SZERETET LAP “Az gyönyörködteti el a szívet, Amire a szem szeretettel néz.”
Szerető Szívek Egyesületének Lapja 2. kiadás
Anyák napi köszöntő Anyák napja alkalmából gondolataim kavarognak. “- Anya, Sok időbe telik, míg egy ember felnőtté válik, és valóban megérti mi az élet lényege. Talán ez az oka annak, hogy csak most kezdem felfogni, hogy mennyi mindent kaptam tőled, hogy milyen keményen dolgoztál, s mennyit nevettél, küszködtél, sírtál, szenvedtél, örültél és mosolyogtál! - És mindezt értem! Tudom, nem mondtam neked köszönetet annyiszor, mint illett volna, de amit értem tettél, többet jelent számomra mindennél. - Vajon ezek a szavak: “köszönöm” és “ szeretlek”, kifejezik, amit irántad érzek? Anyák napja alkalmából azt kívánom teneked: Áldja meg a jó ISTEN Minden lépésedet. Napjaidat beragyogja a szeretet, amelynek fénye átvilágítja A sötét fellegeket. Éjszaka ábrándjaid valóra váljanak, hiszen az angyalkáink Álomba ringatnak. Sok boldog nap s óra, mely reád vár, családodtól még Sok szeretet jár. Drága édesanyám! Szerető lelkeddel takarj be engemet! Vigyázó szemeddel óvjad gyermekedet. Éjjel - nappal védjél, álmomban őrt állj! Ha elszólít az Isten vissza - vissza járjál. Szerető gyermeked imádkozik érted, Te csak mosolyogsz áldjon meg az Isten. Szeretetet adtál s tanítottál, az utamon elindítottál. Voltak nehéz napok, borús órák. De vakító fényed, őriző szemed, vigyázott reám…… Szerető gyermeked
Jól tudjuk, mégsem teszünk semmit! Ezeket, a gondolatokat egy amerikai színész fogalmazta meg a felesége halálakor. De akár mi is megtehetnénk, hiszen szívünkben, lelkünkben, gondolatainkban benne vannak. Csak nem igazán ismerjük el őket, vagy tudatosan nem akarjuk. Hisszük, hogy ha nem beszélünk valamiről, akkor az nincs is. Valóban nincs? Kérem, döntsék el Önök! Nagyok a házaink, de kicsi a toleranciánk. Szélesek az utjaink, de szűkek a nézeteink. Többet fogyasztunk, de kevesebbünk van. Többet vásárolunk, és kevesebb az örömünk. Nagyobbak a házaink, és kisebbek a családok. Több a kényelmünk, de kevesebb az időnk. Több az oktatás, de kevesebb az értelem. Több az ismeret, de kevesebb a megértés. Tele vagyunk szakértőkkel, de tele vagyunk problémákkal is. Több az orvosság, kevesebb az egészség. Túl sokat dohányzunk, túl sokat iszunk, felelőtlenül költekezünk. Hamar felidegesítjük magunkat, este későn fekszünk le, és reggel fáradtan ébredünk. Túl keveset olvasunk, ritkán tekintünk a távolba, és ritkán imádkozunk. Megsokszoroztuk az anyagi javainkat, de közben elfogytak az értékeink. Túl sokat fecsegünk, de túl keveset szeretünk, és túl sokszor gyűlölködünk. Tudjuk azt, hogy hogyan teremtsük elő az élethez szükséges dolgokat, de nem tudjuk, hogy hogyan is élünk valójában. Könnyebben jutunk el a holdra, mint a szomszéd ajtajáig. Meghódítottuk a világűrt, és nem látjuk a bennünk rejlő űrt. Egyre nagyobb, de nem jobb dolgokat viszünk végbe. Tisztítjuk a levegőt, és szennyezzük a lelkünket. Az atomokat szét tudjuk rombolni, az előítéleteinket nem. Többet írunk, kevesebbet tudunk. Többet tervezünk, kevesebbet érünk el. Meg tanultunk gyorsnak lenni, de nem tudunk várni. Egyre újabb számítógépeket készítünk, amelyek egyre több információt tárolnak, és számtalan másolatot küldenek szét a világba, de egyre kevesebbet beszélgetünk egymással. A gyors étkezés és a rossz emésztés, a nagyra nőtt emberek és a kisszerű lelkek, a könnyű profitszerzés és a nehéz emberi kapcsolatok korszakát éljük. Nagyobb a családi jövedelem, de több a válás. Egyre szebbek a házaink, és egyre több a szétrombolt otthon. Eljött a gyors utazások, a “használd és dobd el” árucikkek, az egy éjszakás kapcsolatok és a túlsúlyos emberek korszaka. Itt van a mindentudó tabletták ideje: stimulálnak, megnyugtatnak, megölnek bennünket. Olyan korban élünk, amikor fontosabb, hogy valamit a kirakatba tegyünk, mintsem hogy használjuk, és csak rajtunk áll, hogy meg változtatjuk az életünket, vagy így a jó?
Emlékezzetek arra, hogy adjatok több időt a szeretteiteknek, mert Ők nem lesznek mindig veletek. Szóljatok egy jó szót azokhoz, akik most őszinte rajongással néznek fel rátok. Mert ezek a csöppségek hamar felnőnek, és nem lesznek többé veletek. Öleljétek meg a körülöttetek lévő embereket, mert ez az egyetlen olyan kincs, ami a szívből jön, és nem kerül semmibe. Mondjátok el szeretteiteknek, hogy mennyire szeretitek Őket Egy puszi, egy szívből jövő ölelés, minden rosszat elfeledtet. Fogjátok meg egymás kezét, és élvezzétek ki azokat a pillanatokat, amikor együtt vagytok, mert eljön az a nap, amikor ezek az emberek már nem lesznek mellettetek. Találjatok időt arra, hogy szeressétek egymást, hogy beszélgessetek egymással. Hogy elmondhassátok mindazt, amit el szeretnétek mondani.
Az életet nem a lélegzetvételek számával, hanem a lélegzetelállító pillanatok számával mérjük. Én vágyom a jobb után! És te is! És Ő is! És Mi mindannyian!
Mit is mond nagyszerű költőnk Váci Mihály? “Nem elég jóra vágyni: a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell! A jó szándék kevés! Több kell - az értelem! Mit ér a hűvös ész?! Több kell - az érzelem! Ám nem csak holmi érzés, de seb és szenvedély, Keresni, hogy miért élj, szeress, szenvedj, remélj!”
Minden kedves embernek és magunknak is őszintén kívánjuk, hogy így legyen, hogy megtaláljuk az egymáshoz vezető ösvényt. Túlélésünk, életben maradásunk érdekében nem baj, ha a “gaz” benőtte, ha járhatatlan. Tisztítsuk meg és használjuk, ápoljuk! 2009. Április 17. Kicsiny falunkba látogatott Makovecz Imre építész. Előadására a vártnál kevesebben voltak kíváncsiak. Szeretetteljes ember, akiben a kemény külső takarásában a hazáért, a magyarokért érzo és tenni akaró szív dobog. Beszélt a családjáról, a gyermekkoráról, a hitéről, a
munkásságáról és a magyarságáról. A jelenlévő kb. 200 ember, igazán jól érezte magát. Felemelő és elgondolkodtató pillanatok, váltották egymást a nevetésre, mosolyra fakasztó percekkel. Jónak gondolom azt az előadást, ahol az emberek gond nélkül mernek beszélni, véleményt nyilvánítani és kérdezni. Ez ilyen volt! Kívánom, hogy még sok ilyen értékes és érdekes embert tudjunk falunkba elhozni, és a mindennapokba is, hasznosítani ezt a felhőtlen örömet, nyugalmat és jóságot, amit ettől az idős bácsitól kaptunk. Előadásunkat, mint az összes többit, nem minden “hátsógondolat” nélkül szerveztük. Mostani célunk, hogy a falunkban működő “Értetek Veletek” alapítvány fogyatékkal élo fiataljainak segítsünk. A jólelkű adakozók által összegyult összegbol a fiatalok kérésére vásároltunk: 2 db hatszemélyes műanyag asztalt, 12 db műanyag széket, 1 db hintaágyat és 1db szobakerékpárt 135.000. Ft értékben. Leírhatatlan örömet sikerült szerezni a számukra. Az előadás szervezésében önzetlenül segítettek: Gál Gábor, Fazekas Gyula, Parlagi Renáta, Drahos Hajnalka és a Dabas Rádió. Tisztelettel köszönünk mindenféle anyagi vagy természetbeni segítséget. Isten áldása kísérje, az adományozók, a segítők és családtagjaik életét, mindennapjait. Ugye, kis összefogással, szeretettel, mekkora örömet, fényt lehet szerezni sok ember életébe? Az igazi leplezetlen mosolyok, a csillogó szemek, apró kis rezdülések, szeretet sugarak: igen, ezt érdemes felvállalni, ezt kell folytatni! Szeretnénk, ha minél többen magunkénak éreznénk és hitvallásként élnénk meg mindannyian.
Az Önök áldozat vállalásából már harmadszorra sikerült segíteni gyermekeken és családjaikon. Ha csak röpke pillanatok is ezek, de felejthetetlenek nekik is és nekünk is.
ISTEN HÁZÁÉRT! 2009. Május 22.-én 19 órakor Jótékonysági koncert
SASVÁRI SÁNDOR ÉS
VARGA MIKLÓS Előadásában a BUGYI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN A TEMPLOMÉRT
Belépés 2000 Ft Nagy szeretettel várunk mindenkit!
“-Kérlek segíts!!!” “- . . . Pici falu az Alföld közepén, mit az Alföld, a világ közepén. Nincsenek égígéro házak, nincsenek hegyek, folyók. Nincsenek sötét vaddal teli erdők, rengetegek. De vannak, nyakukat nyújtogató kecses Templom tornyok. Ezek többet érnek minden kincsnél, Isten házai,lelkek menedékei. Évszázadok óta, ha mesélni tudnátok, az elhallgatott történelmet ugye el mondanátok? Messzire elláttok, sok embernek búját- baját orvosoltátok. Örömükben osztoztatok, vészharangot kongattatok! Az idő vasfoga megtépázott, elkell a segítség rátok. Az üres padokat, korhadt deszkákat, a szú rágja, lassú enyészet martalékává válva. Ne enged ember!! Ahol őseiddel keresztelkedtél, ahol imádkoztál, ahol éltél, Tönkre ne tedd! Isten háza, Isten vára. Míg élsz, ápold, gondozd. Hisz háborúk és évszázadok kikerülték, félték. Te is féljed, s óvjad, védjed! . . .” Tisztelt Bugyi község lakossága! Összefogásra, segítség nyújtásra szólítunk fel minden embert! Falunk Református Temploma ápolásra, gyógyításra szorul. A már megújult torony után teljes külső és belső renoválásra van szükség. Több évszázados műemlék épületet nagyapáink, őseink megóvták számunkra, s ezt nekünk kötelességünk az unokáinknak majd tovább adni. Megőriznünk az utókor számára, hiszen életünk legfontosabb eseményei zajlottak és zajlanak a mai napig is benne. Egyházunk magában ekkora anyagi terhet nem tud felvállalni, így a tagok és a jó érzésu emberek segítségére is nagy szükség van. Május 22.-én rendezett koncertet is ezért szervezzük. Két neves előadó művész már meghívásukkor a jó cél érdekében kérés nélkül adakozott. Sasvári Sándor művész Úr százezer forinttal járul hozzá a templomunk felújításához. Varga Miklós művész Úr pedig kevesebb tiszteletdíjat kér a fellépésért. Fontosnak tartottuk leírni ezeket, mert idegen emberek jóindulatú segítsége, isten adta megnyilvánulás. Kérem jöjjenek kicsik és nagyok, fiatalok és idősek, férfiak és nők, hiszen mindenkinek a lelki életéhez szüksége van Isten közelségére. Érezzük jelenlétét a mindennapokban, s ne csak a bajban keressük!
KORMORÁN! “ -. . . Nekem a Kormorán egy hosszú, kanyargós út vége, ahová sok-sok helyről vezettek kicsiny ösvények és széles sztrádák. De az utak összeérnek. Találkoztunk kilencen egy zavaros világban, és megvalósult az eredeti álmom. Létrehozni egy közösséget, amely csak egyet szeretne: tizenötmillió magyarnak énekelni, dalolni, TARTANI A FÁKLYÁT,
. . . amíg élünk!”
KOLTAY GERGELY Vezetésével
Jótékonysági Szabadtéri Koncert
Sörsátorral, büfével
2009.Június 5.-én 19 órakor Bugyi Forster Vadászkastély
Belépő 2000 Ft
