SZOCIÁLISAN ÉS GAZDASÁGILAG HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FIATAL

SZOCIÁLISAN ÉS GAZDASÁGILAG HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FIATAL MUNKANÉLKÜLI FELNŐTTEK MUNKAERŐ-PIACI REINTEGRÁCIÓJA

2014.09.01. – 2016.08.31. 1

"SZOCIÁLIS KOMPETENCIA KÉPZÉS ÉS EGYÉB TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK EGY ÚJONNAN FEJLESZTETT TANANYAGBAN"

TANANYAGFEJLESZTÉS 16 ÉS 36 ÉV KÖZÖTTI FIATAL MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMÁRA

SZOCIÁLISAN ÉS GAZDASÁGILAG HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FIATAL MUNKANÉLKÜLI FELNŐTTEK MUNKAERŐ- PIACI REINTEGRÁCIÓJA

K ÉSZÍTETTÉK: Training Centre of Szombathely (HU) Berufsförderungsinstitut Wien (AT) Ce.S.F.Or. Centro Studi Formazione Orientamento (IT) NGi (UK) Limited (UK) LEED Nonprofit Kft. (HU)

2

Tartalomjegyzék

A SoCoT projekt rövid ismertetése ............................................................................. 5 Célkitűzések ............................................................................................................... 5 A SoCoT projektben együttműködő partnerek és fő tevékenységeik bemutatása ............................................................................................................... 5 A képzési anyag munkaerő-piachoz való kapcsolódása.................................. 9 A munkanélküliek számára készített képzési anyag moduljainak rövid bemutatása ............................................................................................................. 12 SoCoT "Eszköztára" .................................................................................................. 15 A képzési anyag bemutatása, módszertani szempontok a használathoz .... 15 KÉPZÉSI ANYAG ........................................................................................................... 19 1. modul: Belépés, csapatépítés ....................................................................... 20 Bevezetés .............................................................................................................. 20 Feladatok leírása ................................................................................................. 21 MELLÉKLETEK AZ 1. MODULHOZ .......................................................................... 71 Az 1. modul feladatai közötti legfontosabb tartalmi kapcsolódások ......... 80 2.

modul: Személyiségfejlesztés: önismeret mélyítése, készségfejlesztés ..... 82 Bevezetés .............................................................................................................. 82 Feladatok leírása ................................................................................................. 85 MELLÉKLETEK A 2. MODULHOZ.......................................................................... 131 A 2. modul feladatai közötti legfontosabb tartalmi kapcsolódások......... 190

3. modul: Munkaerőpiac megismerése ............................................................ 192 Bevezetés ............................................................................................................ 192 Feladatok leírása ............................................................................................... 194 MELLÉKLETEK A 3. MODULHOZ.......................................................................... 237 A 3. modul feladatai közötti legfontosabb tartalmi kapcsolódások......... 263 4. modul: Továbblépés – munkaerő-piaci integrációt célzó aktivitások ..... 266 Bevezetés ............................................................................................................ 266 Feladatok leírása ............................................................................................... 268 MELLÉKLETEK A 4. MODULHOZ.......................................................................... 295 A 4. modul feladatai közötti legfontosabb tartalmi kapcsolódások......... 346 Hasznos weboldalak ................................................................................................ 348 3

angliai munkaerő-piaci linkek ............................................................................. 348 ausztriai munkaerő-piaci linkek........................................................................... 349 magyarországi munkaerő-piaci linkek .............................................................. 350 olaszországi munkaerő-piaci linkek .................................................................... 351 Visszajelzések a képzési anyag alapján megtartott pilot tréningek résztvevőitől és csoportvezetőitől ................................................................................................. 353 Idézetek a résztvevőktől ...................................................................................... 353 Idézetek a trénerektől .......................................................................................... 353 Felhasznált irodalom ................................................................................................ 355

4

A SoCoT projekt rövid ismertetése Program megnevezése: Erasmus + Projekt megnevezése: SoCoT – A szociális kompetencia képzés és egyéb támogató intézkedések egy újonnan fejlesztett tananyagban Projekt száma: 14/KA2AE/2384 Célkitűzések A SoCoT projekt - "A szociális kompetencia képzés és egyéb támogató intézkedések egy újonnan fejlesztett tananyagban" című Erasmus projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A projekt nemzetközi együttműködés keretében jött létre 2014. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között. A projekt olyan képzési anyag kidolgozását és integrálását tűzte ki célul, amelyek segítségével az alacsonyan képzett, 16 és 36 év közötti fiatalokat szeretnék motiválni, munkaerő-piaci re-integrációjuk érdekében. E képzési anyag a célcsoporttal foglalkozó trénerek számára egy olyan feladatgyűjteményt kíván rendelkezésre bocsátani, amely segíti az elsődleges célcsoportba tartozó hátrányos helyzetű személyekkel való munkájukat. Ötleteket ad a munkaerő-piaci szemléletformálásuk megvalósításához.

A SoCoT projektben együttműködő partnerek és fő tevékenységeik bemutatása Vezető partner: Szombathelyi Képző Központ Közhasznú Nonprofit Kft. Magyarország További partnerek: BFI Wien – Berufsförderungsinstitut Wien (Ausztria), Ce.S.F.Or. Centro Studi Formazione Orientamento (Olaszország), LEED Nonprofit Kft. (Magyarország), NGi (UK) Limited (Anglia). Minden partner jelentős tapasztalattal rendelkezik a képzési anyagok fejlesztése és a tananyagfejlesztés terén. A partnerek által nyújtott szolgáltatások középpontjában a fiatal felnőttek és a hátrányos helyzetűek állnak. Minden partner szoros együttműködésben áll a munkaerőpiacon működő intézményekkel és a munkaerő-piaci ügyek szakértőivel. Az alábbiakban a partnerek rövid bemutatása következik, különös tekintettel a projekthez kapcsolódó tevékenységük bemutatására: A Szombathelyi Képző Központ Közhasznú Nonprofit Kft.: felnőttképzéseket szervez, és felnőttképzési szolgáltatásokat végez. A Társaság képzések mellett, álláskeresők és hátrányos helyzetűek számára munkaerő-piaci fejlesztő tréningeket szervez. A DFKKK egysége projektek keretében részt vesz a duális gépészmérnök képzés szakmai támogatásában.

5

A nonprofit Kft. számos különböző gazdasági partnerrel működik együtt. Ezen a területen személyre szabott képzések fejlesztésével és megvalósításával foglalkozik. Egyéb szolgáltatásaik: ➢ Személyre szabott képzések kifejlesztése és megvalósítása. ➢ A duális gépészmérnök képzés továbbfejlesztésének szakmai támogatása. ➢ Tréningek és képzések megvalósítása a hátrányos helyzetűek számára. BFI Wien a Berufsförderungsinstitut Wien rövidítése (magyarul: Bécsi Szakképző Intézet). Az intézet Ausztria egyik vezető szakmai és felnőttképzési szolgáltatója. A BFI szolgáltatásai szakmai továbbképzéseket és személyiségfejlesztő kurzusokat nyújtanak mind foglalkoztatásban lévők, mind munkanélküliek számára. A képzéseik felépítésének köszönhetően a résztvevők szakmai és társadalmi sikereket, foglakozási biztonságot és munkaerő-piaci re-integrációt érhetnek el. A BFI Wien szerződésben áll az osztrák állami foglalkoztatási szolgálattal (Austrian National Employment Service) és jelentős mértékben közreműködik az osztrák aktív munkaerő-piaci politika megvalósításában. A BFI Wien ezen szolgáltatásokon túl, a munkaerőpiac igényihez igazított felnőttképzési / élethosszig tartó tanulási lehetőségek széles skáláját nyújtja, az új készségeket elsajátítani vágyók számára. Az intézet továbbá számos specifikus vállalati tréninget is szervez. A BFI Wien képzési szolgáltatásinak célcsoportja a fiatalok és a munkaerőpiaci státusukat fejleszteni szándékozó felnőttek. A munkanélküliek számára a BFI a nemzeti aktív munkaerő-piaci politika keretében nyújt különféle szolgáltatásokat. Egyéb képzési szolgáltatásaik központjában azok a munkavállalók vagy csoportok állnak, akik személyre szabott kurzusok révén szeretnék készségeiket illetve piacképességüket fejleszteni. A BFI egy kereskedelmi iskola (középiskolai szakképzés) és egy alkalmazott tudományok egyetemének (felsőoktatási szakképzés) fenntartójaként is működik. Szakterületei: ➢ Szakképzés, műszaki képzés biztosítása, nagy szakképző központok irányítása. ➢ Az aktív munkaerő-piaci politikához tartozó szolgáltatások biztosítása. ➢ Továbbtanulás, felnőttképzés és élethosszig tartó tanulás. ➢ Szakképzés és műszaki képzés megújítása. ➢ A tananyagok és képzési anyagok modernizációja.

A Ce.S.F.Or. (Centro Studi Formazione Orientamento) az oktatás, képzés, pályaorientáció, tanácsadás és mobilitás terén tevékenykedő non-profit szervezet, amelynek célcsoportjába a fiatal felnőttek és a felnőttek tartoznak. A Cesfor tevékenységeinek célja a felnőtté válási folyamat kiteljesítése és a társadalmi beilleszkedés. A Cesfor tevékenységei közé tartozik még: innovatív 6

módszerek és tréningfeladatok kifejlesztése. Tanácsadást nyújtanak és kutatásokat végeznek a mobilitás és a képzések terén. A képzésfejlesztés központjában a következők állnak: művészetek és kultúra, turizmus és a nonprofit szektor. Pályaorientációs tevékenységük: egyéni és csoportos formában, sokéves tapasztalaton alapuló innovatív módszerek használatával, többféle célcsoportba tartozók segítése; különösen az iskolát befejezni nem tudók és az idősek munkaerő-piaci beilleszkedésére fókuszálva dolgoznak. Szakterületei: ➢ A munkaerő-piaci politikához tartozó szolgáltatások biztosítása. ➢ A hátrányos helyzetűeknek nyújtott tanácsadási és képzési szakértelem. ➢ Képzési anyag és tananyagfejlesztés. ➢ Innovatív képzések és módszertanok fejlesztése és megvalósítása. ➢ Munkaerő-piaci beilleszkedés segítése.

7

A LEED Helyi Gazdaság- és Foglalkoztatás-fejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. 2010-ben alakult, tevékenységi köreibe a helyi gazdaságfejlesztés és munkaerő-fejlesztés, a fenntarthatóság, és a gazdasági szektorok közötti partnerségek fejlesztése tartozik. A cég non-profit alapon működik, a közösség hasznát is szem előtt tartva. A szolgáltatásaira vonatkozóan az OFA által kiadott referencialevéllel rendelkezik. Alapító tulajdonosa a goodworks Európai Gazdasági Egyesülésnek (http://www.goodworks.social/). Szakterületeik: ➢ Szociális gazdaság fejlesztése, a for profit és a non profit szektorok közti közvetítés. ➢ Foglalkoztatási és munkaerő-piaci politikai stratégiák kidolgozása, foglalkoztatási paktumok létrehozása és működetése

Az NGi Limited egy kis non-profit vállalat, amely a munkáltatókkal együttműködve fejleszti és javítja, illetve kialakítja a dolgozók "zöld készségeit" a szakképzési rendszerben. A vállalat tulajdonosai elkötelezetten segítenek bármilyen formájú és méretű üzleti szervezetnek szénszegényebbé válni. A Szénszegény Környezetbarát Termékek és Szolgáltatások (Low Carbon Environmental Goods and Services - LCEGS) szektor óriási, de lényegében rengeteg olyan tevékenységet érint, amely számos más szektorra is kihatással van. Ezek például a szállítmányozás, az építőipar, az energiaipar, amelyek esetében a közös cél a környezeti hatások csökkentése. Jelenleg az NGi Limited ügyfelei a magán- és az állami szektorokból kerülnek ki és kiváló kapcsolatrendszerrel rendelkezik a régióján belül (Derbyshire és Nottinghamshire), ahol 447 szénszegény vállalattal áll közvetlen kapcsolatban. Szakterületei: ➢ Szakismeret az EKK (Európai Képesítési Keretrendszer) és az ECVET (a szakképzésre vonatkozó európai kreditátviteli rendszer) terén. ➢ Új tréningprogramok kidolgozása és megvalósítása. ➢ Tananyagfejlesztés új szakképesítések megszerzéséhez kapcsolódóan. ➢ Szoros együttműködés a munkaerőpiacon működő intézményekkel és a gazdasággal. ➢ Szolgáltatások biztosítása a hátrányos helyzetűek és a fogyatékkal élők számára. ➢ Szakértelem a "zöld szektor" és az új képesítések terén.

8

A képzési anyag munkaerő-piachoz való kapcsolódása Ezen program keretében együttműködő partnerek országait (Anglia, Ausztria, Magyarország, Olaszország) adott szemlélő nagyon különbözőnek láthatja, gondolhatja. Valóban nagy különbségek vannak a lakosság életstílusa, életszínvonala, az országok GDP-je, munkaerő-piaci sajátosságai között és a listát bizonyára folytathatnánk még számos más területen. A projekt pályázatírási időszakában levő előkészítéskor, a leendő partnerekkel a fiatalok elhelyezkedési nehézségeiről, munka világába való integrációjuk nehézségeiről beszélgetve azonban felsejlett Mérő László „Mindenki másként egyforma” könyvcímének igazsága. Az egyes országok munkaerőpiac területén meglevő nehézségei közötti hasonlóságot megerősítették a projekt időszakában készített szükségletfelmérések eredményei (mind a négy országban 80 fő vizsgálata történt meg), az előkészítő workshop megállapításai; melyeket később a projekt célcsoportjába tartozó személyekkel, a pilottréningek indítását megelőzően felvett kérdőívek tartalma is igazolt. Valamennyi partnerország munkaügyi szervezetének, a szakértőknek, trénereknek szembe kell néznie azzal, hogy vannak olyan munkanélküli személyek, akiknek az elhelyezkedési szándéka csak akkor tud megvalósulni, ha ehhez jelentős segítséget kapnak munkaerő-piaci szakemberektől. Speciális programokra van szükség, ahol élethelyzeti, korosztályi sajátosságokat is figyelembe véve kapnak támogatást az emberek. E projekt fiatalok elhelyezkedési esélyeinek, munkaerő-piaci helyzetének javításához kíván hozzájárulni, két képzési anyag kidolgozásával: munkaerőpiaci szempontból inaktív személyek és munkaerő-piaci képzések tartásával foglalkozó szakemberek számára készített képzési anyagokkal. A célcsoport élethelyzetének megismerése adta ezekhez a kiindulópontot. A következőkben röviden összefoglaljuk a projekt keretében végzett szükségletfelmérés legfőbb tapasztalatait; ismertetjük milyen tényezők jellemzik, mik nehezítik a célcsoportba tartozó személyek munkaerő-piaci integrációját: − A társadalom igénye, szükséglete és a vizsgált személyek családjainak elvárásai egybeesnek: szeretnék, ha a fiatalok elhelyezkednének vagy szakmát tanulnának. − Az iskolarendszerű képzésből kimaradt 16-18 év közötti fiatalokra különös gonddal figyelni kell, hogy munkaerő-piaci szempontból hasznos elfoglaltságuk legyen (képzés vagy munka). Ennek hiányában nagyobb eséllyel lesznek munkanélküliek hosszabb időre és szorulnak a társadalom perifériájára. − A projekt célcsoportjába tartozó személyeknek: ⋅ nehézséget okoz munkaerő-piaci céljaik, terveik megfogalmazása, támogatásra van szükségük (új) szakmájuk kiválasztásához, ⋅ hiányosságok vannak karrierépítési-, kommunikációs-, életvezetési készségek terén. ⋅ alacsony motivációs szint jellemez többeket, 9

⋅ inraperszonális eredetű tényezők nehezítik az életvezetést: önismeret, önbizalom, motiváció hiánya és a kudarctól való félelem jelentős tényezők abban, hogy a megkérdezettek egy része nem szerezte meg a szakképesítést korábbi képzések során. ⋅ Sokan nagyon hiányos ismeretekkel rendelkeznek a munka világáról és a munkáltatók elvárásairól; nehezen tudnak megfelelni a munkaköri alkalmasság-vizsgálatokon. Emellett a munkatapasztalatokkal küzdők, munkahelyen megélt, feldolgozatlan distresszről számoltak be. A képzési anyag kidolgozása koncepciójának fókuszában az állt, hogy a képzés résztvevői alkalmassá váljanak munkaerő-piaci céljaik megfogalmazására és megvalósítására, így aktív munkaerő-piaci szereplővé váljanak. Ennek megfelelően határozták meg a szakemberek a kidolgozandó tartalmakat, melyben szemlélet-, attitűdformálás, készségfejlesztés, ismeretátadás is szerepet kaptak. A munkaerőpiac számára hatékony képzési anyag kidolgozása során a pilottréningeknek nagy szerepe volt. Ezek tapasztalatai segítették a végső tartalom kialakítását. Megítélésünk szerint e képzési anyag önálló megvalósítása is célravezető lehet a résztvevők munkaerő-piaci felkészítésében, ám hatékony eszközként alkalmazható az álláskeresők elhelyezkedését támogató foglalkoztatási programokban is. A csoportfoglalkozások során kidolgozott karriertervek megvalósulását hatékonyabbá teheti, ha a képzést nem elszigetelten működtetjük, hanem egy komplex rendszer részeként. Ez esetben az egyén személyiségének fejlesztése, valamint a támogató eszközök (akár egyidejű) alkalmazása összekapcsolódik. Kiemelten javasoljuk a képzési anyag használását: fiatalokat célzó projektekben, a szakmai képzést és támogatott foglalkoztatást megelőző felkészítési, orientációs projektszakaszban. A következőkben bemutatjuk egy lehetséges komplex munkaerő-piaci integrációs program elemeit, folyamatát: − Toborzás, kiválasztási tevékenység során meg kell szólítani a célcsoportba tartozó személyeket és motiválni őket a projektben való részvételre. − A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek, csoportok számára fontos a státuszuk pontos meghatározása, állapotuk szakszerű rögzítése. Humán szolgáltatások segítségével személyre szabottan fel kell térképezni az érdeklődők munkavállalását eddig akadályozó tényezőket (szociális helyzet, családi problémák, stb.). − Ezt követően kerülhet sor a fejlesztő foglalkozások megtartására (e tréningprogram kiválóan használható fejlesztő eszközként, projektelemként); ahol a foglalkozások végén sor kerül az egyénre szabott kivezető út megtervezésére, speciális támogató, fejlesztő eszközök, programok igénybevételének átgondolásával. Az egyéni akciótervek kiinduló pontja, hogy hol tart jelenleg és hova szeretne eljutni az egyén, illetve milyen reális célok tűzhetőek ki számára. A 10

−

−

− − − −

konkrét munkalehetőségekből érdemes kiindulni, és ezek kihasználása érdekében kell felvonultatni a rendelkezésre álló eszköztárat. A komplex munkaerő-piaci beavatkozásokat is célzó projektek keretében össze kell kapcsolni a különböző készségfejlesztő, életvezetési, szociális, oktatási, képzési és foglalkoztatási szolgáltatásokat. Szükség esetén kapcsolódó szolgáltatások biztosítása (pl.: életvezetési-, pszichológiai-, rehabilitációs- és szociális tanácsadás, családtagok részére nyújtott szolgáltatások, pszichológiai alkalmassági vizsgálatok, szociális szolgáltatások igénybevétele, stb.) A csoportos foglalkozások megvalósulása után kerülhet sor a képzésekre (amennyiben ez része az akciótervnek): ⋅ felzárkóztató képzés - szükség esetén ⋅ szakképzés ⋅ gyakorlati foglalkoztatás biztosítása, lehetőleg mentori kíséréssel. Igény esetén álláskeresési tanácsadás (egyéni vagy csoportos) megvalósítása. Elhelyezkedés segítése (közvetítés, mentori kísérés, munkába járás megtervezése; a munkaadók és önkormányzatok együttműködésével, stb.). Különböző támogatási formák igénybevételének segítése. Beilleszkedést és munkában maradást segítő mentori kísérés, beilleszkedési coaching. A munkavégzés keretén belül történő kompetenciafejlesztés (pl.: pontosság, együttműködő készség, kulturált viselkedés, kommunikáció, stb.) a tapasztalatok alapján sikeres útnak bizonyul fejlesztő programokban. Ebben a folyamatban nagyon fontos a munkavállaló számára újonnan elsajátított szakmával kapcsolatosan a szakmai identitás erősítése.

Ilyen összetett komplex projektek megvalósításának lényeges eleme lehet a jelen projektben kidolgozásra került képzési anyag. A következőkben összefoglaló jelleggel bemutatjuk a képzési anyag moduljait, ismertetjük, milyen cél elérését tűzte ki egy-egy képzési modul elkészítésekor / összeállításakor adott szakértő team, illetve a célokat milyen feladatok teljesítésével kívánták elérni. Ezeken kívül a várható eredményeket is megfogalmaztuk.

11

A munkanélküliek számára készített képzési anyag moduljainak rövid bemutatása Feladatai

Várható eredménye

Modul neve

Célja

1.

Ismerkedés, csoportkohézió erősítése, a képzésbe való beilleszkedés támogatása.

⋅ A csoporttagok ismerkedésének segítése, egymás iránti nyitottság kialakulásának előmozdítása, ⋅ csoportszabályok, működési feltételek kialakítása, tisztázása, ⋅ a tematika megismertetése a résztvevőkkel, ⋅ a képzés helyszínének megismerése. ⋅ önreflexió készségének fejlesztése

Működőképessé váló csoport létrejöttének elősegítése.

Tudatosság, magabiztosság növelése, képességek fejlesztése.

⋅ a résztvevők önreflexiós készségének fejlesztése, önbizalmának erősítése, ⋅ reális énkép kialakulásának előmozdítása, ⋅ munkanélküliségükkel kapcsolatos gondolataik, érzelmeik formálása, ⋅ életcélokról való gondolkodás motiválása, életútért való egyéni felelősségre való figyelem felhívása, ⋅ esetlegesen megjelenő irracionális gondolatokra való figyelemfelhívás.

Reálisabb gondolkodásmód és mélyebb önismeret kialakulása, asszertívebb viselkedés formálódása.

Reális munkaerő-piaci célok, elhelyezkedési alternatívák megfogalmazásának előmozdítása

A munkaerőpiac működésének jobb megismerése, ismeret-, és tapasztalatszerzés a munka világából, egyéni élethelyzet átgondolása, értékelése.

Munkaerő-piac működéséhez igazodó, adekvát viselkedési és gondolkodási formák kialakulása a képzés

Belépés – csapatépítés

2. Személyiségfej lesztő modul: önismeret mélyítése, készségfejleszt és 3. Munkaerőpiaci modul

Szemléletformálás elindítása

12

(elhelyezkedés, képzés, karrierterv területén).

résztvevőinél.

13

4. Továbblépés – egyéni akciótervek megfogalmaz ása, kidolgozása

A munkaerő-piacra (vissza)vezető lépések megfogalmaztatása, elhelyezkedéssel kapcsolatosan motiválás, elköteleződés erősítése.

Karriertervezés: képzési tervek és elhelyezkedéssel kapcsolatos tervek vonatkozásában egyaránt.

Karrierterv megvalósításához szükséges egyéni akcióterv kidolgozása: a megvalósításhoz szükséges és lehetséges konkrét lépések megfogalmaztatása, az egyén képességéihez mérten minél hosszabb időtartamra vonatkozóan.

14

SoCoT "Eszköztára" A képzési anyag bemutatása, módszertani szempontok a használathoz

A képzés tananyaga nemzetközi együttműködés keretében jött létre, több lépésben. Elsőként szükségletfelméréseket végzett minden partner a célcsoportba tartozó személyekkel, majd munkaerő-piaci csoportfoglalkozásokat tartó trénerekkel konzultáltak. Ezt követően a partnerek munkaerő-piaci tréningek tartásában és képzési anyagok készítésében jártas szakemberei meghatározták a képzési anyag témaköreit, melyek a következők: belépés – csapatépítés, személyiségfejlesztés, munkaerőpiac megismertetése, továbblépés - munkaerő-piaci integrációt célzó aktivitások. Ez után készítették el a szakértők a képzési anyagot. A projekt keretében lehetőség volt pilot tréningek tartására. A képzési anyag végső formájának kialakításában a munkanélküliek csoportfoglalkozásait tartó trénerek javaslatait, tapasztalatait is felhasználásra kerültek, a résztvevő csoporttagok visszajelzéseivel együtt.

"Eszköztár" alapú, más szóval „feladatbank jellegű” képzési anyag kidolgozása mellett döntöttek a projekt szakértői. E kialakítás célja az volt, hogy az anyagot használó trénereket motiváljuk, minél inkább a helyi hátrányos helyzetű résztvevők szükségleteihez igazítva alakítsák majd a saját képzéseik anyagát. A képzési anyag felépítése az egyes modulokban: elsőként a modul tartalmával kapcsolatos elméleti bevezető található, ezt követik az egyes feladatok leírása, majd a modulhoz kapcsolódó mellékletben, a feladatok alkalmazását segítő feladatlapok következnek (a feladatoknak megfelelő számozással ellátva). A modulokat úgy terveztük és állítottuk össze, hogy azokat kétféleképpen is végig lehessen követni: − vagy iránymutató, teljes képzési tananyagként - ahol a foglalkozások vezetésének megfelelően, a feladatok sorba rendezve követik egymást, s a leírtak alapján megtartható legyen egy képzés; − vagy az egyes csoportok/csoporttagok szükségleteihez igazodva a tréner, az általa meghatározott célkitűzéseknek, fejlesztendő

15

területeknek megfelelően kiválaszthatja azokat a feladatokat, melyek segítik elérni céljait. A foglalkozások eredményeként képesek lehetünk formálni és fejleszteni bizonyos egyéni viselkedésformákat vagy készségeket, amelyek segítségével a résztvevők mind a szakképzést, mind a munkába állást tekintve előre tudnak lépni. A képzési anyag feladatai között fennálló szorosabb tartalmi összetartozást (egymásra épülő, ugyanazon készség fejlesztését célzó feladatok, stb.) egyegy kereszthivatkozásokat tartalmazó táblázatban foglaljuk össze az adott modulok végén. Így az "eszköztárat" a tréner által kiválasztott specifikus témakörök feldolgozására is fel lehet használni, akár a kurzus megkezdése előtt, akár a kurzus lebonyolítása során. Az egyes modulok közötti összefüggéseket is jelöltük a táblázatokban, amivel a rendszerben való gondolkodásra kívánjuk felhívni a trénerek figyelmét. Ezzel is segítve a csoportvezetőket, hogy adott csoportjukhoz igazodva tudják megtervezni fejlesztő foglalkozásaikat. A feladatokat a résztvevők igényei szerint alakítottuk ki, és mind "tanulóközpontúak". Figyelembe vettük a különböző lehetséges csoportok közötti eltéréseket, például az egyének életkori, képességbeli különbségeit, valamint az etnikai, társadalmi és kulturális hátterek sokszínűségét. Ajánljuk, hogy az egész képzési folyamat során a trénerek alkalmazzák a fejlesztő értékelés (Assessment for Learning) technikákat, amelyek biztosítják, hogy a résztvevők tudatosan nyomon követhessék saját előrehaladásukat. Az említett technikák a trénernek is segítenek beazonosítani a még fejlesztendő területeket, ami a tréning fennmaradó részét is befolyásolhatja. A tréner a SoCoT „Eszköztár”-ának hatékony használatával valódi lehetőséget teremt a résztvevőknek alapvető készségeik fejlesztéséhez, emellett motiválja őket az elhelyezkedés vagy képzés megkezdéséhez szükséges attitűdjeik formálódását. A képzési anyag kidolgozása során fontos szempont volt, hogy a feladatokat könnyen tudják használni a csoportvezetők. Igyekeztünk úgy leírni a feladatokat, hogy gyakorlott trénerek azokat elolvasva könnyedén tudják alkalmazni. Ennek egyik fontos eszköze az is, hogy a mellékletekben található feladatlapok alkalmazásához ne legyen szükség plusz munkára, egyszerűen csak fénymásolni kelljen őket a foglalkozások megtartása előtt.

16

A képzési anyagban leírt feladatokban leggyakrabban alkalmazott módszerek (abc sorrendben): − élmény alapú oktatás − instrukció − irányított önfeltárás − kérdőív − készségek gyakoroltatása − kiscsoportos munka − feladatlap − megfigyeltetés − metaplan technika − oktató beszélgetés − strukturált feladat − szerepjáték − rövid előadás − vitafórum S mindezek mellet javasoljuk a fejlesztő értékelés technikáinak folyamatos alkalmazását! A képzés megtartásának személyi feltételei: E képzési anyagban leírt feladatok tréningeken való megvalósítása esetén, az előkészítés során a képzést tartó személy kiválasztásakor javasoljuk figyelembe venni a következő szempontokat: − munkaerő-piaci ismeretekkel rendelkező és munkaerő-piaci tréningek tartásában jártas személy legyen az illető, a képzési anyag önmagában nem tudja betölteni a tréneri felkészítés funkcióját − javasoljuk diplomával rendelkező személy (elsősorban humán területen szerzett diploma) megbízását − előnyös, ha tapasztalata van hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás területén. A képzés tárgyi feltételei: körülmények, felszerelések, eszközök A képzés megtartásának elengedhetetlen feltétele egy olyan infrastruktúrájú tréningterem, mely az alábbi kritériumoknak megfelel: − távolsági közlekedési szempontokat figyelembe véve: jól megközelíthető − akadálymentesített környezetben van. − külső zavaró körülményektől mentes (pl. zaj), nyugodt, csendes helyen levő − szociális helyiségek biztosítottak − mérete, berendezése alapján a képzések megtartására alkalmas 17

A képzés eszközigénye: − képzési anyag − fénymásoló − írólapok (színes is) − flipchart és hozzá papír − alkoholos filc, − vastag filc (papírra) − íróeszközök: tollak, ceruzák, zsírkréta, színes filcek − képes újságok − videokamera − projektor − számítógép, − nyomtató − internetelérés − okostelefonok

18

KÉPZÉSI ANYAG

19

1. modul: Belépés, csapatépítés Bevezetés Az első modul a trénerek számára egy olyan feladatgyűjteményt kíván rendelkezésre bocsátani, amely segíti őket a csapatépítési folyamat megvalósításában, elindítja az önismereti munkát, valamint megalapozza a munkaerő-piaci célokról való gondolkodást. A Csapatépítő modul kialakítása során a következő szempontokat vettük figyelembe: A csoport kialakítása a tréner számára nem egy hetes munka, ami véget ér az első héten, hanem az egész SoCoT képzésen átívelő, hosszú feladat. Minden csoport egyedi, mindazonáltal a csoportdinamikai folyamatok során több, sajátos jegyekkel bíró fázis különíthető el. Ezeket alapul véve, e képzési modul a következők elemeket (részegységeket) tartalmazza: − bemelegítés, ismerkedés, − csoportnormák kialakítása − szakmai orientáció: életpálya tervezési készség fejlesztése − „viharzás“: szemléletformálás társas kapcsolatok alakítása terén, konfliktuskezelés, asszertivitás − teljesítés: célok, erősségek, siker − elköszönés Az első napokban a csoport „megformálása” kerül középpontba, a képzés vezetőjének kiemelkedő, központi feladata, működőképes csoportot kialakulásának segítése. A résztvevők közötti kapcsolat eleinte jellemzően informálisabb és személytelenebb. A csoporttagok megfigyelik, és megpróbálják megismerni egymást. Miután ez az ismerkedés első szakasza lezárult, a résztvevők megpróbálják a csoporton belül betöltött szerepeiket meghatározni és lefektetik a saját csoport-kultúrájuk alapjait. Ezt a folyamatot konfrontáció és számos megbeszélés jellemzi. A normaképzés eredményeként kialakítják a csoportszabályokat, valamint kialakul a résztvevők saját helye a csoporton belül is. Az itt lefektetett alapokra épül a későbbi csoportmunka, a feladatok végrehajtása; ezen alapoknak köszönhetően lesz lehetséges a csoporttal hatékonyan együtt dolgozni a későbbi szakaszokban (szakmai orientáció, „viharzás”). A teljesítés fázist magas fokú motiváció, koncentrálás és együttműködés jellemzi. Az utolsó csoportfázis a tréning végén az elköszönés. Nagyon fontos, hogy ebben a fázisban a csoporttal aktívan együttműködve tudjunk részt venni és képesek legyünk a résztvevőket zökkenőmentesen elengedni, hiszen a rájuk váró kihívások leküzdésének alapjául ez szolgál majd. A csoportdinamikai folyamat érzékeltetése miatt, a csoport lezárása során alkalmazható záró feladatokat is e modul keretében találják meg a trénerek, nem pedig a „Továbblépés” című, munkaerő-piaci integrációval foglalkozó 4. modulban.

20

Az első modul összességében olyan feladatokat tartalmaz, amelyeket a tréner az egész SoCoT képzés során, annak bármely moduljában vagy fázisában felhasználhat. Olyan feladatokat szeretnénk itt rendelkezésre bocsátani, amelyeket a SoCoT képzés bármely moduljában vagy fázisában hasznosítani tudunk. Feladatok leírása

1.1. Formálás Elméleti háttér: A mozgás által csökkenthető a bizonytalanság és a feszültség. A fentiekből kiindulva az ismerkedés sokkal nyugodtabb hangulatú és könnyedebb lesz, ha a feladatokhoz fizikai tevékenységek is társulnak. (lásd: Rabenstein, R. / Reichel, R. / Thanhoffer, M., 2001a). Érdemes elsőként ilyen feladattal megteremteni a lehetőséget a tagoknak, a hasonló személyes körülmények megismerésére; ami a közös tényezők feltárásával az együvé tartozás érzését kelti a csoporttagokban (pl.: az egy háztartásban élők száma). Ezáltal a résztvevők semleges témákat megvitatva beszédbe elegyedhetnek egymással, így az egész csoportról átfogó képet kaphatunk. A feladat célja: Egymás megismerése, hasonlóságok felfedezése Forrás: Braun / Hoffmann-Ratzmer / Lindemann / Mauerhof (2007); Praxishandbuch: Methoden der Berufs- und Arbeitsmarktorientierung für Jugendliche, AMS Wien, 37. oldal A feladat leírása: A résztvevőket megkérjük, hogy sorakozzanak fel egy képzeletbeli vonal mentén, amely egy adott skálát jelképez. A skálák a következők lehetnek például: − a résztvevőkkel egy háztartásban lakó élőlények (emberek és állatok) száma − testvérek száma − kor − születési hónap: januártól decemberig − cipőméret − testmagasság − a keresztnevek ábécé sorrendje A skála lehet háromdimenziós is, például: Mutathatja, hogy az egyes tagok a szélrózsa mely irányába utaznának szívesen a jövőben (először jelöljük ki a teremben, merre van észak, dél, kelet és nyugat). 21

Miután a résztvevők felsorakoztak, röviden megosztják gondolataikat. Időtartam: 15 perc. Eszközigény: Nem igényel felkészülést.

22

1.2. Mozogj úgy, mint egy... Elméleti háttér: A közös foglalkozások vagy képzések elejét gyakran bizonytalan hangulat jellemzi, mivel a résztvevőknek előbb a kiképzőhöz, majd a csoporttársakhoz is igazodniuk kell. Az esetlegesen felgyülemlett feszültséget csökkentheti, ha játékos elemekkel kombinált fizikai gyakorlatokat alkalmazunk, amelyek elősegítik egymás megismerését is (lásd: Rabenstein, R. / Reichel, R. / Thanhoffer, M., 2001a). A bemutatott feladatban a résztvevők megpróbálnak ráhangolódni a szerepre, és megismerkednek a képzés helyszínéül szolgáló teremmel, és először váltanak pár szó társaikkal. A feladat célja: Csökkenteni a feszültséget, növelni a koncentrációt. Forrás: Braun / Hoffmann-Ratzmer / Lindemann / Mauerhof (2007),; Praxishandbuch: Methoden der Berufs- und Arbeitsmarktorientierung für Jugendliche, AMS Wien, Page 37f. oldal A feladat leírása: A résztvevők körbe járnak a teremben, mozgásukat egy kiválasztott szerephez igazítva, amely lehet egy: − üzletember / üzletasszony − építőipari munkás − kertész − informatikus − fényképész Amikor két résztvevő összetalálkozik, üdvözölniük kell egymást szerepüknek megfelelően, és annak megfelelően is kell mozogniuk. Időtartam: 30 perc. Eszközigény: Nem igényel felkészülést.

23

1.3. Méhkas Elméleti háttér: A szakmai érdeklődés tisztázásához elengedhetetlen, hogy az egyéni foglalkozásokon feltérképezzük a résztvevők elvárásait, és ha lehetséges, vegyük figyelembe ezeket a további foglalkozások során. Az elvárások általában a célcsoporttól és a résztvevők élethelyzetétől függően eltérőek lehetnek. A "méhkas" módszer ezen elvárásokat hivatott beazonosítani. A módszer alkalmazható továbbá bizonyos témakörök felvezetéséhez is, elősegíti a kommunikációt és felhívja a figyelmet az egyén aggályaira is. A feladat célja: Elkezdeni beszélni egy témáról, elősegíteni a kommunikációt, felhívni a figyelmet az egyén aggályaira és dokumentálni az egyén elvárásait. Forrás: Rabenstein / Reichel / Thanhoffer, Methoden in der allgemeinen Berufsbildung, 2001b, 2.A 12, Münster. A feladat leírása: A résztvevők kérdéseket vitatnak meg. A kérdések egy a tréner által kijelölt témához kapcsolódnak. Először minden résztvevő önállóan válaszol a kérdésekre írásban. Válaszait, elvárásait, és minden egyéb felmerülő problémát színes kártyákra írják fel a csoporttagok. Ezt követően 3-6 fős kiscsoportokat alkotnak. Az egyéni válaszokat először a csoportjukon belül közös fontossági sorrendbe állítják (lényeg, hogy a kérdések körét leszűkítsék a leglényegesebbekre), majd a kérdéseket a kialakított sorrendben egy táblára, vagy flip-chartra felírják. A kérdések így kialakított sorrendje szolgál majd a foglalkozás további részének alapjául: előbb a csoportokon belül, majd konszenzusra törekedve a csoportok között is megbeszélik azokat. Kérdések: 1. Személy szerint mennyire érint engem a probléma? (pl.: Milyen mértékben érint engem a "hosszan tartó munkanélküliség" témaköre?) 2. Milyen jellegű támogatást várok el a karrier-tanácsadás során? 3. Milyen további kérdések vagy elvárások jutnak eszembe a témával kapcsolatban? Időtartam: 30 perc. Eszközigény: Színes A5-ös kártyák, táblafilcek.

24

Megjegyzés: A nagycsoportokat a kezelhetőség miatt célszerű kisebb csoportokra osztani. A "méhkas" módszer egymás megismerésére szolgál, és általában oldja, illetve áttöri a kommunikációs akadályokat; először a kiscsoportokon belül, majd ideális esetben később az egész csoportra kiterjedően. Továbbá segítségével feltérképezhetők a résztvevők elvárásai. Lehetséges probléma: A csoportdinamika. A kiscsoportokon belül a "domináns" személyek gyakran befolyásolják a beszélgetés folyamának tartalmi részét. (Például, tapasztalataink szerint előfordulhat, hogy kevésbé derül fény a visszahúzúdóbb, "gyengébb" tagok azon elvárásaira, melyek különböznek domináns társaikétól.) Azonban, mivel a méhkas módszer középpontjában az egymás közötti és a csoporton belüli kommunikáció kerül előtérbe, a bemutatott módszer alapján a csoportdinamika által befolyásolt válaszok nem okoznak olyan nagy problémát. Javaslat: Amennyiben a résztvevők kifejezetten csak a "témára rávezető" gyakorlatot igényelnek, a fenti kérdések közül elég lehet egyet feltenni. Hasonló a helyzet, ha a második kérdésre kapott válaszok alapján a képző úgy ítéli meg, hogy nincs szükség további megbeszélésre (pl.: mert a kurzus ideális képe bontakozott ki). Célcsoport: minden csoport

25

1.4. Személyes tanulási célok Elméleti háttér: A résztvevőket személyes felelősségvállalásra buzdítjuk. A "személyes tanulási céljaim meghatározása" módszer célja, hogy e tekintetben önállóság felé tereljük őket, és ne hagyják, hogy mások döntsenek helyettük. Miközben a "szabályok" és a "bátorítás" közötti egyensúly megteremtésére törekszünk, feszültség keletkezik a tréneri elvárások és a résztvevő önállósága között. Az önmegfigyelő és a mások által megfigyelt állapot közötti ingadozás (azaz a nézőpontváltás) elengedhetetlen feltétele a már megszilárdult értékrendszerek és meglévő preferenciák formálásának, ami lehetővé teszi, hogy az egyén új gondolatokat legyen képes befogadni. A karrier-tanácsadás nem csupán a tudásátadásról, hanem mindenekelőtt iránymutatásról szól. Segít leküzdeni a hosszú távú munkanélküliségből adódó problémás személyi és szociális helyzeteket, ezért különböző módszerekkel javasolt a résztvevőket megtanítani önmagukra támaszkodni. Ez azért fontos, mert a pályakorrekcióhoz gyakran alapvető szemlélet- és viselkedésbeli változásokra van szükség. Az effajta változás kiindulópontja lehet a "személyes tanulási célok meghatározása", amihez a résztvevőktől személyes kezdeményezésre és felelősségvállalásra van szükség. A feladat célja: Segíteni az önállóság és az önmagunkért való felelősségvállalás kialakulását, végiggondolni a személyes tanulási célokat, személyes kezdeményezés előidézése. Forrás: Rabenstein / Reichel / Thanhoffer, Methoden in der allgemeinen Berufsbildung, 2001a, Münster, 1.E 11. A feladat leírása: A résztvevőket megkérjük, hogy írásban határozzák meg a személyes tanulási céljaikat a következő kérdések alapján (a kérések felcserélhetőek): • Miről szeretnék információkat kapni a képzés során? • Az élet mely területén szeretnék változásokat elérni? • Milyen kapcsolati élményeket szeretnék szerezni? • Miben szeretnék segítséget kapni? • Hogyan fogom a konfliktusokat kezelni? • A kurzus végeztével mit szeretnék magammal vinni? Időtartam: 45 perc. Eszközigény: Előkészített kérdőív, írólapok (résztvevőnként egy lap). 26

Megjegyzés: Hosszabb időkeretű kurzus esetén azt tapasztaltuk, hogy nem bizonyul célravezetőnek, ha tréner pontosabban próbálja meghatározni a kurzus menetét (módszerek, témakörök, ezek sorrendje, ritmusa és tempója, kifejezésmódjai, stb.). A résztvevőkre gyakorolt nyomás csökkentése érdekében javasoljuk, hogy a résztvevőket vonjuk be a kurzus menetének kialakításának folyamatába. A "személyes tanulási célok kialakításának" módszere a résztvevőket közös döntéshozatalra sarkallja. A résztvevők a tanulási céljaik kommunikálása által fejlesztik önállóságukat és egyéni felelősségvállalásukat. A módszer különösen alkalmas 30 óránál hosszabb kurzusok esetében, és amikor különösen fontos a résztvevők kezdeményezőkészsége. A résztvevők akkor lesznek képesek felelősséget vállalni a saját képzési céljainak elérésért, ha önállóságot alakítunk ki és ennek következtében nem hagyják, hogy mások döntsenek helyettük. Ezáltal a résztvevők küzdenek a saját céljaik megvalósulásáért. A képzés következő moduljai foglalkoznak készségfejlesztésekkel és önismerettel (önmagunkra, illetve a külvilágtól kapott reflexiók kezelésével, feldolgozásával). Javaslat: A csoport összes résztvevőjének egyéni tanulási célját meg lehet beszélni közösen is, majd preferenciák szerint rangsorolni őket (a közös preferenciák részletezzük). 12-15 főnél nagyobb csoportok esetén javasolt a feladatot kisebb csoportokban (2-3 fő) elvégezni. Célcsoport: minden csoport

27

1.5. Névjegykártyák és témakörök Elméleti háttér: Hogy az ember képes legyen eligazodni ebben a bonyolult világban (viselkedési lehetőségek tárháza), szocializációja során az egyén különböző viselkedési feltevéseket alakít ki a mindennapi élet során megéltek alapján (= a cselekvési lehetőségek összessége). Ily módon válik szükségtelenné, hogy az emberek folyamatosan új, adott szituációnak megfelelő viselkedési módokat fejlesszenek ki. Az életükben bekövetkező események (= a cselekvési lehetőségek összessége) így kiszámíthatóvá válnak. Az egyén azonban nincs egyedül a világban. Más egyének (alteregók), akik szintén megélt élményeik, életmódjuk és cselekvési preferenciáik alapján döntenek tetteikről, szintén részei ennek a világnak; ez a tény egyfelől bizonytalanságot szül, másrészt azonban gazdagabbá is tesz minket. Még ha fenn is áll annak a lehetősége, hogy bizonyos elvárások nem teljesülnek (az egyén soha nem tudhatja előre biztosan, hogy egy alteregója hogyan fog majd reagálni), több alteregóval együttműködve jobb esélyekkel indulunk. Épp a különböző alteregók megléte nyit meg az egyén számára olyan elképesztő perspektívákat, amelyeket máskülönben lehetőségek hiányában nem lenne képes megvalósítani. Következésképpen: Az egyén akkor tud élményekkel gazdagodni és más viselkedési preferenciákkal megismerkedni, ha más alteregókkal is kapcsolatba lép; így lesz képes saját horizontját is kitágítani - viszonylag kevés időráfordítás mellett. A "Névjegykártyák és témakörök" feladat célja a különböző életszemléleteket összekapcsolni a kommunikáció segítségével, megismerni más viselkedési preferenciákat és így bővíteni az egyén cselekvési lehetőségeinek tárházát.

A feladat célja: Egymás megismerése, a kurzus anyagának megismerése, nyugodt légkör kialakítása és a félelmek eloszlatása, első alkalommal együtt dolgozni, megfogalmazni a kurzussal kapcsolatos személyes elvárásokat. Forrás: Rabenstein / Reichel / Thanhoffer, Methoden in der allgemeinen Berufsbildung, Münster, 2001a, 1.C 5. A feladat leírása: Minden résztvevő kap egy kis papírcsíkot, amelyet 5 részre hajtanak (ne tépjék szét még), majd minden részre felírják a nevüket. Egy flipchart segítségével a tréner bemutatja az előre elkészített kérdéseit a csoportnak (a kérdések sorrendje variálható): 28

• Mi volt a legutóbbi munkahelyed? • Mi lenne a számodra ideális állás? • Milyen elvárásaid vannak a kurzussal kapcsolatban? • Ha teljesen elölről kezdhetnéd, csinálnál-e valamit másképpen az oktatást és a szakmai karrieredet illetően? Ha igen, mi lenne az? (Természetesen a kérdéseket a csoportvezető módosíthatja.) A résztvevőket megkérünk, hogy a kérdésekre adott válaszaikat a papírlapok hátuljára jegyezzék fel, az elsőt a felső szegmens üresen hagyott hátsó részére. A többi kérdésre adott személyes válaszokat a résztvevők a maradék négy szegmensbe írják le (így minden szegmensbe különböző válasz kerül). Amint ez készen van, a papírt 5 csíkra vágjuk fel, majd azokat a résztvevők mellkasára erősítjük (pl.: ragasztószalaggal). Minden résztvevőt megkérünk, hogy keressen egy beszélgetőpartnert, mutatkozzanak be egymásnak, cseréljenek kártyákat és beszélgessenek a kártya hátoldalán leírt témáról. Nagy csoportba visszatérve csak arról számolnak be, milyen élmény volt számukra a beszélgetés. Időtartam: 30 perc. Eszközigény: Félbevágott A4-es lapok, flip-chartra felírt kérdések. Megjegyzés: Az olyan foglalkozásokon, ahol sok egymás számára ismeretlen ember kerül egy csoportba, a két résztvevők közötti beszélgetés módszere hatásos eszköz az első kapcsolatteremtés ösztönzésére. A "Névjegykártyák témakörökkel" módszer lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők ellazuljanak és a teremben szabadon járva-kelve "futtában" megismerjék egymást és "közeledjenek egymáshoz". Így a még fennálló bizonytalanság és a kommunikációt hátráltató gátlások játékos módon küzdhetők le. A feladat lehetőséget termet egy-egy téma felvezetésére is. A kérdések megválaszolása közben a résztvevőknek végig kell gondolniuk saját elvárásaikat és céljaikat. Javaslat: Az itt megismert bemelegítő mozgás-módszer a képzés későbbi fázisaiban is alkalmazható. Az a foglalkozás, amely mozgással kezdődik, de a későbbiek mindenki csak ül, nem túl hatékony. Ha a képzés helyszíneként szolgáló terem nem teszi lehetővé a székek rugalmas elrendezését, javasolt az "ismerkedési" fázist egy másik helyiségben megtartani. Célcsoport: minden célcsoport. 29

1.6. Milyen volt? Elméleti háttér: Első ránézésre a hátrányos helyzetűek homogén csoportnak tűnik, de valójában nagyon is heterogén csoportról beszélünk. A hasonlóságokra és eltérésekre azért is nagyon fontos rávilágítani, hogy a csoporttagok jobban megismerhessék egymást és egymás különböző tanulási igényeit. A feladat célja: Megismerni saját pozíciónkat, rávilágítani a hasonlóságokra és a különbözőségekre. Forrás: Tamara Baca, Karin Steiner, Niederschwellige Bildungsangebote – Kompetenzentwicklung bildungs- bzw. arbeitsmarktferner Personen als Beitrag zur Unterstützung der (Re-) Integration in den Arbeitsmarkt, in: Ernst Gesselbauer / Carin Daniel Ramirez-Schiller (Hersg).: Die Rolle von Guidance in einer sich wandelnden Arbeitswelt, Wien, 2014 A feladat leírása: A résztvevők kiscsoportokat alkotnak és a következő kérdéseket dolgozzák ki 45 percben. A válaszaikat egy külön lapra írják le. Milyen tréningeket kezdtél el / fejeztél be? Milyen iskolákat kezdtél el / hagytál félbe / fejeztél be? Voltak tanulási nehézségeid? Alacsonyak, vagy magasak voltak az elvárások? Unatkoztál? Féltél már, hogy nem tudod majd befejezni a tanulmányaidat? Mit tanultál a szabadidődben (pl.: más képzéseken, hobbiból, otthoni környezetben, munkahelyen)? Milyen pozitív vagy negatív élményeid vannak tanulással kapcsolatban? Mi jut eszedbe, illetve mit érzel, amikor az "élethosszig tartó tanulás" fogalmát hallod? A kiscsoportok válaszaikat nagycsoportban is megvitatják. A legfontosabb tartalmakat flip-chartokra írják fel. A flip-chartokon szereplő fejlécek: "hasonlóságok" és "különbözőségek". Ezt nagycsoportban való irányított beszélgetés követi Időtartam: 120 perc. Eszközigény: 2db flip-chart, írólapok a csoportoknak, tollak Célcsoport: Hátrányos helyzetűek, fiatal felnőttek.

30

1.7. Visszajelzés – Első tapasztalatok Elméleti háttér: Az új orientációs fázisokat / tanulmányokat célszerű a meglévő tapasztalatok és elvárások megfogalmazásával kezdeni, különösen a hosszabb ideig együtt maradó csoportokban. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy már az elején fényt derítsünk különböző elvárásokra, problémákra és konfliktusokra, és lehetőségünk nyílik a képzetteket támogató, megfelelő foglalkozásokat tartani. A feladat célja: Az első tapasztalatok és elvárások kiértékelése az új (tanulási) fázis elején. Forrás: Monira Kerler, Basitan, Jonnes / Vombe, Arno / Langer, Roman, Methoden der Berufs- und Arbeitsmarktintegration von Frauen, AMS, Wien 2007 alapján. A feladat leírása: A résztvevők (tanulók) egy flip-chartra felírják a következő kérdéseket: Milyen jó élményeid voltak eddig? Mi az, ami tetszett? Melyik élményed nem tetszett? Mit szeretnél a kurzus során megtapasztalni? Mit nem szeretnél a kurzus során megtapasztalni? A csoport helyzetét figyelembe véve a trénernek lehetősége van választani a kiscsoportos és az egyéni lebonyolítás között. A kérdésre adott válaszokat moderációs kártyákra írják fel (válaszonként egy kártya). A válaszokat kitűzik egy táblára és a tréner a résztvevőkkel csoportokba rendezi őket. A foglalkozás végeztével a csoport közös ötletbörze keretében a következő kérdésekre keresi a válaszokat: Hogyan lehet megerősíteni a jó élményeket? Hogyan lehet elkerüli a rossz tapasztalatokat a jövőben? Hogyan lehet a vágyakat valóra váltani? Hogyan lehet elkerüli a félelem szülte rossz tapasztalatokat? A feladat keretében fontos tisztában lenni a csoporttal, az intézmény szabályaival, stb. Időtartam: 60-90 perc. Eszközigény: flip-chartok, parafatáblák, rajzszegek, moderációs kártyák, ceruzák Célcsoport: minden célcsoport 31

1.8. Csoportszabályok kialakítása Elméleti háttér: Az interakciók kölcsönös kapcsolatban lévő személyek közötti aktivitások. Interakció során adott cselekvő (egyén, csoport, vagy szervezet) nem csupán a partnerénél tapasztalt viselkedést alapul véve orientálódik, hanem elsősorban saját elvárásait, attitűdjét és a közösen megélt helyzetről alkotott képét és saját értelmezését veszi jelentősen figyelembe. A partner felé irányuló kölcsönös vagy közös orientáció a szociális struktúrák keretei között csak akkor lehetséges, ha mindkét fél azonos értékrendszerrel, normatív mintákkal, szimbólumokkal és kommunikációs technikákkal rendelkezik - közös környezetben. A közös környezet azonban nem mindenki számára jelenti ugyanazt. A környezet mindig más és más. Amikor két különböző környezet találkozik, az eltérő elvárások is ütköznek. A társadalmi együttélés során különböző szerepeket töltünk be, amelyek hatással vannak a szereplők között létre jövő interakciókra és ezen kölcsönhatásokat normák szabályozzák. Így célszerű a szabályokat meghatározni és megismertetni. A "Csoportszabályok kialakítása" módszer segítségével elgondolkodhatunk ezeken a normákon és olyan színteret hozhatunk létre, ahol a különböző környezetek / elvárások közötti produktív kölcsönhatás kialakulhat. A feladat célja: Javítani az általános társalgási viselkedést, produktív légkört teremteni a beszélgetésekhez, elősegíteni a csoporton belüli aktív közreműködést, valamint a kölcsönös érintkezést, és elgondolkodni az egymással folytatott beszélgetés módján. Forrás: Rabenstein, R., / Reichel, R., / Thanhoffer, M.: Das Methodset. 2. Topics bearbeiten, 11. Auflage, Münster: Okotopia 2001. A feladat leírása: A csoportok működése szabályokhoz kötött. A legtöbb szabály íratlan, csak informálisan létezik, így nehezen ellenőrizhető. A feladat segítségével a csoportnak lehetősége nyílik a saját csoportszabályaik kialakítására. A kommunikáció és a bemutatás által a szabályok ellenőrizhetővé és megfigyelhetővé válnak. Kiscsoportos fázis: a csoportot kisebb csoportokra osztjuk (4-5 fő). A kiscsoportok a következő kérdések alapján dolgoznak. • Mi gátolja a jó beszélgetést? • Mi kell a produktív társalgáshoz szükséges hangulat megteremtéséhez? (gyűjtőmunka) A cél a csoportszabályok felszólító módú megfogalmazása. (pl.: Ne beszélgessünk, miközben más is beszél!) 32

Nagycsoportos fázis: A kiscsoportok felolvassák a kialakított szabályaikat az egész csoportnak. A résztvevők nagycsoportban megvitatják, mely szabályokat tartják különösen fontosnak, és közösen próbálnak egy magukra vonatkozó szabálygyűjteményt (szem előtt tartva, hogy ideális esetben: 6 -10 szabály optimális) létrehozni. Az ellentmondásos szabályok is a gyűjtemény részét képezhetik, amennyiben a nagytöbbség megszavazza. Ellenőrizni kell, hogy a résztvevők képesek-e a csoportszabályok betartására, ezért egy „megbeszélés utáni megbeszélést” kell tartani. (Metakommunikáció). Ennek során, a metakommunikáció elemeiből kapott információkat is figyelembe tudjuk venni a csoporttal való beszélgetésben, mindezek következtében nyílt és produktív beszélgetési légkör jön létre. Levezető fázis: Az esemény végén a résztvevők felváltva (röviden) elmondják hogyan élték meg ezt a feladatot. Fontos: Kerüljük a további kérdéseket és megbeszéléseket. Időtartam: 120 perc. Eszközigény: írólap és írószer. Megjegyzés: A nagycsoportos megbeszélés közben a résztvevők gyakran tapasztalnak frusztrációt. Az itt leírt módszer a résztvevőknek végig biztosítja, hogy önmaguk és társaik felé produktívan viszonyuljanak, az adott témát tartsák szem előtt és a beszélgetéshez jó hangulat alakuljon ki. Kérdéses, hogy a jó beszélgetés minden kritériuma megfogalmazható-e egy szabályban (pl.: "érdekes" témákról beszélgetni; hogyan határozzuk meg, hogy mi "érdekes", és ki határozza meg ezt? Kinek érdekes?). Továbbá kétséges az is, hogy verbalizálódik-e minden csoportra vonatkozó szabály. Vannak olyan szabályok, amelyeket a tréner szab meg, és a jó beszélgetés légkörének megteremtése érdekében be kell tartani. Törekszünk arra, hogy ezeket a szabályokat a csoporttagokkal elfogadtassuk. Javaslat: Ha feszültség keletkezik, vagy vakvágányra futunk (a megbeszélés nehézkessé válik) a nagycsoportos megbeszélés során, javasolt "villámkört" tartani: ahol minden résztvevő egymás után elmondja, hogy érzi magát. Az utólagos kérdéseket és megbeszéléseket - lehetőleg - kerüljük. A "villámkört" a megbeszélés lazítására és gördülékenyebbé tételére használjuk. Példa a csoportok által gyakran kialakított szabályokra: Ne beszélgessünk, miközben más is beszél! "Te" vagy "mi" helyett próbáljunk "én"-nel kezdődő mondatokat mondani! Próbáljunk meg bekapcsolódni a beszélgetésekbe! 33

Hallgassunk meg másokat is! Gondoljuk végig mondanivalónkat, mielőtt válaszolunk! Érthetően és illendően beszéljünk! Maradjunk a tárgynál! Ha valamit nem értünk, kérdezzünk! Legyünk nyíltak és őszinték! Nézzünk a kérdezőnk, beszélgetőpartnerünk szemébe!

34

1.9. Csoportszabályok betartása Elméleti háttér: A feladat a "Csoportszabályok kialakítása" feladat folytatása. Ha az embernek egyszerre túl sok új szabályra kell figyelnie egyszerre, túlterhelődik és végül egy szabályt sem fog betartani. Amikor a fiatalok kiválasztják a számukra legfontosabb szabályokat, megerősödik bennük a belső motiváció, hogy be is tartsák őket, így a kiadott feladatok is végrehajthatóvá válnak. Ha a résztvevők vállalják, hogy tartják magukat a megállapított viselkedési szabályokhoz, az a csoport megfelelő működéséhez szükséges felelősségvállalást is elő fogja mozdítani. Fontos továbbá: a tagok megtapasztalják, hogy a szabályok megszegését a többi csoporttag is szóvá teszi és a szabálytalankodót kritikával illetik, ami által ők maguk is végiggondolják saját viselkedésüket és lehetőségük nyílik önreflexióra (c.f. Philipp, 1998, Klippert, 1999). A feladat célja: A szabályok betartása közben önkontrolt tanulni, megtanulni elfogadni és betartani a szabályokat. Forrás: Petermann / Franz, Petermann, Ulrike (2007): Training mit Jugendlichen – Aufbau von Arbeits- und Sozialverhalten, Göttingen, Page 136ff. A feladat leírása: A feladat közvetlenül a "Csoportszabályok kialakítása" feladat után következik. Minden résztvevőt megkérünk, hogy válasszon ki egy vagy két szabályt, amelynek betartására különös módon figyel, fontos neki. Lényeges, hogy a szabályok adott személyre szabottak legyenek. Hogy a résztvevők egy vagy két szabályt válasszanak-e, attól tesszük függővé, hogy az adott embernek egyszerre két szabály megfigyelése problémát okozhat-e. Fontos szempont, hogy a résztvevők ne túl egyszerű szabályokat válasszanak ki maguknak. A szabályokat felíratjuk egy kis papírlapra és a teremben jól látható helyre tesszük, majd közösen megvitatjuk. A csoport kiválasztja azokat, melyeket érvényesíteni szeretne. Figyeljünk, hogy ne csak nagyon könnyen betartható szabályokat válasszanak itt se: egy könnyen betartható szabály mellé egy nehezebb felvállalására is motiváljunk. A szabályok innentől fogva minden résztvevőre vonatkoznak, de módosíthatók vagy felcserélhetők, ha például túl egyszerűnek bizonyulnak, vagy adott élethelyzet ezt szükségessé teszi. A trénernek ilyenkor minél előbb be kell avatkoznia és segítenie kell megfogalmazni az új szabályt. Ebbe a folyamatba az egész csoport bevonható.

35

A szabályok a kurzus egészére vonatkoznak majd. A tréner készít egy nagy táblázatot, amelyre felírja az egyes résztvevők által vállalt betartandó szabályokat és a foglalkozások sorszámát; írhatók bele perjelek, pontok vagy számok is. A táblázat lehetőséget ad minden kurzusegység végeztével a résztvevők számára visszajelzéseket adni. Ez a folyamat segítséget nyújt az önértékeléshez és más személy(ek) által adott értékeléshez: az értékelt személytől balra ülő először elmondja, a szabályok tükrében értékeli a másik magatartását, amit az értékelt személy önértékelése követ. Ezután következik a tréner értékelése. Ha a vélemények között eltérés van, megbeszélés által próbáljunk közös nevezőre jutni. Az eredményeket ezután felírjuk a visszajelző táblázatba. Időtartam: 60-90 perc. Eszközigény: nagy poszter, írószer. Megjegyzés: Hasznos lehet, ha tréner is bekapcsolódik a folyamatba és meghatároz magának is egy vagy két szabályt, aminek betartását ő fogja megfigyelni (pl.: türelmesnek maradni, beszéd közben nem félbeszakítani a másikat). Ezzel a résztvevők tovább motiválhatók saját szabályaik betartására. Példák a lehetséges szabályokra: Nem zavarom a beszélgetést témához nem illő hozzászólásaimmal. Koncentrálok, nem szólok közbe és figyelmes maradok. Hangosabban beszélek. Beszéd közben a társamra nézek. Türelmes maradok. Többet beszélek a csoportban, nem hezitálok. Javaslat: A résztvevőket megkérhetjük arra is, hogy válasszák ki azt a szabályt, amelynek betartása a legtöbb nehézséget okozhatja. Ezeket a szabályokat összegyűjtjük, és a csoportban megbeszéljük. A megbeszélés alapját képezheti, hogy bizonyos szabályokat miért könnyebb betartani és másokat miért nehezebb. A csoportos megbeszélések során kiválasztjuk azt a maximum négy szabályt, amelyek az egymással folytatott munkát könnyebbé tehetik. Példák a lehetséges csoportszabályokra: Nyugodt maradok, miközben másokkal beszélek. Hagyom a másikat is szóhoz jutni. Odafigyelek arra, amit mások mondanak. Pontosan kezdjük és fejezzük be a foglalkozásokat. A munkában mindenki vegyen részt! 36

1.10. Képzési szerződés Elméleti háttér: A képzés folyamán elengedhetetlen, hogy a résztvevők folyamatosan együttműködjenek egymással. Emiatt fontos a résztvevőket már a kezdetektől aktív részvételre buzdítani. A tréner és a résztvevők közötti kapcsolatot célszerű formális szerződéssel is megerősíteni. A feladat célja: Megegyezésre jutni a kurzus menetét illetően, információt nyújtani a tréningről, valamint tisztázni a közös elvárásokat. Forrás: Petermann / Franz, Petermann, Ulrike (2007): Training mit Jugendlichen – Aufbau von Arbeits- und Sozialverhalten, Göttingen, 82f. oldal. A feladat leírása: A kurzus elején a képzés módszertanát tisztázni kell a fiatalokkal. A tréner bemutatja a képzés legfontosabb céljait, és felhívja a résztvevők figyelmét, hogy miért fontos a kitűzött célokat elérniük. Ezt követően a résztvevők tisztázzák magukban, hogy személy szerint mi a céljuk a képzést illetően. Miután a képző elmagyarázta a tréning körülményeit, minden egyes résztvevő kap egy előre kitöltött képzési szerződést két példányban, amelyet kitölt saját adataival majd a kész szerződést aláírja a résztvevő és a képző is. Az egyik példány a résztvevőnél, a másik a képzőnél marad. Időtartam: 45 perc. Eszközigény: 1.10. sz. feladatlap

37

1.11. Szerződés önmagammal Elméleti háttér: A karrier-tanácsadási tréningeknek nagy mozgásteret kell biztosítaniuk a résztvevők számára a felelősségvállalást és a döntéshozatalt illetően. A résztvevőknek nagy beleszólásuk van saját tanulási folyamataik meghatározásába és ezek megvalósításában vállalt felelősség vállalásába. Emiatt fontos erős elkötelezettséget kialakítani a megvalósítás iránt, és megerősíteni a résztvevők felelősségtudatát. A feladat célja: Kialakítani az egyes résztvevők elkötelezettségét, elősegíteni az egyéni felelősségvállalást; a résztvevőknek komolyan át kell gondolniuk, mely lépéseket valósítják meg az elkövetkező hetekben. A feladat leírása: Minden résztvevő kap egy jó minőségű, akár színes papírlapot. A résztvevőket ezután megkérjük, hogy írásban rögzítsék: a tréning ideje alatt milyen viselkedésmódokat vállalnak fel, mit tartanak célszerűnek, és ennek következtében milyen eredményeket várnak a tréning végére (szerződés önmagukkal). A javasolt tevékenységeket a lehető legkonkrétabban és legpontosabban kell megfogalmazni, hogy egy csoporton kívül álló számára is jól érthető legyen. A szerződés elemei közé tartozzanak az ellenérvek, a várt előnyök, az esetleges jutalmak, a befektetett munka gyümölcse és az elért sikerek. A kész szerződést mind a résztvevő, mind a képző aláírja. A feladat variációja: A szerződést egy másik csoporttag is aláírja, aki szintén kap egy példányt. A képzés ideje alatt a későbbiekben (akár többször is) e két résztvevő megbeszél egy időpontot, amikor találkoznak és megbeszélik, milyen mértékben sikerült a szerződésben vállaltakat teljesíteniük. Időtartam: 45 perc. Eszközigény: színes papírok. Megjegyzés: Mivel a tréner sem partnerként, sem a szerződés tárgyaként nem része a szerződésnek, az aláírása a kapcsolat egyenlőtlenségét jelképezné. A trénernek minden esetben szem előtt kell tartania, hogy résztvevő ne érezze magát irányítva, megfigyelve, hogy jogaival szabadon élhessen.

38

1.12. Asszociációs rajzolás Elméleti háttér: Azon szituációt terhesnek érezheti valaki, ahol képtelen szavakba önteni aggodalmait, szorongását vagy bizonytalanságát. Bizonyos embereknek nincs gyakorlata érzéseik és gondolataik verbális kifejezésében vagy egyszerűen nincsenek tisztában érzelmi folyamataikkal. A következő kreatív feladat lehetőséget kínál, hogy szembenézzünk a problémákkal, önmagunkra reflektáljunk és világosan fejezzük ki magunkat másoknak. A feladat célja: képzettársításokkal.

Megismerkedni

a

karrier-választással

kapcsolatos

Forrás: Braun / Hoffmann-Ratzmer / Lindemann / Mauerhof, Praxishandbuch: Methoden der Berufs- und Arbeitsmarktorientierung für Jugendliche 2007, AMS Wien, 39f. oldal A feladat leírása: A feladatot következő kéréssel vezessük fel: "Egy perc alatt gondoljuk végig az álláskeresés folyamatát és egy betölteni kívánt gyakornoki pozíciót." Milyennek képzelem el? Várhatóan milyen problémákkal kell majd szembenéznem? Mitől félek? Próbáljuk meg rajzzal kifejezni, ami számunkra fontos. Absztrakt, vagy konkrét formákat is lehet rajzolni, és nem számít, hogy a rajz mennyire lesz szép. A lehető legjobb eredmény elérése érdekében a képzettársításoknak, ha lehetséges, nem szabad határokat szabnunk. Miután a rajzok elkészültek (kb. 15-20 perc elteltével), a résztvevők címet adnak műveiknek. A rajzokat ezután nagycsoportos foglalkozás keretében bemutatják, és a résztvevők szorongásait, félelmeit, örömét és elvárásait megbeszéljük. A lényeg, hogy előre gondoljuk végig a résztvevők karrierválasztással kapcsolatos lehetséges képzettársításait, és hogy miként kezeljük azokat a résztvevőket, akik nem szeretnek rajzolni, vagy akiknek a karrierválasztás gondot okozhat. Időtartam: 30 perc. Eszközigény: fehér, A4-es kartonlapok és (különböző színű és méretű) tollak, színes ceruzák, zsírkréták minden résztvevőnek.

39

1.13. Hogyan képzelem el a jövőmet? Elméleti háttér: A fiatalokat egy képzeletbeli utazásra invitáljuk, nyugodt hangulatot teremtünk, ahol el tudják képzelni, milyen lesz az életük majd idősebb korukban. Célzott kérdések segítségével próbálnak meg elmélyülni a jövőjük különböző aspektusaiban; kérdéseket és vágyakat fogalmaznak meg a jövőjükkel kapcsolatban. A feladat célja: Fejleszteni és kreatívan bemutatni az elképzeléseket, szükségleteket, álmokat és perspektívákat, kölcsönös egymásra hatások által új alternatívákat megismerni, elősegíteni a csoportfolyamatokat. A feladat leírása: A résztvevők keresnek egy kényelmes helyet a teremben, a tréner meditációs zene segítségével nyugodt hangulatot teremt a képzeletbeli utazáshoz. A tréner halkan, időnként szünetet tartva, nyugodt tempóban felolvassa a kijelölt szöveget. A meditáció végeztével a résztvevők az eszközök felhasználásával személyes kollázsokat készítenek, amelyek segítségével saját magukat megjelenítik a különböző életszakaszokban (18, 21, 25, 30, 45 és 65 évesen). Legvégül minden résztvevő bemutatja kollázsát a csoportnak. A közben felmerült ötleteket egymás között megbeszélik. Az így elkészített poszterek kikerülnek a csoportterem falára, ami így elősegíti a "Karrier-orientáció" témakörének felvezetését a következő munkaszakaszokban. Időtartam: 120 perc. Eszközigény: meditációs szöveg (1.13. sz. melléklet), CD lejátszó, meditációs zene, olló, ragasztó, zsírkréta, katalógusok és újságpapírok. Megjegyzés: Mivel a képzeletbeli utazás a meditáció egy fajtája, fontos, hogy csendes és nyugodt légkört teremtsünk, ami fiatalokról lévén szó, tapasztalatunk szerint nem egyszerű feladat. Ezért fontos, hogy a csoport ne legyen túl nagy, és fontos továbbá a módszert részleteibe menően elmagyarázni a fiataloknak. Mivel e feladat sikeres megvalósítása különösen múlik a csoporttagok együttműködésének elnyerésén, nagyon fiatal résztvevők esetén érdemes megfontolni, hogy a fiúk és a lányok esetlegesen ne egyszerre végezzék el ezt a meditációs gyakorlatot. A meditációs rész végrehajtásakor fontos a csendes környezet. A résztvevőknek gyakran nincs meditációs tapasztalatuk, ezért nagyon fontos nekik előbb bemutatni magát a módszert. Nagyon fontos a szöveget jól 40

előkészíteni, hogy képesek legyünk a hangulatot rögtönzés és szemkontaktus által fenntartani. Ugyanígy fontos a zene kiválasztása is, amelynek szintén nyugodtnak kell lennie. A feladat más korcsoportokkal is elvégezhető, ilyenkor a cél saját helyzetünk végiggondolása és az életben betöltött helyzetünk azonosítása. A függelékben található szöveget korcsoportokhoz igazodva át kell alakítani! Javaslat: A módszer különösen alkalmas a "karrier-orientáció" témakörének felvezetésére, amely szervesen kapcsolódik az elképzelt élet-tervekhez. Olyan más módszerek is alkalmazhatók, amelyek a karrier és a munkával kapcsolatos személyes igényeket helyezik a középpontba.

41

1.14. A jövőm – közeli és távoli jövő Elméleti háttér: Életünk és karrierünk tervezése során létfontosságú, hogy reális célokat fogalmazzunk meg és kitartóan megpróbáljuk elérni azokat. (c.f. Wurzer, 1998). Ha a nagyobb célokat kisebb részcélokra és könnyen megvalósítható lépésekre bontjuk, a távoli célok kézzel foghatóvá válnak, és könnyebb lesz konkrét lépéseket tenni feléjük. Ha kis lépésekben és rövidtávú célokban gondolkodunk mielőtt cselekszünk, az azt mutatja, hogy képesek vagyunk átgondoltan és higgadtan cselekedni. Az effajta aktív élettervezés teszi lehetővé a fiatalok számára, hogy elérjék céljaikat saját függetlenségük és motivációjuk által. A feladat célja: Megtanulni elkülöníteni a rövid és hosszú távú célokat, megtanulni kiválasztani, meghatározni a hosszú távú célok érdekében hasznos rövid távú célokat. Forrás: Jugert, Gert / Rehder, Anke / Notz, Peter / Petermann, Franz (2008): Fit for Life – Modules und Worksheets zum Training sozialer Kompetenz für Jugendliche, Pädagogischer Verlag, p. 156f A feladat leírása: A tréner pár példán keresztül bemutatja a feladatot. A példákkal megvilágítja, hogy a hosszú távú célokat rövid távú célok megvalósításával lehet elérni. A következő lépésben a résztvevőket felkérjük, hogy tűzzenek ki hosszú távú célokat, amelyekhez rövid távú célokat is fogalmazzanak meg. A résztvevők 10-15 perc elteltével újra összeülnek és az eredményeiket egy nagy poszteren összegyűjtik. A tréner ellenőrzi, hogy a rövid távú célok összhangban vannak-e a hosszú távúakkal, és emlékezteti a résztvevőket, hogy ellenőrizzék a célokról alkotott meghatározásaikat. Végül mindannyian bemutatják rövid és hosszú távú céljaikat és válaszolnak a többi csoporttag és a tréner által feltett kérdésekre. Időtartam: 90 perc. Megjegyzés: A folyamat megvilágításra alkalmas lehetséges példák: Példa: Hosszú távú cél: Fogtechnikussá válni Milyen rövid távú célokat kell meghatározni a cél eléréshez? A szakmáról több információt kell gyűjteni. A szükséges képesítést meg kell szerezni. Gyakorlati helyet kell szerezni. 42

Lehetséges kérdések a záró megbeszéléshez: Mi okozott nagyobb nehézséget: hosszú, vagy rövid távú célt megfogalmazni? A feladat közben kapott új ötleteket, vagy bátorítást? Milyen előnye származik abból, ha elkülöníti a hosszú és rövid távú célokat? El tudja képzelni, hogy a feladat során elsajátított folyamatot egy célról hozott döntésében alkalmazza? Javaslat: A feladat a "Hogyan képzelem el a jövőmet?" Című feladat folytatásaként is alkalmazható.

43

1.15. Áloméletrajz Elméleti háttér: Az életrajzok elemzése a munkaerő-kutatás meghatározó elemei közé tartozik, megmutatja, hogy a munkatapasztalatot életfolyamatában értelmezve érdemes értékelnünk, átgondolnunk. Ennek fényében feltételezhető, hogy például a munka világában meghozott döntéseit az egyén, a saját személyiségfejlődésének tükrében hozza meg és értelmezi. Minden esetben a szubjektív orientáció formálja és szabályozza a fél érdekeit, nézeteit, meggyőződéseit, stb., és ezért befolyásolja is a munkával és hivatásával kapcsolatos várakozásait és attitűdjét (c.f. Traue, 2005). A fiatalok a munka-specifikus életútjuk elején járnak; alapvető attitűdjeiket, várakozásaikat és céljaikat idővel alakítják csak ki. A feladat eszközt ad a fiatalok kezébe, hogy tudatosítsák várakozásaikat és megbeszéljék az átélt nehéz folyamatok eredményeit. A feladat célja: Szavakba önteni és strukturálni a jövőre vonatkoztatott vágyakat. Forrás: Sacher, Kristin (2005): “Lebenswert Beruf” – Praxishandreichung für die Arbeit mit Schulfrühabgängern, AMS Wien, 11. oldal. A feladat leírása: Feladatlap segítségével a résztvevők elgondolkodnak jövőbeli életük bizonyos szakaszainak tréner által megadott aspektusain (karrier, lakóhely, párkapcsolat gyerekek, stb.). A feladat célja, papírra vetni a résztvevők céljait, gondolatait, vágyait és álmait. Mindenkinek lehetőséget kell adni, hogy elképzelhesse a számára fontos életstációkat. Szükség esetén, ha a résztvevők válaszai nem egyértelműek, a konkrétabb megfogalmazást segíthetjük nagycsoportos megbeszélésben. Időtartam: 30 perc. Eszközigény: áloméletrajz című feladatlap (1.15. sz. melléklet) másolatai, íróeszköz. Megjegyzés: A feladat ideális esetben a "Hogyan képzelem el a jövőmet?" című feladat után következik. A feladat során a résztvevők képzeletbeli jövőbeli utazásra indulnak. Az "Áloméletrajz" feladat segíthet az elképzeltek konkretizálásában, strukturálásában és megfogalmazásában.

44

1.16. Jéghegy a láthatáron

Elméleti háttér: A konfliktusok konstruktív kezelése érdekében fontos, hogy a konfliktusok hátterét képző pszichológiai tényezőket számításba vegyük és kifejezzük őket. A fiatalok számára különösen lényeges megtanítani: felismerni és kommunikálni érzéseiket, szükségleteiket, észleléseiket, várakozásaikat és szándékaikat. Épp olyan fontos, mint ezeket észlelni, megérteni és elfogadni másokban. Ebben segít a jéghegy modell. A modell segítségével tisztázhatók azok az érzelmek, szükségletek, elképzelések, célok és szándékok, amelyek a konfliktus mögött húzódnak. Tudjuk, hogy ezek elsőre láthatatlanok, de kifejeződhetnek tettekben, szavakban és testbeszédben is, ami viszont hatással van a kommunikációs helyzetben levő másik félre és befolyásolja a beszélgetés irányát. Ha kifejezzük ezeket a szükségleteket, érzéseket és célokat, a konfliktus enyhíthetővé válik. A feladat célja: Megtanulni a konfliktusokat konstruktív módon kezelni, és elkerülni a veszekedés kialakulását. Forrás: Jugert, Gert / Rehder, Anke / Notz, Peter / Petermann, Franz (2008): Fit for Life – Module und Arbeitsblätter zum Training sozialer Kompetenz für Jugendliche, Pädagogischer Verlag, 204. oldal. A feladat leírása: A feladat elején célszerű az úgynevezett jéghegy modellt a fiatalokkal megismertetni és megbeszélni (lásd: "Jéghegy a láthatáron" című,1.16. feladatlap). Ezután a résztvevők szerepjáték során szimulált konfliktushelyzetben beszélnek láthatatlan érzelmeikről, vágyaikról és szükségleteikről. A résztvevők érzéseiket a következőképpen fejezhetik ki: "Most csalódott vagyok." Vágyaikat, szándékaikat pedig így kommunikálhatják: "Azért vagyok itt, hogy beszélhessek veled." A résztvevőknek mindig "én" nyelven kell megszólalni. A szerepjátékokat elvégezhetjük 2-3 fős csoportokban is, felvételt készíthetünk róla, amit később kielemezhetünk. Időtartam: 120 perc. Eszközigény: "Jéghegy a láthatáron" című, 1.16. feladatlap, Megjegyzés: A feladat értékeléséhez a csoporttal a követező kérdéseket javasolt alaposan végigbeszélni:

45

Nehéz volt tudatosítani a megélt érzéseket és szavakba önteni őket? Hogy érezted magadat, amikor mások kifejezték érzéseiket? Mire kell figyelni, amikor valakiben tudatosulnak saját érzései és szükségletei és ezeket mások felé megfelelő formában kommunikálni szeretné? Milyen hatással van a vitára, ha a felek kifejezik érzéseiket, szükségleteiket és céljaikat? Mindennapi beszélgetéseid során a konfliktusban résztvevő másik felet ellenségként, vagy a sporthoz hasonlóan edzőtársként kezeled? Kifejezed néha az érzéseidet hétköznapi viták során? Javaslat: Példák a lehetséges konfliktushelyzetekre: A gyakorlati munkahelyeden új ajakpiercinggel jelensz meg. Főnöködnek ez nem tetszik és megkér rá, hogy vedd ki. Puszta véletlenségből tudomásodra jut, hogy gyakornoktársaid tegnap este egy kávézóban összeültek, de téged nem hívtak meg. Nagyon mérges vagy emiatt és meg akarod nekik mondani a magadét. Mióta egyre több időt töltesz arab származású kollégáddal, barátaid kezdenek tőled elfordulni. Az erről folytatott beszélgetés egy nap veszekedéssé fajul.

46

1.17. Jó és rossz napok Elméleti háttér: Válságos időszakban gyakran nehéz kilábalni a szerencsétlen helyzetekből. Emiatt fontos megtanulni, hogy kerülhetőek el a krízishelyzetek, hogy a fiatalok el tudják különíteni az őket segítő és az inkább kerülendő helyzeteket, és a személyes krízisnek már az első jeleit is képesek legyenek felismerni. A feladat célja: A helyes válságkezelésben jártasságot szerezni. Forrás: Jugert, Gert / Rehder, Anke / Notz, Peter / Petermann, Franz (2008): Fit for Life – Module e and Worksheets zum Training sozialer Kompetenz für Jugendliche, Pädagogischer Verlag, 179. oldal. A feladat leírása: A feladat elején a fiatalok a csoportban meghatározzák a "krízis" fogalmát. A jó vizuális szemléltetőeszközöknek nagy hasznát vehetjük; falra ragasztható kártyák segítségével a tréner szemléltetheti a krízis korai jelei mellett annak különböző aspektusait, fogalmait és kifejezéskörét. Esetleg QR kódokkal is elrejtheti az információt a tréner, amit okos telefonok segítségével fejtenek meg a résztvevők. Ezt követően minden csoporttagnak kiosztunk egy-egy cipős dobozt, amelyet "segélydobozzá" alakítanak át. A résztvevők nagycsoportban megvitatják, mivel töltsék fel segélydobozaikat, hogy képesek legyenek a krízist megelőzni vagy a lehető legkisebb veszteség mellett azt átvészelni. Miután a megbeszéléssel végeztek, és a dobozokat ötleteikkel feltöltötték (megtervezték), a tréner megkéri a résztvevőket, hogy segélydobozaikat a következő foglalkozásra ténylegesen feltöltve hozzák magukkal. Időtartam: 60 perc. Eszközigény: egy-egy cipős doboz minden résztvevő számára, papír, írószer, poszter. Megjegyzés: A segélydoboz pl. a következőket tartalmazhatja: − Szabadidős tevékenységek listája − Sporttevékenységek − Kulturális események / tevékenységek − Fontos telefonszámok − Barátok nevei, akik meghallgatnak minket − Egyéni tevékenységek (pl.: forró fürdőt venni, elvinni a kutyát sétálni, enni / inni valami finomat, felhívni a legjobb barátunkat) 47

− − − − −

Személyes talizmán Képek, amelyek valami szépre emlékeztetnek CD, könyv 2000Ft-os bankjegy Pozitív tulajdonságok listája

Javaslat: A feladat értékeléshez javasolt kérdések a következők lehetnek: Örömödet lelted a segélydoboz összeállításában? A segélydoboz megléte nagyobb biztonságot nyújt számodra? Mit tudtál meg közben önmagadról? Mi volt a legfontosabb, amit a krízis(kezelés)ről tanultál? Mit javasolnál egy barátodnak, aki jelenleg nincs túl jó helyzetben? A jövőben hogyan fogsz felülkerekedni a rosszkedveden, vagy egy közelgő válsághelyzeten?

48

1.18. A karrierhez vezető út akadályai Elméleti háttér: A karrierhez vezető út megtalálása a legtöbb fiatal számára nem feltétlenül probléma- vagy akadálymentes. A legfontosabb, hogy a lehetséges aggályokat előre lássuk és ezzel egyidejűleg stratégiákat alakítsunk ki a helyzetek és a problémák megoldására. Egyrészt a gátakat és akadályokat nem szabad elkerülhetetlennek venni, hanem aktívan kell megoldásokat keresni. Másrészt viszont, az aggodalmak és félelmek enyhítése elősegítheti a tudatos problémamegoldást. A feladat célja: Kialakítani annak a szemléletét, hogy a nehezítő tényezőket, akadályokat ne legyőzhetetlen korlátnak vegyék, hanem megtanulják befolyásolni a szituációt. Segíteni a stresszel való megküzdés szemléletének elsajátítását. Forrás: Sacher, Kristin (2005): “Lebenswert Beruf” – Praxishandreichung für die Arbeit mit Schulfrühabgängern, AMS Wien, 26. oldal. A feladat leírása: A résztvevők először kis csoportokban egy "pechmadarat" rajzolnak, amelyek a terem falára akasztanak fel. A résztvevőket megkérjük, hogy gondoljanak minél több akadályra, amely a karrierjük során eléjük gördülhet, és ezeket kis post-it lapokon helyezzék a madár mellé. A résztvevők ezután kiscsoportokban megbeszélik, hogy mely akadályokat tudják befolyásolni, melyek leküzdésének lehetőségéről szeretnének tanulni szerepjáték formájában. Szerepeiket előbb a kiscsoporton belül gyakorolják, majd az egész csoport előtt is eljátsszák őket. A többi résztvevő közben megpróbálja kitalálni, melyik akadályról van éppen szó. Ezt követően az egész csoport megbeszéli a problémára javasolt megoldási stratégiákat. Időtartam: 45 perc. Eszközigény: Írószer, flip-chart, papír és post-it lapok.

49

1.19. A képzés során felmerülő konfliktushelyzetek Elméleti háttér: Konfliktusok olyan helyzetekben merülnek fel, amelyeket többek közt egyenlőtlen erőviszonyok jellemeznek. Zaklatás áldozatául akkor esik valaki, ha hosszú időn át diszkriminálja felettese vagy munkaadója azzal a szándékkal, indítékkal, vagy végcéllal, hogy a zaklatott személy munkaviszonya idővel megszűnjön (c.f. Esser / Wolmerath / Niedl, 1999). Mivel az ilyen támadások ellen senki sincs biztonságban, a feladat célja megmutatni a résztvevőknek, hogyan reagáljanak kollégáik, vagy feletteseik igazságtalan bánásmódjára, és tudatosítani velük azokat a jogi lépéseket, amelyek a munkavállalókat védik a diszkrimináció ellen. A feladat célja: Megalapozni a jogokkal, kötelezettségekkel és a tréning során felmerő konfliktustípusokkal kapcsolatos tudást egy fiktív közvetítő irodán keresztül. Forrás: Schabacker-Bock, Marlis / Marquard, Markus (2007): Von der Schule in den Beruf, Trainingsmaterial zur Berufspreparation von HauptschülerInnen, 61. oldal. A feladat leírása: A résztvevők egy gyakornok esetét vizsgálják meg, akinek súlyos problémái vannak kollégáival a munkahelyén. A kollégák állítása szerint a gyakornok mostanában elhanyagolja kötelezettségeit. A gyakornok viszont úgy érzi, hogy zaklatás áldozatává vált. Szerepjáték keretében az esetet a választott bíróság hallgatja meg. Minden résztvevő lehetséges szerepek egyikét ölti magára: gyakornokok, kollégák, kiképzők / mesterek, esetleg szülők, vagy a vállalat vezetői. Minden kiscsoportban megvitatják az esetet és megfogalmazzák az adott fél / szerep véleményét. Az ezt követő szerepjáték során a véleményeket a választott bíróság (csoporttagokból) elé tárják. A választott bíróság megpróbál megoldást találni. Például minden fél számára kötelezően betartandó kikötéseket lehet megállapítani (pl.: a gyakornok legyen pontos és/vagy a kollégák türelmesen utasítsák őt). Ha nem sikerül megállapodásra jutni, a választott bíróság javaslatot tesz az ügy további menetét illetően. Időtartam: 45-90 perc. Eszközigény: mintaeset előkészítése (1.19 sz. melléklet).

50

Megjegyzés: A feladat végén jó alkalom nyílik a gyakornokok jogainak és kötelezettségeinek megbeszélésére is.

51

1.20. Elviselni a csoport és társaink által ránk gyakorolt nyomást Elméleti háttér: Bizonyos helyzetekben adott csoport, nyomást gyakorolhat ránk. Hogy ezt a nyomást el tudjuk viselni, nagyfokú önismeretre van szükségünk. Ebben segíthet, ha a tapasztalatainkat a csoporton belül megbeszéljük, és megtudjuk, mit tehetünk az ilyen helyzetekben. A feladat célja: Beszélgetni a többi résztvevővel és megismerni a cselekvési alternatívákat Forrás: Portmann, Rosemarie, Die 50 besten Spiele für Sozialkompetenz, Don Bosco Medien, 2009. A feladat leírása: A résztvevők először egyénileg dolgoznak. A résztvevők a következő kérdésekre dolgoznak ki válaszokat: Gondolj egy szituációra, ahol adott csoport nyomást gyakorolt rád, aminek megpróbáltál ellenállni. Írd le ezt a helyzetet a következő kérdésekre válaszolva: (1) Mi gyakorolt rád nyomást? (2) Hogyan tudtál ellenállni a nyomásnak? (3) Képes voltál ellenállni a nyomásnak? (4) Elégedett voltál? Az egyéni munka után a válaszokat a nagycsoport előtt is megvitatják. A következő kérdéseket beszélik meg: Milyen módokon kezdhet adott csoport nyomást gyakorolni az egyénre? Tettél valamit, hogy ellenállj a csoport által gyakorolt nyomásnak? Mi az, ami bevált? Szerinted mit lehetne még tenni? Időtartam: 40-60 perc. Eszközigény: írólap, írószer Célcsoport: Hátrányos helyzetűek, fiatal felnőttek

52

1.21. Vita egy narancsról Elméleti háttér: A feladat arra a tényre fókuszál, hogy a konfliktusok hatékony kommunikációval elsimíthatók és elkerülhetők. Konfliktusok akkor alakulnak ki, ha például különböznek az érdekek, és/vagy ha két személy ugyanazt a tárgyat akarja. A konfliktusok katasztrofális következményekkel járhatnak, de megfelelő segítséggel konstruktív beszélgetéssé alakíthatók át. A feladat célja: A konfliktus témakörének bevezetése, különböző konfliktuskezelési megoldások kidolgozása Forrás: Markus Marquard, Marlis Schabacker-Bock und Carmen Stadelhofer: Alt und Jung im Lernaustausch: Eine Arbeitshilfe für intergenerationelle Lernprojekte. Juventa, Weinheim 2008. A feladat leírása: Szituációs gyakorlat: két résztvevő ugyanazt a narancsot szeretné megkapni. Egyikük sem enged, így konfliktus alakul ki. Mindketten szeretnék a konfliktust rendezni, és közben rájönnek, hogy mindkettőjüknek más-más miatt van szükségük a narancsra. Az egyikük a gyümölcs húsát szeretné megenni, a másiknak viszont a héja kell ahhoz, hogy süteményt süthessen belőle. Így a narancs az igényeknek megfelelően elosztható. Kezdetben ketten játsszák a szerepjátékot. A két résztvevőt a foglalkozás előtt instruálni kell a szerepeikről, hogy a többiek ne tudják, hogy csak játékról van szó. Ebből a példából kiindulva lehetségessé válik a konfliktus több megoldását is eljátszani. Időtartam: 60 perc. Eszközigény: egy narancs, két résztvevő, akik hajlandóak eljátszani a rájuk szabott szerepeket Megjegyzés: A konfliktusnak különböző megoldásai lehetségesek: Vereség – vereség: mindkét fél veszít, a narancs a konfliktus során tönkremegy. Győzelem – verség: Az erősebb győz és elveszi a narancsot a gyengébbtől. Győzelem – Verség (elkerülő) egyikük átengedi a narancsot végül a társának. Kompromisszum: Mindkét fél részben győz. A narancsot elfelezik. Konstruktív konfliktusmegoldás: A résztvevők beszélnek egymással és elmondják, miért van szükségük a narancsra. Mindketten más miatt szeretnék

53

a narancsot – egyiküknek a gyümölcshús, a másiknak a héja kell. Mindketten 100%-ban megkapják az általuk kívánt részt. Javaslat: a feladatot kiegészíthetjük Thomass-Killmann konfliktuskérdőívének kitöltésével és konfliktus-modelljük megbeszélésével. Plusz időtartam ez esetben: 30 perc

54

1.22. Vágyak, Képességek, Vérmérséklet, Értékek Elméleti háttér: A karrier-(re)orientáció során fontos, hogy a résztvevő ismerje a saját várakozásait, céljait, valamint erősségeit. Ha végiggondoljuk az erősségeinket, azon felül, hogy ellenőrizzük a cél realitását, segít a végcél felé vezető út tudatos megvalósításában is. Ha képességekről és erősségekről beszélünk, az emberek gyakran olyan elképzelésekhez ragaszkodnak, amelyek direkt vagy indirekt módon kifejeződő erősségeiket tükrözik. Gyakran elfelejtik, mennyi mindent elértek már az életben, amely közvetett alapanyagként szolgálhat a további előrejutáshoz. A feladat célja: A résztvevők önállóan végiggondolják a jövőbeli szakmai reorientációval kapcsolatos legfontosabb várakozásaikat és erősségeiket. Ezt egy beszélgetés követi a többi résztvevővel, amelynek célja a gondolatok kiegészítése, a társak új lehetőségekkel bővíthetik adott személy nézőpontját. Forrás: Bridges, William (1996), Ich und Co., Hamburg, Page 105ff in Seidl / Beutelmeyer 1999, die Marke Ich. So entwickeln Sie Ihre persönliche Erfolgsstrategie, Wien, 127ff. oldal. A feladat leírása: 1. lépés: A résztvevők a következő szempontokat alapján gondolkodjanak életükről: Vágyak: Milyen sikerre utaló dolgokat szeretnél elérni az életben? Milyennek képzeled az életedet három hónap, egy év és öt év múlva? Gondolj a szakmai tevékenységeidre, hobbidra, várakozásaidra, házat és otthont érintő vágyaidra, a családra és a párkapcsolatodra. Képességek: Miben vagy jó? Írj egy listát képességeidről fontossági sorrendben! Ne feledd, hogy képes lehetsz több dologra is, mint amit "intézményesített formában" tanultál! Ide tartozhatnak a hobbik vagy rejtett képességek, amelyeket csak ritkán használsz, de amelyeknek nagy hasznát veheted későbbi karriered során. Vérmérséklet: Általában hogyan birkózol meg a különböző feladatokkal és élethelyzetekkel? Milyen körülmények között szeretsz leginkább dolgozni? (pl.: részletes utasításokat követve, szabad kezet kapva a döntéshozatalban, gyakorlatiasan vagy elméleti síkon, megtervezetten, vagy cselekvésvezérelten).

55

Értékek (személyes értékek): Melyek azok a személyes értékeid, előnyös tulajdonságaid, amelyeket a képességek listájának összeállításakor csak futólag említettél? Ide tartoznak a jelentős élettapasztalatok, szociális kapcsolatok, ruházkodás és megjelenés. Ezek mind növelik a munkavállaló "piaci értékét", ezért fontos számításba venni őket. 2. lépés: Az eredményeket kiscsoportokban (3-4 fő) bemutatják és megvitatják. Fontos, hogy ne ítélkezzünk a személy önképe felett, a többi csoporttag csak pozitív kiegészítéseket tehet. Időtartam: 120 perc. Megjegyzés: A tréner felkéri a résztvevőket, hogy a vágyaikra, képességeikre, vérmérsékletükre és értékeikre vonatkozó gondolataikat röviden és tömören fogalmazzák meg. Célcsoport: Felnőttek, elsősorban munkatapasztalattal rendelkezők, munkanélküliek, a munka világába visszatérők és idősebb kereső munkavállalók.

56

1.23. Képesítéseim, képességeim, erősségeim Elméleti háttér: Ha képességekről és erősségekről beszélünk, az emberek gyakran olyan elképzelésekhez ragaszkodnak, amelyek direkt vagy indirekt módon kifejeződő erősségeiket tükrözik. Gyakran elfelejtik, mennyi mindent elértek már az életben, amely közvetett alapanyagként szolgálhat a további előrejutáshoz. Saját erősségeink és képességeink felismerése kulcsfontosságú a karrierorientáció során, különösen a munkanélküliek és a munka világába visszatérők számára, mivel sokat segíthet megtépázott önértékelésünk visszaállításában. A feladat célja: A résztvevőknek képesnek kell lenni magunkban megfogalmazni, majd képek segítségével láttatni, illetve szavakba önteni saját szakmai erőforrásaikat és szociális készségeiket. Meg kell mutatni a résztvevőknek azt is, hogy a saját maguk által gyengeségnek ítélt személyiségjellemzőiket hogyan tüntessék fel erősségként. Ezáltal megtanulják újraértelmezni képességeiket, ami különösen fontos az állásinterjúk során. A poszter készítése segíti a résztvevőket saját egyéniségük felfedezésében. A képi megjelenítés felszínre hozza a felszín alatt rejlő tudást és intenzívebben tisztázza az énképüket. Forrás: Martina Schubert and Karin Steiner for the AMS-Training Workshop “Jobcoaching für AkademikerInnen” (Venetia) 2000, in Egger / Simbürger / Steiner 2003, 54. oldal. A feladat leírása: A résztvevők közt kiosztunk tollakat és posztereket, és megkérjük őket, hogy gondolják végig saját erősségeiket, képességeiket és készségeiket. Megkérjük őket arra is, hogy három „gyengeségüket” erősségként próbálják megfogalmazni. Ezeket képekben kell megjeleníteniük (pl. állat, tárgy vagy alakzat formájában), amelyet el is kell később magyarázniuk a csoportban. A résztvevőknek a feladatra 45 perc áll rendelkezésére. Ezt követően a posztereket kiakasztják és bemutatják. A csoporttagoknak lehetősége van kérdéseket is feltenni egymás számára. A feladat végeztével a résztvevők a posztereket hazavihetik. Időtartam: 60 perc. Célcsoport: minden célcsoport.

57

1.24. A siker kulcsa bennem van Elméleti háttér: Mindenkinek más speciális képessége és erőssége van. Az egyén erősségeinek, érdeklődési körének és képességeinek meghatározásában a nem szakmai tapasztalat is nagy szerepet játszik. Saját erősségeink és képességeink felismerése kulcsfontosságú a karriertervezés során, különösen a munkanélküliek és a munka világába visszatérők számára, mivel sokat segíthet megtépázott önértékelésünk visszaállításában. Önészlelésünk nem objektív; rajta keresztül a dolgokat olyannak látjuk, amilyennek mi szeretnénk. Ezért fontos énképünket összehasonlítani a többiektől kapott visszajelzésekkel. A feladat célja: Végiggondolni a képesítéseket és erősségeket; hagyni, hogy mások szakmai tevékenysége inspiráljon minket; megtanítani a kreativitást; összehasonlítani az énképet azzal, ahogy mások látnak minket; Végiggondolni saját készségeinket és erősségeinket; ráébredni és/vagy ráébreszteni magunkat saját tapasztalataink gazdagságára; összehasonlítani énképünket a rólunk alkotott képpel. Forrás: Winkler 2000, AMS Forschungsneztwerg, Wien, 50f. oldal. A feladat leírása: A résztvevők közt tollakat és posztereket osztunk ki, amelyre egy fát rajzolnak, a gyökereivel együtt. A gyökerekbe felírják intézményes úton szerzett képesítéseiket (bizonyítványok, egyetemi tanulmányok, stb.). A törzsbe kerülnek a személyes, szociális, intellektuális és fizikai erősségek. A törzset hagyjuk nyitva, hogy a többi résztvevő megrajzolhassa a fa ágait. A posztereket ezt követően kifüggesztik vagy kiterítik. A résztvevők körbemennek és a tollakkal ágakat rajzolnak a fának, és beleírják, hogy szerintük milyen szakmák sarjadhatnak ki a fába írt képesítésekből és erősségekből. A végén mindenki elemzi saját poszterét és elmondja, mely szakmával lenne képes, illetve képtelen azonosulni. Ezen a ponton kérdéseket is fel lehet tenni, hogy kiderítsék honnan jöttek az adott asszociációk. Fontos a visszajelzés szabályait betartani, és kerülni az asszociációk negatív minősítését. A feladat variációja: A tréner felkéri a résztvevőket, hogy idézzenek fel három, vagy öt munkahelyi vagy más élményüket, ahol sikereket értek el. Ezeket az élményeket kulcsszavakba foglalva a poszterre írják. Javasolt hangsúlyozni, hogy a résztvevők ne csak adott munkahelyi, vagy iskolai sikereikre gondoljanak itt, hanem vegyék számításba személyes/privát sikereiket is (sport, önkéntes munka, hobbi, stb.).

58

Ezt követően megkérjük a résztvevőket, hogy gondolják végig, miért könyvelték el ezeket az élményeiket sikereknek. A résztvevők felírják a poszterre ezen gondolataikat is. Ha szükséges, a tréner segíthet nekik. A résztvevők ezután a megnevezett sikereiket átgondolják, és megvizsgálják, mely személyes készségek és képességek játszottak döntő szerepet bennük (személyes erősségek és jellemzők, tudás, szakismeret, más tapasztalatok, stb.). A következő lépésben közösen gondolják végig a készségeket és a meglátásokkal bővítik a korábban már megfogalmazott sikereket. Ennek érdekében a tréner felkér egy önkéntest, hogy írja le egy személyes sikerét. A résztvevő elmagyarázza, miért tartja a szóban forgó eseményt sikeres tapasztalatnak és milyen készségek játszottak fontos szerepet benne. A többi résztvevő csendben végighallgatja. A többiek csak olyan kérdéseket és megjegyzéseket vethetnek közbe, amelyek segítik a beszélőt az élménye és készségei pontosabb megfogalmazásban. A csoport méretétől függően a munkát lehet nagy-, vagy kiscsoportos (2-3 fő csoportonként) formában is folytatni. A kiscsoportos foglalkozás során mindenkinek hagyjunk elég időt kiválasztott sikerélményét előadni és kielemezni. A feladat során nagyon fontos betartani a visszajelzés szabályait, és kerülni kell a negatív tartalmú, ítélkező hozzászólásokat. Eszközigény: írólap és írószer (parafatábla). Időtartam: 90 perc. Megjegyzés: Természetesen előfordulhat, hogy a többi résztvevő olyan tartalmakat is megnevez, amivel az erősség-fa megalkotója nem ért egyet. Emiatt fontos megkérdezni, hogy melyik munkát ki tudja “elfogadni” és hogy melyeket fogadják majd el az ötletbörze végeztével. A résztvevők ezt meg is indokolhatják. Mivel saját erősségeink felismerése a feladat lényegi része, a résztvevőknek a feladat végrehajtására elég időt kell biztosítani. Javaslat: Nagyon fontos betartani a visszajelzés szabályait, és kerülni kell a negatív tartalmú, ítélkező hozzászólásokat. Célcsoport: Idősebbek, a munka világába visszatérők, munkanélküli felnőttek, fiatalok és a tanulmányaikat nemrégiben befejező fiatal felnőttek.

59

1.25. Célkitűzéseim és szándékaim Elméleti háttér: Egy csoportban sok kreativitás rejlik. Ezeket a rejtett forrásokat célzott gyakorlatokkal lehet a felszínre juttatni. A csoporttagok egy közösen elvégzett projekt során (csoportmunkában) könnyebben kerülnek érintkezésbe lehetséges új megoldásokkal és modellekkel. Továbbá a beszélgetések, az ötletek közös kiválasztása és mérlegelése gondolkodásra késztetheti az egyéneket. A feladat célja összegyűjteni a jövőre vonatkozó különböző célkitűzéseket, szándékokat és megvizsgálni ezek megvalósíthatóságát. Ehhez a csoportban rejlő kreativitást kell felhasználnunk. A feladat célja: Megfogalmazni a jövőre vonatkozó célkitűzéseket és szándékokat, és lezárni az eddigi munkát. Forrás: Rabenstein / Reichel / Thanhoffer (2001c), Methoden der allgemeinen Berufsorientierung, Münster, 3.B 19. A feladat leírása: A résztvevők megkapják a „Célkitűzéseim és szándékaim” című (melléklet 1.25. sz.) feladatlapot és megválaszolják a feladatlapon található kérdéseket. Mindenkinek 30 perc áll rendelkezésére, hogy végiggondolja a jövőre vonatkozó személyes célkitűzéseit és szándékait. Ezt követően a résztvevők négy főből álló kiscsoportokat alkotnak. Először mindenki felolvassa a csoportnak a “Személyes célkitűzéseim” első kérdésére adott válaszait. Ezeket a kijelentéseket a csoporttagok egymás között megbeszélik. Feladat a cél eléréséhez kialakítani egy feladat-listát, amelyet minden résztvevő megfelelőnek tart. A következő lépésben minden résztvevő elmagyarázza a második kérdésben kifejtett szándékait és megvizsgálja, hogy összhangban van-e a céllal és a csoporttal kidolgozott feladat-listában megfogalmazottakkal. Ha bizonyos szándékok (ezek után már) nem tarthatóak, a megbeszélést berekesztjük és lehetőséget biztosítunk a csoporttagoknak újragondolni és átfogalmazni feladataikat. Rövid idő elteltével (megjegyzés: ezt az időt nagycsoportban közösen kell meghatározni) újra kiscsoportokba rendeződnek, ahol újra végiggondolják a feladatlistát. Az ülés addig folytatódik, amíg megegyezés nem születik.

60

Időtartam: 90-120 perc. Eszközigény: A “Célkitűzéseim és szándékaim” (melléklet, 1.25.) feladatlap másolata, írószer, flip-chart, filcek és szalagok. Megjegyzés: A módszer hosszabb ideig fennálló csoportok esetében alkalmazható legjobban. A feladat célja feltárni a lehetőségeket és megfogalmazni a jövőre vonatkozó célokat és szándékokat.

61

1.26. Levél magamnak Elméleti háttér: A hangulat „kontextus-függő”. A kontextus változásával a benyomások és hangulatok is gyakran elillannak. Mivel a pályaorientációs kurzusok célja a képzés során elért eredmények segítségével a kurzus keretein túlnyúló (hosszan tartó) hatás kialakítása, nagyon fontos, hogy a résztvevők időnként felidézzék a kurzus során átélt benyomásaikat, elképzeléseiket és gondolataikat és leírják maguknak a tréningen addig elért legfontosabb eredményeiket. A feladat módszertani segítséget nyújt a kurzus során felmerült ötletek és gondolatok „jövőbeli” átviteléhez. A levél által a résztvevők bármikor, kontextustól függetlenül visszautazhatnak az időben a kurzus időpontjára. A feladat célja: Végiggondolni a kurzust, tudatosítás, lezárás. Forrás: Rabenstein / Reichel / Thanhoffer (2001 d), Methoden der allgemeinen Berufsorientierung, Münster, 4.C 14. A feladat leírása: A résztvevőket felkérjük, hogy nyugodt körülmények közt írjanak maguknak egy levelet. A levélnek tartalmaznia kell a résztvevő gondolatait, amelyeket saját maga számára megőrzendőnek tart a kurzus befejezését követően is. A tréner, segítő kérdéseket tesz fel a levél szerkezetének kialakításához, de kiemeli, hogy ezt nem szükséges szigorúan betartani: Milyennek találtam a kurzus eddigi szakaszát? Milyennek éltem meg az itt eltöltött időt? Mi volt rossz? Mi volt jó számomra? Mit viszek magammal az útra? Mihez kezdek a kurzus végeztével? Megjegyzés: Fontos, hogy a kérdések lehetőség szerint nyitottak maradjanak, hogy segítség a gondolatok áramlását. Időtartam: 30 perc. Eszközigény: levélpapír, írószer, bélyeg, zene (zenelejátszó rendszer). Megjegyzés: A leveleket ezután megcímzik és lezárják. A leveleket megegyezés szerint a trénerek előre megbeszélt időpontban (közvetlenül a 62

kurzus végeztével, vagy pár nappal utána) postára adják. A bélyegeket a tréner bocsátja rendelkezésre. Javaslat: A háttérben szóló csendes, kellemes zene nyugodt légkört teremt (pl.: Mozart szimfóniái). Mivel a levelek nagyon személyes hangvételűek, javasolt a tartalmat illetően „laza” struktúrát megadni. Célcsoport: minden célcsoport.

63

1.27. Ellenlábasom Elméleti háttér: Egyéni fejlődésünket bizonyos személyiségjegyek gátolhatják. Különösen hasznos közös megállapodást kötni (szerződést) egy másik emberrel, aki nem hagyja, hogy a "bomlasztó", illetve "gátló" személyiségjegyeink kihatással legyenek a jövőnkre (pl.: egy bizonyos ideig), ami támogatja az egyén személyiségfejlődését is. A feladat további összetevői közé a motiváció és a pozitív cselekedetek tartoznak. A feladat célja: Záró feladatként stimulálni a személyiségfejlődést, elősegíteni a változást, a támogatást és a differenciálódást. Forrás: El Hachimi / Stephan (2000), SpielArt- Konzepte für systemischer Supervisionsberatung und Organisationsentwicklung, Instrumente für Trainer und Berater, Göttingen, Mappe 4, 14. feladat. A feladat leírása: Minden résztvevő megpróbálja felderíteni, mely személyiségjegyei gátolják leginkább saját fejlődését. Kiválasztja, hogy a jövőben melyiktől szeretne egy bizonyos időre megszabadulni (ez lehet akár a kurzus utáni időszak is). A résztvevők párokba rendeződve (közös) szerződésre lépnek egymással, amelyben meghatározzák, mennyi ideig szeretnének tartózkodni a megnevezett személyiségjegyektől (pl.: 1 hét, 2 hónap, stb.). A felek megbeszélnek egy (vagy akár több) időpontot, amikor a kurzus után telefonon vagy személyesen megbeszélik tapasztalataikat. Időtartam: 45 perc. Eszközigény: írólap és írószer Megjegyzés: A résztvevők e-mail-es vagy közösségi oldalon való megbeszélési formát is választhatnak. Várhatóan ezt a formát a fiatalabbak preferálják. A telefonos vagy személyes találka e feladatnál több okból is ideálisabb; e formában a közös beszélgetés kommunikatívabb és ösztönzőbben hat a felekre. Célcsoport: minden célcsoport.

64

1.28. Előre-hátra Elméleti háttér: Az emberek hajlamosak magukat leértékelni, saját "hibáik" és "gyengeségeik" miatt; hajlamosak önmagukat vádolni sőt, büntetni is. A kurzus / képzés 1. modulja lezárásának pozitívabb színezetet adhat, ha kölcsönös tiszteletet és megbecsülést alakítunk ki a tagok között. Jó, ha megosztjuk egymással, milyen személyiségjellemzőket értékelünk a másikban és saját magunkban, ezek növelik az egyének önértékelését. A megbecsülés szükségletét kétfelé bonthatjuk: a kívülről érkező és a belülről fakadó megbecsülésre. Mindnyájunknak szüksége van elismerésre, szociális státuszra és figyelemre, amelyet külső megerősítés formájában szeretnénk másoktól megkapni. A személyünkre és eredményeinkre irányuló elismerést és figyelmet elégedettségként éljük meg. Az ember nem csak arra törekszik, hogy tartozzon valahová; szeretne adott csoportnak olyan tagja lenni, amely a közösségen belül egyedivé és kivételessé teszi. A másoktól kapott figyelem érezteti az egyénnel, hogy a fontos tagjai a csoportnak. Másrészt viszont a belső megbecsülésünk (magunk felé) és önmagunk elfogadása teszi lehetővé számunkra, hogy másokat megbecsüljünk és elismerjünk. A feladat célja: Levonni a következtetéseket, kölcsönös elismerést és megbecsülést kialakítani, növelni az önértékelést (az adni és kapni elve alapján). Forrás: El Hachimi / Stephan (2000), SpielArt- Konzepte für systemischer Supervisionsberatung und Organisationsentwicklung, Instrumente für Trainer und Berater, Göttingen, Mappe 4, 20. feladat. A feladat leírása: A modul végén minden résztvevő kap egy biztosítótűvel ellátott kartonlapot / vastag papírt, amelyet a hátára erősít. A résztvevők a teremben fel-alá sétálva egymás hátára írják, mit tartottak különösen nagyra a másik emberben a kurzus során. Ezt követően minden résztvevő felolvassa a kapott elismerő szavakat. Időtartam: 30 perc. Eszközigény: vastag papír (vagy karton), írószer, biztosítótűk. Megjegyzés: A feladatot követően a résztvevők felírhatják az másikhoz intézett jókívánságaikat is. A jegyzeteket összegyűjtjük - nem olvassuk el - és a kurzus végeztével elküldjük a résztvevőknek. 65

Célcsoport: minden célcsoport.

66

1.29. Havi vízió – az következő hónapom Elméleti háttér: A motivációt nagyban növeli, ha tudatosan és tisztán látjuk saját jövőnket, aktívan formáljuk jövőnkre vonatkozó vízióinkat. Ha tudjuk, mit szeretnénk, magunk vehetjük kézbe jövőnk irányítását és alakítását. Akárhogy is, fontos tudni, hogy céljainkat és a számunkra fontos dolgokat nem szükségszerű azonnal megvalósítani. A legfontosabb dolog, hogy tisztán lássuk mi lényeges számunkra. Céljaink eléréséhez elengedhetetlen bizonyos stratégiákat és szabályokat meghatározni. Ezt szem előtt tartva az időbeosztásra is figyelmet kell szentelni és kiiktatni minden "időpocsékoló tényezőt", amely céljaink elérésében hátráltat minket. További meghatározó tényező a sikerekhez és a kudarcokhoz (stabil / változó, belső / külső) kialakított viszonyunk (ezek vélt okozatai); hogy mely tényezők járultak hozzá a sikerhez illetve a motiváció elveszítéséhez céljaink eléréséhez vezető úton, és melyek vannak kihatással jövőbeli viselkedésünkre. A feladat célja: Képzés lezárásakor jövőbeli teendők meghatározása; bepillantást / víziót biztosítani a jövőbe. Forrás: El Hachimi / Stephan (2000): SpielArt- Konzepte für systemischer Supervisionsberatung und Organisationsentwicklung, Instrumente für Trainer und Berater, Göttingen, Mappe 4, 27. feladat. A feladat leírása: Minden résztvevő megpróbálja elképzelni, milyen lesz az elkövetkező hónapja. Ezt követően párokban megbeszélik a következőket: Mik a céljaim? Milyen stratégiákkal érem el a céljaimat? Milyen szabályokat kell betartanom? Időtartam: 45 perc. Eszközigény: írólap és írószer. Megjegyzés: Kiegészítés és/vagy alternatíva: A két együtt dolgozó résztvevő megállapodnak, hogy egy bizonyos idő elteltével (lehet hosszú idő is) levelet/email-t küldenek egymásnak, amelyben leírják, hány céljukat tudták megvalósítani.

67

Célcsoport: minden célcsoport, de főleg a munka világába visszatérők és a régóta munkanélküliek.

68

1.30. Hal és halászháló Elméleti háttér: A visszajelzés olyan párbeszéd, amely során a résztvevőknek lehetősége nyílik a trénerrel megosztani: hogyan látják őt. Így a tréner megtudhatja, milyennek tartják a csoport tagjai. A párbeszéd végbemehet az egyes munkaszakaszok, csoportfoglalkozások, vagy épp prezentációk lezárásakor, hogy a konkrét tapasztalatokból (visszajelzésekből) kiindulva, a tréner technikája és moderátori viselkedése fejlődni tudjon. A visszajelzés különböző célkitűzésekkel párosul: a visszajelzési szituáció ezért gyakran bizonytalan, emiatt hasznos lehet betartani bizonyos szabályokat mind a visszajelzést adó és fogadó fél számára. Különösen fontos szem előtt tartani, hogy a visszajelzés miben járul hozzá a helyzet mélyebb megismeréséhez. Csak ezt követően szabad végiggondolni a jelentését, az eredményezett nézőpontváltozást, valamint a tréner számára a visszajelzés által teremtett további fejlődés lehetőségét. A gondolkodás célja a holisztikus megfigyelés és a kapcsolatok vizsgálata. Megkérdezhetjük ezért a résztvevőket, hogy mennyire voltak elégedettek, és milyen építő jellegű javaslataik vannak. A kurzus végi közös gondolkodás célja a jövőbeli kurzusok fejlesztése, valamint a résztvevők magasabb fokú elégedettségének elérése (akik így implicit módon kapnak lehetőséget, hogy ehhez hozzájáruljanak). A kurzus eredménye így észlelhetővé és kézzelfoghatóvá válik. Feladat célja: Végiggondolni és lezárni a kurzust (visszajelzés játék keretében). A feladat biztosítja, hogy a trénernek adott visszajelzés játékos formában történjen. A „háló” és a „tavacska” kiegészítő elemek ellensúlyozhatják a tanfolyamok végén gyakran előforduló „dicshimnuszokat”. Forrás: Seifert / Göbel (2001), Games – Spiele für Moderation und Gruppenleiter, Offenbach, 34f. oldal. A feladat leírása: Egy parafatáblára kitűzzük egy halászháló képét (használhatunk egy vödör fölé kifeszített igazi halászhálót is). Szalagok segítségével a „tavacskát” „felskicceljük” a padlóra. A tréner a résztvevők között szétosztja a moderációs kártyákat (résztvevőnként 2-3 darabot) és a táblafilceket. A tréner elmagyarázza a feladatot, miszerint mindenkinek rá kell írnia a „halakra” (moderációs kártyákra), hogy mit szeretne elvinni a kurzusról (hogy mit „fogott”) és – a többi moderációs kártyára – hogy mit szeretne inkább itt hagyni (hogy mit szeretne „visszadobni”, illetve milyen üzenete van a trénernek). A tréner megvárja, amíg a résztvevők befejezik a feladatot (kb. 69

5-10 perc). Ezután a résztvevők egymás után előrelépnek és a szükségtelen halakat visszadobják a „tavacskába”. A megtartani kívánt halakat a „hálóba” teszik. A következő szünetben (vagy a kurzus végeztével) a tréner nyugodtan átnézi a "halakat" és visszajelzéseit hazaviszi magával. Időtartam: 10-15 perc. Eszközigény: halászháló / vödör, rögzítő eszközök (a parafatáblára, vagy a flip-chartra), moderációs kártyák (lehetőleg hal alakúra vágva – ezt a résztvevők maguk is elvégezhetik), ollók, (színes) szalagok és/vagy fonalak (a tavacska kijelöléséhez), táblafilcek. Megjegyzés: A résztvevőknek lehetőségük van (de nem kötelező) elkülöníteni a hálóba dobott halak közül a „jót” és a „rosszat”. Ezt a játékot javasolt a kurzus végén játszani. A kurzus végeztével – a résztvevők hazamehetnek, vagy szünetet tarthatnak (ezt előre tisztázni kell). Javaslat: A háttérben szóló csendes, kellemes zene nyugodt légkört teremt (pl.: elektromos chill-out zene, meditációs zene, stb.). Célcsoport: minden célcsoport.

70

MELLÉKLETEK AZ 1. MODULHOZ

71

1.10. feladatlap Képzési szerződés minta

Amely létrejött egyrészt ______________________ és _______________________ között. A képzés a 20___________________ és 20___________________ közötti időszakban valósul meg, a _______________________ szervezésében. A képzés helyszíne: ___________________. A képzés során segítünk Önnek átgondolni munkaerő-piaci helyzetét, támogatjuk, hogy meg tudja fogalmazni elhelyezkedéssel, tanulással kapcsolatos céljait és ki tudja dolgozni egyéni tervét ezek megvalósítása érdekében. A foglalkozások hatására jobban megismerheti a munkaerő-piac működését. A feladatok és segédanyagok segítségével megtanulhatja, hogyan készüljön fel egy állásinterjúra, hogy viselkedjen ott. A tréning során célokat is kitűzhet magának, mint például: __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________

A csoportfoglalkozásokon várhatóan 12-16 fő vesz részt. Betegség miatti esetleges hiányzásról igazolást kell hozni, vagy speciális élethelyzet miatti távollétet előre meg kell beszélni a képzés vezetőjével. Önhibáján kívül a tréningről senki sem hiányozhat egynél többször (pl.: elfelejtette, nem volt elég motivációja); a szabály az egyéni és a csoportos foglalkozásokra is vonatkozik. A tréning végeztével tervezzük egy közösségi programot (pl.: elmenni egy étterembe, moziba, stb.), amelyre minden résztvevő hivatalos. A javaslatot a csoporttagok majd megbeszélik és döntést hoznak róla. Az eseményen mindenki részt vehet, aki pontosan érkezik, és rendszeresen aktívan közreműködik a foglalkozásokon.

Kelt:

_____________________________ résztvevő

_____________________________ tréner

72

1.13. feladatlap Meditációs szöveg a "Hogyan képzelem el a jövőmet?" feladathoz Indulás Még a teremben vagyunk egy nagy épületben; sok zaj és nesz vesz minket körül. Hallod, ahogy mások mozdulnak és hallod a külvilág zaját is. Hallod, ahogy lélegzel. Tudatosítás Érzed, ahogy a levegő ki és beáramlik a testedbe, érzed, ahogy a mellkasod emelkedik és süllyed - érzed, ahogy a beáramló levegő lehűti az orrodat - és ahogy a kiáramló felmelegíti. Megnyugvás Figyelj befelé, tested azon pontjára, amely a padlót (a falat vagy a széket) érinti. Érzed, ahogy a tested súlya ránehezedik. Kezdd a lábfejednél, érezd, hol érintkezik a padlóval. Aztán irányítsd a figyelmedet felfelé. Érzed, mely ponton nyugszik a lábad, a csípőd, aztán a hátad és a vállaid, a fejed. Most teljes súlyoddal engedd el magad. Nehezedj teljes testeddel a padlóra. Hagyd, hogy megtartson, már nem kell tartanod magad; lazulj el teljesen. Kapcsold be a zenét és hallgasd egy percig. Utazás A zene úgy árad be a terembe, mint egy kellemes illat és egyre jobban és jobban betölti. Először a füledbe bújik, aztán lágyan betakar, mint egy puha takaró. Hagyod, hogy a zene magával repítsen mezők és házak fölé. A nyár illata betölti a levegőt, érzed a frissen vágott fű illatát. A nap sugarai a hajszálaidtól a lábujjaidig - tetőtől talpig átmelegítenek. Lebegsz, teljes biztonságban vagy. A zene az időn keresztül a jövőd felé repít. Hagyd, hogy magával vigyen és a képzeleted segítségével utat mutasson neked. Képzeld el az életedet 18 (csoport tagjaihoz igazítani) évesen. Képeket látsz a szemed előtt, némelyeket homályosan, némelyeket élesebben. Békésen szemléld ezeket a képeket. Aztán a zene továbbvisz, a távolabbi jövődbe: 21 éves vagy. Látod magadat felnőttként – látod, hol élsz – látod, kivel élsz és látod, ahol dolgozol. Ints búcsút ezeknek a képeknek, és repülj tovább a jövőbe, 25 éves korodig. Ezalatt a 4 év alatt sok minden történt. Hogy néz ki most az otthonod? Ki él most ott veled? Mivel keresed a kenyeredet? Mihez kezdesz a pénzeddel?

73

Folytatod az utadat, repülsz a zene szárnyain és hagyod, hogy a gondolataid és képzeleted vele szárnyaljon. Érzed a napsütést a bőrödön és a fű illata betölti az orrodat. Most a jövőbe tekintve látod magad 30 éves korodban. Újra képek tárulnak eléd, a 30 éves életed képei. Mi lett belőled és mi lett a körülötted lévő emberekkel? Vannak gyermekeid? Van állásod? Van pénzed? Add át magad a zenének megint és hagyd, hogy tovább vigyen, előre az életedben. Amikor megint lenézel, már 45 éves vagy. Hogyan látod magad, amikor annyi idős vagy, mint most a szüleid? Nagy családod van? Együtt vagytok még a társaddal? Hol élsz? Jó állásod van? A zene újra felkap és magával ragad; elengeded a képeket és továbbrepülsz. Hegyek és tengerek fölött szállsz, érzed a nap kellemes melegét. Egy hosszabb útszakasz után, most 65 éves vagy. Magad mögött hagytad a munka világát. Ha voltak gyerekeid, már kirepültek és saját családot alapítottak. Hol élsz? Kivel élsz együtt? Jól érzed magad, vagy hiányzik valami? Mivel töltöd a napjaidat? Rengeteg időd van most. Visszatérés Végy búcsút a jövőtől; hagyd ezeket a képeket is magad mögött. A zene visszarepít, könnyűnek és nyugodtnak érzed magad, ahogy visszatérsz a jelenbe, ide, ebbe az épületbe - ebbe a terembe. 30 másodpercig csak a zene szól, aztán elhalkul. Lassan felébredsz. Csendben csukva tartod a szemed, kicsit megmozgatod magad és kinyújtózol - és nyugodtan csatlakozol hozzánk a körbe.

74

1.15. feladatlap Munkaanyagok "Áloméletrajz" Párkapcsolat Gyerekek

Otthon

Munka

Pénz

Szabadidő

Hogyan szeretnék élni ...

... 18 éves koromban

... 21 éves koromban

... 25 éves koromban

... 30 éves koromban

... 45 éves koromban

... 65 éves koromban

Forrás: Jugendhaus Erfurter Brucke 2005, 5. sz. függelék

75

1.16. feladatlap "Jéghegy a láthatáron"

Forrás: Jugert et al. (2008), Soziale Kompetenz für Jugendliche, Grunlagen Training und Fortbildung, 211. oldal.

76

1.19. feladatlap A képzés során felmerülő konfliktushelyzetek Helyzetjelentés Előre meghatározhatjuk, milyen cégről legyen szó (termelés, értékesítés, szolgáltatás, egyéb). A problémák leírása szükség esetén történhet részletesebben is. Egy közepes méretű cégnél problémák vannak a gyakornok (Mathias Axel / Hanna Krüger) és néhány dolgozó között. A gyakornok úgy érzi, hogy két dolgozó rendszeresen szekálja és zaklatja őt. Úgy gondolja, hogy ez a két ember mindig lejáratja őt a főnök előtt. Mivel egyre nehezebben tudja a helyzetet elviselni, úgy dönt, hogy panaszával a választott bírósághoz fordul. A különböző véleményeket a választott bíróság elé tárják: A gyakornok nézőpontja Axel / Hanna elmondja, hogy főként azzal a két kollégájával akadtak gondjai, akik részlegén jelenleg dolgozik. Azonnal szóvá tették, ha csak egy kicsit is hibázott, illetve rendszeresen "leszidják", hogy "Hogyan tudtad ezt elszúrni?" Nemcsak a megjegyzések tartalmát, de stílusát is általában megalázónak tartja. A zaklatás miatt állandó szorongás gyötri és retteg, nehogy elhibázzon valamit. Az így ránehezedő nyomás miatt egyre többet hibázik, olyan folyamatoknál is, amelyeket nagyon könnyű lenne elsajátítani. A két dolgozó ezeket jelenteni szokta a főnöknek, aki emiatt már kiabált is vele párszor. Szerinte a két kollégája ki akarja innen utálni őt, legalábbis ő így érzi a helyzetet. A gyakornok édesanyja is elmondja véleményét: fia / lánya gyakran teljesen zaklatottan jön haza a munkából. Az ő fia / lánya pedig nem ilyen. Az ő gyereke általában életvidám, boldog fiatal. Biztos benne, hogy a zaklatottság oka a munkahelyen keresendő. ⋅ ⋅ ⋅

Képzeld magad Mathias Axel/ Hanna Krüger helyzetébe. Gyűjts érveket, amelyeket a választott bíróság előtt szeretnél bemutatni. . Tettél valamit, ami hozzájárulhatott a konfliktus kialakulásához? Lehet, hogy nem mindig koncentráltál 100 %-osan a munkádra. Mit szeretnél elérni a választott bíróságnál? A te szempontodból mik a helyzet lehetséges megoldásai?

A dolgozók nézőpontja A dolgozók beismerik, hogy néhányszor valóban így reagáltak. Még az is lehet, hogy néha olyanokat mondtak, amiket nem kellett volna. Ez azonban 77

csak azért lehetett, mert, véleményük szerint Axel úr / Krüger (kis)asszony nem koncentrált a munkájára eléggé, és rengeteg hibát követett el. Néha a legalapvetőbb munkahelyi dolgokat is el kellett neki magyarázniuk előfordult, hogy ötnél többször is -, és még ezután sem volt képes jól elvégezni a munkáját. Állandóan hibázik, amit aztán nekik kell kijavítaniuk. Sőt, mi több, jó néhányszor késve is érkezett a munkahelyére. Ez pedig hátráltatja a munkafolyamatokat. ⋅ • Képzeld magad Mathias Axel / Hanna Krüger kollégáinak helyzetébe. Gyűjts érveket, amelyeket a választott bíróság előtt szeretnél bemutatni. ⋅ • Mit tudnak tenni a dolgozók és a kollégák, hogy javítsanak a helyzeten? ⋅ • Mit szeretnél a választott bíróságnál elérni? ⋅ • Milyen megoldásokat látsz a konfliktus megoldására? Forrás: Schabacker-Bock / Marquard (2005): Praxishandbuch: Methoden der Berufs- und Arbeitsmarktorientierung für Jugendliche, 150/151. oldal.

78

1.25. feladatlap Célkitűzéseim és szándékaim

1 . Személyes célkitűzéseim A legfontosabb feladataim: 1. 2. 2 . Személyes szándékaim: A következő (hat hónap, kilenc hónap, 1 év, 2 év, egyéb időtartam) alatt, a munkámért a következőket fogom megtenni: Célom, szándékom,

Mikorra szeretném elérni?

A siker feltételei

Kiknek a segítségére van szükségem?

1.

2.

3.

4.

79

Az 1. modul feladatai közötti legfontosabb tartalmi kapcsolódások

feladat feladat címe sorszáma 1.1. Formálás 1.2. Mozogj úgy, mint egy... 1.3. Méhkas

30 perc 45 perc

1.4.

Személyes tanulási célok Névjegykártyák és témakörök Milyen volt? Visszajelzés – Első tapasztalatok Csoportszabályok kialakítása Csoportszabályok betartása Képzési szerződés Szerződés önmagammal Asszociációs rajzolás Hogyan képzelem el a jövőmet?

45 perc

1.22.; 1.23.; 1.24.; 2.7.; 3-as és 4es modulok eleje 1.11.; 2.6.; 3.25.;

90 perc

1.10.; 2.8.;

120 perc 60 perc

3.4.; 3.29.; 4.3.; 4.9.; 4.11.; 1.8.; 1.9.; 2.7.; 2.8.;

120 perc

1.9.;

1.5. 1.6 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 1.13

1.14 1.15. 1.16. 1.17 1.18. 1.19.

1.20.

1.21. 1.22.

időtartam

60 perc

hozzá szorosan kapcsolódó feladatok 2.26.; 3.6.;

60 perc 45 perc 45 perc

1.8.; 1.11.;

30 perc 120 perc

3.13.; 3.14.; 3.15.; 3.26.; 1.14.;1.15.; 2.28.; 3.24.; 3.26.; 4.17.; 4.18.;

A jövőm – közeli és távoli jövő Áloméletrajz

90 perc

1.13.; 1.15.; 2.28.; 4.17.; 4.18.; 4.20.; 4.21.; 1.13.; 1.14.; 2-es modul életgrafikon; 4.2.; 4.3.; 4.4.;

Jéghegy a láthatáron Jó és rossz napok A karrierhez vezető út akadályai A képzés során felmerülő konfliktushelyzetek Elviselni a csoport és társaink által ránk gyakorolt nyomást Vita egy narancsról Vágyak, Képességek,

120 perc

30 perc

60 perc 45 perc

1.18.; 2.7.; 2.7.; 2.8.; 2.32.;

45 perc

1.21.;

40 perc

2.10.; 2.13.; 2.21.;

60 perc 120 perc

2.13.; 2.14.; 1.23.; 3.22.; 3.29.; 4.3.; 4.11.;

80

Vérmérséklet, Értékek 1.23

1.24. 1.25. 1.26. 1.27. 1.28. 1.29. 1.30.

Képesítéseim, képességeim, erősségeim A siker kulcsa bennem van Célkitűzéseim és szándékaim Levél magamnak Ellenlábasom Előre-hátra Havi vízió Hal és halászháló

60 perc

4.3.; 4.9.;

90 perc

3.21.

90 perc

3.24. 3.25.

30 perc 45 perc 30 perc 45 perc 10 perc

3.25. 1.18 2.15. 2.16. 2.17. 2.18.

81