E SZÁM MUNKATÁRSAI. Bukarest. Aszódy János Herseni, Traian Kőműves Géza Oprişan, Mircea Roman, Valter Szász János. Dés. Dési Huber András

E SZÁM M U N K A T Á R S A I

Bukarest Aszódy János Herseni, Traian Kőműves Géza Oprişan, Mircea Roman, Valter Szász János Dés Dési Huber András Kolozsvár Balogh Edgár O. Bogáthy Zoltán Csehi Gyula Farkas László Ferenczi István Földes László Gáll Ernő Jakó Zsigmond Kántor Lajos László Béla Nagy Jenő Panek Zoltán Sántha Imre Szigeti József Szilágyi Júlia Varró János Várhegyi István Korond Beder Tibor Panik

(Zilah

rajon)

Müller Ferenc Szentegyházasjalu Papp Ferenc Kölföldi

szerző

Dobossy Imre

Fuhrmann Károly: Tűzmadarak

1968. február

XXVII. évfolyam, 2. szám

KORUNK havi szemle

VALTER ROMAN DOBOSSY IMRE T R A I A N HERSENI LÁSZLÓ BÉLA P A N E K ZOLTÁN CSEHI G Y U L A JAKÓ ZSIGMOND FERENCZI ISTVÁN FÖLDES LÁSZLÓ MÜLLER FERENC

Itt és most

163

Tudományos vezetés — vezetéstudomány Számítógép és koncepció A vezetés lélektana Munkaidő-fénykép egy üzemigazgatóról Vers és próza (Mélyrepülés, Amikor a vers szelleme megjelent) A fiatal Lukács György és a századelő társadalmi problémái Nicolaus Olahus, a művészetpártoló A székelyek eredetének és Erdélybe telepedésének kérdéséről Én és a mindenség (Lászlóffy Aladár költészetéről) Filmművészet és irodalom

165 170 177 185

Saját halottaim A használati tárgyak művészetéről

231 234

Az integráltól az egyszeregyig Jövőkutatás Che Guevara

237 240 245

A Brassói Lapok haladó hagyományairól Titkos háború

249 253

Udvarhelyi iskolák kirándulásai

263

190 193 200 205 214 223

JEGYZETEK SZÁSZ JÁNOS S Á N T H A IMRE

NEMZETKÖZI ÉLET F A R K A S LÁSZLÓ MIRCEA OPRIŞAN SZILÁGYI JULIA

ÉLŐ TÖRTÉNELEM KŐMŰVES GÉZA ASZÓDY JÁNOS

IFJÚSÁG — NEVELÉS BEDER TIBOR

FÓRUM SZILÁGYI JÚLIA BALOGH EDGÁR

A „nyugatos divatok" körül Nemzeti-emberi mérce

268 269

Nyugatnémet szociológusok között Gondolatok a szociálpszichológiáról Idegen nyelvi oktatás — idegenforgalom A mai nyugatnémet szociológia kérdései

270 274 278 281

A neoavantgard és az olvasó Modernebb Mikes-arc Az ismeretlen Pavel Dan

284 290 287

Tanár és tanuló viszonya megváltozott A biológiai szemléltetőeszközök korszerű­ sítéséhez

302

TUDOMÁNYOS SZEMLE GÁLL ERNŐ O. BOGÁTHY ZOLTÁN NAGY JENŐ VÁRHEGYI ISTVÁN

IRODALOM — MŰVÉSZET KÁNTOR LAJOS VARRÓ JÁNOS SZIGETI JÓZSEF

SZERKESZTŐK — OLVASÓK DÉSI HUBER A N D R Á S P A P P FERENC

KRÓNIKA, TÉKA, TALLÓZÁS

Műmellékleten

Kazinczy Gábor, Jecza B. Klára és Molnár Zoltán munkái Papp Gábor és Paulovics László grafikái, Fuhrmann Károly és Iosif Rusu ötvösmunkái, Kazinczy Magda faliszőnyege

K O R U N K A L A P Í T O T T A D i e n e s László ( 1 9 2 6 ) , SZERKESZTETTE G a á l G á b o r

(1929-1940)

P o s t a c í m : C l u j , P i a ţ a L i b e r t ă ţ i i 4—5, R e p u b l i c a S o c i a l i s t ă R o m â n i a S z e r k e s z t ő s é g : K o l o z s v á r , S z a b a d s á g t é r 4 - 5 . T e l e f o n : 1 14 6 8 , 1 3 8 0 5 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Balogh Edgár (főszerkesztő-helyettes), Gáll Ernő (főszerkesztő), G á l l János, Kántor Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), L á z á r József, S z a b ó S á n d o r , Weiszmann Endre. Bukaresti szerkesztő: Aszódy János. Str. C . A . R o s e t t i 4 3 / a . T e l e f o n : 1 6 7 4 6 5 .

303

Merev, elavult sémáknak nincs létjogosultságuk dinamikus társadal­ munkban. A decemberi Országos Konferencia dokumentumai joggal szögezték le: a társadalmi vezetés és szervezés formái, módszerei nem változtat ha­ tatlanok, állandó javításra szorulnak, s az életben végbemenő változások­ hoz, a társadalmi fejlődés üteméhez kell igazítani őket. Az egész társa­ dalmi-gazdasági életünket felölelő irányelvekből frissítő szellem árad. A nemzetgazdaság vezetésének tökéletesítésére, a közigazgatási-területi szer­ vezés javítására és a községrendezésre vonatkozó alapelvek a párt tudo­ mányos, alkotóan előretekintő társadalomszemléletéből fakadnak. S ez a szemlélet bátran néz szembe mindenfajta megcsontosodással, betokosodással, s fáradhatatlanul kutatja és irányozza elő a szocialista építésünk jelenlegi szakaszának leginkább megfelelő modern szervezési módszere­ ket. „A párt Országos Konferenciája sokoldalú programot fogadott el az egész gazdasági és társadalmi tevékenység javítására és tökéletesítésére. Ennek a programnak az alkalmazása folyamatban van. Országunk jelen­ legi fejlődése szakaszában objektív szükségszerűség, hogy lemondjunk egész sor idejét m ú l t szervezeti formáról és munkmódszerről, s újakat fogadjunk el, olyanokat, amelyek megfelelnek Románia ú j gazdasági-tár­ sadalmi feltételeinek" — szögezte le ismételten Nicolae Ceauşescu elvtárs a Kommunista Ifjúsági Szövetség országos tanácskozásán tartott beszé­ dében. N e m divat tehát, s n e m is valamiféle kampány a gazdasági-társa­ dalmi élet vezetésében a tudományos módszerek alkalmazása. Ez ma vi­ lágprobléma, s még hosszú ideig az marad. Kár is szót fecsérelni annak bizonyítására, hogy a tudományos-mű­ szaki forradalom, a kibernetika és elektronika korszakában már n e m le­ het az egyre bonyolultabbá váló gazdaságot a fejlődés mögött elmaradó módszerekkel vezetni. Az alkalmazotf szervezési rendszernek összhangban kell állnia a termelés színvonalával. A rugalmas termelésszervezés szün­ telenül nyomon követi a technológiai tökéletesítéseket. Következéskép­ pen a szervezési és vezetési módszereknek is tökéletesedniök kell. A m a vezetés fogalma tágabb, mint a termelés szervezéséé. A jó vezetőt n e m ­ csak az adott helyzet, hanem a jövő problémái is foglalkoztatják. Ezért beszélünk újabban prospektiv gondolkodásról. Idevágóan nem ok nélkül hangsúlyozta egyik interjújában O. Robert, a Nemzetközi Munkahivatal igazgatója: a vállalatvezető egy jó és egy még jobb döntése közötti kü­ lönbség többmillió dollárban mérhető. De maradjunk csak saját tájainkon. Nemzetgazdaságunk abba a fej­ lődési szakaszba érkezett, amikor minőségileg kell javítanunk az egész gazdasági tevékenységet, hatékonyabban kell hasznosítanunk megnöve-

kedett anyagi és munkaerőforrásainkat. E tekintetben a párt nagyszabású programot dolgozott ki. Az értelmet, forradalmi energiákat mozgósító irányelvek valóra vál­ tása immár a mi dolgunk, az egész nép dolga. Már az elején tudatosítsuk magunkban: a korszerű vezetés elérésének folya­ matában nem számíthatunk gyors és látványos sikerekre. Helyenként még talál­ kozhatunk a tehetetlenségi erő megnyilvánulásaival, berzenkedő konzervativizmus­ sal, alkalmatlanságot álcázó praktikákkal, pozíciót védő ügyeskedésekkel. Mindezek leküzdésének feladata áll előttünk. S ha jól meggondoljuk, ez energiát, éberséget, elvszerűséget, következetes morális tartást igényel. Mert lámcsak, nemrégen egy gyárigazgatónk azzal büszkélkedett, hogy ő az utóbbi két-három évben egyetlen könyvet sem olvasott, mégis jól vezeti a rá­ bízott vállalatot. N e m tudjuk, mit ért ez a jeles férfiú jó vezetésen. Azt-e, hogy az eléje rakott aktákat szorgalmasan aláírogatja, hosszas telefonbeszélgetéseket bo­ nyolít le, értekezleteken elnököl, egyszer-egyszer végigsétál a termelőrészlegeken, s olykor felutazik a minisztériumba? Mindez természetesen munkaköréhez tartozik, de távolról sem meríti ki a tudományos vezetés kritériumait. Egy műveletlenségével kérkedő vállalati igazgató honnan is tudhatná, hogy ma a gazdaságilag hatékony vezetés alapja a koncepciós munka, a termékenyítő, kutató gondolkodás. Hogyan is tudhatná, hogy a szocialista vállalatvezetés egyik fő gondja olyan objektív munka­ körülmények teremtése, amelyek elősegítik a dolgozók szubjektív, emberi törekvé­ seinek kibontakoztatását, a munka élménnyé válását, a kezdeményezőkészség fejlesz­ tését. Ennek felismeréséhez pedig kevés a műszaki jártasság. Korunkban az infor­ mációs technikákra támaszkodó vezetés már nem nélkülözheti a szociológiai, lélektani koncepciót. Ha ridegen lemond e látásmódról, elkerülhetetlenül — gazdaságilag sem hatékony — sivár technokratizmussá korcsosul. A humanista előjelű szocializmus semmiképpen sem békélhet meg a betokosodott technokrata szemlélettel. N e m vitás hát: a vezetőnek szüntelenül tanulnia kell. Vonatkozik ez a felkészült, rátermett vezetőre is, aki munkatársait kitartó önművelésre serkenti. Itt azonban objektív nehézségekbe is ütközünk. Egy néhány hónappal ezelőtt végzett hazai szo­ ciológiai felmérés kimutatta: egy vállalati igazgató munkanapja általában 12 órából áll. Ez mindenképpen túlterhelés. Ha a zavartalan termelési folyamat alapja a jó munkakörülmények megteremtése, akkor az alkotó vezetés is joggal igényelhet op­ timális feltételeket. Nos, itt elsősorban a főhatóságok, az alakuló ipari központok dolga, hogy mentesítsék a vállalati igazgatókat a felesleges bürokratikus teendőktől, s tereljék érdeklődésüket a koncepciós tevékenység felé. A z említett ankét adataiból az is kiderült, hogy tudományos kutatásunk még adós a kollektív vezetés konkrét alkotóelemeinek, valamint annak feltárásával, hogy a személyiség, a rendkívüli képesség miként juthat harmonikusan érvényre a testületi vezetésben. E futó megjegyzések is jelzik, hogy a tudományos vezetés a jelenkor egyik nagy problémája. Világszerte folynak a viták, különböző felfogások ütközéséből, tapasztalatok összevetéséből hasznosítható szempontok kristályosodnak ki. Ezért úgy véljük, hogy a Korunk e számában közölt tanulmánygyűjteménnyel a hazai vezetés­ tudomány további fejlődését segítjük elő. A főbb elméleti vonatkozásokon kívül szerzőink gyakorlati aspektusokra, orvoslásra váró fogyatékosságokra is igyekeztek rávilágítani. E közleményeket azzal a meggyőződéssel publikáljuk, hogy a kor­ szerű vezetés széles körű meghonosítása társadalmunk minden szférájában a szo­ cialista Románia további felvirágoztatásának egyik döntő láncszeme. KORUNK

VALTER ROMAN

T u d o m á n y o s vezetés — vezetéstudomány

A gazdasági folyamatok vezetését, a termelőmunka megszervezését és ezzel egyidejűleg a társadalmi tevékenység vezetését a modern tudo­ mány és technika színvonalára emelni — íme, ez áll ma pártunk figyelmé­ nek középpontjában. Minden történelmi szakasznak megvannak a maga sajátos problémái, de ezek közül egy vagy több kulcsjelentőségű, s megoldásuktól függ a többi kérdés kielégítő rendezése is. Világos, hogy jelenleg éppen a vezetés problémája alkotja egész tevékenységünk fő láncszemét. Nemcsak a tudo­ mányt és a technikát, hanem a nemzetgazdaság, valamint az egész társa­ dalmi élet szervezését és vezetését magasabb szintre kell emelnünk. A fel­ adat: a termelőtevékenység minden síkján a vezetés új minőségét létre­ hozni, hogy eljuthassunk a valóban tudományos vezetéshez. A termelőtevékenység vezetése és megszervezése tökéletesítésének problémája — törvényszerűen és elkerülhetetlenül — feltételezi annak szükségességét is, hogy a társadalmi viszonyok összetett rendszerének egé­ szét összhangba hozzuk (beleértve a termelési viszonyokat is) a párt köz­ vetlen irányításával nálunk is végbemenő jelenkori tudományos-műszaki forradalom nyomán a termelőerők szerkezetében és szintjén bekövetke­ zett alapvető változásokkal. A termelő és társadalmi tevékenység tökéletesítését célzó, párt java­ solta intézkedések jelzik az emberi tevékenység e két nagy — termelő- és társadalmi-kulturális — szférájának egyre erőteljesebb és hatékonyabb közeledését. Ez igazán és hiánytalanul csak a szocialista társadalomban valósul meg a párt szervező és irányító munkája révén. A párt vezető sze­ repe a legnyomatékosabban éppen ebben tárgyiasul. A párt teremti meg a nagy szintézist a két forradalmi folyamat — a szocialista forradalom és építés, valamint a jelenkori tudományos-műszaki forradalom — között, amelyet országunk is átél. Hazánknak mindkettőre egyformán szüksége van. Miként a szocializmusnak szüksége van a jelenkori tudományos-mű­ szaki forradalomra, hogy a rá jellemző általános jólét elengedhetetlen fel­ tételeként létrehozhassa saját műszaki-anyagi alapjait, éppúgy a jelenkori tudományos-műszaki forradalom a szocializmusban találja meg legadekvátabb társadalmi alapját. E szintézis megteremtését tükrözi a párt tudo­ mányos politikája, az a tény, hogy pártunk egész tevékenységében a mo­ dern tudomány vívmányaira támaszkodott és támaszkodik. Világos: ha a munkásosztály a múltban a tudományos szocializmus fegyverzetében vál­ hatott a történelem hajtóerejévé, akkor ma, amikor hatalmon van, ezt a szerepet továbbra is annak köszönhetően játszhatja, hogy a legszélesebb skálán és egyre jobban valósítja meg az egységet a szocializmus és a leg­ korszerűbb tudománv között.

Az új vezetési formák és módszerek egyenlő mértékben vonatkoznak a tudományos tevékenység — a jelenkorban oly fontos — területére is. A Tudományos Kutatás Országos Tanácsát éppen az idő sürgető parancssza­ vára alakították meg. E szervezet létrehozása rendkívül fontos lépés a tekin­ tetben, hogy a tudomány elfoglalja jogos helyét társadalmunk fejleszté­ sében. De éppoly világos, hogy e szervezet működése nem kevés tökéle­ tesítésre szorul. A pártvezetőség nagy érdeme — kiváltképpen a IX. párt­ kongresszust követő időszakban —, hogy a tudományt az anyagi termelés szerves részének, a nemzetgazdaság egyik ágának tekintik, az ebből logiku­ san eredő összes következményekkel. Ez többek között azt jelenti, hogy szer­ vezési formáit is közelebb kell hozni e realitáshoz. Struktúrák létrehozása szükséges, amelyek keretében a tudomány mint termelőerő, mint a nemzet­ gazdaság szerves része fejlődhet. Tevékenysége növekvő hatékonyságának fontos feltétele, hogy a Tudományos Kutatás Országos Tanácsa egy bár­ mely anyagi termelés igényelte forma irányában alakuljon; e forma álljon mind közelebb tulajdonképpeni lényegéhez, a sajátságos vonásait megőrző tudományos termeléshez. A vezetés problémája rendkívül sürgetően merül fel, annál is inkább, mert számos modern felszereléssel rendelkezünk. Ugyanakkor a termelés irányításával kapcsolatos sok szervezési forma és módszer elavult. Nyil­ vánvaló ellentmondás áll fenn a korszerű új technika és a termelés szerve­ zési és vezetési formái között. Ezek gyakran a régiek maradtak, vagy csak keveset változtak. Nemzetgazdaságunk és társadalmi életünk felfelé ívelő fejlődése bi­ zonyítja, hogy folyamatosan megoldjuk az újonnan felmerülő ellentmon­ dásokat. Ilyen ellentmondások továbbra is lesznek, s előrehaladásunk so­ rán le kell győznünk őket. Arról van tehát szó, hogy a szervezés és vezetés formáit megváltoztatjuk, és hozzáidomítjuk a múltbelinél sokkal gazda­ gabb és változatosabb új tartalom színvonalához. A nemzetgazdaság és a társadalmi élet vezetésének az országos pártkonferencia jóváhagyta új for­ mái tükrözik az általános színvonal, a korszerű gazdaság követelményei és a sajátságos romániai feltételek közötti konkordanciát. Egyben számot­ tevő elméleti és gyakorlati hozzájárulást jelentenek sok szocialista országot foglalkoztató oly nagy problémák megoldásához, amelyek az egész gazda­ sági és társadalmi mechanizmusnak a termelőerők szférájában bekövet­ kezett jelentős változásokkal történő egybehangolása, valamint a tudo­ mánynak a szocialista társadalom életébe való sokoldalú, szerves integrá­ lása tekintetében jelentkeznek. Korunkban egy ország felemelkedése történelmi fejlődésének maga­ sabb fokára legalább olyan mértékben függ a modern termelőeszközök megszervezésének és irányításának ésszerű és hatékony módjától, mint maguktól a rendelkezésre álló műszaki felszerelésektől. E tekintetben a ki­ egyensúlyozatlanság oka nem annyira a modern műszaki eszközök hiányá­ ban keresendő, mint inkább abban, hogy késlekedés tapasztalható a szerve­ zésnek és vezetésnek a meglevő technikai felszereléshez való hozzáidomításában. E kiegyensúlyozatlanság felszámolása parancsoló módon igényli a prospektiv gondolkozást, bizonyos elévült nézetek felülvizsgálását. Hajlé­ konyabb, rugalmasabb struktúrát követel, hogy elkerülhető legyen a ve­ zetés lemaradása a nagy tudományos-műszaki változások nyomán foly­ tonosan tökéletesedő és megújúló termelő apparátushoz viszonyítva.

E területen minden megmerevedési tendencia — a szerkezetek inerci­ ájának megnyilvánulása — csak káros lehet. Nem hagyhatjuk, hogy a múltbeli formák és módszerek, bármennyire hatékonyak voltak is erede­ tileg, megöregedve elkorcsosodjanak. Szüntelenül és gyorsan fel kell fris­ síteni őket. Egy intézmény büszke öntudatának — ama elv jegyében, hogy a múltból nem a hamu, hanem a láng őrizendő meg — az újhoz való alkal­ mazkodás képességén kell alapulnia, s nem a mindenáron való „fennma­ radás" adottságán. Ez egyébként a tévedéseket és önkényeskedéseket sza­ porító illetéktelenséget tükrözi. A vállalati, iparági és a tudományos kutatótevékenység szervezésében és vezetésében szükséges szakemberek felkészítésének kérdése szorosan kapcsolódik az új formák és módszerek gyakorlati alkalmazásához. Az utóbbi időben a pártvezetőség különös hangsúlyt helyez vezető szakembe­ rek magas fokú képesítésére. Ez annál is inkább szükséges, mert a jelen­ kori tudományos-műszaki forradalom nemcsak a termelőeszközök és a munka tárgya tekintetében, nem csupán az energiaforrásokban és a techno­ lógiai folyamatokban — vagyis a termelőerők anyagi tényezőiben — kö­ vetkeztek be minőségi változások, hanem a termelőerők szubjektív ténye­ zőjét, az emberi tényezőt illetően is. Idevágóan — az alépítményi válto­ zások körülményei között — az objektum és a szubjektum viszonylatában valóságos megfordítottság jött létre: az ember alárendeltből az objektum ura lett. Ebből következik, hogy az emberi beruházás a legjövedelmezőbb. Az ember fejlődése, képesítése a gazdaságfejlesztés leghatékonyabb esz­ köze. A társadalom alapjában és felépítményében bekövetkező nagy válto­ zások csupán a szüntelenül átalakuló, tökéletesedő emberek tevékenysége nyomán jöhetnek létre. Hogy lépést tarthassunk a társadalom alépítményében végbemenő gyors változásokkal, mindenütt előnyben kell részesítenünk az előrelátá­ son alapuló mobilitást, az események és jelenségek uralására való képes­ séget. A bekövetkező változásokat gyakorta emberek fékezik — jóllehet feladatuk éppen a kibontakoztatás elősegítése. Ahelyett, hogy alkotólag lépnének közbe, s nagy erejű motorhoz hasonlóan előrelendítenék a dol­ gokat, úgy reagálnak, akárcsak a bürokraták, akik elévült papirosokkal matató kishivatalnoknak tekintik magukat. Ilyenképpen nagymértékben gátolják előrehaladásunkat. P á r t u n k azonban nem a megmerevedett és elmeszesedett tradicionalizmus — amely ürügyként úgynevezett h u m a ­ nizmust tanúsít azok iránt, akik képtelenek lépést tartani a mai ütemmel — elvét követi, hanem a ki nem elégítő állapotok gyors és határozott orvoslását célzó kritikai és forradalmi szellem álláspontjára helyezkedik (beleértve a meg nem felelő emberek eltávolítását is). Ez a megoldás — amellett, hogy olcsóbb, mint a messzemenően negatív következményekkel járó immobilitás — az általános érdekeket szem előtt tartó humanizmust is tükrözi. Gyakran és nem ok nélkül beszélünk arról a gazdasági, tudományos, m ű ­ szaki, technológiai fáziseltolódásról, amely például Romániát elválasztja Franciaországtól, ez utóbbit az Egyesült Államoktól. Egyre világosabbá válik azonban, hogy az összes egyenetlenségek közül a jelen pillanatban a leg­ bosszantóbb a vezetés és szervezés, valamint a vezető szakemberek képzése területén tapasztalható fáziseltolódás. Amikor megszüntetjük gazdasági,

műszaki-tudományos elmaradottságunkat, el kell kerülnünk az említett területen is a lemaradás veszélyét. A legfejletteb kapitalista országok alépítményében végbement nagy változásokkal párhuzamosan mind mikro-, mind makroökonómiai szinten teljesen átszervezték a vezetést. Ennek alapját az elektronikus technika, az elektronikus számítógépek alkották. Az elektronikus számítás ugyanis nagyon fontos mutatója bármely gazdasági vezetés minőségi színvona­ lának. Manapság az elektronikus technikát nemcsak a termelőfolyamatokba és a társadalmi élet nem produktív szférájába szükséges bevezetni, hanem a vezetés megszervezésének területére is, hiszen ennek jelentősége semmi­ vel sem kisebb, mint a többié. A döntéseket lehetővé tevő kibernetikus adatfeldolgozás minden szinten gyökeresen megváltoztatja a vezetési tevé­ kenység előfeltételeit és körülményeit. Az új nemcsak abban áll, hogy a termelési technika (általában a termelőerők) fejlődése igényli a szerve­ zési és vezetési formák összhangba hozását a műszaki haladással, hanem abban is, hogy az új kibernetikus technika, mely a vezetés szolgálatára áll (illetve kell állnia), maga is rendszeres változásokat követel a vezetés formáiban és módszereiben. A nemzetgazdaságnak elektronikus számítási technikával történő fel­ szerelése végett egy — az intézkedések végrehajtását szorgalmazó — kor­ mánybizottságot és kutatóintézetet kezdeményező legújabb pártjavaslat fontos lépést jelent a termelőtevékenység, a tervezés és általában a társa­ dalmi élet vezetésének tökéletesítésében. A kibernetikus technikának az emberi tevékenység legkülönbözőbb területén történő széles alkalmazása nagy jelentőségű kérdés. Megállapíthatjuk, hogy az elektronikus technika, a számítógépek a termelőerők fejlesztésében, a második ipari forradalom k i ­ bontakoztatásában ma olyan szerepet játszanak, mint amilyent a szerszám­ gépek játszottak az első ipari forradalom megvalósításában. A jövőt jelké­ pező elektronikus számítógépek felbecsülhetetlen és abszolút nélkülözhetet­ len segítséget jelentenek az ember számára, éppen ama területen, amelyen lehetőségei a legkorlátozottabbak: a gondolkodás készségének és hatékonyságának domíniumában. Ha a szerszámgépek „meghosszabbították" az em­ ber kezét, akkor az elektronikus számítógépek „meghosszabbítják" az e m ­ ber agyát, csökkentik korlátait, veleszületett „fogyatékosságait". Ügy vélem, országunknak e területen is megvannak a reális lehető­ ségei ahhoz, hogy csináljon „valamit". Az elektronikus technika meg­ valósításaiban két tényező játszik fontos szerepet: a matematikai logika és az elektronika. E területen (az elsőn kétségen kívül) hazánknak jól ér­ tékesíthető hagyományai vannak. Noha a társadalom termelőtevékenységének vezetése és megszervezése nagy jelentőségű, mégis egymagában nem oldja meg az összes problémá­ kat. A vezetés nem öncélú. Az alapvető cél mindig a vezetés szféráján kívül van. Pártunk tudományos és műszaki politikájának vonala: a vezetés és szervezés szüntelen összhangba hozása a jelenkori tudományos-műszaki forradalom állandó és gyors változásainak feltételeivel. E politika — mint bármely politika — történelmi rendeltetése: a szelekció, a kiszűrés. A többi között felmerül annak a kidolgozása, fejlesztése, ami ma álta­ lában vezetéstudomány néven ismeretes. Ez a tudományok egyik ága, amelynek jelentőségére Nicolae Ceauşescu elvtárs már az 1966. decemberi

plenáris ülésen is felhívta a figyelmet. Meg kell mondanunk, hogy e terü­ leten még nem büszkélkedhetünk. Ennek egyik oka lehet az is, hogy egye­ sek úgy vélekednek: ilyen tudomány még nem is létezik. Ez durva tévedés, még akkor is, ha elfogadjuk azt az állítást, mely szerint — egy tudós sza­ vaival élve — e tudomány születési bizonyítványát még nem állították ki, mégis él és fejlődik. Idevágó értékes, saját elméleti m u n k á k hiánya m á r nem igazolható. A gyakorlat bizonyos lebecsülést árul el az elmélettel szemben, vagy legalábbis valamiféle kétkedést hatékonyságában. A t u d o ­ mányos gondolkodásnak — amely nem helyettesíthető semmiféle formu­ lával — e szférában is elöl kell járnia, nem kulloghat a modern műszaki felszerelések fejlődése mögött, mert így fennáll a veszély: nemhogy csök­ kentenénk, hanem növeljük a — sajnos, még sok területen tapasztalható — fáziseltolódást, amely elválaszt bennünket a világ legfejlettebb országa­ inak technikai, termelési színvonalától. Az országos pártkonferencia megszabta, a gazdasági és társadalmi t e ­ vékenység tökéletesítésével kapcsolatos új feladatok fontos problémákat vetnek fel mind a természet- és műszaki, mind a társadalom-, politikai és humanisztikus tudományok összes művelőinek. E kérdések megoldása szükségessé teszi a tudomány e két nagy ága képviselőinek állandó és összpontosított erőfeszítéseit, mert mindkettő közös célt követ, egységes egészet alkot, kölcsönösen hat egymásra. A tudomány e két ága — bár különböző mértékben és eltérő módon — közvetlen erőt képvisel a terme­ lésben. Közgazdászok, szociológusok, filozófusok, logikusok, a politika-tudo­ mány művelői, jogászok, pedagógusok, pszichológusok, történészek feladata hozzájárulni egyrészt eddigi tapasztalataink általánosításához, másrészt a szocialista társadalom fejlesztése, a gazdasági és társadalmi élet tökéle­ tesebb vezetése nagy elméleti és gyakorlati problémáinak kidolgozásához. A gazdasági és társadalmi tevékenység vezetése tökéletesítésének problémáival kapcsolatosan figyelembe kell vennünk jelenkori fejlődésünk konkrét történelmi feltételeit, valamint mindazt, amit megvalósítottunk. Csak így vehetjük pontosan számba a megoldásra váró feladatokat. Nem kétséges, történelmi szakaszokat nem lehet átugrani. De lehetsé­ ges e szakaszok megrövidítése. Tulajdonképpen ezen fáradozunk. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy hatalmon levő, párt ve­ zette munkásosztályunknak sikerült megoldania — sokkal hamarabb, job­ ban és következetesebben, mint a kapitalizmusnak — az iparosítás prob­ lémáját, valamint a burzsoáziától megoldatlanul ránk maradt politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kérdéseket. Eltérően olyan országoktól, mint Anglia, az Egyesült Államok, Németország — amelyeknek egy-két évszázadra volt szükségük, hogy ipari országgá váljanak —, a szocialista Románia ezt a problémát sokkal gyorsabb ütemben, történelmileg jóval rövidebb idő alatt oldotta meg. Továbbra is előirányozva gazdasági fejlődésünk gyors ütemét, ezen­ túl is megőrizve a meglevő kölcsönös összefüggést fogyasztás és felhalmo­ zás között, a jövőben is arra törekszünk, hogy történelmileg minél rövi­ debb idő alatt oldjunk meg fontos és nehéz feladatokat. Ennek szem előtt tartásával Marx ama nagy történelmi értékű útmutatásához igazodunk, mely szerint noha az emberek történelmüket az adott és a múltból örökölt körülmények között alakítják, mégis ők maguk alakítják. Marx tehát két

elemet vesz tekintetbe: egyrészt a múltban strukturálódott feltételeket, másrészt az ember alkotótevékenységét. A történelmi tapasztalat bizonyította e marxista tétel igazát. Az em­ berek saját történelmük kovácsai, előrehaladásuk ütemét ők szabják meg. Íme, ezért helyez pártunk oly nagy súlyt az alanyi tényezőre, a saját sor­ sukat alakító dolgozók öntudatára. A marxista — leninista elméletre alapozva s ezt a hazai feltételeknek megfelelően továbbra is alkalmazva, megvalósítva a jelenkori tudomá­ nyos-műszaki forradalmat s folytonosan tökéletesítve a termelési és tár­ sadalmi viszonyokat, népünk újabb és újabb sikereket ér majd el a szocia­ lista rendszer fejlesztésében.

DOBOSSY IMRE

Számítógép és koncepció

A vezetés t u d o m á n y o s m e g a l a p o z h a t ó s á g á n a k k é r d é s e k ö r ü l m é g n a p j a i n k b a n is világszerte folyik a vita, s m i n d i g új e r ő r e k a p , v a l a h á n y s z o r a vezetés p r o b l é ­ m á j a a t á r s a d a l m i é r d e k l ő d é s e l ő t e r é b e k e r ü l . T á r g y a : a t u d a t o s s á g és ösztönösség viszonya, a s z u b j e k t í v és o b j e k t í v e l e m e k szerepe és jelentősége, a m e g i s m e r h e t ő s é g és az elméleti á l t a l á n o s í t á s lehetőségei és k o r l á t a i — m i n d o l y a n p r o b l é m a , a m e l y n e m c s a k a sokszor felvetődő és tetszetősen leegyszerűsített k é r d é s b e n t ü k r ö z ő d i k : „a v e z e t é s : m ű v é s z e t - e vagy t u d o m á n y ? " , h a n e m a vezetési m ó d s z e r e k t u d o m á n y o s m e g a l a p o z á s á r a i r á n y u l ó k í s é r l e t e k b e n és e l g o n d o l á s o k b a n is. I. „A vezetés t u d o m á n y o s m e g a l a p o z á s a " , a „ t u d o m á n y o s vezetés", a „ v e z e t é s t u d o ­ m á n y " megjelölések az é r d e m i e l t é r é s e k e n túl a vezetés t a r t a l m á b a n és m ó d s z e r e i ­ ben v é g b e m e n ő fejlődés i r á n y á t is érzékeltetik, v a g y i s : a t u d a t o s s á g és a t e r v ­ szerűség e g y r e erőteljesebb t é r h ó d í t á s á t , s ezzel p á r h u z a m o s a n az ösztönösség, a rögtönzés, az ú g y n e v e z e t t „ h a t o d i k érzék" h á t t é r b e szorulását. P e r s z e az i n t u i t í v fel­ i s m e r é s e k t ő l és bizonyos a f o r i z m a - s z e r ű m e g á l l a p í t á s o k t ó l hosszú ú t v e z e t e t t az első olyan kísérletekig, a m e l y e k a vezetés t a r t a l m i e l e m e i n e k t u d a t o s m e g f o g a l m a ­ zására, a vezetési funkció o b j e k t í v és s z u b j e k t í v t é n y e z ő i n e k m e g h a t á r o z á s á r a i r á ­ nyultak. Az első ilyen koncepciót — a „ t u d o m á n y o s ü z e m v e z e t é s " e l m é l e t é t — k é t n é v fémjelzi: a francia H. Fayol (1841—1925) és az a m e r i k a i F. W. T a y l o r (1856—1915). Vezetéselméleti k o n c e p c i ó j u k olyan lényeges e l t é r é s e k e t m u t a t , a m e l y e k n e k g y a k o r ­ lati v e t ü l e t e m á i g t a r t ó v i t á k forrása, v a l a h á n y s z o r o p t i m á l i s vezetési s t r u k t ú r a k i ­ a l a k í t á s á r ó l v a n szó. F a y o l a vezetés egységének — lineáris vezetés —, T a y l o r a v e ­ zetés s z a k o s í t á s á n a k — funkcionális vezetés — elvét h a n g s ú l y o z t a , mégis közös é r d e m ü k m a r a d a n n a k felismerése, hogy — sem az e m b e r i m u n k a módszerei és formái, s e m a dolgozó e m b e r teljesít­ m é n y l e h e t ő s é g e i n e m eleve adott, m e g v á l t o z t a t h a t a t l a n tényezők, h a n e m t u d o m á n y o s a l a p o n fejleszthető elemei a t e r m e l é s i f o l y a m a t n a k ; — a m u n k a f o l y a m a t i r á n y í t á s a , a vállalat, ü z e m vezetése n e m ösztönösség, m e g é r z é s dolga, h a n e m olyan t e v é k e n y s é g , a m e l y p o n t o s a n m e g h a t á r o z o t t

k a t e g ó r i á k r e n d s z e r é b e foglalható, t u d o m á n y o s a n e l e m e z h e t ő és m e g a l a p o z ­ ható, lényeges e l e m e i b e n e l s a j á t í t h a t ó . Taylor k o n c e p c i ó j á n a k k o r s z a k n y i t ó jelentőségét a n n a k az e l v n e k megfogal­ m a z á s a és g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s a a d j a meg, hogy a m u n k a m e n n y i s é g e és t e r m e l é ­ kenysége n e m c s a k új gépek és új dolgozók b e á l l í t á s á v a l növelhető, h a n e m szerve­ zéssel is. E n n e k megfelelően: k o n c e p c i ó j á b a n a vezető funkciója m á r n e m a h a j ­ csáré, h a n e m a szervezőé, a k i n e k f e l a d a t a a v é g r e h a j t á s legjobb feltételeinek k i a l a kítása — a m u n k a elvégzéséhez szükséges e n e r g i a és idő t u d o m á n y o s m ó d s z e r e k k e l t ö r t é n ő elemzése és m e g h a t á r o z á s a a l a p j á n . A m u n k a v é g z é s m i k é n t j é n e k m e g á l l a ­ pítása t ö b b é n e m a m u n k á s , h a n e m az ü z e m v e z e t é s feladata. A m u n k á s s z á m á r a m á r csak a legszorosabb é r t e l e m b e n v e t t v é g r e h a j t á s m a r a d . T a y l o r m é g n e m gon­ dolt — és n e m is g o n d o l h a t o t t — a r r a , h o g y a m i k o r a m u n k á s t feloldja a g o n d o l k o ­ dás kötelezettsége alól s l e h e t e t l e n n é teszi s z á m á r a a k e z d e m é n y e z é s t , ezzel n e m ­ csak önállóságától fosztja meg, h a n e m a m u n k a ö r ö m é t ő l is. A m u n k a o b j e k t í v és s z u b j e k t í v elemei k a p c s o l a t á n a k , a t e r m e l é k e n y s é g és az e m b e r i t é n y e z ő össze­ függésének f e l t á r á s a m i n t p r o b l é m a T a y l o r s z á m á r a fel s e m m e r ü l t . A t o v á b b f e j ­ lesztés feladatát, főleg az e m b e r — m u n k a k a p c s o l a t b a n az e m b e r szerepének, a m u n ­ kához, a m u n k a h e l y h e z , m u n k a t á r s a i h o z és feletteseihez v a l ó v i s z o n y á n a k t i s z t á z á ­ sát a h u m a n r e l a t i o n s n é v e n i s m e r t vezetési koncepció k i m u n k á l ó i , Elton M a y o és követői v é g e z t é k el. T a y l o r a m u n k á t r a c i o n a l i z á l t a , M a y o és követői a m u n k a h u m a n i z á l á s á r a t ö ­ r e k e d t e k . N e m az e m b e r t a k a r t á k h o z z á i d o m í t a n i a gépekhez, a m u n k a h e l y o b j e k t í v feltételeihez, h a n e m — t e r m é s z e t e s e n a t e r m e l é k e n y s é g , és végső soron a profit növelése v é g e t t — a m u n k a h e l y i feltételeket s főleg: az a l k a l m a z o t t vezetési m ó d ­ szereket k í v á n t á k ö s s z h a n g b a hozni a dolgozó e m b e r szükségleteivel, igényeivel. A h u m a n r e l a t i o n s koncepcióját f o r d u l ó p o n t n a k t e k i n t i k az e m b e r i m u n k a k o r s z e r ű megszervezése és felhasználása, főleg p e d i g a m u n k a h e l y i vezetés új m ó d s z e r e i ­ n e k k i a l a k í t á s a s z e m p o n t j á b ó l . Nagyfokú leegyszerűsítéssel azt m o n d h a t j u k , hogy e n n e k az e l m é l e t n e k k ü l ö n ö s e n k é t felismerése volt az, a m e l y a vezetéssel k a p c s o l a ­ tos új szemlélet k i a l a k í t á s á t d ö n t ő e n befolyásolta: 1. G y ö k e r e s szakítás a B i b l i á b a n gyökerező a m a felfogással, hogy a m u n k a az e m b e r s z á m á r a átok, csapás, szenvedés („Átkozott legyen a f ö l d . . . f á r a d s á g o s m u n k á v a l élj belőle é l e t e d n e k m i n d e n n a p j a i b a n . . . o r c á d v e r í t é k é v e l egyed a te k e n y e r e d e t . . . " Mózes I. k ö n y v e 3. 17. 18.). A h u m a n r e l a t i o n s e l m é l e t é n a l a p u l ó új szemlélet azt h i r d e t i , hogy az e m b e r szívesen dolgozik, m e r t csak a m u n k á j a r é v é n elégítheti ki t á r s a d a l m i r a n g és pozíció u t á n i t e r m é s z e t e s v á ­ gyát. E n n e k előfeltétele és a vezetés legfontosabb f e l a d a t a m i n d e n s z i n t e n : a m u n k a h e l y i megelégedettség feltételeinek biztosítása, a m i n e k legfontosabb és a vezetési m ó d s z e r e k k i a l a k í t á s a s o r á n m i n d i g figyelembe v e e n d ő t é n y e z ő i : a) a dolgozó i s m e r j e m u n k á j a értelmét, b) érezze saját s z e m é l y é n e k fontos­ ságát az elvégzendő feladat szempontjából, c) t e r e legyen személyisége é r v é ­ nyesítésére. 2. A dolgozó e m b e r n e m elszigetelt személy, és n e m is kezelhető i l y e n k é n t . M a ­ g a t a r t á s á t , i n d í t é k a i t — és így m u n k á j á n a k t e r m e l é k e n y s é g é t is — n a g y ­ m é r t é k b e n az a csoport h a t á r o z z a meg, a m e l y h e z tartozik, s a m e l y n e m szükségszerűen azonos a m u n k a h e l y ü g y r e n d j é b e n , szervezeti felépítésében m e g h a t á r o z o t t m u n k a c s o p o r t t a l . A v e z e t ő k n e k t e h á t m i n d i g s z á m o l n i u k kell d ö n t é s e i k c s o p o r t k i h a t á s á v a l is. A két felismerés a vezetéselmélet t o v á b b i fejlődésének egészen új lehetősé­ geit n y i t o t t a meg, s a vezetési funkció pszichológiai és szociológiai v o n a t k o z á s a i n a k f e l t á r á s á b a n olyan e r e d m é n y e k e t hozott, s olyan megközelítési m ó d o k a t tett l e h e ­ tővé, a m e l y e k e t a szocialista v e z e t é s t u d o m á n y k i a l a k i t á s a s o r á n é p p ú g y f i g y e l e m b e kell v e n n i , m i n t a taylori koncepció h a s z n o s í t h a t ó elemeit.

A t u d o m á n y o s üzemvezetés polgári e l m é l e t e a h u m a n relations-szel k i m o n d t a az utolsó szót. M i n t annyiszor a polgári t u d o m á n y t ö r t é n e t é b e n , most is az történt, hogy az elmélet t ú l m u t a t o t t ö n m a g á n , t ú l s z a l a d t a t á r s a d a l m i valóság m e g s z a b t a l e ­ hetőségeken. Mayo és m u n k a t á r s a i k é t s é g t e l e n ü l n a g y é r d e m e k e t szereztek a m u n ­ k a h e l y i e m b e r i k a p c s o l a t o k széles k ö r ű r e n d s z e r e s v i z s g á l a t á v a l , a dolgozó ember magatartását s ezzel munkája termelékenységét meghatározó pszi­ chológiai tényezők feltárásával, a csoportmunka fontosságának felismerésé­ vel, s e munkaforma tényezőinek beható elemzésével. Mindez azonban, a m i m e g á l l a p í t á s a i k b ó l a vezetés módszereit é r i n t ő k ö v e t e l m é n y és követ­ k e z m é n y : a dolgozó e m b e r egyéniségének elismerése, az e r e d m é n y e k b e n v a l ó é r ­ d e k e l t t é tétele, az o b j e k t í v m u n k a f e l t é t e l e k és a s z u b j e k t i v e m b e r i törekvések, v á ­ g y a k és igények ö s s z h a n g j á n a k m e g t e r e m t é s e m i n t a munka élménnyé alakításának előfeltétele — m i n d e z m i n t vezetési f e l a d a t m á r m e g h a l a d j a egy o l y a n t á r s a d a l o m l e ­ hetőségeit, a m e l y n e k lényege és szükségszerű v e l e j á r ó j a a dolgozó e m b e r k i z s á k m á ­ nyolása. A tőkés vezetési koncepciók a h u m a n r e l a t i o n s e l m é l e t é n e k és r é s z b e n a gya­ k o r l a t á n a k kidolgozásával t e h á t e l j u t o t t a k lehetőségeik l e g m a g a s a b b szintjére. Az ipari vezetés módszerei i r á n t é r d e k l ő d ő elméleti és g y a k o r l a t i s z a k e m b e r e k s z á m á r a a k o r s z e r ű t e r m e l é s feltételeivel a d e k v á t vezetési koncepció k i m u n k á l á s a h e l y e t t m á r c s a k a t á r s a d a l m i valóság t é n y e i t k e v é s b é t ü k r ö z ő — b á r a n a g y ü z e m i v e z e t é s b e n s z á m o t t e v ő segítséget j e l e n t ő matematikai módszerek és az azokon a l a p u l ó infor­ mációs technikák k i d o l g o z á s á n a k lehetősége m a r a d t . E n n e k megfelelően a fejlett tőkés országok s z a k i r o d a l m á b a n e g y r e e r ő t e l j e s e b b e n é r v é n y e s ü l az az álláspont, a m e l y F a y o l és T a y l o r t u d o m á n y o s üzemvezetésével és a h u m a n r e l a t i o n s k o n c e p ­ ciójával a k o r s z e r ű ipari információs t e c h n i k á t állítja szembe v a g y l e g a l á b b i s az új t e c h n i k a a l k a l m a z á s á n a l a p u l ó új e l m é l e t e k k e l egészíti ki a k o r á b b i e l g o n d o l á ­ sokat. E n n e k a t e c h n i k á n a k a fejlődése vezet m a j d állítólag a l e g t u d o m á n y o s a b b v e ­ zetési m ó d s z e r n e k , a vezetés a l a p v e t ő e n új f o r m á j á n a k , az ú g y n e v e z e t t „ a u t o m a n a g e m é n t " - n e k a k i a l a k u l á s á h o z . Az a u t o m a n a g e m e n t fogalma a fejlett tőkés országok — e l s ő s o r b a n az Egyesült Á l l a m o k — s z a k i r o d a l m á b a n o l y a n vezetés-szervezési k o n ­ cepciót jelöl, a m e l y b e n a vezető m á r n e m a beosztottak fölé r e n d e l t személy, aki u t a s í t á s a i v a l m e g h a t á r o z z a azok m u n k á j á n a k t a r t a l m á t és i r á n y á t , h a n e m c s u p á n az i r á n y í t á s t végző s z a k e m b e r - k o l l e k t í v a egyik t a g j a — p r i m u s i n t e r p a r e s —, a k i n e k feladata, hogy a felvetődő p r o b l é m á k r a az o p t i m á l i s m e g o l d á s t m i n t t á r g y i feladatot kidolgozza, t e r m é s z e t e s e n a l e g k o r s z e r ű b b gépi eszközök és m a t e m a t i k a i m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s á v a l . Rokon ezzel az elgondolással az a vezetési koncepció, a m e l y e t a n y u g a t n é m e t vezetéselméleti s z a k i r o d a l o m „ M u l t i l a t e r a l e - M i t w i r k u n g o h n e R a n g h i e ­ r a r c h i e " megnevezéssel jelöl. M i n d k é t esetben u g y a n a r r ó l v a n szó: h o g y a n l e h e t n e a h i e r a r c h i k u s a l á - és fölérendeltség és a formális fegyelem k ö v e t e l m é n y e i n a l a p u l ó b ü r o k r a t i k u s v e z e t é s ­ szervezeti s t r u k t ú r á k a t — a szervezeti m u n k a m a x i m á l i s h a t é k o n y s á g á n a k biztosítá­ s á r a — a funkciók e l h a t á r o l á s á n és k o o r d i n á l á s á n a l a p u l ó o l y a n szervezeti felépí­ téssel pótolni, a m e l y b e n a m e g k ö v e t e l t m a g a t a r t á s f o r m a n e m a feltétlen k o n f o r m i tás és az engedelmesség, h a n e m a szervezeti célok t u d a t o s v á l l a l á s á b ó l f a k a d ó alkotó együttműködés. Az információs t e c h n i k a fogaima egyrészt az i n f o r m á c i ó k gyors feldolgozását ( e l e k t r o n i k u s számítógépek), m á s r é s z t a m a t e m a t i k a i és statisztikai m ó d s z e r e k n e k az i p a r i vezetésben, főleg a d ö n t é s h o z a t a l b a n v a l ó a l k a l m a z á s á t (lineáris p r o g r a m o z á s , o p e r á c i ó - k u t a t á s , P E R T - , CPM-, M o n t e - C a r l o - m ó d s z e r ) teszi lehetővé. E z e k e t a t e c h ­ n i k á k a t n e m c s a k azért t e k i n t h e t j ü k ú j a k n a k , m e r t csak a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n

fejlődtek ki olyan m é r t é k b e n , a m e l y i p a r i a l k a l m a z á s u k a t elősegítette, h a n e m a z é r t is, m e r t lényeges eltérést j e l e n t e n e k a megelőző k é t vezetési k o n c e p c i ó t ó l : attól is, a m e l y a Taylor-féle t u d o m á n y o s ü z e m v e z e t é s e n és attól is, a m e l y a h u m a n r e l a t i o n s elvein alapszik. A leglényegesebb eltérés a n n a k k ö v e t k e z m é n y e , h o g y az i n f o r m á ­ ciós t e c h n i k a fejlődése l e h e t ő v é teszi a d ö n t é s h o z a t a l c e n t r a l i z á l á s á t a l e g n a g y o b b szervezeti egységeknél. V é l e m é n y ü n k szerint erős t ú l z á s a z o n b a n a v á l l a l a t v e z e t é s m u n k á j á t segítő — főleg a vezetői d ö n t é s e k e t előkészítő — k o r s z e r ű t e c h n i k a i m ó d s z e r e k e t olyan csoda­ szernek t e k i n t e n i , a m e l y a vezető személyes k ö z r e m ű k ö d é s é t pótló, v a l a m i f é l e e g é ­ szen új vezetési koncepciót jelent. A legtökéletesebb gép is csak a r r a t u d v á l a s z t a d n i , a m i t az e m b e r k é r d e z tőle, és így az invenciót és é r t e l m i erőfeszítést, a h e l y ­ zetek sokoldalú felmérését k í v á n ó , b o n y o l u l t p r o b l é m á k m e g o l d á s á b a n a d ö n t ő t é ­ nyező t o v á b b r a is az e m b e r , a r á t e r m e t t és megfelelően k é p z e t t vezető m a r a d . V a n a s z á m í t ó g é p e k a l k a l m a z á s á n a k egy m á s i k a s p e k t u s a is, a m e l y r e főleg a szo­ cialista v e z e t é s e l m é l e t s z a k e m b e r e i figyelmeztetnek. A n n a k k ö v e t k e z t é b e n u g y a n i s , hogy az új m ó d s z e r e k és információs t e c h n i k á k a vezetők t á r g y i f e l a d a t a i n a k , a p r o g r a m o z h a t ó szellemi t e v é k e n y s é g e k n e k egyre n a g y o b b részét veszik át, s a m a i n á l sokkal n a g y o b b lehetőség n y í l i k a v e z e t ő k n e k ahhoz, hogy m u n k a k ö r ü k e m b e r i v o ­ n a t k o z á s a i r a összpontosíthassák figyelmüket. II. Az eddig kifejtettek a l á t á m a s z t a n i l á t s z a n a k azt a teljesen a l a p t a l a n , mégis m e g l e h e t ő s e n e l t e r j e d t felfogást, a m e l y szerint a vezetés t u d o m á n y o s m e g a l a p o z á ­ s á n a k kísérletei, a v e z e t é s t u d o m á n y k i m u n k á l á s á v a l kapcsolatos eddigi e r e d m é n y e k kizárólag a tőkésországok t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i fejlődéséhez k a p c s o l ó d n a k , s e b b e n a v o n a t k o z á s b a n t a n u l n i v a l ó n k is csak a tőkésországoktól lehet. E b b ő l a n n y i t el­ f o g a d h a t u n k , hogy a vezetés t u d o m á n y o s m e g a l a p o z á s á n a k igénye először v a l ó b a n a tőkés t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i fejlődés f o l y o m á n y a k é n t jelentkezett, de u g y a n a k k o r hozzá kell t e n n ü n k , hogy ez az igény csak az a d o t t t á r s a d a l m i r e n d s z e r k o r l á t a i között é r v é n y e s ü l h e t e t t . A vezetési funkció t a r t a l m á n a k , a vezetés m ó d s z e r e i n e k és t u d o m á n y o s m e g a l a p o z á s á n a k t á r s a d a l m i feltételezettségét s e n n e k f o l y o m á n y a k é n t : k o r l á t a i t a k a p i t a l i z m u s b a n és lehetőségeit a s z o c i a l i z m u s b a n a m a r x i z m u s — l e n i n i z ­ m u s klasszikusai f o g a l m a z t á k meg. M a r x volt az első, aki a vezetési funkció t á r s a ­ d a l m i feltételezettségét k ö v e t k e z e t e s e n végiggondolta és k o r á n a k viszonyait szemlél­ tette. M a r x itt is a t u d o m á n y o s megközelítés m ó d s z e r é v e l élt, s a vezetés ö n k é ­ n y e s e n k i r a g a d o t t egyes e l e m e i n e k p u s z t a felsorolása h e l y e t t — a m i m é g m a is k e d ­ venc m ó d s z e r e a k é r d é s sok „ s z a k é r t ő j é n e k " — a funkció t a r t a l m á n a k a z o k a t a j e l ­ lemzőit f o g a l m a z t a meg, a m e l y e k egyrészt m e g k ü l ö n b ö z t e t i k azt m i n d e n m á s cél­ t u d a t o s e m b e r i tevékenységtől, m á s r é s z t pedig t ü k r ö z i k az a d o t t t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i k ö r n y e z e t m e g h a t á r o z ó szerepét. M a r x a vezetést t ö r t é n e l m i l e g , t á r s a d a l m i l a g és g a z d a s á g i l a g m e g h a t á r o z o t t f u n k c i ó k é n t é r t e l m e z t e , a m e l y n e k egyik e l e m e t á r s a d a l m i - t ö r t é n e t i ; a m á s i k g a z d a ­ sági-szervezési jellegű. T á r s a d a l m i - t ö r t é n e t i é r t e l e m b e n a vezetés a tőkés t á r s a ­ d a l o m b a n a m u n k a f o l y a m a t k i z s á k m á n y o l á s á n a k funkciója; gazdasági-szervezési ér­ t e l e m b e n v i s z o n t a t á r s a d a l m i m u n k a f o l y a m a t t e r m é s z e t é b ő l f a k a d ó és a h h o z t a r ­ tozó k ü l ö n tevékenység, a m e l y teljesíti az a d o t t szervezet egészének m ű k ö d é s é v e l összefüggő á l t a l á n o s funkciókat. A vezetés m i n t t á r s a d a l m i - t ö r t é n e t i k a t e g ó r i a t e r m é s z e t e s e n csak az a d o t t t ö r t é n e l m i időszak — M a r x e s e t é b e n a k a p i t a l i z m u s — v i s z o n y a i r a v o n a t k o z t a t h a t ó ; a vezetés a z o n b a n , m i n t a t á r s a d a l m i m u n k a f o ­ l y a m a t t e r m é s z e t é b ő l f a k a d ó tevékenység, m á r n e m c s a k a k a p i t a l i z m u s r a é r v é n y e s ,

h a n e m a t á r s a d a l m i m u n k a m e g o s z t á s a l a p j á n t e r m e l ő m i n d e n t á r s a d a l m i formációra, t e h á t a szocializmusra is. Hangsúlyozzuk, hogy a m a r x i elemzés, főleg a tőkés v e ­ zetési funkció kettős jellegének feltárása r e n d k í v ü l m e g k ö n n y í t e t t e a n n a k a k é r d é s ­ n e k a későbbi Vizsgálatát és eldöntését, hogy a tőkés vezetési t a p a s z t a l a t o k m e n y ­ n y i b e n h a s z n á l h a t ó k fel a szocialista t e r m e l é s viszonyai között, n e m beszélve a n n a k a p é l d a m u t a t á s n a k a jelentőségéről, a m i t a t u d o m á n y o s megközelítés m ó d s z e r é ­ n e k a l k a l m a z á s á v a l nyújt. M a r x elvi állásfoglalásának g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s á r a s egyben a vezetési funkció t á r s a d a l m i m e g h a t á r o z o t t s á g é n a k é r t e l m e z é s é r e m á r E n ­ gels klasszikus p é l d á t a d o t t a t e k i n t é l y r ő l írott t a n u l m á n y á b a n . ( M a r x — E n g e l s : Vá­ logatott Művek I. 618—19.) A m a r x i megfogalmazás lényegét a szocializmus v i s z o n y a i r a v e t í t v e azt m o n d ­ hatjuk, hogy a vezetés a szocializmusban m e g s z ű n i k m i n t a t á r s a d a l m i m u n k a f o l y a ­ m a t k i z s á k m á n y o l á s á n a k funkciója, s csak m i n t a t á r s a d a l m i m u n k a f o l y a m a t ter­ mészetéből f a k a d ó és a h h o z tartozó külön koordináló funkció m a r a d meg. M a r x n e m foglalkozott — n e m is foglalkozhatott — b e h a t ó b b a n a vezetési funk­ ció t a r t a l m á n a k , f o r m á i n a k és m ó d s z e r e i n e k a l a k u l á s á v a l a szocializmusban, m é g k e v é s b é a szocialista vezetés elméleti m e g a l a p o z á s á v a l . Ezt a feladatot L e n i n végezte el m á i g h a t ó é r v é n n y e l . Ő volt a m u n k a h e l y i vezetés p r o b l é m a k ö r é n e k első k ö v e t ­ kezetes végiggondolója, elvi megalapozója, s az elvek k ö v e t k e z e t e s g y a k o r l a t i é r v é ­ nyesítője. Az ő n e v é h e z fűződik n e m c s a k a szocialista vezetés elméleti a l a p v e t é s e , h a n e m a vezetési p r o b l é m a k ö r t u d o m á n y o s megközelítésének, v a l a m i n t a vezetés k ö r é n b e l ü l a t á r s a d a l m i valóság t é n y e i v e l számoló t u d a t o s m ó d s z e r e k a l k a l m a z á ­ s á n a k első n a g y k í s é r l e t e is. A m i k o r L e n i n r ő l m i n t a t u d o m á n y o s vezetés ú t t ö r ő j é r ő l beszélünk, ez n e m azt jelenti, m i n t h a m e g f e l e d k e z t ü n k v o l n a Taylorról, a k i t a világ s z a k i r o d a l m a úgy t a r t n y i l v á n — s m i is így m u t a t t u k be —, m i n t a t u d o m á n y o s ü z e m v e z e t é s m e g ­ alapítóját. C s a k h o g y míg T a y l o r n á l a vezetés t u d o m á n y o s m e g a l a p o z á s a a f e l a d a t o k v é g r e h a j t á s á n a k egzakt m é r é s i m ó d s z e r e k k e l t ö r t é n ő p o n t o s (vagy h a ú g y tetszik: t u d o m á n y o s ) m e g h a t á r o z á s á t j e l e n t e t t e , L e n i n s z á m á r a a vezetés t u d o m á n y o s m e g ­ a l a p o z á s a n e m c s u p á n a vezetést k ö n n y í t ő m u n k a s z e r v e z é s i - t e c h n o l ó g i a i jellegű feladat volt, h a n e m a vezetési funkció egészét, a n n a k t á r s a d a l m i összefüggéseit is felölelő elvi-szemléleti-politikai állásfoglalás, a m e l y m a g á b a foglalta azt a k ö v e t e l m é n y t is, hogy ezeket az összefüggéseket és t á r s a d a l m i v o n a t k o z á s o k a t a vezetők m i n d i g t a r t ­ sák szem előtt és k ö v e t k e z e t e s e n é r v é n y e s í t s é k . L e n i n n e k m i n t a szocialista vezetés t u d o m á n y o s m e g a l a p o z ó j á n a k jelentősége é p p e n a b b a n v a n , hogy feltárta a vezetés t á r s a d a l m i összefüggéseit, a m e l y e k T a y l o r és követői s z á m á r a r e j t v e m a r a d t a k , s a m e l y e k figyelembevétele n é l k ü l tudományos vezetés e l k é p z e l h e t e t l e n . E n n e k volt egyik k ö v e t k e z m é n y e , hogy L e n i n — aki e g y é b k é n t n a g y o n n a g y r a é r t é k e l t e a m u n k a tudományos megszervezésére vonatkozó taylori elgondolásokat — Taylor koncep­ ciójával s z e m b e n az e r e d m é n y e s és h a t é k o n y vezetés legfontosabb előfeltételét a d o l g o z ó k n a k a v e z e t é s b e n v a l ó részvételében, k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g ü k fejlesztésé­ b e n és é r v é n y e s ü l é s é b e n , az a l u l r ó l jövő b í r á l a t i n t é z m é n y e s í t é s é b e n látta, t e h á t a fejlődés a d o t t s z a k a s z á n a k t á r s a d a l m i igényeit t ü k r ö z ő olyan vezetési elvek é r v é n y e ­ sítésében, a m e l y e k e t T a y l o r és követői e g y á l t a l á n n e m i s m e r t e k fel, s a m e l l y e l a burzsoá vezetési s z a k i r o d a l o m is c s a k a 30-as é v e k t á j á n k e z d e t t foglalkozni, ter­ mészetesen c s u p á n a tőkés t e r m e l é s i viszonyok k o r l á t a i között. L e n i n sokszor és sokféleképpen h a t á r o z t a m e g a vezetők f e l a d a t a i t és a szo­ cializmus k ö r ü l m é n y e i között a l k a l m a z a n d ó vezetési m ó d s z e r e k e t , s b á r e z e k b e n a m e g h a t á r o z á s o k b a n a változó t á r s a d a l m i helyzetek igényei és k ö v e t e l m é n y e i is t ü k ­ röződnek, s e n n e k megfelelően bizonyos h a n g s ú l y - e l t o l ó d á s o k is megfigyelhetők, v a n -

n a k a lenini m e g f o g a l m a z á s o k n a k bizonyos á l l a n d ó a n visszatérő, ismétlődő elemei, s n e m véletlen, hogy ezek a k ö v e t k e z ő k : az e m b e r e k m e g n y e r é s e , a meggyőzés, a dolgozók a k t i v i t á s á n a k és k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g é n e k kifejlesztése. L e n i n f o r r a ­ d a l m i a n új vezetési k o n c e p c i ó j á b a n a beosztott t ö b b é m á r n e m a l á r e n d e l t , h a n e m munkatárs, akit m e g kell n y e r n i , m e r t a szervezet céljait szolgáló s azok é r d e k é ­ ben hasznosítható gondolatai, j a v a s l a t a i , ötletei l e h e t n e k ; munkatárs, akit n e m uta­ situnk, h a n e m m e g g y ő z ü n k az elvégzendő feladat szükségességéről, t á r s a d a l m i h a s z ­ nosságáról és fontosságáról. Az igy é r t e l m e z e t t vezetői r á h a t á s e r e d m é n y e pedig n e m a formális engedelmesség, h a n e m az alkotó és k e z d e m é n y e z ő e g y ü t t m ű k ö d é s . H a az i s m e r t e t e t t lenini elvek a l a p j á n a k a r j u k m e g a l k o t n i a szocialista v á l l a l a t t á r s a d a l m i modelljét — n e m a n n y i r a m i n t valóságot, h a n e m i n k á b b m i n t a jövő felé m u t a t ó olyan konstrukciót, a m e l y n e k k i a l a k í t á s a a szocialista vezetés legfon­ tosabb f e l a d a t a —, a k k o r azt kell m o n d a n u n k , hogy a szocialista v á l l a l a t e g y e n ­ r a n g ú e m b e r e k m u n k a t á r s i e g y ü t t m ű k ö d é s é n a l a p u l ó olyan szervezet, a m e l y n e k t a g ­ jai úgy h a j t j á k v é g r e a vállalati feladatokat, hogy m e g v a n n a k győződve a n n a k t á r s a d a l m i fontosságáról és szükségességéről. Az egyes vezetési s z i n t e k n e k és veze­ t ő k n e k legfontosabb f e l a d a t a és egyben a szocialista vezetés a l a p v e t ő m ó d s z e r e : a szervezeti cél t u d a t o s í t á s a a m u n k a k ö z ö s s é g t a g j a i b a n , m é g p e d i g az e n n e k e l é r é s é r e i r á n y u l ó a k t í v és k e z d e m é n y e z ő k ö z r e m ű k ö d é s kifejlesztése ú t j á n — b e t a r t v a és é r v é n y e s í t v e a k o l l e k t í v vezetés, v a l a m i n t a személyes felelősség k ö v e t e l m é n y e i t is. III. A m a r x i z m u s — l e n i n i z m u s k l a s s z i k u s a i n a k a vezetéssel kapcsolatos állásfogla­ lásaiból s z ü k s é g s z e r ű e n a d ó d i k az a k ö v e t k e z t e t é s — a m e l y e t e g y é b k é n t a legkorsze­ r ű b b tőkés vezetési k o n c e p c i ó k is e l i s m e r n e k , sőt h a n g s ú l y o z n a k , csak é p p e n nem t u d n a k m i t k e z d e n i vele —, hogy ti. a vezetés t á r s a d a l m i feltételezettségének fel­ és elismerése, v a l a m i n t az a b b ó l a d ó d ó k o n z e k v e n c i á k k ö v e t k e z e t e s é r v é n y e s í t é s e a vezetés e l m é l e t é b e n és g y a k o r l a t á b a n : az első és legfontosabb feltétele a vezetés t u d o m á n y o s m e g a l a p o z á s á n a k s az i s m e r e t e k a m a k ö r e m e g h a t á r o z á s á n a k , a m e l y e t v e z e t é s t u d o m á n y n a k n e v e z h e t n é n k . A m i k o r a vezetés t á r s a d a l m i feltételezettségéről beszélünk, a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i fejlődésnek a z o k r a a k o n k r é t t é n y e i r e gon­ dolunk, a m e l y e n d ö n t ő e n m e g h a t á r o z z á k a vezetési funkció t a r t a l m á t és a v e z e t é s ­ ben a l k a l m a z h a t ó vagy a l k a l m a z a n d ó m ó d s z e r e k és vezetői stílus jellegét. A t á r s a d a l m i fejlődésnek a vezetés t a r t a l m á t és m ó d s z e r e i t m e g h a t á r o z ó t é n y e i közül elsősorban a z o k a t említjük, a m e l y e k a szocialista t á r s a d a l m i s t r u k t ú r a és a szocialista t e r m e l é s i viszonyok folyományai, a szocializmus lényegéből f a k a d n a k , és csak a r r a jellemzők, s így v i z s g á l a t u k e l k e r ü l h e t e t l e n , h a a szocialista vezetés e l ­ méletét a m a r x i z m u s — l e n i n i z m u s k l a s s z i k u s a i n a k h a g y o m á n y a a l a p j á n k í v á n j u k kimunkálni. M i n d e n e k e l ő t t a teljes foglalkoztatottság t é n y é t kell e m l í t e n ü n k m i n t a szocia­ lizmus gazdasági fejlődésének olyan e r e d m é n y é t , a m e l y d ö n t ő m ó d o n m e g h a t á r o z z a a szocialista vezetésben a l k a l m a z h a t ó v a g y a l k a l m a z a n d ó m ó d s z e r e k e t . A teljes fog­ lalkoztatottság a vezetés, főleg pedig a vezető és beosztott k a p c s o l a t a és a m u n k a h e l y i fegyelem b i z t o s í t á s á n a k lehetősége s z e m p o n t j á b ó l teljesen új helyzetet t e r e m t , m e r t kiiktatja a tőkés m u n k a h e l y legfontosabb n e g a t í v ösztönzőjét: a beosztottak egzisz­ tenciális kiszolgáltatottságát. A szocialista vezetés lehetőségeit m e g h a t á r o z ó t o v á b b i fontos t é n y e z ő : az á l t a l á ­ nos m ű v e l t s é g és a s z a k t u d á s s z í n v o n a l á n a k r o h a m o s n ö v e k e d é s e s e n n e k f o l y o m á ­ n y a k é p p e n a dolgozók emberi, társadalmi és politikai öntudatának fejlődése, a m i t e r ­ mészetesen a beosztottak m e g v á l t o z o t t m u n k a h e l y i m a g a t a r t á s á b a n is tükröződik.

A t á r s a d a l m i fejlődésnek ez a t é n y e felveti az ember és a szervezet kapcsolatának bonyolult p r o b l é m á j á t , a vezetők elé pedig azt a n e h é z feladatot állítja, hogy, biz­ tosítsák a n a g y o b b m ű v e l t s é g ű , s z a k t u d á s ú és ö n t u d a t ú dolgozók z a v a r t a l a n beil­ leszkedését az olyan m u n k a h e l y i k ö r n y e z e t b e , a m e l y n e k szükségszerű jellemzői a n a g y f o k ú szervezettség és fegyelem. Magasszintű, sokoldalú felkészültséggel kell a m a i v e z e t ő k n e k r e n d e l k e z n i ö k ahhoz, hogy összhangot t u d j a n a k k i a l a k í t a n i a d o l ­ gozók (főleg a fiatalok) m e g v á l t o z o t t igényei, e l v á r á s a i és a m u n k a h e l y objektív feltételei között. E b b e n az összefüggésben a vezetés lehetőségeit m e g h a t á r o z ó t é ­ n y e z ő k : a dolgozók beleszólási igénye, a vezetésben való részvétel igénye, az üzemi demokrácia problémaköre, a társadalmi szervezetek munkahelyi szerepe és funk­ ciója. A központi p r o b l é m a itt a z : h o g y a n lehet a szervezeti f e l a d a t o k n a k megfelelő és azok v é g r e h a j t á s á t elősegítő összhangot k i a l a k í t a n i , egyrészt a m a g a s f o k ú dek, m á s r é s z t a d o l g o z ó k n a k a v e z e t é s b e n v a l ó részvételéhez fűződő t á r s a d a l m i é r d e k közt. A szocialista vezetés lehetőségeinek és m ó d s z e r e i n e k vizsgálata, a vezetői funkció t u d o m á n y o s m e g a l a p o z á s a során figyelembe kell v e n n i t á r s a d a l m i - g a z d a ­ sági r e n d s z e r ü n k n e k azt a sajátos jelenségét is, hogy az e m b e r i ambíciók, é r v é n y e ­ sülési v á g y a k , személyi t ö r e k v é s e k a m u n k a h e l y e n összpontosulnak, s a t á r s a d a l m i e l i s m e r é s u t á n i t e r m é s z e t e s igény is szinte kizárólag a m u n k a h e l y k e r e t é b e n elégít­ h e t ő ki. A vezetés s z e m p o n t j á b ó l e n n e k a h e l y z e t n e k v a n n a k h á t r á n y a i , d e v a n n a k előnyei is. A h o l ambíciók, törekvések, é r v é n y e s ü l é s i v á g y a k ü t k ö z n e k , ott a lég­ k ö r szükségszerűen feszült, s a vezető s z á m á r a n e h é z feladatot jelent, hogy b e ­ töltse egyik legfontosabb és l e g n e h e z e b b f u n k c i ó j á t : m i n d i g azonos szinten t a r t s a a m u n k a h e l y a t m o s z f é r á j á n a k hőfokát. U g y a n e z a helyzet a z o n b a n — a m a g a fe­ szültségeivel — e n e r g i a f o r r á s is, a m e l y n a g y lehetőségeket k í n á l az emberi k a p c s o l a t o k b a n j á r a t o s vezető s z á m á r a . A t á r s a d a l o m g a z d a s á g i fejlődésnek t e r m é s z e t e s e n v a n n a k olyan jelenségei, a m e l y e k n e m a t á r s a d a l m i - t e r m e l é s i v i s z o n y o k n a k , h a n e m a t e c h n i k a i és szervezeti fejlődés a d o t t szintjének k ö v e t k e z m é n y e i , s így azonos k ö v e t e l m é n y e k e t t á m a s z t a ­ nak, h a s o n l ó m e g o l d á s o k a t t e s z n e k szükségessé a k a p i t a l i s t a és szocialista országok­ b a n e g y a r á n t . E z e k közül — eleve l e m o n d v a a teljesség igényéről — c s a k n é h á n y a t e m l í t ü n k a p r o b l é m a l é n y e g é n e k é r z é k e l t e t é s e és a vezetés t á r s a d a l m i m e g h a t á r o ­ zottságából a d ó d ó g y a k o r l a t i k ö v e t k e z m é n y e k szemléltetése végett. Az első: a vezetésre megfelelően felkészült és alkalmas személyek hiánya. A vezetés s z a k e m b e r e i n e k , a m e n e d z s e r e k n e k a m e g j e l e n é s e j e l e n t e t t e a fej­ l ő d é s n e k azt a szakaszát, a m i k o r a vezetés külön szakma r a n g j á r a e m e l k e d e t t ; ez m a g y a r á z z a m e g a m e n e d z s e r - v e z e t é s k i a l a k u l á s á n a k és az i n t é z m é n y e s í t e t t v e z e t ő k é r d é s k i b o n t a k o z á s á n a k időbeli egybeesését is. A v e z e t é s n e k s z a k m a ­ kén ti elismerése s az a r r a v a l ó t e r v s z e r ű , szervezett felkészülés szükségessége jelenti, a többi között, a m e n e d z s e r - v e z e t é s n e k a z o k a t az elemeit, a m e l y e k e t a szocializmus viszonyai között s e m l e h e t figyelmen k i v ü l h a g y n i . A vezetési funkció e l l á t á s á t m e g h a t á r o z ó (megnehezítő) t é n y e z ő k s o r á b a n n e m h a g y h a t j u k e m l í t é s n é l k ü l a szakember problémáját, ami annak következménye, hogy a t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i és m ű s z a k i fejlődés egyre t ö b b o l y a n specialista b e v o ­ n á s á t t e t t e szükségessé az ü z e m e k , v á l l a l a t o k életébe, a k i k n e k m u n k a h e l y i szere­ pét, r a n g j á t , jelentőségét é p p e n a specializált s z a k m a i t u d á s a d j a meg, az a t u d á s , a m e l y r e n d s z e r i n t messze m e g h a l a d j a a n n a k a felettesnek a tudás-szintjét, aki a s z a k e m b e r r e l r e n d e l k e z n i jogosult. A p r o b l é m a azért bonyolult, m e r t a vezető és a s z a k e m b e r e s e t é b e n n e m egyszerűen kétféle o l y a n m u n k a k ö r r e l á l l u n k szemben, a m e l y e k t a r t a l m a p o n t o s a n e l h a t á r o l h a t ó , h a n e m elsősorban és főleg: kétféle ér-

t é k r e n d s z e r r e l , m a g a t a r t á s f o r m á v a l és s z e m l é l e t m ó d d a l . Az é r d e k e s és i z g a l m a s p r o b l é m a részleteit figyelmen k í v ü l h a g y v a , c s u p á n — a n e h é z feladatot is jelző — leglényegesebb v o n a t k o z á s t e m e l j ü k k i : beilleszthető-e — és h o g y a n — a m i n d i g újat, m i n d i g m á s t k e r e s ő - k u t a t ó , a v é l e m é n y e k h a r c á b a n a l a k u l ó és a l k o t ó n y u g ­ t a l a n s á g g a l telített, de u g y a n a k k o r sokszor öncélú, saját szerepét t ú l h a n g s ú l y o z ó s z a k e m b e r i m a g a t a r t á s és szemlélet a b b a a h a g y o m á n y o s szervezeti k e r e t b e , a m e l y e t e l ­ sősorban az a l á - és fölérendeltség h i e r a r c h i k u s r e n d j e jellemez, * A vezetés t u d o m á n y o s v i z s g á l a t á n a k , e l m é l e t i m e g a l a p o z á s á n a k és a vezetők szervezett k é p z é s é n e k t á r g y i i n d o k o l t s á g á r a , o b j e k t í v szükségszerűségére u t a l ó s u g y a n a k k o r elméleti kidolgozásra, m e g o l d á s r a v á r ó , n e h é z p r o b l é m á k a t jelző t á r s a d a l m i t é n y e k t o v á b b i f e l s o r a k o z t a t á s a h e l y e t t e l é g e d j ü n k m e g az e l m o n d o t ­ takból is l e s z ű r h e t ő a m a m e g á l l a p í t á s s a l , hogy a szocialista v e z e t é s e l m é l e t k i m u n ­ k á l á s á n a k k ö v e t e l m é n y e , a vezetőképzés szervezeti és m ó d s z e r t a n i p r o b l é m á i n a k tisztázása n e m d i v a t s z ó l a m , n e m is k a m p á n y p r o g r a m , h a n e m olyan v é g r e h a j t a n d ó feladat, a m e l y e t a szocialista t á r s a d a l o m - é p í t é s o b j e k t í v k ö v e t e l m é n y e i á l l í t a n a k elénk.

TRAIAN HERSENI

A vezetés lélektana

A régi, klasszikus görög-római európai civilizáció félreismerhetetle­ nül osztályeredetű alapértékei sorában kialakította a „hős", a „félisten", az „ihletett" kultuszát, s ezzel tartós, évezredekre kiható hagyomány alapjait rakta le, amely manapság — új társadalmi-történelmi meghatározottsá­ gok közt — halványabb formában ugyan, de ismét csak „mitológiai" lényeg­ szerűségében jelentkezik az „elit"-elméletben, a „nagy személyiség", az „emberfeletti", a „történelemalakító személyiség" doktrínájában. Az eb­ ben a kulturális légkörben kialakult modern társadalomlélektan (amelyet Carlyle, Nietzsche, Le Bon, a társadalmi darwinizmus hatása ily értelem­ ben csak feldúsított) első szakaszaiban a vezetők pszichológiája felé ori­ entálódott, s ez utóbbi irányzaton belül ki is dolgozott egy charismatikus modellt, amely ama téveszmére épül, hogy a vezetői adottságok „isteni" vagy „természeti" ajándékok, tehát veleszületettek, akárcsak népi min­ tájuk, a „sorstündérek" esetében. A lélektannak e téren arra kellene törekednie, hogy a lehető leggyor­ sabban megállapítsa: milyen tulajdonságok avatnak egy konkrét személyt vezetővé. Eszményi az volna, ha e tulajdonságokat már közvetlenül a szü­ letés után. fel lehetne ismerni. Csakhogy a tulajdonságok csupán a sze­ mélyiség kifejlődése során, sőt néha csak a fejlődés végén, felnőtt korban alakulnak ki és nyilvánulnak meg. A vezető lélektanának kutatása erede­ tileg különböző életkorú, de már valóságos vezető szerepet betöltő sze­ mélyekre irányult (olyanokra, akik iskolai, sport-, kulturális, adminisztra­ tív, katonai, politikai közösségek élén álltak).

Az első „megdöbbentő" megállapítás arra mutatott, hogy nem minden vezető szerepet betöltő személynek vannak vezetői kvalitásai. Szükségessé vált tehát bizonyos érték-kritériumok alapján szelektíven eljárni, hogy meg lehessen különböztetni a valóságos vezetőket a látszólagos vezetők­ től, s a vizsgálodásokat az előbbiekre lehessen korlátozni. Abban a korszakban, amelyben Max Weber döntő hatása következté­ ben a társadalom- és humántudományok a ténymegállapító, magyarázó és értelmező megítélések javára az értékítéletektől szabadulni igyekeztek, nem volt könnyű elfogadni az érték-kritériumokhoz való folyamodás szük­ ségességét. Ezért alkalmaztak aztán olyan ismeretelméleti eljárásokat, amelyekről úgy vélték, hogy segítségükkel megkerülhető a tudomány e „végzetes" szükségessége; így jutottak előtérbe a statisztikai és kísérleti módszerek (ezek számos belső változatára e helyütt nem térhetünk ki). A nagy számokkal dolgozó statisztika elvben lemondhat a minták ér­ ték-kritériumok szerinti szelektálásáról, feltéve természetesen, hogy a kollektívák vezetői nagy többségének valóban vannak vezetői adottságai, s azt is, hogy akiknek ilyen kvalitásai nincsenek, nem valamilyen rend­ szernek, hanem a véletlennek, a melléfogásnak köszönhetik vezetői minő­ ségüket. A „tehetségtelenek" kis számának jelentkezése nem módosítja lé­ nyegesen a „tehetségeseket" illető eredményeket, a vizsgálódás tehát — önkényes megkülönböztetések mellőzésével — mindenkire kiterjedhet. Tudományos szempontból előnyös feltételeket biztosítottak a labora­ tóriumi kísérleti körülmények. Laboratóriumi feltételek közepette lehetsé­ ges, hogy a személyek egy csoportja maga jelölje ki vezetőjét, vagy pe­ dig, hogy a csoport valamelyik tagja vezetőként elismertesse magát. Ily módon aztán egyrészt kiküszöbölődnek azok a helytelen kritériumok, amelyek néha a vezetők szelektálásának vagy előléptetésének a gyakorla­ tában előfordulnak, másrészt nem érvényesül az a szükséglet sem, hogy kétes értékű kritériumokhoz folyamodjanak a vizsgálandó alanyok („igazi vezetők") mintacsoportjának kiválogatásakor. Miután a lélektan tudományos szempontból kielégítőnek ítélt eljá­ rásokat alkalmazott azon személyek meghatározására, akiket vezetői m i ­ nőségükben vizsgálni lehet, arra törekedett, hogy más, „nem vezető" sze­ mélyekkel való összehasonlítás útján meghatározza, mi is az, ami a vezetői tulajdonságokkal bírókat „perszonológiai" (biológiai, lélektani, szociológiai és kulturológiai) szempontból jellemzi. „Megkapónak" mondhatnók az ez irányban kifejtett tudományos erőfeszítéseket, ha eltekinthetnénk „ered­ ményeiktől". Sorra vették a fizikai és alkati tényezőket (testmagasság, testsúly, antropológiai jellemzők, alkati és vérmérsékleti típus, egészségi állapot, fizikai ellenállás), az intelligencia-hányadost, magabiztosságot, társas természetet, akaraterőt, meggyőzőerőt, lelkesedést, nagylelkűséget, önuralmat, intuíciót és egyebeket. Hogy milyenek voltak az eredmények? Negatívak a fizikai és alkati tényezőket illetően (kivéve a minden társadalmi, emberi tevékenység szempontjából fontos normalitás határait), s ellentmondásosak a pszichikai vonásokat illetően, különösen miután — szükségszerűen — nemcsak a ve­ zetőket hasonlították össze egymással, hanem a vezetőket a „nem veze­ tőkkel" is összemérték. Különösebb nehézség nélkül megállapíthatták ugyanis, hogy vannak olyan vezetők, akiknél hiányoznak a vezetéshez nél­ külözhetetlennek vélt pszichikai tulajdonságok, viszont vannak olyan sze-

mélyek, akiknél mindezek fellelhetők, mégis, ha vezető funkcióba kerül­ nek, nem felelnek meg. Más meglepő eredmények is adódtak a kutatások során. Ugyanazok a személyek bizonyos körülmények között vezetésre alkalmasnak, viszont ha a körülmények megváltoztak, vezetésre teljesen alkalmatlannak bizonyul­ tak. A vezetők bizonyos tulajdonságai, amelyek kétségbevonhatatlan funk­ cionális teljesítményüket biztosítják, változott körülmények közepette — ha e szituációk másfajta pszichikai jellemzőket követelnek meg — fölös­ legessé, esetleg gátlóvá is válhatnak. Ugyanakkor a vizsgálatok sorra fel­ tárták a személyi és kollektív tapasztalatnak, a vezetés ésszerű alapelvei­ nek és technikájának rendkívüli fontosságát, olyan tulajdonságok és jel­ lemvonások jelentőségét, amelyek nem veleszületettek, hanem a gyakorlat­ ban és továbbképzéssel sajátíthatók el. Parancsoló szükségességgé vált a tények által nem igazolt vagy csak részlegesen igazolt kiindulópontok, kezdeti hipotézisek felülvizsgálata. A vezetés — lényegében biopszichológiai, genetikai — charismatikus modell­ jét helyzeti modellre cserélték fel, ami aztán a lélektani kutatásokat tel­ jesen új, társadalomlélektani vagy pszichoszociológiai irányba terelte. Ha senki nem születik vezetőnek, ha senki nem vezető minden körülmé­ nyek között, ez azt jelenti, hogy a vezetői adottság a személytől független helyzetek függvénye, hogy csupán adott szituációkban válnak vezetői tu­ lajdonsággá a személy pszichikai, társadalmi és kulturális jellemzői. Ismét csak felmerült a kérdés: mit jelent vezetőnek lenni? Pontosabban, a meg­ ismerés új perspektívájában: mit jelent — vezetni? Az érdeklődés — na­ gyon világos metodológiai kívánalmak folytán — tudatosan és szervezet­ ten átváltott a személyről a funkcióra, vagyis a feladatra és relációra. A vezetés társadalmi funkció. Egy vagy több vezetőn kívül bizonyos számú vezetettet is feltételez, vagyis egy differenciált közösséget, „füg­ gőleges" szerkezetűt, legalább két „emeleten", szinten vagy rétegben szer­ vezettet: az egyiken a vezetés, a másikon az engedelmesség. E szocioló­ giai távlat új, jól járható utakat nyitott meg a lélektan előtt, s az utóbbi évtizedekben eredményesnek bizonyult a vezetési műveletek tudományos megismerésében. Csak néhányat említünk a továbbiakban, a legfontosab­ bak közül. A pszicho-szociológiai szempont már Pierre Janet számára lehetővé tette az emberek és állatok irányítása bizonyos közös vonásainak megkü­ lönböztetését azoktól, amelyek kizárólag vagy sajátosan emberi jellegűek. Támadásban, élelemszerzésben, vándorlások idején néha az erősebb vagy tapasztaltabb állatok vezetik a többieket, de mindig „személyes" példával: az élre állnak, s a többiek követik őket, mert így valamiképpen jobban, ha­ tékonyabban teszik azt, amit az egész közösségnek tennie kell. Az Iliász hősei — magasabb szinten — hasonlóképpen jártak el a harcban. Az em­ berek esetében azonban másfajta vezetés is tapasztalható: vezetés irányí­ tás útján, amikor a vezetők rámutatnak arra, amit a többieknek tenniök kell. Így megy ez napjaink minden fejlett társadalmi szervezetében (ipar­ vállalatok, állami intézmények, katonai egységek). A vezetők egy fajtája (ahogyan mostanában mondjuk: a menedzser) semmit nem végez „sajátkezűleg", különleges feladata, hogy „műveltessen", vagyis teendőit illetően másokat megszervezzen, programáljon, útbaigazítson, ellenőrizzen. A veze­ tés pszichológiája jelenlegi önálló ágazatként való fejlődése során

csakis az ilyen jellegű vezetéssel foglalkozik; másfajta vezetést — joggal vagy jogtalanul — gyakorlatilag érdektelennek, időszerűtlennek minősít. Lényeges különbség mutatkozik a hivatalos, formális, törvényre, sza­ bályzatokra, ügyrendekre épülő, vagyis intézményes, illetve a nem hiva­ talos, nem formális, szabályozatlan mechanizmusok révén spontán kelet­ kezett, tisztán társadalmi-lélektani vezetés között. A harvardi pszicho-szociológiai iskola (Elton Mayo, F. J. Roethlisberger, T. N. Whitehead) alapo­ san tanulmányozta a jelenséget, s nemcsak az emberi szociabilitás jobb megértése végett bizonyította a jelenség elméleti fontosságát, hanem kimu­ tatta gyakorlati jelentőségét is a gazdasági vállalatok, állami intézmények és más társadalmi szervezetek optimális irányításában. Minden emberi kö­ zösségben az együttműködési és vezetési viszonylatok mellett számos spontán reláció is létezik: barátságon, rokonszenven, előszereteten vagy éppen ellenkezőleg: ellenségeskedésen, ellenszenven, taszításon, esetleg kö­ zömbösségen alapuló kapcsolatok. Befolyásos, meghallgatott, tisztelt, kö­ vetett, utánzott vezetők tűnnek fel, akiket minden kényszer vagy utasí­ tás nélkül követnek, amit csakis presztízsüknek, személyes varázsuknak tulajdoníthatunk, annak, hogy becsülik őket, rokonszenveznek velük. A társadalmi tevékenység különféle területei szempontjából igen fontos e kétféle vezetési rendszer egyezése, de legalábbis az, hogy ne kerüljenek konfliktusba egymással. A vezetés társadalomlélektanának, jelenlegi — alkalmazott — kutatásai arra irányulnak, hogy feltárják az esetleges kü­ lönbözőségek megoldásának eszközeit, akár a spontán viszonylatok törvényesítésével vagy intézményesítésével, akár a hivatalos vezetés megfelelő szelektálásával vagy képzésével, hogy ez a vezetés ne csak szakmailag, a gyakorolt funkció szempontjából legyen megfelelő, hanem azzá váljék társadalomlélektanilag is. A világ minden táján sok követőt számontartó Moreno-féle szocio­ metriai iskola más irányú tudományos foglalatosságai során kidolgozott egy valóban egyszerű, de nagyon hatékony technikát az emberek azon ér­ zelmi vonzásainak és taszításainak, preferenciáinak megállapítására, ame­ lyeket egymás iránt táplálnak. Neofreudista, mélylélektani fogantatású, a tudatalatti régiókra hangsúlyt helyező, tehát irracionális alapelvük ugyan sokat vitatott s általában kevésbé elfogadott, a szociometriai módszer azonban manapság már ritkán kétségbe vont tudományos tekintélyre tett szert. Hívei (J. H. Criswell, H. H. Jennings, L. D. Zeleny) s mindenek­ előtt természetesen maga J. L. Moreno, széleskörűen alkalmazták a ve­ zetés pszichológiájában; többek között megállapították annak legegysze­ rűbb módját is, hogy miként válogatható ki egy csoport pszichológiai ve­ zetője (azok száma alapján, akik őt részesítik előnyben, ha a kívánalom az, hogy maguk közül válasszanak vezetőt). A későbbi kutatások mind összetettebb és árnyaltabb mechanizmu­ sokat fedtek fel a vezetői relációk kialakulásában és kibontakozásában. A csoportok milyensége minden esetben lényegesnek tűnik. Általában elis­ merik a közösség követte cél, a feladat fontosságát. Nehéz helyzetekben, amikor azonnal intézkedni kell, jobbak az energikus vezetők, még akkor is, ha a bajból való menekvés érdekében végletes eszközökhöz folyamod­ nak. A megfontolást lehetővé tevő szituációkban, például az intellektuális jellegű, elemzést és elméleti megoldások keresését megkövetelő feladatok megoldására viszont megfelelőbbek a higgadtabb, türelmesebb vezetők,

akik elmélkedésre és vitákra ösztönöznek, s álláspontjukat senkire nem erőszakolják rá. Ily módon érthetőbbé vált maga a vezetés. Fő funkciója egy csoport erőfeszítéseinek egybehangolása, szervezése és irányítása, mégpedig oly módon, hogy biztosított legyen a kitűzött feladat optimális megoldása, a kijelölt cél optimális elérése. Ezzel az értelmezéssel egyben kiküszöböl­ hetők a szubjektív természetű érték-kritériumok is. A társadalmi szerve­ zet egy pontosan meghatározott feladat teljesítésére kialakított rendszer­ nek, organizmusnak vagy mechanizmusnak minősül; minél hamarabb alaposabban és minél kevésbé költséges eszközökkel teljesül a cél, annál megfelelőbb a vezetés. Lehetőség nyílik a vezetés hatékonyságának öszszehasonlítás útján történő maximális pontosságú matematikai mérésére is. Minden más feltételt egyenlőnek véve (a rendelkezésre álló időt is), például egy iparvállalat esetében a vezetés felsőbbrendűségét a termékek árával, mennyiségével és minőségével mérik. Jelenleg azonban két alapvető áramlat érvényesül a vezetés elméle­ tében. Az egyik a csoportra, a csoport kohéziójára, az életében részt ve­ vők szükségleteinek kielégítettségére helyezi a hangsúlyt, a másik inkább a közös feladatra, az elérendő célra összpontosít. Az első, strukturálisan betájolt áramlat szerint a vezetés alkalmasságát a megvalósult társadalmi­ emberi vonatkozású eredmények, a csoport egység- vagy szolidaritási­ koefficiense alapján lehet felmérni, a funkcionális — tehát teleologikus — irányzatú másik áramlat szerint a feladatok teljesítésében elért eredmé­ nyek, a közösség termelékenységének foka alapján. A többoldalúságra törekvő újabb kutatások (közöttük azok is, amelye­ ket minálunk az Akadémia Lélektani Intézetének társadalomlélektani osz­ tálya folytat) bebizonyították: a csoportok szerkezete és funkciója, a cso­ portok dinamikája és ténykedésük hatékonysága között annyira szoros az összefüggés, hogy nem is lehet külön-külön foglalkozni velük: egymást feltételezik s együtt alkotják a konkrét valóságot. A vezetés alkalmasságát tehát a társadalmi-emberi megvalósítások­ kal, valamint a közös cél felé törekvésben elért eredményekkel mérhetjük. Az egymást kiegészítő aspektusok különválasztása csakis laboratóriumi feltételek mellett vagy pedig elvont elemzésekben lehetséges. Ilyen ana­ lízisek azonban csupán a tudományos megismerés kezdeti folyamataiban alkalmazhatók, akkor is eszközként, nem pedig célként. A végső tudomá­ nyos megismerésnek mindkettőt magában kell foglalnia. E szintetikus lá­ tásmód szerint a vezetésnek a vezetett közösséget képessé kell tennie arra, hogy a ráháruló feladatok megoldásában a maximális objektív (produktív) hatékonyságot a lehetséges maximális társadalmi-emberi (szubjektív) elé­ gedettséggel érje el. Magasabb fokú kutatások (E. P. Hollander, W. B. Webb, S. B. Willi­ ams, H. J. Leawitt, T. B. Lemann, R. L. Solomon, D. C. Pelz) bebizonyí­ tották, hogy jelentős különbségek tapasztalhatók egyrészt a baráti és nép­ szerűségi, másrészt a vezetési és végrehajtási relációk között. Eltekintve a szimpatetikus köröktől (azoktól a lélektani csoportoktól, amelyek kizáró­ lag a kölcsönös rokonszenvre épülnek, s más finalitásuk, mint az együttlét öröme, nincs), a munkaközösségek, a politikai cselekvésre alakuló közös­ ségek, katonai és kulturális közösségek mint statisztikai tömegjelenségek (jelentéktelen és elhanyagolható eltérésektől eltekintve) teendőik sze-

rint alakulnak ki, vagyis az emberek ama képességétől függően, hogy meg­ felelően végrehajtsák a kijelölt programot. Manapság már csupán kivételnek tűnik a vezető és a vezetett kvali­ tásainak az a különbsége, amelyet az elit és a tömeg ellentétének tévtanára építő reakciós társadalomlélektan dogmaként hangoztatott. A va­ lódi vezetők nagy többsége előbb kijárta az alárendeltség és végrehajtás gyakorlati iskoláját, s alkalmas arra, hogy szükség esetén — bizonyos ter­ mészetes korlátok között — bármelyik munkatársa helyére álljon, ama teendők elvégzésére, amelyeket éppen o maga jelölt ki. A vezetés egyik alapfunkciója az irányítás és a felügyelet, az ellenőrzés; ám, manapság már majdnem axiomatikus elv: senki sem gyakorolhatja e funkciót, ha nem alkalmas arra, hogy az irányítottnak és ellenőrzöttnek pontosan meg­ szabja, mit kell tennie a rábízott feladat teljesítéséért. Új és fontos eredményeket mutat fel a michigani lélektani iskola (Kurt Lewin, R. Lippitt, R. K. White) más kutatóközpontokban a „dina­ mikus lélektan" gyűjtőnév alatt ismert számos követője. A jelenkori tár­ sadalomlélektan ez áramlata kivételes figyelmet fordított a vezetés stílu­ sára, arra a módra, ahogyan egy közösség vezetője a rábízott funkciót gyakorolja. E tekintetben három alaptípust különböztettek meg: a pa­ rancsolgató (diktatorikusnak is nevezett) típust a vezénylés és a kény­ szerítés jellemzi; a tanácskozás, a kollektív döntés, a munkatársak tájé­ koztatása és mozgósítása jellemzi a demokratikusnak is nevezett együtt­ működő típust; végül az engedékeny, elnéző típust, a laissez faire (anar­ chisztikusnak is mondott) emberét a lágyság, a csoport tevékenységébe való be nem avatkozás karakterizálja. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az együttműködő stílus mind társadalmi-emberi, mind produktív szempontból magasabbrendű; a parancsolgató stílus csak a termelékenység szempontjából magasabb rendű (de a produktivitás terén is csupán az együttműködő stílus színvonaláig), viszont az engedékeny, elnéző, be nem avatkozó típus minden szempontból alacsonyabb rendű. A parancsolgató variáns esetében a közösség a munkaidőt nem használja ki, csak a vezető jelenlétében dolgoznak. Az engedékeny variáns esetében sem távollété­ ben, sem jelenlétében nem dolgoznak; az együttműködő variáns esetében viszont a tevékenységi görbe magas szinten állandó, függetlenül a vezető jelenlététől vagy távollététől. A munkatársi atmoszféra és a közösségi er­ kölcs is hasonlóképpen változik. További, a vezetők személyisége, illetve munkastílusa és a vezetet­ tek közössége közötti viszonyt különféle szempontok alapján kutató vizs­ gálódások (W. Haythorn, R. N. Sanford, J. Lanzetta, H. Menzel, E. Katz) még sok fontos aspektusra rámutattak. Mind fontosabbnak tartják a kul­ turális tényezőket, a szóban forgó csoport hagyományait, intézményesü­ lési fokát, szakmai szerkezetét, a vezetők és vezetettek előre megszabott szerepkörét és státusát. Ugyanakkor mind nagyobb figyelmet szentelnek a vezetési folyamat részeseinek motivációira, beleértve a kollektív moti­ vációt, vagyis a csoport motivációját is (a csoport szintetikus valóság, amely az összetevő egyedekhez képest többletet képvisel). Megállapították például, hogy a parancsolgató vezető különösebb ne­ hézségek nélkül irányítja az ugyancsak parancsuralmi szellemben kiala­ kult közösségeket; ugyanez a helyzet, vagyis megfelelő együttműködési képletet jelent, ha mind a vezető, mind a vezetettek az egyenlőség hagyo-

mányaiban nevelkedtek; ha azonban a két szint szellemiségében különbö­ zik, az egyik parancsuralmi, a másik viszont egyenlőségi beállítottságú, akkor bizony nagyon nehezen kerülhetők el a konfliktusok. Megállapí­ tották továbbá azt is, hogy majd minden intézményesült, pontos — alapo­ san elsajátított — szabályok alapján megszervezett, a normák és társadal­ mi tradíciók rangjára emelt hagyományok szellemében kialakult közössé­ gek majdnem legyőzhetetlen ellenállást fejtenek ki mindenféle kategóriájú vezetővel szemben, aki — kellő előkészítés nélkül — e hagyományokat ha­ ladéktalanul módosítani szándékszik. Mindezekben az esetekben a sike­ res vezetőket a közösség előbb asszimilálja, s csak miután azonosultak a közösség normáival, sikerül végrehajtaniok a szándékolt változtatások egy részét. S fordítva: amikor a közösségek újítást óhajtanak, sikerül rávenniök a vezetőt, még akkor is, ha az egy ideig ellenszegül. Amikor harcra kerül sor a vezető és a vezetettek között, a vezető az esetben győz nehéz­ ség nélkül, ha csak egyetlen személyen próbál diadalmaskodni, vagy csak a személyek egy szűk csoportját akarja legyőzni; s majd mindig vereséget szenved, ha az egész közösséget támadja hagyományaiban, normáiban, életmódjában. Az egymástól elszigetelődött vagy egymással marakodó egyedek könnyű áldozatai minden külső támadásnak; ám nagyon nehéz el­ bánni az összeforrt, egységes, szolidáris közösségekkel. A vezetés-elmélet bizonyos — helyzeti modellel kapcsolatos — téte­ lei majdnem teljesen figyelmen kívül hagyták a személyiség-tényezőt, s a valósággal ellentétben túlságosan lebecsülték ama képességek jelentősé­ gét, amelyeket pedig a vezetői munka eredményessége megkövetel. A gyakorlat félreérthetetlenül arra mutat, hogy azonos vagy nagyon hasonló helyzetekben egyes vezetők említésre méltó sikereket érnek el, mások vi­ szont rövidesen csődbe jutnak. Nem készen kapott, charismatikus jellegű különleges adottságokról van tehát szó, hanem egyszerűen hajlamokról és felkészültségről, mint minden társadalmi funkció gyakorlása esetében, amaz elv alapján, amely szerint „mindenki jó valamire, de senki sem jó mindenre". Manapság sok pszichológus helyezkedik erre a kiegyensúlyozottabb, a pszicho-szociális valóságot hívebben tükröző álláspontra. Példaként elég a következőket említeni: R. B. Cattell, C. A. Gibb. R. Bales, M. E. Roff, L. Carter, J. K. Hamphill (persze közöttük is sok árnyalati eltérés m u ­ tatkozik). A vezetés-lélektani kutatások legújabb szakaszában tehát arra a kö­ vetkeztetésre jutottak, hogy szó sem lehet született vezetőről, aki bárhol, bármikor, bármit, bárkit irányíthat, s olyan egyetemesen emberi vezetői alkalmasságról sem, ami az embernek egyszerűen emberi mivolta folytán volna tulajdonsága. Igenis vannak vezetésre alkalmas személyek, de nem minden helyzetben, hanem csak bizonyos körülmények között alkalmasak; mégpedig olyan szituációkban, amelyek megfelelnek a velük született haj­ lamoknak és azoknak a képességeknek, amelyekre a későbbiek során tet­ tek szert. Ez az alkalmasság sem korlátlan, hanem „az ember és a hely" egyezésének függvénye, ama — legalábbis minálunk — egyetemesen el­ ismert elvnek megfelelően, amely szerint: „a megfelelő embert a meg­ felelő helyre!" Röviden még csak azokról a gyakorlati, alkalmazható implikációkról

kívánunk szólni, amelyek a vezetés — részünkről is elfogadott — elméle­ téből következnek. Manapság szigorúan tudományos alapról már senki sem állíthatja, hogy bizonyos társadalmi teljesítmények, a különféle ténykedések csú­ csainak eléréséhez semmiféle veleszületett hajlamra, képességre, fogé­ konyságra nincs szükség. De az sem mondható, hogy a veleszületett t u ­ lajdonságok önmagukban elegendők. Minden kutató egyetért abban, hogy a hajlamok csupán lehetőségeket jelentenek, saját dimenzióikba tokosodottan azonban gyakorlatilag semmit sem érnek. Hogy a hajlamok a rea­ lizálódás tevőleges és hatékony tényezőivé váljanak, ahhoz fejleszteni, vagyis nevelni, művelni kell őket. A vezetés problémája szempontjából ez a következőket jelenti: föltétlenül meg kell állapítani, melyek azok az el­ engedhetetlenül szükséges hajlamok, amelyek híján senki sem válhat ha­ tékony vezetővé; másrészt szükséges a már diagnosztizált hajlamok kimű­ velését szolgáló legcélravezetőbb eszközök megállapítása, hogy a különféle (politikai, katonai, kulturális, erkölcsi) vezető-típusok tényleges társadalmi feladatainak szintjén bontakozhassanak ki ezek a hajlamok, ama konkrét helyzetektől függően, amelyeknek meg kell felelniök (társadalmi rend­ szer, történelmi korszak, szervezet, intézmény, vállalat, a munkatársak száma és minősége). Noha mind világosabban és pontosabban sikerül megfogalmazni eze­ ket a kérdéseket, megoldásuktól még távol vagyunk. A vezetőket még jórészt empirikus, nem pedig tudományos ismérvek szerint választják ki, képezik tovább és léptetik elő. Vannak — többé-kevésbé nyilvánvaló — kivételek is a gazdasági, kulturális, egészségügyi, de főként katonai ve­ zetők tekintetében. A hadseregben idejekorán törekedtek a parancsnoki hajlamok felismerésére s ezek megfelelő továbbfejlesztésére. A művészet bizonyos területein hasonlóképpen a profilnak megfelelő vezetők képzé­ sére törekedtek (karmesterek, színházi és filmrendezők). A közegészség­ ügyben megjelent az egészségügyi szervező. A gazdasági életben ez az irányzat teljesen újkeletű. A legfejlettebb országokban különleges mened­ zser-iskolákat létesítettek az ipari, kereskedelmi, pénzügyi, építészeti, szál­ lításügyi vezetők kiválogatására és speciális képzésére. Mindez azonban csupán kísérletezés, a leghatékonyabb módozatok kijelölése még hátra van. A román Akadémia Lélektani Intézete társadalomtudományi osztályá­ nak az utóbbi években végzett kutatásai arra a következtetésre vezettek, hogy a nemzetgazdaság tökéletesítésére irányuló müveletek során — fő­ ként a szocializmus kiteljesítésének és a kommunizmusba való áttérésnek a szakaszában — fokozatosan mind nagyobb fontosságúvá válik a vezetés lélektana, mégpedig nemcsak a vezető káderek megfelelő tudományos szempontok szerint történő (fentebb vázolt) szelekciója, továbbképzése és előléptetése tekintetében, hanem a következő értelemben is: a vezetői hi­ vatás elsősorban emberekkel való együttműködést jelent, sikere lélektani érzéket és tapintatot, de pszichológiai ismereteket is igényel. A vezetés lélektanának tehát két, egymást kiegészítő s egymást fölöslegessé nem tevő tartalma van: az egyiké a vezető, s a vezetők tevékenységei; a másiké a vezetők továbbképzése az emberekkel való együttműködésre, amire m a ­ gának a vezetőnek is szüksége van hivatásbeli sikeréhez. Kutatásaink j e ­ lenleg mindkét irányban folynak.

LÁSZLÓ

BÉLA

Munkaidő-fénykép egy üzemigazgatóról

Tartanám magam útifeladathoz, nem útleíráshoz, hiszen az üzemvezetés kérdéséről kell tájékozódnom Ú j v l a h i c á n , ahová az új esztendő harmadik mun­ kanapján déltájban toppanok be. Ám éppen egy operatív gyűlés zajlik fenn az igazgatóságon, s míg véget ér, muszáj széttekintenem a Homoródi-fennsík keleti peremén fekvő városon. Igen, közigazgatásilag is előre lépett a hajdani vályogviskós telep. Itt már megoldották a teljes közművesítést (víz- és csatorna­ hálózat), amit lenn, 19 kilométerre innen, Székelyudvarhelyen csak a cérnagyár építése old meg a közeljövőben. Az új arculatú lakótelep itt is együtt korszerűsödik az üzemmel. A nagy bekötő út teraszos oldalán kényelmes családi házak — ez a közelmúlt. A te­ rasz felső szintjén (a két épülettömbös líceum magasságában) és átellenben, lent a völgyben többemeletes lakóháztömbök sűrű csoportja — ez a jelen. A régmúlt (négy falusias jellegű vályogház a teraszos rész középső övén) eltűnő­ ben, évek múlva nyoma sem lesz már. És az üzem? A két átellenes magaslati ponttól, a központi beruházási alapból épült és még épülő új anyagtárolóktól az öntvényt elemző korsze­ rűsödő fizikai-kémiai laboratóriumig sok minden épült itt 1959 óta, amikor először írtam a régi Szentkeresztbányáról a Korunkban. Az új anyagtárolókkal lényeges kérdés oldódik meg: többszörösére emelik a jelenleg tárolható mennyiséget, s a két hosszanti irányú (pörkölt szideritet, hematitot és salakképző mészkőt hordozó) és a két merőleges irányú (faszenet és acélforgácsot szállító) szalag megszakítás nélkül szaladhat a nagy bekötő út fölött húzódó fedett hídon, fel a kohókig. A szállítás ugyanis nagy gond itt az üzemvezetésben, hiszen a fő anyag­ rakodó telep Csíkszeredán van, több mint 30 kilométerre. Néhány évvel ezelőtt az üzem öntödéje főleg nyers vagy félkész termé­ keket szállított. Az üzemvezetés egyik fő feladata volt, hogy a vasolvasztó csarnokot s a csiszoló- és fémforgácsoló-műhelyeket kibővítse. A korszerűsítés révén Újvlahica ma készen szállít villanymotorés gépkocsi-alkatrészeket, ki­ pufogócsöveket, kapcsolószekrényeket, hüvelyeket és hengerfejeket a Steagul Roşu Műveknek, nagy lemez- és profilhengereket Galacnak, Vajdahunyadnak, Aranyosgyéresnek, Grivicának. Bővül a kúpos és szögletes kokillák gyártása Brassó és Vajdahunyad részére. A bukaresti Republica Csőhengermű nem a szomszédban keres öntött alkatrészeket, hanem a távoli Ú j v l a h i c á n . Közvetlen exportkapcsolat alakult ki a nyugat-németországi AEG-vel, közvetett ex­ portkapcsolat villanymotor-alkatrészek előállitására a brassó-szecselei üzem­ mel és a temesvári Electroputerével. Jelen van termékeivel ez a múltban csak kóceráj jellegű és mára nagy horderejűvé fejlődött üzem a hazai műgumiés műanyaggyártásban is, kiszorítva a behozatalt. Minőségünk, s nem ózondús levegőnk a vonzóerő — mondják a vlahicaiak.

Az o p e r a t í v gyűlés befejeződött. M e g i s m e r k e d e k D e m e t e r Ferenccel, aki egy esztendeje az ü z e m igazgatója és S c h n i t z e r Ignác f ő m é r n ö k k e l (nagyapja is itt dol­ gozott a h a j d a n i S z e n t k e r e s z t b á n y á n ) . V e l ü k és h á z i g a z d á m m a l , Lászlóffy P á l líceumi helyettes igazgatóval, aki szívélyesen k a l a u z o l e megváltozott tájak, új e m b e r e k k ö ­ zött, b e v o n u l u n k a III. emeleti dolgozószobába, egy kis eszmecserére. I s m e r t e t e m a Lupta de clasă 1967. 11. s z á m á b a n m e g j e l e n t szociológiai felmé­ rést, összefoglalva a vezetés t a r t a l m á r a és g y a k o r l a t á r a , v a l a m i n t a vezető profil-

j á r a v o n a t k o z ó vizsgálat 28 üzemigazgatót é r i n t ő kérdéseit, az a d o t t v á l a s z o k a t és az ezekhez fűzött a l a p v e t ő észrevételeket. K ö z b e n figyelem D e m e t e r F e r e n c e t és S c h n i t z e r Ignácot. Előbbinél a t a p a s z ­ t a l a t o t feltételező életkor — úgy 50 k ö r ü l — a d v a volna. A fizikai és a l k a t i t é n y e ­ zők s e m h i á n y o z n a k (átlagon felüli t e s t m a g a s s á g , súly. Kissé r i d e g e n k e m é n y a r c a és r e b b e n é s t e l e n világos t e k i n t e t e t ö r e t l e n egészségi állapotot, n a g y m u n k a k é p e s s é ­ get tükröz). U t ó b b i n á l — 35 éves — az e m l í t e t t t é n y e z ő k jóval s z e r é n y e b b e n t ű n n e k fel. Kisfiúsan k e r e k a r c á n , d e r ű s t e k i n t e t é b e n szinte n y o m o n k ö v e t h e t ő az a n k é t t e ­ l i t a l á l a t s z e r ű megjegyzéseinek h a t á s a : „ N e m t a l á l t a k időt a r r a , hogy saját időbe­ osztásukkal f o g l a l k o z z a n a k " . . . „senki n e m a d o t t k o n k r é t választ a r r a : létezik-e t u d o m á n y o s e l e m a kollektív v e z e t é s b e n ? " . . . „A vezetéshez szükséges i s m e r e t e k és képességek felsorolásakor a 28 m e g k é r d e z e t t közül csak egy h i v a t k o z o t t l é l e k t a ­ niakra" . . . — H á t tessék! — p a t t a n fel ülőhelyéről D e m e t e r F e r e n c , s l á m , m á r i s f e l m e r ü l k o n k r é t a n itt az ü z e m i g a z g a t ó m u n k a i d e j é n e k k é r d é s e . A s z e k r é n y b ő l k i r a g a d h á ­ r o m h a t a l m a s befűzött iratcsomót. M i n d e g y i k ü k a felső s z e r v e k k e l és a m e g r e n d e ­ lőkkel folytatott évi levelezést t a r t a l m a z z a . Vagy 1200—1500-ra b e c s ü l ö m a p a p í r ­ lapok számát. V a l a m e n n y i á t i r a t címzése a l a t t a l á h ú z v a : În atenţia tov.-lui director! M i n t h a e bekötött sorok összkilométereit m á s élőlény az ü z e m b e n figyelemre sem m é l t a t h a t n á . M i n i s z t é r i u m i és v á l l a l a t i osztályvezetők á t i r a t a i t ö m k e l e g é v e l n e m az ü z e m osztályaihoz f o r d u l n a k , h a n e m egyenesen az igazgatóhoz... — Ha mindeh­ hez h o z z á s z á m í t j u k a belső levelezést, k i m u t a t á s o k , j ó v á h a g y á s r a beterjesztett fo­ l y a m o d v á n y o k r e n g e t e g é t — m é l t a t l a n k o d i k D e m e t e r F e r e n c —, a k k o r kiderül, hogy n a p o n t a száz-százhúsz ü g y i r a t o t kell t a n u l m á n y o z n o m , u t a s í t á s o k a t r á v e z e t ­ n e m vagy a l á í r n o m . M e g á l l a p o d u n k , hogy d é l u t á n 6-kor t a l á l k o z u n k az osztályvezetőkkel t a r t a n d ó — vitajellegű — o p e r a t í v gyűlésen. M á s n a p pedig reggel 7 ó r a k o r az igazgatói i r o d á b a n . A m i a reggeli i d ő p o n t o t illeti, ú g y h a l l o m , hogy az igazgató csak r e á m v a l ó t e k i n ­ tettel jön ilyen későn . . . Á l t a l á b a n n e g y e d h é t k o r — f é l h é t k o r m á r kezdi végigjárni a m u n k a h e l y e k e t . A m i k o r i t t h o n v a n — bizonyos szorongás és fagyosság, a m i k o r t á v o l v a n — jó a d a g lazultság és felengedettség u r a l k o d i k . Mindez a r r a vall, a m i t a Lupta de clasă szociológiai v i z s g á l a t a h a n g s ú l y o z t ö b b e k között: az ü z e m i g a z g a t ó k l é l e k t a n i ismeretei és képességei m é g hiányosak. V a n - e Ú j v l a h i c á n t e n n i v a l ó a kölcsönös b i z a l o m l é g k ö r é n e k k i a l a k í t á s á é r t , egyrészt a vezető k o l l e k t í v á n belül, m á s r é s z t a vezető m u n k a k ö z ö s s é g és az osztályok b e ­ osztott dolgozói között? A d é l u t á n i — o p e r a t í v — gyűlésen az a tény, hogy a felszólalók t ö b b b s é g e c s a k h i á n y o l és n e m javasol, s m i n d e n d ö n t é s t — k e z d v e a m u n k a h e l y t i s z t á n t a r t á ­ sától az a n y a g s z á l l í t á s f o l y a m a t o s s á g á n a k a biztosításáig — az igazgatótól v á r , iga­ zolni látszik a t e n n i v a l ó t . A felszólalások s o r á n egészségtelen m e g n y i l a t k o z á s is h a n g o t k a p . Az egyik m é r n ö k az őt r é g e b b e n ért szankcióra ( p r é m i u m - m e g v o n á s ) m i n t „csúffá t e v é s r e " hivatkozott, a m i — ú g y m o n d — n e m e g y e z t e t h e t ő össze „ m a ­ gas képesítésével". Ügy t ű n t , hogy s z a n k c i ó v a l csakis a l a c s o n y a b b beosztású e g y é n e ­ k e t szabad s ú j t a n i . . . Az igazgató átsiklott a s z e r i n t e n e m i d e t a r t o z ó megjegyzésen, de egy f e l a d a t r a v o n a t k o z ó a n , a m e l y e t az illető m á s n a p i t e e n d ő i b e n m e g o l d h a t a t l a n ­ n a k vélt, k i j e l e n t e t t e : m a r a d j o n o t t h o n fizetett s z a b a d n a p p a l , m a j d m e g o l d j á k n é l ­ k ü l e is a feladatot. (Persze, a m é r n ö k m á s n a p m e g j e l e n t p o n t o s a n m u n k a h e l y é n , de v a j o n az ú j a b b k o n f l i k t u s t n e m t e k i n t i - e szintén „csúffá tevésnek"?)

Persze, jó dolog, h a de minimis non curat praetor ( a p r ó s á g o k k a l a vezető n e m foglalkozik). E kétezer éves igazságra a z o n b a n l é p t e n - n y o m o n rácáfol é p p e n a v e ­ zető részéről m e g h o n o s í t o t t a m a g y a k o r l a t , hogy az ö t u d t a n é l k ü l s e m m i t sem szabad ö n á l l ó a n e l h a t á r o z n i v a g y e l d ö n t e n i . Így a z t á n n e m é r v é n y e s ü l h e t az a fő vezérfonal, a m e l y szerint vezetni a n n y i , m i n t m á s o k n a k b i z a l m o n a l a p u l ó m e g b í ­ zást a d n i , v e l ü k e r e d m é n y t elérni s felelni m i n d a z é r t , a m i t végeznek. R E G G E L 6,55 Ó R A . Az igazgató b e l é p az ü z e m k a p u j á n . K é r e m , t e g y e n - v e gyen, j á r j o n - k e l j e n , i n t é z k e d j é k úgy, m i n t h a n e m is v o l n é k j e l e n ; én m a j d „fény­ k é p e z e m " (s f e l m u t a t o m jól kihegyezett g r a f i t c e r u z á i m a t . Most először l á t o k széles mosolyt az a r c á n ) . A t o v á b b i a k b a n csakis D e m e t e r F e r e n c é a szó és a tett. 7,00 ÓRA. (A titkárságon): „ K é r e m , P i a t r a N e a m ţ r a m e g s ü r g e t n i a választ. K é ­ r e m a főkönyvelőt és a k i m u t a t á s t a IV. é v n e g y e d i p é n z ü g y i t e r v teljesítéséről. (Bent az irodájában, a telefonnál) K é r e m a k o v á c s m ű h e l y t . . . M a reggel f é l h a t k o r az egyes k o h ó t l e h ű t ö t t é k . Mielőbb fogjanak hozzá a m u n k á l a t o k h o z . G á z m a s z k r ó l , egyéb védőfelszerelésről g o n d o s k o d j a n a k . A m e s t e r e k m i n d e n v á l t á s b a n ott legye­ n e k . . . K é r e m a t e r v - o s z t á l y t . . . Hogy á l l u n k az e x p o r t - r e n d e l é s e k k e l ? Mi v a n az A E G - m e g r e n d e l é s e k k e l ? (Belép a főkönyvelő) A negyedévi kimutatásból még hiány­ zik a d e c e m b e r h ó n a p r a vonatkozó. T ú l l é p é s m u t a t k o z i k az á r a m f o g y a s z t á s b a n . . . A csíki m u n k á s o k szállítási b é r l e t é t biztosítottuk. A s z á l l í t á s o k n á l jelentős a t ú l ­ lépés, de e b b e n a m u n k á s o k a u t ó b u s z - b é r l e t e elenyésző rész, m i n d ö s s z e 3000 l e j . . . K i t n e v e z z ü n k ki a dolgozók f o l y a m o d v á n y a i és a sajtóészrevételek kezelésére? Az irodát és a posztot u g y a n i s m e g s z ü n t e t t é k . A személyzeti osztály egyik beosztottját bízzuk m e g ezzel, s e r r ő l a v á l t o z á s r ó l é r t e s í t j ü k a m i n i s z t é r i u m illetékes osztályát. A személyzeti osztály főnökével ezt m a j d részleteiben megbeszéljük. (A főkönyvelő távozik. Telefon) N e m létezik, hogy C s í k b a n csak 80 t o n n a szén legyen! S e m m i é r ­ t e l m e a n n a k , hogy a p o r t elhozzuk ide a szénnel e g y ü t t . . . A r a k o d ó telep gépésze gondoskodjék a r r ó l , hogy a h á r o m r a k o d ó - s z a l a g o n m i n d i g m ű k ö d j é k a rosta, h i ­ szen ott v a n közel a p o r t á j a , m a g a oszthatja be m u n k a i d e j é t . A szállítást ü t e m e z ­ zék úgy, hogy a sofőr n e töltsön el 8 ó r á t egyetlen ú t t a l . . . (Ujabb telefon) Hogy á l l u n k a r é g e n i v a s s a l ? A R e p u b l i c a felhívott o n n a n : m e g k a p t u k - e a k i u t a l á s t ? K é ­ sőbb ismét felhívott: a k i u t a l á s ú t b a n v a n a m i n i s z t é r i u m t ó l . V á r h a t ó egy ú j a b b telefonhívás a m i n i s z t é r i u m t ó l is, hogy v a l ó b a n ú t b a n v a n (mosoly...)" 7,30 ÓRA. „ K é r e m az ellenőrző osztályt! L e v e l e t k a p t u n k az Electropreciziától. K o r r i g á l j á k t é v e d é s ü k e t . A m e g r e n d e l t t e r m é k e t azért u t a s í t o t t á k vissza, m e r t a m o ­ tortest p a j z s á n v é g r e h a j t o t t módosítás, a v á j a t g y ű r ű n e m szerepelt a régi rajzon, s ők azt v e t t é k a l a p u l , n e m p e d i g a k i k ü l d ö t t ü k k e l itt módosított ú j a b b r a j z o t . . . El­ intéződött a resicai k o m b i n á t t a l az ügy. A l e é r t é k e l t á r u t v i s s z a m i n ő s í t e t t é k első osztályúra, m e r t k i d e r ü l t , h o g y j e l e n t é k t e l e n az eltérés. A k ü l ö n b ö z e t e t egy m a é r ­ kezett á t i r a t b a n j ó v á h a g y j á k . Ez mindössze 768,96 lej, de f o n t o s a b b a g y á r i védjegy b e c s ü l e t e . . . (Aláírások következnek)" 8,00 ÓRA. A személyzeti osztály főnökével, m a j d a jogtanácsossal megbeszélik a dolgozók j a v a s l a t a i r a , f o l y a m o d v á n y a i r a és a s a j t ó r é s z v é t e l e k r e v o n a t k o z ó t e e n ­ dők n y i l v á n t a r t á s á n a k és m e g o l d á s á n a k módjait. K ö z b e n á t n é z e m a k o l l e k t í v m u n k a t u d o m á n y o s elemzésével kapcsolatos, az I. n e g y e d é v r e , de főleg a j a n u á r - f e b r u á r r a vonatkozó tervet. E b b e n szerepel a belső p é n z ü g y i ellenőrzés 1967-es t e v é k e n y s é g é ­ n e k felmérése; a főgépész t e v é k e n y s é g é n e k évi é r t é k e l é s e — különös t e k i n t e t t e l az előirányzott f e l a d a t o k r a ; a t e r m e l é s és m u n k a t u d o m á n y o s megszervezésével k a p ­ csolatos elemzés és a l k a l m a z á s á n a k kiszélesítése 1968-ban; az ü z e m t e r m é k e i m i -

n ő s é g é n e k elemzése, a s z á m l á k v i s s z a u t a s í t á s á n a k okai és a minőségi m u t a t ó k m e g j a v í t á s á n a k m ó d o z a t a i ; a m ű s z a k i osztály t e v é k e n y s é g é n e k értékelése, különös t e k i n t e t t e l az összes t e r m é k e k technológiai m u t a t ó i r a és a fajlagos a n y a g f o g y a s z ­ t á s r a ; a k ö z v a g y o n b a n okozott k á r o k v i z s g á l a t a ; az 1968. évi b e r u h á z á s i m u n k á ­ l a t o k ü t e m é n e k ismertetése, a következő m u n k a s z a k a s z o k előkészítése és a d o k u m e n t á l ó d á s 1969-re; a műszaki-szervezési i n t é z k e d é s e k és a kisgépesítésre v o n a t ­ kozó szakaszos t e r v e k elemzése. V a n i d ő m a r r a is, hogy a s z a k m a i t o v á b b k é p z é s szervezett f o r m á i b a — szin­ t é n d o k u m e n t u m o k a l a p j á n — b e p i l l a n t h a s s a k . Az ü z e m b e n r e n d s z e r e s í t e t t az e l ­ méleti t o v á b b k é p z é s , v a l a m i n t az u g y a n c s a k vizsgával e g y b e k ö t ö t t szakképesítés. A t a n f o l y a m o k az ü z e m v a l a m e n n y i részlegét felölelik, sőt az ö n t ő k s z á m á r a k é t t a n f o l y a m o t is t a r t a n a k , k e z d ő k n e k és h a l a d ó k n a k . K ü l ö n e l ő a d á s o k a t s z e r v e z n e k m e s t e r e k és t e c h n i k u s o k részére, hogy a m ű s z a k i h a l a d á s s a l lépést t a r t h a s s a n a k . A t u d o m á n y o s és m ű s z a k i k ö n y v t á r é v e n t e bővül, ezt a t e c h n i k a i k a b i n e t b e n helyez­ t é k el, s a k ö n y v t á r o s r e n d s z e r e s e n tájékoztatja a vezetőket az ú j a b b a n m e g j e l e n t munkákról. A l k a l m a m v a n a formális és n e m formális c s o p o r t r e n d s z e r légkört a l a k í t ó h a ­ t á s á t is n y o m o n k ö v e t n i . M i n d k é t csoport itt j ó v a l összeforrottabb, m i n t n a g y v á r o ­ sokban. A legfőbb t a l á l k o z ó p o n t o k — m ű v e l ő d é s , k l u b , sport, szórakozás — r e n d k í ­ vül közel e s n e k egymáshoz, a kölcsönös családi l á t o g a t á s o k s e m o k o z n a k k ü l ö n ö s e b b fáradalmakat. A közeli n a g y f a l u b ó l v a g y t á v o l a b b r ó l b e j á r ó dolgozók a z o n b a n l e m a r a d n a k az ú j v l a h i c a i a k mögött, jó r é s z ü k földet is m ű v e l o d a h a z a , s így az ü z e m h e z v a l ó hozzállásuk, m u n k a s z e l l e m ü k jóval l a z á b b ; l e g i n k á b b ők i d e g e n k e d n e k az új t e c h ­ n i k a bevezetésétől, s v a n k ö z t ü k n é h á n y , aki az ü z e m b e n végzett m u n k á t a m o l y a n j ö v e d e l e m r á a d á s n a k , szükséges r o s s z n a k tekinti. 9,00 ÓRA. E g y m á s n a k a d j á k a kilincset a látogatók. P a n a s z t t o l m á c s o l n a k , hogy a t u s o l ó b a n n i n c s forró víz. K i d e r ü l , hogy a fürdőkezelő m i n d i g t é l i d ő b e n veszi ki s z a b a d s á g á t , s k ü l ö n b ö z ő h á z t á j a k o n s e r t é s v á g á s k o r gondja a forró víz, m e r t ezt a b u z g ó l k o d á s á t a n y a g i l a g és t e r m é s z e t b e n k ü l ö n h o n o r á l j á k . M á s . A z igazgatóhoz t o p p a n n a k be, hogy m e g é r d e k l ő d j é k : m e g v e h e t i k - e a régi csűr l e b o n t á s á b ó l vissza­ m a r a d t téglát. Más. Belép az egyik dolgozó: s z a b a d n a p j a i v a n n a k , e l m e h e t n e - e a l ­ k a l m i f u v a r r a l — t á v o l a b b r a — ügyeit intézni. M á s . Tisztviselőnő j e l e n t i : orvosi vizsgálatról jön, i d e g ö s s z e r o p p a n á s t á l l a p í t o t t a k meg, be kell m e n n i e az u d v a r h e l y i k ó r h á z b a . K i d e r ü l , h o g y előző n a p 132 ü g y i r a t o t kellett i k t a t n i a és szétosztania. Egyiket t é v e d é s b ő l m á s osztályhoz j u t t a t t a . R. S. m é r n ö k m e g j e g y e z t e : jó, hogy n e m k ü l d t e a p o r t á s n a k . . . E k k o r összeomlott. M u n k á j á t m i n d e d d i g k i f o g á s t a l a n u l végezte. Még k é t a p r ó s á g — s ezzel b e is fejeztem a „fényképezést" F e n n , a g a r á z s o k t é r s é g é b e n . K é t idősebb m u n k á s h a t a l m a s lemezt vonszol a h a v o n . Az igazgató o d a k i á l t : — E m b e r e k ! Tegyék le, s kössék t r a k t o r h o z , a t r a k t o r o s ott fűtőzik a t ű z ­ o l t ó k n á l . . . Még f e n n e b b , a j a v í t á s r a k e r ü l t kohó n y í l á s p e r e m é n az egyik m u n k á s , féllábbal a s o d r o n y k ö t é l c s u k l ó n , v e d e r r e l öntögeti a vizet a v á j a t o k b a n meggyűlt, m é g égő a n y a g r a . A hideg fut végig a h á t a m o n , n e m c s a k a fagytól, s e s z e m b e j u t a korareggeli telefonutasítás: „...védőeszközökről gondoskodjanak!" Nyilván nem­ csak tartószíjról, h a n e m csővezetékes k é z i p u m p á r ó l is g o n d o s k o d h a t t a k v o l n a , h i ­ szen a n a g y v í z t a r t á l y ott v a n a k o h ó n y í l á s közelében.

Mit t ü k r ö z az elkészült m u n k a i d ő - f é n y k é p és m i l y e n á l t a l á n o s v o n á s o k r a u t a l ­ n a k az itt-ott felvillantott e m b e r i m o z z a n a t o k ? Lám, egy ü z e m i g a z g a t ó e s e t é b e n is i g a z o l ó d n a k m i n d a z o k a következtetések, a m e l y e k e t a Lupta de clasă széles k ö r ű szociológiai vizsgálata feltárt. Egyfelől: a vezetésben m i n d e n n a p m é g m e g n y i l v á n u l ó e l a p r ó z ó d á s , m e l y k i h a t a koncepciózus t e v é k e n y s é g r e és gátolja azt; a k o l l e k t í v m u n k á b a n az összeforrottság h i á n y a . Másfelől: a b i z a l m o n a l a p u l ó m e g b í z á s szélesebb k ö r ű kiterjesztése a m a g u k m u n ­ k a h e l y é n szintén vezető b e o s z t o t t a k r a , a k i k n e m alárendeltek, hanem munkatársak a kollektív vezetésben, t o v á b b á a z o k n a k a l é l e k t a n i i s m e r e t e k n e k és k é p e s s é g e k ­ n e k o szükségessége, a m e l y e k n é l k ü l a vezetés n e m töltheti b e h a t é k o n y a n a f u n k ­ cióját. D e m e t e r F e r e n c , t ö b b e k között, ezt m o n d o t t a : „ A m i k o r először ü l t e m b e az egyetem p a d s o r á b a , s z á m o t v e t e t t e m azzal, hogy a vizsgaszesszió m á r i s m e g k e z d ő ­ dött. Ügy v é l e m , ez v o n a t k o z i k a v á l l a l a t vezetésére is, a m i k o r s z á m o l u n k azzal, hogy a n n a k a bizonyos »évvégi h a j r á n a k « is az esztendő elején kell k e z d ő d n i e . . . T e v é k e n y s é g e m b e n a z o n b a n m é g g á t o l n a k m i n d a z o k a nehézségek, a m e l y e k r e az e m l í t e t t szociológiai felmérés is utalt." H a azt latolgatom, v a j o n e h á r o m a l a p v e t ő t í p u s b ó l m e l y i k h e z t a r t o z i k a „lefényképezett" ü z e m i g a z g a t ó : a) p a r a n c s o k o n a l a p u l ó t e k i n t é l y t a r t á s ; b) e g y ü t t ­ m ű k ö d ő e n közvetlen, felvilágosító és mozgósító szellemiség; c) a n a r c h i z m u s r a vezető e n g e d é k e n y s é g és szabadosság, a k k o r a c) t í p u s t messze s z á m ű z ö m v i z s g á l ó d á s o m ­ ból. És h a j l o k a r r a , hogy n á l a — az a) t í p u s j e l l e g v o n á s a i m e l l e t t — a b) t í p u s b a n foglalt e l e m e k e t is felfedezzem. H a n i n c s az ü z e m b e n olyan e m b e r , aki az ő m u n k a b í r á s á t , o d a a d á s á t k é t s é g b e vonná, o l y a n se legyen, aki — s itt a lírai r i p o r t e r szól b e l ő l e m — n e t u d n á e l k é p ­ zelni, hogy k ü l ö n l e g e s a l k a l m a k k o r koccintson, s szabad i d ő b e n t á r s a s á g b a n egy fe­ kete k á v é m e l l e t t elbeszélgessen a vele együtt, egy célért dolgozókkal, ott a zord és mégis vonzó H a r g i t a a l a t t . . .

Papp Gábor linóleum-metszete

PANEK ZOLTÁN

Vers és próza MÉLYREPÜLÉS Páskándi

Gézának

(Az a v a s i K ő s z e g r e m e t é n azt t a r t j á k , hogy aki ö r e g e m b e r m á r n e m t u d f e l m e n n i a szőlőhegyre — a b b a n az é v b e n meghal.)

Ha én el merném mondani, hogy bennem azóta mi reszket. Amikor megtudtam, mit nyerek vele, a fent-megjelenés fáradtságával ezt az évet legalább —, már ott álltam a hegyen. Nem írom le, milyen volt az ősz. Valami állandóbbat kerestem, amibe meg lehet fogózni. Az ősz szemem láttára alakult. Délután negyed négykor letette ugyan az ecsetet, de csak ebédszünetre; később annál nagyobb lendülettel folytatta a munkát. A nap­ palettáról vette színeit. Már nem perzselt a nap, megperzselt minden leve­ let. A napot, e sárgatorkú hiénát, a nyarat mindenestül befalót, ott, a hegyélen, leszakíthattam volna az égről, akár egy almát. Ha akarom. Csak álltam ott, megrészegülten a felismeréstől, hogy van haladék. Van menedékház, itt, ez a néhány présház, ha más nem. Egy könnyű vihar, mint kalapot, megemelné őket, de ha kibírtak százéveket, egy keveset még várnak. Lüktető ujjongás áradt szívembe. Orgonamuzsika: vagyok. Tétova pillanat: nem emlékszem, csak vagyok. Pillanat: élni gyermekjáték. Súlyos a hegy: csupa lebegés. Présházak gerendáján elszáradt szüretek. Mi dolgom velük? Bálra azt a bárányfelhőt már láttam valahol. Holnap is láthatom? Élj: csak gyermekjáték. Ne vegyétek el a játékomat. De mondhatom másképp is. A világ e jószagú asztala fölött magányos helikopter — én mindig a „szitakötő" nevet álmodtam számára — egy­ helyben repülése voltam. Könnyen költöző sziget, mely türelmével úgy szeleteli a levegőt, hogy senkiét el nem veszi azért. Így álltam ott, mi­ közben apám jutott eszembe: „Ne bibelődjünk a részletekkel, részletkér-

désekre nem érdemes válaszolni, az ember nem részletkérdésekért felelős". Adjam magam egészen? Adom. Már több pohár bort emeltem a magasba, nehéz óbort. Gyöngye felszállt legméltóbb szintjére: koponyám belső csil­ lagpályáira. Ügy méregettem a világot, mint másik, a csodálatra nem megvetendőbb, külön naprendszer. Tudom, hogy kulcscsontom nem nyitja titkok zárját. De az anyag se feledje vaksi buzgalmában: minden kísérlete hiábavaló. Egyedül az emberben döbbenhet önnönmagára. Nem akartam emlékezni, mégis visszahallottam az időbe: Mennyi ember, honnan jönnek, tüdő fújtat, még csak néhány méter, aki felér, kitűzheti mosolya piros lobogóját. Elöl mindig öregek zihálnak, görbe bot segíti görbe hátuk, szívük botlik rögbe, térden jönnek, remény pókfonalán markuk füvet legel, de felvonulnak csakazértis — inukszakadtáig. Ó, ellobbanó atomreaktorok, ó, a magfúzió boldog iszonyata. Ó, szép ibolyántúli sugárzás, mely néha minusz 273,2 fok: fogat már nem is vacogtató hideg. Nem sok ez egy kicsit — ennyi teher — az emberek esendő fenségének? Mert egyszer nem sikerül felérni a hegyre. Hol a híd, ami átvinne a végtelenbe? Mivégre emelkednek csúcsok, ha csak ama szakadék kifutó­ pályái? Milyen lehetett az özönvízkor lemaradni Noé bárkájáról? „Kére­ tik a kölcsönvett felszerelést hiánytalanul visszaadni." A Jupitert egy űrhajóért. De miért nincs a Tejúton sehol kiírva, merre van a vészkijárat? Hallásunkat egyetlen kérdés örökre elrobbantja. Nem kérdezek tovább. Aki mondani akar valamit, így címezze: Poste restante. Ragassza levelét címke helyett mindenféle üvegekre; az üvegeket kézről kézre adja már az emberiség, valahol csak megfénylik majd egy-két betű: Láthatatlan falnak fordul szívünk, görbebotunk szépen egyenes lesz, jobb kezünk csak bal kezünket fogja, lehunyt szemmel látunk valahová — végetért az erőltetett menet. Mivel nem tehettem egyebet, észrevétlenül zsebrevágtam a hátam mögé lopakodott napot. Csak ki kellett nyújtanom érte a kezem. Almának is elvihettem volna, gyönyörű pirosra érett. De én valami emléket akar­ tam onnan, arról a hegyről, elloptam nektek NAPUL. Reggelig senki sem fogja észrevenni a hiányt, reggel én már árkon-bokron túl leszek. Inkább lopok, de nem nézhetem ölbekézzel, hogy a Földet, mint valami olcsó üveggolyót kicikkantják talpunk alól. Vagy nincs más hátra, mint oly

nyugalommal nézni a dolgok elé, ahogy rég a karóbahúzottak pipát szív­ tak? A nap immár az én lángszóróm — kezetekbe adom. Ó, ha mind ehelyett ezt mondhattam volna el már. Egyszer elmondjuk majd. Testvé­ reim. Arcunkon a felvilágosodás.

AMIKOR

A VERS

SZELLEME

MEGJELENT Lászlóffy

Verseket akartunk meghallgatni, egy Épp össze voltunk veszve egyébként; ha jól emlékszem: Aludjunk rá egyet, még szerettük egymást — de a rádiót

Aladárnak

barátunk verseit. mondtam is, hogy tegnap azért kinyitottam.

Minden hullámhosszak legfontosabb időjárásjelentése, a vers kellett volna felcsendüljön: mit tesz a lélek, fogadja-e a vihart, mit tesz, ha derült ég várható holnap, továbbra is, még néhány napig, így ősszel, mert aztán oly iszonyú magasságokba húzódik a távlat — a felhőátvonulások unalma színvevő ámulatunk is leszereli. Engem már fáradtra bosszantott „hányszormondjam" litániád; még szólt, most épp kapóra jött, csattanó bizonyítékul: „Mióta ígéred, az antennát máig sem tudtad felszerelni." Nem volt antennánk, pedig az adás már ment javában, szavak susogtak, egymásra omolva, e vonulásban dadogott az értelem: színész és költő küzdött a hangzavarral. Ekkor jutott eszembe: egy méternyi drótot, csak annyit, hamar a kézbe, a hangok elé, a kapcsolatig kinyújtom. A válasz: zagyva recsegés, nem értem el kitárt karjukig. Pedig már hömpölygött a vers, valahol messze mondta a magáét — hallottuk, holott meghallgatni szerettük volna. Hirtelen — mint utolsó szalmaszálat — megfogtam a kezed. Intettem, hagyd most a kezemben, szükségem van rád újra. Adják a kezük mind, kik e szobában jártak, a rádióellenes szomszédok is, a másfelé tartó járókelők, az egész város. Gyertek kézenfogva a vers elé, testünk legyen az antenna, ellen-láncreakció, erősítsük fel a költőt, csak néhány percre. Épp össze voltunk veszve egyébként; de lassan, észrevétlen kibékültünk — én tudom, hogy csak a vers áramütésére —, már nem eresztem el a kezed, pedig épp össze voltunk veszve.

CSEHI GYULA

A fiatal Lukács György és a századelő társadalmi problémái

L u k á c s György 1938 késő őszén fejezte be A fiatal Hegel és a kapitalista tár­ sadalom problémái c í m ű könyvét. A m ű megjelenését az a k k o r f e l m e r ü l ő i d e o l ó ­ giai polémiák, m a j d a h á b o r ú s m e g p r ó b á l t a t á s o k tíz évvel kitolták. A m i k o r 1954 j a n u á r j á b a n k ö n y v é n e k b e r l i n i k i a d á s á t előkészítette, m á r m a g y a r á z ó előszóval k e l ­ lett ellátnia. „Más, g y a k r a n k é s ő b b írott m ű v e i m n é m e t olvasói s z á m á r a n é h á n y megjegyzést e n g e d e k m e g m a g a m n a k — írja L u k á c s . — A fiatal Hegel fejlődésé­ n e k á b r á z o l á s a sok v o n a t k o z á s b a n kiegészíti azt, a m i t a n é m e t filozófia és i r o d a ­ lom t ö r t é n e t é r ő l m á s t a n u l m á n y o k b a n t ö r e k e d t e m m e g f o g a l m a z n i Mindenekelőtt itt az i r r a c i o n a l i z m u s klasszikus p e r i ó d u s á n a k , a m e l y e t Az ész trónfosztása című m ű v e m b e n t á r g y a l t a m , pozitív ellentéte jelentkezik. U g y a n a z a h a r c , a m e l y e t az u t ó b b i b a n m i n t Schelling és u t ó d a i h a r c á t e l e m e z t e m , e b b e n a k ö n y v b e n Hegel oldaláról az i r r a c i o n a l i z m u s b í r á l a t a és t ú l h a l a d á s a g y a n á n t j e l e n i k meg, t e r m é ­ szetesen m i n t az új i d e a l i s t a - d i a l e k t i k u s m ó d s z e r m e g a l a p o z á s á n a k p u s z t á n n e g a ­ t í v - k r i t i k a i m o z z a n a t a . A jelen H e g e l - t a n u l m á n y o m b a n v á l t c s a k lehetővé pozitív módon tisztázni, hogy m i é r t é p p e n a hegeli filozófia volt ezen időszak i r r a c i o n a l i s t á i n a k n a g y ellenlábasa, s m i é r t h a r c o l t a k ezek — o k k a l — Hegel ellen m i n t a polgári filozófiai h a l a d á s l e g p r e g n á n s a b b képviselője ellen, és m i é r t t a l á l t u g y a n ­ a k k o r a h i s t o r i z m u s d i a l e k t i k á j á n a k b í r á l a t a r e á l i s t á m a s z p o n t o k a t , ü r ü g y e k e t Hegel idealista h i b á i b a n egy — viszonylag — h e l y t á l l ó k r i t i k a s z á m á r a . Hegel ifjúkori fejlődésének b e m u t a t á s a és b í r á l a t a m a g y a r á z a t á t a d j a ezzel a n n a k , hogy m i é r t kellett, m i u t á n fellépett a t u d o m á n y o s szocializmus m i n t az i r r a c i o n a l i z m u s főel­ lensége, Nietzschével a filozófiai m e g a l a p o z o t t s á g m é g a m a n y o m a i n a k is e l t ű n n i e a m e l y e k k e l az i r r a c i o n a l i z m u s a fiatal Schelling idején m é g r e n d e l k e z e t t . Ahhoz, hogy M a r x n a k n e m c s a k közvetlen, h a n e m i d ő n k é n t erősen közvetett szerepét a n é m e t eszmevilág fejlődésében teljesen m e g é r t h e s s ü k , e l e n g e d h e t e t l e n ü l szükséges Hegel — n a g y s á g á n a k és k o r l á t a i n a k — valóságos i s m e r e t e " . Ezt a k ö n y v é t L u k á c s a n n a k az M. A. Lifschitznek a j á n l o t t a „tisztelettel és b a r á t s á g g a l " , a k i v e l e g y ü t t a h a r m i n c a s é v e k elején M a r x ifjúkori, addig k i a d a t l a n m ű v e i n e k f e l t á r á s á b a n , jelentőségük e l i s m e r t e t é s é b e n oly n a g y é r d e m e k e t szerzett. Hiszen ily m ó d o n a m a r x i z m u s hívei s a k ö r e i k e n messze t ú l m e n ő e n , m i n d e n k i előtt, aki a m a r x i z m u s i r á n t érdeklődik, n y i l v á n v a l ó v á lett a m a r x i z m u s k e l e t k e ­ zéstörténete. Így v á l i k igazi v a l ó s á g á b a n és jelentőségében m e g i s m e r h e t ő v é az út, a m e l y M a r x o t és Engelst t u d o m á n y o s kezdeteiktől, a Gazdasági-filozófiai kéziratok­ tól, A német ideológiától a Kommunista Kiáltványon át, A tőkéhez, az Első I n t e r ­ nacionálé m e g a l a p í t á s á h o z , a t u d a t o s o d ó m u n k á s m o z g a l o m világot átfogó p r a x i s á ­ n a k szervezéséhez és i r á n y í t á s á h o z vezette. A fiatal Hegel, a fiatal M a r x — k é t útjelző L u k á c s György sokoldalú filozó­ fiai, szociológiai, esztétikai, k r i t i k a i t e v é k e n y s é g é b e n . Ez a két n é v jelzi tájékozó-

d á s á n a k t ö r e t l e n i r á n y á t a X X . századi m u n k á s m o z g a l o m , a szellem, a t u d o m á n y o k és a g y a k o r l a t oly b o n y o l u l t v i l á g á b a n . L u k á c s Györgynek, jóval t ú l a n y o l c v a n a d i k esztendőn, elsősorban i m m á r t ö b b m i n t h a t v a n évet átfogó m u n k á l k o d á s a e r e d m é n y e k é n t , egy ú j a b b t é m á j a a k a d t : fog­ lalkozni k é n y s z e r ü l egy n e v e s H e g e l - és M a r x - t a n í t v á n y ifjúkorával, kezdeteivel, i n d u l á s á n a k e r e d m é n y e i v e l , „ h i b á i v a l és e l l e n t m o n d á s a i v a l " is. Így k a p u n k m a g á t ó l a m a i L u k á c s t ó l évről évre, lépésről lépésre, m i n d p o n ­ t o s a b b t á j é k o z t a t á s t — „a fiatal L u k á c s Györgyről". T ö r e t l e n alkotó erővel folytatja és tetőzi b e é l e t m ű v é t . Elégséges e v o n a t k o z á s ­ b a n — k i r a g a d o t t p é l d a k é n t — hegeli m ó d o n t r i a s z o s n a k t e r v e z e t t Esztétikája — a n é m e t e r e d e t i u t á n i m m á r m a g y a r u l is m e g j e l e n t — első részére, Az esztétikum sajátossága k é t h a t a l m a s k ö t e t é r e u t a l n u n k . M e g i n d u l t és ú j a b b k ö t e t e k k e l g y a r a ­ p o d i k összegyűjtött m ű v e i n e k k i a d á s a a L u c h t e r h a n d V e r l a g n á l . Egyes ú j a b b keletű, d e r é g i b b m ű v e i is új k i a d á s o k a t é r n e k meg, m i n d t ö b b n y e l v r e fordítják le őket. A L u c t e r h a n d - f é l e k i a d á s köteteit L u k á c s György é r t e l m e z ő és t ö b b n y i r e e r ő ­ sen ö h b í r á l a t i szellemű e l ő s z a v a k k a l , b e v e z e t é s e k k e l l á t j a el. A m a i á l l á s p o n t j á r ó l n é z vissza k o r á b b i m ű v e i r e . K ö z ü l ü k egyeseket egészen t ú l h a l a d o t t n a k tekint, m á s o k a t p e d i g a m a r x i z m u s — l e n i n i z m u s h o z vezető ú t j á n a k d o k u m e n t u m a i k é n t ér­ tékel. Figyelmeztet, hogy ezeket c s a k így l e h e t és s z a b a d olvasni, m e r t csak így v e z e t h e t n e k azokhoz a következtetésekhez, a m e l y e k e t L u k á c s György, a m a r x i s t a filozófus, esztétikus és szociológus, m a v a g y m é g m a is a m a g á é n a k tekint, b e n ­ n ü k l á t v á n igazi és é r v é n y e s hozzászólását a k o r n a g y k é r d é s e i h e z a világot át­ alakító forradalmi praxis szolgálatában. Ezért v á l i k időszerűvé, hogy m a g á n a k L u k á c s n a k az i r á n y í t á s á v a l m e g k í s é ­ r e l j ü k m i is a tájékozódást m ű v é b e n és eszmei fejlődésében. E kísérlet visszavezet b e n n ü n k e t a századelőhöz, de n e m szakít el a j e l e n égető kérdéseitől. Sőt: figyel­ m ü n k e t m é g élesebben, g a z d a g a b b t a n u l s á g o k ígéretével i r á n y í t j a a m a r x i s t a g o n ­ d o l k o d á s fejlődésének j e l e n szakasza felé. Lukács

György

indulása

Az 1919-es M a g y a r T a n á c s k ö z t á r s a s á g l e v e r é s e u t á n a bécsi e m i g r á c i ó b a n élő L u k á c s o t S e i p e l k a n o n o k k l e r i k á l i s és r e a k c i ó s k o r m á n y a k i u t a s í t o t t a A u s z t r i á b ó l . T h o m a s M a n n e k k o r levéllel fordult az o s z t r á k k a n c e l l á r h o z , és t i l t a k o z o t t a z i n ­ t é z k e d é s ellen. L u k á c s o t o l y a n férfinak nevezte, a k i n e k ő n e m osztja u g y a n i n t e l ­ l e k t u á l i s a l k a t á t , v i l á g l á t á s á t , t á r s a d a l m i credóját, „de — m i n t í r t a — tisztelem b e n n e és erkölcsileg c s o d á l o m a szigorú, tiszta és e m e l k e d e t t szellemet, a k i n e k k r i t i k a i m ü v e i a l e g j e l e n t ő s e b b e k közé t a r t o z n a k m i n d a b b ó l , a m i ezen a t é r e n az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n n é m e t n y e l v e n megjelent. Ön biztosan i s m e r i személyes a d a t a i t , g a z d a g n a g y p o l g á r i c s a l á d b ó l v a l ó s z á r m a z á s á t , a m i n e k előnyeiről — m e g ­ győződésének k e d v é é r t — l e m o n d o t t s egy o l y a n i d e a l i z m u s r ó l t e t t t a n ú s á g o t , a m e ­ lyet Ön t a l á n j o b b ügyhöz m é l t ó n a k t e k i n t h e t , a m e l y a z o n b a n s e m m i e s e t r e sem lehet k i m ű v e l e t l e n v a g y a l a n t a s szellem jele". A l ü b e c k i p a t r i c i u s - c s a l á d sarja e b b e n az i d ő b e n eszmeileg v a l ó b a n t á v o l á l ­ lott a t t ó l a m a r x i s t a kritikustól, a k i b e n k é s ő b b m ü v é n e k egyik legilletékesebb ér­ telmezőjét é r t é k e l t e , és akivel, m é g később, m i n d t e s t v é r i b b m e g é r t é s b e n t a l á l ­ kozott a fenyegetett szellem b a r i k á d j a i n , az antifasiszta k ü z d e l e m b e n , az emigráció­ ban, a szocializmus e s z m é i n e k szolgálatában. H e r m a n n I s t v á n Lukács György fejlődése. „A regény elméletétől a realiz­ mus elméletéig c í m ű t a n u l m á n y a („Jöjj el, szabadság!" Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. II. 403—439) á t t e k i n t i L u k á c s fejlődését A regény

elmélete c í m ű k ö n y v e megjelenéséig (1916). Ezt k ü l ö n b e n m a g a L u k á c s G y ö r g y is felvázolja a k ö n y v 1962-es n é m e t k i a d á s á n a k bevezetőjében. H e r m a n n e m l í t e t t í r á ­ s á b a n a r r a figyelmeztet, hogy L u k á c s György első k o r s z a k á t , a m e l y e t A regény elmélete z á r le, az első i m p e r i a l i s t a v i l á g h á b o r ú kellős közepén csakis ú g y lehet v a l ó b a n m e g é r t e n i , h a t e k i n t e t b e vesszük azt, hogy a fiatal L u k á c s részese u g y a n a n é m e t s z e l l e m t ö r t é n e t i iskola t ö r e k v é s e i n e k , de u g y a n a k k o r e b b e n az á r a m l a t ­ b a n sajátos és e l ő r e m u t a t ó á l l á s p o n t o t képvisel. A s z e l l e m t ö r t é n e t n e o k a n t i á n u s , irr a c i o n a l i s t a i r á n y u l á s á t ó l a hegeli h i s t o r i z m u s és d i a l e k t i k a felé v e z e t t e m á r p á ­ l y á j á n a k első s z a k a s z á b a n az a k ö r ü l m é n y , hogy g o n d o l k o z á s á r a n e m c s a k a n é m e t iskola, h a n e m M a g y a r o r s z á g politikai és közéleti feszültségei is h a t o t t a k . Filozófiailag idealista volt, d e t á r s a d a l m i n é z e t e i b e n a f o r r a d a l m i k ö v e t k e z t e t é s e k h e z köze­ ledő r a d i k a l i z m u s híve, m e l y n e k zászlóvivőjét a legelsők között i s m e r t e fel A d y b a n . „ L u k á c s első m ű v e i n v é g i g t e k i n t v e , a n é m e t s z e l l e m t ö r t é n e t i és a m a g y a r polgári f o r r a d a l m i g o n d o l a t e g y m á s s a l sokszor e l l e n t m o n d á s b a k e r ü l ő , de l é n y e ­ gileg összeszövődő és az e l m é l e t e t m a g a s a b b s í k r a e m e l ő l á t á s m ó d j á n a k a d i a l e k ­ t i k á j á t s z e r e t n é n k b e m u t a t n i " — jelöli m e g H e r m a n n I s t v á n t a n u l m á n y á n a k célját. Mi itt n e m v á l l a l k o z h a t u n k e fejlődésnek m é g csak a f e l v á z o l á s á r a sem, d e megjelölhetjük pályakezdetének n é h á n y olyan mozzanatát, amelyek érthetővé t e ­ szik a s z e l l e m t ö r t é n é s z L u k á c s á t a l a k u l á s á t a m a r x i s t a L u k á c c s á . K é t k o r a i m ű v e d o k u m e n t á l j a ezt az á t a l a k u l á s t . Az 1916-ban írott r e g é n y e l m é l e t i k ö n y v e t n é h á n y évvel k é s ő b b , 1923-ban k ö v e t t e Geschichte und Klassenbewusstsein című gyűjte­ m é n y e s kötete. Ezt a könyvet, a m e l y a b e r l i n i M a l i k V e r l a g Kleine Revolutionäre Bibliothek c í m ű s o r o z a t á b a n , Zinovjev, Herzfelde, Wittvogel, B a r b u s s e k ö n y v e i ­ n e k és G e o r g e Grosz r a j z a i n a k a t á r s a s á g á b a n jelent m e g Tanulmányok a mar­ xista dialektikáról a l c í m m e l , a m á r k o m m u n i s t a L u k á c s G y ö r g y írta. É l e t ú t j a l o g i k u s a n v e z e t e t t e h h e z a teljes szellemi á t a l a k u l á s h o z , a f o r r a d a l m i p r o l e t a r i á t u s t u d o m á n y o s szolgálatához, m é g a k k o r is, h a m a g a a szerző figyel­ meztet m a b e n n ü n k e t a r r a , hogy e m ű v é t sok v o n a t k o z á s b a n t ú l h a l a d o t t n a k t e ­ kinti, és hogy b e n n e a s z o c i á l d e m o k r a t a p r a g m a t i z m u s és az a n t i d i a l e k t i k u s g o n ­ dolkozás elleni fellépés erősen m a g á n viseli a baloldali szektásság vonásait. L u k á c s G y ö r g y b u d a p e s t i és n é m e t o r s z á g i t a n u l m á n y a i s o r á n a s z e l l e m t ö r t é ­ neti iskola h í v é v é vált. D e ezzel p á r h u z a m o s a n m á r egészen k o r á n felfedezhet­ j ü k r a d i k á l i s i r á n y u l á s á n a k jeleit. A lélek és a formák c í m ű esszé-kötete szinte egyidőben j e l e n t m e g n é m e t ü l és m a g y a r u l . A modern dráma fejlődésének törté­ nete c í m ű k é t k ö t e t e s m u n k á j á v a l 1912-ben e l n y e r t e a K i s f a l u d y T á r s a s á g díját. De részt v e t t k o r á b b a n a T h á l i a S z í n h á z m e g a l a p i t á s á b a n (1904). T a n u l m á n y k ö t e t e i (Esztétikai kultúra, Balázs Béla és akiknek nem kell), és a m a g y a r F a u v e - o k , a Nyolcak festőcsoportja m e l l e t t i k i á l l á s a is jelzi L u k á c s G y ö r g y b e k a p c s o l ó d á s á t a m a g y a r r a d i k a l i z m u s h a l a d ó és a f o r r a d a l m i s á g felé vezető k ü z d e l m e i b e . M i n t azok a n é m e t o r s z á g i t á r s a i , a k i k vele egyidőben i n d u l t a k és t á r s a d a l m i l a g r a d i k a lizálódtak, L u k á c s G y ö r g y is f o r r a d a l m i k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n t le a „reakciós is­ meretelméletből", vagyis az idealista filozófiából, m e l y e t vallott. M i n d e n e s e t r e azzal a t o v á b b i a k n a k u t a t n y i t ó lényeges különbséggel, hogy elítélte a n e o k a n t i a nizmust, és Hegel d i a l e k t i k á j á b a n k e r e s e t t kivezető u t a t . Az 1923-ban m e g j e l e n t Geschichte und Klassenbewusstsein első t a n u l m á n y á b a n (Mi az ortodox marxiz­ mus?) L u k á c s idézi L e n i n n y o m á n H e r z e n h í r e s m e g á l l a p í t á s á t a r r ó l , h o g y „a h e ­ geli d i a l e k t i k á b ó l a f o r r a d a l o m szelleme á r a d " . Az a m e g r e n d ü l é s , az e m b e r i s é g n e k és a civilizációnak az a féltése, a m e l y e t az első v i l á g h á b o r ú v á l t o t t ki a r a d i k á l i s a n b a r b á r s á g - és h á b o r ú - e l l e n e s L u k á c s ­ ból — e n n e k a h a n g u l a t n a k a kifejezője A regény elmélete —, elvezette őt n e m -

csak az 1918-as „őszirózsás f o r r a d a l o m " , h a n e m az 1919-es k o m m ü n elfogadásához és szolgálatához. A m é g n e m m a r x i s t a d i a l e k t i k u s a k o m m ü n n é h á n y h ó n a p j á b a n k e z d t e m e g a f o r r a d a l m i p r a x i s s a l v a l ó g y a k o r l a t i ismerkedést, felelős posztokon: m i n t közoktatásügyi népbiztos és m i n t az egyik f o r r a d a l m i hadosztály politikai biztosa v e t t részt a k o m m ü n b e n . K ü l ö n b e n a k k o r volt közvetlen m u n k a t á r s a a n é p ­ biztosságra beosztott G a á l Gábor, a v i l á g h á b o r ú t m e g j á r t tiszt, aki k a t o n a i s z a k é r t ő ­ k é n t az északi f r o n t r a elkísérte. A r r ó l pedig, hogy a f o r r a d a l m i cselekvés közben m i l y e n k i t a r t ó a n kereste a filozófus is a m a g a útját, t a n ú s k o d i k Taktika és etika című, 1919-ben m e g j e l e n t brosúrája. E b b e n olyan p r o b l é m á k a t v e t e t t fel, m e l y e k r e c s a k k é s ő b b t a l á l t a m e g a választ a m i k o r m e g i s m e r k e d e t t M a r x , Engels és L a s s a l l e v i t á j á v a l a f o r r a d a l m i t r a g i k u m és a f o r r a d a l m i hős k é r d é s e körül. A regény

elmélete

és a

háború

A fiatal L u k á c s m a i ö n m e g í t é l é s é n e k es m á s o k általi é r t é k e l é s é n e k jellemző a d a l é k a k é n t idézhetjük A regény elmélete francia k i a d á s á t (La théorie du roman. Genf, 1963). E n n e k e l ő s z a v á b a n L u k á c s György a m ű f o g a n t a t á s á t az 1914-es hely­ zettel és „a baloldali intelligencia m a g a t a r t á s á v a l " m a g y a r á z z a . „Legbelsőbb állás­ p o n t o m a h á b o r ú — és m é g i n k á b b a h á b o r ú s l e l k e s e d é s . . . — heves, m a r a d é k t a ­ lan, és k ü l ö n ö s k é p p e n az elején, k e v é s b é differenciált v i s s z a u t a s í t á s a volt. E b b e n a l e l k i á l l a p o t b a n v á z o l t a m fel a r e g é n y e l m é l e t é t . . . T e h á t a légkör, a m e l y b e n ezt a k ö n y v e t m e g í r t a m , a világhelyzet m i a t t t á p l á l t á l l a n d ó kétségbeesés volt. K é s ő b b c s a k 1917 hozta m e g a z o k n a k a k é r d é s e k n e k a megoldását, a m e l y e k addig m e g o l d h a t a t l a n n a k t ű n t e k n e k e m — írja L u k á c s . És m i n d j á r t hozzá is teszi, hogy ez a m ű v e m é g idealista filozófiai á l l á s p o n t r ó l keletkezett, és hogy k ü l ö n ö s e n első á l t a l á n o s r é s z é b e n teljesen H e g e l r e t á m a s z k o d i k , de h a s z n á t is l á t j a a hegeli d i a ­ l e k t i k á n a k a b b a n a v o n a t k o z á s b a n , hogy kísérletet tesz az esztétikai k a t e g ó r i á k h i s t o r i z á l á s á r a . Ezek a l a p j á n a m a i L u k á c s t ú l h a l a d o t t n a k t e k i n t i m ű v é n e k filozó­ fiai alapjait, és az olvasót a k r i t i k a i szellem szükségességére figyelmezteti: „Ha v a l a k i A regény elméletét a z é r t olvassa ma, hogy j o b b a n ismerje a z o k n a k az i d e o l ó g i á k n a k az előtörténetét, a m e l y e k 1920 és 1940 között fontos szerepet játszot­ tak, a k k o r a k r i t i k a i szellemben t ö r t é n ő olvasás szolgálatot t e h e t neki. H a azon­ b a n e b b e n a k ö n y v b e n eszközt keres a r r a , hogy m e g t a l á l j a e l ő r e j u t á s a útját, még i n k á b b elveszíti ö n m a g á t . A r n o l d Zweig m i n t fiatal író azért olvasta A regény elméletét, hogy j á r h a t ó ösvényt k e r e s s e n b e n n e ; józan eszének biztos ösztöne azon­ b a n a r r a k é s z t e t t e — e b b e n tökéletesen igaza volt —, hogy k a t e g o r i k u s a n elvesse ezt a m u n k á t . " É r d e k e s m ó d o n a francia k i a d á s u t ó s z a v á n a k a szerzője, L u c i e n G o l d m a n n n e m ért egyet L u k á c s n a k ezzel a szigorú önítéletével. Ellenkezőleg: úgy véli, hogy m á r az idealista a l a p v e t é s ű A lélek és a formák c í m ű t a n u l m á n y k ö t e t b e n L u k á c s „forma"-fogalma t a r t a l m á b a n a r r a a t o t a l i t á s - f o g a l o m r a utal, a m e l y L u k á c s dialek­ t i k u s felfogásának központi kategóriája. G o l d m a n n szerint A regény elmélete az első sikeres kísérlet a d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i s t a - s t r u k t u r a l i s t a m ó d s z e r a l k a l m a z á ­ sára, n e m c s a k a r e g é n y f o r m a v i z s g á l a t á b a n , h a n e m á l t a l á b a n is. A m a g á t L u k á c s ­ t a n í t v á n y m a r x i s t á n a k valló G o l d m a n n elsősorban a fiatal L u k á c s m ű v e i b e n véli felfedezni a g o n d o l k o d ó és az esztéta l e g n a g y o b b teljesítményeit, s ezekből kiin­ d u l v a törekszik a m a g a t u d o m á n y o s nézeteit felépíteni. A lélek és a formák Kierk e g a a r d - e s s z é j é b e n L u k á c s j ó v a l a d á n filozófus újrafelfedezése és divatossá válása előtt felfigyelt az egzisztencializmus p r o b l e m a t i k á j á r a . E v o n a t k o z á s b a n S a r t r e és t á r s a i j á r j á k be ú j r a a fiatal L u k á c s útját, a z o n b a n az ő későbbi nézeteivel ellen-

t é t b e n k i t a r t a n a k amellett, hogy a t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s a l k a l m a s m ó d s z e r a t á r s a d a l m i jelenségek é r t e l m e z é s é r e , d e a d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i s t a m ó d s z e r n e m t e r ­ jeszthető ki a t e r m é s z e t i j e l e n s é g e k v i z s g á l a t á r a . L u k á c s o t fejlődése az idealista dialektikától a t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s h o z és azon á t a d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i z m u s elfogadásához vezette. E fejlődés d ö n t ő m é r f ö l d k ö v e 1923-as Történelem és osztály­ tudat c í m ű t a n u l m á n y k ö t e t e . Elidegenedés,

történelem,

osztályharc

Sajnos, n e m állott m ó d o m b a n L u k á c s n a k a Geschichte und Klassenbewusstseinhoz írott e l ő s z a v á v a l m e g i s m e r k e d n i . Csak a m ű olasz f o r d í t á s á n a k k r i t i k a i visszhangjából, elsősorban M a r i o S p i n e l l a és Tito P e r l i n i , a Rinascita 1967. szep­ t e m b e r 15-i s z á m á b a n m e g j e l e n t cikkeiből s i k e r ü l t v a l a m e l y e s képet a l k o t n o m arról, h o g y a n látja L u k á c s m a ezt az 1923-ban m e g j e l e n t m u n k á j á t . L u k á c s ismét a r r a figyelmezteti a m ű m a i olvasóit, hogy a k ö n y v e t „messianisztikus s z e k t a r i a n i z m u s " h a t j a át, és hogy egy bizonyos, m é g idealista v o l u n t a r i z m u s is j e l e n t k e z i k b e n n e a n n a k a „ b a l o l d a l i s á g n a k " a szellemében, a m e l y e t L e n i n „a k o m m u n i z m u s g y e r m e k b e t e g s é g é n e k " nevezett. H e r m a n n I s t v á n m á r idézett t a n u l m á n y á b a n , n y i l ­ ván L u k á c s ö n b í r á l a t á v a l egyetértésben, i s m é t e l t e n a filozófus „ l e g e l h i b á z o t t a b b " m u n k á j á n a k nevezi a könyvet, s k o r l á t a i v a l m a g y a r á z z a azt, hogy a m o d e r n egzisz­ tencializmus, k ü l ö n ö s k é p p e n a n n a k francia ága, vagy t u d a t o s a n a k o r a i L u k á c s r a t á m a s z k o d i k , v a g y vele sok t e k i n t e t b e n e g y b e h a n g z ó k ö v e t k e z t e t é s e k r e jut. A m a g a m részéről afelé hajlok, hogy e L u k á c s - k ö n y v n e k i n k á b b az é r d e ­ meit, m i n t a k o r l á t a i t t e k i n t s e m jellemzőnek. A z é r t m e r e k e v o n a t k o z á s b a n m é g m a g á v a l L u k á c c s a l s e m e g y e t é r t e n i ( n e m is szólva a r r ó l , hogy H e r m a n n b í r á l ó megjegyzéseit m e g f o g a l m a z á s u k b a n m e r e v n e k és t ú l á l t a l á n o s í t ó n a k találom), m i ­ vel meggyőződésem szerint L u k á c s e b b e n a k é t s é g t e l e n ü l „ á t m e n e t i " jellegű — de d ö n t ő á t m e n e t e t jelző — m u n k á j á b a n felvetett, és csakis ő v e t h e t e t t fel akkor, olyan n a g y k é r d é s e k e t , a m e l y e k r e a n n a k idején t a l á n egyoldalú és m a m á r t ú l ­ h a l a d o t t v á l a s z o k a t adott. Á m m a g u k a k é r d é s e k , a m a r x i s t a g o n d o l k o d á s fejlődé­ sének sajátosságai és e l l e n t m o n d á s o s zökkenői folytán, n a g y r é s z t m e g o l d a t l a n o k m a r a d t a k a Geschichte und Klassenbewusstsein megjelenése óta eltelt h a r m i n c ö t év során. Részben m é g m a is m e g o l d a t l a n o k . T e h á t a fiatal L u k á c s e s z m e v i l á g á n a k és fejlődésének ez a d o k u m e n t u m a m é g t á v o l r ó l s e m l e z á r t szakasz m e l l é k t e r m é k e . De k i i n d u l ó p o n t j a lehet a t e r m é k e n y m a r x i s t a vizsgálódásoknak. Teljes elfogadása, ahogy azt G o l d m a n n teszi, a fiatal L u k á c s s z e m b e á l l í t á s a a m a i L u k á c c s a l , é p p e n olyan egyoldalúság, m i n t a m ű é r t é k e i n e k , u t a k a t nyitó v o n a t k o z á s a i n a k az a l á becsülése, h i b á i n a k e l t ú l z á s a m é g a k k o r is, h a az u t ó b b i á l l á s p o n t o t n e m k i s e b b tekintély, m i n t m a g a a Geschichte und Klassenbewusstsein szerzője t á m a s z t j a alá. V a l a m e n n y i r e hasonlít ez a helyzet ahhoz, ahogy m a n a p s á g a fiatal M a r x és az érett M a r x é r t é k e l é s e k ö r ü l c s a p n a k össze a nézetek. A polgári, egisztencialista vagy idealista „marxológusok", az „igazi" M a r x o t — az „egisztencialista" v a g y „ s t r u k t u r a l i s t a " v a g y „ a n t r o p o l ó g u s " M a r x o t — szembeállítják A töke szerzőjével, az I n t e r n a c i o n á l é a l a p í t ó j á v a l , a t u d o m á n y o s szocializmus kidolgozójával és h i r d e ­ tőjével. A „ k o n z e r v a t í v " m a r x i s t á k viszont i d e g e n k e d v e nézik a k o r a i M a r x - m ű ­ veket, s legjobb esetben m i n t M a r x M a r x s z á v á l á s á n a k t ö r t é n e l m i d o k u m e n t u ­ m a i t h a j l a n d ó k e l i s m e r n i őket. N e m m e r é s z e l n é m e l d ö n t e n i L u k á c s v i t á j á t ifjúkori ö n m a g á v a l . N e m hiszem, hogy m á r i s lehetséges v o l n a a k ö r ü l ö t t e zajló p o l é m i á k pozitív megoldása. D e feltétlenül h a s z n o s n a k és c é l r a v e z e t ő n e k t a r t o m m a g á t a k ö n y v e t kézbe v e n n i , figyelmesen elolvasni, m a i s z e m m e l ú j r a o l v a s n i és megjelölni, jelezni, vázolni a z o -

k a t a n y i l v á n v a l ó t a n u l s á g o k a t , a z o k a t a kérdésfelvetéseket, a m e l y e k ezt a régi, k o n k r é t t a r t a l m a i b a n m e g l e h e t sok v o n a t k o z á s b a n t ú l h a l a d o t t t a n u l m á n y - g y ű j t e ­ m é n y t m i n d m á i g élővé teszik. O l y a n n y i r a , hogy hozzászól m a i p r o b l é m á i n k h o z is. Így p é l d á u l a m a i helyzet szemszögéből elfogulatlanul o l v a s v a feltehetőleg m á s , s o k k a l k e v é s b é „ e r e t n e k " színezetet k a p egy a Geschichte und Klassenbewusstseinből n e m c s a k k ö z v e t l e n ü l a k ö n y v megjelenése u t á n , h a n e m m é g 1949-ben és 1958-ban is oly sokszor és erősen elítélően k i r a g a d o t t m o n d a t : „Feltéve, de el n e m fogadva, hogy esetleg az ú j a b b k u t a t á s kifogástalanul b e b i z o n y í t a n á M a r x m i n d e n egyes k ü l ö n m e g á l l a p í t á s á n a k t á r g y i helytelenségét, m i n d e n k o m o l y »ortodox« m a r ­ x i s t a feltétlenül e l i s m e r h e t n é m i n d e z e k e t az új e r e d m é n y e k e t , e l v e t h e t n é M a r x m i n d e n egyes k ü l ö n tételét — a n é l k ü l , hogy a k á r egy p e r c r e k é n y t e l e n v o l n a m a r x i s t a o r t o d o x i á j á t f e l a d n i . . . Az o r t o d o x i a a m a r x i z m u s k é r d é s e i b e n s o k k a l i n ­ k á b b kizárólag a módszerre vonatkozik." L u k á c s n e m a m a r x i s t a m ó d s z e r t állítja s z e m b e itt a m a r x i s t a elmélettel, a h o g y azt régi és ú j k e l e t ű bírálói v é l t é k és vélik. H a n e m m á r 1923-ban k i m o n d egy olyan alapigazságot, a m e l y azóta m é g n y i l v á n v a l ó b b á lett. K ü l ö n ö s k é p p e n , h a a r r a g o n d o l u n k , hogy m e n n y i és m i l y e n új jelenség l é p e t t fel a t á r s a d a l o m b a n , osztályok h a r c á b a n , t u d o m á n y b a n és g o n d o l k o d á s b a n , a k u l t ú r á b a n és m ű v é s z e t ­ ben, n e m c s a k 1848 és 1883, n e m c s a k 1917 és 1924, h a n e m 1944 óta is n a p j a i n k i g . A m a r x i z m u s igaza v a l ó b a n n e m egyes t é t e l e i n e k helytállóságától és időtállóságától függ. Az, a m i él és a m i é r v é n y e s : a k u t a t á s i és gondolkodási módszer, az új h e l y ­ zetek e l e m z é s é n e k és az új f e l a d a t o k f e l i s m e r é s é n e k és m e g o l d á s á n a k m ó d s z e r e . E n n e k i s m e r e t e és a l k a l m a z á s a t e h e t i csak k é p e s s é azokat, a k i k m a is m a r x i s t á k ­ n a k v a l l j á k m a g u k a t , hogy M a r x és L e n i n m ó d j á r a n é z z e n e k s z e m b e a m a k é r ­ déseivel és e z e k r e v a l ó b a n m a r x i s t a , ahogy a fiatal L u k á c s idejében m o n d t á k : o r t o ­ d o x m a r x i s t a , vagyis v a l ó b a n t u d o m á n y o s és h a t é k o n y v á l a s z o k a t a d j a n a k . A k ö n y v L u k á c s G y ö r g y n e k 1919 és 1922 között keletkezett í r á s a i t foglalja m a g á b a . A szerző e l ő s z a v á b a n a r r a utal, hogy Engels M a r x é r t e l m e z é s é n e k a h a ­ g y o m á n y a i t k í v á n j a folytatni, aki a n é m e t m u n k á s m o z g a l m a t a klasszikus n é m e t filozófia ö r ö k ö s é n e k t e k i n t e t t e . L u k á c s , L e n i n szellemében, m a g a is t a g j a óhajt l e n n i a „hegeli d i a l e k t i k a m a t e r i a l i s t a b a r á t i t á r s a s á g á n a k " . A kötet t a r t a l m a z z a L u k á c s n a k A történelmi materializmus funkcióváltása című, 1919-ben í r o t t t a n u l ­ mányát, amely tulajdonképpen a budapesti Történelmi Materializmus Kutatóinté­ zet m e g n y i t á s a k o r t a r t o t t előadás. E b b e n a t a n u l m á n y b a n szinte k e l e t k e z é s é n e k p i l l a n a t á t ó l k ö v e t h e t j ü k azt az á t a l a k u l á s t , a m e l y e n a h e g e l i á n u s gondolkodó a f o r r a d a l m i g y a k o r l a t t a l , a m a r x i m ó d s z e r r e l és M a r x gazdasági t a n í t á s á v a l v a l ó i s m e r k e d é s ú t j á n á t m e n t . Így lett L u k á c s az 1919-es p r o l e t á r f o r r a d a l o m u t á n i i d ő ­ s z a k b a n az „ o r t o d o x " m a r x i z m u s hívévé, m e l y e t a s z o c i á l d e m o k r a t a p r a k t i c i z m u s sal és a k a n t i á n u s filozófiai b e ü t é s e k k e l s z e m b e n v é d e l m e z e t t . Rosa L u x e m b u r g r ó l szóló két t a n u l m á n y a (Rosa Luxemburg mint marxista és Kritikai megjegyzések Rosa Luxemburg „Az orosz forradalom kritikájá"-ról) azt m u t a t j a , h o g y a n fordult L u k á c s é r d e k l ő d é s e a m a r x i s t a m u n k á s m o z g a l o m stratégiai és t a k t i k a i k é r d é s e i felé, k ü l ö n ö s e n a m i k o r a III. I n t e r n a c i o n á l é a l a k u l á s i i d ő s z a k á b a n g y a k o r l a t i l a g is m e g ­ i s m e r k e d e t t a z o k k a l a m é l y elméleti jelentőségű v á l a s z o k k a l , a m e l y e k e t az o k t ó ­ beri f o r r a d a l o m és k ö v e t k e z m é n y e i a d t a k az őt az i m p e r i a l i s t a v i l á g h á b o r ú évei­ ben k í n z ó s o r s k é r d é s e k r e . Vagyis, a m i k o r felismerte, hogy a „tökéletesedett b ű n ö s ­ ség" v i l á g á b ó l n e m c s a k illuzórikus k i ú t k é p z e l h e t ő el, ahogy azt A regény elmé­ letében G o e t h é h e z v i s s z a t é r v e elképzelte. L u k á c s felismerte, hogy létezik a k o n k r é t k i ú t e l m é l e t i lehetősége a f o r r a d a l m i p á r t vezette, a f o r r a d a l m i elmélettől á t h a ­ tott p r o l e t a r i á t u s cselekvése á l t a l .

Ettől k e z d v e m i n d m á i g L u k á c s elméleti és t u d o m á n y o s é r d e k l ő d é s é n e k k i k r i s tályosodási k ö z p o n t j a a filozófia, a m ű v é s z e t és a cselekvés k a p c s o l a t á n a k a k é r ­ dése. A h ú s z a s é v e k elején, a m i k o r a n e m z e t k ö z i m u n k á s m o z g a l o m elméleti erőit a f o l y a m a t b a n levő v a g y k ü s z ö b ö n álló f o r r a d a l m a k g y a k o r l a t i kérdései k ö t ö t t é k le, L u k á c s r a h á r u l t az a feladat, hogy a filozófiai h a g y o m á n y teljes b i r t o k á b a n h o z z á j á r u l j o n a p r a x i s elméleti-bölcseleti m e g a l a p o z á s á h o z . Ezt a f e l a d a t á t t e l j e ­ sítette t ö b b e k között Eldologiasodás és a proletariátus tudata című munkájában, a m e l y n e m c s a k t e r j e d e l m é b e n , h a n e m j e l e n t ő s é g é b e n is k ö z p o n t i h e l y e t foglal el a Geschichte und Klassenbewusstseinben. Ez a t a n u l m á n y első részében az el­ dologiasodás jelenségét vizsgálja. M á s o d i k fejezete a polgári g o n d o l k o d á s a n t i n ó ­ m i á i t t á r j a fel a m a r x i t a n í t á s fényében. H a r m a d i k fejezetében p e d i g „a p r o l e t a ­ r i á t u s á l l á s p o n t j á t " fejti ki. Mai s z e m p o n t b ó l jogosan illetheti e t a n u l m á n y t az a kifogás, hogy n e m k ü l ö n b ö z t e t i m e g v i l á g o s a n az eldologiasodás, az e l i d e g e n e d é s és a t á r g y i a s s á g e g y m á s s a l összefüggő, de n e m a z o n o s í t h a t ó kategóriáit, és hogy a h a m i s t u d a t p r o b l é m á j á t is l e s z ű k í t v e vizsgálja. A z o n b a n és n e m c s a k azért, m e r t az ifjú M a r x e v o n a t k o z á s b a n l e g g a z d a g a b b szövegei c s a k később, a h a r m i n c a s é v e k b e n v á l t a k i s m e r t t é és h a s z n o s í t h a t ó v á , L u k á c s n a k ez a t a n u l m á n y a joggal v á l t híressé. Hiszen, k é t s é g t e l e n egyoldalúságai e l l e n é r e a b b a n az i r á n y b a n n y i t o t t utat a marxista gondolkodásnak, amelyet később csak elmélyíthetett a korai M a r x ­ m ű v e k i s m e r e t e . E r r e p e d i g n e m c s a k a z é r t v á l t é p p e n L u k á c s képessé, m e r t ő is a n n a k a filozófiai h a g y a t é k n a k az i s m e r e t é b e n i n d u l t el, m i n t az időszak v e l e s z e l l e m i l e g r o k o n a l k a t ú gondolkodói — elsősorban E r n s t Bloch, Korsch, W a l t e r B e n j a m i n és A d o r n o m u n k á s s á g á r a kell itt u t a l n u n k . H a n e m főként azért, m e r t ő n e m állott m e g a tisztán filozófiai vizsgálódásnál. S z e n v e d é l y e s e n k e r e s t e a filo­ zófia és a p r a x i s k a p c s o l a t á t . A Geschichte und Klassenbewusstsein olasz f o r d í t á s á n a k r e c e n z e n s e i helyesen u t a l n a k a r r a , h o g y a h í r e s és sokat v i t a t o t t e l i d e g e n e d é s - t a n u l m á n y m e l l e t t figyel­ m e t é r d e m e l a Módszertani szempontok a szervezeti kérdéshez című Lukács-írás, a m e l y a filozófia, a f o r r a d a l m i p á r t és a szervezeti f o r m á k összefüggéseit t á r j a fel. E t a n u l m á n y z á r ó r é s z é b e n L u k á c s a r r a m u t a t rá, hogy a p á r t m i n t egész, m e g ­ valósítja a p r o l e t á r o k o s z t á l y á n a k igazi egységét, s u g y a n a k k o r „szigorú szervezete, a z a b b ó l adódó vasfegyelem és a teljes egyéniség b e v e t é s é n e k a követelése szét­ szakítja a z o k a t az eldologiasodott b u r k o k a t , a m e l y e k a k a p i t a l i s t a t á r s a d a l o m b a n az e g y e d e k t u d a t á t elködösítik. Az, hogy ez hosszas folyamat, és hogy m i a n n a k m é g c s a k az elején á l l u n k , n e m a k a d á l y o z h a t m e g b e n n ü n k e t a b b a n a t ö r e k v é s ü n k ­ ben, hogy az elvet, a m e l y itt megjelenik, a s z a b a d s á g közeledő b i r o d a l m á t m i n t az o s z t á l y t u d a t o s m u n k á s követelését a m a lehetséges v i l á g o s s á g b a n felismerjük". Az „eldologiasodás b u r k a i n a k " a szétszakítása v a l ó b a n hosszas, és h o z z á t e h e t ­ j ü k : n e h é z , e l l e n t m o n d á s o s f o l y a m a t n a k bizonyult. H i b á i n k a d i a l e k t i k u s historiz­ m u s a l k a l m a z á s á b a n ú j r a és ú j r a „ t á m a s z p o n t o k a t és ü r ü g y e k e t " a d t a k látszólag helytálló b í r á l a t o k n a k . K ö z b e n L u k á c s G y ö r g y t o v á b b h a l a d t a m a g a ú t j á n . A Geschichte und Klassenbewusstseint hamarosan követte Lukácsnak a L e ­ n i n r ő l szóló k ö n y v e . A h ú s z a s é v e k d e r e k á n elméleti t e v é k e n y s é g é t egy i d ő r e h á t ­ t é r b e szorította a g y a k o r l a t i m u n k a a k o m m u n i s t a m o z g a l o m b a n . Majd, a h a r m i n ­ cas é v e k elejétől kezdve, fokozatosan m i n d n a g y o b b h e l y e t k a p o t t filozófiai m u n ­ kássága m e l l e t t k r i t i k a i és esztétikai t e v é k e n y s é g e , a m e l y n e k t a l á n l e g j e l e n t ő s e b b t e r m é k e A történeti regény c í m ű könyv. Ez a z o n b a n m á r új fejezet L u k á c s György és egyben a X X . századi m a r x i z m u s fejlődéstörténetében. Szükségszerűséggé v á l t a h a n y a t l ó i m p e r i a l i z m u s p r o b l é m á i m e l l e t t a születő, i r á n y t kereső szocializmus k é r ­ déseinek tisztázása. E b b e n v e t t részt és vesz részt m a is az érett L u k á c s György.

N I C O L A U S O L A H U S EMLÉKÉRE

Hazánk 400 éve meghalt nagy fiát ünnepli: a havasalföldi bojárősöktől származott, Erdélyből Nyugatra került Nicolaus Olahust, akit a magyar irodalomtörténetírás Oláh Miklósként ismer és tisztel. Cik­ kek és tanulmányok, tudományos ülések sorai mozgósították Románia közvéleményét a méltó megemlékezésre. A neves humanista ragyogó pályája valóban magasra ívelt: a nagyszebeni születéstől (1493) a nagy­ szombati temetésig (1568) terjedő tisztes életkor a költő és krónikaíró, az Erasmusszal barátkozó tudós, a magyar királyi helytartó és eszter­ gomi érsek, a kutató történész reneszánsz embertípusát formázta ki. Vi­ lágos okfejtésű munkáiban szeretettel írt Havasalföld, Moldva és Erdély természeti szépségeiről, ismeri és megmagyarázza az itt élő román nép latin eredetét, s érdekesen ír a székelyekről is, lefestvén mind a romá­ nok, mind a székelyek szokásait. Amikor bátyját, Mátét latin epigrammában búcsúztatja, büszkén hivatkozik őseinek földjére „a Kárpátok túlsó oldalán". Jakó Zsigmond kolozsvári professzor alább közölt tanulmánya a képet a jeles művészetpártoló jegyeivel egészíti ki.

J A K Ó ZSIGMOND A Nicolaus Olahus halálának 400. évfordulójára rendezett ünnepségek fénye felvillantott néhány olyan hiányosságot, amelyeknek eltüntetése mielőbbi sürgős fel­ adatnak látszik. Ezek közül első helyen kell említenünk, hogy a hazai szakember Nicolaus Olahus írásos hagyatékának korszerű belföldi kiadását, közönségünk pedig azokat a fordításokat nélkülözi, amelyek lehetővé tennék számára, hogy közvet­ lenül megismerkedhessék múltunk e nagy alakjának eszméivel.* A Rotterdami Erasmussal való kapcsolataitól eltekintve mindmáig feltáratlan Nicolaus Olahusnak a kül­ földi tudós és művészvilággal való kapcsolataira vonatkozó iratanyag. Pedig ha hosszú németalföldi és bécsi tartózkodására gondolunk, aligha lehet bárki előtt is vitás, hogy ezek ismerete nélkül lehetetlen helyesen ábrázolni a tudós szellemi fej­ lődését és megfelelően értékelni irodalmi munkásságát, művelődési szerepét. Tel­ jesen kikerülte az eddigi kutatók figyelmét Nicolaus Olahus művészetpártolása, jól­ lehet ez a vonás egyetlen reneszánsz főpap arculatáról sem hiányozhatott. Az alábbi vázlat nem alapul kimerítő, rendszeres anyag- és probléma-feltáráson, ha­ n e m mellékterméke azoknak a módszertani vizsgálódásoknak, amelyeket éppen a Nicolaus Olahust ábrázoló ikonográfiai anyagon kezdtünk képszerű forrásaink kri­ tikai felhasználásával kapcsolatosan. Művészetpártolására letek és műtárgyak. De sorban levelezéséből és ugyanis legkülönbözőbb letve édesanyja, Huszár

vonatkozóan legfőbb forrásaink maguk a fennmaradt épü­ az írásos forrásokból is sok apró részlet kideríthető. Első­ 1562-ben kelt terjedelmes végrendeletéből. Ez utóbbiban vagyontárgyai felől intézkedik testvéreinek gyermekei, il­ Borbála, János n e v ű testvérének utódai javára.

Nicolaus Olahusból s e m hiányzott a reneszánsz embernek az a vágya, hogy nagy­ szabású építkezésekkel állítson örök emléket az utókor előtt. Maga mondja el e m * A bukaresti Tudományos Könyvkiadó rövidesen Olahus életéről és munkásságáról. — A szerkesztőség

testes könyvet megjegyzése.

ad ki

Nicolaus

1. Nicolaus György 2. Nicolaus

Olahus cimereslevelének kezeírásában. Olahus

miniatúra-arcképe

első

oldala

Bocskay

lített végrendeletében, hogy jövedelmének jelentős részét a különböző helyeken folytatott költséges építkezései emésztették fel. H a egyetlen más adat sem maradt volna reánk Nicolaus Olahus humanista kultúrájáról, pusztán abból, amit életmódjá­ ról, lakásviszonyairól tudunk, arra kellene következtetnünk, hogy a reneszánsz-élet­ szemlélet kiemelkedő képviselőjével állunk szemben. Bécsi és nagyszombati palotá­ ját a reneszánsz egyházfejedelmek szokott pompájával rendezte be. Ez utóbbiban márványba vésett feliraton (1562) saját maga örökítette meg az építtető dicsőségét. A civilizált életformákat megtestesítő ókori világ követésének vágya hajtotta a reneszánsz kor tudósait és közéleti személyiségeit, hogy fényűzően berendezett városi otthonaik mellett megteremtsék maguknak azokat a „mezei lakokat", ahova visszahúzódhattak az udvari élet zaja és intrikái elől a természet közelébe, az al­ kotó munkához nélkülözhetetlen csendbe. Ilyen tuszkulánumot építtetett magának Nicolaus Olahus Bécsben és Pozsonyban. Végrendeletéből is kiolvasható, hogy külö­ nösen szívéhez nőtt a mai Schönbrunn felé eső Szent Margit n e v ű külvárosban épí­ tett és Nicoletumnak nevezett nyárilaka. E házhoz kert, szőlő és kisebb gazdaság csatlakozott. Az itt emelt kápolna felszerelése művészi kivitelű kegyszerekkel, sző­ nyegekkel, oltárképekkel szintén azt bizonyítja, hogy Bécsben a Nicoletum volt az érsek kedvenc tartózkodási helye. Szintén Nicolaus Olahus építtette Pozsony külváro­ sában a hercegprímások későbbi nyári palotáját és vetette meg alapját annak a parknak, amelyet Lippay György érsek a XVII. században valóságos botanikus kertté fejlesztett. Egyházi építkezései közül a jezsuiták nagyszombati kollégiumát és a te­ metkezési helyéül is választott Szent Miklós templom renoválását kell felemlíte­ nünk. Jóllehet a felsorolt lakóhelyek berendezése szétszóródott, az Esterházy her­ cegek kincstárának és a különböző múzeumok anyagának átvizsgálása n e m egy olyan műtárgy nyomára vezethet, amely Nicolaus Olahus számára készült, vagy egy­ kor az ő használatában volt. Minthogy végrendeletében az arany és ezüst ötvösművek közül részletezve csupán a gyűrűket sorolja fel, főként a pontosabban leírt falkár­ pitok alapján szerezhetünk némi fogalmat magunknak arról a reneszánsz pompá­ ról, amely Nicolaus Olahus lakosztályait jellemezte. Különös figyelmet érdemel az a tizenkét régi faliszönyeg, amelyek a Tékozló Fiú történetét ábrázolták. Ezeket a Frangepán Ferenc egri püspök hagyatékából származó művészi darabokat Varkocs Tamástól és Perényi Jánostól szerezte. Lakásában volt két, Bakócz Tamás érsek cí­ merével díszített aranyozott bársony kárpit is. Ezekről azt is megjegyzi, hogy ő restauráltatta őket Bécsben. Bécsi és pozsonyi lakásának díszeiül szolgált az a sa­ ját címerével és virágokkal díszített nagyméretű, zöldes színű nyolc faliszőnyeg is, amelyeket egri püspök korában készíttetett, talán belgiumi ismerősei révén, Flandriá­ ban. Különös művészi és anyagi értéket képviselt négy arany- és selyemszálakból szőtt faliszőnyege, amelyek közül az egyik a keresztfát vivő Jézust, egy másik pe­ dig azt a jelenetet ábrázolta, amikor János Krisztust megkereszteli. Az érsek hasz­ nálatában volt tárgyak magas művészi színvonala felől fogalmat nyújt jelenleg Esz­ tergomban őrzött pásztorbotja. Ennek az aranyozott ezüstből készült botnak drága­ kövekkel és gyöngyökkel díszített kampójában Mária alakja látható sugaras dics­ fényben. Egy humanista tudós otthona elképzelhetetlen volt régiségek és könyvek nél­ kül. Mindkettőből bőven akadt Nicolaus Olahus környezetében. A rokoni érzés tette becses emléktárggyá az érsek számára Mihnea cel Rău havasalföldi vajda gyűrűjét. Ezt különös értékeként végrendeletében Miksa főhercegre hagyta. Régisége miatt tekintette a drágaköves aranygyűrűkkel egyenlő értékűnek azt a vasgyűrűt, amelylyel a gyűjtőszenvedélyéről közismert Bornemissza Pál erdélyi püspöknek kedves-

kedett. Hihetőleg Nicolaus Olahus hozta magával Belgiumból azt a XI. században másolt evangelistariumot, amelyet ma Esztergomban őriznek. Az mindenesetre két­ ségtelen, hogy a különös értékű, de rossz állapotban levő régiséget Nicolaus Olahus 1554-ben szükségesnek érezte restauráltatni és újraköttetni. Feltűnő érdeklődését a régi miniált kódexek iránt talán még a váradi püspökök gazdag könyvtárában és a Corvinában szerzett fiatalkori élmények keltették fel benne. Erre az alapra épülhetett aztán a későbbi humanista tudós külföldi könyv­ gyűjtése. Az esztergomi könyvtárban ma is látható két 1543-ban nyomtatott szer­ tartáskönyv (pontificale) és egy nagyméretű pergamen énekeskönyv (graduale), ame­ lyeket Nicolaus Olahus miniatúrákkal díszíttetett. Ezt az énekeskönyvet még Bakócz Tamás rendelte meg 1520 körül a budai másolóműhely olasz mestereinél unokaöccse, Erdődy Simon zágrábi püspök számára. Az ő halálával azonban félbemaradt a kó­ dex díszítése. A kötet miniálásának a Corvina hagyományai szellemében való befe­ jezésére Nicolaus Olahus 1557 körül utasította azt a miniátorát, aki alkotásait I. K. monogrammal jelölte. A könyvek iránt támasztott határozott művészi igény figyelhető meg gyűjteményeinek többi ismeretes darabjain is. Egytől egyig kitűnő ritka ki­ adványok ezek és Aldus, Frobenius, Stephanus s a kor más jeles nyomdászának kezéből kerültek ki. Díszesen aranyozott bőrkötésük is Nicolaus Olahus bibliofiliáját dicséri. Külföldi könyvvásárlásaiban segítségére lehetett az európai hírű bibliofil-hu­ manista Sámboky János, akivel egy ideig unokaöccsét, Bona Györgyöt nevelte ki Pádovában. Kapcsolatai a különféle könyvkiadókkal még Németalföldön elkezdőd­ tek, és egészen élete végéig elevenek maradtak. Szívesen támogatta mások (például Johann Faber és Telegdi Miklós) munkáinak kinyomtatását, saját munkáit pedig az akkori Bécs legjobb nyomdászával, a később Erdélybe menekült Hoffhalter Ra­ faellel adatta ki. E kapcsolatainak köszönhetők azok a portréi is, amelyek arcvoná­ sait hitelesen megőrizték számunkra. Nicolaus Olahus hiteles arcképeiként eddig csupán a Hoffhalter-féle nyomtatvá­ nyokban található metszeteket tartották számon. Ezek alkotója két jó n e v ű és Hoffhalterrel, valamint a császári udvarral szoros összeköttetésben álló bécsi művész. Az 1558-ban készült és I. S. L. jelzésű rézmetszet Hans Sebald Lautensack (1524— kb. 1562) műve. Lautensack Nürnbergből került 1556 táján Bécsbe és ott mindjárt a csá­ szári régiség- és numizmatikai gyűjtemény legszebb darabjainak rézbe metszésével bízták meg. Oláhus mint kancellár és régiség-kedvelő tudós az udvarban ismerkedett meg Lautensackkal, és 1558-ban magával vitte érseki székhelyére — amint ezt arc­ képének természethűen ábrázolt tájképi háttere sejteni engedi. A XVI. századi né­ met grafikának ezzel a sokoldalú képviselőjével sem tehetség, sem mesterségbeli tudás dolgában nem versenyezhetett az 1560-ban erről készült fametszetű arckép alkotója. Ezt a D. H. monogramot használó művészt Donat Hübstmann fametszővel (1540—1583) azonosíthatjuk, akit Hoffhalter Lipcséből hívott Bécsbe, és kiadvá­ nyai illusztrálásával foglalkoztatott. A korabeli Bécs közéleti személyiségeiről és szel­ lemi kiválóságairól készített fametszetei sorában előkelő hely illeti meg Nicolaus Olahus mindmáig gyakran reprodukált, reneszánsz ízlésű keretbe foglalt közismert mellképét. Az érsek nagyon megelégedett lehetett ezzel az arcképével, mert az alatta olvasható szöveg szerint az alkotó művész ügyesség dolgában még az ókor festőjét, Apellészt is felülmúlta. E két metszettel történeti hitelesség tekintetében teljesen egyenértékű ábrá­ zolás Nicolaus Olahus vörös márványba faragott nagyszombati síremléke. Az életnagy­ ságú dombormű címerével, főpapi jelvényeivel és teljes ornátusban ábrázolja az érseket. Annyira élethűen és egyénített módon, ahogyan csak olyan művész képes, aki az elhunytat közelről ismerte. Az alkotó elsőrendű művész lehetett; tehát vagy

Bécsben, vagy Pozsonyban keresendő. A reneszánsz főpapra jellemző különben az a mód is, ahogyan Nicolaus Olahus e síremléke felől intézkedett említett végrende­ letében. Ez alkalommal csak egyetlen példát hozunk fel a Nicolaus Olahus-szal kapcsola­ tos további kutatásoktól várható meglepetésekre. Műmellékletünkön bemutatjuk az ér­ seknek egy eddig ismeretlen arcképét, mely paleográfiai kutatásaink során n e m ­ régen került elő. A kis méretű miniatúra annak az 1558-ban könyv formában ki­ állított armálisnak első oldalát díszíti, amelyben I. Ferdinánd király újra leírja az érsek, valamint öccse és nőtestvérei gyermekeinek közösen használt címerét, és régi nemességük mellé bárói méltóságot, valamint a vörös viasszal való pecsételés jogát adományozza. Tudni kell ugyanis, hogy Ferdinánd már tíz esztendővel korábban díszes oklevélben állapította meg Nicolaus Olahus és rokonsága címerét. Mindkét oklevél nyilvánvalóan magának a királyi kancelláriát vezető Nicolaus Olahusnak a fogalmazásában részletesen ismerteti a megadományozott rokonságát a havasalföldi vajdákkal és a Hunyadiakkal, szól anyja családjáról és mindazokról a fontos szolgá­ latokról, amelyeket az érsek pályája kezdetétől fogva II. Ulászló és II. Lajos ki­ rálynak, majd ez utóbbi özvegyének, Mária királynőnek és végül Ferdinánd­ nak tett. De nemcsak az oklevelek szövege érdemel az eddiginél nagyobb figyelmet, ha­ n e m díszítésük is, hiszen e miniatúrák jellemzőek Nicolaus Olahus művészi ízlésére. Díszítésük ugyanis a királyi kancelláriában, az ő meghallgatásával, sőt irányítása mellett ment végbe. Az armális kifestése különben is mindig a megadományozott költségével történt. Az 1548-ban Pozsonyban kiállított első címeres levélből már m e g ­ állapították, hogy osztrák miniátor műve. Ugyanez mondható el az 1558-ban Bécs­ ben kelt második armálisról is. Ezt főként az érsek portréját magába foglaló díszes első lap keretdíszének németes zsúfoltsága árulja el. A legalább négy egységből összeállított kompozíció antik vázákban, illetve szabadon elhelyezett növényi dí­ szeivel, leveles ágaival, virágaival, az ezek között repdeső maradakkal, méhekkel, szitakötőkkel a virágos mezők buja színpompájának és az ottani élővilág eleven nyüzsgésének képzetét kelti a szemlélőben. A kompozíció leggazdagabban díszített alsó részén, középen látható Nicolaus Olahus alakja, előtte címere a keresztre feszített Krisztus lábai elé helyezve, háta mögött az Egyház középkori szimbóluma: a fiait saját vérével tápláló pelikán, valamint a címerében ábrázolt egyszarvú, növényi díszektől övezve. Az aprólékosan kidolgozott miniatúra egyénítve ábrázolja az érseket, és legéletszerűbb képe a nagy tudósnak. Ez különben az egyetlen olyan arcképe, mely •oldalnézetben ábrázolja. Így még jobban előtűnik boltozatos homloka, eleven tekin­ tete, határozott metszésű orra és szája, melyet bajusz, valamint keményen előre­ ugrott álla, melyet rövidre nyírt körszakáll borít. Az érsek lila párnán térdelve imádkozik a feszület előtt, vörös reverendában, karingben, vörös köpenykében (mantella), vállára eresztve tartja már említett pásztorbotját, előtte ezüstösen csil­ logó kereszt és bíborszínű érseki kalap. A keretet díszítő miniátor nem lehetett a kancellária alkalmazottja, mert járatlan volt az ottani leggyakoribb teendőben: a címerfestésben. Az érsek címerének alakjait ugyanis fordítva festette meg, n e m tudva azt, hogy a heraldikában a jobb és bal oldal a valóságos fordítottjának felel meg. Minthogy ugyanennek a lapnak az élére a kancellária szokott címerfestője a leírásnak megfelelően már helyesen kiábrázolta Nicolaus Olahus címerét és a díszírású szöveg szintén készen állott, arra kell gondolnunk, hogy éppen a kancellár arc­ képének elkészítése végett kértek fel kívülről egy ilyen igényes feladat megoldá­ sára is képes elsőrangú bécsi művészt.

E címerlevél azonban nemcsak festett miniatúrái, hanem különleges díszes írása révén is elsőrangú forrás Nicolaus Olahus művészeti környezetének megismeré­ séhez. Talán az oklevél élére festett aranykeretes címerkép is, de az oklevél szövege mindenesetre a XVI. századi Bécs legnagyobb betűművészének, Bocskay György­ nek (+1575) a kézírása. Bocskay 1537-től fogva titkároskodott a magyar kancel­ lárián, ahol díszes szövegek, főként címeres levelek kiállításával foglalkoztatták. Ennek során a korabeli olasz, francia, spanyol és német betűtípusokból szinte m á r barokkos egyéni díszírást fejlesztett ki, mely különös megbecsülést szerzett neki a Habsburg-udvarban. 1571-ben Rudolf császár megrendelésére készített írásminta­ könyve, melyet később Georg Hufnagel pompás miniatúrákkal díszített, az európai későreneszánsz írásművészetnek mindmáig általánosan számon tartott egyik fő for­ rása. A kézzel írott betűnek a maga idejében nagyobb művésze n e m is akadt a Habsburgok udvarában, és ezért vele készíttették el az I. Miksa császár innsbrucki síremlékéhez szükséges negyven epitáfium szövegének monumentális írását. Hihe­ tőleg Bocskay munkája a már említett emléktábla is, amelyet Nicolaus Olahus té­ tetett 1562-ben nagyszombati palotája falára. Könnyűszerrel folytathatnók azoknak a szálaknak kerek képpé való összeszövését, amelyek Nicolaus Olahus és a művészetek, illetve azok képviselői között egykor fennállottak. E sorok azonban csak néhány odavetett vonással azt kívánták érzé­ keltetni, hogy még mennyi érdekes és jellemző részlettel gazdagítható mindaz, amit m a tudunk Nicolaus Olahusról. A történetkutatók legméltóbban úgy róhatják le a múlt nagy személyiségei előtt tiszteletüket, ha az évfordulók felkeltette általános érdek­ lődést minél több új ismerettel igyekeznek kielégíteni. Meggyőződésünk, hogy a mostani ünneplést is ú j kutatások termékeny szakasza fogja majd követni, hogy az utódok előtt m é g világosabbá váljanak a nagy humanista alakjának méretei és esz­ mei örökségének közép-európai jelentősége.

Fuhrmann Kolozsvár

Károly:

FERENCZI

eredetének és Erdélybe telepedésének kérdéséről

ISTVÁN

A

SZÉKELYEK

S z á z a d u n k első évtizedeiben, de különösen a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n i i d ő ­ s z a k b a n a régészeti k u t a t á s o k k ö r e e g y r e szélesedett, u g y a n a k k o r el is m é l y ü l t , és m i n d t ö b b t e r m é s z e t t u d o m á n y o s e r e d m é n y , sőt m ó d s z e r f ö l h a s z n á l á s á v a l e g y r e biz­ t o s a b b a d a t o k k a l egészítette ki v a g y h e l y e s b í t e t t e az ős-, ó- és k ö z é p k o r i t ö r t é n e t ­ írás hézagait, tévedéseit. Az idők f o l y a m á n m á r - m á r szinte á t t e k i n t h e t e t l e n óriási t u d o m á n y o s a d a t h a l m a z g y ü l e m l e t t fel. E n n e k r e n d s z e r e z é s e egészen ú j , eddig e l ­ k é p z e l h e t e t l e n lehetőségeket, t á v l a t o k a t n y i t o t t a földkerekség l e g k ü l ö n b ö z ő b b t á ­ j a i n élt v a g y m a is létező népcsoportok, n é p e k e r e d e t é n e k kifürkészésére, fejlődése — n e m egy ízben c s a k n e m á t h a t o l h a t a t l a n u l szövevényes — t ö r t é n e t é n e k , r e n d ­ k í v ü l b o n y o l u l t t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i h a l a d á s á n a k n a g y ü g g y e l - b a j j a l megvalósít­ h a t ó n y o m o n követésére. Ezek az a p r ó l é k o s g o n d d a l végzett k u t a t á s o k , m e l y e k l á ­ z a s é r d e k l ő d é s t k e l t e n e k a legszélesebb k ö r ö k b e n , bizony sokszor é v e k hosszú s o r á n á t a k u t a t ó t ó l ö n m e g t a g a d á s t , l e m o n d á s t k ö v e t e l n e k a k é n y e l e m r ő l , a civilizált é l e t k ö r ü l m é n y e k r ő l (Thor H e y e r d a h l K o n - T i k i t a n u l m á n y ú t j a , Eric de Bisschop T a h i t i - N u i expedíciója, Stein A u r é l , S v e n Hedin, P. K. Kozlov a T a k l a - M a k á n sivatagot m e g a Góbit földerítő, századok óta részben v a g y egészen k i h a l t r o m ­ v á r o s o k f e l k u t a t á s á r a i n d í t o t t k a l a n d o s és veszélyes utazásai, hogy csak ötlet­ s z e r ű e n e m l í t s ü n k k ö z ü l ü k n é h á n y a t . E k u t a t á s o k t a n u l s á g a i felbecsülhetetlen t u ­ dományos értékűek. A sokféle k ö r ü l m é n y t , a d a t o t egyeztető, sok m i n d e n t figyelembe vevő v i z s ­ g á l ó d á s o k n y o m á n n e m r i t k á n nagyfontosságú, sőt éppenséggel b á m u l a t o s e r e d m é ­ n y e k születtek. S i k e r ü l t p é l d á u l , t ö b b e k között, fényt d e r í t e n i az ókori K í n a m e g a m e x i k ó i a z t é k - t o l t é k b i r o d a l o m első h a l l á s r a szinte h i h e t e t l e n m ű v e l ő d é s i k a p ­ c s o l a t a i n a k évszázados t ö r t é n e t é r e , eddig i s m e r e t l e n közép-afrikai h ű b é r i b i r o d a l ­ m a k k i a l a k u l á s á r a , v i r á g z á s á r a , l e h a n y a t l á s á r a . A m a i e m b e r c s a k e l á m u l , hogy ősei, s z á n a l m a s a n kezdetleges eszközök és lehetőségek b i r t o k á b a n is, m i l y e n b á ­ m u l a t o s t e t t e k r e v o l t a k képesek. N e m t e k i n t e t t é k á t h i d a l h a t a t l a n n a k m é g a m a i é r t e l e m b e n is t e k i n t é l y e s földrajzi t á v o l s á g o k a t sem. És n e m c s u p á n egyes merész vállalkozók, de egész közösségek, törzsek, n é p e k v á l t o z t a t t a k lakóhelyet, j u t o t t a k messzi v i d é k e k r e , t o v á b b i fejlődésüket m e g h a t á r o z ó , új i r á n y b a terelő, az előzőhöz képest v a d i d e g e n t e r ü l e t e k r e . E b b ő l következően m é g a földgömb l e g e l h a g y a t o t t a b b n a k látszó v i d é k e i n e k a népessége se élt á l l a n d ó teljes elszigeteltségben, m i n d e n külső a n y a g i v a g y szellemi h a t á s t ó l l é g m e n t e s e n elzárva. Mindez t e r m é s z e t e s e n hozzájárult a különböző e m b e r f a j t á k , e m b e r t a n i csoportok k e v e r e d é s é h e z is. K ö v e t ­ kezésképpen n a p j a i n k e m b e r i s é g e sajátos f a j t a - k e v e r é k n e k , fajta-ötvözetnek, t e h á t fajta t e k i n t e t é b e n bizonyos m é r t é k b e n vegyes csoportok összességének t e k i n t h e t ő . A fajelmélet „tiszta v é r ű " e m b e r f a j t á i r ó l s e m a r é g m ú l t b a n , sem m a e g y á l t a l á n n e m l e h e t szó. A népszármazás

sokat v i t a t o t t ü g y é n e k m e g o l d á s a

hazai viszonylatban

is

a

t ö r t é n e l e m k u t a t ó k , nyelvészek, néprajzosok, régészek e g y i k központi föladatává vált. A r o m á n i a i m a g y a r t ö r t é n e l e m k u t a t ó k r a az á l t a l á n o s és közös t e n n i v a l ó k m e l l e t t a hazai m a g y a r nemzetiség m ú l t j á n a k t a n u l m á n y o z á s a is sajátos f ö l a d a t ­ k é n t h á r u l , különös t e k i n t e t t e l a n n a k a r o m á n n é p p e l a sokszázados együttélés f o l y a m á n k i a l a k u l t k a p c s o l a t a i r a . A közös m ú l t m e g i s m e r é s é n e k egyik lényeges k é r d é s e a h ű b é r i t á r s a d a l m i viszonyok k i a l a k u l á s a és m e g g y ö k e r e s e d é s e E r d é l y t e r ü l e t é n . A h ű b é r i t á r s a d a l o m erdélyi j e l e n t k e z é s é n e k vizsgálata elképzelhetetlen a m a g y a r m e g székely n é p t ö m e g e k letelepedése és b e r e n d e z k e d é s e f o l y a m a t á n a k t a n u l m á n y o z á s a n é l k ü l . Ezért v e t ő d i k föl t u d o m á n y o s t e k i n t e t b e n m a ismét, t ö b ­ b e k között, a székelyek e r e d e t é n e k és E r d é l y földjére v a l ó beköltözésének k é r d é s e is. Vizsgálata szerves része a r o m á n i a i t ö r t é n e t k u t a t á s n a k . I s m e r t e t é s ü n k b e n a k u t a t á s o k m a i szintjén, de főleg m á s s z a k e m b e r e k eddigi e r e d m é n y e i t összegezve — k ü l ö n ö s e b b egyéni h o z z á j á r u l á s n é l k ü l — i g y e k s z ü n k vázolni a székelyek e r e d e t é n e k és m a i l a k ó h e l y ü k r e v a l ó l e t e l e p e d é s é n e k főbb k é r ­ déseit. E l ö l j á r ó b a n m é g szükségesnek t a r t j u k m e g e m l í t e n i : a: székely-eredet k é r d é s é ­ n e k j e l e n t ő s t u d o m á n y o s i r o d a l m a v a n , s a k u t a t ó k úgyszólván kezdettől fogva két t á b o r r a s z a k a d t a k . Az egyik csoport t a g j a i n a k v é l e m é n y e szerint a s z é k e l y e k e g y é r t e l m ű e n m a g y a r s z á r m a z á s ú a k . A m á s i k felfogás é r t e l m é b e n e r e d e t i l e g nem v o l t a k u g y a n m a g y a r o k , de föltétlenül a m a g y a r o k k a l r o k o n n é p v a g y n é p e l e m e k leszármazottai. T ú l messze v e z e t n e az egyes e l m é l e t e k m e l l e t t v a g y ellen fölhozott é r v e k m é g egészen futólagos fejtegetése is. Egy a z o n b a n bizonyos A székelyek e r e d e t é ­ n e k n a g y o n s o k r é t ű , n a g y o n b o n y o l u l t k é r d é s é t m a m á r n e m foghatjuk föl egy­ o l d a l ú a n , a k á r egyik, a k á r m á s i k vitázó fél m e r e v á l l á s p o n t j á h o z csatlakozva. Csakis a sejthetőleg közrejátszott t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i és t ö r t é n e l m i t é n y e z ő k együttes s z e m m e l t a r t á s á v a l , a f o l y a m a t o k a p r ó l é k o s , d i a l e k t i k u s vizsgálatóval k ö z e l í t h e t ­ j ü k meg. * A m a i székelység X I I — X I I I . századi elődjeinek s z á r m a z á s á v a l összefüggően h á r o m fő k é r d é s t r a g a d h a t n á n k k i : 1. m i l y e n jellegű n é p c s o p o r t a l k o t t a a későbbi székelység a l a p r é t e g é t , m a g j á t ; 2. m i l y e n m á s , n e m m a g y a r n é p c s o p o r t o k a t csatol­ tak, a s z ü k s é g n e k megfelelően, p a r a n c s r a e h h e z a m a g h o z ; 3. m i k o r és h o g y a n k ö l t ö z k ö d t e k k o r á b b i l a k ó h e l y ü k r ő l E r d é l y földjére, és m i k é n t egészítették ki a: K e l e t - E r d é l y b e á t t e l e p í t e t t székelyeket k é t s é g t e l e n ü l m a g y a r s z á r m a z á s ú csopor­ tokkal. M i n d e n e k e l ő t t a székelyek legősibb alaprétegének kérdését kíséreljük meg tisztázni. A k ö z é p k o r f o l y a m á n m a g y a r n y e l v ű s é g ü k e l l e n é r e is a m a g y a r t ó l külön­ böző n é p n e k t e k i n t e t t székelyek — feltehetően — e r e d e t i l e g egy t ö r ö k néptörzshöz t a r t o z t a k , a m e l y m á r k o r á n a m a g y a r o k h o z csatlakozott, j ó v a l a z o k n a k a K á r p á t ­ m e d e n c é b e t e l e p ü l é s e előtt. A k ö z é p k o r i t ö r ö k ö s jellegű h a d i s z e r v e z e t b e n az a k k o r i M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é r e a m a g y a r k i r á l y o k b e t e l e p í t e t t e , főként t ö r ö k s z á r m a z á s ú n é p e k k e l teljesen azonos nyilazó-harcos, p o r t y á z ó és előőrsi b e o s z t á s b a n szerepel­ tek. (Ezalól k i v é t e l c s u p á n a n e m t ö r ö k e r e d e t ű , de h a s o n l ó h a d i - , t á r s a d a l m i és jogi h e l y z e t ű jászok esete!) H a k é t s é g b e v o n h a t a t l a n bizonyító e r e j ű források h i á n y á b a n a székely n é p ­ csoport „ m a g j a " m é g m i n d i g n e m m o n d h a t ó f e n n t a r t á s n é l k ü l t ö r ö k e r e d e t ű n e k , mégis ez a föltevés a legvalószínűbb! A t ö r ö k s z á r m a z á s t v é v e a l a p u l , eddig négy lehetőség k e r ü l t szóba: a) a székelyek, a z o k n a k a szó mai j e l e n t é s é b e n v e t t s a leg­ u t ó b b i k u t a t á s o k e r e d m é n y e i n e k megfelelően n a g y o n t á g a n é r t e l m e z e t t „ a v a r o k " -

n a k az utódai, a k i k e g y k o r az egész K á r p á t - m e d e n c e fölött u r a l k o d t a k ; b) a b e s e ­ nyőkhöz, úzokhoz, kálizokhoz, k u n o k h o z h a s o n l ó a n , a m a g y a r o k letelepedése u t á n M a g y a r o r s z á g r a s o d r ó d o t t t ö r ö k n é p v a g y n é p t ö r e d é k m a r a d v á n y a ; c) I. I s t v á n k i r á l y b a l k á n i h a d j á r a t a i f o l y a m á n t ö m e g e s e n foglyul ejtett b o l g á r h a r c o s o k le­ s z á r m a z o t t j a i ; d) a k a z á r b i r o d a l o m b ó l k i s z a k a d t k a b a r (kavar?) törzsek u t ó d a i . A t ö b b é - k e v é s b é t u d o m á n y o s színezetű föltevéseknek, ezzel a négy v á l t o z a t á ­ val az e l m é l e t i t e k i n t e t b e n s z á m b a j ö h e t ő lehetőségek k ö r ü l b e l ü l k i is m e r ü l t e k . A székelység alapcsoportjának a v a r e r e d e t é t látszólag több k ö r ü l m é n y is bizo­ nyítja. E r r e v o n a t k o z t a t h a t ó a k ö z é p k o r i m a g y a r k r ó n i k á k n a k a székelyek h u n szár­ m a z á s á r ó l szóló állítása, t o v á b b á a m á r eddig is sok fejtörést okozott „Csigla" n é v ­ n e k v a l a m e l y t ö r ö k n y e l v b ő l v a l ó eredeztetése. E t e k i n t e t b e n a z o n b a n a helyzet e g y á l t a l á n n e m j a v u l , h a a székelység m a g v á t az „ a v a r o k n a k " , a N a g y K á r o l y féle i r t ó h a d j á r a t o k p u s z t í t á s a elől E r d é l y déli r é s z é b e h ú z ó d o t t töredékétől, a vesze­ d e l m e k e t átélt m a r a d v á n y o k t ó l a k a r n ó k s z á r m a z t a t n i . A d é l - e r d é l y i h e l y n e v e k t a n ú ­ ságtétele szerint ui. e n n e k a t e r ü l e t n e k a IX. és X. század előtt vegyes r o m á n szláv n y e l v ű n é p e s s é g e n k í v ü l m á s f a j t a l a k o s s á g a n e m i g e n lehetett. H a t e h á t v a l a k i szerint, s ez v é g e r e d m é n y b e n n e m is egészen lehetetlen, E r d é l y déli felének a m a g y a r megszállás előtti n é p e s s é g e az ( i s m é t l e m : l e g t á g a b b a n értelmezett) a v a ­ r o k m a r a d é k a i b ó l k e r ü l t v o l n a ki, a k k o r a m a g y a r o r s z á g i a v a r k o r - v é g i fejlemé­ n y e k h e z h a s o n l ó helyzetet kell e l k é p z e l n i e : eszerint ezek az „ a v a r o k " m á r föltét­ l e n ü l szlávul beszéltek volna. Másrészt pedig, h a a m a g y a r o k E r d é l y b e n t a l á l t á k v o l n a a székelyek őseit, a z o k n a k s e m m i e s e t r e s e m m a r a d h a t o t t v o l n a m e g a későbbről jól i s m e r t sajátságos szervezetük, m e r t a b b a n az esetben — az itt t a l á l t szlávok csoportjaihoz h a s o n l ó a n — szükségszerűen függőségben élő n é p p é v á l t a k volna... E n a g y o n is m e g g o n d o l k o z t a t ó é r v e k m e l l e t t a székelyek h u n - a v a r s z á r m a z á ­ s á n a k — l e g a l á b b i s p i l l a n a t n y i l a g — e l l e n t m o n d egy, a m a g y a r k r ó n i k á k rögzítette, d e n y i l v á n n é p h a g y o m á n y b ó l á t v e t t és m e g ő r z ö t t adat. Eszerint a székelyek ősei, a m a g y a r o k n a k a K á r p á t - m e d e n c é b e v o n u l á s a előtt, R u t é n i á b a n c s a t l a k o z t a k a m a g y a r törzsszövetséghez, és részt v e t t e k az új t e r ü l e t e k m e g h ó d í t á s á b a n is. H a viszont a s z é k e l y e k v a l ó b a n dél-erdélyi „ a v a r o k " v o l t a k , teljesen é r t h e t e t l e n v o l n a ruténföldi c s a t l a k o z á s u k és a m e g t e l e p e d é s b e n v a l ó r é s z v é t e l ü k h a g y o m á n y a . E r d é l y déli felének a m a g y a r k i r á l y s á g első s z á z a d a i b a n m e g l e h e t ő s e n gyér lakossága lehetett. Egy eshetőség mellőzésével feltevődik a k é r d é s : h o g y a n m a g y a ­ r o s o d h a t o t t v o l n a el az itteni t ö r ö k n y e l v ű , föltételezett „ a v a r " - c s o p o r t a vegyes szláv—r o m á n l a k o s s á g ú k ö r n y e z e t b e n ? Így t e h á t az a v a r - s z é k e l y e l m é l e t dél-erdélyi v á l t o z a t a csakis a b b a n az esetben v o l n a f ö n n t a r t h a t ó , h a az e g y k o r itt szállásolt „ a v a r o k r ó l " biztosan l e h e t n e á l l í t a n i : azok az e l ő r e n y o m u l ó m a g y a r o k é h o z teljesem hasonló v a g y éppenséggel azonos n y e l v e t beszéltek volna. E g y e b e k e n k í v ü l ezért kell n a g y óvatossággal k e z e l n ü n k azt az elméletet, m i s z e r i n t a székelység magját, alapcsoportját E r d é l y déli felébe m e n e k ü l t „ a v a r " e l e m e k a l k o t t á k volna. Ez a v é l e ­ m é n y ü n k t e r m é s z e t e s e n n e m zárja ki a n n a k lehetőségét, hogy e h h e z a maghoz később esetleg jelentős ( t á g a b b a n értelmezett) „ a v a r " csoportokat k a p c s o l h a t t a k az u d v a r h e l y s z é k i székelyek k é p é b e n , v a g y azon k í v ü l is. E r r ő l a k é s ő b b i e k f o l y a m á n m a j d m é g szó esik. Mivel a k ö z é p k o r i írott f o r r á s o k b a n a székelyek t ö b b s z ö r e m l í t ő d n e k e g y ü t t a b e s e n y ő k k e l , t o v á b b á m i n t h o g y a régi m a g y a r törökös h a d i s z e r v e z e t b e n azokhoz teljesen h a s o n l ó k a t o n a i szerepet t ö l t e n e k be, m á r r é g e b b e n f ö l m e r ü l t és a szak­ i r o d a l o m b a n vissza-visszatért a székelyek b e s e n y ő - s z á r m a z á s á n a k g o n d o l a t a is. Ezt az elméletet a z o n b a n szintén több, lényeges k ö r ü l m é n y cáfolja: 1. T ö b b ízben e g y ü t t

ugyan, á m mindig megkülönböztetve e m l e g e t i k őket. 2. Egyetlen középkori forrás s e m t u d a b e s e n y ő k M a g y a r o r s z á g o n kívüli csatlakozásáról, ez viszont — a székelyekkel k a p c s o l a t o s a n u t a l t u n k m á r e r r e — i s m e r t tény. 3. H a a magyar k i r á l y o k E r d é l y déli részein n a g y o b b t ö m e g e k b e n t e l e p í t e t t é k v o l n a le ezt a szin­ t é n keletről érkező török n é p e t v a g y a n n a k t ö r e d é k é t , az itt s e m m i k é p p e n se m a ­ g y a r o s o d h a t o t t v o l n a el (mint a h o g y a n a sok száz éves e g y ü t t l a k á s e l l e n é r e ezen a t e r ü l e t e n a szászok se veszítették el őseik n y e l v j á r á s á t ) , h i h e t ő l e g m a is a n y u ­ gati török n y e l v e k v a l a m e l y i k é t beszélné! 4. E föltevés mellett teljesen é r t h e t e t l e n v o l n a a „nagy csatavesztés" székely n é p i h a g y o m á n y a . (Az igazság k e d v é é r t meg kell j e g y e z n ü n k a z o n b a n , hogy h a a székelység m a g j á t n e m is t e k i n t h e t j ü k egészé­ b e n v é v e b e s e n y ő e r e d e t ű n e k , e v a l a m i k o r jelentős n é p t ö b b k i s e b b - n a g y o b b t ö r e d é k é ­ n e k hozzájuk-csatolását mégis t ö r t é n e l m i t é n y k é n t kell e l k ö n y v e l n ü n k . ) A d u n a i - b o l g á r hadifogoly-elmélet u g y a n c s a k elesik, hiszen ez a n é p e r r e az időre m á r úgyszólván teljesen elszlávosodott. A kiejtés h a s o n l ó s á g a a l a p j á n szok­ t á k a „székely" n é v v e l összekötni az eszegel-bolgárokat (legalábbis részben), viszont ezek a Volga, n e m p e d i g a D u n a m e l l e t t l a k t a k , és ott é l n e k m a is a csuvasok képében. U t o l s ó n a k m a r a d a székelyek kabaroktól való s z á r m a z á s á n a k lehetősége. E föl­ t e v é s ellen, l e g a l á b b i s egyelőre, n e m szól s e m m i j e l e n t ő s e b b érv, b i z o n y í t é k á u l vi­ szont a k ö v e t k e z ő k e t e m l í t h e t j ü k : 1. A k r ó n i k á k b a n őrzött m a g y a r n é p i szájhagyo­ m á n y szerint a székelyek részt v e t t e k a K á r p á t o k m e d e n c é j é n e k m e g s z á l l á s á b a n . A k a b a r o k r ó l ezt biztosan t u d j u k : B í b o r b a n s z ü l e t e t t K o n s t a n t i n bizánci császár h i ­ t e l e s m a g y a r forrásból — Á r p á d u n o k á j a T o r m á s n a k az elbeszéléséből — származó, 950 k ö r ü l i tudósításából. A k a b a r o k r ó l szóló értesítéséből k i t ű n ő e n a k a b a r o k a t a m a g y a r törzsszövetség k e r e t é b e n elölharcolói és — e s z e r e p ü k n e k megfelelően — valószínűleg g y e p ü ő r i f e l a d a t o k elvégzésére kötelezték. A székelyekről pedig ha­ s o n l ó k é p p e n e kettős b e o s z t á s b a n e m l é k e z n e k m e g a k ö z é p k o r i források. 3. A szé­ k e l y e k k a b a r s z á r m a z t a t á s á n a k esetén k o r a i e l m a g y a r o s o d á s u k k o r á n t s e m a n n y i r a é r t h e t e t l e n , m i n t p é l d á u l b e s e n y ő - e r e d e z t e t é s ü k föltételezésekor, m e r t a K á r p á t o k á t l é p é s e előtt j ó v a l a m a g y a r törzsszövetséghez csatlakozott k a b a r o k m á r K o n s t a n t i n császár értesülése szerint is 950 t á j á n a m a g y a r n y e l v e t beszélték. 4. A k a b a r - s z é ­ k e l y azonosság föltevése esetén a s z é k e l y e k n e k a k ö z é p k o r i m a g y a r k r ó n i k á k b ó l i s m e r e t e s , t ö b b vagy k e v e s e b b joggal a h u n b i r o d a l o m összeomlásához kötött, a „nagy csatavesztés"-ről szóló h a g y o m á n y a is világosan é r t e l m e z h e t ő . A „ k a l a n d o ­ zások" k o r á b ó l i s m e r t 933. évi m e r s e b u r g i , de főként a 955. évi Lech-mezei (augsburgi) csatavesztésről lehet szó, m i v e l a m a g y a r törzsszövetséghez többé-kevésbé ö n k é n t csatlakozó k a b a r o k szállásai eredetileg M a g y a r o r s z á g n y u g a t i végein vol­ t a k ; a frank, majd a n n a k u t ó d a , a n é m e t - r ó m a i b i r o d a l o m v á r h a t ó t á m a d á s a i n a k k i v é d é s é r e a Bécsi-medencébe, illetőleg az (északi) Morva-folyó alsó szakasza m e n ­ t é n t e l e p í t e t t é k le őket. A g y a n í t h a t ó l a g t ö r ö k e r e d e t ű székelyek a m i n d e n b i z o n n y a l t ö r ö k (méghozzá n y u g a t i : bolgár-török) k a b a r o k l e s z á r m a z o t t a i l e h e t n e k . Ebből következően a „szé­ kely" n é p n é v gyökereit is a t ö r ö k n é p n e v e k r e n d j é b e n k e r e s h e t j ü k . E r e d e t i alakja szikül (Siculus, 1213). A k u t a t ó k n é h á n y a a török dzikil (olvasd dzsikil) — dzekil— cigil (olvasd csigil) n é p n é v b ő l s z á r m a z t a t j a , ú j a b b a n viszont f ö l b u k k a n t a nyugati, t e h á t b o l g á r - t ö r ö k jellegű szibériai äskil (olvasd eszkil) n é p p e l v a l ó azonosításának a lehetősége is. A m a g y a r o k a székely n é v t e k i n t e t é b e n s z á m b a j ö h e t ő dzikil, esetleg äskil n é p ­ n e v e t csak a K á r p á t - m e d e n c e m e g h ó d í t á s a előtti k o r b a n v e h e t t é k át. M i u t á n pedig a k a b a r o k o n k í v ü l n e m t u d u n k m á s n é p n e k a m a g y a r s á g h o z v a l ó csatlakozásáról a jel-

zett t ö r t é n e l m i e s e m é n y k a p c s á n , így a hozzájuk szegődött dzikil vagy äskil ( = s z é ­ kely) n é p t ö r e d é k , a k ü l ö n b e n t u d v a l e v ő l e g h á r o m törzsű k a b a r o k egyik törzse l e ­ hetett. Ez a n é v m a g y a r á z a t t e h á t m i n t e g y nyelvészeti igazolását j e l e n t e n é a s z é k e ­ l y e k b e n a m a g y a r o k h o z csatlakozott k a b a r o k u t ó d a i t k e r e s ő e l m é l e t n e k . Ez a közép-ázsiai dzikil, vagy a m á s i k felfogás szerinti szibériai äskil n é p egyik t ö r e d é k e valószínűleg az ázsiai f e h é r - h u n — a v a r b i r o d a l m a t a VI. század h a r m i n c a s éveiben m e g d ö n t ö t t t ü r k törzsszövetség k ö t e l é k é b e n s o d r ó d h a t o t t K e l e t - E u r ó p á b a . Ez csatlakozott a z u t á n , t a l á n m á r a VI. század közepe u t á n , d e legkésőbb a I X . század elejétől k é t m á s i k , eredetileg a k a z á r b i r o d a l o m b a t a r t o z o t t törzs v a g y t ö r z s ­ t ö r e d é k t á r s a s á g á b a n a k a z á r igát m a g á r ó l 830 t á j á n é p p e n l e r á z ó Volga-Don m e l ­ léki m a g y a r törzsszövetséghez. Hogy a c s a t l a k o z o t t a k kabar n e v e h o n n a n ered, e g y e ­ lőre n e m t u d j u k . Esetleg, mégis h e l y e s n e k b i z o n y u l h a t a s z ó n a k „ l á z a d ó " - k é n t v a l ó fordítása. A székelyek e k k é n t való s z á r m a z t a t á s á t figyelembe v é v e e g y á l t a l á n n e m t ű n i k t ö b b é c s o d á l a t o s n a k : hogy a székely r o v á s í r á s n a g y o n szorosan k a p c s o l ó d i k az O r k ­ hon-, Jeniszej-melléki, Tálász-völgyi és m á s belső-ázsiai török-jellegű í r á s r e n d s z e ­ rekhez, hogy a m a g y a r népi z e n e k i n c s g a z d a g t á r h á z á b a n é p p e n a székelység őrizte m e g l e g t i s z t á b b a n a k í n a i népi z e n e m ű v e l t s é g h e z is kapcsolódó ötfokú d a l l a m o k g y ö n y ö r ű csokrát, hogy éppen, a székely t á r g y i és szellemi m ű v e l t s é g , n é p i v i l á g ­ szemlélet óvott m e g n a g y o n sok és j e l e n t ő s belső-ázsiai jellegzetességet, és hogy v é ­ gül a székelyek között m é g m a is viszonylag g y a k o r i b b a k a mongolos a r c ú és test­ a l k a t ú egyének. * Az e d d i g i e k b e n egészen v á z l a t o s a n é r i n t e t t ü k a s z é k e l y e r e d e t - k é r d é s n é h á n y j e l e n t ő s e b b n e k vélt részletét. Most a n n a k az u g y a n c s a k futó f e l v i l l a n t á s a m a r a d h á t r a : h o g y a n a l a k u l t a k a b a r törzsek t ö r t é n e t e a 955. évi a u g s b u r g i c s a t a v e s z t é s t k ö v e t ő időben, h o g y a n ő r i z h e t t é k m e g a székelyek k é s ő b b is törzsi n e v ü k e t és n é p i egyéniségüket? A B í b o r b a n s z ü l e t e t t K o n s t a n t i n értesítése szerint 950 tájáig fejedelem v e z e t é s é ­ vel élt k a b a r o k h á r o m (al-) törzse e g y i k é n e k n e v e S z i k ü l = S z é k e l y , a m á s i k k e t t ő é Tárkány m e g Varsány lehetett. K é r d é s : mi okból m a r a d t m e g é p p e n c s a k az egyik t ö r z s n e v e , és m i é r t t ű n t el a m á s i k k é t törzsi n é v ? E n n e k m a g y a r á z a t á r a k é t l e h e t ő ­ ség m u t a t k o z i k . Az egyik, t a l á n é p p e n a vezető (al-)törzs n e v e a m a g y a r s z ó h a s z n á ­ l a t b a n v a l a m i k é p p e n az összes k a b a r o k megjelölésére á l l a n d ó s u l t . Másrészt viszont a z sem l e h e t e t l e n : bizonyos t ö r t é n e t i e s e m é n y e k és azok fejleményei k ö v e t k e z t é ­ ben a S z i k ü l = S z é k e l y n e v ű k a b a r (al-)törzs é l e t ú t j a l é n y e g e s e n m á s k é n t a l a k u l t , m i n t a m á s i k k é t k a b a r (al-)törzsé. (Ez u t ó b b i a k egyike, k o r á b b i , a l á b b m e g j e l ö l e n d ő szálláshelyeiről n e m E r d é l y b e , h a n e m a m a g y a r o r s z á g i M á t r a - a l j á r a került.) M i n ­ d e n k é p p e n figyelemre méltó, hogy a k o r a i o k l e v e l e k b e n a székely i s p á n o k c í m é b e n az egész székelységet „Siculi t r i u m g e n e r u m " - k é n t jelölik. Ez a k ö r ü l m é n y i n k á b b az első föltételezés felé látszik b i l l e n t e n i a m é r l e g nyelvét. Ez a v i t a t h a t ó l a t i n jelölés a z o n b a n , az eddigi v é l e k e d é s e k t ő l eltérően, n y i l v á n m á s k é p p e n is m a g y a r á z h a t ó , sőt m a g y a r á z a n d ó . Esetleg „az egész székelység" fogalma ú g y is felfogható, m i n t a későbbi H á r o m s z é k székelyeinek — a h á r o m (al-)törzsféle közösségben élt őseinek — jelölésére h a s z n á l t kifejezés. Ezeket az (al-)törzseket a k u r i á l i s l a t i n s á g b a n g e n u s - k é n t (azaz „ n e m " - k é n t ) e m l e g e t t é k . N e m z á r h a t j u k k i a z o n b a n a n n a k lehetőségét sem, hogy a genus elnevezésen a s z é k e l y e k n e k a z eredetileg H á r o m s z é k e t , a z u t á n a későbbi U d v a r h e l y s z é k e t , v a l a m i n t az u g y a n c s a k későbbi M a r o s s z é k e t megszálló h á r o m fő csoportja é r t e n d ő .

A m a m e g í t é l h e t ő helyzet a l a p j á n r ö v i d e n a k ö v e t k e z ő k b e n v á z o l j u k a széke­ l y e k „őstörténetét" a m a i l a k ó t e r ü l e t e i k e n v a l ó m e g t e l e p e d é s ü k i g . A m a g y a r törzsszövetséghez m á r k o r á b b a n csatlakozott k a b a r t ö r z s n e k (tehát a Szikül, T á r k á n y és V a r s á n y altörzsnek) előőrsi s z e r e p b e n a I X . század végén, a X. e l e j é n a K á r p á t - m e d e n c e legveszélyeztetettebb k a p u j á n a k v é d e l m e j u t o t t osztályrészül. E z é r t az összes m a g y a r törzsek t e r v s z e r ű h a d á s z a t i e l h e l y e z k e d é s e k e r e t é b e n a k a b a r t ö r z s n e k a Bécsi-medencét, v a l a m i n t a M o r v a folyó v ö l g y é n e k alsó (déli) és középső részét kellett megszállania, n a g y j á b ó l M o r v a o r s z á g s z é k h e l y e : B r n o v á r o s a k ö r n y é ­ kéig. (Azon a t e r ü l e t e n v a l ó b a n m e g l e h e t ő s e n szép s z á m m a l i s m e r e t e s e k m a g y a r e r e d e t ű h e l y n e v e k s ott v a n n a k a S z e k u l a - f a l v a k is.) A k a b a r o k , h e l y z e t ü k n é l fogva b i z o n y á r a d e r e k a s a n k i v e t t é k r é s z ü k e t a n y u g a t r a i r á n y u l ó „ k a l a n d o z á s o k b ó l " . Az e z ­ zel t e r m é s z e t e s e n e g y ü t t j á r ó t e t e m e s v é r v e s z t e s é g e t csak tetőzte a 933. évi és k ü l ö ­ nösen a 955. évi L e c h - m e z e i vereség. Az e r ő b e n és s z á m b a n megfogyatkozott k a b a r t ö r z s e k e t e k k o r valószínűleg m á s k a t o n a i e r ő k k e l c s e r é l t é k ki, őket pedig egy időre, m i n d e n e s t ü l v i s s z a v o n t á k a D u n á n t ú l r a (a k r ó n i k á k Csigla-mezejére), a z u t á n a M á t r a - a l j á r a , illetőleg t o v á b b i h a r m a d i k c s o p o r t j u k a t (talán a T á r k á n y altörzset) m é g k e l e t e b b r e , szintén gyepű — de t á m a d á s o k n a k a k k o r i b a n s o k k a l k e v é s b é k i ­ tett, g y e p ű — v é d e l m é r e : a K ö r ö s ö k vízgyűjtő t e r ü l e t é r e . A m a g y a r h ű b é r i á l l a m megszervezése u t á n , esetleg m á r az erdélyi g y u l á n a k , h i h e t ő l e g A j t o n n a k az unokaöccse, I s t v á n k i r á l y elleni l á z a d á s k o r , a n n a k e g y e n e s k ö v e t k e z m é n y e k é n t , de esetleg csak k é s ő b b e n , a század végén, L á s z l ó n a k az ország keleti végei m e g e r ő s í t é s é r e , az e g y r e g y a k r a b b a n i s m é t l ő d ö t t úz és k u n betörések e l h á r í t á s á r a i r á n y u l ó t e r v e i k e r e t é b e n E r d é l y déli r é s z é b e v e z é n y l i k az á t m e n e t i l e g a C s i g l a - m e z e j é n sátorozott k a b a r o k a t , azaz a szikülöket. I t t megerősítve, valószínűleg m á s n é p c s o p o r t o k k a l is föltöltve, v i s s z a n y e r i k a h a g y o m á n y o k b a n m é g é l é n k e n é l t e l ő l h a r c o s , g y e p ü v é d ő s z e r e p ü k e t . Ez l e h e t e t t a z első, ősibb e r d é l y i székely csoport, a z egész későbbi székelység a l a p r é t e g e . A jelzett c s o p o r t n a k , a későbbi h á r o m s z é k i s z é k e l y e k őseinek a népessége egyelőre a z o n b a n n e m a m a i Székelyföldön, h a n e m a z u t ó b b b e h í v o t t szász telepesek r é s z é r e 100—150 é v m ú l t á n kijelölt t e r ü l e t e k e n : a N a g y - és K i s k ü k ü l l ő középső m e g alsó folyása (e folyónév bizonyosan t ö r ö k e r e ­ detű), az Olt r á k o s i m e g Vöröstoronyi-szorosa közötti szakaszán, a Szederjes, Kosd, e r d é l y i H o r t o b á g y , Viza és a k é t K i s - és N a g y - S z é k á s v í z v i d é k é n , a z t á n a M a r o s m e n t é n Szászvárosig v a g y m é g n y u g a t a b b r a , a M a r o s é r a h a r á n t o s i r á n y b a n folyó S z t r i g y és o t t a n i H o m o r ó d völgyéig t e r j e d t v i d é k e n t e l e p e d e t t volt le. E n n e k e m ­ l é k e a másfél é v s z á z a d d a l a z u t á n következő h á r o m s z é k i t e r ü l e t i - k a t o n a i - k ö z i g a z g a ­ t á s i egységek l é t r e j ö t t e u t á n is m e g m a r a d t a j ö v e n d ő s z é k n e v e k b e n , a m e n n y i b e n a Kézd (vö. Szászkézd), O r b ó (vö. Szászorbó és S e p s i - (vö. Szászsebes, Sebesi Sepsi-) szék n e v e n e m H á r o m s z é k (ott i l y e n e k e g y á l t a l a n nincsenek!), h a n e m a későbbi K i r á l y f ö l d e (Königsboden) h e l y n e v e i b ő l e r e d n e k . A s z é k n e v e k b e n m e g ő r z ő d ö t t h e l y s é g n e v e k e r e d e t i l e g a rideg (külterjes) á l l a t ­ t e n y é s z t ő n e m z e t s é g i csoportok (nemek) székhelyei lehettek. R ó l u k n e v e z t é k el a z ­ u t á n m a g u k a t az egyes c s o p o r t o k a t is. A közösségek helyrajzi a l a p o k o n való — k ü l ö n b e n e g y á l t a l á n n e m s z o k a t l a n jelölése elköltözésük u t á n , az új h á r o m s z é k i s z á l l á s o k o n is m e g m a r a d t , sőt, u t ó b b , a székely székszervezet k i a l a k u l á s a k o r a cso­ p o r t o k t e r ü l e t e i t is ezzel jelölték. (Mellesleg megjegyezve, u g y a n c s a k a k i r á l y i h a ­ t a l o m a k a r a t a szerint, a h á r o m s z é k i székelyek n é p e s s é g b e n v a l ó s z í n ű l e g j o b b a n g y a r a p o d o t t kézdi csoportjából rajzott ki m é g 1270 előtt az a r a n y o s s z é k i e k csoportja.) A későbbi h á r o m s z é k i székelyek első szállásaitól, t e h á t k é s ő b b i szászföldi t e l e ­ peiktől keletre, egyrészt az a b b a n a k o r b a n valószínűleg n a g y o n n e v e z e t e s „rikai ú t " ,

m á s r é s z t a j á r a t l a n r e n g e t e g e k fedte alig l a k o t t B a r c a s á g es H á r o m s z é k v é d e l m é r e b e r e n d e z e t t b e s e n y ő szállásokról ( E r d ő v i d é k e n A l s ó - és Felsőrákosról, Barótról, Bib a r c f a l v á r ó l , B a c o n r ó l ; H á r o m s z é k e n és a B a r c a s á g b a n Sepsibesenyőről, N y é n r ő l , Uzonról, M á r k o s f a l v á r ó l és C s e r n á t o n vidékéről) t u d u n k a m o n g o l j á r á s koráig. A fölöttébb gyér és h o m á l y o s a d a t o k b ó l l e s z ű r h e t ő e n a r e n g e t e g e k k e l b o r í t o t t m a i Székelyföld t e h á t csak a X I I . századtól k e z d v e n é p e s ü l t b e j o b b a n . A h á r o m ­ székiek u t á n t e l e p í t e t t é k m a i l a k ó t e r ü l e t ü k r e a m á s o d i k , az eredetileg, eléggé m e g ­ h ö k k e n t ő e n , „ t e l e g d i " - n e k n e v e z e t t csoportot, a későbbi u d v a r h e l y s z é k i e k e t . (Egy­ házi szervezetében sokáig m e g ő r z ő d ö t t a „telegdi főesperesség" neve!) Egy r é s z ü k e t m é g j ó v a l 1324 előtt á t k ö l t ö z t e t t é k a H a r g i t a v o n u l a t á t ó l keletre, Csík b e n é p e s í t é ­ sére, hiszen a p á p a i t i z e d j e g y z é k e k b e n m á r b e n n e f o g l a l t a t n a k . Ez u t ó b b i t e r ü l e t ­ ről föltétlenül m é g a X I V . század első felében m e g i n d u l t a G y e r g y a i - és a K á s z o n i m e d e n c e a l a p o s a b b b e n é p e s e d é s é n e k f o l y a m a t a is. Az u d v a r h e l y i (azaz „telegdi") székely csoport nevét, g y a n í t h a t ó a n , a b i h a r i M e zőtelegdről n y e r t e . Az egykori M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é n ui. m á s u t t i s m e r e t l e n ez a helynév. A z o n k í v ü l több, ezt a v é l e k e d é s t megerősítő a d a t t a n ú s á g t é t e l e é r t e l m é b e n B i h a r b a n 1200 k ö r ü l egészen biztosan élt egy n a g y o b b székely csoport. E n n e k e r e ­ detéről egyelőre s e m m i közelebbit n e m t u d u n k . A r é g e b b i m e g ú j a b b m a g y a r o r ­ szági régészeti á s a t á s o k f o l y a m á n föltárt á r t á n d i , n y é k l á d h á z i és m á s , a m a g y a r foglalás k o r á b a n y ú l ó kései a v a r t e m e t ő jelentősége ebből a s z e m p o n t b ó l h a t v á ­ n y o z o t t a n megnövekszik, hisz III. Béla k i r á l y N é v t e l e n J e g y z ő j é n e k állítása s z e r i n t a b i h a r i f ö l d v á r k ö r n y é k é n , s z a b a t o s a b b a n a Szentes közelében levő K o r ó g y - é r m e l ­ lett „székelyek" f o g a d t á k Á r p á d fejedelem Ösbő vezette h a d a i t . . . A l a p o s a b b k u t a ­ tások, földolgozások elvégzéséig a z o n b a n n e m b e s z é l h e t ü n k biztosan a kései a v a ­ r o k m e g a b i h a r i székelyek közötti azonosságról, b á r egyelőre — l e g a l á b b e l v b e n — e g y á l t a l á n n e m látszik l e h e t e t l e n n e k ez a föltevés sem. Az e l m o n d o t t a k é r t e l m é b e n t e h á t az egyik fő székely csoport, a h á r o m s z é k i e k s a b e l ő l ü k k i s z a k a d t aranyosszékiek, e r e d e t i l e g t á g a b b a n é r t e l m e z e t t k a b a r o k , szikü­ lök l e n n é n e k , a másik, vagyis a B i h a r b ó l k é s ő b b e n á t t e l e p ü l t csoport: a h á r o m s z é k i székelyek kiegészítésére o d a r e n d e l t u d v a r h e l y i e k viszont v a l ó s z í n ű l e g részben „ a v a r " m a r a d é k c s o p o r t o k b ó l , r é s z b e n esetleg a k a b a r o k T á r k á n y törzséből s z á r m a z t a k . A b i h a r i székelyek települési t e r ü l e t e az egész S e b e s - K ö r ö s völgyére, esetleg a F e k e t e - K ö r ö s é r e is (ott v a n K ö r ö s t á r k á n y ! ) , t a l á n m é g a B e r e t t y ó - és É r m e i l é k r e is k i t e r j e d t (vö. S z é k e l y h í d nevével!), belefoglalva a régi, s o k k a l n y ú l t a b b B i h a r v á r m e g y é h e z (esetleg é p p e n e m i a t t is) hozzátartozó Kalotaszeget. E n n e k k é t s é g t e ­ len e m l é k e a m a i Kalotaszeg n y u g a t i h a t á r á n a K i s - S e b e s b e n folytatódó S z é k e l y ó (Székely + jó = víz) n e v é b e n tükröződik. A N é v t e l e n Jegyző életében, t e h á t III. B é l a k o r á b a n , azaz a X I I . század v é g é n ez a székely csoport m é g s e m m i e s e t r e se k ö l t ö ­ zött el B i h a r b ó l . Valószínűleg csak 1217 u t á n t e l e p í t e t t é k á t őket E r d é l y b e , m e r t ez é v b e n a V á r a d i R e g e s t r u m m é g említi a b i h a r i „székelyszáz" v á r j o b b á g y - s z á z a ­ dot. M i n t h o g y p e d i g 1270-ben m á r E r d é l y b e n b u k k a n föl az „ u n i v e r s i t a s S i c u l o r u m de Thelegd", e csoport, n y i l v á n v a l ó a n , m é g 1270 előtt, t e h á t a két e m l í t e t t é v közötti i d ő s z a k b a n , t a l á n é p p e n a m o n g o l j á r á s u t á n k ö z v e t l e n ü l k e r ü l t át oda. A későbbi teljes székelység h a r m a d i k n a g y csoportja a marosszéki. E n n e k s z á r m a z á s á r ó l s e m m i közelebbit n e m t u d u n k . M i n t h o g y a z o n b a n a m a r o s s z é k i e k egyház-közigazgatási t e k i n t e t b e n szintén az erdélyi, ún. „telegdi-főesperesség" h a ­ táskörébe t a r t o z t a k , esetleg ú g y a n ú g y a b i h a r i székely c s o p o r t n a k l e h e t t e k részei. A m e g t á r g y a l t a k é r t e l m é b e n a székelyeket v é g e r e d m é n y b e n s e m m i e s e t r e se v é l ­ hetjük h o l m i „szabad" ősfoglalóknak. N e m t e h e t j ü k ezt, m e r t az egyes székely cso­ p o r t o k se k o r á b b i , se későbbi s z á l l á s t e r ü l e t e i k e t n e m j ó s z á n t u k b ó l h a g y t á k oda.

( P é l d á u l a b i h a r i székelyek se a j o b b legelők k e r e s é s e s o r á n j u t o t t a k v a l ó s z í n ű törzs­ r o k o n a i k : a h á r o m s z é k i e k közelébe.) N e m , A s z é k e l y e k n e k a mai Székelyföldön v a l ó m e g t e l e p e d é s é b e n n y i l v á n v a l ó a h ű b é r i m a g y a r á l l a m é r d e k e i t m i n d e n e k e l ő t t szem­ m e l t a r t ó h o n v é d e l m i céltudatosság. M á r p e d i g e n n e k az e s z m é n e k az érvényesítése, a g y a k o r l a t b a v a l ó á t ü l t e t é s e csakis erős központi, k i r á l y i h a t a l o m n a k t u l a j d o n í t h a t ó . M i u t á n p e d i g — egyelőre — s e m m i l y e n biztos a d a t t a l se r e n d e l k e z ü n k a széke­ lyek kelet-erdélyi l a k ó t e r ü l e t e i n e k a X I I . század d e r e k á n á l k o r á b b i megszállását illetőleg, á l t a l á n o s s á g b a n azt kell g o n d o l n u n k , hogy a m a g y a r k i r á l y o k c s a k a X I I . század m á s o d i k felében, vagy a X I I I . század elején, a K e l e t i - K á r p á t o k h a d á s z a t i j e ­ lentőségű h á g ó i n a k és s z o r o s a i n a k v é d e l m é r e v e z é n y e l t é k őket o d a : egyik részüket E r d é l y déli feléből, m á s i k c s o p o r t j u k a t a Körösök v i d é k é r ő l . A telepítést v a l ó s z í n ű ­ leg szakaszosan o l d h a t t á k meg, előre m e g s z a b o t t és v é g r e is hajtott t e r v n e k m e g ­ felelően, egyes székely v a g y c s u p á n k é s ő b b a z o k k á v á l ó egységek m á s és m á s idejű átköltöztetésével. T a l á n n e m v e t j ü k el t ú l s á g o s a n a sulykot, h a a X I . századtól E r d é l y m e g n e v e ­ zett déli részén szállásolt (későbbi háromszéki) t ö r z s - t ö r e d é k z ö m é n e k áttelepedését v a g y a n n a k kezdeteit a X I I . század k ö z e p é r e tesszük, az E r d é l y déli r é s z é b e érkező szász telepesek lépcsőzetes, szakaszos b e j ö v e t e l é n e k f o l y a m a t á v a l egyidejűleg, a n n a k m é r e t e i v e l egyenes a r á n y b a n . A m a i l a k ó h e l y é r e l e g k o r á b b a n b e t e l e p í t e t t (a későbbi háromszéki) székely csoport m e l l e t t a k i r á l y i h a t a l o m m é g egy v a g y k é t „székely" csoportot képezett, mesterségesen. Ez u t ó b b i a k k e l e t r e vezénylését, átköltöztetését v a g y a h a v a s e l v i és m o l d v a i K u n o r s z á g g a l a X I I I . század első évtizedeiben, a közelgő mongol vesze­ d e l e m m i a t t k i a l a k u l t b é k é s e b b viszony kezdő lépéseivel, politikai célkitűzéseivel, vagy — s ez s o k k a l v a l ó s z í n ű b b n e k t ű n i k — a m o n g o l d ú l á s szomorú k ö v e t k e z m é ­ nyeivel és t a p a s z t a l a t a i v a l k a p c s o l h a t n ó k össze, a M a g y a r o r s z á g o t sok t e k i n t e t ­ b e n teljesen újjászervező, ú j j á é p í t ő IV. Béla k i r á l y intézkedései k e r e t é b e n . (Ma még n e m l á t u n k u g y a n tisztán, de k o r á n t s e m lehetetlen, hogy II. E n d r e és IV. Béla kö­ zös u r a l k o d á s a idején, az ú n . „ifjabb k i r á l y s á g " i n t é z m é n y e m e g a székelyek m á ­ sik r é s z é n e k ideköltöztetése és megszervezése között is k e r e s h e t ü n k összefüggéseket.) A székelység m e g e r ő s í t é s é r e föltétlen szükség volt, hiszen M o l d v a és H a v a s e l v e 1242 u t á n is bizonyos ideig m o n g o l f e n n h a t ó s á g a l a t t m a r a d t . E n a g y s z a b á s ú g y e p ü v é d e l m e t célzó szervezési i n t é z k e d é s k e z d e t b e n t a l á n k i ­ s e b b r e t e r v e z e t t szükségleteihez k é p e s t föltehetőleg m á r n e m b i z o n y u l t e l e g e n d ő n e k a m e g l e v ő (eredeti) „székely" e m b e r a n y a g . Ezért a t u l a j d o n k é p p e n i székely k e r e t e ­ k e t m é g m á s e r e d e t ű és k o r á b b a n m á s beosztású ( m i n d e n e k e l ő t t m a g y a r ) csoportok­ k a l egészíthették ki. Az összetartozás é r z é s é n e k kifejlesztésére és m e g e r ő s í t é s é r e az egészet egységes k a t o n a i - t á r s a d a l m i szervezetbe t ö m ö r í t e t t é k , m é g a n e m e k és ágak megjelölésében is teljes azonosságot t e r e m t e t t e k . Ezt a n n á l is i n k á b b m e g t e h e t t é k , m e r t a vérségi k ö t e l é k e k e n a l a p u l ó nemzetségi-törzsi beosztást s z ü k s é g k é p p e n már a fejlettebb t e r ü l e t i nemzetségi-törzsi r e n d v á l t o t t a föl. A királyok r e n d e l k e z h e t t e k és r e n d e l k e z t e k is az a k k o r i M a g y a r o r s z á g k ü l ö n b ö z ő vidékeiről összevont „székely" c s o p o r t o k k a l k ü l ö n - k ü l ö n is, de a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i , k a t o n a i , m ű v e l ő d é s i , egyház-szervezeti t e k i n t e t b e n idővel e l k e r ü l h e t e t l e n ü l egységbe forró székelység e g y e t e m é v e l is. Ezt b i z o n y á r a azért is m e g t e h e t t é k , m e r t egyes főbb cso­ p o r t j a i k áttelepítésével m é g n e m h a l v á n y u l t el m i n d e g y i k b e n a békebeli g y e p ü v é d e l m i és h á b o r ú s elölharcolói kötelesség t u d a t a . A székelyek ősi g y e p ü v é d ő kötelezettségeinek k ö v e t k e z m é n y e é l e t f o r m á j u k te­ k i n t e t é b e n az lett, hogy a r i d e g á l l a t t a r t á s m é g a k k o r is m e g m a r a d h a t o t t g a z d a s á g u k a l a p j a k é n t , m i k o r a m a g y a r s á g n a k á l t a l á b a n a h ű b é r i t e r m e l é s i r e n d s z e r győzelme

m i a t t a r r ó l m á r r é g e n le k e l l e t t m o n d a n i a . T o v á b b élhetett t e h á t e n n e k az ősi g a z d a ­ sági f o r m á n a k az u g y a n c s a k a v u l t színezetű politikai és t á r s a d a l m i v e t ü l e t e : a föld­ közösségen a l a p u l ó n o m á d o s t e r ü l e t i - n e m z e t s é g i szervezet. Ezek a székely n e m ­ zetségek a z o n b a n , k ü l ö n ö s e n a m o n g o l j á r á s u t á n i n a g y rendezés, ú j j á s z e r v e z é s k ö ­ v e t k e z t é b e n m á r n e m vérségi, h a n e m i n k á b b t e r ü l e t i e l v e n a l a p u l ó (katonai) „ n e m ­ zetségi" kötelékek. Bizonyos vérségi e l e m e k a z o n b a n idővel ismét á t ü t h e t t e k , „ ú j ­ jáéledhettek". A k ü l t e r j e s székely á l l a t t e n y é s z t é s n e k k e d v e z e t t a g y e p ü v é d e l m i szervezet, hiszen a v é d e l e m jelentős e l v e k é n t a g y e p ü e l v é n e k gyér népességű, lehetőleg m e g m ű v e l e t l e n s á v n a k k e l l e t t m a r a d n i a ; ellenség k ö z e l e d t é n e k h í r é r e pedig a g y e p ü e l v é t teljesen ki k e l l e t t ü r í t e n i . Ez viszont csak r i d e g á l l a t t a r t á s b ó l is megélő, a r á n y ­ lag csekély s z á m ú és k ö n n y e n mozgó n é p e s s é g esetén volt lehetséges. * Az utolsó n e g y e d század ötletszerű k u t a t á s a i n a k t á r g y k ö r ü n k k e l kapcsolatos, j e l e n t ő s e b b t u d o m á n y o s e r e d m é n y e i t i p a r k o d t u n k r ö v i d e n összegezni. S z e r é n y igé­ n y ű és t e r j e d e l m ű í r á s u n k k o r l á t a i között n e m t é r h e t t ü n k ki m i n d e n r e , n e m m a ­ g y a r á z h a t t u n k m e g m i n d e n t , és n e m is v á l l a l k o z h a t t u n k a saját m a g u n k n é z e t e i n e k kifejtésére. E n n e k a fölöttébb szövevényes k é r d é s c s o m ó n a k a kibogozása messze m e g h a l a d n á e r ő n k e t , lehetőségeinket. Még egyszer s z e r e t n ő k h a n g s ú l y o z n i : az e l ő b ­ b i e k b e n m á s o k k u t a t á s a , észrevételei, következtetései n y o m á n i g y e k e z t ü n k helyzet­ k é p e t rajzolni. A t á r g y a l t k é r d é s e k elfogadható m e g o l d á s á h o z nyelvészek, n é p r a j ­ zosok, történészek, jogtörténészek, g a z d a s á g t ö r t é n é s z e k e g y ü t t e s alapos, összehan­ golt, m é l y r e hatoló, á l l a n d ó e g y ü t t m ű k ö d é s e n n y u g v ó t e v é k e n y s é g e szükséges. És hogy „ h a z a i s " b e s z é l j ü n k : a régészek is jelentősen h o z z á j á r u l h a t n a k egyes k é r d é s ­ k ö r ö k m e g v i l á g í t á s á h o z . Csak ezen az ú t o n h a l a d v a t á r h a t u n k fel új a n y a g o k a t , j u t ­ h a t u n k véglegesnek ígérkező megoldások, e r e d m é n y e k , v á l a s z o k b i r t o k á b a .

Kazinczy Magda: Berbécsek (faliszőnyeg)

FÖLDES LÁSZLÓ

Én és a mindenség (Lászlóffy Aladár költészetéről)

Tizenkét évvel ezelőtt j e l e n t k e z e t t b o r z a s fiatalként, v a l a m i k é p p e n a borzas fiatalok n e v é b e n is, m e g l e h e t ő s r i a d a l m a t k e l t v e jólfésült k ö l t é s z e t ü n k b e n . S m e r t az á r a m l a t h o z , m e l y n e k első szószólója volt, m é l y r o k o n s z e n v fűz, m e g kell v a l l a n o m , elfogult v a g y o k i r á n t a . R e m é l e m , n e m a j a v á r a , h a n e m m e g l é v ő j a v a i m i a t t . A selejtjeit a z é r t észreveszem, a k á r c s a k azok, a k i k a r o v á s á r a elfogul­ tak, de ez e n g e m n e m izgat. Sok selejtet gyárt, m i k ö z b e n k i t ű n ő költészetet alkot. K é p z a v a r a i v a l n e m sokat t ö r ő d ö m : á t s i k l o m azon, hogy „a m ű v é s z u j j a i n d u l el / m i n t eszmét hordozó agitátorok, / e g y m á s n a k idegen n y e l v e k k ö z é . . . " (ujj a n y e l v e k között!), s felőlem m o n d h a t j a azt is, ,,a kezem, m i n t egy sziget n a p s ü t ö t t e n / itt n y u g s z i k m i n d ö r ö k r e m á r a földön" (sziget a földön!), hiteles beszéde elviseli ezeket, csak k é p m u t a t ó költészet b u k i k el k é p z a v a r o k o n . N e m h á b o r g o k a p r ó z a i s á g a miatt, h a i l y e n e k e t olvasok n á l a : „ Á l l a n d ó a n k í s é r t e n e k a dolgok, / A felismert h a s z n ú f o r m á k / S az a n y a g i g é n y b e v e h e t ő szolgálatai." C s a k u g y a n p r ó z a i a n h a n g ­ zik m i n d e z , m i n t á l t a l á b a n az é r t e l m e z ő beszéd, az é r t e l e m gócai mégis befogad­ j á k a v e r s b e ; ettől a p u r i t á n prózaiságtól csak az a nyafogó költőiség r i a d vissza, m e l y n e k egyetlen kincse az öltöztetett választékosság. T u d o m , n é h a teljesen ö k o n ó m i á t l a n , a m i k o r p é l d á u l f e g y e l m e z e t l e n ü l és k a p k o d ó a n ú j r a m o n d j a elég jól, a m i t k é t s o r r a l f e n t e b b m á r igen jól e l m o n d o t t , az m e n t i c s u p á n , hogy n a g y g o n d o l a t ­ t o r l ó d á s á t ó l v á g t u l a j d o n s z a v á b a ; n e m is olvasom r á henyeségét, a p a l l é r o z o t t b e ­ szédet t ö b b n y i r e az eszmeszegények t e k i n t i k legfőbb költői e r é n y n e k . Alig t a r t o m e m l í t é s r e é r d e m e s n e k , hogy g y a t r á k a r í m e i , m é g p e d i g n e m a r í m s z ó t á r e l v o n t m é r ­ t é k e szerint, n e m is az édesen ömlő m u z s i k a igényeihez képest. „Költsétek fel az e m b e r e k e t — n e k i k a d o m oda reggeli é n e k e m e t " , „ a n y a g n a k — n y u g a l m a " , „ver­ sig — n y e r s i g " — az ilyen r í m p á r o k é k t e l e n e k az összecsengés funkcionális igénye szerint is; sebaj, — jó r í m e i t ő l m é g senki s e m lett jó költő. Bosszant is, de i n k á b b elgondolkoztat, h o g y a n hallszik ki o r k e s z t r á c i ó j á b ó l egy-egy József Attila-i szólam, m é g s e m o l v a s o m r á az e p i g o n i z m u s t ; k ö n n y ű a z o k n a k , a k i k n e k n i n c s e n e k elődei. A k á r m i l y e n t e h e t s é g n e k f e l r ó n á m h á t Lászlóffy gyengeségeit — Lászlóffyn a k n e m . Ma m á r , h á r o m k ö t e t e a l a p j á n (Hangok a tereken 1962, Színhelyek 1965, Képeskönyv a vonalakról 1967) l e h e t e k vele a n n y i r a elfogult, hogy n e t u l a j d o n í t ­ s a k t ú l z o t t jelentőséget b o r z o s s á g a i n a k , a m e l y e k ü r ü g y é n (távolról sem m i a t t u k ! ) olyan n e h e z e n t u d t a i n d u l á s a k o r á t t ö r n i az előítéletek falát. K á r , h a a n n y i t kell egy k ö l t ő n e k a közlésért k ü z d e n i e , — elég gond neki, h a m e g k ü z d a költői világáért. I. „Az

egyetlen

értelmes

Emberi

Rend

érdekében"

A k á r m o t t ó j a is l e h e t n e Lászlóffy költészetének. Az é r t e l e m , az e m b e r és a r e n d , ezek é r t é k r e n d j é b e n a legfőbb jók. „Az egyetlen é r t e l m e s E m b e r i R e n d é r d e ­ k é b e n " — ú g y m o n d j a ezt, ahogy József A t t i l a m o n d o t t a v o l t : „Egem az ésszel fölfogott e m b e r i s é g világossága." Sok m i n d e n b e n változott t i z e n k é t esztendős p á l y a f u t á s a s o r á n — e b b e n n e m . Első k ö t e t e kezdő sorai a m e g s z ü l e t e t t e m b e r t illetik, utolsó kötete zárósorai a „jövőbeli e m b e r t " . K ö l t é s z e t é n e k h ú r j a i e k e t t ő között változó r e z g é s s z á m m a l és a m p l i t u d ó v a l r e m e g n e k , az ítélet végső m o t í v u m a m é g s e m v á l t o z i k : E m b e r , Rend, Értelem. T a l á l o m r a k i n y i t h a t o m b á r m e l y i k kötetét, ott k í s é r t m i n d e n ü t t c e t e r u m censeója: „ E m b e r - k o z m o s z o k b a n / b e n n , az é r t e l e m n e k / aranyfellegei / h o g y h a m e g ­ j e l e n n e k . . . " (Érzékenyen élni); „ J a j , n e h a g y j el! C s a k ú g y b í r o m , / h a a k e z e m fogod végig / s t o v á b b í t o d S.O.S.-em / az erős emberiségig!" (Jaj, ne hagyj el); „Vas is, v i r á g is ő: a g y ő z e d e l m e s e m b e r " (Vas és virág). H a így összeolvasom, m a g a m is m e g r i a d o k — b e u g r o t t a m v o l n a a d e m a g ó g i á ­ n a k ? Hogy l e h e t az, hogy ízlésem és h a j l a n d ó s á g o m s z e r i n t v o n z ó d o m e h h e z a k ö l -

tészethez, n o h a a l e g n a g y o b b szavak i s m é t l ő d n e k b e n n e m á n i á k u s a n ? Azt hiszem, a z egésznek az a titka, hogy Lászlóffy s z e m ü n k l á t t á r a v o n j a el ezeket a s z a v a k a t a v a l ó s á g b ó l : e l ő t t ü n k áll a tett, a m e l y t ő l a káosz R e n d d é , az é r z é k e n y s é g É r t e l e m m é , a z élőlény E m b e r r é gyúródott. A szó itt lelke a n n a k , a m i t illet, genezisének t a n ú j a , eleven létének neve. H a l l o m itt is, ott is, hogy igen egyoldalú ez a Lászlóffy-féle költészet, n e m elég, h o g y gondolati, azon b e l ü l is t i s z t á r a filozófia. E g y o l d a l ú is m e g a b s z t r a k t is. Igaz. Lászlóffy filozófiai e m b e r e , a „ m i l l i á r d színhelyen s z e m m e l t a r t o t t t ö r t é n e l e m l a k ó " mégis él, m é g h a mégoly filozófiaian e l v o n t is, él, ahogy e l ő t t ü n k áll M i n d e n E m b e r k é n t : állat, a m i n t k i m u n k á l j a m a g á t a t e r m é s z e t b ő l , e m b e r i ős, a m i n t k i v e r e k s z i m a g á t az őstörténetből, civilizált e m b e r , s a r k á b a n az o s z t á l y t á r s a d a l m a k t ö r t é n e t é v e l , h u s z a d i k századi e m b e r , a m i n t m a g a m ö g ö t t h a g y j a bolygóját, h o g y á t r ö p í t s e a t ö r t é n e l m e t a csillagokra, v a g y v i s s z a z u h a n j o n , és kezdje elölről az e g é ­ szet. E m b e r — e m b e r . U g y a n ú g y h a n g z i k a jó költészetben, m i n t a dagályos l e l k e n d e z é s b e n . C s a k a j e l e n t é s e m á s . I t t u g y a n i s a szó n e m p o é t i k a i kellék, h a n e m a t e t t e n é r t világ, a m e g v a l l a t o t t létezés. Ezért a z t á n , h a e l é m állítja győzelmét, m o n d ­ h a t j a u t á n a n y u g o d t a n : „győzedelmes e m b e r " , n e m pufogó frázis ez. És r e á m is k i á l t ­ hat „az egyetlen é r t e l m e s E m b e r i R e n d é r d e k é b e n " , ez s e m közhely, n e m is d e ­ magógia. C s a k a n n y i kellett hozzá, hogy t a n ú j á v á tegyen az é r t e l e m , az e m b e r és a r e n d születésének. II. 4 vers

határán

A költő, aki a világot ú j r a k ö l t i , az örök ú j r a k e z d é s k é n y s z e r é t vállalja. P e r s z e n e m a világot kezdi ő elölről, c s a k r e n d s z e r i n t egy m á s i k költőt. Lászlóffy p é l ­ d á u l (egész n e m z e d é k é v e l e g y e t e m b e n ) József Attilát. Meg is m o n d t á k róla, hogy epigon. A m i b ő l a n n y i igaz c s u p á n , hogy k e z d e t b e n t ö b b n y i r e közepes József A t t i l a ­ v e r s e k e t írt, a n é l k ü l , hogy t u d t a v o l n a , m i t m ű v e l : „A fűből k i p r é s e l t őszi n e d ­ v e k / O t t c s o r d o g á l n a k az u t a k o n / S összegyűlnek a v ö l g y e k alján. / B e l ő l ü k f o r r ­ n a k a h ű l t n a p o n / A v a d — hideg — jeges borok, / A m i k t ő l m a j d a téli szél / B e ­ r ú g v a , b a m b á n t á n t o r o g . " Ez bizony egyelőre c s a k u t á n z a t k a m a s z - h a n g o n . Igaz, a n a g y o n tehetséges k a m a s z h a n g j á n . És sok t e k i n t e t b e n m é g m a is k a m a s z k o r á t éli. A m i k o r , a t o v á b b i a k b a n azzal p r ó b á l k o z n é k , hogy n y o m o n k ö v e s s e m Lászlóffy e g y ü v é t a r t o z á s á t József A t t i l á v a l és kifejlését belőle, a k k o r t e r m é s z e t e s e n költői a t t i t ű d r o k o n s á g á r ó l beszélek, n e m költői r a n g r ó l . A p é l d a k é p , ahogy n e v e is m u t a t j a : a k é p p é l d á j a . Nincs azon s e m m i ször­ n y ü l k ö d n i való, h a a l e e n d ő eredetiség, a m i k o r m é g ködös l á t o m á s a i n a k h o m á l y á ­ b a n bolyong, a m á s t ó l m á r f o r m á b a öntött l á t o m á s b ű v ö l e t é b e esik, és a n n a k h a t á ­ rozott k o n t ú r j a i közé á l m o d j a t u l a j d o n k ö r v o n a l a z a t l a n képzelmeit. C s a k az a fon­ tos, hogy v a l ó b a n vérségi k ö t e l é k legyen közöttük, valódi szemléleti r o k o n s á g h í v ó ­ szava állítsa az i n d u l ó t p é l d a k é p e mellé. Lászlóffyt ilyen hiteles k a p c s o l a t fűzi J ó ­ zsef A t t i l á h o z , s a k k o r m á r a l i g h a l e h e t n y o m o n k ö v e t n i , m i m i n d e n k a v a r g o t t az a g y á b a n , a m i k o r l e í r t a ezt: „ A m i k t ő l m a j d a téli szél / B e r ú g v a , b a m b á n t á n t o r o g . " A k é s ő b b i e k b i z o n y í t j á k — Lászlóffy a jeges széltől t a n u l t dideregni, n e m József Attilától. Hogy viszont a József A t t i l á é b a n i s m e r t e fel t u l a j d o n d i d e r g é s é n e k r e j ­ t e l m e i t ? É n i s t e n e m , — a l e g e r e d e t i b b g y e r m e k is szülőktől származik. A szemléleti l e s z á r m a z á s m á g n e s e v o n z o t t n y i l v á n a t y a i s o r o k a t a fejébe. I l y e n e k e t : „Az ifjú n y á r / k ö n n y ű szellője, m i n t egy k e d v e s / v a c s o r a m e l e g e száll"; a z u t á n : „ . . . m e g ­ áll, sóhajt az é j ; / leül a v á r o s szélinél. / M e g i n d u l ingón á t a téren", s u g y a n o n ­ n a n : „ K ó b o r k u t y a k é n t j á r a szél, / nagy, lógó n y e l v e vizet ér / és nyeli a vizet"; vagy p e d i g : „ F ü r k é s z v e , k ö r b e n g u g g o l t a k a b o k r o k / a v á r o s p e r e m é n . / Az őszi szél k ö z t ü k v i g y á z v a botlott." S úgy t ö r t é n h e t e t t , hogy a d d i g d ú d o l g a t t a - d é d e l g e t t e m a g á b a n az ilyen sorokat, m í g v é g ü l — n y i l v á n ö n t u d a t l a n u l — k i m o n d t a : „ A m i k ­ től m a j d a téli szél / b e r ú g v a , b a m b á n t á n t o r o g . " U t á n é r z é s ez, szó se róla, de n e m olyan, m i n t p é l d á u l a petőfieskedőké, a k i k üvegből á l l í t o t t á k elő i p a r i l a g a K o h - I - N o o r g y e r m e k d e d h a m i s í t v á n y a i t . Lászlóffy a József A t t i l a kezével csiszolgat ugyan, de t u l a j d o n g y é m á n t j a i t csiszolja. Persze, a k a d t itt k e z d e t b e n m í m e l t g o n d o l a t is, olyan, a m i t n e m l e l k é b e n á l ­ m o d o t t hasonlóvá, c s a k lelkesen e l t u l a j d o n í t o t t :

Harminchatfokos

testek

De akkor honnan a (Induló-téma)

lázad?

Harminchatfokos

lázban

(József A t t i l a : Kései

égek

mindig

sirató)

Itt n y i l v á n v a l ó , hogy n e m saját t e s t é n e k h ő m é r s é k l e t é n m é r t e az a l k o t á s l á ­ z á t — m a g á t az a l a p é l m é n y t v e t t e kölcsön. M á s v e r s e i b e n a hasonlóság j ó v a l b o ­ n y o l u l t a b b , hiszen e g y e b ü t t e r e d e t i é l m é n y és é l m é n y h a s o n í t á s m u n k á l a v e r s m é ­ lyén. P é l d á u l a v é r é v é v á l t m i n t a ö n t u d a t l a n r i t m i k a i i n d í t t a t á s á r a így: Hát agitálj! S az éneken Legyen páncél az értelem! (Maradandóság)

Hadd írjak szépet, jót — nekem add meg boldogabb énekem! (József A t t i l a : Hazám)

Másszor a h a s o n l a t - a l a k z a t n a k és a zeneiségnek egybejátszása m ó d o l j a a v e r ­ set. Egészen e l l e n ő r i z h e t e t l e n ü l . V a g y a s z a v a k fonetikai h a n g a n y a g á n a k m e r ő b e n véletlen összecsengése vezette az i k e r - h a s o n l a t r a , v a g y é p p fordítva, a m e g é r l e l ő d ö t t i k e r - h a s o n l a t k é n y s z e r í t e t t e , hogy ö n t u d a t l a n u l i d o m u l j o n zeneiségben is: . . . a közeg térfogatában, mint nyelvben a szavak: alakok villamlanak. (Kövek és szobrok)

Elmémbe, mint a fémbe a savak, ösztöneimmel belemartalak, te kedves, szép alak... (József A t t i l a : Óda)

M á s u t t világos, hogy az erkölcsi m a g a t a r t á s és az ítélet teljes azonossága r a n c s o l j a szájára a teljesen azonos f o r m u l á t : Nem alkuszunk — se stroncium, se kényes új unalom nem bont vissza a nyersig! (Tengerképek. Álom)

pa­

Nincs alku — én hadd legyek boldog Másként akárki meggyaláz. (József A t t i l a : Ars poetica)

A z t á n a k a d n a k egészen titokzatos hasonlóságok, ahol a k o n k r é t képi l á t o m á s m a r a d é k t a l a n u l a u t e n t i k u s , m í g a m e t a f o r a felépítésének a k é p l e t e tökéletesen J ó ­ zsef A t t i l a - i : Hiába tudom én véglegesen és pontosan, hogy igazam van. A párbeszédek egyik fele csend, a szív egyik szobája kong magamban. (Én így is megvagyok)

Magadban döntöd el! Én fájlalom, hogy nem felelhetek, ha kérded: él-e? Mert elfárad bennem a fájdalom, elalszik, mint a gyermek, s én is vele. (József A t t i l a : Majd megöregszel)

A József Attila-strófa kezdő sora, „ M a g a d b a n d ö n t ö d el!", Lászlóffy v e r s é ­ n e k a c í m é b e t é v e d : „Én így is megvagyok", m i k ö z b e n József A t t i l a m á s o d i k s o r a : „hogy n e m felelhetek, h a k é r d e d : él-e?", a Lászlóffy-vers s z í v d o b b a n á s a lesz: „A p á r b e s z é d e k egyik fele csend." V a l a m i olyasmi t ö r t é n h e t e t t itt, hogy a v e r s - é l m é n y e m l é k k é n t él t o v á b b Lászlóffy l e l k é n e k mélyén, m i n t r e z g é s á l l a p o t b a n szunnyadói h a n g a k á b e l e n , m a j d v a l a m i l y e n e r e d e t i é l m é n y m e m b r á n j á n visszaváltozik h a n g g á , és megszólal a r o k o n h a n g u l a t közeli h u l l á m h o s s z á n . Az á t h a l l á s m e c h a n i z m u s á t l e g f e n n e b b egy ihlet-elemző e l e k t r o n i k u s agy d e r í t h e t n é fel, az á t h a l l á s oka a z o n ­ b a n világos: a József A t t i l á é v a l közös é l m é n y , m e l y a v e r s e t i h l e t t e : a m a g á n y , a nosztalgia, a b e l e t ö r ő d é s és a b ü s z k e l e m o n d á s h a n g u l a t a . A r o k o n é l m é n y n e k t e r m é s z e t e s e n n e m kell kötelezően h a n g u l a t i n a k lennie, l e h e t az i n d u l a t , érzelem, vágy, a k a r a t , szenvedély. V a g y a k á r tiszta g o n d o l a t is, m i n t emitt, ahol Lászlóffy e s z m e t á r s í t á s a ö n t u d a t l a n u l r o k o n u l a József A t t i l á é v a l , s ez m e g i n d í t j a a t u d a t a a l a t t m e g b ú v ó józsefattilás g o n d o l a t r i t m u s o k l á n c r e a k c i ó j á t : Magok úsznak a tengeren — az első belehullt magok, magok mélyén a szerelem, szerelemben az állatok, állat-tokban az ember ül, emberben már a gondolat... Két végtelen, kívül s belül, egy réteget már bontogat. (Tengerképek. A kezdet)

Én a széken, az a földön és a Föld a Nap alatt, a naprendszer meg a börtön csillagzatokkal halad — mindenség a semmiségbe, mint fordítva, bennem épp e gondolat... (József A t t i l a : „Költőnk és kora")

3. Kazinczy Gábor: Szulinai pár

2. Molnár Zoltán: A régi Temesvár

1. Jecza B. Klára: Ünnep

FIATAL TEMESVÁRI KÉPZŐMŰVÉSZEK MUNKAIBÓL

Lászlóffy g o n d o l a t r i t m u s sorozata tökéletes. N e m c s a k hasonlóság d o l g á b a n , de művészileg is. A m i e b b e n az esetben m é g s e m b i z t a t ó v é l e m é n y . T ö k é l e t e s József A t t i l a - s o r o k a t í r n i u g y a n i s József Attila dolga, és egyetlen k ö l t ő n e k s e m é r d e m e s a z é r t k ü z d e n i e , hogy a csúcsteljesitmény l e g k i v é t e l e s e b b p e r c e i b e n m á r m e g h ó d í t o t t csúcsokra hágjon. A h a s o n u l á s tökéletes volta e g y s z e r m i n d az ú t j á r h a t a t l a n s á g á n a k a bizonyítéka. Elveszett költő volna, h a ezt a m ű v é s z i t e l j e s í t m é n y t b á r m i k o r m e g t u d n á ismételni. Mert rokonságuk gyökere nem a példakép ismétlésére való hajlandósága, ha­ n e m az, hogy ő is személyes ü g y é n e k érzi az e m b e r i s é g l e g g y ö t r ő b b létkérdéseit, a k á r c s a k József Attila. E g y e t e m e s összefüggések és végletes e l l e n t m o n d á s o k k é r ­ dőjelei között v e r g ő d ő lélek a József A t t i l a l e l k e ; ez v o n z o t t a m a g á h o z Lászlóffyt, a k i b e n szintén végletes és e g y e t e m e s g o n d o l a t k e r e s költői l á t o m á s t . Csakhogy a József A t t i l a a g y á t m e g j á r ó g o n d o l a t n a k n e m kell l á t o m á s u t á n keresgélnie, az a g o n d o l a t m á r eleve képi a l a k b a n j e l e n i k m e g az é r z é k e i b e n . A m i h e z — h a m á r k ö l ­ tőről v a n szó — t a l á n n e m is kell zsenialitás, — m o n d h a t n á v a l a k i . G o n d o l a t a v á ­ logatja. V a n o l y a n is, a m i h e z p á r a t l a n zsenialitás kell. M e r t a g o n d o l a t n a k o l y a n a t e r m é s z e t e , hogy a d d i g s z á r n y a l , a m í g k i r e p ü l l á t ó k ö r ü n k b ő l . Bizonyos h a t á r o n t ú l m é g a költők l á t ó k ö r é b ő l is. József A t t i l á n a k viszont olyan a p i l l a n t á s a , hogy a g o n d o l a t az a b s z t r a k c i ó l e g m a g a s a b b szférájában s e m m e n e k ü l h e t a szeme elöl. A m i n e k a n o r m á l i s költői szemléletben m á r e g y á l t a l á n érzéki m e g j e l e n é s e sincs, azt József A t t i l a a l e g t e r m é s z e t e s e b b m e t a f o r i k u s viszonyok k é p é b e n szűri ki az életből. Ő az á r u fétis-jellegét pezsgősüvegbe z á r t a n fedezte fel, s h a a r r ó l a k a r beszélni, hogy az á r u t e r m e l é s elrejti a valóságos e m b e r i viszonyokat, egyszerűen k i e n g e d i az é r t é k t ö b b l e t szellemét a p a l a c k b ó l : „ M i a t t a n e m t u d j a a részeg, / h a k e d v é t pezsgőbe öli, / hogy iszonyodó kis szegények / ü r e s levesét h ö r p ö l i " ; szá­ m á r a a d e t e r m i n i z m u s s e m az e g y e t e m e s oksági összefüggés elve, h a n e m az egy­ mástól s z a b a d u l n i n e m t u d ó t á r g y a k h a l m a z a , s h a azt a k a r j a m o n d a n i , hogy m i n d ­ a n n y i u n k a t k é r l e l h e t e t l e n m e g h a t á r o z o t t s á g köt, e g y s z e r ű e n k i k i á l t j a : „ A k á r egy h a l o m h a s í t o t t fa, / h e v e r e g y m á s o n a világ, / szorítja, n y o m j a , összefogja / egyik dolog a m á s i k á t . . . " ; a v i l á g e g y ü v é h o r d o t t n y o m o r a (ami n o r m á l i s a n c s a k statisz­ t i k a lehet) s z á m á r a a p e n é s z e s e d é s é l m é n y e , és a n y o m o r g ó országok s o k a s á g a (ami n o r m á l i s a n c s a k t é r k é p lehet) s z á m á r a a falon k i ü t ő salétromfolt l á t v á n y a , s a k k o r , azt, hogy a föld m i n d e n n y o m o r ú s á g a ide s ű r ű s ö d i k e b b e a s z o b á b a (amit m á s k ö l t ő i n k á b b r e t o r i k u s a n m o n d a n a ) , ő egyetlen m e t a f o r á v a l szuggerálja a s z e m ü n k b e : „A n y o m o r országairól / t é r k é p e t rajzol a p e n é s z " ; n á l a m é g a S e m m i n e k is v a n k é p i megfelelője: az e l p o r l a d ó v a l a m i , — s m i r e ú g y érzi, hogy k ö l t e m é n y e n e m egyéb, m i n t céljától megfosztott é r t e l e m , a d d i g r a m á r fel is fedezte, hogy: „Úgy szállong a s e m m i b e n n e , / m i n t h a v a l a m i n e k l e n n e / a p o r a . . . " József Attila é r z é k e i n e k a szó szoros é r t e l m é b e n n i n c s e n e k k o r l á t a i ; a m i m á s n á l m é g i n g e r k ü s z ö b alatti h u l ­ l á m r e z g é s , n á l a m á r eleven h a n g , a m i m á s n á l m á r m e r ő a b s z t r a k c i ó , n á l a m é g m i n d i g szín, forma, k é p . Azt hiszem, h a a k a r n á , a b e n z o l g y ű r ű v e g y k é p l e t é t is h a ­ sonlatba t u d n á írni. N é h á n y é v v e l ezelőtt m é g n a g y o n r á f é r t v o l n a Lászlóffyra az i n t e l e m — n e k a p a s z k o d j é k o l y a n görcsösen m e s t e r e kezébe, m e r t ez a kéz m a g a u t á n vonszolja t u l a j d o n régióiba, s ott ő a m ú g y is c s a k b u k d á c s o l h a t a n y o m á b a n . I l y e n f o r m á n : az e z e r m é t e r e k s az é v e z r e d e k / m i n t h a n g - s z ő l ő s z e m e k / f ü l ü n k b e összefűzve érnek", s csak csodálkozik az e m b e r , hogy k e r ü l a szőlőszem a fülébe, a m i k o r v o l ­ t a k é p p e n azt a k a r t a m o n d a n i , hogy h a t a l m a s t é r b e l i t á v o l s á g o k és m é r h e t e t l e n idő­ beli messzeségek g y ű j t i k fel t a r t a l m a i n k k á az e m b e r i s é g v í v m á n y a i t . A m i t József Attila így m o n d o t t : „ m i n d e n e m b e r i m ű / é r t e l m e ezért b ú g m i b e n n ü n k , / m i n t a m é l y h e g e d ű . " H i á b a g o n d o l k o d i k t e h á t József A t t i l á h o z hasonló a b s z t r a k c i ó k b a n , h a n e m érzékel hasonló k o n k r é t s á g g a l . M á s u t t a h a l á l r ó l így: „Egy foltnyi s e m m i volt, / ahogy egy v í z t ó c s á b a n t ü k r ö t v e t az ég / s az u t c á k fénytelen m e z ő j é n úgy rikít, / m i n t t e n g e r s z e m n y i feneketlenség." N e m is rossz ez, de kissé t e r h e s a képzelet­ nek, t ú l sok ahhoz, hogy s e m m i legyen, túl súlyos ahhoz, hogy — m e g i n t c s a k J ó ­ zsef A t t i l á v a l — „ v a l a m i n e k l e n n e a p o r a " . A r r ó l v a n szó i s m é t : e g y e t e m e s össze­ függésekre m o z d u l Lászlóffy agya, a k á r c s a k a József Attiláé, de a l i g h a győzi k é p zelőerővel. A m i e b b e n az e s e t b e n viszont n e m t ú l s á g o s a n e l m a r a s z t a l ó v é l e m é n y , m e r t i s m é t l e m , zseni legyen, a k i az e g y e t e m e s g o n d o l a t o t h a s o n l a t b a n éli meg, a m i k o r az e g y e t e m e s g o n d o l a t n a k n i n c s egyedi h a s o n l ó j a a k é p z e t e k v i l á g á b a n . Az m á r Lászlóffy személyes balszerencséje, hogy eszmeileg o l y a n költővel rokon, a k i ­ nek „ á l m a i b a n m e g j e l e n t / e m b e r i f o r m á b a n a Csend", s ettől az Ű r ü z e n e t e is c s a k k é p e s k ö n y v neki.

Ahogy József A t t i l a egy m e t a f o r i k u s viszonyt m i n d e n k ö v e t k e z m é n y é b e n bont, azt a v é g e t n e m é r ő d i a l e k t i k á t a m ú g y s e m l e h e t m e g t a n u l n i :

ki­

Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős — az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! (József A t t i l a : A Dunánál) Az e h h e z h a s o n l ó a n b o n y o l u l t d i a l e k t i k a Lászlóffynál megjelenést:

így k e r e s h a s o n l ó

képi

Csupa ilyen Minden kerül a földbe: személy, ki már különbül összeállt egésze a darabonként felismert világnak, melynek ő — a látó — is csak része. Végtelenszer így önmagává válva és újra beépülve, összeállva mindenségünk valamire készül: tehát minden, mit hozzá ember hord — legyen bár öntudatlan — kozmikus értelművé egészül. (Materializmus) V a l a m i k ü l ö n b s é g azért mégis v a n a k e t t ő között. C s a k a n n y i , hogy a „lelkes Eggyé így s z a p o r o d o m " — a g o n d o l a t képe, a „Végtelenszer így ö n m a g á v á v á l v a " — a gondolat k é p l e t e . József A t t i l a k é p p é v a r á z s o l j a az I d ő t l e n t is, m e r t m é r n i t u d j a a korát. M a g á n és elődein m é r i — ő az, aki a p j a és a n y j a osztódása r é v é n t u l a j d o n ősévé egyesül, illetve osztódik a p j a és a n y j a egyesülése r é v é n „lelkes Egygyé"; n á l a évmilliók t ö r t é n e t e egyetlen a l a n y m e t a f o r i k u s viszonya a m e g s z e m é ­ lyesített m i n d e n s é g g e l a v é g t e l e n e d i k h a t v á n y o n . Lászlóffy M i n d e n é r ő l viszont csak k i m o n d a t i k , hogy „végtelenszer ö n m a g á v á válik". Neki n i n c s m e t a f o r i k u s i d ő - m é r ­ tékegysége az időtlenhez, n á l a a Személy a m a g a e l v o n t s á g á b a n n e m e g y e s ü l h e t é r ­ zékileg az u g y a n c s a k e l v o n t M i n d e n n e l , m e t a f o r á b a k é n y s z e r g e t é s ü k l e g f e n n e b b k é p z a v a r h o z v a g y p e d i g k é p h e l y e t t k é p l e t h e z vezet. V a n a József Attila-i v í z i ó n a k v a l a m i o l y a n t u l a j d o n s á g a , a m i t a k ó r l é l e k t a n skizofrén k é p e s s é g n e k t a r t ; megfeszülés a v é g l e t e k között ( „ . . . n a g y - n a g y s z e r e ­ t e t r e / m i n d e n n a p o k E g y - N a p p á é g n e k össze") k a r n y ú j t á s n y i közelítés valóságos és szellemi között, de úgy, hogy az a b s z t r a k c i ó is testet ölt („egy tiszta érzés a r r a bandukol") és a testi is szerkezeti v á z á r a b o m l i k („a s e m m i á g á n ül szívem"); k e r i n g é s külső és belső ö r v é n y e i b e n , de úgy, h o g y hol a külsőt fogadja belsejébe („sebed a világ, ég hevül"), hol ő m a g a tör a k ü l s ő b e („világizzása h ő m é r s é k l e t e m " ) ; szédítő csapódás m a g a s s á g o k t ó l m é l y s é g e k i g ( „ . . . é l e t e m csúcsai közt, a távol / k ö ­ zelében zengem, sikoltom, / v e r ő d v e földön és égbolton"), s e b b e n a z u h a n á s - e m e l ­ k e d é s b e n a mélység is csúcs ( „ h ö r p i n t e k v a l ó d i világot / h a b z ó éggel a tetején"), s a m a g a s s á g is a k n a („a zúgó egek f e n e k é n lapulok"). N á l a t á r s í t á s és m e t a f o r a n e m k ü l ö n tagok, ellenkezőleg — és ez is skizoid v o n á s —, a l e g t e r m é s z e t e s e b b képi t á r s í t á s o k (sötétség—némaság, n é m a s á g — h i d e g , hideg—űr, űr—hold) a legbiz a r r a b b fogalmi t á r s í t á s o k k a l (sötétség—ezüst, csont—hang, csönd—koccanás, k o c ­ c a n á s — m o l e k u l á k ) olyan szervesen e g y e s ü l n e k m e t a f o r i k u s k a p c s o l a t b a , m i n t h a ösz­ tön v o n z a n á őket egymáshoz. („Ezüst sötétség n é m a s á g a / h o l d a t l a k a t o l a v i l á g r a . / A hideg ű r ö n holló r e p ü l á t / s a csönd k i h ű l . Hallod-e, csont, a csöndet? / Össze­ k o c c a n n a k a molekulák.") A sötétség a t á r s í t á s o k n y o m á n v i l á g t a l a n s á g g á v a k u l t , a csönd h a l á l o s n é m a s á g b a fulladt, a h i d e g l e s ü l l y e d t az abszolút f a g y p o n t r a , a m i t ő l a téli éjszaka t ú l t á g u l t ö n m a g á n , a m i k o r p e d i g a t á r s u l ó k é p z e t e k m e t a f o r á v á h a t v á n y o z ó d n a k , ez a téli éjszaka egyszeriben m a g á v a l az ű r r e l lesz azonos. A József Attila-i k é p r e n d s z e r s p i r á l i s á n Lászlóffy ó h a t a t l a n u l e s z m é l e t é t veszti. S m e r t a József A t t i l á v a l r o k o n a b s z t r a k c i ó i r ó l n e m m o n d h a t le (ezzel azt t a g a d n á meg, a m i é r t ír), csak úgy t é r h e t ö n m a g á h o z , h a a p é l d á t követi, de e l s z a k a d a p é l d a k é p é t ő l . M e r t a végletes a b s z t r a k c i ó képi m e g j e l e n é s e c s a k végső fokon l e h e t

m e t a f o r a : h a r a d a r s z e m ű költő fogja fel. Az e g y e t e m e s g o n d o l a t a d e k v á t költői lá­ t o m á s a : az asszociáció. A m e t a f o r a u g y a n i s (mindegy, mi a f o r m á j a — h a s o n l a t , m e t o n i m i a , megszemélyesítés v a g y szűk é r t e l e m b e n v e t t azonosítás), m i n d i g h a ­ sonlított és hasonló viszonya, t e h á t — r i g u r ó z u s k é p . A b b a n k é t j e l e n s é g n e k c s a k ­ u g y a n h a s o n l í t a n i a kell e g y m á s r a , érzékileg v a g y r a c i o n á l i s a n , egyetlen v a g y szá­ m o s t u l a j d o n s á g a l a p j á n . Az asszociáció n e m ilyen t e r m é s z e t ű . A m e t a f o r á b ó l e r e d a z is, de t ú l n y ú j t ó z k o d o t t r a j t a , n a g y o b b t á v o k a t összekötő íve n e m n y u g s z i k m á r a h a s o n l í t o t t és a h a s o n l ó pillérein. N e m is o l y a n szilárd, m i n t amaz, de elég n e k i , h a megsejtésre, beleérzésre, szinesztéziára, fogalmi á t t é t e l e k r e t á m a s z k o d i k . N e m szeszélyből — k é n y s z e r b ő l . Az a t á r g y u g y a n i s , a m i t k é p p é tesz, alig v a g y egyál­ t a l á n n e m viseli el az érzéki h a s o n l í t á s m ű v e l e t é t . A költő, m o n d j u k , a v é g t e l e n ­ hez a k a r m é r e z k e d n i . (Persze, n e m a h a g y o m á n y o s égbolthoz, — az véges és be is v á l t o t t a é v e z r e d e k l í r á j á b a n m i n d e n m e t a f o r i k u s ígéretét.) A h u s z a d i k századi költő a t r a n s z c e n d e n t á l i s v é g t e l e n h e z vonzódik. D e m i h e z hasonlítsa, h a az n e m h a ­ sonlít s e m m i v é g e s r e ? S a k k o r vagy o l y a n t é b o l y u l t l á t o m á s ú , m i n t József Attila, s azt m o n d j a : „Csak n é h á n y g o n d o l a t ő r ü l bele, / hogy m é r t virít, b á r m a r j a ű r szele, / k e r e n g ő bolygó friss h u m u s z a lelkem", v a g y nincs n e k i ilyen szemlélete, s a k k o r jobb, h a l e m o n d m a g á r ó l a m e t a f o r á r ó l . H a u g y a n i s r a g a s z k o d i k hozzá, h a s o n u l h a t a d d i g a p é l d a k é p é h e z , a m í g ezt m o n d j a : „Aki e m b e r , v é g r e itt a Vég­ t e l e n / f ó k u s z á b a n érzi m a g á t jó helyen", a m i igen találó, d e t ö k é l e t e s e n epigon; vagy a d d i g k é n y s z e r í t h e t i m e t a f o r i k u s l á t o m á s r a érzékeit, a m i g ilyet m o n d : „A v é g ­ t e l e n . . . m e l y süt s z e m ü n k r e , / m i n t e n g e d e l m e s , m e z t e l e n n a g y t ü k r e / m a g a - n é z ő c s e p p n y i fókuszának", a m i f e d d h e t e t l e n logikájú hasonlat, de o l y a n bonyolult, hogy r i a d t a n k e r i n g fölötte a képzelet; m o n d h a t j a esetleg ezt is: „Négy h ú r a m i n d e n s é g : a t é r h á r f á j á n m é l y / dimenziók. / B e n n ü k k e r e n g ő kis szilicium-csillagunk / a k ö l ­ tészet m a d a r á n a k látszik", a m i e m e l e t e s k é p z a v a r , h u r o k a k é p z e l e t e n ; végül m o n d ­ h a t j a i l y e n f o r m á n : „Végtelenszer így ö n m a g á v á v á l v a / és ú j r a b e é p ü l v e , össze­ á l l v a . . . " , s ezzel m á r t ú l is r e p ü l t a j e l e n s é g e k légkörén, ki a fogalmi k é p l e t e k sztratoszférájába, a h o n n a n a képzelet a l á h u l l . H a t e h á t Lászlóffynak n i n c s olyan a p o k a l i p t i k u s p i l l a n t á s a , hogy a m e r e v a l k a t ú m e t a f o r á b a (x azonos y-nal, x olyan, m i n t y) befogja a végtelent, r á k e l l e t t j ö n n i e , jobb, ha a t á r s í t á s k e r ü l ő ú t j á n férkőzik a közelébe. Az asszociáció a l k a l m a z k o d ó b b t e r m é s z e t e (x felidéz b e n n e m v a l a m i t y-ról) a v é g t e l e n t is m a g á h o z csa­ logatja, és á l t a l á b a n b á r m i érzékfelettit. (A s z i m b ó l u m szintén a l k a l m a s e r r e , m é g ­ p e d i g s o k é r t e l m ű s é g e k ö v e t k e z t é b e n [x. l e h e t á. is, y. is, és á-tól y-ig b á r m i ] , d e e b b e n az esetben nincs m i é r t beszélni róla, m e r t a s z i m b ó l u m m i t i k u s k é p f o r m a , Lászlóffy viszont jellegzetesen d e m i t i z á l ó költő.) K é p z e l e t é t e g y r e t u d a t o s a b b a n j á ­ r a t j a most m á r a beleérzés és a gondolati á t t é t e l e k útjain, s n o h a itt viszont a túlbeszéléstől kell t a r t a n i a , k i d e r ü l , h o g y az az érzékfeletti, a m i s o k - v o n z a t ú m e ­ t a f o r á i b a n b o n y o d a l m a s és olykor z a v a r o s , egyszeriben l á t o m á s á h o z illeszkedik, h a t á r s í t : „A m é l y b e n egy k ö v ö n k o c c a n á s n é l k ü l f e n é k r e ér / a h a l o t t zsebórája / s az idő belőle, m i n t kis b u b o r é k b e t é v e d egy csiga / v é g t e l e n l a b i r i n t u s á b a . " A k é p egyetlen m e t a f o r i k u s e l e m e : „az i d ő . . . kis b u b o r é k " ; ez sem a v é g t e l e n t é r z é kíti, ellenkezőleg, az e m b e r i lét végességét. M i n d e n egyéb m á r k a p c s o l á s : A halott ó r á j á b ó l k i i l l a n ó idő g o n d o l a t t á r s í t á s , az pedig, hogy egy csiga l a b i r i n t u s á b a illan át, h o z z á t á r s í t o t t képzet. A csiga-asszociáció n e m k e v é s b é szuggesztív egy t a l á l ó m e t a f o r á n á l . I t t h á r o m é r t é k ű h a s o n l a t t a l ér fel, m e r t 1. a csigahéj m é s z v á z a (a szerves elmeszesedése) szinte k o n v e n c i ó - s z e r ű e n h o r d o z z a a rétegződő idő g o n d o l a ­ tát, 2. a k a g y l ó l a b i r i n t u s - v á j a t a az ú t titokzatos v o l t á t idézi fel, 3. az ú t v e s z t ő v é g ­ t e l e n v o n u l a t a a b e l é t é v e d t i d ő - b u b o r é k o t az Ö r ö k l é t ú t j á r a indítja. Így k e r e k e d i k ki a k é p j e l e n t é s e : a véges élet h a l á l á b a n is g y a r a p í t j a az e m b e r i s é g h a l h a t a t l a n ­ ságát. E b b e a k é p r e n d s z e r b e r e m e k ü l b e i l l e s z k e d n e k Lászlóffy g o n d o l a t a i . V á n d o r o l ­ h a t a t á r s í t á s o k k a l az ősidőktől máig, a p i l l a n a t t ó l az öröklétig, az a t o m t ó l a v i ­ l á g e g y e t e m i g . É r d e k e s , h o g y a n b u k k a n fel Lászlóffy v e r s e i b e n ezentúl is a m e t a ­ fora; s o s e m emeletes, m i n d i g c s a k egyetlen viszony t i s z t á z á s á r a való, a j e l e n t é s ­ h o r d o z ó t á r s í t á s r e n d s z e r e n b e l ü l : „ M a d a r a k r e p ü l n e k á t v a l a m i / millióéves tájon, megjegyzett t e r e k e n , / s tisztelettel f e l k r ú g a t n a k / a D i a d a l m a s F e g y e l e m n é l : / g e r i n c o s z l o p r a kötözve / k í v á n s á g s z á r n y ú t á r s a i k v e r g ő d n e k ott" (Az ablak előtt). P e r s z e , József A t t i l a m u n k á l e n n e k a k é p n e k a m é l y é n is, de m o s t m á r úgy, hogy a hajszálcsövesség t ö r v é n y e i v e l hat, s e m m i s e m ö m l i k á t belőle k ö z v e t l e n ü l , m e r t Lászlóffy is r á j ö t t a r r a , m i t t a n u l h a t tőle, m i t n e m — c s a k egyetlen j e l e n t é s t bíz a z o n o s í t á s r a : a f e g y e l e m gerincoszlopra v o n t vágy. József A t t i l á n á l h a s o n l ó e s e t b e n

a kép m i n d e n e l e m e a gerincoszlopot kifejlesztő évmilliók, a fegyelemmel m e g ­ hódított t e r e k , m i n d e n a világon a m a d á r — e m b e r viszony m e t a f o r i k u s l e h e t ő s é g e i ­ ből b o m l a n a ki, és h a s o n l a t - m a d a r a i e k k o r a j e l e n t é s - t e h e r r e l is k ö n n y e d é n szár­ n y a l n á n a k ; Lászlóffy a z o n b a n t u d j a m á r , hogy n e m k é n y s z e r g e t h e t i a l a c s o n y a b b r ö p t ű képzeletét, az ő m e t a f o r á j a csak k í n l ó d n a e k k o r a j e l e n t é s súlya alatt, s ezért az eszme m a g v á t g o n d o l a t t á r s í t á s s a l jeleníti meg. M i n t ott, ahol a m a i költő a z őskiáltást f o l y t a t v a áll h e l y t az e m b e r i s é g é r t : „ M e k k o r a t é r ! / H o v a lesznek a lel­ kek, / A k i k az elődök ű r b e o r d i t á s a i r a / Most é r k e z e t t v i s s z h a n g r a — m a g u k é r t m e g ­ feleltek?" (Sermo super sepulchrum). V a g y itt, ahol Hellász h a g y a t é k á b ó l építi fel a jövőbeli e m b e r t : „Részletekben k ü l d t e k el, / m i n t a m e g t a l á l t szobrot. / Egy k a r a v á n Bizáncon á t elhozta / e s z m é l e t e m " (A jövőbeli ember). T e r m é s z e t e s , m a j d ­ n e m d i s k u r z í v h a n g , v é g r e Lászlóffy saját h a n g j a . A Hangok a tereken-ben n e m i g e n engedi m é g s z a b a d j á r a k é p z e t - és g o n d o l a t ­ t á r s í t ó képzeletét, a Szinhelyekben m á r jó n é h á n y g o n d o l a t leli fel asszociatív for­ máját, v é g ü l n e m r é g m e g j e l e n t k ö t e t e (Képeskönyv a vonalakról) nagyobbrészt ilyen v e r s e k b ő l áll, a n n a k legjobb ciklusa, a Bulevárd Termopilé csakis ilyenekből. Az asszociáció á r a m l á s a a z u t á n s z ü n t e l e n ü l vájja, szélesíti a v e r s s z e r k e z e t m e d r é t . Lászlóffy m i n d i g is a s z a b a d v e r s felé hajlott, n a g y t á r s í t á s - l á n c o l a t a i most egyre s ű r ű b b e n viszik a m a k á m a felé. (Egyszer í r n i k e l l e n e arról, h o g y a n függ össze — p e r s z e csak e r e d e t é b e n — k é p r e n d s z e r és zeneiség: elbeszélő költészet a klasszikus i d ő m é r t é k e s verseléssel, m e t a f o r i k u s líra a r í m e s i d ő m é r t é k e s s e l és a h a n g s ú l y o s ­ sal, asszociatív l i r a a s z a b a d v e r s s e l , illetve a r i t m i z á l t p r ó z á v a l ) B á r h o g y legyen is, Lászlóffynál így éli ki t e r m é s z e t é t a t á r s í t á s : k é p z e t e k és g o n d o l a t o k a d d i g v o n z z á k e g y m á s t , míg m a k á m á v á láncolódik az egész: Elvileg az öntudatban, mint a térképeken, határozott vonala-rajza van a szel­ lem kontinenseinek: eddig az értelem, mint a szárazföld, a biztos talaj — onnan az érzékenység, mint az ingatag óceán... Itt élek ezen a sávon. Szemem előtt te­ regeti folyton az egzakt fizikára áttetsző csipkéit az emberi kiszámíthatatlan (A vers határán). Hol h a l l o t t a m m á r ezt? Sehol. Ezt sehol. És mégis. Valahol mégis h a l l o t t a m valamit, a m i t ő l ez j o t t á n y i t s e m veszít eredetiségéből, n o h a n é l k ü l e m e g s e m s z ü ­ l e t h e t e t t vol-na: Már régesrég rájöttem én, kétéltű vagyok, mint a béka. A zúgó egek fenekén lapulok most, e költemény szorongó lelkem buboréka. Gonosz gazdáim nincsenek, nem les a parancsomra féreg. Mint a halak s az istenek, tengerben és egekben élek. Tengerem ölelő karok meleg homályú, lágy világa. Egem az ésszel fölfogott emberiség világossága. (József A t t i l a : Már

régesrég...)

H a Lászlóffy költészete n e m i d é z n é a n n y i s z o r és a n n y i a l a k b a n a József A t ­ tiláét, A vers határán-ról és az a h h o z h a s o n l ó k r ó l eszébe se j u t n a s e n k i n e k , hogy e g y á l t a l á n k e r e s h e t i m ö g ö t t e a Már régesrég-et v a g y b á r m i egyebet. A m i t Lászlóffy az e m b e r i s é g n e k igényel, hogy n e m á s o l j a a m ú l t j á t , — azt k i m u n k á l t a v é g r e a m a g a s z á m á r a is. Úgy h a s o n l í t itt m á r József Attilához, m i n t m i n d e n egyéniség a h a g y o m á n y á h o z : ő m a g a emlékezik, d e n e m e m l é k e z t e t reá. M e r t n e m k a p a s z ­ k o d i k m á r József A t t i l a kezébe, hogy szédítő m e t a f o r á i n a k p á l y á j á n szédelegjen u t á n a , h a n e m t u l a j d o n t á r s í t á s a i n a k l á n c o l a t á n á t é r i n t i a kezét. III. Háromszázan

mindig

visszaállnak

É r t é k r e n d d o l g á b a n s e m m i t s e m változott t i z e n k é t esztendős p á l y a f u t á s a so­ r á n . Az é r t é k e k e t m e g v a l ó s í t ó v i l á g m i n d e n s é g á r t a t l a n s á g á r a a z o n b a n m a m á r n e m esküszik. E m b e r , Rend, É r t e l e m — á l l a p í t o t t a m e g a Hangok a tereken-ben és a Szín-

helyekben; a Képeskönyv a vonalakról v e r s e i b e n követelően k i á l t j a : E m b e r , Rend, Értelem! B e v a l l o m , egy időben a g g ó d t a m m á r é r t e a n n y i h a t á r t a l a n és idillikus r a j o n ­ gása l á t t á n , a m i v e l m i n d e n j e l e n v a l ó t m e g a j á n d é k o z o t t , h á l á b ó l a m e g h a l a d o t t m ú l t é r t . Bízott az őssejtben, a m i é r t e m b e r r é sikeredett, és az e m b e r b e n , m e r t s i k e r ü l t n e k i őssejtből is k i a l a k u l n i a . Bízott az ő s t ö r t é n e t b e n , a m i é r t t ö r t é n e l e m m é v a j u d t a m a g á t , bízott a t e r m é s z e t e s k i v á l a s z t ó d á s b a n , a J ó á t ö r ö k í t é s é b e n , a civilizációban és a világmindenségben. A m o d e r n s é g b a j n o k a k é n t ü n n e p e l t é k a fiatalok, a m i k o r fellépett, m e r t a m i s z á z a d u n k m ó d j á n é r z é k e l t e és s z a b a d v e r s b e í r t a a haladás tényeit, s közben n e m v e t t é k észre, hogy a haladás fogalma viszont a m ú l t századi m a t e r i a l i z m u s k l a s s z i k u s r e n d ü l e t l e n s é g é v e l ült a t u d a t á b a n : „A n a p r e n d s z e r ü z e m b e n áll. Az egésznek m é g egy k ö z p o n t j a / v a n : az e m b e r i e l m e , a k i először t u d t a ! / K ö r ü l ö t t e százszor k e r é k b e t ö r t é k a valóságot. De az / á l l a n d ó kivégzés az ő jóvoltából v á ­ lik egészséges t o r n á v á / az e m b e r i s é g s z á m á r a , ki m á r o l y a n n a g y h a t a l o m , m i n t a / világosság" (Metszet az időben). O l y a n r a j o n g ó a n n a i v , m i n t a k i n e m veszi é s z r e , h o g y az e m b e r e k azóta k é t v i l á g h á b o r ú b a n és n é h á n y kivégző t á b o r b a n is k i p r ó b á l t á k m á r az e m b e r i s é g g y ó g y t o r n á j á t . E g y i k közös b a r á t u n k m o n d t a n e k i a Színhelyek m e g j e l e n é s e u t á n : „Te a csillagokkal jéghokizol, m i k ö z b e n p e c h e s e b b öcséd megfagy a földön." T a l á n m e g ü t ő d ö t t a k k o r , — m i a kifogás, hiszen igaz m i n d e n , a m i t állít. C s a k h o g y a v e r s n e m m i n d e n igazságot visel el állító m ó d b a n . A z ó t a rájött, h i á b a m o n d igaz t é n y e k e t , a m i k o r m a g a b i z t o s a n t u d o m á s u l veszi, h o g y „az á l l a n d ó kivégzés" az e l m e jóvoltából „egészséges t o r n á v á v á l i k az e m b e ­ r i s é g s z á m á r a " , a költészet igazához a k k o r áll közelebb, a m i k o r h a g y j a a l á b b i s : „S ú g y megviselt a félsz, a sok sötétség, / a szemvesztő v a k o s k o d á s s az álom, / h o g y elég p á r személyes s e m m i s é g — és / h e l y e m e m b e r i s é g k é n t s e m t a l á l o m . " (Érzékenység). E h h e z a z o n b a n m e g k e l l e t t illesse őt is a t ö r t é n e l e m . P e r s z e n e m úgy, hogy e l ­ veszítse hitét, d e l e g a l á b b a n n y i r a , hogy é b r e d j e n fel b e n n e az é r z é k az e l l e n t m o n d á ­ sok iránt. M e r t n a g y s z e r ű e k á m a t á r g y a k , a civilizáció t á r g y a i , a m i k e t ő a n n y i r a és oly r o k o n s z e n v e s e n szeret, d e c s a k úgy v á l h a t t a k szolgálóinkká, hogy közben r a b ­ j a i k k á is t e t t e k b e n n ü n k e t az e l t á r g y i a s u l t v i l á g b a n . S n a g y k i n c s ü n k a R e n d is, a m i é r t ő r e n d ü l e t l e n ü l kiáll, o l y a n n a g y k i n c s ü n k , hogy e s z ü n k b e se jut, m e n n y i szép ihlet elfojtásával fizettünk é r t e . És csodálatos az É r t e l e m , a m i n e k győzelmét h i r d e t i , csak é p p e n g o n d o l n i k e l l e n e n é h a rá, hogy ez az é r t e l e m a m e g c s o n k í t o t t é s l á n c r a v e r t személyiség élén v o n u l t be győztesként a t ö r t é n e l e m b e . S az E m b e r , a n a g y s z e r ű e m b e r is i n k á b b csak e n g e d e l m e s eszköze volt ö r ö k k é az e m b e r i s é g m a g a s a b b s z e m p o n t j a i n a k , holott v a l ó j á b a n a célja neki. A csodálatos h a l a d á s m ú l t s z á z a d i eszméje v a l a h o g y így m ó d o s u l s z á z a d u n k b a n : f á j d a l m a s a n csodálatos. M e r t m i n d i g kiteljesedik á l t a l a v a l a m i n a g y ígéret, s m i n d i g e l s o r v a d b e n n e v a l a m i é n ü n k j o b b i k feléből. A Színhelyekkel Lászlóffy k o r s z a k o t z á r t : r a j o n g ó k a m a s z k o r á t . A szó szoros é r t e l m é b e n zárta, — z á r ó v e r s é b e n k ö d l i k fel először, hogy a civilizáció is l e g a l á b b a n n y i r a e l l e n t m o n d á s o s , m i n t a b a r b á r s á g , s a h u s z a d i k század sem k e v é s b é , m i n t a civilizáción át hozzá vezető út. És hogy állítás h e l y e t t i n k á b b sikoltani k e l l e n e : „Ó, m e n n y i sajgó feszülés! M e n n y i zabolázásból á l l u n k itt az eszmélet w a g n e r i szín­ p a d á n , az ö n t u d a t k ú t j á b a n , az ősi e r d ő k b ő l s z o b á b a - j ö t t e n , m i l l i á r d o s é l e t ü n k m e g s z e r v e z é s é r e k é p e s e n . . . s r e n d r e elveszítjük legősibb i h l e t e i n k " (Köd). Így vezet a Színhelyektől egyetlen érzelmi r e z d ü l é s a Képeskönyv a vonalakról v e r s e i b e n u r a l k o d ó életérzés felé. E z e k b e n i s m e r t e fel Lászlóffy, mi az á r a a v i l á g m e g h ó d í t á s á n a k : „Torz természet. E m b e r n é l k ü l b a m b a . / J ö n az agy, s m a j d test n e m kell t a l á n . / Én m é g e g y ü t t é r z e m ezt m a g a m b a n : / k i b e r n e t i k u s m a j o m a f á n " (A költő). A költő n e v é b e n szól, de á l t a l á b a n az e m b e r r ő l beszél. Most m á r féltve s z e ­ r e t i , m e r t felismerte, hogy a v i l á g m i n d e n s é g m e g h ó d í t á s a esetleg e m b e r i m i n d e n ségébe k e r ü l h e t : „Homérosz k o r t á r s a : fű volt a lelkem. / Úgy m é g figyelmet n e m é r d e m e l t e m . / De most m i n t EMBER, t ö r t é n e t t e l t e l v e / c s a k n e m v é g z e m ú j r a b a m b á n lelegelve" (Huszadik század). H a pedig ilyen g o n d o l a t e g y á l t a l á n f e l m e r ü l ­ het, a k k o r m ú l h a t i k a v é l e t l e n e n is, hogy a n n y i h a l á l legyőzése u t á n egyszercsak n e m sikerül, és a k k o r e g y c s a p á s r a és bosszúállóan szerzi vissza j o g a i t a m e g h a l a ­ d o t t t e r m é s z e t m e g h a l a d ó j a fölött, és int a „ t ö r t é n e t t e l teljes e m b e r n e k " , hogy v é ­ get ért a n a g y k a l a n d : „És így? Itt v a g y o k t e m e t e t l e n : / félig a földben — félig

a levegőben, / k i d u g t á k l á t h a t a t l a n felsőtestem az ű r b e . / Óriás totemoszlop v a g y o k v a l a m i t ö r t é n e l e m u t á n i / h ú s v é t s z i g e t r ő l : ez volt az e m b e r ! " (Mérés). Egész költészete e m b e r - v o l t u n k v a j ú d á s a i t feszegeti, sosem volt t e h á t titok előtte, hogy a h a l a d á s ellentmondások révén jön létre. R e m é l t e a z o n b a n , hogy leg­ a l á b b létrejötte u t á n ellentmondásmentes kiteljesedés. S amíg remélte, addig n e m is v o l t a k a p o k a l i p t i k u s l á t o m á s a i . Most viszont t u d j a m á r : sosem p o r l a d el a n n y i szenvedés az úton, hogy v a l a m i n e szivárogjon á t belőle a célba. S így k é n y s z e r ü l reá, hogy végiggondolja a gondolatot, a m i t h u s z a d i k századi költő el s e m k e r ü l ­ h e t : mi lesz, h a a t ö r t é n e l e m belebotlik t u l a j d o n e l l e n t m o n d á s a i b a ? I n n e n e r e d ­ n e k halálvíziói. S z ü n t e l e n ü l v i s s z a t é r ő g o n d o l a t a a z o n b a n mégis az, a m i A formák, A légiók ősszel, A rotterdámi bírák, a Szentilonán, A jövőbeli ember, a Bulevárd Termopilé kiáltásaiból hangzik: Indult az első, a tizedik, a tízezredik állig fegyveres, fekete szoknyás, szakállas harcos... De egy sem érkezik meg a pusztulás csóvájával a városok alá. Valami egyenként elnyeli őket. Az emberarcú Termo­ pilé. Vasárnap este a körúton... A negyvenkilenc eme­ letek sora kétoldalt örökké határol, ógörögország óta. Ez az egyetlen út, melyet elállva mindig a háromszá­ zak, a hátországot védik. Nem igaz, hogy Leonidász fejét Spártába. Az a fej itt van a gerinceden.

már (Bulevárd

hazaküldték Termopilé)

Ilyen az öröklét. Az e m b e r i s é g n e m j ó k e d v é b e n győzi le s z a k a d a t l a n u l a h a ­ lált, de azért, m e r t s z a k a d a t l a n u l ú j r a t e r m e l i az életveszélyt. A h a l h a t a t l a n s á g v a l ó t e r m é s z e t é n e k felfedezése n e m vezeti a z o n b a n Lászlóffyt k i á b r á n d u l á s felé. N a i v i ­ t á s á t vesztette el c s u p á n , — h i t e m e g m a r a d t . N e m állítja m á r az e m b e r i s é g b e v é g ­ zett d i a d a l á t , d e h a j t h a t a t l a n u l h i r d e t i , hogy — n e m m o n d le róla. Az e m b e r , a r e n d és az é r t e l e m m a g á t ó l é r t e t ő d ő t u d o m á s u l v é t e l e helyett v a l a h o g y j o b b a n is illik a költészet szelleméhez m a i hősi és t r a g i k u s érzésvilága, — mégis, m i n d e n n e k ellenére: Ember, Rend, Értelem.

Fuhrmann Ünnep

Károly:

MÜLLER FERENC

Filmművészet és irodalom

A filmet rövid története során hasonlították már a színművészethez, a képzőművészethez, ritkábban az építőmüvészethez és a zenéhez. Az utóbbi huszonöt évben majdnem egyöntetűen az irodalomhoz hasonlít­ ják. Ügy tűnik, film és irodalom viszonya bizonyult a filmesztétika Achil­ les-sarkának. A film — irodalmi

műfaj?

D. I. Suchianu, a román filmesztétika veteránja, mindannyiunk meg­ lepetésére a Gazeta literară egyik régebbi számában közölt írásának cí­ méből elhagyta a kérdőjelet. A cikk röviden összefoglalja az irodalom­ centrikus vizsgálódás alapelveit, a legfőbb érveket a film mint önálló művészet ellen. Mindjárt az első sorokban kijelenti: „A film nem rokon az irodalommal, nem az irodalomból ihletődik. A film egyszerűen iroda­ lom, éppúgy, mint a novella, a szonett, a színmű, a regény, az epigramma, a ballada..." Állításának alátámasztására három figyelemre méltó érvet sorakoztat fel. Az első: a forgatókönyv sajátos irodalmi műfaj. E meglehetősen szé­ les körben elterjedt vélemény hívei általában Balázs Bélára szoktak hi­ vatkozni, aki 1948-as filmesztétikájában a következőket írta: „A forgató­ könyv immár önálló irodalmi műfajjá lett, mely úgy született a filmből, mint a dráma a színjátékból. A dráma azóta elébe került a színháznak. Most ő szabja meg a színház feladatait és s t í l u s á t . . . A filmben ennek még nyoma sem l á t s z i k . . . De talán nemsokára a forgatókönyv fogja meghatározni a film történetét. Ez a fejlődés útja." Balázs Bélának ezt a megállapítását nem igazolta az idő. De talán maga sem volt teljesen meggyőződve a leírtak igazáról. A magyar filmtörténet újabb kutatásai kiemelik a dogmatizmus hatását a jeles filmesztéta munkásságára. Nemeskürty István szerint „Balázs Béla — élete utolsó évében — kényszerű­ ségből alkalmazkodni igyekezett az 1947-től kezdve erősödő szektás irány­ zathoz, mely filmen csak az irodalmilag ellenőrizhető és kimutatható eré­ nyeket ismerte el, és a forgatókönyvet tartotta az igazi műalkotásnak". Ugyanezt látszik igazolni Balázs egyik, alig néhány évvel korábbi kije­ lentése: „A forgatókönyv nem irodalom, hanem — a tervrajz mintájára csinálom a szót — tervírás" (Fényszóró, 1945. 3). Összefoglaló filmeszté­ tikájának különben hasonló az alapvető koncepciója (kivéve A forgató­ könyv című fejezetet). A forgatókönyv-központú szemlélet a film igazi alkotójának nem a rendezőt, hanem az írót tartja. Ez ma már — a „szerzői film" idején — kétségtelenül elavult álláspont. De az esztétikai dilemma másutt kere­ sendő. Kérdés: ha a forgatókönyv nem vázlat, hanem teljes műalkotás, ha a valóságot önállóan képes ábrázolni, akkor mi szükség a filmre? Ez a szemlélet fetisizálja s önmagában — az alkotás folyamatától, a mű­ vészi egésztől különválasztva — vizsgálja a forgatókönyvet. Holott azt a

filmművészet hívta életre, mint bizonyos, rendkívül differenciált alkotó folyamat részét, s ezért szükségszerűen alárendelt szerepet játszik az alkotás egészét meghatározó rendezői koncepción belül. Ha a filmmű­ vész előzetesen írásban rögzíti elképzeléseit, az még nem lesz irodalom, s főleg nem teljes műalkotás, mindössze egyfajta nyersanyag, amit formába kell önteni. Ez a megjelenési forma a film. Hogyan magyarázhatnók kü­ lönben a némafilmek „forgatókönyvét", s mit szólnánk azokhoz a mo­ dern rendezőkhöz, akik — az anyag és az egységes művészi koncepció birtokában — közvetlenül a filmezés pillanatában, az alkotás, az ihlet hevében rögtönzik a „forgatókönyvet"? Kiváló irodalmi értékkel rendelkező forgatókönyv eredményezhet na­ gyon silány filmalkotást. És akkor felmerül a kérdés: mi értelme volt az irodalmi értékeknek, ha azok nem menthetők át a filmre, hiszen — le­ egyszerűsítve a kérdést — az irodalmi stílus nem fényképezhető. Ezért — ahogy Gyertyán Ervin állítja — a forgatókönyv értéke csupán azon mérhető le, „mennyire sugallja a filmművészet sajátos anyagában, nyel­ vében, megjelenési formáiban való megvalósulás lehetőségét". A film­ novella fölemlítése mint ellenérv — nem mond semmit. Ez a ritka mű­ faj — bármilyen kétségbeesetten kacsingat a film felé — lényegében irodalmi műforma. Ha pedig nem az, nem hat, nem érdekes. Nevének összetételéből bátran elhagyható a gyakran megtévesztő e l ő t a g . . . Lesz-e hát valaha — ahogy Balázs remélte — a forgatókönyvnek Shakespeare-je, Ibsene? Nehéz elhinni. De nem itt a lényeg. A fő, hogy a filmművészetnek legyenek nagyjai. És ilyenek már vannak. A második érv szerint a film azért irodalom, mert felhasználja a szót, sőt, bőségesebben, változatosabban használja, mint a többi iro­ dalmi műfaj. A szó, a beszéd megjelenése ténylegesen forradalmasította a filmművészetet, és sok zavart okozott a filmesztétikában. De hadakozni ellene Don Quijote-i szélmalom-kalandot jelentene. Történetiségében nézve a kérdést, a némafilm „természetellenes" állapot volt: néma ké­ peken láttunk beszélő embereket. Hubay Miklós az UNESCO 1966. évi budapesti kerekasztal-konferenciáján tartott bevezető előadásában — mely szerint a „nagy néma" megtanított az abszurdum élményére — joggal teremtett kapcsolatot a némafilm és az abszurd dráma között. A beszéd szerves része a társadalmi valóságnak, az élet totalitásának, nem hiányoz­ hatott éppen a valóságra annyira éhes filmvászonról. Megjelenése azon­ ban nem hozott mindjárt komoly művészi eredményeket. A filmművé­ szet története során többször bizonyította, hajlamos az extremitásra: az új lehetőségek mindig elragadják. A legelején a mozgást, később a han­ got, a beszédet abszolutizálta, végül a színek tobzódásában és a külön­ féle vászonméretek alkalmazásában merült el. A szó egyeduralma pedig — ahogy a mi Gaál Gáborunk már annak idején jelezte — jóideig teher­ mentesítette a filmet a további útkereséstől. Nem mindegyik művészetágnak van szüksége szavakra, bár egye­ sek mellékesen felhasználják. Az irodalom, a szín- és filmművészet azon­ ban a szót mint kifejezési eszközt veszi igénybe. Az irodalomnak kizáró­ lagos anyaga a nyelv. Az író mindent — leírást, monológot, párbeszédet, kommentárt — a nyelv útján, tehát elvont, közvetett úton ad vissza. A színház nem. Itt már — díszletek, színészek révén — bejön a közvet­ len ábrázolás, a szó azonban megtartja alapvető szerepét. A színpadon

nem nyílik alkalom sokoldalú cselekvésre, az író elsősorban párbeszéden keresztül jellemez, teremt konfliktusokat, atmoszférát. Filmen a szó elveszti központi szerepét. A film nagyjai, akikben eleve megvan a filmlátásmód kivételes képessége, jól tudják: nem a sza­ vak, hanem a képek és azok összeütközései hivatottak a cselekményt ma­ gyarázni. Az újabb és újabb törekvések szinte kivétel nélkül a „sok be­ széd — szegénység" elv jegyében indulnak útra, ami részben a szó t ú l ­ burjánzásának a reakciója, részben a szavakkal szembeni alapvető bizal­ matlanság következménye. Ismerjük a paradoxont: a nyelv arra jó, hogy elrejtse a gondolatainkat. Vagy — tehetjük hozzá — az igazságot. Fil­ men különösen gyakran látni olyan jeleneteket, amikor a kiejtett igen láthatóan nem-et jelent. Maga a film irányította a figyelmet erre a le­ hetőségre. A modern rendezők ezért jobban megbíznak a fogalom előtti élet kifejezőeszközeiben, s szívesen beszéltetik a nyelv őseit: a mimi­ kát, a gesztust, a kifejező mozgást. A hangosfilm egyik legnagyobb vívmánya, hogy lehetővé tette a csend ábrázolását. Mert a csend csak az élet lármája közepette nyerhet művészi funkciót. Urban Gad írja valahol: „ . . . a film tudja azt, amihez csak a legbensőségesebb, legjobb barátunk ért: hallgatni tud. Túl min­ den szón, minden beszéden, ott, ahol az érzések és fájdalmak csak mint vonagló, reszkető idegek élnek, az élet nagy pillanataiban — néma az ember. És ezt a némaságot soha még művészet olyan mélyen és bensősé­ gesen nem rajzolta, mint ahogy erre a film legnagyszerűbb alkotásaiban képes." Gad mindezt felesége, Asta Nielsen legendás hírű némajátékával bizonyította. De szavai ma sem vesztették el aktualitásukat. Ha évek múltán erre vagy arra a filmre emlékezünk, elsősorban ezek a némaságukban beszédes jelenetek ötlenek fel bennünk: Az akasztottak erdeje börtönjelenete, amikor Ilona meglátogatja halálraítélt szerelmét, a Cabi­ na éjszakái utolsó kockái, ahol egyetlen félénk, vonagló mosoly fejezi ki az életbe való visszatérést, a Kaland döbbent némaságba burkolt záró­ jelenete, amikor Claudia egyetlen tétova kézmozdulata jelzi a tehetetlen megbocsátást, a beletörődést. Csuhraj a Ballada a katonáról egyik utolsó epizódjában, amikor a frontról hazatérő kiskatona találkozik édesanyjá­ val, kiiktat minden beszédet, zajt, zörejt. Anya és fia számára a külvi­ lág megszűnt létezni. Ez a jelentés adja a képsor kivételes emotiv ere­ jét. Egész antológiát lehetne összeállítani ezekből a kiragadott részletek­ ből. Szabó Dezső múlt időbe tett megállapítása mai napig érvényes: „Ami a festőnek a szín, a szobrásznak a tér, az volt a filmnek a c s e n d . . . " A szó filmen dialógus, monológ és kommentár formájában van jelen — természetesen a filmművészet sajátos követelményeinek megfelelően, azokhoz igazodva. A dialógusnak például csupán arra kell szorítkoznia, amit a többi társeszköz nem mondott el a maga módján. Harmonikus együttműködésről van szó. Hogy mikor melyik eszköz kerül előtérbe, vagy vonul vissza a szóló-szereptől, azt kizárólag a tartalmi oldal dönti el a maga alárendeltjén, a rendezőn keresztül. Van eset, amikor maga a párbeszéd játssza a főszerepet. Az olyan vita-filmekben, kamarajátékok­ ban, mint a 12 dühös ember, Majomper, Nürnbergi per, esztétikailag éppen az az izgató, hogyan maradhattak ezek az alkotások a dialógus uralma ellenére százszázalékos filmek. Természetesen a film sem mondhat le a dialógusról mint a jellem-

zés eszközéről. Az egyik ember sokat beszél, a másik alig. Egyesek v á ­ lasztékosan fogalmaznak, mások egyáltalán semmi gondot nem fordíta­ nak a beszéd minőségére. A döntő szempont tehát: a dialógus hiteles­ sége. Ma egész sor eszköz — magnetofon, rádió, televízió — ülteti el és fejleszti az emberben a hiteles párbeszéd igényét. Fölfedezték a spontá­ nul felszakadó élő beszéd varázsát. A párbeszéd rögtönzött, ellesett jel­ legére, keresetlenségére először a neorealista filmekben figyelhettünk föl, később a nouvelle vague és a cinéma vérité mozgalma alkalmazta siker­ rel, s ma már az élet-ízű, mesterkéletlen dialógus a modern színművészet alapkövetelménye lett. Az irodalmi szemszögből vizsgálódó kritikusok — egyre gyérülő — tábora ebben a tényben csak a „banalitást" látja. Ők a hétszeresen megmunkált választékos-tartalmas, a szavak leíró erejére építő párbeszéd-stílus hívei. Erről a talajról indul aztán a mesterkélt, v e r balisztikus, aforizma-ízű filmek sokasága. Éppen ezért kockázatos vállal­ kozás egyszerűen az íróra bízni a forgatókönyv megírását — a film sikerét nem az írói véna garantálja. Színpadon a szó egyfajta nagyhatalom, már-már mágikus erejű t é ­ nyező. Nem tűnik lehetetlennek, ha — Hubay példáját átvéve — Józsué egyetlen szavával megállítja a Napot az égen. A színpad stilizált világa megengedi, sőt gyakran feltételezi a valóságtól eltérő, súlyos veretű, r e ­ torikus, patetikusan szárnyaló beszédet. Filmen — ebben a tárgyi való­ sághoz hű világban — elképzelhetetlen az ilyesmi. Az összhang törvénye itt életszerű párbeszédet követel. A beszéd intonálásában nincs szükség feltűnő hangsúlyokra. A kiemelés, hansúlyozás a kamera, a beállítás feladata. A modern dialógus-stílus objektív, tárgyilagos formát öltött, kerüli a nagy szavakat. Apró, finom, jelentéktelennek tűnő jelzések utalnak a mélyben zajló drámára, látszólag közömbös mondatok vagy mondatfosz­ lányok takarják az érzelmi feszültséget. Ez a szerepük. A beszéd n e m ­ egyszer mint a benne rejlő információ-funkciótól megfosztott, tőle füg­ getlen jelenség szerepel filmen. Antonioni céltalanul bolyongó hősei pél­ dául alig-alig beszélnek valamit, s amit mondanak, az sem mond sokat. Nála a dialógus tudatosan — és lélektanilag indokoltan — csupán „zörej"szerepet tölt be. A szó felhasználásának másik két módja a kommentár és a monológ. A kommentár, a kívülről, tárgyilagos nézőpontból jött magyarázat főleg az etikus jellegű filmek velejárója. Ma már nagyobbrészt elkerülik, rit­ kán alkalmazzák. A belső dráma felé fordulás ráterelte a figyelmet a monológra. Szerepe ugyanaz, mint a modern irodalomban a belső mono­ lógnak: pszichológiai távlatokat nyit az intenzív érzelmi-hangulati álla­ potoknak. Eizenstein szerint a beszéd „így nem ismétel semmit abból, amit a kép elénk tár". A belső monológ sok új lehetőséget tartalmaz a filmművészet számára. Számos modern törekvés ebbe az irányba mutat. A harmadik és egyben legnyomósabb érv szerint a filmművészet azért irodalmi műfaj, mert alapja szintén a történet, és ahol történet van, az már eleve irodalom. Ez a gondolatmenet újra felveti az eredet kérdését. Van-e a filmnek létjogosultsága? Harmóniára, egységre, totalitásra vágyó korunk, tehát eredendő szükséglet hívta-e életre? Ma úgy látjuk, lehetet­ len lett volna fel nem találni a filmet. Ősi vágy, ősi szükségszerűség öltött benne testet. Mert az ember a legrégibb időktől kezdve szerette

volna a maga konkrét, tárgyias valószerűségében eleven, közvetlen moz­ gásában látni, érzékelni a világot. A képzőművészet számos kísérletet tett a mozgás megörökítésére. A kőkorszak embere négy pár lábat rajzolt az állatnak, így próbálta felkel­ teni a futás illúzióját; a Diszkoszvető, a Laokoon-szoborcsoport és több más szobor, festmény vagy freskó valóságos mozgásgyűjtemény. Csak az érdekesség kedvéért idézem Diego Riverát, aki miután végignézte az idősebb Bruegel képeit a bécsi múzeumban, ezt a „furcsa" megjegyzést tette: „Ha ma élne, filmrendező l e n n e . . . " Nemrégiben olvashattunk Germaine Prudhommeau érdekes kísérletéről. Egy görög vázán észrevett négy kis festett emberkét — különféle helyzetekben. Nyomban arra gondolt, vajon nem ugyanazon alak mozgás-fázisairól van-e szó, és sietve hét-hét felvételt készített mindegyik mozzanatról, levetítette őket, és a mozdulatlan váza-figura táncolni kezdett. Az utóbbi időben egyre több figyelmet szentelnek szerte a világon a filmművészet előtörténetének. De m á r Eizenstein ezt tette, amikor a japán írásjelekben, hieroglifákban, egyes japán képzőművészeti alkotá­ sokban és a világirodalomban több olyan eljárást fedezett fel, amely k é ­ sőbb a filmművészetben vált primér kifejezési eszközzé. A művészet különben mindig a kép, a képszerűség, az elvont fogal­ maknak konkrét, érzéki, képi formában való megjelenítése felé töreke­ dett. A szó hamar elmosódik az emlékezetben. A könnyen illanó szavak­ kal szemben a kép tartósítja a fogalmakat, maradandóbb hatást biztosít. Ezért nélkülözhetetlen az irodalomban a művészi kép. A szemléletesség alapvető kritérium. Ennek biztosítására az írónak egész sor stíluseszköz áll rendelkezésére. Érdemes megemlíteni a népnyelv példáját, amely vég­ telen lehetőségeket termelt ki a nyelv képszerűségének fokozása céljá­ ból. Vajon a filmművészet nem éppen e tendenciák beteljesedése, végső győzelme? A konkrét mozgást megörökítő képnyelv felé törekvés, amely vele született az emberrel, úgy látszik, végül — a technika segítségével — a filmben nyert megoldást. A filmművészet tehát potenciálisan az egyik legősibb művészet, amely mind a mozgás, mind a képi jelleg tekin­ tetében sokáig más művészetekben próbálta „kiélni" magát. A XIX. szá­ zad aztán kedvez a filmszellem térhódításának. A gépek gyors ütemet hoznak az ember életébe, az életritmus felgyorsul, a művészetek a tér és az idő problémájával küszködnek. És a szükség, mint mindig, szervet teremt magának. Így teremtette a mozgás, a dinamika százada — a maga képére — a mozgás művészetét. A film életképességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy képes volt új tartalmak kifejezésére. Ami kívül állt a képzőművészet, az iroda­ lom és a színművészet kifejezési határain, mindaz a filmben nyert betel­ jesedést. Kitágította és megtöltötte realitással a színház szűk, jelzésekre alapított játékterét, „megoldotta" a képzőművészet statikáját, közvetle­ nül láthatóvá tette az irodalom elvont — csak képzeletünkben megele­ venedő — világát. Ezek nem a régi művészetek forrásai, hanem az új művészet lehetőségei. A szintetikus jellegre — amiről Hegel álmodozott — szintetizáló korunk determinálta a filmet. De esztétikai fejtegetések­ ben nem ebből kell kiindulni. Nem a „mit vett át" a lényeg, hanem a „mi újat hozott". Mindezzel nem akarjuk kétségbe vonni a „múzsák testvériségét" (Gyertyán Ervin könyvet írt ezen a címen), a hetediknek

a többi művészettel való rokonságát. De ne azonosítsunk, ne mossuk el határokat. A történés, a cselekmény és a konfliktus megalkotásában és bonyo­ lításában kétségtelenül az irodalom a legközelebbi rokon. Csakhogy a történet, a mese, az epikum nem irodalmi privilégium, ahogy azt egyesek állítják. E nézet szerint történet-irodalom, s a lírai vers nem más, mint bizonyos lelkiállapot története. Hát a zene? — kérdezhetnők. Így azon­ ban túlságosan kitágítanók az „irodalmi műfajok" csoportját. A legújabb irányzatok éppen a film feltételezett önállósága védel­ mében vették fel a harcot a történet, a kitalált meseváz ellen. A cinéma vérité hívei elvvé kovácsolták a megkomponálatlanságot. Pedig a film nem adhatja fel művészet-lényegét. Szüksége van a dramaturgiára, a sűrítésre, a tipikus helyzetekre és jellemekre. Van az ember, és van a környező valóság, mindkettő változik, alakul, aki lényegükben — tehát mozgásukban — akarja megragadni őket, elkerülhetetlenül történetekbe keveredik, elbeszél. Ez nem lehet az irodalom specifikuma. Igaz, ő ábrá­ zolta elsőnek történetekben a valóságot. Ennek azonban a mi szempon­ tunkból nincs különösebb jelentősége. A dolog csupán a technika kés­ lekedésén múlt. Kihez

legyen

hű a

rendező?

Végül, film és irodalom viszonyát tárgyalva, érintenünk kell a „meg­ filmesítés" sokat vitatott problémáját. A filmnek az irodalomra tett ha­ tása következtében — André Bazin kifejezésével — „ultrafilmszerűvé" lett a modern irodalom, egyre több a „megfilmesítés", hovatovább sza­ porodik a filmnyelven „írók" száma. Igaz, ma már a „megregényesítés" sem ismeretien: Elia Kazan, Stanley Kramer, Jean-Luc Godard és má­ sok filmjeiből utólag íródott regény. A kérdés azonban most a film szemszögéből merül föl: mi szükség „megfilmesítésekre"? Mi célja lehet igényes-elmélyült rendezőnek az „adaptációval"? És egyáltalán, hogyan fejezhető ki ugyanaz két külön­ böző művészeti ágban, két különböző formában? Hogyan magyarázzuk mindezt a tartalom és a forma egységéről szóló marxista tanítással? Hi­ szen a mi művészetfilozófiánk szerint minden tartalomnak megvan a maga adekvát formája: a kettő együtt, egymásban él, s a köztük levő összhang biztosítja a műalkotás hatékonyságát. És a valóság? A Háború és békét olvashatjuk regényben, láthatjuk színpadon és filmen. Faulkner egyik regényét Camus drámává dolgozta át. A Rómeó és Júlia mint szín­ padi mű, balett és film egyaránt ismeretes. A Nibelung-énekből Hebbel drámát írt. Shakespeare nemegyszer régi novellákból merítette művei­ nek anyagát. Irodalmi művekből született festmények egész sorát ismer­ j ü k . . . és sorolhatnók tovább a példákat. Vajon ugyanaz fejeződik ki ezekben az alkotásokban? Kétségtelenül nem. A különféle „változatok­ nak" azért van létjogosultságuk, mert — bizonyos történés-mozzanatok egyezése ellenére — más-más tartalom hordozói. Regény és film: a forma ilyetén változása eleve feltételezi a tartalom módosulását. Nem azono­ sítható például a Nibelung-eposz és a Hebbel-dráma, a Lampedusa-regény és a Visconti-film tartalma. Goethe — említi Balázs Béla — a Wilhelm Meister-sorozat egyik elbeszélését drámává akarta átdolgozni. Mi másért tette volna, ha nem új tartalmat szándékozott kifejezni? Dosztojevszkij

jól tudta, mennyire megváltoztatja müveinek tartalmát az „átültetés", és nem engedélyezte regényeinek dramatizálását. Ezek szerint nincs semmi közös a „variánsokban"? De igen. A cse­ lekmény némely mozzanata, általában a nyers életanyag, a külső té­ nyek és események még nem jelentenek sem témát, sem tartalmat, a nyers életvalóság tulajdonképpen a művészet szempontjából feldolgozat­ lan anyag, amely nincs meghatározott műfaj vagy forma számára pre­ desztinálva, ellenkezőleg, latens formában többféle tartalom ihletője, te­ hát hordozója lehet. „A téma — írja Balázs Béla — már az, ami vala­ melyik műfaj szemszögéből nézve a sokrétű anyagból kiemelkedik, és uralkodó motívummá l e s z . . . Ez a téma megszabja a műfajt, mert hiszen a műfaj szabta meg ő t . . . " Nézzük most közelebbről a „megfilmesítés" kérdését. A sajátos szem­ szögből vizsgálódó filmművész gyakran nem a valóságban, hanem egyes irodalmi művekben fedezi föl azt a nyersanyagot, amely benne lassan­ ként témává válik. Ez azonban már más téma, más tartalom, a film­ művész szuverén mondanivalója, átértelmezés eredménye. S mivel a mű­ vész a filmforma irányából figyel fel a szóban forgó jelenségre, a vég­ eredmény a maga jellegzetes kifejezési formája: film lesz. Ezért készül­ het — régi fogalmaink szerint mondva — jelentéktelen irodalmi műből kiemelkedő filmalkotás, ezért jobbak, és egyáltalán ezért számítanak filmművészetnek a hűtlenség, a rendező eredeti mondanivalója jegyében született „adaptációk", és maradnak az irodalmi képeskönyv színvona­ lán a merev, szolgai illusztrációk. Ez a gondolatmenet nem zárja ki — legalább elméletileg nem, mert a gyakorlatban ritka eset — azt a lehe­ tőséget, amikor a két ábrázolási forma erősen megközelíti egymást a ki­ fejezni szándékozott tartalmat illetően, s így hasonló vagy éppen azonos gondolatokat ébresztenek. Ilyenkor a teljés hasonulás, a tökéletes identi­ fikáció mentheti a filmet, végső soron a rendező képessége. De ekkor sem beszélhetünk minden tekintetben azonos tartalomról. Így az a köve­ telmény sem helytálló, amely bárminő változtatást megenged a rende­ zőnek, csak „maradjon hű" a m ű szelleméhez. Ne maradjon! Maradjon hű kizárólag a maga szelleméhez, a maga mondanivalójához, világához, egyéniségéhez. Maradandó nagy mű csak így születhet. Hiszen ha tény­ legesen más formát feltételező más tartalomról van szó, reménytelen minden Móricz-, Krúdy- vagy akár Proust-„megfilmesítés". Születhet Wajda-film, Resnais-film, Visconti-film, soha Dosztojevszkij-, Móriczvagy Proust-film. Egyszerűen azért, mert minden irodalmi remekmű — ahogy Győrffy Miklós állítja egyik tanulmányában — bizonyos írók „jel­ legzetes nyelvi megnyilatkozása". A szó művészei elszakíthatatlanok a nyelvtől, benne élnek a nyelvben, s ha elválasztjuk őket egymástól, az már nem lesz se Móricz, se Krúdy, se Faulkner. Nem véletlenül nem szü­ letett mindezidáig jellegzetes Móricz-film például. Igaz: Proust regény­ technikája közeláll a filmszerkesztés metodikájához. Igaz: a modern film éppoly szabadon csapong a különféle idősíkokban, mint ahogyan Proust teszi azt. Ennek ellenére a gondolatok, érzések és emlékek gomolygása a sajátos prousti nyelvszövet nélkül sokat veszítene abból a nehezen meg­ határozható valamiből, amit csak homályosan, sejtelmesen kell éreznünk, l á t n u n k . . . Proustot olvasva az emlékezésnek olyan rejtett folyosóját járjuk, amelyet eltorzítana, megfosztana hatásától a túlságosan erős meg-

világítás. Proust nyelvezete a tartalom determinálta szövevény, körmon­ datai az élmények, emlékek és a nyomukban születő gondolatok jelleg­ zetes körforgásának kifejezői. Proustból sokat meríthetnek a filmesek, a végeredmény azonban nem Proust lesz, nem a teljes, nem az igazi Proust, hanem az illető filmművész sajátos megnyilatkozása. A „megregényesítés" esete hasonló. Az „adaptációk" többsége m e ­ rev és naiv utánzat, s mint ilyen a mi szempontunkból teljesen érdek­ telen. A szerencsés kivétel szintjére kizárólag az a mű emelkedhet, amely önálló, eszmei-formai koncepciók hordozója, és természetesen — vérbeli irodalom. Éppen ezért lényegüket illetően helytelenek és legfennebb idé­ zőjelben használhatók — az utalás kedvéért — az olyan kifejezések, mint „megfilmesítés", „adaptáció", „ m e g r e g é n y e s í t é s " . . . Az az elméleti zűrzavar, amely máig jellemzi a film és az irodalom viszonyát, mindenesetre jól bizonyítja e két művészeti ág rokonságát és állandó, szüntelen kölcsönhatását. Azonban — ezt próbáltuk igazolni — mindez nem jelenti a határvonalak elmosódását. A film egyre elmélyül­ tebb, korszerűbb kifejezési móddá válik. Azt hiszem, a „szerzői film" — amire, mert viszonylag új fogalom, egyelőre idézőjellel kell ráirányítani a figyelmet — teljes mértékben minket igazol. A legnagyobbak: Antonioni, Fellini, Wajda, Romra, Bergman kezében a film az önkifejezés eszközévé lett. Ez a fejlődés útja.

Paulovics László: Amikor a vers szelleme megjelent

JEGYZETEK

Saját

halottaim

Arghezi halálával nemcsak egy zseniális költő tűnt el testi valójában kö­ zülünk, vele egy költőtípus hunyt ki, egy olyan manapság szinte alig föllelhető lírai alkat, akinek költői univerzumában nemzet és nagyvilág tükröződött, aki­ nek költészetében mindenki önmagát találta meg. Művének legsajátosabb vo­ nása és varázsa éppen az, hogy minden modern differenciálódást magába szíva, új egyetemességet tudott teremteni. Ő még mindenki költője tudott lenni, noha korunkban egyre inkább úgy alakul a költészet és az olvasó viszonya, hogy mindenkinek megvan a maga költője. Ennek okát alighanem az éles világnézeti ellentétekben, a tudományos és technikai forradalom életvitelt és pszichét állandóan változtató hatásában, s mindezek következtében a mű­ vészi ízlés differenciálódásában kereshetjük. Nos, Arghezi nem fölülemel­ kedni akart ez ellentéten és szétdaraboltságokon; lázasan kavargó lírai láto­ másban nevén nevezte ezt a valóságot, hogy meglelje a végtelenné szaporo­ dott ellentétekben sem szétbomló világot, az önmagától és a világtól el nem idegeníthető embert. A sors játéka — a véletlen, szárnyán mégis a törvény himporával — •úgy hozta, hogy vele szinte egy időben hunyt el a más formátumú, nagytehet­ ségű amerikai Carl Sandburg, aki más hagyományok talaján (és más hagyo­ mányokat teremtve) törekedett egy sajátos, amerikai érzékenységet lírailag egyetemes érvényűvé emelni. Annak idején, hogy önmagára leljen, az ameri­ kai költészetnek el kellett szakadnia az európaitól, de Whitman nem csupán új formanyelvet ötvözött, de mondanivalójával egy fiatal nép akkor még el­ lentmondásoktól alig kikezdett szabadság-eszményeit hirdette, úgy, hogy arra az egész emberiség szíve beledobbanhatott. Sandburg szakított Whitman pré­ dikátori gesztusaival, megmaradt lényegi formanyelvénél, amelyet azután az amerikai köznyelv, népéleti mozzanatok, új munkásés farmer-dalok ele­ meivel színesitett és gazdagitott. Nemhiába a legolvasottabb amerikai költő. S bár hatása a század húszas-harmincas éveiben az európai költészetre ko­ rántsem lebecsülendő (s a mai fiatal amerikai költészet is az ő iskoláját járta ki), életművét regionális vonások korlátolják. Amerikanizmusa végső soron nem válik egyetemessé, mert jóllehet sajátos világa benső ellentmondásai­ nak ábrázolása hiteles, a világa és a világ egésze között feszülő ellentmon­ dások lírai látomásaiban nem lelhetők föl. E tekintetben teljesebb a hatvanöt éves korában szintén tavaly eltá­ vozott, amerikai néger Langston Hughes életműve. Noha nem csupán sajátos, de már-már rendhagyó nemzeti és társadalmi helyzete a provincializmuson túl a faji zárkózottság, elszigeteltség veszélyével leselkedett rá is, mint meg­ annyi társára, Hughes költészetében éppen az a megejtő, ahogy amerikai né-

g e r sorsköltészetében az emberi sors költője maradt. Talán nem véletlen, hogy f o r m a n y e l v é t a dzsessz pallérozta, ez a sajátos amerikai néger népzene, amely, mint az egyre inkább bizonyossá válik, oly egyetemesen fejezi ki szá­ zadunk nyugtalanságát, fájdalmait és reményeit. Hanem Kassák Lajost már aligha sorolhatnók az ilyen típusú költök közé. Roppant életművének termékenyítő hatását ma még nehezen mérhet­ jük föl, de annyi bizonyos, hogy itt — a nyilvánvaló, s nemegyszer kiáltványszerűen is hirdetett — szándék ellenére nem egy új szintézis kerekül ki, hanem annak lehetősége, amennyiben a hagyománytól elszakadó, végletesen differenciált költészet egy eljövendő új szintézis része. Mert nyilvánvaló, hogy a költészet századelejétől kezdődő lázadásai, megbokrosodó szép sze­ szélyei vagy öngyilkos kalandjai nem tekinthetők a költészet végleges álla­ potának. Kassákkal mindenekelőtt a magyar avantgard fölülmúlhatatlan mes­ terét és apostolát temettük el, s azt már ma is világosan látjuk, hogy a „nikkel szamovár", melyet ő röpittetett el fejünk fölött, nem kihunyó röppen­ tyűként, de robbanóerejű rakétaként süvöltött végig, messzi visszhangokat verve, a költészet egén. Kassák költői vonzterében szólalt meg Forbáth Imre is, a csehszlovákiai magyar lírikus, első kötetét is a Ma adta ki Bécsben. Oly furcsa, fintoros álom­ nak tetsző élmény a költészet örökifjú lázadóit életük alkonyán megismerni. Miért hittem én, hogy Forbáthon nem foghat az idő? Bizonyára, mert nem fo­ gott a versein. Megdöbbentem, amikor egy mankóval bicegő aggastyánban Forbáth Imrét kellett megismernem. Szemében már a búcsú elhaló fénye deren­ gett, de hangja férfiasan, ércesen csöngött az európai költök budapesti talál­ kozóján. A fölháborodásról beszélt mint a költészet szülőanyjáról. Most, hogy meghalt, talán megírják majd, hogyan vált avantgard költőből forradalmár költővé, mint építette szocialista forradalmi lírájában tovább az avantgard ér­ demes hagyományait, s hogy korai elhallgatásában is elvhűségére lelhetünk. Ki tudja, milyen kincseket rejt a hagyatéka? Értékelésében nekünk külön sze­ rep jut, hiszen Forbáth a régi Korunk hűséges munkatársa volt. Más hang hallgatott el Füst Milánnal. A magyar szabadvers megterem­ tője volt, noha az ő szabadverse kötöttebb, mint a Kassáké, és más dallamo­ kat gyűrűztető, mint a Bartalisé, akik vele együtt a szabadvers úttörői közé tartoznak. Füst Milán a századelő nagy szomorúságának költője volt, Rilke és Trakl rokona, aki ugyanabban a kilátástalan és kiúttalannak tetsző, rút­ ságával és parlagiságával, a készülődő első világháború szörnyűségeivel vi­ selős világba született bele, m i n t Svevo vagy Musil, és velük rokon szoron­ gások gyötörték Pesszimizmusa lázadás volt, áttételes, de mégis szenvedélyes tiltakozás a „boldog békeidők" felületi csillogása mögött sötétlő való és ké­ szülő tragédiák ellen, litániáiban egy prófétikus lelkiismeret siratja ember­ társait. Radnóti — újabb tragédiák küszöbén — hősinek nevezte Füst Milán szomorúságát. Gellért Oszkár is meghalt, s távoztával ugyancsak megcsappant a Nyugat nagy nemzedékének még élő kis tábora. Gellért elütött szimbolista és impreszszionista társaitól, közvetlen lírai ábrázolás-módja, tárgyiassága, szigorú rea­ lizmusa, leplezetlen erotikája igen kellemesen meglepné a mai fiatalokat, akik jórészt csak nevét ismerik. És ne feledjük, már a század elején lapot szerkesz­ tett Osvát Ernővel, végig reszt vett a N y u g a t szerkesztésében. Tőle, akárcsak Füst Milántól, nem lehet másként búcsúzni, mint olyanoktól, akik Adyval ül­ tek a Három hollóban, Kosztolányival és Karinthyval, Babitscsal vitatkoztak

az új irodalomról, akik számára a N y u g a t nem irodalomtörténet, de eleven valóság volt, életük, pályájuk éltető lényege. A N y u g a t közvetlen, már kései hullámverésében szólalt meg Áprily Lajos is, aki most szintén elnémult. Szá­ munkra jelentős, hogy az ő nyugatos formanyelve az erdélyi kék hegyeket is ábrázolta, hogy a vers mesteri mivességének birtokában Eminescut, Arghezit, Blagát is megszólaltatta magyarul.

Ehrenburg halálával üres maradt egy hely a cselekvő humanizmus arc­ vonalán. Nincs pótolhatatlan ember (noha minden e m b e r valójában pótolhatat­ lan), ő sem az. Egyszer „nélkülözhetetlen embernek" neveztem, ha nem téve­ dek, a hetvenötödik születésnapját köszöntve. Az ilyen nélkülözhetetlen szel­ lem hiányzik most az ő távoztával, akinek egy rövid élet során ideje, idege és lelkiismerete telik mindenre: harcolni ott, ahol az emberiség ügye veszélybe került, regényt, riportot, verset írni, békemozgalmat szervezni, beutazni az egész világot, szóba állni kora majdminden jelentős emberével, de állandóan önmagával is, nagy társadalmi összefüggéseket ábrázolni regényfolyamokban, és naponta cikket írni, amikor a barbárság megtiporja a szülőföldjét. Kitűnő író volt és ragyogó újságíró, de a legmegejtőbb mégis, hogy élet­ művében egyaránt fontos élete és műve. Nem tudom hirtelenjében, mi rango­ sabb ebben az életműben, a Lasikról szóló modern pikareszk vagy a spanyol­ országi riportkönyv, a semantizmus pellengérre állító pamfletje vagy a Picasso művészetéért síkraszálló esszé, valamelyik beszéde az atomveszélyről vagy azon cikkei, amelyek a frontújságokban jelentek meg, s amelyekből sose so­ dortak mahorkát a katonák. Lehet, hogy ez csak legenda, de a legendák leg­ alább annyira jellemzőek, mint a szigorúan ellenőrizhető életrajzi adatok. So­ kan és sokfelől támadták, de senki se állitotta róla, hogy legfőbb szenvedélye rózsákat oltogatni a kertjében. Az igazság volt a szenvedélye, élete s műve egyaránt tanúskodik erről. Varázsos egyéniség volt, a társaságában töltött három óra életem feled­ hetetlen élményei közé tartozik.

* Szőnyi Istvánt gyermekkoromból ismertem, egy házban laktunk. Édesapjá­ ról tudtam, hogy állatorvos, s féltem tőle, mert vastag bottal járt mindig, ami egyáltalán nem hasonlított a városi sétabotokhoz. Pistára áhítattal néztem föl, ő volt az első eleven művész, akit életemben láttam. Unszoltam anyámat, hogy vegyünk neki valami ennivalót, hiszen mindenütt azt olvastam és arról hallottam, hogy a festők éheznek. Egyszer valahogy bennjártam a lakásban, ott láttam először önarcképét édesanyjával s azzal a latin fölirattal, amit nem értettem. Egy aktra is emlékszem, később a Dózsái is láttam. Akkor már tud­ tam, hogy nemcsak festő, de forradalmár is. Szép ember volt, a szülei is szép emberek voltak. Ha hármasban mentek a temesvári utcán, megfordultak utánuk az emberek. Most ha visszagondolok rá, a legszebbnek azt találom, hogy páratlanul hűséges volt eszményeihez és önmagához is. Már a felszabadulás előtt megtalálta a maga látásmódját: föl­ használta a modern törekvéseket és a hagyományt. Sokan mégis modernkedőnek tartották. Irtózott a naturalizmustól. Később a modernkedők mégis naturalistának tartották. Szerintem az emberi erő festője volt, ezért vonzották

azok tatja

a mozzanatok, amelyekben az ember legyőzi a természetet, megváltoz­ a világot. Ezért vonzotta a történelem is: Dózsa, Varga Katalin, Bábolna. Maga is roppant erős ember volt. Még a halálos ágyán is dolgozott, utolsó munkája egy csodálatos üvegfestészeti kompozíció, most ott látható a bukaresti tárlaton. Költőkre emlékezvén fájdul meg bennem egy másik szerelmes húr: el­ vesztettünk valakit, nagy költőt, ki noha nem a szó titkait kutatta, hanem a hangokét, rokona volt századunk annyi költőjének. Bármilyen kalandos űruta­ zásokra is indultak volna századunkban a poéták, valahonnan mégis indul­ niuk kellett, rakétatérre mégis szükségük volt, hogy (ha igazán költők) végül is visszatérjenek a földre. S így hát sokan közülük, akiknek andalító, zsongító és mű-fájdalmas zenéken túl új zenére volt szükségük — hozzá is fordultak. Hozzá, aki kenyeres társával együtt, a felszínek káprázata alól napfényre hozta — s a maga zeneköltészetében újraénekelte — az annyi időn át törté­ nelmi romok és úri előítéletek alatt szunnyadó népzenét. Zsoltárt is szerzett, régien újdon zsoltárt, amelyben népe és minden népek vergődését és remény­ ségét megszólaltatva sürgette az ember önmaga által való megváltását. Hitt az emberi hangban, és mindnyájunkat újból rákapatott a dalolás örömére. „Kodály mint. zeneszerző napjaink legkiválóbbjai közé tartozik" — ezt Bartók írta róla 1921-ben, és mi, akárcsak az utánunk következők, tudatos hittel ér­ tünk egyet ítéletével.

Egy igen szerény ember is elhagyott bennünket, aki mégis a sok-könyvű szerzők közé tartozott. Tóth Samu szép könyveink bábája, új könyv-köntösök nagytudású ihletője, a betű grafikai titkainak, a papír, a festék rejtelmeinek ismerője volt. Önemésztő szenvedélyének köszönhetjük, hogy a romániai ma­ gyar könyv grafikai színvonala európai igénnyel mérhető. Halálával mind­ nyájan benső barátunkat vesztettük el. S leghűségesebb olvasónkat. Szász

A

használati tárgyak

János

művészetéről

Ha a természeti népek életformájáról olvasgat az ember, szembetűnik az az esztétikai szigor, amellyel a vadon mesterei használati tárgyaikat megmun­ kálják. Akinek alkalma is volt ezeket az eszközöket valahol látni, elámul, mert lett légyen áfonyaszedő kéreg-kosár vagy jakszőrből vert nemez, az két alap­ szempont torzítatlan valósulása: az anyagtisztelő használhatóságé és az ezt fel­ tétel nélkül kielégítő széppé-formáltságé. De miért hozzuk ilyen messziről a példát? Bármelyik hazai etnográfiai övezet eszközeit szemléljük, azt látjuk, hogy használati jellegükbe csodálatos érzékkel illesztették a paraszti mesterek a dekorációt, az elevenítő motívum­ elemeket, melyek a rideg munkaeszközből a köznapi megélhetéshez tartozó szerszámot, a kender- vagy gyapjú-szőttesből hangulatfrissítő, hasznos szőnye­ get vagy törlőruhát alakitottak ki. A használati tárgyak művészete tehát hivatása folytán az említett alap­ tényezők elkötelezettje, s hacsak nem akarja önmagát a rideggé spekulált fan-

tázia-csömörök élettelenségére ítélni, akkor figyelnie kell arra a paraszti vagy kora-polgári kézműves-állapotra, amelyből nem is olyan régen iparművésze­ tünk kifejlődött. Az életes művészeti megújhodás mindig két véglet fókuszá­ ban keletkezik, példa erre Bartók, Brâncuşi, Picasso vagy hogy egészen közeli példát idézzek, a marosvásárhelyi iparművész Bandi Dezső, aki a népi formai múlt primitívségét a legtörekvőbb művészeti látásmóddal munkálja eggyé. Az iparművészet a maga eszközeivel egy kor, egy esztétikai szemlélet je­ gyeit ötvözi magába, kifejezőbben, mint bármely más művészet-testvére. Elő­ nyét a művészi értelemben koloncot jelentő hátrány, a készített munka közhasználati célja védjegyezi. A városrendészet, a parkosítás, a burkolat-dekorá­ ció mozaikjai, a vásárcsarnokok, fogadó-termek, kulturális középületek esztéti­ kai köntöse, általában véve az emberi környezet séma-mentesítő ésszerű be­ folyásolása, mind-mind alkotói kötöttséget jelent az iparművészetnek, s ezzel megbirkózni csak olyan művész képes, aki két lábbal áll a földön, és az élettelenedés veszélye nélkül alkotói újszerűsítésre is vállalkozik. Mindent össze­ vetve, még arra is figyelni kell, hogy a művészi alkat csak egy hajtása lehet annak a tartalmi és érzésbeli jelenésnek, amely egy népcsoport történelmi ér­ zésállapotát nevezi gyökerének. Az otthon fogalma mindenkiben bizonyos fokig rendezett, helyére állí­ tott fogalom, de például egy jó iparművészeti tárlat után, ha a kiállító mű­ vészek a mindennapokat lélegzik be, akkor a legnaivabb látásmódú ember is úgy hagyja el a kiállítást, hogy ezt is meg kell még vennem, az is hiányzik a lakásomból. Nincs szándékomban az iparművészet lényegét a közvetlen igény eszté­ tikai piacává minősíteni, de képtelen vagyok valamirevaló művészt elképzelni olyan fokon, hogy ebben a műfajban a közhasználati kritériumoktól elszakad­ jon. Ha ezt valaki mégis megpróbálná, akkor anyagában és nyelvezetében új műfajág születne, s ha nem, akkor valahol az op art és a semmitmondás hatá­ rán vacillálna. Nos, nem egy iparművészünk munkáin és valami irányvesztettséget, hajlam-fajulást, képzelet-didergést és magárahagyatottságot érzek. Nézzünk néhány példát. A legtöbb textíliát (szőnyeget, kendőt, ruhaanyagot), melyeket például leg­ utóbb a kolozsvári iparművészeti kiállitáson láthattunk, egyhangú, gyakran nyomott vagy nyomasztóan komponált színek, átéletlen bravúrba fulladó mo­ t í v u m ú keresgélés jellemezte. Ileana Balotă, noha ő sem mentes az előbbi rá­ olvasástól, bizonyos fokig kivételnek számit: próbálkozásaiban van korszerű­ ség, még akkor is, ha monumentális kárpitjait nem mindig érzi indokoltnak formai és j e l e n t é s b e l i összefüggésében a szemlélő. F á k című sikerült szőnyeg­ fantáziáján a beöltetlen felvetőszálak lazaságát váltó (élénk érzékkel kezelt) folt­ motívumok olyan módon feszítik szét a szőnyegszövés hagyományos megoldását, hogy az újrafogalmazás a technika és az anyagszerűség tiszteletével öntörvényen belül fedez fel más, ez esetben nagyon egészséges lehetőségeket. A foltszerű láttatás művészi szándéka üt szemet Csulak Magdolna sző­ nyegein is. Észlelni nála bizonyos törekvést arra, hogy kilendüljön a szövés­ törvényszerűségek klasszikus állapotából, de még képtelen a hagyományok erejét az inspiráció szabadságával együtt hozni. Finomka moccanásokkal akar újat, s keresgélése rázódásmentesen szeretne beilleszkedni napjaink esztétikai nyugtalanságába. Ez is alkat kérdése, én a magam részéről bármilyen tiszte­ lettel hajlok is meg a lekerekítgetett, apróság-elemző alkotások előtt, mégis jobban szeretem a dinamitokat.

De Szentimrei Judit témás gyermekszoba-kárpitjai sem tekinthetők ilyen dinamitoknak. Ha képzeletemben a cikcakkban vonuló kiránduló csoportot a székely vízfolyásos minta amolyan figuratív átértékelésének fogom fel, akkor sem tudok megbarátkozni vele, mert az efféle plakátműveket ma már nem akasztjuk gyermekszobáink falára. Az üvegmegmunkálás, annak iparművészeti alkalmazhatósága viszont mintha gyerekcipőben járna. Pedig az olvasztott üveg, ha mester kezében van, csodálatosan dermed formát. Felemás kereszteződés az „égetett műfaj" legtöbb darabja: ami a szó esztétikai értelmében iparművészet, az hiányolja a funk­ cionalitás elemi követelményeit, ami pedig használható, az nem művészi. S ha azokat a porcelánkészleteket is megidézzük, amelyeket alkotójuk hangos kék­ kel, formai egyensúlyukból billent ki, ráoperálva a porcelánra olyan motívumsori, amely csak finomabb vonalkezelést bír el ebben az alkotói társításban, akkor ez az érzés axiómává keményedik. Nem akarok unos-untalan az öre­ gekre apellálni, de nem ártana komolyabban venni a kísérletezés elődeit, s akkor nem pazarolnának annyi energiát érleletlen, seízű darabokra. Ion Rusu és Fuhrmann Károly művészi erőt mutató ötvösmunkáin olykor valami technikai bizarrság uralkodik. Fuhrmann munkáiból — melyek leg­ utóbb, egyéni tárlatán, ismét nagy közönséget vonzottak — megérint valami feudális jelleg, amit a művész bizonyára a műfaj belső törvényeinek tiszteleté­ ben nem akar feloldani, levegősíteni. Nagyobb műhelyismerettel, biztosabb anyagkezeléssel dolgozik, de munkáiból hiányzik az az elevenítő alkotói lází­ tás, amellyel fiatal művésztársa, Ion Rusu, az ötvösség egyelőre még szűkterű, alig variált anyagában gondolkodni tud. Az az érzésem, hogy a fuhrmanni klasszicizáló veretesség nem jut túl egy középkori ötvöshagyaték tudatos vagy áttételesen értelmezett újjáélésénél, mert motivációs közlései az eredetiség — korunkban kialakított — esztétikai mércéjétől a műszerész inkább precíziós igényei felé hajlanak. Szimmetria-tisztelete pedig merevséggé, az alkotói képze­ let korlátjává keményedik. Érzékeny, gyökértisztelő szakmai jártasságát nem ártana egy kissé elevenebbé, izgalmasabbá hangolnia. Mit vinnék az említett iparművészeti munkákból otthonom díszítésére? — teszem fel magamban a kérdést. Bizony nem sokat. Mert aminek funkcionalitása van, az méreteiben haladja meg a típus-szobabelsőt, ami pedig hasz­ nálható, azt a szaküzletekben olcsóbban beszerezheti az ember. Sántha

Iosif

Rusu

ötvösmunkája

Imre

NEMZETKÖZI ÉLET

Az integráltól az egyszeregyig L e h e t e t l e n kétségbe v o n n i a politikai szociológia l é p t e n - n y o m o n m e g n y i l v á n u l ó é l e t r e v a l ó s á g á t . É p p e n v i r u l e n c i á j a folytán a z o n b a n g y a k o r i a k a n ö v e k e d é s i n e h é z ­ ségek, így p é l d á u l az az osztódás, a m e l y ú j a b b a n két ágazat m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é t teszi lehetővé a b é k e k u t a t á s b a n : a p o l e m o l ó g i á r a és a konfliktológiára g o n d o l u n k . T ö b b e n a z o n o s n a k vélik a kettőt, s vagy a konfliktológiát helyezik zárójelbe a polemológia m a g y a r á z a t á u l , vagy fordítva. P e d i g v a n n é m i k ü l ö n b s é g a két fo­ g a l o m között, m é g ha egy t u d o m á n y o s tőről f a k a d n a k is. F i a t a l h a j t á s o k r ó l lévén szó (még n e m is m e r e v e d t e k v é g é r v é n y e s definíciókba) k ö n n y e b b m ű v e l ő i k b e ­ állítottsága szerint m e g k ü l ö n b ö z t e t n i őket e g y m á s t ó l . M i b e n egyeznek a polemológusok és a konfliktológusok, s m i b e n k ü l ö n b ö z n e k ? Egyek a b b a n , hogy a h á b o r ú o k a i n a k és k ö v e t k e z m é n y e i n e k k u t a t ó i . Míg azon­ b a n a polemológusok nagy igénnyel egy m a k a c s u l ú j r a m e g ú j r a j e l e n t k e z ő t á r ­ s a d a l m i utópiához i g a z o d n a k — nevezetesen ahhoz, a m e l y egy v a l a m i k o r állítólag létezett n e m z e t k ö z i t á r s a d a l m i egyensúly m e g b o m l á s á b a n látja m i n d e n rossz for­ r á s á t , így a h á b o r ú é t is, s az elvesztett egyensúly v i s s z a n y e r h e t ő s é g é b e n ismeri fel a p a r a d i c s o m i (béke-) á l l a p o t o k m e g v a l ó s i t h a t ó s á g á t — a konfliktológusok szeré­ n y e b b e k : ők a nemzetközi e s e m é n y e k e t a konfliktusok s azok megoldása, illetve ú j r a t e r e m t ő d é s e s z a k a d a t l a n f o l y a m a t á n a k t e k i n t i k . Hasznos r e a l i z m u s ! A m i — az előbbiekből k i b o n t a k o z v a — a b b a n is m e g n y i l v á n u l , hogy a konfliktológia a konf­ l i k t u s o k l é n y e g é n e k felismertetését é p p e n azért t e k i n t i fő f e l a d a t á n a k , m e r t a n e m z e t k ö z i konfliktusok veszélytelenné szeliditésének m ó d o z a t a i t k u t a t j a és ajánlja. A t ö b b i r á n y ú b é k e k u t a t á s o n belül a g y a k o r l a t i a s a b b konfliktológia a z o n b a n bizonyos v o n a t k o z á s o k b a n l e m a r a d az a k a d é m i k u s a b b polemológiától. M é g p e d i g a m a jellegzetesen t ö r t é n e l m i e t l e n felfogása miatt, hogy bizonyos konfliktológusok szerint fölösleges a n e m z e t k ö z i konfliktusok m ú l t b e l i okait is firtatni, mivel — s z e r i n t ü k — a konfliktusok okai n e m a m ú l t b a n , h a n e m i n k á b b a j ö v ő b e n keresendők, h i ­ szen — ú g y m o n d — a j e l e n k o r i s t r a t é g i á k is a jövő s z e m p o n t j á b ó l ítélik m e g a jelent, vagyis p r e v e n t í v e k . A nemzetközi t a p a s z t a l a t o k n e m t á m a s z t j á k a l á feltevé­ süket. Ellenkezőleg: a t ö r t é n e l m i m e g h a t á r o z o t t s á g o k e n e r g i á j a növekszik ( p é l d a k é n t a nemzet kategóriájára utalunk). A b é k e k u t a t á s (a polemológia és a konfliktológia) n y i t o t t kérdései e l l e n é r e is m i n d n é p s z e r ű b b , a m i t a l á n főként két fontos e r é n y é n e k t u l a j d o n í t h a t ó : először, a jövő e l ő r e l á t h a t ó s á g á n a k ú j a b b t a n ú s á g á t szolgáltatja a n e m z e t k ö z i v i h a r o k előre­ jelzésével; másodszor pedig k ö n y ö r t e l e n elemzéseivel — deszakralizál. A b é k e k u t a t á s a jövőt n e m t e k i n t i e l ő r e l á t h a t a t l a n n a k , t e h á t a jövőt — e l k e ­ r ü l h e t ő n e k t a r t j a . . . Melyik jövőt? Azt a n e m rózsásat, a m e l y e t a t e r m o n u k l e á r i s

k o r s z a k m i l i t a r i s t a logikai a d a t a i v a l „etetett" k o m p u t e r e k s z á m í t o t t a k ki. A p a r a ­ doxon (az e l ő r e l á t h a t ó jövő elkerülhető) ebben a v o n a t k o z á s b a n é r t e n d ő . Az elsődleges o p e r a c i o n á l i s konfliktológia e g y é b k é n t elég sokat foglalkozik a. militarizmus, helyesebben a militaristák, még pontosabban a stratégák, a katonák logikájával, a m e l y t ő l a b é k e á l l a p o t f e n n m a r a d á s a függ. N e m a r r ó l v a n szó, hogy a k a t o n á k a k a r a t á t ó l függne a b é k e v a g y a h á b o r ú . De a m ű s z a k i s á g m a g a s fokaira j u t o t t k a t o n a i g é p e z e t e k b e n a d ö n t é s e k l o g i k á j á n a k sokkal n a g y o b b szerep jut, m i n t a régebbi, ö s s z e h a s o n l í t h a t a t l a n u l l o m h á b b h a d r e n d e k b e n . Egy t é v e d é s foly­ tán e l ő r e v e t e t t l o v a s d a n d á r t m é g vissza l e h e t e t t r e n d e l n i , a r a k é t á t n e m lehet. Ez a t é n y jócskán, d e m e g l e p ő m ó d o n befolyásolta a k a t o n a i titkolózást. Ú j a b ­ b a n n e m r e j t e n e k m i n d e n t v é k a alá, m i n t r é g e b b e n . Sőt, egy-egy n u k l e á r i s fegyvert vagy f e g y v e r r e n d s z e r t (például a r a k é t a - e l h á r í t á s t ) m á r j ó v a l m ű k ö d t e t é s e előtt v a ­ lósággal r e k l á m o z n i szoktak. Hogy az ellenfél kellő i d ő b e n s z á m o l h a s s o n vele. M e r t m i n d e g y i k fél a r z e n á l j á b a b e l e t a r t o z i k ( a k á r m i l y e n p a r a d o x á l i s a n hangzik) a z is, hogy a m á s i k logikája tökéletesen m ű k ö d i k , a tökéletes m ű k ö d é s h e z elegendő a d a t t a l r e n d e l k e z i k . A m i b ő l k ö z v e t l e n ü l k ö v e t k e z i k a kölcsönös tájékozottság f o n ­ tossága. A t i z e n n y o l c h a t a l m i leszerelési értekezlet egyik p r o b l é m á j a , a m e l y e t az atomsorompó-szerződéssel p r ó b á l m a j d m e g o l d a n i , é p p e n az, h o g y a n u k l e á r i s fegy­ v e r e k e l t e r j e d é s é n e k m e g a k a d á l y o z á s á v a l a v i l á g stratégiai k é p l e t e m é g a m e g ­ o l d h a t ó s á g keretei között m a r a d j o n , a két-, h á r o m - , n é g y - v a g y ö t i s m e r e t l e n e s egyenlet n e v á l j é k tíz vagy tizenöt-ismeretlenessé, t e h á t g y a k o r l a t i l a g m e g o l d h a t a t ­ l a n n á (ez az az egyenlet, a m e l y e t tiz-tizenöt p e r c e n b e l ü l l e h e t csak megoldani). A konfliktológusok a k ö n n y e b b érthetőség, a szemléletesség k e d v é é r t h a s o n l í t ­ j á k p ó k e r - p a r t i h o z a n a g y h a d i j á t é k o t , a m e l y a m a i fegyverkezési viszonyok köze­ p e t t e n e m c s a k h á b o r ú b a n , h a n e m b é k é b e n is s z ü n t e l e n ü l folyik a n a g y v e z é r k a r o k között. A logikai e g y e n s ú l y r a , a m a j d n e m nyílt k á r t y á k k a l v a l ó j á t s z á s r a a z é r t van szükség, m e r t a t e r m o n u k l e á r i s k o r s z a k k á r t y á s a i n a k helyzetét a k ö v e t k e z ő l e ­ h e t e t l e n szituáció a d o t t s á g a i v a l é r z é k e l t e t h e t n ő k (a P a u l V a l é r y n e v é h e z fűződő h a s o n l a t t a l élve): a stratégiai „ k á r t y á s " úgy jár, m i n t az a p ó k e r - j á t é k o s , aki a n n a k t u d a t á b a n p r ó b á l n y e r n i , hogy j á t é k közben á l t a l a előre n e m l á t h a t ó m ó d o n v á l ­ t o z n a k a j á t é k s z a b á l y o k ; k i c s e r é l ő d n e k a p a r t n e r e k ; m e g v á l t o z i k a n e k i és p a r t n e ­ r e i n e k kiosztott l a p o k száma, j e l e n t é s e és é r t é k e ; v á l t o z i k a tét; a p a r t i v é g é n ő m a g a s e m azonos azzal, aki leült j á t s z a n i . Szociológiai n y e l v e n szólva a fenti p ó k e r a consensus, a t á r s a d a l m i e g y e t é r t é s teljes h i á n y á t jelzi. A konfliktológusok az egyetértés bizonyos elemei n é l k ü l m é g az egyet n e m é r t é s végletes esetét, a h á b o r ú t s e m t u d j á k elképzelni. S z e r i n t ü k egy­ fajta c o n s e n s u s n a k az egyet n e m é r t é s végletes f o r m á j á b a n , a h á b o r ú b a n is l e n n i e kell. (A c o n s e n s u s m e g b o m l á s á n a k ezidáig a legvégletesebb p é l d á j a a m á s o d i k v i l á g ­ h á b o r ú . D e a frontokon m é r g e s gázokat a k k o r s e m h a s z n á l t a k . Csak a g á z k a m r á k b a n . ) A consensus p a r a n c s o l ó szükségességéből a d ó d i k a z t á n e g y m á s i n f o r m á l á s á n a k , a „ n y í l t s á g n a k " az a p a r a d o x á l i s szükségessége, a m e l y b ő l az is következik, hogy n a g y p é l d á n y s z á m ú folyóiratok ú g y í r n a k a l a p v e t ő , h i v a t a l o s stratégiai elvekről, ahogy r é g e b b e n c s a k e l v o n t jogelméleti k é r d é s e k r ő l é r t e k e z t e k volna. Igaz, c s a k a t e r m o n u k l e á r i s s t r a t é g i a n e m t a b u t ö b b é ( n e m r é g i b e n Ailleret, a francia n a g y v e z é r k a r főnöke fejtette ki ország-világ előtt F r a n c i a o r s z á g a l a p v e t ő stratégiai d ö n t é s é n e k alapelveit). Viszont a gyalogsági szolgálati s z a b á l y z a t o k t o ­ v á b b r a is a legféltettebb k a t o n a i t i t k o k közé t a r t o z n a k . Ezt a furcsa h e l y z e t e t is n a g y leleményességgel p r ó b á l j á k é r t e l m e z n i a konf­ liktológusok. É r v e l é s ü k n e m m i n d e n e s e t b e n meggyőző, de g o n d o l a t m e n e t ü k t e t ­ szetős fordulatossága e l v i t a t h a t a t l a n .

É r t e l m e z é s e i k b e n t a l á n az a l e g m e g k a p ó b b , hogy n a g y jelentőséget t u l a j d o n i ­ t a n a k az észnek, o p e r a c i o n a l i z m u s u k szinte észrevétlen siklik át r a c i o n a l i z m u s b a . A n u k l e á r i s fegyvereket a t u d o m á n y h a d m ű v é s z e t b e v a l ó b e h a t o l á s a e r e d m é n y é n e k t e k i n t i k . A klasszikus fegyverzetek és f e g y v e r n e m e k viszont l é n y e g ü k b e n (amely a technológiai v á l t o z á s o k k a l s e m m ó d o s u l t a l a p v e t ő e n ) a t u d o m á n y o s f o r r a d a l o m előtti v i l á g örökségei. T u d o m á n y és ráció egy és azonos. A t u d o m á n n y a l — ú g y ­ m o n d — b e h a t o l t az ész is a h a d m ű v é s z e t b e , s — most egy szaltó k ö v e t k e z i k — ez azt j e l e n t e n é , hogy a felek a t e r m o n u k l e á r i s k o r s z a k b a n e g y m á s s a l t u l a j d o n ­ k é p p e n i n t e l l e k t u á l i s p á r b a j t v í v n a k , a m e l y n e k eszközeit — a t e r m o n u k l e á r i s fegy­ v e r e k e t — a h a d i k é s z ü l t s é g e k megközelítően egyenlő fokain m á r j ó f o r m á n ki is l e h e t n e küszöbölni, s m a r a d n a : ráció k o n t r a ráció. (Ebből is é r t h e t ő , m i é r t foglal­ k o z n a k oly s o k a n a m a t e m a t i k a i j á t é k e l m é l e t t e l , m i é r t k e r e s n e k h a s o n l a t o k a t a s a k k t á b l á n , m i é r t esik szó a t o m - p a t t r ó l . ) A k i k a l e g m e r é s z e b b e k , k i m o n d j á k : a v a l ó s á g b a n n e m a n u k l e á r i s energia, h a n e m az e m b e r i ész az abszolút fegyver. Ez a g o n d o l a t s o r n e m v é l e t l e n ü l b u k k a n fel a n e m z e t k ö z i viszonyok m a i a d o t t ­ ságai közepette, a m i k o r a v i l á g k ü l ö n b ö z ő t é r s é g e i b e n a kölcsönös n u k l e á r i s b é n í tottság k ö v e t k e z m é n y e i n e k a jelei m u t a t k o z n a k . E g y r e t ö b b e t o l v a s h a t u n k a k l a s z szikus fegyverzetek n ö v e k v ő fontosságáról, a m i é r t h e t ő v é teszi, hogy m i é r t m a r a d h a d i t i t o k a szolgálati szabályzat. A z o n b a n ez a „visszafejlődés" a klasszikus fegyverzetekhez b o n y o l u l t a b b fel­ t é t e l e k közt zajlik, m i n t a m i l y e n e k között e fegyverzetek e r e d e t i l e g l é t r e j ö t t e k volt, m i n t a m i l y e n e k h e z e fegyverek „ m e n t a l i t á s a " t a p a d . A b é k e k u t a t á s t a r t azoktól, a k i k a n u k l e á r i s k o r s z a k b a n „békebeli h á b o r ú k " kategóriáiban gondolkodnak. A n u k l e á r i s a d o t t s á g o k s t r a t é g i á j á n a k b i z o n y á r a t u d o m á s u l kell v e n n i e , hogy h a t a l m a h a s z n á l h a t a t l a n u l n a g y r a n ö v e k e d e t t , n e m is t u d m á r m i h e z k e z d e n i vele. S a k á r m i l y e n k o m i k u s a n h a n g z i k : N y u g a t o n a b é k e k u t a t ó i n t é z e t e k e t (talán é p p e n ezért) főként a n a g y v e z é r k a r o k , a l e g n a g y o b b h a d i a n y a g - g y á r a k finanszírozzák. M á s a helyzet a klasszikus s t r a t é g i á v a l . A The Times egyik k a t o n a i s z a k é r ­ tője k e r e k p e r e c k i m o n d j a : „ F a i r dolog b e v a l l a n i , hogy a k a t o n a s z e m p o n t j á b ó l a b é k e — p a r a d o x o n . A b é k e i d ő k s o k k a l s ú l y o s a b b v á l s á g elé állítják a h a d e r ő k e t , m i n t a m i l y e t s z á m u k r a a h á b o r ú b a n felmerülő k o c k á z a t o k j e l e n t e n e k . . . M i n t h a a t á r s a d a l m i v á l t o z á s és a politikai fejlődés összeesküdött v o l n a a k a t o n a e l l e n : m a ­ g u k mögött hagyják, hogy b e l e t e m e t k e z h e s s e n a mesés m ú l t r ó l a l k o t o t t n a i v e m ­ lékeibe." De n e m „ t e m e t k e z i k bele", h a n e m p é n z t k ö v e t e l : a r r ó l is í r n a k , hogy a k l a s z szikus fegyverzetek „ f e l t á m a s z t á s a " kétszer a n n y i b a k e r ü l a v i l á g n a k , m i n t a n u k l e á r i s hajsza. Ezzel a kérdéssel, az esetleges r e c i d i v á v a l a n u k l e á r i s t ó l a klasszikushoz é r ­ d e m e s foglalkozni, hiszen r e n d k í v ü l i politikai k ö v e t k e z m é n y e k k e l jár, k i v á l t k é p ­ p e n a h a r m a d i k v i l á g v i s z o n y l a t á b a n , a m e l y t a l á n úgy lép vissza a n u k l e á r i s sza­ kaszból, hogy b e n n e s e m volt. Hisz ott cáfolnak r á l e g g y a k r a b b a n R o b e r t E s c a r p i t professzornak, a Le Monde h í r e s tiz-tizenöt soros glosszáit író k i t ű n ő s é g é n e k á b r á n d ­ k é p é r e : „ M a n a p s á g m á r a h a d s e r e g e k t ú l szép és t ú l s á g o s a n költséges m e c h a n i z m u ­ sok ahhoz, hogy k ö r ü l t e k i n t ő t e c h n i k u s o k k i t e g y é k őket h á b o r ú s k á r o s o d á s n a k ; leg­ a l á b b i s o l y a n h á b o r ú k b a n n e m , a m e l y e k b e n a v i s s z a v á g á s o k k o c k á z a t a is fennáll." I s m é t csak a konfliktológiára v á r , hogy a felsőfokok elérése u t á n m a g a is visszalépjen az elemibe, s a klasszikus egyszeregyet l e g a l á b b olyan e l e g á n s a n oldja meg, m i n t a n u k l e á r i s i n t e g r á l t . Farkas

László

MIRCEA OPRI AN

Jövőkutatás

Michel D r a n c o u r t , az ismert francia közgazdasági szemleíró, a n a g y p é l d á n y ­ s z á m ú L'Entreprise című h e t i l a p 613. s z á m á b a n m e g j e l e n t r o v a t c i k k é b e n (Réflexi­ ons) a következő figyelemre méltó sorokat o l v a s t u k : „A jövőben a klasszikus szótá­ r a k a t o l y a n o k k a l kell pótolni, a m e l y e k lehetővé teszik a m o d e r n ügyvezetés m e g ­ értését. Új, l a s s a n k é n t klasszikussá váló m e g h a t á r o z á s o k születtek. P é l d á u l : Flasch-eljárás = egy építőtelep vezetése m e g j a v í t á s á n a k módszer­ t a n a ; Chronos = rövid l e j á r a t ú előrelátási p r o g r a m ; Orfan = egy t e r v e z e t t vagy é p ü l ő ü z e m személyzete k é p z é s é n e k és f e l h a s z n á l á s á n a k m ó d s z e r e ; Milord = k i ­ utalási módszer a készletek k o r l á t o z á s á v a l ; Mansart — az építkezésekkel és köz­ m u n k á k k a l kapcsolatos p r o g r a m o k k ö n y v t á r a ; Capitol = felügyelő posztok szerve­ zése az a u t o m a t i z á l t b e r e n d e z é s e k b e n . " Azon új t e r m i n u s o k listája, a m e l y e k k e l — a m ű s z a k i h a l a d á s e r e d m é n y e ­ k é p p e n — a n y e l v gyarapszik, s o k k a l hosszabb, és t o v á b b bővül, l e l t á r o z á s u k á l ­ l a n d ó a n f o g l a l k o z t a t h a t n á azokat, akik e — t a g a d h a t a t l a n u l hasznos — k é r d é s e k iránt lankadatlan érdeklődést tanúsítanak. Nyelvészeti visszhangjaitól függetlenül, a m ű s z a k i h a l a d á s h a t á r o z o t t a n befolyá­ solta — és befolyásolja a t o v á b b i a k b a n is — a tőkés v á l l a l a t o k fejlődését, h a n g ­ súlyozza, és eddig n e m t a p a s z t a l t m é r e t e k b e n elmélyíti a k o n k u r r e n c i a - h a r c o t . J. Rozner francia közgazdász szerint „egy olyan k o r s z a k k a l i s m e r k e d ü n k , a m e l y r e kevéssé v a g y u n k felkészülve; e k o r s z a k b a n a k o n k u r r e n c i á t a m ű s z a k i h a l a d á s h a ­ tározza m e g " (L'Entreprise, 1966. 544). A m ű s z a k i h a l a d á s b a n elért előny a v i l á g v i s z o n y l a t b a n k i b o n t a k o z ó k o n k u r r e n c i a - h a r c b a n az előnyszerzés conditio sine q u a n o n - j á v á vált. Ily k ö r ü l m é n y e k k ö ­ zepette s z ü n t e l e n ü l n ö v e k s z e n e k azok az összegek, a m e l y e k e t a n a g y tőkés cégek a m ű s z a k i - t u d o m á n y o s k u t a t á s r a s z á n n a k , s m i n d n a g y o b b a k azok a nehézségek is, a m e l y e k k e l a kis és közepes c é g e k n e k meg kell küzdeniök, hogy a műszaki h a l a d á s p a r a n c s o l ó szükségleteinek eleget tehessenek. Különösen h e v e n y f o r m á b a n jelentkezik ez a n n a k következtében, hogy az egyesült á l l a m o k b e l i n a g y cégek jelen­ tős előnyre t e t t e k szert m á s országok, k i v á l t k é p p e n a közös piaci országok t ő k é s v á l l a l a t a i v a l szemben. Az a m e r i k a i cégek á t l a g b a n össztermelésük é r t é k é n e k 2—2,5%át fordítják k u t a t á s o k r a , az e u r ó p a i a k viszont csak 1—l,5%-os átlagot é r n e k el. Az eltolódás n a g y s á g a úgy érzékelhető igazán, ha összehasonlítjuk az a m e r i k a i v á l l a ­ l a t o k t e r m e l é s é n e k é r t é k é t a többi tőkésország v á l l a l a t a i é v a l . Az évi e g y m i l l i á r d dollár t e r m e l é s i é r t é k e t m e g h a l a d ó v á l l a l a t o k országon­ k é n t i m e g o s z l á s á b a n s z e m b e t ű n ő e n j e l e n t k e z n e k az eltolódások: az Egyesült Álla­ m o k b a n 60 ilyen cég v a n , viszont az N S Z K - b a n 12, A n g l i á b a n 6 (e cégek közül 3 a n g o l — h o l l a n d érdekeltség), 2 J a p á n b a n , 2 F r a n c i a o r s z á g b a n v a n , 2 pedig székhe­ lyeként Hollandiát, Svájcot, és Olaszországot jelöli meg. Az

évi

250 milliárd dollár összértéknél többet százalékaránya a lökés világ

Gépgyártás Gépkocsi Kőolaj Elektrotechnika Kémia

produkáló cégek termelésében

Egyesült á l l a ­ mokbeliek Közös p i a c i a k 70 13,1 75,8 13,4 73,5 13,7 68,3 14,8 62,3 20,8

Más tőkés­ országbeliek 16,9 10,8 12.8 3 6,9 16,9

termelésének

Összesen 100 100 100 100 100

E feltételek közepette k e r ü l t felszínre az Egyesült Á l l a m o k e l t á v o l o d á s a a többi tőkés országtól a m ű s z a k i h a l a d á s t e r é n (technical gap), és ezzel egyidejűleg j e l e n t k e z e t t az ügyvezetés k o r s z e r ű m ó d s z e r e i v e l kapcsolatos előny is (managerial gap); e kifejezések m i n d e n n a p o s s á v á l t a k a közgazdasági sajtóban, s a n y u g a t ­ e u r ó p a i , főként közös piacbeli tőkés országok l e g s ú l y o s a b b gondjai közé sorolhatók. Hogy felvehessék a v e r s e n y t az a m e r i k a i cégekkel, a n y u g a t - e u r ó p a i k o r m á n y o k (főként a francia k o r m á n y ) k o n c e n t r á l á s o k , fuzionálások útján, a legjelentősebb v á l l a l a t o k e g y ü t t m ű k ö d t e t é s é v e l a nagy, a m e r i k a i m é r e t ű v á l l a l a t o k létesítésének p o l i t i k á j á h o z f o l y a m o d n a k , hogy ezek a z t á n e l b i r j á k a m ű s z a k i h a l a d á s m e g k ö v e ­ t e l t e n a g y költségeket a k u t a t á s b a n és a b e r u h á z á s o k b a n . A R e n a u l t és a P e u g e o t , a P e c h i n e y és S a i n t - G o b a i n , az Agfa és a G e v a e r t között létrejött fúziók és m e g ­ egyezések (hogy csak azokat említsük, a m e l y e k az a m e r i k a i a k é v a l v e t é l k e d ő m é r e t ű cégek l é t r e h o z á s á h o z vezettek) kezdetet jeleznek, s a tőkés országok közgazdászai szerint ez a f o l y a m a t a következő évek s o r á n felerősödik. Mivel a z o n b a n e k ö z b e n a z egyesült á l l a m o k b e l i v á l l a l a t o k is folytatják a k o n c e n t r á l á s t , a helyzet d i n a m i ­ k á j á t a j e l e n k o r i k o n k u r r e n c i a - h a r c egyik j e l l e m z ő j é n e k vélik. A L'Entreprise szemléletes s t í l u s b a n ír a h e l y z e t r ő l : „Az óriások gigászokká, a gigászok m a m m u t o k k á válnak." Vajon mekkorára, s meddig növekedhetnek még? Prospektíva

és

futurológia

A v á l l a l a t v e z e t é s f u n k c i ó i n a k szentelt t e r j e d e l m e s m ű v e b e n O c t a v e Gelinier, az i s m e r t francia s z a k e m b e r n y o m a t é k o s a n h a n g o z t a t j a , hogy a v e r s e n g ő v á l l a ­ l a t n a k rövid l e j á r a t r a t a k t i k a i , hosszabb időre pedig stratégiai e l ő r e l á t á s r a v a n szüksége s u g y a n a k k o r „ahhoz, hogy (a vállalatot) n e érje felkészületlenül a fejlő­ dés, nagyon hosszú időre, n e m elegendő az e m b e r különféle szükségleteit é s esz­ közeit e g y m á s t ó l e l k ü l ö n í t e t t e n t a n u l m á n y o z n i , h a n e m egybe kell v e t n i őket s fel kell k u t a t n i a z o k a t az új f o r m á k a t , a m e l y e k t a l á l k o z á s u k m e t s z ő p o n t j a i n esetleg m e g j e l e n h e t n e k " (Fonctions et taches de direction générale. P a r i s , 1966). Olivier G i s c a r d d'Estaing egyik t a n u l m á n y á b a n k i m u t a t j a , hogy a h o s z s z ú l e j á r a t ú politika k i d o l g o z á s á n a k p r o b l é m á j a a l e g n a g y o b b a m e r i k a i v e g y i p a r i cég, a D u P o n t de N e m o u r s központi feladata, a m e l y e t e cég l e g f o n t o s a b b , vezetési e l v e k é n t jelöl m e g : „A vezetés célkitűzése: a hosszú időre s z á m í t o t t l e g m a g a s a b b profit e l é r é s é n e k m ó d s z e r e s k u t a t á s a " (La descentralisation du pouvoir dans l'entre­ prise, condition du succes. P a r i s , 1967). A távoli jövő közelebb hozását célzó t ö r e k v é s o l y a n foglalatosságokhoz v e ­ zetett, a m e l y e k n e k jól m e g h a t á r o z o t t diszciplínába v a l ó s ű r í t é s e számos k u t a t ó , gon­ d o l k o d ó erőfeszítését igényli. E m l í t é s r e m é l t ó sikert ért el Gaston B e r g e r francia szociológus: olyan t u d o ­ m á n y á g a t k e z d e m é n y e z e t t , a m e l y a t á r s a d a l m i jövőt az e p r o b l é m a k u t a t á s á r a a l ­ kotott szerv segítségével t a n u l m á n y o z z a ; az ő n e v é h e z fűződik az új elnevezés, a prospektíva is. Gaston Berger 1957-ben P á r i z s b a n n e m z e t k ö z i p r o s p e k t í v a - k ö z p o n t o t létesített, a m e l y n e k f e l a d a t a a m o d e r n világ fejlődését gyorsító m ű s z a k i , t u d o m á n y o s , gazdasági és t á r s a d a l m i okok t a n u l m á n y o z á s a s a m a k ö v e t k e z m é n y e k előrejelzése, a m e l y e k az e m l í t e t t tényezők e g y ü t t h a t á s á b ó l k ö v e t k e z h e t n e k . M e g ­ jegyzendő, hogy a p r o s p e k t í v a célkitűzéseihez igazodik a F r a n c i a E n c i k l o p é d i a (En­ cyclopédie Française) legutóbbi, 1959-es k i a d á s a is; X X . k ö t e t é n e k c í m e : Az alakuló világ. Történelem. Fejlődés. Prospektíva. H a s o n l ó foglalatosságok a l a p j á n e b b e n az i r á n y b a n fejlődik a j ö v ő - k u t a t á s t u d o m á n y a , a futurológia is; m ű v e l é s é t a F o r d ­ a l a p í t v á n y s z u b v e n c i o n á l j a . F r a n c i a o r s z á g b a n ez az á r a m l a t a d j a ki a n e v e s sze-

mélyiség, B e r t r a n d de J o u v e n e l szerkesztette folyóiratot, a Futuribles-t s z a b a d o n — k ö r ü b e l ü l így f o r d í t h a t ó : „A jövő d o l g a i . . . " ) .

(a cím —

A jövő ésszerű e l ő r e l á t á s á n a k t u d o m á n y a k é n t m e g h a t á r o z o t t futurológia m ű ­ velői a futurológusok, a k i k a j ö v ő - k u t a t á s t ö r v é n y e i n e k és m ó d s z e r e i n e k a k i d o l ­ g o z á s á r a v á l l a l k o z n a k : k í s é r l e t ü k az idő p r ó b á j a előtt áll. A t á j é k o z t a t á s igényé­ vel lejegyezzük n é h á n y t ö r v é n y ü k e t , m ó d s z e r ü k e t . „A h á r o m n e m z e d é k t ö r v é n y e " szerint az a l a p v e t ő t e n d e n c i á k b á r m e l y m ó d o s u l á s a v a l a m e l y t á r s a d a l m o n belül l e g a l á b b h á r o m n e m z e d é k e t átfogó m i n i m á l i s időszakot, t e h á t m i n t e g y 20—30 esz­ t e n d ő t igényel; „a k o n t i n u i t á s t ö r v é n y e " az i s m e r t bölcs m o n d á s b ó l i n d u l k i : n a t u r a n o n facit saltus. Módszereik közül kettőt e m l í t h e t ü n k : „az e x t r a p o l á l á s és a k o n t i ­ n u i t á s m ó d s z e r e " a lineáris p r o g r a m o z á s r a é p ü l ; „a s z a k e m b e r e k m ó d s z e r e " a s p e ­ c i a l i s t á k különböző k ö r ü l m é n y e k között t ö r t é n ő f e l h a s z n á l á s á n a k , és az „ e l ő r e ­ jelző f ó r u m " m e g a l k o t á s á n a k az eszméjéből i n d u l ki. A jövő m e g i s m e r é s é n e k kidolgozását illetően m i n d e n k i e g y e t é r t a b b a n , hogy a z „informatiká"-nak (vagyis az információ logikai és m a t e m a t i k a i feldolgozásának) d ö n t ő a szerepe. A k o r s z e r ű e l e k t r o n i k u s s z á m í t ó g é p e k e t a l k a l m a z ó , i n f o r m a t i k á ­ v a l foglalkozó cégek r e n d k í v ü l i m é r t é k b e n fellendültek, p e r s p e k t í v á i k r ó l a L'Entre­ prise (1966. 619.) így ír: „Képviselői szerint tíz é v e n b e l ü l az i n f o r m a t i k a f o r g a l m a a g é p k o c s i g y á r t ó i p a r é h o z h a s o n l ó lesz. H o z z á t e h e t j ü k : az i n f o r m a t i k a gazdasági j e l e n t ő s é g e n a g y o b b lesz, m i n t az a u t ó i p a r é . Az i n f o r m a t i k a a k o r s z e r ű t e v é k e n y s é g atyja." -, Az Egyesült Á l l a m o k e t é r e n is e l ő n y b e n v a n a n y u g a t - e u r ó p a i o r s z á g o k k a l s z e m b e n m i n d a s z á m í t ó g é p e k g y á r t á s a és felhasználása, m i n d a vállalatvezetési k o n c e p c i ó t e k i n t e t é b e n . 1967-ben az Egyesült Á l l a m o k b a n k b . 43 000, N y u g a t - E u r ó ­ p á b a n p e d i g m i n t e g y 8000 (ebből a közös piaci o r s z á g o k b a n 6000) e l e k t r o n i k u s szá­ m í t ó g é p volt. Az Egyesült Á l l a m o k b a n évi 3—4 m i l l i á r d dollárt, N y u g a t - E u r ó p á ­ b a n p e d i g 4—500 millió d o l l á r t r u h á z n a k e l e k t r o n i k u s s z á m í t ó g é p e k b e . A m e r i k a e l ő n y é t t a n ú s í t j a az is, hogy a tőkés világpiac s z á m í t ó g é p - e l a d á s a i b ó l az E g y e s ü l t Á l l a m o k 73%-kal részesedik (amiből az IBM-cég e g y m a g á b a n 62%-ot szállít). A f e n n m a r a d ó 27%-on angol, francia, n y u g a t n é m e t és j a p á n cégek osztoznak. A v á l l a l a t v e z e t é s r ő l kidolgozott t a n u l m á n y á b a n az A m e r i c a n M a n a g e m e n t A s ­ sociation a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e jutott, hogy egy v á l l a l a t v e z é r i g a z g a t ó - e l n ö k é n e k ideje 40%-át a 2 éves, 60%-át pedig a 2—10 éves t á v l a t ú p r o b l é m á k n a k kell s z e n ­ telnie. 1966-ban a L'Entreprise egy r i p o r t e r e , aki ellátogatott az a m e r i k a i X e r o x ­ céghez, feljegyezte, hogy a v á l l a l a t v e z e t ő s é g ideje n a g y o b b részét a cég 1970 u t á n i h e l y z e t é n e k m e g s z i l á r d í t á s á r a , illetve az 1975-öt k ö v e t ő i d ő s z a k r a é r v é n y e s üzleti p o l i t i k á j á n a k k i d o l g o z á s á r a fordítja. Ez késztette a r r a Gelinier-t, hogy e m l í t e t t k ö n y v é b e n a k ö v e t k e z ő k e t í r j a : „Az á t k e l é s az A t l a n t i - ó c e á n o n a jövőbeli élet j e l e n s é g e i n e k megfigyelésére a jövőbeli s t r u k t ú r á k megfigyelésének olyan módja, a m e l y e t egyetlen v á l l a l a t s e m m e l l ő z h e t . " Louis A r m a n d , a francia A k a d é m i a tagja ilyen é r t e l e m b e n h i v a t k o z i k a z o k r a a t a n u l m á n y o k r a , a m e l y e k az 1980-as francia célkitűzések m e g h a t á r o z á s á r a h i v a ­ t o t t a k : „ T u d n i a k a r j á k , milyen lesz a francia 1980-ban? Nos, i s m e r j é k m e g a m a i a m e r i k a i t ! " A L'Entreprise szerint: „Az egyetlen csillapítószer: v e g y ü k t u d o m á s u l , h o g y a n n a k i s m e r e t e , a m i az Egyesült Á l l a m o k b a n történik, s z á m u n k r a az e l ő r e ­ l á t á s s a l e g y e n é r t é k ű ! " (1967. 625). F r a n c i a o r s z á g legfontosabb erőfeszítése az Egyesült Á l l a m o k j a v á r a m u t a t k o z ó k ü l ö n b ö z ő s é g e k kiküszöbölése: a „plan c a l c u l " kidolgozása, a m e l y 1970-ig 500 m i l ­ lió f r a n k (100 millió dollár) b e r u h á z á s á t i r á n y o z z a elő egy k o r s z e r ű e l e k t r o n i k u s s z á m í t ó g é p g y á r szervezésére, hogy e t é r e n felszámolhassák a függőséget az a m e -

r i k a i a k t ó l . A jelenlegi becslések szerint 1975—1980 között 4—500 000 személy dolgo­ zik m a j d e s z e k t o r b a n , szemben azzal a 2 millióval, aki az Egyesült Á l l a m o k b a n m á r 1970-ben e b b e n az á g a z a t b a n t e v é k e n y k e d i k . A „ p l a n calcul" teljesítésének biz­ tosításáért négy francia cég megfelelő s z e k t o r á n a k összevonásával l é t r e h o z t á k Az informatika nemzetközi társaságát. A „legfuturológiaibb" szellemben h a t á r o z o t t a n á l l í t h a t j u k , hogy e t e r ü l e t p r o s p e k t í v á j a szerint h a t a l m a s m é r e t ű v e r s e n g é s e k előkészületei b o n t a k o z n a k k i : az e r e d m é n y t persze n e m i s m e r h e t i k m é g s e m a versenyzők, sem azok, a k i k s z á m í t ó ­ g é p e k segítségével igyekeznek megfejteni a k ü z d e l e m k i m e n e t e l é t De minimis

non

curat

praetor

A n a g y cégek l é t r e j ö t t e m e g k í v á n t a v e z e t é s ü k m ó d s z e r e i n e k t a n u l m á n y o z á s á t ; e cégek n e m z e t k ö z i jellege, az a tény, hogy t ö b b ü k n e k m á s o r s z á g o k b a n is v a n n a k fiókjai, l e á n y v á l l a l a t a i , h o z z á j á r u l t a t a n u l m á n y o z á s bővüléséhez, nemzetközileg szentesítette a management és a manager kifejezéseket ( m a n a g e m e n t : a v á l l a l a t v e ­ zetés m ű v é s z e t e vagy t u d o m á n y a ; m a n a g e r : vállalatvezető). P . D r u c k e r , a N e w York-i e g y e t e m professzora a következők szerint é r t é k e l t e a m e n e d z s e r d ö n t ő sze­ r e p é t : „A m e n e d z s e r m i n d e n v á l l a l a t d i n a m i k u s e l e m e l e l k e . . . , hiszen a v á l l a l a t v e z e t ő i n e k t u l a j d o n s á g a i és t e v é k e n y s é g e i j e l e n t i k az egyetlen reális előnyt a k o n k u r r e n c i a - h a r c b a n " (La pratique de la direction de l'entreprise. P a r i s , 1963. 4). M á r a U. S. Steel h í r e s alapítója, A n d r e w C a r n e g i e s z e m l é l e t e s e b b e n fogalmazott: „ E l h ó d í t h a t j á t o k a p i a c a i m a t , e l p u s z t í t h a t j á t o k ü z e m e i m e t ; ha m e g m a r a d az a m e ­ nedzser-csoport, a m e l y e t m a g a m k ö r é gyűjtöttem, n e h á n y éven b e l ü l ú j j á é p í t e m birodalmamat." Gelinier szerint a m o d e r n v á l l a l a t v e z e t ő t a h a g y o m á n y o s t ó l az különbözteti meg, hogy a régi t í p u s ú vezető p a r a n c s o k a t osztogat, az új viszont ötleteket; s h a n g s ú l y o z z a : „Egy eszme ü z e m n é l k ü l m é g pénzügyileg is t ö b b e t érhet, m i n t egy ü z e m eszme n é l k ü l . " Úgy véljük, igen hasznos o l v a s m á n y Alfred P. S l o a n j u n i o r A General Motorsnál töltött éveim című, a m e n e d z s e r i z m u s k i s k á t é j á n a k számító k ö n y v e . A L'Entreprise főszerkesztője, M. D r a n c o u r t így v é l e k e d e t t r ó l a : „Sloan n e v é t egykor m a j d a F o r d é v a l és a F a y o l é v a l e g y ü t t e m l e g e t i k a z o k n a k a férfiak­ n a k a s o r á b a n , a k i k a l e g n a g y o b b m é r t é k b e n r á n y o m t á k é v s z á z a d u n k r a egyéni­ ségük jegyét." M i n d e n k i egyetért a b b a n , hogy Sloan fejlesztette a tőkés világ l e g n a g y o b b v á l l a l a t á v á a G e n e r a l Motorst (évi t ö b b m i n t 20 m i l l i á r d o s t e r m e l é ­ sével k b . 2 m i l l i á r d dollár h a s z n o t hajt). Az Egyesült Á l l a m o k közgazdasági s a j ­ tója a n n a k k i d o m b o r í t á s á v a l szokta szemléltetni a G e n e r a l Motors fontosságát, hogy évi t e r m e l é s é n e k é r t é k e száznál t ö b b á l l a m költségvetéséét m e g h a l a d j a ; s egyik s z ó l á s m o n d á s u k szerint: „ A m i a G e n e r a l M o t o r s n a k előnyös, előnyös az E g y e ­ sült Á l l a m o k n a k is" (1967. 623). M a g a Sloan a k ö v e t k e z ő k e t i r t a a G e n e r a l Motors fejlődéséről szóló t a n u l m á ­ n y á r ó l , a m e l y e t a v á l l a l a t v e z e t é s é n e k á t v é t e l e k o r készített: „E t a n u l m á n y a k ö v e t ­ kező k é t a l a p e l v r e é p ü l : 1. S e m m i esetre sem k o r l á t o z z u k v a l a m e l y o p e r a c i o n á l i s egység vezetőjének felelősségét. M i n d e n ilyen egység f u n k c i o n á l i s a n ö n á l l ó v á v á l i k főnöke vezetése alatt, hozzá kell szoknia, hogy k e z d e m é n y e z é s e i t teljes m é r t é k b e n érvényesítse, s így biztosítsa fejlődését. 2. Bizonyos központi funkciók n é l k ü l ö z h e t e t l e n e k a v á l l a l a t fejlődése és t e ­ vékenységei önellenőrzése s z e m p o n t j á b ó l . " S l o a n ily m ó d o n a k t u a l i z á l t a a v á l l a l a t v e z e t é s b e n a régi r ó m a i a l a p e l v e t : De m i n i m i s n o n c u r a t p r a e t o r (apróságokkal n e m foglalkozik a vezető).

A d e c e n t r a l i z á l á s Sloan s z o r g a l m a z t a a l a p e l v e i n e k a l k a l m a z á s á t elméleti sí­ kon számos k u t a t ó t o v á b b fejlesztette, s g y a k o r l a t i l a g sok n a g y a m e r i k a i cég iga­ zodott hozzá. Olivier Giscard d'Estaing (a volt francia p é n z ü g y m i n i s z t e r testvére) jellemző c í m ű k ö n y v é b e n (A siker feltétele — a hatalom decentralizálása a válla­ laton belül) a D u P o n t de N e m o u r s cég szervezési a l a p e l v é t h a n g s ú l y o z z a : „ M i n d e n egyes szekció független v á l l a l a t k é n t v a n megszervezve. M i n d a t i z e n k e t t ő egy-egy független vállalat, j o b b a n m o n d v a v á l l a l a t - c s o p o r t . " A v á l l a l a t v e z e t ő f u n k c i ó k k a l és h a t a l o m m a l v a l ó f e l r u h á z á s á n a k t a n u l m á n y o ­ zása Gelinier szerint a b b ó l az a l a p e l v b ő l i n d u l ki, a m e l y szerint „vezetni a n n y i , m i n t m á s o k á l t a l e r e d m é n y t elérni, s felelni azért, a m i t m á s végez". Az Analyse et Prévision c í m ű folyóirat szerint: „Az a m e r i k a i ügyvezetés egyik d o g m á j a : a h a t a l o m m a l v a l ó f e l r u h á z á s t u d o m á n y a " (1967. 2). S ismét G e l i n i e r - t idézzük: „A felelősség á t r u h á z á s a azt jelenti, hogy egy beosztottat m e g b í z u n k bizonyos célok elérésével, m e g h a g y v a s z á m á r a az eszközök m e g v á l o g a t á s á n a k bizonyos s z a b a d ­ ságát." Az illetékességek d e c e n t r a l i z á l á s á n a k k é r d é s é t sokféle — l é l e k t a n i és szocio­ lógiai — t a n u l m á n y veti fel a gazdasági h a t é k o n y s á g s z e m p o n t j á b ó l . Sloan m ű v e s z e r i n t a d e c e n t r a l i z á l á s l é l e k t a n i l a g kölcsönös b i z a l m a t tételez fel: „A n a g y v á l ­ lalaton b e l ü l v a l a m i l y e n m ó d o n ki kell a l a k í t a n i a kölcsönös b i z a l o m szellemét. B e ­ é r j ü k a n n a k m e g e m l í t é s é v e l , hogy egy-egy részlegvezető a k ö v e t e n d ő e l j á r á s o k r a v o n a t k o z ó j a v a s l a t á t , a m e l y e t a v á l l a l a t j e l e n l e v ő vezetősége elé terjesztett, gya­ k o r l a t i l a g m i n d i g a m a g u n k é v á t e t t ü k . " F o n t o s n a k t a r t j u k a következő lélektani a l a p e l v e t is: „A m e g b í z á s s i k e r é n e k egyik a l a p f e l t é t e l e : a megbízó s z a b a d o n v á ­ laszthassa m e g a megbízottat." (D. P e r n i n : La délégation des décisions. Hommes et Techniques. 1966. 264). G e l i n i e r a h a t a l o m á t r u h á z á s á n a k , a d e c e n t r a l i z á l á s n a k az a l a p e l v é r ő l írja idézett k ö n y v é b e n : „A m e g h a t a l m a z á s o l y a n b i z a l m i a k t u s , a m e l y l e h e t ő v é teszi, hogy a főnök n e a v a t k o z z é k bele a dolgokba, m é g a k k o r sem, ha v a l a m e l y i k beosztott h i b á t k ö v e t el, hiszen a főnök jól tudja, hogy a h i b á z á s e l ­ k e r ü l h e t e t l e n a megbízott ö n á l l ó s o d á s á n a k f o l y a m a t á b a n , s r e m é l h e t i , hogy n e m lesz t ú l o n t ú l sok hiba. A m e g b í z á s a személyi k é p e s s é g e k b e h e l y e z e t t b i z a l o m r a épül, a r r a , hogy azok, a k i k r e felelősséget r u h á z t a k , t ö k é l e t e s e d n e k , fejlődnek." K ö ­ v e t k e z é s k é p p e n : „Ne r u h á z z o n át felelősséget az a főnök, aki k é p t e l e n t u d o m á s u l v e n n i , hogy v a l a k i h i b á k a t is elkövethet. Csak az e m b e r é b e n megbízó vezető a l k a l ­ m a s k o m o l y felelősség á t r u h á z á s á r a . " A v á l l a l a t v e z e t ő i megbízás egyik szervezési a l a p e l v e : a rövid l e j á r a t ú r u t i n ­ k é r d é s e k e t illetően a h a t á r o z a t h o z a t a l t és a felelősséget m i n é l közelebb kell h e ­ lyezni a v é g r e h a j t ó közeghez, m i n é l j o b b a n d e c e n t r a l i z á l n i kell, m e r t „az a főnök, a k i m á s t n e m bíz meg, aki m i n d e n t m a g a a k a r i r á n y í t a n i , soha n e m r e m é l h e t i , h o g y széles k ö r ű t e v é k e n y s é g e t vezethet". U g y a n a k k o r viszont a v á l l a l a t v e z e t é s k é r d é s e i t illető d ö n t é s e k „át n e m r u ­ h á z h a t ó k , á m k í v á n a t o s , hogy k i d o l g o z á s u k b a a vezető v o n j a b e főbb m u n k a ­ társait".

Befejezésül m é g c s u p á n azt s z e r e t n ő k h a n g s ú l y o z n i , hogy a n a g y . tőkés v á l l a ­ latok j e l e n k o r i fejlődése felszínre hozza azokat: az e l l e n t m o n d á s o k a t , a m e l y e k e t a m ű s z a k i h a l a d á s és a k o n k u r r e n c i a e l m é l y ü l é s e t o v á b b élez; de f e l m e r ü l n e k olyan vezetési m ó d s z e r e k is, a m e l y e k — jellegük folytán — a v á l l a l a t v e z e t é s á l t a l á n o s érvényű tapasztalatainak tekinthetők.

Che Guevara „Mikor m e g k é r d e z t é k tőlünk, kit é r ­ t e s í t s e n e k h a l á l u n k esetén — m i n d a n n y i ­ an m e g d ö b b e n t ü n k . A z t á n b e l á t t u k : az igazi f o r r a d a l o m b a n győzni kell v a g y m e g ­ h a l n i . " Így e m l é k e z e t t vissza Guevara 1966-ban írott, h í r e s Búcsúlevelében egy tíz évvel k o r á b b i felismerésre. Most, hogy korai halála, melyet inkább keresnik i h i v n i , m i n t k e r ü l n i látszott, h i v a t a l o ­ san elfogadott t é n y n e k t e k i n t h e t ő , m á r m e g v á l t o z o t t a k u s z t i k a i közegben visszh a n g z a n a k ezek a szavak. E u r ó p a fogalmai a hősiességről, az áldozatról, a h a l á l r ó l n e m változhattak m e g a n n y i r a , hogy e n n e k a p a t e t i k u s élet­ nek, e n n e k a r o m a n t i k u s h a l á l n a k a — n e m k e r ü l h e t j ü k el a szót — szépsége n e m r e n d í t e t t e v o l n a m e g a z o k a t is, a k i kkorántsemosztják „ C h e " és t á r s a i kai felfogását. Azon, hogy Régis D e b r a y , a k i n e k sorsa sajátos m ó d o n fonódott öszsze a G u e v a r á é v a l , s z e n t n e k nevezi, k e ­ v é s b é ü t k ö z h e t ü n k meg, m i n t egy L a P a z - b a n megjelenő k a t o l i k u s szemle m e g ­ á l l a p í t á s á n : „Ernesto G u e v a r a , akit »Che«-nek neveznek, v a l ó b a n k e r e s z t é n y i jel­ lem." A k ö z i s m e r t felvétel alá, m e l y C h e h o l t t e s t é t ábrázolja, a Paris Match m u n ­ k a t á r s a a következő szöveget illesztette: „Mint Krisztus, m i u t á n l e v e t t é k a k e ­ resztről..." „Még K r i s z t u s is, h a most és itt élne k ö z ö t t ü n k , s l á t n á a szegények s z e n v e ­ dését — fegyvert r a g a d n a ! " — egy k o l u m b i a i p a p , C a m i l l o Tores m o n d o t t a ezt, a z t á n fegyvert fogott és az őserdőbe v o n u l t , hogy n é h á n y h ó n a p p a l megelőzze G u e v a r á t a gerilleró h a l á l b a n . Tores, a k á r c s a k Che, a l e g m a g a s a b b k ö r ö k h ö z t a r ­ tozó család fia volt. R ó m á b a n , P á r i z s b a n folytatott teológiai és filozófiai t a n u l m á ­ n y o k a t . Képességei, s z á r m a z á s a é r d e m é n ragyogó egyházi k a r r i e r v á r t a . De v á l ­ t o z n a k az idők, és a m e g v á l t ó k n a k is m e g kell v á l t o z n i u k , h o g y h a v a l ó b a n v á l ­ t o z t a t n i a k a r n a k a világ során. C s o d á l k o z h a t u n k - e , h a a n y o m o r g ó és f o r r a d a l m a s o d ó D é l - A m e r i k á b a n , e „ k a ­ t o l i k u s " földrészen m e g v á l t ó i t látja a n é p a z o k b a n , a k i k m e g v á l t o z t a t n i a k a r j á k a v i l á g o t ? Hogy p a r t i z á n n a k m e g y a p a p , öl és m e g ö l i k ? Hogy s z e n t n e k nevezik, h a l á l á b a n J é z u s h o z h a s o n l í t j á k a f o r r a d a l m á r t , aki é l e t é b e n m a r x i s t á n a k v a l l o t t a m a g á t ? Az e u r ó p a i o s z t á l y h a r c o k n a k i s m e r j ü k olyan szakaszait, m i k o r t á r s a d a l m i ­ politikai követelések vallásos ideológia k ö n t ö s é b e n jelentkeztek. A feudális E u r ó p a és a m a i D é l - A m e r i k a h a s o n l ó s á g a n e m m e r ü l ki a k a t o l i k u s egyház szinte kor­ l á t l a n h a t a l m á b a n a l e l k e k (és n e m c s a k a lelkek) fölött. A l a t i n - a m e r i k a i k o n t i ­ n e n s dolgozóinak, í r á s t u d a t l a n p a r a s z t o k n a k , f é l a n a l f a b é t a b á n y á s z o k n a k az élet­ színvonala, a r e n d i korlátok, az átlagos életkor d ö b b e n e t e s e n alacsony mutatói együttesen o l y a n t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i s t r u k t ú r á r a u t a l n a k , m e l y n é m e l y v o n a t k o -

z á s b a n k ö z é p k o r i á l l a p o t o k r a emlékeztet. A m i b e n k ü l ö n b ö z i k mégis, az igen l é ­ nyeges, és e l h á r í t h a t a t l a n u l e m l é k e z t e t i e különös földrész lakóit a r r a , hogy igenis a h u s z a d i k s z á z a d b a n é l n e k : s ez az a m e r i k a i m o n o p ó l i u m o k u r a l m a . A m e r i k a i t ö k e t a r t j a fenn a k a t o n a i d i k t a t ú r á k a t D é l - A m e r i k á b a n , a m e r i k a i töke fojtja v é r b e e d i k t a t ú r á k m e g d ö n t é s é r e i r á n y u l ó kísérleteket, a C I A r e n d e z t e Régis D e b r a y p e r é t Bolívia C a m i r i n e v ű v á r o s á b a n , a CIA k é p e z t e ki azt a t ö b b ezer főnyi k a t o n a i a l a k u l a t o t , mely a félelmetes vezér k é z r e k e r í t é s e v é g e t t n é g y z e t m é t e r r ő l n é g y z e t m é t e r r e fésülte á t azt a m o c s a r a s rengeteget, a h o l a G u e v a r a v e z e t t e m a ­ roknyi gerilla-csapat tanyázott. A h á t t e r e t — h a e l n a g y o l t v o n á s o k k a l is — felvázoltuk. H a d d l á s s u k h á t a h ő s k ö l t e m é n y t , m e l y n e k „Che" G u e v a r a volt a hérosza. Volt? A l i g h a n e m az is m a r a d . A t ö r t é n e l m i eposzok h ő s e i n e k sorsa, h i v a t á s a , m o n d h a t n á n k , definíciója, hogy h a l á l u k u t á n öltik fel az életnagyságot messze m e g h a l a d ó a r á n y a i k a t . É l e t ü k b e n — c s a k h a s z n o s a k lehettek. H a l á l u k b a n — p ó t o l h a t a t l a n o k . M i u t á n m á r sehol sincsen, G u e v a r a m i n d e n ü t t ott lehet, a h o l c s a k egy szikra kell, hogy a földrésznyi sistergő h a r a g h a r c c á lobbanjon. A m á r életében m e g s z ü l e t e t t l e g e n d a c s a k e r r e a h a t golyóra s a pislákoló életet kioltó h e t e d i k r e v á r t , hogy f e l s z á r n y a l ­ jon, kiteljesedjék, m e g s z a b a d u l v a a fizikai k o r l á t o k h a t á r o l t a földi lét súlyától. K é t eve t ö r t é n t „ e l t ű n é s e k o r " C h e élete a valóságosból m á r á t l e n d ü l t a l e h e t ­ séges t á g a b b térségeire. I n n e n s z á r n y a l t fel a h a t á r t a l a n elképzelhetőségbe, azon az őszi reggelen, a m i k o r a bolíviai h a t ó s á g o k m o s t m á r n e m h a l á l a h í r é t r ö p p e n t e t t é k világgá, m i n t m á r annyiszor, h a n e m a fiatal férfi h o l t t e s t é t m u t a t t á k fel a világ h i v a t á s o s h i t e t l e n T a m á s a i n a k , az ú j s á g í r ó k n a k . A h i t e t l e n e k n e k m i n d i g b i z o n y í t é k o k r a v a n szükségük. (Hogy elfogadják-e őket — m á s kérdés.) A h í v ő k n e k , a h i n n i a k a r ó k n a k n e m kell a bizonyíték. G u e v a r a élt, t e h á t m e g is h a l h a t o t t . De é p p a h o g y a n élt, teszi h i h e t ő v é , hogy így k e l l e t t m e g ­ h a l n i a . Ez volt a hozzá illő vég, az, a m e l y e t v á l l a l t és választott. A z o k n a k a szívé­ ben, a k i k é r t m i n d e n á l d o z a t r a kész volt, t o v á b b élhet. S m e r t holttest sincs m á r (a bolíviai h a t ó s á g o k siettek h a l ó p o r á t is e l t ü n t e t n i ) , s z á n d é k u k k a l , é r d e k ü k k e l m e r ő e l l e n t é t b e n C h e t e t e m é v e l , földi m a r a d v á n y a i v a l e g y e t e m b e n levegővé és l e g e n d á v á v á l t a k m a g á n a k a h a l á l n a k is a b i z o n y í t é k a i . M i n t h a csak a z é r t ölték v o l n a meg, hogy l e h e t ő v é t e g y é k f e l t á m a d á s á t . T u d j u k , a z s a r n o k o k sosem t a n u l n a k a t ö r t é n e ­ lemből. G u e v a r a esete bizonyítja, hogy a s e j t e l m e s e b b mitológiából, v a l l á s b ó l s e m t a n u l t a k B a r r i e n t o s és p a t r ó n u s a i . S ez a k k o r is n a g y o n veszélyes v o l n a s z á m u k r a , h a p u s z t á n egy á r n y é k k a l k e l l e n e h a d a k o z n i o k . De az á r n y é k mögött, C h e G u e v a r a malíciózus mosolya, fenséget á r a s z t ó holtteste m ö g ö t t egy n y o m o r g ó földrész m i l ­ liónyi h a r a g o s ökle e m e l k e d i k a m a g a s b a . K o m o r a r c o k e r d e j e n é z fenyegetően f a r k a s s z e m e t azzal, a m i v a n , a n n a k a n e v é b e n , a m i lesz. Mi lesz? Ez a jövő dolga. E g y e l ő r e : G u e v a r a m e g h a l t . Éljen G u e v a r a ! Egész élete a l e h e t e t l e n legyőzésének sorozata. G y e r e k k o r á t ó l súlyos a s z t m á v a l küzdött. Ezzel a g y ó g y í t h a t a t l a n betegséggel, m e l y e t a legcsekélyebb erőfeszítés v é g ­ zetessé tehet, v a l a m i k o r a századfordulón, egy u g y a n c s a k m i m ó z a érzékenységű, d é ­ delgetett, óvott p o l g á r g y e r e k , a k é n y e l e m , a m o n d é n ö n k í m é l é s p a r a f á v a l bélelt falai közé m e n e k ü l t , s kigyöngyözte m a g á b ó l — k é t f u l l a d á s - r o h a m időközeiben — azt a regényciklust, m e l y Az eltűnt idő nyomában vonult be a halhatatlanságba. Aztán megfulladt, ahogy az e l ő r e l á t h a t ó volt, ahogy a betegsége r e n d e l t e . . . Az a r g e n t i n apától, ír a n y á t ó l született E r n e s t o G u e v a r a m á s életet, m á s h a l á l t választott. N e m a letűnt, h a n e m a születő idő k e r e s é s é r e i n d u l t . M i n t fiatal orvos, n e m v a l a m e l y i k l u x u s k l i n i k á n kezdi p á l y a f u t á s á t , h a n e m egy bélpoklos-telepen, m i n ­ d e n idők b e t e g e i n e k l e g p á r i á b b p á r i á i között. Csodát t e n n i — m i n t a m a bibliai p é l -

d a k é p — n e m tud. A test l e p r á j a — n e m gyógyítható. T a l á n a t á r s a d a l o m é . M e g k e l l p r ó b á l n i . R á j ö n : n e m v e z e k e l n i e kell, hogy k i v á l t s á g o s n a k született, h a n e m l e ­ m o n d a n i a az u r a l k o d ó kaszt f i á n a k kiváltságairól. N e m l e e r e s z k e d n i e a jogfosztottakhoz, h a n e m e l v e g y ü l n i k ö z ö t t ü k és k i v á l n i közülük, v á l l a l n i a t ö r v é n y e n k í v ü l i séget, hogy eljöjjön az új jog, az új t ö r v é n y ideje, a m e l y a szegényeké. G u e v a r a azon az ú t o n i n d u l t el, a m e l y e n s z ü k s é g k é p p e n t a l á l k o z n i a k e l l e t t a d é l - a m e r i k a i polgári é r t e l m i s é g többi n y u g t a l a n , ifjú keresőjével. E g y s z e r r e t a l á l t á k m e g e g y m á s t , a célt és az u t a t : egy m a r o k n y i elszánt f i a t a l e m b e r r e l , a C a s t r o fivé­ r e k oldalán, E r n e s t o C h e G u e v a r a h a d a t üzen a j e n k i m o n o p o l i s t á k n a k , a h a z a i ü l t e t v é n y e s e k n e k , b á b d i k t á t o r o k n a k . Részt vesz m i n d e n b r a v ú r o s h a d i t e t t é b e n a m a e l ­ s z á n t kis c s a p a t n a k , a m e l y e l i n d í t o t t a és győzelemre v i t t e a d é l - a m e r i k a i k o n t i n e n s t ö r t é n e t é n e k , a h u s z a d i k század t ö r t é n e t é n e k egyik l e g b á m u l a t o s a b b h ő s k ö l t e m é ­ n y é t : a k u b a i f o r r a d a l m a t . „ Á l d o z a t u n k t u d a t o s — írja tíz évvel k é s ő b b — a n n a k a s z a b a d s á g n a k az ára, m e l y n e k elérésén m u n k á l k o d u n k . . . " Ettől k e z d v e e g y r e sokszorozódik C h e G u e v a r a arca. A S i e r r a M a e s t r a - i hős, a szabad K u b a i K ö z t á r s a s á g első p é n z ü g y m i n i s z t e r e , a g e r i l l a - h a r c r ó l szóló k é z i k ö n y v szerzője mögött m á r - m á r e l t ű n i k az egykori óvott, beteges ú r i g y e r e k n e k , m a j d a l e p ­ r á s o k o r v o s á n a k arca. T u d j a — hisz orvos —, hogy ilyen é l e t m ó d m e l l e t t m á r rég el k e l l e t t v o l n a p u s z t u l n i a . De n e m ér rá. Más oxigén t á p l á l j a ki-kifulladó tüdejét, n e m az, a m e l y e t p a l a c k b a n t á r o l n a k a hozzá h a s o n l ó k ó r b a n s z e n v e d ő k b e t e g á g y a m e l ­ lett. M á s égés é l t e t i - e m é s z t i : „A f o r r a d a l m á r elég a b b a n a s z a k a d a t l a n szolgálat­ b a n , m e l y csak a h a l á l l a l ér v é g e t " — n y i l a t k o z z a a Marcha de Montevideo munka­ t á r s á n a k 1966-ban. G u e v a r a t u d a t o s f o r r a d a l m á r v o l t : sosem érezte v é g l e g e s n e k az elért sikert, v é g s ő n e k a k i v í v o t t győzelmet. S a m i m á r személyes h o z z á j á r u l á s a a f o r r a d a l m á r tipológiához: o t t h o n o s a b b a n érezte m a g á t a harcosok, m i n t a győztesek között. Szí­ v e s e b b e n v á l l a l t a a veszélyt a b i z t o n s á g n á l — v a g y t a l á n igenis v i l á g o s a n l á t t a a b i z t o n s á g veszélyét, a k é n y e l e m k o c k á z a t á t „ H a a f o r r a d a l m á r tüze k i h u n y , m i h e l y t a legsürgősebb f e l a d a t o k a t véghez vitte, az á l t a l a vezetett f o r r a d a l o m t e h e t e t l e n ­ s é g b e f u l l a d . . . " — í r t a a f o r r a d a l m á r e t i k á j á t a cselekvés s z a k a d a t l a n l á n c o l a t á v a l k a p c s o l v a a kitűzött, s e m t é r b e n , s e m i d ő b e n l e z á r t n a k n e m t e k i n t h e t ő célhoz. Mi volt h á t elképzelése szerint ez a cél? K e v e s e t m o n d a n á n k G u e v a r á r ó l , h a b e é r n ő k azzal, hogy a f o r r a d a l m á r n a k egy r o m a n t i k u s t í p u s á t t e s t e s í t e t t e meg. H a viszont u t ó p i s t á n a k neveznők, t a l á n e l v e t n ö k a sulykot. „ K a l a n d o r volt, á l m o d o z ó " — így v é l e k e d n e k egyesek. M á s o k m e g örök-elégedetlen szellemét, i r ó n i á j á t e m l e g e ­ tik, aki beleszületett a jólétbe, s l e m o n d o t t róla, a m i k o r fellázadt a mások, a t ö b b ­ ség n y o m o r a ellen — a termelőeszközök t á r s a d a l m i t u l a j d o n á t n e m volt h a j l a n d ó ö n m a g á b a n c é l n a k t e k i n t e n i . „Ha a k o m m u n i z m u s n e m v o l n a k é p e s létrehozni az »új e m b e r t « — írja a Búcsúlevélben —, a k k o r n e m v o l n a s e m m i é r t e l m e . " H u m a n i z m u s a t e h á t a k o m m u n i z m u s é r t e l m é t m i n t az e m b e r i igények m a x i ­ m á l i s kielégítésének f o l y a m a t á t fogta föl, s a célok célját a n n a k az i g é n y n e k a fel­ é b r e s z t é s é b e n és l a n k a d a t l a n t á p l á l á s á b a n , a m e l y az e m b e r n e k az ö n m a g a minősége i r á n t i l e g m a g a s a b b r e n d ű igényességében n y e r kifejezést. L e g m e g á t a l k o d o t t a b b elvi e l ­ lenségei sem á l l í t h a t n á k , hogy a b o r t ivó s vizet p r é d i k á l ó e r k ö l c s j a v í t ó k közé t a r ­ tozott volna. Cselekvésével g o n d o l a t a i t igazolta. Az idő fogja eldönteni, m i k é n t iga­ zolja, cáfolja v a g y k o r r i g á l j a a t ö r t é n e l e m azt, a m i t C h e G u e v a r a t e t t és gondolt. A f o r r a d a l m i m u n k a m e g o s z t á s b a n egyesekre a k e z d e m é n y e z é s n e k , a j á r a t l a n u t a k f e l t á r á s á n a k a k o c k á z a t o s f e l a d a t a h á r u l . K é r d é s , m e d d i g m e h e t el a k o c k á z a t b a n az, aki egy ü g y e t szolgál." „Lehet, hogy t é v e d t ü n k — m o n d o t t a a c a m i r i - i p e r i d e -

j é n Régis D e b r a y egy e q u a d o r i l a p m u n k a t á r s á n a k —, s a t é v e d é s e k s o k b a k e r ü l ­ n e k a z o k n a k , a k i k a h a r c o t v á l a s z t o t t á k egy igazságos t á r s a d a l o m l é t r e h o z á s á r a . " A felelősség az egyén s z á m á r a ott kezdődik, hogy v á l l a l j a ö n m a g á t , h ű m a r a d célkitűzéseihez, m e g é p í t i élete egységét. A vezető v á l l á r a e n n é l s o k k a l s ú l y o s a b b — e l v b a r á t a i , követői s z á m á v a l , a v á l l a l t ü g y fontosságával megsokszorozott — t e h e r nehezedik. Ki választja a n e h e z e b b e t ? A k i a hősies nélkülözést vállalja, az á l l a n d ó életveszedelmet, azt, hogy saját h a m v a i v a l t á p l á l j a a földet, m e l y e n k i s a r j a d m a j ­ d a n a vetés? Vagy aki a m á r szélesre taposott ú t o n m e n e t e l e g y ü t t a t ö b b i e k k e l ? M i n d e n ú t ösvény volt egyszer. De n e m m i n d e n ösvényből lesz út. M i n d e z t v é g i g g o n d o l h a t t a — valószínűleg végiggondolta — m a g a G u e v a r a is. V a j o n iróniája egy c s a p o n g ó e l m e s z e r t e l e n k e d é s e volt-e csupán, fegyelmezetlenség — v a g y az igazi f o r r a d a l m á r n é l k ü l ö z h e t e t l e n k r i t i k a i szelleme? Illúziói elválaszth a t ó k - e hitétől? S k e l l ő k é p p e n összehangolta-e hitét a valóság olykor rideg t é n y e i v e l ? A G u e v a r a - ü g y lezárult. A G u e v a r a - p r o b l é m a — n y i t v a m a r a d . Szilágyi

Júlia

ÉLŐ TÖRTÉNELEM

A Brassói Lapok haladó hagyományaim E m l é k e z t e t n i k í v á n o k a hazai h a l a d ó h a g y o m á n y o k egyikére, a Brassói La­ pokra (úgynevezett k r a j c á r o s újságja is volt Népújság címen). N e m a m o n o g r á f i a t u d o m á n y o s f e l m é r é s é n e k igényével, s csak az 1932. évtől k e z d v e : c s u p á n a k o r ­ jelenséget e l e m z e m : h o g y a n n ő t t ki a f o r r a d a l m a t érlelő k o r s z a k t a l a j á b ó l , é r d e ­ m e i v e l s t e r m é s z e t e s e n k o r l á t a i v a l együtt. T a n u l s á g o s v o l n a a m a i közönség elé t á r n i egy b ő v e b b s z e m e l v é n y t a l a p m a g a s s z í n v o n a l ú p u b l i c i s z t i k á j á b ó l és r i p o r t á z s á b ó l , a m e l y — azonos h a n g v é t e l ű h a z a i és e u r ó p a i k ö z l e m é n y e k h e z h a s o n l ó a n — a n n y i l e n d ü l e t t e l és v á l t o z a t o s s á g ­ gal í r ó d o t t : b e b i z o n y o s o d n é k , hogy a m ú l t idézése n e m c s a k t a n u l s á g o s , h a n e m igen é r d e k e s . E l v é g r e a m ú l t a későbbi n e m z e d é k e k fiatalsága. De s z e m e l v é n y e k e t illetőleg itt c s a k n y ú l f a r k n y i i d é z e t e k r e v a n hely. Ezek mégis ú g y h a t n a k , m i n t egy siettében felvázolt t ö r t é n e l m i r i p o r t r e g é n y részletei. S n e m véletlen, hogy a részletekből összeáll a k o r s z a k freskója leglényegesebb m o z ­ z a n a t a i v a l . H a korabeli, n e m h a l a d ó szellemű l a p o k a t n é z ü n k át, az összkép e l m o ­ sódott, s főképp n e m r é m l i k fel t ö r t é n e l e m igazolta v a l ó s á g u n k b a n a jövő k o n ­ túrja. *

Az ország és világ n y o m o r a feketéllik s z á m t a l a n régi írás lapjairól, ez a főt é m a az 1929—1933-as n a g y v i l á g v á l s á g i d ő s z a k á b a n . A n n y i r a , hogy a szörnyűségek b e m u t a t á s a szinte közhellyé torzul. Í m e n é h á n y sor G á b o r I s t v á n A barátom mun­ kanélküli lett c í m ű írásából, 1934. j a n u á r 1-i k e l e t t e l : „Ne o l v a s s á k el, m a g a m n a k í r t a m . N e o l v a s s á k el, n e m p a n a s z n a k í r t a m n e m is k ö n y ö r g é s n e k , f á j d a l o m n a k írtam. Csak a tollat e m e l t e m , a p a p í r fölé t e t t e m s a többi szétömlött, m e r t fájdalom a z egész. Beszélni is k á r róla, s e n k i s e m s e g í t . . . " S a cikk vége felé: „ E z u t á n m á r n e m beszélgettünk, csak m e n t ü n k a j á r d á n . Éjszaka v a n . A h a j n a l közel és az élet s e m e r r e . Egy e m b e r , aki m e g h a l e l ő t t e m és n e m t u d o k segíteni r a j t a . N e g y v e n m i l l i ó b a r á t o m sétál a v i l á g o n szétzúzott fejjel az é j s z a k á b a n a csil­ lagok alatt. N e m l e h e t r a j t u k segíteni." B i z a r r újságírói ötlet az 1932. m á j u s 7-í s z á m b a n . C í m : Egy haldokló iparág. A l c í m : A zsebmetszők is panaszkodnak a gazdasági válságra. T a r t a l o m : egy n a g y ­ hírű, történetesen szabadlábon levő betörő panaszos nyilatkozata. Cím 1932. j ú n i u s 29-én: Adósortüzek Ruszinszkóban. C í m 1932. j ú n i u s 18-án: Halálba marsoló rokkant brigád. T a r t a l o m : a jogai­ k a t követelő r o k k a n t f r o n t h a r c o s o k t ü n t e t é s e W a s h i n g t o n b a n . „A h i t l e r i s t á k a t á r s a d a l m i r e a k c i ó e l ő h a r c o s a i " — í m e egy m o n d a t az 1932. m á j u s 1-i cikkből. Ez az a l a p h a n g j a a l a p n a k a fasizmussal szemben, m é g a h i t l e ­ r i z m u s u r a l o m r a j u t á s a előtt és a szélsőjobboldal b á r m e l y b e l - és külföldi m e g -

n y i l a t k o z á s á v a l szemben. Az 1934. j ú n i u s 25-i s z á m b a n B a r t a Lajos író A bécsi csa­ tatér — világcsatatér c í m m e l a bécsi m u n k á s f e l k e l é s r ő l ír, az osztrák fasizmusról, a m e l y a n e m z e t k ö z i fasiszta előretörés egyik v e t ü l e t e . „A két front között n e m a k é t erőcsoport, de a b u k á s és keletkezés, az összeomlás és a születni készülő e m berségi v i l á g f o r m á k gigászi feszültsége v e t s z i k r á t és lángot." A l a p tudja, n e m e g y s z e r írja, hogy ú t b a n a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú . Egyetlen p é l d a : 1935-ben, m i k o r H i t l e r é k a békeszerződés megszegésével bevezetik az á l t a l á ­ nos hadkötelezettséget, az 1935. m á r c i u s 20-i s z á m b a n , a lap a terjeszkedés i r á n y á t jósolgatja nagyjából, n e m is r o s s z u l : „ . . . a M e m e l - v i d é k , a danzigi k o r r i d o r és oszt­ r á k csatlakozás k ö v e t k e z i k . . . "

* A d e m o k r á c i a e l s o r v a d á s a a l a p á l l a n d ó t é m á j a . Az 1935. j a n u á r 25-i v e z é r ­ c i k k c í m e : A rab világ álma. A cikk k e z d e t é n : „Egyre n a g y o b b politikai d i v a t lett a d e m o k r á c i á t és l i b e r a l i z m u s t s z i d n i . . . " A cikk v é g é n : „ . . . a k i m a hal meg, r a b világot h a g y el, a m e l y r ő l el s e m t u d j a képzelni, hogy v a l a h a szabad l e h e t n e . D e az lesz." A szovjetország h a t a l m a s fejlődése, az ötéves t e r v e k n e m e g y s z e r s z e r e p e l n e k a lap hasábjain. A belföldi v á l a s z t á s i csalások, u r n a l o p á s o k , a hatósági és a v a s g á r d i s t a e r ő ­ szakosságok, a feneketlen k o r r u p c i ó , egyszóval a b u r z s o á - f ö l d e s ú r i r e n d s z e r m i n ­ d e n csúfsága m e g m u t a t k o z i k a közölt c i k k e k b e n . S m i n d e z z e l s z e m b e n a m u n k á s ­ akciók, k o m m u n i s t a perek, a C o n s t a n t i n e s c u - I a ş i t a n á r ellen i n d í t o t t m o n s t r é p e r és m á s h a s o n l ó perek, külföldi v i s s z h a n g j u k k a i e g y ü t t — m i n d e z h a t a l m a s t e r e t k a p az ú j s á g b a n . A n é p f r o n t i összefogás az 1935—37-es é v e k b e n , az antifasiszta e r ő k e t t ö m ö r í t ő d e m o k r a t i k u s a r c v o n a l H u n y a d megyei és m e h e d i n ţ i - i választási győzelme, a n é p ­ fronti idők belföldi és n e m z e t k ö z i akciói, a francia N é p f r o n t sikere, a S p a n y o l Köz­ t á r s a s á g hősies h á b o r ú j a — m i n d e z n e m c s u p á n kellő „ t á l a l á s b a n " s i n f o r m a t í v a n y a g k é n t j e l e n t k e z e t t a l a p b a n , h a n e m h a t á r o z o t t állásfoglalást j e l e n t e t t a n é p ­ front mellett. Országos t á v l a t ú és é r d e k l ő d é s ű volt a BL. N e m c s u p á n a politikai, t á r s a ­ d a l m i és k u l t u r á l i s élet n e m z e t i s é g i a r c v o n a l á n h a d a k o z o t t , n e m zárkózott b e a kisebbségi közélet s á n c a i közé. H í r a d á s o k b a n , átfogó í r á s o k b a n lényegbeli tájékoz­ t a t á s t a d o t t az egész ország életéről, s u g y a n a k k o r állást is foglalt. A h a l a d ó szel­ l e m á p o l á s á h o z tartozott, hogy n e m c s a k a h a l a d ó p o l i t i k a i m o z g a l m a k a t i s m e r t e t t e és t á m o g a t t a (például n é p s z e r ű s í t e t t e P e t r u Groza Ekésfrontját és a MADOSZ-t), h a n e m a d e m o k r a t i k u s szellemet á p o l t a k u l t u r á l i s t é r e n is. B e m u t a t t a a r o m á n i r o ­ d a l m a t és felkarolta a r o m á n és m a g y a r é r t e l m i s é g i e k közeledését. C s a k S z e n t i m r e i J e n ő 1936. j a n u á r 5-i c i k k é t e m l í t e m egy ilyen jellegű írótalálkozó szükségességé­ ről. Ez n e m s o k á r a széles k e r e t b e n m e g is v a l ó s u l t az 1937-es e m l é k e z e t e s V á s á r h e l y i Találkozón. A kisebbségi közéletben a l a p a „ h i v a t a l o s " polgári Országos M a g y a r P á r t k r i t i k u s a , l é n y e g é b e n egyik e l l e n l á b a s a volt.

N é h á n y szót a l a p n e m z e t k ö z i l á t ó h a t á r á r ó l is. R o m a i n Rolland, J o h a n n e s Becher, Georges D u h a m e l , E r n s t Glaeser, E r i c h K ä s t n e r s m á s v i l á g h í r ű n e v e k szerepeltek főleg a v a s á r n a p i m e l l é k l e t e k h a s á b j a i n , hogy csak n é h á n y a t e m l í t s ü n k . S a széles k i t e k i n t é s n e m c s a k az i r o d a l o m r a v o n a t k o z o t t . É r d e k e s m o s t olvasni az 1932, o k t ó b e r 24-i s z á m b a n A u g u s t P i c c a r d , az első sztratoszférahajós c i k k é t A kozmikus sugarak rejtélye c í m m e l . Í r á s a v é g é n az a t o m e r ő f e l h a s z n á l á s á t jósolja m e g : „A k o z m i k u s j e l e n s é g e k t i t k a i n a k megfejtése n e m c s a k e l v o n t t u d o m á n y , h a n e m a g y a k o r l a t i t e c h n i k a s z á m á r a is h a l a d á s t j e l e n t : a jövő olcsó hajtóereje. Az a t o ­ m o k és m o l e k u l á k s z é t r o m b o l á s á b ó l s z á r m a z ó óriási e n e r g i á k r a gondolok, a m e l y e k még kihasználatlanok..." A k é p z ő m ű v é s z é t r ő l szóló c i k k e k b e n m e g t a l á l j u k P a b l o Picasso m é l t a t á s á t is, a k i t a l a p k o r u n k legjelentősebb festőjének minősít.

De elég az idézetekből. Először azért, m e r t az efféle „bizonyítási e l j á r á s " k ö ­ t e t e t igényelne. Hiszen idézetet k e l l e n e h o z n u n k e t ö r t é n e l m i é v e k m i n d e n j e l e n ­ tősebb m o z z a n a t á v a l k a p c s o l a t b a n . Másodszor, az olvasó t a l á n m á r a fentiek u t á n is á l m é l k o d n i , esetleg k é t k e d n i kezd. Ejnye, h á t ilyen d e r é k s a j t ó o r g á n u m volt ez, n o h a n e m is p á r t l a p ? S h o g y a n m ű k ö d h e t e t t é v e k e n át a reakciós r e n d s z e r i s m e r t sajtóviszonyai k ö z e p e t t e ? A választ a k é t v i l á g h á b o r ú közti R o m á n i a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i é l e t é n e k is­ m e r e t é b e n t a l á l j u k meg. N e m a fejlett polgári d e m o k r á c i a országa v o l t u n k , m i n t m o n d j u k F r a n c i a o r s z á g , ahol a m u n k á s o s z t á l y k i h a r c o l t a a k o m m u n i s t a p á r t t ö r ­ v é n y e s m ű k ö d é s é t is. De n e m is m e g s z e r v e z e t t fasiszta d i k t a t ú r a , m i n t p é l d á u l M u s ­ solini Olaszországa. T i p i k u s e l m a r a d t e u r ó p a i ország v o l t u n k , lényegében a p o l ­ g á r i d e m o k r á c i á n i n n e n , szívós feudális m a r a d v á n y o k t ó l s e m m e n t e s e n . A n e m z e t ­ közi k ü z d ő t é r e n jelen volt m á r az egyetlen p r o l e t á r á l l a m , de ezzel egyidőben foko­ zatosan t ö r n e k előre a fasiszta p a r a n c s u r a l m i országok. Ilyen b o n y o l u l t helyzet­ b e n o b j e k t í v e lehetséges, h e l y e s e b b e n t ö r v é n y s z e r ű volt o l y a n politikai csoporto­ sulások, s e n n é l f o g v a l a p o k j e l e n t k e z é s e is, a m e l y e k h a n e m is m a r a d é k t a l a n u l k ö v e t k e z e t e s harcosai a közelgő szocialista á t a l a k u l á s n a k , h a l a d ó s z e l l e m ü k n é l fog­ v a ezen ú t egyengetői közé s z á m í t h a t ó k . N e m szorul-e t i s z t á z á s r a az a n n y i s z o r h a s z n á l t és t ö b b f é l e k é p p é r t e l m e z h e t ő „ h a l a d ó szellemű" jelző? P r ó b á l k o z z u n k m e g e fogalom p o n t o s a b b m e g h a t á r o z á s á ­ v a l egy n a p i l a p esetében. S z e r i n t e m a m e g h a t á r o z á s fő e l e m e i : 1. Állásfoglalás a szocializmus ú t j á t segítő k o n k r é t akciók m e l l e t t ; 2. az állásfoglalás k ö v e t k e z e t e s ­ s é g e k ü l ö n b ö z ő s z a k t e r ü l e t e k e n , a b e l - és k ü l p o l i t i k á b a n , v a l a m i n t k u l t u r á l i s k é r ­ d é s e k b e n ; 3. az állásfoglalás következetessége i d ő t a r t a m b a n . Elvégre t ö m e g h a t á s t egy s a j t ó o r g á n u m csak bizonyos h o s s z a b b idejű m u n k á v a l é r h e t el. T e r m é s z e t e s e n n e m c s a k a Brassói Lapok és Népújság lapfeje a l a t t e m e l t szót a r o m á n i a i m a g y a r n a p i s a j t ó b a n a h a l a d ó szellem. De a felsorolt k r i t é r i u m o k a l a p ­ j á n i n d o k o l t n a k t a r t o m e l a p o k kiemelését.

Hogyan s miért tért rá a lap adott időben a haladó vonalra? Először is a t ö m e g e k a k a r a t á b ó l . A t ö m e g e k ez e s e t b e n m i n t olvasók jelent­ keztek. Á l l í t a n i m e r e m , c s u p á n az a k k o r i k ö z t u d a t a l a p j á n , hogy a BL k r a j c á r o s l a p j á v a l e g y ü t t fölényes helyzetet foglalt el a h o n i m a g y a r n a p i s a j t ó b a n . T e g y ü k hozzá, hogy a n a g y p é l d á n y s z á m a h i r d e t é s e k d o l g á b a n is k é n y s z e r í t ő erővel h a t k e r e s k e d ő k r e és g y á r o s o k r a . A t ö m e g e k r a d i k a l i z á l ó d á s a t e t t e n a g g y á a lapot és biztosította erős egzisztenciális a l a p j á t is. A l a p t e h á t csak s p o n t á n u l , a t ö m e g v o n z á s n y o m á n vált b a l o l d a l i v á ? N e m . A z R K P a t ö m e g e k r a d i k a l i z á l ó d á s á n a k ezt a m e g n y i l v á n u l á s i f o r m á j á t is befo­ lyása, i r á n y í t á s a a l á t u d t a v o n n i . A BL n e m volt p á r t l a p . B u r k o l t a n sem! N e m t a r t o z o t t azok közé az újságok közé, a m e l y e k i r á n y í t ó j a — egy p á r t t a g v a g y szim­ p a t i z á n s n e v é v e l fedve — ténylegesen a p á r t . A l a p egy független kistőkés, K a h á n a B e r n á t t u l a j d o n a volt. A p á r t n a k mégis n a g y befolyása volt a l a p n á l , a szerkesztő­ s é g b e n és az a d m i n i s z t r á c i ó s s z e r v e z e t b e n m ű k ö d ő p á r t t a g o k és s z i m p a t i z á n s o k r é v é n . V a l a h o g y a n t i d i a l e k t i k u s n a k v é l n é m osztályozólag e l e m e z n i a l a p m u n k á j á t , m o n d v á n , hogy e n n y i b e n és e n n y i b e n teljesítette h a l a d ó kötelességét, m á s p o n ­ t o k b a n p e d i g e l m u l a s z t o t t a . A l a p l é n y e g é b e n a n n y i t adott, a m e n n y i t a létező k ö ­ r ü l m é n y e k között és k e l e t k e z é s é n e k feltételei folytán a d h a t o t t . A m i t a Korunk mint e l m é l e t i jellegű h a v i folyóirat teljesíteni tudott, vagyis m a r x i z m u s t — l e n i n i z m u s t t e r j e s z t e n i p á r a t l a n n e h é z s é g e k közepette elvi következetességgel, az n a g y p é l d á n y ­ s z á m ú legális n a p i l a p b a n az a k k o r i R o m á n i a e l n y o m ó sajtóviszonyai folytán n e m is lett v o l n a lehetséges. Így is b e t i l t o t t á k a BL-t 1936 őszén szinte n e g y e d é v r e , s m á s a l k a l o m m a l (kettőre emlékszem) egy-két n a p i g n e m t u d o t t m e g j e l e n n i . 1940ben véglegesen m e g s z ü n t e t t é k , n o h a a h á b o r ú idején, az A n t o n e s c u - d i k t a t ú r a a l a t t sem tiltottak be minden magyar nyelvű sajtókiadványt.

Mi volt t e h á t v é g e r e d m é n y b e n ez az újság? F o r m a szerint polgári n a p i l a p , a m e l y b e a z o n b a n b e h a t o l t a k a p á r t előörsei, tagjai, szimpatizánsai, ú t i t á r s a i és az o l v a s ó t ö m e g e k segítségével a l a p i r á n y á t l é n y e g é b e n h a l a d ó v á f o r m á l t á k . Ebből a helyzetből a d ó d t a k t a g a d h a t a t l a n k o r l á t a i is. Hogy ezeket csak egy-két szóval

v á z o l j a m : a l a p n e m állt ki a p á r t legalizálása m e l l e t t ; n e m t á m a d t a n y í l t a n a fennálló r e n d s z e r a l a p j a i t ; főleg a „ k r a j c á r o s " Népújság hasábjain engedmé­ n y e k e t tett a polgári t á r s a d a l o m jórészt e l r o n t o t t tömegízlésének, és szociális r i p o r t o k m e l l e t t bőségesen t á l a l t szenzációs gyilkosságokat és b ű n ü g y e k e t a világ m i n d e n részéből. D e h á t az egész „ i r á n y v o n a l " v i s s z a t ü k r ö z t e a k ü z d e l ­ mes, különböző e r ő k e r e d ő j e k é n t a l a k u l ó , fejlődő t á r s a d a l m i helyzetet s a n n a k k i h a t á s á t a legalitási lehetőségre. A z u t á n , a m i l y e n m é r t é k b e n közeledett a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú és az ország nyílt fasizálása, ú g y a p a d t a k el a m a n ő v e r e ­ zési lehetőségek. A l a p r a d i k a l i z m u s a h a l v á n y o d o t t , de létét így s e m t u d t a megmenteni. T á r s a d a l m i t ö r v é n y s z e r ű s é g e k e t igyekeztem elemezni, a m e l y e k az ilyen t e r m é s z e t ű s a j t ó o r g á n u m keletkezését, m u n k á j á t , sorsát m e g h a t á r o z t á k . Hogy é p p e n B r a s s ó b a n a l a k u l t ki s ez a l a t t a lapfej alatt, a b b a n személyi és m á s , i n k á b b esetleges k ö r ü l m é n y e k is közrejátszottak. Ezekkel b e h a t ó a n a m o n o g ­ r a f i k u s k u t a t á s foglalkozhat. Csak r ö p t é b e n e m l í t e k m e g e g y - k é t tényezőt. P é l d á u l B r a s s ó n a k volt a legjobb vasúti, t e h á t terjesztési összeköttetése a Székelyfölddel, a m e l y a m a g y a r l a p o l v a s ó k jó részét j e l e n t e t t e . A z u t á n : a szer­ kesztőségbe baloldali m ú l t ú — k ö z t ü k a m a g y a r k o m m ü n b e n szerepelt — ú j ­ ságírók k e r ü l t e k . P é l d á u l Fűzi B e r t a l a n , a k i h o s s z a b b ideig volt a l a p k i v á l ó főszerkesztője. S z e r e p e t játszott az a d m i n i s z t r á c i ó s vezetőség jó szervezőkész­ sége is.

* A rövid m e g e m l é k e z é s végén érzem, m i l y e n n e h é z az a k k o r i d r á m a i v a ­ lósággal felérő k é p e t m e g r a j z o l n i a k o r r ó l s b á r egy szerkesztőség életéről is. N é h á n y k o p o t t p a d l ó j ú s z o b á b a n fejlett é r z é k e n y s é g ű i d e g k ö z p o n t m ű ­ ködött, igyekezett o r s z á g b a - v i l á g b a kifejleszteni tapogatózását, é r z é k e l n i j e ­ lent és jövőt. A polgári k ö r ü l m é n y e k közt élő újságíró k ü l ö n b e n is n e h é z sorsú, fura szerzet. Á t l á t a h a t a l m a s o k á l n o k j á t é k a i n , d e k i á l t á s á r a n e m k é l a z o n n a l és erőteljesen h a l l h a t ó t ö m e g v i s s z h a n g . Vagy l e g a l á b b i s csak az idők m ú l ­ t á v a l v á l i k bizonyossággá, hogy ő is m u n k á l t a a j o b b idők győzelmét. A BL szerkesztőségében, a szokott újságírói élcelődések l é g k ö r é b e n a t ö r t é n e l e m zeg­ zugos útjait m é r e g e t t é k , v é l e m é n y e k szegeződtek e g y m á s n a k , hiszen az a l a p ­ j á b a n h a l a d ó szellem k e r e t e i n b e l ü l n e m volt e g y ö n t e t ű a m a g a t a r t á s . É p p e n e forrongó, l á z a s a n a j ö v ő felé t a p o g a t ó z ó légkör é r z é k e l t e t é s e k í v á n n a szerin­ t e m n e m c s a k s t a l á n n e m elsősorban m o n o g r a f i k u s részletezést, h a n e m i n k á b b i r o d a l m i ábrázolást. A szerkesztőség olyan kis e m b e r i közösség és o l y a n t á r s a ­ d a l m i h a t á s o k célpontja, a m e l y egyik l e g k í n á l k o z ó b b k e r e t e a m o d e r n idők b e ­ m u t a t á s á n a k . L e g i n k á b b t e r m é s z e t e s e n az értelmiségi m a g a t a r t á s és sorsválla­ lás s z e m p o n t j á b ó l . Az újságírók z ö m m e l a p á r t ú t j á n és s o r a i b a n h a l a d t a k t o v á b b a felsza­ b a d u l á s u t á n . A k a d t a k a h á b o r ú a l a t t m e g t á n t o r o d ó k , az ellenséghez átállók. Az a d m i n i s z t r á c i ó s részleg (amely a p o l g á r i újságírás k ö r ü l m é n y e i között v i ­ szonylag n a g y s z á m ú volt) s o r a i b a n is j ó c s k á n v o l t a k és m a r a d t a k a p á r t m e l ­ lett állók. A szerkesztőség m u n k a t á r s a i közül m á r e m l í t e t t e m S z e n t i m r e i J e n ő , Fűzi B e r t a l a n , G á b o r I s t v á n nevét. D e belső m u n k a t á r s k é n t v a g y külső c i k k í r ó g y a ­ n á n t az elvi t a r t á s ú , k i v á l ó tollú újságírók, í r ó k egész sora dolgozott a l a p ­ nál. Hosszú ideig volt a l a p főszerkesztője és sok — országszerte v á r t és m é l t ó feltűnést k e l t ő — v e z é r c i k k é n e k szerzője Kacsó S á n d o r , a k i r a d i k á l i s népi, n é p ­ fronti i r á n y b a n vezette a lapot. N e m szorul k ü l ö n m é l t a t á s r a T o m c s a S á n d o r m u n k á s s á g a sem, h a s o n l ó k é p p e n S a l a m o n E r n ő é . És í r t a k a l a p n a k — csakúgy „kapásból", a teljesség igénye n é l k ü l egészítem ki a n é v s o r t — K o v á c s György, Balogh Edgár, Szilágyi A n d r á s , B á n y a i László, Méliusz József, B e n a m y S á n d o r , S z e m l é r F e r e n c , Aszódy J á n o s , T a m á s G á s p á r , K a k a s s y E n d r e , G á r d o s S á n d o r , Ruffy P é t e r , H a l á s z S á n d o r , K o r d a I s t v á n és mások. A r o m á n i a i m a g y a r toll­ forgatók közül n a g y o n s o k a n j e l e n t e k m e g ezen a b a l o l d a l i n a k i s m e r t szel­ lemi szószéken. Kőműves

Géza

Titkos háború A második világháború időben, a múló esztendők sodrásában egyre távo­ lodik tőlünk, ugyanakkor — ismereteinkben mind közelebb kerül hozzánk. Az utóbbi években jóval több, a nagy konflagrációval foglalkozó munka jelent meg, mint a háborút követő első évtizedben. Korunk még idegeiben érzi a má­ sodik világháború szenvedéseit, a „sebhelyek" fájnak, és akárcsak bizonyos nyomasztó emlékek, sohasem tűnnek el. A háború nemcsak azért került köze­ lebb hozzánk, mert a dokumentum-kötetek tucatjai ellepik a könyvkereskedé­ sek polcait, hanem azért is, mert — főleg az utóbbi néhány évben — a nyu­ gati könyvpiacra tóduló munkák is közelebb léptek a való történelemhez — nem úgy, mint a „hidegháborús években" megjelent művek. Legtöbbjük éles vitákat robbant ki, vélemények és ellenvélemények heves összecsapását idézi elő, és nemegyszer „válaszkötetek" megjelenését provokálja ki. Ebben a könyv­ halmazban természetesen helyet kaptak a hírszerzéssel foglalkozó dokumentu­ mok is. A „termés" ebben az ágban is bőséges. Így a továbbiakban csupán az utóbbi két-három évben megjelent, néhány olyan, a kémszervezetek történeté­ vel foglalkozó munkál vehetek bonckés alá, amelyek szokatlanul heves vitá­ kat váltottak ki. A h i t l e r i s t a agresszió l e r o h a n t a országok titkosszolgálatai, a m e l y e k 1940 n y a r á n L o n d o n b a költöztek, n e h e z e n r e n d e z t é k át soraikat. A lengyelek előbb R o m á n i á b a n , m a j d F r a n c i a o r s z á g b a n h e l y e z k e d t e k el, a z u t á n L o n d o n b a k é n y s z e r ü l t e k ; s e m n é ­ kik, s e m a n o r v é g o k n a k n e m volt megfelelő s z á m ú rádiókezelőjük, a h o l l a n d szol­ g á l a t o t a s e m m i b ő l k e l l e t t ú j j á é p i t e n i , de G a u l l e t á b o r n o k hasonló h e l y z e t b e n volt, m e r t a D e u x i è m e B u r e a u V i c h y b e n m a r a d t . . . A n á c i k megszállása a l á k e r ü l t o r s z á g o k b a n k i b o n t a k o z ó ellenállási m o z g a l o m vezetői az 1914-es t a p a s z t a l a t o k r a t á m a s z k o d v a igyekeztek kiépíteni hírszerző h á l ó z a t u k a t . Ezeket a t a p a s z t a l a t o k a t viszont r é g e n t ú l h a l a d t a az idő, m ű s z a k i lehetőségeik pedig messze e l m a r a d t a k à n é m e t e k r e n d ő r s é g e és k é m e l h á r í t ó h á l ó z a t a á l t a l h a s z n á l t k o r s z e r ű eszközök m ö ­ gött. Ez á l t a l á n o s s z a b á l y alól egyetlen kivétel létezett: a csehszlovák h í r s z e r z ő k t i ­ zenegy szakértőből álló csoportja m á r 1939. m á r c i u s 14-én d é l u t á n , t e h á t egy n a p ­ pal azelőtt, hogy H i t l e r c s a p a t a i b e v o n u l t a k P r á g á b a , L o n d o n b a r e p ü l t , á t m e n t e t t e egész i r a t t á r á t , így a z o n n a l m u n k á h o z l á t h a t o t t . A csehszlovák hírszerző szolgálat n e m c s a k külföldi k ö z p o n t o k k a l r e n d e l k e z e t t — Z ü r i c h b e n , B e l g r á d b a n , H á g á b a n —, h a n e m P r á g á b a n és a n á c i k á l t a l a fasiszta v i l á g t é r k é p r ő l letörölt Csehszlovák K ö z t á r s a s á g egész t e r ü l e t é n jól m e g s z e r v e z e t t ellenállási gócokat é p í t e t t ki. A l o n ­ doni csehszlovák hírszerző központ e l ő n y é r e szolgált, hogy f e n n t a r t h a t t a k a p c s o l a ­ t a i t P a u l T h ü m m e l l e l , az A b w e h r ü g y n ö k é v e l , aki 1936 f e b r u á r j a óta e g y ü t t m ű k ö ­ dött a csehszlovák k é m s z o l g á l a t t a l , a m e l y n e k n y i l v á n t a r t á s á b a n A—54 fedőnévvel szerepelt. Ez a T h ü m m e l 1928 óta dolgozott a n é m e t titkosszolgálatnak. H i t h ű náci volt, m i n d a d d i g , a m í g m e g n e m győződött róla, hogy a n é m e t fasizmus p u s z t u l á s t Zúdít a v i l á g r a s főleg a n é m e t n é p r e . A m i k o r 1936-ban felajánlotta szolgálatait a csehszlovák k é m e l h á r í t ó osztálynak, p é n z t k é r t információiért. K é s ő b b a z o n b a n i n ­ t e n z í v hírszerző t e v é k e n y s é g e t folytatott a csehszlovákok és a szövetségesek j a v á r a — m i n d e n ellenszolgáltatás n é l k ü l . Ezzel a nehézségekkel, b o t l á s o k k a l , h i b á k k a l teli k o r s z a k k a l foglalkozó k ö n y vekből m e g t u d j u k , hogy az angolok, a k i k m e g k í s é r e l t é k az összes ellenállási k ö v e t k e z t é b e n a h á b o r ú első éveiben a l u l m a r a d t a k a n á c i k SD (Sicherheitsdienst) és az A b w e h r ( k é m e l h á r í t ó szervezet) elnevezésű titkosszolgálataival szemben. Ezek a n y u g a t i országok -mellett erős központot é p í t e t t e k ki D é l k e l e t - E u r ó p á b a n is. Az „ ö t v e n n é g y e s " 1940 m á r c i u s á b a n h a z á n k r a u t a l v a j e l e n t e t t e : „ . . . m a g a C a n a r i s (az 1

1

C. Amort— I. M. Jedlicka Budapest, 1966. Thümmel nak, a terezini börtönbe végezték.

magyarul is megjelent munkája: Az A—54-cs titka. 1942-ben „bukott le", senkit sem árult el a Gestapóvitték, 1945. április 27-én, a Gestapo parancsára, ki-

szerv

Abwehr főnöke) is ellátogatott (ti. Romániába), hogy kiépítse a felderítő szolgálat hálózatát, a m e l y n e k egyrészt a Szovjetunió, másrészt N a g y - B r i t a n n i a befolyását kell ellensúlyoznia, és R o m á n i á t fokozatosan N é m e t o r s z á g h o z kell l á n c o l n i a . . . Az A b ­ w e h r III-Wi-Oel n é v e n új osztályt szervezett B u k a r e s t b e n , e n n e k f e l a d a t a : a r o m á n hírszerző osztállyal e g y ü t t m ű k ö d v e a ploieşti-i és a c î m p i n a i olaj mezők e l ­ lenőrzése. Itt u g y a n i s érezhető a külföldi hírszerző szolgálatok, különösen az IS (ti. Intelligence Service) b e f o l y á s a . . . " L o n d o n b a n , 1940 j ú n i u s á b a n m e g a l a k u l t az SOE (Special O p e r a t i o n E x e c u ­ tiv — Különleges akciókat v é g r e h a j t ó ügynökök). E n n e k vezetését Colin G u b b i n s ezredes vette át. L a s s a n fejlődött, tökéletesedett ez a szerv, a m e l y a n á c i k elfoglalta o r s z á g o k b a n k é s ő b b fokozatosan á t v e t t e a b r i t Intelligence Service és a M I (Mi­ litary Intelligence) helyét, illetve szövetkezett velük. I l y e n k é p p e n a titkos hírszerző szolgálatokat az e u r ó p a i országok l e g n a g y o b b r é s z é b e n L o n d o n b ó l i r á n y í t o t t á k . Szá­ mos m u n k a bizonyítja, hogy L o n d o n és a különböző e u r ó p a i ellenállási m o z g a l m a k között az e g y ü t t m ű k ö d é s n e m volt z ö k k e n ő m e n t e s . M.R.D. Foot SOE in France című, 1964-ben megjelent k ö n y v é r ő l P a s s y ezredes a francia ellenállás k é m s z o l g á ­ l a t á n a k egykori vezetője k e s e r ű s z a v a k k a l e m l é k e z i k m e g : „Ez a k ö n y v a felületes­ ség m i n t a k é p e , p o n t a t l a n s á g o k , o k t a l a n t á m a d á s o k h a l m a z a . . . M.R.D. Foot m u n k á ­ j á t o l v a s v a az az e m b e r b e n y o m á s a , hogy a brit h a t a l o m , az angol fegyverek, t i t ­ kosszolgálatok és a Royal A i r Force n é l k ü l n e m létezett v o l n a F r a n c i a E l l e n á l ­ l á s . . . " (Le Nouvel Observateur, 1966. 83). P a s s y ezredes elismeri, hogy a francia hírszerző szolgálat ú j j á é p í t é s é b e n n a g y szerepet játszott az angol k o r m á n y segít­ sége, u g y a n a k k o r a b r i t e k szemére h á n y j a , hogy számos fontos, francia t e r ü l e ­ t e n v é g r e h a j t o t t akcióról n e m é r t e s í t e t t é k de G a u l l e t á b o r n o k o t és környezetét. „Ezek az akciók á l l t a k a z o k n a k a n é z e t e l t é r é s e k n e k a k ö z é p p o n t j á b a n , a m e l y e k a Szabad F r a n c i á k és L o n d o n között szinte m i n d e n n a p o s a k v o l t a k . . . " — írja Passy. Az 1941. o k t ó b e r 10-én létrejött e g y e z m é n y é r t e l m é b e n de G a u l l e m e g a l a k í t ­ h a t t a saját titkosszolgálatát (BCRA) A n d r é D e w a v r i n (Passy) vezetése alatt. Ez u g y a n az S O E - n e k volt a l á r e n d e l v e , de számos önálló m ű v e l e t e t h a j t o t t v é g r e . W i l ­ l i a m J. D o n o v a n a m e r i k a i t á b o r n o k e u r ó p a i k ö r ú t j a u t á n (1940. d e c e m b e r ) jól m e g ­ szervezett hírszerző szolgálat m e g t e r e m t é s é t j a v a s o l t a Roosevelt elnöknek. M e g a l a ­ kult h á t az OSS (Office Strategic Services), a m e l y 1949 óta a C I A n e v e t viseli, és a m e l y n e k kezdeti fogyatékosságai m á r 1942 n o v e m b e r é b e n , a szövetségesek afrikai p a r t r a s z á l l á s a a l k a l m á v a l kiütköztek. „ R ö v i d e n : a szövetséges felderítő szolgálatok 1940—1941-ben f e l m é r h e t e t l e n é r ­ t é k ű időt veszítettek. Megfelelő t a p a s z t a l a t o k és a hosszú t á v l a t r a " szóló t e r v e k h i á ­ nya, v a l a m i n t a belső e g y e n e t l e n k e d é s e k a hálózat fő hibái e b b e n a k o r s z a k b a n " . G h e y s e n s u g y a n a k k o r „ v á r a t l a n p a r t n e r e k m e g j e l e n é s é n e k " nevezi azt a segítséget, a m i t a szövetségesek egyes semleges országok részéről k a p t a k . 2

3

4

A semlegesek

szerepe

Az 1940 m á r c i u s á b a n G ö t e b o r g b a n lefolytatott titkos t a n á c s k o z á s o k a l k a l m á v a l a svéd h a d s e r e g hírszerző o s z t á l y á n a k vezetője i n f o r m á l t a a találkozón részt v e v ő két angol ügynököt, hogy Svédország semleges m a r a d , de, a m i A n g l i á t illeti, ez a semlegesség „ j ó a k a r a t ú i r á n y z a t ú lesz" . 1939. s z e p t e m b e r 2-án a svájci h a d s e r e g 400 000 k a t o n á j a elfoglalta állásait a h e g y e k é g b e n y ú l ó csúcsain. U g y a n a k k o r G u i s a n t á b o r ­ nok, a h a d e r ő f ő p a r a n c s n o k a közölte a n a g y h a t a l m a k k a l , hogy országa a legszigo­ r ú b b semlegesség á l l á s p o n t j á r a helyezkedik. V é l e m é n y e szerint a „ v i l l á m h á b o r ú s " k o r s z a k b a n Svájc csak úgy őrizheti m e g függetlenségét, h a jóelőre m e g i s m e r i a náci hadvezetőség szándékait. U t a s í t o t t a a h a d s e r e g hirszerző osztályát, szerezzen b e m i n é l t ö b b a d a t o t a h i t l e r i s t á k h a d i t e r v e i r e v o n a t k o z ó a n . Ezek n a g y része a szö­ vetségesekhez került. Svájc m a g a t a r t á s a u g y a n i s — ők m a g u k „aktív semlegesség­ nek" n e v e z t é k — a Hitler-ellenes koalíció megsegítésében fejeződött ki. 5

2 3

4 5

Amort — Jedlicka i.m. 93—94. Roger Gheysens: Le véritable rôle de l'espionnage (A kémkedés igazi szerepe). Vérviers, Belgium, 1964. Gheysens i.m. 166. Norvégia közelgő inváziójáról a svédek" értesítették az angol—francia hadvezetést, a svéd titkosszolgálat szervezte meg a neves dán fizikusnak, Niels Bohrnak a szökését, ugyanez a szolgálat juttatta el Londonba 1944 nyarán annak a V—2 kí­ sérleti rakétának a maradványait, amely svéd területen robbant fel.

K i k a s z e m b e n á l l ó k é m e r ő k a svájci államszövetség t e r ü l e t é n ? Elsősorban a svájci kémszolgálat Roger Masson ezredes vezetése alatt. ( E n n e k a s z e r v e z e t n e k r e n d k í v ü l b o n y o l u l t v o l t á r ó l k é s ő b b lesz szó.) Az I n t e l l i g e n c e Service, illetve e n ­ n e k k é m e l h á r í t ó szervezete az M15. 1942 n o v e m b e r é b e n m e g j e l e n i k B e r n b e n A l l e n Dulles, az a m e r i k a i OSS k ü l d ö t t e , a CIA j ö v e n d ő főnöke, és n y i l v á n v a l ó a n ott n y ü ­ zsögnek a náci k é m e k ezrei. U g y a n a k k o r a titkos h á b o r ú színteréül szolgáló S v á j c ­ b a n él egy szerény megjelenésű, m e g l e h e t ő s e n rosszul öltözött férfi, aki 1934 óta L u z e r n b e n l a k i k : Rudolf Roessler. E n n e k a k ü l ö n ö s e m b e r n e k és az á l t a l a vezetett k é m h á l ó z a t n a k t ö r t é n e t é t í r t a m e g k é t francia újságíró: P i e r r e Accoce és P i e r r e Quet. K ö n y v ü k sok v i t á r a a d o t t a l k a l m a t a n y u g a t i sajtóban. A m u n k á t m a g á t S v á j c b a n is visszatetszéssel fogadták, m e r t a szerzők, az 1939—1945 közötti e s e m é ­ n y e k e t e l e m e z v e a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , hogy a h á b o r ú a l a t t a h a g y o m á ­ n y o s svájci semlegesség mítosza v é g é r v é n y e s e n szétfoszlott. Ezzel a kérdéssel m á r e d d i g is t ö b b m u n k a foglalkozott. Így p é l d á u l J o h n K i m s c h e Spying for Peace (fran­ c i á u l : Un général suisse contre Hitler, P a r i s , 1962) c í m ű m u n k á j a is. A szövetségi t a n á c s m á r k o r á b b a n m e g b í z t a B o n j o u r professzort, az i s m e r t svájci történészt, készítsen j e l e n t é s t az ország polgári és k a t o n a i h a t ó s á g a i n a k a h á b o r ú a l a t t t a n ú ­ sított m a g a t a r t á s á r ó l . A B o n j o u r - j e l e n t é s t nem hozták n y i l v á n o s s á g r a . A svájci k o r ­ m á n y u g y a n i s a r r a az á l l á s p o n t a helyezkedik, hogy a h i v a t a l o s és m a g á n t u l a j d o n ­ b a n lévő i r a t t á r a k a t csak ötven évvel a szóban forgó e s e m é n y e k u t á n n y i t j a m e g a n y i l v á n o s s á g s z á m á r a . Így v á l t lehetővé, hogy egyes t a n u l m á n y o k szerzői, e l l e n é r ­ v e k híján, és a m á r k i t a p o s o t t ú t o n h a l a d v a , ú j a b b , s z e r i n t ü k i s m e r e t l e n részleteket h o z z a n a k n a p v i l á g r a a h á b o r ú n a k Svájcot é r i n t ő eseményeiből. Most t e g y ü k félre, egyelőre, a k ö n y v k ö r ü l forrósodó p o l é m i á t , és v e g y ü k elő m a g á t a m u n k á t . T e h á t P i e r r e Accoce és P i e r r e Q u e t : La guerre a été gagnée en Suisse. L'affaire Roessler (A h á b o r ú t S v á j c b a n n y e r t é k meg. A Roessler-ügy. P a r i s , 1966) Bizonyos

Rudolf

Roessler

Tizenegyen v o l t a k b a r á t o k , v é g i g h a r c o l t á k az első v i l á g h á b o r ú t , tizen k a t o ­ n á k m a r a d t a k , Roessler polgári p á l y á t választott, és a m i k o r Hitler b e ü l t a k a n c e l ­ l á r i székbe, feleségével e g y ü t t S v á j c b a e m i g r á l t . A „tízek" N é m e t o r s z á g b a n m a ­ r a d t a k és h ű s é g e t e s k ü d t e k a F ü h r e r n e k . Roessler L u z e r n egyik csöndes u t c á j á ­ b a n k i a d ó t nyitott, Vita N o v a V e r l a g volt a neve, és főleg a n e m z e t i s z o c i a l i z m u s t leleplező m u n k á k a t a d o t t ki. Az i n f o r m á c i ó k B e r l i n b ő l jöttek, m e r t a „tízek" h e ­ l y ü k ö n m a r a d t a k , és 1934-től k e z d v e r e n d s z e r e s e n t á j é k o z t a t t á k régi, f r o n t h a r c o s b a j ­ t á r s u k a t . 1939. m á j u s 23-án H i t l e r közli h a d s e r e g p a r a n c s n o k a i v a l , hogy m é g az é v n y a r á n m e g t á m a d j a Lengyelországot. „ M ü n c h e n u t á n — m o n d j a H i t l e r — v é r o n t á s n é l k ü l n e m é r h e t ü n k el ú j a b b sikereket. H á b o r ú lesz t e h á t . . . " „Május 30-án — o l v a s s u k m o s t m á r a francia újságírók k ö n y v é b e n — k é t p o l ­ g á r i r u h á s férfi é r k e z i k L u z e r n b e . A civilek: F r i t z T. és Rudolf G. t á b o r n o k o k Roessl e r t keresik. »Eljött a vég!« — m o n d j á k — H i t l e r h á b o r ú t a k a r , mi p e d i g n e m a k a r ­ juk, hogy a n á c i - N é m e t o r s z á g m e g n y e r j e ezt a h á b o r ú t . . . M i n d e n fontos a d a t o t m e g k a p s z t ő l ü n k , a d d el, a j á n d é k o z d oda őket, a k i n e k a k a r o d . De elsősorban a n á ­ cizmus l e g e l k e s e r e d e t t e b b e l l e n s é g e i n e k . . . " T. t á b o r n o k kis, d a r a b o k r a szedett, r ö v i d ­ h u l l á m ú r á d i ó k é s z ü l é k e t hozott m a g á v a l . A „tízek" közül n y o l c a n olyan beosztás­ b a n v a n n a k , a h o v a b e f u t n a k a W e h r m a c h t r a v o n a t k o z ó összes titkos intézkedések. Roesslert egyik e m i g r á n s b a r á t j a , C h r i s t i a n S c h n e i d e r t a n í t j a m e g a r á d i ó kezelésére. (A Der Spiegel kétségbe v o n j a azt, hogy Roessler és a „tízek" között r á d i ó k a p c s o l a t létezett volna. Az információk valószínűleg o l y a n t á v b e s z é l ő v o n a l o n érkeztek, a m e ­ l y e k r ő l Roessler p a r t n e r e i t u d t á k , hogy n e m h a l l g a t j á k le, v a g y pedig Olaszország felé t a r t ó futárok útján.) Roessler b a r á t j a , X a v i e r S c h n i e p p e r , aki a svájci t i t k o s ­ s z o l g á l a t b a n dolgozott, összeköti Roesslert főnökével, H a n s H a u s a m a n n ő r n a g g y a l , aki a „ B u r e a u H " — f e d ő n e v e „ P i l a t u s " — e l n e v e z é s ű hálózatot vezeti. F ő f e l a d a t a — G u i s a n t á b o r n o k elképzelése szerint — N é m e t o r s z á g megfigyelése. H a u s a m a n n köz­ vetítésével j u t n a k el Roessler hírei G u i s a n t á b o r n o k h o z , o n n a n a svájci központi titkosszolgálathoz, t e h á t Roger Masson ezredeshez, és e n n e k jóvoltából — a szövet­ ségesekhez. K é s ő b b m e g a l a k u l az NS—1 osztály (fedőneve „Rigi"), e n n e k főnöke dr. M a x W a i b e l őrnagy. A M a s s o n — H a u s a m a n n — W a i b e l szervezet a „ V i k i n g - v o n a l " nevet kapta. A „ V i k i n g - v o n a l o n " át i n f o r m á c i ó k t ö m e g e j u t o t t el a n y u g a t i v e z é r k a r o k i g . E

j e l e n t é s e k s o k o l d a l ú s á g a k i d e r ü l Accoce és Quet könyvéből, u g y a n a k k o r a z o n b a n a k é t szerző azt állítja, hogy a m e n n y i b e n 1939—1940-ben N y u g a t o n k o m o l y a n veszik a Roessler-hálózat információit, a k k o r „a v i l á g h á b o r ú k é p e m á s k é p p e n a l a k u l : H i t ­ l e r t m é g 1940-ben le l e h e t e t t v o l n a győzni". Ez k ö n n y e n m e g c á f o l h a t ó állítás, h i ­ szen n e m egy, a t ö r t é n e l e m e s z a k a s z á v a l foglalkozó m u n k a és m a g u k az egykori e s e m é n y e k bizonyítják, hogy a n y u g a t i h a t a l m a k — így elsősorban N a g y - B r i t a n n i a a C h a m b e r l a i n - k o r m á n y idején a „ m i n d e n á r o n megegyezni H i t l e r r e l " jelszó n e v é b e n utolsó p i l l a n a t i g e l h a n y a g o l t á k h a d s e r e g ü k korszerűsítését. B á r a h i t l e r i s t a „ötödik hadoszlop" Norvégiában, Hollandiában, majd Franciaországban beépített ügynökeinek n e m kis s z e r e p ü k volt az 1940. évi „Blitzkrieg"-ben, a c s a t á k a t l é n y e g é b e n a W e h r ­ m a c h t k a t o n a i fölénye d ö n t ö t t e el. Mégis n e m h a g y h a t ó figyelmen kívül, hogy az 1940. m á j u s i n é m e t t á m a d á s t jelző információkat, b á r h o n n a n is é r k e z t e k azok, a n y u g a t i v e z é r k a r o k n e m v e t ­ t é k k o m o l y a n . Így p é l d á u l — írja Accoce és Quet — J. C. Sas-t, a b e r l i n i h o l l a n d k a t o n a i a t t a s é t svájci kollégája m á r 1940 m á r c i u s á b a n é r t e s í t e t t e : a n é m e t e k el a k a r j á k foglalni D á n i á t . Sas a z o n n a l közölte a h í r t Kjölsen k a p i t á n n y a l , a d á n at­ taséval, de a d á n k o r m á n y n e m t ö r ő d ö t t e jelentésekkel 1940. m á r c i u s 25-én h a ­ sonló u t a k o n a n o r v é g k o r m á n y n a k is t u d o m á s á r a h o z t á k a n á c i k „ W e s e r ü b u n g " n e v ű inváziós tervét. H i á b a ! 1940 m á j u s elsejétől k e z d v e a francia D e u x i è m e B u r e a u , p o n t o s a b b a n G a u c h é és Rivet t á b o r n o k o k t o v á b b í t j á k a francia k o r m á n y h o z és a v e z é r k a r h o z Roessler a d a t a i t : a n é m e t t a n k h a d o s z t á l y o k S e d a n k ö r n y é k é n kísérlik m e g az áttörést. E n n e k e l l e n é r e a francia h a d s e r e g B e l g i u m b a n v á r t a a Wehrmacht támadását... „A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú e t r a g i k u s epizódja is jellemzi az e u r ó p a i v e z é r k a r o k e l l e n s z e n v é t a hírszerzőkkel s z e m b e n — írja Accoce és Quet. K é m e k , különleges küldetéssel megbízott k a t o n á k ? — U g y a n ! I n k á b b g y a n ú s , b i z a l m a t n e m é r d e m l ő személyek, a k i k k e l n e m a j á n l a t o s é r i n t k e z n i m é g a k k o r sem, ha m o n d j u k , ingyen szállítják nagyfontosságú információikat." A

Dora-hálózat

1940 j ú l i u s á b a n Hitler közli v e z é r k a r á v a l , hogy m e g fogja t á m a d n i a Szovjet­ uniót. A Roessler-hálózat ú t j á n érkező hír n a g y m e g k ö n n y e b b ü l é s t okoz S v á j c b a n . A keleti h á b o r ú t e h e r m e n t e s í t h e t i a svájci h a t á r o k a t . A svájci k é m s z o l g á l a t úgy véli, e n n e k a h í r n e k m á s jelentősége nincs is, ezért é p p e n a r r a készül, h o g y v a l a m e ­ lyik p o r o s m a p p a m é l y é b e eltüntesse, a m i k o r Roessler így szól H a u s a m a n n h o z : „ F e l h í v o m figyelmét, hogy az én é l e t e m és az á l t a l a m képviselt személyek célja a n á c i z m u s m e g s e m m i s í t é s e . M i n d e n k i t , aki e cél elérése v é g e t t a világot segíti, m e g s e ­ g í t ü n k mi is." H a u s a m a n n e r r e azt válaszolja, hogy egyelőre m é g n i n c s orosz—német h á b o r ú , és „ k ü l ö n b e n pedig mi sohasem fogunk é r i n t k e z n i velük". Hitler 1940. d e c e m b e r 18-án elfogadta az O T T O e l n e v e z é s ű h a d i t e r v e t , a m e l y e t ő „ B a r b a r o s s a - t e r v n e k " keresztelt el. Nyolc n a p p a l később Roessler h í r s z e r z ő - k a r r i ­ erje leghosszabb j e l e n t é s é t veszi B e r l i n b ő l . E l h a t á r o z z a , hogy m a g a k e r e s k a p c s o l a t o t a szovjet hírszerzőkkel. 1941 j a n u á r j á b a n e b é d r e hívja b a r á t j á t , C h r i s t i a n S c h n e i d e r t , akiről tudja, hogy k o m m u n i s t a , és e l m o n d j a n e k i : b i r t o k á b a n van a „ B a r b a r o s s a t e r v " m á s o l a t a . K é t h é t m ú l v a S c h n e i d e r közli Roesslerrel: a szovjet hírszerző szol­ g á l a t központja Genfben m ű k ö d i k . Roessler székhelye, L u z e r n és Genf közé k é t ú g y ­ nevezett „ r ö v i d z á r l a t o t " kell beépíteni, azaz két olyan személyt, a k i k Roessler i n ­ formációit á t a d j á k a szovjet k é m k ö z p o n t n a k . H a a svájciak l e t a r t ó z t a t n á k őket v a g y a n á c i k e l r a b o l n á k ezt a k é t személyt, e l v b e n s e m Genf, sem L u z e r n n e m b u k n á ­ n a k l e . Az első „ r ö v i d z á r l a t " m a g a S c h n e i d e r (fedőneve „Taylor", átveszi a h í r e ­ k e t Roesslertől és á t a d j a őket R a c h e l D ü b e n d o r f e r n e k („Sissi"), aki a BIT, a genfi N e m z e t k ö z i M u n k a ü g y i H i v a t a l a l k a l m a z o t t j a . Roessler fedőneve „Lucy" lesz. a n n a k főnökével. Ki ez a főnök? Roessler — R A. H e r m e s n é v e n — figyelemre m é l t ó t a n u l m á n y t írt a W e h r m a c h t k a t o n a i -stratégiájáról (Die Kriegsschauplätze und die Bedigungen der Kriegs­ führung — A h a d s z i n t e r e k és a h a d v e z e t é s feltételei). Mivel k ö n y v é h e z bizo­ nyos s z á m ú k a t o n a i t é r k é p r e volt szüksége, Svájc legjobb t é r k é p é s z e t i v á l l a l a t á ­ hoz, a genfi „ G e o - P r e s s e " - h e z fordult. A cég igazgatója személyesen u t a z o t t L u z e r n b e , h o g y Roesslerrel találkozzék, „aki n e m is sejtette, hogy ez a zömök, h a t n y e l ­ ven beszélő férfi, aki k ö n n y e d é n v e t e t t e p a p í r r a elképzeléseit, a svájci szovjet h í r ­ szerző szolgálat főnöke: A l e x a n d r e R a d o . . . " (Accoce és Quet i. m. 135).

A n y u g a t i o r s z á g o k b a n m e g j e l e n ő k ö n y v e k és folyóiratok k ü l ö n b ö z ő m ó d o n m u ­ t a t t á k be dr. R a d ó S á n d o r t , aki jelenleg B u d a p e s t e n él, K o s s u t h - d í j a s e g y e t e m i t a ­ n á r , a f ö l d r a j z t u d o m á n y o k doktora, az Állami Földrajzi és T é r k é p é s z e t i H i v a t a l v e ­ zetője. Egyes szerzők m i n t „különleges kiképzéssel r e n d e l k e z ő , k i v á l ó titkos ü g y n ö k ­ r ő l " b e s z é l n e k róla, m á s o k azt is t u d n i vélik, hogy R a d ó m i l y e n k é m i s k o l á k a t v é g ­ zett. Olyan ü g y n ö k t e h á t , aki „sok országot b e j á r t és a h í r s z e r z é s b e n g a z d a g t a ­ pasztalatokkal rendelkezik". Nekem dr. Radó Sándor 1967 őszén, találkozásunk alkalmával azt mond­ ta, hogy mint régi és meggyőződéses kommunista, adott pillanatban azt a meg­ bízást kapta, menjen Svájcba és építse ki a hitlerista Németország megfigyelé­ sével foglalkozó hírszerző szolgálatot. „Ez volt a feladatom, és én minden lehe­ tőt megtettem, hogy ezt a megbízást teljesítsem... Amennyiben egyszer meg­ i r o m emlékezéseimet — folytatta Radó Sándor —, tisztázni szeretném ezeket a kérdéseket, és nagy szerepet szánok azon törekvések megcáfolásának is, ame­ lyeket egyes szerzők képviselnek, és amelyek, bár burkolt alakban, a náci im­ perialista katonai becsület úgynevezett rehabilitálását célozzák." V a l ó b a n ! Winfried M a r t i n i a h a m b u r g i Die Weltben közölt c i k k s o r o z a t á b a n h a z a á r u l ó k n a k bélyegzi a Roessler-hálózat tagjait, m o n d v á n , h o g y : „A h á b o r ú b a n . . . a n é m e t e k sorsszerűen e g y m á s r a v o l t a k u t a l v a , e l t e k i n t v e attól, elfogadták-e, h e l y e ­ s e l t é k - e a h á b o r ú t és a r e n d s z e r t , v a g y sem." Mások, a többi között az i s m e r t m ü n ­ c h e n i történész dr. W i l h e l m R i t t e r von S c h r a m m , a zürichi Weltwoche és a b o n n i Parlament h a s á b j a i n felmenti a n é m e t t á r b o r n o k o k a t az á r u l á s v á d j a alól. M a g a a Der Spiegel, a n n a k a számának borítólapjára, amelyben a Roessler-kérdéssel foglalkozik (19G7. 4 ) , ezt a s o k a t m o n d ó , n a g y b e t ű s c í m e t helyezte el: „ Á r u l ó k a F ü h r e r f ő h a d i s z á l l á s á n " . . . U g y a n a k k o r a z o n b a n a Der Spiegel v i s s z a u t a s í t j a az i s ­ m e r t j o b b o l d a l i lap, a Deutsche National-Zeitung und Soldaten-Zeitung a m a kijelen­ tését, m i s z e r i n t „ez az á r u l á s pecsételte m e g a n a g y n é m e t vereséget". F r i e d r i c h R o s s b a c h ezredes, a hitleri n a g y v e z é r k a r volt tagja így ír a „tízekről": „ K a t o n a i h a t a l m u n k a t szabotálták, t e h á t h á t u l r ó l döfték le a Reich h a r c o s a i t . . " Az olvasó is észreveszi, hogy ez az á l l í t á s n e m egyéb, m i n t a j o b b o l d a l i „Dolchstoss-legenda" felélesztése. H i t l e r is azt állította, hogy 1918-ban a n é m e t h a d s e r e g csak a z é r t v e s z ­ t e t t e el a h á b o r ú t , m e r t a f o r r a d a l o m orgyilkos m ó d o n „tört döfött a h á t á b a . . . " . De t é r j ü n k vissza a D o r a - h á l ó z a t r a , a m e l y n e k vezetője R a d ó S á n d o r , legjobb ü g y n ö k e t a l á n Otto P ü n t e r („Pakbo"), volt svájci újságíró. Az angol A l e x a n d e r F o o t e („Jim"), aki m i n t P ü n t e r is, a s p a n y o l k ö z t á r s a s á g i h a d s e r e g b e n h a r c o l t a fa­ siszták ellen, L a u s a n n e - b a n l a k i k és r á d i ó a d ó - v e v ő k é s z ü l é k é t egy í r ó g é p b e b e é p í t v e rejti el. A „ D o r a - h á l ó z a t " m á s o d i k a d ó á l l o m á s a G e n f b e n m ű k ö d i k E d m o n d H a m e l („Eduard") r á d i ó k e r e s k e d ő l a k á s á n , a h a r m a d i k a t p e d i g — u g y a n c s a k Genfben — M a r g u e r i t e Bolli („Rosa") p i n c é r n ő kezeli. A „ D o r a - h á l ó z a t " a „ G e o - P r e s s e " e l n e v e ­ z é s ű cég fedezete a l a t t dolgozik, m i n t e g y ö t v e n „ h í r f o r r á s t " h a s z n á l fel, l e g t ö b b ­ j ü k a h i t l e r i N é m e t o r s z á g h á b o r ú s készülődéseire v o n a t k o z ó i n f o r m á c i ó k a t szállítja. A m o s z k v a i központ, a h o v a az i n f o r m á c i ó k b e f u t n a k , „ C e n t r u m " n é v e n szerepel, az o n n a n é r k e z ő válaszokat, u t a s í t á s o k a t hozó t á v i r a t o k a l a t t m i n d e n k o r a „ D i r e k ­ tor" aláírás olvasható. 6

A „ C e n t r u m " b i z a l m a t l a n u l fogadta Roessler („Lucy") információit, és kez­ d e t b e n k a t e g o r i k u s a n vissza is u t a s í t o t t a őket. H a s o n l ó s o r s r a j u t o t t a szovjet h í r ­ szerző csoport többi olyan i n f o r m á c i ó j a is, a m e l y a Szovjetunió ellen készülő hit­ leri agresszióra vonatkozott. „Az első figyelmeztetés felderítők ú t j á n m á r 1940-ben m e g t ö r t é n t . K ü l ö n b e n az összes figyelmeztetéseket u g y a n a z a sors é r t e : Sztálin egy­ s z e r ű e n n e m v e t t e figyelembe őket." U g y a n e z t ö r t é n t a z o k k a l az i n f o r m á c i ó k k a l is, a m e l y e k m á r a t á m a d á s p o n t o s idejét jelezték. 1941. m á j u s 20-án é r k e z i k a „Cent­ r u m h o z " Sorge t á v i r a t a , a m e l y a távoli Tokióból figyelmeztet, hogy a M o s z k v a i r á ­ n y á b a i n d u l ó t á m a d á s t j ú n i u s 20-ára t e r v e z i k B e r l i n b e n . S o r g e j ú n i u s 15-én a k ö ­ v e t k e z ő t á v i r a t o t k ü l d t e M o s z k v á b a : „A széles fronton k i b o n t a k o z ó t á m a d á s t j ú ­ n i u s 22-én h a j n a l b a n i n d í t j á k meg." Igen é r d e k e s az a l á b b i , a D o r a - h á l ó z a t s z e r e p é r e v o n a t k o z ó idézet. A n é m e t agresszió k e z d e t é t feltüntető információ Roesslertől R a d ó h o z k e r ü l t , „ . . . a k i j e l e n t é s t 7

6

7

Zwischen Wehrmacht und Hitler. Hannover, 1950. A. M. Nyekrics: Így történt . . . 1 9 4 1 . június 22. Budapest,

1967.

készített, ezt á t a d t a a csoport r á d i ó s á n a k , A l e x a n d e r F o o t e n a k . M e g h a g y t a , hogy t e ­ k i n t e t t e l a jelentés r e n d k í v ü l i fontosságára, j ú n i u s 14-én két óra hosszat s u g á r o z ­ z a . . . I v a n o v k a p i t á n y , a rejtjelmegfejtő szolgálat vezetője M o s z k v á b a n a t á v i r a t első részét félóra a l a t t megfejtette: »Dora a D i r e k t o r n a k v i a Taylor. A Szovjetunió m e g t á m a d á s á n a k n a p j a j ú n i u s 22 h a j n a l i 3,15«. I v a n o v rögtön á t a d t a a szöveget fölöttesének, majd folytatta a megfejtést. »Hitler két n a p p a l ezelőtt h a t á r o z o t t , a j e ­ lentés m a é r k e z e t t ide, svájci d i p l o m á c i a i f u t á r hozta, folytatni fogom 0130 Dora«. I v a n o v fölöttese a z o n n a l közölte a szöveget a »Direktorral«, akit a legfőbb v e z é r ­ k a r üléséről hívott ki. 48 ó r á v a l később, A r w i d H a r n a c k , aki a szovjet ü g y n ö k ö k listáján »Coro« n é v e n szerepelt, hasonló szövegű t á v i r a t o t k ü l d ö t t Berlinből. M i n d e ­ zek bizonyítják, hogy a szovjet felderítő szolgálat tökéletesen dolgozott, hiszen j ó e l ő r e jelezte, hogy országát m e g fogják t á m a d n i " . . . 8

Sajnos, a m i n t az m a m á r k ö z t u d o m á s ú : „Ezeket az a d a t o k a t . . . Sztálin t e l j e ­ sen i n d o k o l a t l a n u l a l á b e c s ü l t e v a g y elvetette, m e r t n e m h i t t a b b a n , hogy N é m e t o r ­ szág 1941 j ú n i u s á b a n m e g t á m a d j a a S z o v j e t u n i ó t . . . M i n d e z a h h o z a k e s e r ű k ö ­ vetkeztetéshez vezet, hogy a h á b o r ú k e z d e t é n elszenvedett súlyos v e r e s é g e k egyik: o k a a legfelsőbb politikai és k a t o n a i vezetőség á l t a l elkövetett h i b á k b a n k e r e s e n d ő " — állapítja meg A n d r e j Grecsko m a r s a l l a Novoje vremja 1966, évi 25. s z á m á b a n . A „ D o r a - h á l ó z a t " a t á m a d á s pontos idejét közlő t á v i r a t o k r a semmiféle v á ­ laszt n e m k a p o t t . E n n e k e l l e n é r e A l e x a n d e r Foote mégis „ r á á l l " az i s m e r t h u l l á m ­ hosszra, „ v a l a m i l y e n belső k é n y s z e r t érez, hogy közelebb k e r ü l j ö n M o s z k v á h o z " . . . H a l l g a t j a a s e m m i t s e m m o n d ó fütyüléseket, az ű r b ő l érkező z a j o k a t . . . Foote h i r t e l e n felfigyel, a zajok j e l e k k é v á l t o z n a k át, f ü l h a l l g a t ó j á b a n az i s m e r t „két v o n a l — k é t p o n t " jelzést hallja, ez a „Z" betű, a C e n t r u m b a n ülő kolléga így szokta k i p r ó b á l n i gépét, „Z" jelzéseket dob a v i l á g ű r b e . Rövid szünet, a z u t á n az ü z e n e t : „Az összes h á l ó z a t o k h o z . . . Az összes h á l ó z a t o k h o z . . . a fasiszta h o r d á k m e g t á m a d t á k a dolgo­ zók hazáját. Eljött a p i l l a n a t , a m e l y a r r a kötelez, hogy m i n d e n e r ő n k k e l segítsük a Szovjetuniót ebben az é l e t h a l á l k ü z d e l e m b e n . A l á í r á s : Direktor." Ú j a b b szünet, m a j d u t á n a a jelzés: N D A . . . N D A — ez Foote hívójele. A „ C e n t r u m " közli, hogy a „Lucy"-től érkező h i t e k e t e z e n t ú l a VYRDO, azaz „rögtön t o v á b b í t a n d ó " k a t e g ó ­ r i á b a kell sorolni (Accoce és Q u e t i. m. 162—163). 1941. j ú n i u s 22-ike u t á n n e m e g y s z e r előfordult, hogy a „ C e n t r u m " a D o r a - h á lózaton át köszönetét fejezte ki „Lucy"-nek é r t é k e s információiért. U g y a n a k k o r sok­ szor m e g t ö r t é n t az is, hogy a „ C e n t r u m " felhívta a h á l ó z a t figyelmét „Lucy" a d a ­ t a i n a k p o n t a t l a n s á g á r a . Sok a d a t és t é n y cáfolja Accoce és Q u e t azon állításait, m i ­ szerint, 1. „Lucy" lett v o l n a a szovjet h a d v e z e t ő s é g egyetlen hírforrása, 2. ezek a t u d ó s í t á s o k „döntően befolyásolták a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú k i m e n e t e l é t " . A k ö n y v u g y a n i s azt bizonygatja, hogy Roessler B e r l i n b ő l k a p o t t értesülései m e g h a t á r o z ó jelentőségűek voltak a hitlerista hadosztályok Sztálingrádnál elszenvedett v e r e ­ sége szempontjából, és hogy elsődlegesen ezek a l a p j á n h i ú s í t o t t á k m e g a W e h r ­ m a c h t legutolsó, n a g y keleti offenziváját, 1943 n y a r á n K u r s z k n á l . „Vajon k o m o l y a n lehet-e v e n n i P. Accoce és P . Q u e t a m a állítását, hogy a S z o v ­ j e t H a d s e r e g győzelme P a u l u s c s a p a t a i fölött kizárólag a h í r s z e r z ő k n e k k ö s z ö n ­ h e t ő ? — teszi fel a k é r d é s t J—C B u h r e r . A Der Spiegel ( m á r idézett c i k k é b e n ) hoz­ záteszi: „ A k á r m i l y e n fontossággal b í r t is Roessler h á l ó z a t a a szovjet h a d v e z e t é s s z á ­ m á r a , a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t n e m ez a h á l ó z a t n y e r t e m e g . . . az ellenfelek fölénye és a szovjet m a r s a l l o k okos h a d v e z e t é s e m i n d e n b i z o n n y a l és m i n d e n á r u l á s n é l k ü l a III. B i r o d a l o m ö s s z e r o p p a n á s á h o z vezetett volna." A m i p e d i g a k u r s z k i offenzíva a d a t a i n a k „ e l á r u l á s á t " illeti, a két újságíró tézisének védelmezői is a k a d t a k . Így p é l d á u l dr. P a u l S c h m i d t , R i b b e n t r o p volt h i v a t a l i előadója, a k i P a u l Carell n é v e n 1966-ban F r a n k f u r t b a n Verbrannte Erde c í m e n k ö n y v e t a d o t t ki, e b b e n az „ á r u l á s " és a k u r s z k i n é m e t v e r e s é g közé egyenlőségi jelet tesz. A Der Spiegel csodálkozását fejezi ki afölött, hogy S c h m i d t - C a r e l l „figyelmen k í v ü l h a g y t a a szovjet t a k t i k a i - s z á ­ razföldi és légi-felderítés tevékenységét, v a l a m i n t a n é m e t c s a p a t o k mögött p o r t y á z ó p a r t i z á n o k t ó l szerzett értesüléseket". Ezek a l a p j á n az „oroszok m á r h e t e k óta v á r ­ t á k a n é m e t nagyoffenzívát, erős t a n k e l h á r í t ó reteszt é p í t e t t e k ki, és ezt, a m i n t a z e s e m é n y e k is bebizonyították, s i k e r r e l h a s z n á l t á k " . 9

8

9

Ladislav Farago: War of Wits. 1955. 178. Le Monde, 1966. június 22.

Francia

kiadása:

Les secrets

de l'espionnage.

Paris,

A

„tízek"

K i k v o l t a k ezek a titokzatos e m b e r e k , a k i k H i t l e r f ő h a d i s z á l l á s á n a k kellős k ö ­ zepén úgyszólván p i l l a n a t o k a l a t t t u d t a k m e g m i n d e n t i t k o t ? N e m c s a k a h a d m o z d u ­ l a t o k r ó l v o l t a k k i t ű n ő e n értesülve, h a n e m p é l d á u l m é g a r r ó l is, hogy P a u l u s VI. h a d s e r e g e b e n z i n h i á n y b a n szenved, és így n e m t u d j a folytatni e l ő r e n y o m u l á s á t a Volga felé. „ N é h á n y a n , csak k e v e s e n i s m e r i k n e v ü k e t . . . — írja Accoce és Quet. — Igen n a g y veszélynek, m e g t o r l á s o k n a k t e n n ő k ki m a is ezeket az e l l e n á l l ó k a t és csa­ l á d j u k a t , h a n e v ü k e t leírnók. Ezért csak k e z d ő b e t ű k k e l fogjuk jelölni ő k e t . . . " Roessler 1958-ban m e g h a l t . Fél évvel h a l á l a előtt b a r á t j a , S c h n i e p e r 18 éves f i á n a k e l á r u l t a a tíz antifasiszta tiszt n e v é t . „ A m i k o r m á r é r e t t férfi leszel, és a k i k m a m é g é l n e k m i n d eltávoztak, közölheted a világgal ezt a névsort." Másfél évvel e b e ­ szélgetés u t á n az ifjú S c h n i e p e r t h a l á l o s a u t ó s z e r e n c s é t l e n s é g érte. Egyesek m e g ­ kísérelték, hogy a k é t francia szerző k ö n y v é b e n szereplő k e z d ő b e t ű k k e l s p e k u l á l ­ j a n a k . Így o k o s k o d t a ki p é l d á u l W a l t e r Görlitz történész, hogy H e l m u t h S. t a l á n Stief a l t á b o r n a g g y a l azonos, Rudolf G. esetleg Rudolf G e r c k e t á b o r n o k , a W e h r ­ m a c h t volt szállításügyi főnöke, Fritz pedig T. T h i e l e v e z é r e z r e d e s l e h e t . . . És így t o v á b b . De ez a m ó d s z e r s e m v á l t be. E k k o r a t a l á l g a t á s o k á t t é r t e k a f e d ő n e vek területére. W e r t h e r , T e d d y , Olga, Stefan, B i l l . . . — Egyesek — budapesti látogatásom alkalmából mondta Radó Sándor — abból kiindulva, hogy a hálózat emberei néha saját nevükhöz vagy lakóhe­ lyükhöz hasonló fedőneveket viseltek (a luzerni Roessei = Lucy, Schneider = Taylor, azaz szabó, Radó = Dora), úgy vélték, hogy a Werther név mögött csakis dr. Wilhelm Schneidt kapitány húzódhat meg, hiszen értékes disszertá­ ciót írt Goethe Az ifjú W e r t h e r keservei című munkájáról. Üres okoskodások, nevekkel való, minden alapot nélkülöző üzérkedés. E fedőnevek legnagyobb részét, miután Roesslerrel felvettük a kapcsolatot, én adtam teljesen önké­ nyesen." Arra a kérdésemre, igaz-e az, amit bizonyos szerzők állítanak: a „Roess­ ler-hálózat" sok pénzt kapott információiért? — Radó Sándor így felelt: — L u c y nevetséges összegeket kapott. Azt, amit adott, nem lehetett pénz­ ben felmérni. A hírszerzés piacán nem voltak az övéhez hasonló »áruk«, így azután egészen egyszerűen nem volt kurzusuk. Roessler kis kiadója sok pén­ zébe került, de ő ragaszkodott hozzá. A kis Svájcban, amely maga is háborús gondokkal küzdött, nem tudta elhelyezni könyveit. Nem, kérem, Roessler nem pénzért dolgozott, sem ő, sem informátorai. Nem voltak kommunisták, de meggyőződéses antifasiszták voltak. „Aktív

semlegesség"

A francia fegyverletétel u t á n , 1940 j ú n i u s á b a n , B e r l i n azt k ö v e t e l t e a svájci k o r m á n y t ó l , szakítsa m e g gazdasági k a p c s o l a t a i t L o n d o n n a l . A szövetségi t a n á c s — semlegességére v a l ó h i v a t k o z á s s a l — e l u t a s í t o t t a u g y a n ezt a követelést, de 1940 a u g u s z t u s á b a n g a z d a s á g i e g y e z m é n y t í r t a l á a III. B i r o d a l o m m a l . Ezt az e g y e z m é n y t Londonban úgy tekintették, mint Svájcnak a tengelyhatalmakhoz való csatlakozá­ sát, és ezért gazdasági b l o k á d a l á v e t t é k Svájcot. A kis ország t e h á t k é t m a l o m k ő között őrlődött. N y e r s a n y a g o t k a p o t t a náciktól, k é s z á r u t szállított n e k i k és n e m ­ c s a k a h í r e s svájci sajtot, h a n e m gépeket, sőt f e g y v e r a l k a t r é s z e k e t , m ű s z e r e k e t és m u n í c i ó t i s . . . U g y a n a k k o r az 1940 n o v e m b e r e óta teljes sötétségbe b o r u l t svájci v á r o s o k n e m e g y s z e r „véletlen" folytán éppen akkor v i l á g o s o d n a k ki, a m i k o r felet­ t ü k h ú z n a k el a N é m e t o r s z á g o t t á m a d ó a n g o l b o m b á z ó k ö t e l é k e k . . . Ez is az „ a k t í v semlegességhez" tartozott, a k á r az a tény, hogy Roger M a s s o n e z r e d e s szolgálata sze­ m e t h u n y t a „Lucy-" — és a „ D o r a " - h á l ó z a t t e v é k e n y s é g e fölött. Az SD és az A b ­ w e h r a z o n b a n jól t u d t a , hogy v a l a h o l S v á j c b a n szovjet k é m s z o l g á l a t dolgozik, és ü g y n ö k ö k ezreit s z a b a d í t o t t a r á az alpesi országra. Masson ezredes k é m e l h á r í t ó szolgálata, a B U P O a z o n b a n r ö v i d idő a l a t t 1500 n é m e t k é m e t (legnagyobb r é s z ü k svájci á l l a m p o l g á r volt) j u t t a t o t t b ö r t ö n b e . W a l t e r S c h e l l e n b e r g , az SD vezetője többször ellátogatott Svájcba, egyszer pedig n é m e t t e r ü l e t e n t a l á l k o z o t t M a s s o n ezredessel. Mit k í v á n t S c h e l l e n b e r g ? Náci m é r e t e k b e n s z á m í t v a , igen keveset. S c h e l l e n b e r g n e k m a g á n a k is szüksége v o l t a svájci „piacra". O t t a k a r t a elhelyezni a v e z é n y l e t e a l a t t g y á r t o t t h a m i s angol fon­ tokat. A h i t l e r i s t á k t e h á t k e s z t y ű s kézzel b á n t a k a semleges országgal. K ü l ö n ö s j e -

lenség, hiszen Svájc a H i t l e r leigázta E u r ó p a közepén feküdt. H. R. K u r z svájci t ö r t é n é s z 1961-ben a náci n a g y v e z é r k a r i r a t t á r á b a n 1940. a u g u s z t u s 26-áról keltezett d o k u m e n t u m o t fedezett fel. Ez volt a „ T a n n e n b a u m - t e r v " , a m e l y a kis á l l a m s z ö v e t ­ ség l e r o h a n á s á n a k h a d m ű v e l e t e i t t a r t a l m a z t a . Miért n e m h a j t o t t á k v é g r e ? „A n á c i k is jól t u d t á k , hogy Svájc h a g y o m á n y o s semlegessége nagy t i s z t e l e t n e k ö r v e n d a világban. N e m h a g y h a t t á k figyelmen k í v ü l azt a s z á m u k r a nézve veszélyes erkölcsi hatást, a m i t Svájc elfoglalása okozott v o l n a " . A „ D o r a - h á l ó z a t " 1943 őszéig z a v a r t a l a n u l dolgozott. E k k o r — a Der Spiegel szerint — a svájci r e n d ő r s é g , a B U P O s z á n d é k a e l l e n é r e „a szövetségi semlegesség d o g m á j á t v é d e l m e z v e . . . l e t a r t ó z t a t t a a h á l ó z a t tagjait. Foote, D ü b e n d o r f e r , Böttcher. S c h n e i d e r , Bolli és a H a m e l - h á z a s p á r b ö r t ö n b e k e r ü l , R a d ó e l t ű n i k . . . " . Accoce és Q u e t viszont azt állítják, hogy a l e t a r t ó z t a t á s o k a t Masson r e n d e l t e el. „Le kellett fognia a szovjet hálózatot, hogy m e g m e n t h e s s e a Roessler-hálózatot". Roessler t e ­ h á t s z a b a d o n m a r a d és s z o r g a l m a s a n szállítja a d a t a i t a „ B u r e a u H " - n a k . F o n t o s i n f o r m á c i ó k ezek, egyesek k ö z ü l ü k a V—1 és V—2 r a k é t á r a v o n a t k o z n a k , a m e l y e k v a l ó b a n k ö z v e t l e n ü l é r d e k l i k L o n d o n t . Ezeket az a d a t o k a t „a n y u g a t i szövetsége­ sek, sajnos, n e m részesítették kellő f i g y e l e m b e n . . . Az oroszok jóval é b e r e b b e k és i n t e l l i g e n s e b b e k v o l t a k . . . " Az SD k o p ó i n a k figyelme a d o t t p i l l a n a t b a n Roesslerre i r á n y u l . N é m e t e m i g r á n s ? M i é r t n e m tagja a svájci nemzetiszocialista szervezet­ n e k ? A Reich ellensége? Masson ezredes 1944. m á j u s 9-én a l a u s a n n e - i b ö r t ö n b e viteti Roesslert. „A tömlöc! V a l ó b a n ez az egyetlen olyan svájci hely, a h o v a az SD n e m é r h e t el" — írja Accoce és Quet. U g y a n a z o n év s z e p t e m b e r é b e n m e g n y í l n a k a b ö r t ö n ö k k a p u i . A N y u g a t r ó l és K e l e t r ő l e l ő r e n y o m u l ó szövetséges h a d s e r e g e k v a s f o g ó j á b a n v e r g ő d ő náci f e n e v a d m á r n e m j e l e n t veszélyt S v á j c s z á m á r a . A svájci l a p o k 1945-ben t á m a d á s t i n d í t o t t a k Roger Masson ezredes ellen. F e l ­ szólították, m a g y a r á z z a meg, m i é r t volt a k e l l e t é n é l szorosabb k a p c s o l a t b a n n á c i „kollégájával", W a l t e r Schellenberggel. Masson t e r m é s z e t e s e n h a l l g a t o t t , és t i t k á t végül is m a g á v a l v i t t e a sírba. A m i k o r 1967. o k t ó b e r 19-én 73 éves k o r á b a n e l ­ h u n y t , „ . . . a svájci sajtó n a g y része — h a elkésve is — h ó d o l a t á t fejezte ki e m ­ léke előtt, de n e m v e t e t t e fel a t ö r t é n e l e m e m e s z a k a s z á n a k h o m á l y b a n m a r a d t e p i ­ zódjait. Ügy t ű n i k , e n n e k a z a v a r o s k o r s z a k n a k felderítéséhez m é g sok v i l á g o s s á g r a v a n szükség" (Le Monde, 1967. o k t ó b e r 21). V a l ó b a n ! A k é m s z o l g á l a t o k t e v é k e n y s é g e — ez é r t h e t ő — a t ö r t é n e l e m legféltveő r z ö t t e b b t i t k a i közé tartozik. A hírszerzők szerepével foglalkozó k ö n y v e k írói m e g ­ t o r p a n n a k a „hét l a k a t t a l " lezárt i r a t t á r a k előtt, r é s z b e n ezzel m a g y a r á z h a t ó , m i ­ é r t a n n y i e z e k b e n a m u n k á k b a n a t a l á l g a t á s , feltételezés, e l l e n t m o n d á s és — n é h a — a félrevezető szándék. Az állítás, hogy a „ h á b o r ú t S v á j c b a n n y e r t é k meg", esetleg a k a r a t l a n u l is vigaszt n y ú j t h a t a III. B i r o d a l o m n o s z t a l g i á j á b a n s z e n v e d ő k n e k , a k i k m e g v a n n a k győződve a r r ó l , hogy N é m e t o r s z á g vereségét az á r u l á s okozta — egy­ m a g a . Ez az állítás n e m szorítja-e h o m á l y b a a z o k n a k a m i l l i ó k n a k , n ő k n e k és fér­ f i a k n a k , a szerepét, a k i k h o z z á j á r u l t a k H i t l e r legyőzéséhez? (J—C B u h r e r , Le Monde, 1966. a u g u s z t u s 3). H a s o n l ó k ö v e t k e z t e t é s e k r e j u t n a k az új S o r g e - k ö n y v szer­ zői is, a k i k a z o k a t a m u n k á k a t b í r á l j á k , a m e l y e k b e n „Sorge m i n t M o s z k v a egyetlen m e g m e n t ő j e " szerepel. „Ezek a t ú l z o t t a n m a g a s z t a l ó k , a »véletlenek« és teljesen s z u b j e k t í v okok s z á m l á j á r a í r j á k a fasiszták k a t o n a i t e r v e i n e k ö s s z e o m l á s á t . . . " 10

1 1

A Der Spiegel véleménye szerint, a svájci kémközpont nagyobb jelentő­ ségű volt a Szovjetunió számára, mint Richard Sorge, a neves tokiói hírszerző vagy a „Rote Kapelle" — mutatom a lap 1967. január 16-i számát dr. Radó Sándornak. — Ebben lehet valami — feleli. — Nem szabad elfelejtenünk, hogy Sorge távol, ellenséges területen, hadat viselő országban működött. Mi semleges ál­ lamban dolgozhattunk. Igaz, minden lépésünket figyelték, de amikor a nácik kiadatásunkat kérték, a svájci kormány megtagadta. És a „Die Rote

Kapelle"?

Hősökről szóló új m a p p á t n y i t o t t ki e l ő t t ü n k Gilles P é r r a u l t L'orchestre rouge - A v ö r ö s z e n e k a r — c í m ű k ö n y v é b e n , (Paris, 1967). A dosszié a z é r t ú j , m e r t egy, m á r i s m e r t felderítő csoportról szóló, i s m e r e t l e n a d a t o k a t t á r elénk. 10

11

Novoje vremja, 1961 30. Julius Mader — Gerhard Berlin, 1966. 171—172.

Stuchlik

— Horst

Pehnert:

Dr. Sorge

funkt

aus

Tokyo.

P é r r a u l t , a t ö b b i között, f e l k u t a t t a F r a n z F o r t n e r t , aki 1941-ben az A b w e h r v e ­ zetői közé tartozott. „Alacsony, zömök, rossz arcú, e l e f á n t s z e r ű fülei lobognak, a m i ­ k o r a h a s á t r á n g a t v a , o r d í t v a nevet. F r a n z F o r t n e r m a h e t v e n é v e s . B i z o n y á r a m é l y b e n y o m á s t h a g y o t t azok e m l é k e z e t é b e n , a k i k e t ezelőtt húsz évvel k o r a h a j n a l b a n az ágyból k i r á n g a t o t t " — írja r ó l a P é r r a u l t . Ez a F o r t n e r volt az — folytatja — aki az első rést ütötte az e u r ó p a i szovjet k é m h á l ó z a t o n , a m i k o r B r ü s s z e l b e n lefogta az egyik »zongoristát« (rádióst)." M i é r t zongorista a r á d i ó s ? „ A m i n t ön is t u d j a — meséli F o r t n e r —, n á l u n k , az A b w e h r n é l v a l a m e l y k é m s z e r v e z e t a » z e n e k a r « n e v e t viseli. (Megfigyelendő: a n y u g d í j a s A b w e h r vezető m a is jelen i d ő b e n b e s z é l . . . ) A f ő n ö k ö m azt j a v a s o l t a : »Orosz z e n e k a r « legyen a szovjet k é m h á l ó z a t n e v e . N e m , m o n d t a m neki, j o b b lesz a »Vörös zenekar«. Így t e h á t a »Vörös z e n e k a r « — Die Rote Kapelle — ezen a n é v e n l é p e t t be a t ö r t é n e l e m b e , » m é g p e d i g a f ő b e j á r a t o n " — jegyzi m e g P é r r a u l t . Mi, á l t a l á b a n , az e d d i g m e g j e l e n t a d a t o k a l a p j á n „Coro(vagy Corot-) c s o p o r t " - n a k v a g y „ H a r n a c k — S c h u l z e - B o y s e n szervezet"-nek i s m e r ­ tük. T a g j a i között különböző t á r s a d a l m i h e l y z e t ű és politikai p á r t á l l á s ú e m b e r e k voltak, de v a l a m e n n y i t antifasiszta meggyőződése vezette a S z o v j e t u n i ó v a l v a l ó szo­ lidaritáshoz. G r e t a Kuckhoff, azon kevesek egyike, akit a csoport l e b u k á s a u t á n n e m v é ­ geztek ki, a Novoje vremja 1.965. évi 19. s z á m á b a n t i l t a k o z i k a „Die Rote K a p e l l e " elnevezés ellen, m o n d v á n , ez a n é v a z é r t v á l t k ö z i s m e r t t é , m e r t m a g u k a volt p r i ­ b é k e k — így p é l d á u l W i l h e l m F r i c k e v a g y az egykori ügyész, M a n f r e d Roeder t á ­ b o r n o k — ezen a c í m e n j e l e n t e t t é k m e g emlékezéseiket. G r e t a Kuckhoff, k ü l ö n b e n igen é r d e k e s cikkében, úgy beszél a csoport t e v é k e n y s é g é r ő l , m i n t h a az csak a n á c i p r o p a g a n d a ellen h a r c o l ó illegális szervezet lett volna. P e d i g a „ H a r n a c k — S c h u l z e Boysen csoport" elsősorban hírszerző h á l ó z a t volt, jóllehet m é g H i t l e r u r a l o m r a j u ­ tása előtt m e g a l a k u l t és n a g y a r á n y ú antifasiszta t e v é k e n y s é g e t fejtett ki az ü z e ­ m e k b e n és a h a d s e r e g b e n . A b e r l i n i tagozat vezetője, A r w i d H a r n a c k , k é t s z e r e s e n d o k t o r (filozófiából és j o g t u d o m á n y b ó l ) , a m i k o r 1933-ban a b i r o d a l m i gazdaságügyi m i n i s z t é r i u m b a n m a ­ gas állást k a p o t t , m á r meggyőződéses k o m m u n i s t a volt. H a r r o Schulze-Boysen fő­ h a d n a g y a legrégibb n é m e t a r i s z t o k r a t a c s a l á d o k egyikéből s z á r m a z o t t . Tirpitz t e n ­ g e r n a g y u n o k a ö c c s e volt, és a m i k o r feleségül v e t t e P h i l i p p v o n E u l e n b u r g herceg u n o k a h ú g á t , e s k ü v ő j ü k ö n m e g j e l e n t G ö r i n g is. A légierő m i n i s z t é r i u m á n a k k ü l ü g y i osztályán dolgozott. A d a m Kuckhoff író és felesége, G r e t a , W a l t e r H u s e m a n n ú j s á g ­ író, H e r b e r t G r a s s e n y o m d á s z í r t á k , illetve n y o m t a t t á k a r ö p l a p o k a t . N y o m d á s z volt H a n s C o p p i is, a szervezet vezető rádiósa, aki az i n f o r m á c i ó k a t , m e s t e r i e n v á l t o z ­ t a t v a h u l l á m h o s s z á t , t o v á b b í t o t t a a „ C e n t r u m " felé. A s z e r v e z e t n e k dolgoztak — a többi között — Adolf G r i m m e , volt s z o c i á l d e m o k r a t a miniszter, E r w i n G h e r t s , a Luftwaffe ezredese, Leo S k r y p c z i n s k y gyáros, K a r l B e h r e n s katonatiszt, az S A volt tagja, H o r s t H e i l m a n n fiatal s o r k a t o n a , a k i t m i n t k i v á l ó m a t e m a t i k u s t a v e ­ z é r k a r rejtjelfejtő o s z t á l y á r a helyeztek. E r i k a v o n Brockdorff b á r ó n ő , a b i r o d a l m i m u n k a ü g y i m i n i s z t é r i u m m u n k a t á r s a ; e g y é b k é n t az ő l a k á s á r ó l a d t á k le a „ C e n t r u m " - n a k szóló t á v i r a t o k a t . A Szovjetunió elleni t á m a d á s előestéjén az A b w e h r és az SD ü n n e p é l y e s e n biztosították Hitlert, hogy N é m e t o r s z á g t e r ü l e t é n nincs, n e m lesz és n e m is lehet szovjet felderítő szervezet. Itt kapcsolódik egybe, a v i l á g ű r b e dobott, a „ C e n t r u m " felé igyekvő r á d i ó t á v i r a t o k a l a k j á b a n , a D o r a - h á l ó z a t és a Rote K a p e l l e szervezet t e v é k e n y s é g e . A k é t csoport t i t k o s a d ó i n a k megjelenése, a m e l y e k e t a n á c i k r á d i ó e l h á r í t ó szolgálata a z o n n a l jelzett, a m e g f e j t h e t e t l e n a d á s o k és a M o s z k v á b ó l érkező, b i z o n y á r a , n y u g t á z ó válaszjelzések, n a g y r i a d a l m a t k e l t e t t e k a n é m e t v e z é r k a r b a n . H i t l e r d ü h r o h a m o t k a p , a m i k o r az első j e l e n t é s e k az a s z t a l á r a k e r ü l n e k . H i t l e r m e g b í z t a H i m m l e r t — m i n t m o n d o t t a —, „ . . . h o g y ellenőrizze külföldi hírszerző szolgálatom (SD), a G e s t a p o M ü l l e r vezette biztonsági szervei és C a n a r i s k é m e l h á r í t ó szolgálata ( A b w e h r ) közötti szoros e g y ü t t m ű k ö d é s t . Ezt a m ű v e l e t e t — a m e l y a Die Rote Kapelle elnevezést k a p t a . — H e y d r i c h h a n g o l t a össze" . 12

Gilles P é r r a u l t k ö n y v é r e visszatérve leszögezhetjük, hogy első ízben j e l e n n e k m e g e l ő t t ü n k az „ O r c h e s t r e r e u g e " igazi m é r e t e i . M e g t u d j u k , hogy a h á l ó z a t n e m ­ c s a k B e r l i n b ő l k ü l d t e felbecsülhetetlen é r t é k ű információit, hanem Párizsból, A m s z t e r d a m b ó l és Brüsszelből is. T e h á t v a l ó j á b a n h á r o m k ö z p o n t m ű k ö d ö t t , é s e n n e k a h a t a l m a s s z e r v e z e t n e k az élén m i n t „Nagy F ő n ö k " — így nevezi P é r r a u l t — 12

W. Schellenberg: The Schellenberg Memoirs. London, chef du contreespionnage nazi parle. Paris, 1957.

1952. Francia

kiadása:

Le

Leopold T r e p p e r állt. A lengyel s z á r m a z á s ú T r e p p e r n e v é v e l a „vörös z e n e k a r ­ r ó l " eddig közölt d o k u m e n t u m o k b a n n e m t a l á l k o z t u n k . P é r r a u l t az első, a k i felku­ t a t t a T r e p p e r h á b o r ú u t á n i l a k h e l y é t — L e i b a D o m b n é v e n él L e n g y e l o r s z á g b a n — és elbeszélgetett vele. P e r r a u l t azt írja, hogy T r e p p e r , aki ez é v f e b r u á r j á b a n lesz 64 éves, 1939-ben, m a j d 1940-ben P á r i z s b a n v e z e t t e a szovjet hálózatot, a m e l y h é t ­ száz ü g y n ö k k e l dolgozott és k a p c s o l a t a i k i t e r j e d t e k D é l - A m e r i k á r a is. V é l e m é n y e szerint T r e p p e r h á l ó z a t á n a k n i n c s e n p á r j a a k é m k e d é s t ö r t é n e t é b e n . Leopold T r e p ­ p e r r a n g j a „igazgató-rezidens" volt, a m i — írja P é r r a u l t — azt jelenti, hogy ő fe­ lelt az összes, N y u g a t e u r ó p á b a n m ű k ö d ő szovjet hírszerző szervezetek t e v é k e n y s é ­ géért. Mivel a z o n b a n s e m P é r r a u l t k ö n y v é b e n , s e m e g y e b ü t t n e m b u k k a n t a k fel n y o m o k arról, hogy a „vörös z e n e k a r " és a „ D o r a - h á l ó z a t " között v a l a m i l y e n k a p ­ csolat létezett volna, ez a k é r d é s is a m é g m e g o l d a n d ó p r o b l é m á k közé sorolható. (Itt e m l í t e n é m meg, h o g y R a d ó S á n d o r r a n g j a is „igazgató-rezidens" volt.) G h e y s e n s — a n é l k ü l , hogy T r e p p e r n e v é t szóba h o z n á — megírja, hogy a szov­ jet hírszerzés 1937-ben, B r ü s s z e l b e n Simex néven i m p o r t — e x p o r t v á l l a l a t o t a l a p í ­ tott. Ez a vállalat, párizsi fiókjával e g y ü t t F r a n c i a o r s z á g l e r o h a n á s a u t á n is f e n n ­ m a r a d t . P é r r a u l t kifejti, hogy e z e k n e k a v á l l a l a t o k n a k m e g a l a p í t á s a T r e p p e r ötlete volt, hiszen jól leplezték a h á l ó z a t tevékenységét. Sőt m i több, 1940 n y a r á t ó l k e z d v e a S i m e x é p í t ő a n y a g o k a t szállított a W e h r m a c h t n a k és a T o d t - s z e r v e z e t n e k . Így si­ k e r ü l t „saját h á l ó z a t á n a k költségeit, k ö z v e t l e n ü l és bőségesen a n é m e t e k k e l k ö ­ tött üzletekből fedeznie". A m i k o r P é r r a u l t előadja v é l e m é n y é t , a m e l y s z e r i n t „Sztá­ l i n g r á d o t a T r e p p e r vezette h á l ó z a t m e n t e t t e meg", sőt „egy kicsit" T r e p p e r n e k és m u n k a t á r s a i n a k köszönhető, h o g y a III. B i r o d a l m a t legyőzték, a „Nagy F ő n ö k " így válaszol: „Egyetlen csatát, egyetlen h á b o r ú t s e m n y e r t e k m e g a k é m h á l ó z a t o k . E z e ­ ket a h a r c o s o k n y e r i k meg, a k i k v é r ü k e t ontják. S z t á l i n g r á d o t is a z o k a k a t o n á k m e n t e t t é k meg, a k i k é l e t ü k e t á l d o z t á k fel a v á r o s r o m j a i között." Az A b w e h r , az SD és a Gestapo, v a l a m i n t a „Rote K a p e l l e " közötti h a r c e g y e n ­ lőtlen k ü z d e l e m volt, hiszen a n á c i k a l e g k o r s z e r ű b b r é d i ó b e m é r ő - b e r e n d e z é s e k k e l v o l t a k felszerelve. M i n d a m e l l e t t a brüsszeli rádióst, a k i t elfogtak, h a l á l r a k í n o z ­ h a t t á k , m é g s e m beszélt, a rejtjelmegfejtő öngyilkos lett. A k a d t a z o n b a n egy h a r m a ­ dik, a k i n e k „jóvoltából" a k o p ó k e l j u t o t t a k az a m s z t e r d a m i , a párizsi és, v a l a m i v e l később, a b e r l i n i csoporthoz. 1942 a u g u s z t u s á b a n k e z d ő d n e k el a l e t a r t ó z t a t á s o k — száztíz e m b e r k e r ü l a G e s t a p o k a r m a i közé. T r e p p e r t P á r i z s b a n fogják el. H i m m l e r m e g a k a r j a i s m é t e l n i a h o l l a n d i a i „ F u n k s p i e l t " . Ez azt j e l e n t e n é , hogy a l e b u k o t t h á l ó z a t t o v á b b m ű k ö d i k , m i n t h a m i s e m t ö r t é n t volna, felveszi a befutó i n f o r m á ­ ciókat és cserébe h a m i s j e l e n t é s e k e t ad. Ilyen „ F u n k s p i e l t " r e n d e z t e k a n á c i k 1942 m á r c i u s á b a n H á g á b a n , ahol a h o l l a n d i a i e l l e n á l l á s rádiósa, L a u w e r s , m i u t á n l e ­ t a r t ó z t a t t á k , b e l e m e n t a b b a , hogy f e n n t a r t j a k a p c s o l a t a i t L o n d o n n a l . E h h e z h a s o n l ó „ r á d i ó j á t é k o t " a k a r t r e n d e z n i H i m m l e r T r e p p e r segítségével is. Ő e g y e t é r t e t t a j a v a s l a t t a l , u g y a n a k k o r a z o n b a n a l k a l m a t k e r e s e t t — és t a l á l t — a r r a , hogy a „ C e n t r u m " - o t a h á l ó z a t l e b u k á s á r ó l értesítse. R ö v i d d e l a z u t á n , a G e s t a p o éberségét kijátszva, megszökött. 13

P é r r a u l t k ö n y v e sok feltételezést t a r t a l m a z és számos o l y a n k é r d é s t v e t fel, a m e l y e k r e , ezt a szerző is bevallja, n e m t u d o t t v á l a s z t a d n i . A m á s o d i k v i l á g h á ­ b o r ú hírszerzői t ö r t é n e t é n e k n a g y k ö n y v é b e n m é g sok a fehér lap. M i n d a m e l l e t t e g y r e t ö b b a felszínre k e r ü l ő d o k u m e n t u m , jóllehet egyes i r a t t á r a k a t m é g h é t p e c s é ­ t e s t i t o k k é n t kezelnek. Aszódy

13

Gheysens

i. m. 164.

János

IFJÚSÁG-NEVELÉS

U d v a r h e l y i iskolák

kirándulásai

Az iskolai k i r á n d u l á s o k n a p j a i n k b a n m á r a n n y i r a á l t a l á n o s s á v á l t a k , h o g y m é l t á n m o n d h a t j u k , szerves részei az o k t a t á s n a k , m i n t e g y kiegészítői a t a n t e r m e k ­ b e n , l a b o r a t ó r i u m o k b a n végzett m u n k á n a k . Ilyen é r t e l e m b e n p e d i g j e l e n t ő s é g ü k e g y r e nő, ezt bizonyítja az is, hogy p á r t u n k n a k az ifjúság n e v e l é s é v e l k a p c s o l a t o s h a ­ t á r o z a t a k ü l ö n ö s h a n g s ú l y t helyez a k i r á n d u l á s , t e r m é s z e t j á r á s , m e n e t e l é s k ü l ö n b ö z ő f o r m á i r a m i n t a testedzés eszközeire v a g y a hazaszeretet, h o n i s m e r e t e l m é l y í t é s é ­ n e k a m ó d s z e r e i r e . F o n t o s t e h á t , hogy a l a p o s a b b a n foglalkozzunk az iskolai k i r á n ­ d u l á s o k k é r d é s e i v e l : m i l y e n célt k ö v e t n e k , k i k v e s z n e k b e n n e részt, m i l y e n k i v á ­ l a s z t á s a l a p j á n , m i l y e n közlekedési eszközzel, m i l y e n i r á n y b a n ? E sok p r o b l é m a m e g t á r g y a l á s a , tisztázása h o z z á j á r u l h a t a k i r á n d u l á s o k n e v e l ő e r e j é n e k fokozásá­ h o z , a g y e r m e k e k i s m e r e t e i n e k a g y a r a p í t á s á h o z , végső fokon az iskola egész t e v é ­ kenységének javításához. Az a l á b b i a k b a n U d v a r h e l y r a j o n i s k o l á i n a k k i r á n d u l á s a i t igyekszem e l e m e z n i , h o g y r á m u t a s s a k n é h á n y t a n u l s á g r a , a k i r á n d u l á s n a k m i n t nevelési e l j á r á s n a k j o b b k i a k n á z á s a végett. 1967 n y a r á n a k ö r z e t 57 iskolája szervezett k i r á n d u l á s o k a t . 122 k i r á n d u l á s o n összesen 5148 t a n u l ó és t a n e r ő v e t t részt, 352 n a p o n át. Az 57 iskola közül 46 f a ­ lusi, nyolcosztályú á l t a l á n o s , 6 líceum, 5 p e d i g v á r o s i á l t a l á n o s iskola. Az első, a m i r e fel kell figyelnünk, hogy f a l u n is t é r t hódít a k i r á n d u l á s , m é g a kisiskolások k ö r é b e n is, holott n e m is olyan rég a p a r a s z t e m b e r fölösleges i d ő ­ t ö l t é s n e k , p a z a r l á s n a k t e k i n t e t t e a t u r i s z t i k á t . Hogy a z o n b a n ez a felfogás m é g kísért, az kiviláglik az iskolák a r á n y á n a k a megoszlásából. A 122 k i r á n d u l á s közül 60-at 10 iskola szervezett, 62-t p e d i g összesen 47 iskola. A legtöbbet k i r á n d u l ó tíz i n t é z ­ m é n y a k ö v e t k e z ő : 1. K o r o n d i l í c e u m ; 2. s z é k e l y u d v a r h e l y i 1. s z á m ú Á l t a l á n o s I s ­ k o l a ; 3. v l a h i c a i l í c e u m ; 4. s z é k e l y u d v a r h e l y i 2. s z á m ú Á l t a l á n o s Iskola; 5. zetelaki l í c e u m ; 6. s z é k e l y k e r e s z t ú r i l í c e u m ; 7. s z é k e l y u d v a r h e l y i 2. s z á m ú L í c e u m 8. v l a ­ h i c a i á l t a l á n o s iskola; 9. szentléleki á l t a l á n o s iskola; 10. s z é k e l y k e r e s z t ú r i á l t a l á n o s iskola. Ebből a megoszlásból k i d e r ü l , hogy a k é t városból, S z é k e l y u d v a r h e l y r ő l és S z é k e l y k e r e s z t ú r r ó l 5 iskola sorolható a l e g t ö b b e t k i r á n d u l ó k közé, a v i d é k i e k közül p e ­ d i g u g y a n c s a k 5. F i g y e l e m r e m é l t ó viszont, hogy a l í c e u m o k közül a v i d é k i e k j á r ­ j á k g y a k r a b b a n az országot. A m i é r t h e t ő is, hiszen a v á r o s i a k h o z k é p e s t h á t r á n y ­ b a n v a n n a k , h a színházat, m ú z e u m o t s m á s jelentős k u l t u r á l i s i n t é z m é n y t ó h a j t a ­ n a k l á t n i , ú t r a kell kelniök. A r á n y t a l a n s á g m u t a t k o z i k a k ü l ö n b ö z ő szintű k i r á n d u l á s o k között is.

Kirándulásfajták Rajoni Rajonközeli Tartományi Országos Összesen

Kirándulás száma

Tanulók száma tagozatonként I—IV V—VIII IX—XI

27 14 44 37

395 230 760

122

—

623 300 1158 1332

60 — 20 270

1385

3413

350

Összesen I—XI 1078 530 1938 1602 5148

E l g o n d o l k o z t a t ó j e l e n s é g e k r ő l v a l l ez a k i m u t a t á s . A k i r á n d u l á s o k k é t h a r m a d a t a r t o m á n y i és országos, és c s u p á n e g y h a r m a d rajoni és rajonközeli Ez a m e g o s z ­ l á s m é g é r t h e t ő v o l n a a n a g y o b b g y e r m e k e k r e v o n a t k o z ó a n , föltételezve, hogy a z o k m á r b e j á r t á k a k ö r n y é k e t , h a a z o n b a n t e k i n t e t b e vesszük, hogy a t a r t o m á n y i k i ­ r á n d u l á s o k o n r é s z t v e t t e k n e k t ö b b m i n t a fele I—IV osztályos, és hogy a r a j o n i m e g r a j o n k ö z e l i k i r á n d u l á s o k o n j ó v a l k e v e s e b b kisiskolás v e t t részt, m i n t a t a r t o m á ­ n y i a k o n , a k k o r azt kell m o n d a n u n k , hogy a k i r á n d u l á s o k m e g t e r v e z é s e n e m é p p e n célszerű. N e m számol a g y e r m e k e k k o r á v a l , képzettségével, n i n c s ö s s z h a n g b a n a z i s k o l á b a n t a n u l t a k k a l . A k i r á n d u l á s o k m e g t e r v e z é s é b e n pedig n e m é r v é n y e s ü l a fokozatosság, u g y a n i s az e l e m i s t á k előbb a közvetlen k ö r n y é k e t kell hogy m e g i s ­ m e r j é k . Csak így t u d a t o s í t h a t ó a szülőföld szeretete, csak így n y e r h e t n e k a g y e r ­ mekek olyan ismeretalapot, amelyre majd építhetnek, amelyhez hasonlíthatnak majd később, t á v o l a b b i t á j a k m e g t e k i n t é s e k o r . H a azt vizsgáljuk, hogy az egyes iskolák m i l y e n s z i n t ű k i r á n d u l á s o k a t szervez­ t e k , i s m é t c s a k az átgondoltság, a t á v l a t i t e r v e z é s hiánya ötlik s z e m b e : 7 iskola c s a k r a j o n i és rajonközeli k i r á n d u l á s t szervezett, 17 intézet c s u p á n t a r t o m á n y i t , 12 k i z á r ó l a g országosat, 14 iskola i n d í t o t t kétfélét és mindössze 7 iskola t a n u l ó i v e t ­ t e k részt m i n d h á r o m t í p u s ú k i r á n d u l á s o n . L e g j o b b a helyzet a m á r e m l í t e t t 10 i s ­ k o l á b a n , a m e l y n e k az e s e t é b e n — h á r o m kivételével — m i n d e n f é l e k i r á n d u l á s s a l t a l á l k o z u n k . Ezzel m a g y a r á z h a t ó e g y é b k é n t e z e k b e n az i n t é z m é n y e k b e n a k i r á n d u ­ l á s o k népszerűsége, m a g a s s z á m a is. M e g l á t á s o m szerint n e m jó az sem, hogy a tagozati k i r á n d u l á s o k s z á m a k é t ­ s z e r a n n y i , m i n t az o s z t á l y k i r á n d u l á s o k é . H a egy n e g y v e n férőhelyes a u t ó b u s z b a n a z alsó tagozat m i n d e n osztályából tíz-tíz g y e r m e k kel ú t r a , a k k o r az elsős a n e ­ gyedikessel, felső tagozat esetén az ötödikes a n y o l c a d i k o s s a l u t a z i k együtt. A n a g y k o r k ü l ö n b s é g és t u d á s a n y a g u k e l t é r é s e m i a t t a m i t az egyik m e g é r t , a m á s i k szá­ m á r a felfoghatatlan, a m i az egyik s z á m á r a é l m é n y , újdonság, a m á s i k s z á m á r a u n a ­ lom. E helyzet l á t t á n ismét csak a fokozatosság elvét kell h a n g o z t a t n u n k . H a à k i ­ r á n d u l á s o k a t elsősorban o s z t á l y o n k é n t szervezzük meg, l e h e t ő v é válik, hogy k i s e b b költséggel, előbb a közvetlen k ö r n y é k r e l á t o g a s s u n k el, s idővel a g y e r m e k e k n ö ­ v e k e d é s e a r á n y á b a n t e k i n t s ü n k messzibb. Ezzel e g y ü t t a rajon t e r m é s z e t i szépsé­ gei, geológiai, b o t a n i k a i érdekességei, t ö r t é n e l m i értékei f e l t á r á s á n a k , n é p s z e r ű s í t é s é ­ n e k is jó szolgálatot t e n n é n k . Egyelőre a z o n b a n az a helyzet, hogy p é l d á u l a t á v o ­ l a b b i T o r d a i - h a s a d é k o t g y a k r a n f e l k e r e s i k a k ö r n y é k iskolái, viszont a h o m o r ó d a l m á s i c s e p p k ő b a r l a n g o t , r a j o n u n k e r i t k a szép t á j á t alig-alig t e k i n t i k meg. I d ő t a r t a m szerint a k i r á n d u l á s o k a k ö v e t k e z ő k é p p e n o s z l a n a k m e g : Összkirándulások száma 122

Kirándulások

száma

időtartam

szerint

1 napos 2 napos 3 napos 4 napos 5 napos 6 napos 7 napos 40 34 16 6 3 4 19

L e g g y a k o r i b b a k t e h á t az e g y n a p o s a k , l e g r i t k á b b a k a 4—5—6 n a p o s a k . A r a j o n i é s rajonközeli k i r á n d u l á s o k n a k megfelelő az 1—2 n a p o s t a r t a m , a t a r t o m á n y i k i r á n -

d u l á s o k r a fordított n a p o k s z á m a viszont a r á n y l a g kevés. E l ő n y b e n k e l l e n e részesí­ t e n i a 3—4 n a p o s u t a k a t . A legtöbb esetben t á r s a s gépkocsival kel ú t r a a g y e r m e k s e r e g . C s u p á n egyet­ len k i r á n d u l á s t a l a p o z t a k v o n a t r a . Ez é r t h e t ő is, hiszen az a u t ó b u s z m o z g é k o n y s á g a nagyfokú. De m e g m u t a t k o z t a k a h á t r á n y a i is. A 81 n a g y o b b t ú r a közül mindössze 6 e s e t b e n i k t a t t a k be fél v a g y m á s f é l n a p o s h e g y v i d é k i gyalogjárást egy-egy h í r e s csúcs v a g y n e v e z e t e s m e n e d é k h á z m e g t e k i n t é s é r e . K é t e s e t b e n h a j ó r a is szálltak, a D u n a d e l t á j á b a n . Ily m ó d o n h a z á n k h a v a s a i t , h e g y t e t ő k r e é p ü l t v á r a i t t ö b b n y i r e c s a k a gépkocsi a b l a k á b ó l l á t j á k a g y e r m e k e k . Ezzel s z e m b e n n ö v e l n é a k i r á n d u l á s o k é r t é k é t , h a a v á r o s n é z ő s é t á k a t h e g y v i d é k i m e n e t e l é s e k k e l v á l t a k o z t a t n á k . Ez l e h e t ő ­ séget n y ú j t a n a a g y e r m e k e k n e k közvetlen megfigyelésre, és h o z z á j á r u l n a a t a n u l ó k b o t a n i k a i , földrajzi, á l l a t t a n i , geológiai i s m e r e t e i n e k a bővítéséhez, a szép t á j a k l á t ­ v á n y a az esztétikai érzéket, a n e h é z k a p t a t ó k m e g m á s z á s a p e d i g az a k a r a t e r ő t n ö ­ velné. K e v é s az elejétől végig gyalogos t e r m é s z e t j á r á s . E r r e mindössze n é h á n y iskola (Korond, S z é k e l y u d v a r h e l y , Zetelaka, Etéd, Vlahica) vállalkozott, főleg rajoni, r i t ­ kábban tartományi távolságban.

H ó n a p o k szerint a k i r á n d u l á s o k g y a k o r i s á g a a k ö v e t k e z ő : Kirándulások

Kirándulás R a j o n i és rajonközeli Tartományi Országos Összesen

száma

havonta

Április

Május

Június

Július

1

10 4

27 32 12 71

3 7 22 32

— — 1

— 14

Összesen Augusztus — 1 3 4

41 44 37 122

N e m v i t a t j u k , helyes, hogy a legtöbb k i r á n d u l á s j ú n i u s b a n és j ú l i u s b a n zajlik le. É r d e m e s v o l n á a z o n b a n j o b b a n k i a k n á z n i a téli és tavaszi s z ü n i d ő k e t is — k i r á n d u l á s o k céljára. Ez az idő a l k a l m a t k í n á l n a operák, s z í n m ű v e k m e g t e k i n ­ tésére, h a n g v e r s e n y e k m e g h a l l g a t á s á r a , a m i r e n y á r o n n i n c s lehetőség. Télen viszont síléceket l e h e t n e k i s e b b - n a g y o b b t ú r á k l e b o n y o l í t á s á r a felhasználni.

A rajoni k i r á n d u l á s o k t ö b b n y i r e az i d e g e n f o r g a l m i - t e r m é s z e t i o b j e k t u m o k a t r é ­ szesítik előnyben. A rajon t e r ü l e t é n l á t o g a t o t t a b b hely a c s í k m a d a r a s i H a r g i t a , H o m o r ó d f ü r d ő , K o r o n d és k ö r n y é k e , U d v a r h e l y és az a l m á s i c s e p p k ő b a r l a n g . S z é k e l y k e r e s z t ú r t csak á t u t a z ó b a n keresik fel. V é l e m é n y e m szerint t ö b b figyelmet k e l l e n e for­ dítani a m ű e m l é k e k r e , t ö r t é n e l m i nevezetességű h e l y e k r e vagy a néprajzi, építészeti s z e m p o n t b ó l é r d e k e s t á j a k r a (énlaki római Castrum, gótikus t e m p l o m o k , a derzsi v á r templom, O r b á n Balázs sírja — sok van), s t e r m é s z e t e s e n a kisebb-nagyobb b á n y á k , gyárak m e g t e k i n t é s é r e . A rajonközeli u t a k P a r a j d , Szováta, S e g e s v á r és H a r g i t a f ü r d ő felé v e z e t n e k . P a r a j d o n a s ó b á n y á t és a fürdőt, S z o v á t á n a fürdőt, S e g e s v á r o n a fajánszüzemet é s a m ú z e u m o t k e r e s i k fel. De r i t k á n t e k i n t i k m e g a fehéregyházi P e t ő f i - m ú z e u m o t , vagy a p a r a j d i sóhegyek, a sószoros é r d e k e s k a r s z t o s a l a k z a t a i t . A t a r t o m á n y i k i r á n d u l á s o k legvonzóbb v é g p o n t j a á l t a l á b a n a Békási szoros— Gyilkós-tó vidéke, M a r o s v á s á r h e l y és Borszék. K e v e s e n i r á n y í t j á k l é p t e i k e t a N a g y ­ h a g y m á s és a Szent A n n a t ó felé, és mindössze egyetlen iskola n ö v e n d é k e i u t a z t a k el D i c s ő s z e n t m á r t o n és M a r o s l u d a s v i d é k é r e . Holott v é l e m é n y e m s z e r i n t ott egyrészt a m o d e r n üzemeket, m á s r é s z t p e d i g a fejlettebb szőlőművelést, k e r t g a z d á l k o d á s t t a ­ n u l m á n y o z h a t n á k a n a g y o b b diákok. T a n á c s o s v o l n a sok s z e m p o n t b ó l is g y a l o g t ú ­ rákat i n d í t a n i a N a g y h a g y m á s r a , a H a r g i t á r a , a K e l e m e n - h a v a s o k r a v a g y a C s o m á d r a és a M e z ő h a v a s r a . M a r o s v á s á r h e l y e n a m ű t r á g y a g y á r a t , a b ú t o r ü z e m e t , c u k o r g y á r a t , az á l l a t k e r t e t , a t a r t o m á n y i m ú z e u m o t , v a l a m i n t a K u l t ú r p a l o t á t szokták m e g t e k i n ­ teni. U g y a n ú g y fel k e l l e n e k e r e s n i a z o n b a n a többi építészeti r e m e k m ű v e t , t ö r t é n e l m i h á z a t vagy k u l t u r á l i s hajlékot. Így p é l d á u l a v á r t e m p l o m o t , a T o l d a l a g h i - p a l o t á t , a Teleki-házat, a Görög-házat, a T e l e k i - t é k á t , a Bolyai m ú z e u m o t , a B o l y a i a k sírját, N a g y I m r e k é p t á r á t is. Szükséges v o l n a u g y a n a k k o r felhívni a g y e r m e k e k figyel­ m é t a r r a is, hogy a T e l e k i - t é k á b a n t a l á l h a t ó t ö b b e k között a Supplex Libellus Valachorum Transsilvaniae e r e d e t i p é l d á n y a , D i m i t r i e C a n t e m i r k ö n y v é n e k francia for­ d í t á s a az Histoire de L'Empire Othoman. U g y a n a k k o r m e g m u t a t n i a z o k a t az é p ü l e ­ teket, ahol A v r a m I a n c u dolgozott vagy ahol P a p i u I l a r i a n és G h e o r g h e Şincai t a ­ nult valaha. Az országos k i r á n d u l á s o k n a g y része k ö r ú t . A k ö r u t a k a l a p j á n a k ö v e t k e z ő t á j ­ egységeket k ü l ö n b ö z t e t j ü k m e g . Útvonal I. II. III.

A kirándulások megoszlása útvonalanként Kirándulások száma Útvonal Kirándulások száma 9 IV. 5 12 II.—V.—I. 3 6 I.—V. 2 Összesen

37 k i r á n d u l á s

Az erdélyi k i r á n d u l á s o k főleg M a r o s v á s á r h e l y , Kolozsvár és a T o r d a i - h a s a d é k felé i r á n y u l n a k . Sajnos, r i t k á n k e r e s n e k fel o l y a n h a g y o m á n y o s k u l t u r á l i s k ö z p o n t o ­ k a t , m i n t N a g y e n y e d és a B e t h l e n - k o l l é g i u m , o l y a n p o m p á s építészeti alkotásokat, m i n t V a j d a h u n y a d v á r a , a g y u l a f e h é r v á r i v á r , a t e m p l o m és a B a t t h y a n a e u m és o l y a n szép v á r o s o k a t m i n t N a g y s z e b e n és Medgyes. A h a v a s a l f ö l d i k i r á n d u l á s o k elsősorban az argesi v í z i e r ő m ű , a P r a h o v a völgye és B u k a r e s t felé i r á n y u l n a k . L e g t ö b b s z ö r a Vöröstoronyi-szoroson keresztül (néha N a g y s z e b e n érintésével) közelítik m e g Argeşt. Visszafelé a p r e d e a l i h á g ó n és tömösi szoroson j ö n n e k , és csak r i t k á n a t ö r t é n e l m i h a d i ú t o n , T ö r c s v á r i r á n y á b a n . A moldvai kirándulások iránya többnyire Piatra Neamţi vagy Tîrgu Neamţi. E v á r o s o k é r i n t é s é v e l m e g t e k i n t i k a m o l d v a i kolostorokat, a b é k á s i e r ő m ű vízgyűjtő t a ­ vát. R i t k á b b a n k e r e s i k fel a m o l d v a i v e g y i p a r i ü z e m e k e t — G h e o r g h e G h e o r g h i u - D e j v á r o s á t , Borzeşti-et, S ă v i n e ş t i - e t és Bákót. K é t k ö r ú t r e n d s z e r a l a k u l t ki a B é k á s i szoroson k e r e s z t ü l t ö r t é n ő k i m e n e t e l l e l és a G y í m e s i - v a g y Tölgyesi-szoroson át t ö r ­ t é n ő hazajövetellel. A D u n a deltája, v a l a m i n t a t e n g e r p a r t felé G y í m e s e n á t h a l a d n a k . Visszajövet é r i n t i k B u k a r e s t e t , és k é t k ö r t z á r v a P r e d e á l felől v a g y a Vöröstoronyi-szoroson á t j ö n n e k haza. M e n e t g y a k r a n m e g t e k i n t i k D é l - M o l d v á b a n Mărăşeşti-et, Galacot, m a j d Brailát, Tulceát, visszafelé j ö v e t pedig a P r a h o v a völgyét és Brassót. O l y k o r - o l y k o r e g y b e k a p c s o l t h a v a s a l f ö l d i - b á n s á g i t ú r á r a is sor k e r ü l , m e l y n e k főbb p o n t j a i : P r e d e a l , a m u n t e n i a i h a v a s a l j a , Craiova, T u r n u - S e v e r i n , V a s k a p u , a T e m e s és a C s e r n a völgye, erdélyi V a s k a p u , V a j d a h u n y a d , Déva, Nagyszeben, S e ­ gesvár, U d v a r h e l y . Összegezésképpen m e g á l l a p í t h a t ó , hogy az országos k i r á n d u l á s o k leglátogatot­ tabb vonalai: Brassó—Prahova völgye—Bukarest; Marosvásárhely—Tordai hasadék— Kolozsvár; Nagyszeben, Vöröstoronyi-szoros—argeşi vizi e r ő m ű ; B é k á s i - s z o r o s — P i a t r a N e a m ţ i — G h e o r g h e G h e o r g h i u - D e j város, v a l a m i n t a D u n a - d e l t a és a t e n g e r p a r t . Ö r v e n d e t e s , hogy d i á k j a i n k e g y r e t ö b b e n k e l n e k ú t r a és e g y r e m e s s z i b b tá­ j a k r a , hogy a m e g n é z n i v a l ó k skálája m i n d i n k á b b bővül, s ily m ó d o n hozzájárul a széles k ö r ű műveltség, a m e g a l a p o z o t t h o n i s m e r e t , h a z a s z e r e t e t k i a l a k í t á s á h o z . F e n t áll viszont a veszély, hogy a s u h a n ó gépkocsi, a zsúfolt p r o g r a m , az örökös r o h a ­ nás, a m i n d e n t l á t n i - a k a r á s i n k á b b felületes szemlélődésre, futó p i l l a n t á s r a n e v e l i a g y e r m e k e t , s e m m i n t alapos megfigyelésre, e l m é l y ü l t t a n u l m á n y o z á s r a . Ilyen m e g ­ fontolások a l a p j á n ú g y vélem, s o k k a l n a g y o b b figyelmet kell fordítani a g y a l o g t ú ­ r á k r a , a h e g y m á s z á s r a , a k i r á n d u l á s o k megszervezésében, az ú t i r á n y m e g h a t á r o z á s á ­ b a n p e d i g j u s s a n a k n a g y o b b szóhoz a t ö r t é n e l e m , t e r m é s z e t r a j z és földrajz t a n á r a i . Beder

Tibor

FÓRUM

A „nyugatos divatok"

körül

I r o d a l o m o k t a t á s u n k t á g u l ó h o r i z o n t j á t üdvözli Balogh E d g á r a K o r u n k 1967. 11. s z á m á b a n . A n n a k örül — s vele az olvasó —, hogy e g y r e á r n y a l t a b b a n b o n t a ­ kozik ki az i r á n y z a t o k a t , egyéniségeket, m ű v e k e t é r t é k e l ő szintézis, m e l y b e n n i n c s h e l y e a p o d i k t i k u m n a k , s z ű k k e b l ű e l z á r k ó z á s n a k , kicsinyes m é r i c s k é l é s n e k . S h a a m ú l t l e z á r t f o l y a m a t a i n a k m i n ő s í t é s é t m i n d i n k á b b a n a g y v o n a l ú s á g jellemzi, m i ­ é r t n e v o n a t k o z n a u g y a n e z a jelen m é g e l e v e n e n k a v a r g ó , a l a k u l ó i r o d a l m á r a is? „Az s e m b a j — jegyzi m e g t o l e r á n s a n a szerző —, h a felcsendül ú j r a m e g ú j r a a n y u g a t o s d i v a t o k v a r á z s h a n g j a , egy kis sznobos E u r ó p a - g a j d o l á s . " H a p o n t o s a n t u d n á m , az idézett szövegből k i d e r í t h e t ő e n , k i r e s m i r e gon­ dol a publicista, a m i k o r o d a v e t e t t m o n d a t á b a n E u r ó p a - g a j d o l á s r ó l , n y u g a t o s d i v a ­ tok v a r á z s h a n g j á r ó l szól, t a l á n azt is k i k ö v e t k e z t e t h e t n é m , n e m k í v á n a t o s lazaság-e a részéről ez a fajta elnézés, v a g y é p p ellenkezőleg: b i z a l o m a m i n d e n k o r i m ű v e ­ lődési h a t á s o k és k ö l c s ö n h a t á s o k egészséges szelekciójában. D e í g y . . . S z n o b volt-e B o r n e m i s z a P é t e r , a m i k o r idegen forrásból m e r í t e t t Elektrájá­ val lázított a z s a r n o k s á g e l l e n ? S E u r ó p a - g a j d o l á s lett v o l n a a felvilágosodás l á t ó i n a k h a n g j a , azoké, a k i k vigyázó s z e m ü k e t P á r i z s r a vetették, m e r t a k k o r é p p o n n a n jött v a l a m i nagy, v i l á g a l a k í t ó g o n d o l a t ? K o z m o p o l i t a volt-e m a g a K a z i n c z y is, a m i k o r 1787-ben, vagyis k e r e k e n 180 évvel az e l ő t t e m fekvő jegyzet m e g j e l e n é s e előtt, szent i n d u l a t t a l k e l t ki az ö n k ö r ü n k b e z á r k ó z á s s i v á r h a g y o m á n y a , ahogy ő n e v e z t e „a leggyűlöletesebb bajusz" e l l e n ? H á t Petőfi B é r a n g e r - d a l a i t m i k é n t m i n ő s í t s ü k ? H á t A r a n y skót b a l l a d á j á t , a Sir Patrick Spens-et, n o m e g A walesi bárdok-at? Ki é r ­ zi ezt i d e g e n n e k ? S k i n e k j u t n a eszébe k o z m o p o l i t a e l t é v e l y e d é s n e k n e v e z n i azt az i r o d a l o m t ö r t é n e t i tényt, hogy egy 1908-ban a l a p í t o t t f o l y ó i r a t n a k a Nyugat nevet a d t á k ? A jelzők, m e l y e k k e l a n n a k idején A d y személyét, h a r c a i t és igéit illették, n e m a költőt k o m p r o m i t t á l t á k az u t ó k o r előtt! S József Attila, a m i k o r T h o m a s M a n n b a n „fehérek közt egy e u r ó p a i t " üdvözölt, t u d t a jól, m i l y e n „ordas e s z m é k " s m i l y e n „ e m b e r h e z m é l t ó g o n d o k " szólítják egy t á b o r b a öt, a k o m m u n i s t á t , a p o l ­ g á r i h u m a n i s t á v a l . T a l á n feleslegesnek t ű n h e t , de h a d d idézzük fel ú j r a : olvasói­ val az egykori K o r u n k azt is igyekezett m e g i s m e r t e t n i , m e g é r t e t n i az ország h a ­ t á r a i n túli irodalom, t á r s a d a l o m t u d o m á n y , m ű v é s z e t újdonságaiból, a m i v e l m a g a a szerkesztő esetleg n e m é r t e t t egyet. D e h á t n e d ö n g e s s ü n k n y i t o t t k a p u k a t , Balogh E d g á r készségesen elismeri, hogy „ A m i i d e g e n ü l indul, a z is t e r m é k e n y í t h e t " , hogy „ I r o d a l m i szerep ez i s . . . " V a l a m i t a z é r t m é g s e m értek. H a b e l á t j u k , hogy h a s z n o s és szükséges folytatni szel­ l e m i l á t ó k ö r ü n k tágítását, fokozni azt az erőfeszítést, a m e l y n é p e k e t és k u l t ú r á k a t hoz e g y m á s h o z e g y r e é r t ő b b és m e g b e c s ü l ő b b közelségbe, a k k o r m i é r t k e z e l j ü k m e g t ű r t i d e g e n s é g k é n t egyik s z a v u n k k a l azt, a m i t a m á s i k s z a v u n k — és i r o d a l o m ­ politikai g y a k o r l a t u n k ! — az egészséges fejlődés feltételének ismer el? H a pedig c s a k k á r o s és szükségtelen „ v a r á z s h a n g j a " m i n d e z „ n y u g a t i d i v a t o k n a k " , „kis sznobos E u r ó p a - g a j d o l á s " — a k k o r m e g m i é r t „az sem b a j " ? S h a k e s p e a r e , Swift n e m lett k e v é s b é angol attól, hogy M o n t a i g n e - h e z j á r t is­ kolába. V o l t a i r e franciaságát s e m csorbította, a m i t Swifttől t a n u l t . Goethét, aki ezt a fogalmat, h a g y t a az e m b e r i s é g r e : „ W e l t l i t e r a t u r " — g a z d a g í t o t t a R ó m a ; E m i n e s c u t is P á r i z s , Berlin. I r o d a l o m t ö r t é n e t i k ö z h e l y : n e m u t o l s ó s o r b a n attól és az­ zal l e t t e k és m a r a d t a k m i n d m á i g n e m z e t ü k l e l k ü l e t é n e k l e g m a g a s a b b r e n d ü kifeje­ zői, hogy t á r t szívvel és e l m é v e l f o g a d t a k m a g u k b a m i n d e n értéket. Az idegent is. A m i csak a d d i g idegen, a m í g a m a g u n k é l m é n y é v é n e m tesszük. Szilágyi J ú l i a

Nemzeti-emberi

mérce

Szilágyi J ú l i a ú g y r a g a d j a ki egy m o n d a t o m a t Ha már szintézist mondunk c í m ű j e g y z e t e m (Korunk, 1967. 11) végéről, m i n t h a s z á m o m r a „idegen" és „sznob" és „ k o z m o p o l i t a " v o l n a — végig a m a g y a r i r o d a l m o n — m i n d a z , a m i n y u g a t i h a ­ t á s r a , E u r ó p a é r t é k e i n e k v i s s z a a d á s a k é n t j e l e n t k e z e t t és jelentkezik. N y i l v á n v a l ó a n félreértésről v a n szó, csak azt n e m é r t e m , hogy A „nyugatos divatok" körül c í m ű reflexió szerzője m i é r t n e m a k a r e n g e m sehogyan s e m m e g é r t e n i ? Még, ha n e m is fejeztem v o l n a ki m a g a m a t eléggé szabatosan, a k k o r is m e g t e h e t t e v o l n a , hogy j o b b a n i n t e r p r e t á l , n o de m i n d e n kétséget k i z á r ó a n fel volt állítva az én kis g l o s s z á m b a n a cél: „behozni a v i l á g o k h í m p o r á t , m é g h a m é l t ó a l k o t á s n e m f a k a d ­ hat, c s a k h o n i fogamzásból, saját e r ő i n k h a g y o m á n y o s - n a g y k i d a l l á s á b ó l " . E r r ő l v a n szó. S o h a senki k o m o l y e m b e r n e m t e k i n t e t t e „idegen"-nek, „sznob"n a k v a g y é p p e n s é g g e l „ k o z m o p o l i t á " - n a k az e u r ó p a i tájékozódást, a v i l á g i r o d a l m i ismeretet, h a t á s t v a g y ihletet, h a az t e r m é k e n y í t ő e n g a z d a g í t o t t a saját k e l e t - e u r ó ­ pai e m a n c i p á c i ó n k a t , önálló kifejezésünk művészi voltát. De — k ü l ö n b s é g e t kell t e n n ü n k a m a g u n k alkotó egyéniségének v i l á g s z i n t r e t ö r e k v ő m e g n y i l a t k o z á s a és a s z i m p l a á t v é t e l között. A u t o c h t o n fejlődésünkhöz — s itt teljes szívvel e g y e t é r t e k Szilágyi J ú l i á v a l s m i n d a z o k k a l , a k i k e t felsorol — n y i t o t t szemre, n y i t o t t a b l a k r a ­ k a p u r a , N y u g a t - (és t e r m é s z e t e s e n Kelet-) j á r á s r a v a n szükség, n a g y v i l á g i léleg­ zetvételre, a p u s z t a h a t á s a z o n b a n m é g s e n k i t sem a v a t igazi í r ó v á - m ű v é s s z é . N e m v o l n a s e m m i sem p r o v i n c i á l i s a b b , m i n t az „ e u r o p é e r " fellépés honi felelősség, valló és v á l l a l ó „itt és m o s t " - h e l y t á l l á s n é l k ü l . És én m é g ezt sem í t é l e m el, h a n e m a gyökéreresztés, a folklorizáció, az e l m é l y ü l é s r e m é n y é b e n k í v á n a t o s n a k é r z e m a d i v a t o t is, a m é g csak felületi a l k a l m a z k o d á s t az idegenből jövőhöz, azt a „kis sznobos E u r ó p a - g a j d o l á s t " , m e r t t e r m é k e n y í t h e t , új színeket és h a n g o k a t , új eszkö­ zöket a d h a t a m a g u n k t i s z t á b b és k o r s z e r ű b b m o n d a n d ó j á h o z . Jó, hogy k o n z e r v á l ó e l z á r k ó z á s o k h e l y e t t e l j u t o t t u n k a n y i t o t t k a p u k - a b l a k o k s z a b a d széljárásáig, v a l ó b a n „ d i v a t " a „sznobság", n o de úgy gondolja-e Szilágyi J ú l i a , hogy ez m á r elégséges? N e m ott b o m l i k - e ki a fejlődés m i n d e n csírája, ahol a „ N y u g a t ellen N y u g a t o t hozz!" A d y - d i a l e k t i k á j a saját t e r m é s ü n k e t ígéri? Távol áll tőlem, hogy — kis k ö r ü n k b e n — a k á r egy írót v a g y egy m ű v e t is e r r e vagy a r r a az „ o l d a l r a " soroljak (ezt s o h a s e m is tettem), legfeljebb h a j l a m o k r ó l , i r á n y u ­ lásokról b e s z é l e k figyelmeztetőn. I r o d a l m i é l e t ü n k felvirágozását s o h a s e m t u d n ó k k r i t i k á n k k a l elősegíteni, h a az „ e l z á r k ó z á s " vagy „idegenség" m e r e v k a t e g ó r i á i közé n e m i k t a t n ó k t ö r e k v é s ü n k e t a r r a , hogy a n y u g a t i (vagy b á r m i l y e n más) h a t á s o k felvételével egyidejűleg — p á r h u z a m o s a n a r o m á n i r o d a l o m k o r s z e r ű ívelésével — kifejezzük a m a g u n k érző valóját, és m o d e r n ü l is őszinték legyünk. A v i l á g ­ i r o d a l o m b ó l s e m i s m e r e k egyetlen o l y a n jeles alkotást, m e l y n e k n e v o l n a n e m z e t i ­ e m b e r i mélysége és m a g a s s á g a . J o b b a n i s m e r e m Szilágyi J ú l i á t , m i n t ő e n g e m . Én t u d o m u g y a n i s róla, hogy fejlődésünk ú t j á t ő sem képzeli el és j á r j a m á s k é n t . Balogh E d g á r

Fuhrmann Károly: Barátok

TUDOMÁNYOS SZEMLE

Nyugatnémet

filozófusok

között

Az új esztendő első dialógus-rovatának anyaga végre-valahára nem kizárólag olvasmányokra korlátozódik. N e m mintha ez a livreszk-jelleg összeegyeztethetetlenné vált volna a rovat funkciójával, mindig hiányát éreztem azonban az élettényekre való reflektálásnak. Hiába, a párbeszéd mégiscsak elsősorban hús-vér partnerek eszmecseréjére utal, a szellemi dialógus pedig bármilyen hatósugarú — végső soron mindig áttételes megoldás. Egy nyugat-németországi tanulmányút élményei most alkalmat kínálnak a jelzett hiány pótlására. Meglátogattam az NSZK számos szociológiai intézetét, mondhatni tö­ megméretekben folytathattam dialógust ottani tanárokkal, kutatókkal és diákokkal. Tapasztalatcsere? Az is, de nem elsősorban. A találkozások inkább a kapcsolat-felvételt szolgálták. Persze, a kölcsönös ismerkedés legtöbb esetben eszmecserévé fejlődött. Beszélgettem angolszász orientációjú e m ­ piristákkal, német társadalombölcseleti ihletésű kutatókkal, szociálkatolikusokkal, marxistákkal és olyanokkal, akiket Nyugaton marxológusoknak neveznek.

* Most, hogy e rövid beszámolót írom, látom, milyen nehéz a benyo­ mások és tapasztalatok között választani. Mi a látszat és mi a lényeg? Mi az igaz és mi a valódi? Két dologban egészen bizonyos vagyok. Az egyik, hogy a szociológia iránt hatalmas az érdeklődés. Gombamód szaporodnak a szociológiai tanszékek, karok és kutatóintézetek. Tódulnak a diákok azokra az egye­ temekre, amelyeken jelentékeny társadalomtudósok tanítanak. Egyik tá­ jékoztatóm szerint (adatait nem ellenőriztem) körülbelül 5000 diák ké­ szül társadalomkutatónak. Ezt a számot ők is igen magasnak tartják. Ha számba veszik a létesítendő ú j intézményeket, valamint azt, hogy a n y u ­ gatnémet ipari társadalom szociálpolitikája egyre több „társadalmi mérnök"-nek biztosít munkaalkalmat, a kínálat m é g így is nagyobb a keres­ letnél. De a diákok n e m hagyják magukat eltanácsolni. Ragaszkodnak választott tudományukhoz. Divatról, sznob áramlatról lenne tehát szó? Nyilván erről is, de nem ez határozza m e g a jelenség lényegét. Elegendő mennyiségű és értékű premisszával rendelkezem ahhoz, hogy levonhassam a következtetést: ebben az érdeklődésben a mai nyugatnémet fiatalság legjobbjainak radikalizá-

lódása, ama törekvése nyilvánul meg, hogy a tudomány segítségével kri­ tikailag szembesítse magát a fogyasztó társadalommal. És ebben nem csupán és nem is elsősorban a megismerés igénye munkál. Elégedetlen­ ség, tiltakozás feszül itt az uralkodó struktúrákkal, életformával szem­ ben. A kritikai szembesítés pedig nem esik távol a társadalomalakítás, a változtatás szándékától. Ilyenformán, a szociológia sajátos katalizátor szerepét is betölti; sarkítja, vonzza erős baloldali ellenzék hiányában a fennálló rendszerrel — különböző mértékben — elégedetlen erőket. (Gon­ doljunk csak — mutatis mutandis — a Galilei Kör és a Huszadik Század szociológusainak szerepére a magyar értelmiség radikalizálódásában.) Persze, nem mindegyik ismert nyugatnémet szociológus iskolája vagy felfogása alkalmas egyformán e katalizátor-szerepre. E téren is a legna­ gyobb változatosság tapasztalható. Tény azonban, hogy néhány konzer­ vatív professzor kivételével a szociológusok többsége vállalja a társa­ dalmi elkötelezettséget. N e m idegenek tőlük a reformtörekvések. Viszony­ lag kevesen húzódnak vissza teljesen a weberi értelemben vett „érték­ mentes" társadalombölcselő vagy a „semleges" társadalmi mérnök po­ zícióiba. Legkevésbé teszi ezt a fiatalság. Rajongásába a szociológia iránt természetesen sok illúzió is vegyül. Valószínű, hogy számos ma ra­ dikálisnak mutatkozó diákból alkalmazkodó technikus lesz, aki a trösz­ tök megbízásából az „emberi kapcsolatok" javításán fog munkálkodni. Most azonban a politikai avantgardhoz tartoznak. Szervezkednek, gyű­ léseznek és tüntetnek az egyetemi demokrácia kiszélesítéséért, a kritika szabadságáért. Harcaik n e m korlátozódnak az egyetem területére. Hal­ latják szavukat a militarista körök politikájával, a vietnami agresszió­ val szemben. Tüntetnek a sah ellen. Ennél a fiatalságnál igazán n e m lehet az „ideológiák alkonyáról" beszélni. Ellenkezőleg. Szenvedélyesen vitatják a kor nagy eszmei, társadalmi problémáit, ám a vita hevében sem feledkeznek meg kritikai igényükről. És ez jól van így. De térjünk vissza magához a szociológiához. Valószínű, hogy a mai nyugatnémet társadalomban betöltött szerepéhez az a körülmény is hoz­ zájárul, hogy a hitlerizmus éveiben a szociológia szintén száműzött lett. Már ugyanis, a tudományos jellegű társadalomkutatás. Az emigrációból visszatért számos szociológus (különösen a frankfurti iskola nagyjai, T. W. Adorno, Herbert Marcuse és mások) balfelé, antifasiszta irányba te­ relték a kutatást. Persze — amint már jeleztem — ez az orientáció nem az egész szociológiai tevékenységre jellemző. A kollégákkal folytatott be­ szélgetéseim megerősítenek azonban v é l e m é n y e m b e n : ezek az emberek a szociológia legfontosabb feladatai közé sorolják a társadalomalakításhoz szükséges önbírálat tudományos megalapozását. Többségük visszautasítja és a szociológiával összeegyeztethetetlennek tartja az apologetikát. Ezen az alapon aztán igazán jól megértettük egymást. * A második maradandó élményem abból a felismerésből fakad, hogy a marxizmus — valamilyen formában — szerves alkotórészévé vált a szellemi életnek. Félreértés ne essék. N e m azt állítom, hogy a nyugatné­ met filozófusok, szociológusok marxistákká váltak. Inkább arról van szó, hogy senki sem kerülheti meg és nem is akarja megkerülni a marxizmussal való szembesítést. Amit Sartre és Garaudy többször megállapított, most

élő valóság lett számomra. A marxizmus nélkül ma már elképzelhetetlen korszerű bölcseleti, szociológiai, etikai vagy esztétikai gondolkodás. Marx tanítása nagy tiszteletnek örvend olyan egyetemi körökben is, amelyek azelőtt tudomást sem vettek róla. Természetesen, ez az elismerés ritkán jelent azonosulást. Tanulmányozzák Marxot és vitatkoznak vele. Min­ denki saját koncepciójának megfelelően. A marxizmus tehát olyan szel­ lemi vonzóerőt gyakorol, amely alól kevesen tudják maradéktalanul ki­ vonni magukat. Nyilván csak az alkotó marxizmus kisugárzása tapasztal­ ható, azé, melynek humanizmusa feleletet kínál — virtuálisan vagy tény­ legesen — a X X . század emberének szorongató kérdéseire. Néhány élmény mindezek bizonyítására. A tisztelet a marxizmus iránt abban az őszinte érdeklődésben is meg­ nyilvánul, amelyet a szocialista országokban folyó szociológiai kutatás­ sal kapcsolatban tapasztalhattam. Sok ottani kutató járt már a lengyel és a cseh szociológusoknál. Kívánják velünk is a kiépítendő együttműkö­ dést. A gazdag könyvpiacon számos marxista szerző nagy keresletnek ör­ vend. Éppen bonni tartózkodásom idején kapta m e g Ernst Bloch mar­ xista filozófus A Könyvkiadók Békenagydíját. A jelenleg Tübingenben élő idős professzor (kortársa Lukács Györgynek) műveit sorozatban je­ lentetik meg a legnagyobb kiadók. Bloch könyvei bestsellerek, és ahogy egy tanítványa mondotta — értelmiségi körökben ma ,.bon ton" filozó­ fiáját méltatni. Részt vettem több egyetemi előadáson és szemináriumon, s ezeken tárgyilagosan elemezték, illetve vitatták a marxizmus bizonyos vonatko­ zásait. Jellemző, hogy a radikális diákok előszeretettel hallgatják a mar­ xista orientációjú Herbert Marcuse előadásait. A régi típusú „marxmörder"-ek elszigetelődtek, az értelmiségi elit elhatárolja magát az anti-kommunizmus uszítóitól. Nagyon jól tudom, hogy nem átlagpolgárokkal találkoztam. Partne­ reim n e m is képviselik az értelmiségnek azt a többségét, amelyre az ipari társadalom manipulált konformizmusa jellemző. Személyükben és néze­ teikben azonban egy aktív kisebbség jelentkezik, az a szellemi avant­ gard, amelynek törekvései találkoznak a haladó, antifasiszta írók (pél­ dául a Gruppe 47) nonkonformizmusával. Erjedő és erjesztő közeg ez, élénkséget provokál és ellenzéki magatartást fejez ki a nagy-koalíció uralta közéletben.

* Végül néhány szót a dialógus térhódításáról. A tudományos szocia­ lizmus tekintélye azon is lemérhető, milyen fontosságot tulajdonítanak például a katolikus írástudók a marxistákkal folyó vitának. A keresz­ tény—marxista párbeszéd intézményesítésében jelentős szerepet visz a Paulus-társaság. Ez a nemzetközi közösség eredetileg teológusok és ter­ mészetkutatók vitáját kívánta szorgalmazni, utóbbi időben azonban rendezvényein a marxistákkal folyó dialógus nyomult előtérbe. Ez ural­ ta a múlt év nyarán Marianské Lázneban megtartott nemzetközi eszme­ cserét is (Romániából Ileana Mărculescu vett részt). Freiburgban al­ kalmam volt megismerkedni a régi, híres katolikus kiadóvállalat, a Her­ der Verlag egyik fiatal szerkesztőjével, aki vállalata megbízásából több

nyelven megjelenő dialógus-folyóiratot szervez. A lap kifejezetten a k e keresztény—marxista párbeszédet fogja szolgálni, szerkesztő bizottságá­ ban pedig paritásos alapon foglalnak helyet a két fél képviselői. A f o ­ lyóirat (címe még nincs) első száma ebben az évben jelenik meg. Bécs­ ben egyébként már huzamosabb ideje hasonló jellegű lapot adnak ki (Neues Forum), amely utóbbi számaiban közreadta a Marianské Lázne-i tanácskozás rövidített jegyzőkönyvét is. A dialógus-mozgalom erősödése egyik jellegzetes tünete annak az élénk szellemi életnek, amelynek ösztönzője az alkotó marxizmus. A m i n ­ den irányban kiszélesedő párbeszéd nem csupán az említett intézmények­ kel, folyóiratokkal válik a filozofia, az etika és az esztétika korszerű fejlődésének fontos tényezőjévé, hanem maga is új dimenziókat nyer, ú j elemekkel gazdagodik. Erről azonban legközelebb.

Fuhrmann Szarvasok

Károly:

krónika 1967. július 1-én a szocia­ lista Romániának 19 287 245 lakosa volt. Így országunk a népesség-szám tekintetében Európában a kilencedik helyen áll. A rendelkezésre álló statiszti­ kai adatok szerint Románia la­ kossága az elmúlt száz év alatt megkétszereződött. Jelenleg az országban 81,2 lakos jut egy négyzetkilométerre. Ez a népes­ ségsűrűség megközelíti az euró­ pai átlagot. Az ország ipari fejlő­ dése és a falu szocialista átala­ kítása jelentős változásokat ho­ zott a lakosság szerkezeti ala­ kulásában. Különösen az utób­ bi évtizedben élénk migráció volt, amely elsősorban faluról a város felé irányult, s kisebb mértékben a falvak felé. Az 1956—1966-os időszakban 3 400 000 személy változtatta meg állandó lakhelyét. Ebben az időszakban 1 900 000 sze­ mély áramlott a városokba, ezekből pedig 1 100 000 költö­ zött el. Az utóbbi évtizedben a városok számának emelkedé­ sével párhuzamosan növekedett a nagyés közepes városok részaránya. A szocialista Ro­ mániának jelenleg 184 városa van. 13 városban a lakosság száma meghaladja a 10 000-et. Számottevő változások kö­ vetkeztek be az iparban és a mezőgazdaságban foglalkozta­ tott népesség szerkezete tekin­ tetében is. Az eltelt másfél év­ tizedben a mezőgazdasági la­ kosság aránya 74,l%-ról 55-re csökkent. Figyelembe véve azokat a tendenciákat, amelyek az utóbbi tíz évben meghatá­ rozták a városiasodási folya­ matot, valamint a születések nyomán alakuló népességfejlő­ dést, becslések alapján meg­ állapítható, hogy a városi lakos­ ság száma 1980-ban 1 910 000rel lesz nagyobb, a falusi né­ pességé pedig körülbelül 830 000-rel. Ugyanebben az év­ ben Románia összlakossága el­ éri a 22 000 000-t.

Gondolatok a szociálpszichológiáról A szociálpszichológia megjelenését a k a p i t a l i s t a t á r ­ s a d a l m i r e n d ellentétei, a fejlődés e r e d m é n y e k é n t m i n d b o n y o l u l t a b b á v á l ó t á r s a d a l m i k a p c s o l a t o k és a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k sajátos ö n m o z g á s á b ó l e r e ­ d ő újszerű p r o b l é m á k új m e g o l d á s á n a k k ö v e t e l m é ­ nyei t e t t é k szükségessé. A századforduló t á j á n elért sikerek a l a p j á n egyes polgári gondolkodók, eltúlozva a pszichológiai t é n y e ­ zők jelentőségét, e t u d o m á n y o n belül k e r e s t é k és v é l t é k felfedezni a t á r s a d a l m i - t ö r t é n e l m i f o l y a m a t végső m a g y a r á z ó elvét. V i t a t h a t a t l a n , hogy a t á r s a d a l m i - t ö r t é n e l m i e s e ­ m é n y e k és f o l y a m a t o k v i z s g á l a t á b a n lehetséges, s ő t e l k e r ü l h e t e t l e n a pszichológiai megközelítés is, de csak m i n t az elemzés egyik, t á v o l r ó l s e m k i z á r ó l a g o s módja. E megközelítési m ó d eltúlzása a z o n b a n e l ­ kerülhetetlenül a társadalmi-történelmi folyamatok o b j e k t i v i t á s á n a k tagadásához, s z u b j e k t í v eltorzításukhoz vezet. A m a szociálpszichológia n e m c s u p á n ideológiai áramlatként, h a n e m egyúttal konkrét szaktudomány­ k é n t is jelentkezett, s önállósodása — b á r m i l y e n e l ­ l e n t m o n d á s o s a n zajlott is le — pozitív jelenség, m e r t a pszichikus tényezők, viszonyok és f o l y a m a t o k o l y a n c s o p o r t j á r a t e r e l t e a figyelmet, a m e l y n e k r e n d k í v ü l n a g y g y a k o r l a t i jelentősége v a n . A szociálpszichológiának a szociológiáról és a p s z i ­ chológiáról való leválása, viszonylagos ö n á l l ó s o d á s a hosszú és igen k ö r ü l m é n y e s f o l y a m a t n a k bizonyult, a m e l y m é g m a s e m t e k i n t h e t ő teljesen befejezettnek. M á r első m ű v e l ő i : McDougall, Ross, D u r k h e i m , T a r d e és m á s o k is a l e g k ü l ö n b ö z ő b b h u m á n t u d o m á n y o k képviselőiből k e r ü l t e k ki, a m i r á n y o m t a bélyegét a szociálpszichológia egész fejlődésére m i n d elméleti, m i n d m ó d s z e r t a n i v o n a t k o z á s b a n . A m i a szociálpszi­ chológia jelenlegi helyzetét illeti a n y u g a t i á l l a m o k ­ b a n , a r r a mi s e m j e l l e m z ő b b , m i n t az a tény, h o g y az a m e r i k a i Szociológiai T á r s a s á g t a g j a i r ó l szóló k i ­ m u t a t á s (Directory of M e m b e r s of t h e A m e r i c a n S o ­ ciological Society) szerint a tagok 75%-a a s z o c i á l ­ pszichológiát jelöli m e g fő k u t a t á s i t e r ü l e t e k é n t . E. t á r s a s á g k u t a t á s a i t n y i l v á n t a r t ó közlöny ( R e s e a r c h C e n s u s Reports) szerint a szociálpszichológiai v i z s g á ­ l a t o k a l k o t j á k 1949 óta a t á r s a d a l o m k u t a t á s o k t ú l ­ nyomó hányadát.

A szociálpszichológia k ö r ü l i v i t á k r ó l , e t u d o m á n y k i a l a k u l á s á r ó l és n a p j a i n k i g m e g t e t t útjáról, a t á r g y ­ m e g h a t á r o z á s kérdéseiről, a t á r s a d a l o m l é l e k t a n f e l ­ a d a t a i r ó l és lehetőségeiről n y ú j t átfogó és a l a p o s k é p e t M i h a i R a l e a és T r a i a n H e r s e n i Bevezetés a szociálpszichológiába c í m ű könyve.* A k ö n y v s z e r ­ zőit n e m kell b e m u t a t n u n k , n e v ü k i s m e r t a t á r s a * M. Ralea — T. Herseni: gia socială. Editura ştiinţifică.

Introducere Bucureşti,

în psiholo­ 1966.

d a l o m t u d o m á n y o k művelői előtt. H a z a i és külföldi f o l y ó i r a t o k b a n számos közös és egyéni m u n k á j u k j e ­ l e n t meg. (E könyvet, b á r közösen k e z d t é k el, sajnos, csak e g y i k ü k t u d t a befejezni. A m e s t e r h i r t e l e n h a ­ lála igen nehéz feladat elé állította Hersenit, a t a ­ n í t v á n y t és m u n k a t á r s a t , aki a z o n b a n m é l t ó m ó d o n helytállt. A k ö n y v a n y a g á n a k összeválogatása, egyes részek átcsoportosítása és kibővítése, a m ű sajtó a l á r e n d e z é s e és befejezése az ő érdeme.) A t a n u l m á n y o k m o n d a n i v a l ó j á n a k gerincét a t á r ­ s a d a l o m l é l e k t a n és a r o k o n t u d o m á n y o k viszonya, a különböző m a r x i s t a és n e m m a r x i s t a n é z e t e k és á l ­ lásfoglalások m é l y r e h a t ó és sokoldalú t á r g y a l á s a a l ­ kotja. Szilárd t u d o m á n y o s t ö r t é n e l e m s z e m l é l e t ü k , a k i t e r j e d t f o r r á s a n y a g alapos i s m e r e t e lehetővé tette a szerzők s z á m á r a , hogy biztosan t á j é k o z ó d j a n a k a r e n d k í v ü l b o n y o l u l t k é r d é s e k b e n , hogy á r n y a l t a b b a n t a g l a l j á k a p r o b l é m á k a t , m i n t egyes m a r x i s t a elő­ deik, k r i t i k a i s z e m l é l e t m ó d j u k pedig fokozza a k ö n y v ­ ben szereplő t a n u l m á n y o k értékét. A t á r s a d a l o m l é l e k t a n a szociológia és a pszicholó­ gia közti h a t á r v i l l o n g á s o k tüzében látott n a p v i l á g o t . C s a k h a m a r a z o n b a n n y i l v á n v a l ó v á vált, hogy a szo­ ciológia és a l é l e k t a n k u t a t á s i t e r ü l e t e i között létezik egy olyan „senki földje", a m e l y r e e g y i k ü k sem t a r t ­ h a t kizárólagos igényt. F o r m á l i s a n : h a az egyén önálló, a k k o r m i n t ilyet a l é l e k t a n h i v a t o t t t a n u l m á n y o z n i . És fordítva: h a a t á r s a d a l o m az őt alkotó e g y é n e k t ő l független v a l ó ­ ság, a k k o r m i n t ilyet a szociológia t a n u l m á n y o z z a . M a r a d a két r e a l i t á s közötti viszony k u t a t á s a , a m e ­ lyet k o r á b b a n m e c h a n i k u s a n , p u s z t á n az e g y m á s s a l s z e m b e n á l l ó jelenségek közötti egyoldalú cselekvés, r á h a t á s és függőség s z e m p o n t j á b ó l vizsgáltak. M i n d ­ ez oda vezetett, hogy a Társadalom és az Egyén m e ­ tafizikus szétválasztása és abszolutizálása r é v é n két egyoldalú i r á n y z a t született: a szocio-pszichológiai, a m e l y a t á r s a d a l o m n a k az egyén p s z i c h i k u m á r a v a l ó h a t á s á t k u t a t t a , és művelői szociológusok voltak, m i n t p é l d á u l T a r d e , D u r k h e i m , de Bonald, Blondei és ú j a b b a n Stoetzel, G u r v i t c h , K l i n e b e r g és mások, v a ­ l a m i n t a pszicho-szociológiai i r á n y z a t (főbb k é p v i s e ­ lői: McDougall, Ross, T h o m a s , Ellwood, L e s t e r W a r d , N e w c o m b e , J a m e s M. B a l d w i n , hogy csak a legjelentő­ s e b b e k e t említsük), a m e l y az egyéni p s z i c h i k u m t á r ­ s a d a l m i k i h a t á s á t t e t t e m e g k u t a t á s i t á r g y á u l . „De m i k é n t a szociológiai pszichológia vagy szocio-pszichológia n e m a l k o t h a t ö n á l l ó a n t á r s a d a l o m l é l e k t a n t — h a n g s ú l y o z z á k a szerzők —, mivel egész p r o b l e ­ m a t i k á j a (ha reális) b e n n e foglaltatik a l é l e k t a n b a n , s így k é p t e l e n m a g á t attól e l v á l a s z t a n i , u g y a n ú g y a pszichológiai szociológia vagy a pszicho-szociológia s e m k é p e s e g y e d ü l a t á r s a d a l o m l é l e k t a n létét biztosí­ tani, sem pedig m a g á t a szociológiától e l h a t á r o l n i , m e r t a m e n n y i b e n p r o b l e m a t i k á j á t a valóságos t é n y e k indokolják, a n n y i b a n az a szociológiára tartozik." A pszichológusok társadalomlélektana lényegében a a pszichikai j e l e n s é g e k t á r s a d a l m i m e g h a t á r o z o t t s á ­ gát vagy feltételezését elemzi, a szociológusok társa­ dalomlélektana viszont n e m m á s , m i n t a t á r s a d a l o m pszichikai jellegzetességeinek, a pszichikai tényezők t á r s a d a l o m b a n betöltött h e l y é n e k és s z e r e p é n e k t ü k -

krónika Az UNESCO égisze alatt Bécsben nevelésügyi értekezle­ tet tartottak, amelyen Európa valamennyi állama közoktatás­ ügyi minisztere és szakdelegá­ ciója révén képviseltette ma­ gát. A Kelet és Nyugat e ta­ lálkozójának egyetlen napi­ rendi pontja volt: a főiskolai felvétel kérdése, az elhangzott referátumok és hozzászólások azonban a főiskolai oktatás csaknem valamennyi lényeges problémáját érintették. A felvétel kritériumai álla­ mok szerint változnak; sok or­ szágban egyetlen feltétele az érettségi bizonyítvány, mások­ ban a bejutás felvételi vizs­ gához van kötve. Az egyetemi hallgatók száma Európa-szerte gyarapodást mutat, s ez sok országban előre megállapított zárt szám bevezetését tette szükségessé. Bizonyos egyete­ meken felvételire is csak azok jelentkezhetnek, akik érettsé­ gi után néhány évet a munka mezején töltöttek el. Érdekes a hallgatók tanulmányi eredmenyében mutatkozó különb­ ség: a felvételizett hallgatók 85 százaléka a rendes idő alatt elvégzi tanulmányait, nyílt rendszer esetén a beiratkozot­ taknak csak mintegy 50 száza­ léka végez. Noha a felvételi vizsgát sok bírálat érte, mégis már a kö­ zeljövőben több állam rákény­ szerül, miközben a középisko­ lai eredményeket is egyre in­ kább figyelembe veszik. Nemcsak a napilap — a folyóirat sem nélkülözheti az „újságot", a rendszeres, széles körű, megbízható tájékoztatást a magunk és mások munkájá­ ról, az ország és a nagyvilág egészéről. Ezekről a kérdések­ ről vitatkozott elsősorban 11 európai ország irodalmi sajtó­ jának képviseletében, a prágai Plamen (Láng) kezdeményezé­ sére összegyűlt konferencia. Az „alkotó dialógus" nem te­ kinthető egyszerűen divatszó -

krónika nak, szerkesztői gyakorlattá kell válnia — amihez viszont elengedhetetlen egymás ered­ ményeinek és problémáinak megismerése. Csak így vált­ hatja fel az álmos közönyt a termékeny eszmecsere. A művészi alkotásokkal való egyre nagyobb méretű üz­ letelést megfigyelve, a The Ti­ mes nemrég cikksorozatot in­ dított, melynek célja a fest­ mények árváltozásainak felvá­ zolása. Hat impresszionista festő, Boudin, Fantin-Latour, Monet, Pissarro, Renoir és Sisley alkotásainak értékvál­ tozását követi a cikk 1950 és 1966 között. Kiderül, hogy az impresszionista képek ára ez alatt az idő alatt átlagosan tíz­ szeresére nőtt, míg a részvé­ nyeké csak három és félszere­ sére. A további áremelkedést biztosítja az a tény, hogy a festményeknek — ez nemcsak az impresszionistákra vonatko­ zik — egyre kisebb hányada van magánkézben, tehát cserél gazdát. Az árverési termék íratlan törvénye pedig, mely szerint ugyanazon képnek leg­ feljebb öt évenként szabad fel­ tűnnie ahhoz, hogy értéke ne csökkenjen, még jobban növeli egy-egy nagy alkotás értékét.

rözése, a demográfiai, t e c h n i k a i , erkölcsi, m ű v é s z i j e l ­ legzetességeivel e g y e t e m b e n . R a l e a és H e r s e n i a z o n b a n számos o l y a n e m b e r i j e ­ lenség létezését emeli ki, a m e l y e k egyidőben pszichik u s a k és szociálisak, e l v á l a s z t h a t a t l a n u l és o s z t h a t a t ­ l a n m ó d o n t á r s a d a l o m l é l e k t a n i jelenségek, a m e l y e k teljesen elvesztik jellegzetességüket és jelentőségü­ ket, m i h e l y t m e r e v e n , csak egy s z e m p o n t b ó l köze­ lítik m e g őket. I l y e n e k p é l d á u l a közösségi lelki je­ lenségek, egyes i n t e r p e r s z o n á l i s pszichikus k a p c s o l a ­ t o k v a g y t á r s a d a l m i m a g a t a r t á s i modellek, bizonyos t á r s a d a l m i helyzetek vagy a szellemi és k u l t u r á l i s élet belső jellegzetességeiből f a k a d ó lelki m e g n y i l v á ­ nulások. A t u d o m á n y , a filozófia, a vallás, az erkölcs v a g y a m ű v é s z e t t á r s a d a l m i jelenségek, de átélési sajátos­ ságaikból e r e d ő e n (megértésük, á t g o n d o l á s u k , é r z é k e ­ lésük, elsajátításuk, e l f o g a d á s u k v a g y v i s s z a u t a s í t á ­ s u k révén) pszichikus jelenségek is m i v e l a felső idegtevékenység m ű k ö d é s i t e r m é k e i , vagyis n e u r o f i ziológiai és biológiai jelenségek — az evolúció, v a ­ l a m i n t az o n t o - és filogenetikus fejlődés sajátossá­ gaival. Azzal, hogy t á r s a d a l m i a k , u g y a n a k k o r t ö r t é ­ n e l m i e k is, s z á m t a l a n gazdasági, politikai, filozófiai, erkölcsi és m ű v é s z e t i k ö v e t k e z m é n n y e l , lévén leg­ többször belső, s z u b j e k t í v alkotási, felfogási, felhasz­ nálási, értékesítési, értékelési vagy átélési f o l y a m a t a i e z e k n e k a t á r s a d a l m i j e l e n s é g e k n e k . M e r t mi l é n y e ­ gében a gazdaság, politika, filozófia, vallás, jog, er­ kölcs, m ű v é s z e t emberek n é l k ü l , a k i k létrehozzák, h a s z n á l j á k , m a g u k é v á teszik őket, életet, értelmet, é r t é k e t a d n a k n e k i k ? Az e m b e r az egyedüli élő v a ­ lóság a t á r s a d a l o m b a n , és ahol e m b e r i élet, e m b e r i t e v é k e n y s é g van, ott e l m a r a d h a t a t l a n u l t a l á l k o z u n k a l é l e k t a n n a l is, a lelki jelenségekkel. A k ö r n y e z ő világgal való é r i n t k e z é s e s o r á n az e m ­ b e r n e m c s a k t á r g y a k k a l , h a n e m s z u b j e k t u m o k k a l is kapcsolatba kerül, amelyek számára ő maga ugyan­ csak tárgyi s z u b j e k t u m . M u n k á j a r é v é n az e m b e r á t ­ a l a k í t j a az őt k ö r ü l v e v ő t á r g y i világot, t u l a j d o n lé­ nyegi erőit tárgyiasítja, illetve a m a g a s z u b j e k t í v énjét viszi bele. Az egyén a z o n b a n n e m elszigetelten, h a n e m m e g h a t á r o z o t t e m b e r i közösségben él és cse­ lekszik. T e v é k e n y s é g e n e m c s a k t á r g y a k a t h u m a n i z á l , h a n e m k i a l a k í t j a és ú j r a t e r m e l i az e m b e r e k közötti t á r s a d a l m i viszonyokat is. Az e g y é n e k n e k e g y m á s közti s z u b j e k t í v viszonyai minőségileg k ü l ö n b ö z n e k a k ö r n y e z ő világhoz való összes többi viszonyuktól. Az ember—föld, e m b e r — növény, e m b e r — á l l a t , e m b e r — s z e r s z á m viszony m á s sajátosságokkal és jellegzetességekkel rendelkezik, m i n t az e m b e r — e m b e r , s z u b j e k t u m — s z u b j e k t u m , t u ­ d a t — t u d a t , személy—személy kapcsolat. I d e t a r t o z ­ n a k a kölcsönös lélektani, az interperszonális viszo­ nyok, a m e l y e k egy és u g y a n a z o n időben t á r s a d a l ­ m i a k és l é l e k t a n i a k is, t e h á t szociálpszichológiak. Az i n t e r p e r s z o n á l i s pszichikai jelenségek n e m önálló jel­ legűek, csak az e m b e r e k , vagyis t á r s a d a l m i l é n y e k között a l a k u l h a t n a k ki. Ezek a l k o t j á k a t á r s a d a l m i élet pszichológiai m o z z a n a t a i t , a m e l y e k r é v é n m e g ­ valósul az e m b e r n e k m i n t e g y é n n e k t á r s a d a l m i cse­ lekvése, a t á r s a d a l m i mozgás, a t á r s a d a l m i cselekvés pedig egyéni és kollektív m a g a t a r t á s o k és cselekvé-

sek f o r m á j á b a n m e g y végbe. A szociálpszichológia é p ­ p e n az i n t e r p e r s z o n á l i s k a p c s o l a t o k szerkezetének és. d i n a m i k á j á n a k t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t , v a l a m i n t az e k a p ­ csolatokat közvetítő és é r v é n y e s í t ő képződmények, m e c h a n i z m u s o k t e r m é s z e t é t vizsgálja m e g h a t á r o z o t t t á r s a d a l m i - t ö r t é n e t i feltételek között. Az egyéni és t á r s a d a l m i , az o b j e k t í v és szubjektív, a s p o n t á n és a t u d a t o s d i a l e k t i k u s egységet a l k o t n a k , s k ö l c s ö n h a t á s u k d i n a m i k á j a , a köztük f e n n á l l ó v i ­ szony n e m t a n u l m á n y o z h a t ó m e r e v , m e c h a n i k u s m ó ­ don, a k é t oldal szétválasztásával, m i k é n t az e m l í t e t t i r á n y z a t o k képviselői teszik. R a l e a és H e r s e n i é p p e n ezt a t e r ü l e t e t vizsgálja, ahol az egyéni és a t á r s a ­ d a l m i , a s z u b j e k t í v és az objektív, a t u d a t o s és a s p o n t á n d i a l e k t i k á j a é r v é n y e s ü l . Ez az a szint, a m e ­ lyen a szociológia és a pszichológia oly m ó d o n j u t közös nevezőre, hogy egy ú j , viszonylag önálló t u d o ­ m á n y á g n a k adja át a helyét. F e l f o g á s u k b a n a t á r s a ­ d a l o m l é l e k t a n pszichológia, de n e m csak pszichológia, szociológia, d e n e m csak szociológia, h a n e m egyazon i d ő b e n l é l e k t a n is, szociológia is, összetett t u d o m á n y , m i n t ahogy összetettek a z o k a t á r s a d a l o m l é l e k t a n i jelenségek is, a m e l y e k e t t a n u l m á n y o z . Különösen n a g y é r d e m e a m ű n e k , hogy a t á r s a d a l o m l é l e k t a n n a k é p p e n ezt az összetett jellegét d o m b o r í t j a ki. A t á r s a d a l m i viszonyok fejlődése, f o r r a d a l m i át­ a l a k í t á s a s k ü l ö n ö s e n a szocialista f o r r a d a l o m és a szocialista építés m é l y v á l t o z á s o k a t hoz l é t r e a k ü ­ lönböző osztályok és t á r s a d a l m i r é t e g e k h a g y o m á n y o s t u d a t á b a n , a n n a k s z e r k e z e t é b e n . Az új t á r s a d a l m i ­ g a z d a s á g i v i s z o n y o k n a k megfelelően új m a g a t a r t á s i és viszonyulási f o r m á k a l a k u l n a k ki, a m e l y e k elő­ segítik a t á r s a d a l m i fejlődést, é p p e n az új g a z d a ­ s á g i - t á r s a d a l m i viszonyok k i a l a k u l á s á n a k i r á n y á b a n . A szociálpszichológiai jelenségek t á r s a d a l m i é l e t ü n k lényeges alkotóelemei, p r o b l é m á i . F o n t o s t u d o m á n y o s f e l a d a t a szocialista építés éveiben a m u n k á s o s z t á l y , parasztság és é r t e l m i s é g szociálpszichológiájában v é g b e m e n t változások d i n a m i k á j á n a k t a n u l m á n y o z á ­ sa, v a l a m i n t a fejlődési lehetőségek és t á v l a t o k fel­ tárása. Külön tanulmányt igényelnek a különböző ma­ g a t a r t á s o k , lelkiállapotok, beállítódások, érzelmek, é r d e k e k és szükségletek, t ö r e k v é s e k és szándékok, a m e l y e k e t a szocialista termelési, elosztási és c s e r e ­ viszonyok szülnek a t ö m e g e k b e n , a s z a k m á k l é l e k t a n i sajátosságai és sok m á s , a t á r s a d a l m i g y a k o r l a t szem­ pontjából jelentős kérdés.

A szerzők felfogásában a t á r s a d a l o m l é l e k t a n h a t á r ­ t u d o m á n y a szociológia és pszichológia között, de n e m e t u d o m á n y o k h a t á r a i n belül h e l y e z k e d i k el, m i n t e g y e l h a t á r o l ó k é n t , h a n e m é p p e n ezek é r i n t k e ­ zési v o n a l á n , új szinten egyesítvén őket egy m i n d ­ két területről merítő tudományág létrehozásával. Nem á l l n a k m e g a z o n b a n itt. A gazdasági és t á r s a d a l m i fejlődés r o h a m o s ü t e m é t figyelembe véve, felvázolják — a m ű egyik l e g é r d e k e s e b b fejezetében — a t á r s a ­ d a l o m l é l e k t a n „jövőjét". Így a h a t á r t u d o m á n y k é n t k i ­ a l a k u l ó ágból ú j a b b és ú j a b b r é s z t u d o m á n y o k v á l n a k

téka Lajos

Vargyas

Researches into the Mediaeval History of Folk Ballad A magyar szerző angol nyel­ vű monográfiája a magyar és az európai népköltészet össze­ hasonlító tanulmányozásának egyik leggazdagabb és legér­ tékesebb terméke. A középko­ ri magyar népballadák széles körű, egész Európára kiterje­ dő tanulmányozása az összeha­ sonlító módszer segítségével nemcsak ezek jó részének francia eredetét bizonyítja minden kétséget kizáróan, ha­ nem értékes társadalmi és mű­ velődéstörténeti következteté­ sek megállapítását is lehetővé teszi. Számunkra Vargyas mo­ nográfiája azért is érdekes, mert a tanulmányozott nép­ balladák nagy része az erdé­ lyi folklórban maradt fenn. Különösen izgalmas Kőműves K e l e m e n n é vagy a szerzőtől A befalazott asszony címen tárgyalt népballadának a ro­ mán, bolgár, szerb, horvát, al­ bán, görög, georgiai és mord­ vin változatával való összeve­ tése, eredetének tisztázása a történeti háttér alapos megraj­ zolásával. A négy nagy feje­ zetre oszló monográfia sok ér­ téke a szakkutatás számára új eredményt tartalmaz. (Akadé­ m i a i Kiadó, 1967.) Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon Hajdu Gyula szerkesztésé­ ben, Sík Endre előszavával több mint 900 nagy formátumú lapon jelent meg ennek a — „népszerű tudományos irodal­ mat" gazdagító — kézikönyv­ nek második, teljesen átdolgo­ zott kiadása. Célja: megfelelő és hozzáférhető tájékoztatást nyújtani a diplomácia meg a nemzetközi jog alapvető fogal­ mainak és szabályainak meg­ ismeréséhez. A lexikon törté­ neti anyaga főként az 1648. évi vesztfáliai békével kezdő-

téka dik, nagy része mégis a két világháború közötti és a má­ sodik világháború utáni idő­ szakra vonatkozik. Noha egyes problémák és személyek ki­ maradtak, mások érdemtelenül szerepelnek, a lexikon egészé­ ben véve mégis haszonnal for­ gatható értékes munka. (Aka­ d é m i a i K i a d ó , 1967.) Rolf Borrmann Ifjúság és szerelem A szerző széles körű biblio­ gráfiára és szexuálszociológiai ankétok adataira támaszkodva átfogó képet ad a fiatalok sze­ relmi problémáiról. Minden álszemérmet mellőzve, szigo­ rúan tudományos alapon fej­ tegeti az ifjúság szexuális ma­ gatartásának szerteágazó és bo­ nyodalmaktól egyáltalán nem mentes vonatkozásait. A szo­ cialista erkölcs alapállásából vizsgálja a fiataloknak a má­ sik nemhez fűződő kapcsola­ tait, a házasság előtti nemi érintkezés kérdéseit. A könyv értékes tanácsokkal látja el a szülőket és nevelőket. (Kos­ s u t h , 1967.) William

H.

McNeill

A World History W. H. McNeill chicagói egyetemi tanár összefoglaló munkája az emberiség törté­ netét nem az országok, népek és nemzetek múltjából kiala­ kult hatalmas mozaikként, ha­ nem egységes, a népek közötti határt feloldó folyamatként rajzolja meg. Szerinte a törté­ nelem meghatározó tényezői a gazdasági erők és az ezeken alapuló kultúrák vagy civili­ zációk. A kultúrák között szük­ ségképpen létrejövő egyensúlyt új területek gyors fejlődése és az ezekből kiáramló új civilizatorikus erők megzavarhat­ ják, ami új egyensúly, új ural­ kodó centrumok képződéséhez vezethet. Éppen ezért az em­ beriség története lényegében a

le, s s z á m í t h a t u n k a gazdasági, politikai, a d m i n i s z t r a ­ tív, k u l t u r á l i s , személyiségi t á r s a d a l o m l é l e k t a n m e g ­ jelenésére, jelezvén ezzel azt a n a g y s z e r ű skálát, m e ­ lyen b e l ü l kibontakozhatnak a társadalomlélektani kutatások. O. Bogáthy Zoltán

Idegen n y e l v i o k t a t á s — idegenforgalom Az á l t a l á n o s iskolákban, l í c e u m o k b a n és az egye­ t e m e n folyó idegen n y e l v i o k t a t á s n a k h a s z n o s k i e g é ­ szítői azok a nyelvtanfolyamok, a m e l y e k szélesebb k ö r b e n a fizikai és a szellemi dolgozók idegen n y e l v i é r d e k l ő d é s é t t ö r e k e d n e k kielégíteni. A n é p i egyete­ m e k és a b e l k e r e s k e d e l m i m i n i s z t é r i u m r e n d e z t e n y e l v i t a n f o l y a m o k r a g o n d o l u n k , a m e l y e k e t nagy s z á m ú h a l l g a t ó látogat. A k ö z é p - és felsőfokú iskola­ h á l ó z a t b a n folyó idegen nyelvi o k t a t á s n a k elsősor­ b a n az a célja, hogy a n y e l v a l a p e l e m e i n e k , n y e l v t a ­ n á n a k , a szókincs a l a p v e t ő rétegének, v a l a m i n t i r o ­ d a l m á n a k m e g i s m e r t e t é s é v e l lehetőleg átfogó, egye­ t e m e s k é p e t n y ú j t s o n az idegen nyelvről. A széle­ sebb k ö r ű é r d e k l ő d é s r e s z á m o t t a r t ó n y e l v i k u r z u s o k viszont a r r a t ö r e k e d n e k , hogy az idegen n y e l v min­ dennapi használatához szükséges alapismereteket nyújtsák. A k é t cél szem előtt t a r t á s á v a l k é s z ü l t e k és k é ­ s z ü l n e k az iskolai t a n k ö n y v e k és a g y a k o r l a t i n y e l v ­ használat elsajátítását szolgáló nyelvkönyvek. Ez u t ó b b i a k közül a z o k k a l s z á n d é k o z u n k most részlete­ s e b b e n foglalkozni, a m e l y e k a n é m e t n y e l v o k t a t á ­ s á r a készültek*, r á m u t a t v á n egyidejűleg a s z a k m a i g y a k o r l a t s z e m p o n t j á b ó l fennálló h i b á k r a és szükség­ l e t e k r e is. Az O k t a t á s ü g y i M i n i s z t é r i u m s z o r g a l m a z á s á r a a b u ­ karesti egyetem német tanszékének munkaközössége összeállította Limba germană c í m ű t a n k ö n y v hasz­ n á l h a t ó s á g á t bizonyítja m á r az a t é n y is, hogy h á ­ r o m év leforgása a l a t t m á s o d i k k i a d á s t ért meg. A szerzők célja elsősorban az volt, hogy a z o k n a k az egyetemi h a l l g a t ó k n a k á l l í t s a n a k össze gyakorló könyvet, a k i k a felsőfokú o k t a t á s n a p p a l i és l á t o ­ g a t á s n é l k ü l i t a g o z a t á n a n é m e t n y e l v e t választot­ t á k m e g t a n u l a n d ó idegen n y e l v ü l . A k ö n y v v a l a m e ­ lyes elemi nyelvi i s m e r e t e t feltételez, m e r t elég gyors ü t e m b e n h a l a d á t a n y e l v t a n különböző fejezetein. * Limba germană I. Ediţia a II-a. Prof. dr. docent Jean Livescu, Emilia Savin, Sanda Ioanovici, Iohanna Andrei. Editura didactică şi pedagogică. Bucu­ reşti, 1966. — A. Kheil — K. Kheil: Să vorbim nem­ ţeşte. Exerciţii lexicale. Editura ştiinţifică, Bucureşti, 1967. — Sprachführer Deutsch-Rumänisch, bearbeitet von Erwin Silzer. VEB Verlag Enzyklopädie. Leip­ zig, 1962. — Îndrumar de conversaţie român—german. H. n. 1963.

A szókincs bővítésében m á r l a s s ú b b az ü t e m : az e g y e t e m i h a l l g a t ó k érdeklődési k ö r é n e k megfelelően, a d i á k o k közvetlen k ö r n y e z e t é b ő l (egyetem, d i á k o t t ­ h o n , k ö n y v t á r , k i r á n d u l á s , látogatás, levélírás) i n d u l ki, hogy a szókincs és a n y e l v t a n i i s m e r e t e k b ő v ü ­ lésével a t á v o l a b b i világ, a v á r o s és az ország életé­ n e k fontosabb m o z z a n a t a i v a l i s m e r t e s s e m e g őket, s végül a m u n k á s m o z g a l o m , a n é m e t i r o d a l o m és m ű v é s z e t k i m a g a s l ó egyéniségeinek életéből és t e v é ­ kenységéből v e t t rövid, közvetlen n y e l v ű s z e m e l v é ­ n y e k k e l jusson el a kezdő fokozat legfejlettebb sza­ kaszához. Az o l v a s m á n y o k b a n t á r g y a l t szókincs és n y e l v t a n i a n y a g e l s a j á t í t á s á r a és e l m é l y í t é s é r e a szerzők v á l ­ t o z a t o s és n a g y s z á m ú g y a k o r l a t o t i k t a t t a k be, a füg­ g e l é k k é n t csatolt t á b l á z a t o s n y e l v t a n i összefoglalás p e d i g gyors és k ö n n y ű á t t e k i n t é s t n y ú j t a n é m e t nyelvtan alapelemeiről. A könyvhöz külön kötetben szójegyzék és h a t hanglemez csatlakozik. A szójegy­ zék o l v a s m á n y o n k é n t és r o m á n — n é m e t , n é m e t — r o ­ m á n összesítésben közli a s z a v a k a t , a h a n g l e m e z e k p e d i g az első 26 lecke szövegét é r z é k e l t e t i k jó irodalmi kiejtésben. A hanglemezek használata nagyon alkal­ m a s a r r a , hogy a m a g á n t a n u l ó is e l s a j á t í t h a s s a a n é m e t s z a v a k helyes ejtését, a n é m e t szó- és m o n ­ dathangsúlyt. A m á s i k n y e l v k ö n y v , a Să vorbim nemţeşte szer­ zőit az a cél vezette, hogy elsősorban a n é m e t köz­ n y e l v szókincsét m u t a s s á k be a z o k n a k , a k i k m á r v a ­ lamelyes német nyelvi ismerettel rendelkeznek. A szövegek m e g v á l a s z t á s á b a n a g y a k o r l a t i s z e m p o n t v e z e t t e a szerzőket: az o t t h o n szókincséből k i i n d u l v a , a h é t k ö z n a p i é l e t m o z z a n a t a i t (állomáson, á l l a t k e r t ­ ben, s z á l l o d á b a n , á r u h á z b a n , s z í n h á z b a n , p o s t á n , m ú ­ zeumban, tengerparton, traktorgyárban) jelenítik meg a z olvasó előtt. A n y e l v i a n y a g b e m u t a t á s a párbe­ szédes formában t ö r t é n i k , s ez az e l j á r á s m é g c s a k fokozza az o l v a s m á n y o k élményszerűségét, közvet­ lenségét. Helyes az az elgondolás is, hogy az o l v a s ­ m á n y o k szó- és kifejezéskincsét t a r t a l m a z ó jegyzé­ k e n k í v ü l k ü l ö n kiegészítő szójegyzék sorolja fel az illető t á r g y k ö r h ö z tartozó legszükségesebb, az o l v a s ­ m á n y b a n elő n e m forduló szóanyagot („zusätzlicher Wortschatz"). Az o l v a s m á n y o k h o z csatolt g y a k o r l a t o k v á l t o z a t o s ­ s á g a (behelyettesítés, kiegészítés, á t a l a k í t á s , felelet, szóképzés) e r e d m é n y e s e n szolgálja a szókincs m i n é l a l a p o s a b b e l s a j á t í t á s á t és a r o k o n é r t e l m ű s z a v a k h e ­ lyes a l k a l m a z á s á t . J ó szolgálatot tesz a n é m e t n y e l v g y a k o r l a t i s z e m ­ p o n t ú e l s a j á t í t á s á r a az a kis n y e l v i k a l a u z is, a m e l y e t a lipcsei E n z y k l o p ä d i e k i a d ó azzal a céllal állított össze, hogy a h a z á n k b a n t a r t ó z k o d ó n é m e t és m á s n é m e t ü l is t u d ó t u r i s t á k s z á m á r a a n y e l v i é r i n t k e z é s t elősegítse. A k ö n y v e c s k é t a z é r t f o r g a t h a t j á k h a s z o n ­ n a l a n é m e t ü l t a n u l ó k is, m e r t b e n n e t á r g y k ö r ö n ­ k é n t (általános szófordulatok, időmegjelölés, időjá­ rás, színek, család, l a k á s , u t a z á s , közlekedés, v e n d é g ­ l á t á s , b e v á s á r l á s , s z a k m á k , h i v a t a l i élet, t ö m e g s z e r ­ vezetek, o k t a t á s , betegség, m é r t é k e g y s é g e k ) t a l á l h a t ó m e g a legfontosabb szó- és kifejezéskincs. E n n e k helyes a l k a l m a z á s á r a szolgál a s z a v a k a t követő beszéd­ a n y a g , a m e l y kérdés és felelet formájában tartal-

téka civilizatorikus központok vál­ takozása. Elméletében nem ne­ héz felismerni az amerikai Adams, a német Spengler és az angol Toynbee hatását, il­ letve ezek tételeinek újabb változatát. Az egységes törté­ neti folyamatban McNeill há­ rom szakaszt különböztet meg: a nagy euráziai (közel-keleti, indiai, görög, kínai) civilizá­ ciók kialakulási korát (a legré­ gibb időktől i.e. 500-ig); a ci­ vilizációk közötti egyensúlyi időszakot i.e. 500-tól i.sz. 1500-ig (ez a görög civilizáció virágko­ rát, a hellenisztikus, a hindu, iszlám, kínai és az európai, in­ diai, középkori civilizációkat foglalja magába), végül Nyugat dominációjának korszakát, mely — úgymond — 1500-tól napjainkig tart (Oxford U n i ­ versity P r e s s , 1967.) Vlad Zirra U n cimitir celtic în n o r d - v e s t u l R o m â n i e i A Nagybányán székelő Máramarosi Tartományi Múzeum e címen adta ki Vlad Zirra ta­ nulmányát a Csomaköz község­ ben 1960-ban felfedezett, majd az 1962—65-ös években feltárt kelta temetőről. A tanulmány a temető helyének és körül­ ményeinek bemutatása után részletesen ismerteti a feltárt sírokat, azok leltárát, jellegét, aszerint, hogy inhumációs vagy hamvasztásos temetkezés­ ről van szó. A sirleltárak fő­ ként lándzsákat, karkötőket, kardokat, csüngőket, fibulákat, késeket, láncokat és jellegze­ tes kelta agyagművességi ter­ mékeket tartalmaznak. Külö­ nösen említésre méltó az a madárdíszes sisak, amely már­ is világszerte ismertté vált. A temetőnek különleges történel­ mi értéke, hogy a kelta sírok mellett fedős hamvvedres dák sírok is előfordultak, ami a kelta-dák szimbiózist, együtt­ élést bizonyítja. (Ediţia M u z e u ­ lui R e g i o n a l M a r a m u r e ş , 1967.)

téka Sargetia IV. Acta Musei Regionalis Devensis A dévai tartományi múzeum é v k ö n y v é n e k negyedik évfo­ lyama folytatja a jóval a fel­ szabadulás előtt kialakult ha­ ladó hagyományt. Lapjain a múzeum tudományos dolgozói, munkatársai és barátai, régé­ szeti, ó-, közép- és újkortörté­ neti, valamint munkásmoz­ galmi és néprajzi kérdéseket tárgyalnak. Constantin Daico­ viciu akadémikus méltató elő­ szava után különös figyelmet érdemel a múzeum volt igaz­ gatójának, A. Flocának, a ha­ zai és külföldi szakirodalom­ ban sokat vitatott, aranyosbá­ nyai kezdetleges szobrokról szóló — úgy látszik, végleges megoldást hozó — tanulmá­ nya, továbbá Radu Vulpenak Decebal leánytestvére fogság­ ba hurcolásáról, Gh. Anghelnek a lapusnyaki középkori (XVI. század) pénzleletről, B. Basának a Hunyad megyei XVIII. század végi paraszt­ mozgalmakról írt dolgozatai, valamint I. Frăţilă, C. Clemen­ te, Gh. I. Ioniţă munkásmoz­ galmi cikkei és N. Dunăre ta­ nulmánya a zarándi népvise­ letről. ( E d i t u r a ştiinţifică, 1967.) Concise Etymological Dictionary A legfontosabb, mindennap használt szavak mellett azok is bekerültek ebbe az értékes szótárba, melyeket csak az iro­ dalmi nyelv őrzött meg (így sok, Shakespeare használta szó), de amelyek etimológiája érdekes képet mutat. A körül­ belül 15 000 magyarázatot tar­ talmazó szótári részt főként szakembereknek szánták. Az utolsó fejezetek foglalják ma­ gukba a ragok és képzők ere­ detét tisztázó részt, a latin és görög eredetű, ma is termé­ keny szavak, tövek listáját, a homonimák és két alakban megőrzött szavak jegyzékét,

mazza a t á r g y k ö r r e l kapcsolatos legfontosabb k ö z ö l n i vagy k é r d e z n i v a l ó t . Az e l m é l y ü l ő k e r e s k e d e l m i kapcsolatok, a h a z á n k ­ b a látogató idegen t u r i s t á k n a g y száma, az e g y r e n ö v e k v ő idegenforgalom t e t t e szükségessé, hogy a b e l k e r e s k e d e l e m dolgozói s z á m á r a is idegen n y e l v i k u r z u s o k i n d u l j a n a k meg. A B e l k e r e s k e d e l m i M i ­ n i s z t é r i u m Személyzeti és T a n ü g y i Igazgatósága k o ­ lozsvári székhellyel T o v á b b k é p z ő K ö z p o n t o t létesített, a m e l y a s z a k m a i i s m e r e t e k fejlesztésével p á r h u z a ­ m o s a n az idegen t u r i s t á k k a l v a l ó é r i n t k e z é s k ö z v e t ­ l e n e b b é tétele v é g e t t a k e r e s k e d e l m i és v e n d é g l á t ó ­ ipari dolgozók s z á m á r a 1966 őszétől k e z d v e francia és n é m e t n y e l v ű t a n f o l y a m o k a t indított, a B e l k e r e s ­ k e d e l m i M i n i s z t é r i u m kidolgozta k ü l ö n t a n m e n e t t e l . A k u r z u s o k i d ő t a r t a m á t két évben, évi 125 ó r á b a n j e ­ lölték meg. A t a n f o l y a m o k hallgatói a Helyi K e r e s ­ k e d e l m i V á l l a l a t t e x t i l - és l á b b e l i - s z a k m á b a n dol­ gozó a l k a l m a z o t t a i , a Helyi Közélelmezési V á l l a l a t és a H i g i e n a szövetkezet dolgozói k ö r é b ő l k e r ü l t e k ki, és t ö b b csoportot a l k o t v a ö n k é n t e s j e l e n t k e z é s a l a p j á n v e t t e k részt a t a n f o l y a m o k o n . E sorok írója a k e r e s k e d e l m i és v e n d é g l á t ó i p a r i dolgozók s z á m á r a r e n d e z e t t n é m e t n y e l v i t a n f o l y a m egy-egy c s o p o r t j á t vezette. M u n k á j á b a n segítségére v o l t a k u g y a n a b e m u t a t o t t n y e l v k ö n y v e k , a feladat sajátos v o l t á n á l fogva a z o n b a n m i n d az a n y a g össze­ állításában, mind pedig a tanításban alkalmazott m ó d s z e r t e k i n t e t é b e n teljesen új u t a k o n kellett h a l a d ­ nia. A t a n t e r v e l ő í r á s á n a k megfelelően u g y a n i s a. t a n a n y a g o t a kereskedelem és a vendéglátóipar szó­ kincséből kellett összeállítania, hogy a h a l l g a t ó k a s z a k m á j u k b a n kellő idegen n y e l v i szókészlettel és beszédkészséggel r e n d e l k e z z e n e k . A szókészlet össze­ á l l í t á s á b a n jó h a s z n á t v e t t ü k a B r o c k h a u s - és D u d e n féle k é p e s s z ó t á r a k n a k , a v e n d é g l á t ó i p a r i dolgozók s z á m á r a összeállított îndrumar de conversaţie romângerman ( R o m á n — n é m e t t á r s a l g á s i vezérfonal) s z ó ­ a n y a g á n a k , de kiegészítettük ezeket a h a l l g a t ó k t ó l bekért szójegyzékekkel is, a m e l y e k b e n a m u n k á j u k ­ kal k a p c s o l a t o s szó- és kifejezés-anyagot közölték velünk. E n n e k a s z ó a n y a g n a k b i r t o k á b a n á l l í t o t t u k össze — a fokozatosság elve a l a p j á n — az o l v a s m á ­ nyokat. E z e k b e n p á r b e s z é d e s f o r m á b a n különféle je­ leneteket rögtönöztünk az egyes üzletek és az á l l a m i á r u h á z különböző osztályain (textil-, k a l a p - , kész­ r u h a - , cipő-, g y e r m e k r u h a - , divatcikk-osztály) v a g y p e ­ dig a v e n d é g l á t ó i p a r egységeiben (vendéglő, szálloda) a v e n d é g e k és a l k a l m a z o t t a k közötti beszélgetések (vásárlás, p r ó b a , étel-, ital-rendelés) k a p c s é n . Ilyen helyzeteket jelenítettünk meg csaknem minden órán is, hogy m á r ott h o z z á s z o k t a s s u k a h a l l g a t ó k a t a m u n ­ k a h e l y ü k ö n r á j u k v á r ó f e l a d a t o k sikeres m e g o l d á ­ sához. A beszédkészség k i a l a k í t á s á b a n azt a m ó d s z e r t a l ­ k a l m a z t u k , hogy sztereotip formulák segítségével r ö g ­ z í t e t t ü k a szavak ö s s z e k a p c s o l á s á n a k és a m o n d a t o k m e g s z e r k e s z t é s é n e k módját. E l j á r á s u n k a t az i n d o ­ kolta, hogy a t a n f o l y a m o k hallgatói n a g y r é s z é n e k anyanyelvi nyelvtani ismeretei m á r annyira elhomá­ lyosultak, hogy e z e k r e t á m a s z k o d n i csak n a g y o n k i s m é r t é k b e n lehetett. T a r t ó z k o d t u n k az egyes n y e l v ­ t a n i k a t e g ó r i á k gyakori emlegetésétől is, s m e g e l é -

g e d t ü n k a n n y i v a l , hogy az idegen nyelvi n y e l v t a n i jelenségeket (egyezéseket és eltéréseket) az a n y a ­ nyelvi megfelelővel v e t e t t ü k össze, és az esetleges e l t é r é s e k r e — a n é m e t n y e l v sajátos v o n á s a i r a — h í v t u k fel a figyelmet. Úgy gondoljuk, hasznos volna, h a a többi idegen n y e l v i s z a k o k t a t ó is e l m o n d a n á észrevételeit a r e n ­ d e l k e z é s r e álló n y e l v k ö n y v e k r ő l , és közölné az i d e ­ gen nyelvi o k t a t á s b a n szerzett t a p a s z t a l a t a i t , m e r t ily m ó d o n e r e d m é n y e s e n j á r u l n a hozzá az idegen n y e l v i o k t a t á s g y a k o r l a t i b b á tételéhez, főleg — i d e ­ gen n y e l v ű szakmai gyakorló könyvek kidolgozása útján. Nagy J e n ő

A mai nyugatnémet szociológia kérdései

téka valamint az angol szavak ere­ det szerinti csoportositását. E kiegészítő rész olyan általános tudnivalókat tartalmaz, melyek tulajdonában a laikusok is él­ vezettel tanulmányozhatják az etimológiai szótárt. (Oxford, 1967.) Camil Mureşan Imperiul britanic A történelem folyamán alig volt olyan világbirodalom, amely népek, országok, földré­ szek történeti alakulását anynyira befolyásolta volna, mint a brit birodalom. A kolozsvári egyetemi tanár szerző jól do­ kumentáltan, érdekes formá­ ban, sok illusztráció és tér­ kép segítségével, négy részben, tizennégy fejezetben mutatja be az új- és legújabb kornak ezt az érdekes történeti kép­ ződményét, szerény kezdeteitől a XVIII. és XIX. század ha­ talmas lendületén keresztül napjainkban bekövetkező fel­ bomlásáig. A szerző érdeme, hogy ez az óriási birodalom nem mint véletlenül kialakult konglomerátum jelenik meg az olvasó előtt, hanem mint Anglia, Európa és a világ gaz­ dasági, ipari, társadalmi fej­ lődésének törvényszerű követ­ kezménye, és letűnése is ugyan­ ezen tényezőknek elkerülhetet­ len eredménye. Az adatok, az események, történeti folyama­ tok mélyenszántó, marxista elemzése nemcsak egy állam négy évszázados múltját ele­ veníti meg, hanem biztos kéz­ zel vonja meg Európa és vala­ mennyi földrész történeti fejlő­ désének félreismerhetetlen kontúrjait. (Editura ştiinţifică, 1967.)

Könyvformátumban jelenik meg negyedévenként a k ö l n i e g y e t e m m e l l e t t m ű k ö d ő szociológiai k u t a t ó i n ­ tézet g o n d o z á s á b a n a Kölner Zeitschrift für Soziolo­ gie und Sozialpsichologie (Kölni szociológiai és t á r ­ s a d a l o m l é l e k t a n i folyóirat). K i a d ó j a R e n é K ö n i g p r o ­ fesszor, a N e m z e t k ö z i Szociológiai T á r s u l a t elnöke. A folyóirat köntöse a m o d e r n n é m e t grafika és n y o m ­ d a t e c h n i k a s z a b v á n y á b a n is megőrizte Gutenberg u t ó d a i n a k évszázados t a p a s z t a l a t á t és k i f i n o m u l t íz­ lését. A folyóirat 1967. m á s o d i k n e g y e d é v i s z á m a felöleli a j e l e n k o r i polgári szociológia egész k u t a t á s i t e r ü l e ­ t é t : az á l t a l á n o s és szakszociológiák sokoldalú a n y a g á t . (Hírek és közlemények c í m ű r o v a t á b a n p é l d á u l is­ m e r t e t é s t ad a K e l e t - E u r ó p a egyes o r s z á g a i b a n folyó sportszociológiai k u t a t á s o k r ó l , a m i a h a z a i k o n k r é t szociológiai k u t a t á s s z á m á r a is é r d e k e s t á m p o n t u l szolgálhat.) A n a g y m ű g o n d d a l m e g í r t s többszáz d o ­ k u m e n t á c i ó s címjegyzettel a l á t á m a s z t o t t t a n u l m á n y o k , v i t a a n y a g o k , t u d o m á n y o s szemlék és k ö z l e m é n y e k c s u p á n névleges felsorolása is t ú l h a l a d n á i s m e r t e t é ­ s ü n k szerény keretét, ezért c s u p á n k é t t a n u l m á n y j e l l e m z ő b b részeinek a m e g v i l á g í t á s á r a szorítkozunk. A folyóirat — az á l t a l á n o s szociológiai r é s z b e n — elsőként a g a z d a s á g t u d o m á n y és szociológia h a t á r j e ­ lenségeivel foglalkozó E r n e s t Z a h n a m s t e r d a m i p r o ­ fesszor Gazdasági fejlődés és társadalmi elvárás cí­ mű t a n u l m á n y á t közli. Eszerint az i p a r e l ő r e h a l a d á ­ s á b a n é l e n j á r ó országokat a gazdasági fejlődés és n ö v e k e d é s e r e d m é n y e k é p p e n k i a l a k u l t különböző fej­ lettségi szintek fékezik. Az i p a r i fejlődés „érett" sza­ k a s z á b a j u t o t t országok u g y a n i s az állítólagos „teljes foglalkoztatottság", „bőség", „tömegfogyasztás" e l l e n é ­ Vasile Pârvan r e s e m érzik m a g u k a t egy t ö r t é n e l m i végcél b i r t o k o ­ s a i n a k . Ellenkezőleg: az i p a r i fejlődés ú j , m a g a s a b b Dacia. Civilizaţiile a n t i c e szinten m e g v a l ó s í t h a t ó útjait keresik. A t o v á b b f e j l ő ­ din ţ ă r i l e c a r p a t o - d a n u b i e n e dés d i l e m m á j á n a k m e g o l d á s á b a n Z a h n szerint i r á n y ­ t ű k é n t szolgálna számos n a g y k u l t ú r t ö r t é n e t i t r a k t u s : Negyedik kiadása a nagy ro­ „ n ö v e k e d é s - e l m é l e t " , „körfejlődés", „elit-teória" és mán régész, Vasile Pârvan, mások, a v i l á g p i a c globális a l a k u l á s á t befolyásoló először 1928-ban angolul meg-

téka jelent értékes monográfiájá­ nak. A könyv annak az öt elő­ adásnak az eredménye, ame­ lyet a szerző 1926-ban az ang­ liai cambridge-i egyetemen tartott. Az előadások eredeti­ leg francia nyelven íródtak, és ezekből készült az angol for­ dítás. Radu Vulpe, a hazai ré­ gészet és ókori történelem jól ismert képviselője, Párvan egykori tanítványa, az eredeti francia szöveget fordította ro­ mánra és illusztrációkkal meg jegyzetekkel látta el. A könyv öt fejezete a kárpát-dunai és a villanovai kultúrát, továbbá ezek és a szkíta, görög, kelta meg római kultúra kapcsola­ tait, ezek jellemző vonásait mutatja be. A fordító a feje­ zetekhez írt jegyzeteiben az új régészeti és történeti kuta­ tások fényében kiegészíti vagy éppen kiigazítja az itt-ott már elavult tételeket, s ily módon az új kiadás nemcsak Pârvan eszméit tükrözi, hanem a ha­ zai régészet mai helyzetét: eredményeit és megoldásra vá­ ró nagy problémáit is. (Editu­ r a ştiinţifică, 1967.)

N. N.

Jakovlev

Franklin Delano Roosevelt Négy ízben tette le az elnöki esküt, évszázadunk kivételesen fontos esztendeiben volt az egyik szuperhatalom, az Egye­ sült Államok sorsának válasz­ tott letéteményese. A súlyosan beteg, de meg nem tört ember pályafutásának történelmi íve­ lése az életrajz-irodalom nagy témái közül való. A kiemelke­ dően tárgyilagos szovjet szerző példás tárgyi tájékozottsága nem halványítja el az Elnök emberi kvalitásait: a történel­ mi háttér hitelessége a sze­ mélyiség kidomborításának elő­ feltétele. Nyilas Vera szép for­ dítása nagy érdem. (Kossuth, 1967.)

tényezők a z o n b a n é r z é k e t l e n n e k m u t a t k o z n a k az ilyen „izmusok" i r á n t , s z á m u k r a a tökeképzés, t e c h n o l ó ­ giai h a l a d á s , piacbővítés és kereskedelem-fejlesztés jelenti a m o d e r n v i l á g t ö r t é n e t stratégiai v a r i á n s a i t . Ezek e g y e t e m e s é r v é n y e s í t é s e a z o n b a n , éppen az egyenlőtlen fejlődés k ö v e t k e z t é b e n k i a l a k u l t k ü l ö n ­ böző szintek s elsősorban a gyengén fejlett, vissza­ m a r a d t országok miatt, a k a d á l y o k b a ütközik. A f e j ­ lett országok a „ t o v á b b h a l a d á s t " sürgető j e l e n s é ­ gekkel, a fejletlenek viszont a „ l e m a r a d á s u k a t f e n n ­ t a r t ó " bajok k r ó n i k u s t ü n e t e i v e l á l l a n a k s z e m b e n . Ezt súlyosbítja (s itt k e z d ő d i k a t u l a j d o n k é p p e n i szociológiai p r o b l é m a ) a fejlődés m i n d k é t szintjén egyre erősödő t á r s a d a l m i e l v á r á s , a m a g a s a b b élet­ színvonal k ö v e t e l m é n y e , a m i jogos igény, de m é g e l ­ gáncsolja a kielégítés eszközeinek h i á n y a . H o g y a n t ö m h e t i be a m o d e r n t á r s a d a l o m az „igény" és „ l e h e ­ tőség" közt t á t o n g ó s z a k a d é k o t ? . . . Az i p a r i l a g f e j ­ lett v i l á g n a k az a fejlesztési p r o g r a m j a , a m e l y sze­ r i n t az a n y a g i - t e c h n i k a i eszközöket a g y e n g é n fejlett vagy v i s s z a m a r a d t z ó n á k b a k e l l e n e á t t e n n i , helyi n e ­ hézségekbe ütközik, s ebből jelentős feszültségek is erednek. Kérdés marad tehát: hogyan volna lehetsé­ ges a fejletlen o r s z á g o k b a n a m a g a s a b b életszínvonal e g y r e erősödő igényét, a „ t á r s a d a l m i e l v á r á s t " a r e n ­ delkezésre álló. eszközökkel kielégíteni, s u g y a n a k k o r v á l l a l n i a „ v i l á g v e r s e n y t " is. Természetesen, a „társadalmi elvárás" nyomásként n e h e z e d i k a fejlett v i l á g r a is, hiszen ott s e m részesül egyenlő m é r t é k b e n a t á r s a d a l o m m i n d e n t a g j a az a n y a g i j a v a k bőségéből. S ezt bizonyos m e g s z o r í t á ­ sokkal elismeri Z a h n is. I l y e n f o r m á n a gazdasági f e j ­ lettség m i n d k é t „szintjén" létezik t á r s a d a l m i szük­ séglet, és n e m k ö n n y ű feladat elé állítja a vezetés m e c h a n i z m u s á t . A gazdasági fejlődés f o l y a m á n j e ­ lentkező „társadalmi elvárás" strukturális feltárását s a termelésre, valamint a gazdaságpolitikára ható f u n k c i o n a l i t á s á n a k v i z s g á l a t á t Z a h n e l s ő r a n g ú szocio­ lógiai p r o b l é m a k é n t jelöli meg, s m e g o l d á s á b a n t e r ­ m é k e n y e g y ü t t m ű k ö d é s i lehetőséget lát a g a z d a s á g t u ­ d o m á n y és a szociológia m ű v e l ő i között. Egy m á s i k t a n u l m á n y , a Fremde Gruppen als Be­ zugsgruppen (szerzője a b o n n i M a r t i n u s Emge), az idegen — t e h á t n e m a u t o c h t o n — közösség v o n z á s á t és v o n a t k o z á s a i t vizsgálja a t á r s a d a l m i mobilitás, m u n k a e r ő b e v á n d o r l á s , szétszóródás és m á s j e l e n s é ­ gek t ü k r é b e n , a csoport-szociológiai f e l m é r é s eszkö­ zeinek f e l h a s z n á l á s a a l a p j á n . A b b ó l i n d u l ki, hogy „magatartásunk annak a társadalmi csoportnak a bélyegét viseli, a m e l y h e z t a r t o z u n k " , s előbb a p r i ­ m é r c s o p o r t o k n a k (család, n é p , osztály, egyfoglalkozásúak), t e h á t a m a k ö z ö s s é g e k n e k m a g a t a r t á s t m e g h a ­ tározó és m o d e l l á l ó jellegét elemzi, m e l y e k h e z m i n t „saját" csoportokhoz v i s z o n y u l u n k , m a j d azt t a n u l ­ m á n y o z z a : m i l y e n súlya v a n az „idegen" csoportok m a g a t a r t á s t befolyásoló s z e r e p é n e k . Az „idegen csoport" k é r d é s é n e k v i z s g á l a t a N é m e t ­ o r s z á g b a n H e r b e r t H. H y m a n n e v é h e z fűződik. Ő v e ­ zette b e 1942-ben a „ r e f e r e n c e - g r o u p " fogalmát. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n Georg S i m m e l és C h a r l e s H. Cooley a „tömeg" a m o r f f o g a l m á v a l szembeállítja a „csoport" szociológiai jelentőségét, Gottfried Eiser­ m a n n p e d i g a cselekvés m e l l é m i n t a l a p v e t ő szocio-

lógiai k a t e g ó r i á t állítja a „csoport"-ot. De h o g y a n viselkedik az egyén saját t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t é n e k (csoportjának) e l h a g y á s a u t á n , egy s z á m á r a idegen k ö r n y e z e t b e n ? E m g e szerint fontos t á r s a d a l m i t é n y ­ k é n t kell e l f o g a d n u n k , hogy „ m i n d az egyén, m i n d a csoport m a g a t a r t á s b e l i o r i e n t á c i ó j á t n e m c s a k az a c s o p o r t h a t á r o z z a meg, a m e l y h e z tartozik, h a n e m b i ­ zonyos, de m é g t i s z t á z á s r a v á r ó feltételek m e l l e t t olyan csoportok is, a m e l y e k h e z n e m tartozik". T a u t o ­ l ó g i a k é n t hat, de fel kell t e n n ü n k a k é r d é s t : „saját csoportunk" tekinthető-e „vonatkoztatási csoport­ n a k " — s h a igen, melyik a döntő v o n a t k o z t a t á s i cso­ p o r t ? Helyet a d h a t u n k - e S i m m e l f o r m u l á j á n a k , s h a igen, hozzásegíthet-e ez b e n n ü n k e t a n n a k m e g á l l a p í ­ tásához, hogy ha „A-t az a, b, c vagy d csoport n o r ­ m á i és é r t é k í t é l e t e i r á n y í t j á k , m e l y e k h e z ő egyidejű­ leg tartozik, a k k o r egy a d o t t k o n k r é t h e l y z e t b e n a -csoport, család, foglalkozás, szakszervezet, p á r t stb. e g y ü t t e s h a t á s á b ó l m e l y i k az, amellyel s z e m b e n a többi csoport befolyása k e v é s b é vagy e g y á l t a l á n n e m érvényesül?" A N y u g a t - E u r ó p a ipari központjai felé á r a m l ó spa­ nyol, olasz, görög m u n k a e r ő , az E u r ó p á b ó l az E g y e ­ sült Á l l a m o k b a i r á n y u l ó „értelmiségi e x o d u s " a m o ­ d e r n t á r s a d a l o m oly csoportszociológiai és l é l e k t a n i p r o b l é m á i t veti fel, m e l y e k m e g o l d á s á b a n M a r t i n u s E m g e t a n u l m á n y a figyelemre m é l t ó ú t k e r e s é s az e g y é n n e k és a c s o p o r t n a k az a d o t t t á r s a d a l m i k ö r n y e ­ zetbe való szerves beilleszkedése, v a l a m i n t az e fo­ l y a m a t b a n jelentkező interperszonális ellentmondások kedvező megoldása irányában. Várhegyi

téka Kiss

Jenő

Kaleidoszkóp

Egyéni vállalkozásról lévén szó, nyilvánvaló, hogy a K a ­ leidoszkóp (ha már a szó s a cím etimológiájánal maradunk) azt a színjátszó üvegszemcse­ állapotot, rendszert rögzíti, amelyet a szerző lát. Az olva­ sók szemében, természetesen ez a „kaleidoszkóp" mindig más színben és elrendezésben ragyog jel; így lesz tehát frap­ páns, hatásában pedig sokat­ mondó Kiss Jenő legújabb mű­ fordítás-kötete. A költő, kinek műfordítói tevékenységét a nagyfokú beleéléssel párosuló mértéktartó ízlés jellemzi, mely tevékenység lényegében költői munkássága szerves tar­ tozékának tekinthető, e majd­ nem háromszáz oldalas köte­ tében a román költészet sok­ arcú világába vezet el, ahol köl­ I s t v á n — a már oly jól ismert tők esetében is, mint Eminescu, Bacovia, Blaga, Beniuc — új és új szépségeket fedez s tár fel a maga, de az olva­ sók örömére egyaránt. (Irodal­ mi K ö n y v k i a d ó , 1967.) Kádár Fénycsíkok

János nyomában

A színes, férfias lírájával ki­ tűnt Kádár János kisregény­ nyel jelentkezett az 1967-es év utolsó hónapjában. Könyvé­ nek témáját a falusi értelmi­ ség, pontosabban a városból fa­ lura szakadt tanárság életéből meríti, és ezúttal sem tagad­ ván meg lírikus voltát, őszin­ te, a vallomás erejével bíró szavakkal beszél a falu és a tanárság mindennapi gondjai­ ról. Kisregényében nem azt állapítja meg, hogy manapság nehéz falun tanárkodni, ha­ nem e tényből kiindulva, az okokat keresi, villantja fel és bírálja. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1967.)

IRODALOM-MŰVÉSZET A neoavantgard

rül

és az

olvasó

Ha a szoborral nem is (minthogy a statikai törvények miatt többnyire csak egyféleképpen rögzíthető), a modern festménnyel, grafikával, még inkább ezek reprodukciójával már az első közelítéskor konfliktusba keaz egyszerű néző — nem tudja, hogyan is nézze, nehogy úgy járjon, mint az analfabéta az írott szöveggel. S a modern képzőművészet után — a „fogyasztói zavar" tekinteté­ ben — minden bizonnyal a modern költészet következik. Nemcsak az újszerű cím-tördelés fordíttatja meg olykor kezünkben a lapot, hanem egy-egy olvasásra kiszemelt vers is. Most nem az Apollinaire nevével fémjelzett képversre gondolok, hanem az olyan újabb bizonyságokra, mint amilyent legutóbb Juhász Ferenctől olvashattunk az Új Írás múlt évi utolsó számában. Egészen pontosan, az amerikai Gregory Corso „társtalan vad éneke", tiltakozása a halál ellen, „egy mámor vázlata, a fájdalom fosszi­ liája" késztette a magyar költőt, „hogy egy óriás-vers-lehetőségből csil­ lagosan zúgó szó-lombozatot, dörgő fájdalom-erdőt" csináljon. Igy szü­ letett a Bomba, amely szétveti a szokásos oktáv-méretű oldalt, csak ke­ resztbe fordítva fér el rajta, így tudja külső formájában, grafikai ké­ pében is sugallni a felelősséget és fájdalmat, amit a címszó a X X . szá­ zad második felében valamennyiünkben kelt. Ám a modern vers és képzőművészeti alkotás rokonsága nem korlátoz­ ható csupán arra, hogy mindkettőt gyámoltalan tétovasággal vesszük kézbe, pászítjuk az olvasás-nézés ősi konvencióihoz. Elhagyva a tréfát — amelyet, tudom, sokan komolynak hisznek —, megint Juhász Ferencre hivatkozom; az említett folyóirat változatos reprodukciós anyagát rend­ szeresen ő értelmezi, prozaverssé mélyített — vagy csak terebélyesített — esszéiben. A véletlen hozta, hogy a Gregory Corso-magyarítással egy számban épp a gobelin-szövő Jean Lurçat-t méltatja, mint századunk legnagyobb művészét, „Picassónak és Henry Moore-nak, a monumentális álmodóknak, megvalósítóknak, századunk hatalmas eposz-teremtőinek" testvéri társát. Véletlen csupán csak az egyidejűség, de n e m az, hogy Juhász Ferenc az eposz-teremtőt, Lurçat gobelinjeinek világegyetemét csodálja: „a csillag-anyagsziget-ragyogás-lángolás-robbanás lüktet, a föld­ kéreg és a magma, a tűz és a víz, az állatok, növények, madarak, égi­ testek, mítoszok és hitek lángolnak, füstölnek, ragyognak; gobelinjein a teljes természet és a teljes emberi múlt robog, ragyog és kering." Aki csak valamennyire is ismeri Juhász kozmikussá növelt biológiai elemek­ kel benépesített, bibliás jövendölésű, de a modern tudomány és technika reáliáira épített költészetét, az nem értheti félre az önvallomást; mint ahogy ars poeticának hangzik ez is: „nemcsak a teremtő-vállalkozás ereje, de a teremtő vállalkozás mérete is a teremtés nagyságának része." Én még egy Juhász Ferenc-idézetet tennék ezek mellé, amely ugyan a művészi teremtés lényegét, a kiváltódást és kiválást általában kívánja jellemezni, konkrét alkalmazása mégis hasznos lehet: „ha lemállanak róla majd a kegyetlen fölösleg héjai, zsírjai és r o s t j a i " . . . Ugyanezt a reményt mondja ki Márton László a Magyar Műhelyben, a költő alkal­ mi prózájának gyűjteményét recenzálva, amikor „a tökéletes konstrukció igazi cementjét: a tudatos fegyelmet" üdvözli — a cikkekben megvaló­ sult lehetőségek láttán. No de a „virágzó világfává" lombosodott Juhász Ferenc-i líra (és epika) nem témája — tárgya mindössze eszmefuttatásunknak, tárgya, amennyi-

ben a modern költészet néhány kulcskérdésére irányítja a figyelmet. Épp­ úgy beszélhetnénk a közelmúltban elhunyt Kassák Lajos életművéről — sőt beszélnünk is kell róla; annál is inkább, mert az újszerű képzőmű­ vészet és irodalmi kifejezés kapcsolatáról került szó, márpedig ennél jobb példa, hozzánk ilyen közel, nemigen akad. N e m szeretném m a g a m ­ ra vonni a citatológia vádját, méltánytalannak érezném azonban, ha a kérdésben nem hivatkoznék az újvidéki Bori Imrére, a magyar avant­ gard történetét az Új Symposionban irodalomtörténeti körültekintéssel feldolgozó esszéistára. Kassák képzőművészeti alkotásainak geometriája s a képzőművészeti indítású versszerkesztés közötti összefüggés megle­ hetősen közismert — de Boriék vállalták elsődleges örökségüknek a kassáki hagyományt, s ez az elméleti ember munkáján éppúgy meglátszik, mint e fiatal lap egészén. (Bár például az Új Symposion grafikai képe távolról sem egyértelműen kassáki — valahol a szecesszió, a popart és az absztrakt között egyensúlyoz.) Az avantgard-hagyomány birtoklása egyébként mindenhol napirenden van napjainkban, s amikor az Utunkban Sőni Pál cikksorozatot szentel a kérdésnek (Modernség tegnap és ma), nyilván érzi a hazai és n e m ­ zetközi buzdítást. Hiszen a Viata românească éppúgy napirendre tűzte az egykori avantgard-folyóiratok elfeledett anyagának, izmusok innen in­ dult s világhírre emelkedett művelői korai pályaszakaszának feltárását, mint ahogy a mai szovjet irodalmat sem lehet megérteni a húszas évek virágzó irányzatai nélkül. És amint Sőni érdekes párhuzama figyelmez­ tet rá, jó néhány, az izmusoktól ilyen vagy olyan irányba eltávolodott költőt nem érthetünk meg igazán, például Lucian Blagát vagy Bartalis Jánost, ha nem tárjuk fel indulásuk irodalomtörténeti miliőjét. E tekintetben rengeteg tévhit vár eloszlatásra. Ahhoz a régi megálla­ pításhoz, miszerint az izmusok egy apokaliptikus világ talaján keletkez­ tek, ma sem férhet kétség, ám a művekben érvényesülő apokalipszis, abszurditás mellett nem kevésbé fontos hangsúlyozni a valóság-talajt. A mi példánkra alkalmazva: „Kassák is a megbomlott harmónia, a fel­ billent világegyensúly, a teljesség-hiány költője — de, tegyük hozzá: a realitásoké mindenekelőtt, aki verseiben a megbomlott harmónia, a fel­ billent világegyensúly képeit szerkesztve, effektusait hívja elő, s az elő­ hívó feladat szolgálatába állítja a verset a képek kiváltotta érzéki be­ nyomások, a verskép konstrukciójának aktivitásával." A megbicsaklások tekintetében talán túlságosan is elnéző Bori, mégis döntően fontos Kas­ sák-összegezése: „izmusos váltásai egyúttal új szelek vitorlába fogásai is voltak." Ez az, amit nem sokkal halála előtt maga a nagy formabontóformateremtő így fogalmazott meg egy nyilatkozatában: az igazi költők közül „a legkülönbek nem elégednek meg annyival, hogy tükrözik ko­ rukat, hanem át is akarják azt alakítani. De az átalakuláshoz nem anynyira a rombolás dühével, cinikus grimasszal, mint inkább az építés vágyával, alkotásaik új minőségű többleteredményéivel járulnak hozzá". Kassáknak ez a kijelentése egy alkotásokban, újatakarásban gazdag élet végső tanulsága, amely — amellett, hogy irodalomtörténeti dokumentum — érvényét a fellendült neoavantgard korában is őrző igazság. Mert a szakemberek vitatkoznak ugyan rajta, vajon felújíthatók-e negyven­ ötven-hatvan évvel ezelőtti törekvések, a költők azonban szerte a vilá­ gon újraélik az expresszionizmus, szürrealizmus kísérleteit, s az elődök tapasztalataival tarsolyukban vagy hályogkovácsként (ha sokáig nem fér­ hettek közel e hagyományhoz), a mai korra próbálják alkalmazni a meg­ újított eszközöket. Ez a neoavantgard annyira benne van a levegőben, hogy az egyszer már „lehiggadt öregek", mint például Illyés Gyula vagy Déry Tibor, visszatérnek ifjúságuk formavilágához — természetesen hasz­ nosítva mindazt a hatalmas mesterségbeli ismeretet, amelyet európai csúcsra ívelt pályájukon szereztek. De másként is feltehető a kérdés. Vajon Illyés Gyula mai prózaversei nem egy nagyon is konkrét, mindenki számára közérthető, mindennapi realitásra épülnek? (A Közelítő fagy indítása: „Jön ismét a sértés. Fű­ teni kell!" Ebből a köznapi tényből szárnyal fel a vers a végső emberi kérdésekig.) Vajon Déry Szembenézni című jelenete, ez az érdekes vá­ lasz Illyés somogyjádiaknak írt oratóriumára, nem a chaplini groteszk ér-

telmében vett „modern idők" vetülete, az információ-halmaz, a technikai lehetőségek és az etikum időszerű szembesítése? „Bármily pontosan szá­ molsz és tervezel, mondom magamnak, s ha akár elektronikusan is, az ember házassága a valósággal n e m anyakönyvezhető sem a pokolban, s e m a mennyországban, naponta váltogatják illetőségüket." A metafora szép­ sége n e m önmagában van — fényét alkotójának embersége sugározza. „Mert minden igazi művészet élni segít" — mondhatjuk Juhász Ferenc­ cel. A világ valamelyik pontján, ahol külön felelőssége v a n azért a h e ­ lyért, azokért az emberekért; „amely éppúgy végzete és szerelme, mint az én végzetem, szerelmem és hitem". A neoavantgard sem tehet mást, ha élni akar. A mi költőink — Sőni bőséges (azonban nem eléggé meg­ válogatott) példatárat idéz — szerencsésebb helyzetben vannak, mint nemegy nyugati társuk: világnézetük parancsolóan sugallja a helyzet­ felismerésen túlmutató útkeresést, n e m a cinikus grimaszt, hanem az építés vágyát. Nemcsak Lászlóffy Aladárról — Páskándi Gézáról és Szi­ lágyi Domokosról is állíthatjuk ezt, a költészetükben meghatározó sze­ repet betöltő groteszk ellenére. És ugyanez a tartás jellemzi a román fiatalok közül Sorescu vagy Ion Alexandru líráját: szembenézés a X X . századi emberiséggel, tehát az embertelenséggel is — de az emberség példáinak ismeretében. Minden irányzatnak megvannak a vámszedői, s megvannak a jóhiszemű tehetségtelenjei is. N e m szabad az ő izzadságszagú „modernségük" alap­ ján ítélni meg a valóban újra, magasabbra törőket, akár pedig a régi csapások (ezúttal az avantgard) követőit, akik a begazosodott ösvénye­ ket szélesre tapossák, s az így ismét használhatóvá vált úton esetleg újabb csúcsokra jutnak. Persze, olyasmi is van, amit az Új Symposion egyik számában olvashatunk: „Írom itt / amit megtanultam / azt írom / szikáran és rosszul / . . . / hol a hülyeségről / vagy a jóságról / most a humanizmus v a n / soron utána jő az emberi szív / ez a tiszta a szé­ lesre tárt steril s e m m i . . . " Olvasunk olyan verset (a Magyar Műhely­ ben is), ahol a mondatok szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok han­ gokra, sőt betűkre hullanak szét, a szerző „modern" önkénye szerint, fura „enjambement"-ként. De ugyanitt Határ Győző n e m egy látszólag játékos, valójában művészileg is megszenvedett verse, nyelvi könnyed­ ségük Páskándi Gézát asszociálja bennem, s az Új Symposionból megis­ mert Tolnai Ottó Balaton című versének szóözönéből végül is egy J u ­ hász Ferencre emlékeztető vízió bomlik ki, múlt és jelen, földrajz és történelem, filozófia és világpolitika, egy utazás jelentéktelen, futó e m ­ lékei és megdöbbentő hírek kapcsolódnak egybe a szabad asszociáció szárnyain. Jellemző a versbe beépülő névsor: meghalt Kassák Lajos, meghalt Füst Milán; és Sinkó Ervin, és Áprily, és Ehrenburg és Kodály; és a régebbi mesterek: „a megannyi körmölő kéz / már mint Cendrars csillagokból kirakott karja"; „Brâncuşi aki két részre osztva kőbe véste az ember szívét". (Ugyancsak Tolnai Ottó ír a Symposionba cikket a Tîrgu Jiu-i Hallgatás Asztaláról; innen való ez a beszédes passzus is: „Érdekes megemlíteni, három nagy művész jött Romániából, hogy a m o ­ dern költészet, szobrászat és a modern dráma lényeges fordulatait segít­ sék elő: Tzara, Brâncuşi, Ionescu.") N e m könnyű ezeket a verseket, általában a modern, valamilyen ágon a neoavantgardhoz csatlakozó verseket olvasni. Igazi költő verse azon­ ban — megéri a fáradságot, a küzdelmet a költővel, önmagunkkal. A többértelműség, amelyet egy olasz esztéta, Umberto Eco könyve alapján Sőni fejtegeti cikkeiben, különösen sok fejtörést, nemegyszer bosszúságot okoz a gyanútlan olvasónak. Ezzel azonban — tetszik, n e m tetszik — számolni kell; egy világjelenség attól m é g létezik, ha én n e m veszek tudomást róla. Mint ahogy a „meghatározatlan" egyre erőteljesebb ér­ vényesülése összekuszálja a jó öreg iskolai műfaj-kategóriákat, „egyper­ cesek" lesznek a novellák, novella-méretűek a lírai konstrukciók, esszészerűek a drámák. Az irodalom azért még élhet és virulhat — sőt, bízzunk benne, nemcsali olvasók nélkül. Mert miért csak az olvasó ne változhatna?

A z i s m e r e t l e n Pavel D a n N e v é t a r o m á n olvasók is csak m o s t a n á b a n k e z d i k m e g i s m e r n i , a hazai m a g y a r olvasóközönség s z á m á r a m e g éppenséggel i s m e r e t l e n . B u d a p e s t e n megjelent ugyan n é h á n y í r á s a Ó v á r y - Ó s s József f o r d í t á s á b a n (Üres a fészek, 1959), de e r r e s e m figyeltek fel k ü ­ lönösebben. P e d i g P a v e l D a n í r á s m ű v é s z e t é v e l é r d e ­ mes m e g i s m e r k e d n i . A n n a k ellenére, hogy mindössze n é h á n y év a d a t o t t neki a m ű v é s z i a l k o t ó m u n k á r a , h á t r a h a g y o t t írásai a k r i t i k a i r e a l i s t a r o m á n szép­ p r ó z a l e g m a g a s a b b csúcsait érintik. A Mezőségen született, A l s ó - D e t r e h e m b e n , 1907. s z e p t e m b e r 3-án, s 1937. a u g u s z t u s 2-án h a l t m e g Kolozsvárt. T r a g i k u s a n rövid élete a l a t t alig h a g y t a el E r d é l y területét. A Mezőségen töltötte g y e r m e k k o ­ rát, T o r d á n j á r t középiskolába, K o l o z s v á r t végezte az e g y e t e m e t ( l a t i n - r o m á n szakos t a n á r volt), s írásai is l e g n a g y o b b r é s z t erdélyi folyóiratokban, l a p o k b a n j e l e n t e k m e g (Gînd românesc, Abecedar, Pagini lite­ rare, Blajul literar, România nouă). Írói p á l y á j á n a k n é h á n y éve a l a t t n e m lett „befutott" íróvá, B u k a r e s t , a r o m á n i r o d a l o m központja, n e m k a r o l t a fel é r d e ­ m e szerint. Í r á s a i n a k t á r g y a m i a t t egyszerűen a „ n é p i e s k e d ő k " egyikét l á t t á k b e n n e , s e b e s k a t u l y á z á s elégséges volt ahhoz, hogy é l e t é b e n l e g t ö b b e n — köz­ t ü k a kiváló szemű C a m i l P e t r e s c u is — kézlegyin­ téssel intézzék el. Ma m á r látjuk, P a v e l D a n í r á s m ű v é s z e t é t ő l mi s e m áll t á v o l a b b , m i n t a „ n é p i e s k e d é s " . *

A Mezőség, ahol P a v e l D a n született és n e v e l k e ­ dett, g a z d a s á g i l a g az ország egyik l e g e l m a r a d o t t a b b v i d é k e volt. E t e r ü l e t n e k a k a p i t a l i s t a fejlődéstől el­ szigetelt, m i n d e n k o m o l y a b b i p a r i k ö z p o n t t ó l t á v o l ­ eső p a r a s z t i világa az első v i l á g h á b o r ú i g c s a k n e m é r i n t e t l e n ü l őrizte m e g a f e u d a l i z m u s - k o r a b e l i falusi életformát, e l m a r a d t termelőeszközeivel és e l m a r a d t t u d a t v i l á g á v a l együtt, g a z d a g a n y a g o t k í n á l v a a g y ű j ­ tögető n é p r a j z k u t a t ó k n a k . Pavel Dan művészetét azonban n e m e néprajzi furcsaságok i n s p i r á l j á k . A t á r s a d a l m i fejlődés örök t ö r v é n y e szerint végül e b b e a zárt p a r a s z t i v i l á g b a is be kellett h a t o l n i a az új, k a p i t a l i s t a szellemnek. A hosszú évszázadok a l a t t k i a l a k u l t szigorú szokások és erkölcsi n o r m á k , m e ­ lyek e d d i g a falu t á r s a d a l m á n a k életét m e g s z a b t á k , recsegve feszültek szét az új v a l ó s á g testén, a kis e m b e r i közösségekre jellemző segítőkészség eltűnt, h o g y a k í m é l e t l e n v e r s e n y s z e l l e m n e k adjon helyet. A p r i m i t í v t e r m e l ő e s z k ö z ö k k e l és p r i m i t í v t u d a t t a l r e n d e l k e z ő , az e m b e r i e n e r g i á k a t a m e g n ö v e k e d e t t i g é n y e k h e z m é r t e n gyümölcsöztetni n e m t u d ó z á r t p a r a s z t i t á r s a d a l o m b a n gyökerező meggazdagodási v á g y c s a k n e m kóros e l t o r z u l á s o k a t idéz elő az e m ­ b e r i l e l k e k b e n . A z á r t falusi t á r s a d a l o m , ahol m i n ­ d e n k i m i n d e n k i t ismer, s a h o l eddig a k i a l a k u l t h a ­ g y o m á n y o k s z a b t á k m e g az e m b e r e k viselkedését, m i n d e n kis v á l t o z á s t regisztrál, s úgyszólván felna­ g y í t v a m u t a t j a m e g a t á r s a d a l o m lényeges j e l l e m ­ vonásait.

téka Bálint

Tibor

Önkéntes rózsák Sodomában Fantasztikus regény, „álom­ játék" Bálint Tibor legújabb könyve, amelynek cselekménye egy valószínűtlen időben és térben játszódik le, s amely — a szerző szavait idézve — „...mindenütt valósággá der­ medhet, ahol a halál három váltásban lebeg a városok fe­ lett az öntudatlanság puha kampóin." Mostanában divat lett az aggódás a jövőért, az emberiség sorsáért. Bálint Ti­ bor könyve kivétel e divat alól: igazi művész, erőteljes egyéni­ ség szól a ma emberéhez, óvja őt és figyelmezteti korunk egyik legsúlyosabb betegségé­ re: az elgépiesedésre, az elembertelenedésre. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1967.) Szőcs

Kálmán

Csöndes kiáltvány

Szőcs Kálmán optimista köl­ tő, és verseinek túlnyomórész versbe-öntése. Igy válaszolja meg tartalmilag minden Szőcsköltemény a huszadik század emberének valamilyen kisebbnagyobb problémáját. A for­ mát tekintve viszont a fiatal költő nem ennyire feddhetet­ len. Szőcs ugyanis igyekszik a modern tartalmat mindenki számára hozzáférhetően kö­ zölni. Ez a költői eljárás nem egyszer egészen slágerízű ver­ seket eredményez (Rímes b á ­ nat), néhol pedig bántóan viszszajárnak a József Attila-i versindítások, vershangulatok (Első szerelem). A fiatal köl­ tő akkor ír jó verset (Beszélge­ tés a kisfiúval, Történés), ami­ kor mindkét veszélytől szaba­ dulni tud. (Ifjúsági K ö n y v k i ­ adó, 1967.)

Szilágyi

Domokos

Garabonciás „mert csak te tudsz és sorsod az értelem

/

beszélni vedd

téka leltárba reményeidet szemed élesre állítsd nézz körül e / birodalomban" — figyelmez­ tet a harmadik kötetével je­ lentkező Szilágyi Domokos; leltárra figyelmeztet, önvizs­ gálatra, erőre int az embert fenyegető minden veszély el­ len, szabadságimádatra int, szabadság-megőrzésre a szoká­ sokkal szemben; el nem tipor­ ható, alig viselhető vágyakra hív, lázít, hogy megmaradhas­ sunk embernek szemben az embertelenséggel, hogy meg­ maradhassunk önmagunknak önmagunk ítélőszéke előtt, hogy megmaradhassunk em­ bertársunk embertársának a többiek előtt; — hatalmas szür­ realista víziókkal riaszt Szilá­ gyi minket s önnönmagát, mert meg kell maradnunk, dolgoznunk, győznünk kell minden barbárság ellenére, és énekelnünk: „ó, Európa, légy otthonom, / te lobogj minden szavamon" (Ifjúsági K ö n y v k i ­ adó, 1967.) Kocsis

István

Egyenletek A szerző a legfiatalabb ha­ zai magyar prózaíró-nemzedék tagja. Első kötetével új novel­ listát és sorkezdő drámaírót avat a Forrás. Számonkérő, fe­ lelősségre vonó művészet a Kocsis Istváné, mélyen huma­ nista őrködés, szigorú ítélke­ zés, szinte fanatikus prédiká­ ció az emberség, a becsület, a helytállás, az emberi tisztaság védelmében. Kocsis ítéletet mond minden önelégült és ép­ pen ezért kallódó embertársa fölött, és minden tollvonásával a felelősségre lázít. Ez a mi időnk millió váratlan veszélyt, csapdát, fenyegetést is jelent a ma emberének, de ez csak sokszorozza felelősségünket, és egyetlen pillanatra sincs jo­ gunk lemondani a becsületről, az emberi élet vagy éppen az emberhez méltó halál lehetősé­ géről — sugallja a fiatal író

Ez a látszólag m o z d u l a t l a n , de belül a n n á l f o r r o n góbb, h e v e s személyi összeütközéseket kiváltó, gyors b o m l á s n a k i n d u l ó p a r a s z t i világ t e r m e l t e ki P a v e l Dant, a k á r c s a k Csecse Móricz Zsigmondot. E b b ő l a világból hozza m a g á v a l azokat az a l a p v e t ő é l e t é r z é ­ seket és e m l é k e k e t , m e l y e k b ő l később n a g y s z e r ű í r á ­ sai megszületnek. Ezeket az í r á s o k a t t u l a j d o n k é p p j o g t a l a n u l n e v e z ­ zük n o v e l l á k n a k , m i n t a h o g y a n P a v e l Dant, ezt a született r e g é n y í r ó t j o g t a l a n u l n e v e z z ü k novellistá­ n a k . Hisz a szó valódi é r t e l m é b e n v e t t n o v e l l á j a — a valóság egy rész-jelenségét ö n m a g á b a n z á r t a n k i ­ k e r e k í t ő í r á s a — alig v a n . Legjobb írásai az életből kivágott s z e g m e n t u m o k , regényrészletek, a m e l y e k csu­ p á n az író k o r a i h a l á l a m i a t t n e m s z e r v e z ő d h e t t e k az egész p a r a s z t i életet átfogó f a l u - r e g é n n y é . Csakis e b ­ ből a p e r s p e k t í v á b ó l í t é l h e t j ü k m e g helyesen P a v e l D a n í r á s a i t : e k ü l ö n részeket össze kell illesztenünk, hogy b e l ő l ü k az író realista falu-tablója k i k e r e k e d ­ jék. H o g y a n látta P a v e l D a n k o r a faluját? Egyes k r i t i k u s o k P a v e l D a n „ t r a g i k u s f a l u - k é p é ­ r ő l " beszélnek. Ez a m i n d u n t a l a n visszatérő kifejezés amellett, hogy t u d o m á n y t a l a n , z a v a r ó is, m e r t n e m ­ csak hogy n e m fedi a valóságot, h a n e m e m e l l e t t m é g a „népiek" m i s z t i k u s falu-szemléletét is P a v e l D a n n y a k á b a v a r r j a , s a k a r a t l a n u l is azt a g o n d o l a t o t i n vokálja, hogy P a v e l D a n s a j n á l k o z v a nézi a régi falusi életforma p u s z t u l á s á t . Holott erről szó sincs. P a v e l D a n m i n d e n e k e l ő t t a bomlófélben — t e h á t m o z g á s b a n — lévő p a r a s z t i v i ­ lág realista ábrázolója, aki a t r a g i k u s jelenségeket é p p ú g y észreveszi, m i n t a t r a g i k o m i k u s a k a t v a g y k o ­ m i k u s a k a t . Igaz, c s e l e k m é n y e i k ö z é p p o n t j á b a n g y a k ­ r a n áll t e m e t é s vagy v i r r a s z t ó , hisz a falu t á r s a d a l ­ m á t egy-egy h a l á l e s e t bolygatja fel l e g i n k á b b , a r r ó l n e m is beszélve, hogy az e m b e r e k j e l l e m e az élet n a g y e s e m é n y e i v e l k a p c s o l a t b a n m u t a t k o z i k m e g leg­ jobban. A m a tárgy önmagában még nem határozza meg az í r á s h a n g u l a t á t . É p p P a v e l D a n í r á s m ű v é ­ szete a legjobb p é l d a a r r a , hogy m i k é p p e n lehet a „ t r a g i k u s " t á r g y a t is m é l y r e m u t a t ó , i r o n i k u s h u m o r ­ ral feldolgozni. K é t legfontosabb ilyen t á r g y ú í r á s á b a n a h a l á l e s e t n a g y s z e r ű a l k a l o m a r r a , hogy a gazdag p a r a s z t s á g m é r h e t e t l e n föld-éhségéből s z á r m a z ó k í ­ méletlenséget, e m b e r t e l e n s é g e t m e g m u t a s s a , s a falu szegényeinek egészséges k a c a g á s a által m o n d j o n fe­ lette m e g s e m m i s í t ő ítéletet (Öreg Urcan temetése, Virrasztó). Az e m b e r s é g ü k b ő l kivetkőzött n e g a t í v p a r a s z t i fi­ gurák mellett Pavel Dan írásaiban szépszámmal ta­ l á l u n k olyan falusi és kisvárosi k i s p o l g á r - é r t e l m i s é gieket is, a k i k a nemzetiségi k ü z d e l e m n e h é z é v e i ­ n e k n e m e s t ö r e k v é s e i r ő l megfeledkezve, élik i d e á l t a l a n életüket, s c s u p á n a m a g u k kis a n y a g i haszna u t á n s z a l a d n a k (Falusi intelligencia, Gyermekkori lá­ tomások, A nevelő, Pótvizsga). A t ö r t e t ő k és h a t a l m a s k o d ó k m e l l e t t a z o n b a n P a ­ vel D a n m e g l á t j a a k i s e m m i z e t t e k e t , e l n y o m o t t a k a t , az új r e n d f a r k a s - t ö r v é n y é t m a g u k é v á n e m t e v ő k i s ­ e m b e r e k e t is, a k i k n e k a l a k j á t a l e g n e m e s e b b m ű v é ­ szet eszközeivel állítja az olvasó elé. E k i s e m b e r e k ­ ről beszél n é h a együttérző h u m o r r a l (Precub, Jufa),

n é h a a legtisztább líra h a n g j á n (Üres à fészek), n é h a m e g , m i n t a személyes é l m é n y e k b ő l t á p l á l k o z ó H a ­ z a t é r é s b e n és Éjszakában, a falusi szegénységnek és n y o m o r n a k oly m e g d ö b b e n t ő e n sötét és r e a l i s z t i k u s szineit k e v e r i ki, hogy h a l k s á g á b a n is túltesz m i n ­ d e n n a g y h a n g ú t r a g é d i á n . Ezek az írásai v a l ó b a n t r a ­ g i k u s h a n g v é t e l ű e k , de e n n e k n e m P a v e l D a n „ t r a ­ gikus l á t á s m ó d j a " , h a n e m a falusi szegények k é t s é g ­ b e e s e t t t á r s a d a l m i helyzete az oka. E helyzet elleni m ű v é s z i t i l t a k o z á s az eszmei a l a p j a P a v e l D a n k r i ­ t i k a i r e a l i z m u s á n a k , a m e l y utolsó n a g y t ö r t é n e t i el­ beszélésében, a Horea-féle p a r a s z t l á z a d á s t feldolgozó Jobbágyokban éri el tetőfokát.

S z ó l a n u n k kell végül n é h á n y szót P a v e l D a n a l k o ­ t á s i m ó d s z e r é r ő l is. N e m kísérletező író, n e m p r ó b á l ­ kozik új c s a p á s o k v á g á s á v a l , első írásaitól k e z d v e t u ­ d a t o s a n h a l a d a n a g y elődök, Slavici, A g î r b i c e a n u , Rebreanu kitaposta úton: a kritikai realizmus útján. M i n t m á r e m l í t e t t ü k , n o h a n e m h a g y o t t r á n k regényt, P a v e l D a n írói l á t á s m ó d j á n á l fogva született r e g é n y ­ író, aki a valóságot csak b o n y o l u l t összefüggéseiben, széles s o d r á s á b a n t u d j a szemlélni és á b r á z o l n i . K i ­ v á l ó megfigyelő, szeme a l e g r e j t e t t e b b dolgokat is észreveszi. M ű v é s z e t é r e a m a g a s f o k ú m ű v é s z i obj e k t i v i z á l á s a jellemző, a m e l y l e h e t ő v é teszi s z á m á r a , h o g y t á r g y á t kívülről, m i n t e g y eltávolodva szemlél­ je, hogy helyesen lássa az a r á n y o k a t , s p o n t o s a n a m a g a h e l y é r e illesszen m i n d e n rész-jelenséget. Ez a h e l y e s a r á n y é r z é k biztosítja P a v e l D a n írásainak k l a s s z i k u s m ű v é s z i egységét. A v i l á g n a k ilyen objektív, lenyűgözően tökéletes v i s s z a a d á s a a z o n b a n n e m öncél, n e m é r d e k t e l e n s é g , é s s e m m i k é p p e n sem jelenti az írói m o n d a n i v a l ó h i á ­ n y á t . É p p ellenkezőleg, P a v e l D a n í r á s a i b a n igen erős, sokszor szenvedélyes írói állásfoglalás n y i l a t k o ­ zik meg, csakhogy s o h a s e m v e r b á l i s f o r m á b a n , h a ­ n e m a művészi á b r á z o l á s o n keresztül. Az író s o h a ­ s e m lép az előtérbe, engedi, hogy az á b r á z o l t j e l e n ­ ségek ö n m a g u k é r t beszéljenek. Í r á s a i b a n n e m t é t e ­ l e k e t igazol, h a n e m a valóságot ábrázolja. Ezen a p o n t o n h a l a d j a m e g P a v e l D a n n a g y elődeit a m ű ­ vészi á b r á z o l á s k é r d é s é b e n : míg Slavici és A g î r b i ­ ceanu írásaiban érezhető a patriarchális moralizálás, míg a fővárosi h a j s z á b a n dolgozó R e b r e a n u m ű v e i ­ b e n itt-ott t a l á l u n k m ű v é s z i l e g kidolgozatlan, e l n a ­ gyolt részeket, P a v e l D a n m i n d v é g i g m e g m a r a d a tiszta, n a g y m ű v é s z i g o n d d a l kidolgozott r e a l i s t a á b ­ r á z o l á s m ó d mellett. A m ű v é s z i á b r á z o l á s t e k i n t e t é ­ b e n P a v e l D a n m ű v é s z e t e n e m m a r a d t töredék. Nyelve, a mezőségi r o m á n n é p n y e l v n e k i r o d a l m i v á stilizált változata, egyszerű, t ö m ö r s mégis ú j s z e r ű e n a r t i s z t i k u s . A szereplők nyelvi jellemzésében, beszélt e t é s é b e n t á n m e s t e r e i t is felülmúlja. A kettős évforduló a l k a l m á b ó l m e g é l é n k ü l t é r d e k ­ lődést k i h a s z n á l v a , a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m egy m a g y a r n y e l v ű P a v e l D a n - k ö t e t k i a d á s á v a l fejezhet­ n é ki l e g m é l t ó b b a n i r á n t a érzett megbecsülését. Varró

János

téka minden novellája, s különös­ képpen a könyv legutolsó s ta­ lán legjobb írása, a M e g s z á m ­ l á l t a t o t t fák című dráma. ( I r o ­ d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1967.) U t u n k - é v k ö n y v 68 Régi, szinte elfeledettnek hitt hagyományt elevenitett föl ha­ zai magyar irodalmi hetila­ punk, amikor — az ezredik, jubileumi lapszámmal egyidőben — évkönyvet jelentetett meg. A szerkesztők odaadó munkáját dicséri a gondosan, lelkiismeretesen összeválogatott anyag: a Szülőföld-pályázat legszebb darabjai, versek, no­ vellák a hazai és világiroda­ lomból, beszámolók az Enescu-fesztiválról, hazánk kultúrturisztikai térképe, repro­ dukciók hazai és külföldi mű­ vészek munkáiról, anekdota­ gyűjtemény, naptár, kereszt­ rejtvénysorozat. Az évkönyv közli hetvenhat hazai író fény­ képét, aláírását és rövid élet­ rajzát is. A közel háromszáz­ ötven oldal terjedelmű, hiány­ pótló újévi ajándék fő célja az író—olvasó viszony szorosabbra fűzése. És minden valószínű­ ség szerint a szerkesztők elérik ezt a célt — az olvasó érdek­ lődéssel olvassa majd a mu­ tatós kiadványt. Vergilius Összes M ü v e i Dante így idézte a mestert: „te vagy csupán, kitől örökbe kaptam / a zengzetes szót, mely ma büszkeségem / ... Ál­ talad lettem költő és keresz­ tény..." Arany János azt mondja róla, hogy már „csak nyelvbeli tökélyével is meg­ érdemelné, hogy minden kor, minden nemzet költészetének iskolája maradjon." Hatalmas, tiszteletre méltó munkát vég­ zett Lakatos István az E k l o gák, a Georgica és az A e n e i s fordításával, de munkájának megvan a gyümölcse, mert

Modernebb

téka Szabó Kálmánnal együtt olyan könyvet tettek asztalunkra, mely a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusát a maga teljességében — sőt minden epigonjával együtt tartalmaz­ za. (Magyar Helikon, 1967.) Albert

Ducrocque

Az anyag regénye Kivételesen a cim nem új­ ságírói túlzás. A francia szer­ ző valóban az anyag metamor­ fózisának igazi regényét tárja elénk, az elemi részecskék káoszától a galaxisokba, csil­ lagokba, bolygókba rendező­ dött molekuláig. Színhely az Univerzum. A modern csilla­ gászat mindenkihez szóló ered­ ményeinek ragyogó tollú be­ mutatása: élvezettel olvassuk — gimnazistától a professzo­ rig —; e racionálisan szelle­ mes stílusú könyv alapján mindenki meg fogja érteni az ember helyét a Mindenségben. Ismeretterjesztő művek szerzői legtöbbször meghökkentő rész­ leteket sorakoztatnak egymás mellé, hogy becsalják az olva­ sót a komoly tudomány előszo­ bájába. A szerző — kiberneti­ kus —, bár szakmája és a té­ ma iránt elfogult, élénk és szellemes művet alkotott. (Kos­ s u t h , 1967. Gheorghe Chepeş Emanoil Drob—Maria

— Popescu

Aspecte ale integrării profesionale a muncitorilor în industria modernă

Mikes-arc

A m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s r é g e n esedékes v a ­ lóságot törleszt Mikes m ű v e i k r i t i k a i k i a d á s á n a k * megkezdésével. Az I. k ö t e t b e n a Törökországi leve­ lek és a Missilisek, a II.-ban az Epistolák jelent meg b e t ű h í v k i a d á s b a n . Ezzel a M i k e s - p r o b l é m a , a m a ­ g y a r i r o d a l o m o l y a n sokat v i t a t o t t k é r d é s e , ú j r a sző­ n y e g r e került. Most a z o n b a n m á r n e m c s a k a v é g l e g e s tisztázás igényével, de a lehetőségével is. I s m e r e t e s , hogy régi i r o d a l m u n k e l e g m ű v é s z i b b p r ó z a í r ó j á n a k é l e t ú t j a s m ű v e i n e k sorsa e g y a r á n t t r a g i k u s v o l t : c s a k n e m fél évszázadot töltött h a z á j á ­ tól távol, e m i g r á c i ó b a n , s m ű v e i közül csak a Török­ országi levelek, a Missilisek és a Mulatságos napok jelent meg nyomtatásban. Fordításainak zöme azon­ b a n — 11 testes kötet — m é g m a is, h a l á l a u t á n k é t é v s z á z a d d a l , k é z i r a t b a n v a n . De m é g az e g y k o r k i n y o m t a t o t t m ű v e k n a g y o b b része is h o z z á f é r h e t e t ­ l e n volt m i n d a k u t a t ó k , m i n d az olvasók s z á m á r a , s a nyomtatásban megjelentek sem szolgálhattak biz­ tos a l a p u l az író n y e l v é n e k , s t í l u s á n a k , í r á s m ó d j á ­ n a k tüzetes vizsgálatához, m i v e l a k i a d ó k egyéni f e l ­ f o g á s u k n a k megfelelően a l a k í t o t t a k az e r e d e t i s z ö ­ veg í r á s m ó d j á n . E m i a t t m ü v e i n e m j á r u l h a t t a k hozzá a m a g y a r i r o d a l m i n y e l v fejlődési f o l y a m a t á n a k fel­ t á r á s á h o z — p e d i g e fejlődési f o l y a m a t m e g r a j z o l á ­ sához, a k o r s z a k i r o d a l m i n y e l v i n o r m á j á n a k a l a k u ­ lásához helyesírási és h a n g t a n i t é r e n M i k e s s z ö v e ­ gei igen sok t a n u l s á g o t n y ú j t a n a k . A k r i t i k a i k i a d á s , m e l y k e z ü n k b e a d j a az író egész é l e t m ű v é t , m e g ­ t e r e m t i a lehetőséget a felvilágosodást megelőző, m e g ­ lehetősen e l h a n y a g o l t k o r s z a k i r o d a l m i nyelvi n o r ­ májának tanulmányozásához. De a szövegek hozzáférhetetlensége, a m e g b í z h a t ó k i a d á s h i á n y a e g y ú t t a l azt is m e g g á t o l t a , h o g y e l ­ készülhessen Mikes hiteles írói a r c k é p e . Az e d d i g i M i k e s - p o r t r é k , m e l y e k főleg a Törökországi levelekre a l a p o z ó d t a k , n e m t ü k r ö z h e t t é k a d e k v á t m ó d o n az: író arcát. B á r ez Mikes főműve, s b e n n e m i n d e n lényeges v o n á s a tükröződik, e v o n á s o k az életmű egé­ szének összefüggésében m á s h a n g s ú l y t , új színezetet n y e r h e t n e k . A sajtó a l á r e n d e z ő H o p p Lajos é r d e m e , hogy a zágoni székely író m ű v e i k r i t i k a i k i a d á s á n a k megkezdésével alapot teremt e problémák megvá­ l a s z o l á s á r a is, sőt: a m e g j e l e n t szövegek h a t a l m a s , s o k i r á n y ú , r e n d k í v ü l igényes j e g y z e t a p p a r á t u s á b a n m á r válaszolt is t ö b b bonyolult, a Mikes-filológiában évtizedek óta v i t a t o t t k é r d é s r e . H o p p e r e d m é n y e i e l s ő s o r b a n M i k e s főműve, a Törökországi levelek f e l v e t e t t e nyelvi, t á r g y i , eszmei, műfaji v o n a t k o z á s ú p r o b l é m á k m e g o l d á s á b a n m u t a t ­ k o z n a k meg. Új m ó d s z e r t é r v é n y e s í t : szakít azzal a polgári felfogással, hogy M i k e s n e m k e r ü l h e t e t t k a p ­ csolatba a hazai t á r s a d a l o m életével, s e z é r t a f ő feladat m ű v e külföldi f o r r á s v i d é k é n e k f e l t á r á s a kell hogy legyen. H o p p a b b ó l a fontos felismerésből i n ­ dul ki, hogy egy ilyen m ű n e m j e l e n t m e g v é l e t l e -

Tanúi vagyunk annak, hogy hazai szociológiai irodalmunk ugrásszerűen nő, bővül, de egyszersmind bonyolódik is. Az Akadémia Filozófiai és Szocio­ lógiai Intézetének gondozásá­ ban jelent meg nemrég a mun­ kásság szakmai integrálódását tárgyaló kötet. A könyv három szerzője külön foglalkozik az * Mikes Kelemen ipari munkás képzésével, a alá rendezte Hopp modern technikai szükségletek- pest, 1966—67.

Összes Lajos.

Művei. I—II. kötet. Akadémiai Kiadó.

Sajtó Buda­

nül é p p e n a M a r t i n o v i c s - m o z g a l o m éveiben. K u t a ­ t á s a i k i d e r í t e t t é k , hogy a Törökországi levelek meg­ jelenése n e m c s a k egy e m b e r (Kulcsár István), h a n e m a Bécsben élő m a g y a r í r ó k és l a p s z e r k e s z t ő k t e v é ­ k e n y s é g é r e is visszavezethető, következőleg a m ű m e g ­ j e l e n é s é b e n szerepe v a n a M a r t i n o v i c s - m o z g a l o m k ö ­ r ü l i erjedésnek. Ezzel H o p p k i e m e l t e a m ű v e t k o ­ r á b b i elszigetelt helyzetéből és b e l e á l l í t o t t a a m a g y a r t á r s a d a l o m belső fejlődésének összefüggésébe. Így az­ tán a m ű tartalmi mondanivalójára a Törökországi levelek eszmei v o n a t k o z á s a i r a terelődött a figyelem, a m e l y e t eddig n e m t a n u l m á n y o z o t t eléggé i r o d a l o m ­ t ö r t é n e t í r á s u n k . P e d i g ez a m ű n a g y o n fontos az író belső fejlődési ú t j á n a k m e g r a j z o l á s a szempontjából, hisz t ö b b m i n t n é g y évtizedig dolgozott rajta, s ezért n y o m o n k ö v e t h e t ő b e n n e fejlődésének m i n d e n lé­ n y e g e s m o m e n t u m a . N e m c s a k helyes, de szükséges is volt t e h á t , hogy H o p p Lajos először e r r e a m ű r e összpontosítsa figyelmét. A tudományos értékű jegyzetanyagban a megol­ d a t l a n p r o b l é m á k közül elsőként a Leveleskönyv ha­ z a k e r ü l é s é n e k k é r d é s é t vizsgálja m e g H o p p . I s m e ­ retes, hogy a M i k e s - k é z i r a t o k h a z a k e r ü l é s é n e k tisz­ tázása egyike a l e g b o n y o l u l t a b b p r o b l é m á k n a k , m e l y fölött t ö b b m i n t egy százada folyik a v i t a az i r o d a ­ l o m t ö r t é n é s z e k között. H o p p r e n d k í v ü l k ö r ü l t e k i n t ő , új a d a t o k r a építő é r v e l é s e szerint el kell v e t n i a m é g Toldy F e r e n c m e g f o g a l m a z t a álláspontot, hogy a Leveleskönyvet Tóth F e r e n c h o z t a haza. T h a l y á l ­ l á s p o n t j á t teszi m a g á é v á : a Törökországi leveleket egy t ö r ö k szolgálatban álló, Mészáros n e v ű e m b e r hozta Bécsbe, 1786-ban. Bécs e z e k b e n az é v e k b e n j e ­ l e n t ő s szerepet játszott az új g o n d o l a t o k k a l telítődő m a g y a r i r o d a l m i é l e t b e n : Görög D e m e t e r és K e r e ­ kes S á m u e l 1789-ben m e g i n d í t j a itt a Hadi és Más Nevezetes történetek c í m ű újságot, m e l y a n e m e s i ellenzéki m o z g a l o m szócsöve lett, s sokat t e t t a m a ­ g y a r n y e l v és i r o d a l o m fejlesztéséért. Egész kis t á r ­ saság jött l é t r e az újság körül, ehhez t a r t o z o t t a rendkívül művelt Kulcsár István szombathelyi tanár is, a Leveleskönyv első kiadója, aki Bécsben é r i n t ­ kezésbe k e r ü l t az o t t a n i m a g y a r szellemi élet k é p ­ viselőivel és szívvel-lélekkel b e k a p c s o l ó d o t t a m a ­ g y a r n y e l v ű i r o d a l o m é r t folytatott k ü z d e l e m b e . A Törökországi levelek k é z i r a t á t Görög D e m e t e r t ő l k a p ­ t a m e g s S z o m b a t h e l y e n a d t a ki, 1794 f e b r u á r j á b a n . K u l c s á r eredetileg a következő címet a k a r t a a d n i a k ö n y v n e k : „Rákóczi F e r e n c f e j e d e l e m n e k és a vele bujdosó m a g y a r o k n a k t ö r t é n e t e i " . T e k i n t e t t e l a z o n ­ b a n az izgatott k ö z h a n g u l a t r a (Martinovicsot 1794 j ú ­ l i u s á b a n t a r t ó z t a t t á k le!), Törökországi levelekre vál­ t o z t a t t a a címet. Hopp kutatásai nyomán lényegében megoldottnak t e k i n t h e t ő a Törökországi levelek h a z a k e r ü l é s é n e k és első k i a d á s á n a k p r o b l é m á j a . Lehetséges, hogy m é g ú j a b b a d a t o k is n a p f é n y r e k e r ü l n e k , de egy dolog teljességgel bizonyos: H o p p k u t a t á s a i r é v é n b e b i z o ­ nyosodott, hogy a bécsi m a g y a r i r o d a l m i t á r s a s á g v e ­ zetői szerepet s z á n t a k Mikes m ű v é n e k a nemesi el­ lenállási m o z g a l o m k i v á l t o t t a szellemi erjedésben. S ez az e r e d m é n y n e m c s a k jelentős t u d o m á n y o s telje­ s í t m é n y n e k számit, h a n e m m ó d s z e r t a n i s z e m p o n t b ó l is fontos: a h a z a k e r ü l é s »és az első k i a d á s k ö r ü l m é -

téka kel, az automatizálással és a kis munkaközösségek munka­ viszonyaival, valamint a telje­ sítménnyel mint a szakmai in­ tegráltság kifejezőjével. Ezt a szociológiai munkát haszonnal forgathatják a szociológiai ku­ tatások iránt érdeklődök és a vállalatvezetők. ( E d i t u r a poli­ tică, 1967.) I. M.

Oprea

O etapă rodnică din istoria relaţiilor diplomatice româno-sovietice Az 1966-ban megjelent em­ lékezetes Titulescu-monográfia szerzője újabb, szerényebb vállalkozásában a román— szovjet diplomáciai kapcsola­ tok egyik fontos szakaszáról (1928—1936) értekezik. Erre a periódusra esik a diplomáciai kapcsolatok felvétele (1934), amellyel — az e kérdésben is egységesen és szinkronban cselekvő kisantant-államok — jó néhány európai országot megelőztek. A bevezető általá­ nosságai után a fejezetek pub­ licisztikai lendületét történé­ szi szigor ellensúlyozza, amelynek azonban egynémely kérdések magyarázásában hat­ hatósabban kellett volna ér­ vényesülnie. (Editura politică, 1967.) Din presa literară românească a secolului X I X . Az irodalomtörténethez el­ választhatatlanul hozzátartozik az irodalmi-művelődési sajtó története is, hiszen történelmi távlatból tekintve a lapok, fo­ lyóiratok hasábjairól legalább annyi példamutató tettet, vál­ lalkozást, kezdeményezést idéz­ het az utókor, mint egy iro­ dalom csúcsait jelző művekből. Ezért hasznos a nemrég indult Lyceum-sorozat új darabja, amely középiskolai segédköny­ vül összegyűjti a múlt századi román irodalmi sajtó egy kö-

téka tetre való programcikkét, elvi iránymutatást adó írását. A terjedelmes bevezetőhöz kap­ csolódó szövegekből természe­ tesen nemcsak az 1821-ben Bu­ dán megjelent Biblioteca r o m â n e a s c á v a l kezdődő fejlődés fővonala ismerhető meg, ha­ nem az ismert román írók (Rădulescu, Kogălniceanu, Haşdeu, Maiorescu, Vulcan, Sla­ vici, Dobrogeanu-Gherea, Macedonski) irodalomszervezői szerepe is. ( E d i t u r a t i n e r e t u l u i . 1967.)

L. F.

Jersov

Russzkij szovjetszkij r o m a n (Nacionalnije tradicii i nova­ torsztvo) A szovjet prózairodalomban vezető helyen álló regényről sok tartalmas monografikus munka jelent már meg, de ál­ talános jegyeit eddig kevés szintetikus igényű kötetben mérték fel. Jersov a szovjet­ orosz regény történetének főbb vonásait és elméleti problémá­ it fejlődésének dinamikájában, múltjának és jelenének, a nem­ zeti és a nemzetközi tapaszta­ latoknak összevetésével elemzi. A klasszikus elődök terméke­ nyítő hatását három szakaszra bontva a műfaj típusainak sa­ játos vonásait kutatja, s ugyan­ akkor az írók alkotásait végső soron minőségileg új műfajnak fogja fel, a hullámok bonyolult interferenciájához hasonlítja. Nagy figyelmet szentel a „kö­ zeli" hagyományoknak, a már klasszikusnak számító szovjet alkotásoknak. Gazdag anya­ gát a társadalmi-pszichológiai, publicisztikai és filozófiai re­ gényről, valamint a regény­ eposzról szóló fejezetek kereté­ ben tárgyalja, az utóbbi három rész központjába állítva Ehrenburg, Leonov, illetve Solohov műveit. (Izdatyelsztvo „ N a u k a " . Leningrad, 1967.)

n y e i n e k m e g v i l á g í t á s á v a l a m ű eszmei m o n d a n i v a l ó ­ j á r a , közvetve Mikes egyéniségére t e r e l ő d ö t t a h a n g ­ súly. A m á s i k k é r d é s , m e l y r e válaszol H o p p : h o g y a n k e ­ letkezett a Leveleskönyv? A szakirodalomban évti­ z e d e k óta v i t a folyik k é t á l l á s p o n t között. Az egyik feltevés az, hogy Mikes naplójegyzeteket készített, s e n n e k a n y a g á t dolgozta á t nagyobb időközökben le­ v e l e k k é . A m á s i k felfogás szerint n e m n a p l ó t szer­ kesztett, h a n e m leveleket a törökországi p a r t r a l é p é s p i l l a n a t á t ó l kezdve. A levelek t e h á t folyamatosan, n e m n a g y időközökben keletkeztek, n a g y j á b ó l a d á ­ t u m o k f e l t ü n t e t t e időben. H o p p szerint Mikes a törökországi p a r t r a l é p é s t ő l új, k o r s z e r ű m ű f a j b a n : a m ű v é s z i levél f o r m á j á b a n ö r ö k í t e t t e m e g élményeit. A g y a k o r l a t i l e v é l í r á s m e s ­ terségét Rákóczi u d v a r á b a n t a n u l t a meg, a p á r i z s i é v e k idején p e d i g m e g i s m e r t e a különféle fiktív l e ­ v é l f o r m á j ú ú t i r a j z o k a t m e g az i r o d a l m i célzatú f r a n ­ cia missilis levélműfajt. A francia u d v a r i a r i s z t o k ­ r á c i a k ö r é b e n a X V I I I . század elején o t t h o n o s volt a stiláris igényességgel m e g í r o t t levél, m e l y n e k jelleg­ zetességei: a t á r s a l g ó h a n g n e m , t i t k o n a n y i l v á n o s s á g feltételezése, a tetszeni v á g y á s , a figyelmet lekötő gondolatszövés, a v á l a s z t é k o s nyelv, az é r z e l m i élet finom á b r á z o l á s a . Ilyen t í p u s ú levelezés folyt M m e d e Sévigné és u n o k a t e s t v é r e , Roger de R a b u t i n k ö ­ zött. Mikes l e v e l e s k ö n y v é n e k évődő h a n g n e m e n a ­ gyon h a s o n l í t e levelezés b i z a l m a s , k ö n n y e d t ó n u s á ­ hoz, s H o p p szerint M i k e s t főleg ez a levelezés b á ­ t o r í t o t t a fel a levélforma a l k a l m a z á s á r a . Mikes eleinte a l i g h a gondolt a r r a , hogy é v t i z e d e ­ kig kell folytatnia fiktív levelezését. Az é v e k a z o n ­ b a n teltek, s a levelek s z á m a v e l ü k e g y ü t t n ö v e k e ­ dett. M o s t m á r Mikes ö n m a g á t b i z t a t v a , szórakoztat­ v a folytatta leveleskönyvét. Mivel a z o n b a n é l m é n y ­ a n y a g a elszegényedett, o l v a s m á n y a i b ó l k e z d e t t b e l e ­ dolgozni a l e v e l e k b e részleteket, s a s p o n t á n l e v é l ­ hangot lassan felváltotta a t u d a t o s a b b levélszerkesztő módszer. Utolsó fiktív levelét 1758-ban írja, s e k k o r a k o n s t a n t i n á p o l y i osztrák követtől e n g e d é l y t k a p , hogy í r h a s s o n erdélyi r o k o n a i n a k . A b b a h a g y j a h á t a képzelt levelezést, s 1759—61 között öt missilis le­ velet ír erdélyi r o k o n a i n a k . Az élő r o k o n s á g g a l v a l ó kapcsolat felvétele t e h á t kiszorította t u d a t á b ó l a „ n é n e " alakját, a hazai világ a képzelt világot. Azon az a l a p o n , hogy a fiktiv és missilis levelek között sok a t a r t a l m i és f o r m a i r o k o n s á g , H o p p a fiktív és missilis leveleket azonos i r o d a l m i m ű f a j : az irodal­ mi színvonalú levél v á l t o z a t a i n a k tekinti. A Leveleskönyv ránk m a r a d t kéziratával kapcso­ l a t b a n H o p p leszögezi, hogy az másolat, a m i t igazol a n a g y s z á m ú , másolási h i b á n a k m i n ő s í t h e t ő í r á s h i b a . E m á s o l a t keletkezési i d e j é n e k meghatározására a z o n b a n kevés fogódzót talál. B i z t o s a b b feleletet csak a k k o r helyez k i l á t á s b a , h a előbb elvégzik Mikes í r á s ­ m ó d j á n a k az összes művekre k i t e r j e d ő elemzését. R á ­ m u t a t , hogy a l e g n a g y o b b valószínűség szerint a r á n k m a r a d t m á s o l a t ú g y jött létre, hogy Mikes bizonyos időközökben l e m á s o l t a a l e v e l e k e t (az egyik l e v e l é b e n említi is, hogy „ m i n d e n e s z t e n d ő n e k a k e z d e t i n " r e n d b e szokta szedni n é n j e leveleit). I l y e n k o r b i z o ­ n y á r a végzett k i s e b b - n a g y o b b a l a k í t á s t , stílusigazí-

t á s t a leveleken, de — H o p p szerint — n a g y m é r e t ű á t d o l g o z á s r a n e m k e r ü l h e t e t t sor. E r r e H o p p legfőbb é r v e t a r t a l m i i g é n y ű : a levelek h a n g u l a t a t e r m é s z e ­ tes, friss, az e s e m é n y e k r e v a l ó a z o n n a l i , s p o n t á n r e a ­ gálás jegyeit viselik m a g u k o n . A levelek lírája t e ­ h á t „ a k t u á l i s líra", n e m pedig a m á r lecsillapodott, l e h i g g a d t é r z e l m e k k e r e t b e fogása. A Leveleskönyv szövegét kísérő j e g y z e t a p p a r á t u s ­ b a n H o p p a f o r m a k é r d é s e i n e k e l d ö n t é s é n é l a tar­ talmi é r v e k e t is segítségül hívja, a m i k o r a Leveles­ könyv belső sajátosságait t á r j a fel. Ezzel k a p c s o l a t b a n s z e r e t n é n k n é h á n y é s z r e v é t e l t t e n n i . Fontos, eddig h á t t é r b e szorult p r o b l é m a : miért v á l a s z t o t t a a zágoni író a l e v é l f o r m á t é l m é n y e i m e g ­ ö r ö k í t é s é r e ? N e m hisszük, hogy a levélforma v á ­ l a s z t á s á n a k az az elsődleges oka, h o g y Mikes m e g ­ i s m e r t e S é v i g n é asszony v a g y m á s o k l e v é l g y ű j t e m é ­ nyét. Hisz b i z o n y á r a Rákóczi előtt s e m volt i s m e r e t ­ len S é v i g n é asszony levelezése, sőt biztosan t u d o t t a r r ó l is, hogy az u d v a r á b a n élő C é s a r de S a u s s u r e is megörökíti törökországi é l m é n y e i t fiktív levelek formájában. S ő mégsem a levélforma mellett dön­ tött, h a n e m vallomást és históriát írt, t e h á t a k o ­ rábbi hagyományos műfajokat használja mondani­ valója k e r e t é ü l . A l e v é l m ű f a j i s m e r e t l e n volt a k o r magyar irodalmában, s modernebb mondanivaló k ö z l é s é n e k k e r e t e . Mikes n y i l v á n a z é r t v á l a s z t o t t a a levél-formát, m e r t o l y a n egyéniség k e r e s e t t itt m e g n y i l a t k o z á s t , aki s z á m á r a a h a g y o m á n y o s m ű f a ­ j o k egyike sem volt alkalmas. A missilis m e g fiktív l e v é l g y ű j t e m é n y e k i s m e r e t e csak b á t o r í t o t t a M i k e s t a r r a , hogy m a g a is e b b e n a f o r m á b a n rögzítse é l m é ­ nyeit, a h i v a t a l o s i r o d a l o m szférájába b e n e m férő mondanivalóját. A legmélyebb, a tartalmi okra azon­ b a n c s a k ú g y t a l á l h a t u n k rá, h a a f o r r á s o k filoló­ giai feltárása u t á n elvégezzük a m á s i k feladatot is: M i k e s e s z m e r e n d s z e r é n e k , világnézetének feltárását. Ez azt jelenti, hogy i m m á r az egész m i k e s i m ű v e t s főleg a Leveleskönyvet kell a l a p o s a n s z e m ü g y r e v e n ­ ni, hogy az író v i l á g n é z e t e egyes a l k o t ó e l e m e i n e k (erkölcsi, vallási, teológiai, politikai, esztétikai n é z e ­ tek) tisztázása n y o m á n kirajzolódjék az a modernebb írói alkat, a m e l y i g é n y e l t e a m o d e r n e b b f o r m á t . T a l á n e b b e n a v o n a t k o z á s b a n kell a l e g t e r h e s e b b adósságot l e t ö r l e s z t e n ü n k . Az irodalomtörténetírás n y o m á n u g y a n i s o l y a n M i k e s - k é p él a k ö z t u d a t b a n , amely a hagyományos műfajok bármelyikében is m e g n y i l a t k o z h a t o t t volna, a m i n e m igényelte a l e ­ v é l m ű f a j m o d e r n e b b formáját. A k ö z t u d a t b a n élő Mikes m é l y e n vallásos e m b e r , a k i zokszó n é l k ü l h a j ­ lik m e g az Isten d ö n t é s e előtt. Sok v a n m é g az ú j a b b t a n u l m á n y o k b a n is a polgári Mikes-arcból, m e l y v a l ó j á b a n a 207. levél h a l á l v á r ó ö r e g e m b e r é t igye­ k e z e t t a k ö z t u d a t b a rögzíteni. A p o l g á r i i r o d a l o m ­ t ö r t é n e t í r á s l é n y e g é b e n egy p e r i ó d u s , az öregkor j e l ­ legzetességeit általánosította az író egész életére, h o ­ lott a 207. levél csak a végső szakasz belső sajátos­ ságait tükrözi. Mikes belső fejlődésének hiteles r a j ­ za m é g n e m készült el, p e d i g csak ez a d h a t m a g y a ­ r á z a t o t a r r a , hogy a h a g y o m á n y o s m ű f a j o k (fordítá­ sai) a l k a l m a z á s a mellett, m i é r t n y ú l a m ű v é s z i l e ­ vél m o d e r n m ű f a j á h o z is. A Törökországi levelek t a r t a l m i elemzése d ö n -

téka Nathalie

Sarraute

Portretul unui necunoscut Évekkel ezelőtt egy elemző tanulmány szerzője a francia „absztrakt regény"-t a „le­ mondás irodalmá"-nak nevez­ te. Miről mondott le Nathalie Sarraute, az 1939-ben megje­ lent Tropizmusok, a húsz év­ vel utóbb írt P l a n e t á r i u m s a kezünkben levő Egy i s m e r e t ­ len a r c k é p e című regényei­ ben? Tulajdonképpen a való­ ságról. Az írónő, egy sajátos mikro-determinizmus szelle­ mében, a belső monológok végletesen töredékesített fel­ használásával, az áttételes ref­ lexekben alig kitapintható helyzeteket rögzítve, mintegy rovartani érdeklődéssel vall az emberről. Mint e munká­ jával kapcsolatban írja, oly módon, hogy „egy jól ismert társadalmi környezet — Sartre szerint a nagyvilági polgári réteg — elvont és végtelenül parány hatását mutatja be." Az eredmény egy félelmetesen aprólékos orvosi látlelet, tu­ lajdonképpen röntgen-felvétel, mely dehumanizálja az ábrá­ zolt világot. (Editura p e n t r u l i t e r a t u r ă u n i v e r s a l ă , 1967.) Modern Short Stories A „Story Magazine" kis for­ mátumú s igénytelen folyóirat­ nak indult 1931-ben. Rövid idő alatt hírnévre tett szert, s első­ nek közölte William Saroyan, Richard Wright, Tennessee Williams, J. D. Salinger s más világhírűvé váló amerikai írók írásait. A folyóiratban az utol­ só évek során megjelent 18 író elbeszélését adták ki ebben a kötetben. A szerzők közt az amerikai Dan Robertson, Eddie Cohen és mások mellett szere­ pel az angol H. E. Bates, a francia Marcel Aymé s egy k o ­ reai diák is. A kötetben közreadott rövid történetek az ilyen írásművek népszerűségét bi-

téka zonyítják. Ezek a rövid törté­ netek problémákat vetnek fel, kérdéseket tesznek fel, anélkül, hogy válaszolnának rájuk. Ol­ vasásuk közben az az érzésünk, hogy a kötet írói a modern re­ alizmus szellemében fejezik ki „a félelem korá"-nak súlyos problémáit. (New York, U n i ­ versal-Library, 1967.) Gyulai Pál Tanulmányok, bírálatok Irodalomkritikánk klasszikus örökségének hazai számbavé­ tele vonalában ez a kötet a múlt század legnagyobb hatá­ sú magyar kritikusának élet­ művéről nyújt keresztmetsze­ tet. Kozma Dezső, aki a Gyu­ lai-életmű tanulságait is sum­ mázó bevezető tanulmányt ír­ ta, arra törekedett, hogy lehe­ tőleg minél több oldaláról mu­ tassa be őt. S valóban, a kö­ tetben megtaláljuk a népnem­ zeti irány elméleti megszilár­ dításában fontos szerepet ját­ szó Petőfi-tanulmányát, egyegy kisebb tanulmányban meg­ ismerkedünk eszményképeiről (Arany, Kemény) vallott né­ zeteivel, találkozunk az elmé­ leti összegezésre törő kritikus­ sal (A költészet lényegéről, Művészet és erkölcs) s nem utolsósorban azzal a polémi­ kussal is, aki a századforduló éveiig, olykor tévedésektől sem mentesen, de mindig szilárd elvi következetességgel reagált az új irodalom jelenségeire. Régóta nélkülözött szövegek, amelyek a Gyulai-mű mai hasznosítását is bizonnyal elő­ segítik. ( I r o d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1967.) Halász Gyula A századik é v k ü s z ö b é n Kilencvenöt év emlékei, alakjai, eseményei vonulnak fel az olvasó előtt ennek a kis kö­ tetnek a lapjain. A könyv érté­ ke, hogy a századik év kü­ szöbén álló Halász Gyula sa­ ját emlékeinek varázsát oly

tően fontos, m e r t M i k e s egész életén át dolgozott rajta, k ö v e t k e z é s k é p p t ü k r ö z ő d i k b e n n e m i n d e n f e j ­ lődési s z a k a s z jellegzetessége. K ü l ö n ö s e n az e m i g r á ­ ció első é v t i z e d é b e n (nagyjából az első 85—90 levél) keletkezett l e v e l e k e t kell megvizsgálni, m e r t itt b u k ­ kanhatunk a nyomára azoknak a gondolat-elemek­ nek, eszmei jellegzetességeknek, a m e l y e k a l e n g y e l ­ országi s főleg a franciaországi é l m é n y e k e r e d m é ­ n y e k é n t h a l m o z ó d t a k fel b e n n e . P á r i z s h a t á s á n a k e r e ­ j é t n e m azon kell és l e h e t l e m é r n i , hogy hány F r a n ­ ciaországra u t a l ó a d a t v a n a Leveleskönyvben. A Rodostót megelőző é v e k legfőbb e r e d m é n y e k é n t M i ­ kes egyénisége m á r a törökországi p a r t r a s z á l l á s előtt o l y a n n á formálódott, hogy n e m a h a g y o m á n y o s , h a ­ n e m egy m o d e r n m ű f a j b a n t a l á l t r á a n e k i megfe­ lelő m e g n y i l a t k o z á s i f o r m á r a . A l e v é l m ű f a j t s z e r i n t ü n k végső fokon az az igény hozta létre, hogy a művelt, sokirányú érdeklődésű ember kicserélhesse g o n d o l a t a i t h a s o n l ó e m b e r t á r ­ saival az á l t a l á n o s v a g y saját m a g á t é r i n t ő dolgok­ ról. A levél v a l ó j á b a n írott t á r s a l g á s , m e l y h í r e k e t közöl a külső és belső világból. Az újságok m e g j e ­ lenése előtt a v é l e m é n y e k c s e r é j é n e k egyetlen l e h e t ­ séges eszköze. A m ű v e l t e m b e r e k k e l v a l ó t á r s a l g á s igénye hozta létre. Az ilyen i g é n y ű e m b e r t az a k t u a ­ litáshoz kapcsolódó m i n d e n p r o b l é m a é r d e k e l t e , s lelki szükségét érezte a n n a k , hogy v é l e m é n y é t el­ m o n d j a . Esetleg a k o n v e n c i o n á l i s t ó l e l ü t ő v é l e m é ­ nyét, m e l y e t é r d e m e s n e k t a r t o t t közölni s m á s á l l á s ­ p o n t j á t m e g h a l l g a t n i . M á r az első l e v e l e k b e n érzik, hogy Mikes célja n e m a vallásos nevelés, s e m a t u ­ dósítás bizonyos e s e m é n y e k r ő l , hisz a k k o r gondola­ tait közölhette v o l n a a h a g y o m á n y o s m ű f a j o k v a l a ­ m e l y i k é b e n (vallomás, t r a k t á t u s , n a p l ó , e m l é k i r a t ) . Ő a z o n b a n ú g y beszél az e s e m é n y e k r ő l , hogy élve­ zetes o l v a s m á n y legyen, a g y ö n y ö r k ö d t e t é s céljával, azaz tisztán szépirodalmi célzattal alkot. T a l á n azt is m o n d h a t n ó k : n e m is az e s e m é n y a fontos, h a n e m hogy azt élvezetesen, v á l a s z t é k o s s t í l u s b a n a d j a elő! A p a r t r a s z á l l á s u t á n másfél h ó n a p p a l í r t 5. levelé­ b e n m á r beszél a levélírás „gyönyörűségéről", a m i s z i n t é n a r r a m u t a t , h o g y n e m c s a k a m ű v é s z i levél ismeretét, de a világi i r o d a l o m igényét is m a g á v a l h o z t a T ö r ö k o r s z á g b a . Ez p e d i g g o n d o l k o z á s á n a k vi­ lági jellegére, l e g a l á b b i s világias színezetére utal e z e k b e n az é v e k b e n . Ez a sajátosság t ü k r ö z ő d i k az első é v e k l e v é l - t e r m é s é b e n is. Az e m i g r á n s o k t e r v e i ­ n e k b u k á s a , a h a z a t é r é s r e m é n y é n e k szertefoszlása a r á n y á b a n a z u t á n kezd h á t t é r b e szorulni a világias színezet, s e l ő t é r b e k e r ü l a gondviseléssel v a l ó b a j ­ lódás p r o b l é m á j a , egyszóval a vallásos t ó n u s . Az e m i g r á c i ó első 8—10 éve a lelki válság periódusa Mikesnél, m e l y n e k e r e d m é n y e k é n t l a s s a n h a l k u l a világias h a n g v é t e l . Mikes v i l á g n é z e t é t eszerint a l a p v e t ő e n befolyásolta a h a z a t é r é s r e m é n y é n e k szertefoszlása: az életerős, világias g o n d o l k o z á s ú ifjú l a s s a n a 207. levél h a l á l r a ­ v á r ó ö r e g e m b e r é v é lett, aki s z á m á r a c s a k a „jó h a l á l " n y ú j t m á r vigasztalást. Ez azt is jelenti, hogy n a g y ­ j á b ó l az e m i g r á c i ó első é v t i z e d é b e n k e l e t k e z e t t l e ­ v e l e k t ü k r ö z i k a l e g m a g a s a b b eszmei szintet, a m e l y ­ r e az író eljutott. Itt kell k e r e s n ü n k a z o k a t a gon­ d o l a t - e l e m e k e t , a m e l y e k n e m fértek b e a k o r a b e l i

v a l l á s o s v a g y t ö r t é n e t i m ű f a j o k v a l a m e l y i k é b e . Ez a z alapja, h o g y eredeti m ű v e l kezdi írói t e v é k e n y ­ ségét. A f o r m a - v o n a t k o z á s b a n ez a b b a n t ü k r ö z ő d i k , hogy l a s s a n elfogynak a Leveleskönyvben a világias s z e m ­ léletre utaló elemek, egyre nő az olvasmányokból b e s z ü r e m l ő a n y a g , az író m e g c s a p p a n t k e d v v e l d o l ­ gozik a leveleken, s t e v é k e n y s é g é n e k s ú l y p o n t j a a fordításokra t e v ő d i k át. Az eredeti művet alkotó, e r e d e t i m ű f a j t m e g h o n o s í t ó író l a s s a n v i s s z a k é n y ­ szerül a t r a d i c i o n á l i s i r o d a l o m k e r e t e i k ö z é : v a l l á ­ sos m ű v e k t ö m e g é t ülteti á t m a g y a r r a . P e r s z e , ez is nagy jelentőségű teljesítmény a korban, de m i n d e n ­ k é p p e n azt jelenti, h o g y Mikes egyénisége a beszű­ külés i r á n y á b a n a l a k u l t . I r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s u n k az­ t á n ezt a m á r „Istenhez hajló" bujdosót v i t t e b e a k ö z t u d a t b a . De szinte s e m m i t s e m m o n d o t t az e m i g ­ r á c i ó első é v t i z e d é n e k erős, élettől duzzadó, a g o n d ­ viseléssel v i a s k o d ó Mikeséről, a k i b e n lelki válságot, belső erjedési f o l y a m a t o t t á m a s z t o t t az, h o g y a fel­ kelés igaz ügye v e s z e n d ő b e jutott. P r o b l é m á j á v á v á l t az isteni gondviselés k é r d é s e . É r v é n y e s ü l - e a m i n ­ d e n n a p i é l e t b e n ? E t a n í t á s t a g y a k o r l a t t a l kezdi m é r ­ ni, s így j u t el az 51. levél k e s e r ű f e l i s m e r é s é h e z : e l l e n t m o n d á s v a n a gondviselésről szóló t a n í t á s és a g y a k o r l a t n y ú j t o t t a t a p a s z t a l a t között. Á m d e Mikes, a felvilágosodást megelőző n e m z e d é k t a g j a k é n t m é g n e m v o n h a t t a le a logikus k ö v e t k e z t e t é s t : c s a k az igaz, a m i t a t a p a s z t a l a t a l á t á m a s z t . A hit fegyelmező e r e j e visszakényszeríti I s t e n h e z : h a n e m h i n n é n k a g o n d v i s e l é s r ő l szóló t a n í t á s b a n , azt k e l l e n e elfogad­ n u n k , a m i t t a p a s z t a l u n k , hogy „csak a n a g y o k é r t , a g a z d a g o k é r t t e r e m t e t e t t ez a világ, az a l a c s o n y r e n d ű e k és a szegények csak a z o k é r t v a n n a k e világon, v a l a m i n t a v í z b e n az a p r ó h a l a k a n a g y o k é r t , és v a l a m i n t az o k t a l a n á l l a t o k a t e h e r v o n á s é r t " . A régi m a g y a r i r o d a l o m egyetlen szépírója s e m j u ­ t o t t el e r r e az eszmei m a g a s l a t r a . M i n d e n elődjénél v i l á g o s a b b a n é r z é k e l t e t i : h a az I s t e n t k i k a p c s o l n ó k a v i l á g életéből, h e l y é t a társadalmi harc, a szegények é s g a z d a g o k közötti k ü z d e l e m foglalná el! Mikes t e h á t n e m c s a k n a g y művész, de jelentős g o n d o l k o d ó is, aki n e m c s a k időben, de az eszmei fejlődés t e k i n ­ t e t é b e n is a felvilágosodást közvetlenül megelőző n e m z e d é k h e z tartozik. Mikes m ű v é s z i j e l e n t ő s é g é n e k a l a p j a az emberi tudatosság, az eszmei m a g a s l a t , a m e l y r e eljutott. Az •összes m ű v e k m e g j e l e n é s e v é g r e m e g t e r e m t i az a l a ­ p o t e modernebb Mikes-arc megrajzolására. Szigeti József

téka sok esetben az olvasó felé is közvetíteni tudja. Amikor a századforduló pesti újságíró­ világába kalauzol, amikor éle­ tük egy-egy hozzá kapcsolódó epizódján át az egykori újság­ író-kolléga szemével elevene­ dik meg Jókai, Mikszáth alak­ ja, amikor bemutatja Ady ko­ rának Párizsát, majd o,mikor egy fél évszázad távolából a mai Párizsban újra a régit ke­ resi és találja fel, amikor éle­ te Brassóban töltött, szinte hat évtizedét eleveníti fel, ez az élményszerűség ragadja ma­ gával az olvasót is, aki érzi, e lapokon egy hosszú élet meghallgatásra érdemes ta­ pasztalatai summázódnak. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1967.) George

Călinescu

Scriitori s t r ă i n i A pár éve elhunyt kiváló ro­ mán író, költő, irodalomtörté­ nész és kritikus 67 világirodal­ mi tanulmányát tartalmazza a Vasile Nicolescu és Adrian Ma­ rino szerkesztésében megjelent 800 oldalas antológia. A kötet böngészése közben arra gondo­ lunk, hogy ez a csodálatos, nyughatatlan, szabad szellem, az Istoria l i t e r a t u r i i r o m â n e szerzője, milyen otthonosan járt-kelt az egyetemes világiro­ dalomban is; e tanulmányaiban — akárcsak említett művében — az írói portré megrajzolása volt számára a legizgalmasabb feladat. A kötet legfőbb értéke az, hogy igazi művész írta. (Editura p e n t r u l i t e r a t u r ă u n i ­ versală, 1967.)

TALLÓZÁS

Z á p o l y a J á n o s , R a d u de la A f u m a ţ i és a m o h á c s i ütközet (Studia Universitatis Babeş—Bolyai, Se­ ries Historia, Fasciculus 2. 1967.) A kolozsvári t u d o m á n y e g y e t e m t ö r t é ­ n e t t u d o m á n y i folyóirata 1967. évi utolsó s z á m á b a n P a t a k i József e d d i g i s m e r e t ­ l e n a d a t o k a l a p j á n világítja m e g a r o ­ m á n országok és az erdélyi v a j d a m a ­ g a t a r t á s á t az 1526. évi t ö r ö k h a d j á r a t t a l szemben. A szerző a B r a n d e n b u r g család N ü r n ­ b e r g b e n őrzött levéltári a n y a g á t t a n u l ­ m á n y o z v a m e g t a l á l t a azt az e m l é k i r a t o t , m e l y Z á p o l y a J á n o s n a k az 1529. d e c e m ­ b e r 21-én keltezett p á p a i e x k o m m u n i k á cióra a d o t t v á l a s z á t t a r t a l m a z z a . I s m e r e ­ tes, hogy a m o h á c s i vészt k ö v e t ő t r ó n ­ h a r c o k b a n Z á p o l y a ellen e g y r e g y a k r a b ­ b a n h a n g z o t t el az a vád, hogy s z á n d é ­ kosan m a r a d t távol a mohácsi ütközet­ től. Végül ellenfele, F e r d i n á n d el is érte, hogy VII. K e l e m e n p á p a kiközösítse. Az e m l é k i r a t szerzője feltehetően B r o d a rics István, II. Lajos k i r á l y egykori k a n cellárja volt. A t a n u l m á n y b ó l k i d e r ü l , hogy Z á p o l y a J á n o s erdélyi v a j d a t ö b b ellentmondó üzenetet kapott a királytól: először, hogy egész h a d s e r e g é v e l jelenjék m e g a k i r á l y i t á b o r b a n , a z u t á n , hogy v o n u l j o n H a v a s a l f ö l d r e , és egyesítve h a ­ d a i t az a k k o r i fejedelem, R a d u de la A f u m a ţ i seregével, t á m a d j a h á t b a a t ö ­ rököt, a h a r m a d i k — késői v o l t a m i a t t t e l j e s í t h e t e t l e n — ü z e n e t az erdélyi v a j ­ d á t ismét a k i r á l y i t á b o r b a r e n d e l t e . A m o s t felfedezett t ö r t é n e t i forrás — ö s s z h a n g b a n m á s , eddig figyelemre n e m m é l t a t o t t o k m á n y o k k a l , elsősorban egyes v á r o s o k s z á m a d á s i k ö n y v e i v e l — a két utolsó ü z e n e t h á t t e r é t tisztázza. H a v a s a l ­ föld f e j e d e l m e titkos k ö v e t e i ú t j á n a z t j a v a s o l t a II. Lajos m a g y a r k i r á l y n a k , hogy az erdélyi v a j d a egyesítse h a d s e r e ­ gét az övével, és k e z d j é k e g y ü t t p u s z t í ­ tani a védelem nélkül maradt török te­ r ü l e t e k e t , hogy a z a l a t t a k i r á l y frontális

támadással visszavonulásra kényszeríthesse II. S z o l i m á n h a d a i t . A h a d j á r a t r a II. S z o l i m á n 1526. á p r i l i s 23-án i n d u l t el K o n s t a n t i n á p o l y b ó l , és m á j u s 3-án é r k e ­ zett D r i n á p o l y b a . Itt t e t t e tiszteletét H a ­ vasalföld fejedelme, és itt é r t e s ü l t a h a d ­ j á r a t részletes tervéről, majd hirtelen v i s s z a t é r t h a z á j á b a és ü z e n e t e t k ü l d ö t t a magyar királynak. Minthogy a terv ki­ v i h e t ő n e k látszott, a k i r á l y e n n e k m e g ­ felelően p a r a n c s o t k ü l d ö t t Z á p o l y á n a k . Á m a szultán v a g y n e m bízott a fejede­ lemben, vagy kémei útján értesült titkos terveiről, ezért egyetlen fiát t u s z k é n t a török fővárosba v i t e t t e . E m i a t t a z u t á n R a d u d e la A f u m a ţ i m á r n e m v á l l a l h a t t a a közös harcot, és a k i r á l y a m e g v á l t o ­ zott h e l y z e t n e k megfelelően Zápolyát véglegesen a k i r á l y i t á b o r b a r e n d e l t e . A most felfedezett történeti o k m á n y egyrészt a r o m á n országok és f e j e d e l ­ mek törökellenes magatartását, a szom­ szédos n é p e k k e l való közösségvállalalását tükrözi, másrészt hozzájárul a n n a k az időről időre felvetődő t ö r t é n e t i p e r n e k a tisztázásához, hogy m i é r t m a r a d t Zápolya: J á n o s t á v o l a m o h á c s i ütközettől. Az 1967-es i r o d a l m i (Gazeta

literară,

esztendő

1967. 52.)

A r o m á n i r o d a l o m 1967-es sikereiről, jellemzőiről n y i l a t k o z i k h é t é l v o n a l b e l i k r i t i k u s és i r o d a l o m t ö r t é n é s z az Í r ó s z ö ­ vetség h e t i l a p j á n a k . Öten azzal kezdik rövid e s z m e f u t t a t á ­ sukat, hogy az e l m ú l t esztendő m i n d e n kétséget k i z á r ó a n a p r ó z a és az i r o d a l o m ­ t ö r t é n e t éve volt. Egész sor k i v á l ó a l k o ­ t á s t á m a s z t j a alá ezt a k r i t i k u s i á l l á s ­ pontot. Első h e l y e n áll M a r i n P r e d a M o romeţii című regényének második köte­ te, a m e l y l é n y e g é b e n n e m is az első k ö ­ t e t e g y e n e s folytatása, h a n e m egészen ö n ­ álló, újszerű a l k o t á s . A p a r a s z t s á g m a i életével foglalkozó r e g é n y kézzelfogha­ t ó a n bizonyítja „a r e a l i s t a p r ó z a v i t a l i ­ tását". A m á s o d i k h e l y e n N. B r e b a n új k ö n y v é t említik, v a l a m i n t a költő A. E". B a c o n s k y n a g y feltűnést keltett. Echi­ noxul nebunilor című r e g é n y é t . Nagy p o r t k a v a r t föl a l e g f i a t a l a b b p r ó z a í r ó ­ n e m z e d é k h e z t a r t o z ó Al. I v a s i u c n a k a L u c e a f ă r u l - s o r o z a t b a n m e g j e l e n t első r e ­ génye, a Vestibul. A h é t k r i t i k u s közül öten dicsérik a k ö n y v e t újszerűségéért, merészségéért, és a r r ó l beszélnek, hogy I v a s i u c k ö n y v é b e n egy ú j , l é l e k t a n i p r ó ­ za csíráit f e d e z h e t j ü k föl. A h a t o d i k k r i ­ t i k u s v i s z o n t azt állítja, h o g y „ u n a l m a ­ san i n t e l l e k t u á l i s a n ír le egy b a n á l i s l e l ­ ki folyamatot". Egy dolog biztos: I v a -

siuc m o s t a n t ó l k e z d v e jelen v a n a fiatal román prózában. N a g y ö r ö m m e l fogadta a r o m á n i r o ­ d a l m i közélet L u c i a n Raicu m o n o g r á f i á ­ j á t Liviu R e b r e a n u r ó l és I. Negoiţescu Eminescu költészete c i m ű könyvét, m e l y az á l t a l á n o s v é l e m é n y szerint a n a g y költő é l e t m ű v é n e k eddigi l e g m é l y r e h a t ö b b értelmezése. I r o d a l o m t ö r t é n e t i j e ­ lentőségű e s e m é n y n e k számít Ovid S. Crohmălniceanunak a két világháború közötti r o m á n i r o d a l o m r ó l írt könyve (I. kötet). M e g m é r e t t e k a költők is, és a legsú­ lyosabbnak h á r m a n találtattak: Eugen J e b e l e a n u az Elegie pentru floarea sece­ rată c í m ű új v e r s e s k ö n y v é v e l , és Ion A l e x a n d r u , v a l a m i n t M a r i n Sorescu egyegy kötettel. Az igen szigorú k r i t i k u s C. S t ă n e s c u , aki A n a B l a n d i a n á t ú j d o g m a t i z m u s é r t , N i c h i t a S t ă n e s c u t l'art p o u r l ' a r t költészetért m a r a s z t a l j a el, a k ö ­ v e t k e z ő k e t m o n d j a : „Nagy költő (ijesztő a szó) Ion A l e x a n d r u , aki a r á c i ó n a k és az ö s z t ö n n e k a felzaklató k e v e r é k e . H a ­ s o n l ó k é p p e n M a r i n Sorescu, aki á l l a n ­ d ó a n azt játssza, hogy az é r t e l m é v e l u r a l ­ j a az ösztöneit, de a k i s z a b a d o n enged egy s z k e p t i k u s m o r m o l á s t , m e l y a z t á n ott v i b r á l a dolgok r e n d j e fölött." Az ideális (Amfiteatru,

színház 1967. 24.)

A színház lényegéről, a hazai s z í n h á ­ zak és r e n d e z ő k főbb p r o b l é m á i r ó l b e ­ szélgetett az Amfiteatru riportere a pá­ rizsi t a n u l m á n y ú t j á r ó l n e m r é g h a z a t é r t z á g r á b i kétszeres a r a n y é r m e s fiatal r e n ­ dezővel, A n d r e i Ş e r b a n n a l . A r r a a k é r d é s r e , hogy m i l y e n h a t á s s a l v a n n a k a fiatal r e n d e z ő t o v á b b i m u n k á ­ j á r a eddigi n a g y v i s s z h a n g o t k e l t e t t si­ kerei, A n d r e i Ş e r b a n a k ö v e t k e z ő k e t v á ­ laszolta: „ S e m m i l y e n n e l . M e r t l é n y e g é b e n ezek v é l e t l e n sikerek, a m e l y e k n e m bi­ z o n y í t a n a k s e m m i t . És ez a k é r d é s n e m ­ c s a k e n g e m illet, m e r t s z í n h á z a i n k b a n ez az á l t a l á n o s helyzet. M a egy jó elő­ a d á s itt, h o l n a p egy m á s i k P á r i z s b a n , holnapután Piatra Neamţi-on — mind­ ezek n e m b i z o n y í t a n a k mást, csak jóin­ dulatot, jószándékot, m e s t e r s é g e t é s . . . k ö r ü l b e l ü l ennyit. I l y e n f o r m á n n e m le­ h e t kifejleszteni egy igazi alkotó színházi gondolkodást." P é l d á n a k Ş e r b a n J e r z y G r o t o w s k i l a b o r a t ó r i u m - s z í n h á z á t hozza föl. „Teljes fanatizmussal dolgoznak. N e m é r d e k l i őket m á s , m i n t saját kísér­ letezéseik t a p a s z t a l a t a i , és m i n d e n elő­ a d á s u k k a l ezt a t a p a s z t a l a t o t tökéletesí­ tik, csiszolják — egészen g y é m á n t - t i s z t á ­

vá. A s z í n h á z - m ű v é s z e t egyik lényeges ú t j á n j á r n a k . . . és így a l a k u l ki az igazi művészet, n e m pedig szétszórt jó e l ő a d á ­ sokból, m e l y e k e t ezrével l á t n i a v i l á ­ gon." Mi a helyzet a hazai s z í n h á z a k k a l ? „A helyzet az, hogy — a televízió, a film, az a u t ó t é r h ó d í t á s á v a l — m i n k e t is u t o l é r t a közönségkrízis, és teljesen felkészületlenül talált." A n d r e i Ş e r b a n a probléma megoldását a bulvárszínházak v i s s z a á l l í t á s á b a n látja. Ezek v o n z a n á k a közönséget, és m e l l e t t ü k l é t e z h e t n é n e k a kísérleti l a b o r a t ó r i u m - s z í n h á z a k is. A k í ­ sérleti s z í n h á z a k művészei az első idő­ b e n valószínűleg „áldozatok" l e n n é n e k , de A n d r e i Ş e r b a n bízik a s i k e r b e n . „ N e m lehet, hogy a k í s é r l e t e k közül az igazi­ ak, a j ó k n e s i k e r ü l j e n e k . " L é n y e g é b e n mi is a színház, m i r e h i v a ­ tott? „A színház mágia, m i n d i g v i s s z a t é r e k ehhez a szóhoz, m e r t j o b b a t n e m t a l á ­ lok. És e n g e m n e m é r d e k e l , hogy k ö z v e ­ t í t e k - e eszméket az e l ő a d á s s a l vagy n e m . Az e m b e r a m ű v é s z i f o l y a m a t tisztán esztétikai izgalmaiért megy a szín­ h á z b a . A színház n e m pedagógiai kollok­ v i u m . Az iskola n e m azonos a m ű v é ­ szettel." A fiatal r e n d e z ő a fiatalok i r á n t i b i ­ zalmatlanságot kifogásolja a színházi g y a k o r l a t b a n . J ó l e n n e , ha a főiskola végzősei n e m s z a k a d n á n a k el egymástól. „ M i n t h o g y kötelesek l e g y ü n k o l y a n r e n ­ dezőkkel, színészekkel, színházi p r o g r a ­ m o k k a l dolgozni, a m i k h e z s e m m i k ö z ü n k , ezerszer j o b b l e n n e , h a e g y ü t t m a r a d h a t ­ nánk." A Föld (Viaţa

nagykövetei

studenţească,

XII/44.)

A h e t i l a p j e l l e g é n e k megfelelő tetsze­ tős f o r m á b a n a m a i ifjúság k i t ű n ő t u ­ l a j d o n s á g a i r ó l ír Victor K e r n b a c h p r o ­ fesszor Sînteţi gata să fiţi solii planetei naostre? (Készek v a g y t o k - e b o l y g ó n k k ö ­ vetei lenni?) c í m ű c i k k é b e n . Bizonyos s z e m é l y e k v é l e m é n y e sze­ r i n t a középiskolás végzősöket, az egye­ temi hallgatókat semmi n e m érdekli — írja K e r n b a c h . Hogy k i k v é l e k e d n e k így? R e n d s z e r i n t é p p e n azok a felnőttek, a k i k ­ n e k egész h e t i n a g y m ű v e l ő d é s i é l m é ­ nyük a vasárnap délutáni — futball­ meccs. M á s o k szerint az ifjúság e l m e ­ r ü l egyfajta „ o r g a n i k u s s z o m o r ú s á g b a " ; „tegyük fel, hogy ez v a l ó b a n lényeges v o n á s ; de m i é r t c s a k szomorúságot l á s ­ s u n k ebben, m i é r t n e a szellemi m u t á c i ó légkörét i s m e r j ü k fel b e n n e , m i u t á n az

ifjak l e m o n d t a k a d o g m á k r ó l , az e r e t ­ nekségekről, a rettegésről és az előítéle­ t e k r ő l . . . H á t oly n e h é z l e n n e m i n d e n ­ b e n m e g l á t n i , felismerni a bioszférában, hogy m o s t pedig n e m c s u p á n n e m z e d é k ­ v á l t á s r ó l v a n szó, h a n e m új világ jő? S t a t i s z t i k a i á t l a g b a n a t u d á s s z o m j a t az e g y e t e m e k e n j o b b minőségű, fontosabb j e l e n t é s e k t á p l á l j á k , m i n t a m i l y e n az előző n e m z e d é k e k esetében volt; a h a l l ­ gatók t u d á s s z o m j a t a l á n n a g y o b b , m i n t az, a m e l y — statisztikai á t l a g b a n — az új i r á n t a t a n t e s t ü l e t f á r a d t z ó n á i b a n t a ­ p a s z t a l h a t ó " — írja Victor K e r n b a c h . S g o n d o l a t m e n e t é t így folytatja: „ V é l e m é n y e m szerint a m a i egyetemi fiatalok m i n ő s í t é s é r e k e v é s a t a n u l ó if­ júság megjelölés. A t a n u l o ifjúság klasszikus é r t e l m é b e n azt az ifjúságot jelzi, a m e l y e l t a n u l j a v a l a m e l y m e s t e r ­ ség fortélyait. A m a i n e m z e d é k a z o n b a n ennél többre vállalkozik: kérlelhetetle­ n ü l bírál, félredobja azokat a k a c a t o k a t , a m e l y e k e t elődei esetleg m é g m e g t ű r t e k . A két nemzedék magatartásbeli különb­ ségeit jól érzékelteti az a két megjegy­ zés, a m e l y a k k o r h a n g z o t t el, a m i k o r egy t á r s a s á g b a n a F ö l d ö n kívüli l é n y e k l á t o ­ gatásának lehetőségéről beszéltem, a m o s t a n s á g sokat e m l e g e t e t t a z o n o s í t h a ­ t a t l a n r e p ü l ő t á r g y a k r ó l . Egy 45 eszten­ dős férfi rögtön r á v á g t a : Ilyesmi n e m létezhet! Egy főiskolai h a l l g a t ó viszont m e g k é r d e z t e , v a n n a k - e hiteles f é n y k é p ­ felvételek? S t o v á b b i a d a t o k u t á n é r d e k ­ lődött. Úgy hiszem, h a egyszer a p i a c ­ t é r e n v a l ó b a n földet é r n e egy v i l á g ű r b ő l érkező tárgy, az idősebb férfi a z o n n a l e l ­ b ú j n a a pincébe, a d i á k viszont o d a s é ­ t á l n a a t á n y é r h o z , m e g n é z n é , hogy m i is t ö r t é n t . K é p z e l j ü k csak el, hogy — m o n d j u k 2000-ben — mégis e l l á t o g a t n a k h o z z á n k azok a n e m földi lények. A m i k o r ö t v e n ­ két évesek lesznek a m a i h ú s z e s z t e n d ő ­ sök. M i l y e n e k n e k is kell lenniök, h o g y a messziről j ö t t e k előtt n e v á l j a n a k m a j d nevetségessé? L e g y e n e k józanok, előíté­ lettől m e n t e s e k , jól értesültek, h i g g a d t a k , n e t ö r ő d j e n e k a t a b u k k a l , s — a m i a leg­ fontosabb — : legyenek planetaris érz ü l e t ű e k ; a Kozmosz k ü l d ö t t e i v e l az egész e m b e r i s é g n a g y k ö v e t e i k é n t é r i n t ­ k e z h e s s e n e k " — írja K e r n b a c h . S a t o v á b b i a k b a n : „ N e m h i n n é m , hogy téved, aki a m a i fiatalok b o n t a k o z ó k v a ­ l i t á s a i b a n megbízik. Hiszen ezek n e m ­ csak a földöntúli d i p l o m á c i á h o z s z ü k s é ­ gesek, h a n e m a m a t e c h n o l ó g i á k u r a l á ­ sához is, a m e l y e k e t m á r m i , öregek, fel­ t a l á l t u n k , á m félő, hogy n e m b í r u n k v e ­ lük. A m a g e n e r g i á r a és az önálló g o n d o l ­ k o d á s r a is a l k a l m a s í t h a t ó g é p e k r e g o n d o ­

lok. A r é g i v á g á s ú e m b e r ilyen szituációk­ b a n kiigazodni m á r n e m tud. E l ő b b h i ­ tetlenkedne, majd pedig a tények kény­ szerű e l i s m e r é s e k o r k i b o r u l n a , s egyből i s t e n e k k é n y i l v á n í t a n á azokat, a k i k n e k létezésében kevéssel előbb m é g e g y á l t a ­ l á n n e m hitt. Ez utóbbi az a fajta, amelynek a „szilárdabb" érték imponál: p é l d á u l — a körbélyegző!" — írja v é g e ­ zetül Victor K e r n b a c h . Diplomácia = (Novoje

vremja,

t ö r t é n e t i epizód XXV.

48—50.)

A szovjet k ü l p o l i t i k a i h e t i l a p s z e m e l ­ v é n y e k e t közöl V a l e n t y i n B e r e z s k o v A teheráni konferencián című, t ö b b n y e l ­ ven megjelent könyvéből. Berezskov Sztálin t o l m á c s a volt t ö b b n a g y fontos­ ságú n e m z e t k ö z i é r t e k e z l e t e n , így h á t személyes é l m é n y e k a l a p j á n s z á m o l h a t b e a d i p l o m á c i a - t ö r t é n e t j e l e n t ő s feje­ zeteiről. B e r e z s k o v is megerősíti, h o g y Roose­ velt és C h u r c h i l l a t e h e r á n i é r t e k e z l e t e n a p a r t r a s z á l l á s i d ő p o n t j á t 1944 m á j u s á ­ b a n jelölte m e g (a v a l ó s á g b a n j ú n i u s 6á n h a j t o t t á k végre). Elbeszélése szerint m i u t á n a h á r o m á l l a m f ő m e g e g y e z e t t az Overlord fedőnevű művelettel kapcso­ latos a l a p v e t ő k é r d é s e k b e n , az értekezlet a h a d m ű v e l e t előkészítésének t i t k o s s á ­ gát biztosítani h i v a t o t t intézkedésekről tárgyalt. Sztálin p é l d á k k a l illusztrálta, h o g y a n igyekszik félrevezetni n a g y támadások előestéjén a szovjet h a d v e z e t é s a náci hírszerzést. N a g y s z á m ú r e p ü l ő g é p - i m i ­ tációt h e l y e z n e k el á l - r e p ü l ő t e r e k e n , a t á m a d á s színhelyétől t á v o l eső t e r ü l e t e ­ k e n c s a p a t m o z d u l a t o k l á t s z a t á t keltik, s így t o v á b b . Churchill mindezt végighallgatta, m a j d fellengősen k i j e l e n t e t t e : „Igen, h á ­ b o r ú idején az igazság oly n a g y kincs, hogy h a z u g s á g g a l kell őrizni." M a j d h o z ­ záfűzte: „ M i n d e n e s e t r e azon leszünk, hogy r á s z e d j ü k az e l l e n s é g e t . . . " A szovjet tárgyalófél v a l ó b a n odáig m e n t az elővigyázatosságban, hogy a t á r g y a l á s v o n a t k o z ó s z a k a s z á n a k jegyző­ k ö n y v é t T e h e r á n b a n n e m is d i k t á l t á k írógépbe. N e m így az angolok. A h á b o r ú b e f e ­ jezese u t á n k i d e r ü l t , hogy A n t h o n y E d e n h a z a t é r é s e u t á n részletesen t á j é k o z t a t t a ankarai nagykövetét a teheráni megbe­ szélésekről. N e m c s a k a T ö r ö k o r s z á g g a l kapcsolatos megállapodásokat tudatta vele, h a n e m az O v e r l o r d i d ő p o n t j á t is. A n a g y k ö v e t k ö n n y e l m ű e n kezelte a d i p l o m á c i a i i r a t o k a t . Megesett, hogy é j ­ j e l i s z e k r é n y é n felejtette őket. Komor-

nyikja, Elyasa B a z n a a n á c i k h í r s z e r z ő ­ j e volt, fotokópiákat készített róluk, s ezek egy A n k a r á b a n ügyködő, Cicero fe­ d ő n e v ű S S közvetítésével e l j u t o t t a k az ottani német nagykövetségre. Von P a p e n (aki a h á b o r ú idején török­ országi n a g y k ö v e t volt) a következőket í r t a e r r ő l az akcióról: „Cicero é r t e s ü l é ­ sei n a g y o n fontosnak bizonyultak, m é g ­ pedig k é t okból. A t e h e r á n i értekezlet h a t á r o z a t a i n a k r e z ü m é j é t közölték A n g l i a nagykövetével. Tudomást szerezhettünk t e h á t a szövetségeseknek Németország összeomlás u t á n i politikai s t á t u s á t illető s z á n d é k a i r ó l , s é r t e s ü l h e t t ü n k a szövetsé­ gesek között f e l m e r ü l t e l l e n t é t e k r ő l is. D e l e g n a g y o b b é r d e m ü k az volt, hogy p o n t o s a n m e g i s m e r h e t t ü k b e l ő l ü k az e l ­ lenség h a d m ű v e l e t i terveit." S z e r e n c s é r e a z o n b a n a náci h a d v e z e ­ t é s n e m h a s z n o s í t o t t a ez u t ó b b i é r t e s ü l é ­ sét. A r r a g y a n a k o d t a k ugyanis, hogy a szövetségesek h a m i s h í r e k k e l „etetik" az ellenség k é m h á l ó z a t á t . (Cicero h o r r i b i l i s összeget k a p o t t a h í r e k é r t : 300 000 font sterlinget. A m i t a z t á n a t ű z r e t e h e t e t t : h a m i s b a n k j e g y e k k e l fizették ki.) 1950-ben, m i u t á n Moyzisch (Cicero) e m ­ l é k i r a t a i b a n világgá k ö r ü l t e a titok e l á r u l á s á n a k t i t k á t (s k i d e r ü l t a valódi h í ­ r é r t folyósított h a m i s b a n k ó históriája is), a londoni p a r l a m e n t b e n interpelláció h a n g z o t t el ez ügyben, m i r e Bevin, az a k ­ kori külügyminiszter beismerni kénysze­ rült: a nagykövet valóban n e m tartotta b e a b i z a l m a s d o k u m e n t u m o k kezelésé­ b e n kötelező r e n d s z a b á l y o k a t , s a n é m e t h í r s z e r z é s igenis f é n y k é p m á s o l a t o k a t k é ­ szíthetett róluk. Berezskov t e h á t b i z o n y í t o t t n a k véli, hogy a t e h e r á n i értekezlet legfontosabb h a t á r o z a t a i t — az angol diplomácia ü g y e t l e n s é g e folytán — H i t l e r é k időben i s m e r t é k . Hogy értesüléseiket n e m gyü­ mölcsöztették érdekeiknek megfelelően, az m á r a t ö r t é n e l m i szükségszerűséggel r e n d s z e r i n t azonos i r á n y b a n h a t ó t ö r t é ­ nelmi véletleneknek tulajdonítható. Kazinczy elkötelezettségében (Irodalmi

Szemle,

1967. 10.)

A felvilágosodás, a j a k o b i n i z m u s , a n y e l v ú j í t á s e n a g y egyéniségét idézte Fábry Zoltán a kassai K a z i n c z y - n y e l v művelő napokon tartott előadásában. Nemcsak mint halhatatlanra, klasszikus­ ra, h a n e m m i n t a helyi h a g y o m á n y o k legjelentősebbjére hivatkozhatott, akinek p é l d á j a , t a n í t á s a m i t s e m veszített idő­ szerűségéből. A z első m a g y a r i r o d a l m i folyóirat, a kassai Magyar Museum ala­

pítóját idézték a h i t l e r i z m u s csehszlová­ kiai fenyegetése idején (Fábry b e is i k ­ t a t egy passzust 1938-ban í r t K a z i n c z y cikkéből, m e r t m ű v e örök m e m e n t o m a ­ r a d t : a „vox h u m a n a " , F á b r y h a r c o s h u ­ m a n i z m u s a , antifasizmusa, f e l a d a t v á l l a ­ lása l é n y e g é b e n e r r ő l a tőről fakad. Meggyőző logikával, varázsos közvet­ lenséggel (ami F á b r y n a k n e m m i n d i g s a ­ játja), költői e m e l k e d e t t s é g ű értekező p r ó z á b a n a szerző n y e l v m ű v e l é s és e u r ó ­ paiság összefüggéseit v i l l a n t j a fel. „ K a ­ zinczy a m a g y a r n y e l v és n é p sorsát az európai kultúrába, h u m á n u m b a vetett h i t b e á g y a z t a . . . Kazinczy a m a g y a r n y e l v v e l E u r ó p á t a k a r t t u d a t o s í t a n i és e r ő s í t e n i : a szellem erkölcsét, a g o n d o ­ l a t igazát t e k i n t e t n é l k ü l i s é g e k és k i z á r ó ­ lagosságok ellen — kifelé és befelé. Ezért b u z d í t o t t idegen k u l t ú r á k m e g i s m e r é s é r e : m e r t m a g y a r u l is csak az í r h a t szépen, a k i n e k í r á s á n az i d e g e n e k szépségei á t sugárlanak." F á b r y í r á s á n a k fényét az adja, hogy a k i v á l ó elődöt n e m e m e l i m a g a s szobor­ t a l a p z a t r a , a h o v a a z u t á n a földön j á r ó k m á r n e m t u d n a k felállni. K ö v e t k e z t e t é s e n e m a s z a k e m b e r e k szűk c s o p o r t j á n a k s z á n t figyelmeztetés: „A h é t k ö z n a p o k v a ­ lóságán m ú l i k m i n d e n , a h é t k ö z n a p o k s z ü r k e hősein, e legfőbb r e a l i t á s o n és biz­ tosítékon." Nem kémek fecsegték ki az atom-titkot (Saturday

Review,

L. 43.)

H a n s T h i r r i n g n e v e s osztrák fizikus, a bécsi e g y e t e m professzora a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú előtt és u t á n (a h i t l e r i s t á k b á t o r a n t i m i l i t a r i z m u s á é r t letaszították a tanszékről) azon k e v e s e k közé tartozott, a k i k n a g y o n is jól t u d t á k , m i t z ú d í t a n a a v i l á g r a a t e r m o n u k l e á r i s h á b o r ú . Le­ het-e optimista a természettudós? című v a l l o m á s s z e r ű c i k k é b e n most t ö b b e k k ö ­ zött é p p e n a z t igyekszik bizonyítani, hogy az e l ő r e l á t á s n e m az ő személyes adottsága, h a n e m az egzakt t u d o m á n y o k mai művelőinek privilégiuma. Szerinte ők azok, a k i k — a „ h a g y o m á n y o s t ö r t é ­ n e l e m s z e m l é l e t " historiográfusaival szem­ ben — a stratégiákat meghatározó tudo­ mányos tények ismeretében történész­ t á r s a i k n á l e l ő b b r e látók. „ N e m m i n t h a a g y u k k o l l é g á i k é n á l fejlettebb volna. H a ­ n e m azért, m e r t e l e g e n d ő fizikai és k é ­ m i a i i s m e r e t t e l r e n d e l k e z n e k ahhoz, hogy felmérjék, m i lehetséges, s m i lehetetlen." N é m i gőgről, „ t e c h n o l o g i z m u s r ó l " t a ­ n ú s k o d ó — n e m is e r e d e t i — tétele k i ­ fejtése során T h i r r i n g m e g l e p ő a d a t o k a t

közöl a t e r m o n u k l e á r i s b o m b a előállítá­ sának történetéből. I d é z z ü k : „Az a t o m b o m b á k , a m e l y e k 1945 a u g u s z t u s á b a n véget v e t e t t e k a m á ­ sodik v i l á g h á b o r ú n a k , t ö b b e u r ó p a i fizi­ kust, így e n g e m s e m l e p t e k meg. Mi t ö b b : v é l e t l e n ü l m a g a m is a t e r m o n u k ­ leáris f e g y v e r e k h í r n ö k é v é v á l t a m . M á r 1929-ben egy m á s i k bécsi születésű fizi­ kus, F r i t z H o u t e r m a n s az a m e r i k a i R o ­ b e r t A t k i n s o n n a l e g y ü t t azt a m a m á r á l t a l á n o s a n i s m e r t gondolatot sugallta, hogy a t e r m o n u k l e á r i s fúzió-reakciók (vagyis n e h e z e b b elemek keletkezése k ö n n y e b b e k b ő l ) a csillagok e n e r g i á j á n a k a forrásai. A z o k a tudósok, a k i k L o s A l a m o s b a n az a t o m b o m b a előállításán dolgoztak, sietve f e l k a r o l t á k azt az e l ­ gondolást, m é g p e d i g oly m ó d o n , hogy egy, a m a g h a s a d á s e l v é r e é p ü l ő b o m b á t a fúzió-reakcióra é p ü l ő b o m b a g y u t a c s a ­ k é n t l e h e t n e a l k a l m a z n i , s ez u t ó b b i így sokkal e r ő s e b b é v á l n é k , m i n t az, a m e l y ­ n e k az előállításán é p p e n fáradoztak. Ez az e l g o n d o l á s elég kézenfekvő volt m á s t a l á l é k o n y szellemek s z á m á r a is, é p p e n ezért m a j d n e m egyidejűleg m á s o r s z á g o k fizikusai is rájöttek, o l y a n o k is, a k i k p e d i g n e m f é r h e t t e k hozzá az Egyesült Á l l a m o k k a t o n a i titkaihoz. S e m ­ miféle s p i o n k o d á s n e m k e l l e t t a h h o z , hogy a dolog felkeltse é r d e k l ő d é s e m e t . Az Egyesült Á l l a m o k h i v a t a l o s j e l e n t é s e az a t o m e n e r g i á r ó l , a m e l y 1945 végén H. D. S m y t h szerkesztésében jelent meg, é p ­ p e n e l e g e n d ő információt tartalmazott ahhoz, hogy egy fizikus m e g é r t h e s s e b e ­ lőle a m a g h a s a d á s r a é p ü l ő b o m b a m ű ­ ködését. D e s e m m i t n e m á r u l t el m a g á ­ ról a t e r m o n u k l e á r i s (vagy fúziós) b o m ­ b á r ó l . Igen ám, c s a k h o g y a h á b o r ú előtt közölt n u k l e á r i s t á b l á z a t o k elegendő a d a ­ tot t a r t a l m a z t a k a r r a v o n a t k o z ó a n , hogy m e n n y i e n e r g i a s z a b a d u l fel a h i d r o g é n — h é l i u m fúzióban, vagy m á s fúziós fo­ lyamatokban. Mindezek arra indítottak, hogy 1946-ban m e g í r j a m Die Geschichte der Atombombe (Az a t o m b o m b a t ö r t é ­ nete) c í m ű k ö n y v e m e t , a m e l y b e n m e g k í ­ séreltem olvasóim ismereteit a hivatalos információk k o r l á t a i n t ú l t á g í t a n i , a n u k ­ leáris fegyverek jövőbeli lehetséges fejlő­ déséig. A k ö n y v X L I I . fejezetében első ízben én k ö z ö l t e m a h i d r o g é n e n e r g i a / egység a d a t a i t a t e r m o n u k l e á r i s b o m b á ­ b a n ; hozzáfűztem azt a jövendölést, hogy e l ő r e l á t h a t ó az u g r á s az ezerszeresen n a ­ g y o b b pusztítóerő eléréséhez a m a g h a s a ­ dásos b o m b á r ó l a fúziós b o m b á r a v a l ó áttérés révén. Persze e könyvnek sem­ m i l y e n befolyása n e m volt a T r u m a n k o r m á n y z a t azon e l h a t á r o z á s á r a , hogy legyártják a hidrogénbombát. Erre az­

u t á n k e r ü l t sor, m i u t á n az a m e r i k a i t u ­ dósok rájöttek, hogy az oroszok 1949 s z e p t e m b e r é b e n sikeres a t o m b o m b a - k í ­ sérletet h a j t o t t a k végre. T r u m a n é k e l h a ­ t á r o z á s u k a t 1950. j a n u á r 31-én t e t t é k köz­ zé. E d d i g az időpontig az Egyesült Á l l a ­ mokban titokban tartották a termonuk­ leáris b o m b a e l ő á l l í t á s á r a i r á n y u l ó m u n ­ kálatokat. 1947-től 1949-ig m i n t e g y 24 000 p é l d á n y kelt el k ö n y v e m b ő l A u s z t r i á b a n , s e g y e ­ t e m e i n k e n a magfizika bevezető k u r z u ­ saként használták. Könyvemnek azonban c s u p á n egyetlen politikai jellegű h a t á s a volt: kisegített a bajból egy a m e r i k a i szenátort. A m i k o r u g y a n i s az a m e r i k a i a t o m - m o n o p ó l i u m elvesztéséről folyt a vita, a szóban forgó ú r i e m b e r elég e l ő v i g y á z a t l a n u l — jóval a titok h i v a t a l o s közlése előtt — célzott a r r a , hogy az a m e ­ r i k a i a k e l ő á l l í t h a t n a k egy s z u p e r b o m b á t . Ezért a z t á n szigorúan m e g k r i t i z á l t á k , s t ö b b b í r á l ó j a k ö v e t e l t e : á l l í t s á k bíróság elé, m e r t e l á r u l t a az o r o s z o k n a k a szu­ p e r b o m b a g o n d o l a t á t . M i r e a s z e n á t o r fel­ m u t a t t a az én k ö n y v e m e t , a m e l y e t — az oroszok o r r a előtt — az a u s z t r i a i k ö n y ­ v e s b o l t o k b a n m á r rég f o r g a l o m b a hoztak, s kimutatta: néhány centért bárki töb­ b e t m e g t u d h a t a h i d r o g é n b o m b á r ó l és lehetőségeiről, m i n t a m e n n y i t az elnöki j e l e n t é s közölt róla. A s z u p e r f e g y v e r e k ­ r e v o n a t k o z ó 1946-os előrejelzésem b e ­ igazolódott 1952 n o v e m b e r é b e n , a m i k o r az első a m e r i k a i m e g a t o n n á n y i e n e r g i á j ú bomba robbant." A rangos tudósok tudása n e m m a r a d t e h á t t i t o k b a n . Ügy t ű n i k a z o n b a n , hogy n e m m i n d i g figyelnek fel a r r a , a m i t p e ­ dig ők, a tudósok, k i m o n d t a k . A t á j é k o ­ zatlanság, t u d a t l a n s á g következményeit a z o n b a n m o n d v a c s i n á l t „ k é m e k r e " kenik, s fantasztikus kémhistóriákkal kultivál­ j á k a t i t o k z a t o s k o d á s egészségtelen szel­ lemét. Irodalomtudományunkról, múltjáról szólva (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei, 1967. 1—4.) „Nem-is egy e m b e r n e k t e h e t s é g é h e z való, hogy m i n d e n t lásson, m e g o l v a s s o n és r e n d b e s z e d j e n " — a Magyar Athenas szerzőjének kétszáz esztendős szava m a is igazság. Őt, Bod P é t e r t igazolja a m a ­ gyarországi m a r x i s t a i r o d a l o m t ö r t é n é s z e k eddigi l e g n a g y o b b közös vállalkozása, a hatkötetes magyar irodalomtörténeti „ké­ z i k ö n y v " is. N y i l v á n v a l ó , hogy az ilyen m é r e t ű és ilyen t e r m é s z e t ű m u n k a t ö b b szakember összefogását igényli, mégis

m i n d i g szükség v a n egy előzetes elvi p r o g r a m r a , a m e l y b e beleilleszkedik m i n ­ den m u n k a t á r s r é s z f e l a d a t - v á l l a l á s a , t e l ­ jesítése. Közös m u n k á v a l készül az M T A I r o ­ d a l o m t ö r t é n e t i I n t é z e t é b e n A magyar iro­ dalomtudomány története című négy kö­ t e t r e t e r v e z e t t szintézis is, az ú j a b b , a m á s o d i k „kézikönyv". E n n e k a n a g y s z a ­ bású, é v e k i g t a r t ó m u n k á n a k á l t a l á n o s elvi megalapozására vállalkozott Somo­ gyi Sándor Irodalomtudományunkról, múltjáról szólva s z e r é n y c í m e t viselő í r á ­ sával. V á l l a l t f e l a d a t á n a k n a g y s á g a , n e ­ hézsége a b b a n áll, hogy szétszórt, ezerfelé m e g j e l e n t folyóiratcikkekből, tanulmá­ n y o k b ó l és g y ű j t e m é n y e s k ö t e t e k b ő l k e l ­ lett m á i g é r v é n y e s t a n u l s á g o k a t l e s z ű r n i e az 1972-ig elkészülő i r o d a l o m t u d o m á n y i k é z i k ö n y v m á r folyó m u n k á l a t a i s z á m á ­ r a . 221 l a p t e r j e d e l m ű í r á s a m a r x i s t a s z e m l é l e t ű p r o g r a m c i k k és s z á m v e t é s . A századfordulótól m á i g élt m i n d e n j e l e n ­ tős irodalomtudósunkat értékeli, életmű­ v ü k e t é p p ú g y b e á g y a z z a az e u r ó p a i t u d o ­ m á n y o s s á g fejlődésébe, m i n t a m a g y a r t á r s a d a l m i - m ű v e l ő d é s i viszonyokba. N e m t u d ó s - p o r t r é k a t rajzol, h a n e m a k ü l ö n ­ böző n é z e t e k k o n k o r d a n c i á j á t vizsgálja és é r t é k e l i . Somogyi S á n d o r és az i r o d a l o m t u d o ­ m á n y t ö r t é n e t é n e k k é z i k ö n y v é t író többi k u t a t ó f e l a d a t á t a z is n e h e z í t e t t e , hogy az egyetemes tudománytörténet vonatko­ z á s á b a n is fiatal á g n a k számít az i r o d a ­ lomtudomány története. Hiányoznak a korábbi szintézisek; valóságos nézet­ dzsungelben kellett Somogyinak utat m u ­ t a t n i a . A h o l r á a d á s u l m é g sok s e h o v a s e m vezető ösvény is kínálkozott. Hogy m á s t n e m o n d j u n k , olyan n a g y t u d ó s ­ egyéniségek, m i n t H o r v á t h J á n o s és L u ­ k á c s György egymással, saját k o r u k k a l , e l ő d e i k k e l és u t ó d a i k k a l folytatott, m á i g s e m e l d ö n t ö t t „ p e r é b e n " k e l l e t t igazsá­ got, h a n e m is végleges, egyszer s m i n ­ d e n k o r r a szóló igazságot t e n n i e . Somogyi t a n u l m á n y á b a n t ö b b elfele­ dett, e d d i g é r t é k é n a l u l becsült t u d ó s ­ e g y é n i s é g r e h í v j a föl a figyelmet. K ü l ö ­ nösen a K a t o n a Lajosról és H a l á s z G á ­ b o r r ó l í r o t t a k é r d e k e s e k ebből a szem­ p o n t b ó l . K r i t i k a i l a g foglalkozik t ö b b r é ­ gebbi, E r d é l y b e n szerzett i r o d a l o m t ö r t é ­ neti m u n k a h a g y o m á n y - és i r o d a l o m szemléletével is.

P r i x G o n c o u r t 1967 (Le Figaro

Littéraire, 27. nov. 1967.)

— 3.

dec.

B e m a r d P i v o t - n a k m i n d e n k é p p e n joga v a n g ú n y o s h a n g o n b í r á l n i E d m o n d de G o n c o u r t v é g a k a r a t á n a k h ű t l e n sáfárait, a Tízeket ezidei d ö n t é s ü k m i a t t . M e r t az a l a p í t v á n y o z ó r e n d e l k e z é s e szerint „olyan fiatal tehetséges í r ó k a t kell a díjjal j u ­ t a l m a z n i , a k i k a f o r m á b a n és g o n d o l k o ­ d á s b a n e g y a r á n t e r e d e t i e k és merészek". Az idén k i t ü n t e t e t t de M a n d i a r g u e s r e ­ g é n y e La Marge (lapszélt, m a r g ó t jelent m a g y a r u l ) bizony n e m n a g y o n felel m e g ezeknek a követelményeknek. A Figaro Littéraire-ben közölt f é n y k é ­ p e n k i l e n c fotográfus k a p t a é p p e n l e n ­ csevégre a z s e b r e d u g o t t kézzel álldogáló, mosolygó galambősz írót. B e r n a r d P i v o t cikkéből m e g t u d j u k , hogy csekély 26 k ö ­ t e t e jelent m e g e d d i g az 58 éves közis­ m e r t szerzőnek. Felfedezésével v a g y t i ­ zenöt évet késett P h i l i p p e H é r i a t és a Tízek! M i n d a m e l l e t t a La Marge n e m is a legsikerültebb regénye de Mandiarguesn a k , s ezt P h i l i p p e H é r i a t m a g a v a l l o t t a b e az ú j s á g í r ó k n a k ! M e g i n t — 1903 óta n e m először — b o t ­ r á n y t ö r t k i a G o n c o u r t - d í j k ö r ü l . Hogy az olvasó egy p i l l a n a t i g se m a r a d j o n b i ­ z o n y t a l a n s á g b a n , a Figaro Littéraire köz­ li azt is, hogy k i n e k k e l l e t t v o l n a a d n i a h a t a l m a s erkölcsi s i k e r t j e l e n t ő díjat. B e m a r d Pivot cikkével s z e m b e n egy t e l ­ jes oldalon o l v a s h a t j u k a Goncourt kihí­ vása c í m ű a l á í r a t l a n r ö p i r a t o t . Az u g y a n ­ csak v i t r i o l b a m á r t o t t tollal írott szöveg szerint az 1967-es G o n c o u r t - d í j egyetlen jogos v á r o m á n y o s a J e a n - J a c q u e s S e r v a n S c h r e i b e r Le Défi Américain (Az a m e r i ­ kai kihívása) c í m ű r e g é n y e ! A Gaillon t é r e n ülésező G o n c o u r t - A k a d é m i a m á r n e m é p p e n ifjú tagjai é p p ú g y f é l r e é r t e l ­ m e z t é k az a l a p í t v á n y t t e v ő E d m o n d d e G o n c o u r t szavait, m i n t a k a t o l i k u s egy­ h á z a Bibliát — állítja a r ö p i r a t n é v t e ­ len szerzője. Szegény olvasó! A k i ennyi i r o d a l m i hajcihő u t á n is csak a n n y i t ért meg, hogy itt egyes u r a k n a g y o n h a r a g s z a n a k egy­ másra.

SZERKESZTŐK-OLVASÓK Tanár és t a n u l ó v i s z o n y a

megváltozott

(Levél a szerkesztőséghez) Tanár és tanuló c í m m e l a Korunk 1967. októberi s z á m á b a n közölt c i k k e t Fodor K a t a l i n a k é t örök k é p r ő l : a nevelőről, v a l a m i n t a p a d b a n ülő ifjúról, és m é l y r e h a t ó n elemezte a k ö z t ü k fennálló h i e r a r c h i z á l t viszonyt. Az í r á s k é r d é s e k e t vet fel, olykor válaszol is, legtöbbször a z o n b a n i n k á b b u t a t n y i t a p r o b l é m a t o v á b b i mélyítése felé. Egy-két jelzés i r á n y á b a n s z e r e t n é k h a l a d n i m a g a m is e r ö v i d h o z ­ zászólás során. Amikor a nevelőmunka komplexitásából eredő magatartás-keresésre utal, a szerző vázolja a „félelmetes", v a l a m i n t a „ m e g é r t ő " t a n á r t í p u s á t , de t u d a t o s a n n e m írja elő, h o g y m e l y i k csoporthoz t a r t o z z é k n a p j a i n k p e d a g ó g u s a . V a l l j u k c s a k be, mi nevelők, hogy m i n d a n n y i a n k ü s z k ö d ü n k ezzel a kérdéssel. N é h a idegesek v a g y u n k , h a n g o s k o d u n k az osztályban, „félelmet" k e l t ü n k , s z ü n e t b e n viszont m e g ­ s i m o g a t j u k a m e l l e t t ü n k álló g y e r m e k fejét. V a n n a k k ö z t ü n k t ú l s á g o s a n is „ m e g ­ értők", h a n e m az elégtelen osztályzatot a z é r t — h a úgy a d ó d i k — ők is b e í r j á k a naplóba. Melyik h á t a helyes út, m i l y e n i r á n y b a n i g a z o d j u n k ? E t e k i n t e t b e n — a n é l ­ kül, hogy végleges választ a k a r n é k a d n i — s z e r e t n é k v a l a m i t megjegyezni, m i n t ­ egy a F o d o r - c i k k kiegészítéseként. Azt ugyanis, hogy n a p j a i n k r a v a l a m i g y ö k e r e ­ sen m e g v á l t o z o t t a n e v e l ő és a n e v e l t j e v i s z o n y á b a n : tanárközelségbe került a diák. A t a n á r m a m á r n e m áll o l y a n t o r o n y m a g a s a n , m e g k ö z e l í t h e t e t l e n messzeségben a g y e r m e k fölött, m i n t r é g e n t e . S ez k é t s é g t e l e n ü l a szocialista h u m a n i z m u s , a z új t í p u s ú iskola e r e d m é n y e . V é l e m é n y e m szerint ez a t é n y kell hogy l e g y e n m a ­ g a t a r t á s u n k egyik k i i n d u l ó p o n t j a . A g y e r m e k m á r n e m r e t t e g t ő l ü n k , t e r m é s z e t e ­ s e b b e n v i s e l k e d i k előttünk, n e k ü n k pedig figyelemmel kell k í s é r n ü n k m i n d e n r e z ­ dülését, őszintén kell b e s z é l g e t n ü n k vele, m i n é l t ö b b e t kell k ö z ö t t ü k t a r t ó z k o d ­ nunk. S p i r á l i s i r á n y ú a p e d a g ó g u s t e v é k e n y s é g e , k ö r b e fut, de s o h a s e m t é r vissza u g y a n o d a , m i n d e g y r e feljebb jut. N i n c s e n e k sablon-esetek, s e m s a b l o n e l j á r á s o k . H e l y e s e n m u t a t r á F o d o r K a t a l i n , hogy a t a n u l ó egyén, egyedi lény, s ilyen a l a ­ p o n az esete is sajátos. É p p e n ezért c s u p á n r e á t e k i n t v e v á l a s z t h a t j u k m e g m ó d ­ szereinket, é r t e l m i képességének, érzelmi b e á l l í t o t t s á g á n a k megfelelően, t e k i n t e t b e v é v e azt is, h o g y m i l y e n viszony fűzi az iskolához m i n t egészhez, az o s z t á l y á h o z m i n t részhez, t o v á b b á családjához, b a r á t i k ö r é h e z is. K ü l ö n t a n u l m á n y t é r d e m e l n e a t a n á r és t a n u l ó v i s z o n y á n a k e l e m z é s e n e m m i n t k é t egyén, t e h á t m i n t k é t p o n t szempontjából, h a n e m t ö b b s í k b a n , m e l l é k ­ á g a k r a k i t e r j e d ő e n is. M á s k é p p e n szólva, jó v o l n a b ő v e b b e n m e g v i z s g á l n i azt is, h o g y a n h a t e g y m á s r a a t a n t e s t ü l e t és a d i á k s á g k é t k ü l ö n közössége, h o g y a z egyiknél észlelhető összetartás, j ó h a n g u l a t v a g y d i v e r g e n c i a h o g y a n befolyásolja a m á s i k a t . Sajnos, n e m k e v é s az olyan iskola, ahol k á r o s „visszacsatolás" t a p a s z ­ t a l h a t ó a k é t közösség között. H o g y a n is b e s z é l h e t n é n k a z t á n ilyen h e l y e k e n a t a ­ n u l ó k kollektívájáról, egységéről, h a ilyesmi nincs m e g a p é l d a k é p e i k , a t a n á r o k körében? E k é r d é s h e z k a p c s o l ó d v a e m l é k e z t e t n é k a r r a , a m i t M i h á l y Olga v e t e t t fel a Korunk 1966. n o v e m b e r i s z á m á b a n m e g j e l e n t l e v e l é b e n (Tanári diplomával falun). A szerző helyesen t a p i n t o t t r á a v i d é k i i s k o l á k b a n dolgozó é r t e l m i s é g i e k k ö z t előforduló n é z e t e l t é r é s e k egyik fő o k á r a , a képzettség, iskolázottság t e r é n m u t a t ­ kozó e l t é r é s r e v a g y a m ű v e l t s é g b e l i k ü l ö n b s é g e k eltúlzott v o l t á r a . H o g y a n l e h e t n e ezt k i k ü s z ö b ö l n i ? — k é r d e z t e M i h á l y Olga és v á l a s z t is adott. „ Á l t a l á n o s r e c e p 302

t e t n e h é z í r n i . T é n y a z o n b a n , hogy levelező h a l l g a t ó k é n t m a m i n d e n k i elvégez­ h e t i a főiskolát." És v a l ó b a n , m i é r t n e v é g e z h e t n é el a főiskolát a h e l y e t t e s t a n í t ó vagy t a n á r , a k i g y a k o r l a t i t é r e n esetleg j o b b a n boldogul, m i n t a k é p e s í t e t t kezdő, d e a k ö v e ­ t e l m é n y e k n ö v e k e d é s e folytán e l ő b b - u t ó b b m é g i s c s a k l e m a r a d , k é p z e t l e n s é g e p e ­ d i g á l l a n d ó v i t a - a l a p és s é r t ő d é k e n y s é g - f o r r á s , a m i b i z o n y gátolja az o l y a n n y i r a szükséges n y u g o d t légkör k i a l a k í t á s á t a t a n t e s t ü l e t k e b e l é b e n . Dés, 1967. d e c e m b e r . Dési Huber András iskolaigazgató

A biológiai szemléltetőeszközök

korszerűsítéséhez

(Levél a szerkesztőséghez)

Salló E r v i n n e k a Korunk 1968. 1. s z á m á b a n m e g j e l e n t Tanulás és kutatás című c i k k é h e z k a p c s o l ó d v a szólnék a biológiai szemléltetőeszközökről. E g y évtizedes nevelői t e v é k e n y s é g e m f o l y a m á n k ü l ö n ö s figyelemmel t a n u l m á ­ n y o z t a m a szemléltetés k o r s z e r ű s í t é s é n e k lehetőségeit a biológia oktatásában. Mivel a szemléltetés az i s m e r e t e k forrása, a fogalom a l a k í t á s á n a k alapja, v i t a t h a t a t ­ l a n jelentősége v a n az o k t a t á s b a n . A z élő n ö v é n n y e l v a g y á l l a t t a l v a l ó szemléltetés a l e g r e á l i s a b b és a l e g m a r a d a n d ó b b k é p z e t e t e r e d m é n y e z i . Így t a n u l m á n y o z h a t j u k valamely élőlény anatómiai fölépítését és é l e t m ű k ö d é s e i t . Az á l t a l á n o s m ű v e l t s é g e t n y ú j t ó i s k o l á k b a n a s o k o l d a l ú o k t a t á s - n e v e l é s , d e az idő h i á n y a is k i z á r j a a lehetőségét az élő a n y a g b e h a t ó t a n u l m á n y o z á s á n a k . G y o r s a b b b e t e k i n t é s t b i z t o s í t a n a k az élő a n y a g s z e r k e z e t é b e a rajzok, képek, diapozitívek, d i a ­ filmek. H á t r á n y u k , hogy a t a n u l m á n y o z a n d ó sejtet, szövetet, szervet a t a n u l ó n e m t é r b e n látja, úgy, ahogy a v a l ó s á g b a n v a n , h a n e m csak síkban, a m i n a g y m é r t é k b e n c s ö k k e n t i az érthetőségi fokot. A modellek, g i p s z ö n t v é n y e k r é s z b e n p ó t o l j á k az előbbi h i á n y o s s á g o k a t , és lehetőséget a d n a k a n ö v é n y i v a g y állati s z e r v e k - s z e r v e z e t e k h á ­ r o m d i m e n z i ó j ú t a n u l m á n y o z á s á r a . E l l e n b e n a m o d e l l e k k e l , ö n t v é n y e k k e l csak a k ü l s ő a l a k t a n i v o n á s o k e m e l h e t ő k ki, a t a n u l m á n y o z a n d ó élőlényeket s t a t i k u s á l l a ­ p o t b a n m u t a t j á k b e , és a biológiai m o z g á s n e m t ü k r ö z ő d i k b e n n ü k . M a j d n e m r e ­ m é n y t e l e n v á l l a l k o z á s a sejtek, szövetek, s z e r v e k és az egész szervezet fiziológiá­ j á n a k m e g é r t e t é s e a fenti m ó d s z e r e k k e l . E z e k e t a n e h é z s é g e k e t r é s z b e n k i k ü s z ö ­ b ö l t e a mozgófilm. A t u d o m á n y és t e c h n i k a r é v é n s i k e r ü l t o l y a n fiziológiai filme­ k e t g y á r t a n i , a m e l y e k b e m u t a t j á k a v é r k e r i n g é s t , légzést, szaporodást, n ö v e k e d é s t , fejlődést és m á s fiziológiai f o l y a m a t o k a t . Egyelőre csak a k ö z é p i s k o l á k b a n v a n m o z ­ gófilmvetítő, d e az ország t ö b b ezer i s k o l á j á b a n m é g n i n c s . Mivel t a n u l m á n y o z z u k j e l e n l e g az á l t a l á n o s i s k o l á k b a n a n ö v é n y e k , á l l a t o k élet­ m ű k ö d é s e i t ? A r á n y l a g szegényes k é s z ü l é k e k k e l , a m e l y e k kevéssé teszik l e h e t ő v é az élő szervezet h ü b e m u t a t á s á t . E b b ő l a z t a k ö v e t k e z t e t é s t v o n h a t j u k le, hogy az élőlé­ n y e k a n a t ó m i a i fölépítése n a g y v o n a l a k b a n t a n u l m á n y o z h a t ó u g y a n az eddigi m ó d s z e ­ r e k k e l , d e é l e t m ű k ö d é s ü k kevésbé. A t é r b e n - l á t h a t ó s á g s z e m p o n t j á b ó l is l e m a r a d á s észlelhető a szemléltetőeszközök g y á r t á s á b a n . V a n szétszedhető szív, szem, fül, vese, vagyis a t é r b e n - l á t h a t ó s á g a s z e r v e k s z í n v o n a l á i g é r k e z e t t el, k ü l s ő f o r m á k r a k o r l á t o z ó d v a . C s a k h o g y a m o d e l l e ­ ket, m u l á z s o k a t gipszből készítik és n e m l á t h a t ó a belső szerkezetük. N a g y o b b m é r t é k b e n kell a l k a l m a z n i a j ö v e n d ő b e n az átlátszó m ű a n y a g o t , a m i valósággal for­ r a d a l m a s í t j a az élőlények belső morfológiai szemléltetését. A t a n u l ó k n a k így l e h e ­ tősége nyílik, hogy t é r b e n l á t h a s s a p é l d á u l a s z e m k ü l ö n b ö z ő h á r t y á i t , rétegeit, az izmokat, a szemlencsét, üvegtestet. A z átlátszó és színes m ű a n y a g h a s z n á l a t a l e ­ h e t ő v é t e n n é , hogy a sejteket, szöveteket is m o d e l l á l j u k , esetleg szétszedjük, és ú g y

m u t a s s u k b e t a n u l ó i n k n a k . E n n e k az e l k é p z e l é s n e k a kivitelezése n a g y m é r t é k b e n h o z z á j á r u l n a a csont, ideg, izom, kötőszöveti sejtek és szövetek szerkezeti fölépítésé­ n e k m e g é r t é s é h e z és m é l y e b b rögzítéséhez. A m ű a n y a g b ó l készült szemléltetőeszkö­ zök g y á r t á s a o l c s ó s á g u k n á l és t a r t ó s s á g u k n á l fogva is r e n t á b i l i s a b b l e n n e , m i n t az eddigiek. A biológia jelentősége r e n d k í v ü l i m ó d o n m e g n ö v e k e d e t t , m i v e l a v i l á g l a k o s ­ s á g á n a k gyors ü t e m ű n ö v e k e d é s e n a g y m e n n y i s é g ű élelmiszert követel. N a g y a r á n y ú a szárazföldi n ö v é n y e k és á l l a t o k biocönológiai vizsgálata, új, nagy t e r m e l é k e n y s é g ű n ö v é n y - és állatfajták létrehozása. Az élő a n y a g b o n y o d a l m a s p r o b l e m a t i k á j a szük­ ségessé teszi a t e c h n i k a i eszközök n a g y o b b m é r e t ű bevezetését a biológiai o k t a t á s b a . Ilyen eszközök a szimulátorok, a m e l y e k az e l ő b b felsorolt n e h é z s é g e k e t sok t e k i n ­ t e t b e n kiküszöbölik, s azt l e h e t n e m o n d a n i : új fejezetet n y i t n a k a biológiai s z e m ­ léltetésben és o k t a t á s b a n . A n ö v é n y i és állati s z e r v e z e t e k b e n lejátszódó é l e t f o l y a m a t o k a t m ű a n y a g b ó l , fá­ ból, fémből készített m o d e l l e k segítségével l e h e t b e m u t a t n i . A m o d e l l e k h ű m á s o ­ latai a n ö v é n y i és állati szervezetnek. M ö g ö t t ü k és b e n n ü k k ü l ö n b ö z ő emelők, m o ­ torok, áttételek, p u m p á k , á r a m k ö r ö k , az e n e r g i a f o r r á s o k megfelelői szolgáltatják a mozgási e n e r g i á t . A z é r t n e v e z h e t j ü k ezeket az eszközöket „ s z i m u l á t o r o k " - n a k , m e r t látszólag b e m u t a t j á k a n ö v é n y i és állati szervezet életműködéseit, de a m o z g a t ó k é ­ szülékek t e r m é s z e t e s e n m á s a l a p e l v szerint m ű k ö d n e k , m i n t az élő szervezet. A k é ­ s z ü l é k e k m e g s z e r k e s z t é s é b e n m i n d i g az élő szervezet és a gép közötti a n a l ó g i á t k e ­ ressük. A s z i m u l á t o r o k m ű k ö d é s é t biztosító szerkezetek a néző s z e m p o n t j á b ó l m á ­ sodlagosak, e n n e k megfelelően g o n d o s k o d u n k az elhelyezésükről is. A s z i m u l á t o r o k ­ kal, illetve félig vagy teljesen a u t o m a t i k u s k é s z ü l é k e k k e l az élő s z e r v e z e t e k b e n leját­ szódó f o l y a m a t o k n a g y részét m u t a t j u k be, m a j d n e m teljes k o m p l e x i t á s u k b a n . E k é s z ü l é k e k előállítása a r á n y l a g kis összegbe k e r ü l , ha m e l l ő z z ü k a t ú l b o n y a d a l m a s szerkezetek tervezését. I n k á b b m e c h a n i k a i szerkezeteket a l k a l m a z u n k , a m e ­ lyek r e n t á b i l i s a b b a k g y á r t á s i szempontból. A biológiai s z i m u l t á t o r o k a t m é g n e m a l k a l m a z t á k h a z á n k b a n az á l t a l á n o s o k t a t á s b a n . S z e r i n t e m e z e k r e n a g y jövő v á r , m i ­ vel a n a t ó m i a i fölépítésükkel a reális valóságot tükrözik, n e m s t a t i k u s a k , m i n t az eddigi szemléltetőeszközök, h a n e m m o z g á s u k b a n , fejlődésükben m u t a t j á k b e az élő s z e r v e z e t e k a l a p v e t ő é l e t m ű k ö d é s e i t . Sok szemléltető kép, modell, ö n t v é n y a föntiek m e l l e t t t ú l h a l a d o t t á válik, és á t a d j a h e l y é t a k o m p l e x morfológiai-fiziológiai k é s z ü ­ l é k e k n e k . Ezek a k é s z ü l é k e k t e r m é s z e t e s e n n e m h e l y e t t e s í t h e t i k azokat, a m e l y e k k e l közvetlen k í s é r l e t e k e t v é g z ü n k a n ö v é n y e k e n és állatokon (például a p á r o l g á s m é r ő készüléket). Eddigi k í s é r l e t e i m a sejtek, szövetek é l e t m ű k ö d é s e i n e k , a g e n e t i k a i i n f o r m á ­ ciós e l m é l e t n e k a u t o m a t i k u s szemléltetésére, a szív és a k i v á l a s z t ó s z e r v e k m ű k ö d é ­ s é r e v o n a t k o z n a k . Egyes k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n F á b i á n Vidor k o l l é g á v a l k o l l a b o ­ r á l t u n k , és azt t a p a s z t a l t u k , hogy a s z i m u l á t o r o k a l k a l m a z á s a n y o m á n többszörösen c s ö k k e n az i s m e r e t á t a d á s á r a , m e g é r t é s é r e fordított idő, és az i s m e r e t e k m a r a d a n ­ dóbbak. Szentegyházasfalu, 1968. j a n u á r . Papp

Întreprinderea

Poligrafică

Cluj,

3262/1968

Ferenc tanár

42 101

Sumar Aici şi a c u m Valter Roman: Conducerea ştiinţi­ fică şi ş t i i n ţ a c o n d u c e r i i Dobossy Imre: M a ş i n ă de calcul şi concepţie Traian Herseni: Psihologia con­ ducerii László Béla: F o t o g r a f i e r e a t i m p u l u i de m u n c ă a unui director Panek Zoltán: Poezie şi p r o z ă Csehi Gyula: T î n ă r u l L u k á c s G y ö r g y şi p r o b l e m e l e sociale de la î n c e ­ p u t u l secolului Jakó Zsigmond: Nicolaus O l a h u s s p r i j i n i t o r al a r t e l o r Ferenczi István: Despre problema originii secuilor şi a stabilirii lor în T r a n s i l v a n i a Földes László: E u şi U n i v e r s u l (Des­ p r e lirica lui Lászlóffy A l a d á r ) Müller Ferenc: A r t a f i l m u l u i şi literatura

163 165 170

VIAŢĂ

ISTORIE Kőműves Géza: p r o g r e s i s t e ale Lapok"

Războiul

secret

TINERET — EDUCAŢIE Beder Tibor: Odorhei

E x c u r s i i l e şcolilor d i n

TRIBUNA 185 190

193 200

205 214 223

Szilágyi Júlia: În j u r u l „modelor occidentale" Balogh Edgár: Cu ce se m ă s o a r ă n a ţ i o n a l u l şi u m a n u l ?

RECENZII ŞTIINŢIFICE Gáll Ernő: P r i n t r e sociologii d i n R.F.G. O. Bogáthy Zoltán: Î n s e m n ă r i d e s ­ p r e psihologia socială Nagy Jenő: P r e d a r e a l i m b i l o r s t r ă i ­ n e şi t u r i s m u l Várhegyi István: P r o b l e m e ale so­ ciologiei c o n t e m p o r a n e în R.F.G.

231 LITERATURĂ — ARTĂ 234

INTERNAŢIONALA

Farkas László: De la c a l c u l u l i n ­ t e g r a l la 1 X 1 Mircea Oprişan: C e r c e t a r e a v i i t o r u ­ lui Szilágyi Júlia: C h e G u e v a r a

János:

177

NOTE Szász János: M o r ţ i i mei Sántha Imre: D e s p r e a s p e c t u l a r t i s ­ tic al b u n u r i l o r d e c o n s u m

Aszódy

237 240 245

VIE

Despre tradiţiile z i a r u l u i „Brassói 249

Kántor Lajos: Neoavangardismul şi cititorii Varró János: P a v e l D a n Szigeti József: U n a s p e c t m a i m o ­ dern al lui Mikes

REDACTORI

CITITORI

Dési Huber András: Relaţia profe­ sor—elev Papp Ferenc: D e s p r e m o d e r n i z a r e a m a t e r i a l u l u i vizual în p r e d a r e a biologiei

CRONICĂ,

BIBLIOTECĂ,

REVISTA

REVISTELOR