SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM BUDAPEST 2010
SZAKDOLGOZAT Pótári József Mozgóképtudomány Szak - Hangmester szakirány
SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM BUDAPEST 2010
SZAKDOLGOZAT Pótári József Mozgóképtudomány Szak - Hangmester szakirány
Az eredeti és az utószinkronos filmhang pszichoakusztikai összehasonlítása
Témavezető tanár: Balázs Gábor
Tartalom:
Bevezetés, a dolgozat célja
3
Pszichoakusztika
4
Objektív paraméterek
6
Térbeli hallás
7
Pszichológiai elméletek
9
A filmtörténet néhány jelentős állomásának hatása az eredeti filmhangra
11
Kísérlet
15
Mit nyerünk és mit veszítünk az eredeti hang és az utószinkron esetében?
16
A teszt eredménye és elemzése
17
Összegzés
20
Köszönet
21
Felhasznált irodalom
22
Melléklet: DVD Fazekas Csaba: Boldog születésnapot! (részlet)
Az eredeti és az utószinkronos filmhang pszichoakusztikai összehasonlítása
Dolgozatom célja rávilágítani a filmhang készítés során megmutatkozó különbségekre, amik a dialóg térbeli megjelenítésekor, az eredeti hangfelvételek és az utószinkron alkalmazásában rejlenek. A filmkészítés technikai feltételei ma már lehetővé teszik a filmek hangjának magas színvonalú elkészítését. Elérhetővé vált az alkotók szándéka szerinti hangzás kialakítása, ami jelentheti az élethűség minnél precízebb megközelítését, vagy a fantázia határtalan szárnyalásának hangzásbeli megvalósítását is. A filmhang-készítés során a következő elemekből építkezünk: ATMOSZFÉRA ZÖREJ DIALÓG ZENE
Miért alapvető fontosságú a dialóg minősége? -Mert az ember hangi térérzékelése nagyon fejlett, és a filmben a szereplők helyének, környezetének hangban történő megjelenítése a filmes sound design tudattalanul is erőteljesen ható hangi eszköze. Az érthetőség szintjétől kezdve, a pszichikus hatásokon át a tudatosan ráhelyezett gondolati rétegek kihasználása révén a film formai, és tartalmi elvárásainak meg kell felelnie. Az emberi érzékelés-észlelés antropológiailag meghatározott, és a kultúrától függő dinamikus folyamat. Hallásunk a korábban tapasztaltakkal összevetve, a pillanatnyi pszichikus hatásoktól befolyásoltan működik. Ezekkel a kölcsönhatásokkal foglalkozik a pszichoakusztika. PSZICHOAKUSZTIKA A filmek hangját az emberre hatását a pszichoakusztika tudományának segítségével vizsgálom meg. Hallásunk működését is örökölt és tanult elemek befolyásolják. Érzékszerveink és idegrendszerünk komplex együttműködése szükséges a teljes értékű halláshoz. Agyi folyamat végzi el az időbeni visszatekintést és hasonlít a már
3
ismertekhez. Korrelációs hallásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor többet, vagy mást észlelünk, mint amit érzékelünk. „Az agy a fizikailag megfoghatónál lényegesen több információt vesz figyelembe... nem csak rövid idejű, tehát egyetlen hangon belüli elemzést végez, hanem állandóan tekintettel van az előbb és később álló hangzókkal való kapcsolatra is, sőt az apercipiált anyagot összeveti saját nyelvi és intellektuális 1 szótárkészletével és az esetleg rosszul azonosított jelkvalitásokat utólag korrigálja.” Szerintem a filmhang vizsgálatának pszichológiai megközelítésekor az érzékelés-észlelés folyamatából az észlelés és a képzet kialakulása a legfontosabb. Az észlelés folyamatának átfogó elméletével foglalkozó pszichológiai irányzat, a Gestalt iskola: -Az agyat egy térbeli, háló szerűen összekapcsolódó egészként kezeli, mely külső ingerek alapján tanult, vagy veleszületett mintákat felhasználva alkotja meg az érzékelt ingerekre leginkább illeszkedő külvilág modellt. Albert S. Bergman dolgozott ki az érzékelés folyamatára egy elméletet: „Vélhetően érzékelési egységek hierarchiája alkotja az érzékelés láncát. Legalul helyezkednek el a szenzoros információk kiértékelése révén ható, úgynevezett adatvezérelt csoportosítási szabályok, míg a hiererchia csúcsát a tanult, illetve kontextus-függő, sémavezérelt csoportosítási mechanizmusok alkotják, melyeknek eredménye a hangtér leképezése. Az agyunk által az észlelés során előállított komplex hallásélmény tehát egy adaptív, folyamatos közelítéses folyamat hatására alakul ki, melyben a primitív csoportosítási mechanizmusok által szolgáltatott redundáns átfedő csoportok egymással 2 versengve adják a hangtérből érkező információk dekompozícióját.” Pap János a Hang ember hang című könyvében ír a szubjektív hangról. Két alapvetést határoz meg: 1, Mindenki azt hall, amit hall. A jó hallás adottság, és tanulás kérdése. Az érzékelés és az észlelés pontosítható. Zenehallgatás hatására nagyobb agyterület aktivizálódik. Jól hallani, a társadalmi megállapodás is, a nyelvtől, kultúrától is függ. 2, A szubjektív hang paraméterei kölcsönhatással vannak egymásra. Például hangerőváltozásra módosul a hangmagasság és a hangszín érzékelése is. Az agyunk működésének hatásfokát pozitívan befolyásolhatja az ingerek harmónikus kiegyellítődése és az optimális terheltség megközelítése. Ennek egyik példája a Mozart effektus. Kísérletek
4
bizonyítják, hogy Mozart zenéjét hallgatva a tesztközönség figyelmi állapota, kognitív 3 teljesítőképessége jelentősen javult. A szubjektív és objektív hallásjelenségek közt helyezkednek el az emberi fül működéséből, fiziológiai felépítéséből adódó adottságok, melyek mivel nagyobb részt fizikai törvényszerűségeken alapulnak, csak árnyalatnyi különbségeket jelentenek az egyes személyeknél. A hang időbeli és frekvenciabeli észlelésének van olyan tarománya, amiben még nem tudatos az észlelés, de a szervi lehetőségek lehetővé tesznek megkülönböztetéseket. Ez történik a fiziológiás lehetőségek alsó határán, amikor az időben különálló, vagy frekvencia szerint megkülönböztetett hangjelek már nem különülnek el. Ilyen jelenségek a Haas hatás, az elfedési hatások és a kritikus sávok hatásai. Haas tudományos kísérletében a visszhangokat olyan szempontból vizsgálta, hogy az egyszeri visszhang milyen idejű, és dinamikájú késésnél válik külön az észlelés során, de olyan hatásokat is felfedezett, ami a különválás érzetét előidéző időnél kissebb idő hatására alakul ki. Az energia összeadódás arányainak megfelelően, egy bizonyos hangosság növekedés jön létre. A 3-50 ms-os késéssel érkező hangjeleknél a hangosságérzet növekedése mellett a hangérzet kellemesebbé válik, a hangszínbeli hatás pedig teltebb lesz. Ő írta le először azt a jelenséget is, mikor a térben és időben is különváló hangjelek 30-50 ms-nál közelebbi időben szólalnak meg, akkor az előbb megszólaló jel irányát észleljük, de a kettő hangosságának összegét halljuk. Ennek a jelenségnek a hatását a filmhangon belül a zörejek és effektek megszólalásában érhetjük tetten. Gondolhatunk itt a zajos környezetre, az effektek és a dialóg hasonló szintű és dinamikájú megjelenítésére. A dialóg érthetőségére ezek a jelenségek hatással lehetnek, amennyiben a szöveg egy sűrű, dinamikai és hangszínbeli szempontból zavaró zörej-effekt-zene környezetbe ágyazódik. A szövegérthetőség rovására fejtik ki hatásukat az elfedési jelenségek is. Az érzékelésészlelés láncát alkotó elemek nemcsak egymásra épülésükben határozzák meg, de egymásra hatásukban is befolyásolják az információ áramlást. Erről árulkodik az afferens és efferens idegrostok jelenléte, ami 95 %-5 % arányú. A fül legfontosabb része a csiga (cochlea). Ebben a szűkülő csőben helyezkedik el az alaphártya, amin hullám-mozgásban terjed a hangjel. (Békéssy hullámterjedési elve.) Megállapították, hogy a dinamikusabb hangjelek kisebb késéssel haladnak a rostokban, illetve a 2-3 kHz-nél alacsonyabb hangok többet késnek a magasabbakhoz képest.
5
Objektív hangparaméterek:
HANGMAGASSÁG
HANGNYOMÁS
IDŐ
HANGSZÍN
TÉRBELISÉG
Ezen összetevők pszichés megjelenésében - vagyis az érzékelés észlelés folyamatában csupán az emberi ítéletekre hagyatkozhatunk, ezért szubjektív. A zenei hierarchia szerint a legfontosabb paraméterek a hangmagasság és az idő. A legelhanyagolhatóbb a térbeliség. Antropológiai értelemben a tébeliség megelőzi a többit, valamint jelentőséget kap a nyelv kultúrában a hangszín. Az antropológiai megközelítés jól illeszkedik a filmhang készítés elméleti alapjaiba, mert a film befogadásakor nagy mértékben hárul szerep az ösztönös folyamatokra. Az emberi egyedfejlődés során alakult ki fejlett térhallásunk. Hosszú évmilliók során volt fajunk rákényszerülve saját érzékszerveire, létfenntartása érdekében. Vadászott és rá is vadásztak. Ha nem lett volna az állatvilágéval összevethető hallásunk, talán nem is lennénk. Az emberi faj felegyenesedése időszakában a látás átvette a jelentősebb szerepet a hallással szemben, viszont ami a térhallásunkat illeti, jó képességeket örököltünk. A film hangja -a térbeliséget illetően- alapvetően az észlelés öröklött, antropológiailag meghatározott térérzékelő funkciójára támaszkodik. A térbeliség és a hangszínbeli árnyalatkülönbségek hordozzák a tartalomhoz kapcsolódó hangbéli információkat.
6
A térbeli hallás: A térbeli tájékozódásunkhoz nem feltétlenül szükséges a szimbólumokban való gondolkodás, már agytörzsi-köztiagyi szinten megtörténik az információk hangforrás irányát meghatározó alapfokú feldolgozása. A folyamat reflexszerű. Gondoljunk arra, hogy amikor a városban gyalogosan közlekedünk, milyen gyakran fordul elő, hogy a látóterünkön kívül eső, veszélyt jelző hangra ösztönösen reagálunk. Például a járdáról lelépve ösztönösen torpanunk meg, majd lépünk vissza, ha meghalljuk a közeledő busz hangját. A filmhang-készítés során bízvást élhetünk az emberi észlelés-gongolkodás azon törvényszerűségeivel, amik az ösztönösen működő térbeli hallás és az agyunk (gondolkodásunk) korrelációs funkciójának összhatásából alakul ki. Mi zajlik le bennünk a filmhang észlelésekor? Feltevésem szerint a film nézésekor tudattalan szelekció megy végbe bennünk. Nem tudjuk, de az észlelés gondolkodásnál gyorsabb visszacsatoló (efferens) impulzusai révén -egy viszonylagos, az eredetihez kötődő, azt a képek nyomán újrateremtett térbeli helyzetnek megfelelően- észleljük a hangot. Vagyis megszokjuk, az eredetihez mérten a megfelelő helyen „kezeljük”. Ez persze bizonyos határok közt mozoghat a tudattalantól a tudatosig. A legalaposabb, az ereditit megtévesztően megközelítő Hollywoodi szuperprodukciótól, a felvállaltan a képi tartalomtól határozottan leváló, narratív utószinkronig, az agy korrelál, méghozzá a film első ilyetén megszólalásától kezdve. Ez is hozzátartozik a dramaturgiából tanult filmnyelv milyenségét illető szerződéshez, ami a film és nézője közt a film expozíciója alatt köttetik. Mi nézők pedig szíves örömest megyünk bele a legcifrább feltételeket ajánló szerződésekbe, mert az nekünk jó. Szeretjük a filmnek azt a változatosságát, amit az álomszerűség legkülönbözőbb formájában nyilvánít meg. Az embernek több nyomós oka is van, hogy belemenjen ebbe a játékba. Filmkultúránk vizuális művészetként megnyilvánuló, kifinomult eszközrendszere nemcsak lehetővé teszi, de megköveteli, hogy bizonyos pontokon elemelkedhessen a valós, reális ábrázolástól, és ebben sokat segít az erre jól reagáló hang. A film tartalma, konfliktusrendszere, a történet tér és időbeli távlatok egymásra hatásával egy pillanatnyi gondolatiságot helyez a film egy újabb rétegébe, ami visszahat képre és hangra egyaránt.
7
Mi történik, ha a film hangját a hozzá tartozó kép nélkül vizsgáljuk? Átlagos közönség esetében a korrelációs hallás nagy mértékben romlik a kép hiányában, főleg a térérzékelés, a mozgás és a perspektíva tekintetében.
EREDETISÉG
GONDOLATISÁG
DIALÓG
KÖRNYEZET
NARRÁCIÓ
MEGJELENÍTÉS
BELSŐ HANG
A nem látó embereknél megmaradt a tájékozódásban a hangok kiemelt szerepe. A környezeti hangok, a saját léptük, vagy a botjuk hangjának tárgyakról, épületekről való visszaverődésének megváltozása alapján alkotnak képet a világról. Kifinomult hallásukkal meg tudják állapítani (becsülni) az aktív és passzív hangforrások távolságát, helyét. Az irány és térhallás frekvenciától függően különböző módon, az érzékelés-észlelési folyamat más-más területén történik. A 3 kHz feletti hangoknak, a fej árnyékoló hatása miatti dinamikai és hangszín különbségek alapján értékeljük az irányt. A 3 kHz alatti hangoknál a két hang közötti időkülönbség alapján. Az agy a fülbe érkező hangok akár 0,02 ms-os időkülönbségét is képes kiértékelni. A legélesebb az irányhallásunk az 500 és 1000 Hz közti frekvencián,szemből érkező hangoknál1 fok pontosságú. Az emberi beszéd frekvencia tartománya is túlnyomó részt ezen értékek között van. A hangnak is van levegő perspektívája úgy, mint a fény esetében, csak amíg a távoli dolgokat több száz méter, vagy kilóméter távolság után látjuk homályosabban, addig a hangokat már 10 méter távolság után tompábbnak halljuk. A levegő perspektíva hangi hatása erősen függ a frekvenciától, és kisebb mértékben a levegő páratartalmától. Gondoljunk arra, hogy a szomszéd faluból a párás hajnalban a kutyaugatás közelinek hallatszik, a villámok csattanó, éles hangja a távolból már csak mély dübörgés lesz. 8
(Megjegyzem, hogy a hangfelvételnél más arányok érvényesülnek, mert a mikrofonok máshogy “hallanak” mint a fül. A fej és a fül formája, a hallójárat és a dobhártya elhelyezkedése sajátos irányhallási karakterisztikát mutat. A puskamikrofonok fejlesztésekor igyekeztek a fejlesztők megfelelő iránykarakterisztikát kialakítani. Nyílt térben a hangfelvételen nagyobbnak érezzük a távolságot. Mikrofon fajtától függően, és frekvencia függően körül-belül 1.5 m távolság után már jelentős hangszín veszteséget észlelünk. Egy vizsgafilm hangfelvételéhez a rendező egy barátját kérte fel, aki zenei hangstúdiójából a legdrágább, legérzékenyebb nagymembrános mikrofonját hozta el csupa jó szándékból, gondolván, hogy a szerelőműhelyben játszódó jelenet minden hangját rögzíteni tudja a lelógatott gömbkarakterisztikás mikrofonjával. Az eredmény katasztrófális lett. Érthetetlen, a terem zengésében elvesző dialóg, a zörejek extrém jelenlétével. A mikrofon úgy viselkedett, mintha az ember fejének minden porcikáján nyílt felületű dobhártya lenne.) A hangforrások távolságának becslése hangszín alapján történik, és tanulás eredménye. Érzékeink néha megcsalnak bennünket a térhallás területén is. Például: „Elsődleges a tárolt tapasztalat. A távoli suttogást közelibbnek halljuk, hiszen úgy szoktuk meg, hogy suttogni csak a közelben levőkkel szoktunk. Ha azonos távolságból hallunk magas és mély hangokat, akkor a mélyeket közelebbinek halljuk. A mély hangok a terem méretének megítélését is befolyásolják; nagyobbnak érezzük, mert a mély hangok 4 (dinamikai súlyosságuk folytán úgy tűnik) tovább zengenek.”
PSZICHOLÓGIAI ELMÉLETEK Adaptáció elmélet (Helson 1964) -A bejövő ingerek integrált értékelése -Az „ingertörténelem” határozza meg az adaptációs szintet -Az egyén abszolút ítélete az adaptációs szinttől függ Muntag András: A megtört csend című munkájában kifejti: „A hallgató a 'zajhelyzetet' hogyan éli meg , függ egyrészről a hang fizikai 5 tulajdonságaitól, másfelől a hallgató lelki állapotától.” A filmet befogadó néző pszichikus működése folyamatos befolyásoltság szerint alakul. Erre vonatkoznak a következő elvek:
9
•A hozzáférhetőség elve: -Az az információ van legnagyobb hatással gondolkodásunkra, (észlelésünkre) amely legkönnyebben hozzáférhető. A dialóg felvételének és keverésének tekintetében ez azt jelenti, hogy a rosszul felvett, zajos, vagy hangszínben sérült hang eleve rosszabb eséllyel indul az észlelés hatásfokát tekintve. A keveréskor a dialóg szintezésének helytelen megválasztásával rontjuk az észlelés esélyeit. (Például Jancsó Miklós: Oda az igazság című filmjének utószinkronja segíti a tartalmi elemek kiemelését.) •A tudattalan észlelés elve: -Nem emlékszünk rá, de hatással van ránk. Találjuk meg a zajos, vagy egyszerűen túl összetett zörejekkel és effektekkel terhelt hangban a lényeget! Gondolkodásunk kapacitása sokszor alul marad az észlelés során áramló információk mennyiségétől, és sebességétől. A kellő figyelmi állapotban a rejtve hagyott szavak is érvényesülnek. Az összhatást nem szabad elrontani a dialóg öncélú felszínre hozásával! (Ranódy László Árvácskájának eredeti hangjában nem kell tudnunk pontosan mit mond Csöre ahhoz, hogy megértsük.) •A redundancia szerepének elve: -Érzékelésünk különböző rendszereket alkotnak. Az rendszer működésében fellépő információs hiányosságokat a rendszer erősebben jelen levő interperceptuális elemeivel pótolhatjuk. Ehhez infrakultúrális alapokra (az adott hely és idő kultúrájának ismerete) van szükségünk. A dialóg minősége, a színész egyéniségének hangszínbeli sajátosságai, a szöveg tartalmi hézagai teremthetnek szövegértési problémákat, amit a látás és a hallás egymást segítő hatása nagyban javíthat. (Kurosawa: A vihar kapujában című filmjét csöppet sem értenénk, ha kivágnánk a korra és helyre utaló részeket.) A film tartalmi összetevői folyamatosan visszahatnak a néző pszichikus kondícióira. Ha a jelentéstartalom pozitív, az segíti a felidézést. 1, Amit hallani szeretnénk, (ha nagy a feszültség) 2, Ami érdekes, meglepő, további kérdést indukál, (ha kicsi a feszültség)
10
A hasonlóság gátlólag hat. A megszokott, hétköznapi langyos ingermassza gyengíti az emlékezet aktivitását, de növelheti a figyelem kapacitását, (narratív tartalom)
A konstruktív emlékezet 1, Az attitűd intenzitása függ a befogadó értékelésétől, (önmagunkhoz hasonlítunk) 2, A kognitív disszonancia lehet figyelem felkeltő, fenntartó, (az attitűddel 6 összeegyeztethetetlen viselkedés)
A filmtörténet néhány jelentős állomásának hatása az eredeti filmhangra: A NÉMAFILM A filmhang pszichoakusztikai vizsgálatában különleges szerepet tulajdonítok a némafilmnek. Mint vizuális művészet, kifejlődése és hanyatlása óta nagyon komoly elvárást hagyott örökségül a filmművészet számára. A némafilmek a hangi képzeteknek kopár jelleget kölcsönöznek, és csak a vizuális ingerek jellegétől, sűrűségétől függően adnak teret a hangi fantáziának. (Milyen érdekes, és abszolút nem ellentmondásos, hogy a film és a hangképzet közös fejlődése a hangosfilm megjelenése előtt elkezdődött.) Olyannak képzeltük a hangi környezetet, amilyennek a kép és a fantáziánk engedte. Ráadásul a fekete-fehér technika, a színpadiasság, a nagy kifejező erővel bíró pantomim jelleg, olyan mély drámaiságot teremt, amit hangban nagyon nehéz lenne kiszolgálni. (A pantomim a hangos korszakban és modern formában is a groteszk hangi kíséretet igényli.) A néma korszakban a filmművészet, kifejező eszközök tekintetében nagyon magas szintre fejlődött, és még élni is tudott a hangtalanság hatásával. Arra késztet bennünket, hogy a verbális és akusztikus képzeteket kihagyva, érzelmi állapotot „észleljünk” és ahhoz képzeljünk hangokat. A hangingerek az agyi idegek hálózatán az érzékszerveinktől az amigdalán keresztül –amely az érzelmekért felelős- jutnak a köztiagyba és az agytörzsbe. A képek hatására kialakuló hangképzetek tudati szinten jönnek létre, mintegy kihagyva az amigdalát. A némafilm a képi hatások okozta érzelmi állapotot, a hangi hatásoktól mentesen, mondhatjuk, hogy kilúgozva alakítja ki. A későbbi modern művészfilmek a hőskor némafilmjeinek hangtalanságban rejlő értékeinek továbbgondolását hordozzák magukban, mikor csönddel, effektekkel és zenével emelkednek el a képhez tartozó hangtól.
11
Hevesy Iván írta: „A filmhang nemcsak a némafilmeket kísérő zongoramuzsikát űzte lomtárba, hanem alaposan megkérdőjelezett minden, a némafilm pantomimikus mozgásaira alapozódó 7 tiszta vizuális nyelvről álmodó esztétikát.” Semmi értelme sem lenne utólag meghangosítani némafilmeket. A kísérő zenék, sokszor nagy művészi erővel segítették a film hatásának kiegészítését. A burleszk, képet követő zongorakíséretének, a mozgásnak megfelelő tempót és a tartalomnak megfelelő humort kellett alátámasztania. Joan Vigo Nizzáról jut eszembe, vagy Diga Vertov: Ember a felvevőgéppel című filmjéhez kortárs zeneszerzők írtak zenét, ami nem több, mint művészeti ágak interakciója. A technika még nem volt olyan fejlettségi szinten, ami eleget tett volna a már igen magas művészi színvonalú némafilmek elvárásainak. A hangosfilmek megjelenésével kezdetben nagyot csökkent a filmek művészi színvonala. Balázs Béla írta a Látható ember című könyvében: „Miért annyira giccsesek az első hangos filmek? Mert már saját lehetőségeik mércéjén ítéljük meg. Mert már van valami elképzelésünk a hangos film igazi művészetéről is. Ellenszenvünk nem visszautasítás, hanem követelés. A mikrofon membránjának érzé8 kenysége majd saját érzéseinket gazdagítja." Chaplin a beszélő filmben a művészet csődjét látta. Megesküdött, hogy ha már hangos filmet kell alkotnia, akkor ő csak süketnémát játszik. Andre Bazin Mi a film? című esszé kötetében a filmnyelv fejlődéséről írja: „...a némafilm egyes értékes vonásai a hangosfilmben is továbbélnek,... nem annyira a »némá«-t és a »hangos«-t kell egymással szembe állítanunk, hanem az egyikben is, a 9 másikban is a filmi kifejezésmód alapvetően eltérő felfogásait és a stílusváltozásokat.” Azt mondta Balázs Béla: „Akkor lesz a hangos film igazi művészet, hogyha a rendező úgy irányítja a fülünket, ahogy a némafilm rendezője irányította a szemünket. Akkor majd a 10 dolgok hangján saját maga fog megszólalni.” DOKUMENTALIZMUS A némafilm a hangi realitás érzelmi hatását mellőző vizuális művészetének ellenpontjaként, a mai dokumentumfilmek és hiradók egy mikrofonnal, vagy kameramikrofonnal készült hangjára hívnám fel a figyelmet. Egy háborús övezetben, nyílt térben készült riport esetében, a riportalany feszültsége, a háttér hangjai, hitelességük folytán olyan elementális erővel ragadják meg a nézőt, amit mesterségesen meg sem próbálunk előidézni. A képi gondolatiság követése, és a hitelesség, a filmhang két legfontosabb
12
szorosan egymásra épülő és sokszor egymásnak ellentmondó tulajdonsága, amit a sounddesign eszközeivel szolgálunk. A soksávos hangfelvételi technika, és az utómunka a filmhang számára lehetővé tette a pszichoakusztika lehetőségeinek művészi kiaknázását. Élhetünk a dokumentalista hitelesség hatásával és a teljesen elvonatkoztatott képzettársítás eszközeinek hatásaival is. A neorealizmus, az olasz iskola A második világháború után a társadalmi viszonyok olyan közeget teremtettek, amiben a filmalkotók a reális állapot bemutatásával tudtak a hitelesség szolgálatába állni. A neorealista irányzat képviselői meghirdettek egy új szemléletet, ami ellenkezett a korábban kialakult filmkészítési szokásokkal. Ki a stúdióból, valós környezetbe, eredeti, élő városképpel, spontán megnyilvánuló statisztákkal, atmoszférával, és ami a lényeg, eredeti dialóggal! Andre Bazin írta a neorealizmusról: „...az olasz filmeknek kivételes dokumentum értékük van, képtelenség forgatókönyveiket ettől elszakítva vizsgálni úgy, hogy ne legyünk tekintettel arra a társadalmi talajra is amelyben gyökereznek.” “ ..minden bizonnyal az olasz filmművészet az egyetlen, amely az ábrázolt korszakon belül megmenti a forradalmi humanizmust.” (Vittorio De Sica: Biciklitolvajok című filmje a realitása miatt olyan megrázó.) „Az expresszionista eltévelyedés megszűnése, de még inkább a hangosfilm óta azt láthatjuk, hogy a filmművészet továbbra is a realizmus felé tart. Vagyis a nézőben a lehető legtökéletesebb illúziót akarja kelteni arról a valóságról, amely a film meséjének logikai következményeivel éppúgy összeegyeztethető, mint a technika jelenlegi korlátaival.” „Ezért fölösleges lázadozni minden olyan technikai újdonság ellen, amelynek célja, hogy növelje a filmművészet realizmusát: vagyis a hangosfilm a színes film és a térhatású 11 film ellen.” A filmművészet fejlődésében, az egész azután következő időszakra kiható mérföldkő volt a neorealizmus. Egyre nagyobb mértékben jelentkezett az igény a film történetének a nézőhöz való közelítésére, amit az alkotók el tudtak érni a valóságos képpel és hanggal, a hitelesség drámai erejével. A modern filmgyártás különböző iskolái alapoztak aztán ezekre a jelentős filmtörténeti időszakokra, mint mérföldkövekre. A realizmus eszközeit helyezte saját ezköztárába az amerikai álomgyár manipulatív eszközei ellen lázadó Új hullám, a dokumentum-játékfilm műfaját kifejlesztő Budapest iskola, és a technikai megkötöttségektől szabadulni vágyó Dogma is.
13
Az új hullám „Az új hullám a fiatalok lázadása apáik ellen, az újítóké a konzervatívok ellen, a művészeké az iparosokkal és üzletemberekkel szemben, az elbeszélés személyességéé a történetmesélés (hollywoodi) pszichológiai realizmusával szemben, az európai 11 érzékenységé a tengerentúli mozi rossz ízlésével szemben.” (Truffaut: Négyszáz csapás) Hollywood a produceri filmgyártás fellegvára, ahol az üzleti szemlélet mindenek fölött helyezkedik el. A producer mint alkotó szerepel a folyamatban, mindent kezében tartva. Átiratja a forgatókönyvet, színészt és stábot választ, beleszól a vágásba. Minden a film manipuláló hatásának tökéletesítéséről szól. Ez ellen a művészi értékrendben végbemenő hanyatlás ellen alakult meg a Francia Új hullám. A rendező vette kezébe a film művészi kialakításának momentumait, a forgatókönyvtől a végső vágás jogáig. Nemeskürty István 13 írta az Új hullámról, hogy elérkezett „A filmművészet nagykorúsága”. A rendezői filmek már az első alkotásokban is hordoztak a film egészén, vagy részletein átívelő gondolatiságot, aminek megjelenítéséhez egyre bátrabban nyúltak újjabb filmes ezközökhöz. A dialógban megjelentek a személyes hangvétel, az irodalmi nyelv, a narráció, a belső hang, vagy a nézőhöz való kibeszélés a filmből. Dokumentum-játékfilm A filmalkotók reális világábrázolásából, és a személyes világukból eredő, önmegvalósító gondolatiság ötvözéséből jött létre a dokumentum-játékfilm. A hang kezelésében találunk példát az eredeti hangfelvételre, és az utószinkronra egyaránt. A bevágott dokumentumfilm részleteken kívül az ellesett, megélt jelenetek eredetisége jelenti a hiteles közeg erősítését. (Tarr Béla: Családi tűzfészek) A modern filmművészet gyakran él a magyarországi kibontakozása miatt Budapest iskolának nevezett dokumentum-játékfilm eszközeivel.
14
Kísérlet, amellyel az eredeti és az utószinkronos film hangját, azon belül a dialóg térbeliségét elemzem vak és csökkent látó közönség tesztelésével. Azért választottam tesztközönségnek a vakokat, mert amellett, hogy náluk a hang észlelése kifinomultabb és a tályékozódáshoz a térhallásuk érzékenyebb, még a tartalmi összetevők felgolgozásához is finomodott a hallásuk. A teszt elvégzéséhez Adam A7 közeltéri studio monitor hangfalakat használtam. A teszt előtt a ráhangolódás érdekében meghallgattuk Mozart 40. szimfóniája Allegro molto tételének egy részletét. 1, A hangforrás, a filmhangban a dialóg szereplőjének elhelyezkedése a térben. 2, A helyiség fala, a filmben a szoba méretére, a falfelület diffuzitása. 3, A szobában elhelyezkedő, a dialóg hangjának terjedését befolyásoló, akadályozó, vagy visszaverődéssel segítő tárgy.
Direkt hang. Visszavert hang. Visszavert, másik fülbe érkező hang.
1
3 2
15
A filmben szereplő személyek hangjának hitelességét a képen látható térnek megfelelő hangzás jelenti. A tér méretei, a tárgyak elhelyezkedése, azok anyaga és felszíne, a visszaverődések, és elnyelések befolyásolják a beszélő hangjának zengését, és hangszínét. A képen levő, és a képen kívüli környezet zörejei teremtik meg a helyszín atmoszféráját.
Mit nyerünk és mit veszítünk az eredeti hang és az utószinkron esetében? A helyiség diffúzitása: Teremakusztikai jelenség, hogy a különböző visszaverő felületek hatására a fülünkhöz jutó hangnyomás értéke megkétszereződik. +6 dB Erre abban a helyzetben kerül sor, amikor energiaegyensúly keletkezik. „A fül érzékelésében az első benyomások uralkodnak, így bármilyen rövid is az energia felnövekedési ideje, a teremről alkotott szubjektív ítélet szempontjából ez a szakasz döntő jelentőségű.” „Szabadban vagy erősen csillapított helyiségekben jóformán csak közvetlen hang van jelen, tehát a hangenergia a távolság függvényében csökken. Zárt diffúz térben viszont a zengő hang az uralkodó, itt a hangenergia a távolságtól függetlenül állandó. A tér egyensúlyát a forrásból érkező állandó energiapótlás és a felületekkel való ütközéskor jelentkező elnyelés biztosítja.” Zárt térben, a különböző falfelületek, tárgyak anyaga és felülete diffúz hatást eredményez, ami a direkt hangal organikus egységet képez. A térélmény jó lehet, a direkt hang befolyásoltsága megnőhet. A mesterséges térkeltés mindíg sematikus, a modellezett felületek bár lehetnek bonyolultak, de síkak, és homogének. A hang energiája megnő, a diffuzitás csak kis mértékben alakul ki. Az így létrehozott térhang a direkt hangra kisebb „roncsoló” hatást fejt ki, de elvesztjük a felületek összetettségét, és a térben elhelyezkedő tárgyakat.
16
A vakok és csökkentlátók intézetében végzett kísérlet eredménye, és elemzése: Fazekas Csaba Boldog születésnapot című filmje részletének két változatát vizsgáltam a különleges tesztközönség segítségével. A film eredeti és utószinkronos válzozatából játszottam le ugyan azt a részletet olyan vakoknak, akiknek van látás emlékük, vagyis nem vakon születtek. Teszt kérdések: 1. Melyik volt az eredeti hangfelvétellel készült részlet? 2. Mi volt az árulkodó különbség? 3. Melyik tetszett jobban, melyiket használnád? 4. Melyik verzió illett jobban a film tartalmához, hangulatához, és miért? 5. Mi volt zavaró az eredetiben és az utószinkronban? 6. Az eredeti hangú változatban milyen hangokat hallottál a beszéden kívül? 7. Milyen lehetett a környezetük, mi lehet körülöttük? 8. Milyen messze lehetett a víz szintje a szereplők szájától? 9. Az eredeti hang alapján mekkora lehet a helység? 10. Milyen mozgást végeztek a szereplők? 11. Milyen távolságban voltak a szereplők, mekkora képet képzeltél róluk? 12. 1-5.ig pontozd a két verziót! Lados Sándor 1. Első az eredeti. 2. Kis zajok szűrődtek be, érezni lehetett a távoli környezetet. Az utószinkronos túlságosan tiszta volt. 3. Az első tetszett sokkal jobban, mert olyan igazibb volt. Az eredeti jobban illett a helyzethez, azt használnám. 4. Az eredetiben a vízcsobogás hangos volt, de az utószinkron kicsit erőltetettnek tűnt. 5. Az elsőbe pici hangok szűrődtek be, amit konkrétan nem lehetett hallani. 6. Repülőt, telefon nyomogatást, ventillátort. 7. Nem tudom. 8. Egész közel, nyakig ért a víz, mielőtt megszólaltak apró mozgást hallottam a vízen. 9. Kissebb uszoda nagyságú lehetett a helység. 10. Kezükkel mozgatták a vizet. 11. Nem tudom megmondani. 12. Eredeti 5-ös , utószinkron 3-as.
17
Elemzés: Sándor válaszaiból kitűnik, hogy mennyire fontosak az eredeti felvételben meglevő részletek, képzeletét a konkrét történések hangjai pontosan alakították. Az eredeti hang már az elején megragadta, a jelenet erotikus jellege erősebben kirajzolódott neki, mint a szereplők lelki folyamatai. Az utószinkronos verziót már sokkal kisebb érdeklődéssel figyelte. Érdekes, hogy a továbbgondolásra kisebb energiát fordított, nem voltak sem a környezetre, sem a tartalomra vonatkozó megfigyelései. A film tartalmi elemeinek átadása érdekében, Sándor esetében talán jobban jártunk volna, ha csak az utószinkronost hallja.
Batuska Erzsébet: 1. Első az eredeti. 2.Az első élesebb volt, a másik olyan tompított. 3. Másodikat használnám, sokkal érthetőbb volt. 4. Az utószinkronnál jobban lehet figyelni a történetre. 5. Az eredetinél a zaj eltereli a figyelmet a filmről. 6. Az uszoda gépeit, talán a víz keringetőt, telefont. 7. Távoli nagy falak lehettek. 8. Nem igazán tudom, talán derékig ért a víz. 9. Nagy uszodára gondolok. 10. Kiszálltak a vízből, meg vissza. 11. Teljes nagyságukban képzeltem el őket. 12. Eredeti 3-as, utószinkronos 5-ös. Elemzés: Erzsébet egyértelműen a film tartami elemeire lett inkább figyelmes. Őt zavarta az eredeti hang zajossága, az utószinkron színészi játékban megjelenő előnyeit értékelte jobban. Az ő válaszai arra engednek következtetni, hogy a kifejezőerő fokozása érdekében érdemes volt az utószinkron lehetőségével élni.
Kuncsek Katalin: 1. Első az eredeti. 2. Az első természetes volt, a második megjátszott. 3. Mégis a másodikat használnám, mert érthetőbb. Jobban játszottak a színészek. 4. Talán a második illett jobban a filmhez, az utószinkronos. Olyan tágasabb érzés volt,
18
mintha szabadban lennének. 5. Az eredetiben élesebbek voltak a hangok, főleg a csobogás. 6. Egy takarítónőt hallottam a távolból. Telefonálást, meg hogy kiszálltak a vízből. Valamilyen motor zúgást. 7. Nem tudom. 8. Úgy képzelem, hogy a vállukig lehetett nekik a víz. 9. Közepes uszodára gondolok. 10. Kiszálltak a vízből, meg visszaültek. 11. Úgy derékig látszódhatnak. 12. Eredeti 4-es, utószinkronos 5-ös. Elemzés: Katalin bizonytalansága abból adódhat, hogy mindkét verzió inkább az érzelmeire hatott. Az eredetiben szimpatikusabb volt számára a két szereplő, az utószinkronos változatban nagyra értékelte a színészek kifejező erejét.
Kovács Veronika: 1. Én az elsőt tippelném eredetinek. 2. Az elsőben hallottam egy háttér repülőt. 3. Mindenképp az elsőt tenném a filmbe. 4. Sokkal jobban élveztem az eredeti felvételt, az idézte fel jobban az uszudás emlékeimet. 5. Az elsőben nem mindenről tudtam pontosan, hogy minek a hangja, a másodikban viszont a környezet kevésbé képzelhető el. 6. A feszített tükörmedence túlfolyását, vízforgató zúgását, távoli repülőt, telefon nyomogatást. 7. Csempés fal volt körülöttük. 8. Egész biztosan a nyakukig ért a víz. 9. Nagyobb uszodát képzeltem el. 10. A lány egyszer kiszállt a medencéből, egyébként csak a kezükkel mozogtak. 11. A férfi mintha kicsit közelebb lenne, mondjuk a feje látszik, a lány legfeljebb derékig. 12. Eredeti 5-ös, utószinkronos 3-as. Elemzés: Veronika számára elengedhetetlen jelentőségű az eredeti felvétel élethhű zajainak a jelenléte a filmben. Sok apró részletet felhasznált a kép kialakításához. Őt nem zavarta a
19
tartalom feldolgozásában az azánytalan zajosság. Értékelte a második változatban a színészi alakítást, de fontosabb volt számára a helyzet pontos elképzelése. Ő sokat vesztett volna, ha csak az utószinkronos filmet ismerte volna meg.
ÖSSZEGZÉS: Az ideális filmhang készítés valószínűleg az lenne, ha mindíg eredeti felvételt tudnánk készíteni, és annak elemeit egymástól leválasztva, széles határok között tudnánk alakítani. Színészeknek a beleéléshez és a rendezői elvárások teljesítéséhez zavartalan környezeti viszonyok kellenek. Ennek fizikai és anyagi korlátai vannak. A zajszennyezettség erősödése, a népsűrűség már szinte lehetetlenné tette a külső felvétel készítést. Az anyagi korlátok a technikai megoldásokra és a színész játékának minőségére is hatással vannak. A film alkotóinak a film előkészítése során ki kell alakítani egy hangtervet, amelyben a szándékok és lehetőségek - tartalmi elemekre is vonatkozó- alapos elemzése is megtörténik! Az eredeti filmhang természetességét, a hitelességet és realitás érzés magas fokát nem várhatjuk el az utószinkron készítésekor, viszont a belső tartalmi elemek sokkal inkább kifejezhetőek. A sound design lehetőségei tágíthatóak a megfelelő körültekintéssel tervezett eredeti hanggal készülő film esetében is. Az éjszakai forgatás, az elhagyott bérház csendes zuga, a traileren autózás például teremthet jobb hangi viszonyokat az újraépítkezéshez. Amennyiben a rendező úgy látja, hogy a filmjének jellege megkívánja a narratív elemek kihangsúlyozását, a gondolatiság a reális helyzet fölé emelését, bizony jobban jár, ha az utószinkront választja. Gyermekkorom maradandó élménye a sok televíziós film, -pl.: Az ember tragédiája, vagy a Hamlet-, amiről akkoriban nem is sejtettem, hogy utószinkronnal készült, csak azt éreztem, hogy szépen beszélnek. Szeretném megosztani azt a tapasztalatomat, amit a vakok és csökkentlátók intézetében szereztem. A vakok nagyon szeretik a filmeket, világlátásuk bővítéséhez nagy szükségük is van erre a komplex művészeti ágra is! Olyan DVD-ket kellene készíteni, amiknek egy választható hangsávján narráció szerepelne a vakok számára úgy, mint a színházi rádióközvetítéseken.
20
Köszönet: A tesztben résztvevőknek: Batuska Erzsébet Lados Sándor Kovács Veronika Kuncsek Katalin További szereplők: Kovács Erika Kundra Katalin Mészáros Gabriella A szervezésben segített: Gáspár Gabriella gyártásvezető Forgács Nóra Kinga Temmel Márta a Vakok és Csökkentlátók Intézetének szervezője dr. Hoyer Mária pszichológus
21
FELHASZNÁLT IRODALOM: 1 2 3 4 5
Tarnóczy Tamás: Akusztika Budapest, Akadémia kiadó 1984 Albert S. Bergmann: Gestalt-iskola Pécsi Tudományegyetem Pdf. Papp János: Hang, ember, hang Budapest, Vincze kiadó 2006 Papp János: Hang, ember, hang Budapest, Vincze kiadó 2006 Muntág András: Megtört csend Előadás Pdf. 2008
6 7 8 9 10 11 12 13
Oláh Attila: Pszichológiai alapismeretek Budapest, Bölcsész konzorcium 2006 Hevesy Iván: A néma film egyetemes története Budapest, Magyar Filmintézet 2003 Balázs Béla: Látható ember A film szelleme Budapest, Godolat kiadó 1984 Andre Bazin: Mi a film? Budapest, Oziris kiadó 2002 Balázs Béla: Látható ember A film szelleme Budapest, Gondolat kiadó 1984 Andre Bazin: Mi a film? Budapest, Oziris kiadó 2002 Báron György: Broadway 39. utca Filmvilág 2002, 03. 15. Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig Budapest, Magvető kiadó 1961
22
