SZIVÁRVÁNY MUNKATERVE

„SZIVÁRVÁNY” SZÍNJÁTSZÓ SZAKKÖR

MUNKATERVE 2013. / 2014.

Készítette: Miléné Fényi Györgyi szakkörvezető

„Ne a gyermekre, a gyermekbe tekints”

„Kinek kaloda, kinek fészek” Játszó – és alkotótársak vagyunk, hogy felfedezzük magunk körül a világot és benne önmagunkat. Ki vagyok én? Milyen vagyok? Milyen a világ körülöttem és milyen lehetne? Milyennek látnak a társaim és hogyan látom én őket? Találkozási pontokat, kapcsolatokat keresünk saját életünk, a világ és a színház között. A csoport, ahol önmagunk lehetünk, a közös játék, az alkotás öröme, az együttműködés a színjátszó csoportunk munkájának alapja. A színjátszó szakkörünk tematikája a résztvevő korosztályt közvetlenül érintő és közösen választott kortárs – vagy klasszikus irodalmi alkotásokra, táncra, versekre épül. A szakköri év végén – mely egybeesik a tanév végével – az elsajátított technikák segítségével élményeinkből és a közös improvizációkból, valamint dramatikus játékainkból, táncokkal, versekkel tűzdelve egy előadást mutatunk be, melyre meghívjuk a családtagokat is. A közoktatási törvény kimondja, hogy „a gyermeknek, tanulónak joga, hogy az alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében”. Iskolánkban rendkívül fontos szerepe van a művészeti nevelésnek. Célcsoportok: 8-10 éves gyerekek A tervezett alkalmak száma: Heti 1 óra Legalapvetőbb feladatai;  Mint azt a közoktatási törvény is rögzíti, elsősorban a tehetséggondozás terén fejthetjük ki áldásos tevékenységünket. Ennek megfelelően elsősorban azok a kisgyerekek vehetnek részt a képzésben, akik valamilyen módon már bizonyították a tehetségüket, rátermettségüket a színjátszás terén.

 A csoport segítségével felöleljük és felfedezzük a településünkben fellelhető hagyományokat, hogy ápoljuk azokat.  A csoportban résztvevő gyerekekkel felfedezzük az alkotás örömét, értelmes fejlesztő tevékenységben veszünk részt.  Szerepet vállalunk a településünk közművelődésében, ünnepek, rendezvények aktív részeseivé szeretnénk válni.  Kulturális értékeket kívánunk bevinni kisfalunk életébe. Szeretnénk jobban megmozgatni a településünkön élő családokat és részeseivé tenni a gyerekek táncos, zenés, dramatikus játékainak.  Fontosnak tartjuk a szociálisan hátrányos helyzetű, valamint tanulási nehézséggel küzdő konfliktusokkal terhelt, kudarcélményekkel teli gyerekek bevonását is a színjátszásba (Meggyőződésem, hogy remek motivációs tényező és az önkifejezés egyik nem elhanyagolható módja a színjátszás.)  Fejlesztjük a kultúra iránti igényüket, mozgáskultúrára, igényes munkára nevelünk. Céljaink:  Az alkotó tevékenység adta sikerélmény segít az önbecsülés helyreállításában, a pozitív én kép beállításában.  Megfelelő technikák elsajátításával keressük a sikerélményt adó utakat.  Kutatjuk a közgondolkodástól és sablonoktól eltérő egyéni megoldásokat.  Törekszünk az önkifejezés kiteljesítésére, saját utakon, sajátos megoldásokra.

 Lehetőségeket keresünk az életszerű helyzetekre, a gyerekek problémamegoldó képessége fejlesztésére.  Esztétikai értékek felismerésére és közvetítésére sarkaljuk tagjainkat.  Segítjük az egyéniség megmutatkozását, a személyiség fejlődését.  Egyszerűen örömből, szeretetből, vidámkodásból együtt kívánjuk tölteni az időnket.  Fejlesztjük a megfigyelőképességet, a struktúrába rendezést, tervezést, logikus gondolkodást, a lényegkiemelést, a bemutatást az önkifejezés eszközeit.  A színjátszás eszközeivel az alkotás adta sikerélmény megsokszorozódására törekszünk.  Lehetőségeket keresünk a közösségfejlesztésben, a csoportokban gondolkodásban.  Késztetjük a gyerekeket az állandó megújulásra.  Partnernek tekintjük a gyerekeket az alkotás folyamatában, színesítjük fantáziavilágukat.  Az öröm megélésére, sikerélmények juttatásához való bátorításra nevelünk.  A tolerancia, a másság elfogadására ösztönzünk.  Azonosulunk a másik egyéniségével, megkeressük a számunkra érdekeset, értékeset.  Építő kritikával segítjük egymás fejlődését.  A közös munka adta sikerélmények megélésének módjait kutatjuk.  A színjátszás örömén keresztül, mozgáson, táncon, énekeken, verseken át, jobb emberré válása, tanulásra ösztönzés.

Tematika Foglalkozás - és rendezvényterv  Szeptember 1. – 4. hete: - Tervezés a színjátszó évre - „Nem csak a 20 éveseké…..” verses, zenés irodalmi műsor összeállítása és begyakorlása az idősek napjára.  Október 1.  Fellépés az idősek napja alkalmából a művelődési házban. „Nem csak a 20 éveseké a világ” köszöntő műsor.  Október 1. hete:  Versek, dalok tanulása a 13 aradi vértanú tiszteletére.  Október 6.  Megemlékezés a központi emlékműnél a 13 aradi vértanúról.  Október 2. – 3. hete:  Szerkesztett műsor gyakorlása a Köztársaság kikiáltásának alkalmából.  Október 23.  Megemlékező emlékműnél.

műsor

tartása

a

központi

 November 1. – 4. hete:  „Menyből az angyal……” Betlehemi játék készülés a „Falukarácsonyra”.

-

 December 1. – 3. hete:  „Harang csendül…..” – verses, dalos karácsonyi üdvözlet összeállítása, gyakorlása.  „Hópihék tánca” – táncos betét tanulása.

 „Manók tánca” – táncos betét tanulása.  Betlehemi játék – karácsonyra készülés.  December 22.  Fellépés a „Falukarácsonyi” műsoron.  Január 1. – 3. hete:  „A magyar nép zivataros századaiból” verses köszöntő a Magyar Kultúra napjára.  Helyi költők, írok műveinek megismerése, feldolgozása.  Január 4. hete:  József Attila versek gyűjtése, készülés a Költészet Napjára.  Február 1-4. hete Költészetnapi előkészületek - köszöntő műsor versekből.  Március 1. -4. hete: -A rátóti csikótojás című dramatikus játék feldolgozás – Készülődés a kulturális bemutatóra. 

Április 1. hete:  A költészetnapi köszöntő műsor főpróbája.

 Április 11.  „Verskomandó” – József Attila versek felidézése  Április 2. – 4. hete:  Anyák napi köszöntő műsor tervezése, versek, dalok, dramatikus játék.  Május 1. hete:  Anyák napi köszöntő.

 Május 1. hete:  A rátóti csikótojás című dramatikus játék gyakorlása  Ludas Matyi című dramatikus játék feldolgozása  Május 2. hete:  Ludas Matyi című dramatikus játék gyakorlása.  „Gyermek volt minden óriás” tánc tanulása.  Május 3. -4. hete:  A rátóti csikótojás című dramatikus játék gyakorlása  Ludas Matyi című dramatikus játék gyakorlása.  „Gyermek volt minden óriás” tánc gyakorlása.  „Mint egy virág…..” pedagógusköszöntő versek gyűjtése.  Május 4. hete:  „Mint egy virág…..” köszöntjük pedagógusainkat.  Június 1. hete:  Fellépés a kulturális bemutatón.  Június 2. hete:  „Kinek kaloda, kinek fészek” szakkörzáró bemutató, évértékelés.

MELLÉKLET A szakköri foglalkozásokon felhasználható dramatikus játékok , módszerek, eszközök listája:                       

Narráció Verstanulás közös versmondással Narráció és csoportalakítás Hangjáték kiscsoportban Tavasz hangverseny egész csoportban Mozgás improvizáció Ráhangoló játék Mímes játékok Saját tulajdonságok kiválasztása, csere- bere Tulajdonságátló Értékelő, jellemző levelek Elégedettség kifejezése Csoportalakítás szólásokkal Titkok könyve Szerep a falon Gondolatkövetés Ki vagyok én? Önismereti játék Páros játék Ráhangolódás, Kövesd akit leírok ! – játékkal Csoportalakítás a Telefon játékkal Színek, szavak, gondolatok Megbeszélés, egyeztetés, vita egész csoportban Spontán beszélgetés

              

Levezető játékok Szemkontaktus, párcsere Ritmusjáték Szoborjáték Csoportosító játék Társválasztás Ötletbörze Gondolatkövetés Érzelmi skála készítése Egyéni némajáték Forrószék játék Családkereső játék Némajáték Indulatjáték Hangnyugtató szituációs játékok

„Mosolyogj! A nap is kisüt. Mosolyogj! Az ég is derűs. Mosolyogj! Én is mosolygok. Mosolyogj! És a világ visszamosolyog”