Szentmártonkáta Község Önkormányzatának GAZDASÁGI PROGRAMJA

Szentmártonkáta Község Önkormányzatának GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007–2010.

A képviselőtestület a 32/2007.(III.29). számú határozatával jóváhagyta. Szentmártonkáta, 2007. március 29.

Fodor Zoltán Polgármester

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETŐ ...................................................................................................................................... 3 II. HELYZETELEMZÉS .................................................................................................................... 4 1. A KÖZSÉG ÁLTALÁNOS HELYZETE, ADOTTSÁGAI ............................................................................ 4 2.DEMOGRÁFIAI ADATOK .................................................................................................................... 4 3. A TELEPÜLÉS NAGYSÁGA, MEGOSZTOTTSÁGA ................................................................................ 6 4. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK, FOGLALKOZTATOTTSÁG ............................................................................ 7 5. A KÖZSÉGBEN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA ÉS ÖSSZETÉTELE .............................................. 8 6.A FEJLESZTÉSI KIADÁSOK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT 4 ÉVBEN........................................................... 8 III. A GAZDASÁGI PROGRAMRA HATÁST GYAKORLÓ KÜLSŐ TÉNYEZŐK.................. 9 1. TÁRSADALMI ÉS GLOBÁLIS TÉNYEZŐK BEFOLYÁSA ........................................................................ 9 2. ILLESZKEDÉS AZ NFT II-HÖZ ÉS AZ UNIÓS LEHETŐSÉGEKHEZ ....................................................... 9 IV. STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK, FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A GAZDASÁGI PROGRAM MEGALAPOZÁSÁHOZ.............................................................................................. 12 V. A 2006–2010. ÉVEK GAZDASÁGI PROGRAMJÁNAK ELEMEI ......................................... 13 1. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS .................................................................................................................. 13 1.1. Faluközpont rehabilitáció ....................................................................................................... 13 1.2. Közműellátottság..................................................................................................................... 14 1.3. Közlekedés............................................................................................................................... 15 1.4. Iparterületek............................................................................................................................ 16 1.5. Telekkialakítások..................................................................................................................... 17 2. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK, KÖZELLÁTÁS ........................................................................................... 17 2.1. Oktatás, kultúra, sport ............................................................................................................ 17 2.2. Egészségügy és szociális ellátás.............................................................................................. 20 2.3. Közigazgatás ........................................................................................................................... 21 2.4. Közrend, közbiztonság ............................................................................................................ 22 3. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAHELYTEREMTÉS .................................................................. 22 3.1.Vállalkozások versenyképességének javítása ........................................................................... 23 3.2. Adópolitika célkitűzései........................................................................................................... 23 3.3. Befektetések ösztönzése ........................................................................................................... 24 4. KÖRNYEZETVÉDELEM, TERMÉSZETVÉDELEM................................................................................ 24 5. IDEGENFORGALOM, TURISZTIKA .................................................................................................... 25 5.1. A község idegenforgalmi látványosságai: ............................................................................... 25 5.2. Természeti kincsei ................................................................................................................... 25 5.3. Turisztikai lehetőségek............................................................................................................ 26 6. KAPCSOLATRENDSZER ................................................................................................................... 26 6.1. Lakossági tájékoztatás ............................................................................................................ 26 6.2. Kapcsolat a civil szervezetekkel, egyházakkal ........................................................................ 27 6.3. Kapcsolat a kistérséggel, a térség önkormányzataival ........................................................... 27 6.4. Testvérközségi kapcsolatok ..................................................................................................... 27 VI. A PROGRAM PÉNZÜGYI MEGHATÁROZÓI ...................................................................... 28 MELLÉKLETEK................................................................................................................................ 30

3

I. Bevezető Az önkormányzatok számára a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91.§ (1) bekezdése gazdasági program készítését írja elő. A program időtartamára és tartalmára vonatkozóan a törvény 91. § (6)–(7) bekezdése tartalmaz részletesebb utalást. Eszerint a gazdasági program legalább a képviselő-testület időtartamának megbízatására szól. A törvény szövege alapján a gazdasági program egy integrált szemléletű, a térségi összefüggéseket figyelembe vevő tervezési folyamat végeredményét jelenti, mely tartalmazza a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok biztosítására és azok fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. A gazdasági programnak ki kell térnie továbbá az általános fejlesztési elképzelésekre, a munkahelyteremtésre, a településfejlesztési- és az adópolitika célkitűzéseire és feladataira. Városok esetében a befektetés-támogatási és a városüzemeltetési politika prioritásainak és ezek lehetséges eszközeinek feltárása is feladata a programnak. A megalapozott költségvetési tervezés alapvető feltétele, hogy az önkormányzat megfelelő gazdasági programmal rendelkezzen. Szentmártonkáta jelen programja a 2007. január1. és 2010. december 31. közötti időszakot öleli fel. A községnek szüksége van olyan fejlesztési dokumentumra, amely választási lehetőségeket kínál az elkövetkező évek pályázási lehetőségeihez. A benne foglaltak a település szükségleteit megjelölő irányelv gyűjteménynek tekinthetők, melyek megvalósítására Szentmártonkáta Község Önkormányzata szándékát kinyilatkoztatta. A programban megjelölt feladatok forrása főként a község törvényben meghatározott bevételeiből és a pályázati úton elnyert hazai, ill. európai uniós támogatásokból tevődik össze. Minden korábbi időszaknál nagyobb lehetőségeket és fejlesztési mozgásteret jelenthetnek az Európai Uniós források, melyek helyesen megválasztott fejlesztési irányok és a társadalmi igényekhez illeszkedő programok esetében a község fejlődésére nagy hatással lehetnek.

A gazdasági program a Képviselő Testület jóváhagyásával válik cselekvési programmá és a cselekvési program évenkénti lebontása az éves költségvetési koncepciókban, majd számszerűen az éves költségvetésben jelenik meg.

4

II. Helyzetelemzés 1. A község általános helyzete, adottságai Községünk a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozik. A 31-es főútvonal mellett, Budapesttől 50 km-re található. Területe 5219,5 ha. A település népessége 2007. január 31-én 5037 fő volt. Közlekedési adottságai kedvezőnek mondhatók, mivel vasúti megállóval is rendelkezik a Budapest-Nagykáta-Szolnok 120/a jelű vasútvonalon. A község határán a Tápió folyó, területén pedig a Csincsa patak folyik. Több, a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részét képező terület található településünkön. Az egyik, a falutól északra lévő 2,5 ha kiterjedésű Gyulai-erdő, a mellette fekvő, kis mesterséges tóval, melynek jelentős részét nádas borítja. Szintén a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részét képezi a vasútállomás mögött kezdődő, széles homoki földúton elérhető Felső- Tápió-völgy, továbbá a földútról a házak között dűlőutakon megközelíthető Gicei-hegy (a helybeliek körében Szú-part néven ismert) meredek homokbuckái. Utóbbi a Tápió-mente egyik utolsó, védett növény- és állatfajokban gazdag nyílt homoki gyepjeit őrizte meg, ebből kifolyólag a tájvédelmi körzet fokozottan védett területei közé tartozik. A községtől északra húzódik a szintén védett Székesrekeszilegelő. A település talajainak termőképessége területenként változó. A jobb minőségű termőföldeken elsősorban gabonaféléket termesztenek: búzát, kukoricát, napraforgót. A gyengébb talajok főként gyümölcsösök, illetve erdő telepítésére alkalmasak. Községünkben az utóbbi időben több kőolaj lelőhelyet tártak fel, ahol jelenleg a MOL Nyrt részéről folyik a kitermelés.

Termálvizet is találtak településünk vasúton túli területén, de sajnos az önkormányzat anyagi lehetőségei, illetve befektető hiányában egyelőre nincs reális esély ennek hasznosítására.

2.Demográfiai adatok Állandó népesség 2006. január 1-én:

5077 fő

Ebből nő:

2591 fő

férfi:

2486 fő

5

a.) Születések, halálozások számának alakulása az elmúlt 4 évben Év

Születések száma (fő)

Halálozások száma (fő)

2003.

56

81

2004.

46

84

2005.

42

113

2006.

42

105

Összesen:

186

383

Az országos helyzethez hasonlóan településünkön is kedvezőtlenül alakultak a demográfiai viszonyok. Látható, hogy a halálozások száma évente nagyobb a születések számánál, 2005-ben csaknem háromszorosa annak. Ennek ellenére a település lakosságának száma az elmúlt négy évben növekedett. Ez az utóbbi időszakban tovább folytatódó beköltözésekkel magyarázható. A főváros közelsége, a kedvező közlekedési viszonyok, a viszonylag mérsékelt ingatlanárak vonzóvá teszik községünket főként a fővárosból kitelepülők számára. b.) A népesség kor szerinti megoszlása 2006. január 1-jén Kor szerinti csoportosítás

0–6 év 7–14 év 15–18 év 19–60 év 61– Összesen:

nő: férfi: nő: férfi: nő: férfi: nő: férfi: nő: férfi:

fő

189 220 239 278 135 134 1 457 1 542 571 312 5 077

Korcsoport

fő

megoszlás %-a

Gyermek- és fiatalkorúak 1 195

23,5

Munkaképes korúak

2 999

59,1

883

17,4

5 077

100,0

Időskorúak

A életkori osztályozás alapján bemutatott adatok szerint az eltartottak (gyermek- és fiatalkorúak, valamint az időskorúak községünkben a munkaképes korosztálynak a 69,3 %-át érik el. Vagyis a kereső állomány a nem keresőknek csaknem másfélszerese. Az arány viszonylag kedvező volta azonban látszólagos. A tényleges helyzet kedvezőtlenebb, mivel a munkaképes korúak körében szerepelnek a felsőfokú tanulmányokat folytatók, a munkanélküliek, a GYES-en lévők és a tartósan betegek is.

6

3. A település nagysága, megosztottsága (2006. december 31-i állapot) Szentmártonkáta közigazgatási területének nagysága: 5 219 ha 4 638 m2 Belterület nagysága: 338 ha 4 961 m2 Utcák száma: Aszfaltos 30 db aszfaltos 17,7 km 6 ha 3930 m2 Kiépítetlen: 7,7 km, 6 ha 4 933 km Aszfaltos utak aránya: 69,7 % Ingatlanok száma: 3 380 db Ebből családi házak 1 720 db Önkormányzati tulajdonú lakások száma: 6 db 4 880 ha 9 677 m2

3 288 db

161 ha 4 635 m2

943 db

Külterületi erdő összesen: 1 374 ha 2 075 m2

347 db

1 ha 7 120 m2

6 db

Külterület nagysága: Ebből zártkerti rész:

Ingatlanok száma: 4 231 db Ebből önkormányzati:

Külterületi önkormányzati földutak száma: 98 db, 106,3 km, 64 ha 5 843 m2 Vízelvezető árkok 16 db, kb 15 km, 1 ha, Mezőgazdasági terület:

kb. 3 441 ha 1 759 m2

Ebből önkormányzati

100 ha 3 250 m2

Aszfaltos kiépített belterületi utak név szerinti felsorolása: Ady Endre Határ József A. út (2) Malom Petőfi Sport Temető Vörösmarty Kátai út (külterület)

Arany János Honvéd Keresztúry László Miskolczi Rózsa Széchenyi Tűzoltó

Béke Iskola Kossuth Lajos Nyárfás Rudnay Gyula Székely József Úttörők

Bem József József A. köz Liget Öregszőlő Somogyi Béla Táncsics Mihály Vasútsor

7

Kiépítetlen belterületi utak Battha Sámuel

Fürst Sándor

Szőlő

Temető út-Gyepiföld (3 db)

Tölgyes (2 db)

Vágóhíd

Vörösmarty folytatása

Deák Ferenc (2 db)

Márton

Nefelejcs

Szúnyogos út (7 db)

Széchenyi út vége

Vasútsor vége (2 db)

Malom út vége

Patak u.

4. Szociális ellátások, foglalkoztatottság Szociális ellátásban részesülők Időskorúak járadéka:

4 fő

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény:

372 fő (155 család)

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:

110 fő

Ápolási díj:

27 fő

Ebből alanyi jogon: méltányosságból: Rendszeres szociális segély: Átmeneti segélyek: Temetési segély:

18 fő 9 fő 35 fő 144 fő 37 fő

Lakásfenntartási támogatás:

173 fő

Közgyógyellátási igazolvánnyal támogatottak:

218 fő

Ebből alanyi jogon: normatív alapon: méltányossági alapon:

61 fő 52 fő 105 fő

Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos támogatások: Közlekedési támogatásban részesülők: Ebből inaktív: tanuló, dolgozó:

156 fő 120 fő 3 fő

inaktív családfenntartó:

18 fő

dolgozó családfenntartó:

15 fő

Gépkocsi szerzési támogatási kérelmet benyújtók száma:

28 fő

8

A településen regisztrált munkanélküliek adatai 2007. február 20-án (Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján) Megnevezés

Mutatószám

Nyilvántartott álláskeresők száma Folyamatosan nyilvántartott (365 napnál régebbi) Járadék típusú ellátásban részesülők száma Segély típusú ellátásban részesülők száma Rendszeres szociális segélyben részesülők száma Munkaképes korú lakosság száma Relatív munkanélküliségi mutatószám

162 fő 23 fő 58 fő 18 fő 31 fő 3 297 fő 4,91 %

A relatív munkanélküliségi mutatószám megyei átlaga 2007. február 20-án 3,01 volt, tehát településünkön a helyzet a megyei átlagnál kedvezőtlenebb. Fontos feladat új munkahelyek létesítése, ezzel több elhelyezkedési lehetőség biztosítása a községben, illetve a térségben.

5. A községben működő vállalkozások száma és összetétele (2006.12.31- i adatok alapján) Ágazat

Vállalkozások száma

Kereskedelem Eü. szociális, kulturális Ipar Építőipar Mezőgazdaság Távközlés, közlekedés Vízgazdálkodás Egyéb Összesen:

45 db 4 db 82 db 12 db 20 db 1 db 1 db 87 db 252 db

6.A fejlesztési kiadások alakulása az elmúlt 4 évben Év 2003.

Intézményi beruházási kiadások 28 011

Felújítások 885

Összesen e Ft-ban 28 896

2004.

47 778

21 216

68 994

2005.

22 545

3 054

25 559

2006.

18 393

6 039

24 432

Az érték 2004-ben a legmagasabb. Ennek magyarázata, hogy az Újtelepi Óvoda konyhájának bővítése és felújítása ekkor zajlott.

9

III. A gazdasági programra hatást gyakorló külső tényezők 1. Társadalmi és globális tényezők befolyása Már a jelenlegi gazdasági programnak is számolnia kell azzal az önkormányzati területen megváltozó környezettel, amely egyrészt az önkormányzatok vonatkozásában igazodást jelent a regionalizáció felé, másrészt, hogy a központi források olyan típusú megosztásának kell bekövetkeznie, melyek biztosíthatják a központi szintekről lekerülő feladatok megszervezését és ellátását. A Magyar Kormány Konvergencia Programja az önkormányzati rendszer teljes megújítását 2008-ig ütemezi elő, amely egyrészt magát a szervezeti rendszert is át kívánja alakítani, másrészt az önkormányzatok finanszírozását is új alapokra helyezi. A feladatokat arra a szintre kívánja delegálni, ahol azokról a döntést legcélszerűbb meghozni a finanszírozási források biztosításával együtt. A ma már létező tervezési és stratégiai régiók a feladatátrendezések első lépését teremtik meg a kistérségi megoldásokkal együtt. Az Országgyűlés által elfogadott Területfejlesztési Koncepció részcélként megfogalmazta az önkormányzatok és intézmények településen belüli, de települések közötti együttműködését is, célozva arra, hogy nemcsak a működésben, hanem a fejlesztésekben is ilyen jellegű partnerségi megoldásokat várnak el és támogatnak. Fentiek nem hagyhatók figyelmen kívül a gazdasági program készítése során.

2. Illeszkedés az NFT II-höz és az Uniós lehetőségekhez Az elkövetkező években nagy lehetőségeket rejt a források megszerzésében az Európai Uniós pályázatok előkészítése és megírása, amelyre tekintettel a következőket kell figyelembe venni. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) hat fejlesztési prioritást határoz meg, amely nyolc operatív program negyvenöt intézkedése révén valósul meg.

10

Mindezeket összefoglalva a következők szemléltetik: Prioritások

Operatív program

1. A gazdaság Gazdaságfejlesztés, a versenyképességének javítása, versenyképesség GVOP javítása

a.) b.) c.) d.) e.) a.)

2. Közlekedési infrastruktúra Közlekedésfejlesztés fejlesztése, KÖZOP

b.) c.) d.) a.) b.) c.)

3. Társadalmi Az emberi erőforrások megújulás, az emberi fejlesztése, EMEROP erőforrások fejlesztése

d.) e.) f.) g.)

3. Társadalmi megújulás, az emberi Humán infrastruktúra, HIOP erőforrások fejlesztése

4. Környezet-, víz- és A környezeti és természetvédelem, energia energetikai fejlesztés KOP

a.) b.) c.) d.) e.) a.) b.) c.) d.) a.) b.)

5. Területfejlesztés

Közép-magyarországi Regionális Operatív Program, KMROP

c.) d.) e.)

Európai területi együttműködések operatív programja

Operatív program prioritási tengelyei

K+F, innováció erősítése Kkv-fejlesztés Üzleti környezet fejlesztése Versenyképes IKT-szektor fejlesztése IT alapvető infrastrukturális feltételeinek biztosítása, fejlesztése Az ország és a régióközpontok (nemzetközi) elérhetőségének javítása A térségi (régión belüli) elérhetőség javítása A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A foglalkoztathatóság javítása Alkalmazkodás a változásokhoz Az oktatási rendszer társadalmi-gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése Az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erősítése Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével A hátrányos helyzetű emberek társadalmi befogadásának erősítése A közösség önszerveződő és innovációs képességének növelése, az állampolgári öntudat és a tolerancia erősítése Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése A munkaerőpiaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése Az e-közigazgatás fejlesztésének támogatása Egészséges, tiszta települések Vizeink és természeti értékeink jó kezelése Környezetügy, mint gazdasági hajtóerő Megújuló energia és energiahatékonyság fejlesztése Innovációorientált gazdaságfejlesztések támogatása Humán erőforrás fejlesztése (EMEROP prioritásként) Közszolgáltatási szektor és intézményrendszer fejlesztése Települési tényezők fejlesztése, természeti környezet revitalizálása A régió közlekedési rendszerének fejlesztése

f.) Határon túli, nemzetközi és interregionális együttműködések

11 Prioritások

6. Államreform, a kormányzás hatékonyságának növelése

Operatív program

Az igazgatási rendszer korszerűsítése és az információs társadalom kiteljesítése, IGITOP

Operatív program prioritási tengelyei

a.) A politikaalkotás és végrehajtás eredményességének javítása b.) A szolgáltatások minőségének javítása c.) A humán erőforrás minőségének növelése d.) A szabályozás minőségének fejlesztése e.) A szubszidiaritás, decentralizáció érvényesítése f.) Az információs társadalom kiteljesítése

Szentmártonkáta a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozik. Fentiekből látható, hogy a Közép-Magyarországi Régió Operatív Programjának (KMROP) prioritási irányai az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódva kerültek kijelölésre. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával a 2007–2013 között megvalósuló fejlesztéseket tartalmazza. A képviselőtestület által meghatározott fejlesztési irányvonal és az erre épülő gazdasági program – természetesen a község lakóinak igényeit figyelembe véve – igyekezett az előzőekben meghatározott prioritásokat is szem előtt tartani. Tette azt annál is inkább, hiszen az elkövetkező évek pályázati lehetőségeit alapvetően ezek a prioritások, illetve az ezekre épülő operatív programok fogják meghatározni. Ennek megfelelően kell kijelölni a község stratégiai céljait, és az azok megvalósítását szolgáló projekteket. Csak így tudunk pályázni az Európai Unió forrásaira.

12

IV. Stratégiai célkitűzések, fejlesztési alapelvek a gazdasági program megalapozásához Stratégiai cél: Szentmártonkáta Község Önkormányzatának az az alapvető célkitűzése, hogy segítse a lakosság életkörülményeinek, életminőségének javítását egyrészt azzal, hogy

az

elkövetkező

időszak

fejlesztéseivel

a

lakosság

részére

az

intézményhálózatokon keresztül nyújtott és egyéb szolgáltatásait magasabb színvonalon lássa el, másrészt azzal, hogy törekszik megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a községben munkahelyteremtő beruházások valósuljanak meg. Ezzel az új munkahelyek létesítésén túl az önkormányzat helyi adó bevételei is emelkednek, mely az eddigieknél nagyobb arányú fejlesztéseket tesz lehetővé.

Fejlesztési alapelvek: A fejlesztési célok meghatározásakor - az anyagi megalapozottság kiemelt jelentősége mellett- néhány más, a község szempontjából fontos alapelvet is figyelembe kell venni. Ezek az alábbiak lehetnek: -

A sorra kerülő egyes fejlesztések mindenkor a község szolgáltató – és intézményhálózatának, ezen belül a lakosság ellátásának korszerűsítését célozzák, azok minőségi javulását szükség esetén mennyiségi növekedését eredményezzék.

-

A beruházások megvalósítása során a leggazdaságosabb megoldás (legolcsóbb árajánlat, megfelelő garanciák, minél kisebb hitelszükséglet) kiválasztása és minél több helyi vállalkozás bevonása elsőbbséget élvezzen.

-

A forrásbiztosítás keretében prioritása legyen az EU-s pályázatokkal elérhető támogatásoknak.

-

A természeti környezet védelme érdekében a beruházások tervezésekor és megvalósításakor ügyelni kell a község tiszta, egészséges levegőjének megőrzésére valamint az esztétikai követelmények figyelembe vételére.

-

Az önkormányzat fejlesztési céljai a Nemzeti Fejlesztési Tervekhez megfelelően illeszkedjenek, vegyék figyelembe továbbá a Közép-Magyarországi Régió prioritásait és a Tápió-mente kistérség területfejlesztési koncepcióját és programját.

13

V. A 2006–2010. évek gazdasági programjának elemei Az önkormányzat stratégiai célkitűzései a gazdasági programnak a következőkben részletezett elemein keresztül érhetők el. A programban ismertetett, megvalósítani kívánt fejlesztések jelentős hányada, a képviselőtestületnek a 162/2006. (XI.30.) sz. határozatával a 2007. évi pályázatok benyújtásához előtérbe helyezett, illetve a Nemzeti Fejlesztési Hivatalhoz lejelentett fejlesztési elképzeléseken alapulnak. Ez utóbbi anyagát gazdasági programunkhoz mellékeljük.

1. Településfejlesztés 1.1. Faluközpont rehabilitáció Ez a projekt a település központjában lévő, az 1970-es évek elején épült lapos tetős önkormányzati épületek ( Könyvtár és Teleház, orvosi rendelők, gyógyszertár és a benne lévő szolgálati lakások) nyeregtetővel történő ellátását tűzte ki célul a faluközpont egységes képének kialakítása, továbbá egy koncentrált egészségügyi és kulturális centrum létrehozása érdekében. A projekt során megvalósulna a meglévő épületek külső-belső felújítása, a könyvtár hátsó épületrészére emelet ráépítése, a faluközponton áthaladó járda és kerékpárút felújítása. A tetőtér beépítéssel szolgálati lakások, közösségi terek kialakítására nyílik lehetőség. Ezzel megszűnnének a lapostető szigetelésbeli problémáiból adódó beázások is. A község arculatának javítására törekedni kell a faluközponttól kívül eső területeken is. Ennek eszközei lehetnek: fák ültetése és virágültetés, esztétikus, egységes utcanév-táblák elhelyezése, üdvözlőtáblák felállítása a község megközelítési útvonalain.

14

1.2. Közműellátottság Áramszolgáltatás, vízellátás, gázközmű A közművek állapota megfelelőnek mondható. Az áramszolgáltatást az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató végzi. Településünkön a szükséges hálózatbővítések folyamatosan megtörténnek részükről. Az Európai Uniós normák, és a hazai törvényalkotás várhatóan 2007. július 1-jétől megnyitja a villamos energia-piacot, mely lehetőséget ad arra, hogy új szolgáltatót válasszunk vagy esetlegesen új energiaforrás kiépítését vegyük fontolóra. Energiatakarékossági szempontból célszerűnek tartjuk a közvilágítás és az intézmények energiafelhasználásának felülvizsgálatát. Az önkormányzat az ivóvízellátásról önkormányzati részvétellel létrehozott gazdasági társaság útján gondoskodik. Az ivóvízellátást a község 4 kútja biztosítja. Kapacitásuk egyelőre a lakossági igényeknek megfelel. A vezetékrendszer viszont elavult, folyamatos cserére szorul. A gázhálózat kiépítése a községben az 1990-es évek elején megtörtént. Problémát jelenleg a Márton utca jelent, mivel ezek az önkormányzati telkek annak idején a gázközmű utólagos kiépítése nélkül kerültek értékesítésre. A magas közművesítési költségek finanszírozását több lakó nem tudja vállalni, ezért az önkormányzat pályázati lehetőségre vár. Vízelvezetési rendszer Fontos feladatát képezi az önkormányzatnak a felszíni vízelvezető rendszer további kiépítése, mivel a település mélyebben fekvő részein a nagyobb esőzések idején belvíz keletkezik. A következő ütemre kiválasztott utcák: Temető utca, Petőfi utca, Malom utca, Széchenyi utca, Kossuth utca, Rózsa utca, Székely József utca, József Attila utca. A kiépíteni tervezett csapadékvíz-elvezető árkok hossza mintegy 3,2 km hosszú. Törekedni kell továbbá arra, hogy a község területén a csapadékvizek befogadójaként működő árkok a lakosság részéről folyamatosan tisztításra kerüljenek. Megoldásra vár a Csincsa-patak medrének rendbetétele és a Válykostól levezető árok tisztítása is.

15

Szennyvízcsatorna A község területén jelenleg még nincs kiépítve a szennyvízcsatorna rendszere. Ennek mielőbbi megvalósítása mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból rendkívül fontos. Az ipari beruházások, munkahelyteremtések egyik akadálya térségünkben a szennyvízcsatorna hiánya. A szennyvíz-beruházási projekt gazdája a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás. A térség 20 településén tervezett beruházást az Unió környezetvédelmi nagyberuházásként tartja számon és a Kohéziós Alapon keresztül fogja támogatni megvalósítását. 2005 májusában készült el az a környezetvédelmi nagyberuházásokat tartalmazó lista, mely azon projekteket tartalmazza, melyek megvalósítására a 2007–2013-as Uniós költségvetési ciklus elején kerül sor. A Tápió projekt részét képezi annak a Nemzeti Szennyvízelvezetési és Tisztítási Programnak, mely az Unió felé benyújtásra került. 2005 júniusában a hazai szakmai, júliusban pedig az Uniós előértékelésen sikeresen megfelelt. A Kormány az 1067/2005. (VI.30.) Korm. határozatával döntött egyes nagyprojektek előkészítésének költségvetési támogatásáról. Mindezekkel összhangban a fenti fejezeti költségvetési előirányzat terhére az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, illetve megbízásából a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke, 296 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás részére az előkészítési feladatok végrehajtásához. Ezek a munkálatok jelenleg is folynak. A projekt a létrehozandó öt szennyvíztisztító telepnek megfelelően öt kisrégióra tagolódik. Községünk a szentlőrinckátai kisrégióhoz fog tartozni Szentlőrinckáta, Tóalmás és Jászfelsőszentgyörgy településekkel együtt. A tervek szerint a szennyvíztisztító telep Szentlőrinckátán kerül kialakításra. A települések szennyvizét regionális nyomócsövek szállítják majd a szennyvíztisztító telepre. 1.3. Közlekedés Önkormányzatunk területén a szilárdburkolatú utak százalékos aránya viszonylag kedvezőnek mondható. Arányuk 69,7 %. A 25,4 km úthálózatból 17,7 km kiépített, szilárd burkolattal ellátott. Az elmúlt évhez hasonlóan a meglévő földutak szilárd burkolattal való ellátását az

16

önkormányzat folytatni kívánja. A képviselőtestület által kijelölt utak a Battha Sámuel, Szőlő, Deák Ferenc, Fürst Sándor, Márton, Nefelejcs, József Attila és a Rákóczi út. A külterületi utak közül a Homokerdői út kővel való terítését kívánjuk megvalósítani. Településünkön halad át a 31-es számú főút, mely a Magyar Állami Közút Kht kezelésében van. Az út felújításának tervei elkészültek, megvalósítására előreláthatólag 2008. évben kerül sor. A felújítás során az eredeti nyomvonala megmarad. Ennek ellenére továbbra is szorgalmazni kell az elkerülő szakasz megépítését, mely megvalósításának azonban valószínűleg 2010-ig nincs reális esélye. A Dózsa György és Rákóczi úti kereszteződésben, a templomok között a tervek szerint az utóbbi időben elterjedt körforgalom kerül kialakításra, továbbá több sebességcsökkentő sziget kerül létrehozásra. A kerékpárosok biztonságos közlekedése céljából fontos feladat új kerékpárutak építése. A képviselőtestület a Bacsó Béla úton egészen a vasútállomásig kiépítendő kombinált kerékpárút és járda kialakításáról döntött. Ez a kerékpárút összeköttetést biztosítana a község már meglévő kerékpárútjai és a Tápiómenti

kerékpárút-hálózat

nyomvonal

tervével,

továbbá

a

Vasúton

túl

a

környezetvédelmi területeket, természeti értékeket érintő másik kerékpárút nyomvonal tervével. Ezáltal a szabadidős tevékenységek köre, illetve a sportolási lehetőségek bővülhetnek. A közlekedéshez kapcsolódva megoldásra váró feladat a fővárosba ingázók számára a vasútállomás mellett parkoló kiépítése, továbbá megfelelő, biztonságos kerékpártároló kialakítása. A község területe a jövőben is indokolttá és szükségessé teszi a helyi menetrend szerinti buszjárat működtetését. Ugyancsak fontos – tekintettel az utca szűk jellegére – az Újtelepi Óvoda előtt megfelelő parkolóhely kialakítása. 1.4. Iparterületek Átgondolást igényelnek a település iparterületek céljára kijelölt területei, mivel a főútvonaltól való távolsága, megközelíthetősége miatt a befektetések akadályai lehetnek. Célszerű lenne más helyeken is kijelölni területeket erre a célra. Például a település Nagykátához közel eső külterületén, az úgynevezett ,,MOL-os” út mellett. Fenti területen tulajdonnal

17

rendelkező vállalkozókkal közösen lehetne finanszírozni a településrendezési terv módosítását. A

kijelölt

fejlesztési

területek

megkívánhatnak

önkormányzati

beavatkozásokat,

kisajátításokat, cseréket, esetenként vételeket is. 1.5. Telekkialakítások Az önkormányzat célja a fiatalok helyben maradásának és lakáshoz jutásának elősegítése azáltal, hogy közművesített építési telkeket értékesít. A testület döntött arról, hogy az ún. Öregszőlőben 16 db önkormányzati telket alakít ki. Célként jelölte meg az ún. Nagypaskomnál további telkek kialakítását.

2. Közszolgáltatások, közellátás 2.1. Oktatás, kultúra, sport Ezen kérdésekhez igazodóan szükséges kihasználni azokat a kedvezményes forrás lehetőségeket, amelyek az Új Magyarországért Fejlesztési Programhoz kapcsolódnak és lehetőséget adnak zöld területek, játszóterek, szabadidő eltöltésére alkalmas területek kialakítására és fejlesztésére is. A helyi lakosság pihenési, megújulási, sportolási lehetőségein túl idegenforgalmi szempontból vonzó tényezőként jelenhetnek meg. Községünkben nagy problémát jelent, hogy nincs Művelődési Ház. Az Arany János Általános Iskola tornaterme tölti be ezt a funkciót is. Hosszú távon ez a „kétfunkciós működés” nem célszerű, továbbá az sem, hogy minden nagyobb rendezvény (Falunap, búcsú) megfelelő rendezvényközpont hiányában az iskolában zajlik. Az általános iskolából kikerülő fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésére jelenleg a Közművelődési Könyvtárban és Teleházban van lehetőség hétköznap és szombatonként. Az Új Magyarország Fejlesztési Programhoz kapcsolódva önkormányzatunk lehetőséget lát egy Kulturális Központ kialakítására a településen élők kulturális és sport, illetve szabadidős tevékenységének végzéséhez. Erre alkalmas terület és épület-komplexum lehetne jelenleg a Magyar Állam tulajdonát képező, és a KLIMA Rt. által bérelt terület (34 614 m2) és a rajta

18

lévő épületek (kúria jellegű épület és egy nagy csarnok) lennének, melyek jelenleg szinte kihasználatlanul állnak. Ez a település központjában lévő őspark, épület-komplexum felújítva több

funkciót

tölthetne

be.

Kihasználatlanságát

felszámolva,

műemlék

jellegének

kidomborításával jelentős értéket képviselne. Az önkormányzati tulajdonba kerülést követően az itt található kúria jellegű épületet felújítva helytörténeti múzeum, kulturális közösségi tér kapna benne helyet. A területen található csarnok a felújítást és átalakítást követően sport és kulturális célra hasznosítható. Fontos feladatként jelentkezne az őspark rehabilitációja, továbbá szabadtéri közösségi tér kialakítása. Az Önkormányzat településrendezési tervében a KLIMA Rt. részére 2010-ig engedélyezte tevékenysége végzését, viszont az ÁPV Rt-vel a terület átvételével kapcsolatos tárgyalásokat ajánlatos már most megkezdeni,

szem

előtt

tartva

a

felvázolt

lehetőségek

közeljövőben

történő

megvalósíthatóságát. Községünkben

az

intézmények

működéséhez

szükséges

eszközök

beszerzése

az

eszközfejlesztési ütemtervnek megfelelően valósul meg. Településünkön a Napköziotthonos Óvoda két helyen (Újtelepi Óvoda, Iskola úti Óvoda) működik. Az Iskola úti Óvoda néhány évvel ezelőtt épült,

megfelel a modern kor követelményeinek, azonban néhány hiba

javítása elengedhetetlen, mint például a tornaszoba nyílászáróinak balesetveszélyes belső párkányai, illetve az épület falának repedései. Az Újtelepi Óvoda épülete viszont több mint 30 évvel ezelőtt készült. A konyha kivételével, mely 2004–2005-ben az ÁNTSZ előírásainak megfelelően, az élelmezési minőségbiztosítási (HACCP) rendszerben foglaltak szerint került kialakításra, felújításra szorul. A jelenlegi intézményben a kiszolgáló és irodahelyiségek nem felelnek meg a követelményeknek, az intézmény külső-belső felújítása biztosítja a XXI. században megkövetelt működési feltételeket. A bővítésben helyet kap a logopédus, itt kerülnek kialakításra az irodahelyiségek és egyéb kiszolgáló helyiségek. Fontos továbbá megfelelő parkoló és kerítés kialakítása. Az Iskola úti Óvodánál az udvar parkosítása, udvari játszótér kialakítása folyamatosan megtörténik. Az udvari játékok biztonságos használatához előírt és szükséges gumitéglákat is be kell szerezni a központi és a telephely óvodánál is. Az óvoda felszerelésének korszerűsítését vállalkozói és szülői segítséggel, valamint pályázatokkal meg lehet valósítani. Az általános iskolai oktatás településünkön két intézményben folyik: az önkormányzat által működtetett Arany János Általános Iskolában és a Szentmártonkátai Református Egyházközség által fenntartott egyházi iskolában.

19

Az Arany János Általános Iskolában a község két pontján lévő épületben folyik a tanítás: az újtelepi és központi (Battha Sámuel úti) épületben. Az Újtelepi iskolában megoldásra vár megfelelő méretű tálalókonyha kialakítása, továbbá az iskola udvarán lévő melléképület lebontása vagy felújítása raktározási, tárolási célokra. A központi iskolának a tetőszerkezete szorul felújításra. Az Uniós elvárásokkal összhangban két általános képzési területen indokolt az oktatás fejlesztése, kapacitásának bővítése, az idegennyelv oktatás és az informatikai képzés területén. Az eszközbeszerzéseknél kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak fenti oktatásokhoz kapcsolódó eszközök (nyelvi labor, számítástechnikai eszközök). Ezek finanszírozásához nélkülözhetetlen szülők, vállalkozók bevonása, pályázati lehetőségek kihasználása. Megfelelő pályázati feltételek esetén indokolt a már meglévő, Hofer Miklós által készített tervek alapján az Arany János Általános Iskola bővítése, mely által a plusz tantermeken felül – a kor igényeinek megfelelő – fent említett nyelvi labor és számítástechnikai terem is megvalósulhat. A települések közötti együttműködés eredményeként az oktatás területén kistérségi társulás útján látjuk el a következő feladatokat: pedagógiai szakszolgálat keretén belül fejlesztő felkészítés és logopédus. A Könyvtár és Teleház épülete az 2005-ben bővítésre, átalakításra került. A Faluközpont rehabilitációhoz kapcsolódva a könyvtár hátsó épületrészére emelet ráépítése és az épülettömb tetőtér beépítése további helyiségek kialakítását eredményezné, melyben közösségi terek alakíthatók ki a lakosság szabadidős tevékenysége céljából. További igény esetén a könyvtár épülete a belső udvar irányába L-alakban bővíthető és nem szabad megfeledkeznünk a Könyvtár fűtésrendszerének korszerűsítéséről sem. A lakosság sporttevékenysége jelenleg a sportpályára koncentrálódik, ahol gyermek- ifi- és felnőtt labdarúgó edzések, területi mérkőzések zajlanak. A sportpályát és a rajta lévő épületeket az elmúlt években felújítottuk, illetve öltözőhelyiséget építettünk. Az elkövetkező években a pályafenntartás és az épületek üzemeltetése jelentkezik önkormányzati feladatként. A fiatalok szabadidejének hasznos eltöltését szolgálná – a kiviteli munkák teljes befejezését követően – a sportpálya felújított régi öltözője. A diáksport és tömegsport programok bővítését, hangsúlyozottabbá tételét tenné lehetővé az előzőekben már részletezett kulturális központ sportcsarnoka.

20

2.2. Egészségügy és szociális ellátás Az egészségügyi és a szociális terület fejlesztése nagymértékben hozzájárul a településen élő lakosság életszínvonalának növekedéséhez és komfortérzésének befolyásolásához, ugyanis az egészségügyi ellátás a lakossági lét meghatározó elemei közé tartozik. A háziorvosi, iskolaorvosi és fogorvosi tevékenység ellátása vállalkozói szerződés szerint történik. Az ügyeleti szolgálat biztosítása 2007. évtől a kistérségi társulás koordinálásával valósul meg Nagykáta ügyeleti központtal, szintén vállalkozói jogviszonyban. A védőnői ellátást az önkormányzat 2 védőnő alkalmazásával biztosítja. Az egészségügyi intézmények állapotát tekintve elmondható, hogy a Bacsó Béla úti orvosi rendelő és szolgálati lakás épülete felújításra szorul. A védőnői szolgálat épületén is csak a legszükségesebb felújítási munkák kerültek elvégzésre az elmúlt évben. A már említett faluközpont rehabilitáció keretében a fogorvosi rendelő épülete felújításra kerül, a Rákóczi úti orvosi rendelő, gyógyszertár és szolgálati lakás épülettömb tetőtér beépítésével, illetve a gyógyszertár átköltözésével (jelenleg épül az új gyógyszertár épülete) pedig egy egészségügyi centrumot lehet kialakítani. Ebben helyet kaphatna a védőnői szolgálat is, melynek jelenlegi épülete felszabadulna más célokra, esetleg értékesíteni is lehetne. Itt lehetne kialakítani egy gyermekorvosi rendelőt is, hiszen gyermekorvosi ellátás nincs településünkön, pedig nagy igény mutatkozik iránta. A szociális ellátások területén régóta megoldásra váró feladat az időskorúak átmeneti gondozóházának kérdése. A jelenlegi épület mind méretét, mind minőségét tekintve nem alkalmas a feladatellátásra. Az intézmény működési engedélye 2008. december 31-én lejár, a működési engedély ismételt megkérése szükséges. Az épület állapotát tekintve a működési engedély meghosszabbítása kérdéses. Szükségesnek tartjuk az épület műszaki állapotának felmérését és ennek ismeretében a szakhatóságok (ÁNTSZ) által előírt követelmények teljesítését. A házi szociális ellátás fejlesztése, és kistérségi keretekben jelzőrendszeres házi segítségnyújtás támogatása indokolt. Az idősek szociális ellátásának javítása érdekében vizsgálni kell tiszteletdíjas gondozók bevonásának, tanyagondnoki szolgálat létrehozásának lehetőségét a külterületen élők ellátására. Ezzel megoldhatóvá válna az ebéd kiszállítása, valamint a gondozónők kijárása A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat feladatait a kistérségi társulás koordinálásával, Tóalmás község gesztorságával működő társulás útján látjuk el 2 családgondozó

21

alkalmazásával. A családgondozók részére szükséges helyiséget a Polgármesteri Hivatal épületében biztosítjuk. Önkormányzatunk továbbra is fontos feladatnak tartja, hogy az arra rászoruló családok segítséget kapjanak, amennyiben élethelyzetük ezt kívánja. A rendszeres ellátásokat azonban csak annyi ideig kell biztosítanunk, amíg a család maga is keresi a lehetőségét élethelyzetének javítására. Erre kiemelten figyelni kell. További feladatként vehető számba a mozgássérültek közlekedését könnyítő beruházások, akadálymentesítések végrehajtása az intézményekben. Eddig csak a Közművelődési Könyvtár és Teleház épületében történt meg, valamint az Arany János Általános Iskolában, Fogorvosi Szolgálatnál. 2.3. Közigazgatás A köztisztviselők teljesítmény-követelmény rendszere megfogalmazza, hogy a hivatali munka csak abban az esetben hatékony, ha minden köztisztviselő úgy végzi a munkáját, hogy összhangban legyen az önkormányzat szándékaival, a kitűzött közigazgatási, gazdasági céljaival. Fontos cél a hatékony, gyors, szakszerű ügyintézés, az ügyfél törvényes, pontos tájékoztatása, továbbá a felelősségteljes munkavégzés. Mindezek eléréséhez ma már elvárás a köztisztviselő felé, hogy részt vegyen

a szakirányú továbbképzéseken, valamint

elengedhetetlen számára az önképzés. Fontos feladatként jelentkezik annak átgondolása, hogy a régi Tanácsháza (Kossuth Lajos u.6.) épületének hasznosítására milyen módon lenne lehetőség. Biztosítani kívánja az Önkormányzat a lakossági és vállalkozási célokat szolgáló igazgatási és hatósági rendszerek elektronikus elérhetőségét az egyszerűbb és gördülékenyebb ügyintézés érdekében. A rugalmas, gyors hatékony ügyintézés is hozzájárulhat ahhoz, hogy településünk vonzóvá váljon a befektetők számára munkahelyteremtő beruházások megvalósítására. Nem képzelhető el színvonalas és egyben költségtakarékos, valamint a lakosság kinyilvánított megelégedését is kiérdemlő önkormányzati működés színvonalasan működő polgármesteri hivatal nélkül.

22

2.4. Közrend, közbiztonság A bűnözés visszaszorítására, a közbiztonság javítására kell törekednünk a következő években is. A körzeti megbízotti állás betöltése szinte valamennyi ciklusban gondot jelentett az önkormányzat számára. Jelenleg ez megoldott. 2 fő körzeti megbízott lát el szolgálatot községünkben. Az önkormányzat irodai helyiség biztosításával és gépjármű költségtérítési hozzájárulással támogatja munkájukat. A közterületeken lévő fokozott rendőri jelenlét mellett fontos a folyamatos kapcsolattartás és az együttműködés. Erősíteni kell az együttműködést a helyi Polgárőrséggel és a továbbiakban is anyagilag támogatni kell munkájukat az önkormányzat részéről. Különös gondot kell fordítani a megelőzéssel kapcsolatos önkormányzati, oktatási és közművelődési intézményi és médiafeladatokra, valamint a drogmegelőzés feladatainak sikeres megvalósítására. Hangsúlyt kell helyezni a fiatalok nevelésére, amely munkába érdemes bevonni a Diák Önkormányzatot mind az önkormányzati, mind az egyházi iskola részéről.

3. Foglalkoztatáspolitika, munkahelyteremtés Elismerve, hogy viszonylag kevés eszköz van az önkormányzat kezében az aktív foglalkoztatáspolitika kialakításához, mégis számos területen történhetnének előrelépések. Fontos feladata lesz a községnek a foglalkoztatást elősegítő pályázati programok megismertetése és népszerűsítése a munkaadók körében. A kistérség által kidolgozott távmunkaprogram megvalósítása esetén be kell kapcsolódni a programba és ezzel munkalehetőséget teremtve a település több lakójának, olyanoknak, akiknek kifejezetten előnyt jelent, hogy otthonukban dolgozhatnak. A község lakosságának jelentős hányada a helyi és környékbeli munkalehetőségek hiánya miatt naponta ingázva a fővárosban dolgozik. Ezért az önkormányzatnak az ingázás támogatására is gondot kell fordítani. Ennek egyik eszköze lehet a közlekedést érintő fejlesztéseknél részletezett vasútállomás melletti parkoló és kerékpártároló kialakítása. Az ingázás feltételeit javítja az eljutási idők csökkentésén keresztül a Budapest–Újszász– Szolnok vasútvonal rekonstrukciója.

23

A település adottságaiból adódóan, mint munkahelyteremtő vállalkozás is kiemelt fontosságú településünkön a mezőgazdasági tevékenység. Fontos cél, hogy a helyi mezőgazdaságot segítse az önkormányzat a lehetőségeihez mérten. 3.1.Vállalkozások versenyképességének javítása A vállalkozások száma településünkön 250 fölött van. Sok a kisebb egyéni vállalkozó. Csak néhány olyan vállalkozás van, mely nagyobb alkalmazotti létszámot foglalkoztatva tevékenykedik. Fontos, hogy jó kapcsolat épüljön ki a helyi vállalkozókkal, hiszen az ő jelenlétük biztosítja a megélhetéshez elengedhetetlen anyagi forrásokat. A vállalkozások versenyképességének növeléséhez szükséges tényező a naprakész és hatékonyan elérhető információ (pl. vállalkozásokat érintő pályázati lehetőségek). Egy ilyen információs portál létrehozása célszerű lenne a jövőben. Az Önkormányzat a tulajdonában lévő adatok nyilvánossá tételével segíthetné a vállalkozások versenyképességét. Az Önkormányzat tevékenységében erősíteni kell a vállalkozóbarát jelleget. Törekedni kell arra, hogy az önkormányzati beruházások megvalósítása során minél több helyi vállalkozó kerüljön bevonásra. 3.2. Adópolitika célkitűzései A bevételi oldal biztosításának egyik lényeges eleme az adóerő képességhez igazodó, de azt nem túlzottan kihasználó adópolitika, amelynek átgondolása szintén szükséges a következő stratégiai időszakban. A község számára alapvető fontosságú, hogy a helyi vállalkozások egyre jobban megerősödjenek, fejlesszék tevékenységüket, és olyan befektetéseket valósítsanak meg, amely a vállalkozás egyéni érdekein kívül az itt élőket (új munkahelyek létesítésével, a foglalkoztatottak tisztességes megfizetésével) és a kapcsolatukban lévő más vállalkozásokat is szolgálja. A helyiek mellett szükség lenne olyan tőkeerős hazai és külföldi vállalkozások vonzására, letelepedésük ösztönzésére, amelyek szintén hozzájárulhatnak a község fejlődéséhez. Ennek reális esélye a szennyvízcsatorna rendszer kiépítését követően lenne. A megvalósítását ösztönözheti az önkormányzat az adóztatási rendszerén keresztül kedvezmények nyújtásával. Adókedvezményeket a helyi adók keretében nyújthat, melyek közül a vállalkozásokat a helyi iparűzési adó érintheti. A helyi iparűzési adó mértéke

24

községünkben igen alacsony a környező településekhez képest. A törvény által megengedett mértéknek mindössze csak fele. Ez ösztönző hatással lehet a befektetésekre. 3.3. Befektetések ösztönzése A

szennyvízcsatorna

rendszer

hiánya

nagymértékben

gátja

a

befektetéseknek,

munkahelyteremtő beruházások megvalósításának. Kiépítésével elhárul ez az akadály. A hatékony, gyors hivatali ügyintézés, a kedvező adózási feltételek, a község mind közúton, mind vasúton történő jó megközelíthetősége, a fővároshoz való közelsége remélhetőleg ösztönzőleg hat. Arra kell törekedni, hogy -

lehetőleg olyan innovatív vállalkozások kerüljenek ide, amelyek húzó hatást gyakorolnak mások számára, a fejlődést szolgálják;

-

ne kerüljenek ide környezetet károsító tevékenységek;

-

a helyi vállalkozásokkal együttműködés, beszállítói kapcsolat alakuljon ki a vállalkozók között;

-

új munkahelyeket teremtsen és lehetőleg ez tartós foglalkoztatást jelentsen;

-

a betelepedés végeredményben a község egészének fellendüléséhez járuljon hozzá.

4. Környezetvédelem, természetvédelem A

térség

szennyvízcsatorna-beruházás

projektjét

az

Unió

környezetvédelmi

nagyberuházásként tartja nyilván, hiszen létrehozásával megszűnne a talajvíz szennyezése és ezen keresztül a vízkészlet veszélyeztetése. A beruházás az 1.2. Közműellátottság pontban került ismertetésre. A másik, környezetvédelmi szempontból is kiemelt fontosságú, térségi beruházás a hulladékkezelési projekt. Szentmártonkáta Község Önkormányzata is aláírta a Duna-Tisza-közi Nagytérség Konzorcionális

Szerződést.

A

Duna-Tisza-közi

Nagytérség

regionális

települési

szilárdhulladék kezelésének megoldására, az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételek megteremtésére a tagok konzorciumot hoztak létre. A regionális hulladékkezelési rendszerhez való csatlakozással hosszú távra biztosított a település korszerű hulladék elhelyezése. A beruházás a tervek szerint ebben az évben befejeződik.

25

Jelenleg a szemételhelyezés helyben történik, a 31-es főútvonal községbe bevezető szakasza mentén, lehangoló látványt nyújtva a községbe érkezőknek. A szeméttelep működési engedélyét 2007. december 31-ig engedélyezte a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség, mint I. fokú hatóság. A hulladéklerakó felszámolását követően a terület teljes rekultivációja megvalósításra kerül a fent említett projekt kertében. Különleges adottság, hogy a település 4 pontján (Gyulai-erdő, Felső-Tápió-völgy, Giceihegy, Székesrekeszi legelő) is rendelkezünk természetvédelmi területtel, melynek megóvása mindannyiunk kiemelt feladata kell, hogy legyen. Az erdő, a madár- és növényvilág védelme különös gondozást igényel. Közös összefogással meg kell szervezni az illegális szemétlerakó helyek felszámolását.

5. Idegenforgalom, turisztika 5.1. A község idegenforgalmi látványosságai: A Szentmártonkátán áthaladó 31-es főút mellett egymással szemben áll a késő barokk stílusú római katolikus és református templom. A katolikus templom 1782 és 1785 között épült fel. A református templom 1785-ben épült, tornya 1823-ban készült el. Figyelemre méltó a mellette álló klasszicista református lelkészlak. Fennmaradt két kúria a község egykori birtokosainak lakóépületei közül. A klasszicista Prónay-Dessewfy-Polgár kúria a Rákóczi úton, és a Katona kúria Boldogkátán. Az egykori falu képét néhány régmúltból itt maradt jellegzetes parasztház őrzi még. A község múltjának emlékeit a könyvtár emeletén található Községtörténeti kiállítás mutatja be. A könyvárban teleház is működik, amely a helyi információs központ szerepét tölti be. A község történetének fontos eseményeit – Rákóczi és Kossuth itt tartózkodását emléktáblák örökítik meg. Jeles szülöttének – Battha Sámuel kormánybiztosnak – alakját szobor idézi. A millennium évében épült a Szent Márton emlékpark 5.2. Természeti kincsei Szentmártonkáta határában a Hajta patak egyik mellékága az ún. Bíbicfészeki-ág, amelynek két oldalán található a különböző védett madarak lakhelyeként ismert Székesrekeszi-legelő. Ugyancsak külterületen található a mindössze 3 hektárnyi ún. Gyulai-erdő, ahol a hegyvidéki fafajok jellemzők: például gyertyán, bükk, továbbá az ún. Újerdei homokbuckás terület is.

26

-

Növénytani értékei: nyílt és zárt homoki gyep, kései szegfű, homoki árvalányhaj és varjúháj.

-

Állattani értékei: a homoki és a zöld gyík

-

Védett madarak: a dekoratív tollazatú gyurgyalag, szalakóta, vörös vércsék, egerésző ölyvek és kabasólymok.

5.3. Turisztikai lehetőségek Öko-turizmus: Ennek keretén belül valósítható meg a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából. A Gicei hegy, Székesrekeszi legelő és a Gyulai halastó a település olyan természeti értéke, amely a látogatók számára – esetleg falusi turizmus keretében – megismertethető. A tervezett térségi kerékpárutak megvalósítása esetén lehetőség nyílik a kerékpár-turizmusra. Az Újerdőben lévő önkormányzati tulajdonú házban iskoláscsoportok fogadására is lehetőség nyílik, akik megismerkedhetnek a Tápió-vidék természetvédelmi területeivel, valamint községünkkel.

6. Kapcsolatrendszer 6.1. Lakossági tájékoztatás Fontos feladatként jelentkezik a lakosság tájékoztatása. Erre jelenleg csak a helyi újságon keresztül nyílik lehetőség. A jövőben létre kellene hozni egy önkormányzati weboldalt, hogy interneten keresztül lehessen tájékoztatni a lakosságot az őket érintő döntésekről, eseményekről, rendezvényekről. Nyilván az elkövetkezendő időszakban arra is szükség lesz, hogy az itt élő lakosság aktívabban fejtse ki véleményét a kapott szolgáltatásokról, az elvárt fejlesztésekről és azokról a viszonyokról is, amelyekkel részese kíván lenni a szűkebb környezet alakításának és a fejlesztések, valamint szolgáltatások megvalósításának.

27

6.2. Kapcsolat a civil szervezetekkel, egyházakkal A községben több civil szervezet (Polgárőrség, Községtörténeti Kör, Sportegyesület, alapítványok, nyugdíjas klubok, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Galambászok Egyesülete, Nagycsaládosok Egyesülete) működik. Közéleti szerepük erősítésére kell törekedni. Lehetőséget kell teremteni a feladatellátásokban való részvételre non-profit szervezeteknek, társadalmi szervezeteknek, magánszemélyeknek, úgy az oktatás, a szociális, egészségügyi ellátás, de a kultúra és a sport területén is. Bővíteni kell a községi rendezvények körét (pl. majális) és a szervezésbe, programkészítésbe be kell vonni a civil szervezeteket is. Az önkormányzati intézmények nyitottak az egyházak felé is, hiszen az általános emberi értékek átadásában, a lelki kultúra kialakításában és emelésében jelentős szerepe van a tradicionális egyházaknak, így az ezekben a közösségekben rejlő segítő szándékot, célszerű hasznosítani az intézményi nevelőmunkában. 6.3. Kapcsolat a kistérséggel, a térség önkormányzataival A térségi szintű együttműködés kialakításának, illetve elmélyítésének célja a Tápió-mente fejlődésében,

fejlesztésében

érdekeltek

összefogásának

erősítése

a

közös

célok

kimunkálásában és azok elérésében. Önkormányzatunk biztosítani kívánja a térségi kapcsolatok dinamikus alakításán keresztül a nyitottságot és nyilvánosságot, valamint a szolidaritást. 6.4. Testvérközségi kapcsolatok Az elmúlt évben testvértelepülési kapcsolat kialakítását kezdeményeztük a Szent Márton nevét magába foglaló Homoródszentmárton nevű erdélyi településsel. Homoródszentmárton első embere Kerekes Péter polgármester úr 2006. június 25-én, illetve a szeptemberi falunapon tette tiszteletét községünkben. Terveink között szerepel a kapcsolat erősítése, fejlesztése, továbbá pályázati forrás bevonásával nagyobb csoport – képviselő testületek tapasztalatcseréje, vendégül látása és részünkről történő látogatás megszervezése.

28

VI. A program pénzügyi meghatározói A gazdasági programhoz megszerezhető forrás elemek az alábbiak: Önkormányzathoz köthető forráslehetőségek: Önkormányzati saját és sajátos bevételek ide értve a helyi adókat, bérleti díjakat, térítési díjakat, Telekértékesítésből, iparterület értékesítésből származó bevétek Idegen források: Európai Uniós támogatások Kormánytámogatási programokból eredő források Tőkebefektetések Egyéb hazai szervezetek, alapítványok támogatásai A forrásbevonások megoldhatósága a gazdasági program megvalósíthatóságának alappillérét jelentik. A hatékony forrásbevonás feltételeit az alábbiak jelentik: -

Társadalmi, üzleti gazdaságossági szempontokból megfelelően kidolgozott programötletek.

-

Színvonalas infrastruktúra

-

Célzott és jól működő marketing munka.

-

Megfelelő és gyors információáramlás.

-

Gyors döntési mechanizmus.

-

Képzett és hozzáértő humánerőforrás.

A település fejlődése érdekében a külső forrásbevonás mértékét és a felhasználás hatékonyságát növelni kell. Ennek érdekében a képviselőtestület által meghatározott fejlesztési

stratégia

végrehajtásához

hatékony

pályázat

figyelés,

előkészítés

és

projektmenedzselés szükséges. Ennek megvalósítására 2007. februárjától a polgármesteri Hivatalban pályázatírói állást létesítettünk és az állást pályázat útján tapasztalt szakemberrel töltöttük be. Konkrét pénzügyi ütemezést nem készítettünk, hiszen a programunkban vázolt fejlesztési elképzelések jelentős részéhez pályázati pénzeszközök szükségesek. Ezért a megvalósítás a

29

pályázati lehetőségektől, illetve a pályázatok sikerétől függ. Továbbá a fejlesztési célokhoz kapcsolódóan – néhány kivételtől eltekintve – nem állnak rendelkezésre részletes tervek, melyek alapján a beruházások költségigénye meghatározható lenne. Az látható, hogy stratégiai célkitűzéseink eléréséhez sikeres pályázatok esetén is az önerő biztosítására hitel felvétele is szükségessé válik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tervek sikeres megvalósítása a pénzügyi fedezet biztosításán túl nem nélkülözheti a széleskörű közösségi részvételt: Mindenki számára világos kell legyen, hogy milyen lépésekre, milyen esetekben, miért van szükség, és azokból mi következik. Konszenzuson alapuló településfejlesztésre van szükség, ahhoz hogy a résztvevők elfogadják a tervet, és elkötelezettekké váljanak a végrehajtásában. Azaz a hatékony fejlesztés egyetlen lehetséges útja csak a közös érdekek mentén kialakított partnerség lehet.

30

MELLÉKLETEK Az NFH felé lejelentett fejlesztési elképzelések

A projekt címe (max. 400 karakter) A projekt céljai (max. 4000 karakter) A projekt rövid, szöveges összefoglalója (max. 4000 karakter)

Tevékenységek (a sorok bővíthetők, projektspecifikusan)

Költségek összesen

Projekt időtartama (év, hónap)

RÖVID PROJEKT ADATLAP Faluközpont rehabilitációja. A település központjában lévő az 1970-es évek elején épült lapos tetős önkormányzati épületek nyeregtetővel történő ellátása, kerékpárút és járdafelújítással együtt. A Könyvtár és Teleház, Orvosi Rendelők valamint a gyógyszertár és a benne lévő szolgálati lakások felújítása, új tető építése az egységes falukép kialakítása érdekében. Az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása. Projekt fázisa: a beruházás tervvel rendelkezik, a kivitelezés megkezdhető. 1. Közbeszerzési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása 2. Építés, kivitelezés 2.1. Meglévő épületek felújítása 2.2. Új épületrészek építése 2.3. Nyeregtető kialakítása 3. Eszközbeszerzés, berendezés Tevékenység leírása: A meglévő épületek külső-belső felújítása. A könyvtár hátsó épületrészére emelt építése, így valamennyi épület kétszintes lesz. Ezt követően a lapos tetős épületek nyeregtetővel történő ellátása az egységes falukép és harmonikus főutca kialakítása érdekében. A tetőtérben szolgálati lakások, közösségi terek alakíthatóak ki. Így létrejön egy koncentrált egészségügyi és kulturális centrum a falu központjában. Ingatlan vásárlás: Ingatlan építés, felújítás: 60 millió Gépek, berendezések: 30 millió Immateriális javak: Anyagjellegű ráfordítások: Személyi jellegű ráfordítások: Egyéb költségek: 5 millió Vissza nem igényelhető ÁFA: 19 millió 2 év

31





RÖVID PROJEKT ADATLAP Napköziotthonos Óvoda felújítása és bővítése A jelenlegi intézményben a kiszolgáló és irodahelyiségek nem felelnek meg a követelményeknek. Az intézmény külsőbelső felújítása biztosítja a 21. században megkövetelt működési feltételeket. A beruházás során megvalósul az intézmény meglévő épületének felújítása, valamint bővítése. A bővítésben kap helyet a logopédus, itt kerülnek kialakításra az irodahelyiségek és egyéb kiszolgáló-helyiségek. Az önkormányzat tervekkel nem rendelkezik. Ezek elkészülése után kezdhető meg a kivitelezés. 1. Tervezés, közbeszerzés 2. Kivitelezés 2.1. Meglévő épület felújítása 2.2. Új épület kialakítása, építése 2.3. Óvoda berendezése, eszközbeszerzés

Tevékenység leírása: A beruházás során megvalósul az intézmény meglévő épületének felújítása, valamint bővítése. A bővítésben kap helyet a logopédus, itt kerülnek kialakításra az irodahelyiségek és egyéb kiszolgáló-helyiségek. Ingatlan vásárlás: Ingatlan építés, felújítás: 26 millió Gépek, berendezések: 15 millió Immateriális javak: Anyagjellegű ráfordítások: Személyi jellegű ráfordítások: Egyéb költségek: 3 millió Vissza nem igényelhető ÁFA: 8,8 millió 2 év

32

A projekt címe (max. 400 karakter) A projekt céljai (max. 4000 karakter) A projekt rövid, szöveges összefoglalója (max. 4000 karakter) Tevékenységek (a sorok bővíthetők, projektspecifikusan)



RÖVID PROJEKT ADATLAP Belterületi kerékpárút kiépítése Szentmártonkáta belterületén kerékpárút kiépítése, mely kapcsolódik a Tápió-vidéki kerékpárúthoz. Ezáltal a szabadidő, sportolási lehetőségek bővítése. Szentmártonkáta belterületén a térségi hálózat részeként valósulna meg. 1. Közbeszerzési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása 2. Építés, kivitelezés Tevékenység leírása: A projekt során megvalósul a kerékpárút 1805 m hosszú belterületi szakasza, mely részét képezi a Tápió-vidéket átszelő településeket felfűző hálózatnak. Ingatlan vásárlás: Ingatlan építés, felújítás: 15 millió Gépek, berendezések: Immateriális javak: Anyagjellegű ráfordítások: Személyi jellegű ráfordítások: Egyéb költségek: Vissza nem igényelhető ÁFA: 3 millió 1 év 6 hónap

33




RÖVID PROJEKT ADATLAP Vízelvezetési rendszer kiépítése. A településen a szilárd burkolattal ellátott utcák mellett a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése. A meglévő szilárd burkolatú utak mentén (Temető, Petőfi, Székely, Kossuth, Rózsa, Széchenyi, Malom utca) a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése. 1. Közbeszerzési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása 2. Építés, kivitelezés Tevékenység leírása: A közbeszerzési eljárást követően, a kiválasztott kivitelező elvégzi a jelzett utak mentén a csapadékvíz-elvezető árkok kiépítését mintegy 3,2 km hosszon. Ingatlan vásárlás: Ingatlan építés, felújítás: 16 millió Gépek, berendezések: Immateriális javak: Anyagjellegű ráfordítások: Személyi jellegű ráfordítások: Egyéb költségek: Vissza nem igényelhető ÁFA: 3,2 millió 1 év 6 hónap

34




RÖVID PROJEKT ADATLAP Belterületi szilárd útburkolat kialakítása A településen meglévő földutak szilárd burkolattal történő ellátása (Battha Sámuel, Deák Ferenc, Szőlő, Fürst Sándor, Nefelejcs, Márton és Rákóczi utca). A felsorolt utcákban a terv szerinti aszfaltburkolat megépítése mintegy 1900 fm hosszon. 1. Közbeszerzési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása 2. Építés, kivitelezés Tevékenység leírása: A beruházás során megvalósul a burkolatlan földutak szilárd útburkolattal történő ellátása közel 1900 fm hosszon. Ingatlan vásárlás: Ingatlan építés, felújítás: 60 millió Gépek, berendezések: Immateriális javak: Anyagjellegű ráfordítások: Személyi jellegű ráfordítások: Egyéb költségek: Vissza nem igényelhető ÁFA: 12 millió 2 év

35





RÖVID PROJEKT ADATLAP Kulturális Központ kialakítása. A településen élők kulturális és sport illetve szabadidős tevékenységének végzéséhez egy arra alkalmas terület és épületkomplexum megvásárlása, ezt követően átalakítása, felújítása, a kitűzött célokhoz, feladatokhoz alkalmassá tétele. Jelenleg a magyar állam tulajdonát képező, és a KLIMA Rt. által bérelt terület (34.614 m2) és a rajta lévő épületek (kúria jellegű épület és egy nagy csarnok) szinte kihasználatlanul, üresen áll. Mivel ez a település központjában lévő őspark, épület-komplexum felújítva több funkciót tölthetne be, kihasználatlanságát ez által felszámolva jelentős értéket képviselve műemlék jellegének kidomborításával. A fentiek alapján az önkormányzat a településen élő emberek kulturális, sport és szabadidős tevékenységének biztosítása céljából szeretné annak tulajdonjogát megszerezni. Az önkormányzat tervekkel nem rendelkezik, a terület az állam tulajdona. 1. Terület megvásárlása, Klíma Rt kártalanítása 2. Beruházás előkészítése 3. Kivitelezés Tevékenység leírása: A falu központjában álló terület önkormányzati tulajdonba kerülését követően az itt található kúria jellegű épület felújításra került. Helytörténeti múzeum, kulturális közösségi tér kap benne helyet. A területen található csarnok sport és kulturális célú hasznosítása. Az őspark rehabilitációja, szabadtéri közösségi tér kialakítása. Ingatlan vásárlás: 90 millió Ingatlan építés, felújítás: 700 millió Gépek, berendezések: 150 millió Immateriális javak: Anyagjellegű ráfordítások: Személyi jellegű ráfordítások: Egyéb költségek: 50 millió Vissza nem igényelhető ÁFA: 198 millió 3 év

Szentmártonkáta Község Önkormányzatának GAZDASÁGI PROGRAMJA

Recommend Documents