Az ÁFSZ munkaerő-piaci évkönyve 2008
SZERZŐK: Bánszegi Zsuzsanna Ignits Györgyi Kéri Gabriella Kordás László Kovács Géza Kovács Ibolya Kovács Mária Krőzsel Károly Lőrincz Leó Molnár Klára Pénzné Somogyvári Zsuzsanna Szarvas Sándor Szilárd Imre Tajti József Tatosné Takács Andrea Dr. Varga Ildikó
SZERKESZTŐK: Dr. Munkácsy Ferenc Oroszlán Andrea
SZAKMAI KOORDINÁTOR: Dr. Munkácsy Ferenc
BORÍTÓTERV: Szauer Gyöngyi
SZEDÉS, TÖRDELÉS: Zsidik Katalin
GRAFIKONOK: Balázs Márta
Kiadja a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Felelős kiadó: Pirisi Károly főigazgató
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – 1065/2009 – F. v.: Szauer Miklós Budapest, 2009
Tartalom
Köszöntő Nemzetközi és uniós trendek a foglalkoztatásban Hazai munkaerő-piaci folyamatok A foglalkoztatáspolitika paradigmaváltása. A szervezet kiemelt feladatai Foglalkoztatási eszközök – központi és regionális munkaerő-piaci programok A Munkaerő-piaci Alap 2008. évi felhasználása Az ÁFSZ kapcsolata a munkáltatókkal és munkavállalókkal (szolgáltatások) A szolgáltatásokat fejlesztő programok Az Integrált Informatikai Rendszer bevezetése A regionális képzőközpontok 2008. évi tevékenysége A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. évi szociális tevékenysége A foglalkozási rehabilitáció támogatása A szociális partnerek közötti párbeszéd elősegítése A megegyezéses vezetési rendszer működése, az indikátorok alakulása Kutatási tevékenység Nemzetközi tevékenység
5 6 9 15 18 26 27 30 33 34 36 40 42 44 49 50
Tisztelt Olvasó!
Pirisi Károly főigazgató
Köszöntöm az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2008-as munkaerő-piaci évkönyvének minden kedves olvasóját. Hagyományunkhoz híven idén is elkészült ez a tanulságos kiadvány, amelyben áttekintjük az elmúlt év sikereit, valamint rendszerezzük és tanulmányozzuk korábbi terveinket, programjainkat. A tavalyi esztendő összegzése hasznos dokumentáció az ÁFSZ munkájáról. Nem hagyunk könnyű évet magunk mögött, de úgy vélem, hogy a ránk háruló feladatokat mindenki a legjobb tudása szerint igyekezett megoldani. 2008 nagy részében folyamatosan részt vettünk az „Út a munkához” program végleges koncepciójának kialakításában. Idén koordinációs, képzési és kommunikációs feladatok adódnak majd a program központi megvalósításából, azon túl, hogy várhatóan a növekvő ügyfélforgalommal is meg kell tudnunk majd birkózni. A Szociális Főosztály munkatársai új feladatkörként lebonyolították a támogató szolgálatok és közösségi alapellátások új finanszírozásának szervezését. Felkészültté vált a szervezet a rehabilitációs járadékban részesülő személyek fogadására is. Központi fejlesztési eleme volt a 2008-as évnek az Integrált Rendszer az új eljárásrendek alapján. Az IR gyakorlati használatba vétele az idei év egyik meghatározó eleme is lesz sok egyéb, már az előző években elindított fejlesztés alkalmazása mellett. Elkezdődött az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszer kiépítése az FSZH-ban. A tervek szerint 2010-ben tanúsítást kaphatunk. A szervezet életének eddigi legnagyobb volumenű fejlesztési programja fejeződött be tavaly. Úgy gondolom, hogy a HEFOP 1.2 sikeres megvalósítása és lezárása során számos olyan tapasztalatra tettünk szert, amelynek birtokában bizakodva nézhetünk az új uniós programok megvalósítási feladatai elé. A HEFOP-ban szerzett tapasztalatok megkönnyítik a TÁMOP és a TIOP 2009-es indulását. Az ÁFSZ 2008-as munkaerő-piaci évkönyve áttekinti a mögöttünk álló évet, számot ad sokszor fáradságos, mégis eredményes munkánkról. A kiadványban felmerülő gondolatok nem elmúlt tervekről szólnak, hanem az előttünk álló útról és a jövőben megoldandó feladatokról. Szervezetünknek felelősséget kell vállalnia ügyfeleiért, az elvárás továbbra is az egyéni igényeknek megfelelő szolgáltatások minél gyorsabb és körültekintőbb biztosítása. Nem csupán önmagunknak, de az állampolgároknak és a közvéleménynek is meg kell felelnünk, ezt pedig nem érhetjük el másként, csak hatékony ténykedéssel és az ügyfelekkel történő szorosabb együttműködéssel. Munkatársainknak rugalmasan kell alkalmazkodniuk a változásokhoz, és el kell sajátítaniuk azokat az új ismereteket, amelyekkel felvértezve szakszerűbben és egyszerűbben elláthatják mindennapi teendőiket. A megszaporodott álláskeresőket gyors és precíz ügyintézéssel tereljük lehetőségeik felé, szakértőkként mi magunk taposhatjuk ki a fejlődésünkhöz vezető utat. Bízom benne, hogy az ÁFSZ 2008-as évének összegzése minden érdeklődő számára példaértékű olvasmány lehet.
5
N em z e t kö z i és u n i ó s t r e nd e k a f o g l a l ko z t a t á s b an 2008-ban az Európai Unió munkaerőpiacait látványos fordulatok jellemezték. 2007-ben a gyorsuló gazdasági növekedésnek köszönhető foglalkoztatásbővülés a tavalyi év során megtört. Bár a gazdasági teljesítmény növekedése már a 2008-as év első két negyedévében is alatta maradt az OECD-országok többségében az egy évvel ezelőtti növekedési szintnek, a gazdasági teljesítmény látványos lassulása az év harmadik negyedévében következett be. Ekkor az OECD országait átlagosan 0,8%-os GDP- bővülés jellemezte, miközben már egyes országokban csökkent is a gazdasági teljesítmény az előző év hasonló időszakához viszonyítva (pl. Olaszország, Japán). A tavalyi év utolsó negyedévében a gazdasági teljesítmény összességében már csökkent, az OECD-országok GDP-je 1,1%-kal mérséklődött a megelőző év azonos időszakához képest, a pénzügyi szférából a reálgazdaságba átgyűrűző válság egyértelmű jeleként. A tavalyi év utolsó negyedévében az EU gazdasági teljesítménye szintén 1,5%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest (a legnagyobb mértékű csökkenés az Egyesült Királyságban, valamint Japánban következett be). Azonban a krízis hatása 2008-ban korlátozottan érvényesült a munkaerőpiacokon, annak köszönhetően, hogy a foglalkoztatottság általában 2-3 negyedévnyi késéssel reagál a gazdasági teljesítmény változásaira, de ez a korlátozott hatás a különféle, a munkaerőpiacok rugalmasságát növelő intézkedések bevezetésének és fokozott használatának is köszönhető volt (pl. csökkentett munkaidő, átmeneti termelésleállás stb.). Ezek a munkaerőpiacok rugalmasságát fokozó intézkedések lehetővé teszik a cégek számára, hogy az elbocsátásokat termelésátszervezéssel, rugalmas foglalkoztatási formákkal kerüljék el, s mindezeket kormányzati eszközökkel is jelentősen támogatják a legtöbb országban. Azt, hogy a tavalyi évben még csak korlátozott hatást gyakorolt a recesszió az európai munkaerőpiacokra, a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták alakulása is jelzi. Az Unió egészére nézve a 2008. III. negyedévi foglalkoztatási adatok szerint a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája még némileg magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt. Ekkor 66,4%-ot tett ki az átlagos foglalkoztatási ráta az EU-ban. Bár a foglalkoztatási rátának az emelkedése látványosan lassult az év során, csak az utolsó negyedévben kezdett némileg csökkenni az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az Unió egészét tekintve még nem rendelkezünk összesített adatokkal erre az időszakra, 15 régi tagállamra és néhány kivétellel az új tagállamokra vonatkozóan is ismertek már a 2008. IV. negyedévi adatok. Ezek szerint az EU 15-ök átlagos foglalkoztatási rátája a 2008-as év utolsó negyedévében 0,2%-ponttal volt kisebb, mint egy évvel ezelőtt, ám több tagállamban még nem voltak láthatóak a foglalkoztatási szint csökkenésének jelei. A legnagyobb mértékben, az utolsó negyedévi adatokat az előző év hasonló időszakához viszonyítva Írországban, Spanyolországban, Svédországban és Nagy-Britanniában süllyedt a foglalkoztatás szintje, az első két országban 3%-pont körüli mértékben. Az új tagállamok döntő többségében viszont nem csökkent a foglalkoztatás szintje az egy évvel ezelőtti szinthez képest a tavalyi év utolsó negyedévében (így Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Szlovéniában, Bulgáriában, Észtországban), a növekedés mértéke azonban jelentősen lassult ezen országokban is az év során. Három
6
posztszocialista országban – Lettországban, Litvániában és Magyarországon – azonban már csökkenő foglalkoztatottságot jeleznek az adatok a tavalyi év utolsó negyedévében. Lettországban 2008 IV. negyedévében csaknem 4%-ponttal esett a foglalkoztatási ráta értéke 2007 hasonló időszakához képest. Litvániában a foglalkoztatottság stagnálását követően fordult csökkenésbe már a tavalyi év második felétől kezdődően, Magyarországon pedig az év egészét tekintve a foglalkoztatás szűkülése volt megfigyelhető. Máltával együtt továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatottság az Unión belül, Magyarország esetében 9,1; Málta esetében 10,3%-pontos az elmaradás az EU átlagától (a 2008. III. negyedévi adatok szerint). A gazdasági válság előre nehezen kalkulálható munkaerő-piaci hatásai miatt az Unió egészére vonatkozó lisszaboni célok teljesítése egyre kilátástalanabbá válik, különösen az elmondottak fényében, miszerint a recesszió munkaerő-piaci hatásai csak némi fáziskéséssel válnak igazán érzékelhetővé a számok szintjén. A 2008. év során a foglalkoztatás bővülésének megtörő trendje növekvő munkanélküliséggel párosult Európában, és az OECD Európán kívüli országaiban is. Az Unió egészét tekintve az ezredforduló óta 2007-ben volt a legjelentősebb csökkenés a munkanélküliségi rátában. A csökkenő munkanélküliség ezen trendje a tavalyi év második-harmadik negyedévében stagnálásba, majd az utolsó negyedévben emelkedésbe fordult. Az EU 15-ökben ekkor 7,6%-os munkanélküliségi rátát mértek, ami 0,7%-ponttal haladta meg az egy évvel korábbi értéket1. Látványosan emelkedett a munkanélküliség a tavalyi év utolsó negyedévében Írországban, Spanyolországban, Svédországban és Nagy-Britanniában, az újonnan csatlakozó országok közül pedig a balti államokban is. A legfrissebb, 2008. IV. negyedévi adatok szerint Spanyolországban 14,0%-osra emelkedett a munkanélküliségi ráta, amely a legmagasabb értéket jelenti az EU-ban, de a balti országok rátája is magasabb az átlagosnál. Magyarországon kisebb emelkedést követően jelenleg a munkanélküliségi ráta az uniós átlagnál valamelyest magasabb szintű2. A velünk együtt csatlakozott közép-európai országok körében, valamint Romániában és Bulgáriában még a tavalyi év utolsó negyedévében sem emelkedett a munkanélküliség: Lengyelországban és Szlovákiában pl. csaknem 2-2%-ponttal kisebb rátát mértek ekkor, mint 2007 ugyanezen időszakában. Az USA-ban a munkanélküliség még nagyobb mértékben emelkedett, mint az Unióban: 2008. decemberi adatok szerint az előző év hasonló időszakához képest 2,3%-pontot emelkedett a ráta. Ezzel együtt elmondhatjuk, hogy a munkanélküliség az USA-ban és Japánban az Unióban megfigyeltnél magasabb növekedés dacára még mindig kedvezőbb. A tavalyi év egészét tekintve az USAban 5,7%-os volt a munkanélküliségi ráta értéke (1,1%-pontos egy év alatti növekedést követően), míg Japánban 4,1%-ot tett ki. Itt szintén növekedés, ám az USA-hoz képest csak kisebb mértékű, következett be3. 1
Az Unió egészére vonatkozóan 2008 IV. negyedévében 0,5%-ponttal volt magasabb a munkanélküliségi ráta, mint egy évvel ezelőtt, s 7,3%-ot tett ki. Decemberben a növekedés már 0,8%-pontos volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. 2. A magyar helyzet sajátossága azonban, hogy a jelenleg már az EU-ban átlag feletti mértékű munkanélküliség (melyről a korábbi években még elmondhattuk, hogy uniós összevetésben viszonylag kedvezőnek számított) igen alacsony foglalkoztatottsággal párosul. 3 Az Unió egészére vonatkozóan a 2008-as adat 7,0%-ot mutatott.
7
Jellemző, hogy a gazdasági válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásai a fiatalokat és a határozott idejű munkaviszonyban dolgozókat érintik legelőször4. Ezenkívül a férfiakat szintén jobban érinti, mint a nőket, melyet mutat, hogy a férfiak munkanélküliségi rátája az elmúlt hónapokban a nőkénél nagyobb mértékben emelkedett az EU egészét tekintve. Erősen emelkedett a munkanélküliségi ráta a fiatalok (15–24 évesek) körében is. A körükben mért ráta március óta növekszik az EU-ban (augusztus óta, s különösen a fiatal férfiak körében erőteljesebben), és decemberre 16,6%-ra emelkedett. A gazdasági válság a munkaerőpiacon jelentős leépítéseket hozott Európa-szerte, az elbocsátott munkavállalók felmondási ideje folyamatosan jár le, ezért a munkanélküliség továbbra is növekvő trendjére számíthatunk. A válság indulása óta eltelt hónapokban az EU-ban bejelentett létszámleépítések a fém- és gépipart, az autógyártást, a pénzügyi szolgáltatások, a közlekedés és raktározás ágazatokat érintették a legnagyobb mértékben. Számszerűen a 2008 októbere és 2009 januárja között eltelt 4 hónapban ezekben a szektorokban az EU-ban nettó több mint 100 000-rel csökkent a munkahelyek száma.
³V V ] H V H Q I ¦ U I L DN QÜN
8
4
A magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy legelőször a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a cégek.
Forrás: EUROSTAT, harmonized series on unemployment, szezonálisan kiigazított adatok
H a z a i m un k a e r ő - p i a ci fo l y a m a t o k 2008-ban Magyarországon a 15–64 éves népességet vizsgálva mintegy 4 178 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, ezzel az aktivitási arány 61,5%-ot tett ki. Az előző évhez képest Magyarország munkaerő-piaci helyzetét jellemző főbb számokban romló tendencia mutatkozott, a foglalkoztatottak létszáma mintegy 50 ezer fővel csökkent, a munkanélkülieké pedig 17,2 ezer fővel nőtt. Az aktivitási arány összességében 0,4%-ponttal esett vissza. 2008-ban a 15–64 éves népesség 56,7%-a volt foglalkoztatott, számuk éves átlagban 3 849 ezer főt tett ki. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,6%-ponttal csökkent. Ez a foglalkoztatottsági szint továbbra is lényegesen alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga, attól 9,1%-ponttal elmarad. A munkanélküliek – a Munkaerő-felmérésben mért, az ILO definíciónak megfelelő száma 2008-ban 328,8 ezer főt tett ki, amely 7,9%-os munkanélküliségi rátának felel meg. Míg 2007-ben a hazai munkanélküliségi ráta uniós összehasonlításban átlagosnak (az azt megelőző években pedig kifejezetten kedvezőnek) bizonyult, addig 2008-ban hazánkban a munkanélküliségi ráta értéke már csaknem 1%-ponttal meghaladta az EU átlagát. (A legfrissebb adatok szerint 2008 III. negyedévében Magyarországon ugyanis 7,8%-ot, az EU-ban 6,9%-ot tett ki a munkanélküliségi ráta értéke.) Foglalkoztatási ráták egyes kiemelt csoportokban Magyarországon és az EU-ban 2008. III. negyedév Foglalkoztatási ráták
Magyarország
EU27
15–64 évesek
57,3
66,4
15–24 évesek
20,8
38,8
55–64 évesek
32,0
46,0
alapfokú végzettségűek
28,3
48,8
középfokú végzettségűek
63,8
71,1
felsőfokú végzettségűek
79,5
83,7
25–64 évesek
Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya közülük nők
4,4 5,7
17,3 30,1
Uniós összehasonlításban relatív munkaerő-piaci pozíciónk az elmúlt évben romlott, hiszen mind a foglalkoztatási, mind a munkanélküliségi ráta az uniós országok többségében javuló tendenciát mutatott 2008-ban (ez különösen igaz a közép-európai volt szocialista országok körére). Az alacsony magyar foglalkoztatási szintet egyrészt a korskála két szélén megfigyelhető alacsony munkaerő-piaci részvétel magyarázza. A fiatalok (15–24 évesek) ötöde dolgozik hazánkban, míg
9
az EU-ban ez az arány 39% volt. A fiatalok foglalkoztatottsága némileg csökkent az elmúlt évben, így tovább növekedett az uniós átlagtól való elmaradás. Az idősek (55–64 évesek) foglalkoztatási rátája 2006-ig emelkedett (párhuzamosan a nyugdíjkorhatárok emelkedésével), majd az ezt követő években mérséklődött. 2008-ban éves átlagban 31,4%-uk dolgozott. Az idős korosztály foglalkoztatottsági szintje az EU átlagához képest 14%-pontos elmaradást mutat. Kiemelkedőek Magyarországon az iskolai végzettség szerinti különbségek is. Az alacsony hazai foglalkoztatottság mögött meghúzódó másik lényeges összetevő ugyanis, hogy hazánkban az alacsony végzettségűek foglalkoztatási helyzete lényegesen rosszabb a magasabb végzettségűekéhez képest, mint az EU országaiban. Hazánkban a legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkező munkaképes korúak kevesebb mint 30%-a dolgozik, szemben az EU-ban mért csaknem 50%-os aránnyal. Az alacsony magyar foglalkoztatottság az atipikus munkavállalási formák alacsony elterjedtségével párosul. Így pl. a részmunkaidős foglalkoztatás súlya hazánkban évek óta nem változik érdemben: 2008-ban a munkavállalók 4,3%-a dolgozott ily módon, ami jelentősen kisebb az EU átlagánál. A foglalkoztatási ráták részletesebb elemzései arra utalnak, hogy a legjobb munkavállalási korúak és az alapfoknál magasabb végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási helyzete nem mutat elmaradást Magyarországon az EU-hoz képest. Különösen így van, ha a foglalkoztatási helyzetet nem a hagyományos foglalkoztatási rátával értékeljük, hanem a referenciahéten ténylegesen dolgozók arányával vagy a teljes munkaidőre átszámított foglalkoztatási rátával mérjük. A számok ugyanis azt mutatják, hogy Magyarországon viszonylag kevesen dolgoznak, de viszonylag sokat.
2008-ban éves átlagban 3,6%-kal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ban a nyilvántartott álláskeresők száma éves átlagban 442,3 ezer fő volt. Számuk a 2007-es évhez viszonyítva több mint 15 ezer fővel emelkedett. Azonban megfigyelhető, hogy az év során az álláskeresők létszámának növekedése jelentősen gyorsult az év utolsó hónapjaira. Az év egészét tekintve ugyanis 2008-ban átlagosan 3,6%-kal több álláskeresőt tartottak nyilván a munkaügyi központok és kirendeltségeik, mint egy évvel korábban. Februártól októberig 2–4% közötti növekedés volt megfigyelhető az álláskeresők számát tekintve az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekedés novemberben 6,2%-osra, decemberben pedig 7,3%-osra gyorsult. A változó dinamika már egyértelműen a gazdasági-pénzügyi válság munkaerő-piaci hatásairól tanúskodik.
10
Éves átlagban a területi különbségeket mérő ún. relatív mutató (nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez) továbbra is jelentős területi különbségeket mutat. 2008-ban 10,0%-os értéket vett fel a ráta értéke, a legalacsonyabb értékkel Közép-Magyarország (3,6%), a legmagasabbal pedig Észak-Magyarország (17,8%) rendelkezett. Ez utóbbi mellett a negatív póluson Észak-Alföld, valamint Dél-Dunántúl áll (17,5, illetve 14,3%-os relatív mutatókkal). A recesszió óta megfigyelt területi folyamatok kivetítése alapján azt jósolhatjuk, hogy a jövőben a területi különbségek csökkenése inkább a kedvezőbb helyzetű régiók relatív pozíciójának romlása miatt következhet be. Azt, hogy a gazdasági recesszió a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű területek munkapiaci környezetében hozott nagyobb változásokat (legalábbis az ez idáig látható folyamatok alapján), jól mutatja a csoportos létszámleépítések alakulása is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett csoportos létszámleépítések száma a 2008. év egészét tekintve összességében alacsonyabb volt, mint a megelőző évben, vagyis 2007-ben. Míg a 2008-as év folyamán 24 330 főt, 2007-ben 29 376 főt érintő létszám-leépítési bejelentés érkezett. A bejelentések időbeli alakulását vizsgálva azonban jelentős fordulópont volt megfigyelhető az elmúlt éven belül, ami egyértelműen a gazdasági válság
megjelenésével hozható összefüggésbe. Míg 2008 első és második negyedévében összesen mintegy 10 ezerrel kevesebb munkavállaló tervezett elbocsátását jelezték a cégek az egy évvel korábbi szint-
11
hez képest, addig a harmadik negyedévben már 21,6%-os, a negyedikben pedig 86,0%-os növekedés volt megfigyelhető. A létszámleépítések száma tehát 2008 harmadik negyedévétől kezdődően ugrott meg, majd ezt követően egyre nagyobb mértéket öltött. A bejelentések számának dinamikus növekedése azonban nem volt országosan egységes, hanem területileg igen differenciáltan következett be. Két régió emelhető ki, ahol a legélesebben jelentek meg a pénzügyi folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai. Ez a Közép- és Nyugat-dunántúli régió.
Mérsékeltebben emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma 2008-ban a pályakezdő álláskeresők száma átlagosan 41,4 ezer főt tett ki, ezzel az összes álláskereső 9,4%-át sorolhatjuk a pályakezdők közé. A pályakezdők száma a megelőző évhez képest – az összes álláskeresőhöz viszonyítva – kisebb ütemben (2,6%-kal) bővült, ám az év során a trend a pályakezdők esetében is az összes álláskereső körében megfigyelthez hasonlóan alakult. 2008-ban tovább folytatódott a diplomás pályakezdő fiatalok számának a csökkenése. Az előző évhez képest 2008-ban 15,0%-kal mérséklődött a diplomás pályakezdők száma. Ez a kedvező tendencia számuk alakulásában 2006-tól figyelhető meg. Ebben minden bizonnyal fontos szerepe van a pályakezdők számára igényelhető START-kártyák népszerűségének is (a 2006-ot megelőző időszakban ugyanis töretlenül emelkedett a diplomás pályakezdő álláskeresők létszáma). A diplomások mellett csökkent a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzett pályakezdők száma is, miközben emelkedett mind az alacsony végzettséggel (legfeljebb 8 általános osztállyal), mind az érettségivel rendelkezőké.
Tovább emelkedett a tartósan állást keresők aránya Kedvezőtlen tendencia, hogy 2008-ban is folytatódott a tartós munkanélküliség bővülése. A legalább egy éve folyamatosan a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma 2008 átlagában 141,7 ezer főt tett ki, amely 17,2%-os emelkedést jelent 2007-hez képest. Arányuk 32,0%-ot tett ki, melyben szintén jelentős területi különbségeket fedezhetünk fel. A tartósan állást keresők aránya a legkisebb Közép-Magyarországon (18,2%), míg a legnagyobb Észak-Magyarországon (41%).
12
Emelkedett a rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresők száma 2008-ban éves átlagban álláskeresési ellátásban a nyilvántartott álláskeresők 30,1%-a részesült, számuk az előző évhez képest lényegében stagnált. Nagyobb részük (72%-uk) álláskeresési járadékot, kisebb részük álláskeresési segélyt kapott. Az álláskeresők további harmada (33,4%-a) részesült rendszeres szociális segélyben, számuk 10,9%-kal bővült egy év alatt. Összességében 2008-ban 63,5% volt a valamilyen juttatásban részesülő nyilvántartott álláskeresők aránya, miközben az álláskeresők csaknem 36,5%-a nem részesült semmilyen ellátásban.
Nőtt a nem támogatott, nem külföldiek számára bejelentett állások száma 2008-ban 2008 folyamán a munkáltatók összesen 393,3 ezer új munkalehetőséget jelentettek be az ÁFSZ kirendeltségein, ami 3,1%-kal kevesebb a megelőző évhez képest. A beérkezett munkaerőigény 36,1%-a volt támogatott állás (142,2 ezer), s 63,9%-uk nem támogatott állás (251,1 ezer). Ezen nem támogatott állások negyedét külföldiek számára ajánlották fel a munkáltatók. Az átlagosnál nagyobb mértékű volt a csökkenés a megelőző évhez viszonyítva a külföldi munkaerőigények esetében (–33,6%), míg a támogatott, valamint a nem támogatott, nem külföldiek számára felajánlott állások száma még nőtt is (6,6, illetve 5,9%-kal). A beérkezett munkaerőigények típusát tekintve jellegzetesek a különbségek régiónként. A kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókban jóval alacsonyabb az átlagnál a támogatott munkaerőigények aránya (így pl. Közép-Magyarországon 10-ből 9 beérkezett állás nem támogatott állás volt 2008 folyamán), míg három régióban a támogatott állások aránya meghaladta az 50%-ot (Dél-Dunántúlon 61,6%, Észak-Magyarországon 59,9%, Észak-Alföldön 50,6% volt a bejelentett állások között a támogatott állások aránya). A gazdasági recesszió hatását jelzi, hogy 2008 utolsó két hónapjában 25%-kal esett a bejelentett nem támogatott állások száma az előző év ugyanezen időszakához képest. Különösen az építőiparban (43%-kal) és a feldolgozóiparban (32%-kal) kínált állások száma esett vissza. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb visszaesést a járműgyártás és a nem fém ásványi termék gyártása területén regisztrálhattuk. (Előbbi ágazat esetében 82%-kal, utóbbi esetében 69%-kal esett vissza 2008 utolsó két hónapjában a bejelentett, nem támogatott állások száma 2007 ugyanezen időszakához viszonyítva.)
13
Közel 195 ezer fő foglalkoztatását segítették elő az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök Az álláskeresők foglalkoztatást elősegítő aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben érintett létszáma 2008. év folyamán 194,6 ezer fő volt. A résztvevők 89%-a az MpA Foglalkoztatási Alaprész decentralizált (és részben központi) keretéből finanszírozott programokban vett részt, míg 11%-uk a TÁMOP 1.1.2 Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért című program keretében. Az érintett létszám 20%-kal emelkedett 2007. évhez képest, a létszámnövekedés kétharmadát a TÁMOP 1.1.2 program keretében támogatottak tették ki. A létszám havonkénti változása – magasabb létszámmal – követte a korábbi évek trendjét. Legtöbben (32,4%) közhasznú munka keretében voltak foglalkoztatva, ez 6,7%-ponttal kisebb arányt jelent, mint 2007-ben. Bér- és bérjellegű támogatás keretében dolgozott a résztvevők 26,9%-a, arányuk az elmúlt évhez képest nem változott. Támogatott munkaerő-piaci képzésben vett részt az aktív eszközökben érintettek 28,4%-a, ez az arány 2,6%-ponttal emelkedett az előző évhez képest. 2008ban a vállalkozóvá válás támogatásában 3,7% részesült, arányuk 0,7%-ponttal növekedett 2007-hez képest. Az egyéb – kisebb létszámú – eszközök keretében támogatottak közel egyharmadát (5,3 ezer fő) a Munkahelyteremtő beruházás támogatásával létrehozott munkahelyeken foglalkoztatták.
14
A foglalkoztatáspolitika paradigmaváltása. A szervezet kiemelt feladatai A felkészülés az „Út a munkához” programra Az elmúlt években társadalmi elvárásként fogalmazódott meg, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők közül azok a személyek, akik munkára képesek és készek, a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, ezáltal kerüljenek közelebb a munka világához és jussanak rendszeres munkajövedelemhez. A segélyezetteknek csak azon csoportja részesüljön szociális ellátásban, akik életkorukból, egészségi állapotukból, sajátos egyéni élethelyzetükből adódóan nem tudnak munkát vállalni. Az „Út a munkához” program megvalósítása érdekében kiemelt szerepet kapnak a települési önkormányzatok és az önkormányzati társulások, amelyek foglalkoztatási feladataik ellátása során a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresők részére – a közfoglalkoztatási tervek alapján – az eddigieknél nagyobb létszámú résztvevővel szerveznek közcélú foglalkoztatást. A közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében a települési önkormányzatok vagy társulásaik egyéves időtartamra készítenek közfoglalkoztatási tervet, amelynek előkészítési folyamatában és megvalósításában a munkaerő-piaci szervezet is folyamatosan részt vesz. A közfoglalkoztatás ösztönzése céljából 2009. január 1-jétől megváltozott a központi és az önkormányzati források aránya, amelynek eredményeképpen a közcélú foglalkoztatás korábbi rendszere is jelentősen átalakult. A 35 év alatti, 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők számára a szociális ellátás folyósításának feltételévé vált az alapfokú iskolai végzettség megszerzése, vagy olyan képzésben való részvétel, amely a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzésére irányul. A későbbiekben erre épülhet az elsődleges munkaerőpiacra való bekerülést/visszakerülést elősegítő, szakképesítést nyújtó tanfolyamokon való részvételi lehetőség biztosítása munkaerő-piaci képzés támogatásával vagy hazai, illetve uniós forrásból szervezett komplex munkaerő-piaci program keretében.
A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat 2008-ban elért eredményei A 2007-ben új intézményi struktúrába és feladatkörbe lépő Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat 2008-ban az általa megtervezett és elindított szakmai folyamatok elmélyítését és a széles körű együttműködések kialakítását célozta meg. Fejlesztő, ösztönző, koordináló és kezdeményező sze-
15
repkörénél fogva három évet felölelő fő stratégiai törekvéseit szolgálva 2008-ban is célja volt az ifjúsági munka fejlesztésének, társadalmi elismertetésének, illetve önálló szakmává fejlesztésének segítése. Különösen nagy hangsúlyt fektetett a Mobilitás a fiatalok és a döntéshozók között megvalósuló strukturált párbeszéd mint a fiatalok társadalmi részvételét elősegítő módszer és eszköz magyar ifjúságpolitikai gyakorlatába történő beemelésére. 2008-ban kiemelkedő jelentőségű volt a Mobilitás számára az egész intézményrendszer munkáját meghatározó, az Európai Bizottság kezdeményezéseként megvalósuló európaiság, az európai értékek és dimenzió jegyeit magában hordozó Európai Ifjúsági Hét előkészítése és lebonyolítása. A Mobilitás és együttműködő partnerei tették lehetővé azt, hogy az ország számos pontján érdemi diskurzus indult el a fiatalokat érintő kérdések megvitatásában. A strukturált párbeszéd nemzeti szintű kiteljesedése a Parlamentben folytatódott, amely különleges és megtisztelő lehetőséget jelentett a Mobilitás számára a fiatalok és a legmagasabb szintű hazai döntéshozók találkoztatása, illetve a Parlamenttel való szakmai kapcsolatai megalapozása szempontjából. A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat valamennyi szervezeti egysége úgy véli, hogy a 2008-as év sokszínű, építő és fejlesztő hatású volt az intézmény egészének munkájára és kapcsolatrendszerére való tekintettel. Természetesen az eredmények és sikerek eléréséhez nagyban hozzájárultak a régiók civil szervezeteivel, ifjúsági közösségeivel, képzőkkel, különböző területek szakembereivel és intézményeivel folytatott közös gondolkodások és együttműködések. 2008-ban a Mobilitás kiemelkedő együttműködő partnerei: BEIK, Tempus Közalapítvány, ISZT, DIA, MEOSZ, SZMI, HAYICO, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala, Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület, Magyar Adományozói Fórum és az EUvonal.
A „Lépj egyet előre!” programok – 2008. HEFOP 3.5.3 „Lépj egyet előre!”
Az Európai Unió által 2005 vége óta támogatott felnőttképzési program az eredeti tervek szerint 2008 áprilisában befejeződött volna, de az egyéb forrásokból felszabaduló pénz révén lehetővé vált újabb közel 5000 felnőtt támogatása. Így a program 36 hónapja során 20 107 hallgató vehetett részt szakképzésben, illetve általános iskolai 7–8. osztályos felzárkóztató képzésben.
16
A döntően hiányszakmákban támogatott hallgatók munkaerő-piaci helyzete a vizsgát követően javult. A visszaérkező kérdőívek szerint az állásnélküliek 60%-a elhelyezkedett, a munkaviszonyban állók 85%-a pedig azt válaszolta, hogy munkája biztosabbá vált. A lemorzsolódás mértéke nem jelentős, átlagosan 1,4–4,9% közötti. Az elért eredmények nem csak a számszerű, mérhető indikátorokon keresztül jelennek meg, a résztvevők tanulási motivációja is nagymértékben javult. Ezekkel a tapasztalatokkal a jövőben sokkal nagyobb valószínűséggel fognak újra képzésbe kapcsolódni.
TÁMOP 2.1.1 „Lépj egyet előre!” II. ütem A HEFOP 3.5.3 program folytatásaként 2007 végén elindult a „Lépj egyet előre!” program második üteme. A felzárkóztató képzésre bevont hallgatók száma és a mentoroktól visszaérkező információk alapján ez a támogatási forma nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ekkora az érdeklődés a program iránt a hátrányos helyzetű felnőttek körében is. Azoknak a felnőtteknek, akik elavult szakmával rendelkeznek, lehetőséget biztosít a program arra, hogy a mai munkaerő-piacon hasznosítható szakképesítéshez jussanak. A kérelmek fogadását a tervezettnél fél évvel korábban le kellett zárnunk, mivel a jelentkezők száma már az első hónapokban kétszerese volt a támogatható létszámkeretnek. A programban támogatottak létszáma: 19 402 fő, ebből eddig 12 605 fő vizsgázott le sikeresen. A rendelkezésre álló forrás 10,665 Mrd Ft.
17
Foglalkoztatási eszközök – központi és r e g i o n á l i s m u n k a e r ő - p i a c i p r og r a m o k
A foglalkoztatást elősegítő támogatások
A foglalkoztatási helyzet javítását, egyes rétegek nagyobb arányú foglalkoztatását 2007. január 1-jét megelőzően különböző – gyakran tartalmilag egymást átfedő – támogatások segítették. Az Flt. és a végrehajtására kiadott 6/1996 (VII. 16.) MüM-rendelet módosítása után egyes foglalkoztatást elősegítő eszközök megszűntek, míg mások átalakult feltételrendszer mentén, megváltozott tartalommal nyújthatók. A hátrányos helyzetű álláskereső fogalma kibővült, a jogharmonizáció eredményeképpen megegyezik a közösségi jogban megfogalmazottakkal. A hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatását elősegítő támogatások célja a foglalkoztatási helyzet javítása, a hátrányos helyzetű rétegek nagyobb arányú foglalkoztatása, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, az álláskeresők támogatása. A foglalkoztatást elősegítő támogatások közül az álláskeresők foglalkoztathatóságának javítását, illetve a munkaviszonyban állók munkahelyének megtartását szolgálja a képzésben való részvétel támogatása. Támogatást vehetnek igénybe az álláskeresők abban az esetben, ha önmaguk foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében vagy gazdasági társaság tagjaként kívánják megoldani. Azok a munkaadók, akik hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű álláskeresőket alkalmaznak, a munkavállaló munkabérének és az azt terhelő járulékoknak meghatározott mértékéig bértámogatást, illetve munkaerő-piaci program keretében bérköltség-támogatást vehetnek igénybe. Szintén bérjellegű támogatás a közhasznú munkavégzés támogatása, amely abban az esetben nyújtható a munkaadó részére, ha a lakosságot vagy települést érintő közfeladat vagy önkormányzat által vállalt a lakosságot, illetőleg a települést érintő feladat ellátása vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében történik. Vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltatók részére új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges építési költségekhez, tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez. A munkaadók részére támogatás nyújtható a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, befogadó munkahely kialakításához, valamint rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz. A munkaadó, ha működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni, munkahelymegőrzés támogatását veheti igénybe.
18
Az elbocsátás során felmerülő problémák megoldásában hatékony segítséget jelenthet a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújtható, a csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás. Ennek feltétele, hogy a munkaadó a törvényben előírt, a csoportos létszámleépítésre vonatkozó konzultáció megkezdése iránt intézkedett, és vállalja, hogy a létszámleépítéssel érintett telephelyen a munkaügyi központ által megállapított elvek szerint a létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkába helyezését elősegítő bizottságot (MEB) hoz létre, és működtet. A szociális és munkaügyi miniszter a foglalkoztatás bővítése, a foglalkoztatási szint növelése, a foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása érdekében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat számára 2008. évre vonatkozóan Irányelveket határozott meg. Az irányelvekben elvárás fogalmazódott meg arra vonatkozóan, hogy olyan komplex programok indításával segítsük elő a hátrányos helyzetű (idősek, fiatalok, romák, nők, alacsony iskolai végzettségűek, megváltozott munkaképességűek) célcsoporthoz tartozó személyek munkaerőpiacra történő visszatérését, amelyek a célcsoport, illetve az egyéni élethelyzetre és a lokális munkaerőpiaci igényekre épülnek. A romló trendek miatt a regionális munkaügyi központok számára nyújtott iránymutatás régiónkénti bontásban határozta meg, hogy mely célcsoportok munkába állását elősegítő, a foglalkoztathatóságot javító támogatások nyújtására kellett kiemelt figyelmet fordítaniuk 2008. évtől kezdődően. A szociális és munkaügyi miniszter által kiadott módszertani ajánlás alapján a források kistérségek közötti felosztása során a regionális munkaügyi központok vezetőinek a probléma súlyának megfelelő arányban, az átlagostól nagyobb arányú részesedést kellett biztosítaniuk a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségeknek, az ott élők foglalkoztatásának elősegítése, helyzetük érdemi javulása érdekében. Munkájuk során törekedniük kellett arra, hogy az eddigieknél fokozottabb mértékben alkalmazzák a munkaerő mobilitását elősegítő támogatásokat azokban a hátrányos helyzetű térségekben, ahol ingázási körzeten belül megfelelő munkalehetőségek vannak. A „Nem mondunk le senkiről – Esély a leghátrányosabb helyzetű térségekben élőknek” elnevezésű zászlóshajó program 33 kistérséget érint, azonban az SZMM kiegészítő programjaival és támogatásaival négy régiót érintően 47 kistérségnek (a Dél-dunántúli régióban 9, az Észak-magyarországi régióban 15, az Észak-alföldi régióban 15, a Dél-alföldi régióban 8) nyújtott támogatást, így a program megközelítőleg 1,5 millió ember életkörülményeinek javítását és munkalehetőséghez jutását támogatta.
19
Aktív munkaerő-piaci eszközök Közhasznú munkavégzés támogatása
A támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva 2008. évben is a közhasznú foglalkoztatás volt a leggyakrabban megítélt támogatási forma, amiben tavaly összesen 63 100 fő vett részt. A közhasznú munkát szervezők köre az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott, többségük települési önkormányzat, illetve azok intézményei, valamint múzeumok, alapítványok, egyesületek, művelődési központok, tűzoltóság, civil szervezetek, nonprofit intézmények, egyházak vették igénybe ezt a foglalkoztatáspolitikai eszközt. Tevékenységi körüket tekintve legjellemzőbb a kommunális jellegű munka, amely az összes közhasznú munka négyötödét tette ki. Elsősorban szakképzettséggel nem rendelkező személyeket vontak be erre a területre.
Munkaerő-piaci képzések támogatása Foglalkoztatást elősegítő képzésben 2008. évben 53 500 fő vett részt, munkahelyének megtartása érdekében 3500 fő munkaviszonyban álló képzéséhez nyújtottunk támogatást. A képzésben részt vevők döntő többsége (74,1%) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítést nyújtó tanfolyam résztvevője volt, kisebb arányú (22,8%) a betanító vagy ismeretfelújító, legkisebb arányú pedig a nyelvi képzésben részt vevők száma (3,1%). A képzések közel egynegyede a kirendeltségek ajánlása alapján valósult meg, a fennmaradó képzések pedig az álláskeresők kérelme alapján elfogadott képzések keretében. A munkaerőpiaci képzések területén az elhelyezkedés aránya 2007. évhez viszonyítva jelentősen emelkedett. Az ajánlott képzéseknél 10,1%-kal, míg az elfogadott képzések esetében 3,3%-kal nőtt, így az előző esetben 46,8%-os, míg az utóbbinál 52,5%-os az elhelyezkedési arány.
Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás Az összes aktív eszköz 22%-a bérjellegű támogatás volt, 2008. évben 41 863 fő részesült a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatásban. A bértámogatással történő foglalkoztatás 2008. évben nagyobb mértékű volt, mint az előző évben, a felhasznált összeg nagysága is megemelkedett az elmúlt évhez képest.
20
Alanyi jogon járó járulékkedvezmények Külön jogszabályban biztosított járulékkedvezmény (START, START Plusz, START Extra kártya) segíti elő a leghátrányosabb helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatását. A hatékonysági mutatók 2007 és 2008 közötti változását vizsgálva megállapítható, hogy a foglalkoztatást elősegítő bértámogatás esetében az elhelyezkedési arány kis mértékben (1,5%-kal) emelkedett, míg az egy főre jutó támogatás összege jelentősen, 67,6%-kal több volt, mint 2007 első félévében.
Önfoglalkoztatás támogatása Az önfoglalkoztatás támogatásában 2008. évben közel 7000 fő részesült. A hatékonysági mutatókat vizsgálva megállapítható, hogy a monitoring időpontjában működő vállalkozások aránya az előző év hasonló időszakához mérten 6,1%-ponttal csökkent, ugyanakkor a támogatásra felhasznált fajlagos költség 61,8%-kal nőtt. A zászlóshajó programban érintett kistérségekben a vállalkozások indítását elősegítő támogatás iránt alacsony az érdeklődés, mert a gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradottabb területeken a vállalkozások kevésbé életképesek, míg a kedvezőbb helyzetben lévő kistérségekben több álláskereső él ezzel a támogatási formával.
Mobilitási támogatások Mobilitási támogatásokban (helyközi utazási költségek átvállalása, illetve csoportos személyszállítás támogatása) 2007 I. félévében 1,8 ezer, 2008 azonos időszakában 1,3 ezer álláskereső részesült, amely létszám 2007. év végén 2,1 ezer, 2008. év végén pedig 2,0 ezer fő volt. Közülük a helyközi utazási támogatásban részesülők aránya 2007. évben 45%, 2008. évben 70% volt.
Munkahelymegőrzés támogatása A munkahelymegőrzés támogatása segítséget nyújt az átmeneti likviditási helyzetbe került cégek számára munkavállalóik megtartásában. A támogatás átsegíti a munkáltatót a nehéz időszakon, ezáltal elkerülhető a létszámleépítés. Különösen fontos ez a hátrányos helyzetű kistérségekben, ennek ellenére ezen támogatás mértéke ezekben a térségekben nem számottevő, jócskán elmarad más bér- és járulékjellegű támogatásokétól. Munkahelymegőrzési támogatásban 2008. évben 3000 fő volt érintett.
21
Regionális munkaerő-piaci programok
Dél-alföldi régió – „Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása” regionális program A program megvalósításának időtartama: 2008. január 1.–2008. december 31. A program célja 9476 álláskereső külső szolgáltató általi szolgáltatásban részesítése
„Parlagfűmentes Régióért” munkaerő-piaci program A program megvalósításának időszaka: 2008. július 1.–2008. szeptember 30. A program célja a régióban élő regisztrált álláskeresők, kiemelten a hátrányos helyzetben lévők (például a roma származásúak, a pályakezdők és az 50 éven felüliek, valamint a szakképzetlenek) munkavállalásának elősegítése, ezzel egyidejűleg a parlagfű-fertőzöttség csökkentésével az élhetőbb környezet kialakítása, amely 1580 hátrányos helyzetű álláskereső bevonásával valósult meg.
„Térségfejlesztő” munkaerő-piaci program A program 2008. június 2.–2008. december 31. közötti időszakban került megvalósításra. A program célja a hátrányos helyzetű térségekben élő 403 fő álláskereső munkavállalásának támogatása, képzésben való részvétele.
„Grafitimentes Szegedért” projekt A program időtartama: 2008. május 15.–2008. december 31. A kísérleti jelleggel indított projektünk célja a Szegedi kistérségben 15 fő pályakezdő vagy tartós és/vagy szakképzetlen álláskereső számára lehetőséget biztosítani a munkavállalásra, a szakképzésben és az egyéni foglalkoztathatósági helyzetüket felmérő, azok korlátainak feloldását szolgáló munkaerő-piaci szolgáltatásban való részvételre, egyidejűleg megismertetve őket a tisztább városkép megteremtésének céljaival.
Dél-dunántúli régió – „Munkát mielőbb! 2007–2009” A program célja a jelentős nagyságrendű csoportos létszámleépítések nyomán elbocsátott személyek tartós munkanélkülivé válásának megelőzése a minél rövidebb időn belüli munkába állás elő-
22
segítésével, az elhelyezkedési esélyek növelésével. A program célcsoportját a legalább 40 főt érintő csoportos létszámleépítés során állásukat vesztett emberek alkotják. Az állásukat vesztettek közül 205 főnek sikerült elhelyezkednie bérköltség-támogatással, közülük 27 fő részére nyújtunk támogatást a munkába járáshoz. 3 fő keresetpótló juttatás mellett munkaerő-piaci képzésben részesül, 2 fő önfoglalkoztatóvá válási támogatást kapott, 2 főnek pedig foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatással sikerült elhelyezkednie.
Észak-alföldi régió – „Roma közösségfejlesztő asszisztens III.” munkaerő-piaci program A programban 20 fő roma asszisztens tevékenykedik. Közreműködésükkel 2008. évben 1614 fő aktív korú roma álláskeresőt (követett célcsoport) sikerült a programba bevonni, amelyből 360 fő elhelyezkedett és 146 fő képzés résztvevőjévé vált. A programban 1075 fő óvodáskorú és 1612 fő iskoláskorú roma gyermek gondozása valósult meg. Az iskolai hiányzások száma negyedévenkénti adatokat figyelembe véve, átlagosan 50%-kal csökkent.
„Segítő pedagógus” munkaerő-piaci program A „Segítő pedagógus” program része a „segítő pedagógus” speciális felkészítő képzés, amelyet kilenc hónapos pedagógus munkakörben történő támogatott foglalkoztatás követ. A program keretében 118 fő képzése valósult meg 2008 szeptemberében. A foglalkoztatási szakasz 2008. október 1-jétől kezdődött és jelenleg is tart.
„Munkaerő-piaci menedzser” munkaerő-piaci program A cigányság munkaerő-piaci integrációja többirányú, komplex feladatok végrehajtását teszi szükségessé, mely feladatok ellátásához szükség van úgynevezett „összekötőkre”, roma munkaerő-piaci menedzser kistérségi hálózat létrehozására és működtetésére e munkaerő-piaci program keretében. A felkészítő képzést követően a 109 fő munkaerő-piaci menedzser 16 hónapos támogatott foglalkoztatása 2008. június 17-én vette kezdetét, ezt követi a 3 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatásuk. A foglalkoztatásba bevont személyek a régió 11 kistérségében, 66 olyan települési önkormányzatnál dolgoznak, ahol cigány kisebbségi önkormányzat működik.
23
Közép-dunántúli régió – „Roma Közösségfejlesztő Hálózat kialakítása Veszprém megyében” munkaerő-piaci program A program 2008. július 1-jétől indult Veszprém megyében a Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetségével együttműködve. A programban alap-, illetve középfokú végzettséggel rendelkező, magukat romának valló regisztrált álláskeresők képzését követően segítőhálózat jön létre, amelynek tagjai egységes elvek alapján dolgoznak a Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetségénél és a Veszprém Megyei Települési Cigány Kisebbségi Önkormányzatoknál. A program közvetlen célja, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök kombinációjával a halmozottan hátrányos helyzetben lévő, magukat romának valló álláskeresők munkaerőpiacra történő bejutását és tartós bennmaradását segítse. A program 2010 májusában fejeződik be.
Nyugat-dunántúli régió – „Horizont” munkaerő-piaci program A program célcsoportja: a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathelyi Kirendeltségén nyilvántartott 69 fő álláskereső, közülük 16 fő képzésének, 25 fő munkába helyezésének, 4 fő munkatapasztalat-szerzést biztosító tranzit foglalkoztatásának támogatása.
„A tanulási, munkakultúra és életpálya-építés alakítása hátrányos helyzetű, különösen roma tanulók körében tanoda működtetésével” című program A program célja: 18 fő álláskereső pedagógus, illetve szakmunkás mentori, illetve tutori munkakörben történő foglalkoztatásának elősegítése a Győri, Téti, Pannonhalmi kistérségben, és hátrányos helyzetű tanulók iskolában tartása, támogatásuk tanulmányaik befejezésében, társadalmi beilleszkedési esélyeik javítása tanórán kívüli, tanodai foglalkozások rendszerében. A programban új képzettség megszerzésével térségi tanodában munkaviszony létesítése állástalan pedagógusok, szakmunkások részére, mentori és tanulást segítő tutori munkakörben. A pályaorientációs rendszer keretében a Győri, Téti és Pannonhalmi kistérségekben életpálya-építési programok kerülnek bevezetésre.
24
Központi munkaerő-piaci programok „Postapartner” program
A „Postapartner” program azon személyek részére nyújt lehetőséget munkaerő-piaci szolgáltatások, továbbá több támogatási forma akár együttes vagy egymásra épülő igénybevételére, akik a postai átszervezés révén vesztették el munkaviszonyukat, vagy állnak ugyanezen indok miatt felmondás alatt, és a programban való részvételi szándékukról nyilatkoznak. Az általános szabályokhoz képest többlet kedvezményt kaphatnak azok a munkáltatók is, akik ilyen álláskereső alkalmazását vállalják. A programhoz a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete 2008–2010. évekre összesen 897,4 millió Ft támogatást biztosított. A program I. ütemében 3 régió 1-1 megyéjében (Somogy, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 17 postahivatalt adtak át vállalkozói üzemeltetésre. 2008. év végén 4 régió 5 megyéjében (Tolna, Baranya, Veszprém, Csongrád, Budapest) megtörtént a II. ütem pályáztatása. A Magyar Posta Zrt. által kiírt közbeszerzési eljárás keretében beérkezett pályázatok alapján 155 posta üzemeltetésére érkezett konkrét ajánlat.
Távmunkaprogram A program keretében támogatás nyújtható a távmunkás munkabéréhez és annak járulékaihoz, valamint a távmunka alkalmazásához és fenntartásához szükséges infrastruktúra megteremtéséhez. 2008. évben 601 távmunkahelyet hoztak létre ezzel a támogatással.
„25 év alatti, szakképzettséggel rendelkező, rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének elősegítése” program 2008. évben négy régiót érintő kísérleti program indult a 25 év alatti, szakképzettséggel rendelkező, rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének elősegítésére. Időtartama: 2008. november–2009. augusztus 31. A kísérleti program keretében várhatóan 200 fő, elsősorban hiányszakmával rendelkező személy munkatapasztalat-szerzésének támogatása valósul meg.
25
A Mu n ka e rő- p i ac i A l ap 20 08 . é vi fe l ha sz ná l ás a 2008-ban a költségvetési törvény a Munkaerő-piaci Alap (MpA) bevételi és kiadási előirányzatát egyaránt 394 milliárd Ft-ban határozta meg. A Magyar Államkincstárhoz év közben benyújtott – a költségvetési törvényben szereplő jogcímeket érintő – előirányzat-módosítások eredményeként az MpA 2008. évi bevételi és kiadási előirányzata egyaránt 5,7 milliárd Ft-tal 399,7 milliárd Ft-ra emelkedett. A 2008. évben befolyt tényleges bevételek összege 391 milliárd Ft volt, amely 8,7 milliárd Ft-tal, 2,2 százalékkal maradt el a módosított előirányzattól. A tényleges kiadások teljesítésének összege 384,4 milliárd Ft-ot tett ki, ez az összeg 3,8%-kal, azaz 15,3 milliárd Ft-tal volt kevesebb a tervezettnél. Az MpA egyes kiadási és bevételi előirányzatainak éves teljesítési mutatóit a következő táblázat tartalmazza: A Munkaerő-piaci Alap bevételi és kiadási előirányzatai 2008. évi teljesítésének főbb mutatói 2008. évi tényleges
Bevételek Munkaadói járulék
2008. évi bevételek a módotényleges sított előirányzat bevételek %-ában
milliárd Ft
%
212,4
100,2
Munkavállalói járulék
97,6
100,8
Vállalkozói járulék
13,8
90,6
1,3
11,0
Területi egyéb bevétel
1,3
113,1
Központi egyéb bevétel
5,5
114,5
Szakképzési hozzájárulás
1,5
42,0
167,8
Rehabilitációs hozzájárulás és visszafizetés
14,7
102,8
0,9
94,3
TÁMOP-intézkedések bevételei
Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel
Bérgarancia-támogatás törlesztése
Bevételek összesen
26
391,0
101,2
97,8
Kiadások Foglalkoztatási és képzési támogatások
2008. évi tényleges
2008. évi kiadások a módosítényleges tott előirányzat kiadások %-ában
milliárd Ft
%
60,3
98,6
10,6
94,4
2,2
42,6
6,3
105,2
5,3
90,3
98,9
94,0
33,4
94,4
Alapkezelő és Állami Foglalkoztatási Szolgálat működések, fejlesztése, OMMF, NSzFI, OFA
30,3
100,0
Társadalmi párbeszéd programok
0,1 1,7
86,4
100,0
130,7
100,1
384,4
96,2
TÁMOP 1.1 Munkaerő-piaci szolgáltatások és támogatások
TÁMOP 1.2 Foglalkoztatási ösztönző normatív támogatások
Járulékkedvezmény megtérítése Rehabilitációs célú munkahelyteremtő támogatás Álláskeresési támogatások, vállalkozói járadék
Szakképzési és felnőttképzési célú kifizetések Bérgarancia-kifizetések
Tranzakciós díj
Költségvetési befizetések, pénzeszköz-átadások (EU társfinanszírozásra, közmunka céljára, tb-alapnak) Kiadások összesen
4,6
64,9
Az ÁFSZ kapcsolata a munkáltatókkal é s m u n k a v á l l a l ó k ka l ( sz o l g á l t a t á so k) Az EU foglalkoztatáspolitikai iránymutatásai alapján a magyar foglalkoztatáspolitika átfogó céljai közé tartozik a foglalkoztatás bővítése mellett többek között a munkaerőpiacra történő be- és viszszalépés segítése, a munkavállalási aktivitás területi különbségeinek csökkentése. A feladat fő végrehajtója az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ). Az ÁFSZ működésének eddig eltelt ideje alatt komoly szakmai változásokon, szervezeti átalakuláson ment keresztül, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy az álláskeresők és a munkáltatók részéről támasztott elvárásoknak maradéktalanul megfeleljen. A szervezeti átalakítás eredményeként 2007. április 1-jét követően a szolgáltatási feladatkörök kibővítésével létrejöttek a kirendeltség- és szolgáltatóközpontok, amelyeknek egyik fő tevékenysége a kiépített szolgáltatási intézményrendszer működtetése, akár speciális helyszíneken is, mint például a Rehabilitációs Információs Centrum, Foglalkozási Információs Tanácsadó, Álláskereső Klub stb. Az ÁFSZ tevékenységében a legnagyobb kihívás, hogy megfelelő számú munkahelyet tudjon a munkát keresők számára feltárni. A munkaerőpiacon domináns, ügyfélbarát szolgáltatóként mozdítják elő a munkaadók és az álláskeresők kapcsolatfelvételét és tartós együttműködését a minél magasabb foglalkoztatási szint elérése érdekében. A munkaerő-piaci szolgáltatásokat igénybe vevő állásA munkaerő-piaci szolgáltatások keretében végzett tevékenységek összefoglaló adatai Szolgáltatások megnevezéseése
2007
2008
Munkatanácsadás (egyéni)
66 507
108 396
Pályaválasztási tanácsadás (egyéni)
11 325
18 847
171 105
266 948
10 033
11 541
991
1 178
Rehabilitációs tanácsadás
4 448
9 047
Pszichológiai tanácsadás
2 391
4 643
266 800
420 770
Álláskeresési tanácsadás (egyéni)
Álláskeresési technikák oktatása (csoportos)
Álláskeresési klub (csoportos)
Összesen
27
keresők létszámadatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze, amely az egyes szolgáltatásokban részt vevők 2007. évi és 2008. évi adatait tartalmazza. Az adatok azt mutatják, hogy valamennyi szolgáltatási forma iránt megnőtt az igény ügyfeleink részéről, egyes típusoknál majdnem kétszeresére emelkedtek az esetszámok. Több mint másfélszer annyian, azaz 153 970 fővel több álláskereső vett igénybe munkaerő-piaci szolgáltatást a kirendeltségek közvetítésével. Legnagyobb létszámban álláskeresési és munkatanácsadásban részesültek az ügyfelek. A munkaerő-piaci szolgáltatások egy részét civil, illetve nonprofit szervezetektől vehetik igénybe az érintettek, mert a munkaügyi központ saját kapacitásai nem elegendőek az igények kielégítésére. A külső szolgáltatók támogatott szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos pályázatban vettek részt. A tanácsadások számának növelésében a kapacitás bővülésén túl ügyfeleink számára segítséget jelentett, hogy a lakóhelyükön vagy annak közelében valósulhatott meg a szolgáltatás. Az ügyfeleinknek nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások és az álláskeresők munkához jutását segítő törekvéseink eredménytelenek lennének, ha nem fordítanánk kellő figyelmet a munkaerőpiac másik szereplőjével, a munkaadókkal való kapcsolattartásra is. A szociális szolgáltató rendszerrel való együttműködés mellett a vállalatok és a munkáltatók irányába is bővíteni kell a szolgáltatásokat. Az álláslehetőségek szélesebb körének feltérképezése és beillesztése az ÁFSZ tevékenységrendszerébe a munkaadói kapcsolatrendszer erősítését teszi szükségessé. Az állásfeltárás leghatékonyabb módja a munkáltatói kapcsolattartás. A regionális munkaügyi központok 2008. évre célként tűzték ki a kirendeltségek munkatársai számára az állásfeltárás hatékonyságának növelését, ami nemcsak az üres álláshelyek számának emelését jelenti, hanem kiterjed a széles körű munkáltatói kapcsolattartásra is. A kirendeltségek az eltérő adottságú térségekben a lehetőségekhez igazodó módszerekkel valósították meg ezt a feladatot. A munkaügyi központok az írásos tájékoztató anyagok mellett nagy hangsúlyt fektetnek a munkáltatókkal, a térségi önkormányzatokkal, a társszervek képviselőivel és a civil szervezetekkel való személyes kapcsolat kialakítására. A kirendeltségvezetők rendszeresen részt vesznek térségük minden fontosabb rendezvényén, és a kirendeltségek is szerveznek konferenciákat, munkáltatói fórumokat. A kirendeltség- és szolgáltatóközpontok, valamint a nagyobb létszámú kirendeltségek önálló munkáltatói kapcsolattartó munkakör kialakításával biztosítják a vállalati kapcsolat megerősítését és gazdagítását. Szakmai munkájukat néhány régióban eset-, illetve marketingmenedzserek segítik.
28
A kirendeltségvezetők személyesen is felkeresik a nagyobb létszámot foglalkoztató cégek, illetve a nagyobb létszámot érintő leépítést bejelentő munkáltatók vezetőit. Különösen fontossá vált ez a fajta személyes kapcsolat az év második felében a gazdasági és pénzügyi válság negatív hatása mérséklésének elősegítésére. A foglalkoztatást elősegítő támogatások biztosítása során a regionális munkaügyi központok kiemelt figyelmet fordítanak a különböző szervezeteknél igényelhető támogatások összehangolására. A forráskoordináció elsősorban a munkahelyteremtő beruházások támogatása keretében valósul meg. A regionális fejlesztési tanácsokkal kötött megállapodások alapján a regionális munkaügyi központoknak rálátásuk van a Regionális Operatív Programok pályázati kereteiből megvalósuló régiós fejlesztésekre, amelyekhez kapcsolódni tudnak képzési programokkal, valamint munkaerőpiaci szolgáltatásokkal és támogatásokkal tudják segíteni a munkaerő-feltöltés folyamatát. A civil szervezetekkel, egészségügyi intézményekkel, közigazgatási szervekkel megkötött együttműködési megállapodások alapján közös pályázatok kidolgozásával, konzorciumi tagként való részvétellel segítik egymás munkáját, felismerve e tevékenység és a forráskoordináció előnyeit.
29
A s z o l g á l t a t ás ok a t f e j l e s z t ő p ro g ra m ok
HEFOP 1.2 intézkedés – Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése A 2004-ben kezdődő intézkedés célja volt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) szolgáltatásainak modernizálása, humánkapacitásainak fejlesztése, az új szolgáltatási modell további kiterjesztése, hatvan kirendeltségen az öninformációs tér és a minőségirányítási rendszer bevezetése. Az intézkedésben folyó szakmai tevékenységek 2008. október 31-én eredményesen befejeződtek. Ezen határidőig az alábbi komponensekben folytatott tevékenységek valósultak meg (a felhasznált pénzügyi forrás a 2008. október 31-i szerződésmódosítás szerint 9 199 875 651 Ft): – Szolgáltatásfejlesztés, stratégiai tervezés, kutatás komponens – Minőségirányítás komponens – Képzés komponens – Infrastruktúra-fejlesztés komponens – Informatikai fejlesztések komponens
HEFOP 2.2 intézkedés – „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével, valamint a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával” A fejlesztés célja az integrált munkaügyi és szociális szolgáltatások nyújtását támogató ügymenetmodell megvalósítása hét modellkísérleti helyszínen, valamint a kísérlet informatikai támogatása. A projekt végrehajtásában a fő kedvezményezett a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) volt, az FSZH konzorciumi partnerként működött közre, költségvetése 147 313 000 Ft volt. A program 2008. december 31-én eredményesen lezárult. A program keretében az FSZH az alábbi tevékenységeket valósította meg: – informatikai rendszer kialakítása az ügymenetmodell támogatására; – adatbázis-fejlesztés; – dokumentumminták frissítése, módosítások átvezetése, kategorizálás; – szolgáltatáskataszter frissítése; – az ügymenetmodellt leképező informatikai alkalmazás alkalmassá tétele a TÁMOP 5.3.1 program adminisztrációjának támogatására; – oktatófilm-készítés.
30
TÁMOP 1.3.1 – „A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként – I. fázis” A kiemelt projekt az ÁFSZ korábbi (Phare, HEFOP) fejlesztési programjainak eredményeire építve az aktív munkaerő-piaci politikák hatékonyságának javítását, a szervezet kapacitásainak megerősítését célozza. Ezáltal – az ÁFSZ kibővülő szakmai feladataival összhangban – javulnak a foglalkoztatási rehabilitáltak, a hátrányos helyzetűek, valamint az inaktívak új keretek közé kerülő munkaerő-piaci reintegrációjának esélyei. A kiemelt projektben tervezett tevékenységek: – Szolgáltatásfejlesztés komponens – Informatikai fejlesztés komponens – Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
A távmunkával kapcsolatos tudatformálást elősegítő célzott képzési program megvalósítása A program a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 számú projektjéhez kapcsolódik. Célja a projekt kommunikációs elemeinek megvalósítása. A forrást az MpA képzési alaprésze biztosítja, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel 2008. június 13-án kötött támogatási szerződés értelmében.
TIOP 3.2.1 – „Az integrált rendszer kereteinek megteremtése a foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével” A kiemelt projekt célja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat infrastrukturális hátterének megerősítése az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakításához szükséges épület-infrastrukturális beruházások, illetve informatikai és öninformációs eszközök beszerzése, fejlesztése révén a konvergencia régiók 12 kirendeltségében. A kiemelt projektben tervezett tevékenységek: – nyílt információs tér kialakítása; – a kirendeltségek külső-belső arculatának kialakítása; – hardvereszközök beszerzése, M pontok és ügyintézői munkaállomások kialakítása. A pályázat benyújtása, majd az ezt követően szükséges hiánypótlások megtörténtek, a szerződéskötés várható időpontja 2009 első féléve.
31
TÁMOP 2.5.2 – „A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése, közös kezdemények támogatása” A projekt célja, hogy a társadalmi párbeszédben részt vevő szervezetek képessé váljanak hatékony és eredményes tárgyalások lefolytatására, olyan megállapodások kötésére, amelyek elősegítik a társadalmi biztonság és kohézió erősödését és a korrekt, jogkövető magatartás terjedését a munka világában. A szerződéskötés 2008 decemberében megtörtént, és a megvalósítás megkezdődött. A projekt szakmai megvalósítója a Társadalmi Párbeszéd Központ.
TÁMOP 5.4.2 – „Központi szociális információs fejlesztések” A projekt célja a szociális ágazat működésének modernizációjához, az ágazati szolgáltatások átlátható működéséhez, ellenőrzéséhez, tervezéséhez, a döntéstámogatáshoz szükséges központi elektronikus szolgáltatások fejlesztése, azaz az ágazati adminisztráció központi rendszerének kialakítása, korszerűsítése. A konstrukció szervesen kapcsolódik a TÁMOP 5.4.1 „A szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása” című kiemelt projekthez, amelyben a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet a kedvezményezett. Az SZMI és az FSZH közötti igen szoros szakmai kapcsolat alapfeltétele a projekt eredményességének, mivel a két kiemelt projekt egymásra épül, kiegészítik egymást. A programfejlesztések nyomán kialakításra és továbbfejlesztésre kerülnek az ágazati intézmények, szolgáltatások központi hivatali folyamatait elektronikusan kezelő rendszerek (működési engedély adminisztráció, ellenőrzési rendszer elektronizálása, ágazati jelentési, elektronikus adatszolgáltatási rendszer), illetve az erre épülő szakmai és lakossági tájékoztató rendszerek, kiépítésre került az online alapú szolgáltatás. A projektterv előkészítő munkálatai elkezdődtek. A szerződéskötés várható időpontja 2009 második féléve.
32
A z I n t e g r á l t I n f o r m a t i k a i Re n d s z e r b e v e ze t és e
A feladat
A 2006. februárban indult projekt célja a központi adatbázisokra épülő kirendeltségi és Regionális Képző Központokban történő ügyintézést támogató funkciók (aktív és passzív eszközök, tanfolyamok kezelése), valamint a háttérszolgáltatások (számfejtés, adatszolgáltatások) funkcióinak rendszerbe történő beillesztése volt. Az ÁFSZ-IR rendszer éles üzemi bevezetése 2007. március és 2009. január között több lépcsőben valósult meg. Az új integrált rendszerre történő átállás során elengedhetetlen feltétel volt az ÁFSZ üzembiztos napi ügymenetének biztosítása, továbbá az ÁFSZ adatvagyon-áttöltése és megőrzése, minőségének javítása. Az első fázisban a közös (törzs- és kódszótár) adatok kezelésével és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos modulok kerültek bevezetésre. Az ügyek továbbvitelét az átmeneti időszakban még a korábbi rendszerek kezelték. A régi és új rendszerek másfél évig egymás mellett működtek, az ÁFSZIR-ben kezelt adatokat a helyi rendszerek közvetlen adatkapcsolat (szinkronizáció) útján kapták meg. A második fázis 2009. január 8-i éles üzembe helyezése tartalmazta már az ellátásokat, a munkaerő-piaci aktív eszközöket, a humán szolgáltatásokat és a képzésmenedzsmentet, valamint a számfejtést, kifizetést és a keretfigyeléseket. A megnövekedett információszolgáltatási igények alapján szükségessé vált egy, a vezetői információkat több szinten kezelni és prezentálni képes szolgáltatás kialakítása, melyhez az ÁFSZ az adattárház technológiát választotta.
Az eredmény A korábbi, széttagolt informatikai támogató rendszereket felváltotta az egységes központi ÁFSZ-IR rendszer az alábbi területeken:
33
A r e g i on á l i s k é p z ők ö z po n t ok 2 00 8 . é v i t e v é k e ny s é ge A regionális képzőközpontok (rkk) tevékenységének fő elemét változatlanul a regionális munkaügyi központokkal (rmk) kötött keretmegállapodásnak megfelelően az álláskeresőknek nyújtott képzések és szolgáltatások jelentették. A központok 1 867 157 hallgatói nap képzést folytattak 2008-ban és ebből 1 035 077 nap az rmk-kal kötött együttműködés keretében realizálódott. Az ezt szolgáló forrás hárommilliárd-százhetvennégymillió forint volt, ami a központok éves költségvetésének mintegy 60%-át jelentette. Az MPA FA képzési kerete finanszírozásával az rkk-rmk együttműködés keretében folyó képzések 2008. Regionális munkaügyi központ
Regionális képzőközpont
Tanfolyamok száma (db)
Résztvevők létszáma (fő)
Közép-Magyarország
BMIK, Budapest
38
6 527
Dél-Alföld
BRKK, Békéscsaba
96
3 904
Észak-Alföld
DRKK, Debrecen
34
2 246
Észak-Magyarország
ÉRÁK, Miskolc
62
1 607
254
8 504
54
2 124
157
4 430
Dél-Alföld–KözépMagyarország
KRKK, Kecskemét
Észak-Alföld
NYRKK, Nyíregyháza
Dél-Dunántúl
PRKK, Pécs
Nyugat-Dunántúl
SZORKK, Szombathely
87
1 820
Közép-Dunántúl
SZRKK, Székesfehérvár
78
5 716
860
36 878
Összesen
Az rkk-rmk együttműködés keretében kiképzett mintegy 37 000 fő 40,3%-a OKJ-s szakmát sajátított el, a többiek tréning, álláskeresési ismeretek, alapkompetenciák elsajátítása, nyelvi képzés résztvevői voltak. A résztvevők nemek közötti megoszlása 50%-os, 70,9%-uk regisztrált álláskereső,
34
ez jelentős növekedés az előző év 54%-os arányához képest. A kiképzettek közel fele a 19–34 éves korosztályhoz tartozott. Egyharmaduk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, és ezen belül közel 5%-nak nem volt befejezett általános iskolai végzettsége. A képzés szakmastruktúrájának változása tükrözi az előző egy-két év tendenciáját. Növekszik a termelőágazatokban használható szakmák iránti kereslet (nemcsak a munkáltatók részéről, hanem) a képzésben részt vevők körében is, ezzel párhuzamosan csökken a szolgáltatószektor szakmáinak jelentősége, elsősorban a személyi szolgáltatások körében. A regionális képző központok mint a felnőttképzés állami intézményei alaptevékenységükként a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetű rétegek képzését végzik. Ezen belül kiemelt szempontként szerepel feladataik között a hátrányos helyzet területi aspektusainak figyelembevétele, a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségek munkavállalóinak képzése. Az egyébként azonos paraméterekkel rendelkező képzésre jelentkezők esetén a döntő szempont a hátrányos helyzetű területiség. Az rmk-rkk együttműködés mellett a tevékenységben jelentős szerepet játszottak a különböző központi/EU finanszírozású pályázatok. A TÁMOP 1.3.1 „Lépj egyet előre! II.” programban, a közalkalmazottak képzését szolgáló „Új pálya” programban, illetve a munkaügyi központok által meghirdetett egyéb képzési pályázatokon való részvétel a kapacitások mintegy 40%-át kötötte le. Mindezek keretében több mint 800 000 hallgatói napnyi képzést bonyolítottak le a központok.
35
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. évi szociális tevékenysége Az FSZH szociális hatósági feladataiban folyamatos bővülés figyelhető meg. E folyamat jelentős állomása volt 2008. január 1., amikor is a szociális szolgáltatások tekintetében újabb hatáskört kapott a Hivatal a szociális szolgáltatások központi ellenőrzési feladatainak elvégzésére, illetve 2008. július 30., amikortól szolgáltatásszervezési feladatokat is ellátunk.
Központi ellenőrzési feladatok a szociális intézményekben A 2008. évi ellenőrzési terv 4 csoportban határozta meg az ellenőrzés-szakmai célokat, az ellenőrzési területeket és időpontokat: Kiemelt ellenőrzési programok: A támogató szolgáltatások és a közösségi ellátások ellenőrzése és minősítése, annak érdekében, hogy az állami feladatellátás szervezésére megfelelő módon felkészüljünk. Összesen 957 szolgáltatás ellenőrzésére került sor, ebből 566 támogató szolgálat és 391 közösségi ellátás. Komplex ellenőrzések: Átfogó és teljes körű vizsgálatot végeztünk 12 tartós bentlakást is nyújtó szociális intézményben, melyek összesen majdnem 3000 férőhelyen nyújtanak teljes körű ellátást idősek részére. Célellenőrzések: „Panaszügyek, ellátotti jogok érvényesülése, a jogorvoslati rendszer és az érdekképviselet működése” céllal november–december hónapban 18 tartós bentlakásos szociális intézmény ellenőrzésére került sor, speciálisan kialakított ellenőrzési szempont alapján. A célellenőrzéssel érintett intézmények kiválasztásához megkerestük a szociális és gyámhivatalokat, amelyek javaslatot tettek a hozzájuk érkező panaszügyek alapján több intézményre. Soron kívüli ellenőrzések: A minisztérium felkérésére, szolgáltatókra érkezett panaszok alapján 3 falugondnoki szolgáltatás helyszíni ellenőrzését végeztük el. 2008. év végéig közel 1100 helyszíni ellenőrzés valósult meg. 2008. január 1-jétől a szociális területen új szankció alkalmazására nyílt jogszabályi lehetőség a szociális igazgatási bírság bevezetésével. A maximum 200 000,– Ft összegű bírságot a jogszabálysértő fenntartóval, intézményvezetővel szemben szabhatja ki – akár ismételten is – a működést engedélyező hatóság a jogszabályban
36
meghatározott esetek fennállásakor. 2008-ban összesen 104 esetben, összességében 243 jogsértés miatt, közel 6 millió forint értékű szociális igazgatási bírság került kiszabásra az FSZH által, ennek jelentős részét a bírsággal sújtottak – a hiányosságaikat elismerve, kijavítva – az év végéig befizették. A bírságoló határozattal szemben jogorvoslatért lehet fordulni a minisztériumhoz, melynek eredményeként a 22 elbírált fellebbezés alapján 17 határozatot helybenhagyott, 4-et megváltoztatott, egyet pedig megsemmisített a felettes szervünk. A bírság kiszabására okot adó jogsértések megoszlását az alábbi diagram mutatja:
Szolgáltatásszervezési feladatok A támogató szolgáltatás és közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Kormányrendelet értelmében A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal végzi ezen szolgáltatások állami szervezését (irányítják területi kiegyenlítettségét), pályáztatását, finanszírozását, valamint egységes szakmai feladatellátásának, dokumentációs és elszámolási rendszerének kialakítását és számonkérését, ellenőrzését.
37
Kiemelt feladat volt az új feladatkörhöz kapcsolódó eljárásrend kidolgozása, a szerződéses kapcsolatok és tartalmak kialakítása, a pályázati felhívás és kitöltési útmutató elkészítése, a pályáztatással kapcsolatos adminisztratív és tájékoztatási feladatok ellátása. Elkészítettük a szolgáltatási térképeket, melyek a pályázat előtt működő, majd a pályázat lebonyolódása után befogadott támogató szolgálatokat és közösségi ellátásokat mutatják. A térképeken jól összevethető a pályázat előtti és utáni szolgáltatók száma. A beérkezett 722 pályázatból a szociális és munkaügyi miniszter és az FSZH főigazgatója 531 pályázatot részesített támogatásban.
38
Másodfokú hatósági feladatok Az FSZH 2007. július 1. óta a fellebbezés elbírálására jogosult, és felügyeleti szerv a szociális és gyámhivatalok szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyeiben, valamint a Magyar Államkincstár szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények egyházi és nem állami fenntartóinak normatív állami hozzájárulásával, egyházi kiegészítő támogatásával, szociális foglalkoztatási támogatásával kapcsolatosan. E hatáskörünkben eljárva 2008 folyamán 146 másodfokú döntés született.
Perképviselet Az FSZH főigazgatója által hozott másodfokú határozat ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – bírósági felülvizsgálat kérhető. 2008-ban 11 per zárult le, év végén folyamatban lévő peres eljárások száma hat volt. 6 esetben zárult a bírósági eljárás a felperes keresetének elutasításával, egy esetben a felperes elállt a keresetétől, így a bíróság a pert megszüntette, 2 ügy a felperes és a Hivatal között létrejövő egyezség jóváhagyásával ért véget, míg 2 esetben a másodfokú határozatunk hatályon kívül helyezéséről és új eljárásra utasításról rendelkezett a bíróság. A Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálati eljárások száma 4, melyből 2 a Hivatal pernyertességével zárult, 2 pedig folyamatban volt az év végén.
Nyilvántartások vezetése A vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározott szakértői tevékenységet csak a Szociálpolitikai és a Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékeken szereplő személyek végezhetnek. Hivatalunk végzi a Névjegyzékre történő felvétel iránti kérelmek, pályázatok befogadását, döntéshozatalra történő előkészítését, a bíráló bizottság működtetését, a Névjegyzék közzétételét, valamint a szakértők képzését, továbbképzését. 2008-ban két alkalommal került sor pályáztatásra, összesen 130 fő kérte valamelyik Névjegyzékre történő felvételét. A „Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények országos nyilvántartása” elnevezésű regiszterbe 2008. év végéig megközelítőleg 3800 fenntartó, 7000 engedélyes került rögzítésre, az engedélyezett szolgáltatások száma megközelítőleg 20 000 volt. Az országos nyilvántartás a negyedik negyedévben publikussá vált, ami azt jelenti, hogy a nyilvántartás aktuális adatai a www.afsz.hu és a http://szociálisregiszter.afsz.hu oldalon bárki számára elérhetőek.
39
A f og l a l k oz á s i re h ab i l i t á c i ó t á mo g a t á s a A megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiacra történő integrálása, illetve reintegrálása szempontjából a 2008. év kiemelt jelentőségű volt. 2008. január 1-jével bevezetésre került a komplex rehabilitáció rendszere, amely jelentősen kibővítette az ÁFSZ feladatkörét. A komplex rehabilitáció célja a megváltozott munkaképességű személyek képességeinek fejlesztése, szinten tartása, társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése. Kiemelt jelentőségű, hogy a szolgáltatások és a támogatások személyre szabottan valósulnak meg, ezzel is növelve az adott személy elhelyezkedési esélyeit. A rendszer újdonsága abban rejlik, hogy az 50–79%-os egészségkárosodással rendelkező megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítése során nem az elveszett, hanem a megmaradt munkaképességre helyeződik a hangsúly. A komplex minősítés szakértői bizottságokban zajlik, amelyben két orvosi, egy foglalkoztatási, illetve egy szociális szakértő vesz részt. Elsőfokú vizsgálatokat 22 helyszínen 56 bizottság keretében végeztek, amelyekben az ÁFSZ foglalkoztatási szakértői minden esetben részt vettek. A szakértői bizottságok a 2008. évben 5946 főt javasoltak rehabilitációs járadékra. A rehabilitációs járadékban részesülő személyek egyelőre azonban csak kis részét képezik a megváltozott munkaképességűek csoportjának. Azon réteg számára, amely nem került be a rehabilitációs járadékos rendszerbe, több támogatási forma is rendelkezésre állt 2008-ban, melyek nagyban segítették elhelyezkedésüket. A 2008. évben a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segítő program érintett létszáma 41 346 fő volt, akik 37,5%-a helyezkedett el, amely 1,5%-kal meghaladta a 2007. évi adatot. A 2007. évhez hasonlóan magas volt az önállóan elhelyezkedettek száma, a támogatás nélkül elhelyezkedés esetszáma 7%-kal lépte túl a támogatással elhelyezkedett esetszámot, amely 12%-os csökkenést jelent a 2007. évhez képest. A pénzügyi háttér a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.1 kiemelt projektből – amely 2008. március 1-jén indult –, illetve a Munkaerő-piaci Alapból biztosított. A rehabilitációs költségvetési bértámogatás vonatkozásában a 2008. évben mind az érintett létszám, mind a kifizetett támogatás jelentősen növekedett. A kifizetett támogatás mértéke közel 70%-kal haladta meg a 2007. évi adatot. A 2008. évben összesen 1247 akkreditált munkáltató vette igénybe ezt a támogatási formát, melynek segítségével 32 429 megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása valósult meg. Ezen támogatási formát 2007. július 1-jétől csak akkreditált munkáltatók vehetik igénybe. A munkaadók a 2008. évben is pályázhattak a megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő munkavállalók részére új munkahelyek létrehozásának, átalakításának támogatására. A Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészének decentralizált keretéből összesen 261 szervezet és 1910 fő támogatása valósult meg a több mint 2,8 milliárd forintos összegből. A szervezetek 95%-ot meghaladóan befogadó munkahely kialakítására kaptak támogatást, míg a támogatottak tekintetében ugyanez az arány 88,7% volt.
40
A program 2008. évre vonatkozó főbb adatait az alábbi grafikon szemlélteti:
A 2008. évben a komplex rehabilitáció rendszerének előkészítése és alapjainak lefektetése megtörtént, de a munka jelentős része 2009-től kezdődik. A 2009. évben a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.1 kiemelt projektbe történő bevonások számának megugrása várható, ugyanis a bevonási időszak 2010. február 28-án befejeződik, és addig közel 10 000 embert kell bevonni a projektbe.
Az akkreditációs tevékenység ellátása A megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkáltatókra vonatkozó 2005. november 2. óta hatályos jogszabályi környezet megteremtette a munkáltatókra vonatkozó egységes feltételrendszert, illetve lehetőséget adott a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal számára, hogy ezen követelményeket folyamatosan számon kérje a munkáltatókon. Az új feltételrendszer bevezetése óta maga az akkreditációs eljárás – a kérelem elbírálása – jelenti az első komoly „szűrőt”, amelyen a munkáltatók átesnek. A 2008. december 31-ig beérkezett 1976 akkreditációs kérelemből 1573 tanúsítvány került kiadásra, míg az elutasítással, illetve visszavonással végződött eljárások száma 159, vagyis a beérkezett kérelmek számához viszonyítva 12%-ban végződtek az eljárások a munkáltatókra nézve negatív eredménnyel.
41
A s z o c i á l i s p ar t n er e k kö z ö t t i p á rb e s z é d e l ő s eg í t é s e
A Társadalmi Párbeszéd Központ
A Társadalmi Párbeszéd Központ (TPK) kezeli az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteinek az EU Tagállamként Működés Programjából adódó feladatainak ellátására biztosított forrást. A 2008. évi programok pályázati rendszerben történő támogatása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az OÉT munkáltatói és munkavállalói oldalaihoz tartozó 15 szervezet között kötött Megállapodáson alapul. A programra felhasználható keret 2008-ban 1,5 milliárd forint volt. A megvalósítás során kiemelt tevékenység volt a helyi szintű érdekegyeztetés fejlesztése, az aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről való informálás s azokhoz kötődő ágazati érdekvédelmi feladatok megvalósítása, aktív szerepvállalás az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjainak tervezésében, nyomon követésében és a rendszeres jelenlét az EU intézményeiben végzett szakmai munkában. Ezekhez mind munkaadói, mind munkavállalói oldalon kapcsolódott pályázati tanácsadás, a foglalkoztatásösztönzés aspektusainak áttekintése, jogsegélyszolgálatok működtetése, valamint regionális és országos képzések a munkaügyi kapcsolatok és a foglalkoztatási érdekegyeztetés különböző témaköreiben. Az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB) és az azokban részt vevő ágazati szociális partnerek felkészülésére, illetve az ÁPB-k programjainak támogatására szolgáló költségkeret összege a Munkaerő-piaci Alapba a munkáltatók és a munkavállalók által a tárgyévet megelőző második évben ténylegesen befizetett járulék 0,08%-a. Ez az összeg a költségvetési törvény szerint 2008-ban 198,8 millió Ft volt. A támogatás alapelveit az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (ÁPBT) fogadta el. Az ÁPB-k sikeres működése kiszámíthatóbbá teszi az ágazati munkaügyi kapcsolatokat, elősegíti az ágazati szociális partnerek közötti párbeszédet, az ágazati kollektív szerződések kötését, egyszerűsíti azok kiterjesztését. Az ÁPB-k alkalmasak arra, hogy a szociális partnerek a kompetenciájukba tartozó területeken megvitassák az ágazatukat érintő kérdéseket; közös akciókat; képzéseket; közös projekteket kezdeményezzenek. Magyarországon rövid időn belül, alig fél évtized alatt elfogadottá vált az érdekegyeztetés egy új intézménye annak ellenére, hogy az ágazati szociális partnerek között a bipartit együttműködés változó intenzitású volt. Az ÁPB-k szerepe a szociális párbeszéd rendszerében ma már elfogadott, nem megkérdőjelezhető.
42
A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat küldetése: a kollektív munkaügyi viták megoldásában való részvétel tanácsadással, felkérés esetén közvetítéssel, illetve döntőbíráskodással. A szolgálathoz 2008-ban összesen öt felkérés érkezett közvetítésre. Ezek között volt ágazati szintű munkaügyi vita, voltak kis- és nagyvállalati szintű konfliktusok is. A közvetítések négy esetben eredménnyel (írásos megállapodással) zárultak, egy közvetítés jelenleg is folyamatban van. 2008-ban az MKDSZ hét olyan munkaügyi konfliktust észlelt, amelyek feloldása érdekében felajánlotta segítségét az érintett feleknek. A hét felajánlás nyomán közvetítésre két esetben került sor, két esetben pedig tanácsadásra nyílott alkalom. 2008 során tovább erősödött a területi munka. Az ország hét régiója közül a szolgálat háromban regionális képviselettel rendelkezik (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld). A regionális képviselők kapcsolatot tartanak a régióban működő érdekképviseletekkel, munkáltatókkal, a sajtó munkatársaival, valamint a fontosabb felsőoktatási intézményekkel. Feladatuk továbbá az is, hogy összefogják a régiójukban működő közvetítők tevékenységét. 2008-ban 22 esetben kérték fel a közvetítőket tanácsadási tevékenység ellátására. Ez magasabb, mint az előző évben regisztrált tanácsadási esetszám. A telefonon vagy személyesen történt kapcsolatfelvételek és tanácsadáskérések száma meghaladja a százat éves szinten. A tanácsadások másik része a szociális partnerekkel közösen szervezett, lehetőség szerint széles nyilvánosság részére megrendezett programok révén valósult meg. A tanácsadások sorában kiemelt súllyal jelentek meg szakmai rendezvényeink. Ezeket jellemzően valamely szakmai vagy területi érdekképviselettel közösen szervezzük.
43
A m e g e g y e z é s e s v e z e té s i r e n d s z e r működése, az indikátorok alakulása A Megegyezéses Eredményekkel való Vezetési Rendszer (MEV) 2005-ben történt bevezetése óta a szervezet működésének eredményességét méri, és folyamatosan fejlesztésre kerül. Míg 2007-ig nyolc kiemelt, havonta értékelhető indikátort határoztunk meg, addig 2008. évben 11 mutatóra bővült (a ritkábban, értékelhető megelégedettségi mutatókkal együtt 12) az indikátorok száma, de a korábbi évekhez képest a tervezendő mutatók száma csökkent. Az elmúlt évek tapasztalatai és eseményei kapcsán felmerült az indikátorok módosításának, egyszerűsítésének igénye. A fejlesztőmunka eredményeként a regionális szakemberek bevonásával, javaslataik figyelembevételével szétválasztásra kerültek a szolgáltatási folyamat teljesítménymérését és az aktív foglalkoztatási eszközök alkalmazását, valamint a munkaközvetítési tevékenység eredményességének mérését szolgáló indikátorok. Ennek eredményeként kerültek kialakításra a megelőzés, az újrakezdés és e kettő kombinált indikátorai. A 2008. évi munkaerő-piaci tervek elkészítéséhez a regionális munkaügyi központok számára a Szociális és Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási és képzési szakállamtitkára iránymutatást adott ki. Ennek figyelembevételével, továbbá a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által megfogalmazott „2008. évi irányelvek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat számára” elvárás a foglalkoztatási készség és a foglalkoztatási szint növelése érdekében a következő feladatokat állította középpontba: 1. Az ÁFSZ jelentős mértékben növelje az üres állások feltárására irányuló tevékenységét. 2. Bővítse a munkáltatói kapcsolattartást, javítsa a munkáltatókkal való együttműködés minőségét és hatékonyságát. 3. A feltárt, bejelentett állásokra 5 munkanapon belül közvetítse ki a megfelelő álláskeresőket. 4. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egységes iránymutatás kidolgozásával segítse elő, hogy a tartós munkanélküliség megelőzése és a mielőbbi munkavállalás érdekében, a regisztrálást követő 3 hónapon belül aktívan foglalkozzanak az álláskeresővel. 5. A leghátrányosabb helyzetű térségekben élők foglalkoztatásának támogatása. Az eddigieknél fokozottabb mértékben alkalmazzák a munkaerő mobilitását elősegítő támogatásokat azokban a hátrányos helyzetű térségekben, ahol vállalható távolságon belül megfelelő munkalehetőségek vannak. 6. Ennek nyomon követésére dolgozza ki az FSZH a mérhetőség és a nyomon követés rendszerét. A fentiek mérhetőségének és nyomon követésének érdekében a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal két újabb mutatószám kidolgozását és bevezetését végezte el 2008. március 20-ig: – A 3 hónapon belül különböző érdemi szolgáltatásban, aktíveszköz- támogatásban részesülők száma és aránya.
44
– A feltárt, bejelentett állásokból azok aránya, melyekre 5 munkanapon belül érdemi intézkedés, közvetítés történt. 2008-ban is az „alulról történő” tervezés elve érvényesült, a kirendeltségek elkészítették az elérendő célértékeikkel kapcsolatos vállalásaikat. Ennek eredőjeként készültek el a regionális és országos vállalások célértékei. A régiók által vállalt célkitűzések indikátoronként és kirendeltségenként döntő részben teljesültek, ez természetesen igen nagy eltéréseket mutat egy-egy régión belül is.
A főbb mutatószámokról 2008-ban az elhelyezkedők (349,3 ezer fő) nagyobb része támogatás nélkül, harmada pedig támogatással talált munkát. A kirendeltségek vállalásaikat 6,7%-kal túlteljesítették.
A beérkező munkaerőigények összetétele igen eltérően alakult az egyes régiókban. A kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű régiókban az összes beérkező munkaerő-igény nagyobb aránya vonatkozott támogatott állásra, míg a kedvezőbb helyzetű régiókban éppen fordított volt ez az arány. A régiók terveiket 5,1%-kal múlták felül a bejelentett állások tekintetében.
45
2008-ban 40 102 fő vett részt támogatott munkaerő-piaci képzésben, ez több mint másfélszerese volt a bázisévi létszámnak, de az év eleji terveket is 28%-kal felülmúlta. A képzésekbe
46
vontak létszámának emelkedésében meghatározó szerepe volt a TÁMOP 1.1.2 program (Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért) elindulásának. Az álláskeresők részére nyújtott aktív eszközök közül a képzésben, a közmunkában, a közhasznú munka támogatásában, a bérköltség-támogatásban (munkaerő-piaci program), a bértámogatásban, valamint a vállalkozás indításához nyújtott támogatásban részt vettek száma növekedett a legnagyobb mértékben a bázisévhez képest.
Az aktív eszközökből kilépők közül a regiszterben 3 hónappal később nem szereplők száma mintegy tizedével csökkent, arányuk (68,7%) a kikerülők között lényegében a korábbi év szintjén maradt. Az újrakezdés indikátorából látható – a bekerülésük után 6 hónappal (25 év alattiak), illetve 12 hónappal (25 év felettiek) –, hogy azoknak az aránya növekedett, akik aktíveszköz-támogatásban vagy sikeres munkába helyezésben részesültek 2008. évben.
47
Összefoglalva megállapítható, hogy a regionális munkaügyi központok a rendelkezésükre álló erőforrásokat általában jól használták ki. A vállalt célkitűzéseiket döntő részben teljesítették.
48
Ku t a t á s i t e v é k e n y s é g A foglalkoztatáspolitika irányítói és tervezői, valamint a végrehajtásában közreműködő szervezetek munkáját támogató kutatásokra évi rendszerességgel forrásokat biztosít. 2006–2008 között a következő kutatások valósultak meg: – A nyugdíjreform társadalmi párbeszéde (Pénzügykutató Zrt.) – A nyugdíjrendszerek átalakítását célzó reformok és reformtörekvések (Pénzügykutató Zrt.) – Munkaerő-piaci áramlások elemzése Magyarországon (MTA KTI) – Rendszeres munkagazdasági adatok elemzéseinek finomítása mikroadatok segítségével (MTA KTI) – A magyar munkaerő-piaci politikák hatékonyságvizsgálata (MTA KTI) – „Megéri-e dolgozni?” – Tartósan munka nélküli nők munkavállalási érdekeltségeinek és hajlandóságának vizsgálata (Revita Alapítvány) – Munkaképes inaktívak munkaerőpiacról való távolmaradásának motivációi (Regio-Data Bt.) – Munkatudományi Adatbank továbbfejlesztése (MTA KTI) – „Országos társadalmi párbeszéd a tripartizmus keretein belül és azon túl” című MAT projekt keretében készült tanulmányok (FSZH) – A rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettségének teljesülése (SZIGE Szociális Igazgatási Mintahelyek Egyesülete) – A távmunka és egyéb rugalmas munkavégzési eszközök helyzete Magyarországon (MTA Szociológiai Kutatóintézet) – A külföldön munkát vállalni kívánók migrációs terveinek megvalósulása (Kopint TÁRKI) – A munkaügyi ellátó rendszer változásainak munkaerő-piaci következményei, hatása a munkakeresésre és elhelyezésre (Budapest Corvinus Egyetem) – Az oktatási modellre épülő munkaerő-kínálati prognózis és a megyei munkaerőmérlegek harmonizálása (Aktív Társadalom Alapítvány) – A túlnyomóan nőket foglalkoztató ágazatok speciális problémái (Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutatási Intézet Alapítvány) – A foglalkoztatás mérete (Aktív Társadalom Alapítvány) – A távmunka magyarországi elterjedtségének mérése és monitoringja (Via D’oro Közigazgatás-fejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kft.) – A magyarországi szociális ellátórendszer az információs társadalomban (Via D’oro Közigazgatásfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kft.) 2007 második felétől folyamatosan működik a MUKUTIR (Munkaügyi Kutatások Információ Rendszere) adatbázis, amely a kutatások tartalmi összefoglalásainak elektronikus elérhetőségét teszi lehetővé: http://mukutir.telco-system.hu
49
N em z e t kö z i t e v ék e n y s é g A migráns munkavállalók szociális biztonsága az Unióban Az uniós tagállamok szociális biztonsági rendszereinek összehangolása révén a magyar állampolgárokat nemcsak a munkavállalás joga, hanem az egészségügyi ellátások, a nyugdíj és a munkanélküliellátás is megilleti. A szociális biztonsági rendszerek harmonizációja és az ehhez kapcsolódó adminisztráció, vagyis a migráns rendszer komoly uniós jogszabályi és informatikai alapokon nyugszik. Az országos migráns hálózat működését Magyarországon az FSZH koordinálja. Az ún. E-nyomtatványok kezelése az illetékes kirendeltségeken történik. Kiemelt feladatként kezeljük a közvélemény megfelelő tájékoztatását, különböző kiadványokkal és az audiovizuális média eszközeivel igyekszünk széles körben bemutatni az unióbeli migráns ellátórendszert. Nyilván részben a gazdasági válságnak tulajdonítható, hogy az utóbbi időben minden eddiginél nagyobb az E-nyomtatványok forgalma, sokaknak szűnik meg korábbi, biztosnak hitt külföldi munkahelye.
Akciók az EURES-rendszer keretében Mobilitási Nap (Nemzetközi Állásbörze)
Két nemzetközi állásbörzét szerveztünk a 2008-as év folyamán (április és október hónapokban), melynek során mintegy 7000 álláskereső találkozhatott a magyar és külföldi EUREStanácsadókkal, külföldi munkáltatókkal és a partnerszervezetek képviselőivel. Az esemény nagy sajtóvisszhangot kapott, és igen kedvezően értékelték mind a kiállítók, mind az érdeklődők.
EURES-roadshow Az EURES-roadshow keretében Ausztria, Hollandia és Németország 2-2 EURES-tanácsadója tartott előadást hazájának élet- és munkakörülményeiről álláskeresőknek és EURES-asszisztenseknek 7 régió 13 városában. A keleti és nyugati kör Budapesten találkozott. A program eseményeit a mintegy 200, EURES-ben érintett kolléga mellett ezernél több álláskereső látogatta meg.
50
Tájékoztató fórumok, állásbörzék E tevékenység keretében EURES-standokat állítottunk fel országos, regionális, illetve megyei állásbörzéken, valamint nagy látogatottságú rendezvényeken (EFOTT, Sziget Fesztivál, Bűvészetek Völgye), ahol EURES-tanácsadóink tájékoztatást nyújtottak a látogatók számára az EURES szolgáltatásairól, az EURES-portálról, az aktuális toborzási projektekről, a tagországok munkaerő-piaci helyzetéről, valamint élet- és munkakörülményekről. Az állásbörzék, amelyek túlnyomórészt az egyetemek és munkaügyi központok által kerültek megszervezésre, kiváló alkalmat teremtettek az EURES szolgáltatásainak népszerűsítésére és az érdeklődők tájékoztatására. Az állásbörzéken elsősorban fiatal, a külföldi munkavállalás iránt érdeklődő, nyelvtudással rendelkező pályakezdők, diplomások jelentek meg. Összesen mintegy 200 rendezvényen vettünk részt.
Toborzások A 2008. évben is kiemelten fontos feladatunk volt az álláskeresők Európai Unióba történő elhelyezkedésének elősegítése, a munkaadók munkaerőigényének kielégítése. Ennek érdekében munkaerő-toborzást végeztünk Magyarországon, valamint külföldi állásbörzéken is részt vettünk.
Határ menti együttműködések Az Európai Unió kiemelten támogatja a határ menti munkaerőpiacok fejlődését, a határon átnyúló munkavállalás lehetőségeinek kiaknázását. A rendelkezésre álló keretből szemináriumokat szerveztünk a határokon átívelő munkaerőpiac fogalomrendszerének tisztázása, azonos értelmezése, az együttműködés mélyítése, valamint annak érdekében, hogy a partnerek között feltárjuk és elhárítsuk a mobilitás akadályait. A már működő szlovák–magyar együttműködés (EURES-T Danubius) mellett új határ menti társulást kezdeményeztünk az osztrák partnerekkel (EURES-T Pannónia), amely 2009. április 1-jén kezdte meg működését. Románia csatlakozását követően kiemelt figyelmet fordítottunk az ezen a határszakaszon történő migrációra, és előkészítő lépéseket tettünk egy szorosabb együttműködés érdekében.
51
A nemzetközi kapcsolatok ápolása Az FSZH két- és többoldalú kapcsolatai továbbra is intenzívek. Jelenleg Litvániával, Romániával, Mongóliával és a belgiumi Vallon régióval van aláírt együttműködési megállapodásunk, amelyek keretében rendszeres információcserére és kölcsönös szakértői látogatásokra került sor. (Az év utolsó hónapjaiban egy lett–magyar megállapodást is előkészítettünk, ezt 2009 márciusában alá is írtuk.) A formális megállapodásokon túlmenően több-kevesebb intenzitással, de továbbra is tartjuk a munkakapcsolatot az osztrák, dán, svéd munkaügyi központokkal, alkalmi szinten pedig szinte mindegyik uniós ÁFSZ-szel. E munkakapcsolatok ugyancsak információcserében és esetenként szakmai konzultációk formájában öltenek testet. Több, harmadik országból érkező delegációt is fogadtunk (Azerbajdzsán, Kína, Malajzia stb.). Az Európai Bizottság munkacsoportjainak munkájában rendszeresen részt veszünk, és továbbra is tagja vagyunk az állami foglalkoztatási szolgálatok világszervezete (WAPES) irányító bizottságának.
52
