Szigma Integrisk® integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok feltárására és értékelésére, ha nincs, vagy nem elegendı mennyiségben áll rendelkezésre múltbeli adat. A kockázatfelmérés során a fókusz minden esetben a felmérés tárgyához köthetı célok teljesülését pozitív vagy negatív irányban befolyásoló kockázatok feltárása, értékelése, az értékelés eredménye alapján a kritikus kockázatok kiválasztása, a kezelésükre akciók megfogalmazása, az akciók végrehajtásának nyomon követése és az elemzési idıszak végén visszamérés. (költség-hatékonyság elemzés). A Szigma Integrisk® rendszer a következı modulokból/modellekbıl áll: I.
Stratégiai tervezés modul a. Stratégiai alternatívák hozam/kockázat értékelése (RPPM modell) - a modell egyik oldalról értékeli az egyes stratégiai alternatívák hozamát (pénzügyi és nem pénzügyi együtt), majd másik oldalról a hozamokhoz tartozó kockázatokat, a kapott eredményeket hozam-kockázat mátrixban ábrázolja, és ez alapján rangsorolja az egyes alternatívákat. b. Stratégiai mutatószámok kockázat alapú értékelése (Stratégiai mutatószámok modell) – az elızı modell alkalmazásával kiválasztott stratégiai alternatívához tartozó stratégiai célok teljesülését mérı mutatószámok kockázatok hatásával korrigált értékének meghatározása, szcenárióelemzés és Monte-Carlo szimuláció segítségével. c. Kvantifikált stratégiai terv valószínőségi elemzése (Stratégiai terv kvantitatív modell) – a kvantifikált stratégiai terv bevételi és kiadási oldalára hatást gyakorló kockázatok szisztematikus feltárása és értékelése, az értékelés eredménye alapján a fıbb tervelemek bevételi és kiadási oldal valószínőségi eloszlási függvényének meghatározása – évenként- szcenárióelemzés és Monte-Carlo szimuláció segítségével.
II.
Operatív tervezés modul a. Kvantifikált operatív terv szcenáriók értékelése (Éves terv kvantitatív modell) - kvantifikált operatív terv bevételi és kiadási oldalára hatást gyakorló kockázatok szisztematikus feltárása és értékelése, az értékelés eredménye alapján a fıbb tervelemek bevételi és kiadási oldal valószínőségi eloszlási
függvényének meghatározása szcenárióelemzés és Monte-Carlo szimuláció segítségével.
III.
Projektek megvalósítása modul a. Tevékenység alapú kockázatfelmérés (Projekt idı modell) - a projektek tevékenység alapú hálóterve alapján az egyes tevékenységek megvalósítási idejét befolyásoló kockázatok szisztematikus feltárása és értékelése, ennek eredményét felhasználva a projekt átfutási ideje valószínőségi eloszlásának meghatározása szcenárióelemzés és Monte-Carlo szimuláció segítségével. b. Tevékenység alapú kockázatfelmérés (Projekt költség modell) - a projektek tevékenység alapú hálóterve alapján az egyes tevékenységek idıfüggı és idıfüggetlen költségét befolyásoló kockázatok szisztematikus feltárása és értékelése, az értékelés eredménye alapján a projekt megvalósítás költsége valószínőségi eloszlásának meghatározása szcenárióelemzés és Monte-Carlo szimuláció segítségével.
IV.
Mőködési kockázatelemzési modul a. Folyamatok végrehajtását befolyásoló kockázatok felmérése (Folyamat alapú modell) - a folyamati célokat befolyásoló mőködési kockázatok szisztematikus feltárása és értékelése, ez alapján kockázati térkép készítése, bruttó és nettó kockázati kitettség számolása. b. Belsı ellenırzési tervezést támogató kockázatok felmérése (Belsı ellenırzési modell) – a belsı ellenırzési fókusz alapján a mőködési kockázatok szisztematikus feltárása és értékelése, a kockázatfelmérés eredményét is figyelembe véve a folyamatok minısítése, az ellenırzési témák kiválasztása.
V.
Az egyes modulok/modellek szerves részét képezik a. Konszolidáció (az egyes kockázat felmérések eredményének összegzése) b. Terv-tényelemzés (a ténylegesen bekövetkezett és az elemzés eredményeként azonosított kockázatok összehasonlító elemzése) c. Jelentéskészítés (a kockázatfelmérés eredményének átfogó bemutatása) d. Költség-haszonelemzés (a kockázat felméréssel kapcsolatos költségek győjtése, a haszon meghatározása a bruttó-nettó kockázati kitettség alapján)
A modulok külön-külön és együttesen is használhatók.
A Szigma Integrisk® rendszer felépítését az alábbi grafikus ábra szemlélteti: IKM modulok adatrögzítı és kiértékelı felületei
Excel riportok
Tényadatok
Adatbázis Tervadatok
Ügyviteli rendszerek
IKM Rendszer
A felhasználó a fenn vázolt különbözı modellekben a kockázatfelmérést a rendszer adatrögzítı felületein végezheti el. Az adatrögzítés eredménye a központi adatbázisban kerül eltárolásra. Innen – megfelelı szőrési technikák alkalmazásával - a kockázati tényezık különbözı modellekbe beimportálhatók. Így biztosítható, hogy például, hogy a stratégia szinten azonosított kockázat tovagyőrőzı hatása a stratégiai célok teljesülését szolgáló projektek kockázatfelmérése során figyelembe vehetı legyen. Ez a tulajdonság teremti mert a kockázatfelmérés integráltságát. Tekintettel arra, hogy a Szigma Integrisk® web alapú rendszer, ezért biztosítva van a kockázatfelmérés eredményének MS Excelbe történı exportálása illetve lehetıség van az intézménynél használt ügyviteli rendszerekhez interface-n keresztül történı csatlakozásra.
A rendszer alapvetı sajátosságai a következıkben foglalható össze: •
Egy vállalat/intézmény stratégiai tervezéstıl a projekttervezésen át, a folyamatmenedzsmenttıl a belsı ellenırzési tevékenységig támogatja a kockázatok felmérését, értékelését, kezelését, kontrolling és monitoring tevékenységet.
•
Fı jellemzıje, hogy a felhasználót a kockázatok felmérése során rákényszeríti a szisztematikus gondolkodásra, ezzel is elısegítve, hogy a felmérés legyen teljes körő, a kapott eredmények megalapozottak és bármikor reprodukálható legyen.
•
Ennek érdekében világosan definiálja a kockázati tényezı fogalmát, megkülönböztetve a probléma, hiányosság, bizonytalanság, veszély fogalmától, melyeket a gyakorlatban sokszor szinonim fogalomként használnak.
•
A rendszerbe tudásbázis (standard kockázati struktúrák) került beépítésre, amely lényegesen növeli a kockázatfelmérés hatékonyságát.
•
A standard struktúra támogatja a felhasználót a vállalatára/intézményére jellemzı specifikus kockázati struktúrát elıállításában, amelyeket a különbözı modulokban(modellekben) egységesen lehet használni.
•
Gyakorlatban jól bevált képlet alkalmazásával segíti elı a kritikus kockázati tényezık kiválasztását, amelyeket feltétlenül kezelni kell.
•
Az értékelés során olyan kvalitatív technikákat alkalmaz, amely segítséget ad a kvantitatív technikák input adatainak (pl. Monte-Carlo szimuláció) megadásához.
•
A rendszer tartalmaz olyan alkalmazási funkciókat is, amelyek lehetıvé teszik a kockázatkezelési tevékenység hatékonyságának mérését.
•
A most kialakított moduláris struktúra további modulok/modellek bekapcsolását teszi lehetıvé (pl. Biztonsági kockázatmenedzsment, vagy ad-hoc döntések kockázatmenedzsmentje), illetve a szoftver integrálását a vállalatoknál/intézményeknél alkalmazott vezetıi irányítási rendszerekbe.
Milyen elınyökkel jár a rendszer alkalmazása? • • • • • •
Támogatja a reális stratégiai (szervezeti) célok megfogalmazását. Hatékony kockázatkezelés a stratégiai (szervezeti) célok elérése érdekében. Hozzájárul a reális projekt befejezési határidı és költségvetés meghatározásához. Javul a vállalatba/intézménybe vetett bizalom Megbízható input adatokat szolgáltat más szoftverekhez (audit, törvényi megfelelés, projektmenedzsment, stb.) Biztosítja a törvényi megfelelést.
A rendszer kifejlesztését az INNOCSEKK pályázat támogatta. Integrált kockázatmenedzsment rendszer bevezetésének indokoltsága Kérjük, hogy olvassa el, és gondolja végig az alábbi kérdéseket szervezete vonatkozásában? •
Mi veszélyezteti a szervezet sikereit?
•
Hogyan kerülje el a szervezet a veszélyeket (negatív kockázat)?
•
Hogyan ismerje fel a szervezet a környezetben rejlı lehetıségeket (pozitív kockázat)?
•
Elınyünkre tudjuk-e esetleg fordítani a kockázatainkat?
•
Rendelkezik-e a szervezet kockázatelemzési és - kezelési stratégiával?
•
Rendelkezik-e a szervezet kockázati térképpel?
•
Rögzítették-e a kockázati kategóriákat és az azokhoz tartozó kockázatvállalkozási hajlandóságot?
•
Van-e a szervezet szintjén a kockázatelemzésért és - kezelésért felelıs vezetı, aki koordinálja a kockázatok menedzsment elé terjesztését és döntés elıkészítési mechanizmust?
•
Kijelölésre kerületek-e a kockázatelemzésért és - kezelésért felelısök és ismerik-e feladatukat?
•
Ki a felelıs a stratégiai kockázatok kezeléséért?
•
Mikor került a vezetés által elemzésre a szervezetnél a stratégiai célkitőzésekre és a mőködési folyamatra ható kockázatok?
•
Létezik-e a szervezet szintjén átfogó kockázatelemzési és kezelési folyamat?
•
Beépül-e ez a folyamat a tervezés rendszerébe?
•
Léteznek-e a kockázatok kezelésére alkalmas eljárások az egyes szervezeti egységek szintjén?
•
A szervezet szintjén volt-e már tapasztalható a mérleget és eredmény-kimutatást is befolyásoló veszteség, amely idıbeli felismeréssel elhárítható lett volna?
Ha a fenti kérdések bármelyikére nem tudna egyértelmő választ adni, vagy nem biztos abban, hogy képes-e jelenlegi információs rendszere alapján megbecsülni azt, hogy a ma már elıre jelezhetı kockázati esemény bekövetkezése várhatóan milyen hatást vált ki, és milyen tovagyőrőzı eseménysorozatot indít el, ebben nyújt hatékony segítséget az integrált kockázatmenedzsment rendszer. Az Integrált Kockázatmenedzsment Rendszer bevezetésének belsı kényszere mellett a szervezeti globális kockázatelemzés és - kezelés egyre inkább külsı követelményként is megjelenik. Ilyen követelményként fogható fel Európai Unió vonatkozásában a német vállalati kontrollt és transzparenciát elıíró részvénytársasági törvény, un. KonTraG tırvény a társaságok vonatkozásában, illetve a Nemzetközi Számviteli Standardok 440. standardja, valamint a belsı ellenırzési standardok, amely elıírják a társaságok kockázatelemzési és kezelési rendszerének- és módszertanának értékelését. A kockázatelemzés és -kezelés a stratégiai menedzsmentnek egyre inkább nélkülözhetetlen elemévé válik. Az egyedi kockázatokat a szervezeti, erıforrás- és pénzügyi tervezési modellbe kell, hogy integrálják, amely megteremti az összeköttetést a kockázatelemzés és kezelés és a hagyományos vezetési rendszer között.
