Szivárvány Napköziotthonos Óvoda 2351 Alsónémedi, Szent I. tér 8. OM: 032986
SZIVÁRVÁNY NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
1 1
Tartalomjegyzék
2.o.
1.Intézményünk adatai: / elnevezés, cím, telefonszám, fenntartó, csoportszám, program benyújtója / 5.o. 1./ 1. Az óvoda bemutatása
6.o.
1./ 2. Törvényi háttér
6.o.
1./ 3. Integrált nevelés törvényi háttere
6.o.
1./ 4. Hitvallásunk
7.o.
1./ 5. Közvetlen környezet bemutatása
7.o.
2.Az óvoda személyi feltételei:
9.o.
2./ 1. Táblázat
9.o.
2./ 2. Az óvoda pedagógusainak egyéb szakképzettsége
10.o.
2./ 3. Szöveges leírás
10.o.
2./ 4. Integrált nevelés beosztása
11.o.
3.Az óvoda tárgyi-dologi feltételei:
12.o.
3./ 1. Épület
12.o
3./ 2. Eszközrendszer
13.o.
4.Óvodai nevelés:
17.o.
4./ 1. Az óvodai nevelés célja
17.o.
4./ 2. Fejlődési problémákkal küszködő gyermekek nevelése óvodánkban 17.o. 4./ 3. Az integrált nevelés 19. o. 4./3./1. Az integráció fogalma 4./3./2. Fejlődési problémákkal küzdő gyermekek nevelése óvodánkban 4./3./3. Az integrált nevelés, fejlesztés célja, feladatai 4./3./4. Az intézményben felvállalható sajátos nevelési igényű gyermek 4./3./5. Nevelés, fejlesztés megszervezése
19.o. 19.o. 21.o. 21.o. 23.o.
2 2
4./ 4. Az óvodai nevelés alapvető keretei
24.o.
4./ 4. 1. Egészséges életmód kialakítása Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 4./ 4. 2. Érzelmi nevelés, szocializáció Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 4./ 4. 3. Értelmi fejlesztés, anyanyelvi nevelés 4./4.3.a Értelmi fejlesztés 4./4.3.b Anyanyelvi nevelés Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
25.o. 27.o. 27.o. 28.o. 29.o. 29.o. 30.o. 32.o.
4./ 5. Az óvodai élet tevékenységformái
33.o.
4./ 5. 1. Játék Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 4./ 5. 2. Vers, mese Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 4./ 5. 3. Ének zene, énekes játék Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 4./ 5. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 4./ 5. 5 Mozgás Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 4./ 5. 6. A külső világ tevékeny megismerése ( környezetismeret, környezetvédelem, ) Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 4./ 5. 7. Matematika Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 4./ 5. 8. Munka jellegű tevékenységek Fejlődés jellemzői óvodáskor végére
34.o. 40.o. 40.o. 41.o. 42.o. 42.o. 43.o. 43.o. 44.o. 45.o. 45.o.
4./ 6. Integrált nevelés, fejlesztés megszervezése
49.o.
4./ 6. 1. Logopédia 4./ 6. 2. Egyéni fejlesztés 4./ 6. 3. Gyermektorna 4./ 6. 4. Pszichológus 4./ 6. 5. Alapozó terápia
49.o. 51.o. 52.o. 53.o. 53.o.
5.Az óvodai élet megszervezése:
54.o.
5./ 1. Az óvoda rendezvényei, egyéb programjai
55.o.
5./ 2. Az óvoda kapcsolatai
57.o.
5./ 2.1. Szülőkkel 5./ 2.2. Iskolával 5./ 2.3. Egyéb intézményekkel 5./ 2.4. Civil szervezetekkel
57.o. 57.o. 57.o. 58.o.
46.o. 46.o. 47.o. 47.o. 48.o.
3 3
6.Sajátos feladatok az óvodában:
59.o.
6./ 1. Gyermekvédelem
59.o.
6./ 2. Szolgáltatások
60.o.
7.Az ellenőrzés – értékelés rendszere:
60.o.
7./ 1. Ellenőrzés rendszere 7./ 2. Minőségirányítási rendszer működése 7./ 3. Az óvoda szervezeti felépítése 7./ 4. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése
60.o. 61.o. 61.o.
8.Az óvodába és iskolába lépés feltételei:
63.o.
8./ 1. Óvodai beíratás, felvétel, kilépés 8./ 2. Beiskolázás 8./ 3. Iskolaérettség, iskolai beíratás
64.o. 64.o. 64.o.
9.Érdekegyeztetés, érdekvédelem:
65.o.
9./ 1. Óvodás gyermekek védelme 9./ 2. Szülői érdekvédelem 9./ 3. Alkalmazotti érdekérvényesítés / Szakszervezet, Közalk. Tanács /
65.o. 65.o.
11.Legitimációs záradék:
66.o.
12.Mellékletek:
67.o.
62.o.
65.o.
12./ 1. Gyermekvédelmi Program 12./ 2. Minőségirányítási Program 12./ 3. Intézmények 13. Függelékek:
68.o.
13./1. Környezettudatos nevelés 3 éves programja
68.o.
4 4
1.Intézményünk adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Szivárvány Napköziotthonos Óvoda Az óvoda címe, telefonszáma: 2351 Alsónémedi, Szent István tér 8. Tel./Fax: 06-29-337-095 Tel.: 06-29-337-407 email :
[email protected] [email protected] 2351 Alsónémedi, Rákóczi út 20. Tel: 06-29-337-280 email:
[email protected] Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Alsónémedi Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2351. Alsónémedi Fő út 58. Tel: 06 – 29 337 – 101 Fax: 06 – 29 337 – 250 Az óvodai csoportok száma : 9 Szent István téren :
6
Rákóczi úton:
3
Az óvoda programjának benyújtója,elfogadója:
Szivárvány Napköziotthonos Óvoda Nevelő Testülete
5 5
1./ 1.Az óvoda bemutatása: Az alsónémedi Szivárvány Napköziotthonos Óvoda felvállalja a 3-6-7 éves korú gyermekek nevelését és integrált fejlesztését, intézményes keretek között, továbbá értékközvetítő, szocializáló, kulturális, szolgáltató ( gyermekmegőrző ) funkcióit. Az óvoda felvállalja a környezettudatos személyiségformálást. Közvetetten segíti az iskolai közösségbe a beilleszkedéshez szükséges személyisegjegyek fejlesztését. 1./ 2.Törvényi háttér: Az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 45. § , majd módosítása kimondja, hogy az óvodáknak az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján helyi nevelési programmal kell rendelkezni. Jelen program az alsónémedi Szivárvány Napköziotthonos Óvoda első számú dokumentuma, amely tartalmazza óvodánk adatait, a nevelés, fejlesztés célját és feladatait, folyamatát, a nevelési színtereket, szervezeti és időkereteket, az a végrehajtáshoz szükséges tárgyai, személyi feltételeket, gazdasági erőforrásokat. 1./ 3.Integrált nevelés törvényi háttere: -
A Magyar Köztársaság az 1991. évi LXIV. törvény Magyarország csatlakozását a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ egyezményhez.
Az 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról. 30.§. A gyermekeknek joga van ahhoz, hogy állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. 114.§ Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások az óvodában: 24.§ alapján: - logopédiai terápia - dyslexia megelőző foglalkozás - testi- érzékszervi, értelmi, beszéd, vagy más fogyatékos gyermekek napi 2 óra felzárkóztató foglalkozás - 1996. évi LXII. tv. a Közoktatásról / Módosítások/ 8.§.f. pont: a gyermek különleges gondozáshoz való joga, mely szerint állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban kell, hogy részesüljön 25.§. A testi, érzékszervi, a beszéd-vagy más fogyatékos gyermek jogainak érvényesítése attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították / szakértői vélemény – fejlesztési terv – óvodai nevelés / 84.§.c. pont: A különleges gondozás keretében a teljes ellátás ingyenes az óvodai nevelés során, I. sz. melléklet az 1993. évi LXXIX tv. - hez: Alkalmazotti létszám II. sz. melléklet az 1993. évi LXXIX tv. - hez: Csoportlétszám – csoportok szervezése – fogyatékos gyermekeket a csoportlétszám meghatározásánál 2 ill. 3 főnek lehet számítani. - 1999 évi LXVIII: tv. Közoktatásról / Módosítás/ 61. § alkalmazotti létszám – gyógypedagógiai asszisztens
6 6
8/a. § Az óvodai nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit 18.§. kötelező képesítési előírás mint feltétel a gyógypedagógiai neveléshez – 1996. évi módosítás 30.§-a értelmében a gyógypedagógiai tanári végzettség, valamint az óvodapedagógus támogatása az integrált neveléshez. – Közoktatási minimális eszköz és felszerelési jegyzék 23 / 97./ X.4. / rendelet – –
2003.évi LXI. Közoktatási Törvény 121. §.( 28. 29./a,b) Finanszírozási normatíva
–
2009.évi 255 kormányrendelet ( XI.20. ) módosítás
–
2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
1./ 4.Hitvallásunk: A gyermek egyedi megismételhetetlen személyiségének tiszteletben tartásával feladatunk minél sokoldalúbb fejlesztése, játékon alapuló nevelési lehetőségek kihasználásával mert a játék a gyermek alapvető, természetes, elsődleges tevékenysége. Magába foglalja az összes tevékenységformát. A játék a cél, módszer, eszköz, a legfontosabb és az óvodás életének legnagyobb részét kitevő időtöltés. Életkori, pszichikai adottság, hogy a játékon keresztül fejlődik a legjobban személyisége. 1./ 5.Közvetlen környezetünk bemutatása: Községünk területén egyéni vállalkozók, mezőgazdasági kistermelők és egyéb munkavállalók élnek Az óvodába járó gyermekek családjai erkölcsi vonatkozásban jó helyzetben élnek. Anyagi vonatkozásban a gazdasági körülmények miatt átlagosnak mondható a helyzetük. A szülők részéről az elvárás az óvodai nevelés felé az értelmi nevelés előtérbe helyezése, a versek tanulása, rajzok és kézzelfogható teljesítmények, feladatlapok, munkalapok készítése. A játék kiemelt fejlesztő jelentőségét nehezen tudjuk elfogadtatni. Községünkben él a nagycsalád, rokonság összetartó ereje, a munka tisztelete, a gyermekek elfogadó szeretete. Sok a vallásos család és eredetében élnek a népszokások. A hazájukat elhagyni kényszerülő családokból érkező gyermekek nevelésében felvállaljuk az önazonosság megőrzésének lehetőségét. Felekezetenkénti vallásoktatásra lehetőséget biztosítunk intézményünkben. Fontos feladatnak tartjuk még az egészséges életmódra nevelést az érzelmi erkölcsi nevelést, és tapasztalatokra épülő megismerést. Az anyanyelvi fejlesztés teljes nap keretében megvalósítandó kiemelt feladat. Két épületben 9 csoportos intézményegységként működünk.
7 7
Programunk megvalósításához a következő személyi feltételekre van szükség: Pedagógusok: 19 fő óvodapedagógus (18 csoportos óvónő + 1 fő óvodavezető) fejlesztők : / ők beletartoznak a pedagóguslétszámba / - fejlesztő pedagógus - fogyatékosokat együtt nevelő pedagógus - gyermek gyógytestnevelő - alapozó terapeuta - Gósy terapeuta …………………………………………. …………………………………………. Pedagógiai munkát segítő közalkalmazottak: 1 fő logopédus 1 fő gyógypedagógiai asszisztens technikai dolgozó: 9 fő dajka 1 fő óvodatitkár 1 fő fűtő-karbantartó 1 fő pszichológus heti 1 alkalommal látja el feladatait a Gyáli Kertváros Kistérségi Társulás alkalmazottjaként
8 8
2.Az óvoda személyi feltételei Az intézmény programjának megvalósításához 32 fő közalkalmazott szükséges. 2. /1. Táblázat: Az óvoda dolgozói
Program szerint előírt létszám
Meglévő
Óvodavezető
1
1
Óvodavezető helyettes
1
1
Óvónő
17
17
Óvodatitkár
1
1
Logopédus
1
1
Dajka
9
9
Gyermekfelügyelő
1
1
Fűtő-karbantartó
1
1
Pszichológus
1
1
9 9
2./ 2.Az óvoda pedagógusainak egyéb szakképzettsége:
………………………….
……………………
………………………..
………………………….
……………………
……………………….
………………………….
……………………
………………………
………………………….
……………………
……………………….
………………………….
……………………
……………………….
………………………….
……………………
……………………….
………………………….
……………………
……………………….
………………………….
…………………….
………………………..
…................................
…..........................
…...............................
…................................
…..........................
…...............................
…................................
…............................
…................................
…............................
…...............................
…................................
.. ….........................
…................................
…................................
.. …..........................
…................................
…...............................
Ajánlott kiegészítő szakképzések a pedagógusoknak: - Neveléssel kapcsolatos szakképzések, szakvizsgák - Középfokú idegen nyelvvizsga - Közoktatás vezető - Minőségbiztosítással kapcsolatos képzések 2./ 3.Szöveges leírás: Osztatlan és osztott csoportszervezés keretében folyik a nevelés. A szülőkkel az SZMK szülői szervezeten keresztül tartjuk a hivatalos kapcsolatot. Az nevelési törekvéseink a családi nevelés kiegészítője elsősorban a család joga és kötelessége a gyermekek nevelési elveinek meghatározása. A partnereinkkel a minőségirányítási program szerint a feladatok és az igények alapján tartjuk a kapcsolatot. Óvodánk önállóan működő intézmény. Pénzügyi feltételeink jók, működtetés és fejlesztés is biztosított.
1010
Alapítvány segíti a tárgyi eszközök beszerzését. 1998-ban alapítottuk, a játék és sporteszközök beszerzésére. Szakmai irányítónk a nevelőtestület, melyen belül szakmai munkaközösségek működnek, éves tevékenység programmal. Nagyközségünk területén intézményünk az egyetlen óvoda, ezért megpróbálunk Megfelelni a sokoldalú elvárásoknak, a törvényi a pedagógiai, szakmai, szülői és fenntartói szinten. Ilyen megfontolásból adtuk óvodánknak és programunknak a sokszínűségre utaló Szivárvány nevet. Közalkalmazottak: Óvodavezető Óvónő Gyermekfelügyelő Óvodatitkár
Óvodavezető helyettes Logopédus Dajka Fűtő - karbantartó - kertész
Intézményünkben minden főállású óvónő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Nevelőtestületünkben az óvónők szakmai felkészültsége, elhivatottsága munkánk alapja. A két épületben dolgozó óvónők közösen alkotnak egy nevelőtestületet. A munkaközösségeket is közösen szervezzük. A nevelés eredményessége érdekében az óvónői párokat kérésükre helyezzük egy csoportba. A vezető abban az esetben / rendkívüli / változtathat, ha a nevelési munka színvonala indokolja. Nevelőtestületünkben a munkaközösségek egy éves időtartamra egy összetételben dolgoznak. A témát nevelési év elején dönti el a nevelőtestület. Minden dajka képesített és évek óta összeszokott segítői a gondozómunkában egy csoportnak, óvónői párosnak, rövid hiányzás esetén másik csoportba besegítéssel. Mindkét épületben melegítő konyha működik külsős alkalmazottakkal. A két épület karbantartási munkáit és udvarainak rendezését 1 fő végzi. Az óvodatitkár látja el a gazdasági adminisztrációs feladatokat. Logopédus, pszichológus és egy fő gyermekfelügyelő segíti az integrált feladatokat. A nevelés egész időtartamára az óvoda folyamatos munkakezdéssel biztosítja az óvodapedagógusok jelenlétét. A törvényben deklarált átfedési idő biztosított, ha nincs hiányzás. 2./ 4.Integrált nevelés beosztása: Mindig a fejlesztett gyermekek létszámától függ a fejlesztők beosztása. A pszichológus heti 1 alkalommal jön az óvodába. A logopédus mindkét épületben ellátja feladatait Az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés szervezése a problémák súlya és a fejlesztettek létszáma szerin történik, kizárólag a szakértői vélemények alapján. Gyermektorna a két épületben külön szervezett. Az alapozó terápia a létszámtól függően csoportbeosztással történik.
1111
3.Az óvoda tárgyi – dologi feltételei 3./ 1.Épület: Az óvoda 2 épületben működő intézményegység. A Szent István téren 6 csoport, a Rákóczi úton 3 csoport van. Mindkét épületben melegítő konyha működik. A telkek összes területe: 4918 m Beépített terület: 1310 19 m Játszóudvar területe: 3713, 25 - Szent István tér nagy udvar - Rákóczi út első udvar
- Szent István tér előkert - Rákóczi út hátsó udvar
Mindkét épület felújított, jó állagú és állapotú. A Rákóczi úti épületben szűk a hely, mert öltözőként is használjuk a folyosókat. Átlagban elmondható, hogy ideális tárgyi, dologi körülmények megteremtésére törekszünk. A pincében találhatóak a fűtőberendezések, összesen 3. A két melegítőkonyha energetikailag leválasztott, szolgáltató cég működteti. A víz és szennyvízelvezetés vezetékes, fűtés gázzal, a világítás halogénnel történik. Mindkét épületben és konyhákban külön riasztó működik. Intézményegységenként dajkaszoba és mosoda kialakított. Az udvarok az előírás szerintiek, rendezettek, karbantartásuk állandó feladat. A csoportszobák 1 kivételével tágasak az óvónők ízlését tükrözik, az ő munkájuknak köszönhetően egyéniek és esztétikusak, tárgyi feltételeik az előírásnak megfelelnek. Termek funkciójuk szerinti felsorolása: / 2 épület összesen / Csoportszoba: Öltöző: Mosdó: Felnőtt mosdó: Felnőtt WC: Felnőtt öltöző: Iroda: Nevelői szoba: Tornaterem: Fejlesztő szoba: Konyha helységei Előtér: Raktár: Szertár: Folyosó: Dajka szoba: Kazánház: Belépő: Pince helyiségei: Terasz:
9 9 8 2 3 1 2 2 1 1 12 3 1 1 5 2 2 2 7 3
Az intézmény jellegzetessége, hogy melegítő konyhával rendelkezik, egy tömb épület melléképületek nélkül, pincével.
1212
3./ 2. Eszközrendszer : Termek, szobák: - csoportszoba, fejlesztő szoba, tornaterem, egyéb termek Berendezés: Csoportszobák: -
Korongok színes rudak pálcika készlet logikai készlet dominó tangram
Tornaterem: -
bordásfal tornaszőnyegek tornapadok zsámoly GERSWALD trambulin karikakészlet rúdkészlet ugrálókötél egyensúlyozó tölcsér egyensúlyozó libikóka testhenger lépegető csőalagút fiziolabdák egyensúlyozó körkötél gumikötél gumiszalag szalagok babzsákok medicinlabda tüskéslabdák
1313
-
maroklabda szivacslabda labda polifóm
Fejlesztő szoba: -
logopédiai asztal gyermekasztal felnőtt asztal székek tábla, kréták szőnyeg polifóm bábok
fejlesztő eszközök, játékok: -
korong színes rudak pálcika készlet logikai készlet dominó tangram sorozatkirakó gyöngyfűző formafelismerő színérzékelő súlyérzékelő hangzó doboz tapintás érzékelő joy-toy tekergő építőkocka abakusz évszakfelismerő mozaik rész-egész kirakó játékóra puzzle szimmetria felismerő irányfelismerő ellentét felismerő pozitív, negatív felismerő minimális differencia érzékelő nézőpont / jobb – bal / összeillő írás előkészítő színfelismerő
1414
– –
tükörjáték geometria lépcső /kocka, gömb / mérleg mérőlécek memóriatáblák dobáló szortírozó készlet dobókockák bábok
Az intézmény eszközrendszere: eszközminimum norma szerint Az épületek és az udvar adottak. Minden előírt funkciójú helységgel rendelkezik az intézményünk. Rákóczi úti épületben az öltözők egyben a folyosók is. Ez nagy szervezettséget igényel és kényelmetlen, de funkcionál. Legfontosabb eszközök a játéktevékenységhez használt játékok: szerep, szimbolikus, szabály, képességfejlesztő játékok, sporteszközök, hangszerek, szerszámok, könyvek, használati tárgyak, jelmezek, bábok. Másodsorban a tanuláshoz szükséges eszközök, a fejlesztés eszközei és a sporteszközök, udvari játékok. Az eszközök beszerzéséhez az alapítványunk is nagyban hozzájárul. Nagyon fontos az óvónők és gyermekek által készített eszköztár, melyet jól hasznosíthatunk a nevelőmunkában. Tulajdonképpen a klasszikus szabad játék arról szól, hogy egy gyermek kitalál egy témát, barkácsol hozzá játékeszközt, mellyel kijátssza a témát. A meglévő játék megkötheti a gyermek fantáziáját, ötleteit. Ezért törekedni kell a játékban használni olyan tárgyakat, melyből a gyermek egyéni elképzelése szerint lesz játék. / Pl: nagy leplek amely lehet sátor, asztalterítő, tó, takaró, palást, kendő, kuckó s. t. b./ Gyűjtünk különböző tárgyakat, eszközöket is melyeket nagyon szívesen használnak a gyermekek, mert igaziak. Ilyenek a darálók, telefon, hajszárító. Ezeket természetesen át kell alakítani, hogy játékra alkalmasak legyenek. / elektromos vezetéket levágni, éles részeket kiszerelni /. Vállalkozó szülőktől, szervezetektől, magán személyektől ajándékba is kapunk játékokat, de ez csekély mennyiségű, gyakran állaguk rossz, nevelési értékük kétes. Rendkívül fontosnak tartja a nevelőtestület a játékeszközök fejlesztését, gyarapítását, mert ezek a legfontosabbak a nevelésben. Minden nap hozzáférhetővé kell tenni a gyermekek játékához szükséges játékokat, eszközöket, tárgyakat. Minden csoportszobában megtalálhatók a legáltalánosabb szerep, szimbolikus játékhoz eszközök, építéshez használt kellékek, autók, babák, bábok. Legnagyobb feladatunk, hogy még több és változatosabb játék álljon gyermekeink rendelkezésére. Tartós és jó minőségű játékeszközök beszerzésére törekszünk, melyek lehetőleg természetes alapanyagból készüljenek. Az udvari játékokra és sporteszközökre kiemelt figyelmet kell fordítani, ezeket közösen használják gyermekeink, előbb elhasználódnak. A homokozó játékok beszerzése minden évben indokolt. A famászókák, tartós fajátékok az előírásnak megfelelőek az udvaron. Külön játéktémaként jelöljük meg a népi kismesterségeket, melyek igen fejlesztő hatásúak, ezeket a tevékenységeket az udvari játékra is ki kell terjeszteni / szövés, nemezelés, nádazás, bőrözés, csuhéjazás, agyagozás / A különböző méretű anyagú és súlyú labda, golyó és a lufi kiemelten fontos játék az épületben és az udvaron egyaránt. További feladat pályázatokon szerezhető eszközök biztosítása. 1515
A mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek számát folyamatosan minden évben növeljük. Mindkét épületbe az azonos szakkönyveket beszerezzük. Könyvtárunkban kb.: 2500 könyv van. Az időtálló, aktuális új szakkönyvtár kialakítása folyamatos feladata a nevelőtestületnek és a könyvtárosoknak. Ebben helyet kapnak a pedagógiai, pszichológiai alapműveken kívül a választható programok, művészeti albumok, lexikonok, szakpedagógiai könyvek, a játék és ötletgyűjtemények, és a cserélhető lapos segédkönyvek is. A mesekönyvek és a leporellók a csoportszobában találhatóak. Óvodánk minden csoportjába jár gyermekújság. Az óvónőknek a z Óvodai Nevelés szakmai havi lap, valamint a Fejlesztő Pedagógia és az Oktatási Közlöny. A tanuláshoz, foglalkozásokhoz az alapkészletek megtalálhatók óvodáinkban / Minimatt, Környezetismeret Világa, Fóliaképek, síkidomok, testek, kártyák, dominók, kirakók, Képes Lottó, egyéni készítésű feladatlapok, GERSWALD / Eszköztárunkat bővítik az audio – vizuális eszközök / 3 TV, 3 videomagnó, 9 CD-s rádió magnó, 9 diavetítő, kamera, hangosító berendezés, mikrofon. Az egyéni fejlesztés, az integrált nevelés és pszichológiai terápia eszközeit folyamatosan szerezzük be az anyagi lehetősségeink szerint. Az óvoda működését szolgálják az egyéb tárgyi – dologi eszközök, a bútorok, a textilek, szőnyegek, a takarításhoz, működéshez, karbantartáshoz használt tárgyak. A bútorok cseréje az elhasználódás szerint történik fontossági sorrendben. Nagyon sok helyre készített, beépített bútor van, amellyel megpróbáljuk a lehető legjobban kihasználni a termekben a helyet. Mivel nagyon sok berendezési tárgy van és fontos az átláthatóság és a rend, ami alapja annak, hogy mindent használjanak az óvónők. Az edényeket és a konyha berendezését a működtető, szolgáltató vette át. Az ügyvitelt 5 számítógép, 2 fénymásoló, 4 telefon, villany írógép, fax, számológépek, és 5 pendrive segíti. 4.Óvodai nevelés 4./ 1.Az óvodai nevelés célja: Nevelésünk alapja a gyermek elfogadása, mely a bizalomra a megbecsülésre, tiszteletre és szeretetre épül. Gyermekeink fejlődjenek sokoldalúan, harmonikusan az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével eltérő ütemben, szeretetteljes óvodai légkörben, természetes környezetben a községünk értékeit elfogadva, hagyományok ápolásával, a szülőkkel együttműködve, az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez, kiemelve a különleges gondozást igénylő óvodásokat. Ennek érdekében az alábbi feladataink vannak: - Az egészséges életmódra nevelésen belül a gondozottság, a testi szükségletek, a mozgásigény kielégítése, a testi képességek segítése, az edzettség, az egészség védelme a higiéniai szokások kialakítása, óvása, megőrzése az életkorból adódóan kiemelt jelentőségű. - Lelkileg egészségesen fejlődjenek, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosításával. Az óvodás gyermek legfőbb igénye az érzelmi biztonság és ennek a függőségi igénynek a kielégítése, a szeretetteljes légkör kialakítása. Fogadják el társaik másságát, alkalmazkodjanak társaikhoz és a csoport normáihoz. Az én-realizálás és önismeret kialakulása után alakuljon ki 1616
-
belső énképük, mely önérvényesítésük során, teljesítményükön keresztül hat. Szociálisan álljanak készen a kapcsolatteremtésre, felnőttel, gyermekkel egyaránt és az iskolában. Értelmi fejlesztés területén feladatunk a környező világ aktív, cselekvő megismerése. Világosan, érthetően kommunikáljanak. Ismereteik, készségeik értelmi és akarati tulajdonságaik tegyék lehetővé kreatív fejlődésüket értelmi képességeiken keresztül. / érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás /
Az integrált nevelésből adódó feladataink: A lehető legkorábban ismerjük fel a fejlődési eltéréseket. Ha kell a lemaradásokat minden területen, egyéni vagy kiscsoportos fejlesztéssel is felzárkóztatjuk, a tehetségeket kibontakoztatjuk. Intézményünk funkciói: az óvó – védő, szociális és nevelő – személyiségfejlesztés. A szabad játék kiemelt jelentőséggel bír a teljes nevelés folyamán. Ezt tükrözni kell a napirendnek. Napi 7 óra kötetlen játékidő biztosításával kívánjuk elérni ezt a célt. Intézményünkben a tanulás a komplexitás módszerével történik, a játéktevékenységen keresztül, vagy játékos formában. 4./ 2.Fejlődési problémákkal küszködő gyermekek nevelése óvodánkban Minden gyermek más, legtöbbjük bizonyos személyiségjegyekben, képességekben eltér a másik gyermektől. Mindig egy adott gyermek egyéni képességét, érettségét, biológiai állapotát elfogadva a neki megfelelő bánásmódot biztosítjuk. Intézményünkben a tapasztalataink alapján szükségessé vált, hogy mélyebben foglalkozzunk az akadályozott fejlődésű gyermekek integrált nevelésével. Ez a gondolat az inkluzívitást feltételezi, és azt, hogy hogyan gondolkodjunk és cselekedjünk a mássággal kapcsolatban. Az országos és helyi viszonyok ismeretében /30 fő átlag a 225-ből / intézményünkben hangsúlyt kap az integratív stílus, az egymás iránti tolerancia, az hogy természetes a különbözőség, a másság. Az a kisgyermek, aki már az óvodában tapasztalja, hogy egyik csoporttársa szemüveges, a másik nehezen formálja a hangokat, a harmadik nyugtalanabbul viselkedik, vagy diétás ebédet fogyaszt, esetleg hallókészüléke van, vagy mozgásában akadályozott, természetesen fog viszonyulni a mássághoz felnőttként is. Az integráció érzékszervi, testi, értelmi fogyatékos, érzelmi és viselkedészavaros gyermekek normál populációban való nevelése, beillesztése. Meggyőződésünk, hogy az értő beavatkozás növeli a későbbi esélyeket. Rendkívül fontos a prevenció, mert sok esetben a sérüléshez kapcsolódó következmények csökkenthetőek, megelőzhetőek. Nagyon fontos az időtényező, a minél korábbi fejlesztés, a minél előbbi eredmények miatt. Minden fejlődési fázisban az érés is más. Az gyermekek a folyamatos és elégséges speciális fejlesztés mellett szociálisan, értelmileg, érzelmileg az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre éretté válhatnak. Intézményünk, településünk egyetlen óvodája, ha felvállaljuk az Alsónémedi gyermekek nevelését, számolnunk kell a fejlődésben akadályozott gyermekekkel, és a tehetségekkel is, hiszen felnőttként ők is a társadalom normál populációjában kell, hogy boldoguljanak. 1717
Az óvodába a gyermekek szűrés nélkül kerülnek be, ez az első közösség az életükben, rendkívül nagy tehát az intézmény felelőssége a probléma felismerésében, hiszen a családban akár a laikusság, akár az elfogultság miatt, nem ismerik fel a problémákat. Intézményünk az enyhe fokban értelmi sérülteket, a pszichés zavar miatt a nevelési folyamatban akadályozottakat és a logopédiai ellátásra szorulók nevelését fel tudja vállalni, szakvélemény alapján. Az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a Nevelési Tanácsadóval és szakorvos véleménye alapján kerülnek a gyermekek a terápiás programba. A csoportos óvónő vagy a család jelzése után a szülők beleegyezésével vizsgálják meg a középső csoportosokat. Súlyosnak tűnő esetben kiscsoportos gyermekeket is be lehet vonni a szűrővizsgálatokba. Minél fiatalabb a gyermek, annál inkább egységes, teljes személyiségét átfogó feladatokkal lehet eredményeket elérni. Az óvodáskorban különösen fogékonyak a gyermekek. Ezért ezt az időszakot ki kell használni az akadályozott gyermekek fejlesztésére. Később ez nem pótolható! Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket együtt neveljük ép társaikkal, nem alakítunk ki elkülönítő csoportot. A fogyatékos gyermekeket a nevelés ne terhelje túl, a fejlesztés, a módszerek és az elvárandó követelmények igazodjanak a lehetséges egyéni fejlődés üteméhez. Így a sérült gyermekek az ép környezetben magasabb szintre juthatnak el. A helyes minta egyrészt követésre, másrészt megerősítésre szolgál, harmadrészt spontán javulást is előidézhet kevésbé sérült funkciók esetében. Az ember társas lény, alkalmazkodó képességét, toleranciáját, fejlődésének irányát, egyéni életútját társas kapcsolatai formálják és alakítják. Az integráció sikerének kulcsa abban rejlik, hogy a gyermekeknek / mindegy, hogy épek, vagy sérültek / egyéni igényeikhez, képességeikhez, pszichikai állapotukhoz szükséges és fejlesztő nevelést kapják meg. / speciális nevelési szükségletek kielégítése is / Hangsúlyozva, hogy nem vagyunk egyformák, mindenkinek vannak jó tulajdonságai és lemaradásai. Szem előtt kell azt is tartani, hogy bármelyik ép ember bármikor sérültté válhat. Elég egy baleset, vagy egy vírusos fertőzés. 4./ 3.Integrált nevelés 4./ 3./ 1. Az integráció Az integráció pedagógiai megközelítése: „A fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek és fiatalok együttes nevelését és oktatását jelenti az oktatási intézményekben az óvodától az elemi iskolán át a felsőbb iskolai szintekig.” Az integráció elve mögött az a gondolat húzódik meg, hogy nem annyira magában a gyermekben kell keresni a sikertelenség okát, hanem elsősorban a környezetében: olyanná kell formálni a befogadó közeget, óvodát, hogy a gyermek jól tudjon benne fejlődni, megtalálja már gyermekkorában a helyét a társadalomban. A sikeres óvodai együttnevelés biztosítja legjobban a későbbi zökkenőmentes beilleszkedést. Az integráció célja, hogy kölcsönös megértést és elfogadást alakítson ki a fogyatékosok és nem fogyatékosok között, lehetővé téve ezáltal az esélyegyenlőséget.
1818
4./3./2.Fejlődési problémákkal küzdő gyermekek nevelése óvodánkban A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beillesztését elősegíti, elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvételt és védettséget. Külön gondot kell fordítani arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Tapasztalat, hogy a speciális problémákkal küszködő gyermekek száma nő. Intézményünkben a részleges integráció, azon belül is a funkcionális integráció bevezetéséhez vannak meg a feltételek. Hiszen a fejlesztés, speciális megsegítés külön helyiségben, egyéni vagy kiscsoportos formában történik. Ezen időszaktól eltekintve a nap többi részét a gyermekek együtt töltik. Az integrált nevelés bevezetéséhez alapvető feltételek megléte szükséges. Ezek a következők: Toleráns gondolkodás. Előítéletek leküzdése. El kell fogadni, hogy minden gyermek más, egyedi és egyszeri. A gyermek személye nagyon fontos az integrálhatóság megítélésénél. Nevelés elsődleges szempontjai: A fogyatékosság típusa, súlyossága. – A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. – Az időtényező. Minél korábbi fejlesztés szükséges, hiszen minden fejlődési fázisban más az érés. - A gyermek életkora, pszichés, lelki és egészségügyi állapota, rehabilitációs műtétek, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. –
1. Ebből következnek az egyénre szabott célok, módszerek és teljesítmény megfogalmazása. Minden gyermektől annyit követeljünk, amennyire képes, nem többet és nem kevesebbet. 2. A gyermekek fejlődésének lemérése. 3. Differenciált intézkedés és módszerek bevezetése, megismerése. 4. Óvodánkban a megfelelő képesítéssel rendelkező, a fejlesztésben résztvevő szakemberek segítő közreműködése. 5. Pedagógus továbbképzés, mely megfelelő felkészítést nyújt a sajátos nevelési szükségletű gyermekek gondozására, nevelésére, oktatására. 6. Rugalmas oktatási- nevelési program létrehozása, mely maximálisan kihasználja a differenciálás eszközét. Tartalmaznia kell a sajátos nevelési igényű gyermekek számára is a megfelelő haladási irányt. 7. Végül, de nem utolsósorban megfelelő anyagi és tárgyi feltételeket kell teremteni, olyat mely a speciális vagy sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteinek is megfelel. Az intézményben a pedagógusok felelőssége, személyes kompetenciája a problémák felismerése. A lehetőségekhez képest a már meglévő sérülések okozta gyermeki állapot javítása, ha ez nem lehetséges akkor a fizikai szinten tartás. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kapjon, ami a további önálló cselekvéshez szükséges. 1919
Külön gondot kell fordítani arra, hogy az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai, és a szülők megfelelő tájékoztatást kapjanak a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, az együttműködésre a sérült gyermek családjával. Óvodánkban az együttnevelés – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembe vételével – minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. Minden irányú speciális fejlesztés alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik, amelynek elkészítése szakember feladata. Természetesen nem csak a hagyományos értelembe vett fogyatékosok számára biztosítunk fejlesztési lehetőségeket, hanem az úgynevezett enyhébb (átmeneti jellegű) esetekben is. A dyslexia, dysgráfia, dyskalkulia veszélyeztetettség jelei már óvodás korban is megjelennek. A későbbi problémák kialakulásának megelőzésére megelőző programok állnak rendelkezésünkre. Az alapozó terápia az alapképességek és alapkészségek fejlesztését célozza meg. A mozgásfejlesztés egy sajátos, de meghatározó területe a gyógytestnevelés. Olyan tudományág, amely a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas. Képzett szakember irányításával a prevenció, korrekció és kompenzáció fontos eszköze. A logopédia eszközrendszerével, sajátos módszereivel szintén a kommunikáció, mint alapvető emberi tevékenység hibáit, hiányosságait tudjuk javítani, fejleszteni. A pszichológus feladata a gyermek egészséges lelki fejlődésének elősegítése, a meglévő magatartási és egyéb nevelési problémák feloldása sajátos terápiás eljárások alkalmazásával. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, ill. terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az egyes gyermekek problémái, lemaradásai általában összetett képet mutatnak. Ezért kiemelkedően fontos a fejlesztésben résztvevő szakemberek folyamatos kapcsolata, a rendszeres esetmegbeszélések bevezetése, a felmerülő problémák közös megoldási lehetőségeinek keresése, a team munka. 4. / 3. / 3. Integrált nevelés , fejlesztés célja, feladatai Az integrált nevelés beindítását alapos előkészítő munka előzte meg. Az intézményünk által felvállalt speciális problémák a következők: Enyhe fokban( testi, érzékszervi, értelmi) fogyatékosság Pszichés fejlődési zavar miatt a nevelési folyamatban akadályoztatottak ( dysveszélyeztetettség, hyprkinetikus vagy kóros aktivitás zavar ) prevenciója, fejlesztése, terápiája. – Logopédiai ellátás - Egyéb betegségek, melyek e mindennapok során speciális odafigyelést, szervezést igényelnek: pl.: allergia epilepszia, élelmiszer érzékenység, a fejlesztést kezelés hiányában negatívan befolyásoló tartós betegségek: cukorbetegség, májbetegség… – –
Az együttnevelés célja: Másságot elfogadó környezet megteremtése. Esélyegyenlőség
2020
Komplex vizsgálatok, melyek segítségével megismerhetjük az akadályozottság mértékét, struktúráját. Differenciált fejlesztés, kompenzációs lehetőségek bővítése, egyéni fejlesztés. Szükséges módszerek, terápiás eljárások, technikák alkalmazása. A habilitációs és rehabilitációs tevékenységek céljai: - Bármely fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. - A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. - Különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. – A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. /pl.: szemüveg tisztántartása, épségének megóvása, rendszeres használatának ellenőrzése…/ - Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az integrált nevelés feladatai Az óvodai nevelés során az alapfeladatok ellátása mellett speciális feladatok ellátására is szükség van. Intézményünkben az integrált nevelés kapcsán három fő feladatról beszélhetünk. Prevenció, korrekció, kompenzáció. 4. / 3. / 4. Az intézményünkben felvállalható sajátos nevelési igényű gyermekek: 1. Az enyhe fokban testi fogyatékos gyermek: A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgás szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és - vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. Az enyhe fokban testi fogyatékos gyermekek óvodai nevelés során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmazása. Biztosítani kell – a gyermek állapotának megfelelően – az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. A mozgásra nevelés a napirend egészét átszövő feladat. 2. A látássérült , gyengén látó gyermek: Intézményünk a gyengén látó gyermekeket fogadja. A látássérült gyermek látásteljesítménye az ép látáshoz (vízus:1) viszonyítva két szemmel, szemüveggel korrigáltan is 0,1-0,33 (10-33%.os látásteljesítmény) közötti. Minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban,a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása,,a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermekek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. 2121
A gyengén látó gyermekek főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Kiemelten fontos a tartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet biztosítása. A gyengén látó gyermek fejlesztésének területei az óvodában: – Látásnevelés. - A nagy mozgás fejlesztése:mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. - Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával. - A finom mozgás fejlesztése: kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése. - A látás-mozgáskoordináció fejlesztése.
3. A hallássérült , nagyothalló gyermek: A hallássérült gyermekek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt – az állapot fennmaradása esetén – a beszédkommunikációban az érthető ejtés teljesen elmarad, vagy erősen sérül. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata –a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve –a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése, beszédértés, szókincsfejlesztés,a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése. A fejlesztés eredményességét nagyban meghatározza, hogy az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermeket. Intézményünk az enyhe fokban hallássérült (nagyothalló) ill. esetlegesen a műtéti úton helyreállított, létrehozott hallássérült gyermekeket fogadja. A nagyothalló gyermekek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével), vagy speciális segítséggel indul meg. 4. Enyhén értelmi fogyatékos gyermek: Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyet a gyermek a kortárscsoportban megél. Gondoskodni kell a folyamatos, speciális megsegítésről, fejlesztésről. 4. / 3. / 5. Nevelés, fejlesztés megszervezése Intézményünkben az óvónők javaslata alapján, a szülők kérésére, ill. a beleegyezésével történik meg a gyermekek előzőleges felmérése. A tapasztalt problémák, másság jelzésével a gyermekekről az illetékes szakértői bizottság, ill. a Nevelési tanácsadó véleményt készít a nevelési év meghatározott időszakában. A létszám és a fejlesztési területek alapján készül egy ütemterv arról,
2222
hogy melyik gyermeket melyik szakember hogyan fejleszti. Egyéni vagy kiscsoportos formában. Egyéni foglalkozásban történhet a pszichológiai, a logopédiai és a tanulási részképesség problémák fejlesztése. Kiscsoportos és csoportos formában a logopédia, a gyógytestnevelések ( kb.:20 perc) és az alapozó terápia ( kb.: 40-45 perc), heti egy ill. két alkalommal. A csoportos óvónők a fejlesztőkkel történt beszélgetések után egyéni differenciálással a gyermekre külön figyelmet fordítanak és mindig biztosítják azt, hogy zökkenőmentesen részt tudjon venni a gyermek az egyéni fejlesztésben. Személyi feltételek: Az óvodában dolgozó szakemberek: - Fogyatékosokat együtt nevelő pedagógus - Fejlesztő pedagógus - Pszichológus - Logopédus - Alapozó terapeuták - Gósy terapeuták - Ayres terapeuták - Gyógytestnevelő - Gyógypedagógiai asszisztens Dokumentáció szakértői vélemények orvosi vélemény fejlesztettek névsora anamnézis lap megfigyelés, hospitálás eredményeit rögzítő füzet logopédiai napló logopédiai tasak egyéni fejlesztési lap / fő egyéni tervnek füzet / fő logopédiai füzet / hazaadni / fejlesztési beosztási ütemterv fejlesztési beosztás naptár, órarend vizsgálati jelző lap szülő beleegyező lap Segítő, támogató intézményrendszer -
Ceglédi Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Kertváros kistérség szakember bázisa Gyáli Nevelési Tanácsadó Alsónémedi Családsegítő
2323
-
Autista Kutató Központ ELTE Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Országos Beszédvizsgáló Központ Dabasi Ideggondozó Magyar Óvodapedagógiai Egyesület Korai Fejlesztő Központ Egészségügyi Szakszolgálat / orvosok, védőnők / Alsónémedi Széchenyi István Általános Iskola Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata
Beiskolázás Intézményünk célja, hogy minden gyermekünk beiskolázható legyen képességei szerinti intézménybe. A gyermek óvodai tartózkodásának (nevelésének) lehetőségét a Közoktatási törvény szabályozza. Az óvodai keretek közötti sajátos fejlesztés lezárása, ill. a beiskolázás mindig szakértői vélemény alapján történik. Az iskolaérettségi vizsgálat eredménye jelzi a beiskolázás módját, szükség esetén iskolatípust is megjelölve. 4./ 4.Az óvodai nevelés alapvető feladatai: Intézményünkben az azonos elvek, szokásrendszerek, eszközök alkalmazása nagymértékben segíti az eredményes munkát. Óvodánk nevelésének alapvető keretei: - egészséges életmódra nevelés - érzelmi nevelés, szocializáció - értelmi fejlesztés, anyanyelvi nevelés 4./ 4. / 1. Az egészséges életmód kialakítása: A gyermek gondozása, egészséges életmód kialakítása ebben az életkorban, melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez kiemelt jelentőségű. Részfeladatok: 1. Egészséges környezet biztosítása: Betegség megelőzés, egészségmegőrzés szokásainak megalapozása, harmonikus összerendezett mozgásfejlődés elősegítése. 2. A gyermek gondozása: - testápolás - öltözködés - táplálkozás 3. A gyermekek mindennapi edzése 4. Pihenés és alvás rendszere A gyermekek fizikai állapotának felmérését évi, két alkalommal szeptemberben és márciusban az SZMSZ előírásai szerint az óvónők végzik a csoportokban. Egészséges környezet biztosítása :/ óvoda helységei, óvoda udvara / 2424
Az óvoda helységeinek berendezése, az udvar fejlesztése jelentősen befolyásolják a nevelés színvonalát, hatékonyságát. Ezért gondoskodni kell a megfelelő tárgyi környezetről. Az egészséges környezet fenntartásához elengedhetetlen az udvar és az épület folyamatos, alapos takarítása. A gyermekek testi épségének védelme és a baleset megelőzése magába foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását a hibaforrások megszüntetését. - az óvoda helységeit az Á.N.T.SZ. előírásainak megfelelően kell kialakítani / mérete, megvilágítása, fűtése, burkolása, berendezése / - Csoportszoba: A legszükségesebb felszerelési tárgyak célszerű elhelyezésére törekszünk. Megfelelő teret kell kialakítani a különféle tevékenységekhez. A csoporttermek folyamatos szellőztetését biztosítani kell. A megfelelő méretű székek, asztalok biztosítása életkoronként és a testméretnek megfelelő ágyak beszerzése szükséges. - Öltöző: Minden gyermek holmijának megfelelő nagyságú tároló helyet kellene biztosítani. / cipő, felsőruha, kabát, váltóruha, tornaruha / - Mosdók: Minden gyermeknek saját törülközője, fésűje, fogmosó felszerelése legyen. Vegyszerek kiemelt tárolására vonatkozó szabályokat szigorúan be kell tartani! Az óvoda udvarán a talaj nagy részét pázsit borítja, de betonozott felületre is van. Teraszokkal az udvar alkalmas arra, hogy kedvezőtlen időjárás esetén a gyermekek a szabadban tölthessenek bizonyos időt. Van ivókút, az állandó víz biztosításához. A mászókák alatt esés biztos burkolatok az előírások szerintiek. Az előírt számú játéklehetőségnek meg vannak csoportonként. / 8 / Tárgyi felszerelések: - Homokozók, - babaházak, - padok, - asztalok, - mászókák, - libikókák, - székes hinták, - célba dobók, - csúszdák, - labdapályák, - mókuskerekek, - homokozó játékok, - labdák, - ugrálók, Az óvodapedagógusok személyes törődését a csoportba tartozástól függetlenül minden gyermeknek éreznie kell, mivel a csoportok az udvaron együtt vannak.
2525
A gyermek gondozása: A gondozó munka az óvodai nevelés egyik legfontosabb tevékenysége. A gyermek testi szükségleteinek kielégítése hozzájárul a jó közérzethez és egészségének megőrzéséhez. A helyes életritmus, az egészséges testi – szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért a napirendet következetesen be kell tartani. Testápolás: Kívánalom, hogy rendezett külső érdekében a bőr, a száj, a köröm, a fogak ápolása folyamatos legyen. Tisztaság igényének kialakítását fokozatosan kell elérni, mind a gyermek önmagával, ruházatával, a tárgyi környezettel kapcsolatban. Öltözködés: A megfelelő ruházatban a gyermek szabadon mozog és hőérzete ideális. Óvodánkban váltó ruhát használunk. A cserecipő használata kötelező, mely nem lehet papucs. Testneveléshez tornaruhába és tornacipőbe öltöznek a gyermekek. Az udvari játékhoz játszóruha ajánlott, az alváshoz pizsama használata kötelező. Továbbá minden kisgyermeknek van a ruhás zsákjába váltó fehérneműje. Táplálkozás: A táplálkozásnak különös jelentőséget ad, hogy a növekedés elengedhetetlen feltétele. Az óvoda étrendjét a csoportok folyamatosan kiegészítik a szülők által hozott zöldségekkel, gyümölcsökkel a vitaminnap keretében. Minden étkezés kulturált körülmények között teljen és a gyermekek minden ételt kóstoljanak meg. Kellő mennyiségű folyadékot biztosítani kell a nap bármely szakában. Kiscsoportban a reggeli és uzsonna önkiszolgáló formában történik, az ebédnél választható a napos forma középső csoporttól. Az egyéni fejlesztések és az étkeztetési szolgáltató miatt az étkezések szervezése közös formában történik minden csoportban. A gyermek mindennapi edzése: A rendszeres mozgás fontos gyermekeink egészségének megőrzése érdekében, erre elsősorban az óvoda udvara kínál jó lehetőséget. Minden nap minden gyermek tartózkodjon az udvaron legalább 1 órát, ha indokolt csak a teraszon. –10 C alatt, tomboló időjárás esetén nyitott ablak mellett, vagy a tornateremben szervezzen az óvónő mozgásos játékot. Az edzés különböző fajtáinál figyelembe kell venni a gyermekek közti eltérő különbségeket. Amikor lehetséges az udvaron tornázzanak a gyermekek. Az edzés másik lehetőssége a séta, kirándulás. Minden héten séta, minden évben nagy kirándulás szervezése kötelező. A gyermekek mozgásigényét ki kell elégíteni a mindennapos rövid tornával. A víz edző hatása jól ismert. A heti vízhezszoktatás jól szolgálja gyermekeink edzését. Pihenés és alvás rendszere: Minden csoport minden nap alszik, ehhez a nyugodt külső és belső feltételeket biztosítjuk a csoportszobákban. Az óvodapedagógus a nyugodt derűs légkört az ellazuláshoz megteremtheti a pihenő elején az élményszerű, élő mesével, énekkel. Szellőztetéssel, párologtatással, kényelmes fekhelyekkel, félhomállyal a lehetőségeket biztosítjuk a pihenésre és kikapcsolódásra. A pihenő ideje a gyermekek életkori alvásigényéhez igazodik, de egyéni eltéréseket is szem előtt kell tartani. / alvásigény / A gyermekek eltérő alvási szokásait az óvónő figyelembe veszi, / az otthonról hozott apróbb tárgyakat megkapják pihenéskor / Az óvónő elsősorban magatartásával biztosítja a nyugodt légkört, a csendet az egész pihenő alatt, megteremti a pihenés feltételeit. A gyermekeket nem kötelezzük alvásra, az ágyban, csendben töltsék el az időt. Az ébredés és a felkelés szervezése a csoportban együtt történik, a csoportok között pedig folyamatosan egymást életkor szerint követve. 2626
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A magasság és súly feleljen meg az egyéni alkatnak az életkori sajátosságnak, és az előírt átlagnormának. Mozgásuk legyen összerendezett, viszonylag célszerű, érzékszerveik a differenciált érzékelést tegyék lehetővé. Rendelkezzenek az alapvető egészségügyi szokásokkal. Ismerjék fel legalapvetőbb testi szükségleteiket, és azokat oldják meg. A tisztálkodásnál igényeljék környezetük és önmaguk ápoltságát, tisztaságát. A táplálkozásnál kulturáltan, önállóan szedjenek, étkezzenek tisztán a saját egyéni tempójuknak megfelelően. Minden evőeszközt tudjanak megfelelően használni. Önállóan öltözködjenek az időjárásnak megfelelően és a hőmérsékletnek megfelelően. A ruhákat sorrendben vegyék fel és a vetkőzésnél tudják megkötni a masnit, zsinórt fűzni, gombolni, csatolni, behúzni. A levetett ruhadarabokat hajtsák össze a gyermekek. Az edzettség nagyon fontos a betegségek megelőzése céljából. Minden nap intenzív mozgásban, légfürdőzésben vegyenek részt az edzettség elérése érdekében. Az egészség megtartása érdekben az óvónőnek a felelőssége kétoldalú, egyrészt észrevenni a problémát, másrészt megfelelő szakembert bevonni. A pihenő alatt, ha a gyermek nem alszik társai zavarása nélkül nyugodtan pihenjen. 4. /4./ 2. Érzelmi nevelés, szocializáció: Óvodánk felvállalja a 3-6-7 évesek szocializációs folyamatának tudatos, célszerű irányítását intézményes keretek között, támaszkodva a családi nevelésre, azzal szorosan együttműködve. A gyermek élete mindig egy adott csoporthoz kötött / család, rokonok, intézmények, barátok /, amely számára a közvetlen emberi közeg, melyen keresztül közvetítődnek a társadalom normái. Ezért a szocializálódásban bizonyos szerepek, viselkedések elsajátítása alapvető, nélkülözhetetlen. A gyermek életében az óvodai csoportjának kiemelkedő jelentősége van. Az óvoda feladatai ennek érdekében a szeretetteljes körülmények megteremtése, barátságos légkör kialakítása. Az óvodapedagógus – gyermek, dajka – gyermek, és gyermek – gyermek kapcsolatainak ápolása, a társas szükségletek kielégítése közös élmények szervezésével, egy csoportban elvárható magatartás kialakítása. A külön törődést igénylő kisgyermekek elfogadása egy beszoktatási időszak után. Ebben az óvodapedagógus viselkedése példaértékű. Az „én tudat” kialakulása után a gyermek közreműködik kapcsolatai kialakításában. A gyermekcsoportnak kiemelkedő jelentősége van a teljesítmény motívumokban. Egészséges összehasonlítási lehetőséget kínálnak, ezáltal fejlődik önismerete, a társaival folytatott kommunikáción keresztül. A csoportban elfoglalt helye bizonyos idő elteltével realizálódik, ez énképet alakít, és megindíthatja az önérvényesítés folyamatát. A gyermek kapcsolattartásában alapvető, kívánt, normatív viselkedési módok vannak. Kapcsolatai viselkedésétől függnek. A bizalom alapja a kapcsolat felvételnek. A szeretetteljes magatartás segíti a kapcsolat felvételét. A tiszteletadás alapvető követelmény, nem csak a felnőttekkel szemben. Társaik produktumának, eredményeinek megbecsülése fontos követelmény. A figyelmesség, tapintatos viselkedés és a segítségnyújtás a rászorulóknak legyen szokásrendszerük része. Tudatosuljon bennük, hogy a türelem nem lemondás, hanem a kívánság elhalasztása. Az önfegyelem azonban lemondás. Minél jobban alakul önértékelésünk, annál jobban tűrik a kudarcot, mert belátják az együttműködés szükségességét. Elérkeznek arra a szintre, hogy a kialakult konfliktusokban alku után 2727
megegyeznek. Intézményünk a gyermekeket sérült és lassabban fejlődő társaik elfogadására neveli, pozitívumaik kiemelésével. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A szocializáció első lépcsője az óvodában a beszoktatás, melynek rendje a következő: A beíratás után levélben kap értesítést a szülő a felvételről, ill. elutasításról. Ezt követi a „Csibe” értekezlet. Ezután történik a csoportelosztás, majd az óvónő megkapja az új gyermekek névsorát. Ismerkedik a leendő óvodással, családjával és életkörülményeivel. Ezután következik az első szülői értekezlet. Az óvodába lépést követően egy héten keresztül folyik a beszoktatás, ezen időszakban mindkét óvodapedagógus teljes műszakban dolgozik A beszoktatás ajánlott rendje: 1. nap: 9-11 óráig szülővel együtt ismerkedés az óvodával 2. nap: 9- rövid ideig szülővel, reggelivel, szülő nélkül ebédig 3. nap: 9- szülő nélkül reggelivel, szülővel ebéd 4. nap: 9- szülő nélkül reggeli, ebéd, alvás szülővel 5. nap: 9- szülő nélkül reggeli, ebéd, alvás, ébredéskor szülővel Nevelőtestületünk állásfoglalása és szülők igényeinek felmérése után intézményünkben működnek heterogén és homogén összetételű csoportok. Szocializációs szempontból mindkét szervezeti formát egyenértékűnek tartjuk szülői és óvónői attitűd, igény szerint alkalmazzuk. Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek alkalmazkodjon környezetéhez, felnőttekhez, gyermekekhez. A napirend során aktívan működjön közre a szervezett tevékenységekben. Egyéni fejlettsége és adottságai szerint a kapott feladatot önállóan végezze el eredményig. Feladattudata, szabálytudata kísérje végig tevékenységeit. Viselkedésével alapozza meg és alakítsa ki baráti körét, egészséges önérvényesítését. Tudatosodjon a gyermekekben, hogy köszönjön ha belép valahová, ha hozzánk lép be valaki és a köszönést viszonozni kell. Ismerje meg a bemutatkozás formáját. Bemutatkozni akkor kell, ha ismeretlen helyre megyünk, ha valaki rákérdez a nevünkre, ha olyannal vagyunk akit más nem ismer. Tudjon megszólítani bárkit, bármely helyzetben. Ha szükséges mondjon véleményt, de ne harsogva adja elő, és türelmesen. A türelem kialakítása rendkívül nehéz, hiszen a kisgyermek a családban általában az első. Konfliktusaikban találjanak közös megoldást. Váljon szokásukká szeretteik megajándékozása. Tudjanak lemondani mások előnyére.
2828
4.4.3. Értelmi fejlesztés, anyanyelvi nevelés: 4.4.3.a. Értelmi fejlesztés: Intézményünk felvállalja a 3-6-7 éves korú gyermekek potenciális tanulási funkcióinak fejlesztését, melyben feladat a kultúra átadása. Az óvodáskor kezdetén érzelmektől meghatározott ismeretek jellemzőek, feladtunk, hogy ezek a sémák pontosabbak, valósághűek legyenek. Ennek elérése csak a sokoldalú megtapasztalással lehetséges. Formái: - A gyermek spontán tapasztalatainak rendszerezése - Értelmi képességeinek tudatos fejlesztése Óvodánkban minden korcsoportban napi 1 komplex foglalkozást szervezünk, kötelező és kötetlen formában, időtartamban a korcsoport összetételétől, arányától függően. Kiscsoportban:
Kötetlen időtartamban: mese, vers; ének, énekes játék; rajzolás, mintázás, kézimunka; külső világ tevékeny megismerése; / matematikai témákkal / anyanyelvi játékok. Kötelező időtartamban: 25 perc testnevelés-mozgás; ajándékkészítés.
Középső csoport: Kötetlen időtartamban mese, vers; ének, énekes játék; rajzolás, mintázás, kézimunka; külső világ tevékeny megismerése; / matematikai témákkal / anyanyelvi játékok. Kötelező időtartamban: 30 perc testnevelés- mozgás, külső világ tevékeny megismerése rendszerező foglalkozások; ajándékkészítés Nagycsoport:
Vegyes csoport:
Kötelező időtartamban: 30-35 perc mese, vers; ének, énekes játék; rajzolás, mintázás kézimunka; külső világ tevékeny megismerése; anyanyelvi játékok; matematika; testnevelés-mozgás. Kötelező, vagy kötetlen
2929
mese, vers; rajzolás, mintázás, kézimunka; külső világ tevékeny megismerése; / matematikai témákkal / anyanyelvi játékok testnevelés-mozgás; ajándékkészítés; szervezetileg külön: ének, énekes játék, matematika, differenciált feladatadással: testnevelés-mozgás A spontán ismeretszerzésre a nap bármely szakában lehetőséget kell biztosítani mind a játék, mind a munka jellegű tevékenységeknél. A tanulás szervezeti formái alkalmazkodjanak a téma által megkívánthoz: egyéni, páros, mikro csoportos, frontális. Intézményünk működési rendje optimálisan szeretné segíteni az egyéni képességek kibontakozását, ehhez megfelelő eszközháttérre van szükség. Az eszközök feleljenek meg az adott anyagnak, az esztétikum és a biztonság feltételeinek. Lehetnek a gyermek és felnőtt által készített tárgyak, vásárolt készletek, használati tárgyak, játékok, munkafüzetek, feladatlapok, tablók, melyek problémafelismerő és megoldó képességeket fejlesztenek. Emellett gyűjthetnek természetes anyagokat, terményeket, a természet tárgyait. A közvetlen tapasztalatszerzésből következik, hogy egyes témák a szabadban történő megismerést kívánják meg. A módszer megválasztása a foglalkozás témájából ered, az óvónők szabadon, a gyermekek érdeklődését felhasználva, a létszámra tekintettel alkalmazzák a mindennapokban. Alapelv, hogy a tanulás folyamatát hassa át a játékosság, a folyamatosság és fokozatosság, nemcsak egy foglalkozásra, hanem a nevelés három-négy éves intervallumára kiterjedően. 4./ 4.3.b. Anyanyelvi nevelés A beszéd, a kommunikáció a kultúra átadásának segítője, másrészt az önkifejezés fontos eszköze, így kapcsolódik a szocializációhoz is. Anyanyelvünknek a gyermekekhez közel álló egyik kifejező eszköze a beszéd. A beszédtevékenység két nagy részre osztható: beszédmegértésre és létrehozásra, azaz beszédpercepcióra és beszédprodukcióra. E két folyamat egymást feltételezve és támogatva fejlődik a nyelvelsajátítás során. A beszédfejlődéshez állandó társas kötődés, szervezett, differenciált környezet kell. A gyermek megtanulja a beszédet, ehhez olyan stabil és mégis változatos környezetben kell élnie, amely beilleszkedik a társadalom szervezetébe, és olyan beszélőtárs kell, akinek beszéd színvonala magasabb, mint az övé. Kutatások szerint az óvodás napi 9 új szóval ismerkedik, nem kell tehát értelmezni fontosságát ennek ismeretében. A társas környezet segítségével a gyermekeknek bonyolult tanulási folyamaton kell átesnie, ennek feltétele: megfelelő központi idegrendszer, ép beszéd – hallásszervek. Az óvodába kerülő kisgyermek beszédére jellemző: kijelentései helyzetiek, nem ismeri a fokozatos nyelvtan formáit, egyszavas válaszokat ad, kiemelései indulatiak, önkényes jelentésadása van mondandójának. Az óvodai élet tevékenységformái a mindennapok során számtalan lehetősséget nyújtanak a kisgyermek észrevétlen, játékos anyanyelvi fejlesztésére. Szem előtt kell tartanunk, 3030
hogy ezt az életkort a spontán, elsősorban még mozgásos játékban realizálódó érzelmi, érzéki, kreatív, szociális és gyakorlati tanulás jellemzi. A gyakorlatokat játékos keretben végezzük, csoportos játékként éljék meg azt a gyermekek. A gyakorlatok: - Egyrészt a beszédszervek ügyesítését célozzák meg, összekötve azzal a feladattal, hogy a magyar beszédhangok sajátosságait kiemeljük, érzékeltessük, tudatosítsuk a gyermekkel. - Másrészt cél a hallás beszédhallássá fejlesztése, a hangfelismerési, differenciáltatási gyakorlatok segítségével. A hangutánzó ill. beszédszervek ügyesítését célzó gyakorlatokat be lehet építeni a foglalkozások anyagába, összeköthetjük a metakommunikációs gyakorlatokkal is. A hangutánzó gyakorlatoknál az óvodapedagógus tiszta kiejtésével jó példát nyújt, de ha a gyermeknek nem sikerül a tökéletes utánzás, ne javítsuk! Megteremtjük a lehetősséget a nyelv és ajakügyesítő és a hallás – differenciálási gyakorlatokkal, hogy a helyesen ejtett hang kialakuljon. Ha ez mégsem következnék be, logopédus dolga a hibás hang javítása. Az óvodai csoportokban csak a szükséges készségeket fejlesztjük a játék során. A hallás – beszédhallás gyakorlatoknál egyszerre csak egy feladatot vegyünk 5 – 10 percben. Kiscsoport: Játékos hangutánzás, légzésgyakorlatok. Középső csoport: Ezek mellé egy – egy hangfelismerési gyakorlat. Nagycsoport: Mindezek mellett rendszeresen szókincsbővítés, sajátos nyelvi formák elsajátítása, önálló történet folytatása, elmondása. Gyakorlatok: 1. Beszédszervek fejlesztése, magyar beszédhangok sajátosságainak kiemelése: - légzésgyakorlatok, hangutánzással egybekötve./ légzés, szívó, fújó gyakorlatok / - hangutánzó gyakorlatok - nyelv és ajakgyakorlatok / ajak, összetett ajak, nyelvgyakorlat / - ciklizáló gyakorlat - suttogó gyakorlat 2. Hallás, beszédhallás fejlesztése: -
közvetlen környezet hangjainak felismerése egymás beszédhangjainak felismerése hiba felismerése hangfelismerés, hangdifferenciálás, hanganalízis, önálló szókeresés kiválasztott hanggal
3. Auditív ritmus fejlesztése 4. Auditív emlékezet fejlesztés
3131
5. Fonológiai kódolás 6. Képolvasás: kiscsoport: érzelmileg közel álló egyszerű történet, ábrázoló kép segítségével középső csoport: érzelmileg közel álló, de már bonyolultabb ok – okozati összefüggés felfedezését kívánó, érzelmeket is ábrázoló kép segítségével nagycsoport: érzelmeket, ok – okozati összefüggéseket, bonyolultabb cselekményt ábrázoló kép, könyv, fénykép segítségével elvontabb ismereteket igénylő kép 7. Szövegvisszaadás: kiscsoport: egyszerű nyelvtörő, rövid 3 – 4 soros vers, szöveg elhangzott dolgok, tárgyak nevét megismételve folytatása 5 éves korban szakember szűri a gyermekek anyanyelvi fejlődését. A kiszűrt gyermekről szakvélemény készül, majd a logopédus kezeli a szakvéleménnyel rendelkező gyermekeket. Eszközök:
-
tesztanyag képek, képsorozatok képeskönyvek, leporellók egyéb eszközök: gyertya, vattapamacs, szívószál
Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek képes legyen arra, hogy az iskolai tanulás, egy tanóra teljes időtartamában, / kb.: 45 perc / a feladatra figyeljen, összpontosítson, természetesen több rövid periódus összeadásával. Az agykérgi tudatos funkciókra építse a megismerését. A nagymozgása és finommotorikája tegye lehetővé az írás elsajátítását. Látásmódja tegye lehetővé, hogy egyes funkciókat, tevékenység területeket különítse el / szerialitás képessége /. Legyen képes bizonyos analitikus / elemző / látásmódra. Amely segíti az ismeretanyag beépítését. Ugyanakkor az összegzésre, a konklúziók levonására, összefüggések levonására is legyen képes. Feladattudata fejlődjön arra a szintre, hogy akarati tulajdonságainak rendelje alá tevékenységeit, és fontossági sorrendben az ismeretszerzés, a tudatos tanulás foglalja el az első helyet. A gyermekek óvodáskor végére ismerkedjenek meg a nyelv szépségével, kifejező erejével. A helyes nyelvhasználat, mondatszerkesztés a biztonságos önkifejezésük megalapozója. A gyermekek legyenek aktív befogadói a meséknek, verseknek, történeteknek. Ezeket ne csak hallgassák, hanem próbálják megismételni, visszaadni tartalom és sorrend szerint. Képek nézegetése során ismerjék fel és próbálják elmondani véleményük szerint a megjelenített érzelmeket, cselekvést, törekedjenek az ok – okozati viszonyok feltárására is. Beszéd közben egész mondatokban beszéljenek, igyekezzenek mondandójuk pontos megfogalmazására, de ismerjék a kommunikáció jeleit is. / mimika, metakommunikáció /
3232
Próbálkozzanak az ütemes szótagolással, a hangok helyének felismerésével, hangzó folytatásával, ismerjék a szavak jelentését, mögöttes tartalmát, gyűjtő és alapfogalmakat. Az olvasás, írás tanulás feltételei, hogy a gyermekek beszéde, kiejtése nyelvtanilag helyes, tartalom szerint pontos legyen. A gyermek nyelvi fejlettségét a beszédkedv, az aktív és passzív szókincs, valamint az artikuláció tisztasága mutatja, tükrözi leginkább. 4./ 5.Az óvodai élet tevékenységformái: Intézményünk és az óvodai nevelés szerves része a különböző tevékenységformák, melyeknek keretei között folyik a tanulás, nevelés. Ezek a gyermek tevékenységei, melyeket az óvónők szerveznek és a gyermekek tudatosan, vagy a - kialakított helyzetben - spontán fejlődnek. A tevékenységek végzése közben rendeződnek, pontosabbá vállnak, megszilárdulnak és kibővülnek ismereteik, fejlődnek értelmi képességeik és kommunikációjuk. Közben kialakulnak készségeik, képességeik, jártasságot szereznek és formálódik az esztétikai ízlésük. Óvodánkban megtalálható tevékenységformák: -
játék mese-vers ének, zene, énekes játék rajzolás, mintázás, kézimunka mozgás külső világ megismerése matematika munka jelegű tevékenység anyanyelvi játékok
4.5.1. Játék: Óvodánk programja felvállalja, hogy fejlesztési céljának megfelelően a játékot alapvető, legfőbb tevékenységnek tekintjük az életkori sajátosságok miatt. A játékot belső leképezés motiválja, ebből eredően szimbolikus, cselekvéses, képi és utánzó. Ebben szintek összhatása, belső arányai határozzák meg a játék jellegét, összetevőit. A játék a gyermek fejlődésében azért alapvető jelentőségű, mert semmi mással nem helyettesíthető tevékenységforma. A játék fejlődése az egész fejlődés tükre. Mind a fejlődésnek, mind a fejlesztésnek feltétele a gyermek saját aktív tevékenysége. Önkéntes, örömmel végzett tevékenységi formáiban, kreatív ötleteinek szabad kipróbálási lehetőségei biztosítottak. A játék a mozgás és a kultúra átadása kölcsönhatásban vannak. A játéknak nagy szerepe van a nevelési folyamatban, mert teljes mértékben összemosódik a korai tanulás folyamataival.
3333
A játék eszköz az óvodás életében, mert benne van minden tanulási tartalom, ismeret, jártasság, készség. Eredményeképpen pedig alakulnak a képességek és a magatartás. Minden egészséges gyermek, amikor csak teheti, játszik. A gyermeki játékban rejlő lehetősségek csak megfelelő feltételek biztosításával hozhatók felszínre. Az óvodapedagógus szerepe rendkívül fontos, utánozható mintát ad a játéktevékenységekre, és feladata egyrészt szabadon hagyni, hogy a gyermek játéka során kiélje belső feszültségeit, másrészt irányítani a készségek, képességek fejlődését. Az irányított játék tulajdonképpen az óvodás korban a tanulás, a munka. Ennek aránya tizedrésze a szabad gyermeki játéknak. A pedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt felelősséget. Ha elakad a játék, akkor a pedagógus segítővé válhat. Fontos lekövethető minta is lehet a pedagógus játéka. A rugalmas napirenddel a szabad játék minél nagyobb szerepet és előnyt kap. A szabad játékra több időt kell biztosítani. Amikor a gyermek alapanyagokból elkészíti a játékszert, keres hozzá társakat, és egy témát belső indíttatásból eljátszik, akár kudarcokkal, konfliktusokkal, ismétlésekkel, az - az igazi szabad játék. Az utóbbi időben az a gyakorlat, hogy kész fejlesztő játékokat teszünk a gyermek elé, és sokszor a felnőttek „ jó tanácsot, ötletet” adnak a gyermeknek, beleszólnak a játék menetébe, ami nem helyes, ha abból indulunk ki, hogy a gyermek a saját belső feszültségét éli ki játékában. Nagyon fontos tehát, hogy legyen mód és alkalom az igazi szabad játékra, és csak akkor szóljunk bele, ha társait veszélyezteti tevékenységével a gyermek. A több napos, ismétlő játékra is lehetősséget kell adni a fantázia és kreativitás érvényesülése érdekében. Fontos, hogy olyan eszközökkel, amelyből kreatívan bármit elkészít a gyermek. / textilek, ládák, dobozok, botok, papírok, / Ha kell, a bútorokat el kell mozdítani, vagy felborítani. Az integrációból adódó külön feladatok: Minden játékban részt vehessen minden gyermek. Rendkívül fejlesztő hatású az, hogy ép társaikat másolhatják és utánozhatják, példát kapnak, így énképük is pozitívan alakul. Ráébrednek képességeikre, arra, hogy mit tudnak, és mit nem tudnak megtenni. Szociális kapcsolatok alakítására a legideálisabb szintér. A sérült, lemaradott gyermekek a negatív élményeiket is kijátszhatják magukból. /Pl: orvosos játék / Maga a játéktevékenység öröm forrása, a feszültséget a kisgyermek levezeti Ugyanúgy fontos és minden területen az ép gyermekekre vonatkozó a játéktevékenység minden módszertani szabálya. A testi kényelmükről fokozottan gondoskodjunk, és vegyük figyelembe korlátaikat, legyen szó akár a figyelem tartósságáról, vagy a mozgáskorlátozottságról, esetleg az érzékszervek korlátozott működéséről. A játék során követendő szabályok: / A JÁTÉK 10 PARANCSOLATA / 1. Ne unatkozz, mindig játsszál! 2. Hagyd játszani a másik kisgyermeket! 3. Ha „rombolósat” játszol, a magadét építsd és rombold! 4. Segíts, ha kell a másiknak, mert te ügyesebb vagy! 3434
5. Óvó néni tudta nélkül ne hagyd el a csoportszobát! 6. Vigyázz játékaidra, ne rontsd el ! 7. Jobb a játék, ha egy –egy játékeszközt másnak is átengedsz és együtt játszotok vele! 8. A leesett játékot vedd fel a földről, játék végén tedd a helyére! 9. Az otthoni játék behozható, kölcsönkérhető, vigyázni kell rá! 10.Igyekezz a játékban örömet szerezni a másiknak az neked is jó! A játékhoz megfelelő feltételekre van szükség, legelemibb, hogy kellő idő legyen rá! A napirendben biztosítani kell a huzamosabb összefüggő időn kívül a nap minden szakában ezt a feltételt. Fontos tényező a légkör, mely nem tartalmaz túlzott korlátokat. A csoportszobában és udvaron egyaránt szükséges megfelelő hely biztosítása szerepjátékokhoz, mozgásos játékokhoz és az asztali tevékenységekhez. Fontos, hogy folyamatosan biztosítsunk a gyermekeink részére elegendő élményt. Az élményszerűséget tegyük színesebbé az eszközökkel. Az eszközök kiválasztása az óvodapedagógus felelőssége. Sokfélesége, anyagában felhasználhatóságában, sokoldalúan befolyásolja a gyermek fejlődését. Tudatos fejlesztő hatása lehet esztétikai, értelmi, érzelmi területen. Jó, ha egy – egy játékfajtából több van, főleg a kiscsoportban, így biztosított a játék szabad birtoklása és a konfliktusok elkerülése. Anyagát tekintve előnyben részesítjük a természetes anyagokat. Származását tekintve lehet vásárolt játékeszköz, vagy használati tárgy, óvónő, vagy felnőtt által készített eszköz, de a legjobb a gyermek barkácsolt munkái. A csoportszoba ha játék megkívánja átrendezhető legyen. Az elrongálódott játékot meg kell javítani, vagy ki kell vonni a használatból. A készített játékok tulajdonsága, hogy hamar szétmegy, adjuk haza a játék végén. Játékfajták: A játékfajták szinte mindegyike megjelenik az óvodás életében. A kutató manipuláció, mozgásmintát követő játék, a gondolkodási stratégiát feltételező szabályjáték, amelynek már szimbolikus túlsúllyal rendelkeznek. A játék fejlődése során a játékfajták kimaradása csak dominancia formában lelhető fel, egyébként ahány játék annyi szinten keveredik. A játéktevékenység fejlődésének általános tendenciáján kívül a fejlődés egyéni sajátosságait is figyelembe kell venni. A játékban kifejezésre jutó egyéni sajátosságoknak megfelelően minden egyes gyermeket a fejlődés optimális fokára kell eljuttatni Mozgásos játék: Tulajdonképpen a mozgások különböző formái mind megtalálhatók a játékban, ezért rendkívül fontos a gyermekek fejlődése érdekében a megfelelő hely, idő, és rendszeresség a mozgásos játékok szervezésére. A kellemes őszi idő amikor a gyermekek kezdik az óvodai nevelési évet alkalmas arra, hogy a gyermekeknek az óvónő udvari mozgásos játékokat szervezzen, kötetlen formában. Rendkívül fontos 3535
tényező, hogy a gyermekeknek meg kell tanulnia együtt mozogni 20-25 fős csoportban. Az irányító szavakat is el kell sajátítani, először a járás, futás, majd a játékos versenyek egyszerre, és egyénileg. Az ének zene anyagban nagyon élvezetes játékok találhatók, az éneklés meg felszabadultabbá teszi a gyermek jókedvét, és a szabályokat is könnyebben betartják. A gyermekek egészséges testilelki fejlődésének alapja a sokoldalú játékos mozgás. Nagycsoportos gyermekektől az is elvárható, hogy önállóan szervezzenek mozgásos játékot. Gyakorló játék: Az óvodáskor kezdetén jellemző leginkább a gyakorlójáték, amikor mozgássorokkal, eszközökkel, anyagokkal ismerkedik a gyermek. Ez az érzékelés a fejlődésében rendkívül fontos tapasztalatokat és ismeretket nyújtó tevékenység. A különböző mondatok, szótagok, dallamok, dalrészletek ismétlése is gyakorló játéknak minősül. Ezzel fejlődik beszédük, értelmi képességeik. Vannak mozgásgyakorló játékok, amikor a mozgást mindig ugyanolyan szabályok szerint ismétlik, ragaszkodnak az ugyanolyanhoz. A gyakorlójáték bevezetője, de kiegészítője is lehet a többi játékfajtának. Pszichikailag azért fontos mert a gyermek első, igazi játékemlékei, élményei fűződnek hozzá. Szerep vagy szimbolikus játék: Az óvódás játékának legnagyobb részét kitevő játékfajta. Az érzelmek eljátszásában jelenik meg fontossága. Ennek a játéknak a gazdagsága akkor érvényesül, ha elegendő élmény és az eszközök sokszínűsége áll rendelkezésre. Ekkor a játékban a fantázia nem ismer határt. A gyermekek a vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság általuk átélt mozzanatait. Rendkívül fontos a kommunikációs szerepe, a társas kapcsolatok, az együttműködés, az alá – fölérendeltség, az összedolgozás és a cselekvési sémák, minták megformálásában. A szerepjáték része a beöltözés, dramatizálás, bábozás is. A báb, maszk mögé bújva a gátlásos gyermekek is felszabadulhatnak, kiélhetik szorongásaikat, pszichológiai jelentősége is ebben rejlik. Az óvónők, felnőttek ne szóljanak bele a játékba, csak akkor, ha annyira eldurvul, hogy a gyermekek testi épsége veszélyeztetett, azért, hogy a gyermek ki tudja élni a negatív élményeit is. Egy adott gyermekre annyira jellemző a szerepjátéka, hogy rendszeres megfigyelésével a gyermek személyiségét is megismerhetjük általa. Szabályjáték: A szabálytanulás csecsemőkorban kezdődik. De a szabály fogalma a játék során átértékelődik. A mozgás vagy tevékenységsorokon keresztül jutnak el a gyermekek addig, hogy maguk vagy mások által felállított követelmények szerint cselekszenek. A szabályjátékok felnőttek jelenléte nélkül meglehetősen labilisak, nem érett a gyermek idegrendszere teljesen arra, hogy saját szempontjait háttérbe szorítva, csalás nélkül versenyezzen. Igen nagy szerepe van a versengésnek. Győzni akar. Az indulatok tombolnak, nehezen tűrik a kudarcot. Az ilyen játékok pedig igénylik a kitartást, mértéktartást, saját képességeik megtapasztalását és a másokkal való együttműködést, esetleg a vak szerencse elfogadását is. / kártyajáték / A szabályjátékok között megkülönböztetünk mozgásos és értelemfejlesztő szabályjátékot, de az énekes játékok, körjátékok is idesorolhatók. Nagyon fontos a mintaadás és a szabályok pontos betartása. Ezeket a játékokat az óvodapedagógus kezdeményezze, ennek ellenére az önfeledt játékot biztosítani kell. Pszichológiai szerepe pedig a győzelemben, a sikerben rejlik. 3636
Építő, konstruáló játék: Konstruálni lehet kész eszközökből, kockákból, papírokból, kartonokból, természetes anyagokból. Ide sorolható a barkácsolás, ami igen fejlesztő hatású, már a munkába átvezető tevékenység. Rendkívül sokszínűsége miatt igen fejlesztő hatású. Fejleszti a képzeletet, térlátást, gondolkodást, kézügyességet. Az eszközök kiválasztására az óvónőknek nagyon ügyelni kell, fontos, hogy balesetmentesen alkalmasak legyenek a tevékenységekhez. Az óvodáskor elején az óvónő kezdeményezi a konstruáló, építő és barkácsoló játékot, később a gyermekek megismerik ezeket e tevékenységeknek a menetét. Jártasságra tesznek szert a különböző technikák alkalmazásában és önállóan is vállalkoznak a feladatokra. Alkalmat kell arra biztosítani, hogy akár több napon keresztül készüljön a játék, építkezhessenek. Pszichológiai jelentősége az alkotás a létrehozás. Játékszerek: Udvar: Udvaronként: - fedett terasz - csúszda - lengő hinta - labdajátékra kialakított terület - libikóka - célba dobó - játéktároló - mászóka - falikút - madáretető - egyensúlyozó Csoportonként: -
faházikó homokozó pad asztal 8-10 labda / udvari / 8 készlet műanyag homokozó játék ugráló kötél hullahopp karika 2 pléd 5 db. Roller, kerékpár vagy nagy játékaut
3737
Csoportszoba: Babaszoba: -
10 db. plüss állat 5 db. Baba ruhákkal 2 db. Babakocsi 1 db. Babaágy 5 db. Játékvasaló 1 db szárító terítők, takarók, leplek babaágynemű csecsemőápolási kellékek orvosos játék 1 db. Babaasztal 2 db. Babaszék, vagy fotel 2 db.-os bababútor garnitúra fodrászos játék játék telefon
babakonyha: -
1 db. Babakonyha asztal 4 db. Babakonyha szék 2 db.-os babakonyha bútor babakonyhai edények / legalább 15 db. / babakonyha felszerelések / legalább 25 db. Szita, kanál, daráló / elárúsító polc árú a pultra / zöldség, pékárú hentesárú, vegyiárú fajtánként 8 db. /
kockasarok: -
legó / 4 készlet / dupló / 2 készlet / fakocka / 4 készlet / atko vagy más építő / 2 készlet / 5 nagy autó 8 közepes autó autós szőnyeg, vagy irányvonallal kijelölt hely táblák, útjelzések, díszletek hajó, mentő, tűzoltó kocsi
3838
-
játéktartó kosarak / 20 db. / konstrukciós játék / 8 ép készlet / kártyák / 4 ép készlet / társasjáték / 4 ép készlet / dominók / képes, alak meghatározós, számolós, színfelismerő / kirakók / puzzle 5 db. / értelemfejlesztő játékok / 5 készlet / bábparaván bábok, maszkok / 20 db. / mesekönyvek, leporellók / 25 db./ házikó / kutyaház vagy asztalra szerelhető felállítható bújásra alkalmas hely / fodrásztükör, fodrászpolc, fodrászkellékek orvosos szerepjáték és kellékei gyűjtött termények, tárgyak / kövek, fémek, gyűjtemények: lepke, növény, szalvéta / használati eszközök / telefon, számológép, hajszárító, habverő, konyhai daráló stb. /
Intézményünkben feltalálható szerepjáték témák: - babaszoba: papás – mamás csecsemőápolás - babakonyha: főzés, születésnap, vendégség, lakodalmas - építkezés - forgalomirányítás, rendőrös - benzinkutas - horgászás - orvosos - fodrász - iskolás játék - boltos, zöldséges, ABC - iroda / gépelés, telefon / - postás - állatkert - repülőtér - hajós Az óvodapedagógusnak játékidőben megfigyelési feladata is van. Huzamosabb ideig figyelemmel kísér egy- egy gyermeket, játszócsoportot, vagy az egész csoportot. A megfigyelés témája lehet, hogy hogyan közelednek egymáshoz, hogyan rendezik a konfliktusokat, hogyan bővítik a játéktémát, ki milyen szociális szerepet tölt be a csoportban. Az óvónő a megfigyelés tapasztalatait építse be későbbi nevelőmunkájába. 3939
Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Az óvodáskor évei alatt a gyermek játéka jelentős fejlődésen megy keresztül. A gyermekek tudjanak játszani, ne unatkozzanak. Ha van megfelelő idő, hely és eszköz foglalják el önmagukat játéktevékenységgel. Társaikhoz alkalmazkodjanak. Fogadják el mások elgondolását, és a kialakult szabályokat. Kommunikáljanak érthetően játékuk során. Készítsenek játékukhoz eszközöket, ha szükséges vagy használják megfelelően a meglévőket. Vigyázzanak játékaikra. Ha vége a játéknak az eszközöket tegyék el a helyére. Az elromlott játékokat javítsák meg, vagy kérjék ehhez felnőtt segítségét. A játékban elsősorban a gyermek önmagát tanulja. Alakuljon tájékozódási, motoros és taktilis képességük. Belső folyamatait tisztázza, tagolatlan és rendezetlen tudattartalmait tisztázza és tagolja a gyermek. Törekedjen önállóságra a társas és a tárgyi környezete felett. A játék valamennyi tevékenységformát magába foglalhatja! A játék a pedagógiában cél, módszer és eszköz is egyszerre! 4./ 5. 2.Vers, mese A mese a vers az óvodás gyermek kommunikációs és anyanyelvi nevelésének az összehangolását alapozza meg értelmi, érzelmi és esztétikai nevelés terén. Kultúrát adunk át és a művészeti, műveltségi tartalmat fejlesztjük. Adott élethelyzeteken keresztül a szociális, emberi viszonyokra, természeti megnyilvánulásokra következtethetnek tartalmukból. A verset a hangulatok, rímek felől közelítjük meg. A mondókák, versek nagy része mozgásos játékhoz is kapcsolódik. Mese – vers hallgatásakor a szó segítségével egy belső képsor elevenedik meg. A mesében mindig a jó győz, ezért a mesei megfelelés következtében mélyen beépül a gyermek erkölcsi érzelmeibe. A mese a gyermekkor érzelmi színvonalán jelenik meg, elemi igazságként, ugyanakkor benne van, hogy a kudarcot el kell viselni, ki kell tartani, okosnak és ügyesnek kell lenni. Kezdetben a gyermek a befogadó az óvónő az előadó. Irodalmi nevelésről akkor beszélünk, ha a gyermekeknek valóban élményt nyújt a mese a vers. Minden nap többször halljanak mesét, verset. Cél az irodalmi érdeklődés felkeltése. A mese, vers elválaszthatatlan az anyanyelvi neveléstől és áthatják az óvodai élet egészét. Az irodalmi nyelv kifejező erejének megismertetése rendkívüli jelentőségű. Lehetősséget kell arra is nyújtani, hogy a gyermekek elmondják az általuk kitalált történeteket, vagy másképpen fejezzék be az ismert mesét. Ha igénylik, elbábozhassák, eldramatizálhassák kedvenc meséjüket. Meg kell alapozni a könyvhöz fűződő pozitív kapcsolatokat. Elő kell segíteni a mesetudat kialakulását a valóság és a mese megkülönböztetését. Rendkívül fontos a mese, vers szorongásoldó szerepe. A mesénél a feloldás a mese vége, míg a versnél a lüktetés, a rím, dallam által érhető el. Az irodalmi nevelés legfontosabb eszközei a mesekönyvek. Minden csoport építse be a diavetítő használatát az irodalmi nevelésbe. Évente 2 – 3 alkalommal látogassanak bábszínházat, színházat, mozit. A szervezésnél nagyon fontos a hangulat kialakítása és a nyugalom megteremtése. Kezdetben mondókák, kiolvasók, dalok, állatmesék, később láncmesék, felelgetős mesemondókák, hosszabb versek, verses mesék, majd tündérmesék, hosszabb prózák és elbeszélések, történetek legyenek a nevelés anyagai. A mesét az óvónő fejből mondja! Csak az utánozhatatlan nyelvű meséket olvassuk fel a gyermekeknek.
4040
Az integrációból adódó külön feladatok: A mesék, versek alkalmazásával minden gyermeknél törekszünk az auditív és vizuális észlelésre, valamint a gátlások, mint kísérő jelenségek leküzdésére. / bábozás, dramatizálás, alakoskodás /Tulajdonképpen a beszéd nagyon finom mozgás. / hangképző szervek + levegő kiáramlás / A kommunikáció, a beszéd a mesélés, verselés eszköz a fejlesztésre. Az esztétikai hatások kiaknázásával jelentős fejlődést érhetünk el. A külső világ megismerésében vagy valamelyik területén / színek, hangok / általában elmaradottabbak az akadályozott gyermekek. Fizikai és lelki okok is szerepet játszhatnak ebben. Kevesebb a tapasztalatuk a környezetről, a mozgásszegény életmód esetleg az észlelés korlátozottsága miatt is. A környezeti hatásokból azonban legtöbb esetben túlvédéssel reagálunk, de a testi kényelmükről fokozatosan gondoskodjunk, és vegyük figyelembe korlátaikat. Eszközrendszer: Képek, mesekönyvek, leporellók, bábok, maszkok, diavetítő, diafilmek, magnó, kazetta, tv, videó filmek, DVD. Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: El kell érni, hogy a gyermek befogadóból előadóvá váljon a szerepeltetés kényszere nélkül! Játékukban jelenjen meg mesei elem, kezdeményezzenek bábozást, dramatizálást, rövidebb meséket és történeteket. Tudjanak tiszta kiejtéssel 3 – 4 mondókát, kiolvasót, 10 – 12 verset fejből elmondani, amely 10 – 12 soros terjedelmű. Kezdeményezzenek mesélést önállóan. Ismerjék a mesemondás alapjait: „ Egyszer volt…” formulával kezdjenek és „ itta vége, fuss el véle!”, vagy hasonló mesei elemmel végződjön meséjük. Használják mesélés közben a mesei szavakat, számokat, kifejezéseket, fordulatokat. Gondosan bánjanak a könyvekkel és leporelókkal. Szívesen látogassanak előadásokat a színházban, moziban, bábszínházban. Jelenjen meg az irodalmi élmény az ábrázolásukban. 4./ 5.3. Ének zene, énekes játék Óvodánkban az ének, zene, énekes játék a zenei nevelés keretein belül történik, az esztétikai nevelésen belül. Fő célja a zenei élmény és a zene befogadására való képesség megalapozása, a zene megszerettetése. Részterületek a gyermek hallásának, ritmusérzékének és harmonikus mozgásának fejlesztése. Intézményünkben a zenei nevelés anyagának legnagyobb részét Forrai Katalin Ének az óvodában. című könyve teszi ki. Rendkívül jelentős, hogy gyermekek örömmel önként énekeljenek, közösen. Nagyon fontos a zenei légkör, mert ez motiváló hatású. A gyermekek utánzással gyakorolják az élő zenét, ezért fontos a tiszta csengő hangú, jó tempójú megfelelő hangmagasságú óvónői minta. Az énekes játékok, népi játékok a közös örömteli játék részét képezik. A zenei nevelés tartalma dalanyagból, / korosztálynak megfelelő hanganyaggal / zenehallgatási anyagból, magas – mély, halk – hangos, lassú - gyors hangok megkülönböztetéséből, dallam, ritmus visszaéneklésből, egyenletes lüktetésből, és ritmusmotívumokból áll. Fontos a természet hangjainak megismerése. Rendkívül élményszerű az óvónő hangszeres játéka, / furulya, hegedű / hatását nem múlja felül gépi zene. A gyermekek különböző ütő és ritmushangszereket is 4141
használnak énekük kíséretéhez, egyéni ötletek alapján. Ezek a dob, háromszög, cintányér, csörgő, kasztanyetta, s. t. b. Az énekes játékban a játékhoz tartozó változatos mozgásokat gyakorolják. Ezek az utánzó mozdulatok, kör, sor, sorgyarapodás, hullámvonal, kiforduló, párválasztás, kaputartás, páros keresztfogás. A táncos mozgások anyaga a különböző kar, kéztartások, páros forgások, páros vonulások, helycserék, egymás megkerülése, forgás, guggolás, dobbantás, koppantás, sarokemelés és az oldalzáró lépés. Az óvodában a gyermekek minden nap énekeljenek, játsszanak énekes játékokat és hallgassanak zenét. A zenei nevelés az esztétikai nevelés részeként formálja ízlésüket, személyiségüket. Az integrációból adódó külön feladatok: A zenei nevelésnél differenciáltabb követelményszintet állítunk, melynek alapja a gyermek egyéni képessége, nem pedig az életkori sajátosságok. A ritmus és egyenletes tempó kialakulása gondot jelenthet. Az énekek, körjátékok, mondókák és a hozzájuk kapcsolódó játék, mozgás élménye, dinamikája viszont magával ragadja a gyermekeket és szinte észre sem veszik az erőfeszítést. Eszközrendszer: Fejdíszek, népi játékokhoz kiegészítők, ruhák, hangszerek, gyermek és óvónő által készített ritmus – ütőjátékok, metronóm, magnó hangkazetták, CD-k, CD lejátszó Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermekek szeressenek zenét hallgatni, szívesen vegyenek részt éneklésben és énekes játékokban. Ismerjenek 4 – 6 mondókát helyes szövegkiemeléssel, 20 – 24 dalt, dalos játékot tisztán énekelve, helyes ritmuslüktetéssel. A dalokat önállóan kezdjék el. Ismerjék fel a magas – mély, halk – hangos közti különbséget. Ismerjék fel környezetük, a természet és társadalom differenciált hangjait. Az egyenletes lüktetést és ritmust érzékeltessék különböző módon. Dúdolt és belső dal motívumokat is ismerjenek fel. A különféle táncmozdulatokat egységesen és esztétikusan adják elő. Éneküket kísérjék saját ötleteik alapján hangszerekkel / dob, háromszög, cintányér / 4./ 5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka Az esztétikai nevelés harmadik területe igen szerteágazó, sokszínű az óvodában. Tartalmazza a rajzolást, mintázást, festést, kézimunkázást, barkácsolást, de bizonyos mértékig a konstruálást, építést is. Rendkívül fontos szerepe van a gyermek formai, téri világának alakulásában, amely elengedhetetlen az iskolai írás, olvasás és számolás megkezdéséhez. Esztétikai hatása pedig az alkotások megismerésekor érvényesül. Ezt a tevékenységet egész nap és folyamatosan kell szervezni. A rajzoláshoz, mintázáshoz, kézimunkázáshoz és konstruáláshoz szükséges eszközök álljanak egész nap a gyermekek rendelkezésére, hogy bármikor elővehessék azt az érdeklődők. Az udvaron is lehetőséget kell biztosítani a vizuális nevelésre. Rendkívül fontos, hogy az óvónő a gyermek egyéni kézügyességét ismerje, és ha kell, egyéni bánásmódban fejlessze azt. Lehetőséget kell teremteni az elkészült munkák kiállítására faliújságon, kis polcokon, hiszen ez a gyermekeket nagyban ösztönzi a további munkára. Amit készítenek, az a játék kelléke lehet. Az ismeretlen technikákat meg kell a gyermekeknek mutatni. A természetes anyagok értékesebbek, mint más minőséget hordoznak, mint a műanyagok, ezt mindig 4242
előtérben kell helyezni. Az elkészült eredményt nem rangsoroljuk, minősítés csak pozitív lehet, a legfontosabb, hogy a gyermekek eljussanak az ábrázolás élményéhez, legyen bennük az alkotás öröme, díszítőkedv. Nagyon fontos a forma és színképzetek kialakítása. Ha sikerélménnyel párosul a vizuális nevelés nő az önbizalmuk, erősödik a feladattudatuk, fejlődik esztétikai érzékük, látási, tapintási, mozgási érzékelésük összerendeződik, fejlődik megfigyelőképességük és kreativitásuk. Az integrációból adódó külön feladatok: Az ábrázolásnál nagyon fontos a minél több idő és türelem. Speciális, praktikus, esetleg csak nagyobb méretű eszközökre / csomagoló papír, vastag ecset / van szükségük. Rendkívül fontos a segítségadás fokozott alkalmazása. A biztonságos, kényelmes elhelyezkedés / helyes ülés elsősorban / nagyon fontos. A gyengébb eredmények esetén is folyamatosan buzdítsuk és dicsérjük a gyermekeket. Eszközrendszer: Papírok, textilek, gyurma. Agyag, ceruzák, kréták, festékek, ollók, dobozok, gyöngyök, gombok, fonalak, ragasztók, természetben gyűjtött anyagok. A rajzoláshoz, festéshez, gyurmázáshoz, kézimunkázáshoz, barkácsoláshoz szükséges eszközök / fajtánként 8 készlet / / rajzolás, mintázás, kézimunka fejezet / Fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek örömmel ábrázolják élményeiket felismerhető módon. Használjanak változatos színeket. Megfigyelés, emlékezet és képzelet után hangulati elemeket tartalmazzon munkájuk. Díszítsék különböző mintaelemekkel az adott felületet. Biztonsággal használják az ollót. Papírból képesek legyenek tépni, hajtani, nyírni, ragasztani. Egyéb anyagokból, természetes anyagokból legyenek képesek egyszerű játékokat létrehozni. Biztosan és tisztán használják az ecsetet. Ismerjenek néhány műalkotást, azok témáját, ismerjék fel annak hangulatát a színhasználatáról. Képi kifejező elemekről. 4./ 5.5. Mozgás: A mozgás szerepe azért rendkívüli jelentőségű, mert elősegíti anatómiai, élettani fejlődésüket, edzettségüket, növeli erejüket, ellenálló, teherbíró és alkalmazkodóképességüket. A mozgáshoz kapcsolódó higiénés szokások elősegítik a gondozási feladatok kialakítását. A pedagógus feladata, hogy minden nap szervezzen a teljes testet megmozgató testnevelést és az udvaron is biztosítsa a szabad mozgás lehetősségét. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A mozgásfejlesztés 3 nagy területre bontható: - nagymozgások - finommozgások - szem és kéz koordinációja 4343
Nagyon fontos a testséma fejlesztés és a percepció fejlesztése. Minden gyermeknek legyen labdája, amit használhat az udvaron minden nap. Rendkívül fontos fejlesztési, edzési lehetőség az vízhez szoktatás, melyre óvodánkban kedvező feltételek mellett lehetőségük van gyermekeinknek. A vízhez szoktatás mellett heti 1 alkalommal minden csoport testnevelés foglalkozást szervez, ahol a gyermekek különböző rend, gimnasztikai, egyensúlyozási, járás, futás, támasz, függés, ugrás, dobás gyakorlatokat végeznek, majd a játék során fejlődnek. Óvodánkban végzett feladatok: Rendgyakorlatok: Sorakozás, köralakítás, elindulás, megállás, fordulások. Gimnasztikai gyakorlatok: Kar, törzs, láb, és testhelyzetgyakorlatok. / esetleg: bottal, karikával, kockával, szalaggal, labdával, babzsákkal, paddal / Járás gyakorlatok: Előre – hátra, formációban, kis – nagy lépésekkel padon / rézsútosan is / Alakzatokban, dobbantással, guggolással, külső, - belső láb élen, Lábujjhegyen, sarkon. Futásgyakorlatok: Előre- hátra, alakzatokban, különböző kiindulási helyzetekből, sarok-térd emeléssel , iram változtatással. Támaszgyakorlatok: Csúszások, mászások, kúszások, bújások, próbálkozás kézállásba lendülésbe, guruló átfordulás, testhossztengelye körüli gurulás. Függésgyakorlatok: Egyensúlyozási gyakorlatok: Ugrásgyakorlatok: Távol ugrás, magas ugrás. Dobásgyakorlatok: Felső, alsó dobás, célba dobás, két kézzel, egy kézzel, labda elkapása, ütögetése Játékok: Fogó, futó, sor, váltó verseny, szerepekkel különböző helyzetekből. Az integrációból adódó külön feladatok: A testnevelés, mozgásra nevelés, fejlesztésekor mindig a problémából kell kiindulni. - a csoporttal együtt tornázik, könnyített feladatokkal - speciális testnevelésben vesz részt szakember segítségével egyénileg - csoporttal együtt tornázik, de a számára káros feladatokat nem végzi. A szakember tanácsokat ad a közös foglalkozások szervezéséhez az óvónőknek. Felméri a gyermekek állapotát. Orvos segítségét igényelheti, ha szükségesnek tartja. Testséma, testünk ismerete és bizonyos esetekben a mozgásszegény életmód / lustaság, rossz szokások / is probléma lehet. Az időjárási hatások, változások is gondot okozhatnak. Nagyon fontos ugyanúgy, mint az ép gyermekeknél a környezet megismerése. A manipulációs tevékenységek is nehezebben alakulnak ki, gondot okoz a kézi szerek használata. Több esetben speciális eszközök szükségesek. Eszközrendszer: Épített: Tornaterem, bordásfalak 4444
Eszközök: GREIFSWALD, padok, szőnyegek, labdák, / többféle /, kötél / ugráló, húzó, mászó /, karikák, szalagok, kendők, babzsákok, botok, magasugró léc, zsámoly, ugrószekrény, hinták, egyensúlyozó eszközök. Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A mozgásfejlesztés alapvető célja, hogy a természetes mozgáskedvet megtartsuk, a gyermekek mozgásigényét kielégítsük, és a mozgást megszerettessük. Rendkívül fontos a fizikai erőnlét, a különböző testi képességek fejlesztése. A gyermekek tudjanak vezényszóra elindulni, megállni. Képesek legyenek egyensúlyozni különböző testhelyzetekben. Tudjanak járni, futni különböző feladatokkal, bújni 40 cm alatt, guruló átfordulást végezni, 30 50 cm magasat átugrani. A labdát legalább nyolcszor folyamatosan ütögetni. Önállóan szervezzenek fogó – futó labdajátékot. segítséggel pedig verseny és szabályjátékot játszani. 4./ 5. 6. Külső világ tevékeny megismerése: A külső világ megismerése két nagy részterületre osztható az elméletben. A természeti környezet és társadalmi környezet megtapasztalására. A környezetvédelem és a matematikai ismeretek is ebbe az ismeretkörbe tartoznak. A világ megismerése a születéstől kezdődő alapvető folyamat. Az óvodás tevékenységrendszerébe tapasztalatszerzéssel épül be. Nagyon fontos a pozitív érzelmi kötődés kialakítása a környezethez. A természeti környezet alapvetően a növény és állatvilág megismerésében, az évszakok megfigyelésén keresztül az időjárás hatásának felismeréséig tart. A növények fejlődésük, fajtájuk szerint közvetlen tapasztalat útján megismerhetőek. Az állatok témakörében is amit lehet közvetlen megtapasztalással figyeljenek meg. Minden csoport lehetőség szerint gondozzon, figyeljen meg / időszakosan / állatot: halat, teknőst, tengerimalacot, madarat, pókot, rovart. De a vadon élő és a világ más tájain lévő állatokat is lehet videofilmekről, képekről ismertetni. Az évszakok megismerésére a rendszeres megfigyeléseken keresztül van lehetősség. Az időjárás, napszakok változásai, hatása az emberekre, állatokra és növényekre sok tapasztalatszerzésre ad lehetősséget. A társadalmi környezet a gyermekek alapvető életteréből indul ki. A család. Majd az óvoda után lehetősséget kell adni a lakóhely, a foglalkozások, intézmények és a közlekedés megismerésére. A hazafiságra nevelés és az állampolgári ismeretek minimum alapjainak megismerésével is kell foglalkozni nagycsoportban egy foglalkozás erejéig a gyermekek szintjén, esetleg március 15. – e kapcsán. Nagyon fontos az emberi test megismerése, a testrészek, érzékszervek, ezek ápolása, funkciójuk, gyógyításuk megismerése. A környezetvédelem a rendben tartáson alapul. Gondozzák, biztosítsák az életfeltételeket a környezetükben lévő állatoknak, növényeknek. A környezetvédelemre nevelés területén elengedhetetlen a felnőttek, szülők pozitív példája. Itt kell említést tenni a természetes alapú használati tárgyakról, melyek hatásukkal növelhetik a környezet szeretetére nevelést. Az integrációból adódó külön feladatok: A külső világ megismerésében vagy valamelyik területén / színek, hangok / általában elmaradottabbak az akadályoztatott gyermekek. Fizikai és lelki okok is szerepet játszhatnak ebben. Kevesebb a tapasztalatuk a környezetről, a mozgásszegény életmód esetleg az észlelés korlátozottsága miatt is. A környezeti hatásokból azonban legtöbb esetben túlvédéssel reagálunk. A környezet – állatok – is 4545
elfogadják, sőt erősíthetik a fejlődést. A gyermek lemaradását funkció hiányát ismerve azonban felesleges megfosztani bizonyos tevékenységek végzésének / pl: sétálás, kirándulás / lehetőségétől. Eszközrendszer: Emberek, állatok, növények, környező világ tárgyai, szemléltető képek, fólia képek, TV, videó, kazetták, magnó, vetítőgép, diafilmek, dominók, kártyák, feladatlapok, munkalapok. Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A valóság felfedezése pozitív érzelmi kötődést alakít ki a természeti és társadalmi környezethez és a környezetvédelemhez. A gyermekek ismerjék a négy évszakot, annak jellemző jegyeit, hatásukat az emberekre és a természetre. Tudják, mi történik a különböző napszakokban. Ismerjék a növény és állat gyűjtőfogalmát, tudjanak alcsoportokat. Ismerkedjenek meg az alapvető közlekedési szabályokkal, csoportosítsák a közlekedési eszközöket. Ismerjék meg közvetlen környezetük társadalmát. / család, falu, emberek foglalkozását, intézményeket, színeket, stb. / Alapvető identitástudatuk legyen / magyar, nemzet, ember, jog / Tudják családjuk tagjainak nevét, foglalkozását, címét, saját adataikat. Ismerjék testrészeiket, azok funkcióit és higiéniás szabályait. Tudjanak bármely témában csoportosítani, összefüggéseket felismerni, szétválogatni, következtetni és kiegészíteni a hiányzó elemeket. Alapvető környezetvédelmi ismereteik legyenek. 4./5.7. Matematika: Intézményünkben a matematika jellegű ismeretek átadása középső, nagy illetve vegyes csoportokban heti 1 önálló foglalkozás keretében, életkoronként külön szervezésben történik. Rendkívül fontos szerepe van a logika fejlesztésében, az összefüggések, azonosságok, különbségek felfedezésében. A számlálás, számfogalom, halmazok, a mérés, a formák felismerése, a relációk és a szimmetria témakörében, valamint a téri és síkban való tájékozódás teszi ki a foglalkozások anyagát, és szervezésének szükségességét. Természetesen a nap bármely szakában, és kiscsoportban is ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyek matematikai jellegű ismereteket hordoznak. Nagyon fontos az egyéni cselekedtetés, a megtapasztalás, a szervezési forma és a játékosság kiemelt szerepe az ismeretanyag nehézségi foka miatt. A matematika foglalkozások anyagát elsősorban a környezetben szerzett tapasztalatok alkotják, nem az elvont ismeretek. Az integrációból adódó külön feladatok: A matematikai nevelésnél gondot okozhat, hogy a helyes gondolkodást manipulatív nehézségek követik. Minden esetben el kell fogadni a verbális választ, vagy fordítva. A mennyiségi, téri relációk felismerése, tükörrel való tevékenység is akadályokba ütközhetnek Mechanikus számolás és manipulálás összekapcsolásának nehézsége, számfogalom kialakulásának problémái. Fokozottan több magyarázattal és szemléltetéssel lehet közelebb hozni a fejlődési nehézségekkel küszködő gyermekekhez a matematikai gondolkodást.
4646
Eszközrendszer: Minimatt, természet tárgyai, játékok, mérésre alkalmas egységek, mérleg, korongok, pálcikák, mértani formák, tükör, feladatlapok, munkalapok, kártyák. Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek vegyék észre környezetükben, hogy a tárgyak szétválogathatók, összehasonlíthatók. Végezzenek sorba rendezést, méréseket. Ismerjék a tő és sorszámneveket. Halmazokkal, különféle egységekkel mennyiségi, számlálási műveleteket végezzenek legalább 10-es számkörben, differenciálva, számkör átlépéssel / bontás, műveletek halmazokkal / Ismerjék fel a testeket és a síkidomokat. / gömb – kör, kocka – négyzet, téglatest – téglalap, kúp - gúla – háromszög, sokszög. / Tükörvonal segítségével tudjanak létrehozni tengelyes szimmetriát. Ismerjék a kicsi – nagy, alacsony – magas, hosszú – rövid, keskeny – széles fogalmakat. Tudjanak párosítani, ismerjék a névutókat. Nagyon fontos, hogy a gyermekek a matematikához tartozó ismereteiket képesek legyenek szóban is megfogalmazni. 4./ 5. 8. Munka jellegű tevékenység A munka abban különbözik a többi tevékenységformától, hogy eredménye van, nagyon fontos kritérium, hogy eredményig is kell végezni, nem lehet félbehagyni. Óvodánk életének szokásrendszerében két csoportba sorolhatóak a neveltek munka jellegű tevékenységei. Az első részterület az önkiszolgáláshoz kapcsolódó tevékenységek, a második a másokért, közösségért végzett munka / társakért, felnőttekért, környezetért, megbízatások, / Nagyon fontos a pozitív hozzáállás kialakítása és annak tudatosítása, hogy bizonyos munka jellegű feladatok megoldása szükségszerű és elvégzése nélkülözhetetlen, ellentétben a játékkal. Rendkívül fontos azonban az óvodában a munka játékos jellege és az, hogy ne legyen kényszer, hanem öröm a tevékenység. Ennek hatásos módszere a dicséret és a buzdítás. „ Te már olyan nagy vagy, hogy meg tudod ezt csinálni!” A munka nagyon sok készséget fejleszt. Eszközök, szerszámok használatát is gyakorolják végzése közben a gyermekek. Folyamatokat, következményeket, szervezést ismerhetnek meg a munka során. A gyermekek szívesen is végzik a feladataikat, aminek a legfőbb oka, hogy a felnőttek mintáját, utánozzák, ami belső indíttatású. A munka nevelő hatása rendkívül fontos, / kitartás, szervezettség, feladattudat / előkészítője az iskolai tanulásnak. Cél az, hogy amelyik munkát már el tudja végezni a gyermek azt mindig végezze el. Ha szükséges, csak akkor segítsünk! „ Segíts, hogy magam csinálhassam!” Az egyes munkafogásokat meg kell a gyermekekkel tanítani, részenként és folyamatában is. Az integrációból adódó külön feladatok: Ne végezzünk el a gyermek helyett semmilyen tevékenységet, amit ők is képesek elvégezni. Csak abban és annyit segítsünk amennyi feltétlenül szükséges. A speciális eszközök / szemüveg, stb. / megóvására hívjuk fel a társak figyelmét. A szülőkkel folyamatosan konzultálni kell arról, hogy a gyermek mit ért el / cipőjét felhúzza / és azt otthon is gyakorolják. Nagy örömöt jelent, ha sikerélmények és eredmények jelzik, hogy szükség van munkájukra és az önbizalmukat, beilleszkedésüket is segíti.
4747
Munkafajták: KISCSOPORT:
KÖZÉPSŐ CSOPORT:
NAGYCSOPORT
öltözködés megkezdése
öltözködés segítséggel
öltözködés önállóan
testápolás segítséggel
testápolás kis segítséggel
testápolás ellenőrzéssel
étkezés kis segítséggel
étkezés ellenőrzéssel
étkezés önállóan
környezet rendjének megőrzése
környezet rendjének helyreállítása segítséggel naposság kisebb megbízatások
környezet rendjének létrehozása ellenőrzéssel
l
naposság megbízatások kisebbek segítése
Eszközrendszer: Testápolás kellékei a mosdóban: szappan, körömkefe, törülköző, fogápoló eszközök. Öltözködés: ruházatuk, ruhazsákjuk, cipőjük, tornazsákjuk Étkezés: evőeszközök a tálalószekrényben Környezetük rendberakása: csoport és az udvar gyermekek által használt eszközei Naposság: napos kötény, evőeszközök, asztalterítő, szalvéta Megbízások: növény és állatgondozás kisméretű eszközei, szerszámai, megbízatás teljesítéséhez használatos tárgyak. Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek örömmel kapcsolódjanak be és végezzenek munkát. Vegyék észre a munka szükségességét, indokoltságát, eredményét. A gyermekek önállóan öltözzenek fel. / cipőkötés is / Vegyék észre, ha piszkos a kezük és ruhájuk, önállóan tisztálkodjanak, használják a WC-t. Önállóan terítsenek meg és étkezzenek tisztán, késsel, villával. Ügyeljenek a csoportszoba és az öltöző rendjére, ha szükséges, rakjanak rendet. Személyes holmijukat tartsák rendben. Megbízatásokat / állat, növénygondozás, naposság, üzenet / ellenőrzéssel végezzenek. Ha szükségesnek mindig kérjenek segítséget. Ha indokolt segítsenek a rászoruló kisebbeknek. 4./ 6. Integrált nevelés, fejlesztés megszervezése Intézményünkben az óvónők javasolják a gyermekeket a felmérésekre, a fejlődési szintjük miatt. Ezután kérjük a szülők beleegyezését, majd megtörténnek a felmérések és az orvosi vizsgálat és a szakvélemény elkészíttetése. Utána kerülnek be a gyermekek a terápiás programba. A létszám alapján készül egy ütemterv arról, hogy melyik gyermeket melyik szakember fejleszti. Az órarendi beosztás keretében egyénileg, kiscsoportosan, vagy csoportosan kerül sor a fejlesztésekre. Kiscsoportos és csoportos foglalkozások szervezése mindig a fejlesztendő problémára épül, nem az eredeti csoportbeosztásra. A kiscsoportos és csoportos 4848
fejlesztésre közös terv készül. Az egyéni terápia a meghatározott egyéni problémára elkészített fejlesztési terv szerint történik. Egyéni foglalkozásban történik a pszichológiai, a logopédiai és a tanulási részképesség problémák fejlesztése. Kiscsoportos és csoportos formában a gyógytestnevelés és az alapozó terápia. A csoportoknak heti egy alkalommal 60 perces alapozó terápiás foglalkozást tart az alapozó terapeuta. A csoportos óvónők a fejlesztőkkel történt beszélgetések után egyéni differenciálással a gyermekre külön figyelmet fordítanak, és mindig biztosítják azt, hogy zökkenőmentesen részt tudjon venni a gyermek az egyéni fejlesztéseken. 4./ 6. 1. Logopédia A beszédtanulás lényegében utánzáson alapuló folyamat. A hangképző szervek pedig finom mozgáson és a kiáramló levegőn alapszanak. Az ember társadalmi lény a beszéd az egymással való érintkezés így a szocializáció alapja. A beszéddel gondolatainkat, érzéseinket fejezzük ki, adjuk át. Az óvodába érkező gyermekek már valamilyen szinten beszélnek. A beszéd alakulása függ: organikus tényezőktől. 1. száj és izmainak működésétől 2. nyelv és izomzatának működésétől 3. fogazattól 4. beszédlégzés minőségétől 5. hallástól 6. szájberendezéstől környezeti tényezőktől: 1. hogy beszélnek hozzá 2. környezet kiejtésmintájától 3. élményektől, szókincstől A leggyakoribb beszédhibák: Valódi beszédhibák: -
pöszeség dadogás hadarás megkésett beszédfejlődés
Nem valódi beszédhibák: élettani pöszeség élettani dadogás A beszédhibák javítása: 5. 6. 7. 8.
előkészítő gyakorlatok hangfejlesztés rögzítés automatizálás
4949
Logopédiai feladatok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
hangzó javítás szókincsbővítés grammatikai problémák beszédészlelés, beszéd – hallás fejlesztési feladatok beszédértés fejlesztés – auditív figyelem, emlékezet Gósy program dislexia, disgráfia megelőző program
Óvodai foglalkozások feladatai, célja, rendje: A beszédhibákkal foglalkozó tudomány feladata a beszédzavarok, beszédhibák megszüntetése. Minden beszédelváltozás a felsőbb idegműködéssel függ össze. Így a beszédhibák korrekciójánál igen bonyolult, összetett működést kell megváltoztatni. / pl: beszédszervi izomzat működésén változtatni / A beszédhangok kialakítása a klasszikus logopédiai gyakorlatok rendszere szerint történik: -
légzési gyakorlatok izom gyakorlatok fúvási gyakorlatok hangutánzó gyakorlatok új hang kialakítása kapcsolása mássalhangzóval rögzítés szavakban automatizálás: az új hang felismerése szóban szavak automatizálása készségszinten automatizálás mondatokban: rövid, könnyű ritmikus szövegben, versben előmondással
Igazodni kell az egyéni körülményekhez. A kisgyermek tárgyi tudását, ismeretanyagát, a mindennapos helyes viselkedést is fejleszteni kell. Foglalkozások rendje: heti beosztással gyermekek létszámától függően Egyénileg és kiscsoportosan történik a foglalkozás15 – 20 perc / 9 –9fő / Füzetet használata indokolt a gyakorláshoz. Otthoni segítség is szükséges a gyakorláshoz így 3 – 4 hónap alatt eredményes a munkánk 1 –1 hanghibánál. A cél az, hogy az iskolába kerülő gyermekek ne legyenek hangzóhibások. 4./ 6.2. Egyéni fejlesztés A csoportvezető óvónővel történő egyeztető, feltáró beszélgetés után a fejlesztendő terület ismeretében egyéni terv készül, amely a probléma súlyosságától függően bíró óraszámban állapítja meg a fejlesztés gyakoriságát. Az egyéni terveket külön füzetben rögzítik a fejlesztők.
5050
Az egyéni fejlesztési lapon pedig gyermekre szabottan szigorúan bizalmasan a fejlesztés lépéseit. Minden gyermeknek aki a programban szerepel külön dossziéban tárolandó minden anyaga. A dossziék kategorizáltak a fejlesztési terület szerint: Gyengén látó gyermekek nevelése Hallássérült gyermekek nevelése Mozgáskorlátozott gyermekek nevelése Magatartás zavarokkal küzdő gyermekek nevelése Értelmileg akadályozott gyermekek nevelése Az egyéni fejlesztés feladatai, célja, rendje: Minden gyermek születésétől fogva egy hosszú fejlődési utat jár végig. Számtalan hatás éri már a magzati életben, szülés közben, újszülött korban stb. s ezek a pozitív ill. negatív hatások komplex módon befolyásolják szomatikus, / testi / pszichés és emocionális / lelki és érzelmi /,mentális /értelmi/ érését, alakulását. Előfordulhat, hogy bizonyos negatív hatások egysége valamiféle lemaradást, a fejlődési tendencia stagnálását, bizonyos rendellenességeket eredményez, ami külső ill. belső anomáliákban egyaránt megnyilvánulhat. Az ilyen gyerekek már kicsi korukban lemaradnak kortársaiktól, s az életkoruknak megfelelő szintnél gyengébben teljesítenek, vagyis rendellenes fejlődés mutatható ki náluk. A rendellenességnek alapvetően 2 fajtája van: retardáció / részképesség zavar / fogyatékosság A retardált gyermek sajátossága, hogy képességeikben, készségeikben mutatnak visszamaradottságot, s ezek a részképesség zavarok együttesen jelentkezve alkotnak valamilyen tünet együttest, mely valamiféle tanulási v. magatartási problémához vezetnek. Ilyen irányú fejlesztést végez a fejlesztőpedagógus, aki komplex módon, több területre kihatva próbálja helyrehozni az egyes képességek, készségek lemaradását. Így tehát az egyik alapelv a komplexitás, mely szerint egyidejűleg és egymással kölcsönhatásban kell érzékelni és fejleszteni a beszéd, a megismerő tevékenységek, az érzelmi, az akarat a mozgás ill. a magatartás problémáit. Ez alapján 4 nagy csoportját különböztetjük meg a fejlesztendő területeknek: 1. Magatartás – viselkedés korrekció: A feladat az, hogy a gyermek amennyire lehet alkalmazkodásra, önkiszolgálásra neveljük. 2. Gondolkodási funkciók fejlesztése: A gyenge intellektuális teljesítmények oka általában percepciós zavar, ezért az érzékszervi észlelés – érzékelés gyakorlására kell nagy hangsúlyt fektetni. Érzékelési zavarok esetén: felismertetni, összehasonlításokat végeztetni, differenciáltatni különböző tárgyakat, jelenségeket, ill. fontos a szándékos emlékezet fejlesztése is. 3. Beszéd korrekciója: Feladat: a beszéd késztetés felkeltése, ösztönzése, aktív és passzív szókincs fejlesztése. 4. Mozgásfejlesztő korrekció: mely kihat a nagymozgásokra, a finom motorikára, a mozgás összerendezettségére, s mindezek mellett a testséma fejlesztésére is.
5151
Egy gyermek személyisége roppant plasztikus, formálható, alakítható. A lemaradások felfedezése után, segítséggel, részben, v. teljes mértékben korrigálhatók. A fejlesztés első és legfontosabb kritériuma, hogy a gyermek személyiségében alkalmas legyen a szó szoros értelmében vett fejlesztésre! 4./ 6.3.Gyermektorna A mozgáskorlátozott gyermekek foglakoztatását csak szomatopedagógus láthatja el, utazótanári szolgáltatás keretében / KT. 35. §. 7. /A tartásjavító, megelőző, erőnlét és állóképesség javító gyógytestnevelés a lúdtalpas torna indokolt intézményünkben. A lúdtalp felmérés eredménye az, hogy neveltjeink 79 % - a lúdtalp problémákkal küzd. A gerincproblémások és tartásproblémás gyermekeket még nem mértük fel, de számuk országos mérés nyomon követése szerint állandóan nő. A gyermek gyógytestnevelés nem feltétlenül van összefüggésben az integrálással, de mivel a nagymozgásos fejlesztése pozitív hatással van a magatartászavarokkal küzdő és értelmileg akadályozott gyermekek fejlődésére is ezért nagyon fontosnak tartjuk bevezetését. A gyermek gyógytestnevelő az óvónő vezetésével, a többi kolleganővel összedolgozva a testnevelés foglalkozásokba és a mindennapos testnevelésekbe is be lehet építeni olyan fejlesztő mozgásokat, amelyek prevenciós hatásúak. Rendkívül fontosnak tartjuk a gyermek gyógytorna megelőző szerepét a fejlődésben lévő gyermekek részére, mert sokkal könnyebb egy problémát megelőzni, mint a kóros állapotot rehabilitálni, legyen szó akár lúdtalpról, gerincproblémáról, vagy helytelen testtartásról. A gyermek gyógytorna feladata, célja és rendje: A gyógytestnevelés az a tudomány, amely a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas. A gyógytestnevelés feladata: 1 2 3 4 5
Szerzett, ill. veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállítása Testi képességek fejlesztése Mozgáskészség fejlesztése Mozgásműveltség fejlesztése Mozgásigény felkeltése, kielégítése
A gyógytestnevelés célja: 1. A gyermekek izomállapotát megfelelő módon karbantartsuk és megtanítsuk már gyermekkorban, hogy ismerje meg testét és figyeljen oda a helyes testtartásra / percepció / 2. A már meglévő betegségek gyógyítása / korrekció / A gyógytestnevelés rendje: A foglalkozás időtartama fél óra. Ideális esetben heti 2 alkalom Óvodánkban indokolt szervezni egy prevenciós torna foglalkozást, amely magába foglalja a lúdtalpas tornát / vizsgálat alapján / Szűrés után, diagnózis alapján deformitásokra alkalmazott mozgásanyag tervezése , speciális gyakorlatokkal, egy másfajta foglalkozás. Ez egyszerűen gyermektorna mely minden gyermeknek 5252
ajánlott. Ha szükség van, rendelkezésre áll mozgásanyag a testséma kialakítására, egyensúlyérzék fejlesztésére, hiperaktív gyermekekre, elhízott gyermekekre és egyéb belgyógyászati betegségben szenvedő gyerekekre / asztma, hipertónia, stb. / Diagnózis esetére, mozgásanyag egyeztetés szakemberrel / orvos / A foglalkozásokat délután is meg lehet tartani, mert szellemi frissességet nem igényel a gyermekek részéről. Rendkívül fontos a megfelelő eszközellátottság biztosítása, speciális fejlesztő eszközök beszerzése. 4./ 6. 4. Pszichológia A Kertváros Kistérségi Társulás keretében 1 fő alkalmazott pszichológus látja el a feladatokat. Intézményünkben heti 1 nap végzi a terápiát. A beosztása minden évben változhat, létszámtól függően. Felveszi a kapcsolatot a csoportvezető óvónővel. Először csoportot látogat, a szülővel konzultál, majd egyéni terápiát folytat, a gyermekek szakvéleménye alapján. A Nevelési Tanácsadón belül a kistérségi társulás értelmében látja el feladatait. Munkaügyi vezetője a nevelési tanácsadó vezetője. 4./ 6.5. Alapozó terápia Alapozó Terápia :megalapozza a gyermek fejlődésében elmaradt idegrendszerét és annak funkcióit, hogy azután ezekre ráépíthetők legyenek az úgynevezett magasabb funkciók. A terápia támadáspontja : az anyanyelvi terület hiányosságát mozgásfejlesztő idegrendszer fejlesztéssel alapozza meg. Az idegrendszer motorikus tünetekben megnyilvánuló éretlenségének okai lehetnek : - genetikai / a fiúknál többször fordul elő , a nyelvi érés területén sérülékenyebbek / - szemészeti okok - rossz térlátás, instabil lokalizáció - lelki és szociális okok - vizuális kultúra túltengése - idegrendszer részleges éretlensége, amely a helyzet és helyváltoztató mozgássor elmaradásában, a dominancia választás késésében, valamint a mozgás koordináció elmaradottságában nyilvánul meg. Alapozó terápiával fejlesztünk : - anyanyelvi készséghiányos gyermekeket / megkésett vagy hibás beszédfejlődés / - túl mozgásos, figyelem zavaros gyermekeket, /organikus eredetű hiperaktivitás, figyelemzavarral / - enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekeket - mentális retardatio / enyhe fokú / - dyslexia, dysgraphia veszélyeztetett, dysphasia-s gyermekeket A terápia fejlődési vonalat követő, a gyermek természetes mozgásfejlődéséhez igazodó alapfejlesztés. Elemi mozgásminták (nagymozgások) együtt fejlesztve a rugalmassággal és az egyensúllyal, ez megalapozza a legalapvetőbb mozgáskészséget, így tovább léphetünk a mozgáskoordináció megalapozása, tökéletesítése, kéz és láb
5353
mozgásainak szétválasztása felé, és végül a finommotorika fejlesztésével zárjuk, és innen lépünk tovább az oldaliság választása felé. Az Alapozó Terápia fejlődéstani szemléletéből adódik, hogy terápiás regresszióval dolgozik: a gyermeket fejlődésében nézi a meglévő tünet hátterében megrekedt fejlődést feltételez, és megpróbálja a megrekedt fejlődést az eredeti élettani úton továbbsegíteni visszakanyarodással. Terápiás regresszióval idézi elő, visszaviszi a gyermeket az alá a szint alá, ahol elakadt. A terápia 5 éves kortól ajánlott a szakvéleménnyel rendelkező gyermekek számára. A Terápia a létszámát tekintve lehet nagycsoportos fejlesztés, kiscsoportos vagy egyéni terápia. Időkerete heti: 3 x 2 óra Óvodánk mindkét épületében a tornaterem hiány miatt heti 1 óra kiscsoportos általános fejlesztéssel dolgozunk. ( 5 fő terapeuta ) Fejlesztésünk az elemi mozgásmintákon alapul és a tökéletes mozgáskoordináció elérésért célozza meg. A mozgáskoordináció fejlesztésével a gyermeket megtanítjuk urává lenni saját mozgásának, és annak tervezésének. Ehhez a legmegfelelőbb fejlesztési eszköz a gimnasztika, mert a spontán fejlődés irányát követi: - a fej mozgásaitól jutunk el a végtagok mozgásai felé - a törzsközeli nagymozgásoktól haladunk a törzstől távoli finom mozgásokig - a nagy, tömeges mozgásoktól a finom mozgásokhoz - az azonos oldalon egyszerre mozgó végtagoktól jutunk a keresztezett oldali mozgásokhoz - a szerialitás zavar leküzdésére mozgássorokat tanítunk - a szinkron mozgásoktól jutunk a felső és alsó végtag külön vezérlését megkívánó és ennek összerendezését biztosító mozgássorig - a készséghiányos gyermekeknek gyenge az automatizációs képességük, ezért mozgástanításunkkal a képesség- készségautomatizáció utat járjuk be. Terápiánk, fejlesztésünk során minden esetben az Alapozó Terápiák Alapítvány (dr. Marton- Dévényi Éva) által kiadott törzsanyagot vesszük alapul és ennek kartonaiból az előbb felsorolt szempontok alapján állítjuk össze az óra mozgásanyagát , valamint a hosszabb távú fejlesztést a csoport és az egyén számát. 5. Az óvodai élet megszervezése Csoportonként 2 fő, képzettséggel rendelkező óvodapedagógus látja el a nevelőmunkát. Az integrált nevelés egyéni fejlesztéssel történik, vagy differenciálással a csoportban, mikrocsoportos formában. 1 fő logopédus is dolgozik intézményünkben. A logopédus a két épületben váltva dolgozik, létszámtól függően. A munkaidő beosztások heti váltásban , egyéni váltásban, vagy délelőttös és délutános variációban működnek. A csoportba történő beosztások gyakran változnak a hiányzások miatt. Az óvoda nyitva tartása a törvényi előírások, a fenntartó igénye és a szülők egyetértésével alakul. Reggel 7 előtt és délután 16 óra után az intézmény összevont felügyeletet biztosít. Kötelező átfedési idő 2 óra naponta és csoportonként. Intézményünkben 9 csoport van. Életkori összetételük változik a beíratott gyermekek számától függően. A szülői igényeknek megfelelően vannak homogén, részben osztott és 2 állandó vegyes életkorú csoportunk.
5454
Részben osztott csoportról akkor beszélünk, ha egy korosztályt 7 vagy több gyermek képvisel. A dajkák munkaidő beosztása változó, folyamatos, délelőttös, ill. délutános. A személyre szabott munkarendet a munkaköri leírás tartalmazza / Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete / A gyermekek hetirendje rugalmas, összeállítása a csoportban dolgozó óvónők joga és kötelessége. A napirend rugalmas, ráérős. Napi egy komplex foglalkozás szervezése és a mindennapos testnevelés kötelező. 5./ 1. Az óvoda rendezvényei, egyéb programjai Intézményünkben 3 féle rendezvény van: ünnepély, ünnep, megemlékezés Az év folyamán egyéb programok, kirándulások és rendkívüli tevékenységek teszik változatossá a hétköznapokat. Az óvoda ünnepélyei: ( csak 3 alkalom ) Anyáknapja
nagyműsor szülőkkel
Ballagás
nagyműsor szülőkkel
Karácsony, Farsang ( válaszható) szülőkkel Az óvoda ünnepei: Mikulásvárás:
csoportos ünnepség, ajándékkal
Karácsony ( ha nem ünnepély )
csoportos ünnepség, ajándékkal
Farsang ( ha nem ünnepély ) Húsvét
csoportos ünnepség csoportos locsolkodás, ajándékkal
Az óvoda megemlékezései: Születésnap:
csoport megköszönti a gyermekeket, ajándékkal
Március 15. :
zászlókészítés, kokárdával, nagycsoportos zászlótűzés
Gyermeknap:
programszervezéssel és ajándékkal
Az óvoda egyéb közös tevékenységei: Tűzoltó, mentő, rendőrnap / 3 évente / Amennyiben sikerül megszervezni. Köszöntés: Fenntartónk, Penny Market / karácsony /
5555
Az óvoda egyéb programjai: Közös szüret csoportonként évente egyszer Község szüreti bálján önkéntes szereplés / néptáncosok / Farsangi 1 hetes időszak Az óvodából szervezett kirándulás: Évente egyszer csoportonként buszos kirándulás: Városnézés, túrázás Egyéb programok: Évente 2 – 3 alkalommal helyi előadással, vagy odautazással: Állatkert, Vidámpark, cirkusz, mozi, színház, bábszínház, múzeum, kiállítás, hangverseny, gyermekeknek szóló előadás, népzenés népszokásokat felelevenítő műsor. Óvoda család közös rendezvényei: Évente 3 ünnepély Szülői értekezletek Munkadélutánok Fényképeszkedés Buszos kirándulás Szakmai nyílt hét Fogadó órák Esetlegesen: egyéb előadások, értekezletek Szülők bálja Alapítványi és SZMK rendezvény: Szülők bálja Ballagás szervezése az intézményben: Intézményünkben minden nagycsoportos évzáró ünnepélyen búcsúzik el az óvodától az utolsó nevelési év zárásaként. Az évzáró műsor és a ballagás egy napon van. Az évzáró után van a ballagás. Épületenként külön vannak a ballagások. A ballagás helyét az óvónők döntik el / udvar, csoportszoba, művelődési ház / A homogén nagycsoport önálló évzárót és ballagást tart. A vegyes csoportokból egy közös, összevont évzáró szervezendő, kivéve, ha a létszám 50% + 1 fő nagycsoportos van, maximum 25 fő. Az iskolai évnyitóra a ballagás részműsora vihető, amennyiben az iskola ezt igényli.
5656
5./ 2. Az óvoda kapcsolatai 5./ 2.1. Szülőkkel: A szülőkkel az együttműködés alapelve a kölcsönös együttműködés. A szülői nevelés elfogadásán alapuló támogató, segítő hozzáállás az óvoda részéről, melyben a szülő elfogadja az óvodai nevelés törvényi előírásait, a nevelés közösségi jellegét, az óvoda szokásrendszerét. Az együttműködés tartalma a nevelő munkánk része: A kapcsolattartási formák: - napi pár perces beszélgetések - szülői értekezletek - családlátogatás - munkadélutánok - fogadóórák - SZMK értekezletek - egyéb értekezletek - szakmai nyílt napok - ünnepélyek - egyéb rendezvények - előadások A kapcsolattartásért felelős az intézményvezető, óvónők, dajkák. A kapcsolattartás kezdeményező, folyamatos és rendszeres. 5./ 2. 2. Iskolával: Nagyközségünkben 1 óvoda és 1 iskola van. Kapcsolattartásunk magától értetődő, hiszen majdnem minden neveltünk ott folytatja tanulmányait. Az együttműködés alapelve az elfogadás, egymás munkájának kölcsönös megismerése, szakmai viták egyeztetése. Kapcsolattartási formák: - iskolai bemutató órák - óvodai szakmai napok - egymás ünnepélyeinek látogatása - esetlegesen: községi ünnepélyeken közös szervezésű szereplés - első osztályosok látogatása - érdekegyeztetési szervezetek egyeztetett működése - közös minőségirányítási feladatok A kapcsolattartásért az intézményvezetők a felelősek. A kapcsolattartás rendszeres, vagy alkalomra szóló, témájától függően. 5./ 2.3. Egyéb intézményekkel: Művelődési ház: az intézményvezető a művelődési ház vezetőjével rendszeres kapcsolatot tart a programok és közös rendezvények szervezéséről. - Március 15-e, szüreti bál, bábelőadások, műsorok, rendezvények Gyermekorvos: Az intézményvezető a gyermekorvossal kapcsolatot tart az egészségügyi vizsgálatok elvégzése érdekében. - Évenkénti vizsgálat, integráláshoz orvosi vélemény, iskolaérettségi vizsgálat, intézmény gyógyszerhasználati igénye. Üzemorvos: Az intézményvezető kapcsolatot tart az egészségügyi ellátás megszervezése érdekében.
5757
- Alkalmassági vizsgálat, egészségügyi könyv, közalkalmazottak évenkénti szűrővizsgálata, óvodai felnőttek gyógyszerkészletének beszerzése Védőnők: Az intézményvezető a védőnőkkel rendszeres kapcsolatot tart a tisztasági ellenőrzések végzése érdekében. - fejtetvesség, egyéb tisztasági ellenőrzés A kapcsolattartásért az intézményvezetők a felelősek. A kapcsolattartás rendszeres és feladatfüggő. Közoktatás irányítás: Az óvoda mint közoktatási intézmény az alapoktatás nevelés szerves része. Feladatát a közoktatás irányítás intézményei segítik. A törvényességi és szakmai előírások betartása, és betartatása az intézményvezető feladata. Önkormányzat: Képviselő Testület: Fenntartói, tulajdonosi jogok. Jegyző: A törvényességi felügyelete az önkormányzat jegyzője látja el. Polgármester: A képviselő testület által átruházott jogokat gyakorolja. Pénzügyi csoport: Részben önálló jogállása miatt a gazdálkodási feladat megosztott. Műszaki csoport: Az intézmény fejlesztési, karbantartási, felújítási munkáival kapcsolatos feladatok ellátása. Gyámügyi csoport: Gyermekvédelmi feladatok ellátása. Kertváros Kistérségi Szolgáltató Rendszer: Népjóléti szolgálat: A gyermekeket és családokat, szociális és anyagi segítségben részesítik. Szakértői Bizottság: Az arra rászoruló gyermekekről szakvélemény kiadása. Szakszolgálat: Az óvónők indokolt jelzéseire a gyermekeket megvizsgálják. Nevelési Tanácsadó: Nevelési és családvédelmi problémák megoldása. 5./ 2.4.Civil szervezetek: A szervezet profiljától és a feladattól függő problémák megoldása. A civil szervezetek egy – egy kisebb csoportot képviselnek. Mindig az intézmény vezetője ill. a civil szervezet dönt a kapcsolat kezdeményezéséről, és a közös célok határozzák meg a kapcsolat tartalmát és formáját. 6. Sajátos feladatok az óvodában 6./.1.Gyermekvédelem Az óvodai nevelés országos alapprogramja megfogalmazta az óvoda funkciói között azt, hogy óvó-védő funkciót kell betöltenie Az óvodai gyermekvédelem az első legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermek minden problémája /pl.: éhsége, kék foltjai, agresszivitása, szorongása / itt érzékelhető először. A gyermekvédelem feladata, hogy ha kell a szülő ellen is megvédje gyermekét! Az óvoda előnyei: Az óvoda társadalmi intézmény, ahol a gyermekek a nap legnagyobb részét töltik, így nem kell külön „ felderíteni”, elérhetők, befolyásolhatók, segíthetők. - Az óvodában minden gyermekről többoldalú információhoz lehet jutni. 5858
- A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek kiszűrhetőek a tünetek alapján ( pl: tudásbeli hiányosságok, nem megfelelő viselkedés, elhanyagoltság, ruházat- és higiénia…stb.) - A különböző problémákkal küzdő gyermekek számára a pedagógus vagy gyermekvédelmi felelős közvetlen kapcsolatot jelent, így a gyermek „hogyléte” folyamatosan nyomon követhető. - A családok számára az óvoda elfogadható, a megszokott élet része, így a kapcsolattartás is természetes, a szülő is könnyebben befolyásolható. Természetesen, ehhez olyan légkört, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. (Közoktatási törvény 4.§/ 7.bek.) Az előzőekből adódik, hogy az óvodában folyó pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmények a következők: - biztosítja a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket,- a gyermek képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, hogy, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Gyermekvédelmi szempontból a pedagógusokkal szemben támasztott igények, kötelezettségek a következők: – Közre kell működnie a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. – Biztosítania kell a hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását. – A pedagógusnak észre kell vennie, ha gyermek viselkedése, teljesítménye megváltozik, indokolatlanul romlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra. – Jeleznie kell az óvodai gyermekvédelmi felelősnek, ha adott esetben óvodai, hagyományos eszközökkel nem tud segítséget nyújtani. Ha az alapvető, törvényben foglalt gyermeki jogok sérülnek, akkor van szükség megfelelő segítségre, melynek intézményi képviselője a gyermekvédelmi felelős. A gyermek törvényben foglalt joga: hogy testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését és jólétét, családban történő nevelkedését elősegítsék, hogy ellátásokkal, intézkedésekkel segítsék érdekeinek érvényesülését, gondoskodjanak veszélyeztetettségük megelőzéséről, ill. megszüntetéséről. Intézményünkben a gyermekvédelem az általános prevenciós tevékenység mellett, Gyermekvédelmi program alapján működik. Külön éves terv dolgozza fel az adott nevelési évre vonatkozó feladatokat. A nevelési év végén beszámoló készül a tevékenységek összegzéséről. Egy fő gyermekvédelmi felelős dolgozik a 2 épületegységben. Alapelv: A gyermek mindenek felett álló érdekeit kell figyelembe venni! Intézményünk, jó helyzetben van, hiszen a veszélyeztetett helyzetű, ill. hátrányos helyzetű gyermekek száma az összlétszámot figyelembe véve, alacsony. Gyermeki mivoltukból adódóan ezen problémák megoldására képtelenek. Az őket körülvevő felnőttek, pedagógusok, szakemberek feladata, hogy különböző intézkedésekkel, a segítségnyújtás számos formájával, ha szükséges a családból való kiemeléssel biztosítsa a gyermekeket megillető emberi és gyermeki jogokat. (lsd.: Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ill. annak módosításai.) Községünkben az intézményes nevelés legalacsonyabb foka az óvodai nevelés, mert bölcsőde nincs. Ezért a családból jövő gyermekek jól tükrözik a családi nevelés minden pozitívumát és negatívumát is. A mi feladatunk ezek feltárása és szükség szerinti megszüntetése. 5959
Intézményünkben a gyermekvédelmi tevékenység mottója: Prevenció A gyermekvédelem rendszere Pénzbeli ellátások Természetbeni ellátások Személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátások Gyermekjóléti alapellátás Gyermekvédelmi szakellátás Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: 6./ 2.Szolgáltatások Intézményünk a szülők jogos igényeit figyelembe véve különböző szolgáltatásokat szervez. A óvodai nevelés szakmai és pedagógiai céljait figyelembe véve a nevelőtestület dönt egy adott szolgáltatás beindításáról. Csak nevelési év elején indítunk szolgáltatást. 7 fő jelentkezés estén. A szolgáltatások közül némelyik térítéses, a szolgáltatást nyújtó vállalkozó díjai szerint. A szolgáltatások helyének / csoportszobák, nevelői szoba, fejlesztő szoba / beosztása nevelési évenként változhat, létszámfüggő. Intézményünkben a következő szolgáltatások vannak: Alkotmányos jog alapján: - hitre nevelés: katolikus, református A szolgáltatás nyújtó egyéni vállalkozás formájában, nevelési időn kívül, terem biztosításával: - idegen nyelvvel történő ismerkedés: angol, német – néptánc - dob szakkör Szervezett formában, nevelési időben, szülői hozzájárulással: - vízhez szoktatás 7. Az ellenőrzés – értékelés rendszere 7./1. Ellenőrzés rendszere: Intézményünkben külsős és belső ellenőrzések zajlanak. Külsős ellenőrzés a Fenntartónk által elrendelt szakértői vizsgálatok, melyek vonatkozhatnak a működésre, vagy a pedagógiai munkára. A belső ellenőrzés többirányú. Lehet munkakörönkénti, szakmai, és munkaügyi. Rendszerét a teljesítményértékelés és a minősítési rendszer tartalmazza. Ellenőrzési jogköre az óvodavezetőnek, helyettesének, az intézkedési felelősnek, a munkaközösség vezetőnek, és az óvodatitkárnak van. Ezek hatályát is a Minősítési és teljesítményértékelési rendszerünk illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatunk tartalmazza. 6060
7./ 2. Minőségirányítási rendszer működése A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvényt módosító 2003. Évi LXI. Törvény alapján a Szivárvány Napköziotthonos Óvoda /2004/ elkészítette a Minőségirányítási Programját a Fenntartó Önkormányzat 2004.01.30án kelt Minőségirányítási Programjával összhangban. A Minőségirányítási Program meghatározza az intézmény működését, hosszú távra szólóelveit, elképzeléseit, az intézmény működésének folyamatát. Az óvodavezető szervezetet hozott létre a minőségirányítás működésére. A minőségirányítási team tagjai megbízó levéllel látják el feladataikat visszavonásig. A minőségirányítási team tagjainak létszáma változó 2 és 5 fő közötti. A program alapján koordinálják a minőségfejlesztési feladatokat, operatív feladatokat megszervezik, irányítják és levezetik. Naprakészen vezetik a minőségirányítási adminisztrációt, szükség esetén alkalmazotti értekezletet hívhatnak össze. A ciklus végén értékelést készítenek, javaslatot tesznek a továbbhaladás irányára az értékelést mindenkor nyilvánosságra hozzák. A team gondoskodik arról, hogy minden óvodát kezdő gyermek megkapja az egyéni anamnézis lapot. Az óvodavezető és a helyettes / aki a minőségirányítás vezetője / rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal. Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel való együttműködést, biztosítja az intézményben a jogaik gyakorlását. Az intézmény vezetése elkötelezett az innováció tekintetében, ennek érdekében menedzseli az intézményt, és mindent megtesz azért, hogy a tárgyi felszereltség az előírt eszköznormának és a kor követelményeinek megfeleljen. Az intézmény vezetése az elért eredményt elismerve vállalja az értékek megtartását, és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrások megteremtésére törekszik. Folyamatosan fejleszti tudását, amit a nevelő testület tagjaitól is elvár, ehhez biztosítja a módszertani tájékozódást is. A Szivárvány Napköziotthonos Óvoda hatékonyan működik ha: - jogszerűen és törvényesen működik minden szervezeti területen - rugalmasan alkalmazkodik minden változáshoz - az intézmény dolgozói kihasználják a továbbképzés lehetősségeit - a nevelők a gyermekek csoportos és egyéni differenciált fejlesztésével garantálni tudják a gyermekek egyéni képességeikhez mért fejlődését - hatékony a gyermekvédelmi munka - az egyéni személyiséglapok kimutatják a hozzáadott értékeket 7./ 3. Az óvoda szervezeti felépítése 1 fő óvodavezető Feladatköre: egyszemélyi vezető önálló intézményben pedagógiai, tanügyi és gazdasági vezető Hatásköre:Alsónémedi Szivárvány Napköziotthonos Óvoda mindkét épülete közalkalmazottak közössége nevelt gyermekek Megbízás idő tartama: határozott időre, kinevezéssel Megbízó: Alsónémedi Önkormányzat Képviselő Testület 6161
1 fő óvodavezető helyettes Feladatköre: óvodavezetővel feladatmegosztásban dolgozik, távollétében egyszemélyi döntéshozó, Változásjelentés, munkaidő beosztás és szabadságolás vezetője, intézményi élet szervezése, integrált nevelés vezetése, dajkák munkaügyi vezetője, csoportellenőrzést végző Minden intézkedéséről az intézmény vezetőjével egyeztetni köteles! Hatásköre: Alsónémedi Szivárvány Napköziotthonos Óvoda mindkét épülete közalkalmazotti közösség nevelt gyermekek Megbízás ideje: határozatlan időre, visszavonásig Megbízó: óvodavezető szakmai munkaközösség vezető: Feladatköre: pedagógiai munkaközösség pedagógiai munka ellenőrzése Hatásköre:nevelőtestület nevelt gyermekek Megbízás ideje: 1 nevelési év Megbízó: nevelőtestület Szakmai munkaközösség. Neve: Szivárvány Szakmai Munkaközösség Hatásköre: Alsónémedi Szivárvány Napköziotthonos Óvoda mindkét épület az intézmény pedagógusai / 20 fő / nevelt gyermekek Működés rendje éves munkaterv alapján, témafüggő alkalommal 1 fő óvodatitkár: Feladatköre: Az intézmény adminisztratív, szervezési, étkezési és gazdasági feladatainak végzése Hatásköre: Alsónémedi Szivárvány Napköziotthonos Óvoda mindkét épülete Megbízás ideje: határozatlan ideig Megbízó: óvodavezető 7./ 4. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése Egy nevelési év ellenőrzésének terve az éves óvodavezetői működési tervben van. Ellenőrzési jogköre az intézményen belül 4 fő közalkalmazottnak van: 1. óvodavezető: -
teljes pedagógiai, tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdálkodási ellenőrzés adminisztrációs ellenőrzés csoportok ellenőrzése 6262
-
munkakör szerinti munkavégzés ellenőrzése rendezvények ellenőrzése balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi ellenőrzés napi ellenőrzés takarékossági ellenőrzés munkafegyelmi ellenőrzés
2. óvodavezető helyettes:- részleges pedagógiai, munkáltatói, - gazdálkodási ellenőrzés - csoportlátogatás - dajkák teljes ellenőrzési jogköre - munkafegyelmi ellenőrzés - napi ellenőrzés - takarékossági ellenőrzés 3. munkaközösség vezető: pedagógiai ellenőrzés: - pedagógus – pedagógus kapcsolat - pedagógus – gyermek kapcsolat - dajka – gyermek kapcsolat - bemutató foglalkozás előkészítése - csoportlátogatás - elméleti felkészülés 4. intézkedési felelős: - intézményegység ellenőrzés - látogatók tájékoztatása A többi közalkalmazott mellérendelt beosztásban egymás munkáját megbecsülve és segítve végzi feladatait a munkaköri leírás alapján és az íratlan etikai szabályok szerint. Minden felmerülő konfliktust a vezetővel kell elsősorban közölni, egyeztetni, vagy további intézkedésre felvetni. Gyermekek mérése: Gyermekek óvodába lépésekor anamnézis felvétele. DIFER támpont mérés csoportos óvónőknek. Iskolába lépés előtt - kimeneti mérés DIFER rövid változata A gyermeknél felmerülő fejlődési probléma esetén 5 éves kor betöltése után Nevelési Tanácsadó szakvizsgálata 8.Az óvodába és iskolába lépés feltételei 8./ 1. Az óvodai beíratás, felvétel, kilépés Az óvoda helyi programja a beíratás előtt megtekinthető. Óvodánkban a beíratás minden év júniusában az első héten történik egy hetes időszakban, de egész évben folyamatosan is történnek beíratások. A beíratás feltétele az egyik szülő személyes megjelenése és a szükséges okmányok bemutatása: - szülő személyi igazolványa
6363
-
oltási könyv orvosi igazolás gyermek lakcímének hatósági igazolása
A beíratás után a felvételi bizottság / óvodavezető, óvodavezető helyettes, intézkedési felelős, gyermekvédelmi felelős / a létszám és életkor szerint átnézi a jelentkezőket az iskolába távozók létszámával egyeztet. Ezután történik a felvétel. A szülőket levélben értesítjük a felvételről vagy elutasításról. Asz elutasítás ellen az önkormányzat jegyzőjénél lehet fellebbezni írásban. A felvétel kritériumai: -
3 éves kor orvosi igazolás mely szerint a gyermek fertőző betegségben nem szenved, és közösségbe mehet szobatisztaság
A felvett gyermekek szüleinek ismerkedő szülői értekezletet tartunk. Ahol ismerkedhetnek a szülők a nevelési programmal, az óvoda épületével, dolgozóival. A gyermekek csoportba történő beosztását is itt ismertetjük. Utána csoportokra bontva szülői értekezletet is tartunk a beszoktatásról, a szokásrendszerről, az óvodai nevelésről. Minden óvodába lépő gyermeket meglátogatnak otthonában a csoportos óvónők, aki ezt igényli, telefonos egyeztetés után. A beszoktatás egy hetes folyamat. Melyet a szocializáció fejezetben már leírtunk. A szülő írásban kérheti gyermeke kiírását az óvodából, elszámolással. Nagycsoportosoknál s fogadó óvoda visszaigazolása szükséges a tankötelezettség törvényi előírásai szerint. Igazolatlan mulasztás esetén, mely 30 napot meghalad a gyermek törölhető az óvodai névsorból, kivéve a nagycsoportosokat. A szülő írásos kérésére, indokolt esetben az óvodavezető adhat felmentést hosszabb időre az óvodába járás alól, de nagycsoportban csak rendkívül indokolt esetben, és korlátozott időre, az iskola előkészítés miatt. 8./ 2. Beiskolázás Intézményünk célja, hogy minden gyermekünk beiskolázható legyen képességei szerinti intézménybe. Rendkívül fontos dokumentálni azt, hogy egy –egy gyermek fejlődésében honnan hová jutottunk el. A spontán fejlődésre nem lehet számítani, bár biológiai érésfolyamat van. A társadalomnak fel kell készülni a fogyatékosok elfogadására, ellátására és olyan körülményeket kell teremteni, hogy ezek az emberek a társadalomba be tudjanak illeszkedni, sőt hasznos tagjai legyenek. Az ember társas lény, fejlődésének irányát, alkalmazkodóképességét, toleranciáját a heterogén társas kapcsolatok alakítják. Ez áll mind az épekre, mind a sérültekre. Ne feledjük el épek, hogy pillanatok műve / egy autóbaleset, vagy vírusfertőzés / és fogyatékosok lehetünk!
6464
8./ 3. Iskolaérettség, iskolai beíratás: Óvodánkban februárban iskolaérettségi vizsgálatok történnek. A vizsgálatot a Nevelési Tanácsadó végzi el, óvónői ill. szülői kérésre. A felmérés eredményét a szülő megkapja, majd az óvodavezető kitölti az iskolába menő gyermekekről a szakvéleményt, melyet a szülő kézhez kap az iskolai beíratáshoz. Az egészségügyi, testi fejlettséget a gyermekorvos állapítja meg. Az észlelt problémákkal szakorvos foglalkozik a továbbiakban. Probléma esetén a Ceglédi Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz utaljuk a gyermekeket további vizsgálatra. Óvodánkban a szülő jelzi, ha gyermeke nem az Alsónémedi Széchenyi István Általános Iskolába megy, mert ezt figyelembe kell venni az osztályok kialakításakor. Az iskolai felvételről a törvény értelmében az iskolaigazgató dönt. 9. Érdekegyeztetés, érdekvédelem 9./ 1. Óvodás gyermekek védelme: Egyezmény a gyermekek jogairól szóló nemzetközi „Carta” szabályozása alapján: „ Egyezmény a gyermekek jogairól” Bp. Egyesült Nemzetek UNICEF 1992. 3 – 32 p. MK 92. 100. Sz. 9./ 2. Szülői érdekvédelem: Szülői Munkaközösség: Szülői SZMSZ alapján éves tervvel dolgoznak. Minden nevelési év elején minden csoportban megválasztják, vagy megerősítik a csoport szülői munkaközösségének tagjait. Számuk csoportonként 2-3 fő. Intézményünkben a szülői munkaközösség tagjainak száma: kb.20 fő. Közülük választjuk ki a szülői munkaközösség elnökét 1 évre 1 főt. Feladatuk: - Kapcsolattartás az intézmény dolgozói és a szülők közössége között. - Javaslattétel, egyeztetési véleményezési jog gyakorlása az óvodai nevelés bizonyos területeit illetően: házirend, rendezvények, - Szervezési feladatok 9./ 3. Alkalmazotti érdekérvényesítés: - Pedagógus Szakszervezet Helyi Alapszervezete Kollektív Szerződés szabályozása alapján közalkalmazottak érdekvédelme - Közalkalmazotti Tanács Közalkalmazotti Szabályzat alapján érdekvédelem minden intézményben dolgozó közalkalmazottnak. A közalkalmazottak érdekérvényesítése a szervezetek szabályzatai alapján történik. 6565
10. Legitimációs záradék
Az Alsónémedi Szivárvány Napköziotthonos Óvoda Nevelőtestülete a 20…év …………………hó ……………..nap megtartott Nevelési értekezletén elfogadta jelen nevelési programot. Alsónémedi,20….. év ………………..hó …………..nap
…………………………………….
………………………………………..
Nevelő Testület képviselője
óvodavezető
Az Alsónémedi Önkormányzat Képviselőtestületének Kulturális Bizottsága a 20..….év ……..hó………………..nap ……… megtartott ülésén tárgyalta a program kiegészítést, a Képviselőtestület a 20…...év ………………..hó ……………nap megtartott ülésén a ………………………. határozatával jóváhagyta. Alsónémedi, 20……év ……………….hó …………nap ……………………………………. Polgármester
Az alsónémedi Szivárvány Napköziotthonos Óvoda Szülői Munkaközössége 20...év...........................hó.............nap megtartott értekezletén megismerte............................jelen nevelési programot. A nevelési program nyilvánosságra hozatala megtörtént. Alsónémedi,20...év..................hó........nap …............................................... SZMK elnök
6666
11 . Mellékletek 11./1. Gyermekvédelmi Program 11./2. Minőségirányítási program 12. / 3. Intézmények: Országos Szakértői Bizottság: ELTE GYFK Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény 1071 Budapest, Damjanich u. 41 – 43. Tel: 06 – 1 / 4613770 Pest Megyei Szakértői Bizottság: Pest Megyei Önkormányzat 2.sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága 2700 Cegléd, Buzogány u. 23. Tel: 06 – 53 / 310141 / 37 Testi sérülés: Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 1145 Budapest, Mexikói u. 60. Tel: 06 – 1 / 2206459 Hallássérülés: Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 1147 Budapest, Cinkotai u. 125 – 137. Tel: 06 – 1 / 4221493 Látássérülés: Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39. Tel: 06 – 1 / 3631561 Beszédsérülés: Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 1115 Budapest, Halmi u. 26. Tel: 06 – 1 / 2038497 Nevelési Tanácsadó 2360 Gyál, Rákóczi út 42-44 Tel: 06 – 29 / 340345 2470 Dabas Kossuth L.u.1. Tel: 06 – 29 / 360276
6767
12. Függelék
Környezettudatos nevelés 1. év 1.
Szülők tájékoztatása a programról:
környezetvédelmi nevelés jelentősége szemléletmód változtatás propaganda anyag szétosztása Alsónémedi HÍRMONDÓ-ba cikk környezetvédelmi faliújság
2. Takarítás világnapja:
szeptember 20:sepregetés az udvaron emlékeztető logo színezés
3.Állatok napja:
október 4:
képek gyűjtése arcfestés állatbábokkal felvonulás
4.Víz Világnapja:
március 22:
kirándulás vízpartra hajó úsztatás víz előadás vizes élőhelyek kiállítás
5. Föld Világnapja:
április 22:
kirándulás homokbányába Planetárium látogatása építés földből virágültetés
6. Madarak és fák napja:
május 10:
kirándulás madárles forgó készítés házi rajzpályázat: madáretetetés
Madáretetés télen, madáritatás nyáron folyamatosan Flupy Program megismertetése minden csoportban Heti udvarrendezés, takarítás Környezetvédelmi társasjáték vetélkedő gyermeknap keretében Komposztáló készíttetése és használata Csoportkirándulási lehetőségek programokkal: Vízpart, Mezőgazdasági Múzeum Faluház Szelektív hulladékgyűjtési óvodai feladatlap beszerzése minden óvodásnak.
6868
Környezettudatos nevelés 2. év Szülők tájékoztatása a programról:
környezetvédelmi nevelés jelentősége szemléletmód befolyásolása Alsónémedi HÍRMONDÓ-ba cikk környezetvédelmi faliújság
1. Nemzetközi hulladékgyűjtő nap :
szeptember 23: minden csoport hulladékot gyűjt munkalap kitöltése szelektív hulladékról
2. Füstmentes nap:
november 17: plakátok készítése és kihelyezése mindenki gyalog jöjjön az óvodába
3. Nemzetközi energia takarékossági nap:
március 6:
kiállítás energia fajtákról minimális villany és víz használat elemgyűjtó verseny
4. Madarak és fák napja:
május 10:
kirándulás a természetbe forgó készítés
5.Környezetvédelmi világnap:
június 5:
vetélkedő csoportonkénti verseny
Flupy Program megismertetése minden csoportban Heti udvarrendezés, takarítás Komposztáló folyamatos használata Csoportkirándulási lehetőségek programokkal: Állatkert, Mezőgazdasági Múzeum, Tanya Frakk Program kiadványának beszerzése minden gyermeknek Madáretetés télen, madáritatás nyáron folyamatosan Szelektív hulladékgyűjtés
6969
Környezettudatos nevelés 3. év Szülők tájékoztatása a programról:
környezetvédelmi nevelés jelentősége szemléletmód befolyásolása Alsónémedi HÍRMONDÓ-ba cikk környezetvédelmi faliújság
1. Állatok világnapja:
október 4. élő állatkiállítás / egy de több állat is / állatok készítése közösen barkácsolással
2. Hegyek világnapja:
december 11 makett készítés Mátra, Bükk, Badacsony, képkiállítás
3.Csillagászati világnap:
április 3 Rajzkiállítás Távcsővel ismerkedés
4. Madarak és fák napja:
május 10: kirándulás a természetbe madár képek gyűjtése, kiállítása
5. Afrika napja:
május 25. kiállítás a tornateremben
6. Környezetvédelmi világnap:
június 5: vetélkedő csoportonkénti verseny
Flupy Program megismertetése azokban a csoportokban, ahol még nem ismerik Heti udvarrendezés, takarítás Csoportkirándulási lehetőségek programokkal: Madárvárta, Hegyek, Múzeumok Madáretetés télen, madáritatás nyáron folyamatosan Planetárium látogatás Szelektív hulladékgyűjtés
7070
