SZERZŐINK
BUCUREŞTI Dankanits Aclam Horváth Andor Majtényi Erik Roman, Valter KOLOZSVÁR Bálint Lajos Balla Zsófia Balogh Edgár Deák Ferenc D e m é n y Dezső Ditrói Ervin Farkas László Gábor D é n e s Gáll Ernő Gáll János K. Jakab Antal Jakó Zsigmond Kassay Miklós Koch Ferenc Kovács N e m e r e Lászlóffy Csaba Lázár József Mikó Imre Németi Rudolf Páskándi Géza Rácz Győző Semlyén István Ifj . Szabó T. Attila Szilágyi Júlia Zsakó János KÜLFÖLD Bóné Gyula Escarpit, Robert Pomogáts Béla
A Kriterion ünnepi kiadványa a nemzetközi könyvévre
KORUNK XXXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1972. JANUÁR
RÁCZ GYŐZŐ • Könyv és társadalom 3 * * * • A Könyv Nemzetközi Éve 6 JAKÓ ZSIGMOND • Könyv és könyvtár művelődésünkben 9 D A N K A N I T S ÁDÁM • XVI. századi olvasmányok 30 LÁSZLÓFFY CSABA • „Végemléközet" (vers) 35 SEMLYÉN I S T V Á N • Bibliotéka és tudomány 37 GÁLL E R N Ő • A romániaiság szociológiai alapvetése 45 GÁLL J Á N O S • Tanulságos „lapok a múltból" 49 P Á S K Á N D I G É Z A • Tornyot választok (dráma, I.—II. felvonás) 50 POMOGÁTS BÉLA • Az Erdélyi Szépmíves Céh két évtizede (Beszélgetés Kós Károllyal) 73 MIKÓ IMRE • A pulton innen és túl 77 VALTER ROMAN • Tudomány és hatalom 82 GABOR DÉNES • Fémfólia és az olvasás jövője 91 ROBERT ESCARPIT • Könyv és tömegkommunikáció (Horváth Andor fordítása) 95 DEMÉNY DEZSŐ • Fordítógép, nyelvészet, kommunikáció 98 THEODOR W. ADORNO • Írásjelek (K. Jakab Antal fordítása) 105 * * * • Hat történész Amerikáról (Lantos László fordítása) 109
JEGYZETEK BALOGH EDGAR • Könyvtár és személyiség 117 MAJTÉNYI ERIK • Holtig tartó szerelem 119 DITRÓI ERVIN • Csalnak a reprók, de szeretjük őket 121 BALLA ZSÓFIA • A zenei könyv hasznáról 122 DEÁK FERENC • Könyvművészet és képzőművészet 124 B Á L I N T LAJOS • Könyvtervezés és nyomdatechnika 125 K A S S A Y MIKLÓS • Falusi olvasók 126 L Á Z Á R JÓZSEF • Vezetés és olvasás 129
NEMZETKÖZI ÉLET F A R K A S LÁSZLÓ • Lehetséges, valószínű, kívánatos 131 * * * • A közgazdászok nyelvi kihágásairól (John Kenneth Galbraith nyomán) 134
FORUM KOCH FERENC • A Hét természettudományos írásai
137
DOKUMENTUMOK BONÉ G Y U L A • Az újjáéledt Miszt-tótfalusi Kis Miklós
140
IFJÚSÁG — NEVELÉS KOVÁCS NEMERE • Biztosítsuk a jövő olvasóit
151
TUDOMÁNYOS MŰHELY ZSAKÓ J Á N O S • Tények és feltételezések
156
SZEMLE SZILAGYI JÚLIA • Soknyelvű világért (Mű és világ) 161 IFJ. SZABÓ T. A T T I L A • Tudomány — természetjárás 164 NÉMETI R U D O L F • Mérték és cezúra 165
LÁTÓHATÁR Ki árulja a könyvet? (Luceafărul) 171 • K ö n y v helyett komputer 171 • Kopernikusz — avagy a szellem bátorsága (La Pologne) 172 diplomák (Contemporanul) 173
(Die Zeit) • Vegyes
LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ ILLUSZTRÁCIÓK Buday György, Deák Ferenc, Dési Huber István, Diskay Lenke, Kabán József, P é ter Rózsa, Stettner Béla, Surány Erzsébet, Tamás Klára
Gépelt kéziratokat kérünk. Kéziratokat n e m őrzünk meg.
KORUNK A L A P Í T O T T A Dienes László (1926), SZERKESZTETTE Gaál Gábor (1929—1940) Főszerkesztő: Gáll Ernő Főszerkesztő-helyettes: Rácz Győző Szerkesztőségi főtitkár: Ritoók János Szerkesztőség: Kolozsvár, Szabadság tér 4—5. Telefon: 1 14 68, 1 38 05 Postacím: Cluj, Căsuţa poştală 273. Republica Socialistă România
KÖNYV ÉS TÁRSADALOM Amikor — hic et nunc — könyv-számmal indítjuk útjára ú j évfolyamunkat, nemcsak az UNESCO-program idei felhívására válaszolunk. Könyvkultúránk haladó hagyományairól és mai szocialista művelődéspolitikánk e téren elért eredményei ről is tájékoztatni kívánjuk olvasóinkat. Mert történelmi múlt és élő jelen tényei bizonyítják, hogy A K ö n y v N e m z e t k ö z i Évének nyilvánított 1972-es esztendő szoci ológiai jelentőségű jelmondata a: BOOK FOR A L L nálunk n e m ú j , és n e m illuzórikus humanista törekvés kifejezője csupán. A históriai szempontú elemzés „logikája" szerint a jogos büszkeséggel eltöltő múltidézéssel kezdjük. Alig kétszáz é v v e l Gutenberg felfedezése után a Manutiusok, Elzevirek és Blaeuk teljesítményeivel vetekedő gyönyörű könyveiről és messzeföldön ismert ti pográfiájáról m a is méltán híres Misztótfalusi Kis Miklós küldetéstudatában m á r ott van a Book for all gondolat X V I I . századi megfogalmazása: „könyvekkel bővítse, olcsósítsa a hazát". És ez a törekvés vezette száz évvel korábban ugyanitt, Kolozsvá ron Heltai Gáspárt, Szebenben Filip Moldoveanut, Brassóban Coresit és Honterust, amikor „a másokat melegítő élet üzenetét" olcsó és szép-kiállítású magyar, illetve román és n é m e t n y e l v e n írt könyvekkel akarta jövő századokra testálni. Hogy ebből a szándékból miért csak párszáz év múlva születhetett meg a könyv forradalma — m a már nyilvánvalóan tudjuk: a társadalmi viszonyok j e l l e gén múlott. Misztótfalusi egyéni tragédiája megrázó tényként illusztrálja könyv é s társadalom elválaszthatatlan kapcsolatát. A könyvekbe zárt gondolatok ugyanis bármennyire elsősorban a magányos értelem gyötrelmeiből, diadalaiból és kudar caiból születnek — hű tükreiként a kornak is, amelyben íródtak —, sohasem m a radnak társadalmilag hatástalanok. Mert könyveket — az emberiség legjobbjai — minden időben azzal a céllal írtak és terjesztettek, hogy a győzelmes vagy az a n nak hitt ész „kitörései" a társadalom, a jövő felé megkönnyíttessenek. Az, hogy ez a m u n k a mennyire n e m volt csak a könyv idillikus diadalmenete, egyes írásaink is bizonyítják. Szerzőink túlnyomó része ugyan, történelmi visszapillantásokban, a könyv térhódításával foglalkozik, utalásaink vannak a r r a , hogy a humanizmus k é p viselői számára ma is félelmetes mementók a könyvégetések iszonyatos látványai vagy az ezekre figyelmeztető intelmek. N e m vigasztaló és sohasem lehet az, hogy a könyvégetők közül a teremtő értelem egy-két kiemelkedő képviselője s e m hiányzik. Úgy látszik azonban, hogy az emberiség — megnyugtatásunkra — n e m talált m e n t -
séget azok bűneire, akik a könyvmáglyák lángjaiban akarták — az alkotó gondolat közlés folytonosságát megakadályozva — a halhatatlanságra törő tudást elhamvasz tani. Ezért említi minden tárgyilagos filozófiatörténet Platón megbocsáthatatlan v é t keként Demokritosz könyveinek megsemmisítését, ezért fogja fájlalni mindörökké a történelem az alexandriai könyvtár elpusztulását, és ezért fogja a humanista gondolat mindig lesújtó kritikával megbélyegezni az inkvizíció vagy a fasizmus könyvégetéseit. Bármennyire is felemelően szép kezdeményezésnek tartjuk tehát A Könyv Nemzetközi Éve B o o k for all gondolatát, n e m tekintjük ünneprontásnak emlékez tetni olvasóinkat a jelszóban rejlő szomorú beismerésre: a könyv forradalmát élő századunkban is időszerű programként hangoztatni a K ö n y v e t m i n d e n k i n e k jelszót, tényleg szomorú beismerés. Beismerése annak, hogy a könyv m é g mindig n e m jut el mindenkihez, hogy a könyvet csak egy nagyon távoli jövőben lehet valóban hozzáférhetővé tenni sok millió ember számára. A könyv forradalma győz meg tehát valójában arról, hogy könyv és társada lom viszonyában a könyvnyomtatás-technika forradalma csupán előfeltétel a Book for all gondolat tényleges megvalósításának évszázados útján. Ma már nyilvánvaló, hogy a mindenki számára hozzáférhető olcsó, szép és nagy példányszámú könyvek térhódításának nincsenek technikai akadályai. (Elég, ha ebben az összefüggésben csak utalunk arra, hogy egy napjainkban általánosan elterjedt nyomdai g é p e n egy 300 oldalas könyv húszezres példányszámban n e m egészen három óra a l a t t előál lítható.) A szocialista termelési viszonyok világméretű győzelmére van szükség azonban ahhoz, hogy a társadalom és az egyén művelődési törekvéseit szolgáló tar talmas és szép könyv ne legyen többé sehol a földön csak kevesek privilégiuma. Nincs módunk arra, hogy összehasonlító statisztikai adatok alapján m u t a s suk ki, mennyi könyv jut egy olvasóra a fejlettebb kapitalista országokban, és mennyi egy-egy szocialista országban. Külföldi útjaink során azonban magunk is tapasztaltuk, hogy a modern polgári világban a szép kiállítású könyv megszerzése n e m mindenki számára elérhető öröm. Igaz: ma már minden fejlettebb országban a drágább luxuskiadású könyvek mellett vannak olcsóbb, tömegpéldányban megjelenő könyvek is. De a könyv igazi forradalmát még ez a körülmény sem teszi valóban lehetővé. Sok, gazdaságilag és társadalmilag elmaradt országban ugyanis a lakosság nagy tömegeinek nincs mit kezdeniük a könyvvel, mert — bármennyire tragikomikusan hangzik is számunk ra — az analfabetizmus ijesztő arányai miatt az írott szó n e m jelent hasznosítható szükségletet. N e m egy nagyon fejlett tőkés országban pedig az audio-vizuális tömeg kommunikáció félelmetes arányokban jelentkező híg és pontatlan információi „elé gítik" ki azokat a tájékozódási igényeket, amelyeket valóban eredményesen csak a könyv szolgálhat. Ú j a b b a n a nagy és eredeti irodalmi műveknek felületes kivonato kat közlő kiadásai is terjednek, és hígítják az igazi műveltséget. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy mindenütt, ahol a könyv elsősorban üz let, tehát a profitszerzés eszköze, a sokszor idézett Book for all gondolat n e m e s humanizmust sugalló tartalma illuzórikus törekvés marad csupán. N e m kétséges, hogy könyv és társadalom viszonyában is a szocializmus terem tette meg a valóban forradalmi változások feltételeit. Nemcsak a szocialista állam számára nagy anyagi ráfordításokat kívánó olcsó és szép könyv terjesztésével, ha n e m annak a nagyon bonyolult feltételrendszernek a megteremtésével is, a m e l y a könyv forradalmát az olvasás forradalmával kapcsolja össze. Mert nyilvánvaló, hogy a könyv iránti reális szükséglet kialakítása nélkül a tartalmas, szép könyv igazi műveltségterjesztő hatása elmarad.
Az RKP novemberi teljes ülésén pártunk főtitkára a többi között erre a k a p csolatra utalva hangsúlyozta: „Mi úgy véljük és úgy véltük mindig, hogy a szocia lizmus történelmi hivatása nemcsak abban áll, hogy az embert felszabadítsa az e l nyomás és kizsákmányolás alól, hogy biztosítsa számára az anyagi jólétet, h a n e m abban is, hogy egy olyan felsőbbrendű szellemi civilizációt teremtsen, amelyet n e m lehet létrehozni az ú j típusú, magas fokú öntudattal rendelkező, nagy kulturális é s szakmai felkészültségű, haladó erkölcsi-politikai jellemű ember kiformálása n é l kül." Ezt a nemes célt hivatott szolgálni nálunk az a 8142 nyilvános könyvtár is, amelyben közel 48 millió könyv áll olvasóink rendelkezésére, vagy az az évi 1333 millió példányszámban kiadott újság, folyóirat és időszaki kiadvány — közöttük a K o r u n k —, amelynek egy része a szocialista Romániában m a már a legeldugottabb falucskába is „szállítja" a tudás fényeit. Íme, a B o o k for all gondolat megvalósulása alkotó marxista alapvetésű kultúr politikánk művelt embert formáló gyakorlatában. A K ö n y v e t m i n d e n k i n e k jelszó ennek ellenére nálunk sem anakronisztikusan ható feladatkört jelöl csupán. Nemzetközi elismerést is kiváltó jelentős és szép köny veinket a mainál racionálisabb terjesztő m u n k á v a l mindig el is kell tudnunk jut tatni oda, ahol ezek tartalmuk és rendeltetésük szerint leginkább igényeltek. Régibb könyvkultúránk megőrzött értékeinek eredményesebb felhasználását pedig a könyv tári munka tökéletesítésével kell mind jobb feltételek között lehetővé tennünk. Mindehhez — hic et nunc — megvannak az összes feltételeink. Tudnunk kell tehát élnünk velük a gyakorlatban is. Könyvszámunkkal, lehetőségeink szerint, ezt a gyakorlatot kívánjuk szolgálni. RÁCZ GYŐZŐ
Kabán József fotókompozíciója
A KÖNYV NEMZETKÖZI ÉVE Bevezető 1. Az 1971—1972. évi p r o g r a m - és költségvetési t e r v e z e t b e n j a v a s o l t 4. 121. ajánlás a következőket tartalmazza: „A Közgyűlés, A B B A N A M E G G Y Ő Z Ő D É S B E N , h o g y a k ö n y v i s m e r e t e k e t közöl és g o n d o l a t o k a t ébreszt, fontos s z e r e p e t tölt be, és előmozdítja az U N E S C O v a l a m e n n y i cél kitűzésének megvalósítását, F I G Y E L E M M E L a r r a is, hogy n e m k o r m á n y z a t i jellegű k ö n y v k i a d ó i , k ö n y v t á rosi és k ö n y v k e r e s k e d ő i s z e r v e z e t e k és m á s s z a k m a i e g y e s ü l e t e k é r d e k e l t t é n y i l v á n í tották m a g u k a t A Könyv Nemzetközi Évének lebonyolításában, m e r t ráirányítja a közönség figyelmét a k ö n y v s z e r e p é r e a t á r s a d a l o m b a n , K I N Y I L V Á N Í T J A : 1972 »A K ö n y v N e m z e t k ö z i Éve«. F E L H Í V J A a t a g á l l a m o k a t csakúgy, m i n t az illetékes és é r d e k e l t n e m k o r m á n y zati n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t e k e t is, h o g y t e v é k e n y e n j á r u l j a n a k hozzá ez é v m é l t ó l e bonyolításához; F E L H A T A L M A Z Z A a főigazgatót a r r a , hogy e t e v é k e n y s é g e k b e n k ö z r e m ű k ö d jék." 2. A V é g r e h a j t ó T a n á c s 83. ü l é s s z a k á n (1969. s z e p t e m b e r — o k t ó b e r ) m e g s z a v a z o t t egy ajánlást, a m e l y b e n felhívja a főigazgatót a r r a , h o g y „a 16 C/5. d o k u m e n t u m b a foglaljon b e j a v a s l a t o k a t oly t e v é k e n y s é g e k r e vonatkozólag, a m e l y e k e t a k ö n y v , a k ö n y v t á r a k és a z o l v a s á s fejlesztésére a t a g á l l a m o k és az é r d e k e l t n e m z e t k ö z i és n e m z e t i s z e r v e z e t e k k i f e j t h e t n é n e k " , e g y s z e r s m i n d ajánlja, hogy „a Közgyűlés h í v a s sék fel a n n a k t a n u l m á n y o z á s á r a , hogy célszerű-e 1972-t A K ö n y v N e m z e t k ö z i E v é n e k n y i l v á n í t a n i " (83 E X / H a t á r o z a t o k 5.1. 38. p a r a g r a f u s ) . A főigazgató e n n e k a szö v e g n e k az a l a p j á n belefoglalta a f e n t e b b idézett a j á n l á s t A K ö n y v N e m z e t k ö z i É v é r e v o n a t k o z ó l a g a 16 C/5. d o k u m e n t u m b a , és a K ö z g y ű l é s elé terjeszti a z o k n a k a t e v é k e n y s é g e k n e k az áttekintését, a m e l y e k e t a t a g á l l a m o k é s az é r d e k e l t n e m z e t k ö z i és nemzeti szervezetek kifejthetnének.
Előzmények 3. A K ö n y v N e m z e t k ö z i É v é n e k az lesz a célja, h o g y felhívja a z á l t a l á n o s fi g y e l m e t a k ö n y v s z e r e p é r e a t á r s a d a l o m b a n . M a n a p s á g a k ö n y v a széles k ö r ű t á j é koztatás egyik fő eszköze. A n y o m d a i és terjesztési t e c h n i k a j e l e n t ő s fejlődése k ö v e t k e z t é b e n l e h e t ő v é vált, hogy az e g y r e szélesebb k ö r ű közönség j ó m i n ő s é g ű és olcsó k ö n y v e k h e z j u t h a s s o n . Így v a l ó b a n b e k ö v e t k e z e t t „a k ö n y v f o r r a d a l m a " — hogy egy, a z U N E S C O á l t a l k i a d o t t m ű c í m é t idézzük.* 4. U g y a n a k k o r g y o r s a n n ő az olvasók s z á m a . A n é p e s s é g j e l e n t ő s s z a p o r o d á s a , az o k t a t á s kiszélesedése és a t a n u l m á n y i idő t a r t a m á n a k m e g h o s s z a b b o d á s a a p i a c b ő v ü l é s é h e z vezet; a k ö n y v m á s k ü l ö n b e n is k ö n n y e b b e n h o z z á f é r h e t ő v é v á l t a n n a k k ö v e t k e z t é b e n , h o g y t e r j e s z t é s é n e k m ó d s z e r e i m e g ú j u l n a k , b ő v ü l a k ö n y v t á r i szolgá lat, k ü l ö n ö s e n az iskolai és a n y i l v á n o s k ö n y v t á r a k é . 5. A k ö n y v s z e r e p é n e k á t a l a k u l á s a egybeesik az „ e l e k t r o n i k u s n a k " n e v e z e t t h í r közlő eszközök (rádió és televízió) t é r h ó d í t á s á v a l . Mégis — ez á l t a l á n o s fejlődés k e r e t e i n b e l ü l —, a k ö n y v m e g ő r i z t e , sőt n ö v e l t e befolyását. Az összes létező t á j é k o z t a t ó eszközök között a k ö n y v az i s m e r e t s z e r z é s lényeges eszköze m a r a d t . 6. Ez, a k ö n y v s z e r e p é r e v o n a t k o z ó tétel e g y r e é l é n k e b b é r d e k l ő d é s t v á l t ki. A Közgyűlés, m é g a t i z e n h a r m a d i k űlésszakán, m e g s z a v a z o t t egy a j á n l á s t (4. 12.), a m e l y h a n g s ú l y o z t a a k ö n y v n e k m i n t a z U N E S C O célkitűzései m e g v a l ó s í t á s á t e l ő m o z d í t ó eszköznek a fontosságát. A t i z e n n e g y e d i k ülésszak j ó v á h a g y o t t egy, a k ö n y v fejlesz t é s é r e s z á n t p r o g r a m o t ; ez lehetőséget a d o t t o l y a n regionális összejövetelek m e g s z e r vezésére, a m e l y e k a k ö n y v e l ő á l l í t á s á t é s terjesztését h i v a t o t t a k ösztönözni a fejlődő * Robert
Escarpit:
La
révolution
du
livre.
UNESCO,
1966.
o r s z á g o k b a n : az elsőt (Ázsia részére) T o k i ó b a n t a r t o t t á k 1966-ban, a m á s o d i k a t (Af r i k a részére) A c c r á b a n , 1968-ban és a h a r m a d i k a t ( L a t i n — A m e r i k a részére) B o g o t á b a n 1969-ben. A n e g y e d i k összejövetelnek 1972 e l e j é n k e l l s o r r a k e r ü l n i e a z a r a b á l l a m o k javára. 7. Ezek a regionális összejövetelek m e g m u t a t t á k , h o g y a fejlődő o r s z á g o k o l y a n összehangolt a k c i ó p r o g r a m o t ó h a j t a n a k , a m e l y a k ö n y v n e k h a t é k o n y a b b r é s z t j u t t a t n a a gazdasági és t á r s a d a l m i h a l a d á s s z o l g á l a t á b a n . A k ö n y v e t t e k i n t i k azon esz közök egyikének, a m e l y e k k e l k ö v e t n i l e h e t a t e c h n o l ó g i a ú j a b b fejlődésének r i t m u s á t . A k ö n y v k ü l ö n ö s e n az új t e c h n i k a bevezetését, illetve a r é g i b e n v a l ó j á r t a s s á g t ö k é letesítését teszi lehetővé. 8. U g y a n a k k o r e g y r e t u d a t o s a b b á v á l i k a n n a k szükségessége, h o g y a k ö n y v nemzetközi s z a k m a i egyesületei ú j a b b i n t é z k e d é s e k e t f o g a n a t o s í t s a n a k a v é g e t t , hogy felhívják m i n d a közönség, m i n d a k o r m á n y z a t o k , v a l a m i n t a n e m z e t k ö z i i n t é z m é n y e k figyelmét a r r a , h o g y a k ö n y v előmozdítja az egyéni j ó l é t é s a z á l t a l á n o s e l ő r e h a l a d á s ügyét. 9. A n e m k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t e k képviselői, a k i k 1969 m á r c i u s á b a n össze gyűltek megvizsgálni a k ö n y v fejlesztését szolgáló U N E S C O - a k c i ó t , kifejezésre j u t tatták érdekeltségüket A K ö n y v Nemzetközi Évének meghirdetésében, mivel az le hetőséget n y ú j t az idevágó r e n d s z e r e s és ö s s z e h a n g o l t t e v é k e n y s é g r e , e g y b e n j a v a s o l ták, h o g y a v á l a s z t á s essék 1972-re. V a l ó b a n , a d d i g befejeződnek a k ö n y v fejlesztését szolgáló r e g i o n á l i s U N E S C O - c i k l u s o k ; e g y é b k é n t is, b á r m e l y közelebbi i d ő p o n t n e m hagyott v o l n a e l e g e n d ő időt a t a g á l l a m o k n a k és a s z a k m a i s z e r v e z e t e k n e k a r r a , hogy a szükséges széles k ö r ű előkészületeket m e g t e h e s s é k . A K ö n y v N e m z e t k ö z i É v é n e k h a t á s a j ó v a l 1972 u t á n v á l i k é r e z h e t ő v é . A z o k a t a t e v é k e n y s é g e k e t , a m e l y e k r e ez é v f o l y a m á n sor k e r ü l , k ü l ö n ö s e n a k ö n y v e l ő á l l í t á s á v a l és terjesztésével k a p c s o l a t o s a kat, csatolni l e h e t n e p é l d á u l az Egyesült N e m z e t e k m á s o d i k fejlesztési é v t i z e d é n e k terveihez, h o g y így a k ö n y v az 1970—1980-as é v t i z e d b e n m a r a d é k t a l a n u l b e t ö l t h e s s e s z e r e p é t a g a z d a s á g i és t á r s a d a l m i h a l a d á s b a n . 10. A s z a k m a i s z e r v e z e t e k n e k a k é r d é s i r á n t t a n ú s í t o t t é r d e k l ő d é s é t fokozta a V é g r e h a j t ó T a n á c s a r r a v o n a t k o z ó i n d í t v á n y a , h o g y 1972-t n y i l v á n í t s á k „A K ö n y v N e m z e t k ö z i É v é " - n e k . A K ö n y v t á r o s o k E g y e s ü l e t e i n e k N e m z e t k ö z i Szövetsége k e z d e m é n y e z t e a B e l l a g i ó b a n (Olaszország) t a r t o t t összejövetelt, a m e l y e n r é s z t v e t t e k a k i a d ó k , k ö n y v k e r e s k e d ő k , szerzők és n y o m d á s z o k n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t e i n e k képviselői, hogy t a n u l m á n y o z z á k A K ö n y v N e m z e t k ö z i É v e a l k a l m á v a l f e l m e r ü l ő t e e n d ő k e t . 11. Az U N E S C O 1970. m á r c i u s 18-a és 20-a között i s m é t t a n á c s k o z á s t r e n d e z e t t A K ö n y v N e m z e t k ö z i É v e r é v é n kifejtendő t e v é k e n y s é g e k t á r g y á b a n . A részt v e v ő s z a k é r t ő k a k ö v e t k e z ő szervezetek tagjai közül k e r ü l t e k k i : K ö n y v k e r e s k e d ő k E g y e s ü l e t e i n e k N e m z e t k ö z i Közössége (CIAL); Szerzők és Zeneszerzők N e m z e t k ö z i T á r s u lása (CISAC); N e m z e t k ö z i D o k u m e n t á c i ó s Szövetség (FID); K ö n y v t á r o s o k E g y e s ü l e t e i n e k N e m z e t k ö z i Szövetsége ( F I A B ) ; K i a d ó k N e m z e t k ö z i Uniója. B e k a p c s o l ó d t a k a t a n á c s k o z á s o k b a azok a s z e m é l y e k is, a k i k r é s z t v e t t e k az Á z s i á b a n , A f r i k á b a n és L a t i n - A m e r i k á b a n r e n d e z e t t r e g i o n á l i s UNESCO-összejöveteleken, n e m k ü l ö n b e n a z olyan országok szakértői, a m e l y e k b e n a kiadói t e v é k e n y s é g k ü l ö n ö s e n é l é n k . Az e m lített összejövetelek s o r á n m e g n y i l v á n u l t v é l e m é n y e k e t ez a j e l e n t é s teljes m é r t é k b e n s z e m előtt t a r t j a .
Témák 12. J a v a s l a t o k h a n g z o t t a k el a r r a v o n a t k o z ó l a g , h o g y A K ö n y v N e m z e t k ö z i É v é r e t é m á u l j e l ö l t e s s e n e k ki m i n d a z o k a k ö n y v e t é r i n t ő fő k é r d é s e k , a m e l y e k a m a i t á r s a d a l o m b a n f e l m e r ü l n e k . E t é m á k k ö r é b ő l , a m e l y e k k ü l ö n - k ü l ö n v a g y elegyesen m e g h a t á r o z h a t n á k A K ö n y v N e m z e t k ö z i É v e c í m é n k i f e j t e n d ő t e v é k e n y s é g e k fő i r á n y á t , különösen az a l á b b i a k a t i d é z z ü k : sek,
I. Az írók és fordítók tevékenységének ösztönzésére foganatosítandó intézkedé kellőképpen szem előtt tartva a szerzői jog védelmének szükségességét. II. A könyv előállítása és terjesztése, beleértve a könyvtárak fejlesztését is. I. Fokozni a k ö n y v előállítását é s t e r j e s z t é s é t a fejlődő országokban. II. Fejleszteni a k ö n y v forgalmát v a l a m e n n y i államban. III. M e g k ö n n y í t e n i a k ö n y v n y o m d a i előállítását, k ü l ö n ö s e n a jobb papírellátás é s m ű v é s z e t , v a l a m i n t a nyomdai eljárások technikájának t ö k é l e t e s í t é s e útján. IV. Szakembereket n e v e l n i a k ö n y v i p a r számára. V. Elősegíteni a k ö n y v t á r a k é s e g y é b d o k u m e n t á c i ó s központok fejlődését.
a
grafikai
V I . Fejleszteni a nemzeti k ö n y v t á r - é s d o k u m e n t á c i ó s s z o l g á l a t o k a t c s a k ú g y , mint a k ö n y v é szeti munkálatokhoz s z ü k s é g e s e s z k ö z ö k e t , b e l e é r t v e k ü l ö n ö s e n a nemzeti é s regionális f o l y a m a t o s bibliográfiákat. VII. Ösztönözni a k ö n y v r e v o n a t k o z ó kutatásokat. VIII. N ö v e l n i az o l v a s n i újabban m e g t a n u l t a k számára készült o l v a s m á n y - s z ö v e g e k kiadását. IX. N ö v e l n i a k ö n y v k i a d á s t a n e m z e t i n y e l v e k e n . X . M e g k ö n n y í t e n i a t ö m e g e k n e k szánt, k e l e n d ő k ö n y v e k előállítására é s terjesztésére v o n a t k o z ó tapasztalatok e g y b e v e t é s é t .
III. Az olvasás szokásának terjesztésére foganatosítandó intézkedések. IV. A könyv a nevelés, a nemzetközi egyetértés és a békés együttműködés gálatában.
szol
I. Ö s z t ö n ö z n i a k ö n y v é s az előállításához s z ü k s é g e s n y e r s a n y a g o k szabad forgalmát nemzet közi síkon. II. Ismételten b i z o n y s á g o t tenni a k ö n y v s z e r e p é n e k fontosságáról a felnőttoktatásban. III. G o n d o s k o d n i arról, h o g y a n e v e l é s t e r v e z ő i t e l j e s f i g y e l e m b e n r é s z e s í t s é k a t a n k ö n y v e k é s a közérdekű m ű v e k előállítását, terjesztését és f e l h a s z n á l á s á t . IV. Hozzáférhetőbbé tenni a t u d o m á n y o s é s műszaki k i a d v á n y o k a t , valamint a k é z i k ö n y v e k e t . V . Erősíteni a kulturális csere szerepét a k ö n y v v o n a t k o z á s á b a n i s . V I . V é d e l m e z n i az e m b e r i s é g irodalmi h a g y a t é k á t , k i a d á s á v a l m e g m e n t e n i a f e l e d é s b e m e r ü l é s v e s z é l y é t ő l f e n y e g e t e t t szóbeli irodalmat.
13. A K ö n y v Nemzetközi É v e s z á m á r a v á l a s z t a n i k e l l e n e egy o l y a n átfogó t é m á t , a m e l y a l k a l m a s a r r a , hogy rövid m o n d a t b a t ö m ö r í t v e a z É v j e l m o n d a t á v á v á l j é k . A j a v a s o l t angol n y e l v ű j e l m o n d a t — „Book for a l l " ( K ö n y v e t m i n d e n k i n e k ) — e l n y e r t e az U N E S C O - p a l o t á b a n 1970 m á r c i u s á b a n összegyűlt s z a k é r t ő k j ó v á h a g y á s á t , d e e s z a k é r t ő k s u g a l m a z t á k azt is, h o g y s p a n y o l , francia és orosz n y e l v ű v á l t o z a t o k a t is a l k o s s a n a k a z é r d e k e l t n e m z e t i bizottságok k ö z r e m ű k ö d é s é v e l . E j e l m o n d a t o k h o z r ö v i d f e l h í v á s o k a t l e h e t n e csatolni, k i e m e l v e A K ö n y v N e m z e t k ö z i É v é n e k m i n d i g az a d o t t e s e t n e k megfelelő egyik v a g y m á s i k v o n a t k o z á s á t . 14. A K ö n y v N e m z e t k ö z i É v é n e k j e l k é p é ü l u g y a n c s a k v á l a s z t a n i l e h e t n e egy i h l e t e t t grafikai á b r á z o l á s t . Részlet
az
UNESCO főigazgatójának
jelentéséből
és
javaslataiból.
JAKÓ ZSIGMOND
KÖNYV ÉS KÖNYVTÁR MŰVELŐDÉSÜNKBEN ö n y v é s t á r s a d a l o m v i s z o n y á n a k ú j r a r e n d e z é s e a z egész m o d e r n v i l á g s z á m á r a fontos és h a l a s z t h a t a t l a n feladat. Ez alól n e m k i v é t e l e k a szocializmust é p í t ő országok sem, n o h a k ö r ü k b e n m á s k é n t jelentkeznek az audio-vizuális technika ter j e d é s e n y o m á n fellépő k é r d é s e k . A m ű v e l ő d é s f o r r á s a i h o z csak viszonylag rövid i d e j e hozzáférkőző t ö m e g e k n e v e l é s e s z e m p o n t j á b ó l v a l ó s á g g a l é l e t k é r d é s , h o g y a z új szocialista k u l t ú r a e l m é l y í t é s é b e n a k ö n y v m i l y e n s z e r e p h e z j u t . Széles k ö r ű és á t h a s o n í t á s t l e h e t ő v é t e v ő k ö n y v k u l t ú r a n é l k ü l u g y a n i s a fizikai dolgozók a l i g h a i l l e s z k e d h e t n é n e k b e teljes é r t é k ű a l k o t ó e l e m e k k é n t a k i a l a k u l t é s á l l a n d ó a n e r ő s ö d ő szocialista n e m zetbe. M a g á n a k a szocialista m ű v e l ő d é s n e k az egysége v á l n é k k é r d é s e s s é , h a a t á r s a d a l o m j e l e n t ő s t ö m e g e i főleg t é v é - k u l t ú r á v a l r e n d e l k e z n é n e k és n e m m o n d h a t n á k m a g u k é n a k m i n d a z o k a t az é r t é k e k e t is, a m e l y e k e t n é p ü k e d d i g létrehozott, é s k ö n y v e k segítségével m i n d e n k i s z á m á r a m e g k ö z e l í t h e t ő v é tett. Az egész t á r s a d a l m a t átfogni k í v á n ó h a t a l m a s k ö n y v t á r s z e r v e z e t t a n ú s k o d i k a r r ó l a fontos s z e r e p r ő l , a m e l y e t a szocialista m ű v e l ő d é s p o l i t i k a n á l u n k a t á r s a d a l o m n e v e l é s b e n a k ö n y v n e k szán. H i á n y o l n i v a l ó i n k á b b a h a g y o m á n y o k é s s z e r ű b b é r tékesítése k ö r ü l a k a d . Egy-egy régi k ö n y v t á r b a n k e v e s e n l á t j á k m e g v á r o s u k , v i d é k ü k v a g y o r s z á g u k m e g t e s t e s ü l t m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t é t , azt, h o g y a polcokon s o r a kozó k ö t e t e k k ö z v e t l e n ü l és m i n d e n m á s n á l h i t e l e s e b b e n v a l l a n a k a m a i o l v a s ó n a k is a közelebbi v a g y a t á v o l a b b i m ú l t g o n d o l a t v i l á g á r ó l , h a g y a t é k á r ó l . Az s e m magától értetődő m i n d e n k i számára, hogy a könyvtárak é p p e n olyan m ű e m l é k e k lehetnek, m i n t a régi kolostorok, t e m p l o m o k v a g y v á r a k , és hogy e z e k n e k szintén k i j á r m i n d a z a v é d e l e m , m e g b e c s ü l é s , a m i t a t u r i s t á k z a r á n d o k h e l y é v é fejlődött t ö r t é n e t i e m l é k e k a n n y i joggal é l v e z n e k . Még é r t e l m i s é g i k ö r ö k b e n sem k ö z t u d o t t , hogy o r s z á g u n k D é l k e l e t - E u r ó p á b a n egyike a régi k ö n y v k u l t ú r a e m l é k e i b e n leggaz d a g a b b á l l a m o k n a k . S z á z a d o k óta m e g s z a k í t á s n é l k ü l m ű k ö d ő régi k ö n y v t á r a i n k b a n a I X . századtól k e z d ő d ő e n ott s o r j á z n a k a z e u r ó p a i írásos m ű v e l t s é g e m l é k e i . K ö zépkori kódexeik, ő s n y o m t a t v á n y o k , a k ö n y v k i a d á s r i t k a s á g a i h i r d e t i k m ű v e l ő d é s ü n k szerves b e l e é p ü l é s é t E u r ó p a h a g y o m á n y a i b a . M i n d e z e k n e v e l ő ereje e l v i t a t h a t a t l a n . És e t é n y e k k e l a z o k n a k is á l l a n d ó a n s z á m o l n i u k kell, a k i k a n n a k g o n d j á t hordozzák, h o g y e g a z d a g örökséget miiként l e h e t n e l e g j o b b a n h a s z n o s í t a n i a j ö v e n d ő építéséiben. A k ö n y v t á r t á r s a d a l m i k é p z ő d m é n y volt m i n d e n h o l és m i n d e n időben. L é t e süléséhez bizonyos m ű v e l ő d é s i , t á r s a d a l m i feltételek és i g é n y e k szükségesek. M i u t á n pedig egy k ö n y v t á r k i n ő t t a m a g á n g y ű j t e m é n y szűk k e r e t e i közül, a m i n d e n kori t á r s a d a l o m s z e r k e z e t élő egységei — ö n m a g u k m e g v a l ó s í t á s a k é n t — t á p l á l t á k , fejlesztették, v é d e l m e z t é k . E k a p c s o l a t o k folytán a k ö n y v t á r t a r t a l m á t , a n y a g a összetételét m i n d i g a t á r s a d a l m i közösség m ű v e l ő d é s i élete h a t á r o z t a m e g . A szer vesen fejlődött k ö n y v t á r a k t e h á t t ö r t é n e t i k é p z ő d m é n y e k , a m e l y e k b ő l a s z a k e m b e rek, a k á r a geológusok a r é t e g e k elhelyezkedéséből, h i t e l e s e n l e o l v a s h a t j á k , k i e l e -
mezhetik a l é t r e h í v ó közösség szellemi fejlődését. I l y e n n e m is j e l e n t é k t e l e n k ö n y v t á r k é p z ő t é n y e z ő volt a k o r á b b i s z á z a d o k b a n az erdélyi m a g y a r lakosság m ű v e l ő d é s i élete. M i n d a z a szellemi é r t é k , a m i o r s z á g u n k b a n létezik, a z i t t élő lakosság egy m á s t kiegészítő erőfeszítéseinek e r e d m é n y e és együttesen a l k o t j a a szocialista m ű v e l ő d é s a l a p j á t . A szocialista R o m á n i a t e r m é s z e t e s örököse a n n a k is, a m i t E r d é l y m a g y a r és n é m e t l a k o s s á g a a s a j á t m ű v e l ő d é s e s z o l g á l a t á b a n a k ö n y v k u l t ú r a és k ö n y v t á r i h a g y o m á n y o k t e r ü l e t é n századokon á t alkotott. A M ă n ă s t i r e a N e a m ţ u l u i ősi kolostor r o m á n k é z i r a t a i , a b u k a r e s t i A k a d é m i a i K ö n y v t á r k i m e r í t h e t e t l e n kincsesbányája, a gyulafehérvári Batthyaneum kódexei vagy a szebeni Brukenthal k ö n y v t á r ő s n y o m t a t v á n y a i e g y f o r m á n k e d v e s e k n e k ü n k és e g y a r á n t b ü s z k e s é g ü n k t á r g y a i . M i n d e n n e k a l a p j a a z a t u d a t , hogy k ö n y v t á r i s z e r v e z e t ü n k egyenlő g o n d d a l őrzi és m i n d e n k i számiára h o z z á f é r h e t ő v é teszi az o r s z á g k ü l ö n b ö z ő e r e d e t ű m ű v e l ő dési kincseit é s m e g b e c s ü l i a n e m z e t i s é g e k k ö n y v t á r i h a g y o m á n y a i t . A n n a k a k ö n y v t á r i „ h o z o m á n y n a k " a n y a g i a k b a n ki s e m fejezhető é r t é k e , a m i v e l a m a g y a r és a szász l a k o s s á g g a z d a g í t o t t a o r s z á g u n k a t , m i n d e n k é p p e n r á is szolgál e r r e az o s z t a t l a n m e g b e c s ü l é s r e . I n d o k o l t t e h á t a m i n d e n o l d a l r ó l m e g n y i l v á n u l ó é r d e k l ő d é s az i r á n t , h o g y m i k o r , m i l y e n sajátos k ö r ü l m é n y e k között k e l e t k e z t e k e s o k a k t ó l h a s z n á l t é s m e g c s o d á l t g y ű j t e m é n y e k . M a m á r t e r m é s z e t e s a z is, h o g y e g y ű j t e m é n y e k létrehozóit n e m c s a k a z illető n e m z e t i s é g fiai tisztelik, h a n e m o r s z á g u n k m i n d e n h o n p o l g á r a , aki v a l a m i k é n t h a s z o n é l v e z ő j é v é v á l t a m ű v e l ő d é s é r t hozott e g y k o r i á l d o z a t a i k n a k . E g y m á s é r t é k e i m e g i s m e r é s é n e k é s m e g b e c s ü l é s é n e k szép p r o g r a m j á h o z k i t ű n ő m u n k a t e r ü l e t ü l s z o l g á l h a t n a k e z e k a közös k i n c s ü n k k é v á l t régi tudományos gyűjtemények. K ö n y v t á r i ö r ö k s é g ü n k n e m z e t i s é g i része — e r e d e t é b ő l k ö v e t k e z ő e n — s a j á t o s j e g y e k k e l is r e n d e l k e z i k . Ezek k ö v e t k e z m é n y e i k é n t m i n d a k ö n y v t á r i m u n k á b a n , m i n d p e d i g a t u d o m á n y o s k u t a t á s b a n o l y a n a k t u á l i s k é r d é s e k v e t ő d n e k fel, a m e l y e k k i elégítő m e g o l d á s á t ó l j e l e n t ő s m é r t é k b e n függ a f e l h a s z n á l á s h a t é k o n y s á g a . E k é r d é s e k s ú l y á n a k e l b í r á l á s á h o z m i n d e n e k e l ő t t azt kell t i s z t á z n u n k , h o g y m i b e n áll és m i l y e n t e r m é s z e t ű az ország közös k ö n y v t á r i ö r ö k s é g é n e k n e m z e t i s é g i része. Á l t a lános é r d e k ű , i d ő s z e r ű f e l a d a t n a k k í v á n u n k t e h á t e l e g e t t e n n i , a m i k o r a z a l á b b i a k b a n m e g k í s é r e l j ü k felvázolná az e r d é l y i m a g y a r k ö n y v - és k ö n y v t á r k u l t ú r a ú t j á t kezdeteitől fogva n a p j a i n k i g .
K ö n y v és k ö n y v t á r csak o l y a n t á r s a d a l o m b a n j u t h a t szerephez, a m e l y b e n m á r m e g g y ö k e r e s e d e t t az í r á s o n és olvasáson a l a p u l ó közlési m ó d . Ír és betű s z a v u n k , v a l a m i n t ősi r o v á s í r á s u n k t ü r k e r e d e t e a z t bizonyítja, h o g y e l ő d e i n k m á r a d é l oroszországi s t e p p é k e n m e g i s m e r k e d t e k az í r á s o s közlési m ó d d a l . E n n e k t á r s a d a l m i h a s z n o s í t á s á r a a z o n b a n a k k o r m é g n e m k e r ü l h e t e t t sor. A n e h é z k e s r o v á s í r á s e g y é b k é n t is a l k a l m a t l a n lett v o l n a hosszabb szövegek feljegyzésére. E z é r t a p o g á n y m a g y a r s á g n a k legfeljebb feliratai l e h e t t e k , de k ö n y v e i n e m . A görög—római a l a p o z á s ú k e r e s z t é n y m ű v e l ő d é s i k ö r b e k e l l e t t b e i l l e s z k e d n ü n k ahhoz, h o g y az í r á s és a k ö n y v a m a g y a r m ű v e l ő d é s b e n szintén betölthesse f e l a d a t á t . A k ö z é p k o r sajátos viszonyaiból k ö v e t k e z ő e n az írással és a k ö n y v v e l hosszú i d ő n á t c s u p á n a p a p s á g állott k a p c s o l a t b a n . Soraiból k e r ü l t e k k i a szerzők és ol v a s ó k e g y a r á n t . A világi t á r s a d a l o m e l ő k e l ő b b j e i n e k m ű v e l ő d é s e t o v á b b r a is é p p e n ú g y szóbeli m a r a d t , m i k é n t a dolgozó t ö m e g e k é . A k ö n y v p e d i g e z e k b e n a szá z a d o k b a n a m a g y a r t á r s a d a l m o n b e l ü l l a t i n n y e l v ű és egyházi t a r t a l m ú szövegekkel
j e l e n t e t t egyet. E n n e k megfelelően a legelső m á s o l ó m ű h e l y e k és k ö n y v g y ű j t e m é n y e k a k o l o s t o r o k b a n és p ü s p ö k i s z é k h e l y e k e n létesültek. A középkori m a g y a r egyházi írásosság egyik legkorábbi központja Gellért c s a n á d i p ü s p ö k ( m h . 1046) m a r o s v á r i u d v a r á b a n a l a k u l t . Deliberatio című munkája r é v é n egyben ő t e k i n t h e t ő k ö n y v k u l t ú r á n k l e g r é g i b b t u d o m á n y o s s z e r z ő j é n e k is. M á r a X I . század m á s o d i k felében V á r a d o n , G y u l a f e h é r v á r o n és K o l o z s m o n o s t o r o n szintén l e r a k t á k m i n d a m á s o l ó m ű h e l y , m i n d p e d i g a k ö n y v t á r a l a p j a i t . M i n t h o g y a k ö n y v e k r ő l a p ü s p ö k ö k t a r t o z t a k g o n d o s k o d n i , i n n e n l á t h a t t á k el s z e r k ö n y v e k k e l a falusi e g y h á z a k a t . Kolostori k ö n y v t á r a i n k közül a z első s z á z a d o k b a n a kolozsmonostori b e n c é s é s a váradhegyfoki p r e m o n t r e i szerzeteseké l e h e t e t t a l e g j e l e n t ő s e b b . Az előbbi u g y a n 1218 k ö r ü l á l d o z a t u l esett a feudális b e l h á b o r ú n a k , de ú j r a l é t e s í t e t t é k . Á l l o m á n y á t pontosan i s m e r j ü k a g y ű j t e m é n y 1427-ből r e á n k m a r a d t l e l t á r á b ó l . E k ö n y v t á r j e lentőségéről t a n ú s k o d i k , h o g y 1461-ben M á t y á s k i r á l y u d v a r i o r v o s a i n n e n kölcsön zött k i B u d á r a t ö b b k ó d e x e t , k ö z t ü k egy a s z t r o n ó m i á t . V á r a d h e g y f o k m á s o l ó m ű helye p e d i g f ő k é n t a t ö b b i p r e m o n t r e i k o l o s t o r t l á t t a el k ö n y v e k k e l . P é l d á u l 1234ben a v á r a d i p r e m o n t r e i e k k ü l ö n m e g b í z o t t a t k ü l d t e k franciaországi a n y a k o l o s t o r u k b a , h o g y o n n a n hozzon m i n t a p é l d á n y o k a t scriptoriumuk részére. A d o m o n k o s és f e r e n c e s szerzetesek a m a g y a r k ö n y v k u l t ú r á b a n a z e r e t n e k m o z g a l m a k elleni k ü z d e l e m s o r á n t ö r t e k e l ő r e a X I V . s z á z a d t ó l fogva. Szerzőik s o r á b ó l l e g k i e m e l k e d ő b b a külföldön is i s m e r t f e r e n c e s T e m e s v á r i P e l b á r t (mh. 1504), k ö n y v t á r a i k közül p e d i g a H u n y a d i J á n o s t ó l K o l o z s v á r o n létesített d o m o n k o s kolostor g y ű j t e m é n y e . E n n e k a X V . század m á s o d i k felében é p ü l t helyisége m a m á r a z ország legTatrosi magyar biblia, 1466
Kolozsvári kötés, 1712
r é g i b b és e g y e t l e n e r e d e t i á l l a p o t b a n r e á n k m a r a d t k ö z é p k o r i k ö n y v t á r b e l s ő j e . A kolduló szerzetesek — é p p e n az e r e t n e k s é g e k k e l folytatott k ü z d e l m ü k é r d e k é b e n — r e n d h á z a i k a t a B i h a r megyei S z a l á r d t ó l a m o l d v a i B a c ă u i g felszerelték k ö n y v e k k e l . A kéziratosság k o r á n a k legjelentősebb m a g y a r g y ű j t e m é n y e i m é g s e m a k o l o s t o r o k b a n , h a n e m a p ü s p ö k i s z é k h e l y e k e n a l a k u l t a k . G y a r a p í t ó i k r é s z i n t a külföldi e g y e t e m e k e n végzett műveirt k a n o n o k o k , r é s z i n t pedig a h u m a n i z m u s és a r e n e szánsz p o m p a h í v e i v é szegődött és t ö b b n y i r e világi becsvágytól s a r k a l l t p ü s p ö k ö k . Ezek s z e r z e m é n y e i b ő l és h a g y a t é k á b ó l k e l e t k e z e t t a f o r r á s o k b a n s o k a t e m l e g e t e t t székesegyházi b i b l i o t é k a m i n d V á r a d o n , m i n d pedig G y u l a f e h é r v á r o t t . B á r a v á r a d i első k ö n y v t á r az 1241. évi t a t á r j á r á s k o r , a g y u l a f e h é r v á r i p e d i g 1277-ben e l pusztult, a X V . s z á z a d elejére m á r m i n d k é t h e l y e n ú j r a j e l e n t ő s m e n n y i s é g ű k ó d e x g y ű l t egybe. K ü l ö n ö s e n a v á r a d i l e h e t e t t n a g y o n gazdag, m i n t h o g y 1419-ben k ü l ö n javadalmat létesítettek a Szent Katalin kápolnában elhelyezett könyvtár kezelésére. Ez a rectoria armarii librorum (könyvtárigazgatóság) t e k i n t h e t ő az o r s z á g u n k t e r ü l e t é r ő l e d d i g i s m e r t legrégibb m e g s z e r v e z e t t k ö n y v t á r o s i á l l á s n a k . A v á r a d i szé k e s e g y h á z i k ö n y v t á r igazi f é n y k o r a a z o n b a n 1441-től s z á m í t h a t ó , a m i k o r Vitéz J á n o s és a z őt k ö v e t ő t ö b b i h u m a n i s t a p ü s p ö k e n a g y m ú l t ú g y ű j t e m é n y t az a k k o r leg m o d e r n e b b é s l e g g a z d a g a b b m a g y a r k ö n y v t á r r á fejlesztette. Ezt a X V . s z á z a d b a n e g y e d ü l csak M á t y á s k i r á l y C o r v i n á j a m ú l t a felül, de e h h e z is az u r a l k o d ó az e l s ő i n d í t á s o k a t é p p e n nevelője, Vitéz J á n o s b i b l i o t é k á j á b ó l v e h e t t e . Vitéz és u t ó d a i költséget n e m k í m é l v e I t á l i a l e g j o b b m á s o l ó m ű h e l y e i b e n fényűző r e n e s z á n s z k i á l l í t á s b a n k é s z í t t e t t é k el k ó d e x e i k e t . A gazdagon m i n i á l t v á r a d i k é z i r a t o k a t m i n t a k é s ő k ö z é p k o r i könyvfestészet r e m e k e i t ma is a l e g j e l e n t ő s e b b külföldi k ö n y v t á r a k őrzik féltett é r t é k e i k között. A v á r a d i g y ű j t e m é n y k é s ő b b i g y a r a p í t ó i s o r á b ó l F a r k a s B á l i n t (1490—1495) és T h u r z ó Z s i g m o n d p ü s p ö k ö t (1506—1512) e m l í t j ü k m e g . Az előbbi v é g r e n d e l e t i l e g 203 k é z i r a t o s k ö t e t e t h a g y o t t a k ö n y v t á r r a , az u t ó b b i v i szont A l d u s M a n u t i u s s z a l , a h í r e s velencei n y o m d á s s z a l v a l ó b a r á t s á g a folytán m á r n y o m t a t o t t k ö n y v e k k e l i s g a z d a g í t h a t t a V á r a d bibliotékáját. A gyulafehérvári k ö n y v t á r m é r e t e i n e k é r z é k e l t e t é s é r e v i s z o n t a r r a h i v a t k o z h a t u n k , hogy p é l d á u l a h u m a n i s t a V á r d a y F e r e n c p ü s p ö k (1514—1524) s z e m é l y e s h a s z n á l a t á r a r e n d e l t r é s z lege 101 k ó d e x e t s z á m l á l t . A l a t i n n y e l v ű s é g á r n y é k á b a n a z o n b a n a X V . század f o l y a m á n f e l c s e p e r e d e t t a m a g y a r n y e l v ű írásosság, és a kolostori k ö n y v t á r a k b a n is k e z d t e k f e l t ü n e d e z n i a z első a n y a n y e l v ű i r o d a l m i alkotások. E l ő b b csak a l a t i n k ó d e x e k b e n b u k k a n t a k fel h o s s z a b b - r ö v i d e b b m a g y a r v e n d é g s z ö v e g e k . P é l d á u l i l y e n az o r s z á g u n k t e r ü l e t é n őrzött l e g r é g i b b m a g y a r n y e l v e m l é k , a z 1310—1320 között k e l e t k e z e t t ú n . G y u l a f e h é r v á r i sorok. Egész k ö n y v e k m a g y a r r a f o r d í t á s á n a k 1416-tól fogva a h u s z i t i z m u s adott különös lendületet. Ezeknek a tömegekre gyakorolt hatását kívánták ellen súlyozni a X V . század m á s o d i k felében e l s z a p o r o d ó h i v a t a l o s e g y h á z i fordításokkal. H u s z i t a e r e d e t ű k ö n y v e m l é k e i n k közül a m o l d v a i T a t r o s o n 1466-ban m á s o l t é s j e lenleg M ü n c h e n b e n őrzött k ó d e x e t e m l í t j ü k m e g , a l a t i n u l n e m t u d ó m a g y a r a p á cák é s h i v ő k s z á m á r a k é s z ü l t kéziratos k ö n y v e k s o r á b ó l pedig a m a r o s v á s á r h e l y i e r e d e t ű T e l e k i - k ó d e x r e (1525—1531), v a l a m i n t a tövisi k o l o s t o r b a n fordított S z é k e l y u d v a r h e l y i k ó d e x r e (1526—1528) h í v j u k fel a figyelmet. A m a g y a r n y e l v ű k ó d e x e k elterjedése jelzi, h o g y a X V — X V I . század f o r d u l ó j á r a a m a g y a r t á r s a d a l m o n b e l ü l is lezajlott a k ö z é p k o r i m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t é n e k l e g d ö n t ő b b m o z z a n a t a : az í r á s t u d á s és az í r á s h a s z n á l a t k i k e r ü l t a p a p s á g k i z á r ó l a gosságából, és ezzel p á r h u z a m o s a n felbomlott a b e t ű é s a l a t i n n y e l v e d d i g i e g y sége. Az e h h e z vezető ú t első á l l o m á s a a világi í r á s t u d ó r é t e g k i a l a k u l á s a volt. Ezek a „ d e á k n a k " n e v e z e t t világiak, m i n t h i v a t á s o s tollforgatók, eleinte u g y a n v á l -
A domonkosok egykori kolozsvári könyv tárterme, X V . század
Legyeződíszes kötés a fejedelmi könyvtárból
t o z a t l a n u l l a t i n u l í r t a k , d e m ö g ö t t ü k felsorakozott e l s ő s o r b a n a v á r o s o k és m e z ő városok lakóiból r o h a m o s a n g y a r a p o d ó , felszínesebben iskolázott új réteg, a m e l y i k m á r n e m t a n u l m á n y a i v a g y í r á s t u d á s a u t á n k í v á n t megélni. A k e r e s k e d ő k n é l , m e s t e r e m b e r e k n é l , a g a z d a s á g i é l e t s z a k é r t ő i n é l az í r á s és a l a t i n n y e l v k e l l ő i s m e r e t e többé m á r n e m p á r o s u l t , s ezért a b e t ű v e t é s előnyeivel az a n y a n y e l v ü k ö n k í v á n t a k élni. K ö z b e n m á r e l i n d u l t d i a d a l ú t j á r a a z e m b e r i m ű v e l ő d é s s z e m p o n t j á b ó l a d d i g legjelentősebb m ű s z a k i újítás, a k ö n y v n y o m t a t á s is. A világi olvasóközönség felne velése és az új t e c h n i k á v a l v a l ó e g y m á s r a t a l á l á s előkészítése b i z o n y u l t a m a g y a r k ö n y v t ö r t é n e t kéziratos k o r a l e g m a r a d a n d ó b b e r e d m é n y é n e k . A kolostorok g a z d a g k ö n y v t á r a i t és a h u m a n i s t a f ő p a p o k ragyogó bibliofil g y ű j t e m é n y e i t u g y a n i s az új idők szele a X V I . század közepén szétsodorta és jórészt m e g s e m m i s í t e t t e . A k ö n y v és sokoldalú h a s z n á l a t a a z o n b a n e k k o r r a a világi t á r s a d a l o m é l e t é b e n is k i t é p h e tetlenül m e g g y ö k e r e s e d e t t .
* A r e f o r m á c i ó m ű v e l ő d é s p o l i t i k á j a csak á l t a l á n o s í t o t t a a m a g y a r lakosság k ö r é b e n azt, a m i t a z előbbi k o r s z a k m á r m e g a l a p o z o t t . A h i t ú j í t á s a z iskolázás k i terjesztésével, a z a n y a n y e l v e n és a n y o m t a t á s f e l h a s z n á l á s á v a l folytatott p r o p a g a n dája r é v é n új olvasó és k ö n y v g y ű j t ő közönséget nevelt. A X V I . század m á s o d i k felében a falusi k ö r n y e z e t b e n is m e g s z a p o r o d t a k az ún. p a r a s z t d e á k o k , t e h á t az olyan személyek, a k i k Í r á s t u d ó k u g y a n , de c s a k az a n y a n y e l v ü k ö n . F ő k é n t a szé kelyföldi szabad t á r s a d a l o m b a n figyelhető m e g a z a n y a n y e l v ű í r á s h a s z n á l a t gyors terjedése a f a l v a k o n . Az í r á s i s m e r e t e e g y é b k é n t e k k o r m á r t á r s a d a l m i k ö v e t e l m é n y a nemesség k ö r é b e n is. E n n e k a h i r t e l e n f e l d u z z a d t ú j , világi olvasóközönségnek az igényei fejlesztették ki a X V I . század m á s o d i k felében a m a g y a r n y e l v ű l a i k u s
i r o d a l m a t , m e l y n e k l e g k e d v e l t e b b m ű f a j a a széphistória lett. E z e k e t a v á s á r o k o n földre t e r í t e t t p o n y v á n á r u l t olcsó k i a d v á n y o k a t a l e g s z e g é n y e b b í r á s t u d ó k is m e g s z e r e z h e t t é k . A k ö n y v e t t e h á t az a n y a n y e l v és a n y o m t a t á s h a s z n á l a t a k é p e s í t e t t e a r r a , hogy a X V I . s z á z a d d e r e k á t ó l fogva e g y r e s z é l e s e b b k ö r ö k r e kiterjeszt hesse t á r s a d a l o m n e v e l ő m u n k á j á t . A m í g m i n d e n k ó d e x e g y e d i d a r a b volt, m e l y e t t ö b b n y i r e r e n d e l é s r e m á s o l t a k , m a i f o g a l m a i n k szerinti k ö n y v k e r e s k e d e l e m n e m fejlődhetett ki. A n y o m t a t o t t k ö n y v a z o n b a n l e g i g é n y e s e b b v á l t o z a t a i b a n is t ö m e g t e r m é k , t e h á t k e r e s k e d e l m i á r u c i k k , m e l y e g y i d e j ű l e g j u t h a t o t t el E u r ó p a l e g k ü l ö n b ö z ő b b o r s z á g a i b a . E k k o r j e l e n n e k m e g először E r d é l y b e n is p o r t é k á i k k a l külföldi, f ő k é n t n é m e t o r s z á g i k ö n y v k i a d ó k ü g y n ö k e i . T ő l ü k , v a g y helyi megbízottjaiktól, a legfrissebb t u d o m á n y o s ú j donságot o t t h o n á b a n v á s á r o l h a t t a m e g az olvasó. P é l d á u l a kolozsvári n y o m d á t l é tesítő Hoffgreff G y ö r g y 1550—60 között a w i t t e n b e r g i S c h r a m - k i a d ó erdélyi b i z o m á n y o s a k é n t is m ű k ö d ö t t . Ezeken a szálakon főként a r e f o r m á c i ó és a k é s ő h u m a n i s t a e u r ó p a i t u d o m á n y o s s á g e r e d m é n y e i á r a m l o t t a k a k a d á l y t a l a n u l az i t t e n i k ö n y v b a r á tokhoz. A t ö r ö k fokozatos e l ő r e n y o m u l á s a és b e r e n d e z k e d é s e M a g y a r o r s z á g o n , v a l a m i n t a g y a k o r i h á b o r ú s k o d á s o k h a m a r o s a n e l r i a s z t o t t á k E r d é l y b ő l a külföldi k ö n y v k e r e s k e d ő k e t . J ó l l e h e t a l k a l m i l a g egyesek e z u t á n is e l m e r é s z k e d t e k á r u i k k a l a t ö r ö k s z á j á b a n lévő Erdélyig, m é g i s k é t é v s z á z a d o n á t a z i d e g e n k ö n y v ú j d o n s á g o k beszerzésének egyetlen biztos m ó d j á u l a külföldi e g y e t e m e k e n t a n u l ó d i á k o k f e l h a s z n á l á s a m a r a d t . B á r a d i á k o k közvetítésével j e l e n t ő s k ö n y v t ö m e g e k k e r ü l t e k b e a z országba, ez a p a t r i a r c h á l i s beszerzési m ó d n e m p ó t o l h a t t a teljesen a z e u r ó p a i k ö n y v k e r e s k e d e l e m b ő l v a l ó kiesést. Az újkori h a l a d á s é l é n j á r ó N é m e t a l f ö l d v a g y Anglia e g y e t e m e i n t a n u l ó f i a t a l j a i n k o l y k o r m e g l e p ő illetékességgel v á l a s z t o t t á k k i a t u d o m á n y o s és politikai ú j d o n s á g o k a t , é s m a is i m p o n á l ó g y o r s a s á g g a l j u t t a t t á k el i t t h o n i m e g b í z ó i k h o z . P é l d á u l a z a n g o l p u r i t a n i z m u s s a l és f o r r a d a l o m m a l k a p csolatos angliai és h o l l a n d i a i k i a d v á n y o k n é h á n y h ó n a p p a l m e g j e l e n é s ü k u t á n — n y i l v á n ezen az ú t o n — m á r b e f u t o t t a k Geleji K a t o n a I s t v á n g y ű j t e m é n y é b e . K ö n y v t á r a i n k a n y a g a m a is bizonyítja, h o g y a külföldi b e s z e r z é s n e k ez a k e z d e t leges m ó d j a a X V I I I . század d e r e k á i g elég e r e d m é n y e s e n biztosította a z á l t a l á n o s e u r ó p a i fejlődéssel v a l ó összeköttetést. A szervezett k ö n y v k e r e s k e d e l e m h i á n y á n a k h á t r á n y a i l e g s z e m b e ö t l ő b b e n a H a b s b u r g - k o r s z a k szigorú c e n z ú r a - és v á m r e n d e l e t e i i d e j é n m u t a t k o z t a k m e g . E z e k kel s z e m b e n d i á k o k v a g y külföldet j á r ó előkelőségek ú t j á n a k ö z k ö n y v t á r a k a t n e m lehetett többé korszerű szinten tartani. Egyetlen j á r h a t ó ú t n a k a Bécsben való k ö n y v b e s z e r z é s m a r a d t . Így v á l t a z erdélyi k ö n y v k u l t ú r a a bécsi k ö n y v k e r e s k e d e l e m f ü g g v é n y é v é és k é n y s z e r ü l t e g y o l d a l ú n é m e t t á j é k o z ó d á s r a o l y a n k o r s z a k b a n , a m i k o r a p o l g á r i g a z d a s á g i á t a l a k u l á s előkészítése e l s ő s o r b a n a n g o l és f r a n c i a föl d ö n folyt. P e r s z e h a t ó s á g i i n t é z k e d é s e k k e l a felvilágosodás és a f r a n c i a f o r r a d a l o m v a g y az a n g o l l i b e r a l i z m u s e s z m é i n e k a b e s z i v á r g á s á t n e m l e h e t e t t teljesen m e g a k a d á l y o z n i . Az e r d é l y i m a g y a r k ö n y v - és k ö n y v t á r k u l t ú r a fejlődésében a z o n b a n s ú lyos z a v a r o k a t okoztak az e u r ó p a i h a l a d á s t ó l v a l ó elszigetelést célzó r e n d e l k e z é s e k . A külföldi k ö n y v a f e u d a l i z m u s egész i d ő s z a k á b a n i n k á b b c s a k a z u r a l k o d ó o s z t á l y o k tagjai és az é r t e l m i s é g i e k k ö r é b e n forgó, viszonylag d r á g a i m p o r t c i k k m a r a d t . L é n y e g e s e n y h ü l é s a k ö n y v f o r g a l o m ellenőrzését illetően c s u p á n 1848 u t á n , a polgári á t a l a k u l á s s o r á n k ö v e t k e z e t t b e . Ilyen k ö r ü l m é n y e k között a k ö n y v t á r s a d a l m i s z e r e p é n e k n ö v e l é s é b e n k ü l ö n ö s e n n a g y s z e r e p j u t o t t a belföldi k ö n y v k i a d á s n a k . J ó l l e h e t a z 1528-ban S z e b e n b e n és 1538-ban B r a s s ó b a n létesült szász n y o m d a s z i n t é n a d o t t ki m a g y a r n y e l v ű k ö n y v e k e t , a z á l l a n d ó a n fokozódó k e r e s l e t r ö v i d e s e n t ö b b n y o m d á s z s z á m á r a i s
érdemessé tette, hogy elsősorban a magyar olvasóközönség szolgálatára rendezked jék be. Már indulásától kezdve ezt a kiadói politikát folytatta a Heltaiak 1549—50ben létesült kolozsvári és a Hoffhalterek 1565—74 között Váradon é s Gyulafehér váron működő nyomdája. A betű és a társadalom kapcsolatainak viszonylagos elmélyülésére é s e l e v e n ségére következtethetünk e három m ű h e l y termelési adataiból. Erdély X V I . századi nyomdáinak 400 darabot számláló össztermeléséből ugyanis 242 — azaz közel k é t harmad rész — ebben a három nyomdában jelent meg. Ha átlagosan 300-as pél dányszámot veszünk m i n d e n egyes k i a d v á n y esetében, akkor is közel 75 000 p é l dányra tehető az erdélyi magyar olvasók belföldi könyvfogyasztása fél évszázad alatt. A nyomdászat segítségével és az a n y a n y e l v fokozott használata r é v é n tehát hirtelen megnőtt a könyv szerepe a társadalom nevelésében. A kiadványfajták dif ferenciálódásával a nyomtatott betű olyan rétegekhez is eljutott, ahová a kéziratos könyv hatása m é g nem ért el. A X V I . század ma már pontosan ismert nyomdai viszonyai alapján némi fo galmat alkothatunk arról is, hogy néhány évtizeddel a reformáció után miként ál lott a latin és az anyanyelv használata a hazai magyar könyvkiadásban. A fentebb említett 242 kiadványból 134 volt magyar és csak 103 latin n y e l v ű (miután 5 n é metül, illetve románul jelent meg). Tehát megközelítően kétharmad része a teljes olvasmányanyagnak már anyanyelvű. A nagyközönség szellemi táplálékát alkotó világi tárgyú kiadványokat nézve m é g kedvezőbb a kép. Ezek között csak e l v é t v e akad más, m i n t magyar nyelvű. A latin n y e l v ű nyomtatványok m é g mindig v i szonylag magas arányszáma ugyanis a tankönyvekből é s a reformáció idején k ü lönösen virágzó teológiai irodalom termékeiből adódik. Az erdélyi magyar könyvkultúra szolgálatára berendezkedő X V I . századi há rom nyomda közül, a kiadványok művészi színvonala alapján, a protestáns hitük miatt Bécsből elüldözött Hoffhalterek műhelyeit kellene első helyre tenni. A könyv
t á r s a d a l m i s z e r e p é n e k öregbítése, a z olvasóközönség nevelése, sőt az egész m a g y a r n y e l v ű í r á s k u l t ú r a t e r é n végzett k ü l ö n l e g e s m u n k á j a a l a p j á n m é g i s H e l t a i G á s p á r s z á m í t a m a g y a r n y o m d á s z a t h ő s k o r a igazi v e z é r e g y é n i s é g é n e k . K o l o z s v á r v á r o s á n a k ez a szász s z á r m a z á s ú p a p j a eleven üzleti é r z é k k e l és h a t á r o z o t t i r o d a l m i t e hetséggel fejlesztette m ű h e l y é t a X V I . századi m a g y a r n y e l v ű k ö n y v k i a d á s l e g t e r m é k e n y e b b k ö z p o n t j á v á . A h á r o m e m l í t e t t n y o m d a 242 k i a d v á n y á b ó l 208, a 134 m a g y a r n y e l v ű k ö n y v közül p e d i g 115 a Heltai-tipográfiából k e r ü l t ki. K o l o z s v á r vezető s z e r e p e a z o n b a n n e m c s a k a k i a d v á n y o k s z á m á b a n , h a n e m a m a g y a r i r o d a l m i n y e l v k i a l a k í t á s á b a n is m e g m u t a t k o z i k . A m a g y a r nyelvi egységesülés X V I . századi k ö z p o n t j a Kolozsvár, és é p p e n Heltai m ű h e l y e . E n n e k g y a k o r l a t a lett a h e l y e s í r á s i p é l d a k é p . E h h e z igazodott a többi erdélyi n y o m d á s z , é s t ö b b - k e v e s e b b m é r t é k b e n m i n d e n k i , aki m a g y a r u l írt. A X V I . s z á z a d b a n l e r a k o t t erős a l a p o k r a é p ü l t fel a m a g y a r k ö n y v k i a d á s k é s ő b b i erdélyi fejlődése. A századforduló v i h a r o s e s e m é n y e i a z o n b a n j e l e n t ő s v á l t o zásokat h o z t a k n y o m d á s z a t u n k h e l y z e t é b e n . A f e u d a l i z m u s erői a r e f o r m á c i ó okozta m e g r á z k ó d t a t á s o k u t á n a X V I . század v é g é r e ú j r a r e n d e z t é k soraikat, a p r o t e s t á n s e g y h á z a k a t is b e é p í t e t t é k r e n d s z e r ü k tartóoszlopai közé, m e g f e g y e l m e z t é k a v e s z e d e l m e s f e g y v e r n e k bizonyult sajtót. A sajtó ellenőrzését B á t h o r i I s t v á n v e z e t t e b e 1571-ben, m e g t i l t v a , hogy fejedelmi e n g e d é l y n é l k ü l b á r m i f é l e szöveget k i n y o m t a s s a n a k , illetve i d e g e n b e n k i a d o t t k ö n y v e t az ország t e r ü l e t é n á r u s í t s a n a k . A feje delmi h a t a l o m és ideológiai t á m a s z a , a k á l v i n i z m u s é r d e k a z o n o s s á g a a l a p j á n a m a g y a r k ö n y v k i a d á s a X V I I . század f o l y a m á n teljesen átcsúszott a z e g y h á z k e z é b e . A m í g a h u m a n i z m u s és a r e f o r m á c i ó i d e j é n a n y o m d á k p o l g á r o k m a g á n v á l l a l k o z á sai voltak, a k é s ő f e u d a l i z m u s k ö r ü l m é n y e i között a fejedelemtől f e n n t a r t o t t h i v a t a l o s i n t é z m é n y e k k é a l a k u l t a k át. H i v a t á s u k p e d i g a k á l v i n i s t a e g y h á z é r d e k e i n e k és a z ezzel azonosult fejedelmi m ű v e l ő d é s p o l i t i k á n a k a szolgálata lett. E n n e k m e g felelően a hazai m a g y a r n y o m d á s z a t s ú l y p o n t j a is á t t e v ő d ö t t a fejedelmi s z é k h e l y r e , G y u l a f e h é r v á r r a , illetve a m á s o d i k s z á m ú k ö z p o n t n a k t e k i n t h e t ő V á r a d r a . Az e l ő b b i h e l y e n B e t h l e n G á b o r állított n y o m d á t az 1622-ben létesített a c a d e m i c u m collegium szolgálatára, a P a r t i u m f ő v á r o s á b a n v i s z o n t a z ottani r e f o r m á t u s e g y h á z a t és iskolát B e t h l e n I s t v á n szerelte fel 1640-ben H o l l a n d i á b ó l hozatott s z é p b e t ű a n y a g g a l . A v á r a d i m ű h e l y az E l z e v i r e k n é l t a n u l t Szenczi K e r t é s z Á b r a h á m (mh. 1667) keze a l a t t a fejedelemség legjobb n y o m d á j á n a k s z á m í t o t t m á r , a m i k o r a v á r o s t ö r ö k k é z r e k e r ü l é s é v e l 1660-ban egyszeriben földönfutóvá vált. S z e b e n b e n é s K e r e s d e n v a l ó h á n y ó d á s u t á n a m e g h i á n y o s u l t v á r a d i felszerelést Apaffi f e j e d e l e m 1668-ban K o l o z s v á r r a v i t e t t e , m a j d , egyesítve az 1658-ban e l p u s z t u l t g y u l a f e h é r v á r i n y o m d a m a r a d v á n y a i v a l , 1672-ben m i n d k e t t ő t az i t t e n i é s az i d ő k ö z b e n E n y e d r e költöztetett B e t h l e n K o l l é g i u m n a k a d o m á n y o z t a közös t u l a j d o n u l . Így lett K o l o z s v á r ú j r a a m a g y a r k ö n y v k i a d á s központja. 1690—1693 között szervezte m e g k o l o z s v á r i m ű h e l y é t a régi e r d é l y i m a g y a r n y o m d á s z a t l e g n a g y o b b m e s t e r e , Misztótfalusi K i s Miklós. Nincs a régi m a g y a r k ö n y v t ö r t é n e t n e k o l y a n alakja, aki n á l a ö n t u d a t o s a b b a n szállt v o l n a síkra a k ö n y v k u l t ú r a fejlesztéséért. „Én azt a k a r n á m , i g y e k e z e t e m e t é s m u n k á m a t tőle n e m s z á n n á m , hogy a m i n e m z e t ü n k n e m a r a d n a a b b a n a n a g y í r á s t u d a t l a n s á g b a n , m e l y b e n eddig, a m a g y a r i s k o l á k v i r á g o z z a n a k , h o g y m i n d g y e r m e k , asszonyi állatok, v á r o siak, falusi p a r a s z t o k olvasni t u d n á n a k . " K i s Miklós k ü z d e l m e szerves folytatása a m a g y a r p u r i t a n i z m u s és A p á c z a i Csere J á n o s m ű v e l ő d é s i p r o g r a m j á n a k , m e l y m á r n e m c s a k a z u r a l k o d ó r é t e g e k r e szabott, h a n e m a dolgozó t á r s a d a l o m felemelé sét is célozza. Új a z o n b a n b e n n e , h o g y a n y o m d á s z K i s Miklós az iskola m e l l é a n é p m ű v e l é s teljesen e g y e n r a n g ú eszközeként odaállítja a k ö n y v e t , és a n y o m t a t o t t
KÁLMÁNCSEHI VÁRADI PÜSPÖK BREVIARIUMÁBÓL,
1481 KÖRÜL
KOLOZSVÁRI ARANYOZOTT EZÜST ÖTVÖSKÖTÉS, 1722
b e t ű h a t a l m á v a l a k a r j a e l ő r e l e n d í t e n i a z á l t a l á n o s m ű v e l ő d é s ü g y é t e z e n a tájon. 1702-ben b e k ö v e t k e z e t t h a l á l a u t á n K o l o z s v á r a m a g y a r k ö n y v k i a d á s k ö z p o n t j a m a r a d t u g y a n , de t ö b b é n e m e m e l k e d e t t a n n y i r a a z á l t a l á n o s s z í n v o n a l fölé, m i n t k o r á b b a n . A h e l y i h a g y o m á n y o k a t folytató r e f o r m á t u s n y o m d á k m ű k ö d é s é t a r e katolizáció é s az a z t szolgáló c e n z ú r a a k a d á l y o z t a . A k a t o l i k u s e g y h á z létesítette m ű h e l y e k pedig, t ö b b n y i r e i d e g e n m e s t e r e i k k e l e g y ü t t , j ó i d e i g c s u p á n a vallásos m ű v e l ő d é s t szolgálták, a z a n y a n y e l v v e l s z e m b e n e l ő n y b e n r é s z e s í t e t t é k a l a t i n t Felekezeti k o r l á t a i k k ö z ü l c s a k a p o l g á r i á t a l a k u l á s előkészítése s o r á n l é p t e k k i és k a p c s o l ó d t a k b e a m a g y a r m ű v e l ő d é s á l t a l á n o s e m e l é s é é r t folyó erőfeszítésekbe. E b b e n a t e k i n t e t b e n k i v é t e l a f e r e n c e s e k csíksomlyói n y o m d á j a , m e r t létesítésétől (1675) fogva m é l y e n b e g y ö k e r e s e d e t t a k a t o l i k u s székelység m ű v e l ő d é s i é l e t é b e . A X V I I I . s z á z a d b a n a z e r d é l y i m a g y a r n y o m d á s z a t is a b é c s i n e k l e t t távoli p r o v i n ciája, é s k e r e t e i k ö z ö t t nincs m á r h e l y a K i s Miklóséhoz h a s o n l ó t ö r e k v é s e k r é s z é r e . P á l d i S z é k e l y I s t v á n v a g y K a p r o n c z a i Á d á m igyekezetei a m a g y a r k ö n y v k i a d á s korszerűsítésére r e n d r e zátonyra futottak a n y o m d á k a t fenntartó egyházi körök m a r a d i s á g á n . E látszólag s i v á r k o r s z a k b a n s e m t o r p a n t a z o n b a n m e g a k ö n y v t é r h ó d í t á s a a m a g y a r n é p e s s é g k ö r é b e n , hiszen a felvilágosodás é p p e n a b e t ű e r e j é v e l aknázta alá a feudalizmus korhadt rendszerét. Ebben a csendes korszakban szület tek m e g a z első m a g y a r n y e l v ű h í r l a p o k (Erdélyi Magyar Hírvivő, 1790), m a j d folyó i r a t o k (Erdélyi Múzeum, 1814), a k ö n y v é s a t á r s a d a l o m t o v á b b i v i s z o n y á n a k d ö n t ő alakítói, v a l a m i n t a t u d o m á n y o s m u n k a k e r e t e k é n t a M a g y a r N y e l v m í v e l ő T á r s a ság (1791). A m a g y a r k ö n y v k i a d á s az i d e j é t m ú l t egyházi-iskolai k e r e t e k közül v é g é r v é n y e s e n csak a t ő k é s g a z d a s á g i r e n d s z e r g y ő z e l m é v e l s z a b a d u l t ki. K o l o z s v á r m á r az 1848—49-es f o r r a d a l m a t m e g e l ő z ő e n i s m é t é l r e t ö r t . M é h e s G y ö r g y Erdélyi Hír adója m á r s a j á t független n y o m d á v a l r e n d e l k e z e t t . A tipográfiai h a g y o m á n y o k át mentésében különösen jelentős szerephez jutott a református kollégium egykori nyomdája, mely Barra Gábor, majd pedig Stein János kezén alakult át tőkés ki adóvállalattá. A polgári korszakban aztán gomba módjára elszaporodtak a nyomdák a v i d é k i v á r o s k á k b a n is, jelezve, h o g y a b e t ű győzelme b e é r t a m a g y a r lakosság k ö r é b e n . B á r a t ő k é s t u l a j d o n o s o k a k ö n y v k i a d á s t i n k á b b üzleti v á l l a l k o z á s n a k t e k i n t e t t é k , s e m m i n t a n é p m ű v e l é s eszközének, a t á r s a d a l o m r a z ú d í t o t t b e t ű á r a d a t t a l , esetleg s z á n d é k u k t ó l függetlenül is, n e v e l t é k a t ö m e g e k e t és t á g í t o t t á k l á t ó k ö r ü k e t . A k ö n n y ű s z e r r e l v a l ó n y o m t a t á s elősegítette a m a g y a r n y e l v ű m u n k á s s a j t ó k i a l a k u l á s á t a m ú l t század utolsó n e g y e d é b e n és a szocializmus e s z m é j é t n é p s z e r ű s í t ő k i a d v á n y o k széles k ö r ű terjesztését. A m a g y a r tipográfia h a l a d ó h a g y o m á n y a i h o z n y ú l t vissza a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n a szocializmus s z o l g á l a t á b a n m e g ú j h o d ó m a g y a r k ö n y v k i a d á s . S z á zados t r a d í c i ó k a l a k í t o t t á k azt a k o r s z e r ű tipográfiát, a m e l y e t a k o r á n e l h u n y t T ó t h S a m u (1918—1967) m u n k á l t ki, és a m e l y e t n a p j a i n k b a n h i v a t o t t a n fejlesztenek t o v á b b a K r i t e r i o n k i a d ó s z a k e m b e r e i . A szocialista R o m á n i a m a g y a r m ű v e l ő d é s é n e k t a l á n legegészségesebben fejlődő á g á b a n , a k ö n y v k i a d á s b a n , új t á r s a d a l m a t é s új köztudatot alakító erőként benne m u n k á l mindaz, ami a magyar nyomdászok Helt a i v a l k e z d ő d ő hosszú s o r á n a k örökségéből, a k ö n y v e m b e r f o r m á l ó h a t á s a s z e m pontjából, m e g t a r t á s r a é s m e g b e c s ü l é s r e é r d e m e s . A m a g y a r k ö n y v a s z o c i a l i z m u s b a n lett i g a z á n az egész t á r s a d a l o m é , a k ö n y v k i a d á s é s k ö n y v t e r j e s z t é s k é r d é s e i pedig m i n d e n k i t é r i n t ő közüggyé. Misztótfalusi K i s M i k l ó s n a g y á l m a a z olvasó népről s z e m ü n k előtt v á l i k v a l ó s á g g á .
A n y o m t a t á s e l t e r j e d é s e a m a g y a r k ö n y v t á r f e j l ő d é s t is g y ö k e r e s e n új u t a k r a t e r e l t e . A X V I . századtól s z á m í t h a t ó k o r s z a k o t á l t a l á b a n a d e m o k r a t i z á l ó d á s és a laicizálódás j e l l e m z i . P e r s z e , c s a k o l y a n k o r l á t o k között, a h o g y a n ez a f e u d á l i s r e n d s z e r b e n e g y á l t a l á b a n lehetséges volt. A n y o m t a t o t t k ö n y v , s z e m b e n a kézzel í r t és m i n i a t ú r á k k a l díszített k ó d e x s z e l , t ö b b é m á r n e m egyedi a l k o t á s , a r i s z t o k r a t i k u s műtárgy, h a n e m értelmiségi munkaeszköz. Elméletileg bárki megszerezheti m a g á n a k , hiszen sok azonos k i á l l í t á s ú p é l d á n y b a n j e l e n i k meg, és viszonylag olcsó á r o n k a p h a t ó . V a l ó j á b a n a z o n b a n ez e z olcsóbb á r is a h a z a i m a g y a r é r t e l m i s é g i e k t ö b b s é g e s z á m á r a m e g f i z e t h e t e t l e n v a g y n e h e z e n e l ő t e r e m t h e t ő volt. K ö n y v t á r nyi g y ű j t e m é n n y e l t o v á b b r a is á l t a l á b a n c s a k a szellemi é s politikai v e z e t ő r é t e g tagjai d i c s e k e d h e t t e k . A k ü l ö n b s é g így is l é n y e g e s a k é z i r a t o s s á g k o r á v a l s z e m b e n . Az ö n á l l ó erdélyi á l l a m i d e j é n t ö b b é n e m egyházi, h a n e m világi személyek, a közélet vezetői a l e g jelentősebb m a g á n k ö n y v t á r a k tulajdonosai, élükön m a g u k k a l a fejedelmekkel. A p r o t e s t á n s p a p s á g s z e r é n y e b b a n y a g i lehetőségei folytán s e m v á l l a l k o z h a t o t t v o l n a a középkori kléruséhoz hasonló szerepre a könyvgyűjtés területén, de a társadal m o n belüli m e g v á l t o z o t t helyzete k ö v e t k e z t é b e n n e m is v o l t a k i l y e n a m b í c i ó i . J e l l e m z ő a z is, h o g y a r e f o r m á c i ó u t á n a k ö z k ö n y v t á r a k a t n e m az e g y h á z i élet, h a n e m a z iskolai o k t a t á s s z o l g á l a t á b a állították. A k ö z é p k o r i k a t o l i k u s e g y h á z i k ö n y v t á r a k közül egyedül a csíksomlyói é l t e t ú l a reformációt. Ez a z ősi k ö n y v e s h á z a p r o t e s t á n s f e j e d e l e m s é g i d e j é n valóságos m e n e d é k h e l y e lett m i n d a z erdélyi katolikusok, m i n d p e d i g a m o l d v a i c s á n g ó k k ö n y v ö r ö k s é g é n e k . A székelyföldi k ö n y v k u l t ú r á n a k ez a m a l e g r é g i b b és legjellegzetesebb k ö n y v t á r i m ű e m l é k e a csíkszeredai m ú z e u m gondos k e z e l é s é b e n t a l á l h a t ó . A feudális t á r s a d a l o m s z e r k e z e t r e j e l l e m z ő b á n t ó e g y e n e t l e n s é g e k a z ú j k o r i magyar könyvtárfejlődésre is rányomták bélyegüket. A magyar parasztság zömének j o b b á g y i kiszolgáltatottsága, a p o l g á r s á g e r ő t l e n s é g e , a n e m e s i t ö m e g e k k ö z ö m b ö s sége a m ű v e l ő d é s k é r d é s e i v e l s z e m b e n óriási a k a d á l y t j e l e n t e t t e k a k ö n y v k u l t ú r a ú t j á b a n . A politikai vezetés és t e k i n t é l y e s a n y a g i f o r r á s o k b i r t o k l á s a v i s z o n t a n e m e s s é g m ű v e l t j e i s z á m á r a a k k o r a e l ő n y ö k e t biztosított, a m i l y e n e k k e l a f e u d a l i z m u s k ö r ü l m é n y e i között m á s n e m i s r e n d e l k e z h e t e t t . M ű v e l t s é g ü k a l e g k o r s z e r ű b b volt, a hatalom ormairól ők láthattak a legmesszebbre. E kiművelt kevesek könyvgyűj t e m é n y e e g y e d ü l volt m e n t e s azoktól a p r o v i n c i á l i s k o r l á t o k t ó l , kisszerűségektől, a m e l y e k p é l d á u l a X I X . század előtti e r d é l y i polgári k ö n y v g y ű j t e m é n y e k e t is á l t a l á b a n jellemzik, holott a f e u d a l i z m u s erőivel s z e m b e n f ő k é n t e z e k n e k k e l l e t t v o l n a a társadalmi haladás eszméit közvetíteniük. E csúcsteljesítményekért azonban a m a g y a r feudális m ű v e l ő d é s n e k a p o l g á r i - v á r o s i k u l t ú r a e l s o r v a d á s a é s a l a k o s s á g többségét alkotó parasztság színvonalának elmaradottsága alakjában rendkívül m a gas á r a t k e l l e t t fizetnie. Az e r d é l y i f e j e d e l m e k ö n m a g u k a t t e k i n t e t t é k a k ö n y v b a r á t M á t y á s k i r á l y r e n e szánsz u d v a r i h a g y o m á n y a i örököseinek. E h h e z e l v á l a s z t h a t a t l a n u l hozzátartozott a z u r a l k o d ó t politikai d ö n t é s e i b e n segítő, a z u d v a r fényét emelő k ö n y v t á r . Ilyen g y ű j t e m é n n y e l — t u d j u k — m á r Z á p o l y a é s fia, a r e f o r m á c i ó s szellemi k ü z d e l m e k b e n szívvel-lélekkel r é s z t v e v ő J á n o s Z s i g m o n d is r e n d e l k e z e t t . Az e r d é l y i fe j e d e l m e k közül a z o n b a n p o n t o s a b b a n csak B á t h o r i A n d r á s , I. Rákóczi G y ö r g y é s fia, Z s i g m o n d , v a l a m i n t Apaffi M i h á l y k ö n y v t á r á t i s m e r j ü k . Ezek a n y a g a s z i n t é n szétszóródott, d e összetételük felől egykori t ö r e d é k e s l e l t á r a k b ó l , bibliofíliájuk szín v o n a l á r ó l p e d i g a r e á n k m a r a d t k ö t e t e k a l a p j á n a l k o t h a t u n k m a g u n k n a k fogalmat. B á t h o r i A n d r á s g y ű j t e m é n y e őrzi l e g h a t á r o z o t t a b b a n a h u m a n i s t a bibliofília h a t á sát. Ő m é g h á r t y a k é z i r a t o k a t is szerzett m a g á n a k , k ö n y v e i t p e d i g a külföldön a k k o r
divatos m ó d o n supralibrosszal díszítve k ö t t e t t e . I. Rákóczi G y ö r g y k e d v e n c k ö n y v e i t ezüst v e r e t e k k e l díszíttette. Apaffi fejedelem k ö n y v t á r á b a n p e d i g a f r a n c i a l e g y e zős kötések t a n ú s k o d n a k az e u r ó p a i k ö n y v m ű v é s z e t t e l v a l ó k a p c s o l a t o k r ó l . M i n d h á r o m k ö n y v t á r b a n a jogi, politikai, földrajzi és t e r m é s z e t t u d o m á n y i a n y a g jelzi a legfelsőbb vezetők o l v a s m á n y a i b a n b e k ö v e t k e z e t t változást. K ü l ö n ö s e n f á j d a l m a s veszteség, h o g y a l e g j e l e n t ő s e b b fejedelmi k ö n y v t á r , B e t h l e n G á b o r g y ű j t e m é n y e , szóródott szét l e g i n k á b b . T u d j u k u g y a n i s , h o g y a t u d o m á n y o k a t p á r t o l ó u r a l k o d ó h a t a l m a s a n y a g i á l d o z a t o k k a l t e r v s z e r ű e n fejlesztett k o r s z e r ű b i b l i o t é k á t létesített, a m e l y e t 1622 u t á n a g y u l a f e h é r v á r i collegium a c a d e m i c u m r e n d e l k e z é s é r e bocsátott. E g y ű j t e m é n y t k ü l ö n k ö n y v t á r o s s a l k e z e l t e t t e , a kötetek egységes m ű v é s z i díszítésére p e d i g k ö n y v k ö t ő m ű h e l y t szervezett. B e t h l e n a C o r v i n a m a r a d v á n y a i n a k m e g s z e r z é s é v e l is h a n g s ú l y o z n i k í v á n t a g y ű j t e m é n y e központi jelentőségét. E k í s é r l e t e a z o n b a n m e g b u k o t t a b u d a i t ö r ö k h a t ó s á g o k é r tetlenségén. A h o g y a n a fejedelmi u d v a r s z a b t a m e g m á s f é l é v s z á z a d o n á t az e r d é l y i m a g y a r m ű v e l ő d é s i r á n y á t , u g y a n ú g y e n n e k a m ű v e l ő d é s i p o l i t i k á n a k a fejedelmi k ö n y v t á r v o l t a legfőbb d o k u m e n t á c i ó s bázisa, a z u d v a r szellemi é l e t é n e k központja. A fejedelmi k ö n y v t á r m e l l e t t a z u d v a r m ü v e i t főtisztviselőinek g y ű j t e m é n y e i t e k i n t h e t ő k a z ú j , l a i k u s k u l t ú r a legfontosabb g ó c a i n a k . Ezek közül a X V I — X V I I . s z á z a d b a n a h u m a n i s t a G y u l a i P á l (mh. 1598), a t ö r t é n e t í r ó d i p l o m a t a Gyulaffi L e s t á r (mh. 1606) v a g y a k é t Kovacsóczy ( F a r k a s , m h . 1594 és I s t v á n , m h . 1634) k a n c e l l á r k ö n y v t á r a e m e l k e d e t t ki k o r s z e r ű a n y a g á v a l . A X V I I I . s z á z a d b a n m ű velt f ő r a n g ú a k g y ű j t e m é n y e i s z ü k s é g s z e r ű e n v e t t é k á t a z t a m ű v e l t s é g k ö z v e t í t ő és - f o r m á l ó szerepet, a m e l y k o r á b b a n a fejedelmi k ö n y v t á r n a k jutott. Hosszú s o r á t l e h e t n e felsorolni a z o k n a k a j e l e n t ő s m a g á n g y ű j t e m é n y e k n e k , a m e l y e k e t t u l a j d o n o saik bécsi h i v a t a l n o k o s k o d á s u k i d e j é n a l a k í t o t t a k k i a l e g k o r s z e r ű b b o l v a s m á n y a n y a g b ó l , de i t t közisamert p é l d a k é n t c s u p á n Cserei F a r k a s u d v a r i k a n c e l l á r i a i t a nácsos, B a t t h y á n y I g n á c g u b e r n i u m i t a n á c s o s , p ü s p ö k é s Teleki S á m u e l k a n c e l l á r t é k á j á r a h i v a t k o z u n k . Ezek a k ö n y v t á r a k főként a felvilágosodást, a h a l a d ó g a z d á l kodást, v a l a m i n t a t u d o m á n y o k k o r s z e r ű m ó d s z e r e i t és friss e r e d m é n y e i t t e r j e s z tették, p e r s z e c s a k a n e m e s i - é r t e l m i s é g i r é t e g szűk k ö r e i b e n . M a j d t u l a j d o n o s a i k h a l á l a u t á n k ö z k ö n y v t á r i a k k á a l a k u l v a a k i b o n t a k o z ó t u d o m á n y o s k u t a t á s fontos t á m a s z p o n t j a i v á lettek. Cserei F a r k a s ( m h . 1782) k r a s z n a i h í r e s k ö n y v t á r á t m a i k ö z v é l e m é n y ü n k m á r n e m t a r t j a s z á m o n ; a m ú l t század h e t v e n e s é v e i b e n b e o l v a d t a z E r d é l y i M ú z e u m Egyesület k ö n y v t á r á b a . É r t é k e s a n y a g a a kolozsvári E g y e t e m i K ö n y v t á r a t g a z d a gítja. A B a t t h y a n e u m o t és a T e l e k i - t é k á t v i s z o n t a m a g y a r k ö n y v t á r f e j l ő d é s l e g r e p r e z e n t a t í v a b b k é p z ő d m é n y e i k é n t i s m e r i m i n d e n k i . M i n d k e t t ő v a l ó b a n egészen k ü l ö n leges h e l y e t foglal el a szocialista R o m á n i a k ö n y v t á r a i k ö z ö t t A B a t t h y a n e u m a m a g a n e m é b e n teljesen e g y e d ü l á l l o r s z á g u n k b a n , a T e l e k i - t é k á n a k v i s z o n t egyetlen t á r s a B r u k e n t h a l S á m u e l g u b e r n á t o r S z e b e n b e n ő r z ö t t g y ű j t e m é n y e . A g y u l a f e h é r v á r i B a t t h y a n e u m a b a r o k k kori k ö n y v k u l t ú r a és t u d o m á n y o s ság l e g n a g y o b b s z a b á s ú képviselője n á l u n k . B a t t h y á n y I g n á c ( m h . 1798) R á m á b a n v é g z e t t t a n u l m á n y a i s o r á n jegyezte e l m a g á t egész é l e t é r e a történeti-filoló giai s t ú d i u m o k k a l , és k ö n y v g y ű j t é s é t i s e n n e k az é r d e k l ő d é s é n e k r e n d e l t e a l á . A középkor i r o d a l m i s z ö v e g h a g y a t é k á n a k t u d o m á n y o s é r t é k e s í t é s e é p p e n ú g y B a t thyányval kezdődik Erdélyben, m i n t ahogyan kodikológiánk és textológiánk m e g a l a p í t ó j á t s z i n t é n b e n n e tisztelhetjük. A t u d o m á n y o k a l k o t ó m ű v e l é s e v o l t a leg d ö n t ő b b t é n y e z ő , m e l y a B a t t h y a n e u m összetételét m e g s z a b t a . B e n n e egy X V I I I . századi főpapi t u d ó s u n k n a g y ú r i t u d o m á n y o s m ű h e l y é t s z e m l é l h e t i a k ö n y v t á r m a i látogatója. B a t t h y á n y t u d o m á n y s z e r e t e t e és áldozatkészsége h o z t a t e h á t l é t r e E r -
dély legelső k o r s z e r ű k u t a t ó k ö z p o n t j á t . Csillagvizsgáló i n t é z e t é v e l é s k ö n y v t á r á v a l u g y a n i s m u n k a k e r e t e t k í v á n t biztosítani a z á l t a l a s z o r g a l m a z o t t T u d ó s T á r s a s á g b a (Societas Assiduorum Litteraria) szervezkedő kutatóknak. Gyűjteménye a középkori latin keresztény könyvkultúra nagyszabású múzeuma. Anyaga a IX. századtól a X V I I I . század végéig m u t a t j a b e a n y u g a t - e u r ó p a i t u d o m á n y o s s á g és k ö n y v k i a d á s fejlődését k o n t i n e n s ü n k e r é s z é b e n p á r a t l a n u l gazdagon. N i n c s o l y a n X V — X V I I I . századi h í r e s n y o m d a , a m e l y i k r e m e k b e szabott d a r a b o k k a l ne lenne k é p v i s e l v e a B a t t h y a n e u m a n y a g á b a n . R a r i t á s o k b a n v a l ó g a z d a g s á g á r a elég fel e m l í t e n ü n k , h o g y a z o r s z á g u n k b a n fellelhető 1500 előtti összes n y o m t a t v á n y o k n a k k ö r ü l b e l ü l 60—70 s z á z a l é k á t G y u l a f e h é r v á r őrzi. N e m z e t k ö z i h í r n e v é t a z o n b a n k ö z é p k o r i k é z i r a t a i n a k köszönheti a B a t t h y a n e u m . Ezek sorozata a z ún. A r a n y k ó d e x s z e l a I X . s z á z a d b a n kezdődik, é s az ország 1550 előtti i d ő s z a k b ó l s z á r m a z ó k é z i r a t o s l a t i n k ö n y v e i n e k k ö r ü l b e l ü l 80 s z á z a l é k a i t t t a l á l h a t ó . A t u d ó s p ü s p ö k nemes szenvedélye olyan tudományos forrásgyűjteménnyel ajándékozta m e g az orszá got, a m i l y e t m á r a X I X . s z á z a d b a n s e m l e h e t e t t v o l n a összegyűjteni. B a t t h y á n y — f e n t e b b e m l í t e t t t e r v e i n e k s z e l l e m é b e n — 1798-ban teljes g y ű j t e m é n y é t a z e r d é l y i r ó m a i k a t o l i k u s e g y h á z r a h a g y t a a z z a l a kötelezettséggel, h o g y e r r e r e n d e l t a l a p í t v á n y a j ö v e d e l m é b ő l n y i l v á n o s k ö z k ö n y v t á r k é n t fejlesszék t o v á b b . Teleki S á m u e l e r d é l y i u d v a r i k a n c e l l á r (mh. 1822) m a r o s v á s á r h e l y i „ t é k á j a " m á r a felvilágosodás bibliofíliájának s z e l l e m é b e n fogant, és l e g k i e m e l k e d ő b b p é l d á j a az e l ő b b e m l e g e t e t t h i v a t a l n o k - a r i s z t o k r á c i a körében keletkezett magán k ö n y v t á r a k n a k . Létrejöttét, a l e g k i f i n o m u l t a b b bibliofil s z e n v e d é l y e n k í v ü l , a n n a k a m e g l e p ő f e l e l ő s s é g t u d a t n a k köszönheti, a m e l y e t ez a m e s s z e t e k i n t ő , fel világosodott államférfi a ragyogó c s á s z á r v á r o s e l i d e g e n í t ő l é g k ö r é b e n is á l l a n d ó a n érzett szülőhazája művelődési sorskérdéseivel szemben. K ö n y v t á r á t hálószobája s z o m s z é d s á g á b a n á l l í t t a t t a fel, k ö n y v e i t s a j á t k e z ű l e g k a t a l o g i z á l t a . A g y ű j t e m é n y 1796—1819 között négy k ö t e t b e n közzétett j e g y z é k e az első t u d o m á n y o s a n r e n d szerezett, n y o m t a t o t t k ö n y v t á r k a t a l ó g u s o r s z á g u n k b a n . J ó l l e h e t k ö n y v t á r á t o l y a n k i n c s é n e k t e k i n t e t t e , „ m e l y n é l d r á g á b b az é l e t e m , feleségem és g y e r m e k e i m e n k í v ü l n i n c s e n " , m é g i s a „ k ö n y v e k s z ü k s é g é b e n sínylődő h a z a j a v á r a " m é g é l e t é b e n m e g v á l t tőle. 1799-ben k ü l ö n e r r e a c é l r a t e r v e z e t t é p ü l e t e t e m e l t e t , a m a g a n e m é b e n az elsőt o r s z á g u n k b a n , és 60 000 k ö t e t e s g y ű j t e m é n y é t 1803-tól k e z d ő d ő e n Bécsből h a z a k ö l t ö z t e t i M a r o s v á s á r h e l y r e „a t u d o m á n y o k n a k n e m z e t e m b e n és h a z á m b a n e l ő m o z d í t á s o k r a " . A k ö n y v t á r á r a és az e r d é l y i i s k o l á k r a k ö l t ö t t t ö b b m i n t 800 000 F t olyan k o r s z a k b a n , a m i k o r az á l l a m m é g a l i g v á l l a l t v a l a m i t a k ö z m ű v e l ő d é s k i a d á s a i b ó l , kézzelfoghatóan bizonyítja, h o g y a f e n t i e k T e l e k i s z á m á r a n e m ü r e s s z a v a k , h a n e m valóságos é l e t p r o g r a m o t j e l e n t e t t e k . Teleki S á m u e l B é c s b e n n e v e l k e d e t t a z erdélyi k ö n y v k u l t ú r a l e g k é p z e t t e b b é s l e g k i f i n o m u l t a b b ízlésű bibliofiljévé. A b i r o d a l m i főváros és m a g a s k ö z h i v a t a l a , vagyoni helyzete olyan lehetőségeket kínáltak számára, amilyenekkel egyetlen m á s e r d é l y i k ö n y v b a r á t s e m r e n d e l k e z h e t e t t . Előtte n y i t v a állott egész E u r ó p a k ö n y v piaca, m e g s z e r e z h e t t e m a g á n a k a v i l á g h í r ű p á r m a i n y o m d á s z , Bodoni tipográfiai r e m e k e i t , m e g v á s á r o l h a t t a a S t r a s s b u r g b a n f e l b u k k a n ó C o r v i n a k ó d e x e t , és a csá s z á r i c e n z ú r a kopói s e m a k a d á l y o z h a t t á k m e g , hogy k ö n y v t á r á t fel n e szerelje a f r a n c i a felvilágosodás és f o r r a d a l o m üldözött k i a d v á n y a i v a l is. E z é r t t e k i n t h e t ő m a a T e l e k i - t é k a a francia felvilágosodás és f o r r a d a l o m e g y k o r ú e m l é k e i leggaz d a g a b b t á r h á z á n a k o r s z á g u n k b a n . V á l o g a t o t t a n szép bibliofil p é l d á n y a i t g o n d o s a n k ö t t e t t e a legjobb bécsi m e s t e r e k k e l . Az 1811 óta n y i l v á n o s k ö z k ö n y v t á r k é n t m ű k ö d ő T e l e k i - t é k a a régi külföldi é s e r d é l y i k ö n y v m ű v é s z e t r e m e k e i n e k v i t a t h a t a t -
l a n u l l e g k i e m e l k e d ő b b g y ű j t e m é n y e k é n t n e v e l i t á r s a d a l m u n k a t és szolgálja a z ó t a dokumentációs bázisként az erdélyi tudományos törekvéseket. J ó l l e h e t a kifejezetten é r t e l m i s é g i k ö n y v b a r á t o k g y ű j t e m é n y e i s e m m é r e t e i k b e n , s e m a n y a g u k v á l t o z a t o s s á g a és g a z d a g s á g a t e k i n t e t é b e n n e m v e r s e n y e z hettek a hivatalnok-arisztokrácia könyvtáraival, jelentőségüket koruk magyar la kossága és a k ö n y v v i s z o n y á n a k a l a k u l á s á r a v o n a t k o z ó a n e m e z e k é n é l t ö b b r e kell értékelni. A hivatalnok-arisztokrácia korszerű, gazdag, enciklopédikus könyvtárai n e m a h e l y i fejlődés e r e d m é n y e i , é s egészen k i v é t e l e s j e l e n s é g e k . Az u t ó b b i a k viszont l e g s a j á t o s a b b t e r m é k e i a z e r d é l y i k ö n y v t á r k é p z ő d é s n e k és á l t a l á n o s a k ú j kori t á r s a d a l m u n k b a n . Á l t a l á b a n k é t - h á r o m g e n e r á c i ó k ö n y v ö r ö k s é g é r e é p ü l t r á a k o r s z e r ű s z a k k ö n y v e k b ő l összetett m o d e r n rész, m e l y e t a t u l a j d o n o s t ö b b n y i r e k ü l földi t a n u l m á n y a i i d e j é n gyűjtött össze. A m i n t k ö z e l e d ü n k a X V I I I — X I X . s z á z a d fordulójához, e z e k a g y ű j t e m é n y e k e g y r e h a t á r o z o t t a b b szakjelleget ö l t e n e k m a g u k r a . H a az e l ő b b e m l í t e t t , n y u g a t - e u r ó p a i t í p u s ú főúri k ö n y v t á r a k a z á l t a l á n o s m ű v e l ő d é s n e k , a k k o r e m e z e k a s z a k m ű v e l t s é g n e k v o l t a k fontos e r d é l y i formálói. Egyben a t i p i k u s a n f e u d á l i s m a g y a r t á r s a d a l o m - és m ű v e l ő d é s s z e r k e z e t e n b e l ü l ezen a vonalon érvényesülhettek némileg a XVI—XVII. század fordulóján elvetélt pol gári jellegű k ö n y v g y ű j t é s i h a g y o m á n y o k . A X V I . század d e r e k á n m é g s z á m o t t e v ő v á r o s i k ö n y v g y ű j t é s emlékeiből W o l p h a r d I s t v á n ( m h . 1584 k ö r ü l ) kolozsvári főbíró és Bódog J ó z s a d e á k (mh. 1578 körül) g y ű j t e m é n y é t t a r t j u k k i e m e l é s r e é r d e m e s n e k . Az előbbi m a g á b a foglalta a h u m a n i s t a W o l p h a r d A d o r j á n kolozsvári p l é b á n o s (mh. 1544) k ö n y v h a g y a t é k á t , va l a m i n t a z o k a t a k ö t e t e k e t , a m e l y e k e t a k é s ő b b i főbíró külföldi t a n u l m á n y a i i d e j é n v á s á r o l t m a g á n a k . A k é t W o l p h a r d gyűjtését a főbíró özvegyének m á s o d i k férje, K a k a s I s t v á n ( m h . 1603) fejlesztette t o v á b b . K a k a s is k o l o z s v á r i k e r e s k e d ő c s a l á d b ó l s z á r m a z o t t , a bécsi és a p á d u a i e g y e t e m e n t a n u l t . B á r a p j á t ó l , a k i szintén t a n u l t e m b e r volt, örökölt k ö n y v e k e t , g y ű j t e m é n y e zömét ő m a g a v á s á rolta. E r r e k ü l ö n ö s e n sok a l k a l m a a d ó d o t t , m e r t n y e l v t u d á s a r é v é n fejedelmi k ö v e t k é n t k é s ő b b is t ö b b s z ö r j á r t külföldön A n g l i á t ó l k e z d v e egészen Perzsiáig. A W o l p h a r d — K a k a s g y ű j t e m é n y sorsa p é l d á z z a a h u m a n i z m u s i d e j é n j e l e n t k e z ő v á r o s i k ö n y v t á r g y ű j t é s sorsát a m a g y a r lakosság k ö r é b e n : a k i e m e l k e d ő p o l g á r i gyűjtők c s a l á d j á n a k f e u d a l i z á l ó d á s á v a l k ö n y v e i k á t s z á l l a n a k n e m e s i r o k o n s á g u k r a . Bódog J ó z s a d e á k 140 v á l o g a t o t t m ű v e t s z á m l á l ó m a g á n g y ű j t e m é n y e m é g r ö v i d e b b ú t o n „feudalizálódott". Az u r á v a l együtt h ű t l e n s é g b e esett t i t k á r k ö n y v e i t u g y a n i s J á n o s Z s i g m o n d elkobozta és 1563-ban b e k e b e l e z t e a fejedelmi b i b l i o t é k á b a . A X V I I — X V I I I . s z á z a d b ó l v é g e l á t h a t a t l a n s o r b a n v o n u l t a t h a t n ó k fel a p a p i t a n á r i é r t e l m i s é g k ö n y v g y ű j t e m é n y e i r e v o n a t k o z ó a d a t o k a t az ú j k o r i m a g y a r h e lyesírás szóelemző a l a p e l v é t m e g f o g a l m a z ó Geleji K a t o n a I s t v á n t ó l (mh. 1649) k e z d v e a s o k o l d a l ú t u d ó s B e n k ő Józsefig (mh. 1814) v a g y a kolozsvári P a t a k i és a S z a t m á r i P a p család k ö n y v g y ű j t ő orvos és professzor tagjaiig. A t a n u l s á g a z o n b a n m i n d e n i k n é l u g y a n a z v o l n a : e z e k a n e m z e d é k e n k é n t osztódó és i n t e g r á l ó d ó s z e r é nyebb méretű könyvtárak alkották azt a hajszálérrendszert, amelyen a könyvművelt ség i t t h o n t e r m e t t v a g y külföldről behozott j a v a i valósággal el is j u t o t t a k t á r s a d a l m u n k í r ó , olvasó r é t e g e i b e . Ezek a t ö b b n y i r e c s a k n é h á n y száz k ö t e t e t s z á m l á l ó m a g á n g y ű j t e m é n y e k őrizték m e g a t á r s a d a l o m kezén forgó r é g e b b i k ö n y v ö r ö k s é g ü n k j e l e n t ő s részét, m i n d i g a saját k o r u k o l v a s m á n y a i v a l kiegészítve azt, a m i t az előző n e m z e d é k e k t ő l a h a g y o m á n y o s k o l l é g i u m i a u k c i ó k o n v a g y ö r ö k s é g k é p pen átvettek. Az erdélyi m a g y a r szellemi é l e t sok a l k o t ó m u n k á s á n a k k ö n y v h a g y a t é k a s o r o l h a t ó e b b e a z é r t e l m i s é g i k ö n y v t á r c s o p o r t b a . E h e l y e n , j e l l e m z é s ü l , a polihisztor
A gyulafehérvári Batthyaneum nagyterme (XIX. sz. eleje) orvos Köleséri S á m u e l (mh. 1732) g y ű j t e m é n y é t e m l í t j ü k meg. Köleséri t ö b b m i n t 4000 kötetes k ö n y v t á r á t a m a g a i d e j é b e n E r d é l y l e g n a g y o b b m a g á n g y ű j t e m é n y é n e k t a r t o t t á k . K o r s z e r ű orvosi és t e r m é s z e t t u d o m á n y o s a n y a g á n k í v ü l a k o r a i n é m e t felvilágosodás legfrissebb t e r m é k e i é p p e n ú g y ott s o r a k o z t a k Köleséri k ö n y v e s h á z á b a n , m i n t a z á l l a m i s m e r e t i t ö r t é n e t i iskola a l a p v e t ő m ű v e i . E n n e k az első r e n d ű s z a k k ö n y v t á r n a k egész a n y a g a beszédesen példázza, hogy a külföldi friss művelődési javak közvetítésében ebben a korszakban a m a g á n k ö n y v t á r a k n a k ju tott a legfontosabb szerep. Ha a magánkönyvtárakat a magyar kultúra érrendszerének neveztük, akkor a főbb iskolák b i b l i o t é k á i n a k szerepét m ű v e l ő d é s ü n k b e n a szív m u n k á j á h o z kell h a s o n l í t a n u n k . A t á r s a d a l m i h a s z n á l a t b a n lévő k ö n y v a n y a g legbecsesebb része u g y a n i s , bizonyos i d ő elteltével, a j á n d é k , h a g y a t é k vagy esetleg v á s á r l á s c í m é n j ó r é s z t b e k e r ü l t v a l a m e l y i k k o l l é g i u m g y ű j t e m é n y é b e . I n n e n p e d i g a b e n n ü k fog lalt e s z m é k az iskolázott r é t e g e k ú t j á n újból s z é t á r a m o l t a k a t á r s a d a l o m b a . A r e f o r m á c i ó óta u g y a n i s a p ü s p ö k i u d v a r o k h e l y e t t e felsőbb iskolák lettek a m a g y a r m ű v e l ő d é s i é l e t és az i n t é z m é n y e s ü l i k ö n y v g y ű j t é s központjai. A k o l l é g i u m o k n a k ez a szerepe a fejedelemség b u k á s a és a p r o t e s t a n t i z m u s visszaszorítása i d e j é n t o v á b b fokozódott. I t t iskolázódott együttesen a z egyházi és a világi é r t e l m i s é g u t á n p ó t l á s a ; a k o l l é g i u m o k a t u d o m á n y o k honi f e l l e g v á r a i n a k s z á m í t o t t a k . A p r o t e s t á n s m a g y a r lakosság ö n m a g a m e g v a l ó s í t á s á n a k l e g s a j á t o s a b b f ó r u m a i k é n t t a r t o t t a f e n n ezeket az i s k o l á k a t n é g y é v s z á z a d o n át, szívesen áldozott f e j lesztésükre, k ö n y v t á r u k g y a r a p í t á s á r a . Az a l m a m a t e r h e z fűződő e l e v e n k a p c s o l a t o k és az iskolázott r é t e g belső kohéziója folytán egyén és közösség e g y a r á n t úgy t a r t o t t a , h o g y értelmiségi s z e -
m é l y azzal állít ö n m a g á n a k l e g m é l t ó b b e m l é k e t , ha h a l á l a u t á n szellemi m u n k a eszközeit a r r a a k o l l é g i u m r a hagyja, a h o l ő is t a n u l t , h o g y a k ö n y v e i b ő l m ű v e l ő d ő ú j a b b é s ú j a b b n e m z e d é k e k m e g ő r i z t é k e m l é k é t . E n n e k a közfelfogásnak m e g felelően l e t t e k a k o l l é g i u m i k ö n y v t á r a k , egészen a m ú l t század közepéig, a m a g y a r k ö n y v k u l t ú r a legfőbb összegezői. B e n n ü k n e m c s u p á n egyetlen iskola, h a n e m az azt f e n n t a r t ó nemzetiségi közösség egész k ö n y v k u l t ú r á j á n a k s u m m á z á s a i t örököltük. E z é r t p á r a t l a n u l n a g y e g y ű j t e m é n y e k jelentősége az e r d é l y i m a g y a r művelődés kutatói számára. Az egykori k o l l é g i u m i k ö n y v t á r a k u g y a n i s századokon á t h á r o m f o r r á s b ó l g y a r a p o d t a k . M i n d e g y i k i s k o l á n a k volt a k ö n y v v á s á r l á s o k c é l j a i r a t e t t a l a p í t v á nyokból k ö n y v t á r i „fundusa". E n n e k k a m a t a i b ó l az á l l a g o k n a k k ö r ü l b e l ü l csak egy h a r m a d része k e r ü l t be a g y ű j t e m é n y e k b e . A k o l l é g i u m o k „ t ö r v é n y e i " k ö t e l e z t e k m i n d e n egyes, külföldön t o v á b b t a n u l ó egykori diákot, hogy bizonyos m e g s z a b o t t é r t é k b e n k ö n y v e k e t hozzon a l m a m a t e r e b i b l i o t é k á j á n a k g y a r a p í t á s á r a . D e a k ö zösség í r a t l a n t ö r v é n y e i n e k szabályai azt is m e g k í v á n t á k , h o g y a k o l l é g i u m o t v é g leg elhagyó m i n d e n egyes d i á k a d j o n egy-két kötetet, e m l é k e f e n n t a r t á s a végett, az iskola k ö n y v e s h á z á n a k . É v s z á z a d o k a l a t t ezen az ú t o n is t ö b b e z e r k ö t e t k e r ü l t b e a g y ű j t e m é n y e k b e . Ezek a sokszor agyonolvasott, e l v á s o t t k ö t e t e k a h a z a i o k t a t á s t ö r t é n e t n e k és t ö m e g k u l t ú r á n a k m e g ő r z é s t é r d e m e l t e m l é k e i a k k o r is, h a a b ü r o k r a t i k u s k ö n y v t á r o s i szemlélet a bibliofil s z e m p o n t b ó l r a n g o s g y ű j t e m é n y e k hez m é l t a t l a n n a k m i n ő s í t e n é is őket. A z egyes k ö t e t e k b ő l é s a z egykori d i á k o k , pártfogók k ö n y v t á r - m é r e t ű a d o m á n y a i b ó l e g y ű j t e m é n y e k régi a n y a g á n a k k ö r ü l belül k é t h a r m a d része k e r ü l t össze. A n n a k , aki a z erdélyi k ö n y v t á r k u l t ú r a m ú l t j á t a m a g a v a l ó s á g á b a n a k a r j a m e g i s m e r n i , m á s m e g f e l e l ő b b a n y a g , m i n t az e g y k o r i kollégiumi g y ű j t e m é n y e k é , n e m is áll r e n d e l k e z é s é r e . Hiszen a régi m a g á n k ö n y v t á r a k , a m e n n y i b e n i d e n e m k e r ü l t e k , a n é h á n y l e g n a g y o b b kivételével, n a p j a i n k r a m i n d szétszóródtak. A k o l l é g i u m i k ö n y v t á r ó r i á s o k , m i n t t é g l á k b ó l a h á z , ú g y é p ü l tek fel az í r á s t u d ó t á r s a d a l m i r é t e g h a t a l m a s a i n a k és szegényeinek személyi k ö n y v h a g y a t é k á b ó l . Az é r t ő kéz i n n e n m a is kifejtheti m a g á n a k m i n d a z t , a m i r e a k ö n y v és a m a g y a r lakosság v i s z o n y á n a k , illetve a m a g y a r m ű v e l ő d é s é l e t r a j z á n a k tisztázásához szüksége lehet. A k o l o z s v á r i j e z s u i t a e g y e t e m é volt a X V I . század f o l y a m á n a l e g j o b b a n szervezett és l e g n a g y o b b e r d é l y i m a g y a r iskolai k ö n y v t á r . Létesítésekor (1581) B á t h o r i I s t v á n f e j e d e l e m i d e gyűjtötte össze a k ö z é p k o r i k a t o l i k u s k ö n y v t á r a k m é g fellelhető a n y a g á t , a j e z s u i t a professzorok viszont a k o r s z e r ű t u d o m á n y o s k ö n y v e k e t h o z t á k m a g u k k a l úgy, a m i n t ezt r e n d j ü k p o n t o s a n kidolgozott o k t a t á s i és k ö n y v t á r i előírásai m e g k ö v e t e l t é k . B á r 1603-ban a k ö n y v t á r t f e l d ú l t á k , n e m p u s z t u l t el teljesen, csak szétszóródott. E r d é l y l e g k ü l ö n b ö z ő b b g y ű j t e m é n y e i b e n f e l k u t a t o t t t e k i n t é l y e s m e n n y i s é g ű t ö r e d é k e i m a i s h i r d e t i k a z ország legelső egyetemi k ö n y v t á r á n a k r e n d k í v ü l i g a z d a g s á g á t . E k ö n y v t á r , százesztendős h a l ó d á s u t á n , 1773-ig a jezsuita, m a j d a p i a r i s t a l y c e u m k e r e t é b e n fejlődött t o v á b b és j e l e n l e g t ö b b m i n t félszázezer k ö t e t e s á l l o m á n n y a l az A k a d é m i a i K ö n y v t á r rész legeként működik. Az első p r o t e s t á n s k o l l é g i u m o k m e g s z e r v e z é s é t a d o m o n k o s o k k o l o z s v á r i é s váradd, v a l a m i n t a ferencesek m a r o s v á s á r h e l y i k o l o s t o r á n a k é p ü l e t é b e n az 1556. és 1557. é v i o r s z á g g y ű l é s r e n d e l t e el. E kolostorok g a z d a g k ö n y v t á r á n a k egyes d a r a b j a i a l k o t h a t t á k a kolozsvári u n i t á r i u s , v a l a m i n t a v á r a d i és m a r o s v á s á r h e l y i r e f o r m á t u s k o l l é g i u m k é s ő b b i g y ű j t e m é n y é n e k a l a p j á t . E h á r o m l e g r é g i b b iskolai k ö n y v t á r u n k közül a v á r a d i 1660-ban, a m i k o r a v á r o s t ö r ö k k é z r e k e r ü l t , m e g s e m m i s ü l t A m á s i k k e t t ő m i n d m á i g m ű k ö d i k , d e a X V I I . s z á z a d közepe előtti
á l l o m á n y u k a t a h á b o r ú s fosztogatások é s t ű z v é s z e k a l a p o s a n m e g t i z e d e l t é k . E n n é l a z i d ő p o n t n á l k o r á b b i m a i a n y a g u k z ö m e k é s ő b b i a d o m á n y o k b ó l g y ű l t össze. A fejedelmi k o r végétől fogva a z o n b a n e k é t k ö n y v t á r t ö r e t l e n ü l fejlődött, és 1948-ban e g y e n k é n t t ö b b m i n t 60 000 k ö t e t e s á l l o m á n n y a l k e r ü l t á t a z á l l a m t u l a j d o n á b a . A kolozsvári unitárius kollégium k ö n y v t á r a jelenleg az Akadémiai Könyvtár, a m a r o s v á s á r h e l y i p e d i g a T e l e k i - t é k a Bolyai-részlegeként áll a k ö z ö n s é g r e n d e l kezésére. A X V I I . s z á z a d b a n létesült k ö n y v t á r a k közül legjelentősebb a B e t h l e n G á bortól 1622-ben a l a p í t o t t g y u l a f e h é r v á r i — n a g y e n y e d i k o l l é g i u m g y ű j t e m é n y e , m e l y — m i n t l á t t u k — a fejedelem m a g á n k ö n y v t á r á b ó l n ő t t ki. Egészen a m ú l t század közepéig ez a k ö n y v t á r volt a r e f o r m á t u s m a g y a r s á g l e g n a g y o b b é s l e g g a z d a g a b b t u d o m á n y o s g y ű j t e m é n y e . Viszontagságos m ú l t j a s o r á n á l l o m á n y a 1658-, 1704- és 1849-ben szinte teljesen m e g s e m m i s ü l t , d e a t á r s a d a l o m á l d o z a t k é s z s é g e m i n d i g t a l p r a állította. J e l e n l e g i á l l o m á n y a a k o l l é g i u m n a k a d o m á n y o z o t t é r t é k e s m a g á n k ö n y v t á r a k b ó l (elsősorban M i k ó I m r e bibliofil r i t k a s á g o k b a n é s m o d e r n m ű v e k b e n e g y a r á n t g a z d a g g y ű j t e m é n y e r é v é n ) ú j r a a X V . s z á z a d i g n y ú l i k vissza. Ő s n y o m t a t v á n y a i és b e c s e s k é z i r a t a i a k o l o z s v á r i E g y e t e m i K ö n y v t á r z á r t r é s z l e g e k é n t m ű k ö d ő , t ö b b m i n t 65 000 k ö t e t e s B e t h l e n - k ö n y v t á r n a k m a i s előkelő h e l y e t b i z tosítanak gyűjteményeink sorában. E g y e n l e t e s e b b v o l t a k o l o z s v á r i r e f o r m á t u s iskola k ö n y v t á r á n a k fejlődése azóta, hogy A p á c z a i f á r a d o z á s a n y o m á n a X V I I . század d e r e k á n k o l l é g i u m m á f e j lődött. G y ű j t e m é n y e i n e k g y a r a p o d á s a 1660-tól k e z d v e k ö v e t h e t ő p o n t o s a n n y o m o n . A X V I I I . század k ö z e p é t ő l fogva, j e l e n t ő s a d o m á n y o k és v á s á r l á s o k r é v é n , g y o r s ü t e m b e n felzárkózott E n y e d m ö g é , es fontos s z e r e p h e z j u t o t t a z e g y r e i n k á b b K o l o z s v á r r a összpontosuló e r d é l y i m a g y a r m ű v e l ő d é s i é l e t b e n . K ü l ö n l e g e s e n g a z d a g régi m a g y a r n y o m t a t v á n y o k b a n . J e l e n l e g t ö b b m i n t 65 000 k ö t e t e s á l l a g g a l az Akadémiai Könyvtár részlegeként működik. A s z a t m á r i volt r e f o r m á t u s iskola k ö n y v t á r á n a k kezdetei a X V I I . század elejéig n y ú l n a k vissza. Sajnos, a n a g y b e c s ű d o k u m e n t á c i ó s a n y a g é v e k óta k i i k t a t ó d o t t a t u d o m á n y o s h a s z n á l a t b ó l , jövője p e d i g a z u t ó b b i é v e k kísérletezései k ö v e t k e z t é b e n teljességgel k é r d é s e s s é vált. M á r a m a r o s s z i g e t , Zilah, S z á s z v á r o s refor m á t u s i s k o l á j á n a k a X V I I . s z á z a d ó t a gyűlt, a z e l ő b b i e k n é l s z e r é n y e b b m é r e t ű , d e s z i n t é n g a z d a g g y ű j t e m é n y e i közül a zilahi l e g a l á b b m e g é r t e n a p j a i n k a t . Sajnos, m a s e m élvezi a z t a felelős g o n d o s k o d á s t , a m e l y e t e g y ilyen becses m ű e m l é k - k ö n y v t á r m e g é r d e m e l n e . J e l e n l e g s e m h a s z n á l a t a , s e m p e d i g j ö v ő j e n e m biztosított. A m á r a marosszigeti és szászvárosi k o l l é g i u m é r t é k e s a n y a g a a m á s o d i k világháborút k ö v e t ő e n p u s z t u l t el. Az előbbiből j e l e n t é k t e l e n t ö r e d é k e k a T e l e k i - t é k á b a n , az u t ó b b i b ó l a kolozsvári E g y e t e m i K ö n y v t á r b a n és a volt r e f o r m á t u s k o l l é g i u m , v a l a m i n t a r e f o r m á t u s teológia k ö n y v t á r á b a n t a l á l t m e n e d é k e t . A szászvárosi k o l l é g i u m a n y a g á b a n v e s z t e t t e el a z ország t u d o m á n y o s s á g a , e g y e b e k mellett, a r o m á n m ű v e l ő d é s - és i r o d a l o m t ö r t é n e t b e n oly s o k r a é r t é k e l t Halics M i h á l y ( m h . 1712 körül) egész k ö n y v t á r á t . E s z o m o r ú v e s z t e s é g e k k e l s z e m b e n teljes é p s é g b e n m a r a d t r e á n k és m i n t a s z e r ű r e n d b e n m ű k ö d i k a s z é k e l y u d v a r h e l y i egykori r e f o r m á t u s k o l l é g i u m 1682-ben létesített k ö n y v t á r a m i n t a v á r o s i k ö n y v t á r t u d o m á n y o s részlege. Ez a közel 50 000 kötetes, k o r s z e r ű e n felszerelt k ö n y v t á r v a l ó s á g o s i s k o l a p é l d á j a a n n a k , hogy régi k ö n y v ö r ö k s é g ü n k e t m i k é n t k e l l e n e a m a é s a j ö v ő s z á m á r a é r t é k e s í t e n i . E n n é l s z e m l é l e t e s e b b p é l d a t á r a t a X V I I — X X . századi k ö n y v t á r k u l t ú r á n k t ö r t é n e t é h e z k e r e s v e s e m l e h e t n e t a l á l n i a z egész o r s z á g b a n . A X V I I I . s z á z a d b a n új p r o t e s t á n s k ö z k ö n y v t á r a k m á r n e m k e l e t k e z t e k . Az e k k o r létesült k a t o l i k u s iskolai k ö n y v t á r a k v i s z o n t e l s ő s o r b a n szerzetesi j e l l e g ű e k
m a r a d t a k . A s z e r z e t e s r e n d e k feloszlatásakor, 1773 u t á n , n a g y veszteséget s z e n v e d t e k . N a p j a i n k i g m á r c s a k a s z é k e l y u d v a r h e l y i és c s í k s z e r e d a i k a t o l i k u s g i m n á z i u m k ö n y v t á r a j u t o t t el, t ö b b é - k e v é s b é é p s é g b e n . A n y o m t a l a n u l m e g s e m m i s ü l t g y ű j temények közül különösképpen fájlalható, a minoriták a r a d i bibliotékája mellett, a v á r a d i volt p r e m o n t r e i g i m n á z i u m k ö n y v t á r a , a m e l y a j e z s u i t á k o t t a n i i s k o l á j á tól é s r e n d h á z á t ó l ö r ö k ö l t e g a z d a g a n y a g á t . B á r a sepsiszentgyörgyi e g y k o r i Székely M i k ó K o l l é g i u m k ö n y v t á r a a X I X . század m á s o d i k felében a l a k u l t , a n y a g a M i k ó I m r e , a T e l e k i e k gernyeszegi é s mások korábbi gyűjteményének idekerült anyagával a XVII. századba nyúlik vissza. E n n e k a z é r t é k e s k ö n y v t á r n a k a helyzete é s j ö v e n d ő j e s e m r e n d e z ő d ö t t m é g el k i e l é g í t ő m ó d o n . Az u n i t á r i u s o k s z é k e l y k e r e s z t ú r i i s k o l á j á n a k k ö n y v t á r á t Jakab Elek történész idekerült gazdag gyűjteménye a m ú l t század hetvenes évei b e n t e t t e t u d o m á n y o s j e l e n t ő s é g ű v é . E becses a n y a g o t , s a j n o s , k é t é v t i z e d d e l e z előtt m e g g o n d o l a t l a n u l M a r o s v á s á r h e l y r e s z á l l í t o t t á k és ö m l e s z t v e r a k t á r o z t á k . J e l e n t ő s r é s z é b e n m a i s h a s z n á l h a t a t l a n á l l a p o t b a n v a n m i n t felesleges k o l o n c az e g y é b k é n t is k r ó n i k u s h e l y h i á n n y a l v i á s k o d ó V á r o s i K ö n y v t á r , i l l e t v e T e l e k i — Bolyai k ö n y v t á r n y a k á n . A k ö z k ö n y v t á r a k v o n a l á n az e r d é l y i m a g y a r s á g utolsó n a g y l é t e s í t m é n y e az E r d é l y i M ú z e u m E g y e s ü l e t k ö n y v t á r a volt 1859-ben. A m a g y a r t u d o m á n y o s s á g központi s z e r v e z e t é n e k d o k u m e n t á c i ó s bázisa egész s o r m a g á n k ö n y v t á r egyesítésé ből a l a k u l t . E z e k közül a t ö r t é n e t í r ó K e m é n y József, M i k ó I m r e és a C s e r e i e k k r a s z n a i k ö n y v t á r á t e m l í t j ü k m e g . Az 1872-ben felállított k o l o z s v á r i e g y e t e m é v tizedekig a M ú z e u m g y ű j t e m é n y e i r e t á m a s z k o d v a v é g e z h e t t e m u n k á j á t . A v i s z o n y lag k é s ő n l é t e s ü l t E g y e t e m i K ö n y v t á r k ü l ö n l e g e s g a z d a g s á g á t a z e r d é l y i k ö n y v k u l t ú r a régi e m l é k e i b e n a z 1949-ben b e k ö v e t k e z e t t á l l a m o s í t á s i g közel félmillió kötetre növekedett múzeumi gyűjteménynek köszönheti. A p o l g á r i á t a l a k u l á s a z o n b a n a t u d o m á n y o s é l e t szervezése m e l l e t t m á r a m ú l t század 30-as é v e i b e n n a p i r e n d r e t ű z t e a k ö z m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r a k létesítését is. A k ö n y v t á r a f e u d a l i z m u s egész i d ő s z a k á b a n t a n u l m á n y i g y ű j t e m é n y t j e l e n t e t t , és h a t á s a n e m t e r j e d t t ú l a t a n u l t r é t e g e k e n . A k ö n y v igazi t á r s a d a l o m n e v e l ő szerepe c s a k a k ö z m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r a k r é v é n b o n t a k o z h a t o t t ki. Ez a z új k ö n y v t á r t í p u s is a z é r t e l m i s é g i r é t e g e k k ö r é b e n j e l e n t k e z e t t l e g k o r á b b a n . A r e f o r m m o z g a l o m t á m o g a t á s á r a s z e r v e z k e d ő l i b e r á l i s n e m e s e k é s p o l g á r o k m á r 1848 e l ő t t a kollégiumi d i á k s á g k ö r é b e n is k a s z i n ó k a t , o l v a s ó k ö r ö k e t s z e r v e z t e k . Könyv b e s z e r z é s ü k és o l v a s ó t e v é k e n y s é g ü k a z a k t u á l i s m ű v e l ő d é s i és p o l i t i k a i k é r d é s e k r e , a k o r t á r s - i r o d a l o m r a , a r o h a m o s a n k i b o n t a k o z ó n a p i s a j t ó r a i r á n y u l t . K ü l ö n figye l e m r e m é l t ó a század k ö z e p é n a n ő k k ö r é b e n s z i n t é n k i b o n t a k o z ó olvasómozgalom. A dolgozó t ö m e g e k h e z a z o n b a n a k ö n y v e t , i n t é z m é n y e s f o r m á b a n , c s a k a kifejlődő m u n k á s m o z g a l o m v i t t e el a m ú l t század 60-as éveitől k e z d v e . A d u a l i z m u s k o r á b a n a m ű v e l ő d é s i ö n t e v é k e n y s é g e g y é b k é n t is e l l a n k a d t , a z áldozatkészség m e g c s a p p a n t . Az i d ő s z e r ű m ű v e l ő d é s i f e l a d a t o k a t a t á r s a d a l o m igyekezett á t h á r í t a n i a z á l l a m r a . A lakosság s p o n t á n k e z d e m é n y e z é s é b ő l itt--ott létesült falusi o l v a s ó k ö r ö k és g a z d a k ö n y v t á r a k m u n k a k ö r é t így fokozatosan az á l l a m v e t t e át. E n n e k s o r á n a z e r e d e t i l e g h a l a d ó p r o g r a m o t v a l l ó n é p k ö n y v t á r i m o z g a l m a t ú g y a l a k í t o t t á k át, h o g y a z e l s ő s o r b a n a f e n n á l l ó t á r s a d a l m i r e n d b i z tosítását szolgálja. A századfordulótól k e z d v e a K ö z o k t a t á s ü g y i é s a F ö l d m ű v e l é s ügyi M i n i s z t é r i u m százával létesített falusi k ö n y v t á r a t , d e i g e n sok c s a k f o r m á l i san m ű k ö d ö t t . E g é s z ü k b e n v é v e a z o n b a n m é g ezek a g y ű j t e m é n y e k is k e d v e z ő e n befolyásolták a k ö n y v és a p a r a s z t s á g k a p c s o l a t a i n a k fejlődését. Ez k ü l ö n ö s k é p p e n a k é t v i l á g h á b o r ú közötti i d ő s z a k b a n m u t a t k o z o t t m e g , a m i k o r a z E r d é l y i M a g y a r
A kolozsvári könyvtárának
református katalógusa,
kollégium 1767
Teleki Sámuel könyvtárának nyomtatott katalógusa, 1796
Gazdasági Egylet ú j j á s z e r v e z t e a g a z d a k ö r i k ö n y v t á r a k a t , a m e l y e k a k o r s z e r ű g a z d á l k o d á s i m ó d o k terjesztőivé és a p a r a s z t s á g e r e d m é n y e s n e v e l ő i v é f e j l ő d h e t t e k . A v á r o s i dolgozók k ö r é b e n az i p a r o s e g y l e t e k k ö n y v t á r a i j á t s z o t t a k h a s o n l ó szerepet. A dolgozók politikai felvilágosításáért, osztályharcos neveléséért, sajátos m ű v e l ő d é s ü k fejlesztéséért a z o n b a n k ö v e t k e z e t e s e n c s a k a szocialista m u n k á s m o z g a l o m keretéiben létesült k ö n y v t á r a k h a r c o l t a k . A szakegyletek, s z a k s z e r v e z e t e k , f ö l d m u n k á s s z e r v e z e t e k olvasóköröket, k ö n y v t á r a k a t szerveztek, m e l y e k a m u n k á s ság politikai és világnézeti t u d a t o s o d á s á t , osztállyá s z e r v e z ő d é s é t szolgálták. Ezek a z i n t e r n a c i o n a l i s t a s z e l l e m ű szocialista m ű v e l ő d é s é r t dolgozó k ö n y v g y ű j t e m é n y e k a z o k o n a v i d é k e k e n , ahol a m u n k á s s á g z ö m e m a g y a r volt, f ő k é n t — d e n e m k i z á r ó l a g o s a n — m a g y a r n y e l v ű a n y a g o k a t gyűjtöttek. Az u r a l k o d ó osztályok h a t a l m a s k ö n y v t á r a i h o z viszonyítva szerény m é r e t ű , é s s o k ü l d ö z é s n e k kitett, t ö b b s z ö r i s m e g s e m m i s ü l t g y ű j t e m é n y e k v o l t a k ezek. Mégis k e r e t e i k között a l a k u l t a k ki az új k ö n y v t á r p o l i t i k a i elvek, a m e l y e k a l a p j á n 1945 u t á n a győztes m u n k á s o s z t á l y az e l ő b b i k o r s z a k o k t ó l á t v e t t k ö n y v m ű v e l ő d é s i örökséget a szocializmus é p í t é s é n e k a s z o l g á l a t á b a állította. N a p j a i n k b a n n á l u n k a k ö n y v m á r m i n d e n k i é és a szocialista m ű v e l ő d é s i poli t i k a s e m m i f é l e áldozattól s e m r i a d vissza, hogy k ö n y v t á r a i n k a t a t á r s a d a l m i t u d a t f o r m á l á s és a z i s m e r e t t e r j e s z t é s m i n é l h a t é k o n y a b b eszközévé fejlessze. A k ö n y v t á r a k — l á t t u k — s z á z a d o k ó t a a m ű v e l ő d é s m e s s z e ellátszó világítótornyai v o l t a k , l á n g j u k m a a l e g e l d u g o t t a b b k i s k ö z s é g b e n is ott lobog, v a g y l e g a l á b b
p i s l á k o l . A szocializmus n e g y e d é v s z á z a d a l a t t m e g v a l ó s í t o t t a azt, a m i k o r á b b a n e l k é p z e l h e t e t l e n n e k látszott: o l y a n k ö n y v t á r i h á l ó z a t o t é p í t e t t ki, a m e l y r é v é n a m ű v e l ő d é s j a v a i m i n d e n á l l a m p o l g á r h o z e l j u t h a t n a k . A falusi k ö n y v t á r a k a t is számítva, a szocialista R o m á n i á b a n m a t ö b b m i n t 22 000 k ö z k ö n y v t á r 115 milliót m e g h a l a d ó á l l o m á n n y a l szolgálja a k ö z m ű v e l ő d é s n a g y ügyét. E b b e a z egységes országos k ö n y v t á r h á l ó z a t b a t o r k o l l o t t bele a m a g y a r k ö n y v k u l t ú r a f e n t e b b v á z o l t útja. M a g á v a l hozott s a j á t o s tradíciói m a m á r ott m u n k á l n a k az egységes szocia lista m ű v e l ő d é s é r t k ü z d ő egyéb h a l a d ó h a g y o m á n y o k m e l l e t t . A m a g y a r dolgozó t ö m e g e k és a k ö n y v t a l á l k o z á s á r a a j e l e n o l y a n l e h e t ő s é g e k e t k í n á l , m i n t soha a t ö r t é n e l e m f o l y a m á n . A t á r s a d a l m i e l n y o m á s alól i m m á r n e g y e d s z á z a d a felszaba d u l t m a g y a r t ö m e g e k is b i r t o k b a k í v á n j á k v e n n i az e m b e r i m ű v e l ő d é s j a v a i t . Ebbeli i g y e k e z e t ü k e g y i k legfőbb t á m a s z á t é p p e n a k ö n y v b e n é s a k ö n y v t á r a k b a n látják. A m a g y a r k ö n y v k u l t ú r a eddigi ú t j á v a l összevetve m é r h e t j ü k le i g a z á n a sze m ü n k előtt lezajlott f o r d u l a t jelentőségét, és így é r z é k e l h e t j ü k helyesen, hogy a szocializmus é v t i z e d e i b e n m e k k o r á t l é p t ü n k a b b a az i r á n y b a , h o g y a n y o m t a t o t t b e t ű m i n d e n k i segítőjévé v á l h a s s é k . E l v i n n i a k ö n y v e t a z ország egész n é p é h e z , a k k o r a m é r e t ű vállalkozás, h o g y a l e g e r e d m é n y e s e b b m e g o l d á s o k csak a t a p a s z t a l a t n y o m á n , r e n d r e a l a k u l h a t n a k ki. N e g y e d s z á z a d elég hosszú idő ahhoz, hogy előnyei m e l l e t t k i d e r ü l j e n e k k ö n y v t á r i r e n d s z e r ü n k z ö k k e n ő k k e l m ű k ö d ő , t e h á t j o b b í t á s r a szoruló elemei. K ö n y v t á r p o l i t i k á n k soron k ö v e t k e z ő legfontosabb f e l a d a t a ugyanis m i n é l h a t é k o n y a b b á t e n n i a n n a k a s z e r v e z e t n e k a m ű k ö d é s é t , a m e l y e t annyi áldozattal kiépítettünk.
* Ma m á r elegendő tapasztalat alapján leghatározottabban állíthatjuk, hogy a nemzetiségi l a k o s s á g k ö r é b e n v é g z e t t k ö n y v t á r i n e v e l ő m u n k a h a t é k o n y s á g i foka a következő t é n y e z ő k f ü g g v é n y e : 1. ö s s z h a n g biztosítása az a n y a n y e l v ű k ö n y v k i a d á s és az illető n e m z e t i s é g m ű v e l ő d é s i i g é n y e i között; 2. az a n y a n y e l v ű k i a d v á n y o k t é n y l e g e s e l j u t t a t á s a a z illető n e m z e t i s é g l a k ó h e l y e i n m ű k ö d ő k ö n y v t á r i e g y s é g e k h e z ; 3. a n e m z e t i s é g i m ű v e l ő d é s k é r d é s e i b e n b e n n e élő k ö n y v t á r o s o k képzése. Szocialista á l l a m u n k m e s s z e m e n ő e n biztosítani igyekszik, h o g y a nemzetiségi lakosság a n y a n y e l v é n h o z z á j u t h a s s o n a m ű v e l ő d é s i f e l e m e l k e d é s h e z n é l k ü l ö z h e t e t l e n o l v a s m á n y o k h o z . Az egész t e r m e l é s é r d e k e , h o g y az ország m i n é l k é p z e t t e b b dolgozókkal r e n d e l k e z z é k , n e m z e t i s é g r e v a l ó t e k i n t e t n é l k ü l , a z élet m i n d e n t e r ü letén. H a z á n k i p a r á n a k r o h a m o s fejlődése, a m e z ő g a z d a s á g szocialista á t a l a k í t á s a é s gépesítése az á l l a n d ó és sokoldalú önképzést, a n n a k elősegítését a nemzetiségi fizikai dolgozók k ö r é b e n is h a l a s z t h a t a t l a n n á teszi. Az ország m ű v e l ő d é s i s z í n v o n a l á n a k á l t a l á n o s e m e l k e d é s e a nemzetiségi k ö n y v k i a d á s t e r ü l e t é n is ú j a b b és ú j a b b i g é n y e k e t v e t fel. E z e k e t e r e d m é n y e s e n igyekszik kielégíteni a nemzetiségi k ö n y v k i a d á s k ö z p o n t j á v á t e t t K r i t e r i o n . K é t e s z t e n d ő s m ű k ö d é s é n e k j e l e n t ő s e r e d m é n y e i a szocialista m ű v e l ő d é s p o l i t i k a leg j o b b népszerűsítői a nemzetiségi lakosság k ö r é b e n . H a a t ö b b i k i a d ó szintén b e tölti a nemzetiségi k ö n y v k i a d á s t e r é n r e á v á r ó f e l a d a t o k a t , a k k o r m e g o l d ó d h a t n a k a g y e r m e k - és ifjúsági, v a l a m i n t a t u d o m á n y o s i r o d a l o m m i n d e n k i t é r i n t ő k é r dései. F ő k é n t a z u t ó b b i v o n a t k o z á s b a n a k a d m é g b ő v e n t e e n d ő ahhoz, h o g y a nemzetiségi lakosság k ö r é b e n folyó t u d o m á n y n é p s z e r ű s í t é s é s t á r s a d a l o m n e v e l é s e r e d m é n y e s e b b l e h e s s e n . Nemzetiségi k ö n y v k i a d á s u n k k é t é v t i z e d e s t e v é k e n y s é g é t a z o n b a n egészében n e m a m é g m e g o l d a t l a n f e l a d a t o k j e l l e m z i k , h a n e m legfőkép p e n az, h o g y t ö m e g e k e t n e v e l t r á a z o l v a s á s r a . A n e m z e t i s é g e k n y e l v é n m e g -
j e l e n ő k ö n y v o l y a n g y o r s a n elfogy a z üzletekből, h o g y szinte á l l a n d ó h i á n y c i k k n e k t e k i n t h e t ő . T á r s a d a l m i i g é n y t kifejező, s o k a t m o n d ó j ó j e l az, h o g y a k ö z ö n s é g n e m c s a k a szórakoztató o l v a s m á n y a n y a g o t , h a n e m a z a n y a n y e l v é n m e g j e l e n ő t u d o m á n y o s é s t u d o m á n y n é p s z e r ű s í t ő k i a d v á n y o k a t is s z é t k a p k o d j a . A n n á l r a g y o g ó b b t á r s a d a l m i m i n ő s í t é s el s e m k é p z e l h e t ő , m i n t a m i t o r s z á g u n k b a n a n e m z e t i ségek a n y a n y e l v é n folyó k ö n y v k i a d á s a z é r d e k e l t e k r é s z é r ő l élvez. A nemzetiségi k ö n y v k i a d á s m i n d e n e l i s m e r é s t m e g é r d e m l ő e r e d m é n y e i e n n e k e l l e n é r e s e m o l y a n h a t é k o n y t á m o g a t ó i szocialista m ű v e l ő d é s p o l i t i k á n k n a k , m i k é n t a z t joggal e l v á r h a t n ó k . K ö n y v t á r a i n k u g y a n i s — t ö b b n y i r e s a j á t h i b á j u k o n k í v ü l — c s a k r é s z b e n t ö l t h e t i k b e a nemzetiségi l a k o s s á g m ű v e l é s é n e k f e l a d a t á t . Könyvtárellátó szervezetünk bürokratikus gyarlóságai ugyanis jelentős m é r t é k b e n gátolják, h o g y a n e m z e t i s é g e k n y e l v é n k i a d o t t k ö n y v e k k e l l ő p é l d á n y s z á m b a n el is j u s s a n a k azokhoz, a k i k n e k a z é r d e k é b e n k é s z ü l t e k . A m e g y e i k ö z p o n t o k a n e m zetiségi l a k o s s á g s a j á t o s i g é n y e i r e v a l ó k e l l ő t e k i n t e t n é l k ü l gépiesen osztják s z é t az új k i a d v á n y o k a t . Á l t a l á n o s a p a n a s z , h o g y n e m v e s z i k f i g y e l e m b e a helyi s z ü k ségletet i s m e r ő k ö n y v t á r o s o k igényléseit, h a n e m azt k ü l d e n e k , a m i t ő k l á t n a k j ó n a k . E n n e k e r e d m é n y e k é n t a k ö z m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r a k sok h e l y e n m e g t e l n e k o l y a n k ö n y v e k k e l , a m e l y e k e t e g y á l t a l á b a n n e m , v a g y c s a k n a g y o n r i t k á n o l v a s n a k . Ezen a z ú t o n h a l a d v a t o v á b b , a z a v e s z e d e l e m fenyeget, h o g y a lakosság elszokik a tőle e l i d e g e n e d e t t k ö n y v t á r t ó l , é s az m e g s z ű n i k a k ö z m ű v e l ő d é s é s p o l i t i k a i n e v e lés h a t é k o n y eszköze l e n n i . A k ö n y v e l l á t á s jelenlegi g y a k o r l a t a , végső k ö v e t k e z m é n y e i b e n , n e m c s a k a z á l t a l á n o s h a l a d á s , h a n e m a z ideológiai m u n k a e r e d m é n y e s s é g é t i s veszélyezteti a n e m z e t i s é g i lakosság k ö r é b e n . A k ö n y v t á r e l l á t á s b a n , d e a k ö n y v t á r i s z e r v e z e t b e n is észlelhető h i á n y o s s á gok j e l e n t ő s része o n n a n a d ó d i k , h o g y k e v é s a n e m z e t i s é g e k m ű v e l ő d é s é b e n b e n n e élő, a n n a k v o n a t k o z á s a i t a l a p o s a n i s m e r ő s z a k e m b e r ü n k . P e d i g ez előfeltétele a z e r e d m é n y e s k ö n y v t á r i m u n k á n a k a n e m z e t i s é g i l a k o s s á g k ö r é b e n , hiszen a k ö n y v t á r o s n a k egy v á r o s i k ö r z e t v a g y falu n é h a k ü l ö n b ö z ő a n y a n y e l v ű aprajánaknagyjának művelődési irányítójaként kell tevékenykednie. Amíg e kérdés intéz ményesen megoldódik, könyvtári szervezetünk m a g y a r vonatkozásban érdekelt dolgozói t o v á b b k é p z é s é b e n h a s z n o s s z o l g á l a t o k a t végez a Szocialista N e v e l é s é s M ű v e l ő d é s T a n á c s a k i a d á s á b a n m e g j e l e n ő Könyvtári Szemle. Könyvelosztásunk e m l í t e t t b ü r o k r a t i k u s fogyatékosságai k ö v e t k e z t é b e n a z o n b a n , sajnos, ez a k i t ű n ő e n szerkesztett, friss s z a k l a p s e m j u t e l m i n d e n o l y a n k ö n y v t á r b a , a m e l y i k n e k a m a g y a r k ö n y v m ű v e l t s é g terjesztése is f e l a d a t a . A nemzetiségi á l l a m p o l g á r r a g a s z k o d á s a ö n n ö n sajátosságaihoz, é r t é k e i h e z t e r m é s z e t e s e m b e r i m a g a t a r t á s . A z o n s e m lehet t e h á t csodálkozni, h o g y a k ö n y v t á r a k a t is ki-ki a s z e r i n t fogja é r t é k e l n i , hogy m i t v á r h a t tőle ö n m a g a m e g v a l ó s í t á s á h o z . A m í g a k ö z k ö n y v t á r a k b a n m ű k ö d ő k ö n y v t á r o s o k megfelelő felkészítése l é nyegében közművelődési jelentőségű probléma, a nemzetiségek külön élete k a p c s á n l é t r e j ö t t régi k ö n y v t á r i a n y a g h a s z n o s í t á s a m á r a t u d o m á n y o s k u t a t á s k ö r é t é r i n t ő k é r d é s . A f e n t e b b b e m u t a t o t t régi n a g y k ö n y v t á r a k k i a k n á z á s á h o z u g y a n i s n e m a létrehozó n e m z e t i s é g m ű v e l ő d é s é n e k jelenlegi k é r d é s e i b e n , h a n e m a n n a k egész egykori p r o b l e m a t i k á j á b a n v a l ó j á r a t o s s á g is szükséges. Ez p e d i g o l y a n t ö r t é n e l m i , i r o d a l m i , t u d o m á n y - és e g y h á z t ö r t é n e t i sajátos i s m e r e t e k e t igényel, a m i l y e n e k e t az á l t a l á n o s k ö n y v t á r o s k é p z é s t ő l n e m is l e h e t e l v á r n i . M i n t h o g y e k ö n y v t á r a k — f e n t e b b l á t t u k — századok ó t a v a l ó s á g o s összegezői a l é t r e h o z ó n e m z e t i s é g szellemi é l e t é n e k , f e l t á r á s u k feltételezi, h o g y kezelőik l e g m a g a s a b b fokon és teljes illetékességgel k é p e s e k foglalkozni az ő r i z e t ü k r e bízott a n y a g g a l . A sok évszázados e g y ü t t é l é s k ö v e t k e z t é b e n a r o m á n t u d o m á n y o s s á g s o k e r d é l y i
művelője m u n k á j á b a n r á v a n u t a l v a e z e k r e a régi g y ű j t e m é n y e k r e . A m e n n y i r e a z ilyen k u t a t ó k t ó l l e h e t e t l e n e l v á r n i , e g y ű j t e m é n y e k kezelőjétől a n n á l jogo s a b b m e g k ö v e t e l n i , h o g y m i n d a z t i s m e r j e , a m i e z e k n e k az a n y a g o k n a k t u d o m á nyos h a s z n o s í t á s á h o z n é l k ü l ö z h e t e t l e n . M a m á r teljesen világos, h o g y a legbecse sebb régi k ö n y v g y ű j t e m é n y is t u d o m á n y o s a n h a s z n o s í t h a t a t l a n , p u s z t á n i d e genforgalmi l á t v á n y o s s á g g á válik, h a kezelői n e m k é p e s e k b e h a t o l n i a z o k b a a p r o b l é m á k b a , a m e l y e k e t m a g a a z a n y a g v e t fel. Az e l m ú l t k é t é v t i z e d t a p a s z talatai a z t m u t a t j á k , h o g y a z itt e l e n g e d h e t e t l e n áldozatos m u n k á r a l e g k ö n n y e b b e n olyan k u t a t ó k v á l l a l k o z n a k , a k i k e t é r d e k l ő d é s ü k e g y é b k é n t is a z illető n e m z e t i s é g művelődési m ú l t j á n a k p r o b l é m á i h o z kapcsol. M i n d e n k é p p e n jogos t e h á t a z az igény, h o g y a b b ó l a n e h é z m u n k á b ó l , a m e l y e t a n e m z e t i s é g e k k ö n y v t á r i ö r ö k s é gének a z egész ország t u d o m á n y o s s á g a s z á m á r a v a l ó f e l t á r á s a j e l e n t , az a z t l é t r e hozó n e m z e t i s é g h e z t a r t o z ó s z a k e m b e r e k is, m i n t e r r e legilletékesebbek, az e d d i g i nél n a g y o b b m é r t é k b e n v e g y é k ki a r é s z ü k e t . E k ö n y v t á r a k az illető n e m z e t i s é gek m ű v e l ő d é s é n e k e r e d m é n y e i k é n t j ö t t e k u g y a n létre, d e m a a z egész ország t u d o m á n y o s s á g á n a k kell ő k e t h a s z n á l n i a . Ez a z o n b a n , a n y a g u k összetétele folytán, a n e m z e t i s é g i s m e r e t i k u t a t á s o k k a l v a l ó összekapcsolás és a sajátos nemzetiségi problematikában járatos kutató-könyvtárosok kinevelése nélkül — két évtized t a n ú s á g a s z e r i n t — n e m biztosítható. Megfelelő s z a k e m b e r e k h i á n y á b a n o r s z á g u n k gazdag k ö n y v t á r i öröksége k ö n n y e n a t u d o m á n y s z á m á r a n é m a , a n t i k v á r i u s k u riózummá válhat. A k ö n y v n e k és k ö n y v t á r n a k m ű v e l ő d é s ü n k b e n n e m c s a k n a g y m ú l t j a , h a n e m j ö v e n d ő j e is v a n . E n n e k m u n k á l á s a m i n d e n k i n e k e g y f o r m á n feladata, a k i fele lősséget é r e z m a g á b a n a z e m b e r i m ű v e l ő d é s n a g y ü g y é é r t ezen a földön, m e l y e t különböző és közös h a g y o m á n y o k a t őrző, k ü l ö n b ö z ő n y e l v e k e t beszélő, de egy a r á n t a h a l a d á s t áhítozó e m b e r e k t e k i n t e n e k h a z á j u k n a k .
DANKANITS ÁDÁM
XVI. SZÁZADI OLVASMÁNYOK „ R o s t á v a l m e r í t i a vizet, aki k ö n y v n é l k ü l a k a r t a n u l n i " — o l v a s s u k a t i z e n h a t o d i k századi í r á s t u d ó Gyulaffi L e s t á r v é l e m é n y é t . Úgy v é l j ü k , n e m e l h a m a r k o d o t t m a x i m á j á b a n egy új v i s z o n y u l á s j e l k é p é t l á t n i , hiszen a t i z e n h a t o d i k század m á s o d i k fele a z a kor, a m e l y b e n a n y o m t a t o t t szöveg „ t ö m e g c i k k é " kezd v á l n i n á l u n k ; é r d e k e s m ó d o n n e m c s a k a h e l y i k ö n y v n y o m t a t á s l e n d ü l fel H o n t e r u s , Coresi, H e l t a i és t á r s a i k t e v é k e n y s é g e n y o m á n ; a t ö m e g e s k ö n y v b e h o z a t a l is é r e z hetővé válik. F é l évezred óta í r t a k és o l v a s t a k felénk k é z i r a t o s k ö n y v e k e t ; a tizenötödikszázad m á s o d i k felétől — b i z o n y í t h a t ó a n a h e t v e n e s é v e k t ő l k e z d v e — a n y o m t a t o t t b e t ű s e m i s m e r e t l e n az e r d é l y i olvasó előtt. Szélesebb olvasó r é t e g e k a z o n b a n c s a k a t i z e n h a t o d i k század közepe felé j u t n a k a k ö n y v h ö z . A t i z e n h a t o d i k századi o l v a s m á n y a n y a g elemzése t e h á t a k ö n y v „ t ö m e g c i k k é " v á l á s á n a k k e z d e t é n r a g a d j a m e g az olvasói é r d e k l ő d é s t és m i n d a z t , a m i e m ö g ö t t m u n k á l . I n f o r m á c i ó t o v á b b í t á s s z e m p o n t j á b ó l ez a f o r d u l a t a l e g n a g y o b b a k h o z : az í r á s b e l i s é g b e v e z e t é s é h e z , a n a g y p é l d á n y s z á m ú , olcsó k ö n y v e k és a z időszaki sajtó m e g j e l e n é s é h e z fogható. A t i z e n h a t o d i k század az erdélyi lakosság k u l t ú r á j á b a n n e m c s a k új k o m m u n i kációs eszközökkel j e l e n t k e z e t t . É r d e k e s s é teszi a k o r s z a k o t a h u m a n i z m u s és a r e f o r m á c i ó e l t e r j e d é s e s az a s z e r e p , a m e l y e t a k i s fejedelemség a z a n t i t r i n i t á r i u s n o n k o n f o r m i s t a g o n d o l k o d á s m e n h e l y e k é n t játszott. Ezen a p o n t o n m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t é n e k t i z e n h a t o d i k századi a l a k u l á s a ö n m a g á t t ú l l é p v e e u r ó p a i t ö r t é n e t i é r d e k ű v é v á l i k , hiszen a jeles m a r x i s t a történésszel, Delio C a n t i m o r i v a l szólva, az a n t i t r i n i t á r i u s g o n d o l k o d á s a felvilágosodáskori r a c i o n a l i z m u s e l ő k é p e . M e g k ö n n y í t i a k u t a t á s t az is, h o g y a t i z e n h a t o d i k századi o l v a s m á n y o k f o r r á s a n y a g a még n e m t ú l gazdag, de már l e h e t ő v é teszi az o l v a s m á n y a n y a g r e k o n s t r u k cióját. N é h á n y k ö n y v l a j s t r o m o n k í v ü l e m u n k a e l s ő s o r b a n a k ö z g y ű j t e m é n y e i n k őrizte t ö b b m i n t h ú s z e z e r n y o m t a t v á n y r a támaszkodik.* E b b ő l a f o r r á s a n y a g b ó l s i k e r ü l t k i s z ű r n i c s a k n e m h á r o m e z e r tételt, a m e l y e k m i n d e g y i k é r ő l b i z o n y í t h a t ó a k o r a b e l i erdélyi c i r k u l á c i ó .
Az olvasmányok Az o l v a s m á n y a n y a g jól tükrözi a k o r á t m e n e t i voltát, de e g y b e n azt is, h o g y ez a m ű v e l ő d é s i á t a l a k u l á s h a t á r o z o t t a n és v i s z o n y l a g g y o r s a n n a g y u t a t t e t t m e g . Hogy m e n n y i r e m é l y r e h a t ó f o l y a m a t j á t s z ó d o t t i t t le, az e l s ő s o r b a n a középkori jellegű l e k t ű r ö n m é r h e t ő . A k á r s z á m s z e r ű e n i s : az o l v a s m á n y o k m i n d ö s s z e ö t ö d része k ö z é p k o r i szerzőségű. S b á r e n é h á n y száz t é t e l b e n a Skolasztika k l a s s z i k u s a , A q u i n ó i T a m á s szerepel a l e g g y a k r a b b a n , a legtöbb k ö n y v n e m v o l t e n y n y i r e e l a v u l t : az e g y h á z a t y á k m ű v e i t u g y a n i s a r e f o r m ú j r a n a p i r e n d r e t ű z t e , a középkori laikus — részben tudományos — olvasmányok pedig nyilván kevéssé k o p t a k meg. H a m i n d e h h e z h o z z á v e s s z ü k a z t is, hogy a k ö z é p k o r i o l v a s m á n y o k * H á l a K e l e m e n Lajos ú t t ö r ő k u t a t á s a i n a k , s főleg J a k ó Z s i g m o n d é s Gustav Gündisch munkájának, a k ö n y v a n y a g k é t h a r m a d r é s z é t k i t e v ő k o l o z s v á r i és szebeni g y ű j t e m é n y e k e s e t é b e n megtörtént az itteni olvasottságú kötetek számbavétele. Következésképpen csak a marosvásárhelyi könyvtár és néhány kisebb g y ű j t e m é n y e s e t é b e n k é n y s z e r ü l t e m az a n y a g k ö t e t r ő l kötetre v a l ó á t n é z é s é r e .
jelentős része a z 1575-ös brassói k a t a l ó g u s a l a p j á n i s m e r t , a b b a p e d i g n y i l v á n n e m új s z e r z e m é n y k é n t , h a n e m kolostori k ö n y v h a g y a t é k k é n t k e r ü l h e t e t t — a k k o r t a lán n y u g o d t a n t é t e l e z h e t j ü k fel, h o g y a t u l a j d o n k é p p e n i középkor olvasmány anyaga a t i z e n h a t o d i k s z á z a d b a n , de l e g k é s ő b b a n n a k k ö z e p é n n á l u n k is e l é v ü l t , feledésbe m e r ü l t . A s k o l a s z t i k u s l e k t ű r szegényességénél és e l é v ü l é s é n é l s o k k a l m e g l e p ő b b v o l t az a felismerés, hogy a reformáció irodalma sem érdekelte különösképpen az er délyieket. A k ö n y v a n y a g n a k alig t ö b b m i n t egyötöd része k a p c s o l ó d i k c s u p á n a hitújításhoz. (A l e g e l t e r j e d t e b b szerző M e l a n c h t h o n , L u t h e r és G. Maior, i l l e t v e K á l v i n és Béza.) F u r c s a az, hogy a r e f o r m á c i ó svájci á g a t ö b b évtizedes késéssel, csak a n y o l c a d i k é v t i z e d b e n j e l e n t k e z i k az o l v a s m á n y a n y a g o n b e l ü l . B á r m e n y nyire ó v a t o s a k l e g y ü n k is e t é n y é r t e l m e z é s é b e n , a n n y i t m i n d e n k é p p e n m e g k o c k á z t a t h a t u n k , h o g y a r e f o r m á c i ó előkészítésében, m a j d e l t e r j e d é s é b e n a n y o m t a tott b e t ű n á l u n k n e m j á t s z o t t a n n y i r a j e l e n t ő s szerepet, m i n t a h o g y eddig h i t t é k . Lehet, h o g y a k o m m u n i k á c i ó h a g y o m á n y o s formája, a p r é d i k á c i ó v o l t i n k á b b előtérben, de p e r s z e a r r a is g o n d o l h a t u n k , hogy a reformáció e l t e r j e d é s é n e k v i z s g á l a t á b a n a k u t a t á s n a k az e d d i g i e k n é l is n a g y o b b m é r t é k b e n k e l l e n e a t á r s a d a l o m - t ö r t é n e t i v o n a t k o z á s o k , a z osztályviszonyok felé t á j é k o z ó d n i a , az ideológiai h a t á s o k v i z s g á l a t a mellett. Tizenhatodik századi eleink olvasmányanyaga döntő m é r t é k b e n — háromötöd részében — a humanizmus i r o d a l m a , a szó t á g a b b é r t e l m é b e n . A m ű v e k h a r m a d r é s z b e n az antik világ értékei iránt újjászületett érdeklődést bizonyítják. Az i r o d a l o m b a n T e r e n t i u s , Vergilius, H o m é r o s z és E u r i p i d é s z , a t ö r t é n e l e m b e n Livius, V a l e r i u s J o s e p h u s é s P l u t a r k h o s z , a filozófiában Arisztotelész és Cicero m ű v e i v o l t a k a l e g o l v a s o t t a b b a k . Az ö n m a g á b a n is k o r s z e r ű h u m a n i s t a o l v a s m á n y a n y a g o n b e l ü l is e l s ő s o r b a n k o r t á r s szerzők, k o r a b e l i műveik i r á n t m u t a t k o z o t t é r d e k l ő d é s . E b b ő l a gazdag, több m i n t e z e r t é t e l r e r ú g ó a n y a g b ó l p u s z t á n k é t v o n a t k o z á s t e m e l n é k k i : a l e g o l v a s o t t a b b a u k t o r t é s az u t ó k o r szemszögéből legfontosabb t e m a t i k a i csoportot: a tudományos olvasmányanyagot. A t i z e n h a t o d i k századi o l v a s m á n y a n y a g egészének i s m e r e t é b e n m a m á r t e l jes b i z t o n s á g g a l i s m é t e l h e t ő m e g a t é t e l : a k o r a b e l i e r d é l y i e k l e g o l v a s o t t a b b , l e g k e d v e l t e b b szerzője E r a s m u s volt. O l v a s o t t a b b L u t h e r n é l és K á l v i n n á l , Ariszto telésznél és Cicerónál e g y a r á n t . E g y e d ü l a filológus M e l a n c h t h o n n é p s z e r ű s é g e m é r h e t ő az övéhez. Valószínű, h o g y E r a s m u s e l s ő s o r b a n a z a n t i k v i t á s k i v á l ó k ö z vetítőjeként, t o l m á c s a k é n t toborozta olvasóit, e z e k a z o n b a n az ókori m a x i m á k k a l együtt k o r t á r s u k n o n k o n f o r m i z m u s á t is m a g u k b a szívták. A t e r m é s z e t t u d o m á n y o s o l v a s m á n y o k k ö z ö t t m é g az a n t i k v i t á s volt az v a s ó i n a k egyike a r o m á n s z á r m a z á s ú h u m a n i s t a , M a r t i n u s Hatzius). A l e g o l v a s o t t a b b t u d o m á n y o s m ű v i s z o n t a z arisztotelészi fizika volt. A n e m s z a k e m b e r s z á m á r a s z á r a z n a k t ű n ő felsorolással t a l á n s i k e r ü l t j e l zésszerűen bizonyítani azt, hogy a t i z e n h a t o d i k századi o l v a s m á n y a n y a g n e m c s a k d ö n t ő m ó d o n világi jellegű, h a n e m k o r s z e r ű is v o l t ; azt t e h á t , h o g y a z e r d é l y i olvasó t u d a t á b a n m é l y á t a l a k u l á s m e n t v é g b e , E u g e n i o G a r i n t i d é z v e : v a l ó s á g o s m ű v e l ő d é s i f o r r a d a l o m . V é g ü l p e d i g azt is, hogy e n n e k az á t a l a k u l á s n a k a l é n y e g e a h u m a n i z m u s győzelme. A k ö n y v t ö r t é n e t n y i l v á n n e m á l l h a t m e g a z o l v a s m á n y a n y a g l e í r á s á n á l . Tisz t á z n i a kell — a m e n n y i r e ez t i s z t á z h a t ó — a n n a k m ű v e l ő d é s i - t á r s a d a l m i f u n k cióját is.
Az olvasmányok hatása K é t v e t ü l e t b e n m e r ü l fel a t ö r t é n é s z előtt a f u n k c i ó k é r d é s e : m e n n y i s é g i és minőségi v o n a t k o z á s b a n , a h a t á s k ö r e és i r á n y a t e k i n t e t é b e n . E g y r é s z t t e h á t m e g á l l a p í t á s r a v á r az, h o g y a t á r s a d a l o m n a k m e k k o r a r é s z é r e h a t o t t a vizsgált o l v a s m á n y a n y a g , m á s r é s z t a t ö r t é n é s z n e k m e g k e l l k í s é r e l n i e azt is, h o g y m e g r a j z o l j a a z o l v a s m á n y o k m ű v e l ő d é s i v a g y é p p e n t á r s a d a l m i h a t á s á n a k i r á n y á t . Nos, e z e n a p o n t o n , a t ö r t é n e t i l é t b e v a l ó visszacsatolás f e l a d a t a t e r é n a d ó d n a k a l e g n a g y o b b p r o b l é m á k , s m e g o l d á s u k a r é g e b b i k o r o k r a n é z v e legtöbbször csak h i p o t e t i k u s e r e d m é n y r e vezet. A n e h é z s é g e k v a l ó j á b a n m á r a z o l v a s m á n y a n y a g számszerűségei v o n a t k o z á s á b a n j e l e n t k e z n e k . E s e t ü n k b e n p é l d á u l közel h á r o m e z e r tétellel dolgoztunk, elég n a g y s z á m m a l a h h o z , h o g y az o l v a s m á n y a n y a g összetételére n é z v e t ö b b é - k e v é s b é m e g b í z h a t ó k ö v e t k e z t e t é s e k e t l e h e s s e n l e s z ű r n i . Egy p i l l a n a t r a s e m f e l e d k e z h e t ü n k m e g a z o n b a n a r r ó l , h o g y a n y a g u n k p u s z t á n t ö r e d é k e a n n a k az a n y a g n a k , a m i t v a l ó j á b a n o l v a s t a k . A l e m o r z s o l ó d á s m é r e t e i t a z e r d é l y i n y o m t a t v á n y o k esete világítja m e g : a k ö n y v e k — i s m e r e t e i n k s z e r i n t — k é t - h á r o m s z á z p é l d á n y b a n j e l e n t e k m e g a n n a k idején, de t ö b b n y i r e csak egy-két p é l d á n y b a n m a r a d t a k r e á n k . F o r d í t v a v i s z o n t e b b ő l az a r á n y b ó l az k ö v e t k e z n é k , h o g y az e m l í t e t t h á r o m e z e r t é t e l m ö g ö t t t ö b b százezer k ö n y v e t t é t e l e z z ü n k fel. H a viszont a t i z e n h a t o d i k századi E r d é l y b e n t ö b b százezer k ö n y v forgott k ö z k é z e n , é s h a feltételezzük, hogy e z e k n a g y része m a g á n t u l a j d o n b a n volt, a k k o r a k o r a b e l i átlagos g y ű j t e m é n y t n é h á n y k ö t e t e s n e k v é v e — s o k ezer, a k á r t ö b b tízezer olvasóval kell számol n u n k . ( T e r m é s z e t e s e n v o l t a k n a g y o b b m a g á n k ö n y v t á r a k i s : Szegedi K i s I s t v á n t ó l p é l d á u l T a s n á d o n kétszáz k ö n y v e t k o b o z t a k el, Bódog J ó s a h a g y a t é k á b a n m á s f é l száz, az A l b e r t H u e t é b e n száz k ö n y v szerepelt.) T ö b b ezer — esetleg t ö b b tízezer — o l y a n olvasót feltételezve, aki e l s ő s o r b a n a h u m a n i s t a i r o d a l o m i r á n t é r d e k l ő d i k , v á l a s z t k a p egy r é g e b b e n m e g f o g a l m a z o t t k é r d é s is. Az n e v e z e t e s e n , h o g y az a n t i t r i n i t a r i z m u s i t t e n i j e l e n t k e z é s é n e k m e n y n y i b e n k e d v e z t e k a k ö r ü l m é n y e k ? Volt, aki az i t t e n i „ r a c i o n a l i z m u s szűk k ö r é t " t é t e l e z v e , t a g a d t a az a n t i t r i n i t a r i z m u s helyi előzményeit. A h u m a n i z m u s és az a n t i t r i n i t á r i u s e s z m e r e n d s z e r közötti szoros összefüggés, v a l a m i n t a h u m a n i s t a o l v a s m á n y o k i r á n t i t ö m e g e s erdélyi é r d e k l ő d é s i s m e r e t é b e n a h u m a n i z m u s é r t e l m é b e n vett racionalizmus meglepően nagy köréről — azaz az antitrinitarizmus számára a l k a l m a s szellemi közegről l e h e t beszélni. A f o r r á s o k a l a p j á n m i n d ö s s z e n é h á n y száz olvasó a l a k j a rajzolódik ki — egy k i s t ö r e d é k k é . Az o l v a s ó t á b o r összetételének m e g á l l a p í t á s á h o z t e h á t t o v á b b i m é r l e g e l é s r e v a n szükség. M i n d e n e k e l ő t t a k o r a b e l i e g y e t e m j á r á s v i z s g á l a t á r a . A külföldi e g y e t e m e k a n y a k ö n y v e i n e k á t n é z é s e meggyőzőtt a r r ó l , h o g y a szá z a d f o l y a m á n t ö b b m i n t ezer e r d é l y i d i á k f o r d u l t m e g a külföldi e g y e t e m e k e n , e l s ő s o r b a n Bécsben, K r a k k ó b a n , m a j d p e d i g W i t t e n b e r g b e n . M e g l e p ő volt azon b a n az, h o g y a k ü l f ö l d j á r ó k s z á m a n e m h o g y n ö v e k v ő t e n d e n c i á t m u t a t n a , h a n e m a z első k é t évtized u t á n m e r e d e k e n l e h a n y a t l i k ( o l y a n n y i r a , h o g y p é l d á u l 1517b e n t ö b b d i á k t a n u l külföldön, m i n t a h e t v e n e s é v e k b e n összesen). Az e g y e t e m j á r á s ós az olvasók s z á m á n a k n ö v e k e d é s e között t e h á t a z összefüg gés i n k á b b fordított; sőt, m i n t h a a k ü l f ö l d d e l v a l ó k a p c s o l a t h a g y o m á n y o s zá loga, a d i á k h e l y é t a k ö n y v foglalná el. Ezek szerint n y i l v á n v a l ó : a z e g y e t e m e t v é g z e t t e k e g y r e g y é r ü l ő t á b o r a t ú l kicsi a h h o z , h o g y a b b a n k e r e s h e s s ü k az ol v a s ó k t ö m e g e i t — b á r az is n y i l v á n v a l ó , h o g y ez a r é t e g a d h a t t a a l e g i g é n y e s e b b olvasókat. Következésképpen a hazai magasabb iskolákban — Brassóban, Szeben-
ben, K o l o z s v á r o n sók zöme.
— és másutt
végzett
értelmiségiek
közül
került
ki
az
olva
E k ö n y v o l v a s ó é r t e l m i s é g t á r s a d a l m i e r e d e t é t illetően a z e g y e t e m e t j á r t d i á kok n e v é n e k e l e m z é s e a d h a t — a n a l o g i k u s a l a p o n — ú t b a i g a z í t á s t . Az e g y e t e m e n m e g f o r d u l ó e r d é l y i e k k é t h a r m a d á n a k n e v e v á r o s i é s m e z ő v á r o s i , polgári e r e d e t r e utal, s a z e g y h a r m a d n y i falusi s z á r m a z á s ú d i á k s á g közt is k e v é s az, a k i r ő l n y i l v á n v a l ó a n e m e s i s z á r m a z á s . H a a z összetétel k i t e r j e s z t h e t ő az e r d é l y i i s k o l á k v é g zettjeire is, a k k o r a h h o z a z e r e d m é n y h e z j u t u n k el, h o g y a k o r u r a l k o d ó k u l t ú r á j á n a k fogyasztói a t i z e n h a t o d i k századi E r d é l y b e n e l s ő s o r b a n p o l g á r i s z á r m a zású é r t e l m i s é g i e k . Az o l v a s m á n y a n y a g f u n k c i ó j á n a k i r á n y á t illetően k i d e r ü l , h o g y az m i n d e n e k előtt a régi t u d a t - s z e r k e z e t b o m l a s z t á s a felé m u t a t o t t . A k i v á l ó r e n e s z á n s z k u t a t ó , T e n e n t i , a k o r jellegzetességét a k ö z é p k o r i s t r u k t ú r á k b o m l á s á b a n l á t j a ; e l ő d e i n k o l v a s m á n y a n y a g a a l a p j á n a k ö z é p k o r i m ű v e l ő d é s i é r t é k e k elsüllyedését, d e v a l v á cióját t é t e l e z h e t j ü k fel. A régi t u d a t f o r m á k l e b o n t á s á n k í v ü l ez az o l v a s m á n y a n y a g n y i l v á n sajátos g y a k o r l a t i f e l a d a t o k a t is teljesített, így a h u m a n i s t a szellemű l a t i n t a n í t á s t p é l d á u l . K e v é s s é k a p c s o l ó d o t t v i s z o n t az e r d é l y i t á r s a d a l o m a l a p v e t ő l é t p r o b l é m á i h o z : a m e z ő g a z d á l k o d á s h o z és a z egészségügyhöz. M i n d ö s s z e n é h á n y a g r á r t u d o m á n y i mű és c s a k n e m száz orvosi m u n k a m a r a d t r á n k , a m i azt j e l e n t i , h o g y a z alacsony h o z a m o k t a l a j á n fellépő é h í n s é g e k és j á r v á n y o k okozta n é p e s s é g v á l s á g o k k i k ü szöbölésében, a fejlődés e súlyos a k a d á l y á n a k e l h á r í t á s á b a n a k ö n y v n e k elenyésző szerep j u t o t t . (Ez a j e l e n s é g e g y é b k é n t á l t a l á n o s volt. A t u d á s és g y a k o r l a t l a s san közeledett egymáshoz, valójában csak a polgári forradalmak u t á n válik a k a p c s o l a t á l l a n d ó v á é s gyümölcsözővé.) A reneszánsz értékelése kapcsán gyakran felmerül a kultúra arisztokratizál ó d á s á n a k v á d j a . A n y a g u n k ezzel egészen e l l e n t é t e s k ö v e t k e z t e t é s t s u g a l l : n á l u n k az í r á s b e l i s é g h e z k a p c s o l ó d ó k u l t ú r a kiszélesedett, d e m o k r a t i z á l ó d o t t .
A témán túl T a l á n s i k e r ü l t é r z é k e l t e t n i azt, h o g y az o l v a s á s r a , a k ö n y v f u n k c i ó j á r a össz pontosító k ö n y v t ö r t é n e t a m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t s z á m á r a r o p p a n t beszédes m e g k ö z e lítési m ó d o t j e l e n t . P e r s z e csak a k k o r , h a n e m egyes s z e r z ő k r e , n y o m d á k r a , m ű v e k r e v a g y k ö n y v t á r a k r a szorítkozik, h a n e m egy k o r o l v a s m á n y a n y a g á n a k e g é szét igyekszik m e g r a g a d n i . E l k é p z e l h e t ő szerzők, m ű v e k , n y o m d á k és k ö n y v t á r a k n é l k ü l i k ö n y v t ö r t é n e t , de a k ö n y v funkcióját s z á m í t á s o n k í v ü l h a g y ó k u t a t á s é r t e l m e t l e n , m i n t a h o g y a f u n k c i ó j á n k í v ü l h e l y e z e t t k ö n y v is az. Az egyedi t é n y e k r e vagy a t é n y e k s z ű k c s o p o r t j á r a i r á n y u l ó k u t a t á s s a l p á r h u z a m o s a n , de m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t g o n d d a l k e l l e n e t e h á t az á l t a l á n o s í t á s r a a l k a l m a s f o r r á s a n y a gok é r t e l m e z é s é t végezni. N e m az egyeditől az általánoshoz, h a n e m i n g a m o z g á s s a l haladva a megismerésben. Az így é r t e l m e z e t t k ö n y v t ö r t é n e t fontos h e l y e t foglalhat el a t ö r t é n e t t u d o m á n y egészén b e l ü l is. A n a g y h a t á s ú , h a l a d ó francia t ö r t é n e t i k i a d v á n y , a z Anna les alapítói h í v t á k fel először a figyelmet a r r a , h o g y t e r m é k e n y l e h e t a m ú l t a t k é t i r á n y b ó l , a t e r m e l é s és a szellemi élet szférája felől e g y s z e r r e m e g k ö z e l í t e n i . Úgy t ű n i k , m i n t h a a t ö r t é n e l m i lét k é r d é s e i r e a l e g s ú l y o s a b b válaszok a g a z d a s á g t ö r t é n e t o l d a l á r ó l h a n g z a n á n a k el, d e u g y a n a k k o r a l e g t e r m é k e n y e b b k é r d é s e k e t a m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t v e t n é fel.
Vázlatosan ismertetett anyagunk például roppant élességgel fogalmaztatja m e g azt a kérdést, hogy mi van a tizenhatodik század derekán lejátszódó olvasási „rob banás" hátterében. Válasz sokfelől várható: a k ö n y v olcsulása, információhordozó szerepének növekedése, a kibontakozó udvari kultúra, a reformáció — megannyi művelődéstörténeti magyarázat lehet, de a művelődési jelenségek világán túlról is jöhet válasz. Gondolhatunk például a török elől Erdélybe emigráltak fokozott társadalmi mozgékonyságával együtt járó szellemi érzékenységre is (és hogy a szellemi életben mekkora súllyal jelentkezik az emigráns, arra n é z v e tanulságos az 1565-ös kolozsvári Bonfini-kiadás, ahol a közölt tizenhat kolozsvári diák neve közül csak n é g y erdélyi eredetű). Egyszóval, számos tényezőre lehet hivatkozni, de ezek teljességét é s hierarchiáját csupán olvasástörténeti vizsgálattal lehetetlen megállapítani. Az olvasástörténet abban a szerencsés helyzeitben van, h o g y forrásanyagának döntő többsége a hazai kutató számára hozzáférhető. S minthogy a teljességre épít het, következtetései tanulságokkal szolgálhatnak a szociológus számára is. Tanul ságos lehet például napjaink hasonló helyzetére n é z v e a tizenhatodik században v é g b e m e n t gyökeres fordulat kérdése. Hogyan játszódott le viszonylag rövid idő leforgása alatt ekkora kulturális átalakulás, mégpedig egy, a mainál sokkal l a s súbb ütemű — az emberek tudatában szinte mozdulatlannak tűnő — korban, a m i kor az értékek általában stabilabbak voltak, s amikor az új kultúra birtokba vétele többnyire n e m jelentkezett egzisztenciális kényszerként? Történelem és szociológia elvi egymásrautaltsága nyilvánvaló, hiszen Braudel szavaival: a kettő „a szellem egyazon kalandja". Sajnos, egyelőre a felismerésnél tartunk — kevés történt a közeledés érdekében. Minthogy nálunk m é g m a is az a sajátos és visszás helyzet áll fenn, hogy a szociológiai kutatás sokkal szerényebb keretek között zajlik a történeti vizsgálódásnál, úgy tűnik, a történetírásnak kel lene arccal a szociológia felé fordulnia: annak termékenyítő szempontjait a múlt feltárásában alkalmaznia, történeti anyagon keresztül terjesztve a szociológiai g o n dolkodásmódot. Talán éppen az olvasástörténet válhatna a két tudományág közötti termékeny együttműködés kísérleti területévé. A könyv, a szellem egykori terje dését, győzelmeit és időleges vereségeit kutatva, m a jelentkező művelődési felada taink megoldását segíthetné elő. Egyre gyakrabban ütközünk egy furcsa egyenlőségjelbe, amelyet az önisme ret é s bármilyen múltábrázolás közé tesznek szóban és írásban. A legfurcsább azonban az, hogy jelen problémáinkra lefordíthatatlan, jelentéktelen múltbeliségek is azzal az igénnyel jelentkeznek, mintha az önismeretet szolgálnák, elszíva a t u lajdonképpeni önismeret elől a levegőt, elterelve a figyelmet róla. Úgy v é l e m , a történetírásnak m e g v a n a módja arra, hogy önismeretünkben gazdagítson, s m e g adja neki az egyik idődimenziót: a genezisét. Ehhez azonban, a Marc Bloch-i jelszót parafrazálva, a m ú l t felől kell közeledni a jelenhez, a jelen problémáiról kell faggatni a múltat.
Stettner Béla linometszete
LÁSZLÓFFY CSABA „VÉGEMLÉKÖZET"
Mielőtt teste sárba fulladt volna (Sár falu földje nyelte el) s nótázó kedve Perneszich György tiszttartó úr szerint m e g v e t v é n már ezt a h a l a n d ó muzsikát e l m e n t v o l n a az m e n n y b é l i e k h e z h o g y ott az a n g y a l o k között sokkal jobbat tanuljon
hányszor hányta vajon meg fél kedvében koplaló kemény búdosásban vagy amint hideg télben fútt körmébe lett légyen éppen egy füstös szobában avagy ar an lábú Debreczen várasában búban egy puszta kamorában hogy mely földi dologhoz kell több furfang a költéshez vagy a kéregetéshez mert nagyon mélyről merészkedett ó elő a jobbágyivadék és sokat kellett csavarognia kilincselnie míg címerre válthatta bé talentumát istentől láttamozott lobogó útlevelét szemére vetették és vethetik hogy lantja több főurat kiszolgált köztük királytól üldözöttet rabló nevűt is de hagyatéka halhatatlan nagy hit VÉGEMLÉKÖZET íme mért vállalta Sebestyén deák a halandó a mindennapi megalázkodást várháborúk vérháborúk a Drávától a Balaton vizéig Tiszántúlon át a Temes-közig végváriak csak a pogányt veszejtsétek máskülönben ez ország mint csonkított kéz olyanná lesz három hiányzó ujja jut eszébe miket Dombóvár közelében metszett le tövestül egy török szablya mint ványadt gebe prüszköli a port
Sebestyén deák vállán lantja hóna alatt gyűrt énekgyűjteménye messze van még a várkapu ez a cserepes éneklő száj mindig csak ihatnék ihatnék de nyomorúság nyála rá az ír ismét hisz nincs pinz tassolyába „Az boros víz nádat terömt orromba Egészségöt nem ad neköm dolgomba Kössebbödik gégém az Crónikába Kiért udvarbírák esnek átkomba" kínjában keserű mosollyal mázolja el az ajkát tartó két ránc zárójelét aztán mint feltámadt hősük kiket várfokra víni vezényel erősen históriái szerencsét kísértnek Hoffgreff György nyomdájában Kolozsvárott utódok elmélkedjetek ti is a lött dolgok felett miket a Nyugat közönyétől és Kelet dühétől széjjelhasogatott huzatos hazában félsiket füleknek kidalolt a koslató öntudat Tinódi Sebestyén sem adományért sem barátságért sem félelemért halálutánra hamisat nem hagyott hátra halála előtt hadd igyék még könnyű kortyokat miként kocsmai hegedősök bölcs-koldus-alázattal (villon-i villongásra úgyse telnék) hogyha már asztal végére ültették jó bort is kóstolni nagy kegyesen a mezei urak.
SEMLYÉN ISTVÁN
BIBLIOTÉKA ÉS TUDOMÁNY É v s z á z a d o k o n á t a köz- é s m a g á n k ö n y v t á r a k szorgalmas, á l d o z a t o s g y ű j t ö getéssel s z o l g á l t á k a k ö z m ű v e l ő d é s t és a t u d o m á n y t . A g y ű j t ö g e t é s n e k t e r m é s z e tesen csak a m i n d e n k o r i h é t k ö z n a p o k k e d v e z t e k . V a l a h á n y s z o r a z e s e m é n y e k h ő m é r ő j é n e k h i g a n y s z á l a m a g a s r a szökött — évtizedek, g y a k r a n évszázadok g y ű j t ő m u n k á j a v e s z e t t k á r b a . „Az e l m ú l t századok l e g n a g y o b b ideológiai h a r c a i t — mondta Lukács György — mind a t u d o m á n y területén vívták meg. Évszázadokon á t ideológiai k é r d é s volt, h o g y K o p e r n i k u s z n a k v a g y P t o l e m a i o s z n a k v a n - e igaza, s ezért e m b e r e k e t elégettek, f e l a k a s z t o t t a k v a g y lefejeztek." T e g y ü k hozzá, hogy a k ö n y v e k n e k és k ö n y v t á r a k n a k g y a k r a n a z e m b e r e k n é l is r o s s z a b b sors j u t o t t A könyvtárrombolást, könyvmáglya-gyújtást — közismerten — n e m a hitlerista b a r b a r i z m u s t a l á l t a fel. A kolozsvári k ö n y v t á r a k k ö z ü l p é l d á u l a volt jezsuita főiskoláét egy ízben, a volt u n i t á r i u s g i m n á z i u m é t t ö b b ízben is feldúlták. Hosszú t á v o n a gyűjtögetés m é r l e g e m é g i s pozitív e r e d m é n n y e l z á r u l t . Ezt bizonyítja a h a z a i k ö n y v t á r a i n k b a n m e g ő r z ö t t és a z e l m ú l t é v s z á z a d o k k u l t ú r á j á r ó l t a n ú s k o d ó t ö b b m i l l i ó k ö t e t : számos X V I — X I X . századi n y o m t a t v á n y , k é z irat, sok h e l y ü t t szép s z á m b a n k ö z é p k o r i k ó d e x e k é s X V . s z á z a d i ő s n y o m t a t v á n y o k is é p s é g b e n m a r a d t a k . N a p j a i n k j ö v ő b e r o h a n ó t e m p ó j a — v a g y ahogy M a r x G y ö r g y nevezi: a z e g y r e gyorsuló idő — a k ö n y v t á r a k é l e t é r e is kihatott. Sok ezer egységből álló k ö n y v t á r h á l ó z a t u n k á l l o m á n y a 1971-ben m e g h a l a d t a a 115 millió kötetet. Az e l m ú l t húsz esztendőben — m i n t ismeretes — csaknem háromszor annyi könyv jelent meg világszerte, m i n t a G u t e n b e r g e t k ö v e t ő öt é v s z á z a d b a n e g y ü t t v é v e . H a z a i k ö n y v k i a d á s u n k is u g r á s s z e r ű e n fejlődött. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n , n é h á n y m u z e á l i s j e l legű k ö n y v t á r k i v é t e l é v e l , a gyűjtögetés p a t r i a r c h á l i s f e l a d a t á t a szelekció p r o b l é m á j a , a m e g ő r z é s g o n d j á t a r a k t á r o z á s é , a r e n d s z e r e z é s é és az olvasók t á j é k o z t a t á s á é v á l t o t t a fel. A r é s z i n t iskolai k e r e t e k b e n k i a l a k u l t v a g y egyházak, m ű v e l ő d é s i egyesületek és m a g á n o s o k j ó v o l t á b ó l l é t e s ü l t t ö r t é n e l m i m ú l t ú n a g y k ö n y v t á r a i n k aligha szo rulnak bemutatásra. A kolozsvári A k a d é m i a i K ö n y v t á r balázsfalvi r é s z l e g é n e k m á r a n e v e is idézi a z E r d é l y i I s k o l a főbb k é p v i s e l ő i n e k : S a m u i l M i c u - C l a i n n a k , G h e o r g h e Ş i n cainak, P e t r u M a i o r n a k a n e v é t . Az 1747-ben létesített balázsfalvi k ö n y v t á r a t , a m e l y az i d é n ü n n e p l i f e n n á l l á s á n a k 225. évfordulóját, m i n t ismeretes, 1950-ben helyezték á t K o l o z s v á r r a .
Mai könyvtárhálózatunk L é n y e g e s e n k e v e s e b b e t t u d u n k a z o n b a n a z ország egész t e r ü l e t é t b e h á l ó z ó , több m i n t 22 000 egységet s z á m l á l ó k ö n y v t á r - s z e r v e z e t r ő l , m e l y n e k élén két, t ö b b milliós n a g y s á g r e n d ű , t u d o m á n y o s s t á t u s s a l f e l r u h á z o t t i n t é z m é n y , a fővárosi A k a démiai Könyvtár és a Központi Állami Könyvtár áll.
E két nagykönyvtár régmúltjáról talán csak annyit, hogy Munténiában és Moldvában Erdélyhez hasonlóan szintén iskolai keretekben folyt évszázadokon át a kéziratok és nyomtatott könyvek gyűjtése. Az iskolai keretekből kinőve, a bukaresti Sf. Sava kollégium könyvtára 1838-ban, a ia i-i Mihăileană Akadémiáé pedig 1841ben nyitotta meg kapuit a nyilvánosság előtt. Amikor a kormányzószervek 1864-ben, Alexandru Ioan Cuza fejedelemsége idején, először figyeltek fel a könyvtárügyre, és törvényrendelettel igyekeztek előmozdítani a könyvtárhálózat fejlesztését, mind két nagymúltú intézményt „nemzeti könyvtár" rangjára emelték, é s „köteles pél dányt" biztosítottak számukra. Az iskolai és a közkönyvtárak létesítéséről is intézkedő 1864-es rendelet e l l e nére a könyvtárak fejlődése lassan indult meg. Spiru Haret közoktatásügyi m i n i s z ter a század végén, 1898-ban újabb kísérleteket tett a könyvtárügy fellendítésére. Arra irányuló igyekezete azonban, hogy minden megyében — az iskolák kereté ben — tíz-tíz könyvtárat létesítsen, pénzalapok hiányában csak részben valósulha tott meg. A könyvtárhálózat inkább csupán az 1907. évi parasztfelkelést követően kezdett szélesedni, de m é g a második világháború előestéjén is mindössze csak 2000 városi és falusi iskolai é s közkönyvtár működött az országban. N e m becsülendő le az iparos- és munkásegyletek szerepe a könyvtárhálózat ki építésében. Erdélyben az első iparosegyleti könyvtár Szebenben nyílt m e g 1861-ben,
Bukarestben, Temesváron, Kolozsváron, Galaţi-on, Iaşi-ban és másutt ugyancsak a múlt század második felében létesítettek munkáskönyvtárakat. Magánkezdeménye zésből is számos könyvtár született. A V. A. Urechia professzor alapította galaţi-i városi könyvtár állománya ma már meghaladja a 350 000 kötetet. Könyvtárhálózatunk jelenlegi állásáról az 1971. évi Statisztikai évkönyv ada tai tájékoztatnak. Könyvtártípus
Könyvállomány
Könyvtár egységek száma
Olvasott kötet
Olvasók száma ezerben
ezerben Országos Főiskolai Tudományos-doku mentációs Iskolai Közkönyvtár Összesen
2 45
11 008 13 052
49 191
1 841 11 195
4 538 9 611 8 142
14 450 29 271 47 601
804 2 616 4 588
5 338 17 302 43 088
22 338
115 382
8 248
78 764
Az utóbbi két esztendőben a könyvtáregységek könyvállomány pedig 12 millió kötettel nőtt.
száma
mintegy
1700-zal,
a
A 115 milliós könyvállomány természetesen korántsem oszlik m e g egységesen. Mintegy 5000 egység állománya n e m éri el az 500 kötetet; 500—1000 kötet k ö n y v vel 3500 könyvtár, 1000—5000 kötettel 8300 könyvtár, 5000—20 000 kötetes könyv állománnyal pedig 4800 könyvtár rendelkezik. A 20 000—50 000-es nagyságrendű könyvtárak száma kereken 500. Az 50 000 kötetnél gazdagabb állományú könyvtá rak közé tartozik a két országos könyvtár, 33 főiskolai, 32 dokumentációs, 16 iskolai és 50 közkönyvtár.
Az Akadémiai Könyvtár Az ország legnagyobb és legtekintélyesebb könyvtára a tudományos intézmény nek minősített, 6 millió kötetet számláló fővárosi Akadémiai Könyvtár. Alapjait Dionisie buzău-i püspök vetette m e g 1867-ben. Adománya révén az Oltelniceanukönyvtár 73 értékes régi könyve került a Román Akadémiai Társaság birtokába. Alexandra Odobescu ajánlására 1879-ben Ion Bianut, a Balázsfalváról elszármazott későbbi n e v e s bibliográfust nevezték ki könyvtárosnak, majd néhány é v v e l később, 1884-ben könyvtárigazgatónak. Bianu 56 éven át szolgálta és vezette ezt az intéz ményt, m e l y az ő munkássága révén emelkedett valóságos tudományos könyvtár rangjára. A következő é v (1885) áprilisában az ország valamennyi nyomdáját, közható ságát és könyvkiadóját utasították, hogy három-három köteles példányt küldjön meg díjmentesen az Akadémia könyvtárának, m e l y n e k állománya ekkor már elérte a 30 000 kötetet. 1901-ben Dimitrie A. Sturdza miniszterelnöksége és akadémiai e l nöksége idején a Központi Állami Könyvtárat beolvasztották az Akadémiai K ö n y v tárba. Ennek révén a könyvtár szinte megháromszorozta könyvállományát, é s ér tékes kézirat-, térkép- é s érmegyűjtemény birtokába jutott. Titu Maiorescu hagya tékából 1917-ben a könyvtár tulajdonába került Eminescu mintegy 15 000 lapra ter jedő kéziratos életműve. Ugyancsak itt őrzik Ion Budai-Deleanu, Ion Eliade Rădulescu, Vasile Alecsandri, Costaehe Negruzzi, Alecu Russo, Dimitrie Bolintineánu,
Nicolae Bălcescu, Ion Creangă, Ion Luca Caragiale, Ioan Slavici, George Coşbuc k é z i r a t a i n a k java részét. Az újabb irodalmat Liviu Rebreanu, Mihail S a d o v e a n u , Cezar P e t r e s c u , G a l a G a l a c t i o n é s mások k é z i r a t o s h a g y a t é k a képviseld. Itt talál ható Az ember t r a g é d i á j á n a k — O c t a v i a n Goga tollából s z á r m a z ó — k é z i r a t o s for d í t á s a is. A r i t k a s á g - k e d v e l ő k e g y é b k é n t m e g t a l á l h a t j á k itt V o l t a i r e , R o u s s e a u , L a m a r t i n e , V i c t o r Hugo, I. S á n d o r cár, T a l l e y r a n d , A b r a h a m Lincoln, B e m t á b o r n o k , P r o u d h o n , G a r i b a l d i , Mazzini, G a m b e t t a , D a r w i n , H a e c k e l , H e r b e r t S p e n c e r é s m á sok k e z e í r á s á t . A k é z i r a t o s z t á l y jelenlegi á l l o m á n y a m i n t e g y 9600 kötet, a t ö r t é n e l m i d o k u m e n t u m o k és l e v e l e k s z á m a eléri a 430 000-et. K ü l ö n e m l í t é s t é r d e m e l a z e g y e n k é n t sok tízezer d a r a b b ó l álló m e t s z e t - és eredeti rajz-, f é n y k é p - és r e p r o dukció-, t é r k é p - és a t l a s z - , k é z i r a t o s é s n y o m t a t o t t p a r t i t ú r a - , h a n g l e m e z - , é r m e és b é l y e g g y ű j t e m é n y . A s z á z a d f o r d u l ó i d e j é n n a p o n t a m é g c s a k 4—5 s z e m é l y for dult m e g a k ö n y v t á r o l v a s ó t e r m e i b e n , é s a z é v e n t e elolvasott m ű v e k s z á m a alig é r t e el a z 5000-et. M a n a p o n t a átlag 300 k u t a t ó és olvasó keresi fel a k ö n y v t á r a t , s a k ö n y v f o r g a l o m 800 000 k ö t e t k ö r ü l van.
A nagy bibliográfiák kora Az A k a d é m i a i K ö n y v t á r f ő f e l a d a t á n a k m i n d e n k o r a t ö r t é n e l m i h a g y a t é k r e n d szerezését és bibliográfiai é r t é k e s í t é s é t t e k i n t e t t e . 1903-ban, Ion B i a n u szerkesztésé ben, a z A k a d é m i a i K ö n y v t á r k i a d t a r e m e k k i v i t e l b e n a Régi R o m á n K ö n y v t á r b i b l i o g r á f i á j á n a k a z 1508—1716. e s z t e n d ő k e t felölelő első kötetét. N e r v a Hodoş f ő k ö n y v t á r o s k ö z r e m ű k ö d é s é v e l 1912-re elkészült a m á s o d i k , m a j d az 1809—1830-as s z a k a s z t m a g á b a foglaló h a r m a d i k k ö t e t első része is. Az első v i l á g h á b o r ú k i t ö r é s e m i n t e g y n e g y e d s z á z a d d a l késleltette a m u n k a folytatását, a m e l y v é g ü l i s Ion B i a n u egykori t a n í t v á n y á r a , D a n S i m o n e s c u professzorra m a r a d t . A r o m á n folyóiratok b i b l i o g r á f i á j á n a k feldolgozására I. B i a n u N. H o d o sal és A l e x a n d r u S a d i - I o n e s c u v a l e g y ü t t vállalkozott. F e l d o l g o z t á k az 1906-ig t e r j e d ő részt, s ú j a b b k ö t e t e k k i a d á s a j e l e n l e g is f o l y a m a t b a n v a n . A kéziratos a n y a g k a t a l ó g u s á n a k első h á r o m k ö t e t é t u g y a n c s a k B i a n u s z e r k e s z t e t t e R. C a r a c a s és G. Nicolăiasa k ö z r e m ű k ö d é s é vel. A n e g y e d i k k ö t e t n e m r é g j e l e n t m e g G a b r i e l S t r e m p e l n e k , a k ö n y v t á r k é z i r a t osztálya jelenlegi v e z e t ő j é n e k m u n k á s s á g a n y o m á n . Az e l m ú l t é v t i z e d b e n számos a l a p v e t ő m ű készült a z A k a d é m i a i K ö n y v t á r k u t a t ó c s o p o r t j á n a k k ö z r e m ű k ö d é s é v e l , a z itt őrzött a n y a g f e l h a s z n á l á s á v a l : a Román Történelmi Dokumentumok 40 k ö t e t e s k i a d á s a (1951—1957), A román nyelv nagy szótára, A román nyelv története, v a l a m i n t a h a z a i filozófia t ö r t é n e t é t , az ország g a z d a s á g i é l e t é n e k fejlődését (1944—1964), a X I X . s z á z a d k é p z ő m ű v é s z e t é n e k t ö r t é n e t é t b e m u t a t ó m u n k á k . U g y a n c s a k az A k a d é m i a i K ö n y v t á r szerkeszti és a d j a k i a Studii şi cercetări de bibliologie c í m ű k ö n y v t á r t u d o m á n y i szakfolyóiratot. Az ország m á s o d i k n a g y k ö n y v t á r a az 1955-ben létesített K ö z p o n t i Á l l a m i K ö n y v t á r . A létesítéséről i n t é z k e d ő t ö r v é n y e r e j ű r e n d e l e t az 1901-ben, S t u r d z a m i n i s z t e r e l n ö k i d e j é n e l k ö v e t e t t igazságtalanságot, a régi K ö z p o n t i Á l l a m i K ö n y v t á r n a k az Akadémiai Könyvtárba való beolvasztását hivatott jóvátenni. A Központi Ál l a m i K ö n y v t á r n a k biztosították a köteles p é l d á n y o k a t , és e g y ú t t a l f e l a d a t á v á t e t t é k : — a hazai könyvtermés folyamatos nyilvántartását; — a z országos k ö n y v k a t a l ó g u s és a f o l y ó i r a t o k b a n m á n y t , c i k k e t felölelő r e p e r t ó r i u m készítését;
megjelenő minden
tanul
— a n e m z e t k ö z i k ö n y v - és folyóiratcsere m e g s z e r v e z é s é t és a z o r s z á g b a é r k e z ő külföldi s a j t ó t e r m é k e k n y i l v á n t a r t á s á t ;
— a m ó d s z e r t a n i e l j á r á s o k k i d o l g o z á s á t a z ország egész k ö n y v t á r h á l ó z a t a s z á mára. I d e t a r t o z i k t ö b b e k között k é t k ö n y v t á r t u d o m á n y i „reference" folyóirat k i a d á s a is. A K ö z p o n t i Á l l a m i K ö n y v t á r b a b e o l v a s z t o t t á k a R o m á n A t h e n a e u m egykori k ö n y v t á r á t , a Nicolae Bălcescu m ű v e l ő d é s i i n t é z m é n y k ö n y v t á r á t é s t ö b b m á s kisebb könyvtárat. Állománya jelenleg 5 millió kötet körül van. A kéziratosztályon 5000 c í m e t t a r t a n a k n y i l v á n , a z e r e d e t i l e v é l - és o k m á n y g y ű j t e m é n y 90 000 é r t é k e s d a r a b b ó l áll, a r i t k a k ö n y v e k s z á m a megközelíti a 8000 kötetet, a p a r t i t ú r á k é p e dig a 40 000 darabot.
Egyetemi és főiskolai könyvtárak 1938 és 1970 között m i n d a főiskolások, m i n d a főiskolai t a n e r ő k s z á m a meg hatszorozódott. E s z á m s z e r ű g y a r a p o d á s és az i g é n y e k egyidejű m e g n ö v e k e d é s e „ v e r s e n y f u t á s r a " k é n y s z e r í t e t t e a főiskolai k ö n y v t á r a k a t . S z á m u k a z ú j o n n a n l é t e s í -
A iaşi-i egyetem k ö n y v t á r á n a k o l v a s ó t e r m e
t e t t felsőoktatási i n t é z m é n y e k s z á m á v a l p á r h u z a m o s a n nőtt. J e l e n l e g 5 központi e g y e t e m i k ö n y v t á r m ű k ö d i k — b u k a r e s t i , kolozsvári, iaşi-i, t e m e s v á r i é s craiovai s z é k h e l l y e l —, 40 főiskolai k ö n y v t á r , é s e h á l ó z a t h o z t a r t o z i k m é g m i n t e g y 200 jól felszerelt és megfelelő személyzettel ellátott k a r i s z a k k ö n y v t á r is. A felsőoktatás céljait szolgáló k ö n y v t á r a k á l l o m á n y a u g r á s s z e r ű e n — évi m i n t e g y 600 000 k ö t e t t e l és folyóirattal — g y a r a p o d i k . E g y m a g a a fővárosi K ö z p o n t i E g y e t e m i K ö n y v t á r t ö b b m i n t 70 000 k ö t e t e t szerez b e é v e n t e , a m i a régi E g y e t e m i A l a p í t v á n y i K ö n y v t á r h a r m i n c esztendei g y a r a p o d á s á n a k felel m e g . A m i n t az előbbi statisztikai k i m u t a t á s is jelezte, a t a n t e s t ü l e t i t a g o k k a l és k u t a t ó k k a l e g y ü t t a főiskolai k ö n y v t á r h á l ó z a t b e i r a t k o z o t t o l v a s ó i n a k s z á m a m e g k ö zelíti a 200 000 s z e m é l y t , és így a z évi á t l a g b a n egy s z e m é l y r e j u t ó elolvasott k ö n y v e k s z á m a h a t v a n k ö r ü l mozog. E k i t ű n ő o l v a s ó / k ö n y v a r á n y t az c s ö k k e n t i némileg, h o g y a főiskolai k ö n y v t á r a k á l l o m á n y á b a n i g e n n a g y s ú l l y a l e s n e k l a t b a a t a n k ö n y v e k és e g y e t e m i jegyzetek. Ezekből átlag 4—4 h a l l g a t ó s z á m á r a s z e r e z n e k b e egy-egy p é l d á n y t . A r á n y l a g új m u n k a t e r ü l e t e a főiskolai k ö n y v t á r a k n a k a z e g y e t e m i h a l l g a t ó k , v a l a m i n t a t a n - és k u t a t ó t e s t ü l e t bibliográfiai t á j é k o z t a t á s a . A b u k a r e s t i K ö z p o n t i Egyetemi K ö n y v t á r például elsősorban gazdag társadalomtudományi anyagát érté kesíti. Sokszorosított k i a d v á n y a i s z a k s z e r ű k r i t i k a i é s z r e v é t e l e k k e l k í s é r i k a leg frissebb filozófiai, szociológiai, l é l e k t a n i , pedagógiai, t ö r t é n e l m i , n y e l v é s z e t i és s z é p i r o d a l m a t . N é p s z e r ű e k t e m a t i k u s k i a d v á n y a i , m i n t p é l d á u l Az ember problémái napjaink társadalmában I—III. (1967) v a g y Elméletek és irányzatok napjaink iro dalmában és művészetében I—III (1968).
A tudományos-dokumentációs könyvtárak Négy és félezer — k o r á n t s e m egységes j e l l e g ű — k ö n y v t á r r ó l n é h á n y s o r b a n n e m s o k a t l e h e t m o n d a n i . M á r m a g a a besorolás is i n k á b b a statisztikai r o v a t o k s z ű k r e s z a b o t t k o r l á t a i n a k e n g e d e l m e s k e d ő f o r m a , m i n t l é n y e g e t fedő m e g h a t á r o z á s . E k ö n y v t á r a k közé t a r t o z n a k u g y a n i s a k ü l ö n b ö z ő k u t a t ó k ö z p o n t o k és a n a g y d o k u m e n t á c i ó s i n t é z e t e k k ö n y v t á r a i (köztük a T u d o m á n y o s , a M ű s z a k i , a z Orvosi és a Mezőgazdasági D o k u m e n t á c i ó s Központé), d e ide s o r o l t á k b e a m i n i s z t é r i u m o k , b í róságok, ü z e m e k , m ú z e u m o k , s z í n h á z a k s z a k k ö n y v t á r a i t is. E b b e a k a t e g ó r i á b a t a r tozik a m á r e m l í t e t t kolozsvári a k a d é m i a i k ö n y v t á r , a m a r o s v á s á r h e l y i T é k a , a Batthyaneum, a Brukenthal. Ellenben n e m tekintik tudományos-dokumentációs k ö n y v t á r n a k s e m a 130 éves s z e b e n i A s t r a - k ö n y v t á r a t , s e m a z előbbihez h a s o n l ó a n e n c i k l o p é d i k u s jellegű, 1882-ben a l a p í t o t t n a g y v á r a d i k ö n y v t á r a t , a galaţi-i U r e c h i a k ö n y v t á r a t v a g y az u g y a n c s a k t ö b b százezres n a g y s á g r e n d ű t e m e s v á r i v á r o s i k ö n y v t á r a t . A brassói volt H o n t e r u s - g i m n á z i u m k ö n y v a n y a g a a v á r o s i k ö n y v t á r b a k e r ü l t , a szebeni g i m n á z i u m é p e d i g az Á l l a m i L e v é l t á r b a . A m a g y a r á z a t o t i n k á b b a v é l e t l e n b e n , a helyi viszonyok e l t é r ő v o l t á b a n k e l l k e r e s n ü n k , s e m m i n t országosan ható intézkedésben.
Az iskolai és közkönyvtárhálózat Az ország t e r ü l e t é n m ű k ö d ő m i n t e g y 1250 e l m é l e t i és s z a k k ö z é p i s k o l á n a k , szakmai, mesterképző vagy m á s továbbképző intézetnek mind saját — aránylag jól felszerelt — k ö n y v t á r a v a n . A 15 500 á l t a l á n o s iskola t ö b b m i n t fele (8360) r e n dezett b e e d d i g k ö n y v t á r a t . A b e i r a t k o z o t t olvasók s z á m a n a g y v o n a l a k b a n m e g felel a z V — V I I I . osztályos és felsőbb iskolák n ö v e n d é k e i e g y ü t t e s s z á m á n a k (2,6 m i l l i ó ) . Az u t ó b b i tíz é v b e n a z iskolai k ö n y v t á r a k s z á m a m e g k é t s z e r e z ő d ö t t , k ö n y v -
á l l o m á n y u k p e d i g évi 2—3 m i l l i ó k ö t e t t e l g y a r a p s z i k . Egy-egy t a n u l ó évi á t l a g b a n 6—7 k ö n y v e t kölcsönöz ki. E m e l l e t t s z á m o s k i s - és n a g y d i á k r e n d s z e r e s olvasója a k ö z k ö n y v t á r a k n a k is. Az 1968. évi t e r ü l e t i átszervezés óta 39 m e g y e s z é k h e l y e n , 16 m u n i c í p i u m b a n és 125 v á r o s b a n m ű k ö d i k k ö z k ö n y v t á r . G y a k o r l a t i l a g m i n d e n községnek m e g v a n a m a g a — fizetett k ö n y v t á r o s v e z e t t e — k ö n y v t á r a . A városi és falusi k ö n y v t á r h á l ó zat az u t ó b b i k é t é v b e n 1150 egységgel n ö v e k e d e t t , a z e g y ü t t e s k ö n y v á l l o m á n y 1955 ó t a m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . Az átlagos évi k ö n y v b e s z e r z é s 1 300 000 kötet. A v á r o s i l a k o s s á g n a k t ö b b m i n t 28 százaléka, a f a l u s i a k n a k p e d i g c s a k n e m 30 s z á z a l é k a volt b e i r a t k o z o t t olvasója — az u t ó b b i é v e k b e n — a k ö z k ö n y v t á r a k n a k . Az o l v a s á s r a kikölcsönzött k ö n y v e k s z á m a k e v é s h í j á n eléri az á l l o m á n y m u t a t ó s z á m á t . A leggyérebb a k ö n y v t á r a k s z á m a K o v á s z n a (93) és T u l c e a m e g y é b e n (96), és u g y a n c s a k e k é t m e g y é b e n v a n a l e g k i s e b b k ö n y v á l l o m á n y ( T u l c e a : 489 000, K o v á s z n a : 507 000 kötet). L e g n a g y o b b k ö n y v t á r h á l ó z a t a a f ő v á r o s n a k v a n (647 egy ség), ezt követi P r a h o v a és T e m e s m e g y e 352, illetve 351 egységgel. A l e g n a g y o b b k ö n y v á l l o m á n n y a l is B u k a r e s t v á r o s a r e n d e l k e z i k (4 358 000 kötet), a T e m e s m e g y e i á l l o m á n y m e g h a l a d j a , a P r a h o v a m e g y e i p e d i g m e g k ö z e l í t i a 2 000 000 k ö t e t e t . A lakosság legszélesebb r é t e g e i t kiszolgáló k ö z k ö n y v t á r h á l ó z a t n a k n e m k e v é s a gondja-problémája. A megyeközpontokban működő könyvtárak útján történő k ö n y v b e s z e r z é s p é l d á u l k o r á n t s e m z ö k k e n ő m e n t e s . N e m m i n d i g azt szerzik b e , a m i szükséges, n e m veszik figyelembe a helyi k ö r ü l m é n y e k e t , és a k i s e b b k ö n y v t á r a k vezetői részéről á l l a n d ó a p a n a s z , hogy e g y r e n e h e z e b b e n i g a z o d n a k el a s z ü n t e l e n ü l s o k a s o d ó k i a d v á n y o k ú t v e s z t ő j é b e n . K é s z ü l n e k u g y a n k ö n y v é s z e t i listák, a j á n lások, de e t e v é k e n y s é g n i n c s m é g k e l l ő k é p p e n összehangolva, a helyi s a j á t s á g o k a t n é h a e g y á l t a l á n n e m veszik figyelembe. Jól b e v á l t a k ö z p o n t i k a t a l ó g u s c é d u l a - k é s z í t é s . A K ö z p o n t i Á l l a m i K ö n y v t á r k ö n y v k a t a l ó g u s - s z o l g á l a t á t t ö b b m i n t 1500 k ö n y v t á r veszi i g é n y b e , és a n y o m t a tott, s z a b v á n y o s í t o t t c é d u l á k igen jól b e v á l t a k . M i é r t h a l l g a t n ó k a z o n b a n el, h o g y a c é d u l á k sokszor b o s s z a n t ó késéssel é r k e z n e k , és n e m e g y s z e r előfordul, h o g y a z é r k e z ő c é d u l á h o z n i n c s k ö n y v , v a g y fordítva.
Könyvtár és tudomány A n a g y k ö n y v t á r a k szívesen t e k i n t i k m a g u k a t valóságos tudományos intéz m é n y e k n e k , a k ö n y v t á r i m u n k á t igazi k u t a t ó m u n k á n a k . T é n y l e g e s e n a z a f e j lődési folyamat, m e l y a k ö n y v t á r a k a t m a j d a n a t u d o m á n y t szolgáló s e g é d i n t é z m é n y i szintről t u d o m á n y g a z d á l k o d á s i k u t a t ó i n t é z e t i r a n g r a emeli, k o r á n t s e m fejező dött m é g be. Az u t ó b b i i d ő b e n sok szó esik a t u d o m á n y o k szétforgácsolódásáról é s a s z a k m a i „ z s a r g o n o k b ó l " e r e d ő veszélyekről. J. R o b e r t O p p e n h e i m e r s z e r i n t a z é r i n t k e z é s az e g z a k t t u d o m á n y o k o n b e l ü l é p p ú g y m e g n e h e z e d e t t , m i n t a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k és a h u m a n i ó r á k között. George S t e i n e r m e g f o g a l m a z á s á b a n „a fizikus és a m a t e m a t i k u s közötti m e g n e m é r t é s e g y r e fokozódik. A biológus és a csillagász a csönd s z a k a d é k á n a k k é t p a r t j á r ó l figyeli e g y m á s m u n k á j á t . A t u d á s m i n d e n ü t t szétforgácsolódik a z erőteljes s z a k o s o d á s k ö v e t k e z t é b e n [ . . . ] é s a s z a k m a i n y e l v e k b ő l e g y r e k e v e s e b b e t és k e v e s e b b e t f o g a d h a t b e b á r m e l y e m b e r i e l m e " (Egyre távolabb a szótól). M á s o k a r r a v a l ó h i v a t k o z á s s a l , h o g y a t u d o m á n y o k m ó d s z e r t a n a felfejlődő b e n v a n , n e m f o g a d j á k el m a r a d é k t a l a n u l a b o r ú l á t ó n é z e t e k e t . „A g e n e t i k u sok — m o n d t a M i r c e a M a l i ţ a a f ő v á r o s b a n t a v a l y m e g t a r t o t t IV. N e m z e t k ö z i Logikai és Metodológiai K o n g r e s s z u s o n — f e l h a s z n á l j á k a z a l g e b r á t , a n y e l v é s z e k
az entrópiát, a közgazdászok az optimizálási számításokat [ . . . ] A finomabb k ö vetkeztetés, szélesebb koncepció, új strukturális izomorfia, takarékosabb algorit m u s — egyszóval a kutatómódszerek tökéletesítése adja m e g a megoldásra v á r ó kérdések kulcsát." A két egymással szembeállított v é l e m é n y csak látszólag ellentmondó. „Contra ria n o n contradictoria, sed complementa sunt" — írta krétával Niels Bohr a Lo monoszov Egyetem egyik dolgozószobájának falára. A Niels Bohr-i igazság n e m korlátozódik csupán a kvantumelméletre. Az újabb rendszerelméletek egyre i n kább szükségét érzik olyan általános strukturális felfogás kialakításának, m e l y magasabb síkon egyesíthetné a szétforgácsolódó tudományágak egymástól gyor san távolodó nézeteit. Az első erre irányuló kísérlet Norbert Wienertől é s N e u m a n n Jánostól, a kibernetika megalapítóitól származik. Ők próbáltak a korszerű természettudományos módszerek segítségével olyan törvényszerűségeket felfedezni, melyek áthidalhatnák a szaktudományos elszigeteltséget. Bertalanffy v é l e m é n y e szerint (Rendszerelmélet. Budapest, 1969) „a specialistával szembeni új magatar tásforma képviselője a generalista". A generalista modelljét n e m várhatjuk s e m a gépektől, s e m valamelyik szaktudományág egyéni elméletétől. Magának a s z e r vezett világ törvényszerűségeinek kell szolgáltatniuk a modellt. A szaktudományok elszigetelődése elleni küzdelemben kell hogy szava l e gyen a jövő könyvtárának és könyvtárosának is. A könyvekről szóló információ — a klasszikus értelemben vett bibliográfiai tájékoztatás — helyét a könyvekben foglalt eszmékről és azok összefüggéséről, egymásra hatásáról, korrelációjáról szóló tájékoztatásnak kell felváltania. Feladatának azonban — véleményünk szerint — csak akkor tehet eleget, ha felismeri, hogy a tudománytörténet forrásanyagai n e m korlátozódnak kizáró lag az emberi cselekvések múltját rögzítő dokumentumokra. A jelen pillanat „objektív történelmének" alapos ismerete, az összefüggések feltárása é s az ebből eredő előremutató következtetések levonása ugyancsak szerves része a t u d o m á n y történetnek és törzstényezője a tudományos mérlegkészítésnek.
A legrégibb ismert román nyomtatvány
egyik
KOMÁN TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MÜVEK
GÁLL ERNŐ
A ROMÁNIAISÁG SZOCIOLÓGIAI ALAPVETÉSE T a n u l m á n y k ö t e t é b e n (Cercetări sociologice, 1938—1971. B u c u r e ş t i , 1971) Miron C o n s t a n t i n e s c u t ö b b m i n t h á r o m é v t i z e d e s t á r s a d a l o m t u d o m á n y i m u n k á s s á g á n a k e r e d m é n y e i b ő l k í n á l v á l o g a t á s t . K é t s é g t e l e n ü l n a g y é r t é k ű k ö n y v k e r ü l t az olvasó kezébe, o l y a n m ű , a m e l y n e m c s u p á n a szerző m ű h e l y é b e e n g e d b e p i l l a n tást, h a n e m reprezentatív képet nyújt szociológiánkról. M i r o n C o n s t a n t i n e s c u t u g y a n i s a t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s j e g y é b e n fogant, f e l s z a b a d u l á s előtti t á r s a d a lomkutatás egyik kiemelkedő művelőjeként tartjuk számon, m a pedig — a tudo m á n y s z e r v e z é s b e n is szerzett é r d e m e i folytán — az ő n e v é h e z fűződik a k o r s z e r ű szociológia g y o r s és b i z t a t ó f e l l e n d ü l é s e a I X . k o n g r e s s z u s u t á n . (E v o n a t k o z á s b a n j e l l e m z ő é s m e g g o n d o l k o z t a t ó p á r h u z a m v o n h a t ó m e g a k u t a t ó és a t u d o m á n y á g e l l e n t m o n d á s o k o n , b u k t a t ó k o n átvezető, felfelé ívelő p á l y á j a között.) Az egységes k o n c e p c i ó r ó l t a n ú s k o d ó testes k ö t e t k ü l ö n l e g e s j e l e n t ő s é g é t a b b a n l á t o m , h o g y b e m u t a t j a a román marxista szociológiai iskola k i a l a k u l á s á t és fejlődését; feltárja előzményeit, s z a k a s z a i t é s a k u t a t á s fő i r á n y a i t a p á r t k ö z v e t í t e t t e t á r s a d a l m i r e n d e l é s n e k megfelelően. A j e l e s t ö r t é n é s z k é n t is e l i s m e r t szerző — é r t h e t ő m ó d o n — m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t figyelmet szentel a h a g y o m á n y o k n a k . V a l a m e l y n é p szociológiai g o n d o l k o d á s a — v é l e m é n y e s z e r i n t — n e m c s u p á n a k ö z v e t l e n j e l e n szükségleteire a d o t t v á l a s z o k b ó l t e v ő d i k össze. E j e l e n s é g az előző s z á z a d o k ö r ö k s é g é n e k folytatása is. E z é r t u t a l i s m é t e l t e n o l y a n p o l i t i k u s o k r a , g o n d o l k o d ó k r a és t u d ó s o k r a , m i n t N i colae Bălcescu, S i m i o n B ă r n u ţ i u , Ion I o n e s c u de la B r a d és Dionisie P o p - M a r ţ i a n , a k i k e t e l ő d ö k k é n t m é l t a t ; a szociológia ú t t ö r ő i k é n t említi viszont P . S. A u r e l i a n t , A. D. X e n o p o l t , C. D u m i t r e s c u - I a ş i - t , Radu Rosettit és m á s o k a t . A folytonosság t u d a t o s í t á s a t e r m é s z e t e s e n n e m a k a d á l y o z z a szociológiánk t ö r t é n é s z é t és k o r s z a k o lóját a C. D o b r o g e a n u - G h e r e a m u n k á s s á g á b a n j e l e n t k e z ő ú j n a k és minőségi f o r d u l a t n a k a h a n g s ú l y o z á s á b a n . Az újjobbágyság és m é g sok s z á m o t t e v ő t á r s a d a l o m t u d o m á n y i m ű szerzőjét m i n t a r o m á n m a r x i s t a szociológiai iskola m e g a l a p í t ó j á t értékeli. K o r s z a k n y i t ó t e l j e s í t m é n y é t a b b a n jelöli m e g , h o g y C. D o b r o g e a n u - G h e r e á n a k s i k e r ü l t v a l ó b a n a z ország k o n k r é t t ö r t é n e l m i v i s z o n y a i r a a l k a l m a z n i a a m a r x i z m u s a l a p v e t ő elveit. M u n k á s s á g á v a l u g y a n a k k o r iskolát létesített, a m e l y n e k k é p v i s e l ő i : Ştefan Stîncă, I o n e s c u - R i o n , Ion N ă d e j d e , E c a t e r i n a A r b o r e , Ş e r b a n Voinea, S. T i m o v , L u c r e ţ i u P ă t r ă ş c a n u , Lotar R ă d ă c e a n u , Ştefan Voicu és m á s o k m o s t o h a k ö r ü l m é n y e k , k é s ő b b a z illegalitás feltételei között f o l y t a t t á k a r o m á n i a i t á r s a d a l o m f e l t á r á s á t , e v a l ó s á g szocialista á t a l a k í t á s á n a k s z o l g á l a t á b a n . Szociológiánk n y i l v á n n e m c s a k a r o m á n t á r s a d a l o m t u d o m á n y i g o n d o l k o d á s m ú l t b e l i d e m o k r a t i k u s v o n u l a t á n a k kiteljesítőjeként h a t á r o z h a t ó m e g . A m u n k á s mozgalom e r ő s ö d é s é n e k s o d r á b a n mind n a g y o b b h a t á s t g y a k o r o l t a k o r t á r s b a l o l dali á r a m l a t o k r a . S z e r v e s része volt az ország h a l a d ó t u d o m á n y o s s á g á n a k , d i a l ó gust tartott f e n n — a z adott lehetőségek között — a n a g y szociális kérdések
felé tájékozódó i s k o l á k k a l és k u t a t ó k k a l . M i r o n C o n s t a n t i n e s c u feltérképezi ezt a szellemi miliőt, és tisztázza szociológiánk v i s z o n y á t m á s i r á n y z a t o k h o z . E t ö r e k v é s é b e n t ö b b s z ö r is k i t é r a D i m i t r i e Gusti-féle m o n o g r a f i k u s i s k o l á r a . E l e m z é s e n y o m a t é k o s a n k r i t i k a i . R á m u t a t Gusti e l m é l e t é n e k i d e a l i s t a - v o l u n t a r i s t a jellegére, v a l a m i n t a II. K á r o l y d i k t a t ú r á j á b a n b e t ö l t ö t t szerepére. E l i s m e r é s s e l szól a z o n b a n a b u k a r e s t i iskola n a g y é r d e m é r ő l : a v a l ó s á g közvetlen k u t a t á s á r a szervezett v e gyes csoportok e r e d m é n y e s t e v é k e n y s é g é r ő l . I s m é t e l t e n figyelmeztet a r r a , h o g y D i m i t r i e Gusti iskolája n e m volt egységes t ö m ö r ü l é s . K e r e t e i n b e l ü l h a r c zajlott a j o b b o l d a l és a m a b a l o l d a l i k u t a t ó k között, a k i k e t 1937 u t á n a R o m á n K o m m u nista P á r t k ü l d ö t t az iskola égisze a l a t t m ű k ö d ő R o m á n T á r s a d a l m i In t é z e t b e és a k o n z e r v a t í v szociálpolitikai c é l o k a t k ö v e t ő T á r s a d a l m i Szolgálatba. A belső e l l e n t é t e k éleződése a jobboldali, a v a s g á r d i s t a e l e m e k k i s z o r í t á s á h o z vezetett, a z iskola Sociologia românească c í m ű t e k i n t é l y e s folyóirata pedig a b a l o l d a l i a k befolyása alá k e r ü l t , a k i k e t A n t o n G o l o p e n ţ i a és H. H. S t a h l t á m o g a t o t t . (Most, h o g y M i r o n C o n s t a n t i n e s c u új s z e m p o n t o k a t é r v é n y e s í t ő szociológiatörténeti í r á s a i b a n ezek a h a r c o k o b j e k t i v á l ó d v a j e l e n t k e z n e k , az e m l é k e z é s s z u b j e k t í v m o z z a n a t o k a t is felelevenít b e n n e m . M a r a d a n d ó é l m é n y k é n t ő r z ö m t a l á l k o z á s o m a t a Cercetări sociologice szerzőjével a T á r s a d a l m i Szolgálat c s á k o v a i k i k é p z ő t á b o r á b a n [1939], ahol a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú k i t ö r é s é n e k k ü s z ö b é n a p á r t u t a s í t á s a i s z e r i n t h a r c o l t u n k — e l v b a r á t a i n k k a l e g y ü t t — a j o b b o l d a l i vezetőség ellen, a f a l v a k v a l ó s á g á n a k h i t e l e s f e l t á r á s á é r t a Szolgálat n y ú j t o t t a legális lehetőségek f o r r a d a l m i k i a k n á z á s á n a k jegyében.) R e t r o s p e k t í v á j á b a n M i r o n C o n s t a n t i n e s c u u t a l a r r a , h o g y a Gusti-féle iskola csak egyike volt a k é t v i l á g h á b o r ú között i s m e r t i r á n y z a t o k n a k . Á r n y a l t a n é r t e l m e z i e kor t ö b b i szociológusát (Ştefan Zeletin, P e t r e A n d r e i , Virgil B ă r b a t ) . Jelzi, h o g y n é z e t e i k b e n számos é r t é k e s m e g á l l a p í t á s t a l á l h a t ó , és k i e m e l i a z o k a t a gon d o l k o d ó k a t (S. D u m i t r e s c u - I a ş i , G h . V l ă d e s c u - R ă c o a s a , A l e x a n d r u C l a u d i a n , A n t o n G o l o p e n ţ i a , P e t r e P a n d r e a és H. H. Stahl), a k i k n e k t u d o m á n y o s t e v é k e n y s é g é t a t á r s a d a l m i v a l ó s á g n a k a m a r x i z m u s h a t á s á t jelző realista megközelítése j e l l e m z i . A szociológiai k u t a t á s m a r x i s t a e l m é l e t i a l a p v e t é s é n e k tétele v é g i g h ú z ó d i k M i r o n C o n s t a n t i n e s c u k ö n y v é n . Ez a z igény n e m c s u p á n k ö v e t e l m é n y k é n t , h a n e m s z í n v o n a l a s t a n u l m á n y o k b a n j e l e n t k e z i k (Marx és a szocialista társadalom; Társadalmi tények, jelenségek és viszonyok; A társadalmi felelősség; A társadalmi viszonyok rendszere). Az e l m é l e t és a g y a k o r l a t e g y s é g é n e k á l l á s p o n t j á r ó l szerzőnk óva int m i n d a szűk e m p i r i z m u s , m i n d az életidegen k a t e d r a - t u d o m á n y v e s z é l y é től, ezek u g y a n i s m e g a k a d á l y o z h a t j á k a szociológiát t á r s a d a l m i f u n k c i ó j á n a k g y a k o r l á s á b a n . M á r p e d i g M i r o n C o n s t a n t i n e s c u nézete s z e r i n t a szociológiának a cselekvésbe, a s o k o l d a l ú a n fejlett szocialista t á r s a d a l o m m e g t e r e m t é s é r e i r á n y u l ó f o r r a d a l m i t e v é k e n y s é g b e kell t o r k o l l n i a . A m a r x i — l e n i n i szociológia szerepét a b b a n állapítja m e g , hogy a t á r s a d a l m i v a l ó s á g k u t a t á s á n a k a l a p j á n t u d o m á n y o s p r o g n ó z i s o k a t dolgoz ki és lehetséges m e g o l d á s o k a t , j a v a s l a t o k a t f o g a l m a z m e g a d ö n t é s r e h i v a t o t t f ó r u m o k s z á m á r a . (E felfogás h u m a n i s t a m o t i v á c i ó j a feltételezi t e r m é s z e t e s e n a k r i t i k a i szerep t u d a t o s í t á s á t is.) M i r o n C o n s t a n t i n e s c u k ö n y v e p é l d á s a n bizonyítja: a szociológiáról a d o t t d e finícióját i r á n y a d ó n a k t e k i n t i k u t a t ó m u n k á j á b a n . Az elkötelezett szociológus é s a k ü l ö n b ö z ő felelős p á r t - és á l l a m i f u n k c i ó k a t betöltő p o l i t i k u s n e m c s u p á n a szerző b i o g r á f i á j á b a n találkozik, h a n e m k ö n y v é n e k a h a z a i szocialista építés központi k é r d é s e i t feszegető g a z d a g t e m a t i k á j á b a n is. S e m m i s e m áll a z o n b a n t á v o l a b b tőle, m i n t az a s z ű k k e b l ű felfogás, a m e l y csak szociotechnikai f e l a d a t o k a t s z á n a t á r s a d a l o m k u t a t ó n a k . S z e r z ő n k a bölcseleti e m b e r t a n d i m e n z i ó i b a n b o n t j a ki a n é l -
k ü l ö z h e t e t l e n n e k f e l i s m e r t e l m é l e t i alapozást, s ez a t ö r e k v é s ösztönzi a r r a , h o g y kiemelje a z e l i d e g e n e d é s m a r x i e l m é l e t é n e k j e l e n t é s é t a z e m b e r k ö z p o n t ú t á r s a d a lomépítés s z á m á r a . A Cercetări sociologice súlypontját a mai kutatások bemutatása, értelmezése alkotja. A szerző kifejti, m i l y e n i n d í t é k o k v e z e t t é k a m e g i n d u l ó k u t a t á s o k t á r g y á n a k kijelölésében. Opcióit — a p á r t p o l i t i k a kijelölte feladatok v o n a l á n — a z or s z á g b a n v é g b e m e n ő n a g y f o r r a d a l m i m e t a m o r f ó z i s s z a b t a m e g . Így e s e t t a v á lasztás a szocialista é p í t é s k i t e l j e s í t é s é n e k s z a k a s z á t a l a p v e t ő e n m e g h a t á r o z ó j e lenségekre: a városiasodás, a termelésben bekövetkezett mutációk, a m i n d e n irá n y ú gyors m o b i l i t á s , az e m b e r e k közötti viszonyok és a t u d a t m e g v á l t o z á s á n a k k o m p l e x u m á r a . A d ö n t é s b e n n y i l v á n az a s z e m p o n t is é r v é n y e s ü l t , h o g y e folya m a t o k hiteles vizsgálata csak az i p a r - , az a g r á r - , a c s a l á d - és a m ű v e l ő d é s s z o c i o lógia képviselőinek közös erőfeszítésével v a l ó s í t h a t ó m e g . A k o r n a g y p r o b l é m á i i r á n t é r z é k e n y k u t a t ó (aki e g y é b k é n t é v e k e n á t k ö z o k t a t á s u n k m i n i s z t e r e volt) m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t figyelmet szentelt az ifjúság t á r s a d a l m i beilleszkedésének, é s n a g y a r á n y ú nevelésszociológiai k u t a t á s o k a t k e z d e m é n y e z e t t . K ö n y v e az á l t a l á n o sítás igényével s u m m á z z a e k u t a t á s o k e r e d m é n y e i t , a vizsgálatok m ó d s z e r t a n á t , é s h a n g s ú l y o z z a a szociológia, v a l a m i n t a t ö b b i t á r s a d a l o m t u d o m á n y közötti összefüg gések, i n t e r f e r e n c i á k t e r m é k e n y í t ő jellegét. * A m i k o r G a á l G á b o r m e g f o g a l m a z t a a romániaiságot, és ezzel — az i r o d a l m i esztétikai v o n a t k o z á s o k o n t ú l m e n ő e n — a h a z a i m a g y a r s á g l é t m e g h a t á r o z o t t s á g a i r a u t a l v a , t á r s a d a l o m p o l i t i k a i m a g a t a r t á s t v a g y h a ú g y tetszik, ethoszt sugallt, az összromániai v a l ó s á g b ó l i n d u l t ki. F e l i s m e r é s e a t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t k o n s t e l láció és a m a f o l y a m a t o k t u d a t o s í t á s á t közvetítette, a m e l y e k a r o m á n i a i m a g y a r t ö m e g e k beilleszkedését ösztönözték az új k e r e t e k közé. Tétele feltehetően i n k á b b intuícióra, a h é t k ö z n a p o k t a p a s z t a l a t a i r a , m i n t t u d o m á n y o s f e l m é r é s r e t á m a s z k o dott. Á m a Korunk n e v e z e t e s „ r o m á n s z á m " - a m á r azt m u t a t t a , h o g y n e m c s a k szükségét é r e z t e a szociológiai a l á d ú c o l á s n a k , h a n e m a k ü l ö n s z á m összeállításával m e g is t e t t e az első l é p é s e k e t e b b e a z i r á n y b a . A romániaiság azonban dinamikus kategória, a folytonosságot biztosító és a v á l t o z á s t m u n k á l ó t é n y e z ő k eszmei foglalata. A n n a k i d e j é n egy, a polgároso d á s b a n m e g k é s e t t , feudális m a r a d v á n y o k k a l t e r h e l t ország e l n y o m o t t k i s e b b s é g é n e k a helyzetét fejezte ki, és h a m a g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z o t t k ö r ü l m é n y e k k ö zött, v á l t o z a t l a n u l é r v é n y e s n e k í t é l j ü k G a á l G á b o r vízióját, a v a l l o m á s n a k é s v á l l a l á s n a k ez a v á l t o z a t a szintén — az új a d o t t s á g o k n a k megfelelő — t á r s a d a l o m t u d o m á n y o s a l a p o z á s t sürget. Nos, e v o n a t k o z á s b a n M i r o n C o n s t a n t i n e s c u k ö n y v e h a t é k o n y segítséget a d h a t s z á m u n k r a . M á r p u s z t a t a r t a l m i i s m e r t e t é s e is jelzi, h o g y az oldalain feltárt változó v a l ó s á g b a n a szocialista n e m z e t i s é g g é a l a k u l ó m a g y a r s á g új létfeltételeire, arra a városiasodásban, iparosodásban, tudatfejlődésben megnyilvánuló mutációra i s m e r ü n k , a m e l y az o r s z á g o t a z u t ó b b i m á s f é l é v t i z e d b e n jellemzi. A r o m á n i a i s á g — m a m é g fokozottabban, m i n t e g y k o r — v a l ó s á g i s m e r e t e t igényel. Ezt p e d i g n a p j a i n k b a n főként a t á r s a d a l o m k u t a t á s e r e d m é n y e i biztosíthatják. A szociológia önismeretünk legfontosabb dimenziójává vált. K ö z v e t í t é s é v e l f o g h a t j u k á t azt a s z ü n telenül f o r m á l ó d ó t á r s a d a l m i közeget, a m e l y b e n a p á r t n e m z e t i - n e m z e t i s é g i poli t i k á j a é r v é n y e s ü l . Hiteles ö n i s m e r e t — é p p e n e z é r t — c s a k a r o m á n s á g és az együttélő n e m z e t i s é g e k m ú l t j á n a k , j e l e n é n e k és t ö r e k v é s e i n e k az i s m e r e t é b e n l e -
hetséges. Honi magyar önismeret és „románság-ismeret" elválaszthatatlan fogalompárt alkot, egymást kölcsönösen feltételező törekvést fejez ki. A két világháború között, az itteni magyarság reális tájékozódását szorgal mazó értelmiségiek egyik csoportja Dimitrie Gusti iskolájának faluszemléletéből és módszertanából merített. A Korunk, amikor bírálta ezt az egyoldalú m e g k ö zelítést, azoknak a román marxistáknak a munkásságára is támaszkodott, akik között Miron Constantinescu, Ştefan Voicu és mások máig érvényes kritikai e l e m zéssel tapintottak rá a bukaresti szociológiai iskola fogyatékosságaira. Ez az esz mei szövetség változatlanul megőrizte értékét és hatékonyságát. N y i l v á n nemcsak é s n e m is elsősorban a m ú l t bírálatát illetően, h a n e m a m a s a holnap fejlődés tendenciáinak kutatásában, a tudatos történelemalakítás közös müvében.
GALL JÁNOS
TANULSÁGOS „LAPOK A MÚLTBÓL" A kommunista mozgalom kiemelkedő harcosai között igen sokan egyszerre küzdenek a szó, az írás, a fegyver felhasználásával. Ezek közé tartozik Valter Roman, aki mindemellett a logarléc értője is, hiszen „civil" foglalkozása mérnök. A Katonai Kiadó gondozásában a közelmúltban napvilágot látott kötete — File din trecut — az 1932—1947 közötti időszakban megjelent cikkeit, rövidebb tanul mányait és más írásait, v a l a m i n t elhangzott rádióbeszédeit öleli fel. A könyvben foglalt szövegek egy része itthon jelent m e g a harmincas évek elején, főleg a Román Kommunista Párt illegális kiadványaiban, a felszabadulás után pedig különböző sajtótermékekben. Többségük azonban a határokon túl lá tott először nyomdafestéket, v a g y hangzott el a rádióban: az egyetemi tanulmá nyait Csehszlovákiában végző szerző ottani kiadványokban publikál, majd a N é p front győzelme idején Franciaországban él emigránsként, s ezután következik a spanyolországi időszak, amikor a spanyol nép fasizmus elleni nemzeti-forradalmi hábo rújának részeseként, a nemzetközi brigádok önkénteseként mint egy román tüzér-osztag parancsnoka küzd. Az ágyúk dörgése közben számtalan cikket ír, előadást tart, kiterjedt levelezést folytat. A spanyolországi dráma után franciaországi gyűjtőtáborban fogoly, m a j d a Szovjetunióban éli át a második világháborút, szemtanúja, részese s egyben kommentátora a fasizmus elleni élethalálharcnak. 1944. augusztus 23-a után hazatér, s a népi demokratikus forradalom kiteljesítéséért folyó küzdelem frontján vállal n e m kis jelentőségű munkát (a hadsereg demokratizálásáért, a néphadsereg meg teremtéséért dolgozik különböző rangban é s beosztásban), miközben e g y percre sem teszi le a tollat. Publikációinak e g y része aláírás nélkül jelent meg, másokat ál n é v v e l szignált: Valer Ardeleanu, Virgil Georgescu, J. Iliescu, Erdélyi Péter, V a leriu Crişan. A felszabadulás után következetesen saját n e v e alatt ír. A File din trecut kötetbe foglalt írásai Valter Roman forradalmár t e v é k e n y ségének huszonöt évéről vallanak, arról az időszakról, amikor a fasizmus és a haladás erői között a harc kibontakozott és eldőlt. A szerző ezeknek az e s e m é ményeknek r e m szemlélője, h a n e m cselekvő résztvevője, s mégis mindig m e g őrzi azt a szükséges távolságot, a m e l y a történtek felméréséhez és lényegük érté keléséhez elengedhetetlen. Ugyanakkor mint az e s e m é n y e k sűrűjében tudatosan
cselekvő s z e r e p l ő s o h a s e m elégszik m e g a j e l e n s é g e k „ t á r g y i l a g o s " l e í r á s á v a l . Szi lárd, de s o h a s e m d o g m a t i k u s a n m e r e v m a r x i — l e n i n i a l a p o n , m i n d i g a k o m m u n i s t a p á r t á l l á s p o n t j á r a h e l y e z k e d v e fűzi h o z z á v é l e m é n y é t a l e í r t a k h o z , s lép fel a t é ves é s ellenséges n é z e t e k ellen. A n e m z e t k ö z i élet, a v i l á g p o l i t i k a v a l a m e n n y i l é n y e g e s m o z z a n a t á r a r e a g á l , d e s o h a s e m e l v o n t a n , h a n e m m i n d i g m e g t a l á l j a a z összefüggéseket k ö z ö t t ü k és a h a z a i helyzet, R o m á n i a k o n k r é t k é r d é s e i között. Í r á s a i n a k , felszólalásainak, e l ő a d á s a i n a k ez a sajátossága l é p é s r ő l l é p é s r e n y o m o n k ö v e t h e t ő a franciaországi n é p f r o n t , a spanyolországi h á b o r ú , a m á sodik v i l á g h á b o r ú l e g n e h e z e b b , l e g b o n y o l u l t a b b é s l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b k é r d é seinek t a g l a l á s á b a n . M i n d i g eljut a h a z á j a , R o m á n i a s o r s á r a v o n a t k o z ó , a z é p p e n t á r g y a l t eseményből, h e l y z e t b ő l k ö v e t k e z ő k o n k l ú z i ó h o z . Í r á s a i n a k ez a s a j á t o s s á g a V a l t e r R o m a n a l k o t ó m a r x i — l e n i n i g o n d o l k o d á s á r a , t ö r e t l e n h a z a f i s á g á r a és nemzetköziségére v e t fényt. U g y a n e b b e n a z összefüggésben j e l e n t e n e k s o k a t e m b e r i , k o m m u n i s t a h e l y t á l lása szempontjából, d e k o r d o k u m e n t u m k é n t i s azok a c i k k e k , beszédek, a m e l y e k s z ű k e b b szülőföldje, E r d é l y s az i t t e g y ü t t élő n e m z e t i s é g e k s o r s á v a l foglal koznak. S z á m t a l a n í r á s á b a n foglal á l l á s t R o m á n i a t e r ü l e t i i n t e g r i t á s á n a k v é d e l m é ben, h a n g s ú l y o z v a az ország t e r ü l e t é n élő k ü l ö n f é l e n e m z e t i s é g ű dolgozók j o g egyenlőségen a l a p u l ó , t ö r t é n e l m i h a g y o m á n y o k k a l a l á t á m a s z t o t t s a r e á l i s élet k ö v e t e l m é n y e i m e g h a t á r o z t a e g y s é g é n e k szükségességét. A R o m á n K o m m u n i s t a P á r t p o l i t i k á j á n a k m e g f e l e l ő e n leplezi le a r o m á n r e a k c i ó s o v i n i z m u s á t , a n e m z e tiségek elleni m a n ő v e r e i t , s veti el e g y é r t e l m ű e n a f a s i z m u s d i k t á l t a bécsi döntést. A r o m á n i a i m a g y a r n e m z e t i s é g s o r s á n a k pozitív a l a k u l á s á t a k o m m u n i s t á k v e z e t t e MADOSZ platformján tekinti megvalósíthatónak. Ismételten szembefordul a terü leti revízió p r o g r a m j á v a l , a h a z a i m a g y a r n e m z e t i s é g s o r a i b a n szított n a c i o n a l i s t a , reakciós, az ország egészének, e z e n b e l ü l az i t t élő n e m z e t i s é g e k n e k a létét f e nyegető fasiszta v a g y profasiszta i n d í t t a t á s ú m e s t e r k e d é s e k k e l . A k á r h o l v a n is, b á r m i l y e n poszton tesz eleget k o m m u n i s t a f o r r a d a l m á r k ö telességének, s o h a s e m s z a k a d el a h a z á j á v a l k a p c s o l a t o s k é r d é s e k t ő l , s r é s z t v á l lal m e g o l d á s u k b ó l . P é l d a e r r e t a l á l k o z á s a és m e g b e s z é l é s e George E n e s c u v a l 1936b a n , r é s z v é t e l e a dr. L u p u h o z i n t é z e t t m e m o r a n d u m m e g f o g a l m a z á s á b a n , t á v i r a t v á l t á s a T i t u l e s c u v a l (1937), a P á r i z s b a n élő erdélyi s z á r m a z á s ú m a g y a r o k 1939-ben t a r t o t t összejövetelén e l h a n g z o t t e l ő a d á s a , az E r d é l y k é r d é s é b e n M. M. L i t v i n o v hoz i n t é z e t t l e v e l e 1944 j ú l i u s á b a n ( a m i r e t á v i r a t i v á l a s z t k a p o t t ) é s m é g sok más megnyilvánulása. Valter Roman rendkívül gazdag tematikájú gyűjteményes kötetének részle tes i s m e r t e t é s e m e g h a l a d j a e c i k k k e r e t e i t . A z e d d i g i e k b ő l is k i t ű n i k , h o g y ezek a z írások, b e s z é d e k — a m e l y e k e t a szerző u t ó l a g n e m „ r e t u s á l t " — m e g j e l e n é s ü k és e l h a n g z á s u k i d e j é n , t ú l z á s n é l k ü l m o n d h a t j u k , rendkívül nagy szerepet játszottak. A l a p o s d o k u m e n t á l t s á g u k , őszinte és s z e n v e d é l y e s h a n g j u k , színességük, f o r d u l a t o s s t í l u s u k a z olvasók és h a l l g a t ó k széles r é t e g e i t n e m c s a k i n f o r m á l ták, de e g y s z e r s m i n d mozgósították is a k o m m u n i s t a p á r t v e z e t t e h a r c b a n , a m a i olvasó p e d i g hiteles d o k u m e n t u m o k a t k a p kézhez. Valter Roman, a mérnök, katona, publicista, hírmagyarázó, tudományos ku tató, o k t a t ó és m é g sok m i n d e n m á s , a k i t k o m m u n i s t a m e g g y ő z ő d é s e vezérelt, a z o k b a n a z é v e k b e n szóval, tollal é s f e g y v e r r e l e r e d m é n y e s e n szolgálta a k o m m u n i s t á k ügyét, m a p e d i g ideológiai, t u d o m á n y o s , n e v e l ő i m u n k á j á b a n a z o k n a k a h a r c o k n a k a s i k e r e i r e épít. A f o r r a d a l m i k ü z d e l e m v e t e r á n j a m o s t testi és szel l e m i frisseségben ú j , m a g a s a b b s z i n t e n áll h e l y t a szocialista é p í t é s frontján.
PÁSKÁNDI GÉZA
TORNYOT VÁLASZTOK (APÁCZAI) Történelmi dráma három felvonásban SZEMÉLYEK: A P Á C Z A I CSEKI JÁNOS, a teológia doktora, professzor B A S I R I U S IZSÁK angol apátpap, a teológia doktora, professzor II. RÁKÓCZI GYÖRGY erdélyi fejedelem KERESZTŰRI P Á L , Rákóczi udvari papja CSULAI GYÖRGY püspök RHÉDEY főkapitány UDVARMESTER DIÁK DOBY LÁSZLÓ tiszteletes SZEREDAI ALBERT iskolamester CSAVARÓ JÓZSEF iskolamester ELSŐ K O L D U S MÁSODIK KOLDUS (MEG FŐRENDI URAK, PAPOK, TANÍTÓK, K A T O N Á K ) Történik 1655 szeptemberében, Gyulafehérvárott.
Bevezető szavak Apáczai tizenhetedik századi nagyszerű élete inkább regényt kívánna (persze: nem elsősorban ifjúságit), hiszen temérdek benne a szó hagyományos értelmében vett regényesség: az árvagyerek-sors, a kisdiák-évek, hires tanárok, Hollandiába kerülése, élete távol a hazától, találkozása a korabeli szellemi áramlatokkal (fő ként Descartes-tal), az angliai események hatása gondolkodására, Aletta van der Maet kisasszonnyal való megismerkedése és házassága (1651. szeptember 30-án), külországi helytállásai, nosztalgiája, hazajövetele, nevelési elvei, iskolaügyi javas latai, egyetemi tervei, könyvei, fordításai, diák-bálvány élete Gyulafehérvárott, vi tái, meggyanúsíttatása, Kolozsvárra helyezése, „száraz betegségének" kiújulása, ha lála. Ez az ő látványos élete. De ott van az a belső: a lélek és az ész élete, mely nem mindig mutatkozik a cselekedetekből. Hogyan fogadja be ez az oly szomjú elme, amit a világ rejt is előle, s föl is kínál neki? Hogyan csiszolja szellemét többek között Descartes-on, aki akkor szintén a „csendes" Hollandiában él. Természetesen minderre mi vá laszt nem adhatunk, a dráma nem regény, nem is lélektani és filozófiai esszé; mi kiválasztottuk életének — szerintünk — legdrámaibb pillanatát: megvádoltatását, Basirius Izsákkal való vitáját s annak következményeit. Ami ebbe bele fért múltjából és majd már nem sokáig tartó jövőjéből — anélkül, hogy a drá mára nézve terhelőnek éreztük volna —, azt mind sugallni igyekeztünk, s ami nem, menthetetlenül kimaradt. Hiszen a dráma korántsem olyan „jószívű műfaj", mint a regény, hanem sokkal kegyetlenebb. Egy színmű nemcsak úgy drámai, hogy a hősök vannak drámai helyzetben, hanem úgy is, hogy az író maga is abba kerül: választania kell, kiválasztania: alakokat, részleteket, helyzeteket, s a többit megöli, elfojtja magában; pedig ha regényíró lenne, mennyi ínyencséget, tollravaló irodalmi jófalatot tehetne még az asztalunkra! Bizony a szelekció — úgy érzi egy-egy „jobb szív" — valóságos véres mészárlás-sorozat, szellemünk, tudatunk Szent Bertalan-éje: a kiválasztás — gyilkosság.
Azonban nemcsak kihagyni, rostálni — m u s z á j : belekölteni is. Amit az élet kihagyott az adatvilágból, de olyanképp, hogy bele is „írhatta volna" — az bi zony igen sokszor kellene a drámába: néhány új alak, helyzet vagy a meglévők erősebb kinagyítása, hogy áthidaljanak, hogy elősegítsék a megértést, összefüg gésbe hozzanak, asszociációkat, jelképcsírákat sugalljanak, vagy éppen: élesebb fényben exponálják azt, amit hősünk megél. Mi eddig is így buzgólkodtunk el járni, ezután is így vagyunk kénytelenek tehát, illetve: szeretnénk kénytelenek lenni, nehogy ne lássuk a részletek fáitól az erdő egészét, továbbá: a fölös részek sok bábája között el ne vesszen az író szándékés gondolat-gyermeke, és végül: a Részletek fürdővizével nehogy kiöntsük az Egész gyermekét. Most pedig valamit az adatgyűjtésről. Í r t u n k mi régebben egy drámát, afféle drámastúdiumot magunknak a fran cia polgári forradalomról. Robespierre, Danton, Saint-Just és egy Simon neve zetű varga is felvonul benne. Simon vargát, jóllehet csak valami olcsó történelem könyvből olvastunk ezt-azt róla, mégis központi alakká tettük. Kíváncsiságból — hogy eljárásunk helyességét ellenőrizzük — megnéztük ilyen szempontból Camus Caliguláját. Megnyugodtunk. Rájöttünk ugyanis, hogy az író Caligula egyéniségé ről — leszámítva a típus filozófiáját — a legtöbbet Suetonius könyvéből (Caesarok élete) kívánt megtudni, abból a műből, amelyet minden magát komolyabb „an tik szakértőnek" tartó történész „pletykagyűjteménynek" nevez. Nos, ez a „pletykabreviárium" hány ilyen remekmű születésénél bábáskodott! Vagy talán a Büchner eljárása lenne a jobb, aki ama shakespeare-i méretű drámáját, a Danton halálát úgy írta meg, hogy minden fontosabb alakja szájába hiteles, utána-olvasható be szédekből, cikkekből, konventi jegyzőkönyvekből másolt idézeteket adott? (Persze, ettől még Büchner darabja is tele van költői invencióval!) Tehát az eredmény a fontos. Az egyik agyon-kitalál (inventál), s mi lesz belőle: híg, kis ez-az. A másik agyon-hitelesít (dokumentál) s mi az eredmény: történelmi, képes könyvészeti fel sorolás szemelvényekkel — középiskolák számára. Minden attól függ tehát, ki nyúl hozzá ahhoz a mindegy-mihez. Node, ne példálózzunk ilyen közismert és bevált nevekkel, módszerekkel, mert még félreértenek bennünket! Inkább a juhainknál maradjunk. Itt van tehát ez az Apáczairól szóló dráma. A szerző úgy érezte: szel lemi ujjbegyével körültapogatta Apáczai szellemének testét, ha nem is épp úgy, amint azt Bod Péter, Bethlen Miklós meg Almási Balogh Pál és mások tették az elmúlt századokban, nem is olyanformán, mint az időben közelebbiek és egész közeliek: Gyalui Farkas kiváló stúdiumában, vagy Saszet Géza modern, izgalmas értekezésében. Ha nem is épp így — de ezekre függesztett félszemmel. Azért csak félszemmel, mert másik fél szeműnk az Apáczai művén csüggött. Így hát nem is éppen úgy láttunk mindent, ahogy Apáczai mutatja önmagát könyveiben: hi szen nekünk a könyvek mögött a lélekben is illett lapozgatnunk. Am a lélekből csak annyi maradt, amennyi a könyv. Ki p ó t o l h a t n á hát a lélek elveszett porcikája-paradicsomát, a lélek visszahozhatatlanul testben rekedt ízeit, ha nem a magát a feltámasztás vajákos-ujjú szemfényvesztőjének hivő hazárdjátékos, aki nem átallja történelmi drámaírónak titulálni önmagát? Óvakodtunk viszont elolvasni bármiféle regényes vagy régebbi értékelő iro dalomtörténeti oldalakat hősünkről. Óvakodtunk munkánk befejezése előtt elol vasni még a Németh László Apáczai-drámáját is, mint ahogy — mert hiszen gya korlatunkban ez már így alakult ki, nekünk hát így a jobb — a fentebb emle getett Büchner-darabot is a francia forradalomról szóló drámák megírása után ol vastuk el. Tehát: utána már igen! Ilyenkor jó érzés ezt tenni, néha elégtételt is érezni, máskor apródad, nemes irigységet, némelykor pedig elcsodálkozni, hogy a közösen ismert tényvilág milyen egyformán sugallja ugyanazt az eszmét és a hasonló ötleteket. „Lámcsak, ő is ugyanazt olvasta ki ebből és ebből a dologból, mint mi!" Igen, megtörténik olykor-olykor, hogy az asszociáció ugyanabba az irányba kanyarog a tudat közlekedő edényeiben. Persze, ezek afféle kis spirituáliskulináris elégtételek, de talán éppen ezért: nagyon jóízűek. E darabban hiteles történelmi személy több is szerepel. Elsősorban a főhős, Apáczai Cseri János. Megkérdezhető: miért írjuk Cserinek, noha bizonyított, hogy családi neve Csere János. Gyalui Farkas 1892-ben Kolozsváron kiadott Apáczai Cseri J á n o s (Életrajzához és m ű v e i n e k bibliográfiájához) ( T a n u l m á n y ) című dolgo zatában — számunkra legalábbis — meggyőzően bizonyítja, hogy Apáczai mint író, mint személyiség így írta — így a k a r t a , így kívánta írni a nevét akár a jóhangzás, akár a latinos helyesírásból eredően (Gyalui példának hozza fel Barcsayt, aki Barchiaj-nak írta magát). A másik történelmi személy Basire (latinosan: Ba
sirius) Izsák, az Angliából Cromwellék elől Erdélybe menekült apát. Azután: II. Rákóczi György, Keresztúri Pál, Csulai György és Rhédey főkapitány. Ezeknek — a tényekből kiderülő s az eseményben játszott szerepéhez szinte teljesen ra gaszkodtunk. Talán csak Keresztúri Pál Apáczai mentésében vállalt dolgait túloz tuk el a régebbi írásbeli források alapján. Más adatok szerint ugyanis e mentés ben főként II. Rákóczi György anyja, Lorántffy Zsuzsanna tündökölt, aki éppen a presbiteri nézetei miatt igen szerette Apáczait. Tettük pedig mindezt a drámai szál egyszerűsítése kedvéért. Nyilván: szövegünkben is vannak „történelmi mondatok". Itt-ott például — hol hűségesen, hol átfogalmazva — Apáczai leveleiből, könyveiből vett mondato kat, gondolatokat ékeltünk replikáiba. Ugyanígy a fejedelem néhány, a vita fel jegyzéseiből ismert közbeszólását is majdnem szó szerint írtuk be a megfelelő he lyekre. (Például: „A presbiterianizmus út az independentizmushoz!" stb.) A vitát tehát „rekonstruálni" kellett a — viszonylag — nagyon kevés meglevő tényállagból. Nekünk például nem volt adatunk arra nézve, hogy a diákság is részt vett volna e vitán. Ezért hoztuk be a darabba a „Diák" alakját, aki a mi elképze lésünkben „beszökött" a terembe, s mintegy képviseli a fiatalság véleményét, bi zonyítva Apáczai népszerűségét az ifjúság körében. A valamilyen terembe „be lógó diák" különben sem idegen semmilyen kortól. Az invenció tehát lélektani lag megalapozott. Másrészt azért is kellett a diák alakja, hogy újabb lovat adjon Basirius alá, és még jobban felkeltse a fejedelem Apáczai népszerűsége iránti gyanakvását. A vita rekonstruálása közben egyébként Basirius szájába olyan ér veket is adtunk, amelyek — mint vádak — csak Apáczai halála után jóval ké sőbb merültek föl a L o g i k á c s k a és az E n c i k l o p e d i a szerzője ellen. Példának oká ért: a tudományos nyelvújításban használt nehézkes, „érthetetlen szavai", bölcse leti eklektikussága, eredetiséghiánya stb. (Ilyen vádoló szerző például Szily Kál mán, aki 1889-ben egyszerűen kompilátornak titulálja Apáczait.) Úgy éreztük: nem baj az, ha Apáczai jövőjének egy ilyen darabkáját odavetítjük akkori jelenébe. Nem árt, hiszen egy tudománytörténeti paradoxonra figyelmeztet bennünket: azt a tudóst, akit saját kora „érthetetlenséggel" fenyeget, a kései korok túlságos köz érthetőséggel, saját korához viszonyított meghaladottsággal vádolnak. Tehát a „Diák" és a többi személy mind költöttek, mert így kívánta da rabunk építkezési eszméje. Mint ahogy a központi szituáció — az, hogy Apáczai tornyot keres és választ magának — is kitalálmány, hiszen csak annyit tudunk, hogy a fejedelem azt mondta: „De Isten engem úgy segéljen, Apátzai uram, a Megyesi Presbiteriumot, amíg én élek, ide bé nem hozza ked. Mást ne tanítson, mert Isten engem úgy segéljen, valaki mást tanít, a Marosba vettetem, vagy a Toronyból hányatom le!" (Szatmári Pap Mihály református teológiai professzor kéziratából, 1790 tájáról.) Apáczai kolozsvári áthelyezését pedig Bethlen Miklós jellemzi telibetalálva így: a r á k o t a S z a m o s b a . A fejedelemnek azt a szándékát, hogy őt a toronyból ledobassa, egyébként az összes ismertebb források közlik (Bod Péter, Seivert, Erdélyi János és mások). Érdekes idejegyezni egy Gyalui Farkastól nem közölt forrást erre vonatkozólag: Almási Balogh Pál Feleletét (Philosophiai pályamunkák. Buda, Egyetemi Nyomda, 1835); a szerző — azt hisszük, főként Bod Péter nyomán — ezt írja: „Híre s be csülete sok irigyet támasztván Gyula-fejérvárott laktában, beárultatott a fejede lemnek mint a presbiterianus theologusoknak s Carthesianusoknak követője s en nél fogva a közjó ellensége s a köztársaság legnagyobb háborítója. A fejedelmet a fekete vád oly haragra gerjeszté, hogy Apáczait a gyula-fejérvári toronyból letaszításra méltónak ítélné s csak Keresztúri Pál közbenjárása által tétetett át Kolozsvárra tanítónak." Nem érdektelen azt sem megjegyeznünk, hogy Almási Ba logh ezután megnevezi Descartes más erdélyi híveit is (Csernátoni Pált, aki első népszerűsítője Descartes-nak, és Kolozsvári Pált), de a karteziánus bölcseletnek el lene szegülőket is: például a brassói Greising Bálintot, aki ateizmussal vádolja Cartesiust, és az udvarhelyi Eszéki Istvánt, aki „megtámadá... Cartesius velünk született ideáit, különösen pedig azon tanítmányát, mintha az Isten bennünk la koznék". (Greising 1677-ben, Eszéki 1666-ban írta „támadását".) Ezért nem tartot tuk tehát „történelemhamisításnak" (bár egyenes adatunk erre nem volt), hogy azon a bizonyos vitán (1655. szeptember 24-én) magát Apáczait is mint karte ziánust „leateistázzák"; hitelesnek éreztük, mert hiszen ez benne volt a korszel lemben. Visszatérve a torony históriájára: elképzeltük a következő lélektani helyze tet: a fejedelem szavaitól feldúlt Apáczai maga megy fel kedves templomának tor-
nyába, hogy ott várja ki az ítélet végrehajtását. A „torony-választás" gondolatát az ő személyes sorsa jelképének szántuk, amellyel — szerintünk — jól összerímel Apáczainak az a nagyszerű ö n v é d e l m i k é p m o n d a t a , amelyet Enciklopediája elő szavában ír le: „...a maguk nemében legtanultabb Férjfiak nem szégyenlették a másoktól váló kölcsönvevést... nem könnyen véti el az utat, aki jó kalauzoknak vezérlése után indul és az óriás v á l l á n ü l ő g y e r m e k t ö b b e t l á t az ó r i á s n á l " (ki emelés tőlünk). Pszichológiailag tehát teljesen hitelesnek éreztük a felkavart lelkű, rég beteg Apáczainak ez általunk kitalált cselekedetét. A két koldus alakja nemcsak azért kellett, hogy a történelmi eseményeket elmondják, s a központi helyzetet exponálják, nem is csupán keretjátéknak, ha nem hogy kiderüljön az a mérhetetlen távolság, információ-hiány, amely abban a korban a népet — nyilván objektív körülmények miatt — még az őt ily hevesen képviselő értelmiségitől is elválasztotta. A darab vége tulajdonképpen egy tragé dia elhalasztása (Apáczait csak áthelyezik), és egy másik tragédia kezdete vagy talán — sejtés szerint — megtörténte is: a koldusokat a „látványra éhesek" meg akarják „lincselni", mert azok — úgymond — elbolondították őket. Apáczai tra gédiája tehát elhalasztott, pillanatnyilag függőben maradt tragédia. Nyelvi archaizálásra (különösebben) nem törekedtünk, sőt igyekeztünk maibbá tenni a beszédet, persze, néhol egy-egy régiesebb nyelvi fordulatot is becsúsztat tunk. Azért cselekedtünk így, mert az idők folyamán azt vettük észre, hogy a leg szebb archaikus beszéd sem hat már úgy, mint az élő. A publikum, ahogy archai kus szöveget hall, inkább hajlamos lírát sejteni mögötte, mint drámát. Hogy ezt az (elég régen elgondolt) darabot most írtuk meg, abban egy aktuá lis esemény is ösztönzött: 1972 világszerte a Könyv Esztendeje: UNESCO-javasolta ünnep. Ki érdemelné meg jobban innen, a mi tájainkról, hogy a Könyv világesztendejében az időszerűség v i l l a n ó f é n y é n é l is emlékezetünkben legyen, mint az az ember, aki az első magyar enciklopédista és bölcseleti írónk, egy szegény kálomista Tanár-Széchenyi, aki Comenius és Tolnai Dali tanaival egyetemben új, polgárosultabb pedagógiai elveket hirdet, aki a haladó egzakt és természettudo mányos nevelés és a szó szerint vett Közoktatás nagy harcosa, akinél abban a korban s még sokáig a tudományos nyelvújításért, a könyvért, a tudás terjeszté séért többet senki nem tett... A könyv, a tudomány, a nevelés, az iskola mármár fanatikus nagy emberének tiszta becsületű, széles kisugárzású művére sze rettük volna e x l i b r i s n e k szánni ezt a drámát. P. G.
ELSŐ FELVONÁS A színen egészen a függöny elé — majdnem az első széksorig érő — „deszka félsziget" nyúlik: meghosszabbított színpad. Mikor a függöny megnyílik, a szín közepén magas torony látszik. Pontosabban: egy torony (hosszában) kettészelt alak ban, mégpedig úgy, hogy az egyiknek a homorú, a másiknak pedig a domború része látszik; e kettő egymáshoz van ragasztva. A homorú részen belül látszanak a felvezető lépcsők. A szín még üres. Most távoli harangszó hallszik. Mikor el némul, kis szünet, majd bal oldalról be egy lábatlan koldus, amolyan földön csú szó nyomorék-fajta, aki kezében két kopott, pántos, súrolókeféhez hasonló fada rabbal vonszolja magát. Most az ellenkező oldalról jön be egy ugyanolyan nyomo rék, mint ő. Aki először jött be, azt hívják Második koldusnak. M Á S O D I K K O L D U S (meglátja, hogy bejött Első): P o n t m o s t j ö n ez is. (Tűnőd ve) T u d n a v a l a m i t ? Megszagolt v o l n a v a l a m i t ? De el fogom k ü l d e n i . N e m , ezt csak én a k a r o m l á t n i , a m i i t t lesz, a z t csak é n a k a r o m l á t n i ! (Első koldus előrejön, szembeül a Má sodikkal, mint aki régi, megszokott he lyét foglalja el, s mint begyakorolt szer
tartásban, úgy kezdik el a szöveget, mintha a templomba menőknek mon danák, akik persze nincsenek sehol, s mintha mindig is így mondták volna.) ELSŐ K O L D U S : Rákóczi György, a m i nagyságos f e j e d e l m ü n k v é g r e b e l é p e t t a Harmincéves Háborúba, ahova minket is m a g á v a l vitt, h o g y részesei l e h e s s ü n k a n a g y győzelemnek.
M Á S O D I K K O L D U S : B e v e t t ü k Szat m á r t , T o k a j t és K a s s á t . ELSŐ K O L D U S : F ő v e z é r ü n k , K e m é n y János, m á r Nyitráig jutott velünk. MÁSODIK KOLDUS: J a n k a u n á l elpá h o l t u k a császári sereget. ELSŐ K O L D U S : Ügy futottak, m i n t a n y ú l ! (Saját szavaiktól s az emlékektől, mintha izgalomba jönne, izeg-mozog.) M Á S O D I K K O L D U S : Mi p e d i g u t á n u k s z a l a d t u n k . (Ő is most izgatott mozgás sal idézi a hadi emlékeket, Első koldus vele együtt, ez utóbbi hirtelen megtor pan s mint akinek eszébe jut.) ELSŐ K O L D U S : H o h ó ! Állj meg, ván dor! Ma te vagy a császári seregi M Á S O D I K K O L D U S : N e m igazság! A t e g n a p is é n v o l t a m ! Most t e k ö v e t k e zel! Ma t e v a g y a soros: t e futsz előt tem! ELSŐ KOLDUS: Pontosan emlékszem, hogy a t e g n a p é n v o l t a m a császári se reg, ú g y h o g y én most a Rákóczié le-
ELSŐ K O L D U S : H a a j o b b á g y r a g a s z k o d i k a v a l l á s á h o z , a földesura n e k é n y szeríthesse visszatérni a régi h i t r e ! S z ó val, ezt m i n d jól tették. M Á S O D I K K O L D U S : A b é k e n e m volt rossz, d e h á t b é k é b e n m é g s e m l e h e t k e r getni a császári s e r e g e t ! Ezt a b é k é t é n m á s k é p p k ö t ö t t e m v o l n a m e g . Úgy, h o g y b é k e is legyen, oszt v e r j ü k is a c s á s z á r i a kat! ELSŐ K O L D U S : De a t ö r ö k n e k n e m volt í n y é r e , h o g y k e r g e s s ü k a c s á s z á r i a kat! MÁSODIK KOLDUS: Megsajnálta a tö rök szultán Habsburg uramékat, hogy ú g y f u t n a k e l ő l ü n k (kicsit még mindig liheg), hogy csak ú g y l i h e g n e k b e l e ! ELSŐ K O L D U S : Megfosztottak győzel meinktől. MÁSODIK KOLDUS: Pedig hogy űz t ü k őket!
M Á S O D I K K O L D U S : Veled n e m dis k u r á l o k . Az o k o s a b b enged. G y e r e ! („Fut ni" kezd, Első követi „harci üvöltéssel"; ez így megy egy kis ideig, míg bele nem fáradnak.) ELSŐ K O L D U S (lihegve megáll, le verten): De S p i e l b e r g n é l F e r d i n á n d csá szár cselt szőtt e l l e n ü n k . M Á S O D I K K O L D U S (ugyanaz a játék): A t ö r ö k p o r t á t f é l t é k e n n y é t e t t e győzel m e i n k r e . A t ö r ö k n e m nézte j ó s z e m m e l d i a d a l a i n k a t , m e r t n e m szeretik az olyan alattvalót, amelyik külön csatát vív. ELSŐ K O L D U S : Így h á t a t ö r ö k m e g p a r a n c s o l t a R á k ó c z i n a k , h o g y fejezze b e a harcot. MÁSODIK KOLDUS: Mert a török j o b b a n szerette, h a az a g y e n g e n é m e t a szomszédja, m i n t ez a m i erős feje delmünk... ELSŐ K O L D U S : A m i erős fejedel m ü n k , aki szövetségben áll a f r a n c i á k kal m e g a s v é d e k k e l i s . . . MÁSODIK KOLDUS: Így aztán mit volt m i t t e n n i , f e j e d e l m ü n k L i n z b e n b é két kötött Ferdinánddal. E L S Ő K O L D U S : De m é g m i l y e n b é k é t ! H á t először is: m e g e r ő s í t e t t é k a régi szerződés pontjait, ezt én is így t e t t e m v o l n a , és a k á l o m i s t a j o b b á g y o k v a l l á s szabadságát megint k i m o n d t á k . . . M Á S O D I K K O L D U S (bólogat): É n is hasonlóképpen cselekedtem volna, ha a h e l y é b e n vagyok. Cuius regio — eius re ligio? Cuius? K u s s ! Vége m á r a n n a k az időnek, h o g y : akié a b i r t o k l á s , azé lesz a h i t v a l l á s ! Azt is jól t e t t é k , h o g y viszs z a a d t á k a k á l o m i s t á k elvett t e m p l o m a i t .
ELSŐ K O L D U S : S m o s t itt k e l l ü l n i . MÁSODIK KOLDUS: Diadalok nélkül, a futó ellenség l á t v á n y a n é l k ü l . ELSŐ K O L D U S : A t o r o n y előtt.
(Kis
(Távoli
csend)
harangszó)
MÁSODIK KOLDUS: S hallgatni, hogy harangoznak. (A harangszó megszűnik, most egy lepel be burkolt ember siet be, majd fel a lépcsőkön.) ELSŐ K O L D U S (észreveszi, utána kia bál): Segítse k e l m e d a szegény s z e r e n csétlent, a k i t megfosztottak a g y ő z e l m e i től! MÁSODIK KOLDUS: Az árvák istene segítse m e g azt, aki az ő s z í v é b e n k e gyes a h á b o r ú r o k k a n t j a i i r á n t . (Legyint) M a n e m lesz s z e r e n c s é n k ! (Kis
csend)
ELSŐ K O L D U S : M a h i á b a j á t s z o t t u n k . M Á S O D I K K O L D U S : H i á b a . K á r is itt a z időt pocsékolni. Az idődet. ELSŐ K O L D U S : P e d i g a t e g n a p szép k ö z ö n s é g ü n k volt. M i n t m i n d i g . A t e g n a p m e g e g y e n e s e n p a r a d i c s o m volt. MÁSODIK KOLDUS: Hullott az ölünk be a picula. T e g n a p . D e n e m m i n d i g p a p sajt. Bizony. Igaz, h o g y r ö h ö g t e k is r a j t u n k eleget. N e m m o n d o m , én is r ö h ö g n é k m a g a m o n , h a én l á t n á m , h o g y egy ilyen szerencsétlen n y o m o r é k n a k van kedve, mint egy gyereknek, győzelmesdit j á t s z a n i . T e n e m r ö h ö g n é l ?
ELSŐ KOLDUS: D e igen. (Hirtelen) N e m figyelted? Azért n e m röhög m i n denki, igaz? MÁSODIK KOLDUS: Hát én se röhög nék, ha két ép egészséges lábon állva látnám magamat onnan fentről — itt lent lábatlanul; n e m röhögnék én, hogy a láb o m előtt két lábatlan háborúsdit ját szik, csak azért, hogy e n g e m nevettessen. N e m röhögnék én, n e m bizony. ELSŐ KOLDUS: De olyan is van, aki röhög. Ha megfizeti — röhögjön. N e m igaz? MÁSODIK KOLDUS: Az már igaz. É n is röhögnék magamon, ha megfizetném. ELSŐ KOLDUS (jelocsúdik): T e . . . Te mindig egyebet m o n d a s z . . . MÁSODIK KOLDUS (sóhajt): Mert mindig egyebet kérdezel. (Kis
csend)
ELSŐ K O L D U S : Azt. De ma n e m úgy néz ki, hogy lesz közönség. Te azt hi szed? MÁSODIK KOLDUS: N e m . N e remény kedj. (Sunyin) El k é n e i n n e n m e n n i m á s hova. ELSŐ KOLDUS: Lassan elfelejtjük a szerepet. Ha nincs közönség, elfelejtjük a szerepet. MÁSODIK KOLDUS: Minek? Ha n e m lenne Isten — elfelejtkeznél imádkozni? ELSŐ KOLDUS: Pedig mennyit tanul tuk, míg a fejünkbe ment. Azért elég n e héz szöveget mondunk. (Most kap észbe, hogy a másik mit kérdezett.) A m í g van ima, Istennek is kell lenni. MÁSODIK KOLDUS: N a csak r e m é n y kedj. (Körülnéz) Ma itt n e m lesz közön ség. Én m o n d o m neked. Látod, mind fel mennek oda. (Felbök a toronyra.) (Apró
szünet)
ELSŐ KOLDUS: Az, aki felment, a h a rangozó volt? MÁSODIK KOLDUS: Az n e m lehetett, mert már azelőtt harangoztak. ELSŐ KOLDUS: Akkor ki volt? MÁSODIK KOLDUS: Lehet, hogy a pap. ELSŐ KOLDUS: A pap n e m lehetett, mert az öreg, és n e m mászik a toronyba. MÁSODIK KOLDUS: Akkor valami bolond. (Kis csend) ELSŐ KOLDUS: Azt mondtad, hogy bolond? MÁSODIK KOLDUS: Azt. ELSŐ K O L D U S : H a bolond, miért m á szik a toronyba?
MÁSODIK KOLDUS: Miért? Mit tu dom é n . ELSŐ KOLDUS: Hogy nézze a tájat? MÁSODIK KOLDUS: Ha egyszer b o lond, mászhat a toronyba is. N e m igaz? ELSŐ KOLDUS (elmereng): Mikor ki csi voltam, én is felmásztam egyszer a toronyba. Megfogtam a harangkötelet is. MÁSODIK KOLDUS: Meg s e tudtad mozdítani, m i ? ELSŐ KOLDUS: De n e m ám! (Most
egy másik, siet fel
lepelbe burkolt a toronyba.)
ember
MÁSODIK KOLDUS (utána): Segítse a szegény s z e r e n c s é t l e n t . . . ELSŐ KOLDUS: A győzelmes Harminc éves Háború rokkantját. (Amikor
az alak eltűnik, kiköp.)
Második
koldus
MÁSODIK KOLDUS: Ott érted is v é reztünk, te gyalázatos! ELSŐ KOLDUS: Ezt hiába mondod n e ki, itt. Aki egyszer oda felment, annak te itt lenn hiába mondod. (Kis
csend,
bámulnak
utána.)
MÁSODIK KOLDUS: Ez mintha a pap lett volna. ELSŐ KOLDUS: N e k e m is úgy lát szott. Mert lassabban járt. MÁSODIK KOLDUS: Na, akkor m a itt n e m lesz istentisztelet. ELSŐ KOLDUS: Te ezt honnan tudod? MÁSODIK KOLDUS: Csak úgy m o n dom. El kén menni. N e m úgy n é z ez itt ki, mint ahol istentisztelet lesz. (Többértelműen) Rossz idők elébe nézünk. S ö tét idők elébe. ELSŐ KOLDUS: Na, akkor elmegyünk? Más templom előtt m é g kaphatunk v a lamit. MÁSODIK KOLDUS: Menjél. Én m é g ücsörgök e g y kicsit. Pihenek. ELSŐ KOLDUS: N a m é g én is ülök egy percet, aztán megyek. MÁSODIK KOLDUS: Ez biztos a pap volt. S ha ez oda felment, nemigen m e g y a szószékre. ELSŐ K O L D U S (elgondolkozik): Minek mehetett fel? MÁSODIK KOLDUS: Valami elromol hatott. ELSŐ KOLDUS: A harang? Az szólt. Az nem romolhatott el, mert szólt. MÁSODIK KOLDUS: Felmehetett a ha rangozó után. Hogy ne harangozzon t ö b bet. Mert ma itt n e m lesz istentisztelet. ELSŐ KOLDUS: Nagyon biztos vagy te benne, hogy n e m lesz. Ezt te tudod v a l a honnan.
M Á S O D I K K O L D U S : H á t é n biztos i s v a g y o k b e n n e , h o g y n e m lesz. ELSŐ K O L D U S : M e r t t u d o d ? M Á S O D I K K O L D U S (kitérően): Biztos vagyok benne. ELSŐ K O L D U S : A k k o r m i n e k n e m mész el?
MÁSODIK KOLDUS: És én m i v a gyok? É n t á n katolikus vagyok? ELSŐ K O L D U S : Ez az! T e is v e l e m egy h i t e n vagy. T e is k o l d u l h a t s z . M Á S O D I K K O L D U S : M é g szép, h o g y megengeded ! (Most
(Kis
szünet)
M Á S O D I K K O L D U S : É n el is m e h e tek. (Indul) ELSŐ K O L D U S : V á r j , én is m e g y e k veled. M Á S O D I K K O L D U S : M e n j é l t e is egy más templomhoz. ELSŐ K O L D U S : Ezt m i n e k m o n d o d ? M Á S O D I K K O L D U S (mintha kicsit in gerülten): K e r e s s e m e g ki-ki a m a g a templomát. (Indul) ELSŐ K O L D U S : H á t e d d i g . . . e d d i g nem mindig együtt mentünk? MÁSODIK KOLDUS: De i g e n . . . ELSŐ K O L D U S : S most m i n e k n e m ? MÁSODIK KOLDUS: M e r t . . . m e r t . . . l a s s a n mozgol, é n m e g sietek! (Indul) E L S Ő K O L D U S (szinte kétségbeeset ten): V á r j , n e hagyj i t t e g y e d ü l ez előtt a t o r o n y előtt. MÁSODIK KOLDUS: Menjél máshova. E L S Ő K O L D U S : N e k ü l d j é l el! I t t m e g n e m m a r a d o k egyedül. Itt harangoznak, de n e m lesz istentisztelet. É s m i n d e n f é lék m e n n e k a t o r o n y b a , és n e m t u d o m , h o g y kik. M Á S O D I K K O L D U S : N a látod, a k k o r m e n j el. H a t e i s látod, hogy n e m lesz istentisztelet, m e n j el. M e n j m á s t e m p lomhoz. ELSŐ K O L D U S (rámered): T e . . . te egyedül a k a r s z m a r a d n i ! M i n e k a k a r s z t e i t t egyedül m a r a d n i ? ! M Á S O D I K K O L D U S (tetteti a közöm böst): É n m i n d i g i d e j á r o k . ELSŐ K O L D U S : É n is. MÁSODIK KOLDUS: De én m a h a m a r a b b jöttem. ELSŐ K O L D U S : D e n e m m i n d i g e g y m á s mellett szoktunk kéregetni? Eddig sose szóltál s e m m i t , m i n d i g t e h í v t á l m a gaddal! MÁSODIK KOLDUS: De m a n e m hív talak. ELSŐ K O L D U S : N e k e m is j o g o m v a n i t t l e n n i . É n is n y o m o r é k v a g y o k , m i n t te, én is k e r g e t t e m a c s á s z á r i a k a t , m i n t t e . É n is k á l o m i s t a vagyok, m i n t te. A k k o r t e n e k e m m e g n e m tilthatod, hogy é n a s a j á t t e m p l o m o m előtt k o l d u l j a k . MÁSODIK KOLDUS: Saját templo m o d ? Hogyhogy a saját t e m p l o m o d ? ELSŐ K O L D U S : H á t n e m ? Kálomista t e m p l o m előtt kálomista koldus vagyok.
két
leples alak siet fel lépcsőkön.)
a
torony
ELSŐ K O L D U S (feléjük): Segítsetek! É r t e t e k is v é r e z t ü n k ! Segítsetek! MÁSODIK KOLDUS: Kisebb gondjuk is n a g y o b b a n n á l ! N e m látod, h o g y i d e m i n d fösvények j á r n a k ? ! ELSŐ K O L D U S : A k k o r t e m i b e n r e m é n y k e d s z ? Azt m o n d d m e g : a k k o r t e miben reménykedsz? MÁSODIK KOLDUS (meghökkenve): Én? Én nem reménykedem! Csak nézelődök. ELSŐ K O L D U S : É s n e k e m n e m s z a bad? MÁSODIK KOLDUS: Én ma elhatá r o z t a m , hogy n e m fogok k o l d u l n i . P i henek. ELSŐ K O L D U S : É s é n ? N e k e m n e m lehet egy szabad vasárnapom? M Á S O D I K K O L D U S : A k k o r ülj o t t hon! ELSŐ K O L D U S : N e m ü l ö k ! O t t t ö l töm a vasárnapomat, ahol akarom! M Á S O D I K K O L D U S : Hogy engem bosszants, m i ? H á t ezt é r d e m l e m én t ő led? N e m e g y ü t t v é r e z t ü n k a H a r m i n c éves Háborúban? N e m együtt kergettük az e l l e n s é g e t ? ELSŐ K O L D U S : Ezt é n is k é r d e z h e t n é m tőled. H a ez m i n d igaz, a m i t m o s t m o n d a s z , te m i n e k n e m ú g y viselkedsz v e l e m , a h o g y illik? M i n e k a k a r s z e n g e m e t m á s t e m p l o m elé k ü l d e n i ? MÁSODIK KOLDUS: M e r t . . . (elha rapja a szót) m e r t k é t d u d á s n e m fér egy c s á r d á b a n , a z é r t n e m ! ELSŐ K O L D U S : Ezt é n is k é r d e z h e t l o m az c s á r d a ? . . . N a m o s t m i t szólnál a h h o z , h a ezt s z é p e n m e g m o n d a n á m a tiszteletes ú r n a k , a h h o z m i t s z ó l n á l ? M Á S O D I K K O L D U S : A tiszteletes ú r n a k ? Ó, h á t ez csak e g y m o n d á s volt. T e m é g e n n y i t s e é r t e s z . . . K i is k a c a g n a a tiszteletes ú r . ELSŐ K O L D U S : Azt m a j d m e g l á t n á n k . D e látod, é n n e m m o n d o m meg, pedig, h a o l y a n l e n n é k , m e g is m o n d h a t n á m . De n e m v a g y o k olyan. A k k o r t e m i n e k vagy olyan? MÁSODIK KOLDUS: Milyen?! Nem v a g y o k én s e m m i l y e n ! É n e l m e g y e k ! M a j d m e g u n o d t e itt ü l n i e g y e d ü l ! (In dul) ELSŐ K O L D U S : É n is m e g y e k !
MÁSODIK KOLDUS: V e l e m nem! Menj utadra! Koldulj egyedül. K o l d u l jon mindenki egyedül, ahol tud! N a g y a világ — mindenkinek jut egy seggnyi hely! A szerencséjét keresse ki-ki ma gában! ELSŐ KOLDUS: A szerencséjét? Jön, hogy nevessek. Hát neked nincs istened? Mi ütött beléd? Hát mióta együtt járunk? Hát barát vagy te? Azt mondtad, a b a rátom vagy. Ez neked barátság?! MÁSODIK KOLDUS: Ha most egye dül elmész más templom elé koldulni, akkor a barátom vagy! Ha nem, n e m ösmerlek többet! (Kis
csend)
ELSŐ KOLDUS: Minek olyan fontos neked, hogy én elmenjek i n n e n máshova koldulni? MÁSODIK KOLDUS: Az az é n dol gom. ELSŐ KOLDUS: Ez neked valamiért fontos. Hogy egyedül maradj. D e m i nek? Ha megmondod, elmegyek! MÁSODIK KOLDUS: N e m mondok semmit. Akkor m e g én megyek el, ha te n e m mész. D e többet nem ösmerlek! ELSŐ KOLDUS: Én esküszöm, hogyha megmondod — elmegyek. Itt hagylak egyedül. Boldogulj magadban! (Mint aki nek a „boldogulás" szó szeget üt a fe jébe.) B o l d o g u l n i . . . Mert biztos ezt akarsz. Egyedül a k a r s z . . . érzem, e g y e dül akarsz szerencsét próbálni. MÁSODIK KOLDUS: N e faggass, úgy se mondok semmit. D e ha m e g m o n d a nám: n e m is hinnéd el. Mert hihetetlen. El se hinnéd, ha mondom! ELSŐ KOLDUS: Elhiszek én mindent: csak mondd meg. D e én már tenélküled is közel járok az igazsághoz. Ki fogom én találni mindjárt, minek akarsz te egyedül lenni kakas a szemétdombon. MÁSODIK KOLDUS: N a . . . é n ezt n e m mondhatnám m e g a tiszteletes úr nak, h o g y te szemétdombnak nevezed ezt itt? (Körülmutat) Nincs a szemét domb olyan rossz, m i n t a csárda? N a látod. De én sem m o n d o m m e g . . . ELSŐ KOLDUS: Ki fogom találni. Ki én! MÁSODIK KOLDUS: Azt soha! ELSŐ KOLDUS: Kitalálom, s h a nem... n e m megyek el addig, amíg m e g n e m látom, hogy minek akartál te itt e g y e dül maradni! MÁSODIK KOLDUS: Hát maradj itt! N e m bánom. D e úgyse m o n d o m meg. ELSŐ KOLDUS: Mert irigy vagy. Ez a helyzet. Inkább te is éhezel, csakhogy é n se ehessek!!
MÁSODIK KOLDUS: Igen, na: inkább nekem se adjon az Isten, csak neked se adjon! ELSŐ KOLDUS: Hát barát vagy te? N e m vagy te barát, rosszabb v a g y a császáriaknál! MÁSODIK KOLDUS: Ezt nekem ne mondd. Mondjál rám kígyót, békát, de a császáriakat ne emlegesd. (Villanatnyi szünet) De tudom én, minek mondod ezt. Hogy hátha megbántasz vele, s akkor megmondom neked, miről van szó. Hát n e m bántasz m e g . . . Igen, rosszabb v a gyok, m i n t a császáriak, s m i v e l rossz vagyok — hát n e m mondom meg. S t u dod miért? Mert irigy vagy! ELSŐ KOLDUS (megrökönyödve): Én? Hiszen az te vagy! MÁSODIK KOLDUS: Te v a g y az irigy, mert n e m akarod, hogy egyszer n e k e m is legyen szerencsém: egyedül! ELSŐ KOLDUS: Te v a g y az irigy, mert n e m akarod, hogy n e k e m is legyen egy szer szerencsém — teveled! (Szünet) MÁSODIK KOLDUS: Hiába is remé led, nem mondom meg. D e ha m e g m o n danám: m e g is ijednél. Mert nagyon ijesztő. N e m tudnál aludni. Félnél ál landóan. ELSŐ KOLDUS: N e m akarok aludni, meg akarok ijedni. Félni m e g így is f é lek. MÁSODIK KOLDUS: D e é n n e m akar lak megijeszteni. Reménykedj, n e m ijesz telek meg! ELSŐ KOLDUS: Én reménykedem. Meg fogod mondani. Mert nincs mit tenni. Ki kell mondani. Addig maradok, amíg m e g n e m mondod. S ha megmondod, akkor elmegyek. MÁSODIK KOLDUS (rámered): Nem mész te el, csak mondod! ELSŐ KOLDUS: Elmegyek én, h a m o n dom! MÁSODIK KOLDUS: Esküdj meg! ELSŐ KOLDUS: Esküszöm! MÁSODIK KOLDUS: Mondjad utá n a m : Ha a barátom megmondja nekem, minek akar egyedül maradni itten, a to rony előtt, akkor én rögvest elmegyek egy másik templom elé koldulni, Isten engem úgy segéljen! N a — halljam! ELSŐ KOLDUS: Ha a barátom m e g mondja, akkor é n e l m e g y e k koldulni, Is ten e n g e m úgy segéljen! MÁSODIK KOLDUS: Hohó! Kihagytad a javát. Azt, hogy: ha megmondja, mi nek akar egyedül maradni... ELSŐ KOLDUS: Ha azt megmondja, minek akar egyedül maradni...
MÁSODIK K O L D U S : . . . akkor én ab ban a minutában elmegyek egy másik templomhoz koldulni. ELSŐ KOLDUS: Akkor én rögvest el megyek egy másik templomhoz koldulni. MÁSODIK KOLDUS: Így mondjad: Abban a minutában. ELSŐ KOLDUS: Azelőtt azt mondtad, hogy rögvest. MÁSODIK KOLDUS: Milyen jól e m lékszel! De most így mondjad, mert é n így akarom! ELSŐ KOLDUS: N a jól van, na: Abban a minutában elmegyek. (Szünet, Második készi, vajon
koldus gyanakvóan für igazat mondott-e.)
ELSŐ KOLDUS: Na, mondod v a g y nem mondod? MÁSODIK KOLDUS: Milyen sürgős neked, hallod? ELSŐ KOLDUS: N e k e m n e m sür gős, csak n e m szeretem, ha kiszekírozzák a lelkemet, s azután m e g hoppon ma radok. MÁSODIK KOLDUS: Mitől maradnál hoppon? Te (gyanakvóan nézi), te m é g i s csak reménykedsz valamiben. Miben re ménykedsz te tulajdonképpen? ELSŐ KOLDUS: Hogy megmondod. MÁSODIK KOLDUS: És ha é n azt mondanám, hogy ne reménykedj? ELSŐ KOLDUS: Azt n e k e m megtiltani n e m lehet. MÁSODIK KOLDUS: Na, ha m e g m o n dod, minek érdekel téged az, hogy én megmondjam — akkor megmondom. ELSŐ KOLDUS: N e m érdekel engem, csak tudni akarom. MÁSODIK KOLDUS: Csak úgy, mi? ELSŐ KOLDUS (szemrebbenés nélkül): Csak úgy. Na, mondod vagy nem? (Szünet) MÁSODIK KOLDUS (látszik végül is elhatározta magát, lassan a torony felé fordítja fejét, felbök): Ott... ELSŐ KOLDUS: Mi v a n ott? MÁSODIK KOLDUS: Csak lesz. ELSŐ KOLDUS: D e mi lesz, azt mond jad nekem. MÁSODIK KOLDUS: De elmész. A b ban a minutában. ELSŐ KOLDUS: El, el, csak mondjad már. (Kis
szünet,
mereven
nézik
egymást.)
MÁSODIK KOLDUS: Le fognak v a l a kit lökni a toronyból. (Csend)
ELSŐ KOLDUS: A toronyból? MÁSODIK KOLDUS: A toronyból. ELSŐ KOLDUS (fejével felbök): On nan? MÁSODIK KOLDUS: Onnan. (Csend) ELSŐ KOLDUS: Hát az ki v a n zárva. MÁSODIK KOLDUS: Már hogy lenne kizárva. Na, érdemes, hogy mondjon n e ked az ember valamit. Könyörögsz, hogy mondják meg az igazat, s ha m e g m o n d ják, nem hiszed el. Mondtam, hogy n e m fogod elhinni! Ilyen ember v a g y te! ELSŐ KOLDUS: Te ezt honnan tudod? MÁSODIK KOLDUS: N e m elég, hogy tudom? ELSŐ KOLDUS: Mondd meg, hogy honnan, s akkor elhiszem. MÁSODIK KOLDUS: Erről n e m volt szó. ELSŐ KOLDUS: Akkor n e m hiszem el, s n e m megyek sehova. MÁSODIK KOLDUS: Hát ember az ilyen? Adom a kisujjam, s már kéne neki az egész kezem. Ha m e g a kezem adom, már a karomért nyúlkál. Hát hova jutunk így? Ha hiszed — hiszed, ha n e m — nem. Ez lesz. Le fognak onnan vetni egy embert. ELSŐ K O L D U S (makacsul): Honnan tudod? MÁSODIK KOLDUS: Koldultam a nagyságos fejedelem palotája előtt. Két nagyúr beszélte, de már a deákok is hí resztelik, é n m e g elcsíptem a szavukat. ELSŐ KOLDUS: N e m is mondtad, hogy a palota előtt is szoktál koldulni. MÁSODIK KOLDUS: Hát most már mindent megmondjak? Az asszonyt is azért kergettem el, mert mindent akart tudni. ELSŐ KOLDUS: S ott... hagyják az embert? MÁSODIK K O L D U S : Van, mikor h a g y ják. Csak mikor jön a főkapitány v a g y a hoppmester úr, akkor iszkolni kell, mert elűzetnek a szolgákkal. ELSŐ KOLDUS: Pedig ők is harcoltak a Harmincéves Háborúban. Velünk. MÁSODIK KOLDUS: Emlékszik az már arra, azt hiszed? A katona addig katona, amíg ép, addig kell nekik. Még a kol dust is jobban szeretik, ha egészséges. ELSŐ KOLDUS: Szóval, ezt te hallot t a d . . . hogy onnan e g y e m b e r t . . . MÁSODIK KOLDUS: Igen, hallottam. Ezzel a két fülemmel. ELSŐ KOLDUS: Azt is hallottad, hogy ki az az ember? MÁSODIK KOLDUS: Hallottam. D e én n e m ösmerem. Te se.
ELSŐ K O L D U S : Azt t e n e m t u d h a tod. É n f e j é r v á r i v a g y o k , é n ö s m e r h e tem. MÁSODIK KOLDUS: Amiért fejérvári vagy, attól m é g n e m ö s m e r h e t e d . Most m á r te azért mindenkit ösmersz? ELSŐ K O L D U S : F e j é r v á r i vagyok, é s k o l d u s , így h á t m i n d e n k i t ö s m e r h e t e k a v á r o s b ó l . Hogy h í v j á k ? M Á S O D I K K O L D U S : V á r j á l csak. Úgy h í v j á k , h o g y A p á c a . . . igen, A p á c a . . . ELSŐ K O L D U S : H á t a k k o r n e m egy e m b e r t d o b n a k le, h a n e m egy f e h é r c s e l é det. Biztos b o s z o r k á n y k o d o t t . M Á S O D I K K O L D U S : E l ő b b é n is azt h i t t e m , hogy e g y a p á c á t , a k i b o s z o r k á n y kodott, de a z t á n m e g h a l l o t t a m , hogy m é g v a n egy n e v e : ú g y hívják, h o g y A p á c a János. (Apró
szünet)
E L S Ő K O L D U S (diadalmasan): Na lá tod, hogy n e m t u d s z t e s e m m i t ! É n m e g t u d o m . Így m á r t u d o m . N e m A p á c a J á n o s az, h a n e m A p á c z a i Cseri J á n o s . M Á S O D I K K O L D U S (szinte elálmél kodik): T e . . . n e k e d igazad v a n ! Így h í v j á k pont, biztos! Így h a l l o t t a m , p o n t így h í v j á k . H o n n a n t u d o d t e ezt? ELSŐ K O L D U S : N e m m o n d t a m , h o g y f e j é r v á r i vagyok, és k o l d u s ? M Á S O D I K K O L D U S : Oszt ki ez, miféle ember? ELSŐ K O L D U S : H á t , ez egy n a g y t u dós. M i k o r megjött H o l l a n d i á b ó l , a d o t t n e k e m egy egész ezüstöt. M Á S O D I K K O L D U S : Bolond v a g y t e . A n n y i t m é g a nagyságos fejedelem is r i t k á n ad. ELSŐ K O L D U S : M e r t f ö s v é n y . . . v o l t a z a p j a . De ez a d o t t . N e m h a z u d o k , na, egy egész ezüstöt! M Á S O D I K K O L D U S : Na, a k k o r biztos ezér' d o b j á k le. (Nevet) Mit k e r e s e t t ez Hollandiában? ELSŐ K O L D U S : T a n í t ó volt, v a g y ef féle. V a g y ott t a n u l t , n e m t u d o m p o n tosan. De h a z a j ö t t E r d é l y b e , m e r t h o n v á g y a volt. Így m o n d j á k . . . M Á S O D I K K O L D U S : H o n v á g y a . . . egy kis t o r o n y r a ? Mi? (Megint nevet, reked tes nevetéssel, elhallgat, majd óvatosab ban.) Szóval, ilyen e m b e r . H á t én azt mondom, ha túl jó lenne, n e m dobnák le. A k á r m i l y e n izgága is a m i nagyságos f e j e d e l m ü n k , de azért csak ú g y s e m m i é r t n e m d o b a t n á le. ELSŐ K O L D U S (átveszi a hangot): H á t g o n d o l o m én is. A mi n a g y s á g o s fejedel m ü n k igazságos e m b e r . M Á S O D I K K O L D U S : Istenfélő e m b e r a mi nagyságos fejedelmünk. Nemigen
d o b a t n á le h i á b a ! (Körülpillant, sabban megismétli.) A fejedelem gos e m b e r !
hangoigazsá
(Most egy árnyék-alak halad el, felmegy a lépcsőkön, a koldusok látják, elég han gosan egyszerre mondják.) M I N D K E T T E N : Igazságos e m b e r a m i nagyságos fejedelmünk, n e m dobatná az le h i á b a . (Kis
csend)
ELSŐ K O L D U S : Lehet, hogy boszor k á n y k o d o t t . Azért. MÁSODIK KOLDUS: Mondom, hogy n e m a p á c a ez, h a n e m férfiember. Hisz te is t u d o d . ELSŐ K O L D U S : H a l l o t t a m én m á r o l y a n b o s z o r k á n y r ó l is, a k i e m b e r volt. Egy ilyen n a g y t u d ó s a v é g é n azt hiszi, t ö b b e t t u d , m i n t m a g a a nagyságos fe jedelem. Meg a püspök urak. A végén m é g I s t e n n é l is t ö b b r e t a r t j a m a g á t . M Á S O D I K K O L D U S : Na, a k k o r a z é r t d o b j á k le I s t e n t o r n y á b ó l . (Harangoznak,
majd
csend.)
ELSŐ K O L D U S : N e m e b b e n a t o r o n y ban harangoznak. MÁSODIK KOLDUS: Nem. Máshol h a rangoznak. ELSŐ K O L D U S : N e m . M á s h o l h a r a n goznak. ELSŐ K O L D U S : V a j o n a z é r t ? M Á S O D I K K O L D U S : Azért. (Kis
csend )
ELSŐ K O L D U S : T e s z á m o l t a d , h á n y a n m e n t e k fel? MÁSODIK KOLDUS: Hova? ELSŐ K O L D U S (felbök): Oda. MÁSODIK KOLDUS: Hát m e n t egy s z e r . . . egy e m b e r . L e g e l é b b . Azután kettő. ELSŐ K O L D U S : N e m . A z u t á n a z m e n t , a k i r e azt m o n d t u k , h o g y a tiszteletes ú r . M Á S O D I K K O L D U S : Igaz. U t á n a m e n t a kettő. ELSŐ K O L D U S : S a z t á n m e g i n t egy. Az ö s s z e s e n . . . M Á S O D I K K O L D U S : Őt. (Kis
csend)
ELSŐ K O L D U S : D e le m é g n e m egy se. (Kis csend)
jött
M Á S O D I K K O L D U S : Az első l e h e t e t t . . . K i l e h e t e t t az első? ELSŐ K O L D U S : Az első l e h e t e t t ő. Akit d o b n a k . . .
MÁSODIK KOLDUS: Az n e m lehet. Őt nem engedhetik egyedül. Oda. ELSŐ KOLDUS: Akkor a második volt. MÁSODIK KOLDUS: N e m m e g i s m e r tük? Az a tiszteletes volt. ELSŐ KOLDUS: Akkor az a kettő, aki azután jött. Az egyik közülük. MÁSODIK KOLDUS: Az már m e g l e het. Az egyik volt az őr, aki vitte, hogy meg ne szökjön, a m á s i k m e g ő. ELSŐ KOLDUS: S aki utoljára jött? (Kis
csend)
MÁSODIK KOLDUS: Az lehet, az, aki ledobja? (Kis
hogy
csend)
ELSŐ KOLDUS: Azt n e m egyedül csi nálja. MÁSODIK KOLDUS (megborzong): Mind? ELSŐ KOLDUS: Ú g y l e h e t . (Csend) MÁSODIK KOLDUS: Ezt mi i n n e n lát ni fogjuk. ELSŐ KOLDUS: Húzódjunk el. MÁSODIK KOLDUS (felnéz): Messze van az ablak. (Kis
csend)
ELSŐ K O L D U S : N e m szeretnék ott fent lenni. MÁSODIK KOLDUS: Én se. (Tétován) Hogy o n n a n . . . i d e . . . l e . . . l e . . . (Meg ütögeti a fadarabbal a földet.) Akkor m á r jobb itt. S így. (Igazít, fészkelődik.) ELSŐ KOLDUS (felnéz): Bele fog f ú ródni a földbe. MÁSODIK KOLDUS: Van, aki a l e v e gőben meghal. ELSŐ KOLDUS: A szíve? MÁSODIK KOLDUS: Az. Meghasad. (Csend) ELSŐ KOLDUS: N a látod, jobb, hogy megmondtad az egészet. Én féltem v o l na egyedül e g y titokkal. Kettesben v e l e — féltem volna. Jobb, h o g y m e g m o n d tad. MÁSODIK KOLDUS (ingerülten): Jobb, jobb, de n e m tudod, hogy én m i t akar t a m . . . látod, mégse mész el! N e m t u dod, hogy én mit akartam! Egy nagy dol got akartam é n ! Megígérted, oszt mégse mész e l ! . . . (Csendesen) De most már ne is m e n j . (Mintha sötétebb lenne.) Most, hogy ez a titok nálad is van, most hogy megosztottam, most hogy tudom, hogy
titok v o l t . . . Félek. Amíg én tudtam — csak m a g a m a t féltettem. Most már t é ged is. (Az itt következő szövegrészeket mind ketten általában halkabban mondják, oly kor szinte suttogva, máskor felerősödik a hang, felizzik, de sohasem túl hangosak.) ELSŐ KOLDUS: Annyi halált láttam. Ilyet m é g úgyse. Elmondom az unokáim nak is. Én láttam... megmondom n e k i k . . . én vagyok az, aki l á t t a . . . ezzel a két szememmel láttam. Én vagyok, én leszek: a szemtanú. És a világ szereti a szemtanúkat. Jól bánik a világ a szem tanúkkal. MÁSODIK K O L D U S : Látom, most már úgyse mész el. N e is menj. Maradjál itt Velem. Most már megmondom, mit akar tam. Elmenni az emberekhez, elvinni a hírt. Ilyenkor az emberek nagyon hálá sak. Sokan is jönnének. Ilyenkor az e m berek n e m fukarok. Érted? Nem fukar az ember, ha látja a halált. Mert megbor zong és adakozik. Mert magára gondol. Az életére, a halálára. Ilyenkor hálás an nak, aki azt mondja neki: gyere és lásd, m i v é lehetsz. Ilyenkor félnének n e m a d ni. Lenne, aki sokat adna. Mert ijedtében mélyebbre nyúlna a zsebébe. Lenne, aki hányna az iszonyattól, s ilyenkor az e m ber szíve máson is megesik. Lenne, aki a rémülettől összevizelné magát v a g y m é g több. Ilyenkor elgyengül az ember, s ha elgyengül — lágyul a szíve is. Érted? S o ha életemben n e m lehetett volna úgy tele a tarisznyám, m i n t most. Először lehe tett volna igazán tele! A temetés a kol dus Paradicsoma! És ez több, mint egy temetés. Ez temetés is, m e g história is! Itt a bámészkodók, akik csak nézik, azok is meghalnak e g y minutára, akik a szájukat tátják, azok is alázuhannak egy hangya kis időre v e l e együtt, aki jön lefelé, on nan a toronyból. Itt a két szemükkel lát hatják azt az egy halált: nemcsak a le szegezett koporsót hozzák elébük, hanem egy élő embert, e g y ép egészséges e m bert látnak, l á t h a t n a k . . . egy nagy e m b e r t . . . aki meghal előttük, épp itt előt t ü k . . . m o s t . . . S majd mondhatják: mi láttuk őt m e g h a l n i . . . (Mintha fohász kodna) Istenem, e g y életre megteríthetted volna az asztalomat, e g y egész életre feltarisznyálhattad volna a te szegény kol dusodat! Ámen. (Csend) ELSŐ KOLDUS (megborzong): N e m jó, amit mondasz. N e m jó, mert jobb, ha nem szólunk senkinek, s csak mi látjuk.
Így m i n d e n h á z b a m e g h í v n a k m a j d b e n n ü n k e t , m e r t csak m i l á t t u k . . . a k i k c s a k ők l á t t á k , n a g y o n k a p ó s a k : h í v j á k őket, hogy e l m e s é l j é k , h o g y volt, m i n t volt. S a h á z a k sosem f o g y n á n a k ki. M e r t m i n dig új l a k ó k születnek, a n e v e n d é k gyer m e k felnő, s ő is h a l l a n i a k a r j a , h o g y esett m e g a história. Ez a h a l á l m i n d i g új lesz v a l a k i n e k . É s mi c s a k j á r n á n k v i lág végéig a h á z a k a t , a h o l b i z o n y á r a d ú san m e g v e n d é g e l n é n e k b e n n ü n k e t , és m i n d i g e l m o n d a n á n k , h o g y t ö r t é n t egy n a g y e m b e r h a l á l a . (Kis szünet) Nem, n e m szabad m o n d a n i s e n k i n e k . C s a k m i l á s s u k ezt a h a l á l t ! Az, hogy m i l á t t u k őt — ez lesz a mi v a g y o n u n k , ö r ö k s é g ü n k : m i l á t t u k őt m e g h a l n i ! Ó, azt h i szed, a k i k ott v o l t a k a z Olajfák h e g y é n , és l á t t á k Öt m e g h a l n i — n e m a z Ő h a l á lából é l n e k m o s t a n á i g ? M e r t e l m e s é l t é k a f i ú k n a k , hogy ők l á t t á k Öt m e g h a l n i . Azok m e g e l m o n d t á k a fiaiknak, h o g y l á t t á k azt, aki l á t t a Öt m e g h a l n i , ott az Olajfák h e g y é n . S így a v é g t e l e n s é g i g . . . Így éltetett az a h a l á l . . . N e m , n e m sza b a d e n n e k a h a l á l n a k a szerencséjét el dobni m a g u n k t ó l ! . . . N e m ! Meglátod, ez a h a l á l a m i j ö v ő n k lehet. M e g l á t o d : ez a h a l á l a m i j ö v ő n k lesz! N e m szabad e l m o n d a n i , t i t k o l n i kell, m i t u d j u k csak, s a k k o r ez a t u d á s lesz a k i n c s ü n k m i n d örökre.
h á z b a . S e z é r t a megelőzésért is h á l á s a k lesznek az e m b e r e k b i z o n y á r a . Aki h a m a rabb tudja a hírt — hamarabb tud más k é p p e n élni. Ügy, a h o g y é p p e n a friss h í r s z e r i n t kell. É r t e d ? Aki h a m a r a b b t u d j a , h o g y v i h a r lesz, v a n ideje b e c s u k n i az a b l a k o k a t v i h a r előtt. É r t e d ? É s h á l á s a k is l e h e t n e k m a j d n e k ü n k , m e r t épp ők b e h ú z ó d h a t n a k a k u c k ó b a , s ki se b ú j n a k a d d i g , m í g el n e m m ú l t a v i h a r , m í g ki n e m s ü t a n a p . S a k k o r m e g l á t j á k , hogy a sík m e z ő n v a n egy fekete e m b e r a földön, s z é n b ő l egy e m b e r , aki az öszszes v i l l á m o k a t m a g á b a szívta, ott fekszik egy v a k o n d t ú r á s o n , de a z igazából n e m vakondtúrás, hanem a villámok helye, tölcsére, a h o v a a v i l l á m t ü z e befolyik, a m i t az a szénből v a l ó e m b e r k i k a p a r t , h o g y a v i l l á m o k r a j t a át fészket r a k h a s s a n a k a f ö l d b e . . . S a k k o r az e m b e r e k k i j ö n n e k a s í k m e z ő r e , v á l l u k r a veszik azt a szénből v a l ó e m b e r t , aki a v i l l á m o k a t b e l e k a p a r t a a földbe, és e l t e m e t i k , és zsol t á r o k a t é n e k e l n e k . É r t e d ? H á l á s a k lesz nek nekünk, mert megmutatjuk nekik az e m b e r t , a k i a v i l l á m o k a t a földbe k a parja! Aki magára vállalja a villámokat! Gyere! Menj! Én északra megyek vinni a hírt, és k e l e t r e . ELSŐ K O L D U S : É n m e g n y u g a t r a é s délre. (Csend)
(Csend) M Á S O D I K K O L D U S (az iméntieknél hangosabban mondja): N e m jó. N e m jó, a m i t m o n d a s z . Azt hiszed, h o g y n e m cső dít ide a fejedelem m i n d e n népséget, hogy l á s s á k : így j á r , aki I s t e n n é l is t ö b b r e t a r t j a m a g á t . D e igen. A n a g y s á g o s f e j e d e l e m n e k t a n ú k r a v a n szüksége, a k i k látják, h o g y m e g h a l az, aki ellenszegül. M e r t h a s o k a n látják, h o g y m e g h a l , azt is vélni látják, hogy m i é r t h a l m e g . H a látják, h o g y a fejedelem elltél egy b ű nöst, az e m b e r e k , m i k o r m e g h a l n i l á t j á k ezt az e m b e r t , azt hiszik, h o g y magát a bűnt is l á t t á k , a m i t elkövetett. M e r t i l y e n e k az e m b e r e k . (Megrázza a fejét.) N e m jó, a m i t m o n d a s z . A nagyságos fejedelem azt a k a r j a : l á s s á k m i n é l t ö b b e n , m i l y e n sors v á r a r r a , aki n e m fogad szót neki. H o g y s e n k i n e k n e legyen k e d v e u j j a t h ú z n i a nagyságos f e j e d e l e m m e l . É p p ezért m i n d e n e m b e r F e j é r v á r r ó l ide fog csődülni. N e r e m é n y k e d j . N i n c s m i b e n . Ezt, k o m á m , n e m c s a k mi fogjuk látni. De... ELSŐ K O L D U S : De? M Á S O D I K K O L D U S : De megelőzhet j ü k a h í r t . Mielőtt a fejedelem s z é t k ü r tölteti, mi m á r rég e l v i h e t j ü k m i n d e n
M Á S O D I K K O L D U S (teljesen józan hangon): Hogy m e g t u d j a m i n d e n k i G y u l a f e j é r v á r b a n : m i l y e n sors v á r A p á c z a i Cseri J á n o s r a , m e r t n e m fogadott szót vagy Istennek, vagy a fejedelemnek! ELSŐ K O L D U S (szintén): Hogy k é t r o k k a n t , ü r e s t a r i s z n y á j ú k a t o n a , két, v a l a h a erős, d ú s g y ő z e l m e k e t l á t o t t k o l d u s vigye először a h í r t az e m b e r e k n e k , h o g y féljenek m á s k é p p élni, m i n t a h o g y a n kell! (Két
irányba
el)
(A szín egy darabig üres, hirtelen jobb oldalon be egy ember sietve, most a lép csőn jön le Doby tiszteletes, lent talál koznak.) K E R E S Z T Ú R I : Igaz a h í r ? D O B Y : Igaz. K E R E S Z T Ú R I : De K e r e s z t ú r i P á l a k á r m i l y e n e m b e r is volt ott a v i t á n , c s a k harcolt. A k k o r o t t n e m , de u t á n a . D O B Y : A d j a Isten, h o g y s i k e r ü l t v o l n a neki. J ó h í r t hozott? K E R E S Z T Ú R I (kitér): M i n d e n , I s t e n t igazán szerető r e f o r m á t u s a z t s z e r e t n é . N a g y volt a tét. Hol v a n J á n o s ? T e h á t igaz a hír, hogy?...
DOBY: Igen. Ott van. Fönt. KERESZTÚRI: Egyedül? TISZTELETES: Már többször hagyták egyedül.
nem
K E R E S Z T Ú R I : A k k o r . . . é n se h a g y o m egyedül. Jöjjön. (Indulnak fel a lépcsőn) Függöny
MÁSODIK FELVONÁS A fejedelmi palota egyik terme. Berendezve: korhűen vagy tetszés szerint. A háttérben alulról fel — menedékesen elvesző — széksor. Csak az első egy-két sorban ülők arcát lehet látni. A többieket akár „káposztafejeknek" is vélhetjük. Egyedül a Diák arca fog kiemelkedni majd közülük. A többiek nem hajtják le fejüket, nem is emelik fel, arcukon nem tükröződik sem unalom, sem érdeklődés. Baloldalt kis emelvény, rajta díszes szék. Ezen ül majd a fejedelem. Középen egymástól három-négy méter távolságra két kis emelvény, amolyan „szellemi ring féleség", amelyen Basirius és Apáczai áll majd. KERESZTÚRI (jobbról be, megáll, visszafordul, nekitámaszkodik a bejárat nak, úgy beszél a másikhoz, aki még kint van): N e v e g y e fel a kesztyűt, J á nos! I t t n e m b a b r a , itt v é r r e m e g y a játék. Ne támadjon és ne védekezzék. Minél t ö b b e t beszél, a n n á l r o s s z a b b lesz magának. Ösmerem a vérét, mennyire l o b b a n . B a s i r i u s p e d i g r a v a s z , és a fe jedelem hallgat rá. Kérem, ne vitatkoz zék. V é r r e m e g y a j á t é k ! A P Á C Z A I (lassan belép, megáll, a széksorok felé néz): C s a k azt t u d n á m , hogy k i k ezek. E z e k e t itt elöl m é g ös m e r e m , de a k i k h á t u l v a n n a k , t a l á n egyet s e m l á t t a m k ö z ü l ü k soha. K i k ezek? T a n á r o k n a k n e m t a n á r o k , p a p o k n a k n e m p a p o k . Begyűjtötte ő k e t B a s i rius, h o g y l e g y e n h á t v é d j e ? K e r e s z t ú r i u r a m s e m tudja, k i k e z e k ? K E R E S Z T Ú R I : N e m t u d o m én sem, de elég s o k a n v a n n a k . J ö j j ö n . J ö j j ö n , m e r t j ö n n e k . (Leülnek az első széksor jobbszélére.) U D V A R M E S T E R (be): J ö n a m i k e g y e l m e s u r u n k , II. Rákóczi G y ö r g y fe jedelem! (Kis
csend)
(Mindenki feláll a széksorokban, a fejedelem bejön, Csulai püspök és Rhédey főkapitány követik, Basirius hátrább marad.) II. R Á K Ó C Z I (kezével üdvözli a begyűlteket, székéhez megy, leül, utána mindenki, kis csend, minden szem rá szegeződik): B a s i r i u s m e s t e r , végezze b e ! B A S I R I U S (fellép a „szellemi ringbe", körültekint, látszik rajta, keresi a ha tást): Méltóságos és k e g y e l m e s U r u n k ! Magas r e n d ű U r a i m ! N a g y t i s z t e l e t ű t u dós férfiak! D I Á K (felugrik a hátsó sorokban: fontos, hogy csakis az ő arca legyen
nagyon kifejező, mintegy kiemelve a többiek kifejezéstelenségét): Hol v a n n a k itt — egyet k i v é v e — a t u d ó s férfiak!? (Meglepett
csend.)
BASIRIUS: Ki maga, domine? D I Á K : Vagyok, aki vagyok, de t u dom, m é r t g y ű l t e k össze k e n d t e k : h o g y megbélyegezzenek egy n a g y embert! Azt, a k i t a d i á k o k j o b b a n szeretnek, m i n t száz B a s i r i u s m e s t e r t e g y ü t t v é v e ! S a k i t a m i ifjaink a nagyságos és k e g y e l m e s U r u n k , a f e j e d e l e m és vezető főrendi u r a i n k u t á n a l e g j o b b a n szeB A S I R I U S (a fejedelem felé): K i h o z t a ide ezt az ifjút!? É n n y i l v á n n e m , m e r t e l l e n e m beszél. KERESZTÚRI (felugrik): Bocsásson m e g , k e g y e l m e s u r a m ! (A diák felé) Ö c s é m u r a m , a z o n n a l szedje a s á t o r fáját! II. R Á K Ó C Z I (leinti): H a g y j a , K e r e s z t ú r i u r a m . (A diákhoz) D i á k ú r ! T e m i t keresel e b b e n a t e r e m b e n ? K i h í v o t t téged i d e ? D I Á K : A l e l k i i s m e r e t e m hívott. B e szöktem a t e r e m b e , m e r t h a l l o t t a m a B a s i r i u s m e s t e r viselt dolgairól, s n y i l v á n o s a n t á m a d n i készül A p á c z a i p r o fesszorunk ellen! BASIRIUS: Megállj! Milyen viselt dolgokról beszélsz? (A
diák
elillanni
készül.)
De n e m úgy! F o g j á k m e g , m e r t a v á d dal maradok! D I Á K : É l j e n a n a g y s á g o s fejedelem, a mi igazságtevő u r u n k ! (Gyorsan el, hátul, de különösképp a széksorok is eltűnnek, kivéve az kettőt.) (Csend)
vele első
B A S I R I U S : K e g y e l m e s u r a m , én m o s t a v á d d a l m a r a d o k . K i h í v t a ezt a diá k o t ide? K i h í v t a ezt ide!? (Apáczai felé néz) Magától kérdezem, professzor Apáczai ! A P Á C Z A I (feláll): N y i l v á n az h í v h a t t a , aki a z o k a t is ott, l e g h á t u l , a k i k e t én szintén n e m i s m e r e k . B A S I R I U S : D e ok b i z o n y á r a i s m e r i k m a g á t , h a idejöttek. V a g y t a l á n c s a k n e m A n g l i á b ó l jöttek, ahol e n g e m ösm e r n e k j o b b a n ? Gondolja, professzor, hogy fizettem az ú t j u k a t idáig? K é r d e z z ü k m e g őket, h á t h a t u d n a k angolul. (Odakiált) Kik önök?! Tudnak önök angolul? APÁCZAI: Ne fáradjon, professzor u r a m , biztosak v a g y u n k b e n n e , h o g y n e m m a g a u t á n jöttek. Olcsóbb lett v o l n a n e k i k i n k á b b el se e n g e d n i m a g á t , s e m m i n t m a g a u t á n j ö n n i . De ú g y látszik, k ö n n y ű szívvel e n g e d t é k el o t tani h í v e i . . . BASIRIUS: Én a hazámat kényszer ből h a g y t a m el. N e m a k a r t a m egy l e v e g ő t szívni C r o m w e l l é k k e l , a k i r á l y gyilkosokkal, nézni, hogy szemem lát t á r a á s s á k A n g l i a sírját! A P Á C Z A I : És m e r t m a g a eljött, m e s t e r — m o s t m e g fogják ásni, m e r t m a g a eljött! II. RÁKÓCZI: Apáczai uram! Fékezze a nyelvét! Tudós e m b e r n e k tudós vitát kell állni! C S U L A I : Úgy v a n ! É r v e i n i n c s e n e k , csak csipkelődni tud! Személyeskedni! A P Á C Z A I : Mikor tagadtam én, hogy a z én igazságom személyes, m e r t egy v a g y o k vele? R H É D E Y : E n n y i t egy k a t o n a is t u d n a , ehhez nem kellett Hollandiát járni. B A S I R I U S : K e g y e l m e s u r a m , egy b i zonyos: n e m m i a t t a m g y ű l t e k b e ide. (Mintha gúnyosan) M e r t hiszen ő a n é p szerű ember, népszerűsége vetekszik (enyhén körülmutat) sokunkéval... A P Á C Z A I : Ezt sose á l l í t o t t a m . De hogy m a g á n a k , m e s t e r , ez igen fáj, a z bizonyos. A v a g y azt hiszi, hogy a d i á k j a i m n a k cukorfütyölőt adok, h o g y n e járjanak a maga óráira? Mint ahogy m e g e s e t t , hogy n e m m e n t e k e l . . . B A S I R I U S : N e m t a g a d o m , volt egy k é t eset, a m i k o r n e m j ö t t e k a z ó r á i m r a , d e ú g y látszik, n e m a z é n t a n a i m v o n z z á k őket. II. R Á K Ó C Z I : A p á c z a i u r a m , m a g a m i v e l édesgeti ő k e t ? APÁCZAI: Én nem tudhatom, kegyel mes uram, de Basirius mester bizonyára ezt is m e g m o n d h a t j a . B A S I R I U S : É n ezt n e m t u d h a t o m , de a z t l á t o m , h o g y v a l a m i olyasféle t u d o
m á n y r a t a n í t j a őket, a m e l y r e é n bizo nyosan nem tudom tanítani! (Gúnyosan) Hiszen a z ifjúság o l y a n fogékony — m i n d e n r e , a m i n e m é p p e n szigorú r e n d . A P Á C Z A I : É n csakis a tudományt t a n í t o m , s e m m i m á s t . De m é g m i n d é g n e m t u d o m , k i k azok ott h á t u l . II. R Á K Ó C Z I : Hagyja, professzor, ez n e m a m a g a dolga. Lehet, hogy a m a g u k diákjai, lehet, h o g y az én k a t o n á i m . A P Á C Z A I : Bocsásson m e g , k e g y e l m e s uram! II. RÁKÓCZI: Folytassa, Basirius mester. B A S I R I U S (kissé idegesen, ingerülten): M á r a z t s e m t u d o m , hol h a g y t a m a b b a . II. R Á K Ó C Z I : O t t h a g y t a a b b a , hogy beszélt az i n d e p e n d e n s e k h á b o r g á s a i r ó l . BASIRIUS: Köszönöm, kegyelmes u r a m ! (Lélegzetet vesz) Ott hagytam t e h á t a b b a , h o g y k i k az i n d e p e n d e n s e k . Azok, a k i k I. K á r o l y angol k i r á l y t v é r p a d r a vitték, azok, a k i k Strafford l o r d o t és L a n d é r s e k e t l e n y a k a z t á k , i n d e p e n d e n s e k azok, a k i k k i r á l y t ó l független e g y h á z a t és h a t a l m a t a k a r n a k , akik v é g ü l is k i r á l y t sem a k a r n a k . F e l l á z a d t a k az episzkopális egyház ellen. Hogy e z miféle b a j j a l j á r , azt m e g m u t a t t á k a z angliai v é r e s e s e m é n y e k . J ó l m o n d t a , a n n a k i d e j é n S t u a r t J a k a b : Ha nincs püspök, nincs király! N a g y o n jól m o n d t a , m e r t valamennyien tudjuk, hogy a p ü s pök a k i r á l y k e n y e r e , és a k i r á l y : a püspök itala! C S U L A I : Igaz beszéd! R H É D E Y : N e m kell e h h e z n a g y o s kola, hogy m e g é r t s ü k , ez így igaz! N e m j u t u n k a n g o l sorsra! II. R Á K Ó C Z I (leinti őket): Basirius m e s t e r ! Ez m i n d igaz lehet, de ez A n g l i á b a n volt. N á l u n k m á s a helyzet. (Kis szünet) E n g e m az é r d e k e l : v a n n a k - e a t a n í t ó i k a r b a n , a p a p i k a r b a n is függ e t l e n k e d ő k ? (Kis csend) Nézzen kö r ü l . . . I t t v a n n a k m i n d . K i k itt függetlenkedők? (Szünet) BASIRIUS: Nem, kegyelmes uram! (Megáll a beszédben, körülnéz, szeme Apáczain állapodik meg, hangjában enyhe gúny.) N i n c s e n e k . N e m is h i n n é m , hogy a t a n í t ó i k a r b a n l e n n é n e k függetlenkedők. (Kis csend) II. R Á K Ó C Z I : É n hogy van egynehány (Kis
csend,
majd
bizonyos a tanítói Apáczai
vagyok, karban. feláll.)
APÁCZAI: Méltóságos fejedelmünk, kegyelmes úr! Mégcsak hallani s e m hal lottam, hogy közöttünk függetlenkedők lennének. D e vannak igenis presbiteriek. Én m a g a m is az vagyok. Függetlenkedő sose voltam, n e m vagyok, lenni s e m leszek, de presbiteri voltam, és maradok! II. RÁKÓCZI: A presbiteriek útja a legjobb út a függetlenkedés felé! (Kis
szünet)
Basirius mester, magyarázza ezt meg. Amit mondtam: fejtse ki, hogy értsék! BASIRIUS (kissé zavart): Én ugyan erre nem készültem. Váratlan kegyel m e s urunknak ez a szólítása, de m e g próbálom. II. RÁKÓCZI (mintha gúnnyal): Az igazság védelmére mindig kész az e m ber, professzor úr, ugyebár? B A S I R I U S (kissé lehajtja a fejét, mert érzi: most már mindenki tudja, hogy ő rákészült erre az egészre, s a fejedelem pedig odadobta: hadd tudják ezt mások is! Felkapja fejét): Igen, kész vagyok, kegyelmes uram! APÁCZAI: Mégiscsak készült a m e s ter! II. RÁKÓCZI: Apáczai uram, ne izgágáskodjék, mert maga is sorra kerül még! APÁCZAI: Bocsásson meg, kegyelmes uram! II. RÁKÓCZI: Na, most pedig fejtse ki a professzor úr (kétértelmű nyoma tékkal), amire nem készült ugyan, de amire mindig kész az igaz ember. (Kis
szünet)
B A S I R I U S (maga elé néz): Kik azok a presbiteriek? Mit akarnak a presbi teriek? Azt akarják, hogy ne a püspök vezesse az egyházat, hanem a zsinat. Hogy a zsinat legyen a legfőbb hatalom az egyházban. De mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a jobbágy ott ül majd az egyház vezető tanácsában, é s bírája lehet az ő földesurának! Gondolják meg: a paraszt bírája lehet az úrnak! Gon dolják meg! CSULAI: Ügy v a n ! Ezt akarják! Hogy a jobbágyok legyenek az eklézsia bírái, a mi intőink, abból n e m eszik kelmed, Apáczai uram! APÁCZAI: Úgy tudom, hogy Meggyesi tiszteletes úr II. RÁKÓCZI: N e halljam ezt a n e v e t A legmegrögzöttebb presbiteri! A nevét se ejtsék ki előttem! A P Á C Z A I : N e m azért mondtam, k e gyelmes uram, csak szeretném meg
említeni: ő azt javallotta, hogy ne csak a jobbágy, h a n e m a földesúr is ott legyen az egyházi vezetésben. II. RÁKÓCZI (gúnyosan): Igazából szép volt ez tőle. Hát ki hozza itt a törvényt? Ki akar itt m é g törvényt csinálni? Szóval engem Meggyesi m e s ter megnyugtat, hogy semmi baj, mert m i n k e t is jószívvel bevesznek az e g y házi vezetésbe! BASIRIUS: Osztozom felháborodásá ban, felség! Gondoljon I. Károlyra, fel ség! Mindig csak I. Károlyra gondoljon, felség! Arra, akit — szörnyű m é g k i e j teni is — lenyakaztak a saját palotája alatt, akit a presbiteriek é s a függet lenkedők hurcoltak a vérpadra! Mindig csak I. Károlyra kell gondolnia, s akkor bizonyosan tudni fogja, hogyan kell ítélkeznie! Igenis, ahogy nagyságod mondta, úgy igaz: a presbiteri út ki van kövezve a függetlenkedők számára! II. RÁKÓCZI: Mit szól ehhez, pro fesszor Apáczai? A P Á C Z A I (szomorkásan): Hát ha így mondják, k e g y e l m e s uram, akkor bizo nyára így is van. II. RÁKÓCZI: Maga, professzor úr, h a jól tudom, írt v a l a m i t a tirannusokról is, azt írta, ha jól emlékszem, hogy igazuk van azoknak, akik a zsarnokot megölik. Írt ilyesfélét, professzor úr? A P Á C Z A I : Írtam valami hasonlót, kegyelmes uram! I I . RÁKÓCZI (előrehajol): Szóval a zsarnokot meg kell ölni? (Kis csend) Na csak bátran! Elvárom ezt a bátor ságot alattvalómtól! A P Á C Z A I : Igen, k e g y e l m e s uram. II. RÁKÓCZI: És itt — ki a zsarnok, professzor Apáczai? (Csend) APÁCZAI: Ezt én az első Károlyokról írtam. Azokról írtam, akik vissza élnek a kezükbe kapott hatalommal, az alkotmányt eldugják párnájuk alá, feloszlatják a parlamentet, hogy egyedül uralkodjanak, és azokról, akik csalárdul, erőszakosan a mindenki számára jő tör v é n y t mibe se v é v e kaparintják m e g a hatalmat. I I . R Á K Ó C Z I : Ki itt a zsarnok, pro fesszor Apáczai? Azt kérdeztem: itt — v a n - e zsarnok? (Kis
csend)
APÁCZAI (mintha taná): Természetesen uram. I I . RÁKÓCZI: N a ! a presbiteri nyavalya!
fejét kissé lehaj nincs, kegyelmes Akkor minek e z H a nincs zsarnok,
Deák Ferenc illusztrációi n i n c s kit m e g ö l n i , h a p e d i g n i n c s kit m e g ö l n i , n e m kell p r e s b i t e r i n y a v a l y a ! N a most folytassa, B a s i l i u s m e s t e r ! B A S I R I U S : Bocsásson meg, n a g y s á god: most — hol folytassam!? II. R Á K Ó C Z I : A h o l a b b a h a g y t a ! E g y ilyen t u d ó s e m b e r , m i n t m a g a , m e s t e r e m , a z é r t e g y kicsit e m l é k e z z é k is. B A S I R I U S : Hiszen e m l é k e z e m é n , k e gyelmes uram. Ezért jut eszembe min dig első K á r o l y fejvétele. M e g L a n d e s p e r e s . M e g Strafford lord. II. R Á K Ó C Z I : Ez n e m A n g l i a — ez Erdély. Itt mi n e m azért beszélünk ilyesmiről, m i n t h a ilyesmi n á l u n k is e l ő f o r d u l h a t n a , h a n e m azért, h o g y l á s s u k : mi is t ö r t é n t ott. Ez n e m Anglia, mester! B A S I R I U S : E z é r t is kell a függetl e n k e d é s t c s í r á j á b a n elfojtani. N a g y s á god e l k é p z e l h e t i , m i t é l t e m és m i t é l t ü n k mi á t ott, a n n a k idején. Egy ilyen é l m é n y az e m b e r egész életét elrontja, elveszi a s z á j a í z é t . . . É n m á r ú g y v a -
gyok, h a c s u p á n k é t k ö t e k e d ő e m b e r t látok a fogadóban — máris érzem a vér szagát. S i l y e n k o r ölni t u d n é k . Igenis, ölni, h o g y m á s o k n e ö l j e n e k ! É n félek, é n aggódom, é n m e g a k a r o m előzni a bajt, k e g y e l m e s u r a m , a z é r t szólok. É n jót akarok! (Kis
csend)
II. R Á K Ó C Z I : I t t n e m lesz b a j , n e féljen! H a l l o t t á k ezt a tisztelt U r a k ? ! I t t a s z e m t a n ú beszélt! H á t a k k o r , ki v e l e : ki itt a f ü g g e t l e n k e d ő ? APÁCZAI (felugrik): Megmondtam, kegyelmes u r a m , hogy eszem á g á b a n sincs i n d e p e n d e n s n e k l e n n i , d e p r e s b i t e r i á n u s , az vagyok, és ezt s o h a s e i s tagadtam! CSULAI: Minek annyit húzni, halo gatni, a m i k o r m é g a n n y i f á r a d s á g o t s e m vesz m a g á n a k , h o g y t a g a d j o n ! R H É D E Y : Aki n e m v é d e k e z i k , ke g y e l m e s u r a m , az b e i s m e r .
A P Á C Z A I : Védekezzék, a k i n e k b ű n e v a n ! É n csak p r e s b i t e r i v a g y o k ! Ezt n e m t a g a d o m . Becstelen l e n n é k , h a t a gadnám! KERESZTÚRI (ingerülten): Apáczai u r a m , h a g y j a ezeket, itt n e m m a g á r ó l v a n szó, m i n e k a k a r j a m a g á r a v e n n i a másét! II. R Á K Ó C Z I : H a g y j a csak, h a d d beszéljen: ő t u d j a l e g j o b b a n , h o g y ő micsoda! K E R E S Z T Ú R I (szinte dühösen): Én nem bánom, kegyelmes uram, de a mi doktorunk olyan ember, akit vitával m i n d e n b e bele l e h e t hajszolni, m e r t ő n e m i g e n szokott elállni a s z a v á t ó l ! H a ez a s z á n d é k , á m legyen! D o k t o r úr, m a g a főzi m a g á n a k ! APÁCZAI: Lehet! De a szakácskönyv a mások kezében van! II. R Á K Ó C Z I : A p á c z a i u r a m , itt n e kakaskodjék, inkább védje magát az ellen, a m i t B a s i r i u s m e s t e r m o n d o t t a p r e s b i t e r i e k r ő l és i n d e p e n d e n s e k r ő l ! APÁCZAI: Kegyelmes uram, ha e kettő e l l e n v é d e n é m m a g a m , ez azt j e l e n t e n é , hogy m a g a m a t azonosítom a függetlenkedőkkel, hogy egy k a l a p alá veszem a p r e s b i t e r i e k e t és az i n d e p e n denseket. De m i é r t v é d e k e z z e m én olyan v á d ellen, a m e l y t u l a j d o n k é p p e n őket éri. B A S I R I U S : A fejedelem őnagysága m e g m o n d t a , h o g y az egyik biztos ú t a m á s i k felé! V é d e k e z z é k a k k o r csak az ellen, a m i t a p r e s b i t e r i e k r ő l m o n d t a m ! A P Á C Z A I : Milyen k i s i g é n y ű a m e s t e r . Az i n d e p e n d e n s e k r ő l m á r l e m o n d o t t ? A presbiterieket védjem? Amit maga mon dott, azok o l y a n v á d a s k o d á s o k és é r v e k , hogy egy p r e s b i t e r i g y e r m e k is k ö n n y e d é n cáfolja ő k e t ! B A S I R I U S (idegesen): K e g y e l m e s u r a m , ez n e m r á m sértés, ez n e m csak r á m s é r t é s ! K é r e m , t á m a s s z a ezt a l á a dok tor ú r ! II. R Á K Ó C Z I : Úgy v a n ! Védje m e g állítását: vitatkozzanak! APÁCZAI: Kegyelmes uram, én erre n e m k é s z ü l t e m rá, én n e m t u d t a m , h o g y e n g e m é r t v á d a k ellen k e l l m a j d i t t védekeznem... II. R Á K Ó C Z I : M a m á r másodszor h a l l o m , h o g y v a l a k i n e m készült a vitára! A P Á C Z A I : Ezt n e k e m m i n d e n b i z o n y nyal elhiheti, kegyelmes uram, m e r t tudtommal én sohasem mondtam valót lant nagyságodnak. B A S I R I U S : Ez a z t j e l e n t i , h o g y én mondtam volna!? APÁCZAI: Én nem mondtam.
B A S I R I U S : De k e g y e l m e s u r a m , o t t v o l t a k a szavai mögött. M i k o r m o n d t a m én v a l ó t l a n t n a g y s á g o d n a k , és m i é r t m o n d t a m volna? Vagy talán, amit első Károlyról mondtam, az lenne valótlan ság? Egy egész v i l á g tudja, a m i t é n láttam. Igenis, m e g i n t azt mondom n a g y s á g o d n a k , gondoljon a k i r á l y g y i l k o s függetlenkedőkre, akik sem királyt, akik sem püspököt nem a k a r n a k ismerni, a k i k ö s s z e k u s z á l n á k az ország biztos r e n d j é t z a v a r g á s a i k k a l ! Igenis, azt m o n dom, g o n d o l j u n k K á r o l y r a ! G o n d o l j u n k az ő l e h u l l ó fejére! A P Á C Z A I : Kegyelmes u r a m , csak azt n e m t u d o m , h o g y g o n d o l h a t az é r t e l e m r e is az, a k i ö r ö k ö s e n egy l e h u l l ó fej l á t v á n y á n á t szemléli a v i l á g o t ? ! II. R Á K Ó C Z I : A p á c z a i professzor, i t t n e m e r r ő l v a n szó, h a n e m a r r ó l , h o g y o l y a n dolgokba á r t o t t a m a g á t , a m e l y e k nem kelmedre tartoztak. APÁCZAI: Kegyelmes uram, nem t u dom, p o n t o s a n , m i r e g o n d o l t most? II. R Á K Ó C Z I : Az e g y h á z dolgaira, professzor! Az egyház szervezetének dolgaira! E b b e m é g én se igen á r t o t t a m m a g a m . H a g y t a m p ü s p ö k e i n k r e . M é g én se igen, p e d i g é n r á m mégiscsak t a r t o z n é k , hiszen az e g y h á z a k is a h a z á b a n v a n n a k . E z é r t m o n d o m , professzor, m a radjon a könyveinél, ne ártsa magát egyházi dolgokba, r e n d i ü g y e k b e , p o l i t i kába! A tanár maradjon a könyveinél! APÁCZAI: Én a könyveimnél marad tam, kegyelmes u r a m ! Olvastam, írtam és t a n í t o t t a m . Egyházi dolgok? A m i k o r Katona püspök úr elküldött Hollandiába t a n u l n i , azt m o n d o t t a , t a n u l j a m m e g jól a teológiát, hogy h a s z n á l j a k az e g y h á z a m n a k . Úgyahogy m e g t a n u l t a m . I d e g e n professzorok előtt d o k t o r á l t a m , szégyent n e m h o z t a m kicsiny h a z á m r a . H á t most. felejtsem el m i n d a z t , a m i t ott t a n u l t a m ? II. R Á K Ó C Z I : Csak a m i t kell, a z t f e lejtse el, professzor ú r ! Beszéljen a t e o lógiáról a n n y i t , a m e n n y i t a k e d v e t a r t j a , de az egyház szervezete, az m á s ! A k i a b b a á r t j a m a g á t , az már politizál! Mondom: maradjon a könyvei mellett. B A S I R I U S (sandán): D e m i l y e n k ö n y v e i m e l l e t t , n a g y s á g o s u r a m ? Az E n ciklopedia m e l l e t t , a m e l y i k b e n gyújtó s z a v a k k a l írja le a k i r á l y g y i l k o s s á g o t ? H a m e g n é z z ü k ezt a m u n k á t , a m e l y e g é szében igen száraz, azt v e s s z ü k é s z r e , hogy egyetlen i n d u l a t o s része é p p a z , a m e l y b e n a „ z s a r n o k ö l é s r ő l " szól. E b b ő l magából kiderül, hova húz Apáczai professzor szíve, m i t szeretne A p á c z a i professzor. A P Á C Z A I : N e v á d a s k o d j é k , bizonyít son!
B A S I R I U S (könyvet húz elő): É n a z t is m e g t e h e t e m (idéz): „Az a n g l i a i p ü s pökök megharagudván, Károly királyt ráösztökélik, h o g y a lázadozók ellen f e g y v e r t fogjon, m e l y ő boldogtalan i g y e k e z e t ü k n e k és h a d a k o z á s u k n a k v é g e a z lőn, h o g y m i n d a p ü s p ö k ö k n e k , m i n d a királynak n y a k u k szakada." Hallották? N y a k u k . . . s z a k a d a ! Mit á r u l el ez a h a n g ? Azt, h o g y a k i í r t a : egyetért! A P Á C Z A I : Tiltakozom. Az igazságot e l t o r z í t j á k ! M e r t lehet, hogy én itt b é v ü l e g y e t é r t e t t e m K á r o l y v é r p a d r a vitelével d e ez k e g y e l m e s u r a m , ebből a szöveg ből n e m d e r ü l ki! B A S I R I U S (szótagolva idéz): Nyakuk szakada! M i t j e l e n t ez a h a n g ? A P Á C Z A I : E r r e azt m o n d h a t o m , h o g y a k k o r azt is v e g y é k figyelembe, a m i t t o v á b b í r t a m : „Boldogtalan i g y e k e z e t ü k n e k és h a d a k o z á s u k n a k a v é g e az lőn..." H á t a k k o r , Basirius m e s t e r , m i é r t n e m k ö v e t k e z e t e s , és m i é r t n e m m a g y a r á z z a e z t úgy, hogy ez p e d i g a s a j n á l k o z á s h a n g j a ? Legyen k ö v e t k e z e t e s , n e csak a félremagyarázatban, hanem a magyará z a t b a n is! I I . R Á K Ó C Z I : Ez igaz, Basirius m e s t e r , e n n é l j o b b é r v e t hozzon. V i t a t k o z zanak! Csak vitatkozzanak! Nyíltan m o n d j á k ki, a m i ott b é v ü l v a n . A h a z á n a k segítenek v e l e ! Az én e l ő d e i m és ő s e i m a l e g n a g y o b b h a r c o k közepette is s z a k í t o t t a k időt a r r a , hogy a m ű v e l t fők v i t á i t m e g h a l l g a s s á k . Ez m i n d i g k e l l a f e j e d e l e m s é g n e k ! V i t a t k o z z a n a k csak! B A S I R I U S : Azt m o n d j a a professzor, h o g y n e m készült fel. II. R Á K Ó C Z I : Ezt m a g a is m o n d t a , mester! A P Á C Z A I : Hogy a m e s t e r n e m készült, a z abból is v i l á g o s a n kitetszik, hogy az é n k ö n y v e m é p p e n a k e z e ü g y é b e n volt. BASIRIUS: A szünetben hoztam, mert s e j t e t t e m , szükségem lesz rá. II. R Á K Ó C Z I : Ez n e m vita, ez m a r a k o d á s , u r a i m ! A v a g y m é l t ó ez k é t e k k o r a tudóshoz? A P Á C Z A I : Most a r r a k é r e m k e g y e l m e d e t : döntse el, ki a másik. B A S I R I U S : Ezt n e m k e l l e t t v o l n a , doktor úr! Én nem akartam magát b á n t a n i . É n m é l t á n y o l t a m t u d á s á t , ezt n e m k e l l e t t v o l n a , m e r t itt v a n a k e z e m b e n a m a g a E n c i k l o p e d i á j a , és bizonyítom, hogy m i n d e n s o r á t m á s o k t ó l . . . m á s o l t a ! N e m í r t a — kiírta! II. R Á K Ó C Z I : Igaz l e n n e ez, A p á c z a i uram?! A P Á C Z A I : Igen. L o p t a m , l o p k o d t a m , m e g l e h e t . De h a olvasta is ezt a k ö n y vet, és n e m c s a k t a r t j a a kezében, a k k o r azt is olvasta, h o g y az elöljáró s z a v a k
b a n én m a g a m m o n d o m meg, m i t h o n n a n „ l o p k o d t a m össze", s azt is, h o g y igenis, ez a l o p k o d á s volt a célom. Meg a k a r t a m m u t a t n i az én h a z á m fiainak, hogy m i t t u d n a k a külországi tudósok, s mi m e n n y i r e v a g y u n k e l m a r a d v a . A z é r t l o p k o d t a m t e h á t szíves e n g e d e l m ü k k e l , hogy m á s o k m a j d n e k é n y s z e r ü l j e n e k soha t ö b b é ilyen l o p k o d á s r a . De kissé g y e n g é d e b b e n a z t is m o n d h a t n á m , hogy kölcsönvettem: kölcsönvettem a világ tól, hogy a f a j t á m b e l i e k m a j d k a m a tostól v i s s z a a d j á k a v i l á g n a k ezt a k ö l csönt! De m é g azzal is érvelhetnék, hogy ők is, ezek a nagy e m b e r e k is, a k i k e t k ö n y v e m b e n idézek, r é s z b e n m á soktól, de f ő k é n t Istentől k a p t á k e t u dást, én pedig ú g y v é l t e m : a m i t Isten n e k i k a d o t t — azt n e k ü n k is a d t a ! És n e feledjék el: azt is o d a í r t a m m i n d i g , hogy Isten ki által a d t a n e k ü n k ! L o p t a m tehát, de csak azért, h o g y a t u d á s n a k becsületet szerezzek. Tolvaj v o l t a m , de olyan, aki csengővel a k e z é n és a l á b á n m á s z o t t be e n a g y tudósok a b l a kain! B A S I R I U S : De a z é r t a C a r t e s i u s a b l a kán n e m kellett volna bemásznia, pro fesszor úr! A P Á C Z A I : É n a n n a k idején B i s t e r feld J á n o s t ó l azt h a l l o t t a m , hogy a S z e n t í r á s b a n is j o b b a n el lehet igazodni, h a az e m b e r ösmeri a t u d o m á n y o k a t . A hit is e r ő s e b b lesz, h a a z ész p r ó b á j a edzi! BASIRIUS: Nagyon kíváncsi lennék, felség, m e n n y i r e edzik D e s c a r t e s k ö n y vei, m e l y e k k e l a professzor ú r o l y a n jól ellátta magát Hollandiában, hogy még Gyulafehérvárra, a t a n ó r á k r a is, az ifjúság elé is j u t o t t belőlük, szóval, m o n d o m , k í v á n c s i vagyok, m i l y e n k é p p e n erősíti C a r t e s i u s a h i t e t ? A P Á C Z A I : H a feltesszük azt, k e g y e l m e s u r a m , hogy a hit a n n á l e r ő s e b b , m i n é l t ö b b p r ó b á t áll ki, a h o g y ezt a S z e n t í r á s tanítja, s a m i k é n t az é l e t b e n is látjuk, hogy egy k a t o n a m i n é l t ö b b h a r c b a n verekszik, a n n á l j o b b a n ö s m e r i a k ü z d é s t m a g á t , h a ezt feltesszük, a k k o r az is n y i l v á n v a l ó , hogy D e s c a r tes t a n a i t ö s m e r n ü n k kell a h h o z , h o g y h i t ü n k e t e s z ü n k k e l is t á m o g a s s u k . B A S I R I U S : D e felség! Cartesiusról m i n d e n k i tudja, hogy i s t e n t a g a d ó ! A P Á C Z A I : R ó l a m egyszer egy p á s z torfiú azt híresztelte, hogy b o s z o r k á n y vagyok, m e r t n e m a tíz u j j a m o n a d t a m össze a s z á m o k a t , h a n e m p a p í r o n , p e n nával... B A S I R I U S : E r r e n e m válaszolok! D e folytatom. A p á c z a i professzor n e m á t a l l j a ezt az i s t e n t a g a d ó bölcselőt v é d e l m é b e
v e n n i , sőt a zsenge ifjúságot ennek tanaival bűvölni-bájolni, s ha n e m átall ja, a k k o r m i is feltehetjük, h o g y (a kö zönség felé) A p á c z a i professzor m a g a is k a r t e z i á n u s , m a g a is i s t e n t a g a d ó ! Ezt joggal feltehetjük! C S U L A I : Úgy v a n ! F e l t e h e t j ü k . Csat l a k o z o m ! N a g y o n logikus, n a g y o n h e l y e s , a m i t a professzor m o n d ! R H É D E Y : J ó l m o n d j a ! A k á r h o g y is m o n d j a , de jól m o n d j a ! II. R Á K Ó C Z I (kissé óvatosan): Basi r i u s mester, e l ő b b a z t m o n d j a meg, fejtse ki itt n e k ü n k , m i é r t i s t e n t a g a d ó Cartesius. BASIRIUS: Azonnal, kegyelmes uram, azonnal, csak össze kell s z e d n e m gon dolataimat. K E R E S Z T Ú R I : M i n e k szórta a n n y i r a széjjel, hogy m o s t össze kelljen szedni. APÁCZAI: Kegyelmes uram, még mielőtt B a s i r i u s d o k t o r kifejti nézeteit, ki kell j e l e n t e n e m egy dolgot: s z á m o m r a D e s c a r t e s egyetlen dologban jelent út m u t a t á s t : a b b a n , a m i b e n itt, n á l u n k is h a s z n á l h a t ó . E l s ő k é n t az i s k o l a ü g y b e n . II. R Á K Ó C Z I : M á r m e g i n t k ö z ü g y e k be k e v e r e d i k , professzor! APÁCZAI: De hiszen tanító volnék, k e g y e l m e s u r a m ! Az i s k o l a n e k e m első k é n t személyes ü g y e m ! I s k o l á k n é l k ü l h o g y a n l e h e t n é n k t a n í t ó k ? Azt, a m i t Basirius m e s t e r n e m é r t h e t m e g , m e r t olyan országból jött, ahol m á s k é n t fest a helyzet, a m i t egyetlen e g y i d e g e n b ő l jött professzor s e m é r t h e t m e g . . . B A S I R I U S (közbevág): Hogy én mit é r t e k meg, é s m i t n e m , az m é g h a g y j á n l e n n e , de h o g y a k e l m e d t u d o m á nyos s z ó c s i n á l m á n y a i t m é g a m a g y a r k o l l é g á k s e m é r t i k m e g , ez a z t á n szá m o m r a v a l ó b a n é r t h e t e t l e n ! Úgy h a l lottam, e z e k é r t a szócsinálmányokért nemegyszer kinevették. II. R Á K Ó C Z I : Mi a h e l y z e t e z e k k e l az újféle s z a v a k k a l , professzor ú r ! ? A P Á C Z A I : Igen, k i n e v e t t e k , és é n t ű r t e m , k i n e v e t t e k , m e r t olyan t u d o m á nyos s z a v a k a t c s i n á l t a m m a g y a r u l , a m e lyek f u r c s á n h a n g z o t t a k a régihez szo kott füleknek. N e m é r t e t t é k őket. I d e g e n k e d t e k t ő l e . . . De n a g y s á g o d t ó l m o s t m e g k é r d e m : m i l y e n e k s z o k t a k l e n n i az újszülöttek? R á n c o s a k , kopaszok, s o l y a n színűek, m i n t a r á k , i g a z á n n e v e t s é g e sek. De a z t á n k i n ő a h a j u k , k i s i m u l az orca é s e m b e r i s z í n r e k a p . Az én első t u d o m á n y o s s z a v a i m is ilyen r á n c o s a k voltak. De a z t a k a r t a m , l e g y e n n e k ü n k is t u d ó s n y e l v ü n k . N e csak a szalonnát, n e csak a disznófősajtot t u d j u k m a g y a r u l m o n d a n i , h a n e m e l m é n k v i l á g á t is m e g t u d j u k n e v e z n i , é s el t u d j u k k e r e s z
telni a szellem j a v a i t ! A k a r t a m , h o g y t u d j u n k m á r egyszer m a g y a r u l is filo zofálni, g o n d o l k o d n i , k e g y e l m e s u r a m ! II. R Á K Ó C Z I : Az ő s e i n k t a l á n n e m tudtak magyarul gondolkodni, mégis j ó volt n e k i k a d e á k n y e l v ! M i é r t é p p m a g á n a k j u t o t t eszébe e z az új m ó d i ? A P Á C Z A I : Azért, k e g y e l m e s u r a m , m e r t az a n y a n y e l v e n m ű v e l t t u d o m á n y m i n d e n k i é lehet, a d e á k u l í r o t t p e d i g c s a k az í r á s t u d ó k é . A v a g y n e m j o b b a n a g y s á g o s f e j e d e l e m n e k is m ű v e l t n é p e t kormányozni, semmint olyanokat, kik úgy b á m u l n a k a betűre, mint borjú az új kapura? Avagy a művelt nép nem job b a n é r t i a t ö r v é n y e k szavát, n a g y s á g o d rendelkezéseit, n e m jobban respektál hatja, h a m e g é r t i , m i n t h a t u d a t l a n u l , é r t e t l e n ü l , i r á n y t a l a n u l bolyong, m i n t p u s z t á b a n a zsidók? BASIRIUS: A deák nyelvet a tudo m á n y b a n felcserélni a z é r t n e m s z a b a d , m e r t e g y e t e m e s , s h a ki-ki a m a g a n y e l v é n t a n u l j a és m ű v e l i a t u d o m á n y t , a z szétszakad: a tudomány Bábelét akarja, professzor, h o g y egyik t u d ó s n e é r t s e meg a másikat? A P Á C Z A I : Ezek s z e r i n t az s e m jó, hogy mi, protestánsok a Bibliát anya n y e l v ü n k r e fordítottuk. B A S I R I U S : Az azért volt j ó , m e r t a h i t m i n d e n k i dolga. A P Á C Z A I : És a tudomány? A tudo m á n y nem éppen úgy mindenkié, mint az igaz I s t e n b e v e t e t t h i t ? B A S I R I U S : N a g y o n furcsállom, h o g y a professzor ú r a h i t r e és a t u d o m á n y r a u g y a n a z o k a t az e l v e k e t k í v á n j a r á h ú z n i . Ezek szerint r a n g b a n a t u d o m á n y é p p oly fontos és m a g a s , m i n t a z I s t e n b e v e t e t t hit. Ez m e g i n t c s a k afféle k a r t e ziánus gondolat! II. R Á K Ó C Z I : Ez é r d e k e l m i n k e t , professzor úr, ezt fejtse ki j o b b a n ! B A S I R I U S : C a r t e s i u s azzal, h o g y a cogito és dubito, a gondolkodjál é s k é telkedjél e l v é t a f ő k b e n el a k a r j a h i n teni, t u l a j d o n k é p p e n az ész — n o t a b e n e ! — az e m b e r i ész elsőbbségét é s felsőbbségét h i r d e t i m e g a hittel s z e m ben. A P Á C Z A I : Ez n e m így igaz! C a r t e s i u s é p p e n azzal, h o g y az ész, az é r t e l e m ellenőrző h a t á s k ö r é t k ö r ü l í r j a — e r ő síti h i t ü n k v i l á g á t is. Az ész t e m é r d e k új é r v e t a d h a t a h i t n e k , h o g y az m é g e r ő s e b b é lehessen. B A S I R I U S : H a ad, s h a n e m a k a r j a e l v e n n i az é r v e k e t . H a épít, és n e m rombol! APÁCZAI: Basirius szerint tehát a h i t t ő l ésszel el l e h e t v e n n i az é r v e k e t ! ? É n ezt n e m c s a k hogy n e m hiszem, d e
állítom, h o g y n e m lehet. Aki e n n y i r e félti a h i t e t a z észtől, az n e m bízik eléggé a hit e r e j é b e n ! B A S I R I U S : Ez m i n d arra vezetne, h o g y a hitet és a t u d á s t k e t t é v á l a s z t j u k . A hit és a t u d á s k e t t é v á l a s z t á s a azt j e lenti, hogy m i n d k e t t ő k ü l ö n utakon j á r . Ez p e d i g a z t e r e d m é n y e z n é , h o g y k é t egyenlő h a t a l o m á l l n a e g y m á s s a l s z e m b e n : a h i t é s a t u d á s . M á r p e d i g hit nélkül tudás nincsen, márpedig a tudás egyetlen f o r r á s a : a hit. A P Á C Z A I : K e g y e l m e s u r a m , ezt én m a g a m is h i r d e t t e m , és m i n d é t i g h i r d e tem. Én m a g a m m o n d t a m Fortius taná csaival e g y e t e m b e n szólván, h o g y m i n d e n t u d o m á n y csak erősíti a teológiát és fordítva is. Egy dolgot m i n é l t ö b b oldalról támasztunk meg, annál erőseb b e n áll. B A S I R I U S : U r a i m , e b b e jól bele kell g o n d o l n i : a h i t és t u d á s k e t t é v á l a s z t á s a szinte u g y a n a z , m i n t h a teljesen el a k a r n á n k s z a k í t a n i a z e g y h á z a t az á l l a m t ó l ! Fejlődhet-e külön a kettő? Uralkodhat-e a fejedelem, h a a l a t t v a l ó i n e m érzik, h o g y őt p e d i g Isten a k a r a t á b ó l tisztel hetik és szolgálhatják? A P Á C Z A I : Ez t ú l s á g o s a n p á p i s t a m ó don hangzik. II. R Á K Ó C Z I : A z é r t n e m h a n g z i k éppen olyan nagyon pápista módon, A p á c z a i professzor. B A S I R I U S : A h i t és t u d á s ketté v á l a s z t á s a , a hit á l t a l n e m ellenőrzött, féktelen tudás éppoly veszedelmes, m i n t az a helyzet, a m i d ő n az u r a l k o d ó I s t e n től n e m félő, szilaj, s z a b a d o s és r e n d e t len a l a t t v a l ó k a t p r ó b á l kormányozni. Sose felejtsük el, u r a i m , a z angliai p é l d á t ! H a e r r ő l esik szó, m i n d i g első K á r o l y és a v é r p a d , s z e r e n c s é t l e n k i r á lyom v é r e s feje j u s s o n e s z ü n k b e . CSULAI: Igaza v a n a professzornak! Ez az, a m i t sosem s z a b a d feledni. C r o m w e l l é k ott a gonosz S a l o m é - t á n c á t l e j t e t t é k , és első K á r o l y feje, a k á r c s a k a K e r e s z t e l ő S z e n t J á n o s é , m a ott fekszik az independens b ű n ö k tálcáján! R H É D E Y : N e i j e d j ü n k meg, de n e feledjük, h o g y m e g l e h e t i j e d n i ! A P Á C Z A I : Az ijedtség rossz t a n á c s adó, u r a i m , az i j e d t s é g m é g s o h a s e t e t t j ó t az é r t e l e m n e k ! A m í g B a s i r i u s m e s t e r m i n d i g v i s s z a t é r első K á r o l y v é r e s fejéhez, n y i l v á n azért, h o g y m i n d e n k i t e l r e t t e n t s e n , s ne érveivel, h a n e m é l m é n y e i v e l győzzön m e g m i n k e t , a d d i g h a d d m o n d o k én egy szelídebb p é l d á t — b o c s á s s a n a k m e g — v é r e s fejek n é l kül, egy p é l d á t egy — virágról. Egyszer m a t e m a t i k a ó r á n felszólítottam egy d i á kot, h o g y oldjon m e g egy p é l d á t . A
d i á k k i m e n t , és s z á m o k h e l y e t t k r é t á v a l egy v i r á g o t rajzolt a t á b l á r a . Mi ez, d e á k u r a m — k é r d e z t e m é n . Azt v á l a szolta e r r e : Azt csak a jóisten tudja, professzor u r a m . M i é r t m o n d t a m el ezt a szelíd p é l d á t ? Azért, h o g y ú j r a m e g m u t a s s a m : a d i á k o k a t eleddig c s u p á n h i t v i t á z n i t a n í t o t t á k , a t u d o m á n y r a alig volt gondja v a l a k i n e k . Így h á t a d i á k o k u n t á k is a t u d o m á n y t , és r e s t lett a szellemük. De v a j o n m e g t u d j a - e m a g y a r á z n i a S z e n t í r á s t az, a k i semmi egyebet n e m t u d , m i n t egy v i r á g o t r a j zolni a t á b l á r a ? Meg l e h e t - e egy v i r á g gal m a g y a r á z n i a k á r m a g á t az E v a n g é l i u m o t is? A n n y i b ó l igen, m e r t h o g y a v i r á g a szeretet j e l k é p e , s az E v a n g é l i u m is e r r e t a n í t . D e v a j o n a l a p o s a b b a n m e g lehet-e é r t e n i a n é l k ü l , h o g y a t u d o m á n y o k n e segítsenek a t e o l ó g i á n a k ? C S U L A I : A teológia n e m s z o r u l a k a r t e z i á n u s o k segítségére! A P Á C Z A I (feléje néz): V a j o n ? H o g y t u d j u k m e g é r t e n i , m i t is t e r e m t e t t Isten, ha magát a teremtést, a művet, Isten alkotását nem akarjuk megismerni? A csillagokat, h a e s t e l e n t e n é z z ü k , e n n y i j u t e s z ü n k b e : I s t e n t e r e m t e t t e őket, és m i l y e n szépek. De v a j o n elég-e e n n y i ? Mennyivel jobban, mennyivel nagyobbra b e c s ü l j ü k az isteni t e r e m t é s t , h a t u d j u k , i s m e r v é n az a s z t r o n ó m i á t , h o g y m i l y e n pontos járásuk van, milyen állandó és biztos t ö r v é n y szerint j á r j á k ú t j u k a t a csillagok. Igen, u r a i m ! I s t e n t e r e m t ményeinek jobb ismeretével bepillant h a t u n k az ő mindenható, m i n d e n t u d ó e l m é j é b e is, h a c s a k egy v i l l a n a t n y i i d ő r e is, de be. J o b b a n b e c s ü l j ü k a t e r e m t é s t , h a t u d j u k , m i l y e n n a g y o k és pontosak a teremtés törvényei! B A S I R I U S : A g y a r l ó ész az isteni t e r e m t é s b e , az isteni e l m é b e b e p i l l a n t a n i ? Ez m e g i n t C a r t e s i u s ! Ez azt j e l e n t i , k e gyelmes u r a m , amit Descartes mond, hogy Isten b e n n ü n k l e n n e . Hisz h a m e g t u d j u k é r t e n i az ő t e r e m t é s é n e k a l o gikáját, a k k o r ez azt j e l e n t i , h o g y I s t e n b e n n ü n k v a n . V a l a m i ilyet k é p z e l C a r t e s i u s . Így t e m e t n é el C a r t e s i u s I s t e n t a h a l a n d ó e m b e r e k b e ! C a r t e s i u s az e m b e r i észt így s z á n t a v o l n a a m i k o r u n k sírhelyéül! APÁCZAI: Cartesiusnál jobb temetőt I s t e n n e k én s o h a s e m k í v á n o k ! B A S I R I U S : H a l l j á k ezeket a l e g a l á b b is k é t é r t e l m ű s z a v a k a t ? ! É n a z o n b a n ezen n e m csodálkozom, hiszen a professzor, a m i k o r Vergiliust t a n í t o t t a , a földrajzot i m e r t e t t e és a csillagászatot m a g y a r á z t a a diákjainak. A P Á C Z A I : A költészetet is j o b b a n megértik, ha ösmerik a tudományt!
B A S I R I U S (folytatva): És v a l a h á n y s z o r a Szentírást magyarázta, mindig a lo gikát is szóba hozta! C S U L A I : H o r r i b i l e dictu! H o r r i b i l e dictu ! A P Á C Z A I : Na, c s a k h o g y v é g r e n e m első K á r o l y v é r e s fejéről beszél a p r o fesszor, h a n e m a r r ó l , hogy szerinte m i lyen v é r e s g o n d o l a t o k v a n n a k a z é n fe j e m b e n ! D e k e g y e l m e s ú r , ő téved, h a azt hiszi, h o g y m i n d a z , a m i v e l e n g e m itt b e f e k e t í t e n i a k a r , azt én titkolom. N e m ! É n o l y a n iskolát a k a r o k , a m e l y i k sem s o k a s á g á b a n , s e m p e d i g t u d o m á n y á b a n n e m m a r a d a k ü l h o n i a k mögött. Miért m a r a d n á n k el m á s o r s z á g o k t ó l ? ! Isten m i n k e t n e m é p p ú g y t e r e m t e t t , m i n t őket? H a őket t u d á s r a t e r e m t e t t e , m i n k e t v a j o n t u d a t l a n s á g r a ítél? K i s e b b e k n e k k i s e b b e k l e h e t ü n k , m i n t ők, de a l á b b v a l ó k n e m v a g y u n k n á l u k . Igaz, K e resztúri u r a m ? KERESZTÚRI: Nem velem vitatkozik a d o k t o r úr, n e m t u d h a t o m , h o v a a k a r kilyukadni. A P Á C Z A I : J ó l v a n , n e válaszoljon! (Basiriushoz) Nos, B a s i r i u s u r a m , v a n - e még valami kérdezni valója? BASIRIUS: Nincs! De hallgasson r á m a n a g y s á g o s fejedelem. É n m e s s z i r ő l j ö t t e m ide, és n e m a z é r t , h o g y m e g m é r gezzem az itteni szellem kútjait. É n o n nan jöttem, a h o l . . . A P Á C Z A I : T u d j u k : első K á r o l y ! A v é res fej! II. R Á K Ó C Z I : N y u g h a s s o n , d o k t o r úr, m e r t i t t n e m m a g a győzött! N e m m a g a győzött! V á r j o n a v é g é r e ! A P Á C Z A I : Bocsásson m e g , n a g y s á g o d : n e m t u d t a m , hogy a győztes ü g y é b e n m é g n e m ítélkezett. B A S I R I U S : Igen, o n n a n j ö t t e m , s h a százszor is csúfolkodik v e l e m , s h a u n n á k is az u r a k , é n v á l l a l o m azt is, v á l lalom, h o g y k i n e v e s s e n e k , és azt m o n d o m : l á t n i u k k e l l e t t volna. A k i egyszer látta, s o s e m felejtheti el. Ez az, a m i t n e m lehet n e m e l i s m é t e l n i : az, a m i t ott l á t t a m . A m i t é n l á t t a m . És e n g e d j é k m e g , hogy a z t m o n d j a m : aki p r e s b i t e r i , n y í l t a n p r e s b i t e r i , az — a h o g y n a g y s á g o d m o n d t a — legjobb ú t o n h a l a d a függetl e n k e d é s felé. Aki a gazok k i r á l y g y i l kosságát z s a r n o k - ö l é s n e k kereszteli el, az zal — e n y h é n szólva — én t u d o m á n y o s v i t á t n e m folytatok. Ez, u r a i m , n e m t u d o m á n y o s t á r g y , ez m á r é l e t és t ö r t é nelem. I t t m á r m á s a k a fegyverek. É n a z zal n e m v i t a t k o z h a t o m , a k i C r o m w e l l lel egyetért, m e r t én gyűlölöm C r o m wellt, a királygyilkost. A P Á C Z A I : De azt t á n m e g k é r d e z h e t e m a professzor ú r t ó l , h o g y e b b e n a z
é r t h e t ő és n y i l v á n jogos n a g y gyűlöleté b e n m i é r t n e m m a r a d t ott, hogy m e g bosszulja k i r á l y á n a k h a l á l á t , az i s t e n t e lenek cselekedetét?! B A S I R I U S : B á r a k é r d é s n e m ide t a r tozik, de m é g i s válaszolok: ú g y v é l t e m , innen jobban harcolhatok ellenük. A P Á C Z A I : I g a z a v a n , professzor ú r : biztonságos fedezékből m i n d i g j o b b a n l e h e t h a r c o l n i . De ebből, a m i t m o s t m o n dott, a r r a is k ö v e t k e z t e t h e t e k , h o g y én a professzor ú r n a k egy afféle k i s p r ó b a C r o m w e l l vagyok, afféle b á b u , a k i r e a k a t o n á k lődöznek, a k i n célozni t a n u l n a k , hogy mesterségüket jobban értsék majd. V a g y t a l á n én v a g y o k C r o m w e l l m a g a ? Válaszoljon, m e s t e r , n e titkolja, h a t u d v a l a m i bizonyosat. É n v a g y o k itt, G y u l a fehérvárott Cromwell Olivér? BASIRIUS: Nem! Még n e m ! De ahogy l á t o m , a legjobb ú t o n h a l a d . (A fejede lem felé) M á r m e g b o c s á s s o n k e g y e l m e d , de h a t u d o m , h o g y e g y n y í l t és színt v a l l ó k a r t e z i á n u s s a l és p r e s b i t e r i v e l k e r ü l ö k szembe, a k k o r ezt a v i t á t m i n d e n igyekezetemmel elkerültem volna. (Csend) APÁCZAI: Talán már a halálnememet is kigondolta a mester? Megmondaná, hogy melyik testrészemet kívánja elve szejteni? II. R Á K Ó C Z I : De A p á c z a i u r a m , i t t n e r a g a d t a s s a el m a g á t , m e r t h a jól l á t o m , é n is itt vagyok. A P Á C Z A I : Bocsásson m e g , nagyságod, h a k i j ö t t e m a s o d r o m b ó l , de m i t t e h e t n é k , a m i d ő n látom, h o g y B a s i r i u s m e s t e r m e n n y i r e s z e r e t n é az é n p r e s b i t e r i e l v e i m e t a f ü g g e t l e n k e d ő k k e l összeza varni. II. R Á K Ó C Z I (komoran): Apáczai Já nos — ezt a k e t t ő t t u d t o m m a l én z a v a r t a m össze. (Kis
csend)
APÁCZAI: Kegyelmes uram, nagyon jól t u d t a , hogy a m i t m o n d o t t , miért mondta. II. R Á K Ó C Z I : N a g y o n is jól, de k e l m e d n e k e m itt n e m fog a p r e s b i t e r i e k m e l l e t t k a r d o s k o d n i . A m í g én itt ülök, a d d i g k e l m e d sem p r e s b i t e r i , s e m k a r t e z i á n u s , s e m f ü g g e t l e n k e d ő e l v e k e t itt t ö b b é n e m h a n g o z t a t . Ki itt a zsarnok, h o g y e r r ő l itt beszélni kelljen? A P Á C Z A I : K e g y e l m e s u r a m , én az a n g l i a i e s e m é n y e k r ő l szóltam. II. R Á K Ó C Z I : A k k o r h a g y j a , h o g y azok h i r d e s s é k , a k i k ott élnek, a k i k p e d i g itt v a n n a k — hirdessenek mást! Magát, dok tor úr, az az e g y h á z t a n í t t a t t a , a m e l y i k
nek a régi bevált rendjét most fel akarja forgatni! De amíg én itt vagyok, ezt m e g n e m teszi! A P Á C Z A I : Presbiteriánus vagyok, de n e m függetlenkedő. Descartes-ot vallom, de Istenben hiszek. Az ész hatalmával Isten hatalmát szolgálom és mondom. II. RÁKÓCZI: De m a g a itt n e m tesz nekünk hitvallást a tanai mellett! Ha m a g a n e m veri ki most rögvest a fejé ből ezeket, é n a toronyból vettetem le, Isten engem úgy segéljen! Ez az utolsó szavam! (Felugrik, haragosan siet el, va lamennyien követik Apáczait és Keresztú rit kivéve, Basirius még tétován áll.) B A S I R I U S (észbe kap, hogy egyedül maradt Apáczaiékkal, szinte rémülten a fejedelem után kiált): K e g y e l m e s uram! K e g y e l m e s uram! (Indul) APÁCZAI: Siessen, mester, nehogy le késsen a kegyelemről. BASIRIUS (megtorpan, gyűlölettel): N e m titkolom: meg fogom neki monda ni, hogy inkább azok nyaka szakadjon, de hamar, akik ilyesmiket hirdetnek, semmint az övé. (Felnéz) Istenem, s e gíts! N e k e m épp elég volt meghalni látni egy királyt. (Sietve el) (Csend) KERESZTÚRI: János, m i k e t beszélt itt, János!
A P Á C Z A I (csendesen): Hagytam volna a vádakat? És h a hagytam volna, nem ugyanide jutok? KERESZTÚRI: Átkozott nyakasság! Ez vert m e g minket! (Indul) A P Á C Z A I : Menjen maga is, profeszszor uram, n e m jó egy megbélyegzettel kettesben túl sokáig lenni. KERESZTÚRI (megtorpan): Beszéljen csak, magát verni teremtette az Isten! (El) (Csend) A P Á C Z A I (áll egyedül egy darabig, nézi az üres termet): Mindenki elment. Barátok, ismerősök. Hogy lapítottak, Is tenem! Titkolták, ó, hogy titkolták, hogy jelen vannak. D e hiszen igaz is, csak a testük volt jelen: az eszük, a lelkük ki tudja, hol járt eközben! (Kis csend) Hadd idézzelek most, Istenem, ha már azt m o n d ták, hogy tagadlak: „Az én magam m e n tésében senki sem volt mellettem, hanem mindnyájan engemet elhagytanak. N e tu laj doníttassék ez bűnül őnekik. D e az Úr énmellettem állott és engemet m e g erősített." (Csend) Egy tornyot. Keresnem kell e g y tornyot. Függöny
(Folytatása következő számunkban)
Könyvsajtó, 1568 körül
POMOGÁTS BÉLA AZ ERDÉLYI SZÉPMÍVES KÉT
CÉH
ÉVTIZEDE
Beszélgetés Kós Károllyal — Nemsokára fél évszázada, hogy Céhet, a két világháború közötti romániai vállalatát és műhelyét. Hogyan történt az
Ön megalapította magyar irodalom alapítás?
az Erdélyi nagy jelentőségű
Szépmíves kiadó
— V o l t a k é p p e n t e r v e z g e t é s , egyszerű „ s p e k u l á c i ó " e r e d m é n y e v o l t az egész. M á r k o r á b b a n p r ó b á l k o z t a m k ö n y v n y o m t a t á s s a l S z t á n á n , ahol a h á b o r ú u t á n l a k t a m . 1924-ben a z t á n m e g b e s z é l t ü k a Keleti Újságnál dolgozó b a r á t a i m m a l : K á d á r I m r é v e l , Ligeti E r n ő v e l , N y í r ő Józseffel, P a á l Á r p á d d a l és Z á g o n i I s t v á n n a l , h o g y m e g p r ó b á l u n k c s i n á l n i e g y k i a d ó t . Azt t e r v e z t ü k , hogy csak erdélyi k ö n y v e k e t , színvonalas, é r t é k e s s z é p i r o d a l m a t j e l e n t e t ü n k m e g . P e r s z e , a m u n k á t üzleti t e r vezgetésnek kellett megelőznie. A r r a gondoltam, hogy a m a t ő r kiadást csinálunk, m i n d e n k ö n y v b e n é v r e szóló e x l i b r i s t r a g a s z t u n k , é s a k ö t e t e k v é g é n k i n y o m t a t j u k az előfizetők n é v s o r á t . N e m c s a k a z i r o d a l o m i r á n t i é r d e k l ő d é s r e és a k ö n y v e k s z e r e t e t é r e é p í t e t t ü n k , h a n e m az e m b e r i h i ú s á g r a is. N e k e m v o l t a k n y o m d a i t a p a s z t a l a t a i m , és v o l t e g y n é v s o r o m azokról, a k i k n e k az é r d e k l ő d é s é r e l e h e t e t t é p í t e n i . K i k a l k u l á l t a m , h o g y h a tízíves k ö n y v e k e t a d u n k ki, kétszáz a m a t ő r előfizetővel m e g t u d i n d u l n i a v á l l a l k o z á s . F e l h í v á s t bocsá t o t t u n k ki. A sztánai k é z i n y o m d á n n y o m t u k , m i n d a h a t a n a l á í r t u k , és e l k ü l d t ü k a z o k n a k , a k i k n e k előfizetésére s z á m í t a n i lehetett. V á r a k o z á s u n k a t m e g h a l a d ó m ó don 250 előfizető j e l e n t k e z e t t . M e g l e h e t e t t i n d í t a n i a kiadót. Weisz S á n d o r , a k o lozsvári L a p k i a d ó igazgatója h i t e l e z e t t n e k e m v á l t ó r a a n n y i t , a m e n n y i b ő l a p a p í r t b e s z e r e z h e t t ü k , a n y o m d a s z á m l á t kifizethettük. Egy é v m ú l v a m á r a s a j á t l á b u n k o n á l l t u n k , betéti t á r s a s á g o t a l a p í t o t t u n k , volt t ő k é n k és v o l t h i t e l ü n k . Egyszer k e r ü l t ü n k c s a k b a j b a , 1931-ben, a gazdasági v i l á g v á l s á g idején, m i d ő n a b a n k b e t é t e k m e g s z ű n t e k , és 50 000 lej f o r g ó t ő k é n k úszott el. N e m volt p a p í r r a p é n z ü n k . F é l t ü n k , h o g y a b b a kell h a g y n i a k ö n y v k i a d á s t . E k k o r e g y b a r á t o m , S e b ő k Elek, kolozsvári fás h i t e l e z e t t 10 000 lejt, a m i b ő l p a p í r t t u d t u n k v á s á r o l n i . E z u t á n m i n d e n r e n d b e n m e n t . H ú s z é v e n á t készpénzfizetők v o l t u n k . M i n d e n költséget az előfizetésekből, a k ö n y v e k á r á b ó l t e r e m t e t t ü n k elő. S e m a b a n k t ő k é től, s e m Bánffy Miklóstól v a g y K e m é n y J á n o s t ó l n e m k a p t u n k t á m o g a t á s t . N a g y t é t e l e k b e n , olcsón v á s á r o l t u n k p é t e r f a l v i p a p í r t , és m i n d e n é v b e n á r v e r é s s e l a d t u k ki a n y o m d á k n a k a m u n k á t . N e k ü n k , persze, n e m volt n a g y i r o d á n k , t e k i n t é l y e s l é t s z á m ú s z e r k e s z t ő s é g ü n k és k i a d ó h i v a t a l u n k . Egy íróasztal a n y o m d á b a n : ez volt a szerkesztőség és a k i a d ó h i v a t a l . É n v o l t a m a z igazgató, K á d á r I l u s , K á d á r I m r e h ú g a , K o v á c s László k é s ő b b i felesége volt a k i a d ó h i v a t a l i t i t k á r , az e x p e d í c i ó t grátisz c s i n á l t a a n y o m d a . K é s ő b b K o v á c s László lett a S z é p m í v e s Céh l e k t o r a . R á a z é r t volt szükség, m e r t k ö z b e n m e g i n d u l t a z E r d é l y i H e l i k o n , és oda is k e l l e t t v a l a k i . E k k o r m á r v o l t egy a l t i s z t ü n k is. V a l a m e n n y i e n sokat dolgoztunk, s o k a t l e v e l e z t ü n k az ol v a s ó k k a l , j a v a s l a t o k a t is k a p t u n k tőlük. Volt m u n k á n k elég. — A Céh vállalkozását egy demokratikus párt: a Magyar Néppárt a V a s á r n a p alapítása előzte meg. Hogyan illeszkedik e kezdeményezések könyvkiadó? Hogyan felelt ez a vállalkozás a romániai magyar nemzetiség
és egy lap: sorába a igényeire?
— A N é p p á r t r ó l és a Vasárnapról m á r beszéltem a múltkoriban.* Elmondtam, h o g y m e g b u k t a m m i n t politikus. A p o l i t i k á r a csak ráfizettem. A p á r t - és l a p a l a p í t á s u t á n e z é r t jött a k u l t ú r m u n k a . I t t t a l á l t a m m e g i g a z á n a m a g a m lehetőségeit. É s p e r s z e é l n i is k e l l e t t v a l a m i b ő l , a c s a l á d o t is el k e l l e t t t a r t a n i , ú j s á g í r ó n a k m e g n e m a k a r t a m b e á l l n i . E r d é l y b e n a k k o r k ö n y v e k k e l l e t t e k , s z é p i r o d a l o m . N e h é z dolga v o l t a k k o r az í r ó n a k . Á p r i l y , e m l é k s z e m , m a g a gyűjtötte a z előfizetőket v e r s e s k ö t e t e i r e . Az í r ó k k i s n y o m d á k k a l á l l a p o d t a k m e g , előfizetési í v e k k e l j á r t á k ismerőseiket, a b a r á t a i k segítettek előfizetőket gyűjteni. T a m á s i Á r o n első n o v e l l á s k ö t e t e is ú g y j e l e n t m e g , h o g y kolozsvári m e n y a s s z o n y a gyűjtötte az előfizetéseket. Ő a k k o r A m e r i k á b a n t a r t ó z k o d o t t . É n r a j z o l t a m m e g k ö n y v é n e k címlapját, s t á r g y a l t a m a n y o m d á v a l is. S z ü k s é g v o l t t e h á t k ö n y v k i a d ó r a , méghozzá f ü g g e t l e n r e , m e r t a z e g y e t l e n e r ő s e b b v á l l a l k o z á s , a M i n e r v a , a tőkés és e g y h á z i k o n z e r v a t í v k ö r ö k k e z é b e n volt. Ez a független, i r o d a l m i é r d e k l ő d é s ű k ö n y v k i a d ó lett az E r d é l y i S z é p m í v e s C é h . A Céh az i r o d a l o m é s az í r ó k é r d e k é b e n m ű k ö d ö t t , és csak f e n n m a r a d á s á n a k biztosításáért, m i n t e g y ö n v é d e l e m b ő l a l k a l m a z o t t üzleti s z e m p o n t o k a t . — Egy régebbi, Huszár Sándornak adott nyilatkozatában Ön a következőket mondja: „Minden jött magától, mindig az események szabták meg, hogy mit kell csinálnom, hová kell állnom." A Céh alapítása is így következett volna? — Igen. A k ö n y v k i a d á s a t ö r t é n e l e m és az olvasóközönség i g é n y e volt. A folyó i r a t o k n e m m e n t e k , s o r r a m e g b u k t a k m i n d . M é g a pesti Nyugatra is ráfizettek a vállalkozók, p e d i g ez s o k k a l n a g y o b b o l v a s ó k ö z ö n s é g r e s z á m í t h a t o t t . E r d é l y b e n a d d i g élt egy folyóirat, a m e d d i g futotta a b b ó l a p é n z b ő l , a m i t a tőkétől, a m e c é n á s t ó l k a pott. A h o g y kifogyott az a l a p t ő k e , a hitel, m e g b u k o t t a l a p . Így j á r t a m a r o s v á s á r helyi Z o r d Idő is. A k ö n y v i r á n t viszont é r d e k l ő d é s m u t a t k o z o t t , a k ö n y v r e szükség volt, a k ö n y v e t m e g s z e r e z t é k és m e g ő r i z t é k a z e m b e r e k . K ö z v e t l e n t a p a s z t a l a t o m , h o g y E r d é l y b e n v a n j ó közönség, a m e l y , h a m e g b í z i k a k i a d ó b a n , v á l l a l j a a v á s á r lást, sőt az előfizetést. Azt is t u d t a m , h o g y s o k a n k e r e s i k a z a m a t ő r k ö n y v e k e t E r r e a z é r d e k l ő d é s r e és e r r e a k ö n y v s z e r e t e t r e l e h e t e t t é p í t e n i . — Önnek már pasztalatai. Hogyan
a Céh alapítása előtt is voltak könyvkiadói, könyvnyomtatói alapította sztánai nyomdáját, milyen könyveket állított ott
ta elő?
— Ahhoz, hogy n y o m d á t csináljak, m e g v o l t a z a m b í c i ó és m e g v o l t a n y o m o r ú ság is. M e g k e l l e t t é l n e m v a l a m i b ő l . N y á r o n S z t á n á n m ű v e l t e m a földet, t é l e n k ö n y v e k e t c s i n á l t a m . A c s a l á d is dolgozott. A k ö n y v a z e l ő t t is „ h o b b y m " volt, k e d v e n c s z e n v e d é l y e m . De ez i n k á b b i p a r m ű v é s z e t i s z e n v e d é l y volt: a k ö n y v g r a f i k a é r d e k e l t S z t á n á n egész kis n y o m d á t r e n d e z t e m be. Azelőtt m i n d e n i r o d á b a n , h i v a t a l b a n „ k o p í r k ö n y v e t " h a s z n á l t a k . A k k o r m é g n e m volt í r ó g é p . E b b e n a k ö n y v b e n sajtolás ú t j á n n y e r t é k a szöveg m á s o l a t á t . N e k e m is v o l t o l y a n sajtóm, a m e l l y e l e l ő á l l í t o t t á k a m á s o l a t o t , m é g é p í t é s z k o r o m b a n . A kis k é z i n y o m d á t e n n e k a k ö n y v n e k a m i n t á j á r a s z e r k e s z t e t t e m m e g . Sajtót m a g a m c s i n á l t a m , b e t ű k e t a L a p k i a d ó n y o m d á j á b ó l k a p t a m : cicerót és g a r m o n d o t . A k ö n y v e k e t l a p o n k é n t n y o m t a t t a m , s l a p o n k é n t a k ö n y v g r a f i k á k a t : a l i n ó l e u m m e t s z e t e k e t is. A sztánai n y o m d a t e r m é k e i b e n t e h á t e g y a r á n t szerepelt n y o m t a t o t t szöveg és m e t s z e t e k . H á r o m k ö n y v készült el az i d ő k során. Az első volt 1922-ben az Erdély kövei. Ez a k ö n y v 200 p é l d á n y b a n j e l e n t m e g . M a j d az Atila királról ének követke zett 1923-ban, 400 p é l d á n y b a n . Végül 1925-ben, 250 p é l d á n y b a n , a Kaláka Kalendá rium. E h h e z a k a l e n d á r i u m h o z S z e n t i m r e i J e n ő í r t a az a k k o r m é g r í m e s v e r s e k e t . V a l a m e n n y i k ö n y v i g e n h a m a r elfogyott, m a m á r alig t a l á l n i m e g ő k e t v a l a h o l . * Korunk,
1971.
10.
— Ügy tudom, a Céh első könyvei közé valamint Kádár Imre, Gulácsy Irén és Ligeti sor ezeknek a könyveknek a kiadására?
az ön Varju n e m z e t s é g című Ernő művei tartoztak. Hogyan
regénye, került
— M i d ő n a k i a d ó m e g a l a k u l t , k ö n y v e k r e , k é z i r a t o k r a v o l t szükség. Mi, a l a p í t ó tagok, m i n d a h a t a n v á l l a l t u n k egy-egy k ö n y v e t . E b b ő l a z o n b a n c s a k K á d á r I m r e v e r s e i : a Bújdosó ének, Ligeti r e g é n y e : a Fel a bakra és az én Varju nemzetség em k é s z ü l t e k el. A t ö b b i e k n e m a d t a k kéziratot. Így k e r ü l t b e a z u t á n Gulácsy, m a j d M a k k a i S á n d o r k ö n y v e , k é s ő b b a v á r a d i írók, a székelyföldiek. A s o r o z a t szerkesz t é s é b e n n a g y s z e r e p e v o l t a n n a k , h o g y m i n d e n í r ó v a l személyes k a p c s o l a t b a n állot t a m . A v á r a d i í r ó k a t p é l d á u l T a b é r y r é v é n i s m e r t e m m e g . Így a z u t á n l a s s a n k i a l a kult a Szépmíves Céh írógárdája. — Milyen könyveket jelentettek meg még a Céh két évtizedes Kik voltak a Szépmíves Céh író-felfedezettjei?
fennállása
során?
— A S z é p m í v e s Céh h ú s z e s z t e n d ő a l a t t , 1924 és 1944 között, k ö r ü l b e l ü l 160 k ö n y v e t a d o t t ki. Az í r ó k a t á l t a l á b a n s z e m é l y e s e n i s m e r t ü k , a k é z i r a t o k r ó l g y a k r a n beszélgettünk baráti társaságban, kávéházi asztaloknál. A beérkezett m u n k á k a t ál t a l á b a n K o v á c s László o l v a s t a e l először, m a j d é n d ö n t ö t t e m a k i a d á s felől. A C é h nél j e l e n t e k m e g a z Erdélyi Helikon írói. Így Á p r i l y Lajos, R e m é n y i k S á n d o r , T o m p a László, S z e n t i m r e i J e n ő , B a r t a l i s J á n o s , D s i d a J e n ő , S z e m l é r F e r e n c versei, M o l t e r K á r o l y , K u n c z A l a d á r , B e r d e M á r i a , M a k k a i S á n d o r , T a b é r y Géza, T a m á s i Á r o n , N y í r ő József, S z á n t ó György, Bánffy Miklós, K e m é n y J á n o s é s Asztalos I s t v á n r e gényei. A S z é p m í v e s C é h fedezte fel p é l d á u l K a r á c s o n y Benőt, H u n y a d y S á n d o r t . E l s ő s o r b a n s z é p i r o d a l m a t j e l e n t e t t ü n k m e g , de m e g p r ó b á l k o z t u n k m á s s a l i s : így k i a d t u k P á l f y J á n o s és B a r a b á s Miklós e m l é k i r a t a i t , M a k k a i S á n d o r t ö b b t a n u l m á n y á t , Bánffy visszaemlékezéseit, V á s á r h e l y i Z. E m i l t a n u l m á n y a i t e r d é l y i m a g y a r m ű v é s z e k r ő l , a z Erdélyi csillagok c í m ű k é t k ö t e t e s t a n u l m á n y g y ű j t e m é n y t az e r d é l y i m a g y a r m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t n a g y egyéniségeiről. A Céh s o r o z a t á n k í v ü l j e l e n t m e g Szerb Antal magyar irodalomtörténete és K á d á r Imre román drámafordítás-kötete. Kádár
— Hogyan Imre-féle
történt a román és a szász irodalom néhány művének kiadása? A román drámaválogatásra és Meschendörf er C o r o n á j á r a gondolok.
— A K á d á r - f é l e r o m á n d r á m a f o r d í t á s o k n a g y o n szép, m ű v é s z i k ö n t ö s b e n j e l e n t e k m e g , de n e m a C é h s o r o z a t á b a n . S z e r e t t ü n k v o l n a k i a d n i r o m á n í r ó k a t is, de e h h e z kész fordítások k e l l e t t e k volna. Ion C h i n e z u p é l d á u l jó b a r á t u n k volt, t ö b b s z ö r is részt v e t t a m a r o s v é c s i t a l á l k o z ó n . Az e r d é l y i m a g y a r i r o d a l o m r ó l í r t a doktori dol gozatát. M e s c h e n d ö r f e r Corona c í m ű szép e r d é l y i r e g é n y é t n e k e m k e l l e t t lefordíta n o m . Ővele is h a s z n o s k a p c s o l a t u n k volt, m é g az Erdélyi Helikon és a Klingsor kö zös találkozóiról, p é l d á u l a szász írók 1928-as k o l o z s v á r i és a m a g y a r o k 1929-es b r a s sói felolvasásairól. A r e g é n y lefordítását én j a v a s o l t a m , s m i n t h o g y n e m a k a d t v á l lalkozó, l e f o r d í t o t t a m m a g a m . — Ismeretes, hogy a Céh kétfajta könyvsorozatot hozott forgalomba: és egy népszerű sorozatot. Milyen eredményeket sikerült elérni így az ség megszervezésében?
egy amatőr olvasóközön
— A S z é p m í v e s C é h l é t e z é s é n e k f u n d a m e n t u m a az a m a t ő r - s o r o z a t volt. Ez fa m e n t e s p a p í r o n , k ö t v e j e l e n t m e g , á t l a g o s a n 250-en fizettek r á elő. Előfizetőink, m é g a n e h é z i d ő k b e n is, k i v é t e l n é l k ü l teljesítették v á l l a l t kötelességüket. A n é p s z e r ű k i a d á s t f é l f a m e n t e s p a p í r o n , fűzve a d t u k ki. Ebből is p á r s z á z p é l d á n y készült, a m e n y n y i r e szükség volt. N a g y r é s z ü k könyvkereskedéseikbe k e r ü l t , de e r r e is l e h e t e t t e l ő fizetni. T ö b b p é l d á n y t k ü l d t ü n k i n g y e n a n a g y o b b erdélyi k ö n y v t á r a k n a k , Kolozs várnak, Sepsiszentgyörgynek. Érdekes, hogy az amatőr-előfizetők tábora hogyan
a l a k u l t á t az idők során. Először t a l á n h a k é t m á g n á s volt közöttük, t ö b b s é g ü k b e n polgárok, k e r e s k e d ő k , iparosok, ü g y v é d e k , orvosok v o l t a k . K é s ő b b t ö b b m á g n á s k e r ü l t az előfizetők közé. A n é p s z e r ű sorozat a z o n b a n n a g y o n sokfelé eljutott, a z é r t e l miségi é s a s z e g é n y e b b r é t e g e k h e z is. — A Szépmíves Céh általában a marosvécsi Helikon könyveit adta ki. volt az E r d é l y i H e l i k o n című folyóiratnak is. Hogyan alakult a kiadóvállalat íróközösség viszonya?
Kiadója és az
— M á s v o l t a S z é p m í v e s Céh, és m á s a m a r o s v é c s i Helikon. Azok v o l t a k a h e likonisták, a k i k e t K e m é n y J á n o s m e g h í v o t t . A vécsi n é v s o r t ö b b a l k a l o m m a l is m e g változott. 1926-ban a vécsi t a l á l k o z ó r é s z t v e v ő i k i j e l e n t e t t é k , h o g y szükség v a n egy m a g a s i r o d a l m i s z í n v o n a l ú folyóiratra, a m e l y a H e l i k o n eszméit fejezi ki. A S z é p m í v e s C é h a z o n b a n csak 1928-ban v á l l a l h a t t a el a n a g y a n y a g i áldozattal, á l l a n d ó ráfizetéssel j á r ó folyóirat k i a d á s á t . A t a l á l k o z ó n egyszer j a v a s o l t á k , h o g y az íróközösség v e g y e át a k ö n y v k i a d ó t . A H e l i k o n a z o n b a n n e m volt szervezet, csak b a r á t i t á r s a s á g . É n azt j a v a s o l t a m , hogy a h e l i k o n i s t á k m i n t t a g o k l é p j e n e k b e a k i a d ó b a , fizessenek b e 10— 10 000 lejt, é s l e g y e n e k a betéti t á r s a s á g r e n d e s tagjai. A befizetendő összeget l e v o n t u k v o l n a a k é s ő b b i h o n o r á r i u m o k b ó l . E n n e k a j a v a s l a t n a k a z o n b a n n e m volt e r e d m é n y e . Az írók k ü l ö n b e n t ö b b s z ö r e l é g e d e t l e n e k v o l t a k a S z é p m í v e s Céh dolgaival. N a g y o b b beleszólást a k a r t a k a z ü g y e k i n t é z é s é b e . D e e l v é g r e ez v á l l a l k o z á s i s volt, a m i n e k f e n n k e l l e t t m a r a d n i a , el k e l l e t t t a r t a n i a ö n m a g á t . I l y e n k ö r ü l m é n y e k között a l a k u l t a k ki v i t á k M a r o s v é c s e n B e r d é v e l , T a b é r y v a l . Ők e k k o r a l a k í t o t t á k m e g a z E M Í R t [Erdélyi M a g y a r Írói R e n d ] , n é h á n y k ö n y v j e l e n t m e g itt, de h a m a r o s a n m e g b u k t a k . Az E M Í R í r ó i n a k egy része k é s ő b b a Heli konból is k i m a r a d t . Visszajöhettek v o l n a a S z é p m í v e s C é h h e z is, d e n e m a k a r t a k . V e s z e k e d t ü n k n é h a , igaz, d e ez n e m számít, b a r á t o k m a r a d t u n k . Sok v i t á m volt p é l d á u l T a b é r y v a l , d e a z é r t a legjobb volt a v i s z o n y u n k . V á r a d o n s o k a t v o l t u n k együtt, n á l a is s z á l l t a m m e g . — Miben a kiadóvállalat
nyilvánult meg a Szépmíves Céh irodalompolitikája? Hogyan és a baloldali romániai magyar irodalom kapcsolata?
alakult
— A kiadónak n e m voltak politikai fenntartásai, elsősorban a szépirodalmi ér ték érdekelt. Értékes erdélyi magyar könyveket a k a r t u n k kiadni. Természetesen k ü l s e j ü k b e n is szép k ö n y v e k e t . A r a n y J á n o s b a l l a d á i n a k B u d a y G y ö r g y f a m e t s z e t e i v e l d í s z í t e t t k i a d á s a e l n y e r t e az é v legszebb m a g y a r k ö n y v e címet. N e m z á r k ó z t u n k el t e r m é s z e t e s e n a b a l o l d a l t ó l , azt m o n d t u k , a d j a t o k b e j ó í r á sokat. A j o b b o l d a l a z o n b a n n e m s z e r e p e l t n á l u n k . G y a l l a y D o m o k o s a M i n e r v á n á l a d t a ki könyveit. De baloldali í r ó i n k t ö b b e n is v o l t a k : K a c s ó , T a m á s i , S z á n t ó György, a fiatalok közül S z e m l é r F e r e n c . És az i r o d a l m i életen b e l ü l , h a v i t á z t u n k is, ez n e m érintette a baráti kapcsolatokat. Baráti viszonyban voltam például Gaál Gáborral. S z e r e t t e m őt, s a z t hiszem, ő is e n g e m .
míves
— Közel ötven esztendő távolságából Céh jelentőségét és eredményeit?
hogyan
látja,
miként
ítéli
meg
a
Szép
— A m e g í t é l é s n e m az é n f e l a d a t o m . A k r i t i k u s o k é p p e n eleget szidják é s d i csérik. H e l y e s e k ezek a viták, p r ó és k o n t r a , v é g ü l is ezek tisztázzák a helyzetet. É n m a g a m élvezettel c s i n á l t a m , a m i t c s i n á l t a m . S z ü k s é g volt a S z é p m í v e s C é h r e , e r r e v a l l az is, hogy h ú s z évig m a r a d t fenn, n e m b u k o t t m e g . A közönség szerette a C é h k ö n y v e i t . N e m rossz közönség ez, m i n d i g m e g m o n d j a a v é l e m é n y é t .
MIKÓ IMRE
A PULTON INNEN ÉS TÚL Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy pályám során a könyv körforgását lépésről lépésre követhettem: mint író, szerkesztő, könyvterjesztő és olvasó. A körből csupán egyetlen láncszem maradt ki — a nyomda. Sajnos, ezen a téren n e m tudok versenyre kelni az erdélyi nyomdász-írók Heltai Gáspártól Kós Károlyig terjedő ha gyományaival. D e gondolom, hogy a könyv technikai előállításának szakismeretei nélkül s e m érdektelen végigkísérni a könyv útját a kézirattól a kirakatig. Még akkor sem, ha az ember n e m tud egyformán tárgyilagos maradni régi é s új foglalkozásaival szemben. Pedig tárgyilagosságra valóban szükség van, mert az érdekek gyakran ütköznek. A z a tétel ugyanis, hogy „a könyvkiadó é s a könyvterjesztő egyesült erővel bocsátja az olvasóközönség rendelkezésére a legjobb könyveket", inkább jelszónak hangzik. A kiadó n e m tekinti a tömegek könyvellátását csupán üzleti kérdésnek, h a n e m a tár sadalmi és honpolgári n e v e l é s céljait helyezi előtérbe. N e m mondható, hogy a k ö n y v terjesztőtől távol állanának ezek a célkitűzések, de a könyvterjesztés mégiscsak k e reskedelmi tevékenység, az eladási tervet részleteiben és egészében teljesíteni kell. S legkönnyebb akkor teljesíteni, ha olyan könyvek jelennek meg, amelyekre — szak n y e l v e n — „bukik a vevő". És hogy n e m mindig a legjobb, leghasznosabb könyvek a legnépszerűbbek, azt évszázados tapasztalat igazolja. Kezdjük az olvasóval, akiért — úgymond — m i n d e n történik. Ha csak az utolsó fél századra tekintek vissza, attól kezdve, hogy Kolozsvár főterén Keszey és Lepage kirakatában kezdtem ismerkedni a könyvvel mint árucikkel, folytatva a könyvnapi sátorokon át egészen napjainkig — óriási módon megnőtt a könyvvásárlók száma. Ugyanazon a főtéren m a tót nagykereskedés, e g y antikvárium é s m i n d több utcai e l árusító kínálja a könyvet, sajnos, gyakran ugyanazt. Egyetlen város — mégpedig az e g y főre eső könyvvásárlás terén vezető város — könyvpiacán is tükröződik a h i v a talos statisztika mutatószáma: hazánkban ma másfélszer annyi könyvet adnak ki hétszer annyi példányszámban, mint egy emberöltővel ezelőtt. S vajon m i n d e z csak azért van, mert húszmillióan vagyunk, s helyi viszony latban Kolozsvár lakossága is fél század alatt majdnem háromszorosára emelkedett? Statisztikai adatok nélkül is megállapítható, hogy az olvasók számaránya ma jóval nagyobb, mint régen. Ha csak a belvárosból ítélnők meg a helyzetet, hajlandók vol nánk arra gondolni, hogy az e g y e t e m és a főiskolák ifjúsága vásárolja össze a köny v e k zömét. A diák azonban n e m a legjobb könyvvásárló. Minek is v e g y e n annyi könyvet, amikor ott a kitűnő egyetemi könyvtár? A régi é s új főiskolák népes se rege legfeljebb a tankönyv- é s jegyzetvásárlást lendítette vagy lendítené fel, ha egyetemi jegyzetek nagyobb számban jelennének meg. Minőségi ugráshoz az vezetett, hogy könyvvásárlóvá vált az üzemek munkás sága, technikusi é s tisztviselői kara. Könyvvásárló lett az, aki régen analfabéta volt, akinek régen n e m telt könyvre, aki régen egyébre költötte a pénzét. S ezeknek a rejtett tartalékoknak a felderítésében n a g y szerepe volt az üzemek és intézmények önkéntes könyvterjesztői hálózatának. A „standosok" munkahelyre szállítják, részletre is árusítják a könyvet. A Kolozsvárt eladásra kerülő m u n k á k fele üzleten kívül, üzemi é s utcai standokon kél el.
Az olvasó i s e z e r a r c ú , a k á r c s a k a színházi néző. E m b e r l e g y e n a t a l p á n , a k i e l igazodik r a j t a ! M e g é r d e m e l n é a r e n d s z e r e s p i a c k u t a t á s t , n e m c s a k egy p a n a s z k ö n y v e t , a h o v a b e í r h a t j a s i r á m a i t és á t k a i t . Szereti a k ö n n y ű szórakozást — m i é r t csak a k ö n n y ű z e n é t s z e r e t n é ? A d i v a t o s k ö n y v e k u t á n töri m a g á t — de hisz a f i a t a l a b b j a az öltözködésben s e m a k a r e l m a r a d n i a d i v a t t ó l ! H a teljesen r á b í z n ó k m a g u n k a t , t ö b b e t k e l l e n e m e g j e l e n t e t n i n ő í r ó k t ó l , a k é t B r o n t ë , M a r g a r e t Mitchell é s A g a t h a C h r i s t i e k ö n y v e i b ő l . D e s z e r e n c s é r e n e m teljesítjük m i n d e n k í v á n s á g á t , legfeljebb t ü r e l e m m e l v i s e l t e t ü n k k a l a n d - és s z e n t i m e n t a l i z m u s - i g é n y e i r á n t . A k ö n n y ű o l v a s m á n y r á s z o k t a t j a az o l v a s á s r a az átlagolvasót. Egy t e k i n t e t b e n a z o n b a n m é g i s e g y e t kell é r t e n ü n k v e l e , sőt az e g y s z e r ű olvasó v é l e m é n y é t kell e l f o g a d n u n k i r á n y a d ó n a k . B á r m i l y e n helyes és j ó s z á n d é k ú is a k ö n y v , h a n i n c s jól m e g í r v a , n e k i n e m kell. S h a m á r a széles k ö r ű o l v a s ó t á b o r b ó l i n d u l t u n k ki, s o h a s e m s z a b a d m e g f e l e d kezni a r r ó l , hogy a k ö n y v n e m a z é r t e l m i s é g k i v á l t s á g a , a k ö n y v e t az í r ó k n e m e g y m á s n a k írják, a k ö n y v n e k a z e g y s z e r ű e m b e r k e z é b e n a helye. E b b e n a k ö r b e n p e dig n a g y o n k e r e s e t t c i k k a z ú g y n e v e z e t t i r o d a l o m a l a t t i i r o d a l o m , a m ű v e l t s é g A B C jét népszerűsítő kiadvány, m i n t a hangversenykalauz és az aforizmagyűjtemény, a m ű v é s z e t i a l b u m és s p o r t l e x i k o n , a z a u t ó s k ö n y v e é s a s z a k á c s k ö n y v . M i n d e z m o s o l y t v á l t h a t ki azok részéről, a k i k csak a k i v á l t s á g o s a k s z á m á r a í r n a k . De n e m k e l l e l felejteni, h o g y a z ilyen n a g y p é l d á n y s z á m b a n m e g j e l e n ő , i s m e r e t t e r j e s z t ő jellegű m u n k á k h a s z n a teszi l e h e t ő v é a t e r m é s z e t ü k n é l fogva kis p é l d á n y s z á m ú k i a d v á n y o k megjelenését, a m e l y e k az i r o d a l m a t és a t u d o m á n y t e l ő r e viszik, h a m o s t m é g c s a k k í s é r l e t e k is. A k ö n y v k i a d á s n a k u g y a n i s n a g y j á b ó l kifizetődőnek kell l e n n i e . A vásárló-olvasó akkor kerül kapcsolatba a könyvterjesztővel, amikor bemegy az üzletbe, és ott igen g y a k r a n a z t a v á l a s z t k a p j a , h o g y a k e r e s e t t k ö n y v v a g y m é g n e m j e l e n t meg, v a g y m á r elfogyott. I l y e n k o r v a g y m e g k é r d i , h o g y m é g i s m i k o r l e h e t s z á m í t a n i reá, v a g y felteszi a szónoki k é r d é s t : m i é r t é p p e n a z a k ö n y v n e m k a p h a t ó , a m e l y e t k e r e s , és m i é r t v a n o l y a n sok m á s k ö n y v e k b ő l ? Biztosan n e m r e n d e l t e k eleget a m a bizonyos k ö n y v b ő l , v a g y e l f e k e t é z t é k a p u l t a l a t t — f o g a l m a z ó d i k m e g g o n d o l a t b a n , s n e m e g y s z e r szóban is, a g y a n ú s í t á s . P e r s z e , a p u l t t ú l s ó o l d a l á n m á s k é p p e n t e v ő d i k fel a k é r d é s . O t t r e n d s z e r i n t egy k i s l á n y v a g y egy asszony áll, m e r t a férfi l a s s a n k i k o p i k ebből a s z a k m á b ó l is, a k á r c s a k a t a n ü g y b ő l . K é t m ű s z a k b a n dolgozik: délelőtt és d é l u t á n ; a h a r m a d i k a t o t t h o n a család tölti k i . M u n k a h e l y é n e l v á r j á k tőle, h o g y k e d v e s e n a j á n l a n i t u d j a a k ö n y v e t ; e h h e z olvasottságra, i r o d a l m i m ű v e l t s é g r e , szóbőségre v a n szükség. D e a f i zetési lista szerint ő is c s a k elárusító, m i n t az, aki a zöldségesboltban a k r u m p l i t m é r i ; s ott elég, h a á t v é t e l k o r m e g t a p o g a t j a és megszagolja az á r u t . N e m m o n d o m , a z i r o d a l o m t e r é n szükség v a n j ó s z i m a t r a , d e ezt n e m ö r ö k ö l t ü k „vizsla ő s ü n k t ő l " . E l á r u s í t ó i n k elenyésző s z á z a l é k a j á r t k ö n y v k e r e s k e d ő i s z a k i s k o l á b a , s ott is i n k á b b a z ü g y v i t e l h e z szükséges s z a k i s m e r e t e k e t sajátítják el. H o g y is l e h e t n e a z á l t a l á n o s iskola elvégzése u t á n p á r év a l a t t e g y f o r m a j á r t a s s á g r a s z e r t t e n n i a p o l i t i k a i és t u d o m á n y o s i r o d a l o m , a s z é p i r o d a l o m é s a t a n k ö n y v e k , a m ű v é s z e t i m u n k á k és a z e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g e k i r o d a l m á b a n ? Ez a h a t t é m a k ö r m i n d e n k ö n y v e s b o l t és r a k t á r á l l o m á n y á n a k a l a p f e l o s z t á s a a m a g a sokféle a l o s z t á l y á v a l . V a l ó b a n d e m o k r a t i k u s i n t é z k e d é s az, hogy a k i a d ó k t e r v j a v a s l a t a i t e l k ü l d i k a z ország v a l a m e n n y i k ö n y v k e r e s k e d é s é n e k , s az e l á r u s í t ó k és üzletfelelősök t e t s z é s s z e r i n t r e n d e l h e t n e k . D e a k i a d ó i t e r v rövid, és g y a k r a n sablonos k ö n y v i s m e r t e téseiből n e m o l y a n e g y s z e r ű dolog m e g á l l a p í t a n i , h o g y a n „fog m e n n i " a m a b i z o n y o s k ö n y v . Azt, hogy a Gondolatok a szerelemről című aforizmagyűjtemény még a k i r a k a t b a s e m k e r ü l ki, m e r t az á r u á t v é t e l u t á n a z o n n a l f e l v á s á r o l j á k — e l ő r e l e h e t e t t t u d n i . De azt, h o g y a p o l c o k o n p o r o s o d ó Ö n k é n t e s rózsák Sodomában után
a Zokogó majomért a v e v ő k o s t r o m a l á veszik az E g y e t e m i K ö n y v k e r e s k e d é s t , c s a k az öreg időjósok s e j t h e t t é k előre. A r e n d e l é s e k e t p e d i g a k ö n y v t e r j e s z t ő l á t a t l a n b a n végzi, e n n e k is, a n n a k is a m e g h a l l g a t á s á v a l , hol a t é m a é r d e k e s s é g e szerint, h o l n é v b e c s ü l é s i a l a p o n , e m p i r i k u s m ó d s z e r e k k e l , hozzávetőleges valószínűséggel, s a végleges p é l d á n y s z á m b e í r á s a k o r d ö n t ő szerepet játszik a „spuri". Nagyobb üzletekben, ahol m i n d e n elárusítónak van egy vagy két témaköre, a becslések s z i l á r d a b b t a l a j o n m o z o g n a k . A k i s l é t s z á m ú v a g y e g y s z e m é l y e s boltok b a n v i s z o n t polihisztor legyen a r e n d e l ő ! T e r m é s z e t e s e n ő sincs m a g á r a h a g y a t v a . A K ö n y v t e r j e s z t ő m e g y e i k ö z p o n t j a i felülvizsgálják, i r á n y í t j á k , e l l e n ő r z i k a r e n delést. D e a m e g y e i bizottság s e m n y ú j t ó z h a t t o v á b b , m i n t a m e d d i g a t a k a r ó j a ér. A t a k a r ó i t t a h i t e l k e r e t . E z é r t n e m r e n d e l h e t m é r t é k e n felül a z ú g y n e v e z e t t „ b o m b a - t é t e l e k " - b ő l , b á r t u d j a , h o g y a r e n d e l t n é l s o k k a l t ö b b e t e l a d h a t n a belőlük. A h i t e l k e r e t e t a z ú g y n e v e z e t t e l ő i r á n y z a t o n felüli, el n e m a d o t t á r u k é s z l e t is b e folyásolja. H a l e j á r a k ö n y v e l a d á s á n a k h a t á r i d e j e — a m i k ü l ö n b e n elég r ö v i d —, h a „ n o r m a " fölé e m e l k e d i k a „stokk", a b a n k s z ű k e b b k e r e t e t biztosít az ú j a b b könyvvásárlásra. K ö z b e n ú j j á s z e r v e z e t t k i a d ó i n k v a l ó s á g g a l e l á r a s z t j á k a terjesztőt és a p i a c o t kiadványaikkal. N a p j a i n k b a n olyan tömegével jelennek meg a könyvek, hogy h a a megyei terjesztőközpont m i n d e g y i k b ő l c s a k a p r o t o k o l l s z e r ű 5 p é l d á n y t r e n d e l i m e g , vagy a n n á l is k e v e s e b b e t , m á r ezzel k i m e r í t e t t e h i t e l k e r e t é n e k j e l e n t ő s részét. Az elv p e d i g az, h o g y lehetőség szerint m i n d e n b ő l r e n d e l n i kell; legyen m i n d e n m e g y é ben minél teljesebb a „szortiment"-nek nevezett választék. Ezek m é g c s a k a r e n d e l é s nehézségei. D e t o v á b b i k é r d é s a p u l t o n i n n e n , h o g y a r e n d e l t á r u m e g j e l e n i k - e , s h a igen, a r e n d e l é s n e k p o n t o s a n t e s z n e k - e eleget. H á n y s z o r t ö r t é n i k m e g , h o g y a z egyik címből a r e n d e l t n é l t ö b b e t , a m á s i k b ó l sokkal k e v e s e b b e t k a p a z üzlet. Ezt „levágták", azt „ r á n k sózták" — m o n d j á k szakmai tolvajnyelven. Ha pedig megjön a rendelt könyvmennyiség, az sem m i n d egy, h o g y m i k o r j ö n m e g . A t e r v — h a v i t e r v . Az e l á r u s í t á s i t e r v e t c s a k a k k o r l e h e t teljesíteni, m i k o r a z e l l á t á s r i t m i k u s . H a k i a d ó é s n y o m d a é v v é g é n a k a r j a behozni r o h a m m u n k á v a l a l e m a r a d á s t , s é v k ö z b e n a z ellátási t e r v e t n e h e z e n e l a d h a t ó v a g y s t o k k o n h e v e r ő k ö n y v e k k e l t ö l t i k fel, a k k o r a z e l á r u s í t ó duzzog. Nincs p r é m i u m , c s ö k k e n a fizetés. Így látja a terjesztő. D e a k i a d ó n a k is m e g v a n n a k a m a g a é r v e i . A t e r v b e n szereplő m u n k á k u g y a n i s n e m á l l a n a k m é g készen, a m i k o r a k i a d ó i t e r v e t m e g h i r d e t i k . A k i a d ó a z í r ó k ígéreteit teszi közzé. Szerződést k ö t a z íróval, s h a a kézirat n e m készül el i d e j é b e n — felbontja a szerződést. D e a b b ó l m é g n e m lesz könyv. V a n n a k m u n k á k , a m e l y e k é v e k e n á t s z e r e p e l n e k a k i a d ó i t e r v b e n , m é g s e m j e l e n n e k m e g . K ü l ö n ö s e n k o l l e k t í v m u n k á k r ó l v a n szó, a h o l e g y e t l e n m u n k a t á r s a k a d á l y o z t a t á s a v a g y p o n t a t l a n s á g a m e g b é n í t j a a z egész közösséget. S h a a k é z i r a t elkészül, m é g m e n n y i t kell csiszolni r a j t a , a m í g belőle k ö n y v lesz! F e h é r holló s z á m b a m e g y az a szerző, a k i n e k a m u n k á j á t egyszeri o l v a s á s u t á n t o v á b bítani lehet. A lektor legtöbbször n e m is lektor, azaz olvasó, h a n e m s z e r k e s z t ő ; „bele kell m á s z n i a " a szövegbe. A k k o r a z t á n a k ö n y v kiesik a t e r v b ő l , é s „jön" a tartalékterv. De tartalék-csapattal m é g futballmérkőzést sem lehet nyerni. Az i r o d a l m i m ű n e m m é r h e t ő egyéb á r u c i k k m é r t é k é v e l . S z e r z ő d é s r e író és k i a d ó között t e r m é s z e t e s e n szükség v a n , de jogi k é n y s z e r h a t á s a a l a t t n e m lehet írni, v a g y az o l y a n is. Ezt n e m t u d j a az, aki csak e l a d n i p r ó b á l t a a k ö n y v e t , b á r o l y a n m e g j e g y z é s t is h a l l o t t a m a p u l t mellett, h o g y „ezt a k ö n y v e t k ö n n y e b b m e g í r n i , m i n t e l a d n i " . M ó r i c z Z s i g m o n d szerint, aki n e m e g y s z e r á r u s í t o t t a s a j á t
könyveit utcai sátorban, „könyvet írni művészet, eladni — kunszt". Az elárusítók számára a művészet éppen olyan idegen, mint az írók számára a kunszt. A pulton innen azt tudják, hogy a könyv n e m közszükségleti cikk, nehezebb eladni, m i n t a kenyeret, cipőt, gyufát. A könyv szellemi táplálék, s a mai világ ban fel kell v e n n i e a versenyt a rádióval, televízióval, magnóval, lemezjátszóval — ezeknek az élvezete kevesebb erőfeszítést kíván, m i n t az olvasás. A pulton túl azt tudják, hogy a szellemi javak termelője sem olyan termelő, m i n t azok, akik a közszükségleti cikkeket ipari méretben előállítják. Az irodalmi munka, ha valóban az, n e m szorítható a megjelenési határidő, a rendelkezésre álló papír mennyiség és a nyomdai tér korlátai közé. S akkor is megíródik, ha kiadására nincs lehetőség. Itt lép be az író és a terjesztő közé a kiadó, aki a művészetet a kunszttal egyezteti, s a szellemi termelés megszervezésére, a könyvpiac igényeinek kielé gítésére törekszik. Gyakran teszik fel a kérdést: miért n e m nyomat a kiadó többet egyik vagy másik keresett könyvből? Egyszerűen azért, mert a kiadó csak annyi példányban nyomathat ki e g y könyvet, ahányban azt a terjesztő megrendeli. S ha az napok alatt elfogy? Akkor a terjesztő újabb rendelést ad. Ha a szedést m é g n e m dobták szét, jön az utánnyomás. Ha az ólmot már beolvasztották — a n y o m d a n e m tarthatja sokáig —, jön az új kiadás. Jön, ha jön. Mert a kiadónak is fontolóra kell vennie, mire használja a papírt és a nyomdateret. Egyik sem korlátlan. Egy újrakiadás „elúsztathat" két m á s könyvet. A kiadó ívekben, tonnákban, tarifában gondolkozik: v a g y sok m ű v e t jelentet m e g kis példányszámban, v a g y keveset nagyban. S rendszerint az előző megoldás felé hajlik. Hadd virágozzék m i n d e n virág! Ennek érdekében m é g anyagi áldoza tokra is hajlandó. Hiszen tizenöt-húszezres példányszámban kell m e g j e l e n n i e egy könyvnek ahhoz, hogy kifizetődjék, hogy „megfőjön a saját zsírjában". A szakta nulmányok é s verskötetek példányszámát n e m ezrekben, hanem százakban mérik. D e természetesen a ráfizetésnek is m e g v a n a maga előirányzata, s a kis pél dányszámban megjelenő, költséges k ö n y v e k mennyiségét csak addig lehet szapo rítani, amíg az alap ki n e m merül. Az alap a kiadók profilja szerint változik, ugyanis a tudományos munkák megjelentetése általában többe kerül, m i n t a szép irodalomé. Ezért sem jelentethet m e g szépirodalmi profilú kiadó szűk körnek szóló tudományos munkákat, legfeljebb tudományos esszéket tehet közzé. A könyvkiadás és a könyvterjesztés sűrűjében az egyszerű olvasó és v á sárló természetesen csak fától fáig tapogatózik, s gyakran n e m látja a fától az erdőt. Neki csak az a fontos, hogy megkaphassa a könyvet, amire szüksége van. Az egyszerű vásárlón, a magánkönyvtárat gyűjtő elvtárson nemcsak azt értem, aki nyitáskor már ott vár a bolt előtt, h a n e m azt is, aki nyitáskor a maga m u n k a helyén dolgozik, s mire hazamegy, már elfogyott a boltban a könyv, v a g y azt, aki falun, munkatelepen keresi kenyerét, a h o v a el s e m jut az a könyv, amelyet el sze retne olvasni. Egy ilyen elkeseredett olvasó adta fel a kolozsvári Igazságban a következő hirdetést: „Bármi árat megadok Tamási Gáspár Vadon nőtt gyöngyvirág c í m ű köny véért". S ha már a magam részéről n e m tudom kiszolgálni, m e r t én viszont a saját egyetlen példányomtól semmi áron s e m válok meg, kérem a „javaslati é s panaszkönyv"-et. Hogy oda olyant írjak be, amit az é n panaszkönyvembe n e m írtak: Intra muros peccatur et extra. Igaz, hogy Horatius ezt Trója falaira értette, de a pult is fal, s rajta belül is, kívül is lehet vétkezni. Mi hát a teendő? Az adott keretek között. Elsősorban a kiadói és könyv terjesztői t e v é k e n y s é g harmonikusabb összhangjára v a n szükség. Örvendetes, hogy
1. SURÁNY ERZSÉBET: DON QUIJOTE-ILLUSZTRÁCIÓ 2. DEÁK FERENC: BENEDEK ELEK-MESÉILLUSZTRÁCIÓ
újabban a könyvterjesztő a rendelés véglegesítése előtt m e g y é n k é n t meghallgatja a kiadók képviselőit. D e a törvény lehetővé teszi, hogy a kiadók terjesztők i s legyenek, üzletet nyissanak, ott saját kiadványaikat árusítsák. Ebben az esetben természetesen a kiadó a m a g a számára is nyomtathat könyveket azon felül, a m i t a terjesztő rendel tőle. Sajnos azonban, a törvénynek ez a helyes szándéka m é g n e m ment át a gyakorlatba. De ha lesz Kriterion és Dacia, Albatros é s Ion Creangă könyvkereskedés, akkor sem oldódik m e g a könyvtárak ellátásának fájó kérdése. Hálás riporttéma a falusi könyvtárak ellátása vagy ellátatlansága, sokat írtak már arról, hogyan aránylik a könyvtárállomány az olvasók igényéhez. A könyvtárak, és nemcsak a falusi könyvtárak, ellátásakor a gyakorlatban kisebb szava van a könyvtárosnak, mint az egyéni könyvvásárlónak, s amíg a könyvtáros rendelése megjárja az összes fórumokat, gyakran a visszájára fordul. Az egyéni könyvvásárlónak mindegy, hogy m i l y e n úton kapja meg, amit keres, neki arra a biztonságra van szüksége, h o g y ha valami okból (betegség, sza badság, külföldi út) n e m m e h e t be naponta, hetente a boltba, mégis hozzájuthas son kedvenc könyvéhez. K ö n y v e t félretenni ugyanis n e m szabad. A könyvesbolt ban is érvényes a kereskedelmi e l v : az árut addig kell mérni, amíg v e v ő akad. Ezt az e l v e t azonban „rugalmasan" szokták alkalmazni, hiszen minden boltnak van egy bizonyos törzsközönsége, az elvárja, hogy jól kiszolgálják, s ennek fejében havi könyvvásárlásával biztosítja az eladási terv teljesítését. Egyes könyvekre előjegyzéseket lehet végezni, de itt is hátrányban v a n a vidéki könyvvásárló. Az ő számára létesítették a postai könyvszolgálatot a maga, eddig m é g kis mértékben kihasznált lehetőségeivel. Működése nehézkes, nagy utánajárással (levelezés, csomagolás, űrlapok kitöltése) aránylag kis forgalmat lehet így lebonyolítani. Legtöbbször ugyanis olyan könyvet kér a levelező, a m e l y már n e m kapható. D e mégis ez a módja annak, hogy a vidéki tanár, orvos, agrár mérnök hozzájusson szükséges olvasmányaihoz. Jól megszervezett vidéki k ö n y v terjesztéssel is csökken a távolság falu és város között. És az előfizetések! N é h á n y balsikerű kísérlet után elment a kedve tőle eladó nak, vásárlónak egyaránt. Pedig ha előfordult is, hogy a könyv, amelyre előfize téseket gyűjtöttek, n e m jelent m e g v a g y n e m jutott el az előfizetőhöz, miért ne lehetne ezt a rendszert legalább a sorozatokra fenntartani? Tömegével jelentkez nének előjegyzők és előfizetők például a Tanulók Könyvtára v a g y a TÉKA-sorozatra. Nincs bosszantóbb ugyanis rendszeres könyvgyűjtő számára, mint ha a sorozat foghíjas. Vagy az előfizetésekkel is várjunk, amíg a kiadóknak saját könyvesboltjuk lesz? Aki a pultnak mindkét oldalán állt, az tudja, hogy az élet közben tovább halad. Ha valaki n e m restell időt és fáradságot, csak hozzájut — kerülő úton is — a könyvhöz, a m i t keres. Aki pedig n e m jut hozzá, az panaszol. A m í g ő is hozzá nem jut. Közben azonban könyvek maradnak olvasatlanul azoknál, akik csak divatból vásárolnak, s akinek munkaeszköze, de kevésbé élelmes, kénytelen köl csönkérni a szóban forgó könyvet. Még jő, hogy van antikvárium, ahol aztán a könyvek gazdát cserélnek. Ez már a k ö n y v útjának utolsó állomása, mielőtt a papírbegyűjtő könyvtemetőjébe kerül. Szerencsére n e m m i n d e n könyv kerül oda, é s a legtöbb olvasó számára a könyvvásárlás nem lánckereskedelem. Volt e g y v e v ő m , egy diáklány, aki mindig pénteken jött vásárolni, mert a véradó központban akkor fizettek. Vére árából gyarapította könyvtárát. De ez az eset már nemcsak az elárusító figyelmére érde mes, hanem az író tollára kívánkozik.
VALTER ROMAN T U D O M Á N Y ÉS
HATALOM
A tudomány—hatalom, a tudomány—politikai hatalom korreláció nyil v á n a h a l a d á s , a t ö r t é n e l m i fejlődés legfontosabb, l e g i d ő s z e r ű b b fő eleme, egyben a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k egyik legizgatóbb k é r d é s e . A k o r s z e r ű t e r m e l é s i folya m a t b a k ö z v e t l e n ü l b e a v a t k o z ó , t e r m e l ő e r ő v é vált, a t á r s a d a l o m lényegbeli funk c i ó j á n a k t e k i n t h e t ő t u d o m á n y a n y a g i és szellemi erő, s ezt n e m m i n i m a l i z á l h a t j a egyetlen á l l a m s e m , a m e l y „ a d m a g á r a " , t e k i n t é l y é r e és j ó l é t é r e , h a n e m é p p e n ellenkezőleg: az á l l a m n a k a t u d o m á n n y a l k a p c s o l a t b a n e g y é r t e l m ű á l l á s p o n t r a kell h e l y e z k e d n i e (az elismerés és a s o k o l d a l ú t á m o g a t á s pozíciójára), m é g p e d i g egy bizonyos fajta politika, a t u d o m á n y p o l i t i k a kidolgozása r é v é n . Az á l l a m t u d o m á n y politikája az illető r e n d s z e r t u d o m á n n y a l kapcsolatos á l l á s p o n t j á n a k a kifejeződése. N e m m a i k e l e t ű e korreláció, az e g y m á s t ó l v a l ó függőség p r o b l é m á j a . De egy ideje h e v e n y e b b f o r m á b a n j e l e n t k e z i k , k i v á l t k é p p e n a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú óta, a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m , a k é t koegzisztáló t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i r e n d s z e r v e r s e n g é s é n e k feltételei közepette. A tudomány—politika (tudomány—állam) korreláció számos bonyolult v o n a t k o z á s á n a k tisztázása t ö b b k o r m á n y s z e r v e t , sok k u t a t ó i n t é z e t e t , n e m egy poli tikust, szociológust, filozófust, közgazdászt foglalkoztat. R e n g e t e g v é l e m é n y a l a k u l t M, s e g y m á s t ó l n a g y o n eltérők a kidolgozott tézisek; e foglalatosságok v a l ó b a n v á l tozatos f o r m á k b a n i n t é z m é n y e s ü l n e k . De a k é r d é s e g y é r t e l m ű e n m e g o l d o t t n a k t á v o l r ó l s e m m o n d h a t ó .
* A tudomány—hatalom, tudomány—politika, tudomány—állam korreláció k é r d é s é n e k tisztázását az is m e g n e h e z í t i , h o g y — bizonyos t e o r e t i k u s o k v é l e m é n y é t ő l e l t é r ő e n — a j e l e n k o r ezen égető p r o b l é m á j á v a l k a p c s o l a t b a n s e m M a r x , s e m Engels n e m h a g y o t t örökül semmiféle sajátos és k ö z v e t l e n ú t m u t a t á s t . A jól i s m e r t képlet, a m e l y szerint a t u d á s h a t a l o m , m á r rég közikincs; d e n e m egyből j u t o t t m é l t ó h e l y é r e az e m b e r i s é g t u d a t á b a n : a v a l ó s á g felismerése századok m ű v e . Ez a z o n b a n n e m azt jelenti, h o g y a r é g m ú l t s z á z a d o k b a n s i k e r ü l t v o l n a tisztázni a két tényező e g y m á s b a h a t o l á s á n a k , e g y m á s s a l v a l ó á t i t a t ó d á s á n a k a m e c h a n i z m u s á t is; m é g k e v é s b é l e h e t e t t t u d a t o s a n é r t é k e s í t e n i a t á r s a d a l o m javára e felismerés potenciálját. N e m v a l ó ezzel összefüggésben az a n t i k görög v i l á g á l l a p o t á t felidézni, hiszen t ú l s á g o s a n n a g y a k ü l ö n b s é g az ókor és a mi k o r u n k t u d o m á n y a között. A régi görögöknél n e m m u t a t h a t n ó k ki a k a p c s o l a t o t a között, a m i t t u d o m á n y n a k n e v e z h e t n é n k , s a h a t a l o m között, n o h a h i b a v o l n a t a g a d n i , hogy az egykori görög d e m o k r á c i a é r d e k l ő d é s t t a n ú s í t o t t p é l d á u l az a s z t r o n ó m i a és a matézis i r á n t . S ő t : t u d o m á n y és polisz viszonya m á r a k k o r s e m volt m e n t e s m i n d e n k é t é r t e l m ű s é g t ő l , a s ú r l ó d á s o k t ó l . A t u d o m á n y t ö r t é n e t bizonyos k u t a t ó i n e m egészen a l a p t a l a n u l h a n g o z t a t j á k , hogy S z ó k r a t é s z „ügye" és az O p p e n h e i m e r - ü g y között n é m i p á r h u zamosságok tapasztalhatók. Az azóta eltelt k é t é v e z r e d e t k é t s é g t e l e n ü l az a f é l r e i s m e r h e t e t l e n és m e g f e l l e b b e z h e t e t l e n i r á n y z a t is jellemzi, h o g y a t u d o m á n y m i n d i n k á b b függővé v á l t a politikai hatalomtól. E v o n a t k o z á s b a n az első t ö r t é n e l m i k o r s z a k az ókori t u d o m á n y t ó l a X V I — X V I I . század t u d o m á n y o s f o r r a d a l m á i g terjed. A k ö z é p k o r t is m a g á b a foglaló másfélezer év s o r á n m i n d i n k á b b m e g n y i l v á n u l t u d o m á n y és á l l a m d i a l e k t i k u s korrelációja. M i k ö z b e n a politikai h a t a l o m m i n d i n k á b b — és m i n d t u d a t o s a b b a n — a r r a törekszik, h o g y a t u d o m á n y t céljai m e g v a l ó s í t á s á r a szolgáló eszközzé t e g y e , a t u d o m á n y viszont m e g k í s é r l i a politikai h a t a l m a t saját fejlődéséinek eszközévé t e n n i . L é n y e g é b e n e g y m á s t hasznosítják. Egyezségük hallgatólagos. U g y a n i s az á l l a m n y ú j t o t t a segítség a c s e r é b e n k a p o t t szolgálatok függvénye, á m a t u d o m á n y
saját h a l a d á s a k i e l é g í t h e t e t l e n v á g y á t ó l fűtve m i n d n a g y o b b á l l a m i t á m o g a t á s t igyekszik szerezni. T e r m é s z e t e s e n a dolgok v a l ó s á g o s a l a k u l á s a n e m ilyen i d i l l i k u s a n egyszerű, a volt és j e l e n célok n e m o l y a n áttetszőek. K i v á l t k é p p e n b o n y o l u l t a k az ügyek, h a az e l v o n t e l m é l e t s í k j á n m e g m a r a d t t u d o m á n y r ó l v a n szó. A m í g n e m k e r ü l t sor a k u t a t á s o k g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s a i r a , a m í g t e h á t a t u d o m á n y n e m t e t t a n y a g i bizonyságot önerejéről, a m í g n e m m a t e r i a l i z á l ó d o t t m ű s z a k i l a g , a t u d o m á n y o s k u t a t á s o k t u d a t o s f e l h a s z n á l á s a a politikai h a t a l o m á l t a l c s a k eléggé z a v a r o s for m á b a n v a l ó s u l h a t o t t m e g . E b b e n a korszakiban „a t u d o m á n y o s k u t a t á s igényt t a r tott u g y a n a z á l l a m t á m o g a t á s á r a , de igyekezett az á l l a m i n t é z m é n y e i t ö n m a g á t ó l m i n é l t á v o l a b b t a r t a n i . . . ; szolgálatait c s a k a b b a n a m é r t é k b e n a j á n l o t t a fel, a m i l y e n m é r t é k b e n ettől m é g f e n n t a r t h a t t a ö n m a g a ü g y e i n e k ellenőrzését" ( J e a n J a c q u e s S o l o m o n : Science et politique. P a r i s , 1970. 15.). P e r s z e ez a helyzet s e m e g y e d u r a l k o d ó . K ö l c s ö n h a t á s o k m á r a b b a n a k o r s z a k b a n is ismeretesek. A t á r s a d a l o m t ó l független t u d o m á n y , a m e l y n e m óhajt a t á r s a d a l o m h a s z n á r a lenni, s e l e f á n t c s o n t t o r o n y b a z á r k ó z i k — m é g t u l a j d o n k é p p e n n e m is t u d o m á n y , lega l á b b i s a szó jelenlegi é r t e l m é b e n n e m . E b b e n az összefüggésben u t a l u n k a r e n e szánsz k o r á r a , a m i k o r f e l m e r ü l a n e m e s eszméje a n n a k , h o g y a m e g i s m e r é s n e k és a h a t a l o m n a k k é z a k é z b e n kell h a l a d n i a az e m b e r i s é g j a v á r a , j ó l é t e és b o l d o gulása i r á n y á b a n . Ez az az eszme, a m e l y é v s z á z a d o k elteltével a t u d o m á n y t á r s a d a l m i s z e r e p é r e v o n a t k o z ó szocialista felfogásban b o n t a k o z i k ki. A m e g i s m e r é s h a s z n o s s á g á n a k eszméje, a z e l m é l e t és a g y a k o r l a t v i s z o n y á n a k e s z m é j e szoros k a p c s o l a t b a n áll a különféle t u d o m á n y á g a k b a n lezajlott for r a d a l m a k k a l , s főként K o p e r n i k u s z , Galilei, D e s c a r t e s és N e w t o n n e v é h e z fűző dik: a b b a n a h a r c b a n é r v é n y e s ü l , a m e l y b e n a t ö r t é n e l m i s z í n t é r e n m e g j e l e n i k és kifejlődik egy új osztály, a p o l g á r s á g . T e r m é s z e t e s e n e g y á l t a l á n n e m v é l e t l e n s z e r ű , h o g y — a történelemiben első íziben! — a francia f o r r a d a l o m é v e i b e n a f o r r a d a l m i k o r m á n y t u d ó s o k b ó l álló t a n á c c s a l igyekszik m e g v a l ó s í t a n i k i v á l t k é p p e n k a t o n a i jellegű politikáját. Most első ízben részese a t u d o m á n y az á l l a m ü g y i n t é z é s é n e k : a t u d o m á n y p o l i t i z á l ó d á s á n a k k e z d e t e ez. A f o l y a m a t o t az i n d í t o t t a meg, hogy m i n d i n k á b b a politika d ö n t a t u d o m á n y d o l g a i b a n . A t u d o m á n y és az á l l a m e g y m á s h o z k ö z e l e d é s é n e k ezen első m e g n y i l v á n u l á s a egy o l y a n f o l y a m a t e l i n d u l á s á t jelzi, a m e l y k é s ő b b s o k k a l h a n g s ú l y o s a b b . S m i n é l szorosabb á l l a m és t u d o m á n y k a p c s o l a t a , a politikai h a t a l o m a n n á l g y o r s a b b e r e d m é n y e k e t v á r el a t u d o m á n y t ó l . Elkezdődött a t u d o m á n y a l á r e n d e l é s e a h a t a l o m n a k . A t u d o m á n y politizálódása és a p o l i t i k a szcientizálódása: az i d ő k s o r á n egy m á s b a átcsapó, e g y m á s h o z közeledő, k o n v e r g e n s j e l e n s é g és f o l y a m a t ; de a k e t t ő soha n e m azonos. A X I X . s z á z a d b a n zajló ipari f o r r a d a l o m , a m e l y bizonyos o r s z á g o k b a n a tőkés t e r m e l é s i viszonyok végleges győzelmét biztosítja, a m o d e r n kor legfontosabb j e l e n s é g e k é n t és f o l y a m a t a k é n t felgyorsítja a t ö r t é n e l m i fejlődést. A h a t a l o m által a t u d o m á n y r a g y a k o r o l t — m i n d e r ő s e b b , egyre n y i l v á n v a l ó b b — k é n y s z e r í t é s s e l egyidejűleg k i b o n t a k o z i k a t u d ó s o k m i n d t u d a t o s a b b és h a t é k o n y a b b h a r c a azért, hogy az á l l a m ismerje el a h i v a t a l o s t u d o m á n y p o l i t i k a k i d o l g o z á s á n a k a s z ü k s é gességét. A politikai h a t a l o m , a h a t a l o m r a j u t o t t p o l g á r s á g m i n d j o b b a n megérti, hogy az iparfejlesztés é r d e k e , a profit n ö v e l é s e m e g k ö v e t e l i a t u d o m á n y o s k u t a t á sok b á t o r í t á s a és elősegítése p o l i t i k á j á n a k kidolgozását. E b b e n g y ö k e r e z n e k a p o l g á r s á g t u d o m á n y p o l i t i k á j á n a k t o r z u l á s a i is: a b u r z s o á z i a a t u d o m á n y t a m a g a s z ű k o s z t á l y é r d e k e i n e k r e n d e l n é alá, a m i a z o n b a n a tőkés i p a r o s í t á s és a k é s ő b b i e k so r á n is c s a k r é s z b e n s i k e r ü l h e t n e k i . C s a k k é s ő b b , a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú idején, d e főként u t á n a következik el a t u d o m á n y o s k u t a t á s e l i s m e r é s e az á l t a l á n o s p o l i t i k a kiegészítő r é s z e k é n t . A helyzet kettőssége n a g y r é s z t abból ered, h o g y a t u d o m á n y o s k u t a t á s o k k ö z v e t l e n h a s z n o s s á g a , az a l a p k u t a t á s o k e r e d m é n y e i n e k a l k a l m a z h a t ó s á g a m é g n e m elég világos (a t u d o m á n y m é g n e m v á l i k teljes m é r t é k b e n k ö z v e t l e n t e r m e l ő e r ő v é ) , hogy a t e c h n i k a m é g n e m a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k t e r é n folytatott k u t a t á s o k m a terializálódásának tűnik, h a n e m tulajdonképpen a t u d o m á n y r a való támaszkodás n é l k ü l , a t u d o m á n n y a l p á r h u z a m o s a n fejlődik. E b b ő l n e m az következik, h o g y a X I X . s z á z a d b a n csak csekély t u d o m á n y o s h a l a d á s lett volna. K i v á l t k é p p e n a m ú l t század m á s o d i k felében, a század v é g é t és a X X . század elejét jelző e s z t e n d ő k b e n n a g y volt a pezsgés, sok o l y a n e l m é l e t és k o r s z a k a l k o t ó felfedezés született, a m e l y m á r a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m és a j e l e n k o r i m á s o d i k i p a r i f o r r a d a l o m e l ő f u t á r á n a k t e k i n t h e t ő . Ezek a t u d o m á -
nyos megvalósítások abban különböznek a maiaktól, hogy általában m é g n e m vezet nek oly gyorsan gyakorlati alkalmazásokra, mint a mai felfedezések. A v é g é r v é nyesség igénye nélkül elmondható, h o g y az első ipari forradalom még n e m anynyira a tudományos haladással, hanem inkább csak találmányokkal, a műszaki haladással kapcsolatos. John Bernai joggal állíthatta, hogy a X I X . század végéig a tudomány fejlődése inkább függ az ipar fejlődésétől, mint az ipar fejlődése a tudományétól (Science and Industry in the Nineteenth Century. London, 1953. 87.). A nagy világválság, az első világháború évei és a két háború közötti időszak a tudomány—hatalom korreláció határozottabb módosulásához vezetnek: tudomány és hatalom közelednek egymáshoz, kölcsönös összefüggéseik szorosabbá válnak. Ez a tendencia kivételesen erőteljesen nyilvánul meg a második világháború idején és a háborút követő években. Megszűnik a tudomány semlegessége, é s a tudósok már n e m gördítenek akadályt felfedezéseik politikai jellegű felhasználásának út jába (persze a dolgok ez esetben s e m zökkenésmentesen alakulnak így). De immár a hatalom s e m hozhat politikai döntést a tudósok meghallgatása nélkül (ami n e m azt jelenti, hogy mindig törődik is a szakemberek véleményével). Ebben az új korszakban mindinkább érvényesül a tudománypolitika kidolgozásának kedvező irányzat, ami szintén annak bizonysága, hogy a jelenkori társadalom a tudomány politikát lényegbeli funkciói egyikének tekinti, és — kiváltképpen a szocialista országokban — megkísérli valóban tudományosan megalapozni. A tudományos-műszaki forradalom feltartóztathatatlan kibontakozása a két világrendszer versengésének feltételei közepette a szóban forgó korreláció új f e j lődéséhez vezet. Közvetlen termelőerővé válásával egyidejűleg a tudomány a hata l o m egyik legerősebb eszközévé válik. S viszont: a politikai hatalom a tudomány fejlődésének eszköze. Ez a korreláció n e m azonos a két társadalmi rendszerben. Ártalmas az az imperialista országokban kialakult helyzet, amelyben a tudományt a kizsákmányo lás politikájának szekere elé fogták, ahol a tudomány kiszorult a politikai hatalom előszobájába, s a hatalom bent pöffeszkedik a tudomány szalonjában. Arra hiva tottak, hogy egymást kiegészítő részei legyenek egy szerves egésznek, s n e alá v a g y fölérendeltségi, vagy éppen egymással ellenzéki viszonyba kerüljenek, h a n e m e g y m á s kölcsönös megértése kalauzolja a feleket. A tudományos kutatásoknak — az utóbbi évtizedekre jellemző — ipari m é retűvé válása végképp megváltoztatja a múlt egyenletét: a tudomány visszavon hatatlanul és jóvátehetetlenül a hatalom pártfogása alá helyezte magát, s politikai jellegű döntéseitől függővé vált. Korunkban a tudomány céljai mindinkább a társadaloméival azonosulnak. A tudományt felhasználják az anyagi javak termelési folyamatának tudományos megszervezésében s a társadalom tudományos megszervezésére, hogy a tudományo san szervezett társadalom m é g tudományosabban szervezhesse meg magát a tudo mány-termelést. A tudomány és az ipar Bernai felismerte korrelációja visszájára fordult: a tudományos-műszaki forradalom feltételei közepette n e m is a tudomány fejlődése függ az iparétól, hanem mindinkább az ipar fejlődése függ a tudo mányétól.
* A tudomány—hatalom korreláció általános fejlődését tekintve n e m hagyhat juk figyelmen kívül a békés és a katonai jellegű kutatások korrelációjának alaku lását az idők során. Ez utóbbi korreláció n e m volt mindig azonos az elmúlt évszázadokban, h a n e m fejlődött, s a második világháború idején aztán gyökeresen megváltozott. A második világháborúig békés tudományos potenciált hasznosították a há ború kitörésekor a katonai vonatkozású megvalósítások legszilárdabb alapjaként. A katonai jellegű kutatás a „békés", „civil" potenciált a háború szükségleteihez idomította. Természetesen ez n e m azt jelenti, hogy n e m létezett már békeidőben i s tulajdonképpeni katonai jellegű kutatás. D e fajsúlya viszonylag csekély volt a tudományos kutatások összességén belül. Gyökeresen megváltozik a helyzet a második világháborúban: bekövetkezik a szerepcsere. A hadi szükségletek megkövetelte katonai jellegű kutatások ered ményeit utólag alkalmazzák békés célokra. Elegendő az atomenergiára, a radarra, a DDT-re utalnunk.
A tudomány és a hatalom kapcsolatai alakulásának — ez ideig elégtelenül tanulmányozott és n e m teljesen tisztázott — folyamata merőben ú j dimenziókban alakul a második világháború ama pillanatától kezdve, amelyben Einstein — a fizikusok egy csoportja n e v é b e n — Rooseveltnek felajánlja az atomenergia katonai célokra történő hasznosítását. Ekkor a tudomány visszavonhatatlanul és visszafor díthatatlanul állami üggyé, élet-halál kérdésévé válik. A politika behatolása a tudo mányba előfeltétele a tudomány behatolásának a politikába. Bizonyos értelemben a háborúhoz fűződik a valóságos tudománypolitika létrejötte: a háború, n e m pedig
a béke szülötte. A tudomány és a politikai hatalom háború idején létrejött (jobban mondva: nagyon komolyan megszilárdult) szövetsége, szimbiózisa, frigye többé már n e m szűnik m e g a háború befejezésekor, h a n e m éppen ellenkezőleg, felerősödik. A ka tonai kutatásokban tevékenykedő tudósok leszerelésével egyidejűleg n e m szaba dul a tudomány is a katonai szolgálattól. A háborút követő időszakban a tudomány eladdig ismeretlen arányokban militarizálódik. A polgári és a katonai jellegű kutatás között már n e m merev a választóvonal, miként eltűnt az alkalmazott kutatást az alapkutatástól elválasztó határ is. Mindebből az is következik, hogy egy eljövendő világháborúban (ha mégis sor kerülne rá) a fontos, a döntő n e m a békegazdálkodás háborús gazdaságra való át állítása lenne, miként a múltban történt, h a n e m a létező és mozgósítható tudo mányos potenciál.
* A tudomány—politikai hatalom korrelációban felmerül a tudomány állami parancsteljesítővé való alárendelésének veszélye; annak a veszélye, hogy a tudo m á n y a politikai hatalom alárendeltjévé válik, mégpedig n e m a politikum priori tásának értelmében, hanem a politikum abszolutizálásával a tudománnyal szemben: ez egy objektív viszony (voluntarista) eltorzítása, aminek negatív, rendkívül káros hatásai vannak. Ez történt olyankor, amikor a tudományos igazságot alárendel ték a hivatalos ideológiának. A relativitáselmélet kiűzése a hitlerista Németország ból, a rasszizmus hivatalos nézetté e m e l é s e fékezte a tudomány fejlődését N é m e t ország és az egész világ viszonylatában. Sajnos, a szocializmus sem teljesen védett a parancsosztogató tudomány-poli tika kísértéseivel szemben. Igaz, a szocializmusban a pressziók annak az egyéb ként nagyon is érthető vágynak tulajdoníthatók, hogy minél gyorsabbá váljék a tudományos felfedezések gyakorlati alkalmazása. A h o z a m és a kutatások hatékony ságának hajszolása azonban néha mindenképpen súlyos bonyodalmakra, esetleg é p pen zsákutcába vezet. A tudományra (a természettudományra, de főként a társadalomtudományokra) csupán az apologéta szerepét kiosztani — ez többek között azt is jelenti, hogy m á sodlagos, alárendelt hivatást szánnak neki. A stratégia, az elmélet alárendelését jelenti tisztán taktikai vagy főként taktikai szempontoknak. Azt jelenti, hogy a tudományt közönséges és v a k szolgájává akarják tenni egy olyan politikának, amelyről végül is kiderül, hogy saját érdekeivel sincs tisztában. A tudományt fel használni bizonyos pillanatnyi taktikai érdekek igazolására: ez nemcsak azt j e lenti, hogy fordítva ülnek a lóra, h a n e m azt is, hogy rossz irányban nógatják a gebét. Elmélet és gyakorlat, stratégia és taktika között tisztázott a viszony, s a csúfos kudarc lehetősége nélkül senki sehol s e m zavarhatja m e g . N e m hallgatható el: a stratégia és a taktika fogalmának összecserélése néha annak tulajdonítható, hogy az elmélet lemarad a társadalmi gyakorlat szükség letei mögött; ilyenkor a politikusnak anélkül kell döntenie, hogy a szükséges e l m é leti, stratégiai ismeretre alapozhatna. A legtöbbször (talán mindig) az ilyen eljárás végső kimenetele — a kudarc. Persze n e m minden vak tyúk hal éhen, hiszen az is talál szemet. Az ilyenszerű problémákban lényegében mindig az illető ország általános helyzete tükröződik. A társadalmi rendszer milyenségétől, a világnézettől, a társa dalomtól, a gyakorlatba ültetés módjától függ, m i l y e n viszony alakul ki a tudo m á n y és a hatalom között. Az ismert szólást parafrazálva mondhatnók: m i n d e n társadalomnak olyan tudósai vannak, amilyeneket megérdemel. N é h a bizonyos — főként tőkés — országokban a tudós és politikus viszo nyát a kölcsönös intolerancia jellemzi. Főként egyes politikusok (rögtön
t e g y ü k hozzá — egy e u f é m i z m u s h o z f o l y a m o d v a —: a k e v é s b é éleseszűek) t a g a d ják, hogy a t u d ó s o k h a s z n o s a k l e h e t n e k politikai jellegű d ö n t é s e k k i d o l g o z á s á b a n . V e l ü k s e m m i r e s e m lehet m e n n i , m i n d i g m i n d e n t ö s s z e z a v a r n a k — á l l í t j á k egyes h e b e h u r g y a politikusok. P e d i g é p p e n e n n e k az ellenkezője igaz. A t é n y e k t a g a d h a t a t l a n u l igazolják, hogy sok m i n d e n t n e m l e h e t m á r a t u d o m á n y mellőzésével művelni. A t u d o m á n y és a politika e l l e n t m o n d á s a i r ó l szólva m e g kell e m l í t e n ü n k m é g , hogy e l t é r é s e k n e m c s a k a k k o r m e r ü l h e t n e k fel, a m i k o r a t u d ó s politikai síkon száll s z e m b e a h a t a l o m m a l , h a n e m a k k o r is, a m i k o r t i s z t á n t u d o m á n y o s p r o b l é m á k b a n ellenkezik. A k o r r e l á c i ó k é r d é s e m á r n e m is a b b a n az é r t e l e m b e n m e r ü l fel, h o g y t u d o m á n y és h a t a l o m k i v o n h a t j a - e m a g á t e g y m á s b ű v k ö r é b ő l (a felelősség k é r d é s é ben), h a n e m i n k á b b azt k e l l e n e t u d n u n k , vajon m i l y e n m é r t é k b e n l e h e t n é n e k v i szonylagosan f ü g g e t l e n e k a n é l k ü l , h o g y m e g t a g a d n á k e g y m á s t . J ó i s m e r n i e g y ü t t m ű k ö d é s i relációik alapelveit, hogy megfelelően i n t é z m é n y e s í t e t t e g y ü t t m ű k ö d é s b e n szolgálhassák a h a l a d á s á l t a l á n o s é r d e k e i t .
* A t u d ó s — a k á r tetszik n e k i , a k á r n e m — t ö b b é n e m m a r a d h a t a p o l i t i k á n k í v ü l . V o n a t k o z i k ez n e m c s a k a t u d o m á n y p o l i t i k á r a , h a n e m az á l t a l á n o s a b b r a i s : a n n a k az o r s z á g n a k a p o l i t i k á j á r a , a m e l y n e k a t u d ó s á l l a m p o l g á r a . N e m l e h e t s é ges a t á r s a d a l o m b a n élni, s n e m t ö r ő d n i a t á r s a d a l o m b o n y o l u l t szükségleteivel. Egyesek szerint k é t f é l e k é p p e n l e h e t v i s z o n y u l n i a p o l i t i k á h o z : a p o l i t i k á é r t élni, vagy a p o l i t i k á b ó l m e g é l n i . P e r s z e , v a n n a k a k i k felismerik, h o g y létezik egy h a r m a d i k m ó d o z a t is, és — ú g y v é l e m — ez v o n a t k o z t a t h a t ó a m a i t u d ó s o k r a : a p o l i t i k a k ö z e g é b e n élni, á t é l n i , m e g é l n i a politika, a t ö r t é n e l e m n a g y p a r a n c s o latait. M i n d v i l á g o s a b b a n t u d a t o s o d i k , hogy a t u d o m á n y a h a t a l o m és a független ség f o r r á s á v á vált, hogy a fejlődés, sőt, a t o v á b b é l é s n a p j a i n k b a n d ö n t ő m é r t é k b e n a t u d o m á n y t ó l függ; ez a r r a vezet, hogy a politikai h a t a l o m a t u d ó s o k a t a b s z o l ú t szükséges, n é l k ü l ö z h e t e t l e n t á r s a k n a k t e k i n t i . A k o r r e l á c i ó ily m ó d o n kettős függőséget jelez: n e m c s a k a t u d ó s o k f ü g g n e k m i n d n a g y o b b m é r t é k b e n a politikai h a t a l o m t ó l , h a n e m a p o l i t i k u s o k is a t u d o m á n y t ó l , hiszen a gazdasági, t á r s a d a l m i , politikai célok m e g v a l ó s u l á s a e g y r e i n k á b b a t u d o m á n y függvénye. Ez a m a g y a r á z a t a a n n a k , hogy s z ü n t e l e n ü l n ö v e k s z i k a k ü l ö n b ö z ő profilú k u t a t ó i n t é z e t e k száma, m i n d t ö b b a t u d o m á n y k ö z i bizottság m e g a k o r m á n y z a t i t u d o m á n y o s s z e r v , e g y r e n a g y o b b a k a p é n z a l a p o k , s n e m c s a k az ezen i n t é z m é n y e k b e sorolt k u t a t ó k s z á m a n ő s z a k a d a t l a n u l , h a n e m a v i l á g k ü l ö n b ö z ő o r s z á g a i b a n i n t é z m é n y e s ü l t az á l l a m f ő k v a g y a k o r m á n y o k m e l l é r e n d e l t t u d o m á n y o s t a n á c s adói funkció. A k o r s z e r ű államiban ezek az á l l a m p o l i t i k a s z e m p o n t j á b ó l d ö n t ő fon tosságú t e r ü l e t e k e n szakosodott t a n á c s o s o k n é l k ü l ö z h e t e t l e n n é v á l n a k . A t u d o m á n y o s t a n á c s a d ó i tisztség f e d d h e t e t l e n e m b e r s é g e t k ö v e t e l meg, s n a g y politikai felelősséggel j á r . Ez m é g n e m azt jelenti, h o g y a t u d o m á n y o s t a n á c s a d ó n a k poli t i k a i döntési joga v a n . De befolyása m i n d e n v o n a t k o z á s b a n figyelmet é r d e m e l : n e m t e l j e s e n e l h a n y a g o l h a t ó esetleges n e g a t í v h a t á s á n a k k é r d é s e ; s z a k e m b e r i k o m p e t e n c i á j a a l a p j á n á r t a l m a s a n is befolyásolhatja a politikai döntést. N e m s z á n d é k s z u n k h o s s z a s a b b a n foglalkozni ezzel a k é r d é s s e l , c s u p á n a n y n y i t j e g y z ü n k m é g meg, hogy az e m l í t e t t j e l e n s é g is a t u d o m á n y n a k a t á r s a d a l m i politikai é l e t b e v a l ó m i n d e r ő t e l j e s e b b b e h a t o l á s á b a n leli m a g y a r á z a t á t ; „a t u d o m á n y m i n t a n y a g i a s o d o t t t e c h n i k a " (Marx) teszi, h o g y vezető tisztségekbe e l ő szeretettel n e v e z i k ki azokat, akik „értékesítik" a tudományt, azokat, a k i k „a m e g i s m e r é s m a t e r i a l i z á l ó d o t t h a t a l m á n a k " (Marx) a z e x p o n e n s e i . Most m á r — e b b e n az összefüggésben — ideje h a n g s ú l y o z n i a p o l i t i k a e l s ő b b ségét a t u d o m á n n y a l s z e m b e n . M é g h a ú g y véli is a tudós, h o g y n y o m á s t g y a k o r o l h a t a p o l i t i k u m r a , a h a t a l o m a célok m e g h a t á r o z ó i n a k k e z é b e n m a r a d , s a t u d o m á n y o s k u t a t á s a m á r m e g h a t á r o z o t t célok e l é r é s é r e törekszik. B á r m e n n y i r e fontosak bizonyos t u d o m á n y o s megoldások, b á r m i l y n a g y o k a z esetleg k o r s z a k a l k o t ó felfedezések t á v l a t a i , a m a t e r i a l i z á l á s u k r a v o n a t k o z ó döntés a p o l i t i k a i tényezőtől függ, ez h a t á r o z z a m e g a p r i o r i t á s o k a t és az opciókat, a m e l y e k ö r ö k k é politikai fogantatásúak.
A tudományt a hatalomhoz fűző új relációkkal még n e m föltétlenül jár együtt a tudósok politikai illetékességének az elismerése, mégha egyesek v a g y sokan k ö zülük harcos magatartást tanúsítanak is. A m i viszont n e m azt jelenti, hogy n e vehetnének részt a politikai határozathozatalban, például a szocialista országokban. Sohasem tévesztendő össze a tudományos megismerés a társadalmi gyakor lattal. Azt hinni, hogy a tudományt, minden tudományt közvetlenül meghatá roznak a társadalmi célok, megbocsáthatatlan hiba, dogmatikus álláspont tükrözése. Szűk prakticizmus a tudományos kutatást szigorúan utilitarista szempontoknak alá rendelni; rövidlátó politika az ilyen, a m e l y megfosztja a jövő nemzedékeit a tudo m á n y áldásaitól. Hiszen a tudomány társadalmi felelőssége n e m c s a k a mára, h a n e m főként a holnapra vonatkoztatva is érvényes.
* A tudomány—hatalom korreláció fejlődésének összehasonlító tanulmányozása a tőkés és a szocialista országokban megköveteli két realitás megállapítását. Egy részt kimutathatók a fejlődés hasonlóságai mindkét ország-csoportban; itt is, ott is határozottan közeledik egymáshoz e két tényező, áthatják egymást; ez azt tanú sítja, hogy e vonatkozásban mindkét rendszerben felfedezhetők közös törvényszerű ségek (egyébként a közgazdaságtannak is vannak közös kategóriái: áru, piac, pénz és így tovább). Másrészt viszont e törvényszerűségek megnyilvánulási formái rend szerenként különbözők: a társadalmi rendszerek milyensége határozott — s világo san felismerhető — befolyást gyakorol erre a korrelációra, a módozatokra, amelyek szerint ez a korreláció megnyilvánul. Mindinkább kiderül, hogy csak bizonyos — haladó, szocialista — társadalmi viszonyok megléte eseten bontakozhatnak ki szabadon, hatékonyan és az általános érdekeknek megfelelően a társadalom alépít m é n y é n e k és technostruktúrájának nagy forradalmi folyamatai (a tudományosműszaki forradalom), csak e viszonyok alapján fejlődhet normálisan a tudomány— hatalom korreláció. Ezt az igazságot mind több tudós és politikus felismeri a tőkés országokban. Michel Rocard írja A tudományos kutatás válsága c í m ű cikkében: „A kutatás szektora más részlegeknél manapság jobban bizonyítja, hogy az ország politikaigazdasági struktúráinak teljes megváltoztatása — vagyis a forradalom — az egész társadalom haladásának szükséges feltétele" (Le Monde, 1970. V. 17—18.). A tudomány—szocialista hatalom korreláció kétségtelenül az új, szocialista társadalom gyors, sokoldalú és harmonikus haladásának egyik fő feltétele. Értelmetlenség azt hinni, amit egyesek (Nyugaton) hisznek, hogy tudniillik (a szocialista országokban) az államhatalom csak olyan mértékben támogatja a tudo mányos kutatásokat, a m i l y e n mértékben a kutatások a politikai vezetés kitűzte célok megoldására szorítkoznak. Ez a nonszensz arra a hamis feltevésre épít, hogy a szocialista országokban két megkülönböztethető hatalom létezik, s a két hatalom alapvető érdekei n e m egyeznek, hanem egymástól eltérők, s közöttük — bizo nyos közös érdekű kérdéseikben — kereskedelmi jellegű egyezkedés lehetséges. Hamis egyes marxista szociológusok a m a nézete is, amely szerint „a szocia lista országokban a társadalomtudományok n e m harcolhatnak a társadalmi hala dásért, ha n e m teljesen függetlenek a politikától és a hatalomtól". E korreláció helyes értelmezése (a szocialista országokban) megköveteli, hogy az állam és a tudomány bizonyos közös érdekeinek, közös világnézetének, a tár sadalomról vallott közös jellegű felfogásának a felismeréséből induljunk ki. N e m szólhatunk két külön, autonóm „hatalomról", amelyek ellentétesek és kölcsönösen gyanakszanak egymásra. Csakis közös munkáról és harcról lehet szó, s ezt egy olyan tudományos politika határozza meg, a m e l y n e k koordinátái megszabásakor szem előtt tartják „az élet objektív törvényeinek, dialektikus logikájának követel ményeit", miként erre Nicolae Ceauşescu elvtárs rámutatott (Előre, 1971. szeptem ber 4.). Á l l a m és tudós viszonya n e m taktikai, h a n e m elvi jellegű. A szocialista országokban (elvben) n e m lehet szó tehát „munkamegosztásról", az illetékességek megosztásáról abban az értelemben, hogy egyesek — a politikai fél — kijelölik a feladatokat, s mások — a tudományosság — megoldják a kije lölt feladatokat. A tudósok — mind pártvonalon, mind állami vonalon — részt vesznek a politikai döntések kidolgozásában és meghozatalában is. A döntések k i dolgozásának é s meghozatalának mechanizmusa nem azonos a szocialista és a tőkés országokban. Elavult az a princípium, amely szerint az igazság a „tisztség"
függvénye; minél magasabb tisztséget visel valaki, annál igazabb „igazságok" tudója. Az adminisztratív módszerek mind kisebb szerepet játszanak a tudomá nyos munka irányításában és vezetésében. A tudósok „világa" és a szocializmus „világa" között bensőséges a konkor dancia, hiszen maga a tudományos szocializmus az új rendszer tudományos jel legének a tükrözője. Mindenki tudatában egyre világosabb: ahogyan a munkásosz tály is csupán a szocializmusnak a tudománnyal való egyesülésével egyidejűleg vált a történelem mozgató erejévé, ugyanúgy a szocialista országokban hatalomra jutott munkásság is csak a szocializmus és a kor tudományának egyesítésével őrizheti m e g vezető szerepét. Ezért s e m kell tartaniuk a tudósoknak a szocializ mustól. A jelenkori feltételek közepette — és főként a szocializmus feltételei köze pette — egyáltalán n e m kötelező, hogy a tudóst a politikustól átléphetetlen határ válassza el (ezzel n e m vonjuk kétségbe magának a politikának a tudomány-jelle gét). Ellenkezőleg: a tudomány és hatalom érdekei konvergálnak, hiszen a tudomány kompetensen és hatékonyan támogatja a politikát, a politika viszont biztosítja a tudomány fejlődési lehetőségeit. A konvergencia e jelensége minden fejlett országban felismerhető, de a szocia lista országokban nemcsak elfogadott, h a n e m alapelvnek tekintett: legelőször a N a g y Októberi Szocialista Forradalom után érvényesült, miután a társadalom cél jai azonosultak a tudományéival. A tudomány és a politika nemcsak együttműkö dik, h a n e m tartós szövetség v a n közöttük. Ezt az igazságot pártunk nemegyszer erőteljesen hangoztatta, így például a legutóbbi kongresszus dokumentumaiban is. Természetesen a helyes, tudományos politikából m é g n e m következik önma gától a k o m p l e x tudományos kutatások eredményessége; a kettő n e m azonos, n e m tévesztendő össze. A helyes tudományos politika csak egyik — valóban rendkívül fontos — feltétele a sikernek, de n e m maga a siker. N é h á n y szót a társadalomtudományok és a politikai hatalom viszonyáról. A szocialista országokban a tudományok vonatkozásában érvényesülő tudo mányos politika a hatalmon levő forradalmi pártok általános politikájának szerves része. A tudománypolitika és az általános politika viszonya — a közös nézetek és célok következtében — a harmonikus együttműködés jegyében érvényesül, kon vergensek; de a priori bizonyos eltéréseik s e m zárhatók ki. A társadalomtudományok kettős jellege magyarázatul szolgál arra, hogy m e n y nyire komplex vállalkozás v é l e m é n y t megkockáztatni a társadalomtudományok szerepéről a szocialista rendszerek fejlődésében a politikai hatalom iránti maga tartásukról. A társadalomtudományok kettős jellege abból adódik, hogy hivatásuk kettős: egyrészt fel kell tárniuk a valóság különféle aspektusait és a társadalmi fejlődés objektív törvényeit; másrészt a társadalomtudományok osztályjellegűek, ideológiai természetűek. A jelenkori társadalom fejlődésében a társadalomtudományok betöltötte sze rep kérdését csak bonyolítja, hogy föltétlenül számolnunk kell a következőkkel: a társadalom dialektikája nem tévesztendő össze, n e m azonosítható gépiesen a természet dialektikájával; e vonatkozásban m e g kell birkóznunk egy — többek szerint — nehéz örökséggel, Engels vonatkozó tézisének vitathatósága miatt is. A társadalom dialektikájának gépies azonosítása a természetével n e m alkalmas a társadalomtudományok sajátos problémáinak a megoldására, hiszen téves utakra, hibás következtetések felé terelheti a tarsadalmi gondolkodást, negatív befolyást gyakorolhatna a politikai hatalomra. Olyan probléma ez, a m e l y még mindig n e m eléggé tisztázott, holott e n n e k negatív következményei lehetnek mind a természet-, mind a társadalomtudomá nyok viszonylatában; tisztázása viszont egy dilemma jó megoldását segítené elő. Arra a dilemmára utalunk, a m e l y mind a tudósokat, mind a politikusokat hoszszabb ideje foglalkoztatja: a tudomány két alapága (természettudományok — társadalomtudományok) közül tulajdonképpen melyik maradt vissza a fejlődésben? A jelenkori szociológia egyik lényeges problémája ez, s megoldani n e m i s olyan könnyű. Miként Hegel mondotta, Minerva baglya csak alkonyatkor, a csata végeztével repdes. A megismerés az emberi tudás hosszantartó halmozódását k ö veti. N e m kétséges, hogy a szocializmusban történelmi szükségszerűség a társada lomtudományok és a marxista pártok stratégiai koncepciójának a minél valóságo sabb harmóniája, egymásba hatolása, szoros kapcsolata, egysége. D e azért m i n d -
ennek távol kell maradnia az apologetikától. A társadalomtudományok arra h i v a tottak, hogy mindenekelőtt a szocialista társadalom, de általában a jelenkori tár sadalom alapvető folyamatait tanulmányozzák; szerepük a társadalmi fejlődésben n e m annyira taktikai, mint inkább stratégiai jellegű. A társadalomtudományoknak n e m apologetikusaknak, h a n e m elemzőknek és bírálóknak kell lenniük. A társadalomtudományok és a politika a problémák tanulmányozásának é s megoldásának módjában is különböznek egymástól. A marxista társadalomtudo mányok különféle tételeket dolgoznak ki, de — rendszerint — n e m hivatottak a döntésre. A politikai hatalom köteles cselekedni, döntéseket hozni, ez létének lényege. A társadalomtudományok olyan feltevéseket fogalmaznak meg, amelyek bizonyossága n e m apriorisztikus, csupán utólag kell bebizonyosodnia. A m a r x i z m u s m i n d e n összetevője (közgazdaságtan, filozófia, a tudományos szocializmus e l m é lete) állandó fejlesztése szükségességének elismerése a szocialista hatalom részé ről annak a meggyőződésnek a tükrözése, hogy a világról és az életről kialakított képet szüntelenül forradalmasítani kell a mindenkori tudományos ismeretek szín vonalának megfelelően, hiszen ez szolgálja legjobban a szocialista hatalom poli tikájának a megvalósítását. Míg a társadalomtudományok csak részlegesen tanul mányozhatnak egy-egy jelenséget, egy-egy folyamatot, a politika köteles lehetőleg a jelenségek, a kialakult helyzetek egészét figyelembe venni. A társadalomtudo mányok kidolgozhatják a lehetséges változatokat egy adott helyzetre; a politikum eldönti, melyik megoldás alkalmazandó. N e feledkezzünk m e g arról, hogy ha — egyoldalú, hiányos, rossz irányú e l e m zések alapján — a társadalomtudományokban dolgozók téves téziseket dolgoznak ki, negatívan befolyásolhatják a döntésre jogosult politikai tényezőt, s így súlyos politikai torzulásokat okozhatnak. Világosan meg kell mondani, hogy a marxista társadalomtudományok, a marxista elmélet m é g adós a jelenkor n e m egy nagy kérdésére adandó válasszal: n e m érte utól a világon v é g b e m e n t nagy változásokat. S világosan ki kell mondani még valamit: a marxista elmélet keretében nemcsak egyértelmű válaszok lehetségesek; a még n e m tisztázott kérdéseket illetően elkerül hetetlenek az egymástól alapvetően különböző válaszok. N o h a egyetlen objektív valóság létezik és egy objektív igazság van, sok út vezethet ehhez az egyetlen igazságihoz. A társadalomtudományok kutatói a közös ideológián és módszeren belül is különböző utakon kereshetik az igazságot, egy-egy kérdést eltérő módon tehetnek vizsgálódásaik tárgyává, s természetesen különböző eredményekre is juthatnak. Tulajdonképpen a különböző eredményeket lehetővé tevő különféle megközelítési és vizsgálati módok jelzik a társadalomtudományi kutatások alkotó jellegének egyik fő kritériumát. A kutatás ezen axiómájának elfogadásakor ama is rá kell mutat nunk, hogy az alkotómunka e sokrétűsége n e m vezethet semmiféle végérvényes ségekre. A véleményeik megütközése n e m öncél, h a n e m eszköz; a marxizmus ön maga elé tűzött célja: a környező valóság mind tökéletesebb megismerése. A marxizmus n e m valamiféle vallás és n e m zárt rendszer; fejlődése során hibák is elkövethetők. A fontos: tisztaságán őrködni, hiszen csak a maga tisztasá gában lehet hasznára a politikának. S az is szükséges, hogy a bírálat jogát fel erősítse a kritikára v a l ó válasz joga. A marxizmus torzulásai miatt (a személyi kultuszra is utalunk) a marxisták egyik fő feladata a visszatérés a marxizmushoz; á m ez csupán kezdeti szakasza az átfogóbb fejlődésnek, amelynek föltétlenül e l kell jutnia a tudományos szo cializmus elméletének az alkotó fejlesztéséhez, ami már magában foglalja a tör ténelmi fejlődés meghaladta tézisek revideálását is. E folyamatban Marx tanítása csupán ösztönzője lehet az állandó és gyors változásban levő új realitások e l mélyült tanulmányozásának; ezen belül aztán a forradalmi gyakorlatnak nemcsak a jelenkori m a r x i z m u s fő ihletőjévé, hanem ugyanakkor kérlelhetetlen kiigazítójává (bírájává) kell válnia. A dogmatikus, szektás nézetek bírálta — az alkotó gondolkodás ezen elemi kötelezettsége — n e m jelentette, n e m jelentheti a m a r x i z mus feladását, h a n e m éppen regenerálását, a jelenkor parancsoló szükségleteivel egybehangzó fejlődési lehetőségének a megalkotását.
* A szocialista országok tudománypolitikájának egyik lényeges, égető kérdése a tudomány szabadságának, általában az alkotás szabadságának a problémája. Pár tunk álláspontja a lehető legvilágosabb: a tudományos kutatás területén semmi s e m
lehet tabu, m i n d e n hipotézis megengedett. Mi azt valljuk, hogy szükséges minden tudományág alkotó fejlesztése; a marxizmusé is, hiszen a marxizmust csakis ú t m u tatásnak tekinthetjük, n e m pedig olyan dogmának, amelynek középpontjában sark tételszerű igazságok trónolnak. V é l e m é n y ü n k szerint szükségesek a nemzeti és n e m zetközi szintű véleménycserék a jelenkori folyamatokról és jelenségekről; álláspon tunk idegen az élő gondolkodás mindenfajta betokosodásától, megmerevedésétől. Mindez feltételezi magának a szocialista társadalom fejlődésének a kritikai elemzé sét, amivel pártunk n e m is marad adós. Az apologetikus és az igazolások előállítására alkalmazott ideológia — amelyet a múltban nemegyszer igényeltek — n e m lehet gyümölcsöző; az ilyet a történelmi tapasztalat bírálatával kell helyettesíteni, a marxista tudománynak a jelenkor problémáival lépést tartó fejlesztésével. S ez egyértelmű a kutatások szabadságával minden területen, a jelenkor legégetőbb kér déseiről folytatandó szabad viták és véleménycserék megszervezésével. Világnéze tünk, a gazdagabbá, tartalmasabbá vált marxista elmélet csakis ily módon járulhat hozzá a valóban szocialista társadalom felépítéséhez. N e m kétséges, hogy a fáradságos úton egyesek hibákat is elkövethetnek. Mi azonban úgy véljük, hogy a kutató egyik elvitathatatlan joga — a tévedés joga. Csak az n e m vét, aki n e m kutat. Ha ezt a szempontot n e m tartjuk tiszteletben, a mulasztást megszenvedi a kutató, megsínylik az eredmények. Ebben az összefüggésben emlékeztetünk szabadság és szükségszerűség korre lációjára. Az ember a társadalom terméke, tehát ez a korreláció megfordíthatatlan. A marxizmus ellenzi mind a mechanisztikus determinizmust, m i n d az indetermi nizmust. Elutasítja a gépies determinizmusból eredő fatalizmust, és a voluntarizmust is, amelyet az indeterminizmus szül. Tudatosan hatva a környező természetre, saját társadalmi meghatározottságára, az ember persze n e m számolhatja fel társa dalma objektív törvényszerűségeit, de igenis hatást gyakorolhat a különféle törté nelmi folyamatokra, felgyorsíthatja őket. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a kutatás szabadsága semmiképpen s e m tévesztendő össze az egyensúlyozás akrobatikájával. A kutatás szabadságát nemcsak anyagiak korlátozzák (a pénzügyi alapok, a tervezett kutatások anyagi feltételeinek biztosítása), hanem más természetű tényezők is. Kiváltképpen a társadalmi jellegű kutatásokra vonatkozik ez; e téren a felelősség problémája rendkívül jelentős: út mutató alapelv az, amit már Saint-Just megfogalmazott: semmiféle szabadságot a szabadság ellenségeinek! A szabadság korlátozása a szabadság ellenségei szá mára olyan princípium, amelyről a szocializmus n e m mondhat le a kutatás terü letén sem, hacsak nem akar lemondani magáról a szocializmusról. De ez n e m azo n o s a szektássággal, ami olyannyira jellemző az úgynevezett személyi kultusz idő szakára. A szocialista társadalom m i n d e n szempontból való szüntelen erősítése egyben a kutatási szabadság korlátainak szüntelen tágítását is jelenti. De a szabadság ugyanakkor megköveteli a magas fokú politikai felelősséget, a szigorú és követ kezetes önellenőrzést. A kutatások szabadsága korlátozásának mellőzése azt is j e lenti, hogy ne tűrjük m e g e téren a „monopóliumokat" és a „monopolistákat", a „kasztokat" és a „fejeseket", hiszen puszta létük önmagában már merénylet a k u tatók szabadsága ellen. Bizonyos feudumok kialakulása és továbbélése nemcsak egyes tudósok becsvágyának tulajdonítható, h a n e m a politikai vezetés bizonyos hiányosságainak is. A jelenség néha a körülmények összejátszása nyomán is fel ütheti a fejét: egyes tudósok politikai tisztségeket is betöltenek, tudományos funk ciójukra politikait halmoznak. Ez mindkét irányban negatívan éreztetheti hatását: a tudós a politikusra, a politikus a tudósra. Pártunk e vonatkozásban is hatékony intézkedéseket dolgozott ki, ami viszont egyáltalán n e m azt jelenti, hogy lehetetlenné vált volna tudományos iskolák léte (ezek az „iskolák" rendszerint kiváló tudományos személyiségek köré csoporto sulnak). Megjegyzendő még, hogy a „monopóliumok", a feudumok ellenzése azt is j e lenti, hogy n e m válik lehetővé az erők túlméretezett összpontosítása egy-egy inté zetben, hanem az erők inkább problémánként, a konkrét feladatoknak megfelelően összpontosulnak. Tanulmányunkban csupán néhány elgondolást vázoltunk a tudomány—hatalom korrelációról. Komoly, elmélyült, sokoldalú kutatásokra v a n m é g szükség a prob léma tisztázásához, ahhoz, hogy kielégítő következtetésekre juthassunk. Részletek
egy
nagyobb
tanulmányból.
GÁBOR DÉNES FÉMFÓLIA ÉS AZ OLVASÁS
JÖVŐJE
„Habent sua fata libelli", valljuk közel kétezer é v óta Terentiusszal, ám a k ö n y v e k tényleges sorsát — több-kevesebb részletességgel — csak az időtengely nulla pontjától balra eső szakaszon ismerjük. Hogy m i l y e n lesz a X X I . században, m i t és hogyan fognak olvasni unokáink, nehezen tudnók megjósolni. Pedig n e m kétséges: forradalmi változások küszöbén állunk. Az egyetemes emberi kultúra legfőbb hordozója, mindennapi szellemi táplálékunk, a könyv, jelenlegi formájá ban már n e m elégíti ki m i n d e n b e n a vele szemben támasztott, egyre fokozódó igényeket. Gutenberg „negyvenkét soros bibliája" óta (1455) — m e l y a maga idejében egyedülálló műremek volt — lényegét tekintve alig változott a könyv. Ma is két keményebb tábla közé fűzött, sok vékony, könnyen beszakadó, sérülékeny lapból álló, összességében túlontúl nehéz, terjedelmes, tárolási problémákat okozó alko tás. Egyedeiben tehát a könyv — m é g a népszerű zsebkönyv is — az optimális méreteket sokszorosan meghaladja. Könyvtári léptékben vizsgálva azután a kér dést, m é g sokkal sötétebb képet kapunk m i n d a raktározás, m i n d a könyvekben őrzött információk visszakeresése szempontjából. De ugyanezt a fojtogató szorí tást érzi — ha leszűkítettebb keretek között is — minden valamirevaló könyvbarát, aki magánkönyvtárának szaporodó darabjait egyre nehezebben tudja elhelyezni a könyvekkel m á r a m ú g y is zsúfolt lakásban. A jövőt fürkésző futurológusok megpróbáltak választ találni a könyvtárak é s könyvbarátok legégetőbb problémáira. John F. K e m é n y , az amerikai Dartmouth Egyetem matematikatanára valószínűségszámítással végzett m ű v e l e t e k eredménye képpen m á r tíz é v v e l ezelőtt arra a következtetésre jutott, hogy a 2000. é v körül egy-egy nagy tudományos könyvtár állománya legalább tízmillió kötet lesz, további száz é v múltán pedig 300 millióra fog emelkedni. Legkésőbb a X X I . század folya mán tehát jelenlegi könyvtáraink berendezése végleg elavul. Szerinte ilyen tömegű könyv raktározása csak mikrofilmtechnika segítségével lehetséges, úgy, hogy e g y egy könyvoldal terjedelme n e haladja m e g az e g y négyzetmillimétert. Feltevései ben m é g tovább is megy, és úgy véli, hogy a k ö n y v e k olvasása telefonnal kombi nált televízió közvetítésével történik majd. Mihelyt a telefonon a kívánt könyv kódszámát feltárcsázták, a m ű megjelenik az olvasóterem munkaasztalaira szerelt egyik képernyőn, é s a kutató kívánságának megfelelő ideig közvetíti a filmtekercs könyv lapjainak szöveg- é s ábraanyagát. Ez a prognózis csak első látásra tűnik utópisztikusnak, hiszen például a fotocellás távszedőgépek m á r sok é v e működnek; a n a g y világlapok szedésolda lait több ezer kilométer távolságra továbbítják, hogy klisékbe öntve egyidőben jelenhessenek m e g szerte a világon. A feltételezett, telefonnal kombinált televíziós információfeltárás s e m jelenthet problémát a technika mai színvonalán. Több mint egy évtizede, hogy elkészültek már a „mikrokönyvek" prototípusai is. Ötletért — mint annyi m á s esetben — a távoli múltba kellett visszamenni; így lettek az
ultramodern mikrokönyvek ismét „tekercs-könyvek"*. Alapanyaguk, persze, g y ö keresen különbözik az ókori papirusztól: rendkívül vékony fémfóliára, esetleg celofánfilmre, fotoelektromos úton v a g y ofszet-nyomással viszik át a szöveget é s az ábrákat. A filmtekercsszerű, erősen kicsinyített könyveken kívül (egy-egy 6 X 9 cm-es felületre 16 normál könyvoldal is ráfényképezhető), a m e l y e k e t termé szetesen csak mikroleolvasó közbeiktatásával lehet használni, készítettek o l y a n törpekönyveket is, amelyeknek szövegbetűi ugyanolyan nagyságúak é s ugyanolyan jól olvashatók szabadszemmel, mint a jelenleg forgalomban levő könyvekéi. És m é g ebben az esetben is több ezer oldalnyi szöveget lehet egyetlen átlátszó fedelű, 1 2 X 8 x 2 , 5 cm-es műanyagtokban tárolni, vagyis a m a szokásos k ö n y v e k terjedel mének legalább öt-tízszeresét. Súlya pedig alig haladja meg a 100 grammot, t e h á t ezek valóban „zsebkönyvek". Egy közepes méretű kézitáskába játszi könnyedség gel be lehet csomagolni 200 kötetet. Olvasása pedig — a beépített két hengerhez kapcsolt gombok forgatásával — ugyancsak könnyedén megoldható. Egyelőre fur csának tűnhet a böngésző lapozgatást gombpörgetésre váltani, ez azonban csupán beidegződés kérdése, melyre átnevelődni igazán n e m jelentene problémát. Á m a mintadaraboktól a teljes átállásig m é g hosszú út vezet. Az s e m bizo nyos, hogy a legsürgetőbb feladat az említett könyvek tömegtermelése lenne. A legtekintélyesebb dokumentációs szakemberek v é l e m é n y e legalábbis megoszlik e tekintetben. Josef S t u m m w o l l , az Osztrák Nemzeti Könyvtár főigazgatója az „in formációrobbanás" felvetette problémák megoldására egyelőre a hagyományos könyvkiadási és könyvtári normák megőrzését javasolja, de hangsúlyozza, h o g y csakis a rutinmunkák teljes automatizálásával, az elektronikus információtárolás és visszakeresés messzemenő alkalmazásával remélhetünk elfogadható e r e d m é n y e ket.** Hans Baer, egy másik nagytekintélyű osztrák szakember ugyanakkor e g y értelműen kijelenti, hogy „nincs és n e m is lesz soha önműködő könyvtár, mert századunk végére az információfeldolgozó gépek gyökeresen — elvileg! — mások lesznek, m i n t a m a használatos eszközök".*** Egy dologban azonban mindkét t a n u l mány szerzőjének azonos az álláspontja, nevezetesen abban, hogy az emberi értelem koordináló szerepének elsőrendű fontosságot tulajdonítanak. Hangsúlyozzák: a legtökéletesebb elektronikus gép is csak előre betáplált program alapján szolgál tathat tájékoztatást, s bárhová fejlődjék is működési kapacitása, sosem lesz képes az embertől független partnerként dolgozni. D e az elvi kérdésektől eltekintve, egyelőre főleg a pénzügyi lehetőségek jelentik a legnagyobb akadályt a teljes automatizálás felé vezető úton, hiszen a kibernetikus adatfeldolgozó é s „ m e m ó ria-gépek" előállítása és beszerzése akkora befektetést jelent, a m e l y jelenleg könyvtári vonalon m é g n e m térül meg. Az egyes munkafolyamatok (leírás, tárolás, adatfeltárás) korszerűsítésére m á r eddig is számos példa van. „Dokumator" típusú mikrofilm-felvevő és -olvasógépek szerte az országban működnek (részletes leírásukat lásd S e m l y é n István: Kor szerű technika a könyvtárban. Korunk, 1963. 11.), s a X e r o x típusú gyorsmásoló gépek bevezetése is nagyot lendített a könyvtári munkafázisok átfutási idejének rövidítésében. Az ennek révén felszabadult könyvtárosi munkaidő szinte kézzel fogható haszna pedig a bibliográfiai tájékoztatás tökéletesedésében mérhető le.
* Schmidt, H a n s : V o m Rollbuchmodell zum Industrieprodukt. D o k u m e n t a t i o n , Fachbibliothek, W e r k s b ü c h e r e i . 8. 1959/60/1. 5—7. ** Stummwoll, J o s e f : D i e Bibliothek der Zukunft. A u t o m a t i o n s p r o b l e m e im B i b l i o t h e k s w e s e n . Biblos. 14/1965/1. 1—13. *** Baer, H a n s : Bibliothek, Fachbibliothek, Dokumentation. V o m Katalog zum A u t o m a t i c Information S y s t e m . Biblos, 12/1963/4. 121—135.
Tévedés volna azonban azzal áltatnunk magunkat, hogy a félig automatizált könyvtár valamiféle átmenetnek számít a hagyományos é s a teljesen kibernetikus gépekre alapozott, önműködő könyvtár között. Még az eljövendő években-évti zedekben használandó elektronikus készülékek s e m egyebek belső munkaeszkö zöknél, alkalmazási területük pedig korlátozott. Amint nincs olyan bibliográfia, m e l y többet nyújtana, mint az a személy, aki összeállította, ú g y az elektronikus gépekbe betáplált adatok alapján létrehozott katalógus s e m szárnyalhatja túl m e g alkotójának ismereteit. Végső következtetésként tehát a m á r idézett J. S t u m m w o l l megállapítja: a könyvtárak hagyományos betűsoros é s szakkatalógusai a kutató számára egyszer s mindenkorra nélkülözhetetlen munkaeszközök maradnak. * A sokat hangoztatott „Gutenberg-galaxis" egyik legszorongatóbb következ m é n y e az, hogy a mai művelt ember érdeklődési körébe v á g ó olvasmányanyag sokszorosan meghaladja olvasási kapacitását. Van-e remény valamelyes javulásra? Érdekes, gondolatébresztő glosszát olvashattunk már évekkel ezelőtt Gadó György tollából Rakétatempóban — végig a könyveken címen (Könyvtáros, 1962. 3.). Szkeptikus felhangokkal ugyan, de tényként közli a Süddeutsche Zeitungban meg jelent adatok alapján, hogy K e n n e d y elnök „különleges »edzések« révén percen ként átlag 1200 szót tud elolvasni és felfogni". Ha ezt a számot összehasonlítjuk azzal a közismert pszichológiai adattal, hogy a gyakorlott, m ű v e l t olvasó olvasási sebessége legfennebb 250—500 szó percenként, n e m szorul bizonyításra, hogy a fent jelzett „edzések"-hez hasonló kurzusokra érdemes benevezni. Azóta a szak sajtóból és az újságokból, sőt a rádióból is többször hallottunk hasonló tanfolya mokról, m e l y e k külföldön biztató eredményekkel működnek. A baltimore-i Reading Dynamic Institute keretében m á r 1959-ben megszer vezték az első olvasástechnikai kurzust, m e l y Evelyn Wood 1956-ban kidolgozott rendszere alapján működött, é s azóta is n ö v e k v ő érdeklődés mellett tartják fenn. Végzettjeik olvasási készsége 50—150 százalékkal növekszik. Jelenleg az Egyesült Államokban száznál több Wood-intézet működik, de egyre gyakrabban hallunk európai gyorsolvasási tanfolyamokról is. A m i pedig külön hangsúlyozásra érdemes: a jelzett százalék nemcsak az időegység alatt elolvasott szövegrész mennyiségének növekedésére, h a n e m az anyag megértésére is vonatkozik. Felvetődik a kérdés: v a n - e egyáltalán szükség irányított gyorsolvasási gya korlatokra? Van! Amint a gyorsírás n e m azonos a gyorsan írással, hanem minő ségileg is magasabb rendű tevékenység, ugyanúgy a gyorsolvasás is többet jelent egyszerűen gyorsan olvasásnál, m e l y e t csak szakszerű beidegeztetéssel lehet elsajá títani, és, ha szabályai még nem kristályosodtak is ki annyira, m i n t a gyorsíráséi, már jelentős eredményekkel dicsekedhet. Persze, tény marad az, h o g y a figyelem összpontosítása önmagában is serkentőleg hat a lelki folyamatokra, esetünkben tehát gyorsabb olvasásra késztet, a k é n y e l m e s „böngészés"-sel pedig szétszóródik, megoszlik a figyelem. D e a sorrend felcserélésével szintén igaz a tétel: a gyorsabb olvasási ütem fokozza a figyelmet. Nos, a gyorsolvasás módszertanának építménye elsősorban é p p e n ezekre a tényekre alapozódik. Munkaeszközei között a projek torral kombinált tachisztoszkóp foglalja el a fő helyet. Segítségével tetszés sze rinti rövid ideig, akár csak ezredmásodpercekig, lehet a kiválasztott szövegrésze ket képernyőre vetíteni. A megvilágítási idő fokozatos csökkentése kiküszöböli a szokványos olvasás két leggyakoribb hibáját:
1. szavak olvasása helyett szócsoportok megragadására kényszerít, így a tekintet felesleges „harmónikázó" mozgásai megszűnnek, ami egyszerre jelent időmegtaka rítást és a szem izmainak kímélését; 2. lehetetlenné teszi a már elolvasott szövegrészre v a l ó visszatérést. N e m érdektelen megjegyezni, hogy magánúton is jó eredmények érhetők e l egyszerű eszközökkel. A bonyolult tachisztoszkópot ez esetben egy felülről lefelé növekvő sebességgel mozgatott kartonlap helyettesíti, a 2. pontban említett fel tétel biztosítására. Az 1. pontban foglaltak elérésére nagyon erős önuralom, akarati és figyelemkoncentráció szükséges, hiszen a sorok végigolvasása helyett. kö zepére tekintve, globálisan kell a lényeget megragadni, és úgy olvasni függőlege sen, fentről lefelé. Arról nem is beszélve, hogy a szavak hangtani megfelelőjének leképezését még gondolatban is teljesen le kell „vetkőzni". A gyorsolvasási készség elsajátításának következő lényeges feltétele — mind intézeti, m i n d magánúton végzett gyakorlatok esetében —, hogy a szövegben rejlő gondolati tartalmat a lényegkiemelő logikai munkával igyekezzünk szimul tán érzékelni. A csak stiláris elemeket tartalmazó „töltelékszöveg" rögzítésére tehát ne pazaroljunk sem időt, s e m energiát. Mindezek ellenére le kell szögeznünk, hogy a többlet, amit a gyorsolvasás készségének elsajátítása nyújt, elsősorban „látásérzékelési szoktatásból" ered, és ennek csupán következménye az olvasótér bővülése, a felfogóképesség hajlékonysága. Be kell azonban vallanunk, hogy ez a módszer m é g csak jól körülhatárolt területen alkalmazható, olyan szövegek olvasására, melyeknek csupán információs jellegük van, mentesek minden művészi vonatkozástól. Műélvezetet nyújtó, érzel mi-esztétikai tartalmú szépirodalmi m ű v e k e t ilyen „rakétatempóban" olvasni n e m lehet, és n e m is szabad! Ez a megszorítás pedig minden bizonnyal érvényes a j ó értelemben vett bibliofília esetében is: az ultramodern mikrokönyvek aligha fog ják kiszorítani tékáink polcáról sok évszázados hűséges társunkat, a jó és szép könyvet.
A tekercskönyv mintapéldánya
ROBERT ESCARPIT K Ö N Y V ÉS
TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ
Még a századforduló előtt m e g j e l e n t és c s a k n e m világszerte az i n f o r m á c i ó t e r jesztés szolgálatába állott az első t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszköz, az újság, a m e l y az 1830-as é v e k olcsó s a j t ó j á n a k ö r ö k ö s e k é n t m á r 1900 előtt á t l é p t e az egymilliós p é l d á n y s z á m o t . Ö t v e n év m ú l v a p e d i g az angol sajtó m i n d e n a d d i g i r e k o r d o t m e g d ö n tött 1000 l a k o s r a j u t ó n a p i 600 p é l d á n y á v a l . Messze A n g l i a m ö g ö t t k ö v e t k e z t e k a 400as p é l d á n y s z á m k a t e g ó r i á j á b a n a s k a n d i n á v á l l a m o k , A u s z t r á l i a és L u x e m b u r g , 300zal Ú j - Z é l a n d , az E g y e s ü l t Á l l a m o k és Belgium, m a j d 100—200-zal m i n t e g y húsz g a z d a s á g i l a g - m ű s z a k i l a g fejlett ország — v o l t a k é p p e n e z e k között oszlott m e g a világon f o r g a l o m b a hozott újságok p a p í r m e n n y i s é g é n e k f e n n m a r a d ó része. 1955 t á j á n v o l t a tetőzés. A z o k b a n az o r s z á g o k b a n , a m e l y e k n e k k u l t u r á l i s l e m a r a d á s t kell b e h o z n i u k , az újság t o v á b b r a is fejlődik, d e l a s s a b b a n , m í g m á s u t t h a t á r o z o t t visszaesést mutat*. Az ok: k o m o l y v e r s e n y t á r s a i a k a d t a k — a film, a r á d i ó és a televízió. Hiszen e z e k n e k a z új t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k n e k o l y a n l e h e tőségeik v a n n a k , a m e l y e k k e l az újság n e m r e n d e l k e z i k : n e m c s a k i n f o r m á c i ó t e r j e s z t é s r e a l k a l m a s a k , h a n e m m ű v é s z i kifejezésre is. A X I X . s z á z a d b a n u g y a n az ú j s á g is m e g k í s é r e l t e , h o g y e l t u l a j d o n í t s a a k ö n y v i r o d a l m i szerepét, de az i r o d a l m á r o k s o h a s e m r a j o n g t a k a t á r c a r e g é n y é r t . B á r m i l y r a n g o s is, az újság h a t á s a j ó v a l c s e k é l y e b b , m i n t egy filmé, r á d i ó m ű s o r é v a g y a televízióban s u g á r z o t t e l ő a d á s é . A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú öt e s z t e n d e j é t leszámítva, az első v i l á g h á b o r ú befejezése óta az a u d i o - v i z u á l i s t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszközök m e g s z a k í t á s n é l k ü l e g y r e n a gyobb m e n n y i s é g ű i n f o r m á c i ó t és m ű v é s z i a n y a g o t s z á l l í t a n a k (igaz u g y a n , m i n d k e t t ő m i n ő s é g e ingadozó) a k u l t u r á l i s s z e m p o n t b ó l m i n d e d d i g teljesen e l h a n y a g o l t t á r s a d a l m i r é t e g e k b e . Végső s o r o n a televízió, a m e l y h e l y e t k é r t m a g á n a k a l a k á s o k b a n , a l e g m a g a s a b b r e n d ű m ű v é s z e t e t j u t t a t j a el oda, a h o l a z a n a l f a b e t i z m u s , a t u d a t l a n ság és a nyomor meggátolták, hogy a könyv megvesse lábát. A m e l l e t t , hogy s o k o l d a l ú a k és m i n d e n ü t t j e l e n v a n n a k , e z e k n e k a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k n e k m é g k é t e l ő n y ü k v a n a k ö n y v v e l s z e m b e n : viszonylag olcsók és k i á l l í t á s u k tetszetős. A szép k ö n y v v i s z o n t d r á g a , az olcsó pedig — jellegtelen b o rítólapjával, szürkés papírjával, gyatra nyomdai kiállításával — rendkívül lehangoló és c s ú n y a . Ezért a z t á n a mozi, a r á d i ó és a televízió egyidejűleg gazdasági és eszté tikai n y o m á s t g y a k o r o l a k ö n y v r e . A m i k o r b á r m e l y i k k ü l v á r o s i m o z i b a n egy m u n k a ó r a b é r é v e l e g y e n l ő á r é r t k é t ó r á n á t e l e g á n s és k é n y e l m e s k ö r n y e z e t b e n n é z h e t végig b á r k i egy szép t ö r t é n e t e t , m i é r t f o r d í t a n á h á r o m , n é g y v a g y é p p e n t ö b b m u n k a ó r a b é r é t a r r a , hogy u g y a n a z t a t ö r t é n e t e t elolvassa o l y a n k ö n y v b e n , a m e l y a n n á l visszataszítóbb, m i n é l olcsóbb. E s z e m p o n t o k közül t a l á n a szépség a legfontosabb. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú ó t a a m ű a n y a g o k h a s z n á l a t a és az i p a r i esztétika t é r h ó d í t á s a r é v é n a z a l s ó b b n é p o s z t á lyok is tetszetős r u h á k b a öltöztek. A k e r e s k e d e l e m b e n ez a fejlődés m é g a h á b o r ú előtt m e g i n d u l t a p r i x u n i q u e t í p u s ú (filléres) á r u h á z a k k a l — az a n g o l - a m e r i k a i
* 350-nél Japán, 406-ra
A z 1000 lakosra jutó p é l d á n y s z á m A n g l i á b a n 1962-ben 560-ra e s e t t . Ausztrália, N o r v é g i a é s D á n i a t a r t , S v é d o r s z á g m e g ő r i z t e a 462-t é s L u x e m b u r g a 445-öt. A z „ é l r e török" k ö z ö t t s z e r e p e l a m e l y elérte a 416-ot (szemben az 1952-es 224-gyel) é s Új-Zéland, a m e l y s z e r é n y e n 365-ről ugrott.
Woolworth-oknak ezekkel a megszépített változataival. A szerény fogyasztónak hatal m a s érzelmi sokkot jelentett, hogy a derűsen kivilágított áruházban, halk zeneszó mellett jól fésült é s manikűrözött elárusítónők szolgálják ki. 1935-ben jelent m e g sok országban az áruházak fiókhálózata, s ezzel a szépség e g y fajtája amolyan közszolgáltatásként vonult be a közösség életébe. N e m indoklatlan talán emlékeztetnünk arra, hogy a moszkvai földalatti, amelynek rokokó m i n tájú aranydíszítései egy eltérő társadalmi rendszerben hasonló, a mindennapok m e g szépítésére irányuló szerepet játszottak, szintén 1935-ben épült. És ugyancsak 1935-ben alapította meg Angliában sir A l l e n Lane a Penguin ki adót. A Penguin-könyvek talán n e m voltak rendkívül szépek, de ezeknek a hat pennys paperbacks-eknek (fűzött köteteknek) a vörös-fehér borítólapja a hasonló kate góriájú könyveknél szokatlan derűt árasztott. Németországban a nagymúltú Tauchnitz kiadónak rövidesen alkalmazkodnia kellett a fiatal versenytárs képviselte új ízlés hez, és könyveinek komor borítólapját élénk, az irodalmi műfajokhoz illő színekkel kellett felfrissítenie. A Penguin n e m kívánt tömegkönyv lenni. Sőt, a kiadó vezetői n é m i sznobiz mussal hosszú ideig úgy tettek, mintha megtagadnák ezt a szerepet, s talán csak ugyan n e m volt szándékukban azt vállalni.* D e ember tervez, s a történelem v é gez. Ismét az történt, hogy e g y változás a kellő időben következett be, s a P e n g u i n k ö n y v e k megjelenése egybeesett a tömegkönyvnek kedvező történelmi helyzettel. N é h á n y évvel előbb Franciaországban Fayard és Ferenczi hasonló szellemben és valószínűleg kedvezőbb pénzügyi körülmények között megszületett kísérlete n e m hozta m e g a várt eredményeket. J. Ferenczi Livre moderne illustré című sorozatát, a m e l y Colette, Mauriac és Giono bestsellerjeit jelentette meg, már 3,50 frankért áru sították — hozzávetőleg egy shillingnek felel m e g —, amikor a Penguin-könyvek m e g jelentek. A sorozat minden bizonnyal azért állt le, mert a kiadó hátat fordított a népszerűsítés szándékának. Ezzel s z e m b e n a Penguin kiadó vállalkozása fellendült, és olyan irányban is •elterjedt, amelyre talán alapítója n e m is gondolt. Szándékosan v a g y sem, azzal, hogy a kellő történelmi pillanatban vágott neki a kísérletnek, sir A l l e n Lane kitárta a kaput a tömegkönyv előtt. Olyannyira, hogy jelenleg részben a Penguin kiadó fedezi a birminghami egyetem keretében működő Centre for Contemporary Cultural Stu dies költségeit — az intézmény éppen az alsóbb néposztályok olvasmányainak kérdé seit tanulmányozza. Ezek a kérdések világszerte — az NSZK-ban és Belgiumban, Franciaországban és az Egyesült Államokban, Japánban és a szocialista országok ban — érthető módon nemcsak a kiadók é s a könyvkereskedők, de a szabad idő v a g y a kultúra jelenségeit tanulmányozó szociológusok, valamint a gazdasági szakemberek érdeklődésének homlokterében állanak, h a n e m — s ez m é g fontosabb — rendkívüli mértékben foglalkoztatják az irodalomtörténet és az irodalomkritika szakembereit. A huszadik század második felében ezekben a kérdésekben rejlik a könyv új igazsága. A folyamatot meggyorsító tényezők hatására a változás rövid idő alatt ment végbe. A legfontosabb tényezők: a háború, a szocialista rendszer győzelme a könyv termelő országok jelentős hányadában, a gyarmatok felszámolása s ennek k u l turális következményei. Szükségessé vált, hogy bőségesen ellássák olcsó olvasmánnyal a világ minden táján szétszórt több milliónyi amerikai katonát — valószínűleg ez keltette fel az
* A kiadó 1964-ben m e g j e l e n t p r o s p e k t u s á b a n figyeltünk fel az alábbi, s a j á t o s a n s m u g n e s s - í z ű (öntelt) k i j e l e n t é s r e : „ N e m m i n t h a a t ö m e g e k n e k s z á n t t e r m é s r ő l l e n n e s z ó . H a e g y é v alatt Ï1 millió P e n g u i n - k ö n y v e t adnak e l A n g l i á b a n , az azt jelenti, h o g y minden ötödik angol v á s á r o l e g y e t . A Penguink ö n y v e k v i s z o n y l a g n a g y s z á m ú k i s e b b s é g n e k , az e l i t - k i s e b b s é g n e k készülnek."
Egyesült Államok kiadóinak érdeklődését a paperbacks iránt. Ideológiai irányu lásától függetlenül mindegyik ország törekszik arra, hogy külföldön megismertesse szellemiségét — ez is ösztönözte a nagy példányszámok és alacsony árak m e g v a l ó sítását. A nagyhatalmak külföldön székelő kulturális központjai több százezer könyvet osztottak szét. Végül pedig azokban az országokban, ahol a kultúra fejlő dése megelőzte a gazdaságét, egyedül a tömegkönyv elégíthette ki az új olvasók szükségleteit. Így született m e g az új könyvtípus, a m e l y 1950 óta gyakorlatilag az egész világot meghódította, Franciaországot is beleértve, ahol a kiadók között sokáig tartotta magát az a meggyőződés, hogy nincs mit tanulniuk másoktól a fűzött k ö n y v terén. Egyszerű, de tetszetős papírra nyomják, fűzése tartós, borítólapja pedig színes, túlnyomórészt illusztrált. Példányszáma n e m marad több tízezer alatt, ára pedig kötetenként n e m haladja meg egy munkaóra bérét. A megjelentetett m ű v e k kiválogatásában nincs egyeduralkodó szempont, bestsellerek és eredeti m ü vek egyaránt szerepelnek köztük. Nyitva áll a klasszikusok, a regényújdonság, a műszaki kézikönyv, a tudományos szakmunka v a g y akár a segédkönyvek — szó tárak és bibliográfiák — előtt. Szellemi rugalmassága korlátlan: e g y amerikai katalógus 1961-ben több mint 11 000 paperbacksben megtalálható m ű v e t sorolt fel. 1960-ban a National Book League rendezte londoni kiállítás 1000 paperbackset mutatott be harminc n y e l v e n különböző országokból, köztük az NSZK-ból, az NDK-ból, Kanadából, az Egyesült Államokból, Franciaországból, Indiából, Indo néziából, Iránból, Hollandiából, Pakisztánból, Angliából, Svédországból, a Szovjet unióból. Csupán ízelítő volt ez, s néhány hónap m ú l v a túlhaladott lett. Forradalom zajlott. Horváth Andor fordítása Részlet a szerző La révolution du l i v r e című
Diskay Lenke fametszete
könyvéből
DEMÉNY DEZSŐ FORDÍTÓGÉP,
NYELVÉSZET,
KOMMUNIKÁCIÓ Technoszociológiai vázlat
Sok mai műszaki alkotás jellegzetessége, hogy működésében izomorfikusan az emberi agy viselkedését közelíti meg. Ebben egyrészt a dialektikus fejlődés tudo m á n y - és technikatörténeti igazolását kell látnunk, másrészt az analógiával k a p csolatos lenini nézet helyességét, m e l y szerint a természet egysége a jelenségek különböző területeire vonatkozó differenciális egyenletek meglepő analógiájában nyilvánul meg. A kibernetikus gépeknek arról a válfajáról v a n szó, melyet W. R. Ashby szellemi erősítőnek (intelligence power) nevez, s m e l y n e k szerepe n e m anyagi-energetikai gyarapodás, hanem az ember szellemi képességeinek és érte sülés-alakzatainak felerősítése. Jellemvonása e találmányoknak az is, hogy igaz ságos társadalmi rendezettséget igénylő jellegük folytán adott esetben társadalmi ellentmondások kiéleződését idézhetik elő, s ideológiai bizonytalanságot is kivált hatnak. Ezzel nem mitizálni kívánjuk a modern technikát, sem öntörvényűen m ű ködő erővé n e m akarjuk fetisizálni. Inkább azt szándékozunk hangsúlyozni, hogy a technika közömbös ugyan saját lehetőségeivel szemben, de a mindenkori társa dalmi erőktől függően belső lehetőségeinek érvényesülése a polivalens logika sík ján történik. Pozitív v a g y negatív értékeinek forgalmazásában hatalmi struktúrák sokfajta magatartást tanúsíthatnak, de egyáltalán n e m közömbös, hogy dönté seik indítékrendszerét — például — elfogulatlanság v a g y sovén csoportérdek h a t ja át.
„Titkos forradalom" A fordítógép kibernetizálódó civilizációnk egyéb szülöttjeivel együtt észre vétlenül vonult be napjaink műszaki-szellemi világába. A. A. Moles kifejezésével élve, a kibernetika „titkos forradalma" hozta el, m e l y az ember hatalmát soha n e m sejtett mértékben sokszorozza meg, s a csokoládé-automatákon, telefonköz pontokon és pénztárgépeken keresztül mindennapjainkba szinte rejtve szivárgott be. A beszivárgás észrevétlen v o l t ugyan, de az ipari társadalom s a tudomá nyos-műszaki forradalom szakavatottjai (J. D. Bernai, G. V. Oszipov, Radovan Richta, Raymond Aron, Jánossy Ferenc, Valter Roman, C. W. Mills) fővonalakban már feltárták ennek a forradalomnak törvényszerűségeit, s számos biztató és l e hangoló embervonatkozású távlatát is jelezték. Az új forradalom n e m volt vélet lenszerű. A történelem előtti idők termelő gyakorlatáig visszavezethető technoló giák sorára épül, s ennek megfelelően van igaza G. Childe történésznek abban, hogy például a fémeknek a nukleáris fizikusok megvalósította átváltoztatásában nagyobb szerepe v a n az őskor ügyes fazekasainak, mint a középkor alkimistái nak. Mindez n e m jelenti azt, hogy az automaták n e m hordoznak magukban c s o dálatra méltó elemet.
A fordítógép lappangó és nyílt potenciáit a közvetlen érdekeltség folytán elsősorban a nyelvészet érzékelte. Kezdetben a klasszikus nyelvészeti gondolkodás keretei között, m a viszont már a kommunikációtan széles távlataiban. A mai hely zet ugyanis az, hogy a gépi fordítással kapcsolatos nyelvészeti vonatkozásokat m a guk a nyelvészek is nagy jelentőségűeknek ítélik, és a fordítógép által „feladott" nyelvészeti problémák határstúdiumként intézményesedtek a dokumentációban al kalmazott nyelvészet területeként. Jelentős mind a szűkebb értelemben vett nyel vészet, mind pedig a kommunikációkutatás számára. A nyelvészet ugyanis egy részt ezen a területen át érintkezik a rendszerelmélettel, informatikával, kiber netikával és dokumentalisztikával, másrészt az idevágó kutatások mellékterméke ként tör előre a filológia gépesítése (Szépe György: A nyelvészeti diszciplínák és kommunikációkutatás. Szecskő Tamás—Szépe György szerkesztésében: Nyelv és kommunikáció I—II. Budapest, 1969). Nyelvészeti vonatkozásai mellett a fordítógép szociológiai tartalmakat is hor doz. Szálait a megközelíthetőség alacsony értékfoka ellenére az etnikumközi érint kezés társadalompolitikai problematikájáig is érdemes nyomozni.
N y e l v és k o m m u n i k á c i ó A nyelv sokirányú beágyazottságát a társadalmi létbe már a kommunikáció elmélet első képviselői (Karácsony Sándor, G. H. Mead) érintik. Funkcionalitá sának hatáskörébe vonja az embert antropológiai teljességében: testiségében é s pszichikai mivoltában, logikumában é s társadalmiságában egyaránt. Elvontan fo galmazza m e g ezt a tényt a materialista szemléletű kommunikációelmélet (Szecskő Tamás: Kommunikációkutatás és strukturalizmusok. Magyar Filozófiai Szemle, 1969. 3.), amikor hangsúlyozza, hogy a kommunikáció társadalmi-történelmi j e l e n ség, s mint ilyen objektív viszonyok kifejeződése. Másodlagos struktúra ugyan, m e l y objektív szerkezetet tükröz, de a két szerkezetszint elképzelhetetlen egy m á s nélkül, mert m i n d e n társadalmi viszony az emberközi jelváltás (kommuni káció) mozzanatával jut teljes értékű léthez. A nyelv, illetve a beszéd az í g y é r telmezett kommunikáció alapvető formája és eszköze, m e l y társadalomontológiai státusa folytán e l e v e tudományközi területnek minősül. Az általános és nyelvi kommunikáció mikro- és makrovilágának összefüggé seit mélyíti e l az emberközi jelváltás jelenségeinek információelméleti kategóriák (kód, kódolás, dekódolás, hír, csatorna, visszacsatolás) a l a p j á n t ö r t é n ő megközelí tése. Ez a szemlélet világosabbá teszi nemcsak az egyidejű (szinkrón) és e g y m á s utáni (diakrón) egyéni, csoport és össztársadalom szintű kommunikáció összefüg géseit, de modellekben érzékelteti a nyelvi jelrendszer kultúrafelvevő és kultúra őrző, -hordozó és -átadó, illetve -forgalmazó és -alkotó funkcióit a nagytársadalom információs hálózatrendszerében. Az így értelmezett kommunikáció térségeire s z é lesítve ki a n y e l v funkcióit az egyidejűség és a történetiség síkján, a n y e l v t u d o m á n y feladatrendszere ma m á r ekképp alakul: 1. a nyelvi szerkezet vizsgálata; 2. a nyelvi szerkezet és az ontológiai művelődésstruktúra összevetése; 3. a nyelvstruk túra és a szociológiai szerkezet egybevetése; 4. a nyelvi szerkezet és a műfajok szerkezetének összevetése (Károly Sándor). A feladatsor megfogalmazásából e l s ő tekintetre megállapítható a korszerű igényesség, illetve az a tény, hogy a Fer dinand de Saussure utáni posztklasszikus nyelvészet számos feladatát a nyelv tár sadalomontológiai szerephelyzete folytán csak a segéd- és határtudományok a l kotó együttműködésével oldhatja meg. Ugyancsak ezt bizonyítja a fordítógép, illetve a gépi fordítás problematikája is.
„Homo informationicus" és „homo communicans" Napjaink filozófiai antropológiájától nem idegen az ember meghatározása „homo informationicus"-ként. Elvont-fogalmasítása ez annak az evidenciának, hogy az emberi döntések hatékonysága az értesülések mennyiségétől és minőségétől is függ. Specifikumként lépett előtérbe az embernél ez a vonás az újkori fejlett társadalmakban, s főként fejlődésük posztindusztriális szakaszában a tudományos műszaki forradalom keretei között. Ebben a szakaszban ugyanis a termelés tár sadalmi szerkezete túlmegy a hagyományos ipari szerkezeten: automatizálódik, kibernetizálódik és energetizálódik. Ezzel egyidejűleg tudományipar alakul ki, m e l y mindegyre újabb tudományos ismereteket termelve, a társadalom valamennyi szint j é n a döntések variánsaihoz a legmegfelelőbb mennyiségű és minőségű értesülé seket szállíthatja. Az embernek „homo informationicus"-ként való jellemzése azonban egyolda lúan pszichomorf jelleget hangsúlyoz. Értelmet ez csak a tevékenység az együtt működés és az érintkezés dimenzióinak szociológiai szintű bekapcsoltságában kap. A tájékozódási szükséglet ugyanis csak következménye a nagytársadalom világ méretű kommunikációs hálózatrendszerében kiépült közlésformáknak, gazdasági és egyéb összekapcsoltságnak. Következmény ugyan a tájékozódási szükséglet, de e l é g séges oknak mutatkozott arra, hogy biztonsági célzattal társadalmi szükségletté és hatalmi érdekké váljék. Az érdekeltek a jólértesültség biztosítása céljából semmi áldozatot n e m sajnálnak. A lényegre tapint az a megállapítás, mely szerint a gyors és megbízható információ a fennmaradás elemi feltétele. Egy statisztikai adat szerint csak a kivonatoló szolgálatok évi költségvetése világviszonylatban 200 millió dollár.
Kibernetizálódás Az optimális tájékozódást azonban egyrészt az információáradat állandó növekedése, másrészt az információk soknyelvűsége akadályozza. Az ember már n e m képes a hatalmas mennyiségű értesüléstömeg felvételezésére, kiválogatására, fel dolgozására és értékelésére. A problémamegoldás egyetlen járható útjának itt is a kibernetizálás bizonyul. Az egyetemes jelentőségű feladat érdekében a társadalmi gyakorlat megfelelő műszaki-tudományos erőket (matematika, információelmélet, elektronika, automatika, matematikai logika, biológia) mozgósított, s a megoldásra váró feladat kardinális részét, az információk nyelv-, illetve etnikumközi forgalmazá sát tudományos-műszaki forradalmunk az elektronikus számítógép é s a nyelvészet új irányvétele alapján a fordítógép útján próbálja megoldani. A szocialista és tőkés társadalmakban egyaránt állami szinten foglalkoznak a kérdéssel. Kísérleteket először egy moszkvai csoport — N. A. Kolmogorov irányításá val —, valamint Warren Weawer és A. D. Booth angol mérnökök végeztek. Elméleti és műszaki tervezgetések és kísérletezések után a döntő fordulatot 1954 hozza m e g Az IBM (a cég neve: International Business Machines) georgetowni telepén univer zális elektronikus számítógépen elkészül az első használható gépi fordítás oroszról angolra. A számítógépet az orosz szavak felismerésére programozták. A gép a sza vakat a tárolt orosz—angol szótárban kikereste, a kimenő felismerő áramkörbe jut tatta, és ez az angol szavakat az orosz szövegnek megfelelően állította össze. A sikert lázas m u n k a és újabb eredmények követték. N. A. Kolmogorov munkacsoportja francia szöveg orosz fordítását programozza, s kidolgozza a kínai—orosz, indonéz— orosz, hindu—orosz, japán—orosz, burmai—orosz, arab—orosz, török—orosz és spa-
nyol—orosz gépi f o r d í t á s s z a b á l y z a t á t ( P a p p F e r e n c : Matematikai nyelvészet és gépi fordítás a Szovjetunióban. B u d a p e s t , 1964). A kísérletezések f o l y a m á n az e g y e t e m e s gépi f o r d í t á s m u n k á l a t a i t mozdítja elő az o r o s z — m a g y a r gépi fordítás s z a b á l y z a t á n a k elkészítésével I. A. M e l c s u k n y e l v é s z és logikus. A m a g y a r n y e l v i s m e r e t é n e k b i r t o k á b a n u g y a n i s a r r a figyelt fel, h o g y ez a n y e l v k ü l ö n b ö z ő n y e l v c s a l á d o k t u l a j d o n s á g a i t egyesíti m a g á b a n , s a m a g y a r — o r o s z gépi fordítás s z a b á l y z a t a m á s n y e l v e k e s e t é b e n is m e g k ö n n y í t i a fordítói m u n k á t (I. A. M e l c s u k : O masinom perevogye vengerszkovo jazika na russzki. Problemi Kibernetyiki, 1958).
Nyelv és matematika A fordítógép egy t a l á l ó m e g h a t á r o z á s s z e r i n t a u t o m a t i k u s n y e l v t a n n a l felszerelt a u t o m a t i k u s szótár. M u n k á j a azzal a f e l a d a t t a l e g y e n l ő , h o g y a k i i n d u l ó n y e l v b e n kódolt i n f o r m á c i ó t á t kell k ó d o l n i egy m á s i k n y e l v r e n d s z e r r e , a c é l n y e l v r e . A fordító gép ezt a f e l a d a t á t n y e l v i v o n a t k o z á s b a n a k l a s s z i k u s n y e l v é s z e t t a l a j á n n e m o l d h a t t a m e g . T u d o m á n y t ö r t é n e t i k u t a t á s (D. I. P a n o v ) k i m u t a t t a , h o g y a gépi fordítás e s e t é b e n a g y a k o r l a t előzetesen kidolgozott n y e l v e l m é l e t i a l a p n é l k ü l t a l á l t r á a m e g o l d á s r a . A k o r t á r s n y e l v é s z e t u g y a n i s e h h e z a f e l a d a t h o z elméletileg n e m n y ú j t h a t o t t segítséget, m e r t a g y a k o r l a t n a k ettől a v o n u l a t á t ó l t á v o l t e v é k e n y k e d e t t . A h a g y o m á nyos n y e l v t u d o m á n y a n y e l v t a n í t á s , a z i r o d a l m i f o r d í t á s , az irodalom, t á r s a d a l o m és n e m z e t i t ö r t é n e l e m s z o l g á l a t á b a n állott, s ez m e g h a t á r o z t a a nyelvészeti k u t a t á s o k m u n k a p r o g r a m j á t . A k o r t á r s a d a l m i , t e r m e l é s i , vezetési és i r á n y í t á s i g y a k o r l a t á b a n m u t a t k o z ó i g é n y e k és lehetőségek a z o n b a n s z ü k s é g k é p p e n k i k é n y s z e r í t e t t é k a n y e l vészet s z e r k e z e t é n e k , s z e m l é l e t é n e k és k u t a t á s i m ó d s z e r é n e k h o z z á h a n g o l ó d á s á t a k o r elvárásaihoz, s elvezettek a matematikai nyelvészet kialakulásához. A nyelvészetben a gépi fordítás szerzett s z á m á r a é r v é n y t . A k é t t e r ü l e t alkotó k a p c s o l a t b a k e r ü l t e g y m á s s a l : a gépi fordítás egyik i h l e t ő j e k é n t a n y e l v i a n y a g m a t e m a t i k a i feldolgo z á s á n a k , a m a t e m a t i k a i lingvisztika p e d i g a n y e l v statisztikai s z e r k e z e t é n e k infor m á c i ó e l m é l e t i feldolgozójaként. T á r g y i v o n a t k o z á s b a n a m a t e m a t i k a i nyelvészetet a n y e l v i a n y a g s z i n k r ó n r e n d s z e r e é r d e k l i . S t a t i s z t i k a i szemlélet a l a p j á n a n y e l v b e n a z e x t e n z i o n á l i s jellegű összefüggések i r á n y á b a n k u t a t . E b b e n a v e t ü l e t b e n u g y a n i s a k o n k r é t n y e l v e t m a t e m a t i k a i j e l r e n d s z e r b e l e h e t á t í r n i , és e b b e n a f o r m á b a n a s z á m í t ó g é p b e is b e t á p l á l h a t ó . A m a t e m a t i k a i n y e l v é s z e t l é t r e j ö t t é n e k ösztönzői között a gépi f o r d í t á s m e l l e t t j e l e n t ő s szerepe volt m á s t é n y e z ő k n e k is. Így: a h í r k ö z l ő v e z e t é k e k b e n k ö z l é s r e s z á n t h í r a n y a g m e n n y i s é g i n ö v e l h e t ő s é g e k é r d é s é n e k , az o l v a s ó - és g y o r s í r ó g é p e k b e v e z e t é s é n e k , t o v á b b á a t u d o m á n y o s i s m e r e t a n y a g gépi r e c e n z i ó j á n a k , a h í r a n y a g - f e l d o l gozó információs g é p e k n e k s a g é p e k n y e l v i v e z é r l é s é n e k . A gépi fordítás a b b a n a z é r t e l e m b e n a legfőbb i n d í t é k , h o g y g y a k o r l a t a a n y e l v s t r u k t ú r á j á n a k egészét é r i n t i , és sajátos f o r m á b a n fogalmaztatja ú j r a a n y e l v a l a p v e t ő h a n g t a n i , szótani, m o n d a t t a n i és j e l e n t é s t a n i kérdéseit. N a g y t e r ü l e t e n lett ihletője a n y e l v t u d o m á n y n a k , új t e r ü l e t e k felé i r á n y í t v a é r d e k l ő d é s é t . A t á r s a d a l m i szükséglet v o n a l á n a gépi fordítás v i l á g szerte m a t e m a t i k u s o k , k i b e r n e t i k u s o k és n y e l v é s z e k t e r m é k e n y t u d o m á n y k ö z i e g y ü t t működését eredményezte.
Ideológia és hatékonyság A gépi fordítás t é n y é v e l a m a t e r i a l i z m u s m e g e r ő s í t e t t e és kiterjesztette h a d á l lásait egy o l y a n t e r ü l e t e n , ahol az i d e a l i z m u s szeretett csodát l á t t a t n i . A gépi for dítás m e g v a l ó s í t á s á v a l a szellemi m u n k a egy ú j a b b t e r ü l e t e n c s o d á t l a n o d o t t és v á l t az e m b e r s z á m á r a t e r m é s z e t e s s é . A z e m b e r u g y a n i s e z e k b e n a g é p e k b e n , h a v á z l a t o -
san is, önmaga értelmi folyamatait reprodukálja, s ezzel a gép megchanikájában tár gyiasult szellemi munkafolyamatok anyagi jellegű alapjai bizonyíthatók. Éppen ezért a fordítást végző gép mint a szellemi munka, illetve a szellemi m u n k a fiziológiai alapjainak fizikai modellje az embertudományok egyike számára s e m lehet közömbös. Az agy és a gép szerkezeti és működési analógiája alapján egyes filozófusok e l v b e n n e m látnak különbséget a gép és az emberi a g y között. Elmossák a különbséget a tudatos gondolkodás és az anyag alacsonyabb mozgásformái között, holott a gép az ember tudatos alkotása az elektromechanikus mozgásforma szintjén, s mint i l y e n az emberi aggyal m i n d e n esetben csak származékos viszonyban állhat. A legtöbb szakértő (Norbert Wiener, Y. Bar-Hillel, A. I. Kulagina, A. A. Moles, Tarnóczy Tamás) szerénységre int. A gépi fordítás ugyanis n e m gazdaságos m i n d e n vonatkozásban. A nyelvészet s a kérdésben érdekelt műszaki és elméleti tudományok azonban világviszonylatban erőfeszítéseket tesznek tökéletesítéséért. Elméleti é s m ű szaki tudósok szervezett harca folyik a másodpercekért és a minőségért. A fordítások szöveghatárát illetően az eddigi tapasztalatok szerint a gépi fordítás elsősorban a természettudományok szűkebb területéről vett szövegből előnyös. Az irodalmi szöve gek fordításának a művészi képek és e g y é b körülmények miatt akadályai vannak. A kezdetben alkalmazott közönséges univerzális gépeknél 1000 szavas szótár esetében e g y szó megkereséséhez szükséges idő 0,1 másodperc volt, e g y mondat megszerkesz téséhez pedig 2—3 perc. Ma már különleges fordítógépek működnek, melyeknek m e móriaegysége 100 000-nél több szót is tárol, különleges utasításokkal programozhatók, s bemenő és kimenő egységeik jóval gyorsabban működnek. Új lépcsőfok a n y o m t a tott szöveget olvasó berendezés v a g y az a műszaki újítás, m e l y fölöslegessé teszi a gépírónő perforáló munkáját. Megoldódott kísérletileg a szóbeli fordítás kérdése is. A haladás csakugyan kimutatható. D e Norbert Wienernek Isten és Gólem című munkájában tett megállapításai m é g érvényesek. Hangsúlyozza, hogy az automata fordítógép magában n e m képes kielégítő munkát végezni, s megfelelő eredményt egyelőre a géprendszer ellenében a gép—ember rendszer jelenthet. Meggyőződése ugyanis, hogy hiteles gépi fordítás szaknyelvész, illetve szakfordító közreműködése nélkül nem valósítható meg.
Polivalencia A tudományos-műszaki forradalom és a proletárforradalom a modern történe l e m egységes folyamatának két arca: az egyik a termelőerők, a másik a termelési v i szonyok vonatkozásában megmutatkozó jelenség; az egyik az embernek a természet hez v a l ó viszonyában jelent forradalmat, a másik emberközi viszonylatban. A szoci alizmusnak a tudományos-műszaki forradalom kérdésében a kapitalizmustól a forra dalom eredményeinek alkalmazásában kell különböznie. Abban, hogy a t u d o m á n y o s műszaki forradalom talaján létrehozott kultúrával a dolgozó ember emberibb életét szolgálja, jogot biztosítva mind a hagyományos, m i n d pedig a forradalom talaján a l kotott pozitív értékek felhasználására. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert egyetér tünk azzal a nézettel, m e l y szerint a modern műszaki alkotásokban nemcsak a m a nipulálhatóság, de a földi paradicsom lehetőségei is b e n n e vannak (Heller Á g n e s : A technika mítoszai ellen. Érték és történelem. Budapest, 1969). Marcuse szerint a m ű v é szetben egyre inkább érezhetők a nyelvi kommunikáció korlátai. McLuhan v é l e m é n y e az, hogy a nyomtatott nyelvet (a Gutenberg-galaxist) az elektromos tájékoztató esz közök (a Marconi-konstelláció) váltják fel. G. Steiner pedig azt vallja, hogy a v a l ó ság alapvető összefüggéseit m a már n e m a verbális nyelv hordozza. Ezek a megálla pítások fejezhetnek ki részigazságot, de az is tény, hogy e g y n y e l v csak ott veszítheti
el kultúrahordozó, -közvetítő és -alkotó értékét, ahol használatát valamilyen oknál fogva korlátozzák, v a g y azok számára veszítheti el, akik a gondolattartalmakhoz nem öntevékenység eredményeként, h a n e m manipulált helyzetben manipulációs eljárások útján jutnak el. N e m egészen véletlen tehát, hogy a tudományos-műszaki forradalom polgári változatához illeszkedő manipulációk sodrában létrejött fenti megfogalmazá sokban a n y e l v értékeivel szemben negatív álláspont jut kifejezésre.
Szociológiai vetületek, futurológia Világosan n e m láthatók, de sejthetők a gépi fordítás társadalom- é s m ű v e l ő d é s politikai kihatásai. Következtetésekre jogosítanak a fordítógép természete s a tájé kozódási igényre vonatkozó számadatok is. A m i a gép természetét illeti, a lényeg az, hogy a gépi fordítás gyakorlata foko zott igénnyel lép fel a nyelvészettel szemben, s arra készteti, h o g y a nyelvi törvények feltárása céljából az eddigieknél elmélyültebb, finomabb és főleg egzaktabb eljárá sokat használjon. A nyelvészet ezt az igényt csak átfogó, tudományközi együttműkö dés alapján elégítheti ki. A nyelvtudománynak más tudományokkal karöltve mozgó sítania kell m i n d e n erőforrást, hogy az emberek közötti érintkezés legértékesebb eszköze, a n y e l v , hathatósabb módon szolgálja az ember igazát. A feltárt nyelvi tör vények széles körű tudatosítása, tervszerű átvitele a beszéd é s írás gyakorlatába olyan folyamatot indíthat el, amely a nyelvtudományi, i l l e t v e nyelvi műveltségnek a szocializmushoz méltóbb szintjét fogja eredményezni. A gépi fordítás nyomán ki alakult szükségletek messzemenően meghaladhatják az alkalmazott nyelvészet eddigi formáinak (helyesírás, helyes ejtés) hatékonyságát, s magasabbra emelhetik a n y e l v használat logikai, erkölcsi, mentálhigiéniai és esztétikai színvonalát. Más szóval: a gépi fordítás objektív műszaki körülményként indokolhatja a szabatosabb é s h e l y e sebb nyelvhasználatot, a nyelv törvényeivel történő visszaélés szofista s demagogikus változatainak csökkenését, a beteges tünetek és a z élősdiség elleni küzdelem fokozá sát s n e m utolsósorban a szabatos fogalmazás és beszédstílus tudományosabb m e g alapozását. Az emberi nyelvek sorsát és a fordítógép társadalmi kihatását illetően figye lemre méltó következtetésekre jut A. A. Moles kibernetikus (A fordítógépek. Buda pest, 1967). Egyik megállapítása, hogy a fordítógépek használata folytán a tudomá nyos eredmények késedelem nélkül nemzetközivé válnak. V é l e m é n y e szerint többé n e m történhet m e g az a botrány, ami az amerikai atomkutatókkal esett meg, akik négy é v v e l a hidrogénbomba elkészítése után fedeztek fel fontos számításokat, m e lyek időközben könyvtárak polcain hevertek. Alapvető konklúziója, hogy a fordító gép egyetemes nyelvet alakít ki. A nemzeti nyelvek feloldódnak egymásban, és egy séges n y e l v jön létre. A. A. Moles konkrét társadalmi é s történelmi összefüggéséből kiszakítja a nyelvet, ezért elgondolásai több vonatkozásban megalapozatlanok. Szoci alista viszonyokat feltételezve, az esetleges egyetemes n y e l v funkciója v é l e m é n y ü n k szerint n e m az lesz, hogy kiszorítja a forgalomból a nemzeti nyelveket, hanem álta lános etnikumközi eszközként természetes jogi határai közé helyez minden élő n y e l vet, beleértve az úgynevezett „világnyelveket" és „államnyelveket", s egyetemes bilingvizmust honosít m e g mindenfajta nyelvi kolonializmus, anyanyelvi korlátozás é s idegen nyelvi túlterhelés kizárásával. A történelmi fejlődésnek ezt az irányát jelzik a tömegkommunikációnak, illetve közművelődésnek a tájékozódási igénnyel, hírközlési eszközökkel s a megjelent n y o m tatványok nyelvi megoszlásával kapcsolatos adatai. Köztudomású, hogy napjainkban a társadalom művelődését olyan alapvető tendenciák és körülmények befolyásolják, mint a tudományos-műszaki forradalom, iparosodás, társadalmi átrétegződés, városia-
sodás s egyéb demográfiai és szociológiai tényezők. Emberi és társadalomontológiai jelentésénél fogva az anyanyelvi humán és műszaki kultúra joggyakorlati állapotát mindenki számára döntő tényezőnek kell tekintenünk. A z UNESCO 1967-es adatai sze rint (Annuaire statistique 1967) 1966-ban 1000 lakosra átlagban 3000 könyv, 104 napi lap, 179 rádiókészülék és 59 televíziókészülék jutott. Egy 1957-es kimutatás szerint 1948—1955 között átlagban 250 000 m ű jelent m e g 5 milliárd példányban. A nyelvi megoszlás tekintetében a könyvek 90%-a azonban nyolc v i l á g n y e l v e n jelent meg. Ezek az adatok világviszonylatban a tájékozódási igény ugrásszerű növekedési irány zatát jelzik, a kiadványok nyelvi megoszlása pedig a politikai és nyelvi kolonializm u s művelődésgátló törekvéseit is. A fordítógép mindenfajta mítosz kizárásával, a hatalmi erők természetétől füg gően, magában hordozza azt a lehetőséget, h o g y műszaki oldalról siettesse a nemzeti kultúrák felvirágzásának folyamatát, s hozzájáruljon minden élő nyelv jogi helyzeté nek igazságos rendezéséhez. Ennek a lehetőségnek valóra váltását segíthetné elő az UNESCO egyik legutóbbi tervezetének (H. Brabyn: Világot átfogó tudományos infor mációs szolgálat. New Scientist and Science Journal, 1971. III. 11.) gyakorlati alkal mazása. A tervezet kimondja, hogy az egész világot átfogó tudományos tájékoztatási szolgálat létesítése nemcsak szükséges, h a n e m m e g is valósítható. Az UNISIST-ről van szó, m e l y alapelveiben kilátásba helyezi a közzétett tudományos információk akadálytalan nyelvközi cseréjét s együttműködési egyezmények megkötését nemzet közi információ-feldolgozó rendszerek között. Az UNISIST-et fokozatosan kívánják világméretű rendszerré kiépíteni, és a soknyelvűség akadályait fordítóközpontok fel állításával és átfogó mesterséges számítógép-nyelv kialakításával tervezik áthidalni. Ezek szerint a kibernetikai gépek nemcsak a kozmikus távolságok, h a n e m az emberek, népek és fajok közötti távolságok legyőzésének a lehetőségét is magukban hordozzák. Ahhoz azonban, hogy ez a lehetőség valósággá váljék, a hatalmi struk túráknak etnikum- és egyéb csoportközi kérdésekben hozott döntéseikben diszkrimi nációmentes értékmércét kell alkalmazniuk.
Batthyány Ignác és Migazzi bíboros (a Batthyaneum törzsanyaga első tulajdonosa) e x librisei
THEODOR W. ADORNO ÍRÁSJELEK
M i n é l k e v é s b é h o r d o z n a k az í r á s j e l e k , elszigetelten v é v e , j e l e n t é s t v a g y k i f e jezést, m i n é l i n k á b b e l l e n l á b a s a i a n y e l v b e n a n e v e k n e k , a n n á l b i z t o s a b b a n n y e r i el b á r m e l y i k ü k jellegzetes helyi é r t é k é t , s a j á t o s kifejezőerejét, a m e l y u g y a n n e m v á l a s z t h a t ó el a m o n d a t t a n i funkciótól, a z o n b a n e g y á l t a l á n n e m m e r ü l k i b e n n e m é g s e m . Zöld H e n r i k szemlélete, a k i m e g k é r d e z t e t v é n a n é m e t n a g y P - r ő l , fel k i á l t : hiszen ez P u m p e r n i c k e l [ n é m e t k e n y é r f a j t a ] , e l s ő s o r b a n a k ö z p o n t o z á s a l a k z a t a i n á l é r v é n y e s í t h e t ő . N e m h a s o n l í t - e a felkiáltójel a f e n y e g e t ő e n fölemelt m u t a t ó u j j h o z ? A k e t t ő s p o n t o k K a r l K r a u s s z e r i n t k i t á t j á k a s z á j u k a t : jaj az í r ó n a k , aki n e m l a k a t j a jól őket. S z e m r e a pontosvessző l e c s ü n g ő b a j u s z r a e m l é k e z t e t ; m i t ö b b , még n y e r s e s szagát is é r z e m . N a g y r a v a s z u l és ö n e l é g ü l t e n n y a l o g a t j á k a j k u k a t az idézőjelek. Forgalmi jel m i n d a h á n y ; végtére ezeket az ő mintájukra alkották meg. A felkiáltójel p i r o s , a k e t t ő s p o n t zöld, a gondolatjel m e g á l l j - t p a r a n c s o l . A z o n b a n a George-féle iskola t é v e d é s e v o l t ö s s z e k e v e r n i ő k e t e m i a t t a közlekedési j e l e k k e l . I n k á b b o l y a n o k , m i n t a z e l ő a d á s é i ; n e m a z o l v a s ó v a l v a l ó n y e l v i é r i n t k e z é s t szol g á l j á k s e r é n y e n , h a n e m saját ú t j u k o n - m ó d j u k o n h i e r o g l i f i k u s a n egy olyat, a m e l y a n y e l v b e n s e j é b e n j á t s z ó d i k le. Fölösleges ezért fölöslegesekként m e g t a k a r í t a n i ő k e t : e k k o r p u s z t á n e l r e j t ő z n e k . M i n d e n szöveg, m é g a l e g s ű r ű b b e n szőtt is, m e g idézi m a g á b a n őket, n y á j a s szellemeket, m e l y e k n e k t e s t e t l e n j e l e n l é t é v e l él a n y e l v teste. Egyetlen elemében sem olyannyira zeneszerű a nyelv, m i n t az írásjelekben. A v e s s z ő és a p o n t a fél- és az egész z á r l a t n a k felel m e g . A felkiáltójel o l y a n , a k á r egy h a n g t a l a n c i n t á n y é r ü t é s , a k é r d ő j e l , a k á r az e m e l k e d ő d a l l a m í v , a k e t t ő s p o n t , a k á r a d o m i n á n s s z e p t i m a k k o r d ; é s a vessző m e g a pontosvessző k ö zötti k ü l ö n b s é g e t c s a k o l y a s v a l a k i é r e z h e t i igazán, a k i érzékeli a t ö b b é v a g y k e v é s b é z á r t d a l l a m e g y s é g e l t é r ő s ú l y á t a zenei f o r m á b a n . A z o n b a n az i d i o s z i n k r á zia a z í r á s j e l e k k e l s z e m b e n , a m e l y ö t v e n é v e l é p e t t föl, é s a m e l y alól e g y e t l e n figyelmes s z e m l é l ő s e m v o n h a t j a k i m a g á t egészen, t a l á n é p p e n n e m egy díszítő e l e m elleni l á z a d á s , i n k á b b az c s a p ó d i k le b e n n e , m i l y e n h e v e s e n igyekszik szét v á l n i zene és n y e l v . M i n d a z o n á l t a l aligha t e k i n t h e t ő v é l e t l e n n e k , hogy a z e n e é r i n t k e z é s e a n y e l v i í r á s j e l e k k e l a t o n a l i t á s n a k egy időközben f e l b o m l o t t s é m á j á h o z k a p c s o l ó d o t t , és h o g y a z új zene f á r a d o z á s a i t jó o k k a l l e h e t n e a t o n a l i t á s n é l k ü l i í r á s j e l e k é r t v a l ó k k é n t f e l t ü n t e t n i . H a a z o n b a n a zene arra k é n y s z e r ü l , hogy az írásjelekben megőrizze tulajdon nyelvszerűségének mását, a nyelv azáltal e n g e d h e t i á t m a g á t z e n e s z e r ű s é g é n e k , hogy b i z a l m a t l a n a z í r á s j e l e k k e l s z e m b e n . A k ü l ö n b s é g a görög pontosvessző, a m a m e g e m e l t p o n t között, a m e l y a h a n g l e e r e s z k e d é s é t k í v á n j a m e g a k a d á l y o z n i , m e g a n é m e t között, a m e l y a p o n t t a l é s az alsó m e g h o s s z a b b í t á s s a l véghez viszi az ereszkedést, és m i n d a m e l l e t t a z á l t a l , h o g y m a g á b a fogadja a vesszőt, l e b e g ő b e n h a g y j a a h a n g o t , v a l ó b a n d i a l e k t i k u s k é p — ez a k ü l ö n b s é g m i n t h a a z . ókor k ö z ö t t i n e k és a k e r e s z t é n y kor, a v é g t e l e n t ő l á t j á r t végesség k ö z ö t t i n e k a m á s a v o l n a ; h a u g y a n a m a h a s z n á l a t o s görög jelet n e m a t i z e n h a t o d i k század h u m a n i s t á i t a l á l t á k ki c s u p á n . Az írásje l e k b e n a t ö r t é n e l e m ü l e p e d e t t m e g , ez p e d i g s o k k a l r é g e b b i a j e l e n t é s n é l v a g y
a nyelvtani funkciónál, amely mindahányból, m e g m e r e v e d v e é s enyhén borzon gatóan, kitetszik. K e v é s kell hozzá, és valódiaknak csak a gót betűs írásjeleket tartanók, amelyeknek grafikai képe allegorikus vonásokat őriz, az antikváéit pedig puszta szekularizált utánzatoknak. Az írásjelek történeti jellege a b b a n nyilvánul meg, hogy bennük éppen az avul el, ami egykor modern volt. A felkiáltójel elviselhetetlenné v á l t a tekintély gesztusaként, amellyel az író kívülről próbál a dologból magából n e m adódó n y o matékot tenni, míg a felkiáltójel zenei megfelelője, a sforzato, m a m é g éppoly nélkülözhetetlen, m i n t Beethoven korában, amidőn a szubjektív akarat betörését jelezte a zenei építménybe. A felkiáltójelek azonban a tekintélyuralom bitorlóivá, a fontosság bizonygatásaivá alacsonyodtak. Ők alakították ki mégis a n é m e t e x p r e s z szionizmus grafikai képét. Halmozódásuk a konvenció ellen lázadt, és egyúttal tehetetlenségre vallott a nyelvszerkezet belülről való átalakításában, ehelyett kí vülről bolygatták meg. Az eszme és a megvalósítás közötti szakadás tüneteiként maradtak fönn ama korszakból, és gyámoltalan fogadkozásuk óvja meg őket az emlékezetben: kétségbeesett írásos gesztus, amely hiába szeretne felülkerekedni a nyelven. B e n n e lobbant ki az expresszionizmus; a felkiáltójelekkel irta a m a g a javára saját következményét, é s emiatt ez bennük puffogott el. Ma már az inflá ciós n é m e t bankjegyek milliós számaira emlékeztetnek az expresszionista szöve gekben. Az irodalom dilettánsai arról ismerhetők föl, hogy m i n d e n t mindennel egybe akarnak kapcsolni. Szüleményeik logikai partikulákkal abroncsozzák öszsze a mondatokat anélkül, hogy a m a partikulákkal tételezett logikai összefüggés fennállna. Aki semmit sem képes egységben elgondolni, annak s z e m é b e n e l v i selhetetlen mindaz, ami a töredékesre, szaggatottra utal; csak aki az egészen ural kodik, az tud cezúráról. Ezeket viszont a gondolatjelről lehet fölismerni. B e n n e ébred töredékes jellegének tudatára a gondolat. A fokozódó nyelvromlás korá ban n e m véletlenül mellőzik éppen ezt a jelet ott, ahol betölti hivatását: ahol széjjelválasztja azt, ami összetartozást mímel. Ha m é g helye van, hát csak azért, hogy gyerekes módon fölkészítsen a meglepetésekre, amelyek é p p e n emiatt n e m meglepetések immár. A komoly gondolatjel: Theodor Storm volt páratlan mestere a tizenkilen cedik század n é m e t irodalmában. Ritkán esik meg, hogy ezek az írásjelek a tar talommal oly m é l y e n egybeforrottan legyenek n é m a vonalak a múltban, redők a szöveg homlokán, mint az ő novelláiban. Az előadás hangja gondterhes hallga tásba merül velük: az idő, a m e l y e t két mondat közé ékelnek, a nyomasztó örök ség ideje, é s a fölidézett e s e m é n y e k között pőrén é s meztelenül m e g kell érinte nie valami természeti borzalmat és valami szégyenleteset. Ily diszkréten rejtez kedik a mítosz a tizenkilencedik században; a tipográfiában keres menedéket. A nyelvromlásbői a központozásra háramló károk közé tartozik a ferde v o nal eltűnése, a m e l y például elválasztja egymástól e g y prózai műben idézett strófa sorait. Strófának szedve barbárul megszaggatná a szöveget; egyszerűen prózának tördelve humoros hatásúak a verssorok, mert a mérték és a rím faviccszerű v é letlennek tűnik; a modern gondolatjel pedig túl otromba, semhogy azt nyújtsa, amit ilyen esetekben nyújtania kellene. Á m d e az ilyen különbségek alaki érzé kelésére v a l ó képesség a feltétele az írásjelek mindenkori helyes használatának. A három pont, amellyel a hangulattá kommercializált adján volt szokás jelentősen nyitva hagyni a mondatokat, a dolattársítás végtelenségét sugallja, de ez éppen a sznobból kell hagyatkoznia, hogy az írásképpel keltse ezt a látszatot.
impresszionizmus é v gondolatok és a gon hiányzik, akinek arra Ha azonban az arit-
metika végtelen tizedes törtjeitől orzott pontoknak a számát kettőre csökkentik, miként a George-féle iskola tette, akkor hitük szerint tovább is büntetlenül igényt tarthatnak a képzeletbeli végtelenségre azáltal, hogy pontosnak álcázzák azt, ami nek tulajdonképpeni értelemben pontatlannak kell lennie. A szemérmetlen sznob központozásánál n e m különb a szemérmesé. Theodor Häcker joggal szörnyülködött el azon, hogy kivész a pontosveszsző: ebben annak a jelét látta, hogy senki s e m tud i m m á r körmondatot írni. Ide v á g az óvakodás az oldalakra terjedő szakaszoktól, amit a piac szült; a vásárló, aki n e m hajlandó megerőltetni magát, és akihez létük fenntartása végett előbb a szerkesztők, majd az írók is alkalmazkodtak, m í g n e m saját alkalmazkodásuk b e tetőzéseként olyan ideológiákat találtak föl, mint a világosságé, a tárgyi szigoré, a tömör pontosságé. Ám e törekvésnél n e m választható külön nyelv é s tárgy. A körmondat föláldozásával kislélegzetűvé válik a gondolat. A prózát jegyzőkönyv vé, a pozitivisták k e d v e n c é v é züllesztették, a tények puszta lajstromozásává, é s miközben a mondattan és a központozás lemond tagolásukról, alakításukról, e l bírálásukról, a n y e l v már föl is készül a fegyverletételre a pusztán létező előtt, mielőtt m é g a gondolatnak ideje volna önszorgalomból másodszor is végrehajtani ezt a fegyverletételt. A pontosvessző eltűnésével kezdődik, s azzal végződik, hogy a m i n d e n hozzávalóból kikopott ésszerűség szentesíti a gyengeelméjűséget. Az író érzéke a központozáshoz a közbevetett mondatok kezelésében mutat kozik meg. Aki elővigyázatos, arra hajlik, h o g y gondolatjelek közé tegye őket, ne pedig zárójelbe, mert a zárójel teljesen kirekeszti a mondatból a közbevetést, mintegy enklávékat teremt, holott s e m m i n e k s e m volna szabad hiányoznia az összépítményből, ami csak helyet kap a jó prózában; az ilyen nélkülözhetőség m e g engedésével a zárójelek hallgatólagosan föladják a nyelvi forma sérthetetlenségé nek igényét, é s leteszik a fegyvert a kicsinyes pedantéria előtt. Ezzel szemben a gondolatjelek, amelyek kiugrasztják ugyan a közbevetést a folyó szövegből, de n e m zárják börtönbe, a kapcsolatot é s a távolságot egyaránt megtartják. Mint a h o g y azonban illuzórikus volna v a k o n hinni ennek biztosítására való képessé gükben, a m e n n y i b e n a puszta eszköztől várnók el azt, a m i v e l csakis a nyelv é s a tárgy maga szolgálhat, a gondolatjelek é s zárójelek alternatíváján megfigyel hető, m i l y ingatagok a központozás elvont szabályai. Proust, aki nemigen nevez hető kicsinyesnek, és pedantériája semmi e g y é b , m i n t nagyszerű részletező k é pességének a vetülete, habozás nélkül használta a zárójeleket, feltehetőleg azért, mert a nagy körmondatokban a közbevetések oly hosszúra sikerültek, hogy már puszta terjedelmük hatálytalanította volna a gondolatjeleket. Tartósabb gátakat tesznek szükségessé, nehogy az egész körmondatot elárasszák és a m a káoszhoz vezessenek, amelytől e körmondatok mindegyikét lélekszakadva csikarták ki. A prousti központozás jogosultsága azonban csakis regényalkotása egészének a figyelembevételével igazolható: az elbeszélés látszólagos folyamatosságát áttörik, s m i n d a h á n y ablaknyílásán hajlandó bemászni az aszociális elbeszélő, hogy a homályos t e m p s durée-t átvilágítsa a távolról sem olyannyira önkéntelen visszaemlékezés tolvajlámpájával. Zárójelbe tett közbevetései, amelyek mind az írásképet, mind az előadást megszakítják, a m a pillanatok emlékét őrzik, amikor a szerző, ráunva az esztétikus látszatra és bizalmatlanul az egyébként is csak önmagából kibá nyászott előzmények önelégültsége iránt, nyíltan kezébe veszi a gyeplőt. Szemközt az írásjelekkel sen ura volna magának írás másikukat helyesen használni, bályainak meg a szubjektív
az író örökösen bajban v a n ; ha az ember tökélete közben, megérezné, mennyire lehetetlen egyiküket és teljesen felhagyna az írással. A központozás sza logikai és kifejezési szükségleteknek a követelmé-
nyei ugyanis n e m egyeztethetők össze: az írásjelekben óvatolásra kerül az a váltó, amelyet a tollforgató a nyelvre intézvényez. S e m a sokszor m e r e v és durva szabályokra n e m hagyatkozhat, sem figyelmen kívül nem hagyhatja őket, hacsak n e m akar egyfajta önellátásra jutni, hacsak a színtelen kiszínezésével — és a színtelenség é l e t e l e m e a központozásnak — m e g n e m akarja tagadni lényegét. For dítva azonban, ha komolyak a szándékai, semmit abból, amire törekszik, n e m szabad föláldoznia valami általánosnak az oltárán, a m e l l y e l m a egyetlen tollfor gató s e m érezhet együtt maradéktalanul, és amellyel egyáltalán csak az archaizálás árán tudna azonosulni. Az ellentétet mindannyiszor föl kell oldani, é s sok erőre v a g y sok ostobaságra v a n szükség, hogy az ember el n e veszítse emiatt a bátorságát. Ajánlatos volna mindenesetre úgy bánni az írásjelekkel, m i n t a m u zsikus a hangzatok és szólamok szabálytalan átvezetésével. Bármely írásjelzésről, akárcsak bármely ilyen átvezetésről, megállapítható, vajon szándék rejlik-e m ö götte, v a g y pedig csak lomposság; és finomabban fogalmazva, vajon a szabályt durván áthágja-e a szubjektív akarat, v a g y pedig v e l e is figyelmesen számol a mérlegelő érzékenység, és továbbrezegteti, amidőn felfüggeszti. Ez kiváltképpen a legszíntelenebb jeleknél, a vesszőknél igazolódik be: az ő mozgékonyságuk ido mul leginkább a kifejező szándékhoz, azonban éppen az ilyen alany-közelségben hívják ki a tárgy bosszúját és válnak különösen érzékennyé olyan követelmények iránt, amelyeket nemigen vonatkoztat rájuk a z ember. Mindenesetre m a alkalma sint az jár a legjobban, aki az inkább kevesebbet, mint többet szabályához iga zodik. Mert a nyelvet tagoló és ezzel a betűt a hanghoz hasonító írásjelek, logikaiszemantikai önállósulásuk révén, mégis elszakadtak emettől, akárcsak a betűk, é s ellentétbe kerültek tulajdon mimetikus lényegükkel. Ebből próbál jóvátenni v a l a mit az aszkézis az írásjelek használatában. A betű tiszteleg mindahány gondosan került jellel a hang előtt, amelyet megfojt. K. Jakab Antal fordítása
Péter Rózsa grafikája
HAT TÖRTÉNÉSZ AMERIKÁRÓL „A nemzet állapota"-nak vigyázását az amerikaiak nem tekintik választott el nökük privilégiumának: történészeik, a társadalomtudományok művelői, a publi cisták szüntelenül foglalkoznak vele, a legilletékesebbről, a közemberről nem is szólva. Mi ez? „Nemzeti hipochondria" tünete? Nem. Közélet. Válogatásunk Amerika hat legismertebb jelenkori történészének egy-egy eszszéjére épül. Az esszéket — „történészi versenyben" — válaszképpen írták a N e w s w e e k című folyóirat felkérésére. Valóban felismerhetők a szellemiség válságtünetei az Egyesült Államokban? Ha nincs válságban a szellemiség, mi okozza azt a rossz közérzetet, amely mé giscsak olyasmit sugall, hogy „valami nem megy jól"? A jelenleg megnyilvánuló nyugtalanság az egészséges elégedetlenség, vagy pedig, éppen ellenkezőleg, a ha nyatlás jele? Ezek az alapkérdések. Staughton Lynd, Eugene D. Genovese, Daniel J. Boorstin, Andrew Hacker, Arthur M. Schlesinger Jr. és Richard Hofstadter vallomásai nem megnyugtatók. Talán nem kenyerük a történelmi andalítás, s nem is hallgatnak „a kellő törté nelmi távlat" ürügyén: valóban élő történelmet írnak, minthogy azon frissiben még tévedni is hasznosabb. A vissza-visszatérő motívumok szextettben újszerűen hatnak: kihallani az „ős témát", amelyre — 1972-ben, a választási évben — a publicisták számtalan va riációt írnak. (Összeállításunk
a N e w s w e e k LXXVI/1.
STAUGHTON LYND
Egy szellemiség? Megtévesztő „amerikai szellemiségről" v a g y a szellemiség hanyatlásáról szólni egész Amerika, az egész amerikai n e m zet viszonylatában. Az amerikai társa dalomban különböző, egymással ellentét ben álló csoportok léteznek — és m i n dig is voltak. Bizony, ezek a csoportok
száma
alapján
készült.)
egyidejűleg, de különféleképpen élik é l e tüket. Az amerikai indián vagy az a m e rikai néger szellemi válságai az utóbbi 350 esztendő során sokkal mélyebbek és súlyosabbak voltak azoknál, amelyeket ugyanebben az időszakban az amerikai fehérek megértek. A történészek viszony lag keveset tudnak m é g a fehér m u n kásosztály életérzéséről is: a forradalom éveinek tengerészeiről és földbérlőiről, a bevándorolt ír munkásokról, akiknek tes tén — Thoreau mondásával élve — épül tek az amerikai vasutak, a Kelet-Európá ból bevándorolt acélgyári munkásokról, akik Pittsburghben és Garyben napi ti-
Technológia 1870-ben zenkét órát dolgoztak, s huszonnégyet m i n d e n második vasárnapon. [ . . . ] N e m állítom, hogy nincs válság az amerikai társadalomban. D e alapvetően gazdasági, n e m pedig szellemi jellegű; a lélek és a szellem birodalmában csak másodlagosan nyilvánul meg. Bizonyos általánosítások — például az „elidege nedés" — csupán elégtelen tükrözései azoknak az egymástól teljes mértékben különböző szellemiségi válságoknak, a m e lyeket a különféle társadalmi osztályok, fajok és korcsoportok egymástól eltérően élnek át. [ . . . ] Felületességre vall és hamis hangsú lyozásról tanúskodik az amerikai szel lem válságáról általánosságban szólni. Megtévesztő az az irányzat is, amely ki választja a jelen válság v a l a m e l y e g y e di vonatkozását, hogy aztán mechaniku san összemérje a múlt egy-egy ellenpél dányával. N e m vonható kétségbe, hogy a nemzet legalább olyan mélyen m e g oszlott volt a polgárháborút megelőző években, mint ma, s hogy a polgárhá ború után a gyilkosságoknak és a m u n kakonfliktusoknak egy, a második világ háborút követő faji konfliktusokéhoz ha sonló időszaka következett, s volt m é g példa történelmünk folyamán a fiatalság
kiábrándultságára és lázongására is. Az ilyenszerű összehasonlítások implicite azt a tételt igyekszenek alátámasztani, amely szerint: ha állta a régi viharokat, az ál lam jő öreg hajója valahogy csak ki bírja napjaink nagy háborgásait is. V a n nak, akik akkor is rituálisan i s m é t e l getnék ezt a mélyértelmű igazságot, a m i kor már összecsapnak fejük felett a hul lámok. [ . . . ] A hazai felvevőpiac reklámok útján való bővítésére irányuló erőfeszítés leg alább olyan fontos, mint a tőkekivitel és az áruexport. A tizenkilencedik szá zad kapitalizmusáról talán elmondható, hogy nagyjából mindenfélét termelt, a m i re az embereknek szükségük volt (jól lehet termékeit n e m azok között osz totta szét, akik a legjobban rá voltak szorulva). Most viszont az a helyzet, hogy a szükségleteket gyártják hirdeté sek útján, majd „a kereslet fedezésére" előállítanak kétséges társadalmi hasznú termékeket. Példa: az autók karosszériá ja, a változó női divat, mindaz, amit a fiatalok az amerikai életforma „alakítha tó" elemeinek neveznek. Ez az „alakítás" a tévé és a tömegkultúra többi eszközé nek a szerepe. Akik „az amerikai szelle miség válságáról" szólnak, a tévét jel-
képesnek tekintik. Rámutatnak, milyen csomagolásban, hogyan bocsátják áruba az erőszakot a képernyőn: azonnali és intenzív hatású, ám ugyanakkor távoli nak is tűnő és mesterséges. Mi követ kezik ebből? Hogy az ilyen műsorokon nevelkedett nemzedék kész szemrebbe n é s nélkül gyilkolni, s — anélkül, hogy megborzadna és mindent elkövetne a háború befejezéséért — eltűri a háború behozatalát lakásába. Valamit azonban elmulasztanak kellőképpen hangsúlyozni: azt nevezetesen, hogy a tévé — mint művelődési jelenség — csupán szárma zéka a tévének m i n t hirdetési eszköz nek. A tévé kulturális műsora töltelék a tévéreklámok időközeiben. A tengerentúli Coca-Cola- és napalm imperializmussal „belső imperializmus" párosul, a m e l y arra törekszik, hogy olyas mik megvásárlására késztesse az e m b e reket, amire semmi szükségük. De s e m miféle kereslet-növelő terv n e m oldhat ja m e g a problémát. Az amerikai n e m zetgazdaság termelőkapacitása mellett e l törpül m i n d a belföldi, m i n d a külföldi lakosság fizetőképes kereslete. A legfon tosabb út, a m e l y e n az Egyesült Államok arra tör, hogy valamiképpen megbirkóz zék termelőkapacitásával: a háború. P o n tosabban: egyfajta permanens hadi k é szültség, a m e l y évről évre növeli a v a l ó színűségét annak, hogy a háborúk végül csak bekövetkeznek. Minthogy nemzetgazdaságunk fő hiva tása az igények alakíthatóságának, v a l a mint a halálosan veszélyes ócskavasnak (a fegyverzetnek) a termelése, az ameri kai fiúk és leányok úgy nőnek fel, h o g y e g y pillanatig sem hihetik komolyan: a felnőttek társadalma elvárja tőlük v a . . . é s száz év múlva
lamiféle hasznos munka végzését. Paul Goodman Felnőtté válni abszurdum cí m ű m ű v é b e n leírja, hogy Amerikában aztán nincs beavatás a felnőttkorba, a kamaszkor megszűnt inaskodás lenni a teljes értékű honpolgárrá v á l á s előtt; már nagyon kevés olyan felnőttkori fog lalkozás van, amelyet szégyenkezés nél kül vállalhat az ember. A bűnözés és a lázadozás m i n d e n formája a m u n k a nélküliségben gyökerezik; de a m u n k a nélküliség nemcsak a fizetett m u n k a hiá nyának, hanem a hasznos m u n k a - n é l k ü liségnek állapota is. Sok amerikai úgy munkanélküli, hogy közben eléggé sok pénzt keres. Jól keresnek, de pénzkereső munkájuk emberi képességeiknek csupán kis hányadát igényli. Sok amerikai a munkát n e m tekinti ugyan utálatosnak, csak unalmasnak, megalázónak és v a l a miképpen embertelennek. A fiatalok jog gal lázadoznak az olyan felnőttkor e l len, amely meggyalázza őket. A nevelés arra törekszik, hogy a fia talokat a felnőttkori embertelen m u n k á s életmódra szoktassa, s az ifjak éppen ezért magát a nevelést is célba veszik. A felsőoktatás második világháború után bekövetkezett gyors fejlődése az ipar technológiai változásainak tulajdonítható. Az automatizált és komputerizált iparnak mind több fiatal férfira és nőre v a n szüksége, olyanokra, akik a fehérgallé rosok tanultságával bírnak, de akik a kékzubbonyosoktól elvárt e n g e d e l m e s s é get tanúsítanak. A „multiversity"-k, a m e lyekben hétmillió college-diákból oly sok tanul, a magas képesítésűeket alkalmaz kodásra nevelik. A diák — akárcsak a munkás, amivé válnia kell — agyát is, kezét is használja, de n e m alkotóan,
n e m saját k e z d e m é n y e z é s é b ő l , h a n e m a f e n t r ő l lefelé t o v á b b í t o t t u t a s í t á s o k n a k megfelelően. Ilyen a m o d e r n t ő k é s i p a r , i l y e n n e k kell h á t l e n n i e a m o d e r n felső o k t a t á s n a k is. T ö k é l e t e s e n igazuk v a n a z o k n a k , a k i k azt állítják, h o g y A m e r i k a v á l s á g a — n e m t e k i n t é l y v á l s á g ; de m á s k é p p e n v a n igazuk, m i n t a h o g y a n ők képzelik. A m i k o r ú g y h a t á r o z o t t , hogy fegyverkezési k i a d á s o k k a l vet g á t a t a gazdasági p a n gás s ú l y o s b o d á s á n a k , az Egyesült Á l l a mok eldöntötte, hogy a változást erő s z a k k a l igyekszik gátolni. Ahelyett, hogy t á r s a d a l m u n k lépést t a r t a n a az élettel, m e r e v e n szembeszegül vele, m i n t egy r e n d ő r . A m e g t o r l á s és a t e k i n t é l y e l v ű ség h u l l á m a e m e l k e d ő b e n v a n A m e r i kában, mert a társadalom — legmaga s a b b szintjein — r a g a s z k o d i k ahhoz, h o g y a dolgok a h a g y o m á n y o s ú t o n h a l a d j a n a k , m e g s z o k o t t a k és ellenőrizhetők m a r a d j a n a k : ez a t á r s a d a l o m ú g y véli, jobb (másoknak) meghalni, mint meg v á l t o z n i . Így a z t á n m i n d e n i n t é z m é n y e n , m i n d e n k o r o s z t á l y o n belül, m i n d e n gyű lésben, ahol a t ö b b h a t a l o m m a l b í r ó k a kisebb hatalmúakkal összekerülnek, valóban válságos helyzetbe kerül a tör v é n y és a r e n d . E r r ő l a z o k s z ó n o k o l n a k a legtöbbet, a k i k n e k a k e z ü k b e n a h a t a l o m , t e h á t a t ö r v é n y és a r e n d , és s e m m i s z ü k s é g é t n e m érzik a v á l t o z á s
n a k . Az i l y e n e k készek i n k á b b t ö n k r e t e n ni a világot, s e m h o g y e l t ű r j é k , h o g y n e k i k n e m - t e t s z ő v é v á l j é k ; ez e s e t b e n n e m is G e o r g e W a l l a c e - r a u t a l o k [Wal lace volt elnökjelölt, k o r m á n y z ó ; r e a k ciós politikus. — A fordító megjegyzése], h a n e m az előkelő Ivy League-egyetemek végzettjeire a W a l l S t r e e t - e n é s a k o r mányzatban. Végső soron a szocializmustól t a r t a n a k : attól, h o g y a g a z d a s á g i é l e t e t t ö b bé n e m vállalati vezérigazgatók kine v e z t e igazgatók fogják i r á n y í t a n i , h a n e m a n é p által d e m o k r a t i k u s a n m e g v á lasztottak. A veszély — a h o g y a n a H a r v a r d r ó l v a g y a Yale-ről s ez u t ó b b i a k különböző egyetem-nyúlványairól érzé k e l i k — az, h o g y M o z a m b i k v a g y v a lamelyik amerikai kisváros illetéktelen népe még komolyan veheti a Független ségi N y i l a t k o z a t ékes szólamait, s m e g kísérelheti ő m a g a i r á n y í t a n i g a z d a s á g i életét. E n n e k m e g a k a d á l y o z á s á r a m i n den eszköz b e v e t é s é r e készek az u r a l kodó osztályok j ó l n e v e l t sarjai, a k i k e g y ilyenszerű kimenetelben n e m dédelgetett h a t a l m u k é s profitjuk, h a n e m a s z a b a d s á g , Isten, a z ország, a v i l á g v é g é t vélik felismerni. M a r x t a l á n n e m is t u d t a , m i l y e n n a g y igazságot f o g a l m a z o t t m e g , a m i k o r ki m o n d t a : a szocializmus és a b a r b á r s á g között kell v á l a s z t a n i .
EUGENE D. GENOVESE
borra szakadtak: az egyiknek bűntuda ta van a négerek miatt, a másik vi szont leplezetlenül gyűlöli a n é g e r t (a régi t í p u s ú f e h é r r a s s z i z m u s m e g n y i l v á n u l á s a m i n d k é t v a r i á n s , de a z é r t a k e t t ő közé egyenlőségi jel n e m t e h e t ő ) ; amikor a világtörténelem leggazdagabb n e m z e t e k é p t e l e n tiszta ivóvizét m e g őrizni és a levegő t i s z t a s á g á t biztosítani a maga számára, s még kevésbé képes felszámolni a szegénységet; a m i k o r n a g y v á r o s o k k a l t u d a t j á k , hogy immár kormányozhatatlanok, arról nem is szólva, h o g y l a k h a t a t l a n o k ; a m i k o r az országot félelem, rossz elő érzet és r e m é n y t e l e n s é g gyötri — a k k o r m á r jobb, h a a szellemiség v á l s á g á r ó l szólunk, hiszen h a n e m e r r ő l b e s z é l n é n k , ki k e l l e n e j e l e n t e n ü n k , h o g y az é s s z e r ű t lenség, a d e k a d e n c i a , a z ű r z a v a r a m i normális és kedvelt nemzeti állapotunk. [...] A h á b o r ú okozta k i á b r á n d u l t s á g ö n m a gában azonban csak n e m porlaszthatta v o l n a el ilyen g y o r s a n sokat h a n g o z t a tott n e m z e t i e r é n y e i n k e t és m i n d e n h a -
Hatalmas üzemzavar A m i k o r a n e m z e t i f j ú s á g á n a k egyre nagyobb h á n y a d a hangosan hirdeti, hogy immár hűtlenné vált mindenhez; amikor m á r a leghagyománytisztelőbb és l e g k o n z e r v a t í v a b b e g y e t e m e k e n is á l landósul a lázongás; a m i k o r k é t e g y m á s u t á n k ö v e t k e z ő el n ö k p a n a s z o l j a fel a „bizalmi v á l s á g " - o t ( a m i szépítő kifejezése a n n a k , hogy j e lentős számú amerikai tulajdonképpen h a z u g n a k hiszi E l n ö k é t ) ; a m i k o r a n é g e r e k ú g y érzik, h o g y k é t szék között a p a d a l á estek: a m e g ígért i n t e g r á c i ó csődbe j u t o t t , de a fe h é r e k ellenzik a n é g e r közösségek n é g e r e k á l t a l v a l ó ellenőrzését; amikor a fehérek nagyjából két tá
tóságunkat. Hatása bizonyára tompítottan és csak később jelentkezett volna, ha n e m kereszteződik a négerkérdés v á l ságával, városaink hanyatlásával, a hi vatalos és a népi erőszak emelkedő h u l lámával s más megnyilvánulásaival a n nak a ténynek, hogy olyan uralkodó osz tályunk van, a m e l y képtelen, de n e m is igen akar valóságosan uralkodni. (Van jobb elnevezés, mint az uralkodó osztály, annak a maréknyi embernek a jelölé
sére, aki kezében tartja a nemzet gaz daságát és a hatalom emeltyűit?) A m i kor szellemiségünkre gondolunk, először rendszerint ifjúságunk politikai és kul turális hitehagyottsága jut eszünkbe. Csakhogy ifjaink hátat fordítása szüleik, iskolájuk, közösségük értékrendszerének nem csupán a háborúra, h a n e m sokkal többre v a l ó reagálás, é s n e m nagyon hi hetünk abban, hogy a háború befejezése egyben hűtlenségük v é g é t is jelenti majd.
DANIEL D. BOORSTIN
lágot. N e m érzékeljük hosszú életű „nem zettestünk" valóságos állapotát. S így fel sem fedezhetjük, ha valóban van valami komolyabb bajunk. Egyszóval: elvesztettük történelmi ér zékünket. Iskoláinkban nemzetünk törté nelmét kiszorították a „társadalmi ta nulmányok", vagyis az, ami éppen most fáj nekünk. Templomainkban az embert sub specie aeternitatis láttatni törekvés helyét átvette a „társasági pletyka", vagyis a polemizálás napjaink feltéte lezett bajai körül. Könyvkiadóink é s fo lyóirataink már n e m az időn felül le begőt, a tartósat kutatják, hanem inkább hasztalan hajszolják az à la mode „tár sadalmi kommentárt", aztán imádkozhat nak, hogy el ne avuljon a két hét alatt, amíg a szám a nyomdába kerül, v a g y a hat hónap alatt, a m í g könyv lesz a kéziratból. Szorosan semmi s e m köt már a múlthoz: s e m az iskolai tananyag, s e m a prédikációk, sem a könyvek, s e m a dolgok, amelyek között, s e m a házak, amelyekben leéljük életünket. A „rövid lejárat nemzeté"-vé váltunk. [...]
Nemzeti hipochondria Leleményes, a legeslegutolsó divat sze rinti, gazdag demokráciánk m i n d újabb megpróbáltatásoknak teszi ki az ember értelmét. A nevelésügy, a hírközlés, a „haladás" ezen eszközei napról napra n e hezítik helytállásunkat a nagyvilágban, a történelmi sodrásban, a múltjukkal szoros kapcsolatot tartó népek univer zumában. Az egyik új ár, amelyet a m e rikai életszínvonalunkért fizetnünk kell: bebörtönzöttségünk a jelenbe. Ez a bebörtönzöttség önmagunkkal v a ló beteges foglalkozásunk, vagyis hipochondriánk oka. A hipochondria — le xikális meghatározása szerint — az az abnormális állapot, amelyet a rossz k e dély és a betegségről való képzelgés jel lemez; az egészségi állapotunkkal való túlzott foglalatoskodás, a közérzetünkről való túl sok beszéd. Azt hisszük, v e l ü n k kezdődik és v e l ü n k végződik a világ. Aminek aztán az a következménye, hogy a képzelgés kiszorítja érdeklődésünk k ö réből a nemzetet és az életet, erőnk tu datát s minden valóságos bajunkat és bánatunkat. Országos méreteket öltött hipochondriánktól csak úgy szabadulhatunk, ha előbb elfogadjuk azt a divatjamúlt le hetőséget, hogy sok nemzeti bajunk l é nyegében képzelt, s ami valóságos, az sem olyan komoly, amilyennek hisszük. A m í g tudomásul n e m vesszük, hogy i g e nis megérjük a reggelt, n e m láthatunk hozzá az egészséges élet mindennapi t e endőinek intézéséhez. Elhatalmasodik rajtunk a pillanatnyi szenzáció, az, ami a reggeli újság sza lagcímében szerepel, amit éppen ebben az órában sugároznak az adók. Ettől n e m látjuk a körülöttünk levő valóságos v i
Megengedvén magunknak azt a fény űzést, hogy foglyul ejtsen a jelen, t u lajdonképpen alábecsüljük magunkat, le hetőségeinket. Azt képzeljük, hogy k é pességeinket megítélhetjük napjaink sa játos megpróbáltatásai alapján. [ . . . ] Történelmi érzékünk feltámasztása n e m panacea minden mai bajunkra. D e legalább csillapító szer. Annak a fel fedezésében is segítségünkre lehet, hogy m i az, ami gyógyítható; hozzájárulhat a lehetőségek menetrendjének megállapí tásához, s így talán azzá válhatunk, amik n e m vagyunk. A történelem n e m pa nacea ugyan, de a legjobb gyógymód a panaceák utáni vágyódásra. Az utópizmus egyetlen kipróbált ellenszere. Az irracionális szerepét cseppet s e m lebecsülő Freud mondotta 1928-ban: az értelem hangja suttogó, pedig hangosnak kellene lennie, amíg meghallgatják; de
végül — számtalan elutasítás után — csak figyelemre méltatják; azon k e v é s tények sorába számítható ez is, a m e l y e k indokolják a derűlátást az emberiség j ö vőjét illetően. A jelen fülhasogató hangja mögül
halljuk ki az értelem szűnni n e m akaró suttogását. Csak akkor halljuk, ha figyel m e s e n fülelünk. Nyelvezete szokatlan, gyakran egyenesen archaikus. Minden r é gi idők és helyek n y e l v é n — a törté n e l e m n y e l v é n szól hozzánk.
ANDREW HACKER
a z az idő, a m e l y b e n az egocentrikus foglalatosságok a népesség figyelmét el terelik közösségi kötelezettségeiről, s már n e m is olyan nyilvánvaló, vajon akar ják-e m é g a z emberek, hogy kormányoz zák őket. A mi esetünkben elkövetkezett ez az idő. Az ázsiai elkötelezettséggel kapcsolatos nyugtalanságok tünetiek. De m é g így is sokat elárulnak nemzeti karakterünkről. Mi n e m szeretjük a katonai szerep lést, pedig számos nemzet katonai h ó dításokkal vált naggyá. Persze, az ilyen sikerek eléréséhez olyan állampolgárok kellenek, akik készek a halálba menni anélkül, hogy megkérdeznék: miért so rozták be őket katonai szolgálatra. I m már csupán az amerikaiak — főként a fiatal amerikaiak — egyre elenyészőbb kisebbségénél tapasztalható a hazafiság nak az az elvakultsága, a m e l y a katonát hősi tettekre vezérli. Persze Vietnam nagy amerikai értékek tanúsága is volt. Rendszeresen átnéztem a kitüntetettek névsorát, amelyben mindig több a k i s városból való katona, holott lakosságunk döntő többsége nagyvárosban él. Jól jegyezzük meg, hogy az átlag v i e t nami szabadságharcos (a vietkong) v i t é z harcos, aki kész az általa szentnek v é l t ügyért helytállni. S a vietkong m e g más, hozzá hasonlók lesznek a mi ellenségeink számos k ö vetkező esztendőben.
Rossz közérzet A z amerikai szellemiség rossz közérze téért n e m okolható a téveszméihez csö könyösen ragaszkodó politika v a g y az adminisztráció ostobasága, m é g csak nap jaink elégedetlenségei megértésének hiá nya s e m . Az okok sokkal mélyebben rejlők, mondhatnám történelmiek; annak az emberfajtának a sajátjai, a m i v é v á l tunk. Korunkat azért neveztem „az a m e rikai korszak végé"-nek, mert — mint egyedek — többé már n e m rendelkezünk azokkal az adottságokkal, a m e l y e k p e dig a honpolgári minőség előfeltételei. A mi esetünkre vonatkoztatva: képtele nek vagyunk rászánni magunkat a ha zai rend és a világpolitikai tekintély megkövetelte személyes áldozatok válla lására. Rövidre fogva: olyan magánszemélyek laza halmazává váltunk, akik a közös ségi törekvésekkel szemben mindenkor e l ő n y b e n részesítjük egyéni javunkat. Az amerikaiak többé már nem fitogtathat ják azt a szellemiséget, a m e l y a népet állampolgári öntudatra emeli és a föld rajzi területet nemzeti területté változ tatja. Ilyenkor óhatatlanul elkövetkezik
ARTHUR M. SCHLESINGER JR.
Száguldó történelem Amerika kétségtelenül rendkívüli bi zalmi válságot él át. Az s e m kétséges, hogy ez n e m képzelt krízis, m é g akkor s e m , ha bőséggel, társadalmi gyarapodás sal és tudományos csodákkal egyidejű. Több forrásból fakad, de okai közül — v é l e m é n y e m szerint — semmi s e m fonto-
sabb a társadalmi változás ü t e m é n e k szüntelen és visszafordíthatatlan gyor sulásánál. Henry A d a m s volt az első amerikai történész, aki felfigyelt a történelem szüntelenül gyorsuló száguldásának m i n dent lehengerlő fontosságára. „A törté nelem 1800-tól 1900-ig nem m e g k é t s z e rezte vagy megháromszorozta menetgyor saságát, h a n e m — a tudomány b á r m e l y szabványa szerint mérnők is, lóerőben, kalóriában, voltban, az anyag tömegének akármely egységében — a társadalmi feszültség, a társadalom vibrációja é s
úgynevezett haladása 1900-ban jó ezer szerese lehetett az 1800. évinek." A t u domány é s a technológia növekvő i m pulzusától hajtva a társadalom feszült sége és vibrálása manapság összehason líthatatlanul nagyobb, mint A d a m s ide jén volt. Hacsak gyökeresen nem m ó dosulnak az emberi értékek és képes ségek, a belátható jövőben n e m is vár hatjuk a változás ütemének mérséklő dését. A történelmi fejlődés sebességének n ö vekedése rányomja bélyegét a jelenkori élet m i n d e n aspektusára. Mindenekfelett ez okolható világunk soha n e m tapasz talt instabilitásáért. A tudomány és a technológia hétről hétre alakítja, oldja, újraépíti és tágítja környezetünket: egy évtized alatt többet változik a világ, mint régebben egy évszázad alatt. Fel szívódtak a megszokások, azok az irá nyítóoszlopok, a m e l y e k előző n e m z e d é kek életét stabillá tették. Miután már tudják, hogy életük m á s m i l y e n lesz, a gyermekek nem tekinthetik többé szü leiket modellnek és tekintélynek. A v á l tozásban mindig van valami riasztó: fel térképezetlenül, ellenőrizetlenül m é l y s é gesen demoralizáló lehet. N e m csoda, hogy mi, mai emberek úgy érezzük, már soha s e m fogunk tudni kiigazodni, egyensúlyba kerülni; elbizonytalanod tunk eszményeinket és intézményeinket illetően, bizonytalanok vagyunk e m b e r társainkhoz, a társadalomhoz és a tör ténelemhez fűződő viszonyunkban, cél jainkban é s — önnön azonosságunkban. A tudomány és a technika haladásá nak további következményei is vannak. Az egyik például abból a paradoxonból fakad, hogy pontosan az a gépi civili záció, amely a tömegek jóléte megterem tésének irányában fejlődött, egyben az e g y é n szorongásának okává vált. A m a
RICHARD HOFSTADTER
Az ostobaság kora? A krízis egyik fontos e l e m e a fiatalok hivatástudatának a válsága. Ez életbe vágóan fontos a jelenlegi helyzetben, s jelentősége az idő haladtával egyre nyil vánvalóbb. [ . . . ] A fiatalok előtt nincs semmi, a m i b e n kedvük volna részt venni. Az eddigiek
gas technológiájú társadalom mindenek fölött az alapos szervezés társadalma. A fejlett nemzetek esetében a nagy szer vezetek — a kormányzati, az ipari, az oktatási, a hírközlési, a szállítási, a szak szervezeti, a kereskedelmi szervezetek — válnak a társadalmi energia egységeivé. Miként Galbraith hangsúlyozta, ezek a szervezetek önálló életet kezdenek, kiala kítják saját világukat és a maguk igaz ságát; az egykor szuverén fogyasztó m i n den területen behódolni kényszerül a termelő szuverenitásának, s ezen e g y másra épülő struktúrák árnyékában a m a e m b e r e töpörödöttnek és gyámolta lannak érzi magát. Valóban, a személyi hatalomvesztettségnél, szorongatottságnál é s a körülzárt ságnál, valamint az üldözöttségnél erő sebb társadalmi érzet m a n i n c s is. Egy további követelmény magából a technológiai folyamatból következik. A tudomány és a technológia belső logi kája a gépi korszakból az elektronikaiba hajt bennünket, az elektronikus hírközlő rendszerek és elektronikus ellenőrzési m e chanizmusok — a televízió és a számí tógép előrevetítette — új korszakába. Nem föltétlenül kell meggyőződéses mcluhanistának lennünk, hogy elismer jük Marshall McLuhan érvelését, a m e l y szerint a történelem menetét jelentősen befolyásolják a hírközlés eszközeiben b e következett változások. N e m nagyon k é telkedhetünk abban, hogy e z elektroni kus korszaknak mély hatásai lesznek nemcsak a társadalmi szerkezetekre és folyamatokra, hanem magára az egyéni felfogás reflexeire is. Kollektív jellegével és egyidejűségével a televízió máris fel erősítette a politikai önkifejezés és a ma gamutogatás vágyát, s széleskörűvé tette az egyidejű reagálás állapotát és az azon nali eredmény elérhetőségének remélését.
től eltérően, kultúránk képtelen volt át örökíteni egyik nemzedékről a másikra a vágyat v a l a m i n e k a véghezvitelére; úgy v é l e m , ebben kell keresnünk a fő iskolákon megnyilvánuló elégedetlenke dés g y ö k e r e i t A diákok n e m győzik e l e get hangoztatni, hogy tulajdonképpen n e m is tudják, mi keresnivalójuk a col lege-okban. Részben azért is k e v é s b é hajlandók szabályszerűen viselkedni, mert már n e m az az érzésük, hogy értel m e s életet élnek. Azt hiszik, hogy „át ejtették" őket, hogy saját életvitelükbe semmi beleszólásuk. D e az az igazság,
hogy sok esetben életcéljukat ők maguk s e m képesek megfogalmazni. V é l e m é n y e m szerint a hivatásválság éppen a tevékenységre hajlamos e g y e dek, tehát azok esetében, akik n e m paszszívak, akik a n a g y megoldást n e m a kábítószerben keresik, abban a vágyban tetőzik, hogy a politikában leljék fel az egzisztenciális értékmércét. V é l e m é n y e m szerint ez n a g y o n veszélyes. Veszélyes a politikai jobboldal esetében. Megfi gyelhető ez azoknál, akik néhány esz tendővel ezelőtt még csak egész egysze rűen szó szerint értelmezték a bibliát, de manapság már hajlamosak világméretű keresztes hadjáratot követelni az „ateista kommunizmus" ellen. D e baloldalon* is megfigyelhető — s ez most feltűnőbb —, hogy bizonyos fiatalok egzisztenciális okfejtéssel magyarázzák a polgári e n gedetlenséget, a violenciát, az erőszakot. Szerintük fölösleges magyarázgatni a cé lokat, a programot, ha egyáltalán v a n ilyen. A cselekvés önmagában elegendő, hiszen következményei úgyis kiszámít hatatlanok. [ . . . ] Azt hiszem, mindig is voltak, akiknek ugyanolyan bizonytalanságérzetük lehe tett, amilyenről manapság panaszkodnak egyesek. Henry A d a m s és a múlt szá zad kilencvenes évei értelmiségének a fele, ha n e m több, nagyon aggódott az ország akkori állapota miatt. Ez az or szág az önmagát ki n e m é l t elit hazája: legalább a tizenkilencedik század elejé től gyűrűzik történelmünkben az effajta csalódottság. De n e m hinném, hogy volt m é g kor, a m e l y b e n oly általános lett volna az értelmiség egyetértése saját e l idegenedettsége tekintetében, m i n t m a napság. Tanúi lehettünk az „ellen-kultú ra" kialakulásának (Lionel Trilling), m a j d n e m minden értelmiségi ide sorol ható. Jobb értelmiségi körökben a tár sadalomtól elidegenedettek már n e m is vitatkoznak azokkal, akik hajlandók v o l nának a társadalom védelmére kelni. Mondhatni: az egész értelmiségi közös ség elégedetlen. A radikalizmus e l l e n állhatatlanul divatos. [ . . . ] A fiatal „cselekvők" olyan elit-felté telek alapján fejthetik ki tevékenységü ket, amelyeknek ők maguk nincsenek is tudatában, amelyeket azonban a dolgozók n a g y o n világosan felismernek. Ezek a srácok két heti szabadságot kérhetnek * A s z e r z ő f e l t e h e t ő e n az a n a r c h i z á l ó b a l o l d a l i e l e m e k r e u t a l . — A fordító megjegyzése.
az egyetemtől, hogy idejüket a politikai tevékenységnek szentelhessék. Vagy vizs gahalasztást kaphatnak, mert n e m volt idejük felkészülni. D e akik az irodákban dolgoznak v a g y a futószalag mellett, azok nem alkudozhatnak ilyesmiről, s ha mégis megtehetnék, megérzi a zsebük. Ezek az egyetemista srácok olyan enge dékenység haszonélvezői, a m e l y mások nak n e m osztályrésze ebben a társada lomban. Ezeknek a fiataloknak cseppet s e m tetszik ugyan az a gondolat, hogy elit módjára gondolkodnak é s cseleksze nek, de a valóságban ez a helyzet. Elitségük erkölcsi felháborodásra épül, mindenkivel szemben, aki n e m közülük való. Mit látnak? Demokráciát hirdető, de — ahogyan ők nevezik — rasszizmust gyakorló országot. Látják a háború bor zalmait; ezek azok a tények, amelyek alapján eldöntik, hogy mi is ez az or szág. Azt viszont n e m nagyon érzéke lik, hogy mindennek előzményei v a n nak, v a g y hogy párhuzamos hiányossá gok más országok történelmében is fel ismerhetők. S n e m érzékelik megfelelően, hogy azért ebben az országban valami pozitív is csak megvalósult. Ezek a fia tal „cselekvők" tulajdonképpen nem tartják valóban rossznak elődjeiket, c s u pán úgy vélik, hogy anyagi jólétük v a lamiképpen korrumpálta és felületessé tette őket. Bizonyos mértékig igazuk is van. N e m akarnak olyanná válni, a m i lyenek szüleik és oktatóik. Á m rokon szenves alternatív modellre n e m lelnek, s ezt sínyli m e g hivatástudatuk. A kul túrában van v a l a m e l y e s alternatívájuk. Dzsessz helyett a rockot imádják, alko hol helyet kábítószert fogyasztanak. [...] Amerika egyik kiemelkedő jellegzetes sége a következő: ahhoz képest, hogy olyan társadalom, amelyben annyi a baj, s amelyben annyi ok van az elégedet lenkedésre a háború és a faji problé mák miatt, viszonylag kicsiny az erő szak-szervezet, és az ország n a g y m é r tékben nyitott a békés jellegű egyet nem értés előtt. Akik elnyomást hangoz tatva ordítoznak, s azt mondogatják, hogy Amerika már fasiszta ország, azok nak fogalmuk sincs arról, mit beszél nek. Az aztán m á s lapra tartozik, hogy végső soron súlyosbodhat és valóban ko mollyá válhat az elnyomás. Lantos
László
fordítása
JEGYZETEK
Könyvtár és személyiség Minden intézményes csoportosulásnak és minden személyiségnek a múltban is volt házi könyvtára. Begyűjtő köreiket, sajátos szerkezetüket természetesen áttörte, átfogta a demokratikus haladással járó közkönyvtárrendszer, de a kisköri és magánjellegű könyvtáralakítások egyáltalán nem szűntek meg, legfeljebb bizonyos — ösztönös vagy tudatos — viszonylatba kerülnek a helyi és országos összefüggésben mindent tároló állami biblio tékákkal. Ha tehát közelebbről társadalmi magyarázatot akarunk adni házi használatú kiskönyvtárainknak, szükségképpen eljutunk személyiség és kis közösség jellegzetes tájékozódási forrásaihoz. Azt az esetet ugyanis, amikor a véletlenség, az üzlet vagy a hozzánemértés cél nélkül halmoz könyvet könyv mellé („ömlesztés"-nek mondjuk ezt, s nem egy könyvtár tragédiája), éppen úgy mellőzhetjük beszélgetésünk köréből, mint valami elmekórtani megnyilvánulást épp tehetségvizsgálat közben. A jó magánkönyvtár értelme nem a gyűjtő-hobby (ahogyan vannak bé lyeggyűjtők vagy autogramvadászok, hogyne volnának különleges könyv halmozók is), az igazi magánkönyvtár mindenkori tulajdonosának érdek lődési iránya, egyéniségének szakmai alakulása, baráti tájékozódásának, problémaviselésének változása és mélyülése szerint rétegződik, bővül s rög ződik jellegzetes személyiség-vallomássá. Mintegy folytatása, kiegészítő ré sze egy-egy agybeli gondolatrendszernek, arcélnek, pályaívnek. Ezért gon dozza külön minden valamirevaló közkönyvtár is a ráeső örökségeket, vilá gért sem keverve össze a sajátos egyéni összetételű más lelki rendszerek, személyi csoportosítások hagyatékával. Külön őrizzük és tanulmányozzuk ma is Teleki Sámuel vagy Bölöni Farkas Sándor házi könyvgyűjteményét, kibányászatlan dokumentáció még a Korunk nagy szerkesztőjének ismereté hez a családi Gaál Gábor-könyvtár, együtt kell megőriznünk Jancsó Elemér könyveit, s a szatmári városi könyvtárat is idejében figyelmeztetnünk kell, hogy a birtokába jutott híres Kölcsey-könyvtár anyaga (mely az írói ha gyatékból egy iskola-fejlődés történelmi gazdagodásával hatvanezres különegységgé kristályosodott) nemcsak vagyont érő darabjaiban*, hanem egészé ben is irodalomtörténeti érték. Igazán nem akarok alsóbbrendűségi szorongásokat kiváltani nagy pél dák sorolásával. Minden értelmiségi dolgozónak (s ide tartozik ma a ma gára adó szakmunkás is) kialakul a megfelelő otthoni könyvtára, ha szigorú * Arisztophanész Comedia n o v á j a ( V e l e n c e , 1495), e g y 1608-as Machiavelli-kiadás, K ö l e s é r i Sámuel A r a n y almája (Debrecen, 1673), Merliano A m b r o s i o Theatrum politicuma (Köln 1691) e l s ő b e l e n y ú l á s r a k i e m e l h e t ő az i n a s i s k o l a r a k t á r h e l y i s é g é b e hordott k ö n y v h a l m a z b ó l .
logikával azt szerzi be és őrzi meg, ami pályájához szükséges, érdeklő dését kielégíti, tudatos társadalmi szerepét alátámasztja. A felelősség, a fog lalkozás, a népszolgálat követelményei szerint egyre bővülnek az olvasmányi követelmények, egy jó házi könyvtár azonban mindig benső összefüg gésben marad a személyiséggel, mintegy annak öntörvénye szerint fejlődik. Felesleges polcra rakni egyszeri olvasásra való, soha többé nem kellő anya got, csak helyet foglal el, s esetleg mástól von el értékes információkat. Ezzel azt is megmondtam, hogy a házi könyvtár eszményi esetben csak kézi könyvtár, már abból a meggondolásból is, hogy szükség esetén eligazít a közkönyvtárak igénybevétele felé. Közkönyvtárba küldenék minden olyan művet, melyet gazdája nem használ. Nem való a házi anyagba olyan mammutsorozat, ritkaság, sokszor idegen nyelvű mű, mely a tulajdonos számára semmiképpen sem komoly szükséglet. Valahogy úgy képzelem el, hogy sa ját könyvtárát ki-ki csak kiinduló pontnak, garádicsnak, bevezetőnek te kintse a munkájához nélkülözhetetlen nagykönyvtári kutató munka felé. Szótárak, lexikonok, átfogó történeti munkák azért jók házi használatban is, mert a Nachschlagebuch (utánanézésre való könyv) szerepét töltik be további tájékozódás céljából. Az elmondottak szellemében vagyok a gáttalan könyvkölcsönzések ellen sége. A nagykönyvtárban — közkönyvtárban, akadémiai és egyetemi könyvtár ban — mindennek ott kell lennie, tehát annak is, amit én idehaza gyűjtök magam köré, ott mindenki mindent megtalál (pontosabban: találjon meg); ami azonban nálam állott össze gyűjteménnyé, az az én agyrendszerem függ vénye, az én mindennapi lélegzésem, gondolataim materializációja, munka eszközöm, benső láncreakcióim variatúrája. Ezt ne szakítsa meg senki, ha csak vendégként bele nem telepszik, mintegy velem lépve eszmecserébe. Ilyen kor még feketével is megkínálom. Szigorúságomnak egyik oka az is, hogy nagyon sok könyvemet dedikálta szerző, s nem egy ilyen ajánlott munka el vesztését siratom már. Ráadásul: szimultán olvasó és író vagyok, vagyis egyegy cikk ellenőrzéséhez tíz-húsz forrást is megmozgatok. Nem mondom, he lyesen tesszük (különösen vidéken), ha külön könyvtári részleget teremtünk a többoldalú baráti kölcsönforgalom számára is, különösen folyóiratok tekin tetében, kialakítva ezzel házi könyvtáraink meghittebb együttélését. Máig feledhetetlen számomra az 1944-es könyvcsere Benedek Marcellal Kisbacon és Vargyas között. Házi könyvtárammal úgy vagyok, hogy újságírói, szerkesztői, tanári pá lyám, közírói fejlődésem és munkám szerint kortörténeti rétegződéssel ala kultak ki irodalmi, irodalomtörténeti, helytörténeti, szociológiai és ideológiai részletei, bő az Adyés Móricz-irodalmam, érdeklődésem és harcaim sze rint színes a népi, szociográfiai anyag, van csehszlovákiai gyűjteményem, s itthonról eleve el tudok igazodni minden olyan kérdésben, melynek ta nulmányozására — főleg a romániai magyarság ötvenéves múltjával kapcso latban — az egyetemi könyvtárba elindulok. De már a művészettörténeti részt kiemelte mérnök fiam, aki külön építészeti házi könyvtár alapításába kez dett, s ami színdarab akadt nálam, átvándorolt másik fiam, a volt színi növendék új kézikönyvtárába, mely egyéni beszerzéseivel korszerű színház történeti és rendezői válogatássá bővült. Szükség szerint most egymás könyv táraiba járunk feketére. Ami pedig kutatóállomások,
a személyiség-könyvtárakra áll, az érvényes az tanszékek, szűkebb munkakörök esetére is. Egy
intézmények, iskola, egy
üzem könyvtára sem közkönyvtár, hanem a maga sajátos szükségletei sze rint fejlődik, zárt láncolatban. Itt már a szakfolyóiratokra és a részletekbe menő dokumentációkra is szükség van, e bensőbb könyvtárak különleges fel adata a gyorsan elévülő könyvkultúránál dinamikusabb, időszerűbb, mai vi szonyaink között gyorsabban informáló folyóiratkultúra tárolása. Itt már nem egyetlen agy gondolati hálózatáról van szó, hanem a kisközösség összértelméről, közgondolkozásáról, együttes célirányáról. A jó szakkönyvtáros (maga is szakember) az érdekelt munkaegyüttes feladataiban járatos, ennek megfele lően gyarapítja az állományt s készíti el tematikai kimutatásait, cikk-regisz tereit, tárgymutatóit az érdeklődési szférák és pályavonulatok szerint. A ráutalás a további, még teljesebb tájékozódást nyújtó közkönyvtárrendszer felé itt is helyénvaló: előre kidolgozott s mindenkor rendelkezésre álló könyvé szeti lajstromok formájában. Egy-egy ilyen szakkönyvtárnak — például egyegy tanszék vagy egyesület gyűjteményének — felelőtlen beolvasztása a nagy könyvtárakba nemegyszer okozott már jóvátehetetlen károkat, ma azonban szerencsére a könyvtárak szakosítása felé tartunk, és a darab szerinti beso rolások veszedelme elült. Egyén, kisközösség, nagyközösség szerepkörei szerint tagolódnak a könyv tárak is, akárcsak a társadalmi mozgásszférák, nem elég tehát, ha érdeklő désünk a könyvtárak iránt szűken vett „könyvészeti" gond. Felelősségünk legyen árnyaltabb: egyfelől minden személyiség és munkaegyüttes sajátos könyvtáralapítását segítsük elő, másfelől törekedjünk a közkönyvtári szol gálat tökéletességére. Balogh Edgár
Holtig tartó szerelem Mikor is kezdődhetett? Hogy az első ember beleszeretett az első könyvbe. Nem a szerzőjébe, nem a tartalmába, hanem a Könyvbe. Ebbe a minden csodák legcsodálatosabbjába. Emberek és gondolatok halhatatlansá gának megőrzőjébe. Persze, az ízlésesen megkopott bőrkötésbe is bele lehet szeretni. Olyan könyvbe is bele lehet szeretni, amelyet a tulajdonosa soha el nem olvasott. Perverzitás lenne ez? Aligha. Attól a pillanattól fogva, amikor érzelmi vi szonyba kerültünk nem csupán a rögzített gondolattal, valakinek a rögzített mondanivalójával, mondókájávál, ha úgy tetszik, hanem a mondandó rög zítőjével is, már létrejött annak lehetősége, hogy a tartalmazót elválasszuk a tartalmától, és önmagáért, a funkciójáért szeressük. Amikor pedig a tet szetős köntösét feltaláltuk, attól kezdve már ebbe is belehabarodhattunk. Hiszen a kötés a könyvet jelképezi, a könyv pedig a táblái közt esetleg csak megsejtett szépséget és igazságot. Hogy ezek a dolgok mennyire összefügge nek, arra egyetlen kiagyalt példát hoznék fel. Adj a könyvbarát kezébe egy szemlátomást több százéves könyvet. Attól, hogy egy számára teljesen isme retlen nyelven nyomtatták, még értetlenül is kellő áhítattal fog belelapozni. De ha minden oldala makulátlan hófehér, amilyennek egyes mutatvány példányokat kötnek be a nyomdák, teljes kiábrándultsággal teszi le. De hiszen egyik esetben sem szólt hozzá a könyv — ám az egyikben legalább s z ó l t Íme, hogy a funkció hiánya mint oszlatja el a külcsín iránti vonzal-
mat, amelyről kiderül, hogy csak látszólag felületes. Nem olvasó, ritkán olvasó könyvbolondot el tudok képzelni, de írástudatlant soha. Ennek a veszélyét nem nehéz fülöncsípni. A könyv illúziót kelt, a bölcsesség és a gyönyörűség illúzióját, amelyet — jól tudjuk — nem minden esetben igazol a tartalma. De ez is csak azt jelenti, hogy vannak élősködő könyvek, és hogy van min élősködniük... Ennyi általános locsogás után hadd térjek már rá arra a bizonyos múlt századbeli Kun Dánielre, aki antikvárius lévén, annyira szerette a könyveit, hogy ha valaki egy-egy kedvesebb darab ára iránt érdeklődött, könnyes szemmel rimánkodott, ne fosszák meg tőle. A vevők között már híre is ment ennek a bolondériájának: ilyen esetben egyszerűen ellopták tőle a könyvet, és postán küldték meg saját becslésük szerinti árát. Ezzel már helyben is volnánk, méghozzá a legrokonszenvesebb helyen, az antikváriumban. Amely abban különbözik a nyilván előkelőbb világ könyvtáraktól, hogy itt szabad préda vár a látogatóra, a könyvkereskedéstől pedig abban, hogy a ritka kincsre bukkanás ígéretével kecsegtet. Aki nem nyit be az útjában álló antikváriumba, az nem szereti igazán a könyvet. Aligha tudnám megmondani, hogy ezt vagy amazt a könyvemet melyik könyvesboltban vásároltam. De hogy melyik antikváriumban, azt igen. Az az antikvárium például már rég nincs meg, amelyben egy Amstelodamban nyomott Károli Gáspárt találtam egyszer — s már ez sincsen meg rég, oda kellett adnom Bölöni Gyuri bácsinak, mert az utolsó lapjára fel volt je gyezve, hogy a múlt század elején melyik esztendőben, melyik hó hanyadikán született „a kitsin fiam Bölöni György", akiben Gyuri bácsi valamely ősét sejtette. Noha azt az öt rhénusi forintot már nem kaphatta meg, amellyel valami Balogh vagy Balázs tartozott a családnak, s följegyezték ugyanoda. Az arra érdemes vendégnek mindig megmutatom a Bécsi Magyar Kurír nak azt a fél évfolyamát, amelyben eredeti tudósításokat olvashat Robertspierre (sic!) múlt heti beszédéről, vagy egy másik fél évfolyamot, az Élet képekét első közlésű Petőfi-versekkel. Vagy azt a Berzsenyimet, amelynek még Helmeczi M. a' TT. 's Bölcselked. Doct. írta elöljáró beszédként érte kezését az úgy nevezett Újításokról a' Nyelvben. Vagy Valois de la Motte grófnő, Mária Antónia nevezetes nyakéktolvajának emlékiratait, amelyeknek egy londoni német fordítása van a birtokomban 1789-ből, s ha nem hami sítvány (Csehi Gyula nézte annak), akkor bizony ritka példány, hiszen Paul Barras, a direktórium tagja már mintegy 140 esztendővel ezelőtt megírta, hogy a francia király az egész francia kiadást fölvásárolta és elégettette, s hogy már akkor alig néhány német példány forgott közkézen... Szeretjük a könyvet, a rongyosat is, ha olyan a tartalma, és a dísz kötésűt, még ha történetesen gyöngécske is, elnézzük neki, mert a nyom dászt is szeretjük, meg a grafikust, meg a könyvkötőt. Ilyenkor arra is gondolhatunk, hogy szegény nyomdász nem tehet róla, nem élt Heltai Gáspár idejében, mert amilyen gonddal és szeretettel kinyomta a díszes albumot, talán jobban is meg tudta volna írni, ha hagyják, ha a munka megosztása, tagolódása nem lett volna olyan parancsoló ütemű. Szeretjük a könyvet, tiszta és holtig tartó szerelemmel, a legtisztábbal minden szerelmek közül. Megsimogatnók-e valaha is, ha nem éreznők eleven, ugyancsak érző lénynek? Majtényi Erik
Csalnak a reprók, de szeretjük őket A Skirák, a drága, szép, szélehossza egyforma kötésű könyvek egyike — telített színű reprodukciókkal — Fra Angelico száz festménye van a kezemben egyszerre. Megnézhetem, átnézhetem az életművet előre és visszafelé, de me lyik Skira tudja felidézni azt a döbbenetet, amelyet a firenzei San Marco kolostor lépcsőin felmenve a folyosó faláról teljesen váratlanul feltűnő An gyali üdvözlet idéz elő? A Mona Lisát reprodukálták minden elképzelhető technikával, láttam rézkarcban és acélmetszetben, heliogravűrrel és legmodernebb színes repro dukciós technikával sokszorosítva. Azt hittem, ismerem valamennyire. Ebben a hitben írtam róla, és beszéltem, bizony nyilvánosan is. Mikor végül ott áll tam előtte, a Valódi előtt, meglepődtem: hát ez ilyen hosszúkás? Nem a szín, nem a tónus, hanem a kép méretaránya különbözött attól, ami bennem élt. A látszólag legegyszerűbb, legkönnyebben visszaadható dolog. Csalnak a reprodukciók, de szépek, és szeretjük őket. Szeretjük őket, mert képet adnak a képről, a szoborról, a városról, mely fantáziánkkal csiszolva, alakítva élő és igaz, míg meg nem halunk — vagy találkozunk az eredetivel. Akár többet, akár kevesebbet, de mindig mást ad a reprodukció. Giorgione A l v ó Vénusza három különböző kiadó művészettörténetében három féleképpen fest. Vigaszul szolgálhat, hogy a drezdai képtárban függő erede tihez mindhárom hasonlít. Az album, a monográfia, bár fogalmat ad, hori zontot tágít, kicsit öncél is. Elválva az eredetitől — gyakran saját magában hordja az értékét, mint egy bravúros, de hűtlen átköltés. Paradoxon, ám az is előfordul, hogy többet ad az eredetinél. Ott van a polcaimon tucatnyi folyóméteren a Musée imaginaire, mind annak, de legalább jó részének a képe és leírása, amit emberek, magányos zsenik, népek építettek, faragtak vagy festettek, amit civilizációk hagytak maguk után. „Mélységesen mély a múltnak kútja", leszállhatok belé, a köny vek a lépcsőim. Sok köztük az ingatag. A „tükör-könyvek": létrejön egy-egy könyv, mint a kristály vagy gyöngy szem; gondolatmag köré alakul lassan, talán egy élet alatt, majd fényleni kezd. A fényt visszaveri egy másik könyv, megsokszorozza vagy elhomá lyosítja. Ezt ismét másik, és így tovább a csalfa végtelenségig, mint a szem benálló tükrök. Lassanként a kiindulópont kevésbé lesz érdekes, mint a hozzá fűződő irodalom. Ez viszont bizonyos bibliofileknek gyűjtési alanyul szolgálhat. Mert a könyvet nemcsak dicsérni és szidni, hanem olvasni, sőt gyűjteni is lehet. Van, aki e műveletek közül csak az egyiket vagy másikat végzi. A gyűjtés nem a legutolsó élvezet azok közül, amelyeket a könyv nyújthat. Gyűjteni a legkülönbözőbb indítékokból lehet; gyakran maga a gyűjtő sem fogalmazta meg magának. Ezek között lehet olyan, többé-kevésbé mágikus elképzelés, hogy „ha bírom a könyvet, bírom a tartalmát is". Legalább egy kicsit, mint ahogy az elemista gyerek, ha már nem tanult, legalább éjszaka párnája alá teszi a könyvet, hogy másnapra tudja a leckét. Jómagam is több könyvet szedtem össze eddig, mint amennyit egy normális szabású ember élet alatt el lehet olvasni. De azért — ki tudja, miben bízva — továbbra is hordogatom haza őket. Hiszen Salamon királynak állítólag nyolcszáz fe lesége volt, és semmiféle megbízható adat nincs arra, hogy mindegyikkel
közelebbről is megismerkedett volna. Habent sua fata libelli — mondja a régi jó közhely. A könyvnek azonban nemcsak sorsa van, hanem lelke, sőt teste is. Van, amelyiknek nemcsak a lelkét szeretem, hanem a testét is. Az 1682-es Vulgata — amelyet egyetlen hadizsákmányként hoztam hetedhét or szágon keresztül haza abból a háborúból, melynek szele szétfújta addig gyűj tött könyveim jó részét — gyémántbetűi szép tiszta nyomásán kívül főtáb lára vont pergamen kötésével, ahányszor kézbe veszem, olvasás közben taktilis élvezetekkel is szolgál. Hasonló örömöket ad az Elsevierek Respublica sorozatának csodálatos formátuma, pergamenkötése. Az erdélyi könyvkiadás egyik dísze Gy. Szabó Béla Liber miseroruma. Szomorú címe és nyomasztó tartalma mellett még mindig örömet ad annak, aki kezébe veszi, akárcsak a másik művész-könyv, az Atila királról ének, melyet Kós Károly írt, illusztrált, szedett és nyomtatott remekbe. Ha az em ber érdeklődik Shakespeare iránt, néhány évi utánajárással megszerzi a klaszszikus magyar fordításokat és az újabbakat is hét kötetben; élvezet öszszevetni a Shakespeare összes művei egykötetes angol kiadásának szövegével. Mellettük rangosan áll a Val Munteanu tervezte és illusztrálta, a költő négy századik születésnapjára megjelentetett angol—román, kétnyelvű válogatás. Kiállításában jóval szerényebb a Meridiane kiadó művészeti sorozata, de igényes válogatása és praktikus, kellemes formátuma miatt sokan gyűjtik. Mert a formátum is sokat számít. Mégiscsak más az, ha az ember villanyfénynél folio-formátumban lapozza Dantét, olyan kiadásban, mely ben csak a főszöveget magyarázó kommentárok szedettek kis betűvel. A la ponként néhány soros főszöveg pedig egészen nagy betűvel van nyomva. Ulrico Hoepli az 1921-es Dante-évforduló alkalmából gondoskodott egy mellényzsebbe tehető Dante-kiadásról is. Ugyanebben az évben adta ki Kner Izidor könyvnyomtató, Gyomán, Giovanni Boccaccio Dante-dicséretét. Ha az embernek szerencséje van, akkor éppen egy olyan példányt lapozgat, amely ben a néhai tulajdonos román anyanyelvén írta be, hogy olvasta ezt a köny vet. És van még egy másik fajta könyv, a livre de chevet, a kedvenc könyv, amit az ember valahol az ágy fejénél helyez el. Karinthy vagy Thomas Mann. Mikor már csend van, és mindenki alszik, akkor lehet legtisztábban érteni a könyvek beszédét, éjszakáról éjszakára folytatni a hangtalan dialógust. Ditrói Ervin
A zenei könyv hasznáról Zenei írás mindaz, ami a zenét dallam helyett „prózában" magyarázza. E magyarázat szempontja lehet természettudományos, szociológiai, muzikológiai, irodalmi, esztétikai; ide tartozik tehát a zenei szakkönyvektől a regé nyes életrajzig minden. A kérdés nem is az, hogy mi a zenei könyv, hanem hogy kell-e egyáltalán. A hallási élmény a látási élmény részletgazdagságához képest szegénye sebb, de ugyanakkor általánosabb és elvontabb. Ennek az élménynek a szubjektivációjára, majd stilizált reobjektivációjára való törekvés úgynevezett hangzásbeli képszerűséget teremt, vagyis a hangzásélmény — jelen esetben a művészi hangzás — vizuálisan ábrázolható jelentés-szerkezetként mutat kozik. A zenei hangzás tehát, mint időben és (virtuális) térben való mozgás-
folyamat, rendelkezik bizonyos fajta vizualitással. Arisztoxenosz szerint két dologból áll a zene megértése: „érzékelésből és emlékezésből. Érezni a ke letkezőt kell, emlékezni pedig a megtörténtre". A zenei mozgásfolyamat konk rét időben való folytonos keletkezés és elmúltság. Az emlékezés állandó öszszevetés, a zenei funkciók időben és térben, vagyis ritmikában és hangma gasságban váló összehasonlítása. A hang magassága és időtartama csak az őt megelőző és követő hang értelmében kap meghatározott funkciót, ez pedig dallamvonalként, illetve harmóniasíkként jelentkezik a tudatban egy tér szerű zenei építmény képzetében. A hallás éppen a hangzás állandó felül vizsgálatával osztja (periodizálja, vagyis ritmizálja) a zenei mozgásfolyamat idejét, és ezzel egyéni élménnyé avatja. A zene különössége éppen az egyéni hallásokban történő folytonos öszszevetésben jut kifejezésre. Ezért lényegének a megértése, valamint művészeti termékként váló „fogyasztása" az alkotó, előadó és hallgató részéről állandó jelenlétet, erőfeszítést igénylő részvételt jelent. Nem közvetíthető papíron — a kottaanyagtól eltekintve, ami a zenei hang lehetősége —, szóban; aho gyan Jagamas János egyik előadásában megfogalmazta: a zenét szavakkal csak körülírni lehet, kifejezni nem. Le lehet írni azt a fizikai — ha úgy tetszik: technikai — folyamatot, amely egy adott műalkotás létrejöttét, illetve újraalkotását, bemutatását feltételezi, de a kifejezett tartalmat csak érzékel tetni lehet, és azt is pontatlanul. Nyilván, ha megfogalmazható volna, nem lenne szükség magára a zenére. Ahogyan az irodalom mai formájának elsőd leges létezési módja az írásbeliség, és csak másodsorban a szóbeliség (az is csak versnél), úgy a zene ennek negatívja: elsősorban hangzó, és csak másod sorban írott művészet. Ahhoz, hogy valaki egy írott kottaképet „szárazon" élvezni tudjon, előzetes hangzáskultúrára, kifinomult belső hallásra van szüksége. A zenei alapismeretek elsajátításához persze bőséges szóbeli és írásbeli magyarázat szükséges. Az erre vonatkozó szakkönyvek — valamint a nép szerűsítő kiadványok — szükségessége kétségtelen. Esztétikai értelmezésben azonban, bizonyos technikai (értsd: dallami, ritmikai, harmóniai, formai) ele meknek, fordulatoknak — többé-kevésbé önkényesen — meghatározott jelen téstartalmat tulajdonítva, már egy sajátos jelrendszer használatos. És erre a jelrendszerre nemcsak a legkortársabb zenemű előtt esetleg tanácstalanul álldogáló műítésznek lehet szüksége, hanem mindazoknak, akiknek a zene meg értése folyamán el kell sajátítaniuk valamilyen módszert. Pontosan ez a ze nei gondolkodásmód teszi például Lendvai Ernő könyveit olyan hatásossá. Bartók zenei világképéről írott három könyve, valamint Toscanini Beetho ven-interpretációjáról szóló munkája olyan lehetőségeket tár fel a zeneeszté tikában, melyek lehetővé teszik a „szűk" zenei tárgyon túlmutató esztétikai rendszer kidolgozását is. Az eddigi esztétikák próbaköve amúgy is a zene volt; ez esetben a zeneesztétika módszerét lehetne kiterjeszteni. E könyvek ben arról a zenetörténeti pillanatról van szó, melyben az addig összebékíthetetlennek vélt két alkotási mód szimultán van jelen egy nagy életműben. És mint kiderül, nemcsak a bartóki életműben, hanem... és itt következik a magyarázat. Mert magyarázatra szükség van. Főként, ha az ember nem hisz a fü lének. Balla Zsófia
Könyvművészet és képzőművészet Talán egy képzeletbeli interjú-kérdéssel jelezhetnénk leghívebben könyv és képzőművész összetartozását: „Milyen érzés a grafikus számára műveivel rendszeresen az olvasóközönség elé állni?" Mert egy ízig-vérig könyvgrafikus nak állandó tárlat-lehetőséget jelent a könyvkiadás. Ha pedig egyúttal az ideális könyvgrafikus fogalmát is tisztázni szeretnők, úgy a változatos fel adatok sokszínű megoldására képes alkotóról ejtenénk szót. Hiszen a könyv kiadók „műsorán" régi és új művek egyaránt szerepelnek, a műfajok egész sora váltakozik, így a könyvek küllemének megjelenítése szintén sokszólamú ságot igényel. Ha a könyvkiadók változatosság-igénye mellett a sajátos stí lusjegyekre való törekvést is hangsúlyozzuk, akkor máris körvonalazódott a képzőművészet feladatköre a könyvkiadásban. Hogy a könyvgrafika stílusváltozásai milyen érzékenyen reagálnak a képzőművészetek általános stílustörekvéseire, azt lépésről lépésre nyomon kö vethetjük, a szecesszió gazdagon áradó ornamentikájától az „izmusok" jelent kezéséig és a népművészeti értékek motívumtárának felhasználásáig. Ezzel párhuzamosan nyernek polgárjogot a csak tipográfiai eszközökkel megoldott, puritán egyszerűségükkel ható borítólapok, hogy azután újra a festőibb, szí nesebb grafika váljék uralkodóvá. A hullámzásnak ma is tanúi vagyunk, ter veinket a többirányú keresés jellemzi. Hazai könyvtermésünk — stílusban és színvonalban egyaránt — a lehető legváltozatosabb. Ebbe a körképbe szorosan illeszkedik a Kriterion-könyvek arculata, a díjazott könyvektől a kevés di cséretet érdemlő megoldásokig. Paradoxális helyzet, de tény: szép k ö n y v helyett csak szép borítóra és szövegképre futja kiadónk kelléktárából. Furcsa a megállapítás, hiszen min den védőlap egy-egy könyvet takar, és az illusztrációk szöveget kísérnek. Miért ez az elkülönülés? Azért, mert minden egyéb, ami egy szép könyv tartozéka (igényes kötés, változatos tipográfia, gondos nyomás), minden eset ben elmaradt a tetszetős külső mögött. Az elmondottakból következik, hogy szívesebben nyilatkozik a művészeti szerkesztő a sikerült védőlapokról, szö vegközi rajzokról, mint a technikai szerkesztőség és a nyomdák szélmalom harcáról. Sok szép könyvgrafikai feladat megoldása során állandósult kiadónk kapcsolata a művészmunkatársak egy csoportjával. Mondanunk sem kell, ma gasabb osztályzatra azok jogosultak, akik nem csupán kereseti forrást látnak a megbízatásban, hanem nemes hivatásnak tekintik a könyvtervezést. Sem a kiadó, sem az olvasó szempontjából nem közömbös, hogy a művészeti szer kesztőnek „alkatrész"-ként szállított rajzból kell-e a borítót megterveznie, vagy egységes stílusban befejezett grafikai alkotást illeszthet a maga helyére. A „mellékjövedelem"-ért vállalt könyvgrafika súlyos következmények okozója lehet: sok esetben tájékozatlanságot tükröz az itthon és külföldön már elért vagy éppen túlhaladott színvonal ismerete terén, ugyanakkor újabb és újabb megoldások keresésére sem ösztönöz. A szövegképek tekintetében — bár aránylag keveset közlünk köteteink ben — már megnyugtatóbb a helyzet. Talán az önálló képgrafika készítésé hez szokott alkotóink bátrabban, otthonosabban mozognak ezen a területen. Bizonyításul elég a Szarvasokká vált fiúk, a Don Quijote, a Homokóra illuszt rációira gondolni, de a felsorolást folytathatnók a K é t koldusdiákkal és sike rült meseillusztrációkkal.
Ö r v e n d e t e s tény, hogy az utóbbi időben sajtó és más hírközlési eszkö zök egyre többet hangoztatják a szép könyv iránti igény növekedését. Nem szorul bizonyításra, hogy esztétikai tömegnevelő ereje szinte felbecsülhetet len. Ahhoz azonban, hogy feladatát méltóképpen teljesíthesse, a legtehetsé gesebb alkotóművészek szívvel és lélekkel végzett, odaadó munkája szük séges. Deák Ferenc
Könyvtervezés és nyomdatechnika Korunk civilizációja természetesen a nyomdaiparban is érezteti hatását. A mai nyugdíjas nyomdász inas korában még mint az egyik legtipikusabb kézműves mesterséget tanulta a betűszedést és könyvkötést. A többi iparág fejlődésével párhuzamosan a nyomdaipar is nagy léptekkel halad előre. A kézi szedést helyettesítette a gépi szedés, nagymértékben fejlődött és automatizálódott a magasnyomás, sokat fejlődött és előtérbe került az ofszet nyomás (már napilapok is készülnek ofszet-eljárással), s a könyvkötés terü letén szintén egyre több munkafolyamatot gépesítenek. A könyv egyre inkább ipari termék lett, akárcsak a cserép, a tégla vagy bármelyik közhasználati cikk. A könyv előállításának módosulása természetesen kihat a kész könyvre. Ha egymás mellé helyezünk egy nem is olyan régi — csak e század eleji — és egy napjainkban készült könyvet, lényeges különbségeket láthatunk ti pográfiájában, nyomásában, a kötészeti munka és a felhasznált anyagok te kintetében. Talán a legszembetűnőbb jelenség az egyszerűsödés. Ez az egy szerűsödés már-már a sablonosság határát súrolja. S a könyvgyűjtők és az olvasók egyre szélesedő tábora joggal kifogásolhatja a „szép könyv" hiányát. Joggal, hiszen a technikai feltételek egyre tökéletesednek, kezdve a felhasz nált anyagok előállításától a könyv gyártásáig, és e fejlődési folyamat ter mészetes velejárója kellene hogy legyen a nálunk és ma előállított szép könyv. Biztos, hogy a mai modern nyomdaipari körülmények között is lehet szép könyvet előállítani. A műszaki feltételek adva vannak, s mégis nagyon sok a gyenge minőségű anyagból készült, rosszul nyomtatott és gyengén repro dukált képanyagot tartalmazó könyv. A hibák okait keresve elsősorban a szakemberek hiányára kell rámutatnunk. A régebbi nyomdaipari berendezés nek megvoltak a maguk szakemberei is. Az új műszaki feltételek új szak embereket kívánnak, s ezek képzése elmaradt a technológiai fejlődés gyors üteme mögött. A szakemberek képzése lassúbb folyamat, s úgy érezzük, hogy az illetékesek nem fordítanak erre kellő gondot. Csak egy tényt említsünk: az utóbbi években hazánkban egész sor lap és folyóirat indult; a könyvigény napról napra nagyobb; az igények kielégítésére az új technikát is biztosítja államunk; a szakemberek nevelése viszont egyre nehezebben oldható meg. Ugyancsak sok gondot okoz a könyvtervezőknek a felhasználandó anya gok választékának hiánya. A nyomdaipar mai anyagellátási körülményei kö zött nagyon nehéz például egy többéves sorozat tervezése, mert az anyag ellátás folyamatossága és rendszeressége nincs kellőképpen biztosítva. Hasonló nehézséget okoz a választék hiánya a betűanyag tekintetében. Lényegében
ugyanazzal a két-három betűfajtával szedetjük minden könyvünket. Szinte tarthatatlan állapot például az, hogy nyomdáinkban nincs egyetlen olyan betűfajta sem, amelyből a 6 pontos nagyságtól a 48 pontos nagyságig minden fo kozat és változat meglenne. Egy rövid jegyzet keretében lehetetlen e kérdések részletes elemzése; horderejük is oly jelentős, hogy országos szinten kellene megvizsgálni és megoldani őket. Bálint Lajos
Falusi olvasók Sok komoly-okos szó esett már a falusi könyvtárakról. Hivatásos nép nevelők, szerkesztők, írók, könyvterjesztők mondták el, írták le észrevételei ket, javaslataikat. Ki-ki a maga státusa, népszolgálati hite-felelőssége szerint. Legutóbb a Falvak Dolgozó N é p é b e n (1971. 38.) a barcaújfalusi könyvtárról olvastam nagyon szép riportot (Csak falusi könyvtár). Hadd mondjam meg rögtön: a szóban forgó témáról sem azelőtt, sem azután bátrabb, őszintébb írás nem járt a kezemben. Tollhegyre került minden hiányosság: a lelakatolt könyvtár, a lakosság nemzetiségi összetételére nem figyelő könyvelosztás, a könyvhiány. Remélem, hogy elolvasták az illetékesek is (Brassóban székel nek), hogy igazat adtak ennek a (nagyon) fiatal újságírónak — Zágoni Atti lának, s azt, amit elmondott, elfogadják — nem tudom hányadik érvként — annak bizonyítására, hogy szocialista társadalmunkban minden tudatbefolyá soló eszköznek az emberi személyiség sokoldalú fejlesztését kell szolgálnia. A könyvnek, a könyvtárnak is. Es nem utolsósorban: falun. Mert itt is érvényes az, amit országunk első embere az anyagi alap és a tudat viszonyáról mon dott. Ahhoz pedig, hogy a tudat az anyagi alap szintjére emelkedjék és maga is mozgósító erővé váljék, a Küküllők mentén, a Hargita alatt éppúgy, mint az egész országban, sok hitre, munkára, pártunk nemzetiségi politikájának következetes, alkotó alkalmazására van szükség. MIT OLVAS A FALU? — Túlzás volna azt állítani, hogy a könyv a kultúra egyetlen forrása, de a sok közül a legfontosabb. Hogy miért, azt el mondják mások e lapszám keretén belül is. Itt csak annyit, hogy közművelt ség, korszerű kultúra, népnevelés — amelyre ma nagy szükség van — köny vek, könyvtár nélkül aligha képzelhető el. Az önművelésnek sincs ma még hatásosabb eszköze, mint a leírt szó, mint az olvasás. A falusi ember egyelőre keveset költ könyvre. Regény, novellás vagy verses kötetet csak akkor vásárol, ha már előzőleg ismeri, megszerette, ha szívesen olvassa újra meg újra. Monda-, népmese-, bálladagyűjtemények olcsó (de régi) kiadványai a legtöbb falusi háznál megtalálhatók. Előkerül egy-egy díszkötésű, műlenyomatokkál teli könyv is — dicséret a néhai vigéceknek. A tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő kiadványok esetében már jobb a helyzet. Megvásárolják, ha mindennapi, gyakorlati kérdésekre érthető és alkalmazható feleletet találnak benne. A borász, gyümölcstermesztő, méhész vagy virágkertész még külföldről is meghozatja a szakkönyvet. A legtöbb kis mama már „könyv szerint" táplálja-gondozza gyermekét; sütéshez-főzéshez, varráshoz sem elég az öregasszonyok tudása.
De maradjunk a könyvtárnál. Milyen könyveket keres és milyen köny talál ott az olvasni akaró falusi ember? Nem kell szociológiai mélyfúrás ahhoz, hogy felállítsuk a legtöbbet ol vasott írók névsorát. Gondolkodás nélkül mondja el akár a balavásári, akár — száz kilométerrel tovább — az olthévízi könyvtárosnő: Jókai, Mikszáth, Móricz, Gárdonyi, aztán... nem írók, hanem könyvcímek következnek. Per sze, a sorrend néha változik; az Egri csillagok filmváltozata után mindenki Gárdonyit kért. Jól sikerült irodalmi összeállítás, könyvismertetés új nevekkel gazdagíthatja a névsort, egy új könyv iránt ébresztett kíváncsiságot, de előbbutóbb visszaáll a régi rend: Jókai, Mikszáth... A bálavásári könyvtárban — az Idegen könyvek feliratú polcokon! — ronggyá olvasott kötetek láttán ötlött fel bennem a kérdés: miért „idegen" nekünk Arany János vagy Ady Endre? És: hány évenként kellene újra és újra kiadni a magyar irodalom remek műveit? Még szerencse, hogy szorgos pionírkezek néha-néha borítóba fogják, összefűzik a széthulló lapokat. De egy községi könyvtár polcai előtt azon is el lehet gondolkodni, hogy miért olyan szegény a jelenkori hazai magyar pa rasztirodalom. Hány olyan regény született az elmúlt huszonöt esztendőben, amelyben a paraszti világ ábrázolása, a maga változó valóságával, gyötrelmei vel, örömeivel és tragédiáival gondolati és szépségélményt tudott sugallni a paraszt-olvasónak is? Az ötvenes években írt-fordított-kiadott falutárgyú re gények, elbeszélések közül kevés vált népszerűvé. veket
A községi könyvtárak látogatójában — még ha ismeri is mindazt, amit eddig a faluról írtak — önkéntelenül felmerül a gyanú: kiadóink megfeled keztek arról, hogy a hazai magyarságnak legalább a fele még falun él. Ez a rohamosan művelődő tömeg egyre növekvő igénnyel fordul az irodalom felé. Es természetes, hogy érdeklődése elsősorban saját sorsa, múltja, jelene és jö vője felé fordul. Irodalmunk az utolsó évtizedekben város-centrikussá vált, a könyvkiadók hangsúlyozottan értelmiségi olvasóknak „termelnek". Ez még nem baj. Én csak azt kérném számon, ami hiányzik, amire már-már égetően szükség van: több falunak való könyvet — falura! Nem anekdotát, nem va lósághamisító fércmunkát — irodalmat a javából. Talán egy könyvsorozat is elkelne. Vajon nem növelné az Előre-kiadványok hatását, népszerűségét, ha a válogatáskor a szerkesztők elsősorban a falusi olvasók igényeit tartanák szem előtt? A könyvellátás régi, bürokratikus formáit lassan átlépjük. Évekkel ez előtt a megyei szervek küldték a könyveket, azt, amit akartak, ami éppen volt, csak ritkán az igények számontartásával; az utóbbi időben a könyvtár vezetője, a kiadói terv alapján, maga jelölhette ki azt, amire — úgy gon dolta — szüksége van. Így is sok nem kért könyv került a könyvtárba, s ki maradt a csomagból az, ami nagyon kellett volna. (Legtöbb községi könyvtár egy példányt kapott Sütő András A n y á m könnyű álmot ígér című könyvéből.) Ebben az é v b e n m á r a könyvtáros m e g y a könyvekért, és megszabott pénz kereten belül vásárolhat. A könyv csak akkor tölti be hivatását, ha olvassák. Másképp holt lel tári tárgy. Az elmúlt évek alatt — éppen a túlzottan központosított könyv elosztás hibájából — o növekvő szükségleteket is messze túlhaladó mennyi ségben jutott román nyelvű szépirodalmi vagy tudományterjesztő könyv a magyar lakta községek könyvtáraiba. Vajon másfelé nem hiányoznak ezek a könyvek? El kellene indítani őket a maguk útjára, a tényleges olvasók felé.
K I K O L V A S N A K F A L U N ? — Mindenütt meglepően nagy a könyvtári olvasók száma. Balavásár 1215 lakója közül 612 nyilvántartott olvasó, Olthévízen, Árva Bethlen Kata falujában is hasonló számmal büszkélkedik a könyvtárosnő. De módosul a kép, ha belepillantunk a személyi lapokba. Egy kicsit sajnáljuk is, hogy szétfoszlik a napilapokban annyiszor meglovagolt „minden második ember olvas" illúziója. Mindenütt az iskolába járó fiatalok olvasnak a legtöbbet, a legrendsze resebben. Alig akad köztük olyan, aki havonta legalább egyszer ne fordulna meg a könyvtárban. Erre kötelezi őket az iskola, de sokakat fűt a tovább tanulás, a kiemelkedés, a státus-változtatás vágya. A sokat olvasók közé tar toznak a városban tanuló, de otthon vakációzó diákok is. A kötelező olvas mányok mellett ők kérik az „újdonságokat". De vajon sott, az „életbe Keressük
az, aki iskolás korában megszerette a könyvet, lépés" után be-bekopogtat-e a könyvtárba? a választ
az előbb idézett
két
aki sokat
olva
könyvtárban.
Balavásáron a 18 és 45 év közötti férfiak nagy többsége bejáró munkás. A falut nem hagyták el, de Marosvásárhelyen, Szovátán, Segesváron vagy még távolabb, Medgyesen dolgoznak. A napi 3—5 órás utazás nemcsak sza bad idejűktől fosztja meg őket, de az önművelésre fordítható energiájuktól is. Megelégszenek azzal, amit a napilapokban találnak, vagy amit a televí zió nyújt. Olthévízen jobb a helyzet; órakor már otthon vannak.
az ingázók
a közelben
dolgoznak;
délután
öt
Önművelésre is jut idejük. Meg is látszik ez a község kulturális életé ben... Nemrég bővítették a művelődési házat, tevékeny színjátszó csoport juk van, a fiatalok este a klubban gyűlnek össze, sakkoznak, előadásokat hallgatnak, nézik a televíziót. A negyvenöt-ötven év felettiek közül kerül ki a legtöbb olvasó. Nem egy olyan is akad, aki hetenként megjelenik a könyvtárban „valami jóért". Önismeretet szolgáló történelmi műveket kérnek, olyan könyveket, amelyek ben a falu nem csupán illusztráció, hanem valóság. K Ö N Y V T Á R É S T E R M E L Ő S Z Ö V E T K E Z E T . — kell néhány szót mon dani a lét feltételeit biztosító gazdasági egység és a tudatformáló kulturális in tézmény kapcsolatáról is. De egyáltalán van-e kapcsolat köztük? Hiszen egymástól függetlenül léteznek, s hiába keresnők azt a közös szervet, amely munkájukat összefogná. Az mtsz-alapszabály előírja ugyan, hogy az összjövedelem másfél százalékát kulturális célokra kell fordítani, de a végre hajtás a vezetőség dolga, s mindig akad valami fontosabb. A „minden bani nak megvan a helye" alapon elzárkóznak a „fölösleges" kiadások elöl. Köny vet vásárolni a gazdaság pénzén? Folyóiratokra, újságokra fizetni elő a könyvtár részére? Igen, ez még új. De talán sor kerül rá. A régi életforma gyökeres meg változtatása, a falu városiasodása, a mezőgazdaság gépesítése, szakosítása csak kulturált, „gazdászok" műve lehet. Ezt szolgálja a megélénkült népnevelő munka, ennek eszköze kell hogy legyen a könyvtár, a könyv is. Kassay Miklós
Vezetés és olvasás Nicolae Ceauşescu elvtársnak az RKP KB november 3—5-i plenáris ülé sén elhangzott eszmegazdag és gondolatébresztő expozéjában néhány érdekes számadat ragadta meg figyelmemet. 1970-ben, tehát egyetlen évben, 59,3 mil lió könyv jelent meg hazánkban. E szám is jelzi, hogy az ország lakossága szomjúhozza az olvasnivalót. Művelődni, lelkileg-szellemileg felfrissülni akar nemcsak színházban, hangversenyteremben, moziban, művelődési otthonban, rádiót hallgatva vagy televíziót nézve, hanem könyv nyújtotta intellektuálisérzelmi élményt is keres. Es ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy a jelzett évben 1333 millió példányban jelentek meg újságok, folyóiratok és más időszaki kiadványok, 3,075 millió rádió- és 1,484 millió televízió-előfizetőt tartottak nyilván, joggal elmondhatjuk: immár olvasó, tájékozódó, kulturális érdeklődésű ország vagyunk össznépi viszonylatban. Persze, azért még akad elgondolkoztató jelenség is. Erről kívánok néhány szót ejteni. Ha bárki — akiben egy kis szociológiai érdeklődés mocorog — elindulna házi használatra statisztikát összeállítani az olvasókról, sok könyvbarátra bukkanna (gyakran még az egyszerű emberek soraiban is). De ugyan akkor találna diploma szerint olyan értelmiségit is, aki éveken át nem vesz kezébe szépirodalmi kötetet, úgy vélvén, elég, ha hivatásába vágó folyóiratot járat, s olykor átlapoz egy-egy szakkönyvet. Terepjáráskor magam is talál koztam ilyen értelmiségivel, vezető beosztásúval is, akinek keze alatt több száz ember dolgozott. A szakbarbárságról már több mint egy évtizede sokat írnak, vitatkoznak pro és kontra világszerte. Erre itt nem térek ki. De arra már igen, hogy mi a jelentősége az olvasásnak a vezetők számára. Közismert, hogy a párt messzemenően szorgalmazza a tudományos vezetés alkalmazását társadalmi életünk minden szférájában. Ismeretesek a gazdasági és állami funkciókat betöltő vezetők politikai-ideológiai, tudományos felkészítésével kap csolatos pártkezdeményezések. Ám mit is jelent vezetni? Nemcsak fontos műszaki, közgazdasági problé mákban dönteni, hanem mindenekelőtt embereket irányítani, hatékony, cél irányos tevékenységre k é s z t e t n i . Ö n k é n t e l e n ü l felvetődik a kérdés: a demokra tikus, emberközpontú vezetéshez elegendő-e az ideológiai pallérozottság, a politikai tájékozottság, a magas szintű szakismeret, avagy mindezt még szer vesen ki kell egészítenie valaminek. S ez a valami az emberismeret, az emberekkel való differenciált bánni tudás. A korszerű tudományágakban, információelméletben, valószínűségszámításban, piackutatásban, futurológiában szerzett jártasság minden bizonnyal hasznára van a vezetőnek, de nem nél külözheti az alapvető pszichológiai ismereteket sem. Ezért a legújabb intéz kedések szerint nem véletlenül iktatnak be lélektani előadásokat is a vezető képző kurzusok tananyagába. De ne feledjük, hogy a tételszerű pszichológiai ismeretek elsajátításából nem következik szükségszerűen a mélyre hatoló emberismeret, az a jártasságunk, hogy a személyközi kapcsolatok roppant bo nyolultságában kielégítően tájékozódhassunk. Márpedig e két fontos követel mény nem mellőzhető azok kiválasztásakor, akikre emberek kisebb-nagyobb csoportjainak vezetését bízzák. Nem mondok újat, ha azt állítom, hogy az árnyalt emberismeretre, élet bölcsességre, a mindennapi életben elkerülhetetlenül adódó külső és belső konfliktusok megértésére az egyéni tapasztalatokon, a filozófiai, szociológiai
vagy lélektani műveken túl a szépirodalom tanít a legközvetlenebbül. Lelki, érzelmi kultúrára csak akkor tehetünk szert, ha az irodalmi-művészeti alko tásokból merítünk szüntelenül. S hogy mily gazdag élet- és emberismeretet tartalmaznak a nagy alkotók művei, elég, ha Shakespeare utolérhetetlen bú várkodására gondolunk az ember lelki életének rejtett titkai között, avagy Flaubert, Dosztojevszkij, Thomas Mann, Proust imponderábilis rezdületeket is kifejező lélekrajzaira, Móricz Zsigmond, Sadoveanu lényeget megragadó emberlátására. Még sorolhatnám véget nem érően az emberi sorsproblémákat gyökeréig ismerő, gondolkodó írásművészeket. Egy pillanatig sem vitás, ha nem töltekezünk rendszeresen az ilyen mű vekből, akkor csak beszűkülten viszonyulhatunk embertársainkhoz, csak héza gosan érzékelhetjük az emberi világ dolgait. Szemléltetésül talán elég egyetlen példa. Hogy mi a fasizmus, megtanulható politikai tanulmányokból, törté nelemkönyvekből. De ha valaki mindehhez elolvassa Zaharia Stancu Şatra című regényét is, a művészi képalkotás síkján szerez kitörölhetetlen benyo másokat a fasizmus népirtó brutalitásáról. Ily módon szilárdabbá válik a politikai tudat és harcosabbá az ember letiprására feszülő barbár erőkkel szemben. A tanulság egyszerű: a szépirodalom olyan, mint a mindennapi kenyér, nem mondhatunk le róla. S ez az igény még inkább vonatkozik a társadalmi ranglétra bármely fokán álló vezetőkre. A sok hasznos és nélkülözhetetlen diszciplínán kívül életbölcsességet is kell tanulniuk. Ennek könnyen hozzá férhető forrása: az értékes szépirodalmi mű, mely gazdagítja és nemesíti az ember szellemi életét. S élménynyújtó erejét nem helyettesítheti sem szak tanulmány, sem mass media. Lázár József
Stettner Béla metszete
NEMZETKÖZI ÉLET Lehetséges, valószínű, kívánatos Bizonyos k ö t e t e k egykor g y a n ú s a n hosszú ideig díszelegtek a k ö n y v e s b o l t o k - k i r a k a t a i b a n , p o r o s o d t a k a k ö n y v t á r a k polcain. M á r - m á r a z t h i h e t t e v o l n a az e m b e r , hogy a m ű f a j b a n v a n a h i b a , hogy t a l á n n e m is létezik k ü l p o l i t i k a i b e s t seller. A z t á n változott a világ, s n e m egy k ö n y v e t e g y k e t t ő r e s z é t k a p k o d n a k . A k i e l é g í t h e t e t l e n k e r e s l e t m i a t t v é g r e e t é r e n is b e k ö v e t k e z e t t a p u l t alatti m a n i p u láció, a m i á l t a l á b a n m é l y s é g e s e n m e g v e t e n d ő , de a m i e s e t ü n k b e n kifejezetten ö r v e n d e t e s jelenség. Á l t a l á b a n az olvasás k u l t ú r p o l i t i k a i állásfoglalás. S a j á t o s a n , a politikai i r o d a l o m o l v a s á s a politikai tett, az olvasás politizálás ( l á t h a t t u k : a n e m o l v a s á s is). Á g a s k o d v a : v a n t ö r t é n e l e m a l a k í t ó olvasás és t ö r t é n e l e m f o r m á l ó n e m olvasás. A n e m z e t k ö z i élet szociológiájába m i n d e n belefér, s azon k í v ü l sok egyéb. M é g a k ü l p o l i t i k a i k ö n y v szociológiája is. H a m a j d m e g í r j á k , m á r az első feje z e t e k b e n , az ú j j á é l e d é s örömteli elismerésekor, b i z o n y á r a főként a sokkal t a t o t t f o g a l m a k t a r t a l m i feltöltését. P o l i t i k a i K ö n y v k i a d ó n k n e m egy t e l j e s í t m é n y é t s o r o l h a t n ó k a l e g k e l e n d ő b b e k k a t e g ó r i á j á b a . P é l d á u l E d w i n G l a s e r r o m á n u l m e g j e l e n t r e m e k kis esszéjét a k i s és közepes n a g y s á g r e n d ű á l l a m o k r ó l a nemzetközi é l e t b e n (Statele mici şi mijlocii în relaţiile internaţionale). M i é r t jó ez a k ö n y v ? F ő k é n t a z é r t , m e r t a kis és közepes á l l a m o k r ó l szólva játszi k ö n n y e d s é g g e l f e l i s m e r t e t i a n e m s z a k m a b e l i olvasóval az erőteljesen lanszírozott f o g a l m a k sok á r n y a l t j e l e n t é s é t ; e l e g á n s a n p e r g ő , pedig m a j d n e m teljes a t u d o m á n y o s a p p a r á t u s . Az á l l a m p o l i t i k a i rezon teljes é r v é n y e s ü l é s é n e k , „anyagi e r ő v é v á l á s á " - n a k bonyolult a mechanizmusa, számtalan rugóra jár. A „kis és közepes" k é t s é g b e v o n h a t a t l a n n é p s z e r ű s é g é t a m i n d e n v o n a t k o z á s b a n é r v é n y e s , m i n d teljesebb d e m o k r á c i á r a t ö r e k v é s b i z o n y s á g á n a k tekintjük. D e hiszen a k ö n y v a l a p t é t e l e a m a r x i tézis: az e m b e r e m b e r á l t a l v a l ó k i z s á k m á n y o l á s a f e l s z á m o l á s á n a k m é r t é k é b e n f e l s z á m o l h a t j u k egyik n e m z e t k i z s á k m á n y o lását a m á s i k által. N e m teketóriázik, f r o n t á l i s a n — fogalmaz (igen, a „frontális" m ö g é a „ t á m a d " illenék, de p o n t o s a n ez az, a m i n e m k e n y e r e a nemzetközi j o g n a k , h a n e m ököljog). A k é r d é s l é n y e g e — a m e l y n e k alapos t i s z t á z á s á v a l n e m e g y s z e r adósok m a r a d n a k az illetékes t u d o m á n y á g a k és a n e h é z k e s t ö r t é n e t í r á s előtt kifulladva loholó k ü l p o l i t i k a i publicisztika — l é n y e g é b e n mégiscsak így h a n g z i k : m i l y e n m é r t é k b e n é r v é n y e s ü l h e t m é g m i n d i g n é p e k , országok és á l l a m o k v i s z o n y l a t á b a n a t é n y b e l i és a jogi egyenlőtlenség?
őszintéb
De a találó kérdések célbajuttatásához többlépcsős logika szükséges, s a k ö vetkező fokozat motorjai már erre a kérdésre kezdenek működni: hogyan bánhat nak (vagy éppenséggel bánhatnak el) nagyságrendjétől függően egyik-másik állammal? Igazságos-e, hogy egy kisebb v a g y közepes államnak a joga is kisebb vagy közepes legyen? Már benne is vagyunk a nemzetközi élet sűrűjében. S valósággal felüdülten tapasztaljuk, hogy a kérdés megtermékenyítette gon dolkodás n e m torz végeredményességet szül. (A végérvényes maradt egykor a pol con, sokszor egy-két évig, végérvényessége lejártáig.) A kérdésnemzés előjátékához tartozik a nagyságrendiség bonyolult kritériu mának az ingerlése. Hol a határ a kis és a közepes államok kategóriája között? A nagyságrenddel kapcsolatban miért n e m országról, miért inkább államról szólunk? És egyáltalán: összemérhető entitásokkal van dolgunk? Igen, m é g ha m i n d e n nemzet, minden állam leginkább csak önmagához hasonlítható, csak önmagával mérhető is. S a la grande nation értékítélet tartalmára utalva válik m é g világosabbá, hogy semmi összefüggés sincs a nagyságrend és a népek ,,minősége" között. Szüntelenül visszatérő m o t í v u m a belpolitikai és külpolitikai egyneműség hangoztatása, a minőségileg új, a szocialista államiság hangsúlyozásával, s ezzel összefüggésben a belső jog v a g y a belső viszonyokat értelmező marxista szocio lógia szempontjainak a hangoztatása. Valamely állam belső joga v a g y „szocio lógiája" n e m különbözteti m e g az embereket testalkatuk szerint: e l v b e n egyenlők, magasságuktól, testsúlyuktól függetlenül. Hogy ez a könyv nem kedveli a fétist magyarázás.
m e g a tabut, az nem erőltetett bele
„ A marxista tudomány n e m fetisizálja a kifejezéseket, n e m ismerhet »tabu« szavakat. A nagyhatalmi sovinizmust leleplező Lenin persze ismerte, leírta és elemezte az ő idejében létezett nagyhatalmak viselkedésmódját, jellemző vonásait, alkotó elemeit, genezisét. Kirekeszteni a szótárból a »szuperhatalom« fogalmát, s a jelenkori — egyenlőtlen — államok statútumának elemzésekor figyelembe n e m venni a »szuperhatalom«-kategóriát, arra vezetne, hogy elhanyagolnók a nemzet közi viszonyok megértésének, az államok cselekményei megítélhetőségének lénye ges elemét: osztálytartalmukat. Az Egyesült Államok vietnami agresszióját n e m azért ítéljük el, mert e g y »szuperhatalom« cselekszi, h a n e m mert ez a szuperhata lom semmibe veszi az etika és nemzetközi törvényesség normáit, a vietnami n é p szent jogát, hogy m a g a döntsön sorsáról. Helyeseljük — s erőnkhöz mérten támo gatjuk — a vietnami nép megsegítését a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság által, de nem »mert«, s nem »noha« szuperhatalmak, hanem mert igaz ügyet védelmeznek." A nagystílű egyszerűsítők sokallják a nemzetközi élet alanyainak, az álla moknak a számát. S ha már olyan sokan vannak, legalább ne „nyüzsögnének" a diplomáciában — ez az, amit például a „technokrónika" nagymestere, a nemzet közi élet szociológiája egyik főmumusaként emlegetett Zbigniew Brzezinski hirdet The Demise of Diplomacy című esszéjében, amelyben elsőosztályú pompával el parentálta a diplomáciát: „Ha n e m volnának külügyminisztériumok, n e m is kellene kitalálni őket". (A diplomaták kihívhatnák párbajra: „az ENSZ bárjaiban ődöngő frakkos hordákról" í r . . . )
Cseppet sem demokratikus a diplomácia lejáratásának ez az igyekezete. A „reálpolitikára" hivatkozva kísérleteznek vele, azzal az ürüggyel, hogy a nemzet közi élet alanyai, a kis és közepes rendű államok nagy száma miatt nehezebb az összehangolás, a harmónia megvalósítása a világpolitikában. Persze, ismeretesek az összhang-teremtésnek m á s előjelű kísérletei is, amelyek a nemzetközi élet, a külpolitikai relációk valóságos tervszerűsítésének igényével, implicite az alanyok (az országok) nagyságrendtől független egyenlőségének a tudomásul vételével keresik a megoldást, arra utalva, hogy a tervszerűsítés egyik feltétele valamiféle megbízható előrejelzés: külpolitikai prognosztika. A Mezsdunarodnaja Zsizny már több mint tíz esztendeje franciául és a n g o lul megjelenő kiadásában J. Szevosztyanov talán éppen ezért konkretizálja nap jainkra vonatkoztatva a lenini külpolitikai prognosztika tanulságait. N e h é z fel adatra vállalkozott, hiszen a szintén szovjet J. V. Besztusev-Lada elkényeztetett e tárgykörben hozzáférhető igazán érdekes elemzéseivel. Szevosztyanov tanulmányából (La prospective scientifique léniniste en poli tique étrangère) a n a g y tanulság a külpolitikai demokrácia igényének jelentkezése a nemzetközi jog-alanyok, a világszínpadon érvényesülő tendenciák nagy számá nak és változatosságának valósághű tudomásulvételével. Itt most már n e m „a diplomaták karneváljáról" esik szó, h a n e m arról, hogy „a külpolitikai prospektíva hatékonysága mindenekfölött a szóban forgó állam társadalmi-gazdasági rendszere milyenségének a függvénye". A politikai prognosztika háromféle jövőt különböztet meg: a valószínűt, a kívánatost és a lehetségest. A „kívánatost" könnyű volna meghatározni. D e mi a különbség a „valószínű" és a „lehetséges" között? A valószínű akkor válna való sággá, ha már m a n e m hatnánk tudatosan az események alakulására. A lehetsé ges? Á t m e n e t a kívánatos és a valószínű között. A tudatos ráhatás eszközei különbözők: hatunk a jövőre magával a prognosztikával, a mi esetünkben többek között a nagyságrendiség tudatosításával, ami közelebb visz ahhoz, hogy a lehet séges az eszményi felé tendáljon. Ha az irodalomban felhangzik egy téma, s időszerűsége valóságos, fülelni, mert föltétlenül vissza-visszatér, mégpedig szép variációkban.
érdemes
Milyen tanulságos, hogy Lukács György megszólalt a politikai prognózisok lehetőségéről. Még életében a nyugatnémet Futurumban, halála után pedig a Valóságban megjelent beszélgetésben éppen Lenin e g y k ö n y v e apropójára is n y i latkozott. Beszélgető partnere emlékeztette, hogy Ernst Bloch a prognosztikát a marxiz m u s polgári pótszerének minősítette, a m i t „a marxizmusnak kellene felváltania, m i v e l a marxizmus egyaránt tartalmazza mind az előrelátás, mind a politikai gyakorlat elemeit". Lukács György erről szóló válaszát a következőkkel zárta: „Blochnak igaza lenne, h a ez az igazi marxizmus már megszületett volna, de nincs egészen igaza a mai marxizmusnál, noha a régi marxizmus i s sok tekin tetben fölényben van a burzsoá elméletekkel szemben. Valós értékű prognózisokat majd azután adhatunk, amikor már igazi marxista tudományossággal feldolgoz tuk az utolsó évtizedek kapitalizmusának alakulását. Sajnos, ez m é g n e m történt meg. Vannak ugyan itt-ott egyéni próbálkozások és kutatások, de az új kapita lizmus elmélete m é g várat magára." Igyekezzünk hát. Farkas László
A közgazdászok nyelvi kihágásairól M i n d e n t á r s a d a l o m t u d o m á n y , sőt á l t a l á b a n a m e g i s m e r é s m i n d e n r a n g o s a b b ágazata közül — l e h e t e t l e n n y e l v e z e t e m i a t t — a k ö z g a z d a s á g t a n n a k a l e g r o s s z a b b a híre. A m ű v e l t l a i k u s n e m győz eleget h á b o r o g n i a közgazdászok zsargonja miatt. M á s t u d o m á n y o k s z a k e m b e r e i — saját t e r m i n o l ó g i a i t ú l z á s a i k r ó l m e g f e l e d kezve! — g y a k r a n s z e m é r e v e t i k a k ö z g a z d á s z n a k , hogy k i v á l t k é p p e n h a j l a m o s a blablára. H a egy közgazdász é r t h e t ő s t í l u s b a n m e g í r egy k ö n y v e t v a g y a k á r c s u p á n e g y e t l e n e g y cikket, m á r n e m is n a g y o n t ö r ő d n e k azzal, a m i r ő l szól, h a n e m azon nal h á l á s a n k ö r ü l u j j o n g j á k , m e r t m e l l ő z t e k a r t á r s a i h a l a n d z s a - s t í l u s á t . K o l l é g á i viszont é p p e n ezért a z o n n a l n e h e z t e l n i k e z d e n e k . . . M a g u k a közgazdászok is — ö n v i z s g á l a t a i k s o r á n — g y a k r a n t é p e l ő d n e k belső v í v ó d á s u n k n a g y k é r d é s é n : vajon e g y á l t a l á n v a n - e olyan, a k i m e g é r t i őket. M e g érti-e, a m i t m o n d a n a k , a d i á k ? H á t a p o l i t i k u s ? S a n a g y k ö z ö n s é g ? I d ő n k é n t m a g u k a közgazdászok b i z o t t s á g o k a t h o z n a k l é t r e a z z a l a f e l a d a t t a l , h o g y m e g vizsgálják: m i l y e n m é r t é k b e n s i k e r ü l t m e g é r t e t n i ü k m a g u k a t azokkal, a k i k h e z szól nak. S e z e k a bizottságok m i n d i g c s a k a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t n a k , h o g y e l k e r ü l h e t e t l e n ü l szükséges a h o z z á f é r h e t ő b b n y e l v e z e t h a s z n á l a t a . N e m á r t á t t e k i n t e n i a v á d a k a t , s f e l m é r n i súlyosságukat. P o n t o t b i z o n y á r a n e m t e h e t ü n k a vita végére, b e é r j ü k h á t a pontosvesszővel. N e m teljességgel l e h e t e t l e n , h o g y s i k e r ü l b e b i z o n y í t a n i : az i s m e r e t e i k e t közlő közgazdászok n y e l v i k i h á g á s a i a z e s e t e k n a g y t ö b b s é g é b e n t u l a j d o n k é p p e n n e m is o l y a n k á r h o z a t o s a k . A felelősség j ó része u g y a n é p p e n azokat t e r h e l i , a k i k a l e g h e v e s e b b e n t i l t a k o z n a k , holott j ó h i s z e m ű s é g ü k h i á n y a és f i g y e l m e t l e n s é g ü k a b a j o k legfőbb oka. A t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k á l t a l á n o s p r o b l é m á j a ez, n e m c s a k a k ö z g a z d a s á g t a n é . A z o k n a k , a k i k oly előszeretettel h a n g o z t a t j á k , h o g y a közgazdászok n e m j ó stiliszták, a k ö v e t k e z ő k e t v á l a s z o l h a t j u k : t a l á n nincs m é g egyetlen olyan — a m ű v é s z e t e k k e l és az i r o d a l o m m a l r o k o n s á g o t n e m t a r t ó — diszciplína, a m e l y n e k a n y n y i k i t ű n ő n y e l v e z e t ű szerzője lett volna, m i n t é p p e n a k ö z g a z d a s á g t a n . Az ízlések igen-igen k ü l ö n b ö z ő k : a h á n y k r i t i k u s , a n n y i i r o d a l m i é r t é k m é r c e . A közgazdászok e l b í r á l á s á h o z t a l á n a k ö v e t k e z ő k r i t é r i u m s e m m e l l é k e s : a szak m a i k i v á l ó s á g v a l ó j á b a n sok e g y é b é r t k á r p ó t o l . Ezzel p e r s z e n e m azt a k a r j u k m o n d a n i , h o g y m e l l é k e s a nyelvezet é l e t e r e j e , gazdagsága, a stílus eredetisége. H i b a v o l n a a t u d o m á n y o s s á g ü r ü g y é n m e g k ö v e t e l n i az é r t e k e z ő p r ó z a m e r e v egysíkúságát, hiszen m i n d e n n y e l v a l k a l m a s n a g y t u d o m á n y o s t e l j e s í t m é n y e k közvetítésére is. N e m attól t u d o m á n y o s és m e g b í z h a t ó a szöveg, hogy lapos és e m é s z t h e t e t l e n . Az a j ó szöveg, a m e l y n e k á t t a n u l m á n y o z á s a u t á n a z olvasó úgy érzi, hogy t a r t a l m a s z e m é l y s z e r i n t is fontos s z á m á r a . J ó l j e g y e z z ü k m e g ezt a g a z d a s á g politikai é r t e k e z é s e k k e l k a p c s o l a t b a n . N e m elegendő v a l a m i t s z á r a z o n e l m a g y a r á z n i . A szerző a g y á b a n kirajzolódott k é p e k n e k á t kell v e t ü l n i ü k az olvasó gon d o l a t á b a : joggal m o n d h a t j u k u n a l m a s a n e l v o n t n a k azt a szöveget, a m e l y a l k a l matlan a képek átadására. N e m l e h e t jó közgazdász az, a k i n e k n i n c s h u m o r a . N e m m i n t h a olvasói szó r a k o z t a t á s a és m u l a t t a t á s a v o l n a a z ö k o n o m i s t a f e l a d a t a . D e m i s e m i d e g e n e b b a minden tudományos tartást jellemző kálvinista cicomátlanságtól. A h u m o r arra v a l l , hogy a k u t a t ó k é p e s k i t ö r n i k u t a t á s i t á r g y a b ű v k ö r é b ő l , f e l ü l e m e l k e d n i is t u d , a m i n a g y t u d o m á n y o s adottság. S k i v á l t k é p p e n fontos, h o g y h u m o r é r z é k e l e g y e n
a közgazdaságtannal foglalkozónak, mert mindenki jól tudja: a gazdasági életben n e m hiánycikk a nevetséges. Sok, angol nyelven közlő közgazdász írásai megfelelnek a humor követel ményének. A lajstrom élén A d a m Smith vezet. A stílus tisztaságát és keresetlen egyszerűségét, valamint a mondat mesterre való bűvölését illetően kétségtelenül alulmarad John Stuart Mill-led szemben. Á m Millnél leleményesebb, és válasz tott tárgya — érezhetően — őt magát is mindenkor szórakoztatja... D e ne csak a klasszikusokról szóljunk, h a n e m a kortársakról is. N e m hall gathatjuk el, hogy a bonyolult nyelvezet és az igen magas matematika m á r n e m csak a szaklapokban dívik, h a n e m a szélesebb körhöz szóló írásokat is eluralja. Ez n e m csupán nyelvezet kérdése. Igen gyakran előfordul, hogy bizonyos cikkek eltávolodnak a valóságtól: akadnak szakemberek, akik arra törekszenek, hogy tet szés szerinti és csakis általuk megismerhető világot konstruáljanak. Ebben a vi lágban aztán m á r nemcsak a n e m közgazdászok csetlenek-botlanak. Néhány év vel ezelőtt, amikor Samuelson professzort az amerikai közgazdászok egyesületének elnökévé választották, székfoglaló bészédében megemlítette: m á r az előző három székfoglalót is a gazdasági matematika szidalmazásának szentelték, s minél csípő sebbek voltak a matematikát bíráló megjegyzések, a szónokot annál lelkesebben megtapsolták közgazdász hallgatói. Mindez tulajdonképpen m á r túlmutat a közgazdaságtan nyelvezetének kér déskörén, m á r inkább a tudományszociológia, a mi esetünkben: a közgazdaságtan szociológiájának a kérdéskörébe tartozik. H a értetlenségét sikerül tudományszocio lógiai síkra emelnie, a laikus is mindjárt megértőbbé válik azzal kapcsolatban, ami számára hozzáférhetetlen. A hivatásos közgazdászok, akárcsak a bűnszövetkezetek, a vallásos kongregá ciók, a néptörzsek, az angol gárdaezredek, az elegáns klubok tagjai vagy a arra, hogy nagyon gondosan ügyeljenek a m a határvonalak áthághatatlanságára, amelyek őket a be n e m avatottaktól elválasztják. Ezt az irányzatot többféle elne vezés alatt leírták már: törzsi ösztön, céh-szellem, arisztokratikus szellemiség, gengszter-mentalitás és a többi. A csoporthoz tartozók megkülönböztetése a csoporthoz n e m tartozóktól szük ségszerűen kiegészül a csoporton belüli hierarchiával, amely mind merevebbé vá lik. A csoporton belül mindenki a csoporthoz tartozó, de van, aki a csoporthoz tartozóbb... A csoport önmaga által történő megkülönböztetése a csoporthoz n e m tartozóktól előfeltétele a csoporton belüli hierarchia kialakulásának, ez viszont a csoport fennmaradásának feltétele. Amikor aztán a csoport tagjaiban m á r kellőképpen tudatosodott csoporttag ságuk, s eléggé kirajzolódtak az őket a világ m á s részétől elválasztó határok, lemi horizontja a csoport határaiig terjed. Ebből következik, hogy a csoport tag jai számára a legfontosabb a csoporton belüli hierarchia. Egy kolostorban a a külvilágban. S ez a helyzet például azokkal is, akik a Fehér Házban élnek. A csoport olajozott működésének előfeltétele a csoporton kívüli történések tel jes kirekesztése. A közgazdász-klán tekintélyelvi rendszere n e m minden ok nélkül utalja a ranglétra alsó fokaira azt az ökonomistát, aki a mindennapok kérdéseivel fog lalkozik. Ugyanis az, aki például valamely új adó kívánatosságát firtatja, vagy megkérdőjelezi a deficites termelés létjogosultságát, hamarosan a politikai és er-
kölcsi értékítéletek kavargásába kerül. S máris belesodródott „az élet sűrűjébe". Ez zel pedig éppenséggel a klánt a társadalomtól elválasztó határvonalat lépi át, ami vel viszont már a métier tekintélyét veszélyezteti. Tevékenységét n e m a hason szőrűek, hanem kültagok ítélik meg. Ez megnehezíti beskatulyázását a szakmai hierarchiába, ami ismét csak a legkényelmesebb megoldásra, az alsóbb fokozatra utalás oka. Az Egyesült Államokban így járnak — többek között — a diákjaik kal magukat jól megértető professzorok. A m í g élt, magát Keynest is m e g m o s o lyogták, hiszen túlontúl érdekelték a gyakorlatias ügyek. Schumpeter hasonló m e g fontolásokból mérsékelte Ricardo iránti c s o d á l a t á t . . . Meglehetősen középszerű besorolás az osztályrésze annak is, aki megtartóz tatja ugyan magát tehetsége gyakorlatiasabb gyümölcsöztetésétől, de át-átmerészkedik rokonszakmák területére: a városszociológiába, az oktatásügy szociológiájába, a fiatalkori bűnözés gazdasági okainak vizsgálatába. A számkivetettség okai ez esetben s e m felismerhetetlenek. Az átmerészkedő közgazdászok veszélyeztetik a demarkációs vonalat, hiszen sikereik, eredményeik megítélése ismét csak n e m közgazdászok feladata. S e m m i keresnivalójuk tehát a törzsi hierarchiában. Ü g y tekintik őket, mint a klérus a kiugrott papokat. A közgazdaságtan a legmagasabb csúcsokon teljesen elszakad a gyakorlati kérdésektől, a matematika és a statisztika kivételével semmilyen más diszciplíná tól n e m hagyja befolyásoltatni magát. A közgazdaságtudomány hierarchikus struk túráját kúp alakúnak képzelhetjük: az alap közelében fala áttetsző, é s sok-sok nyílás teszi lehetővé a kommunikációt kintről befelé és fordítva; minél magasabbra jutunk, annál vastagabb és áthatolhatatlanabb. A csúcshoz közeli pontok teljesen védettek minden külső hatással szemben. Ez m á r a tiszta tudomány birodalma. Itt már n e m fertőznek a külső problémák, még más diszciplínák közvetítésével sem! Odafent már csend honol, bírálat n e m hallik. John Kenneth Galbraith nyomán
Buday György fametszete
FÓRUM Tavaly márciusi, súlypontja szerint a sajtótudománynak szentelt szá munk széles körű népszerűsége bebizonyította, hogy olvasóink élénken érdek lődnek a sajtó időszerű kérdései iránt. Ebből a tapasztalatunkból kiindulva határoztuk el, hogy FÓRUM rovatunkban — e számtól kezdve — a romániai magyar időszaki kiadványokat, munkájukat, főbb problémaköreiket, jelleg zetes tematikájukat, esetenként közízlés-formáló grafikájukat stb. tesszük havi rendszerességgel beható elemzés tárgyává. Indításul dr. Koch Ferencnek, a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudomány egyetem előadótanárának A Hét természettudományi rovatáról írt értékelé sét adjuk közre, ezt a problémát vélvén a legidőszerűbbnek akkor, amikor a fiatal, de igen népes olvasótáborral rendelkező lap — némiképp az út keresés jegyében — nemrég maga is a tudományos ismeretterjesztés elvi és gyakorlati kérdéseit vitatta. KORUNK
A Hét természettudományos írásai Megjelenése óta A Hét heti rendszerességgel közölt tudományos cikkeket, ismertetéseket is, s így képet alkothatunk arról — ezúttal csak a természettudo mányos közleményeket vizsgálva, az első számtól kezdve a tudománynépszerűsí tés kérdéseivel foglalkozó vita kezdetéig (II. évfolyam, 47. szám) —, hogy m i lyen irányban halad a lap ezen a téren; melyek az elért eredmények, s hol és hogyan lehetne jobb munkát végezni. Induljunk ki abból, hogy m i l y e n feladatokat vall magáénak A Hét általában és tudomány-rovata különösképpen. Erre vonatkozóan irányadó Huszár Sándor főszerkesztő néhány mondata az I. évfolyam 1. számának vezércikkéből: „A lap oldalainak jelentős részét a szellemi kultúra, a tudományok é s művészetek szol gálatába állítja", és: „úgy érezzük, csonka az a világkép, amelyből hiányoznak a modern tudományok vívmányainak ismeretelméleti é s általános emberi v o natkozásai. Az ország és a nagyvilág tudományos eredményeinek összefoglaló köz vetítésével, elemzésével és magyarázásával (kiemelés tőlem — K. F.) a lap a harmonikusan fejlett ember szocialista eszményét igyekszik szolgálni." Ennek a célkitűzésnek és megvalósításának általános hatását foglalja össze Földes László a fent említett vitát indító kerekasztal-értekezleten: „A Hétnek sokan azért ör vendenek, mert olyasmit hoz, amit eddig a romániai magyar sajtóban csak a Korunk szorgalmazott: a tudományos, elméleti tájékozódást." Ugyanő fejti ki a z o n ban a továbbiakban a következő, úgy érzem, vitatható v é l e m é n y t : „A Hét, ere deti elgondolásunk szerint, n e m tudományos ismeretterjesztő lap" — ti. az A Hét nehéz feladatot vett a vállára és bizonyos értelemben úttörő szerepre vállalkozott. Ez nemcsak a mi észrevételünk; már az I. évfolyam 6. számában így ír róla Barabás Endre: „az a sajtótermék, a m e l y biztosítani kívánja olvasói számára az állandó jellegű é s igényes tudományos tájékoztatást, nagy fába vágja a fejszéjét", mert „a tudomány kérdéseiben laikus, de sajtópraktikákban rutinos közírók és szerkesztők értékrendje a tudományos problémák megítélésében külön bözik a tudós szerzőétől". Mint a vállalt feladatok megfogalmazása alapján vártuk, A Hét-ben gyakor latilag is megjelentek a h u m á n - és természettudományok „kereszteződéséből" adódó közlemények, különös tekintettel az oktatás és a tudományos etika, tudo mánypolitika kérdéseire (Tudományos oktatás; A tudományos kutató hivatásáról; Kutatás és tervezés, valamint hasonló című — és tárgyú — cikkek). A II. év folyam 4 . számának vezércikkében (Világunk és a tudomány) is jelentős h e l y e t
k a p a t u d o m á n y o s m u n k a á l t a l á n o s b e m u t a t á s a , és ezt a v o n a l a t k ö v e t v e az egyes s z a k t u d o m á n y o k k ö r é b e v á g ó n a k látszó c i k k e k is sokszor p e d a g ó g i a i , szo ciológiai t e r m é s z e t ű p r o b l é m á k a t t á r g y a l t a k . F e l v e t ő d i k a k é r d é s , hogy vajon e k é t s é g t e l e n ü l h a s z n o s i s m e r t e t é s e k e n t ú l n e m v o l n a - e s z ü k s é g k o n k r é t — egyesek szerint t a l á n „száraz" — i s m e r e t e k e t is közölni? A kolozsvári Igazság, A Hét m e g j e l e n é s é n e k első évfordulója a l k a l m á b ó l , l é n y e g é b e n u g y a n e z t feszegette, a m i k o r így í r t : „a m ű s z a k i a k a m ű s z a k i t u d o m á n y o k , a t e r m é s z e t t u d ó s o k a t e r m é s z e t tudományok, a társadalomtudományok művelői a társadalomtudományok jelen létét keveslik v a g y a közölt a n y a g o k s z í n v o n a l á t firtatják, v a l l j u k m e g , n e m mindig alaptalanul." Ez az é r t é k e l é s a z o n b a n j ó c s k á n s z ű k k e b l ű , hiszen a l a p lehetőségein b e l ü l a szerkesztő k o l l e k t í v a igen s o k a t t e t t azért, h o g y biztosítsa színvonalas, é r d e k l ő d é s r e s z á m í t h a t ó írások megjelenését. T a n u l s á g o s , hogy a p r o b l é m a n e m új k e l e t ű : m a g a A Hét tudósít a r r ó l a II. évfolyam 27. s z á m á b a n (ifj. Szabó T. Attila cikke), h o g y 125 évvel ezelőtt K o l o z s v á r o n egy t u d o m á n y o s folyóirat j e l e n t m e g Természetbarát c í m m e l , s m á r a n n a k a szerkesztőségi beköszöntője felállította a z újságíró és t u d ó s e l l e n t é t p á r j á t . Szerencsés m e g o l d á s n a k t a r t o m a szakszerűség és az o l v a s m á n y o s s á g , a t u d o m á n y o s t é n y e k és az á l t a l á n o s a b b e m b e r i - t á r s a d a l m i v o n a t k o z á s o k ö s s z e h a n golását a b b a n a f o r m á b a n , a h o g y a n A Hét t ö b b s z ö r tette, a m i k o r é r d e k e s e n m e g fogalmazott k é r d é s e k k e l f o r d u l t — személyesen v a g y l e v é l b e n — jeles h a z a i é s külföldi s z a k e m b e r e k h e z . K i e m e l n é m itt a II. é v f o l y a m 8. s z á m á b a n a n e v e s r a k é t a k o n s t r u k t ő r r e l , H e r m a n n O b e r t h - t e l készített i n t e r j ú t , m i n t aki „egyszemélyb e n " h a z a i és külföldi (Segesváron született 1894-ben és j ó p á r évig volt M e d g y e sen a fizika és k é m i a t a n á r a ) , v a l a m i n t a z t a t é n y t , h o g y az i n t e r j ú t k é t szerző írja alá. Ez a z é r t f i g y e l e m r e m é l t ó , m e r t a m o d e r n t u d o m á n y t m i n d i n k á b b kol lektívák viszik e l ő b b r e ; a t u d o m á n y o s s z a k k ö z l e m é n y e k is egyre g y a k r a b b a n t ö b b szerző k ö z r e m ű k ö d é s é v e l j ö n n e k l é t r e ; — m i é r t n e l e h e t n e ezt a t u d o m á n y o s t á r gyú p u b l i c i s z t i k á b a n is m e g v a l ó s í t a n i ? Az ú j s á g í r ó - t u d ó s e g y ü t t e s t a l á n legyőzi a f e l m e r ü l ő a k a d á l y o k a t , hiszen k e v é s t u d o m á n y o s k u t a t ó v a n „ m e g á l d v a " a k ö l tői kifejezésnek o l y a n képességével, m i n t m o n d j u k M á r k i A l p á r (A gén személy azonossága, II. é v f o l y a m , 5. szám). A t u d o m á n y - r o v a t — és a k é t t e r m é s z e t t u d o m á n y i oldal — j e l e n t ő s részét a Periodica f e l c í m m e l közölt folyóirat- és az Ex libris f e l c í m m e l közölt k ö n y v s z e m l e foglalja el. Ö s s z e s z á m o l t u k : a t e r m é s z e t t u d o m á n y i o l d a l a k o n m i n t e g y 30 folyóirat egyes t u d o m á n y o s a n y a g a i t i s m e r t e t i A Hét. K ü l ö n ö s p r e f e r e n c i á j a nincs a r e c e n z e n s e k n e k ; a folyóirat-címekből alig n é h á n y t é r vissza kétszer, legtöbb h á r o m s z o r az illető o l d a l a k o n . Az a n y a g o k v á l t o z a t o s a k , é r d e k e s e k , a baj csak a k k o r kezdődik, h a az é r d e k l ő d é s felkeltése t ú l jól sikerült, s az olvasó s z e r e t n e m o s t m á r r é s z l e t e s e b b e n is tájékozódni a z e r e d e t i a n y a g r ó l — de az sokszor m é g a kolozsvári E g y e t e m i K ö n y v t á r b a n sem t a l á l h a t ó m e g . T e r m é s z e t e s e n a széles k ö r b ő l „ m e r í t ő " t á j é k o z t a t á s n a k is m e g v a n n a k a m a g a előnyei (főleg az é r d e k e s ség), t e h á t n e m j a v a s o l o m , csak felvetem, h o g y n e m v o l n a - e j o b b bizonyos r e n d szeresség és az, h o g y a l a p t ö b b h a z a i t u d o m á n y o s folyóirat t a r t a l m á t , illetve egyes cikkeit ismertesse. (Azt viszont m á r rossz n é v e n v e s z e m , h o g y a B a b e ş — Bolyai e g y e t e m Studia c í m ű folyóirata, a h a z a i t u d o m á n y o s k u t a t á s egyik j e l e n t ő s p u b l i k á c i ó s f ó r u m a e g y e t l e n szemlét sem k a p o t t a t u d o m á n y r o v a t b a n . ) Az e l m ú l t é v b e n s o k k a l t ö b b fontos t e r m é s z e t t u d o m á n y o s k ö n y v j e l e n t meg, m i n t a m e n n y i r e az Ex libris — m i n d ö s s z e n é h á n y a l k a l o m m a l — felhívta a figyel m e t . P e d i g e n n e k nagy h a s z n a v o l n a a z olvasók zöme s z e m p o n t j á b ó l , hiszen főleg a v i d é k e n élő é r d e k l ő d ő k v a g y éppenséggel é r d e k e l t e k sokszor n e m is t u d j á k , h o g y r o m á n , m a g y a r vagy n é m e t n y e l v e n m e g j e l e n t ez v a g y az a t u d o m á n y o s k ö n y v . V i s s z a t é r v e a t u d o m á n y o s r o v a t t ö r z s a n y a g á r a , a cikk jellegű k ö z l e m é n y e k r e , e z e k t á r g y szerinti megoszlása a m o n d o t t i d ő s z a k b a n a k ö v e t k e z ő v o l t (a s z á m o k a m e g j e l e n t c i k k e k s z á m á t jelzik): biológia — 21; o r v o s t u d o m á n y — 15; a g r á r t u d o m á n y — 15; fizika — 15; v e z e t é s t u d o m á n y — 14; a s z t r o n ó m i a és ű r h a j ó z á s — 12; j ö v ő k u t a t á s — 8; t u d o m á n y p o l i t i k a , t u d o m á n y o s etika — 8; t e c h n i k a — 7; f a r m a k o l ó g i a — 2; k é m i a — 2. U g y a n c s a k a r o v a t t ö r z s a n y a g á h o z t a r t o z n a k a z egyéni v a g y kollektív — pl. egy-egy k o n g r e s s z u s a l k a l m á b ó l készített — interjúk és egyes t u d o m á n y o s személyiségek n y i l a t k o z a t a i (16), v a l a m i n t a megemlékezések j e l e s h a z a i és külföldi t u d ó s o k r ó l (9). A l a p n a k — á l t a l á b a n j ó n a k m o n d h a t ó szer zői g á r d á j a , t e h e t s é g e s fiatal m u n k a t á r s a i m e l l e t t — sikerült j e l e n t ő s n a g y s á g r e n d ű t u d o m á n y o s t e k i n t é l y e k tollából is c i k k e k e t közölnie, így p é l d á u l G r i g o r e Moisil
neves matematikustól (II. évfolyam, 4. szám), Victor Mercea és László Tihamér kolozsvári fizikusoktól (I. évfolyam, 2. szám, illetve II. évfolyam, 10. szám) és másoktól. A fenti statisztika készítése közben merült fel az a gondolat — annak kapcsán, hogy számos cikk szerzőjéről semmit s e m tudunk a szöveg alá nyomta tott nevén kívül —, hogy n e m kellene-e a szerzők neve mellett feltüntetni a foglalkozásukat, munkahelyüket is, sőt esetleg (ahogy n e m egy külföldi tudomá nyos folyóiratban látjuk) rövid életrajzukat? N o h a az írások önmagukért állnak helyt, így hitelüket a szerző személye is némiképp garantálná, hiszen például a plazmáról (fizika) nyilvánvalóan jobban ír m a j d az, aki megfelelő kutatóintézet ben dolgozik, mint egy diák. A fizika tárgykörébe vágó ismertetésekkel, cikkekkel és m á s jellegű közlemé nyekkel valamivel bővebben foglalkoznék; j ó m a g a m ezen a területen dolgozom a kolozsvári Babeş—Bolyai egyetemen. Köztudomású, hogy a modern fizika fej lődése az egész tudományos gondolkodásra és a filozófiára is kihat. Ebből kiin dulva, biztos vagyok benne, hogy A Hét fizikai tárgyú cikkeit sokan érdeklődés sel olvasták, és határozott szellemi nyereségként könyvelhetik el például Victor Mercea vagy László Tihamér fentebb említett írásainak tanulmányozását (Atom kor és gazdaság, illetve A napfogyatkozások és az ionoszféra). A szerkesztési, írási gyakorlat érzik Heinrich László Lándzsák, árbócok, távvezetékek című cik kén (II. évfolyam, 17. szám), s az ugyancsak jótollú Szabó Árpádnak a hőgépekről szóló, fordulatos ismertetésén. A fizikai tárgyú cikkek egyik — érzésem szerint megoldatlan — problémája az ábrák és képletek közlése. Nyilvánvaló, hogy sokkal szemléletesebb és meg győzőbb valamely ismertetés, ha néhány ábra kíséri. N é m i „szakmai féltékeny séggel" állapítom meg, hogy biológiai tárgykörben A Hét többször közölt jó kép anyagot (pl.: Küzdelem az élő anyag mikrovilágában, II. évfolyam, 25. szám), a fizika területén viszont, h a volt is néha jó képanyag, nyomdatechnikai kivi telezés tekintetében elég sok kívánnivalót hagyott. Kétségtelen, hogy Bódi Sándor Kvantumelektronika vagy Farkas A n n a Izotópok és izotópia (II. évfolyam, 26., illetve 25. szám) című cikke néhány szemléletes ábrával több olvasót vonzott volna — vagy több olvasóval értette volna m e g a szóban forgó problémát. Néhány szót külön szólnék Toró Tibor munkáiról. Temesvári kollégánk sok oldalú, sokfelől és sokfelé tájékozódó cikkeivel többször is hozzájárult A Hét tudományos oldalainak vonzóbbá tételéhez. Bolyai és a modern fizika című, tu dományos igénnyel írt cikke (II. évfolyam, 26. szám) élvezetes olvasmány. Kvan tumfizika — művészet — filozófia című értekezése viszont (II. évfolyam, 36. szám) fizikus szemmel nézve talán túl „bölcseleti"; gondolok itt arra, hogy n e m elég világos, miképpen értékesíthetjük a gyakorlatban a felvetett gondolatokat, amelyek különben rendkívül érdekesek. Megítélésem szerint A Hét fontos feladata, hogy a különféle szakterületek he lyes magyar szak-terminológiáját használja és terjessze; és megállapíthatjuk, hogy a lap mindeddig igen jól és funkcionálisan látta el ezt a feladatát. Különösen fordítások közlése esetén azonban olykor n e m ártana m é g tudatosabban vi gyázni erre. A fizika tárgykörénél maradván, egy franciaországi riportban például az atomreaktor „szívéről" olvastunk (coeur, ami a franciában szakkifejezés), a magyar szakirodalom viszont ugyanezt a reaktor aktív zónája-ként ismeri (ha m e taforáról volna szó, a kifogást visszavonnám); míg máshol — ugyanebben a riportban — az „atommag reakció" hevességéről beszél a szerző, egy meglehetősen tartalmatlan kifejezésben vonva össze több fizikai folyamat megjelölését. Összefoglalóan örömmel állapíthatjuk meg, hogy az eddig közölt anyagok a széles olvasóközönséget rendszeresen tájékoztatják a tudományos kutatás m a i eredményeiről. Ezzel az elemzéssel és itt-ott jelzett kifogásaim előadásával a kö zölt anyag hatásának erősödését és a közlendő cikkek m é g alaposabb, dokumentáltabb előkészítésének ügyét remélem szolgálni. Koch Ferenc
DOKUMENTUMOK
Az újjáéledt Miszt-tótfalusi Kis Miklós Senki s e m próféta a m a g a hazájában. Ha valakire, akkor Miszt-tótfalusi* K i s Miklósra, a XVII. század egyik legnagyobb európai betűmetsző művészére valóban illik ez a mondás. Amszterdami tündöklése után — ahol a betűmetszést a század vég legmagasabb hollandi szintjére emeli, ahol a n a g y gonddal korrigált magyar nyelvű Aranyos Bibliát a saját költségén jelenteti meg, ahol hírneve folytán egész Európából, m é g a messzi Moszkvában, számkivetettségben élő grúz fejedelemtől is, a rendelések sora érkezik hozzá — visszatér Erdélybe. 1690-ben Kolozsvárt tele pedik le, ahol gáncsoskodás, megalázás, szakmai lehanyatlás, betegség, majd béna ság lesz osztályrésze. A fejedelemségből osztrák kormányzósággá alakított, hanyatló Erdély farizeusi gőggel telt, maradi potentátjai „gondoskodnak" a teremteni, f e j leszteni akaró géniusz elsorvasztásáról, m u n k a k e d v e felőrléséről. Az e g y e t e m e s emberi művelődésnek és a magyar kultúrának e megrendítően balsorsú nagyja, a nemzete jobbításáért jövedelmét feláldozó önzetlen lélek, aki hivatásának tartotta, hogy „könyvekkel bővítsem és olcsóítsam e Hazát", zátonyra fut.
* 1698-ban „az Irégyek ellen, kik a közönséges Jónak ezaránt meggátolói", ki adja Mentségét, ezt a megrázó erdélyi korrajzot. Elemi erővel tör fel soraiban e n nek az igazságszerető, prométheuszi léleknek őszinte, megdöbbentő haragja: „illen dőnek nem ítéltem, hogy illyen drága mesterségeket ingyen közöljek ollyan hálá datlan Hazával, m e l l y javára igyekező fiát illy betstelenül tractálja, és ha lehetne, magából kivetné"; „Nem tsak arra m e n t e m (megvallom) hogy méltónak ne ítéljem e Hazát mesterségeimre, h a n e m arra is resolváltam vólt tsak tavaly is magamat, hogy v é g bútsút v e g y e k tőle: lehetetlennek látván itt tovább subsistálnom. Sőt m é g n e m tsak erre resolváltam v o l t magamat; hanem hogy, ha ugyan exiliumban kell m e n nem, e g y Apologiával úgy elhíresítem Erdélyt egész Európában, é s valahol járok kelek, a hamis hitet úgy a fejekbe tsapom, hogy bizony Erdélynek legjobb kővárá ért fel n e m vennék: és mennél nagyobb devotioval vóltam eleinten Nemzetemhez, annál nagyobb aversioval leszek ezután [ . . . ] " K o m o l y önvizsgálatra intő, könyörte len mondanivaló ez a kortársak felé. Emiatt Galilei sorsa vár rá. A Mentségben foglaltak miatt találva érzi magát Erdély kormányzója, a kapzsi, részeges Bánffi György is. Eklézsiakövetést kíván Kistől, nyilvános bocsánatkérést. Kis Miklós 1698. június 13-án megjelenik a református zsinat előtt Nagyenyeden a szász templomban. Bocsánatot kér, visszavonja Mentsége állításait, visszavonólevelet, Retractatio-t ír, ki is nyomtatja, beléfoglalva, hogy Mentsége m i n d e n példá nyát előadja, hogy megsemmisítsék (csak két példány marad az utókorra) a bibliája védelmében 1697-ben írott Apologiájával együtt. A perc-emberkék dáridója teljes. „Alig hogy meg nem siratom ez embert" — írja az eklézsiakövetésről öreg papok tól nyert értesülés alapján sok évvel később Hermányi Dienes József (1699—1763) nagyenyedi református lelkész az 1943-ig kiadatlanul maradt munkájában, a Nagyenyedi síró Heraklitusban. * A
szerző
kérésére
Kis
Miklós
nevét
a
régi
helyesírás
szerint
írjuk.
A megtört lelkű, „réz"- és „vasmíves"-nek csúfolt Kis Miklós sorsán már nem sokat változtat az, hogy az eklézsiakövetés után n é g y hónappal az egyháztanácshoz benyújtott, sérelmeit összegező folyamodványra adott, Bethlen Miklós fogalmazta v é g z é s sok mindenben számára kedvezően határoz. N e m sokkal ezután szélütés éri, s három é v m ú l v a élete végetér. Halála után tudós barátja, Pápai Páriz Ferenc 1702-ben 78 versszakból álló Életnek könyve. Mellybe bé-iratott példás emlékezetre méltó Neve, a nemzetes, tiszteletes, tudós, M. Tótfalusi Kis Miklós uramnak című költeményében foglalja össze az elhunyt jelentőségét. Első kiadása n e m maradt fenn. Bod Péter jegyzetekkel kiegészítve 1767-ben jelenteti meg újra Erdélyi Féniks címen. Hadd idézzük néhány részletét: (45) Ki e Mesterségnek n e m tsak színén kapott, Hanem bellyeb m é l y titkaira bé-hatott, Amsterdámban v e t v é n oly Fundamentumot, Hogy az ő munkája tsudáltatnék m é g ott. (46) Mindenféle n y e l v b e n és minden formában Betüt metszhet vala nagyobban s apróbban; U g y jár vala tudós keze az atzélban, Mint másnak a könnyen engedő viaszban.
(49) Enged, és hozzá-fog, s Betüt minden pontban Metsze mesterséggel a k e m é n y atzélban, Mellyből Matrixokat vere réz táblákra; Florentia m a is ditsekedik abban. (50) Innocentius is, ki tizen-egyedik E nevet viselő Pápa, igyekezik, És minthogy mind akar, mind ki is telhetik, Ezen munkára Kis Miklós szóllíttatik: (51) Mentül szebb Betűket készítsen számára Melly lenne mind bőven és minden formába, Hogy az intéztetett szép Tipográphia Ezekből keljen fel a Vaticanumba. (52) De mind ezek után, a mi nagyobb benne, Betses szép munkája Ásiára m e n e ; Georgia Országnak nagy fejedelme Illy szándékkal lőn, hogy új dolgot kezdene. (53) Tudniillik, állítna e g y Typographiát, S z e m l é l v é n idegen Nemzetek példáját, Metszené ki az ő betüjök formáját, Követvén született nyelvének mivóltát.
(62) Édes Hazájának m i v e l kormos füstje Világosbnak tetszik, mint más Nemzet tüze, Honnyában keserű édesb, mint más méze, Vágyakozik haza forró szeretete.
(69) Illy jó szándékának nem lőn tellyes vége; Mert változó időnk szerentsétlenségbe Borítá, bús, bajos és gondos életbe: Igy sok változási ejték betegségbe.
(72) Sirassátok Skólák benne károtokat, Tudósok illy ékesgető tagotokat! N e m nézi idegen szükült sorsotokat, N e m óltsítja, mint ez, Könyvbéli árukat.
(77) Tótfalusi Miklós nyugoszik ez helybe; Magyar-Ország szülte, Erdély felnevelte; Hollándia nagy dolgokra készítette; De, a mint intézte, n e m adta szerentse. (78) Mondjad úton-járó, Nyugodjék m e g teste! Búsult lelkének lett Isten Békessége: Idegenségünket az Isten ne nézze; Támasszon Hazánknak inkább mást helyette. Ezután száz évi feledés következik, mintha csak az idő múlása irigyeit iga zolná. D e 1866-ban Toldy Ferenc, a magyar irodalomtörténetírás atyja felismeri Kis Miklós helyesírás-reformáló jelentőségét, s kiadja a Régi magyar nyelvészek (Cor pus grammaticorum) című gyűjteményben Kis 1697-es Apologia Biblioruma III. ré szét, a Ratiocinationem de Ortographia eo modo instituendát (Számvetés az ilyen m ó d o n létesítendő helyesírásról), amellyel Toldy szerint tulajdonképpen újkori nyel vészetünk kezdődik. Kis elve szerint jó tipográfus csak jó ortográfus lehet. A z Apo logia Bibliorum I. részét kivonatosan, III. részét pedig teljesen — először — Kiss Géza fordította le magyarra 1954-ben, a Bukarestben a Mentséget is m a g á b a foglaló kiadott kötetben. Kis Miklóssal mint tipográfussal 1896-ban Ferenczi Zoltán foglal kozik A kolozsvári nyomdászat történetében, 80 kiadványát sorolva fel. Kis emlé kének másik méltó megörökítője a fáradhatatlan Gyalui Farkas, aki 1892-ben K o lozsvárt újra megjelenteti a Kis által az 1697. május 6-i nagy kolozsvári tűzvész alkalmából írt és megzenésített Siralmas panaszt, 1902-ben, halála 200 éves forduló ján pedig ugyancsak Kolozsvárt a Mentséget betűhű kiadásban. Kis Miklós sírem lékét méltó ünnepség keretében szintén 1902-ben leplezik le a kolozsvári házsongárdi temetőben. A z Erdélyi Féniks szelleme megelevenül, elfoglalja helyét a m a gyar művelődéstörténelemben; ezt elősegíti Dézsi Lajos 1898-ban kiadott, nagy gonddal megírt Kis-életrajza is, amely mellé Pápai Páriz Ferenc életrajzát is csatolja. 1940-ben, a könyvnyomtatás feltalálásának félévezredes évfordulóján Kner Imre, a X X . század legnagyobb magyar nyomdásza G y o m á n az eddigi legszebb ki adásban jelenteti m e g újra Kis Mentségét. A z eredetinél valamivel nagyobb for mában, kéziszedéssel készült; Kner a szöveget a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban őrzött eredetivel négyszer egyezteti. Kner Imre másik elévülhetetlen ér d e m e Kis Miklós amszterdami betűmintalapjának felkutatása. Ez ügyben 1942-ben Gyomáról Kolozsvárra utazik, ott Kelemen Lajos könyvtári főigazgatótól megtudja, hogy a mintalap eredetije Budapesten, az Országos Levéltárban van az erdélyi Hatfaludi család iratai között. Ezt a nagy újságot megírja Szentkúty Pál nyomdatörténész nek, aki a Hatfaludi-kötegben megleli a mintalapot, és 1942-ben a Magyar Könyvszem lében publikálja. A mintalap Kistől való származását a lap alján a következő szöveg igazolja. „Begeert iemandt Ef-slagen of Matryzen van deeze Letters, n u eerst gesneden door Nikolaas Kis, adresseere zich aan den voorn. Meester, woonende t'Amsterdam, op d'Achter Burg-wal, over de Brouwery van de Zwaan, ten huize van Warner W a r nersz. zal de zelve voor een redelijke prys bekomen" (Ha valaki levonatokat [betűket] vagy matrixokat kíván e betűkről, most először Kis Miklós által metszve, forduljon előbb nevezett mesterhez, aki Amszterdamban, az Achter Burg-walon, a Hattyú sörfőz dén túl, Warner Warnersz. házában lakik, azokat méltányos áron fogja megkapni). A betűmintalapok reklámul szolgáltak abban az időben, az egymással versengő betű metszők és betűöntödék áruikat így hozták a vevők tudomására. Szentkúty Kner érdemét a mintalap fellelése körül cikkében igaztalanul m e g s e m említi; ez csupán 1957-ben történt halála után derül ki a Knerrel folytatott levelezéséből. E levelezés alapján H a i m a n György újra megleli Kis mintalapját a Hatfaludi-iratok között, és 1964-ben jelenteti m e g a Kis Miklóssal foglalkozó A betű mestere kötetben. Kis Mentségét 1952-ben Budapesten újra kiadják, Kis Mentsége tehát 1902 óta négy íz ben került kiadásra.
Haller János Hármas históriájának Misztótfalusi nyomdájában készült, 1695-ös kiadása Így h á t , m o n d h a t n i , s z á z a d u n k b a n „fellendült" K i s M i k l ó s n a k m i n t szerzőnek és n y o m d á s z n a k ú j r a m e g j e l e n t e t é s e , értékelése m i n d R o m á n i á b a n , m i n d M a g y a r országon. É r d e m e s a z o n b a n r á m u t a t n i , hogy ez az újrafelfedezés N y u g a t o n is m e g kezdődött. M i n t olyan erdélyi s z á r m a z á s ú e m b e r , aki évtizedek óta élek R o t t e r d a m b a n , é s s z e n v e d é l y e m e n a g y egyéniség és a l k o t ó t e v é k e n y s é g é n e k a felmérése, e t e k i n t e t b e n egészíteném ki a z ú j a b b k u t a t á s o k a d a t a i v a l a K i s Miklós-képet. K i s Mentsége 20. s z a k a s z á b a n ezt írja: „Ezt is v é t e k n e k m a g y a r á z z á k , hogy s z á n d é k o m a t e m l í t e m , hogy Lipsiából [Lipcse] h a z a h o z a s s a m m a t r i x a i m a t [...] Hogy mégis e H a z a a n é l k ü l n e m a r a d j o n , m i n t h o g y l e j ö v e t e l e m k o r eladó s z á n d é k ú i L i p s i á b a n egy r e n d b é l i m a t r i x o k a t h a g y t a m vólt, é s s z e r e n t s é m r e (minthogy v a l a m i defectusok v a n n a k b e n n e k ) m e g n e m vötték, l e h o z a t o m (látván, hogy itt én m i n d a n n y i t készíteni n e m é r k e z e m ) azokat, és elkészítvén azokat, m e g t a n í t o m discipulusimat, m i n t k e l l v é l e k élni, az-az a F u s o r i a r a perfecte [öntésre n é z v e h i b á t l a n u l ] , és azok e l t a r t a n a k k é t vagy h á r o m seculumig, h a jól p r o c u r a l j á k . [...] Legjóbb t e h á t é n n é k e m , hogy még-is e H a z a a b b ó l boldogúlhasson, h a z a h o z a t n i azokat: é s így e H a z a szolgálatjára fordítani. A m e l l y m a t r i x o k a t A m s t e r d a m b a n h a g y t a m vólt is, a v é g r e h a g y t a m vólt ott, hogy h a v a g y h a l á l , v a g y egyéb casus e n g e m m e g g á t o l n a , hogy czélom szerint e H a z á n a k n e m készíthetnék, m é g pedig a z o k n á l j ó b b a k a t ; azo k a t l e h o z a s s a m onnét, ( m i n t h o g y azok t ö b b i r e készen v ó l t a n a k ) a m i n t h o g y m i k o r én h a l á l r a b e t e g e d é m , T. N é m e t h i U r a m é k előtt az E r d é l y i E k k l é s i á n a k l e g á l t a m volt azokat [ . . . ] " Az idézetből k i t ű n i k , h o g y A m s z t e r d a m b a n is, Lipcsében is h a g y o t t h á t r a E r d é l y b e v a l ó v i s s z a t é r é s e k o r m a t r i x o k a t . Ez az a n y a g az a l a p j a a k ö z e l m ú l t i g J a n s o n - t í p u s n a k n e v e z e t t b e t ű k n e k . A k é r d é s tisztázása v é g e t t kissé részletesen kell foglalkoznunk e helyütt a nyugat-európai nyomdatörténettel. A n t h o n i J a n s o n (1620—1687) ostfrieslandi n é m e t , m i u t á n é v e k e n á t A m s z t e r d a m b a n t a n u l b e t ű ö n t é s t , Lipcsében a z első önálló b e t ű ö n t ö d é t létesíti s vezeti h a láláig. 1674-ben kétféle a n t i k v á b ó l a r a b é s s a m a r i t á n u s m i n t a l a p o t , 1678-ban pedig ú j a b b S p e c i m e n t ( m i n t a l a p o t ) ad ki k ü l ö n b ö z ő a n t i k v a és k u r z í v (álló és dőlt) t í p u s o k k a l . H o l t a u t á n J o h a n n K a r l Edling, m a j d m ű v e z e t ő j e , Wolfgang Dietrich E r h a r d t veszi á t az öntödét, tőle egy m i n t a l a p m a r a d t 1710-ből. U t ó d a i az ö n t ö d é t „ E r h a r d t i s c h e Giesserey" n é v e n vezetik t o v á b b . J o h a n n C h r i s t o p h E r h a r d t 1720-ban m i n t a l a p o t a d ki a n t i k v a és k u r z í v b e t ű k k e l , a m e l y e k J a n s o n 1678-as b e t ű i n é l sok-
kal sikeresebben é s finomabban metszettek. Ezeknek a betűknek néhány matrixa a mai napig fennmaradt. Az 1831-ben Lipcsében alapított Wilhelm Drugulin-féle betűöntöde 1868-ban egy, állítólag Hollandiából beszerzett matrixokból (!) készült mintalapot ad ki Renaissance-Holländisch címmel. Ezeket a matrixokat a Drugulin-cég 1919-ben e l adja a Majna-Frankfurtban működő David Stempel betűöntödének, amely (téve sen) Janson-típusnak nevezi el őket. De a Janson-típus nemcsak n é m e t földön, h a n e m másutt is fellelhető. Így Angliában, ahol az oxfordi egyetem mintalapján ( 1 6 9 5 - b ő l ) az „angol kurzív" Janson típusú. A z 1930-as é v e k b e n Updike e g y Fi renzében 1691-ben Giovanni Filippo Cecchi nyomtatta könyvben e g y „megkülönböztetten modern" romana (latin) betűtípussal szedett szöveget talál. Printing Types c í m ű m ű v e 2. kiadásában (1935) Updike megjegyzi, hogy ez a k ö n y v a szép tipográfia igényével készült. A. F. Johnson, aki 1938-ban részletesen kifejti, hogy a Janson-betűk n e m Janson kezétől erednek, helyesen írja 1946-ban Updikeról: az n e m veszi észre azt a tényt, hogy a Janson-betűket legelőször használó egyik nyomdász Firenzében működött. Cecchiről ismeretes, hogy acélbetűket, matrixokat és egyéb anyagot hozott Hollandiából, s ezt Firenzében az egész XVIII. század folyamán használták. Meglepően hasonlítanak a Jansonnak tulajdonított német országi betűkhöz, ám keskenyebbek, könnyebbek, s nagyobb szabatossággal m e t szettek. A. F. Johnson mellett Stanley Marison (a lipcsei betűöntéssel foglalkozik) az, aki a Janson-betűk Jansontól való eredetét elveti. Morison 1940-ben ezt írja: „A Drugulin—Stempel-féle betűk olyan betűmetsző keze műve akinek a tehetsége csaknem a Garamondéval vagy Granjonéval egyenrangú", továbbá: „a kétségtelenül Jansontól v a l ó anyagnak é s a régi hollandi mintáknak e g y é s ugyanazon kéztől való származtatása n e m tartható fenn". Az angol, német, olasz földön lelhető Janson-típusok Kis Miklóstól v a l ó ere detét Kis Miklós Budapesten őrzött mintalapja bizonyítja. G. W. Ovink holland nyomdatörténész hívja fel Harry Carter és Buday György figyelmét e minta lapra, é s a budapesti Országos Széchényi Könyvtár fényképmásolatot ad a minta lapról számukra. 14 különböző méretű antikva, 15 kurzív, egy hangjegy-minta, görög és háromféle méretű héber betűminta található e 46,5x34,5 cm nagyságú lapon. Az antikvák és kurzívok az Erhardt-féle 1720-as mintalap mintáival való azonossága m i n d e n kétséget kizáróan felismerhető. A Janson-betűk, rejtélye t e hát megoldódott: Kis Miklós metszette őket. Carter és Buday 1954 márciusában a Linotype Matrixban, az English Linotype Company házi lapjában teszik közzé megállapításaikat The Origin of the Janson Types; with a Note on Nicholas Kis címmel. Az 1957. évi Gutenberg Jahrbuch-ban pedig Nicholas Kis and the Janson Types c í m e n összegezik ismét kutatásuk eredményét, Kis és Stempel betűi 3—3 mintáját reprodukálva. Hogy az 1720-as Erhardt-mintalap, a Holländische Schrifften matrixai miként kerültek Erhardt elődjéhez, Edlinghez, n e m ismeretes, é s az sem, h o g y a z 1868-as Drugulin-mintalap, a „Renaissance-Holländisch" matrixai miképp jutottak Drugulin e l ő dei birtokába. Hogy Kis Miklós amszterdami v a g y lipcsei anyagából valók-e, erre m a n e m lehet választ adni. D e az kétségtelen, hogy Erhardt is, Drugulin is Kis Miklós matrixaiból készült betűket nyomtatott mintalapjára. N é m e t részről ugyan kétséget fejezett ki Helmut Presser, a mainzi Gutenberg Museum munkatársa, 1955-ben közölt Die Janson-Antiqua (Rätsel um eine Druckschrift) című cikkében: „Janson 1678-as mintalapja é s a »Holländische Schrifften« közti nagy hasonlóság arra enged következtetni, hogy e típus szellemi szerzője Janson volt. Talán e hol land jellegű betűtípusok metszését az Amszterdamban élő betűmetszőre, Kisre bízta. A kutatás figyelmét e kérdésre felhívtuk, és reméljük, hogy újabb leletek e kérdést tisztázzák." Presser feltételezésének azonban ez ideig semmi bizonyítéka nincs. Kis tanítómestere Amszterdamban Dirk Voskens (1647—1689?) volt, aki 1678ban Blaeu betűöntödéjét Johannes Adamsz.-szal együtt megvette. Voskens apja, Bartholomeus i s betűmetsző volt. Róluk írja Mentsége 8. szakaszában: „Az é n Mesterem Apja szép N é m e t Betűket tudott mettzeni; de Deák Betűt nem; az é n Mesterem Romana vagy Rotunda Betűt meglehetőst mettzett; de Cursivát n e m : h a n e m én v e l e m tsináltatta, ha mi defectus vólt is matrixaiban." Mesterét szak mailag tehát n e m tartja magas színvonalúnak; rövidesen túl is szárnyalja a betű-
Erhardt-betűmintalap, Lipcse, 1720 metszésben. A m á r akkor különböző szakokra különült, könyvnyomtatáshoz szük séges mesterségekről szintén a Mentség 8. szakaszában szól: „aki stempelyt, azaz aczél Betüt metsz, tsak abban gyakorolja magát; m á s az, a ki matrixot azaz réz Betüt tsinál v é l e ; harmadik az, a ki önti a Betüt; negyedszer osztán ú g y követ kezik a Typographia. Még pedig a mi a mettzést illeti, m é g tsak abban is ki egyre, ki másra alkalmatos." Kis Miklós mind a négy szakot elsajátította: az acélbetű (Stempel) metszé sét; a matrix-(betűnegatív)készítést az acélbetű rézágyba ütése által; a betűöntést, az öntőanyag matrixba töltése révén; s a nyomdászatot, a kiöntött betűk szedése és nyomtatása útján. A betűöntést tanulja m e g először Voskensnél, utána a met szést és matrixgyártást (Pápai Párizhoz írt levele, 1681. január 15.), a nyomtatást m e g a Blaeu nyomdában, m e l y n e k betűöntödéjét Voskens és Adamsz. vette meg. „Blaeu Uramat" keresi először, mint járatlan, tájékozódni a nyomdászat felől, miképp lehetne jó tipográfus. Blaeu kérdésére elmondja, hogy Erdélyben ugyan vannak tipográfiához értő emberek, de „nintsen alkalmatos Typusunk". Ezért Blaeu „javallá, hogy e g y e b e k e t hát félre tévén, a Typus készítésnek mesterségét kellene
oda vinni. Azonban a pénz a feje a dolognak. Mert ha pénz elég vagyon s esze az embernek, könnyű (úgymond) jó Typographussá lenni az értelmes és túdós embernek". Így állt neki Kis Miklós, hogy a betűöntést, betűmetszést, matrix-készítést megtanulja, s jó típusokat alkothasson Erdélynek. Elsőrangú módon sajátítja el mindezt, úgyhogy három év múlva a tanítvány már óriási konkurrenciát jelent Voskensnek. A Debrecenből 1681-ben a nyomdászat megtanulására Hollandiába küldött Töltési István hiába próbálkozott, hogy Voskensnél tanuljon, „az s e m m i képen fel n e m vállalá", mire Kis ezt mondja Töltésinek: „Édes Barátom, ha tet szik, én valamit vöttem annyi pénzen mesteremtől (noha ö ezt ollyan nagyra betsüli mint mondám, hogy 100000 forintért nem tanítana m e g egy Belgát, é s most is ollyan nagyra tartja magát) m i n d e n t ingyen communicalni kész vagyok." Egy másik erdélyi magyar pedig, Gávai, aki másfél évig lakott Voskensnél, n e m tudta a mesterséget jól megtanulni, „Mert a mostani delicatum seculumban — írja Kis — m i n d tsak a leg-szebbre vágynak; azért a ki n e m reménli, hogy perfectiot vehessen benne, hozzá se fogjon: mert azzal bizony el n e m él. Egynéhány Sculptorokat láttam én imitt amott; de tsak m i t sem kaphattak mesterségekkel. N e m ollyan tehát ez, mint a vargaság, hogy akárki megtanúlhassa. Száz közzül alig válik egy, a ki erre alkalmatos." Kis kibontakozásának itt a nyitja: tehet ségét a legmagasabb színvonalra kell emelnie ahhoz, hogy az akkori Európa n y o m dászati központjában, Hollandiában — ahol a XVII. században több könyvet n y o m tattak, mint a többi országban együttvéve — érvényesülhessen.
* Kis Miklós betűmetsző-mintaképe Christoffel v a n Dyck lehetett, a híres El sevier nyomdászdinasztia betűmetszője, aki feltehetőleg 1671-ig tevékenykedett. Halála után fennmaradt több betűmintalapja, a m e l y e t Leidenben, a z Egyetemi Könyvtárban őriznek. Összehasonlítva azt Kis mintalapjával, megállapítható, hogy Kis Miklós továbbfejleszti Van Dyck hollandi betűstílusát. A m í g azonban Van Dyck a barokk korra jellemző lendületes betűdíszeket bőven alkalmazza, főleg kurzívjában, addig Kis Miklós mintáján ezekkel nem találkozunk. De Kis m o dernül hat a mintalapján, betűinek erőteljessége és szépsége szembeszökő. J. W. Stauffacher találóan jegyzi m e g pompás, gyönyörködtető, „Janson"-betűkkel n y o m tatott, 1954-ben kiadott könyvecskéje v é g é n a következőt: „Az olvasó élvezete e n nél a — mint m i n d e n nagy — típusnál az, hogy jelenlétét n e m mint valami speciálisat tudatosítja magában, mentes a szembeötlő járulékoktól, amelyek diva tosak ma é s értelmetlenek holnap. Janson — m i n t típus — egyetemes minta. Vonzó ereje lassan bontakozik ki, a követelőzés bizarr lármája nélkül, a XVII. é s XVIII. századbeli nagy európai humanitás szellemében gyökerezetten áll." E megbecsülés i s meretében, hogy K i s Miklós betűit ma szerte a világban, Európában é s A m e r i kában finom nyomás céljára még mindig használják, nem hivalkodás v a g y nagyzolás az, hogy a Mentsége befejező (39., Kisnél a 33. s z á m kétszeri használata miatt 38.) szakaszában visszavág az egyházi formalizmus fensőbbségeskedőinek, akik őt korlátoltságukban lekicsinyelik: „Hogy tsak egy hitván v a s míves vagyok. Fel(elet). 1. Annak a hitván vas m ű n e k vajki sok hasznát vette e világ, s v e h e t t e volna e haza is. 2. Tisztelem s betsülöm az ö Kegyelmök hivataljokat, és a kiben Istennek valami donumát látom, ha lehetne kéznél fogva e m e l n é m fel, és é n m e g v a l l o m ö Kegyelmök felöl, hogy tiszteknek dítséretesen megfelelnek; de P r o fessorok s Papok jobbaknál jobbak vannak; illyen hitván vas m ü v e s pedig n e m tsak Kolozsváratt, hanem egész Erdélyben; n e m hogy Erdélyben, de az egész M a gyar birodalomban n e m hogy ott, d e m é g a z egész világon sintsen: m i n t fellyebb megmutogattam [ . . . ] Azzal a hitván vas művel, mennyi hasznot töttem, tudják az emberek. És mennyi hasznot tehetnék azzal másutt magamnak is, azt is tud ják már alkalmasint. 3. Varia sunt dona. A szem nem fül, a kéz nem láb &c. Ha azért irégykedik a kéz a lábra, és azért, hogy az alatt a földön jár, alá v a l ó nak tartja, a v a g y rendesen argumentál-é? [érvel-é]". (Kis Miklós Mentségében B e l gium, belga megjelölést használ Hollandiára s a hollandusokra. A vele foglal kozók máig is gyakorta Belgiumról, a belgákról írnak, ami sajnálatos tudatlanság. Kis idejében a spanyoloktól 80 éves háborúval függetlenült [1568—1648] mai Hol landia, tehát az északi Németalföldek, latin n e v e „Belgicae liberatae ac foederatae" [Felszabadított é s szövetkezett Belgiumok], míg a spanyol Habsburgok alatt maradt déli Németalföld — amely 1831-ben vált Belgium n é v e n függetlenné —
„Belgica regia" [Királyi Belgium] latinul. Ma tehát Belgium egészen mást jelent, m i n t Kisnél, aki az akkori Egyesült Németalföldek Köztársaságát, a mai Hollan diát nevezi így.) A Blaeu családról is sok máig is a félreértés és tudatlanság. Ezt az Európa hírű térképész-dinasztiát, a m e l y nyomtatást, könyvkiadást és könyvkereskedelmet folytatott, Willem Janszoon Blaeu (1571—1638) alapította. A híres dán csillagász nál, Tycho Brahénál tanult két évig, térképész lett, glóbuszokat készített. Amszter damban 1596-ban telepedett le, nyomdát létesít, hírneve folytán később a gyar matokat igazgató Kelet-indiai Társaság kartográfusává teszi. Fia, Dr. Joan Blaeu (1596—1673) folytatja és továbbfejleszti az üzemet, Gusztáv Adolf s v é d király n y o m dászává teszi szép és híres kiadványai miatt. Legjelentősebb kiadványa az 1662-től fogva latin, hollandi, francia és spanyol n y e l v e n (9—12 kötetesek) megjelent h a talmas formátumú Blaeu-Atlas, m e l y n e k francia n y e l v ű fakszimile-kiadását né hány éve adták ki. Apját követi mint kartográfus a Kelet-indiai Társaságnál. Amszterdam városi tanácsának tagja, a polgárőrség kapitánya, a városi erődítések és lőszerraktárak biztosa. A nyomdaüzemet 1672. február 23-án tűzvész pusztítja el, 335 000 guldenre becsülik a kárt. Ez a tűzvész a hanyatlás kezdetét jelöli. Fiai: Willem, Pieter és a Kis Miklóssal egyívású Joan viszik tovább az üzemet, 1685-ig Willem, Pieter és Joan Blaeu-cég n é v e n , utána csak Joan n e v e alatt, akire a két idősebb fivér rábízta a vezetést. Hogy hármuk közül Kis kivel tárgyalt, azt n e m tudjuk. Az üzem betűöntödéjét már 1678-ban Dirk Voskens és Johannes Adamsz. vették meg, 1695. április 7-én pedig Blaeu eladja a Bloemgrachton levő nyomdát, és a nagyhírű cég megszűnik. N é h á n y szót kell szólnom az Elsevier nyomdászdinasztiáról is. A Leuvenben 1540 körül született Lodewijk az alapító, aki A n t w e r p e n b e n a híres Plantinnyomdában könyvkötő, de protestáns lévén, 1580-ban Hollandiába menekül s 1587ben Leidenben telepedik meg mint könyvkereskedő. 1617-ben hal meg. Fia, Bo naventura (1583—1652) és unokája, Abraham (1592—1652) virágoztatják fel az 1617-ben Leidenben alapított nyomdát és könyvkiadóvállalatot. Bonaventura fia, Daniel (1626—1680) 1655-ben Amszterdamba megy, ahol az unokatestvére, Lode wijk (1604—1670) által 1640-ben alapított nyomdában dolgozik, amelyet 1664-től fogva egyedül vezet. Az Elsevierek duodecim, tizenkét rétű kiadványai igen k e resettek voltak, e formát azért választották, hogy minél nagyobb közönség v á sárolhassa. Hágában és Utrechtben is volt üzemük. Leidenben Bonaventura e g y e temi nyomdász i s lett. Betűiket többek között Christoffel v a n Dyck készítette. Daniel váratlan halála az amszterdami üzem felszámolásához vezetett. Özvegye, aki e g y é v v e l élte túl, 1681 márciusában eladta a betűöntödét, Christoffel van Dyck matrixai val együtt. A leidend üzemet Johan (1622—1661), majd özvegye, 1681-től pedig fia, Abraham (1653—1712) jog- és államtudományi doktor vezette, utóbbi alatt a nyomda teljesen lehanyatlott, s halála után, 1713. február 20-án a nyomdát eladták. E híres üzem is egy évszázad alatt elenyészett. Kis Miklós 1680 őszutóján érkezett Amszterdamba. S e m Daniel Elseviert, sem a m á r korábban elhunyt Christoffel van Dycket, az Elsevierek betűmetsző jét tehát n e m ismerhette. Mind a kettő művészete azonban hatással volt kiadvá nyaira és betűire. A Hollandia X V I I . századi, főként amszterdami könyvkereskedelméről szóló okmánytár, melyet M. M. Kleerkooper gyűjtött össze, s halála után W. P. v a n Stockum egészített és adott ki Hágában (1914—1916), tartalmaz Kis Miklóst i l l e tően három közjegyzői szerződést és egy Joan Blaeu által írott levelet. Az egyik szerződésben, 1685. február 6-án P. de Wit közjegyzőnél Kis szerződik Simon de Maly kereskedővel acélbetűk és matrixok készítésére. A másik okmány Kis eltá vozása után 1694. december 2-án François Tixeraudet közjegyzőnél készült. B e n n e Gerrit Huijgens 75 éves könyvkötő Matteo Joannes örmény k ö n y v n y o m d á s z rekvizíciójára tanúsítja, hogy 8 v a g y 9 é v e Matteo Joanesszel felkereste „Nicolaes anders genaamt den onger"-t (Miklós, m á s nevén a magyar) acélbetűk, matrixok és öntött betűk elkészítésére, melyre vonatkozóan később m e g is egyeztek. Ez a két o k m á n y holland nyelvű. A harmadik szerződés latin nyelvű, 1684. március 23-án P. de Wit közjegyzőnél készült. B e n n e Kis Salomon Benedictusszal szer ződik Marcus Frenkel javára latin é s német—héber matrixok készítésére és árára vonatkozóan. Joan Blaeu levele franciául Johan Gabriel Sparvenfeldt (1655—1727) svéd utazó- és kartográfushoz szól 1688. február 18-án. Blaeu Sparvenfeldt művei kiadására ajánlkozik. Említi, hogy „Sr. Nikolaskis" mutatta neki Sparvenfeldt Kishez írott levelét, melyből látja, hogy Sparvenfeldt m e n n y i r e előrehaladt k e v é s s é
ismert tájak és nyelvek ismeretében. Blaeu egyúttal csatolja Kis válaszát Sparvenfeldthez. Blaeu levelei, a Kisre vonatkozó is, s a szerződés m a a Stiftsbiblioteketben van nak, a svédországi Linköpingben. Carter és Buday a Janson-betűkről írott cikkükben (1957, Gutenberg Jahr buch) említik, hogy Carl Björkbom egy svéd szaklapban (Nordisk Tidskrift för Bok- och Bibliotekväsen) 1935-ben tette közzé a Sparvenfeldt által Kis Miklós nál rendelt grúz egyházi betűk 1705-ben kiadott mintalapját háromféle méretű betűkkel. E mintalap m a Stockholmban, a Királyi Könyvtárban van. Björkbom Kisnek 1686—87-ben Amszterdamból latinul írott, m a a linköpingi könyvtárban őrzött két levelét is közölte. Kis jó latinsággal elmondja, hogy latin, német, héber, rabbinusi héber, német héber, görög, szír, szamarita, kopt és örmény betűket metszett, s hogy kínai írásjelek készítéséről tárgyalnak vele, ami „ n e m csekély szolgálat, sem n e m közönséges kézimunka, h a n e m tényleg egyedülálló a manuális művészetek között". 1951-ben Ovink jelenteti m e g emlékkönyvét az „Amsterdam"-betűöntöde — N . Tetterode alapítása — centenáriumára. M ű v e végén táblázatban az 1604—1857 közti időben működött hollandiai betűöntödék családfáját közli, külön megjelölve azokat a betűöntőket, akik betűmetszők is voltak. A XVII. században Briot, Val let, a Voskensek, Schmidt, V a n Dyck, V a n K e m p e n , Glauwe, Barentsz., Katzenberger, a Van Hogenackerek és D e Jonge után 1685-ben ott áll Nic. Kis (den onger) is, megjegyezve, hogy betűanyagának sorsa biztosan n e m ismeretes. 1962-ben Hellinga—De la Fontaine V e r w e y — O v i n k nagy monográfiája és atlasza jelenik m e g a hollandiai nyomdászatról. D e la Fontaine Verwey írja, hogy a magyar bibliát kiadó Kis Miklós az Amszterdamban létesült második örmény n y o m d a számára metszi a betűket. Hellinga tanulmányában az 1800-ig kiadott betűmintalapokat is felsorolja — amelyeket Hoeflake és Carter segítségével állított össze; Kis Miklósét is megtaláljuk az időrendi áttekintésben, 1685 körül. Hellinga azt írja, hogy az eredeti megsemmisült, egy fényképmásolata az amszterdami egye temi könyvtárban van, s utal Carter—Buday és Stauffacher írásaira. Hol lakott Kis Miklós Amszterdamban? Erre, sajnos, kutatásom során n e m kaptam választ. Betűmintalapja alján lakóhelyét így adja m e g : az Achterburgwalon, a Z w a a n (Hattyú) sörfőzdén túl, Warner Warnersz. házában. A z amszterdami vá rosi levéltárban Warner Warnersz.-ról mint háztulajdonosról semmi n y o m nincs, valószínűleg bérlője lehetett a háznak. A z Achterburgwal mai neve Spuistraat (Zsi lip utca), Amszterdam szívében, a főtér, a D a m közelében van. A Z w a a n sörfőzde helyén m a egy nagy iroda-épület áll, Spuistraat 210—212. szám alatt, a Bungehuis. Hogy tehát a sörfőzdén túl milyen irányban volt Kis lakása, az m a felderíthetetlen. Zavart kelt azonban Stauffacher, aki m ű v é b e n Kis mintalapja közlésekor az „over de Brouwery" (túl a sörfőzdén) szöveget „opposite the Brewery"-nelk (a sörfőzdével átellenben) fordítja angolra, amire semmi adat sincs, viszont ezt a tévedést m á r magyar szerzők is átvették. A z amszterdami református egyház teljes egészében fennmaradt irattárá ban, amelyet m a az amszterdami városi levéltár őriz, semmi adat sincs Kolosvári István 1685. évi amszterdami akciójáról az egyháztanácsnál Kis ellen, hogy bib liakiadását megakadályozza. Nemcsak Dézsi Lajos ír erről Kis-életrajzában, de m a g a Kis is említi Mentsége Elöljáró beszéd-ében: „mindenképen azon lévén, hogy engemet interturbáljon m u n k á m b a n , Conciliumot (az-az az Amsterdami Consistoriumot) egybe-gyüjtötte ellenem, hogy legalább dehortáljanak, vagy másként orvosolják, hogy elö ne mennyek a munkában." A jelenlegi városi levéltáros úgy véli, hogy Kolosvári az egyháztanács egy vagy több tagjával értekezhetett, de formális ülést ez ügyben n e m tartottak, amelynek írásos n y o m a maradt volna. Ennek tisztázására szükséges volna Kolosvári jegyzeteit és Erdélybe küldött je lentéseit átnézni. Két magyar is foglalkozik holland nyelven Kis Miklóssal. Antal Géza egy kori dunántúli református püspök (felesége, az A.S.C. Wallis néven író Adèle Opzoomer fordította le kitűnően a múlt század végén M a d á c h Tragédiáját hol land nyelvre), aki Hollandiában is tanult, 1924-ben „Nicolas Witsen en de arme nische drukkerij" (N. Witsen és az örmény nyomda) című írásában Dézsi Lajos alapján összefoglalja az Artsil grúz király által kért és Witsen (1641—1717) híres
a m s z t e r d a m i p o l g á r m e s t e r a j á n l a t á r a K i s által m e t s z e t t g r ú z egyházi b e t ű k t ö r t é n e t é t . Idézi K a r l F a u l m a n n 1882-ben k i a d o t t Illustrierte Geschichte der Buch druckerkunst c í m ű m ü v é t , v a l a m i n t Lorck Handbuch der Geschichte der Buch druckerkunst című k ö n y v é t . S z e r i n t ü k K i s F i r e n z é t és A m s z t e r d a m o t e l l á t t a grúz és s z a m a r i t a b e t ű k k e l . A n t a l arra k ö v e t k e z t e t , h o g y A m s z t e r d a m b a n örmény n y o m d a á l l h a t o t t fenn. A n t a l n a k K l e e r k o o p e r és V a n S t o c k u m 1914—1916-os m ű v é b e n k e l l e t t v o l n a u t á n a n é z n i e , a m e l y b ő l k i t ű n i k , h o g y 1666-ban M a t h e o A v a c ö r m é n y n y o m d á j á b a n Christoffel v a n Dyck m e t s z e t t e b e t ű k k e l ö r m é n y biblia j e l e n t m e g , m e l y n e k b e t ű i r e A v a c és V a n Dyck 1658. n o v e m b e r 27-én szerződött. S h o g y Kis i d e j é b e n is létezett Matteo J o a n n e s ö r m é n y n y o m d á j a , azt az 1694. d e c e m b e r 2-i közjegy zői iratból l á t n i . . . W i t s e n Artsil grúz fejedelem hozzá i n t é z e t t levelét — m e l y e t a V i l á g 7195. é v e (grúz i d ő s z á m í t á s , v a l ó j á b a n 1686) d e c e m b e r 17-én M o s z k v á b ó l k ö z h a s z n á l a t r a szóló m k h e d r u l i t í p u s ú grúz b e t ű k k e l í r t — „Noord e n Oost T a r t a r y e " (Észak és K e l e t T a t á r o r s z á g , 1690; m á s o d i k k i a d á s a 1705, belőle idézek) c í m ű m ű v é b e n fakszimilében közli, h i á n y o s h o l l a n d f o r d í t á s s a l : „ K ö t e l e s s é g ü n k n e k t a r t o t t u k , h o g y e l e v e l ü n k k e l K i t ű n ő s é g e d n e k m e g k ö s z ö n j ü k a v e t t f á r a d s á g o t stb.-ben." Brosset a z o n b a n Histoire de la Georgie ( S z e n t p é t e r v á r , 1850—1857) c í m ű m ű v é b e n Artsil levele teljes szövegét adja franciául, a m e l y e t Dézsi idéz: „ T o v á b b á m e g é r t v é n W l a r b á r ó ú r t ó l , a z Ön helyettesétől, hogy Ön fáradozott é r e t t ü n k s kimetszeti n y e l v ü n k betűit." W l a r b á r ó n e v e elírás. Artsil m o s z k v a i s z á m k i v e t e t t s é g e idején a N é m e t a l f ö l d e k K ö z t á r s a s á g a oroszországi követe J o h a n W i l l e m v a n K e l l e r b á r ó volt, M o s z k v a székhellyel. V a n K e l l e r n e v é t f o r m á l t a át Artsil W l a r - r á . A m s z t e r d a m b a n W l a r b á r ó n e v ű p o l g á r m e s t e r - h e l y e t t e s sosem volt. A k k o r i b a n n é g y p o l g á r m e s t e r t v á l a s z t o t t a k , egy évre, k ö z ü l ü k egy a k o r m á n y z ó - p o l g á r m e s t e r volt. W i t s e n t i z e n h á r o m ízben lett k o r m á n y z ó - p o l g á r m e s t e r , Kis ottlétekor 1682-ben, 1685-ben és 1688-ban. M i k o r Artsil köszönetet ír W i t s e n n e k , a k k o r , 1686-ban t ö r t é n e t e s e n W i t s e n n e m volt p o l g á r m e s t e r . Kis Miklós A r t s i l n a k g r ú z egyházi, k h u t zuri b e t ű k e t metszett, a m i n t a stockholmi m i n t a l a p b ó l is k i t ű n i k , m e l y e t B j ö r k b o m közölt. A m á s i k , h o l l a n d u l K i s Miklósról író m a g y a r szerző Miklós Ö d ö n e g y k o r i n a g y c s e p e l y i (Somogy megye) r e f o r m á t u s lelkész, egyháztörténész, aki szintén H o l l a n d i á b a n is t a n u l t . Egy i m m á r 1966-ban m e g s z ű n t könyvészeti folyóirat, Het boek (A könyv) 1917. évi f o l y a m á b a n közli De hongaarsche bijbels in Nederland (Ma g y a r b i b l i á k H o l l a n d i á b a n ) c í m ű í r á s á t . E b b e n 1645-től ( J a n s s o n i u s a m s z t e r d a m i m a g y a r bibliája) 1794-ig ( P e t h e F e r e n c u t r e c h t i m a g y a r bibliája) foglalkozik t á r g y á v a l , s részletesen t a g l a l j a K i s Miklós b i b l i a k i a d á s á n a k létrejöttét. Említi Dézsi Lajos Kis-életrajzát, K l e e r k o o p e r — V a n S t o c k u m o k m á n y t á r á t , W i t s e n csonka f o r d í t á s á t Artsil leveléről, K a r l F a u l m a n n K i s r ő l szóló leírását, K i s a m s z t e r d a m i Zsoltároskönyvét, Új Testamentumát s Mentségét. Miklós Ö d ö n é r t é k e s szolgála tot t e t t : K i s r ő l h o l l a n d i s z a k e m b e r e k felé a d o t t t á m p o n t o k a t . K i s Miklós h a t á s á n a k feldolgozása a z o k b a n az o r s z á g o k b a n , m e l y e k n e k b e t ű t metszett, a jövő n a g y feladata. Mentsége 27. s z a k a s z á b a n í r j a : „én n e m t s a k a szomszéd O r s z á g o k n a k , Lengyel O r s z á g n a k , S v e c i á n a k , A n g l i á n a k , N é m e t O r s z á g n a k , Olasz O r s z á g n a k s z ó l g á l t a m s o k a t ; h a n e m ( h í r e m e t h a l l v á n ) a m e s s z e v a l ó országok is r e q u i r á l t a n a k e n g e m e t szolgálatom i r á n t . Hol v a g y o n A m s t e r d a m h o z k é p e s t A r m e n i a ? A z o k n a k s o k a t szolgáltam. Hol v a g y o n G e o r g i a a d r a d i c e s C a u casi? A z o k n a k soha n e m l é v é n n y o m t a t á s o k , h a n e m (mint a Törökök) t s a k m a n u s c r i p t u m m a l élvén, r e á v ö t t e m a g á t a K i r á l y o k , és m a g a l e í r v á n a z A l p h a b e t u m o t és v a l a m i c o n t e x t u s t , úgy k ü l d ö t t e n e k e m A m s t e r d a m b a . É n p e d i g n e m approbálván azt a formát; más módosabb Betűket tsináltam nékiek: mellyen igen ö r ü l t e n e k . [ . . . ] az én s p e c i m e n e m e t B é t s b e felvivén, ott m i n d a Betü k é szítő, m i n d a d e r é k J é s u i t á k és egyéb t u d ó s e m b e r e k a d m i r á l t á k és m e g v a l l o t t á k , h o g y szebbet affélét soha n e m láttak." Í m e : Angliától Georgiáig, Svédországtól Olaszországig h a t a l m a s t e r ü l e t e n l e h e t K i s Miklós közvetlen h a t á s a u t á n k u tatni. T i s z t á z á s r a v á r a z o n b a n jelentősége a h o l l a n d i a i b e t ű m e t s z é s t ö r t é n e t é b e n is, m e l y b e n ő a l k a l m a s i n t egy b e t ű t e r m e l é s i k o r s z a k f o r d u l ó p o n t j a s a speciális h o l l a n d i a i fejlődés z á r ó a l a k j a . De a n e h é z s é g az, h o g y K i s k ö z v e t l e n h o l l a n d i elődei-
nek (Briot, Van Dyck, a Voskensek, Schmidt és mások) a produkciója m é g máig sincs kellően felderítve. Miszt-tótfalujsi Kis Miklós napjainkban újjáéledt. A világba szerteágazó m u n kásságánek részletes vizsgálata azonban csak most, újjáéledésével kezdődik. M ű velődéstörténeti nagyságához méltó m u n k a ez. Bóné Gyula
Az irodalomból: M . T ó t f a l u s i K. M i k l ó s n a k m a g a s z e m é l y é n e k , é l e t é n e k , é s k ü l ö n ö s t s e l e k e d e t i n e k M e n t s é g e . M e l l y e t az I r é g y e k e l l e n , k i k a k ö z ö n s é g e s J ó n a k e z a r á n t m e g g á t o l ó i , írni k é n s z e r í t t e t e t t . K o l o s v á r a t t , 1698. E s z t e n d ö b e n . — B e t ű h ű k i a d á s a G y o m á n , K n e r Izidor b e t ű i v e l , 1940. R e t t e g i G y ö r g y : E m l é k e z e t r e m é l t ó d o l g o k 1718—1784. J a k ó Z s i g m o n d gondozásában, B u k a r e s t , 1970. Dézsi L a j o s : M a g y a r író és k ö n y v n y o m t a t ó a X V I I . s z á z a d b a n . M i s z t ó t f a l u s i Kis M i k l ó s (1650—1702). — P á p a i P á r i z F e r e n c (1649—1716). B u d a p e s t , 1899. M . T ó t f a l u s i Kis M i k l ó s . B u k a r e s t , 1954. V á l o g a t t a T o r d a i Z á d o r . A z A p o l o g i a B i b l i o r u m - o t e r e d e t i b ő l f o r d í t o t t a Kiss G é z a . M o l n á r J ó z s e f : Tótfalusi Kis M i k l ó s — a b e t ű m ű v é s z e . (Sajtó alatt) A b e t ű m e s t e r e . B u d a p e s t , 1964. G u s t a v M o r i : Anton J a n s o n . A D. Stempel majna-frankfurti betűöntöde által kiadott Altmeister der Druchschrift című kötetből. Évszám nélkül. H a r r y C a r t e r — G e o r g e B u d a y : N i c h o l a s Kis a n d t h e J a n s o n T y p e s . G u t e n b e r g J a h r b u c h . M a i n z , 1957. J a c k W e r n e r Stauffacher: J a n s o n : a Definitive Collection. T h e G r e e n w o o d Press. San F r a n c i s c o , 1945. „ J a n s o n " - b e t ű k k e l , t e h á t Kiss M i k l ó s b e t ű i v e l s z e d e t t k ö n y v . T a r t a l m a t ö b b e k k ö z t : J a n s o n 1674. é s 1678. é v i m i n t a l a p j a ; E r h a r d t 1720. é v i m i n t a l a p j a ; a C e c c h i á l t a l 1691-ben n y o m t a t o t t k ö n y v e g y r é s z l e t e ; Kis M i k l ó s a m s z t e r d a m i m i n t a l a p j a ; a Kis M i k l ó s által K o l o z s v á r t 1695-ben n y o m t a t o t t P a x C o r p o r i s (Pápai Páriz F e r e n c m ű v e ) e g y r é s z l e t e . A J a n s o n - k é r d é s i r o d a l m á t ö s s z e f o g l a l j a D a n i e l B e r k e l e y U p d i k e : P r i n t i n g T y p e s . K é t k i a d á s ; a m á s o d i k 1935-ből. A . F . J o h n s o n : T h e „Gout H o l l a n d o i s " , 1938. A . F . J o h n s o n : O n R e - r e a d i n g U p d i k e . 1946. A l p h a b e t a n d I m a g e , 2. S t a n l e y M o r i s o n : Leipzig a s a C e n t e r of T y p e f o u n d i n g . S i g n a t u r e . 1939. 11. S t a n l e y M o r i s o n : A n t o n J a n s o n Identified. S i g n a t u r e , 1940. 15. H e l m u t P r e s s e r : Die J a n s o n - A n t i q u a (Rätsel u m e i n e D r u c k s c h r i f t ) . I m p r i m a t u r , 1954—55. X I I . G. W . O v i n k : H o n d e r d j a r e n l e t t e r g i e t e r i j in A m s t e r d a m (A b e t ű ö n t é s száz é v e A m s z t e r d a m b a n ) . A m s t e r d a m , 1951. W . G s . H e l l i n g a — H . d e l a F o n t a i n e V e r w e y — G . W . O v i n k : Kopij e n d r u k in d e Nederl a n d e n . A t l a s bij d e g e s c h i e d e n i s v a n d e n e d e r l a n d s e t y p o g r a f i e ) . ( N y o m d a i k é z i r a t és n y o m t a t á s a N é m e t a l f ö l d e k e n . A t l a s z a h o l l a n d i a i n y o m t a t á s t ö r t é n e t é h e z ) . A m s t e r d a m , 1962. M . M . K l e e r k o o p e r — W . P. v a n S t o c k u m J r . : De b o e k h a n d e l t e A m s t e r d a m , v o o r n a m e l i j k in d e 17e e e u w . I—II. (A k ö n y v k e r e s k e d e l e m A m s z t e r d a m b a n , f ő k é p p a X V I I . s z á z a d b a n ) . D e n H a a g , 1914—16. B. v a n ' t Hoff: J o a n B l a e u : T o o n n e e l d e r S t e d e n (A v á r o s o k s z í n t e r e ) . Dr. J o a n Blaeu 1648-ban kiadott, a németalföldi városok térképét és leírását tartalmazó m ü v é n e k fakszimile-kiadásához írt t a n u l m á n y . A m s t e r d a m — B r u s s e l , 1966. D r . W . J . v a n H o b o k e n v á r o s i l e v é l t á r o s 1970. d e c e m b e r 4-i é s 1971. s z e p t e m b e r 30-i levele a szerzőhöz. A m k h e d r u l i és k h u t z u r i g r ú z b e t ű t í p u s o k l á t h a t ó k a T h e G o s p e l in M a n y T o n g u e s . S p e c i m e n s of 770 L a n g u a g e s (London, 1950) c í m ű m ű b e n is, „ G e o r g i a n " c í m n é l .
IFJÚSÁG-NEVELÉS Biztosítsuk a jövő olvasóit Jó n é h á n y vitacikket írtam az ifjúsági és gyermekkönyvek
kiadásának,
kell-e, amit írtam, valóban akkora jelentőségű-e az ifjúságnak szánt könyv ügye, amekkorának jómagam látom? Aztán betévedek egy-egy iskolai könyvtárba, ahol m é g a kötelező olvasmányok e g y részét s e m találja m e g a kisdiák, beszélgetek fiatalokkal, akik n e m hallották Benedek Elek, Móra Ferenc nevét, olvasom a szerkesztőségbe érkező, helyesírási és fogalmazási hibáktól hemzsegő leveleket, elfut a méreg, s megírom újabb cikkemet, ismét a gyermekkönyvről, a gyermek olvasóról. Mert lehet társadalmunknak számtalan gondja, ám ez senkit sem ment fel a fiatalokkal, a jövő nemzedékével való törődés alól, s n e m elég csupán ételt, ruhát, lakást, anyagiakat biztosítanunk fiataljainknak, szellemi táplálékukról is gondoskodnunk kell. Utalnék az R K P KB-nak az eszmei-politikai nevelőimunka m e g javításával foglalkozó júliusi plenáris ülésére, a m e l y hangsúlyozta a felnőttek, a társadalom fokozott felelősségét a felnövő nemzedék nevelésének folyamatában. Vilá gos hát, milyen jelentősége van az ifjúsági könyvnek könyvkiadásunk egésze, de szélesebb távlatban akár a jövő művelt, sokoldalúan fejlett, széles látókörű, műszaki é s általános műveltségi kérdésekben egyaránt jártas honpolgára nevelésének s z e m pontjából. Kezdjük azzal, a m i n k van. R é t h y Andor könyvészeti jegyzéke Kántor La jos—Láng Gusztáv Romániai magyar irodalom, 1945—1970 című könyvében össze sen 332 ifjúsági, illetve gyermekkönyvet sorol fel. Ezek közül 214 prózai írás, 107 verseskötet, 11 pedig irodalmi igényű tudománynépszerűsítő könyv. Az adalék azonban csak hazai magyar szerzők eredeti munkáit, illetve román n y e l v ű k ö n y v e k hazai magyar írók készítette műfordításait tartalmazza. Hiányoznak a j e g y zékből a más nyelvekből fordított klasszikus vagy kortárs gyermek-, illetve ifjú sági irodalmi művek, valamint a Tudományos Könyvkiadónál megjelent, fiata loknak készült népszerűsítő könyvek. Ez utóbbiak arányára azonban néhány öszszehasonlítható adat birtokában következtetni tudunk. Nagy István közli Ifjúsági prózánk néhány jelenségéről című tanulmányában (NyIrK, 1962. 1.) az 1950—1961 között megjelent, ifjúsági „fogyasztásra" szánt hazai könyvek számát, s külön k i emeli, hogy a 97 eredeti m ű közül 13 tudománynépszerűsítő. Az 1971-es ifjúsági kiadói tervek 66 magyar címet tartalmaznak. Közülük 44 m u n k a kisebbeknek, 22 pedig 12—16 éveseknek szól. A tervezett könyvek között kifejezetten tudomány népszerűsítő kiadvány alig néhány van. A Creangă Kiadó egyébként 25 könyvet tervezett 1971-re, a Kriterion 19, a Dacia 13, az Albatros 5, a Politikai Kiadó pedig 4 ifjúsági könyvet számított megjelentetni az e l m ú l t évben. Ívszámban a Kriterion vállalta a legnagyobb áldozatot 150 ívnyi ifjúsági könyv megjelente tésével. Ehhez hasonló a Creangă, tehát a tulajdonképpeni gyermekkönyv-kiadó
terjeszté
vállalása; 150 ívnyi a Dacia részesedése, az Albatros 25, a Politikai Kiadó pedig 45 ívnyi ifjúsági könyvet adott ki magyar nyelven. Ha tartalmilag vizsgálom a terveket, 25 kötet meséskönyv, másfél ívestől tíz-egynéhány ívesig. A klasszikus magyar gyermekirodalmat 4, a románt 1 cím képviseli, 7 gyűjtemény (játék, kifestőkönyv, énekeskönyv); 5 kötet a világiro dalom legértékesebb ifjúsági könyveiből nyújt ízelítőt, 2 k ö n y v pedig hazai, mai tárgyú ifjúsági regény. A nagyobbak számára tervezett 22 könyv közül 8 kötet a Tanulók Könyvtára sorozatból való, 3 a Kismonográfia, 5 a Legszebb Versek so rozatokat folytatja, 4 könyv kifejezetten politikai jellegű, s fennmarad két kötet, amelyeknek a „megboldogult" Árgus-sorozatot kellett volna képviselnie, ha útját n e m állják a rosszízű, olcsó ponyvairodalomnak. „Kapásból" ragadtam ki ezt a két évet, 1962 elejének összesítő adatait az arányok érzékeltetése kedvéért, 1971-et pedig a megváltozott körülmények (egyet len egységes könyvkiadó helyett öt vállalat) következtében beállott helyzet bemu tatására, ám a számok után a következőkben próbáljuk hétköznapi nyelvre lefor dítani mindazt, amit tükröznek. Ifjúsági és gyermekkönyv-kiadásunk föltétlenül irodalomközpontú. Ha m e g próbálnám összehasonlítani, h á n y szépirodalmi m ű (eredeti alkotás és fordítás) jelent meg az eltelt időszakban, s h á n y műszaki-tudománynépszerűsitő kötetet adott ifjúsági könyvkiadásunk az olvasóközönségnek, az arány körülbelül 10 :1 volna. Nemzetközi vélemények szerint a műszaki könyv iránt mutatkozó igény 30—50 százalék körül mozog, ha tehát ifjúsági é s gyermekkönyv-kiadásunk a kor színvonalára akar kerülni, alaposan m e g kell növelnie a műszaki-tudományos gyermek- és ifjúsági kiadványok számát. Á m magán az ifjúsági és gyermekirodalmon belül is felfedezhetünk arányta lanságokat. 214 prózakötet közül csak 98 szól a 12—16 éveseknek. Pedig e z a többet olvasó korosztály! Viszont könnyebb kisgyerekeknek szánt, n é h a akár a dilet tantizmus határát súroló mesekiadványokat megjelentetni, mint kielégíteni a ka masz v a g y ifjú könyvigényét. Ha a kisgyerekek számára kiadott könyveket teszem alaposabb vizsgálat tárgyává, azonnal észrevehető, hogy népmese-gyűjteményeink bizonyultak a leg sikeresebbeknek. A Benedek Elek-sorozat kötetei, a Napsugár-könyvek, a tájjel legű gyűjtemények, az egy m e s e m o n d ó „műveit" tartalmazó kiadványok bármely nagy könyvkiadónak i s becsületére váltak volna. N e m tudom viszont dicsérni műmese-irodalmunkat. N é h á n y állattörténet, a Csipike-könyvek sikeresek, de a többi részük körülbelül azon a szinten mozog, m i n t az alábbi, a Ion Creangă Kiadónál megjelent Melyik vagy te? című könyvecskéből válogatott s z e m e l v é n y : „Nincs pihenés, nincs nyugalom, / Folyton Ricsaj Ricsit hallom, / Szája soha be nem áll, / Ordít, m i n t egy vadszamár."; „Szopka Dorka kicsi ujja / Tán furulya, hogy úgy fújja, / Ha furulya, miért n e m szól, / Vagy eldugult valahol?" S e m a kiadó illetékeseinek hozzáértését, sem a rajzoló tehetségét nem vita tom. Lehet, hogy ez a könyvecske valóban nevelő értékű és szép munka, s m e g jelentetésére szükség volt, ám biztos vagyok abban, hogy ha választhatok „csengő bongó versikéi" és, mondjuk, a sokkal kevésbé „nevelő" tartalmú „Antanténusz" kezdetű mondóka között, mint szülő inkább az utóbbit adnám a gyermek k e zébe. D e hagyjuk az óvodás könyveit, keressük ki inkább a gyermekkönyvek pol cáról a kisiskolásnak való kiadványokat. Sajnos, bátor Cincogó Feliciánunknak nincs méltó párja, ha pedig azok könyveit keresem, akik nyelvezetükkel, m o n danivalójukkal mintegy normát állítottak fel a magyar ifjúsági és gyermekkönyv-
kiadás számára, gondolok Móra Ferencre, Móricz Zsigmondra, fordítások esetében Karinthy Frigyesre, Benedek Marcellre, akkor hiába keresgélek. Mert például Maugli, Micimackó vagy akár Csilicsali Csalavári Csalavér régesrég kikoptak — a szó legszorosabb értelmében — kisiskolásaink könyvespolcáról. A korszerű, mai gondolatokat hordozó gyermekkönyvek pedig késnek, egyre késnek. Térjünk át a kamasz könyveire. Vannak-e ilyen könyveink? Kevés, és ezeknek is egy része már elavult. Huszonöt év alatt 98 cím, évente átlag 4 kötet n e m elegendő, s ha még közelebbről kezdem vizsgálni a kamaszkönyvet, kiderül, hogy s e m hagyományos, sem korszerű kalandos könyvünk nincs, sem a tizenévesek igényeit kielégítő történelmi tárgyú regényünk; lányregényeink nagy része akár Cilike 1971-es kalandjai címét is viselhetné, a tudományos-fantasztikus műfaj amúgy egészében hiánycikknek számít, nincsenek igazi közösség-könyveink, e z zel szemben akad e l é g sok félresikerült fércmunka, ál-ifjúsági könyv, s jobb híján ezeket olvassák a serdülők. N e m szándékszom példálózgatni, s ezt korántsem szeméremből v a g y k í m é letből teszem. Az ifjúsági és gyermekirodalom nálunk i s az irodalmi élet „kül városa", rangos író viszont ritkán merészkedik külvárosba. S ha egyik-másik írónk véletlenül m é g i s gyermekkönyvet, ifjúsági regényt ír, azt félve teszi. Á m amíg az ifjúsági írót n e m méltányolják a felnőttek számára alkotóhoz hasonlóan, addig kár azokon lovagolnunk, akik legalább írnak az ifjúságnak. Mivel nemcsak a kamaszok, de az ifjúkor kezdetén álló tizenévesek is j o b bára az ifjúsági irodalmat olvasnák, érdemes lenne n é h á n y mondat erejéig e n nek a csoportnak az igényeivel is foglalkoznunk. Nagyon kevés olyan könyvünk van, amely a tizenévesek eszéhez, szívéhez szólna, a m e l y nagy é s komoly kér déseket tárgyalna megfelelő szinten, tehát m é g korlátozott, de már gyűlő társa dalmi tapasztalatukhoz arányítva. Olyan könyvre gondolok, m i n t — hogy a ro m á n irodalomból v e g y e k példát — az Otilia titka. S 8—10 ilyen könyv nemcsak a tizenévesek megtartására lenne elég. Az iskolából lassan kikopó, dolgozni kezdő m u n k á s - vagy parasztfiatal körülbelül ugyanezen a szinten áll m e g olvasnivalója kiválogatásában. Ilyen könyvek segítségével azonban közelíthetni lehetne őt is a felnőtt s z é p i r o d a l o m h o z . . . Hiánycikk-jegyzékemet m é g folytathatnám, de egyoldalú lenne a kép. Mert könyvkiadásunk a kamaszkönyvek, a serdülőknek és ifjaknak kiadott könyvek területén is szép sikerrel büszkélkedhet. Három rangos sorozata, a lassan kilenc v e n kötetet számláló Tanulók Könyvtára, a Legszebb Versek s a Kismonográfia-kötetek olyan rangosak, hogy néha elfeledtetik velünk: a tanulóifjúság számára készült köteteket tartunk kezünkben. Sajnos, ugyanez elkeseredésünk for rása is. Mert ha akad kiadó, a m e l y ilyen könyveket i s m e g tud jelentetni, akkor miért nem érvényesülnek ifjúsági irodalmunk egészében ezek a szempontok? Hogy m á s példát n e említsek, az elmúlt kiadói é v b e n egyetlen eredeti m a gyar ifjúsági regény, Méhes György Tatárok a tengeren című munkája szerepelt összesein öt kiadó terveiben, s a hosszabb lélegzetű, kortárs fijúsági próza ezen kívül csupán egy fordítás, valamint két Árgus-könyv formájában jelentkezett. 1971-ben ez mégiscsak „túlzás". Legsúlyosabb azonban a tudománynépszerűsítő könyvek gondja. Ha 1962-ig 13, é v e n t e egy-két tudománynépszerűsítő könyv jelent meg, a tavalyi év v i szont még ennyit s e m adott. Legalábbis kifejezetten az ifjúságnak. Vegyük m á r
észre: a Kriterion nem ifjúsági könyvek kiadására szakosodott kiadó; ha ilyen könyveket kiad, az csupán felelősségérzetének bizonyítása, de n e m feladata!* N e m akarom eltúlozni a helyzet komolyságát, á m tudománynépszerűsítésünk sehol sincs, s a fiatalok hovatovább arról i s elfeledkeznek, hogy egyáltalán lehet ilyen, hogy hazai magyar tudósaink, szakembereink is vannak. Idézném az Ifjú munkás egyik ilyen irányú felmérésének eredményeit. Három iskolában, egy kolozsváriban s két székelyföldiben feltettük a diákoknak a kérdést: nevezzenek m e g tíz hazai magyar kortárs tudóst, tudományos kutatót, illetve öt tudomány népszerűsítő szerzőt. A kolozsvári iskola tanulói átlagban 1,3 tudós nevét tudták feljegyezni papírlapjaikra — és nagyon sokat mond, kit hányan ismernek. Íme e g y kis ízelítő belőle: Dr. X á n t u s János (113), Palocsay Rudolf (42), Dr. Sáska László (helyenként János; ismerik 40-en), Balogh Edgár (16), Sőni Pál (13), Csehi Gyula, Faragó József (helyenként Júlia; ismerik 12—12-en), Hamar Márton (he lyenként László; ismerik 6-an), ugyanennyien ismerik Dáné Tibort, Jordáky La jost, Péterfi Istvánt és Kós Károlyt, majd hosszú névsor következik azok nevéből, akiket csak egy-egy tanuló ismer: Starmüller Géza, Zsakó János, Gáll Ernő, K á n tor Lajos, Barabás Endre, László V. Ferenc, Koch Ferenc, Szabó T. Attila, Jancsó Elemér, Zörgő B e n j á m i n . . . Ugyancsak e nevek közül alakult ki a tudomány népszerűsítő szerzők névsora is, azzal a különbséggel, hogy a 254 értékelt kérdő í v e n összesen 128 adat szerepelt, tehát a tanulók fele m é g egyetlen tudomány népszerűsítő szerző nevét s e m ismeri. S ez a helyzet Kolozsváron, ahol az emlí tett tudósokat, tudományos kutatókat naponta láthatják, akár az utcán is. A szé kelyföldi, megyeszékhelyen m ű k ö d ő reprezentatív középiskolában 89 értékelt kér dőíven összesen 7 név szerepel, a félreeső falusi középiskolákban pedig 81 m e g kérdezett tanuló csupán 2 tudóst i s m e r . . . Mindezért természetesen n e m kizárólag a könyvkiadás felelős. Á m ha könyv kiadóink igényelnék a tudománynépszerűsítő könyveket, fiataljaink is hamarabb megértenék, hogy irodalom mellett még rengeteg megismerni valójuk van. Minden iskolánkban működnek színjátszókörök, énekkarok, tánccsoportok, s születnének m á s együttesek is, ha lenne műsoranyaguk, illetve néhány vezérköny vük. Vezérkönyvek, műsorfüzetek azonban nincsenek. Legfeljebb a Pedagógiai Kiadó ha rászánja magát néha ilyen kiadványok megjelentetésére. A színdara boknál érthető a helyzet, kiadásuk ráfizetéses. D e évi egy-két nagyobb váloga tásra csak futná, ha másból nem, egy sikeres kalandregény h a s z n á b ó l . . . A n é p dalgyűjtemények, énekeskönyvek kiadása viszont n e m e g y esetben m é g kiadói siker lehet, amint azt a Kriterion bebizonyította. N e m lehet a műsoranyagok gondját teljesen a Napsugár v a g y a népi alkotások házainak gondjaira bízni. Következzenek a sportkönyvek. Volt valaha repülőmodellezőknek szóló könyv és játékoskönyv, aztán kikoptunk az ilyen kiadványokból. Pedig szükség volna rájuk, ha másra nem, egy sportlexikonra, amely tartalmazná a legfontosabb sport játékok szabályzatának kivonatát is. N e m hiszem, hogy ilyen könyv ne lenne népszerű. D e ha sikere volt Tulogdy János Természetjárók könyvének, sikere lenne bármiféle táborozási könyvnek és a regényes formájú sporttörténeti ki adványoknak is. A piac sokmindent felvesz, olyant is, amiről esetleg könyv terjesztő é s könyvkiadó előzetesen azt állapítja meg, hogy e l a d h a t a t l a n . . . Éveken keresztül nagyjából kiszámítható volt, h á n y példány kell egy könyv ből. Az utóbbi esztendők azonban változást hoztak, felnőtt egy nemzedék, a m e l y annyira igényli a könyvet, hogy m i n d e n — többé-kevésbé tudományos — pél* Cikkemet m é g az 1972. é v i kiadói t e r v e k m e g j e l e n é s e előtt írtami m á n y o s k ö n y v e k sorsa.
azóta e l d ő l t az ifjúsági
tudo
dányszám-jóslás, előjegyzési körültekintés ellenére pillanatok alatt felvásárol v a lamennyi m e g j e l e n ő könyvet. A fiatalság pedig m á r ebbe a hangulatba nő bele; láttam középiskolásokat osztozkodni Mikó Imre Brassai-könyvén, tudok diákot, aki nyári túrájáról könyvekkel teli hátizsákkal tért meg, falun vásárolván m e g mindazt, amit é v közben odahaza n e m kapott meg. A hagyományos példányszám tervezés tehát utolsó napjait éli, ha szabad jósolnom, könyvárusításunk mostani formája nem ér meg sok esztendőt, elsepri az élet, a könyvterjesztés korszerű formája. Viszont miért ne az ifjúsági könyvkiadás volna az, amely könyvterjesz tésünk korszerűsítését előmozdítaná? Hogy mivel lehetne ezt megtenni? Az igények, a valós lehetőségek f e l m é résével, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet, m i n t nemrég, két, jobbára i s kolai célokat szolgáló, de iskolán kívüli igényeket is kielégítő könyvünk m e g jelenésekor, amelyeket néhány hónap után húszezres tételekben kellett utána nyomni, akkora volt irántuk az é r d e k l ő d é s . . . A jobb reklám, a diákkönyv bevitele az iskolába, az iskolai könyvterjesztő hálózat kiépítése, az előfizetéses rendszer meghonosítása, a részletvásárlás elter jesztése előbb-utóbb sok ezer új vásárlóval növelné a könyvesboltok f o r g a l m á t Miért n e m élünk a modern eladási módokkal, miért m é g mindig a vásárló jár a könyv után, s n e m a könyvet viszik szó szerint v a g y átvitt értelemben a fo gyasztóhoz? Csaknem minden iskolának v a n saját könyvtára, ezenkívül üzemekben, klu bokban, községekben, városokban is kisebb-nagyobb könyvtárak juttatják el az olvasnivalót a közönséghez. Természetes tehát, hogy gyermekkönyveink jelentős része könyvtári forgalomba kerül. Figyelembe v é v e mindezt, m e r e m állítani, hogy legtöbb ifjúsági könyvünk már megjelenésekor kifogy, az egyéni vásárlóhoz csak a maradék jut el. Miért n e m vesszük már egyszer figyelembe, hogy számolnunk kell az intézményesített könyvvásárlókkal is? A könyvtárak igyekeznek minden megjelent könyvet megvásárolni. D e m e d dig forgalmazzák őket? A m í g lehet, ameddig bírja a könyv. Puha fedelű kötésben 2—4 évig — évente 40—50 olvasóhoz jut el e g y jó könyv, kemény kötésben 3—6 évig „él" e g y átlagos könyv, s ha ismét bekötik, megismételheti m é g egy szer ezt az időszakot, utána azonban menthetetlenül megérik a papirmalomra. N e m lehetne eleve hosszabb élettartamúra tervezni kiadványainkat? A nemzetközi gyakorlatban már nagyon kevés puha fedelű gyermekkiadvány található, miért jelenik meg legtöbb hazai gyermek- és ifjúsági könyvünk mégis puha fedéllel? Félek, túl fekete a kép, amit rajzoltam, hiszen könyvkiadásunk elért ered ményei a felsorolt hibákon túl is tekintélyesek. Am eredményeink köteleznek, másfelől pedig a hiányosságok hiányosságok maradnak, bármennyire is nehéz e l ismernünk őket. Viszont hagyjuk az akadékoskodást, a részletkérdések túlságo san bő taglalását. Ifjúsági és gyermekkönyv-kiadásunk most tart ott, ahol a fel nőttek számára írott könyv kiadása állt a kiadói átszervezések előtt. Tisztáznunk kellene hosszú távon, mi is lehet ifjúsági és gyermekkönyv-kiadásunk kiinduló pontja, össze kellene hangolni könyvkiadóink fiataloknak szánt kiadványait, gaz dát kellene találni néhány teljességgel elhanyagolt könyvkategória számára, n e velők, kiadói szakemberek, olvasók, társadalmi szervezetek bevonásával ki kel lene jelölni, mire is van szüksége a fiatal olvasóknak, s rá kellene térnünk egy hosszú lejáratú ifjúsági könyvkiadási program sürgős megvalósítására, a m e l y végre kiegyensúlyozná a tartalmi és másfajta aránytalanságokat, és figyelembe venné, hogy tulajdonképpen az ifjúsági könyvkiadás biztosítja a jövő felnőtt olvasóját. K o v á c s Nemere
TUDOMÁNYOS MŰHELY S z e r k e s z t ő s é g ü n k m i n d e n k o r igyekezett o l v a s ó i n k n a k átfogó t á j é k o z t a t á s t n y ú j t a n i a j e l e n k o r b a n zajló t u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m hazai és k ü l földi e r e d m é n y e i r ő l . E s z á m u n k t ó l és új r o v a t u n k , a T U D O M Á N Y O S M Ű H E L Y első m e g j e l e n é s é t ő l k e z d v e — a n é l k ü l hogy a z interpretativ tájékoz t a t á s i g é n y é t feladnók, sőt azzal a s z á n d é k k a l , h o g y t o v á b b fokozzuk i g y e k e z e t ü n k e t ez i r á n y b a n — a Korunk h a s á b j a i n t e r e t és m e g n y i l v á n u l á s i l e h e tőséget s z e r e t n é n k biztosítani a kreatív t u d o m á n y o s s á g s z á m á r a , a l k o t ó t u d ó s a i n k és t e c h n i k u s s z a k e m b e r e i n k eredeti, s a j á t m u n k á j u k t á r g y k ö r é b ő l m e rített, a szakszerűség és a k ö z é r d e k ű s é g k í v á n a l m a i t lehetőség s z e r i n t e g y ü t t kielégítő t a n u l m á n y a i közlésével. T i s z t á b a n v a g y u n k azzal, hogy f o l y ó i r a t u n k n e m s z a k t u d o m á n y o s közlési f ó r u m ; hogy — egyszerű p é l d á v a l é l v e — v a l a m e l y , t á j a i n k o n született f e l fedezést v a g y m ű s z a k i t a l á l m á n y t n e m a Korunk hivatott a világ t u d o m á s á r a hozná. Hisszük a z o n b a n , hogy alkotó m u n k á j a közben m i n d e n t u d ó s n a k , s z a k e m b e r n e k t á m a d n a k olyan, s z a k m a i é s k ö z é r d e k l ő d é s r e e g y a r á n t s z á m o t t a r t ó gondolatai, f e l h a l m o z ó d n a k o l y a n m o n d a n i v a l ó i , a m e l y e k a s z a k k ö z l e m é n y e k b e jellegükből k ö v e t k e z ő e n n e m k e r ü l n e k b e , s a m e l y e k é p p e n séggel itt, a T U D O M Á N Y O S M Ű H E L Y r o v a t b a n v á l h a t n a k közkinccsé a l e g a d e k v á t a b b f o r m á b a n . Ilyen é r t e l e m b e n k é r j ü k és v á r j u k a k é z i r a t o k a t m i n d a régi, m i n d a z e z u t á n j e l e n t k e z ő m u n k a t á r s a k t ó l . KORUNK
Tények és feltételezések Reakciókinetikai vizsgálatok a komplex vegyületek terén
Manapság sok szó esik a tudományos-műszaki forradalomról, a t u dományok termelőerővé válásáról. Ennek a folyamatnak lényeges eleme a kemizálás, a kémia hasznosítása a termelés legkülönbözőbb területein, a nehézipartól a mezőgazdaságig. Ahhoz, hogy a kémiai reakciókat a legeredményesebben és a leggazdaságosabban használhassuk fel, ismer n ü n k kell mechanizmusukat és azt, hogy miként befolyásolhatjuk e reak ciók végbemenetelét, hogyan gyorsíthatjuk vagy lassíthatjuk őket, h o gyan terelhetjük a céljainknak leginkább megfelelő irányba. Ezekkel a kérdésekkel a reakciókinetika foglalkozik, amely a kémiai reakciók időbeli lefolyását vizsgálja, és célja a reakciók intim mechaniz musának a felderítése, annak a megállapítása, hogy a kémiai átalakulá sok milyen részfolyamatokból tevődnek össze, mi történik az atomokkal és a molekulákkal a kémiai reakciók közben, és hogy milyen ezeknek 156
a folyamatoknak az energetikája. A reakciókinetikai kutatások tehát a tudományos-műszaki forradalom fontos láncszemei. Minthogy reakciókinetikai vizsgálatokat a komplex vegyületek te rületén végeztem, mielőtt érdembeli tárgyalásukra térnék, célszerűnek tartanék néhány dolgot elmondani magukról a komplex vegyületekről. Komplex vegyületeket főleg az úgynevezett átmeneti elemek alkot nak, amelyek valamennyien kevéssé reakcióképes fémek (króm, mangán, vas, kobalt, nikkel, réz és mások). A komplex vegyületekben e fémek atomjaihoz többnyire hat, ritkábban négy más atom vagy atomcsoport, úgynevezett ligandum kapcsolódik. Így például, ha vasat (Fe) nátriumcianid (NaCN) oldatba teszünk, többek között keletkezik egy komplex ion [Fe(CN) ] -, melyben a vasatomhoz hat ligandum, azaz hat cián (CN)gyök kapcsolódik, és azt mondjuk, hogy a vasatom koordinációs száma 6. Ha a vasatomot egy szabályos oktaéder középpontjába képzeljük, a hat szénatom az oktaéder csúcsaiban helyezkedik el. A komplex vegyületeknek számos ipari felhasználásuk van, fontos szerepet játszanak sok kémiai reakcióban, ahol közbeeső termékként ke letkeznek; élettani jelentőségük illusztrálására pedig elég, ha megemlít jük, hogy a vörös vérsejt hemoglobinja vaskomplexet tartalmaz, a nö vényi klorofill magnéziumkomplex, a B-12 vitamin pedig kobaltkomplex. A vegyészek nemzetközi szervezete, az IUPAC felismerte a komplex ve gyületek tanulmányozásának fontosságát, és két évenként nemzetközi komplexkémiai konferenciát rendez. A legutóbbi — tizenharmadik — ilyen konferenciára 1970-ben került sor Lengyelországban. A komplex vegyületek terén a reakciókinetikai vizsgálatok alig két évtizedes múltra tekintenek vissza, de már több ezer tudományos közlemény és néhány monográfia is megjelent ebben a tárgykörben. A ta nulmányok többsége az úgynevezett ligandumcsere reakciók kinetikájá val és mechanizmusával foglalkozik. E reakcióknál egy vagy több ligan dum kicserélődik más ligandumokra. A vizsgálatok a jelenlegi szakasz ban az alapkutatáshoz tartoznak, tehát pillanatnyilag ipari alkalmazásuk nincs. Ha viszont szem előtt tartjuk a reakciókinetikai vizsgálatokról és a komplex vegyületekről általában elmondottakat, meg lehetünk győ ződve arról, hogy ez a kutatási terület is fontos gyakorlati eredményeket fog hozni a közeljövőben. 4
6
1
Az utóbbi hét-nyolc évben tudományos kutatómunkám nagy részét a ligandumcsere reakciók kinetikai vizsgálatának szenteltem. Hogy vá lasztásom erre a területre esett, ahhoz több körülmény is hozzájárult. Egyrészt a komplexkémiának hazánkban sok évtizedre visszanyúló ha gyományai vannak. A romániai komplexkémiai iskola megteremtői, Nicolae Costăchescu és Gheorghe Spacu, a svájci Alfred Werner tanítvá nyai voltak, aki koordinációs elméletével a komplexkémia alapjait fek tette le. Doktori értekezésemet Ralucan Ripan akadémikus vezetése alatt készítettem, aki szintén a komplexkémiai iskola egyik képviselője. Vár helyi Csaba, aki ugyancsak a Babeş—Bolyai egyetemen dolgozik, a komp lex vegyületek szintézise terén nemzetközi viszonylatban is számottevő eredményeket ért el: eddig ezer-néhányszáz új komplex vegyületet állí-
tott elő. Minthogy én inkább elméleti beállítottságú vagyok, Várhelyi kollégám pedig a laboratóriumi szintézisek mestere, elhatároztuk, hogy egyesítjük erőnket, és az előállított komplexeket fizikai-kémiai vizsgála toknak vetjük alá. Az első lépéseket egy „véletlenszerű" körülmény határozta meg. Az ötvenes években Kékedy László professzor és munkaközössége egy termomérleget szerkesztett, amelynek segítségével Kékedy Lászlóné a Vár helyi előállította komplexek termikus bomlását kezdte vizsgálni. Arra az érdekes megállapításra jutott, hogy egy bizonyos komplexfajtánál, és pedig a dimetilglioximáto-diamino-kobalt komplexek halogenidjeinél és tiocianátjainál a termikus bomlás első lépése egy ligandumcsere reakció: eltávozik egy amin molekula és belép a helyébe egy balogén vagy egy tiocianát ion. Hozzáláttam a mérési eredmények feldolgozásához a szakirodalom ban leírt egyik számítási eljárás segítségével, de hamarosan rájöttem, hogy a módszer nem kielégítő, ugyanis a szerzők az eljárás alapját j e lentő képlet levezetésekor olyan egyszerűsítést végeztek, amely a ter mikus bomlás körülményei között nem jogosult. A pontos képletet leve zetni nem lehet, mert az utolsó előtti lépésnél nem integrálható kife jezéshez jutunk. Új eljárások kidolgozásával próbálkoztam, amelyekkel meg lehetne kerülni a kifejezés integrálását, s az egyik közülük jól b e vált. Ismertetése e cikk keretében túl nehéz volna, az érdeklődők meg találhatják az eredeti közleményt (Journal of Physical Chemistry 72, 2406/1968). E módszer segítségével csaknem kétszáz komplex termikus bomlását vizsgáltuk. A számítások egy részét a kolozsvári Számítási In tézet végezte el a DACICC—1 elektronikus számítógéppel, az általam kidolgozott módszer szerint. A termomérleg segítségével felvett termogravimetrikus görbékből a reakció aktiválási energiáját és más kineti kus paramétereket számítottunk ki, így például az aktiválási entrópiát. (A reakciók elindításához energiabefektetés szükséges, ahogy a tüzelő szereket is csak úgy tudjuk elégetni, ha előbb meggyújtjuk őket. Az eh hez szükséges energiát nevezzük aktiválási energiának. Ennek hatására vagy felbomlik valamelyik reakcióba lépő molekula, vagy a kiinduló anyagok molekuláiból egy átmeneti molekulaképződmény keletkezik. Ez a folyamat entrópiaváltozással jár, és ezt nevezzük aktiválási entrópiá nak.) Megpróbáltunk összefüggést találni a komplexek szerkezete, a ligandumok természete és a termikus bomlás kinetikus paraméterei között, de rövidesen rájöttünk arra, hogy a folyamat túlságosan bonyolult a h hoz, hogy egyértelműen magyarázni tudjuk. A kapott eredményeket ugyanis erősen befolyásolják a kísérleti körülmények. A termogravimetriás vizsgálatok mellett hozzáfogtunk tehát a ligandumcsere reakcióknak oldatokban történő vizsgálatához; a termogravimetriás vizsgálatoknál p e dig a továbbiakban a fő súlyt a különböző módszerek kritikai felülvizs gálására és a kísérleti körülmények hatásának tanulmányozására h e lyeztük. Az oldatokban végzett tanulmányaink során főleg kobalt- és részben krómkomplexek vizsgálatával foglalkoztunk, éspedig elsősorban az akvációs folyamatok kinetikájával. (Az akváció a komplexek vizes oldatában végbemenő reakció, melynek során egyes ligandumok vízmolekulákra
cserélődnek ki.) Ezeket a folyamatokat eddig főleg semleges oldatokban vizsgálták, habár ismeretes volt, hogy bizonyos esetekben az oldat kém hatása (savassága vagy lúgossága) nagymértékben befolyásolhatja a reak ció sebességét. Ezért vizsgálatainkban az oldat savasságának a hatását vizsgáltuk, az utóbbi időben pedig lúgos oldatokban is vizsgáltuk az a k váció kinetikáját. Az eredmények igen érdekesek. Számos komplexnél sikerült a savasság hatását értelmeznünk úgynevezett protolitikus egyen súlyok segítségével, amely abban áll, hogy a komplexből proton (hidro gén ion) hasadhat le, vagy pedig proton kapcsolódhat a komplexhez. Ez a komplexben lévő elektronok eloszlásának megváltozását vonja maga után, és végső fokon az akváció aktiválási energiájának és aktiválási e n t rópiájának a növekedését vagy csökkenését eredményezi. Az oldat kapcsolatba lehet hozni a komplex elektronszerkezetével. A kémhatás megváltozása egyes esetekben nemcsak az aktiválási energia és entrópia változását vonja maga után, de megváltozhat a reak ció mechanizmusa is. A kobalt-dimetilglioxim komplexeknél a kobalt atomhoz közvetlenül hat atom kapcsolódik, vagyis a kobalt koordiná ciós száma 6. Ha az egyik ligandum tiocianát ion, enyhén lúgos közegben a kobalt é s a tiocianát ion között valószínűleg felszakad a kötés, a koor dinációs szám 5-re csökken, a szabaddá vált helyre bemegy egy vízmo lekula, majd abból lehasad egy proton, és így a tiocianát ion helyére végeredményben egy hidroxil ion kerül. Ha viszont a komplexből (pon tosabban a komplexben lévő dimetilglioximból) előzőleg lehasadt egy p r o ton, a reakció útja egészen más lesz. A komplexbe behatol egy hidroxil ion az oldatból, és lazán kötődik a kobalt atomhoz, amelynek így a koordinációs száma 7-re emelkedik. Ezután a tiocianát ion lehasad, és helyét elfoglalja a hidroxil ion. A teljesen analóg nitrokomplexnél, amelyben a tiocianát helyett nitro-csoport van, ilyen mechanizmusbeli különbség nincsen. Mind a két alaknál (tehát akár lehasadt a proton, akár nem) először felszakad a k o balt atom és a nitro-csoport közötti kötés, és 5-ös koordinációs számú közbeeső termék keletkezik. A magyarázat valószínűleg a tiocianát és a nitro csoport alakjának különbözőségében keresendő. A nitrokomplex nél a hidroxil ionok bizonyára nem t u d n a k a kobalt atomhoz közvetle nül hozzáférni, és így 7-es koordinációs számú közbeeső termék nem keletkezhetik. Hogy az ok valóban ez-e, azt további vizsgálatainknak kell eldönteniük. További érdekes eredményeket értünk el azzal, hogy összehasonlí tottuk az akváció kinetikus paramétereit azonos kémhatású oldatokban, olyan vegyületek esetében, amelyeknél az egyik ligandumot megváltoz tattuk. Így jól követhető a komplexek elektronszerkezete és a kinetikus paraméterek közötti összefüggés. Eddigi közös eredményeinket mintegy negyven tudományos közle ményben írtuk le, amelyeknek körülbelül fele hazai, másik fele külföldi (angol, francia, német, szovjet, osztrák és magyar) szakfolyóiratokban jelent meg. Közleményeinkkel több országos és nemzetközi konferencián vettünk részt, és eredményeink külföldön is ismertek. A Német Kémiai Társaságtól, a Magyar Kémikusok Egyesületétől és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemtől meghívást kaptam, hogy előadást tartsak k u -
kémh
tatásainkról, egy angol kiadó pedig felkért egy termogravimetriai szak könyv egyik fejezetének a megírására. Ilyen eredményeket természetesen pusztán saját erőnkből n e m érhet tünk volna el. Legfőbb segítőtársaink a diákok voltak. A tudományos körök keretében, államvizsga-dolgozataikat készítve, állandóan legalább öt-hat diák vett részt a kutatómunkában. Többen közülük — Szécsi Márta, Doina Dobocan, Túrós János, Stela Bleoca, Rozalia Pop és mások — olyan szép eredményeket értek el, hogy tudományos közleményeink ben társszerzőkként szerepelnek. Egyesek annyira megszerették a kutató m u n k á t és olyan gyakorlatra tettek szert, hogy az egyetem elvégzése után is segítségünkre voltak; például Finta Zoltán, egykori tanítványom, éveken át minden szabad idejét erre áldozta.
Az évek folyamán összegyűjtött adatok és kísérleti eredmények nem csak a reakciómechanizmusok tisztázását, valamint a molekulaszerkezet és a kinetikus paraméterek közötti összefüggés megállapítását teszik le hetővé, hanem olyan kérdéseket is felvetnek, amelyek messze túlmu tatnak a kémia határain. Vizsgálataink azt bizonyítják, hogy mind a ter mikus bomlásinál, mind az oldatban végbemenő ligandumcsere reakciók nál érvényesül az úgynevezett kinetikai kompenzációs effektus, amelyet még elég kevéssé tanulmányoztak. Ez abban áll, hogy ha valamilyen tényező hatására (más kísérleti körülmények, egyik ligandum kicserélése más ligandumra) megnő a reakció aktiválási energiája, ez maga után vonja az aktiválási entrópia növekedését is. Az előbbi csökkenti, az utóbbi pedig növeli a reakció sebességét, s a két hatás így többé-kevésbé kom penzálja egymást. A termodinamikában jól ismert a Le Chatelier-féle elv, amely sze rint ha fizikai vagy kémiai egyensúlyban lévő rendszerre valamilyen külső kényszer hat (megváltoztatjuk a nyomást, hőt közlünk a rendszer rel stb.), az egyensúly eltolódik, éspedig olyan irányban, hogy a külső kényszer hatását csökkentse, kompenzálja. Az az érzésem, hogy a két j e lenség, a kinetikai kompenzációs effektus és a Le Chatelier-elv között szoros kapcsolatnak kell lennie, látszólagos különbözőségük elle nére. Sőt felvetnék egy sokkal merészebb kérdést is. Úgy tartják, hogy az alkalmazkodó képesség az élő szervezetek specifikus tulajdonsága, amely megkülönbözteti ezeket az élettelen rendszerektől. Mind a kine tikai kompenzációs effektus, mind pedig a Le Chatelier-féle elv az élet telen rendszereknek a külső körülményekhez való „alkalmazkodását" fe jezi ki. Vajon mindez nem egy általánosabb természeti törvény három különböző megnyilvánulási formája? Ha ezt a feltevést igazolni lehetne, ez újabb hidat verne az élet telen és élő világ közé, s újabb bizonyítéka lenne a világ anyagi egy ségének. Zsakó János
SZEMLE Soknyelvű világért Legjobb barátunk lenne a könyv? Tagadom. A legjobb könyv sem kárpótol egy jóbarát elvesztéséért. S a legjobb barát s e m azért a leg jobb, hogy elővehessem s félretehessem bármikor, kedv s alkalom sze rint. Ha valaki arról vall szenvelegve, mennyivel többet kapott életében a könyvektől, mint az emberektől — kérdezzétek csak meg tőle: hát a könyvet kitől kapta? Aki többre becsüli a könyvet az embernél, az félreérti vagy fel sem fogta a könyvek üzenetét. „Ha egy lakatlan szigetre kerülnél, m e lyik lenne az a három könyv, amelyet magaddal vinnél?" — jóhiszemű kamasz sznobságunk kérdése újra m e g újra felhangzik. „Azt a három könyvet", ha nehezen is, kiválogathatjuk. D e figyeljük meg, életünk minden szakaszában más három könyv válik úgymond nélkülözhetet lenné, ami korántsem véletlen. És különben is: mi emberek, így, ahogy vagyunk, kudarcainkkal, vágyainkkal, n e m egy lakatlan szigeten élünk! Azon a bizonyos szigeten csakhamar kiderülne, hogy n e m is arra a három könyvre van szükség, hanem másik három vagy harminchárom könyvre. Vagy: hogy n e m is kell a könyv egyáltalán, hanem szekerce kell, örökégő vagy lézer. Ismerek valakit, aki leólmozott vagonban, a bibliakiadású kétköte tes Platónnal érkezett m e g 1944 őszén egy náci lágerbe. „Erre itt n e m lesz szüksége" — közölte vele a szelektálást végző SS-tiszt, amikor el vette tőle a két szürke kis kötetet. Történetünk hősét éppen ez rázta fel halálos fásultságából: ha n e m tudta volna, hova került, ebből meg érthette, milyen sorsot szántak emberi lényeknek ott, ahol Platón fe lesleges. Az emberiség számon tartja a gondolatnak azokat a hőseit, akik könyvekért haltak mártírhalált. A könyvmáglyák gyújtogatóit is ismerjük: többnyire azonosak a könyv vértanúinak hóhéraival. D e n e m szabad megfeledkeznünk azokról a milliókról sem, akik századunkban, az Emberi Jogok Nyilatkozatának századában, az embert felszabadító világmozgalmak kortársaiként haltak m e g úgy, hogy előbb kitépték kezükből a könyvet. Az emberi jogok megnyirbálása, az emberi méltó ság megtiprása, az emberélet megsemmisítése rendszerint a könyv el tüntetésével kezdődik. Előbb csak azt állítják, hogy n e m mindenkinek kell m i n d e n köny vet ismernie. Aztán az következik, hogy egy bizonyos számú könyv pótolja a többit, mintegy feleslegessé teszi, s ahogy az előbbiek száma csökken, veszedelmesen közeledve az üdvözítő Egyetlenhez (amely ösz-
szevetések híján könnyen cáfolhatatlannak minősül), úgy nő, terjed a lát szólagos rend — a tényleges zűrzavar. Mihelyt az olvasó ember n e m maga dönti el, m e l y könyvek haszontalanok vagy egyenesen károsak (mert csakugyan vannak ilyenek is!), hajlandó elhinni, hogy a G e nezis könyvének költészete eleve cáfolja A fajok eredete tudományos érveit. Hogy a szabad emberi gondolatra a könyvek elpusztítása a v e szedelmesebb vagy a könyvek fetisizálása — azt azért nehéz eldönteni, mert a kettő rendszerint együtt jár: a pápai index is könyv. Oly nagy a könyvek tekintélye, hogy csak ezzel élve vagy visszaélve lehet egyes könyveket száműzni a polcról, kimosni az emberek emlékezetéből. Az Egykönyvű Világ és a Könyvmentes Világ között csupán mennyiségi a különbség. N e m véletlen, hogy az a király mondta ki: „márpedig boszorkányok nincsenek", akit a történelem a Könyves jelzővel tisz telt meg. Dési Huber István Olvasó munkása és Brecht verse, Egy olvasó munkás kérdései, Hamlet, amint „olvasva jő" (tudós exegétái tudni v é lik, hogy Montaigne Esszéinek in folio kiadását tartja finom kezében); amit Vörösmarty gondolt a könyvtárban, s amit Sartre regényében az az öregúr olvas össze, gondolkozás nélkül, ábécé-sorrendben falva a közkönyvtár legkülönbözőbb tárgyú köteteit, n e m jutva tovább hoszszú évek után sem az F betűnél — magasztos és siralmas példái a leg emberibb szenvedélynek, az egyetlennek, amit n e m olt ki az idő. El képzelhető-e, hogy idővel a könyveket is úgy gyűjtik majd, egy letűnt kultúra muzeális ritkaságaiként, ahogy mi m a a varrottast, a bokályt, a szuszékot gyűjtjük? Időt kérjünk az Időtől. Hiszen hasznos a gyorsolvasás, belátom. D e a könyvélmény n e m az olvasás pillanatában hatja át lényünket. Lassan érlelődik, s amikor felfénylik bennünk egy-egy verssor, ki tudja, miért éppen az, a sorok kilométereinek ezreiből, melyeket hűségesen követve bejártuk többszörösen a földet, a galaxisokat — csak akkor lesz a miénk végérvényesen, akár a tegnap este olvastuk, akár húsz évvel ezelőtt. Olyan ez, mint egy váratlan ajándék, mint egy n e m re mélt találkozás. V e l e m Dalmáciában esett m e g a csoda. Szeptember végi délelőtt lett volna, ha ott, a cirkvenicai kikötő mellett a parton, ahol ültem, n e m szippantja fel a naptári időt az a kék magasság, amihez hasonlót mi, zordabb tájak lakói, boldog vándorok elbeszéléseiből ismerünk. Ha sonlót csak, olyat éppen n e m . „Befed ez a kék ég" — igen, ez az a kék ég, de honnan jön a vers, ki küldte, ki üzeni, hol késett, hogy eddig azt se tudtam, hogy tudom? Aztán feleszméltem: n e m a vers jött valahonnan, én jöttem el a vershez olyan messziről és olyan gyorsan, hogy a keletkezése óta eltelt 311 év összezsugorodott és tengeri kaviccsá jegecesedett a tenyeremben. Az alatt a kék ég alatt kellett rátalálnom, ahol a költő búcsúzott, tudván, hogy sorsa megpecsételődött ama kancelláriákon, ahol farkasok, hollók, vadkanok ellátásáról gondoskodnak. Cirkvenica — siettek segít ségemre az adatok — ősi jusson volt a Zrínyiek birtoka; igen forgal mas, jól jövedelmező kikötő. Míg ide leértünk, napokig futott a kocsi egykori Zrínyi-birtokokon, s mégsem a horvát bán, a dúsgazdag h ű bérúr, a Pázmány-nevelte császári gyámfiú, a francia királlyal l e v e -
lező, nagy koncepciójú politikus hatalma kápráztatott el, h a n e m a versé, dús javai közül az egyetlené, amellyel n e m bírt az idő, a könyvé, amelynek egy tájélmény adta m e g katartikus dimenzióját: Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó, Órám tisztességes csak légyen utolsó. Akár farkas, akár emésszen meg holló: Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó. A jövő sorsa, tehát az emberé és az ember kezében a könyvé, nagyrészt azon múlik, lesznek-e ilyen tétlen órák, egy napsütötte sziklán, egy behavazott erdőben vagy otthon, a lámpa fénykörében, amikor a Gutenberg-galaxis lakója építheti magában a megfoghatatlan és il lanó készséget megfoghatatlan és tartós értékek megragadására. A könyv ilyen értékek hordozója. De csak addig, amíg van kinek átadnia az üzenetet.
Dési Huber István: Olvasó munkás
TÉKA BALOGH DEZSŐ—GÁLFFY MÓZES—J. NAGY MARIA: A mai magyar nyelv kéziköny ve. — Régi szükségletet elégí tett ki a kiadó a könyv m e g jelentetésével, a nagyközönség kezébe adva e g y olyan nyelv tankönyvet, amely az iskolai nyelvtanoknál igényesebben, többrétűbben é s ugyanakkor közérthető formában, az e l m é letet gyakorlati tudnivalókkal — nyelvhelyességi, helyesírási, helyesejtési, stiláris megjegy zésekkel — fűszerezve tárgyal ja a nyelvi jelenségeket. A csaknem ötszáz lap terjedelmű kötet a hagyományos n y e l v tani felosztást követi — hang tan, szótan, alaktan, mondat tan —, tartalmában azonban igyekszik lépést tartani a t u domány újabb eredményeivel. Fontos segédeszköz az iskolai oktatásban, de bárki haszonnal forgathatja, akinek szívügye a helyes — tudatos és igé nyes — nyelvhasználat. (Krite rion, 1971.) DEREK J. DE SOLLA PRICE: Ştiinţă mică, ştiinţă mare. — Az eredetileg Little Science, Big Science (Kis tudomány, nagy tudomány) című k ö n y v román fordítása nemrég jelent meg a hazai könyvpiacon. Tar talma meggyőzően dokumen tálja, hogy a tudomány szere pének növekedésével, a tudo mánnyal foglalkozók számá nak gyarapodásával szüksé gessé vált a „tudomány tudománya" (szcientika) önálló kutatási területként v a l ó ér telmezése és diszciplínájának kidolgozása. D. Price statiszti kai kimutatások segítségével bizonyítja például, hogy a t u dományos folyóiratok, illetőleg cikkek megjelenése az é v e k során bizonyos törvényszerű ségeket mutat, és manapság — a „nagy tudomány" korában — elengedhetetlen ezeknek isme rete. A szerző eredetileg fizi kus volt, a szcientikát később kezdte művelni, s ezért a t u dományok fejlődésének me-
Tudomány—természetjárás Hagyományt újított fel a Román Biológiai Társa ság, amikor új sorozata keretében területegységek re tekintve kezdte meg az ország földjének, élővi lágának tudományos igényű bemutatását. Ebben az Excursii (Kirándulások) címen indított sorozatban jelent meg Csűrös Istvánnak, a Babeş—Bolyai Tu dományegyetem botanika professzorának könyve.* Hogy mennyire általános és sürgető igényt elégít ki a sorozat, erre beszédes bizonyíték az orszá gos siker: röviddel a megjelenés után Kolozsvártól Mangáliáig hiába kerestük a kötetet. A retyezáti útikönyv szerzője évtizedes oktatói nevelői tapasztalatot gyümölcsöztető módszeresség gel vezeti be olvasóját a terület geológiai múltjába, ismerteti m e g földtani viszonyaival. A részieres fi zikai földrajzi leírásban az időjárást, felszíni for mákat, vizeket — különösen a retyezáti tavakat — jellemző adatsorok mellett a természetjárás gya korlati segítői, a térképek és körképek s e m hiá nyoznak. A botanikus-szerző érdeklődési körének, de egy ben a természetismeret mindennapos igényeinek megfelelően az útikönyv súlypontja a Retyezát n ö vényvilágával — a flórával é s a vegetációval — foglalkozó fejezetekre esik. Az erdők-mezők virágos ösvényein haladva szinte észrevétlenül kerülnek sorra, válnak érthetővé a szaktudomány elméleti kérdései, például a növényfajok florisztikai és v e getációs szerepe közötti lényeges különbségek, s tisz tázódnak új fogalmak és homályos jelentések. Az élő és élettelen környezet dinamikus kapcsola taira figyelve a szerzőnek a maga mozgalmasságá ban sikerült bemutatnia a Retyezát növényzetének történeti kialakulását, a Pop Emil-féle román pol lenanalitikai iskola eredményei nyomán elénk raj zolódó vegetáció-történeti képet, az éghajlat és a növényzet párhuzamos fejlődésének szép példasoro zatát. A terület fajgazdagságának jellemzése során a biológia egyik izgalmas problémáját, a fajképző dés és a genetikai központok kérdését is érinti. Szakembereink, köztük elsősorban Nyárády Erazmus Gyula munkája nyomán egyedül a Retyezátból 72 Hieracium (hölgymái) faj vált ismeretessé, így a hegységet m i n t a nemzetség egyik géncentrumát, evolúciós „forrpontját" tartja számon a tudomány. Az eddigi florisztikai feldolgozások kritikai átte kintése közben a szerző arra is felhívja a figyel met, hogy számos közönséges faj — sőt esetenként teljes génuszok — retyezáti elterjedési adatai hi ányzanak, n e m is beszélve a fajok alegységeiről. Ekképpen a kötet a jövőbeli kutatóknak, közöttük a kiránduló műkedvelő botanikusoknak, természet szerető tanároknak és diákoknak a lehetőségeire, feladataira is figyelmeztet. A hegyvidék növényzetének bemutatása lehetősé get teremt geobotanikai alapfogalmak tisztázására, * Ştefan Csűrös: Excursii în Munţii didactică şi p e d a g o g i c ă . Bucureşti, 1971.
Retezatului,
Editura
a n ö v é n y t á r s u l á s o k szerkezetének, g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g é n e k , j e l l e m z ő f a j a i n a k és v é d e n d ő n ö v é n y r i t k a s á g a i n a k s z á m b a v é t e l é r e . A zárófejezet az a j á n lott ú t v o n a l a k , t e r m é s z e t j á r ó ö s v é n y e k szerint fog lalja össze a t u d n i - és l á t n i v a l ó k a t . Ez a fejezet a természetvédelmi követelmények áttekintésével egy új t e r m é s z e t j á r ó m a g a t a r t á s k i a l a k í t á s á t is szolgálja, és m i n t ilyen szervesen beleilleszkedik a s o k a t hangoztatott, de m i n d e d d i g é p p e n a t ö m e g e s természetjáró-mozgalom vonatkozásában kevés tény szerű e r e d m é n y t f e l m u t a t ó k ö r n y e z e t v é d ő t ö r e k v é seinkbe. A retyezáti k é t e z r e s csúcsok v i l á g á b a n b a r a n g o l ó k i r á n d u l ó élvezettel és n a g y h a s z o n n a l f o r g a t h a t j a Csűrös István igényes ú t i k ö n y v é t ; a siker záloga a n a g y pedagógiai, szakírói tapasztalat m e l l e t t a szerző illetékessége a R e t y e z á t b e m u t a t á s á b a n . Ezt az illetékességet é v t i z e d e k t e r e p m u n k á j á v a l , l a b o r a t ó r i u m i és k ö n y v t á r i k u t a t á s a i v a l , számos szak k ö z l e m é n y é v e l biztosította m a g á n a k . E g y é b k é n t , a k i k e d v e t k a p a választott csapáshoz, és t o v á b b i r é s z l e t e k r e k í v á n c s i , a felsorolt k ö n y v é s z e t b e n csak n e m száz bibliográfiai a l a p p o n t ú t m u t a t ó segítsé g é r e számíthat. A kiadó és a t e c h n i k a i m u n k á k a t végző n a g y v á r a d i n y o m d a az a d o t t keretek között igyekezett a legjobbat n y ú j t a n i , a gondos tördelést azonban
gyakran zavarják a p a p í r o n átütő betűsorok. A z illusztrációk a v o n a l a s rajzok esetében sem min dig kifogástalanok (lásd p é l d á u l a 2. térképmel lékletet), a f é n y k é p e k n y o m d a t e c h n i k a i kivitele a z o n b a n m á r súlyosan kifogásolható. Mindez azt jelzi, hogy h a t á r o z o t t a n fel kell t e n n ü n k a k é r dést: n e m érnének-e m e g az e u r ó p a i m é r c é v e l mér v e is helytálló ú t i k ö n y v e k v a l a m e l y e s t n a g y o b b a n y a g i ráfordítást, k ö n y v t e c h n i k a i figyelmet? A „ K i r á n d u l á s o k " sorozat kötetei a t e r m é s z e t t e l , k e v é s s é i s m e r t tájegységekkel, földrajzi f o g a l m a k kal, kőzetekkel, n ö v é n y e k k e l é s á l l a t o k k a l i s m e r t e t n e k m e g százezreket. L a p j a i k o n s z á m t a l a n új fo galom, idegen szakkifejezések, l a t i n n ö v é n y - és á l l a t n e v e k serege sorakozik. M e g k e l l e n e t a l á l n i a m ó d o t a r r a , hogy a fizikai és szellemi dolgozók t ö megeit érintő, szabad óráiknak tartalmat adó ter m é s z e t j á r ó k ö n y v e k m a g y a r n y e l v ű k i a d á s a is gaz d á r a t a l á l j o n a számos kiadói f ó r u m o k egyikén. K ü l ö n ö s e n k í v á n a t o s l e n n e ez azokban az esetek ben, a m i k o r a k ö t e t e k az é r i n t e t t t u d o m á n y á g leg k i v á l ó b b hazai magyar s z a k e m b e r e i n e k a szavát is közvetítik. Ifj. Szabó T. A t t i l a
Mérték és cezúra Reflexiók Szemlér Ferenc költészetéhez N e m s z á n d é k o m f e l m é r n i , sokféle s z e m p o n t sze r i n t m e g f o r g a t n i S z e m l é r F e r e n c költői é l e t m ű v é t . S t e h e t n é m ezt a n n á l kevésbé, hiszen n e m z á r u l t le, sőt e g y r e b ő v ü l , g a z d a g o d i k . A m é r l e g e l é s , Szemlér h e l y é n e k kijelölése a m ú g y is i r o d a l o m t ö r -
TÉKA c h a n i z m u s á t n e m a szokásos „humán beállítással" ismerteti, hanem a matematika kemény és p o n t o s módszerével. L á t ó k ö r ü n k e t l é n y e g e s e n kiszéle sítő, h a s z n o s és g o n d o l a t é b resztő olvasmány. (Editura ştiinţifică, 1971.) GHEORGHE ROMANESCU— LEONIDA L A G H I U : Cronica participării armatei române la războiul antihitlerist. — A legfrissebb h a z a i h a d t ö r téneti m ű i d ő r e n d i s o r r e n d ben — a történéseket napról n a p r a részletezve — írja le az 1944. a u g u s z t u s 23-tól 1945. m á j u s 12-ig t e r j e d ő p e r i ó d u s romániai vonatkozásban lénye ges politikai, t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i , d e főként k a t o n a i e s e m é n y e i t . A kronológiai fejeze tek élére helyezett havi szintéziseik n e m c s a k t a r t a l m i sűrítéssel k ö n n y í t i k m e g az e l igazodást: n e m z e t k ö z i politikai és v i l á g s t r a t é g i a i j e l z é s e i k k e l a soron k ö v e t k e z ő e s e m é n y a d a t o k m a g a s a b b r e n d ű össze függései felismertetését céloz zák. (Editura militară, 1971.) Tineretul şi mass media. — A z ifjúság problémáival foglal kozó k u t a t ó k ö z p o n t kiadvá nyai s o r o z a t á n a k ú j a b b k ö t e t e „A tömegközlési eszközök é s a z ifjúság n e v e l é s e " szimpozionon előterjesztett közlések gyűjteménye. A szerkesztő Ovidiu Bădina bevezetőjét m i n t e g y félszáz szerzőnek a következő nagy csoportokba sorolt írásai k ö v e t i k : A m a s s m e d i a m e l l e t t é s ellene; A s e r dülő és a m a s s m e d i a ; Az if j ú s á g o k t a t á s a és a m a s s m e dia; A m a s s m e d i a n e v e l ő e r e j e ; m a s s m e d i a a falusi k ö r nyezetben; mass media az ipari k ö r n y e z e t b e n ; K ö n n y ű z e n e ; m a s s m e d i a és az ifjú kori bűnözés. (Centrul de cer cetări pentru problemele tine retului, 1971.) Helyesírási és tipográfiai t a nácsadó. — A m i n d e n n a p o k gyakorlatában felmerült tisz-
TÉKA tázatlan v a g y a helyesírási szakkönyvekben csak általá nosságban érintett, pontos út baigazítást nélkülöző kérdések re ad választ ez a többéves gyűjtőmunka, tanácskozás után napvilágot látott kézikönyv. Az ötlet a budapesti Kossuth Nyomda korrektor-csoportjától származik de a vállalkozás fon tosságát felismerve, az ügyet más szakmák szakemberei is felkarolták: a kérdések termé szetéből fakadóan bekapcso lódtak a munkába a n y e l v t u domány, a kémia, a földrajz, az állattan szakemberei is. A Helyesírási Bizottság patro nálta m ű sok fontos kérdésben eligazít: főbb fejezeteiben h e lyesírási szójegyzéket, szabá lyokat ad, e szabályokat ma gyarázó cikkeket közöl, tudni valókat olvashatunk benne a fizikai, kémiai, matematikai szedésről, majd tipográfiai ta nácsokkal zárul ez a — g é p írók, kézirat-előkészítők, sze dők, korrektorok számára — nélkülözhetetlen, a helyesírás és tipográfia alkotó művelését szépen példázó kézikönyv. (Nyomdaipari Egyesülés, 1971.) B U R C H A R D BRENTJES: Die Orientalische Welt. — A halle—wittenbergi egyetem közel-keleti történész-docensé nek legújabb munkája e tér ség történeti fejlődését m u tatja be a legrégibb időktől a hanyatlás koráig. Azt a több ezer éves periódust tehát, amikor a Közel-kelet az e m beri történelem élvonalában haladt. Érdeklődésünket fő ként az első fejezet köti le, hiszen a hatvanas évek régé szeti feltárásai a fentebb je lölt időszakot fogalmazták ú j ra. A szerző több ezer éves folyamatként fogja fel a nagy folyammenti kultúrák létrejöt tét; a VIII—VII. évezred nagy közel-keleti erődített települé seit — Jerikót, Csátál-Hüjüköt — központi szerepet játszó ke reskedővárosoknak, a mezopo támiai civilizáció távoli előké-
ténészeink dolga lesz majd, s a kortársi mértékegy ségek az életműhöz igazítják m a g u k a t . . . Pedig Szemlér szorgalmasan méretkezik előttünk é s ben nünk egyre inkább sokasodó köteteivel.* S ez a másik nehézség: szétválasztani a lírikust a publi cistától, az esszéista, a műfordító, a regény- és drámaíró Szemlértől művi beavatkozást jelent; bár m e n n y i r e is „független" a líra a nagyobb egésztől, csak annyira az, mint a napéjegyenlőség a Nap és a Föld j á r á s á t ó l . . . Hát csak elgondolkozhat az ember Szemlér ver seinek olvastán, csak felfedezheti, kiválaszthatja azt, ami érdekli, m e g is írhatja éppen, de az igazsághoz csak lábujjhegyen közeledhetik. * ...ha
múltadban megmaradsz
a
igaz valál, jövőnek.
N e m véletlenül s n e m indokolatlanul szokták rá fogni a Babits-rokonságot a fiatal Szemlérre. Való ban lelki rokona ő, nemcsak Babitsnak, de álta lában a Nyugat költőinek; ugyanaz a — polgárt is egyre szorongatóbb — társadalmi valóság a kerete létüknek, talaja költészetüknek. Ez az a kor, m e l y b e n a kisember egyre inkább elszemélytelene dik, elvész, tehetetlenné válik, igyekszik „bekerí teni a házát" — legalább a látszat-függetlenség ked véért; s ha rájön, hogy vára csak légvár, két út marad számára: a megsemmisülés, avagy a kifeléfelfelé törekvő cselekvés. És Szemlér sorsának, költői útjának egy másik meghatározója is van: a nemzetiségi lét. Ami nemcsak érvényesülési lehetőségeit korlátozta bizo nyos mértékig, de erőforrás- és feladat-többletet is jelentett s z á m á r a . . . Majd fél évszázada, amikor költői pályáján e l indult, a magyar költészetben — főleg a forma tekintetében — a nyugatos verseszmény dominált. Erdélybe a m ú g y is csak a szele ért el a m e g - m e g újuló avantgarde irodalmi mozgalmaknak, s a pá lyakezdő Szemlér is inkább csak megízlelgette e z e ket (főleg az expresszionizmust), de hívükül soha sem szegődött. Általában szigorúan kötött, időmértékes versformákat használ, klasszicizáló hajlandó sága már korán kiütközik; szabadverset szinte egyáltalán nem ír, nem mintha n e m szeretné a for mai szabadságot, de a kötött formákat igyekszik hajlítani, teljesen birtokba venni, azok lehetőségeit minél inkább kihasználni. De formakultuszt köl tészetének sem korai, sem későbbi szakaszaiban nem űzött — egyszerűen oly természetes és e l engedhetetlen számára a kötött forma, m i n t m o n d juk Petrarcának a szonett. Ugyanez a szigorú mértéktartás, visszafogott ság, óvakodás a harsány színektől jellemzi versei nek mondanivalóját, „tartalmát" is. N e m kijelent v a g y felkiált, h a n e m leír — tárgyiasan, de sosem közömbösen —, érvel, konvencionális versi logiká val épít, asszociációi sohasem végletesek, megérté* Szemlér Ferenc: V e r s e k I—II. Irodalmi K ö n y v k i a d ó . Bu karest, 1968/1970. — Madárjóslat. Kriterion K ö n y v k i a d ó . Buka rest, 1970.
sük n e m kíván a z átlagosnál nagyobb erőfeszítést. Végső soron tehát csak mondanivalója új közvet l e n elődeihez képest: ú j , mert m á s korban él, olyan korban, m e l y e t m é g ő s e m ismer, ő s e m ért eléggé; inkább csak érzi a nyomasztó súlyt, de m é g n e m tudja meghatározni annak m i b e n l é t é t ...szorongatott ajkunkról feltör egy-egy fojtott kiáltás...
érthetetlen,
halk
— írja 1929-ben, érezvén a szorítást; de m é g artikulálatlan kifejezése ez az egyre abszurdabbá v á l ó világba lökött ember vergődésének, kiút-keresésének. Szükségszerű a magány feloldásának, a sors társak keresésének az igénye: Ó, testvér, add a karodat, a szavadat, a melegíts fel, adj erőt, hogy bizakodjam!
szemedet,
Kapaszkodás e z a vízszintesen, a megtartó erő keresése — ingoványon gólyaláb, hajótöröttnek t u taj —, harc a biztonságért, a fennmaradásért, m e l y hez, immár általa is felismerten, a m a g á n y kevés, de ezt m é g alighanem csak a vesszőnyalábról szóló tanítómese példázza számára; három é v v e l később i s m é g csak a költői hivatástudat imperatívusza mondatja v e l e : Zajos
és hirtelen
Ó, költő, zengd
énekelj!
idők jönnek kiálts!
ki az élők panaszát
felénk.
légy hangszóró,
légy megafon, megszázszorozva magadon!
Felismerése ez a humánumot fenyegető veszélynek, a védekezni kényszerült öntudatra ébredése, a köl tői hivatás vállalása ez, de a valódi megtartó erők höz való viszonya még inkább csak passzív, n e m jut el a cselekvésig. A harmincas évek második fe lében azonban egyre jobban tudatosodik benne, hogy a „polgári lét" korlátai az ő korlátai is egy ben: A börtönömet én csinálom, hivatal, pénz, polgári lét takar és a sűrülő rácson nem bújhatok át semmiképp. A fasizálódás, a humánum tagadásának és m e g csúfolásának az é v e i következnek, amikor az ember emberként kell hogy megőrizze önmagát, s nagyon is szükség van a Jónások próféciáira, a harcos h u m á n u m r a . . . Szemlér teljes mértékben tudatára é b red felelősségének, s bár n e m prófétál — pacifista verseket ír; megtalálja a néphez vezető utat: Nem magamért, népemért a bú s a kétely...
fojtogat
(Internacionalizmusának, humánumának bizonyíté k a románból v a l ó versfordításgyűjteménye is, m e -
TÉKA peinek t e k i n t i . Jerikó falainak a felépítése például szerinte negyvenezer-ötvenezer mun kanapot, nagy lakosságtömö rülést, az ősközösségi vi szonyokon túlmutató m u n k a szervezeti formákat tételez fel. (Deutscher Verlag für Wissen schaften, 1970.) VERES PÉTER: Szárszó — A szerző utolsó k ö n y v e el lentmondásokkal és tévelygé sekkel zsúfolt fél évszázad b e fejezetlenül maradt krónikája; népben, nemzetben gondolko d ó író higgadt és bölcs ön elemzése, annak a szellemi-lel ki fejlődésnek útja-ívelése, amely a balmazújvárosi ag rárszocialista mozgalommal kezdődik, átvezet az 1919-es forradalmon és eljut Balaton szárszóig, „a népi forradalmi szerveződés jelképi értelmé hez". És közben állomások, n e m utolsósorban az „új és más irodalmi célokat és esz ményeket" adó Korunk, Gaál szellemi útmutatása, amely elősegítette a szociografikus realizmusnak a falukutató mozgalommal, a népi irodal mi programmal v a l ó ötvöző dését. (Magvető, 1971.) R. P. FEYNMAN, R. B. LEIGHTON, M. S A N D S : Mai fizika. — A fizikai alapkutatás ered ményei nyomán kidolgozott új technológiák, alkatrészek, be rendezések, anyagok szinte napról napra az ipari gyakor lat részévé válnak. Szükséges nek bizonyult tehát egy olyan átfogó jellegű kézikönyv ki adása, amely a tárgy iránt ér deklődő mérnökök, tanárok, egyetemi hallgatók számára a fizika egészének összefüggé seit alaposan ismerteti, é s részletesen foglalkozik korunk fizikájának alkalmazási lehe tőségeivel. Ezt a feladatot tel jesíti a Nobel-díjas fizikus, Feynman — és munkatársai — rendkívül jelentős, kilenc kötetes műve, a m e l y n e k utol só kötete nemrég jelent m e g .
TÉKA Az eredetileg egyetemi elő adássorozatnak készült k ö n y v alkalmas arra, hogy az újért való lelkesedést az olvasókba is átültetve, képessé tegye őket a rohamosan bővülő új isme retek befogadására. (Műszaki Könyvkiadó, 1968—1971.) Sóvidéki keresztszemesek. — Csillagos, macskanyomos, sza rufás, rózsás, szegfűs, gerezdes székely varrottasok, rúdravalók, párnabütük félszáznyi színes mintarajza; íze lítő e g y tájegység nemzedék ről nemzedékre átörökített dí szítőművészetéből ; példaadás, ösztönzés a népművészeti ha gyományok felkutatására, m e g becsülésére; eligazító, ízlésre nevelő segédeszköz azoknak, akik otthonukat otthonosabbá akarják tenni. Dicséret illes sen mindenkit, aki hozzájárult e gyűjtemény összeállításához, megjelentetéséhez. (A Hargita és Kovászna megyei Művelő dés- és Művészetügyi Bizott ság és a Népi Alkotások Há za, 1971.) Lenin stílusa. — Lenin halá lakor m é g virágjában volt a z OPOJAZ, a költői nyelv ta nulmányozására alakult tár sulat. Legjobb képviselői: Vik tor Sklovszkij, Lev Jakubinszkij é s a h á r o m Bo risz: Ejhenbaum, Kazanszkij, Tomasevszkij, valamint a ké sőbb életrajzi regényeiről i s mert Jurij Tinyanov, kísérle tet tettek az orosz futuristák lapjában, a LEF-ben arra, hogy Lenin írói é s szónoki stí lusának szabályait felmérjék, kiderítsék hatásának titkát. Akkor é s azután pejoratív ér telemben orosz formalistáknak nevezték őket; m a már v i szont, amikor a strukturaliz m u s előbb a nyelvészetben, majd az irodalomkritikában utat tört magának, előfutáro kat látunk bennük. A közel ötven é v v e l ezelőtt megjelent, de nálunk csak most — Téka-
lyet a háború küszöbén adott közre.) S mert soha sem tántorodott meg, az embertelenségben is tiszta maradt, bátran meri leírni 1944-ben: ...ha múltadban megmaradsz a
igaz valál, jövőnek.
A felszabadulás s az azt követő demokratikus átalakulás képezi a Szemlér költészetében jelent kező cezúra társadalmi okát. Az eddigi „egyéni sors"-téma m e l l é döntő hangsúllyal vonul be köl tészetébe a közösségi téma, a pesszimizmust és a kételyt felváltja a derűlátás és a bizakodás; tel jes mértékben azonosul a közösség ügyével: k ö zösségi élményeket, aktuális problémákat versel meg. De: költészetének üresjáratai most egyre s ű rűbbek — többnyire csak a forma jelzi, hogy v e r s ről v a n szó, egyébként esztétikailag érdektelen, amit mond. Egyre általánosabbá válik kedvelt versszerkesztési módja — m e l y e t fokozatosan kizáróla gossá, egyéni conditio poeticává fejleszt —: leírás sal kezdődik a vers, hogy aztán fokozatosan telítőd jék a hordozandó gondolattal. S ez a cezúra visszafelé is igazolja önmagát: az új világ, az új viliágnézet átértékelteti v e l e saját m ú l t j á t . . . , s ez egyben a követendő utat is segít kiszabni: ...most látom csak, hogy mi az új, ami mind jobban kivirul, s mind jobban megérteti múltam. S mintha csak a lehetséges költői témák szűk köre s a leegyszerűsítésre, sematizálásra irányuló követelmények miatt kárpótolná magát, egyre több ször vált át a p r ó z a í r á s r a . . . ; s egyik, 1957-es eszszéjéből idézem a következő passzust: „Jó verset írni: ez persze csak szándék, kegyes óhaj — ez m é g csak az ars poetica egyik oldala. A kérdés éppen az, hogy mi a jó vers? ( . . . ) és h o g y melyik az az út, a m e l y e n hozzá el lehet érni?"
* ...És a föld forog, hogy a kimért idő könyörtelen lejárta megmérhető legyen
pontosan vele.
Jő verset í r n i ? . . . — Az ötvenes évek v é g e felé egyre több rá a lehetőség. A metszet, a cezúra ideje után minőségileg más korszak kezdődik. Az 1959ben megjelent kötettel — Szemlér költészetében is. Sokasodó allegóriák, filozófikus mélységek felé v a ló fordulás jellemzik ezt a már több mint tíz é v e tartó korszakot — s egyre szembetűnőbben m é g valami: a mérték. A mérték, mely több-kevesebb tudatossággal eddig is jelen volt verseiben, s m e l y most egyre nagyobb hangsúlyt kap — életbölcseletté válik, akár a régi görögöknél; s a költői tartásnak, életszemléletnek is ez lesz a tengelye —; már-már nagy kezdőbetűvel kell írnunk ezt a mértéket. Mely
v a l u t á j a az e g y e n s ú l y n a k , a n y u g a l o m n a k , a f e h é r h a j ú c s e n d n e k . . . És jó, hogy az e g y e n s ú l y é r t á l l a n d ó a n h a r c o l n i k e l l ! M e r t a költő ezt a h a r c o t v e r s b e n is h a r c o l j a , sőt: m é g n y i l v á n v a l ó b b a n , m e r t á t t é t e l e s e n . 1964-ben í r j a : ...Mi ez: aggulás avagy kór? Vagy bölcs érés?... Vagy mi ez a titok, hogy magamra már nem hasonlitok s az vagyok, mégis, aki voltam egykor!... I g e n : k é r d ő - és felkiáltójelek, k í n z ó kételyek, e g y á l t a l á n n e m r e t o r i k u s felkiáltások, s m i n d e z e k e r e d m é n y e : a legkisebb fűbe, virágba, a z esős n o v e m b e r i n a p b a is b e l e l á t n i a szabályt, a t ö r v é n y t — m e l y igazgat m i n d e n e k e t ; v é g ü l is m i n d e n t a h a r m ó n i á i g , az a n t i k e g y e n s ú l y i g a b s z t r a h á l n i — s l a k o n i k u s bölcsességgel elviselni a z öregséget. L í r á jának ebben új s z t r á t u m á b a n , a z „öregkori v e r s e k b e n " eddigi költői e r é n y e i csodálatos t i s z t a s á g u k b a n , csiszoltabb m i n ő s é g ü k b e n , m i n t e g y s z i n t e t i zálva v a n n a k j e l e n . A l e g k ö t ö t t e b b v e r s f o r m á k a t is m a j d n e m p r ó z a v e r s e k k é oldja fenségesen h ö m p ö l y g ő v e r s m o n d a t a i v a l . I t t m á r n i n c s s e m m i fö lösleges, s e m m i fecsérlés, s e m m i szertelenség. A s z a v a k , a k é p e k , a m o n d a t o k ú g y é p ü l n e k egy m á s r a , h o g y m a g y a r á z z á k , bővítik, p o l i s z e m a n t i k u s s á teszik e g y m á s jelentését, a szerkezet p e d i g a z o n h a t á r i g egyszerűsödik, a h o n n a n m á r csak a végső harcok, a bölcs ö r e g k o r igazságai m o n d h a t ó k ki. A költő n e m r é m í t t e t i m a g á t a Véggel, a S t y x vizével, n e m s i r á n k o z i k a vissza a m ú g y s e m v e r h e t ő e l m ú l á s o n ; t u d o m á s u l veszi a t ő l e független é l e t t a n i és n e m é l e t t a n i t ö r v é n y e k e t , rezignáció n é l kül — n é h o l m á r - m á r k o z m i k u s összefüggésekkel illusztrálva: . . . É s a föld forog, hogy a kimért idő könyörtelen lejárta megmérhető legyen
pontosan vele.
De t u d j a , h o g y : . . . a napok fogynak. A hetek kevesbednek. A száma mindegyre kisebb. talán már nincsenek is.
hónapok Az évek
H á t t e r m é s z e t e s , h o g y — h a c s a k p i l l a n a t o k r a is — a m é r t é k szigora n e m elég v i s s z a t a r t a n i a z e m b e r t , aki végső soron mégiscsak t e h e t e t l e n . D e a h a r c a h a r m ó n i á é r t , az e g y e n s ú l y é r t , a m e g n y u g v á s é r t folyik, h á t a költő el kell h o g y é r j e a célt, a t e n g e l y t . Egy m á s f a j t a Wanderers Nachtlied ez: A tó vizébe sugár
pár
vág ritka
rendet.
Hanyag mozgással Kopár és sárga
hanyatlik már.
a
nap.
TÉKA kötetben — jelentkező hat nyelvészeti é s stilisztikai t a n u l m á n y h o z Csehi G y u l a í r t élőszót, fordításukon pedig egész k o l l e k t í v a dolgozott: B . F e j é r Gizella, J u h á s z T a m á s , M i k ó I m r e , N a g y Géza é s N a g y J e n ő s z e m é l y é b e n . (Kriterion, 1971.) Marea conflagraţie a secolului X X . — Az átfogó i g é n n y e l , d e a nehézségek tudatában útjára b o c s á t o t t első r o m á n n y e l v ű m ű a m á s o d i k világháborúinak — a hazai irodalomban eddig főként résztanulmányokban e l e m z e t t é s politikai publicisz t i k á b a n s ű r ű n felidézett — t ö r ténetéről. A Valter Roman és G h e o r g h e Z a h a r i a szerkesztői irányításával — több hadtör ténész közreműködésével — dolgozó szerkesztő bizottság é s szerzői k o l l e k t í v a főként R o m á n i a s z e r e p é n e k új m e g v i l á g í t á s á r a t ö r e k e d e t t , az i d ő szerűség követelményeinek megfelelően. K e z d e m é n y e z é s ü k problémáinak ismeretében ( p é l d á u l : a v i l á g legfőbb a r chívumai még mindig hozzá férhetetlenek) a szerzők — e l vitathatatlan érdemekben gaz d a g — ö t v e n h a t íves k ö n y v ü ket „kezdetnek", további m u n k á r a ösztönző „felhívásnak" tekintik, tehát vitaindítónak, ami kétségtelen erényei számát g y a r a p í t j a . A jóhoz szokott ol v a s ó a következő, j a v í t o t t k i adások korszerűbb nyomda t e c h n i k a i k i á l l í t á s á b a n is r e m é n y k e d i k . (Editura politică, 1971.) TÁNCSICS MIHÁLY: Életpá lyám. — A J ó k a i m é l t a t t a „első néptribun" önéletrajzát nálunk 1943-ban G a á l G á b o r , m o s t Csetri Elek gondozásában n y o m t á k ki. A t a r t a l m a s b e vezető k o r s z e r ű k r i t i k a i á l l á s pontjáról is forró s z e r e t e t e t é b r e s z t h e t a d i á k o l v a s ó b a n (a T a n u l ó k K ö n y v t á r a 88. k i a d v á n y á r ó l v a n szó!) a „népfel t á m a d á s " örök t e r v e z ő j e és szervezője i r á n t , a k i n e m c s a k
TÉKA hogy m a g a törekedett közért hetőségre demokratikus ige hirdetésében, hanem szívesen adott szót a tömegeknek is m u n k á s - és parasztlevelek köz lésével. A Táncsics-kutatás ha zad kiegészítéseként üdvözöl hetjük mindazokat a könyvtári adatokat, melyek a forradal már néppolitikus és publicista egykorú erdélyi népszerűségét igazolják. Kapóra jövő ifjúsági olvasmány ez a memoár: Tán csics Mihály történelmi szenvedélyessége m a is népi fele lősségre és szolgálatra buzdít. (Dacia, 1971.)
De mégis
csak
melenget.
„Jő verset írni: ez persze csak s z á n d é k . . . " Azaz gyönyörűen kihasználható lehetőség. Verssé szublimálni az életet, abban megküzdeni a m e g küzdeni valókat: költő számára parancsoló szükség szerűség. Lírával kitölteni a különben üres formát: egyet jelent e z a költői és emberi helytállással, az zal, hogy a költő ne „zsongatag éneket" írjon. Az emberi és költői élet szertelenség és mérték, cezúra é s folytonosság. Csak az a fontos, hogy tud ja, mi a dolga. Mint Szemlér: ...Csak a költő üldögél még egy tavi tájon, mozdulatlan csónak padkáján, lankadt evezők közt. Titkon ő nézi csak a felhők fordulását s a többiekre gondol. Ez a dolga. Németi Rudolf
Tamás Klára: Illusztráció A n a Blandiana kötetéhez
KI Á R U L J A A KÖNYVET? (Luceafărul, 1971. 43.) Aki gyakrabban jár könyvesboltjaink ba, tudja, hogy a Luceafărul munkatár sainak kérdése rendkívül időszerű; Adrian Păunescu és társai ismét egy fon tos, megoldandó problémákkal küzdő t e vékenységi területre irányítják a lap o l vasóinak figyelmét. Valóban: ki árulja a könyvet? (A kérdés nem mindig h e lyettesíthető ezzel: ki adja el a könyvet?) Păunescu interjújából, Sânziana Pop, Gheorghe Tomozei, Constantin Ţoiu, Ilie Constantin, Gica Iuteş, Nicolae Cioban u riportjaiból, vallomásaiból a régi igazság új erővel, meggondolkoztatóan csendül ki: a könyvkereskedelem nem akármilyen része a kereskedelmi háló zatnak — vétkes felelőtlenség tehát, ha az illetékesek ilyennek tekintik, így k e zelik. Az „áruelosztás", az „eladandó áru" népszerűsítése a könyvkereskede l e m b e n nemcsak gazdasági kérdés, h a n e m elsősorban kultúránk hatékonysá gának kérdése. N e m mindegy tehát, hogy e g y iskola-városba, egyetemi központba m i l y e n mennyiségben juttatják el, m o n d juk, a klasszikusok olcsó kiadásait, v a g y például, hogy Brassó távolról s e m kap
KÖNYV HELYETT KOMPUTER (Die Zeit, 1971. 42.) Vége a szakkönyv és a szakfolyóirat monopolhelyzetének a tudományos infor mációcserében — jelenti be a német lap hasábjain Friedrich Pfäfflin. Az után nyomás, a fényképezés vagy a szárazmásolás (xerográfia) sokkal alkalmasabb a korszerű tudományos tájékozódás cél jaira, mint a könyvkiadás; a komputer vezérlésű adattárolás hasonlíthatatlanul könnyebben hozzáférhetővé teszi majd mindazt, amit ma még ki kell szedni, be kell kötni, m e g kell hirdetni, el kell adni és végül el kell olvasni. A tájékoztatás új formáinak a m e g
annyi műszaki könyvet, amennyire az ország egészéhez viszonyított ipari p o tenciáljánál fogva szüksége volna. A m i a jelenkori irodalmat illeti, ter jesztésében, népszerűsítésében különös szerepe v a n az eladónak. A kiadó is se gítségül siethet a pult mögött állónak (az egyik megkérdezett e tekintetben a Kriteriont dicséri), a döntő azonban az, hogy a könyvárusok ismerik-e, szeretik-e az irodalmat, olvassák-e a könyveket és folyóiratokat — hogy különbséget tesz nek-e saját munkahelyük és, mondjuk, a zöldségesbolt között. Păunescu interjú ja bukaresti könyvesboltokban sokféle „könyvesről" hoz hírt. S ha n e m is m i n d egyik tud azonnal válaszolni a feltett kérdésekre, a népszerűségi gyorslista meglehetősen egybehangzó. Az interjú heteiben a legkeresettebb könyv Marin Preda esszé-kötete, az Imposibila întoar cere volt, s távolról sem tudták kielé gíteni az olvasói igényeket. (Preda k o rábbi művei szintén keresettek.) A leg gyakrabban emlegetett szerző, akinek könyvei hiánycikkek: Marin Sorescu. Persze, a nem statisztikai alapon k é szült felmérésből nehéz megállapítanunk, vajon valóban ilyen jól ítél-e a bukaresti könyvvásárló közönség — v a g y Păunescu választotta meg igényesebben interjú-ala nyait.
jelenése — emlékeztet a cikkíró — a második világháborút követő években vált égetően szükségessé. A nemzetközi tudományos együttműködés a háború alatt szünetelt; sok könyvtár elpusztult; rengeteg kötet kallódott el v a g y semmi sült meg. Mindez úgy felszöktette az a n tikváriumi árakat az ötvenes évek elején, hogy egyre elképesztőbb arányokat öl tött az eltérés egy-egy keresett könyv piaci ára m e g előállítási ára között. Szemfüles antikváriusok megtalálták a számításukat. Emlékezetükbe idézték, hogy a lipcsei akadémiai kiadótársaság például m á r a harmincas években újra nyomott n e m egy természettudományi művet, ha első kiadójuk n e m kockázta tott újrakiadást. Így aztán az antikvá-
r i u s o k k i a d ó k k á v á l t a k , é s az a l k a l m i s z e r e p c s e r é b ő l k i b o n t a k o z o t t az u t á n n y o m ó - i p a r , a m e l y a h a g y o m á n y o s kiadói vállalkozáshoz m á r csak termékében ha sonlít. Az u t á n n y o m a t o k a t m a f o t o m e c h a n i k a i ú t o n állítják elő. A sokszorosítási és n y o m á s t e c h n i k a folytonos t ö k é l e t e s e d é s e jóvoltából bármilyen példányszámban r e p r o d u k á l h a t ó b á r m e l y , v a l a h a is k i n y o m t a t o t t v a g y leírt szöveg. A v i l á g összes k ö n y v é t egyetlen könyvtárba gyűjteni — ez a z u t ó p i a m a m á r m ű szakilag kivitelezhető. E l l e n t é t b e n a r é g óta i s m e r t és igen költséges h a s o n m á s k i a d á s s a l , a m e l y az eredeti l e h e t ő leg h ű s é g e s e b b v i s s z a a d á s á t célozta, a t u d o m á n y o s u t á n n y o m a t a szöveg h i á n y talan újraközlésére törekszik csupán, el t e k i n t az e r e d e t i m ű m i n d e n sajátos j e gyétől. Pfäfflin n é h á n y s z á m a d a t t a l szemlél teti az u t á n n y o m ó - i p a r előretörését. A Kraus-cég, amely New Yorkban és L i e c h t e n s t e i n b a n székel, 1970 v é g é n 845 u t á n n y o m a t o t szállít 22 400 k ö t e t b e n , 1,1 millió n é m e t m á r k a é r t é k b e n ; j e l e n l e g e g y e d ü l a liechtensteini l e r a k a t 300 000 k ö t e t e t t a r t r a k t á r o n — ez megfelel a berlini műszaki egyetem könyvállomá nyának. A másik hasonló mammut-cég, a Johnson Reprint Corporation, amely nek New Yorkban, Londonban, San Franciscóban, Frankfurtban, Tokióban, P á r i z s b a n , M i l á n ó b a n és Bombayben v a n n a k kirendeltségei, j e l e n l e g 3000, egy v a g y t ö b b k ö t e t e s k ö n y v e t f o r g a l m a z és k ö r ü l b e l ü l 1000 folyóirat-levonatot 1,8 millió n é m e t m á r k a ö s s z é r t é k b e n . Öszszehasonlításképpen: Németország Szö vetségi K ö z t á r s a s á g egyik l e g j e l e n t é k e n y e b b t u d o m á n y o s kiadója, a m ü n c h e n i C. H. Beck/Biederstein, 1970 v é g é n m i n t egy 2000 tételt szállít 50 000 n é m e t m á r k a összértékben. 1949 és 1969 között a Szövetségi K ö z t á r s a s á g b a n és N y u g a t B e r l i n b e n k i a d o t t új k ö n y v e k s z á m a m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t ; u g y a n e b b e n az idő s z a k b a n az u t á n n y o m a t o k s z á m a v i l á g v i s z o n y l a t b a n megszázszorozódott.
H a l l a t l a n u l n ö v e l i az u t á n n y o m ó - i p a r v e r s e n y k é p e s s é g é t , hogy forgalmi t e r v é t m á r eleve az á l l a n d ó v á s á r l ó k — a s z a k k ö n y v t á r a k — költségvetéséhez és a h o z z á é r t ő l e k t o r o k r é v é n n a g y pontossággal fölbecsülhető k e r e s l e t h e z szabja; n e m b e szélve a r r ó l , h o g y n e m kell v á l l a l n i a a z első k i a d á s k o c k á z a t á t , a h a t á r i d ő - t e r v teljesítésében p e d i g n i n c s kiszolgáltatva a szerzőknek. De n e m c s a k az u t á n n y o m á s korlátozza a hagyományos könyvkiadói vállalkozás működési területét A szárazmásolással v é g z e t t sokszorosítás t e r j e d e l m é r ő l m a m á r csak t a l á l g a t á s o k lehetségesek. N a g y jövője v a n a házi sokszorosítógépnek, a m e l y a telefonhoz h a s o n l ó a n illeték fe jében kibérelhető, s a távmásolás sem ü t k ö z i k i m m á r m ű s z a k i a k a d á l y o k b a . Ez a z t jelenti, h o g y m i n d e n k ö n y v n e k c s u p á n egyetlen egy p é l d á n y b a n kell m a j d előfordulnia v a l a m e l y ország központi könyvtárában — innen bármelyik könyv tárba vagy könyvkereskedésbe, s végül bármelyik magánkönyvtárba könnyű szerrel á t s z á r m a z t a t h a t ó . Az a k i l á t á s — m o n d j a Pfäfflin —, hogy a szerző és a z első k i a d ó m e g k a p j a m i n d e n egyes ela dott p é l d á n y k i c s i n y b e n i á r á n a k 10%-át, s o v á n y vigasz, h a a r r a g o n d o l u n k , h á n y m e g h á n y p é l d á n y b a n m á s o l t á k le m á r eddig is egy-egy szerző jogilag v é d e t t k ö n y v é t j ó v á h a g y á s és k á r t é r í t é s n é l k ü l . Az u t á n n y o m á s , a m e l y húsz évvel e z előtt f o r r a d a l m a s í t o t t a a k ö n y v k i a d á s t , m a m á r szintén t ú l h a l a d o t t n a k t ű n i k a t e t e m e s h e l y m e g t a k a r í t á s t biztosító m i k rofilmhez képest, kivált, h o g y a m i k r o film n e h e z e n k e z e l h e t ő s é g é r e v o n a t k o z ó kifogások időközben t á r g y t a l a n n á v á l t a k . Az u t á n n y o m á s , az o p t i k a i és fotokémiai e l j á r á s o k k a l végzett sokszorosítás, a m i k rofilmgyártás azonban még egyaránt fel tételezi az első k i a d ó t . Á m d e m a h o l n a p e g y á l t a l á n n e m lesz szükség a k é z i r a t könyvvé változtatására — a könyvformát fölöslegessé teszi a k o m p u t e r v e z é r l é s ű a d a t t á r o l á s . Ez p e d i g — v o n j a le a v é g következtetést a cikkíró — hovatovább nemzetgazdasági szükségszerűség.
KOPERNIKUSZ
értékelések, a m e l y e k a t u d o m á n y o s g o n dolkodás m a i szintjéről p i l l a n t a n a k viszsza a n a g y lengyel g o n d o l k o d ó t e v é k e n y ségére. Két, A m e r i k á b a n dolgozó lengyel t u d ó s , J e r z y N e y m a n , a kaliforniai B e r k e l e y E g y e t e m , é s Antoni Z y g m u n d , a Chicagói E g y e t e m t a n á r a K o p e r n i k u s z jelentőségét e t i k a i síkon, a szellemi b á t o r s á g oldaláról közelítik m e g . E l ö l j á r ó b a n
AVAGY A SZELLEM B Á T O R S Á G A (La Pologne, 1971. 11.) K o p e r n i k u s z születésének 500. é v f o r d u lójáról 1973-ban fog m e g e m l é k e z n i az e m b e r i s é g , de m á r i s o l v a s h a t ó k azok a z
kifejtik, hogy Kopernikusz helyének kije löléséhez a tudományok történetében elmaradhatatlanul szükséges tisztázni egyfelől, hogy mit is jelent a tudomány, m i n d e n tudomány általában, másfelől, hogy miben áll a tudományos felfedezé sek gyakorlati alkalmazásának m e c h a nizmusa. A tudomány voltaképp n e m m á s — ál lapítják m e g a szerzők —, mint bizonyos jelenségek közt fennálló összefüggések felhalmozódása az ember gondolkodásá ban. Ha ezeket az összefüggéseket kellő képpen elsajátítottuk, úgy fogják irányí tani különböző működéseinket, hogy azok automatikusan válaszoljanak a külső i n gerekre. De a jelenségekről és összefüg géseikről kialakított tudatunk többnyire nem személyes tapasztalatok, megfigyelé sek eredménye. Valójában az iskolában elsajátított ismeretekről v a n szó, vagyis mások közvetítette ismeretekről, amelyek a közvetítők szintjén s e m tudományos megfigyelések, illetve felfedezések konk rét eredményei, h a n e m a priori elfoga dott elméletek. Azokat a tételeket, a m e lyek cáfolják a már elfogadott tant, rossz szemmel nézik, rendszerint el is vetik. Súlyosbítja a helyzetet, hogy azok, akik az érvényben levő tanításokkal össze egyeztethetetlen újat visszautasítják, többnyire nincsenek tudatában saját elő ítéleteiknek. A Kopernikuszt megelőző tizennégy év századon keresztül a tudományos gondol kodást az ókori görög bölcselet uralta. Elképzelhető, hogy mekkora súlya lehe tett a szentesített tételek e csaknem m á s fél évezredes hagyományának. Koperni kusz elévülhetetlen érdeme éppen az a szellemi bátorság, amellyel kimutatta: Ptolemaiosz geocentrikus világképét s e m mi sem támasztja alá, azon kívül, hogy már hosszú ideje elfogadták, valójában azonban pusztán hipotézisekből vezették le, -nem pedig a megfigyelés szolgáltatta adatok összevetéséből. Kimutatva, hogy a Föld forog a Nap körül, s n e m fordítva,
VEGYES DIPLOMÁK (Contemporanul, 1971. 42.) Önmagával folytat párbeszédet cikké ben a v e g y e s diplomák kérdéséről Gr. C. Moisil. Elmondja, hogy már sok szó esett egy új diszciplínáról, a matematikai nyelvészetről meg egy születőfélben levő tudományágról: a matematikai poétiká ról; felvetődött a számítógépek haszná
Kopernikusz — mint tudjuk — m e g v e tette a heliocentrikus világkép alapjait, s ezzel hatalmas lendületet adott a csilla gászat fejlődésének. Utat tört Kepler szá mára, aki felfedezte az égitestek kerin gését. Erre következett N e w t o n a nehéz kedés törvényével és a modern asztronó m i a megalapozásával. N e y m a n és Zygmund úgy vélik, hogy bármilyen jelentős Kopernikusz hozzá járulása a csillagászat fejlődéséhez, ha ebben merülne ki m i n d e n érdeme, nevét éppúgy elhomályosította volna az idő, mint azokét az ókori gondolkodókét, akik évezredekkel előtte tudták és hangoztat ták, hogy a Világegyetem középpontja a Nap, nem pedig a Föld. Elvitathatatlan személyes érdeme az, hogy tudatosította a Világegyetemre vonatkozó minden e l mélet hipotetikus voltát, és bebizonyí totta, hogy n e m v a l a m e l y hagyomány ré gisége, sem a szóban forgó felfogást valló személyek, illetve intézmények tekintélye, hanem csakis a bizonyító érvek ereje le het bármely elmélet helyességének döntő kritériuma. Ez az elv é s ez az érvelés — hangsúlyozzák Zygmund és N e y m a n pro fesszorok — az egész modern tudomá nyosság kezdetét jelenti. Kopernikusz hallatlan szellemi bátor ságról tett bizonyságot. Ez a bátorság fi zikai i s volt, hiszen személyes biztonságát is kockáztatta, amikor megdöntötte a ptolemaioszi tanokat. „Szerencséjére" m ű v é n e k első nyomtatott példányát ha lálos ágyán kapta kézhez. Követői n e m voltak ilyen szerencsések; elég Galileire és Giordano Brunóra hivatkoznunk. A cikk szerzőinek meggyőződése, hogy egyetlen tudomány, még a matematika sem mentes attól a veszélytől, hogy e l ő ítéletek rendszere fékezze fejlődését, kö vetkezésképp, hogy az új csak „koperni kuszi robbanás" útján tör utat magának. Kellőképpen bizonyította ezt a múlt szá zadban a Lobacsevszkij és Bolyai n e v é hez fűződő, nem-euklidészi geometria megjelenése.
lata a történelem, régészet tanulmányo zásában, a kritikai elemzésben. Konkrét javaslat hangzott el a v e g y e s diplomák bevezetéséről a matematikát a történe lemmel, a román nyelvvel vagy valamely idegen nyelvvel kapcsolatban tanulmá nyozók részére. De m é g n e m merült fel a vegyes diploma kérdése a matematika és filozófia vonatkozásában, noha a szerző, a matematikai kar tanára, az 1971—1972-es tanévben már tart ilyen
jellegű előadásokat. Önmagával vitatkoz v a Moisil akadémikus leszögezi: a dolog n e m olyan egyszerű. Idevágóan megjegyzi, hogy a m a t e matikusok és a filozófiai kar kapcsolatai n e m újkeletűek. A filozófia-szakosok szá m á r a a matematikai kurzusok hallgatása már 22 éve kötelező. Az 1971—1972-es tanévben a filozófia karon a játékelmé letről, a kibernetikáról, az információ elméletről és az informatikáról tartanak előadásokat. De talán jobb volna, ha n e m csupán a matematikai—filozófiai v e g y e s diplomára gondolnánk — veti fel a szerző —, h a n e m több ilyenszerű diplo mára, például a pszichológia és a mate matika, pedagógia és matematika, szoci ológia és matematika vonatkozásában. A statisztikai módszerek a valószínűségszá mításban való jártasságot követelnek a pszichológusoktól, a kibernetika és neurokibernetika algebrai ismereteket igényel. A szociológia mindig is alkalmazta a sta tisztikai módszereket. Az utóbbi időben m á s matematikai módszereket is igénybe vett, például a gráf-elméletet és a já tékelméletet. A matematikai-szocioló giai vegyes diploma széles távlatokat
nyitna. Hasonlóképpen hasznosnak bizo nyulna a matematikai—logikai vegyes diploma. De miért ne lehetne felvetni a logika é s a klasszikus nyelvek vonatko zásában? Jelenleg a logikatörténeti elő adásokat Athanase Joja, a n e v e s helle nista tartja. A Logikai Központnál ógörög nyelvkurzust szerveztek. Vajon nem lenne helyes, ha azok, akik a logika tör ténetét tanulmányozzák, eredetiben olvas nák a logika nagy klasszikusait? És to v á b b m e n v e : ha valaki a logika történe tét kívánja tanulmányozni az araboknál, hinduknál, kínaiaknál, miért ne szerez hetne vegyes diplomát? N e m szabad elfelejteni azonban — fi gyelmeztet a szerző —, hogy a logikatörténeten és a matematikai logikán kívül m é g v a n egy fontos probléma: a követ keztetés tanulmányozása az egzakt tudo mányok (fizika, kémia) esetében. Miért n e lehetne szó logikai—fizikai, logikai— kémiai diplomáról? És mitévők legyenek azok, akik etiká val foglalkoznak? — N e m tudom — válaszolja lakoniku san a szerző.
Deák Ferenc rézmetszete
LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ ARI MÁRIA könyvtáros (Székelyhíd). — Az Ér mellett fekvő kis mezőváros és a hozzá tartozó öt falu (Olaszi, Köblöskút, Hegyközszentmiklós, Csokaj é s K á gya) lakóinak a könyv a szó szoros értelmében életszükségletévé vált. K ö n y v tárunk 1959-ben alakult, s jelenleg 26 000 szépirodalmi, politikai és tudományos könyvvel rendelkezik. Olvasóinak száma meghaladja az évi másfélezret. 1971 első negyedében a könyvtárunkban megfordult 720 olvasóból 37 munkás, 63 termelő szövetkezeti tag, 57 értelmiségi, 15 egyetemi hallgató, 62 m á s kategóriába tartozó é s 486 tanuló volt. (Életkor és n e m szerinti megoszlásuk: 270 tizennégy é v e s kor alatti, 450 ennél idősebb, 307 férfi és 413 nő.) Ebben az időszakban a legtöbbet olvasott szerző Sütő András volt Anyám könnyű álmot ígér című könyvével (456 olvasó), a második pedig Kós Károly a Budai Nagy Antallal és a Varju nemzet séggel (328 olvasó). — Jól összeforrt kollektívánk a könyvtárban irodalmi esteket, szimpozionokat, a gyermekek számára fejtörő-versenyeket, mesedélelőttöket r e n dez. Lehet, hogy egyedi esetnek számít, de nálunk m a j d n e m minden ember — idős és fiatal egyaránt — szívesen olvas verset, s a legfiatalabb korosztály vers írással próbálkozik; számukra „Versfaragó kispajtás" címmel versenyt rendeztünk. HEGEDŰS LÁSZLÓ radiológus főorvos (Nagykároly). — Nagy érdeklő déssel olvastam Herédi Gusztáv Tűnődés gyermekről, családról című dolgozatát a Korunk 1971. 9. számában, a m e l y Venczel József és Vasas S a m u ugyancsak figye lemre méltó írásai mellett jelent meg, s igen m é l y benyomást tett rám. N e m t a lálhat benne senki kivetnivalót — persze, ha őszinte jószándékkal olvassa. H e rédi dolgozatának az a része azonban, a m e l y az iskolai neveléssel foglalkozik, sze rintem adós maradt egy jelentős tény — egyes pedagógusok magatartása — emlí tésével és bírálatával. Negyedszázados orvosi működésem során, sajnos, nem e g y olyan tanítóval, tanárral találkoztam, akinek a példája aligha lett volna alkal mas az egykés családoknak helyes utat mutatni. Ha egyes vidéki értelmiségiek magatartását az erkölcs, képzettség, öltözködés szempontjából alaposabban m e g vizsgálnánk, azt hiszem, m é g mindig megállapíthatnánk néhány kevéssé ö r v e n detes tényt. Például azt, hogy számos tanár, orvos inkább évtizedekig ingázik vonattal vagy autóbusszal, mint hogy megtelepedne a faluban, ahova hivatása köti. És undorral beszélnek a faluról, munkahelyükről, ahol a kenyerüket keresik. N e m szeretnék alaptalan vádaskodónak tűnni, de hogy a nevelői közösség figyel mét az ilyen kirívó esetekre fel kell hívni, azt hiszem, n e m vitás. KOVÁCS ZOLTÁN muzeológus (Sepsiszentgyörgy). — Erdővidéki iskola t a nácskozójában érdeklődtem a falu haladó hagyományainak ápolása iránt. K ö z é p ajtáról van szó, s a szóban forgó személyek Benkő József és Farczádi Józsa János. Hajtott a kíváncsiság, élnek-e méltó utódok Középajtán, akik nem engedik f e l e désbe merülni az európai hírű tudósok és pedagógusok emlékét. Kétkedve tet tem fel kérdéseimet, mivel tapasztaltam már, hogy némelyik iskolában n e m hasz nálják ki eléggé a szocialista hazafias nevelésnek a szellemi örökségünk ápolá sából adódó lehetőségeit. K e l l e m e s e n csalódtam. Egy lelkes tanítónő — Kubánda Gizella — szívén viseli elsősorban a Benkő-kultusz ápolását: sírját a tanulókkal együtt gondozza, s ugyanezt megteszi a Farczádi Józsáéval is. Tanulmányozza Benkő életét és munkásságát, s a Farczádi Józsa-emlékeket is szeretné felkutatni. Beszélgetésünk során kiderült azonban, hogy nehézségekkel is küzd. Benkő S a m u nemrég megjelent könyvéből, a Sorsformáló értelemből, amely értékes Benkő József-tanulmányt közöl, egy s e m jutott el a faluba. Ismételten vissza-visszatérő gondunk a könyvterjesztés. Jó szándékú falusi értelmiségiek, akik a tudományos kutatómunka gondolatával foglalkoznak, n e m jutnak hozzá a legfrissebb forrásanyaghoz. A Kriterion kiadványai többnyire n é p szerűek, órák alatt elfogynak; n e m egy esetben a városon élő könyvbarát is kény telen bosszúsággal nyugtázni, hogy ismét elesett egy jó könyv megszerzésének le hetőségétől. N e m tudom, mi állana útjában egy esetleges előfizetési rendszer be vezetésének? A k ö n y v nagyon sokak számára életszükségletté vált.
MÁKÓI I S T V Á N főiskolai hallgató (Mákófalva). — A Korunk tavalyi 9. s z á m á b a n o l v a s t a m V a s a s S a m u Egyke és cifrálkodás c í m ű cikkét, a m e l y k é t kalotaszegi f a l u b a n , Daróczon é s B o g á r t e l k é n k i a l a k u l t s z o m o r ú helyzetről s z á m o l be. „Kalotaszeg az e g y k e földje" — így kezdi V a s a s S a m u . A k i n e k v a n test v é r e , el s e m t u d j a k é p z e l n i , m i t j e l e n t ez a m o n d a t , de m i , kalotaszegi fiúk é s l á n y o k , k ü l ö n ö s e n é r e z z ü k súlyos és szomorú jelentését. Hiszen m a j d n e m m i n d e n kalotaszegi fiatal e l m o n d h a t j a : magam vagyok. N e m c s a k az e m l í t e t t D a r ó czon és B o g á r t e l k é n , de M á k ó f a l v á n , I n a k t e l k é n , V i s t á n is — h o g y c s a k a legkö zelebbi f a l v a k a t e m l í t s e m — u g y a n i l y e n szomorú és m e g g o n d o l k o z t a t ó a helyzet. Volt o l y a n év p é l d á u l , a m i k o r h á r o m (!) g y e r m e k s z ü l e t e t t a t ö b b m i n t ezer l a k o s ú M á k ó f a l v á n , s n e m s o k á r a nincs a k i t b e i s k o l á z z a n a k . Az e l h a g y o t t p o r t á k , ü r e s h á z a k s „az ö n m a g u k k i p u s z t í t á s á t jelző életfelfogás" (Vasas S a m u ) szintén n e m c s a k D a r ó c z r a és B o g á r t e l k é r e jellemző, h a n e m a t ö b b i kalotaszegi f a l u r a is. M i é r t n e m l á t j á k m é g m o s t sem a k i a l a k u l t helyzet t a r t h a t a t l a n s á g á t m a g u k az e m b e r e k , a kalotaszegiek? V a s a s S a m u azt ajánlja, h o g y „ h a t é k o n y neveléssel, fel világosítással és i n t é z k e d é s e k k e l p r ó b á l j u n k j a v í t a n i a fennálló helyzeten". Szükség v o l n a a megfelelő m ó d s z e r e k r e is k o n k r é t a n r á m u t a t n i , hiszen az orvosok, t a n í t ó k é s m á s falusi é r t e l m i s é g i e k m i n d i g h a r c o l t a k a z egyke ellen, és a r e m é n y t n e m a k a r j u k feladni. V A S A S S A M U líceumi aligazgató (Bánffyhunyad). — Egy h a l o m levél az asz t a l o m o n . V á l a s z o k n a k s z á n t írások, a N á d a s m e n t é r ő l a Korunk 9. s z á m á b a n m e g j e l e n t Egyke és cifrálkodás c í m ű c i k k r e . V á d i r a t n a k is b e i l l e n e k ö n m a g u k ellen! M e g l e p a l e v e l e k h a n g j a s az, h o g y a c i k k e t m i n d e n ü t t i s m e r i k , v i d é k s z e r t e m e g is t á r g y a l t á k a szülői é r t e k e z l e t e k e n . (A Korunk számai m á r a megjelenést kö v e t ő n a p o k b a n elfogytak E g e r e s e n és H u n y a d o n . ) Az igenlő e l i s m e r é s h a n g j a csen dül ki e levelekből. Igen, t u d j á k , l á t j á k ő k is, „a t é n y e k s z o m o r ú a k . . . " — v a l l j á k , de a lesújtó l é l e k s z á m c s ö k k e n é s r e csak a n a g y t á v l a t o k b a n összesített s z á m a d a t o k l á t t á n d ö b b e n t e k r á . Vistaiak, m á k ó i a k , i n a k t e l k i e k , d a r ó c z i a k és b o g á r t e l k i e k e g y a r á n t k i l á t á s t a l a n n a k l á t j á k a helyzetet. „ . . . m i t t e h e t ü n k e l l e n e ? Ez a d i v a t " — f o g a l m a z t a m e g s o k a k l e m o n d ó v é l e m é n y é t oly t ö m ö r e n a b o g á r t e l k i F e r e n c z J á n o s n é . A legtöbb h e l y e n k i m a g y a r á z á s s a l is k é s z e n á l l n a k , ez „világjelenség". Hogy s z e r e t n é k a t é r k é p előtt állni i l y e n k o r és H e r é d i G u s z t á v cikkével (Tű nődés gyermekről, családról; ugyanabban a számban jelent meg) érvelve bebi z o n y í t a n i , h o g y ez t á v o l r ó l s e m világjelenség. S z e r e t n é k új s z á m a d a t o k a t felsora k o z t a t n i : 1968-ban, a m i k o r az o r s z á g b a n a l e g m a g a s a b b születési a d a t o k a t regiszt r á l t u k , ú g y s z ó l v á n az egész N á d a s m e n t é n ( G y e r ő v á s á r h e l y , I n a k t e l k e , T ü r e , M é r a , Vista, M á k ó és t e r m é s z e t e s e n B o g á r t e l k e és D a r ó c z is) a születések és a h a l á l o zások a r á n y a az elhalálozások felé hajlott. Az a d a t o k világosak. F o r g a t j á k , o l v a s s á k , t u d j á k is, hogy ú g y v a n . M á s okok is e s z ü k b e j u t n a k , a m i t fel t u d n á n a k m é g ezek m e l l é s o r a k o z t a t n i . F e k e t e I s t v á n n ő s ü l e n d ő b o g á r t e l k i f i a t a l e m b e r m e g is jegyzi: „A c i k k í r ó e l v t á r s n e m e m l í t i azt, hogy egy l e g é n y 6—8 a r a n y g y ű r ű t kell v e g y e n a n n a k a l á n y n a k , a k i n e k a kezére igényt tart." V a l ó b a n , e k é t f a l u b a n ezelőtt 40—50 évvel d i v a t b a jött az e z ü s t g y ű r ű k a d o m á n y o z á s a , k é s ő b b 3—4, 8—10 é v e m á r 6—8 a r a n y g y ű r ű t a d o m á n y o z t a k a l á n y o k n a k az u d v a r l ó l e g é n y e k . N a p j a i n k r a a m e n y a s s z o n y o k g y ű j t e m é n y é h e z t a r t o z i k m é g egy a r a n y ó r a , d r á g a f e j k e n d ő k és m á s a j á n d é k o k . E z e k e t t e r m é s z e t e s e n r e n d r e , n é v n a p o k , s z ü l e t é s n a p o k vagy más ünnepek alkalmával adományozzák a legények választottjuknak. F e l v e t ő d i k a k é r d é s : m e n n y i g y e r m e k e t fel l e h e t n e n e v e l n i a t ö m é n t e l e n r u h a , g y ű r ű és óra á r á b ó l , a m e l y e k m o s t m i n d a z „egyetlent" ékesítik. V a j h a így g o n d o l n á k ezt a darócziak ós b o g á r t e l k i e k is, a k k o r m á r a j ö v ő iskolai é v b e n n e m k ö v e t k e z n e b e az, a m i t a c i k k m á r előre látott: e l n é p t e l e n e d é s m i a t t m e g s z ű n i k a daróczi iskola, és n e m f e n y e g e t n é u g y a n a z a s o r s a b o g á r t e l k i óvodát is. Azt í r t a m c i k k e m b e n , hogy a kalotaszegi egyke k é r d é s e közös ügy, m i n d a n n y i u n k ügye és b á n a t a , s hogy a helyzet v á l t o z t a t á s á t célzó m u n k á b ó l n e m h i á n y o z h a t n a k a p e d a g ó g u s o k sem. A felismerést tett követte. K a l o t a s z e g egyet l e n l í c e u m a , a h u n y a d i , m á r i s m e g t e t t e a z első l é p é s e k e t a j ö v ő a n y á i n a k n e v e l é s é b e n . M i u t á n h á r o m éven á t t a n í t j u k a kalotaszegi n é p m ű v é s z e t i r e m e k e k t ö r t é n e t é t , készítését, e g y é v h a r m a d o n á t i g y e k s z ü n k m e g s z e r e t t e t n i utolsóéves l á n y a i n k k a l a z a n y a i h i v a t á s t , és m e g i s m e r t e t n i ő k e t a z azzal kapcsolatos t e e n d ő k k e l .
întreprinderea Poligrafică Cluj, Str. Brassai 5—7. 3272—1972
42 101
Sumar
Rácz Győző: Carte şi societate 3 • * * * A n u l Internaţional al Cărţii 6 Jakó Zsigmond: Cartea şi biblioteca î n cultura noastră 9 • Dankanits Ádám: Lecturi din secolul X V I . 30 • Lászlóffy Csaba: Poezie 35 • Semlyén István: Bibliotecă şi ştiinţă 37 • Gáll Ernő: Despre opera „Cercetări so ciologice" a lui Miron Constantinescu 45 • Gáll János: File din trecut 49 • Páskán di Géza: Îmi aleg un turn (piesă, actul I—II.) 50 • Pomogáts Béla: Activitatea de două decenii a editurii Erdélyi Szépmíves Céh (interviu cu Kós Károly) 73 • Mikó Imre: Din memoriile unui librar 77 • Valter Roman: Ştiinţă şi putere 82 • Gábor Dénes: Folii metalice — şi viitorul lecturii 91 o Robert Escarpit: Cartea şi mass media (traducere de Horváth Andor) 95 Demény Dezső: Maşină de tradus, lingvistică, comunicare 98 • Theodor W. Adorno: S e m n e de punctuaţie (traducere de K. Jakab Antal) 105 • * * * Şase istorici despre America (traducere de Lantos László) 109
NOTE Balogh Edgár: Bibliotecă şi personalitate 117 • Majtényi Erik: Dragoste eternă 119 • Ditrói Ervin; Reproducerile n e înşeală, dar le admirăm 121 • Balla Zsófia: Despre utilitatea cărţii muzicale 122 • Deák Ferenc: Arta căr ţii şi arta plastică 124 Bálint Lajos: Elaborarea cărţii şi tehnica poligra fică 125 • Kassay Miklós: Cititorii de la sate 126 • Lázár József: Conducere şi lectură 129
VIAŢĂ INTERNAŢIONALĂ Farkas László: Posibil, probabil, optim 131 economiştilor 134
*
*
*
Erorile lingvistice ale
FORUM Koch Ferenc: Despre articolele de ştiinţe naturale ale revistei A Hét 137
DOCUMENTE Bóné Gyula: Miszt-tóthfalusi Kis Miklós redivivus
140
TINERET — EDUCAŢIE Kovács Nemere: Să asigurăm cititorii viitorului 151
ŞANTIER ŞTIINŢIFIC Zsakó János: Fapte şi ipoteze 156
RECENZII Szilágyi Júlia: Pentru o lume poliglotă (Operă şi lume) 161 • Szabó T. At tila jun.: Ştiinţă — turism 164 • Németi Rudolf: Măsură şi cezură 165
BIBLIOTECĂ, PANORAMĂ, SCRISORI CĂTRE REDACŢIE
