Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskola 034183
Szervezeti és Működési Szabályzat
2013. március
SZMSZ
73/1
I
Tartalomjegyzék
I
Tartalomjegyzék ................................................................................................. 2
II
Általános rendelkezések..................................................................................... 4
II.1
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja ............................ 4
II.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek ................................................................................................................................ 4 II.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya, megtekintése ............................................................................................................................ 5
III Az intézmény alapító okirata, feladatai ............................................................. 6 III.1
Az intézmény adatai: ................................................................................................ 6
III.2
Az intézmény alapdokumentumai ........................................................................... 6
III.3
Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok ................................... 11
III.4
Az intézményi gazdálkodási jogköre ..................................................................... 11
IV Szervezeti felépítés ........................................................................................... 12 IV.1
Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei ................................................ 12
IV.2
A közoktatási intézmény vezetése .......................................................................... 13
IV.3
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ................................................ 15
IV.4
Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje........................... 16
V
Az intézmény működési rendje ........................................................................ 23
V.1
A tanév helyi rendje ................................................................................................ 23
V.2
Az intézmény munkarendje ................................................................................... 25
V.3
Munkaköri leírás-minták ....................................................................................... 29
V.4
Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje ................................ 40
V.5
Az intézményi hagyományok ápolása.................................................................... 42
V.6
Az intézmény kapcsolatrendszere .......................................................................... 44
VI
Felnőttoktatás .................................................................................................. 45
VI.1
A felnőtt képzés formái ........................................................................................... 45
VI.2
A tanulók nyilvántartása ........................................................................................ 45
VI.3
A képzés munkarendje ........................................................................................... 45
VII Egyéb rendelkezések ........................................................................................ 46 VII.1
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ................................... 46
VII.2
A nem dohányzók védelmére vonatkozó előírások .............................................. 47
VII.3
Az intézményi védő, -óvó előírások, teendők bombariadó és baleset esetén ...... 47
SZMSZ
73/2
VII.4
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje .................... 50
VIII Az iskolai könyvtár működési szabályzata ...................................................... 53 VIII.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei .......................................... 53 VIII.2 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai ................................... 54 VIII.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok .................. 54 VIII.4 A könyvtár szolgáltatásai ....................................................................................... 55 VIII.5 A könyvtár állománya ............................................................................................ 55 VIII.6 A könyvtár használat rendje .................................................................................. 61 VIII.7 Záró rendelkezések ................................................................................................. 61 VIII.8 Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei ................................. 61 VIII.9 Gyűjtőköri Szabályzat ............................................................................................ 62 VIII.10 Az iskolai könyvtár katalógusszerkesztési szabályzata ....................................... 66 VIII.11 Az iskola könyvtárhasználati szabályzata ............................................................ 68 VIII.12 Az iskolai könyvtár tankönyvtári szabályzata...................................................... 71
IX Záró rendelkezések .......................................................................................... 73
SZMSZ
73/3
II II.1
Általános rendelkezések
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja
A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz.
II.2
A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek
Az 1993. évi LXXIX. (többször módosított) Törvény a közoktatásról, 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről A többször módosított 1992. évi XXXIII. Tv. A közalkalmazottak jogállásáról A többször módosított 138/1992.(X.08) Kormányrendelet a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló XXXIII. Tv. Végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII: 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2012. évi CXXV. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. módosításáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2011. évi CCXI: törvény a családok védelméről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 44/2007.(XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről, Ptk. (1959. évi IV tv.)
SZMSZ
73/4
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról 3/1975. KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
II.3
A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya, megtekintése
Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. április 25-i határozatával fogadta el a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérése mellett. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az Intézmény alapdokumentumait, köztük a szervezeti és működési szabályzatot mellékleteivel együtt az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa, tanulója, valamint azok szülei megtekinthetik az intézmény hivatalos honlapján, a www.euszki-kap.sulinet.hu címen, valamint egy-egy példánya az irattárban és az igazgatónál található. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű.
SZMSZ
73/5
Az intézmény alapító okirata, feladatai
III
Az intézmény adatai:
III.1
Hivatalos neve:
Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskola
Rövid neve:
Szigeti-Gyula Szakképző Iskola
Idegen nyelvű megnevezése: Szigeti-Gyula János Healthcare Vocational School OM azonosító:
034183
Szervezeti egység kód:
139013
Székhelye:
7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 58.
Telephelye:
7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 12.
Alapító:
Városi Önkormányzat, Kaposvár (1948)
Az intézmény jogállása:
A KLIK jogi személyiségű szervezeti egysége
Központi telefon/fax száma:
82/512-935
Honlap címe:
www.euszki-kap.sulinet.hu
e-mail címe:
[email protected]
Az intézmény alapdokumentumai
III.2
Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg. Ezen dokumentumok egy-egy példánya az irattárban, az igazgatónál, valamint az iskola honlapján megtalálható. 1.
Alapító okirat
Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 2.
Pedagógiai program
A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: - Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. - Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a kerettanterv megnevezését, az egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.
SZMSZ
73/6
-
-
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 3.
Szervezeti és Működési Szabályzat
Az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket határoz meg. A szabályzatot az iskola igazgatója készíti el és a nevelőtestület fogadja el. 4.
Egyéb, a működést meghatározó dokumentumok:
- éves munkaterv Az intézményi célok és feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület és az igazgató készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.1 - házirend A házirendet az iskola igazgatója készíti el, a nevelőtestület fogadja el a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. - közalkalmazotti szabályzat A közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodás, amely a jogszabályi előírásoknak megfelelően a szerződő felek képviselői írnak alá. - diákönkormányzat szabályzata - belső szabályzatok
1
Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat.
SZMSZ
73/7
5.
A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje
A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az ifjúságvédelmi felelős minden év november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.2 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Az ifjúságvédelmi felelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét az ifjúságvédelmi felelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet az igazgató az aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért az iskola felel, melynek keretében biztosítja, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a munkaközösségek véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. és véleményt nyilvánítsanak. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatója megnevezi a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka 2
A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)
SZMSZ
73/8
ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tankönyvrendelést a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, küldi meg azzal, hogy: - a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, - a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15. - a pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti és az érintett kiadóknak továbbítja. A kiadó a megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó értesíti intézményt és a fenntartót. A Könyvtárellátótól az iskola a tankönyveket a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi, amit a tankönyvfelelős oszt ki a tanulóknak. Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. 6.
Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje
Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektroni-
SZMSZ
73/9
kus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Elektronikus küldemények átvétele és elosztása Az intézményi postafiókra érkezett elektronikus levelek megnyitását az igazgató, a helyettese vagy az iskolatitkár végzi. Az elektronikus levelek elolvasása után az igazgató illetve helyettese az iratkezelési szabályzat leírása alapján dönt az iratokról. Az igazgató, annak távollétében az igazgatóhelyettes a küldeményeket szortírozza, és a címzetthez továbbítja. Az elosztást, iktatást igénylő iratokat ki kell nyomtatni, és kinyomtatott formában kerülnek a címzett pedagógushoz, illetve az iskolatitkárhoz iktatás céljából. Elektronikus küldemények nyilvántartása Az iktatandó iratokhoz - ha azok az elektronikus levélben mellékletként érkeztek – ki kell nyomtatni, és az adott irathoz hozzá kell csatolni az elektronikus levél fejlécét, amely tartalmazza az e-mail kézbesítési adatait (feladó, címzett, elküldés ideje, tárgy stb.). Az így kinyomtatott, és melléklettel ellátott irat az irat-kezelési szabályzatban a papíralapú iratokkal megegyező eljárásban kell részesíteni. A mappában összegyűlt elektronikus leveleket évente egyszer az iktatókönyv lezárásával egy időben elektronikus adathordozóra (CD lemez, Floppy) el kell menteni, és az iktatókönyv mellékleteként az iktatókönyvvel együtt tárolni. Az elektronikus iratok továbbítása, postázása Amennyiben iktatást igénylő irat küldése történik, azt az iratkezelés papíralapú irataira vonatkozó szabályok szerint a fogadott elektronikus postákkal meg-egyező módon szükséges iktatni és nyilvántartani.
SZMSZ
73/10
III.3
Szakf.sz. 8531 85312 853121 85313 853131 8532 85321 853211 853214 85322 853221 853224 85323 853231 853234
III.4
Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Általános középfokú oktatás Szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Szakmai középfokú oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés
Az intézményi gazdálkodási jogköre
Az intézmény jogi személyiségű intézményi egység. A kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Elnökének 2 /2013 (1.15.) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 1/2013.(I.02.) KLIKE utasítás módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról rendelete alapján történik. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.
SZMSZ
73/11
IV IV.1
Szervezeti felépítés
Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei
A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozhatók meg a szervezeti egységek.
Intézményünk szervezeti felépítése
Igazgató
Igazgatóhelyettes (általános, operatív)
Osztályfőnöki munkaközösségvezető
Igazgatóhelyettes (szakmai)
Közismereti
Szakmai
munkaközösségvezető
munkaközösségvezető
vezetők Közismereti pedagógusok
Egészségügyi szaktanárok
Iskolatitkár Könyvelő
Takarítók Udvaros
SZMSZ
73/12
IV.2 IV.2.1
A közoktatási intézmény vezetése Az intézmény felelős vezetője
A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdaságvezető, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.
IV.2.2
Az igazgató közvetlen munkatársai
Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. - az igazgatóhelyettes - gyakorlati oktatásvezető Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgató közvetlen munkatársai - munkaköri leírásuk alapján- az igazgató közvetlen irányításával végzik feladataikat, az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézmény vezetője és közvetlen munkatársai között a kapcsolattartás folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket.
IV.2.3
A vezetők közötti feladatmegosztás
Az igazgatóhelyettes feladatai -
SZMSZ
külön megbízás nélkül helyettesíti az igazgatót annak távollétében, segíti és ellenőrzi a munkaközösségek munkáját, látogatja a tanítási órákat, a tanítási órákon kívüli foglalkozásokat, ellenőrzi a haladási és az osztályozó naplókat, a tanárok havi túlóra-elszámolását, az óraadók óra elszámolását, segíti a 9. évfolyamos tanulók beiskolázását, beiratkozását, segíti a 12-13. évfolyamos tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal (DÖK), segíti és ellenőrzi a tanulók fegyelmezési, esetleges fegyelmi ügyeinek lefolytatását,
73/13
szervezi a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatainak megszervezését, lebonyolítását, segít a megfelelő szakemberek - oktatók, tanárok kiválogatásában, javaslatot tesz az érettségi és a szakmai képesítő vizsgák szervezésére, lebonyolítására, elkészíti a tantárgyfelosztást a munkaközösség-vezetők javaslatainak figyelembe vételével, elkészíti az iskola órarendjét, elvégzi annak módosításait, kialakítja a tanárok ügyeleti-helyettesítési rendjét, gondoskodik a helyettesek beosztásáról, vezeti a helyettesítési naplót elkészíti a szükséges statisztikai jelentéseket, munkájáért illetménypótlék és órakedvezmény illeti meg.
-
A gyakorlati oktatásvezető feladatai: irányítja a gyakorlatokkal kapcsolatos összes nevelési, oktatási, szervezési, beszerzési és egyéb teendőket, kapcsolatot tart a gyakorlati helyekkel, előkészíti az együttműködési megállapodásokat, szervezi és irányítja az iskolarendszeren belüli és kívüli felnőttképzéseket, elkészíti a szükséges statisztikákat, elkészíti a felszerelési tárgyak, berendezések, eszközök cseréjére, korszerűsítésére, továbbá folyamatos karbantartására és fejlesztésére vonatkozó tervet. szervezi és ellenőrzi a szakmai gyakorlatokat, a szakmai vizsgákat, megszervezi, irányítja és ellenőrzi az összefüggő nyári szakmai gyakorlatokat, elkészíti az év végi jelentést, felelős a gyakorlati oktatásnál használt eszközökért, tanév kezdéskor a munkavédelmi felelőssel munkavédelmi szemlét tart a gyakorló termekben, munkáját az igazgatóhelyettes közvetlen irányításával végzi, munkájáért illetménypótlék és órakedvezmény illeti meg.
-
IV.2.4
Az intézmény vezetősége
Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: -
az igazgató az igazgatóhelyettes a gyakorlati oktatásvezető a munkaközösségek vezetői
Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői Szervezet választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult.
SZMSZ
73/14
Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.
IV.2.5
A vezetők kapcsolattartási rendje
Az operatív vezetési feladatokban a szűkebb vezetőség /igazgató helyettes, gyakorlati oktatásvezető/ rendszeres megbeszélést tart. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői Szervezet választmányával, a Diákönkormányzat diákképviselőivel. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.
IV.2.6
A vezetők helyettesítési rendje
Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén - külön megbízás nélkül – az igazgatóhelyettes helyettesíti. Ebben az esetben a működéssel kapcsolatos ügyekben és a tanulókat érintő minden ügyben teljes hatáskörrel rendelkezik. A munkáltatói jogköröket nem gyakorolhatja. Képviseli az iskolát külső szervek előtt. Amennyiben az igazgató és a helyettese egy időben vannak távol, a gyakorlati oktatásvezető veszi át az intézmény igazgatását. Ebben az esetben döntési joga van a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő esetekben. (Pl. bomba-, illetve tűzriadó, tanulói baleset esetén szükséges intézkedés.), a munkáltatói jogköröket nem gyakorolhatja. A gyakorlati oktatásvezetőt az esetenként megbízott alkalmazott helyettesíti.
IV.3
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
A köznevelési törvény alapján a nevelési – oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. A pedagógiai célok megvalósítását abban az esetben lehet hatékonyan biztosítani, ha megvalósul a pedagógiai munka belső ellenőrzése. Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: -
az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok.
A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok SZMSZ
73/15
szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: - tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség-vezetők), - tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, - az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, - az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, - a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.
IV.4 IV.4.1
Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Alkalmazotti közösség
Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok /Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek/ valamint az iskolai Közalkalmazotti Szabályzat rögzítik. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak /értekezletek, megbeszélések/, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor.
SZMSZ
73/16
IV.4.2
Az intézmény nevelőtestülete
A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési – oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület döntéseit, javaslatait, véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján, nevelőtestületi értekezleten alakítja ki. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Az értekezletek elnöke az igazgató. Rendes értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott időpontban és napirenddel az igazgató hívja össze. -
Tanévnyitó (a nyári munka értékelése, az éves munkatervi javaslat és a tanév rendjének elfogadása) tanévzáró értekezlet (részletes elemzés az egész évi munkáról, a tanórán kívüli tevékenységről, a munkaterv végrehajtásáról, a fejlődés, a változás, a pozitív és negatív jelenségek bemutatása, a tapasztalatok leszűrése). félévi és év végi osztályozó értekezlet félévi értékelő értekezlet (elemzés, értékelés, útmutatás), őszi és tavaszi nevelési értekezlet esetenként rendkívüli értekezlet
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület többsége, valamint az iskola igazgatója vagy vezetősége szükségesnek tartja. -
SZMSZ
Az osztályfőnök megítélése alapján bármikor tartható értekezlet az osztály problémáinak megoldására. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az értekezlet tárgyát, idejét, helyét, a megjelent külső személyek nevét, a nevelőtestület távol levő tagjait, az értekezlet napirendjét, az elhangzott fontosabb megnyilatkozások lényegét, a szavazás útján hozott állásfoglalásokat, határozatokat – szó szerint, a szavazások számszerű eredményével. A jegyzőkönyvet az igazgató által felkért pedagógus vezeti. Aláírók: az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és az igazgató által felkért, az értekezlet résztvevői által elfogadott két hitelesítő pedagógus.
73/17
Az értekezleteken a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól - alapos ok esetén az igazgató adhat felmentést. A nevelőtestületi értekezletre - tanácskozási jogkörrel - meg kell hívni a tárgy szerint egyetértési jogkörrel rendelkező iskolai közösség képviselőit (diákképviselet, szülői képviselet, kollégium). A nevelőtestület tagjainak személyes ügyeire vonatkozó, a tanárok és tanulók magatartását, munkáját értékelő megbeszélések, értekezletek vitaanyaga szolgálati titok, azt a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület a határozatait és döntéseit – a jogszabályban rögzítettek kivételével - nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. Egyenlőség esetén az intézmény vezetőjének szavazata a döntő. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha a tagjainak több, mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.
IV.4.3
Szakmai munkaközösségek
A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai belső vizsgák lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben 3 munkaközösség működik: 1. 2. 3.
közismereti, szakmai osztályfőnöki munkaközösség.
A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A szakmai munkaközösségek tevékenysége -
SZMSZ
Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.
73/18
-
-
A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű megyei versenyként a Nagy László fizikaversenyt szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.
A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai -
Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.
-
SZMSZ
73/19
Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való kapcsolattartásért az iskolavezetés részéről felelős - az igazgató a közismereti és az osztályfőnöki munkaközösség, - az igazgatóhelyettes a szakmai munkaközösség vonatkozásában. A vezetők ennek megfelelően: - részt vesznek a tanév eleji és tanév végi munkaközösségi értekezleten, - jóváhagyják a munkaközösség vezető által ellenőrzött tanmeneteket, - az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat, - A munkaközösség vezetőket folyamatosan ellátják a munkavégzéshez szükséges információval, amelyet ők az érintett szaktanároknak továbbítanak. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje - az éves munka tervezésében: az éves munkaterveiket a munkaközösség vezetők a tanévnyitó értekezleten ismertetik. - nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: - a munkaközösségek közötti folyamatos kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek. - a munkaközösség vezetők évente két megbeszélést tartanak, melyen: - közös álláspontot alakítanak ki oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, - a minőségbiztosítás és teljesítményértékelés elveiről, - a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elveiről, - helyi tantervek felépítéséről, az iskola belső szabályzatairól, - a vizsgák rendjéről - az éves munka értékelésében: a tanévzáró értekezleten a munkaközösség vezetők beszámolnak a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését.
IV.4.4
Az osztályközösség
Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: - az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, - küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, - döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
IV.4.5
A Diákönkormányzat
A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat
SZMSZ
73/20
- a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott - szervezeti és működési rendje szerint végzi tevékenységét. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az osztály képviselőit, akiket delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az iskolai diákbizottság élén a választott iskolai diákbizottság /DÖK/ áll, és képviseli a tanulókat az iskolavezetés és a nevelőtestület előtt /jogait érvényesíti/ A DÖK tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő pedagógus támogatja és fogja össze, valamint közvetít a DÖK és az iskolavezetés között. A Diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helyiséget biztosít, továbbá a működéséhez szükséges költségvetési támogatást. A törvény alapján az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére, a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre. A Diákközgyűlés A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának és tájékoztatásának legmagasabb fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, ezt a DÖK vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. Levezető elnöke a Diákönkormányzatot segítő tanár. A diákközgyűlésen jelen vannak az osztályközösségek által választott küldöttek, valamint a nevelőtestület tagjai. A diákközgyűlés nyilvános, minden tanuló elmondhatja közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A tanulók előzetesen írásban is feltehetik kérdéseiket. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: -
az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, a házirend elfogadásakor és módosításakor,
A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: -
saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására.
A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkor-
mányzat megbízása alapján - eljárhat képviseletükben. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákelnök folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a Szülői Szervezeti értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét.
SZMSZ
73/21
IV.4.6
A Szülői Szervezet
A közoktatási törvény alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében szervezeteket hozhatnak létre. A Szülői Szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A Szülői Szervezet, amely képviseleti úton választott szülői szervezet, a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. A szülői Szervezet jogai Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a Szülői Szervezet számára: A Szülői Szervezet dönt - saját működési rendjéről, - tisztségviselőinek megválasztásáról. A Szülői Szervezetnek egyetértési joga van: -
az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásában, a házirend elfogadásában, Pedagógiai Program elfogadásakor, a tanítási órák 800 óra előtti kezdésével kapcsolatban.
A Szülői Szervezetnek véleményezési joga van: -
az iskola pedagógiai programjának elkészítésében, elfogadásában, a tanév helyi rendjének kialakításában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a tankönyvtámogatás módjának meghatározásában, a tankönyvlistán nem szereplő könyvek elfogadásáról, az érettségi és szakmai írásbeli és szóbeli vizsgák lebonyolításának tervezésében, a vezetői pályázati programok kérdésében, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének megállapításában, minden olyan rendkívüli esetben, mely az iskola éves munkaprogramjának módosítását teszi szükségessé, és a tanulókat is érinti, mint pl. ha szombati napon tanítani szükséges az elmaradt tanítási napok pótlására.
A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább 2-szer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. A szülők tájékoztatásának formái
SZMSZ
73/22
A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény - a közoktatási törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól, megismerkednek az osztályban tanító új pedagógusokkal, tájékoztatást kapnak az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként 2 - a munkatervben rögzített időpontú-, az osztályfőnökök heti 1 fogadóórát tartanak. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrzőkben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóban rögzíteni, illetve az osztályzatokat az ellenőrzőbe beíratni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Ha a szülő sem szülői értekezleten, sem fogadóórán nem jelenik meg, úgy az osztályfőnök negyedévenként írásbeli tájékoztatást ad a tanuló tanulmányi előmeneteléről. A szülők a kérdéseiket, javaslataikat, véleményüket szóban vagy írásban, egyénileg vagy képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, nevelőtestületével. A szülők az iskola pedagógiai programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, házirendjéről az iskola igazgatójától fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.
V V.1
Az intézmény működési rendje
A tanév helyi rendje
A tanév rendjét az Emberi Erőforrások minisztere rendeletben határozza meg. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten az alábbiakról dönt:
SZMSZ
73/23
a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól), - a nevelőtestületi értekezletek időpontjairól, az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, a vizsgák rendjéről (osztályozó, javító, különbözeti, helyi), - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül, - a nyílt nap megtartásának rendjét és idejét, - a szülőkkel való kapcsolattartás idejét (értekezletek, fogadóórák), a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, az éves munkaterv jóváhagyásáról, a házirend módosításáról, háziversenyek tartásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (Házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény házirendjét ki kell függeszteni.
V.1.1
Az intézmény nyitva tartása:
Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 730-tól 17 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 8-tól 16 óráig A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. Az intézmény, tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, mely az iskola bejáratánál kerül kifüggesztésre (nyári időszakban kéthetenként, előre meghatározott időpontban és napon van ügyelet). A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. A tanulók benntartózkodási rendje: - az iskolában tartózkodás rendjét a házirend szabályozza. Az iskolai könyvtár a nyitvatartási idejében a tanulók és a tanárok rendelkezésére áll. Használatának rendjéről az SZMSZ külön szabályzata rendelkezik.
V.1.2
A gyakorlati oktatás munkarendje
A gyakorlati oktatás –közoktatási törvényben meghatározott tanulói létszám szerint – iskolai, és iskolán kívüli egyéb formában történik: A gyakorlati oktatás demonstrációs termekben, a kórházak osztályain, illetve szociális intézményekben történik. A gyakorlatra kijelölt kórházi osztályokon, valamint a szociális intézményekben tereptanár irányításával történik a gyakorlatok levezetése. A gyakorlat lebonyolítását vállaló intézménnyel együttműködési megállapodást köt az iskola. A gyakorlati oktatás részletes munkarendjét a gyakorlati oktatásvezető dolgozza ki. A tanulók nyári szakmai gyakorlata a központi programokban meghatározottak szerint történik.
SZMSZ
73/24
A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama
V.1.3
Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 40 perc. Az első tanítási óra reggel 7.55-kor kezdődik. Kivételes esetben az első tanítási óra 7.00-kor kezdődhet. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15.00-ig be kell fejezni. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Az óraközi szünetek időtartama: 10, 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Dupla óra szünet közbeiktatása nélkül is tartható, indokolt esetben, például dolgozatírás esetén. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.
V.2
Az intézmény munkarendje
V.2.1
A vezetők munkarendje
Szorgalmi időben, a nyitva tartás idején belül: hétfőtől-csütörtökig 730-tól 1530-ig pénteken
730-tól 1400óráig
Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7.30 óra és a délutáni szervezett foglalkozások befejezéséig az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia.
V.2.2
A közalkalmazottak munkarendje
Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az intézmény vezetője készíti el. A közalkalmazottak szabadságának kiadását a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az igazgató állapítja meg.
V.2.3
Pedagógusok munkaidejének hossza, beosztás
Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában szerdai, csütörtöki napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. Az igazgató a mun-
SZMSZ
73/25
kaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kiírása útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június hónapban – a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében – a pedagógusok négyhetes munkaidő-keretben dolgoznak, négyheti munkaidő-keretük általában 160 óra. A június havi munkaidő-keret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező napja az ezt követő negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi vizsgák ideje alatt a szóbeli érettségi vizsgán részvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztását napi 12 órában határozzuk meg. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: 1. a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, 2. a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak - a tanítási órák megtartása - a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, - osztályfőnöki feladatok ellátása, - iskolai sportköri foglalkozások, - énekkar, szakkörök vezetése, - differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), - magántanuló felkészítésének segítése, - könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) b) c) d) e) f) g) h) i)
SZMSZ
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
73/26
j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike 2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.
-
Az intézményen kívül végezhető feladatok: - A 2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.
V.2.4
Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások
A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosít-
SZMSZ
73/27
hassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági ügyintézőnek. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra megtartására. A tanítási órák elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt, ill. tanítási időn túl tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti beosztást határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti beosztásáért az igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyelet időtartama: 720 -tól 1415-ig Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgatóhelyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.
SZMSZ
73/28
V.2.5
Az intézmény tanulóinak munkarendje
Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend szabályait a nevelőtestület - az igazgató előterjesztése után - az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.
V.3
Munkaköri leírás-minták
Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.
V.3.1
Tanár munkaköri leírás-mintája
A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása -
SZMSZ
megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően vezeti a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), 73/29
-
-
tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente 2 alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.
2. Különleges felelőssége -
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.
3. Járandósága -
SZMSZ
a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér, a 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok, túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj, a fenntartó (munkáltató) döntése szerinti cafeteria.
73/30
V.3.2
Testnevelő munkaköri leírás-mintája
A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása -
SZMSZ
szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SZMSZ tartalmazza, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának, a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható, tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein, évente 2 alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,
73/31
a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét.
-
-
2. Speciális feladatai külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el, kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel, kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal, a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást.
-
3. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér, a 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok, túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj, a fenntartó (munkáltató) döntése szerinti cafeteria.
-
V.3.3
Szakoktató munkaköri leírás-mintája
A munkakör megnevezése: szakoktató/szaktanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, szakmai tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak szakmai vizsgára való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása -
SZMSZ
megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem/demonstrációs terem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet/demonstrációs termet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően vezeti a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,
73/32
-
-
az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente 2 alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz a szakmai, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,
2. Különleges felelőssége -
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.
3. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér, a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok, túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj, a fenntartó (munkáltató) döntése szerinti cafeteria.
SZMSZ
73/33
V.3.4
Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája
A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az oktatási igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása -
SZMSZ
az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. nevelő – oktató munkájához tanmenetet készít, segítséget nyújt a tanulóknak a pályaválasztásban, a továbbtanulásban, munkavállalásban. feladatairól és hatásköréről irányadóak az SZMSZ megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulóinak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptemberének 10. napjáig összegyűjti a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba
73/34
folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.
-
2. Ellenőrzési kötelezettségei november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az oktatási igazgatóhelyettesnek, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 5 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket, értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén az SZMSZ előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzásról a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.
-
3. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.
-
4. Pótléka és kötelező órakedvezménye a 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendeletben meghatározott osztályfőnöki pótlék.
-
V.3.5
Az iskolai könyvtáros munkaköri leírás-mintája
Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint 1. Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása -
-
SZMSZ
felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint: - a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval, - az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb, mint 2.000 kötet azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,
73/35
felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, DVD-lejátszó, stb.) munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja, minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, kezeli a tanári kézikönyvtárat, elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.
-
2. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér, túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj, a fenntartó (munkáltató) döntése szerinti cafeteria.
-
V.3.6
Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája
Munkaköre: iskolatitkár Közvetlen felettese: igazgató Munkaideje: heti 40 óra 1. Általános szakmai feladatok: -
SZMSZ
az intézményi ügyvitel szervezése és adminisztratív végrehajtása, az intézmény pedagógus és egyéb alkalmazottaival kapcsolatos adminisztráció ellátása, a gyermekek adminisztratív ügyeinek intézése, együttműködik a szülőkkel,
73/36
a foglalkozás során előforduló feladatokat részben önálló munkával, részben vezetői irányítással oldja meg.
-
2. Részletes szakmai feladatok: fogadja és rendszerezi a naponta érkező postai küldeményeket, elektronikus leveleket, bonyolítja a kimenő postai küldeményeket, hivatalos levelezést folytat, elvégzi az iktatást, vezeti a postakönyvet, pedagógiai és egyéb adminisztrációs anyagokat sokszorosít, szakszerűen vezeti és tárolja az irattári anyagokat, intézményi dokumentumokat, elvégzi a diákigazolványokkal kapcsolatos teendőket, ellátja a telefonügyelettel kapcsolatos feladatokat. vezeti a tanuló-nyilvántartást, figyelemmel kíséri a feladataival kapcsolatos jogszabályokat, gondoskodik a fénymásolás feltételeiről, anyagszükségletéről, fogadja az iskolába érkező vendégeket, részt vesz az adatszolgáltatásban, segíti az intézményi pályázatok megírását, közvetlen napi kapcsolatban áll az igazgatóval.
-
3. Járandósága a kinevezésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a fenntartó (munkáltató) döntése szerinti cafeteria
-
V.3.7
Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája
Munkaköre: gazdasági ügyintéző Közvetlen felettese: igazgató Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 700 – 1530, pénteken: 700 – 1330 óráig Munkabére: kinevezése alapján 1. A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása -
SZMSZ
a számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról, amit a tankerületbe továbbít, az intézmény bevételeiről számla kérőt állít ki, amit leküld a tankerületbe (terembérlet, ételhulladék, tanfolyami díj stb.), a befolyt bevételt befizeti KIK pénztárba vagy készpénzátutalási megbízáson befizeti. kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát, munkaügyi feladatai részeként: - új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval történő egyeztetést követően, - kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosítotti bejelentéshez, bérszámfejtéshez, - munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére, - elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről,
73/37
- havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket feladja a KIR 3 programba - folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását, - az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást a KIR3 programba felviszi - gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról - számfejti a bejáró dolgozók útiköltségét, a külső óraadók megbízási díját részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában, megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító- és takarító eszközöket, irodaszereket stb, jelenti a menzát az Óvodai Gondnokságra, reggel 7-kor nyitja az iskolát, gondnoki feladatok ellátása.
-
2. Járandóság a munkaszerződésében meghatározott munkabér, a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök, a fenntartó (munkáltató) döntése szerinti cafeteria.
-
V.3.8
Takarító munkaköri leírás-mintája
A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: igazgató Kinevezése, munkaideje: - határozatlan időtartamra, - munkabére kinevezése szerint - naponta 8.00-16.00 vagy 11-19.00 óráig 1. Takarítói feladatai: takarítja a körzete helyiségeit: felsöprés, felmosás, felporszívózás, letörölgetés, szemetes edények kiürítése, tisztántartása, csapok, wc-kagylók kisúrolása, illetve fertőtlenítése, csempék, csövek lemosása, pókhálózás, használt törölközők, terítők kicserélése, virágok öntözése eltávozáskor felelős az ablakok zárva tartásáért és az intézet áramtalanításáért hiányosságokat, hibákat azonnal jelentse a gazdasági irodában nagyobb feladatoknál igénybe vehető túlmunkadíj ellenében szabadság alatt egymást helyettesítik, ha nem, a nyári időszakban töltik azt betegség, táppénz esetén a kollégák helyettesítése munkája során a takarékosság elvét kísérje figyelemmel 2. Portási feladatai: hivatalos vendégek fogadása az előtérben, és elirányítása a keresett iskolai dolgozóhoz. nem hivatalos személyt nem enged be az épületbe. ha probléma merül fel, önállóan nem intézkedik, megkeresi a gyakorlati oktatás vezetőt a további teendőkig, vagy áttelefonál a főépületbe. csenget a kiírás szerint. fűt a kiírás szerint. (termosztát, illetve a konvektorok feltekerése) órakezdéskor végig megy a folyosón és visszaállítja a konvektorokat. a bejárat előtti területet, az előteret és a kávégép előtti részt tisztán tartja. SZMSZ
73/38
havazás esetén felsózza a járdát, illetve a bejáratot. 2. Általános, közös feladatok: évente kétszer nagytakarítás (téli és nyári szünetben), festés után ajtók, ablakok, radiátorok, burkolatok, bútorok, berendezések letisztítása nyáron a szőnyegek, függönyök, sötétítők átmosása, kitisztítása évente kétszer: a demons ruhák mosása, vasalása, folyamatosan hetente: a törölközők, terítők mosása, vasalása téli időszakban a bejárati lépcső rendben tartása, tisztítása, felsózása alkalmanként, nagyobb bevásárlásoknál segítenek egymásnak (takarítószerek, irodaszerek, nyomtatványok, stb.) A fentieket közösen felváltva megegyezés szerint végzik. 3. Járandóság a munkaszerződésében meghatározott munkabér, a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás a fenntartó (munkáltató) döntése szerinti cafeteria
-
V.3.9
A tanulói jogviszony
A tanulói jogviszony létesítése és feltételei A tanulók az iskolával tanulói jogviszonyt létesítenek. Tanulói jogviszony létrejöhet felvétellel és átvétellel. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik, melyről az igazgató dönt. A tanulói jogviszonyból eredő jogokat a tanuló a beiratkozástól kezdődően gyakorolhatja. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését, megszűnését, a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. Más típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. A szükséges különbözeti vizsgákról az iskola igazgatója dönt. A különbözeti vizsgát 3 tagú vizsgabizottság előtt kell letenni, előre meghatározott a tanulóval közölt anyagból és időpontban. Átvétel esetén lehetőség szerint a hiányzó tankönyveket 2 héten belül szükséges beszerezni. Felvételi: A 9. évfolyamra a felvételi eljárásban maghatározottak szerint történik a beiskolázás. Az iskola szakképző évfolyamára az a tanuló vehető fel, aki:- a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett és a szakképesítésre előírt előképzettségi feltételeknek és a választott szakmára előírt egészségügyi követelményeknek megfelel Eljárás beiratkozáskor: A tanuló: hozza magával iskolai végzettségét igazoló bizonyítványait, személyi igazolványát és folyamatosan vezetett egészségügyi törzslapját. Szükség esetén az egészségügyi pályaalkalmassági szakvéleményt. A felnőttképzésbe beiratkozó tanulók a beiratkozáskor eredeti bizonyítványukat és annak egy másolatát leadják a beírató tanárnál, amit legkésőbb a képzés megkezdése után 1 hónappal visszakapnak.
SZMSZ
73/39
A beíró tanár: a bemutatott személyi igazolvány alapján egyezteti a személyi adatokat, majd a beírási záradékot bejegyzi a bizonyítvány utolsó oldalára. A beírás tényét a beírási naplóba dokumentálni kell. A beiratkozás időpontja: első ízben beiratkozottak részére a tanév rendjében meghatározott időpontban. Más iskolából átlépő tanulók esetén átvételkor.
V.4 V.4.1
Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanórán kívüli foglalkozások célja
Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezet, továbbá a munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola órarendjében, terembeosztással együtt, a foglalkozások megtartását ellenőrzi. A tanórán kívüli foglalkozásoknál szakköri naplót kell vezetni.
V.4.2 -
Tanórán kívüli foglalkozások:
szakkörök korrepetálások iskolai énekkar iskolai sportkör szakmai tanulmányi, kulturális és sport versenyek ünnepélyek megtartása, hagyományok ápolása iskolai könyvtár használata tanulmányi kirándulások múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások DÖK rendezvények, diáknap közösségi szolgálat
Szakköröket a tanulók érdeklődése és az iskolai lehetőségek figyelembe vételével lehet indítani. Szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások éves tematika alapján történnek. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköröket az éves munkatervben fel kell tüntetni, a működési feltételeit az iskola költségvetéséből biztosítani kell. A korrepetálások célja: - az alapképességek fejlesztése, a követelményekhez való felzárkóztatás. Az igazgató által megbízott pedagógus tartja a korrepetálást, mely az órarendbe illesztett időpontban történik. A foglalkozások egyes tanulókra, illetve az egész osztályra vonatkozhatnak. Iskolai énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját.
SZMSZ
73/40
Az iskolai sportkör a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a sport megszerettetésére jött létre. Vezetője az igazgató által megbízott testnevelő tanár. A mindennapi testedzés megvalósítása érdekében a tanulók részére rendszeres sportfoglalkozásokat – pl. úszásoktatás, tömegsport, kondicionáló edzés - kell biztosítani a kötelező tanórákon kívül. Ezeken a foglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az ISK szervezésében lehetősége van a tanulóknak házibajnokságokon – iskolák közötti városi, megyei sportversenyen való részvételre. A szakmai, tanulmányi, kulturális és sport versenyek részei a tanév helyi rendjének, ill. az éves munkatervnek, amely meghatározza az időpontokat és a szervezés felelőse Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a regionális, a helyi vagy házi versenyeken győztes, ill. helyezést elért tanulók eredményeit az egész iskolaközösség megismerje. Intézményi ünnepélyek, megemlékezések egyszerre szolgálják nemzeti, kisebb közösségi, intézményi hagyományaink ápolását, valamint a közösségépítés, a személyiségformálás célját. Alkalmait, időpontjait és felelőseit az éves munkaterv tételesen tartalmazza. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskola könyvtára tanítási napokon meghatározott időben tart nyitva. Használati rendjéről a Könyvtár Működési Szabályzata rendelkezik. A tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka szerves részei, azokat a pedagógiai programban kell rögzítjük. Erre a célra minden osztály 1 tanítási napot vehet igénybe. Több napos kirándulásra csak tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben kerülhet sor. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatónak. (ideje, helye, szállás, telefon, kísérő tanár). A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A kirándulás zavartalan lebonyolításához 20 tanulónként legalább 1 fő kísérő tanárt kell biztosítani. Ők felelősek a rendért a tanulók testi épségéért. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítése, amelyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk. A közösségi szolgálatot koordináló pedagógus az érintett osztályok osztályfőnöke. A megvalósítást 3 tanévre elosztva az alábbiak szerint szervezzük meg: 9. évfolyam - a közösségi szolgálatban résztvevő tanulók tájékoztatása, - az igényeik és a lehetőségek feltérképezése, - kapcsolatfelvétel az intézményekkel, - az együttműködési megállapodások előkészítése, - a megvalósítás megtervezése. 10. évfolyam - az együttműködési megállapodások megkötése - a tanulók felkészítése a közösségi szolgálatra, szervezési feladatok (3 óra) - a beosztások elkészítése SZMSZ
73/41
- a dokumentumok elkészítése, - a közösségi szolgálat letöltése (20 óra) - a problémák megbeszélése, a végzett tevékenységek kiértékelése (2 óra). 11 évfolyam - a tanulók felkészítése a közösségi szolgálatra, szervezési feladatok (2 óra) - a beosztások elkészítése - a közösségi szolgálat letöltése (20 óra) - a közösségi szolgálati tevékenységek értékelése (3 óra). A közösségi szolgálat területei: - a szociális és jótékonysági, - egészségügyi, - az oktatási, - a kulturális és közösségi, - a környezet- és természetvédelemi, - az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység.
V.5 V.5.1
Az intézményi hagyományok ápolása A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai
Az iskola hagyományainak ápolása és ezek bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A kialakult hagyományok ápolásának, újak megteremtésének fő céljai: -
a színes diákélet megteremtése az iskolához való tartozás, kötődés kialakítása, erősítése az alkotó, személyiséget gazdagító közösségek létrejöttének elősegítése a városismeret, honismeret gazdagítása, a lokálpatriotizmus, erősítése
Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényeit a humán munkaközösség szervezi. A rendezvények megvalósításában a nevelőtestület tagjai is részt vesznek. A rendezvény megtartására – a megfelelő helység hiányában- bérleti szerződést kötünk. Hagyományos rendezvényeink. -
Gólyanap Tanévnyitó Október 23. Szigeti-napok Szalagavató Március 15. Ballagás Tanévzáró Szakmai bizonyítványosztó
Tanulóink tehetségének kibontakoztatására különböző iskolai versenyeket szervezünk és benevezünk az éves munkatervben rögzített versenyekre: Ezek a következők: -
SZMSZ
Szavalóverseny Szép magyar beszéd
73/42
Implom József Helyesírási verseny Egészségnevelési verseny AIDS-vetélkedő Vöröskereszt által rendezett elsősegélynyújtó Sportversenyek Tanulmányi és szakmai versenyek
-
Egyéb, hagyományos rendezvények az iskolában, melyben fontos szerep jut az iskolai Diákönkormányzatnak nyílt napokat és iskolalátogatást tartunk a 8. évfolyamra járó érdeklődőknek és szüleiknek részvétel az intézménylátogatásokon iskolai színházbérlet és filmklub szervezése évente a DÖK által szervezett diáknap
-
gólyaavató, karácsonyi ünnepély, farsang,
V.5.2
A hagyományápolás külsőségei, feladatai
Az iskola a tanév folyamán iskolarádiót működtet. Az iskola iskolaújságot jelentet meg a tanulók igényei szerint. Iskola évkönyv megjelentetése 3 évenként Szigeti emlékérem adományozása Héder díj adományozása Iskolánk bemutatkozik az Interneten. „Akikre büszkék vagyunk” album vezetése Karitatív tevékenység. (műsorok a beteg gyermekeknek, időseknek, gyűjtések)
-
A hagyományápolás külsőségei: Az iskola jelvénye:
Az iskola zászlója: Világoskék alapon sárga betűkkel van feltűntetve iskolánk neve. Ballagáskor a végzős diákok egy szalagot kötnek rá. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: Lányok: fehér blúz, sötétkék vagy fekete szoknya, hozzá illő cipő Fiúk: fehér ing, nyakkendő, sötét nadrág, megfelelő cipő (esetleg sötét öltöny). A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon.
SZMSZ
73/43
V.6
Az intézmény kapcsolatrendszere
Az iskolát a külső kapcsolatokban általában az igazgató képviseli. Az iskolavezetés többi tagja a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső személyekkel, szervezetekkel. Kapcsolatot tart és együttműködik: - a fenntartóval, - iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel, - a kormányzattal (EMMI), - szakmai szervezetekkel (GYEMSZI-ETI, NMH, OH) - a munkavállalói érdekképviseleti szervvel (KT), - a pedagógiai szolgáltatást és ellenőrzést ellátó intézményekkel, - a gyakorlati képzést végző személyekkel és szervezetekkel, - kamarákkal. A kapcsolatok formáját és módját a fenntartóval, a felügyeleti szervekkel és a szakmai irányító szervezetekkel a törvények és jogszabályok határozzák meg. A fenntartóval való kapcsolattartás elsősorban az igazgató feladata. A kapcsolattartás személyesen, telefonbeszélgetés és levelezés útján történik. Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója/igazgatóhelyettes biztosítja az alábbi személyekkel: - az iskolaorvos, - az iskolai védőnők, - az ÁNTSZ városi tiszti-főorvosa Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét, ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján) és az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolai védőnő feladatai -
-
SZMSZ
A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.
73/44
Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Munkaidejét munkáltatója, Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármestere határozza meg. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).
-
Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.
VI VI.1
Felnőttoktatás
A felnőtt képzés formái
Iskolánk egészségügyi/szociális szakmákban végez felnőttképzést iskolarendszeren belül és iskolarendszeren kívül. A felnőttképzés vezetője a szakmai igazgatóhelyettes. Az oktatás esti, illetve levelező képzés keretében történik. A felnőttoktatás számonkérési követelményei nem térnek el az iskolarendszerű nappali oktatás követelményeitől. Az iskolában szerezhető képesítések az Országos Képzési Jegyzékben szerepelnek. A felnőttoktatásba az léphet be, aki nem tanköteles. Az a tanuló, aki 21. életévét betölti. tanulmányait csak a felnőttképzésben folytathatja. A tanuló a tudásáról beszámolókon és vizsgán köteles számot adni. A beszámolókra és az osztályozóvizsgákra a tanév rendjében meghatározott időpontokban kerül sor.
VI.2
A tanulók nyilvántartása
Felvételt az erre a célra rendszeresített, szabályosan kitöltött és a jelentkezés napján benyújtott jelentkezési lappal lehet kérni. A jelentkezett és felvételt nyert tanulókat a tanév megkezdése előtt a jelentkezési iratok alapján (születési anyakönyvi kivonat, bizonyítványok, munkahelyi javaslat, önéletrajz, fénykép) a beírási naplóba kell jegyezni.
VI.3
A képzés munkarendje
A tanév rendje megegyezik a nappali képzés rendjével. A felnőtt képzésben tavaszi szünet nincs. A szorgalmi időszak a Központi Oktatási Programokhoz igazodva blokkokra oszlik. A blokkok végén minden tantárgyból beszámolási kötelezettsége van a tanulónak. A tanítást hétfőtől péntekig, 13 – 19 óra között szervezzük, figyelembe véve a külső előadók és a hallgatók igényét. Általában egy csoport heti 2 alkalommal vesz részt a képzésben.
SZMSZ
73/45
VI.3.1
Hiányzás, mulasztás
A felnőttoktatásban részt vevő tanuló kötelezően vesz részt a tanórai foglalkozáson. A távolmaradását igazolnia kell. A tanítás utolsó óráján az órát tartó kolléga jelenléti ív körbeadásával ellenőrzi a tanulók jelenlétét. Az a tanuló, aki tanulmányait az esti/levelező tagozaton bármely ok miatt abbahagyta, tanulmányainak folytatását az igazgatóhoz benyújtott kérelemmel teheti meg. A tanulmányok abbahagyásának kell tekinteni, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy tanulmányait valamilyen okból nem tudja, vagy nem akarja folytatni. Törölni kell a tanulók névsorából azt, aki felvételét követően a továbbtanulási szándéktól a tanítás megkezdéséig visszalépett, feltételes felvétel esetén a feltételnek az előírt időpontig nem tett eleget, díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, sorozatosan hiányzott, szándékosan elhallgatott olyan tényt vagy körülményt, mely tanulmányai megkezdését vagy folytatását kizárja beszámolón vagy vizsgán nem jelent meg, és távolmaradásának okát a beszámoló vagy a tanév végi vizsga utolsó napjától számított 8 napon belül nem igazolta.
-
A tanulói jogviszony megszűnésekor az iskola a távozó tanulónak átadja, vagy ajánlott küldeményben postán elküldi a leckekönyvét.
VI.3.2
Tandíj, térítési díj
Az állami szervek által fenntartott nevelési – oktatási intézményekben a térítési díj – és tandíjfizetési kötelezettséget a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell. A térítési- és tandíj mértékét a fenntartó által kiadott rendelet tartalmazza. A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A befizetés módjáról, helyéről és idejéről az iskola igazgatója dönt.
VII Egyéb rendelkezések VII.1
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást kötött a városi ÁNTSZ vezetőjével. Az iskolaorvos heti egy/két alkalommal rendel az iskola által biztosított rendelőben. Munkáját az asszisztens és a védőnő segíti. A megállapodás alapján az iskolában folyó-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:
osztályonként általános és fogászati szűrővizsgálatot végeznek, szükséges esetekben a tanulókat szakrendelésre irányítják, tanévenként elvégzik a tanulók gyógytestnevelési besorolását, közreműködnek a tanulók szakmai alkalmasságának megállapításában, elvégzik a gyakorlaton részt vevő tanulók egészségügyi vizsgálatát, az osztályfőnökökkel együttműködve felvilágosító, illetve ismeretterjesztő előadásokat, foglalkozásokat tartanak.
A szűrővizsgálat szervezése az igazgatóhelyettes és a gyakorlat oktatásvezető feladata. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az igazgatóhelyettessel egyezteti. Az osztályfőnököket SZMSZ
73/46
- akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. A tanulók orvosi vizsgálatának ellátása a helyi orvosi rendelőben történik.
VII.2
A nem dohányzók védelmére vonatkozó előírások
Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló3 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.
VII.3
Az intézményi védő, -óvó előírások, teendők bombariadó és baleset esetén
VII.3.1 Balesetvédelem A biztonságot és az egészséget védő szabályok betartása az iskola létesítményeiben, helyiségeiben, a gyakorlati képzés helyein, valamint az iskola által szervezett rendezvényeken az iskola minden használója és látogatója számára kötelező. Az iskola helyi tanterve alapján az egyes tantárgyak keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. Az ismertetés alkalmai: - első osztályfőnöki óra, - első testnevelés, kémia, fizika, biológia óra, számítástechnika óra, - a szakmai gyakorlatok megkezdése előtt, - valamennyi tanulmányi kirándulást, sportversenyt, környezetvédelmi napot, megelőzően osztályfőnök, illetve testnevelő tanár végzi. Az oktatáson történő részvételt a tanulók az oktatási nyilatkozat aláírásával igazolják. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetnie kell: -
a házirend balesetvédelmi előírásait a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
3
Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.
SZMSZ
73/47
A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, vagy távollétében helyettesének, szülőt, gondviselőt értesíteni.
-
Az igazgató gondoskodik az eset kivizsgálásáról. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanuló balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. Az intézményre vonatkozó munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat, szabályokat és tennivalókat a Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat rögzíti. A munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi feladatokat ellátását megbízás alapján látja el egy külső szolgáltató (a továbbiakban munkavédelmi felelős). A tanév elején munkavédelmi- és tűzvédelmi szemlére kerül sor. A szemléről a munkavédelmi felelős jegyzőkönyvet készít. Az intézmény dolgozói részére a munkavédelmi felelős a tanévnyitó értekezleten munkavédelmi oktatást tart. Az oktatásról jegyzőkönyv készül, melyben a részvételt a dolgozók aláírásukkal igazolják. A munkavédelmi felelős előkészíti és lebonyolítja a tűzriadó gyakorlatokat, majd elkészíti a jegyzőkönyvet.
VII.3.2 Rendkívüli helyzetek Rendkívüli esemény (bombariadó, tűz, csőtörés, vihar stb.) bekövetkeztekor a mindenkori Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatban rögzített kiürítési tervnek megfelelően kell az iskola épületét elhagyni. A rendkívüli eseménynél bevezetendő rendszabályok alkalmazásáért az igazgató (ill. a helyettesítési rendben előírt helyettese) felel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: -
a fenntartót tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, tanulói balesetek esetén a szülőt, gondviselőt, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelően rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell az iskolarádión keresztül, vagy ha az nem működik, egy-egy személyt az épületrészekbe körbe kell küldeni. A veszélyeztetett épületet a benn tartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó tervben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.
SZMSZ
73/48
A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket - szaggatott csengetéssel - iskolarádión keresztül áramszünet esetén: - hangos kiáltással - osztályonkénti riadólánccal értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület elhagyásához. A kiürítési terv menekülési útvonalat tartalmazó rajzos példánya valamennyi épületrészben kifüggesztésre kerül. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. Tanulók elhelyezése -
SZMSZ
Az éppen órát tartó – vagy ha óraközi szünet van – az órát tartani készülő nevelők vezetésével a tanulókat az iskola másik épületébe kíséri. Ha a riasztás az érettségi vizsga megkezdése előtt érkezik, a tanulókat az iskola másik épületében helyezzük el. Értesítjük az Kormány Hivatal Oktatási Főosztályt és engedélyt kérünk a riasztástól az átvonulásig tartó idővel történő meghosszabbításra Ha a riasztás időpontjában az érettségi már megkezdődött az alábbiak szerint kell eljárni: - A felügyelő tanár az írásbeli feladatlapokat összeszedi és a vizsgázókat az iskola másik épületébe kíséri, ahol a kijelölt teremben folytatják a megkezdett vizsgát. A vizsgadolgozatok beszedése és újra kiosztása között eltelt idővel meg kell hoszszabbítani az írásbeli időtartamát. - Szóbeli vizsga megzavarása esetén a vizsgázók a vizsgabizottság kíséretében átvonulnak az iskola másik épületében kijelölt tantermébe, ahol a vizsga folytatódik.
73/49
VII.4
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
VII.4.1 Az épület rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát és a nemzeti zászlót, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani, a demonstrációs termekben és a szaktantermekben a teremhasználati rend betartásáért, vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, demonstrációs termeket, öltözőket zárni kell.
-
VII.4.2 A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele az igazgató engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt.
VII.4.3 Az intézményben tartózkodás rendje A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával. A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével.
VII.4.4 Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. A iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését, a belépő nevét, a belépés célját, a belépés, a távozás idejét a portás/ügyeletes diák az ügyeleti naplóba ét értesíti az érdekelt felet a látogatóról. SZMSZ
73/50
VII.4.5 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. - A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. - A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. - A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. - A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. - A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. - A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. - A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. - A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de - A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
VII.4.6 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
SZMSZ
73/51
Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: -
-
-
SZMSZ
az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
73/52
VIII Az iskolai könyvtár működési szabályzata VIII.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskolai könyvtár működési szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és az Iskola pedagógiai programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentum, mely szerves része az intézmény SZMSZ-ének. A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár - feladatát és gyűjtőkörét, - kezelésének és működésének rendjét, - fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját, - állományvédelmi eljárásait, és használatának rendjét Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. A könyvtáros-tanár nevelő-oktató tevékenységét könyvtár – pedagógiai program alapján végzi. Könyvtárunk részben rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: -
a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, egyidejűleg 18-20 tanuló elhelyezésére alkalmas terem, az állomány 100 %-a szabadpolcon van elhelyezve, könyvtári dokumentumok száma 8105 ezer kötet, A könyvtár minden tanítási napon nyitva tart, részben rendelkezik a könyvtár a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, (közös használatú fénymásoló) a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel.
Az iskolai könyvtár alapvető céljai: - biztosítja az iskola nevelő-oktató munkájához szükséges könyveket, folyóiratokat, és egyéb információs anyagokat, - segíti a tanulók olvasóvá nevelését, könyvtári tájékozódását, bázisa a könyv- és könyvtárhasználati nevelésnek, - elősegíti a tanulók, nevelők, egyéb dolgozók általános és szakmai műveltségének kiszélesítését, - gondoskodik a pedagógusok szakirodalmi igényének kielégítéséről, - a könyvállomány segítségével közvetíti a modern ismereteket.
SZMSZ
73/53
VIII.2 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Alapfeladatok: - a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - a könyvtári állomány nyilvántartása, rendszerezése és védelme, - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, - az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások megtartása, - a könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, - a könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését, - a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése, - a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, - a szülők tájékoztatása a kölcsönözhető tankönyvekről, - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása (dokumentum- és információcsere, kapcsolattartás és együttműködés a közkönyvtárakkal), - minden tanítási napon a nyitva tartás biztosítása. Szakmai feladatok: Könyvtári helyszín: közösségi tér, kulturális programok, versenyek, könyvtárhasználati órák helyszíne, Információk szolgáltatása: pályázatok, versenyfelhívások figyelése, az iskola működési alapdokumentumainak nyilvánosságát biztosító hely, szabadidős, kulturális programkínálat, dokumentumok biztosítása: - tanítási órákhoz: feladatgyűjtemények, szótárak, szöveggyűjtemények, szemléltető eszközök (pl. albumok), érettségihez kötelezően előírt és a tanár által kijelölt dokumentumok, kötelező és ajánlott irodalom, - órára való felkészüléshez (módszertani források, eszközök), - tanuláshoz: tankönyvek, felkészítők tanulmányi versenyekre, kötelező és ajánlott olvasmányok, - hozzáférés biztosítása a többi könyvtár dokumentumaihoz könyvtárközi kölcsönzéssel, statisztikai adatok szolgáltatása.
VIII.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el: - előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt, - közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, - megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására, - folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,
SZMSZ
73/54
követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, - követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, - az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, - a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. -
VIII.4 A könyvtár szolgáltatásai szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek kölcsönzése, tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl. példatárak, feladatgyűjtemények) kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról, könyvtárközi kölcsönzés, tájékoztatás, bibliográfiai és adatszolgáltatás, könyvtárban tartott tanítási és könyvtárhasználati órák, számítógép használata, témafigyelés, irodalomkutatás.
-
VIII.5 A könyvtár állománya Az iskolai könyvtár állományát a pedagógiai program határozza meg, állományalakítási szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. A gyűjtőköri szabályzatnak (ld. 1. sz. melléklet) megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. Gyarapítás Az iskolai könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapodik. A gyűjtemény gyarapítására fordítható összeg felhasználásáért a könyvtáros felelős. Vétel A könyvtári dokumentumok vásárlását tételesen minden esetben előzetesen engedélyeztetni kell a KIK Kaposvári Tankerületének vezetőjével, az átutalásos számlát a Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ) egyenlíti ki. A számlák fénymásolt példányát - mint a leltári nyilvántartás mellékletét - a könyvtári irattárban is el kell helyezni. Ajándék A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől. A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók.
SZMSZ
73/55
Az ajándékba kapott dokumentumok átvétele előtt az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket. A gyűjtőkörnek megfeleltetett dokumentumok kiválogatása csak az ajándékozó (hagyatékkezelő) engedélyével történhet meg. A gyűjteménybe nem illő művek jutalmazásra felhasználhatók. A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerülő problémákat azonnal jelezni kell a szállítónak telefonon és írásban, egy feljegyzés formájában. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel: - könyveknél az előzéklapon, - nem nyomtatott dokumentumoknál a belső borítón, ill. ha lehetséges, magán a dokumentumon. A leltári számok megkülönböztető jelzései: - hangkazetták: K - videokazetták: VK - CD-k: CD - CD-ROM-ok: CD-R - DVD-k: DVD A leltári nyilvántartás jellege szerint időleges és végleges, formája szerint egyedi és összesített. Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. A végleges nyilvántartás formája: számítógépes. A különböző típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni (könyvek, CD-k, CD-ROM-ok, DVD-k, hangkazetták, videokazetták). A számítógépes nyilvántartás a leltározásnál felhasználható. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra őriz meg, továbbá a periodikumok. Az időleges nyilvántartás formái: - kardex, - brossúra. Az időleges megőrzésre minősített dokumentumok körét az alábbiakban határozzuk meg: - folyóiratok, újságok, - brossúrák, alkalmi műsorfüzetek, - tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek, - oktatási segédletek, - tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok. A leltári számok megkülönböztető jelzése: - brossúra: B - tankönyvek: TK - tartós tankönyvek: T
SZMSZ
73/56
Az állományba vétel munkafolyamata A dokumentumok állományba vételére és védelmére, a kivonásra és ellenőrzésre a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM. számú együttes rendelet, valamint a Művelődési Közlöny 1978. évi 9. számában közzétett irányelvek érvényesek. 1. A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása. Átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos vagy rongált bevételezés nélkül reklamálni kell. Amennyiben a számla és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumokat leltárba kell venni. 2. Bélyegzés. Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot a könyvtár bélyegzőjével le kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, kiadványoknál a címlapot, - időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt rögzített címkét. 3. Nyilvántartásba vétel A Nyilvántartásba vétel a Generius programban rögzítve történik. A kifizetés alapját szolgáló számlán igazolja a könyvtáros a bevételezést. A Generius program nyilvántartása: - dokumentumtípus, - leltári szám, - dokumentum adatai (szerző, cím), - raktári jelzet száma, - cutter szám, - ETO szám, - ISBN, ISSN szám, - kiadó, kiadás helye, éve, - beszerzés időpontja, értéke, - lelőhely. Az állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az apasztás szükségessége és mértéke függ: - a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától, - a kölcsönzési fegyelemtől. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: - tervszerű állományapasztás, - természetes elhasználódás, - hiány. A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentum-kivonás, mely soha nem eshet egybe az esedékes állományellenőrzéssel. Az elavult dokumentumok selejtezése A válogatás csak a dokumentum tartalmi értékelése alapján történhet, leltári nyilvántartás alapján nem végezhető el. A kivonáshoz a könyvtárvezető kikéri, figyelembe veszi a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményét. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot:
SZMSZ
73/57
- ha a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz juttatja a tanulókat, - ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, - ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. Helyismereti és muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetők. A fölösleges dokumentumok kivonása Az iskolai könyvtárban fölöspéldány keletkezik, ha: - megváltozik a tanterv, - változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke, - változik a tanított idegen nyelv, - csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt. Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Nem szabad selejtezni azokat a dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban megőrző feladatokat vállalt a könyvtár. Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum: - elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült, - az olvasónál maradt, - az állomány ellenőrzésekor hiányzott. Ezek a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak. Elháríthatatlan esemény Eltűnhetnek, megsemmisülhetnek vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumok elemi kár (tűz, beázás vagy bűncselekmény) következtében. Elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumokat csak az intézmény igazgatójának előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. Bűncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból történhet: - pénzbeli megtérítés címén (ismert az elkövető, a kár megtéríthető), - behajthatatlan követelés címén. A nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állományellenőrzést követő büntetőeljárás befejeződése után történhet meg. A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától (pénzbeli vagy azonos dokumentum) függ. Ennek eldöntése a könyvtárvezető hatáskörébe tartozik. Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtár vezetője csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója és a fenntartó adja meg. Az állományapasztás során kivont dokumentumok közül a fölöspéldányokat fel lehet ajánlani: - antikváriumoknak megvételre, - az iskola tanulóinak, dolgozóinak térítés nélkül átadni.
SZMSZ
73/58
A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. Az elszállításról a gazdasági szervezet gondoskodik. A dokumentumok eladását/megvételét igazoló bizonylat fénymásolata a törlési jegyzőkönyv mellékleteként a könyvtár irattárában marad. A könyvtári állomány védelme A könyvtáros-tanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítani kell. Az állományra vonatkozó előírásokat a könyvtár működési szabályzatában, a leltári felelősséget a könyvtáros-tanár munkaköri leírásában kell rögzíteni. A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek, ennek ellenőrzése lehet részleges, mivel a dokumentumok többsége letéti állományként működik. A könyvtár revízióját a gimnázium igazgatója rendeli el, kivéve ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros-tanár kezdeményezi az állományellenőrzést. Az állományellenőrzés típusai A könyvtári állományellenőrzés jellege szerint lehet időszaki vagy soron kívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az iskolai könyvtár esetében az idevonatkozó rendelet értelmében 5 évenként kell végrehajtani az ellenőrzést. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ra kell kiterjeszteni. Kivétel a letéti állomány, mivel ezt minden második tanév végén ellenőrizni kell. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. A részleges leltározásnál záró jegyzőkönyv készül, viszont a dokumentumok kivezetése a nyilvántartásból a következő teljes körű leltározásnál történik meg. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel. Az állományellenőrzés a 3/1975 (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet alapján történik, végrehajtásáról a vonatkozó jogszabályok alapján jegyzőkönyvet kell készíteni és a fenntartóval jóváhagyatni. Dokumentumok kölcsönzése A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy /és technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és dolgozók tanuló-és munkaviszonyának megszüntetése előtt szükséges az egyeztetés a könyvtári tartozást illetően. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az anyagi felelősség nem a könyvtáros-tanárt terheli. A dokumentumok kikölcsönzését füzetes és tasakos nyilvántartás rögzíti, ezzel biztosítva az állomány védelmét. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül, alábbi okok miatt: - a jogi védelem, - a könyvtári törvényben rögzített követelmény megtartása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához). SZMSZ
73/59
A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A könyvtárhasználati szabályzat (részletesen ld. 3. sz.melléklet) A könyvtárat minden tanuló és dolgozó jogosult használni. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez, mivel a könyvtárhasználó a beiratkozás során ennek szabályait tudomásul veszi és magára nézve kötelezőnek, ismeri el. A könyvtárhasználó a személyi adataiban bekövetkezett változást 7 munkanapon belül köteles bejelenteni. A könyvtáros-tanár munkaköri leírásában kell rögzíteni az anyagi és erkölcsi felelősséget, meghatározó követelményeket az iskola személyi és tárgyi feltételeivel összhangban. Ennek érdekében a munkaköri leírás tartalmazza: - a könyvtár vezetésére és működtetésére, - az állomány alakítására, - az állomány védelmére vonatkozó előírásokat, valamint - a nyilvántartások vezetésének szabályait. A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat (az intézmény tűzrendészeti szabályzata). Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet stb.). A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni, megmentésük féregtelenítéssel vagy fertőtlenítéssel történhet. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek A könyvtár az iskola központi részében, jól megközelíthető helyen helyezkedik el. A különböző típusú dokumentumok teljes egészében szabadpolcon helyezkednek el. Könyvtári órák tartására, tanulásra, kutatómunkára Olvasóterem áll rendelkezésre. A könyvtári állomány tagolása A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok biztosítják a tanítás-tanulás és a kutatómunka eszközigényét. Az állományrészek tagolása, alkalmazkodik a használói igényekhez. Kölcsönözhető állomány: - szépirodalom szerző szerint betűrendben, kiemelés: kötelező ás ajánlott irodalom és a versek, - ismeretközlő irodalom ETO-szakrend szerint, - tankönyvek tantárgyak szerint. Kézikönyvtár: A kézikönyvtár dokumentumai csak helyben használhatók, ill. tanórai felhasználásra elvihetők: - szakirodalom ETO-szakrendben, - szépirodalom betűrend szerinti elhelyezésben, - folyóiratok tematikus rendben, - módszertani anyag tantárgyi elhelyezésben (a tanári kézikönyvtár dokumentumait csak a szaktanárok használhatják ill. kölcsönözhetik), - hangkazetták, - videokazetták, - CD-k, - CD-ROM-ok, - DVD-k,
SZMSZ
73/60
- különgyűjtemények (iskolatörténet, helytörténet). Könyvtárból kihelyezett letétek: Az iskola oktató-nevelő munkáját segítik a szertárakba kihelyezett letéti állományrészek. Ezek a dokumentumok megfelelő példányszámban kézikönyvek, munkaeszközként használt irodalom, szakmai és módszertani folyóiratok, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok. Könyvtárból kihelyezett letétek lehetnek: nyelvek (angol, német, francia, spanyol, olasz), magyar nyelv és irodalom, biológia, informatika.
VIII.6 A könyvtár használat rendje Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a helyi pedagógiai programnak, a könyvtárhasználati tanterveknek megfelelően, ill. a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek, és a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg, szabályait a Könyvtárhasználati Szabályzat (3.sz.melléklet) írja le. Az iskolai könyvtár az iskola tanulóinak és összes dolgozójának könyvtára, akik a könyvtár szolgáltatásait térítésmentesen vehetik igénybe. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az iskola könyvtára nem nyilvános könyvtár, kívülállók az igazgató engedélyével látogathatják. A könyvtár alapszolgáltatásai: a dokumentumok helyben használata, kölcsönzése, és a tanítási folyamat keretében csoportos használatuk. Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítási napokon biztosítsa használói (tanulók, pedagógusok, a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók, adminisztratív alkalmazottak) számára a könyvtárhasználat jogát, megfelelő időpontban a nyitva tartást.
VIII.7 Záró rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros-tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárvezető feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, továbbá az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.
VIII.8 Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei 1. 2. 3. 4.
SZMSZ
Gyűjtőköri szabályzat A katalógusszerkesztési szabályzat Könyvtárhasználati szabályzat Tankönyvtári szabályzat
73/61
1. számú melléklet
VIII.9 Gyűjtőköri Szabályzat A gyűjtőkör indoklása A Szigeti Gyula János Szakképző Iskola nevelési-oktatási célja: jól képzett, szakképzett dolgozók léte, az önálló ismeretszerzésre, végül a munkába állásra való felkészítés. A pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok, valamint az iskola képzési rendje határozzák meg a gyűjtőkört és a könyvtár alapfunkcióját. Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. Gyűjtőköri leírás A könyvtár az alábbi dokumentumokat gyűjti: Főgyűjtőkör A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe: - a kézi- és segédkönyvek, - a helyi tantervben meghatározott házi olvasmányok, - pedagógia, - szaktudományok kézikönyvei, lexikonjai, monográfiai, bibliográfiái, szótárai, - az iskolai szaktantárgyak legújabb eredményeit összefoglaló művek, - középiskolai tankönyvek, tanári segédkönyvek, kézikönyvek, - több éven keresztül használható tartós tankönyvek, - a tantervben megjelölt ajánlott irodalom, - a világirodalom klasszikusainak és a magyar irodalom klasszikusainak gyűjteményes munkái, - a mai magyar irodalomból a kritikailag értékes és pedagógiailag hasznos művek, - a kortárs világirodalom értékes és pedagógiailag hasznos művei, - az iskola és a könyvtár működésével kapcsolatos ügyviteli dokumentumok, - az iskolai hagyományok őrzését szolgáló művek, - az iskola kiadványai, - iskolatörténeti dokumentumok, - helytörténeti kiadványok, - könyvtári szakirodalom, - audiovizuális, számítógéppel olvasható dokumentumok, - irodalmi, természettudományos folyóiratok. Mellékgyűjtőkör - a nevelőmunkában felhasználható és a tantervi anyag tanításához kapcsolódó dokumentumok, - a tanulók érzelmi életére pozitívan ható értékes irodalom, - könyvtári propaganda kiadványok, - hivatali segédkönyvtár dokumentumai - a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom, tankönyv, - ifjúsági szórakoztató, ismeretközlő, szépirodalom, - a sokoldalú szemléltetés és gyakoroltatás céljainak megfelelő művek, - a pedagógusok ön- és továbbképzését segítő határtudományok,
SZMSZ
73/62
- a NAT-ban tantárgyként külön nem szereplő, de megjelenő részműveltségi területek szakirodalma - a pedagógia határterületei. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre dokumentumtípusonként Írásos-nyomtatott dokumentumok: Audio-vizuális dokumentumok: zó dokumentumok - lemez - képes dokumentumok -filmek A gyűjtemény tartalmi összetétele Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. Teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem gyűjti. Ugyanakkor törekszik, hogy megfelelő válogatással lefedje a tantervek által meghatározott tartalmakat. Az iskolában oktatott közismereti tárgyak forrásait középszinten gyűjti elsősorban. A felsőszintű szakirodalom beszerzése csak nagyon indokolt esetben, erős válogatással, többnyire hiánypótlással történik. Az iskolai könyvtár állományrészei: - kézikönyvtár, - kölcsönzési állomány: ismeretközlő irodalom, - kölcsönzési állomány: szépirodalom, - pedagógiai gyűjtemény, - könyvtári szakirodalom, - iskolatörténeti gyűjtemény, - időszaki kiadványok gyűjteménye, - nem nyomtatott dokumentumok gyűjteménye, /audiovizuális és számítógéppel olvasható ismerethordozók/, - muzeális gyűjtemény, - tankönyvtár. Szak- és ismeretterjesztő irodalom A gyűjtés terjedelme
Beszerzési példány
Kis-, közép és nagyméretű alap-, közép- és felsőszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák A tudomány, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói Életrajzi lexikonok, ki kicsodák Egynyelvű és többnyelvű szótárak, /értelmező szótárak, helyesírási szótár, idegen szavak szótára, etimológiai, nyelvtörténeti, szinonima szótár, tájszótár/ A tanított idegen nyelvek nagyszótára, kéziszótára, kisszótára
1
válogatva
1
válogatva
1 1-3
válogatva válogatva
1
válogatva
A tantárgyakhoz kapcsolódó tudományok segédkönyvei /szaklexikonok, -enciklopédiák, kronológia, határozók, foga-
SZMSZ
A gyűjtés mélysége
73/63
lomgyűjtemények, középszintű szakirányú segédkönyvek A tantárgyak szaktudományi elméleti és történeti összefoglalói középszintű Munkáltató eszközként használatos művek középszintű A tantárgyakban való elmélyülést, a tananyag kiegészítését szolgáló ismeretterjesztő művek középszintű Pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok Az iskolában oktatott nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédletek Helytörténet Az iskolatörténettel, az iskola életével, ifjúsági szervezeteivel, névadójával foglalkozó dokumentumok
1
válogatva
1
válogatva
1
válogatva
1
válogatva
1
válogatva
1 1
válogatva kiemelten teljességgel
Szépirodalom A tantervi és értékelési követelmények által meghatározott antológiákat, házi olvasmányokat, szerzői életműveket teljességgel, a tanulók személyiségfejlődését, olvasóvá nevelését előmozdító értékes irodalmat, pedig kellő válogatással kell gyűjteni az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A gyűjtés terjedelme és szintjei
A beszerzési példányszám
Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatása A helyi tanterv által meghatározott házi és ajánlott olvasmányok
1
A tananyagban szereplő klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A nemzetek irodalmát reprezentáló klasszikus és modern antológiák Nevelő célzattal ajánlható, esztétikai értéket képviselő, de a tananyagban nem szereplő klasszikus és kortárs alkotók művei. Regényes életrajzok, történelmi regények különösen a tananyag mélyebb, élményszerű megismeréséhez Az iskolában tanított nyelveken a nyelvtudás szintjének megfelelő, könnyebben érthető olvasmányok
A gyűjtés mélysége válogatva
5 tanulónként kiemelt teljességgel ill. 10 tanulónként 1 1 teljességgel 1
válogatással
1
erős válogatással
1
erős válogatással
1
válogatva
Pedagógiai gyűjtemény - a pedagógia és határtudományai alapvető segédkönyvei /pedagógiai lexikonok, pszichológiai szakszótár, enciklopédia, fogalomtárak/, - egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, - a családi életre neveléssel, személyiség formálással kapcsolatos művek, - tanulásmódszertani munkák, - közoktatáspolitikai alapdokumentumok, - a szociológia, oktatásügyi, jog és a közigazgatás művei, - oktatási jogszabályok. Könyvtári szakirodalom /a könyvtáros-tanár segédkönyvtára/ - az iskolai könyvtárral kapcsolatos jogszabályok, irányelvek, módszertani kiadványok, - a könyvtár-szakmai munkához szükséges tájékoztató segédletek /általános-, pedagógiai-, tantárgyi bibliográfiák/ ajánló irodalomjegyzék, - az állománygondozáshoz szükséges alapjegyzékek,
SZMSZ
73/64
- könyvtár-pedagógiával kapcsolatos módszertani anyagok, - könyvtártani összefoglalók, a könyvtári feldolgozó munkához szükséges szabványok, táblázatok, segédletek, szakmai kézikönyvek. Iskolatörténeti gyűjtemény Elemei: - az iskola történetére és életére vonatkozó különböző dokumentumok, - az iskola pedagógiai dokumentumai, Időszaki kiadványok /periodikumok, gyűjtemények/ Tartalmi csoportjai: - helyi és országos napilapok, - irodalmi folyóiratok, - a tantárgyi programok követelményeihez kapcsolódó szakfolyóiratok, ismeretterjesztő, irodalmi folyóiratok, számítástechnikai folyóiratok, - tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok, - pedagógiai és tantárgymódszertani lapok, - könyvtári, könyvtár-pedagógiai szaksajtó. Audiovizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható ismerethordozók: A tantárgyi programoknak megfeleltetett, nem nyomtatott dokumentumokból válogatott, a tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását, a közhasznú, közérdekű tájékozódást segítő anyagok gyűjteménye. Főbb elemei: - a különböző tantárgyak tananyagának hatékonyabb elsajátításához használható, a tantervek által meghatározott videofilmek, CD-lemezek, multimédia CD-K, számítógépes programok, oktatócsomagok. Muzeális gyűjtemény: A muzeális értékű állományt az iskola köteles épségben, hiánytalanul megőrizni. Az 1945 előtti gyűjtemény nem selejtezhető. Tankönyvtár A törvényi rendelkezések által az iskolai könyvtár feladatkörébe utalt ellátási feladat miatt a könyvekre vonatkozó szabályok érvényesek.
SZMSZ
73/65
2. számú melléklet
VIII.10 Az iskolai könyvtár katalógusszerkesztési szabályzata 1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatok a számítógépes könyvtári program segítségével kerülnek rögzítésre. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat, - szerzőségi közlés, - kiadás sorszáma, minősége, - megjelenési hely : kiadó neve, megjelenés éve, - oldalszám+mellékletek : illusztráció; méret, - Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám - Megjegyzések - kötés: ár - ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. Raktári jelzetek A dokumentumok vissszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján), Dokumentumtípusok szerint: - könyv - videokazetta. Formája szerint: - számítógépes (Generius program) Számítógépes feltárás a Generius program alapján. A könyvtári katalógust tartalmazó adatbázis szerkezete Bibliográfiai rekord A bibliográfiai rekord a könyvtári címleírás alanya, a dokumentum adatainak leírását tartalmazza. A bibliográfiai rekord a kiadvány valamennyi címleírási adatát, és azok összes elképzelhető variációit tartalmazza. SZMSZ
73/66
Besorolási rekord A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A bibliográfia rekordhoz kapcsolódó külön rekord, ami valamely adat bővebb kifejtését tartalmazza és egyedi. Feladata az, hogy a vonatkozó adatok egységesen és pontosan legyenek feltárva. Ily módon ellenőrzött adatállományok jönnek létre a könyvtári rendszerben a cím, a szerző, a tárgyszó stb. számára. A besorolási rekordokat a megadott szerkezettel a katalogizáló felületen kell elkészíteni, és a címleíró a már kész besorolási rekordot kapcsolhatja a címleíráshoz. A besorolási rekordokban nyilvántartott adatok: szerző, tárgyszó, kiadó, megjelenés helye, nyelv, osztályozás, dokumentumtípus. Állományrekord (példányok) A bibliográfiai rekordhoz tartozó példány adatait tartalmazza. Ezek: azonosítás, nyilvántartási adatok, lelőhely, raktári jelzet, kölcsönzési adatok. A tartalmi feltárás A dokumentum szakrendi – ETO szám szerinti – és tárgyszó szerinti feldolgozása biztosítja. Ezek is a besorolási rekordban kerülnek rögzítésre. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét a szabadpolcon raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra, valamint megtalálható a példányrekordban is. A szépirodalmi művek raktári jelzete a Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja.
SZMSZ
73/67
3. számú melléklet
VIII.11 Az iskola könyvtárhasználati szabályzata Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni. Nevezetesen: 1. a használatra jogosultak körét, 2. a használat módjait, 3. a könyvtár szolgáltatásait, 4. a könyvtári házirendet. 1. A könyvtár használói köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. A gyűjteményt az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A használói kör kiegészül a könyvtárközi kölcsönzéssel, ill. az iskola tanügyi dokumentumainak (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) nyilvánossá tételével. A közreadás a könyvtáros-tanár, a felmerülő kérdések megválaszolása az iskolavezetés feladata. A tanügyi dokumentumok csak helyben használhatók, ill. a kívánt részekről fénymásolat készíthető. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás A könyvtár a beiratkozásnál a következő adatokat kéri: - név, - osztály, - állandó lakhely. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. Az iskolából távozó tanuló az esetleges könyvtári tartozás rendezése után hagyhatja el az intézményt, erről az osztályfőnök köteles a könyvtárat értesíteni. A nyugdíjba vonuló vagy más okból az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött dokumentumokat az intézményből való távozás előtt leadják. 2. A könyvtárhasználat módjai Helybenhasználat A helybenhasználat tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros-tanár biztosítja. Szakmai segítséget kell adni: az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész, folyóiratok, audiovizuális anyagok, muzeális dokumentumok, tanügyi dokumentumok, különgyűjtemények.
SZMSZ
73/68
A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával lehet kivinni. A dokumentumok kikölcsönzését füzetes, tasakos és számítógépes nyilvántartás rögzíti, ezzel biztosítva az állomány védelmét. A tanulóknak a füzetekben aláírásukkal kell igazolniuk a kölcsönzés tényét. A tanárok által kölcsönzött könyvek kartonjai a tasakokban helyezendők el. Tanulóknak egyszerre 6 db könyvet lehet kölcsönözni, indokolt esetben (verseny) többet. A szaktanárok dokumentumszükséglete és kölcsönzési ideje a tanítandó anyag és a tanév függvénye. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül az alábbi okok miatt: a jogi védelem, a könyvtári törvényben rögzített követelmény biztosítása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához). Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. Az iskolából távozó tanuló köteles könyvtári tartozását rendezni. Amennyiben a távozó kétszeri írásbeli felszólításra nem hozza vissza a könyvtári dokumentumokat, azokat az állományból törölni kell. A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy a könyvtári kölcsönzésre alkalmas vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A kölcsönzésben levő dokumentumok előjegyeztethetők. A nem teljesíthető olvasói igényeket indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell beszerezni. A nyitva tartás az olvasói igényekhez igazodik. Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket – olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök, versenyzők részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, korrepetálást, foglalkozást tarthatnak. A könyvtáros-tanárnak szakmai segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások megtartásához. A könyvtár helyisége órarendszerű tanítás vagy/és értekezlet számára csak nagyon indokolt esetben vehető igénybe, mert akadályozzák a könyvtár működését. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül még az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: információszolgáltatás, könyvtárközi kölcsönzés, témafigyelés, irodalomkutatás ajánló vagy tantárgyi bibliográfia készítése, SZMSZ
73/69
-
letétek telepítése.
A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai a következők: kölcsönzési nyilvántartás, könyvtárközi kölcsönzés nyilvántartása, letéti nyilvántartás, statisztikai napló. 4. A könyvtári házirend A könyvtári házirendet a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza, melyet minden könyvtárhasználó részére rendelkezésre kell bocsátani. A szabályzat kifüggesztésre kerül a könyvtárban. A házirendnek tartalmaznia kell: a könyvtár használatára jogosultak körét, a használat módjait és feltételeit, a kölcsönzési előírásokat, a nyitva tartás idejét, az állomány védelmére (fizikai és jogi) vonatkozó rendelkezéseket. Nyitvatartási idő Hétfő: 8-12 h és 13-15 h Kedd: 8-12 h és 13-15 h Szerda: 8-12 h Csütörtök: 8-12 h és 13-15 h Péntek: 8-12 h A nyitvatartási idő alatt mind a helybenhasználat, mind a kölcsönzés lehetséges. Az állomány védelmére vonatkozó rendelkezések - A könyvtárba kabátot, táskát behozni nem szabad, ezért ezeket a bejáratnál kell elhelyezni. - A könyvtárban étkezni, dohányozni szigorúan tilos. - Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot meg kell téríteni. - Meg kell tartani a könyvtár rendjét és tisztaságát. - Nem szabad zavarni egymás munkáját beszélgetéssel, telefonálással. - A mindenkori tűzvédelmi előírásokat be kell tartani.
SZMSZ
73/70
4. számú melléklet
VIII.12 Az iskolai könyvtár tankönyvtári szabályzata A tartós tankönyv fogalma - az 5/1998. MKM rendelet szerint tartós az a tankönyv, amely tartalmi és fizikai minősége alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas, - a tankönyvtámogatás 25 % - ának felhasználásával vásárolt ajánlott és kötelező olvasmány. A tartós tankönyv fogalma kibővíthető bármely oktatást segítő, hagyományos és nem hagyományos dokumentummal (szótárak, kézikönyvek, érettségire felkészítő feladatgyűjtemények, fogalomtárak, elektronikus adathordozók, stb.). Az ingyenes és a tartós tankönyvek nyilvántartása - az ingyenes tankönyvek tanévek és osztályok szerint füzetes nyilvántartásba kerülnek (tanuló neve, tankönyvek felsorolása, beszerzési ára). A tankönyvbe az iskolai könyvtár bélyegzője kerül, leltári szám nélkül, - a tartós tankönyvek külön leltárkönyvbe kerülnek T/… (leltári szám) megjelöléssel. A tankönyvek kölcsönzése - az ingyenes tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig a képzés az adott tantárgyból folyik, illetve amíg a tanuló vizsgát nem tesz, - a kölcsönzés rendjéről és a kártérítés módjáról minden tanuló és szülő a tankönyv átvételekor írásos tájékoztatót kap, - a tanuló aláírásával igazolja az átvétel tényét, a visszaadás és a kártérítési felelősség tudomásul vételét. - Kölcsönzési idő: o egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1- június 15. o több évfolyamon használt tankönyv esetén legfeljebb 5 év. A tankönyvek megrongálásával, elvesztésével okozott kár megtérítése A tanuló az ingyenes és tartós tankönyveket köteles rendeltetésszerűen használni és megőrizni, a kölcsönzési idő lejártával az iskolának visszaadni, amennyiben a tanuló a képzési időn belül iskolát vált, köteles a tankönyveket visszaadni. A tanuló ill. a szülő köteles a tankönyv rongálásából, elvesztéséből származó kárt az iskolának megtéríteni. A rongálás mértékének megállapítása a könyvtáros tanár feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél nagyobb, a tanulónak /szülőnek a könyv érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie (5 tanévet figyelembe véve): az első tanév végén a beszerzési ár 75%-át, a második tanév végén a beszerzési ár 50%-át, a harmadik tanév végén a beszerzési ár 25%-át, a negyedik és ötödik tanév végén a beszerzési ár 0%- át. Abban az esetben, ha a tanuló a tankönyveket bármelyik év végén meg akarja vásárolni, a vételár mértékének megállapítása ugyanaz, mint kártérítés esetén. A kártérítést csökkenteni lehet, illetve el lehet tekinteni tőle, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete ezt indokolja. Az összegre a könyvtáros javaslatot tesz, melyet az igazgató hagy jóvá. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést.
SZMSZ
73/71
A kártérítésekből és megvásárlásokból befolyt összeg a könyvtári tankönyvállomány gyarapítására használható fel. Egyéb rendelkezések A természetes elhasználódás következtében, vagy aktualitásukat tekintve ún. elavult fölöspéldánnyá vált tankönyveket ki kell selejtezni.
SZMSZ
73/72
IX
Záró rendelkezések
Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadással és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek (Szülői Szervezet, Diákönkormányzat) egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A nevelőtestület – legalább évenként – felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a közalkalmazotti tanács véleményezi, a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás tényét a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tanúsítja. A jogszabály szerint meghatározottak véleményt nyilvánítanak, illetve egyetértésüket adják.
SZMSZ
73/73
