SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK

23-09-2010

Az Euròpai Parlament vitài

HU

SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK ELNÖKÖL:Jerzy BUZEK elnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést 10.05-kor megnyitják.) Bernd Posselt (PPE) . – (DE) Elnök úr! Ön igazán kiváló elnöke a Parlamentnek; szeretnék azonban panaszt emelni azok ellen, akik beosztják itteni munkánkat. Már a múlt héten tudtuk, hogy ma nem sok minden szerepel a napirenden. Ezért nem értem, hogy miért nem osztották be a munkát rugalmasabban, hogy jobb felszólalási időket kaphassunk? A magam részéről szívesen venném, ha Brok úrnak, van Nistelrooij úrnak, Surján úrnak és másoknak legalább 5-10 perc állna rendelkezésére a felszólaláshoz, hogy valóban érdemben járulhassanak hozzá a vitához. Ez ésszerű lenne. Kérésem tehát valóban nyomatékos. Számos képviselőtársam szívesen felszólalt volna ma, ha ésszerűbb és rugalmasabb hozzáállással osztják be a felszólalási időket. Elnök. – Nagyon komolyan veszem ezt az észrevételt. Itt van mellettem Rouček úr, ő fog elnökölni a mai vitán, és biztos vagyok benne, hogy szükség esetén meg tudja hosszabbítani a felszólalási időt. Lehet, hogy öt percet nem tud adni, ha a kiosztott idő csak két perc, de mondjuk azt, hogy a felszólalási időket 50%-kal túl lehet lépni. Ez elég sok idő. Ha valaki két percet kapott, akkor most már három perc áll rendelkezésére. Ez nagy változás. Mindannyian jól tudjuk, hogy ha valaki kétperces beszédre készült fel, akkor a három perc is túl sok, mert ha az első két percben pontosan osztotta be az idejét, akkor már nem tud mit hozzátenni a fennmaradó időben. Richard Seeber (PPE) . – (DE) Elnök úr! Tudjuk, hogy Ön jó elnök. Mindazonáltal szeretném megkérni arra, hogy ragaszkodjon az eredeti időbeosztáshoz. Van egy látogatócsoportom, de a „catch the eye” eljárás keretében magam is szeretnék felszólalni. Ha Ön most megengedi, hogy Posselt úr, Brok úr és van Nistelrooij úr öt percet beszéljenek, akkor én fogok kicsúszni az időből. Talán felszólalhatnának a „catch the eye” eljárás után, hiszen mindannyiunknak megvan a maga időbeosztása, és be kell tudni terveznünk a napunkat. Elnök. – Ez így van, Önnek igaza van. Ennek ellenére egyedi esetekben különleges kérésre engedélyezni fogjuk az idő meghosszabbítását valamennyivel. Most pedig szeretném felkérni Štefan Füle biztos urat, hogy nyissa meg a mai megbeszélést. Füle úr, legyen szíves megtenni felszólalását a Bizottság nevében. 2. Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) forrásainak jövőbeli felosztása a határokon átnyúló együttműködési programok költségvetéséhez (vita) Elnök. – A következő napirendi pont az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) forrásainak a határokon átnyúló együttműködési programok költségvetéséhez történő jövőbeli felosztásáról szóló bizottsági nyilatkozat.

1

2

HU


Štefan Füle , a Bizottság tagja. – Elnök úr! A határokon átnyúló együttműködés az európai szomszédságpolitika támogatási eszközének egyik legfőbb újítása. 2006-ban hoztunk egy rendeletet, amely – akkor először – az EU határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos tapasztalatát teljes egészében külkapcsolati közegbe ültette át. Azt akartuk, hogy a tagállamok és a partnerországok közösen tervezzék és irányítsák az új programokat. A helyi szereplők teljes bevonásával kívántuk biztosítani, hogy a projektek kiválasztása és megvalósítása közösen történjen. Úgy tekintettünk erre, mint a helyi hatóságok felhatalmazására, amellyel elősegítjük a helyi fejlődést, és végső soron erősítjük a helyi demokráciát. Soha nem állítottuk, hogy ez könnyen fog menni. Soha nem állítottuk, hogy ez gyorsan fog menni. A határok a szuverenitás alapvető elemei. Meg kellett magyaráznunk a partnerországoknak, hogy hogyan működik a határokon átnyúló együttműködés és az milyen előnyökkel jár. A végrehajtási mechanizmusokat is korrigálnunk kellett, hogy igazodjanak az adminisztratív és jogi korlátokhoz. Meg kellett találnunk a módját, hogy kiiktassunk érzékeny külpolitikai problémákat, és erre nem mindig volt lehetőség. Nem tudtuk meggyőzni Marokkót, hogy részt vegyen azokban a programokban, amelyekben Ceuta és Melilla is támogatásra volt jogosult. Nem tudtuk rábeszélni Azerbajdzsánt, hogy Örményország oldalán részt vegyen a Fekete-tenger programban. Nem tudtuk legyőzni azokat a politikai és technikai akadályokat, amelyek miatt Oroszország úgy döntött, hogy nem vesz részt a Balti-tenger programban. Mindez sajnálatos, de mint Önök is láthatják, alapvető nemzeti érdekeket tükröző, régóta fennálló politikai problémákkal szembesültünk. Mégis azt kell mondanom, hogy a pohár több mint félig tele van. E pillanatban 13 programunk működőképes. A programok hatókörébe tartozik az Európai Unió teljes szárazföldi határa, az Olaszország és Tunézia közötti tengeri átjáró és három nagy tengeri medence, amelyen az EU osztozik szomszédjaival: a Fekete-tenger, a Balti-tenger és a Földközi-tenger. Oroszország beleegyezett, hogy több mint 100 millió euróval társfinanszírozza a programokat, amelyekben részt vesz. A fenti programok keretében most adtunk ki pályázati felhívásokat 275 millió euró értékben. A pályázati felhívásokra érkezett válasz egyáltalán nem szegényes. Sőt ellenkezőleg, kiváló. Több száz pályázatot kapunk; majdnem hatszor annyit, mint amennyit képesek vagyunk finanszírozni. Csak a MEDA program keretében 598 ajánlat érkezett be. Várakozásaink szerint hamarosan megindulnak a források a kedvezményezettek felé, és nem számítunk felhasználási problémákra. A Bizottság most készül végrehajtani a határokon átnyúló együttműködés stratégiai dokumentumának és az indikatív programnak a félidős értékelését. Több korrekciót kell végrehajtanunk, többek között a költségvetésen. Először is törölni fogjuk a Spanyolország és Marokkó közötti két programot. A költségvetés európai regionális fejlesztési komponense visszakerül Spanyolországhoz, amelyet Spanyolország a strukturális alapokról szóló rendelettel összhangban fog felhasználni. Az ENPI-komponenst átcsoportosítottuk a déli szomszédság más ENPI-programjai részére.

23-09-2010

23-09-2010

HU


Másodszor pedig csökkenteni kívánjuk a Balti-tenger program ENPI-előirányzatát. Ez pótlólagos forrást biztosítana a többi, tengeri medencét érintő program költségvetésének növeléséhez. Mivel kis összegről van szó, nem várunk ezzel megegyező forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól. Méltányolom az Önök aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy ne legyen átfedés a határokon átnyúló együttműködés és a más ENPI-programok által biztosított finanszírozás között. Ezt a szempontot mi is felül fogjuk vizsgálni, de meg kell mondanom, ennek csekély a kockázata, hiszen (a) a CBC-programoknak világos földrajzi lefedettsége van, és (b) éppen e probléma elkerülése érdekében magunk is módszeresen szűrjük a kiválasztott projekteket. A Bizottság hamarosan vitát nyit az ENPI-ről a rendelet módosítására irányuló jogszabályjavaslata kapcsán, amelyet 2011 végén kíván beterjeszteni. Ezzel kapcsolatban konzultálni fogunk a gyakorlati szakemberekkel és az érintett felekkel, hogy lássuk, milyen hibákat tártak fel, és hogyan tudnánk a legjobban kezelni azokat. Összefoglalva tehát az ENPI határokon átnyúló együttműködési komponensének végrehajtása hatalmas kihívást jelentett. Mi megfeleltünk ennek a kihívásnak, amelynek hamarosan látható eredményei is lesznek. Meggyőződésem, hogy a program sikeres lesz. Felmerültek nehézségek, amelyek késleltették ugyan a programot, de nem szabad elfelejteni, hogy ezek a nehézségek jobbára bonyolult külpolitikai kérdésekhez kapcsolódtak, nem pedig végrehajtási problémákhoz. Hamarosan felülvizsgáljuk az ENPI működését, és ebben közös a célunk. A Bizottság ugyanúgy könnyebben előkészíthető és gyorsabban megvalósítható programokat szeretne, mint az Európai Parlament. A Bizottság készen áll arra, hogy részletes konzultációt folytasson ez ügyben mind a gyakorlati szakemberekkel és az érintett felekkel, mind az Európai Parlamenttel. ELNÖKÖL:Libor ROUČEK alelnök Lambert van Nistelrooij , a PPE képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, biztos úr! 2005-ben és 2006-ban a Parlamenten belül és a Bizottsággal is gyors és intenzív együttműködést folytattunk az európai szomszédságpolitika céljainak megvalósítása érdekében, ideértve azt a célt, hogy határokon átnyúló együttműködés jöjjön létre az érintett régiókban élő polgárok között. Ez jelentős kreativitást igényelt, és azt, hogy közel maradjunk az emberekhez. Az volt az álláspontunk, hogy az Unió külső határain kívül élő embereknek nem lehet rosszabb a soruk, mint a belső határokon belül élő polgároknak. Mivel sok év hasonló tapasztalata állt mögöttünk az Interreg-programok kapcsán, magasak voltak az elvárásaink. A Parlament elkötelezettsége változatlanul erős. Mégis évekre van szükség, hogy beinduljanak a dolgok, és itt is ezt tapasztaljuk. Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) létrehozásáról szóló rendelet 30. cikke előírja, hogy 2010. december 31-ig a Bizottságnak értékelést és módosítási javaslatot kell beterjesztenie. Szeretném tudni, hogy hogyan haladnak ezzel. Készen állnak-e betartani a rendelet szóban forgó előírását? Mikorra várható, hogy kézhez kapjuk ezt a tudatos értékelést, amelyben előre megállapodtunk? A második felvetésem a határokon átnyúló együttműködésről feltett kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos. A kérdésekkel az volt a célunk, hogy segítsenek képbe kerülnünk,

3

4

HU


és valóban, most éppen azt tesszük. Ön óriási erőfeszítést tett ebben az ügyben, és valóban kielégítőnek találom az Ön válaszait a balti-tengeri és a Spanyolország–Marokkó programok kapcsán végzett együttműködésről. Mégis, mi a helyzet most? A mi Regionális Fejlesztési Bizottságunk még 2009 közepén időközi jelentést nyújtott be. Ebben több javaslat szerepelt azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne jobb, az emberekhez közelebb álló – decentralizáltabb – egyensúlyt teremteni a pénzügyi, tervezési és adminisztratív munka, illetve az emberek számára nyújtott haszon között. A jelentésből azonban kiderült, hogy nem sikerült ilyen egyensúlyt találni. Hosszasan leragadtunk az általánosságoknál, és a konkrét projektek beindítása túl sok időt vett igénybe. A következő tehát a kérdés: megbeszélhetnénk-e most együtt ezeket a javításokat az említett értékeléssel összefüggésben? Arra gondolok, hogy a Parlamentben szokásos munkamódszer szerint haladva – már van a kezünkben egy tanulmány – meghallgatást tartanánk a határ menti régiók érintett felei, például az európai határ menti régiók szövetségének képviselői, valamint a régiókban élő polgárok és képviselőik részvételével. Ez lehetővé tenné, hogy megbeszéléseket folytassunk egymással; nem is a körvonalakról vagy a célokról, hanem arról, hogy értékeljük, hogy hogyan alakulnak a kapcsolatok – például az egyetemek, kórházak, iskolák között – a környezet, a vízgazdálkodás stb. terén. Ez már valódi vitához vezethetne – amelyet mi itt ma csak kevéssé tudunk előrelendíteni – az új programozási időszakkal és a szükséges források döntő kérdésével kapcsolatban. Ez a célom. Szeretném felkérni képviselőtársaimat, hogy vegyenek részt a mai vitában annak érdekében, hogy általában javítsuk a helyzetet, és láthatóvá tegyük magunkat a határ menti régiókban élő emberek számára. Hálásan köszönöm a biztos úr válaszait. Evgeni Kirilov , az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! A stabil és virágzó szomszédság biztosítása az európai külpolitika legfőbb prioritása. Az EU a szomszédság keretén belül tudja leginkább gyakorolni „puha” stabilizáló hatalmát. Itt kell értékelnie továbbá a stratégiákat, és szükség szerint felváltani ezeket helytállóbb részvételi formákkal. Az ENPI-rendelet kimondja, hogy az eszköz célja, hogy közösségi támogatást nyújtson egy jóléti és jószomszédsági térség kialakításához. Az ENPI azonban nem tükrözi kellőképpen az igényeket és a kihívásokat. Ha az EU azt akarja, hogy ne csupán fejőstehénnek, hanem valódi regionális hatalomnak tekintsék, akkor be kell tudnia bizonyítani, hogy e munkája révén képes megoldani a konfliktusokat a szomszédságában. A stabilitást és jólétet rendszeresen veszélyezteti a megoldatlan konfliktusok újjáéledése. Ezek nagymértékben aláássák az EU többoldalú kezdeményezéseit mind keleten – például a Kaukázusban –, mind délen, például a Közel-Keleten és Nyugat-Szaharában. Az EU-nak meg kell valósítania azt a szándékát, hogy megoldást találjon és nagyobb szerepet vállaljon, a térség részére testre szabott támogatásnak pedig a bizalom erősítését és a kibékülést is kell céloznia. A kétoldalú kapcsolatokra való koncentrálás megnehezítette, hogy az Unió közvetítőként működjön közre a konfliktusokban. Bármennyire nehéz is, az EU-nak valójában inkább a többoldalú együttműködésre kellene összpontosítania, amint az Füle biztos úrtól is elhangzott. Erőteljesebbé és láthatóbbá kell tenni a regionális megközelítést. Ennek a partnerországok – főként az egymással szomszédos államok – közötti jobb együttműködéssel kellene párosulnia. Igen alacsony például az együttműködés integrációjának foka az EU keleti szomszédságában. Ennek megvannak a maga okai, vannak nehézségek, de együtt kellene dolgoznunk azon, hogy legyőzzük ezeket.

23-09-2010

23-09-2010

HU


A CBC Fekete-tenger kezdeményezés a jelek szerint kevés ahhoz, hogy ezt megoldja. A határokon átnyúló együttműködés célját úgy definiáljuk, hogy segítse elő a határ menti területek gazdasági és társadalmi fejlődését, foglalkozzon a közös kihívásokkal, biztosítsa a hatékony és biztonságos határokat, és segítse elő az emberek közötti együttműködést. Ezenkívül jobb koordinációt kellene biztosítani az ENPI és a határokon átnyúló együttműködési programok, valamint a nemzeti ENPI cselekvési terv között. Komolyan végig kell gondolni minden egyes ENPI-kezdeményezés valós hozzáadott értékét, máskülönben az EU azt kockáztatja, hogy belebonyolódik az egymást átfedő kötelezettségvállalásokba, sőt elveszik bennük, amint az gyakran megtörténik manapság számos közösségi programmal. Füle biztos úr bizonyos fokig megnyugtatott bennünket e tekintetben. Hasznos lehet az érintett felekkel való konzultáció és a Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságával való szorosabb közös munka. Együtt kellene dolgoznunk az eredményesebb és láthatóbb eredmények érdekében. Kristiina Ojuland , az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! A biztos úr többek között jelezte, hogy aggasztja őt a határokon átnyúló együttműködési projektek előterjesztésének és beindításának késedelmessége. Szeretnék rámutatni arra, hogy az ENPI keretében öt szárazföldi határ menti program szerepel az Orosz Föderáció mint partnerország részvételével a 2007–2013 közötti időszakban. Rendkívül dicséretesnek találom, hogy az Európai Unió és Oroszország ilyen széles körű együttműködést folytat stratégiai partnerségük továbbfejlesztése érdekében. E pillanatban azonban súlyos és indokolt aggályok merültek fel arról, hogy sikerül-e határidőre felhasználni a költségvetéseket, hiszen legkésőbb 2014-re teljesíteni kell valamennyi költségtérítést. Meg kell jegyezni, hogy Oroszország esetében az a közvetlen veszély fenyeget, hogy a rendelkezésre álló források zömét nem fogják tudni felhasználni. Nincsenek ugyanis folyamatban lévő projektek, és az első pályázati felhívást is csak idén tették meg. Szeretném kérni a biztos urat, hogy magyarázza el, mi a helyzet a CBC-programokkal konkrétan Oroszország esetében, és mondjon véleményt arról, hogy az európai területi együttműködési programok keretei nem szolgálnának-e jobb alapul a külső határokon átnyúló együttműködési programok megvalósításához. Malika Benarab-Attou , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében a tizenhárom határokon átnyúló együttműködési program közül kettőt szenteltek a Földközi-tenger medencéjének. Az egyik a Földközi-tenger medencéjének együttműködési programja. Az európai források új, 2007–2013-as generációjával az Európai Unió határozottan eltökélte, hogy együttműködési intézkedéseket alakít ki a Földközi-tenger északi és déli partja között. Ebből a célból hozta létre az Európai Unió a Földközi-tenger medencéjének ENPI-programját. Milyen területekre vonatkozik pontosan ez a program? Milyen projekteket lehetne társfinanszírozni, hiszen tudjuk, hogy az együttműködési program 80%-át finanszírozza azon együttműködési programok teljes költségének, amelyekben legalább három támogatható országot képviselő partnerprogram vesz részt a legkülönfélébb területekről?

5

6

HU


A másik határokon átnyúló ENPI-program, amely Olaszországot és Tunéziát érinti, 25 191 millió eurós teljes előirányzattal rendelkezik a 2007–2013 közötti időszakra. A támogatható régiók Olaszországban és Tunéziában vannak. Az irányító hatóság székhelye a szicíliai régióban, Palermóban van. Olaszország és Tunézia határokon átnyúló együttműködési programjának célja, hogy a határokon átnyúló együttműködés keretében közös, fenntartható fejlesztési folyamat révén ösztönözze a tunéziai és a szicíliai régiók gazdasági, intézményi és kulturális integrációját. A program három prioritással rendelkezik. Az első a regionális fejlesztés és a regionális integráció. A második a fenntartható fejlődés előmozdítása a mezőgazdasági és halászati erőforrásokkal való gazdálkodással, a természeti és kulturális örökség megóvása és fejlesztése, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztésének ösztönzése. Kérdésem a következő: milyen intézkedéseket foganatosítottak annak érdekében, hogy nyomon kövessék a korallkereskedelmet, lévén, hogy a korall nemcsak veszélyeztetett halászati erőforrás, de illegális kereskedelem tárgya is? A harmadik prioritás a kulturális és tudományos együttműködés és a hálózatok támogatása az egyesületi szintű együttműködés megerősítésével, illetve a fiatalok és a diákok részére nyújtott oktatással és a köztük folyó véleménycserével. Kérdésem a következő: azon túlmenően, hogy finanszírozzuk, hogyan biztosítjuk, hogy az emberek közötti véleménycserének ez a programja megtörténjen, tekintettel a visszatérési irányelv európai országokban való végrehajtásának akadályaira és a schengeni vízumok kezelésére? Konrad Szymański , az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Az utóbbi néhány év tapasztalatai alapján egy dolog világos – a határokon átnyúló együttműködés nem működik a szomszédságpolitika összefüggésében. Nem lett sikeres. Nem kétséges, hogy tisztáznunk kell a regionális fejlesztéssel, a szomszédságpolitikával és a határokon átnyúló együttműködéssel foglalkozó egyes adminisztratív intézmények felelősségeit. Nem kétséges, hogy kezdenünk kell valamit az eljárásainkkal, mert jelenleg csak elriasztják mind az európai, mind a szomszédos régiókat attól, hogy együttműködjenek a Külkapcsolati Főigazgatósággal. Közelebb kell hoznunk egymáshoz ezeket az intézményeket. Van egy másik probléma is. A szükséges eljárási módosításokon kívül tennünk kell valamit azért is, hogy növekedjen a szomszédságpolitika politikai átláthatósága. Világosan látjuk, hogy Marokkó nem különösebben örül annak, hogy ugyanabban a politikai és pénzügyi keretben kell működnie, mint a kelet-európai országoknak. Világosan látjuk, hogy Oroszország egyrészt igényt tart a szomszédság privilégiumaira, másrészt viszont úgy kezeli szomszédjait, mint európai imperialistákat. Erre egyébként még bátorítjuk is azzal, hogy állandóan rendkívül kivételezett státuszt ajánlunk fel neki, például a modernizációs partnerség keretén belül. Két problémát kell tehát megoldanunk: először is az eljárási módosításokat, másodszor pedig a politikai módosításokat, hogy mindenki előtt ismert legyen a szomszédság alapját képező gondolat. Helyettesíti a tagságot? A tagság felé jelent-e egy lépést, vagy éppen ellenkezőleg, oda vezet, hogy meggyengüljenek a politikai kapcsolatok Európa és a szomszédos államok között? Marie-Christine Vergiat , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr! Az európai szomszédságpolitika végrehajtásának értékelése nem meglepő. Azoknak a szemszögéből, akik jelenleg irányítják Európát, igencsak pozitív az értékelés. Minden rendben van. Fejlődik a kereskedelem, szóval a leglényegesebb dolgot sikerül megóvni.

23-09-2010

23-09-2010

HU


Igaz, az értékelés kifejez némi sajnálkozást is társadalmi szempontból, illetve a demokrácia és az emberi jogok szempontjából, de csak annyiban, hogy kijelenti, hogy az e téren tapasztalható hiányosságok visszatartják a gazdasági fejlődést, és beismeri – hogy a Bizottság saját értékelését idézzem –, hogy a társadalmi kohézió jobb üzleti környezetet alakít ki. Biztos vagyok abban, hogy itt senki sem háborodik fel az ilyen típusú problémamegoldáson. Személy szerint úgy gondolom, sokat elárul az európai integrációról, hogy az Európai Unió közeli szomszédjaira is rá akarja erőltetni az erkölcsi relativizmus Európáját, amelyben polgártársaink egyre kevésbé ismernek magukra, és amelyről egyre inkább lemondanak minden választás alkalmával, amikor nem menekülnek ahhoz a megoldáshoz, hogy szélsőséges irányzatok követőire szavazzanak. Igen, a szomszédsági és partnerségi politika értékelése legalábbis szépít, ha azt vesszük, hogy hogyan eredményeztek ezek a politikák kedvező változást az érintett népesség körében. Biztos úr! Nem arról van szó, hogy félig tele vagy félig üres-e a pohár. Rossz oldalra billent a mérleg nyelve. Milyen valódi előrelépés történt a demokrácia és az emberi jogok terén? Beszéljen azokkal, akik ott élnek, és harcolnak a demokráciáért ezekben az országokban, sőt, az életüket kockáztatják érte. Milyen előrehaladás történt Tunéziában e téren? Hogyan várhatunk szorosabb partnerséget olyan országokkal, amelyek nyíltan fittyet hánynak a demokráciára és az emberi jogokra? Ugyanez vonatkozik Izraelre. Miért nem használja ki az Európai Unió ezt a különleges kapcsolatot, ezt a partnerséget, miért nem veti latba teljes befolyását annak érdekében, hogy betartassa Izraellel nemzetközi kötelezettségeit, és véget vessen a palesztin területek megszállásának? 45 éve tart ez a helyzet. Az Európai Uniónak hallatnia kell a hangját. Miért nem teszi ugyanezt Marokkó esetében, hogy megoldódjon a nyugat-szaharai kérdés? Továbbá, hogyan merészel a Bizottság szorosabb partnerséget kívánni Líbiával? Szerintem erre tudom a választ. Hogy az Európa őrangyala szerepét játszhassák. Egyáltalán nem aggasztja őket azoknak a sorsa, akiket visszaküldenek oda. Hamarosan itt van október 10-e, biztos úr. Október 10-e a halálbüntetés elleni európai nap. Itt és most szeretnék szimbolikus nyilatkozatot tenni: mikor fogja abbahagyni az Európai Unió a férfiak, nők, sőt gyermekek visszaküldését ezekbe az országokba, oda is, ahol még mindig van halálbüntetés? Mikor fogja követelni, hogy ezek az országok legalább ratifikálják a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951-es egyezményt? Mikor fogja követelni, hogy rendeljenek el moratóriumot a halálbüntetésre ezekben az országokban? Fontosak a gazdasági kapcsolatok ezekkel az országokkal, de számukra is legalább annyira fontosak, mint számunkra. A kapcsolatoknak azonban nem a korrupt kormányzatokat, hanem az embereket kell szolgálniuk. Miféle képet közvetítünk Európáról, ha állandóan Európa gazdasági és biztonsági érdekeinek adunk elsőbbséget a demokrácia és az emberi jogok eszméje helyett? Ha az Európai Unió nem változtat ezen, nem csodálkozhatunk azon, ha az emberi jogok egyetemességét egyre inkább a neokolonializmus egy formájával fogják azonosítani, például azzal a törekvéssel, hogy másokra kényszerítsük az úgynevezett nyugati modellt. Ennél jobb képet kell, hogy közvetítsünk Európáról. Ehhez lehetne eszköz a szomszédságpolitika is. De nem így van, és ezt mélységesen sajnálom.

7

8

HU


Derek Roland Clark , az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Mégis, mit gondol a biztos úr? Csak nem aludt a Bizottság az elmúlt két évben? Itt állunk a gazdasági megszorítások kellős közepén, mindazok ellenére, amit Van Rompuy úrtól hallottunk a héten. Több millióra rúg a munkanélküliek száma; néhány újabb tagállam még mindig nem kapta meg a megígért pénzügyi csomagot; Németországot pedig egy egymilliárd eurós számla fojtogatja a görög gazdaságért való kezességvállalás miatt. Hazámban, Nagy-Britanniában a kormány emeli az adókat, befagyasztja a nyugdíjakat és a fizetéseket a közszférában, és közben 45 millió font sterlinget teremt elő minden nap ennek a helynek a finanszírozására. És most a küszködő európai adófizetők pénzéből 1,1 milliárd eurót kíván fordítani egy olyan programra, amely az EU határai mentén található partnerországokat támogatja? Ezt érti Ön „több Európa” alatt? Vagy ez egy kísérlet arra, hogy beszippantsa a szóban forgó országokat az EU-ba? Ez számomra birodalomépítésnek tűnik. No persze, maga José Barroso is birodalomról beszélt. Azt hangoztatják, hogy az EU-nak meg kell akadályoznia az újabb háborúkat Európában, de a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a háborúkat éppen a birodalomépítők okozták. Önök is újra ezt teszik. Soha nem tanulnak? Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök úr! Ha manapság számos balkáni ország többé-kevésbé nyíltan kételyeket fejez ki saját csatlakozási perspektívájával kapcsolatban, az szerintem a szomszédságpolitika gyengeségeit mutatja, hiszen az európai perspektívával rendelkező nyugat-balkáni országok és azok, amelyekkel már csatlakozási tárgyalások folynak, természetesen nem részesei a szóban forgó szomszédságpolitikának. Mint tudjuk, a csatlakozási tárgyalások menete természetesen nagymértékben függ a csatlakozási kritériumok teljesítésétől. Ez döntő jelentőségű, főként, ha a Bulgáriát és Romániát érintő elsietett bővítésre gondolunk. A béke mindazonáltal kétség kívül fontosabb az EU-nak Európa küszöbén, mint a messzi Afganisztánban. Ezért azt gondolom, saját erőfeszítéseinket újra a szomszédainkat és határainkat érintő, megoldatlan európai konfliktusokra kell koncentrálnunk. A béke érdekében a Balkánon tett erőfeszítések mellett fontos az Oroszországgal való kapcsolatok javítása is. Ez is egy olyan ország, amelyet nem vontak be az európai szomszédsági stratégiába, bár Európa fontos stratégiai partnerének tekinthető, és nem csupán az energiaellátás miatt. Most kell dolgoznunk az Oroszországgal való kapcsolatainkon, mielőtt a következő gázvita, vagy a Nabucco és a Déli Áramlat közötti verseny – a legrosszabb esetben – a megosztottság kiéleződéséhez vezethetne. Az orosz gáztól való függőség még sokáig fennmarad. A Nabucco vagy más országoktól kapott készletek valószínűleg csak arra lesznek képesek, hogy egy függőséget több másikkal váltsanak fel. Szerintem ez rossz lenne. Semmilyen körülmények között nem szabad hagyni, hogy a közösségi vívmányok bevezetésére való felkészülés keretében megteremtett szabadkereskedelmi övezetekkel a szomszédságpolitika automatikus csatlakozási felkészüléssé alacsonyodjon le. Ezért véleményem szerint azonnal be kell szüntetni a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, amely nem európai ország, és amely várhatóan tovább iszlamizálódik a legutóbbi alkotmányos reformot követően. Elmar Brok (PPE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Ez a vita klasszikus példa arra, hogy hol esik egybe a regionális politika és a külpolitika. E tekintetben a szükséges rugalmasságot kell mutatnunk, hogy megvalósíthassuk a regionális politikát – ideértve az

23-09-2010

23-09-2010

HU


Európai Unión belüli regionális politika tapasztalatainak felhasználását –, ugyanakkor mindezt külpolitikai elképzelésekkel kell párosítanunk. Ez nem valamiféle agresszív tett valaki ellen, vagy az általunk óhajtott fennhatósági zónák kérdése, hanem klasszikus példája egy területnek, ahol olyan stratégiát alakíthatunk ki, amelyben felismerjük, hogy a határ menti régiók mindig konfliktuszónák, és ez alól az Európai Unió sem kivétel. Ha sikeresen tudjuk kezelni a határ menti régiókat, hogy megszüntessük a kisebbségi konfliktusokat vagy a társadalmi és gazdasági megosztottságot – és ezáltal megkönnyítsük számukra az átállást –, az tágabb külpolitikai szempontból hihetetlenül nagyfokú stabilizálódást fog előidézni. És ha mi – mint Európai Unió – szorosabb kapcsolatot tudunk kialakítani ezekkel az országokkal, akkor mindez fontosnak tűnik számomra. Biztos úr, úgy hiszem, hogy sok mindennel kapcsolatban, amit ki kell dolgoznunk – értem ez alatt a szomszédságpolitika stratégiai koncepcióba való jobb belefoglalását anélkül, hogy elvesznénk a technikai részletekben, és az a benyomásom, hogy az Ön munkájának éppen ez a célja –, egy adott megközelítésben kombinálhatók egymással a különböző lehetőségek, amelyek az előrehaladáshoz rendelkezésünkre állnak. Ezért arra szeretném Önt felkérni, hogy tágabb összefüggésben, stratégiai koncepcióként is tekintsen erre a kérdésre, és esetleg vegye számításba ezt a munkacsapatában is. Együtt fogunk működni Önnel. Bármilyen igazgatásnak nehézséget okozna az az adminisztratív rugalmasság, amelyre szükség van ehhez – hiszen ami egy országra vonatkozik, az nem feltétlenül vonatkozik a másikra, és ha Oroszország is benne van, akkor talán itt is rugalmas megoldásra van szükség, amely nem található meg egy egy kaptafára készült módszer segítségével. Arra azonban számíthat, hogy mi készen állunk erre. Ha a tervekkel összhangban az év végén benyújtják a téma értékelését, mi is boldogan hozzátesszük a magunk gondolatait akár egy meghallgatás keretében, akár más módon, hogy olyan stratégiai koncepciót dolgozhassunk ki az Unió részére, amely a polgárok javát szolgálja a határok mindkét oldalán. Csaba Sándor Tabajdi (S&D) . – (HU) Tisztelt Füle biztos úr! Azokkal értek egyet, akik azt mondják – előttem szólt Brok úr is –, hogy óriási tartalékok vannak a határ menti együttműködésben. Én majdnem 15 éven át a magyar–szerb határ mellett voltam nemzeti parlamenti képviselő, pontosabban a munkám ehhez a térséghez fűzött. Közelről ismerem, hogy rengeteg tartalék lenne a határ menti együttműködésben és van egy nagyon nagy ellentmondás, hogy hiába lett Magyarország az Unió tagja, az az Unión belüli regionális együttműködés rendkívül kicsi lehetőséget ad Magyarország és Vajdaság, Szerbia eme tartománya között, és van egy nagyon nagy ellentmondás, amiről ma már szó volt, Füle biztos úr: hogy azon államok, így Szerbia, amely szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, már nem lehet részese ennek a keretnek, holott nekünk a Nyugat-Balkán közelítése, a nyugat-balkáni országokkal való együttműködés, Románia és nyugat-balkáni szomszédai, Magyarország és nyugat-balkáni szomszédja, Szerbia között rendkívül fontos lenne, tehát itt van egy olyan probléma a prioritásokban, és ebben teljesen egyetértek Brok úrral is, hogy felül kellene vizsgálni ezt az egész politikát stratégiailag, és mint cseh, Ön kiválóan ismeri Európának a középső részét, a Balkánt is meg Kelet-Európát is, a keleti szomszédainkat. Ebben nagyon nagy lehetőségek lennének. Ez nagyon fontos, mert utalt rá Brok úr, az etnikai kisebbségek problémájára. A határ menti együttműködés nem csak azért kell, mert bizonyos környezetszennyezési ügyeket csak úgy lehet megoldani, ha a határ menti együttműködés – ez vonatkozik a baltiakra, a Duna menti országokra, vonatkozik a Fekete-tengerre is – tehát a környezetszennyezési szempontból, de az

9

10

HU


interetnikai kapcsolatok szempontjából is fontos lehet, hogy a más országban élő kisebbség, például Magyarország esetében az Ukrajnában élő 180 000 magyar és a Magyarország közötti kapcsolat, a Magyarországon élő ukránok és az Ukrajna közötti kapcsolat, ugyanez a Vajdaság esetében, a szerbek esetében, tehát ebben a regionális együttműködésben nagyon komoly stabilizáló erő van, amelyet ma még nem használunk ki kellőképpen. Én szeretném kérni és bízom Füle úrban, hogy ebben az irányban fölülvizsgálja a korábbi koncepciót és egy sokkal tágabb, az Unió érdekeit jobban szolgáló szomszédságpolitika lesz a jövőben. Riikka Manner (ALDE) . – (FI) Elnök úr, biztos úr! A határokon átnyúló együttműködési programok kulcsszerepet játszanak – és fognak is játszani – az EU határ menti régiói közötti jobb és szorosabb együttműködésben. Problematikusnak bizonyult azonban a programok a külkapcsolati fejezet alatti igazgatása, és a határokon átnyúló együttműködés sajátosságait sem veszik mindig figyelembe. Valószínűleg érdemes lenne megfontolni, hogy a jövőbeli pénzügyi keretek vonatkozásában nem lenne-e jobb a programok igazgatását átadni például a Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának, mondjuk az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának rendkívül eredményes programelveinek alkalmazásával. Oroszország láthatóan egyenrangú partnerként szerepel az ENPI-programokban. Tudomásom szerint jelenleg Oroszország az egyetlen ország, amely nem tagja a Fejlesztési Támogatási Bizottságnak, amelynek programjait még mindig a EuropAid Főigazgatóság irányítja. Az a kérdés, hogy van-e megfelelő tapasztalata az európai regionális együttműködésben? Tomasz Piotr Poręba (ECR) . – (PL) Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz, ideértve a részét képező határokon átnyúló együttműködési programot is, nagyon fontos közösségi kezdeményezés, amely összekapcsolja a nemzetközi és a régiók közötti együttműködést. Folyamatos támogatást érdemel, hiszen lehetővé teszi, hogy az Európai Unió legkülső határai közelében található régiók közeledjenek egymáshoz. Ennek egy előfeltétele azonban, hogy az eszköz eljárásai racionalizáltak legyenek, és működését világos, érthető szabályok határozzák meg. Szerencsés, hogy az eszköz keretében nyújtható források legnagyobb része az Európán belüli országokkal, vagyis az Ukrajnával és Fehéroroszországgal való együttműködésre van elkülönítve. Ennek kapcsán nagyobb nyomást kell gyakorolnunk a fehérorosz hatóságokra, hogy vegyenek végre tudomást a pluralizmust és demokráciát igénylő állampolgárokról. Ha a rendszer pozitív jelzést adna arról, hogy kész megvalósítani a reformokat, lehetővé válna a megállapodás keretében nyújtható 228 millió euró teljes összegének felhasználása és az, hogy Fehéroroszország maximálisan részt vegyen a keleti partnerségen belüli együttműködés valamennyi aspektusában. Ha azonban Lukasenko úr kormánya nem hajlandó az együttműködésre, akkor fontolóra kell venni a források az Ukrajnával folytatott regionális együttműködésre való átcsoportosítását. László Surján (PPE) . – (HU) Tisztelt elnök úr, tisztelt biztos úr! Azt mondta a biztos úr, hogy alapvető nemzeti érdekek akadályozzák egy-egy országgal a kívánatos együttműködés kialakítását. Ha van is ilyen, elfogadom, akkor azt hiszem, hogy azok a kormányok rosszul értelmezik alapvető nemzeti érdekeiket, akik nem az együttműködés pártján vannak, hanem a konfrontáció pártján, és ez az állami szerepfelfogás egyértelműen ellentétben van a területen a határok két oldalán élő polgárok érdekeivel, akik biztosan az együttműködés támogatói. Idézhetjük Jean Monet sokat emlegetett mondását, hogy nem államokat, hanem embereket akarunk integrálni. Nekünk ebbe az irányba kell fordulnunk és ráadásul a képet még az is

23-09-2010

23-09-2010

HU


színezi, hogy határaink, mármint az Unió külső határain kívül is élnek európai polgárok viszonylag nagy számban, például Moldovában. Nyilvánvaló, hogy az együttműködés Románia és Moldova között létfontosságú és előbbre viszi az országok közötti kapcsolatot is. Tisztelt biztos úr! Egy kicsit kétlem azt, hogy csak ezek a szerintem rosszul értelmezett kormányzati, politikai szempontok akadályoznák ennek az eszköznek a tökéletes és harmonikus működését. Azt gondolom, hogy az adminisztratív oldalt is erősen fölül kell vizsgálni és azokban is előre kell lépni, és különösen fontos lesz, várjuk ezt az elemzést a Bizottság részéről, hogy a hatékonyságát a programnak láthassuk. Hiszen az európai polgárok pénzét költjük, akkor költhetjük el nyugodt lélekkel, ha a programok hatékonyak és eredményesek. Márpedig itt nagyon fontos kérdésről van szó! Nem azt üzenjük ezeknek a határainkon kívül élőknek, a határon átnyúló együttműködés révén, hogy mi mint birodalom magunkba akarjuk foglalni őket, hanem azt üzenjük, hogy valamiképpen összetartozunk, hogy az a határ, ami köztünk van, az nem valami olyan kínai fal, amelyen nem lehet átmenni, hanem az együttműködés révén az ő életük is jobb lehet. Természetesen soha nem határoztuk meg, hogy hol van az Unió külső határa, magyarán az ajtó teoretikusan nyitva van. Nyilvánvaló, hogy nem az egész világ számára, de itt most csak a konkrétumokról van szó, emberekről van szó, családokról, akiket összeköt a történelem. Itt mozgó határok vannak a huszadik században. Szlovákia és Ukrajna között van olyan falu, amelynek a közepén megy át a határ, mert Sztálin csizmás katonái ott húzták meg. Ilyen történelmi hordalék között létfontosságú, hogy az Uniónak ez a programja hatékonyan és eredményesen szolgálja a polgárok érdekeit. Carl Haglund (ALDE) . – (SV) Elnök úr! Mint a vitában korábban már elhangzott, Oroszország úgy döntött, hogy nem vesz részt az európai szomszédságpolitika keretében megvalósuló együttműködésben, feltehetőleg azért, mert úgy érzi, hogy nem bántak vele kellő tisztelettel. E helyett alakítottuk ki ezt a stratégiai partnerséget, amely sajnos nem úgy működik, ahogyan kellene. Füle úr említette korábban, hogy nem kívánja csökkenteni a balti-tengeri program előirányzatát, és felteszem, hogy ez közvetlenül annak az eredménye, hogy nem voltunk képesek Oroszországgal projekteket beindítani. Ez rendkívül aggasztó. Oroszországgal nem könnyű együttműködni, ezt finn állampolgárként magam is jól tudom. Mégis lehetséges, ha a helyes hozzáállással, azaz a kellő tisztelettel közelítjük meg Oroszországot, és ha figyelembe vesszük, hogy az orosz kultúra kissé különbözik a sajátunktól. Még azt is merem állítani, hogy lenne tér a fejlődésre a Bizottság Oroszországról szóló ismereteiben és hozzáállásában is. Elengedhetetlen, hogy beindítsuk az Oroszországgal való együttműködést. Elég, ha csak a balti-tengeri stratégiát nézzük, ahol az Oroszország által elfogadott álláspont több szempontból is létfontosságú. Melegen várom a Bizottság célravezető kezdeményezéseit ezen a fronton. Jacek Olgierd Kurski (ECR) . – (PL) Eddig a keleti partnerség volt hazám, Lengyelország első és egyetlen külpolitikai kezdeményezése, amelyet Brüsszel és az egész Európai Közösség elfogadott. Valódi politikai értelme abban rejlik, hogy hat volt szovjet államot vonz az Unióhoz. A programot létrehozó dokumentumokban ez nem szerepel ugyan, de jól tudjuk, hogy valójában erről van szó. A terv éppen jókor született meg. Két válság, mindenekelőtt a grúziai válság, azután pedig az Oroszország és Ukrajna között kialakult gázválság világossá tette az EU vezetői számára, hogy érdemes érdeklődést mutatni Európának az Uniótól keletre eső része iránt is. Decemberben a Bizottság 600 millió eurót különített el erre a célra. Ma már azonban

11

12

HU


megcsappant a lelkesedés, és még itt a Parlamentben is megkérdőjelezték a keleti partnerség értelmét. A német szocialista képviselő kijelentette, hogy mivel a németek több milliárd eurót nyújtanak Görögországnak, semmi értelme a volt szovjet államok támogatásával kapcsolatos programnak. Ez olyan, mintha azt kérdeznénk, cipőt vegyünk föl vagy zoknit. Ez hamis alternatíva, hiszen mindkettőre szükség van. Európa nemcsak üzletből, tőkecseréből vagy ágazatok közti áramlásokból áll, hanem szabadságszeretetből is. Európa tartozik annyival a volt szovjet országoknak – amelyek 50 évig voltak a vasfüggöny mögött –, hogy utat biztosít a szabadság és a civilizáció felé, és erre a keleti partnerségi program kialakítása ad lehetőséget. Ezért látva, hogy nehézségek és konkrét kétségek merülnek fel az eljárási rugalmasság hiánya miatt, és hogy egyes projektek végrehajtása problémákba ütközik, komolyan fontolóra kellene vennünk az eszköz oly módon történő módosítását, hogy a papírra vetett szép szavak valódi tettekben tükröződjenek, mert ezeket a tetteket igenis érdemes végrehajtani. Bernd Posselt (PPE) . – (DE) Köszönöm a nagylelkűségét, elnök úr. Valaki egyszer azt mondta, hogy a határok a történelem által ejtett sebek. A határok azonban szükségesek. Mindennek vannak határai, és természetesen az Európai Uniónak is kell, hogy legyenek határai. Én voltam a bővítés legfőbb szószólója, és ma is az vagyok. Délkelet-Európát integrálni kell az Európai Unióba, amilyen hamar csak lehetséges. Egyszer azonban ennek is véget kell vetni. A lehető legtűrhetőbb és legkonstruktívabb módon kell kialakítanunk a szükséges határokat. A határoknak nem kell éleseknek lenniük, és nem kell, hogy szétválasszák egymástól az embereket. Ehelyett összeköthetik az embereket, amennyiben kialakításuk fokozatos és ésszerű. Az én szememben ez a feladata a szomszédsági politikának, mind a Földközi-tenger térségében, mind keleten. Mindazonáltal nagyon örülök annak, hogy a prágai csúcstalálkozó óta – amely az egyébként meglehetősen zaklatott cseh elnökség egyik sikerének tekinthető – valóban különbséget tesznek a Földközi-tenger térségére, illetve a keleti szomszédainkra vonatkozó politikák között. Ez a kérés régóta, újra és újra elhangzik itt a Parlamentben, többek között az én részemről is. Úgy gondoljuk, hogy ez egy a helyes irányba tett lépés, hiszen más-más problémákkal másképpen kell foglalkozni. Ezért az együttműködés e három formáját – az Oroszországgal való együttműködést, a keleti szomszédainkkal való preferenciális együttműködést és a földközi-tengeri térséggel való különleges együttműködést – külön-külön eszköznek kell felfogni, amelyek célja azonban egy és ugyanaz. Ha felmerül a kérdés, hogy ki gondoskodjon ezekről az eszközökről, akkor az a válasz, hogy a Bizottságnak és a Parlamentnek kell gondoskodni róluk, tehát a valódi közösségi intézményeknek, nevezetesen Füle biztosnak, aki véleményem szerint kitűnő munkát végez e téren. Charles Tannock (ECR) . – Elnök úr! Mint az előző Parlament ENP-előadója, szeretném közölni Füle biztos úrral, hogy továbbra is szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy valóban össze lehet-e hozni Marokkót és Moldovát egyetlen szakpolitikai ernyő alatt. Aggályaimat bizonyos fokig a keleti partnerség alakulása és az Euromed/Barcelona folyamat is tükrözi. Természetesen továbbra is reménykedem abban, hogy egy napon Ukrajna, Moldova és egy demokratikus Fehéroroszország is csatlakozhat az Európai Unióhoz. Mindazonáltal egyetértek azzal, hogy több határokon átnyúló ENPI-forrást kellene biztosítani az olyan kérdések megoldására, mint a Dnyeszteren túli területen és Hegyi-Karabahban állandósult konfliktusok problémája, amely régió különösen problematikus, és amely még soha nem

23-09-2010

23-09-2010

HU


részesült finanszírozásban a Bizottságtól. Jelenleg valós kockázatot látunk arra, hogy erősödnek a feszültségek, sőt arra, hogy ismét ellenségeskedés tör ki Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah miatt főleg most, hogy Azerbajdzsán bőségesen el van látva olajdollárral. Egy másik terület, ahol a határokon átnyúló együttműködés prioritást kaphatna, a déli terület, ahol meg kell oldani a nyugat-szaharai kérdést, és fel kell venni a harcot a vallási fundamentalizmussal szemben – főként az olyan világi országokban, mint Egyiptom és Tunézia. Sajnálatos módon az érintett országok többsége csupán Brüsszellel folytatott, kétoldalú EU-kapcsolatot lát az európai szomszédsági politikában, és alig – vagy egyáltalán nem – érdekli őket az egymás közötti regionális integráció vagy határokon átnyúló együttműködés. Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) A jószomszédi kapcsolatok képezik a nemzetek békés egymás mellett élésének alapját. A nemzetek és szomszédos államok közötti kapcsolatok javítására fordított pénzügyi források jobb egymás mellett élést, békét és nyugalmat és – amennyiben jól használják fel a forrásokat – gazdasági növekedést eredményeznek a térségekben, amelyet a jószomszédi kapcsolatokba vetett megnövekedett bizalom és a közös projektekkel kapcsolatos jobb együttműködés is ösztönöz. Fontos, hogy a határokon átnyúló együttműködés vagy az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz támogatási formái rugalmasak legyenek, hogy tükrözhessék az adott területre vagy régióra vonatkozó európai politikát. Az alkalmazás szempontjából fontos, hogy lehetőség szerint egyszerűsítsük az egyes projektek előkészítésének és megvalósításának folyamatát, és hogy operatívan ellenőrizhessük a különböző szakaszokban elköltött források felhasználásából származó tényleges előnyöket. Nyilvánvaló, hogy nem erőltethetünk rá egy általános sablont a legkülönfélébb projektek széles körére a Balti-tengertől a Földközi-tengerig, ezért a rendszernek valamelyest nyitottnak kell lennie az adott régió konkrét együttműködési formáinak sajátos igényeire. Az eddigi tapasztalatok helyes értékelése után ezért nem kell visszariadnunk a meglévő mechanizmusok korszerűsítésétől vagy tökéletesítésétől sem. Mindannyian támogatni fogjuk Önt ebben, biztos úr. Elena Băsescu (PPE) . – (RO) Szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy megemlítsem Románia, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó közös operatív programját. Az EU ezt a programot az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközön keresztül finanszírozza. Egy évbe telt, hogy a Chişinău Önkormányzati Tanács által benyújtott, a közvilágítással, a megújuló energiaforrások felhasználásával és az ökoremediációval kapcsolatos három projektpályázat átjusson a kiválasztási folyamat első fázisán. Ez rávilágít a túlzott mértékű bürokrácia problémájára. Történt ugyan előrehaladás, de további intézkedésekre is szükség van. Úgy gondolom, hogy az európai forrásokhoz való hozzáférés eljárásainak egyszerűsítésére, a határokon átnyúló együttműködési program alkalmazhatósági területeinek kiterjesztésére és a projektek elbírálására rendelkezésre álló idő csökkentésére van szükség. Az a véleményem tehát, hogy az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz a határokon átnyúló együttműködés terén való alkalmazásának a hatékonyság és a következetesség alapelvein kell alapulnia a jövőben. Marek Henryk Migalski (ECR) . – (PL) Biztos úr! Úgy vélem, hogy az Unió keleti bővítése – s tudom, hogy ezt Ön kiválóan érzékeli és érti – az Európai Unió egyik legfőbb kötelessége.

13

14

HU


Nem csupán azért, mert ez egyszerre erkölcsi kötelességünk és politikai érdekünk, de azért is, mert a politikai stabilitás, a gazdasági stabilitás és a politikai átláthatóság szférájának keletre történő kiterjesztése a mi legfőbb érdekeinket szolgálja, azaz azokét, akik már az Európai Unió tagjai. Amint arról már szó esett, az Európai Unió olyan országokkal való bővítése, mint a demokratikus Fehéroroszország, Ukrajna és Moldova – de olyanokkal is, mint Grúzia és más volt szovjet államok – az egész Európai Unió legfőbb érdeke, csakúgy mint azoké az országoké, amelyek jelenleg nem képezik részét az Európai Uniónak. Hiszem, hogy a Parlament valamennyi képviselőcsoportja támogatni fogja Önt abban, hogy a lehető leghamarabb és leghatékonyabban megvalósíthassa ezt az integrációt. Bastiaan Belder (EFD) . – (NL) Elnök úr, biztos úr! A legutóbbi kijevi kormányváltáskor észrevettem és alaposan megfigyeltem az orosz és ukrán titkosszolgálat fokozódó megerősítését, sőt bizonyos fokú összekapcsolódását. Ukrajna az Európai Unió és Oroszország között helyezkedik el. Történetileg természetesen nyilvánvaló az Ukrajnára irányuló, erőteljes orosz befolyás, de a mostani fejlemények tükrében azon tűnődöm – és Öntől szeretném megkérdezni –, hogy az európai szomszédságpolitika mekkora horderejű problémába ütközhet az ilyen típusú orosz befolyás megerősödése kapcsán Kijevben és Ukrajnában. Ez különösen vonatkozik az ukrajnai Nyugat-barátabb erőkre. Iosif Matula (PPE) . – (RO) A határokon átnyúló együttműködés az egységes, kibővített, választóvonalaktól mentes Európa megteremtésének egyik legfontosabb eszköze. Ebben szintén fontos szerepet játszik a közös operatív program, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz és Románia, Ukrajna és Moldova 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó, határokon átnyúló együttműködési programja, amelynek 126 millió euró áll rendelkezésére. Az EU tagállamaként Románia a keleti partnerség két országával együttműködésben segítséget nyújt a program végrehajtásához. Ez lehetővé teszi az európai szomszédságpolitika céljainak megvalósítását célzó konkrét intézkedések finanszírozását. A program végrehajtását – amely ezzel együtt is igen nehéz folyamat – elősegíti a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti helyi határforgalmi megállapodás idei életbelépése. Ugyanilyen kereteket lehetne kialakítani egy, a Románia és Ukrajna közötti hasonló megállapodáson keresztül. Ezen túlmenően a keleti határ kezelésében történő előrehaladás segíti Romániát a schengeni térséghez való küszöbönálló csatlakozásra való felkészülésben. Végül, de nem utolsósorban az EU jelenleg kidolgozás alatt álló Duna-stratégiája is új lendületet adhat a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával folytatott határokon átnyúló együttműködésnek. Ez példázza, hogy hogyan egészítheti ki egymást tökéletesen a regionális politika és a külpolitika úgy, hogy az mindig pozitív eredménnyel járjon. Andrew Henry William Brons (NI) . – Elnök úr! Ha szeretnénk tudni, hogy valakinek mik a valódi szándékai, csak azt kell meghallgatnunk, hogy az illető állítólag mit nem szándékozik tenni. Az Európai Unió leírása a szomszédsági politikáról úgy hangzik, mint ha a cukrosbácsi azt próbálná bizonygatni, hogy milyen ártatlanok is a szándékai. Azt állítja például, hogy az európai szomszédságpolitika nem az Európai Unióban való tagságról szól. Azért mégis felkínálunk egy kis cukorkát gazdasági és társadalmi együttműködést és fejlődést célzó

23-09-2010

23-09-2010

HU


cselekvési tervek formájában, ami hozzájárul a partnerországok fenntartható növekedéséhez. Hangsúlyozni kell, hogy az Európai Unió szándékai legalább annyira feddhetetlenek és ártatlanok, mint a cukrosbácsi szándékai. Nem akarja tisztességtelen célokból megszerezni a szomszédos államokat, mindössze közös értékekről szeretne beszélni. Az angol jogban van erre egy kifejezés: „csábítás” (grooming). Azt tanácsolom a szomszédos országoknak, hogy ne fogadjanak el édességet idegenektől. Őrizzék meg szuverenitásuk erényét, és ne hagyják, hogy valaki – még ha a legtisztább szándékkal is – arra bujtsa fel Önöket, hogy elárulják saját hazájukat. ELNÖKÖL:Rainer WIELAND alelnök Jan Kozłowski (PPE) . – (PL) Szeretném azzal kezdeni, hogy megköszönjem a biztos úr tényszerű prezentációját, és kifejezzem meggyőződésemet, hogy nemcsak a Bizottság 2007–2009 közötti tapasztalatokról szóló elemzése, hanem a mai megbeszélés is hozzá fog járulni a határokon átnyúló együttműködés stratégiai céljainak az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz keretén belüli jobb megvalósításához. Nem kívánom érinteni az eljárási módosításokat és azt, hogy miért életbevágó az egyszerűsítésük, mert legalább három korábbi felszólaló már beszélt erről. Tekintettel azonban arra, hogy az európai források helyes felhasználásának egyik jelentős tényezője a megfelelő adminisztratív képesség megteremtése mind regionális, mind helyi szinten, szeretném megkérdezni a Bizottságot, hogy hogyan fogja támogatni az Európai Unió regionális és helyi szintű független irányító szerveinek partnereikkel való együttműködését az Európai Eszköz keretén belül, különösen pedig a keleti partnerség országaiban. Másodszor, mivel a határokon átnyúló együttműködés céljai a Bizottság előadása szerint hosszú távú célok, szeretném feltenni a kérdést, hogy mivel tudná segíteni ez a program a fiatalok mobilitásának növelését. Mint tudjuk, ez az elkövetkező évek költségvetési tervezetének egyik prioritása, és hatékonyan fokozhatja az Európai Unió és a szóban forgó szomszédos államok közötti együttműködést. Marian-Jean Marinescu (PPE) . – (RO) Az Európai Parlament folyamatosan kampányt folytat az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz pénzügyi csomagjának növelése érdekében. Ennek megvalósítását azonban hátráltatják az olyan akadályok, mint a bonyolult eljárások, illetve az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz alkalmazására vonatkozó szabályozások rugalmatlansága. Ezek megakadályozzák a pályázatok kiírását. Kérem a Bizottságot, hogy nyújtson átfogó segítséget azoknak az országoknak, amelyek nem tudták felhasználni az eszközön keresztül elkülönített költségvetést, és hogy ismételje meg az e havi kezdeményezést. Rendkívül fontos továbbá, hogy az erre az eszközre előirányzott, eddig fel nem használt költségvetési forrásokat átirányítsák valamelyik másik határ menti együttműködési programhoz. Nyilvánvaló, hogy el kell kerülni a határokon átnyúló együttműködési programok és más, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközhöz kapcsolódó programok közötti finanszírozási átfedéseket. Felszólalásomat azzal szeretném zárni, hogy köszönetet mondok a biztos úrnak a Moldovai Köztársaság és az EU közötti kapcsolatok terén kifejtett erőfeszítéseiért.

15

16

HU


Michael Gahler (PPE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr! Bizonyára mindannyian egyetértünk abban, hogy mérete és jelentősége folytán Ukrajna a legfontosabb a szomszédságpolitikánk által lefedett országok közül, és mélyen aggaszt az, ahogyan a helyi politikai helyzet az elmúlt néhány hónap során alakult – ez valóban egy – méghozzá döbbenetes ütemben – hátrafelé tett lépés az újraszovjetizálás felé. Amennyire meg tudom ítélni, az elmúlt héten, amikor Janukovics úr Brüsszelben járt, az elhangzott nyilvános kijelentések egyáltalán nem tükrözték azt a súlyos aggodalmat, amelyet ki kellene fejeznünk a fejlemények miatt. A helyi választási törvényekről van szó, amelyeket oly módon manipulálnak, hogy a politikai pluralizmus már nem biztosítható. Az új törvény szerint regisztrálni kívánó pártok bejegyzését elutasítják. A titkosszolgálat ismét a régi, visszataszító szerepét kezdi játszani. Súlyosan aggaszt, hogy véleményem szerint a jelenlegi kormány Európával kapcsolatos szóbeli nyilatkozatai csak szavak, amelyek nem a valóságot tükrözik. Mit szándékozik tenni annak érdekében, hogy világosan kinyilvánítsuk Ukrajna felé az álláspontunkat? (Taps) Štefan Füle , a Bizottság tagja. – Elnök úr, tisztelt képviselőtársak! Nem először szólalok fel Önök előtt, de most először fordult elő, hogy sok olyan kérdést tettek fel nekem, amely valójában túllépi az eredeti kérdés kereteit. Ezt üdvözlöm, és remélem, hogy mindenre magyarázattal tudok szolgálni. Hogy visszatérjünk az eredeti kérdésekre, amelyekkel a mai vitát indítottuk, tökéletesen egyetértek azokkal, akik a határokon átnyúló együttműködésre úgy tekintenek, mint a határok lehetőség szerinti lebontásának egy módjára, főleg az emberek közötti kapcsolatok tekintetében. A falak ideje elmúlt, és ehhez a határokon átnyúló együttműködési programok is nagyban hozzájárultak. Engedjék meg, hogy a különböző lépések időzítéséről beszéljek először. A nyilatkozatomban már említettem, hogy a Bizottság most fogja elvégezni a CBC félidős értékelését, amely 2010 decemberére készül el. Az ENPI-szabályozás értékelésére pedig félidős értékelése keretében, 2009-ben került sor. Valamennyi pénzügyi előirányzatot tisztázunk tehát ez év végére, és az úgynevezett ENPI II-ről jövő év végére nyújtunk be jogszabályjavaslatot, bár azzal már a 2013-as évet meghaladva tekintünk előre a jövőbe. Az ehhez fűződő probléma kapcsán – és itt tartunk most a forrásokat és Oroszországot illetően – azt mondhatom, hogy minden a megfelelő időben halad, figyelembe véve a nehézségeket, amelyeket korábban említettem. Minden a megfelelő időben halad az EU-források tekintetében. Az orosz pénzek hozzáadásában előfordulnak kisebb késések – az ő oldalukon fennálló technikai problémák miatt –, de ezt hamarosan tisztázzuk. Brok úrnak tökéletesen igaza van azzal kapcsolatban, hogy az EU regionális politikáját és az EU külső határain meglévő területi együttműködést össze kell kapcsolni egymással, magam sem fogalmazhattam volna meg jobban. Eszközeinkkel az a célunk, hogy amennyire csak lehetséges, megkönnyítsük ezt az együttműködést azáltal, hogy összehozzuk egymással a különböző régiókat az EU tagállamain belül és a partnerországokban. Ennek kapcsán határozottan úgy vélem, hogy a mai vitát nem elszigetelten kell tekinteni, hanem remélhetőleg úgy, hogy az lendületet adjon az Önökkel való szorosabb együttműködésre. Az e téren széles körű tapasztalatokkal rendelkező képviselők közül sokan hallatták hangjukat, és e tapasztalat lehető legteljesebb kiaknázása érdekében készen állok minden rendelkezésünkre álló kommunikációs csatornát felhasználni – miközben más, informális

23-09-2010

23-09-2010

HU


csatornákat is kreatív módon be fogok vonni –, mert fontos, hogy megvizsgáljuk, mennyire állja meg a CBC-nek ez a vetülete a helyét a valóságban. Az is fontos azonban, hogy megvizsgáljuk, a szomszédságpolitika mennyire állja meg a helyét a valóságban, és örülök, hogy többen is felvetették Önök közül ezt a kérdést. Mint tudják, a főképviselővel és a Bizottság alelnökével, Cathy Ashtonnal közösen csakugyan elindítottuk a szomszédságpolitika felülvizsgálati eljárását. A legutolsó szomszédságpolitikai csomag, amelyet tavasszal terjesztettünk elő, nem csupán a tavalyi év eredményeit értékelte, hanem mind az öt évét. Cathy Ashton és én úgy gondoltuk, ez nagyszerű kiindulópontot képezhet ahhoz, hogy feltegyünk néhány kérdést: Helyes-e a szakpolitikánk? A jó irányba haladunk-e? Sajátjuknak érzik-e partnereink ezt a szakpolitikát? Helyesen alakítottuk-e ki az eszközeinket? Rendelkezésünkre állnak-e a szükséges források? Olyan kérdéseink is felmerültek továbbá, mint például: Továbbra is eszközök viszonylatában látjuk-e a szomszédságpolitikát, és a szomszédságpolitika célját úgy határozzuk-e meg, mint a béke, stabilitás és jólét biztosítását az Európai Unió határain? Nem kellene-e legalább elkezdenünk beszélni a következő kérdésekről: Mikor van vége ennek a politikának? Meg tudunk-e határozni egy végcélt? Hogyan tudnánk azt vonzóbbá tenni partnereink számára annak érdekében, hogy együtt dolgozzanak és együttműködjenek velünk? Ezek azok a kérdések, amelyeknek megválaszolását közösen megkezdtük a tagállamokkal, a partnerországokkal, a szellemi műhelyekkel, a civil szervezetekkel és természetesen Önökkel is. Most dolgozunk a Parlament Külügyi Bizottsága elnökével a megfelelő dátumokon és időpontokon. Hadd hangsúlyozzam még egyszer, hogy a kérdés különleges fontossága miatt ennek az ügynek a kapcsán kreatív, informális kapcsolatfelvételt tervezek Önökkel, és nagyon remélem, hogy jövő tavasszal, amikor új szomszédságpolitikai csomagot terjesztünk elő, készen fogunk állni arra, hogy a felülvizsgált szakpolitika eredményeit megosszuk partnereinkkel és az egész világgal. A felülvizsgált szakpolitika nem csupán arra a három pillérre fog összpontosítani, amelyet ma ismerünk: a politikai társulás, a gazdasági integráció és a mobilitás kérdésének három pillérére. Arra is mindenképpen koncentrálni fogunk, hogy ez az új szakpolitika hogyan tükrözze az értékeinket; mivel tehetnénk az emberei jogokkal és alapvető szabadságokkal kapcsolatos érveinket még hathatósabbá – nem csupán a szomszédságunk egyes részein, hanem mindenhol. Ezen túlmenően konkrét kérdéseket kell megtárgyalnunk Ukrajnával, Tunéziával és másokkal. De a tárgyalóasztalhoz az elkötelezettségünk vezet bennünket, és az országok csak a mi támogatásunk és a fenti szerepkörökhöz való ragaszkodásunk segítségével érthetik el a megfelelő szintet. Belder képviselő úr Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos konkrét kérdésére rátérve annyit szeretnék hozzátenni, hogy nagyon remélem, hogy partnereinkkel – és főként Ukrajnával – való együttműködésünk nem valamely harmadik országgal való versengésen fog alapulni, és nem úgy állunk hozzá, hogy az egyik fél győzelme a másik vereségét jelenti, hanem mindenki nyer alapon, javítva ezáltal a teljes régió helyzetét. Biztos vagyok abban, hogy nem tudtam megválaszolni minden kérdést, de figyelembe fogom azokat venni a CBC szakpolitikai felülvizsgálati eljárása során, és megpróbálok írásban is válaszolni rájuk, mert úgy érzem, fontos kérdések, amelyeket a felülvizsgálati folyamat keretében ismét fel kell vetni.

17

18

HU


Engedjék meg, hogy utoljára még egy konkrét választ adjak arra a kérdésre, amely arról szólt, hogy nem kellene-e átvinni a programokat a Külkapcsolati Főigazgatóságtól a Regionális Politikai Főigazgatósághoz. Nem hiszem, hogy ez megoldaná azokat a kihívásokat, amelyeket az elején említettem. Éppen ellenkezőleg, ez azt jelentené, hogy figyelmen kívül hagynánk a – nagyon is létező – külpolitikai problémát, és biztos vagyok abban, hogy a jelenlegi keretek között is határozottan megvan a szándék arra, hogy jobbá tegyük a programok működését. Szeretném tehát szívből megköszönni az Önök észrevételeit ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Nagyon köszönöm továbbá a sok jó ötletet, amelyekre a szomszédságpolitika felülvizsgálati eljárása során szintén szeretnék Önökkel visszatérni. Elnök. – A vitát lezárom. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke) Dominique Baudis (PPE) , írásban. – (FR) A határokon átnyúló együttműködés életbevágó a szomszédos országok számára. Hogy is lehetne virágzó és fenntartható gazdaságot teremteni úgy, hogy zárva vannak a határok? Az együttműködés biztosítja a biztonságosabb határokat és a migrációs áramlások intelligens kezelését. Néhány szomszédos régió azonban – például a Maghreb – nem tudja, hogy hogyan kell együtt dolgozni. A legtöbb olyan eset mögött, ahol a szomszédainkkal való határokon átnyúló együttműködés megfeneklett, valamilyen régi keletű lezáratlan konfliktus húzódik meg. Természetesen elengedhetetlenül fontos, hogy az együttműködéshez forrásokat biztosítsunk szomszédainknak. Ahhoz azonban, hogy az elkülönített költségvetések valóban hasznosnak bizonyuljanak, arra van szükség, hogy az Európai Unió – vagyis Ön, Füle úr és főként Ashton bárónő – jelen legyen a politika színpadán. Olyan pozíciókban kell lenniük, ahol befolyást fejthetnek ki, ahol meghallják és tisztelik Önöket. Máskülönben az Unió kudarcra van ítélve a Földközi-tenger térségében. Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz továbbá hatalmas mennyiségű dokumentumot termel, túlzott bonyolultságtól, sőt átláthatatlanságtól szenved. A Parlamentnek szinte nincs is betekintése a stratégiai dokumentumokba és a nemzeti indikatív programokba. A Parlamentnek jobb tájékoztatásra és gyakoribb konzultációra van szüksége, az eljárásokat pedig egyszerűsíteni kell. 3. A laogai-táborokban készített termékek Európai Unióba történő behozatala (vita) Elnök. – A következő napirendi pont a laogai-táborokban készített termékek EU-ba történő behozataláról szóló bizottsági nyilatkozat. Štefan Füle , a Bizottság tagja. – Elnök úr, tisztelt parlamenti képviselők, a kérdés az alapvető emberi jogokra irányul, amelyek az Európai Unió alapértékei közé tartoznak, és az Unió külső fellépéseiben is központi szerepet töltenek be. Biztosíthatom Önöket, hogy a Bizottság határozottan elkötelezte magát az emberi jogok, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető fontosságú egyezményei, többek között a kényszermunkáról szóló egyezmény mellett. Ugyanakkor Önök is jól tudják, milyen kényes téma ez Kínával való kapcsolatainkban. A Bizottság teljes mértékben egyetért az Európai Parlamenttel abban, hogy a laogai-rendszer teljesen összeegyeztethetetlen az emberi jogok univerzálisan elfogadott elveivel, valamint Kínának azzal a törekvésével, hogy modern és fejlett társadalommá váljék. A laogai-rendszer

23-09-2010

23-09-2010

HU


fenntartása teljesen összeegyeztethetetlen Kínának a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya iránti elkötelezettségével, amelyet tizenkét évvel ezelőtt aláírt. Az Európai Uniónak szembe kell néznie azzal a problémával, hogy lehetséges, hogy az Európai Unióba is behozzák a laogai-táborokban általunk elítélt körülmények között készített termékeket. Nagyon nehéz azonban pontosan megítélni, hogy mely Kínából az Európai Unióba behozott termékeket gyártottak a laogai-táborokban. Az Európai Parlament és a civil társadalmi szervezetek korábbi kérdéseire reagálva az elmúlt években az Európai Unió következetesen szóba hozta ezt a témát Kínával, különösen a félévenkénti emberi jogi párbeszéd keretében. Ebben az összefüggésben az Európai Unió hangsúlyozta, hogy a laogai-rendszer a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának számos cikkét sérti, különösen a 8. cikket, amely tiltja a kényszermunkát vagy kötelező munkát, illetve a 9. cikket, amely szerint rendes tárgyalás nélkül senkit nem szabad bebörtönözni. Az eddigiekben az Európai Unió inkább a pozitív megközelítés alkalmazását részesítette előnyben Kínával kapcsolatban, nem pedig a behozatal tilalmát. Azonban el kell ismernünk, hogy ennek a megközelítésnek – amely eddig semmilyen jelentős változást nem hozott Kínának a laogai-táborokkal kapcsolatos politikájába – vannak korlátai. Fel kell ismernünk azt is, hogy Kína nem az egyetlen ország, ahol börtönmunkát alkalmaznak. Ezért a Bizottság nyitott annak a kérdésnek az újbóli megvizsgálására, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban nyomást gyakorolni a börtönmunkát alkalmazó – és ezzel az alapvető emberi jogokat és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeit megsértő – országokra. Ezt azonban horizontális módon kell megtenni, és nem szabad csak Kínára korlátozni. Üdvözölnénk a Parlament további véleménynyilvánításait ebben a témában, és tájékoztatni fogjuk Önöket a további fejleményekről. Michael Gahler , a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, véletlen egybeesés, hogy ezt a vitát éppen ugyanazon az ülésen tartjuk, amikor a közelgő EU–Kína csúcstalálkozó vitáját is. A laogai-táborok témája összefügg mind a kereskedelempolitikával, mind az emberi jogi politikával. Most az emberi jogi aspektusra szeretnék fókuszálni. Kínai elítélteket a laogai-börtönökben az „Átnevelés a munka segítségével” cinikus jelszó alatt rabszolgamunkára kényszerítenek. A kényszermunkatáborok kiterjedt hálózata alapvető emberi jogokat sért. A börtönökben megdöbbentő állapotok uralkodnak, amelyek elfogadhatatlanok Kína európai partnerei számára. Ez súlyosan sérti az egyetemes emberi jogokat, amelyek tiszteletben tartása mellett a Kínai Népköztársaság 12 évvel ezelőtt – amikor ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát – elkötelezte magát. Az Európai Parlament a múltban már számos alkalommal elítélte a laogai-rendszert. Tudomásul kell azonban vennünk: a laogai-börtönök a szokványos üzleti vállalkozásokhoz hasonlóan kereskedelmi vállalatok nevét viselik, így próbálva elrejteni kényszermunkával előállított termékeik tényleges természetét. Az Egyesült Államok tilalmat vezetett be a börtönökben készített termékek importjára, és kitiltotta piacáról ezeket az úgynevezett „vállalatokat”. Mi még nem vezettünk be ilyen tilalmat. Biztos úr, Ön azt mondta, hogy nehéz eldönteni, honnan származik egy adott termék. Tudjuk ezen vállalatok neveit, amelyek valójában nem vállalatok, hanem börtönök. Az Egyesült Államok már konkrét

19

20

HU


tapasztalatokat szerzett azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet ezeket a termékeket kitiltani a piacról. A kérdés az, hogy készen állnak-e Önök tudomásul venni ezeknek a vállalatoknak a jegyzékét, és tapasztalatcserét folytatni az Egyesült Államokkal arról, hogy hogyan lehet elérni valamit ezzel a módszerrel. Ki fog tartani az Európai Unió amellett, hogy Kínának sürgősen engedélyeznie kell az ENSZ kínzással foglalkozó különleges előadójának, hogy szabadon kiválasztott börtönökbe látogasson el, különösen Hszincsiangban és Tibetben? Karin Kadenbach , az S&D képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, azzal szeretném kezdeni, hogy az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport nagy érdeklődést mutat a Kínai Népköztársasággal való konstruktív kapcsolatok iránt. Mai válasza kissé csalódást okozott számomra, mivel semmi konkrétumot nem tartalmazott. Ön valójában csak annyit tett, hogy felhívta a figyelmet a jelenlegi helyzetre, és azzal a ténnyel takarózott, hogy bonyolult problémáról van szó. Ez nem elfogadható kifogás, amikor más országoknak, például – ahogy hallhattuk – az Egyesült Államoknak már sikerült nagyon egyértelmű megoldásokat találniuk. Mindannyiunk érdekében üdvözlendőnek tartanám a pozitív kereskedelmi mérleget Kínával, de ez nem lehet kifogás arra, hogy szemet hunyjunk az emberi jogok súlyos megsértése felett. Biztos vagyok abban, hogy Kína és vezetői keményen dolgoznak Kína nagyon nehéz helyzetének kezelésén: gazdasági fellendülés és növekedés a tengerparton és a nagyvárosokban, ugyanakkor növekvő szegénység a vidéki területeken, ami az ország társadalmi szerkezetének teljes egyensúlyhiányához vezet. Ez azonban nem menthet fel minket az alól, hogy minden erőfeszítést megtegyünk ezeknek az áruknak az Európába való – szándékolt vagy szándékolatlan – behozatalának megelőzése érdekében. Intézkedések széles spektruma áll a rendelkezésünkre; tudjuk biztosítani, hogy az európai vállalatok tisztában legyenek azzal, mely termékek problematikusak. Ismerjük azon fedőcégek nevét, amelyek a laogai-táborokban készült termékekkel kereskednek. A beszállítók nevét is ismerjük. Nem túl hasznos, ha Európában vállalataink többsége elkötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, ha közben semmit nem teszünk azért, hogy segítsünk nekik ennek betartásában. Azokat a fogyasztókat is szeretném képviselni, akik kínai eredetű termékek vásárlása esetén biztosak akarnak lenni abban, hogy a megvásárolt termékeket nem kényszermunkával állították elő. Már fokozottan figyelünk a gyermekmunkával előállított termékekre. Sokat tettünk ezen a területen. Konkrét javaslatokat várok a Bizottságtól például a minőségjelzésekre vonatkozóan. Elvárom, hogy tilalmat vezessenek be a bizonyítottan ilyen forrásokból származó termékekre, ugyanakkor további konstruktív és hatékony párbeszédet szeretnék látni Kínával. Hiszem, hogy a kínai kormány részéről megvan a szándék ennek a párbeszédnek a folytatására. Kína is érdekelt emberi jogi helyzetének javításában. Próbáljuk meg ezt párbeszéd révén elérni, de nem szabad szemet hunynunk az emberi jogi jogsértések felett pusztán a kereskedelmi kapcsolatok fontossága miatt. Charles Goerens , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, a nem kormányzati szervezetek becslései szerint több mint ezer táborról van szó, ahol 3-5 millió embert tartanak fogva, többségüket az állambiztonság veszélyeztetésével vádolják. A táborokban állítólag szervkereskedelem is folyik. Ezek a – valószínűleg nem is kimerítő – adatok önmagukban is nagy aggodalomra adnak okot. A kínai kényszermunkatáborok valódi szégyenfoltot jelentenek.

23-09-2010

23-09-2010

HU


A nemzetközi közösség azonban még mindig határozatlanul reagál. Az Európai Uniótól természetesen megfontolt lépéseket várunk, de ugyanakkor olyan lépéseket, amelyek Kína kereskedelmi partnereit egységes fronttá tömörítik annak érdekében, hogy valódi engedményeket érjenek el Kínánál. Már csekélyebb fontosságú kihívások érdekében is jöttek létre munkacsoportok. Marek Henryk Migalski , az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Biztos úr, egyetértek azokkal, akikben csalódást keltett az Ön felszólalása, mivel ezt a kérdést kulcskérdésként kellene kezelnünk. Megközelítőleg 7 millió embert tartanak fogva ezekben a táborokban. Sokukat vallási vagy politikai nézeteik miatt zárták be. Erkölcsi és politikai kötelességünk fellépni ez ellen. A laogai-börtönök a Gulagra emlékeztetnek. A „laogai” név jelentése: „átnevelés a munka segítségével”, ami pedig az auschwitz–birkenaui náci koncentrációs tábor hírhedt jelszavát idézi: „Arbeit macht frei” (A munka szabaddá tesz). Nem hagyhatjuk tehát figyelmen kívül ezt a kérdést. Ennek kulcskérdésnek kell lennie az Európai Unió és Kína közötti bármiféle tárgyalások során, és ezt úgy kell érteni, hogy a bármely tagállam és Kína közötti tárgyalások során is. Felszólítom a Bizottságot, hogy ezt a kulcskérdést a kínai hatóságokkal való összes tárgyaláson tűzze napirendre. Marie-Christine Vergiat , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, mindannyian tudjuk, milyen a demokrácia és az emberi jogok helyzete Kínában. Éppen most beszéltünk az európai szomszédságpolitikáról. A két témának van egy közös vonása: mindkét területen győzedelmeskednek a gazdasági realitások. Európa vezetői szemében Kína mindenekelőtt egy nagy piacot jelent. Ezért nem szabad ujjat húzni a kínai hatóságokkal, mert akkor lezárhatják előttünk a határaikat. Az pedig nem számít, hogy Kínában még mindig változatlan politikai elnyomás van. De ami engem illet, én nem felejtettem el Tiananmen téri áldozatokat. Nem felejtettem el azokat, akik börtönökben és munkatáborokban senyvednek, vagy az életükkel fizetnek, mert kiállnak a demokrácia és az emberi jogok mellett. A laogai-rendszer szörnyű szimbóluma mindannak, ami Kínában történik. Ön ismét elmondta nekünk, hogy a Bizottság fontosnak tartja az emberi jogokat. Tehát biztos úr, ne rejtőzzön technikai megfontolások mögé! Ne elégedjen meg továbbra is azzal, hogy tárgyal a kínai kormánnyal! Hiszen jól tudja, hogyan fogadja szavait a kínai kormány. A kínai kormánynak el kell viselnie, hogy tárgyalnia kell velünk erről a kérdésről. Bevezető felszólalásában nem igazán válaszolta meg a képviselőtársaim által feltett kérdéseket. Tulajdonképpen semmi konkrétumot nem mondott, és ne próbáljon azzal takarózni, hogy más országokban is vannak munkatáborok. Azt mondják, hogy Kína modernizálódik. Erre én azt mondom: attól függ, kinek. Nem vagyok Amerika-barát, egyáltalán nem. Ebben az esetben azonban úgy gondolom, hogy az lenne a legkevesebb, hogy legalább annyit megtegyünk, mint amennyit az Egyesült Államok megtett. A biztonság és az úgynevezett terrorizmus elleni küzdelem terén együtt tudunk működni az Egyesült Államokkal, még akkor is, ha ez az európaikat hátrányosan érinti. Miért nem képes az Európai Unió ugyanígy eljárni, ha az emberi jogok tiszteletben tartásáról van szó? Biztos úr, mikor fog az Európai Unió tilalmat bevezetni a laogai-táborokból származó termékek exportjára?

21

22

HU


Lorenzo Fontana , az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, semmiképpen nem ezt vártuk a biztos úrtól, sokkal határozottabb reakciót vártunk. Nem tűrhetjük, hogy az emberi jogokat alárendeljék a gazdasági érdekeknek, mert akkor az Európai Unió létezésének többé nincs értelme. Emberek millióit tartják fogva a laogai-táborokban, emberek millióinak sértik emberi jogait. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a laogai-rendszer Európa gazdasága számára is problémát jelent, mivel az onnan az európai piacra érkező termékek tisztességtelen versenyt teremtenek, ami Európában gazdasági válságokhoz, a versenyképesség csökkenéséhez és dömpinghez is vezet. Világos, hogy bármit is mondott és tett a kínai kormány az évek során, az eredményeket sajnálatos módon sehol nem látjuk. A laogai-rendszer még mindig fennáll, és a különböző kisebbségekhez tartozó emberek millióinak és millióinak jogait tiporják sárba. Hisszük, és én remélem, hogy a diplomáciai erőfeszítések és a tárgyalások most határozott európai reakcióhoz fognak vezetni, ami a laogai-táborokban készített termékek behozatala elleni eltökélt küzdelmet fogja jelenteni, és talán az Egyesült Államok példájának követését is. Daniel Caspary (PPE) . – (DE) Elnök úr, valamennyien tudjuk, hogy a laogai a kínai kényszermunkatáborok tűrhetetlen rendszerét jelenti. A kényszermunkatáboroknak már a létezése is elfogadhatatlan, és visszataszítónak tartom, hogy az ott készített termékek közül sok eljut az európai üzletekbe. Ezeknek a munkatáboroknak a célja nemcsak az elítéltek büntetésének végrehajtása, hanem nyereséget és gazdasági hasznot is jelentenek a kínai kormány számára. Ez a helyzet tűrhetetlen. Honnan tudhatnánk, hogy az Európai Unió 14 nap múlva Kínába érkező delegációjának nem fognak-e ezekben a táborokban készített termékeket felszolgálni? Nekem biztos elmenne az étvágyam. Füle úr, felszólalása nagy csalódást okozott számomra. Ahelyett, hogy végre a kérdésre fókuszált volna, és bemutatta volna nekünk a lehetséges megoldásokat, bejelentette, hogy a Bizottság először azt akarja megtudni, mely más országokban vannak problémás börtönök, amelyekben a mi piacainkra is szánt termékeket készítenek. Jobb lenne, ha egyszerre csak egy problémával foglalkozna, de azzal megfelelően. Ha ezt a problémát megoldottuk, majd áttérhetünk a következőre. Nem szabad felaprózni magunkat, hanem végre ezt a problémát kell határozottan kezelnünk. Felszólítom a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy az ezekből a táborokból származó termékeket többé egyetlen európai üzlet se árusítsa. Nem akarunk Európában ilyen termékeket látni. Ahogy azt már sokan említették, amerikai barátaink megtalálták a módját, hogyan tiltsák ki üzleteikből ezeket a termékeket. Felszólítom a Bizottságot annak biztosítására, hogy ezek a vérrel szennyezett termékek ne juthassanak be piacainkra. Támogatom a Kínával való jó kapcsolatot, de ezeknek a táboroknak a létezése (és más dolgoké is) mindig szálka lesz a szemünkben. Gesine Meissner (ALDE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, Ön azt mondta, hogy az emberi jogok az Európai Unióban alapvető értéknek számítanak. Tavaly decemberben büszkén írtuk alá a Lisszaboni Szerződést és a hozzá kapcsolódó, kötelező erejű egyezményt, az emberi jogok európai egyezményét. Amit mondott, az teljes mértékben igaz és életbevágóan fontos: mindenhol ki kell állnunk az emberi jogok védelme mellett, és ezeknek az elveknek kell minket gazdasági tevékenységeinkben is vezérelniük. Ahogy Ön is mondta, ez bizony nehéz. Mások azonban már említették, hogy a laogai-termékeket előállító táborokról már van jegyzék. Itt van nálam egy könyv, amely

23-09-2010

23-09-2010

HU


minden releváns információt tartalmaz. Tartalmazza, hogy melyik börtön mely termékeket milyen kereskedelmi név alatt állít elő. Utána lehet tehát nézni a kérdésnek. Ezért a mind nemzetközileg, mind európai szinten tevékenykedő Laogai Research Foundation – Müller elnök úr itt is van ma velünk – megkereste De Gucht biztos urat, és arra kérte, tegye lehetővé az ENSZ különmegbízottjának, hogy szabadon kiválasztott börtönökbe látogasson el, és vizsgálja meg, lehetséges-e – az ebben a kérdésben nálunk sokkal bátrabb Egyesült Államok példáját követve – ideiglenesen felfüggeszteni az ezekre a termékekre vonatkozó vámkedvezményt. Tudni szeretném, milyen előrelépések történtek a Bizottság által ígért, ezzel kapcsolatos vizsgálat terén. (Taps) Fiorello Provera (EFD) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretnék a képviselőtársaim által idézett számadatokon kívül még néhányat megemlíteni: több mint 1000 laogai-tábor van, a laogai-táborokban 1949 óta megközelítőleg 40-50 millió embert tartottak fogva, és 314 kereskedelmi vállalat hozható kapcsolatba a laogai-táborokkal. A laogai-táborok a világ legembertelenebb börtönei közé tartoznak, a szovjet Gulag mintájára hozták létre őket a kommunista rezsim ellenzőinek megbüntetésére; azaz politikai okokból elítélteket tartanak fogva ezekben a táborokban. Az Európai Uniónak már most is hatalmas nehézséget jelent a Kínai Népköztársaság termelési rendszerével versenyezni, amelyben ismeretlenek a szakszervezetek, a környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi normák. Ha elfogadjuk a politikai foglyok által készített termékek behozatalát, akkor legalábbis erkölcsi értelemben bűnrészesei leszünk azoknak a bűnöknek, amelyeknek felszámolásán kellene dolgoznunk. Ha nem így teszünk, biztos úr, akkor alá fogjuk támasztani azt a benyomást, hogy a kis országokkal szemben nagyon kritikusan lépünk fel, de az olyan nagy országokkal szemben, mint Kína, nagyon óvatosak vagyunk. Zárásképpen még annyit szeretnék mondani, hogy a közelgő októberi csúcs arra is lehetőséget nyújt, hogy ezzel a problémával foglalkozzunk. Biztos úr, remélem, hogy ezt a lehetőséget nem fogják elszalasztani, és hogy kedvezőbb hírekkel fog visszatérni. Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) Ahogy Önök is tudják, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 11. cikke biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot. A laogai-rendszer – az átnevelő munkatáborok rendszere – nyilvánvalóan sárba tiporja ezt a jogot. A laogai-táborok további jogokat is sértenek, ahogy képviselőtársaim is mondták. Az elítélteket kínozzák és megalázó bánásmódban részesítik, valamint – természetesen fizetség nélkül – bányákban, farmokon és gyárakban dolgoztatják, néha egész nap. Emberijog-védő szervezetek vizsgálatai szerint a laogai-táborokban a fogvatartottakat verik, szexuális erőszaknak teszik ki, nem biztosítják számukra az orvosi ellátást és a megfelelő táplálkozást. A laogai-rendszerben készített termékek EU-ba történő behozatalára nyilvánvalóan tilalmat kell bevezetni. Határozottan így gondolom. A Bizottságnak pedig nyomon kell követnie ezt a tilalmat. Gallagher úr felszólalásában világosan ezt javasolta. Másrészt pedig képviselőtársaimhoz hasonlóan én is úgy gondolom, hogy az EU képviselőinek a Kínával való magas szintű találkozókon minden lehetőséget meg kell ragadniuk arra, hogy a megalázó börtönrendszer felszámolását követeljék. Cristiana Muscardini (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, akik a pénz istenét imádják, nem törődnek azzal, hogy a pénzhez vér tapad-e. A kínai kormány kihasználja

23

24

HU


ezeknek az embertelen munkakörülmények között dolgozó embereknek a munkaerejét, és az ő vérükkel áztatott termékeket Európába exportálja. Nem gondolom, hogy az erkölcsi megfontolások a probléma megoldására fogják ösztönözni az Európai Uniót, hiszen az Európai Unió még mindig nem hozott semmiféle intézkedést az ilyen termékek behozatalának felfüggesztésére, és továbbra is kereskedelmet folytat a Kínai Népköztársasággal, holott jól tudja, mit művel Kína, és honnan származnak ezek a termékek. Attól tartok, hogy Európát nem érdeklik annyira az erkölcsi megfontolások, ezért a Parlament szeretné, ha a jövőben még visszajönne, hogy ezt a Kínával kapcsolatos problémát határozottabban és egyértelműen tudjuk kezelni, és mivel Európának is megvannak a maga gazdasági problémái, addig is legalább mihamarabb el kellene mozdulnunk egy, a származási hely megnevezését szabályozó rendelet felé. Ily módon azt kommunikálhatnánk a kínai kormány felé, hogy ha a fogvatartottak által készített áruk gyártásán és exportján nincs tilalom, akkor minden kínai áruról feltételezhetjük, hogy vér tapad hozzá. Tunne Kelam (PPE) . – Elnök úr, biztos úr, nem szabad elfelejtenünk, hogy Kína gazdasági növekedésének jelentős részét a börtönökben készített termékeknek köszönheti. A laogai-rendszer a brutális politikai elnyomás legfontosabb eszköze, és 1949 óta kb. 50 millió embert zártak a laogai-börtönökbe. Ma is akár 5 millió lehet a fogvatartottak száma. Legtöbbjüket állambiztonsági érdekekre hivatkozva tartják fogva. Ma már nyílt titok, hogy a kommunista Kína rabszolgamunkára kényszeríti a börtöntáborokban fogva tartottakat. Bizonyított tény, hogy a legtöbb laogai-tábor kereskedelmi vállalatok neve alatt működik. Biztos úr, az EU–Kína csúcstalálkozó előestéjén készen állnak arra, hogy további fellépéseikben Van Rompuy elnök kölcsönösségi elvét alkalmazzák? Én is úgy gondolom, hogy kérdéseink nagy részét nem válaszolta meg. Például azt, hogy van-e együttműködés az USA hatóságaival a laogai-termékek kiszűrése érdekében. Megvizsgálta a Parlament korábbi állásfoglalásait, amelyek a laogai-termékek európai kereskedelmének tilalmát javasolták, és határozottan kitartottak amellett, hogy a Kínával való további együttműködést attól kell függővé tenni, hogy Peking ratifikálja-e a fontos ENSZ- és ILO-egyezményeket? Készen állnak-e tehát arra, hogy amennyiben a kínai hatóságok nemet mondanak erre, akkor az általános preferenciális rendszerben felfüggesszék Kína státusát? Ezekre a kérdésekre várunk választ. Martin Kastler (PPE) . – (DE) Elnök úr, embereket munkatáborba zárni azért, mert nem osztják az uralmon lévő rezsim nézeteit: ez az emberi méltóság elleni bűncselekmény. Kényszermunkatáborok, átnevelő táborok és internálótáborok – ezek olyan anakronizmusok, amelyeknek semmi keresnivalójuk a XXI. században, legyenek bárhol is a világon. Nagyon csalódott vagyok, hogy jobb meggyőződésünk ellenére az Európai Bizottság nem terjesztett semmiféle, a kínai kérdés kezelésére irányuló, konkrét intézkedéseket a parlamenti képviselők elé, és arra sem adott magyarázatot, hogyan képzeli el a jövőbeli együttműködést az EU és Kína között. Ha az Egyesült Államoknak jegyzékei vannak ezekről a vállalatokról, és ha könyvek jelennek meg, amelyek tartalmazzák azon vállalatokat, amelyek neve alatt az internálótáborok működnek, akkor hogyan lehetséges, hogy Önöknek nincsenek ilyen jegyzékeik és könyveik? Miért hunynak szemet efelett? Ily módon Önt és a Bizottságot is felelősség terheli azoknak a szenvedéseiért, akiket többnyire bírósági eljárás nélkül börtönöztek be. Ezt pedig senki nem akarhatja. A jogállamiság Európa és az Európai Unió egyik alapvető értéke. Európai parlamenti képviselőként szégyenkezve hallgattam a ma itt elhangzottakat. Másfelől

23-09-2010

23-09-2010

HU


viszont örülök, hogy párthovatartozástól függetlenül hívjuk fel a figyelmet a jogállamiság, a szabadság és emberi méltóság elvére. Szeretném ezt megköszönni a Parlamentnek. Michael Theurer (ALDE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, képviselőtársaim elmondták, hogy sürgető emberi jogi probléma, hogy ezeknek a termékeknek az Európai Unióba történő behozatalát be kell tiltani. Nekem is az a véleményem, hogy ezek az embertelen körülmények felvetik a kérdést, hogy a termékeket nem dömpingáron adják-e el. Szerintem dömpingellenes intézkedéseket kellene fontolóra venni. Ezenkívül nekünk itt az EU-ban világosan kifejezésre kell juttatnunk, hogy a munkatáborokban uralkodó körülmények – függetlenül a kereskedelmi kérdésektől – elfogadhatatlanok a számunkra. Természetesen nemcsak a termékekkel kell foglalkoznunk, hanem az ezekbe a táborokba internált emberek körülményeinek javításával is, akik nem tudják a jogállamiság elveit segítségül hívni. Ezt ismét nagyon világossá kell tennünk a Kínai Népköztársaság számára. Eva Lichtenberger (Verts/ALE) . – (DE) Nagyon köszönöm, elnök úr. Biztos úr, Ön azt mondta, hogy a Kínával való kapcsolataink kontextusában ez nagyon kényes téma. Ez világos. Véleményem szerint azonban globális partnerséget kiépítő kereskedelmi partnereknek nemcsak a tárgyalások során kell hangoztatniuk saját értékrendjüket, hanem a megfelelő következtetéseket is le kell vonniuk. Máskülönben az egyik tárgyaló felet képmutatással vádolhatjuk, ha egyrészt kritizálja ezeknek az elítélendő táboroknak a létezését – és szerintem ebben valamennyien egyetértünk –, másrészt viszont örömmel beengedi piacára ezeket a termékeket. Európa hitelessége forog kockán: tehát nemcsak beszélnünk, hanem cselekednünk is kell. Véleményem szerint Kína inkább tiszteletben fogja tartani ezt az álláspontunkat, mint hogy elutasítaná. Hiszen egy nyilvánvalóan képmutató tárgyalópartnert sokkal kevésbé fognak komolyan venni, mint egy olyat, aki – nemcsak szavaiban, hanem tetteiben is – hű marad az értékrendjéhez. Charles Tannock (ECR) . – Elnök úr, Kína kapitalista gazdasági csoda, de alapjában véve mégis kegyetlen, kommunista egypártrendszer. Az egyik legkellemetlenebb tény éppen a munkatáborok (vagy laogai-táborok) létezése, ahova másként gondolkodók és ellenzékiek millióit – ujgurokat, a Falun Gong követőit és a múltban persze a Tiananmen téri tüntetőket és rokonaikat – küldik, hogy kényszermunkával „átneveljék” őket. Ezekben a táborokban állítólag – bár ez nem bizonyított – transzplantációs célokra kegyetlen módon kioperálják a halálraítéltek szerveit. Az viszont tény, hogy Kínában évente emberek ezreit végzik ki különböző cselekmények miatt: azt még talán meg tudjuk érteni, hogy főbenjáró bűnökért halálbüntetés jár – de Kínában gazdasági szabotázsért vagy prostituáltak futtatásáért is végeznek ki embereket. Van egy másik téma, amelyet Mandelson biztos úrral már korábban is felvetettem: az az aggály, hogy a kényszermunkatáborokban talán különböző termékeket állíttatnak elő a fogvatartottakkal. De ez csak feltételezés. Konkrét példa az ilyen termékekre, amelyek valahogy bejutottak az EU piacaira, a gumicsizma. Némileg együttérzek a Bizottsággal, mivel eddig nem sikerült ezeket a termékeket azonosítani és származásukat bizonyítani. Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) Kínában az 1948-as kommunista hatalomátvétel után nem sokkal megkezdődött a laogai-táborok létrehozása – a név a kínai, „átnevelés” jelentésű „lao” és a kínai, „munka” jelentésű „gai” szavakból származik. Fennállásuk óta csaknem 50 millió embert küldtek ezekbe a táborokba, és csak a felük tért onnan haza. A washingtoni Laogai Research Institute szerint jelenleg több mint 1700 ilyen

25

26

HU


tábor létezik Kínában. Ezekben 3-5 millió embert tartanak fogva. Az embereket többnyire bírósági eljárás nélkül küldik a táborokba, ehhez a rendőrség határozata is elegendő. A kínai rezsim ezekben a táborokban tudatosan megfosztja a fogvatartottakat emberi méltóságuktól és egyéniségüktől, rokonaikat és barátaikat pedig arra kényszerítik, hogy olyan leveleket írjanak a fogvatartottaknak, amelyekben mélyen elítélik és kitagadják őket. Ezek a levelek, valamint az embertelenül hosszú vallatások, a kínzások és a napi 14 óra kemény munka végül megtörik a rabokat. Évente csak 3-4 „szabadnapot” adnak a raboknak. A táborokban nincs orvosi ellátás és nincsenek gyógyszerek sem. A kint dolgozó rabok szegényes étrendjüket úgy egészítik ki, hogy füvet esznek. A táborok semmiféle lehetőséget nem hagynak a magánéletre, és a rabok 5-15%-a öngyilkosságot követ el a táborokban. Ezért hatékony intézkedéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy az ezekről a rabszolgatelepekről származó termékek ne terheljék az európai civilizáció lelkiismeretét. Nick Griffin (NI) . – Elnök úr, sokkoló, hogy gondolatbűnözésért bebörtönözhetnek embereket. A legtöbb jelen lévőtől eltérően ezt saját tapasztalatból mondhatom. A brit kormány háromszor próbált meg bebörtönözni olyan, a szólásszabadságot nem biztosító törvények értelmében, amelyek szerint nem lehet azzal védekeznem, hogy csak az igazat mondtam el. Tehát nagyon együtt tudok érezni a kínaiakkal és még inkább a tibetiekkel, a kommunista börtöntáborokban rabszolgamunkára kényszerített másként gondolkodókkal. Lépéseket kell tenni annak megakadályozására, hogy az általuk készített termékeket olcsóbban adhassák el, mint a nyugati gyárak és munkások által készített termékeket. De ha elfogadjuk azt, hogy a kényszermunkával előállított áruk tisztességtelen versenyt teremtenek, akkor ugyanezt a következtetést kell levonnunk az éhbérért dolgozó munkások esetében is, akik nem szerveződhetnek szakszervezetekbe, és egy olyan országban dolgoznak, ahol nincsenek környezetvédelmi költségek. Az igazság az, hogy valamennyi Kínában előállított áru tisztességtelen versenyt teremt. A Kínával való, szabadnak nem nevezhető kereskedelem munkahelyek millióiba kerül, és tönkreteszi iparunkat. Legfőbb ideje, hogy munkavállalóinkat megvédjük a kommunista zsarnokság és a kapitalista kapzsiság ezen cseppet sem szent szövetségétől. Andrew Henry William Brons (NI) . – Elnök úr, hogy a rabok által készített árukkal való kereskedelem megengedhető-e, vagy sem, az attól függ, hogy a rabok valódi – nem pedig politikai – bűnöket követtek-e el (Kína esetében természetesen pontosan tudjuk, milyen bűnökről van szó), hogy az igazságszolgáltatási rendszer valóban igazságos-e, és hogy a rabokat emberséges körülmények között tartják-e fogva, ami a laogai-börtönökre semmiképpen nem igaz. Az pedig, hogy másoknak meg lehet-e engedni, hogy ezeket a termékeket megvásárolják, attól függ, hogy az importáló ország be akarja-e zárni saját gyárait, és el akarja-e bocsátani saját munkavállalóit. Ez nemcsak a fogvatartottak által készített árukra igaz, hanem minden olyan árura, amelyet olyan alacsony munkabérért állítanak elő, amellyel a mi munkavállalóink nem tudnak versenyezni. A szabad kereskedelem védelmezői a klasszikus közgazdaságtani könyvekben mindig azt állítják, hogy a szabad kereskedelem a világ egészét teszi sokkal gazdagabbá. Azonban ez nem azt jelenti, hogy minden egyes országot gazdagabbá tesz. És nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy gazdagabbak lesznek a munkahelyükről elbocsátott brit és egyéb európai munkavállalók. Az ő érdekeiknek kell elsőbbséget élvezniük.

23-09-2010

23-09-2010

HU


Štefan Füle , a Bizottság tagja. – Elnök úr, tisztelt képviselők, Kína gazdasági fejlődése egyedülálló a modern gazdaság történetében – Kína globális szinten is egyre fontosabb szerepet játszik. Ez a szerep bizonyos kötelezettségekkel is együtt jár, ilyenek például az alapvető jogok és az alapvető munkaügyi jogok tiszteletben tartása. A kínai vezetés számára létfontosságú, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak. Kína és Európa még ezekben a nehéz időkben is természetes partnerei egymásnak. Az elkötelezettség és a Kínával való párbeszéd politikája a legjobb módszerek ezen problémák megoldásának előmozdítására, különösképpen az emberi jogi párbeszéd vagy az EU–Kína magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd kontextusában. A laogai-táborok ügyében is ki kell állnunk saját értékeink és elveink mellett. A Bizottság ennek fényében – ahogy azt bevezetőmben is elmondtam – nyitott arra, hogy bármilyen hatékony módszert fontolóra vegyen a börtönmunkával előállított termékek behozatalának megakadályozására, és ebben a kérdésben továbbra is szoros párbeszédet fog folytatni az Európai Parlamenttel. Kollégám, Karel De Gucht biztos úr múlt kedden átfogóan beszélt itt, a Parlamentben a kínai emberi jogi helyzetről. Biztosíthatom a Parlamentet, hogy az október 6-i EU–Kína csúcstalálkozón fel fogjuk vetni az emberi jogok kérdését, és az Európai Uniónak a laogai-táborok felszámolására irányuló kérését is. Az Egyesült Államoktól eltérően az EU-nak nincs horizontális eszköze a börtönmunkával készített áruk behozatalának tilalmára. A Bizottság készen áll arra, hogy tanulmányozza az Egyesült Államok ilyen áruk importjának tilalmára vonatkozó jogszabályát, ismerve ezen áruk azonosításának nehézségeit. Nem fogom elmulasztani a lehetőséget, hogy tájékoztassam a jelen kérdéssel kapcsolatos munkát végző főigazgatóságokon dolgozó négy kollégámat arról, hogy a kérdéskör alaposabb megvizsgálása érdekében a Parlament szerint itt az ideje egy főigazgatóságok közötti munkacsoport létrehozásának. Elnök. – A vitát lezárom. 4. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet 5. Mandátumvizsgálat: lásd a jegyzőkönyvet 6. A bizottságok és a küldöttségek tagjai: lásd a jegyzőkönyvet 7. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet 8. A Tanács álláspontja az első olvasatban: lásd a jegyzőkönyvet 9. Egyes dokumentumokra vonatkozó határozatok: lásd a jegyzőkönyvet 10. Nyilvántartásba vett írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 123. cikke): lásd a jegyzőkönyvet 11. A jelen ülésen elfogadott szövegek továbbítása: lásd a jegyzőkönyvet 12. A következő ülések időpontjai: lásd a jegyzőkönyvet

27

28

HU


13. Az ülésszak megszakítása Elnök. – Ezzel az Európai Parlament ülését berekesztem. (Az ülést 11.55-kor berekesztik)

23-09-2010

23-09-2010

HU


MELLÉKLET (Írásbeli válaszok) A BIZOTTSÁGHOZ INTÉZETT KÉRDÉSEK 28 . kérdés, előterjesztette: Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė ( H-0423/10 ) Tárgy: Energia-infrastruktúrával kapcsolatos projektek finanszírozása A Bizottság az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatában hangsúlyozta, hogy meg kell határozni az energiaprojektek finanszírozási követelményeit és lehetséges finanszírozási forrásait. Mario Montinak az egységes piacot célzó új stratégiáról szóló jelentése alapján az EU-nak emelnie kell az energia-infrastruktúrára irányuló célzott uniós finanszírozást. 2009 márciusában a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2010 elején nyújtson be javaslatot egy új európai uniós energiabiztonsági és infrastruktúra-fejlesztési eszközre vonatkozóan. A Bizottság munkaprogramja rámutat, hogy a fent említett eszköz benyújtását 2010 novemberének végére tervezi. Mit tartalmaz a Bizottság közelgő javaslata a szükséges energiaprojektek, különösen az egységes energiapiac létrehozásához kapcsolódóak végrehajtására irányuló megfelelő finanszírozás biztosítására vonatkozóan? Válasz (EN) Az energiahálózatok fokozott integrációja – a tagállamokon belül, a tagállamok között, sőt még az Európai Unió határain túl is – nagyon fontos politikai prioritás Európa számára, és az előre látható jövőben is az marad, mivel megfelelő energetikai infrastruktúra hiányában nem érhetjük el a piaci integrációhoz, az ellátás biztonságához és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó, közösen megállapított célkitűzéseinket. A Bizottság épp egy közleményen dolgozik, amely – a transzeurópai energiahálózatok (TEN-E) jelenlegi politikai keretének tapasztalataira építve, valamint az új szabályozási és politikai kontextus (harmadik energetikai belső piaci intézkedéscsomag (1) , a 20-20-20-as célkitűzések stb.) alapján – meghatározza az energiainfrastruktúra fejlesztésének központi kérdéseit és prioritásait az elkövetkező évtizedekre vonatkozóan. E közleménynek mindenekelőtt válaszokat kell adnia arra, hogy mit tehet az EU az új energiahálózatok kiépítésének lehetővé tétele és előmozdítása érdekében, azzal a céllal, hogy megkönnyítse a piaci integrációval, az ellátás biztonságával és az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós célkitűzések elérését. A közleménynek továbbá ismertetnie kell a stratégiai tervezés új módszerét, amely az egyes európai érdekű projektek azonosítására és az azokról történő megállapodásra irányul, az említett projektek végrehajtásához szükséges eszközkészlet kíséretében. A közlemény egyúttal foglalkozik majd a jövőbeni infrastrukturális beruházások finanszírozási igényeivel. A közleményt 2011-ben egy új európai uniós energiabiztonsági és infrastruktúra-fejlesztési eszközre irányuló jogalkotási javaslatnak kellene követnie. Ez utóbbi célja, hogy megtalálja a beruházási hiány pótlásának módját, az infrastrukturális költségfelosztás és az uniós eszközök hatékonyságának javítására, valamint a köz- és magánfinanszírozás hatékonyabb alkalmazására támaszkodva. A közleménynek a projektekre szánt pénzügyi támogatás kérdésére is ki kell terjednie. Az ilyen jellegű finanszírozás olyan projekteket érintene, amelyeknek pusztán a piac részéről történő megvalósítására egyáltalán nem vagy csak késedelmesen kerülne sor. (1)

A 2009/72-73/EK irányelvek, a 713-714 -715/2009/EK rendeletek.

29

30

HU


* * * 29 . kérdés, előterjesztette: Georgios Papastamkos ( H-0430/10 ) Tárgy: A megújuló energiaforrásokba történő befektetések ösztönzésének célszerűsége A görög mezőgazdasági termelők szervezetei a görög szabályozás alapján a megtermelt villamos energia garantált felvásárlási árának következtében a napelemekbe történő beruházás biztos hozama, másrészt a termőföldek alacsony hozama miatt élénk érdeklődést mutatnak e beruházások iránt. A Bizottság véleménye szerint megfelelően figyelembe vették-e a kérdéses befektetések ösztönzésének társadalmi-gazdasági és műszaki kihatását, tekintettel azokra a terhekre, amelyeket mindez az államháztartás, (különadó bevezetése révén) a fogyasztók, valamint az ország energiaellátása biztosítása számára jelent? Válasz (EN) A megújuló energiáról szóló irányelv (2) jogilag kötelező érvényű célkitűzéseket állapít meg a tagállamok számára a megújuló energia arányára vonatkozóan. Ezért Görögországnak jogi kötelezettsége annak biztosítása, hogy a megújuló energia görögországi felhasználása 2020-ra a jelenlegi mintegy 8%-ról 18%-ra nő. A kötelező átvételi árak – amelyek egy meghatározott időszakban garantált árakat biztosítanak – a támogatás igen jól ismert formái, szilárd keretet nyújtva a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez. Így hát olyan közismert eszközről van szó, amelyet számos tagállam alkalmaz. Miközben a Bizottság megjegyzi, hogy a Görögország által kínált díjak a legmagasabbak közé tartoznak Európában, továbbra is a görög kormány feladata a célkitűzés eléréséhez szükséges valamennyi szakpolitika végrehajtása, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervben (3) megállapítottak szerint, valamint annak egy gazdasági szempontból hatékony módon történő megvalósítása. E tekintetben az irányelv „együttműködési mechanizmust” hozott létre, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy segítséget nyújtsanak egymásnak célkitűzéseik költséghatékony teljesítésében. A Bizottság támogatást nyújt az irányelv leghatékonyabb végrehajtási módjáról folytatott, tagállamok közötti eszmecseréhez, mégpedig az „Intelligens energia – Európa” program összehangolt fellépésre irányuló projektje révén. Az összehangolt fellépés keretében egyúttal megvizsgálják majd a tagállamok támogatási programjait és viszonylagos eredményességét. Ily módon elősegítik a tagállamok számára, hogy megreformálják programjaikat annak biztosítása érdekében, hogy azok teljes mértékben figyelembe veszik a vonatkozó gazdasági, társadalmi és technikai tényezőket és hatásokat. Az ilyen jellegű kérdésekkel a Bizottság 2020-ig terjedő időszakra szóló, küszöbön álló energiastratégiája, valamint a megújuló energia finanszírozásának tárgyában ezt követően közzétett jelentés is foglakozik majd. * * *

(2)

A 2009/28/EK irányelv.

(3)

http://ec.europa.eu/energy/renewables/transparency_platform/action_plan_en.htm

23-09-2010

23-09-2010

HU


30 . kérdés, előterjesztette: Justas Vincas Paleckis ( H-0441/10 ) Tárgy: Bejelentett atomenergia-projektek A Balti-tenger térsége az utóbbi időben az egyik legaktívabb övezetté vált a megvalósítás alatt álló bejelentett atomenergia-projektek tekintetében. A biztonság e projektek vonatkozásában az EU egészére nézve alapvető jelentőséggel bír. Meglehetősen sajnálatos volna, ha az EU keleti külső határával közvetlenül szomszédos (Kalinyingrád esetében 12 km-re, Belarusz esetében pedig 20 km-re fekvő) országok – ez utóbbi projekt helyszíne emellett csupán 55 km-re esik Vilniustól, egy európai uniós tagállam fővárosától – atomenergia-projektjeik megvalósítása során nem vennék figyelembe nemzetközi kötelezettségeiket. A Belaruszban és Kalinyingrád térségében megvalósítandó atomenergia-projektek kidolgozói egyelőre nem nyújtanak átfogó tájékoztatást a belaruszi atomerőműben termelt atomhulladék kezelésének módjáról, a leszerelési stratégiákról, a súlyos balesetekhez fűződő egyéb potenciális kockázatokról, vagy a balesetek esetén a lakosság evakuálására szolgáló stratégiákról, hogy csak néhány témát említsünk. Hogyan képzeli el a Bizottság a megfelelő biztonsági normák betartásának biztosítását az EU külső határának közelében (figyelemmel a fent említett nukleáris projektekre)? Mit lehetne tenni uniós szinten a közös európai energiapolitika keretein belül? Válasz (EN) A Bizottság továbbra is szoros figyelemmel kíséri a balti-tengeri térség energetikai helyzetét, és különösképpen a Litvániában, Kalinyingrádban és Belaruszban (valamint Lengyelországban) létesítendő új atomerőművekre irányuló különféle terveket. Kétoldalú kapcsolattartásra és nemzetközi szintű együttműködésre – például a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) keretében – egyaránt szükség van annak biztosítása érdekében, hogy az EU szomszédságában működő atomerőművek megfeleljenek a magas szintű biztonsági és védelmi előírásoknak. Oroszország, Belarusz, az Európai Atomenergia-közösség és annak tagállamai szerződő felei a nukleáris biztonságról szóló egyezménynek, valamint az IAEA égisze alatt létrejött egyéb vonatkozó nemzetközi egyezményeknek, amelyek például gyors értesítésről és segítségnyújtásról rendelkeznek nukleáris baleset bekövetkezése esetén. A nukleáris biztonságról szóló egyezmény értelmében a szerződő fél köteles a tervezett nukleáris létesítményhez közeli egyéb szerződő felekkel konzultálni, amennyiben azokat várhatóan érintik majd az adott létesítmény hatásai. A szóban forgó egyezmény továbbá meghatározza a szerződő felek által alkalmazandó biztonsági előírások keretét. Oroszország a Bizottság rendelkezésére bocsátotta a kalinyingrádi atomerőműre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati jelentést, az EU és Oroszország közötti energetikai párbeszéd keretében ismertette a projektet, és kinyilvánította hajlandóságát arra, hogy konzultációkat folytasson az EU-val. A szóban forgó kérdés megvitatására a tagállamokkal is sor került a Tanács keretében, és azt a Bizottság a továbbiakban is felveti majd az orosz hatóságokkal folytatott kapcsolattartása során, hangsúlyozva az átláthatóság szükségességét. A Bizottság a jövőben gondoskodik arról, hogy az EU és Belarusz között megvalósuló energetikai párbeszéd keretében napirendre kerüljön a belarusz atomerőmű-projekt kérdése és alaposan megvitassák azt. A Bizottság felkérte Belaruszt, hogy folyamatosan tájékoztassa a Bizottságot az IAEA nukleáris biztosítékokról szóló kiegészítő jegyzőkönyvének ratifikálásához és végrehajtásához kapcsolódó fejleményekről. A Bizottság egyúttal

31

32

HU


kifejezésre juttatta, hogy kész együttműködni az illetékes belarusz hatóságokkal egy független, átlátható és hatékony szabályozó hatóság létrehozása érdekében. A balti-tengeri térség eredményes összekapcsolása egyike a Bizottság által 2008 novemberében elfogadott, az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatában felsorolt hat kiemelt energetikai infrastrukturális projektnek. A balti energiapiaci összeköttetési tervet (BEMIP) 2008-ban indították útjára a Bizottság elnökének kezdeményezése nyomán. A BEMIP-kezdeményezés két fő célja – az EU 20/20/20-as célkitűzéseinek összefüggésében – a három balti állam teljes körű európai energiapiaci integrációja, a szomszédos uniós államokkal kialakított összeköttetések erősítése révén. * * * 31 . kérdés, előterjesztette: Laima Liucija Andrikienė ( H-0443/10 ) Tárgy: Erőfeszítések egy közös energiapolitika megvalósítása érdekében Tudna-e a Bizottság értékelést nyújtani arról, hogy a Lengyelország és Oroszország között újonnan megtárgyalt megállapodás a Yamal-Europe gázvezeték működéséről és egy 2045-ig érvényes működési szerződés aláírási szándékáról megfelel-e a koherens és életképes közös energiapolitika megvalósítása érdekében kifejtett kollektív uniós erőfeszítéseknek? Általában véve mi ezeknek a közös erőfeszítéseknek, többek között a Jacques Delors és Jerzy Buzek által egy európai energiaközösség létrehozására irányuló közös javaslatnak a jelenlegi állása? Milyen előrelépések történtek a meglévő „energiaszigetek”, például a balti államok európai energiahálózatba történő integrálása vonatkozásában? Válasz (EN) A Bizottság aggályait fejezte ki a lengyel hatóságok számára azzal kapcsolatban, hogy a Lengyelország és Oroszország közötti kormányközi megállapodás megfelel-e az uniós jog rendelkezéseinek. A Bizottság aggályai többek között a Yamal földgázvezeték igazgatásához kapcsolódnak, figyelembe véve a liberalizációs csomagban foglalt szétválasztási rendelkezéseket. A harmadik liberalizációs csomag az EU energiapolitikájának egyik sarokköve. Vezérelveinek egyike, hogy minden olyan társaságnak, amely bármely tagállam területén földgázt kíván értékesíteni, erre lehetősége nyílik egy független irányítás alatt álló infrastruktúra felhasználásával, méltányos díjak mellett. A nyílt és versengő földgázpiacok, ahol a földgázvezetékek minden szolgáltató számára hozzáférhetők, növelik az ellátás biztonságát, mivel a földgázt ott tudják biztosítani, ahol arra kereslet kínálkozik. Olyan kormányközi megállapodások, amelyek nem tartják tiszteletben a szóban forgó csomag szabályait, egyértelműen aláássák a közös energiapolitikát. A belső piaci szabályok az EU-ból és harmadik országokból származó uniós piaci szereplőkre egyaránt alkalmazandók. Következésképpen az uniós piac működésének védelme az egységes és életképes külső energiapolitika természetes velejárója. A Bizottság energiaügyekért felelős biztosa ennek hangot adott a lengyel hatóságokkal folytatott megbeszélései során, és az orosz fél előtt is felvetette ezeket a kérdéseket. A Bizottság a továbbiakban is támogatja Lengyelországot az említett tárgyalásokban. A tagállamok nem kényszeríthetők választásra az uniós jog területükön történő végrehajtása és a gázellátás között.

23-09-2010

23-09-2010

HU


Ami az Európai Unió iparosodott tagállamait és térségeit összekapcsoló infrastruktúrát illeti, a Bizottság 2010 novemberében közleményt tesz közzé az energetikai infrastruktúráról, amelyben felvázolja az e téren szükséges előrelépéseket. Néhány infrastrukturális projekt az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program keretében is támogatásban részesült, a balti államokat is ideértve. Emellett a Bizottság számára jövőre esedékesek a balti energiapiaci összeköttetési terv (BEMIP) keretében a földgázágazattal foglalkozó munkacsoport eredményei, amely rendszeres találkozókat tart annak érdekében, hogy azonosítsa a közös érdekű projekteket, valamint feltárja és felszámolja az ilyen jellegű projektek előtt álló akadályokat. A lengyel–litván földgázvezeték egyértelmű politikai támogatása kedvező jel, mivel ez a projekt létfontosságú a balti térség elszigeteltségének megszüntetése szempontjából. A Bizottság javarészt osztja Buzek és Delors urak elemzését és célkitűzéseit, amelyek az európai energiapolitika megerősítésére irányuló javaslatban is helyet kaptak. Ugyanakkor – legalábbis jelen pillanatban – a Bizottság azt a megoldást részesíti előnyben, hogy az európai energiapolitika kialakítására a hatályos szerződések és jogi eszközök alapján kerüljön sor – a fent említettek szerint –, új intézményi vita elindítása helyett. A Bizottságnak meggyőződése, hogy amennyiben teljes mértékben sikerülne kiaknázni a Lisszaboni Szerződésben, és mindenekelőtt annak 194. cikkében rejlő potenciált, az komoly előrelépést tenne lehetővé ebbe az irányba. * * * 32 . kérdés, előterjesztette: Kathleen Van Brempt ( H-0452/10 ) Tárgy: Radioaktív hulladékok Április 29-én a Bizottság nyilvánosságra hozott egy Eurobarométer-jelentést, amely szerint az európaiak 82%-a szeretné, ha jogszabály születne a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban. Folyik-e ilyen irányelv előkészítése a Bizottságnál? Előírja-e ez az irányelv az atomerőművek üzemeltetői számára azt is, hogy az atomerőművek felszámolására, valamint a magas radioaktivitású hulladékok kezelésére és tárolására vonatkozó előkészítő intézkedéseket hozzanak? Egyetért-e a Bizottság azzal, hogy ezt a biztosítékot nemcsak az újonnan tervezett erőművek, hanem a már üzemben lévők esetében is meg kell követelni, illetve hogy ez elsősorban az üzemeltetők, és nem a tagállamok felelőssége? Mi a Bizottság ütemterve? Válasz (EN) Jelenleg folyamatban van egy jogalkotási bizottsági kezdeményezés kidolgozása a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséről az Európai Unióban. Az Európai Bizottság által alkalmazott megközelítés arra az alapelvre épül, miszerint a nukleáris létesítmények, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésének biztonságáért a tagállamok felelősek (minden tagállamban keletkezik ilyen típusú hulladék: atomenergia, orvosi radioizotópos berendezések stb.), továbbá a biztonságért az elsődleges felelősség az engedélyest (üzemeltetőt) terheli az illetékes nemzeti szabályozó hatóság felügyelete alatt.

33

34

HU


Az irányelvtervezet munkálatai arra a feltételezésre épülnek, hogy annak hatálya a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok valamennyi típusának kezelésére kiterjed majd, ideértve a meglévő hulladékot és a jövőben várhatókat is, mint például a nukleáris létesítmények leszereléséből, valamint a jövőbeli atomerőművekből származó hulladék. A kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló jogalkotási javaslat Bizottságban történő elfogadása még 2010 vége előtt várható. * * * 36 . kérdés, előterjesztette: Seán Kelly ( H-0422/10 ) Tárgy: A magánszektorbeli kutatás és innováció támogatása Sok időt áldoztunk annak megvitatására, hogyan lehet a legjobban mozgósítani az európai uniós alapokat a kutatás és fejlesztés, végső soron az innováció támogatására az EU-ban. Azonban a közpénzek csupán egy kis részét képezik az összes tőkének, amelyet egy ilyen fontos területnek szentelnek. Miképpen tervezi a Bizottság a magánszektorbeli kutatás-fejlesztés és innováció többek között az USA-ban és Japánban látható szintre való növelésének támogatását? Különösen az egyes európai uniós tagállamok legjobb gyakorlatait illető kérdés: mi lenne a Bizottság véleménye szerint a legjobb gyakorlatok EU-beli elterjesztésének leghatékonyabb módszere a rendelkezésre álló eszközökkel? Válasz (EN) Egyértelmű, hogy elégtelen a kutatásra és innovációra irányuló üzleti befektetések mértéke az Európai Unióban. Vegyük csak a magánszféra által finanszírozott kutatást és fejlesztést, ami az EU-ban 55%, szemben 67%-kal az Egyesült Államokban, 70%-kal Kínában és 78%-kal Japánban, sőt az uniós számadatok az elmúlt években csökkenő tendenciát mutattak. Hasonlóan borús képet kapunk, ha mindezt a bruttó hazai termék (GDP) szempontjából vizsgáljuk. A cégek kutatási kiadásai egy ideje az EU GDP-jének 1,2%-a körül stagnálnak, szemben az Egyesült Államokban mért 2,1%-kal. Kínában ez a számadat sebesen közelít az uniós szinthez. A szóban forgó problémák kezelése érdekében a Bizottság egy intézkedéscsomagon dolgozik a finanszírozáshoz való hozzáférést illetően, amely jellemzően szűk keresztmetszet mindenekelőtt az innovatív kezdő vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. A Bizottság keresi annak módját, hogy több magánfinanszírozást vonzzon az innovatív vállalkozások számára, oly módon, hogy jelentős mértékben megerősíti a kölcsönök és a kockázati tőke terén fennálló piaci hiányosságok kezelésére szolgáló uniós szintű pénzügyi eszközöket, mindenekelőtt az Európai Beruházási Alappal és az Európai Beruházási Bankkal együttműködve. Ezenkívül a kohéziós alapok felhasználásának javítására irányuló intézkedéseket is mérlegel a kutatási és innovációs képességek támogatására. Emellett az állami támogatások keretének felülvizsgálatára is szükség van annak biztosítása érdekében, hogy az innováció minden formája megfelelő támogatásban részesüljön. Egy további, kidolgozás alatt álló intézkedéscsomag az egységes innovációs piac kialakítására irányul.

23-09-2010

23-09-2010

HU


Az európai uniós szabadalomról gyors megállapodást kell elérni, és a Bizottság jelenleg minden lehetőséget megvizsgál annak biztosítására, hogy ez végre megvalósulhasson. Ami az innovatív termékek és szolgáltatások piacát illeti, a Bizottság javasolni fogja az érintett szabályozási keretek mélyreható vizsgálatát és kiigazítását. Szükség van az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatára, azzal a céllal, hogy áthidalják a kutatás és a szabványosítás közötti szakadékot az innováció jobb támogatása érdekében. A Bizottság olyan intézkedéseket is tervez, amelyek fokozzák az innovatív termékek és szolgáltatások közbeszerzését. Az uniós szinten meghozható vagy koordinálható intézkedéseken túl a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek elengedhetetlenek az egységes innovációs piac megteremtéséhez. Az említett rendszerek hatékonyabban működhetnek, ha osztoznak bizonyos tágabb jellemzőkön, amelyek a jól működő rendszerek közös vonásaiként ismertek, és a bevált gyakorlatot testesítik meg. Ezért a Bizottság javasolja, hogy a tagállamokkal karöltve, korlátozott számban állapítsanak meg szakpolitikai jellemzőket a nemzeti kutatási és innovációs rendszerekre vonatkozóan. A kérdés konstruktív megvitatása már folyamatban van. Az ilyen típusú szakpolitikai jellemzők csoportjának kialakítása a CREST keretében hosszú éveken át kifejtett tevékenységekre épül, amelyek a kölcsönös tanulás, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének támogatására irányulnak a tagállamok között. Mindez igen hatékonynak bizonyult. A Bizottság kapcsolattartási és felügyeleti tevékenységeiből is látható, hogy a nemzeti kutatási és innovációs politikák jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években, elmozdulva a célkitűzések és intézkedések tágabb körére kiterjedő szakpolitikák hatékonyabb ötvözésének irányába. A vállalkozásokért és az iparért felelős biztos, valamint a kutatásért és innovációért felelős biztos élen jár az „Innovatív Unió” zászlóshajó-kezdeményezéssel kapcsolatos munka terén, amely nagyra törő intézkedéseket javasol a szóban forgó kérdések átfogó kezelésére. Hamarosan sor kerül a kezdeményezés Bizottság általi elfogadására, és a Bizottság elnöke 2010 decemberében kívánja azt az Európai Tanács elé terjeszteni. Az innovatív Unióról szóló kezdeményezés javaslatok egész sorát ismerteti majd azzal a céllal, hogy felszámolják az ötletektől a piacokig vezető út akadályait. * * * 37 . kérdés, előterjesztette: Jim Higgins ( H-0428/10 ) Tárgy: A kutatás és az innováció szerepe az éghajlatváltozás területén Geoghegan-Quinn biztos korábban kijelentette, hogy kiemelt prioritásnak tekinti az éghajlatváltozást. Miután nemrégiben bejelentette, hogy 6,8 milliárd eurót ruháznak be kutatásra és fejlesztésre, ismertetné-e a Bizottság, hogy milyen intézkedésekre kerül sor a kutatás szintjén, és hogy az innováció hogyan fog megfelelni az éghajlatváltozás és az általa kiváltott gazdasági hatások kihívásainak, különös tekintettel Írországra és a közelmúltban bekövetkezett áradásokra? Válasz (EN) Az éghajlatváltozás valóban kiemelt fontosságú terület. Az elmúlt évek során az éghajlatváltozás egyre hangsúlyosabban helyet kapott a keretprogramok alkotóelemei között. Mindez olyan kutatásokra is kiterjed, amelyek magukban foglalják 1) a múlt, jelen és jövő éghajlati rendszerének és folyamatainak megértését, 2) az emberiségre és a

35

36

HU


természetre gyakorolt éghajlati hatások számszerűsítését, 3) a hatások mérséklését és az alkalmazkodást célzó alternatívák azonosítását és vizsgálatát, valamint 4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalmat eredményező technológiák és gyakorlatok kifejlesztését. A hetedik keretprogram (FP7) első három évében az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kutatási szerződések tekintetében nyújtott uniós hozzájárulás meghaladta az 1,5 milliárd eurót. Az éghajlatváltozáshoz fűződő kutatásba történő befektetés kedvező tendenciája a 2010 júliusában közzétett pályázati felhívásokkal is folytatódik. A hetedik keretprogram égisze alatt megvalósuló „Együttműködés” és „Kapacitások” egyedi programok legfontosabb témái – azaz a Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is), a Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is), az Energia, az Élelmiszerek, Mezőgazdaság és halászat, Biotechnológia, valamint a Kutatási infrastruktúrák – esetében a szóban forgó pályázati felhívások keretében biztosított teljes összeg hozzávetőlegesen 1,2 milliárd euró. A 2010 júliusában közzétett pályázati felhívásokban az említett témák keretében kihirdetett területek mintegy 55%-a közvetlenül az éghajlatváltozás kérdéseihez kötődik, illetve éghajlatváltozáshoz kapcsolódó komponenst tartalmaz. Az említett, éghajlatváltozáshoz fűződő témakörök mintegy kétharmada a megközelítések, módszerek, termékek, anyagok, berendezések, modellek stb. innovációjára szólít fel, ami növeli az EU arra irányuló képességét, hogy leküzdje a legfőbb társadalmi kihívásokat, mindemellett fokozva saját versenyképességét. Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kutatási támogatásokra szánt végleges összeg megállapítására csupán az értékelési folyamat lezárultával nyílik lehetőség. Mindez világosan tükrözi, hogy a Bizottság proaktív megközelítést alkalmaz az éghajlatváltozáshoz fűződő kérdésekhez kapcsolódó innováció tekintetében. Az éghajlatváltozás és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom kialakításával kapcsolatos kutatás fontos része az „Innovatív Unió” zászlóshajó-kezdeményezésnek, amelyet először az Európa 2020 stratégia keretében fogalmaztak meg; erről a Bizottság rövidesen további részleteket ismertet majd. A Bizottságnak meggyőződése, hogy az „Innovatív Unió” kezdeményezés megvalósítása megerősítheti mindazon erőfeszítéseket, amelyek már folyamatban vannak, illetve amelyeket tervbe vettek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalom kialakítása érdekében. Ami az áradásokat illeti, az éghajlatváltozás növelheti az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó veszélyek – mint például az árvizek – előfordulásának gyakoriságát és intenzitását, és ebből adódóan fokozhatja a természeti és emberi rendszerek sebezhetőségét. A kutatás és technológiafejlesztés elengedhetetlen olyan megelőző megközelítések feltárásához, amelyek csökkenthetik az árvízveszélyt és megelőzhetik a halálesetek bekövetkezését. A jelenlegi pályázati felhívás keretében a kutatás hozzájárul majd a katasztrófákkal szembeni társadalmi ellenálló képesség kialakításához Európában, valamint kiegészíti a hirtelen árhullámokhoz kapcsolódó árvízkockázatok kezelésére, az árvízveszélyre való korai figyelmeztetésre és a városi árvízkezelésre irányuló, folyamatban lévő projekteket. * * *

23-09-2010

23-09-2010

HU


38 . kérdés, előterjesztette: Liam Aylward ( H-0434/10 ) Tárgy: Az élelmiszer-ellátás biztonsága és a népesedési tendenciák A globális születési arány évente jelenleg 75 millió születést jelent. Tekintettel e népesedésnövekedési arányra és mivel az élelmiszer-ellátás biztonsága egyre fokozódó nemzetközi problémát jelent, tudna-e a Bizottság tájékoztatást nyújtani a tudomány, kutatás és technika területein tervezett szakpolitikai intézkedésekről, amelyek célja, hogy kezeljék az élelmiszer-ellátás biztonságának problémáját? Együttműködik-e jelenleg a Bizottság harmadik országokkal e fontos politikai kérdésben? Válasz (EN) Ami az EU élelmezésbiztonsági politikáit illeti, a Bizottság először is az élelmezésbiztonságról szóló, 2010. március 31-én elfogadott közleményére kíván hivatkozni (4) . Miközben javasolja, hogy az EU foglalkozzon az élelmezésbiztonság négy pillérével (élelmiszerkínálat, az élelmiszerekhez való hozzáférés, a táplálkozás minősége, valamint a válságmegelőzés- és kezelés), a közlemény konkrét javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy prioritásként „2015-ig 50%-kal növelni kell a fejlesztési, bővítési és innovációs célú, keresletvezérelt agrárgazdasági kutatások támogatását”. Az élelmezésbiztonsággal foglalkozó tematikus program az első szakaszában (2007–2010) sikeresen támogatta a kutatáshoz kapcsolódó tevékenységeket. A Bizottság ezt a célt kívánja megvalósítani az élelmezésbiztonsággal foglalkozó tematikus program második szakaszában is (2011–2013). A szóban forgó finanszírozás javarészt a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatás Tanácsadó Csoportjának (CGIAR) programjai számára nyújtott támogatásokból tevődik össze – amelyeket a CGIAR 15 központja és a végrehajtásban részt vevő partnereik valósítanak meg –, valamint a regionális hálózatoknak biztosított támogatásokból, amilyen például az Afrikai Mezőgazdasági Kutatás Fóruma (FARA), a Szövetség a Kelet-, Dél- és Közép-Afrikában folytatott mezőgazdasági kutatás megerősítéséért (ASARECA), valamint a Conseil Ouest et Centre Africain pour la recherche et la Développement Agricole (CORAF). A regionális hálózatok szoros együttműködést folytatnak a nemzeti mezőgazdasági kutatási rendszerekkel saját tagállamukban, annak érdekében, hogy megvalósítsák a terményekkel, az állatállománnyal, a halászattal, a biotechnológiákkal és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodással kapcsolatos regionális kutatást, az élelmezésbiztonsági célkitűzéseket támogatandó. A harmadik országokkal folytatott nemzetközi kutatási együttműködést illetően meg kell jegyezni, hogy az ilyen jellegű együttműködés aktív támogatást élvez és ösztönzést kap az EU kutatási keretprogramjainak valamennyi kutatási területén, és minden témakör potenciálisan nyitott a harmadik országokkal folytatott együttműködés előtt. Tulajdonképpen a hetedik kutatási keretprogram (FP7) elindítása óta az élelmiszertermelésre vonatkozó minden egyes éves pályázati felhívás néhány témaköre a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányult – legyen szó akár iparosodott, akár fejlődő országokról –, a harmadik országok kötelező részvételével.

(4)

COM(2010) 127 végleges: „A fejlődő országok élelmezésbiztonsági kihívásainak kezeléséhez nyújtott segítség uniós szakpolitikai kerete”

37

38

HU


Egy 2007-ben Lisszabonban megrendezett csúcstalálkozó alkalmával az EU és az Afrikai Unió Bizottságának (AUB) magas szintű képviselői elindítottak egy közös együttműködésről szóló stratégiát. Ezt követően a „Vízellátás és élelmezésbiztonság” területét választották ki „rövid távon megvalósítandó célnak”, amelyet az FP7 2010. évi munkaprogramjának keretében kell végrehajtani. Ezt követően a Bizottság 2010-ben közzétett egy Afrikára irányuló témaközi felhívást, amely kiterjedt az élelmiszerek és a mezőgazdaság, valamint a környezetvédelem és az egészségügy terén együttműködésben végzett kutatásokra, 63 millió eurós összköltségvetéssel. A felhívás komoly sikert aratott, és mozgósította a tudományos közösségeket Afrikában és Európában egyaránt. A részvétel minden várakozást felülmúlt: 190 pályázatot nyújtottak be (90 a kiválasztási küszöb felett), és ebből 23 részesülhet finanszírozásban (jelenleg tárgyalás alatt). Konkrétabban szólva, 11 pályázat részesülhet finanszírozásban az élelmezés, a mezőgazdaság és a környezetvédelem terén. Valamennyi kutatási tevékenység afrikai partnerek közreműködésével valósul meg, és célja Afrika kutatási képességeinek megszilárdítása. A kiválasztott projektek többek között olyan kérdéssekkel foglalkoznak majd, mint az aszályokra való hatékonyabb figyelmeztetés, a jobb víz- és talajgazdálkodás, az Afrikát érintő, fenntartható táplálkozással kapcsolatos kutatások, a jobb talajgazdálkodás, valamint a mezőgazdasági termelők irányításával megvalósuló innovációk alkalmazása. * * * 39 . kérdés, előterjesztette: Sarah Ludford ( H-0435/10 ) Tárgy: A cukorbetegség kutatása A cukorbetegség súlyos krónikus betegség, amely több mint 30 millió embert érint az uniós tagállamokban. Aggasztó, hogy a cukorbetegség minden korcsoportban egyre gyakoribb, szomorú módon a fiatalok között is. Intenzív és összehangolt kutatásra van szükség e népbetegség megállítása, gyógymód találása, és hatékony megelőzése érdekében. Tájékoztatná a Bizottság a Parlamentet arról, hogyan kívánja biztosítani a Kutatási Főigazgatóság, hogy Európa vezető szerepet játsszon a cukorbetegség kutatásában? Konkrétan, milyen lépéseket tervez a Bizottság a cukorbetegség kutatásának megfelelőbb koordinációja és finanszírozása érdekében a közelmúltban készített FP7 DIAMAP projektben körvonalazott stratégiai menetrendnek megfelelően? Válasz (EN) A Bizottság teljes mértékben tisztában van a cukorbetegség növekvő előfordulásával az európai lakosság körében, valamint azzal, hogy mindez komoly problémát jelent Európa számára, az emberi szenvedés, valamint a gazdasági költségek és veszteségek szempontjából egyaránt. Ezért a cukorbetegség kiemelt helyet foglal el az európai szintű orvosi kutatások tárgyát képező témák között. Az EU jelenleg 170 millió eurót (32 projekt) fordít a cukorbetegséggel kapcsolatos kutatásra, a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (FP7,

23-09-2010

23-09-2010

HU


2007–2013) égisze alatt. Ezenkívül – jelenlegi pályázati felhívásának keretében (5) – a Bizottság négy kutatási témát tett közzé a cukorbetegségre vonatkozóan, ami uniós finanszírozás formájában mintegy további 63 millió eurós ráfordítás lehetőségét hordozza a cukorbetegséghez fűződő kutatás terén. Ez hozzávetőlegesen tíz további uniós finanszírozású projektet jelent a cukorbetegséggel kapcsolatos kutatásban. További jelentős erőfeszítésnek számít az EU és az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (EFPIA) közötti partnerség: az innovatív gyógyszerkészítményekre vonatkozó kezdeményezés (IMI) révén 54 millió eurót fordítanak a cukorbetegséghez kapcsolódó gyógyászati megközelítések gyorsabb és biztonságosabb kialakítására, az első IMI pályázati felhívás eredményeként. Az IMI 2010-re vonatkozó tudományos prioritásai ezenkívül a személyre szabott gyógyszerezéshez fűződő megközelítések kialakítására is kiterjednek a cukorbetegség területén. Ez a kutatási beruházás olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a genetika és a járványtan, a pszichopatológia, az anyagcsere és az integratív élettan, a klinikai kísérletek, valamint a mikro-és makrovaszkuláris szövődmények. A jövőbeli pályázati felhívások szintén lehetőséget kínálhatnak a cukorbetegséggel kapcsolatos további kutatásokra. A Bizottság üdvözli a DIAMAP (6) jelentésben felvázolt ajánlásokat, amely dokumentum – az adott területen jelentkező aktuális fejlemények, valamint a további igények és hiányosságok azonosítása révén – hozzájárul majd a cukorbetegséggel kapcsolatos európai kutatás megerősítéséhez, valamint egy egységes európai politika kialakításához az említett területen. A szóban forgó jelentés többek között hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a nemzeti és európai szintű kutatások koordinációját. E cél eléréséhez elengedhetetlen a tagállamok szerepvállalása és támogatása. Az említett irányba tett lépésként, valamint azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a kutatási tevékenységek, programok és szakpolitikák európai szétaprózódásának leküzdéséhez ezen a területen, a Bizottság az egészségügy terén meghirdetett (7) FP7-ERA-NET-2011-RTD pályázati felhívásának részeként közzétette a cukorbetegség megelőzésére és kezelésére irányuló ERA-NET-et. Ennek célja, hogy összefogja a cukorbetegséggel kapcsolatos kutatásban részt vevő nemzeti kutatásfinanszírozó szervezeteket, valamint az óriási mennyiségű adatok, erőforrások és know-how egyesítésével szinergiákat teremtsen. A Bizottság természetesen folytatja a DIAMAP jelentés terjesztésében és hasznosításában rejlő további lehetőségek feltérképezését. * * *

(5)

FP7-HEALTH-2011-two-stage (az első szakasz lezárásának időpontja 2010. november 10.), http://cordis.europa.eu/fp7/dc/index.cfm?fuseaction=UserSite.CooperationDetailsCallPage&call_id=324

(6)

DIAMAP, a cukorbetegséghez kapcsolódó európai kutatás útiterve; http://www.diamap.eu/

(7)

FP7-ERA-NET-2011-RTD; a cukorbetegség megelőzésére és kezelésére irányuló ERA-NET (határidő: 2011. február 22.), http://cordis.europa.eu/fp7/dc/index.cfm?fuseaction=UserSite.CooperationDetailsCallPage&call_id=312

39

40

HU


40 . kérdés, előterjesztette: Judith A. Merkies ( H-0437/10 ) Tárgy: Jövőbeni uniós kutatás és innovatív cselekvés az egészséges idősödéssel és a nyersanyagokkal kapcsolatban Az Unió felismeri az olyan nagy társadalmi kihívások gyors megoldásának szükségességét, mint az éghajlatváltozás, a fenntartható energiaforrások hasznosítása, a demográfiai változások, így az idősödés, és az egyre fogyó erőforrások iránti kereslet. Nekünk magunknak is meg kell valósítanunk azt, amiről szónokolunk, ehhez széles körűen támogatott politikákra és megfelelő finanszírozásra van szükség. Habár ezek a problémák egyre sürgetőbbek, a költségvetés ezekre szánt összege egyre csökken, ezért az Európa 2020 stratégia és a nyolcadik keretprogramra való felkészülés, valamint egy készülő, az innovációs Unióról szóló közlemény fényében a következő két kérdést szeretném feltenni Geoghegan-Quinn biztosnak: Tekintettel arra, hogy az egészséges idősödést a Bizottság fő prioritásként jelölte meg, mikor számíthatunk részletes és konkrét politikai javaslatokra, és milyen módon fogják ezt támogatni európai, nemzeti vagy regionális politikai lépések és finanszírozás? Egy egész más témával kapcsolatban: a kutatás és innováció területén milyen módon fog megjelenni a forráshatékonyság és a csúcstechnológia szűkös nyersanyagainak helyettesítése? Válasz (EN) Az egészség és az öregedés egyike azon kihívásoknak, amelyekkel az „Európa 2020” stratégiáról szóló közleményben (8) foglalt „Innovatív Unió” zászlóshajó-kezdeményezésnek foglakoznia kell. Az említett Innovatív Unió megvalósítására irányuló bizottsági javaslat elfogadása rövid időn belül tervbe van véve. Mindez magában foglalja majd a szakpolitikai reformok, valamint a társadalmi kihívások leküzdésére irányuló célzott kezdeményezések egy csomagját, amelyek egyúttal fontos piaci lehetőségeket is jelentenek az európai vállalatok számára. A tervek szerint a stratégia meghatározza majd az „innovációs partnerségek” fogalmát, amelyek célja a társadalmi változások kezelése. Az innovációs partnerségek megteremtik az erőforrások összevonásának keretét, továbbá összefognak minden kulcsfontosságú szereplőt (a hatóságokat, a kutatókat és az ipar képviselőit, valamint a nagyvállalatokat és a csúcstechnológiákkal foglalkozó innovatív kkv-ket egyaránt), továbbá a vonatkozó politikákat és eszközöket, mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldalon, kiterjedve a beszerzéshez, a szabványosításhoz és a szabályozáshoz kapcsolódó kérdésekre is. Az egészséges és aktív időskor, valamint a nyersanyagok terén egyaránt szóba jöhet innovatív partnerségek kialakítása. Az öregedés, valamint az egészséges és aktív időskor és az idősek önálló életvitele több uniós szakpolitika tárgyát képezi, mindenekelőtt az egészségügyi, kutatási, ipari, információstársadalmi és foglalkoztatási politikáét. Például a Bizottság nemrégiben azt javasolta, hogy 2012-őt nyilvánítsák „az aktív időskor európai évének”. Az aktív és egészséges időskorral foglakozó innovatív partnerség mindezen erőfeszítéseket megerősítené, és hozzájárulhatna egységes végrehajtásuk elősegítéséhez, mindeközben optimális mértékben kiaknázva az erőforrásokat és tevékenységeket nemzeti és regionális szinten egyaránt.

(8)

COM(2010) 2020 végleges

23-09-2010

23-09-2010

HU


A Bizottság már elindított néhány kezdeményezést a kutatás és innováció terén annak érdekében, hogy támogassa a nyersanyagokhoz kapcsolódó jelenlegi uniós politikákat (nevezetesen a nyersanyag-politikai kezdeményezést), összhangban az Európa 2020 stratégia alábbi, jövőbeli kiemelt kezdeményezéseivel: „Innovatív Unió”, „Erőforrás-hatékony Európa” és „Iparpolitika a globalizáció korában”. A biztonságos, gazdasági és ökológiai szempontból is megbízható nyersanyagellátás alapvető fontosságú a társadalom számára. Ez magában foglalja az elsődleges és az újrahasznosításból származó nyersanyagellátást, valamint az alternatív anyagok és eljárások feltárását is. Így a hetedik kutatási keretprogram (FP7) égisze alatt közzétett aktuális pályázati felhívás egyike az említett irányba tett első lépéseknek. Ugyanakkor a szóban forgó kutatáson felül innovatív megoldásokra is szükség van, különösen a keresleti oldalon az újrahasznosítás előmozdítása érdekében, valamint a határokon átnyúló jobb együttműködés összefüggésében (pl. a geológiai felmérések között). Az FP7 „Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák” témájának keretében már sor került olyan pályázati felhívások kihirdetésére, amelyek a kritikus jelentőségű nyersanyagok erőforrás-hatékonyságával és helyettesítésével foglalkoznak, különös tekintettel az alábbiakra: a nyersanyagok ipari feldolgozásával foglalkozó hálózatok kialakítása tagállami szinten; új technológiák fejlesztése a tiszta és intelligens bányászati tevékenységekhez; az új termékek ökotervezése, valamint ökohatékony és költséghatékony gyártási módszerek, továbbá az egyes kritikus jelentőségű csúcstechnológiai nyersanyagokat helyettesítő anyagok feltérképezése. Az FP7 keretében az említett területen végrehajtandó jövőbeli intézkedésekről a következő évre szóló éves munkaprogram kidolgozásakor hozhatnának döntést. Ami a következő keretprogramot illeti, a kezdeti előkészületek során még nem esett szó az egyes kutatási területekről. E kérdések megfontolására a megfelelő időben sor kerül majd. A nyersanyagok szintén olyan területet képviselnek, ahol a jövőben innovációs partnerségre irányuló javaslat kidolgozására kerülhet sor. * * * 41 . kérdés, előterjesztette: Alan Kelly ( H-0440/10 ) Tárgy: Az uniós kutatási keretprogram egyszerűsítése Fel tudja-e vázolni a Bizottság, hogy milyen lépésekre lesz szükség rövid és hosszú távon az FP7 kutatási programra vonatkozó pályázati eljárás egyszerűsítéséhez? Emellett a Bizottság meghatározott-e bármilyen célértéket azon kereskedelmi cégek számát tekintve, amelyek reményeik szerint létrejönnek a több milliárd eurós program eredményeképpen?

41

42

HU


Válasz (EN) 2010 áprilisában a Bizottság közleményt fogadott el a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről (9) , amelyben intézkedések egész sorára tett javaslatot – többek között fokozatos fejlesztésekre és komoly változtatásokra is –, amelyek szükségessé teszik az uniós kutatás jogalapjának felülvizsgálatát, valamint a bizalom és az irányítás, illetve a kockázatvállalás és a kockázatkerülés közötti egyensúly újragondolását. A közlemény három fő irányvonal mentén ismerteti az egyszerűsítés elemeit. Az első irányvonalhoz sorolhatók azok az intézkedések, amelyek most, a jelenlegi jogi keret hatálya alatt végrehajthatók, és amelyekhez számos elem már rendelkezésre is áll a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogrammal (FP7, 2007–2013) útjára indított folytonos folyamat részeként. Ezen intézkedések közé tartozik a jelentkezőknek biztosított útmutató dokumentumok és támogatási szolgáltatások javítása, felhasználóbarát informatikai eszközök kifejlesztése a pályázatok benyújtásához és a projektek irányításához, valamint a szabályok értelmezésének és végrehajtásának összehangolása a Bizottság valamennyi szolgálatánál. A második irányvonal a szabályok módosításaival foglalkozik, azonban anélkül, hogy eltávolodna a jelenlegi költség- és ráfordításalapú rendszertől. Ez magában foglalja például az átlagos költségek kiszámítására vonatkozó módszerek szélesebb körű elfogadását, költségátalány-alapú opciókat a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tulajdonos-ügyvezetői számára, valamint az előfinanszírozás után járó kamat egyszerűbb kezelését. A harmadik irányvonal új lehetőségeket ismertet a finanszírozási modell mélyreható változásaihoz, amelyek keretében elmozdulás történik egy eredményalapú megközelítés irányába, egyéni költségátalányokat alkalmazva a teljes projektek szintjén. Ezek a lehetőségek jelenleg megbeszélések tárgyát képezik az érdekelt felekkel, a Tanáccsal és a Parlamenttel. Az egyszerűsítés kulcsfontosságú eleme lesz a következő kutatási keretprogram előkészületeinek. A következő kutatási keretprogramra irányuló bizottsági javaslat egyúttal foglalkozik majd az EU kutatásfinanszírozási rendszerére általánosan jellemző összetettség csökkentésének kérdésével, amely rendszer többféle intervenciós mechanizmussal, finanszírozási programmal és végrehajtó szervvel működik. Az Innovatív Unió zászlóshajó-kezdeményezés szükségessé teszi a célok és eszközök egyértelműsítését, a következetességet és a szabályok állandóságát, valamint az igazgatási eljárások és folyamatok gördülékenységét és gyorsaságát. A jövőbeli keretprogramra irányuló bizottsági javaslat továbbá foglalkozik majd az EU kutatásfinanszírozási rendszerére általánosan jellemző összetettség csökkentésének kérdésével, amely rendszer többféle intervenciós mechanizmussal, finanszírozási programmal és végrehajtó szervvel működik. Az európai kutatási és innovációs terv, valamint az Innovatív Unió zászlóshajó-kezdeményezés szükségessé teszi a célok és eszközök egyértelműsítését, a következetességet és a szabályok állandóságát, valamint az igazgatási eljárások és folyamatok gördülékenységét és gyorsaságát. Ebben az összefüggésben az egyszerűsítés kulcsfontosságú eleme lesz a jövőbeli kutatási keretprogram előkészületeinek. Mindeközben jelentős számú kereskedelmi szervezet vesz részt az FP7 projektjeiben. A 2010. márciusi állás szerint több mint 7000 különálló vállalkozás kapcsolódott be a projektekbe, amelyek közül 4350 kkv volt. Ami az FP7 keretében ugyanazon időpontig (9)

COM(2010)187

23-09-2010

23-09-2010

HU


nyújtott finanszírozás százalékos arányát illeti, az FP7 támogatásainak 24%-ából az említett 7000 vállalkozás részesült. Ami az új vállalkozások létrehozását illeti, ez elengedhetetlen része a folytonos társadalmi és gazdasági innovációs folyamatnak, amelyet a vállalkozói szellem és a piaci erők hajtanak előre. Míg a kutatási keretprogramok célja az említett folyamat Európa-szerte történő támogatása, az új vállalkozások létrehozása nem tartozik a program egyedi célkitűzései közé, ezért azt mint olyat nem felügyelik. Ugyanakkor célzott hatásvizsgálati tanulmányok révén hasznos információkra sikerült szert tenni. Az ilyen jellegű tanulmányok egy példája az FP5 projekteknek (1998–2002) az IKT területén kifejtett hatásaival foglalkozó elemzés (10) . A tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy egy felmérés 1000 válaszadója közül mintegy 137 úgy nyilatkozott, hogy a programban való részvétele „közvetlenül egy spin-off vállalkozás elindításához vezetett, illetve valamilyen módon elősegítette azt”. Ezek feléről úgy tartották, hogy közvetlenül egy meghatározott projektnek tulajdoníthatók. A versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) megkönnyíti az új vállalkozások elindítását és növekedését, mindenekelőtt pénzügyi eszközök, az európai vállalkozási hálózaton keresztül nyújtott üzleti és innovációs támogatási szolgáltatások, valamint egy vállalkozás- és innovációbarát környezet ösztönzése révén, mégpedig a szakpolitikai ismeretszerzés, valamint a klaszterekkel és egyéb témákkal összefüggésben folytatott együttműködés útján. 2010. március végére mintegy 68 000 kkv részesült a CIP pénzügyi eszközeiből. * * * 45 . kérdés, előterjesztette: Mairead McGuinness ( H-0403/10 ) Tárgy: Kabotázsszabályok 2010. május 14-én az 1072/2009/EK (11) rendeletnek megfelelően új szabályok léptek hatályba a kabotázzsal kapcsolatban. Számos írországi közúti fuvarozó adott hangot aggályainak azzal kapcsolatban, hogy más tagállamokban hogyan értelmezik a szabályokat. Tisztázná-e a Bizottság, hogy az új szabályokat egyformán alkalmazzák-e valamennyi tagállamban? Tudomást szerzett-e a Bizottság azokról a problémákról, amelyekbe egyes fuvarozók ütköztek, akikre bírságot szabtak ki és olyan tehergépkocsijaikat foglalták le, amelyekkel a 1072/2009/EK uniós rendelet alkalmazásának megfelelően teljesen legális tevékenységet végeztek? Tudatában van-e a Bizottság annak, hogy a „kombinált fuvarozás” fogalma megvalósíthatatlan az Írország és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemben, mivel ez esetben legalább 100 km vízi út és legfeljebb 150 km közúti út megtétele szükséges? Foglalkoztatja-e a Bizottságot, hogy a rendelet milyen hatást gyakorol az egységes piacra, valamint az áruk és szolgáltatások szabad mozgására? Válasz (EN) Az 1072/2009/EK (12) rendelet valóban módosította a közúti fuvarozáshoz kapcsolódó kabotázsműveletek végzésére vonatkozó szabályozást. 2010. május 14-től a kabotázs nyújtásának – azaz a fogadó tagállamban díjazás ellenében ideiglenes alapon végzett belföldi (10)

WING ICT hatásvizsgálati tanulmány, első összegző tanulmány, 2008. február

(11)

HL L 300., 2009.11.14., 72. o.

(12)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1072/2009/EK rendelete a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (EGT-vonatkozású szöveg), HL L 300., 2009.11.14.

43

44

HU


fuvarozásnak – kapcsolódnia kell az áruk korábbi nemzetközi közúti szállításához. Az új rendszer továbbá világos és egyszerű szabályokat tartalmaz a kabotázsműveletek végzésének időtartamára vonatkozóan. Az új szabályokat egy rendeletben foglalták össze, ami egyúttal azt jelenti, hogy azok közvetlenül alkalmazandók valamennyi tagállamban. A Bizottság értesülései szerint a fuvarozási ágazat általában véve örömmel fogadta az 1072/2009/EK rendeletben meghatározott új kabotázsszabályokat, mivel azok jogbiztonságot nyújtanak és csökkentik a szabályok megsértéséért kirótt szankciók kockázatát. Emellett lehetővé teszik a fuvarozók számára, hogy jobban megtervezhessék nemzetközi tevékenységeiket, és lehetőséget kínálnak számukra ahhoz, hogy csökkentsék az üres visszfuvarok számát. A Bizottságnak nincs tudomása az említett szabályok végrehajtásában jelentkező eltérésekről a tagállamok körében, de természetesen a továbbiakban is figyelemmel kíséri a helyzet alakulását és problémák felmerülése esetén minden szükséges kezdeményező lépést megtesz. A tisztelt képviselő kérdésében a multimodális szállításra is hivatkozik. A 92/106/EGK (13) irányelv tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek alapján egy multimodális szállítási tevékenység kombinált fuvarozásnak tekinthető. Az említett irányelv értelmében ahhoz, hogy a liberalizált kombinált fuvarozási módszerek a közutak túlterheltségének tényleges csökkenését eredményezzék, korlátozott távolságú szállításokat kell magukban foglalniuk. A kombinált fuvarozási tevékenység kezdeti és végső szakaszának liberalizálása a tengeri útvonalakat igénybe vevő kombinált fuvarozási műveletekre vonatkozik, amennyiben a tengeri szállítás a kombinált fuvarozási tevékenység számottevő részét képezi. Következésképpen a 92/106/EGK irányelvben előírtak szerint ahhoz, hogy egy közúti fuvarozási művelet a közúti-tengeri kombinált fuvarozási tevékenység kezdeti vagy végső szakaszának minősüljön, a kombinált fuvarozás tengeri szakaszának meg kell haladnia a 100 kilométert, továbbá a kikötő – ahol a pótkocsit felveszik – és az áruk végső úti célja között a közúti szállítás keretében megtett távolság nem lépheti túl a 150 kilométert. Ez esetben a „kabotázs” fogalma nem terjed ki a kezdeti vagy a végső közúti szakaszra, így az nem tartozik az 1072/2009/EK rendelet hatálya alá. * * * 46 . kérdés, előterjesztette: Tadeusz Zwiefka ( H-0416/10 ) Tárgy: Az Al-Aksza televízió csatorna 2010. június 24-én a francia műhold-üzemeltető Eutelsat az Atlantic Bird 4A műholdján beszüntette a Hamász Al-Aksza televíziós csatornájának közvetítését. Ez a francia audiovizuális legfelsőbb tanács 2010. június 8-i döntését követően történt, amely úgy ítélkezett, hogy az Al-Aksza televízió megsértette a francia és az uniós audiovizuális törvényeket, és felkérte az Eutelsatot, hogy ne sugározza tovább az Al-Aksza TV adását. Médiajelentések szerint az Al-Aksza TV ezt az intézkedést megkerülendő átnevezte eutelsatos csatornáját „Seraj Al-Akszá”-ra (amit néha „Siraj Al-Akszá”-nak írnak). j A Seraj Al-Aksza jelenleg az Atlantic Bird 4A, az Atlantic Bird 2 és az Eurobird 2 eutelsatos műholdakon fogható. Milyen azonnali lépéseket szándékozik a Bizottság tenni annak érdekében, hogy megakadályozza az Al-Aksza TV-t a francia audiovizuális legfelsőbb tanács döntésének (13)

A Tanács 1992. december 7-i 92/106/EGK irányelve a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról, HL L 368., 1992.12.17.

23-09-2010

23-09-2010

HU


kijátszásában? A francia kormány és a francia audiovizuális legfelsőbb tanács tudatában vannak-e a helyzetnek, vagyis annak, hogy a francia audiovizuális legfelsőbb tanács döntését közvetlenül megsértik? Válasz (EN) A Bizottság osztja a tisztelt képviselő aggályait a gyűlöletkeltő elemeket tartalmazó műsorokkal kapcsolatban, amelyek a tagállamok joghatósága alá tartoznak. Aktívan és szorosan együttműködik a tagállamokkal, valamint szorgalmazza azok közös munkáját, annak érdekében, hogy biztosítsa az uniós jog teljes körű alkalmazását ezen a különösen érzékeny területen. Miután az Al-Aksza televízió beszüntette műsorainak az Eutelsaton keresztül történő sugárzását, továbbra is elérhető az EU joghatóságán kívül eső műholdas szolgáltatókon keresztül, amilyen például a Nilesat és az Arabsat. Ugyanakkor egy új csatorna is megjelent különféle Eutelsat műholdakon „Seraj Al-Aksza” néven. Maga a jel eltér az Al-Aksza televízióétól. Ezért látszólag nem ugyanazon (vagyis azonos) csatornáról van szó. A Bizottság tisztában van azon állításokkal, miszerint a Seraj Al-Aksza és az Al-Aksza televízió azonos tartalmat sugároz. Egyelőre a szóban forgó állítások mind egyetlen forrásból származnak és egyéb forrásokból nem megerősíthetők. Mindazonáltal a Bizottság továbbította ezeket az információkat a Conseil Supérieur de l’Audiovisuel (CSA) elnevezésű szervhez. A francia hatóságok – és mindenekelőtt a CSA – feladata az állítások valóságtartalmának kivizsgálása. A francia kormány arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a CSA figyelemmel kíséri a Seraj Al-Aksza tevékenységét, annak ellenőrzése érdekében, hogy az említett csatorna tartalma nem sérti a francia, illetve uniós jogot, különösen a gyűlöletkeltés tilalmát. Az említett műsorok elemzésének eredményei még nem ismertek a Bizottság előtt. * * * 47 . kérdés, előterjesztette: Anne E. Jensen ( H-0424/10 ) Tárgy: Kérdések a Bizottság számára Mennyibe kerül a Bizottságnak egy kérdés megválaszolása? Válasz (FR) A Bizottság először is szeretné megismételni, hogy nagy fontosságot tulajdonít a parlamenti kérdések megválaszolásának, ami a Parlament által gyakorolt demokratikus ellenőrzés fontos eleme. Ugyanakkor a parlamenti kérdések számának ugrásszerű növekedése rendkívül megnehezíti a kellő időben történő válaszadást, és egyre több erőforrást igényel. A válaszok tervezetének kidolgozásához, lefordításához és a biztosok testülete által történő jóváhagyásához szükséges emberi erőforrások és időtartam számos tényezőtől függ, ideértve annak szükségességét, hogy a Bizottság különféle szolgálatai együttműködjenek, az információk azonnal rendelkezésre álljanak, valamint hogy elvégezzék az adatok mélyreható vizsgálatát. Ezen okokból nehéz megállapítani a kérdésenként felmerülő átlagos költségeket.

45

46

HU


Általánosságban elmondható, hogy a Bizottság tagjainak saját kabinetjén belül legalább egy koordinátort kijelölnek arra a célra, hogy a parlamenti kérdésekkel foglakozzon. A Főtitkárságnak – amely felügyeli az eljárások zökkenőmentes lebonyolítását, valamint továbbítja a válaszokat a Parlamenthez – egy külön egység áll rendelkezésére, valamint az informatikai tisztviselők egy kisebb csoportja, amely a parlamenti kérdések feldolgozásához használt számítógépes eszköz fejlesztéséért és karbantartásáért felelős. Valamennyi főigazgatóságon tevékenykedik egy vagy több olyan tisztviselő, akik segítséget nyújtanak a parlamenti kérdésekre adott válaszok kidolgozásában és azok koordinálásában. Az említett, teljes munkaidőben foglalkoztatott személyzeten felül azon tisztviselőket is számításba kell venni, akik a Bizottság valamennyi szolgálatában vagy kabinetjében válaszokat készítenek, illetve eseti alapon hozzájárulnak a válaszok tervezetének kidolgozásához. Ehhez még hozzá kell venni a Jogi Szolgálat tisztviselőit, akik minden egyes válasz tervezetét ellenőrzik, valamint a fordítókat, akiket megbíznak a válaszok lefordításának feladatával. * * * 48 . kérdés, előterjesztette: Charalampos Angourakis ( H-0426/10 ) Tárgy: A Preveli pálmaliget az ipar étvágyának esett áldozatul A kivételes Preveli pálmaliget (Rethymno, Kréta) jelenleg a görög gyújtogatók célpontja, területének 70%-át már porig égették. A kormányok és az illetékes hatóságok felelőssége alá tartozó terület a Preveli kolostor tulajdonában van. Ahogyan az már a korábbi esetekben is bebizonyosodott, a védelmi és megelőző intézkedések rendkívül fogyatékosak voltak, s ez súlyos károkat eredményezett. A hivatalban lévő Pasok-kormány és az Új Demokrácia Párt vezette korábbi kormány által elfogadott törvények, valamint az erdőtüzek megelőzését szolgáló eszközök kiáltó hiányosságai megkönnyítik a törvénysértők – az ingatlanberuházó nagyvállalatok – dolgát, akik ezzel elérték, hogy a földhasználat módosuljon. Mindez katasztrofális következményekkel jár a munkavállalókra, a helyi lakosokra és a régió környezetére. A nyereségvágy így a lakosság és a környezet szükségletei kárára szerez érvényt. Választ tudna-e adni a Bizottság az alábbi kérdésre: véleménye szerint a piaci törvények, a vállalati érdekek és a tűzvédelmi intézkedésekhez előirányzott források drasztikus csökkentése kielégítő védelmet képes nyújtani Kréta gazdag erdei számára? Válasz (EN) Tekintve, hogy az EU-Szerződés nem tartalmaz erdészeti rendelkezéseket, az erdészeti politika a tagállamok hatáskörét képezi. A Bizottság ehhez eszközök egész sorával nyújt támogatást. Ami a válaszadást illeti, Görögország támogatásban részesülhet az EU polgári védelmi mechanizmusa révén, amelyet 2001-ben hoztak létre a katasztrófa sújtotta országok számára a tagállamok részéről biztosított természetbeni segítségnyújtás ösztönzésére és koordinálására. Az elmúlt években Görögország a Bizottság Megfigyelő és Információs Központján keresztül komoly légi eszközök bevetésével járó nemzetközi segítségnyújtásért folyamodott az erdőtüzek leküzdéséhez, és azonnali támogatásban részesült más tagállamoktól.

23-09-2010

23-09-2010

HU


A Bizottság továbbá több ízben is hangsúlyozta a megelőzés fontosságát: 2009 februárjában például közleményt terjesztett elő a természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésének tárgyában, amely több kérdésben is további fellépést javasolt. Először is – amint arra az EU-n belüli katasztrófamegelőzés közösségi keretéről szóló tanácsi következtetések is felszólítanak – a Bizottság még 2010 vége előtt kidolgozza az uniós iránymutatásokat, figyelembe véve a veszélyek és kockázatok feltérképezésével, értékelésével és elemzésével kapcsolatos módszerek vonatkozásában nemzeti szinten folytatott munkát. Ebben az összefüggésben célzottan tanulmányozzák majd több tagállam erdőtüzekhez kapcsolódó kockázatértékelési megközelítéseit. Másodsorban a Bizottság elindít egy olyan programot, amely a katasztrófamegelőzés bevált gyakorlatait hivatott érvényesíteni, és amely uniós iránymutatások elfogadásához vezet a katasztrófamegelőzés minimumszabályaira vonatkozóan. Az erdőtüzek és a szélsőséges időjárási viszonyokhoz köthető egyéb típusú katasztrófák egyaránt fontos prioritást képeznek majd a szóban forgó munka során. Az EU vidékfejlesztési programjai is támogatást nyújthatnak az erdőtüzek megelőzéséhez és az erdők helyreállításához. A 2007–2013 közötti időszakban a Görögországot célzó vidékfejlesztési program hozzávetőlegesen 180 millió eurót (amelyből 135 millió EUR az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származott) fordított az erdőtüzek, továbbá a tüzek nyomán jelentkező talajerózió és áradások megelőzésére irányuló intézkedésekre, valamint az újraerdősítésre. Az említett intézkedések teljes földrajzi hatóköre mintegy 190 000 hektár. A Bizottság működteti az európai erdőtűz-információs rendszert (EFFIS) (14) , amelyet többek között a tűzveszély kockázatának előrejelzésére, valamint az erdőtüzek okozta károk felmérésére használnak. A Bizottság éves jelentést tesz közzé a déli tagállamokban pusztító erdőtüzekről, amely egyúttal alapot szolgáltat az erdőtüzek kezeléséért felelős nemzeti hatóságok közötti kiterjedt eszmecseréhez. Ami az EU Szolidaritási Alapján keresztül biztosított pénzügyi támogatást illeti, mindössze egy jogosultsági kritérium létezik: az elszenvedett kár mértékének meg kell haladnia egy bizonyos küszöbértéket, amelyet minden egyes ország esetében annak gazdasági ereje alapján határoznak meg. Görögország köteles az első károk bekövetkeztétől számított 10 héten belül benyújtani kérelmét. A hosszabb távú törekvéseket illetően a Bizottság az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló fehér könyvében elkötelezte magát az iránt, hogy az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó szempontok beépítésével aktualizálja az EU erdészeti politikáját. Emellett a Bizottság erdővédelemről és erdészeti információcseréről szóló, 2010. március 1-jei zöld könyve vitát indított útjára egy uniós megközelítés lehetőségeiről. A Tanács már kidolgozta az említett dokumentummal kapcsolatos következtetéseit, a Parlament következtetéseit pedig izgatott várakozás övezi. A Bizottság hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az erdőtüzek kockázatának kitett valamennyi tagállam hatékony megelőző és felkészülési intézkedéseket hajtson végre. Az erdőtüzek kockázatát teljes mértékben nem lehet felszámolni. Azonban közös munkával többet tehetünk a megelőzés, a felkészülés és a válaszadás érdekében. A Bizottság készen

(14)

http://effis.jrc.ec.europa.eu/

47

48

HU


áll arra, hogy a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel támogatást nyújtson a tagállamok számára. * * * 49 . kérdés, előterjesztette: David Martin ( H-0436/10 ) Tárgy: Az átláthatóság és a stabilizációs alap Türkmenisztánban A Bizottság partnerségi és együttműködési egyezmény aláírása révén kívánja továbbfejleszteni gazdasági kapcsolatait Türkmenisztánnal. 2008 októberében a türkmén elnök bejelentette egy olyan stabilizációs alap létrehozását, melybe az ország olaj- és gázexportjából származó bevételek kerülnének. A bejelentés óta eltelt mintegy két év alatt azonban nem adtak tájékoztatást az alap kezeléséről, és Türkmenisztán e tekintetben vett múltját nézve elég valószínű, hogy nem lesznek majd hivatalos felügyeleti intézkedések. Ezért nagy a kockázata annak, hogy az EU ebbe az alapba tett jövőbeli befizetéseit korrupt célokra fogják felhasználni. A Bizottság kijelentette, hogy a Türkmenisztánnak biztosított technikai segítségnyújtás révén kívánja előmozdítani a helyes kormányzást, beleértve a szénhidrogénekből származó bevételek jobb és átláthatóbb kezelését. Meg tudja-e mondani a Bizottság, hogy ez a segítségnyújtás foglalkozik-e majd a stabilizációs alap kezelésének problémájával, és ha igen, milyen módon, és beleegyezik-e a Bizottság, hogy csak akkor írja alá a partnerségi és együttműködési egyezményt Türkmenisztánnal, ha a nemzetközi közösség jelentős javulást tapasztal a szénhidrogénekből származó bevételek – többek között a stabilizációs alapon keresztül történő – türkmenisztáni kezelésében? Válasz A Bizottság szeretné megköszönni a tisztelt képviselő úrnak az Unió és Türkmenisztán kapcsolatára, illetve a türkmén stabilizációs alapra vonatkozó kérdését. Amint azzal kétségkívül a tisztelt képviselő úr is tisztában van, Berdimuhammedow elnök úr 2007-es megválasztását követően az Unió fokozatosan helyreállította kapcsolatát Türkmenisztánnal. Az Európai Unió és Türkmenisztán közötti, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás 2010. augusztus 1-jén lépett hatályba. Az 1998. májusban aláírt partnerségi és együttműködési megállapodás jelenleg megerősítésre vár (a Parlament által is). Amint a ratifikációs folyamat lezárul, az Unió szilárdabb keretek között tudja értékeit és – többek között a kényes kérdésekkel kapcsolatos – érdekeit képviselni. Míg a 2007–2010-re szóló uniós támogatás körülbelül 30 millió euró volt, ez 2011–2013-ra 39 millió euróra emelkedik, középpontjában pedig az oktatási és jogi reform, az emberi jogok előmozdítása, a kapacitásépítés, a fenntartható fejlődés, a vidékfejlesztés és a gazdasági-társadalmi reformok állnak. A Bizottság szeretné megnyugtatni a tisztelt képviselő urat, hogy a technikai segítségnyújtás keretében támogatandó ügyek egyike a felelősségteljes kormányzás, amely magában foglalja az ország szénhidrogénekből származó bevételeinek jobb és átláthatóbb kezelését is. A Bizottság azonban tisztában van azzal, hogy ez egy hosszú távú célkitűzés. Türkmenisztán a gazdasági diverzifikáció és a politikai nyitás törékeny folyamatán megy keresztül, bizonyos kulcsfontosságú feltételek – például a magas színvonalú vállalat- és közirányítás vagy a civil társadalom jelenléte – nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az ország teljesítse a szénhidrogénekből származó bevételek teljesen átlátható kezelésére vonatkozó követelményeket. Az átláthatóság kérdése természetesen tágabb regionális és nemzetközi

23-09-2010

23-09-2010

HU


fontosságú kormányzási kérdés, amelyet a reform- és modernizálási folyamat részeként kell kezelni. A Bizottság reméli, hogy az Unió által a felelősségteljes kormányzás terén nyújtott segítség – a jövőben az Európai Unió és Türkmenisztán között folyó élénkebb párbeszéd és együttműködés révén – meghozza a kívánt eredményeket annak érdekében, hogy Türkmenisztán megfeleljen a nemzetközi előírásoknak. Ha az Unió nem is járul hozzá a stabilizációs alaphoz, technikai segítségnyújtása és politikai párbeszéd révén támogatni fogja a szénhidrogénekből származó bevételek jobb és átláthatóbb kezelésének elveit, ahogy azt korábban említettem. Ami az Unió és Türkmenisztán energiaügyi együttműködését illeti, a Bizottságnak világossá kell tennie, hogy ez az együttműködés nagyon korai szakaszában jár. Az Unió 2008 májusában írta alá Türkmenisztánnal az energia területét érintő egyetértési megállapodást. Ez egy széles körű együttműködés, amely az energiaellátási útvonalak diverzifikálásának támogatásától az energiaforrások fenntartható fejlődésén át az új energiaforrások, különösen a megújuló energiák hasznosítására és előmozdítására vonatkozó szakpolitikák, szabályozási és technikai szakértelem cseréjéig terjed. Kétségtelen, hogy a déli energiafolyosó – így a Nabucco-projekt – kiépítésének támogatása révén Türkmenisztán fontos szerepet játszat az Unió energiaellátásának diverzifikálásában. E kérdések kapcsán az Uniónak kényes egyensúlyt kell tartania az energiával kapcsolatos érdekeinek érvényesítése és Türkmenisztán politikai és demokratikus reformjainak szorgalmazása közt. Összegezve, a Bizottság szeretné biztosítani a tisztelt képviselő urat, hogy Türkmenisztánnal kapcsolatban átfogó, hosszú távú és széles körű partnerség kialakítását célzó megközelítést dolgozott ki, amelynek célja, hogy Türkmenisztán, Európa és minden uniós polgár hasznára váljon. * * * 50 . kérdés, előterjesztette: Takis Hadjigeorgiou ( H-0438/10 ) Tárgy: Az Európai Unió küldetései Az albán hatóságok szerint egy, az albániai Himarában lakó görög férfit 2010. augusztus 12-én meggyilkoltak abban a térségben, ahol élt. A bűntény és azok a körülmények, amelyek arra utalnak, hogy az elkövetőket etnikai indítékok vezérelték, nyugtalanságot keltettek a görög kisebbség körében. Folytat-e az Európai Unió jogi eljárást ebben az ügyben? Történtek-e olyan intézkedések, amelyek garantálják, hogy ez az ügy minden nyilvánosságot megkapjon? Mit fog tenni az Európai Unió, hogy a nacionalista gyűlölet szítására hajlamos személyeket elítéljék és elszigeteljék? Válasz (EN) A Bizottság tud a tisztelt képviselő által említett incidensről, és szoros figyelemmel követi a fejleményeket. Az állítólagos fő elkövető önként jelentkezett a rendőrségen, és jelenleg az albán igazságügyi hatóságok vizsgálati eljárása alatt áll. A Bizottság figyelemmel kíséri majd az ügy lebonyolítását, annak érdekében, hogy arra az emberi jogi elvekkel és a jogállamiság elvével összhangban kerüljön sor.

49

50

HU


A Bizottság jelenleg dolgozik Albánia európai uniós tagság iránti kérelméről szóló véleményén. A szóban forgó vélemény – amelynek közzététele 2010 novemberében várható az éves bővítési csomag részeként – elemzi majd, hogy az ország mennyiben áll készen az uniós tagságra, szem előtt tartva a „koppenhágai kritériumokat”, amelyek esetében az emberi jogok, és különösen a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme elsődleges jelentőséggel bír. Valamennyi kérelmező állam tisztában van az említett kritériumok teljesítésének fontosságával annak érdekében, hogy közelebb kerülhessen az uniós tagsághoz. Az emberi jogok és a jogállamiság megszilárdítása fontos alkotóeleme az albán hatóságokkal folytatott politikai párbeszédnek. Emellett az EU – előcsatlakozási támogatási eszközén (IPA) keresztül – fejlesztési és technikai támogatást nyújt az e téren működő intézmények megerősítésére. * * * 51 . kérdés, előterjesztette: Konrad Szymański ( H-0446/10 ) Tárgy: Tudományos célú állatkísérletek A tudományos célú állatkísérletekre vonatkozó rendelet nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy embrionális őssejtek felhasználásával alternatív kísérleti módszereket alkalmazzanak. Ez a lehetőség az Unió több tagállamban és az állampolgárok körében is komoly morális vitát vált ki. Feltárná-e a Bizottság a döntés mögött húzódó indokokat, valamint ismertetné-e, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően, milyen garanciák révén tartják tiszteletben a tagállamok egyéni döntéseit a kérdésre vonatkozóan? Válasz (EN) Az emberi embrionális őssejtek felhasználása etikai kérdéseket vet fel, és az EU-ban egyelőre nem alakult ki konszenzus az emberi embrionális őssejtek felhasználásának engedélyezésével, illetve tilalmával kapcsolatban. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy felhasználásuk leghatékonyabban nemzeti szinten szabályozható, és az uniós jogszabályoknak e tekintetben meg kell őrizniük semlegességüket. A kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 86/609/EGK irányelvet (15) 2010. szeptember 8-án felülvizsgálták (16) . Az elfogadását megelőző tárgyalások során részletesen megvitatták az alternatív, állatokat nem használó módszerek alkalmazását, ideértve az emberi embrionális őssejtek kérdését is, továbbá megoldást találtak a felmerülő aggályok kezelésére, és azt beépítették az új jogszabályba. Az új, átdolgozott szöveg teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét. A felülvizsgált irányelv az egyes tagállamokra bízza annak eldöntését, hogy engedélyezik-e az emberi embrionális őssejtek felhasználását, mégpedig a 13. cikk (1) bekezdése révén, amely kimondja, hogy „Az egyes módszertípusokat megtiltó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy adott eljárás eredményessége élő állatok felhasználását nem igénylő olyan módszerrel vagy vizsgálati stratégiával is

(15)

HL L 358., 1986.12.18.

(16)

Az EP plenáris ülésén elfogadva a második olvasat során született korai megállapodás alapján.

23-09-2010

23-09-2010

HU


biztosítható, amelyet az uniós jogszabályok elismernek, nem kerül sor az eljárás alkalmazására”. Továbbá ebben az összefüggésben azt is érdemes megjegyezni, hogy jelenleg nem léteznek emberi embrionális őssejteket felhasználó olyan módszerek, amelyeket az uniós jogszabályok elismernek. Amennyiben a jövőben sor kerül ilyen módszerek kifejlesztésére és validálására, a tagállamokat illeti meg az arról szóló döntés joga, hogy azokat beépítik-e az uniós jogszabályokba. * * * 52 . kérdés, előterjesztette: Georgios Toussas ( H-0449/10 ) Tárgy: A rákos halálozások számának növekedése Inofita település térségében Az Athéni Egyetem által készített epidemiológiai tanulmány szerint a rákos halálozások száma Inofita település lakosai körében az 1999 és 2009 közötti időszakban 14%-kal emelkedett a Viotia prefektúra más részein élők körében mérthez képest, ami megerősíti a korábbi tanulmányok megállapításait és a régióban élők panaszait A fenti időszakban bekövetkezett összes halálozás 25%-áért felelős rákos megbetegedések magas számának oka az, hogy Inofita település ivóvizében már régóta kimutatható a hatvegyértékű króm jelenléte, amelynek következtében gyakoribbá vált a máj, a vese és a húgyhólyag halálos kimenetelű rákos megbetegedése a nőknél, illetve a halálos kimenetelű tüdőrák. A görög kormányok a lakosság és a munkavállalók folyamatos figyelemfelkeltő megmozdulásai ellenére semmilyen lényegi intézkedést nem tettek arra vonatkozóan, hogy kötelezzék a helyi ipari létesítményeket a szennyezés, különösen az Asopos folyó vize és medre szennyezésének beszüntetésére, a bekövetkezett környezeti károk helyreállítása és a régió vizeinek rehabilitációja érdekében. Szándékában áll-e a Bizottságnak szigorúbb határértékeket megállapítani a hatvegyértékű króm ivóvízben engedélyezett mennyiségére vonatkozóan? Kitart-e a Bizottság amellett, hogy a hatvegyértékű króm és a háromvegyértékű króm azonos mértékben veszélyes, noha tudományosan bizonyított tény, hogy a hatvegyértékű krómvegyületek a legveszélyesebbek közé tartoznak, mivel mutagén, karcinogén és teratogén hatásuknál fogva háromszorosan is ártalmasak az egészségre? Válasz (EN) A tisztelt képviselő kérdése a hat vegyértékű krómmal történő ipari szennyezésre vonatkozik Oinofyta város (Boiótia prefektúra, Görögország) területén, ami az Aszóposz folyóra és a város ivóvizének minőségére egyaránt kihat. A Bizottság az alábbi tájékoztatással tud szolgálni. Az uniós környezetvédelmi jog vonatkozó elemei: a veszélyes hulladékokról szóló irányelv (17) , amely meghatározza a megfelelő tervezésre és a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó követelményeket; a vízügyi keretirányelv (18) , amely főszabályként valamennyi víztestre (folyók, tavak, felszín alatti vizek és parti tengervizek) vonatkozóan megállapítja a „jó állapot” környezeti (17)

A 91/689/EGK irányelv, HL L 377., 1991.12.31.

(18)

A 2000/60/EK irányelv, HL L 327., 2000.12.22.

51

52

HU


célkitűzését, amelyet 2015-ig kell teljesíteni, és kimondja, hogy 2009. december 22-ig ki kell dolgozni az említett környezeti célkitűzés eléréséhez szükséges terveket és programokat; valamint az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló irányelv (19) , amely meghatározza az ivóvízre vonatkozó minőségi előírásokat. Ami a veszélyes hulladékok kezelését illeti, a Bizottság az Európai Bíróság elé utalta Görögországot a hulladékokról szóló jogszabályok nem megfelelő végrehajtása miatt (20) . 2009. október 10-i ítéletében a Bíróság kimondta, hogy Görögország nem teljesítette a 91/689/EGK irányelvből eredő, a 2006/12/EK (21) és az 1999/31/EK (22) irányelvvel együttesen értelmezett kötelezettségeit. A Bizottság jelenleg végzi az említett ítélet végrehajtásának ellenőrzését. Az ellenőrzések legfrissebb eredményei alapján Oinofyta területén az ivóvízben fellelhető króm koncentrációs szintje jelenleg nem lépi túl az arra vonatkozó határértékeket. Emellett két esetben beszüntették a vízkitermelést, mivel a fúrólyukból kinyert ivóvíz krómkoncentrációja meghaladta a határértékeket, valamint szerződést kötöttek az attiki vízügyi vállalattal, amely immáron biztosítja a közigazgatási terület vízellátását. Ami a vízügyi keretirányelvet illeti, Görögország mindezidáig nem dolgozta ki az összes víztest jó állapotának eléréséhez szükséges terveket és programokat, és ezekről 2010. március 22-ig nem tájékoztatta a Bizottságot. Ezért a Bizottság jogsértési eljárást indított Görögország ellen. Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló irányelv: kötelező erejű minőségi előírásokat állapít meg, amelyeknek teljesülniük kell a fogyasztók vízkivételi helyénél; meghatározza az ivóvízminőség rendszeres ellenőrzésének kötelezettségét; valamint bevezeti annak kötelezettségét, hogy a fogyasztókat megfelelő és naprakész tájékoztatással lássák el ivóvizük minőségéről. Bizonyos paraméterek esetében az értékeket európai szinten állapítják meg (4. és 5. cikk, valamint az I. melléklet) (23) . Ugyanakkor az irányelv 5. cikkének (3) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy meghatározzák az I. mellékletben nem szereplő további paraméterek értékeit (pl. a hat vegyértékű króm), amennyiben nemzeti területükön vagy annak egy részén az emberi egészség védelme azt megkívánja. Ami az 5000 főt meghaladó lakosságot kiszolgáló vízellátó rendszerekről történő jelentéstételt illeti a 2005–2007 közötti időszakra vonatkozóan, a görög hatóságok mindezidáig sem Boiótia prefektúra, sem pedig egyéb görög prefektúrák tekintetében nem számoltak be a krómra vonatkozó minőségi előírások (50 µg literenként) betartásának elmulasztásáról. A kevesebb mint 5000 főt kiszolgáló ellátási rendszerekről nem szükséges beszámolni a Bizottságnak, jóllehet a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettség az ilyen ellátási rendszerek esetében is fennáll. (19)

A 98/83/EK irányelv, HL L 330., 1998.12.5.

(20)

A C-286/08. sz. ügy.

(21)

A 2006/12/EK irányelv (a hulladékokról szóló keretirányelv), HL L 114., 2006.4.27.

(22)

Az 1999/31/EK irányelv (a hulladéklerakókról szóló irányelv), HL L 182., 1999.7.16.

(23)

Összesen 48 paraméter, ideértve a literenként 50 µg krómra vonatkozót is annak minden formájában (három vegyértékű króm, hat vegyértékű króm).

23-09-2010

23-09-2010

HU


Ami a paraméterek és értékek esetleges módosítását illeti, a Bizottság jelenleg fontolgatja az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló irányelv felülvizsgálatát, és értékelését a legfrissebb tudományos bizonyítékokra alapozza majd, különös tekintettel az Egészségügyi Világszervezet megállapításaira (24) . * * * 53 . kérdés, előterjesztette: Ryszard Czarnecki ( H-0451/10 ) Tárgy: Vallási intézmények Európában és terrorista tevékenységek Léteznek olyan csoportok Európában, amelyek a vallás álcája alatt tevékenykedve és a vallási intézmények vezetését kisajátítva terrorista tevékenységeket szolgáló alapokba szerveznek gyűjtést, valamint híveiket olyan, ellentmondásos programok támogatására ösztönzik, mint amilyen a „Punjabi Pakistani Army” befolyása alá tartozó „Khalistani International”. A Bizottság véleménye szerint nem volna-e célszerű közelebbről megvizsgálni az Európában működő vallási vagy ilyen jellegűnek mondható intézmények tevékenységeit az olyan projektek finanszírozásának megakadályozása érdekében, amelyek az emberi jogok vonatkozásában ellentétesek az európai normákkal? Válasz (EN) A Bizottság tisztában van annak veszélyével, hogy a nonprofit, illetve jótékonysági szervezeteket visszaélésszerűen esetleg terrorizmus finanszírozásának céljára használják. Amint azt a stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési tervben (25) is bejelentették, a Bizottság tervbe vette, hogy 2011 folyamán közleményt terjeszt elő a terrorizmus finanszírozásával szembeni önkéntes magatartásra vonatkozó iránymutatásokról az uniós székhelyű nonprofit szervezetek számára. A közlemény remélhetőleg hozzásegíti a tagállamokat a nemzetközi normák teljesítéséhez ebben az összefüggésben, amilyen például a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (PAM) VIII. különleges ajánlása, amely felkéri a tagállamokat annak felülvizsgálatára, hogy megfelelő törvények és szabályozások vonatkoznak-e a terrorizmus finanszírozásának céljára visszaélésszerűen felhasználható intézményekre. A PAM-hoz hasonlóan a Bizottság is különösen aggasztónak találja, hogy ebben az összefüggésben a nonprofit szervezetek ki vannak téve az ilyen jellegű visszaélések veszélyének. A Bizottság élénk párbeszédet folytat a nonprofit ágazattal annak érdekében, hogy megvitassa az ágazatra vonatkozó iránymutatásokat, és ily módon megakadályozza a terrorizmust finanszírozók által elkövetett visszaéléseket. A várakozások szerint a fent említett közlemény melléklet formájában tartalmazza majd az ilyen jellegű iránymutatásokat.

(24)

Egészségügyi Világszervezet, Genf 2008:http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/gdwq3rev/en/index.html

(25)

COM(2010)171 végleges

53

SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK

Recommend Documents