Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Kommunikáció- és Médiatudomány szak Médiakultúra szakirány
Szita Tamás Az online kommunikáció fejlődésének hatása a tanulási folyamatokra
Dr. Maksa Gyula egyetemi adjunktus konzulens
Tartalom
1.
Bevezetés............................................................................................................................3
2.
Elméleti háttér..................................................................................................................5
3.
4.
2.1.
A kommunikáció fejlődésének történeti áttekintése...........................................5
2.2.
A tömegmédia hatása a kultúrára és az oktatásra...............................................9
Az online tér, mint oktatási platform........................................................................12 3.1.
A globális innováció és a webes videó.............................................................12
3.2.
Az oktatási rendszer fejlődésének iránya..........................................................14
3.3.
A kettős feldolgozási modell és a multimédiás tanulás elmélete......................16
A kutatás..........................................................................................................................16 4.1.
Kutatói módszer................................................................................................19
4.2.
Adatelemzés......................................................................................................20
5.
Összegzés.........................................................................................................................26
6.
Irodalom..........................................................................................................................28
7.
Függelék...........................................................................................................................31
2
1. Bevezetés A 21. század technológiája alapjaiban változtatja meg az információ gyűjtés és az egymás közti kommunikáció folyamatát. A YouTube intézménye 2005-ben új korszakot nyitott az internet történelmében, hiszen mára az online videók használata mindennapos gyakorlattá vált a fejlett országok lakóinak körében. Az internetes kommunikáció gyökeresen megváltozott a Web 2.0 megjelenésével, hiszen már a felhasználók együttes munkája és személyes, hozzáadott értékeik “generálják”/jelentik a tartalmat. Mostanra már nem csak egyszerű befogadói, hanem aktív résztvevői is vagyunk a webes kommunikáció folyamatának. Blogok, podcast-ek, fórumok, wiki-k… Mind csak egyegy példa a társadalmi platformok sorából, ahol az üzeneteket a felhasználók készítik. A Web 2.0 segítségével lehetséges kommentezés, szavazás, linkek publikálása, terjesztése és megosztása is megadja nekünk azt a lehetőséget, hogy a szerző gondolataira reflektálhassunk. Ezáltal kétirányúvá változtatva az eddigi egyirányú kommunikációt. Történt egy másik lényeges változás is a kommunikáció folyamatában, mégpedig a szöveget leváltó vizuális kommunikáció. A nyomtatás feltalálása óta a gondolatok megosztása főképp szöveges módon történt, azaz le kellett írni a gondolatainkat, amiket aztán a befogadónak el kellett tudnia olvasni a megértésükhöz. A fényképezés feltalálásával mindez megváltozott. Az elmúlt évszázadban a vizuális kommunikáció különös fontosságot szerzett, hiszen még manapság is a televízió a szórakozás és az informálódás egyik legfontosabb tényezője. Az elmúlt 20 évben a számítástechnika nagyon nagy léptékben haladt, ami a fejlett országokban a személyi számítógépek kialakulásához vezetett. Szélessávú internet eléréssel képessé váltunk részt venni a globális információ létrehozásában, megosztásában és formálásában. Emberek milliói vannak összeköttetésben a világ bármely pontjáról, akik majdnem 157 millió blogoldalon teszik közzé gondolataikat, és szintén naponta mintegy 90 000 új bolgot hoznak létre. Mindez azt mutatja, hogy a gondolatközlés és a kapcsolattartás igénye egyre nagyobb mértékben nő. (BlogPulse 2011) Az új technológiák és az új lehetőségek gyökeresen megváltoztatják mind az innováció, a kommunikáció mind a tanulás fogalmát. Ez a paradigmaváltás megkérdőjelezi az oktatás szemléletmódját és gyakorlatát is. Sir Ken Robinson (2010) a TED-en tartott beszédében az oktatási rendszerek jelenlegi helyzetét firtatta, sok hiányosságra rámutatva, melyeket át kellene gondolni és nem utolsó sorban, megváltoztatni az emberiség jövőjének biztosítása érdekében. 3
Az emberiség történelme során az újításnak mindig is óriási függetlensége volt a média, mint közvélemény és a személyközi kommunikáció módja által. A tömegnyomtatás bevezetésével a könyvek és hírek sokkal nagyobb mértékben tudtak terjedni, ami elősegítette a megújulás, fejlődés folyamatát. Hiszen nem csak az Egyház által uralt korszak végét eredményezte a reformáció által, hanem a felvilágosodás kezdete is volt, ami végül az Ipari Forradalomhoz vezetett. Állami iskolarendszerek jöttek létre, és az emberek kiléptek az írástudatlanság sötét korszakából. Ez a folyamat megváltoztatta a gondolkodásmódunkat, és az információk újfajta feldolgozására késztetett minket: ez az, amit McLuhan “lineáris gondolkodás”-nak nevezett. Dolgozatom első, elméleti részében a kommunikáció és média határain belül bekövetkezett paradigmaváltásokra és azok hatásaira koncentrálok, majd az online médiumok és az oktatás összefüggéseit tárgyalom. A legfőbb elméletek ismertetése után pedig bemutatom a témában végzett saját kutatásom eredményeit. A dolgozat alapvető hipotézise szerint az információgyűjtés, valamint az egymás közötti kommunikáció folyamatainak gyökeres változásai jelentős hatással vannak az oktatásra. A multimédiás tanulás térhódítása egyre nagyobb jelentőségű, az online médiumok által közvetített információk mértéke meghaladja az iskolákban megszerzett tudásét. Egyre több fiatal tájékozódik a különböző tömegmédiumok, elsősorban internetes hírportálok, megosztó-oldalak és webes videók tartalmából. A következőkben ezt a kérdést fejtem ki a témához kapcsolódó fontosabb kommunikációs- és társadalomelméletek segítségével.
4
2. Elméleti háttér 1.1.
A kommunikáció fejlődésének történeti áttekintése „Technológiai újítás nélkül nem változik a művészet.” (Graning 2011)
Az emberiség történelme alatt lezajlott folyamatnak, ez a mondat lehetne az összefoglalása. A kommunikációs technológia új felfedezései és a technológiai paradigmaváltások megváltoztatták azt, ahogy az emberek gondolkodnak, viselkednek és tanulnak. Minden fontosabb kommunikációs mérföldkőnél, a társadalom struktúrája, ahogy az felépül és működik, szintén megváltozik. A törzsi korszakban, az ősembernek nem volt módja az írásra. A nyelv feltalálása az első jelentősebb lépcsőfok. Ez egy olyan közös jelrendszer kialakítása a minket körülvevő tárgyak, a világunk leírására, ami képessé tette fajunkat az addig összegyűlt információ és innováció megosztására a törzsön belül. Ezen folyamat során az információt képesek lettek megosztani helyi szinten, és a ritmusok, dalok, táncok és rajzok lehetővé tették az információ megőrzését a jövő generációi számára is. Azonban az információ egy kis része folyamatosan elveszett, a kommunikáció jellegéből adódóan. A kézirat korszakában minden megváltozott, egy mindenki által egységesen használt írásrendszer kialakulásával. Ha végigtekintünk a történelmünkön, a legkorábbi nagy civilizációk közül csak azokra emlékezünk, amelyek használták az írás valamilyen formáját. Ez a fajta kommunikáció csak a társadalom egy kiváltságos részének volt elérhető, miközben a széles társadalmi réteg nem volt képes írni vagy olvasni. A vezetők, feltalálók és egyéb kulcsfontosságú emberek férhettek csak hozzá a korábbi korok összegyűjtött tudásához. A mozgatható betű idejében ez megváltozott. A könyvek tömeggyártása, és az információ gyorsabb terjedése lehetővé tette a nagyközönség számára, hogy hozzáférjenek a bennük tárolt tudáshoz. Ez elősegítette az innovációs folyamatok felgyorsulását, ami az Ipari Forradalomhoz és a Felvilágosodáshoz vezetett. Az előbbi forradalmasította az ipari termelést, az utóbbi pedig felgyorsította a tudományos kutatást, ami a mai akadémiai világ alapjává vált. A nyomtatás segítségével egyes emberek gondolatainak megosztása különösen olcsó és egyszerű lett, ami a Reformációt eredményezte. A tudományos világnak és a 5
nyilvánosságnak ez a fajta újragondolása/szervezése, egy újabb fejlődési folyamatot indított el, ami végül az állami iskolarendszerekhez és az írástudatlanság elleni harchoz vezetett. Az elektronikus korszak ismét megváltoztatott mindent. A telegráf és később a telefon bevezetésével, az információterjedési sebesség jelentősen megnőtt. Másfelől pedig egy újabb paradigmaváltásra került sor: a szóbeli beszéd ismét különösen fontossá vált. Az „azonnal” és „épp itt” fontos faktorokká váltak, ami az idő és hely tényezőit jelentéktelenné tették. Az egyik kontinensen élő ember valós időben képes beszélgetni egy másikkal, egy másik kontinensen, lehetővé téve ez által az egymás közti információ megosztását. Belátható, hogy ez az innovációs folyamatok egy teljesen új irányát indította el, ahol az információt távoli közösségek között is képesek vagyunk megosztani. A nyomtatás lehetővé tette, hogy az információ áramlása ne helyhez legyen kötve, viszont az ehhez szükséges idő még mindig óriási hátrány volt. Az új médiumok bevezetése óta az idő faktora lényegtelenné vált, mivel mindent azonnal, valós időben lehet megosztani. A televízió a képek nagy távolságból való azonnali megosztását tette lehetővé és az internet megjelenéséig a leggyorsabban terjedő médiummá vált. (Graning, 2011) A televízió gyorsan az első számú információ forrásává vált az átlagemberek számára. Lehetővé tette az információ gyorsabb feldolgozását vizuális tartalommal párosítva. A televízió szakított az egycsatornás információfeldolgozással, képessé téve az embereket sokkal több és bonyolultabb információ megértésére. A mai digitális korban az elektronikus kor konvencionális szabályai újra megváltoztak: az internet újraformálta a világot. Nagyon gyorsan, globálisan terjedve, rövid idő alatt az internet hihetetlen mennyiségű információ elérését tette lehetővé, méghozzá korlátozások nélkül. A következő nagy lépés az internetes forradalomban, a Web 2.0. megjelenése volt. Azóta a hangsúly a közösségi munkán van: fórumok, blogok és közösségi oldalak kötnek össze minket egy nagy „globális faluba”, ahogy McLuhan megjósolta. A kommunikációs folyamatok, valamint az információ-áramlás változásának történetével foglalkozó tanulmányok közül Jürgen Habermas elmélete a társadalmi nyilvánosság
szerkezetváltozásairól
kiemelkedő
fontosságú.
Habermas
német
szociológus, a demokrácia kérdéseivel kapcsolatban definiálta azt, ahogy az individuum és a társadalom különvált és azt is, hogy miben különbözik egymástól a privát és publikus szféra . A publikus szféra Habermas szerint a kormányzati és az egyéni, privát közti tér, ahol az emberek meg tudják vitatni a legfontosabb politikai kérdéseket. A 6
legérdekesebb Habermas munkájában az, ahogy végigköveti a publikus szféra fejlődését a történelem során. Így bizonyítva be azt, hogy a társadalom megérthető a nyelv és a kommunikáció segítségével. Az Ókori Görögországban a terek voltak a publikus szférák, az egyének és a vezető elit gyűjtőhelye egyaránt. Találkoztak, hogy megvitassák a mindenkori problémákat, hogy kritizálják a politikát… mindeközben egyéni problémákat is felvetettek. Ezen kommunikáció felett nem volt befolyása semmiféle hatóságnak, éppen ezért mondhatni teljesen szabad és független volt. A Középkor idejében a feudális struktúra megerősödött. Az Egyháznak döntő befolyása volt a társadalomra és közelről felügyelte az emberek életét. Erre jó példa az is, hogy a misék hivatalos nyelvének a Latint választották, hiszen nem sokan beszélték akkoriban a latin nyelvet, főleg nem az átlagemberek körében. Így már a nyelven keresztül, annak köszönhetően ők irányították a tudás és az információ áramlását, amit a kódexek másolásával és az oktatás ellenőrzésével csak tovább erősítettek. A publikus szféra a hatóságokon, hivatali szerveken keresztül reprezentálta magát, ahol a tömegeknek nincs szabad akarata és ahol a privát életük nem válik el a feudális státuszuktól. Ez, az állam, az Egyház és a nép között húzódó feszültség vezetett a Reformációhoz. Luther 1517-es cselekedete - a hatalom kivonása a publikus szférából - a Felvilágosodás korszakához vezetett, mikor is a publikus és a politikai szféra különváltak. A politikai szféra megpróbálta befolyásolni az embereket, mialatt a privát szféra folyton próbált megszabadulni tőle. Mindkét szféra ellentétes érdekeket preferált, a köztük lévő kommunikáció hozta létre a publikus szférát, azt a ‘helyet’, ahol a pártok találkozhattak és reprezentálhatták saját érdekeiket. Ezen publikus szféra létezése vezetett az olyan intézmények kialakulásához, mint a kávéházak és a szalonok. Ezek a csatornák mind a média alkotó elemei, mivel ma is ezek azok a folyosók, amiken keresztül a nyilvánosság és a politikusok kommunikálnak. Szintén fontos, a kommunikációs folyamatok változásával kapcsolatban létrehozott elmélet Horányi Özséb kommunikáció, mint participáció elmélete. Az információ értéke sokat nőtt az elmúlt időben. Az életünk része lett, és egyre több információt kell feldolgoznunk a mindennapi döntéseinkhez. Ez vezetett az “információs társadalom” megalakulásához. Mivel ez a folyamat még mindig zajlik, ahhoz, hogy ki tudjuk elégíteni a naprakész információ iránti igényünket, szembe kell 7
néznünk a közeljövőben bekövetkező változásokkal mind a technológia, mind saját kultúránk terén. Az
első
emberek
óta
négy
nagy
paradigmaváltás
mutatkozott
a
kommunikációban és eszközeiben. Jelenleg az ötödikben tartunk, a “számítógépes hálózatoknál.”
Horányi
Özséb
ezt
az
elektronikus
kommunikáció
második
forradalmának nevezi, mely, mint olyan a kommunikáció minden ágára hatással volt. Az információ elhelyezkedésének fogalma új kategóriába került: nem a szöveg fizikai elhelyezkedése, hanem a hozzáférhetőség behatároltsága az, ami döntő szerepet játszik az üzenet elérhetőségében. A társadalomban betöltött szerepet már az információ feletti rendelkezés határozza meg: akinek értékesebb információja van, maga is értékesebbé válik. Ezeknek a faktoroknak köszönhetően, az egyén egyre több és több befolyással fog bírni a társadalmi struktúra formálásának folyamatában. A hierarchikus szerveződési modell egy vízszintes rendszerré fog válni, ahol a régiók, a szubkultúrák a mostaninál sokkal jelentősebb szerephez fognak jutni. Viszont éppen ennek köszönhetően fenn áll a veszélye annak, hogy a társadalmi különbségek felerősödnek a társadalom középső rétege és perifériája között. Ezek a változások átültethetőek és megfigyelhetőek a kultúra határain belül is. Teret nyert a kultúra egységesedésének folyamata, ami megveti az egyéni irányzatok értékeit. Ez azért van, mert az egyéni értékek, legalább részben a közös; egységesített kultúrán alapszanak és annak a tudásából épülnek fel. Így az egyéni tettek sokban nem különböznek/térnek el a kulturális magtól, reprodukálhatóvá válnak és így, az egyéni gondolat elveszíti az értékét. A középkorban még meg volt különböztetve a szerző, aki létrehozza, a kommentátor, aki csak véleményezi a művet és az összeállító, aki mások szövegeit állítja össze. Ehhez képest a mi időnkben újdonságként hatott, hogy az összeállító néha átveszi a szerző szerepét, ahogy ez az új funkció, a reprodukálhatóság egyre fontosabbá válik. A kultúra feloldódik a kibertérben, mivel a jelek, amiket használ, érvénytelenek ebben az új térben, mivel az új jelölési formák mind ugyanabból a forrásból erednek. Ha ránézünk egy képre, grafikára, egy darab papírra, a nyomtatás minősége és mérete mind jelentést hordoz. A kibertérben viszont minden grafikai elem hasonlóvá válik, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetve a tartalomra. Ahogy korábban már említettem, az üzenet helye megváltozott és immár új jelentéssel bír. Mindez új elgondolásokhoz vezetett bennünket a kultúrához való 8
kapcsolatunk, annak hozzáférhetősége és az emberek, egymáshoz való viszonyát tekintve.
1.2.
A tömegmédia hatása a kultúrára és az oktatásra
Az információ szerzés és áramlás megváltozása, a kommunikáció átalakulása hatással van az egyénekre, a társadalomra, a kultúrára. Marshall McLuhan kanadai filozófus gondolata arról, hogy a tömegmédia, különösképp a nyomtatott sajtó, hogyan befolyásolja az európai kultúrát: A vizuális perspektíva világa egy egyesített és homogén tér. Egy ilyen világ idegennek hat a kimondott szavak vibráló sokféleségének. Tehát a nyelv volt az utolsó művészet, ami elfogadta Gutenberg technológiájának vizuális logikáját és az első, ami megjelent az elektronikus korban.(McLuhan 1962: 136.) McLuhan leghíresebb mondata, “a Médium maga az üzenet” (1964) azt hangsúlyozza, hogy a médium, ami hordozza az üzenetet, sokkal fontosabb, mint maga az üzenet. Felismerte, hogy az emberek által feltalált technológiák nem csak egyszerű használati eszközök, hanem újabb és újabb módjai önmagunk újraértelmezésének. Tehát amikor használunk egy médiumot, közben a médium technológiája hatással van a felfogásunkra és a gondolatmenetünkre. Milman Perry munkája alapján McLuhan négy részre osztotta fel az emberi történelmet: a Szóbeli Törzsi Kultúrára, a Kézirat Kultúrájára, a Gutenberg Galaxisra, és az Elektronikus Korra. A ‘kézírás’ bevezetése véget vet a szóbeli korszaknak, a ‘mozgatható betű’ véget vet a kézirat korának, és az elektromosság bevezetése jelzi a Gutenberg Galaxis végének eljövetelét. A szóbeli korszak még mindig él és jelen van, életünk részét képzi a gyermekdalok esti-mesék, énekek és versek formájában. Tehát a gyermekkor nem csak az individuális élet része, hanem lényegében része a szóbeli törzsi kultúrának is. Később, az iskola elkezdésével ‘átfejlődünk’ a kézirat kultúrájába, az írás és olvasás elsajátításával. Az írás nem csak azt változtatta meg, ahogy a tudás terjedni tudott, hanem annak a tartalmát is. A 15. században megkezdődött a vizualitás dominanciája a szóbeli felett.
9
McLuhan szerint, a nyomtatásban történt fejlődés tette lehetővé a nyugati társadalmakban
az
egyéniség,
kapitalizmus,
protestantizmus,
demokrácia
és
nacionalizmus megjelenését. A szóbeli törzsi kultúrában a szavak egyelőek a tettekkel, de a Gutenberg Galaxisban a szó átmegy egy paradigmaváltáson, és tárggyá válik. A mozgatható betű feltalálása megváltoztatja a gondolkodás mechanizmusait, és ezzel hatással van a fizikai környezetre: falvak városokká, városok metropoliszokká válnak, ahogy az emberek az új kulturális központok köré gyűlnek. A sokszorozás feltalálása lehetővé tette a felfedezés és újítás új irányba, új területekre terelését. A 19. században az írástudatlanság elleni harc egyre nagyobb és nagyobb sikereket ért el, ahogy az első elektronikus médiumok – a telegráf és a telefon megjelentek az évszázad során. A korai 1960-as években McLuhan előre látta a vizuális és az individualisztikus nyomtatás kultúrájának hanyatlását, egy “elektronikus egymásra utaltság” által, ahol az elektronikus média lecseréli az írott kultúrát egy szóbeli kultúrára. Az érzéki élmény meghatározóvá válik a kommunikáció ezen új formájában. Nem vagyunk többé helyhez vagy időhöz kötve. Az írott kommunikációval ellentétben, ahol szavak közvetítenek gondolatokat, az elektronikus korban a média érzékeket, látványt, érzelmeket kommunikál. Ebben az új, elektronikus kultúrában az emberiség az individualitás felől az együttműködő, kollektív tudat felé fog elmozdulni, a ‘globális falu’ irányába. McLuhan szerint a fonetikus ábécé juttatta el az emberiséget az írástudás korszakába, és Guttenberg nyomdája vezetett az Ipari Forradalom kezdetéhez. McLuhan elmélete alapvetően egy Technológiai Determinizmust ír le. Úgy tartotta, hogy a technológiai újítások elkerülhetetlenül kulturális változásokhoz vezetnek. Eközben Karl Marx gazdasági determinizmusa azt mondja ki, hogy a termelésbeli változások határozzák meg a történelem folyamát. McLuhan viszont azt a következtetést vonta le, hogy kifejezetten a kommunikáció folyamatában alkalmazott változások formálják az emberi létet. McLuhan volt az egyetlen, aki amellett érvelt volna, hogy a kommunikációs csatornák az elsődleges okai a kulturális változásnak. (Griffin 2003: 343.) Végezetül nem maradt semmi, amit a kommunikációs technológia ne befolyásolna. McLuhan szerint az összes média-beli találmány többé-kevésbé önmagunk kiterjesztése. “valamilyen emberi képesség kiterjesztése” (Griffin 2003: 10
344.), azaz ahogy a könyv a szemünk kiterjesztése, a ruha a bőrünké és az áramkörök az idegrendszerünk kiterjesztései. Alapvetően a média nem csak az információ szűrésében segít nekünk, hanem annak gyorsabb feldolgozásában is. McLuhan gondolata, miszerint egy nagyon erős és egyszerű kapcsolat van az emberek életmódja és az információfeldolgozás között, kulcsszerepet játszik a technológiai
determináció
elméletében.
A
legfőbb
találmányok,
melyek
forradalmasították a kommunikációt (pl. fonográf, írás, stb.), óriási hatással voltak az emberiség későbbi fejlődésére: megváltoztatták az információfeldolgozás menetét és a környezetünkről alkotott képet. Ahogy ő fogalmaz: Az új technológiák […] alapjaiban változtatják meg azt, ahogy az emberek az öt érzékszervüket használják, ahogyan reagálnak dolgokra és ezzel együtt az egész életüket és a teljes társadalmat. Teljesen mindegy, hogy mi az olyan médiumok tartalma, mint pl. a TV […] napi húszórányi szadista cowboy műsor, vagy Pablo Casals csellójátéka. (Griffin 2003: 344.) McLuhan szerint az emberek többet gondolnak a múltra, mint a jelenre, és gyakran hajlamosak idősebb médiumot használni az újak helyett. Ezt Johnny, az iskolás fiú példáján mutatja be: Johnny ezer és ezer órán át nézte a televíziót, mielőtt iskolába járt volna. Éppen ezért, Johnny-nak az eseményekben való elmélyedés már most nagyon fontos, megváltozott az, ahogy az információt feldolgozza; nem képes már “az információs csatornák különválasztására”. (Griffin 2003: 349.) Nemsokára, Johnny rá fog jönni, hogy az iskola nem az a hely, ahol ő lenni szeretne. Manapság a gyerekek tudják, hogy az iskolába járás éppenséggel a tanulmányaikat hátráltatja. A video, az internet, és minden más audiovizuális eszköz még mindig csak segédeszközként van számon tartva, sem mint a gyerekek oktatásának valós eszközeként. Az oktatási rendszer még mindig főleg könyveken alapszik, leginkább egycsatornás feldolgozást használ, ahelyett, hogy kihasználná a modern világ kommunikációs eszközeit, ami lehetővé tenné a gyerekek számára, hogy értékesebb taníttatást kaphassanak.
11
3. Az online tér, mint oktatási platform 1.3.
A globális innováció és a webes videó
Chris Anderson munkája során feltalálta a “Tömeg Gyorsította Innováció” (Crowd Accelerated Innovation) fogalmát. Hogy megértsük az internetes video hatalmát, először ezt egy tánccsoport (Legion of Extraordinary Dancers) példáján mutatja be. Ezt a csoportot Jon M. Chu. filmrendező alapította és válogatta össze. Chu a Föld minden részéről nézett YouTube videókat, és rádöbbent arra, hogy az internet, pontosabban az online videók miatt, a tánc folyamatosan fejlődött a világban. Egymással versengő tánccsoportok videók sorozatát jelentették meg, ahogy megpróbálták folyamatosan túlszárnyalni egymást. A legjobb videókat több tízezerszer is megnézték, a büszkeségnél több forgott kockán. (Anderson 2010b) Chu kiválasztotta és felkereste a táncosokat a népszerűségük alapján, és létrehozta a tánccsoportot, ami később világhírűvé vált. Az internetes videók erejére egy másik nagyon jó példa a TED-en megtartott beszédek esete. A TED (Technology, Entertainment, Design – technológia, szórakoztatás, dizájn) konferenciák globális sorozata, melyeket a non-profit The Sapling Foundation rendez. A konferenciák témáját kifejezi a szervezők fő jelszava: „ideas worth spreading”, azaz olyan gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni. Jelenlegi főszervezője a brit Chris Anderson. A rendezvény különlegessége, hogy az előadók számára csupán 18 perc áll rendelkezésre, hogy átadják az információt, amit kívánnak, ugyanakkor inspirálják a hallgatóikat. Az első konferencia 1984-ben zajlott le. Miután a beszédek elhangzottak, a felvételek felkerülnek a TED honlapjára, így sokkal nagyobb közönség elé tárva a 18 perces beszédeket. Az új publikum elkezdte ’utólagosan’ minősíteni az előadások tartalmát. Elkezdett egy olyan folyamatot, amit hozzászólások és megtekintések számában lehet mérni. Minél több időt szánt az előadó a felkészülésre, annál népszerűbb lett az előadás a későbbiekben. Az előadóknak ki kellett találniuk új módszereket, a beszéd és az előadás módjukra. Olyan ötletekkel kellett előállniuk, amelyeket használva a nézők jobban élvezhették az előadásukat. A TED előadói lassan elkezdtek egymással versengeni. Egyre több és több időt szenteltek a prezentációik elkészítésére. Olyan szintre jutottak a TED-en elhangzó előadások, hogy az előadók már hónapokkal előre készülnek a 18 perces eseményre.
12
És csak három dologra van szükség, hogy elinduljon a folyamatot. Az első dolog, ami kell hozzá, az egy tömeg, emberek egy csoportja, akiknek közös céljuk van. Minél nagyobb a tömeg, annál több a potenciális innovátor. Ez fontos dolog, de az emberek legtöbbje a többi pozíciót tölti be a tömegben. Létrehozzák az ökoszisztémát, amiből az innováció ki tud emelkedni. A második dolog a fény. Jól láthatónak kell lennie annak, hogy a csoport legjobbjai mire képesek, mert innen fogják a többiek megtudni, innen fogják kapni az ösztönzést arra, hogy rész vegyenek a tevékenységben. Harmadszor pedig szükség van vágyra. Tudják, az innováció nehéz munka. Több szász órányi kutatáson és gyakorlaton alapszik. Vágy nélkül ez nem fog menni. (Anderson 2011a) A “tömeg”, ahogy azt Anderson (2010b) leírja, nem más, mint egy hasonló érdekek által vezérelt emberek közössége. Vannak kulcsszerepek, amiket be kell tölteni a tömegen belül, ahhoz, hogy megszülessen az innováció. Ezek közöl az “innovátor” maga a legfontosabb. Nem mindig ugyanaz a személy az, aki felveszi ezt a szerepet és mivel mindenki más és más szakértelemmel rendelkezik, más módon közelít meg egy problémákat, előfordulhat, hogy előbb utóbb innovátor lesz bizonyos helyzetekben. Dióhéjban, Anderson (2010b) definiálja a tömegen belüli kommunikációt és a figyelmet. Ha nincs kommunikáció, és a gondolatokat nem osztják meg, még a legjobb ötletek sem lesznek részei a társadalmi tudatnak. Még ha az innovátorok kommunikálnak is egymással, és meg is osztanak egymást közt információt, az innováció nem fog létrejönni, ha a tömeg többi tagja nem értesül róla. Fontos, hogy az egyének megosszák saját gondolataikat, hogy a közösség többi tagja képes legyen tanulni belőle, és később építkezni tudjon rá. A láthatóság természete – a fény világossága – fogja eldönteni, milyen gyorsan történik meg a Tömeg Gyorsította Innováció. (Anderson 2010b) Az elismertség az egyik legalapvetőbb emberi vágy, épp ezen alapszik a Tömeg Gyorsította Innováció is. Az elismertség iránti vágyunk táplálja teljesítményünket. (Anderson 2010b) Minden társadalomnak meg vannak a saját szabályai arra, hogy hogyan adjon speciális státuszt néhány tagjának, legyen az formális vagy nem formális. Ilyen mennyiségű hírverés magát a vágy tárgyát is felemeli. A mai társadalmi státusz természete megváltozott, mivel a világon mindenkiből sztár válhat egy perc alatt és emberek milliói fognak azonnal tudni róla. Ez a rendszer öngerjesztővé válik. A tömeg az, aki rávilágít a
13
vágyra, de a hírnév és a vágy nagyon végzetes kombináció, ami új embereket vonz a tömeghez. (Anderson 2010a) Az innováció Anderson szerint, mindig is csoportokon belül történt. Nincsen olyan ember, aki képes lenne előállni ugyanazzal az ötlettel és eredménnyel, mint egy egész csoport. Az ember életében, még a legnagyobb “heuréka” pillanatok is más emberek kemény munkájára vagy interakciójára épülnek. A Tömeg Gyorsította Innováció két tényezőnek köszönhetően sokkal gyorsabbá és fontosabbá vált. Ezen tényezők pedig nem mások, mint az internet és az online video. Az elmúlt 15 évben az internet jelentős mértékben fejlődött és terjeszkedett. Megadja a lehetőséget arra, hogy információt szolgáltasson az embereknek, egy sokkal emészthetőbb formában, például kép, zene, szoftver, vagy videó alakjában. A legutóbbi nagyon fontos a Tömeg Gyorsította Innováció szempontjából, mert ez az a médium, ami leginkább elősegíti egy téma megértését. Teszi ezt úgy, hogy közben óriási mennyiségű adatot tárol, ami más médiumokban egyébként elveszne. A szöveg csak tényeket tud közölni és a többi, a kommunikáció során átadott többletinformáció elvész. A zene és a hang hangnemet ad ehhez a folyamathoz, de a videó esetében az információ egész tárházát tudjuk átadni egy időben: láthatjuk a beszélőt, testbeszédét és az arckifejezéseit. Ez az, ami képessé teszi az egyedi módon működő agyunkat arra, hogy mindezen információt egyszerre fogja fel/fogadja be. Ha belegondolunk, az írás és olvasás története csak egy pár ezer évre nyúlik vissza, de a szemtől szembeni kommunikáció egyidős az emberrel. Talán újra fel kell találnunk egy ősi művészetet. Úgy értem, ma egy ember beszédét milliók megnézhetik, fontos gondolatokat fényjelezve, létrehozva a vágyat a tanulásra és a válaszadásra. […] Az emberi történelemben először, a tehetséges diákoknak nem kell lemondaniuk álmaikról és tehetségükről vacak tanáraik miatt. Fél méterre ülhetnek a világ legjobb előadóitól. (Anderson 2010a)
1.4.
Az oktatási rendszer fejlődésének iránya
Sir Ken Robinson kutató, oktatási rendszereket vizsgált és erős kétségei, fenntartásai vannak a jelenlegi rendszerekkel. Megpróbálja ráébreszteni az embereket arra, hogy
14
egyre inkább szükség van a közoktatási rendszerek reformjára. Ennek két oka van: gazdasági és kulturális. A jelenlegi oktatási rendszer a Felvilágosodás intézményére és ideológiájára épült. A rendszer szerkezetét a 18. század gazdasági szükségleteinek kielégítésére formálták. Az Ipari Forradalom következtében, szükségessé vált minden személy alapvető oktatására, hogy megfelelő tanultsági szinten legyenek ahhoz, hogy az újonnan feltalált szerkezeteket üzemeltetni tudják. A felsőbb oktatás csak a vezető elit támogatására és taníttatására szorítkozott. Végigrohanni a közoktatás gazdasági rendszerén az elme intellektuális mintája volt, ami lényegében a Felvilágosodás nézete az intelligenciáról. Ami pedig az, hogy az igazi intelligencia egy bizonyos deduktív érvelési képességből és a klasszikus tudományok ismeretéből áll. Ez az, amit ma egyetemi tudásnak nevezünk. (Robinson 2009) A közoktatás tehát azért jött létre, hogy gazdasági szempontokat elégítsen ki és biztosította azt, hogy mindenki, aki átmegy a rendszeren, taníttatási szinttől függően, a saját területéhez/képzéséhez közel álló munkával tudjon foglalkozni. Manapság, amikor egy egyetemi diploma alapfeltétellé válik egyre több számára, nehéz megérteni milyen szerepet is tölt be valójában. Az embereket általában már nem különböztetjük meg az iskolázottsági szintjük alapján. Mindenkinek el kell érnie ugyanazt az iskolázottsági fokot, hogy egy pozícióra alkalmas legyen, annak ellenére, hogy a munkavégzés maga ezt nem feltétlenül kívánja meg. Azok, akik nem felelnek meg ennek a szintnek, hátra maradnak, pejoratív jelzőkkel illetik őket, jelezve a megfelelő akadémiai tudás hiányát. A legtöbb esetben ez a jelző a “buta” kifejezés. Ha az oktatási rendszer azt hiteti el az emberekkel, hogy buták, a tanulás iránti vágyukat sérti és fel fogják adni az életen át tartó tanulás lehetőségét. A föld minden országa arra próbál meg rájönni, hogyan tudná úgy oktatni a gyermekeit, hogy legyen egy kulturális identitásuk, hogy hogyan tudnák továbbadni kulturális génjeiket, miközben mind részei a globalizációnak. (Robinson 2009) Még mindig nagyon sok az oktatási rendszerekbe ivódott negatív, hibás ideológia, ami nem segíti a jövő generációinak fejlődését. Az oktatók még mindig a Felvilágosodás korabeli módszertant próbálják meg alkalmazni, hogy megismertessenek a gyerekekkel egy világot. Ám ebben a világban, már olyan platformok is léteznek, 15
amelyek sokkalta több információt képesek átadni, változatosabb módon, amik jobban stimulálják az érzékeiket, mint elődeik. Az egységesítési rendszer, mivel kigyomlálja az eltérő módon gondolkodó tanulókat, óriási hatással van az innovációra és fejlődésre. Az egységesítés az iskolákban egy olyan modell, aminek a gyökerei még az Ipari Forradalom idejére nyúlnak vissza. A közoktatási rendszer sok tekintetben nagyon hasonlatos egy gyárhoz: a gyerekeket csoportokra választják szét, csengő osztja fel a munkanapot osztályokra, és a gyerekek az “évjáratuk” szerint vannak elkülönítve. (Robinson 2009) Felmérések azt mutatják, hogy míg az eltérő módon gondolkodó kategóriába sorolható fiatal gyerekek 98%-a zseninek mondható, ez a szám az iskola elvégeztézel, egy számjegyűre csökken. (Robinson 2008) Ez megmutatja azt, hogy alapvetően mindannyiunkban bennünk van a képesség az innovátorrá válásra és a zseni-szintű eltérő gondolkodásra, de az oktatási rendszer ezt elveszi a diákoktól. [A gyerekek] 10 évet töltenek az iskolában, úgy hogy közben azt mondják nekik, ne nézzenek hátra a megoldás miatt, ne másoljanak, mert az csalás. Úgy értem, az iskolán kívül ezt mindenhol együttműködésnek hívják, csak ott nem. Ez nem azért van, mert a tanárok így akarták, ez azért van, mert ez így történik. Mert ez benne van a tanítás génállományában. Másképp kell gondolnunk az emberi képességekre. Túl kellene már esnünk az egyetemet végzett és nem egyetemet végzett gondolkodáson. […] Másodszor, rá kellene jönnünk, hogy a legtöbbet csoportban fogunk tanulni. Az együttműködés a növekedés alapja. […] Harmadszor, és döntően az intézmények kultúráján kell elgondolkodnunk. Az intézmények szokásain és azon a helyen, amit elfoglalnak. (Robinson 2009)
1.5.
A kettős feldolgozási modell és a multimédiás tanulás elmélete
„A tanulás fogalmának tágabb értelmezése, a tanulás helyének értékváltozása és a tanulás iránti felelősség igényének megfogalmazása komoly társadalmi-gazdaságitechnológiai változások törvényszerű velejárója.” (Kovács 2011:12) A Kettős Feldolgozási Modell (The Dual Processing model) az emberek információfeldolgozási különbözőségeivel foglalkozik: mi az, amit verbális csatornán és mi az, 16
amit a vizuális csatornán fognak fel. A multimédiás tanulás a Kettős Feldolgozási Modellen alapszik. Ez a modell (The Dual Processing model) az emberek információfeldolgozási különbözőségeivel foglalkozik: mi az, amit verbális csatornán és mi az, amit a vizuális csatornán fognak fel. Richard Meyer multimédiás tanulás segítségével az elméletet gyakorlatban is alkalmazta, a kreativitás és a tehetség fejlesztésére. A kettős kódolás elmélete szerint a tanulók három fő kognitív folyamatot folytathatnak a tanulás során: (1) A tanulók mentálisan reprezentatív kapcsolatokat tudnak létrehozni úgy, hogy a nekik előadott verbális anyag alapján (mint pl a “kutya” szó) belső verbális reprezentációt képeznek. (2) A tanulók képesek mentálisan reprezentatív kapcsolatokat létrehozni úgy, hogy a nekik előadott nem-verbális anyagot (mint pl a kutya vonalas rajzát) nem-verbális reprezentációra fordítják le. (3) A tanulók képesek mentálisan referenciakapcsolatot létrehozni verbális és nem-verbális reprezentációk között (mint pl a kutya szó és a rajz között). (Mayer, 2009: 262) . A modellel egybehangzó kutatások azt mutatják, hogy az emberek ténylegesen is jobban és gyorsabban tanulnak a multimédiás tanulás módszerével, mintha szavakat olvasnának. A hivatalos oktatási rendszer sokkal gyakrabban támogatja a csak szavakon keresztül való oktatást, miközben a multimédiás tanulás segítségével mélyebb és hosszabb távú tudás sajátítható el. A kreatív problémamegoldás és az innováció folyamata tökéletesíthető lenne e módszer használatával. „Olyan generációkhoz kell ugyanis szólni, amelyek egyre kifinomultabb virtuális világban élnek, így hiba lenne számukra gyengébb tananyagokat készíteni, mint a legegyszerűbb videojáték.” (Kovács 2011:77) Ma már az információs és kommunikációs technológiák sem csak egy számítógépre, hanem az információs és kommunikációs eszközök együttesén alapszik (például egy mobiltelefonon, wifin keresztül folytatott viber videó beszélgetés), amelyek felhasználása során informálni tudunk valakit, és kommunikálni tudunk valakivel. (Kovács 2011:40) Tehát az ember és a gép között interaktív kapcsolat jön létre. A felhasználó úgy és azt tesz az információval, amit és ahogyan szeretné. Az üzenetek komplexebb módon, akár hang és kép vagy videókkal tarkított tartalomként jeleníthetők meg. Így változik át az információ multimédiás üzenetté. Kilépve a hagyományos 17
kommunikációs formák világából a modern technológiáknak köszönhetően az üzent küldés és információ-megosztási folyamat átalakul tapasztalattá. Hiszen az internet kínálta kommunikációs lehetőségek legnagyobb jelentősége éppen a tapasztalatszerzés forrásainak kibővítésében van. (Tóth 2004:14) Éppen ezért jelenlegi informatikai forradalom óriási kihívást jelent a hagyományos oktatási tervű iskolák számára, mivel a tudás jellege megváltozik, multimédiássá, transzdiszciplinárissá, gyakorlatiassá válik. „Az internet diadalútja nyomán elkerülhetetlen, hogy a számítógép által közvetített kommunikáció – különösen a felsőoktatás szintjén – fokozatosan behatoljon a tanítástanulás területére (...) A közeg, amelyben a gyermekek játszanak, kommunikálnak és tanulnak, egyre inkább azonossá lesz azzal a világgal, amelyben a felnőttek kommunikálnak, dolgoznak, üzletelnek és szórakoznak. Az internet és a mobiltelefonok világa félreismerhetetlenül egyfajta szerves tanulási környezetté válik.” (Nyíri 2009)
18
4. A kutatás 1.6.
Kutatói módszer
A dolgozat elsődleges célja az, hogy fényt derítsen arra, hogy az emberek mennyire jól ismerik az online oktatás forrásait, illetve hogy milyen az internetezéshez kapcsolódó attitűdökkel rendelkeznek. Az internethasználatot érintő általános kérdéseken, és kommunikációs módszerek kutatásán át próbálja meg megállapítani, hogy milyen egy internet-olvasó személy. A kutatás adatgyűjtése egy kvantitatív kérdőív segítségével történt. A kérdőív összeállítása előtt előzetes kutatásra került sor, hogy azonosítani lehessen az ide sorolható szolgáltatásokat nyújtó weboldalakat. Egy kiválasztási folyamat segítségével, a tárolt videók, a napi látogatások, és regisztrált felhasználók száma szerint a leginkább releváns oldalak kerültek kiválasztásra. A teszt a kiválasztott oldalak tulajdonságai alapján lett összeállítva. A kitöltendő kérdések közt a demográfiai adatok (nem, korcsoport, nemzetiség és végzettségi szint) is megtalálhatóak. Ez segített a válaszokat eltérő háttérrel rendelkező embereket különböző csoportokba sorolni és lehetővé tette további következtetések levonását. A korcsoportok olyan módon lettek kialakítva, hogy reprezentálják az oktatási lépések „természetes” folyamatát: a 18 éven aluli középiskolásokat, a 19-21 éves egyetemi hallgatókat, a 22-25 éves diplomásokat, a 2630 éves fiatal, de már dolgozó csoportot, és a 31 éves korosztály felett a felnőtt generációt reprezentálja. Abban volt ez segítségemre, hogy kiderítsem, az emberek egy oktatási szint elvégzése után, vajon azonnal új tanulmányokba kezdenek vagy hajlamosabbak-e a tanulmányaik elhalasztásával inkább korán munkába állni. A kérdőív alapvető internet használati szokásokra vonatkozó kérdéseket is tartalmaz. Az internetezéssel töltött órák számából és a fő felhasználási tevékenységből következtetni lehet arra, hogy az emberek mivel töltik az idejüket az internetezések alkalmával. Ahhoz, hogy megtudjuk, a résztvevők milyen online kommunikációs csatornát használnak leginkább, részletes válaszra kértem őket. A kérdőív harmadik részében az online videók oktatási oldalakra gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdések olvashatók. Nem csak ezen oldalak elismertségét mérjük fel, hanem gyakorlati használatukat is, hiszen a kettő sok esetben eltér. Az oldallátogatások gyakorisága és az érdeklődési területek is figyelembe lettek véve, hogy 19
fény derüljön arra, hogy a látogatókat mi érdekli legjobban egy ilyen oldal felkeresésekor. Az oldalak hasznosságát vizsgáló kérdés fontos volt abból a szempontból, hogy az emberek kutatott oldalakról alkotott véleményét megismerhessük. szintén fontos kérdés volt, hogy mérhető adatokkal ki lehessen mutatni az emberek véleményét a kutatott oldalakról. A kérdőív negyedik részében a videó megosztási szokásokra kérdeztem rá. Ez volt az egyik legfontosabb kérdés, mivel a válaszokból látható, hogy mennyi ember vesz részt a Tömeg Gyorsította Innováció folyamatában, az ötletek megosztásán keresztül. Ebben a folyamatban a felhasznált kommunikációs csatorna is kutatási kérdés volt, azzal a kíváncsisággal együtt, hogy milyen visszajelzést kaptak más felhasználóktól az általuk látogatott oldalról. Az kérdőív ötödik, és egyben utolsó része arra kérdez rá, hogy az emberek hasznosnak találják-e ezeket az oldalakat, illetve milyen mértékben lehetne helyettesíteni a tradicionális oktatást online oktatási módszerekkel. A kutatás online, a Google Docs szolgáltatás segítségével zajlott. A kérdőívet hirdető kommunikációs csatornák az email és a közösségi oldalak voltak, ahol sokféle, internetet tudatosan használó embert lehetett indirekt módon megcélozni ezzel a kérdőívvel, kutatással. Ez azért fontos, mert pontos információkat tudhatunk meg, egy olyan célcsoportról, ami több internetes szolgáltatást is használ és van egy alapvető fogalma az online világ működéséről és struktúrájáról. A célom 100 válasz begyűjtése volt a célcsoportban lévő emberektől. A kérdőív megtekinthető a Függelékben.
1.7.
Adatelemzés
A YouTube 2007. Február 15.-ei bevezetése (Skowronski, 2011) és az egyre nagyobb szélessávú internet hozzáférés óta az internetes videó az életünk mindennapi részévé vált. A függelékben látható 1-es grafikon alapján jól látható, hogy az internet felhasználók 69%-a néz vagy tölt le videót az internetről. 2009-ben az amerikaiak 38%a nézett oktató videót online, a 18-29 éves korcsoport a legnagyobb online videó megtekintő, és a felhasználók 14%-a töltött már fel videót az internetre. Ezek a statisztikák a tökéletes példái annak, hogy a webes videó milyen fontos tényezővé vált, a Függelékben található 1-es grafikonon pedig jól látható, hogy milyen gyorsan terjed a használata.
20
A felmérés időkeretén belül 121 ember töltötte ki a kérdőívet. Ebből 71 fő nő és 50 fő férfi, tehát 59% - 41% arányban reprezentálta magát a két nem. Az emberek kor szerinti eloszlását figyelembe véve, a legtöbb válasz a 22-25 éves korcsoportból érkezett (51 válasz, a válaszadók 42%-a). A második legtöbb válasz a 26-30 éves korcsoporttól való (29 válasz, a válaszadók 24%-a). Nem sokkal utánuk a 31 év feletti korcsoport, 24 válasszal (az összes válasz 20%-a). A legkevesebb válasz a 19-21 és 18év alatti csoporttól érkezett be, akikkel a későbbiekben részletesebben egy teljes csoportként fogunk foglalkozni, a válaszadók számának növelése érdekében, és mert az internethasználati szokásaik nem térnek el nagymértékben; ők így a válaszadók 14%-át reprezentálták, 17 válasszal. Mivel a kérdőív hirdetése és terjesztése főleg közösségi oldalakon és email formájában történt, kijelenthetjük, hogy az internet használatában legjártasabb csoport a 22-25 évesek korcsoportja. Ez az adat egyértelműen azt mutatja, hogy azok a fiatal felnőttek mutatják a legtöbb érdeklődést a közösségi oldalak iránt, akik épp most, vagy a közeljövőben fogják befejezni az egyetemi tanulmányaikat. Ezen a csoporton belül meg kell vizsgálnunk az internet felhasználás elsődleges célját, ami ki fogja mutatni, hogy a felvetés a közösségi oldalak használatáról igaz-e. A válaszok azt mutatják, hogy 4 ember használja az internetet üzleti célokra, 21 kommunikációra, 4 szórakozásra, és végezetül 9 tanulásra. A kommunikáció és a közösségi oldalak használata a két legfőbb tevékenység a fiatal felnőttek számára. A tanulás a harmadik helyet kapta. Ez mind azt mutatja, hogy a felvetésünk helyes volt, ez a korcsoport döntő részben használja az internetet és átlagosan 4,27 órát tölt el online, tehát majdnem egy-egy napjuk ötödét tölti ki az internetezés. Egy érdekes eredményre jutunk, ha összehasonlítást végezünk és megnézzük korcsoportonként a napi internethasználatot: a legfiatalabb korcsoport majdnem 5 órát tölt egy nap online, míg a 26-30 évesek átlagosan 4,79 órát, és a 31 év felettiek egy kicsivel kevesebb, mint 4 órát töltenek az interneten. Természetes, hogy az internet használat magasabb arányt mutat a fiatalabbak körében. A fiatalabb generációk számára az újonnan feltalált médiumok és kommunikációs csatornák a mindennapi élete részévé válnak. Egy érdekes adat például, hogy a 26-30 éves korcsoport többet használ internetet, mint a 22-25 éves korcsoport. Ezt úgy lehet megérteni, ha megnézzük az internet felhasználásának elsődleges célját ebben a csoportban. Rájöhetünk, hogy az üzlet, a közösségi oldalak és a kommunikáció nagyjából ugyanakkora szerephez jut. 21
Mivel az üzleti felhasználás jelentős szerepre tett szert, a fő felhasználási terület megváltozott és a személyes tevékenységből üzleti jellegűvé változott, alátámasztva, hogy manapság az üzleti kommunikáció jelentős része online csatornákon keresztül működik. McLuhan elméletét a fenti adatok alátámasztják, ami azt mutatja, hogy az újabb generáció könnyebben alkalmazkodik az új médiumok használatához. Az idősebb generáció - ami a változás folyamatában van - az előző médiumok és kommunikációs csatornák helyettesítésére használja az újakat. A régebbi médium tényleg az új médium tartalmává vált, a leveles, telefonos és a személyes kommunikáció jobban háttérbe szorult, hiszen felváltotta őket az email, az azonnali hang-üzenetek, sms-ek és közösségi oldalak, chat-szobák. Ez különösen a 31 év feletti korcsoportban látszik, ahol a közösségi kapcsolatok fenntartása, nem feltétlenül az internet ezen felhasználási célja szerint történik. Ezt jól tükrözik a válaszok is ebben a korcsoportban, ugyanis az ide besorolt válaszadók több mint fele üzleti jellegű használatról számol be. Miután megállapítottuk az internet főbb használati mintáit és megmutattuk, hogy a 22-25 év közti korcsoport használja a legtöbb online forrást csoportmunkára, át tudunk térni az interneten használt fő kommunikációs csatornák és módszerek vizsgálatára. Összességében még mindig az email a legtöbbet használt módszer, mert ezt a válaszadók 96%-a használja. Ez a csatorna a legrégibb az interneten és elég gyorsan terjedt el. De az email-nek megvannak a maga korlátai, ez lehet az oka annak, hogy a közösségi oldalak a második helyet foglalják el a sorban, a válaszadók, 90%-a használja őket. Ez ismét pontosan azt mutatja, hogy az emberek közti együttműködésre egyre nagyobb szükség van. A modern kommunikációs csatornák bevezetésével (telefon, rádió, TV, mobiltelefonok, internet, stb.), az emberek fizikai vagy időbeli korlátok nélkül tudtak egymással kommunikálni. Ez egyfajta elidegenedéshez vezetett, ahol a személyes kommunikáció háttérbe szorult. Éppen ezért, az embereknek egyre nagyobb szükségük van a szocializációra, és a közösségi hálózatok pontosan ezt adják meg nekik, kitöltve a hiányzó láncszemet a valós személyük és az online kilétük közt. Érdekes módon, az embereknek egyre nagyobb szükségük van a valóságra a 20. század kiberterének fellendülése óta; ezt az azonnali üzenetküldés és a VoIP (Voice over Internet Protocol, vagy IP-telefónia) példáján figyelhetjük meg. A 20. század során az azonnali üzenetküldés széles körben elterjedt, de volt egy óriási hátránya: soha nem lehetett teljesen megbizonyosodni a beszélgető partner valóban a célzott személy-e. Az 22
online személyiség lehetővé tette, hogy elrejtsük valódi kilétünket és azzá váljunk, akikké akarunk. De a telefonos funkcionalitású VoIP és az internetes videó által az emberek már inkább szeretnék felfedni valós személyüket. Ez talán magyarázat lehet a VoIP magasabb használati adataira, az azonnali üzenetküldéssel szemben (62% - 54%). A válaszok 58%-a az online videó használatára, mint kommunikációs eszközre, azt mutatja, hogy Anderson-nak igaza volt, amikor azt állította, hogy az emberek kezdenek rájönni, hogy több információt tudnak megosztani ezen a kommunikációs csatornán, mint a más módon. Különösen lényegessé válik ez az adat, ha megnézzük a blogok és fórumok alacsony eredményeit. Annak ellenére, hogy ezek a csatornák is különösen együttműködőek, szöveges alapúak. Az emberek egyértelműen a kommunikáció azon formáját preferálják, amelyek audio/vizuális megoldásokat használnak információ közvetítésére, vagy legalábbis azokat, amelyek lehetőséget adnak erre (pl. közösségi oldalak megosztási lehetőségei). Az oktatási videó oldalakkal kapcsolatos tudatosság, érdekes mintát mutat. Mindenekelőtt a YouTube EDU sokkal magasabb eredményt ért el, mint a többi oldal. Ez az adat bizonyára az oldal téves azonosításán alapszik. Hibásan a válaszadók összetéveszthették a YouTube videó megosztóval, és mint annak al-oldala gondoltak rá. Más lehetséges magyarázat nem lehet arra, hogy ezt az oldalt ilyen sokan ismerik a többivel szemben. A felmérés azt mutatja, hogy az emberek 88%-a ismeri a YouTube EDU oldalát, a többi oldal átlagos 17%-val szemben. iTunes U a második a sorban, ami pontosabb eredmény lehet, mivel sok ember használja az iTunes szolgáltatást, az Applenek köszönhetően széles körben elterjedt iPodok és iPone-ok miatt, melyek kizárólag ezen a szoftveres platformon tudnak csak üzemelni. Ha összehasonlítjuk ezeket az adatokat az oldalak használatával, a YouTube EDU egy lehetetlenül magas százalékban van jelen a többihez képest, ami újfent az előbb tárgyalt téves azonosítást jelentheti. Itt láthatjuk, hogy bár az iTunes U szolgáltatást többen ismerik, megközelítőleg csak a szolgáltatást ismerő emberek fele használja is (54% - 28%). Amikor viszont a TED-et vizsgáljuk, az adatok azt mutatják, hogy akik ismerik az oldalt, használják is (22% - 21%). Ez egy nagyon magas szám, ami azt jelenti, hogy az emberek hasznosnak tartják az oldalt és miután megismerik, szinte biztosan használni is fogják a továbbiakban. A fennmaradó oldalak az iTunes Uhoz hasonló mintát mutatnak, megközelítőleg a szolgáltatásokról tudó emberek 50%-a
23
használja is őket. A TED sikere nagy valószínűséggel az oldalon található előadások minőségéből fakadhat. Chris Anderson beszédében említette (2010a), hogy a TED előadói folyamatosan emelik a prezentációk minőségét, az egyre szórakoztatóbb és informatívabb beszédekkel. Ez a jelenség a Tömeg Gyorsította Innováció része, mivel az előadók jobb beszédeket tartanak, amik cserébe több figyelmet vonzanak, több elismerést szerezve ezzel nekik. Ez aztán másokat arra bátorít, hogy több „fényt” vessen rájuk, egy nagyobb tömeg odavonzásával.
A felmérés során szerzett adatok azt
igazolják, hogy ez a folyamat működik. Az emberek hasznosabbnak tartják a TED oldalát, mint bármelyik másikat az ismertség/használat aránya alapján. Az internetes oktató oldalak használata azt mutatja, hogy a legtöbb ember legalább hetente látogatja ezeket az oldalakat: 69%-uk legalább egyszer felkeresi őket. Ez egy nagyon magas arány, ami azt mutatja, hogy az emberek különösen érdekeltek a kommunikáció és információgyűjtés e formájában. Ha megnézzük, hogy a felhasználók mennyire találják hasznosnak ezeket az oldalakat, azt tapasztalhatjuk, hogy általában véve elégedettek a tartalmakkal (82%). Ha korcsoportokra bontva nézzük az adatokat, láthatjuk, hogy a 22-25 év közti korcsoport találta leghasznosabbnak ezeket a site-okat. Emellett, ha az oldalak hasznosságára adott pontszámokat (3-6) tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy a diploma előtt álló tanulók adták a legmagasabb értékeket. Tehát kijelenthetjük, hogy a tanulói státusszal rendelkező embereknek fontosabbá válnak ezek az oldalak és potenciálisan jól kiegészítik az egyetemi évek tanulmányait. A fiatalabb generáció már rájött, hogy az egyszerű tanulás, amit elvárnak tőlük az iskolában, nem nyújt nekik elég információt. Egyre erősebb bennük a vágy a világ megismerésére. Ahogy azt már korábban is idéztem Anderson TED-beszédéből (2010a): A tehetséges diákoknak nem kell lemondaniuk álmaikról és tehetségükről vacak tanáraik miatt. Fél méterre ülhetnek a világ legjobb előadóitól. Ez az, aminek a diákokat arra kell sarkallnia, hogy megnyíljanak a világ felé és kulcsfontosságú szakértelemre tegyenek szert. Megszerezzék mindazt, amit az egyetemen nem tudnak másoktól elsajátítani. Az emberek rájöttek, hogy az a fajta tudás, amit az online világnak köszönhetően szerezhetnek be, nagyon értékes. Elkezdtek olyan források után keresni, ahonnan megszerezhetik a számukra személyre szabhatóan legideálisabb információkat és rátaláltak az online oktatói videó oldalakra. Ezek az oldalak nem csak azért hasznosak, mert érzelmekről, viselkedésről, társadalmi kapcsolatokról és a pszichológia 24
más területeiről közölnek információt, hanem mert a videókon keresztül a néző sokkal közelebb tud kerülni az adott témához. A Tömeg Gyorsította Innováció szemszögéből a legfontosabb tényező a „fény”, az információ megosztása, a tudatosság növelése, ami még nagyobb „tömeget” fog eredményezni az adott témának. A felmérésből kiderült, hogy az oldalak használóinak 72%-a osztja meg a megtekintése után tovább a megtalált videókat. Minden ilyen tett, a témára való „fényvetéshez” (Anderson, 2010a) és az innováció felgyorsulásához járul hozzá. Ez egy jelentős szám, különösen, ha azt nézzük, milyen válaszokat kapnak az emberek azoktól, akik közt megosztották a videókat vagy linkeket. Semmilyen negatív reakciót nem kaptak, és 1,4-szer több ember mondta azt, hogy pozitív visszajelzést kapott, sem mint közömböst. Fontos megérteni ezeknek a számoknak a jelentését. Nem csak azért, mert azt mutatják, hogy a videók megosztása általában pozitív visszajelzéssel járt, hanem azt is, hogy a videókat megosztó emberek egy olyan közösségnek küldték el azokat, akiket ténylegesen érdekelt is a videó témája. Kommunikációs szemszögből ez azt jelenti, hogy a videókban tárolt információ pontosan a célközönséget éri el, azokat az embereket, akiknek azt szánták. A szóbeszéd terjedésének természete miatt egy nagyfokú kiválasztási folyamat játszódik le a kommunikációs folyamat közben, és amikor a videó megérkezik, a személy örül, hogy megkaphatta és sokkal nyitottabb lesz a témára. Ez azt jelenti, hogy a tanulási folyamat sokkal hatékonyabb és sokkal több információt lehet megosztani és megjegyezni a folyamat végén. Ez teszi az online oktató videókat hasznos tanítói eszközzé. Habár ez a folyamat jelen van a világban és az emberek többsége azt gondolja, hogy az oktató oldalak hasznosak, az „Ön szerint a hagyományos képzést milyen mértékben lehetne helyettesíteni online oktatással?” kérdésre inkább negatív válaszok érkeztek. Ahhoz, hogy megértsük az e mögött húzódó okokat, néhány, a felmérésen szerzett hozzászólás segítséget tudott nyújtani. Az emberek azt mondták, hogy míg az online oktatás és az online oktató videók jó kiegészítői az oktatási rendszernek, soha nem tudná helyettesíteni az élő, személyes oktatást, különösen nem az alsóbb iskolákban. Viszont az online videó jól ki tudná egészíteni az egyetemi oktatást, ami pedig pont az az eredmény, amit a felmérés jól kimutatott.
25
5. Összegzés A történelem folyamán a kommunikációs csatornákban paradigmaváltásokra került sor, melyek nem csak újraformálták az információ megosztásának módját, hanem egy sokkal mélyebb hatással voltak az egyéni fejlődésre és a társadalmi változásokra. A történelem azt igazolja, hogy minden egyes paradigmaváltás előmozdította az innovációs folyamatokat és egyben megváltoztatta az oktatási rendszert is. Az online videó az innováció, a kommunikáció és az oktatás kontextusában óriási hatással van ránk. A Tömeg Gyorsította Innováció vált az egyik legnagyobb és leghatékonyabb innovációs folyamattá: forradalmasítja az akadémiai és tudományos eljárások előtti folyamatokat és szakít az érzékek évszázados elkülönítésével. Ez a folyamat egy teljesen váratlan fúzió eredménye. A 20. század következetesen szabadította meg magát a passzivitástól, amit Gutenberg hagyott rá és továbblépett az aktív és még inkább magába foglaló új médiumok felé. A kutatásom azt mutatja, hogy ez a folyamat nem csak papíron történik, hanem olyasmi, ami már széles körben és mélyen része az oktatási rendszerünknek és az online magatartásunknak. Az emberek az internet készleteit használják nap, mint nap és a Web 2.0 együttműködő vonásai egyre elterjedtebbek. Nem csak a fórumok és a blogok állandóan növekvő száma, közösségi oldalak is jó példák erre. Az emberek megmutatták az elmúlt 10 évben, hogy nem csak a kultúra és a tudás fogyasztói akarnak lenni, hanem ki akarják venni a részüket annak létrehozásában és formálásában is. Az online videó egy nagyon felkapott médiummá vált, ami az emberek között világszerte előmozdítja az együttműködést. Egy lépéssel messzebbre megy az írott szövegnél, és hozzáad egy nem verbális réteget az információ-megosztási folyamathoz, lehetővé téve ezzel a kódolt információk könnyebb feldolgozását és megértését. Az online videó forradalmasítja a kommunikációs folyamatot. Szóval tekerjétek fel a három kapcsolót, és lássatok csodát, a Tömeg Gyorsította Innováció fogaskereke megmozdult. Videókat posztolnak. Kommentek repülnek. Egyre több nézet alakul ki. Vezetők jelennek meg. És mindez az innováció egy újabb körét provokálja ki. A folyamat közben pedig mindenki csodál. Mindenki tanul. (Anderson 2010b)
26
Manapság a legnagyobb megoldatlan kérdéseink egyike az oktatással és az akadémiai kutatássokkal kapcsolatban van. Ez a két nagy terület még mindig az új médiumok használatával és a modern technológiák mindennapi használatával küszködik. Az embereket egy már rég elavult rendszer használatára akarják kényszeríteni. Minden új diák, tanár és kutató generáció az egycsatornás információfeldolgozás határai közé zárva találja magát, ami még a nyomtatás korának idejére nyúlik vissza. A világ azonban megváltozott és ezeknek a területeknek tartaniuk kellene a lépést az egyre növekvő innovációs és fejlesztési folyamatokkal. Szerencsére a Tömeg Gyorsította Innováció a kutatás és fejlesztés új módját formálta meg. Ennek legnagyobb hozzájárulója, az online videó volt, mert jelentős szerepet vállalt az oktatásban. Az olyan oldalak és programok, mint az iTunes U, YouTube EDU, TED, RSA, és társaik jól prezentálják a fennálló igényt, a másokkal, mindenkivel való információ megosztására.
27
6. Irodalom 1. Anderson, Chris (2010a): How web video powers global innovation Internet:http://www.ted.com/talks/chris_anderson_how_web_video_powers_global_ innovation.html (letöltve: 2013. 10. 16.) 2. Anderson, Chris (2010b): TED Curator Chris Anderson on Crowd Accelerated Innovation. Internet: http://www.wired.com/magazine/2010/12/ff_tedvideos/all/1 (letöltve: 2013. 10. 11.) 3. BlogPulse, (2011): BlogPulse Stats. Internet:http://www.blogpulse.com/ (letöltve: 2013. 10. 08.) 4. Chapman, Roger (2010): Culture wars: an encyclopedia of issues, viewpoints, and voices. London: M.E. Sharpe. 5. Delors, Jacques (1997): Oktatás - rejtett kincs - Delors-jelentés a XXI. századi oktatásról. Budapest: Osiris Kiadó-Magyar Unesco Bizottság. 6. Graning, S. (2011): Media Business, Presentation at International Business School. Budapest (2011. 04. 15.) 7. Griffin, Em (2003): A First Look at Communication Theory. New
York:
McGraw-Hill. 8. Habermas, Jürgen (1989): An Inquiry
into
a category of Bourgeois Society.
The Structural Transformation of the Public Sphere. Cambridge: Polity Press. 9. Horanyi, Özséb (1997): Az információs társadalom koncepciójától az információ kultúrája
felé.
Internet:http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/media/hozseb1/hozsb1.htm (letöltve: 2013. 10. 04.)
28
10. Kovács Ilma (é.n.): Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveiben. Internet: http://mek.oszk.hu/09100/09190/09190.pdf (letöltve: 2013. 10. 16.) 11. Martin, Jonathan (2011): “Crowd Accelerated Innovation” and its implications for education. Internet: http://www.connectedprincipals.com/archives/2371 (letöltve: 2013. 10. 08.) 12. Mayer, Richard E. (2009): Dual Processing Model. In Kerr, Barbara Alane (szerk.) Encyclopedia of giftedness, creativity, and talent. California: Sage Publications: Thousand Oaks 13. McLuhan, Marshall (1962): The Gutenberg Galaxy: The Making of Typographic Man. Toronto: University of Toronto Press. 14. McLuhan, Marshall (1964): Understanding Media: The Extensions of Man. New York: Mentor. 15. Nyíri Kristóf (2009): Virtuális pedagógia – A 21. század tanulási környezete. Internet:http://www.ofi.hu/tudastar/iskola-informatika/nyiri-kristof-virtualis (letöltve: 2013. 10. 11.) 16. Robinson, Sir Ken (2008): Changing Paradigms. Internet:http://www.thersa.org/events/vision/archive/sir-ken-robinson (letöltve: 2013. 10. 16.) 17. Robinson, Sir Ken (2009): RSA Animate – Changing Education Paradigms. Internet:http://sirkenrobinson.com/skr/rsa-animate-changing-education-paradigms (letöltve: 2013. 10. 02.) 18. Skowronski, Thomas (2011): History of Online Video and YouTube. Internet: http://www.videomaker.com/video/watch/tips-and-tricks/512/history-ofonline-video-and-youtube/ (letöltve: 2013. 10. 11.)
29
19. Tót Éva (2004): Tanulás a kibertérben. Iskolakultúra (12)
30
7. Függelék 1.sz. grafikon – Az online video történetének 5 éve Branckaute,
Franky
(2010):
History
of
Online
Video.
Internet:
http://www.blogherald.com/2010/10/27/history-of-online-video/> (letöltve: 2013. 10. 27.)
31
32
A kutatás alapját szolgáló kérdőív:
33
34
35
A kérdőív grafikus kiértékelése
36
37
38
39
NYILATKOZAT a szakdolgozat eredetiségéről
Alulírott SZITA TAMÁS (név) SZTQABB.PTE (EHA kód), a PTE Bölcsészettudományi Karának hallgatója ezennel büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy
AZ ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A TANULÁSI FOLYAMATOKRA
című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott nyomtatott és elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői jogok nemzetközi szabályainak megfelelően készült.
Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: • szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; • tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; • más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.
Kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem és tudomásul veszem, hogy amennyiben a benyújtott szakdolgozat sérti a szerzői jogokat, úgy a dolgozat minősítése elégtelen (1), továbbá velem szemben a szakfelelős fegyelmi eljárást kezdeményez a dékánnál a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 59. § (13) alapján.
Pécs, 20______ év __________________ hó _________ nap
____________________________________ hallgató aláírása
40
