Szervezeti és Működési Szabályzat 2014

Szervezeti és Működési Szabályzat 2014.

NYÁR ÓVODA 1042 Budapest, Nyár u. 14. OM AZONOSÍTÓ SZÁM: 034305

1

I.

Általános rendelkezések

 a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról  az 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatokról ( továbbiakban Önkormányzati törvény )  a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól  az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról ( továbbiakban Közoktatási törvény )  a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  a 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról  a 138/1992. ( X.8. ) Kormányrendelet közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  a 368/2011. ( XII.31. ) Kormányrendelet az államháztartásról tv. végrehajtásáról  az 56/2011. ( XII.31. ) NGM rendelet a szakfeladatról és az államháztartási szakágazati rendről

2

1. A Költségvetési szerv neve, székhelye Nyár Óvoda 1042 Budapest, Nyár u. 14. OM azonosító: 034305 Telephelye: Budapest, 1042 Nyár u. 14. 2. Alapítás éve: 1979. Alapító neve: Budapest Főváros IV. kerület Tanács VB. Elnevezése alapításkor: Fővárosi Napköziotthonos Óvoda Budapest IV. kerület Nyár u. 14. 3. A költségvetési szerv alapítója és fenntartója: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat 1041 Budapest István út 14. 4. Utolsó elfogadott Alapítói Okirat kelte: 2013. június 27. Az Alapító Okirat 119/2013. (VI.27.) sz. határozattal módosítva 5. Költségvetési szerv irányító szerve: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő Testülete 1042 Budapest, István út 14. 6. A költségvetési szerv típusa a köznevelési törvény alapján: óvoda 7. A költségvetési szerv közfeladata: óvodai nevelés. Alaptevékenysége:A 2011. évi CXC.törvény. a nemzeti köznevelésről 4. §-a alapján köznevelési feladat, amely óvodai nevelés. 8. A költségvetési szerv illetékessége, működési köre: Budapest Főváros IV. kerületének a fenntartó által kijelölt felvételi körzet . 9. Felvehető maximális gyermeklétszám: 200 fő 3

10.A költségvetési szerv besorolása, gazdálkodással összefüggő jogosítványai: Jogállása: Önálló jogi személy Gazdálkodási besorolása: Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodással kapcsolatos pénzügyi és számviteli szolgáltatásokat, feladatokat a hatályos jogszabályoknak megfelelően Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Gazdasági Intézménye végzi. 11.Költségvetési Szerv tevékenységei:

   

Szakágazati besorolása: 8510 iskolai előkészítő oktatás Alaptevékenységei: -óvodai nevelés; -sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai ellátása a következő fogyatékossággal rendelkező gyermekekre kiterjedően: érzékszervi fogyatékos, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavar, egyéb pszichés fejlődési zavar, (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar), -óvodai intézményi gyermek-étkeztetés, melyet a Közoktatási törvényben és a vonatkozó jogszabályokban előirtak szerint lát el, a nevelőtestület által elfogadott és a Képviselő-testület által jóváhagyott helyi nevelési program alapján. Szakfeladat számok és elnevezésük: Szakágazat száma és megnevezése: 851020 óvodai nevelés

Szakágazat száma

Szakfeladat száma

Elnevezés

alap szakfeladat 851020

851000

Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés,ellátás SNI gyermekek óvodai nevelése, ellátása

851011 851012

4

további szakfeladat

562912

Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

562917 680002

Alap, ill. speciális feladatai: A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és Magyarország központi költségvetéséről szóló 2011évi CLXXXVIII . törvény szerint köznevelési feladat,amely óvodai nevelés, mely magában foglalja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján sajátos nevelési igényű, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral( súlyos tanulási figyelem- vagy magatartási zavarral) küzdő, a többi gyermekkel együtt nevelhető gyermekek ellátását. Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. 12.A feladat ellátást szolgáló nemzeti vagyon: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat tulajdona. Ingatlan nyilvántartásba vett: a 70897/10 helyrajzi számon Telek: 5453 m2 Beépített terület: 1121 m2 Tárgyi eszköz: a leltárban felsoroltak szerint. 13. A rábízott vagyon feletti rendelkezési jog: A költségvetési szerv ingó és ingatlan vagyon használatáért használati díjat nem fizet. Az ingatlanok felett kizárólag a tulajdonos rendelkezik. A költségvetési szerv a rábízott vagyon használatával az e tárgyra vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok által szabályozott módon szabad kapacitáshasznosítást végezhet, mely alaptevékenységet nem sérthet. 14. Az intézményben foglalkoztatottak jogviszonya lehet: A2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, és a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet előírásai szerint.  közalkalmazotti jogviszony,  határozott idejű megbízási jogviszony a Ptk. 1959. évi IV. törvény alapján. 5

15. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól,a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény és a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet előírásainak betartása mellett nyilvános pályázat útján történik. A költségvetési szerv vezetőjét, Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat képviselő-testülete bízza meg határozott időre. 16.A költségvetési szerv képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője, valamint az általa- a költségvetési szerv SZMSZ-ében meghatározott módon – megbízott dolgozók 17.A költségvetési szerv számlavezető pénzintézetének megnevezése: Raiffeisen Bank Számlaszáma: 12001008-01359999-00100006 Önálló gazdasági szervezettel nem rendelkezünk, belső ellenőrzést nem működtetünk. A személyi juttatások esetében önállóan, a dologi kiadások esetében keretgazdálkodást folytatunk. 18.Törzskönyvi alany azonosító adatai: Törzskönyvi azonosító szám: 678245 Adószám: 16907243-1-14 KSH statisztikai számjel: 16907243-8510-322-01 Státusz: élő Régi törzskönyvi azonosító: 504036-2-19 Törzskönyvi bejegyzés dátuma: 1980.05.15.

6

A tartalmi és formai követelményeket előíró jogszabályok • 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartási tv végrehajtásáról (Ávr.) 13.§ (1) • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelés-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Er.) 4.§ • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) • 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről • 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról, és a magánlevéltári anyag védelméről (Ltv.) • 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (Bkr.)

Törvények • 2011. CCII. tv. Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetésekről • 2011. évi CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról • 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról • 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól • 2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról • 2007. évi CLII. tv. egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről • 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról • 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (háttértörvény:Mt.) • 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról

Törvények • 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről • 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról • 1995. évi LXVI. tv. a köziratokról, a közlevéltárakról, és a magánlevéltári anyag védelméről • 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 7

Kormányrendeletek • 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről • 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartási tv végrehajtásáról • 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről • 132/2000. (VII.14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről

Kormányrendeletek • 363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról • 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról • 328/2011.(XII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról • 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben • 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról

Rendeletek • 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet a szakfeladat rendről és az államháztartási szakágazati rendről • 28/2011.(VIII.3.) a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelés-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

8

• 21/2009. (VIII.14.) Önko. rendelet Újpest címerének egyes épületein történő elhelyezéséről • 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról (hatályos 2013. aug.31.)

Általános jogszabályok • 2008. évi XLVIII. tv. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól • 1999. évi XLII. tv. a nemdohányzók védelméről • 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről • 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről • Számviteli, adó és tb jogszabályok

Hatályban lévő, de nem alkalmazható jogszabályok (a Kt. hivatkozott paragrafusai már nem hatályosak) • 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról • 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve

9

Szervezeti felépítés

Vezető

Vezető helyettes

Óvodatitkár

Óvodapedagógusok

Technikai dolgozók

Pedagógiai asszisztensek

Engedélyezett létszám: 16 óvodapedagógus + 1 vezető 3 pedagógiai asszisztens 12 technikai dolgozó

10

Az óvoda szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők, ill. azok képviselői, a jogszabályban meghatározottak szerint. Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszámának meghatározása a 2011. évi CXC. tv. 1.2. melléklete szerint történik. Az óvodában alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a KTV rögzíti. Az óvodai csoport maximális létszáma: 25 fő, ettől eltérő esetben a fenntartó engedélye szükséges. Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni. – az alkalmazottak adatai – a gyermekek adatai Az adatok továbbíthatók a fenntartó, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség részére. Az elektronikus úton előállított hitelesített dokumentumok kezelési rendjét az iratkezelési szabályzatban rögzítettük. Rendelet szabályozza a középületek kötelező fellobogózását.

Az óvodában folyó reklámtevékenység szabálya: A Helyi Óvodai Nevelési Program alapelveivel, célkitűzéseivel ellentétes reklám kifüggesztése, az óvoda egész területén tilos! Reklám kifüggesztését, csak az óvodavezető engedélyezheti. A reklámok körének meghatározása a nevelőtestület előzetes egyeztetése alapján történik. 11

Az óvodában folyó árusítást az árusítással való hirdetmény kifüggesztését az óvodavezető engedélyezi. A balesetek elkerülése miatt, különböző munkálatokat a gondnok jelenlétében és az óvónők helybiztosítása után végezhetnek. Az óvodában a nevelő és oktató munka a Pedagógiai Program szerint folyik, melyet nyilvánosságra kell hozni és a szülőkkel ismertetni kell a nevelési év elején. Az óvoda programja, működése, tevékenysége és irányítása, vallási és világnézeti tanításokról nem foglalhat állást. Ha a szülőknek igénye van vallásoktatásra, akkor azt a hitoktató megszervezheti, de csak az óvodai nevelési időn kívül úgy, hogy az a gyermekek óvodai napirendjét tiszteletben tartsa.

II. Az óvoda működésének rendje A nevelési év rendje A nevelési év IX. 1-től a következő év VIII. 31-ig tart. Az óvoda a fenntartó jóváhagyása szerint a nyár folyamán 5 hétig zárva tart, melynek időpontjáról a szülőket minden év febr. 15. ig hirdetmény formájában értesíteni kell. A zárvatartás ideje alatt, a szülők indokolt igénye esetén, a gyermek a legközelebb nyitva tartó óvodában nyer elhelyezést. Az óvoda június 15 – aug. 31-ig nyári napirend szerint összevont csoportokkal működik. Az ünnepek miatti, munkarendben bekövetkezett változásokról időben értesítést kapnak a szülők.

12

Nevelés nélküli napok Egy nevelési évben a nevelésnélküli napok száma az 5 napot nem haladhatja meg. A szülőket legalább 10 nappal a nevelésnélküli munkanapot megelőzően tájékoztatni kell az időpontról. Az intézmény nyitvatartása Az óvoda 5 napos (hétfőtől – péntekig), munkarenddel üzemel. Az óvoda nyitva tartása a szülők jogos igényeinek figyelembevételével kerül felülvizsgálatra. Jelenleg 6 – 18 óráig tart nyitva az óvoda, lépcsőzetes munkakezdéssel, ill. befejezéssel.

Az óvoda alkalmazottainak munkarendje Az óvodapedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítők és egyéb munkakörben dolgozók munkaidő beosztását a jogszabályok alapján az óvoda érdekeinek figyelembevételével az óvodavezető készíti el. Az óvodapedagógusok munkaideje: 40 óra, ebből gyermekek között letöltendő kötelező óraszámuk 32 óra. Feladataikat hetenkénti műszakváltással látják el. Az oktató-nevelő munkát segítők és egyéb munkakörben dolgozók munkaideje: 40 óra, melyet a dajkai munkakörben dolgozók heti váltásban látnak el. Az óvodavezető munkaideje: 40 óra, ebből gyermekek között töltendő kötelező óraszáma 6, munkaidő beosztása kötetlen. Az alkalmazottak munkarendje, nevelési évenként kerül meghatározásra. Távolmaradás esetén a dolgozó köteles a munkaidő megkezdése előtt azt jelezni, hogy gondoskodni lehessen feladata ellátásáról. Rövid hiányzás esetén ez a váltótárs feladata, mind az óvónők és a technikai dolgozók esetében. Hosszabb hiányzásnál a helyettesítés megoszlik az óvoda minden dolgozója között, figyelünk arra, hogy a gyermekek érdekei messzemenően érvényesüljenek. A 13

helyettesítések szervezését a helyettesi feladatokkal megbízott óvodapedagógus látja el. Óvodapedagógusok munkaidő beosztása: Nyitó: 630 – 13 1030 – 17 7 – 1330 1030 – 17 Záró: 7 – 1330 11– 1730 Nevelő- oktató munkát segítő beosztása: Nyitó: 6 – 14 1030 – 1830 Óvodatitkár munkaidő beosztása: Nyitó: 730 – 1530 730 – 1415 ebédbefizetés miatt 5 óra 730 – 18 ( havi két nap) Óvoda gondnokának beosztása: 6 – 13 18 – 19 Konyhai és mosókonyhai dolgozók beosztása: 8 – 16 7 – 15 Az intézménnyel jogviszonyban nem állók benntartózkodásának rendje Az óvoda nyitásától de. 9-30-ig dajkai ügyelet van a bejáratnál, ezután a bejárati ajtót zárva tartjuk, csak csengetéssel lehet bejutni. Ha érdeklődő érkezik, azt a vezetőhöz kell kísérni. Munkavégzés kapcsán külső személy csak az óvodavezető, vagy a gondnok felügyelete mellett tartózkodhat az intézményben. A balesetek elkerülése végett különböző munkálatokat a gondnok jelenlétében és az óvónők helybiztosítása után végezhetnek. Délután 15.30-tól ismét dajkai ügyeletet tartunk az óvoda zárásáig.

14

III. Az óvodavezetés feladatmegosztása Az óvoda élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, aki munkáltatói jogokkal bír. ( új dolgozó felvétele, évenkénti átsorolások ellenőrzése, a dolgozók jogviszonyának megszüntetése, stb. ) A vezetőt feladatainak ellátásában egy a vezető helyettes óvodapedagógus segíti. Személyét az Alkalmazottak Közössége véleményezi, jóváhagyja. Megbízatása 2015. augusztus 01-ig tart. Számára illetmény kiegészítés jár a megbízás idejére, melynek összege megegyezik a mindenkori óvodavezető helyettesek százalékos pótlékával. A vezető helyettes pedagógus feladatköre, hatásköre és felelőssége az alábbiak szerint alakul:  részt vesz az ellenőrző tevékenységekben  ellenőrzi a pedagógiai adminisztráció határidejének betartását  megszervezi a helyettesítéseket és ellenőrzi annak teljesítését  előkészíti a szabadságolási tervet minden év januárjában, és elvégzi a végleges összehangolást májusban  segíti a térítési díjak beszedését  naponta figyelemmel kíséri az étkezést, az ételmennyiségek szétosztását 

véleményével, javaslattételével segítséget ad a vezetőnek a dolgozók jutalmazása, kitüntetése alkalmával.

 a technikai dolgozók munkáját szervezi és ellenőrzi  kapcsolatot tart a szülői szervezet képviselőivel és a társ- intézményekkel  összegyűjti, rendezi a csoportokból kikerülő különböző határidős iratokat  a vezető távollétében érdemben látja el az óvoda működésével összefüggő teendőket

15

Az óvodatitkár feladatköre, hatásköre és felelőssége az alábbiak szerint alakul:  felelős az óvoda ügykezeléséért ( iktatás, postázás, levelezés )  az étkezési térítési díjakról, a kedvezményben részesülőkről nyilvántartásokat vezet  statisztikai adatszolgáltatásokhoz kigyűjti az adatokat  előkészíti, elkészíti a munkaviszonnyal kapcsolatos adminisztrációt, és segíti a munkáltatói jogkör gyakorlásában a vezetőt  elvégzi a mindenkor érvényes családi pótlékkal, gyermekgondozási díjjal kapcsolatos adminisztrációt  előkészíti a nyugdíjazást  nyilvántartja a dolgozók adatait, közalkalmazotti jogviszonyokat  vezeti a KJT által előírt nyilvántartásokat  nyilvántartja a fogyóeszközöket, közreműködik a leltározásban, selejtezésben  kezeli a készpénzt és az ellátmánnyal kapcsolatos elszámolásokat  ellenőrzi a számlák helyességét és továbbítja azokat  az étkezéssel kapcsolatos feladatokat ellátja ( megrendelés, lemondás, jóváírás, visszafizetés, pótbefizetés )  érvényes jogszabályokat számontartja, követi  a MÁK számára elkészíti a hiányzásjelentést, túlóra elszámolást  nyilvántartja a dolgozók és gyermekek adatait  szabadságos kartonokat vezeti  az éves alkalmassági vizsgálatok eredményeit nyilvántartja  egyezteti és havi bontásban nyilvántartja a béranalitikát  intézi a vidékről bejáró dolgozók utazási költségtérítésének adminisztrációját

16

Az óvodatitkár és a vezető helyettesi feladatokkal megbízott óvodapedagógus az óvodavezető közvetlen munkatársai, munkájukat az óvodavezető irányításával és ellenőrzésével végzik. A vezetők helyettesítési rendje Az óvoda nyitvatartása alatt, a vezető, vagy a vezető helyettes óvodapedagógus az intézményben tartózkodik. Mindkettejük hiányzása esetén a Közalkalmazotti Tanács elnöke veszi át a feladatokat. Felelőssége az intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az intézményvezető szabadsága, betegsége, vagy más okból való távolmaradása esetén a vezető helyettes óvodapedagógus látja el a vezetői feladatokat. Tatarozás, javítás esetén az ügyeletet elsősorban az óvoda gondnoka biztosítja, illetve az a dolgozó, akit ezzel a vezető megbízott. A zárva tartás alatt hetente egy alkalommal ügyeletet kell tartani, előre megállapított beosztás szerint.

IV. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés az óvodai nevelés és fejlesztés egész területére vonatkozik, magába foglalja a teljes óvodai életet. A gyermekek fejlesztése szempontjából egyforma fontossággal bír, az udvari élet és a szobában folyó játék, ill. a délelőtti és délutáni munka. Az ellenőrzésben fontos szempont a minőség és a hatékonyság. A csoportok dokumentumainak időszakos ellenőrzése: – a csoportok adminisztrációinak ellenőrzése, – a nevelési terv értékelése, megvalósulásának elemzése – a kapcsolattartás formáinak megvalósulása – egyéni fejlettségi lapok vizsgálata Az ellenőrzés kéthavonta történik, felelőse az óvodavezető. 17

Folyamatos ellenőrzés szükséges a higiéniai szabályok betartása, a gyermekvédelmi feladatok elvégzése, ünnepek előkészítése, lebonyolítása, a csoportok légköre, a balesetvédelem megvalósulása, a szülőkkel való kapcsolattartás minősége és hatékonysága terén. Felelősök óvónők, óvodavezető, és a vezetőhelyettes. Időszakos és eseti ellenőrzések pedagógiai program feladatainak megvalósulása, munkaterv feladatainak végrehajtása, nevelői- oktatói munka tartalmának viszonyítása a célhoz, ezzel kapcsolatban a pedagógusok szakmai, módszertani felkészültségének vizsgálata. A gyermekek egyéni és csoportos fejlettségének felmérése és értékelése is szükséges. Felelős az óvodavezető és a megbízott óvodapedagógus. Az ellenőrzés fajtái tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti és spontán alkalomszerűen végzett ellenőrzés. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés jelenleg a munkaköri leírásban foglaltakon kívüli, a gyermekek, illetve az óvodai dolgozók közösségéért végzett plusz feladatokat ellátó személyeket illeti meg.

18

V. A szülői szervezettel való kapcsolattartás és a szülők jogainak érvényesítése A szülők az óvodában jogaik és kötelességeik teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. A szülők és az óvónők között a nevelési feladatok összehangolására az alábbi esetekben van lehetőség:  Minden nyilvános ünnepélyen  Fogadóórákon, melyet előzetes megbeszélés alapján tartanak az óvodapedagógusok  Családlátogatásnál  Szülői értekezleten évente 3 alkalommal, melyek során lehetőséget adunk a szülőknek, hogy javaslatot tegyenek a szülői értekezlet témájára.  A faliújságra kifüggesztett információkon keresztül  A gyermekvédelmi intézkedések alkalmával  Az óvodai rendezvények, kirándulások, egyéb programok során. A kapcsolattartás az óvoda nyitottságát segíti. A szülőknek véleményezési joga van az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben. Ki kell kérni a szülői szervezet véleményét a fakultatív hit és vallás oktatás idejéről, helyéről, az SZMSZ elfogadásáról, a köznevelési intézmény vezetőjének megbízásáról, ill. a megbízásának visszavonásáról. Rendezvényeinket, melyeknek anyagi kihatása van, minden évben egyeztetjük a szülőkkel és beleegyezésüket írásban is kinyilvánítják.  havonta 1 madarászovi program a nagycsoportokban  évente max. 3 színházi előadás  2 havonta 1 népzenei előadás  évente 1 fényképezés

19

VI. Külső kapcsolatok rendszere Az óvoda vezetője és óvodapedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn:  Munkásotthon u-i Bölcsődével  Lázár Ervin Általános Iskolával  EGYMI-vel az SNI-s gyermekek fejlesztése ügyében. Éves munkaterv tartalmazza a kapcsolattartás rendjét. A bölcsődével a kölcsönös tapasztalatcsere biztosítja az eredményes együttműködést. Gondozónőkkel való beszélgetés a gyermekek fejlődéséről és napirendjéről. Júniusban bölcsődei látogatás. Szeptemberben a gondozónők látogatják a kiscsoportosokat. Az iskolával kialakított kapcsolatban a nevelés folyamatosságának biztosításával segítjük a gyermekek iskolakezdését. Tanév elején tájékozódunk a gyermekek beilleszkedéséről. Januárban iskolaajánló szülői értekezletet tartunk, ahová meghívjuk a leendő elsős tanítókat. A nagycsoportosoknak iskolalátogatást szervezünk. Alkalomszerűen részt vesznek az óvodások az Újpesti Kulturális Központ rendezvényein. További kapcsolatokat tartunk fenn az alábbi intézményekkel: – a fenntartóval, a Bp. IV. ker. Önkormányzat Ifjúsági, Sport, Művelődési és Oktatási Osztállyal – a Bp. IV. ker. Gazd. Intézményével – az EGyMI-vel, a Szakszolgálattal – szakmai szervezetekkel – szakszervezettel – társintézményekkel – a Bp. IV. Gyermekjóléti Szolgálattal – gyermekorvossal és védőnővel – úszásoktatóval, korcsolyaoktatóval A szülői közösség képviselőjét szükség szerint tájékoztatjuk. 20

VII. Az óvodai ünnepélyek és megemlékezések rendje

Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok A születésnapok megünneplése minden csoportban Óvodai ünnepélyek, melyekre a gyermekek műsorral készülnek: Anyák napja és Évzáró, gyermekélet hagyományos ünnepei: Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Gyermeknap. A jeles napokhoz kapcsolódó szokások: szüret-mustkészítés. Luca-napvásárrendezés, karácsony – mézeskalácssütés, farsang – álarckészítés, fánksütés, húsvét – tojásfestés, locsolkodás, Május 1 – májusfaállítás, gyermeknap – versenyjátékok, légvárállítás. Hagyomány még, hogy karácsonyra, anyák napjára a gyermekek ajándékot készítenek szüleiknek. Az iskolába menő gyermekeknek a középső csoportosok adnak búcsúzóul ajándékot. Kedves szokás még óvodánkban, hogy a gyermeki élet ünnepeit az óvónők bábműsorral, mesejátékkal teszik színessé. Június 4-e megemlékezés a nemzeti összetartozás napjáról. Számon tartjuk a „ Zöld Ünnepeket „ is – Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Föld Világnapja.

Óvodai kirándulások Almaszüret, Vadaspark, Állatkert, Normafa, Őrbottyán, Fót, Farkaserdő, Sukorói Arborétum,aktuális kiállítások, múzeumlátogatások, gyermekelőadások, színházlátogatás, könyvtárlátogatás. Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok Szakmai napok, nevelőtestületi értekezletek szervezése, vendégelőadók meghívása

21

Nevelőtestületi viták, évente egy-két alkalommal, érdekes pedagógiai téma feldolgozásával A felnőttek Karácsonyesti ünnepének megtartása, tavasszal, egy alkalommal kirándulás szervezése A nyugdíjba vonuló dolgozók munkájának megköszönése

VIII. A gyermekek mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

A távolmaradás igazolására vonatkozó rendelkezések a Házirendben kerültek megfogalmazásra.

IX. Térítési-díj fizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket a Házirend tartalmazza.

22

X. Az egészségügyi felügyelet és ellátásának rendje Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat be kell tartani. Az óvodába lépéskor szükséges a háziorvos által kiállított 3 napnál nem régebbi igazolás az egészségi állapotról és a kötelező védőoltások meglétéről.

Egyéb szabályok Az óvodában megbetegedő gyermek szülőjét az óvónő értesíti és a szülő köteles a legrövidebb idő alatt a közösségből elvinni gyermekét, majd gyógyulás után orvosi igazolással jöhet újra óvodába. Fertőző megbetegedés esetén az óvodát értesíteni kell, hogy a szükséges intézkedéseket meg tudjuk tenni. ( szülők tájékoztatása, esetleges fertőtlenítés ). Súlyos baleset esetén azonnal mentőt kell hívni és a gyermeket annak az óvónőnek kell kísérnie, akinek felügyelete alatt az esemény megtörtént. Könnyebb sérülés esetén a szülőket értesítjük, és ők juttatják az orvoshoz gyermeküket.

Rendszeres egészségügyi szolgálat Az óvoda orvosa és védőnője a jogszabálynak megfelelően látja el egészségügyi feladatait. A gyermekfogászat orvosa évenként végzi a gyermekek fogászati vizsgálatát, rendelésre a szülők viszik el a gyermeküket. Az egészségügyi előírások az óvoda dolgozóira is kötelező érvényűek. Az óvoda egész területén tilos a dohányzás és a szeszesital fogyasztása.

23

XI. Az intézményi védő-óvó előírások Az óvoda vezetőjének felelőssége a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység szervezése, ellenőrzése.

Gyermekbalesetekkel kapcsolatos szabályok Nevelési év kezdetén megismertetjük a gyermekekkel a védő-óvó előírásokat. A foglalkozásokon használt sporteszközök alkalmazása előtt felhívjuk a gyermekek figyelmét a balesetveszélyre, a szabályszerű használatra. Kirándulás, óvodán kívüli program esetén a gyermekeket életkoruknak megfelelően tájékoztassa az óvónő a közlekedés szabályairól. Gondoskodni kell a 8 – 10 gyermekenkénti felnőtt kísérőről. A kísérők felelnek a rájuk bízott gyermekekért. Fel kell hívni a figyelmet az udvari játékok veszélyeire. Tudatosítani kell a gyermekekben, hogy a foglalkozásokon használatos szúró, vágó eszközöket fokozott figyelemmel használják. Fontos a szemüveges gyermekek figyelmeztetése az óvatosságra.

Mindenkire vonatkozó szabályok Elektromos gépeket, egyéb, a gyermekekre veszélyes eszközöket a csoportszobákban csak felnőtt használhat. Külső személy munkavégzésekor az óvoda gondnoka, ill. az óvónők biztosítják, hogy a munkaterületen gyermek ne tartózkodjon. A felnőtt balesetek megelőzése érdekében évente kötelező munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson vesznek részt a dolgozók. Új gépek vásárlása után a biztonságos használathoz a kellő védőeszközöket és használati útmutatót biztosítjuk. Amennyiben mégis munkahelyi baleset következik be a sérültet a lehető legrövidebb időn belül orvosi ellátáshoz juttatjuk. Ha a sérülés eszméletvesztéssel vagy komoly vérzéssel jár, mentőt kell hívni. 24

A gyermekek veszélyezettségének megelőzése, megszüntetése és együttműködés Az új gyermekek folyamatos megfigyelése, gyermekvédelmi esetek feltárása, nyilvántartásba vétele a szükséges intézkedés megtétele. A gyermekvédelmi felelős kezdeményezi, hogy a vezető vegye fel a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal.

XII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén a szükséges teendők A bombariadó terv és utasítás maradéktalan végrehajtása és a pánikkeltés elkerülése. A tűzvédelmi megbízott gondoskodik a tűz- és bombariadó terv szerinti szervezett mentésről. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Ha az óvoda munkatársai tudomást szereznek egy esetleges bomba elhelyezéséről az épületben az elsődleges teendők: – Minden pedagógus feladata – nyugodt, határozott fellépéssel megelőzni a pánikot, biztosítani a gyerekek fegyelmezett viselkedését, – Ellenőrizni a csoport létszámát, – Átkísérni a csoportot a Virág Óvodába, a bombariadó végéig a gyermekekkel kell maradni – A gondnok feladata: a bejárati ajtó és a kertkapu, azonnali kinyitása, az épület áramtalanítása. – Az épület kiürítését elrendelő személy feladata: a Virág Óvoda értesítése a 3 693 020 –as telefonszámon, a Bp. IV. Önkormányzat Ifjúsági, Sport, Művelődési és Oktatási Osztály értesítése, és kijelölni azokat a személyeket, akik felelnek a kiürítésért. Az épületet utolsónak ők hagyják el. – A bombariadó végén minden érintettet értesíteni kell. 25

XIII. A nevelőtestület működésére és szakmai munkaközösségek működésére vonatkozó általános szabályok A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletet módosító 32/2008. (XI.24.) OKM rendelet 4 §-ának (1) bekezdése alapján jogszabályi elvárás, hogy az Óvoda Szervezési Működési Szabályzatában meg kell határozni a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében. A nevelőtestület és szakmai munkaközösségek működése Nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácshozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott óvodapedagógus, valamint a nevelő munkát segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestületnek döntési, véleményezési, javaslattételi joga van a hatályos rendeletek által szabályozott körben. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a helyi nevelési program elkészítése és maradéktalan megvalósítása, ezáltal magas színvonalú nevelőmunka végzése. A komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden az intézményt, a nevelőmunkát érintő ügyben.

26

Az NKt. 70 §-a meghatározza a nevelőtestület döntési jogköreit a Pedagógiai Program, az SZMSZ és a Házirend elfogadására. A törvény kimondja azt is, hogy a nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestületnek jogában áll jogkörét átruházni a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére létrehozott szakmai munkaközösségre. A nevelőtestület értekezletei Tanév kezdéskor tanévnyitó értekezlet, 3 hetente nevelőtestületi megbeszélés, amelyen a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek ellátásáról beszámol a megbízott pedagógus, tanév végén tanévzáró értekezlet, munkatársi értekezlet alkalomszerűen.

Szakmai munkaközösségek Az óvoda pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az alábbi területeken:  Az azonos műveltségi területeken tevékenykedő pedagógusok számára a minőségi szakmai munkavégzés, a módszertani megújulás céljából. Segítséget ad az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, értékeléséhez, ellenőrzéséhez  Gyermek és ifjúságvédelmi faladatok ellátására  A halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését szolgáló feladatok ellátására

27

A szakmai munkaközösség szervezésének feltételei Szakmai munkaközösség hozható létre az óvodapedagógusok kezdeményezésére. A munkaközösség vezetőjét az óvodavezető bízza meg, a munkaközösség fogadja el. A szakmai munkaközösség vezetője részt vesz az intézményben folyó nevelőmunka belső ellenőrzésében, az értékelésben. Amennyiben SNI-s gyermek kerül az óvodai közösségbe szakmai munkaközösséget kell létrehozni. A munkaközösség tagjai a munkaközösség vezetőből és az integráló csoport óvónőiből tevődnek össze. A tanév elején az adott csoport óvónői elkészítik az SNI-s gyermek fejlesztési ütemtervét, és a munkaközösség munkatervét. A munkát a fejlesztést segítő utazótanárral egyeztetve végzik. 3 havonta a munkaközösségi tagok értékelik, hogy a fejlődés üteme és az elért eredmények megfelelnek-e a tervezettnek. Amennyiben szükséges, változásokat eszközölnek. Tanév végén összegzik az éves munkát. Az egyes munkaközösségi ülésekről jegyzőkönyvet készítenek.

IPR team  Szervezi, irányítja a halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai integrált nevelését. A team vezetőjét az óvodavezető bízza meg.  Koordinálja a szolgáltatást, a társadalmi környezettel való kapcsolatépítést, kapcsolattartást, fejlesztést végzi.  Felel a társadalmi környezettel való hatékony párbeszédet elősegítő tevékenységek, így a partnerkapcsolati rendszer kiépítéséért, fejlesztéséért, működtetéséért, fenntartásáért, a munkatervi feladatok megvalósításáért

28

A gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése Az óvodapedagógus a gyermekek fejlődését nyomon követi és indokolt esetben a szülőknél kezdeményezheti a szakszolgálatok igénybevételét. Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményeit minimum félévenként írásban rögzíti. Rögzíteni kell az esetleges intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat is. A szülő kérheti az iskola megkezdése előtt 3 hónappal a gyermek további fejlesztéséhez szükséges fejlesztési javaslat elkészítését. A javaslatot a szülőnek átadja az óvoda.

Különös közzétételi lista A működés erősítése érdekében rendelet határozza meg, hogy az internetes honlapon bárki számára személyazonosításra alkalmatlan módon hozzáférhető legyen az intézmény dolgozóinak száma, szakképzettsége, a tanév rendje, a csoportok száma, ill. az egyes csoportokban a gyermekek létszáma.

XIV. A Pedagógiai Program, a Házirend, az SZMSZ nyilvánosságra hozatalának módja Az iroda folyosóján kerülnek kifüggesztésre. A szülők az első szülői értekezleten tájékoztatást kapnak a programról és a Házirendről. Óvodavezetőnél előzetes időpont egyeztetés után folyamatosan kérhetnek tájékoztatást az egyéni érdeklődők. Az óvoda honlapján is elérhető a Pedagógiai Program és az SZMSZ is.

29

XV. Záradék A nevelőtestület 2014. 08.29-én tartott értekezletén a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását elfogadta, hatályba lépésének ideje 2014.szept. 02.

XVI. Mellékletek

Házirend, Munkaköri leírások

Budapest, 2014-08-29.

........................................................ Farkasné Péteri Ildikó óvodavezető

30

Az Óvoda SzMSZ módosítását megismertem és az elfogadom.

Budapest, 2014. 08.29.

31

- az óvodába járó gyermekek közössége - szülők közössége - nevelőtestület - az intézményvezető, vezető-helyettes - nevelő-oktató munkát segítők - egyéb munkakörben dolgozók - az óvodával egyéb kapcsolatba kerülő személyek köre

32