SZILIKÁTIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYZATA Budapest, 2003. szeptember AZ EGYESÜLET CÉLJA Az Egyesület a szilikátiparban, valamint az ezzel összefüggő bármilyen szakterületen és szektorban tevékenykedő tudományos, műszaki és gazdasági szakemberek országos hatáskörű – pártoktól független – tudományos és érdekvédelmi szervezete. Az Egyesület célja: társadalmi úton elősegíteni a magyar szilikátipar tudományos, műszaki gazdasági fejlődését, ápolni és erősíteni a szakmai egység érzését és gyakorlatát, bővíteni és emelni az egyesületi tagok ismereteit, formálni a szilikátipar szakmai közvéleményét, gondoskodni a tagok közös érdekeinek képviseletéről. Az Egyesület céljait a tagság a területi szervezetekben, a bizottságokban és a választott szervezetek munkájával valósítja meg. 1. A tagsági viszonnyal összefüggő előírások 1.1.
A tagok felvételére irányuló belépési szándékot az egyéni és pártoló tagok számára rendszeresített nyomtatvány felhasználásával kell kezdeményezni és benyújtani az Alapszabály III. pontjában meghatározottak szerint.
1.2.
A pártoló taggal az Egyesület együttműködési szerződést köt, melyet az Egyesület elnöke ír alá. Az együttműködési szerződésben meghatározzák mind az Egyesület, mind a pártoló tag jogait és kötelességeit, az együttműködés feltételeit. A vállalt tagdíj összegéről az Egyesület Titkársága számlát állít ki és küld meg a pártoló tagvállalatnak.
1.3
A Titkárság gondoskodik – az erre rendszeresített nyomtatvány felhasználásával – a tagok nyilvántartásáról. A nyilvántartásnak naprakésznek kell lennie és a tagsággal kapcsolatos minden lényeges adatot – statisztikai felhasználásra alkalmas módon – tartalmaznia kell. A nyilvántartásnak összhangban kell lennie a titokvédelmi előírásokkal.
1.4.
A Titkárság köteles a tagdíjfizetés esedékességéről – befizetési lap megküldésével – a tagokat időben tájékoztatni, illetőleg az elmaradt tagdíjnak megfizetésére – megfelelő határidő megjelölésével – a késedelmes tagokat felszólítani. az Intéző Bizottság azt a tagot – aki tagsági díjának legalább két éves hátralékában van és azt a Titkárság kétszeri, írásbeli felszólítására nem rendezi – törölheti a tagok sorából.
1.5.
A tagdíj mértékét a Küldöttgyűlés állapítja meg. A tagdíj mértékének megállapításánál kedvezményt lehet nyújtani a nyugdíjas, a tanuló, a GYED-en lévő, a sorkatonai szolgálatot teljesítő tagok részére.
2. Küldöttgyűlés 2.1.
A Küldöttgyűlés nyilvános, azon minden érdeklődő részt vehet. A Küldöttgyűlésen a megválasztott küldöttek szavazati joggal vesznek részt, de minden részt vevő tanácskozási joggal rendelkezik.
2.2
A Küldöttgyűlés összehívásáról – az Alapszabályban meghatározott esetekben – az Elnök és az Intéző Bizottság részéről a Titkárság gondoskodik.
2.3.
Az Egyesület tagjait a Küldöttgyűlés időpontjáról értesíteni kell és felhívni, hogy a napirenddel kapcsolatos javaslataikat a közleményben megjelölt határidőn belül tegyék meg.
2.4.
A Küldöttgyűlés napirendjét az Elnök és a Vezetői Értekezlet határozza meg.
2.5.
A javasolt napirendről szóló határozat meghozatalát követő 10 napon belül ki kell küldeni a Küldöttgyűlési meghívót, amelynek tartalmaznia kell: a) a Küldöttgyűlés helyét, b) a Küldöttgyűlés időpontját, c) a Küldöttgyűlés javasolt napirendjét. Amennyiben az egyes javasolt napirendi pontokhoz írásbeli előkészítő anyag szükséges, azt a meghívóval egyidejűleg, de legkésőbb a Küldöttközgyűlés időpontját megelőző 10 nappal meg kell küldeni.
2.6.
A jelenlét és képviseleti jogosultság megállapítására jelenléti ívet kell felfektetni.
2.7.
Az Elnök a Küldöttközgyűlés megnyitása előtt – a jelenléti ívek alapján – meggyőződik arról, hogy a Küldöttgyűlés – az Alapszabály előírásai szerint – határozatképes-e. Ellenkező esetben a Küldöttgyűlés megnyitását legfeljebb 30 perccel elhalaszthatja. Amennyiben a Küldöttközgyűlés 30 perc elteltével sem határozatképes, a Küldöttgyűlést el kell halasztani.
2.8.
Határozatképtelenség miatt történő elhalasztás esetén az Elnök – a Vezetőség jelenlévő tagjai véleményét kikérve – haladéktalanul kitűzi a Küldöttgyűlés új időpontját, amely 30 napon belüli választott időpont lehet. Az időpontra szóló meghívót a Titkárság 5 napon belül kiküldi. A meghívó tartalma azonos a 2.5. pont szerinti tartalommal, továbbá tájékoztatást tartalmaz arról, hogy az ismételten összehívott Küldöttgyűlés – az Alapszabály szerint – legalább 25%-os megjelenés esetében határozatképesnek minősül.
2.9.
A Vezetői Értekezlet javaslatára elfogadott levezető elnök elnököl. A Küldöttközgyűlés megnyitása után a levezető elnök javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, a küldöttközgyűlési bizottságok tagjainak megerősítésére, valamint a Küldöttközgyűlés napirendjére. A napirend módosítását, kiegészítését a Küldöttközgyűlés egyszerű szótöbbséggel határozza el.
2.10. Az előzetesen írásban megküldött jelentések, beszámolók, javaslatok részletes előterjesztése nélkülözhető, az előterjesztőnek azonban módot kell adni a bevezető és kiegészítő megjegyzések megtételére, illetőleg a részt vevőknek kérdések feltételére. A kérdésekre adott válaszok után a levezető elnök megnyitja a vitát. 2.11. A vita levezetése és irányítása a levezető elnök feladata. A napirend minden pontjához bárki – többször is – hozzászólhat. A Küldöttgyűlés egyszerű többségének hozzájárulásával a levezető elnök egy-egy hozzászólás időtartamát korlátozhatja, illetőleg valamennyi jelentkező hozzászólása előtt a vitát lezárhatja. Ez utóbbi esetben lehetőséget kell biztosítani a hozzászólások meghatározott időn belül történő írásbeli benyújtására. A Küldöttgyűlés rendjéről és zavartalan lefolyásáról a levezető elnök gondoskodik. 2.12. A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek tartalmaznia kell a határozatképességre vonatkozó adatokat, a napirendekkel kapcsolatos vita lényegét és az elfogadott határozatokat. Csatolni kell a jegyzőkönyvhöz az írásban előterjesztett hozzászólásokat, és a jegyzőkönyvet hitelesíteni kell. A jegyzőkönyv nem selejtezhető, azt az Egyesület fennállásáig meg kell őrizni. 2.13. A 3 évenként esedékes tisztújító Küldöttgyűlésre a 2.1.–2.12. pontok előírásai az alábbi módosításokkal és kiegészítésekkel kerülnek alkalmazásra. 2.13.1 A tisztújító Küldöttgyűlés tervezett időpontját megelőző 3 hónappal megtartott Intéző Bizottsági ülés határozatot hoz a tisztújító Küldöttgyűlés összehívásáról, ugyanakkor megválasztja a Jelölő Bizottság, a Mandátumvizsgáló Bizottság, a Szavazatszedő Bizottság és – a szükséghez képest – az Alapszabályszerkesztő és Határozatszerkesztő Bizottság elnökeit és tagjait. Ugyanakkor megtárgyalja és elfogadja a tisztújító Küldöttgyűlés beszámolóinak, jövőre vonatkozó elképzeléseinek főbb koncepcióját, valamint javaslataival segíti az előkészítés munkáját. 2.13.2 A Jelölő Bizottság feladatai: a) az Egyesület tagságával, az egyes szervezeti egységek vezetőivel történő konzultáció alapján összeállítja a megválasztandó testületek tagjaira és tisztségviselők személyére vonatkozó javaslatát, szükség esetén több jelölt megjelölésével. b) a jelölteknél tájékozódik a jelölés, illetőleg az esetleges megválasztás elfogadásával kapcsolatos szándékukról. c) elkészíti a jelölő listát és annak indoklását. 2.13.3 A tisztújító Küldöttgyűlés egyéb napirendjei feletti vita lezárását és esetleges határozathozatalt követően kerül sor a választásra. Az Elnök, az Ellenőrző Bizottság, továbbá közvetlenül a Küldöttgyűlés által választott tisztségviselők részére felmentést kér. Ennek megadása után az elnöklést a tisztújítás levezetésére megválasztott levezető elnöknek adja át. 2.13.4 A levezető elnök felkérésére a Jelölő Bizottság elnöke ismerteti a Jelölő Bizottság javaslatát. Amennyiben senki sem indítványozza az egyenkénti szavazást, a Küldöttgyűlés együttesen szavaz a jelölőlistára felkerülő személyekről. A Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel további jelölteknek a listára történő felvételét elhatározhatja. Az elfogadott jelölőlista alapján kerülnek elkészítésre a szavazólapok. 2.13.5 A Szavazatszedő Bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját. A választások titkosak, melynek során a szavazólapra új név is beírható. Az új név beírásával egyidejűleg annyi nevet kell törölni a módosítást javaslónak, ahány új nevet ír be. Abban az esetben, amennyiben a szavazó nem így jár el, a szavazata érvénytelen. Ezt követően a Küldöttgyűlés felfüggesztésére és a szavazásra kerül sor. A szavazatokat a Szavazatszedő Bizottság számlálja össze, s a Küldöttgyűlés újbóli megnyitása után ismerteti annak eredményét a Küldöttgyűléssel. A Szavazatszedő Bizottság jelentését a Küldöttgyűlés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A jelentésnek tartalmaznia kell a szavazatok össz.számát, az ebből érvényes és érvénytelen szavazatok számát, továbbá azt, hogy a javasolt személyek hány szavazatot kaptak. 2.13.6 A Küldöttközgyűlés határozatait a jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 2.13.7 A 2.13.1-2.13.5 pontokban foglaltak értelemszerűen a Küldöttválasztó Értekezletre is vonatkoznak.
3. Intéző Bizottság 3.1.
Az Intéző Bizottság tagjai:
Elnök,
Társelnökök,
Főtitkár,
Főtitkárhelyettes,
Szakosztályok elnökei és titkárai,
a bizottságok elnökei.
3.2.
Az Intéző Bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülésre szóló meghívót annak időpontja előtt legalább 10 nappal előbb kell kiküldeni az ülés időpontjának, helyének és napirendjének megjelölésével. Mellékelni kell a meghívóhoz az egyes napirendekhez készült írásbeli anyagot is.
3.3.
Az Intéző Bizottság ülését az elnök, vagy a megbízott társelnök vezeti le. A levezetésre, a vitára, a határozathozatalra, a Közgyűlésre vonatkozó ügyrendi előírások érvényesek.
3.4.
Az Intéző Bizottság a Küldöttgyűlés mellett az Egyesület legfontosabb döntéshozó szervezete. Fő feladata az Egyesület különböző szervezetei munkájának összehangolása, az országos rendezvények koordinálása, operatív döntéshozó munka végzése. Ennek érdekében évente legalább négyszer ülésezik.
3.5.
Az Intéző Bizottság hatásköre és feladata:
3.6.
megvitatja és elfogadja az Egyesület éves tevékenységéről összeállított beszámolót,
megvitatja és a Küldöttgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését, az előző év költségvetési beszámolóit, és a közhasznúsági jelentést,
meghatározza az Egyesület rövid távú – a két Küldöttgyűlés közötti időre vonatkozó – programját, főbb tennivalóit, feladatait, munkamódszereit, a Küldöttgyűlésen elfogadott határozatok és koncepció figyelembevételével,
évente rendszeresen foglalkozik részleteiben az Egyesület egyéni tagjainak létszámával, aktivitásával, az egyesületi munkában való részvételével,
segíti a gyengébben működő szervezeteket, munkamódszer átadásával, személyes látogatással,
kitüntetési, jutalmazási javaslatok megvitatása és elfogadása,
megvitatja és elfogadja az SZTE Működésének Általános Szabályzatát és a Titkárság Működési Szabályzatát,
Küldöttgyűlés programjának tartalmi előkészítése,
két Küldöttgyűlési időszak között dönt az Egyesület működésével kapcsolatos kérdésekről,
végrehajtja és ellenőrzi a Küldöttgyűlés határozatainak megvalósulását,
meghatározza a Küldöttgyűlés előkészítésének koncepcióját és jóváhagyja az előkészítés anyagait,
gondoskodik a tagok és jogi tagok rendszeres tájékoztatásáról,
az egyéni és jogi tagok véleményét rendszeresen bekéri, azokat az esetleges kívánságokkal együtt megvitatja, határozatokat, illetve előterjesztéseket készít a felmerült kérdések megoldására,
hatáskörét meghaladó fontos és sürgős esetekben rendkívüli Küldöttgyűlést hív össze.
Az Intéző Bizottság üléseiről emlékeztető, a határozatokról jegyzőkönyv készül. A határozatokat év szerinti sorszámozással közzé kell tenni.
4. Vezetői Értekezlet 4.1.
A Vezetői Értekezlet tagjai: elnök, társelnökök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes.
4.2.
A Vezetői Értekezlet feladata:
A Küldöttgyűlés, illetve az Intéző Bizottság által kitűzött célok operatív végrehajtása,
a Titkárság munkájának irányítása az Egyesület működésének biztosítása érdekében,
a Titkárság segítségével az információk gyűjtése, azok feldolgozása, értékelő és intézkedést előkészítő anyagok készítése,
az SZTE általános működését a Küldöttgyűlés, az Intéző Bizottság és más egyesületi szervek munkájának koordinálása és szervezése.
A Vezetői Értekezlet sürgős és indokolt esetekben az Intéző Bizottság által nem szabályozott kérdésekben (az általános egyesületi elvekkel és érdekekkel nem ellentétes) döntéseket hozhat. Ez esetekben az Intéző Bizottság utólagos jóváhagyását kell kérni. A Vezetői Értekezlet tevékenységéről a Küldöttgyűlésen és az Intéző Bizottsági üléseken beszámol. 4.3.
Az SZTE Vezetői Értekezlete ülését szükség szerint tartja, melyet az Elnök hív össze. Az írásbeli meghívás mellőzhető, amennyiben az ülés időpontját az előző ülésen rögzítették. A Vezetői Értekezlet bármely tagjának javaslatára az ülést soron kívül össze kell hívni.
4.4.
A Vezetői Értekezlet ülésének napirendjére az elnök tesz javaslatot. Az előzetesen megállapított napirenden kívül megtárgyalható bármely tag vagy a Titkárság által előterjesztett témakör. A Vezetői Értekezlet rendszeresen napirendre tűzi az Egyesület bizottságainak, szervezeteinek tevékenységére vonatkozó értékelést.
4.5.
A Vezetői Értekezlet ülései nyilvánosak, az elnök vezeti. Az ülésről, a hozott határozatokról az Intéző Bizottságot tájékoztatja.
5. Az elnök és a társelnökök 5.1.
Az elnök és a társelnökök – a Vezetői Értekezlet ülésein történő részvételén felül – rendszeresen tájékozódnak az Egyesület tevékenységéről és a feladatokról.
5.2.
Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli. A képviseletet az Elnök esetenként beszámolási kötelezettséggel átruházhatja az Egyesület Vezető Tisztségviselőire.
6. Önálló Bizottságok működési rendje 6.1.
Az Egyesület Önálló Bizottságokat hozhat létre.
6.2.
Vezetőjét az SZTE Vezetői Értekezlete kéri fel. Tagjait az Önálló Bizottság vezetője választja meg érdeklődési kör szerint.
6.3.
Üléseiket bizonyos rendszerességgel tartják, de elsősorban az elvégzendő feladatok határozzák meg üléseik időpontját.
6.4.
Munkájukról, ill. az elvégzett feladatról az Intéző Bizottságnak számolnak be.
7. Az Üzemi-Intézményi és Regionális Csoportok 7.1.
Az üzemi-intézményi és regionális csoportok létrehozásának feltételeiről az Alapszabály rendelkezik.
7.2.
Az elnököt, titkárt a tagság 3 évi időtartamra választja.
7.3.
Tevékenységét saját vezetősége irányítja. Az Elnök tesz javaslatot az éves munkatervre és költségvetésre.
7.4.
Szükség szerint tartanak ülést, melynek összehívásáról az Elnök gondoskodik. Az ülésen az SZTE Vezetői Értekezlet tagjai és a Titkárság képviselője tanácskozási joggal jogosultak részt venni.
7.5.
Az ülésen hozott határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Üléseiről emlékeztető feljegyzést kell készíteni.
7.6.
A szervezet létesítésének feltétele, hogy tevékenységi köre és nagyságrendje a létesítést indokolja, s a hatékony működéséhez szükséges feltételek rendelkezésre álljanak vagy megteremthetők legyenek.
7.7.
A jelentősebb rendezvényeiről a Vezetői Értekezletet értesíti.
8. A gazdálkodásra vonatkozó előírások 8.1.
Az Egyesület gazdálkodásának alapja a Küldöttgyűlés által elfogadott költségvetés.
8.2.
Az Egyesület operatív gazdasági tevékenységét a Vezetői Értekezlet irányítja.
8.3.
Az Egyesület gazdasági tevékenységének elveit és jelentősebb feladatait az Intéző Bizottság határozza meg. Ennek során messzemenően támaszkodik az Ellenőrző Bizottság véleményére és javaslataira. Végrehajtásáról az SZTE Vezetői Értekezlete gondoskodik.
8.4.
Az Ellenőrző Bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri az egyesületi gazdálkodást, és tanácskozási joggal részt vesz az Intéző Bizottság ülésein, munkájáról a Küldöttgyűlésnek rendszeresen beszámol.
9. A nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó előírások
9.1.
Az Egyesület nemzetközi kapcsolatainak formái:
nemzetközi részvételű konferenciák szervezése,
nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok, külföldi egyesületekkel rendszeres kapcsolat fenntartása, ezeknek keretet biztosító megállapodások megkötése,
nemzetközi és külföldi szakmai rendezvényeken történő részvétel, előadások tartása, tanulmányutak szervezése,
külföldi szakemberek meghívása, fogadása.
9.2.
Az Egyesület nemzetközi kapcsolatainak megszervezése és továbbfejlesztésükre irányuló elvek és javaslatok kidolgozása a Vezetői Értekezlet, jóváhagyása az Intéző Bizottság feladata.
9.3.
A Vezetői Értekezlet feladatai az Intéző Bizottság által elfogadott koncepció alapján:
az éves egyesületi munkaterv keretében külföldi utak szervezése,
az egyesületi tag külföldi kiküldetések engedélyezése.
9.4.
A külföldi kiküldetésben egyesületi képviselet, a nemzetközi haladásban való részvétel és a hazai tudományos – műszaki fejlődés elősegítése érdekében történik.
9.5.
A nemzetközi kapcsolatok szervezése terén figyelembe kell venni a jogszabályokban rögzített feltételeket és előírásokat.
10. A Titkárság működésére vonatkozó előírások 10.1. Az Alapszabályban és a jelen Szabályzatban meghatározott feladatok ellátásával összefüggő ügyviteli-szervezési feltételek biztosítása a Titkárság, ezen belül az Ügyvezető titkár feladata. 10.2. A Titkárság részletes feladatait és tevékenységét az SZTE Titkárság Működési Szabályzata határozza meg. 11. Hatályba-léptető és záró rendelkezések 11.1. Az SZTE Működésének Általános Szabályzatában nem szabályozott tevékenységekre nézve – indokolt esetben – a Vezetői Értekezlet szabályzatot adhat ki. 11.2. A módosított SZTE Működési Általános Szabályzatát az Intéző Bizottság 2003. szeptember 2-án hozott határozatával fogadta el. Jelen Szabályzat 2003. szeptember 2-én lép hatályba és végrehajtásáról a Vezetői Értekezlet gondoskodik.
