SZERK5 ÉPÜLETSZERKEZETEK V. ALAPADATOK FÉLÉV VEZETŐJE
Pandula András
OKTATÓK, ELŐADÓK
Pandula András, Tóth László, Szűcs Miklós
LEÍRÁS (ÖTSOROS)
A félév során a hallgatók megismerkednek a nedvesség, mint károkozó (talajnedvesség, a talajvíz, a használati- és az üzemi víz, a csapadékfajták) fogalmával, megismerik az alapvető szigetelőanyagokat és eljárásokat, a talajban lévő szigeteléseket valamint a lapostetők, terasztetők, zöldtetők szigetelési módjait.
ELŐADÁSOK SZÁMA (HETENTE)
2 óra
GYAKORLATOK SZÁMA (HETENTE)
2 óra
VIZSGA / ZH :
1/3
4 kreditpont
OKTATÁSI CÉLOK: A félévben az előadásokon és gyakorlatokon hallgatók elsajátítják a szigetelési munkákkal kapcsolatos szakmai követelményeket. A talajban lévő nedvesség, mint károkozó fogalma, fajtái, intenzitása Az alépítményi épületszerkezetek szigetelésivel szemben támasztott követelmények, eljárások, építési technológiák. A csapadék mint épületkárosító elleni védelem módja, anyagai, a lapostető- terasztető- zöldtető szigetelései Az épületek használatából adódó belső nedvességforrások, a használati- és az üzemi víz fogalma, az erre alkalmas szigetelési módok
FÉLÉV MENETE HÉT ELŐADÁS (kedd)
GYAKORLAT (kedd) Tantárgyi tájékoztató Névsorok egyeztetése
Tantárgyi tájékoztató
1
TETŐSZIGETELÉSEK 1. alapfogalmak, rétegrendek hő- és páratechnika (Pandula András)
Féléves Feladat #1 kiadás IX. tetőszigetelési terv készítése 13. csomópontok kijelölése
2
3
TETŐSZIGETELÉSEK 3. hasznosított tetők (terasztetők, zöldtetők) (Pandula András)
IX. 2. Táblai gyakorlat 27. Tetőszigetesek csomópontjai
4
TETŐSZIGETELÉSEK 4. szigetelés bitumenes és műanyag lemezekkel (Pandula András)
X. 4.
5
6
TALAJBA KERÜLŐ SZIGETELÉSEK 1. alapfogalmak, hatások – követelmények, anyagok, kapcsolódó szerkezetek (Tóth László)
7
TALAJBA KERÜLŐ SZIGETELÉSEK 2. talajnedvesség elleni szigetelések (Tóth László)
8
SZÜNET
A táblai gyakorlat során egy összetett tetőfelület vízelvezetésének – lejtésképzésének a szerkesztési lépései, kialakítási lehetőségei kerülnek áttekintésre
1. Táblai gyakorlat Lejtésképzés szerkesztése Konzultáció IX. lejtésképzések 20. rétegrendek
TETŐSZIGETELÉSEK 2. alapfogalmak, rétegrendek hő- és páratechnika (Pandula András)
TETŐSZIGETELÉSEK 5. szigetelés EPDM lemezekkel (Pandula András)
FELADAT
A tetőszigetelések alapvető csomópontjainak megoldására egy-egy példa kerül bemutatásra járható/nem járható tető illetve fordított/ egyenes rétegrend esetén.
Konzultáció tetőszigetelési terv tetőszigetelések csomópontjai kis zh 30 perc (tetőszigetelések)
X. 11. Konzultáció tetőszigetelési terv tetőszigetelések csomópontjai Féléves Feladat #1 beadás! X. Féléves Feladat #2 kiadás 18. alapok alaplépcsőzés alapozási terv készítése Féléves Feladat #1 pótbeadás! X. 25. Konzultáció alapozási terv XI. SZÜNET 1.
Zárthelyi dolgozat a tetőszigetelések kialakításának szabályaira, a jellemző termékek ismeretére, és a konstrukciós képességek felmérésére irányul.
9
TALAJBA KERÜLŐ SZIGETELÉSEK 3. talajvíznyomás elleni szigetelések (Tóth László)
10
KORSZERŰ SZIGETELÉSEK pvc, bevonatszigetelési rendszerek (meghívott előadó, SIKA Kft.)
11
12
HASZNÁLATI ÉS ÜZEMI VÍZ ELLENI SZIGETELÉSEK - PADLÓFŰTÉSEK alapfogalmak, rétegrendek, szigetelő rendszerek (Pandula András) KÉSZHÁZHÁZ RENDSZEREK I. rendszerek, szerkezeti kialakítások (meghívott előadó)
13
PASSZÍVHÁZ RENDSZEREK I. rendszerek, szerkezeti kialakítások (Szűcs Miklós, meghívott előadó)
14
PÓT ZH mindhárom téma pótlására!
3. Táblai gyakorlat Alépítményi szigetelés csomópontjai a.) tn elleni szigetelés vonalvezetése b.) technológiai sorend A táblai gyakorlat során a XI. c.) járdaszerkezetek pinceszigetelések egy-egy 8. alapcsomópontja kerül megoldásra Konzultáció alapozási terv részletrajzok kis zh 30 perc Zárthelyi dolgozat a talajnedvesség, ill. (talajba kerülő szigetelések) talajvíznyomás elleni szigetelések XI. alapvető szerkesztési szabályaira és a 15. Konzultáció konstrukciós képességek felmérésére alapozási terv irányul. részletrajzok Konzultáció XI. alapozási terv 22. részletrajzok Konzultáció XI. alapozási terv 29. részletrajzok kis zh 30 perc (Korszerű szigetelések, használati XII. és üzemi víz elleni szigetelések, 6. Készház és passzív ház rendszerek)
Zárthelyi dolgozat a 10.-13. előadás témaköreinek ismeretére, és a konstrukciós képességek felmérésére irányul.
Féléves Feladat #2 beadás! XII. Féléves Feladat #2 pótbeadás! 13.
FELADATOK / ZH
ELSŐ FELADAT
LEÍRÁS
BEADANDÓ
PONTÉRTÉK
Tetőszigetelési terv készítése. A kiadott épület tetőszigetelési tervének elkészítése járható (hasznosított) illetve nem járható kialakítással. A vízelvezetés megtervezése figyelembe véve a zárófödém alatti szint szerkezeti-funkcionális kialakítását.
Tetőalaprajz M:1:50 léptékben, 4 db szerkezeti részletrajz elkészítése, ceruzával felszerkesztve és kihúzva, műszaki rajzlapon.
30
Alapozási terv M=1:50 léptékben, két db merőleges metszet Alapozási és szigetelési terv készítése, felszerkesztése, 4 db szerkezeti MÁSODIK FELADAT részlegesen alápincézett, lejtős terepre részletrajz elkészítése, ceruzával illesztett lakóépület esetében. felszerkesztve és kihúzva, műszaki rajzlapon. Az előadásokon ismertetett tananyag A tantárgy e - learning oldaláról gyakorlati alkalmazását és az önálló féléves letöltött, kinyomtatott, és a feladatok elkészítésének módszereit gyakorlati órán befejezett ismertető, a gyakorlati órán helyben előszerkesztett feladatlap elkészítendő és beadandó feladatok. ceruzával, léptékhelyes igényes TÁBLAI A gyakorlatvezető a táblai gyakorlatokat a kézi vázlatként, vagy vonalzóval következő órára értékeli, és amennyiben az felszerkesztett ceruzarajzként GYAKORLATOK 1,0 pontot elért az eredményt bejegyzi, Az beadva. 1,0 pontnál gyengébb értékelésű táblai A feladat teljesítésének feltétele, gyakorló feladatokat a hallgatónak otthon hogy a gyakorlati órára a hallgató újra kell rajzolni, és a következő gyakorlati rajzeszközökkel, kinyomtatott órán újra be kell adni. feladatlappal érkezzen! A ZH – dolgozatok célja az általános ismeretanyag elsajátításának ellenőrzése, melyekben jellemzően konstrukciós feladatként, magyarázó szöveggel ellátott léptékhelyes mérnöki vázlatokat kell készíteni. A félév során 3db zárthelyi ZH-k feladat kerül megírásra. Eredményesnek a minimum 60%-os eredményt elért ZH dolgozat számít.
ÖSSZESEN
30
3x3,33p=10
3x10p=30 pont 100 pont
A FÉLÉVES GYAKORLATI MUNKA ÉRTÉKELÉSE 0-60 pont 1- ELÉGTELEN
61-70 pont 2 - ELÉGSÉGES
71-80 pont 3 - KÖZEPES
81-90 pont 4 - JÓ
91-100 pont 5 - JELES
A féléves gyakorlati munka akkor számít teljesítettnek, ha a hallgató valamennyi rajzfeladatát és táblai gyakorlatát beadta, azok külön-külön legalább elégséges színvonalúak, illetve a három ZH dolgozatból legalább kettő eredményes. Mindhárom témakörhöz tartoző ZH egy alkalommal Pót ZH keretében pótolható. Mindhárom témakörhöz kapcsolódó ZH dolgozat eredményes teljesítése és legalább kettő JÓ értékelés (legalább 8 pont elérése!) elérése esetén lehetőség van megajánlott vizsgajegy megszerzésére.
A FÉLÉV VÉGI VIZSGA A félév végi vizsga a tantárgy anyagából kisebb részben szöveges, elméleti, termék ismereti kérdésekből, nagyobb részben az egyes témaköröket átfogó konstrukciós feladatokból áll. Az 50 pontból álló vizsgafeladat értékelése az alábbi táblázat szerint történik.
A FÉLÉVES VIZSGA ÉRTÉKELÉSE 0-29 pont 1- ELÉGTELEN
30-35 pont 2 - ELÉGSÉGES
36-40 pont 3 - KÖZEPES
41-45 pont 4 - JÓ
46-50 pont 5 - JELES
A FÉLÉV ÖSSZESÍTŐ ÉRTÉKELÉSE A félév záró értékelését a TVSZ értelmében a vizsgán megszerzett érdemjegy adja, abba a félév során szerzett eredmény, pontérték nem számít bele!
FÉLÉV DOKUMENTÁLÁSA TARTALOM
FORMÁTUM / MÓD
HALLGATÓK
Féléves rajzfeladatok, táblai gyakorlatok
A2 méretű rajzgyűjtő mappa
TANSZÉK
ZH dolgozatok és Vizsgadolgozatok
A4 iratgyűjtő
TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy jellege A tárgy a BSc szak valamennyi nappali tagozatos hallgatója számára kötelező.
Oktatási cél alaptantárgy, mely a talajba kerülő, a használati és üzemi víz elleni szigeteléseket, a tetőszigeteléseket és az emeletközi padlószerkezeteket / padlóburkolatokat tárgyalja. Az oktatás célja a vonatkozó legfontosabb elvek, a velük kapcsolatos hatás-követelmény-rendszerek és kivitelezési technológiák ismertetése, gyakorlati példákon való bemutatása, gyakoroltatása.
Oktatási módszerek A tantárgy oktatása előadások és gyakorlati órák keretében folyik. Az előadásokon a tematikában megadott szerkezetek elméleti ismertetésére van csak idő, látogatása és hallgatói jegyzet formájában történő rögzítése ajánlott, mely a félévközi és félév végi dolgozatokra való felkészülést nagymértékben elősegíti. A gyakorlatokon táblai gyakorlatok (TGY 3db), és a féléves tervfeladat (FF 2db) konzultációi során kerülnek a tárgyi szerkezetek gyakoroltatásra, megbeszélésre. A gyakorlatokon a részvétel kötelező, az érdemi jelenlétet a gyakorlatvezetők rögzítik. 30%-nál nagyobb mértékű igazolatlan hiányzás esetén az Intézet a félévet elégtelenre értékeli és a hallgatót a tárgy megismétlésére kötelezi..
Határidők Táblai gyakorlatokat az óra végén be kell adni. Pótbeadás 0,5 pont levonással jár hetente a 2,5-ből. A féléves tervet a félév elejétől folyamatos munkával kell készíteni, mivel a feladat mennyisége ezt feltétlenül indokolja. A féléves terv beadási és pótbeadási határidejét a „Féléves tantárgyi program – Ütemterv” rögzíti, a póthatáridő után beadás nem lehetséges! A feladat (féléves terv egésze) elégtelen minősítése, vagy a legutolsó póthatáridő be nem tartása esetén az Intézet a félévet elégtelenre értékeli és a hallgatót a tárgy / kurzus megismétlésére kötelezi. A féléves tervet, s ezzel a folyamatos félévközi munkát a Gyakorlatvezetők értékelik.
Évközi feladatok A félév során 4 db táblai gyakorlat (TGY) készül mindhárom nagy témakörből. A táblai gyakorlatok a gyakorlati órák első felében készítendők szabadkézzel, ceruzával, kihúzva – előszerkesztett feladatlapokon. A táblai gyakorlatok az előadások anyagát gyakoroltatják, beadásuk a gyakorlati óra végén kötelező. Pótlásra és javításra is van lehetőség: pótlás esetén minden heti késés 0,5 pont levonást jelent, javítás a szorgalmi időszak utolsó gyakorlati órájáig beadható. A táblai feladatot a tárgy előadója értékeli, 1 táblai feladat értéke 2 pont maximum, elfogadáshoz el kell érnie az 50%-ot azaz az 1 pontot. A gyakorlati órákon folyamatos munkavégzéssel vázlattervek készülnek, melyek a féléves terv feldolgozásában segítenek. A vázlatterveket a gyakorlati órán kell készíteni, ezért papírt, vonalzókat! és ceruzát (színest is) minden gyakorlati órára hozni kell. Aki nem rendelkezik a feladat elkészítéséhez szükséges eszközökkel, annak a jelenléte – munkavégzés hiányában – igazolatlan azon az órán. Féléves tervfeladat (FF) egy részlegesen alápincézett, lejtős terepre illesztett családi ház kiviteli tervének alépítményi (FF#2) és tetőszigetelési (FF#1) tervlapjainak elkészítése, ami magában foglal 1db alapozási tervet, 1 db tetőalaprajzot, 2db egymásra merőleges –beforgatott- metszetet, minimum 5-5 db csomóponti rajzot M=1:2, 1:5,1:10 méretarányban. Részletes követelményeket a FF feladatkiírása tartalmazza! A féléves tematikában jelzett bemutatási/beadási határidőket be kell tartani, egyéb esetben a gyakorlatvezető megtagadhatja az aláírást. A feladat, melyet a gyakorlatvezető osztályoz legfeljebb 30 pontot ér, az elfogadáshoz el kell érnie a 60%-ot azaz a 18 pontot.
Félévközi ellenőrzések A félév során három (=3) zárthelyi dolgozat megírására kerül sor az előadáson elhangzott témákból, melyeket külön-külön elégséges színvonalon (zh-k = min. 60%) teljesíteni kell. A meg nem írt, illetve a fenti legalább elégséges szintet el nem ért dolgozatok pótlására, a féléves ütemtervben rögzített időpontban kerül sor. Mindhárom zárthelyi dolgozat pótlása ekkor lehetséges. Akinek az első zh-ja nem sikerült az az első zh-t kell, hogy pótolja, akinek a 2. zh-ja, az a másodikat, akinek a harmadik, annak a harmadikat! Amennyiben több zh. sikertelen, akkor egy alkalommal a pótzárthelyin valamennyi pótolható. További pótlási lehetőség nincs! A félév teljesítéséhez a három ZH + Pót ZH dolgozatból legalább kettő eredményesnek kell lennie! Mindhárom ZH – dolgozat eredményes teljesítése és legalább kettő JÓ értékelés (legalább 8 pont elérése!) elérése esetén lehetőség van megajánlott vizsgajegy megszerzésére.
Értékelés A féléves feladatokat és a zárthelyiket pontrendszer alapján minősítjük. A Gyakorlatvezetők ellenőrzése és értékelése alapján a 3 db táblai gyakorlatból összesen maximum 10 pont gyűjthető. A táblai gyakorlatok késedelmes beadása pontlevonással jár! Félév értékelésekor a táblai gyakorlatok 10%-al kerülnek beszámításra a féléves gyakorlati jegybe.
A féléves feladatra 30-30 pont kapható, elégséges érdemjegyhez egyenként legalább 18 pont elérése szükséges. Az itt szerzett pont a féléves gyakorlati jegy 60%-át teszi ki. Három ZH-ból összesen 30 pontot lehet szerezni. Legalább két ZH-nak a Tárgy előadója és gyakorlatvezetők értékelése alapján külön is el kell érni a 60%-os teljesítést. ≥60 % = zh-elégséges, ≥70 % = zh-közepes, ≥80 % = zh-jó, ≥90 % = zh-jeles; és:<60 % = zh-elégtelen! A vizsgaidőszakban 3 alkalommal tartunk írásbeli vizsgát! Az írásbeli kollokvium során általában a 1-2 db szigetelési csomópontot kell adatolt rajzban megoldani. A félév végi vizsga a tantárgy anyagából kisebb részben szöveges, elméleti, termék ismereti kérdésekből, nagyobb részben az egyes témaköröket átfogó konstrukciós feladatokból áll. A kollokvium alapvetően az Épületszerkezettan V. anyagát öleli fel, de az épületszerkezettan tantárgy szintetizáló jellege miatt a kollokvium során más alapvető épületszerkezettani ismeretek is szükségesek a vizsga eredményes teljesítéséhez. Az 50 pontból álló vizsgafeladat eredményes teljesítéséhez legalább 30 pont elérése szükséges.
A tantárgy teljesítése, az osztályzat megállapítása A tantárgy teljesítését és a kreditpontok megszerzését a tantárgyfelelős által hitelesített féléves osztályzat elektronikus indexbe (NEPTUN) történő bevezetése igazolja. A féléves jegy a TVSZ értelmében a kollokvium teljesítése során elért eredményből áll.
Tantárgyi füzet A vizsgára bocsátás feltétele a megfelelő színvonalú, tartalmú és folyamatosan vezetett ún. tantárgyi füzet. E dokumentum olyan hallgatói munka, melyben nemcsak az előadásokon és gyakorlatokon elhangzott ismereteket rögzíti megfelelő minőségben (szabadkézi jegyzet és vázlatok, s főleg rajzok / ábrák formájában), hanem egyéb forrásokból (szakmai rendezvények, konferenciák-előadások, önálló kutatómunka, írott- és elektronikus szakirodalom stb.) származó, a félév tananyagához szorosan kapcsolódó információkat is dokumentál. Ezért a tantárgyi füzet javasolt formátuma maximálisan A4, bővíthető / lefűzhető sima (nem vonalas, nem kockás) betétlapokkal, a jegyzetelés javasolt eszköze pedig a ceruza. A füzetet a vizsgán kell bemutatni a tárgyfelelősnek, aki azt aláírásával ellenjegyzi. Vitás esetekben (pl. „fél-jegy” stb.) a tantárgyi füzet megléte és színvonala is befolyásolhatja a félév eredményét!
2016. szeptember
Pandula András építészmérnök, rehab. szakmérnök tantárgyfelelős
