SZERVEZETI 6S ru UTOOESI SZABALYZAT

MISKOLCI SEMMELWEIS K6RHAZ 6S EGYETEMI OKTAT6K6NNAZ MISKOLC; CSABAT KAPU 9-11.

SZERVEZETI 6S rU UTOOESI SZABALYZAT

A mddositdsokkalegys6ges szerkezetbe foglalt szervezeti6s M(kod6siszabdlyzat a fenntart6ijogok gyakorldsSra k|jelolt szervezet, az Allami Eg6szs6grigyi Elldt6 Kdzpont j6vdhagydsdval l6p hatdlyba,

J6vdhagyta:

ddtum

Alami

Ecd;;il ;il# -il",i'r,jo"i*r",e0".

Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Érvényes: 2013. június 01. Módosítva: 2016. június 14.

S Z E R V E Z E TI É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 1 -

1

A Z S Z M S Z A L K A L M A Z Á S ÁN A K Á L T A L Á N O S S Z A B Á L Y A I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 6 -

1.1

Általános rendelkezések ................................................................................................... - 6 -

1.2

A költségvetési szerv legfontosabb adatai: ......................................................................... - 6 -

A k ö l t s é g v e t é s i s z e r v fo g l a l k o z t a t o t t j a i n a k fo g l a l k o z t a t á s i j o g v i s z o n y a : . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 9 -

2

Á L T A L Á N O S S Z E R V E Z E TI S Z A B Á L Y Z Ó K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 1 4 -

2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5 2.1.6 2.1.7 2.1.8 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9

A K ó r h á z i r á n yí t á s á n a k r é s z t v e v ő i . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E mb e r i E r ő fo r r á s o k M i n i s z t é r i u m a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állami Egészségügyi Ellátó Központ ............................................................................... A K ó r h á z , m i n t k ö l t s é g v e t é s i s z e r v i r á n yí t á s a : . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fő i g a z g a t ó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gazdasági igazgató ..................................................................................................... Az orvosigazgató és az orvosigazgató-helyettesek ............................................................. Az ápolási igazgató: ...................................................................................................... A mű s z a k i i g a z g a t ó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 2 2 - A Kórház szervezeti struktúrájának tulajdonságai és vezetési szintjei.................................. Hierarchia, szolgálati út, horizontális és vertikális kapcsolatok .......................................... Munkáltatói jogok ......................................................................................................... A helyettesítés rendje .................................................................................................... A Kórház foglalkoztatottjainak általános jogai és kötelezettségei ....................................... Összeférhetetlenség ....................................................................................................... A t ö m e g t á j é k o z t a t ó s z e r v e k f e l é t ö r t é n ő i n fo r m á c i ó s z o l g á l t a t á s á l t a l á n o s s z a b á l y a i . . . . . . . . . . . . . . A titoktartás rendje ....................................................................................................... -

3

A M U N K A S Z E R V E Z E T F E LÉ P Í TÉ S E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 2 7 -

3.1

A Kórház szervezeti felépítése, munkaszervezete .............................................................. - 27 -

3.2 3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.2.4 3.2.5

A b e l s ő e g y s é g e k f ő b b fe l a d a t a i . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fő i g a z g a t ó k ö z v e t l e n i r á n yí t á s a a l á t a r t o z ó e g y s é g e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakmai felügyeleti egységek ......................................................................................... Szakmai egységek ......................................................................................................... Gazdasági igazgatóság ................................................................................................... Műszaki igazgatóság ...................................................................................................... -

4

A V E Z E TŐ K F E L A D A T - É S H A T Á S K Ö R E I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 3 1 -

14 14 14 14 15 17 19 20 23 23 23 24 24 24 26 26 26

27 27 28 28 28 30

-

-

4.1 4.1.1 4.1.2

A fő i g a z g a t ó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 3 1 Közvetlen irányítása alá tartozik: .................................................................................... - 31 Feladata és felelőssége: ................................................................................................. - 31 -

4.2 4.2.1 4.2.2

A gazdasági igazgató ..................................................................................................... - 31 Közvetlen irányítása alá tartozik: .................................................................................... - 32 Feladata és felelőssége: ................................................................................................. - 32 -

4.3

Az orvosigazgató és az orvosigazgató-helyettesek ............................................................. - 32 -

4.4

Áp o l á s i i g a z g a t ó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 3 3 -

4.5

M űs z a ki i g a z g a t ó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 3 4 -

4.7

S z a k m a i e g y s é g v e z e t ő ( o s z t á l y v e z e t ő fő o r v o s ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 3 4 -

5

S Z AK M A I F E L A D A T K Ö R Ö K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 3 5 -

5.1 5.1.1 5.1.2 5.1.3

Orvosi munkakörök ....................................................................................................... O s z t á l y v e z e t ő fő o r v o s ( s z a k m a i e g y s é g v e z e t ő ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Főorvos ........................................................................................................................ Ad j u n k t u s , s z a k o r v o s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -

35 35 38 39

-

5.1.4 5.1.5 5.1.6 5.1.7 5.1.8 5.1.9

Orvos ........................................................................................................................... Szakrendelés (gondozó, tanácsadó) szakorvosai ................................................................ I n t é z e t i fő g yó g y s z e r é s z . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Központi laboratórium vezetője ...................................................................................... Központi farmakológia vezetője ...................................................................................... Egészségfejlesztési Iroda vezetője................................................................................... -

40 41 42 43 43 44

-

5.2 5.2.1 5.2.2 5.2.3

I r á n y í t á s i j e l l e g ű e g é s z s é g ü g y i s z a k d o l g o z ó i mu n k a k ö r ö k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 4 5 O s z t á l yo s fő n ő v é r / fő á p o l ó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 4 5 Járóbeteg szakellátás, központi diagnosztikai és terápiás egységek vezető asszisztensei és központi szolgálatok vezetői........................................................................................... - 46 S z o c i á l i s mu n k á s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 4 7

a -

6

A K Ó R H Á Z S Z E R V E Z E TI T A G O Z Ó D ÁS A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 4 7 -

7

A KOORDINÁCIÓ ESZKÖZEI ........................................................................................ - 53 -

7.1 7.1.1 7.1.2

Tanácsadó szervek, testületek ......................................................................................... - 53 Igazgatói Tanács ........................................................................................................... - 53 I n t é z e t i Tu d o m á n yo s B i z o t t s á g . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 5 4 -

7.1.3 7.1.4 7.1.5 7.1.6 7.1.7 7.1.8 7.1.9 7.1.10 7.1.11 7.1.12 7.1.13 7.1.14 7.1.15

G y ó g y s z e r t e r á p i á s , An t i b i o t i k u m t e r á p i á s B i z o t t s á g . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakdolgozói Tanácsadó Testület .................................................................................... Főorvosi Értekezlet ....................................................................................................... Főnővéri Értekezlet ....................................................................................................... Gazdasági Osztályvezetői Értekezlet ............................................................................... Osztályértekezlet .......................................................................................................... Kórházi Felügyelő Tanács .............................................................................................. Kórházi Etikai Bizottság ................................................................................................ Eseti (ad hoc) bizottságok .............................................................................................. Szakmai Vezető Testület ................................................................................................ K ö z e g é s z s é g ü g y i - j á r v á n yü g y i b i z o t t s á g . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I n f e k c i ó K o n t r o l l é s An t i b i o t i k u m B i z o t t s á g ( I I A B ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . K ö z r e mű k ö d ő k ú t j á n b e t ö l t ö t t t e v é k e n y s é g e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -

55 56 57 58 59 59 60 60 60 60 61 62 62

7.2

A K ó r h á z m ű k ö d é s é t s z a b á l yo z ó í r á s o s d o k u m e n t u mo k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 6 3 -

8

A KÓRHÁZ MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE ........................................................................... - 64 -

8.1 8.1.1 8.1.2 8.1.3 8.1.4 8.1.5 8.1.6 8.1.7 8.1.8 8.1.9 8.1.10 8.1.11 8.1.12 8.1.13 8.1.14

A fekvőbeteg ellátási rend .............................................................................................. - 64 A betegek fekvőbeteg-gyógyintézeti felvétele ................................................................... - 64 Betegazonosító rendszer működése .................................................................................. - 66 A betegek elhelyezése a betegellátó osztályokon ............................................................... - 67 A beteg áthelyezése más betegellátó osztályra .................................................................. - 68 A beteg szállítása (kisérése) az intézeten belül ................................................................. - 69 A betegek elbocsátása az intézetből, áthelyezés más intézetbe ............................................ - 69 Elhalálozás ................................................................................................................... - 71 A beteg és hozzátartozók tájékoztatása, titoktartási kötelezettség ....................................... - 71 A beteg hozzátartozóinak értesítése ................................................................................. - 72 Az egészségügyi dokumentáció vezetésének rendje............................................................ - 73 A betegek kivizsgálása................................................................................................... - 73 A betegek gyógykezelése, ápolása, gondozása .................................................................. - 77 Műtéti tevékenység ........................................................................................................ - 79 Központosított diagnosztikai és terápiás, valamint egyéb osztályok, részlegek és kihelyezett egységeik működése ...................................................................................................... - 82 -

8.2 8.2.1 8.2.2 8.2.3 8.2.4 8.2.5 8.2.6 8.2.7 8.2.8

A járóbeteg ellátási rend ................................................................................................ Általános szabályok ....................................................................................................... B e t e g fo g a d á s i l i s t a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A b e t e g fo g a d á s r e n d j e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Járóbeteg rendelés és igénybevétele ................................................................................ A járóbeteg ellátása ....................................................................................................... A járóbeteg rendelések együttműködése ........................................................................... Gyógykezelés a járóbeteg rendelésen ............................................................................... A gondozás ................................................................................................................... -

8.3

A z o s z t á l y o k mű k ö d é s i r e n d j e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 8 7 -

8.4

Ügyeleti szolgálat ......................................................................................................... - 89 -

8.5

Tu d o m á n yo s m u n k a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 8 9 -

8.6

To v á b b k é p z é s i k ö t e l e z e t t s é g s z a b á l y o z á s a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 8 9 -

83 83 84 84 84 85 86 86 86

-

-

8.7

Gazdasági igazgatás ...................................................................................................... - 90 -

8.8

A fő i g a z g a t ó i r á n y í t á s a a l á t a r t o z ó i g a z g a t á s i j e l l e g ű e g y s é g e k é s m u n k a k ö r ö k f e l a d a t a i . . . . . . . - 9 1 -

8.8.1

Jogi és Döntéselőkészítő Osztály .................................................................................... - 91 -

8.8.2

F ő i g a z g a t ó i Ti t k á r s á g . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 9 2 -

8.8.3

Humánpolitikai Főosztály (HR) ....................................................................................... - 92 -

8.8.4

Egészségfejlesztési Iroda (EFI) ....................................................................................... - 92 -

8.8.5

I n fo r m a t i k a i F ő o s z t á l y . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - 9 2 -

9

Záró rendelkezések ........................................................................................................ - 93 -

1

AZ SZMSZ ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1.1

Általános rendelkezések

A Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház (továbbiakban Kórház) Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ) célja, hogy a Kórház tevékenységeinek szervezeti kereteit, általános működési szabályait, a vezetők és beosztott közalkalmazottak alapvető kötelezettségeit és jogait, valamint a Kórház vezetőinek főbb feladatait, hatásköreit, együttműködési kötelezettségeit rögzítse vagyis a működést szabályozó alapdokumentumként ad iránymutatást a szervezet tagjai, elsősorban vezetői számára. Az SZMSZ előírásai nem lehetnek ellentétben a hatályos jogszabályok rendelkezéseivel valamint a Kórház Alapító Okiratával. Az SZMSZ mellékleteként további dokumentumok szolgálnak előírásokkal, útmutatásokkal a működést illetően. A Kórház vezetői számára egyes speciális területen szakmai szabályzatok adnak az SZMSZ-nél részletesebb útmutatást a tevékenységek végzéséhez. E dokumentumok szabályainak átmeneti módosítására főigazgatói utasítások keretében nyílik lehetőség. E változásoknak megfelelően az SZMSZ és kapcsolódó dokumentumainak időszakos felülvizsgálatára és módosítására lehet szükség. Az SZMSZ-t szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.

1.2

A költségvetési szerv legfontosabb adatai:

Neve:

Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház

Rövidített neve:

MISEK

Székhelye:

3529 Miskolc, Csabai kapu 9-11.

Telephelyei:

3533 Miskolc, Kórház utca 1. 3533 Miskolc, Kerpely Antal utca 1. 3529 Miskolc, Csabai kapu 42. 3519 Miskolc, Pazár sétány 1. 3532 Miskolc, Bokréta u. 1. 3535 Miskolc, Tömörkény István u. 15. 3529 Miskolc, Szentgyörgy út 25.

Alapítói jogok gyakorlója:

Emberi erőforrások minisztere

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

A költségvetési szerv irányító szervének neve és székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

A költségvetési szerv középirányító szervének neve és székhelye: Állami Egészségügyi Ellátó Központ 1125 Budapest, Diós árok 3.

A középirányító szerv az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a miniszter hatáskörébe nem tartozó fenntartói jogokat, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központróll szóló 27/2015. (II. 25.) Korm. rendeletben meghatározott jogokat gyakorolja.

Az alapító okirat száma:

43659-3/2014/JOGI

A költségvetési szerv működési köre: Működési engedélyében meghatározott ellátási terület.

A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

A költségvetési szerv közfeladata: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján, ellátási területére kiterjedően a járó- és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátása, rehabilitációja és követéses gondozása.

A költségvetési szerv alaptevékenysége Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján, ellátási területére kiterjedően a járó- és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátása, rehabilitációja és követéses gondozása. Ellátási területén feladata a járó-és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátása, rehabilitációja és követéses gondozása, ennek keretében fekvőbetegek aktív és krónikus ellátása, rehabilitációja, járóbetegek gyógyító és rehabilitációs szakellátása és egynapos ellátása az egyén gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotjavítása vagy a további állapotromlás megelőzése

céljából. Alaptevékenységébe tartozik a gyógyszer és gyógyászati termék kiskereskedelme, orvostudományi alap és alkalmazott kutatás végzése.

A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

014030

Természettudományi, műszaki alapkutatás

045150

Egyéb szárazföldi személyszállítás

071110

Gyógyszer-kiskereskedelem

071210

Egyéb gyógyászati termék kiskereskedelme

072160

Betegszállítás, valamint orvosi rendelvényű halottszállítás

072210

Járóbetegek gyógyító szakellátása

072220

Járóbetegek rehabilitációs szakellátása

072230

Járóbetegek gyógyító gondozása

072420

Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások

072430

Képalkotó diagnosztikai szolgáltatások

072450

Fizikoterápiás szolgáltatás

073160

Egynapos sebészeti ellátás (egynapos beavatkozás)

073410

Egészségügyi ápolás bentlakással

073420

Bentlakásos hospice-ellátás

074032

Ifjúság-egészségügyi gondozás

074040

Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

074051

Nem fertőző megbetegedések megelőzése

074054

Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok

075010

Egészségüggyel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés

076050

Orvos- és nővérszálló, hozzátartozói szállás fenntartása, üzemeltetése

073110

Fekvőbetegek aktív ellátása általános kórházakban

073120

Fekvőbetegek krónikus ellátása általános kórházakban

073130

Bentlakásos egészségügyi rehabilitációs ellátás általános kórházakban

092231

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban

093010

Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések

094130

Egészségügyi szakmai képzés

095020

Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés

101141

Pszichiátriai betegek nappali ellátása

Vállalkozási tevékenysége arányának felső határa a költségvetési szerv kiadásaiban: A vállalkozási tevékenység mértéke nem haladhatja meg a költségvetési szerv módosított kiadási előirányzatának 30%-át.

A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: A költségvetési szerv főigazgatóját és gazdasági igazgatóját pályáztatás útján kell kiválasztani. A főigazgató és gazdasági igazgató kinevezését vagy megbízását valamint felmentését vagy a megbízásának visszavonását a középirányító szerv készíti elő. A főigazgatót és a gazdasági igazgatót az egészségügyért felelős miniszter nevezi ki vagy bízza meg, menti fel vagy vonja vissza a megbízását, illetve, - ha vezetővel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni - a vezetővel munkaviszonyt létesít, azt megszünteti.

A főigazgató felett az egyéb munkáltatói jogokat a középirányító szerv főigazgatója, a gazdasági igazgató felett a költségvetési szerv főigazgatója gyakorolja.

A pályáztatásra és foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az Mt., illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.

A költségvetési szerv foglalkoztatottjainak foglalkoztatási jogviszonya:

A költségvetési szerv foglalkoztatottjai - szabadfoglalkozás keretében, - egyéni egészségügyi vállalkozóként, - egyéni cég vagy társas vállalkozás tagjaként, - közalkalmazotti jogviszonyban, - munkaviszonyban, - önkéntes segítőként foglalkoztathatóak.

Vagyonnyilatkozat tételi szabályok:

A Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház, mint költségvetési szerv a vagyonnyilatkozatok átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozóan az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 11. § (6) bekezdése alapján a hivatkozott törvényben meghatározott kötelezettek részére előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggő eljárási szabályokat, valamint az iratok kezelésével, őrzésével, továbbá az azokban foglalt adatok védelmével kapcsolatos legfontosabb szabályokat az alábbiak szerint határozza meg: A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsán alkalmazandó szabályok: az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény. A Kórházban vagyonnyilatkozat tételére kötelezett munkakörök: -

főigazgató gazdasági igazgató orvosigazgató orvosigazgató-helyettes műszaki igazgató pénzügyi, számviteli és közgazdasági osztályvezető finanszírozási és kontrolling osztályvezető

esetenként azon munkavállalók, akik a Kórház által lefolytatott közbeszerzési eljárás(ok)ban részt vesznek. Az alapítás időpontja:

2013. április 01.

Adószám:

15813750-2-05

KSH-nyilvántartási szám:

15813750

Törzskönyvi nyilvántartási szám:

813750

A költségvetési szerv szervezeti egységei és engedélyezett létszámuk (1602 fő): Fekvőbeteg ellátás: • • • • • • • • • • • •

I. Belgyógyászat II. Belgyógyászat Haematológiai osztály Szülészet-Nőgyógyászati osztály Tüdőgyógyászati osztály (aktív) Krónikus tüdőgyógyászati osztály Bőrgyógyászati osztály Krónikus bőrgyógyászati osztály HOSPICE Pszichiátria osztály (aktív) Krónikus pszichiátriai osztály Pszichiátriai rehabilitációs osztály

• • • • • • • • • • • • • • •

Pszichoterápiai rehabilitációs osztály Pszichiátria nappali kórház Infektológia osztály KAIBO Aneszteziológia Részleg KAIBO Intenzív Részleg Neurológia osztály Reumatológia osztály Mozgásszervi rehabilitáció I. Mozgásszervi rehabilitáció II. Mozgásszervi rehabilitáció IV. Mozgásszervi rehabilitáció nappali kórház Gasztroenterológiai rehabilitációs osztály Kardiológiai rehabilitációs osztály Légzőszervi rehabilitációs osztály Ápolási osztály

Járóbeteg ellátás: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Egynapos Szemészeti Egység Tömörkény utcai egészségház Szentgyörgy utcai egészségház I. Belgyógyászati szakrendelő (SZTK) Hospice ambulancia Belgyógyászati ambulancia Haematológia ambulanciák Gasztroenterológiai szakrendelés Belgyógyászati szakrendelés (Diósgyőr) Belgyógyászati szakrendelés (Szent Ferenc) Gasztroenterológiai szakrendelés (Szent Ferenc) Emlő ambulancia Sebészeti szakrendelés (SZTK) Plasztikai sebészet Szülészet-nőgyógyászat ambulanciák Nőgyógyászat szakrendelő (SZTK) Nőgyógyászat szakrendelő (Szűrőközpont) Szülészet-nőgyógyászat (Diósgyőr) Szemészet (SZTK) Szemészet (Diósgyőr) Bőrgyógyászati szakrendelés (osztályos) Bőrgyógyászati szakrendelés és gondozók (SZTK) Ideggyógyászati szakrendelés (SZTK) Ideggyógyászati szakrendelés (Diósgyór) Ideggyógyászat (osztályos) Ortopédiai szakrendelés Urológia szakrendelés (Szűrőközpont) Urológia szakrendelés (Diósgyőr) Onkológia szakrendelő (Szűrőközpont) Onkológia szakrendelés (SZTK) Onkológia tüdőgyógyászat

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Reumatológia (SZTK) Reumatológia (Barlangfürdő) Reumatológia (Szent Ferenc) Osteoporosis szakrendelés Osteoporosis szakrendelés (Szent Ferenc) Infektológia Fül-orr-gége szakrendelés (SZTK) Fül-orr-gége szakrendelés (Diósgyőr) Audiológia szakrendelés (SZTK) Audiológia szakrendelés (Diósgyőr) Foglalkozásegészségügyi szakellátás Pszichiátriai szakrendelések és gondozók (SZTK) Pszichiátria szakrendelések (osztály) Pszichoterápia szakrendelés (Szent Ferenc) Drogambulanica Tüdőgyógyászati szakellátás Tüdőszűrő Tüdőgondozók Allergológiai szakrendelések Kardiológia szakrendelés (Diósgyőr) Kardiológia szakrendelés (Szűrőközpont) Kardiológia szakrendelés (Szent Ferenc) Aneszteziológia szakrendelés Fogszabályozás Rehabilitációs szakrendelés (Diósgyőr)

Kiszolgáló diagnosztika/egészségügyi ellátó munkahelyek: • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Központi Laboratórium Pathológia és Cytológia Röntgen és Ultrahang, carotis ultrahang (Szent Ferenc) Röntgen (Semmelweis) Röntgen (Diósgyőr) Ultrahang (Semmelweis) Ultrahang (Diósgyőr) Nőgyógyászati ultrahang (SZTK) Mammográfia (Semmelweis) Mammográfia (Diósgyőr) CT (Semmelweis) Fizioterápiás osztály Központi Gyógyszertár Központi Diétás szolgálat Higiénia Csoport Szociális munkások Egészségfejlesztési Iroda Betegfelvételi irodák Betegszállító Szolgálat

•

Központi Sterilizáló

•

Munkaegészségügy

Kiszolgáló gazdasági, műszaki szervezeti egységek: •

• • • • • • • • • • • •

Műszaki Igazgatóság: o Karbantartás o Parkfenntartás o Szállítási csoport o Telefonközpont o Portaszolgálat (saját) o Munka-, tűz- és katasztrófavédelem o Környezetvédelem Gazdasági igazgatóság: Anyaggazdálkodási és Ellátási Osztály Leltárellenőrzési csoport Kontrolling és Finanszírozási Főosztály Élelmezés Mosoda, varroda, csereraktár Pénzügyi, Számviteli és Közgazdasági Osztály Igazgatóság: Jogi és Döntéselőkészítő Osztály o Pályázati/projekt iroda Informatikai Főosztály Humánpolitikai Főosztály Ápolási Igazgatóság

Egyéb munkahelyek: • Fehér Galamb Gyógyszertár Telephelyek: -

Miskolc, Kórház u. 1. (Diósgyőr)

-

Miskolc, Kerpely Antal u. 1. Diósgyőri Rendelőintézet

- Miskolc, Csabai kapu 42. Szent Ferenc Kórházi telephely - Miskolc, Tömörkény István utca 1. Egészségház - Miskolc, Szentgyörgy utca 25. Egészségház - Miskolc, Pazár István sétány 1. Barlangfürdő - Miskolc, Bokréta u. 1.

ÁLTALÁNOS SZERVEZETI SZABÁLYZÓK

2

2.1 A Kórház irányításának résztvevői 2.1.1

Emberi Erőforrások Minisztériuma

A Kórház irányításáért felelős szervezet az Emberi Erőforrások Minisztériuma. 2.1.2

Állami Egészségügyi Ellátó Központ

A Kórház középirányításáért felelős szervezet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 2.1.3

A Kórház, mint költségvetési szerv irányítása: Az irányítás a kővetkező hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:

-

a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, átalakítása és megszüntetése,

-

a költségvetési szerv vezetője tekintetében a kinevezés és felmentés, vagy a vezetői megbízás adása, visszavonása, és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

-

a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának megállapítása,

-

a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok meg nem valósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele,

-

a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése,

-

jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

-

egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

-

a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, és

-

a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a jogszabály szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.

2.1.4

A főigazgató

Kinevezése, felmentése és díjazásának megállapítása az egészségügyért felelős miniszter, az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása az Állami Egészségügyi Ellátó Központ hatáskörébe tartozik. Feladatai: A főigazgató az intézet egyszemélyi felelős vezetője. •

A főigazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: -

Az orvosigazgató, az orvosigazgató-helyettesek, az ápolási igazgató, a műszaki igazgató megbízása, a megbízás visszavonása, díjazásuk megállapítása illetve a gazdasági igazgató, az orvosigazgató, az orvosigazgató-helyettesek, az ápolási igazgató, a műszaki igazgató tekintetében az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

-

a közvetlenül irányítása alá tartozó vezetők valamint az orvosok tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, ezen túlmenően minden foglalkoztatott tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, amit a jelen SZMSZ-ben nem delegál,

-

az intézmény szakmai osztályai vezetőinek megbízása illetve a megbízás visszavonása, a munkáltatói jogok gyakorlása,

-

a gazdasági igazgató, az orvosigazgató, az orvosigazgató-helyettesek, az ápolási igazgató, a műszaki igazgató, az osztályvezető főorvosok, valamint a közvetlen irányítása alá tartozó vezetők és az önálló munkakört betöltők munkaköri leírásának meghatározása,

-

jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az intézményi szabályzatok jóváhagyása,

-

az intézményi szervezeti és működési szabályzatban kizárólagos hatáskörként meghatározott egyéb feladatok ellátása,

-

az intézmény tevékenysége elleni panasz megvizsgálása, elintézése,

-

orvosi,

gyógyszerészi

munkakörben

foglalkoztatott

egészségügyi

dolgozók

továbbképzésének biztosítása és felügyelete

•

-

az ügyeleti tevékenység biztosítása és felügyelete,

-

irányítja a belső ellenőrzés rendszerét, tevékenységét

-

mindaz, amit jogszabály vagy a jelen SZMSZ a főigazgató kizárólagos hatáskörébe utal.

A főigazgató ellátja az Intézet képviseletét a fenntartó, finanszírozó és szakmai irányító felügyelő szervek, társadalmi szervezetek és a sajtó felé.

•

Elkészíti az Intézet szakmai fejlesztésére vonatkozó irányelveket, meghatározza a

költségvetés, a beruházás, felújítás terveit. •

Az intézet nevében fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalhat

•

A kötelezettségvállalás a gazdasági igazgató - távollétében a gazdasági igazgató által megbízott személy - ellenjegyzésével történhet.

•

Munkáltatói és illetménygazdálkodási jogkört gyakorol az intézet valamennyi orvosa, a gyógyító-megelőző tevékenységet segítő egyéb diplomás, és az irányítása alatt működő igazgatási szervezeti egységek dolgozói valamint a közvetlen irányítása alá tartozó önálló munkakört betöltő közalkalmazottak tekintetében.

•

Utasítási jogot gyakorol minden a feladatkörében tartozó ügyben az irányításával működő szervezeti egység, ezek dolgozói illetve a közvetlen irányítása alá tartozó önálló munkakört betöltő közalkalmazottak tekintetében.

•

Ellenőrzési, beszámoltatási jogkörrel rendelkezik az intézet egészére kiterjedően az intézet alaptevékenységét érintő minden ügyben.

•

Kiadja az orvosi ellátásra vonatkozó, valamint az intézet egészére hatályos belső utasításokat, szabályzatokat.

•

Hatáskörébe tartozik a döntés minden olyan ügyben, melyet jogszabály, az irányító szerv döntése, belső szabályzat nem utal más szerv vagy más személy hatáskörébe.

•

Hatásköre gyakorlását, feladatai ellátását az ügyek meghatározott csoportjára vagy egy-egy feladat ellátása tekintetében állandó vagy alkalmi jelleggel átruházhatja, az általa átruházott hatásköröket állandó vagy alkalmi jelleggel visszaveheti.

•

Felelős az intézet működtetésére vonatkozó jogszabályokban, utasításokban, szabályzatokban meghatározottak teljesítéséért valamint a hatás- és jogkörébe tartozó intézkedések, feladatok ellátásáért.

A főigazgatót feladatainak ellátásában a gazdasági igazgató, az orvosigazgató, az orvosigazgatóhelyettesek, az ápolási igazgató és a műszaki igazgató segíti.

A főigazgatót távolléte, akadályoztatása esetén illetve a főigazgatói tisztség bármilyen okból történő ideiglenes betöltetlensége esetén az orvosigazgató teljes körűen helyettesíti. A helyettesítési rend az orvosigazgató akadályoztatása esetén: elsőssorban a diósgyőri kórházrész illetékességű orvosigazgató-helyettes, a diósgyőri kórházrész illetékességű orvosigazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a Szent Ferenc kórházrész illetékességű orvosigazgató-helyettes, a Szent Ferenc kórházrész illetékességű orvosigazgató-helyettes akadályoztatása esetén a gazdasági igazgató látja el a főigazgató helyettesítését.

2.1.5

A gazdasági igazgató

A gazdasági igazgató felett a munkáltatói jogkör gyakorlója – a munkaviszony létesítése és megszüntetése tekintetében az egészségügyért felelős miniszter, - az Eütv. 155. § (1) bek. e) pontja alapján a gazdasági vezető tekintetében a díjazás megállapítása – a kinevezési jog keretei közé tartozó díjazás, ide nem értve – a Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatójának hatáskörébe tartozik, - az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására az intézmény főigazgatója jogosult. A gazdasági igazgató feladatkörébe tartozik az intézmény működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi és intézményüzemeltetési (gondnoksági) feladatok, valamint a mindezekkel összefüggésben felmerülő adminisztratív feladatok irányítása.

Feladatai: •

Irányítja, ellenőrzi, szervezi: -

az intézet gazdálkodását, üzemvitelét

-

az intézet könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendjét

-

az intézet használatában álló ingó és ingatlan vagyonnal való gazdálkodást, a vagyon célszerű hasznosítását, megőrzését

-

az intézet gazdálkodására vonatkozó jogszabályok, utasítások, szabályzatok végrehajtását, és jóváhagyásra a főigazgatóhoz előterjeszti az e területekre vonatkozó intézeti belső szabályzatokat.

-

a munkavédelmi, tűzvédelmi biztonság-technikai feladatok végrehajtását, az ide vonatkozó jogszabályok és szabályzatok végrehajtását

-

az intézet szervezeti egységeiben folytatott gazdálkodási tevékenységgel összefüggő feladatokat

-

ellenőrzi, elemzi a gazdálkodás eredményeit, folyamatosan figyelemmel kíséri, értékeli a gazdálkodás hatékonyságát az ésszerűség és a takarékos gazdálkodás, valamint a biztonságos betegellátás követelményei alapján. Iránymutatást ad a szervezeti egységek gazdasági, pénzügyi munkájához, ellenőrzi az előírások biztosítását

-

az irányításával működő szervezeti egységekben és a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók képzését, továbbképzését

-

az intézet alapfeladatai ellátását szolgáló kisegítő, kiegészítő műszaki-gazdasági tevékenységet, valamint az intézet által végezhető vállalkozási tevékenységet

-

az intézeti követelések, az intézetet megillető térítési díjak behajtását

•

-

a leltározást,

-

a műszaki igazgatóság tevékenységét.

Hatásköre: -

az intézet nevében fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget a főigazgató ellenjegyzésével vállalhat

-

munkáltatói és bérgazdálkodási jogkört gyakorol az irányításával működő szervezeti egységekben és a közvetlenül hozzátartozók tekintetében. Intézkedik az irányítása alá tartozó területen a szükségessé váló munkaerő átcsoportosításról

-

kiadja az intézeti belső gazdálkodásra a gazdasági-, műszaki ellátásra vonatkozó belső szabályzatokat, utasításokat a főigazgató előzetes jóváhagyását követően.

-

meghatározza az intézet létszám és bérgazdálkodási elveit, feladatait és azt jóváhagyásra a főigazgatónak előterjeszti.

-

folyamatosan elemzi, értékeli az intézményi finanszírozás helyzetét

-

utasítási jogkört gyakorol a szakmai, szervezeti irányítása alá tartozó szervezeti egységek, alkalmazottak tekintetében

•

részt vesz az intézet fejlesztési és rekonstrukciós terveinek kidolgozásában

Ellátja: -

A főigazgató által átruházott keretek között gazdasági jellegű kérdések tekintetében az intézet képviseletét.

•

Elkészíti és a főigazgatónak jóváhagyásra előterjeszti: -

a gazdálkodásra,

-

pénzgazdálkodásra, pénzkezelésre, leltározásra, a betegek értéktárgyainak kezelésére és megőrzésére vonatkozó, valamint a feladatkörébe tartozó egyéb ügyekre vonatkozó belső szabályzatokat, utasításokat

-

az intézeti éves költségvetést, valamint az irányító szerv által meghatározott gazdasági, gazdálkodási beszámolókat.

•

Felelős: -

az intézet gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályok utasítások, belső szabályzatok megalkotásáért, betartásáért, betartatásáért

-

az intézet gazdálkodását érintő döntéseiért, belső utasításokért

-

ellenőrzési feladatai teljesítéséért, a feltárt mulasztások, hiányosságok megszüntetéséért

-

az intézeti költségvetési előirányzatok végrehajtásáért

-

a hatáskörébe tartozó döntések végrehajtásáért

A gazdasági igazgató távolléte, akadályoztatása továbbá a gazdasági igazgatói tisztség bármilyen

okból történő ideiglenes betöltetlensége esetén teljes körű helyettesítését a Pénzügyi-számviteli és Közgazdasági Osztályvezető látja el, feltéve, hogy megfelel az Ávr. 55. §. (3) bekezdésében írt feltételeknek.

2.1.6

Az orvosigazgató és az orvosigazgató-helyettesek

Megbízásuk, a megbízás visszavonása valamint a közalkalmazotti jogviszonyukkal összefüggő munkáltatói jogok gyakorlása a főigazgató hatáskörébe tartozik. Az intézet orvosszakmai irányítása a főigazgató utasításainak megfelelően az orvosigazgató feladata. Feladatának ellátásában az orvosigazgató-helyettesek segítik, figyelemmel a Kórház több telephelyen történő tevékenységére, a jelen SZMSZ az orvosigazgató és az orvosigazgatóhelyettesek közötti feladatokat (az orvosigazgató általános vezető feladatának és felelősségének érintetlenül hagyása mellett) az alábbiak szerint delegálja: A diósgyőri kórházrész illetékességű orvosigazgató-helyettes az orvosigazgató utasításainak megfelelően eljárva elvégzi az orvosigazgató-helyettesi feladatokat a Diósgyőri kórházrész területén. A Szent Ferenc kórházrész illetékességű orvosigazgató-helyettes az orvosigazgató utasításainak megfelelően eljárva elvégzi az orvosigazgató-helyettesi feladatokat a Szent Ferenc kórházrész területén. Az intézet három alapvető szervezeti egysége közül így a Semmelweis kórházrész az orvosigazgató irányítása alá tartozik, míg a diósgyőri és a Szent Ferenc kórházrész az illetékes orvosigazgató-helyettes közvetlen, de delegált szakmai irányítása alatt áll. •

Az orvosigazgató feladata illetve az illetékességükbe tartozó kórházrészben az orvosigazgatóhelyettesek feladata az alábbi:

-

az egészségügyi dokumentáció vezetése, szabályszerűségének biztosítása és felügyelete,

-

a házirend rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése,

-

a betegjogok érvényesülésének folyamatos biztosítása,

-

a teljesítmény elszámolás alapját képező orvosi dokumentáció, az egyes orvosi beavatkozások elszámolásának ellenőrzése, az ezt ellenőrző orvosok munkájának koordinálása, irányítása,

-

a minőségbiztosítási rendszer kialakítása,

-

az egészségügyi szolgáltatások folyamatos minőség-ellenőrzése irányítása szervezése,

-

az orvosok és egészségügyi szakdolgozók valamint kisegítő személyzet szakmai

irányítása a főigazgató előzetes egyetértésével, -

az orvosok munkaköri leírásának elkészítése,

-

a költségvetés, a beruházás, felújítás tervezésében az orvos-szakmai szempontok meghatározása

Az orvosigazgató akadályoztatása esetén helyettesítéséről a diósgyőri kórházrész illetékességű orvosigazgató-helyettes,

a

diósgyőri

kórházrész

illetékességű

orvosigazgató-helyettes

akadályoztatása esetén a Szent Ferenc kórházrész illetékességű orvosigazgató-helyettes, mindhármójuk akadályoztatása esetén helyettesüket a főigazgató jelöli ki. Az orvosigazgatóhelyettesek akadályoztatása esetén helyettesüket az orvosigazgató jelöli ki.

2.1.7

Az ápolási igazgató:

Megbízása és a megbízás visszavonása valamint a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő munkáltatói jogok gyakorlása a főigazgató hatáskörébe tartozik. •

Az ápolási igazgató feladatkörébe tartozik az intézmény által nyújtott ápolási tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:

-

a kórházi ápolási dokumentáció szabályszerű vezetésének, a dokumentáció szakmai tartalmának felügyelete,

-

a betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,

-

a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,

-

a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,

-

az intézmény higiénés rendjének folyamatos figyelemmel kísérése,

-

a házirendben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,

-

az intézményben ápolói és egyéb egészségügyi szakdolgozói munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete, valamint

•

a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott további feladatok ellátása.

Feladata:

-

Irányítja, szervezi, ellenőrzi:

-

a fekvő és járóbeteg ellátás területein végzett ápolási, gondozási munkát és a betegellátással összefüggő kisegítő tevékenységet, a Betegszállító Szolgálatot.

-

a betegellátás személyi és tárgy feltételeinek javítását, gondoskodik a betegellátás

kulturáltságának fejlesztéséről -

irányítja, ellenőrzi az osztályos főnővérek (vezető asszisztensek) ápolás-szervező tevékenységét, az ápolásra vonatkozó szakmai szabályok megtartását

-

a takarítási rendszer működését, a takarítási rendszer intézeti szintű korszerűsítését

-

ellenőrzi az irányítása alá tartozó szakmai területeken a munkafegyelemre, az ügyeletre vonatkozó szabályok betartását

-

ellenőrzi a szakdolgozók és a kisegítő személyzet szakmai munkáját, az etikai követelmények érvényesülését

-

irányítja az ápolási dokumentáció korszerűsítését, ellenőrzi a dokumentáció vezetését

-

szervezi a főnővéri értekezleteket, a szakdolgozói munkaértekezleteket

-

irányítja az intézeti szakoktatók munkáját, ellenőrzi a nappali tagozatos tanulók szakmai, gyakorlati oktatásának rendjét

-

irányítja az intézeti szociális munkások tevékenységét.

-

ellenőrzi az irányítása alatt álló területen a védőfelszerelések használatát, a munkavédelmi előírások betartását, kezdeményezi a feltárt hiányosságok megszüntetését.

•

Elkészíti: -

az ápolási-gondozási munkára vonatkozó elemzéseket, értékeli az ápolással-gondozással kapcsolatos véleményeket

-

az ápolás-gondozás tárgyi, technikai, személyi fejlesztésére vonatkozó szakmai fejlesztési terveket

-

az irányítása alá tartozó főnővérek, vezető asszisztensek és közvetlen beosztott dolgozók munkaköri leírását

-

az intézeti belső szabályzatoknak az irányítása alá tartozó szakmai-szervezeti egységekre vonatkozó tervezetét, kezdeményezi azok szükségessé váló módosítását

•

-

a szakdolgozók képzésére, továbbképzésére vonatkozó terveket

-

a Betegszállító Szolgálat szabályzatait

Hatásköre -

Munkáltatói, létszám és bérgazdálkodási jogokat gyakorol az intézeti fekvő- és járóbeteg ellátás területén az egészségügyi szakdolgozók és a betegellátásban kisegítő tevékenységet végző dolgozók felett.

-

E jogkörében eljárva együttműködik az osztályvezető főorvosokkal.

-

A főnővérek, vezető asszisztensek kinevezési jogát az érintett osztályvezető főorvossal egyetértésben gyakorolhatja.

-

Ellenőrzési jogkört gyakorol a szakmai irányítása alá tartozó területeken az intézet

egészére kiterjedően -

Utasítási jogkörrel rendelkezik a szakmai kompetenciájába tartozó kérdésekben a felügyelete irányítása alá tartozó dolgozók tekintetében

-

Koordinálja a fekvő és járóbeteg ellátó osztályok szervezeti egységek szakdolgozóinak munkáját, dönt a szükségessé váló munkaerő átcsoportosításokról,

-

Koordinálja a Betegszállító Szolgálat tevékenységét,

-

Tervezi, szervezi, irányítja az irányítása alá tartozó területen a létszámgazdálkodást,

-

Ellenőrzési jogkört gyakorol a szakmai irányítása alá tartozó területen a jogszabályok, a helyi szabályzatok és a szakmai szabályok betartása, érvényesülése tekintetében,

-

Aláírási jogot gyakorol a szakmai, szervezeti irányítása alá tartozó ügyekben

•

Felelős

-

az ápolásra, gondozásra és a gyógyító munkát kisegítő tevékenységekre vonatkozó jogszabályok, előírások betartásáért

-

a hatás és jogkörében hozott intézkedésekért, utasításokért

-

az ellenőrzési kötelezettségei teljesítéséért

-

a jogszabályok, a belső szabályzatok által hatáskörébe utalt valamint a főigazgató által meghatározott feladatok teljesítéséért,

-

a munkáltatói jogkör gyakorlása során hozott intézkedéseiért.

Az ápolási igazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén az ápolási igazgató-helyettes helyettesíti, aki az ápolási igazgató utasításainak megfelelően eljárva a helyettesítésen túlmenően elvégzi az ápolási igazgatói feladatokat a Diósgyőri kórházrész területén valamint elvégzi a Betegszállító Szolgálat irányításának mindennapi feladatait. 2.1.8

A műszaki igazgató

Megbízása és a megbízás visszavonása valamint a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő munkáltatói jogok gyakorlása a főigazgató hatáskörébe tartozik. Feladatai: Irányítja a Kórház -

Ingatlanüzemeltetési Csoportját,

-

Beteginformációs Csoportját,

-

Szállítási Csoportját,

-

Műszerügyi Csoportját,

-

Munka- tűz és balesetvédelmi Csoportját,

-

Környezetvédelmi Csoportját,

Műszaki szempontból előkészíti, véleményezi a Kórház projektjeit, beruházásait, szerződéseit.

2.2

A Kórház szervezeti struktúrájának tulajdonságai és vezetési szintjei

A Kórház munkaszervezete a lineáris - funkcionális szervezeti struktúra szerint került kialakításra. A lineáris - funkcionális szervezeti forma az alábbi főbb tulajdonságokkal jellemezhető. A Kórház vezetését a főigazgató illetve jogszabály adta hatáskörében a gazdasági igazgató továbbá a jelen SZMSZ-ben delegált hatáskörökben a főigazgatót segítve a gazdasági igazgató, az orvosigazgató, az orvosigazgató-helyettesek, az ápolási igazgató és a műszaki igazgató látják el.

A Kórház munkaszervezetének alapvető sajátossága a hierarchikus rendszernek megfelelően, hogy kizárólagosan a főigazgató közvetlen irányítása alatt állnak a következő egységek: Humánpolitikai Főosztály - Munkaügyi Csoport és Humánpolitikai Csoport -, az Informatikai Főosztály, a Jogi és Döntéselőkészítő Osztály, a Főigazgatói Titkárság valamint azon keresztül a Központi Iktató és Irattári Csoport, a Klinikai Farmakológia, az Egészségfejlesztési Iroda.

Az orvos-szakmai egységeket (járóbeteg és fekvőbeteg ellátás, ápolás, higiénikus, oktatáskutatás) az orvosigazgató, az orvosigazgató-helyettesek, az ápolási igazgató, a higiénikus főorvos és az intézeti főgyógyszerész felügyeli és koordinálja.

A gazdasági alrendszert (pénzügy és számvitel, közgazdaságtan, anyag- és eszközgazdálkodás, logisztika, vagyongazdálkodás, kontrolling és finanszírozás, marketing, leltár, élelmezés) a

gazdasági igazgató irányítja, munkáját szakterületi vezetők segítik, akik a delegált hatáskörök mértékéig önállóan vezetik az irányításuk alá tartozó munkatársakat.

2.3

Hierarchia, szolgálati út, horizontális és vertikális kapcsolatok

A Kórház munkaszervezete hierarchikus felépítésű, az alá- és fölérendeltségi viszonyok mentén a szolgálati út betartása kötelező.

A Kórház szakmai egység vezetőit a főigazgató utasítja, illetve a szakmai felügyeleti vezetők szakmai utasításokkal élhetnek feléjük. Az utasításokat a szakmai egység vezetők saját szervezetük osztály/részlegvezetői, ők pedig az általuk felügyelt munkatársak felé továbbítják végrehajtás végett. A Kórház fent írt vezetését (gazdasági igazgató, orvosigazgató, orvosigazgató-helyettesek, ápolási igazgató) a főigazgató utasítja. Az utasításokat a vezetés tagjai saját szervezetük szakterületi vezetői, ők pedig az általuk felügyelt szakterületi munkatársak felé továbbítják végrehajtás végett. A Kórház működésében az egyszemélyi felelősség elve érvényesül. A főigazgató beosztott munkatársai felé feladatait és hatásköreit delegálhatja, de a döntésért és a végrehajtásért a felelősséget vállalnia kell. Ennek érdekében közvetlenül is irányíthatja a hierarchia alacsonyabb szintjén álló munkatársakat. A hatáskörök tartós delegálásának egyértelmű szabályait jelen szabályzat tartalmazza, az ettől való eltérésről az érintetteket írásban tájékoztatni szükséges.

2.4

Munkáltatói jogok

A munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja Kórház foglalkoztatottai vonatkozásában. A főigazgató a jelen SZMSZ-ben foglaltak szerint delegálja a munkáltatói jogok gyakorlását. Nem ruházható át a vezető felvételének, kinevezésének, a kinevezés visszavonásának, munkaviszonya megszüntetésének, munkabére és premizálása megállapításának, felelősségre vonásának joga.

2.5

A helyettesítés rendje


2.6

A Kórház foglalkoztatottjainak általános jogai és kötelezettségei

A Kórház foglalkoztatottjának joga, hogy: -

megismerje a Kórház terveit, célkitűzéseit, tehet a munkájával összefüggő javaslatokat;

-

a végzett munkájáért megkapja azt a bért, keresetet, jutalmat, juttatást, kedvezményt, amely a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a munkaszerződés, valamint a Kórház belső szabályai alapján jár;

-

számára biztosítva legyenek a biztonságos munkavégzés feltételei, eszközei, információi, iránymutatásai;

-

a törvényekben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségen túl csak közvetlen hozzájárulásával legyenek kiadhatók személyi és jövedelmi adatai harmadik személy részére;

A Kórház foglalkoztatottja köteles: -

elősegíteni a Kórház célkitűzéseinek maradéktalan és eredményes teljesítését;

-

a jogszabályokban, belső szabályzatokban és utasításokban előírt feladatokat előírt határidőre és megfelelő minőségben végrehajtani;

-

a kapott utasításokat késedelem nélkül végrehajtani, akkor is, ha annak tárgyában külön végrehajtási utasítás nem került kiadásra;

-

a munkarendet, a bizonylati- és iratkezelési fegyelmet betartani;

-

munkaterületén a törvényességet betartani;

-

a munkakörével járó ellenőrzési feladatokat folyamatosan és következetesen ellátni;

-

a Kórház vagyonának és eszközeinek megóvását előmozdítani;

-

baleset vagy anyagi kár megelőzése (megszüntetése) érdekében intézkedni, illetőleg az illetékesek figyelmét erre felhívni;

-

munkahelyén az előirt időpontban munkára képes állapotban megjelenni;

-

munkaidejét a követelményeknek megfelelő, hatékony munkavégzéssel eltölteni;

-

a felettese által kiadott munkát a jogszabályoknak és utasításoknak megfelelően, határidőre elvégezni, és tevékenységéről felettesének beszámolni;

-

az előírt szakmai oktatásokon, továbbképzéseken rendszeresen részt venni, a munkája ellátásához szükséges és előírt képesítést megszerezni;

-

a rendelkezésére bocsátott munkaeszközöket, felszereléseket gondosan megőrizni, takarékosan kezelni;

-

a Kórház tulajdonát képező eszközöket és anyagokat csak annak érdekében felhasználni, illetve hasznosítani, a jogtalan használattal a Kórháznak okozott kárt a munkajog szabályai szerint megtéríteni;

-

az üzleti és egyéb kórházi titoknak minősülő adatokat, információkat megőrizni;

-

a munkavégzés során észlelt hiányosságokat feltárni,

-

a munkavégzést megtagadni a jogszabályokkal ellenes utasítások esetén,

-

a Kórházzal és a menedzsmenttel szemben az elvárható lojalitást tanúsítani,

-

a kollektív felelősségvállalási nyilatkozatban foglaltakat betartani és betartatni,

-

ellenkező utasítás hiányában a Kórház működésével kapcsolatosan tudomására jutott minden információt üzleti titokként kezelni és megtartani.

Összeférhetetlenség

2.7

A költségvetési szerv vezetője - helyettesítés kivételével - más költségvetési szervnél nem lehet vezető.

A tömegtájékoztató szervek felé történő információszolgáltatás általános szabályai

2.8

A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét a Kórház dolgozóinak a főigazgató előzetes engedélyével elő kell segíteniük. A televízió, és a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.

Felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: •

A Kórházat érintő kérdésekben a tájékoztatás jogát a főigazgató vagy az általa esetenként megbízott személy gyakorolja.

•

A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni az egészségügyi és az üzleti titok megtartására vonatkozó rendelkezésekre, a Kórház jó hírére és törvényes érdekeire.

•

Nem adható nyilatkozat olyan belső, üzleti titkot képező tényről, amely idő előtti nyilvánosságra hozatala esetén a Kórház működésében zavart kelthetne, a Kórháznak kárt, stratégiai hátrányt okozna. Nem adható tájékoztatás folyamatban lévő pályázati, polgári peres, kártérítési vagy bűnvádi eljárásról, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

•

A nyilatkozattevő köteles a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerni, igényelni, hogy azt a közlés előtt Vele egyeztessék.

2.9

A titoktartás rendje

A közalkalmazottak és a Kórház egyéb foglalkoztatottjai nem közölhetnek harmadik személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására.

Kifejezetten üzleti titoknak minősülnek a Kórház működési, ügyviteli vagy egyéb adatai, okmányai, műszaki megoldásai, minden a Kórház eredményességét, versenyhelyzetét befolyásoló információ, adat, amelyek nyilvánosságra kerülése a Kórház gazdasági érdekeit sértené, valamint, amelyet a főigazgató írásbeli rendelkezéssel annak minősít. Üzleti titoknak minősítés hiányában is üzleti titokként kell kezelni minden adatot, információt az ellenkező, tehát publicitást lehetővé tevő utasítás hiányában.

Amennyiben az adott esetben a jogszabályban előírt válaszadási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás harmadik félnek az üzleti titoknak minősülő kérdésekben.

A Kórház valamennyi közalkalmazottja köteles a tudomására jutott üzleti titkot addig megőrizni, amíg a megőrzés alól az illetékes felettestől felmentést nem kap. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése az üzleti titok megőrzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

3

A MUNKASZERVEZET FELÉPÍTÉSE

3.1

A Kórház szervezeti felépítése, munkaszervezete

A Kórház belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy a Kórház feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. Az egyes szervezeti egységek engedélyezett létszámait a jelen SZMSZ 1. fejezete tartalmazza.

A belső egységek főbb feladatai

3.2

A Kórháznál az alábbi szervezeti egységek definiálhatók:

3.2.1 A főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó egységek

A főigazgató közvetlen irányítása alá tartoznak az következő egységek: •

Jogi és Döntéselőkészítő Osztály, az ehhez tartozó Pályázati/Projekt Iroda

•

Informatikai Főosztály

•

Belső ellenőrzés

•

Főigazgatói Titkárság, az ehhez tartozó Központi Iktató és Irattári Csoport

•

Klinikai farmakológia

•

Humánpolitikai Főosztály (HR)

•

Egészségfejlesztési Iroda (EFI)

A Humánpolitikai Főosztály szervezeti egységei: •

Munkaügyi Csoport

•

Humánpolitikai Csoport

3.2.2

Szakmai felügyeleti egységek

A Kórház szakmai felügyeleti egységei az orvos szakmai, higiéniás és ápolási területen biztosítják a betegellátás szakmai kontrollját, felügyelik a szakmai protokollok betartását. A kutatás területén támogatják, inspirálják a folyamatos szakmai fejlődést, felügyelik az orvos/ápolási szakmai fejlődések kötelező elemeit. Támogatják az erőforrás koordinációt, optimalizációt.

A Kórház szakmai felügyeleti egységei: •

Járóbeteg ellátás felügyelete

•

Fekvőbeteg ellátás felügyelete

•

Kutatás

•

Ápolás felügyelet

•

Higiénés felügyelet (higiénikus főorvos)

3.2.3

Szakmai egységek

A szakmai egységek feladatai az alábbiak:

Fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásra szoruló betegek kezelése a betegellátó osztályokon és azok szakambulanciáin. Járóbetegek szakorvosi vizsgálata, gyógykezelése, és gondozása a szakrendeléseken illetve vizsgálatok útján (gondozók, szakrendelések). A Miskolci Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola Ápoló Hallgatói részére gyakorlati oktató terület. A Miskolci és a Debreceni Egyetem Oktatókórházaként részvétel az orvostanhallgatók, rezidensek oktatásában. Miskolci Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának oktató munkájában való részvétel A Kórház alaptevékenysége mellett kiegészítő szolgáltatások nyújtása. A Kórház ennek megfelelően oktatási tevékenységet is ellát.

3.2.4

Gazdasági igazgatóság

A mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi tevékenységét, szervezi a Kórház gazdasági, pénzügyi munkáját.

Kialakítja és folyamatosan ellátja a Kórház kontrolling, finanszírozási, könyvviteli, elszámolási, vagyongazdálkodási, közgazdaságtani rendszerét. Biztosítja az üzemeltetéssel, a műszaki és gondnoki teendőkkel kapcsolatos feladatokat, valamint szervezi az épületek, berendezések üzemképes állapotban tartását, folyamatos karbantartását, tisztán tartását. Ellátja a tervezéssel, a pénzellátással, a gazdálkodással, a vagyon kezelésével, a munkaerőgazdálkodással, az anyag- és eszközgazdálkodással, a beszámolással, a könyvvezetéssel, az előírt adatszolgáltatással és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési kötelezettséggel, az élelmezéssel, a leltározással, a környezetvédelemmel, a munka-, tűz-, balesetvédelemmel és a szállítással kapcsolatos feladatokat.

A gazdasági igazgatóság egységei: •

Anyag- és Eszközgazdálkodási Osztály ■ Anyag- és raktár-gazdálkodási Csoport ■ Textilcsere Raktár ■ Leltárellenőrzési Csoport

•

Pénzügyi, Számviteli és Közgazdasági Osztály ■ Pénzügyi Csoport ■ Számviteli Csoport

•

Finanszírozási és Kontrolling Főosztály ■ Finanszírozási Csoport ■ Kontrolling Csoport

•

Élelmezési Osztály

•

Gazdasági ügyintézők

•

Gazdasági Titkárság

•

Műszaki Igazgatóság

3.2.5

Műszaki igazgatóság

A mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi tevékenységét, szervezi a Kórház műszaki, beruházási, üzemeltetési tevékenységét.

A műszaki igazgatóság egységei: •

Ingatlanüzemeltetési Csoport:

■

Ingatlan gondnokság Semmelweis

■

Kertészet, külterület Semmelweis

■

Ingatlan gondnokság Diósgyőr

■

Kertészet, külterület Diósgyőr

■

Ingatlan gondnokság Szent Ferenc

■

Kertészet, külterület Szent Ferenc

•

Beteginformációs Csoport:

■

Diszpécser szolgálat Semmelweis

■

Diszpécser szolgálat Diósgyőr

■

Diszpécser szolgálat Szent Ferenc

■

Portaszolgálat Semmelweis

■

Portaszolgálat Diósgyőr

■

Portaszolgálat Szent Ferenc

■

Telefonközpont Semmelweis

■

Telefonközpont Szent Ferenc

•

Szállítási Csoport

•

Műszerügyi Csoport

•

Munka, tűz- és balesetvédelmi Csoport

•

Környezetvédelmi Csoport

•

Titkárság

4

A VEZETŐK FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

4.1

A főigazgató

4.1.1

Közvetlen irányítása alá tartozik:

• Gazdasági igazgató (a jogszabályokban és a jelen SZMSZ-ben foglalt kivételekkel) • Orvosigazgató és orvosigazgató-helyettes • Ápolási igazgató • Humánpolitikai Főosztály (HR) • Jogi és Döntéselőkészítő Osztály – Pályázati/Projekt Iroda • Informatikai Főosztály • Belső ellenőrzés • Intézeti főgyógyszerész • Térségi Diagnosztikai Szűrőcentrum • Titkárság – Központi Iktató és Irattári Csoport • Klinikai farmakológia • Egészségfejlesztési Iroda (EFI)


4.1.2

Feladata és felelőssége:

A főigazgató felelős a Kórház orvos- és ápolás szakmailag és gazdaságilag eredményes működéséért, a Kórház vagyonáért, a munkaszervezet kialakításáért, a munkaszervezetben végzett tevékenységek irányításáért és ellenőrzéséért.

4.2

A gazdasági igazgató

Szervezeti felettese:

főigazgató (a jogszabályban és a jelen SZMSZ-ben megjelölt kivételekkel)

Szakmai felettese:

4.2.1

nincs.

Közvetlen irányítása alá tartozik:

•

Anyag- és Eszközgazdálkodási Osztály

•

Pénzügyi, Számviteli és Közgazdasági Osztály

•

Finanszírozási és Kontrolling Főosztály

•

Élelmezési Osztály

•

Gazdasági ügyintézők

•

Gazdasági Titkárság

•

Műszaki Igazgatóság

A gazdasági igazgató távolléte, akadályoztatása továbbá a gazdasági igazgatói tisztség bármilyen okból történő ideiglenes betöltetlensége esetén teljes körű helyettesítését a Pénzügyi-számviteli és Közgazdasági Osztályvezető látja el, feltéve, hogy megfelel az Ávr. 55. §. (3) bekezdésében írt feltételeknek.

4.2.2

Feladata és felelőssége:

A jogszabályokban előírtaknak, a jelen SZMSZ-ben foglaltaknak illetve a Kórház stratégiájának megfelelően a Kórház pénzügyi, számviteli, logisztikai, stabilitásának és likviditásának támogatása, a Kórház tulajdonosa és a hatóságok számára gazdasági jellegű információk biztosítása a Kórház tevékenységéről, valamint a gazdasági feladatok ellátásának irányítása, koordinálása és ellenőrzése. Felelős a Kórház gazdaságilag eredményes működéséért, a Kórház vagyonáért, a hatáskörébe tartozó munkaszervezet kialakításáért, a hatáskörébe tartozó munkaszervezetben végzett tevékenységek irányításáért és ellenőrzéséért.

Munkavégzés helye: Főigazgatói rendelkezés alapján, a főigazgató által kijelölt helyszínen

Az orvosigazgató és az orvosigazgató-helyettesek

4.3


főigazgató

Szakmai felettese:

főigazgató

Irányítása alá tartozik: •

Az orvosok, egészségügyi szakdolgozók, kisegítő személyzet

Helyettesítés: Az orvosigazgató akadályoztatása esetén helyettesítéséről a diósgyőri kórházrész illetékességű orvosigazgató-helyettes, a diósgyőri kórházrész illetékességű orvosigazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a Szent Ferenc kórházrész illetékességű orvosigazgatóhelyettes, mindhármójuk akadályoztatása esetén helyettesüket a főigazgató jelöli ki. Az orvosigazgató-helyettesek akadályoztatása esetén helyettesüket az orvosigazgató jelöli ki.

Feladata és felelőssége: Az orvosigazgató és az orvosigazgató-helyettesek a Kórház orvos-szakmailag eredményes működéséért, a betegek szakszerű ellátásáért és annak ellenőrzéséért, valamint az ellátással összefüggő minőségirányítási tevékenységért továbbá az osztályos keretgazdálkodás betartatásáért.

Munkavégzés helye: Főigazgatói rendelkezés alapján, a főigazgató által kijelölt helyszínen.

Ápolási igazgató

4.4


főigazgató

Szakmai felettese:

főigazgató

Közvetlen irányítása alá tartozik: •

osztályos főnővérek,

•

vezető asszisztensek

•

központi szolgálatok vezetői

•

ápolási igazgatóhelyettes

•

ápolási igazgatóság titkársága

•

az intézmény egészségügyi szakdolgozói (szakmai felügyelet tekintetében)

•

Betegszállító Szolgálat

Helyettesítés: Akadályoztatása esetén a helyettesi feladatokat az ápolási igazgató helyettes látja el. Feladata és felelőssége: A Kórháznál végzett ápolási, gondozási és egyes kisegítő tevékenységek felügyelete és a tevékenységek összehangolása, az ápolói és egyéb egészségügyi szakdolgozói munkakörben foglalkoztatott dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete, ápolásszakmai minőségirányítási tevékenység szervezése, ellenőrzése.


Műszaki igazgató

4.5


gazdasági igazgató

Szakmai felettese:

nincs


Ingatlanüzemeltetési Csoport:

•

Beteginformációs Csoport:

•

Szállítási Csoport

•

Műszerügyi Csoport

•

Munka, tűz- és balesetvédelmi Csoport

•

Környezetvédelmi Csoport

•

Titkárság

Helyettesítés: Akadályoztatása esetén a helyettesi feladatokat a főigazgató által kijelölt személy látja el. Feladata és felelőssége: A főigazgató utasításainak megfelelően a Kórháznál végzett műszaki, beruházási és üzemeltetési tevékenység felügyelete és összehangolása.


Szakmai egység vezető (osztályvezető főorvos)

4.6


orvosigazgató

Szakmai felettese:

orvosigazgató


részlegvezető főorvosok

•

főorvosok

•

adjunktusok

•

szakorvosok

•

szakorvos-jelöltek

•

általános orvosok

•

rezidens orvosok

•

egyéb egyetemi diplomások

Helyettesítés: a szakmai egység vezető által kijelölt főorvos.

Feladata és felelőssége: A szakmai egység vezető felelős az osztály orvos-szakmailag eredményes működéséért, és az osztály gazdálkodási eredményességéért, az osztály munkaszervezetének kialakításáért, a munkaszervezetben végzett tevékenységek irányításáért és ellenőrzéséért.

Munkavégzés helye: Vezetői rendelkezés alapján, a vezető által kijelölt helyszínen. A főigazgató és a kórház ügyeletes főorvosa indokolt esetben munkaidőn túl is behívhatja szolgálatba. Ebben az esetben köteles az osztályon megjelenni, és a szükséges intézkedéseket megtenni. Az előzőekben felsoroltakon kívül köteles végrehajtani minden olyan munkaköréhez kapcsolódó további feladatot, amellyel a főigazgató megbízza. Az osztályvezető főorvos feladatköre vonatkozik - az orvos-szakmai tevékenység kivételével - az ápolási osztály, a fizioterápiás részleg és a Szűrőcentrum vezetőjére.

SZAKMAI FELADATKÖRÖK

5

5.1 Orvosi munkakörök 5.1.1

Osztályvezető főorvos (szakmai egység vezető)


orvosigazgató

Szakmai felettese:

orvosigazgató

Közvetlen irányítása alá tartozik: A szakmai egység (osztály) minden beosztott dolgozója. Helyettesítés: A főigazgató egyetértésével megbízott személy.

Feladata és felelőssége: -

Vezeti és irányítja az osztály gyógyító munkáját, felel annak gazdaságos működéséért.

-

Felelős a hatályban lévő jogszabályok illetve intézeti szabályzatok, továbbá a szakmai rendelkezések és irányelvek előírásainak megtartásáért.

-

Felelős az osztály munkafegyelméért, követelmények, elvárások betartásáért.

-

Köteles megtervezni, jóváhagyni és elősegíteni a beosztott orvosok, valamint az egészségügyi szakdolgozók szakmai képzését, illetve továbbképzését.

-

Betartja és ellenőrzi az orvosi titoktartási, betegtájékoztatási és betegjogokra vonatkozó jogszabályok megtartását.

-

Köteles a Kórház illetve az osztályát érintő rendkívüli eseményekről a főigazgatót haladéktalanul tájékoztatni.

-

A rendszeres orvosi vizitek és a napi gyógyító munka során közvetlenül irányítja és ellenőrzi az osztály orvosainak és szakdolgozóinak szakmai tevékenységét és felügyeli a szakdolgozók munkájának irányítását és ellenőrzését.

-

Köteles kidolgozni és munkatársaival ismertetni az osztály munkarendjét, illetve köteles ellenőrizni a már elkészített munkarend előírásainak betartását.

-

A szakmai igényeknek és kérésnek megfelelően a társosztályok és más intézmények részére konzíliumot biztosít, esetenként beosztottjai útján.

-

Folyamatosan ellenőrzi az osztály dokumentációs és információs (kódellenőrző orvos) tevékenységét, annak szakszerűségét.

-

Megbízást adhat beosztott orvosoknak - az osztályon kialakított részlegek vezetésére, és azokat rendszeresen ellenőrzi.

-

Biztosítja, hogy az osztályon exitáltak szekcióján az osztály orvosai rendszeresen részt vegyenek.

-

Az osztály orvosi megbeszélésein értékeli a kórbonctani, illetve a kórszövettani diagnózisok és a klinikai diagnózisok közötti esetleges eltéréseket.

-

Köteles gondoskodni arról, hogy a betegek vizsgálata illetve ellátása egységes rendben: ami a kivizsgálás rendjét, ütemét, a kezelések és műtéti beavatkozások rendjét, ütemét rendezi, és az ügyeleti munkában is irányt mutat.

-

Rendszeresen ellenőrzi az érvényes szakmai protokollok betartását.

-

Az előírások szerint negyedévente köteles osztályértekezletet tartani, ahol megjelöli az elkövetkezendő időszak feladatait, értékeli az osztály szakmai munkáját és etikai helyzetét az érvényes törvények betartását.

-

Felelősséggel tartozik az osztály megfelelő minőségű, és mennyiségű szakmai anyag ellátásáért, és a rendelkezésére álló anyagi eszközök (felszerelési tárgyak, műszerek, stb.) szakszerű, hatékony és célszerű felhasználásáért, meg őrzéséért.

-

Betartja és betartatja a vonatkozó jogszabályokban, különösen az Egészségügyi Törvényben, továbbá annak végrehajtási rendeleteiben, valamint a Kórház Szervezeti és Működési Szabályzatában és az igazgatói rendelkezésekben (körlevelek, utasítások stb.) foglaltakat.

-

Elkészíti és kiadja az osztály dolgozóinak munkaköri leírását, gondoskodik azok naprakész karbantartásáról.

-

Rendszeresen ellenőrzi, illetve ellenőrizteti az osztály higiénés állapotát, értékeli az időszakos higiéniai vizsgálatok eredményeit, és a jegyzőkönyvek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

-

Ellenőrzi az osztály szükség szerinti gyógyszerekkel, gyógyászati segédanyagokkal, továbbá egyéb, a gyógyításhoz kapcsolódó felszerelési tárgyakkal történő ellátását.

-

Ellenőrzi azok szakszerű felhasználását.

-

Rendszeresen értékeli az osztály dolgozóinak munkáját, javaslatot tesz béremelésre, jutalmazásra. Szükség esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet, illetve a szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elkövetett kötelezettségszegés esetén köteles fegyelmi eljárást kezdeményezni.

-

Biztosítja és ellenőrzi a munkavédelmi, tűzrendészeti és polgári védelmi előírások betartását.

-

Összeállítja, és/vagy jóváhagyja az osztály ügyeleti beosztását és ellenőrzi annak végrehajtását.

-

Köteles az osztály munkájával kapcsolatos beszámolókat, jelentéseket elkészíteni és azokat meghatározott fórumok előtt előterjeszteni.

-

Köteles felkérésre vagy meghatározott módszertan alapján az osztály munkájáról rendszeresen tájékoztatni a főigazgatót.

-

Indokolt esetben munkaidőn túl is behívható szolgálatba. Ebben az esetben köteles az osztályon megjelenni, és a szükséges intézkedéseket megtenni.

-

Elkészítteti és ellenőrzi az osztály dolgozóinak éves szabadságolási tervét, gondoskodik annak érvényesüléséről.

-

Köteles végrehajtani minden olyan további feladatot, amellyel a főigazgató megbízza.

Rendszeres kapcsolatot tart: -

főigazgatóval

-

orvosigazgatóval és orvosigazgató-helyettesekkel

-

a kórházi osztályok vezetőivel

-

az illetékes szakfelügyelettel.

Szükség szerint kapcsolatot tart: -

az ÁNTSZ szakmailag illetékes szerveivel

-

a terület önkormányzatának szakmailag illetékes szerveivel

-

Állami Egészségügyi Ellátó Központ illetékesével

Az osztályvezető főorvos feladatköre vonatkozik az orvos-szakmai tevékenység kivételével, az ápolási osztály és fizioterápiás részleg vezetőjére.

Munkavégzés helye: Főigazgatói rendelkezés alapján, a főigazgató által kijelölt helyszínen.

5.1.2

Főorvos



Szakmai felettese:

A főorvos az osztályvezető főorvosnak van alárendelve, az általa

meghatározott szakmai tevékenységet önállóan látja el.

Közvetlen irányítása alá tartozik: A szakmai egység vezető (osztályvezető főorvos) kijelölése alapján vezeti az osztály bizonyos részlegét. Helyettesítés: A szervezeti felettes által kijelölt személy.


Az

osztályvezető

helyettes

főorvosra

az

osztályvezető

kötelmei

érvényesek,

meghatározott munkamegosztás alapján, és az osztályvezető távolléte esetén. -

Az osztályvezető főorvos kijelölése alapján vezeti az osztály részlegét.

-

A főorvos az osztályvezető főorvosnak van alárendelve.

-

Felelős

a

hozzá

beosztott

orvosok,

egészségügyi

szakdolgozók

képzéséért,

továbbképzéséért. -

Részt vesz az ügyeleti, készenléti szolgálatban és szükség esetén a főigazgató, az orvosigazgató, az orvosigazgató-helyettesek, az osztályvezető főorvos utasítására munkaidőn túl is rendelkezésre állni.

-

Munkájáról rendszeresen, illetve meghatározott időnként köteles beszámolni az osztályvezető főorvosnak.

Köteles jelentést tenni az osztályvezető főorvosnak: -

azokról a betegekről, akiknek az állapota súlyos vagy rosszabbodott,

-

a diagnózis, valamint a terápia megállapítások körül felmerült bizonytalanságról,

-

az elbocsátandó, valamint a más osztályra vagy kórházba áthelyezendő betegről,

-

a betegek elhalálozásáról (rendkívüli halál esetén haladéktalanul köteles a jelentést

megtenni) -

a beteg által előterjesztett olyan távozási igényről, amely szakmailag még nem indokolt,

-

az osztályon felmerült minden rendkívüli eseményről.

A főorvos feladata az ápolási egység (részleg) általános tevékenységét illetően alapjában véve megegyezik az osztályvezető főorvos feladatával. A főorvos részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Munkavégzés helye: Vezetői rendelkezés alapján, a vezető által kijelölt helyszínen. A főorvos munkáját az osztályon, az osztály szakambulanciáján illetve az osztály egyéb részlegén végzi az osztályvezető főorvos által meghatározott időszakonkénti váltásban. Kirendelés esetén a kijelölt Kórházban látja el a meghatározott orvosi feladatokat.

5.1.3

Adjunktus, szakorvos


Szakmai egység vezető

Szakmai felettese:

Szervezeti egységen belüli egyedi szabályozás szerint. Az adjunktus és a

szakorvos a szakmai egység vezetőnek (osztályvezető főorvosnak) van alárendelve, az általa meghatározott szakmai tevékenységet önállóan látja el.

Közvetlen irányítása alá tartozik: - Az osztályvezető főorvos kijelölése alapján vezeti az osztály bizonyos részlegét.

Helyettesítés: Távolléte idején a közvetlen vezetője által kijelölt személy.


Az adjunktus és a szakorvos munkáját az osztályon, az osztály szakambulanciáján illetve az osztály egyéb részlegén végzi az osztályvezető főorvos által meghatározott időszakonkénti váltásban. Kirendelés esetén a kijelölt Kórházban látja el a meghatározott orvosi feladatokat. (A kirendelés szabályait a munkaköri leírásban rögzíti.)

-

A továbbképzésre és a Kórház működése érdekében más munkahelyre, vagy más osztályra beosztott adjunktus és szakorvos ellátja az ottani vezető által meghatározott feladatokat.

-

Az adjunktus és a szakorvos az osztályvezető főorvosnak van alárendelve, az általa meghatározott szakmai tevékenységet önállóan látja el.

Az adjunktus és a szakorvos köteles jelentést tenni munkahelyi felettesének -

azokról a betegekről, akiknek állapota súlyos, vagy rosszabbodott,

-

a fel nem ismert betegségekről,

-

a diagnózis, valamint a terápia megállapítása körül felmerült bizonytalanságokról,

-

az elbocsátandó, valamint a más osztályra illetve kórházba áthelyezendő betegről,

-

a beteg elhalálozásáról, (rendkívüli halál esetén a jelenést haladéktalanul meg kell tennie)

-

a beteg által előterjesztett olyan elbocsátási igényről, amely szakmailag még nem indokolt.

Az adjunktus irányítja és ellenőrzi a hozzá beosztott orvos munkáját. Az adjunktus és szakorvos szakmai szempontból irányítja az általa ellátott betegellátó egységhez, részleghez beosztott egészségügyi szakdolgozók munkáját.

Az osztályvezető főorvost távollétében - főorvos hiányában vagy távollétében külön meghatalmazás alapján az adjunktus, illetve annak távollétében vagy hiányában a szakorvos helyettesíti. Az adjunktus és a szakorvos részletes feladatait a munkaköri leírásuk határozza meg.

Munkavégzés helye: Vezetői rendelkezés alapján, a vezető által kijelölt helyszínen. Az adjunktus és a szakorvos munkáját az osztályon, az osztály szakambulanciáján, illetve az osztály egyéb részlegén végzi az osztályvezető főorvos által meghatározott időszakonkénti váltásban. Kirendelés esetén a kijelölt Kórházban látja el a meghatározott orvosi feladatokat.

5.1.4

Orvos



Szakmai felettese:

Szervezeti egységen belüli egyedi szabályozás szerint. Az orvos az

osztályvezető főorvosnak (szakmai egység vezetőnek), illetve a munkáját közvetlenül irányító főorvosnak (adjunktusoknak, szakorvosoknak) van alárendelve. Közvetlen irányítása alá tartozik: -

Helyettesítés: A szervezeti felettes által kijelölt személy.


Munkáját az adott osztályon (részlegen) végzi az osztályvezető főorvos által meghatározott időszakonkénti váltásban. Tevékenységi körét az osztályvezető főorvos

határozza meg. -

Kirendelés esetén ellátja a Kórház működési területén, illetve a kijelölt gyógyító megelőző más intézetben az ottani vezető által meghatározott orvosi feladatokat.

-

Továbbképzésre vagy a Kórház működése érdekében más munkahelyre (más osztályra) beosztott orvos, az ottani vezető által meghatározott feladatokat köteles ellátni.

-

Az orvos az osztályvezető főorvos illetve a munkáját közvetlenül irányító főorvosnak (adjunktusoknak, szakorvosoknak) van alárendelve.

Közvetlen felettesének köteles jelentést tenni: -

azokról a betegekről, akiknek állapota súlyos vagy rosszabbodott,

-

a beteg elhalálozásáról - rendkívüli halál esetén a jelentést köteles haladéktalanul megtenni.

Az orvos részletes feladatait a munkaköri leírása határozza meg. Munkavégzés helye: Vezetői rendelkezés alapján, a vezető által kijelölt helyszínen. Az orvos munkáját az osztályon, az osztály egyéb részlegén végzi az osztályvezető főorvos által meghatározott időszakonkénti váltásban. Kirendelés esetén a kijelölt Kórházban látja el a meghatározott orvosi feladatokat.

5.1.5

Szakrendelés (gondozó, tanácsadó) szakorvosai


Szakmai egység vezető (osztályvezető főorvos) illetve az orvosigazgató és

az orvosigazgató-helyettes. Szakmai felettese:

Szakambulanciák esetében szervezeti egységen belüli egyedi szabályozás

szerint. Az orvos az osztályvezető főorvosnak (szakmai egység vezetőnek), illetve a munkáját közvetlenül irányító főorvosnak (adjunktusoknak, szakorvosoknak) van alárendelve. Az osztályos háttérrel nem rendelkező szakrendelések esetében az orvosigazgató és az orvosigazgatóhelyettesek.

Közvetlen irányítása alá tartozik: a hozzá beosztott dolgozók.

Helyettesítése: A szervezeti felettes által kijelölt személy. Feladata és felelőssége: Szakorvos feladatait a szakmai szabályok szerint, önállóan végzi, a rendelési idő alatt felel a rendelés zavartalan működéséért. A szakorvos alapvető feladatai megegyeznek a betegellátó osztályok szakorvosainak feladataival.

Szakrendelés szakorvosai részt vesznek az ügyeleti szolgálatban. Szakorvos konzultációs (szaktanácsadói) tevékenységet is végez. A szakrendelés (gondozó, tanácsadó) szakorvosok részletes feladatait a munkaköri leírása határozza meg. Munkavégzés helye: Munkáját a Rendelőintézetben vagy osztály szakambulanciáján végzi az osztályvezető főorvos által meghatározott időszakonkénti váltásban.

5.1.6

Intézeti főgyógyszerész


főigazgató

Szakmai felettese:

főigazgató


Helyettesítése: A főigazgató által kijelölt személy.

Feladatai és felelőssége: Az osztályvezető főorvosokkal azonos jogállású vezető, az intézeti gyógyszertár egyszemélyi felelős vezetője. Feladatára, felelősségére, jogkörére egyebekben az osztályvezető főorvosokra vonatkozó szabályokat kell - megfelelően - alkalmazni. -

Vezeti és irányítja az intézeti és zártforgalmú gyógyszertár, valamint a hozzá tartozó részlegek, egységek munkáját.

-

Felel a gyógyszerkezelésre, raktározásra, kiadásra vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, szakmai rendelkezések betartásáért, betartatásáért,

-

Felelős a gyógyszergazdálkodásért és annak fejlesztéséért,

-

Felelős a gyógyszerkeret betartásáért;

-

Felelős a fekvő-betegellátó osztályok gyógyszerellátásának biztosításáért, az osztályokkal való kapcsolattartásért,

-

Felelős

az

irányítása

alá

tartozó

alkalmazottak

munkafegyelméért,

az

etikai

követelmények betartásáért. -

Köteles elősegíteni a gyógyszergazdálkodás és a gyógyszerkiadás rendszerének fejlesztését.

-

Segíti az osztályok pharmako-terápiás tevékenységét, ellenőrzi a gyógyszerfelhasználást.

-

Elősegíti az irányítása alá tartozó dolgozók képzését, továbbképzését.

-

Elkészíti és kiadja a gyógyszertár dolgozóinak munkaköri leírását.

-

Kapcsolatot tart a gyógyszer-gyártókkal és forgalmazókkal.

Munkavégzés helye: a Kórház központi gyógyszertára.

5.1.7

Központi laboratórium vezetője


főigazgató

Szakmai felettese:

főigazgató


Helyettesítése: A főigazgató által kijelölt személy.

Feladatai és felelőssége: Az osztályvezető főorvosokkal azonos jogállású vezető, a központi laboratórium egyszemélyi felelős vezetője. Feladatára, felelősségére, jogkörére egyebekben az osztályvezető főorvosokra vonatkozó szabályokat kell - megfelelően - alkalmazni. Feladatait részletesen a munkaköri leírás határozza meg.

Munkavégzés helye: a Kórház központi laboratóriuma.

5.1.8

Központi farmakológia vezetője


főigazgató

Szakmai felettese:

főigazgató


Helyettesítése: A főigazgató által kijelölt személy. Feladatai és felelőssége: Az intézet egész területére kiterjedően koordinálja a klinikai farmakológiai vizsgálatokat, kapcsolatot teremt a klinikai vizsgálatok mindenkori személyzete (klinikai és adminisztratív), a szponzorok, és a kórház vezetése között, felügyeli a kezdeményezéseket, előkészíti a szerződéskötéseket, ellenőrzi a teljesítést. Együttműködik a szponzor képviselőjével abból a célból, hogy kiválasszák a megfelelő vizsgálatvezetőt és személyzetet minden egyes protokollhoz. A szabályozások, rendeletek végrehajtása érdekében elősegíti a vizsgálat megkezdéséhez szükséges dokumentumok beszerzését. A szerződéseket véleményezi, a szerződéskötést előkészíti és előterjeszti a vezetés számára. A vizsgálatok költségvetésére javaslatot tesz, ellenőrzi a ki- és befizetéseket, a szerződések

teljesítését. Közvetlen kapcsolatot tart a szponzorok képviselőivel. A helyi személyzettel együtt biztosítja, hogy a vizsgálóhely és a benne nyújtott szolgáltatások megfeleljenek minden vizsgálathoz, meghatározza a szükséges forrásokat, biztosítja és karbantartja azokat az eszközöket és a szervezett szolgáltatásokat, melyek minden klinikai vizsgálathoz a vizsgálóhelyen találhatók. Hozzájárul a folyamatok és eljárások fejlesztéséhez, megvalósításához és értékeléséhez a hatékonyság és a minőség megvalósítása érdekében. Tanácsot ad az erőforrások meghatározásához a szponzor által szükségesnek tartott folyamatokhoz (mind általános, mind pedig protokoll specifikus) a vizsgálatvezető és a klinikai /adminisztratív személyzet számára. Együttműködik a helyi személyzettel, hogy az standardoknak és szabályozott követelményeknek megfelelően a forrásdokumentumok, a szabályozatok, teszt anyagok, és utánpótlásuk biztosítva legyen. Felügyeli az elektronikus adattovábbítást és a kérdőívek megválaszolását az ütemtervnek és a standardoknak megfelelően. Elősegíti a monitoring terv teljesítését. Elősegíti az auditot (mind külső, mind belső) és részt vesz a visszacsatolás folyamatában. Gondoskodik a minőség és környezetirányítási politika érvényre juttatásáról az irányítása alá tartozó területen Munkavégzés helye: a Kórház székhelyén és telephelyén

5.1.9

Egészségfejlesztési Iroda vezetője


főigazgató

Szakmai felettese:

főigazgató

Közvetlen irányítása alá tartozik: a hozzá beosztott dolgozók. Helyettesítése: A főigazgató által kijelölt személy. Feladatai és felelőssége: Feladata az Egészségfejlesztési Iroda vezetése, dolgozóinak irányítása.

Az Egészségfejlesztési Iroda egészségfejlesztési és szűrő programjainak előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában és dokumentálásában való részvétel, ezeknek a folyamatoknak az irányítása, kontrollálása. A megrendezésre kerülő fórumok, klubok, egészségnapok megszervezése, azokon való aktív részvétel. Folyamatos kapcsolattartás az intézményekkel, szakmai személyekkel. Adminisztrációs feladatok elvégzése, statisztikák készítése. Az Egészségfejlesztési Irodába érkező lakosok alap állapotfelmérése, keringési betegségekre vonatkozó kockázatbecslés. A kliensek életmódváltó programokban való részvételének és eredményességének nyomon követése. Együttműködés a szervezett népegészségügyi szűrések koordinációjában, a lakosság tájékoztatásában. Munkavégzés helye: a Kórház székhelyén és telephelyén

Irányítási jellegű egészségügyi szakdolgozói munkakörök

5.2

Osztályos főnővér/főápoló

5.2.1

Szervezeti felettes:

szakmai egység vezető (osztályvezető főorvos)

Szakmai felettes:

ápolási igazgató

Közvetlen irányítása alá tartozik: a hozzá beosztott dolgozók (eü. szakdolgozó, eü. fizikai, fizikai). Helyettesítése: A szakmai egység vezető által kijelölt személy. Feladatai és felelőssége: -

Feladatait az ápolási igazgató közvetlen irányításával és az osztályvezető főorvos utasításai

szerint végzi. -

A betegápolás osztályos vezetője, személyesen felelős az osztályon folyó ápolási

munkáért, szakmai tevékenységért. - Feladata a szervezeti egységben folyó ápolási tevékenység megszervezése, irányítása, ellenőrzése az osztály működési rendjében meghatározottak alapján, a mindenkor hatályos szakmai irányelvek és helyi protokollok szerint. - Elkészíti a hatáskörébe tartozó dolgozók munkaköri leírását az érvényben lévő munkaköri tevékenységi kompetenciák szerint. - Elkészíti vagy elkészítteti és ellenőrzi a beosztott dolgozók munkabeosztását, nyilvántartja a munkaidő keret szerinti kötelező munkaidőt és a túlmunkát - Havonta elkészíti - a jelenléti ív alapján - a vezetése alatt álló dolgozók műszakjegyzékét és a kieső munkaidőket igazoló, vagy engedélyező dokumentumokkal együtt eljuttatja azt a Munkaügyi Osztályra. - Köteles rendszeresen szakdolgozói értekezletet tartani, tájékoztatni munkatársait mindazon információkról, amelyeket az intézet vezetése közvetít és amelyek elősegítik a minőségi betegellátást (új módszerek, tapasztalatok, belső utasítások, szabályzatok, eljárásrendek, protokollok átadása). - Felelős a személyre szabott ápolási folyamat megvalósulásáért és a szabályozott ápolási dokumentáció fejlesztéséért, karbantartásáért. - Felelős a hatáskörébe tartozó szakdolgozók működési engedélyének nyilvántartásáért. Támogatja és segíti a szakdolgozók szakmai képzését, továbbképzését. - Részt vesz a főorvosi viziteken, és/vagy az osztályos szakmai megbeszéléseken, ellenőrzi a főorvosi, orvosi utasítások maradéktalan végrehajtását, gondoskodik arról, hogy a beteg az egészségi állapotának megfelelő egyéni ápolásban részesüljön.

- Figyelemmel kíséri a betegellátás tárgyi feltételeit (ápolási eszközökkel, anyagokkal való ellátottságot) és hatáskörének megfelelően gondoskodik azok beszerzéséről, ill. A betegek biztonságának és az alkalmazottak munkakörülményeinek minimális feltételeiről. - Éves ellenőrzési tervet készít, mely alapján ellenőrzi az eü. Szakdolgozók, adminisztratív munkatársak, kisegítő tevékenységet végzők munkáját.

Részletes feladatait az ápolási igazgató által kiadott munkaköri leírás határozza meg. Munkavégzés helye: Vezetői rendelkezés alapján, a vezető által kijelölt helyszínen. Az osztályos főnővér/főápoló munkáját az osztályon, az osztály egyéb részlegén végzi az osztályvezető főorvos által meghatározott időszakonkénti váltásban.

5.2.2

Járóbeteg szakellátás, központi diagnosztikai és terápiás egységek vezető

asszisztensei és a központi szolgálatok vezetői Szervezeti felettes:

munkahelyi vezető (szakmai egység vezető, amennyiben van)

Szakmai felettes:

ápolási igazgató

Közvetlen irányítása alá tartozik: a hozzá beosztott dolgozók (eü. szakdolgozó, eü. fizikai, fizikai) Feladatai és felelőssége: - Feladatait az ápolási igazgató és a munkahelyi vezető közvetlen irányításával és - amennyiben van - az osztályvezető főorvos belső utasításai szerint végzi. Az adott szervezet egység vezetője, személyesen felelős az osztályon vagy csoportjában folyó szakmai tevékenységért. Az irányítása alá tartozó dolgozók (eü. szakdolgozó, eü. fizikai, fizikai) vonatkozásában intézkedési, utasítási, ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. -

Feladata a szervezeti egységben folyó asszisztensi, adminisztrációs, kisegítő és egyéb eü. tevékenység megszervezése, irányítása, ellenőrzése az osztály működési rendjében meghatározottak alapján, a mindenkor hatályos szakmai irányelvek és helyi protokollok szerint.

-

Elkészíti a hatáskörébe tartozó dolgozók munkaköri leírását az érvényben lévő munkaköri tevékenységi kompetenciák szerint.

-

Elkészíti vagy elkészítteti és ellenőrzi a beosztott dolgozók munkabeosztását, nyilvántartja a munkaidő keret szerinti kötelező munkaidőt és a túlmunkát.

-

Havonta elkészíti - a jelenléti ív alapján - a vezetése alatt álló dolgozók műszakjegyzékét és a kieső munkaidőket igazoló, vagy engedélyező dokumentumokkal együtt eljuttatja azt a Humánpolitikai Főosztályra.

-

Köteles rendszeresen szakdolgozói értekezletet tartani, tájékoztatni munkatársait mindazon információkról, amelyeket az intézet vezetése közvetít és amelyek elősegítik a minőségi betegellátást (új módszerek, tapasztalatok, belső utasítások, szabályzatok, eljárásrendek, protokollok átadása).

-

Felelős a hatáskörébe tartozó szakdolgozók működésiengedélyének nyilvántartásáért.

-

Támogatja és segíti a szakdolgozók szakmai képzését, továbbképzését.

-

Figyelemmel kíséri a betegellátás tárgyi feltételeit (ápolási eszközökkel, anyagokkal való ellátottságot) és hatáskörének megfelelően gondoskodik azok beszerzéséről, illetve a betegek biztonságának és az alkalmazottak munkakörülményeinek minimális feltételeiről.

-

Éves ellenőrzési tervet készít, mely alapján ellenőrzi az eü. szakdolgozók, adminisztratív munkatársak, kisegítő tevékenységet végzők munkáját.

Részletes feladataikat az ápolási igazgató által kiadott munkaköri leírás határozza meg Munkavégzés helye: a Kórház vonatkozó szervezeti egységei, osztályai.

5.2.3

Szociális munkás

Szervezeti felettes:

ápolási igazgató

Szakmai felettes:

ápolási igazgató

Közvetlen irányítása alá tartozik: nincs. Feladatai és felelőssége: -

A szociális munkás feladatait az ápolási igazgató közvetlen irányítása alatt végzi.

-

Szervezi a Kórházon belüli fekvőbeteg osztályok ápoltjainak szociális ellátásával összefüggő ügyinek intézését, szociális intézménybe történő áthelyezését.

-

Kapcsolatot tart a szociális ellátásra szoruló beteg lakóhely szerinti önkormányzatával, illetékes szociális intézményével.

-

Javaslattételi jogot gyakorol a tevékenységi körét érintő munkáltatói

-

kérdésekben. Feladatait részletesen a munkaköri leírás határozza meg.

Munkavégzés helye: Vezetői rendelkezés alapján, a vezető által kijelölt helyszínen

6

A KÓRHÁZ SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA

(49.-53. oldalon organogramokon részletezve)

7.A KOORDINÁCIÓ ESZKÖZEI 6.1 Tanácsadó szervek, testületek

A Kórház irányítását, koordinálását közvetlenül segítik az állandó vagy ideiglenes jelleggel működő testületek. Ezen testületek nem speciális feladatok ellátását végzik, hanem a Kórházon belüli kommunikációt, információáramlást, döntés-előkészítést támogatják. A tanácsadó szerveket, testületeket – amennyiben ez nem ellentétes jogszabállyal – tagjaik elhalálozása, lemondása esetén a főigazgató új taggal, tagokkal kiegészítheti vagy feloszlathatja és újraszervezheti.

A Kórház tanácsadó testületei: •

Igazgatói Tanács

•

Intézeti Tudományos Bizottság

•

Gyógyszerterápiás és Antibiotikum Terápiás Bizottság

•

Szakdolgozói Tanácsadó Testület

•

Főorvosi Értekezlet

•

Főnővéri Értekezlet

•

Gazdasági Osztályvezetői Értekezlet

•

Osztályértekezlet

•

Kórházi Felügyelő Tanács

•

Kórházi Etikai Bizottság

•

Eseti (ad hoc) bizottságok

•

Szakmai Vezető Testület

•

Közegészségügyi-járványügyi Bizottság

•

Infekció Kontroll és Antibiotikum Bizottság

7.1.1

Igazgatói Tanács

A Kórház vezetését segítő általános hatáskörű tanácsadó, döntés-előkészítő testület, mely szükség szerint tart ülést. Döntései kizárólag tanácsadó jellegűek, a főigazgató szabad döntési jogkörét nem érintik. A testület üléseit a főigazgató hívja össze. Tagjai: •

a főigazgató

•

a gazdasági igazgató

•

az orvosigazgató

•

az orvosigazgató-helyettesek

•

az ápolási igazgató

•

a műszaki igazgató

A tagok jogaikat személyesen vagy a meghatalmazott helyettesük útján gyakorolhatják. A testület üléseire történő állandó jellegű vagy esetenkénti meghívásról a főigazgató jogosult dönteni. A meghívottak tanácskozási joggal vesznek rész a testület ülésein. Az Igazgató Tanács elnöke a főigazgató. A Tanács nyílt szavazás útján foglal állást a döntésre váró kérdésekben. A testület üléseiről emlékeztetőt kell készíteni.

Az Igazgatói Tanács állást foglal különösen: -

a Kórház szakmai-gazdasági működéséről,

-

az intézeti éves költségvetés meghatározása, évközi módosítása tekintetében,

-

a felújítási és beruházási előirányzatok felhasználásáról,

-

a Kórház orvosi, ápolási-gondozási és gazdasági-műszaki tevékenységének

-

helyzetéről,

-

a Kórház illetménypolitikai elveiről,

-

a szakember-utánpótlás biztosítására a képzésre, továbbképzésre vonatkozó tervekről, véleményezi az e célra felhasználható költségkeretet és annak felhasználását

-

véleményezi a Kórház egészét érintő egyéb szabályzatokat,

-

a természetes és jogi személyektől kapott anyagi támogatások adományozó szándéka szerinti felhasználásáról,

-

elemzi a munkatársak munkahelyi szociális ellátásának helyzetét, javaslatot tesz az ilyen irányú fejlesztések elveire, a megvalósítandó feladatokra,

-

kezdeményezi a Kórház tevékenységét érintő átfogó vagy egy-egy területet érintő elemző vizsgálat lefolytatását, véleményezi a vizsgálatról készült jelentést.

7.1.2

Intézeti Tudományos Bizottság

Az Intézeti Tudományos Bizottság az intézetvezetés testületi tanácsadó szerve, a Kórház tudományos és szakmai tevékenységgel kapcsolatos ügyekben. A Bizottság elnökét és az elnök javaslata alapján orvos és ápoló tagjait a főigazgató nevezi ki. A Bizottság saját tagjai közül az ügyvitelre és a szervezési feladatok ellátására titkárt választ.

Feladatai: -

az intézetben folyó tudományos tevékenység koordinálása,

-

véleményezi az intézeti tudományos tevékenység helyzetét, javaslatokat tesz fejlesztésre,

-

megismerteti a Kórház orvosaival az „evidens base” kutatások eredményeit, felügyeli annak szakmai bevezetését.

-

tudományos rendezvényeket, szakmai továbbképző előadásokat szervez,

-

figyelemmel kíséri, támogatja az orvosok, gyógyszerészek, szakdolgozók továbbképzését, segíti, ösztönzi a tudományos tevékenységben való rendszeres, aktív részvételüket, véleményezi a Kórház képzési, továbbképzési tervét,

-

a testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal kliniko - pathológiai értekezletet szervez,

-

meghatározza a külföldi továbbképzéseken, tudományos üléseken való részvétel támogatására rendelkezésre álló intézeti pénzügyi keret felhasználásának elveit, a támogatás odaítélésének rendjét,

-

kapcsolatot tart más egészségügyi intézmények tudományos bizottságaival, a tudományos Kórházakkal.

A Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. A Bizottság munkáját segíti a főigazgató által kinevezett oktatási felelős. A Bizottság munkatervét, ügyrendjét, tevékenysége kereteit és formáit maga határozza meg. A Bizottság tevékenységéről az elnök évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a főigazgatót.

7.1.3

Gyógyszerterápiás, Antibiotikum terápiás Bizottság

A Bizottság az intézetvezetés tanácsadó testülete. Tagjait a főigazgató nevezi ki, határozatlan időre.

Feladatai: -

a korszerű,

gazdaságos gyógyszerterápiás

eljárások

intézeti

bevezetésének,

fejlesztésének elősegítése, -

véleményezi a széles spektrumú, drága antibiotikumok javallatait, engedélyezi és ellenőrzi felhasználását

-

elemzi - az orvosi dokumentáció alapján is - az osztályok gyógyszerfelhasználását, az indokolatlan gyógyszerfelhasználást jelzi a főigazgatónak,

-

elkészíti az alap és kiegészítő gyógyszerlistát, azt a gazdaságos beszerzések függvényében aktualizálja

-

a Bizottság tagjai jogosultak a kórlap alapján elemezni a gyógyszer felhasználást, a laborvizsgálat és röntgenfelvétel-készítés indokoltságát,

-

az év végi összefoglaló kimutatások alapján elemzi a gyógyszergazdálkodás helyzetét,

javaslatokat dolgoz ki a költségkímélő megoldásokra. A Bizottság 3 havonta ülésezik. Az ülésekről - különös tekintettel a gyógyszer felhasználásra vonatkozó megállapításokra - jegyzőkönyvet kell felvenni, s annak egy példányát a főigazgatónak és a gazdasági igazgatónak meg kell küldeni, egy példányát az irattárban kell elhelyezni. A Bizottság a munkarendjét, ügyrendjét, munkamódszerét maga határozza meg. Saját hatáskörben dönt átfogó vagy részvizsgálatok lefolytatásáról, azonban a főigazgató által meghatározott cél-vagy átfogó vizsgálatot köteles elvégezni. A Bizottság szükség szerint felkérésre, tapasztalatairól tájékoztatást köteles adni az Igazgatói Tanácsnak, illetve a Főorvosi Értekezletnek. Ezen testületek előtti beszámoltatást a Bizottság is kezdeményezheti.

7.1.4

Szakdolgozói Tanácsadó Testület

Az ápolási igazgató szakmai tanácsadó testülete. A testület saját szervezeti működési szabályzata szerint működik, tagjait határozott időtartamra, titkos szavazás útján választja a Diplomás Szakdolgozók Csoportja

Feladat és tevékenységi kör

Felkérésre részt vesz: -

az intézmény által nyújtott ápolási szolgáltatással kapcsolatos, illetve szakdolgozókat érintő kérdésekben, a döntés-előkészítő folyamatokban

-

a szakdolgozói tevékenységgel összefüggő személyi, tárgyi, technikai fejlesztésre vonatkozó elemzések, szakmai fejlesztési tervek elkészítésében

-

a minőségfejlesztési tevékenység szakmai prioritásainak meghatározásában

-

minőségi problémák meghatározásában

-

az ápolási, gondozási tevékenység folyamatainak, kockázatainak elemzésében

-

ápolási igazgató által meghatározott egyéb feladatokban Véleményezési joggal bír: -

az ápolási igazgató hatáskörébe tartozó intézményi szintű ügyekben

-

az intézet belső szabályzatainak módosításában

-

az ápolási igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó fejlesztési és átalakítási tervezeteit illetően

-

szakdolgozói középvezetői kinevezéssel kapcsolatban

-

a

minőségügyi

ápolásszakmai

rendszerelemek

(irányelvek,

eljárásleírások,

indikátorok, standardok) elkészülése után, kiadása előtt és azok menedzselési folyamatait illetően

Javaslatot tesz: -

az intézet ellátási területein végzett szakdolgozói és kisegítő tevékenység intézeti szintű szervezésére

-

az intézet belső szabályzatainak szükségessé váló módosítására

-

kitüntetések odaítélésére, jutalmazásra

-

intézeti szakmai továbbképzések témájára vonatkozóan

-

szakdolgozói tevékenység - ezen belül az ápolás kutatására, illetve azok témáira

-

az

egészségügyi,

szempontrendszerek

szakdolgozói megválasztása,

szolgáltatások az

eredmények

értékelésére. és

a

(Értékelő

teljesítmények

összehasonlítható, elemezhető vizsgálati módszerének megállapítása.)

7.1.5

Főorvosi Értekezlet

A főigazgató tanácsadó testülete, egyben az orvos-szakmai terület rendszeres munkaértekezlete. Ülésein részt vesznek a fekvő-betegellátó osztályok, a diagnosztikai és terápiás osztályok vezetői, a járó-betegellátó és megelőző szolgálatok irányítói, a higiénikus főorvos, az orvosigazgató, az orvosigazgató-helyettesek, az intézeti főgyógyszerész, a gazdasági igazgató. Esetenkénti meghívás alapján a Kórház más vezető beosztású alkalmazottai, illetve az érdekvédelmi szervezetek képviselői. A Főorvosi Értekezletet a főigazgató vezeti, és azt szükség szerint, de legalább havonta összehívja.

A Főorvosi Értekezlet: -

megtárgyalja az intézet illetve az osztályok előtt álló aktuális, szakmai és gazdasági feladatokat,

-

véleményezi az orvosi tevékenységet, a gyógyító munka feltételeit befolyásoló intézeti döntések tervezetét,

-

értékeli

az

osztályok

együttműködésének,

kapcsolatrendszerének

helyzetét,

meghatározza a fejlesztés feladatait, -

közreműködik a Kórház egészét érintő döntések elkészítésében, a döntések végrehajtásában,

-

véleményezi az orvosi szakterületeket érintő személyzeti jellegű döntések tervezetét,

-

véleményezi a Kórház fejlesztésére, szakmai tevékenységére vonatkozó fejlesztési, átszervezési, átalakítási elképzelések tervezetét, részt vesz ennek kidolgozásában,

-

rendszeresen értékeli, elemzi az alaptevékenység feltételeinek helyzetét, a

gyógyszerellátást, a gép-műszer beszerzést, fejlesztést érintő kérdéseket, -

segíti az orvosi személyzetpolitikára vonatkozó tervek kialakítását, végrehajtását,

-

a szakmai képzésekre, továbbképzésekre vonatkozó tervek kialakítását, végrehajtását,

-

feladata a főigazgató által előterjesztett kérdésekben tanácsadás, véleményezés, javaslattétel.

A Főorvosi Értekezlet napirendjére kell tűzni az állandó résztvevők bármelyike által előterjesztett, illetve az Igazgatói Tanács által javasolt kérdés megvitatását. Az Értekezletről emlékeztetőt kell készíteni, ha az Értekezlet valamely előterjesztett ügyben testületileg állást foglalt, javaslatot tett, vagy véleményt nyilvánított.

7.1.6

Az

Főnővéri Értekezlet ápolási

igazgató

tanácsadó

testülete,

egyben

az

ápolási

szakterület

rendszeres

munkaértekezlete. Ülésein részt vesznek a főnővérek, vezető asszisztensek, a központi szolgálatok vezetői és a MESZK képviselője, illetve eseti meghívás alapján a Kórház vezető beosztású alkalmazottai. A Főnővéri Értekezletet az ápolási igazgató vezeti, azt szükség szerint, de legalább havonta összehívja.

Az értekezlet megtárgyalja: -

az ápolási tevékenység aktuális feladatait,

-

a szakdolgozók munkájával, munkakörülményeivel összefüggő kérdéseket,

-

a szakdolgozók képzésével, továbbképzésével összefüggő feladatokat, megvitatja, véleményezi az erre vonatkozó intézeti terveket,

-

az osztályok higiénés helyzetét,

-

a betegellátással, a hotel-szolgáltatásokkal összefüggő szakmai feladatokat,

-

a szakdolgozók munkafegyelmével, az etikai követelmények teljesítésével kapcsolatos tapasztalatokat, feladatokat,

-

az ápolási eszközökkel, anyagokkal való ellátottság helyzetét, a gazdaságosság, a takarékosság követelményeinek érvényesülését,

-

az egyes osztályokon végzett ápolási-gondozási tevékenység tapasztalatait,

-

mindazon kérdéseket, melyeket a résztvevők előterjesztenek.

A Főnővéri értekezlet napirendjére kell tűzni az állandó résztvevők bármelyike illetve az Szakdolgozói Tanácsadó Testület által javasolt napirend megtárgyalását.

Az értekezletről minden esetben emlékeztetőt kell készíteni, azonban ha valamely ügyben testületileg állásfoglalás, vélemény nyilvánítás vagy javaslat tétel hangzik el, jegyzőkönyv készítése szükséges.

7.1.7

A

Gazdasági Osztályvezetői Értekezlet

gazdasági

igazgató

tanácsadó

testülete,

egyben

a

gazdasági

ellátás

vezetőinek

munkaértekezlete. Ülésein részt vesznek a gazdasági szervezet osztályvezetői illetve eseti meghívás alapján a Kórház vezető beosztású munkatársai. Az értekezletet a gazdasági igazgató vezeti, és azt szükség szerint, de legalább havonta összehívja.

Az Értekezlet feladatai: -

a Kórház gazdasági ellátásával, gazdálkodásával, üzemvitelével kapcsolatos teendők koordinálása, egyeztetése,

-

javaslatokat tesz a gazdasági terület és a betegellátó osztályok közötti munkakapcsolat, együttműködés fejlesztésére,

-

megtárgyalja a Kórházi anyag- és eszközgazdálkodás tapasztalatait, feltárja a gazdaságosság ellen ható tényezőket, körülményeket, javaslatokat tesz ezek megszüntetésére,

-

segíti a Kórház műszaki-technikai fejlesztésére vonatkozó tervek kidolgozását,

-

közreműködik a vagyonvédelmi intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában,

-

javaslatokat tesz a Kórház alaptevékenységén kívüli tevékenységből származó bevételeinek növelésére, a bevételek felhasználására.

Az Értekezlet napirendjére kell tűzni az állandó résztvevők bármelyike, illetve a főigazgató által javasolt téma megtárgyalását. Az Értekezletről emlékeztetőt kell készíteni, ha valamely ügyben testületileg állást foglal, véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett.

7.1.8

Osztályértekezlet

Az Osztályértekezlet az osztályvezető főorvos illetve az osztályvezető tanácsadó szerve, az osztály tevékenysége irányításának eszköze. Az Osztályértekezlet az intézet, valamint az osztály működésével, szakmai tevékenységével kapcsolatos aktuális kérdéseket tárgyalja meg, egyben az osztály dolgozóinak fóruma is. Az Osztályértekezletet az osztályvezető főorvos illetve

osztályvezető hívja össze szükség szerint, de legalább negyedévente egy alkalommal. Az Osztályértekezletre meg kell hívni az osztály valamennyi dolgozóját, időpontjáról értesíteni kell a főigazgatót valamint az osztály szakmai irányítását gyakorló igazgatót. Az Osztályértekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, ha testületileg állást foglalt, véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett. jegyzőkönyvet a főigazgatónak valamint a szakmai irányítást gyakorló igazgatónak kell megküldeni.

7.1.9

Kórházi Felügyelő Tanács

Létrehozását és működését jogszabály (23/1998. (XII. 27.) EüM rendelet) illetve saját működési szabályzata határozza meg.

7.1.10

Kórházi Etikai Bizottság

Létrehozását és működését jogszabály, illetve saját működési szabályzata határozza meg.

7.1.11

Eseti (ad hoc) bizottságok

A főigazgató és a menedzsment, valamint az osztályvezető főorvosok, osztályvezetők a hatáskörükbe tartozó feladat elvégzésére, elemzés értékelés elkészítésére, vizsgálat lefolytatására, az irányításuk alá tartozó dolgozók megbízásával, illetve más szervezeti egységben dolgozók felkérésével eseti (ad hoc) bizottságokat hozhatnak létre. A bizottságot létrehozó vezető kötelessége a bizottság jog- és hatáskörének, az ellátandó feladatnak és céljának meghatározása.

7.1.12 Szakmai Vezető Testület

A Kórház •

tanácsadó,

•

véleményező,

•

javaslattételi szerve,

amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatait annak keretei között a saját maga által meghatározott ügyrend szerint gyakorolja. a rezidens képzéshez, tudományos tevékenység szervezéséhez, a Debreceni és a Miskolci Egyetemmel való együttműködéshez kapcsolódó feladatokat ellátja.

A szakmai vezetőtestület tagjai (43/2003. (VII. 29.) ESZCSM rendelet határozza meg): •

főigazgató

•

orvosigazgató

•

orvosigazgató-helyettesek

•

ápolási igazgató

•

az osztályvezető főorvosok értekezlete által választott nyolc szakmai osztály osztályvezető főorvosa

•

a gyógyintézet orvosai közül a területileg illetékes orvosi kamara által a szakmai vezető testületbe delegált tag

A vezető testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet: •

az irányító szerv és a középirányító szerv képviselője,

•

a gazdasági igazgató.

A Vezető Testület feladatai különösen: •

véleményt nyilvánít a Kórházat érintő feladat-ellátási szerződés, vagy feladat- átvállalási szerződés megkötésére irányuló pályázat elbírálása során

•

részt vesz a Kórház szakmai fejlesztési programjának, házirendjének, valamint a jogszabályok által meghatározott belső szabályzatoknak az előkészítésében

•

véleményezi a vezető helyettesi és szakmai osztályok vezetői munkaköreinek betöltésére beérkezett pályázatokat

•

az irányító szerv és a középirányító szerv valamint a főigazgató felé javaslattételi joga van

•

az irányító szerv és a középirányító szerv valamint a főigazgató felkérésére meghatározott szakmai kérdésben véleményt nyilvánít

A testület által elfogadott ügyrend határozza meg a szabályokat az alábbiakra vonatkozóan: -

összehívásának rendje,

-

gyakorisága,

-

határozatképessége,

-

a határozathozatal módja,

-

az ülések ügymenete,

-

tisztségviselői megválasztása, időtartama, feladatkörük meghatározása.

7.1.13 Közegészségügyi-járványügyi bizottság

Létrehozását és működését jogszabály, illetve saját működési szabályzata határozza meg.

7.1.14 Infekció Kontroll és Antibiotikum Bizottság (IIAB)

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló 20/2009. (VI.18.) EüM rendeletben foglaltakkal összhangban: -

-

A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató ágyszámtól függetlenül IIAB-ot működtet. Az IIAB az intézmény vezetésének javaslattételi, véleményezési joggal rendelkező szakmai tanácsadó testülete. Az IIAB elnöke a főigazgató, titkára az infekciókontroll tevékenységet irányító szakember, tagja az ápolási igazgató, infektológus vagy fertőző betegségek szakorvosa, orvosi mikrobiológus, gyógyszerész és a klinikusok képviselője. Az IIAB elnökét, titkárát és tagjait a feladatok ellátásával az intézmény vezetője bízza meg. Az IIAB évente legalább két alkalommal ülésezik, összehívásáról az elnök gondoskodik. Az IIAB működését az első ülésén elfogadott ügyrendben szabályozza.

7.1.15 Közreműködők útján betöltött tevékenységek

Kémiai automaták karbantartása Körvizsgálatok Palackos gázok szállítása Orvosi gázok szállítása Klinikai vizsgálat Szemlencsék szállítása Orvosi műszer, gép, eszközök karbantartása Röntgen munkahelyek karbantartása Orvosi eszközök használati szerződés Ételhulladék szállítás Kommunális hulladékszállítás Veszélyes hulladék szállítás Közbeszerzési szolgáltatás Közüzemi szolgáltatás Villamos energia beszerzés szolgáltatás Távhőszolgáltatás Gáz és hőszolgáltatás Tűzoltó készülék karbantartása Tűzjelző karbantartása Postafiók bérleti szerződés Postai szolgáltatás Textília bérleti szerződés Mosatás Személy és vérkészítmény szállítás Halott szállítás Személyszállítás Kártevőirtási szolgáltatás mentői szolgáltatás Vagyonbiztosítás Felelősségbiztosítás Gépjármű felelősségbiztosítás

Parkolási rendszer hibaelhárítás Láb és körömápolás Logopédiai szolgáltatás Informatikai rendszer ügyelet Vezetékes telefon szolgáltatás Mobil telefon szolgáltatás Internet tárhely Domain tárhely Szoftverhasználat Informatikai rendszer karbantartás Telekommunikációs rendszer üzemeltetés, karbantartás Nyomtatók karbantartása ISDN szolgáltatás telefonközpont bérlés Felvonó biztonságtechnikai felülvizsgálat Felvonó karbantartás Épület energetikai felmérése Távfelügyeleti szolgáltatás Portaszolgálat, járőrtevékenység Bankszámla vezetés szerződés Szolgálati lakások bérlése Ügyvédi tevékenység Könyvvizsgálat Belső ellenőrzés A Kórház működése során közreműködői tevékenységet ellátó szervezetek irányítását a főigazgató látja el, ezek a szervezetek kapcsolatot a főigazgatóval tartanak.

7.2 A Kórház működését szabályozó írásos dokumentumok

A Kórház működését szabályozó írásos dokumentumok előre rögzítik a működés különböző szabályait. Ezek a következők: A Kórház Szervezeti és Működési Szabályzata Kórházi stratégiai tervek, üzleti tervek, operatív (keret) tervek

Kórházszintű szakmai szabályzatok: •

Számviteli politika

•

Számlarend

•

Értékelési szabályzat

•

Bizonylati szabályzat

•

Pénzkezelési szabályzat

•

Leltározási szabályzat

•

Selejtezési szabályzat

•

Adatvédelmi szabályzat

•

Közbeszerzési szabályzat

•

Munka, Tűz- és Balesetvédelmi szabályzat

•

Belső ellenőrzési kézikönyv

•

Folyamatba

épített

előzetes

és

utólagos

vezetői ellen őrzés (FEUVE) rendszere •

Élelmezési szabályzat

•

Beszerzési szabályzat

•

Informatikai biztonsági szabályzat

•

Iratkezelési szabályzat

•

Higiénés szabályzat

•

Környezetvédelmi szabályzat

•

Belső szolgáltatási szabályzat

•

Munkaköri leírások

•

Igazgatói utasítások / körlevelek

7

A KÓRHÁZ MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE A fekvőbeteg ellátási rend

8.1 8.1.1

A betegek fekvőbeteg-gyógyintézeti felvétele

A betegek gyógyintézeti (továbbiakban intézeti) felvétele érvényes orvosi beutalóval, valamint sürgősséggel vagy előzetes helybiztosítás alapján történik. Felvételkor a beteget személyre szabottan tájékoztatni kell a felvétel, a kezelés, műtét szükségességéről, eredményéről, várható szövődményeiről. Az intézményi várólisták vezetéséért felelős személy a mindenkori Finanszírozási és Kontrolling Főosztályvezető, ezen túlmenően az intézményi várólisták vezetésével kapcsolatos feladatok ellátásában részt vesz még a Finanszírozási és Kontrolling Főosztályvezető mindenkori helyettese. A felvételnél előnyben kell részesíteni a biztosítottak, ezen belül is a beutalás szakmai rendje szerint az adott osztály ellátási területén állandó vagy ideiglenes lakással rendelkezőket (nem sürgős estben). Sürgős esetben orvosi javaslat nélkül is fel kell venni azt a jelentkező (beszállított) beteget, aki: •

közvetlen életveszély állapotában van,

•

az intézeti felvétel elmaradása esetén közvetlen életveszélybe kerülhet, vagy

•

akinek állapota sürgős intézeti ellátás elmaradása miatt hevenyen rosszabbodhat.

A fertőző betegségben vagy elmebetegségben szenvedők, vagy ezekre gyanúsak és jogszabályban meghatározott más betegek, valamint idegen állampolgárságú betegek intézeti felvételére a vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései irányadók.

•

Indokolt esetben az osztályvezető főorvos engedélyezheti a beteg kísérőjének felvételét a külön szabályzatban meghatározott térítési díj ellenében. A beteg kísérőjének elhelyezésére szervezett betegágyat igénybe venni nem szabad, erről egyéb módon (alkalmas helyiségben beállított ágyon vagy pótágyon) kell gondoskodni.

•

Az intézeti felvételhez a beteg hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a felvétele ellen a beteg nem tesz észrevételt.

•

Nem szükséges a felvételhez a beteg hozzájárulása, ha a beteg kiskorú, illetőleg korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen nagykorú, az e fejezet 1.2 pontjában meghatározott sürgős eset kivételével a kiskorú és fiatalkorú felvételéhez a szülő (gyám) cselekvőképtelen vagy korlátozott cselekvőképes nagykorú felvételéhez a gondnok hozzájárulása szükséges.

•

Sürgős ellátásra beteg felvételét azon az osztályon (részlegen) kell biztosítani, ahol a sürgős ellátásra, az életveszély elhárításának megkezdésére a feltételek a legkedvezőbbek. A beteget vizsgálati leletével együtt szükség szerint a betegsége ellátására szakmailag illetékes osztályra kell áthelyezni.

•

Amennyiben fertőző betegség nem igazolódik, a beteget szükség szerint haladéktalanul át kell helyezni a megállapított gyógykezelésben illetékes osztályra.

•

A beteg felvétele az egyes osztályok szervezeti adottságaitól és a felvétel időpontjától függően történhet az osztály (szak-) ambulanciáján vagy e célra kijelölt helyiségben.

•

A beteg az erre a feladatra kijelölt orvos (a továbbiakban felvevő orvos) veszi fel. Ügyeleti időszakban a felvevő orvos az illetékes ügyeletes orvos.

•

A felvevő orvos minden beutalt, illetve felvételre jelentkező beteget köteles megvizsgálni. A vizsgálat valamint a rendelkezésre álló orvos-dokumentáció alapján dönt a beteg felvételéről, illetve további ellátásának egyéb módjáról.

•

A szabályosan előjegyzett beteget az előjegyzés időpontjában az osztálynak fel kell vennie, ez alól csak különleges esetek képezhetnek kivételt

•

-

helyhiány (csak a orvos igazgató előzetes hozzájárulásával)

-

a beteg állapotában bekövetkezett lényeges változás,

Az osztályvezető főorvos (helyettes) dönt a felvétel elutasításáról, azt megindokolva, köteles az előjegyző orvost tájékoztatni és a beteget szükség szerint új időpontban felvételre előjegyezni. Az előjegyzett beteg kérésére méltányolható indok esetén a felvételét későbbi időpontra lehet elhalasztani. A betegeknek írásos nyilatkozatot kell tenni, hogy a felvétel

elhalasztása kérésére történt és erről az Őt előjegyző orvost is tájékoztatni kell. •

Sürgős ellátásra szoruló beteg esetében a felvevő orvos a szükséges gyógykezelést megkezdi, intézkedik a sürgős (laboratóriumi, radiológiai, szakorvosi) vizsgálatok elvégzése iránt és elkészíti a beteg kórlapját.

•

Ha a felvett beteg közvetlen életveszélyben van, a felvevő orvos köteles az életveszély elhárításához szükséges, az adott körülmények között lehetséges orvosi ténykedést elvégezni, illetve megkezdeni, felettesét haladéktalanul értesíteni és szükség szerint sürgős segítséget kérni. Az életveszély elhárításához szükséges ténykedést el kell végezni, illetve meg kell kezdeni akkor is, ha az egyáltalán nem, vagy csak részben tartozik a Kórház (osztály) feladatkörébe. A beteg más intézménybe (osztályra) történő tovább szállításra csak akkor kerülhet sor, ha az orvos az előzőekben részletezett ténykedéseket elvégezte a beteg felvételét a másik intézményben (osztályon) biztosította és a beteg szállítása közben előre látható állapotromlás, szövődmény kisebb kockázatot jelent, mint a más intézetben végezhető szakellátás elmaradása. Amíg a beteg nem szállítható, szükség szerint helyszíni konzíliumról kell gondoskodni.

•

A felvétellel kapcsolatos ügyviteli feladatokat a felvevő orvos, a felvételi iroda, illetve a betegellátó osztályok kijelölt dolgozói végzik el.

•

A mentőszolgálat által beszállított beteg átvételéről haladéktalanul gondoskodni kell. Ennek módját az egyes osztályok működési rendjében az osztály sajátosságainak megfelelően szabályozni kell.

•

Olyan esetben, ahol felmerül, hogy a betegen lévő sérülések erőszakos cselekedetből származnak azonnal értesíteni kell az illetékes rendőri szervet.

8.1.2

Betegazonosító rendszer működése

A Kórház által kidolgozott szabályozás szerinti betegazonosító rendszer működik.

A betegazonosító rendszerrel kapcsolatos szabályzat célja és fő kritériumai: - Betegbiztonság - Nem kívánt események elkerülése - Célhoz kötöttség elve - Személyes adatok védelme - Diszkriminációmentesség érvényesítése - A betegazonosítás formáinak meghatározása - A betegazonosítás elveinek alkalmazása A szabályzatnak tartalmaznia kell az alábbiakat: - Beleegyező nyilatkozat - A betegazonosító karszalag felhelyezésének kötelező esetei

- A betegazonosító karszalag felhelyezésének szempontjai - A betegazonosító karszalagon szereplő adatok - A betegazonosító karszalag cseréje - A beteg azonosítása, ellenőrzési pontok - A betegazonosítás során észlelt hibák, tévedések kezelése - A betegazonosító karszalag nyilvántartásának, eltávolításának szempontjai - A betegazonosító rendszer működtetéséhez szükséges ismeretek megszerzésének, megújításának szabályai A betegazonosítás elvei: –

–

– –

– –

–

– –

A beteg csak olyan adatok alapján azonosítható be, amely a betegazonosításra alkalmas. Az adatok hitelességének és valódiságának összehasonlítását ellenőrzését (személyi adatok, dokumentációk, hozzátartozó) minden esetben el kell végezni. A felvétel során minden – az intézetben fekvőbeteg ellátásban részesülő - betegnek tájékoztatást kell kapnia a betegazonosító karszalag céljáról, elveiről, és gyakorlatáról. A tájékoztatás alapján a beteg eldöntheti, hogy igényli-e a karszalag viselését. A cselekvőképes beteg vagy a beteg törvényes képviselője az azonosító karszalag felhelyezését megtilthatja, az erről szóló nyilatkozatot tanú jelenlétében aláírva. Az egészségügyi ellátás során az ellátó személyzetnek kötelessége meggyőződni arról, hogy a beteg a számára megfelelő (kiírt, elrendelt) ellátási formát kapja-e. Erről a legegyszerűbben a beteg nevének, osztály és kórterem számának megkérdezésével lehet meggyőződni, amely kérdéseket minden esetben fel kell tenni és a vizsgálat (beavatkozás) csak ez után hajtható végre (kivételt képez, ha a beteg közvetlen vagy közvetett életveszélyben van). A szállításra váró betegnél – melyre az ellátónak figyelni kell – a betegszállító kötelessége meggyőződni arról, hogy a megfelelő beteget szállítja-e. Minden olyan esetben, amikor a beteg azonosítása nehézséget okoz és a betegen karszalag nem található, a kiírt (elrendelt) vizsgálatokat, beavatkozásokat a beteg biztonságos beazonosításáig el kell halasztani. Intézetünk fekvőbeteg osztályain tartózkodó betegek közül betegazonosító karszalagot azoknak a betegeknek kell viselnie, akiknél a személyazonosság megállapítása betegségük vagy egyéb ok miatt nehézségbe ütközhet. A karszalag viseléséről a kezelőorvos dönt. Amennyiben a beteg – felvételkor, vagy az ellátás során – a betegazonosító karszalagot kéri, számára azt biztosítani kell, a kezelés teljes, vagy az egyes vizsgálatok időtartama alatt. A betegazonosító karszalagot az intézmény biztosítja, amelyet a betegek térítésmentesen vehetnek igénybe.

8.1.3

A betegek elhelyezése a betegellátó osztályokon

A sürgősségi ellátást igénylő betegeknek az osztályon, saját ruhájának és egyéb tárgyainak leltár szerinti átvételét és megőrzését, az egészségügyi szakdolgozó végzi, illetve ezek elvégzéséről gondoskodik (továbbiakban ápoló) Az ápoló gondoskodik a beteg elhelyezéséről és kiadja a személyi használatra szolgáló tárgyakat (fehérnemű, stb.) Az ápoló az osztályon történő elhelyezésekor a beteget tájékoztatja az intézeti szabályokról, az

osztály rendjéről és felhívja a beteg figyelmét a kórteremben kifüggesztett házirendre. Az ápoló a betegnek a kórterembe történt elhelyezéséről a beteg gyógykezelését végző orvost (továbbiakban osztályos orvos) sürgős esetben azonnal értesíti. Az osztályon elhelyezett beteget az osztályos orvos (ügyeletes orvos) megvizsgálja, és sürgős esetben azonnal jelenti felettesének. Nem sürgős esetben az ügyeletes orvos az ügyeleti szolgálati idő lejártával, az osztályos orvos pedig még a felvétel napján teszi megjelentését. Az osztályos vagy ügyeletes orvos a beteg állapotának megfelelő ápolási, gyógyszerelési, kezelési, élelmezési stb. utasítást ad az ápolónak, meghatározza továbbá, hogy a beteg fennjáró vagy fekvő. Az ápoló az orvosi utasításnak megfelelően részt vesz a vizsgálatok előkészítésében, valamint a gyógyszeres és egyéb kezelések végrehajtásában, a diétás nővérrel együttműködve gondoskodik a beteg megfelelő élelmezéséről. Sérülés, mérgezés vagy erőszakos cselekmény gyanúja esetén felvett beteg ruházatát az intézeti ellátás időtartama alatt jól zárható, elkülönített helyen kell tárolni és csak a nyomozó hatóság engedélyével szabad tisztíttatni, fertőtleníteni, az illetékes személynek kiadni. Ugyanígy kell eljárni, ha a sérülést közlekedési baleset okozta, ha a sérült közlése alapján, vagy a sérülés jellegéből arra lehet következtetni, hogy a sérülés bűntett, üzemi baleset vagy tűzeset következménye. Erőszakos cselekmény, ismeretlen eredetű és közlekedési baleset miatt felvett betegről a felvevő orvos a felvételt követően azonnal köteles telefonon értesíteni az illetékes rendőrhatóságot.

8.1.4

A beteg áthelyezése más betegellátó osztályra

A beteget betegségének, állapotának változása esetén megfelelő osztályra kell áthelyezni (progresszív ellátás, az ágyak rendeltetésszerű felhasználása, stb.) Az áthelyezésről az osztályvezető főorvos (helyettes, megbízott) - előzetes helybiztosítás után intézkedik. Az áthelyezés az átvevő osztály osztályvezető főorvosának (helyettesének, megbízottjának) egyetértése alapján történhet meg. Amennyiben az áthelyezés, illetőleg az átvétel kérdésében az osztályvezető főorvosok között nincs egyetértés, az áthelyezésről illetőleg az átvételről a Kórház vezetője dönt. Az intenzív betegellátó részlegről más részlegre való áthelyezésről (visszahelyezésről) az intenzív betegellátó részleg vezető főorvosa (helyettese) Az illetékes osztály osztályvezetőjével (helyettesével) történt előzetes megbeszélés alapján dönt. Biztosítani kell ilyen esetben, hogy a visszahelyezés haladéktalanul megtörténj ék. Ügyeleti időszakban szintén a fentiek az irányadók. Áthelyezés esetén a beteg korábbi osztályos orvosa az új osztályos orvost az alkalmazott

kezelésről, a beteg állapotáról kellőképpen - a mesocrizisben (decursusban) rögzítetten tájékoztatni, egyben a kórlapot vagy annak másolatát és az egyéb szükséges okmányokat átadni köteles. Szakmailag indokolt, eltérő felvételi területű osztályok közötti betegáthelyezés esetén - az előzetes egyeztetés után - a beteg átvétele minden osztályra nézve kötelező.

8.1.5

A beteg szállítása (kisérése) az intézeten belül

Ha betegnek más osztályon történő vizsgálata szükséges, az osztályos orvos határozza meg, hogy a beteg szállítása fekvő-, illetve ülőhelyzetben történjék-e, illetőleg a járóbeteg esetében kísérő szükséges-e vagy nem. A betegszállítást a központi beteghordó szolgálat végzi, a szállítási igényt a Központi Betegszállító Szolgálatnál kell bejelenteni. A beteg kórházak közötti szállítása kórházközi mentővel, Mentőszolgálat vagy egyéb, megfelelő szakhatósági engedéllyel rendelkező vállalkozás, illetve szervezet igénybevételével történhet. A betegek kórházak közötti szállítására vonatkozó igényeit előző nap kell bejelenteni a Szállítószolgálatnak.

8.1.6

A betegek elbocsátása az intézetből, áthelyezés más intézetbe

Ha a beteg intézeti gyógykezelésre már nem szorul, el kell bocsátani. Az elbocsátásról az osztályvezető főorvos, illetőleg az osztályvezető főorvos által megbízott orvos határoz.

Ha az elbocsátást a beteg kéri, de az osztályvezető főorvos a beteg távozását egészségi állapota szempontjából nem tartja kívánatosnak, erre a beteget figyelmezteti. A beteg ilyen esetben csak akkor bocsátható el, ha írásbeli nyilatkozatban a figyelmeztetést tudomásul veszi és az elbocsátásból származó következményekért a felelősséget vállalja. Amennyiben a beteg az írásbeli nyilatkozatot nem írja alá, megtagadja, az orvos ezt a tényt - a beteg elbocsátása előtt két tanú jelenlétében a kórlapon és a zárójelentésen feljegyzi, a kórlapon ezt a feljegyzést a tanúk is aláírják. Fiatalkorú cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteget saját felelősségére elbocsátani nem lehet. Az ilyen beteget a legközelebbi hozzátartozója (törvényes képviselője) kérésére is csak abban az esetben lehet az osztályvezető főorvos megítélése ellenére elbocsátani, ha az elbocsátás várható következményeiről a közeli hozzátartozó (törvényes képviselő) részletes tájékoztatást kapott, s ezt a hozzátartozó írásban elismeri és saját felelősségére a beteget otthonába szállítja. Az osztályos orvos ezt a tényt a zárójelentésben is köteles feltüntetni. A gyógyíthatatlan betegség miatt haldokló beteg csak az osztályvezető főorvos (helyettesének)

engedélyével, saját vagy a hozzátartozók kérésére, illetőleg azok hozzájárulásával bocsátható el. A Kórház vezetőjének hozzájárulásával az osztályvezető főorvos a beteget elbocsáthatja, ha a beteg a Kórház rendjét ismételt figyelmeztetés ellenére súlyosan megsérti. Nem bocsátható el a beteg akkor, ha az eltávolítás egészségi állapotát jelentősen veszélyezteti, vagy közegészségügyi- járványügyi előírásokat sért. Fenti tényt két tanú aláírásával igazolni kell. A beteg elbocsátásával kapcsolatos adminisztratív tennivalókat az osztályos orvos, illetve az osztályos adminisztrátor végzi. Amennyiben a beteg önmaga ellátására nem képes és mások segítségére szorul, úgy elbocsátani csak a közeli hozzátartozó előzetes értesítése után szabad. Az elbocsátás időpontjának meghatározásakor a beteg illetve a közeli hozzátartozó kérését lehetőség szerint - figyelembe kell venni. Ha a beteg elbocsátása utáni ellátása, ápolása valamely okból nem látszik biztosítottnak, vagy egyedül él, és gondozásra szorul, úgy erről a beteg lakóhelye szerinti illetékes egészségügyi szakigazgatási szervezetet kellő időben értesíteni kell az eset körülményeitől függően intézkedések megtétele végett. Az osztályos vezető főnővér utasítására az ezzel a feladattal megbízott dolgozó kiadja a betegnek a leltár szerint átvett értéktárgyakat és ingóságokat, illetőleg átveszi azokat a tárgyakat, amelyeket a Kórház adott neki használatra. A zárójelentést három példányban kell elkészíteni. Egy példányt a kórlapban kell megőrizni. Két példányt az osztályos orvos az elbocsátás napján átad a betegnek, azzal a figyelmeztetéssel, hogy az egyik példányt őrizze meg, a másik példányt pedig adja át a kezelő orvosának.

Az átadás bárminemű akadálya esetében az osztályos orvos a zárójelentés két példányát késedelem nélkül a kezelő orvosnak küldi meg úgy, hogy a beteg gyógykezelésében megszakítás ne következhessen be. (amennyiben a beteg más intézetbe kerül áthelyezésre, vagy otthonában további ápolási szakellátásra szorul, ápolási zárójelentést kell készíteni, melyet az orvosi zárójelentéssel együtt kell átadni a betegnek.) Ha az osztályos orvos a beteg mentővel történő szállításának szükségességét határozza meg, úgy a szállítást megelőző napon gondoskodik annak megrendeléséről, a szállítás várható idejére a beteget az osztályos nővérrel előkészítteti, és a mentőegység személyzetének a beteg szállítására vonatkozó dokumentumokat átadja. A beteg ellátásáért az osztály felelős mindaddig, amíg a mentőegység a beteget át nem veszi. Azoknak a betegeknek az elbocsátása, akiknek az intézeti elhelyezése jogszabály rendelkezése vagy az arra hivatott egészségügyi szerv rendelkezése (döntése) alapján történt, a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. Ha az intézetben a beteg szükséges és korszerű ellátásának személyi és tárgyi feltételei nem biztosítottak - állapotának megfelelően - gondoskodni kell a megfelelő intézetbe történő haladéktalan áthelyezéséről. A más intézetbe történő áthelyezést, illetve átvételt (felvételre) - a

vonatkozó jogszabálynak megfelelően - az osztályvezető főorvos kezdeményezi. A beteg más gyógyító-megelőző intézetbe történő áthelyezésének, lakására történő szállításának, a mentőszállítás igénybevételének szabályait a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. A beteget lehetőleg a délelőtti órákban kell elbocsátani, illetőleg más intézetbe elhelyezni. A távozó beteg részére a szükséges gyógyszereket legalább egy hét időtartamra biztosítani kell (recept felírás).

8.1.7

Elhalálozás

A haldokló beteghez az ápoló köteles orvost hívni, aki a körülményektől függően dönt a haldokló elkülönített elhelyezéséről. Ha lehetséges, az orvos engedélyezi, hogy a hozzátartozó, illetve egyéb, a beteg által kért személyek a beteget meglátogassák. A halál beálltát orvosi halott-vizsgálatnak kell megállapítani, és ezt a kórlapban rögzíteni kell. A halál beállta után az elhunytra 2 db lábcédulát kell rögzíteni, egyet a lábára, egyet a karjára, amennyiben azonosító karszalag van a karján, nem kell a karjára lábcédulát rögzíteni, az azonosító karszalagot kell rajta hagyni. Ezen felül 1 db lábcédulát az elhunyt mellé kell helyezni. A lábcédulát nyomtatott nagybetűvel kell kitölteni, jól olvashatóan golyóstollat használva, melynek anyagát a víz nem mossa le. Ha az elhalt személy birtokában olyan pénzösszeg és értéktárgy van, melyet korábban nem helyeztek letétbe, azokat két tanú jelenlétében a szolgálatot teljesítő ápoló jegyzékbe veszi és megőrzésről gondoskodik. Az elhalt után maradt tárgyakat írásbeli elismervény ellenében ki kell adni a kórlapon feltüntetett legközelebbi hozzátartozónak, vagy egy megjelölt személynek. Amennyiben a legközelebbi hozzátartozó személy a fenti módon nem állapítható meg, az elhunyt értéktárgyait (pénzét) a hagyatéki végzéssel rendelkező örökösnek kell kiadni. Az elhunyt a halál bekövetkeztét megállapító orvos halottvizsgálatát követően a halál bekövetkezésnek helyéről azonnal elszállítható és az elszállításának 2 órán belül meg kell történnie. A holttestek szállítását a Pathológiai Osztályra a székhelyen a szerződéssel rendelkező temetkezési vállalkozó, a telephelyen az ott szolgálatot teljesítő beteghordók végzik. A halott-vizsgálatra és a kórbonctani vizsgálatra a vonatkozó jogszabályok az irányadók.

8.1.8

A beteg és hozzátartozók tájékoztatása, titoktartási kötelezettség

Az orvosnak a beteget betegségéről és állapotáról tájékoztatni kell. Az orvos tájékoztatási kötelezettsége a beteg (a kórlapban megjelölt) hozzátartozóira, illetőleg a beteg gondozójára is kiterjed. A hozzátartozók körét, valamint a tájékoztatás terjedelmét a beteg és a vonatkozó

jogszabály határozza meg. A betegről adott felvilágosítás során az orvosnak körültekintően és a beteg állapotára való figyelemmel kell eljárni. A tájékoztatás időpontját általában úgy kell meghatározni, hogy ne zavarja az osztály munkáját. (pl. látogatási idő alatt) Nem szabad megengedni, hogy a hozzátartozók ilyen címen a látogatási időn kívül bejárjanak az osztályra. Lehetővé kell tenni, hogy rendkívüli esetben a beteg által megjelölt közeli hozzátartozók lehetőleg meghatározott időben - távbeszélőn is érdeklődhessenek a beteg állapota felől. Távbeszélőn csak a kórházi elhelyezés tényéről adható felvilágosítás. A tájékoztatás rendjét - a házirend és személyes közlés útján - a beteggel, illetve a hozzátartozókkal is ismertetni kell. Az osztály működési rendje határozza meg, hogy az osztály orvosai közül ki, milyen esetben, milyen mértékben és mikor adhat tájékoztatást a beteg hozzátartozójának. Az orvos az adott tájékoztatásért szakmailag és etikailag felelős. Egészségügyi szakdolgozó csak a beteg általános állapotáról adhat felvilágosítást. A beteget, illetőleg hozzátartozóját az intézetből történő elbocsátás előtt is megfelelő mértékben tájékoztatni kell az egészségi állapotáról, a gyógykezelés további módjáról és a követendő életmódjáról. A fegyveres erők és fegyveres testületek tagjainak állapotáról szóbeli, vagy írásbeli megkeresésre felvilágosítást kell adni elöljáró parancsnokának (megbízottjának). Ez a felvilágosítás az ápolás várható időtartamára, a szállíthatósága, a végleges gyógyulásra vonatkozhat, és nem lépheti át az orvosi titoktartás szabályait. A fegyveres erők és fegyveres testületek állományába tartozó orvosnak az orvosi titoktartás alá eső felvilágosítást is meg kell adni. A beteg munkáltatójának képviselőjét a beteg általános állapotáról, a rehabilitáció szükségességéről lehet tájékoztatni.

8.1.9

A beteg hozzátartozóinak értesítése

A fekvőbeteg osztályok kötelesek a beteg hozzátartozóját a megadott elérhetőségen haladéktalanul értesíteni az alábbi esetekben: •

Ha a beteg hozzátartozóját a felvételről értesíteni bármely okból nem képes és erre az osztályt felkéri, vagy erről nyilatkozni nem tud, az intézeti felvételről a beteg lakáscímére kell értesítést küldeni, (amennyiben a hozzátartozó elérhetősége megadott telefonszámon is lehetséges, úgy elegendő a beteggel kapcsolatos felvilágosítást így megadni, ezt azonban a dokumentációban rögzíteni szükséges). Ha a lakáscíme nem állapítható meg, intézeti felvételről a rendőrség helyi szervét kell értesíteni.

•

A beteg váratlan, súlyos állapotrosszabbodása, életveszélyes állapot kialakulása esetében.

•

Ha a beteget más intézetbe áthelyezik és a beteg erről hozzátartozóját értesíteni nem

képes. •

A beteg halála esetén.

•

A hozzátartozók értesítéséről a felvevő orvos, az ügyeletes orvos, illetőleg az osztályos orvos gondoskodik. Ezen értesítés történhet a jelenlévő hozzátartozó tájékoztatásával, táviratban, illetve telefonon. Az értesítés időpontjáról / távirat feladásról, a telefonon elért személyről az ápolási lapban / dokumentációban rögzíteni szükséges.

8.1.10 Az egészségügyi dokumentáció vezetésének rendje

A betegdokumentáció kezelését, annak vezetési rendjét a mindenkor hatályos jogszabályi előírások alapján kell végrehajtani.

8.1.11 A betegek kivizsgálása

Vizsgálatok • A beteg érdekében az intézetben el kell végezni mindazokat a vizsgálatokat, amelyek - a járóbeteg - ellátás keretében már elvégzett vizsgálatokon túlmenően a betegség megállapításához, a beteg állapotának megítéléséhez, a gyógykezelés eredményességének értékeléséhez szükségesek. • A betegek vizsgálatának tervét az érvényben lévő szakmai irányelvekkel összhangban az osztályos orvos, a részlegvezető, vagy az osztályvezető főorvos (helyettese) határozza meg. • A vizsgálati rend megtartásáért az osztályos orvos a felelős, aki gondoskodik a vizsgálatok tervszerűen, kellő időben történő végrehajtásáról és ezzel biztosítja, hogy a kivizsgálás időtartama a beteg felesleges terhelése nélkül a legrövidebb legyen. • Az intézetben fekvő betegkivizsgálása történhet az osztályon, más •

osztályon illetőleg annak közreműködésével.

• A beteg vizsgálatát lehetőleg az erre a célra kijelölt vizsgálati helyiségben kell elvégezni. • Az osztályos orvos a felvett, illetve átvett beteget sürgős esetben azonnal, egyéb esetben a lehető leghamarabb köteles megvizsgálni. • Fel kell venni, illetőleg ki kell egészíteni a felvételi diagnózist (az első •

vizsgálatkor feltételezett diagnózist)

• Az osztályos orvos feletteseaz újonnan felvett beteget közvetlen életveszély •

esetén azonnal, egyébként a következő orvosi vizit alkalmával köteles

•

megvizsgálni, a megkezdett kezelést, a bejegyzett adatokat ellenőrizni, szükség szerint módosítani és a további vizsgálatokat, gyógykezelést elrendelni.

• Az osztályvezető főorvos (helyettes) a sürgős és súlyos betegeket szükség esetén soron kívül, akár naponta többször is köteles megvizsgálni. • Az ellenőrzéseket, a kiegészítő intézkedéseket az etikai követelmények betartásával végzi. Orvosi vizitek • Az orvosi vizit a beteg vizsgálatának, információszerzésnek, továbbá a beteg és a gyógyító

személyzet rendszeres személyes kapcsolatának egyik fontos, a beteg melletti formája. • Törekedni kell arra, hogy a vizit ne váljék formálissá, ne sértse meg az orvosok közötti,

illetve az orvos - beteg viszony etikai és titoktartás szabályait. • A betegvizsgálat, gyógykezelés, beteggel való foglalkozás nemcsak az orvosi viziteken

történik. Az ellátás színvonalának emelése érdekében minden lehetőséget (osztályos orvosi vizsgálat, szakvizsgálat stb.) fel kell használni a beteg és az egészségügyi dolgozók kapcsolatának elmélyítésére. • Az orvosi vizitek gyakoriságát, időpontját, a résztvevő személyeket az osztály jellegétől és

a beteganyagtól függően az osztályvezető főorvos, az osztály működési rendjében határozza meg. • A vizitek időpontját úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a betegek folyamatos

észlelését, de ne zavarja a betegek egyéb ellátását (étkezés, délutáni pihenő, látogatás, vizsgálati anyagok levétele stb.) • Az osztályos orvos naponta legalább kétszer vizitel. • A vizit során a vizitelő orvos minden beteget a szükséges mértékben megvizsgál, állapotát,

ellátását (diéta, gyógyszer, ápolás, kötés, stb.) és a korábbi utasítások megtartását ellenőrzi, valamint megadja a további utasításokat. • Az osztályvezető főorvos (helyettes) által tartott viziten a beosztott orvos ismerteti a

betegek klinikai adatait (tünetek, leletek, stb.) • Az

osztályvezető főorvosnak (helyettesének) azonban már a vizit előtt (pl.

munkakezdéskor megtartott referáláson) tájékozódnia kell a beteg állapotáról, ezzel is elkerülve, hogy a beteg előtt tárgyalják, vitassák meg a betegségét. • A felettes orvos az ellenőrzést, a kiegészítéseket a beosztott orvos (orvosok) véleményét is

mérlegelve, az etikai követelmények betartásával köteles végezni. • Az ügyeletes orvos az osztály munkarendjében meghatározott esti órákban valamennyi

betegágynál vizitet tart, hogy a betegeket ellenőrizze, ellássa, esetleges kívánságaikat

meghallgassa, és szükség szerint intézkedjék. •

Heti pihenőnapokon (szombat, vasárnap), munkaszüneti napokon az ügyeletes, illetve műszakot teljesítő orvos az osztályos orvosnál el őírtak szerint vizitel és ezzel is biztosítja az ellátás folyamatosságát.

•

Ezeken a napokon - amennyiben az ügyeletes orvos nem szakorvos - az osztályvezető főorvos, vagy az általa kijelölt szakorvos is vizitel és a súlyosabb állapotban lévő betegeket, vagy akiknek állapota rosszabbodott, ellátja, illetőleg az ügyelet alatt felvett betegeket megvizsgálja, kezelésükben közreműködik. Illetőleg a szükséges utasításokat megadja.

Más osztályok közreműködésével végzett vizsgálatok: Az osztályok együttműködése: •

A kórisme, a gyógykezelési terv megállapításához, valamint a gyógykezelés eredményességének érdekében - a beteg állapotának megfelelően - igénybe kell venni a betegellátó és központi diagnosztikus osztályok által végzett szakvizsgálatokat.

•

Más osztályokon történő szakvizsgálatra, vagy konzíliumra csak járóbetegeket lehet küldeni a röntgen kivételével. A konzíliumnak lehetőleg a betegágynál kell történnie és nem a beteget szállítani.

•

A szakvizsgálat célzottan történik. Az esetek egy részében kezdeményezése nem feltételezi a szakvizsgálatot végző szakorvos előzetes véleményének kikérését.

•

A vizsgálatra felkért osztállyal közölni kell a kért vizsgálat nemét (a vizsgálat módját, a szakvizsgálatot végző osztály osztályvezető főorvosa határozza meg), a diagnózist (a feltételezett diagnózist, vagy differenciál diagnosztikai problémát) továbbá minden olyan klinikai adatot, amely a szakvizsgálat elvégzésének hatékonyságát biztosítja, illetőleg elősegíti.

•

Az országos intézetek által kiadott módszertani irányelvekben megjelölt feltétlenül elvégzendő vagy ajánlott szakvizsgálatokat lehetőleg az intézetbe utalás előtt, a járóbeteg ellátás keretében kell elvégezni, és azokat megismételni csak megfelelő szakmai indokok alapján szabad.

•

Szakvizsgálatot csak orvos kérhet. Az osztályos orvos a vizsgálat eredményéről

•

(szakvéleményről) lelet formájában értésül. A beteg előkészítéséről a szakvizsgálatot kérő lap megfelelő kitöltéséről az osztályos orvos, a beteg szükség szerinti szállításáról, kiséréséről, a vizsgálaton való pontos megjelenéséről az osztályos nővér gondoskodik.

•

A szakorvos által közölt lelet (vizsgálati eredmény) a kórlaphoz csatolandó. A vizsgálat

jelentőségétől függően a szakvizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredménnyel kapcsolatban szakvéleményét is köteles közölni. (írásban, számítógéppel) •

A beteg valamint a gazdaságosság érdekében kerülni kell minden felesleges szakvizsgálatot.

•

Az egészségügyi szakdolgozók által végezhető vizsgálatok körére a vonatkozó jogszabály az irányadó. A Kórház megfelelő vizsgakövetelmények kidolgozását követően feladatokat delegálhat a szakdolgozók részére. Ezt külön eljárásban kell rögzíteni.

•

A beteg (hozzátartozója) hozzájárulása tekintetében a műtétre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A műtétnek minősített vizsgálati eljárás, továbbá olyan vizsgálati, vagy gyógyító eljárás alkalmazásának szükségessége esetén is, amely a beteg életét közvetlenül veszélyezteti.

•

Amennyiben a betegség megállapításához, a célszerű gyógykezelés megítéléséhez bonyolult, vagy többirányú szakvizsgálat látszik szükségesnek, ennek elbírálása céljából az illetékes szakorvos bevonásával szaktanácsadást (konzíliumot) kell tartani.

•

A konzíliumot az osztályvezető főorvos vagy helyettese, ügyeleti időben az osztályos orvos is kezdeményezi. Az osztályvezető főorvos (helyettese) a beteg, illetve a közvetlen hozzátartozó kérelmére is kezdeményezhet konzíliumot, ha a kérelmet indokoltnak tartja.

•

Elutasítás esetében a beteg vagy hozzátartozója kérelmével a Kórház vezetőjéhez fordulhat.

•

Ügyeleti időszakban, sürgős esetben konzíliumot kezdeményezhet az ügyeletvezető (ügyeletes) orvos is. Konzíliumot javasolhat az 1. pontban említett szakvizsgálatot végző osztály osztályvezető főorvosa, vagy helyettese is.

•

Az osztályos orvos gondoskodik a beteg előkészítéséről, felvilágosításáról és biztosítja, hogy a tanácskozáson a betegre vonatkozó kórelőzményei, vizsgálati, gyógykezelési adatok a résztvevő orvosok rendelkezésére álljanak.

•

A konzíliumon a beteg osztályos orvosa, az osztályos orvos felettese, a felkért- esetleg más intézetből kért - konziliárius (szakorvosok) vannak jelen, és a beteg vizsgálata alapján, együttesen javaslatot tesznek a beteggel kapcsolatos további teendőkre (további szakvizsgálatra, gyógymódokra, eljárásra).

•

A tanácskozás eredményét - eltérés esetében különböző véleményeket is - illetőleg a tanácskozás alapján végzett további szakvizsgálatok eredményét (szakvéleményt) a kórtörténetbe kell bejegyezni.

Kórtörténet vezetése:

•

Az orvosoknak az általa vizsgált és gyógykezelt beteg állapotáról, adatairól, saját tevékenységéről és intézkedéseiről külön jogszabályban megállapított rendelkezések szerint írásbeli feljegyzést kell készíteni.

•

Az írásbeli feljegyzések adataira kiterjed a titoktartási kötelezettség, ennek megfelelően kell az orvosnak az írásbeli feljegyzéseket kezelnie és tárolnia.

•

A beteg távozásakor részletes zárójelentés elkészítése három példányban. (egy példány a kórlapban marad), amelynek tartalmaznia kell az ápolási dokumentációt, ápolási lapot is.

•

A (finanszírozáshoz szükséges) adatlap szabályok szerinti kitöltése, és megőrzése a kórlapban.

•

A zárójelentést és a finanszírozási adatlapot a kezelő orvosnak és az osztályvezető orvosnak kézjegyével és pecsétjével kell ellátnia.

8.1.12 A betegek gyógykezelése, ápolása, gondozása

•

Gyógykezelés

A betegek számára biztosítani kell mindazokat a gyógyeljárásokat, amelyek gyógyulásukhoz, munkaképességük, keresőképességük lehetővé és mielőbbi helyreállításához, panaszaik megszüntetéséhez szükségesek. A betegek gyógykezelésének tervét, az érvényben lévő szakmai irányelvekkel (módszertani levelekkel) összhangban az osztályos orvos közvetlen felettese, indokolt esetben az osztályvezető főorvos (helyettese) határozza meg. A diagnózis megállapításához hasonlóan a beteg gyógykezelési tervének meghatározása és végrehajtása is szükségessé teszi az osztály orvosainak és más osztály, központi diagnosztikai, terápiás osztály orvosainak együttműködését, kollektív munkáját. A betegek gyógykezelését elsősorban az osztályos orvos végzi, felettese közvetlen irányítása mellett. Az osztály kezelési eljárásánál, beavatkozásánál, melyeknek elvégzéséhez az osztályos orvosnak nincs kellő tapasztalata, gyakorlata, a felettesnek jelen kell lennie, illetőleg a beavatkozást a felettesnek kell elvégeznie. Törekedni kell a gyógyító munka arányos és tervszerű elosztására. Az orvos által előírt gyógyszerek szétosztását az arra kijelölt egészségügyi szakdolgozó (nővér) végzi és ellen őrzi azok bevételét. Az egészségügyi szakdolgozó által végezhető gyógyító ténykedések körére a vonatkozó jogszabály az irányadó. Ha a szükséges gyógykezelés az osztályon nem biztosítható, a beteget a szükséges gyógykezelés

elvégzése céljából a Kórház megfelelő osztályára kell utalni. A betegnek gyógykezelés végett más osztályra való utalásról - felettesének rendelkezése szerint - az osztályos orvos intézkedik.

•

A betegek ápolása

Az intézmény ápolásfilozófiája az személyiség tiszteletén, a holisztikus szemléletű páciens központúságon és a szakértelemmel végzett folyamatos, törésmentes gondoskodáson alapul. •

Az ápolás a gyógyító - megelőző munka szerves része, amelyet a fekvőbeteg gyógyintézetben orvos utasítása alapján, illetőleg egyes tevékenységek tekintetében azzal összhangban önállóan, vagy felügyelet mellett az egészségügyi szakdolgozók és az ápolásban közreműködő egyéb egészségügyi dolgozók végeznek. A beteg ellátása team munkában történik, az orvosok, ápolók és egyéb eü. szakemberek szakképzettségüknek megfelelő munkamegosztásban kötelesek együttműködni.

•

Az ápolási munka szakmai irányításáért, szervezéséért az ápolási igazgató a felelős, aki e feladat keretében összehangolja és ellenőrzi a középvezető szakdolgozók irányítási és szervezési tevékenységét. Az osztályon történő ápolási munka közvetlen irányítója, ellenőrzője és összehangolója az osztályos főnővér.

•

Az ápolás célja a betegségek megelőzése és az egészség előmozdítása, fenntartása vagy helyreállítása, terminális állapotban a békés meghalás méltóságteljes körülményeinek biztosítása. Mindezt a szakszerűség, hatékonyság és gazdaságosság messzemenő szem előtt tartásával kell alkalmazni. Az ápolás megvalósítását a humánus ellátás, az ápolási folyamat szisztematikus problémamegoldó módszerével - a klinikai eredmény elérése érdekében - a törvényi és szakmai előírásoknak ill. a

dokumentálási kötelezettségnek eleget téve kell végezni. Az ápolási szolgáltatást személyre szabottan, az egyén szükségleteire alapozva, folyamatszemlélettel kell nyújtani. A különböző ápolói munkakörökhöz kapcsolódó konkrét ápolási feladatokat személyre szólóan a munkaköri leírás tartalmazza. •

A betegek étkeztetése:

A betegek étkeztetésének rendjét (diéta neve, étkeztetés módja, száma stb.) - a betegség természetétől, a beteg állapotától, a végzendő vizsgálatok és gyógykezelés jellegétől függően - az osztályos orvos a dietetikussal együttműködve állapítja meg. A beteg kívánságait - a lehetőségekhez mérten figyelembe kell venni.

Az orvosi utasításnak megfelelően az ételrendelésről az osztályos főnővér gondoskodik, a dietetikussal szorosan együttműködve. Az étel szétosztását a részlegvezető szakképzett nővérek irányításával végzik az osztályon. Segédnővér csak a felszolgálásba vonható be. A tálalás és az étkezés kultúráltságát biztosítani kell. A járóképes betegek az osztályon étkezésre kijelölt helyen étkeznek. A fekvőbetegek részére az ételt az ágynál kell felszolgálni, ha szükséges az ápoló megeteti a beteget. A betegszobában ételt tárolni nem szabad. Ételmaradék sem a kórteremben, sem az osztályon nem maradhat. A hulladékot, ételmaradékot minden étkezés után azonnal el kell távolítani az osztályról. A beteg az otthonról kapott, vagy behozott ételt bemutatja az ápolónak, aki az orvosi előírásnak megfelelő ételek elfogyasztását engedélyezi, illetve gondoskodik annak az osztályon történő kulturált és higiénés szabályoknak megfelelő tárolásáról (hűtőszekrény). Felnőttek esetében az ételt naponta háromszor a Házirend-ben meghatározott időkben kell kiszolgálni. Ennél gyakoribb, napi négyszeri vagy ötszöri étkeztetést a kezelőorvos (törölve) által elrendelt esetben lehet biztosítani. A nyelésképtelen betegek esetében a táplálást infúziós oldatokkal vagy az igényeknek megfelelő szondatápszerekkel biztosítani kell. A megfelelő készítmények kiválasztása - a kezelőorvossal közösen - a diétás szolgálat feladata, beszerzése - az osztályos orvos rendelkezése alapján - az Intézeti Gyógyszertár kötelessége.

8.1.13 Műtéti tevékenység

•

A betegek műtét előtti kivizsgálása, előkészítése:

A műtét az orvostudomány mindenkori állása szerint, indokolt esetben a korszerű orvostudománynak megfelelő módon szabad elvégezni. Jogszabály meghatározott műtét végzését megtilthatja, vagy külön feltételhez kötheti. A műtét javallatához szükséges vizsgálatok elvégzése (elvégeztetése), valamint a más intézményben (osztályon) történt vizsgálatok leleteinek beszerzése annak az osztálynak a feladata, ahol a beteg fekszik. A vizsgálatok végrehajtásáról, valamint a szükséges szakorvosi vélemények beszerzéséről az osztályos orvos gondoskodik. A vizsgálatok elvégzése után - szükség szerint - esetmegbeszélést (konzultáció), konzíliumot kell tartani. Mindezek figyelembe vételével a műtét javallatáról a beteget kezelő illetve további kezelésre átvevő osztály vezetője (helyettese) dönt. Ha a beteg nem azon az osztályon fekszik, ahol a műtétet elvégzik, a beteget lehetőség szerint a műtéti osztályon, vagy a betegség kezelésére egy megfelelőbb osztályon kell elhelyezni. Ha a beteg állapota olyan műtétet tesz szükségessé, melynek elvégzéséhez illetőleg a műtét utáni korszerű ellátásához a személyi, vagy tárgyi feltételek hiányoznak, az osztályvezető főorvos (helyettese) - előzetes helybiztosítás után - a beteget a megfelelő intézménybe áthelyezi.

A felvétel és a műtét elvégzése közötti időt a szakmai szabályok maradéktalan figyelembevételével a lehető legrövidebbre kell csökkenteni. Ebből a célból a sürgős ellátásra nem szoruló, műtét elvégzésére - felvételre előjegyzett beteg esetében - a szükséges és elvégezhető vizsgálatok lehetőség szerint még az intézeti felvétel előtt a járóbeteg-ellátás keretében kell elvégezni. Az osztályon haladéktalanul meg kell kezdeni a műtét előkészítéséhez szükséges, huzamosabb ideig tartó gyógyszeres vagy egyéb kezelést. A műtét elvégzése előtt be kell szerezni a szükséges szakorvosi véleményeket, illetőleg szükség szerint konzíliumot kell tartani (belgyógyászat, radiológiai, laboratóriumi, gyermekgyógyászati, aneszteziológiai, stb. szakvélemény, illetőleg konzílium). Ennek során határozza meg az aneszteziológus is a műtéti érzéstelenítés módját, a közvetlen műtét előtti vizsgálatokat és a gyógyszeres előkészítést. A műtét előtti vizsgálatok és a gyógyszeres előkészítés végrehajtásáért az osztályos orvos felelős, aki intézkedik, hogy az esetleg szükségessé váló vérkészítmények a műtét folyamán rendelkezésre álljanak. Az osztályos orvos közvetlenül a műtét el ott is ellenőrzi a beteg állapotát és arról szükség esetén jelentést tesz felettesének, vagy a műtét végzésére kijelölt orvosnak. Az osztályos nővér az osztályos orvos által rendelt műtéti előkészítő beavatkozásokat időben elvégzi.

Gondoskodik, hogy a kórlap, a lázlap, a leletek, röntgenfilm dokumentáció, stb. a műtőben rendelkezésre álljanak. Közvetlen életveszély esetén az észlelő orvosnak (osztályos orvos, ügyeletes orvos, stb.) képzettségének lehetőségeinek megfelelően önállóan mérlegelve és döntve, azonnal meg kell kezdenie, illetőleg el kell végeznie a szükséges életmentő, műtéti jellegű beavatkozásokat (reanimatios tevékenység, intubálás, stb.). Egy időben intézkednie kell, hogy az illetékes

szakorvost

(szakorvosokat)

haladéktalanul

a

beteghez

hívják.

A

betegnek

(hozzátartozónak) a műtétről való tájékoztatása, illetőleg a műtéthez való hozzájárulására a vonatkozó jogszabály az irányadó. •

A betegek műtét utáni megfigyelése:

A beteget műtét után folyamatos megfigyelés alatt kell tartani. Kisebb megterhelést jelentő műtét után a beteget a kórteremben kell elhelyezni. Általános érzéstelenítésben végzett, nagyobb megterhelést jelentő műtét után a beteget - állapotától függően - szükség esetén az intenzív betegellátó részlegen kell elhelyezni. Azon az osztályon, ahol kialakításra került, őrző (postoperatív) szobában kell elhelyezni és megfigyelni az állandó megfigyelésre szoruló, de nem életveszélyes állapotban lévő beteget a műtét fokozott veszélyeztetettsége időtartamára. Az intenzív betegellátó részlegen, osztályon kell elhelyezni a kritikus állapotban lévő, vitális

funkcióban károsodott betegeket, illetőleg a műtét után előreláthatólag intenzív ellátásra szoruló betegeket. Itt kell elhelyezni azokat a betegeket is, akiknek állapota az őrző (postoperatív) betegszobában a műtét utáni időszakban nem rendeződött és a továbbiakban intenzív ellátásra van szükségük. A betegellátó osztály, műtő részlegének működését az osztály működési rendje határozza meg. A műtő részlegben csak azok az egészségügyi dolgozók tartózkodhatnak, akiknek állandó szolgálati helye a műtőrészleg, vagy esetenként oda szolgálatra beosztottak, továbbá azok, akiknek ott tartózkodását a műtőrészleg vezetője külön engedélyezi. A műtőrészlegbe való belépés csak a zsilipen keresztül történhet, ahol a műtőben rendszeresített öltözékbe kell átöltözni. Távozáskor a műtőrészlegből a műtői ruházatot kivinni nem szabad. A betegek műtőn belüli szállítása megfelelő szállítóeszköz (tolókocsi, műtőasztal) segítségével történik. A betegek az osztályon használt öltözékben nem juthatnak a műtőbe. A szállítóeszköz karbantartása, tisztántartása és szükség szerinti fertőtlenítése, a műtőrészleg feladata. A műtőrészleg betegszállító eszközeit más célra igénybe venni nem szabad. Gondoskodni kell a szennyes, tiszta steril anyagok (gyógyszer, vegyszer, kötszer, fehérnemű) megfelelő elkülönített kezeléséről, szállításáról, tárolásáról. A műtői műszer és öltözet - kivéve speciális eseteket - a betegellátó osztályokra nem kerülhet. A műtét végzéséhez szorososan együttműködő munkacsoportot kell alakítani. E munkacsoportban a betegség természete szerint illetékes osztály részéről a műtőorvos és asszisztenciája, az aneszteziológus orvos és asszisztense, a műtőrészleg részéről a műtőasszisztens és a hozzá beosztott műtőssegéd vesz részt. A műtéti munkacsoport szükség szerint egyéb szakágak (osztályok) képviselőivel is bővülhet. A műtéti munkacsoport a feladat, a felelősség és hatáskör átruházása révén a műtét ideje alatt önálló egységként végzi munkáját. Vezetője a műtőorvos. A műtőorvos az osztályvezető főorvos által esetenként kijelölt orvos. Az érzéstelenítést végezheti aneszteziológus szakorvos, vagy az aneszteziológiai és intenzív terápia szakorvos képzési rendszerébe

akkreditált

szakorvos-jelölt

(rezidens)

kizárólag

szakorvosi

felügyelettel.

Aneszteziológus asszisztens általános érzéstelenítést orvosi felügyelet mellett végezhet. A műtéti munkacsoporton belül az egyes szakágak képviselői (műtőorvos, aneszteziológus orvos, műtőasszisztens) tevékenységüket az adott szakmai szabályoknak megfelelően, önálló felelősséggel

végzik.

A

műtőorvos

biztosítja

a

műtéti

munkacsoport

legteljesebb

együttműködését. Fentieket az osztályok működési szabályzataiban konkretizálni kell. Műtétet önálló felelősséggel - közvetlen életveszély kivételével - csak szakorvos végezhet. Amennyiben a műtőorvos nem szakorvos, a műtéti asszisztenciában legalább egy, a szakmában járatos szakorvosnak kell lennie,

akinek feladata a műtét irányítása és szükség esetében végzésének átvétele. Az érzéstelenítés menetének dokumentálása az aneszteziológus team feladata. A műtéti leírás a műtéti napon kell, hogy történjen, valamint az altatási jegyzőkönyv egy-egy példánya a beteg kórlapjában kerül megőrzésre. A műtét dokumentálását az operáló orvos végzi. Biztosítani kell, hogy a műtőrészleg, a szükség szerinti műtétek végzésére az ügyeleti időszakban is teljes mértékben rendelkezésére álljon. Az altató készülékek működőképességét az altató orvos altatás előtt köteles ellenőrizni. A központi gázellátás folyamatos ellenőrzését és biztosítását a Műszaki Osztály vezetője által erre a feladatra kinevezett szakember végzi.

8.1.14 Központosított diagnosztikai és terápiás, valamint egyéb

osztályok, részlegek és kihelyezett egységeik működése A működés általános elvei: Fenti osztályok és részlegek, valamint azok kihelyezett egységei működési rendjét úgy kell meghatározni, hogy összhangba kerüljön a betegellátó osztályok és szakrendelések működési rendjével. Ezek részletezését az osztályok működési rendjében kell rögzíteni. Központosított diagnosztikai osztályok a klinikai osztályok által kért vizsgálatokat folyamatosan kötelesek elvégezni. Sürgős esetben a kapott vizsgálati eredményt a vizsgálatot kérő osztály részére számítógépen közli, majd validálás után írásban is közölni köteles. A kórházi ápolás alatt álló és a járóbeteg-ellátás keretében jelentkező betegek ellátását külön időben kell a lehetőségekhez képest végezni. A diagnosztikai és terápiás gépek, műszerek, eszközök jobb kihasználása érdekében részben két műszakkal, részben ügyeleti szolgálat szervezésével biztosítjuk folyamatos működését. A vizsgálathoz szükséges anyagok levételét általában a vizsgálatot kérő osztályon kell biztosítani. Speciális esetekben a diagnosztikus osztály kijelölt dolgozói veszik azt le a betegtől. A vizsgálati anyagot a vizsgálatot kérő osztály szállítja a vizsgálat helyére. Munkaidőben a laboranyagot a szállítószolgálat / fuvarozási vállalkozás továbbítja a laboratóriumba és az ÁNTSZ -be, valamint a vérellátó központba. Amennyiben a vizsgálat elvégzése közben olyan körülmények merülnek fel, amelyekre a vizsgálatot, kezelést kérő orvos nem tért ki, de felderítése (megállapítása) a beteg egészségi állapotára befolyással lehet, ezt a vizsgálatot, gyógykezelést végző osztály a szakvéleménnyel egyidejűleg tartozik a vizsgálatot kérő osztállyal közölni. Ha a kért vizsgálat elvégzése folyamán a diagnosztikai osztályon más vizsgálat elvégzésének

szükségessége is felmerül, és az ugyanabból a vizsgálati anyagból is elvégezhető, a diagnosztikai osztály orvosa köteles azokat is elvégezni (elvégeztetni) és az eredményt véleményével együtt a vizsgálatot kérő osztályra eljuttatni. A beteg ismerete esetén a diagnosztikai osztály vezetője azt észleli, hogy a vizsgálatot kérő orvos szakmailag megalapozatlan, nem megfelelő irányú, felesleges vagy feleslegesen gyakori vizsgálatokat kér, vagy a sürgősségi jelzést indokolatlanul használja, felvetheti, illetve köteles az orvos felettesének figyelmét felhívni, ismételt esetben az orvosigazgató vagy az orvosigazgatóhelyettesnek jelenteni.

Szükséges, hogy a központosított diagnosztikai és terápiás, valamint egyéb osztályok (részlegek) a betegellátó osztályokkal szabályozottan, szorosan együttműködjenek, orvosaik a betegellátó osztályokkal szabályozottan, szorosan együttműködjenek, orvosaik a betegellátó osztályok esetmegbeszélésein és a konzíliumokon aktívan részt vegyenek. A tudományos munkához szükséges szakvizsgálatoknak a diagnosztikai osztályokon történő elvégzését csak a főigazgató - az illetékes központi diagnosztikai osztály osztályvezető főorvosának meghallgatásával - engedélyezheti. A fenti osztályok vezetőinek törekedni kell a diagnosztikai és terápiás gépek, műszerek, eszközök folyamatos üzemeltetésére, állaguk megóvására, rendszeres szervízelésére. Az osztályvezető főorvosok készítik el osztályuk Szervezeti - Működési szabályzatát, amelyeket a főigazgató hagy jóvá.

A működés részletes szabályai A központosított diagnosztikai és terápiás osztályok, a gyógyszertár valamint egyéb osztályok (részlegek) és kihelyezett egységeik részletes szabályait a vonatkozó jogszabályok, illetőleg irányelvek határozzák meg, valamin a saját Szervezeti Működési Szabályzatuk.

8.2 8.2.1

A járóbeteg ellátási rend Általános szabályok

A járóbetegek ellátása osztályos háttér nélkül önállóan működő szakrendeléseken, a fekvőbeteg osztályok ambulanciáján, szakambulancián és gondozókban (továbbiakban összefoglalóan: járóbeteg-rendelés) történik. A járóbeteg rendelések a főigazgató engedélyével az erre kijelölt helyiségekben működhetnek. A járóbeteg ellátásra kijelölt helyiségeken kívül az osztályokon járóbetegek fogadása nem történhet. A Kórház osztályaival szervezeti egységben működő járóbeteg rendelések működését az adott

osztály működési rendjében részletesen szabályozni kell. A járó és fekvőbeteg ellátás működési rendjét a szakmai és gazdaságossági elveknek megfelelően kell kialakítani. Az osztályos háttér nélkül, önállóan működő szakrendelések működési rendjét az orvosigazgatóval vagy az orvosigazgató-helyettessel történt előzetes egyeztetés után a szakrendelő vezetője készíti el.

8.2.2

Betegfogadási lista

Kórházunk a törvényi előírásnak megfelelően szakrendelésenként vezeti a betegfogadási listát. A beteg, a beteg beleegyezése esetén háziorvosa vagy kezelőorvosa kezdeményezheti személyesen, telefonon a listára történő felvételt. Ezen feladat szakmai felügyeletével a gazdasági igazgatóság informatikai szervező munkakörben foglalkoztatott dolgozója a felelős.

8.2.3

A betegfogadás rendje

A betegfogadás rendjét minden járóbeteg rendelésen írásba kell foglalni. A betegfogadás rendje tartalmazza a rendelési időt, az ellátott betegek körét, a betegfogadás szabályait. A járóbeteg rendelés rendelési idejét az osztályvezető főorvos (ennek hiányában a vezetőorvos) javaslatának figyelembevételével az orvosigazgató vagy az orvosigazgató-helyettes határozza meg. A rendelési idő megállapításánál - lehetőség szerint - a betegek (munkából történő legkevesebb kiesés, közlekedési lehetőségek, stb.) és az együttműködő járóbeteg rendelések igényeinek figyelembe vétele mellett kell megállapítani. A járóbeteg rendelésen ellátott betegek körének magában kell foglalnia a sürgős ellátásra szoruló betegeket, valamint azokat a biztosítottakat, akik az adott járóbeteg rendelés szakmai beutalási rendben meghatározott ellátási területén állandó vagy ideiglenes lakással rendelkeznek. A betegfogadás rendjét, naprakész állapotban ki kell függeszteni a járóbeteg rendelés várójában és meg kell küldeni az ÁNTSZ megyei és városi intézeteinek, valamint az ellátási területen dolgozó háziorvosoknak és a Kórház többi osztályának (járóbeteg rendelésének).

8.2.4

Járóbeteg rendelés és igénybevétele

A beteg az egyes járóbeteg rendeléseket a beutalásra vonatkozó jogszabályok és rendelkezések figyelembe vételével, a fogadás időpontjának előj egyeztetésével vagy anélkül veheti igénybe. Előjegyzés esetén a beteg a járóbeteg rendelést előre meghatározott időpontban (napon és órában) keresi fel. A beteget a járóbeteg rendelés orvosa jegyzi elő, a fogadás időpontját a beteggel vagy beutaló orvosával egyeztetve határozza meg. Az előjegyzésnél a keresőképtelen állományban lévő

betegeket lehetőség szerint, előnyben kell részesíteni. A jelentkezési idő előjegyzése nélkül veheti igénybe a járóbeteg rendelést az a beteg aki: •

Elsősegélynyújtásra vagy sürgős orvosi ellátásra szorul,

•

Nem Miskolcon lakik vagy első alkalommal jelentkezik.

A járóbeteg rendelésen azokat a betegeket, akik a rendelési idő tartama alatt jelentkeznek, fogadni kell, meg kell vizsgálni, állapotától függően el kell látni illetve előjegyeztetni.

8.2.5

A járóbeteg ellátása

A járóbeteg rendelésen a betegek ellátását az osztályvezető főorvos (helyettese) által kijelölt, önállóan működő szakrendelésen, az ott alkalmazásban álló szakorvosok végzik. A járóbeteg rendelést végző szakorvos a betegek vizsgálatát és gyógykezelését - az érvényben lévő szakmai irányelvekkel összhangban - felettese, indokolt esetben az osztályvezető főorvos útmutatásainak illetve utasításainak megfelelően végzi. A járóbeteg rendelést végző orvos bármilyen okból bekövetkező távolmaradása esetében helyettesítésről az illetékes osztályvezető főorvos, önállóan működő szakrendelés esetén az orvosigazgató vagy az orvosigazgató-helyettesek köteles kellő időben gondoskodni. A járóbeteg rendelést végző szakorvos kérésére az osztályvezető főorvos (helyettese) a problematikus beteget megvizsgálja, a megkezdett ellátást ellenőrzi, szükség szerint módosítja, és további vizsgálatokat, gyógykezelést rendelhet el.

A betegek ellátásának sorrendje: •

Sürgős ellátásra szorulók

•

Előjegyzett betegek az előjegyzés időpontjában

•

Érkezési sorrend

A járóbeteg rendelésen el kell végezni vagy végeztetni mindazokat a vizsgálatokat, melyek a betegség megállapításához, a beteg állapotának megítéléséhez szükségesek.

A járóbeteg rendelésen a beteg vizsgálatában csak azok az egészségügyi dolgozók vehetnek részt, illetve a vizsgálóhelyiségben csak azok tartózkodhatnak, akiknek állandó szolgálati helye a járóbeteg rendelés, vagy esetenként oda szolgálatra, képzésre beosztottak, továbbá azok, akiknek ott tartózkodását a rendelés vezetője a beteg hozzájárulásával engedélyezi.

Az orvosi etikai és titoktartás követelményeinek a járóbeteg rendelésen is maradéktalanul érvényesíteni kell.

A járóbeteg rendelések együttműködése

8.2.6

A járóbeteg rendelések a szakszerű és gazdaságos betegellátás érdekében kötelesek szorosan együttműködni, egymásnak és a fekvőbeteg osztályoknak minden szükséges segítséget megadni.

Gyógykezelés a járóbeteg rendelésen

8.2.7

A járóbeteg rendellés orvosa a beteget betegségéről és állapotától függően részesíti gyógykezelésben. Ha a beteg kezelésére a szakvizsgálat alapján háziorvosa vagy szakvizsgálatot kérő más szakorvos illetékes, a beteget a leletek és a szakvélemény közlésével hozzá kell irányítani.

Ha a beteg szakorvosi kezelésre szorul, gyógykezelésben részesíti, részére szükség szerint gyógyszert, gyógyászati segédeszközt rendel, a gyógykezeléssel és a követendő életmóddal kapcsolatos felvilágosítást megadja és a beteget a leletek, szakvélemények valamint gyógyeljárásra és szakorvosi ellenőrzésre vonatkozó javaslatának közlésével háziorvosához irányítja. Ha a beteg intézeti kivizsgálásra, gyógykezelésre, ápolásra szorul, a járóbeteg rendelés orvosa intézkedik beutalása iránt, illetve felvételre előjegyzi. Indokolt esetben szanatóriumi beutalásra tesz javaslatot. A járóbeteg rendeléseken - sürgős szükség esetét kivéve nem alkalmazható olyan orvosi beavatkozás, amely az orvostudomány mindenkori állása, illetve a vonatkozó jogszabályok szerint kizárólag fekvőbeteg gyógyintézetben végezhető el. E szabály nem vonatkozik a fekvőbeteg osztályokkal szervezeti egységben és azonos telephelyen működő járóbeteg rendelésekre.

8.2.8

•

A gondozás A gondozottak köre

Gondozásban azokat a biztosítottakat kell részesíteni, akiknek gondozását jogszabály elrendeli és az érvényes szakmai beutalási rend szerint az illetékes osztály ellátási területén állandó - vagy ideiglenes lakással rendelkeznek. Ha az előfeltételek biztosíthatók, az illetékes háziorvos egyetértésével mindazok gondozásba vonhatók, akik egészségi állapotuk, veszélyeztetettségük miatt az adott szakma elvei szerint rászorulnak.

A gondozással kapcsolatos speciális feladatok Az illetékes osztályok (járóbeteg szakrendelések) működési területükön szakmailag irányítják és segítik a háziorvosok gondozási munkáját. Az osztályvezető főorvosok szakterületüknek megfelelően -

Szakmailag irányítják a gondozást

-

Szervezik a háziorvosok, valamint az osztály (járóbeteg szakrendelések) együttműködését a gondozási munkában

Az osztályok működési rendje

8.3

A Kórház egyes szervezeti egységeinek (osztályok, önálló részlegek) tevékenységét az adott egység működés rendje szabályozza. A működési rendet az egység vezetője az érintett dolgozók javaslataira is figyelemmel dolgozza ki, és a főigazgató hagyja jóvá.

A működési rendet írásba kell foglalni. A munkahelyeken minden dolgozóval ismertetni és biztosítani kell, hogy az érintett dolgozók számára az bármikor hozzáférhető legyen. A működési rend egy példányát a központi irattárba kell megőrizni.

Azoknak a kérdéseknek a szabályozását, amelynek több egység munkáját, kapcsolatát, együttműködését érintik, a Kórház Szervezeti és Működési Szabályzatával, vagy a főigazgató által kiadott rendelkezések figyelembevételével kell rendezni.

Az osztályok működési rendjében szabályozni kell: •

Az osztály és részlegei sajátos feladatainak ellátási rendjét.

•

Az osztályokon és részlegein a folyamatos munkavégzés rendjét, a munkaidő beosztásokat.

•

A dolgozók munkahelyi beosztását és cseréinek alapelveit.

•

A betegellátással kapcsolatos megbeszélés idejét.

•

A konzíliumadást.

•

A szolgálatban lévő orvosok azonnali elérhetőségének módját (más osztályra, részlegre távozást kinek kell bejelenteni stb.)

•

A betegek és hozzátartozóik tájékoztatását /ki, milyen mértékben illetékes, a tájékoztatás idejét.

•

Az ápolással kapcsolatos munkaelemek: -

Új beteg fogadása, elhelyezése

-

A házirend, beteglátogatási rend ismertetése

-

A betegek testének tisztántartása (mosdatás, fürdés, köröm és szájápolás)

-

Ágyazás, ágyneműcsere

-

Betegélelmezés

-

A beteg megfigyelése, annak folyamatos regisztrálása

-

Az elhalt beteg ellátása, szállítása, stb.

-

Diagnosztikai műveletek

-

Rutinfeladatok elvégzése

-

Segédkezés az orvosi ténykedésnél

-

A betegek vizsgálatra való előkészítése

-

Vizsgálati anyagok gyűjtésének, vételének és a megfelelő osztályra (részlegre) juttatásának ideje, módja (hőmérőzés, pulzus, vérnyomásmérés)

-

Terápiás műveletek végzésének szabályai

-

Gyógyszerosztás, injekciózás, infúzió, transzfúzió, oxigénterápia, sebellátás, kezelések

-

Az egészségügyi szakdolgozók által - megbízás alapján elvégezendő orvosi ténykedések

-

Egyéb terápiás műveletek (gyógytorna, masszázs, stb.)

-

A járóbeteg szakellátás (ambulancia, szakambulancia, gondozó) működési

-

rendje

-

Rendelési idő

-

A betegek fogadása

-

A betegek vizsgálatának, gyógykezelésének, gondozásának rendje

-

A gyógyszerek, gyógyászati segédanyagok, eszközök biztosítása

-

Gyógyszerek, gyógyászati segédanyagok beszerzése, tárolása, ezekkel való

-

gazdálkodás stb.

-

Steril anyagok, dobozok, katéterek, tamponok, kötöző-anyagok stb.

-

készenlétéről gondoskodás

-

Az osztályon használatos gépek tisztántartása, ellenőrzése, üzemkész

-

állapotban tartása, stb.

-

Az osztály ügyviteli, adminisztrációs rendje

-

A vizitek rendje

-

A vizitek időpontja

-

A vizitre való felkészülés (betegek, kórterem, stb.)

-

Részvétel és segédkezés viziteken

-

A viziten rendelt feladatok, utasítások végrehajtása stb.

-

A higiénés tevékenységek

-

Étkeztetés rendje

-

Takarítás

-

Mosogatás

-

Látogatás rendje

Ügyeleti szolgálat

8.4

Az egészségügyi intézmények gyógyító és azzal összefüggő feladatainak folyamatos ellátása érdekében ügyeleti készenléti szolgálatot kell szervezni, melynek ellátására a jogszabályban meghatározott korlátozások figyelembe vétele mellett minden, e rendelet hatálya alá tartozó dolgozó kötelezhető. Az ügyeleti szolgálat célja, hogy a kórház rendeltetésszerű működése folyamatosan biztosítva legyen és a betegek szükséges és komplex ellátása a törvényes munkaidőn kívül eső időben is a szakmai igény szerint magas szinten megtörténjen. Az ügyeleti készenléti szolgálatot a Kórház külön szabályzatban rögzíti.

Tudományos munka

8.5

A Kórházban folyó tudományos munkát és a Tudományos Bizottság tevékenységét a főigazgató utasításainak megfelelően az orvosigazgató és az orvosigazgató-helyettesek felügyelik. Célja, hogy az Kórház alapfeladatát minél magasabb színvonalon végezze, és a dolgozók szakmai ismereteit gyarapítsa. A tudományos munka nem hátráltathatja a gyógyító megelőző munkát és nem állhat azzal ellentétben. A Kórház dolgozója a Kórház támogatásával végzett tudományos kutatómunkájának eredményét előadás, közlemény, külső intézményeknek jelentés stb.) munkahelyi vezetője jóváhagyásával hozhatja nyilvánosságra. Kórházi támogatásnak minősül: •

Anyagi támogatás (beleértve a speciális továbbképzést is)

•

Munkaidő kedvezmény

•

A Kórház által ellátott betegek adatának, vizsgálati eredmények felhasználása

•

A tevékenység érdekében munkatársak igénybevétele az adott tudományos munkában részt nem vevő szervezeti egységben végzett vizsgálat eredményét, általa rendelkezésre bocsátott adatot felhasználni csak az érintett egység vezetőjének hozzájárulásával lehet. A szerző(k) kérésére vita esetén a hozzájárulást - szükség szerint a Tudományos Bizottság véleményének meghallgatásával – a főigazgató is megadhatja.

8.6

Továbbképzési kötelezettség szabályozása

A vonatkozó törvényi előírások alapján: • a szakdolgozókra vonatkozó adatokat a HR osztály,

• az orvosok képzésének kreditpontjait a HR osztály

nyilvántartja.

A kreditpont megszerzését biztosító továbbképzéseken való részvételt a munkáltató biztosítja, és az ehhez nyújtott munkáltatói támogatást a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

Gazdasági igazgatás

8.7

A gazdasági igazgatás szervezete a Kórház gazdálkodására vonatkozó, a mindenkor hatályos jogszabályoknak, szabályzatoknak megfelelően, a törvényesség alapján, a gazdaságosság, a takarékosság követelményének megfelelő színvonalú gyógyító, megelőző munka zavartalan ellátása érdekében végzi tevékenységét. A gazdasági igazgatás feladatait szolgáltatási kötelezettség mellett és ellenőrzési hatáskörben látja el.

A gazdasági igazgatás fő tevékenységei: •

a működési és fejlesztési kiadások tervezése,

•

a Kórház pénzeszközeivel való gazdálkodás,

•

a Kórház vagyonának kezelése, működtetése,

•

textilgazdálkodás és tisztítás,

•

költségelemzés,

•

adatszolgáltatás (statisztika),

•

beteg és alkalmazotti élelmezés ellátás,

A Kórház gazdálkodásáért a főigazgató felelős, de a pénzeszközökkel történő gazdálkodás és általában a fentiekben részletezett gazdasági tevékenység felelőse és közvetlen irányítója a gazdasági igazgató a korábbiakban rögzített hatásköri megosztás és az ott részletezett jogkör szerint. A gazdasági igazgatás területei a fentiekben részletezettek szerint: •

anyag- és eszközgazdálkodás,

•

pénzügy, számvitel, közgazdaságtan,

•

finanszírozás, kontrolling,

•

élelmezés,

•

leltározás.

A főigazgató irányítása alá tartozó igazgatási jellegű egységek és munkakörök

8.8

feladatai Jogi és Döntéselőkészítő Osztály

8.8.1

A főigazgató kizárólagos és közvetlen irányítása alatt áll. Feladatait a főigazgató határozza meg: Jogi feladatok: •

a Kórház jogi képviselete peres és peren kívüli eljárásokban,

•

a Kórház szerződéseinek, jognyilatkozatainak megelőző és utólagos felülvizsgálata, jogi szempontból jóváhagyása,

•

a Kórház képviselete hatóságok, állami és önkormányzati szervek, társadalmi szervezetek irányában,

•

a

Kórház

szerződéses

partnereivel,

adósaival,

hitelezőivel,

foglalkoztatottjaival

egyeztetések lefolytatása, •

szerződéstár kezelése,

•

belső vizsgálatok lefolytatása,

•

a főigazgató által megjelölt feladatok ellátása.

Döntéselőkészítés: •

a Kórházi döntések, kötelezettségvállalások, belső szabályzatok, utasítások előkészítése, elkészítése, jogszerűségének biztosítása,

•

a főigazgató döntéseinek a főigazgató által kért mélységű előkészítése, szükség esetén elemzések, tanulmányok elkészítése a döntések megalapozottsága érdekében.

•

a főigazgató által megjelölt feladatok ellátása.

A Jogi és Döntéselőkészítő Osztályhoz tartozik a Pályázati/Projekt Iroda, amelynek működését az osztály vezetője irányítja. A Jogi és Döntéselőkészítő Osztály feladatainak ellátása érdekében jogosult a Kórház bármely más szervezeti egységétől bármilyen okiratot, adatot, információt beszerezni, egyeztetést kezdeményezni, segítséget, együttműködést kérni. Működését a főigazgató által jóváhagyott saját szabályzata és a főigazgatói utasítások határozzák meg.

8.8.2

Főigazgatói Titkárság

A főigazgató közvetlen irányítása alatt áll. Ellátja a főigazgató tevékenységével összefüggő adminisztrációs, ügyviteli, gépelési feladatokat, gondoskodik a levelezés iktatásáról. Felbontja a Kórház nevére érkezett postai küldeményeket, iktatás után gondoskodik az érintettekhez történő továbbításáról. A Főigazgatói Titkárság közvetlen kapcsolatban áll a Jogi és Döntéselőkészítő Osztállyal. A Titkárság alá tartozik a Központi Iktató és Irattári Csoport, amelynek feladatát saját szabályzata tartalmazza

8.8.3

Humánpolitikai Főosztály (HR)

A Kórház humán erőforrásaival gazdálkodik, a főigazgató közvetlen irányítása alatt áll. Működését a főigazgató által jóváhagyott saját szabályzata és a főigazgatói utasítások határozzák meg. A Humánpolitikai Főosztály közvetlen kapcsolatban áll a Jogi és Döntéselőkészítő Osztállyal. A Humánpolitikai Főosztály önálló egységei: • Munkaügyi Csoport • Humánpolitikai Csoport

8.8.4

Egészségfejlesztési Iroda (EFI)

A főigazgató közvetlen irányítása alatt áll. Működését a főigazgató által jóváhagyott működési rendje, a rá vonatkozó jogszabályok és a főigazgató utasításai határozzák meg.

8.8.5

Informatikai Főosztály

A főigazgató közvetlen irányítása alatt áll. Feladata: • informatikai stratégia alakítása, • az informatikai infrastruktúra beszerzésének és üzemeltetésének felügyelete, • információ- és adatkezelés felügyelete (szabályozás, ellenőrzés), • fentieket végző szervezeti egységek vezetése vagy irányítása, • felelős a szervezet szereplőinek információval való ellátásáért, beleértve az ügyfél (beteg)

kapcsolati menedzsment irányítását, • az informatikai stratégia megvalósítását célzó a fejlesztési projektek tervezése és

irányítása,

• biztosítja, hogy a kórház az általa előállított adatokat le tudja kérdezni, elemezni és a

betegellátás konkrét célján túl tervezési, szervezési feladataihoz föl tudja használni, a betegek személyi jogainak és az adatvédelmi jogszabályok előírásainak figyelembe vétele mellett, • informatikai, adatkezelési, illetve adatvédelmet érintő kérdésben véleményezési joggal

rendelkezik. 8

Záró rendelkezések

Az SZMSZ hatálybalépése: A Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. május 01. napján lépett hatályba és módosításaival visszavonásig érvényes. Az SZMSZ mellékleteinek (Házirend, Térítési díj szabályzat, szervezeti egységek működési rendjei) naprakész állapotban tartásáról a főigazgató gondoskodik.

Miskolc, 2016. június 14.

dr. Tiba Sándor főigazgató

Dr.Jakó Ildikó Állami Egészségügyi Ellátó

Központ

Észak-magyarországi Térségi Igazgató

SZERVEZETI 6S ru UTOOESI SZABALYZAT

Recommend Documents