A SZAKMAI KOLLÉGIUM HÍREI
Szülészeti és Nôgyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalása az Alkotmánybíróságnak a mûvi meddôvétellel kapcsolatban hozott határozatáról Mottó: „A kaszással, ki holnap elragad, csak úgy dacolhatsz, ha gyermeked marad” S HAKESPEARE
A Szülészeti és Nôgyógyászati Szakmai Kollégium rendkívül aggályosnak tartja és tiltakozását fejezi ki az Alkotmánybíróság azon határozata ellen, hogy az „egyén önrendelkezési jogára” való hivatkozással lehetôvé teszi a 18. életévüket betöltött nôknél, kérésükre – korlátozás nélkül – családtervezési célból a mûvi meddôvétételt. Egyben alkotmányellenesnek nyilvánította, – mivel az „emberi méltósághoz való jogból származó önrendelkezési jog korlátozásának tekinti - az Eü.tv. 187 §-ának azon rendelkezését is, hogy „családtervezési célból a mûvi meddôvététel 35. életévét betöltött, vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkezô személynél végezhetô el”. A Kollégium nem vonja kétségbe az Alkotmánybíróság által hozott határozatot, azonban a határozattal kapcsolatban az alábbi véleményt, megjegyzést tartja fontosnak, amely egyben a Kollégium tiltakozására is magyarázatot ad. Magyarországon demográfiai válság van. Évek óta a szülésszám 94–96 ezer, ugyanakkor az elhalálozottak száma évente 35–40 ezerrel meghaladja az újszülöttek számát. Ennek megfelelôen a természetes fogyás hosszú évek óta 1000 lakosra vonatkoztatva –4,8 –3,5 között van. A népesség szinten tartásához – mely nemzeti érdek – 130–150 ezer újszülöttnek kellene világra jönni. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 54.§ (1) bekezdés „széles körû védelemben részesíti a szabad, tájékozott és felelôsségteljes döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát” továbMagyar Nôorvosok Lapja 69 (3) 2006.
bá, hogy „A magyar jog szabályai szerint a 18. életévet betöltött személyekrôl feltételezhetô, hogy cselekedeteik jogi következményeit fel tudják fogni”. Ha ez igaz lenne, hogy mindenki, aki a 18. életévét betöltötte felelôsségteljesen tud dönteni, akkor mi a magyarázata annak, hogy hazánkban a terhességmegszakítások száma kimagasló az Európai Unói tagállamaihoz viszonyítva. Évente 52-56 ezer terhesség-megszakítás történik, közülük 8–10 ezer esetben 19 év alattiaknál. Tragédia, hogy a 14 évnél fiatalabb lányoknál is 160–203 terhességmegszakítást végzünk évente. Egyébként az Alkotmánybíróság is megállapítja, hogy „Mindazon által a sterilizációról való döntésképesség korhatára államonként eltérô és nem feltétlenül egyezik meg az általános döntésképesség korhatárával (pl. Ausztriában, Dániában 25 év, Szlovéniában 35 év). Az Alkotmánybíróság fogalmazásában is csak az áll, hogy „… feltételezhetô!!” és nem az, hogy minden 18. életévét betöltöttre érvényes lenne, tehát nem általános érvényû. Ez azt is magában rejti, hogy vannak olyanok, akik nem teljes mértékben tudják eldönteni, nem gondolják végig a legteljesebb orvosi felvilágosítás ellenére sem, hogy a mûvi meddôvététel mivel jár, mi lehet a következménye. Az adott pillanatban nem biztos, hogy átéreznék azt, hogy a beavatkozás végleges és késôbbiek során nem lehet gyermekük. Ezt támasztja alá a 15 éveseknél végzett hazai felmérés is. A 15 évesek közül már 40 %-nak volt szexuális kapcsolata. Bár minden megkérdezett tisztában volt az esetleges következményekkel, ennek ellenére nem véde243
kezett az utolsó alkalommal a fiuk 1/3-a, a lányok 1/5-e. Sajnos a szexuális felvilágosítás hazánkban nem nevezhetô példaértékûnek. Miért kellene mindenki számára biztosítani a mûvi meddôvétételt, amikor több módszer áll rendelkezésre a fogamzásgátlást illetôen. Semmi biztosíték nincs arra, hogy 18. életévét betöltött nônél az életkor a felnôtté válást jelentené. Ki biztosítja és igazolja azt, hogy az illetô nem kényszer hatására, teljes felelôssége tudatában dönt a beavatkozásról. Az Alkotmánybíróság szerint „A fogamzásgátlás adminisztratív korlátozásával nem az élveszületések, hanem a terhességmegszakítások száma növekszik”. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy hazánkban a fogamzásgátlás minden formája engedélyezett, nincs korlátozva. Számtalan lehetôség rendelkezésre áll a nem kívánt terhességek megelôzése céljából. Leggyakoribb a hormonális fogamzásgátlás. Fiatalabb korosztályban a nem rendszeres szexuális életet élôknél az un. „esemény utáni tabletta”. Alkalmazni lehet a méhen belüli eszközöket. Rendelkezésre áll a condom használata is. Ezek az eljárások nem szüntetik meg véglegesen a fogamzó képességet – szemben a mûtéti megoldással – bármikor fel lehet hatásukat függeszteni. Az eddigi Eü. tv. 187 (2) két objektív feltételtôl tette függôvé a családtervezési célú mûvi (mûtéti) meddôvétételt. Három vérszerinti gyermek, vagy a kérelmezônek 35 évnél idôsebbnek kellett lenni. Az Alkotmánybíróság azt a két rendelkezést az „emberi méltósághoz való jogból származó önrendelkezési jog korlátozásának” tekinti. Továbbá „Aki – a szükséges információk birtokában – képes felelôsségteljes és indokolható döntést hozni családi, illetve házaséletérôl, a fogamzásgátlásról és a gyermekvállalásról, annak az állam nem tilthatja meg, hogy – saját életfelfogásának megfelelôen vagy szociális és anyagi körülményeit mérlegelve – mûvi meddôvététel révén akadályozza meg, hogy gyermeke, illetve több gyermeke születhessen”. A 18. életévét betöltött, nem szült nô, milyen komoly indokok alapján kérhetné a mûvi meddôvétételt (több más lehetôség is van). Természetesen abban az esetben, ha a terhesség kiviselése esetlegesen fennálló alapbetegségét (súlyos szívbeteg, vesebeteg, stb.), vagy akár az életét veszélyeztetné, és egyéb fogamzásgátló 244
módszerrel nem élhet, indokolt a mûvi meddôvététel elvégzése. (Meg kell azonban jegyezni, hogy az orvostudomány jelentôs elôrelépése következtében már azok is kiviselhetik terhességüket, akik korábban ezt nem tehették.) Milyen gazdasági szempontok, milyen szociális és anyagi körülmények indokolhatják azt, hogy valaki végérvényesen sterilizáltatja magát?! Milyen életfelfogás az, ahol a mûvi meddôvételt kérik, ami visszafordíthatatlan, holott számtalan lehetôség van, ami nem mûtéti beavatkozást igényel és nem végleges. A meddôvététel 35 éves korhatárát nem ötletszerûen, hanem a klinikai megfigyelések, tapasztalatok alapján állapították meg. A 35 év felett mind a terhességek kihordásakor, mind a szülés alkalmával több szövôdménnyel kell számolni. Ugyanakkor több invaziv vizsgálat elvégzésére van szükség, emelkedik a magzati fejlôdési rendellenességek száma is (Down syndroma). A három vérszerinti gyermek esetében pedig a megfelelô életkörülmények biztosítása volt a döntô tényezô. Az az édesanya, aki három gyermeket hoz a világra, megérdemli azt a lehetôséget, hogy a késôbbiek során – amennyiben több gyermeket nem akar szülni – végleges megoldásként lehetôsége legyen ennek a beavatkozásnak a kérésére. Ismételten kihangsúlyozzuk három gyermeket szült! Meg kell említeni azonban azt is, hogy olyan asszonyok, akiknél korábban a fennálló jogszabályok alapján elvégezték a mûvi meddôvétételt, késôbb refertilázációs mûtétre jelentkeztek vagy az asszisztált reprodukciós programba, mivel megváltozott családi körülményeik miatt ismételten gyermeket szerettek volna. Ezekben az esetekben nehéz elfogadtatni, hogy egy esetleges refertilizációs mûtét után, ha egyáltalán el lehet végezni, minimálisak a terherbeesés esélyei és a legtöbb esetben az asszisztált reprodukciós eljárás sem oldja meg a problémáját. Az Alkotmánybíróság szerint „A családtervezési célú meddôvététel olyan születésszabályozási (fogamzásgátlási) módszer, amely egyszeri, jelentôs kockázattal nem járó beavatkozás eredményeként nagyfokú biztonságot nyújt a magzat fogantatásának megelôzésében, miközben nem igényel késôbbi anyagi ráfordításokat és odafigyelést. Hátránya ugyanakkor Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3) 2006.
(a mûtéttel szükségképpen együtt járó hátrányokon túl), hogy ennek a módszernek a választásával a késôbbi választási szabadság (a gyermekvállalás lehetôsége) jelentôsen beszûkül, bizonyos esetekben megszûnik”. Tehát az a nô, aki egyéni önrendelkezési joga alapján kéri a mûvi meddôvétételt, ô saját maga korlátozza ezzel a késôbbiek során a gyermekhez való egyéni önrendelkezési jogát. Tisztázni kell azt is, a mûvi meddôvététel mûtét, invaziv beavatkozás, aminek jelentôs szövôdményei lehetnek, ellentétben az Alkotmánybíróság megállapításával. Szövôdménye lehet az altatásnak mely hasonló, mint bármely nagy mûtét esetén - és magának a beavatkozásnak is. Sérülhetnek a különbözô belsô szervek (bél, hólyag, stb.), amikor hasmûtétre kényszerülünk, súlyos esetben esetleg maradandó károsodás is létrejöhet. Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy egészséges nôknél végezzük ezt a beavatkozást, aminek bár ritkán az elôbb leírtak lehetnek a következményei. Abban az esetben, ha a késôbbiek során gyermeket szeretne a mûtéti beavatkozáson átesett nô, a mûvi meddôvététel diszkriminációhoz is vezethet. Ilyen beavatkozás után csak nem teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy csak az asszisztált reprodukciós eljárással (lombikbaby program) lehetne gyermeke, ha a beavatkozás sikerrel végzôdne. Ennek a valószínûsége optimális körülmények között is 28–35 % között van, ami természetesen több tényezôtôl függ. Az esélyeket csökkentheti például az életkor. A beavatkozáskor alkalmazott gyógyszerek ára 150–200 ezer forint között van. A 49/1997. NM rendelet 4.§-a viszont kimondja, hogy „Az aki nem orvosi indikáció alapján vette igénybe a mûvi meddôvétételre irányuló szolgáltatást, a …szolgáltatásokat csak a teljes térítési díj megfizetése mellett veheti igénybe.” Ebben az esetben, tehát nem csak a gyógyszerek árát, hanem a beavatkozás árát is - mely több százezer forint is lehet - az illetônek kell viselni, aki önként kérte mûvi meddôvétételét. Ennek következtében a tehetôsebbek hozzájuthatnak az utolsó reményt adó beavatkozáshoz, mások viszont ettôl elesnek. Itt végzôdik meg-
Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3) 2006.
gondolatlanságuk, amit önrendelkezési joguk alapján kértek. Abban igaza van az Alkotmánybíróságnak, hogy az eljárás „egyszeri, nagy biztonságot nyújt a magzat fogantatásának megelôzésében, miközben nem igényel késôbbi anyagi ráfordításokat és odafigyelést”. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fentiek alapján csak abban esetben nem igényel anyagi ráfordítást, ha a késôbbiek során nem óhajtanak gyermekáldást. Persze az sem elhanyagolható, hogy nem igényel odafigyelést! Micsoda könnyebbség nem kell naponta odafigyelni a 18. életévét betöltött nagykorú nônek, hogy a tablettát bevegye, ami bár ugyancsak teljes biztonsággal használható és ha gyermeket akar, akkor csak abba kell hagyni. Felmerül a kérdés, fiatal életkorban mennyivel jobb ez a végleges megoldás a mûvi meddôvététel!? Az oviedoi egyezmény (1997. ápr. 4.), valamint a Párizsban (1998. jan. 12). kiegészítô jegyzôkönyv a beteg döntésével szemben, meghatározott esetekben az egészségvédelmi szempontokat kívánja érvényesíteni. Az oviedoi egyezmény és Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában is megfigyelhetô az önrendelkezési jognak egészségügyi, valamint közérdeket figyelembe vevô korlátozása. Reméljük és nagyon szeretnénk, ha a törvényhozók módosítanák ezt a határozatot még 2006. július 01. elôtt, mivel beláthatatlan következményei lehetnek nemcsak a társadalom, hanem fôleg az egyén számára. A törvényhozók felelôssége a további döntés. A Szülészeti és Nôgyógyászati Szakmai Kollégium messzemenôen felajánlja segítségét, szakmai tapasztalatait ebben a kérdésben, amennyiben ezt a törvényhozók igénylik.
Dr. Szabó István egyetemi tanár Szülészeti és Nôgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke
245
EMLÉKEZTETÔ a Szülészeti és Nôgyógyászati Szakmai Kollégium 2006. február 17-én tartott ülésérôl
Helyszín: Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Általános Orvosi Kar, II. sz. Szülészeti és Nôgyógyászati Klinika Könyvtára Kimentette magát: Dr. Bártfai György, Dr. Pál Attila 1. A Semmelweils Egyetem rektorának, Dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár, akadémikus kérésére a szakmai Kollégium megtárgyalta a II. Sz. Szülészeti és Nôgyógyászati Klinika igazgatói állására Dr. Fülôp Vilmos fôorvos és Dr. Pajor Attila egyetemi tanár által benyújtott pályázatokat. A Kollégium számára a pályázatokat dr. Gôcze Péter és dr. Bódis József referálta, melynek alapján a lebonyolított titkos szavazás eredménye: – Dr. Fülöp Vilmos igen: 12 nem: 8 – Dr. Pajor Attila igen: 21 nem: 0
tartózkodott: 1 tartózkodott: 0
A Szakmai Kollégium a titkos szavazás eredménye alapján a meghirdetett igazgatói állásra mindkét jelöltet alkalmasnak tartotta. 2. A Szakmai Kollégium megtárgyalta a Lumniczer Sándor Kórház Kapuvár Mátrix Osztály Szülészet-Nôgyógyógyászat szakterület fôorvosi pályázatát. Dr. Ballagi Farkas igazgató ismertette a kinevezendô fôorvossal kapcsolatos elvárásokat. A Kollégium áttekintette a pályázatot, meghallgatta a jelöltet, Dr. Kerekes Györgyöt. A titkos szavazás eredménye: igen: 19 nem:1 tartózkodott: 1 A Szakmai Kollégium a meghirdetett fôorvosi állásra Dr. Kerekes Györgyöt alkalmasnak tartotta. 246
3. A Szakmai Kollégium megtárgyalta a Fôvárosi Önkormányzat Nyírô Gyula Kórház Szülészt-Nôgyógyászati Osztály fôorvosi pályázatát. Dr. Falus Ferenc fôigazgató tájékoztatta a Kollégiumot a kinevezendô fôorvossal kapcsolatos elvárásokról. A Kollégium áttekintette a pályázatot, meghallgatta a jelöltet, Dr. Szepesi Jánost. A titkos szavazás eredménye: igen: 15 nem: 3 tartózkodott: 3 A Szakmai Kollégium a meghirdetett fôorvosi állásra Dr. Szepesi Jánost alkalmasnak tartotta. 4. A Kollégium Elnöke bejelentette, hogy a Pándy Kálmán Kórház Szülészeti és Nôgyógyászati Osztály (Gyula) megbízott osztályvezetô fôorvosa: 2006. január 01-tôl dr. Faragó László. Ezt a Kórház fôigazgató fôorvosa, dr. Kovács József írásban jelezte a Kollégiumnak. 5. A Rózsakert Medical Center beadvánnyal fordult a Kollégiumhoz, melyben amniocentézis és genetikai vizsgálatok végzéséhez kérték a Testület hozzájárulását. Kórházi háttérként a Szent István Kórház Szülészeti és Nôgyógyászati Osztályát, valamint a Telki Magánkórházat adták meg. A Kollégium meghallgatta dr. Bodnár Eszter orvosigazgatót és munkatársát. Az elhangzott vélemények alapján a Kollégium azt a döntést hozta, hogy csak a beavatkozásokat indikáló és végzô szakemberek, valamint a genetikai laboratóriummal megkötött szerzôdések bemutatása után, azok ismerete birtokában foglal állást. 6. A Kollégium Elnöke tájékoztatást adott arról, hogy az ETT Elnökségének titkára dr. Mandl József akadémikus a Szakmai Kollégium véleményét kérte a császármetszések indikációjával és hazai gyakorlatával kapcsolatban. A megkeresés elôzményeként Dr. Lenkovics Barnabás az állampolgári jogok országgyûlési bizMagyar Nôorvosok Lapja 69 (3) 2006.
tosa dr. Sótonyi Péter ETT elnökének írt levelében az ETT állásfoglalását kérte ugyanebben kérdésben és hasonló tartalmú levelet küldött prof. dr. Dux Lászlónak, a MOK Etikai Kollégiuma elnökének is. A Kollégium Elnöke 2005. október 24-én keltezett levelekre a válasz 2005. november 04-én elküldte. „Minôségi indikátorrendszer – OEP program az egészségügyi szolgáltatások minôségének fejlesztésére” címmel Konferenciát rendeztek 2005. november 24-én Budapesten, ahol a Kollégium Elnöke felkért referátumot tartott „Császármetszések orvosszakmai megközelítésben” címmel. Elôadásában nemcsak arra téri ki, hogy Magyarországon miért emelkedett a császármetszés frekvenciája, hanem cáfolta azt a feltételezést is, hogy a „császármetszés gyakorisága azért emelkedett volna, mert ez több bevételt jelent az intézeteknek”. 7. Levélben kereste meg a Kollégiumot dr. Huszár András fôosztályvezetô (Egészségügyi Minisztérium), s kérte a Magyar Osteoporosis és Osteológiai Társaság anyagának véleményezését a továbbképzési pontrendszer ügyében. Az Elnök az állásfoglalást 2006. január 9-én elküldte (mellékelve). 8. A Nemzeti Diabetes Program kidolgozását megkezdô egyeztetésen Prof. Egyed Jenô képviselte a Szakmai Kollégiumot. A Kollégiumnak a kérdéssel kapcsolatosan megfogalmazott véleményét a Visegrádi Konszenzus Konferencia anyaga alapján „Diabetes és terhesség” címmel küldtük el. Egyed Professzor Úr beszámolt arról, hogy a kormányzat a különbözô szakterületeken (rák, kardiovaszkuláris, diabetes, stb.) un. nemzeti programokat fogalmaz- és hirdet meg, melyek tervezetten lefoglalják az OEP finanszírozás kb. 90%-át. Ezért is fontosnak tartja, hogy minél több szakmai program kidolgozásában aktívan közremûködjünk. 9. „Liliom Program” keretében az Országos Tisztifôorvosi Hivatal Népegészségügyi Osztályának koordinálásával védônôi mintaprogramot szerveznek (Dél-Dunántúli régió, Salgótarján) dr. Ungár László fôorvos úr (Nôgyógyászati Onkológus Társaság elnöke) szakmai útmutatása alapján. A Védônôi Szakmai Kollégium határozottan kiállt azon álláspontja mellett, miszerint Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3) 2006.
a védônôk aktivitása a szervezésre korlátozódjon, hiszen a cytológiai mintavétel nem tartozik kompetenciáik körébe. Ungár fôorvos úr tájékoztatta a Kollégiumot arról, hogy a mintaprogram kizárólag azon páciensek körét célozza meg, akik a jelenleg mûködô és szakmailag általánosan elfogadott rákszûrô programok és módszerek hatósugarán kívül esnek. A Szakmai Kollégium ismételten, határozottan állást foglalt abban, hogy a nôgyógyászati rákszûrések szervezése és lebonyolítása egyrészt azokon a helyeken ahol az onkológiai rendelés nem megoldott, az MSZSZ keretében történjen, továbbá a méhnyakszûrés szakorvosi feladat és nem védônôi. A szûrés nemcsak megfelelô helyrôl történô kenetvételbôl áll, hanem nôgyógyászati vizsgálatból is – nem beszélve a kolposzkópos vizsgálatról –, melyek a védônô által történô kenetvételkor elmaradnak. A Kollégium azt is kihangsúlyozta, hogy a védônôk bevonása a cytológiai kenetvételbe felveti a kompetencia és a felelôsség kérdését is. A Kollégium kivételesen, hallgatólagosan elfogadja, hogy kísérleti jelleggel a védônôi mintaprogram keretében is történhessen cytológiai szûrés. A program zárása után azonban a Kollégium át kívánja tekinteni az eredményességet. A Kollégium elfogadta és egyetértett a MNT Cervixpatológiai Szekciója XVI. Tudományos Ülésén a méhnyakszûréssel kapcsolatosan kialakított konszenzussal, melynek összefoglalóját Prof. dr. Hernádi Zoltán elküldte a Szakmai Kollégium Elnökének, aki köszönetét fejezi ki. 10. OEP Gyógyító – Megelôzô Ellátási Fôosztály 2005. november 16-án áttekintette az inkontinencia szalag: 2005. évi felhasználását, valamint 2006. évi keretfelosztást. A Kollégiumot dr. Demeter fôorvos úr képviselte. A végezhetô mûtéti keretszámokat az érintett klinikák és osztályok megkapják. 2006 májusától a finanszírozás HBCS-alapon történik 11. A 2005. november 11-én szervezett Gyermekegészségügyi Programindító Fórumon Prof. Siklósi György, a „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemô- és Gyermekegészségügyi Program rendezvényén dr. Demeter János fôorvos képviselte a Szakmai Kollégiumot. Elkészült a Nemzeti Csecsemô- és Gyermekegészségügyi Programtanács 2006. I. félévének ütemterve, melyben szerepet kapnak a 247
Teenager Ambulanciák, valamint a helyi- és országos szervezésben beinduló felvilágosító programok. A Kollégium e kérdés kapcsán is fontosnak tartja a koraszülések megelôzését, valamint a megindult koraszülésekkel kapcsolatban az intrauterin szállítás mind teljesebb mértékû megvalósulását. Ennek az elvnek megvalósulása érdekében a Kollégium elnöke levélben fordult valamennyi szülészeti-nôgyógyászati intézet fôorvosához. 12. Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács a rezidens képzés megváltoztatására beküldött javaslatainkat messzemenôen figyelembe vette. Változás: nôgyógyászati edokrinológia, asszisztált reprodukció: 1 hónap; urológia: 3 hónap. A kötelezô tanfolyamok közé bekerült a gyermeknôgyógyászat. Ugyanakkor a Sebészeti Szakmai Kollégium javaslatára nem hagyták jóvá a sebészeti gyakorlat csökkentését (6 hónap helyett 3 hónapra). Az Egészségügyi Minisztérium Eü.politikai Fôosztály kérte szakterületünk rezidensi keretszámát. A Kollégium Elnöke az egyes régiók vezetôivel és megyei szülész fôorvosokkal felvette a kapcsolatot az általuk bejelentett igények alapján a szükséges rezidensszám a következôképpen alakult: Budapest 18 fô Debrecen + régió 10 fô Pécs + régió 26 fô Tolna megye (4) Somogy megye (6) Zala megye (5) Baranya megye (5) Vas megye (6) Szeged + régió 10 fô Észak-nyugat Magyarorsz. régió 21 fô Fejér megye (7) Gyôr-Moson-Sopron megye (5) Komárom-Esztergom megye (4) Veszprém megye (5) Összesen: 85 fô Az Elnök utalt arra, hogy ez nem jelenti azt, hogy a minisztérium az igényelt rezidens számot jóvá is hagyja, pedig az utóbbi évek tendenciáit figyelembe véve igen nagy szükség lenne ilyen számú rezidensre, mivel jelentôsen csökkent a szülész-nôgyógyászok száma. Jelenleg is már pár intézet orvoshiánnyal küzd. 248
13. A Kollégium nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a szülészeti történések éves regisztrálása a továbbiakban is kötelezôen megtörténjen. Egyed Professzor tájékoztatása szerint tavaly az elôzô évi jelentéseket a 97 szülészeti osztály közül mindössze 71-en küldték el. 25 osztály 2004-es évi adatairól egyáltalán nincs információ. 2006ban a 2005-ös évi jelentéseket március 31-ig kell elküldeni. 14. Az Egészségügyi szakképzési és Továbbképzési Tanács alelnöke, Dr. Bódosi Mihály levélben kereste meg a Kollégiumot a licencevizsgák helyének a szakirányú szakképzés rendszerében történô meghatározására és a szabályozás lehetôségének kidolgozására. A szülészet-nôgyógyászat szakképzés rendszerében jelenleg licence vizsgák nincsenek. A szülészet és nôgyógyászat szakterületén belül a következô subspecialitásban létezik és mûködik licence-rendszer: – a szülészeti-nôgyógyászati ultrahangdiagnosztika, (Szülészeti és Nôgyógyászati Ultrahang Társaság feltételrendszere alapján és felügyelete alatt áll.) – „Menopausalis Medicina Minôsített Orvosa – 3MO” (Magyar Menopausa Társaság feltételrendszere alapján) – Jelenleg folyamatban van a Magyar Nôgyógyászok Endoszkópos Társasága által kidolgozandó licence-rendszer. Hosszabb távon – széleskörû szakmán belüli konzultációk és konszenzus után az alábbi subspecialitás – licencek bevezetése jöhet szóba: – nôgyógyászati terhespatológia, – nôgyógyászati endokrinológiai, – nôgyógyászati onkológiai, – urogynekológia, – szülészeti aneszteziológia, – szülészeti genetika. 15. Az Eü. M. III. Eü.politikai Fôosztály kérte, hogy szülészet-nôgyógyászat „minden általa végzett OENO kódhoz határozza meg az elvégzendô orvosi feladatot és annak dokumentációs protokollját. Meg kellett határozni, hogy mely tevékenységek végzéséhez nem szükséges orvosi diploma, mely eljárások milyen végzettséggel, szakképesítéssel számolhatóak el.” A létrehozott adhoc bizottság elkészítette az anyagot, majd PTE Szülészeti Klinikán átnézték, s az így Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3) 2006.
átdolgozott anyag a változtatásokkal együtt 2005. november 04-én az Eü. Minisztériumnak el lett küldve. 16. A Kollégium elnöke tájékoztatást adott arról, hogy Dr. Kapócs Gábor helyettes államtitkár (Eü, Min.) kérésére a megjelent és folyamatban lévô protokollokhoz megadtuk a HBCS fôcsoportot, BNO vagy WHO kódokat. 17. Az Eü. Minisztérium az egészség program keretében 2004-ben létrehozta a Dr. Info internetes-telefonos lakossági egészségügyi szolgáltatást. Szakmai Kollégium részérôl együttmûködô munkatársakat kértek. A Kollégium Elnöke Prof. Dr. Hernádi Zoltánt nôgyógyászati daganatokkal kapcsolatos kérdéskörben, Dr. Berkô Pétert a szülészet és általános nôgyógyászat témakörében javasolta közremûködôknek, akik a felkérést elfogadták. 18. Az Egészségügyi Minisztérium Egészségpolitikai Fôosztálya kérte, hogy Nemzeti Fejlesztési Terv II.-be a kollégium nyújtson be projektet. Tekintettel arra, hogy a projekt elkészítésére mindössze 3 nap állt rendelkezésre, a már más okból elkészítettek átdolgozásával lehetett érdemben foglalkozni. Ennek megfelelôen az elküldött projektek: 1. Kora és kissúlyú újszülöttek számának csökkentése Magyarországon. 2. A meddôség elleni project létrehozása, mint a népességcsökkenés megelôzésének lehetôsége. 19. Szakmai Kollégium az alábbi intézetek kérését támogatta: – Budapest II. Ker. Önkormányzat Eü. Szolg. Eszközbefogadáshoz. – Jósa András Megyei Kórház, Nyíregyháza kapacitásbôvítési pályázat egy napos sebészeti ellátásra. – Dr. Bugyi István Kórház, Szentes „egy napos ellátású tevékenységekre” – Jászberényi Kórház címzett állami támogatásra benyújtott pályázatát a Szakmai Kollégium már korábban támogatta, azonban az eredeti beadványban szerepeltetett összeget nem kapták meg. A programot átdolgozták. A Szakmai Kollégium az új programot is támogatta. Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3) 2006.
– Budapest XVIII. Ker. Eü. Szolgálat többletkapacitás pályázatát a Kollégium a 2005. okt. 15-ei ülésén nem támogatta, mivel a szakmai felügyeletet nem látta biztosítottnak. Kérte a Bajcsy-Zs. Kórházzal kötött szerzôdés bemutatását. Újabb beadványukban a Jahn Ferenc Kórházat jelölték meg szakmai felügyeletet gyakorló intézményként. A Szakmai Kollégium az újabb kérést támogatta. – Címzett támogatás elnyerése céljából nyújtott be ismételten pályázatot a B.A.Z. Megyei Kórház Szülészeti és Nôgyógyászati Osztály rekonstrukciójára. A pályázatot a Szakmai Kollégium támogatta. 20. Az alábbi Szakmai Kollégiumok a szülészetet és nôgyógyászatot is érintô protokollok véleményezését kérték, melyet az egyes területek szakértôinek bevonásával a Kollégium véleményezett: – Háziorvosi praxis hatásköri listája. – Az „Egészséges újszülöttek ellátása a szülôszobán és a gyermekágy ideje alatt” c. protokoll (Csecsemô- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke prof. dr. Tulassay Tivadar) – Szakmai protokoll a varicella kezeléséhez. (Infektológiai Szakmai Kollégium) kiegészítés: I. trimeszterben varicella fertôzés esetén a terhességmegszakítás nem indokolt. – Genetikai Szakmai Kollégium: Genetikai tanácsadás, Down kór prenatalis szûrése és diagnosztikája. – Csecsemô- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium „Állásfoglalás a gyermekgyógyászati gyógyszerelés egyes kérdéseirôl. 21. A Kollégium Elnöke tájékoztatta a Kollégiumot a Szakmai irányelvek, protokollok helyzetérôl. Eddig elkészült és a közlönyben megjelent a vulva, cervix, hüvely, az uterus és a petefészek rosszindulatú daganatai ellátását meghatározó irányelv. Elkészült és megjelenés alatt van a császármetszéssel és a terhességmegszakítással foglalkozó irányelv. Folyamatban van a koraszülés, a steroid profilaxis, a nôgyógyásza249
ti gyulladások és a vérzési rendellenességek irányelveinek az elkészítése. 22. A bababarát pályázatok elbírálására (2006. február 27. Eü. Minisztérium) a Kollégium Dr. Berkô Pétert delegálta. 23. Az abortusz mentes napok javasolt idôpontjai 2006. március 25, június 01, december 28. A csatlakozás kérdésében az egyes Intézetek és Osztályok egyénileg döntenek. 24. A Szakmai Kollégium véleményét kérték az alábbi gyógyszerek tb. támogatásáról: – Puregon 300 NE oldatos injekció új támogatási kategóriában (90 %) történô felvételéhez – Gynazol 2 % hüvelykrémrôl – Luveris – Újabb állásfoglalás az Angeliq-rôl A Kollégium a beadványban javasolt kedvezményeket egyhangúlag megszavazta. 25. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium ismételten foglalkozik a fogamzásgátló szerek árának csökkentésével. A Kollégium határozott véleménye, hogy a 18 év alatti korosztálynak indokolt a kedvezményes gyógyszerhez jutás lehetôségét megadni. A vitában körvonalazódott annak szükségessége is, hogy a kedvezményhez legyen elôírás az egy éven belüli érvényes nôgyógyászati rákszûrési lelet. A véleményt az Elnök a minisztériumnak elküldte. 26. A Szent János Kórház Budai Meddôségi és IVF Centrum vezetôje dr. Konc János intézetvezetô fôorvos a Szakmai Kollégium véleményét kérte a „Petesejtfagyasztás az asszisztált reprodukcióban” címû programjához. A Kollégium a petesejtfagyasztás módszerét és gyakorlatát elvileg támogatja, de fontosnak tartja, hogy
250
a jogi és etikai háttér tisztázott legyen. A költségek vonatkozásában viszont felhívja a figyelmet arra, hogy amikor a petesejtfagyasztás nem orvosi indikáció alapján történik, hanem kérésre, a páciens viselje annak anyagi terheit. 27. A Pest Megyei Bíróság kártérítési perben megkereste a Szakmai Kollégiumot véleményezés céljából, hogy „1996. áprilisában a Szent Rókus Kórház ikerterhes ellátására jogosult volt-e, és rendelkezett-e azokkal a feltételekkel, melyeket a terhesgondozásról szóló 33/1992. (XII.23.) NM. rendelet 8. §-ában elôírt”. A Kollégium véleményében kifejtette, hogy a Szent Rókus Kórház akkreditációja a megyei szintû ellátásnak felel meg, melynek értelmében a bírósági megkeresésben szereplô eset ellátására jogosultak voltak. 28. A szülészeti és nôgyógyászati klinikák és osztályok akkreditálására a Kollégium Elnöke két lehetséges módszert javasolt. Az egyik szerint Akkreditációs Bizottságokat állítunk fel (Pl: Prof. Paulin, Prof. Siklósi; Prof. Tóth, Dr. Bacskó, stb.). A másik változat szerint Prof. Szabó, Prof. Bódis, Prof. Gôcze a benyújtott adatlapok alapján, meghatározott szempontok szerint összeállítja az anyagot és e-mail-en a Kollégium minden tagjával ismerteti az összeállítás szempontjait és az eredményt. A Kollégium az utóbbi változatot fogadta el. 29. A Kollégium az elôterjesztés alapján elfogadta a 2006. évi költségvetést. Pécs, 2005.02.17. Dr. Szabó István egyetemi tanár Szülészeti és Nôgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke
Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3) 2006.
