2012.02.22. szerda
Szankció, csökkenő reálkeresetek Felfüggesztett támogatások - a kormány korrigálhat Az MSZP a BKV jövő évi kormányzati támogatását érintő terveket bírálja
Selmeczi Gabriella nyilatkozatára Az EB azonnal álljon el a kohéziós támogatások felfüggesztésének szándékától! A Velencei Bizottság vizsgálja az igazságszolgáltatás átalakítását 2,5 % Kovács Zoltán, a fő lódító Orbánnak több pénz kell a hazugságpropagandájára Orbán Viktor miniszterelnökhöz Tabajdi Csaba és Göncz Kinga válasza Áder János levelére Ki marad itthon gyógyítani?
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Szankció, csökkenő reálkeresetek Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jövedelmi adatai szerint tavaly hárommillió embernek csökkent a reálkeresete, vagyis nemcsak a kiskeresetűek, hanem a középosztályhoz tartozók jelentős része is az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer árát fizeti. A szocialista párt véleménye szerint már július 1-jétől vissza kellene térni a progresszív adózáshoz. Az MSZP azt reméli, az unió nem sújtja pénzügyi szankcióval Magyarországot Józsa István kifejtette: már az unió eddigi történetében példátlan szankció szándéka is súlyos károkat okoz, csökkenti a Magyarország iránti befektetői bizalmat, s ez véleménye szerint az Orbán-kormány eddigi tevékenységének következménye. Hozzátette, bár az országgal szemben 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás, a szocialista kormányok tartották magukat az EU által elfogadott konvergenciaprogramokhoz. Az Európai Bizottság szerdai ülésén tárgyalja azt a javaslatot, amellyel a túlzott deficit miatti eljárás keretében az újabb magyar kohéziós támogatások ideiglenes és részleges felfüggesztését kezdeményezhetik. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány több olyan intézkedésről is határozott, amelyek a hiánycél biztosításához szükségesek - így a minisztereknek javaslatot kell tenniük például a gyógyszertámogatások idei és a budapesti közösségi közlekedés jövő évi támogatásának a 2012-eshez viszonyított csökkentésére -, Józsa István elmondta: ezeket durva megszorításoknak tartják és ellenzik. Úgy vélte, "tűzoltó" intézkedésekről van szó, miközben a kormány épp azokra a strukturális átalakításokra nem volt hajlandó eddig, amelyek az ország átszervezéséhez valóban szükségesek. A kohéziós támogatások esetleges felfüggesztésének várható hatásairól közölte: közvetlenül számos fejlesztési beruházás kerülne veszélybe, de ennél is rombolóbb hatása lehet a befektetői bizalomra annak, hogy az unió egy eddig példátlan szankciót hoz Magyarországgal szemben.
Felfüggesztett támogatások - a kormány korrigálhat Kovács László, az MSZP alelnöke, volt adóügyi uniós biztos szerdai sajtótájékoztatóján sajnálatosnak tartotta, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt felzárkóztatási támogatás folyósítását. A szocialista politikus bírálta a kormányt, mert bár lehetőséget kapott a korrigálásra, első nyilatkozataival a döntés jogosságát vitatta. De véleménye szerint hibázott a bizottsági üléstől távol maradó Andor László magyar uniós biztos is. Kovács László kifejtette: a bizottság "példát statuáló" javaslata részben az európai adósságválság miatti szigorral magyarázható. Hangsúlyozta azonban, nem véletlen, hogy az eddig példátlan szankciót Magyarországgal szemben alkalmazhatják először, mivel a miénk az egyetlen állam, amely uniós csatlakozása óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az Orbánkormány képtelen volt garantálni, hogy az államháztartási hiány fenntarthatóan a GDP 3 százaléka alatt marad. Mint mondta, a bizottságot nem nyugtatta meg, hogy egyszeri intézkedésekkel - a magánnyugdíjpénztári vagyon állami kézbe vételével és az ágazati különadókkal - tavaly sikerült 3 százalék alá vinni a deficitet, mivel nincs biztosíték arra, hogy ez a jövő évben is így lesz. Véleménye szerint a javaslat összefüggésben áll azzal is, hogy a magyar kormány Európában egyedüliként "gazdasági szabadságharcot" folytat. A szocialista politikus ugyanakkor kiemelte: a bizottság javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is jóvá kell hagynia, valamint azt is, hogy a kormány a következő tíz hónapban elkerülheti a szankció életbe léptetését, ha elfogadja a brüsszeli ajánlásokat és változtat gazdaságpolitikáján. A legfontosabb lépésként az egykulcsos adórendszer mielőbbi eltörlését nevezte meg, mivel az évente 500 milliárd forinttal rövidíti meg a költségvetést. Kovács László szerint - mint azt az MTI kérdésére elmondta - utódja, Andor László magyar uniós biztos rossz döntést hozott, amikor egy másik program miatt nem vett részt az Európai Bizottság ülésén. Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy Andor László ha ott lett volna sem szavazhatott volna a javaslat ellen, az uniós biztosok ugyanis nem képviselhetnek nemzeti érdeket a testületben. Elmondhatnak azonban a helyes döntést segítve olyan információkat, körülményeket az őket delegáló országokról, amelyeket a többi biztos esetleg nem ismer jelezte. Hozzátette: Andor László - aki egy korábban egyeztetett budapesti nyugdíj-konferencián vett részt szerdán, állásfoglalását azonban eljuttatta a bizottságnak - távol maradásával támadási felületet nyitott, ugyanis így az a téves látszat keletkezett, mintha lehetősége lett volna fellépni a javaslat ellen, ezt mégsem tette meg. A szocialista párt alelnöke ugyanakkor kiemelte, egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság javaslata jogos, megalapozott és méltányos, mivel a kormánynak az év végéig lehetősége nyílik arra, hogy gazdaságpolitikáján változtatva elkerülje a pénzügyi szankció életbe léptetését. Ha azonban ezt nem teszi meg, csaknem félmilliárd euró hiányozni fog a magyar költségvetésből, a fejlesztési források közül - mutatott rá.
Az MSZP a BKV jövő évi kormányzati támogatását érintő terveket bírálja A fővárosi MSZP szerint a kormány beismerte költségvetési politikájának teljes csődjét, hibáinak árát pedig a budapestiekkel akarja megfizettetni. Horváth Csaba, az ellenzéki párt fővárosi frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a Magyar Közlöny keddi számában megjelentek alapján a számításai szerint a kormánytagoknak csaknem 40 milliárd forintos megszorításhoz kell képletet keresniük, amiről úgy vélekedett: a nyugdíjasok és diákok kedvezményeinek megvonásával, továbbá a budapesti városüzemeltetés csődjével járhatnak. A közlönyben kedden jelent meg: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter feladatul kapták, hogy fogalmazzanak meg javaslatot a fővárosi helyi közösségi közlekedés 2013as támogatásának csökkentésére az idei központi költségvetésben szereplő előirányzathoz képest. Erre nyolc napja van a három miniszternek. Horváth Csaba a határozatot ítéletnek és nem megoldásnak nevezte, és arra kérte a kormányt: ezt a dokumentumot is legalább annyira vegye komolyan, mint azt a tavaly augusztusit, amelyben a megoldás kidolgozását kérte a kormányfő, s amellyel lassan egy éve adósak a miniszterek. A szocialista politikus kifogásolta azt is, hogy szerinte hónapok óta közelharc van a fideszes politikusok között a BKV kérdésében, a csaknem 50 budapesti illetőségű közgyűlési, országgyűlési képviselő, kormánytag pedig nem képviseli a fővárosiak érdekeit. Úgy fogalmazott, ha a kormány le meri írni azt a feladatot, hogy 2013-ban a fővárosi tömegközlekedés idei támogatását tovább kell csökkenteni, akkor "ez a kormány az elmebeteg kategóriába tartozik, és ámokfutóknak pedig a helye nem kormányrúdnál, hanem valami más, kellemesebb intézményben van".
Selmeczi Gabriella nyilatkozatára Tisztelettel kérjük Selmeczi Gabriellát, hogy a Nokiás történeteivel ne a rosszabbul élők egyre nagyobb társadalmi táborát (köztük azt a 2300 embert, akit a finn cég a kormány ”befektetőbarát” politikája eredményeképp a minap bocsátott el), hanem a saját, álláshalmozó párttársait szórakoztassa.
Az EB azonnal álljon el a kohéziós támogatások felfüggesztésének szándékától! "Az MSZP EP-delegációja a lehető leghatározottabban tiltakozik az Európai Bizottság szóvivőjének bejelentése ellen. Méltánytalan, rossz politikai döntésnek tartjuk már magát a felvetést is, ami igazságtalan a magyar állampolgárokkal szemben. Ez a döntés nem az Orbán-kormányt, hanem a magyar önkormányzatokat, a magyar embereket, a magyar vállalkozókat büntetné. Elfogadhatatlan, hogy a Bizottság az egyébként is nehéz helyzetben lévő országokat sújtsa." - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője azokra a hírekre reagálva, miszerint az Európai Bizottság szerdán javasolhatja, hogy a túlzottdeficit-eljárás keretében ideiglenesen felfüggessze a Magyarországnak a Kohéziós Politika keretében járó támogatások egy részét vagy egészét. "A Bizottságnak még arra sem volt ideje, hogy érdemben foglalkozzon a magyar kormánynak a testület részére adott válaszával. Ez a döntés ellentétes az Európai Parlamentnek a múlt héten a magyar politikai helyzetről elfogadott állásfoglalásával is, amely bármilyen bizottsági döntést az Orbán-kormány további tevékenységének vizsgálatától tett függővé." - hangsúlyozta a szocialista delegációvezető. "Elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság akár csak felvesse annak lehetőségét, hogy Magyarországtól kohéziós támogatásokat vonjanak meg. Ez hiteltelenné tenné az Európai Bizottságot és az Európai Unió egész intézményrendszerét. A magyar társadalomban unióellenes egységfront alakulhatna ki." - mondta Tabajdi Csaba. Hozzátette, az MSZP EP-delegációja már korábban is fellépett a hasonló törekvések ellen. Január 6-án Tabajdi közleményben hangsúlyozta, hogy magyar patriótaként ellenez bármilyen olyan eljárást, amely a magyar állampolgárokat büntetné. "Az Orbán-kormány elhibázott, nacionalista gazdaságpolitikájáért, a demokrácia lebontásáért nem büntethető az egész magyar társadalom." - írta akkor a szocialista delegációvezető. Tabajdi hangsúlyozta: "Tudunk róla, hogy a Bizottságban korábban egyszer már felmerült a kohéziós támogatások felfüggesztésének lehetősége. Akkor ez a vélemény szerencsére kisebbségben maradt. Remélem, ez most is így lesz. Ha ugyanis a Bizottság a jövőben így politizál, Európa valamennyi népét szembe fogja magával állítani. A Bizottság táptalajt fog adni a tagállami nacionalizmusoknak." - mondta Tabajdi Csaba. A szocialista delegációvezető hangsúlyozta, Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez, és Andor Lászlóhoz, az Európai Bizottság magyar tagjához fordult az ügyben. "Arra kérem Martin Schulzot és Andor Lászlót, vesse latba befolyását, hogy a Bizottság
vegye figyelembe az EP múlt heti állásfoglalását és azonnal álljon el a szándékától. Az Orbán-kormányt lehet bírálni, de elfogadhatatlan a magyar népet büntetni." - húzta alá a szocialista politikus.
A Velencei Bizottság vizsgálja az igazságszolgáltatás átalakítását Lassan már nincs olyan nemzetközi szervezet, amelyik ne látna komoly, a jogállamisággal össze nem egyeztethető problémákat a Fidesz-alkotmányban és a hozzájuk kapcsolódó sarkalatos törvényekben. Az Egyesült Államok és az Európai Unió kritikái már közismertek. Nem uniós szervként, múlt héten az Európa Tanács Monitoring Bizottsága, tegnap pedig a Velencei Bizottság érkezett tájékozódó látogatásra, Budapestre. A bizottság politikai pártokkal nem találkozott, csupán kormányzati szereplőkkel, civil szervezetekkel, a két bírósági felsővezetővel, valamint két parlamenti bizottsággal. A nemzetközi szervezetek segíteni szeretnék a magyar kormányt abban, hogy az európai értékrenddel, s a jogállamisággal összeegyeztethető jogrendszert és államrendet alakítsanak ki - éppen az itt élő magyar emberek védelmében. Az instabil, kiszámíthatatlan, antidemokratikus jogrendszer, a központosítás, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása nem csupán és önmagában a demokrácia állapota miatt fontos. Kiszolgáltatottá teszi az állampolgárokat az állammal szemben, s az esetleges hibás döntéseknek megszűnik a kontrollja. Jórészt ennek köszönhető a befektetői bizalom visszaesése, valamint az egyre romló gazdasági helyzet. E jelenségnek komoly szerepe van abban, hogy a forint árfolyama az egekbe szökött, hogy az emberekre egyre nagyobb terheket tesz a kormány, s hogy hónapról hónapra újabb megszorításokat vezet be. Ha az igazságszolgáltatás teljes függetlensége nem biztosított, nincsenek biztonságban az állampolgárok jogai sem. Nincs személyes és vagyonbiztonság, nincs biztonságban egyetlen befektetés sem, s nincs hatékony védelem az esetleges állami önkénnyel szemben. Szégyen, hogy a kormány olyan helyzetbe hozott bennünket, hogy - mint egyes volt szovjet tagköztársaságokban - szükség legyen nemzetközi vizsgálatokra az alapvető jogok védelmében. De ha már így történt, nyomatékosan felszólítjuk a kormányt, fogadja meg a Velencei Bizottság ajánlásait, s ha jelentésükben szükségesnek ítélik, alakítsák át az igazságszolgáltatás rendszerét! Bárándy Gergely, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja, országgyűlési képviselő
2,5 % Budapest, 2012. február 22., szerda (OS) A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2011-ben Magyarországon 88 050 gyermek született, 2,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez a 2,5 százalék mindent elmond arról, milyen hatást gyakorolt, illetve gyakorol a kormány gazdaság- és társadalompolitikája a magyar családok gyermekvállalási kedvére. Kormos Kata, szóvivő
Kovács Zoltán, a fő lódító A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár már csak pozíciójából fakadóan sem tehet mást, mint próbálja védeni a mundért. Sajnos azokkal az eszközzel, amit már mindenki azonosít a Fidesszel: hazudik. Ezért tart itt az ország és a Fidesz, de az államtitkár a főnökével és pártjával egyetemben még mindig nem tanult semmit a kritikákból. Kovács Zoltán HAZUDIK, mert: - nem Magyarország, hanem Orbán Viktor és kormánya, az országot kormányzó pártokat érte kritika. MINDEN kritikus HANGSÚLYOZTA, hogy nem Magyarországgal van bajuk. - nem az MSZP és holdudvara kritizálta Orbán Viktor kormányát, hanem az EU és a világ demokratikus országainak pártjai, kormányai, nemzetközi szervezetek, köztük szinte majd minden konzervatív közösség, jelesül a Néppárt is.
-nem lejárató hadjárat, hanem a demokrácia féltése indukálja a kritikákat. - nem példa nélküli, mert Orbán Viktor odáig merészelt menni a hazaárulásban 2006ban, hogy követelte a Magyarországnak nyújtandó segítség megtagadását. Ilyen lépést egyetlen demokratikus párt sem követelt saját országával szemben a rendszerváltás óta! Ha valaki, akkor pont Orbán Viktor volt az, aki veszélyeztette saját országa gazdasági stabilitását jól felfogott belpolitikai érdekből. - a hitelesség tekintetében az MSZP Magyarország legerősebb ellenzéki pártja, tehát Kovács Zoltán ezzel megsérti azokat a választókat, akik az MSZP-re adták voksukat.
- az eladósodás tekintetében az a kormány, amely alávaló rablással szerzett 3000 milliárdból sem képes rendezni a költségvetést, sőt ront az adósságunkon, az inkább hallgasson és szégyellje magát. - a közszolgáltatások tekintetében a Malév és a BKV – a szocialista kormányok idejében ezek a vállalatok zavartalanul MŰKÖDTEK - csődbe, csőd közeli helyzetbe sodrásával a Fidesznek inkább bocsánatot kellene kérnie a nemzettől ágálás helyett. - gazdasági károkat a Fidesz kormány produkálta az elmúlt közel két évben és részint ezen tények miatt is marasztalja el az EU az Orbán-kormányt. - mert azt sugallja, hogy az MSZP képes olyan nemzetközi szervezeteket, független orgánumokat befolyásolni, akik saját maguk szerzik információikat, alakítanak ki véleményt valamiről. Kovács Zoltán azt reméli, hogy ezek az orgánumok ugyanúgy behódolnak majd, mint a Fidesz felügyelte közmédiumok. Kellemetlen lesz az újabb felébredés. Mi csak azt nem értjük, hogy miért csodálkozik az államtitkár úr, hogy ilyen kritikusak velük szemben, ha ennyire gátlástalanul figyelmen kívül hagyja a tényeket és arcátlanul HAZUDIK? Magyar Szocialista Párt
Orbánnak több pénz kell a hazugságpropagandájára 1,2 milliárd forinttal növelik a kormányzati kommunikációra költhető összeget, miközben a Fidesz által elfoglalt közmédiumokra is több mint 70 milliárd forintot költött már a kormány. Orbán Viktornak tehát életbevágó szüksége van arra, hogy a világ előtt sokszorosan megbukott gazdaság-, társadalom-, szociális- és külpolitikáját kivakarja a slamasztikából. Megbuktak a munkavállalók előtt, megbuktak a diákok előtt, megbuktak a nyugdíjasok előtt, megbuktak a betegek előtt, megbuktak a teljes magyar nemzet előtt, megbuktak a szövetségeseink előtt, megbuktak a nemzetközi szervezetek előtt, megbuktak a hitelminősítők előtt… végtelen hosszú a lista és az indoklás. Teljesen érthető, ha már nem maradt más Orbán Viktor kezében, mint a propaganda, amivel ellenzékben oly nagy sikert ért el. Akkor is hazudott - ami mára beigazolódott -, kormányon sem tesz mást és most még több közpénzt pumpál a hazugsággyáraiba. Jellemző, hogy a 2012-es költségvetésben a KIM-re vonatkozó minisztériumi fejezetben nincs feltüntetve, hogy mennyit különítenek el kormányzati kommunikációra. Azaz eleve úgy kalkuláltak, hogy gond lesz és ezt majd meg kell magyarázni, amire mindig kell legyen forrás. Külön szánalmas, hogy a média feletti totális hatalomátvétel után még mindig a szocialisták ármánykodására hivatkoznak. Pedig csak be kellene látni, hogy a
kormányzás felelősséggel jár és ők ezt a szintet nem tudták megugrani, csak szájalni tudnak. Egyik legnagyobb szégyene az Orbán-kormánynak, hogy nem létező támadásokról papolva akarják az emberekkel elhitetni, hogy tűrniük kell a megaláztatásokat és a megszorításokat, amiket a kormány terhel rájuk. Az MSZP azt javasolja, hogy a hangembereket végre cseréljék le valódi teljesítményre képes emberekre, mert dumából nem lesz munka az emberek kezében és kenyér az asztalukon, legfeljebb lyuk a hasukban, amit ők dumáltak bele. Török Zsolt, szóvivő
Orbán Viktor miniszterelnökhöz A közvéleménynek joga van hozzá, hogy a magyar kormány ellen indított, de a magyar emberek életét befolyásoló uniós kötelezettségszegési eljárások ügyében a kormány álláspontját haladéktalanul és maradéktalanul megismerhesse. Bízom abban, hogy a miniszterelnök úr immár valóban komolyan gondolja a nemzeti összefogás megteremtését. Ennek azonban előfeltétele a közvélemény pontos és hiteles tájékoztatása, valamint a demokratikus ellenzékkel való együttműködés és őszinte párbeszéd. Mesterházy Attila, elnök-frakcióvezető
Tabajdi Csaba és Göncz Kinga válasza Áder János levelére Áder János európai parlamenti képviselő kérdéseket intézett az EP állásfoglalásával kapcsolatban az MSZP EP delegációvezetőjének, Tabajdi Csabának és Göncz Kingának, az MSZP EP-képviselőjének. Az állásfoglalás két társszerzője szerint Áder János levelét az állásfoglalást jegyző négy parlamenti frakció valamennyi képviselőjének meg kellett volna küldenie. Mivel fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a magyarországi politikai eseményekről zajló vita nem a belpolitikai csatározások exportja, valamint nem ideológiai vita, és nem is a jobb- és baloldali pártok közötti civódás. Ez a vita az európai értékek érvényesüléséről, valamint a demokrácia, a jogállamiság alapelveinek tiszteletéről szól. Áder János kérdései a bíróságok függetlenségére, az ügyészségek politikai befolyásolhatóságára, valamint a bírák kötelező nyugdíjba vonulására irányultak. Ezenfelül tájékozódni kívánt a választójogi törvénnyel és a demokratikus ellenzék jogainak megkurtításával kapcsolatos aggályokról. Mivel a sajtó már értesült Áder János leveléről, úgy ítéltük meg mind a kérdések, mind a válaszok nyilvánosságra hozatala fontos a magyar állampolgárok számára.
Tisztelt Képviselő Úr! Kedves János! Köszönjük levelét, és a benne foglalt lényeges kérdéseket. Természetesen válaszolunk azokra, bár Önnek a kérdéseket az állásfoglalást jegyző valamennyi képviselőnek is meg kellene küldenie. Ez ugyanis nem magyar-magyar vita, sőt, nem ideológiai vita és nem is pártok közötti vita. Ez a vita az európai értékek, a demokrácia, a jogállamiság tiszteletben tartásáról szól. Ezt a vitát józanul, tényekre építve kell lefolytatni. Több hetes, alapos előkészítés előzte meg az állásfoglalás kidolgozását. A négy benyújtó frakció biztosítani szerette volna ugyanis azt, hogy abban ne szerepeljen indokolatlan, túlzó, sértő kritika. Fontos, hogy minden ajánlás és bírálat tényeken alapuljon, és a szöveg hangsúlyozottan és kimondottan a magyar állampolgárok jogainak védelmében emeljen szót. 1. - Az újonnan elfogadott jogszabályokban melyek azok a rendelkezések, amelyek sértik a bíróságok teljes körű függetlenségét? - Melyek azok a paragrafusok, amelyek azt bizonyítják, hogy politikailag befolyásolható akár az ügyészség akár a bíróság munkája? - Hol találhatóak rendelkezések a bírák mandátumának jövőbeni önkényes lerövidítésére? Ami az igazságügy függetlenségét illeti, az Ön által keresett paragrafusok elsősorban a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 62.-76. §-ai, valamint a bíróságok központi igazgatásának felügyeletéről szóló VII. fejezet több rendelkezése. Mivel az OBH elnökét nem a bírók, hanem az Országgyűlés választja (Bszi. 66. §), nem tekinthető a bírói önigazgatás részének. Ennek ellenére a törvény a fontosabb státuszdöntéseket az elnök egyszemélyi hatáskörébe utalja. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke – amely tehát nem a bírói önigazgatás szerve – a bíróságokat ellenőrizetlenül, és átláthatatlan módon igazgathatja. A kilenc évre választott (Bszi. 66. §), de az esetleges sikertelen választás esetén egy életre bebetonozott [Bszi. 70. § (4) bekezdés] elnök az OIT valamennyi korábbi hatáskörével (Bszi. 76. §) felruházva egy személyben dönt például a bírák kiválasztásáról, továbbá igazgatási jogkörében eljárva szabályzatot, ajánlást, határozatot hozhat és ellenőrzi a bírósági vezetők tevékenységét. Az a tény, hogy a bírói kinevezési eljárás során a bírói tanács által felállított sorrendtől indokolással ugyan, de bármikor eltérhet [a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 18. § (3)-(4) bekezdés], a kinevezett bírák függetlenségének megkérdőjelezéséhez vezethet. Az Országos Bírói Tanács (Bszi. 88. §) bár bírákból áll, de semmiféle érdemi jogkörrel nem rendelkezik, az elnök intézkedéseit csak véleményezheti vagy javaslatokat tehet az elnöki döntések módosítására. Az OBH elnöke tevékenységének ellenőrzése is legfeljebb abban merül ki, hogy a Tanács „szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él.” (Bszi 103. §). Az Országos Bírói Tanácsnak nincsen érdemi jogköre, leszámítva a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzés lefolytatását és a szolgálati bíróság tagjainak kinevezését. Nincsen tehát vétójoga az OBH elnökének döntésével kapcsolatosan, és hiába kezdeményezheti az elnök felmentését, a döntést arról is az Országgyűlés hozza meg, tehát politikai döntés születik.
Korábban az OIT elnöke kizárólag akkor dönthetett önállóan kinevezésekről, ha egyetértett a bírói szakmai testületek által megfogalmazott javaslatokkal, egyéb esetben a testület joga volt meghozni a döntést. Az OBH elnökét viszont nem köti hasonló korlátozás, tehát az Országos Bírói Tanács nem tudja érdemben befolyásolni az OBH elnökének személyi döntéseit. Mindez további problémát jelent amiatt, amit fentebb már említettünk, jelesül, hogy az OBH elnöke a törvény alapján nem a bírói önkormányzat képviselője. Hozzátennénk, hogy az Európai Bírói Egyesület véleménye szerint - amelyet az Alkotmányügyi Bizottságban szétosztottak - nincsen összhangban az európai normákkal ez az egyszemélyi központosítás. A testületi vezetés sem mentes a problémáktól, az egyszemélyi vezetés viszont a hatalom veszélyes mértékű koncentrációját eredményezi. Az OBH jelenlegi elnöke, aki nem nevezhető politikailag függetlennek, egyedül dönthet arról, hogy ki legyen bíró és bírósági vezető. Ő dönt továbbá a kollégiumvezető személyéről is, aki az egyes bírói ítélkező tanácsokra szignálja az ügyeket. Az új rendszer tehát egyértelműen lehetővé teszi, hogy a kormány befolyásolja az ítélkező bírót. [Bszi 76. § (5) bekezdés] Hasonlóképpen, az OBH elnöke eltérhet az illetékességi szabályoktól, és dönthet arról, hogy mely bíróság bíráljon el egyes ügyeket. [Alaptörvény átmeneti rendelkezései, 11. cikk (3) bekezdés, Bszi. 62.§ (1) bekezdés.] A jogalkotó a hatékonyság indokával megfosztja a polgárokat a törvényes bírájától, és ez, amellett, hogy sérti a törvényes bíróhoz való alapjogot, azt is eléri, hogy az így kijelölt bíróság függetlensége vitatható lesz. Egy másik problémás szabály szerint a 9 évre választott OBH-elnök mandátumának lejárta után is hivatalban maradhat utódja megválasztásáig [Bszi. 70. § (4) bekezdés]. Ez a gyakorlat nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy amennyiben az elnököt megválasztó parlamenti többség 9 év múltán is legalább egyharmados aránnyal rendelkezik az Országgyűlésben, korlátlan ideig megakadályozhatja az OBH-elnök leváltását. Ez újfent alkalmat ad a pozíció indokolatlan átpolitizálására. Hiába érvel azzal a kormány, hogy a törvényjavaslatot a bírák is látták és véleményezhették. Az említett törvényt, vagy annak koncepcióját annak benyújtása előtt sem az OIT, sem a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem látta. A javaslat tehát a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt megszegve került megvitatásra a parlamentben. Ami a Magyar Bírói Egyesületet illeti, még ha el is tekintünk attól az el nem hanyagolható ténytől, hogy egyetlen bírói civil szervezet megkérdezése nyilvánvalóan nem helyettesítheti a törvény által előírt egyeztetési folyamatot, az MBE honlapján nyíltan ott áll, hogy azokon az üléseken, amelyeken megvitatták a javaslatot, kormánypárti képviselők nem csak részt vettek, hanem fel is szólaltak, miközben az ellenzéket meg sem hívták (www.mabie.hu/node/941, www.mabie.hu/node/1010, www.mabie.hu/node/1286). Térjünk rá a bírák mandátumának lerövidítésére! Arról, hogy bármilyen magyarországi törvény rendelkezne a bírák mandátumának jövőbeni önkényes lerövidítésének lehetőségéről, az EP állásfoglalása nem tesz említést. Az állásfoglalás 4/a pontja szólítja fel a Bizottságot arra, hogy vizsgálata során biztosítsa, hogy érvényesül "a bíróságok teljes körű függetlensége, különös tekintettel annak biztosítására, hogy az Országos Bírósági Hivatalt, a Legfőbb Ügyészséget és általában a bíróságokat politikai befolyástól mentesen irányítsák, és a függetlenül kinevezett bírák mandátumát ne lehessen önkényesen lerövidíteni". Mindazonáltal az Alaptörvény a bírói hivatás gyakorlásának felső korhatárát hetven évről a mindenkori öregségi nyugdíj korhatárára csökkentette. Ez azzal jár, hogy a hivatalban lévő, a nyugdíjkorhatár feletti bírák szolgálati jogviszonya megszűnik. [Alaptörvény átmeneti
rendelkezései 12. cikk (1) bekezdés]. A bírák mandátumának nem is jövőbeli, hanem azonnali lerövidítését jelenti a 62 éven felüliek törvény erejénél fogva történő kényszernyugdíjazása. A rendelkezés miatt a megyei és táblabírósági elnökök kétharmad része, a Legfelsőbb Bíróság bíráinak pedig az egyharmad része nyugdíjba kényszerült. Magyarországon a nyugdíjkorhatár a nyugdíjjogosultság életkori határát jelenti, vagyis azt, hogy 62 (illetve később 65) éves korában bárki kedvezmények nélkül is nyugdíjba vonulhat. Ez a bíráknál, mint mindenkinél, eddig is így volt. Az új törvény azonban náluk ezt nem lehetőségként, hanem kollektív kényszerként léptetné életbe. A bírói függetlenség – és általában a függetlenség – lényegi ismérve, hogy nem lehet a bírói szolgálati jogviszony – illetve a többi független intézményben pozíciót betöltő személy jogállása – alapfeltételein, például időtartamán a jogviszony tartama alatt változtatni, ha mégis ez történik, az a függetlenség megsértését jelenti. Ha a kormányzat határozott szándéka valóban a nyugdíjkorhatár egységesítése lett volna, és valóban szerette volna elkerülni a bírák függetlenségének a megsértését, akkor az új felső korhatárt olyan átmeneti rendelkezésekkel léptette volna életbe, amely a már határozatlan időre kinevezett bírák tekintetében nem alkalmazandó. A Bizottság kötelezettségszegési eljárása nyomán – a hírek szerint – tervezett azon változtatás, hogy a szolgálati viszony a nyugdíjkorhatár betöltése után a bírósági vezető és a bíró közös döntése alapján meghosszabbodhat, nem oldja meg ezt a problémát. A fentiek szerint nem a bírói önigazgatás részeként működő OBH elnökön és az általa kinevezett bírósági vezetőkön keresztül, vagyis a bírósági szervezetrendszeren kívülről lesz befolyásolható, hogy melyik bíró őrizheti meg megbízatását, és melyik nem. Ez ugyancsak a függetlenség csorbítása, és elvezethet az önkényességhez is. Európában példátlan módon levélben tiltakoztak a lépés ellen a bírósági vezetők: a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei. "Érthetetlen az is, miért érdemes a bírák nyugdíjkorhatára arra, hogy az Alaptörvény rendelkezzen róla. Egyetlen válasz kínálkozik, hogy ez a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétes jogalkotás ne legyen megtámadható az Alkotmánybíróság előtt. Ez az indokolatlan lépés politikai szándékot sejtet. Ezt a feltételezést erősíti az Európában elsők között bevezetett bírósági önigazgatási modell felszámolására való törekvés. (…) Képtelenségnek tartjuk, hogy 21 évvel a rendszerváltás után, egy az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő országban újra a demokrácia minimum értékeiért kell küzdenünk.” Végezetül érthetetlen az az állítás, amely szerint a magyar Kormány nem kívánja az Alaptörvényt módosítani ebben a kérdésben, ugyanakkor lehetővé tenné az Európai Bizottság kifogásai alapján, hogy a bíró a korhatár betöltése után tovább dolgozhasson. Álláspontunk szerint hatályon kívül kell helyezni a bírák jogviszonyának felső határára vonatkozó alaptörvényi szabályt, s megfelelő átmeneti rendelkezésekkel helyre kell állítani a kényszernyugdíjazott bírák és ügyészek szolgálati viszonyát.
2. - Melyek azok az európai demokratikus normák, melyeknek az új választójogi törvény nem felel meg? - Hol található e normák felsorolása? - A választójog szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik- e?
Az állásfoglalás nem azt mondja ki, hogy az új választójogi törvény nem felel meg az európai demokratikus normáknak. Ez a pont felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálata során győződjön meg arról, miszerint biztosított-e az európai demokratikus normáknak történő megfelelés? A választójog szabályozása eredendően tagállami hatáskör. Ez azonban nem mentesíti a tagállami kormányokat az európai normák és alapértékek, a csatlakozáskor vállalt koppenhágai kritériumok betartása alól. Emlékeztetnénk pl. az Önökkel azonos politikai oldalt képviselő Alain Juppé francia és Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter nyilatkozataira, akik szintén hangsúlyozták, hogy ezeket az alapértékeket minden tagállamnak - attól függetlenül, hogy mi belügy és mi nem - tiszteletben kell tartania. De továbbmegyünk: maga Orbán Viktor jelentette ki 2003-ban, hogy Európában az emberi jogok érvényesülése nem tekinthető egyetlen ország belügyének sem. Reméljük, hogy azóta ebben a kérdésben nem változott a véleménye, és reméljük azt is, hogy a demokratikus politikai részvételhez való jogokat Ön is az emberi jogok körébe sorolja. Márpedig, ha a megválasztott kormány azért nem tudja gyakorolni hatásköreit, mert gúzsba kötik az előző többség által kinevezett tisztviselők, kétharmadba öntött adótörvények, stb., az jelentősen korlátozza a választás tétjét és következésképpen az állampolgárok választójogát is. Legutóbb az Alapjogi Ügynökség vezetője, Morten Kjaerum hangsúlyozta, hogy a magyarországi jogalkotás elemeit nem egymástól elválasztva, hanem összességében, egységesen kell vizsgálni. Mindez az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság meghallgatásán hangzott el, amelyen Ön is részt vett. Nem kételkedünk abban, hogy emlékszik rá, hiszen ez a meghallgatás egyik hangsúlyos pontja volt. Hadd emlékeztessük José Manuel Barroso január 18-án, az EP plenáris ülésén elmondott beszédére is, amelyben kiemelte, hogy "valójában, a jogi szempontokon túlmenően aggodalmak vannak a magyarországi demokrácia minőségével, a politikai kultúrával, a kormány és az ellenzék közti viszonnyal, valamint az állami és a civil társadalom közti viszonnyal kapcsolatosan." A választójogi törvénnyel kapcsolatosan a legnagyobb probléma éppen ebben áll. Abban, hogy a teljesen új választási rendszert, amely minden politikai erő versenye, kizárólag a jövőbeni választások egyik résztvevője, a kormányzó pártszövetség alakította ki. Nem volt konzultáció a kormány és az ellenzék között, elmaradt nemcsak a konszenzus, hanem az is, hogy arra törekedjenek a kormányzó pártok. Bármilyen rendszer is jött így létre, az szükségszerűen magán hordja azt a jelzőt, hogy a kormányzó pártok a saját képükre szabták a választási rendszert. A választójog és a választási rendszerek általánosan ismert alapelvei az általánosság, az egyenlőség, a közvetlen és a titkos szavazás. Követelményként fogalmazza meg ezeket a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 25. cikke, de tartalmazza ezeket a magyar Alaptörvény is. Az alapelvek részletes kibontása megtalálható például a Velencei Bizottságnak a 190/2002. számú, a választási kérdésekről szóló, 2002. október 18-19-én elfogadott véleményében is. Bár a többségi választási rendszer önmagában nem ellentétes ezekkel az alapelvekkel, a rendszer olyan megváltoztatása, amely az arányosság felől a többségi felé tolja a választási rendszer karakterét, az alapelvek érvényesülésének háttérbe szorulásával jár. Az egyenlőség elve alapján elfogadhatatlan például az új választási rendszer azon, a győztest kompenzáló eleme, amely – az egyenlőség alapelvét szolgáló – veszteskompenzáció súlyát csökkenti. Több elemzés jelent meg arról, hogy az új választókerületi felosztás és általában véve az új rendszer - hiába egyenlíti ki a kerületek közti választói megoszlást - a Fidesznek kedvez (ezt politológiai szaknyelven gerrymandering-nek nevezik).
Az új alkotmány és a sarkalatos törvények továbbá együttesen lehetővé teszik, hogy számos, korábban független pozícióra a Fideszhez közel álló személyeket nevezzenek ki (köztük pl. a már említett OBH-elnöki pozíció, a Médiatanács, a Költségvetési Tanács, stb.). Ha ehhez olyan választójogi törvény társul, amely akár egy kicsit is kedvez az éppen kormányzó pártnak, az együtt már jelentősen veszélybe sodorhatja a demokratikus politikai váltógazdálkodást, mert ellehetetleníti egy másik politikai színezetű kormány számára a hatalomgyakorlást.
3. - Hogyan kell helyesen értelmezni a 4/g pontot: "a politikai ellenzék demokratikus fellépéshez való jogának intézményeken belüli és azokon kívüli szavatolása" - Milyen fellépési jogot és hol kell szavatolni? Térjünk rá a 4/g pontra! Véleményünk szerint ez egyértelmű kell, hogy legyen, ezért csak két olyan, eklatáns példát hoznánk fel ezzel kapcsolatosan, amely megvilágítja, miért van szükség ennek hangsúlyozására. Az Országgyűlés Házszabályának tavaly novemberben elfogadott módosításai lehetővé teszik, hogy kivételes sürgős eljárással, ülésszakonként hatszor, tehát normális esetben évente tizenkét alkalommal két ülésnap alatt elfogadjanak egy előterjesztést. A módosítások emellett négyötödről kétharmadra szállítják le a Házszabálytól való eltérés elfogadását. Ez esetben pedig nem két, hanem akár egy nap alatt, azaz akár annak beterjesztése napján, vita nélkül is el lehet fogadni törvényjavaslatokat. Mindemellett az új szabályok szerint az első helyen kijelölt bizottság, valamint az Alkotmányügyi Bizottság tartalmi korlátozások nélkül is nyújthat be zárószavazás előtti módosító indítványt. Magyarul: a zárószavazás előtt akár az egész törvényt újraírhatja, értelmetlenné téve így az azt megelőző vitákat. Azok az ellenzék jogaiként megjelenő garanciák és fékek, amelyek eddig benne voltak a Házszabályban, nem véletlenül kerültek bele. A mostaninál egyébként nagyobb többséggel rendelkező Horn-kormány is fontosnak tartotta, hogy a parlamenti vitáknak legyen értelme, hogy az ellenzék hatékonyan tudja ellenőrizni a kormányt. Ezt szolgálta az általuk elfogadott Házszabály, amelynek érdemi eredményeit Ön is láthatta, hiszen ellenzéki képviselőként személyesen is átélhette 1994-98 között az Országgyűlésben. A mostani kétharmados többség azt akkor és úgy cselekszik a Parlamentben, amit, amikor és ahogyan akar, és adott esetben akár az érdemi vitát is egy gombnyomással kiiktathatja, szinte lenullázza a parlamenti ellenzék jogait. Mindez nem szolgálja annak a Magyar Országgyűlésnek a tekintélyét, társadalmi elfogadottságát, amelynek Ön is elnöke volt. Ami az intézményeken kívüli jogokat illeti, a legszembetűnőbb ezen a téren talán a Médiatanács egypárti összetétele. Mint arra többször felhívtuk a figyelmet, a Médiatanács jelenlegi tagjai kizárólag a Fidesz jelöltjei. Az MSZP jelöltje - köszönhetően a Fidesz többségének - már a jelölőbizottságban megbukott. Mindehhez továbbá - ahogyan azt az Európai Bizottság által felállított, Vaira Vike-Freiberga által vezetett szakértő csoport is megállapította - Európában példátlanul erős, központosított jogkörök társulnak. Korábban az ORTT paritásos rendszerben működött - most azonban az ellenzék nemhogy érdemben nem fejthet ki befolyást a média szabályozására, hanem oda sem engedik a szabályozó testület közelébe.
Hasonló a helyzet az alkotmánybírák jelölésének szabályai esetében is. A korábbi szabályozás alapján a kormányzó erők megegyezésre kényszerültek az ellenzékkel az alkotmánybírói jelölésekről, az új szabályok ezt az ellensúlyt is kiiktatták. Az Európai Unió alapelveinek tiszteletben tartása véleményünk szerint nemcsak a jogszabályoknak betű szerinti megfelelést jelenti, hanem azt, hogy az alapelveket a kormány a törvények végrehajtásakor, alkalmazásakor is betartja. A fentiekben, akárhányszor kritikákra hivatkoztunk, egyetlen baloldali politikust vagy véleményalkotót sem említettünk. Most sem tesszük, hiszen szeretnénk, ha Ön is megértené, hogy nem baloldali összeesküvésről van szó, hanem arról, hogy az európai döntéshozók túlnyomó többsége - pártállástól függetlenül igenis súlyos problémákat lát Magyarországon. Ezek orvoslását csak akkor fogják megnyugtatónak vélni, amennyiben nemcsak a törvények betűje, hanem szelleme és alkalmazása is demokratikus. Ennek alátámasztására hadd idézzük megint az európai jobboldal egyik legnagyobb formátumú és legismertebb politikusát, José Manuel Barrosot, aki - a már idézett január 18-ai beszédében kijelentette: "Határozottan felhívom a magyar hatóságokat arra, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a szabadság alapelveit és alkalmazzák ezeket: ne csak a normák szintjén, hanem a gyakorlatban, Magyarország politikai és társadalmi életében is." Bízunk benne, hogy hamarosan az Ön pártja és Orbán Viktor kormánya is el fogja fogadni a magyar állampolgárok, a Magyarország érdekében megfogalmazott uniós ajánlásokat. Ennek a belátása - ahogyan azt Viviane Reding, egy másik fontos jobboldali politikus is elmondta a fent említett plenáris ülésen, elsősorban a magyar állampolgárok érdekében lenne elengedhetetlenül fontos. Tisztelettel üdvözli: Tabajdi Csaba
Göncz Kinga
Ki marad itthon gyógyítani? A tömeges általános- és szakorvosi elvándorlás - társulva a várható kórházbezárásokkal - már olyan méreteket ölt, hogy ma nem az a kérdés, hogy lesz-e elég orvos 2012-től, hanem az, hogy mely szakterületeken nem tud majd betegellátást garantálni az Orbán-kormány. 2012ben csaknem 200 olyan szakorvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt, akinek a szakterülete Magyarországon már így is hiányszakmának számít és a tendencia sajnos teljesen érthetően - egyre emelkedő. 2010-ben egy egészségügyi dolgozó átlag bére 130 146 forint volt. Reálbér-növekedés helyett brutális nettó (!) bércsökkenés valósult meg 2011 első negyedévében, hiszen 118 118 forintra zuhant az átlagkeresetük. Azonban ez sem volt elég az Orbán-kormánynak és még további tízezer forinttal lett kevesebb a fizetésük, miközben Orbán Viktor reálbér-növekedésről hazudozott. A tények:
- a rezidensek 4700 forinttal kevesebbet kerestek tavaly, 83 800 forintos keresetükért még egy utcaseprőt sem tudna szerződtetni a FŐKEFE - bérkompenzációt nem kaptak az egészségügyi dolgozók - 171 háziorvosi státusz betöltetlen, ezeken a területeken nincs megfelelő szintű betegellátás - 1200 szakdolgozó hagyta el az országot tavaly: a szakorvosok közül sokan hiányszakmákból távoztak el, majdnem 60 belgyógyász, több mint 50 háziorvos, 45 aneszteziológus és intenzív terápiás szakember, több mint 40 sebész, 34 ortopéd orvos-traumatológus, 26 csecsemő- és gyermekgyógyász, 23 a radiológus, 20 patológus, 20 kardiológus, 19 pszichiáter. Más hiányszakmák is érintettek a veszteségben, zömük nem frissen végzett orvos, hanem 5-10-20 éves gyakorlattal rendelkező szakorvos, akiknek a pótlása évekbe, évtizedekbe kerül - a megemelkedett orvosképzési díjak miatt sok fiatal külföldön kezdi meg tanulmányait és vélhetően nem itthon folytat majd praxist, tehát drasztikusan csökken a frissen végzett orvosok száma is - míg tavaly első fél évben száz alatt volt a külföldi munkavállalást kérelmezők száma, júliustól már száz felett. Amennyiben azonnali hatállyal nem oldják meg a hazai egészségügyi dolgozók fizetésének rendezését, úgy végveszélybe kerül a hazai betegellátás. A "tűzoltáshoz" az orvosoknak nagyjából átlagosan 100 ezer forintos, az egészségügyi szakdolgozóknak 45 ezer forintos béremelésre lenne szükség. Hangsúlyozzuk, ez csak "tűzoltás". A kár már megtörtént, a "romok" az egészségügyi intézményekben már mindenki számára láthatók. Aki ennek ellenére hagyja, hogy "porig égjen" az egészségügy, az bűnös, a nemzet ellensége, mert a nemzet egészségével packázik. Az MSZP minden ésszerű, reális, a betegellátást biztosító megoldásban partner. Garai István, az Egészségügyi bizottság tagja, országgyűlési képviselő
