Az ÁFSZ munkaerő-piaci évkönyve 2007
SZERZŐK: Borbély-Pecze Tibor Bors Busch Irén Fekete László Földi László Dr. Frey Mária Gúr Adrienn Kéri Gabriella Kordás László Dr. Kovács Géza Kovács Géza Kovács Ibolya Lőrinc Leó Dr. Lux Judit Molnárné dr. Nagy Ágnes Pirisi Károly Dr. Soós Adrianna Szilárd Imre Dr. Varga Ildikó SZERKESZTŐK: Dr. Munkácsy Ferenc Oroszlán Andrea SZAKMAI KOORDINÁTOR: Dr. Munkácsy Ferenc BORÍTÓTERV: Szauer Gyöngyi SZEDÉS, TÖRDELÉS: Zsidik Katalin Kiadja a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Felelős kiadó: Pirisi Károly főigazgató
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – 1095/2008 – F. v.: Szauer Miklós Budapest, 2008
Tartalom
Új szervezet, változatlan prioritások Nemzetközi és Uniós trendek a foglalkoztatásban Hazai munkaerő-piaci folyamatok 2007. évi jogszabályváltozások A foglalkoztatási eszközök működése Foglalkoztatási és képzési programok A Munkaerő-piaci Alap 2007. évi felhasználása Az ÁFSZ regionális képzési hálózatának tevékenysége Külföldi munkavállalók Magyarországon Magyar munkavállalók az Unió országaiban Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat A társadalmi párbeszéd intézményei az FSZH-ban Szociális feladatok A megváltozott munkaképességűek rehabilitációjának elősegítése Az ÁFSZ új szervezete, a regionális szemlélet eredményei A megegyezéses vezetési rendszer működése Tudományos tevékenység Az ÁFSZ nemzetközi kapcsolatai
5 6 8 14 17 21 28 29 34 36 37 44 48 51 54 56 57 59
Új szervezet, változatlan prioritások
Pirisi Károly főigazgató
A közel húsz éves munkaerő-piaci szervezet egyik legjelentősebb változása valósult meg 2007. január 1-jén, és ennek gyakorlati lebonyolítása folyik jelenleg is az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál. Az ÁFSZ korábbi megyei struktúrája régiós szervezetté alakult át. A 291/2006 (XII. 23.) kormányrendelet határozta meg az ÁFSZ szervezeteinek (Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, regionális munkaügyi központok és kirendeltségei) feladatait. Hét regionális munkaügyi központ, 167 kirendeltség (ezen belül 19 kirendeltség és szolgáltató központ) alakult. A korábbi megyei központokban működtetett feladatokat a regionális munkaügyi központok központi szervezeti egységei és a kirendeltségek vették át. A költségtakarékosság és a hatékonyabb működés, az ügyfelekkel történő szorosabb együttműködés szükségessé tették a munkaügyi központok, azok belső szervezeti egységeinek átalakítását, az egyes szakmai tevékenységek közötti feladatok újragondolását. A 2000-es évek elejétől egyre növekvő központi és kirendeltségi munkaterhek, az Európai Unióhoz történő csatlakozást követő egyre bonyolultabb támogatások, központi munkaerő-piaci programok és szolgáltatások nyújtásának igénye, továbbá a kormányprogram is feladatként jelölte meg az áttekinthető, korszerű, a változó helyzethez rugalmasan alkalmazkodó képzési és foglalkoztatási támogatások rendszerének létrehozását, továbbá az Állami Foglalkoztatási Szolgálat régiós átalakítását, megújítását. 2007-ben a főbb prioritások nem változtak. Továbbra is az ügyfelek igényeinek gyors azonosítása és az egyéni igényeknek megfelelő szolgáltatások biztosítása maradt az elvárás. 2008-ban új feladatként jelent meg a rehabilitációs járadékkal kapcsolatos ügyintézések ellátása, melyet munkatársaink az Országos Rehabilitációs és Szociális Intézet, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság munkatársaival együttműködve látnak el. Új kihívás az ÁFSZ számára a közeljövőben induló új kormányzati kezdeményezés megvalósítása, amely a szociális ellátásban részesülők munkavégzési hajlandóságának „tesztelésére” vonatkozik. Összefoglalva elmondhatom, hogy a szervezeti átalakulás megfelelt a kitűzött céljainknak, az eredményes munkavégzést szolgálta. Munkatársaink gyorsan és rugalmasan alkalmazkodtak az új körülményekhez, melyhez a szükséges feltételeket a hazai és az európai uniós források biztosították. A szervezet általános teljesítménye és megítélése az elmúlt év folyamán pozitívan változott.
5
Nemzetközi és Uniós trendek a foglalkoztatásban A gyorsuló gazdasági növekedésnek köszönhetően az Európai Unió munkaerőpiacai látványosan élénkültek az utóbbi években. Különösen 2007-ben kapott nagy lendületet a foglalkoztatás bővülése: az 1,6%-os növekedési ütem a legmagasabb érték, amit 2000 óta mértek. 2007-ben a 15–64 éves népesség átlagos foglalkoztatási rátája 65,4% volt az EU-27-ben; ezen belül a nőké 58,3%, az 55–64 éveseké pedig 44,7%. Ez elősegítette a közeledést a Lisszaboni Európai Tanács által előirányzott teljes foglalkoztatottság felé. Ennek jegyében azt vállalták a tagállamok, hogy olyan foglalkoztatáspolitikát folytatnak, ami biztosítja, hogy 2010-re a 15–64 éves népesség foglalkozatási rátája az Európai Unió átlagában elérje a 70%-ot, a nők esetében legalább 60% legyen, az 55–64 éves lakosságnak pedig legalább a fele dolgozzon. 2000 óta több mint 12 millióval, azaz 6%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma. Ezen belül a női foglalkoztatás bővülése kétszerese volt a férfiakénak. Jelentősen emelkedett a keresőtevékenységet végzők száma az 55–64 évesek körében is. A teljes növekmény fele ezt a korcsoportot érintette. Ennek ellenére a 2010-ig hátralévő idő rövidsége egyre kilátástalanabbá teszi a lisszaboni célkitűzéseknek a teljesítését. A foglalkoztatási mutatók tekintetében persze nagyok a különbségek a tagállamok között: a legkisebb arányban (55%) Máltán dolgoznak az emberek, míg Dániában a legtöbben (77,1%). A tagállamok közül hét már túllépte a 70%-os foglalkoztatási szintet: Ausztria, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia és Svédország. A foglalkoztatási helyzet javulása ellenére az EU mutatói jóval alatta maradnak az amerikainak és a Japánénak. Az USA-ban a lassuló gazdasági növekedés közepette is folytatódott a foglalkoztatásbővülés. Ennek növekedési üteme meghaladta Európáét. 2007-ben a 15–64 éves népesség 72%-ának volt jövedelemszerző munkája. Japánban is nőtt a foglalkoztatottak száma, de ennek üteme elmaradt mind az amerikaitól, mind pedig az európaitól. A 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája azonban Japánban is jóval fölötte van az EU-27 átlagának (70%). Az ezredforduló óta 2007-ben volt a legjelentősebb a csökkenés az Európai Unió átlagos munkanélküliségi rátájában. Ennek ellenére ez ma is közel duplája (7,1%) az amerikai (4,6%) és a japán mutatónak (3,9%). Az Európai Unió 27 tagállama közül a munkanélküliség Hollandiában volt a legalacsonyabb (3,2%), Szlovákiában (11,1) pedig a legmagasabb.
6
Nemcsak az átlagos, hanem a tartósan állástalan emberekre vonatkozó munkanélküliségi ráta is csökkent 2007-ben: a jelenlegi 3%-os érték a legalacsonyabb mutató 2000 óta. A fiatalok (25 éven aluliak) körében ugyanakkor 15,4%-os a munkanélküliség. Bár 2006-hoz képest ez a mutató is visszaesett (17%), ennek a korosztálynak a sikeres munkaerő-piaci integrációja továbbra is nagy kihívás az Európai Unió számára. A javuló munkaerő-piaci teljesítményekben meghatározó szerepet játszottak az Európai Foglalkoztatási Stratégia jegyében végrehajtott reformok, amelyek a munkanélküli ellátórendszerre, az aktív munkaerő-piaci eszközrendszerre és az állami foglalkoztatási szolgálatokra egyaránt kiterjedtek.
7
Hazai munkaerő-piaci folyamatok Változatlanul alacsony foglalkoztatási ráta 2007-ben Magyarországon a 15–64 éves népességet vizsgálva mintegy 4,2 millióan jelentek meg a munkaerőpiacon, ezzel az aktivitási arány 61,9%-ot tett ki. Érdemi változás a megelőző évhez képest nem következett be, mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma az előző évvel nagyjából azonos szinten maradt. 2007-ben a 15–64 éves népesség 57,3%-a volt foglalkoztatott, számuk éves átlagban 3,9 millió fő volt. A foglalkoztatási arány Magyarországon továbbra is lényegesen alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga (66%). A munkanélküliek – az ILO definíciónak megfelelő – száma 2007-ben 311,7 ezer fő volt, ezzel a munkanélküliségi ráta értéke 7,4%-ot tett ki, amely az EU tagországainak átlagával megegyező munkanélküliségi rátát jelent. Míg a korábbi években a nyugdíjkorhatár emelkedésével párhuzamosan az idősebb korosztályok (55–64 évesek) foglalkoztatottsága nőtt, addig 2007-ben ez a folyamat megtorpant. FogFoglalkoztatási ráták Magyarország EU 27 lalkoztatási rátájuk értéke 33,2% volt a 2007. 15–64 évesek 57,7% 66% III. negyedévi adatok szerint. Ez 12%-ponttal marad el az Európai Unió 27 tagországának az 15–24 évesek 21,3% 38,6% átlagától. A fiatalok (15–24 évesek) foglalkoztatási rátája azonban továbbra is csökkenő ten55–64 évesek 33,2% 45,1% denciájú, s az uniós átlagtól való elmaradás alapfokú vég39,8% 57,8% esetükben még nagyobb (17%-pontos). Az zettségűek uniós viszonylatban igen alacsony magyar fogközépfokú 25–64 évesek végzettsé70,4% 75,1% lalkoztatási ráta mögött meghúzódó egyik légűek nyeges tényező, hogy Magyarországon az felsőfokú vég80,2% 85,1% alacsony végzettségűek foglalkoztatási helyzete zettségűek lényegesen rosszabb a magasabb végzettségűekhez képest, így a különbség az egyes iskolai végzettségű csoportok foglalkoztatottságában jelentősen nagyobb nálunk, mint az EU országaiban. Foglalkoztatási ráták egyes kiemelt csoportokban Magyarországon és az EU-ban 2007. III. negyedév
Emelkedett 2007-ben a nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma 2007-ben a nyilvántartott álláskeresők száma éves átlagban 426,9 ezer fő volt. Számuk a 2006-os évhez viszonyítva, több mint 33 ezer fővel, 8,5%-kal emelkedett. Így 2007-ben
8
a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója 9,7%-os értéket vett fel. Bár 2006-ban a 2005-ös évhez képest kisebb csökkenést figyelhettünk meg a nyilvántartott álláskeresők számában, 2007-ben megfordult ez a trend, s a nyilvántartott létszám a 2005. évi értéke fölé emelkedett (mintegy 4%-kal).
A nyilvántartott álláskeresők arányának* alakulása régiónként 2005–2007. 20 18
Észak-Magyarország Észak-Alföld
16
Dél-Dunántúl Dél-Alföld
14
Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl
12
Közép-Magyarország * A gazdaságilag aktív népességhez
10 8 6 4 2 0
20
05
01 20
05
03 20
05
05 20
05
07 20
05
09 20
05
11 20
06
01 20
06
03 20
06
05 20
06
07 20
06
09 20
06
11 20
07
01 20
07
03 20
07
05 20
07
07 20
07
09 20
07
11
A területi különbségek továbbra is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők aránya a legkisebb Közép-Magyarországon (2007-ben átlagosan 3,5% volt), ennél mintegy 14%ponttal magasabb Észak-Magyarország mutatója. Ez utóbbi mellett a negatív póluson Észak-Alföld, valamint Dél-Dunántúl áll (16,6, illetve 13,6%-os relatív mutatókkal). Valamelyest magasabb az országos átlagnál Dél-Alföld mutatója is (11,7%), míg Közép- és Nyugat-Dunántúlé lényegesen alatta marad annak (6,9, illetve 6,3%). Két olyan megye található az országban, ahol az országos trenddel ellentétben nem nőtt, hanem csökkent egy év alatt a nyilvántartott álláskeresők száma: Győr-MosonSopron megyében 9,6%-os, Komárom-Esztergom megyében 7,6%-os mérséklődést figyelhetünk meg.
9
Mérsékeltebben emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma, miközben a diplomás pályakezdőké jelentősen csökkent 2007-ben a pályakezdő álláskeresők száma átlagosan 40,4 ezer főt tett ki, ezzel az összes álláskereső 9,5%-át sorolhatjuk a pályakezdők közé. Mivel számuk a megelőző évhez képest – az összes álláskeresőhöz viszonyítva – kisebb ütemben bővült (4,3%-kal), így arányuk némileg visszaesett (a változás azonban nem volt jelentős, nem érte el az 1%-pontot). A pályakezdő álláskeresők számának mérsékeltebb emelkedésében fontos szerepet játszott a 2005 novemberétől igényelhető START kártya, mely igen kedvező feltételeket teremt a munkáltatók számára első munkahelyes fiatal foglalkoztatása esetén, egyre ismertebbé válása és elterjedése. Ezt mutatja, hogy 2005 októberétől 2007. december végéig terjedő időszakban 64,9 ezer fő START kártyás pályakezdő foglalkoztatott volt az országban. Kedvező, hogy a diplomás pályakezdő fiatalok száma jelentősen (mintegy 15%-kal) csökkent az elmúlt évben, ezzel folytatódott létszámuk 2006 óta megfigyelt mérséklődése. Ez mindenképpen új jelenségnek tekinthető, tekintettel arra, hogy a 2006-ot megelőző időszakban töretlenül emelkedett a diplomás pályakezdők létszáma (2000 és 2005 között számuk mintegy megtriplázódott). Területi bontásban vizsgálva a pályakezdők számának és arányának alakulását, látható, hogy arányuk azon régiókban a magasabb, ahol egyébként is kedvezőtlenebb a munkaerő-piaci helyzet. Így arányuk Észak-Alföldön a legmagasabb, megközelíti a 12%-ot, míg a legalacsonyabb értékkel rendelkező Közép-Magyarországon csak fele ekkora arányban jelennek meg a pályakezdők az összes nyilvántartott álláskereső között. Ezzel összefüggésben alakultak a pályakezdő álláskeresők létszámának idősorai is. Míg 2007-ben a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű területeken egyenesen csökkent a számuk a megelőző évhez viszonyítva (így Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon 5-5%-kal, Nyugat-Dunántúlon 14%-kal), addig Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon 10-10%-kal emelkedett a létszám egy év alatt.
Emelkedett a szakképzetlen, valamint a tartósan állást keresők aránya Az álláskeresők állományában – az elmúlt évhez hasonlóan – a férfiak vannak enyhe többségben (ők teszik ki a nyilvántartott álláskeresők 51,5%-át), a nemek szerinti arányok nem változtak jelentősen egy év alatt.
10
megoszlás
Kisebb módosulás történt a nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét tekintve. 2007-ben az átlagosnál valamivel jobban bővült a szakképzetlenek száma (ide tartoznak a legfeljebb 8 általános osztállyal, illetve gimnáziumi érettségivel rendelkezők), míg a szakképzett csoportok számában az átlagosnál kisebb mértékű bővülés a megfigyelhető, A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és aránya az összes álláskeresőből – 2007. évi átlag különösen a szakmunkás vég14,0% 14000 12149 zettségűek az átlagos létszám11,6% 12,0% 12000 11,2% változással megegyezően alakult. 10093 9,8 % Összességében a nyilvántartott 10,0% 10000 9,1% álláskeresők legnagyobb há7,7% 8,0% 8000 6,5% 6351 nyada, több mint kétötöde 8 6,0% 6000 5149 4,4% általános osztályt vagy annál 4,0% 4000 2710 kevesebbet végzett. További 2026 1908 2,0% 2000 csaknem harmaduk rendelke0,0% 0 zik szakiskolai vagy szakmunkás g úl úl úl ld ld á ág t t t ö ö z z lf lf s s végzettséggel. Gimnáziumi án án án régió or or -A l- A un un un ar ar ak -D Dé l- D t- D gy gy sz p é a a a É é vagy szakközépiskolai érettség D z M M u ö y kK pN za zé És gije valamivel több, mint az Kö ötödüknek van, míg a diplomáA nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és aránya, az összes álláskeresőből (%) sok aránya kevesebb, mint 5%. Kedvezőtlen tendencia a tartós munkanélküliség bővülése. A 2007. évben a nyilvántartottak 28,3%-a több mint egy éve keresett megszakítás nélkül állást, ez az arány egy éve még 26%-ot tett ki. A tartós álláskeresők éves átlagos száma a tárgyévben 120,9 ezer volt, amely 18%-os létszámnövekedést jelent a megelőző évhez képest. A területi különbségek a tartósan állást keresők arányát tekintve is figyelemre méltóak. A legalacsonyabb arány Közép-Magyarországon regisztrálható (16%), míg a legmagasabb Észak-Magyarországon (36%).
Nőtt az álláskeresési ellátásban részesülők száma 2007-ben álláskeresési ellátásban a nyilvántartott álláskeresők csaknem harmada (31%uk) részesült, számuk az előző évihez képest 6%-kal növekedett. Nagyobb részük (csaknem háromnegyedük) álláskeresési járadékot, kisebb részük álláskeresési segélyt kapott. További csaknem egyharmad (31,2%) volt a rendszeres szociális segélyben részesülők
11
aránya, ezzel számuk 133 ezer főt tett ki, 9,2%-kal bővült egy év alatt. Összességében 2007-ben 62,2% volt a valamilyen juttatásban részesülő nyilvántartott álláskeresők aránya, miközben az álláskeresők csaknem kétötöde nem részesült semmilyen ellátásban. Ez utóbbi csoport száma 161,3 ezer főt számlált, ami a megelőző évhez képest 12,1%kos növekedést mutat.
Mérséklődött a bejelentett munkaerőigények száma 2007 folyamán a munkáltatók összesen 405,8 ezer új munkalehetőséget jelentettek be az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségein, ami több mint 80 ezerrel (16,9%-kal) kevesebb a megelőző évi adathoz képest. A beérkezett munkaerőigény 32%-a volt támogatott A nyilvántartott álláskeresők számának és összetételének alakulása a kapott elláttás típusa szerint, 2005–2007.
fő 500 000 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0
20
05
01 20
05
03 20
05
05 20
05
nem résztvevő
07 20
05
09 20
05
11 20
06
01 20
06
03 20
06
05 20
06
07
álláskeresési (munkanélküli) járadék
20
06
09 20
06
11 20
07
01 20
07
03 20
07
rendszeres szociális segély
05 20
07
07 20
07
09 20
07
11
álláskeresési segély
állás (133,3 ezer), 43%-a nem támogatott állás (177,8 ezer), míg csaknem minden negyedik állásigény esetében (94,7 ezer) kívántak külföldi munkaerőt alkalmazni a munkáltatók. Az átlagosnál nagyobb mértékű volt a csökkenés a külföldi munkaerőigények esetében egy év alatt (31,6%), míg a támogatott álláshelyek száma épp az átlagosnak megfelelően csök-
12
kent. A nem támogatott álláshelyek száma viszont csak kisebb mértékben csökkent 2007ben a megelőző évhez viszonyítva (6,1%). A beérkezett munkaerőigények típusát tekintve jellegzetesek a különbségek régiónként. A kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókban jóval alacsonyabb az átlagnál a támogatott álláshelyigények aránya, míg három régióban (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és Észak-Alföld) ez az arány meghaladja az 50%-ot is. E régiókban tehát jellemzően minden második beérkezett munkaerőigény olyan, amelyhez támogatást igényelnek a munkáltatók. A tárgyévben minden harmadik bejelentett állás segédmunkára vonatkozott, 27% volt a szakmunkást és.28%-a a betanított munkást keresők aránya. Vagyis a bejelentett állások csaknem kilenctizede esetében így fizikai jellegű munkákra kerestek a munkaadók munkaerőt. Ágazatok szerint a 2007. évi munkaerő-kereslet 45%-át a nem anyagi szolgáltatásban, 22%-át az iparban, 12-12%-át az építőiparban, valamint a kereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő munkáltatók hirdették meg. A zárónapi munkalehetőségek átlagos száma 29 934 darab volt, 28%-kal kevesebb, mint egy éve. Visszaesett a 100 álláskeresőre jutó álláshelyek átlagos száma is, ami így átlagosan 7-et tett ki 2007-ben. Ez a mutató 2006-ban még 10,6-os értéket vett fel.
Több mint 160 ezren jutottak munkalehetőséghez, illetve munkaerő-piaci képzéshez Az álláskeresők munka világába történő visszajuttatását elősegítő hagyományos foglalkoztatási eszközök által – az MpA Foglalkoztatási Alaprész decentralizált keretéből finanszírozott – érintettek száma 2007. év folyamán 161,5 ezer fő volt. Ez a létszám 16,2%-os csökkenést mutat a 2006-os évhez képest. A legtöbben (39,1%) közhasznú munkán dolgoztak, azt követően (26,9%) bértámogatásban részesültek, míg képzésen az érintettek 25,8%-a vett részt. Erre a három eszköztípusra koncentrálódott a támogatott létszám több mint kilenctizede.
13
A 2007. évi jogszabályváltozások A foglalkoztatási törvény módosításai A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 2007. január 1-jétől hatályos módosítása elsősorban a foglalkoztatást elősegítő támogatások feltételrendszerét érintette. Egyes támogatások megszüntetésre kerültek, így – a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, ezen belül az ötven év feletti álláskeresők, valamint a szabadságvesztésből szabadultak és pártfogó felügyelet alatt állók kedvezőbb járulékátvállalása, – a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, – a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás támogatása, – önálló támogatási formaként megszűnt az önfoglalkoztatóvá válás támogatása, továbbá – a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés támogatása. A megszűnt támogatások helyett „új” támogatások kerültek bevezetésre. A legjelentősebb változás a különböző bér és járulék alapú támogatásokat érintette, mivel helyettük egyetlen támogatási eszköz széles célcsoport számára biztosítja a foglalkoztatást. A hátrányos helyzetű személy munkába helyezéséhez bértámogatás állapítható meg, ha a munkaadó – kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással foglalkoztatott hátrányos helyzetű munkavállalót munkaviszony keretében legalább tizenkét hónap időtartamban foglalkoztatja (foglalkoztatási kötelezettség), és – a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból, rendes felmondással nem szüntette meg. – A munkaadó részére a munkabér és járulékai 50%-áig, megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén 60%-áig terjedő bértámogatás állapítható meg tizenkét hónapra. Változott az álláskereső fogalmi definíciója, továbbá meghatározásra került az álláskereső együttműködési kötelezettsége és annak tartalma. Az álláskeresési megállapodást ezentúl a korábbiakhoz képest csak egy szűkebb munkaerő-piaci célcsoporttal kötelező megkötni. Változott a keresetpótló juttatás összege, amely a megállapításkor hatályos kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg. A módosítás érintette a munkaügyi tanácsra vonatkozó rendelkezéseket is. A változás a munkaügyi tanács döntési jogkörét elveszi és helyette véleményezési jogkört telepít.
14
Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás, azaz az EMMA 2006. december 31-ével megszüntetésre került.
Kapcsolódó rendeletmódosítások Az Flt. rendelkezéseivel történő összhang megteremtése érdekében több miniszteri rendelet is módosításra került: 1. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM-rendelet módosításának lényeges pontjai: A keresetpótló juttatás megállapításának feltétele lett a munkaügyi központ által felajánlott, illetőleg elfogadott, a legalább heti húsz órát elérő (intenzív) képzésben való részvétel. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások között – három millió forintig terjedő támogatás visszatérítendő és/vagy vissza nem térítendő formában nyújtható, és – a vállalkozóvá váló álláskereső részére a minimálbér összegének megfelelő, legfeljebb hat hónap időtartamig havonként folyósított támogatás állapítható meg, függetlenül attól, hogy az álláskereső részesül-e járadékban. A támogatási rendszer átalakítása során a legnagyobb változást az új bértámogatás szabályainak bevezetése eredményezte. Az eddigi bér- és járulék jellegű támogatások részben beolvadnak az új támogatásba, részben pedig megszűnnek. Új eszköz a munkaerő-piaci program keretében nyújtható bérköltség-támogatás, amely csak munkaerő-piaci program keretében működtethető, és a munkabér és járulékai legfeljebb 100%-os mértékben történő folyósítását lehetővé teszi, legfeljebb három éven át. 2007. január 1-jétől munkahelyteremtő támogatást továbbra is az alábbi két módon lehet igényelni: a) Regionális támogatásként (1628/2006/EK Bizottsági rendelet szerint) a beruházás építési, tárgyi eszköz, inmmateriális javak költségeihez, valamint a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításaihoz, külön-külön, illetve együttesen, vagy b) Foglalkoztatási támogatásként (2204/2002/EK Bizottsági rendelet szerint) a beruházáshoz kötődően létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításaihoz. A két típusú támogatást ugyanahhoz a beruházáshoz nem lehet igénybe venni. A támogatást mindkét esetben pályázati úton, vagy – az ún. nagyberuházók esetében – a Kormány egyedi döntését követően benyújtott kérelem alapján lehet igényelni. A támogatási forma
15
új elemmel egészül ki: a munkaerő-piaci program keretében nyújtható munkahelyteremtő támogatással. 2. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMMrendelet módosítása követi az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervezeti felépítésében bekövetkező változásokat, és pontosító szabályokat tartalmaz a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásának támogatására, valamint a védett szervezeti szerződés keretében támogatható költségekre vonatkozóan. 3. Az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, valamint az álláskeresési megállapodásról szóló 18/2005. (X. 18.) FMM-rendelet módosítása az álláskereső helyzetének rendezése, az álláskeresői státuszhoz kapcsolódó jogos érdekeinek védelme érdekében tételesen felsorolja azokat a kötelezettségeket, amelyek az együttműködés tartalmi elemeit képezik, és megszegésük hátrányos jogkövetkezményekkel jár, továbbá egyértelműen megjelöli az egyes kötelezettségszegésekhez rendelt szankciókat és azok pontos mértékét.
16
A foglalkoztatási eszközök működése
Aktív foglakoztatási eszközök
Évek óta jellemző, hogy a támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva 2007. évben is sorrendben a közhasznú foglalkoztatás, a munkaerő-piaci képzés és a bértámogatás a három leggyakrabban megítélt támogatási forma. Közhasznú munkavégzés támogatásában összesen 63 098 fő részesült. A közhasznú munkát szervezők köre az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott, többségük települési önkormányzat, illetve azok intézményei. Ezek mellett múzeumok, alapítványok, egyesületek, művelődési központok, tűzoltóság, civil szervezetek, non-profit intézmények, egyházak vették igénybe ezt a foglalkoztatáspolitikai eszközt. Tevékenységi körüket tekintve legjellemzőbb a kommunális jellegű munka, ahova elsősorban szakképzettséggel nem rendelkező személyeket vonták be. A munkakörök zöme az önkormányzatok kezelésében levő közterületek gondozása, a települések tisztántartása, valamint középületek karbantartására és felújítási munkálatainak elvégzésére irányult. Az oktatási és művelődési területen pl. tanárok, óvónők, pedagógiai asszisztensek, könyvtárosok, valamint kulturális szervezők dolgozhattak. Az egészségügyi és szociális munka keretében ápolónőket, beteghordókat, konyhai kisegítőket, illetve családgondozókat foglalkoztattak, míg egyéb tevékenységi körben adminisztrátorokat, karbantartókat, kézbesítőket, illetve ügyviteli feladatokat ellátókat alkalmaztak. Bértámogatásban 2007. évben 33 848 fő részesült, ebből az „új” foglalkoztatást bővítő bértámogatásban 20 626 fő vett részt; a korábbi szabályok mellett nyújtott „régi típusú” bértámogatásban 13 222 fő részesült. Így az összes aktív eszköz egyötöde bértámogatás jellegű volt. A bértámogatással történő foglalkoztatás 2007. évben nagyobb mértékű volt, mint az előző évben. A bértámogatásra felhasznált összeg nagysága megemelkedett az elmúlt évhez képest. A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatást a versenyszféra, ezen belül az egyéni vállalkozók, illetve kisebb társas vállalkozások veszik igénybe, bár egyre több esetben igényelték ezt a támogatási formát a különféle non-profit szervezetek is. A bértámogatással foglalkoztatottak között évről évre emelkedik a szakképzettséggel rendelkezők aránya és általában a szakképesítésüknek megfelelő munkakörben alkalmazták őket. Munkaerő-piaci képzésben a 2007. évben 38 513 fő vett részt. A képzésen résztvevők döntő többsége OKJ-s szakképesítést adó képzésen vett részt, kisebb arányban van az
17
egyéb, nem OKJ-s képzésen résztvevők száma, s közel ugyanennyien a nyelvi képzésen résztvevők száma. A képzések több mint négyötöde a kirendeltségek ajánlása alapján valósult meg, a fennmaradó képzések pedig az álláskeresők kérelme alapján elfogadott képzések keretében. A hazai támogatási forrásokkal érintett létszámokban valamelyes csökkenés, míg a felhasznált összegek vonatkozásában növekedés történt. Az érintett létszám csökkenése elsősorban az 1 főre jutó támogatások jogszabályból adódó növekedésével magyarázható. Törvénymódosítás kapcsán a minimálbér emelkedése miatt jelentősen megnőtt a képzés ideje alatt nyújtott képzési támogatás (keresetpótló juttatás) és a minimálbérhez kapcsolt támogatások mértéke. Egyes támogatások esetén a kifizetett támogatások összege is csökkent, míg más támogatásoknál jelentősen nőtt. A foglalkoztatást elősegítő képzésekre csaknem 1,5-szer többet költöttek a regionális központok, de ez csak 9000-rel kevesebb fő képzésére volt elég. Ugyancsak kevesebb munkahely támogatása történt meg, bár az e célra fordított összeg is nőtt. Különösen kedvezőtlen, hogy a vállalkozóvá válás igen jelentősen visszaesett, pedig a munkahelyek létrejötte alapfeltétele a tartós foglalkoztatásnak.A hazai források mellett a támogatásokban egyre nagyobb jelentősége van az uniós forrásoknak.
Munkaerő-piaci szolgáltatások – munkaközvetítés nélkül A munkaügyi központokban dolgozó szakemberek 2007. évben 280 997 főnek nyújtottak humán szolgáltatásokat, ami az előző évhez viszonyítva csekély mértékű csökkenést mutat. A nyújtott szolgáltatások közül a munkatanácsadást és az álláskeresési tanácsadást igénybe vevők számában növekedés, az összes többi szolgáltatás esetében csökkenés figyelhető meg. Kisebb mértékben (4%), de emelkedett a munkatanácsadásban részesülő ügyfelek száma (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország), kivéve néhány régiót, ahol jelentős emelkedés tapasztalható (Észak-Alföld, Dél-Alföld).
18
A pályaválasztási tanácsadást igénybe vevők száma nagymértékű csökkenést mutat. 23%-kal kevesebb ügyfélnek nyújtottak pályamódosítási, pályaorientációs tanácsadást, kivéve a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központot. A szolgáltatások közül az egyéni álláskeresési tanácsadást összességében16%-kal többen vették igénybe. A növekedés azzal indokolható, hogy az álláskeresőkkel kötött együttműködési megállapodás egyik lényeges eleme az önálló álláskeresés. Az ügyfelek közül sokan azonban nem ismerik az önálló álláskeresési technikákat, a munkaadók alkalmazási szokásait, illetve az aktuális önéletrajzok formai és tartalmi követelményeit. Ebből adódóan a közvetítő munkatársak nagyobb arányban küldik azokat az önálló elhelyezkedésre alkalmas ügyfeleket egyéni álláskeresési tanácsadásra, akik el akarnak helyezkedni, de nem ismerik az álláskeresési szokásokat. Enyhe csökkenés tapasztalható a csoportos álláskeresési technikák oktatásán, illetve az álláskereső klub foglalkozásain résztvevők körében. A rehabilitációs és pszichológiai tanácsadás egyaránt jelentős csökkenést mutat. Rehabilitációs tanácsadást az előző év hasonló időszakához viszonyítva 34%-kal kevesebb ügyfélnek nyújtottak, míg pszichológiai tanácsadásban 48%-kal kevesebben részesültek. Egyedülálló új szolgáltatásként az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ a kismamák és a gyesről visszatérni szándékozók segítésére Szociális Információs Tanácsadást (SZIT) indított el, amely a szolgáltatási paletta és a célcsoport vonatkozásában bővülést eredményezetett. A munkaügyi központok tapasztalatai alapján a humán szolgáltatásban résztvevők számának csökkenése arra vezethető vissza, hogy a szervezeti átalakulás következtében vannak olyan térségek, ahol tanácsadás igénybe vételéhez - tanácsadó hiányában - csak a megyeszékhelyen található kirendeltségen és szolgáltató központokban tudnak hozzájutni. Összességében megállapítható, hogy az érdeklődők számára a különböző humán szolgáltatások – a lakóhelyükhöz közel – szinte valamennyi régióban elérhetők, azonban vannak olyan térségek, ahol az ügyfélnek tanácsadó hiányában a szolgáltatás igénybe vételéhez távolabbra kell utaznia, ami sok esetben a szolgáltatások igénybe vételének csökkenéséhez vezet.
19
A munkaközvetítési tevékenység A munkaügyi központok 2007. évben 311 133 bejelentett állásajánlattal rendelkeztek (a külföldiek számára bejelentett álláshelyek nélkül), amely megközelítőleg megegyezik a 2005. évben bejelentett állások számával. Az előző évben 12,2%-kal sikerült növelni a bejelentett munkaerőigények számát. 2007. évben a visszaesés ugyanilyen mértékű. A lezárt sikeres közvetítések aránya a tárgyévben is magasabb volt a sikertelenül lezárt közvetítéseknél, arányuk: 55,58% és 44,42%. Az elmúlt évben jelentős számban helyeztünk el álláskeresőket támogatott munkakörben. A kedvező lehetőséget a nehéz helyzetben működő vállalkozások szívesen kihasználják, így támogatott munkakörben 56%-kal több esetben zártuk le a sikeres közvetítést, mint nem támogatott munkakörök esetében. Az előző év adataihoz képest ezek abszolút száma 150 617 főről 100 799 főre csökkent, hiszen a rendelkezésre álló pénzügyi keret, a támogatási idő leszabályozta és behatárolta a lehetőségeket. Az álláskeresők és a foglalkoztatók igényei egyre magasabb elvárásokat tartalmaznak, nem feltétlenül egymáshoz közelítő módon. Amennyiben a sikeresen és a sikertelenül lezárt állások arányát a tavalyi évi adatokkal összevetjük, ez mindössze 3%-kal csökkent. A sikertelenül lezárt közvetítések száma 24 015 álláshelyre vonatkozóan kevesebb esetben történt az egyénnek felróható és 30 422 esetben egyéb okból, mint a 2006. évben. Arányát tekintve némileg növekedett az egyén hibájából meghiúsult munkavállalás, ami több esetben a felajánlott állás túlzott elvárásaival van összefüggésben.
20
Foglalkoztatási és képzési programok
Megyei/regionális munkaerő-piaci programok A munkaerő-piaci programok a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piacra történő visszajuttatását – a képzés, foglalkoztatás, humánszolgáltatások különböző formáinak együttesével – megvalósító projektek. A 2007-ben működtetett, nagyrészt az előző évekről áthúzódó 36 programban 4583 fő vett részt. Az év során 10 program kezdődött meg, melyek célcsoportjaiba 1345 főt vontak be a munkaügyi központok. A régiós szinten kezdeményezett programok által megcélzott rétegekhez tartozó álláskeresők túlnyomó része többféle hátránnyal sújtott, jellemzően alulképzett. E csoportok szinte minden esélyüket elveszítenék a munkaerő-piacon, ha e programokban együttesen alkalmazott támogatások és szolgáltatások nem biztosítják munkaerő-piaci helyzetük javítását. A programok többnyire a helyi igényeknek megfelelően a többszörösen hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztathatóságának javítását, betanítását, illetve szakképzését, foglalkoztatását, valamint. foglalkoztatási alkalmak teremtését szolgálják, hiszen e célcsoport enélkül többnyire csak a feketegazdaságban találna alkalmi foglalkoztatási lehetőséget. Összefoglaló adatok a munkaerő-piaci programokról Megnevezés Megyei/regionális mujnkaerő-piaci programok száma
2006. év
2007. év
8
6
Tényleges kifizetés (millió Ft)
1 514
1 031
A programban résztvevők létszáma
8 554
2 303
105
39
6 283
4 448
30 437
26 123
Központi munkaerő-piaci program száma Tényleges kifizetés (millió Ft) A programban résztvevők létszáma HEFOP 1.1 intézkedés keretében megvalósított program száma Tényleges kifizetés (millió Ft)
20 megyei 10 565
7 regionális/20 megyei 10 156
21
Bár a felhasználható decentralizált forrásoknak csak kisebbik részét kötötték le a programok, de előnyük, hogy komplex vagy speciális megoldásokat ajánlanak a hátrányos helyzetűeknek. A munkaerő-piaci programokban résztvevők sikeres felzárkóztatása, a támogatott foglalkoztatás időtartama alatt megszerzett munkatapasztalat, a megszerzett jövedelem, a munkafegyelem javulása jelentős eredményként könyvelhető el. A különböző forrásokból (elsősorban pályázatok) finanszírozott programok többsége a halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők – romák, alacsony képzettségűek –, továbbá a pályakezdő fiatalok és a 45 év felettiek munkaerő-piaci helyzetének javítására irányult. Működtek programok kifejezetten nők, gyesben, gyedben, illetőleg terhességi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülők, illetve diplomások és létszámleépítéssel veszélyeztetettek, vagy megváltozott munkaképességűek részvételével is. A munkaerő-piaci programok pozitív hatást gyakoroltak a települési környezetre (parlagfű-mentesítés, közintézmények karbantartása, felújítása, parkgondozás, térkövezés), a közvélemény számára is bizonyítva, hogy ezek a leszakadó rétegek is képesek új érték teremtésére. A programok speciális körét alkotják a kísérleti modell programok, melynek keretében az Észak-magyarországi régió „Gyermekesély” néven indított munkaerő-piaci programot. Ennek célja a nyilvántartott álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése a program keretében támogatott tevékenységekben, gyermekházakban és egyéb szolgáltatást biztosító munkahelyeken, valamint azon álláskeresők munkavállalási esélyeinek növelése, munkához juttatása, akik a gyermek-elhelyezési problémák és szegénység miatt eddig nem tudtak munkát vállalni. A program eredményeinek felhasználásával a 2008. évi tervek között szerepel a TÁMOP 1.1.2. intézkedés keretén belül az érintett gyermekek szüleinek programba vonása. A programoknál a legjellemzőbb eszközkombináció továbbra is a képzés, és/vagy azt követő bér és járulékok együttes átvállalása volt. A résztvevők egy része munkatapasztalatot szerezve könnyebben találhat munkát a későbbiekben, más részük tartósan visszailleszkedett a munka világába. A legtöbb programot továbbra is a különösen rossz munkaerő-piaci helyzetű régiókban működtették (a Dél-alföldi régióban, az Észak-alföldi régióban, a Dél-dunántúli régióban,
22
szám szerint régiónként 9 programot), ahol elsősorban a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztathatóságának, munkavállalási esélyeinek növelését és munkába helyezését szándékoztak elősegíteni. A 2007. évben nem indított új munkaerő-piaci programot az Észak-alföldi, a Közép-dunántúli és a Közép-magyarországi régió, a korábbi évekről áthúzódó programok száma az első két régióban összesen 11 volt, ugyanakkor a Közép-magyarországi régió nem működtetett munkaerő-piaci programot. Az újonnan induló programok száma a Dél-alföldi régióban volt a legmagasabb. Az épp futó 9 program közül 4-et indítottak 2007-ben, a résztvevők száma 1123 fő. A legmagasabb érintett létszámmal (963 fő) induló program szintén a Dél-alföldi régióhoz köthető – „Parlagfű-mentes régióért” elnevezéssel – amelyet a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, szakképzetlen álláskeresők részvételével indítottak. 2007-ben kevesebb program futott, (2006-ban 53 program) mint az azt megelőző esztendőben, ugyanakkor a bevont létszámot tekintve mégis hatékonyabbnak mondható a 2007. év. A ténylegesen érintett létszám 2007-ben több mint duplája volt az előző évinek, amikor 2004 főt vontak be. Az, hogy 2007-ben csökkent az indított hazai forrású programok száma, nagyrészt azzal magyarázható, hogy a hátrányos helyzetűek a fő célcsoportjai az uniós támogatásoknak is, amelyek módot adnak a hátrányos helyzetűek kombinált eszközökkel történő támogatására (anyagi támogatás, munkatapasztalat szerző támogatás, képzés, szolgáltatások stb.)
Központi munkaerő-piaci programok
50 év feletti álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése központi program 2006. (áthúzódó)
A 2006. május 1-jén indult programban kötelezettséget 2006. november 30-ig lehetett vállalni, támogatást legfeljebb 2007. június 30-ig lehetett megállapítani. A program keretében 29 853 ügyfelet értesítettek ki a kirendeltségek, közülük 22 536 fő vállalta a programban való részvételt. A program során munkaerő-piaci szolgáltatást 27 266 fő vett igénybe. A legtöbben – 7275 fő – álláskeresési tanácsadáson vettek részt, de jelentős volt a részvétel a képzési információnyújtáson, az egyéni munkatanácsadáson, valamint a csoportos álláskeresési technikák oktatásán is.
23
Aktív eszköz-támogatásban 9403 fő részesült az alábbiak szerint: közhasznú munkavégzés támogatásával 2513 főt, bér- és járulékok együttes támogatásával 1099 főt, járulékátvállalással 557 főt, bértámogatással 505 főt helyeztek el a munkaügyi központok. Munkakipróbálás támogatásban 1366 fő részesült, közülük 784 főt tovább foglalkoztatott az adott munkáltató, 171 fő más munkahelyen helyezkedett el. Támogatás nélkül, közvetítéssel 3696 főt helyeztek el a kirendeltségek, az önállóan, közvetítés nélkül elhelyezkedettek száma 2599 fő. A munkaügyi központok munkaerő- piaci képzésbe 911 főt vontak be. A program lehetőséget nyújtott az 50 év feletti munkavállalók nyílt munkaerő-piacra való visszatérésére, valamint a program kapcsán oldódtak a munkáltatók célcsoporttal kapcsolatos előítéletei is.
Távmunka program 2007. A Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ 2007-ben a 9/2007. (II. 7.) sz. MAThatározat alapján távmunkások foglalkoztatásának támogatását célzó pályázat kiírására kapott felkérést a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól. A pályázat célja, hogy a kiegészítő bértámogatással, valamint az egyszeri képzési támogatással segítse elő a távmunka, mint rugalmas munkavégzési forma szélesebb körű elterjedését, ösztönözze a munkáltatókat e munkakultúra korszerűsítésére. A rugalmas munkavégzési forma népszerűsítésével esélyt kívánt teremteni az olyan hátrányos helyzetű munkavállalók számára is, akiknek a távmunka jelenti a lehetőséget a rendszeres munkavégzésre. Az igényelhető támogatás 2 részből állt: – kiegészítő bértámogatás, mértéke legfeljebb 70 000 Ft/fő/hó és annak járulékai – képzési támogatás egyszeri 50 000 Ft/fő. A pályázati kiírásban meghatározott határidőig 229 pályázat érkezett. 1215 távmunkahely létrehozásához igényeltek kiegészítő bértámogatást, valamint 1057 fő képzését tervezték. A miniszteri döntés értelmében 152 pályázó 779 távmunkahely létrehozásához 440 740 560 Ft vissza nem térítendő kiegészítő bértámogatást és 710 fő képzéséhez 35 500 000 Ft képzési támogatást használhatott fel. Az eddigi tapasztalatok szerint a távmunka alkalmazása elsősorban a magasan kvalifikált, önálló munkavégzésre is képes munkavállalók foglalkoztatására alkalmas. Emellett lehe-
24
tőséget nyújthat egyes hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának javításához, de csak azok számára, akik adottságaik, készségeik alapján alkalmasak a távmunka végzésére. A fogyatékkal élők, különösen a mozgáskorlátozottak, hallássérültek számára is jelenthet lehetőséget a távmunka. Az elmúlt évek távmunka-pályázatainak tükrében elmondhatjuk, hogy a hazánkban a munkáltatók elfogadták a távmunkát. A távmunkát végzők létszáma fokozatosan növekszik, őket a munkáltatók támogatás nélkül is alkalmazzák. A munkáltatók szívesebben vezetik be a távmunkát a szervezeti struktúrába, ha már huzamosabb ideje náluk dolgozó, a munkavégzési folyamatot, a feladatokat, a vállalti stratégiát jól ismerő munkavállalót foglalkoztathatnak távmunkában.
Non-profit szektorbeli munkavállalás elősegítése A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Foglalkoztatási Hivatal pályázatot hirdetett a „Non-profit szektorbeli munkavállalás” elősegítését szolgáló országos foglalkoztatási program megvalósítására. Az országos program célja a non-profit szektor humán erőforrással történő megerősítése, forrásszerző képességének javítása volt a közszférából felszabaduló – a non-profit szektorban való elhelyezkedést, az arra történő felkészítést vállaló – munkavállalóknak a non-profit szektorba való irányításával. A program foglalkoztatást bővítő bértámogatást és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalási támogatását tartalmazta háromszor 10 hónapos ciklusban, ciklusonként egyenletesen csökkenő – 100%, 70%, 40% – mértékben. Összességében megállapítható, hogy a program enyhítette a közszférát érintő létszámleépítés hátrányos következményeit. Speciális megoldást jelentett a közszférából elbocsátott munkavállalók non-porfit szervezeteknél való elhelyezkedésére, összekapcsolta és erősítette a köz- és a civil szféra szakmai kapcsolatát.
Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésére irányuló és a munkahelymegőrzés támogatása érdekében működtetett központi program Az SZMM 2007 évben is meghirdette a munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, a foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének támogatására vonatkozó központi programot, melynek célja a csoportos létszámleépítések megelőzése, a meglévő
25
munkahelyek megtartásának elősegítése, valamint a munkáltatók likviditási problémáinak enyhítése, gazdasági szerkezetváltásának, foglalkoztatási struktúra váltásának segítése. A központi program a korábbi években kialakított feltételeknek megfelelően ez évben is hasonló módon működött, azonban a foglalkoztatási törvény változása következtében a támogatás „de minimis” támogatásként volt nyújtható, ami jelentősen csökkentette a támogatható munkáltatók számát.
A HEFOP 1.1 intézkedés eddigi eredményei A Munkaerő-piaci Alap Decentralizált Foglalkoztatási Alaprészén kívül más forrásokból is valósultak meg programok, ezek közül az egyik legjelentősebb a HEFOP 1.1 intézkedése. A program eredményei: A 3 célcsoport (megvalósult bevonási arányok: 47% fiatal álláskereső, 22% tartósan munkanélküli, 31% tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett) elhelyezkedését segítő program megvalósulását négy eredmény mutatja: – A programba bevont összes létszám: 35 691 fő (Az összes tervezett 25 000 főnek a 143%-a.) – A programot sikeresen befejezettek létszáma: 30 985 fő (Az összes tervezett 20 000 főnek a 155%-a.) – A programot sikeresen befejezett személyek közül a pozitív kimenettel befejezők (akik képzettséget, és/vagy munkagyakorlatot szereztek, elhelyezkedtek, vállalkozóvá váltak) létszáma a program zárását követő 180. napon: 22 224 fő (Az összes tervezett 10 000 főnek a 222%-a.) – A programot sikeresen befejezettek közül azok, akik elhelyezkedtek, vagy vállalkozói tevékenységet folytatnak a program befejezését követő 180. napi állapot szerint: 13 032 fő (Az összes tervezett 6667 főnek a 194%-a.) E szám még növekszik, a 2004–2006 évi program hatásának tényleges mértéke a 2008. július 1-jei adatgyűjtéssel mutatható ki. A program során megélhetést biztosító anyagi támogatás mellett kaphattak képzést és elhelyezkedést segítő tanácsadást és különböző szolgáltatásokat a részt vevők.
26
A „Lépj egyet előre! I.” program megvalósítása A program célja a magyar felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése érdekében olyan képzések indítása, amelynek során a végzettek a korábbi képzettségi, tudásszintjüknél egy szinttel magasabb szintre kerülnek. A program lehetőséget kínál számukra arra, hogy ingyenesen megszerezzék az alapfokú végzettséget, valamint arra, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek. A munkaügyi központok minden rendelkezésre álló eszközzel segítették a program sikeres megvalósítását. Résztvettek a program keretében indítandó hiányszakmák kiválasztásában, valamint a képzési lista összeállításában. A munkaügyi központok folyamatosan együttműködnek a képző intézményekkel, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal, a mentorokkal, ellátják a programba lépő egyének álláskeresőként történő nyilvántartásával és az álláskeresési támogatásokkal kapcsolatos tevékenységeket. A kirendeltségek munkatársai tájékoztatják a regiszterben szereplő, a programmal érintett álláskeresők célcsoportját a képzésben való részvétel feltételeiről, javaslatot tesznek a felnőtt élethelyzetnek, foglalkoztatási státusznak legmegfelelőbb képzési és támogatási formára. Kiemelt figyelmet fordítanak az alacsony iskolai végzettségűek egyenkénti meggyőzésére, személyre szabott tanácsadására, képzésbe vonására. A program sikeres megvalósítása érdekében a mentoroknak és a munkaügyi központoknak kiemelt feladata volt, hogy képzésbe vonja a legalább 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvánnyal rendelkező egyéneket, akik a program keretében megszerzik az alapfokú iskolai végzettséget. A 7-8. osztály megszerzésére indított képzések indítására a mentorok és a munkaügyi központok is kiemelt erőfeszítéseket tettek. Az ügyfelek tanfolyamba történő bevonását a mentorok és a kirendeltségi munkatársak a megfelelő tájékoztatás, felvilágosítás nyújtásával segítették. A mentorok kapcsolatot tartottak a civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, a kirendeltségekkel és a képző intézményekkel. Csoportos tájékoztatók keretében tájékoztatták az ügyfeleket a programba történő bekerülés, illetve a jelentkezés feltételeiről. A médiában megjelent híradásokon, a honlap nyújtotta lehetőségek kihasználásán kívül az előírt létszám biztosítása érdekében képzési börzét szerveztek. Így a program végére országosan több mint 15 ezer felnőttet sikerült a képzésbe bevonni.
27
A Munkaerő-piaci Alap 2007. évi felhasználása 2007-ben a költségvetési törvény a Munkaerő-piaci Alap (MpA) bevételi és kiadási előirányzatát 348,3 milliárd Ft-ban határozta meg. A Magyar Államkincstárhoz év közben benyújtott előirányzat-módosítások eredményeként az MpA 2007. évi bevételi és kiadási előirányzata egyaránt 6,5 milliárd Ft-tal, 354,8 milliárd Ft-ra emelkedett. A 2007. évi bevételek tényleges összege 366,8 milliárd Ft volt, amely 11,9 milliárd Ft-tal, 3,4%-kal haladta meg a módosított előirányzatot. A kiadások teljesítésének összege 341,3 milliárd Ft-ot tett ki, ez az összeg 3,8%-kal volt kevesebb a tervezettnél. A Munkaerő-piaci Alap kiadásait a bevételei fedezik. A Munkaerő-piaci Alap bevételi és kiadási előirányzatai 2007. évi teljesítésének főbb mutatói Bevételek Munkaadói járulék
Munkavállalói járulék
Vállalkozói járulék
Területi egyéb bevétel
Központi egyéb bevétel
Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel
Szakképzési hozzájárulás
Rehabilitációs hozzájárulás és viszszafizetés
Bérgarancia támogatás törlesztése
Bevételek összesen
28
2007. évi tényleges
2007. évi tényleges bevételek a módosított bevételek előirányzat %-ában milliárd Ft
%
Kiadások
202,0
102,7
92,1
102,7
14,0
123,7
1,2
109,6
5,0
116,9
1,1
141,7
36,7
101,9
Társadalmi párbeszéd programok
100,3
Költségvetési befizetések, pénzeszköz átadások (TB alapnak, EUJ társfinanszírozásra, közmunka céljára)
117,4
13,6
1,1
366,8
103,4
Aktív eszközök
2007. évi tényleges kiadások milliárd Ft
2007. évi tényleges kiadások a módosított előirányzat %-ában
%
48,9
97,1
25,2
96,6
91,5
89,0
4,2
60,5
4,8
96,7
27,8
100,0
1,5
100,0
131,4
99,9
TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások, járulékkedvezmény viszszatérítés
5,9
281,2
Tranzakciós díj
0,1
43,4
341,3
96,2
Szakképzési és felnőttképzési célú kifizetések Passzív ellátások, vállalkozói járadék
Bérgarancia kifizetések
Rehabilitációs célú munkahelyteremtő támogatás ÁFSZ és az alapkezelő működése, fejlesztése, OMMF, NSZFI, OFA
Kiadások összesen
Az ÁFSZ regionális képzési hálózatának tevékenysége
A regionális képző központok a képzési piacon Magyarországon mintegy 6800 felnőtt-képző, vagy felnőttképzést is folytató intézmény működik, ebből 2007 végén 1278 volt akkreditált, mintegy 2800 akkreditált programmal. Becslésünk szerint az évente kiképzettek száma 200 és 300 ezer fő között változik. A kiképzett létszám jelentős része szakképesítést szerzett. A (hozzávetőleg 70–80 milliárd Ft éves forgalmú) felnőttképzési piac egyik legjelentősebb finanszírozója a foglalkoztatási szervezet, az ÁFSZ regionális szervezeteinek megrendelései a felnőttképzés igen jelentős szegmensét képezik. A munkaügyi szervezet közvetlen felnőttképzési részvételét a kilenc regionális képző központ (RKK) biztosítja, nagyjából egyenletesen lefedve az ország minden kis térségét. Az RKK-k teljesítménye az alapításuk óta eltelt átlag 14 év alatt dinamikusan fejlődött. Tevékenységük eredményeként tavaly mintegy 35000 fő részesült képzésben, s közülük hoz-
Régió megnevezése
Képző központ megnevezése
RMK
RKK
Közép-magyar országi
Budapest
Dél-alföldi
Észak-alföldi Dél-alföldi
Észak-magyarországi Észak-alföldi Dél-dunántúli
Közép-dunántúli
Nyugat-dunántúli Mindösszesen:
Békéscsaba Kecskemét
Tanfolyamok hallgatói és létszáma központonként
Tanfolyamok száma, db
Tervezett hallgatói létszám
Tényleges hallgatói létszám
107
1 412
1 539
27
580
459
83
1 660
1 685
Debrecen
106
2 025
2 047
Miskolc
107
1 636
1 736
Kecskemét Nyíregyháza Pécs
Székesfehérvár Szombathely
100 39
1 090 773
1 957 873
162
2 711
2 745
73
1 120
1 130
220 1 024
3 000 16 007
4 295 18 466
závetőleg 28 000 szerzett valamilyen szakképzettséget. Múlt évi költségvetésük 5,6 milliárd Ft-ot tett ki, melyet az intézménybe kerülők képzésére és szolgáltatására fordítottak. A létszámokban lévő eltérések részben azzal függnek össze, hogy milyen hosszúak a képzések, de tükrözi a munkaerő-piaci helyzetből adódó eltéréseket és a központok eltérő kapacitását is. Emellett a képző központok számos uniós program forrására támaszkodva is folytatnak képzéseket és fejlesztenek tananyagokat.
29
A regionális hálózat szereplőinek tevékenysége – Az RKK- k tevékenysége, szemben a felnőttképzési és szakképzési piac többi szereplőjével, nagy részben a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők, illetve veszélyeztetett állásúak képzésére irányul. Az évente kiképzett létszám több mint 70%- át az ilyen helyzetű munkaerő- piaci szereplők alkotják. – A képzést szolgáló forrás felhasználásának mikéntjét az ÁFSZ területileg illetékes szervezeteivel megállapodva határozzák meg. A megállapodás alapját az illetékes munkaügyi szervezeteknél bejelentkezett (részben regisztrált) munkavállalók igényei, illetve a térség munkáltatói által megfogalmazott, valamint a hivatal által prognosztizált munkaerőpiaci igények képezik. – Szemben a többi piaci szereplővel az RKK- k a felnőtt-, szakképzés állami feladatát látják el. – A felnőttek oktatása sajátos pedagógiai szaktudást, speciális, a felnőtt élettapasztalatot tükröző tananyagokat, ennek megfelelő gyakorlati tevékenységet feltételez. Mára mindez a sajátos (nemzetközi tapasztalatokra is épülő) andragógiai szaktudás összegyűlt és magas színvonalon hasznosul a regionális képző központokban. – A képző központok képzéseire jelentkezők nagy száma bizonyította, hogy a képzési ajánlatok korrektek, a mindenkori igényeknek megfelelőek, programjaik pedig szakmailag hitelesek voltak. – A megszerezhető szakmák összetétele tükrözi az adott régió munkaerő-keresletét. Az RKK-k és a regionális munkaügyi központok képzési munkatársai közösen határozzák meg a meghirdetett szakmákat. – A képző központok székhelye szerinti megye munkaügyi szerveivel a legaktívabb az együttműködés, az itt bonyolított képzések a régió nagyságától függően megközelítik az összes ilyen képzés felét. Adott megyén belül viszont a konkrét képzési igény felmerülésének színhelyén bonyolódtak a képzések. A „kihelyezett” képzések aránya szintúgy 50% körül volt. Az elmúlt évek fejlesztési eredményeként a képző központok közvetlenül hozzájutnak mindazokhoz a munkaerő- piaci információkhoz, amelyek a képzési szakirányok meghatározásához szükségesek, így alkalmassá váltak arra is, hogy a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok információ-ellátásában segítséget nyújtsanak. 2007-ben elkészült a felnőttképzés integrált információs rendszere, melynek keretében a felnőttképző központok tevékenységének megszervezése, nyomon követése is könnyebbé vált. A regionális felnőttképző hálózat uniós támogatással igen jelentős tananyagfejlesztést hajthatott végre, mely tananyagok a korszerű moduláris rendszerben készültek, így
30
jobban igazodhatnak a képzésbe kerülők előzetes felkészültségéhez. A korszerű tananyagháttérrel, melyet az intézmények egy, a hálózat egésze által használt könyvtárba helyeztek el, az erőforrások hatékonyabb felhasználását eredményezi.
A RKK képzések résztvevőinek összetétele Az ÁFSZ által támogatott képzések legnagyobb szegmensét a munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott és elfogadott képzések jelentik. Az ajánlott képzések keretében a munkaügyi központok által javasolt területeken nyílik lehetőség tanulmányok folytatására, míg az elfogadott képzések résztvevői egyéni érdeklődésüknek megfelelő, a munkaügyi központok által jóváhagyott tanfolyamok elvégzéséhez kapnak támogatást. A munkaügyi szervezet emellett a munkaviszonyban állók képzési programjával a nem megfelelő szaktudással rendelkező, illetve az egy éven belül várhatóan elbocsátásra kerülő dolgozók átképzését is segíti. A képzés résztvevői között mind az ajánlott, mind az elfogadott képzések esetében a nők voltak többségben, arányuk az ajánlott képzésnél az eltelt négy évben 51,8%-ról 53%-ra, az elfogadott képzéseknél pedig 51,8%-ról 56,2%-ra emelkedett. Életkorukat tekintve a pályakezdők között 2001-ben még a 20 év alattiak (50,5%), 2002-től pedig a 20–24 évesek képviselték a legnagyobb arányt (50–55%). A legfiatalabbak aránya a képzésben négy év alatt közel 10%-ponttal csökkent, míg a 20–24 éveseké 6,6%-ponttal emelkedett. Nőtt ugyanakkor az „idősebb”, 25–29 éves korcsoport részvétele a képzésben, összlétszámon belüli arányuk 2002–2005 között 1,6%-ről közel 5%-ra emelkedett, ami nyilvánvalóan annak tudható be, hogy a pályakezdő szakképzett munkanélküliek száma ez idő alatt jelentős mértékben növekedett. A képzést befejezett pályakezdő munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele eltér a kétféle képzési formában. Az ajánlott képzés résztvevői között nagyobb arányban találhatók a 8 általánossal, vagy annál kevesebb osztállyal rendelkezők, kisebb közöttük a szakmunkásképző iskolával, szakiskolával, középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, nagyobb ugyanakkor a főiskolát, egyetemet végzett fiataloké, mint az elfogadott képzéseknél. Az iskolázottsági szintben az elmúlt négy évben bekövetkezett változások közül a legfontosabb az volt, hogy mindkét képzési formában nőtt nemcsak az alacsonyan iskolázottak (legfeljebb 8 általánossal rendelkezők), hanem a főiskolát, egyetemet végzettek aránya is (együttesen 5,2 illetve 6,2%ponttal), míg a többi iskolatípus esetében (szakmunkásképzés, középiskola) csökkentek a pályakezdők részvételi arányai.
31
A munkaerő-piaci képzések sajátossága, hogy a képzésben részt vevő nők aránya általában közel 10%-kal magasabb a képzésben részt vevő férfiak arányánál, ami a nők nagyobb képzési hajlandóságával, alkalmazkodó képességével magyarázható. Nemcsak a képzésre rendelkezésre álló források, hanem az egyes egyének támogatásának mértékében is igen jelentősek egyes területeken a különbségek, bár a jogszabályi változások hatására a munkaerő-piaci képzésben résztvevő álláskeresők részére a keresetpótló támogatás megállapítása a jogszabályban nevesítettek számára kötelezővé vált. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően annál is inkább, mivel a térségi munkaerőpiacok nagy különbségeket takarnak. Ez az eszköz más módszereknél jóval hatékonyabb, amennyiben a hatékonyságot azzal mérjük, hogy a programban való részvételt követően mekkora a munkaügyi szervezet támogatása nélkül megvalósuló elhelyezkedés. A monitoring szerint a végzést követően 45% rövid időn belül elhelyezkedett, az RKK képzései esetén ez az arány 60%.
A jellemző szakirányok A szakirányok népszerűségi sorrendje több éve nagyjából változatlan. A legnépszerűbb képzési programok továbbra is a kereskedelem, számítástechnika és a szakmával összekapcsolt nyelvi képzések. Az egyének érdeklődése és a hiányszakmák iránti munkáltatói igény gyakran nem találkozik, a jellemző hiányszakmák egy részéhez igen nehéz a felnőtteket „beszervezni”. A munkaügyi központok által indított képzések közel 75%-a OKJ-s képzés, a nem OKJ-s képzés közel 15%, amely megyénként kismértékű eltérést mutathat, a többi nyelvi képzés. Az elmúlt évekhez képest folyamatos eltolódás figyelhető meg a nem OKJ-s képzések számának növekedése felé, amely a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező inaktívak képzésbe vonásával magyarázható. A munkaügyi központok az alacsony iskolai végzettségűek képzésbe vonása előtt felzárkóztató képzést szerveznek, amelynek lehetséges kimenete egy sikeres képzés elvégzése, vagy elhelyezkedés, de a felzárkóztató képzés kockázata lehet, hogy a felzárkóztató képzést követően azonnal nem sikerült a személyt szakmai képzésbe vonni, ami a képzési programok eredményességét csökkentheti. A pályakezdő fiatalok már évek óta főleg az idegen-nyelvi képzések iránt érdeklődnek. Az időszak elején jelentős volt a számítógép-kezelő- (használó) képzés, a beiskolázottak közel 20%-a informatikai képzési szakirányból választ. Még mindig nagyon népszerűek az infor-
32
matikai szakmai képzésekhez kapcsoló (pl. rendszerinformatikus, multimédia-fejlesztő, kiadványszerkesztő, szoftverüzemeltető) részben új vagy hagyományos szakmák. A nők körében jellemző az adminisztrációs, pénzügyi-ügyviteli szakmákhoz való kötődés (irodavezető, pénzügyi és számviteli ügyintéző), amely a mikro-, illetve kisvállalkozások adta elhelyezkedési lehetőségekre épül. Az elmúlt években több megyében is növekvő számban indítottak önfejlesztő, motivációs tréningeket elsősorban alacsony iskolai vagy munkaerő-piaci szempontból már nem keresett szakmai végzettséggel rendelkezők részére. A képzések nagy része más munkaerőpiaci központi program részeként, kiegészítéseként valósult meg.
33
Külföldi munkavállalók Magyarországon A világ több mint 110 országából érkeznek munkavállalók Magyarországra, a 90-es évek második felétől kezdve folyamatosan növekvő létszámban. Közülük azok szerepelnek a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatbázisában, akik az érvényes rendelkezések szerint munkavállalási engedélyt kötelesek kiváltani, vagy – 2004. május 1-jét követően – regisztrálási eljárás vagy zöldkártya igazolás kérelme miatt kapcsolatba kerülnek a munkaügyi központokkal. Ezért egyértelmű, hogy adataink a Magyarországon legálisan munkát vállaló külföldiek összességének csak egy részét jelenítik meg. A munkaügyi központok 2007-ben 37 586 általános és 907 mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyt adtak ki. A bejegyzett regisztrációk száma 10 614, míg a zöldkártya igazolások száma 6123 volt. Mind a kiadott engedélyek, mind a bejegyzett regisztrációk száma jelentősen csökkent a 2006. évhez viszonyítva. Az általános engedélyek esetében a csökkenés 14 919, a szezonális engedélyek esetében 1309, e kétfajta engedélyt tekintve elsősorban a román állampolgárságú munkavállalók száma csökkent mintegy 15 ezer fővel. A bejegyzett regisztrációk száma 5518-cal kevesebb, mint 2006-ban, ez legnagyobbrészt a szlovák munkavállalókat érinti. Növekedés csak a kiadott zöldkártya igazolások számában történt, ezt a munkavállalási formát szinte teljes mértékben román állampolgárságú munkavállalók veszik igénybe. A 2007-ben kiadott engedélyek, bejegyzett regisztrációk és zöldkártya igazolások együttes számát tekintve az adatbázisunkban szereplő külföldi munkavállalók 46%-a román, 18%-a szlovák, 15%-a pedig ukrán állampolgár volt. Az összes külföldi munkavállaló 62%-a a közép-magyarországi régióban vállalt munkát, 19% a Közép-Dunántúlon, 6% a Dél-Alföldön, 5% a Nyugat-Dunántúlon, 4% Észak-Magyarországon, 2-2% pedig a dél-dunántúli, illetve az észak-alföldi régióban. A kiadott általános engedélyek mintegy harmada építőipari munkákra vonatkozott, továbbá ezer és háromezer közötti engedélyszámot találunk a következő ágazatokban (csökkenő sorrendben): vendéglátás, mezőgazdaság, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások, kereskedelem, híradástechnikai termékek gyártása, élelmiszeripar, szállítás, valamint a ruházati termékek gyártása. A zömében szlovák munkavállalókat érintő regisztrálás a híradástechnikai eszközök gyártása, valamint a közúti járműgyártás ágazatokra koncentrálódik. Az általános engedéllyel rendelkező munkavállalók 83%-a, míg a regisztráltak 90%-a fizikai munkakörben dolgozott. Az engedélyek 56%-a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű
34
foglalkozásokra vonatkozott, Ezen kívül a vendéglátó-ipari, gépkezelői és könnyűipari foglalkozásokban találunk 1–2500 fő külföldi munkavállalót. A regisztráltak 38%-a (3995 fő) gyártósori összeszerelőként dolgozott, a lista további helyein csökkenő sorrendben a segédmunkás, gépkezelő, kézi anyagmozgató, raktáros szakmák szerepelnek. A román és bolgár állampolgárok részére kiadott 19 226 általános engedélyen belül 32%ot képviselnek a 354/2006 kormányrendelet mellékletében felsorolt foglalkozásokra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kiadott, úgynevezett könnyített engedélyek A 2007. december 31-én érvényben lévő általános engedélyek száma az egy évvel korábbi adathoz képest 13%-kal csökkent, ezen belül a romániai munkavállalók száma csaknem 30%-kal. Az érvényes regisztrálások száma mintegy 10%-os növekedést mutat az előző évhez képest. Kiadott engedélyek, bejegyzett regisztrálások és zöldkártya igazolások 2006. és 2007. évben
Kiadott engedélyek bolgár
Ebből: román
ukrán
Kiadott szezonális engedélyek ukrán
Ebből: román
Bejegyzett regisztrálás Ebből: szlovák
Kiadott zöldkártya igazolás bolgár
Ebből: román
Összesen:
2006.
2007.
52 505
37 586
272
220
33 136
19 006
Változás 2007-2006, fő -14 919 -14 130 -52
8 911
7 770
-1 141
1 897
580
-1 317
2 216 287
907 303
-1 309 16
16 132
10 614
-5 518
275
6 123
5 848
15 262 0 0
71 128
9 944 5 899 55
55 230
-5 318
5 899 55
-15 898
35
Magyar munkavállalók az Unió országaiban A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, illetve jogelődje már az uniós csatlakozásunkat megelőzően is működtetett kormányközi egyezményeket több „régi” tagállammal (Ausztria, Franciaország, Luxemburg, Németország), valamint Svájccal, amelyek keretében az egyezményekben megszabott feltételek teljesülése esetén magyar munkavállalók a helyi munkaerő-piac vizsgálata nélkül kaphattak hosszabb-rövidebb időre munkavállalási engedélyt az ugyancsak az egyezményben megfogalmazott kontingens erejéig. Ezek közül a legnépszerűbb a német-magyar vendég-munkavállalói és az osztrák-magyar ingázói, valamint a gyakornoki egyezmény volt, míg a többi kihasználtsága meglehetősen ingadozott, és Svájc kivételével sohasem értük el a kontingensben meghatározott határt. A csatlakozásunk után – tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság, Írország, Svédország, valamint a velünk csatlakozott kilenc ország megnyitotta a munkaerőpiacát – a magyar munkavállalók prioritásai megváltoztak és rövid időn belül Ausztria és Németország helyett a két legfontosabb célország Anglia és Írország lett. Ennek valószínű oka az volt, hogy főleg a fiatalok, illetve a magasan kvalifikált szakemberek egy része már inkább angolul, mint németül beszél, emellett nyilván az a tény is közrejátszott, hogy sokkal egyszerűbben juthattak be az említett két ország munkaerő-piacára. Az osztrák féllel 2004 óta érvényben lévő 1800 fős kontingenst az utóbbi években már nem is tudtuk feltölteni. A németországi munkavállalási kedv is visszaesett, az utóbbi években a vendég-munkavállalói egyezményben rögzített 2000 fős kontingens kihasználtsága 20% körül mozgott, míg a szezonális egyezmény keretében kb. fele annyi magyar utazik ki, mint 4-5 éve, számuk jelenleg kb. 2500 fő. Franciaország, Svájc és Luxemburg iránt minimális az érdeklődés. Arra nézve, hogy hány magyar munkavállaló dolgozik az Unióban, nincs adatunk, hiszen a személyek szabad áramlásának elve alapján senkinek sem kell jelentenie a külföldi munkavállalási szándékát, így azt sem tudhatjuk pontosan, hogy 2007-ben hány magyar dolgozott a külföldön. Becsléseink szerint az Unió munkaerő-piacán az elmúlt 4 év során 80–90 000 magyar fordulhatott meg. Nagyobb részük egy-két év után hazatért, kisebb részük pedig vagy 2-3 hónapos szezonmunkát vállalt (akár évente), vagy pedig – elsősorban a magasabban kvalifikált munkaerő – már több éve kinn van. Valószínű, hogy a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Németországban és Írországban dolgoznak, további kedvelt célországok pedig a mediterrán medence államai, elsősorban Spanyolország, Olaszország és Ciprus. Legnagyobb eséllyel továbbra is a vendéglátó-iparban dolgozók pályázhatnak.
36
Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Az intézmény 1995-ben jött létre, 2007. január 1-jétől a Foglakoztatási és Szociális Hivatal szakmailag önálló szervezeti egységeként működik. A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat (MOISZ) a magyarországi ifjúsági munka és szolgáltatások innovációs és kompetenciaközpontja, mely a hazai és nemzetközi eszközrendszerek működtetésével, az ifjúsági és ifjúságsegítő közösségek, szervezetek, ifjúsági szakemberek és kompetenciáik, továbbá az ifjúsági szolgáltatások fejlesztésével és elismertetésével járul hozzá a fiatalok társadalmi felelősségvállalásához, társadalmi részvételük erősítéséhez. Támogatja az állami-önkormányzati, civil és gazdasági szektor ifjúságügyi (ifjúsággal, ifjúsági munkával kapcsolatos) együttműködését a demokrácia minőségének javítása, a társadalmi kohézió illetve a versenyképes, fenntartható, tudásalapú társadalom megteremtése érdekében. A Mobilitás kilenc telephelyen működő decentralizált intézmény. Regionális szintű feladatait a regionális ifjúsági szolgáltató irodák hálózata (7 iroda) látja el, mely az intézmény stratégiai céljait a szubszidiaritás szellemiségének jegyében valósítja meg.
A Nemzeti Ifjúsági Információs Dokumentációs Adattár (NIIDA) – Fogalomtár Interneten hozzáférhető ifjúságszakmai adattárat indított el a MOISZ, hogy az ifjúsági munkához szükséges információs és dokumentációs bázis könnyen hozzáférhetővé váljon az ifjúsági szervezetek és szakemberek számára. A NIIDA-t, mely a kormányprogram részét is képezi, ünnepélyesen mutattuk be szakmai konferenciánkon 2007. december 15-én, Budapesten. A NIIDA részeként elkezdődött a tudásmegosztás elvén működő internetes fogalomtár kialakítása. A fogalomtár célja, hogy a szakkifejezések értelmezésével segítséget, kiindulási pontot nyújtson az ifjúsággal foglalkozó szakembereknek. A NIIDA felülete lehetővé teszi, hogy a fogalmakat széles felhasználói kör aktívan véleményezhesse, és követhető legyen egyes definíciók megvitatása, illetve alternatív értelmezési módok valamint új fogalmak beszúrásának menete. A fogalomtár kereshető adatbázisa elérhető: http://www.mobilitas.hu/niida/informaciotar/fogalomtar/fogalmak.
37
Mobilitás szakmai lap Mobilitás címmel 2007. szeptemberében indult útjára a MOISZ szakmai lapja. Célja az, hogy betekintést nyújtson a Mobilitás egyes országos és regionális egységeinek szakmai munkájába; megjelenítse jó példaként a régiók ifjúsági munkájában rejlő értékeket, kezdeményezéseket; bemutasson mintaszerű projekteket és életutakat; közvetítse az európai ifjúsági munkában zajló történéseket, irányvonalakat és nem utolsó sorban szakmai anyagokat közöl az ifjúsági munkával kapcsolatban. 2007-ben két szám jelent meg közel 10 000 példányban.
Települési ifjúsági munka - ifjúsági referensek kézikönyve A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat által kiírt pályázat alapján teljesedett ki az a szakmai folyamat, amely végső soron és egészében arra irányul, hogy elkészüljön a települési ifjúsági munka „kapcsos könyve", amely megújítható és bővíthető tartalommal összefoglalja a vonatkozó szakmai sztenderdeket, a fontos szereplőkként dolgozó ifjúsági referensek számára a munkakörükkel és tennivalóikkal kapcsolatos ismereteket.
Ifjúságsegítő képzések szakmai műhelye Az ifjúságsegítő felsőfokú szakképzést folytató intézmények szakmai vezetői a MOISZ támogatásával rendszeresen szakmai műhelyben vesznek részt az ifjúságsegítő képzés megújítása érdekében. 2007-ben két alkalommal cseréltek tapasztalatokat az ország 14 felsőoktatási intézményében ifjúság-segítőket képző szakemberek, valamint részt vettek a Mobilitás által elősegített új OKJ szerinti képzési program előkészítésében.
KOMPASZ – fiatalok emberi jogi képzése A Mobilitás megalakulása óta képvisel olyan értékeket, mint a tolerancia, szolidaritás, a mások véleményének tiszteltben tartása, a különböző kultúrák elfogadása. Ezeknek az értékeknek az alapja az emberi jogok tiszteletben tartása. Így amikor lehetőség nyílt az Európa Tanács által angol nyelven kiadott KOMPASZ – kézikönyvnek (a fia-
38
talok emberi jogi képzéséhez való kiadvány) magyarországi megjelentetésére, nyilvánvaló volt, hogy a magyar nyelvű kiadást a Mobilitás fogja gondozni. A kézikönyv a konkrét gyakorlatok mellett, emberi jogi dokumentumokat, háttéranyagokat, az emberi jogi cselekvésekhez útmutatót tartalmaz. Az azóta kiképzett mintegy 80 képző ifjúságsegítőknek, tanároknak, középiskolásoknak, felsőoktatásban különböző szakokon tanulóknak tartott országszerte képzéseket. Elkészült a digitális (letölthető www.mobilitas.hu/kompasz) változat, a tanároknak szóló oktatási segédlet, a távoktatási anyag. Az akkreditált képzésekkel és a tavalyi évben 600 fiatal mintegy 66 emberi jogi projekt megvalósításával hívta fel több tízezer ember figyelmét az emberi jogokra.
Nemzetközi kapcsolatok A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat nem csak az országon belül, hanem annak határain kívül is aktív. Kétoldalú megállapodások keretében szakmafejlesztő tanulmányutakat szervez ifjúsági szakemberek számára, illetve vendégül látja őket. Ezek az utak lehetővé tehetik külföldi jó példák, jól működő intézményi struktúrák megismerését, vagy szolgálhatnak hosszú távú stratégiai célokat is, például a fiatalok társadalmi részvételének növelését. Emellett számos külföldi delegáció tesz rövid látogatást az intézményben, hogy megismerkedjen a magyar ifjúságpolitika és ifjúsági munka felépítésével. Külföldi partnereink interkulturális nyelvtanfolyamaira is rendszeresen küldünk résztvevőket az ifjúsági civil szervezeti körből: ezeken a képzéseken a nyelvtanuláson és más, főleg európai kultúrák megismerésén kívül számos nemzetközi kapcsolattal gazdagodhatnak az ifjúság érdekében tevékenykedő szervezetek.
EURODESK 2007-ben indult az Eurodesk hálózat újjászervezése. Az Eurodesk az Európai Bizottság támogatásával működő európai ifjúsági információ-szolgáltató hálózat, amely Magyarországon 19 Eurodesk Partneren és 40 Eurodesk Ponton keresztül nyújt telefonos, e-mailes és személyes információ-szolgáltatást – európai utazással, tanulással, szakmai gyakorlattal, munkavállalással, önkéntességgel, európai partnerekkel és egyéb, fiatalokat érdeklő kérdésekkel kapcsolatban – szakembereknek, fiataloknak és a velük foglalkozóknak.
39
Az Eurodesk hírlevele az Ugródeszka, amely több mint1500 szakemberhez és fiatalhoz jut el heti rendszerességgel. A hírlevélben többnyire képzésekkel és partnerkeresésekkel összefüggő meghirdetések jelennek meg, különös tekintettel a Fiatalok Lendületben Program híreire.
Fiatalok Lendületben Programiroda Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió tagállamainak megállapodása értelmében létrejött Fiatalok Lendületben (Youth in Action) Program célja a fiatalok tapasztalati tanulásának támogatása nem-formális tanulási közegben, ifjúsági projekteken keresztül. A Fiatalok Lendületben az Ifjúság 2000–2006 Program folytatásaként lehetőséget kínál arra, hogy a fiatalok meglévő készségeiket és képességeiket továbbfejlesszék, vagy újakat sajátítsanak el. A Program a 2007–2013 közötti időszakban teremt lehetőséget pályázati keretek között megvalósuló, elsősorban nemzetközi ifjúsági projektek kivitelezésére. A Program pályázati keretét és működési költségét évente határozza meg a Bizottság. 2007-ben Magyarországon mintegy 2 410 976 euro pályázati úton elnyerhető támogatás állt rendelkezésre ifjúsági célú projektek megvalósítására, 2008-ban ez az összeg 2 525 235 euro. Magyarországon a program kezelését a Mobilitás Fiatalok Lendületben Programirodája végzi. Az iroda 2008. augusztus 1-jével elindítja elektronikus pályázatkezelő rendszerét, így az év fennmaradó két beadási határidejére már az on-line pályázatbenyújtás is lehetővé válik, vagyis a pályázatok elektronikus úton is benyújthatóak lesznek a FILEP rendszeren keresztül. A FILEP, amely a Fiatalok Lendületben Programiroda honlapjáról lesz elérhető, többhónapos fejlesztőmunka eredményeként épült ki, és a programországok közül elsőként a magyarországi felhasználóknak biztosít majd lehetőséget az on-line pályázásra.
FSZH – MOISZ Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (KMRISZI) A KMRISZI egyik régióspecifikus szolgáltatási formája a diákönkormányzatok munkájának szakmai segítése, támogatása. A diákönkormányzatok fejlesztése kulcsfontosságú, mivel ezek a szerveződések részben az oktatási rendszeren kívül helyezkednek el, és jellemzően olyan szabadidős, érdekvédelmi, kortárs-segítői szerepet töltenek be, mely tökéletesen illeszkedik az ifjúsági munka fogalomkörébe. 2007 folyamán emberi jogi, valamint az interkulturális tanulást ösztönző sze-
40
mináriumokon vehettek részt a fiatalok, illetve a negyedik alkalommal megrendezett „fejlőDÖK…” Konferencián.
FSZH – MOISZ Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (NYDRISZI) Az iroda feladata alapvetően gyakorlati, segítő, szolgáltató jellegű. Munkánk azonban nem nélkülözheti azokat az elméleti kutatásokat, amelyek nélkül a régióban élő fiatal korosztály élete, gondjai, törekvései nem érthetők meg. 2007-ben született meg első régiós kiadványunk, „A civil társadalom szerveződése és hatékonysága a Nyugat-dunántúli Régióban” címmel. A tanulmányokat a győri Széchenyi István Egyetem tanárai és a NYDRISZI munkatársai készítették. A kiadványt dr. Szakál Gyula szerkesztette, akinek munkáját az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért „Humánerőforrás fejlesztése a civil szektorban” főirány támogatta. A kiadványban megtalálható dr. Bugovics Zoltán tanulmánya is, melynek elkészítését a Széchenyi István Egyetem „Karrierek és életstratégiák” kutatási főirányának támogatása tette lehetővé. A tanulmánykötet beépült a gazdaságszociológia tantárgy kötelező tananyagai közé a győri egyetemen, ahol szemeszterenként 150 hallgató használja tanulmányaihoz.
FSZH – MOISZ Közép-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (KDRISZI) Az Iroda egyik legsikeresebb projektfolyamatát 2007-ben a multiplikátorok és más ifjúsági szervezetek fejlesztését célzó, egymásra épülő projektek adták. A folyamat egyik kezdő állomása a „Mindenki hallassa a hangját” elnevezésű emberi jogi nevelés projekt volt, melynek résztvevői közül többen aktív szereplői voltak a multiplikátori projekteknek. Ez tavasszal, egy hálózatfejlesztő szemináriummal kezdődött, majd a résztvevők aktív közreműködésével valósultak meg az FLP terjesztését célzó fórumok szerte a régióban az Európai Ifjúsági Hét keretében. A projektfolyamat következő állomása egy tanulmányút volt a régióban, majd egy hálózat-építő szeminárium, végül egy értékelő konferencia zárta az évet.
41
FSZH – MOISZ Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (DDRISZI) Kiemelkedő eredménynek számít az Európai Önkéntes Szolgálat kapcsán a két kiadásban megjelent „Válassz egy kalandot” című kiadvány.Többek között ennek hatására országosan is kiemelkedő számú EVS fogadóhely létesült a Dél-Dunántúlon. Fejlesztési eredmény az újraindult és ma is aktívan működő sásdi kistérségi érdekképviseleti szervezet, a SIPKA. Az év második felében sikeres képzéssorozatot bonyolítottunk a régió multiplikátorai részére - a felmerült igények alapján - mely nagyban támaszkodott a hálózat saját erőforrásaira. A képzések témái a szervezeti menedzsmentre (kommunikáció, forrásteremtés kérdései) valamint ifjúsági, szakmai készségek fejlesztésére (coaching, csoportvezetés) és ismereteik bővítésére (antidiszkrimináció, önkéntesség) irányultak.
FSZH – MOISZ Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (DARISZI) Miután 2007 januárja óta már nem a DARISZI kezelésében vannak a Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács által kiírt ifjúsági pályázatok, nagymértékben lecsökkent a minket megkereső ifjúsági szervezetek száma. Fontosnak tartottuk ezért, hogy erre reagálva mi keressük fel a szervezeteket szolgáltatásainkkal, hiszen csak ily módon tudtuk elérni azt, hogy fenntartsuk velük a folyamatos kapcsolatot. Egyik népszerű szolgáltatásunkká vált a projekttervező találkozók szervezése, melyek során bemutatjuk az ifjúsági szervezetek és csoportok tagjai számára, hogyan kell egy ifjúsági projektbe belevágni, milyen pályázati lehetőségek állnak rendelkezésükre ezek megvalósításához és hogyan nyerhetők el ezek a források. Sok olyan ifjúsági szervezet és csoport van, amely szeretne megvalósítani projekteket, csak nem tudja, hogyan kell hozzákezdeni azok megtervezéséhez. Mi ebben kívánunk segítséget nyújtani számukra. Szolgáltatásunkat 2007 ősze óta nyújtjuk, azóta 14 alkalommal tartottunk projekttervezést, alkalmanként 8-10 fő részvételével. A találkozókat követően eddig 6 ifjúsági szervezet, illetve csoport nyújtott be pályázatot, és jelenleg további 4 dolgozik a pályázati űrlap kitöltésén.
42
FSZH – MOISZ Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (ÉARISZI) 2007-ben az ÉARISZI fejlesztő munkájának újabb és fontos elemévé vált az ifjúságsegítői szakképzés folyamatának helyi szakmai segítése. Az iroda a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolával kötött megállapodást a hallgatók szakmai gyakorlatának segítésére. Az iroda a szakképzést biztosító felsőoktatási intézménnyel folyamatos kapcsolatot tartva részt vett a gyakorlati helyek kijelölésében, szervezésében. Összekötő és közvetítő szerepet töltött be a gyakorlati helyek és az oktatási intézmény között, közvetítette a régió ifjúsági munkájának értékeit és eredményeit, és nem utolsó sorban hozzájárult a képzés tartalmi megvalósulásához.
FSZH – MOISZ Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (ÉMRISZI) Az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda 2007-től a pályázat kezelési feladatok megszűnését követően hangsúlyosabban kezdett foglalkozni a régió ifjúságát érintő szakmai ügyekkel, a fiatalokat támogató közösségek segítésével. Ennek egyik kiteljesedése az a konferencia, mely 2008. május 08–09. között Gyöngyösön került megrendezésre Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Konferencia néven. A konferencián közel 100 fő képviselte mind földrajzi, mind ágazati szempontból a régió ifjúságát, ifjúsági közösségeit. A legfontosabb témák között szerepelt a települési ifjúsági munka, vagyis igyekeztünk bemutatni azokat a jó példákat, melyek a régió egyes térségéiben hatékonyan segítik a fiatalok hasznos szabadidő-eltöltését és a közösségi kompetenciáik fejlesztését. Alkalom nyílt arra is, hogy a szervezetek megismerhették egymás tevékenységét, ötleteket meríthettek, és a jövőben sikeres regionális együttműködések is kialakulhatnak ennek eredményeképpen. www.mobilitas.hu
43
A társadalmi párbeszéd intézményei az FSZH-ban
A Társadalmi Párbeszéd Központ
A szociális és munkaügyi miniszter rendeletével 2007. január 1-től létrejött a Társadalmi Párbeszéd Központ (TPK) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal keretében, önálló szervezeti egységként. Az ágazati párbeszéd bizottságok (továbbiakban: ÁPB) ágazati szinten biztosítják a szociális partnerek közötti konzultációt, elősegítik a kollektív megállapodások számának növelését, ágazati kollektív szerződések kötését, lehetővé teszik a szakmapolitikai érdekek intenzívebb megjelenését és azok jobb érvényesülését. Az ÁPB-k új perspektívát adnak a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek, amelyek számára ez a fórum a stabil, kiegyensúlyozott és hatékony középszintű munkaügyi kapcsolatok színtere. Hosszú távú működtetése a munka világa meghatározó szereplői és a kormány közös érdeke. Az autonóm szociális párbeszéd alapvető jelentőségű kérdése, hogy az ágazati párbeszéd bizottságok milyen szerepet képesek maguknak kiküzdeni az ágazat-specifikus politikák, a jogszabály-alkotás befolyásolásának területén. Ezekben az alapvető jelentőségű kérdésekben is előrelépés történt és rendszeressé váltak a Kormánnyal való konzultációk az ágazatot érintő jogszabály-tervezetekről, vagy átfogó ágazat-politikai kérdésekről. Az ÁPB-k alkalmassá váltak arra, hogy az őket alkotó szociális partnerek, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek a kompetenciájukba tartozó területeken, akár más ÁPBkel együttműködve a különböző ágazati kérdések rendszeres megvitatásán kívül közös akciókat, képzéseket, projekteket valósítsanak meg. Jelenleg 35 ágazati, szakágazati, illetve alágazati bizottság működik.
Program az ágazati párbeszéd-bizottságok működtetésére, az azokban résztvevő ágazati szociális partnerek felkészülésére, szakmai feladatainak ellátására, finanszírozására Az Foglalkoztatási és Szociális Hivatal felhasználásában az Ágazati Párbeszéd-Bizottságok és az azokban résztvevő ágazati szociális partnerek felkészülésére az ágazati párbeszéd bizottságok programjainak támogatására szolgáló költségkeret a Munkaerő-piaci Alapba a
44
munkáltatók és a munkavállalók által a tárgyévet megelőző második évben ténylegesen befizetett járulék 0,08%-a. Ez az összeg a költségvetési törvény szerint 2007-ben 179,9 millió Ft volt. Az ÁPB-k a beszámolási időszakban tervszerűen kialakított program alapján törekedtek tevékenységük ellátására. A tartalmi munka gerincét az ÁPB-k szakmai anyagainak elkészítése, ülései (185 ülés, 2178 fő részvételével), szakértők bevonása, szakanyagok fordítása, részterületek kutatása (34 tanulmány, szakértői anyag) jelenti. Emellett az ÁPB-k konferenciákon (előadás, képzés, szeminárium, workshop), (80 konferencia 3644 fő részvételével), tanulmányutakon, nemzetközi kapcsolatépítéseken, EU-szociális párbeszéd bizottsági ülésen (oldalegyeztetésen) (106 szakmai tanulmányút kapcsolat-építések, európai ÁPB ülések 304 fő részvételével) vesznek részt. Ezeken kívül biztosítják a folyamatos képzést, továbbképzést (19 tanfolyam 586 fő részvételével) az ÁPB-tagok részére.
Program az OÉT munkáltatói és munkavállalói oldalait alkotó szervezetek országos érdekegyeztetésben való részvételének támogatására A program az SZMM és az Országos érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállaló oldalaihoz tartozó 15 szervezettel kötött megállapodáson alapul. Célja – A munkaügyi, foglalkoztatási kapcsolatok és intézményeik fejlesztésének elősegítése, figyelemmel a növekvő hazai és EU feladatokra, EU-s tagsággal kapcsolatos tevékenységek európai hálózatokban, szervezetek munkájában történő aktív részvétel támogatása. – A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek intézményi és működési kapacitásának megerősítése, fejlesztése konkrét tevékenységek támogatásával. – A társadalmi párbeszéd fejlesztését elősegítő szociális partneri programok támogatása. Az OÉT szervezeteinek szakmai programjaira a 2007-ben összesen 1349 millió forint forint volt felhasználható. A megvalósítás során kiemelt tevékenység volt az aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről való informálás, a helyi szintű érdekegyeztetés fejlesztése, a vezetői stratégiai felkészülés a nemzeti és EU-s szociális párbeszéd fejlődése érdekében. Ehhez kapcsolódott pályázati tanácsadás, valamint aktív szerepvállalás az Nemzeti Fejlesztési Terv II. előkészítésében, az aktuális ágazati érdekvédelmi feladatok, a foglalkozatás ösztönzésének
45
aspektusai, jogsegélyszolgálat stb. munkaadói, illetve munkavállalói szempontból. A konferenciák, regionális és országos képzések, témaköreiben szerepel az érdekképviseleti munka és az ezen a területen működő szervezetek EU-szintű versenyképességének javítása, az aktuális ágazati problémák ismertetése, az EU csatlakozásból eredő szakmai feladatoknak való megfelelő felkészülés, informálás és továbbképzés. Az EU-s szakmai képviseleti munka hátterének támogatásával, a rendszeres bizottsági munkákon való részvétellel biztosítják az érdekképviseleti tevékenységet. Minden szervezet kiemelt figyelmet fordított az EU intézményeiben végzett szakmai munkára, a rendszeres jelenlétet és a szervezeti szintű kapcsolatok fejlesztését igyekeztek biztosítani. Ezen kívül a szakértői munka, a hazai és külföldi tapasztalatcserék, valamint az internetes és médiakapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos feladatokra fordítanak figyelmet a projektek végrehajtásakor.
A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat A szolgálat 2007. január 1-től az FSZH szervezeti keretei között létrejött új szervezeti egység, a Társadalmi Párbeszéd Központ részeként tevékenykedik. Erősödött a területi munka, az ország 7 régiója közül a szolgálat 3-ban regionális képviselettel rendelkezik (DélDunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld). 2007-ben az MKDSZ 16 olyan munkaügyi konfliktust észlelt, amelyek feloldása érdekében felajánlotta segítségét az érintett feleknek. A 16 felajánlás nyomán közvetítésre 4 esetben került sor, 7 esetben pedig tanácsadásra nyílott alkalom. Az év során ennél több, összesen 8 közvetítés volt, mivel több ízben közvetlenül a vitában érintett felek keresték meg a szolgálatot. (A fentieken kívül egy esetben – a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezése alapján – döntőbíráskodás történt a felek felkérése nyomán.) A közvetítések eredményeképpen 7 esetben született megállapodás a felek között, azaz a mediáció – egy eset kivételével - eredményesnek bizonyult. Felismerve, hogy a konfliktusba torkolló és ismertté vált munkaügyi viták száma nem különösebben nagy, a szolgálat egyre nagyobb súlyt helyez a profiljába illeszkedő tanácsadási tevékenységre. A tapasztalat az, hogy erre számottevő igény van szakszervezeti és munkaadói részről egyaránt. 2007-ben 20 esetben kérték fel hivatalosan, írásos formában a közvetítőket tanácsadási tevékenység ellátására. Ez több mint kétszerese az előző évben regisztrált tanácsadási esetszámnak. A telefonon vagy személyesen történt kapcsolatfelvételek és tanácsadás-kérések száma több tucat.
46
A szolgálat mindig kiemelt jelentőséget tulajdonított tagjai felkészültségi szintje emelésének, mivel a mediációs „piacon” az egyre nagyobb versenyben csak azok az intézmények és közvetítők remélhetik, hogy széles körben elismertek és keresettek lehetnek, akik a gyakorlatban is bizonyítják jártasságukat és felkészültségüket. 2007-ben 7 szakmai belső képzési program valósult meg. A képzési tematikák köre: mediátori kompetencia-fejlesztés, egyéni mediációs stílus fejlesztése, konfliktuskezelési technikák alkalmazása, tanácsadói szereppel kapcsolatos ismeretek fejlesztése. 2007 szeptemberében Bécsben került megrendezésre az 1. Európai Mediációs Konferencia, amelyen – más hazai mediációs intézmény mellett – az MKDSZ is képviseltette magát. A konferencia programja részeként két szekcióban is előadás mutatta be a szolgálat működését. A konferencia fontos eseménye volt egy új nemzetközi szervezet létrehozása. Az EMNI (European Mediation Network Initiative) fő célja a mediációs szervezetek közötti együttműködés kiépítése és erősítése. Az MKDSZ – az FSZH hozzájárulásával – felvételt nyert az EMNI tagszervezetei sorába.
47
Szociális feladatok Az Foglalkoztatási és Szociális Hivatal feladatköre 2007. január 1-től jelentős számú szociális feladattal és hatáskörrel bővült. Mindezek ellátására jött létre a Szociális Főosztály, olyan kormányzati célok megvalósítására, mint a foglalkoztatás- és szociálpolitika összehangolt működése, integrációja, a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacon való részvételének ösztönzése, illetve a közigazgatás korszerűsítése kapcsán a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területet érintő operatív feladatainak az ellátása.
Nyilvántartások vezetése, szakértői továbbképzések szervezése Az Országos Szociálpolitikai és az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékre a szociális, gyermekvédelmi területen olyan felsőfokú szakképesítéssel, szakvizsgával, gyakorlattal és szakmai ajánlással rendelkező szakember kerülhet fel, akinek szakmai tapasztalata, széles körű ismerete és szakmai tudása lehetővé teszi a szakértői munka vállalását.
400 350 300
Az FSZH feladata a hivatásos gondnokok egyénre szóló nyilvántartása, a képzést, továbbképzést végző képzőhelyek és a képzésen/továbbképzésen részt vett Szakértői létszámadatok 2007. évben gondnokok országos nyilvántartása. 2007. januárban 835 hivatásos gondnok szerepelt a nyilvántartásba, számuk decemberre 931-re nőtt.
250 200 150 100 50 0
48
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati országos nyilvántartására egy teljesen új rendszerű WEB alapú orszáJanuár gos nyilvántartás kiépítése kezdődött December Szociálpolitikai szakértők száma Gyermekvédelmi szakértők száma meg. A szociális intézmények működési engedélyét kiadó hatóságok elektronikus rendszeren keresztül adják ki a szolgáltatók ágazati azonosítóját, vezetik az intézmények adatainak nyilvántartását. A szolgáltatásokat fenntartók részére félévente jelentési kötelezettséget ír elő a jogszabály. A nyilvántartás közel 24 000 szolgáltatási adatlapot tartalmaz, 2007-ben 3000 felhasználó nevet és jelszót adtunk ki a rendszer használatához.
Az elektronikus nyilvántartásban lévő adatok a következők: – szociális, gyermekvédelmi szolgáltatást ma 2938 fenntartó biztosít az országban, melyek közül 2176 állami, 615 nem állami és 146 egyházi fenntartó, – az összes szolgáltatás száma 9579, melyből 7710 a szociális (5873 alapszolgáltatás, és 1837 szakellátás), valamint 1869 a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás (1282 alapellátás, 587 szakellátás), – ágazati azonosítóval rendelkezik 6300 szolgáltató.
Szolgáltatások száma ellátási feladat szerint 9000 8000 7000 6000 5000
Szakellátás Alapellátás
4000 3000 2000 1000 0
Szociális
Gyermekjóléti, gyermekvédelmi
A rendszeres szociális segélyezettekkel kapcsolatos célvizsgálat Kiemelt feladatként célvizsgálat lefolytatására került sor a „rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettségének teljesüléséről, a munkaügyi szervezetek és a családsegítő központok együttműködéséről, valamint az ÁFSZ-nél nyilvántartott rendszeres szociális segélyezettekkel kapcsolatos tapasztalatokról” címmel. A vizsgálat a munkaügyi és szociális rendszerek integrációs megoldásának megalapozásához, a gyakorlatban alkalmazott együttműködések feltérképezéséhez járult hozzá. A vizsgálatba bevont településeken 2007. június 30-án rendszeres szociális segélyben részesülők száma összesen megközelítette a 17 000 főt. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy míg 2005-ben legtöbben a közcélú foglalkoztatásban vettek részt, addig 2006-ban közmunkaprogramokban. A közhasznú foglalkoztatás kiegyensúlyozott értékű. A 2007-es év adatai az első félévet jelentik, így összehasonlításra még nem alkalmasak. A célvizsgálat tartalmi elemét képezte a munkavállalás szempontjából meghatározó jövedelmek alakulása is. A grafikon adataiból látható, hogy a rendszeres szociális segély átlagos havi összege megközelítette a jogszabályban rögzített nyugdíjminimum összegét, míg a vizsgálatba bevont
49
segélyesek esetén meg is haladta. Megállapítható, hogy a jövedelmi helyzet ösztönző hatásának vizsgálatakor nem hagyhatók figyelmen kívül az egyéb ellátások sem, amelyeket a nyugdíjminimum alatti jövedelemhez kötnek a jogszabályok.
Jövedelmek alakulása 70 000
60 000
50 000
40 000
30 000
20 000
nyugdíj min.
10 000
minimálbér RSZ
0
Jövedelem pótl. 1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006 H2 2007 I-V
Szakterületenkénti (önkormányzati feladatellátás, a családsegítő központok tapasztalatai, a munkaügyi kirendeltségek feladatai, a megkérdezett segélyesek véleményét összegző) résztanulmányokból 2007 novemberére készült el a záró tanulmány. A vizsgálat teljes anyaga a CD-re került. Ezek az anyagok, illetve a 2007. december 3-án „Segély helyett munkát?!” címmel megrendezésre került konferencia előadás anyagi elérhetők a www.afsz.hu honlapon, a szociális és gyermekvédelem, illetve a „Munkaügyi kutatások” rovatban. A vizsgálat tapasztalatai alapján egy újabb szakmai anyag (módszertani kézikönyv) összeállítására került sor „A rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési programja” címmel.
50
A megváltozott munkaképességűek rehabilitációjának elősegítése A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása prioritást élvez, melyhez kiemelt mértékű támogatási lehetőség áll rendelkezésre. Munkaerőpiacra való viszszasegítésüket központi indítású és helyi kezdeményezésű munkaerő-piaci programok egyaránt segítik. A megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerő-piaci esélyeinek növeléséhez elengedhetetlen a munkáltatókkal, a civil és érdekvédelmi szervezetekkel, valamint a képző-, szociális és egészségügyi intézményekkel történő állandó kapcsolattartás. Ennek megvalósulása érdekében a rehabilitációs munkacsoportok a 2007. év folyamán az MpA központi keretéből kapott pénzösszeg felhasználásával rendezvényeket szerveztek, ahol különféle témakörökben adtak tájékoztatást a munkáltatók részére az aktuális szabályokról és változásokról, valamint belső szakmai fórumokat hívtak életre. A 2007. évi időszakban az elhelyezkedést segítő program érintett létszáma 40 551 fő volt. Ebből 14 569 fő helyezkedett el, amely az érintett létszám 36%-a. A támogatás nélküli elhelyezkedés 19%-kal haladta meg a támogatással elhelyezkedettek létszámát, amely a magas önálló elhelyezkedésnek volt köszönhető. A rehabilitációs bértámogatások iránti igények 2007. második negyedévében jelentkeztek tömegesen, hiszen az akkreditált munkáltatók mellett megjelentek azon munkáltatók is, akik korábban az APEH által folyósított dotációt vették igénybe. 2007. július 1-jétől a támogatás igénybevételéhez minden foglalkoztató számára alapkövetelménnyé vált az akkreditációs tanúsítvány, amelyet a munkáltatók egy része a munkaadói fórumok, tájékoztatók ellenére nem szerzett meg, ezért a korábban megállapított támogatások megszüntetésre kerültek. A munkáltatók a költségvetési előirányzatból a rehabilitációs költségtámogatás, a költségkompenzációs támogatás, és a rehabilitációs költségvetési bértámogatás jogcímen részesültek támogatásban, amelyek sikeres eszköznek bizonyultak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában. A támogatási forma ismertsége folyamatosan növekszik, ez jól látható az akkreditációk növekvő számából, a cégek (elsősorban pénzügyi) érdekeltsége egyre inkább teret nyer. A 2007. évben a megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó bértámogatást leginkább kis- és középvállalkozások vették igénybe; ezek az összes foglalkoztatónak közel 45%-át tették ki. A Munkaerő-piaci Alap Rehabilitációs Alaprészéből több éve pályázhatnak a munkaadók a megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő munkavállalók részére új munkahelyek létrehozásának, akadálymentes átalakításának támogatására.
51
2007-ben 227 munkaadó 2340 munkavállaló munkahelyének létrehozásához, illetve átalakításához, akadálymentesítéséhez, korszerűsítéséhez járult hozzá a hét regionális munkaügyi központ. A támogatási összeg meghaladta az 1,9 milliárd forintot. 2008. január 1-től az ÁFSZ, mind a tevékenység minőségében, mind a nagyságrendjében szélesebb körű – sok szempontból újszerű – rehabilitációs feladatot kell, hogy ellásson. A munkaügyi központok feladatkörébe került a rehabilitációs járadékosok komplex rehabilitációjával foglalkozó bizottság foglalkozási szakértői feladatainak ellátása, a szolgáltatási és támogatási tevékenységek megszervezése és személyre szabott megvalósítása. Az alapvető jogszabályok 2007-ben elfogadásra kerültek. Az FSZH Rehabilitációs Főosztálya – a Jogi Főosztály és az RMK-k szakembereinek bevonásával – elkészítette és 2007. december 19-én kiadta a rehabilitációs járadékban részesülő személyekkel történő együttműködés szakmai eljárásrendjét. Az FSZH kezdeményezésére az SZMM a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány megvalósításában tréningtananyagot dolgozott ki. A régiós és kirendeltségi rehabilitációs referensek számára az FSZH minden régióban háromnapos felkészítő tréninget szervezett. A komplex bizottságokban résztvevő foglalkoztatási szakértők számára is megkezdődött a felkészítő, továbbképző jellegű összejövetelek szervezése. A régiók kijelölték a rehabilitációs folyamat irányítóit, valamint a különböző szintű feladatok ellátásában résztvevő személyeket. Összefoglalóan megállapítható, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő személyek fogadására a hivatalok, illetve a kirendeltségek felkészültek. 2008-ban mintegy 3600 rehabilitálandó egyén befogadásával, rövidebb-hosszabb idejű rehabilitálásával számolunk. A következő évben ez a létszám már 6000 fő, ezt követően pedig kb. 10 000 főre nő, így kellő idő áll rendelkezésre, hogy a megfelelő gyakorlatot kialakíthassuk. A rehabilitáció eredményessége, hatékonysága végső soron azzal mérhető, hogy a rehabilitált személyek mekkora hányada válik foglalkoztatottá.
52
Az akkreditációs tevékenység ellátása A hivatal 2007. évben új önálló szervezeti egységként, a Rehabilitációs és Szociális Igazgatóság keretében létrehozta az Akkreditációs Főosztályt. Az akkreditáció célja – a rehabilitációs foglalkoztatásban érintett munkavállalók védelme érdekében – a foglalkozási rehabilitációs tevékenység szabályainak, valamint azoknak a személyi és tárgyi feltételeknek, magatartási szabályoknak meghatározása, amelyet az állam elvár a munkavégzéshez nyújtott támogatás fejében. A beadott akkreditációs kérelmek elbírálásának eredményeként 2007. december 31-ig kiadásra került 1040 tanúsítvány. Az akkreditált munkáltatóknál a kérelem benyújtása előtti összes foglalkoztatott hat havi átlagos statisztikai létszáma 51 863 fő, amelyből 31 063 fő a megváltozott munkaképességű munkavállaló. A kérelem benyújtása előtti hónapban viszont már a megváltozott munkaképességű munkavállalók tényleges létszáma 34 305 fő. Ez a szám a megváltozott munkaképességű munkavállalók 2005. évi foglalkoztatásához képest pozitív változást mutat. 2007. évben a főosztály munkatársai 63 alkalommal, az akkreditációs szakértők pedig 251 alkalommal végeztek a már akkreditált foglalkoztatóknál szakmai ellenőrzést. Az ellenőrzés eredményeként több esetben kellett felszólítani a foglalkoztatókat a jogszabály által előírt jelentési kötelezettségük teljesítésére, s a hiányosságok kijavítására. A foglalkoztatási szabályok megsértése miatt 188 székhely, telephely, fióktelep esetében került sor a kiadott tanúsítvány visszavonására. A munkáltatók 41 esetben kérték a már kiadott tanúsítvány visszavonását, melynek legfőbb oka a székhely, telephely, fióktelep bezárása és a foglalkoztatás megszüntetése volt. A megszüntetések közel 5500 megváltozott munkaképességű személyt érintettek. Ezek nagy részét az új foglalkoztatók alkalmazták.
53
Az ÁFSZ új szervezete, a regionális szemlélet eredményei Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervezetének átalakulása, funkcióinak bővülése Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításról és az azokat meghatározó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat 2007. január 1-jei határidővel írta elő, hogy ki kell alakítani a fővárosi és megyei munkaügyi központok regionális szintjeit. A rendelkezés értelmében 7 regionális munkaügyi központ alakult meg. A korábbi megyei munkaügyi központok az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján alakultak regionális munkaügyi központokká. A szervezeti átalakítás két ütemben zajlott. 2007. március 31-ig a regionális munkaügyi központok központi szervezeti egységből és regionális kirendeltségekből álltak. 2007. április elsejét követően a munkaügyi központok központi szervezeti egységei mellett a kirendeltség és szolgáltató központok, valamint a kirendeltségek alakultak meg. Egyedül a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központban nem alakítottak ki kirendeltséget és szolgáltató központot, esetükben a humán szolgáltatások irányítását a Humán Szolgáltatási Osztály látja el. A szervezeti átalakítás a munkaügyi központok feladatainak bővülése mellett a hatáskörük módosulását is eredményezte. Az átalakítások célja az volt, hogy egyszerűbb, költségtakarékosabb szervezet jöjjön létre és a foglalkoztatás elősegítése is tágabb dimenziók keretei között történjen. Ezért a szolgáltató központok munkatársai a kirendeltségeken kihelyezett formában is nyújtanak tanácsadást.
A szolgáltató központok szerepe, feladatai az új struktúrában A szolgáltató központok kialakításánál elsődlegesen a hatékony munkavégzés megteremtése és az ügyfélközpontú szemlélet állt a középpontban. A kirendeltségek és szolgáltató központok közvetlen irányítási feladatot nem látnak el, segítő, koordináló szerepet töltenek be. Alapvető kiindulási pont, hogy a szolgáltatásokat elsősorban az ügyfelekhez közel kell nyújtani. A kirendeltség és szolgáltató központok szolgáltatási feladataik ellátása keretében az alábbi főbb tevékenységeket végzik: – a munkaügyi központ által a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának támogatására kiírt pályázat véleményezése, a külső szervezetek által végzett munkaerő-piaci szolgáltatások irányítása, koordinálása,
54
– munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása (egyéni és csoportos tanácsadások, jogi információnyújtás, e-pálya működtetése), – azokban az esetekben, amikor a kirendeltségeken nem szervezhető, – az EURES- hálózat működtetése, – létszám leépítési tanácsadás, – a kiépített szolgáltatási intézményrendszer működtetése (Rehabilitációs Információs Centrum, Foglalkozási Információs Tanácsadó, Álláskereső Klub, Szolgáltató Centrum, FIP-ek stb.), – az illetékességi területen működő külső szervezetekkel való kapcsolattartás (pl. középiskolák, büntetés-végrehajtási, foglalkoztatás egészségügyi és szociális, valamint oktatási intézmények, fogyatékkal élők érdekképviseleti szervei, kistérségi munkaerő-piaci szereplők,civil szervezetek stb.), – rehabilitációs munkacsoport működtetése, rehabilitációs szakértői bizottságok munkájában történő részvétel. Közreműködik: – a különböző rendezvények szervezésében (pl. állásbörzék, pályaválasztási kiállítások stb.), – a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programok kialakításában, végrehajtásában, – a munkaerő-piaci szereplők javaslatai alapján képzési igények meghatározásában, belső képzések területi összehangolásában, – a romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációját elősegítő feladatok megvalósításában, – Az európai uniós programok tervezési és megvalósítási feladataiban. Az átszervezések ellenére az ügyfelek kiszolgálásában átmenetileg sem volt fennakadás. Bár még nem alakult ki a valamennyi régióra jellemző egységes szervezeti felépítés, azonban ez az alapfeladatok ellátását nem akadályozza. A régiós átalakítás tapasztalatainak levonásához a eltelt időszak még rövid, de már látható, hogy a szervezetben csökkent az irányító, vezetői funkciót viselők száma és aránya. A megyehatárokat átlépő foglalkoztatási mozgások jobban láthatóak és egyszerűbben kezelhetőek. Azok a funkciók, melyek eddig megyénként léteztek és nem közvetlenül az ügyfelekhez kapcsolódtak, egyszerűsödtek és a régió szintjén koncentrálódtak. Az átalakulás előnyei érzékelhetők abban is, hogy a regionális szervezetekkel való kapcsolattartás egyszerűbb, hatékonyabb. A régiós szervezet fejlesztésénél különösen ügyelni kell arra, hogy azon megyék, amelyek nem váltak régióközponttá ne kerüljenek hátrányba.
55
A megegyezéses vezetési rendszer működése (%) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
A megegyezéses eredményekkel való vezetési rendszer (MEV) bevezetésének előkészítése 2005-ben történt. Ennek keretében kiválasztásra kerültek a kiemelt célok elérésének értékelésére szolgáló teljesítmény-indikátorok és kifejlesztettük az elért eredmények havonkénti meghatározását kirendeltségi, megyei, regionális és országos szinten biztosító informatikai rendszert. 2007. évre is nyolc kiemelt, havonta értékelhető indikátort határoztunk meg (a ritkábban értékelhető megelégedettségi mutatókkal együtt 9). A foglalkoztatottakká váltak aránya
2007. évi tény
2008. évi terv
2007. évi tény 2008. évi terv
l úl p - ág tú nt zé sz án ná Kö r o r un a D Du y t p ag ga zé M yu Kö N
Dé
l- D
un
án
tú
És
l
za
M k-
a
a gy
ro
rs
zá
g
É
a sz
A k-
lfö
ld
Dé
l- A
lfö
ld
A regionális munkaügyi központok a (%) A képzésbe belépők aránya 6 MEV-re alapozva, a 2006. évi tényle5 ges szakmai eredmények és a 2007. 4 3 évi teljesítmény célértékek alapján 2 állították össze munkaerő-piaci ter1 0 vüket. A munkaerő-piaci terv elkészítését egységes tematika, a teljesítmény célértékek megtervezését pedig egy internetes számítógépes tervező rendszer támogatta. A rendszerbe a kirendeltségek vitték be az egyes indikátorok elérendő célértékeivel kapcsolatos vállalásaikat, a megyei, regionális és országos vállalások a kirendeltségek vállalásainak eredőjeként alakultak ki. A tervegyeztetéseket követően került sor a 2007. évre vállalt teljesítményekre vonatkozó kétoldalú Együttműködési Megállapodások megkötésére. p - ág zé sz Kö r o r ya
M
ag
Kö
p zé
-D
un
án
tú
l
N
2007. évi tény
Aktív eszközökből kikerültek közül nyilvántartásba nem kerültek aránya régiónként
(%) 78 76 74 72 70
2007. évi tény
68
2008. évi terv
66
2007. évi tény
64
2008. évi terv
62 M
56
p - ág zé sz Kö r o r ya g a
Kö
zé
p-
Du
n ná
tú
l
N
yu
ga
t- D
u
n ná
tú
l Dé
l- D
u
n ná
tú
l
M
k- ág za sz É s ror ya g a
És
za
k-
fö Al
ld Dé
l-
fö Al
ld
yu
t ga
-D
un
án
tú
l
l Dé
-D
un
2008. évi terv
án
tú
l
k- g za szá É s ror ya
M
ag
2007. évi tény
És
za
A k-
lfö
ld
Dé
l- A
lfö
ld
2008. évi terv
A megállapodások részletes teljesítésének részletes értékelésére itt nincs mód. Összefoglalóan azonban annyi mindenképpen megállapítható, hogy – indikátoronként és kirendeltségenként nagy eltérésekkel ugyan, de – a vállalt mutatók döntő része teljesült. A folyamatokat az alábbi ábrák jól szemléltetik.
Tudományos tevékenység Feladatrendszeréből adódóan az Állami Foglalkoztatási Szolgálat számos gyakorlatorientált kutatást használ fel, illetve rendel meg működése során. A munkaügyi szervezet kibővült tevékenységi köréből adódóan ezek a kutatások ma már a foglalkoztatási kérdések taglalása mellett lefedik a szociálpolitika, foglalkozási rehabilitáció, ifjúságpolitika és a társadalmi érdekegyeztetés témaköreit is. Az országos szervezet egyszerre két irányból is fontos szerepet kap a fenti kutatásokban; egyfelől, mint kutatásszervező- megrendelő másfelől, mint a munkapiac meghatározó szereplője számos más forrásokból támogatott kutatáshoz nyújt gyakorlati terepet, szolgáltat máshonnét pótolhatatlan empíriákat. Így korábban módszertani kialakítója, ma együttműködő és adatszolgáltató partnere a Magyar Munkaerő-piaci Prognózisnak (MMPP) gazdája a Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérésnek (NMF). 2007-ben a Foglakoztatási és Szociális Hivatal az „Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése” című intézkedés keretében több jelentős munkaügyi témakörben szervezett gyakorlati kutatásokat, amelyek eredményeit 2008 elején zárókonferencia szervezésével és önálló kutatási kötet megjelentetésével mutatta be. Ezek a kutatások három nagy területet érintettek: – a munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyának kutatása, demográfia előrebecslésekkel és az oktatási rendszer kibocsátási teljesítményének jövőbeli modellezésével, – valamint a makrogazdasági környezet feltérképezése és az OECD jó gyakorlatok bemutatása majd beépítése a hosszú távú magyar munkaerő-piaci prognózisokba. – Az ÁFSZ szakmai teljesítményének közvetlen javítását célzó projektek is szerepet kaptak úgy, mint a 90-es évek elején kialakított monitoring rendszer új alapokra helyezése, vagy a munkaadók által várt kompetencia alapú közvetítés elméleti alapjainak kidolgozása. A szolgálat Új Szolgáltatási Modelljének kiterjesztését megalapozó kutatások mellett az ÁFSZ-FSZH több, tevékenységéhez szorosan kötődő, egyéb kutatásban is szerepet vállal. A társadalmi párbeszéd elősegítése érdekében tovább folytatódott a Gazdasági és Szociális Tanács munkáját támogató kutatás. Ahogyan a rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettségének teljesítését, az eltérő önkormányzati gyakorlatokat bemutató kutatási kötet is 2007-ben készült el. A családsegítők munkájának támogatására módszertani segédlet készült. Szintén sor került a Munkatudományi Adatbank továbbfejlesztésének támogatása, ennek részeként egy olyan indikátorrendszer kialakítása az európai munkaerő-felvétel (EU
57
LFS) alapján, amely lehetővé teszi az Európai Unió és Magyarország munkapiacának összehasonlító elemzését. A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettel együttműködve részt vállalt a HEFOP 2.2.2 Intézkedés kutatásaiban valamint egy egységes munkaügyi kutatási adattár megformálásában. Ezek mellett a szervezet teret adott „A munkáltatók és a munkavállalók mozgósítása a káros alkohol- és a drog-fogyasztás ellen” program megvalósítására. A rugalmas munkavégzés lehetőségeinek szélesítése, a távmunka alapú munkavégzések bővülésének támogatása és a külföldön munkát vállaló magyar munkavállalók elvárásainak teljesülése is a támogatott kutatások között kaptak helyet. Az itt készült kutatások eredményei a www.employmentpolicy.hu, illetve a www.szmi.hu / munkaügy, http://www.mmpp.hu, továbbá www.apk.org és a http://www.mobilitas.hu honlapokon kerültek elhelyezésre.
58
Az ÁFSZ nemzetközi kapcsolatai 2007-ben az FSZH tovább működtette a litván, a vallon és a román munkaügyi szervezetekkel korábban megkötött együttműködési megállapodásait és új alapokra helyezve megerősítette a mongol munkaügyi szervezettel korábban létrejött egyezményt. E megállapodások alapján kölcsönös szakértői látogatásokra, a jó gyakorlatok egymásnak történő bemutatására és munkaerő-piaci információk cseréjére került sor. Több más, régi és új tagállammal is tartjuk a korábban kialakított munkakapcsolatot. Rendszeresen részt vettünk az uniós főigazgatók értekezleteinek és az Unió több munkacsoportjának, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok Világszervezete (WAPES) irányító bizottságának a munkájában. Működtetjük a német-magyar vendég-munkavállalói, az osztrák-magyar, a franciamagyar és a svájci-magyar gyakornoki egyezményeket és a német Bundesagentur für Arbeit és az FSZH között korábban megkötött, a szezonmunkások exportjára vonatkozó megállapodást. Az EURES rendszer keretében az Európai Bizottsággal sikerült elfogadtatnunk a szlovákmagyar EURES-T határmenti társulást. Több, közöttük miniszteri szintű (azeri, szingapúri) delegációt is fogadtunk. A határmenti régiókban tovább folytatódott a határokon átnyúló együttműködés. Így – kétoldalú megállapodások alapján több régió – elsősorban a határ másik oldalán található partner munkaügyi szervezetekkel közösen – szakmai konferenciákat szervezett Magyarországon ill. a szomszédos országban, amelyekre sok esetben más országokból is érkeztek résztvevők. (Pl.: szemináriumokat, konferenciákat szervezett a Dél-alföldi RMK szerbiai és romániai partnerekkel Újvidéken ill. Temesváron, a Nyugat-dunántúli RMK osztrák, szlovén és horvát, az Észak-magyarországi RMK pedig szlovák partnerekkel a régiós együttműködés lehetőségeiről, a tapasztalatok kicseréléséről, a foglalkoztatási helyzet javításának módszereiről.) – a régiók közös projekteket dolgoztak ki vagy közösen vettek részt európai projektekben. (Pl.: Dél-dunántúli RMK – Herbal Network projekt a gyógynövény-gyűjtés, forgalmazás témájában, Pannonian Tourism projekt idegenforgalom témában, és az Interreg program keretében a horvátokkal; Nyugat-dunántúli RMK – kezdeményezés határon átnyúló foglalkoztatási paktum létrehozására szlovén partnerekkel, az osztrákokkal már évek óta sikeresen működő paktum mintájára.) – gyakorlatilag minden régióban kétoldalú találkozókra került sor, amelyeknek fő témája az együttműködés bővítésének lehetősége volt.
59
– az EURES keretében több régióban is sikeres nemzetközi állásbörzére került sor, amelyeken a határ túloldalán levő régiók képviselőin túl más tagállamok munkáltatói, EURES tanácsadói is jelen voltak, emellett rendszeres szakmai találkozókat szerveztünk különböző országokból érkező EURES szakemberek és/vagy menedzserek részvételével Magyarországon vagy valamelyik szomszédos tagországban. – A szlovák-magyar EURES-T határmenti társulás brüsszeli jóváhagyása után 2007-ben elindult az osztrák-magyar, hasonló társulás előkészítése és tárgyalások folytak szlovén partnereinkkel e tervezett társulás háromoldalú együttműködéssé történő bővítéséről. Az EU régebbi tagállamaival régiós szinten is kialakult együttműködés, elsősorban a tapasztalatok átvétele (best practice), a szolgálat fejlesztése céljából. Ezekre jó példák a Déldunántúli RMK kapcsolatai a rehabilitáció témakörében a német, osztrák, olasz partnerekkel, a Közép-magyarországi régió együttműködése a bécsi régióval, a Nyugatdunántúli RMK együttműködése a szász munkaügyi szervezettel stb. A regionális munkaügyi központok több nemzetközi pályázatban is érdekeltek voltak, több esetben sikerrel indult el az ilyen irányú tevékenység, pl. a Dél-alföldi RMK esetében norvég pályázati programban illetve a Leonardo programban. A regionális munkaügyi központok munkatársai közül többen vettek részt az elmúlt évben nemzetközi szakmai konferenciákon, elsősorban az EU tagállamaiban és Brüsszelben, így az Equal program keretében a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának témájában holland, spanyol és magyar partnerek részvételével Amszterdamban, Bilbaoban illetve Magyarországon (Dél-dunántúli RMK); a rugalmas biztonság (flexicurity) témájában Brüszszelben, az élethosszig tartó tanulás témájában Berlinben, a pályatanácsadási témában Ljubljanában (Dél-alföldi RMK), az Új esélyek - új utak c. konferencián a fiatalok foglalkoztatása témájában Eisenstadtban (Közép-dunántúli RMK).
60
