A közoktatási törvény 39. § (1) bekezdésében és 40. § (2) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján az Arany János Általános Iskola (Szeged, Kukovetz Nana u. 4-6) nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el: A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre [a közoktatási törvény 40. § (1) bekezdéséhez és az R. 4. § (1) bekezdésének r) pontjához] 1. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza a) mindazokat a kérdéseket, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá b) a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. 2. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése [az Ámr. 10. § (4)–(5), 17. § (4), 145/A. § (5) és 145/B. § (2) bekezdéséhez, valamint a 193/2003. (XI. 26.) Korm. r. 3. § (2) bekezdéséhez] 3. Az intézmény hatályos alapító okiratát Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 301/2005. (V. 27.) Kgy. számú határozatával fogadta el. 4. Alapító okirata szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége: TEÁOR - 801000 alapfokú oktatás, a) 80121-4 általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás, ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés, b) 80511-3 napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben); c) 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés; d) 75176-8 intézményi vagyon működtetése; e) 92403-6 diáksport. 5. Az intézmény alaptevékenységét a szervezeti és működési szabályzat 1. pontjának a) alpontjában felsorolt jogszabályok, valamint a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet és az oktatási miniszter által a hátrányos helyzetű, köztük különösen a roma gyermekek, tanulók képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítéséhez kiadott pedagógiai rendszer alapján folytatja. Az alapfeladatok ellátásának forrása a fenntartó által biztosított éves költségvetés. 6. Az intézmény alaptevékenységén belüli kisegítő, kiegészítő tevékenységként – az Ámr. rendelkezései alapján – végzi az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, és e célra csak részben lekötött
Szervezeti és Működési Szabályzat
2
személyi és anyagi kapacitások – nem vállalkozási tevékenység körébe tartozó, nem nyereségszerzés céljából végzett – hasznosítását. A tevékenység ellátásának forrása az e tevékenységből származó saját bevétel. 7. Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat. 8. Az intézmény székhelye: Szeged, Kukovetz Nana u 4-6.
2
Szervezeti és Működési Szabályzat
9.
3
. Az intézmény székhelye: Szeged, Kukovetz Nana u 4-6.
igazgató
1. sz. ig. helyettes
oktatás-technikus
iskolatitkár
munkaközösség- vezetők alsós
humán
2. sz. ig. helyettes
napközi
pedagógusok
gazdasági ügyintéző
gondnok
udvaros
portás
pénztáros
munkaközösség vezető reál, osztályf.
pedagógusok
szabadidő-szervező könyvtáros
3
Szervezeti és Működési Szabályzat
4
10. Az intézmény részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szervként működik. Pénzügyi-gazdasági feladatait a NevelésiOktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el. 11. Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 12067008-00103129-02000004 12. Az intézmény költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, illetve a tárgyévi költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló rendeletében határozza meg. 13. A feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát az önállóan gazdálkodó és részben önállóan gazdálkodó intézmény egymás közötti munkamegosztási és felelősségvállalási rendjének szabályozása tárgyában létrejött és a fenntartó által jóváhagyott megállapodás tartalmazza. 14. Az intézmény alapító okiratában meghatározott feladatmutatók a) általános iskolai nevelés és oktatás (fő) b) intézménynél szervezett étkeztetés c) pedagógusszakkönyv-vásárlás (fő) d) pedagógus szakvizsga és továbbképzés (fő) e) tanulók tankönyvvásárlása (fő) f) diáksport (fő) 15. .Az intézménynél a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatait Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának belső ellenőrzési szervezete látja el, az ellenőrzést végző szervezet jogállását és feladatait Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Belső Ellenőrzési Kézikönyve határozza meg. 16. A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát a 2. sz. melléklet, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében a 3. sz. melléklet tartalmazza. 17. Az intézményt az igazgató képviseli. A kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg, amelyet az iratkezelési szabályzatban meghatározott módon átruházhat. 18. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:
19. Az intézményi bélyegzők használatára a következő dolgozók jogosultak: a) igazgató 4
Szervezeti és Működési Szabályzat
5
b) igazgatóhelyettes c) iskolatitkár d) gazdasági ügyintéző 20. Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. 21. Az intézményvezető helyettesei az igazgatóhelyettesek, akik az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. 22. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. 23. A gazdasági alkalmazottak kivételével a nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az intézményvezető az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg. 24. A gazdasági alkalmazottak feladatait a munkaköri leírásuk határozza meg. Az iskolában a következő gazdasági munkakörökben dolgoznak alkalmazottak: a) Gazdasági ügyintéző b) Gondnok c) Pénztáros, adminisztrátor
Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, szakmai testületek [az R. 50. § a) pontjához] 25. Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 26. Az intézmény élén az igazgató áll, az intézményvezetés tagjai az igazgató és helyettesei, valamint a szakmai munkaközösségek vezetői. Az igazgatóhelyettesek tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. 27. Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és diákok képviselőivel és a diákmozgalmakkal való együttműködésért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. 28. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, és ellenőrzését, részt vesznek a kibővített iskolavezetés értekezletein. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek [a közoktatási törvény 54–58. §-ához] 29. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A
5
Szervezeti és Működési Szabályzat
6
nevelőtestületi értekezletek napirendje szerint az egyetértési jogot gyakorlók – szülői közösség, diákönkormányzat – képviselőit meg kell hívni. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti. 30. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: a) az általános iskola pedagógusai; b) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak. 31. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: a) A tanévnyitó, a félévi és a tanév végi, valamint az évközi nevelőtestületi értekezletek időpontját a tanév rendjéhez igazodva a nevelőtestület éves munkatervben határozza meg. b) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet az igazgató hívhat össze. Az igazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. 32. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. 33. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. 34. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, – a szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. 35. A nevelőtestületi értekezleten jelenléti ívet, az értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő egy munkanapot követően kell elkészíteni, s azt az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. A nevelőtestületi értekezletről (igazoltan vagy igazolatlanul) távol lévő nevelőtestületi tag az értekezletről készült jegyzőkönyv aláírásával (dátum + aláírás) igazolja az értekezleten hozott döntések (határozatok) megismerését és elfogadását. 36. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az intézmény alkalmazotti közösségét hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 37. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. A munkaközösségek joga, illetve feladatai különösen, hogy - javaslatot tegyenek speciális képzési irányok megválasztására, valamint a költségvetés szakmai előirányzatának felhasználására; - segítsék a pályakezdő pedagógusok szakmai munkáját; - törekedjenek az egységes intézményi követelményrendszer összehangolására és alkalmazására; - végezzenek tantárgyi és nevelési eredményvizsgálatokat; - a tanulók részére írjanak ki a tanulmányaikhoz kapcsolódó pályázatokat, szervezzenek tanulmányi versenyeket; - a javító- és osztályozó vizsgák lebonyolításában a vizsgák feladatainak meghatározásával, valamint a vizsgabizottság tagjaiként vegyenek részt. 38. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: 6
Szervezeti és Működési Szabályzat
7
a) első-negyedik évfolyamon tanítók munkaközössége: tagja minden tanító; b) osztályfőnökök munkaközössége: tagja minden ötödik-nyolcadik évfolyamú osztály osztályfőnöke; c) humán tantárgyakat tanító szaktanárok munkaközössége: tagjai a magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelv, a történelem, a rajz, az ének-zene, a testnevelés tantárgyakat tanító szaktanárok; d) természettudományi tantárgyakat tanítók munkaközössége: tagjai a matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, technika, számítástechnika tantárgyakat tanító szaktanárok; e) napközis pedagógusok munkaközösség: tagja minden napközis pedagógus. 39. A munkaközösségek vezetőit a munkaközösségek javaslata alapján az intézményvezető bízza meg egy tanévre. A munkaközösségek vezetői felelősek a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A munkaközösség-vezetők jogai, illetve feladatai különösen, hogy - az intézményvezetés értekezletein képviseljék a munkaközösség szakmai álláspontjait (az állásfoglalásaik, javaslataik kinyilvánítása előtt kötelesek meghallgatni a munkaközösség tagjainak véleményét), ezen túlmenően tájékoztassák a munkaközösség tagjait az intézményvezetés értekezletén hozott döntésekről, határozatokról; - a munkaközösségek tagjainak tanmeneteit, munkaterveit, munkaprogramját jóváhagyásra terjesszék fel az igazgatónak; - tegyenek javaslatot az iskola tantárgyfelosztására, a szakmai továbbképzésekre, a tanártovábbképzéssel és a pedagógus szakvizsgával kapcsolatos beiskolázási terv elkészítéséhez; - a munkaközösségek tagjainak munkáját szakmai szempontok alapján ellenőrizzék és értékeljék, szükséges esetben kezdeményezzék az iskolaigazgató szakmai vagy munkáltatói intézkedéseit; - a munkaközösségek tevékenységéről nevelőtestületi értekezleten adjanak számot. A működés rendje, nyitva tartás [az R. 4. § (1) bekezdésének a) pontjához] 40. Az iskola 06 órától 2030-ig tart nyitva. A gyermekeket, tanulókat (nyitva tartás): 7 órától 19 óráig fogadja. 41. Indokolt esetben az igazgató ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Ha bármilyen rendezvény, elfoglaltság esetén az iskola nyitva tartása eltérne a szokásostól, azt legalább három nappal előbb jelezni kell az igazgatónak, az ő jóváhagyásával a nyitva tartásról az iskola gondnoka gondoskodik. 42. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét az igazgató állapítja meg, és azt a munkaköri leírás rögzíti. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg –az igazgató jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások), valamint az oktatott csoportok elcserélését az igazgató engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés előtt 15 perccel a munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az igazgató állapítja meg. Az alkalmazottaknak a munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatót vagy helyetteseit.
7
Szervezeti és Működési Szabályzat
8
43. A szorgalmi idő a tanév első napján kezdődik és a nevelőtestület által kijelölt napon tanévzáró ünnepéllyel végződik. A tanévzáró ünnepélyt az utolsó tanítási napot követő egy héten belül meg kell tartani. a) A tanév első napján az osztályfőnökök négy tanítási órát tartanak a következők szerint: beszámolók a nyári élményekről, az új tanév köszöntése; az osztály közösségi életének megszervezése; a házirend, értékelési rend felelevenítése; a hetirend ismertetése (órarend, tanórán kívüli foglalkozások rendje), a tanulók heti elfoglaltságának egyeztetése; tájékoztató az iskola pedagógiai programjáról; balesetvédelmi oktatás. b) A tanév második napjától a tanítást órarend szerint kell végezni, a tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat a naplóban sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak azok a munkanapok is, melyeken legalább három tanítási órát tartottak az osztályban. Arra is van lehetőség, hogy a tanítási órát a nevelési tervben vagy helyi tantervben meghatározottak szerint az iskolán kívül (tanulmányi kirándulás keretében, iskolán kívüli sportlétesítményben vagy közművelődési intézményben) teljesítsék. Az egyes tantárgyak óraszámának feltüntetése során figyelmen kívül kell hagyni a nem szakszerűen helyettesített órákat. c) A helyettesítéssel megtartott óra akkor tekinthető szakszerűnek, ha - a tanórát ugyanazon szakos (alsó tagozaton tanító képesítésű vagy a tantárgy tanítására képesített) pedagógus tartja, s a tananyagban biztosítja a tanmenet szerinti előrehaladást (ezt az adott tantárgy soron következő óraszámával és a tananyag beírásával dokumentálja a naplóban), - a pedagógus olyan osztályban helyettesít, ahol egyébként is tanít, és adottak a feltételei annak, hogy saját szaktárgyából tartson órát, s ezt a saját tantárgy megnevezésével, annak soron következő óraszámával és az óra anyagának naplóba írásával kell dokumentálni. [Nem tartható ilyen formában szakszerű óra, ha az osztálynak aznap az adott tantárgyból nem volt órája, illetve, ha az osztály tanulói (legalább) előző nap nem értesültek a helyettesítésről.] 44. A tanítási órák, foglalkozások, továbbá a napközi otthon reggel 8 órától délután 16 óra 30 percig tartanak. A tanítási óra időtartama 45 perc. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat, – pedagógiai érdekeket figyelembe véve a tantárgyat tanító pedagógus javaslatára a tanítási órák tömbösítését, összevonását is lehet tervezni az órarendben. 45. A tanítási idő (napközis foglalkozás) végén a tanulók távoznak az iskolából, – a foglalkozást tartó pedagógus felügyeletével. Tanítási idő után csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak a tanulók az iskolában. A napközisek számára 1715-ig (pénteken 1645-ig) felügyeletet biztosítunk. 46. A tanítás helye az iskola épülete, udvara, valamint az igazgató (vagy helyettesei) engedélyével különböző közművelődési és sportintézmények helyiségei. 47. A tanítási órák látogatására jogosultakon kívül az igazgató engedélyt adhat más személyeknek is az iskola és a foglalkozások látogatására, akik az igazgató (igazgatóhelyettes) kíséretében látogathatják az iskolát, a foglalkozásokat. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy a tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. 48. A tanítási szünetek és a tanítás nélküli munkanapok idejére – ha a szülők a gyermekek foglalkoztatását legalább tíz tanuló számára igénylik – az igazgató gondoskodik a felügyeletre szoruló tanulók foglalkoztatása feltételeinek biztosításáról. Ha ezeken a napokon foglalkoztatást nem kell szervezni. 49. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése 7 óra 30 perc és 16 óra között történik 50. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az igazgató állapítja meg.
8
Szervezeti és Működési Szabályzat
9
51. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 52. Az iskola helyiségeit csak az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet használni. Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola dolgozói a használatukban, kezelésükben lévő, elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokért az 1992. évi XXII. törvény 169. §-a szerint, az iskolai tanulók a jogellenesen okozott kárért az 1993. évi LXXIX. törvény 77. §-a szerint tartoznak kártérítési felelősséggel. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. 53. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. 54. Az iskolában csak olyan reklámtevékenység folytatható (plakát, tájékoztató levelek, stb.), mely a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi és közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. 55. Az iskola nyitva tartási, valamint az ügyeleti ügyfélfogadási ideje alatt az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az iskolában tartózkodik. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét munkaköri leírásuk tartalmazza. 56. Az intézmény dolgozóinak, az iskola tanulóinak, az iskolás gyermekek szüleinek és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége a) az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, b) az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, c) a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, d) a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása. 57. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a nyitva tartás kérdésében a szülői munkaközösséget egyetértési jog illeti meg. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje [az R. 4. § (1) bekezdésének b) pontjához] 58. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az igazgató és helyettesei végzik, a szakmai munkaközösségek vezetői segítik. a) Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. b) Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból (munkaköri leírásuk alapján) következően saját területükön végzik. c) A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösségek tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót, valamint az illetékes igazgatóhelyettest. 59. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés tapasztalatait, eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik ki, vitatják meg, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések 9
Szervezeti és Működési Szabályzat
10
megtételét kezdeményezik az iskola vezetőjénél. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 60. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszereit az iskola Belső ellenőrzési szabályzata és az éves ellenőrzési terv határozza meg. 61. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. A belépés és benttartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet [az R. 4. § (1) bekezdésének c) pontjához] 62. Intézményünkben portai szolgálat van. A tanulói ügyelet, az intézmény dolgozói nyújtanak segítséget az intézménnyel jogviszonyban nem állóknak a titkárság felkeresésére. 63. A tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben és az étkezések idején biztosítani kell a tanulók felügyeletének ellátását. Tanítási napokon a tanulók 7 óra 30 perctől 7 óra 55 percig ügyeletes nevelői felügyelettel gyülekeznek a tanteremben. Az ügyeletet ellátó pedagógusok teendőiket tantárgyfelosztás alapján félévenként változóan meghatározott beosztás szerint végzik. Az iskola igazgatóhelyettese félévente – az órarendhez igazodó – ügyeleti rendben határozza meg a pedagógusok tanulói felügyelettel kapcsolatos feladatait. Az ügyeletes pedagógus köteles a rábízott területen a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni, felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Abban az esetben, ha legalább 10 szülő írásban kéri, a tanulók foglalkoztatását (ügyeletét) meg kell szervezni reggel 7 órától az erre a célra kijelölt teremben. 64. A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja: a) a tanulók felügyelete a folyosókon , a tantermekben és az udvaron az óraközi szünetek alatt – beleértve ebbe az első órát megelőző és az utolsó órarendi órát követő szünetet is – az ügyeletes nevelők kötelessége; b) ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán vagy elkésik, továbbá ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a pedagógus megteszi a házirendben előírt intézkedéseket; c) ha a tanuló az órarendi órák befejezése előtt engedély nélkül távozik az intézményből, az órát vezető tanár jelzése alapján az osztályfőnök megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. 65. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, a hiányzását igazolnia kell. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. A késések esetében a Házirend 5.4. pontja szerint kell eljárni. 66. A naplóban –a Házirend előírása szerint – regisztrált késéseket összesítés után igazolt vagy igazolatlan órának kell minősíteni. A következményekről a házirend intézkedik. 67. Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyelet a szervező tanár látja el az iskolából indulástól a visszaérkezésig. Egyéb gyülekezőhely is megnevezhető (pl. vasútállomásra érkezés, indulás), de mindig ellenőrizni kell a tanulók gyülekezését, valamint a közös visszaérkezést követő távozásukat. 68. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt – a napközis (tanulószobai) foglalkozásokat is ideértve – a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a pedagógus megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. (Házirend 5.4. pont) 69. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét a rendezvény lebonyolításáért felelős nevelők biztosítják.
10
Szervezeti és Működési Szabályzat
11
70. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a belépés és benttartózkodás rendje kérdésében a szülők közösségét egyetértési jog illeti meg. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje [az R. 4. § (1) bekezdésének e) pontjához] 71. A nevelőtestületet az igazgató vezeti, az igazgatóhelyettesek közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. A döntéselőkészítést, szervezést és ellenőrzést az intézményi minőségirányítási szervezet az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint segíti. 72. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg, az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg, ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe tartozó – és át nem ruházott – feladatokat. 73. Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik - a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása; - a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása; - a tanulói jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos döntés; - a kiadmányozás. 74. Hatáskörök átruházása a) az általános igazgatóhelyettesre - közvetlenül irányítja a napközis nevelői munkát, az alsó tagozatos és humán szakmai munkaközösség és az iskolai könyvtáros tevékenységét, az oktatástechnikus munkáját; b) a második igazgatóhelyettesre - a tanulók szociális ügyintézésében az iskola képviseletét; - a munkavédelem szervezését, irányítását; - a tűzvédelem szervezését, irányítását; - közvetlenül irányítja az osztályfőnöki nevelőmunkát, a reál munkaközösség tevékenységet, a középiskolai továbbtanulás munkálatait, a szabadidő-szervező tevékenységét; c) az iskola gondnokára - a „műszaki” és „kisegítő dolgozó” elnevezésű munkakörökbe tartozók munkaköri feladatainak meghatározását, munkájuk megszervezését és irányítását, valamint ellenőrzését. 75. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató az igazgatóhelyettesekkel megosztva irányítja és ellenőrzi. A helyettesítés rendje [az R. 4. § (1) bekezdésének f) pontjához] 76. Az igazgatót a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint az általános igazgatóhelyettes helyettesíti, egyidejű akadályoztatásuk esetén a második igazgatóhelyettes. Mindhárom vezető akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat az igazgató által kijelölt közalkalmazott látja el. Ha az intézményvezető a vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazottat nem tudta kijelölni, akkor a vezetők helyettesítését a műszakban lévő munkaközösség-vezető látja el.
11
Szervezeti és Működési Szabályzat
12
77. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az igazgató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 78. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. 79. A gazdasági ügyintézőt – tartós távolléte esetén – az iskola gondnoka helyettesíti. Ez a helyettesítés csak az iskolai élet zavartalan működéséhez szükséges kisebb beszerzésekre, illetve a folyamatban lévő beszerzésekre terjed ki. 80. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, azt jelzi az igazgatóhelyettesnek, aki gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: az elsőnegyedik évfolyamon lehetőleg a napközis társ helyettesít, az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanórákat elsősorban azonos szakos pedagógus helyettesítheti. A távolmaradó az előzetes bejelentéssel egyidőben azt is jelezze, hogy melyik osztályban mi a soron következő tananyag. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket a helyettesítő tanár rendelkezésére kell bocsátani. 81. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan a három hetet meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája [az R. 4. § (1) bekezdésének g) pontjához] 82. Az iskolai szülői szervezettel (továbbiakban ISZMK) való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az iskola igazgatója és az ISZMK képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az ISZMK munkaprogramjának egyeztetésével állapítja meg. Az ISZMK képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az ISZMK-nak egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. 83. Ha az ISZMK az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. 84. A tanév kezdetén – általában szeptember 30-ig – osztályonként az osztályfőnök vezetésével (és az érdekelt napközis nevelők közreműködésével) szülői értekezletet kell tartani, ahol a szülők tájékoztatásán túlmenően megválasztják (vagy tisztségében megerősítik) az osztály szülői közösség elnökét és helyettesét. 85. Az osztály szülői közössége legalább félévenként szülői értekezletet tart, ahol az osztályfőnök vezetésével elemzik a tanulóközösség fejlődését, meghatározzák az iskolai és családi nevelés összehangolásának időszerű feladatait, döntenek az osztályközösség saját programjairól, – különös tekintettel a szülők közreműködésére. Az osztályfőnök és az osztály szülői közösség elnöke rendszeresen együttműködnek az elfogadott közösségi programok, a szülők által vállalt feladatok szervezésében. 86. Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői közösség választmánya, amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként két tagot delegálnak. Az iskolai szülői közösség választmánya delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai szülői közösség választmánya dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének, tisztségviselőinek megválasztásáról. 87. Az intézményvezető a szülői szervezet értekezletein rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői közösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint 12
Szervezeti és Működési Szabályzat
13
tájékoztatja a szülői közösség választmányának elnökét az iskolai szülői közösség döntését igénylő kérdésekről. 88. Az iskolai szülői közösség választmányának elnökét meg kell hívni azokra a nevelőtestületi tanácskozásokra, melyeknek napirendjén az iskolai és családi nevelés közös feladatainak meghatározása, az iskola egészét érintő programok szerepelnek. 89. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás kérdésében a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. 90. Az iskola a tanulókról a tanév során rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a szülők számára. A pedagógusok a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetik, dátummal és kézjeggyel látják el. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztásának napján. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóban dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni, valamint a tanuló be nem írt érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. Amennyiben az osztályfőnöknek nem sikerült megszerezni a tanuló ellenőrzőjét a hónap 2. hetének végéig, akkor az osztályfőnök postán értesíti a szülőt az érdemjegyekről. Amennyiben fennáll a lehetősége, hogy a tanuló nem tudja teljesíteni a követelményeket, az osztályfőnök az iskolai formanyomtatványon postán keresztül értesítik a szülőket december első illetve május első hetében. 91. Az iskola a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást is ad a szülők számára. Az osztályok szülői közössége számára az iskola a tanév során az éves munkatervben rögzített időben és tematikával szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője. Az iskola a tanév során a munkatervben rögzített időpontban szülői fogadóórát tart. Heti egy alkalommal minden nevelő fogadóórát tart, melynek időpontját félévenként rögzítik, a szülőkkel ismertetik. Ezen kívül a gyermekkel kapcsolatban a gondviselő és a pedagógus előzetes írásos vagy telefonon történő egyeztetés után is találkozhat.
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések [az R. 4. § (1) bekezdésének h) pontjához és a 27. § (2) bekezdéséhez]
92. A nevelőtestület döntési jogkörét a tanulók magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. 93. A nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az igazgató gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről. 94. A nevelőtestület a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelete alapján a munkaközösségre ruházza: a tanulók továbbhaladásának eldöntését osztá– tanítók, illetve tanárok (1-4., 5-8. évfolyam) lyozó értekezleten 13
Szervezeti és Működési Szabályzat
14
diákönkormányzati döntési jogkörbe tartozó – osztályfőnöki munkaközösségek kérdésekben vélemény kialakítását a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízatásai megállapításában előzetes vélemény – szakmai munkaközösségek nyilvánítását az iskola költségvetésében rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásában elő- – szakmai munkaközösségek zetes vélemény nyilvánítását A szakmai munkaközösségek az éves munkájukról szóló beszámoló során adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. 95. Az átruházott hatáskör nem adható tovább. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja [az R. 4. § (1) bekezdésének i) pontjához] 96. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális és Sportirodájával. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködnek az igazgatóhelyettesek, továbbá az ügyek meghatározott körében – a munkaköri leírásukban foglalt felhatalmazás alapján – a munkaközösség-vezetők. 97. Az intézmény támogatására létrejött alapítvány esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítványok alapító okirata határozza meg. 98. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A kapcsolattartás a második igazgatóhelyettes feladata. 99. Az iskolai könyvtár kapcsolatait más iskolai könyvtárakkal és a városi könyvtárral elsősorban a könyvtáros gondozza, vezető szinten az általános igazgatóhelyettes. 100. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a) a pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás intézményeivel; b) az iskola beiskolázását segítő óvodákkal (első osztályosok beírása előtt, – a pedagógiai programban foglaltak szerint); c) Szeged város középiskoláival (végzős tanítványaink pályaválasztásában); d) a gyermekjóléti szolgálattal (a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek segítése érdekében, valamint az igazolatlan tanulói mulasztások miatt); e) az iskolafenntartó önkormányzat népjóléti irodájával az alábbiak szerint - az iskola tájékoztatja a szülőket a különféle támogatási lehetőségekről, közreműködik a támogatási kérelmek elkészítésében és továbbításában, - az anyagi okok miatt fennálló veszélyeztetettség vagy hátrányos helyzet esetén kezdeményezi a gyermek ingyenes vagy kedvezményes étkezését, valamint a tankönyv- és tanszerellátásának támogatását; f) az iskolafenntartó önkormányzat jegyzőjével (a tanulóval kapcsolatos ügyekben a Kt. 83. §-a, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a szerint, továbbá a tanulói balesetek esetén a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. sz. melléklet 2. pontja szerint.); g) az NGSZ-szel, a Szint Intézménytakarító Kft.-vel és a Sulihost Gyermekétkeztetési Kft.-vel napi rendszerességgel tart kapcsolatot a gazdasági ügyintéző, a gondnok és a pénztáros. 14
Szervezeti és Működési Szabályzat
15
101. A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza kapcsolat formáját és módját. 102. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a külső kapcsolatok kérdésében a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok [az R. 4. § (1) bekezdésének j) pontjához] 103. Az iskolai hagyományok ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 104. Iskolai ünnepélyt kell tartani: a) a tanév ünnepélyes megnyitása alkalmából; b) október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja alkalmából; c) március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének napja alkalmából, d) a tanév zárása (és a végzős tanítványok ballagása) alkalmából. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulók megjelenése kötelező. Az ünnepélyre az iskola igazgatója (a nevelőtestület ünnepélyt szervező tagjainak javaslatát is figyelembe véve) vendégeket hívhat meg. Az iskola épületét, illetve az ünnepély színhelyét az ünnephez méltóan fel kell díszíteni. 105. Megemlékezést kell tartani a következő eseményekről, napokról: a) október 6-án, az aradi vértanúk napján; 106. Az iskolai hagyományok ápolásával kell erősíteni a tanulók iskolánkhoz való kötődését, a szabadidő kultúrált eltöltésére nevelését. Hagyományos rendezvények: a) „Arany Hét” (városi balladamondó verseny, irodalmi kávéház pályázat, angol nyelvi versenyek, alsós szavalóverseny, „Arany illusztrációs” verseny) b) Mikulás c) karácsonyi ünnepély d) farsang e) Anyák napja f) gyermeknap g) őszi túranap h) sportnap i) családi nap j) napközi csoportok közösségi programjai havonta k) Kirándulások, táborozások - az osztályok a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztályfoglalkozásként az elsőnegyedik évfolyamon 1 napos, az ötödik-nyolcadik évfolyamon 2 napos tanulmányi kirándulást szerveznek;
15
Szervezeti és Működési Szabályzat
16
-
erdei iskolai foglalkozásokat tartunk a felső tagozaton télen sítábort, a tanév befejeztével nyári tábort szervezünk a program iránt érdeklődő gyermekek részére. A tanulmányi kirándulások, táborozások nem a minden gyermek számára kötelező, azaz a kiegészítő tananyag megismerését szolgálják, ennek megfelelően a tanulók részvétele önkéntes, a kirándulás költségét a résztvevő tanulók szüleinek a befizetése fedezi. A szükséges összeget lehetőleg előtakarékossággal biztosítsák, s a pénzügyi jogszabályok betartásával kezeljék. A tanulmányi kirándulások alkalmával 20 tanulónként legalább 1 fő kísérő pedagógust kell biztosítani. A kísérő pedagógusok felelősek a rendért, a tanulók testi épségéért. A szülői közösség önként jelentkező tagja a kirándulást vezető pedagógus felelősségével helyettesítheti a második kísérő pedagógust. A tanulmányi kirándulást az osztályfőnök, illetve az érdekelt szaktanár bejegyzi az osztálynaplóba. Azoknak a tanulóknak, akik nem vesznek részt a tanulmányi kiránduláson, az iskola felügyeletet biztosít. 107. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje [az R. 4. § (1) bekezdésének m) pontjához] 108. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét a második igazgatóhelyettes az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. Az együttműködés előkészítése és lebonyolítása az intézmény ifjúságvédelmi felelősének közreműködésével történik. 109. Tanévenként meghatározott időpontban heti egy alkalommal iskolaorvos, heti két alkalommal védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Feladataikat saját munkáltatójuk határozza meg, melyekről a tanév kezdetén tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest és az ifjúságvédelmi felelőst. Munkájuk általánosítható tapasztalatairól az igazgatóhelyettes bevonásával tájékoztatják a nevelőtestületet. 110. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: A tanulók egészségi állapotának ellenőrzése, szűrése az alábbi területeken: 4. fogászat 4. belgyógyászati vizsgálat 4. szemészet 4. a tanulók fizikai állapotának mérése 4. továbbtanulás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata 4. védőnők által végzett higiéniai –tisztasági szűrővizsgálat 4. kötelező védőoltások beadása a szülő értesítése után 111. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg.
16
Szervezeti és Működési Szabályzat
17
Intézményi védő, óvó előírások [az R. 4. § (1) bekezdésének n) pontjához és a 6/A. § (1) bekezdéséhez]
112. Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület nyitott főkapuja mögötti üveges bejárati ajtó a kívülről bejövők számára napközben is zárva van. Erről a portás köteles gondoskodni! Biztonsági okokból az ajtó belülről nyitható. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. Az épület főbejárata elé szerelt vasrácsos ajtót a nyitvatartási időn kívül zárva kell tartani! A portások feladata, hogy az udvar bejárati ajtajai és kapuja zárva legyen, azokon át illetéktelen személyek ne juthassanak az iskola területére. A bezárt termek kulcsát az épület portáján kell leadni, illetve a tanárok, tanítók őrzik. Az osztálytermet a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. A tantermek zárását a tanítási idő után – külön megállapodás értelmében- a takarítók, az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, akinek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is. Az iskolával jogviszonyban nem állók az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható idejét. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkeztéről a portás telefonon értesíti a vendéglátót. 113. A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. A dohányzásra kijelölt hely: a tornaterem előtti udvari bejárat kapualja. A nem dohányzók védelméről szóló törvény előírásainak betartásáért felelős: az iskola gondnoka. 114. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell. 115. Az iskolába – ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 116. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. 117. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért. 118. A tanulói balesetek kivizsgálásával, jelentésével, a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. sz. melléklete szerint kell teljesíteni. Elsősegélynyújtó dobozokat kell elhelyezni: az orvosi szobában, a tanári szobában, a tornateremben, a technika teremben, a fizikakémia szertárban, az iskola portáján. 119. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az intézményi védő, óvó előírások kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. 17
Szervezeti és Működési Szabályzat
18
Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők [az R. 4. § (1) bekezdésének o) pontjához] 120. Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. 121. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni. 122. A bombariadóval kapcsolatos bejelentést követően azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét (vagy helyettesét), valamint a rendőrséget. Bombariadó jelzése az épületben dolgozók és tanulók részére: szaggatott csengetéssel, illetve iskolarádión közléssel. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni. Az épület kiürítését követően a vagyonvédelem érdekében az iskola főbejáratát be kell zárni. 123. A bombariadó tényét az osztálynaplóban is dokumentálni kell. Ha az elmaradt órák száma 1-nél több, azok pótlásáról gondoskodni kell, - ennek időpontját az iskola igazgatója határozza meg. 124. Az egyéb rendkívüli eseményeket (rendkívüli időjárás miatt szükséges intézkedések, stb.) az iskola igazgatójának azonnal jelenteni kell, aki gondoskodik a szükséges intézkedésekről. 125. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga [az R. 4. § (1) bekezdésének p) pontjához] 126. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 127. A közoktatásról szóló törvény felhatalmazása alapján jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői közösség részére további jogokat biztosít. Véleményezési joga van
- az osztályok szülői közösségeinek: a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. tanulmányi kirándulás költsége),
- az osztályok szülői közösségeinek: a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, - az iskola szülői közösségnek: az iskola és a család kapcsolattartási rendjének (szülői értekezletek, fogadó órák) kialakításában,
- az iskolai szülői közösségnek: az iskola házirendjének, szervezeti és működési szabályzatának és pedagógiai programjának elfogadásakor. 128. A szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg a) a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő felvételekor, b) a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola éves munkatervébe való felvételekor. 129. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a szülői szervezetet véleményezési, egyetértési joga kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg.
18
Szervezeti és Működési Szabályzat
19
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái [az R. 4. § (2) bekezdésének b) pontjához] 130. Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók: a) Szakkör, diákkör, énekkar, művészeti csoport: A tanulók igényeinek megfelelően, érdeklődésük kielégítésére, képességeik fejlesztésére, pályaválasztásuk elősegítésére az iskola költségvetési előirányzatok terhére szakkörök működhetnek. A szakkör vezetésével az igazgató az iskola pedagógusát vagy külső szakembert bíz meg. A vezető a szakkör működéséért szakmailag, pedagógiailag és anyagilag felelős. Szakkörnek tagja lehet önkéntes jelentkezés alapján minden olyan tanuló, akit érdeklődésénél fogva az osztályfőnök és a szaktanár erre alkalmasnak tart. A felvétel egész tanévre szól, ehhez a kiskorú tanuló esetében a szülő, más esetekben a tanuló és szülő írásbeli beleegyezése szükséges. A szakkör a tanulók szélesebb körét is vonja be a munkájába pályázatok kiírásával, házi versenyek rendezésével, stb., éves munkájáról nyílt foglalkozás keretében adjon számot. Szakkör, önképzőkör önköltséges formában is szervezhető, működési kereteit külön szabályzat határozza meg. A szakköri órák megtartásáról, valamint a mulasztásról naplót kell vezetni. A szakköri foglalkozásokon a tagok kötelezően vesznek részt. A képességek differenciált fejlesztésére a szükségletek alapján a következő foglalkozásokat kell szervezni: korrepetálás, felzárkóztatás (pl. hosszabb idejű mulasztás esetén), tehetséggondozás keretében a kivételes képességű gyerekek felkészítése pályázatokra, speciális képzésű középiskolai osztályokba, vetélkedőkre. A foglalkozási csoportok létszáma minimálisan 3 tanuló, de lehetőleg ne haladja meg a 10 főt. A megtartott foglalkozások anyagát, valamint a foglalkoztatott tanulók neveit a foglalkozást vezető pedagógus a kijelölt osztálynaplóba (napközis naplóba), illetve erre a célra hitelesített füzetbe írja be. A korrepetáláson, illetve felzárkóztatáson – a szülő egyetértésével – a tanuló részvétele kötelező. c) Napközi otthoni (tanulószobai) foglalkozás d) A mindennapi testedzés formái, a sportmunka: e) A pedagógiai programban szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény). 131. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. b)
A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek [az R. 4. § (2) bekezdésének d) pontjához] 132. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a működése rendjét, – saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A közoktatásról szóló törvény vonatkozó bekezdéseiben, valamint jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával.
19
Szervezeti és Működési Szabályzat
20
133. Az intézmény diákönkormányzatának (DÖK) legfőbb szerve az iskolai Diáktanács (DÖK választmány), amely osztályonként 2 fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. 134. A Diáktanács titkárt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. Az iskolai diákönkormányzatot a titkára képviseli. 135. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a Diáktanács ülésein, koordinálja, segíti, a diákönkormányzat munkáját. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. 136. A Diáktanács ülésein és az évi rendes Diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a DÖK munkáját segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja Diákönkormányzatot a tanulókat érintő kérdésekről. 137. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 138. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje [az R. 4. § (2) bekezdésének e) pontjához] 139. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező testnevelési órákon és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon, napközi otthoni sportfoglalkozásokon, túrákon és sítáborban biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskola éves munkatervében meghatározott napokon és időben, az iskolai sportkör és tömegsport keretében kell megszervezni, – ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola igazgatósága biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportpálya és tornaterem, a téli időszakban a tornaterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét meghatározott napjain a meghatározott időtartamokban a tanulók számára nyitott legyen. 140. Iskolai sportversenyeken a tanulók csak felelős személy (iskolában dolgozó pedagógus, szabadidőszervező, vagy az igazgató engedélyével az edző) felügyelete és irányítása alatt vehetnek részt. 141. A sportban tehetséget mutató tanulók sportegyesületbe irányíthatók. A tanulók sportegyesületben csak az osztályfőnök tudtával sportolhatnak. 142. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a mindennapi testedzés formái, továbbá az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. Az iskolai könyvtár működési rendje [az R. 4. § (2) bek. j) pontjához és a 23/2004. (VIII. 27.) OM r. 23. § (5) bekezdéséhez] 143. Iskolánkban a pedagógusok és tanulók igényeit egyformán szolgáló könyvtár működik, mely elősegíti a pedagógusok szaktárgyi, pedagógiai továbbképzését, a tanulók számára lehetőséget teremt – a pedagógusok aktív közreműködésével – az önművelődési készség megszerzéséhez. 144. A könyvtári állományt a tanulók, az iskola pedagógusai igényeit is figyelembe véve – a gyűjtőköri szabályzat alapján – kell fejleszteni. Az állományban elsősorban a tantervben előírt kötelező és ajánlott olvasmányok legyenek meg. Különös gondot kell fordítani a pedagógusok felkészülését és továbbképzését szolgáló kézikönyvek, valamint a továbbtanulni szándékozó tanulók felkészítését 20
Szervezeti és Működési Szabályzat
21
elősegítő szakirodalom beszerzésére. A nevelő-oktató munkához szükséges pedagógiai, módszertani és egyéb folyóiratokat meg kell rendelni, a folyóiratok példányszámát – a munkaközösségek javaslata alapján – az igazgató állapítja meg. A könyvtár állománybavétel, ajándék és csere útján gyarapodik, de a gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentumok még ajándékként sem kerülhetnek a könyvtárba. Az állománygyarapításra fordítható összeget évente az iskolai költségvetésben kell előirányozni, könyvek vagy más dokumentumok csak a könyvtáros hozzájárulásával vásárolhatók a könyvtár számára. 145. A könyvtárba érkező dokumentumokat a könyvtáros szabályszerűen bevezeti az egyedi (cím) leltárkönyvbe, a tankönyveket, munkafüzeteket, tanári (módszertani) kézikönyveket, gyorsan avuló tartalmú kiadványokat pedig a „brosúra” nyilvántartásba. A kurrens periodikákról ideiglenes (cardex) nyilvántartást vezet. A feleslegessé vált, elavult, fizikailag tönkrement könyvekről, valamint az olvasók által elveszített könyvekről évente egyszer jegyzéket készít, s ezeket az állományból – a jogszabályokban meghatározottak szerint – kivonja. 146. A könyvtár vezetőjét az igazgató jelöli ki. A könyvtáros felelős a rendeltetésszerű működéséért, a kezelésében lévő dolgokért a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A könyvtárhasználattal kapcsolatos tapasztalatait folyamatosan megbeszéli az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. 147. A könyvtárat az igényeknek megfelelően és az órarendben is meghatározott időben nyitva kell tartani, ilyenkor a könyvtárhasználókat tájékoztatással, tanácsadással segíteni kell a megfelelő irodalom felkutatásában. A könyvtár használata ingyenes, csak az intézmény tanulói és dolgozói vehetik igénybe. Az iskolai könyvtárnak lehetővé kell tenni, hogy szolgáltatásait minden nap igénybe tudják venni. A könyvtár nyitva tartása: heti 20 óra a tanév munkarendjében meghatározott rend szerint. 148. A könyvtár szolgáltatásai a) a könyvtár az oktató-nevelő munka segítése érdekében letéti állományt helyezhet el a szaktantermekben; b) a könyvtárban lehetőség van tanórák és egyéb csoportos foglalkozások lebonyolítására. c) könyvtári kölcsönzés: beiratkozásnál az alábbi adatokat kell felvenni: - név, tanulók esetén osztály; - lakcím. A dokumentumok kölcsönzése a kölcsönzési nyilvántartásba való rögzítéssel történik. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. A szabályosan kikölcsönzött dokumentumokért a kölcsönvevők anyagi felelősséggel tartoznak, elveszett, megrongált könyv esetén kötelesek hasonló értékű és hasonló témájú könyvet hozni a könyvtár számára, vagy az okozott kárt megtéríteni. Egy tanuló egyidejűleg legfeljebb öt könyvet kölcsönözhet. A kölcsönzési idő – az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyveket, a tanári (módszertani) kézikönyveket kivéve 3 hét, ez indokolt esetben meghosszabbítható. Az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyvek a tanulói jogviszony megszűnéséig kölcsönözhetők. A videokazettákat, CD-lemezeket csak az iskola épületében lehet használni, videokazetta és CD-lemez az iskolai könyvtárból nem kölcsönözhető. 149. A könyvtári szolgáltatások biztosítása, a könyvtári állomány nyilvántartása, rendezése, ellenőrzése, gyarapítása, selejtezése a könyvtáros feladata. A könyvtáron kívül elhelyezett letéti állományt a könyvtáros évente egy alkalommal ellenőrzi. 150. A könyvtár gyűjtőköri szabályzatát az 1. sz. melléklet tartalmazza.
21
Szervezeti és Működési Szabályzat
22
Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok [az R. 8. § (3) bekezdéséhez] 151. Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő, a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: a) nevelési, pedagógiai program; b) intézményi minőségirányítási program; c) szervezeti és működési szabályzat; d) házirend. 152. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában, az irattárban és az igazgatóhelyettesi irodában van elhelyezve, továbbá az intézmény internetes honlapján olvasható. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni. 153. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők a könyvtárban vagy az igazgatói irodában kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt vagy előre egyeztetett időpontban. 154. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi. 155. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai [a közoktatási törvény. 12.. § (4) bekezdéséhez] 156. Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a) tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve b) tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 157. A tanulót megfelelő díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. 158. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendje [a közoktatási törvény 2. sz. mellékletéhez] 159. Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendjét az e szabályzat 4. sz. mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat határozza meg. 160. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 161. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
22
Szervezeti és Működési Szabályzat
23
Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás [a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (8) bekezdéséhez, 8/E. §-ához és 29. § (3) bekezdéséhez] 162. Az iskolai tankönyvrendelést az iskolai tankönyvfelelős végzi. 163. Az iskola könyvtárosának legkésőbb június 10-éig hirdetményben közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 164. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára. 165. A szakmai munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát, a pedagógiai program elvei alapján lehetőség szerint tankönyvcsaládban gondolkodva. 166. A szakmai munkaközösség-vezetők a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján január 30-ig leadják a tankönyvfelelősnek a munkaközösségi tankönyvrendelési igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket. 167. A tankönyvrendelésbe a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. Erről február 10-ig kell döntést hozni. 168. A tanulók megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen február 15-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. 169. Az igazgató az osztályfőnökök és a tankönyvfelelős segítségével november 15-ig felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyv kölcsönzésével támogatást kapni. 170. A felmérések eredményéről az igazgató november 30-ig tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 171. Az intézmény a normatív jogcímen kapott tankönyvtámogatást felhasználhatja az ingyenes tankönyvellátás, tartós tankönyvek vásárlására, vagy a fennmaradó összeget egyenlő arányban osztja szét az ingyenes támogatásra nem jogosultak körében. 172. A tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 173. A tankönyvrendelést, a megítélt tankönyvtámogatást és az iskolai könyvtári állományt is figyelembe véve kell meghatározni, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv vásárlására fordítják. 174. A tankönyvrendelést minden év február 28-ig kell elkészíteni az alábbiak szerint: a) A tankönyvrendelést az egyes tantárgyakra vonatkozóan az osztályt, csoportot tanító szaktanár, ennek hiányában az igazgató által kijelölt szaktanár készíti el a pedagógiai program Helyi tantervének IV. fejezetében foglalt előírások és a tantárgy helyi tanterve figyelembevételével. A szaktanár felelős a szaktárgyi tankönyvrendelés tartalmáért. b) A szaktanárok tankönyvrendeléseit a munkaközösség-vezetők szakmai szempontból véleményezik, szükség esetén javasolják, hogy azt a szaktanár a pedagógiai program Helyi tantervének IV. fejezetében foglalt előírásoknak, illetve a helyi tantervnek megfelelően módosítsa. c) A munkaközösség-vezetők által szakmai szempontból jóváhagyott tankönyvrendeléseket a tankönyvfelelős összesíti. 175. Az újonnan induló osztályok tanulói május 15-ig megkapják az osztály számára megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A tanulónak be kell jelölnie a listán a megvásárolni kívánt könyveket, és nyilatkoznia 23
Szervezeti és Működési Szabályzat
24
kell az igényelt tankönyvtámogatás formájáról. A tankönyv-támogatási kérelmeket ezzel együtt kell leadni a beiratkozásig. 176. A tankönyvfelelős augusztus 25-ig állítja össze azon könyvek listáját, amely könyveket a tanuló tankönyv kölcsönzésével kap meg támogatásként. Ezt a tanulónkénti kimutatást – megadva ezen tankönyvek árának összegét is – a tankönyvfelelős augusztus 30-ig átadja az osztályfőnököknek. 177. A tankönyveket augusztus 20. és 30. között kijelölt napokon kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is. A tankönyvek árusítását a megbízott tankönyvterjesztő végzi. A kölcsönzött könyveket a könyvtárban, a könyvtárostól vehetik át. 178. A tankönyvrendelést indokolt esetben június 15-ig lehet módosítani a tankönyvfelelősnél. A tankönyvrendelés módosításánál a tankönyvrendelés elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 179. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje kérdésében a diákönkormányzatot és az iskolai szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. Hatálybalépés 180. A szervezeti és működési szabályzat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyásával válik érvényessé. Hatálybalépésével az intézmény korábbi szervezeti és működési szabályzata – annak mellékleteivel együtt – hatályát veszti.
Szeged, 2005.
P.H.
Kissné Gera Ágnes igazgató
24
Szervezeti és Működési Szabályzat
25
Mellékletek jegyzéke 4. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 2. sz. melléklet: A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala 3. sz. melléklet: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében 4. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat
Az iskola működését meghatározó szabályzatok: NGSZ: Számlarend NGSZ: Pénzkezelési szabályzat NGSZ: Beszerzési szabályzat NGSZ: Leltárkészítési és leltározási szabályzata NGSZ: Felesleges vagyontárgyak hasznosításának selejtezésének szabályzata NGSZ: Számviteli politika NGSZ: Eszközök és források értékelési szabályzata NGSZ: Önköltség számítási szabályzata (egységes árképzési szabályzat) SZMJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal: Belső ellenőrzési kézikönyv Az iskola Ügyviteli és iratkezelési szabályzata Az iskola Iskolai sportkör működési szabályzata Az iskola Belső ellenőrzési szabályzata Az iskola költségtérítéses tanfolyamok szabályzata Az iskola pedagógiai továbbképzési szabályzata Megállapodás az NGSZ és az Arany János Általános Iskola között Megállapodás az NGSZ és az Arany János Általános Iskola között tartalmazza a kötelezettségvállalás (2.1.1.), utalványozás (2.1.2.) és az ellenjegyzés (2.1.3.) szabályait.
25
Szervezeti és Működési Szabályzat
26
Tartalomjegyzék A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALMA, SZABÁLYOZÁSI KÖRE .................................................................................1 AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATÁBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE .............................................................................................. 1 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, SZAKMAI TESTÜLETEK .....................................5 A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ...........................................................................................................5 A MŰKÖDÉS RENDJE, NYITVA TARTÁS .....................................................................................................................................7 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .........................................................................................................9 A BELÉPÉS ÉS BENTTARTÓZKODÁS RENDJE, A PEDAGÓGIAI FELÜGYELET .................................................................................. 10 A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ................................................................................................ 11 A HELYETTESÍTÉS RENDJE ................................................................................................................................................... 11 A VEZETŐK ÉS AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ................................................................ 12 A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................... 13 A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA ...................................................................................................... 14 AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK................................... 15 A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ............................................................................................ 16 INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK..................................................................................................................................... 17 RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK........................................................................................ 18 A SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI JOGA ..................................................................................................... 18 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI...................................................................................................... 19 A DIÁK-ÖNKORMÁNYZATI SZERV, A DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ ISKOLAI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK ............................................................................... 19 A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ............................................................................................................................................................................. 20 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................................................................................... 20 INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOK ÉS BELSŐ SZABÁLYZATOK ................................................................................................ 22 A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT DOLOG VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI ......................................................... 22 AZ ADATKEZELÉS ÉS –TOVÁBBÍTÁS INTÉZMÉNYI RENDJE ......................................................................................................... 22 TANKÖNYVKÖLCSÖNZÉS, TANKÖNYVTÁMOGATÁS, ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS .......................................................................... 23 HATÁLYBALÉPÉS ................................................................................................................................................................ 24 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE ................................................................................................................................................... 25 NGSZ: Számlarend ...............................................................................................................................................25 Az iskola Iskolai sportkör működési szabályzata ....................................................................................................25
TARTALOMJEGYZÉK............................................................................................................................................................ 26
26