SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OLCSAI-KISS ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola

Szervezeti és működési szabályzata



SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

OLCSAI-KISS ZOLTÁN

ÁLTALÁNOS ISKOLA

2013.



TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések...................................................................................................................................4 2. Az intézmény általános jellemzői.....................................................................................................................5 3. Az intézmény vezetése.....................................................................................................................................7 4. Az intézményi közösségek, kapcsolattartás formái és rendje .............................................................................8 5. Az intézményi nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek.......................................................................14 6. Az intézmény működési rendje ...................................................................................................................... 16 7. Az intézmény munkarendje............................................................................................................................ 18 8. Az tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje .........................................................................20 9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje .................................................................22 10. Az intézményi hagyományok ápolása...........................................................................................................25 11. Az intézményben folyó belső ellenőrzés rendje ............................................................................................ 25 12. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai.................................................................................................27 13. Az iskolai tankönyvellátás rendje .................................................................................................................28 14. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése.................................................................29 15. Egyéb rendelkezések....................................................................................................................................30 15. Záró rendelkezések ......................................................................................................................................34

3


1


. Általános rendelkezések

1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy határozza meg, az Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. 2. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: 2011. évi CXC törvény:. 20/2012. évi EMMI rendelet:

368/2011. évi kormányrendelet:

A nemzeti köznevelésről A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

4


2 1.


. Az intézmény általános jellemzői

Az közoktatási intézmény jellemzői:

Hivatalos neve:

Olcsai - Kiss Zoltán Általános Iskola

Feladat ellátási helye(i): Székhelye:

9900 Körmend, Thököly Imre utca 31.

Telephelye:

Olcsai - Kiss Zoltán Általános Iskola Hunyadi Utcai Tagozata 9900 Körmend, Hunyadi János utca 8.

Típusa:

általános iskola

OM azonosító:

036592

KLIK azonosító:

164000

Fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.

Működtetője:

Körmend Város Önkormányzata 9900 Körmend Szabadsár tér 7.

Alapfeladata:

általános iskolai nevelés oktatás

2.

A közoktatási intézmény jogállása, képviselete

A közoktatási intézmény jogállása:

jogi személyiségű szervezeti egység

Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata Székhely

Telephely

Hosszúbélyegző

Hosszúbélyegző

Körbélyegző

Körbélyegző

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgatóhelyettes(ek). A közoktatási intézmény képviselője: a közoktatási törvény szerint a megbízott intézményvezető. A képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházza át a felelős vezető: távollétekor – igazgatóhelyettesre

5


3.


Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása Az alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a működtető Körmend Város Önkormányzata gondoskodik.

4.

Az intézményi működés alapdokumentumai

a)

b)

c)

d)

e) f) 5.

A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Az alapító okirat - Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. - Kelte és száma: A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza: - az intézmény nevelési programját - az intézmény helyi tantervét A tanév munkaterve - Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. Jelen szervezeti és működési szabályzat, melynek mellékletei: - 1. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat - 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár működési szabályzata Házirend Egyéb intézményi dokumentumok: munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat, gyakornoki szabályzat, továbbképzési program

Az intézmény és a tagintézmények szervezeti egységei, vezetői szintjei: a) A közoktatási intézményünk belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével határoztuk meg a szervezeti egységeket. b) Az intézmény és tagintézmények: Székhely: Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola Telephely: Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola Hunyadi Utcai Tagozata Intézményünk egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: Székhely: igazgató Telephely: tagozatvezető c) A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai és rendje - Az intézmény szervezeti egységeinek vezetői intézményvezetői értekezleteken számolnak be a részlegek működéséről. - A pedagógusok és az egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékű közvetlen kapcsolatot tartják.

6


3 1.


. Az intézmény vezetése

Az intézményvezető és feladatköre a) A közoktatási intézmény vezetője - felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a részére munkaköri leírásban meghatározott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazott szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. b) Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése - a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása - a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése - egyéb intézményi feladatok

2.

A vezetési feladatok megvalósítása a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: a vezető helyettes, az iskolatitkár, munkaközösség-vezetők közreműködésével látja el. A vezető helyettes megbízását jogszabályban meghatározott módon pályázat útján lehet betölteni. A vezető helyettes ellátja a Hunyadi Utcai Tagozat vezetését, feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköre tartalmaz. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy. Hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatokra. b) Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézmény megbízott vezetői és a közvetlen munkatársak az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

3.

A vezetők helyettesítési rendje a) Az intézményvezetőt távolléte esetekben - igazgatóhelyettes beosztású munkatársa, egyéb képviseleti ügyekben - munkaközösség vezető beosztású munkatársa helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. b) A vezető helyettes helyettesítése rendje:

7



igazgatóhelyettes beosztású vezetőt az ezzel a feladattal megbízott munkaközösségvezető beosztású közalkalmazott helyettesíti az illető 30 napnál hosszabb távolléte esetén. 4.

Az intézmény vezetősége: a) Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. b) Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül hívhat össze. c) Az intézmény vezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezető helyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője: szakszervezeti titkár, vagy akadályoztatása esetén megbízott személy. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőscégű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. d) Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösségek választmányával, az iskolaszék képviselőivel, a diákönkormányzat diákképviselőivel. e) A szakmai munka ellenőrzési és értékelési rendjét az éves munkaterv, ennek részeként a munkaközösségek éves munkaterve tartalmazza.

4

. Az intézményi közösségek, kapcsolattartás formái és rendje

1.

Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai: a) Alkalmazotti közösség: - nevelőtestület, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek - szülői munkaközösségek, - szülői választmány A tanulók (gyermekek) közösségei: - osztályközösségek, csoportok - diákönkormányzat Iskolaszék Közalkalmazotti tanács Szakszervezetek b) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadó órák.

8



A kapcsolattartás a rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A döntési, egyetértési, véleményezési nyilatkozat kialakításához 15 nap biztosítandó. 2.

Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. /hatályos jogszabályok/ A döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számara kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

3.

Az alkalmazotti közösség a) Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményetető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. b) A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. c) Az intézményben nem pedagógus munkakörben kapcsolattartásukat az iskolatitkár fogja össze.

4.

dolgozók

közösségét,

A szülői közösségek a) A szülői munkaközösség és a szülői választmány a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 73. §-a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (Szülői Választmány stb.).

9



b) A Szülői Választmányt az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább háromszor hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a Szülői Választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői, vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 5.

A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága, hozzáférhetősége, erről év eleji tájékoztatási kötelezettsége a) Az intézmény a tanév során -rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az, éves munkatervben rögzített, faliújságon kifüggesztett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint - rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében). Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként három rendes szülői értekezlet és kettő rendes fogadóórát tart. b) A szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök (csoportvezető) tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a munkaközösség elnöke, osztályfőnök, napközis csoportvezető - a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. c) A szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről (tanulókról). Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. d) A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltűntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 órás tantárgyakból félévenként minimum három, a heti 2-3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább egy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.

10



e) Az iskola pedagógiai programja, Szervezeti és Működési Szabályzata megtekinthető az iskola honlapján, az iskolai könyvtárban és az iskola titkárságán. A dokumentumokról tájékoztatást lehet kapni a könyvtár nyitvatartási időtartamában, a titkárságon a szorgalmi időszakban minden nap 730 órától 1530 óráig előzetes időpont egyeztetés után. A dokumentumok elérhetőségéről a tanév első szülői értekezletén a szülőket tájékoztatni kell. 6.

A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái rendje a) Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség , mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén , mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. b) A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézmény diákönkormányzatának a tanulóközösség által elfogadott, a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az éves munkaterv mellékletét képezi. Az iskolai diákönkormányzat élén - a működési rendjükben meghatározottak szerint választott Iskolai Diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli, (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei részt vesznek /ekkor küldöttgyűlés/. E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az

11



igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése elölt 1 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a diák-önkormányzati faliújságon, iskolarádión keresztül tájékoztatja. c) Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. Az intézményben működő diákköröket a vezető helyettes tartja nyilván. Az intézmény a pedagógiai programnak megfelelő tevékenységet segíti. 7.

A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolat tartás formái és rendje a) A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a kijelölt igazgatóhelyettes, a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. b) A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, - a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, - a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor.

8.

A diák-önkormányzati működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. Az iskolai költségvetés fedezi a diákönkormányzat működéséhez a szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe.

9.

Az iskolai sportkör, az iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás rendje a) Az iskolai sportkör a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. Iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, való részvételre. b) A sportfoglalkozások a tantárgyfelosztás alapján szerveződnek. Céljuk a mindennapos testnevelés biztosítása, versenysportra való felkészítés. A foglalkozások, edzések mennyiségét, időpontját minden év májusban a testnevelés munkaközösség javaslata alapján,a tanulói, szülői igényeket figyelembe véve az igazgató határozza meg a következő tanév tantárgyfelosztása elkészítésekor.

10. Az iskolaszék, valamint a kapcsolattartás formája és rendje a) Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére: a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, mely a szülők, a nevelőtestület, a diákok és a fenntartó képviselőiből áll.

12



Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit, képviselőjét. b) Az intézményvezető és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyetértésével állapítják meg. Kapcsolatuk a feladatellátás függvényében folyamatos. c) Az intézményvezető vagy megbízott helyettese tanévenként két alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként egy alkalommal tájékoztatja az intézmény nevelőtestületét saját működéséről, éves munkaprogramjáról. 11. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek a) A Közalkalmazotti Tanács és az igazgató munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a KT elnöke és a kijelölt igazgatóhelyettes feladata. b) A reprezentatív szakszervezetek és az igazgató munkakapcsolatát a Kollektív Szerződés rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Kollektív Szerződés módosításának előkészítése a kijelölt igazgatóhelyettes feladata. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek egyetértését és adott intézkedéssel kapcsolatban megbízottjuk aláírásával igazolja. 12. Az intézményen kívüli kapcsolattartás a) Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető, vagy megbízottak útján. b) Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: - a fenntartóval, - a következő társintézményekkel: - óvodákkal, általános iskolákkal, középiskolákkal - Művelődési Központtal - Városi Könyvtárral - Múzeummal c) Családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősén, továbbá az osztályfőnökökön keresztül iskola egészségügyi szolgálattal a 26/1997. (IX.3) NM rendelet értelmében. d) Pedagógiai Szakmai Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ, Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás

13


5


. Az intézményi nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek

1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei a) A nevelőtestület - a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 70. és 71.§.-a alapján "A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. „ b) „A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.” 2. A nevelőtestület értekezletei a) A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diák-önkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt közalkalmazott vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. b) Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: - tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - nevelési tárgyú értekezlet, Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 20 %-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje

14



a) "A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásból eljár." b) Az intézmény nevelőtestülete - feladatkörének részleges átadásával - a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból az alábbi feladat és hatáskörrel és jogosultságokkal: Fegyelmi Bizottság : Lakner Gabriella Kercsmár Jenő Wéber Judit A létrehozott bizottság beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestület felé az éves munkatervben rögzített nevelési értekezletek időpontjában. c) A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) nevelési szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott növendéki közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető) hívhat össze szükség esetén - a felelős vezető helyettes tudtával - úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra (osztályfőnökre, csoportvezetőre) hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában - A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a gyakornoki idejét töltő pedagógus közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a foglalkoztatási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződés kötéséhez javaslattétel, - helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, 5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a) A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 71.§. szerint:" a szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről.”. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható." A szakmai munkaközösség tagjai három-öt évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. b) Az intézmény szakmai munkaközösségei: - osztályfőnöki - természettudományi - napközi - humán - alsós - idegen nyelv

- testnevelés - gyógypedagógiai

c) A szakmai munkaközösségek feladatai - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő- oktató munka szakmai színvonalát, minőségét,

15



- fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, - végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. d) A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: - munkaközösségi foglalkozásokat szervez és vezet, - összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést, szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, - képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül, - összefoglaló elemzést, értékelést beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb. - tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről, - állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, - konzultációk keretében együttműködik a többi szakmai munkaközösséggel.

6 1.

. Az intézmény működési rendje

A tanév rendje a) A tanév szeptember 1-étől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről a művelődési és közoktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik.

16



A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben az iskolaszék az SZMK, a Közalkalmazotti Tanács, a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjének elfogadása a tanév eleji tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. b) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitvatartás és a felügyelet időpontjait nyilvánossá kell tenni. c) A tanév szorgalmi időszakra, bizonyos évfolyamokon vizsgaidőszakra, és tanítási szünetekre (őszi-, tavaszi szünetekre és nyári vakációra), tagolódik. A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézmény vizsgáztatása ( osztályozó-, javító-vizsgák). A vizsgarendet szintén a munkatervben rögzítjük. d) A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott keretein belül. 2.

Az intézmény nyitva tartása a) Az intézmény székhelye szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 0700 - 2000 óráig tart nyitva, telephelye 700 – 1700 óráig tart nyitva. Szombaton és vasárnap a nyitvatartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 0730 – 1530 óráig tartja nyitva irodáit.

3.

Az intézmény ügyeleti rendszabályai a) Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. b) Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. A pedagógusi ügyeletet segítő tanulói ügyelet szabályai a házirendben szabályozhatók. c) Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt és után munkanapokon az alábbi ügyeletet tartja a szülői igények figyelembe vételével: 0730 - 0750 óráig pedagógus jelenlétében, 0700 - 0730 óráig a gyermekőrző felügyelet jellegével.

4.

A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama

17



a) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási ) órák megtartása után szervezhetők. b) A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 0800 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák 0800 -től - 1325 -ig vannak, a tanórán kívüli és délutáni szabadidős foglalkozásokat legkésőbb 1700 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettes tehet. c) Az óraközi szünetek időtartama: 10-15 perc a házirendben feltűntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! d) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. e) A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje: az éves munkatervben rögzített rend szerint.

7

. Az intézmény munkarendje

1.

A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vagy kijelölt vezető helyettese ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

2.

A közalkalmazottak munkarendje a) Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a közoktatási törvény rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Kollektív szerződése tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyvével, valamint A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel. b) Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében . A közalkalmazott munkaköri leírásait az igazgató és az igazgatóhelyettes készíti el.

3.

A pedagógusok munkarendje

18



a) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A törvény szerint "a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.” b) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettes állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. c) A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási és 5 perccel ügyeleti beosztása előtt A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. d) A pedagógus az intézményvezetőtől engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető helyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. e) A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a vezető helyettes és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. 4.

Az intézmény tanulóinak munkarendje a) Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályozását. A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend). b) A házirend betartása a tanulók számára kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározott egyetértésével.

19


8.


Az tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

1.

A tanórán kívüli foglalkozások célja a) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, az iskolaszék, továbbá iskolán kívüli szervezetek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező. b) Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: napközi-tanulószobai foglalkozások, szakkörök, diákkörök (önképzőkörök), énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, ifjúsági klub, kulturális rendezvények, tanfolyamok. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.

2.

Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai a) A napközis és tanulószobai foglalkozás: a tanórára való felkészülés a szabadidő hasznos eltöltésének színterei. A felvétel és a működés rendjét a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki és a házirend rögzíti. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. b) Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, - a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. c) A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik a intézményvezető engedélyével a működés feltételeinek intézményi támogatásával. d) Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. e) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. 20



A többi évfolyamon a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik. f) A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges és kötelező. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést igazgatóhelyettes irányítja. g) Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. h) Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon részvételért havonta előre térítési díj fizetendő. i) A tanulmányi kirándulások: Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerésére az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulások az iskola éves munkatervében foglaltak alapján vagy tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. j) A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel - az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. k) Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények Tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. l) Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt.

21



9

. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

1.

Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az épület lobogózása az iskolatitkár feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, - a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok, betartásáért. Vagyonvédelmi okokból az iskola bejárati ajtóját a portás vagy a kapuügyeletes köteles figyelni. Idegenek az iskolába csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: Előzetes engedély alapján a balesetvédelmi rendszabályok megismerése után a kísérő közalkalmazott felügyelete mellett.

2.

Az iskola közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok Az iskola dolgozóinak joga, hogy az iskola valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. A szaktantermek /tornaterem, labor, számítástechnika, nyelvi terem, tanműhely/ használatához a helyiség felelősének engedélye szükséges. Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helységeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzés útján kéri, amit osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. Az iskola épületét védő belső riasztó rendszer kódjait ismerheti: - igazgató - igazgató helyettes - iskolatitkár - karbantartó - vagy akit eseti alkalommal az igazgató megbíz A riasztó kezelője meggyőződik a rendszer zárása előtt a nyílászárók bezárt állapotáról.

3.

Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató és az igazgatóhelyettes együttes, írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába le kell adni és iktatni kell, másik példánya az iskolatitkárnál marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor az iskolatitkárnak meg kell semmisítenie a leadott példányt.

22



A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szakmai munkaközösségek, beszerzésükről az igazgató és az illetékes tankerület engedélyezése után az iskolatitkár gondoskodik. A tanításhoz használt személtető eszközök, anyagok médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját az igazgatóhelyettesnek jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni az iskolatitkárnak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről az igazgatóhelyettes tájékoztat A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. 4.

A helyiségek biztonságának rendszabályai a) Vagyonvédelmi okok miatt a kijelölt termeket zárni kell. A bezárt termek kulcsát az épület irodájában kell leadni. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró karbantartó, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is. b) A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a gazdasági vezető gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a gazdasági vezető gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. c) Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az iskolatitkár feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel-, gondviselővel történő rendeztetése.

5.

Az intézmények helységeinek bérbeadási rendje a) A közoktatási intézmény – anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helységeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató dönt. b) Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét.

6.

Az iskolai könyvtár működési rendje

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: gyermekkönyvtárral városi könyvtárral a többi általános iskola könyvtárával.

23



Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős, feladatait munkaköri leírás tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon hétfőtől csütörtökig 1500 óráig, pénteken 1300 óráig tart nyitva. Ez idő alatt a könyvtári dokumentumok kölcsönözhetőek. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek, a tanulók által használt segédkönyvek és a kötelező olvasmányok kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 1 alkalommal meghosszabbítható. Egy alkalommal az alsós tanuló 2 db könyvet, a felsős tanuló 5 db könyvet kölcsönözhet ki. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek, - számítógépes szoftverek, - CD-k, DVD-k, videokazetták A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

24


10 1.


. Az intézményi hagyományok ápolása

A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb,) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes,- a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő - terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. c) Az intézmény hagyományos kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényei: - Október 23., Március 15., Karácsonyi rendezvény, Gálaműsor, Tematikus napok Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények az éves munkatervben kerülnek rögzítésre. Az iskola tanévenként évkönyvet, féléves időközönként iskolaújságot jelentet meg.

11

. Az intézményben folyó belső ellenőrzés rendje

Belső ellenőrzést végzők és kiemelt ellenőrzési feladataik:  igazgató:  egyszemélyi felelőse az egész intézmény szakszerű, szabályos és helyes működésének,  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek,  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának, pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegű munkáját,  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását,  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett,  igazgatóhelyettes:  folyamatosan ellenőrzi a beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját,  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét,  ellenőrzi a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, a fejlesztő munkát,  munkaközösség-vezetők:  folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, a tervező munkát, a tanmeneteket,  ellenőrzik a nevelő-oktató munka eredményességét,  ellenőrzik a programok szervezését, megvalósulását,

25



 iskolatitkár:  ellenőrzi az intézményi tanügyi –és pénzügyekkel kapcsolatos dokumentumainak nyilvántartását, az iskolai leltárt és selejtezést, Az intézményi éves munkaterv határozza meg, az egyes tanévre szóló feladatokat és ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését Vezetői ellenőrzés és értékelés az intézmény egészére vonatkozóan

Vizsgált terület

Pedagógiai Program

-

helyi tantervek, munkaterv, egyéni tantárgyi programok

Személyi és dologi kiadásokkal kapcsolatos ügymenet, nyilvántartások adminisztrációs munkatevékenység munkáltatói feladatok tanügyi feladatok

munkaközösségek munkája

a nevelő-oktató munka körülményei

Vizsgálat szempontja

-

nevelési és oktatási célok megvalósulása. - iskola menedzselése. - kapcsolattartás - beiskolázás - kerettantervek érvényesülése, - Pedagógiai Programnak és a NAT-nak való megfelelés - törvényes gazdálkodás, - számviteli fegyelem,, pályázati pénzek felhasználása, elszámolás pontossága törvényesség, pontosság, átláthatóság törvényesség a személyzeti munkában tanuló nyilvántartás, felmentések, naplók, anyakönyvek, bizonyítványok vezetése, vizsgajegyzőkönyvek vezetése, statisztikák pontossága, tantárgyfelosztás, órarend tantárgyak helyzete, szakkörök működése, versenyek szervezése, belső továbbképzések szaktantermek rendje, dekorációk, leltárok pontossága, munkavédelmi tűzvédelmi

Ellenőrzést, értékelést végző

Vizsgálati pontok, gyakorisági idő

iskolavezetés

tanév végén, évente

munkaközösségek

évente

igazgató, iskolatitkár

naptári év végén

igazgató, igazgatóhelyettes igazgató

folyamatos félévente

igazgató negyedévente igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők

igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető igazgató, igazgatóhelyettes, tűzvédelmimunkavédelmi

ellenőrzés, folyamatos értékelés félévente évente

26


Vizsgált terület


Vizsgálat szempontja

szabályok

iskolaépület és az oktatás-nevelés berendezései, feltételeinek bútorzat számbavétele A közalkalmazottakra vonatkozóan Vizsgált terület igazgató-helyettes munkája pedagógusok munkája

technikai dolgozók munkája

12

Vizsgálat szempontja munkaköri leírásnak megfelelő minőségi munka végzése munkaköri leírásnak megfelelő minőségi munka végzése munkaköri leírásnak megfelelő minőségi munka végzése


felelősök, iskolatitkár osztályfőnökök, igazgató, igazgatóhelyettes



évente


igazgató

folyamatos

igazgató, igazgatóhelyettes

folyamatos

igazgató igazgatóhelyettes iskolatitkár

folyamatos

. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai

a) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. b) A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. c) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. d) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős.

27



e) Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. f) Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. g) A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős. h) A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. i) A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. j) A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. k) A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg.  Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. 

A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos.

l) A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

13.

Az iskolai tankönyvellátás rendje

1.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója vagy a(z) igazgatóhelyettes a felelős.

2.

Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

3.

A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,

28


  


a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

4.

Az iskola igazgatója minden év április 1-jéig – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére.

5.

A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.

6.

Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.

7.

Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

8.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

9.

A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

10.

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

11.

Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

12.

A kis példányszámú (nemzetiségi, szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.

14

. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése

1.

Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.)

2.

Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola

29



igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3.

Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya.

4.

Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást.

5.

Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.)

6.

Az elektronikus iratokat az iskola számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. A számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni.

7.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik.

8.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.

15

. Egyéb rendelkezések

Intézményi védő, óvó előírások 1.1. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b) A NAT, a kerettantervek és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek

30



feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: – az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, – a házirend balesetvédelmi előírásait, – a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, – a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Tanulmányi kirándulások, túrák előtt.  Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.  Tematikus napok, projektnapok előtt  Rendkívüli események után.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f)

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.

g) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) vezető nevelők a baleset-megelőzés feladatait részletesen ismertetik a tanulókkal a tanév első szaktárgyi óráján, továbbá az egyes tevékenységek végzése előtt. h) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi elellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. 1.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlevő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. - A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át

31



kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. 1.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - igazgató, - igazgatóhelyettes A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell - az intézmény fenntartóját, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a riasztócsengő megszólaltatásával értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűzvédelemi szabályzatban foglalt kiürítési terv alapján kell eljárniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

32


-


a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

33



34

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OLCSAI-KISS ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents