A kutatás három fázisból állt, amelyek időrendben is követték egymást. A záró-tanulmány írott szöveggel és táblázatokkal együtt több száz oldal terjedelmű, e rövid összefoglalóval a fontosabb információkat igyekszünk kiemelni.

2. Kvantitatív kutatás 2.1. A minta Összességében 1044 sikeres lekérdezés történt. A mintaválasztás módja rétegzett véletlen mintavétel, ahol a két rétegképző ismérvet használtunk, a kistérségeket (területi megoszlás) és a településnagyságot. A mintaválasztásból adódó torzulásokat többdimenziós faktorsúlyozással korrigáltuk a KSH továbbszámított népszámlálási adatai alapján. 2.2 Tanulás, munkavállalás tanulási tervek A jövőbeli tanulási, továbbképzési terveket illetően a baranyai fiatalok többsége nem tekinti saját képzését lezártnak, 67%-uk tervei között szerepel a további tanulás, képzés. A jelenlegi szakmunkásképző/szakiskolai végzettség tűnik leginkább végállomásnak a tanulmányokat illetően; az ilyen végzettségűek válaszadóknak „csak” fele jelezte, hogy tervei között szerepel, a további tanulás. 1. számú táblázat Tanulási tervek tanulási tervek szakmát tanulna érettségizni szeretne másik szakmát tanulna technikumban tanulna posztszekunderi képzésen venne részt munkaerő-piaci képzésen venne részt főiskolán, egyetemen tanulna Ph.D., DLA képzésen venne részt

igen N (fő) 185 137 96 26

nem

befejezni szeNT/NV retné N (fő) % N (fő) % 61 8,8% 14 2,1% 104 14,9% 15 2,2% 4 0,5% 16 2,3% 2 0,3% 16 2,3%

% N (fő) 26,6% 435 19,6% 440 13,8% 580 3,7% 651

% 62,5% 63,3% 83,4% 93,7%

15

2,1%

660

94,9%

3

0,5%

17

2,5%

29

4,2%

645

92,7%

4

0,6%

17

2,5%

182

26,1%

457

65,8

45

6,5%

11

1,6%

17

2,4%

661

95,0%

1

0,1%

17

2,5%

2


nyelvet tanulna számítástechnikai ismereteket tanulna tanfolyamon venne részt


230

33,1%

446

64,1%

3

0,4%

17

2,4%

112

16,0%

559

80,5%

8

1,1%

17

2,4%

137

19,7%

537

77,2%

4

0,6%

17

2,5%

a munkahely elvesztésének lehetősége Összességében majdnem minden második megkérdezett tart attól, hogy elveszti munkahelyét, illetve tanulmányai végén nem tud majd elhelyezkedni. A jelenleg tanulók 45% véli úgy, hogy tanulmányai végeztével nem talál majd magának munkahelyet – azonban körükben jelentős mértékű az „előre menekülési” stratégia, a további tanulmányok folytatása. A már aktívak – a munkahellyel rendelkezők, alkalmi munkából élők – kisebb hányada (42%) tart munkahelye elvesztésétől. A teljes munkaidős állásban lévők valamivel optimistábbnak tűnnek jövőjüket illetően, hiszen szemben az egyéb munkahelyi státusszal rendelkezőkkel „csak” 37%-uk tart jelenlegi munkahelyük elvesztésétől. A részmunkaidőben foglalkoztatottak körében ez az arány 60%, míg az alkalmi munkákból élők körében 64%. A jelenleg inaktív fiatalok látják jövőjüket leginkább borulátóan: többségük (61%) nem látja esélyét az elhelyezkedésnek, az újbóli elhelyezkedésnek. A minden tíz munkanélküli közül 8 nyilatkozta, hogy nem fog tudni elhelyezkedni a jövőben. A jelenleg GYES-en, GYED-en, GYET-en lévők közel kétharmada hasonlóan látja a jövőjét. a térség elhelyezkedési lehetőségének értékelése A lakóhely, illetve a kistérségi központ nyújtotta munkalehetőségek tekintetében sem túl optimisták a megkérdezettek; a saját lakóhely nyújtotta munkalehetőségeket 73% tartja kedvezőtlenek, a kistérségi központokról 65% gondolkodik hasonlóképpen. Látszik, hogy a többség Pécset tartja a lehetséges kitörési pontnak, hiszen mintegy 38% nem negatívan ítéli meg a megyeszékhely kínálta lehetőségeket, és közel ekkora arányban (34%) tekint pozitívan Pécsre. 2. számú táblázat Az elhelyezkedési lehetőségek értékelése megítélés nagyon kedvezőtlen 2 3 4 nagyon kedvező NT/NV. összesen

lakóhelyén N (fő) % 576 55,2% 191 18,3% 161 15,5% 50 4,8% 39 3,7% 26 2,5% 1044 100,0%

kistérségi központban N (fő) % 428 41,0% 245 23,5% 243 23,3% 61 5,9% 26 2,5% 40 3,8% 1044 100,0%

Pécsett N (fő) % 110 10,5% 128 12,3% 393 37,6% 260 24,9% 104 10,0% 49 4,7% 1044 100,0%

3



Megjegyzés: a kérdést ötös skálán mértük, ahol az 1-es értékelés jelentése „nagyon kedvezőtlen”, míg az 5-ös „nagyon kedvező” volt. 2.3. Életmód szabadidő eltöltése Tíz fiatal közül több mint minden nyolcadiknak (81,1%, 846 fő) van olyan baráti köre (társasága), ahol gyakran tölti szabadidejét. A szabadidő eltöltésének helyszíne jellemzően a szórakozóhely (kocsma). Az egész kutatást végigkísérő probléma látszik a következő felsoroláson: nincs megfelelő közösségi hely a településeken a vendéglátóhelyeken kívül, ahol találkozni tudnak a fiatalok. (N=846 fő): szórakozó hely otthon barátainál/szülőknél/szomszédnál más településen közterület sport/kulturális létesítmény munkahely/iskola/kollégium

446 fő 279 fő 211 fő 131 fő 123 fő 104 fő 37 fő

52,7% 33,0% 24,9% 15,4% 14,6% 12,3% 4,3%

sport A válaszok alapján igencsak „vegyes” képet mutatnak a szabadidőben sportolás adatai: a felmérésbe bevontak több mint egyharmada (36,5%) hetente legalább egy alkalommal végez rendszeres testmozgást. Ugyanakkor közel minden második fiatal (48,6%) önszántából egyáltalán nem folytat sporttevékenységet. 3. számú táblázat A minta megoszlása a sportoláshoz történő viszonyulás szempontjából rendszeresség naponta hetente többször hetente egyszer havonta ritkábban, mint havonta soha összesen

fő 125 156 101 58 96 507 1044

% 12,1% 14,9% 9,6% 5,6% 9,2% 48,6% 100,0%

428 fő tömegsportszerűen mozog, az 537 sportoló közül. Ők a következő sportágakat űzik leggyakrabban szabadidejükben (N=428 fő): labdarúgás kerékpár futás kondi

118 fő 115 fő 71 fő 43 fő

27,6% 26,8% 16,6% 10,1% 4



aerobik

28 fő

6,5%

Sportolási lehetőségek Saját lakhelyén a fiatalok többsége szerint nincs elegendő jó színvonalú sportolási lehetőség. • • •

elegendő jó színvonalú lehetőség van nincs elegendő jó színvonalú lehetőség nem tudja megítélni

407 fő 541 fő 95 fő

39,0% 51,9% 9,1%

A legtöbben az úszás és a kosárlabda lehetőségeit hiányolták. 2.4. Kultúra, kulturális programok szabadidős és kulturális programok Vizsgáltuk az egyes kulturális tevékenységek igénybevételi gyakoriságát. Jellemző, hogy a bevásárlóközpont és a presszó a leggyakrabban látogatott helyszín a fiatalok körében. Az igénybevételi gyakoriságok felhasználásával (1. naponta …. 7. soha) főbb statisztikai mutatókat számoltunk. Adatainkat az átlagok emelkedő sorrendjében a 4. számú táblázatban foglaltuk össze (a nagyobb átlag kisebb gyakoriságot jelent): 4. számú táblázat Az egyes kulturális programok igénybevételének főbb statisztikai mutatói tevékenység bevásárlóközpont kocsma, kávézó, preszszó diszkó sportesemény nézőként gyalogos kirándulás mozi könyvtár könyvesbolt könnyűzenei koncert múzeum, kiállítás színház hangverseny

átlag 3,95 4,10

szórás 1,54 2,00

minimum 1 1

maximum 7 7

módusz 5 3

5,83 5,85 6,04 6,12 6,13 6,21 6,53 6,61 6,63 6,79

1,38 1,36 1,28 1,01 1,33 1,09 0,74 0,74 0,65 0,54

1 1 1 1 1 1 2 1 3 2

7 7 7 7 7 7 7 7 7 7

7 7 7 7 7 7 7 7 7 7

szervezett programok A lakóhelyén és annak környékén szervezett ingyenes és nyilvános rendezvények menynyiségével a fiatalok egyharmada elégedett, közel kétharmada viszont kevesli azok számát.

5


• • •

eleget szerveznek túl sokat szerveznek keveset szerveznek


359 fő 34,4% 2 fő 0,2% 637 fő 61,0%

Nem tudja, nem válaszol 46 fő (4,4%). A fiatalok nagy többsége az önkormányzatoktól várja az ingyenes, nyilvános rendezvények megszervezését. • • • • • •

önkormányzatok ifjúsági szervezetek magánemberek, civil szervezetek vállalatok, cégek iskolák, oktatási intézmények egyéb szervezők

885 fő 197 fő 102 fő 95 fő 68 fő 43 fő

84,8% 18,9% 9,8% 9,1% 6,5% 4,1%

A fiatalokat a következő baranyai rendezvényeken vettek részt legnagyobb arányban a 2004. év során (N=1044 fő): sörmajális falunapok Pécsi Napok majális Fürdő Fesztivál - Harkány

139 fő 138 fő 74 fő 65 fő 58 fő

13,3% 13,2% 7,1% 6,2% 5,5%

2.5. Szervezeti tagság A fiatalok relatív passzivitására jellemző, hogy mindössze 121 fő tagja valamilyen szervezetnek, egyesületnek. A legtöbben sportegyesületek tagjai. • • • • • •

sport kulturális diákönkormányzat politikai érdekképviseleti egyházi

39 fő 20 fő 10 fő 8 fő 5 fő 3 fő

véleménynyilvánítási lehetőség Kevesebb, mint minden negyedik fiatal (23,9%, 249 fő) érzi úgy, hogy lakóhelyén van lehetősége arra, hogy valamilyen csatornán keresztül kinyilvánítsa véleményét. A lehetséges véleménynyilvánítás csatornái között a legtöbben a falugyűlést és a helyi önkormányzatot említették (N=249 fő): falugyűlés önkormányzat helyi TV

78 fő 75 fő 40 fő

31,2% 30,3% 15,9%

6


helyi ujság


22 fő

8,7%

7



2.6. Egyéb, szubjektív vélemények a baranyai ifjúság legégetőbb problémái Felsoroltunk interjúalanyainknak 13 olyan problémakört, amelyet véleményünk szerint a helyi fiatalság életminőségét befolyásolja, majd megkértük válaszadóinkat, hogy válasszák ki az általuk legégetőbbnek tartott kettőt. 9 fő nem élt a kiválasztás lehetőségével, míg voltak, akik csak egy válaszlehetőséget jelöltek meg (N=1044 fő): munkanélküliség kábítószer elterjedése céltalanság, kilátástalan jövő alkoholizmus bűnözés

437 fő 319 fő 247 fő 236 fő 199 fő

41,9% 30,6% 23,6% 22,6% 19,0%

Eu csatlakozás érzékelhetősége Baranyában Kikértük válaszadóink véleményét arról is, hogy véleményük szerint szűkebb környezetükben mennyi időn belül lesz érzékelhető az EU csatlakozás. A válaszok megoszlását a következő kimutatással jellemezhetjük: • • • • • • •

kevesebb, mint egy év 1-2 év 3-5 év 5-10 év 11-15 év 16-20 év 20 év felett

15 fő 72 fő 258 fő 359 fő 82 fő 82 fő 74 fő

1,4% 6,8% 24,8% 34,3% 7,9% 7,9% 7,1%

Nem tudja, nem válaszolt 102 fő (9,8%). személyes élettervek megvalósulási esélyei Kíváncsiak voltunk a baranyai fiatalok esetében arra, hogy vannak-e terveik, álmaik az elkövetkezendő 5 évet figyelembe véve. 858 fő (82,1%) nyilatkozott úgy, hogy vannak olyan elképzelései az elkövetkezendő 5 esztendőre előre tekintve, amelyet szeretne megvalósítani. A leggyakrabban említett tervek, a mindennapi élettel függnek össze (N=858 fő): munkahely házasság, család továbbtanulás lakás autó

281 fő 166 fő 136 fő 129 fő 92 fő

32,8% 19,3% 15,9% 15,0% 10,7%

A tervek megvalósulási esélyeibe helyezett bizalomra a részben bizakodó magatartás jellemző leginkább: 8


egyértelműen borúlátó inkább borúlátó részben bizakodó inkább bizakodó egyértelműen bizakodó


46 fő 129 fő 398 fő 272 fő 175 fő

4,4% 12,3% 38,1% 26,0% 16,8%

Nem tudja, nem válaszolt 25 fő (2,4%). elégedettség a jelenlegi élettel Interjúalanyaink átgondolták jelenlegi életüket és mindent számításba véve nyilatkoztak arról, hogy mennyire elégedettek azzal, ahogy most élnek. Az inkább elégedettek valamivel többen vannak 26,1%, mint az inkább elégedetlenek (20,8%): egyértelműen elégedetlen 125 fő túlnyomóan elégedetlen 92 fő részben elégedett 544 fő túlnyomóan elégedett 78 fő egyértelműen elégedett 195 fő

12,0% 8,8% 52,2% 7,4% 18,7%

Nem tudja, nem válaszolt 10 fő (0,9%). elköltözési hajlandóság Válaszadóink több mint egyharmada nyilatkozott úgy, hogy elköltözne jelenlegi lakóhelyéről (36,7%), 22,1% (231 fő) talán, míg 40,9% (426 fő) egyértelműen nem költözne el onnan, ahol most él. 4 fő nem tudott nyilatkozni (0,4%). 5. számú táblázat Az elköltözési hajlandóság az egyes kistérségekben kistérség

elköltözne 61,5% 42,0% 35,7% 34,5% 34,2% 33,9% 32,9% 31,6% 28,3%

Sellye Komló Mohács Szentlőrinc Pécsvárad Szigetvár Sásd Siklós Pécs

Talán elköltözne 14,3% 19,8% 26,6% 17,9% 22,4% 24,4% 20,3% 23,9% 24,8%

Nem költözne 24,2% 38,2% 37,7% 47,6% 43,4% 41,7% 46,8% 44,5% 46,9%

A költözések célterületei az említések gyakorisága sorrendjében (N=614): • • • •

Pécs más baranyai város nincs határozott elképzelése baranyai falu

215 fő 83 fő 69 fő 68 fő

35,1% 13,5% 11,2% 11,1% 9


• • •

külföld más megyébe városba Budapest


68 fő 57 fő 30 fő

11,1% 9,2% 4,9%

a kistérség helyzetének relatív megítélése Interjúalanyainkat megkértük próbálják megítélni kistérségük helyzetét az ország egyéb kistérségeihez viszonyítva. A felajánlott válaszlehetőségek közül az alábbi arányban választottak megkérdezetteink: 1. 2. 3. 4.

az átlagnál jóval fejletlenebb az átlagnál fejletlenebb átlagos az átlagnál fejlettebb 13,7% 5. az átlagnál jóval fejlettebb

75 fő 236 fő 537 fő

7,2% 22,6% 51,4% 143 fő

12 fő

1,2%

Nem tudta, nem válaszolt 41 fő (3,9%). a lakóhellyel kapcsolatos büszkeség, illetve kellemetlenség Végül a megkérdeztük válaszadóinkat van-e olyan dolog, amelyre büszke vagy amit szégyell lakóhelyével kapcsolatban (N=1044 fő): amire büszkék a válaszadók semmire nem büszke rendezett település földrajzi fekvés vár környezet dinamikus fejlődés jó faluközösség nyugalom parkok

514 fő 59 fő 44 fő 43 fő 42 fő 40 fő 27 fő 24 fő 23 fő

49,2% 5,7% 4,2% 4,1% 4,0% 3,8% 2,6% 2,3% 2,2%

593 fő 63 fő 55 fő 44 fő 39 fő 30 fő 27 fő 21 fő

56,8% 6,1% 5,3% 4,2% 3,7% 2,9% 2,6% 2,0%

amit szégyellnek a válaszadók semmit nem szégyellnek munkanélküliség kosz, szenny roma-kérdés szórakozási lehetőség hiánya egyes emberek utak állapota önkormányzati képviselők

10



2.7. Számítógép és Internet Csaknem minden második fiatal otthonában van személyi számítógép (502 háztartás, a mintában szereplők 48%-a rendelkezik számítógéppel). Valamivel több, mint minden második fiatal (51%) szokott valamilyen gyakorisággal Internetezni – több, mint egyharmad (37,3%) legalább heti gyakorisággal. • • • • • •

naponta, naponta többször hetente többször 136 hetente egyszer 121 havonta többször 62 havonta egyszer vagy ritkábban 81 nem Internetezik 512

133 12,8% 13,0% 11,5% 5,9% 7,8% 49,0%

3. Fókuszcsoportos kutatás A kutatás második kvalitatív részében fókuszcsoportos beszélgetésekre került sor a 9 kistérségben. A csoportszervezéskor törekedtünk a következő arányok betartására: 9 Nemek összetétele: 50-50% 9 Iskolai végzettség szerinti összetétel vegyes: 9 Életkor szerinti összetétel 15 és 30 év közötti. 9 Elvándorlási hajlandóság szerinti összetétel vegyes (tervezi a máshol való letelepedést, illetve nem tervezi azt). Az összefoglalóban csoportbeszélgetések forgatókönyvét követve a kutatói megjegyzéseket észrevételeket emeljük ki. 3.1. A lakóhellyel kapcsolatos sztereotípiák, spontán megnyilatkozások A beszélgetés elején a bemutatkozás után megkértük csoporttagjainkat, hogy képzeljék el azt a szituációt, hogy egy hasonló korú idegen fiatal érkezik hozzájuk, és nekik kell bemutatni lakókörnyezetüket, a kistérséget, településeiket. A csoportok közös vonása, hogy legmarkánsabban hiányérzetek artikulálódnak a fiatalok körében, amikor saját környezetüket kell bemutatni. Egyöntetű pozitív irányú megnyilatkozásokat, illetve többségében pozitív irányú véleményeket semelyik csoportban nem tapasztaltunk. Senki nem próbálta úgy bemutatni lakóhelyét, ami szép, ott nagyon jó lakni vagy nem lelkendezett egy megkérdezettünk sem például így: örülök, hogy ide születtem, stb. túlzott, nem átgondolt igények Néhány elvárás illuzórikusnak tűnik a fiatalok részéről magából a települések nagyságából következően. Nagyobb áruházak, hipermarketek, sok színvonalas szórakozóhely (éttermek, kávézók, stb.) a kereslet korlátozottsága miatt nyilvánvalóan nem fognak betelepülni a kisebb városokba. Azt ellenben mindenképpen elvárhatják a települések 11



illetékeseitől, vezetőitől, hogy segítsék az olyan vállalkozások létrejöttét vagy vegyenek részt benne tevékenyen, amely a fiatalabb generáció közérzetét javítja, reális igényei kielégítését célozza. (legalább hétvégi disco, kulturális rendezvények (pl.: filmvetítések) szervezése, stb.). Pl.: a városban ne szavaztassák meg az utcával, hogy lehessen hétvégeken disco-t üzemeltetni, hanem segítsék annak létrejöttét, és próbáljanak kompromiszszumos megoldásokra törekedni a település idősebb lakóival is. jogos észrevételek, elvárások Véleményünk szerint leginkább olyan közösségi helyek, klubok, házak hiányoznak a falvakból és a kistérségi központokból is, ahol a fiatalok mindig összejöhetnek, beszélgethetnek. Ez szervezőmunkát, toleranciát igényel mindkét oldalról. Több türelmet, megértést a fiatalokkal szemben az önkormányzatok részéről is. Ha történik valami ne a bezárás, tiltás legyen a válaszreakció. Természetesen a fiatalok oldalról is szükségeltetik egy együttműködési készség, kultúrált viselkedésmód. 3.2. A fiatalok életminősége a kistérségekben Tovább szőve a csoportokban a beszélgetések fonalát arra tértünk ki, hogy milyen módon jellemeznék résztvevőink a fiatalok életét az adott térségben, miket mesélnének erről egy idegen fiatalnak. Természetesen a beszélgetés előző részében is egy fiatal aspektusából figyelték településeiket résztvevőink, így többször ismételték magukat akkor, amikor a fiatal generáció életét, lehetőségeit ecsetelték kistérségükben. támogatási elvárások Több helyen felmerült, hogy az önkormányzatok, a város vezetése támogasson bizonyos területeket. Néhány megfontolásra érdemes terület: • • •

Munkavállalás: ha a falu, város lakója csak azért nem tud elhelyezkedni a városban, mert nem támogatják a bejárás költségeit, hozzá lehetne járulni a közlekedés költségeihez Felnőttoktatás: igény lenne a már dolgozók körében különféle tanfolyamokra (számítástechnika) Tömegsportolási lehetőségek: ha valós igény jelentkezik a tömegsportra természetbeli (terem biztosítása) vagy anyagi juttatások (kedvezményes bérleti díj) formájában lehetne megkönnyíteni azt. 3.3. Menni vagy maradni, jövőtervezés

Természetszerűleg a középiskolás korosztályba tartozó fiatalok között még nem mindenkinek volt konkrét elképzelése arról, hogy a későbbiek folyamán hol képzeli el az életét. Természetes az is, hogy ezek az elképzelések a későbbiek folyamán változhatnak.

12



A távozni szándékozók elsőszámú hivatkozási alapja, amit inkább kényszerítő erőnek kellene nevezni, a munkalehetőségek hiánya a kistérségekben, amely probléma természetesen nem mindenhol jelentkezik egyforma intenzitással, de mindenhol jelen van. Amennyiben a népesség megtartásában gondolkodunk e helyzet javítása az első számú feladata a helyi vezetésnek, önkormányzatoknak. A nem értelmiségi szakmát választó fiatalok, - akik a legtöbb kistérségben helyi ifjúság többségét jelentik - megtartását is veszélyezteti az egyes kistérségekben jelentkező kóros munkahely hiány. Legalább e réteg többségének a megtartása kell, hogy cél legyen minden kistérségben. Az értelmiségi szakmát választókat természetesen nehezebb megtartani. A távozás egyéb indokai elenyésző jelentőséggel bírnak munkalehetőség hiányához képest. Akik dolgozni tudnak, de egyéb ok miatt költöznének nehezebben mozognak, emellett bekorlátozza lehetőségeiket a nagyobb városok magasabb megélhetési költsége, illetve sok esetben az oda történő letelepedés sokak által való megfizethetetlensége. Az önkormányzatok a népesség megtartása érdekében tehetnének olyan nem sok pénzbe kerülő gesztusokat, amelyek sokat jelenthetnének, annak, aki nem tökélte el véglegesen, hogy távozik, vagy nem kényszeríti erre a munkája, szakmája. Például Sellyén említettek egy példát: „az egyik polgármester (a falu megemlítése nélkül) utánanézett milyen körülmények között szállítja az Elcoteq a falubelijeit a gyárba”. 3.4. A fejlődés elősegítésének lehetőségei A beszélgetés végén arról kértük ki csoporttagjaink véleményét, hogy miben látják a fejlődés elősegítésének lehetőségeit, kiktől várják elsősorban, hogy próbáljon lépéseket tenni ennek érdekében. Az önkormányzatoknak kommunikálni kellene az erőfeszítéseit a település fejlesztés minden mozzanatát illetően. Azokat is közölni kell az ott élőkkel, amelyek sikerrel jártak, illetve azokat is, amelyek nem. Ne félinformációi legyenek a lakosságnak ezekről a dolgokról! Kommunikálni kellene a fejlesztések terveit is, milyen szerepet vállal a testület és miben kell segítenie az államnak ebben. Milyen pályázatokat akarnak beadni, miért ezeket. Tudja a lakosság, hogy mire számíthat a jövőben! Gyakorlatilag sehol nem találkoztunk olyan résztvevővel, aki konkrétan meg tudta volna nevezni azt az önkormányzati képviselőt, felelőst, akinek feladata lenne az, hogy felvállalja a fiatalok problémáját, megkérdezze, milyen igényekkel rendelkeznek, egyáltalán rendszeresen vagy ritkán kapcsolatba lépne ezzel a generációval. Véleményünk szerint ezt minden önkormányzat szintjén pótolni kellene, sokat lendíthetne a fiatalság hangulatán. A pécsi kistérségben megfogalmazódott: „kis dolgoknak is örülnénk, de kis dolgok sem történnek”. Elengedhetetlennek érezzük valamiféle ifjúságpolitikai koncepció kidolgozását kistérségi vagy települési szinten is, amelyet kommunikálni kellene a lakosság felé. Érdemes lenne törekedni arra a településeken, hogy az önkormányzati testület tagjai között legyen vagy legyenek 30 évnél fiatalabb képviselők. Ha a választás után ilyen nem kerül be a testületbe, talán külső embert kellene keresni, aki összegyűjti a fiatalok problémáit és közvetíti az önkormányzat felé.

13



14



4. Interjúk A Baranya megyei Ifjúságkutatás harmadik fázisában a 15-30 éves fiatalokkal hivatásszerűen kapcsolatban lévő szakemberekkel, döntéshozókkal, vezetőkkel készítettünk strukturált interjúkat. Interjúalanyaink: • Dr. Szakács László alpolgármester, Komló • Böröcz Lívia ifjúsági referens, Pécsvárad • Rudnai Balázs kistérségi társulási referens, Siklós • Zentai Gábor Zöld Híd civil szervezeti vezető, Szigetvár • Lehel György főtanácsos, önkormányzati referens, Mohács • Szabó Zoltán középiskolai iskolaigazgató, Szentlőrinc • Amigya Antal önkormányzati képviselő, Sellye • Mayer Ágnes Művelődési Kp. igazgató, Sásd • Füziné Kajdy Zita polgármester, a kistérségi társulás elnöke, Orfű A kutatás harmadik – kvalitatív - szakasza által érintett fő témakörök: • a kutatás célcsoportjának életminősége • az életminőséget meghatározó dimenziókban jelentkező problémák • a problémák kezelését célzó erőfeszítések, lehetőségek • a 15-30 éves baranyai fiatalok jövőbeli kilátásai 4.1. Megjegyzéseink az interjúkkal kapcsolatban A 9 interjú alapvető megállapításai összecsengtek a fiatalság körében végzett kutatás főbb tanulságaival. Ezeket a következőképpen foglalhatjuk össze: •

• • • • •

A Baranyában élő vidéki fiatalok életét leginkább befolyásoló, megoldatlan probléma a munkalehetőségek szűkös volta. o A munkalehetőségek hiánya által generált kilátástalanság. o A jelenlegi lakóhely elhagyása, elvándorlás. Beszűkültek a társas érintkezés területei, illetve diszfunkcionálisak a korábbi közösségi színterek. Kevés példától eltekintve nem megoldott az önkormányzatokon belül az ifjúságpolitika ügye, az ifjúság intézményesült képviselete az önkormányzaton belül. A kapcsolat sok helyen ad hoc jellegű, a személyes kapcsolatok dominálnak. A közösségi helyszínek hiánya nagymértékben befolyásolja a civil szerveződések létrejöttét. Szükség lenne olyan tenni vágyó emberekre, mediatorokra, akik hajlandók, és képesek civil szervezetek megszervezésére, és működtetésére. Az önkormányzatok tesznek bizonyos erőfeszítéseket a településen élő fiatalok megtartására, azonban eszközeik korlátozottak.

5. Összehasonlítás az országos kutatással A Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet 2005. szeptemberében Baranya 9 kistérségében 15-30 év közötti fiatal népesség körében végzett kutatásának azon részeit,

15



amely megegyezett a MOBILITÁS Ifjúságkutatási Iroda kutatócsoportja által készített Ifjúság2004 kutatással összehasonlítottuk. E kutatásból néhány összehasonlító táblázatot emelünk ki, amelyen keresztül érzékeltetjük a Baranya megyében élő kisvárosi, falvakban élő fiatalok véleményét, életmódját országos összehasonlításban. Az országos kutatás Budapest, a nagyobb városok populációját is tartalmazza, így az itt szereplő adatok által festett kedvezőbb kép természetesnek mondható. 5.1. Tanulási tervek 1. Tanulási tervek, azok között, akik szeretnének továbbtanulni. Ifjúság2004 Baranya megye (%) (%) szakmát tanulna 13,9 26,6 érettségizni szeretne 18,7 19,6 másik szakmát tanulna 9,9 13,8 technikumban tanulna 3,8 3,7 posztszekunderi képzésen venne 4,4 2,1 részt munkaerő-piaci képzésen venne 2,0 4,2 részt főiskolán, egyetemen tanulna 45,6 26,1 Ph.D., DLA képzésen venne részt 4,3 2,4 nyelvet tanulna 33,1 33,1 Számítástechnikai ismereteket ta13,5 16,0 nulna tanfolyamon venne részt 14,3 19,7 A tanulásra vonatkozó terveket illetően több szempontból is jelentős eltérést tapasztalhatunk a Baranya megyei és az országos átlag között. Baranya megyében a legtöbben (33,1 százalék) nyelvet szeretnének tanulni. Ez az arány pontosan ugyanannyi, mint az országos átlag, de az Ifjúság2004 válaszadói körében nem ez a legnépszerűbb terv, hanem az egyetemi, főiskolai tanulmányok folytatása (45,6 százalék). A Baranya megyeieknek mindössze 26,1 százaléka tervezi ugyanezt. Körülbelül ennyien, 26,6 százaléknyian szeretnének szakmát tanulni a Baranya megyeiek, míg az Ifjúság2004 felmérésben megkérdezetteknek mindössze 13,9 százaléka nyilatkozott így. 5.2. Számítógép-használat 2. Van-e otthon (abban háztartásban, ahol él) személyi számítógép? Ifjúság2004 Baranya megye (%) (%) nincs 42,8 52 van 57,2 48 Országos átlagban a baranyai kisvárosok, falvak kevésbé ellátottak.

16



5.3. Alkoholfogyasztás 3. Körülbelül milyen gyakran fogyasztott Ön alkoholt az elmúlt évben? Ifjúság2004 Baranya megye (%) (%) minden nap 0,9 2,7 majdnem minden nap 1,5 3,3 heti egy alkalommal (hétvé12,4 15,5 gén) havonta néhányszor 12,6 12,1 havonta egyszer 12,7 8,2 ritkábban, mint havonta 34,9 30,9 egyszer sem az 1 év alatt 24,0 26,8 nem válaszolt 0,9 0,5 A rendszeresen fogyasztók aránya nagyobb a baranyai kutatásban. 5.4. Személyes élettervek 4. Az elkövetkezendő öt évben megvalósítandó célok. Ifjúság2004 Baranya megye (%) (%) lakásépítés 24,0 26,0 családalapítás 19,0 19,3 iskola sikeres befejezése 16,0 7,8 elhelyezkedés 15,0 32,8 diploma megszerzése 15,0 9,4 továbbtanulás 14,0 15,9 autóvásárlás 13,0 10,7 több pénz, anyagiak 12,0 7,7 gyermekvállalás 11,0 6,0 A személyes élettervek mind a két vizsgált csoportban közel egyenlő intenzitással jelentkeztek. Egyedül a munkahellyel kapcsolatos tervek fontossága az, ami országos szinten kevesebb fiatal számára fogalmazódik meg egyáltalán célként. Jelentős különbségeket találunk még a tanulással kapcsolatos elképzelések esetében: országos átlagban a fiatalok 16 százalékának célja iskolája sikeres befejezése, míg ez a baranyai fiatalok körében csupán 7,8 százalék; a diploma megszerzése az Ifjúság2004 kutatás során válaszadók 15 százalékának elérendő cél a következő öt évben, a Baranya megyében élő fiatalok csupán 9,4 százalékának. 5.5. Sport 5. Sportol-e (valamilyen) rendszerességgel? Baranya Ifjúság2004 megye (%) (%) sportol 59,0 51,4 nem sportol 41,0 48,6

17



Jóval kisebb a valamilyen rendszerességgel sportolók aránya a baranyai kisebb településeken, mint országos átlagban. 5.6. A legégetőbb problémák 6. A legégetőbb problémák. Ifjúság2004 Baranya megye (%) (%) drog elterjedése 41,0 30,6 munkanélküliség 18,0 41,9 alkohol elterjedése 17,0 22,6 céltalanság 16,0 23,6 bűnözés 16,0 19,0 lakásprobléma 14,0 17,0 család válsága 8,0 5,1 Az országos eloszlás szerint 18 százalék említette a munkanélküliséget, mint legfőbb problémát, míg Baranyában 41 százalékkal ez áll az első helyen.

18

Szocio-Gráf Piac és Közvélemény-kutató Intézet

Recommend Documents