SZKA208_02
Civitas fidelissima A leghűségesebb
város
tanULÓI CIVITAS FIDELISSIMA – 8. évfolyam
13
2/1a A NÉPSZAVAZÁS ELŐZMÉNYEI A selmeci diákok letelepedése Sopronban Páros feladatlap A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola 1918 decemberében hagyta el menekülve és végleg Selmecbányát. Sopronban kapván új otthont, a Főiskolán 1919. április 18-án kezdődtek meg az előadások. A Nagykövetek Tanácsa 1919. július 20-án ítélte oda Nyugat-Magyarországot* Ausztriának. A kijelölt területet a trianoni békeszerződés szerint 1921. augusztus 27–28-án kellett (volna) átadniuk Ausztriának. … 1921 nyarán az érintett helységekben, de különösen Sopronban, mint megszűnő magyar vármegyeszékhelyen és tervezett osztrák tartományi székhelyen nagy volt a bizonytalanság, a kavarodás. Az állami hivatalok csomagoltak és áttelepültek a közeli városokba. Újra csomagolás előtt állt a főiskola is. A főiskola diákjai közül 1921 nyarán – a vakáció idején – sokan maradtak Sopronban, és az ifjúsági kör választmánya augusztusban titkos megbeszéléseket tartott. Augusztus 23-án az ifjúsági kör levelet küldött távol lévő tagjainak: „Kedves Barátom! A Haza hív! Kényszer nincs. Aki teheti, önként és azonnal jöjjön el Sopronba, ahol ellátásáról gondoskodunk….” Az ifjúsági kör levele nyomán egyre több diák érkezett Sopronba. A diákság szervezkedését erkölcsileg támasztotta alá, illetve erősítette meg a professzori kar augusztus 28-án reggel tartott tanácsülése. Itt a leghatározottabb formában jelentették ki, hogy „… soha nem teszik le a hűségesküt Ausztria kezébe”. Ugyanaznap délben vonult be a városba a Kismartont (ma Eisenstadt) elhagyó csendőrzászlóalj, amelynek parancsnoka, Ostenburg Gyula a terület átadásával megbízott gróf Sigray Antal főkormánybiztosnak – a Széchenyi téren – tett jelentését a következő szavakkal zárta: „Élve nem hagyom el Sopront!” * Nyugat-Magyarország – ma Ausztria Burgerland nevű tartománya – Moson-, Sopron, és Vas megyék nyugati széléről lehasított, Pozsonytól az őrségig nyúló, mintegy 4000 km2-nyi terület. Lakóink száma akkor kb. 300 000 fő volt, akiknek 75%-a német, 16%-a horvát és 9%-a magyar anyanyelvű volt.
Vitassátok meg, mivel és hogyan járultak hozzá a fent leírt események a soproni népszavazás kiírásához! Írjátok le a gondolataitokat!
................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................
14
Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
tanULÓI
2/1b A NÉPSZAVAZÁS ELŐZMÉNYEI Az ágfalvai csaták Páros feladatlap
A nyugat-magyarországi felkelés harci eseményeinek első szakasza a Sopronnal szomszédos, tőle nyugatra fekvő Ágfalván kezdődött augusztus 28-án. Héjjas István Kecskemétről érkezett szabadcsapatai csaptak össze a területet birtokba venni akaró osztrák csendőrökkel. Az összecsapás megállította az osztrákokat. A főiskolások augusztus 29-én mint tiszti század csatlakoztak Ostenburg Gyula őrnagy zászlóaljához (a főiskolások többsége részt vett az első világháborúban, és tartalékos tiszti rendfokozattal bírt). Az első napokban a főiskolások feladata a környező erők felderítése, illetve a területre vonatkozó katonai térképek pontosítása volt (erdész- és bányászhallgatóként ez ideális feladat volt számukra). Az osztrákok szeptember 8-án akartak előrenyomulni Ágfalvától Sopron irányába. Az előrenyomulás célja feltehetőleg az ágfalvai rétekre telepített városi vízműkutak birtokbavétele volt, amelyek elfoglalásával könnyen megadásra kényszeríthették volna Sopront. A felkelők megtudták az előrenyomulás tervezett időpontját, és azt megelőzendő, 8án hajnalban megtámadták a többszörös létszámbeli és technikai fölényben lévő osztrák csendőröket. (A felkelők létszáma 100-110 fő, felszerelésük kézi fegyverek és egy géppuska, a csendőrök létszáma kb. 400, felszerelésük kézi fegyverek és hat géppuska.) A hajnali fél ötkor megindult támadásban a felkelők öt rohamot vezettek a falu ellen, amelynek során kiverték onnan a sokszoros túlerőben lévő osztrák csendőröket. A harc végén az osztrák alakulatok készenlétben tartott – befűtött – vasúti szerelvényen menekültek el Nagymarton irányába. Négy halott maradt a helyszínen: Machatsek Gyula erdőmérnök hallgató, Arnold Mosch osztrák csendőr, Pehm Ferenc szombathelyi tisztviselő és Szechányi Elemér bányamérnök hallgató. A második ágfalvai csata első fontos következménye az volt, hogy hatására az osztrák csapatok néhány óra alatt egész Nyugat-Magyarországot elhagyták. Helyüket a Szövetségközi Tábornoki Bizottság felkérésére Sopron környékén – rendfenntartó erőként – Ostenburg-egységek (köztük a soproni főiskolás tiszti század) vették át. Vitassátok meg, mivel és hogyan járultak hozzá a fent leírt események a soproni népszavazás kiírásához! Írjátok le a gondolataitokat!
................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................
tanULÓI CIVITAS FIDELISSIMA – 8. évfolyam
15
2/2 A SOPRONI NÉPSZAVAZÁS A terület pacifikálása a felkelők távozása, illetve eltávolítása után december 3-ára fejeződött be. December 8-án Marini olasz ezredes vezetésével három különvonattal 150 francia, 120 olasz és 40 angol katona érkezett Felső-Sziléziából a városba. A nemzetközi segédrendőrség pedig 200 városi polgárból állt, akik A. F. I. (a felügyelő antanthatalmak nevének kezdőbetűiből) feliratú karszalagot viseltek. (A soproniak ezt azonban így olvasták: Ausztria! Fuss Innen!) december 13-tól az osztrákok az általuk észlelt, és nem kellően orvosolt szabálytalanságok, magyarul mondvacsinált okok miatt (például nem engedtek osztrák rendőröket Sopronba) nem vettek részt a szavazás előkészítésében és lebonyolításában… …………………. December 14-én Sopron, 15-én Brennbergbánya, 16-án pedig Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópa, Nagycenk és Sopronbánfalva lakossága járult az urnákhoz. A Tábornoki Bizottság szabályzata szerint szavazati jogot azok az 1921. január 1-je óta állandó soproni lakóhellyel rendelkezők kaptak, akik betöltötték a 21. életévüket, Sopronban születtek, vagy itteni illetőségűek. Ez utóbbinak azért volt jelentősége, mert a város 1921. február 19-én a Selmecbányáról átkerült főiskola 400 hallgatóját, tanári karát és a családtagokat soproni illetőségűnek ismerte el. Osztrák tiltakozásra azonban ők végül nem szavazhattak. …………………….. Propagandapénzből 3-400 vidékit utaztattak Sopronba. Villani állítólag néhány évvel később elismerte Hornbostel követnek, hogy számos rég elhunyt és eltemetett is szavazott a város maradása érdekében. Volt, aki a voksoláskor 108 éves lett volna. Még a Budapesten lakó és dolgozó soproniakról is „kiderült”, hogy van egy kis szobájuk szülővárosukban is... Ugyanakkor ezek aránya nem lehetett túl magas, hiszen a szavazásra jogosultaknál mintegy 3000-rel kevesebb szavazatot adtak le. ……………….. A várost nyolc szavazókörzetre osztották. Minden szavazó 1921. november 25-én keltezett, a városi tanács aláírásával és a bizottság francia körbélyegzőjével ellátott szavazóigazolványt kapott. Ennek ellenében a szavazáskor két színes lapot adott a szavazatszedő bizottság. Ha valaki Magyarországra akart szavazni, úgy épen tette a borítékba a kék lapot, és eltépte a sárgát. A szavazólapon magyarul, németül és horvátul szerepelt a két ország neve. A kék cédula vékony papírból, a sárga vastag kartonból készült – egyrészt a vakok miatt, másrészt, mert így az „exit pollt” készítő jó hallású főiskolások majdnem pontosan becsülhették meg a várható eredményt, hiszen Ausztria kartonja „hangosan reccsent”. Forrás: Fiziker Róbert: A soproni népszavazás. Rubicon
16
Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
tanULÓI
2/3 A SOPRONI NÉPSZAVAZÁS Csoportos feladatlap Keressétek ki a helyes válaszokat a nálatok lévő szövegekből, és írjátok le azokat az üresen hagyott sorokra! 1. Milyen nemzetiségű erők felügyeltek a soproni népszavazás lebonyolítására? . . ............................................................................................................................................. 2. M elyik napon kezdődött a népszavazás? .................................................................... 3. H ány napon keresztül tartott? . ..................................................................................... 4. M elyek voltak a népszavazáson való részvétel hivatalos feltételei? ....................... ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 5. R észt vettek-e a Selmecbányáról áttelepült diákok és tanárok a szavazásban vagy sem? Miért?........................................................................................................................ ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 6. M ivel igazolták a szavazók, hogy jogosultak a szavazásra? ..................................... ............................................................................................................................................. 7. M ilyen szavazócédulákat használtak a népszavazáson? .......................................... ............................................................................................................................................. 8. M ilyen módon használták ezeket a szavazók? ........................................................... ............................................................................................................................................. 9. M ilyen szabálytalanságok történetek a népszavazás során? Vajon miért került sor ezekre?.......................................................................................................................... ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................
