Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde OM: 202346 Pedagógiai Programja
Cím: Székhely 7940 Szentlőrinc, Liszt Ferenc u. 2.
Hatálybalépés dátuma: 2014. 09. 01.
PH. Györkőné Molnár Judit Intézményvezető
1. Módosított változat 2010.06.14. 2. Módosított változat 2013.08.25. 3. Módosított változat 2014.06.30.
1
Tartalomjegyzék I. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde intézményi bemutatása, bevezető ....................... 7 Szentlőrinc Helyzetelemzés ................................................................................................... 8 Történeti áttekintés ................................................................................................................ 8 A gyermekek szociokulturális jellemzői ............................................................................... 9 Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde ........................................................................... 9 Szentlőrinc ............................................................................................................................. 9 1.1. Óvodakép ................................................................................................................. 11 1.2. Gyermekkép ............................................................................................................. 12 1.3. Alapelvek, értékek, célkitűzések ............................................................................. 13 2. Az óvodai nevelés feladatai ................................................................................................. 13 2.1. Az egészséges életmód alakítása ............................................................................. 13 2.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása .................................................. 14 2.3. Az anyanyelvi nevelés, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása .................. 15 3. Az óvodai élet megszervezésének elvei .............................................................................. 16 3.1. Személyi feltételek................................................................................................... 16 3.2 Tárgyi feltételek ....................................................................................................... 17 4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ......................................................... 18 5. Hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének programja .............................. 18 5.1. Intézmény Integrációs Programja ............................................................................ 19 6. Gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................ 21 7. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység ............................................. 22 7.1 Célok ........................................................................................................................ 22 7.2 Feladatok.................................................................................................................. 22 7.3 Követelmények a gyermekvédelmi munkával kapcsolatban ................................... 23 8. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése............................................................... 23 8.1 A különleges bánásmódot igénylő gyermek fejlesztése .......................................... 23 8.1.1. Sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése ........................................................... 23 8.1.1.1. Sajátos nevelésű igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységek ................................................................................................................... 24 8.1.1.2. Testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek fejlesztése ..................................... 25 8.1.1.3. Látássérült gyermek fejlesztése ............................................................................... 25 8.1.1.4. Hallássérült gyermek fejlesztése.............................................................................. 26 8.1.1.5. Értelmi fogyatékos gyermek fejlesztése .................................................................. 27 8.1.2 Beilleszkedési, tanulás, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek fejlesztése ..... 28 8.1.3. Kiemelten tehetséges gyermek fejlesztése............................................................... 28 9. Gyermekek mérése, értékelése ............................................................................................ 30 10.Az egészségnevelés és környezeti nevelési elvek ............................................................... 32 11.Az egészségfejlesztési program .......................................................................................... 32 12.A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái ........................................... 39 13.A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, munkaközösségek, járási, megyei szakértői bizottság, fenntartó, fejlesztőpedagógus .................................................................. 40 14.Óvodai cigány kisebbségi etnikai nevelés ........................................................................... 40 14.1 A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladatai ........................................................ 41 14.2 A kisebbségi nevelés óvodai tevékenységformái .................................................... 41 15.Óvodai német kétnyelvű nemzetiségi nevelés .................................................................... 41 II.Tagóvodák kiegészítése a Pedagógiai Programhoz ......................................................... 42 III.A Pedagógiai Program elfogadása, érvényessége, módosítása ..................................... 42 IV.Legitimációs záradék ........................................................................................................ 42 2
Bevezető .................................................................................................................. 45 Helyzetelemzés ........................................................................................................ 45 Alapelvünk ............................................................................................................... 47 Az óvodai élet megszervezésének elvei .................................................................. 48 Személyi feltételek................................................................................................... 48 Tárgyi feltételek ....................................................................................................... 48 Hetirend ................................................................................................................... 49 Napirend .................................................................................................................. 50 Tevékenységi formák szervezési jellemzői ............................................................. 51 Fejlődés nyomon követése ....................................................................................... 51 Befogadás ................................................................................................................ 51 Az óvoda kapcsolatrendszere .................................................................................. 52 Néphagyományok, népszokások.............................................................................. 54 A néphagyományok tartalma az egyes tevékenységi formákban ............................ 55 Az óvodában ünnepelhető jeles napok időrendben ................................................. 55 Szent Mihály hava ................................................................................................... 56 Szüret ....................................................................................................................... 56 Advent...................................................................................................................... 56 Farsang ..................................................................................................................... 57 Húsvét ...................................................................................................................... 57 Májusfa állítás .......................................................................................................... 57 Pünkösd.................................................................................................................... 57 4. A környezettudatosságra nevelés, környezetvédelem ......................................................... 58 5. Óvodai élet tevékenységformái ........................................................................................... 60 5.1. Játék ......................................................................................................................... 60 5.1.1. Feladatok.................................................................................................................. 60 5.1.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére.................................................................... 62 5.1.3. Funkcionális eszközök ............................................................................................. 62 5.2. Verselés, mesélés ..................................................................................................... 63 5.2.1. Feladatok.................................................................................................................. 63 5.2.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére.................................................................... 64 5.2.3. Funkcionális eszközök ............................................................................................. 64 5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ................................................................... 65 5.3.1. Feladatok.................................................................................................................. 65 5.3.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére.................................................................... 66 5.3.3. Funkcionális eszközök ............................................................................................. 67 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka .................................................................... 67 5.4.1. Feladatok.................................................................................................................. 67 5.4.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére.................................................................... 68 5.4.3. Funkcionális eszközök ............................................................................................. 69 5.5. Mozgás ..................................................................................................................... 69 5.5.1. Feladatok.................................................................................................................. 69 5.5.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére.................................................................... 70 5.5.3. Funkcionális eszközök ............................................................................................. 70 5.6. A külső világ megismerése ...................................................................................... 71 5.6.1. Feladatok.................................................................................................................. 71 5.6.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére.................................................................... 73 5.6.3. Funkcionális eszközök ............................................................................................. 73 5.7. Munka jellegű tevékenységek.................................................................................. 73 5.7.1. Feladatok.................................................................................................................. 74 5.7.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére.................................................................... 75 1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 3. 3.1. 3.2.
3
5.7.3. 5.8. 5.8.1. 5.8.2. 5.8.3.
Funkcionális eszközök ............................................................................................. 75 Tevékenységben megvalósuló tanulás ..................................................................... 76 Feladatok.................................................................................................................. 76 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére.................................................................... 78 Funkcionális eszközök ............................................................................................. 78
I. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvoda intézményi bemutatása ............... 81 1. Óvodai élet megszervezésének elvei ................................................................................... 81 1.1 Tárgyi feltételek ....................................................................................................... 81 1.2 Személyi feltételek................................................................................................... 82 1.3 Heti rend .................................................................................................................. 82 1.4 Napirend .................................................................................................................. 83 1.5 A fejlődés nyomon követése .................................................................................... 84 1.5.1. Testi fejlettség, mozgás ........................................................................................... 84 1.5.2. Szociális magatartás................................................................................................. 84 1.5.3. Értelmi fejlettség, kommunikációs képesség ........................................................... 85 1.5.4. A német nemzetiségi kétnyelvű nevelés várható eredményei ................................. 85 1.6 Az óvoda kapcsolatrendszere .................................................................................. 86 1.6.1. Óvoda- család .......................................................................................................... 86 1.6.2. Az iskola és az óvoda kapcsolata............................................................................. 87 1.6.3. Kapcsolattartás szakszolgálati és kulturális intézményekkel .................................. 88 2. Az óvodai élet tevékenységformái .................................................................................... 89 2.1 Játék ......................................................................................................................... 89 2.2 Mesélés, verselés ..................................................................................................... 90 2.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc .................................................................... 92 2.4 Rajzolás mintázás, festés, kézimunka ...................................................................... 94 2.5 Mozgás ..................................................................................................................... 96 2.6 A külső világ tevékeny megismerése ...................................................................... 98 2.6.1. A környezet megismerése, védelme ........................................................................ 98 2.6.2. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése ................................................ 99 2.7 Munka jellegű tevékenységek................................................................................ 101 2.8 A tevékenységben megvalósuló tanulás ................................................................ 102 2.8.1. Játékba integrált fejlesztés ..................................................................................... 103 2.8.2. Játékos tevékenységek rendszere ........................................................................... 103 3 Referencia Intézményi szerep ............................................................................................ 104 3.1 Referenciaintézményi szerep ................................................................................. 104 3.1.1. Hallgatók fogadása ................................................................................................ 105 3.1.2. „Jó gyakorlat” átadása ........................................................................................... 105 3.1.3. Tehetséggondozás .................................................................................................. 105 4. Német nemzetiségi óvodai nevelés.................................................................................... 106 5. Innovációink, „Jó gyakorlataink” ...................................................................................... 107 6. Zöld óvoda ......................................................................................................................... 108 7. Humánerőforrás ................................................................................................................. 110 8. Ünnepeink, hagyományápolás, Jeles Zöld Napok ............................................................. 110
4
I. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bicsérdi Tagóvoda intézményi bemutatása ............... 113 1. Az óvodai élet megszervezésének elvei ............................................................................ 113 1.1 Személyi feltételek................................................................................................. 113 1.2 Tárgyi feltételek ..................................................................................................... 113 1.3 Heti rend ................................................................................................................ 114 1.4 Napirend ................................................................................................................ 114 1.5 Befogadás- Beszoktatás ......................................................................................... 114 2. Az óvodai élet tevékenységformái .................................................................................... 114 2.1 Játék ....................................................................................................................... 114 2.2 Mesélés, verselés ................................................................................................... 115 2.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc ................................................................. 117 2.4 Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka ................................................................... 118 2.5 Mozgás ................................................................................................................... 119 2.6 Külső világ tevékeny megismerése ....................................................................... 121 2.7 Munka jellegű tevékenységek................................................................................ 123 3. Feladataink a néphagyományőrzés folyamatában: ............................................................. 124 3.1 Játék ....................................................................................................................... 124 3.2 Mesélés, verselés ................................................................................................... 124 3.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc .................................................................. 124 3.4 Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka ................................................................... 124 3.5 Mozgás ................................................................................................................... 125 3.6 A külső világ tevékeny megismerése .................................................................... 125 3.7. Munka jellegű tevékenységek................................................................................ 125 4.Zöld Óvoda .......................................................................................................................... 126 5.Hagyományőrző napjaink ................................................................................................... 127 6. Környezetvédelemre nevelés ............................................................................................. 129 7. Az óvoda és az iskola közötti átmenet Bicsérdi Tagóvodában ......................................... 130 8. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái.......................................... 131 9. Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában ................................................................... 132 I. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Szabadszentkirályi Tagóvoda intézményi bemutatása 134 1. Óvodai élet megszervezésének elvei .................................................................................. 134 1.1 Személyi feltételek................................................................................................. 134 1.2 Tárgyi feltételek ..................................................................................................... 134 1.3 Heti rend ................................................................................................................ 135 1.4 Napirend ................................................................................................................ 135 1.5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ......... 136 1.6 Az óvodapedagógus feladatai ................................................................................ 138 1.7 Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása .................................. 140 1.8 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére.................................................................. 142 1.9 Tehetséggondozás .................................................................................................. 143 1.10 Óvodából az iskolába való átmenet ....................................................................... 144 1.11 Az óvodás gyermek értékelési, mérési rendszere .................................................. 144 1.12 Beszoktatás ............................................................................................................ 145 1.13 Az óvoda kapcsolatrendszere ................................................................................ 146 2. Az óvodai élet tevékenységformái .................................................................................... 146 2.1 Játék ....................................................................................................................... 146 2.2 Verselés, mesélés ................................................................................................... 148 2.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc .................................................................. 150 2.4 Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka ................................................................... 154 2.5 Mozgás ................................................................................................................... 156 5
2.6 Külső világ tevékeny megismerése ....................................................................... 158 2.6.1. A környezet megismerése, védelme ...................................................................... 158 2.6.2. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése .............................................. 161 2.7. Munka jellegű tevékenységek................................................................................ 163 2.7.1. A munka jellegű tevékenységek szervezése .......................................................... 165 2.8 A tevékenységekben megvalósuló tanulás ............................................................ 166 3. Gyermekkép....................................................................................................................... 168 4. Óvodakép ........................................................................................................................... 168 I.
A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Királyegyházai Tagóvoda intézményi bemutatása .. 170
1. Óvodai élet megszervezésének elvei .................................................................................. 170 1.1. Személyi feltételek................................................................................................ 170 1.2. Tárgyi feltételek ..................................................................................................... 170 1.3. Heti rend ................................................................................................................ 171 1.4. A napirend ............................................................................................................ 171 1.5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai .............. 172 1.6. A fejlődés nyomon követése .................................................................................. 174 1.7 Befogadás- Beszoktatás ......................................................................................... 174 1.8. Az óvoda kapcsolat rendszere ............................................................................... 174 2. Az óvodai élet tevékenységformái ..................................................................................... 179 2.1. Játék ...................................................................................................................... 179 2.2. Mesélés, verselés ................................................................................................... 180 2.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc .................................................................. 182 2.4 Rajzolás, mintázás,festés, kézimunka .................................................................... 184 2.5 Mozgás ................................................................................................................... 185 2.6 A külső világ tevékeny megismerése .................................................................... 187 2.7 Munka jellegű tevékenységek............................................................................... 191 2.8 A tevékenységben megvalósuló tanulás ................................................................ 194 3. Egészséges életmód alakítása ............................................................................................. 195 3.1 Környezet higiénés nevelés ................................................................................... 196 3.2 Lelki szükségletek ................................................................................................. 197 3.3 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása terén ............................................ 198 3.4 Az érzelmi nevelés és szocializáció kialakításának megalapozása: ..................... 198 3.5 Feszültségoldó technikák alkalmazása ................................................................. 198 3.6 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása terén ................... 199 3.7 Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés fejlesztésébe 200 3.8 Óvodakép területén ................................................................................................ 200 3.9 Küldetésnyilatkozat területén ................................................................................ 200
6
I.
A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde intézményi bemutatása, bevezető
2008. július, 1-től a Szentlőrinci Kistérséget lefedő integrált oktatási központ jött létre (SZONEK) Az új intézmény fenntartását a Szentlőrinci Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulása vette át. 2013.01.01.- én intézményünk az iskoláktól külön váltan Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde önállóan gazdálkodó intézményként folytatta működését. Szentlőrinci Többcélú Önkormányzati Társulás Fenntartásában, egy intézményi vezetéssel az alábbi szerkezetben: 2013.január 01.-én a Szentlőrinci Kistérségi Társulás Fenntartásába kerültek az Óvodák, önállóan gazdálkodó intézményként egy vezetéssel. Intézményünk: Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Liszt Ferenc Utca 2. lett a székhely, mely 1 telephellyel és 4 tagóvodával rendelkezik. Gazdálkodási és munkaügyi feladatokat Szentlőrinc Város Közös Önkormányzatai Hivatala látja el. 1. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Székhely címe: 7940 Szentlőrinc, Liszt F. u 2. 2. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde. Telephely címe: 7940 Szentlőrinc, Arany János u. 22. 3. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodája Tagóvoda címe: 7682 Bükkösd, Vörösmarty u. 3. 4. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bicsérdi Tagóvodája Tagóvoda címe: Bicsérd, Rózsa u. 29/a 5. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Szabadszentkirályi Tagóvodája Tagóvoda címe: 7951 Szabadszentkirály, Ady E u. 37/a 6. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Királyegyházai Tagóvodája Tagóvoda címe: 7953 Királyegyháza, Petőfi u. 64. Óvodai specialitásaink: - Az iskolára való felkészítés, az egészséges életmód kialakításának igénye. - Gyermekközpontúság érvényesítése. - Szoros szakmai együttműködés az intézmény és tagóvodák, telephely és általános iskolákkal (óvoda – iskola átmenet támogatása). - Zöld óvoda - Környezetvédelem, természetvédelem - Madárbarát óvoda - Referencia intézmény (Szentlőrinc, Bükkösd) - Tehetséggondozás (tehetségműhely működtetése Szentlőrinc, Bükkösd) - Hagyományápolás (Szentlőrinc, Bicsérd) - Cigány kisebbségi etnikai program (Bükkösd, Királyegyháza, Szabadszentkirály). - Német kétnyelvű kisebbségi nevelés (Bükkösd) 7
Szentlőrinc Helyzetelemzés Szentlőrinc Baranya megye nyugati felében levő kb.: 7000 lakosú, Pécs és Szigetvár között fekvő, forgalmas vasúti csomóponttal rendelkező, minden irányból könnyen elérhető kisváros. Az ország egyik legfiatalabb, két évtized alatt megduplázódott lakosú, rohamosan fejlődő városa. Jelenleg Járási Székhely település. A munkaképes korú lakosság kb. 1/3-ad része a szolgáltatásban, kis hányada a mezőgazdaságban dolgozik, az iparban foglalkoztatottak száma azonban egyre csökken. A munkahelyek száma nem tartott lépést a lakosság számának növekedésével, így aránylag magas az „ingázók", illetve a munkanélküliek száma.
Történeti áttekintés Intézményünk, az akkor még a Liszt Ferenc Úti Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 1977ben, a település második óvodájaként létesült 4 óvodai csoporttal. 1980-ban a már a következő évben az emelkedő gyermeklétszám miatt az eredetileg tornaszobának épült helyiségből is csoportszobát kellett kialakítani. 1980-óta intézményünk 5 csoportos óvodaként működik, ahol a csoportok kialakítása a jelentkezők összetétele, igényei alapján szükség szerint történik. 1997. Március 1-től bölcsődei csoportot is működtetünk. Szentlőrinc Város Önkormányzati Testülete – a társult önkormányzatok egyetértésével – 2007. július 1-től Szentlőrinci Oktatási Nevelési Központ (SZONEK) néven összevonta a város oktatásinevelési intézményeit. 2008. július, 1-től a Szentlőrinci kistérséget lefedő integrált oktatási központ jött létre. Az új intézmény fenntartását a Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása vette át. Az önkormányzatok fenntartási és finanszírozási feladatai - az intézményi vagyon megtartása mellett – továbbra is megmaradtak. Ebben a kettős szervezeti egységben működött óvodánk, a Szentlőrinci Liszt Ferenc Utcai Óvoda és Bölcsőde, mint szakmailag önálló intézményegység. 2012.szeptember 01-től összevonásra kerültek Szentlőrinc óvodái. Az Arany János Utcai Óvoda Telephelyünk lett, mely óvodánk Szentlőrinc város és a kistérség közoktatási rendszerének „legidősebb” nevelési intézményegysége, melyet 1901-ben alapított - egy csoporttal - Szentlőrinc Községi Elöljárósága 1985-ben épületbővítéssel 3 óvodai csoportot, új főzőkonyhát, tornaszobát magába foglaló épületszárnyat alakított ki a Nagyközségi Tanács. Az Arany János Utcai Óvoda 1985-re 7 csoportos óvodává fejlődött, közel 200 gyermeket neveltek ebben az időszakban az óvodapedagógusok. A feladatok ellátására az alkalmazotti létszám 32 fő volt. A gyermeklétszám fokozatos csökkenése miatt 2003-ban, majd 2008-ban 1-1 óvodai csoport megszűnt óvodánkban. Óvodánk a település vonzáskörzetéből és a községi társulás településeiből (Kacsóta, Csonkamindszent) is fogadta a gyermekeket. Az Arany János Utcai Óvoda 2007. július 1-től a Szentlőrinci Oktatási Nevelési Központ egyik óvodai intézményegységévé vált. Újabb integrációval 2008. július 1-től a Szentlőrinci Kistérségi Oktatási Nevelési Központ Arany János Utcai Óvoda Intézményegységeként működik nevelési intézményünk. Az óvodáskorú és bölcsődei csoport gyermekei számára a csoportszobák az előírásoknak megfelelően biztosítják a gyermeklétszám elhelyezését. Szép nagy zöld, parkosított környezetként jelenik meg óvodánk udvara, lehetőséget adva a hasznos és célszerű használható játszóudvar funkciónak.
8
Nyugodt, családias, kiegyensúlyozott és biztonságot teremtő légkör fogadja a gyerekeket az óvodánkban. Komplex óvodai foglalkozások keretében nevelő, képességfejlesztő szemléletünkkel a helyi szükségleteket, az óvodánkba járó gyerekeket és családjukat kívánjuk szolgálni. Alapvető törekvésünk az egészséges életmód alakítása, a gyermekek testi fejlődésének segítése, a rendszeres mozgástevékenység biztosítása, amelyhez óvodánk feltételei adottak. Programunk a gyermekek természetes megnyilvánulásaira, egyéni és életkori sajátosságaira építve tudatosan átörökíti, közvetíti az örök emberi értéket. Ebben a folyamatban kiinduló pontnak tekintjük a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat. Pedagógiai Programunkban, a székhely intézményben Liszt Ferenc u.2 kiemelt feladat-ként jelenik meg a néphagyományok megismerése, ápolása, jeles napok ünnepei. Programunk hitvallása: meggyőződésünk, hogy az óvodáskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy a népi hagyományokat megismerje, ezekről pozitív élményeket szerezzen, és hiteles mintákat kapjon. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek minél több alkalmuk legyen az élményszerű megismerésre, alkotó részvételre, hogy az érzékelésen, észlelésen, érzelmi nevelésen keresztül jussanak el nemzeti értékeink és a néphagyományok megismeréséhez. Óvodánk hagyományos ünnepei, rendezvényei cselekvő, tevékeny részvételt biztosítanak, és maradandó élményt nyújtanak gyermekeink számára. Egy óvodai csoportszobában SOMADRIN gyógyító légtisztító klímaoldat párologtatása szolgálja a gyermekek légúti egészség megőrzését. Telephelyünkön az Arany János utca 22. kiemelt feladat a környezet védelmére és a természet szeretetére nevelés. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása a környezettudatos magatartás megalapozása.
A gyermekek szociokulturális jellemzői Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Szentlőrinc A gyermekek összetétele rendkívül heterogén. Megtalálhatóak a kedvező otthoni körülmények között élő gyermekek ugyanúgy, mint a hátrányos helyzetűek. A szülők kisebb hányada középiskolai és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Rendezett családi környezetből, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, csonka családokból és ingerszegény környezetből is kerülnek intézményünkbe gyermekek. A család, nevelő szerepe egyre inkább háttérbe kerül, egyre több a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő gyermek. Növekszik azon gyermekek száma, akiknél naponta tapasztalható a szabályok nélküli, megengedő családi nevelés. Királyegyházai Tagóvoda: Az óvodánkba jelentkező gyermekek tükrözik a falusi népesség sokszínű rétegződését. Tapasztaljuk, hogy a családokkal, a családokon belül a gyermekeknek életkörülményei mennyire befolyásolóan alakítják óvodai nevelésünket a technikai fejlődése, a családszerkezetek változásai, élményforrások csökkenése, megélhetési problémák, munkanélküliség, a családi klímában fellelhető frusztráció.
9
Sumonyból, Gyöngyfáról érkező gyerekek általában nagyon rossz állagú, komfort nélküli körülmények között élnek. A családok légköre egyre kevésbé nyugodt, harmonikus, inkább zaklatott életvitel a jellemző. Az anyák kevés hányada dolgozik. A segélyre szorulók aránya számottevő oka az alacsony kereset valamint a munkanélküliség. A szülők többsége szakmunkás, kevés az érettségizett, ugrásszerűen emelkedik a 8 osztályt végzettek száma. Diplomás ritka. A családok anyagi helyzete a települések között eltérést mutat, míg a Királyegyházáról érkező gyerekek körülményei, anyagi helyzete jobb, Sumonyból, Gyöngyfáról érkező gyermekek közül a többség nagyon nehéz körülmények közül érkezik többen a mély szegénységből. Nagyon kevés családban töltik együtt a szülők a gyerekekkel a szabadidejüket. A gyerekek szabadidejükben a ház körül szabadon játszanak. A család érzelmi életében a nő a meghatározó személy gyakori a nevelési problémával küzdő gyermek. Az előzőkben feltárt okok miatt nagy a felelősségünk a családi neveléssel kapcsolatban, hiszen a családi nevelés hagyománymegtartó hatása megingott. A szülők nagyrészt maguk sem hagyományosan nevelkedtek, és nem tudják maradéktalanul betölteni az ehhez szükséges szerepkört, ezért az intézmények felé fordulnak fokozott igényükkel, aminek csak közösen lehet eleget tenni. Egyértelmű tendencia a családok elvárása az óvodával szemben, melyben a gyerekek neveltségi szintjét a szülő fontosnak tartja, de az ehhez szükséges teendőket nem kívánja igazán visszavinni a családi élet falai közé. Bükkösdi Tagóvoda: Biztosítjuk a településpolitikai célkitűzések egészségügyi, szociális és kulturális téren való érvényesítését annak érdekében, hogy egészséges körülmények között a szociális hátrányok csökkentése mellett értékeket közvetítsünk. Lakóhelyünket, Bükkösdöt különlegesen szép természeti adottságai, történelmi, kulturális emlékei, a település rendezett környezete minden korosztály számára vonzóvá teszi. Megközelítése közúton és vasúton is elérhető. A lakosság foglalkoztatási szintje, annak belső szerkezete nem stabil. A negatív előjelű társadalmi változások, a nagyfokú munkanélküliség, az elszegényedés hatásai érezhetőek a településünkön élők körében is, mindezen befolyásoló tényezők hatással vannak a családok, benne a gyermekek életére is. Pénzforrást a családok számára többnyire a gyermekneveléssel összefüggő jövedelmek, kiegészítő, nem rendszeres, alkalmi munkák, támogatások, segélyek jelentenek A gyermeknevelési szokásokban gyakran megfigyelhető a következetlenség, a tartós érzelmi melegség, az időbeosztás teljes hiánya, szokás és értékrendbeli különbségek. Az alacsony iskolázottság gyakori hátráltató tényező. Szabadszentkirályi tagóvoda A gyermekek nevelése 2 vegyes életkorú csoportban történik, ahol lehetőséget biztosítunk a testvérek és ismerős gyermekek együtt nevelésére. Jól felszerelt csoportszobák és tágas tornaterem, áll a gyermekek rendelkezésére. A jelenlegi gyermeklétszám 40 fő. Óvodánkba Szabadszentkirály, Gerde, Pécsbagota, Velény községek közigazgatási területéről érkeznek gyermekek, akik szociális és műveltségi területen egyaránt nagy eltérést mutató családokból indulnak. Az óvodába járó gyermekek 40%-a a cigány népességhez tartozó. Igen magas a hátrányos helyzetű (80%) és a halmozottan hátrányos helyzetű (35%) gyermekek aránya. A legjellemzőbb a 3 vagy több gyermeket nevelő, de előfordul az 1, 2 gyermeket nevelő család is. 10
A szülők iskolai végzettségére a 8 általános és a szakmunkás végzettség a legjellemzőbb, kisebb arányban a középiskolai és főiskolai végzettség. A családok többsége szerény anyagi körülmények között él, igen magas a munkanélküliek aránya. Bicsérdi tagóvoda Az óvoda 2010. óta teljesen felújított épületben működik, eszköz ellátottsága megfelelő, fejlesztése folyamatos. A gyermekek azonos szociokulturális háttérből érkeznek, rendezett családi környezetből. Kiemelt feladatunknak tekintjük a környezetvédelmet, hagyományápolást. A gyerekek nagyon változatos családból érkeznek, a három településről, Boda, Zók és Bicsérd. Szülők iskolai végzettsége változatos megosztást mutat, a 8 általános iskolai végzettségtől a diplomával rendelkező szülőkig. 1.1. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális nevelő-személyiségfejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltétele. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv: - a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; - a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; - az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: - a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. - a testi, a szociális és az értelmi, érzelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról. - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra. - tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. - A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az ön azonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. - A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. 11
Szeretetteljes, gyermekközpontú, családias légkör, a biztonságos, esztétikus környezet kialakítása adja gyermekeink életterét, ahol a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására és az esélyegyenlőség megteremtésére törekszünk. A kiemelkedő képességű, a szociálisan hátrányos helyzetű, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, kapjanak lehetőséget az egyéni fejlődési ütemükhöz mért differenciált fejlesztéshez. Biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Az óvodai nevelés során – a kiemelt figyelmet igénylő gyermek – gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. Az etnikai kisebbségi nevelés során valósuljon meg a társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése. A pedagógiai tapintat elemeinek érvényesítése a gyakorlatban: a gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása, a családtagok elfogadása, és feléjük szakmai alázattal való közeledés. Partnereinkkel együtt kívánjuk a valódi értékeket megtalálni, és közvetíteni környezetünk, és gyermekeink felé.
1.2.Gyermekkép Gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik. Biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az emberi jogok, a gyermekeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés biztosítása. A gyermeket, - mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Gyermekképünk elvei szoros összefüggésben állnak óvodaképünk tartalmával és elveivel. A tevékeny mindennapok hatására, a gyermekek testileg, lelkileg fejlett, egészséges, harmonikus, önálló és együttműködő gyermekké váljanak, életkoruknak megfelelő ismerettel rendelkezzenek, akik tisztelik és elfogadják társaikat, ismerik, szeretik, védik környezetüket, a természetet. Olyan gyermeki magatartás kialakítását kívánjuk elősegíteni, amelynek lényeges eleme, majd felnőtté váláskor is - nemzeti értékeink megbecsülése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különleges bánásmóddal, befogadó –inkluzív pedagógiai szemléletű környezetben és nyitott intézményi rendszerben éljenek, fejlődjenek.
12
1.3.Alapelvek, értékek, célkitűzések -
-
-
-
Nyugodt, derűs, biztonságos légkörben, az óvodába járó gyermekek harmonikusan, sokoldalúan fejlődjenek. A gyermekek és a természet közötti szoros kapcsolat, a pozitív érzelmi viszony kialakítása során váljon belső igényükké a természetet óvó-védő magatartás, valamint nemzeti identitás tudatuk megalapozásának elmélyítése, a környezetükben jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagukat értékelni tudó, másokat elfogadó és együttműködő gyermeki tulajdonságokkal rendelkezzenek, a hagyományokat tisztelő emberré váljanak Alkalmazott pedagógiát, eszközöket, módszereket a gyermekek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. A gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlődése, kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására. A gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása és megerősítése, mindenkor és minden helyzetben a gyermekek érdekeinek figyelembe vétele.
2. Az óvodai nevelés feladatai
2.1.
Az egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Kiemelt célja: A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása Az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése, a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Feladatok: - A gyermek edzettségének, fokozott mozgásigényének kielégítése, a mindennapos szabad mozgás biztosítása. - Helyes testápolási, öltözési, étkezési, pihenési szokások kialakítása. - A betegségmegelőzési és egészség-megőrzési szokásainak alakítása. - Az egészséges fejlődéshez szükséges környezet biztosítása. - Olyan magatartásforma kialakítását kezdjük el az óvodában, amely a bioszféra állapotával (föld, víz, levegő) és az emberi környezettel kapcsolatos tájékozottság kialakítására törekszik, a környezet iránti érzékenységre nevelésben, a későbbiekben pedig a tudatos felelősségvállalásban teljesedik ki. - A családdal együtt a gyermekek egészséges életritmusának kialakítása, személyiségfejlődésének elősegítése.
13
-
-
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetén – megfelelő szakember bevonásaóvodapedagógus és szülő együttműködésével a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása. Bensőséges gyermek, óvodapedagógus, gyermek, dajka kapcsolat kialakítása. A gondozási tevékenységeknél a gyermek intim szférájának biztosítása. A kialakított szokás és szabály rendszer betartásának figyelemmel kísérése, reális, a gyermek egyéni fejlődéséhez viszonyított, fejlesztő értékelés. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását 2.2.
Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása
Kiemelt célja: - A gyermek egyéni képességeinek, érdekeinek, személyiségének kibontakoztatása, érzelmi biztonságot nyújtó környezetben. - Eltérő életmód, kultúra, szokásrendszer kölcsönös elfogadása, családdal történő együttműködés keretében. - Váljék igényükké a csoporttal való együttműködés, de a gyermeki szükségleteknek, igényeknek megfelelően az egyedül való tevékenykedés is biztosított legyen. - Esélyteremtés a migráns gyermekek számára. - Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. Feladatok: - Az óvodáskorú gyermek, jellemző sajátossága az érzelmi motiváltság, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság és derűs légkör vegye körül. - A rendszeres, érzelmekben gazdag beszélgetések, tevékenységek óvodapedagógusgyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot és az óvoda valamennyi alkalmazottjával pozitív attitűd, érzelmi állapot jellemezze. Érvényesüljön a kapcsolatokban a nyitottság, a szeretetteljes magatartás. Modellértékű legyen az óvodapedagógus, a dajka és valamennyi alkalmazott pozitív példaadása a helyes kommunikációjában és viselkedésében. - Alakuljon ki és erősödjön az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, pontosság, szorgalom, önfegyelem, kitartás, igazságosság és igazmondás tulajdonsága. - Környezettudatos viselkedés és magatartásminták alakítása. - Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése.
14
-
-
-
-
-
A spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe. Állandó értékrend megteremtése. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. Óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
2.3.
Az anyanyelvi nevelés, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel –az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Kiemelt célja: - Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása, mintaadással, mely az óvodai nevelő tevékenység, egészében jelen van. - Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása és ösztönzése. - A gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése.
15
Feladatok: - A változatos tevékenységek biztosítása, anyanyelv, kommunikáció, az értelmi képességek: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás fejlesztése. - A gyermek érdeklődésének sokoldalú felkeltése, a tevékenykedés és a szóbeliség összekapcsolása. - Az óvoda inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. - Teremtsük meg annak a feltételét, hogy minden gyermek a maga ütemében, igényi és képességei alapján fejlődhessen. - A migráns gyermekek egyéni fejlesztése, a magyar nyelv megismertetése, alkalmazása. - Sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, melyek későbbiekben élményként előhívható. - Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. - Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
3. Az óvodai élet megszervezésének elvei
3.1.
Személyi feltételek
A nevelő munkát az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus végzi. Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja, hatékony együttműködés jellemzi munkájukat. Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak, nevelő-, gondozó munkáját az óvoda értékeivel, elveivel összhangban a gyermek mindenekfelett álló érdekének érvényesítését szem előtt tartva végzik csak annyi segítséget nyújtva a gyermekek számára, amennyi feltétlenül szükséges feladataik önálló elvégzéséhez. - az óvodapedagógus és a nevelő munkát segítő dajka viselkedése modell értékű kell, hogy legyen a gyermekek számára - a migráns gyermekeket is nevelő óvodákban a dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. - az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának új tartalommal való megtöltésére, - a céltudatos, tervezett, hatékony gondozó-, nevelőmunka. - a nevelési színterek – család, óvoda – folytonos nevelő hatásának érvényesítésére. - a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli - a nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit (Bükkösd Tagóvoda)
16
-
Elvárásaink az óvodapedagógus felé: Szakmai tudása, nevelői attitűdje garancia a program által megkívánt, megváltozott pedagógiai szemlélet közvetítésére. Aki elfogadja azt, hogy az óvodáskorú gyermek érzelmileg motiváltan alkalmazkodik a környezetéhez, és erre óvodapedagógusként tudatosan épít. Elfogadja azt is, hogy a gyermekeknél az érési különbség nemcsak testi és intellektuális téren mutatkozik meg, hanem a szociális érettség vonatkozásában is. Aki módszertani kultúrájának gazdag választékát tudja alkalmazni a szociális és egyéni nevelés során, segítve ezzel a gyermeket a szociális személyiséggé válás folyamatában. Aki segíti a gyermeket abban, hogy személyiségfejlődésében óvodás évei alatt olyan változás következzen be, aminek következtében a dackorszakból eljuthasson olyan szintre, mely alkalmassá teszi őt az iskolai feladatok teljesítésére. Aki megérti és ellensúlyozza a családi környezetből eredő kedvezőtlen, fejlődés gátló tényezőket, és adott esetben tudatosan alkalmazza azokat a nevelői ráhatásokat, amelyek segítik a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség, aktivitás kibontakozását.
Elvárásaink a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak felé: - legyen rugalmas, nyitott váratlan helyzetekre, mobilizálható, aktivizálható, aki pozitív életszemlélettel rendelkezik; - magatartása szeretetteljes, türelmes, halk, modellértékű; - folyamatosan segítse az óvodapedagógusok irányítása mellett a helyes szokások alakítását / játék, viselkedés, gondozás, étkezés, munka./; - ismerje az adott csoport szokás-szabályrendszerét, az óvodapedagógussal közösen alakítsák azt; - vegyen részt olyan továbbképzésen, mely során bővülnek kompetenciái; - vegye figyelembe az egészséges életmód területén a gyermekek egyéni fejlettségét; - biztosítsa a higiénés feltételeket az óvoda külső és belső tereiben;
3.2 Tárgyi feltételek A gyermekek életkorának, szükségleteinek megfelelő környezettel biztosítjuk a gyermekek kényelmét, egészségük megőrzését, fejlődését a változó testméret figyelembe vételével. A gyermekek egészséges környezetének kialakításánál figyelembe vesszük: mozgás- és játékigényük kielégítését. Természetes anyagok veszik őket körül harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal. Az eszközök a gyermekek által jól elérhető helyen vannak és a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálják. A szülők fogadására a nevelői szobában előre egyeztetett időpontban lehetőséget biztosítunk. Az óvoda dolgozóinak megfelelő munkakörnyezetet biztosítunk. A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben szereplő eszközök rendelkezésünkre állnak, ezek pótlása a költségvetési és alapítványi bevételből történik.
17
4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Az óvodai életbe érkező gyermekek szociokulturális hátterét föltárva megkülönböztetett figyelemmel fordulunk feléjük. Alapvető szükségleteinek, szokás és szabályrendszerének megismertetése, elfogadtatása és belső igényének beépülése. Elfogadjuk, hogy a csoportjainkba járó gyerekek nagyon sokfélék. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy mindezeket a gyerekeket megszólítsuk, hatékonnyá, „éppen neki” megfelelővé tegyük az óvodát. Minden gyereknek – függetlenül adottságaitól, szociális környezetétől, esetleg sérülésétől – szüksége van a biztonságot nyújtó, szorongásmentes környezetre, ahol figyelembe veszik életkori és egyéni jellemzőit, szeretik és elfogadják. Feladataink: - gyógypedagógus (szükség szerint enyhe értelmi fogyatékos, hallássérült, beszédfogyatékos, mozgásfogyatékos gyermekek ellátására jogosult) - utazó gyógypedagógusi szolgálat igénybevételével, - Anamnézis felvétele - kiemelt jelentőségű a szülői-, gyermeki közösség befogadó attitűdjének kialakítása, fejlesztése (szülői értekezleten, közös programok szervezésével, családlátogatás, egyéni beszélgetések), - fejlesztő pedagógus segítsége a Családsegítő szolgálat, Járási Szakértői Bizottság, orvos, védőnő révén, - Az óvoda programjaival és rendezvényével szociókultúrlis hátrányok kompenzálása. - Civil szervezetek, alapítványok, máltai szeretetszolgálattal való kapcsolattartás. - folyamatos kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel, a gyermek együttnevelésében részt vevő szakemberekkel. Együttműködünk a gyógypedagógusokkal, a Pedagógiai Szakszolgálattal (tanácsadás, konzultáció, esetmegbeszélés. 5. Hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének programja Célja: A hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése, esélyegyenlőség biztosítása. Óvodapedagógus feladatai: - A gyermekről és szociális hátterükről információ gyűjtése. - A gyermek érdeklődési körét tárjuk fel. - Egyéni szükségletek figyelembe vétele és annak fejlesztése: o Motoros mozgászavar (túlzottan aktív vagy gátolt). o Nagymozgásos ügyetlenség (járás, futás). o Finommotorika elmaradás (kéz, ujj, száj). o Mozgások tervezésének zavara (labda elkapás). o Bizonytalan lateriális dominancia. o Test-séma zavarok (térben, síkban nem tud tájékozódni). o Szem-kéz, szem-láb koordináció zavar. o Percepciós zavar (érzékszervekkel észlelés, egyensúly). o Térbeli tájékozódás zavara. Alak-háttér, alakállandóság zavara. o Szeriális készség gyengesége (inger együtteseknek sorba rendezése – délelőtt- délután). o Beszéd képességnek zavara. o Koncentrációs nehézségek. o Beszédzavarok 18
-
Anamnézis, személyiséglap készítése. Fejlesztési terv készítése. Megfigyelés, beszélgetés. Segítségadás a differenciálás folyamatában (fejlesztő játékban). Értékelés (a gyermek önmagához mért fejlődése alapján).
A differenciálás formái: - Prevenciós fejlesztés (a gyermek életkori, érési sajátosságainak megismerése alapján). - Korrekció (viselkedés és teljesítménybeli lemaradások fejlesztése). A differenciálás eszközei, lehetőségei: - Szerepjáték. - Bábozás. - Kézműves tevékenység. - Építő játék. - Beszédfejlesztő játékok. - Érzékelést, észlelést fejlesztő játékok. Ezek megvalósításához az intézmény óvodáiban heti rendszerességgel segítséget nyújt: - Fejlesztő pedagógus. - Logopédus. - Gyógypedagógus. Az intézmény óvodáit segítő szervezetek: - Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata. - Baranya Megyei Pedagógiai Intézet - Járási és Megyei Szakértői Bizottság. 5.1. Intézmény Integrációs ProgramjaA Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, a gyermekek egyéni fejlesztése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek öt éves korukra jelentősen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás okai lehetnek: - a szülők korlátozott erőforrásai, - a megélhetési nehézségek, okozta terheltség, - az otthoni környezet hiányosságai. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a szociális hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatók. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van.
19
Kiemelt területek: 1. Szervezési feladatok: - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása, a beóvodázási programért felelős személy, vagy team kijelölése). - Integrációt elősegítő csoportalakítás (olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztását). - Az igazolatlan mulasztások minimalizálása. - A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása. 2. Nevelőtestület együttműködése (rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével, esetmegbeszélések, hospitálások) 3. A pedagógiai munka kiemelt területei: - Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés (részletes anamnézis). - Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése). - Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés). - Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás). - Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése. - Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei). 4. A gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka: - Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi – fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia – vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése. - Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok). - Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése, kirándulások szervezése, rendezvények látogatása). - A szociális ellátórendszerrel való együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában). 5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel: - Gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása). - Védőnői hálózattal (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás). - Szakmai szolgáltatókkal (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása). - Cigány kisebbségi önkormányzatokkal, illetve civil szervezetekkel (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés
20
6. Óvoda-iskola átmenet támogatása - Az iskolára való alkalmasság elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása). - Az óvoda-iskola átmenetet segítő program kidolgozása. - A gyerekek fejlődésének nyomon követése legalább az általános iskola első évében. A program célja: A program célja az óvoda-iskola átmenet segítése, egymásra épülő közös tevékenységi rendszer kiépítésével, amely a néphagyományok felelevenítésére, közösségi élményekre, a személyes kapcsolatra alapozva segíti a képességek, készségek fejlesztését. Iskolaérettségi vizsgálat előkészítése, gyermekek mérése, szükség esetén szakaember segítségének igénybe vétel
6. Gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az egyéni bánásmód és a differenciált nevelés alapelveit követve biztosítjuk az inspiráló, példamutató, biztonságos környezetet, hogy kialakuljon bennük az egymás elfogadására való érzékenység. Gondoskodunk speciális fejlesztő, és a mindennapi tevékenységeket segítő eszközökről, Olyan játékeszközök biztosítása mely elősegíti a hátrányok kompenzálását. Óvodai nevelésük során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése. Óvodapedagógus és dajka empatikus és odafigyelő nevelése elősegíti az esélyegyenlőség megvalósulását. A felnőtt – gyermek és a gyermek – gyermek kapcsolatban tükröződjék a megértés, az elfogadás légköre, szeretetteljes megnyilvánulásokkal ötvözve. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése, egyéni fejlődési ütem nyomon követése, egyéni fejlesztési tervekkel történik. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő részképességek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazásával Ösztönözzük a gyereket, de hagyjuk egyéni tempójában haladni.
21
7. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység 7.1 Célok Az óvodai gyermekvédelem célja, hogy segítséget nyújtson a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez. Azoknak a körülményeknek az évenkénti feltárása, amelyek az óvodások családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik, a következők: - nevelési hiányosságok, - testi-lelki bántalmazás, - erkölcstelen családi környezet, - italozó szülők, - bűnöző családi környezet, - rossz lakásviszonyok, - egészségügyi okok, - megromlott családi kapcsolatok, - anyagi okok. 7.2 -
-
-
-
Feladatok
A legfontosabb teendők kiindulópontja a felderítés. A felderítésnek alapfeltétele, hogy az óvodapedagógus ismerje a gyermek személyiségét, családi hátterét, környezetét, baráti és kortárs kapcsolatait (környezettanulmány készítésével). A felderítés utáni következő szakasza a gyermekvédelmi munkának: a jelzés. A gyermekvédelemi munkánk hatékonyságát elősegítő tevékenységek: o Rendszeres családlátogatás a gyermekvédelmi felelőssel. o Szülői értekezlet, fogadóóra (egyéni problémák megbeszélése). o Tanácsadás szülőknek szakember segítségével. o Egyénre szóló tervezés, fejlődés nyomon követése, személyiséglapok folyamatos vezetése. Gyermeki és szülői jogok érvényesítési módjainak megismertetése. A családok anyagi helyzetének ismeretében javaslatot teszünk a különböző szociális támogatásokhoz való hozzájutáshoz. Rendszeres egészségügyi vizsgálatok feltételeinek biztosítása. A gyermekek óvodalátogatásának folyamatos figyelemmel kísérése, kiemelten az 5 éven felüli és a szociálisan hátrányos helyzetű, gyermekek esetében. (Ezen gyermekek feltárása a települési népesség-nyilvántartók és a védőnők segítségével.) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kötelező felvétele az óvodába, jelenlétük figyelemmel kísérése. Folyamatos, kooperatív együttműködés a Szakértői Bizottsággal (korai gondozás, pszichológiai gondozás), Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Rászoruló gyermekek esetében a gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése, intézményi étkeztetésben a megfelelő kedvezmény biztosítása. A nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek nevelésének folyamatos figyelemmel kísérése.
22
7.3
Követelmények a gyermekvédelmi munkával kapcsolatban
A család tiszteletben tartása. A családi nevelés pozitívumainak erősítése. A gyermek iránti felelősség ébrentartása. Tapintatos személyes kapcsolat kialakítása azon családokkal, akik segítséget kérnek, vagy láthatóan segítségre szorulnak. A titoktartási kötelezettség minden, családot érintő kérdésben való érvényesítése.
8. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése Az a gyermek, aki egy érzelmileg biztonságos, őszinte környezetben új ismereteket tud szerezni és feldolgozni, és akinek tiszteletben tartják az egyéniségét, az meg fogja ismerni magát és tudni fogja mik az erősségei, mivel szeret foglalkozni. Látja a különbséget saját maga és a többiek között és tudni fogja ki miben más. Megismeri, megérti és elfogadja a többi gyermeket is. 8.1
A különleges bánásmódot igénylő gyermek fejlesztése
Az egyéni bánásmód elvét alkalmazva fejlesztjük az - egyéni fejlesztési mutatók- figyelembe vételével a szükséges szakember bevonásával. 8.1.1. Sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése Óvodáinkba kizárólag az integráltan nevelhető gyermekek ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítjuk. Gyógypedagógiai ellátást igénylő gyermekekhez, szakemberekkel kötött szerződéssel biztosítjuk a szakszerű ellátást. A Járási Szakértői Bizottság biztosítja a logopédiai és a fejlesztő pedagógusi ellátást korlátozott mértékben. A sajátos nevelést igénylő gyermekek harmonikus személyiségfejlődését, annak eredményeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságot elfogadó környezettel segítjük. A gyermekek iránti elvárást a sérülés jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. A gyermekek személyiségfejlesztésénél a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk, nagyobb mértékű differenciálással, a szokásostól eltérő eljárások, sérülés specifikus módszerek és eszközök alkalmazásával. A fejlesztést, a rövidtávú célok kitűzését, a lehetőségek meghatározását minden esetben „gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai” komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. A nevelés célja: - a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangjának megteremtése, - a nevelés-fejlesztésben az optimális terhelhetőség megállapítása, - a fejlesztés a megfelelő területeken valósuljon meg, - az elvárások igazodjanak a fejlődés lehetséges és valóságos üteméhez, - a fejlesztő célú programok váljanak a napi nevelő-fejlesztő tevékenység tartalmi részévé.
23
Általános elvek: - a gyermekek iránti elvárást a sajátos nevelési igény jellege és mértéke határozza meg, - a gyermek terhelhetőségét biológiai-fiziológiai állapotának ismeretében határozzuk meg, - a sajátos nevelési igényű gyermekek bármely területen kiemelkedő teljesítményre is képesek lehetnek, ennek felismerése és gondozása, fejlesztése kiemelten kezelendő, - a sajátos nevelési igény esetén indokolt lehet speciális segédeszköz használata, melynek elfogadtatása és azok következetes használata a nevelésben folyamatos feladat, - a fejlesztés rövid és középtávú céljai minden esetben pszichológiai képességmérés, állapotmérés, a fejlettségi szint és a szociális adaptáció követése alapján, egyéni fejlesztési tervben meghatározva, speciális módszerek és eszközök használatával határozhatók meg, - szükséges lehet az óvodai környezet speciális kialakítása és a speciális módszerek alkalmazásához képzett szakember igénybevétele, vagy annak iránymutatásai alapján történő nevelés, fejlesztés. Nevelési alapelvek: - Óvodáink nevelőtestületeinek, teljes alkalmazotti körének és partnereinek részvételével teremtjük meg a szeretetteljes óvodai légkört, melyben a gyermekeket megbecsülés és szeretet övezi. - Nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkört teremtünk a nevelés-fejlesztéshez. - A másság elfogadásában és elfogadtatásában az óvodai dolgozók példát mutatnak a szülőknek és a gyermekeknek. - A gyermekek személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett végezzük nevelő, személyiségfejlesztő tevékenységünket az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. - Nevelőmunkánk folyamatában prioritást élvez az óvodapedagógusok és alkalmazottak toleráns és elfogadó magatartása, az egyedi, másfajta értékek pozitív irányú megközelítésének érvényesülése, az inkluzív pedagógia alkalmazása. - A megértő, együtt érző, elfogadó és segítőkész gyermekszeretet a nevelés-fejlesztés minden területén jellemző óvodáink dolgozóinak emberi attitűdjére. - Az óvodapedagógusok önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel folyamatosan törekszenek szakmai tudásuk elmélyítésére és megújítására a gyermekek fejlesztése érdekében. - Egységes, közösen kialakított értékrend és normarend szellemében végezzük pedagógiai munkánkat.
8.1.1.1. Sajátos nevelésű igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységek Elfogadjuk, hogy a csoportjainkba járó gyerekek nagyon sokfélék. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy mindezeket a gyerekeket megszólítsuk, hatékonnyá, „éppen neki” megfelelővé tegyük az óvodát. Minden gyereknek – függetlenül adottságaitól, szociális környezetétől, esetleg sérülésétől – szüksége van a biztonságot nyújtó, szorongásmentes környezetre, ahol figyelembe veszik életkori és egyéni jellemzőit, szeretik és elfogadják.
24
8.1.1.2.Testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek fejlesztése A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke, területe. Az óvodai nevelés során a fejlesztés területei: -
A speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása. Tágabb, szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése. Életkornak megfelelő tapasztalatok megszerzése. A tanult mozgás alkalmaztatása. Akadálymentes közlekedés biztosítása. Mozgáshoz szükséges eszközök biztosítása (pl. lejtő, kapaszkodó). Önállóságra nevelés. Óvodai foglalkozások körébe épített mozgásnevelés. A napirend egészét átszövő mozgáskorrekciós helyzetek alkalmazása. Speciális fejlesztés.
8.1.1.3. Látássérült gyermek fejlesztése A látássérült gyermekek közül (vakok, alig látók és gyengén látók) intézményünk a gyengén látó gyermekek nevelését látja el. Szülő kérésére és szakszolgálat együttes ajánlásával más esetekben is fogadunk látássérült gyermekeket. Az óvodai nevelés során a fejlesztés területei: -
A látási kontroll hiányosságainak korrigálása minden látássérült gyermeknél, a fizikai terhelhetőségük figyelembevételével. A közösséghez való alkalmazkodás, viselkedési formák megtanulása, gyakorlása. Közösség előtti szereplés. Önkiszolgálás megtanítása. Tárgyak és helyük megismerése. Rendszeretet, higiénia, különösen a szem és a kéz tisztántartása. Testtartási hibák megelőzése, helyes testtartás megtanítása. A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. Finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, írás előkészítése.
Gyengén- és alig látó gyermekeknél még: - Látás-, mozgáskoordináció fejlesztése: finom-, és nagymozgások esetében egyaránt. - Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben. - Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával.
25
8.1.1.4. Hallássérült gyermek fejlesztése A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A hallássérült gyermekek közül (súlyos fokban hallássérült- siket gyermekek, enyhe fokban hallássérült- nagyothalló gyermekek, hallásukat műtéti úton helyreállított hallássérült gyermekek) intézményünk a nagyothalló és a helyreállított hallású gyermekek nevelését látja el. Szülő kérésére és szakszolgálat együttes ajánlásával más esetekben is fogadunk hallássérült gyermekeket integrált nevelésben részesítve őket. a.) A súlyos fokban hallássérült, siket gyermek: Az óvodai nevelés során a fejlesztés területei: -
A hallás fejlesztése. A hangos beszéd aktív használatának építése. Hang megnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. A gyermek kommunikációs próbálkozásainak megértése. Kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése. Alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása. Aktív nyelvhasználat építése. Beszédértés, szókincs, szájról olvasási készség, érthető kiejtésre nevelés fejlesztése. Grafomotoros készségfejlesztés.
b.) Az enyhe fokban hallássérült, nagyothalló gyermek: Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. Az óvodai nevelés során a fejlesztés területei: -
A nyelvi kommunikáció megindítása. A kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése. Beszédértés, szókincs fejlesztése. A nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása. Családi-szociális háttér bekapcsolása a kommunikációfejlesztés rendszerébe.
c.) A hallásukat műtéti úton helyreállított hallássérült gyermek: Fizikai értelemben ép hallásúak. Az óvodai nevelés során a fejlesztés területei: -
Fejlesztésük megegyezik a hallók beszédfejlesztésével.
26
d.) A halmozottan fogyatékos hallássérült óvodáskorú gyermek (fogyatékosság például: testi, érzékszervi, értelmi vagy a pszichés fejlődés zavara): Az óvodai nevelés során a fejlesztés területei: A velük való foglalkozás döntően a szurdopedagógia és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációjával, egyéni fejlesztési terv alapján történik. Fejlesztésüket eredményesen egyéni vagy kiscsoportos formában lehet megvalósítani. 8.1.1.5.Értelmi fogyatékos gyermek fejlesztése a.) Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek: Az óvodai nevelés során a fejlesztés területei: - Nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. - Spontán tanulás. - Társakkal való együttműködés. - Sokoldalú élményszerzés a kortárscsoportban. - Folyamatos gyógypedagógiai megsegítés. b.) A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek: Az óvodai nevelés során a fejlesztés területei: - Az alapmozgások fejlesztése, kialakítása. - Minimális kontaktus, nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése. - Beszédmegértés, beszédindítás fejlesztése, aktív szókincs bővítése. - Az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása. - Az adekvát játékhasználat elsajátítása, kognitív funkciók fejlesztése. c.) A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek: Az óvodai nevelés során a fejlesztés területei: - A fejlesztés az anyanyelvi nevelést központba állító, az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó nevelési környezetben valósulhat meg. d.) Az autista, autisztikus gyermek: Az autizmus lényege a társas viselkedés, a kommunikációs, és a sajátos gondolkodási képességek károsodása, amely viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az óvodai nevelés során a fejlesztés területei: - Kommunikációs eszköztár fejlesztése. - A szociális interakció fejlesztése a kölcsönösséget igénylő társas helyzetekben. - Viselkedési problémák, és gondolkodási készségek terápiája. - Korai elemi készségek kialakítása: szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás.
27
8.1.2
Beilleszkedési, tanulás, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek fejlesztése
A gyermek egyéni fejlődési ütemének és szükségleteihez való igazodás a pedagógiai folyamatunkban. Teljes személyiség fejlesztése, megfelelő szakemberek bevonásával. Tudatos tervszerű nevelőmunkát az egyéni fejlesztési tervek elkészítésével és folyamatos értékeléssel érjük el. Esélyek biztosítására és a gyermekek iránti kitüntetett figyelemre nagy hangsúlyt fektetünk nevelő munkánk során. A gyermekek fejlesztése változatos programokat, tevékenységeket igényel, melynek kínálata biztosított óvodánkba. Élménypedagógia eszközeivel és módszereivel tesszük változatossá a gyermekek napi tevékenységeit. Programelemeinket a gyermek mindenekfelett álló érdekéhez és szükségleteihez igazítottan, a különböző fejlettségi szinteket figyelembe véve dolgoztuk ki. Ennek érdekében egy-egy témához kapcsolódóan az élménypedagógia hatásaira építve többféle párhuzamos tevékenységet ajánlunk fel a gyermekeknek. 8.1.3.
Kiemelten tehetséges gyermek fejlesztése
Tehetségnevelésünk legfontosabb módszertani kérdései: 1. A tehetség felismerése 2. A tehetség azon oldalának megtalálása és kellő segítése, amelyben a tehetségígéretnek mutatkozó gyermek az átlagnál jobb teljesítményt nyújthat. 3. Családdal való kapcsolattartás 4. A tehetséges gyermeknek a játékra a természetes fejlődére éppúgy szüksége van, mint bármely más gyermeknek. Tehetséges gyermek fejlesztésére irányuló feladatok: -
-
-
Megfigyelési eredmények alapján, egyéni fejlesztési tervet készítünk. Egyéni fejlődési ütem rögzítése a gyermek fejlődését, nyomon követő dokumentumba. A kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezése, komplex személyiségfejlesztése, gondozása. A tehetséges gyerek gyenge oldalának erősítése, erős oldalának fejlesztése. A már meglévő vizuális kultúra fejlesztése különböző felkínált technikák, művészeti ágak által. Változatos, színes, differenciált témákat, technikákat ajánlunk fel a gyerekek számára más művészi területekkel - pl. zene, mozgás, drámajáték - való komplexitásra törekvéssel. Lehetőséget biztosítunk a műhelymunkák során a gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezésének, a kreativitás kibontakoztatásának. Feladatunk a tehetséges gyermekek alkotó- alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, tartalmának, minőségének fejlesztése és szervezeti formáinak biztosítása Szocializációs hatással bír a gyermek személyiségfejlődésére a gyermeki szükségletek figyelembevételével, Közös tevékenységek alkalmával erősítjük az egymás felé fordulást, a különbözőségek elfogadását. Biztosítjuk a gyerekek szabadon való választásának lehetőségét a tevékenységekbe való bekapcsolódás, illetve abból való kimaradásról, vagy kilépésről. 28
A tehetség kibontakoztatásának irányai óvodánkban: -
-
A differenciálás, a sokszínű és sokféle cselekvési lehetőség, a csoport, és egyéni munka, a projekt módszer, a kreatív és egyéni megoldások preferálása, ezek pozitív értékelése, az aktiválás biztosítása. Élmények széles skáláját, a gazdagítás legváltozatosabb lehetőségeit mutatjuk meg a gyermekeknek. Különböző, szociokulturális környezetből érkező gyermekek, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára egyaránt hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosítunk.
A szülők, mint segítő partnerek felé irányuló feladataink: -
Kiemelt fontosságú a szülők tájékoztatása, egyetértése, bevonása a tehetséggondozó programunkba. A szülőket bevonjuk a programjaink szervezésébe, lebonyolításába. Szülői Közösséggel közös programtervet készítünk. Rendezvényeink során építünk a szülők, nagyszülők háttértudására, felajánlásaira, segítségükre a kiállítások rendezésében. Rendezvényeink nyíltak, melyekre hagyományokat jól tükröző meghívókkal értesítjük partnereinket. Játszóház alkalmával a szülők is megismerkedhetnek különböző technikákkal, megjelenik az együtt játszás alkotás öröme, elmélyíti a gyermek, szülő kapcsolatot.
Tehetségazonosító munkánk módszertana: - egyéni, közös munkák - szabad asszociáció, - zenére festés, - mozgással kísért formaalakítás - beszélgetés - bemutatás - magyarázat - segítségadás - motiválás - dicséret Tehetségműhely Székhely intézményben Szentlőrinc Liszt Ferenc u.2 Olyan tehetséggondozó programok működtetése, melyek célja, hogy elősegítsék és esélyt adjanak a gyermekekben rejlő tehetség kibontakoztatásának. A tehetség rendkívül sokrétű, így fejlesztése változatos programokat igényel, melynek kínálata biztosított óvodánkban. „Színes ujjak”_tehetségműhely „Aprók tánca”-tehetségműhely
29
9. Gyermekek mérése, értékelése Figyelembe vesszük az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazottakat, miszerint a gyermekek az óvodában saját ütemük szerint kell, hogy fejlődjenek. Tehát önmagukhoz mérten kell megvalósítani a fejlesztést és mérni, értékelni a fejlődést Óvodánkban a gyermekek fejlődésének követése folyamatos, az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig, nyomon követhető az egyéni megfigyelési naplóban. A gyermekek fejlettségét a mindennapi életben tudatos megfigyeléssel, játékos egyéni vizsgálatok alapján rögzítjük Egyéni fejlesztési tervek készítése. Az óvodapedagógus indokolt estben RÖVID DIFER alkalmazásával méri a gyermeket, annak érdekében, hogy a fejlesztési irányokat az egyéni fejlesztési tervben hatékonyan és eredményesen tudja beépíteni. A nevelési tervben jelölt feladatok és az elért eredmények tükrében féléves értékelést készítenek az óvodapedagógusok. Év végén a megfigyelési szempontok figyelembevételével készítik a csoport és gyermek tevékenységére, fejlődésére, neveltségi és tudásszintjére kiterjedő értékelést.
30
Az
Jellemzői
Mikor és kiket mérünk?
értékelés/mérés
Ki végzi a
Kapcsolódó
mérést?
dokumentáció
eszközei Pedagógiai mérések Dr. Bakonyi Anna: Óvodai fejlődési napló
Mindkét óvodapedagógus feladata a vezetése. Lehetőség nyílik a gyermek szüleivel való konzultációra. Vezetését az óvodavezető ellenőrzi. Része a szakfejlesztőkkel folytatott munkának.
A gyermek óvodába lépését Óvodapedagógus
Kitöltött kérdőívek, az
követően félévente.
intézmény és a gyermekek adottságaihoz igazodóan.
Egyéb mérések Testi fejlettség mérése
Státuszvizsgálat ok
Mindkét óvodapedagógus feladata a vezetése Lehetőség nyílik a gyermek szüleivel való konzultációra Része a szakfejlesztőkkel folytatott munkának. Segít az egyéni fejlődési állapot megítélésében, szakvélemények megírásakor. Lehetőség nyílik a gyermek szüleivel
Október, hónapban
illetve
május Óvodapedagógus
valamennyi védőnő,
gyermeket érintően
esetleg
csoportnapló
gyermekorvos
A 3. ill. 5. életév betöltését Óvodapedagógus követően
Egészségügyi könyv,
Státuszvizsgálati lap
védőnő gyermekorvos
való konzultációra
31
10. Az egészségnevelés és környezeti nevelési elvek Rugalmas napirend biztosítja az egészséges életmód alapját (tevékenységek és időkeretek) Testi szükségletek civilizált kielégítése mindenekelőtt az alapvető szabályok betartásával. Fejlesztési lehetőség területei: - elegendő mozgáslehetőség és játék lehetőség, rendszeres testedzés, prevenció - személyi higiénia - pszichoszomatikus - táplálkozás - alvás - öltözködés - a világ tevékeny megismerése (kirándulások, séták, élménypedagógia) - környezettudatos magatartás kialakítása
Az egészségfejlesztési program
11.
A program jogi háttere: 20/2012.EMMI-rendelet 128.§ alapján, mely bevezeti az óvodai teljes körű egészségfejlesztés fogalmát és részletszabályait. Ez alapján a nevelési-oktatási intézményekben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelésioktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait és beilleszthető az intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. A program tartalma: -
Testi és lelki egészség fejlesztése Mindennapos testnevelés, testmozgás Egészséges táplálkozás Környezetvédelmi tevékenység Kirándulások, szabadidős programok Higiénés eszközök bemutatása Víz, levegő terápiák Szűrő vizsgálatok Közös programok az óvodai partnerek bevonásával Mérések
32
A teljes körű egészségfejlesztés célkitűzései: -
A gyermekek egészséges életvitelének alakítása, testi fejlődésük segítése. Ismereteik bővítése az egészséges szokások (mozgás, tisztálkodás stb.) fontosságáról. Váljon igényükké a rendszeres mozgástevékenység, ezáltal fejlődjenek testi, lelki szociális képességeik. A mozgás legyen és maradjon életük természetes velejárója. Ismerjék meg a testrészeiket, érzékszerveiket azok megnevezését, funkcióját. Ismerjék meg az orvosok gyógyító munkáját (gyermekorvos, fogorvos stb.). Szerezzenek ismereteket a tisztálkodás fontosságáról, helyes végzéséről és az ehhez szükséges eszközökről. Az egészséges ételek valamint az étkezési szokások megismerése. Az egészséges táplálkozás szokásainak alakítása a Szülőkkel való együttműködéssel. A gyermekek egészséges fejlődésének elősegítése a helyes napirend kialakítása a Szülők bevonásával A gyermekek ismerjék és szeressék meg természetes környezetüket, óvják és ápolják azt, ismerjék fel a környezetvédelem fontosságát.
Az egészségvédelmi program feladatai: -
-
Egészséges óvodai környezet biztosítása. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, egészségük védelme, edzettségük biztosítása. Együttműködés a Szülőkkel: az otthonról hozott és már kialakított pozitív szokások megerősítésével a negatív elemek gyengítésével. A mozgás, cselekvés közvetlen tapasztalat szerzés készségeinek fejlesztése a játékon keresztül, ahol megjelenik az ismeret, a jártasság, a készség. Mozgástapasztalatok bővítése. Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése különböző mozgásokon keresztül. Tevékenységek szervezésével, biztosításával a testrészek, érzékszervek meg ismertetése. Megfelelő higiéniás szokások kialakítása. A rendszeres és változatos étkezés, valamint a rágás fontosságának tudatosítása a gyermekekkel és a Szülőkkel. A testi-lelki szükségletek biztosítása a napirend rendszeres tevékenységeivel, szokások kialakítása, rugalmas időkeretek biztosításával. Minden lehetőség megragadása arra, hogy a gyermekek a természetben legyenek, felfedezzék annak szépségét, értékeit, védjék a természetet (természetvédelmi alapismeretek). A környezet megismerése során a kulturált, biztonságos életvitel szokásainak, a társadalmilag elfogadott viselkedési formák alakítása mintaadással.
33
Várható eredmények: -
-
-
A játékok, tevékenységek során a gyermek maga próbál ki valamit, tapasztalatot szerez, fejlődnek képességei és szociális kompetenciái (önbizalom, döntési képesség, kezdeményező képesség, akaraterő, kitartás, stb.). A z óvoda a Szülőkkel együttműködve biztosítja a gyermekek egészséges testi-lelki egészségéhez az optimális környezetet. A gyermekeknek a megszerzett ismeretek, a közös pozitív élmények hatására igényükké válik az egészséges életmód. Fejlődnek: Testi képességek: észlelés, természetes nagy mozgások, mozgáskoordináció, egyensúlyérzék, szem-kéz, szem-láb koordináció, finommotorika, téri tájékozódás, erőnlét. Értelmi képességek: testséma fejlődése, testfogalom alakulása, Testrészek, ismerete: megnevezése, funkciói, tárgyhoz, viszonyított testhelyzetek, személyi zóna alakulása-oldalság, vizuális észlelés-időrendiség, memória, alaklátás, formaállandóság, térpercepció-téri irányok, auditív észlelés (tisztálkodás hangjai), keresztcsatornák fejlesztése, ok-okozati összefüggések felismerése, bővül fogalomismeretük, Étkezések, alkalmával: egészséges, egészségtelen ételek, különböző ízek megismerése és felismerése, Verbális fejlődés: fejlődik aktív és passzív szókincsük, a megismert új fogalmakat alkalmazzák spontán beszédükben is, fejlődik kifejezőképességük, képesek szóban összefüggések, következtetések kifejezésére lényeg kiemelésre Szociális képességek: együttműködés, tolerancia, önismeret, felelősségérzet, másság elfogadása, viselkedés minták tanulása, megalapozódnak azok a szokások és szabályrendszerek, amely a környezet rendjét, a természetvédelmét szolgálják,
Fenntarthatóságot biztosító tényezők: - Bizalom kialakítása a gyermekekkel és Szüleikkel, a kapcsolat létrejöttétől kezdődően - A Szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás az egyéni igényeknek, helyzeteknek megfelelően. - Szokások- napirend-alakítása - Pozitív minta biztosítása az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt részéről - Együttműködés az óvoda partnereivel (védőnői szolgálat, háziorvos, gyermekorvos, családsegítő szolgálat, gyermekek és ifjúságvédelmi szolgálat, közoktatási intézmények, fenntartó Önkormányzat stb.) A teljesült program értékelése: Az egyes szakaszok után célszerű áttekinteni, értékelni a teljesítéseket, szükség szerint beavatkozni. Az értékelés egyik eszköze a gyermekek személyiség lapja. Mérési lehetőség: preventív tartásjavító torna alkalmazásával csökken a lúdtalpas gyermekek száma. A napi szintű levegőzés, szabadban történő mozgás miatt kevesebb a beteg gyermek. Az egyik csoportban működő só szoba statisztikailag igazolja, hogy az idejáró gyermekek ritkábban kerülnek orvoshoz, légúti megbetegedésekkel.
34
Az egészségfejlesztési program beépítése az intézmény dokumentumaiba: - A pedagógiai program tartalmazza az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. - A házirend is a teljes körű egészségfejlesztést szolgálja, az ebben meghatározottak betartása az intézményben tartózkodókra is vonatkozik (Szülők, nem óvodai dolgozók, stb.) - Az SZMSZ tartalmazza a gyermekek egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet. - A balesetvédelmi szabályokat az SZMSZ és a csoportnapló tartalmazza. - A csoportnaplóban nyomon követhető a program megvalósulása, és értékelése. Mozgás: A mozgás fontos szerepet tölt be a 3-7 éves gyermek fejlődésében. A gyermekek képessége, mozgásigénye és teherbírása többféle és változó, ezért figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat és a személyiségjegyeket. A mozgások tekintetében minden gyermeknek van előképzettsége, tapasztalata, amire tovább lehet építeni. Az óvodába kerülő gyermekek szívesen, örömmel mozognak. Saját testük és mozgásos képességeik megismerése segíti az „én tudat” fejlődését, a „szociális én” erősödését. A közös mozgás során fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. A változatos mozgásformák biztosításával tapasztalatokat szereznek képességeikről. Tevékenység 1. Szabad játék
Eszközök Változatos mozgásfejlesztő eszközök sokasága a csoportszobában és az udvaron.
Időtartam Égész tanév, folyamatos
2. Mindennapos mozgás, mozgásos játékok Szervezett mozgás 3.
Különböző eszközökkel pl. Napi rendszerességgel labda, ugráló labda, trambulin, Mozgásfejlesztő eszközök, Hetente 1 alkalommal kézi szerek, sportszerek
4. Tartásjavító, preventív lábtorna
Tornaszerek, udvari Napi szinten, igény szerint tornapálya Mindennapi használati Mindennapos tevékenykedés eszközök: ruházat, tisztálkodó- az egész tanév folyamán evőeszközök Kényelmes réteges öltözet, Az egész tanév során, az kényelmes cipő, hátizsák aktualitások figyelembevételével
5. Gondozás, önkiszolgálás 6. Környezeti nevelés, ismeretszerző séták, kirándulások 7. Szülőkkel közös mozgásos programok: - gyalogtúra: világ gyaloglónap - sportnap: családi sportversenyek, közös
Az óvoda udvara és közvetlen környezete, sportszerek (labdák, padok, tornakarikák, botok, füles labdák, stb.)
Az aktualitásoknak megfelelő időpontokban (lásd csoportnapló)
futás
- gyermeknap: mozgásos játékok, versenyek 35
Testünk: A 3-7 éves gyermekek tapasztalás segítségével ismerkednek saját testükkel: meg lévő ismereteikre építve, azokat folyamatosan bővítve a szabad játékban, szituációs játékok, mozgások, mozgással kísért versek, mondókák, tevékenységek során.
1.
2.
3.
4.
Tevékenység
Eszközök
Időtartam
Testrészek: - szituációs játékok - tükör játékok, önmaga felismerése, társ tükrözése - mozgással kísért versek, mondókák megismerése, mondogatása, mutatása - „Keresd meg!” játék Testfogalom: - hiányzó testrész pótlása - emberforma összeállítása - arc kirakása - emberábrázolás Érzékszervek-érzékelő játékok Látást fejlesztő játékok pl.: - Mozgó világ - Visszajött levél - Vakjáték Ízlelést fejlesztő játékok: - „ Mit kóstoltál?” - Játszunk? - Természetesen Hallásfejlesztő játékok: - a természet hangjainak felismerése - egymás hangjának felismerése - állatok hangja - hangirány jelző játék Tapintást fejlesztő játékok: - Érzékelő zacskó - Párkereső - „ Mi van a takaró alatt?” - A hő érzékeltetése Testünk védelme: - egészség-betegség - orvosos játék - gyógyszertáras játék - Gyógyszertár látogatás
Tükör, játékok
Egész évben folyamatos lehetőségek, alkalmak felhasználása
Puzzle játékok, papírok, olló, ragasztó, festék (festés kézzel, ujjal)
Egész évben folyamatos: a lehetőségek, alkalmak felhasználásával
Ételek, italok Tárgyak, különböző anyagokból Környezet hangjai kazetta Hangszerek Különböző formájú tárgyak, termések Különböző hőmérsékletű étel, ital, víz
Egészévben folyamatosan a lehetőségek, aktualitások felhasználásával
Könyvek, képek Orvosi játék eszközei Gyógyszeres dobozok
Alkalmanként a gyermekek igényeinek megfelelően
36
Testápolás-tisztálkodás: A gyermekek saját családjukból megismert higiéniás szokásokkal érkeznek az óvodába. A helyes tisztálkodási szokások megalapozásában fontos szerepe van az itt dolgozóknak. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodási igényük kialakítását szolgálja. A kezdeti segítségnyújtás után fokozatosan fejlődnek önállóvá az óvodában, a Szülőkkel megfelelően kialakult partner kapcsolat esetén otthon is.
1.
Tevékenység Kézmosás: gyakorlás
2.
Babafürdetés
3.
Mese a tisztaságrólmesefilm megtekintése A helyes fogápolás
4.
5.
Eszközök Folyékony szappan, törölköző Játék baba, fürdéshez szükséges eszközök Videó kazetta, videó, tv
Időtartam Mindennapos tevékenység
Fogmosáshoz szükséges eszközök, tükör
Védőnői segítséggel bemutatás: 20-30 perc, gyakorlás napi szinten
Alkalmanként 20-30 perc, érdeklődéstől függően 20 perc
Bevásárlós játék: Tisztálkodási eszközök, Alkalmanként 10-20 perc - tisztálkodási eszközök kosarak, 1-2 „idegen” tárgy érdeklődéstől függően összegyűjtése- adott időre- versengve
Táplálkozás: A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Az egészséges táplálkozás alapjait is ebben az életkorban kell megteremteni. Az óvodába kerülő gyermekek különböző szociokulturális háttérrel, táplálkozási szokásokkal érkeznek az óvodába. Fontos feladat a Szülőkkel való együttműködés: felvilágosítás, segítés, hogy milyen minőségű-mennyiségű ételre van szükség a gyermekek fizikai fejlődéséhez, milyen alapanyagok szükségesek a csont és izomrendszerük erősödéséhez. Tevékenység
Eszközök
Időtartam
Vitamin salátakészítés
Gyümölcsük, zöldségek, ízesítők Konyhai eszközök az elkészítéshez Gyümölcsök, aszalógép Képek, karton, ragasztó, olló
Rendszeresen, aktualitásokat figyelembe véve
Aktuális étlap (heti), cikkek, ételreceptek
A tanév folyamán rendszeresen.
1. 2. 3.
4.
Gyümölcsaszalás Egészséges-egészségtelen ételek, italok Képek gyűjtése, válogatása, tablókészítés, kooperatív tevékenységgel Szülők rendszeres tájékoztatása az egészséges táplálkozásról: - személyesen - faliújságon - Szülői értekezleten - fogadó órán
Évente: 3-4 alkalommal 15-20 perc (3-4 alkalom)
37
Megfelelő életritmus: A napirendi tevékenységekhez kapcsolódó szokások megismertetése, gyakorlása, rögzítése a gyermekek számára megfelelő napirend kialakítása fontos feladatunk. A rugalmas napirend segíti: fejlődésüket, eligazodásukat környezetükben, tájékozódásukat, fejleszti időérzéküket, rendszerességre neveli őket, növeli biztonságérzetüket.
1.
2.
3.
4.
Tevékenység
Eszközök
Időtartam
Gondozás: - tapasztalatszerzéssel. verssel, mesével az öltözködés (réteges) fontosságának felismertetés, gyakorlása Étkezés: - önkiszolgálás-terítés - egyéni megbízatások: naposi teendők, kínálás stb. - saját készítésű gyümölcs és zöldségsaláták, befőttek, gyógyteák fogyasztása Edzés: - időjárástól függetlenül a szabadban (víz, nap, levegő hatásai) Pihenés
Ruhák, öltöztethető játékok
Mindennapos tevékenykedés a tanév során
Az étkezésekhez szükséges eszközök
Mindennapos tevékenység (egyes feladatok az aktualitásnak megfelelően)
Megfelelő öltözet, játékok
Mindennapos tevékenykedés a tanév során
Fektetők, ágynemű, pizsama Naponta
Környezetünk tisztasága, környezetvédelem: Fontosnak tartjuk, hogy már óvodáskorban megtanulják, tapasztalják a gyermekek, hogy közvetlen környezetünk védelme szorosan összefügg a Földünkért érzett felelősséggel. A természetfigyelés, értékei megóvása már ebben a korban is érdekes elfoglaltság lehet. Az a gyermek, amely már óvodáskorban megismerkedik a környezetvédelem jelentőségével, felnőttkorban is másképp viszonyul ehhez a problémához és a megoldások lehetőségeink megkereséséhez. A környezetvédelem lehetőségeinek kihasználása újabb és újabb ismeretekhez vezeti el a gyermekeket, Befolyásolja személyiségük alakulását, fejleszti erkölcsi-esztétikai ítéletüket. E tudatformálás biztosítja a széleskörű környezetvédelem megvalósítását. A részletes tematikát a „Kézen fogva a természettel” elnevezésű természetvédelmi projektünk tartalmazza.
38
Közös programok az óvodai partnerek bevonásával: Védőnők: - Rendszeres illetve kérésre történő látogatás -
Ismeretterjesztő játékok bemutatatása
-
Egészségvédelmi felvilágosítás szóban, írásban
-
A védőnői munka megismertetése a gyermekekkel (látogatás a védőnőnél)
-
Egyéni szűrővizsgálatok a Szülők bevonásával
-
Szűrő vizsgálatok elvégzése
-
Az óvoda éves munkaterve és a védőnői munkaterv harmonizációja.
Fogorvos: - Kapcsolattartás -
Éves szűrő vizsgálat
-
Felvilágosító tevékenység
Gyermekorvos: - Kapcsolattartás -
Ismerkedés az orvos munkájával (látogatás a rendelőben)
12. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái Gyermekeink fejlesztését a szülők együttműködésével kívánjuk megvalósítani, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Törekszünk a szülő- gyermek- óvodapedagógus kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elvei közelítésére. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszerének kialakítása. Közös programok, ünnepek célja lehetőséget teremteni a szülő-gyermek és óvodapedagógus közötti kapcsolat kialakítására, elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, szemléletük formálására, nevelési elvek közvetítésére. Nyílt nap (Liszt F u.2. ) Mini-klub (Arany J u.22.) az óvodai élet napi ritmusának, tevékenységrendszerének megismerésére szolgál, valamint a leendő óvodásoknak és szüleiknek, hogy megismerjék óvodánk feltételeit, betekintést nyerjenek az ott folyó nevelőmunkába.
39
Rendezvényeink: - Játszóház - Gyermeknap - Szüret (Liszt) - Kemencés nap, vásári forgatag (Liszt) - Töklámpás est (Arany) - Karácsonyi vásár
13.
A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, munkaközösségek, járási, megyei szakértői bizottság, fenntartó, fejlesztőpedagógus A törvényben előírt jogszabályok szerint az időpontok betartásával a felmérések eredményei alapján, szükség esetén megfelelő szakemberekhez irányítjuk a gyermeket.
Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat A szolgálat célja: szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek és családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. - információnyújtás - hivatalos ügyek intézésének segítése - segítő beavatkozás krízishelyzetekben - egyének, családok kapcsolatkészségének javítása - családkonzultáció végzése
Járási és Megyei Szakértői Bizottsággal való kapcsolat Kompetenciánkat meghaladó esetekben, a szülők beleegyezésével logopédiai ellátás, fejlesztő pedagógus, pszichológus, külső szakemberek segítségét igényeljük. A gyermekek fejlesztése szakértők bevonásával, illetve tanácsaik alapján történik. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.
14. Óvodai cigány kisebbségi etnikai nevelés A Bükkösdi, Királyegyházai és Szabadszentkirályi Tagóvodában a cigány kisebbségi kulturális nevelés magyar nyelven valósul meg. A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében a fenti tagintézmények programja tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeit. A tevékenységi formákban szerepeltetjük a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben helyet kap a sajátos szín és formaviláguk. Szerepel a cigány tánckultúra megismertetése is. Cigány kulturális nevelésünk felkészíti a gyermeket a sikeres iskolai előmenetelre, építve a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra. 40
14.1 A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladatai Cél: A gyermekek egészséges életvitelének, biztonságos, harmonikus fejlődésének biztosítása, az egyéni és eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. A másság tiszteletben tartása, elfogadása, melynek eredményeképpen kölcsönös együttműködés alakul ki a játékon és a különböző érzelem gazdag, életkornak megfelelő hagyományokat ápoló tevékenységeken keresztül. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felkarolása, segítése, részképesség zavaraik kialakulásának megelőzése, fejlesztése. Feladatok: A szülői igényeknek, illetve a kisebbség arányának figyelembe vételével: Fontosnak tartjuk, hogy a kisebbségi nyelvet nem beszélő roma gyermekek is megismerjék a kisebbség kultúráját és szokásait, valamint a pozitív érzelmi viszony kialakítása a kisebbségi kultúra iránt, melynek hatására erősödik identitásuk. Fontos feladat, hogy a magyar és roma gyerekek ismerjék meg és tartsák tiszteletben egymás hagyományait, szokásait. Alapvető feladatunk a körültekintő testápolási higiénia, az étkezési kultúra megalapozása, az öltözködési szokások kialakítása. Az egészség megőrzéséhez szükséges a szokások megalapozása, a harmonikus, szép mozgás elsajátíttatása. Az érzelmi nevelés területén az érzelmi élet gazdagítása, az érzelmek felett való uralkodás képességének megerősítése, a másság tiszteletben tartása, az identitás alakítása. Az anyanyelvi nevelés területén a nyelvi képesség, a kommunikáció fejlesztése. Erkölcsi, kulturális értékek megismertetése, a magántulajdon tiszteletben tartása.
-
-
-
14.2
A kisebbségi nevelés óvodai tevékenységformái
A tevékenységformákban is szerepeltetjük a hagyományok, szokások továbbörökítését, a kisebbségi identitás megalapozását és fejlesztését. Szerepeltetjük továbbá a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat, valamint a cigány tánc kultúráját. A vizuális nevelésben megjelenik sajátos szín- és formaviláguk, melyek szintén a gyermekek identitását alakítják. Tudatosan építünk a cigány kultúra és többségi kultúra közötti különbségre és hasonlóságra. A kisebbségi nevelés tevékenységformáiból négy területen mutatkoznak specialitások: Verselés, mesélés. - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc - Rajzolás, mintázás, kézi munka. - A külső világ megismerése. - Mozgás
15.
Óvodai német kétnyelvű nemzetiségi nevelés
A Szentlőrinci kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodájában kerül bevezetésre 2013.09.01-től a kétnyelvű német nemzetiségi nevelés 1 óvodai csoportban. Erre vonatkozó irányelveket, a Bükkösdi Tagóvoda Kiegészítése a Pedagógiai Programhoz tartalmazza. 41
II. Tagóvodák kiegészítése a Pedagógiai Programhoz III. A Pedagógiai Program elfogadása, érvényessége, módosítása Érvényessége: - érvényességi ideje: három év - elfogadása: ha az intézmény és tagóvodák nevelőtestületi külön-külön legalább 66%-os arányban elfogadja. Módosítása: A program módosítását kell kezdeményezni: - jogszabályi változás esetén - a nevelőtestület 66%-ának írásos kérésére - intézményvezető javaslatára. A módosítást a nevelőtestület fogadja el, az intézményvezető hagyja jóvá. Nyilvánosság: A Pedagógiai Programot nyilvánosságra kell hozni, és biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét. A Programról készült ismertető csak tájékoztató jellegű. A programot elhelyezzük: - Székhely Intézményben, Telephelyen, Tagóvodákban (vezetői irodában) - Az intézmény honlapján.
IV. Legitimációs záradék A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógia program módosítását az intézmény és tagóvodák nevelőtestületei 2014. június 23 nap hatállyal elfogadták, melyet legitimációs záradék formájában rögzítettek. Az elfogadást a nevelőtestületek jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsították. Az egyes szervezeti egységekhez tartozó Szülői Szervezetek, Kisebbségi Önkormányzatok, Szentlőrinci Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás élve véleményezési jogukkal a programban megfogalmazottakat elfogadásra javasolták, melyet legitimációs záradék formájában rögzítettek.
……………………………………… Györkőné Molnár Judit Intézményvezető
42
Záradék: Az intézményvezető a Pedagógiai Programot 2014.06.30 (3/32-1-2014) számú határozatával jóváhagyta. A Pedagógiai Program 2014/2015-es nevelési évtől, 2014. 09. 01. lép hatályba.
Legitimációs záradék Az intézmény OM azonosítója:
Intézményvezető: Györkőné Molnár Judit
……………………………………… Ph Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: Szülői szervezet nevében véleményezte: 3/32-2-2014/2014. 202346
Wirth Lászlóné Görgényiné Fehér Zsófia név név Intézményvezetői jóváhagyás határozatszáma: 3/32-1-2014 Ph.
............................................................................. Intézményvezető aláírása A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható az óvoda honlapján: www.szonek.hu, óvodatitkári, vezetői irodában Hatályos:2014.09.01. Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig
43
A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde
Kiegészítése a Pedagógiai Programhoz
1. módosított változat 2010.06.14. 2. módosított változat 2013.08.25. 3. módosított változat 2014.06.30.
OM 202346 Székhely: Szentlőrinc, Liszt Ferenc u 2 Telephely: Szentlőrinc Arany János u.22 44
1. Bevezető 1.1. Helyzetelemzés Szentlőrinc Baranya megye nyugati felében lévő kb.: 7000 lakosú, Pécs és Szigetvár között fekvő kisváros. Az 1970-s évek végén a gyermeklétszám hirtelen emelkedése tette szükségessé óvodánk létrehozását. Intézményünk, az akkor még Liszt Ferenc Utcai Napközi otthonos Óvoda 1977-ben, a település második óvodájaként létesült 4 óvodai csoporttal. 1980-ban a tornaszobának épült helyiségből az ötödik csoportszoba kialakítására került sor. 1997. március, 1-től bölcsődei csoport is működik. Szentlőrinc Város Önkormányzati Testülete – a társult önkormányzatok egyetértésével – 2007. július 1-től Szentlőrinci Oktatási Nevelési Központ (SZONEK) néven összevonta a város oktatási-nevelési intézményeit. 2008. július, 1-től a Szentlőrinci kistérséget lefedő integrált oktatási központ jött létre. Az új intézmény fenntartását a Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása vette át. Az önkormányzatok fenntartási és finanszírozási feladatai - az intézményi vagyon megtartása mellett – továbbra is megmaradtak. Ebben a kettős szervezeti egységben működik óvodánk, a Szentlőrinci Liszt Ferenc Utcai Óvoda és Bölcsőde, mint szakmailag önálló intézményegység. 2012.szeptember 01-től összevonásra kerültek Szentlőrinc óvodái. Az Arany János Utcai Óvoda Telephelyünk lett, mely óvodánk Szentlőrinc város és a kistérség közoktatási rendszerének „legidősebb” nevelési intézményegysége, melyet 1901-ben alapított - egy csoporttal - Szentlőrinc Községi Elöljárósága 1985-ben épületbővítéssel 3 óvodai csoportot, új főzőkonyhát, tornaszobát magába foglaló épületszárnyat alakított ki a Nagyközségi Tanács. Az Arany János Utcai Óvoda 1985-re 7 csoportos óvodává fejlődött, közel 200 gyermeket neveltek ebben az időszakban az óvodapedagógusok. A feladatok ellátására az alkalmazotti létszám 32 fő volt. A gyermeklétszám fokozatos csökkenése miatt 2003-ban, majd 2008-ban 1-1 óvodai csoport megszűnt óvodánkban. Óvodánk a település vonzáskörzetéből és a községi társulás településeiből (Kacsóta, Csonkamindszent) is fogadta a gyermekeket. Az Arany János Utcai Óvoda 2007. július 1-től a Szentlőrinci Oktatási Nevelési Központ egyik óvodai intézményegységévé vált. Újabb integrációval 2008. július 1-től a Szentlőrinci Kistérségi Oktatási Nevelési Központ Arany János Utcai Óvoda Intézményegységeként működik nevelési intézményünk.
45
2013.január 01.-én a Szentlőrinci Kistérségi Társulás Fenntartásába kerültek az Óvodák, önállóan gazdálkodó intézményként egy vezetéssel. Intézményünk lett a székhely, mely 1 telephellyel és 4 tagóvodával rendelkezik. Gazdálkodási és munkaügyi feladatokat Szentlőrinc Város Önkormányzata látja el Az óvodáskorú és bölcsődei csoport gyermekei számára a csoportszobák az előírásoknak megfelelően biztosítják a gyermeklétszám elhelyezését. Szép nagy zöld, parkosított környezetként jelenik meg óvodánk udvara, lehetőséget adva a hasznos és célszerű használható játszóudvar funkciónak. Nyugodt, családias, kiegyensúlyozott és biztonságot teremtő légkör fogadja a gyerekeket az óvodánkban. Rugalmas időkeretben, napirendben szervezzük a csoportok életét, ami elősegíti a szokás- és szabályrendszer kialakítását, elmélyítését, és kellő időt biztosít a gyermekek legfőbb tevékenységére, a játékra. A nevelésben nagy teret szentelünk annak, hogy az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődését segítsük elő az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Komplex óvodai foglalkozások keretében nevelő, képességfejlesztő szemléletünkkel a helyi szükségleteket, az óvodánkba járó gyerekeket és családjukat kívánjuk szolgálni. Alapvető törekvésünk az egészséges életmód alakítása, a gyermekek testi fejlődésének segítése, a rendszeres mozgástevékenység biztosítása, amelyhez óvodánk feltételei adottak. Programunk a gyermekek természetes megnyilvánulásaira, egyéni és életkori sajátosságaira építve tudatosan átörökíti, közvetíti az örök emberi értéket. Ebben a folyamatban kiinduló pontnak tekintjük a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat. Pedagógiai Programunkban, a székhely intézményben Liszt Ferenc u.2 kiemelt feladatként jelenik meg a néphagyományok megismerése, ápolása, jeles napok ünnepei. Programunk hitvallása: meggyőződésünk, hogy az óvodáskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy a népi hagyományokat megismerje, ezekről pozitív élményeket szerezzen, és hiteles mintákat kapjon. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek minél több alkalmuk legyen az élményszerű megismerésre, alkotó részvételre, hogy az érzékelésen, észlelésen, érzelmi nevelésen keresztül jussanak el nemzeti értékeink és a néphagyományok megismeréséhez. Óvodánk hagyományos ünnepei, rendezvényei cselekvő, tevékeny részvételt biztosítanak, és maradandó élményt nyújtanak gyermekeink számára. Egy óvodai csoportszobában SOMADRIN gyógyító légtisztító klímaoldat párologtatása szolgálja a gyermekek légúti egészség megőrzését. Telephelyünkön az Arany János utca 22. kiemelt feladat a környezet védelmére és a természet szeretetére nevelés. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása a környezettudatos magatartás megalapozása. A rendszer hatékony működését elősegítő szervezési eljárások bevezetésével, minden óvodai csoportnak lehetősége nyílik az IKT eszközök használatára a nevelési folyamatban.
46
Innovatív törekvésünk: - „Örökös Zöld Óvoda” cím elnyerése (Arany J. u. 22) Az óvodás korosztály sajátos, korcsoportjának megfelelő módszerekkel és eszközökkel, valamint élményekre és tapasztalatokra épített tanulási környezet kialakításával olyan környezeti nevelésben részesüljön, mely hatékony rendszerbe szerveződve biztosítja kisgyermekkori nevelés eredményességét. - KOKOSZ tagság elnyerése, szakmai együttműködés az egyesület tagjaival.(Arany J.u.22, Liszt F. u.2) - Zöld Óvoda (Liszt F. u.2) - Referenciaintézmények minősítési eljárásának záró szakasza (Liszt F. u.2) Tehetséggondozó programmal dolgozó intézmény,feladatellátásihely, tehetségpont. - Jó gyakorlataink továbbadása, fejlesztése: 1.„Néphagyományok tevékenységközpontú beépítése a homogén és heterogén óvodai csoportba” 2. „ Csuhé- csodák” Olyan tehetséggondozó programok működtetése, melyek célja, hogy elősegítsék és esélyt adjanak a gyermekekben rejlő tehetség kibontakoztatásának. A tehetség rendkívül sokrétű, így fejlesztése változatos programokat igényel, melynek kínálata biztosított óvodánkban. „Színes ujjak”_tehetségműhely „Aprók tánca” -tehetségműhely - További jó gyakorlatok kidolgozása
1.2. Alapelvünk Szellemileg és szociálisan érett, toleranciára képes, környezet változásaira nyitott, érdeklődő gyermekek nevelése, iskolára való alkalmasságuk elérése. Lehetőséget biztosítunk, hogy óvodai életünk önmegvalósító, élményt adó tevékenységekben teljesedjék ki. Gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, az egyenlő hozzáférés biztosítása. Alapvető célunk az egész életen áttartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, amely elősegíti a gyermekek képességeinek egyénre szabott fejlesztését és megerősítését. Örök érvényű értékeket közvetítsünk a környezettudatos magatartás kialakításával, a természetről, a környezetvédelemről. Hagyományismerettel a nemzeti azonosságtudat magalapozása, elmélyítése. A népszokásokkal való ismerkedéssel olyan gyermeki magatartás kialakítását kívánjuk elősegíteni, amelynek lényeges eleme majd a felnőtté váláskor is, a hagyományőrzés és népi kultúra, nemzeti értékeink megbecsülése. A népi kultúra példáján európai helyünket megjelölni, tudatát erősíteni, az összetartozást hangsúlyozni.
47
2. Az óvodai élet megszervezésének elvei 2.1. Személyi feltételek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában óvodapedagógus végzi, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja, akik jelleme mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztését speciálisan képzett szakember végzi. Feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék más népek kultúráját, szokásait, értékei. Pedagógiai munkát segítő, nevelő- gondozó munkáját, az óvoda értékeivel, elveivel összhangban, a gyermek mindenekfelett álló érdekének érvényesítését szem előtt tartva végzi.
2.2. Tárgyi feltételek Óvodánk rendelkezik a nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Udvarunk nagy része füves, kisebb része betonozott terület. A gyermekek mozgásigényének kielégítését szolgálják: tornafal, lengőgerenda, hinták csúszdák, rugós játékok. Homokozási lehetőséget nyújt a fedett homokozó, melyhez a homokozó játékok és a homok biztosítása, folyamatos. Az óvoda 5 gyermekcsoportját 5 teremben foglalkoztatjuk, melyek egyenként 50 m2 alapterületűek. Bölcsődei csoportunk 36 m2-es. Az Arany János u épület L alakú, földszinti udvari részében 1 óvodai csoport működik, 3 üres csoportszoba, mely rendezvény teremként működik a másik csoportszobát oktatási célra használjuk (itt dolgozik a fejlesztő pedagógus, ill. a logopédus). Az emeletes főépületben 3 óvodai csoport, tálalókonyha, a tornaszoba, a nevelői szoba, a vezetői iroda és a kazánház helyezkedik el. A főépületet 1985-ben építették, amikor a régi épületszárnyat is felújították. A tárgyi felszereléseket úgy helyezzük el, hogy azok szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljenek változó testméretüknek, biztosítsák egészségük megőrzését, fejlődését. Tegyék lehetővé játék-és mozgásigényük kielégítését. Az óvoda biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.
48
2.3. Hetirend A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.
HETIREND Szeptember 1.-május 31.
Kedd
Szervezett keretek között Ének-zene Énekes játék Gyermektánc -
Szerda
Mozgás
Csütörtök
-
Péntek
-
Hétfő
Szabadon választott
Délután
Verselés Mesélés
Egyéni fejlesztés
Külső világ megismerése
Egyéni fejlesztés
Verselés Mesélés Verselés Mesélés Rajzolás, Festés Mintázás Kézi munka
Egyéni fejlesztés Egyéni fejlesztés Egyéni fejlesztés
*Ajánlott HETI REND Június 1.- Augusztus 31. Szervezett keretek között
Szabadon választott
Hétfő
-
Kedd
-
Ének-zene Énekes játék Gyermektánc Verselés Mesélés Külső világ megismerése
Szerda
-
Mozgás
Csütörtök
-
Mozgásos játék az udvaron
Péntek
-
Rajzolás, Festés Mintázás Kézi munka
*Ajánlott
49
2.4. Napirend A napi- és heti rendet a csoportban dolgozó két óvodapedagógus alakítja ki. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekek számára. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása. Legtöbb időt a játékra kell biztosítani, ezen belül is kiemelten a szabad játékra. A napirend rugalmas változásaival ad lehetőséget, az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenységekre, elegendő időt biztosítva, hogy a gyermekek minden tevékenységüket befejezhessék, pontosan elvégezhessék. Párhuzamosan végezhető tevékenységrendszer a napirend sajátossága. Figyelembe veszi a gyermek biológiai szükségleteit, egyéni tempóját, fejlettségi szintjét. A gyermekeknek lehetőséget biztosít, hogy a felkínált tevékenységekhez érdeklődéstől és fejlettségtől függően szabadon kapcsolódjanak be. A szeptember 1-jétől, május 31-ig terjedő időszakban a napi rendet a gyermek biológiai, társas szükségleteit szem előtt tartva alakítja ki az óvodapedagógus. Nyári időszakban június 1-jétől, augusztus 31-ig tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett napirend szolgál. Az év közben már kialakított szabályok, szokások megtartásával az óvodapedagógus a nyári élet megszervezésénél lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadon élvezzék, közben lehetőségük van a változatos tevékenységekre, közvetve a kompetenciáinak fejlesztésére. Szervezett tanulás formái: Kötelező Közvetve kötelező Kötetlen
Mozgás Ének-zene, énekes játék, gyermektánc (4-5-6-7 évesek) Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése Mozgás Ének-zene, énekes játék, gyermektánc (3-4 évesek) Egyéni fejlesztés.
A szervezett tanulás munkaformái Kooperatív
Frontális
Mikrocsoportos
Egyéni
50
2.5. Tevékenységi formák szervezési jellemzői Az óvodai tevékenységek megszervezésénél biztosítjuk a gyermeki jogokat, szükségleteket, érdeklődést, terhelhetőséget. Mindezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitását biztosító módszereket alkalmazzuk. A gyermek fő tevékenységét a játékot vesszük kiinduló pontnak. A játékban megvalósítható fejlesztési feladatokhoz, az óvodapedagógusnak megfelelő időt, helyet és eszközt kell biztosítani, valamint olyan légkört, ahol a gyermek szabadon tevékenykedhet és választhat a lehetőségek között. Az óvodás gyermek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkoztatási forma, mely biztosítja számára a szabad játékot, a tevékenység szabad megválasztását. Az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítsa a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Szervezett keretek között valósítjuk meg a mozgásfejlesztést célzó testnevelést és a mesehallgatást.
2.6. Fejlődés nyomon követése Minden gyermekről egyéni fejlődési napló és egyéni fejlesztési terv készül (Lendvainé által kidolgozott) A gyermekek fejlődését követjük óvodába lépéstől az iskolakezdésig. A gyermekek fejlődésével kapcsolatos információkat, dokumentumokat a gyermek személyiségdossziéjában tároljuk. Ide kerül a gyermek valamely szakszolgálat által készített szakvéleménye is. Az óvodapedagógus a rögzített információkat folyamatosan használja fel munkája során. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, elektronikus és nyomtatott formában is rögzített.
2.7. Befogadás Célunk: A gyermekek számára megkönnyíteni a szülőtől való elválást. Óvodánkban érezze jól magát, örömmel jöjjön az intézményünkbe, fogadja el az ott dolgozó alkalmazottakat. Gyermekek beilleszkedésének segítése. A befogadás formái: - nevelési év megkezdése előtti ismerkedés. - szülővel - fokozatos befogadás
51
Óvodapedagógus feladata: -
-
Az egyes gyermek igényeit, testi-lelki szükségleteinek figyelembe vétele, érzelmi biztonságának megteremtése. A befogadás személyes, egyéniséghez, igazodó, differenciált módon való megvalósulása. A gyermek minél előbb jól érezze magát az óvodában, ezért az óvodapedagógus mutassa ki a gyermek felé az elfogadást és a feltétel nélküli szeretetet. A befogadás időszaka legyen fokozatos és folyamatos. A gyermek számára a szülőktől való elválás megkönnyítése. Elégítsük ki a gyermek, játék szükségletét, kövessük az élménypedagógia elveit. A befogadás igazodik a szülő és gyermek igényeihez. A szülő jelenléte mindaddig biztosított, ameddig a gyermek biztonságosan érzi magát az óvodában. A gyermek behozhatja azokat a kedves tárgyait, amelyek megnyugtatják, s ott tarthatja addig, ameddig ennek szükségét érzi. Az óvodapedagógus minden egyes gyermeket úgy fogadjon, ahogy azt a gyermek igényli. A reggeli fogadás a gyermek számára békét, nyugalmat, odafordulást sugározzon. Miden egyes gyermeket más és más bánásmódban kell részesíteni, így biztosítva az egészséges fejlődést. Az óvodapedagógus türelemmel várja, hogy a gyermek is elfogadja őt. A befogadás, lehetőségéről a szülőket a beíratáskor tájékoztatni kell. Bölcsőde és óvoda közti átmenetet, segítse elő a gondozónők és óvodapedagógusok együttműködése, szakmai tapasztalatcseréje.
2.8. Az óvoda kapcsolatrendszere Család-óvoda Gyermekeink fejlesztését a szülők együttműködésével kívánjuk megvalósítani, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Törekszünk a család-óvoda kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elvei közelítésére. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszerének kialakítása. A kapcsolattartás formái: Családlátogatás célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. Családlátogatásra a szülővel történő előzetes egyeztetés után kerülhet sor. Szülői értekezlet célja az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témák, feladatok, programok esetleges problémák megbeszélése. Szülői értekezlet idejéről, témájáról a faliújságon keresztül legalább 1 héttel előbb tájékoztatni kell a szülőket. A szülői értekezleten jelenléti ív írása, és jegyzőkönyv készítése kötelező. Szülői értekezletek időpontja: - Szeptember hónapban (csoportonként) - Február hónapban (csoportonként) - Június hónapban a leendő óvodások szüleinek 52
Fogadóóra célja a szülők tájékoztatása a gyermekek egyéni fejlődéséről. A fogadóórát szülő és óvónő egyaránt kezdeményezheti, előzetes időpont egyeztetéssel. Ideje, minden hónap első hétfője, 16-17 óráig, de rugalmasan alkalmazkodunk a szülői igényekhez, előzetes időpont egyeztetéssel. Középső csoportban van kiemelt jelentősége, következő évi várható beiskolázás miatt. Közös programok, ünnepek célja lehetőséget teremteni a család és óvoda közötti kapcsolat kialakítására, elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, szemléletük formálására, nevelési elvek közvetítésére. Nyílt nap (Liszt F u.2. ) Mini-klub (Arany J u.22.) az óvodai élet napi ritmusának, tevékenységrendszerének megismerésére szolgál, valamint a leendő óvodásoknak és szüleiknek, hogy megismerjék óvodánk feltételeit, betekintést nyerjenek az ott folyó nevelőmunkába. Az óvodavezető feladata: - Június hónapban a leendő óvodások szüleinek tájékoztatása - Szülői értekezletek időpontjának nyomon követése - Fogadóórák időpontjának közzététele - Nyílt nap időpontjának kijelölése, megszervezése - A szülők folyamatos tájékoztatása - A Szülői Szervezettel való folyamatos kapcsolattartás Az óvodapedagógus feladata: - Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel - Nyitott, kezdeményező közeledés a szülők felé - Szülői igények, elvárások közvetítése a vezető felé - Évente, az igényekhez alkalmazkodó családlátogatás - Csoport szülői értekezletek megszervezése, lebonyolítása, az ezzel kapcsolatos dokumentáció elkészítése Óvoda-iskola kapcsolattartás legfőbb célja - az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése - közös elméleti alapokra épülő pedagógiai munka megismerése, összehangolása - az óvoda-iskola átmenet segítése, egymásra épülő közös tevékenységrendszer kiépítésével, amelyek a néphagyományok felelevenítésére, közösségi élményekre, a személyes kapcsolatokra alapozva segíti a képességek, készségek fejlesztését - óvoda-iskola átmenet zökkenőmentes legyen, hogy minél nagyobb esélyt adjunk a gyermekeknek a problémamentes iskolai élet megkezdéséhez, a komplex személyiségfejlesztés által A kapcsolattartás formái: - Hospitálások - Rendezvények közös szervezése, részvétel azokon - Nagycsoportosok látogatása az iskolában, ismerkedve az iskolai környezettel, ismerkedés a tanítókkal, iskolai munkával - Tanítók látogatása az óvodában - Projektnapok, hetek kölcsönös látogatása - Szakmai konzultációk, megbeszélések, értekezletek 53
Járási és Megyei Szakértői Bizottsággal való kapcsolat Kompetenciánkat meghaladó esetekben, a szülők beleegyezésével logopédiai ellátás, fejlesztő pedagógus, pszichológus, külső szakemberek segítségét igényeljük. A gyermekek fejlesztése szakértők bevonásával, illetve tanácsaik alapján történik. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. 3. Néphagyományok, népszokások Kiemelt terület a székhely intézmény Liszt Ferenc u.2-ben Az óvodai életünket szervesen átható, beépülő néphagyományok ápolásának célja a jeles napok, ünnepi szokások megismertetése mellett a népszokások hagyományőrző felelevenítése, hogy a gyermekek érezzék át a hétköznapok és ünnepnapok váltakozását, ritmusát, éljék át a hagyományos ünneplést és ünnepekhez tartozó jókívánságok, köszöntők, dramatikus népszokások, néptánc megismerése által. A gyermekeknek minél több alkalmuk legyen az élményszerű megismerésre, alkotó részvételre, hogy az érzékelésen, észlelésen, érzelmi nevelésen keresztül jussanak el a nemzeti értékeink és a néphagyományaink megismeréséhez. A népszokásokkal való ismerkedés bővítse a gyermekek ismereteit, segítse elő, az olyan gyermeki magatartás kialakulását, amelyben a hagyományőrzés, a népi kultúra, nemzeti értékeink megbecsülése áll. Feladatok -
-
-
Ünnepeink, rendezvényeink, cselekvő, tevékeny részvételt biztosítsanak, és maradandó élményt nyújtsanak gyermekeink számára. A néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepeink, rendezvényeink projekt szemléletű megvalósítása, projekttervezés. Tárgyalkotó népművészet tartalmi és formai elemei épüljenek be a gyermekek játékába, játékeszköz használatába. Az óvodapedagógus építse be a kisgyermekek nevelésébe mindazon értékeket, amelyek a folklórban megőrzésre érdemesek. Minden jeles napot megelőző időszakban az óvodapedagógus folyamatosan biztosítson a gyermekek kíváncsiságát kielégítő tevékenységeket. Önmegvalósító, élményt adó változatos tevékenységek biztosítása. Inkluzív szemléletű, minták, értékek átadása. A Magyar nép anyagi és szellemi műveltség sokféle területeinek őrzése (népi díszítőművészet, népviselet, néptánc, népköltészet, népzene), sokféle kifejezésmód, alkalmazása. A gyermekek egyéni fejlődési üteméhez igazodó differenciálási lehetőségek teremtése a nevelési folyamatban az egyéni képességekhez igazodó műveltségtartalmak közvetítése. A programok nyújtsanak maradandó élményt a gyermekek számára. Az óvodapedagógus biztosítsa, hogy a gyermekek cselekvő tevékeny részvétellel ismerkedjenek meg a jeles napokkal és ezekhez kapcsolódó szokásokkal. A gyermekek egyéni üteméhez, érdeklődéséhez igazodó differenciálási lehetőségek teremtése. A műveltségtartalmakat az egyéni képességekhez igazodóan közvetítse az óvodapedagógus a nevelési folyamatban.
54
Szocializációs hatások érvényesülésének elősegítése a személyiségfejlesztésre gyakorolt hatására, a gyermeki szükségletek figyelembevételével. SNI gyermeket az élménypedagógia eszközeivel, motiváltságuk fokozása. Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása. A tevékenységekben rejlő lehetőségek kihasználásával, nevelje a gyermekeket a különbözőségek elfogadására. Más népek kultúrájával való kapcsolatok, kiemelése, migráns gyermekek kulturális értékeivel ismerkedés.
-
-
3.1. A néphagyományok tartalma az egyes tevékenységi formákban -
-
-
Verselés, mesélés,: Népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések, csujjogatók. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc: Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene, néptánc. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, mézeskalácssütés, batikolás, nemezelés, papírmerítés, vesszőfonás, népi hangszerkészítés. Tárgyalkotó népművészet elemeinek, motívumainak megjelenése. A külső világ megismerése: Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások. Munkafolyamatokkal ismerkedés, tárgyak, funkcionális eszközök rendeltetésszerű használatával való ismerkedés. A régi paraszti világot jellemző praktikus, lényegre törő, összefüggéseket kiemelő szemlélet tudatosítása. Mozgás: Ügyességi és sportjátékok.
3.2. Az óvodában ünnepelhető jeles napok időrendben -
Szent Mihály hava (szeptember) Advent (nov.30. utáni első vasárnaptól dec. negyedik vasárnapjáig) Szüret (szeptember) Kukoricafosztás Karácsony (december 24-25-26) Böjti játékok Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig), maszkos alakoskodás, kongózás. Kiszebáb égetés (télűző, hamvazószerdán) Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Zöldágjárás Májusfa állítás Pünkösd (húsvét utáni hetedik vasárnap) Időjárás és terményjósló napok Köszöntők Kemencés nap, Vásári forgatag
55
Szent Mihály hava - Tapasztalják meg a természet változását: levelek elszíneződése, hullása, zizegő avar. - Vegyenek részt, termések gyűjtésében, szerezzenek ezen anyagok felhasználási lehetőségeiről tapasztalatokat, ismereteket. - Hallgassanak állatokról népmeséket, mondókákat, szép őszi népdalokat. - Közösen készített kalendáriumon kövessék a jeles napokat. - Gyűjtsék a természet kincseit, rendezzék el, díszítsék velük csoportszobájukat. - Morzsoljanak kukoricát. - Ismerkedjenek meg újabb népi mondókákkal, versekkel, mesékkel, esetleg vásári kikiáltó rigmusokkal - Süssenek mézeskalácsot, - Készítsenek egyszerűbb népi játékszereket (csuhé, nád) - Ismerkedjenek népi hangszerekkel, népzenével - Ismerjenek meg néhány találós kérdést, közmondást, vásárról mesét, verset, dalt. - Táncoljanak népzenére egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal. - Játsszanak énekes népi játékokat, ismerjenek meg néhány ügyességi és népi sportjátékot
Szüret - Ismerjenek meg tevékenységhez kapcsolódó énekes játékokat, - Gyűjtsék, válogassák az ősz gyümölcseit, készítsenek gyümölcskosarat. - Játsszanak népi játékot, szemezzék, préseljenek szőlőt, táncoljanak népzenére, legyenek aktív részesei a mulatságnak. - Vegyenek részt a szüreti mulatság előkészítésében. - Díszítsenek gyümölcsökkel, süssenek pogácsát. - Készítsenek termésekből egyszerű hangszereket (dióhéj csörgő, csutaszármuzsika, bodzasíp).
Advent -
-
Borbála nap (december 4.) Mikulás (december 6.) Luca nap (december 13.) Karácsony (december24-25-26) Ünnepvárás, ünnep hangulatával Ismerkedjenek meg az advent jelképeivel: koszorú, naptár, segítsenek ezek elkészítésében. Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a Karácsonyt várva. Készítsenek egyszerű fenyőfa díszeket. Figyeljék meg a vízbe tett cseresznye-, barack- vagy mandulafa ágat (Borbála nap), a Luca-búzát. Ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokat. Mártsanak gyertyát, fényesítsenek almát, díszítsék az ablakokat, süssenek mézeskalácsot, készítsenek fenyőfadíszt. Ismerkedjenek meg karácsonyi népszokásokkal - Betlehemezés. Figyeljék az időjárást, bevált-e a Katalin napi jóslat: "Ha Katalin kopog, karácsony locsog". Az étkezési szokásokhoz süssenek tököt, gerezdeljenek almát, törjenek diót, süssenek és díszítsenek mézeskalácsot. Játszóház 56
Farsang -
Díszítsenek farsangi álarcot, kalapot, tanuljanak egyszerű dalokat vagy mondókákat. Hallgassanak tréfás mesét, verset. Készítsenek farsangi álarcot, Hívogassák társaikat a mulatságba. Vegyenek részt a táncban, a csoportszoba és a folyosó feldíszítésében, átrendezésében. Kongózás
Húsvét - Tanuljanak locsolóverset, locsolkodjanak. - Fogadják a kiszézőket. - Díszítsék csoportszobájukat. - Tanuljanak verseket, mondókákat locsoláshoz, dalt a komatálazáshoz. - Készítsenek hímes tojást különböző technikákkal. - A fiúk locsolják meg a lányokat, azok kínálják meg őket édességgel. - Süssenek a komatálba süteményt. - Vigyenek komatálat a többi csoportba - A tavaszi határkerülést tegyék meg. - Játszóház Zöldág járás - Díszítsék fel az alkalomnak megfelelően az óvodát - Zöldágból segítsenek kaput készíteni - Vonuló, bújó, kapus játékokkal ismerkedjenek meg, azokat játsszák el.
Májusfa állítás -
Járják körbe a májusfát, tavaszi dalokat énekelve. Készítsenek szalagokat a májusfára, s járják, táncolják körbe azt. Készítsenek díszeket a fára.
Pünkösd -
Az ünnephez kapcsolódó dalok, dalos játékok felelevenítése Pünkösdi királynéjárás
Vásári forgatag
57
4. A környezettudatosságra nevelés, környezetvédelem Kiemelt terület az Arany János Utcai Telephelyen Célunk: Az óvodás korosztály számára örök érvényű értékeket közvetítsünk a környezettudatos magatartás kialakításával, a természetről, a környezetvédelemről, a hagyományőrzésről. Az egészséges életszemlélet és életmód kialakítása-" Harmóniában önmagunkkalharmóniában a világgal" Feladatunk: - A gyermekek cselekvésen alapuló felfedezések során ismerjék meg közvetlen természeti környezetük értékeit, szépségeit. - Az óvodai környezeti nevelés az óvodai nevelés egészét áthatva minden tevékenységben megvalósítható, komplex feladat. - Séták, kirándulások, szabadban történő foglalkozások teremtenek alkalmat a természet szeretetéhez, védelméhez való attitűd kialakítására - A gyermekek a megszerzett ismereteket és tapasztalatokat otthon is az óvodán kívüli életükben is érvényesítsék - Kiemelt szerepet kap az érzékszervi megtapasztalás, a minél szélesebb körű érzékszervi tapasztalatokon alapuló megismerést - Erősítjük és támogatjuk a gyermekekben lévő kíváncsiságot érdeklődést. - A közösségi nevelést elősegítjük a közös kirándulások, séták, a természetben való szabad játékok, vizsgálódások alkalmával. - Fejlesztjük a gyermekek szociális kompetenciáját, kapcsolatteremtő képességét, együttműködési, konfliktuskezelő képességét. - Ráirányítjuk a figyelmet a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumára Az örökös zöld óvoda cím elérésére törekszünk. Ennek szellemében határoztuk meg céljainkat és feladatainkat. -
KOKOSZ tagság elnyerése Madárbarát óvoda Erdei óvoda Szelektív hulladékgyűjtés
A környezetvédelmi tartalmak az egyes tevékenységi formákban: Verselés, mesélés: Állatokról, növényekről, természeti jelenségekről, az évszakokról, az évszakok változásairól szóló népköltészeti- és irodalmi művek igényes válogatása. A magyar népköltészeti alkotások előtérbe helyezésével. Ének-zene,énekes játék,gyermektánc A magyar népzene és néphagyomány kincseiből való válogatás: mondókák, dalok, dalos játékok, csujjogatók. Az évszakok, ünnepek, jeles napok témáihoz illő anyagból. Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka. Minél változatosabb technikák megismertetésére, és gyakoroltatására törekvés. A környezetünkben fellelhető természetes anyagok felhasználásával és újrahasznosításával. 58
Mozgás: Lehetőség szerint a kötött foglalkozások, mozgásos tevékenységek, mindennapos testnevelések a szabad levegőn történjenek. Az egészséges életmód, és edzettség érdekében minden évszakban, " rossz" időjárási viszonyok esetén is, megfelelő öltözetben a szabad levegőn történjen a szabad játék is. Külső világ megismerése: A négy évszak és- változásainak, megfigyeltetése. Tapasztalati úton történő felfedezések révén a gyermekekben érzelmi kötődés kialakítása a természet értékei és védelme iránt. A környezetvédelemhez kapcsolódó ünnepek és jeles napok, rendezvények Hónap
Tevékenység
szeptember
Takarítási világnap
október
Állatok világnapja Ősz kosara- Töklámpás est
november
Adventi vásár
december
Mikulás Karácsony
január
Madárvédelem-madáretetés
február
Farsang
március
Újra papír napja Víz világnapja Magvetés
április
Föld napja Mézes nap Zöld napok Saláta nap Húsvét
május
Májusfa díszítés Madarak- fák napja Anyák napja Májusfa kitáncolás
június
Gyereknap Környezetvédelmi világnap
59
5. Óvodai élet tevékenységformái
5.1. Játék A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzelettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat, a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete. A gyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A tevékenységen keresztül a gyermek sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakoztatása, képességeinek, készségeinek fejlesztése. A szabad játéktevékenység célja, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. Érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása. Közösségi, társas viselkedésének, magatartásának formálása. 5.1.1. Feladatok A játékhoz szükséges feltételek (légkör, hely, idő, eszköz, élmény, tapasztalatszerzés), valamint a gyermeket ért környezeti hatások játékban való feldolgozásának biztosítása, a különböző játékfajták és azok tartalmának gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A gyermekek beszédkészség-fejlesztése játékon keresztül. Szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Melynek az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenység szervezésbe is meg kell mutatkoznia. Fejlődési hátrányok megszüntetése. Egészséges, harmonikusan fejlődő gyermekek esetében tehetséggondozás, az egyéniségek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségét támogatjuk, ehhez adunk érzelmi biztonságot, inger gazdag környezetet és biztosítjuk a szabad játék és korai tanulás minden feltételét. Óvodapedagógus feladata: - Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoport légkört, helyet, időt, egyszerű, alakítható a gyermeki fantázia kibontakozását segítő, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékhoz, a szimbolikus - szerepjátékhoz, konstruáló játékhoz, a szabályjátékhoz. - Óvodapedagógust a játék tevékenységben az indirekt irányítás jellemezze. - Nyugodt, érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése, és folyamatos fenntartása. - A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. - A szabad játék folyamatosságának érdekében az óvodapedagógus hagyjon elegendő időt a játék befejezésére, az elmélyült játékra, és adjon lehetőséget a játék későbbi folytatására. - Gyermekek játékválasztásának tiszteletben tartása. - Az óvodapedagógus reflektív szemléletű jelenléte biztosított legyen. 60
-
A játék fenntarthatósága érdekét szolgáló szabályrendszer a gyermekekkel történő alakítása. A kreatív önkifejezés fejlődésének segítése. Biztosítani kell a feltételeket a gyakorló játékhoz, a szimbolikus szerepjátékhoz, a konstruáló játékhoz és a szabályjátékhoz. A csoportban elhelyezett bútorok és játékszerek tegyék lehetővé, hogy a gyermekek a környezetükben levő tárgyakat is bevonhassák a játékba. A gyermekek közti érzelmi kötődések, kapcsolatok támogatása. A gyermeket ösztönzése az udvaron minél több nagymozgásos tevékenységre, a sportjáték eszközök használatára. Az udvaron a népi játékok, mozgásos játékok, ügyességi- és sportjátékok feltételeinek megteremtése. A gyermeket olyan játékszerek vegyék körül, amelyek az elmélyült játék kialakulását segítik és a motiváló, fejlesztő hatást kiváltják. Az óvodapedagógus gondoskodjék a készen kapható játékszereken kívül különböző játszásra alkalmas anyagokról, félkész és szimbolikus eszközökről, a kellékek gazdag választékáról. Segítse elő, hogy a családban, az óvodában, tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék. A többször ismétlődő meseélmény legyen ösztönző hatása a képzelet, fantázia, önkifejezés megnyilvánulásának. A gyakorló játékok irányításában biztosítsa a mozgásteret és mindazokat a játékszereket, eszközöket, anyagokat, amelyek alkalmasak a gyermekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. A gyermekek számára legyenek öltöztethető, húzható, rakosgatható játékszerek, természetes anyagok. Segítse elő a szimbolikus-szerepjáték kifejlődését. Segítse az önkéntességnek, szabad választásnak, önállóságnak érvényesülését Törekedjék arra, hogy minden gyermek egyéni képességeinek legfejlettebb szintjén bontakozhasson ki. Az óvodapedagógus alakítsa ki a gyermekekben azt az igényt, hogy maguk készítsék el a játékhoz szükséges eszközöket. Ismertesse meg a gyermekekkel a különböző anyagokat, a szerszámok használatát és az egyszerűbb technikai fogásokat Éreztesse meg a nyelv kifejezőerejét és szépségét, ügyelve a hanglejtés, hangsúly, hangerő és hangszín használatára. Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. Tárgyalkotó népművészet tartalmi is formai elemei épüljenek be a gyermekek játékába, játékeszköz használatába.
61
5.1.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -
Szükségleteiknek és életkoruknak megfelelően válasszanak játékot. Kapcsolódjanak be közös játékokba. Alakuljanak ki pozitív érzelmek társaik iránt. Legyenek önálló kezdeményező megnyilvánulásaik. Legyenek, képesek szabályjátékok megtanulására és tartsák be, kövessék a megismert szabályokat. Legyenek képesek egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni. Legyenek képesek saját élményeik eljátszására. Fogadják el társaik javaslatait, ötleteit. Legyenek képesek a csoportban való játékra. Tartsák be a társas viselkedés elemi szabályait. Probléma helyzetben kreatív megoldásra törekszik
5.1.3. Funkcionális eszközök Konstruáló játékok - Legók, legófélék, duplók, tüsi és egyéb modulépítők. - Különböző méretű, alakú fa és műanyagépítők, kiegészítő elemek; - állatok, emberek farostlapok. Funkciós játékeszközök: -
Többféle méretű, alakú, anyagú, funkciójú autók (pl. munkagépek, teherszállítók, személyautók), talicskák, motorok, repülők, helikopterek, vonatok, hajók, autósszőnyeg, kormányok, szerszámok.
Szimbolikus szerepjátékok eszközei: - Babaszoba; - babák, plüssfigurák, babaágy, babakocsik, babaruhák, ágyneműk, plédek, fürdőkád, fürdőlepedők, kiegészítők, vasalók, vasalóállvány. -
Babakonyha; - edények, tányérok, evőeszközök, poharak, kancsók, tálcák, kávéfőző, turmixgép, főzőlap, sütemények, nyújtódeszka, nyújtófa, süteményformák, terítők, kötények, kendők, mosogatótál, szivacs, törlőruha, bevásárlószatyrok, pénztárgépek, takarító szettek, porszívó.
-
Fodrászüzlet; - hajszárítók, fésűk, tükrök, csavarók, hajcsatok hajgumik, fésülködő kendők, törölközők, köpeny, kozmetikumok.
-
Jelmezek – szerepkörök; - szoknyák, fátylak, kalapok, sapkák, kiegészítők; nyakkendők, övek, nyaklánc, karkötők, klipszek, gyűrűk.
-
Bábok, sátrak.
Szabályjátékok: - Társasjátékok, kártyák, dominók, (szín, forma, szám) memóriák, puzzle, egyéb képes kirakók, logikai játékok. Manuális tevékenység eszközei: Gyöngyfűző, gyurma, különböző papírok, filcek, színes és grafitceruzák, zsírkréták, ollók. Mozgásos tevékenység eszközei: Ugróiskola, bújóhenger, labdák. Gyakorló játék: Rakosgatható, húzogatható tárgyak, eszközök. 62
5.2. Verselés, mesélés Cél, a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembevételével érzelmi, értelmi, erkölcsi, anyanyelvi kompetenciák fejlesztése. A ritmikus mondókák, dúdolok, versek mindennapos kínálatával érzéki, érzelmi, élmény nyújtása. A mese-vers élményének feldolgozásával az önkifejezés lehetőségének biztosítása.
5.2.1. Feladatok A mese-vers tartalmi összeállításával, életkori és egyéni szükségletek figyelembe vételével az óvodapedagógus, segítse a gyermeki személyiség teljes kibontakozását. A kínálatban szerepeljenek a magyar népi kultúra, a klasszikus és mai kortárs irodalom művei. Igény szerint jelenjen meg a nemzetiségi és migráns gyermekek kultúrájának irodalmi válogatása. Az irodalmi élmény befogadásához szükséges érzelmi légkör megteremtése. „Mesekuckó” kialakítása. Óvodapedagógus feladata: -
A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme legyen. Az óvodapedagógus segítségével, egyéni élményeik, elképzelésük alapján jelenítsék meg a meséket. A megélt meseélmény komplex egyéni feldolgozása, mozgással és ábrázolással történő kombinálása, növelje az önkifejezés hatékonyságát. A mesék, versek, dúdolók, mondókák megismertetésével az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése, erősítése. Lehetőségek biztosítása az átélt örömök, élmények kommunikációs kifejezésére. Az irodalmi élmények, átadását kísérje, testbeszéd, mimika, gesztikuláció, tekintettartás, verbális emlékezet, hangulati kifejezés elemi- hangnem, hangtónus. A gyermekek szókincsébe épüljenek be a mesékből, versekből megismert szófordulatok, szólások, közmondások. Az élő mese, bábszínház, gyermek színház látogatásával, élményeivel az érdeklődés igényesség építése az irodalmi kultúra iránt. A könyvtárlátogatásokkal is alakítani a könyvek értékeinek felismerését megbecsülését. A magyar kultúra és néphagyomány értékeinek tudatos átörökítése, építve a gyermek természetes megnyilvánulásaira, élve a komplexitás lehetőségeivel. Az irodalmi értékek közvetítésével a család, szülői ház szemlélet és ízlésvilág formálása, tekintettel a világnézeti, etnikai hagyományaikra. Az óvodapedagógus a 3-4 évesek versanyagot népi mondókákból, rigmusokból és ritmikus zenei hatású játékos versekből állítsa össze. Olyan meséket válasszon, amelynek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. 4-5 éves gyermekek irodalmi anyagában szerepeljenek vidám, humoros versek, klasszikus, mai magyar költők ritmusélményt nyújtó versei, valamint népi mondókák, állatmesék, népmesék. 5-6 éves gyermekek versanyaguk gazdagodjon különböző típusú népi mondókákkal, lírai versekkel. Meseanyaguk bővüljön cselekményesebb népmesékkel, állatmesékkel, novellisztikus-realisztikus mesékkel, klasszikus tündérmesékkel, tréfás és műmesékkel. 63
5.2.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -
Váljék belső igénnyé, mindennapos örömforrása az irodalmi élménnyel való találkozás. Várakozással, érdeklődéssel fogadják a népi kultúra értékeit közvetítő élményforrás kínálatát. Az irodalmi élmények hatása segítse, ösztönözze önkifejezésüket, rejtett érzéseik feldolgozását. Legyenek képesek megérezni, átélni, kifejezésre juttatni a mesék cselekményeit, fordulatait, hangulatát, humorát. Legyenek kedvenc meséik, verseik. Formálódjon ízlésviláguk. Válogatásukat jellemeze egyéniségükhöz, szükségleteikhez igazodó igényesség. Az ismert dúdolókat, mondókákat, verseket idézzek fel különböző tevékenységeik során. Ők maguk is alkossanak ritmikus, mókás, szójátékokat. Egyéni átélésük, fantáziájuk szerint meséljenek rövid mesét, történetet. Megélt vers-mese élményhatása jusson kifejezésre, közös bábozás, szituációs játék, dramatizálás során. Használják a megismert szavakat, kifejezéséket, szófordulatokat, szólásokat, közmondásokat, tréfás mondásokat. Könyvtár, színházlátogatás során alkalmazkodjanak a helyes viselkedésformához. Ismerjék meg a könyv, kultúra, a művészet értékeinek megbecsülését. Érintse meg őket e varázslatos világ bűvölete. Épüljön ki az irodalom iránt olyan vonzódás és kötődés, ami majd az iskolás évekre is kihat.
5.2.3. Funkcionális eszközök Könyvek: mesék, versek, történetek – elbeszélések, mondókák, ringatók, dúdolók, leporellók, lapozgatók. Magyar értelmező kéziszótár Idegen szavak szótára Bábok: kesztyűs, sík, gyűszű, termény, különböző anyagokból barkácsolt, bábtartók, díszletek, paraván -
Maszkok, jelmezek, kellékek. TV, videó, CD lemezek és lejátszó, kazetták. Diavetítő, diafilmek, képek, fotók
64
5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Cél, az ölbeli játékokkal, a népi gyermekdalokkal, az énekes játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások, juttassák élményhez a gyermekeket. Ének, zene, tánc területén a tehetségek kibontakoztatása. Pozitív, önfeledt élményekhez juttatni a gyermekeket, a zene szabadítsa fel a képességeket, adjon örömöt, sikerélményt. A zenei élmények keltsék fel az aktivitást, szabályozzák a feszültséget, teremtsenek nyugalmat. Serkentse a képzeletet, alakítsa a viselkedést.
5.3.1. Feladatok A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadásra való képesség megalapozása. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése. A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a néptánc, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által. A népdalok és gyermekdalok éneklése közben fejlődjön hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus mozgása. Zenei önkifejezés és kreativitás elősegítése. Óvodapedagógus feladata: -
A gyermekek zenei érdeklődésének, zenei ízlésének formálása. Nyújtson örömöt és tegye esztétikailag fogékonnyá a közös éneklés. A dallam a ritmus és a mozgás szépségének felfedeztetése. Ezek kombinálása legyen önkifejezés számára. A hagyományokat a népdalok éneklése, a népi játékok, a gyermek néptánc által tegye ismerté. Ismerkedjenek a néptánc alaplépéseivel. A gyermek zenei képességeinek/ ritmus, éneklés, hallás, mozgás/ és zenei kreativitásának fontos eszközéül szolgáljanak az énekes népi játékok és az igényesen választott kortárs művészeti alkotások. A zenei alapfogalmak megismerése, a zenei készségek elsajátítása szabadon választott játék közben történjen. Az ének bátorításával, szabadítsa fel, gyógyítsa ki a félénkségből, gátlásoktól a gyermeket. Zenevarázs-vizuális tevékenység komplexitása, a gyermek önkifejezésének egyik lehetőségének megvalósítása, biztosítása. A közös együtt játszással, énekléssel fejlessze a közösségi érzés kompetenciáját. Szoktassa figyelemre, fegyelemre a gyermeket, tegye alkalmassá a feladatok elvégzésére, fejlessze közösségi érzéseit. A zenei élmény minden napos lehetőség legyen az óvodában, minél több szabadon választott tevékenység kapcsolódjon hozzá. Az óvodapedagógus teremtsen arra lehetőséget, hogy egy-egy zenei feladatot többféleképpen lehessen, megoldani, fejlessze ezzel is a gyermek, alkotó készségét. A mondókák, énekek ismételgetése segítse a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A sokféle énekes játék adjon alkalmat a szókincs bővítésére. Az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, migráns, etnikai kisebbségi nevelésnél a gyermek hovatartozását. 65
-
-
-
A népjátékok alkalmazásával fejlessze a gyermekek jellembeli tulajdonságait (ügyesség, bátorság, önuralom, önzetlenség, gyors felfogóképesség, versenyszellem) Ismertesse meg a gyermekeket életkorukhoz közel álló népi játékokkal, ezek alkalmat adva, nagy indulati töltések átélésére, és az égész személyiségre gyakorolt fejlesztő hatásának érvényesítésével. 3-4 évesek: A dalok hangterjedelme ne lépje túl a tiszta kvint távolságot, lehetőleg egyszerű negyed és páros nyolcad ritmusok váltakozásával. A játékok elsősorban egyszerű utánzó mozgással kísért megszemélyesítő szerepjátékok legyenek. Magas mély reláció, halk – hangos különbségének felismertetése. Motívum-visszhang, egyszerű dallammotívumok visszaénekeltetésével. Hangszerek hangjának, eltérő zörejhangok felismertetése és megkülönböztetése. Fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés, tempókülönbségek (gyors-lassú) érzékeltetésével, játékos mozdulatokkal. Egyszerű táncmozdulatok utánzásos elsajátítása. Ritmusmotívumokegyszerű beszélt és énekelt-visszatapsoltatása. 4-5 évesek: A dalok hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatótávolságot, hangkészletében lehetőleg ne legyen fél hang. Játékok csoportos jellegűek (körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó). Zenei emlékezetük fejlesztése dallamfelismeréssel, dallambújtatással. Egyenletes járás és a tapsolás összhangjának megteremtésével ritmusérzékük fejlesztése. Gyors- lassú tempó tartás képességének alakítása. Ritmushangszerek használatával a szem- kéz koordináció és a finommozgás alakítása. Ritmus és dallam motívum visszatapsoltatása és visszaénekeltetése. Dallamfordulatok kitalálására való ösztönzés. 5-7 évesek: A negyed, a nyolcad mellett megjelenhet a tizenhatod is. Ismerjenek meg újabb játékformákat (kapus, hidas, sor és ügyességi, esztétikus mozgást igénylő párjátékok). Gyors- lassú, halk- hangos fogalompárok együttgyakoroltatása. Dallamfelismertetés kezdő motívumról vagy belső motívumról. Dallambújtatás gyakoroltatása hosszabb és rövidebb egységekkel. Esztétikus, együtemű mozgás fejlesztése, változatos térformák alakítása, játékos táncmozdulatok gyakoroltatása. Tánc közben a zene ritmusának, lüktetésének átvételére motivál. Változatos ütőhangszerek használatával a dalok ritmusához való alkalmazkodás képességének fejlesztése.
5.3.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -
Törekedjenek a tiszta, pontos éneklésre. Az ének zene váljék számukra a mindennapi élet részévé felfedezve szépségeit. Törekedjenek a zenei néphagyományok tovább adására annak megismertetésével. Használják a néphagyományokhoz a szorosan kapcsolódó néptánc alaplépéseit. Próbálgassák kreativitásukat a zene terén, szabadon. Sajátítsák el és használják a zenei fogalom párokat/ ritmus és dallam/ Érezzék, hogy a ritmus, a dallam, az egyenletes lüktetés áthatja, mindennapi életüket, legyenek boldogabbak, felszabadultabbak ez által. Zenehallgatásnál ismerjenek meg olyan dallamokat is, melyek ismeretlenek számukra akár nemzetiségi vagy más okból. A további fejlődéshez, a feladatok elvégzéséhez érezzék át fontosságát a figyelemnek, fegyelemnek, alakuljon ki náluk a közösségi érzés.
66
5.3.3. Funkcionális eszközök Ritmus (ütő) hangszerek: dob, csörgődob, cintányér, triangulum Dallamhangszerek: metalofon, furulya Népi hangszerek: csörgők, sípok, kereplő, köcsögduda Gépi eszközök: magnetofon, CD lejátszó Egyszerű ízléses, dalos játékokhoz kapcsolódó tárgyak: kosár, bot, kendő, kalap, szoknya, báb
5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Cél, a gyermekek tér- forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékük, szép iránti fogékonyságuk alakítása. Népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés. A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezésének a lehetőségek biztosítása.
5.4.1. Feladatok A 3-7 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, tartalmának, minőségének fejlesztése és szervezeti formáinak biztosítása. Az ábrázolótevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását tegye lehetővé a gyermekek számára. Óvodapedagógus feladata: - Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök, zavartalan, nyugodt hely és a tevékenység befejezéséhez elegendő idő biztosítása. - Az óvodapedagógus ismertesse meg a gyermeket az eszközök használatával, valamint különböző anyagokkal és technikákkal. - Teremtse meg az egész nap folyamán is a rajzolás, festés, mintázás, agyagformálás, szövés, fonás, és a műalkotásokkal való tevékenykedés lehetőségét. - Lehetőség biztosítása az önkifejezéssel, a környezet esztétikai alakítására, esztétikai élmények befogadására - A gyermek számára maga a tevékenység, a funkció öröme jelentsen élményt. - Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget ad a szabad alkotásra. - A gyermekeket rácsodálkoztatja a szépre, esztétikusra. - A gyermekek által létrehozott alkotást pozitívan értékelje, fogadja el. - A mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal kiegészítőkkel növelje. - A különböző tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítsék a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendelkező képességek alakulását a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését. - Minden óvodapedagógus biztosítson lehetőséget egymás munkáinak megismerésére folyosón, lépcsőházban való elhelyezéssel. - Kezdődjön el az esztétikum iránti érzékenység és értékelő-képesség kialakítása, észrevetetve, együttesen gyönyörködve a saját alkotásokban, a mű- és népművészeti szépségekben. - A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, nyomattal. - A gyermekek ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát nyomkodva, gyurkálva, gömbölyítve, ütögetve, sodorva, simítva, mélyítve, tépegetve, stb. 67
- 3-4 éves A gyermekeknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Megkedvelteti a rajzolás, festés alapjait, a mintázás alaptechnikáját, nyomdázást, tépést, ragasztást. - 4-5 éves A gyermekek alkotó-alakító tevékenységét bővítse. Formálja a képalkotást, megismerteti a vágás, hajtogatás, egyszerűbb fonás, varrás és gyöngyfűzés alapjait. - 5-6-7 éves gyermeknek teremtsen minél több alkalmat közös kompozíció létrehozására, gazdagítsa a technikai megoldásokat és az eszközlehetőségeket. A képalkotás különböző, változatos technikákkal történő készítését erősíti, és megismerteti a szövés technikáját, valamint többféle technikai megoldást igénylő barkácsolást. Segítse a szándékos képalakító tevékenységüket élményeikhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelően illeszkedő technikával. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő megjelenítése. Tudjanak játékokhoz kelléket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni. Egyénileg dolgozzanak a gyermeknek méretezett szövőkereteken. - Törekedjen arra, hogy a gyermek saját élményein alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolása is. - Az óvodapedagógus segítse a gyermekeket a játékok, bábok, játékkellékek készítésében - Papírmerítés, agyagozás, szövés, nemezelés, kasírozás, technikákkal való megismertetés, tevékenykedtetés. - Természetes anyagok felhasználásának, alkalmazásának lehetőségeivel ismertesse meg a gyermekeket. - Váratlan eseményeken alapuló ábrázolási kedvet rugalmasan kezelje. - Tehetségek kibontakoztatása.
5.4.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -
Képalkotásban egyéni módon tudják megjeleníteni élményeiket, elképzeléseiket. Bátran, szívesen használják az ábrázolás eszközeit. Élményeit képes megjeleníteni. Vizuális észlelése, megfigyelés, emlékezete intermodalitása korának megfelelő. Alkotás közben ügyel környezet és saját mag munkája tisztaságára. Térlátása korának megfelelő. Vonalvezetése balról jobbra halad. Szem-kéz mozgása összerendezett. Tudják alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat, nevezzék meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait. Emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerű mozgások. Alkossanak képet emlékezet, élmény alapján. Megfelelően használják az eszközöket, tartsák tisztán azokat, rendelkezzenek helyes ceruzafogással Megfigyelés után tudjanak formát mintázni, ezek egyéniek, részletezőek legyenek. Díszítsenek tárgyakat saját elképzelés alapján. Legyen véleményük saját és társaik "műveiről", műalkotásokról. Rendelkezzenek koordinált szem- és kézmozgással. Rácsodálkoznak a szép látványára, tudjanak gyönyörködni benne. Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak. 68
5.4.3. Funkcionális eszközök Színes ceruza, zsírkréta, aszfaltkréta, filctoll, festék, ecset, olló, tű, cérna. Kül. minőségű és színű papírok, gipsz, agyag, gyurma, lisztgyurma, homok, kavics, kagyló, csigaház, kül. termések, termények és növények, fonalak, szövőkeret, textilanyagok, gyöngy, gomb, száraztészta, flakonok, dobozkák, papírhengerek, hungarocell, üveg, zacskó, toll, tojás, hurkapálca, raffia, ragasztó. 5.5. Mozgás Cél, a gyermek személyiségének sokoldalú fejlesztése, (Testi: erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság, értelmi: gondolkodás, helyzetfelismerő képesség, jellem: akarat, önuralom, bátorság) Az egyéni mozgásigény természetes kielégítésének biztosításával az egyéni fejlődés ütemének nyomon követésével, a gátlásokat feloldva, a mozgáskoordináció, ügyesség fejlesztésével, a gyerekek érzelmi- akarati-értelmi és fizikai képességének és készségének magasabb szintre juttatása. A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényük kielégítése. Minden gyermek találja meg a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának, legmegfelelőbb tevékenységét.
5.5.1. Feladatok Az óvodapedagógus az óvodai nevelés minden napján a gyermekek egészséges fejlődése érdekében teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, követik a szervezet teherbíró-, ellenálló- és alkalmazkodóképességét, valamint fejlesztik erejüket, ügyességüket, gyorsaságukat és állóképességüket. Óvodapedagógus feladata: - Használja ki udvar adta lehetőségeinket, ahol nagy tér és mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésre a gyermekek. nagymozgásának fejlesztésére (járás, futás, kúszás, mászás). - Biztosítson az óvodapedagógus minél több alkalmat a szabad mozgásra. - A mozgásos tevékenység,s azok eszközeinek mindenkor a gyermekek fejlettségi szintjéhez igazítása. - A gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék és séta során is biztosítsa. - A mozgás beépítése természetes módon a gyermekek tevékenységébe. - Mozgásra inspiráló környezet kialakítása, mozgásos tevékenység pozitív megerősítése. - Mozgásos tevékenység lehetőségeinek biztosítása a csoportszobában és az udvaron. - Mozgásos tevékenység anyagának összeállításakor, vegye figyelembe a csoport és az egyéni fejlettség aktuális állapotát. - Odafigyelés a gyermekek optimális terhelésére. - A napi tevékenységek részeként a mindennapos, frissítő mozgás tervezése során elsődlegességet biztosítson a mozgásos játékoknak. - 3-4-5 éves gyermekek mozgásos tevékenysége során a nagymozgás fejlesztésére helyezze a hangsúlyt a játék gyakorlati alkalmazása. - 5-6-7 éves gyermekek mozgása kapjon hangsúlyt az észlelés, alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. 69
- A mindennapi mozgás minden korosztálynak ajánlott, alkalmanként zenés mozgás beiktatásával. - Ismertesse meg a gyermekeket futás, ugrás gyakorlatokkal, dobás gyakorlatokkal, labda gyakorlatokkal. - Minél több egyensúlyozó játék alkalmainak megteremtése, kézi szerek használatával ismertetés a különböző típusú mozgásokhoz. - Támaszgyakorlatokat: csúszás, kúszás, mászás változatos lehetőségeinek biztosítása. - A gyermek szókincsében a mozgás, testséma, és percepcióval kapcsolatos kifejezések beépítése.. - Preventív lábtorna, tartás és lábboltozat javító gyakorlatok beépítése a mindennapi mozgásos tevékenységbe.
5.5.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -
Szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Képesek a sor- és köralakításokra. Igényli a mindennapos mozgást, mozgása harmonikus, összerendezett. Téri tájékozódása kialakult, irányokat meg tud különböztetni. Ismeri saját testét, testrészeit. Fizikai erőnléte, állóképessége életkorának megfelelő. Fejlett az egyensúlyérzéke. Kialakult a szem-kéz, szem-láb koordinációja. Ismeri legalább 2-3 kézi eszköz használatát (labda, ugrókötél, karika). együttműködő, segítőkész. Ismeri csapatjáték szabályait. Képes alkalmazkodni társaihoz, korához képest fejlett az önuralma, toleráns.
5.5.3. Funkcionális eszközök -
-
Kézi szerek: kis szőnyegek, különböző méretű labdák, bot, szalag, babzsák, karika, kendő, rongy-labdák, ugrókötelek Tornafalak, padok, zsámolyok, különböző méretű tornaszőnyegek, mászó háromszög, magasugró állvány, lépegető hengerek, gólyalábak, különböző méretű egyensúlytölcsérek, egyensúlyozó és ugráló labdák, lépegető teknős egyensúlyozáshoz, gördeszkák, akadályjelzők, körkötél, ejtőernyő, trambulinok. Preventív tartásjavító tornához: hengerek (műanyag, fa), műanyaggolyók, bordásfal (minden csoportba), szalvéta, nagyméretű szőnyegek (mezítláb járáshoz) Udvari eszközök: rollerek, kerékpárok, labdák, mászófalak, kötelek, gyűrűk, kosárlabdapalánk, röplabdaháló, mászó hengerek, kockák, csúszdák (különböző méret)
70
5.6. A külső világ megismerése Cél, a gyermek aktivitása és érdeklődése során szerezzen tapasztalatot a szűkebb és tágabb természeti-emberi –tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakuljon a természethez, az emberi alkotáshoz, tanulja azok védelmét, értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jusson, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Ismerje a szülőföld, az ott élő emberek, hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások értékeit, ismerje meg ezek szeretetét, védelmét is. Alakuljanak ki a környezettudatos viselkedés, és magatartásformák. A minket körülölelő világ mennyiségi, formai összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása. A logikus gondolkodás megalapozása. Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtése.
5.6.1. Feladatok A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába jusson a gyermek, és azokat tevékenységeiben alkalmazza. Ismerje fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Alakuljon ítélőképessége, fejlődjön tér, sík és mennyiség szemlélete. Fejlődjön megfigyelő és gondolkodásképessége, a környezettel való harmonikus együttélése. Cselekvési képességek, kompetenciák alapozása, kialakítása. Közvetlen élményeken alapuló tevékenység hatására fejlődjön a gyermek érzékenysége, alapozódjon meg a természettel együtt élni tudó, és a természetet védő ember szokása. Óvodapedagógus feladata: -
Tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközt a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Az új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára építse, élményeikre, tapasztalataikra támaszkodjon. Változatos tevékenységeket biztosít a felfedezésre, megfigyelésre, megismerésre. Ünnepélyek, és hagyományőrzés formájában közvetíti az egyetemes és a népi kultúra értékeit, hagyományait. Felfedezteti a környezet szépségét, harmóniáját. Megismerteti a környezetvédelem alapjait. Környezetbarát szokások megalapozása. Helyezzen hangsúlyt a környezet tudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. Környezet tudatos nevelését gazdagítsa a „Zöld óvoda” és „Madárbarát óvoda” program. Biztosítja az ismeretek sokszínű gyakorlását, alkalmazását. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességének fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában Az udvaron lehetőséget biztosít a kertgondozásra, ehhez megteremti a feltételeket. Növények, állatok fejlődéséről, gondozásáról, hasznáról, ismereteket nyújt. Terepgyakorlatokat szervez, ahol a természettudományos ismeretek mellett az élővilág, az életközösségek, megismertetésére motivál, észre véteti a legapróbb növényt, rovart, meghallatja a madarak hangját, más állatok neszeit. 71
-
-
-
Természeti kincsek gyűjtésére motivál. Elemi közlekedési szabályokat gyakoroltat, közlekedési eszközökkel ismerteti meg a gyermeket. Játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása. Matematikai fogalmak, kifejezések, összefüggések megismertetése, megtapasztaltatása. Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtése. A gyermekek egyéni feladatmegoldásának meghallgatása, a sajátos logika elfogadása. A matematikai osztályozás, halmazokkal végzett feladatoknál a matematikai ítéletek megnevezése. Térbeli viszonyok, az irányok és helyzetek pontos megnevezése. Számfogalom előkészítése, megalapozása. Tapasztalatszerzés a geometria körében. Tájékozódás a térben és a síkban. Az óvodapedagógus segítse elő a gyermekek önálló vélemény alkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A gyermekek a közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát: hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát. A 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszeretése után ismerkedjenek az óvoda közvetlen környezetével. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjtsenek terméseket, kavicsokat, leveleket Beszélgessenek a család tagjairól. Beszélgessenek a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről. Ismerkedjenek meg néhány háziállattal, virággal, gyümölccsel, zöldségfélével. Ismerkedjenek meg a testükkel, annak részeivel, s az orvos gyógyító munkájával. Az óvodapedagógus a 4-5 éves gyermekek tapasztalat- és élményszerző sétáit az óvoda környezetében szervezze meg. Tudjanak gyönyörködni az évszakok növényeiben. Gyűjtsenek terméseket, és azokat hasznosítsák az óvodapedagógus segítségével. Az óvónő törekedjen a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására Végezzenek rügyeztetést, magvak csíráztatását, hajtatást. Tudják bemutatni családtagjaikat hozott képek alapján. Gyakorolják a gyalogos. közlekedés szabályait. Ismerjenek meg háziállatokat, madarakat, bogarakat. Hasonlítsanak össze, válogassanak, szín, alak, más tulajdonság alapján. Mérjenek össze tárgyakat hosszúságuk, tömegük, űrtartalmuk szerint. Az 5-6-7 éves gyermekek ismerjék meg az óvoda tágabb környezetét. Figyeljék meg az évszakok szépségét a színeik árnyalatát, a környezet szennyeződéseit (víz, levegő, föld), a növények fejlődési feltételeit. Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Ismerkedjenek meg néhány mezei virággal vadon termő növénnyel, fűszer és gyógynövénnyel. Emlékezzenek meg az állatok napjáról, (október 4.), a víz világnapjáról (március 20.) és a Föld napjáról (április 22.). Bővítsék az állatokról szerzett ismereteiket: erdők-mezők madarai; hazai erdők, vizek állatai; állatkertben élő állatok. Bővítsék közlekedési ismereteiket: figyeljék meg a megkülönböztetett jelzésű járműveket a közlekedésben. Ismerkedjenek meg a napok, napszakok nevével. Rendezzenek sorba tárgyakat, személyeket, halmazokat mennyiségi tulajdonságok vagy felismert szabályosság szerint. Készítsenek sorozatokat mennyiségi tulajdonságok szerint. Mérjenek össze tárgyakat magasság, hosszúság szélesség, vastagság, bőség szerint. Párosítás, több-kevesebb-ugyanannyi
72
fogalmával ismerkedjenek meg. Különböztessék meg és azonosítsák az irányokat: alá-fölé, mellé, jobbra-balra, alatt-fölött, között, mellett.
5.6.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -
Tudják személyi adataikat: név lakcím életkor; szülők neve, foglalkozása; testvérek neve Nevezzék meg saját testrészeiket, érzékszerveiket. Tudják az évszakok nevét, jellemzőit a napok nevét, sorrendjét, napszakait. Ismerjék néhány környezetükben levő épület funkcióját. Nevezzék meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát. Ismerjék a színeket. Helyezzék főbb csoportjaikba az élőlényeket: ember, állat növény. Tudjanak alapvető növény- és állatgondozási műveletekről. Vegyenek részt elemi természetvédelmi tevékenységekben (téli madárvédelem, élőlények óvása). Válogassanak alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján. Jól használják a megismert kifejezéseket. Hasonlítsanak össze mennyiségeket: több, kevesebb, ugyanannyi; hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú; magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb. Meg tudják számolni a tárgyakat legalább 10-ig. Össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság forma szín szerint. Meg tudják különböztetni a jobbra, balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat. Ki tudják válogatni a síkbeli alakzatokat tulajdonságaik szerint. Ismerik a térbeli alakzatok közül a kockát, esetleg gömb, téglatest.
5.6.3. Funkcionális eszközök Minimat készlet, színes rudak készlete, logikai készlet, filctáblák, manipulációs lapok, munkalapok (feladatlapok), foglalkoztató füzetek, könyvek, óvónő által készített kiegészítő eszközök, mágnes tábla, színes számolópálca, tanulói kártyakészlet, különféle képességfejlesztő eszközök, logikai fejlesztő játékcsalád, planétás kártyasorozat (család , növények),növények-,állatok-,emberek-,közlekedés- világa kártyák,diavetítő,diapozitívsorozat,diafilmek.
5.7. Munka jellegű tevékenységek A tevékenység célja a gyermeki munka megszerettetésén keresztül készségek, képességek, kompetenciák alakítása. Értsék meg, mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon ki összpontosítási képességük, munkaszervezési képességük. Alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk. Alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység -az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önállótevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás. A gyermek, munka jellegű tevékenysége, örömmel és szívesen - végzett aktív tevékenység. 73
A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.
5.7.1. Feladatok A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése és azok feltételének biztosítása. A gyermeki munka, folyamatos, reális a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelése. A munka jellegű tevékenységekbe játékos elemek beépítése. Óvodapedagógus feladata: -
A gyermekek végezzenek szívesen játékból kibontakozó és szükségleteikből fakadó munkajellegű tevékenységeket, elsősorban önmagukért és a közösségért. Az óvodapedagógus mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. Az értékelés legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés környezet gondozás. Az óvodapedagógusa 3-4 éves óvodásokat is vonja be az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő. A szabályosan ismétlődő mindennapi munka a rend fenntartásáért végzett tevékenységek. Az óvodapedagógus tervezze meg az egyéni megbízások lehetőségeit: információk közvetítése, kisebbek és egymás segítése, jeles napok előkészítése. A gyermekek működjenek közre az élősarok gondozásában, az óvodaudvar tisztántartásában. Az óvodapedagógus segítségével a gyermekek gondozzanak madáretetőt és gyűjtsenek madáreledelt. Étkezéshez ízlésesen, esztétikusan terítsenek, töltsenek folyadékot. Étkezés után a szokásrendnek megfelelően tegyenek mindent a helyére. Végezzenek önállóan környezetszépítő munkát: játékok, polcok tisztítása; sütés nélküli édességek, vitaminsaláta előkészítése. Segítsenek egymásnak és a kisebbeknek kérésre és önálló indíttatásra. Növények gondozásának megismertetése, alkalmazására motiválás: öntözés, átültetés, szaporítás, csíráztatás, hajtatás. Kerti munkák szervezése, közben a növények növekedésének, fejlődésének, a fejlődésükhöz szükséges feltételek megteremtésének megfigyelése. A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekekhez mérten fejlesztő hatású. Differenciálás elvének érvényesítése a feladatátadáskor. Megfelelő hely és idő biztosítása a munka elvégzésére a folyamatosság érdekében. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
74
5.7.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -
Egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelő feladatokat tudnak végezni. Megbízásaikat pontosan teljesítik. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Felismerik a segítségadás lehetőségeit. Ismerik a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát. Képesek az eszközök megóvására és saját testi épségük megőrzésére. Közösségi munkák: - Közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyes önértékelésük, önbizalmuk, közösségért való tevékenykedés öröme. - Naposi feladatokat önállóan, pontosan végzik. - Terítésnél ügyelnek az eszközök esztétikus elhelyezésére is. - Felelősi munkákat szívesen vállalnak, és önállóan teljesítik. - A környezet rendjének megőrzésére ügyelnek, segítenek annak tisztán tartására. - Vigyáznak játékaikra, és rendben tartják azokat. - Munkajellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi. - A környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák: - A szemetet szelektíven helyezik el az adott gyűjtőkben. - Szívesen segítenek a falevelek összegyűjtésében, komposztálásában. - A virágokat nem tépik le, hagyják az eredeti szépségükben. - Szívesen ápolják a növényeket csoportszobába, udvaron egyaránt. - Télen gondoskodnak a madarak táplálékáról. - Alkalomszerű munkák: - Pontosan megértik mit várunk el tőlük, és azt önállóan teljesítik. - Bonyolultabb feladatokat is örömmel végeznek el és annak szervezésében is önállóak. - Időnként olyan megbízatásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületet is igényelnek. - Önkiszolgáló tevékenységek: - Testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint elvégzik. - Étkezésnél helyesen használják az evőeszközöket. - Önkiszolgáló tevékenységekre fordított idő fejlettségük növekedésével arányosan csökken.
5.7.3. Funkcionális eszközök Étkezés – önkiszolgálás, naposi munka eszközei: Szalvéta, szalvétás kistál, szalvétatartó, tányérok, evőeszközök, poharak, kancsók, terítők, kenyérkosár, asztaltörlő, Takarítóeszközök: Gyermekméretű seprű, lapát, felmosó, törölgető rongy. Élősarok eszközei: Kosarak, tálak, tálcák, cserepek, virágládák, locsolókanna, virágföld, kislapát. Udvari eszközök: Gyermekméretű lombsöprű, vesszőkosár, védőkesztyű
75
5.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, sétákon, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás szokások alakítása, - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a játékos cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire E tevékenység célja a gyermekek tanulás- és tudás iránti vágyának felébresztése és kielégítése, a megismerési képességek fejlesztése, a tapasztalatszerzés és gondolkodás örömének átélése az egész nap folyamán adódó tevékenységeken keresztül. Az alapkultúrtechnikák, elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése. Az ismeretek adekvált alkalmazására, felhasználására felkészítés, a gyermekek kompetenciáinak alakítása. Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása.
5.8.1. Feladatok A gyermekek cselekvő aktivitásra késztetése a sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalási lehetőségek biztosításával. Ismeretek átadása, bővítése, a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztése. A gyermekek egyéni fejlődési ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét figyelembe vevő, valamint hátrányos helyzetből való felzárkóztatást elősegítő nevelőmunka. Az anyanyelvi nevelés egész programunkat és nevelő munkánkat hassa át.
76
Óvodapedagógus feladata: -
Az óvodapedagógus a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítsa a tapasztalat- és ismeretszerzés folyamatát. A gyermekek tevékenységi, megismerési vágyának kielégítése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése mellett, építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire, biztosítsa a felfedezés lehetőségét, kreativitásának erősítését. Változatos, a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. Szokások alakítása, utánzásos minta és modellkövetéses magatartással és viselkedéssel. Spontán, játékos helyzetek kihasználása. Gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadás lehetőségének kiaknázása. Gyakorlati probléma megoldására ösztönző helyzetek megteremtése. Egyéni fejlődési, érési ütem figyelembe vétele a tevékenység felkínálása során. Személyre szabottan pozitív értékeléssel segíteni a gyermekek személyiségének kibontakoztatását. Kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése. Komplex művészeti fejlesztés: az alkotás fejlesztő hatásának tudatos alkalmazása, beépítése a tanulási folyamatba. Kooperatív technikák: az együttműködésen, egyenlő részvételen és felelősségvállaláson, alapuló közös munka. Integráció: különböző kultúrákban szocializálódott, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése. Megfigyelésen alapuló megismerési eljárások alkalmazása, mely alkalmas az adott pillanat értékelésére. A fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés szükséges irányát. SNI gyermekek fejlesztése speciális szakemberek segítségével. A tanulás cselekvésre, szemléletes helyzetekben szerzett konkrét tapasztalatokra épüljön. Tehetségek kibontakoztatását segítse. Hátrányos helyzetből induló gyermekek felzárkóztatása, kompenzálása. Az óvodapedagógus segítse elő, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék, ezért egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciáljon. Az óvodapedagógus törekedjen módszertani sokszínűségre, kooperatív technikák alkalmazására: együttműködésen, egyenlő részvételen, és felelősségvállaláson alapuló közös munka. A gyermekeket sok buzdítással, dicsérettel, pozitív megerősítéssel ösztönözzük az önfeledt, boldog tevékenykedésre, ezért az óvónő törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. Biztosítsa az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, a differenciálást, a játék elsődlegességét, valamint az együttműködő, felelősséget vállaló óvodai normákat. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.
77
5.8.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére - Tudjanak önállóan, konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni. - A gyermekek érdeklődően, bátran kérdeznek. - Szívesen vesznek részt a tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékokban, tevékenységekben. - Tanuláshoz szükséges kompetenciáik koruknak megfelelően fejlettek. - A részképesség és tanulási zavaros gyermekek időben megfelelő szakemberekhez kerülnek. - A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő tevékenységet. - Önállóan végezzenek megfigyeléseket, ismerjék fel a jelenségeket változásukban is. - Legyenek képesek konkrét összefüggések, ok-okozati viszonyok felfedezésére. - Törekedjenek többféle megoldás keresésére. - Legyenek képesek gondolataikat érthetően szavakba, mondatokba foglalni. - Tudják elkülöníteni a mese és a valóság elemeit. - Ismerjék fel saját értékeiket, alakuljon ki feladattudatuk. - Szándékos figyelmük időtartama érje el a 10-15 percet
5.8.3. Funkcionális eszközök Tapasztaláshoz, cselekedtetéshez szükséges eszközök: nagyítók, kb. anyagok, képek, könyvek, kb. használati tárgyak, eszközök, kártyák, memória játékok, társas játékok, dominó, bogárnéző, tóvizsgáló készlet, hangyamegfigyelő farm, a gyermek közvetlen környezetének megtapasztalását, megismerését elősegítő tárgyak, eszközök.
78
TAGÓVODÁK JELLEMZŐ KIEGÉSZÍTÉSE A PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ
79
Pedagógiai Program Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodája OM: 202346
Bükkösd, Vörösmarty M. u. 3. Tel.: 73/378-712 www.bukkosdovi.hu
80
I. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvoda intézményi bemutatása 1. Óvodai élet megszervezésének elvei A nevelőmunka kulcsszereplője a gyermek, ő áll az óvodai nevelés középpontjában. A személyi feltételek egyértelműen az óvodapedagógus személyiségének meghatározottságát, feltétlen jelenlétének szükségességét fejezik ki, az ő közvetlen segítője a dajka. Óvodánkban innovatív pedagógusok dolgoznak, a csoportok működését irányító pedagógusok speciális szakmai felkészültsége biztosított. Az óvodapedagógusok közül többen rendelkeznek speciális ismeretekkel, amelyek segítik a különleges nevelési elvárásoknak való megfelelést. Az óvodai élet tevékenységformáiban a két nyelv (magyar, német) használata érvényesül. Mindezek arányát az óvodai élet kezdetén a gyermekek nyelvismerete határozza meg. A gyermekek egyéni képességeit, nyelvi hátterét figyelembe véve fokozatosan, játékos formában kezdődik: - a német nyelvi ráhangolódás a szűkebb környezet megismerésével - a szokás-, szabályrendszer kialakításával, gyakorlásával - a társas érintkezés legfontosabb kifejezéseinek magyar, német nyelven történő megismerésével
1.1 Tárgyi feltételek A 2011/2012-es nevelési év kezdetére a DDOP pályázat hozadékaként külső és belső tereink egyaránt megújultak. Korszerű műanyag nyílászárók kerültek beépítésre, a tetőszerkezet megújult, a homlokzat teljes szigetelése megtörtént. Rendelkezésünkre áll a már eddig meglévő udvari játékeszközök mellett egy 400m2 alapterületű gumitéglával borított sportpálya, mely lehetőséget biztosít időjárástól függetlenül a gyermekek számára sokféle mozgáslehetőség kihasználására a szabadban. Udvarunk tágas, a gazdagon felszerelt külső térben változatos mozgásfejlesztő játékokkal rendelkezünk, melyek megfelelnek az Európai Uniós előírásoknak. Az intézmény épülete egyidejűleg biztosít megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, továbbá teremt lehetőséget a szülők, egyéb partnerek fogadására. Az intézmény optimális tárgyi feltételeinek bővítése érdekében törekszünk a kötelező eszköz- és felszerelés jegyzék követelményeihez való megfelelésre, melyet a különböző pályázati, a szponzori és a fenntartói támogatások eredményeként tudunk megvalósítani. A hagyományos fűtés kiváltására 2012-ben a Bükkösdi Önkormányzat nagyobb beruházással átépíttette a fűtési rendszert. Talajszondák lettek beépítve, melyek a talaj hőtároló képességét használják fel a meleg előállítására. További tervek közt szerepel napelemek beépítése a felújított épület tetőszerkezetére. /Lásd: www.bukkosdovi.hu/ Három homogén, részben heterogén életszervezésű gyermekcsoport számára 3 foglalkoztató teremben összesen 75 férőhelyet tudunk biztosítani, az Alapító Okiratnak megfelelően. A csoportszobákhoz öltöző, mosdó tartozik, így a helyiségek könnyen átláthatók, jól kihasználhatók a nap folyamán. A csoportszobák világosak, bútorzatuk esztétikus, a gyermekek méretéhez igazodó. A termek sokféle, változatos, a képességfejlesztéshez szükséges fejlesztő eszközökkel, játékokkal felszereltek. Multifunkcionális terem a mozgásos tevékenységeknek, illetve több ember befogadására is alkalmas rendezvényeinknek ad helyet.
81
Fontosnak tartjuk a nemzetiség (németek, helyi svábok) kultúráját, életmódját, hagyományait jelképező és bemutató tárgyi emlékek folyamatos beszerzését és megjelenését óvodai környezetünkben. Egyéb tereink: -
multifunkciós terem logopédiai foglalkoztató óvodavezetői iroda referencia terem tehetségműhely tálaló konyha raktár felnőtt mosdó, fürdő, WC mozgáskorlátozott mosdó, fürdő, WC közlekedők
1.2 Személyi feltételek A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen az óvodapedagógus kreativitása, a képességfejlesztési szintek és az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Óvodánkban 6 fő óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A német nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű csoportban a nevelő-oktató tevékenységet német nemzetiségi szakon végzett óvodapedagógus látja el.
1.3 Heti rend Óvodánkban a gyermekek sokféle tevékenységet végezhetnek a nap folyamán. Ebben az óvodai környezetben a gyermek szabadon mozog, játszik, alkot, sokat tevékenykedik, jól érzi magát. Heti rendünk és napirendünk rugalmas, lehetőséget biztosít előre nem tervezett, a gyermekek személyiségfejlődését szolgáló események, programok beépítésére. A folyamatos napirend a gyermekek kiegyensúlyozott életritmusának alapja, lehetővé teszi az egyéni tempó teljesítőképesség, egyéni igény szerinti tevékenységet. A megfelelő időtartalmú párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységek, valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú /5-45 perces/ csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A rendszeresen visszatérő programok alkalmazkodnak a gyermekek és a családok életritmusához. Az egész nap folyamán biztosított a gyermekek számára a megfelelő hely, elegendő idő és eszköz a játékra és a mozgásos tevékenységre /csoportszobában, tornaszobában, udvaron/ ebbe illeszkednek a gondozással kapcsolatos teendők. A több színteres tevékenység lehetővé teszi, hogy a gyermekek életkoruknak, fejlettségi szintjüknek, egyéni igényeiknek, érdeklődésüknek megfelelően a csoportszobában, az udvaron saját döntésük alapján együtt, kisebb-nagyobb csoportokban vagy elkülönülten tevékenykedjenek.
82
A kétnyelvű magyar- német nemzetiségi óvodai nevelés heti váltásban valósul meg, mely során az óvodapedagógusok a feldolgozásra kerülő témaköröket egymásra építve mindkét nyelven közvetítik.
Hetirend Kötelező tevékenység Tevékenység ideje
Szabadon választható tevékenység Tevékenység megnevezése
A hét Mozgás, megnevelés határo- Heti egy zott alkalom TSMT : napján
Mindennapi mozgás A hét minden napján (német kétnyelvű TSMT : óvodai nevelés de., du. hetente váltva)
Tevékenység ideje testi
Tevékenység megnevezése
Játék Munka jellegű tevékenység A hét minden napján Mesélés-verselés Rajzolás, mintázás, kézi munka Nincs meghatározott napja Ének, zene, énekes (a gyermekek játék, gyermektánc spontán érdeklődése alapján, gyermek Környező világ vagy tevékeny megismerése óvodapedagógus kezdeményezésére).
1.4 Napirend Napirendünkben az étkezések részben folyamatosak. A részben folyamatos reggeli és uzsonna lehetőséget biztosít a gyerekeknek, hogy egy adott időintervallumon belül, maguk határozzák meg étkezéseik időpontját, tempóját. Napirend Idő 6 00 - 8 00 8 00 - 1145
Tevékenység Gyermekek fogadása Szabadjáték, egyéni képességfejlesztés, tapasztalatszerzés, mindennapi mozgás tisztálkodás, Reggeli Szabadjáték, játékba integrált tanulás, tevékenységben megvalósuló tanulás, egyéni képességfejlesztés, tapasztalatszerzés, mindennapi mozgás, játék az udvaron, séta, kirándulás
1145 - 1430
Tisztálkodás, Ebéd, Álomba ringató mesélés, délutáni pihenés, folyamatos ébredés, szabad játék
1430 -1630
Uzsonna folyamatos szervezésben, tisztálkodás Szabadjáték, egyéni képességfejlesztés, tapasztalatszerzés, mozgás, játék az udvaron, folyamatos hazamenetel
mindennapi
83
1.5 A fejlődés nyomon követése A pedagógiai program megvalósítása során nem szabad megfeledkezni arról, hogy az egyes gyermekek között különbségek jelentkeznek. A hiányzások következtében előálló lemaradások, a gyermekek eltérő fejlődési üteme, illetve az azonos ismeretek, készségek elsajátításához szükséges erőráfordítás különbözősége az óvodai nevelés differenciáltabb szervezeti formáit igényli. A helyesen megválasztott formák az egyes gyermekek nevelésében jelentkező speciális igényekhez igazodnak. A gyermekek az óvoda tervszerű nevelőmunkájának folyamatában, fokról fokra magasabb fejlettségi szintre jutnak, elérve végül azt a szintet, amely optimális kiindulópontja az iskolakezdésnek. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. 1.5.1. Testi fejlettség, mozgás Hétéves korra megtörténik az „első alakváltozás”, a testarányok eltolódnak. A gyermek nyúlánkabb, fiúsabb, vagy lányosabb benyomást kelt. A megtanult mozgások tökéletesebbek, összerendezettebbek lesznek, jellemző a mozgáskombinációk megjelenése. A fejlődés - a fejlesztés segítségével - három fő irányt követ: a teljesítményjavulást, a mozgásvégrehajtás minőségét, pontosságát, az ismert mozgás kombinációját. A gyermekek ugyanazt a mozgást egyre több kombinációban és egyre több feladathelyzetben képesek felhasználni. Fejlettek a gyermekek motorikus képességei: -
-
Kondicionális képességek: (a mozgásnak az energetikai feltételeit biztosítja) ezen belül kiemelten az állóképesség, mely a fizikai megterheléseknél a szervezet biológiai egyensúlyát hosszú időre biztosítja. E képességek légzési és keringési funkciók fejlesztését is szolgálják. Koordinációs képességek: (jellegzetes elemét a szabályozási folyamatok alkotják) térbeli tájékozódás - helyzet változtatás érzékelése és a mozgás megfelelő szabályozása, egyensúlyozó képesség, ritmus képesség (változó hangritmusok megragadása illetve egyszerű ciklikus mozgások ritmusának tartása). A mozgásfejlesztő játékeszközök rendszeres használatával fejletté válik a kéz finommotorikája. A gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus fejlődést tükröz. Állóképesek, erősek, mozgásukban gyorsak, ügyesek, lazák, szervezetük ellenálló, egyszóval egészségesek.
1.5.2. Szociális magatartás A gyermekek képesek megfelelni bizonyos alkalmazkodási követelményeknek. Környezetükkel való kapcsolatrendszerük széleskörű. Nagy a nyitottságuk, közvetlenségük társaik és a felnőttek irányában. Szívesen vesznek részt - keresik is a lehetőséget - a közös tevékenységekben. Azonos korú társaikkal tartalmas kapcsolatot alakítanak ki. A tevékenységekben képesek a szerepek kiosztására, döntéshozásra. Saját maguk és társaik kiszolgálásában önállóak. Egymással és a felnőttekkel szemben udvariasak, türelmesek.
84
Környezetük - az óvoda - elvárásai egyre nagyobb szerepet kapnak cselekvéseik között, s mindezek fontosabbak és tudatosabbak lesznek. - Teljesítményigény: a gyermekek tevékenységében egyre inkább elhatárolódik a játék a feladattól. Belső igényként jelentkezik, hogy elsajátítson valamit - egy készséget, ügyességet, tudást - és ezzel létrehozzon valamit. - Kitartás: feladatvégzés közben figyelme kevésbé elterelhető, a véletlenszerű ingereknek képes ellenállni. - Feladattudat: a kapott feladat elvégzését előbbre valónak tekinti minden más tevékenységnél. Belső szükségletének kielégítését képes késleltetni. Pozitív emberi magatartás, társaikhoz való viszonyulás, segítőkészség, figyelmesség jellemzi személyiségüket. Kialakul az egészséges versenyszellem. A figyelem, türelem, kitartás, kudarctűrés, viselkedésükben is nyomon követhető.
-
-
1.5.3. Értelmi fejlettség, kommunikációs képesség Gazdag ismeretekkel rendelkeznek a többféle és több oldalról történő megtapasztalás segítségével, mindezeket gondolati síkon is képesek megfogalmazni, kifejezni. Saját testükről szerzett információik széleskörűek. Magatartásukban erősen csökken a gondolkodás érzelmi telítettsége, előtérbe kerül az ismeretszerzés igénye. Óvodai és külső környezetben magabiztosan mozognak, könnyen teremtenek kapcsolatokat. Bátran kommunikálnak a felnőttekkel és társaikkal. Minden helyzetben képesek megértetni magukat. Tisztán, érthetően beszélnek. Aktív szókincsük - a széleskörű tevékenységek segítségével - bővül. Értik és használják a különféle metakommunikációs jelzéseket. Ennek fejlődéséhez a mozgásos tevékenységek nagymértékben hozzájárulnak. 1.5.4. A német nemzetiségi kétnyelvű nevelés várható eredményei
A családi nevelést kiegészítve, az óvodai nevelési folyamat eredményeként -
a gyermekekben pozitív érzelmi viszony alakul ki a német nemzetiség kultúrája és nyelve iránt; a gyermek ismeri a német nemzetiség, valamint az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat; a gyermek ismeri, tiszteli, megbecsüli a helyi nemzetiségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeit; a gyermekben kialakul az igény a nemzetiségi nyelven folyó mesehallgatásra, mondókázásra; a gyermek elsajátítja a nemzetiségi zene ritmusát, néhány egyszerű tánclépést; a gyermek ismeri a magyarországi német nemzetiség népi jeles napjait, a hozzá kapcsolódó szokásokat, jelképeket.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
85
1.6 Az óvoda kapcsolatrendszere 1.6.1. Óvoda- család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Az óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok nevelési sajátosságait, szokásait, a szoros együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Pedagógiai Programunk nyitott óvodaképének megfelelve a családok bevonásának hatékony megvalósításával a partnerközpontú működés megvalósul, az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Nevelő tevékenységünk során a családokkal szoros együttműködésre van szükség, megismertetjük, együtt erősítjük a német nemzetiségi hagyományokhoz, szokásokhoz való kötődést, a nemzetiségi önazonosságot. Szülői fórum lehetőségét felajánljuk a nemzetiségi kultúra, nyelv terén jártas szülőknek, nagyszülőknek a tapasztalatcserére. Hagyományápoló tevékenységünk során építünk az általuk ismert és átörökített német nemzetiségi hagyományokra, szokásokra. Beilleszkedést segítő tervnek való megfelelés Tartalma
Formája
Családlátogatás Egyéni beszélgetések Szülői értekezlet Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről Tájékoztatás - beszélgetés a szülőkkel, Az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek gyermekmunkák kihelyezése a szülői megbeszélése tájékoztató táblákra Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel
A gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése Szülői részvétel lehetőségeinek biztosítása a tevékenységek során Gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése A családok szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása
Nyitott óvodakép: projektek megvalósításában való szülői részvétel Egyéni beszélgetések Egyéni beszélgetések
A tanulási, szociális és nevelési nehézségekkel küzdő gyerekek nevelését egyéni fejlesztési terv alapján végezzük. A befogadás elvei és folyamata az „Átkaroló” intézményi innovációnk szerint történik, mely a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretén belül került kidolgozásra. A befogadási időszak folyamatos és fokozatos a gyermekcsoportokban. / Lásd: „Átkaroló” óvodai program/
86
1.6.2. Az iskola és az óvoda kapcsolata Célunk, hogy az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentes legyen, hogy minél nagyobb esélyt adjunk a gyermekeknek a problémamentes iskolai élet megkezdéséhez, a komplex személyiségfejlesztés által. Pedagógiai Programunk segítségével a gyermekek személyisége olyan széleskörű fejlődést mutat, hogy bármilyen szakmai program alapján dolgozó iskolában képesek eredményesen helytállni. Mindezen feltételek megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködünk a helyi általános iskola tanítóival, nevelőtestületével. A közös programok, egyéb rendezvények hozzájárulnak gyermekeink sikeres iskolakezdéséhez. Az együttműködés formái: -
-
az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt; kölcsönös látogatások, tapasztalatszerzések; szakmai tanácskozások, megbeszélések az alsó tagozatban tanító nevelőkkel (pedagógiai, pszichológiai, módszertani témákban); szülői értekezleten való részvétel: a leendő első osztályos tanítók tájékoztatják az iskolába készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzelésükről, az iskolába lépés teendőiről; értekezletek, egymás rendezvényein, ünnepein való megjelenés; iskolában folytatható „Jó gyakorlatok”
Óvodai ünnepeken, nyílt napokon, programokon, a település, a társintézmények rendezvényein, a német nemzetiségi önkormányzat rendezvényein való részvétel szerves részét alkotja a német nemzetiségi kétnyelvű nevelésünknek. A gyermekek a német nemzetiségi nevelés során megismerkednek a német nemzetiség irodalmi, zenei és tánckultúrájával, mely ismereteket a különböző programokon való fellépések alkalmával rendszeresen be is mutatnak. Ezen alkalmakkor a német nemzetiségi hagyományok, kultúra és színvilág, figyelembe vételével készült népviseleti öltözékben lépnek fel a gyermekek.
87
1.6.3. Kapcsolattartás szakszolgálati és kulturális intézményekkel Tartalma
Formája
1. Védőnői hálózat, gyermekorvos: Az óvodai beíratás támogatása Korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás Egészségügyi tartalmú programok Eseti problémákban segítségnyújtás Egészségügyi szűrővizsgálatok, a fejlődés nyomon követése 2. Gyermekjóléti, Családsegítő Szolgálat: A családok szociális, mentális támogatása A szülők erőforrásainak feltárása
Jelzőrendszer működtetése Esetmegbeszélés Védőnői fogadóóra az óvodában Súly, magasságmérés Védőnői egészségügyi szűrővizsgálatai Szakorvosi szűrővizsgálatok
3. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés: A HHH gyermekek óvodai ingyenességének biztosítása 4. Szakmai szolgáltatók: A gyermek fejlesztésében való kooperatív együttműködés. Pedagógusok továbbképzése. Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja 5. Nemzetiségi önkormányzat: Az óvodai beíratásban való együttműködés A gyermekek hiányzásának csökkentésében való együttműködés A szülői programokkal való együttműködés Pályázati lehetőségek kihasználása a hhh gyermekek óvodai sikeressége jegyében 6. Civilszervezetekkel való együttműködés: Az óvodai beíratásban való együttműködés A gyermekek hiányzásának csökkentésében való együttműködés A szülői programokkal való együttműködés Pályázati lehetőségek kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége jegyében 7. Közművelődési intézményekkel való együttműködés (színház, mozi, közösségi ház, múzeumok,)
Adománygyűjtés (ruhák, játékok, könyvek) Kirándulások, táborok szervezése Rendezvényeken való részvétel biztosítása Szociális támogatás lehetőségeinek ismertetése Szociális ellátórendszerrel való közvetlen kapcsolattartás Jelzőrendszer folyamatos működtetése Szociális osztállyal való közvetlen kapcsolat felvétel a szülő érdekében Szociális felvilágosítás a támogatás lehetőségéről Esetmegbeszélések Problémamegoldó fórumok Fejlesztési terv közös kidolgozása Szakmai szakszolgáltatások biztosítása, tervezése, képzések lebonyolítása Konzultáció Közös családlátogatás Egyéni és csoportos megbeszélések Rendezvények együttes lebonyolítása Közös pályázat írása, eredményesség esetén megvalósítás Konzultáció Közös családlátogatás Egyéni és csoportos megbeszélések Rendezvények együttes lebonyolítása Közös pályázat írása, eredményesség esetén megvalósítás A különféle rendezvényeket a gyermekek alkalmazkodva életkori sajátosságaikhoz érdeklődésüket figyelembe véve látogathatják csoportosan a pedagógus vezetésével, vagy egyénileg a szüleikkel. 88
2. Az óvodai élet tevékenységformái 2.1 Játék Programunk a gyermeki játéktevékenységet tekinti a gyermeki tanulás szinte kizárólagos közegének. Jelentőségénél fogva a napirendben is erre biztosítjuk a legtöbb időt. A folyamatos, rugalmas óvodai napirendünk hosszú, egybefüggő időt ad a gyerekeknek játékra. A gyerekek számára a folyamatos játéklehetőség biztosított óvodába érkezéstől kezdve. A napi játékszituációkban megjelenő lehetőségeket kihasználva, a német nyelvű kommunikációra való ösztönzés érdekében, mintát nyújtva, kedvező feltételeket biztosíthatunk a német nyelv gyakorlásához. A játék elsősorban magyar nyelven folyik, mivel ez a gyermekek többségének hozott nyelve. Az óvodapedagógus feladata, hogy tapintatosan, a gyermeki szabadság tiszteletben tartásával próbáljon mintát nyújtani a nemzetiség nyelvén a játékban is. Elsősorban a szabályjáték, énekes körjátékok és a dramatizálás ad rá alkalmat. A különböző tevékenységformák változatos alkalmazása biztosítja a gyermekek sokoldalú tapasztalatszerzését, a környező világ tevékeny, élményszerű megismerését, beszédkészségük fejlesztését, a nemzetiségi kultúrával való ismerkedést és az eredményes kétnyelvű nevelést. Az elmélyült játék feltétele, hogy idő legyen az elképzelések megvalósítására. A hosszú, folyamatos játékidő biztosítja a játék kiteljesedését, amely így lesz örömszerző, feszültségoldó, fejlesztő. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó, mással nem helyettesíthető tevékenység, a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. A játék folyamatosságának érdekében elegendő időt hagyunk a játék befejezésére, az elmélyült játékot nem zavarjuk meg más tevékenység felkínálásával, és lehetőséget adunk a játék későbbi folytatására. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy indirekt módon, megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus - szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában óvodapedagógusaink tudatos jelenlétükkel biztosítják az indirekt irányítás felelősségét. Az egyes játékfajtáknál megjelenő német nyelvi megnyilvánulás lehetőségei -
gyakorlójáték során a játékeszközök, egyszerű cselekvések megnevezése, konstruáló játék közben a felhasznált eszközök, anyagok, és a velük folytatott tevékenységek megnevezése, szabályjáték során a szabályok rövid ismertetésével a passzív szókincs növelése, szimbolikus-, és szerepjáték, bábozás, dramatizálás folyamán a párbeszédek, szituációk eljátszásával a mindennapi kommunikálás, a német nyelv gyakorlása valósul meg. német népi játékok segítségével, melyek tartalma, formája rendkívül sokrétű, visszatükrözi a német nemzetiség életmódját, gondolat és érzésvilágát, a gyermekeknél a szókincsbővítésen túl a nemzetiségi kultúrához való pozitív kötődés is kialakulhat.
-
A tevékenység célja: a tevékenységen keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése; érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása; szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása; a gyermek egyéni vágyainak, ötleteinek a sokféle játéktevékenység során történő kibontakoztatása;
89
Az óvodapedagógus feladata: - a játékhoz szükséges optimális feltételek biztosítása; - az óvodás korban megjelenő játékfajták kibontakozásának segítése; - élményszerzési lehetőségek biztosítása; - a játékban történő tanulás elősegítése a játék sajátosságainak tiszteletben tartásával; Az óvodás korban megjelenő játékfajták kibontakozásának segítése, a gyermek szabadságának és az óvodapedagógus tudatos nevelő hatásának összehangoltsága következtében valósulhat meg eredményesen. A gyerekeknek joga van egyedül vagy társsal játszani, ha igényük van, félrevonulni. A játékban megvalósulnak a gyerekek elképzelései, kijátsszák magukból a bennük lévő felszültséget. Óvodapedagógusaink szükség szerint segítik a színes játék kibontakozását adekvát ötleteikkel, modellértékű viselkedésükkel, empátiájukkal, együttműködésükkel. A játékban történő tanulás elősegítése a játék sajátosságainak tiszteletben tartásával történik. A tudatosan tervezett, gazdag tárgyi környezet és az aktivitást ösztönző légkör, a gyerekek tanulásának kimeríthetetlen lehetőséget ad. A játéklehetőségeket a képességfejlesztő játékok területén, saját készítésű eszközökkel bővítettük. Ezek a játékeszközök a tanulási képességet meghatározó funkciók fejlődésében speciális hatásúak. A saját tervezésű és készítésű játékok a gyerekek fejlettségéhez, érdeklődéséhez jobban igazodnak, így jól kiegészítik a kész fejlesztő játékokat.
Sikerkritériumok: A gyermek -
örömmel, önfeledten játszik; képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni; építmény lemásolására képes; képes élményei eljátszására; szívesen vállal szerepet; betartja a társas viselkedés elemi szabályait; szabályjáték során betartja a szabályokat; másokat is figyelmeztet a szabály betartására; egészséges versenyszellemben tevékenykedik; játékában elmélyült, kitartó; problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik;
2.2 Mesélés, verselés Az óvodai anyanyelvi-, irodalmi nevelés egymástól elválaszthatatlan, az óvodai élet egészét átható folyamat. A nyelvi nevelés nagy jelentőségű területe, ezért az óvodai nevelés egész folyamatában a kommunikáció, a beszéd, a gondolkodás fejlesztésének legfőbb eszközévé válik. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A nemzetiségi nevelés a kultúra átörökítése szolgálatába állítja a verseket, meséket. A nemzetiségi kultúrkincsből és a német nép kultúrájából válogatott irodalmi alkotások (versek, mesék) közvetítésével, tudatos felhasználásával a gyermekek számára a német nyelv elsajátításának lehetőségeit tesszük
90
komplexebbé, továbbá identitástudatuk alakulását segítjük elő. Az intellektuális értékek a hagyományok gazdag tárházát hozzák közel a gyermekekhez, melyen keresztül formálódik személyiségük, nemzetiségi önazonosságuk. A verseken, meséken keresztül a gyermekek érzelmi, értelmi és etikai fejlődését segítjük elő. A kommunikációs képességek fejlődésének elősegítése az anyanyelvi és a drámajátékok felhasználásával elsősorban az óvónő által szervezett, külsőleg motivált, a gyerekek érdeklődésétől függően mikrocsoportos illetve csoportos helyzetben kommunikációs kezdeményezéseken történik.
A tevékenység célja: -
a nemzetiségi (cigány, német) kultúrkincsből azon versek, mesék, mondókák közvetítése, amelyek a gyermekek önazonosságát alakítják; az anyanyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása; a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése; a kommunikációs képességek fejlődésének elősegítése, mások megértése, önmaguk kifejezése és együttműködésük alakítása érdekében; a gyermekek értelmi, érzelmi szükségleteinek kielégítésén túl az anyanyelvi kompetenciáik fejlesztése;
Az óvodapedagógus feladatai: -
-
-
az anyanyelv és nemzetiség (német) nyelvének megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése (mondóka, vers, mese, bábjáték, dramatizálás); a kommunikációs képességek fejlődésének elősegítése az anyanyelvi és a drámajátékok felhasználásával; a spontán kommunikációs helyzetek kihasználása; az önmegismerés és eligazodás a körülöttünk lévő világban; a felhasználandó irodalmi anyagok – nemzetiségi nevelésnek megfelelő -igényes összeállítása, a magyar, német és a cigány irodalmi anyagok aránya; a gyermekcsoport életkorának, nyelvi fejlettségének – melyet meghatároz a családok szociokulturális háttere - érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtsen, és irodalmi alkotásokat válasszon; az irodalmi anyagot úgy válogassuk össze, hogy tartalmazzon mondókát, verset, mesét, elbeszélést, folytatásos történetet; a napi tevékenység során többször is mondjunk - a helyzethez illő – mondókát, rövid verset; teremtsünk alkalmat arra, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket, élményeiket; adjunk lehetőséget a gyermekek által kitalált történetek elmondására is, vagy a már ismertek másfajta cselekményszövésére, befejezésére is; beszédkultúránk legyen modellértékű a gyermekek számára; A magyar gyermekmesék, mondókák mellett a nemzetiségi kultúrában fellelhető versek, mondókák megismertetése a gyerekekkel. 91
-
Választott meséink rövidebb terjedelműek. Azok könnyebb megértését több gesztussal és szemléltetéssel valósítjuk meg. Sok - gesztussal és játékkal kísért - mondókát és verset mondunk, játszunk el, mivel ezek különösen alkalmasak a nemzetiségi nyelv zeneiségének, hanglejtésének érzékeltetésére, elsajátítására
Sikerkritériumok: -
-
szívesen részt vesznek a társak és az óvodapedagógus improvizáló játékkezdeményezésében; óvodáskor végére ismerjenek a gyermekek a nemzetiség és a többség kultúrájából verseket, meséket, mondókákat; hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit; kérik a mesemondást, segítenek a feltételek megteremtésében; megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások; a folytatásos mesék szálait össze tudják kötni; a megkezdett mesét tudják folytatni; kedvelt mesei motívumokat eljátsszák, lerajzolják; beszédükben alkalmazzák a kedvelt mesei fordulatokat, a szereplők érdekes szóhasználatát; vigyáznak a könyvekre, a könyvespolcot rendben tartják; véleményüket bátran, gátlások nélkül, megfelelő hangnemben mondják el; utánozzák az olvasást, érdeklődnek a betűk iránt; verbális képességeik (az összefüggő, folyamatos beszéd, az artikuláció, a beszédtisztaság és a nyelvtani alkalmazások) fejlődnek, aktív szókincsük bővül, a szövegértés képességei megalapozódnak; fejlődnek szociális képességiek: az egymásra figyelés, az alkalmazkodás, valamint az együttműködés;
-
ismer a német nemzetiség, valamint az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat;
-
dramatizálásban egyszerűbb meséket, párbeszédeket társakkal képes eljátszani;
- kialakul az igénye a nemzetiségi nyelven folyó mesehallgatásra, mondókázásra; Funkcionális eszközök Meseládikó bábkészlet, DIFER hívókép és szókártya gyűjtemény, verses- mesés-mondókás könyvek, lapozgatók, bábok, óvónők és a gyermekek által barkácsolt kellékek, eszközök, szemléltető képek, tornaszerek, fejlesztő játékok, hangszerek, IKT eszközök, a csoportszoba berendezési tárgyai.
2.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc A zenei tevékenységek feltételeinek biztosítása hozzájárul, hogy az óvodai mindennapok természetes velejárója legyen a dalolás, a zene, a tánc.
92
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésében fontos szerepet kapnak a népi énekes játékok és a hozzájuk kapcsolódó mozgásformák, hiszen sajátos módon fejlesztik a gyermekek személyiségét, pozitív hatással vannak értelmükre, érzelmükre, képzeletükre, alakuló esztétikai ízlésükre. A közös mondókázás, éneklés, játék, tánc örömén keresztül a gyermekek olyan zenei élményhez jutnak, mely megalapozza zenei anyanyelvüket, felhasználva a nemzetiségi kultúra énekes játékait, tánckultúráját. A nemzetiségi kultúrkincsből válogatott mondókák, dalanyag, zene, népi játékok, táncok tudatosan felépített tematikája segítségével nagymértékben elősegíthetjük a gyermekek számára a német nyelv elsajátítását. Feladatainak megvalósítását szolgálják a változatos módon tervezett, szervezett: - énekes játékok - tánc - zenehallgatás - hangszerbemutató - játék a hangszerekkel A zenén keresztül szorosabb érzelmi kötődés váltható ki a gyermekből a német nyelv és a német nemzetiség iránt. A zenehallgatások során találkoznak a gyermekek a német kultúrára jellemző hagyományos és modern zenei alkotásokkal. Mindkét nyelvi kultúrából választott mondókákkal, énekekkel, dalos játékokkal, táncokkal megismertetjük a gyermekeket, figyelembe véve a német dalok sajátos dallam és ritmusvilágát, megismerkednek a német nemzetiség jellegzetes hangszereivel is. A gyermekek találkozhatnak a zenei képességfejlesztés anyagának alapfogalmaival a német nemzetiség nyelvén is.
A tevékenység célja: -
az élmény átadása; a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének formálása; közös énekléssel, játékkal elősegíteni a gyerekek zenei hallásának, ritmusérzékének fejlődését; közösségi érzés fejlesztése; ismerjenek meg a gyermekek a nemzetiség (cigány, német) és a többség kultúrájából merített dalokat, táncmozgásokat, zenéket;
Az óvodapedagógus feladatai: -
a népi kultúra hagyományainak átörökítése; a nemzetiségi zenei anyanyelv, tánckultúra megalapozását szolgáló zenei élmények biztosítása; igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő összeállítása; ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a harmonikus, szép mozgás alakítása; a gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal; a játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus, motiváló hatású, élményt előhívó eszközök biztosítása;
93
-
az óvónő maga is örömmel vegyen részt a közös éneklésben, énekes játékban, táncban, maga is élvezi a tevékenységet; a Zenevarázs a hagyományos zenehallgatás és az ezzel egy időben történő mozgásos kifejezés kombinációja, segíti a gyermekek fejlődési folyamatát;
-
Sikerkritériumok: örömmel, szívesen játszik dalos játékokat; bátran énekel, akár egyedül is; korához képest tisztán énekel; zenei érzékenysége, fogékonysága életkorának megfelelő; megkülönbözteti a zenei fogalompárokat: halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély; mozgása esztétikus, ritmust követő; auditív észlelése, megfigyelése, emlékezete és intermodalitása fejlett; szívesen hallgat zenét; képes érzékeltetni az egyenletes lüktetést; felismeri néhány hangszer hangját; maga is képes egyszerűbb hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum); ismer népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat, alapvető tánclépéseket;
-
elsajátítja a nemzetiségi zene ritmusát;
-
dallamról felismeri a hallott, tanult dalokat;
Funkcionális eszközök Jelkép, amely elindítja a képzeletet és könnyen kezelhető (pl. zöld ág, zászló). Olyan tárgy, ami a dal szövegének megértését segíti. Olyan tárgy, amely a népi játékhoz, mint hagyományos eszköz hozzátartozik (köcsög, kendő, kalap, bot, mázas cserép). A gyermekek ritmusjátszó hangszerei (dob, triangulum, cintányér, csörgődob, ritmusbot, stb.). Óvónő hangszere (furulya), IKT eszközök: magnetofon, CD-lejátszó, kazetták, lemezek.
2.4 Rajzolás mintázás, festés, kézimunka A vizualitás egész életünket áthatja, a nevelés egészében érvényesülő folyamat. A világban, a társadalomban végbemenő dinamikus mozgás, fejlődés, a technika fejlettsége és fejlődése magas színvonalú vizuális kulturáltságot követel. Sokféle látásélmény befogadására és hasznosítására készítjük fel a gyermekeket. A műalkotásokkal, a nemzetiségi-, népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszközünk a gyermeki személyiség fejlesztése során. A gyermekek környezetükből spontán és óvodapedagógusaink által szervezett megfigyelések során sokféle ismeretet, élményt szereznek, melyek alkotásra késztetik őket. Az elkészült műveik folyamatosan díszítik óvodánk tereit, melyekből alkalomszerű, tematikus kiállításokat rendezünk, amely nyílt és mindenki számára megtekinthető. A gyermekek a német nemzetiség nyelvén is megismerik az egyes tevékenységekhez használt eszközök nevét, formáját, színét. Változatos tevékenységek felkínálásával, sokféle technika alkalmazása során sajátíthatják el a német nemzetiségi nyelv sajátosságait.
94
A tevékenység célja: -
-
a gyermekek szabad képi és plasztikai önkifejezésének elősegítése, esztétikai érzékenységük, igényességük alakítása; nemzeti, nemzetiségi kultúra szín- és formavilágának megismertetése; ismerjenek nemzetiségi szokásokat, hagyományokat, tárgyi értékeket (pl. agyagozás, gyékényszövés, vesszőfonás…); a gyermekek azon képességeinek fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik őket a látható világ érzékelésére, felfogására, az információk közötti szelektálásra. Elsődleges szempont, hogy a gyermekek saját érzékelésük, felfogásuk alapján jussanak ismeretekhez; a legfontosabb, hogy a gyerek örömmel tevékenykedjen, újra és újra alkosson, próbálja megvalósítani elképzeléseit; Az óvodapedagógus feladatai:
-
a gyermekek alkotó tevékenységéhez szükséges feltételek biztosítása, megfelelő hely, idő és eszköz; párhuzamosan végezhető mikro csoportos tevékenységként lehetőséget ad a szabad alkotásra; a gyermekek ábrázoló tevékenységének fejődésének elősegítése; a helyes technika bemutatása a gyermekek számára,- mintaadás; az ábrázolás eszközeit a gyermekek által elérhető helyen tartja; adjon lehetőséget a gyermekek számára a műalkotásokkal való találkozásra, a rácsodálkozásra; az alkotókedvet ötleteivel, javaslataival, egy-egy inspiráló eszközzel segítse; támogassa a gyermekek kezdeményezését csoportos alkotásra; mintázáshoz többféle anyagot is használjon (vizes homok, gyurma, agyag, gipsz), a mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növelje (termések, magvak, fűszerek, szárított és préselt növények); a csoportszoba, öltöző, mosdó és folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása során formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét; úgy alakítsa ki a gyermekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységet kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak; biztosítson minél több eszközt, időt és helyet a művészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának; nyújtson lehetőséget a vizuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására; segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását;
-
Sikerkritériumok: élményeit képes megjeleníteni; bátran és szívesen használja az ábrázolás eszközeit; szem-kéz mozgása összerendezett; ismeri a különböző technikákat, azokat képes alkalmazni; megfelelő a finommotoros képessége, nem görcsös, biztos a vonalvezetése. vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete, intermodalitása korának megfelelő; szívesen alkot közösen a többi kisgyermekkel, ötletet, javaslatot ad;
-
-
95
-
ábrázolása során kitartó, akár több napon keresztül is képes egy „művén” munkálkodni; alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára; szereti maga körül a harmóniát, a szépet, szívesen díszíti a környezetét; képes a rácsodálkozásra;
Funkcionális eszközök Színes ceruza, zsírkréta, olajpasztell, festékek (ujjfesték, vízfesték, tempera, üvegfesték, textilfesték, stb.), ecsetek, filctoll, ecsettálak, szivacshenger, többféle papír, ollók (jobb-és balkezes), agyag,( agyagégető kemence, fazekas korongozó gép, fülprés, íróka), ragasztó stift, folyékony ragasztó, tűzőgép, lyukasztógép, ragasztópisztoly, rafia, gyurma, só-liszt gyurma, gipsz, a gipsz megmunkálásához szükséges eszközök (keverőtálkák, keverőpálcikák, öntőformák), fonalak, szövőkeret, textíliák, termések, IKT eszközök.
2.5 Mozgás Az óvodáskorú gyermek fejlődésében elsődleges szerepe van a mozgásnak, mivel a testi képességeken túl az értelmi képességek fejlődésére is kihat, ennek következtében a gyermek cselekvéssel, mozgással összekötve könnyebben, indirekt módon sajátítja el, érti meg a német nyelvet. Intézményünk adottságait kihasználva a gyermekek a szabad mozgás során, valamint a szervezett mozgástevékenységek keretében megismerkednek a tevékenységekhez használt eszközök, térformák, járásformák, vezényszavak német nyelvű megnevezésével. A német népi, mozgásos gyermekjátékok szervezése is hozzájárul a gyermekek mozgásigényének sokoldalú kielégítéséhez, valamint a német nemzetiségi kultúra mozgáselemeinek megismeréséhez, elsajátításához. Játékban gazdagabb, kötetlenebb, de fegyelmezett légkörű, kellő aktivitást biztosító tevékenységeket valósítunk meg. A spontán mozgásos tevékenységeket minden nap, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára biztosítjuk. Törekszünk a gyermekeket leginkább fejlesztő kooperatív mozgásos játékok alkalmazására és a szabad levegő kihasználására. Az egész év folyamán fontos a testnevelési játékok alkalmazása és lehetőségeinek kihasználása. E játékok során tanulnak meg egymás testi épségére is vigyázni, más sikereinek is örülni. Ügyesednek, önbizalmuk nő és megalapozott bátorságra tesznek szert, hozzászoknak a szabályok betartásához és az önuralomhoz. Együttes mozgás esetén fejlesztik a szociális képességeket, az együttműködést, az egymásra figyelést, az udvariasságot, valamint a társas magatartást A gyermekek állóképességének, kitartásának fejlesztése érdekében a testnevelési játékok tervezésénél az utánzó, futó-, fogó- és versenyjátékokat helyezzük előtérbe. A játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. A gyermekek mozgásigénye különböző. Nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek próbáljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. A gyermekek motoros képességeinek, mozgásjártasságuk és mozgáskészségük fejlesztése a Magyar Mozgáskotta eszközeivel, illetve a TSMT módszerrel egészül ki.
96
A tevékenység célja: -
az örömteli, mindennapos mozgás, a mozgáskedv fenntartása, megfelelő énkép kialakítása; minden gyermek találja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgástevékenységet; a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése; a harmonikus, összerendezett, nagy és kismozgások kialakításának elősegítése; a mozgással egyidejűleg a kognitív és a szociális funkciók fejlődésének és kibontakozásának segítése; Az óvodapedagógus feladatai:
-
-
a kötetlen, szabad mozgás feltételeinek biztosítása; olyan feltételek megteremtése, amelyek elősegítik a gyermekek biológiai fejlődését, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodóképességét, a fokozatosság és türelem érvényesüljön a kiegészítő mozgástevékenységek foglalkozásainak ráhangolásánál, azon való aktív örömteli részvételnél; a csoportszobában, a tornateremben és az udvaron is tegye lehetővé a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítését; fejlessze az alapmozgásokat, a gyermekek fejlettségéhez igazodó feladatrendszerekbe integrált játékok gyakorlásával, a mozgások kombinációira lehetőséget adó játékok alkalmazásával; tegye lehetővé az egészséges életmód szokásainak alakítását; fejlessze a kezdeményező kedvet, önállóságot, bátorságot, kitartást, egymás segítését, alkalmazkodóképességet, mások sikereinek elismerését; a mozgás megszerettetésében működjön együtt a családdal; ügyeljen a balesetek megelőzésére; a rendszeres mozgással egy egészségesebb életvitel kialakítása; az egyensúlyérzék fejlesztése a játékban; a mozgástapasztalatok bővítése sok gyakorlással, mozgáskészség alakításával; mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése;
Sikerkritériumok: -
-
összes szervük, szervrendszerük funkcionális tulajdonságainak javulása; vázizomzat sokoldalúan, arányosan erősödik, fejlődik; motoros képességeik fejlődnek: kondicionális (első sorban állóképesség), koordinációs (téri tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmuskészség), mozgékonyság, hajlékonyság; kialakul a mozgásos cselekvések pontos és esztétikus kivitelezése, mindezekkel összefüggő elméleti ismereteik bővülnek; a gyermekek jól érzik magukat a rendszeresen végzett – tudatosan irányított – szervezett keretek között végrehajtott sokirányú mozgásban, a mozgásról szerzett pozitív élményeik megerősödnek; hallás után megérti a mozgással kapcsolatos kifejezéseket, a testrészek neveit, utasításokat, alkalmazza az egyszerűbb, mozgással kapcsolatos kifejezéseket; 97
Funkcionális eszközök Magyar Mozgáskotta rendszer eszközei, TSMT módszer eszközei, IKT eszközök, tornapadok, trambulinok, tornakarikák, ugrókötelek, körkötél, labdák, lépegető henger, babzsákok, gyűrűhinta, kötéllétra, játék futball kapu, ugráló labdák, tornabotok, gólyalábak; udvari mászó rendszerek és egyéb kültéri mozgásfejlesztő eszközök: csúszdák, hinták, libikóka, óriás trambulin, kismotorok, kerékpárok.
2.6 A külső világ tevékeny megismerése 2.6.1. A környezet megismerése, védelme Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik és szeretik a természetet, fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt. Nevelésünk során megalapozzuk a természet megismertetésével a természet szeretetét, tisztaságának, szépségének védelmét. A tervezés keretét az évszakok és a kompetencia alapú programcsomagban a négy őselem köré szerveződő /Levegő, Tűz, Víz, Föld/ tevékenységek, ill. tématerv javaslatok adják. A tevékenység célja: -
-
-
-
a gyermekek szerezzenek olyan tapasztalatokat (szokások, szabályok, viselkedések), amelyek segítik az életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodást, tájékozódást, a felnőttekkel való kapcsolattartást; az érzelmek, az érzelmi nevelés kiemelt szerepének hangsúlyozása, a környezettudatos viselkedés- és magatartásformák a helyi adottságok tudatosítása a környezeti kultúrára nevelés fontossága, ennek kialakítása, valamint, az ehhez szükséges megfigyelő - és gondolkodásképesség fejlesztése; cselekvési képességek, kompetenciák alapozása, illetve kialakítása; érzelmi viszonyulások, érzelmi intelligencia formálása; együttműködésre, toleranciára, felelősségtudatra való nevelés; gyermekeink minél jobban ismerjék meg lokális (helyi) környezetüket; a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának alakítása az emberi-, tárgyi világ értékei iránt, a nemzetiségi szokások, népviseleti hagyományok, tárgyi jellemzők megismertetése, azok tiszteletére, megbecsülésére nevelés; nemzetiségi identitástudat erősítése (ismeretterjesztő filmek, könyvek, folyóiratok segítségével); Az óvodapedagógus feladata:
-
-
viselkedésével, cselekedeteivel alakítson ki egy igényszintet, egy környezetére figyelő, környezetét tisztelő magatartásformát; biztosítsunk lehetőséget, hogy séták, kirándulások alkalmával olyan jellegű élményekhez jussanak a gyerekek, amelyek lehetővé teszik számukra a közeli és távolabbi környezetükben végbemenő folyamatok meglátását; biztosítsunk lehetőséget a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére, feldolgozására; segítsük az évszakok, hónapok, napok, napszakok körfolyamatának, ciklikusságának felismerését;
98
-
-
-
-
építsünk az óvodai életbe olyan néphagyományokat és zöld jeles napokat, amelyek gazdagabbá teszik a gyermekek életét (pl.: Márton nap, Kenyér Világnapja, Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Takarítási Világnap, stb.); segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességének fejődését Programunk kiemelt jelentőségű területe a környezeti nevelés, mely a játék mellett áthatja a mindennapi óvodai tevékenységeket. A gyermekeket körülvevő természeti, társadalmi környezet sokszínű lehetőséget biztosít a német nemzetiség kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés elősegítéséhez, valamint az aktív-, passzív német szókincs bővítéséhez. Lehetővé válik, hogy a gyermekek a tevékenységek során a megszerzett ismereteiket a német nemzetiség nyelvén is közvetítsék. A gyermekek érzelemvilágához közeli, könnyen megjegyezhető kifejezések megnevezése nemzetiségi nyelven is. /pl.: otthon, család, állatok, növények nevei, közlekedéssel kapcsolatos kifejezések, járművek nevei, stb./ A helyi néphagyományok, szokások, tárgyi kultúra megismertetése.
Sikerkritériumok: -
-
a gyermekek megtanulnak, ügyelni a tiszta környezetre, kialakul természet iránti szeretetük, akkor nemcsak a növény- és állatvilág, hanem az emberek iránt is tapintatosabbak, megértőbbek lesznek; igényükké válik környezetük tisztasága, szeretik és védik a természetet; a természet körforgásáról, az évszakok változásáról, jellemző jegyeiről elemi ismeretekkel rendelkeznek; gyakorolják és betartják a gyalogos közlekedés szabályait, a közlekedési eszközöket tudják csoportosítani (földi, légi, vízi); a testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően ismerik és megnevezik; felismerik az időjárás és a növények fejlődése közötti összefüggést; kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; szívesen vesznek részt kiránduláson, sétákon, kiállításon, rendezvényen; képekről, vagy szituációkban emlékezetből felidézve meg tud nevezni környezetéből tárgyakat, állatokat, eszközöket, járműveket, ezekkel kapcsolatos kifejezéseket, valamint egyszerűbb cselekvéseket németül is 2.6.2. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése
A matematikai nevelés a többi tevékenységhez hasonlóan nem az ismeretek közlését jelenti, hanem játékos cselekvést, mely minden érzékszervüket bevonja a tapasztalatszerzésbe. A tevékenységek során alkalmazzuk az elemi megismerési módszereket: a megfigyelést, vizsgálatokat, összehasonlításokat, méréseket, kísérleteket. A matematikai nevelés feladataként a képességfejlesztést hangsúlyozzuk. Ehhez biztosítjuk az élményeket, fejlesztjük a problémamegoldó képességet. A könnyed, vidám, játékos tevékenységek kezdeményezése jellemzi a személyes tapasztalást, vizsgálódást, a kötetlen szemlélődést és a kötött szempontok alapján történő megfigyelést. Matematikai fogalmakkal, összefüggésekkel a mindennapi életben állandóan találkoznak, már az óvodába kerülés kezdetén is, így szinte természetes módon ismerkednek meg vele.
99
A tevékenység célja: -
a minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában a gyermekek igényeihez, képességeihez, ötleteihez igazodva;
-
a gyermekek mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli-, tér-, és síkbeli szemléletének alakítása; Az óvodapedagógus feladata:
-
építsünk a gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére, önálló problémamegoldás iránti igényére; fejlesszük a problémalátásukat, problémamegoldó képességüket, összehangolva a csoport egészének fejlesztésével; gondoskodjunk megfelelő eszközökről; teremtsünk olyan problémahelyzetet, amely motiválja a gyermeket; az egyéni, páros és mikro csoportos foglalkoztatás alkalmával differenciáltan foglalkozzunk a gyermekkel; kísérjük figyelemmel az egyes gyermekek munkatempóját; gondolatainkat pontosan, érthetően fogalmazza meg, hogy a probléma felvetése egyértelmű legyen a gyermek számára; csak speciális matematikai kifejezéseket használjunk, de a gyermektől fogadjuk el a pontatlan megfogalmazást is, ha az a lényeget tükrözi;
Sikerkritériumok: -
-
-
a tapasztalás, érzékelés, észlelés, megfigyelés területén képességeiknek megfelelően fejlődjenek; képesek a jól ismert tulajdonságok szerinti válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére; ismereteik vannak a halmazokról: halmazok képzése, összehasonlítása tulajdonságaik szerint, szétválogatása, bontása részhalmazokra, halmazok elemeinek sorba rendezése, összemérése becsléssel, párosítással, másolással; tudnak azonosítani különféle helyzetekben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat, különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat válogassanak szét; ismeretekkel rendelkeznek a tömeg, űrtartalom, mennyiség, hosszúság, szélesség, vastagság, bőség fogalmak terén; tudják követni a téri irányokat (alá, fölé, közé, mellé); tudnak tájékozódni a térben, és az egyszerű síkban ábrázolt világban; számsort mechanikusan el tud mondani, ötig a mennyiségeket is meg tudja nevezni német nemzetiségi nyelven, néhány relációt is meg tud nevezni;
100
Funkcionális eszközök: Óvodánk korszerű, sokoldalúan fejlesztő játékgyűjteménnyel rendelkezik, mely folyamatosan bővül, cserélődik. /pl.: Emberek világa, Növények világa, Állatok világa, Évszakok társasjáték, Kukatündér társasjáték, Logico, Gyermekek a világból társasjáték, Minimat elemei, építő- konstruáló játékok, lépegetős társasjátékok, stratégiai játékok, Colorama, Figurix, gyöngyfűző készlet, golyóvezető, golyós sorritmus, stb. / növények ápolásának eszközei, az óvónők és a gyerekek által készített eszközök, udvari játékok, terepasztal homokkal és vízzel, IKT eszközök, DIFER fejlesztőfüzetek, a csoportszoba berendezési tárgyai
2.7 Munka jellegű tevékenységek A gyermek mindennapi tevékenységének része a munka jellegű tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Ahogy ez a tevékenység az idők folyamán egyre önállóbbá válik (önkiszolgálás, megbízások önálló teljesítése), ez a gyermekek egyre magasabb fokú együttműködését igényli. Eközben természetes módon alakul a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolata. A mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információ és pontosabb tapasztalat birtokába jutnak az őket körülvevő világról. A munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez azáltal is, hogy megalapozódik a munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése, fontosságának és hasznosságának értelme. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek sok türelemmel, szeretettel körülvett légkörben jusson el a kezdeti öncélú tevékenységtől a közösségi élet, a másokért végzett tevékenység megértéséig, fontosságáig. -
-
-
Önkiszolgálás: a gyermek saját személyének kiszolgálása, – öltözködés, tisztálkodás – az egészséges életmód kialakítását segíti elő. Ennek tervezése, szervezése egyénhez igazodva történik. A gyermek, miközben önmagát ellátja, rengeteg tapasztalatot szerez. Óvodai közösségért végzett munka jellegű tevékenységek: Felnőtt munkájában segítés - terítés, terem átrendezés, - környezet rendben tartásához kapcsolódó tevékenységek. Alkalomszerű és rendszeres munka elsősorban az óvodapedagógusokkal, dajkákkal való munkálkodás. Különféle megbízatásokat adunk a gyermekeknek.
A tevékenység célja: -
a vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során élje meg a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami a normák kialakulásához vezet; a tevékenység során a gyermekek természetes módon reagáljanak a szükségletekre;
101
Az óvodapedagógus feladatai -
-
-
-
a felnőtt munkája motiválja őket, utánzásra készteti a gyermekeket, ezért természetesen nem munkaként, hanem játékként élik meg, a felnőtt munkája legyen példaértékű, motiváló hatású; az egyes munkafajtákat fokozatosan vezessük be, a munkafogásokat a gyermeknek egyenként mutassuk meg; a munka jellegű tevékenységek megszervezésénél vegyük figyelembe a csoport összetételét (eltérő életkor, fejlettségi szint, szociokulturális háttér), ügyelnünk kell arra, hogy minden gyermeknek legyen feladata, de egyiket sem terheljük túl; biztosítsunk a gyermekek számára a megfelelő munkaeszközöket (célszerűség, méret), elegendő munkalehetőséget (amit csak tud, a gyermek végezze el), elegendő időt (ne kelljen sokat várni egymásra), megfelelő helyet (munkaeszközök elérhető helyen legyenek), megfelelő légkört; a gyermekek önálló, szükségletből fakadó munkavégzésének támogatása, a gyermekek próbálkozásainak segítése, a túlvédés és aktivitásuk fékezésének elkerülésével; amire már a gyermek képes, ne végezzük el helyette; A munka a gyermeki személyiségfejlesztés fontos eszköze. A munka jellegű tevékenységek végzése során is fontos feladat a kétnyelvű ismeretközlés, kommunikáció. A gyermekek fokozatosan alkalmazzák a munkafolyamatokhoz kapcsolódó kifejezéseket, megértik a kéréseket, annak megfelelően cselekednek, reagálnak mindkét nyelven. Folyamatos megerősítéssel és motiválással a tevékenységek ismétlődő elvégzésére, önálló feladatvállalásra ösztönözzük a gyermekeket.
Sikerkritériumok: -
munkajellegű tevékenységük során társadalmi környezetükről is speciális ismereteket szereznek; a gyermekek megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű, helyes használatát; a munkavégzés pontosabbá, szervezettebbé válik a különböző észlelési formák összekapcsolódásával; közvetlen környezetüket rendben, tisztán tartják; részt vesznek a növények gondozásában, az udvarrendezésben, a teremdíszítésében, dekorálásában; helyben, időben, mozgásban képes alkalmazkodni társaihoz;
2.8 A tevékenységben megvalósuló tanulás A gyermek a családból kikerülve, az óvodába lépéskor kerül először közösségbe. Ez a közösség lesz az erkölcsi és közösségi nevelés színtere, ami nap, mint nap megújuló lehetőséget kínál a társas együttélés viselkedési formáinak, szokásainak elsajátítására. Az óvodai ismeretszerzésük két speciális formája, a játékba integrált fejlesztés és a játékos tevékenységek rendszere. Alapja az óvónőink és a gyermekek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége.
102
2.8.1. Játékba integrált fejlesztés Feladatunk a játéktevékenység személyiségformáló hatásának kiaknázása. A játékba integrált fejlesztés különösen a készségalakítás tekintetében hangsúlyos, a pszichikus funkciók fejlesztésében fejt ki pozitív hatást. A játék számtalan nevelő hatása révén segít minket nevelési céljaink megvalósításában. A közös játék kooperációt feltételez, a társakkal együtt kell működni, meg kell tanulni a szerepek felosztását vagy éppen a játékszabályt, és alkalmazkodni kell hozzá. Világos, mások által is érthető kommunikációra van szükség, megfelelő nyelvi és udvariassági formulákat alkalmazunk. Feladatunk, hogy a tervezett foglalkozások során minden gyermek számára biztosítsuk a tevékenységhez egyénileg szükséges időt, differenciált bánásmód alkalmazásával optimális feltételeket teremtünk az egyéni fejlesztés számára. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a játékba integrált fejlesztés (játékos tanulás) személyiségformáló, készségfejlesztő hatásait. Az óvodai élet tevékenységformáiban a két nyelv (magyar, német) használata érvényesül, ezek arányát az óvodai élet kezdetén a gyermekek nyelvismerete határozza meg, egyéni képességüket, nyelvi hátterüket figyelembe véve fokozatosan, játékos formában kezdődik: - a német nyelvi ráhangolódás a szűkebb környezet megismerésével - a szokás-, szabályrendszer kialakításával, gyakorlásával - a társas érintkezés legfontosabb kifejezéseinek magyar, német nyelven történő megismerésével Módszertani alapelveink a nyelvelsajátítás folyamatában: A kétnyelvű csoportokban biztosítjuk a gyermekek számára a német nyelven való megnyilatkozás lehetőségét, így a kétnyelvű csoportokban a gyermekeknél mindkét nyelvhez pozitív kötődés társulhat. Sokoldalú szemléltetéssel, változatos módszerekkel, játékossággal tudatos tervezéssel, szervezéssel válik életszerűvé a német nyelvvel való ismerkedés. Alkalmazott módszereink: - játékosság - tudatosság - tervszerűség - komplexitás, sokoldalú megtapasztaltatás - cselekedtetés - fokozatosság - rendszeresség - folyamatosság - ismétlés - sikerélményhez juttatás 2.8.2. Játékos tevékenységek rendszere Az óvodai tanulási folyamat a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődését szolgálva fejleszti tanulási képességeiket, mely alkalmassá teszi őket az általános iskolai tanulmányok nemzetiségi nyelven történő befogadására. Az ismeretanyag feldolgozása a kisgyermek számára annál hatékonyabb, minél több érzékszervére hat, minél többoldalú tevékenység kapcsolódik hozzá. A pedagógusok a spontán adódó helyzeteket kihasználva lehetőséget teremtenek a környező világ megtapasztalására, ezzel mindkét kultúra és nyelv befogadható szintű megismerése valósulhat meg. A tanulási folyamat egyik oldala az óvodapedagógus által tervezett, szervezett, kezdeményezett tevékenységekben feldolgozott 103
ismeretanyag. A hetente ritmikusan visszatérő tevékenységformák rendszere biztosítja a különböző fejlesztési tartalmak harmonikus egyensúlyát (heti rend). A tevékenységbe bekapcsolódó gyermekek érdeklődése, kérdései, ötletei, egyéni fejlettségi szintje, a pillanatnyi szituáció határozza meg, hogy a tervezetten kívül milyen fejlesztő hatások érvényesülhetnek még, milyen módon dolgozzák fel azt. A differenciálás során az egyéni különbségeket figyelembe vesszük, biztosítjuk a különböző haladási ütemű gyermekek részére a rugalmas időkeretet és az egyénre szabott tevékenységeket. Célja: -
minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a saját képességei szerint fejlődjön; a többszintű differenciálás, az egyéni bánásmód elvének szem előtt tartása; Feladata:
-
az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire; az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását; a használható ismeretek és tudásanyag elsajátítása, globális látásmód segítése; a gyermekek cselekvő aktivitásának, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása; differenciált fejlesztés szervezeti formáinak megteremtése; módszerek folyamatos bővítése a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése érdekében; biztosítani a sérülés fokának, az egyéni képességeknek a figyelembevételével, kiegészítve a családi nevelést; a szakemberek által végzett fejlesztést kiegészítve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyénre tervezett részvételét a megismerés folyamatában;
Sikerkritériumok: - a gyermekek az iskolába lépés idejére legyenek képesek együttműködni 35 perces frontális foglalkozáson.
3 Referencia Intézményi szerep 3.1 Referenciaintézményi szerep A TÁMOP-3.1.7-11/2 pályázat jóvoltából intézményünk felkészült a kompetencia alapú oktatással kapcsolatosan a referencia-intézményi munkára is. A projekt lehetőséget nyújt e szolgáltatás szervezeti feltételrendszerének kialakítására, a hálózati tanulás referenciaintézményi munkaformáinak beépítésére a mindennapi gyakorlatba. Pedagógusaink szakmai továbbképzéseken vettek részt, melyeken képessé váltak meglévő tapasztalataik, tudásuk átadására, biztosítva ezzel a kompetencia-alapú oktatás minél szélesebb körben történő elterjesztését.
104
3.1.1. Hallgatók fogadása A több éves óvodapedagógusi pályán szerzett kompetenciáink lehetővé teszik a mentor szerepének felvállalását, a hallgatók széles körű segítését. Megszerzett ismereteinket, képességeinket motiváló módon tudjuk alkalmazni a mindennapi nevelő munkánk, valamint a pedagógus/hallgató kollégáinkkal való együttműködés során. A csoportmunkában és egyénileg megoldott gyakorlatok és problémahelyzetek hozzájárultak a megváltozott pedagógus kompetenciák értelmezésének megértéséhez, a korszerű konfliktuskezelési technikák alkalmazásához, a reflektív módszerek alkalmazásához, az önfejlesztéshez, a mentorszerep magabiztos vállalásához. Képesek vagyunk a hallgatók munkájának nyomon követésére, fejlesztő értékelésére, konstruktív visszajelzések adására, a hallgatókkal történő segítő kapcsolat kialakítására, a folyamatos, személyes támogatásra. A hallgató szakmai támogatásáért a mentor felel, de az egész intézmény nyitott és támogató környezetet biztosít a hallgató kompetenciáinak fejlesztése érdekében. Szeretnénk aktívan hozzájárulni a hallgató pedagógussá válásához. A hallgató munkájához saját teret, a megbeszélésekhez nyugodt környezetet biztosítunk az intézményben. /Lásd: A hallgatók fogadásának szabályzata/ 3.1.2. „Jó gyakorlat” átadása A pályázat megvalósítása során nevelőtestületünk felkészül a szolgáltatói szerepre: a „Jó gyakorlat”-aink továbbadására, elterjesztésére, megismertetésére és a folyamat minőségbiztosítására. Szakmai munkánk bemutatása, népszerűsítése, az óvoda jó hírnevének növelése mellett célunk, hogy a „Jó gyakorlat”-ból az óvoda és az innovatív pedagógusok egyaránt anyagi bevételhez jussanak. /Lásd: A „Jó gyakorlat” átadásának intézményi szabályai/ 3.1.3. Tehetséggondozás Óvodánk személyi feltételei, az óvodapedagógusok speciális képzései, végzettségei, szakmai felkészültsége alapot és garanciát jelentenek a tehetséggondozó műhely létrehozására, folyamatos fenntartására. Felkészülésünk során tehetséggondozó programunkat követendő mintának ajánljuk, mint az óvodai tevékenységek változatos lehetőségének tárházát. Óvodánk olyan tehetséggondozó programokat kíván működtetni, amelyeknek célja, hogy elősegítsék, és esélyt adjanak a gyermekekben rejlő tehetség kibontakoztatására. A gyermekek fejlesztését két síkon kívánjuk megvalósítani: óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva, illetve kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozások keretében./Pl. „Ügyes mancsok”, német nyelvi tehetségműhely, /mindezek mellett további 1 tehetségműhelyt kívánunk működtetni. Kapcsolatrendszerünket a nyitott óvodai nevelési környezet jellemzi. Szülőkkel való kapcsolatunkat a rendszeresség, a folyamatosság jellemzi. Programjaink /témahetek, projektek, egyéb rendezvényeink/ alkalmat adnak a különböző területen tehetséges gyermekek bemutatkozására. Lehetőséget biztosítunk partnereink és a hozzánk érkező hallgatók számára egyaránt az intézményi tehetséggondozó munka megismerésére, a foglalkozásokon való hospitálásra. Tervezett tevékenységeinkkel (tanácsadás, mentorálás, szakmai tapasztalatcserék, konzultációk, hospitálás, „Jó gyakorlat” átadása,) azokat a kollégákat kívánjuk támogatni, akik közvetlen kapcsolatban állnak a gyermekekkel és elkötelezettek a tehetséggondozás területén közösen kialakított célok elérése iránt.
105
A kiállított gyermekmunkák folyamatosan megtekinthetők óvodánkban, melyeken keresztül láthatóvá válik fejlődésük, kreativitásuk. Az együtt munkálkodás az óvodai élet sokszínűségét gazdagítja, a tehetséggondozói munkánk eredményességéhez nagyban hozzájárul. A tehetségsegítő munkánk hitelességét a szakmai színvonal megtartásával, jó hírnevünk megőrzésével igyekszünk a jövőben is elérni. /Lásd: Tehetségprogram/
4. Német nemzetiségi óvodai nevelés 2013. szeptember 02.-től egy óvodai csoportban valósítjuk meg a német nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelést. Gyakorlatunk van a hagyományostól eltérő óvodai nevelés megszervezésében, kidolgozásában és működtetésében. Pedagógiai Programunkban és mindennapi nevelésünkben kiemelt feladatként szerepel a toleranciára, másság elfogadására nevelés és az identitástudat erősítése. 4.1.
Gyermekcsoport szervezése
Nevelési évünk elejéig a szülőktől beleegyező nyilatkozatot kérünk a gyermekek nemzetiségi óvodai neveléséhez. Intézményünkben a német nemzetiségi csoport részben homogén csoportszervezéssel valósul meg. Abban az esetben, ha egy-egy gyermeknek megterhelő a kétnyelvű nevelés, szülői kérésre vagy óvodapedagógusi javaslatra lehetőséget biztosítunk más tevékenységben való részvételre is (fejlesztő tevékenységre).
A német nemzetiségi nevelés célja: A játék az óvodáskorú gyermek elsődleges, mással nem pótolható és legfejlesztőbb tevékenysége, ezért a nemzetiségi nevelés terén is ennek figyelembevételével szervezzük a gyermekek életét, tevékenységeit. A Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célokkal együtt, az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségi szintjének figyelembevételével, differenciálva, a hagyományok felkutatása, megteremtése, ápolása és átörökítése segítségével ismerjék meg a német nemzetiségi nyelvet és kultúrát. A gyermekekben pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a német nemzetiség kultúrája, nyelve iránt. Az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek a kétnyelvűség képességét fejlesztve eljussanak a német nyelvű szituatív beszédig. Az óvodás kor végére a német nyelv rendszeres alkalmazásával, használatával a gyermekek képessé váljanak a német nemzetiségi nyelv iskolai tanulására. Feladatok: A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett, a német nemzetiséghez, a német nyelvhez való pozitív kötődés kialakítása, elmélyítése. A német nemzetiségi önazonosság kialakítása, elmélyítése. A német kultúra és hagyományőrzés iránti érdeklődés felkeltése, a hagyományok tudatos ápolása. 106
A gyermekeket körülvevő óvodai környezet kialakítása a nemzetiségre jellemző tárgyakkal, könyvekkel, fotókkal, annak színes motívumvilágát tükröző textilekkel. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő játékos, élményszerű kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. Az anyanyelv fontosságának tudatosításával, a német nyelvi tapasztalatok, aktív-, passzív szókincsállomány bővítésével minél több lehetőség biztosítása a gyermekek számára mindkét nyelv használatára a különböző játékszituációkban, társas kapcsolatokban és élethelyzetekben. A nemzetiségi nyelv zeneiségének megéreztetése, megszerettetése, a hallás után történő megértés gyakoroltatása A gyermek nyelvismereteit az alapoktól indulva, fokozatosan egymásra építve, a megismerési, tapasztalási lehetőségek gazdag tárházát biztosítva, fejlesztjük, bővítjük. Mindezek elősegítik, hogy a gyermekek az óvodáskor végére eljuthassanak olyan nyelvi szintre, amely alapján bizonyos nyelvi szituációkban jól feltalálják magukat, valamint alkalmassá válnak az iskolai nyelvtanulásra.
5. Innovációink, „Jó gyakorlataink” Évente több alkalommal valósítunk meg olyan témaheteket, projekteket, „Jó gyakorlatok”at, amelyen a tehetséggondozás számos területe kerül népszerűsítésre, ahol a gyermekek, a szülők, az óvodapedagógusok, közvetlen partnereink, továbbá meghívott vendégeink vesznek részt. Mindezek lehetőséget biztosítanak arra, hogy - gyermekeink személyiségüknek és képességeiknek megfelelően egyéni fejlesztésben részesüljenek, továbbá lehetőséget biztosítanak arra is, hogy megkönnyítsék az óvoda-iskola átmenetet. Intézményünk jelenleg négy publikált „Jó gyakorlattal” rendelkezik, melyek megismerése és átadása mellett fogadni tudjuk az intézmények jelentkezését is, az óvodavezetővel egyeztetett témákban hospitálásra, gyakorlati tapasztalatcserére, dokumentumok elemzésére szakmai segítésnyújtás igénybe vételére. Innovációink, „Jó gyakorlataink” részletes kidolgozása elektronikus és papír formátumban intézményünk dokumentációs tárában megtalálhatók, ill. a www. educatio.hu szolgáltatói kosarába feltöltésre kerültek. A „Jó gyakorlatok” megismerése, elterjesztése, alkalmazása ma már központi szerepet tölt be a közoktatás fejlesztésében. Az adás-vétel, az újszerű „szolgáltatói piac” lehetősége motiválta óvodánk nevelőtestületének tagjait arra, hogy az Educatio Kft. honlapján, a Szolgáltatói kosárban (http://kosar.educatio.hu) közzé tegyék jó gyakorlataikat, melyek az alábbiak: - „Ügyes Mancsok”- Agyagozástól a fazekasságig az óvodában Tehetséggondozó „Jó gyakorlatunk” https://iskolataska.educatio.hu/index.php/intezmenyi_innovacio/jogyakorlat_print_show/jo Id/1407/1378817485.edu - „Ősz kincsei” témahét Befogadó „Jó gyakorlatunk” https://iskolataska.educatio.hu/index.php/intezmenyi_innovacio/jogyakorlat_print_show/jo Id/1125/1378817690.edu - „Egészségedre!” témahét https://iskolataska.educatio.hu/index.php/intezmenyi_innovacio/jogyakorlat_print_sho w/joId/1110/1378817588.edu - „Mackóvilág” projekt https://iskolataska.educatio.hu/index.php/intezmenyi_innovacio/jogyakorlat_print_sho w/joId/1121/1378817662.edu 107
„Jó gyakorlatainkban” kiemelten kezeljük a különféle tevékenységeket, figyelembe vesszük az egyéni képességekhez igazodó megfelelő módszerek alkalmazását; ezeket a dokumentálás során rögzítjük. Feladatok: -
helyi innovációk megvalósítása, tovább fejlesztése; újabb innovációk kidolgozása, kipróbálása és beépítése helyi programunkba;
6. Zöld óvoda Óvodánk helyi nevelési programjának alappillérei a környezeti nevelés, az egészséges életmódra nevelés és a testi nevelés. E három terület szoros kapcsolatban van egymással, hiszen esztétikus környezetben, a helyi környezeti adottságokat kihasználva sok mozgással, játékos módszerekkel fejlesztjük a gyermekeket. Megvalósítjuk a Zöld Óvoda címhez kötődő fenntarthatóságot: céljainkat, feladatainkat lehetőségeinkhez és a gyermekek érdeklődéséhez igazodóan megvalósítani. A környezet megismerésére és védelmére való nevelés a családi nevelést kiegészítve az óvodában alapozódik meg. Olyan viselkedés mintákat közvetítünk, amelyek elsősorban az érzelmeiken keresztül hatnak a gyermekekre. A szülőföldhöz való kötődés alapjainak megismertetése mellett igyekszünk tudatosítani a haza szeretet érzelmi alapjait. Helyi adottságunkból adódóan az épített, illetve a természeti környezet megismerésére, megszerettetésére, védelmére egyaránt van módunk. Megtanítjuk a gyermekeket figyelni és látni a természetben, hogy kíváncsiságuk és a szép iránti természetes fogékonyságuk révén élvezhessék a felfedezés örömét. Feltérképezzük közvetlen és tágabb lakókörnyezetünket. Figyeljük az óvoda udvarán, a lakókörnyezetünkben végbemenő természeti változásokat. Céljaink megvalósulása érdekében változatos, játékos és motiváló tevékenységeket /projektek, témahetek,/ szervezünk oly módon, hogy abban a szülők is igény szerint bekapcsolódhatnak. A természet szerető környezetkímélő magatartás, - a pozitív viszonyulás személyiségbe történő beépülését az óvoda csak a családok megnyerésével, a közös törekvések eredményeként valósíthatjuk meg. A program meghatározója, hogy a gyermekek jól érezik magukat, melyet az életkori sajátosságaik biztosítanak számukra: a kíváncsiság, az érdeklődés, a motiváltság, a bizalom, a jókedve, a humor, az érzékeik használata, a cselekedtetés, a találgatás lehetősége, a tévedés szabadsága, a felfedezés, a megtalálás, az alkotás, az együttműködés és a játék öröme. Cél: -
az élő és élettelen környezet megismertetése, a természeti és társadalmi lakókörnyezethez fűződő pozitív érzelmi viszony megalapozása; sokrétű tevékenység biztosítása, melynek során átélik a gyermekek a felfedezés örömét, megtapasztalják környezetalakító munkájuk eredményét; viselkedésükben jelenjenek meg környezet-harmonikus jártasságok, készségek; közvetlen tapasztalataikon, érzelmi kötödésükön keresztül jussanak el környezetük megbecsüléséhez, védelméhez;
108
-
a gyermekek érdeklődésére, cselekvési vágyára, érzelmi vezéreltségére alapozva korszerű szokásrendszert, gondolkodásmódot és viselkedés-kultúrát közvetítünk, a környezetvédelem nevelésünk részévé váljon, épüljön be mindennapjainkba; Feladat:
-
az életkori sajátosságoknak, a helyi adottságoknak megfelelő műveltségtartalmak kidolgozása, sokféle tevékenység és élmény biztosítása; a nevelési területek és tevékenységi formák komplexitásának biztosítása; konkrét cselekvésbe ágyazott összefüggéseket felfedeztetni – ökológiai szemléletmód alapozása, miszerint minden mindennel összefügg a természetben;
Sikerkritériumok: -
-
közvetlen és tágabb környezetükben az elsajátított erkölcsi, viselkedési normákat betartva cselekednek; gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik az őket körülvevő közlekedési eszközöket; felfedezik és megismerik az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat, matematikai fogalmakat, melyek a környezetükben rejlenek; a növények fejlődése és az időjárás közötti összefüggéseket egyre biztosabban felismerik. környezetük növényeit megszeretik, gondozásuk egyszerű műveleteit elvégzik; megkülönböztetik a szép, tiszta, esztétikus, a piszkos, szemetes, megrongált környezetet, ezzel kapcsolatosan egyre bátrabban mondják el véleményüket; tapasztalatokat, ismereteket szereznek arról, hogy értékelni és védeni kell az egyes környezeti elemeket: ismerkednek a víz fontosságával, a komposztálás, a hulladékkezelés alapjaival, a papírgyűjtés, az újrafeldolgozás lényegével; alakul, formálódik bennük a takarékosság fogalma, melyet életkorukhoz mérten alkalmaznak; az óvodáskor végére tapasztalatokat, ismereteket szereznek a gyermekek arról, hogy mi, emberek is a természet részei vagyunk;
A programhoz kapcsolódó tevékenységek: -
belső és külső környezetünk esztétikájának tisztaságának megőrzése, fejlesztése; kirándulások szervezése településünkön belül és kívül; kertszépítő napok; veteményes-kert kialakítása, gondozása; komposztálás; részt veszünk a madárvédelemben; afrikai óriás csigák, aranyhalak gondozása; takarékoskodunk a vízzel, az elektromos árammal; projektek, témahetek épülnek a Zöld Jeles Napokra, pl.: „Kék bolygó” projekt, „Mackóvilág” projekt; „Ősz kincsei” témahét; külső kapcsolatok ápolása: Öko - park Bükkösd; a környezeti neveléssel kapcsolatos információáramlás biztosítása a szülői értekezleteken és felhívó jellegű faliújságon;
109
7. Humánerőforrás Rendelkezünk azokkal a humán erőforrásokkal, melyek a referencia intézményi szolgáltatások alapját adják. Nevelési eredményeink növelése érdekében, az egymástól tanulás lehetőségét kihasználjuk, szakmai felkészültségünket folyamatosan fejlesztjük belső képzésekkel, szakmai fórumokon, esetmegbeszélések alkalmával.
8. Ünnepeink, hagyományápolás, Jeles Zöld Napok Az óvodai nevelés szerves része a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él a népi – nemzetiségi kultúra, s a mai gyermekek is megtalálják benne a szépséget, az örömöt és a követendőt. A néphagyomány-ápolás a különböző tevékenységformákban is jelen van. A jeles napokat egy hosszabb előkészület vezeti be, amelyhez az óvodapedagógus folyamatosan biztosítja a változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolása közben az együttjátszás, az együtt munkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás időszakát. Maga az ünnep a külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy legyen. Ünnepeink:
Mikulás
Néphagyományokhoz kapcsolódó Marton nap
Édesanyák napja
Advent
Évzáró, Ballagás
Lucázás
Születésnapok
Karácsony
Gyermeknap
Farsang
Családi napok
Húsvét
Hagyományos
Nemzeti ünnepünk
Jeles Zöld napok
Március 15.
Állatok Világnapja (október 4.) A víz Világnapja (március 22.) A Föld Napja (április 22.) Madarak és Fák Napja (május 10.) egyéb, előre nem tervezett Zöld Jeles Napok beépítése;
A német nemzetiségi nevelésben megjelenő, hagyományokhoz, ünnepekhez kapcsolódó szokások felelevenítésével, ápolásával, és ezek gyermek közelivé tételével a nemzetiségi hovatartozást igyekszünk erősíteni. A német nemzetiségi nevelés specialitásaiból adódóan a közös szokások, hagyományok kialakítása, megélése erősíti a csoporton belüli összetartozást, a német nemzetiséghez való pozitív érzelmi kötődést. A közös készülődések, ünnepek, hagyományok a gyermekek kommunikációs és szocializációs képességeit egyaránt fejleszti.
110
Nemzetiségi csoport ünnepei: Hónap Szeptember Október November December
Február Március Április Május Június
Tevékenység Herbstfest - Új gyermekek ismerkedése az óvodával Erntendankfest - Hálaadás a jó termésért Martinstag - Márton nap Adventskalendar – Adventi kalendárium Barbra Zweig - cseresznye, szilva faág hajtatása Sankt Nikolaus - Mikulás Luziatag - Luca napja Weihnachten – Karácsony Faschingsdienstag - Farsang Tag der offenen Tür - Játszóház szülőkkel Ostern - Húsvét Muttertag – Anyák napja Vatertag - Apák napja Schultüte basteln - Iskolástölcsér készítése Abschied von den Schulkindern – Iskolások búcsúztatása
111
Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Kiegészítés a pedagógiai programhoz Székhely: 7671 Bicsérd Rózsa u. 29/a
112
I.
A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bicsérdi Tagóvoda intézményi bemutatása
Óvodánk a Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bicsérdi Tagóvodája Bicsérd, Rózsa u. 29/a szám alatt működik. Tagóvodánk Bicsérd községben Baranya megye középső részén Pécstől délnyugati irányban 18 km-re helyezkedik el. A település első okleveles említése 1262-ben, tehát már az Árpádkor végén fellelhető. Fejlett mezőgazdasága több évszázados múltra tekint vissza a település központjában található horgásztó, a virágos utcák, a Bicsérdi Nemzetközi Művésztelep alkotóinak kültéri műalkotásai, valamint az évente megrendezett Burgonyafesztiválok és egyéb nagyrendezvények a távolabbi településekre is elviszik a község hírét. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bicsérdi Tagóvodája Tagóvoda címe: 7671 Bicsérd, Rózsa u. 29/a Történeti áttekintés Az óvodát 1952-ben alapították. 1980-ig egy csoporttal működött az óvoda. Ettől az évtől kezdve két csoporttal működik az óvoda és 2000-ben egy új épületbe költözött át, ahol jobb körülmények között folyik az óvodás korú gyermekek nevelése. A 2010/2011. nevelési évben felújították az óvodát. Egy új multifunkcionális termet építettek hozzá és elkészült az óvoda akadálymentesítése is. 1.
Az óvodai élet megszervezésének elvei
1.1 Személyi feltételek Óvodánkban a személyi feltételek biztosítottak. Két csoportban négy óvodapedagógus és kettő és fél dajka van. Az óvónők mindegyike főiskolai végzettséggel rendelkezik, a vezető közoktatási vezetői szakvizsgával rendelkezik. A dajkák közül kettő szakképzett, a fél műszakos dajka pedig a konyhai feladatokat látja el.
1.2 Tárgyi feltételek Óvodánk nagy füves udvarral rendelkezik. Az udvar hátsó részében két nagy diófa van, mely alatt szívesen játszanak a gyerekek és az őszi időszakban a dió szüret nagy esemény. Több gyümölcsfa is található az udvarunkon a cseresznyefától a körtefáig. Így gyerekeknek módjukban áll a gyümölcsérés folyamatának megfigyelése, hiszen ebben a folyamatban ők is részt vehetnek. Így megvalósul a környező világ megismerésének egy része. Az udvaron található még különböző mászókák, csúszdák, homokozó, melyekkel a gyermekek mozgásfejlesztését, mozgásigényük kielégítését valósítjuk meg. A kis virágoskert gondozásán a környezetvédelem, környezetszépítés feladatát valósítjuk meg A veteményes kiskertben a növények fejlődését figyelhetik meg a mag vetésétől a termés szedéséig. Az udvar még barátságosabbá tételét biztosítja a több méter hosszú és nagyságú mesefal, mely üde foltja a füves udvarnak. A csoportszobák esztétikussá, barátságossá, otthonossá tétele fontos a gyermekek jó közérzetének kialakításánál a derűs otthonos légkör biztosításánál. Éppen ezért a csoportszobák berendezését a gyermek méretinek megfelelően a különböző tevékenységek végzéséhez szükséges részek, sarkok kialakításával kell biztosítani. A díszítéseket az évszakoknak és a közelgő ünnepeknek megfelelően aktualizálva alakítjuk. Berendezési tárgyaink bútoraink, játékeszközeink könnyen mozgathatóak és tisztán tarthatók,
113
esztétikusak a programunknak részben megfelelőek. Az öltözőt úgy alakítjuk ki, hogy minden gyereknek külön cipőtartója és ruhás kosara, akasztós része van. A mosdóban minden gyereknek jellel ellátott törölköző és fogmosó eszköz tartója van.
1.3
Heti rend
Óvodánkban heti váltásban történik a pedagógusok komplex tevékenysége. Biztonságot nyújt a gyermekek számára, hogy a különböző tevékenységi formák mindig ugyan azon a napon történik.
1.4 Napirend Idő 6:30-9:00
9:00-9:30 9:30-11:40 11:40-12:40 12:40-13:00 13:00-15:00 15:00-17:00
Tevékenység szabad játék
gyermekek fogadása a csoportszobában, mindennapos testmozgás készülődés a tízóraihoz tízóraizás, testápolás, fogmosás képességfejlesztés, csoportos, mikro csoportos tevékenység, játék az udvaron, csoportszobában, levegőzés, séta testápolás ebéd, készülődés a pihenéshez testápolás, mese alvás, pihenés öltözködés, testápolás uzsonna, szabad játék, folyamatos hazabocsátás
1.5 Befogadás- Beszoktatás Célja: hogy a gyermekek számára megkönnyítsük a szülőktől való elválást, a jó együttműködés kialakítása, előítéletek nélkül tudjunk közeledni minden gyerekhez. Az óvoda a szülők felé nyitott, kezdeményező. Bevonja a szülőket az óvoda életébe. A befogadási időszak legyen folyamatos és fokozatos. Ebben az időszakban óvodapedagógusoknak, a pedagógiai munkát közvetlen segítőknek az a feladatuk, hogy biztonsággal, szeretettel, megértéssel, odafigyeléssel forduljanak a gyerekekhez. Szülős befogadás van, ami azt jelenti, hogy a gyermek a szülővel együtt tartózkodik az óvodában és később ezt az együtt tartózkodási időt csökkentjük és a gyerek így megszokja az új környezetet pajtásokat, felnőtteket. Az óvodába lépés hetében mindkét óvónő egész nap az óvodában tartózkodik, hogy a gyerek jobban megszokja, megismerje az új környezetet és a felnőtteket is. 2. Az óvodai élet tevékenységformái
2.1 Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A szabad játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában 114
tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyerek a külvilágból és a saját világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. A játék lehet spontán és irányított. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. Jót és jól játszani – ez a gyerek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén indirekt módon befolyásolni. A játék, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent az óvónő számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedést nagymértékben elősegítheti. Ilyen pl. a társakkal való együttjátszás, a játékon belüli önállóság, a másik gyermek játékának tiszteletben tartása, kezdeményezőkészség. A játék tevékenység biztosítja az ismeretek bővítésének lehetőségét is. Az ismeretek szerzését a játék közben valósítjuk meg, úgy, hogy a játékból indítjuk és beleszőjük a különböző tevékenységi formákat is így komplex módon valósítjuk meg a foglalkozásokat. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: -
nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése a napirenden belül elegendő hely és idő biztosítása a játék számára a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyerekekkel a hátrányos helyzetű gyermek játékának fejlesztése, alakítása az összetartozás erősítése, ünnepi hangulat elősegítése megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközt és élményszerű lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz mint a gyakorló játék, szerepjáték, konstruáló játék, szabályjáték.
A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Fontos, hogy érvényesüljön a szabad játék túlsúlya, amit a napirendben biztosítunk.
2.2 Mesélés, verselés Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak.
115
A mese a gyermek érzelmi- értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfontosabb segítője. A mese tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodásgyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, és egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal nem elvezet a mélyebb értelemben vett pszichikus realitástól és a külvilágra irányított megismerési törekvésektől, hanem ráébreszt ezekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, és a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleve, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Minden nap meséljünk vagy verseljünk. A mese-vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismerése adja. Teremtsünk lehetőséget a gyermek önálló szöveg és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel a gyermekek el is játszhassák a meséket, dramatizálhassanak. Az óvodapedagógus feladatai az irodalmi nevelés megvalósításában: -
a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljen a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére, biztosítson minél több eszközt, helyet és időt a gyermekek mesedramatizálásához, adjon lehetőséget a bábozáshoz, meséljen mindennap, igyekezzen megszerettetni a kisgyerekekkel az irodalmi alkotásokat.
Fejlődés főbb jellemzői az iskolába lépés előtt: -
a gyermek befogadóból maga is előadóvá válik a gyermek bátran mesél, kérdez, képes leküzdeni szorongását a folytatásos mesék, versek, meseregények szálait össze tudja kötni a gyermekek figyelmesen, csendben végighallgatják a meséket szívesen bábozza, dramatizálja kedvenc meséit a gyermek külön választja a mesét a valóságtól.
116
2.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc A énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek ( ritmus, éneklés, hallás, mozgás) És zenei kreativitásának alakításában. Az óvodai ének - zenenevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dal anyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének –zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a mesélés. Ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. A foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyerekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének – zenenevelés alapjára épülő fejlesztés megvalósíthat az óvodában. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének – zenei nevelés színvonalának megőrzése. Mivel óvodánkban a hagyományápolás kiemelt feladat, ezért a zenei nevelés folyamán nagy súlyt fektetünk a népi játékok és néphagyományok megismerésére (Mihály napi vásár, Márton napi hagyomány, Lucázás ) Így segítjük a hagyományok megismerését és továbbélését. Az óvodapedagógus feladatai az ének –zenei nevelés megszervezésében: -
keltse fel a gyermekek érdeklődését az éneklés iránt formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat fedezzék fel a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. tegye lehetővé a népdalok, néptáncok, és népi játékok, néphagyományok megismerését, ápolását és továbbélését alapozza meg a zenei anyanyelv kialakulását. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.
A fejlődés főbb jellemzői az iskolába lépés előtt: -
A gyermek képes megfelelő hang-magasságban jó ritmusban a tanult dalokat visszaidézni ritmusérzéke, tempó érzéke, ütemérzéke fejlett, a sajátos zenei világban jól érzi magát képességeinek megfelelően a dal és a mondóka ritmusát vissza tudja idézni ritmus hangszereket ismeri, az egyszerűbb ritmusokat le tudja játszani lépességeinek megfelelő zenei hallással rendelkezik, hangmagasság iránti érzéke fejlett szívesen énekel társaival, kezdeményez és kitalál dalos játékokat.
117
2.4 Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás építés, a kézi munka különböző fajtái, is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Az ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán helyet, teret kell biztosítani. Ezek a tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását. Segítik a gyermeki élmény és fantázia világ gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, a gyermekek tér-forma és szí. Képzeteinek gazdagodását, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. A feladat elsősorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag s eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által érthető világ tárgyai és eseményei A kompetencia alapú nevelési program szerint a z ős elemek a Levegő, a Tűz, a Víz és a Föld témakörben adott témák ábrázolása. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként, bátorítást, útmutatást, és dicséretet várnak a gyermekek. Káros, ha uniformizáló nevelési módszerekkel elvesszük a gyermek bátorságát az egyéni kifejezésmódoktól. Az óvodában legyen módjuk a gyerekeknek, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket. Amennyiben megoldható, minden csoportszobában célszerű egy kis sarkot vagy szekrényt biztosítani, ahol a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat tároljuk. Az ábrázoló tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését, a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk alakulását. Az óvodapedagógus feladatai: -
megismertetni a gyermekeket a különböző anyagokkal és a kézi munka technikai alapelemeivel a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjének megfelelően képi-plasztikai kifejezőképesség birtokába juttassa úgy alakítsa ki a gyerekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységet kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak biztosítson minél több eszközt, időt és helyet a tevékenységek gyakorlásához segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósításához
118
Fejlődés főbb jellemzői az iskolába lépés előtt: -
élményi, elképzelései, képzetei megjelenítésében többnyire biztonsággal használja a képi kifejezés eszközeit báboz, ötletes az építésben, a téralakításban, a színhasználatban érvényesíti kedvenc színeit, formaábrázolása változatos, képes hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat, az emberábrázolásban megjelennek a részformák, próbálkozik a legegyszerűbb mozgások jelzésével is, közös munkák értékelése során saját művéről és műalkotásokról szóbeli véleményt alkot, képes egyszerű játékokat, kellékeket készíteni, fokozott önállósággal alkalmazza az ismert ábrázolási technikákat.
2.5 Mozgás Az óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. Az egész személyiség fejlesztésére irányul, az egész napi gyermeki tevékenységbe szervesen illeszkedik az aktív mozgástól a finom motorikus manipulációig. A program célja, hogy a gyermekek számára megszerettesse a mozgást, kiépítse mozgásigényüket és a rendszeres mozgással hozzájáruljon az egészséges életvitel megalapozásához. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés) Fejlesztik a testi képességeket: mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani. A kompetencia alapú oktatás alapján a testi nevelés célja az örömteli mozgás biztosítása a mindennapos testnevelés, a mozgás megszerettetése a gyerekekkel. Ezeket a feladatokat az óvodai nevelés során biztosítjuk a gyerekek számára. Az új terem megépülésével jobb körülmények között és eszközökkel tudjuk biztosítani a mozgásfejlesztést. Testi nevelés feladata a harmonikus, összerendezett mozgásfejlesztés. Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése. Játékos tartásjavító és lábjátékok gyakorlása a prevenciót biztosítja. Spontán tevékenységek is hasznosak, megfelelő eszközök biztosításával fejlesztjük mozgásukat, kielégítjük mozgásigényüket (mászókák, függeszkedők, csúszdák.) Az új multifunkcionális terem lehetőséget ad arra, hogy nem csak az udvaron biztosítjuk számukra a mozgáshoz megfelelő teret, eszközöket. A nagymozgásokat inkább az udvaron végezzük irányított és szabad tevékenység formájában. A kisebbek különböző ugrásgyakorlatokat, tartásjavító gyakorlatokat végeznek
119
Mozgásos, játékos gyakorlatokkal ismerkednek. Középső csoportban már koordináljuk mozgásukat, összerendezettebbé tesszük és fejlesztjük egyensúly érzéküket. Szem-kéz, szem-láb koordináló mozgásokat, játékokat, gyakorlatokat végzünk. Gyakoroljuk az irányváltoztatást, az oldaliságot (jobb, bal) és különböző futó, fogó játékokat játszunk. A nagycsoportban mozgásuk már összerendezett, finomítjuk a különböző mozgásokat, a finommotorikát és különböző ügyességi versenyeket rendezünk. Biztosítjuk a mindennapos testnevelést, melyet irányított és szabad mozgásban valósítunk meg. Az óvodapedagógus feladatai a mozgásfejlesztésben: -
-
fejlessze a gyermekek motoros képességét (állóképesség, gyorsreagálás, rugalmasság és alakítsa koordinációs képességeit (térérzékelés, egyensúlyérzék, ritmus, finom koordinációs képességeit.) teremtsen lehetőséget ahhoz, hogy a gyermekek saját testük mozgását átélhessék, sokoldalú és alapvető mozgásformák gyakorlása által a kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtson változatos lehetőségeket segítse elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit adjon ötleteket, irányítsa a gyermekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz
Fejlődés jellemzői az iskolába lépés előtt: -
teste arányosan fejlett, teherbíró mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését irányítani képes növekszik teljesítőképessége, fejlődik ritmusa cselekvőképessége gyors, mozgásban kitartó megérti a vezényszavakat képes végrehajtani a verbális utasításokat, tornagyakorlatokat.
szándékosan
120
2.6 Külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti –emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A külső világ tevékeny megismerése tapasztalatokra, élményekre alapozott ismeretszerzés, mely áthatja az egész óvodai tevékenységet. Feladata: a természet megszerettetése, megismerése és védése az élő és élettelen környezet megismerése. A körülvevő világ mennyiségi, formai, alaki, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában. Ez „apró lépés az óvodásnak, nagy lépés a világnak” Élménynyújtáson keresztül ismeretek szerzése kirándulás, séta vagy üzemlátogatás alkalmával. Az ismeretek bővítését beépítjük a jeles napok mint a Víz világnapja, Föld világnapja, Madarak és Fák napja, Környezetvédelmi világnap. A Madarak és Fák napjával összekötött évi kirándulásunkat is olyan tájakra szervezzük, ami más, mint a közvetlen környezetük (Sasrét, Mecsek, Abaliget) és így megismerkedhetnek más tájak környezetével, állataival, növényeivel, az erdővel és annak szépségeivel. A Víz világnapja alkalmával sétát teszünk a helyi horgásztóhoz, ahol a vízben, a víz parton élő állatokkal, növényekkel ismerkednek. A Föld világnapja alkalmával kisétálunk a határba és így szerzünk ismereteket a környezetünkről. A Környezetvédelmi világnap alkalmával bekapcsolódunk a helyi közösség szemétgyűjtő akciójába és megismerkednek a szelektív hulladékgyűjtéssel is. Környezetük megismeréséhez a hagyományok ismerete is hozzátartozik. Óvodánkban hagyománnyá vált a Mihály napi vásár megrendezése, mely az őszi betakarítás, az állatok téli szálláshelyre terelése és a gazdával való elszámolás hagyománya. Ezeket a témákat a vásár alkalmával eljátsszák, dramatizálják a gyerekek. A falu hagyománya közé tartozik a szüreti felvonulás, melyen az óvodáskorú gyermekek is részt vesznek. Játékos formában megemlékezünk a Márton napi hagyományokról és Luca napi népszokásokról. A Télapó ünnepélyünk mindig nyilvános, melyet az iskola tornatermében tartunk. A falu Télapó ünnepélyén is műsorral veszünk részt és itt is megajándékozzák a gyerekeket. A Karácsonyt az óvodában családias hangulatban tartjuk. Farsangi ünnepségünk mindig nyilvános, az iskola tornatermében tartjuk. Húsvétkor szintén műsorral részt veszünk a falu közös húsvétváró ünnepségén.
121
Anyák napján műsorral és ajándékkal kedveskedünk az édesanyáknak és nagymamáknak, és a kiscsoportban ekkor tartjuk az évzárót. A nagycsoportosok ballagása és évzárója május utolsóhétvégéjén van. A foglalkozások témáit a jeles napokon kívül az ünnepekhez is köthetjük. Célja, hogy a gyermek megismerje a körülötte levő világot a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet, szeretetére példát mutatva a gyermekek számára. Azt kell bennük megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért komplexfoglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmét annak értékeire és szépségeire. Ez képezi alapját a később kialakuló természetszeretetének. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természet –emberi - tárgyi környezet formái, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokat is szerez. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér,- sík,- és mennyiségszemlélete. Foglalkozásaink átfogó célja a környezettel való együttnevelés, amely magában foglalja a környezet tényleges védelmét, beleértve a természet (élő és élettelen) és mesterséges, ember által létrehozott környezetet is. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, valamint azon képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység (szemetelés, szelektív hulladékgyűjtés), a helyes értékrendszer és a környezettudatos életvitel kialakításához. Az óvodapedagógus feladata: tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, -
biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett ismeretszerzésre, adjon lehetőséget a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.
Kiemelt fejlesztési feladatok: A megszerzett ismeret, a tudás alapvető érték, de önmagában semmit sem ér. Ezért olyan attitűdök és kompetencia területek (kognitív, szociális, személyes, speciális) fejlesztését célozzuk meg, melyek által a gyerekek érzékenyebbé válnak a környezet, a természet és az élővilág állapota iránt.
122
2.7 Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka és munka jellegű játékos tevékenység, (önkiszolgálás, segítés a felnőtteknek, csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet,- a növények gondozása, stb.) Az óvodába érkező gyerekeket az óvónő vonja be a mindennapi munkatevékenységbe, és együtt végezzék a munkafolyamatokat, folytatva a családi nevelés módszerét. Egyre magasabb szintű folyamatok végzésével megértik a gyermekek a tevékenység közösségi értékét A munka jellegű tevékenység önként – örömmel és szívesen- végzett játékos tevékenység. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok, mint kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze. Az óvodapedagógus feladatai: -
-
-
Az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve társai érdekében végzett munkatevékenységet, Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket, A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket, Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munka-tevékenység elvégzésére, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban, Alapozza meg a munka iránti tiszteletet, ébressze fel a dolgozó ember munkájának megbecsülését.
Fejlődés jellemzői iskolába lépés előtt: -
a munkavégzéshez szükséges képességekkel, készségekkel, tulajdonságokkal rendelkezik, mint kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság, önként, örömmel, szívesen végzi munkatevékenységét, az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látja el, a naposi teendőket szívesen vállalja és önállóan végzi, megtanulja, hogy a munka eredménye akkor tökéletes, ha pontosan, alaposan, a szabályoknak megfelelően végzi.
123
A munka jellegű tevékenység is játék a gyermek számára, a munkavégzés öröm számára, és szükséglete is a gyermeknek. Kiemelten fontos tehát a való élet munkajellegű tevékenységeinek biztosítása. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során éli meg a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami a normák kialakulásához vezet. -
-
önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme,könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
3. Feladataink a néphagyományőrzés folyamatában: 3.1 Játék A régen feledésbe merült, vagy a mai generáció számára már ismeretlen népi játékokat, játékeszközöket újból bevonjuk a gyerekek életébe. A népi öltözeteket /kendő, kalap, kötény, mellény, tarisznya stb./biztosítjuk a mindennapok játékában. Játékeszközként használjuk még a környezetünkben fellelhető dolgokat/ kavics, falevél, bot, csigaház, vadgesztenye stb./
3.2 Mesélés, verselés Az irodalmi anyagot gazdagítják a népköltészet elemei:/a népi mondókák, népmesék, szólások, közmondások, találós kérdések, rigmusok/. A népköltészeten túl klasszikus magyar költőink, íróink gyerekek számára írt versei, meséi, elbeszélései is helyet kapnak az irodalmi anyagban. A népi mondókák:/ringatók, cirógatók, csiklandozók, tapsoltatók, ujj-és tenyérjátékok, lovagoltatók, csúfolók, kiszámolók, páros fordulók megjelennek mindennapjainkban is.
3.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc A népi énekes, táncos játékokat a hagyományőrző napokon kívül a zenei anyagba is bevonjuk:/állathívogatók, esővárók, játékba hívogatók, gyűrűsdi, sípkészítő, párcserélő, fogyó-gyarapodó, leánykérő, lakodalmas, vásáros, kifordulós, kaputartó/. Megismerkednek a népi hangszerekkel :/doromb, furulya, citera, köcsögduda, hegedű, nádsíp, levélsíp, kereplő/A néptánc egyszerű táncos lépésekben, változatos mozdulatok utánzásában, térformák alakításában jelenik meg. A magyar népzene hallgatása erősíti a magyarság tudatot, kiteljesíti a gyerekek világképét.
3.4 Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás kézimunka tevékenységekben a rajz, a festés, a kézimunka mellett megismertetjük a gyerekekkel a népi kismesterségek technikáit: fonásokat, szövést, írókázást, agyagozást, hímzést, gyöngyfűzést, batikolást, termésekből játékkészítést/
124
3.5 Mozgás A mozgásos népi játékokat elsősorban a szabadban játsszuk, de rossz idő esetén a teremben is /versengő, váltásos, sor, küzdőjátékok, szembekötősdi, ugróiskola, kötélhúzás, árokfogó, labdajátékok, bújócskák, futó-fogójátékok/. Télen, ha lehetséges hógolyózunk, hóembert, hóvárat építünk, szánkózunk.
3.6 A külső világ tevékeny megismerése A külső világ tevékeny megismerését a néphagyományőrzés, a keretén belül az élő és élettelen világ változásainak megfigyelésével valósítjuk meg. A jeles napokhoz kötődő időjárási jóslásokat megismertetjük a gyerekekkel. A természet változásaihoz kapcsolódó aktuális kerti munkákat végezzük el: tavasszal ültetés, palántázás, nyáron termések, gyógynövények gyűjtése ősszel betakarítás,befőzés, télen madáretetés. Többször teszünk természet, tájmegismerő sétákat. Szeretnénk elérni, hogy a gyerekek tiszteljék környezetüket, ne okozzanak kárt benne, lássák be, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti –emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A külső világ tevékeny megismerése tapasztalatokra, élményekre alapozott ismeretszerzés, mely áthatja az egész óvodai tevékenységet. Feladata: a természet megszerettetése, megismerése és védése az élő és élettelen környezet megismerése. A körülvevő világ mennyiségi, formai, alaki, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában. Ez „apró lépés az óvodásnak, nagy lépés a világnak” 3.7. Munka jellegű tevékenységek A néphagyományőrző életmód munkatevékenységei is gazdagítják a gyerekek cselekvési lehetőségeit. A rendszeresen visszatérő munkák ráébresztik arra, hogy az emberi élet velejárója egy-egy cselekvéssor. A földművelésnél használatos eszközök, gépek megfigyelése által megbecsülik az emberi munka értékét. Megértik, megtapasztalják, hogy a gondosan, rendszeresen végzett munka meghozza gyümölcsét. Az esztétikai nevelés során igyekszünk elérni, hogy váljanak fogékonnyá a népművészet, a népi motívumok iránt, egyszerű változatait próbálják maguk is alkalmazni!Ismerjék meg a régmúltban használt anyagokat, ősi mesterségeket. Az egészséges életmód kialakítása terén az ünnepekkor is biztosítjuk,hogy a gyerekek által használt eszközök mind az óvodán belül, mind az udvaron balesetmentesek, fejlesztő hatásúak legyenek Az értelmi képességek fejlesztéséhez is hozzájárul ez a szemléletmód, mivel aktív cselekvésre készteti a gyerekeket, a szerepek, feladatok differenciált adásával hozzájárul ahhoz, hogy a gyerek eljuthasson saját értelmi képességének legmagasabb szintjére. Az anyanyelvi nevelés a programunkban kiemelt helyet foglal el! A hagyományápolás hozzájárul, hogy a népi életmód szavai ne merüljenek feledésbe!Ezáltal bővül szókincsük, fejlődik nyelvhasználatuk.
125
A jeles és ünnepnapok nyújtotta lehetőségek kihasználása segít a szocializáció alapozásában is .A hagyományőrző tevékenységekben a gyerek gyakorolhatja az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit. Az érzelmi nevelés területén is hatékony módon vonul végig, A gyerekeket érzelmi életvitelében megerősíti, érzelmeit vállalhatóvá teszi.
4.Zöld Óvoda A „Zöld Óvoda” kritérium rendszerének megfelelése, a környezeti nevelés érdekében Élménynyújtáson keresztül ismeretek szerzése kirándulás, séta vagy üzemlátogatás alkalmával. Az ismeretek bővítését beépítjük a jeles napok mint a Víz világnapja, Föld világnapja, Madarak és Fák napja, Környezetvédelmi világnap. A Madarak és Fák napjával összekötött évi kirándulásunkat is olyan tájakra szervezzük, ami más, mint a közvetlen környezetük (Sasrét, Mecsek, Abaliget) és így megismerkedhetnek más tájak környezetével, állataival, növényeivel, az erdővel és annak szépségeivel. A Víz világnapja alkalmával sétát teszünk a helyi horgásztóhoz, ahol a vízben, a víz parton élő állatokkal, növényekkel ismerkednek. A Föld világnapja alkalmával kisétálunk a határba és így szerzünk ismereteket a környezetünkről. A Környezetvédelmi világnap alkalmával bekapcsolódunk a helyi közösség szemétgyűjtő akciójába és megismerkednek a szelektív hulladékgyűjtéssel is. Környezetük megismeréséhez a hagyományok ismerete is hozzátartozik. Óvodánkban hagyománnyá vált a Mihály napi vásár megrendezése, mely az őszi betakarítás, az állatok téli szálláshelyre terelése és a gazdával való elszámolás hagyománya. Ezeket a témákat a vásár alkalmával megelevenítik, dramatizálják a gyerekek. A falu hagyománya közé tartozik a szüreti felvonulás, melyen az óvodáskorú gyermekek is részt vesznek. Játékos formában megemlékezünk a Márton napi hagyományokról és Luca napi népszokásokról. A Télapó ünnepélyünk mindig nyilvános, melyet az óvoda nagytermében tartunk. A falu Télapó ünnepélyén is részt veszünk és itt is megajándékozzák a gyerekeket. A Karácsonyt az óvodában családias hangulatban tartjuk. Farsangi ünnepségünk mindig nyilvános, az iskola tornatermében tartjuk. Húsvétkor szintén részt veszünk a falu közös húsvétváró ünnepségén. Anyák napján és ajándékkal kedveskedünk az édesanyáknak és nagymamáknak, és a kiscsoportban ekkor tartjuk az évzárót. A nagycsoportosok ballagása és évzárója május utolsóhétvégéjén van. A foglalkozások témáit a jeles napokon kívül az ünnepekhez is köthetjük. Célja, hogy a gyermek megismerje a körülötte levő világot a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet, szeretetére példát mutatva a gyermekek számára. Azt kell bennük megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi
126
környezetben történik, ezért komplexfoglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmét annak értékeire és szépségeire. Ez képezi alapját a később kialakuló természetszeretetének. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természet –emberi - tárgyi környezet formái, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokat is szerez. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér,- sík,- és mennyiségszemlélete. Foglalkozásaink átfogó célja a környezettel való együttnevelés, amely magában foglalja a környezet tényleges védelmét, beleértve a természet (élő és élettelen) és mesterséges, ember által létrehozott környezetet is. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, valamint azon képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység (szemetelés, szelektív hulladékgyűjtés), a helyes értékrendszer és a környezettudatos életvitel kialakításához, a „zöld óvoda” kritérium rendszerének megfelelésének.
5.Hagyományőrző napjaink Mihály napi vásár Felidézzük a vásárba hívogató rigmusokat, melyeket a kisbíró dobolt ki. Eljátsszuk, hogy hányféle vásárfiát árultak Hogyan bíztatták a vevőket az árusok a vásárlásra?Mi módon alkudoztak és ittak áldomást a megegyezés után. Szüreti mulatság Eljátsszuk a csősz munkáját, a szüretelést, a puttonyos dolgát, darálást, préselést. Majd táncra invitáljuk a közönséget, közben a szőlőlopást is felelevenítjük. Végül pogácsázunk, szőlőlét iszunk. Dömötör nap E napon a számadó elszámoltatja a pásztorokat a rájuk bízott bárányokkal, disznókkal, marhákkal, lovakkal. Ezt követően behajtják az állatokat téli szállásukra. Mindenszentek napja A családi szokásokhoz igazodva gyertyát gyújtunk a Diófa ligetben található nagy keresztnél.
Újév napja Hangszerekkel, trombitákkal, mindenféle eszközzel zajt csapunk, hogy „elűzzük a gonoszt”.Lencsét válogatunk és gyerek pezsgővel koccintunk az új esztendőre!
Gyertyaszentelő Időjárás jósló nap. E napon a medve ébredését, a fény és árnyék váltakozását idézzük fel. Mézes kenyeret eszünk, málnaszörpöt iszunk.
Busójárás Busóálarcot készítünk, ezzel, valamint hangszerekkel, kereplőkkel zajt keltve vonulunk az utcára, így „űzzük a telet!
Farsang A szülők és gyerekek közös mulatsága .A gyerekek és olykor a szülők is egyéni jelmezbe bújnak, felvonulunk, majd közös táncbemutató
127
Beszélgetünk arról, hogy ki volt a családjával gyertyát gyújtani, emlékezni az elhunyt rokonaira. Márton napja Dramatizálással megjelenítjük Márton püspök életét. Felidézzük, hogyan kapcsolódik története a libákhoz.,valamint az e naphoz fűződő szokásokat. Végül libamájas kenyeret eszünk. Miklós nap E napon megérkezik óvodánkba a Mikulás. Kis műsorral kedveskedünk neki, cserébe minden gyereknek mond néhány kedves szót és átadja ajándékát, melyet a Szülői munkaközösség biztosít a gyerekek számára. Adventi gyertyagyújtás Készítünk adventi koszorút, melyen mindennap meggyújtjuk a megfelelő számú gyertyát, karácsonyi zenét hallgatunk, gyűjtjük a „jó cselekedeteket”.
Luca nap Megismerkedünk az e naphoz fűződő hiedelmekkel, eljátsszuk a kotyolást, vetünk Luca búzát, jósolunk gombócból.
következik, melybe a szülők is bekapcsolódnak .A büfében falatozhatnak a gyerekek, a tombolahúzáson mindenki nyer valamit. Kiszézés Télűző, tavaszváró népszokásunkon nem kiszebábot, hanem szalagot dobunk a tűzbe, ez jelképezi a telet. Zöldágjáró, tavaszköszöntő dalokkal, mondókákkal járjuk körbe a tüzet.
Lakodalmas Párválasztó játékkal kezdődik e jeles napunk, kiosztjuk a vőfély, násznagy szerepét, választunk nyoszolyólányokat, papot. Különböző rigmusokkal hívjuk a vendégeket a lakodalomba, népi kikérőket mondunk .A vacsoránál minden fogás előtt különböző kínáló versikét mond a vőfély. Majd tánc és ajándékozás következik Húsvéti legényavató Húsvét előtt a fiúknak három próbát kell teljesíteniük ahhoz, hogy igazi legényekké válhassanak és mehessenek a lányokhoz locsolni. Az első: bothúzás, a második: lovagló verseny, a harmadik: kocsihúzás, benne hímes tojásokkal! Ha kiállták a próbákat a lányok legénnyé avatják őket, majd várják a locsolást. Húsvét Az ünnepre készülve tojást festünk berzseléssel, írókázással hagymalével. Nyuszi fészket alakítunk ki fűből, virágokból. Az ünnep napján versekkel, dalokkal várjuk a nyuszit. Mire az udvarra érkezünk mindig eltűnik! De a fészek tele ajándékokkal, melyeket boldogan veszünk birtokba! Májusfaállítás A fiúk lepik meg ezzel a lányokat. Egy hosszabb botra fűzfakoszorút erősítünk, amit szalagokkal díszítünk, és az udvaron felállítunk. Majd körbetáncoljuk a lányokkal, végül megvendégeljük a fiúkat.
Karácsony A gyerekeket feldíszített karácsonyfa várja, halk zenére körbeüljük a fát. A nagycsoportosok Betlehemi játékot adnak elő, majd kibontogatjuk és birtokba vesszük az új játékokat. Pünkösdölő Pünkösdi királyválasztással kezdődik e népszokás, melyet vetélkedés győzteseként lehet elnyerni. A Pünkösdi királynénak a legkisebb kislányt választjuk. A lányok bekopognak a gazdákhoz, jó kívánságokat mondanak, felemelik a Pünkösdi királynét,_ -Ekkora legyen kendtek kendere! - kiáltással!
128
6. Környezetvédelemre nevelés Kiemelt figyelmet fordítunk a gyerekek környezethez fűződő pozitív viszonyának alakítására. Igyekszünk elérni, hogy a gyerekek szeressék és óvják a természetet! Alapozódjon meg bennük a környezet és a haza iránti tisztelet. Találják meg a lehetőségeket a természet adta kincsek felhasználásában. Igényeljék a friss levegőn, a természetben való mozgást, gyűjtögetést, ezáltal fejlődik egészségük, állóképességük is. Tudatosítjuk, hogy a Föld védelme milyen fontos feladat. Az állatok, növények megóvására nevelünk, ne bántsák az állatokat, ne tépjék le a növényeket feleslegesen, ne törjék le a fák ágait. Formáljuk ízlésvilágukat, hogy lássák meg környezetükben a szépet és jót. Óvodánk udvarán a gyümölcsfák megfigyelhetősége, a zöldségeskert kialakítása, a virágládák gondozása elősegíti e nevelő hatás érvényesülését. Községünkben pedig a patak, a horgásztó, a gólya-fecskefészek, a Diófa liget fái, a bokros, erdős részek, szántóföldek, a Tehenészeti telep mind lehetőséget nyújtanak a természeti értékek megismerésére, megfigyelésére. Erősítjük a környezettudatos szokásokat is:nem folyatjuk feleslegesen a vizet, takarékoskodunk a papírral, nem szemetelünk, szétválogatjuk a hulladékokat, annyi ennivalót kérünk, amennyit el is tudunk fogyasztani. Az egészségvédelem biztosítását a játék, mozgás, pihenés helyes arányának megteremtésével igyekszünk biztosítani. Ezen kívül heti egy alkalommal gyümölcsnapot tartunk a szülők által küldött zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával pótoljuk a vitaminigényüket. A testi fejlettségük, mozgásuk, edzettségük alakításához Pom-Pom fakultációra, a Bozsik program keretében football edzésre van lehetőségük! A környezetvédelem területein belül nyáron biztosítunk madáritatót, gyűjtünk esővizet azzal öntözünk, kertészkedünk, gondozzuk az udvart,ősszel a lehullott leveleket gereblyézzük össze,begyűjtjük a gyümölcsöket, télen havat dobálunk, madarakat etetünk, tavasszal palántázunk, vetegetünk,összeszedjük a lehullott ágakat, lenyírt füvet .Így minden évszaknak megtapasztaljuk a jellegzetességeit,szépségeit!
129
TAVASZ -Természet ébredése-megfigyelő séta - Kerti munkák végzése-palántázás, veteményezés - Megjöttek a gólyák, fecskék-megfigyelő séta - Barkagyűjtés a tópartnál - Bab, fűmagvetés cserépbe - Mi a különbség a patak és a tó között?kishajóval tapasztalás - Háziállatok megfigyelése az udvarokban - Hulladékgyűjtés az óvoda körül - Tavaszi zödségsaláta készítés -A Víz napján-vízszennyezés témakörben séta a tóhoz -A Föld napján –kirándulás erdei részre
ŐSZ - Az ősz kincseinek begyűjtése/galagonya, csipkebogyó, kecskerágó, varjútövis, kökény/ - Zöld sarok kialakítása őszi termésekből, terményekből - Melyik fa törzse vastagabb? tapasztalatszerzés a Diófa ligetben - Üres gólyafészek meglátogatása - Gyümölcssaláta készítés, befőzés, aszalás - Diógyűjtés, törés, tisztítás - Terménybáb készítés - Töklámpás készítés - Állatok világnapján-látogatás a Tehenészeti telepre - Levélgereblyézés
NYÁR - Autóbuszos kirándulás - Pillangók, rovarok megfigyelése - Növények folyamatos gondozása, ápolása - Egészségnap tartása-egészséges ételek, a test egészségének óvása - Madáritatás - Esővízgyűjtés - Udvargondozás
TÉL - Barkácsolás dióból, tobozból, fenyőágból - Búzavetés Luca napra - Mézeskalácssütés - Séta a téli tóhoz - Téli örömök-játék a hóban - Itthon telelő madarak megfigyelése - Madáretetés - Hólapátolás
7. Az óvoda és az iskola közötti átmenet Bicsérdi Tagóvodában Az iskolai tanulmányok megkezdése meghatározó esemény a gyermek és a család életében. A gyermek új környezetbe kerül, más felnőttek, pajtások veszik körül. Megváltoznak a tevékenységei is. A játékot a tanulás váltja fel. A napirendje is megváltozik és más lesz a család elvárása is vele szemben. Az iskolába lépéskor szorong, fél az újtól. A beilleszkedés rövidebb, mint az óvodában és nehezebb. Ennek a nehéz időszaknak a megkönnyítésére óvodánkban és a helyi iskolában kialakult egy nagyon jó kapcsolat, melyet a tanítónő és az óvónők együtt alkalmaznak. Erre az együttműködésre munkatervet is kidolgozunk. Az együttműködés már az iskolába lépés előtt megkezdődik. A leendő elsős tanító néni többször meglátogatja a nagycsoportos gyerekeket, részt vesz azon a szülői értekezleten, ahol az iskolaérettségről beszélgetnek a szülők és az óvónők. Ezen a szülői értekezleten Ő is bemutatkozik a szülőknek, így már nem lesz ismeretlen. A beiratkozás után az iskola is tart egy szülői értekezletet, ahol bemutatják az iskolát, a terveket, célokat és megismertetik a szülőket az iskola életével. Azért, hogy az óvodásoknak ne legyen teljesen ismeretlen az iskola és a tanító néni „Minisuli” elnevezéssel egy játékos, foglalkozást, ismerkedést tartanak minden héten egy meghatározott napon az iskolába a nagycsoportos gyermekek számára, ahová az óvodapedagógusok is elkíséri őket és így már jó ismerősként kezdhetik a tanévet. A munkatervben rögzítjük az együttműködés lépéseit. 130
Hónap október november december január február március április
Közös tevékenység Munkaterv ismertetés, közös programok megbeszélése Rajzpályázat-meseillusztráció Didaktikai játékok, vetélkedő az óvodásokkal Az 1. osztálylátogatása az óvodába, Lucázás Karácsonyváró, ajándékkészítő délután együtt Versmondó délelőtt szervezése, lebonyolítása az óvodásokkal Közös farsangi ünnepség Kisze báb égetése Nyuszi váró ajándékkészítés együtt Gergely járás Hangoló előadása
8. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái Fontosnak tartjuk óvodánkban a jó kapcsolat kialakítását, ennek érdekében: Családlátogatás: Óvodakezdés előtt megfelelő alkalom a család megismerésére, arra, hogy a gyermeket otthoni környezetben láthassuk, megismerjük a szülők nevelési célkitűzéseit. Az együttnevelés: Az egyenrangú nevelőtársi viszony az óvónők és a szülők kölcsönös alkalmazkodásában is megnyilvánul. Minden egyes családdal külön találjuk meg az együttműködés legmegfelelőbb módját Tájékoztatás: A szülők szívesen fogadnak mindenféle tájékoztatást az óvoda életéről. Ez mindig tapintatosan és segítőkészséget kifejezően nyilvánuljon meg az óvónő részéről. A naponkénti párbeszéd A gyermek érkezésekor és távozásakor lehetőség nyílik egy kis betekintésre a csoport életébe. Ez is alkalmat nyújt egy rövid tájékoztatásra, kölcsönös érdeklődésre. Az óvónő gondoskodjék arról, hogy a szülő ne legyen kirekesztve a csoport életéből. Fogadóóra: Kérésre egyéni problémák megbeszélésre is biztosítsunk időt és lehetőséget, különösen iskolakezdés előtt. Minden hónap első hétfőjén fogadóórát tartunk 14 órától 15 óráig. A szülők jelenléte a csoportban Óvodánkban az összes rendezvény nyitott, így minden alkalomra szeretettel várjuk a kedves szülőket. Szülői értekezlet (csoport és óvoda szintű): Szintén jó alkalom a kapcsolattartásra, megismerkedhetnek a szülők az óvoda rendjével, feladataival, elvárásaival, amivel szemben a szülők is elmondhatják javaslataikat. A szülők bevonása az óvoda által szervezett és rendezett programokba, mint a kirándulás, gyermeknap, speciális rendezvények, ünnepek alkalmával, sport rendezvények alkalmával. Óvodánkban a Mihály-napi vásár, Télapó ünnepély, a Farsang, az Anyák napja az Évzáró a szülők bevonásával, részvételével és együttműködésével történik. Az óvodánk pedagógiai programját szülői értekezlet alkalmával ismertetjük a szülőkkel és ki van függesztve, hogy minden érdeklődő szülő el tudja részletesen olvasni. A hagyományos évi kirándulás szervezéséhez is kérjük a szülők véleményét, segítségét.
131
9. Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában A pedagógiai programunk az óvodai nevelést a néphagyományőrzés- ápolás eszközrendszerével gazdagítja . A népi kultúra azon elemeit terveztük be, amelyek igazodnak a gyermekek életkori-fejlődési sajátosságaihoz. A gyerekek is aktívan részt vesznek az „ünnepnapok” előtti készülődésben, s ha a gyerekeket körülvevő felnőttek hozzáállása, és az „ünnepi jelképek” hitelesek, akkor e közös élmények a gyerekekben mély érzelmeket keltenek. A jeles napokon, ünnepeken régi, népi használati tárgyakból berendezett terem, természetes anyagokból készült dekoráció fogadja az érkező gyerekeket, vendégeket! Az óvodapedagógusok is azonosulnak a néphagyományokkal viselkedésükkel, öltözetükkel. A családokat is igyekszünk bevonni e programokba, így is gazdagítva az óvoda és család együttműködését! A néphagyományőrzés-ápolás célja: -A gyerekek harmonikus fejlesztése a néphagyomány ápolás eszközrendszerének segítségével -A múlt iránti tisztelet kialakítása, a múlt értékeinek átörökítése, éltetése! -A régmúlt emberek bölcsességének megértése, továbbvitele! - Az ünnepelni tudás képességének alakítása! -A társadalom számára testben, lélekben egészséges, erkölcsös, becsületes generáció nevelése
132
Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Szabadszentkirályi Tagóvoda kiegészítése Pedagógiai Programhoz 7951 Szabadszentkirály, Ady Endre u. 37/A.
133
I. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Szabadszentkirályi Tagóvoda intézményi bemutatása 1. Óvodai élet megszervezésének elvei Óvodánkban két vegyes csoportot szervezünk: - 1.sz. Micimackó csoport: 2 óvodapedagógus, 1 dajka - 2.sz. Napraforgó csoport: 2 óvodapedagógus, 1 dajka
1.1 Személyi feltételek A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen az óvodapedagógus kreativitása, a képességfejlesztési szintek és az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Elvárásaink az óvónő felé: - Szakmai tudása, nevelői attitűdje garancia a program által megkívánt, megváltozott pedagógiai szemlélet közvetítésére. - Aki elfogadja azt, hogy az óvodáskorú gyermek érzelmileg motiváltan alkalmazkodik a környezetéhez, és erre óvodapedagógusként tudatosan épít. - Elfogadja azt is, hogy a gyermekeknél az érési különbség nemcsak testi és intellektuális téren mutatkozik meg, hanem a szociális érettség vonatkozásában is. - Aki módszertani kultúrájának gazdag választékát tudja alkalmazni a szociális és egyéni nevelés során, segítve ezzel a gyermeket a szociális személyiséggé válás folyamatában. - Aki segíti a gyermeket abban, hogy személyiségfejlődésében óvodás évei alatt olyan változás következzen be, aminek következtében a dackorszakból eljuthasson olyan szintre, mely alkalmassá teszi őt az iskolai feladatok teljesítésére. - Aki megérti és ellensúlyozza a családi környezetből eredő kedvezőtlen, fejlődés gátló tényezőket, és adott esetben tudatosan alkalmazza azokat a nevelői ráhatásokat, amelyek segítik a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség, aktivitás kibontakozását. Az óvodai nevelés teljes időtartamában óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel.
1.2 Tárgyi feltételek A program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak, mely megfelel a kötelező minimális eszköz- és felszerelési jegyzékbe foglaltaknak (1. sz melléklet). Ezek folyamatos pótlása (elhasználódás miatt) és korszerűsítése azonban szükséges. Az udvari játékok bővítése szükséges, mivel a meglévő játékok száma kevés a gyermeklétszámhoz képest.
134
1.3 Heti rend A hét minden napjára kiemelünk egy tevékenységet, ami domináns tevékenység. Ez a tevékenység a nap folyamán állandóan jelen van, különböző foglalkoztatási formákban. Az óvónő a tevékenységek kínálata mellett, minden gyermek számára biztosítja a tevékenységhez egyénileg szükséges időt, differenciált bánásmód alkalmazásával optimális feltételeket teremt az egyéni fejlesztés számára. Legcélszerűbb a kötetlen, csoportos foglalkoztatási forma, időről időre cserélődő résztvevőkkel. Kötelező tevékenységként tervezzük a testnevelés foglalkozást, valamint a mindennapos testnevelést. A drámajáték, a drámagyakorlatok az adott témának és a komplex felhasználási lehetőségeknek megfelelően minden nap a kínált tevékenységek között szerepelnek. A külső világ tevékeny megismerése tevékenységkörön belül integráltan tervezhető A környezet megismerése, védelme és A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése tevékenységkörök. Az óvodapedagógusok döntése alapján a Mesélés, verselés, drámajáték vagy a Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka mindennapos tevékenységként is tervezhető. Heti rend javaslat A hét napjai Kötelező tevékenység Hétfő Mindennapos testnevelés
Domináns tevékenység Spontán tevékenység A külső világ tevékeny Szabad játék megismerése (a Munka jellegű környezet megismerése, tevékenység védelme) Kedd Mindennapos testnevelés Mesélés, verselés, Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka drámajáték Ének, zene Szerda Testnevelés Mozgás A külső világ tevékeny Csütörtök Mindennapos testnevelés Ének-zene Péntek Mindennapos testnevelés A külső világ tevékeny megismerése megismerése (a körny. Téri, formai, menny. megismerése) A drámajáték, a drámagyakorlatok, a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka mindennapos tevékenység
1.4 Napirend Az évszakokhoz, a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodva az óvoda sajátosságait figyelembe véve, a gyermekek mozgásigényét előtérbe helyezve tervezzük meg a csoportok napirendjét. Szeptembertől májusig terjedő időszakban az időjárástól függően fokozatosan növeljük a szabad levegőn eltöltött tevékenységek idejét, amely a gyermekek mozgásában és egészséges életmódra nevelésében döntő szerepet játszik. A napirend kialakításának szempontjából állandó és meghatározott az étkezések és az azzal kapcsolatos gondozási feladatok elvégzésére biztosított időkeret, amely a gyermekek szükségletei szerint változhat. Fontosnak tartjuk a téli időszakban is a szabad levegőn végzett rendszeres testmozgást, mert ezzel is a gyermekek szervezetének ellenálló képességét növeljük. A szülőkkel megbeszélve a változékony időjáráshoz öltözettel is igazodva közvetlenül tapasztalhatják, érzékelhetik az évszakok változását, alakulását.
135
Napirendi javaslat szeptember 1-től május 31-ig: A tevékenységek időtartama 6:30 – 9:00
9:00 – 11:30 11:30 – 12:30 12:30 – 14:30 14:30 - 15:15 15:15 - 16:30
A tevékenység megnevezése
Gyülekezés, szabad játék, párhuzamosan végezhető tevékenységek, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, folyamatos reggeli Szabad játék, kezdeményezések, csoportos foglalkozások, testápolás, öltözés, levegőzés, párhuzamosan végezhető tevékenységek Öltözés, étkezés előkészítése, ebéd Testápolás, pihenés előkészítése, pihenés Testápolás, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, uzsonna Folyamatos távozás, vidéki gyermekek autóbuszra kísérése
Napirendi javaslat június 1-től augusztus 31-ig: A tevékenységek időtartama
A tevékenység megnevezése
6:30 – 9:00
Gyülekezés, szabad játék, párhuzamosan végezhető tevékenységek, levegőzés, mindennapos testnevelés, mosdóhasználat, étkezés előkészítése, folyamatos reggeli Öltözés, levegőzés, szabad játék, csoportos foglalkozások, séta, párhuzamosan végezhető tevékenységek Öltözés, étkezés előkészítése, ebéd Mosdóhasználat, pihenés előkészítése, pihenés Mosdóhasználat, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, uzsonna Szabad játék, levegőzés, folyamatos távozás, vidéki gyermekek autóbuszra kísérése
9:00 – 11:30 11:30 – 12:30 12:30 – 14:30 14:30 – 15:00 15:00 – 16:30
1.5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 1. Óvodánkban a legfőbb érték a gyermek. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermek védelme, pedagógiai eszközzel segítése az óvodába lépés pillanatától hazamenetelig. 2. Mint szolgáltató intézmény szaktudásunkkal járulunk hozzá a családok nevelői funkciójához – azt kiegészítve a pozitív értékek irányába kívánjuk mozdítani a gyermek családban történő nevelését. 3. A rászoruló gyermek gondozása, neveléséhez komplex, célzott, differenciált ellátást kell biztosítani. Ezt figyelembe véve a prevenciót priorizáljuk, és mint a jelzőrendszer tagja – harmonikus kapcsolattartásra törekszünk a gyermekek érdekét védő társintézményekkel.
136
Gyermekvédelmi munkánk célja 1. Pedagógiai munka megszervezése és végzése oly módon, hogy a gyermek és szülők jogai érvényesülhessenek. 2. Segítségnyújtás a szociális vagy érzelmi problémás gyermeket hátrányosan érintő körülmények romlásának megelőzésében, a körülmények javításában. A megállapított törvényi szabályozáson belül az érdekérvényesítéshez segítségnyújtás (ellátások, intézkedések, lehetőségek felkutatása). 3. Együttműködés a családdal, a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettség megelőzése. 4. Jelzőrendszeri szerep betöltése a preventív munkához. A prevenció az óvodába lépéstől folyamatosan tart az óvodáskor végéig, és minden gyermekre kiterjed. Harmonikus kapcsolattartásra törekvés a gyermekvédelmi intézményhálózatban. Kritériumrendszer szerinti szűrés, a gyermek figyelemmel kísérése. 5. Az intézmény belső jogi szabályozóinak (Helyi Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend) koordinált működtetése, funkcionálása a gyermeki jogok, érdekek érvényesítésében. Feladataink: -
Az óvoda és a család közötti partnerség kiépítése A gyermek óvodai életútjának megalapozása A hagyományos kapcsolattartási formák felajánlása A kapcsolattartás megújult lehetőségeinek felkínálása Támogató eljárások: a családi funkciók, a szülői kompetenciákat erősítő programok.
szerepet,
szülői
Az inkluzív szemlélet által az egyénre szabott pedagógiai gyakorlat, a nyomon követés válik valóra, melynek gyakorlatban történő kifejeződése és eszköze a differenciálás. Fontos a védőnővel való intenzív kapcsolat kiépítése, az együttműködési tapasztalatok felhasználása a szülőkkel történő kapcsolatteremtésben. A gyermekvédelem fő feladatainak felosztása
137
Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai -
-
.A gyermekek mindenekfelett álló érdekeit érvényesíti, és az érvényesülést ellenőrzi. .Biztosítja a gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmét. .Felelős az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermek balesetek megelőzéséért. .Megszervezi az évenkénti egészségügyi vizsgálatot az óvoda orvosával kötött együttműködési terv alapján. .Az esélyegyenlőség érdekében felelős azért, hogy abban az évben, amelyben a gyermek betölti az 5. életévét, a körzetileg az óvodához tartozó gyermek felvételt nyerjen és bekapcsolódhasson az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokba. ( Közoktatási törvény 24.§.) Szükség esetén, a családon belüli szociális körülmények figyelembe vételével javaslatot tesz a család bevonására a szociális segélyezettek körébe.
1.6 Az óvodapedagógus feladatai -
-
-
-
Állandó (rendszeres), őszinte kapcsolattartásra törekszik a szülőkkel Figyelemmel kísér minden olyan változást, amely arra utalhat, hogy a gyermeknek valamilyen gondja, problémája van. Ezt haladéktalanul jelzi a gyermekvédelmi felelősnek Tapasztalatai alapján feltárja a gyermek fejlődését akadályozó tényezőket és a gyermekvédelmi felelőssel meghatározza a konkrét pedagógiai feladatokat, amelyekkel a problémát csökkenteni illetve megszüntetni lehet Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Javaslatot tesz a gyermek szakszolgálat felé irányítására Figyelemmel kíséri a gyermek rendszeres óvodalátogatását, szükség esetén jelzi a hiányzást Igyekszik a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni a gyermeket és családját. Elősegíti az új óvodások befogadását, beilleszkedését Megvalósítja a felzárkóztatást, illetve a tehetséggondozást Elősegíti az integrált nevelést a gyermekek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában Kiterjeszti a prevenciót minden gyermekre
A napi nevelőmunkában megjelenő feladatok -
A gyermekek napközbeni ellátása, életkorának megfelelő gondozása, nevelési feladatok megvalósulása A gyermekek és a szülők jogainak mindenkori tiszteletben tartása Biztonságos és elfogadó légkör megteremtése és fenntartása A gyermek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése, harmonikus személyiségfejlődés biztosítása
138
Kisebbségi, etnikai feladatok Törekszünk arra, hogy: -
a gyermekekben alakuljon ki a pozitív érzelmi viszony a cigány kultúra iránt tiszteljék, becsüljék hagyományaikat, ismerjék meg kulturális értékeiket (népmesék, népdalok, cigány népművészek alkotásai, népviselet) ne szégyelljék etnikai hovatartozásukat kellő kapcsolatot alakítsunk ki a Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal
A gyermekvédelmi feladatok megvalósítását szolgáló eljárások:
-
-
Prevenciós eljárások az óvodába lépéstől kezdve, a gyermeki veszélyeztetettség felismerése, segítségnyújtás, a veszélyeztetettség megszüntetésében való részvétel Jelzési kötelezettség Együttműködési kötelezettség (Gyermekjóléti Szolgálat) Kapcsolatteremtés az újonnan óvodába érkező gyermekek családjaival (családlátogatás, környezettanulmány) Ismételt családlátogatás szervezése az igazolatlanul (indokolatlanul) távol maradó gyermekeknél Tájékoztatás az óvodában folyó pedagógiai munkáról, gyermekvédelmi tevékenységről, az óvoda belső szabályozóiról az összevont szülői értekezleten Szülői szervezet működtetése az információ áramlás biztosítása érdekében Szülői szervezet bevonása jótékony célú események szervezésébe A segítés formáinak megkeresése: o Logopédiai kezelés biztosítása o A gyermek testi, idegi fejlődési rendellenességben való lemaradás esetén szakemberhez irányítása. o Családgondozóval havi gyakoriságú kapcsolat. Dokumentációs feladatok, nyilvántartás. A gyermekvédelmi nyilvántartás rugalmas kezelése, a fejlődés, változás rögzítése
Kapcsolattartás Célja -
a kölcsönös partneri viszony ápolása a társintézményekkel, szervezetekkel: Polgármesteri Hivatal szociális feladatokat ellátó szakembere Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete Máltai Szeretetszolgálat Nevelési Tanácsadó Zsigmond Király Általános Iskola Gyermekjóléti Szolgálat Rendőrség Gyermek Ideggondozó Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
139
1.7 Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása Cél: - Az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások megteremtése. - A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Figyelembe véve a gyermek egyéni állapotát, tudásszintjét, kiemelt gondot fordítva az egyéni fejlesztésre, óvodai beilleszkedés segítésére, a szociális fejlődésre. A megfelelő módon kialakított szokások, viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Inkluzív pedagógia – Integráció Minden gyermek alapvető joga, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást, nevelést. A gyermek személyiségének megfelelő: - nyitott és rugalmas rendszer biztosítása, - a gyermekek egyéni szükségleteihez való igazodás, - életkori és egyéni sajátosságok, - egyéni fejlődési ütem biztosítása kiemelt feladat. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Az SNI gyermeknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális életmóddal jár együtt. Minden SNI gyermeknek joga van –életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten – tisztában lenni saját állapotával, jogaival, lehetőségeivel. Minden gyermekkülönböző, minden gyermeket a maga szintje és képességei szerint szükséges nevelni, fejleszteni. Az óvoda változatos tevékenykedtetéssel az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgálja. Enyhíti, fékezi a társadalmi különbségek mechanikus leképeződését, átörökítését. Multikulturális szemlélet kialakítása, a multikulturális óvodai nevelés alapjainak megteremtése. A roma gyerekek roma mivoltának elismerése, megbecsülése. Egyenlő emberi méltóság kifejezésére törekszünk. A kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése. A szociálisan hátrányban lévő gyermekek felzárkóztatása óvodánkban a differenciálás és a drámapedagógia módszerének alkalmazásával valósul meg. A differenciált fejlesztés legfontosabb feltételei: - a gyermekek egyénenkénti megismerése, a képességek, erősségek, gyenge pontok regisztrálása (anamnézis, személyiséglap) - a gyermekek folyamatos megfigyelése tevékenységek közben (megfigyelési lapok) - a gyerekekkel való beszélgetések - a gyerekek produktumainak elemzése (például gyerekmunkák, mesedramatizálás, bábozás) A differenciálás érvényesül a szabad játékban is: - az eszközök biztosításában (a gyermekek eltérő érdeklődésére számítunk) - a technikák megválasztásánál (például durva és finomabb tapintású anyagok) - a családi szerepjátékokban (eszközökkel, szerepekkel, tevékenységekkel) - az építőtevékenységben (az eszközök méreteivel, szín- és formagazdagságával)
140
-
a manipulációs tevékenységek során az egyéni fejlesztést célirányosan szolgáló eszközökkel, játékokkal) a tér változtatásával (ha nehezebben szocializálódik a gyerek, akkor szűkítjük a teret, ami együttműködésre ösztönöz)
A differenciálás szemléletként minden helyzetben érvényesítendő, mint alapelv, minden munkaformában érvényesíthető. Mindegyik munkaformát fontosnak tartjuk, és a célnak megfelelően sokféle variációban, egymás mellett, egy időben is alkalmazzuk. Egyéni munka A differenciált fejlesztés alapja. Az óvodapedagógus páros kapcsolatba kerül a gyerekkel, és így a személyiség ismerete alapján célirányosan, a részképességek hiányára tekintettel tud hatni. Mikro csoportos munka A gyerekek között állandó, szoros és személyes kapcsolat jön létre, ami ösztönzi, vonzóvá teszi az együttműködést. A másik gyerek ötletei mintát jelentenek, tapasztalatai kiegészítik az egyes gyerek felismerését. Az együttes élmény fokozza a biztonságérzetet. Nagy csoportban folyó tevékenységek Intellektuális tevékenységek szervezésére nem alkalmas. A mozgás- és a zenei fejlesztés 1-18 fős csoportokban ideálisan megvalósítható. A gyerekeknek választási lehetőséget biztosítunk a tartalomban, az eszközökben, a képességszintekhez kapcsolódó feladatokban. A szervezeti keret, munkaforma nem cél, hanem eszköz, amely jól megválasztva segíti a cél elérését, a személyiségfejlesztés hatékonyságát. Ajánlott úgynevezett „beszélgető kör” szervezése legalább hetente egyszer, a társas kapcsolatok, csoporthagyományok, az individualizáció érdekében. Lehet felajánlottan választható, kötelező vagy spontán helyzet. A beszélgetés mindig valamilyen célt szolgál, szocializál, empátiát fejleszt, az egyének jobb megismerését szolgálja. Drámapedagógia A drámapedagógia a személyiség fejlesztésének olyan módszere, melynek során az egyén ismereti, készségei, képességei, társas kapcsolatai a nevelő által irányított, csoportban végzett közös dramatikuscselekvés révén fejlődnek. A drámapedagógia eszközei a drámajátékok. A dráma a gyerekkori játékból eredeztethető, ahhoz hasonlóan a dráma is egy mintha jellegű tevékenységben zajlik: „úgy cselekszem, mintha valaki más lennék.” Drámapedagógia célja: - a gyermek saját külső és belső világát, - a körülötte levő világot cselekvés közben felfedezze, megismerje, - elhelyezze magát benne, - hasson rá és formálja. A drámapedagógia a játék személyiségfejlesztő hatását használja ki, és eközben közösségi jelzetű és célzatú is. A drámajátékban a gyermek cselekvőként, közreműködőként képzeletben és tevékenyen él meg helyzeteket. A dramatikus tevékenység lehetővé teszi, hogy a gyerek beépítse saját személyiségét, egyéniségét a vállalt szerepbe. A játékosok egymást váratlan helyzetek elé állítják, spontán reakciókra késztetik. A rendszeres játéktevékenység ez által 141
gyakorlótér: viselkedési biztonságot nyújt, a feszültségek kezelni tudását adja. A gyerekben kialakul az a beállítódás, hogy önmagát kívülről figyelje. A drámapedagógia legfontosabb hatása itt ragadható meg: az önismereti elemek tudatosításában. A résztvevők helyzetiviselkedési önismerethez jutnak. Kapcsolatot és kölcsönhatást létesítenek másokkal, másvalakinek a problémáiba képzelik magukat, ez által fejlődik az empátiás képességük és toleranciájuk. Így a közösségi létben a mellérendelői viszony lesz a természetes, tehát a másik személyiségének, nézeteinek a tiszteletben tartása.
1.8 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A helyi nevelési programunkban az egyes tevékenységi területeknél megfogalmazott célokból és feladatokból kiindulva az óvodapedagógus megtervezi az adott tevékenységeken belül a képességfejlesztési feladatokat. Hálótervet készít, melyben rögzíti a megvalósítás ütemezését. A csoportnaplóban rögzíti hetekre és tevékenységi területekre lebontva a nevelési és fejlesztési feladatokat, majd a tervezési időszak (általában havonta) végén értékeli a megvalósítást, mely meghatározza a fejlesztési feladatokat a következő tervezési időszakra. A gyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A gyermek képes a - pontos és differenciált vizuális észlelésre, - a hallott információk pontos észlelésére, adott hangok kiemelésére, - összerendezett koordinált mozgásra, - a látott-hallott információk összekapcsolására, motoros visszaadására, - szándékos figyelemre (10 perces figyelemkoncentráció), - rövid idejű vizuális-verbális memóriája kialakult. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. A gyermekek folyamatos megismerése, a fejlődésük nyomon követése adja meg a fejlesztés alapját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőinket. A gyermek és körülményeinek megismerése már a beiratkozást követő családlátogatással kezdődik, majd folytatódik az óvodába kerülés előtti időszakról, anamnézis felvételével. A gyermek fejlődését fejlettségmérő lapon rögzítjük, és követjük az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Megfigyeléseinket folyamatosan rögzítjük, az elért fejlettségi szintet dátummal regisztráljuk. Az ezeket az információkat tartalmazó dokumentumokat a gyermek személyiségdossziéjában tartjuk. Minden, a gyermekről szóló információ, szakvélemény bekerül a dossziéba. A cél az, hogy minél több ismeretet kapjunk a gyerekről, mindezt minél több természetes élethelyzetből merítve. Vizsgálati területek: - Szociális képességek - Értelmi képességek - Verbális képességek - Testi képességek
142
Vizsgálat típusai: - megfigyelési szempontok az óvónő tapasztalatai, jegyzetei alapján, - kérdések, beszélgetés, feladatok, cselekedtetés, a gyerekek játékai, tanulási tevékenysége és egyéb cselekedetei alapján, főként spontán, időnként céllal, szervezett helyzetben. A megfigyeléseket táblázatban rögzítjük, évente két alkalommal. Célszerű év elején és év végén. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek mérését először 4 éves korban DIFER-rel végezzük. A problémás területekre egyéni fejlesztési tervet készítünk, a fejlődést háromhavonta értékeljük. A gyermek fejlődéséről a szülőt tájékoztatjuk.
1.9 Tehetséggondozás „Ne erőszakkal oktasd a gyermeket drága barátom, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy könnyebben megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama!” (Platon) A személyiség saját útját bejárva képes fejlődni. A fejlesztés nem azt jelenti, hogy felzárkóztatjuk a gyereket egy átlagszintre. Cél: A gyermeket a maga ütemében, az igényei, és képességei alapján kell fejleszteni. Ebbe a szemléletbe és ezen alapuló gyakorlatba a kiugró képességű gyerekek fejlesztése is beletartozik. Az inklúzió éppen azt jelenti, hogy a „minden gyerek más” elve érvényesül. A tehetséggondozást az óvodában a képesség gazdagítása, dúsítása útján valósíthatjuk meg Kívánatos óvónői személyiségjegyek, amelyekkel a tehetséggondozás napi feladatát eredményesen tudjuk megvalósítani: - a csoport légköre legyen elfogadó - a kapcsolat alapja a szeretet, az elvárás, a tisztelet legyen - bátorítsa a gyermeket egyéni megoldásokra - a divergens gondolkodás és kreativitás fejlődését elősegítő problémahelyzetek teremtése - merjen személyre szóló lenni - adjon választási lehetőséget a gyermekeknek kedvükre való feladatokkal - folyamatos és rugalmas napi és heti rendet biztosítson - gyakoroltassa rendszeresen a finommozgásokat - tudja, hogy hatékonyan nevelni csak a szülőkkel együtt lehet - pozitív érzelmek keltésével segítse elő a gyermek önértékelését - legyen humorérzéke - több nem megszokott tevékenységre teremtsen alkalmat (improvizatív játék, kreatív zenei gyakorlat), melyekben a gyerekek teljes testükkel, valamennyi érzékszervükkel részt vehetnek - a gyermek teljes körű, alapos ismerete (anamnézis, jelenlegi állapot, fejlődés nyomon követése) - ösztönzés, bátorítás, elismerés gyakori alkalmazása
143
1.10 Óvodából az iskolába való átmenet Az óvoda-iskola átmenetet segítő feladatok A hátrányos helyzetű, különösen a roma gyerekek egy részénél, ha a gyermek, későn kerül óvodába, vagy rendszertelenül jár, vagy a szociokulturális háttérből adódóan fejlődése eltér az életkornak elvárható szinttől: - szegényes a szókincsük, - fejletlen a beszédkészségük, - nehezen fejezik ki magukat, - nehezen differenciálják a zöngés-zöngétlen mássalhangzókat. Ezért fontos, hogy az anyanyelv fejlesztése – mint kiemelt feladat – átszője az óvodai-iskolai élet egészét. Az óvodában és az általános iskola első éveiben a gyermekek fejlődése eltérő ütemű, ezért a pedagógus egyik legfontosabb feladata az, hogy felmérje a különböző készségek és képességek szintjét és az egyéni igényeknek megfelelően, végezze a fejlesztő munkát.
1.11 Az óvodás gyermek értékelési, mérési rendszere Az óvodában megfigyelés van- spontán, célzott - Segítse a fejlesztést - Célirányos mérés - Megismerést segítse - Regisztráció (honnan, hová) - Folyamatos változás - Folyamatos mérés - Minden területet meg kell ismerni - A szempontok bármikor felhasználhatók legyenek. Óvodánkban és az iskola első osztályában a DIFER csomaggal mérünk, mellyel hét területet vizsgálhatunk: 1. Beszédhanghallás 2. Relációszókincs 3. Számolási készség 4. Írásmozgás-koordináció 5. Tapasztalati következtetés 6. Tapasztalati összefüggés-megértés 7. Szocialitás A hét összetevő fontos szerepet játszik az iskolai teljesítmény alakulásában, azonban ezeknek a területeknek a fejlesztését már az óvodában el kell kezdeni.. Az átmenet megsegítése érdekében a leendő tanító néni a második félévtől heti rendszerességgel átjár az óvodába, ahol személyes tapasztalatokat, információkat gyűjt a gyerekekről. Az iskolára késszé tételben kompetensek a szülők, segítő a tanító. 144
Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása Az érintett iskolával közös óvoda-iskola átmenetet segítő program kidolgozása (DIFER mérés 4 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok) A gyerekek fejlődésének nyomon követése legalább az általános iskola első évében Tavasszal a leendő első osztályosokkal átlátogatunk az iskolába, részt veszünk néhány tanítási órán az első osztályban. Közös kulturális programokon: Bemutatkozik az iskola, Zsigmond Napok, Hangoló Zenés Gyermekszínház, Gyermek nap.
1.12 Beszoktatás A befogadási időszak folyamatos és fokozatos! Feladatunk, hogy biztonsággal, szeretettel, megértéssel, odafigyeléssel forduljunk a gyerekekhez! Elégítsük ki a gyerekek játékszükségletét, kövessük az élménypedagógia elveit! Céljaink: A gyerekek számára megkönnyítsük a szülőtől való elválást. A beszoktatás első lépése a beiratkozás. A beszoktatás második lépése a beíratást követő családlátogatás, mely megelőzi a gyermek óvodába kerülését. Ekkor kerül sor a gyermek anamnézisének (személyiséglapjának) kitöltésére is. Lehetőség szerint fokozatosan szoktatjuk be az újonnan érkezőket, alkalmazkodva a gyermek és a szülők igényeihez. Javasoljuk a szülőkkel együtt a fokozatos beszoktatást. A fokozatos beszoktatás menetét az óvoda megkezdése előtti családlátogatás alkalmával minden szülővel egyénenként beszéljük meg. A beszoktatás alatt rendkívül fontos az óvónő magatartása, hiszen ez az időszak a család és az óvoda együttműködésének kezdete, az alapja és az első próbája. A pici gyermek erősen kötődik a felnőttekhez, ezért jó, ha a beszoktatás ideje alatt mindig ugyanaz az óvodapedagógus fogadja a gyermekeket. A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti-rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A képességfejlesztés az elsődleges, ennek szolgálatába állítjuk az összes nevelési területre kiterjedő, úgynevezett törzs- és kiegészítő anyagot. Választható témák (komplex fejlesztési tervenként), tevékenységi körök (játék, munka, tanulás), szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni), differenciálási eljárások (szervezési módok és/vagy feladatrendszer) és munkaformák (frontális és csoportmunka, ezen belül homogén, illetve heterogén csoport, valamint egyénre szabott munka) ajánlása, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják. Kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni, differenciált bánásmódra, a személyes, bensőséges kapcsolat kialakítására, amely minden gyermeket megillet.
145
1.13 Az óvoda kapcsolatrendszere A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Célunk: az óvoda pozitív szerepének kialakítása, a szülők megnyerése a közös nevelés érdekében. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda és a család szoros együttműködésével lehet eredményes. A kapcsolattartás folytonosságot feltételez. A folytonosság fenntarthatóságát, a rendszerességet, a szervezettséget mindkét félnek, a családnak és az óvodának is biztosítania kell. Az óvodánkba járó gyermekek nagy hányadának esetében ránk hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. A családlátogatás célja, hogy megismerjük a gyermeket közvetlen környezetében, felmérjük helyét a családban, tájékozódjunk a család nevelési elveiről, szokásairól. A közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek a családdal való kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közelítésére. Az óvoda nyitottságából adódóan ahhoz, hogy a szülő folyamatosan tájékozott legyen a gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről, valamint az óvodapedagógus is a gyermekkel a családban történt fontosabb eseményekről, napi kapcsolattartásra van szükség, ami sajnos a három társközségünkből autóbusszal érkező gyermekeink esetében nem valósul meg. Nyílt napon a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. Személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. Szülői értekezleten az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Egy nevelési évben általában három szülői értekezlet megtartására kerül sor. A fogadóóráknak nincs kialakult gyakorlata óvodánkban. A lehetőséget kínáljuk a szülőknek, reméljük egyre többen élnek majd ezzel a lehetőséggel. Egyre szervezettebb és aktívabb szerepet tölt be óvodánkban a szülői szervezet.
2. Az óvodai élet tevékenységformái 2.1 Játék A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. Az egyes játékfajták kiemelt személyiségformáló hatása: - Gyakorlójáték: fejlődik nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége - Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai, kognitív képességei 146
-
-
Konstruáló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, alak- és formaállandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szocializációs készsége
A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Az óvoda biztosítja a gyermekként való élés lehetőségét, vagyis a folyamatos, önfeledt, szabad játék gazdag feltételrendszerét. A gyermeknek a játék a legelemibb szükséglete, erre épít a program, mely szem előtt tartja a játékba integrált tanulást. Ezen keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék lehet a gyermek szabad játéka, és lehet az óvónő által kezdeményezett játék. Eltérés az óvónő szerepében található. Szabad játék Amikor az óvónő biztosítja a gyermek számára az önállóságot, a szabadságot a - játéktevékenység kiválasztásában, - játékeszközök megválasztásában, - társak megválasztásában, - gyermeki játékelgondolás megvalósulásában, - játszóhely megválasztásában és kialakításában. A szabad játék folyamatosságának érdekében elegendő időt kell hagyni a játék befejezésére, az elmélyült játékot nem szabad megzavarni más tevékenység felkínálásával, és lehetőséget kell adnunk a játék későbbi folytatására. Kezdeményezett játék Amikor pedagógiai szándékkal teremtünk olyan helyzetet, amelyben a gyermek egyéni érdeklődésének, egyéni fejlettségének ismeretében ajánlunk fel játéktevékenységet. - A gyermeknek itt is lehetősége van a játéktevékenység megválasztására, választását tiszteletben kell tartanunk – jogában áll nem élni a felkínált játéklehetőséggel! - Alkotó pedagógiai légkörben biztosítsuk az önállóságot és önmegvalósítást számára. - A játék célja a gyermek képességeinek, kompetenciájának fejlesztése, figyelembe véve aktuális állapotát. A játéktevékenység célja – óvónői szemmel - A tevékenységen keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése. - Érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása. - Szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása. A gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez. 147
A játék minden más pszichikus funkció fejlődésével összefügg, ezért meglétét folyamatosan biztosítani kell. Bár az óvodás gyermek tanulása még cselekvésbe ágyazott, lehetőség szerint játékba integrált, amely jól elkülöníthető a játék folyamatától. Sikerkritériumok - Örömmel, önfeledten játszik - Képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni - Építmény lemásolására képes - Képes élményei eljátszására - Szívesen vállal szerepet - Betartja a társas viselkedés elemi szabályait - Szabályjáték során betartja a szabályokat - Másokat is figyelmeztet a szabály betartására - Egészséges versenyszellemben tevékenykedik - Játékában elmélyült, kitartó - Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik
2.2 Verselés, mesélés Az óvodai irodalmi nevelés egymástól elválaszthatatlan, az óvodai élet egészét átható folyamat. Célja: a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása, a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Feladata az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése (mondóka, vers, mese, bábjáték, drámajáték). Cél: az érzelmi intelligencia, a morális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az irodalmi nevelésben, értékszocializáció a mese segítségével - Az irodalom legfontosabb feladata az önmegismerés, a beavatódás a körülöttünk lévő világba. - A gyerekek értelmi, érzelmi szükségleteinek kielégítésén túl az anyanyelvi kompetenciáikat is fejleszthetjük. Dramatikus elemeket tartalmazó játékok: - A bensőséges, közösségi együtt játszást célozzák meg, melyben a játszók, a gyerekek, érzelmileg és szellemileg egyaránt tapasztalatot gyűjthetnek. Az anyanyelvi játékok: - segítik a verbális képességek, az összefüggő, folyamatos beszéd, az artikuláció, a beszédtisztaság és a nyelvtani alkalmazások fejlődését, az aktív szókincs használatát, a szövegértés képességét. - Fejlődnek a szociális képességek: az egymásra figyelés, az alkalmazkodás, valamint az együttműködés. A drámajáték egyrészről az óvónő által kezdeményezett játék, amely a legkülönfélébb gyermeki képességek fejlődését segíti elő, másrészről képességfejlesztő játék is, mely közvetve elősegíti az iskolára való készültség elérését.
148
A drámajáték szerepének lehetőségei az óvodai mindennapi nevelőgyakorlatban: - Neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolhatjuk. - Konfliktusok feloldásához alkalmazhatjuk. - Terápikus céllal is felhasználható (például: hátrányos helyzetű gyermekek szocializációját segítheti elő). - Képességfejlesztő játékok alkalmazásával a beszédkészséget, a kommunikációs készséget fejleszthetjük. A dramatikus nevelés pozitív hatásai: - Segít a gyermeknek önmaga és a környező világ megismerésében. - Rugalmas gondolkodást, önálló alkotóképességet fejleszt. - Időérzék fejlődését, térbeli és testi biztonságának javulását fejleszti. - A közösségben, a közösségért tevékenykedő gyermek aktivitását serkenti. - Beszédkészségének, nyelvi kommunikációs képességének tisztaságát segíti. - Ellensúlyozhatja a tömegkommunikációs eszközök (tévé, videó) okozta passzivitást. - Gazdagítja a szabadidő hasznos kitöltését.
Javasolt tartalom: (2,5) 3-4 évesek Mondókák, mondókamesék, formulamesék, állatmesék, történetek, rövidke versek; ismerkedés a képes-mesés könyvekkel 4-5 évesek Mondóka, hangutánzó mese, párbeszédes mese, láncmese, egyszerűbb szerkezetű tündérmese, történetek, versek 5-6-7 évesek Kiszámolók, felelgetők, versek, állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék Az anyanyelvi nevelés óvodapedagógusi feladata sem kevésbé fontos, mely nem korlátozódik egy tevékenységre, hanem az óvodai élet minden területét átszövi. Az óvodapedagógus feladata, hogy - a gyermekcsoport életkorának, nyelvi fejlettségének – melyet meghatároz a család szociokulturális háttere -, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtsen, és irodalmi alkotásokat válasszon, - az irodalmi anyagot úgy állítsa össze, hogy tartalmazzon mondókát, verset, mesét, elbeszélést, folytatásos történetet - a napi tevékenység során többször is mondjon - a helyzethez illő – mondókát, rövid verset - teremtsen alkalmat arra, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket - adjon lehetőséget a gyermekek által kitalált történetek elmondására is, vagy a már ismertek másfajta cselekményszövésére, befejezésére is - csak akkor alkalmazzon eszközt, ha az irodalmi élmény gazdagabb lesz általa - beszédkultúrája legyen modellértékű a gyermekek számára.
149
Sikerkritériumok Játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. 10-12 mondókát, 6-8 verset megjegyeznek. Szívesen részt vesznek, társak az óvónő énekes, improvizáló játékkezdeményezésében Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit. - Kérik a mesemondást, segítenek a feltételek megteremtésében. - Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások. - A folytatásos mesék szálait össze tudják kötni. - A megkezdett mesét tudják folytatni. - Kedvelt mesei motívumokat eljátsszák, lerajzolják. - Beszédükben alkalmazzák a kedvelt mesei fordulatokat, a szereplők érdekes szóhasználatát. - Vigyáznak a könyvekre, a könyvespolcot rendben tartják. - Véleményüket bátran, gátlások nélkül, megfelelő hangnemben mondják el. - A hangokat tisztán ejtik. - Utánozzák az olvasást, érdeklődnek a betűk iránt. Funkcionális eszközök Verses- mesés-mondókás könyvek, lapozgatók, bábok, óvónők és a gyermekek által barkácsolt kellékek, eszközök, szemléltető képek, mértani testek, formák, feladatlapok, tornaszerek, fejlesztő játékok, hangszerek, magnetofon, diavetítő, fonémákat jelölő „hívóképek”, rajzok, a csoportszoba berendezési tárgyai, Meseládikó, Difer hívókép és szókártya gyűjtemény, fejmaszkok, mesekönyvek, leporellók Kisebbségi nevelési feladatok -
Cél: A kisebbségi kultúrkincsből azon versek, mesék, mondókák közvetítése, amelyek a gyermekek identitását alakítják. Feladat: A felhasználandó irodalmi anyagok – kisebbségi nevelésnek megfelelő igényes összeállítása. A megtanítandó anyagok arányának meghatározása, a magyar és a roma irodalmi anyagok aránya. Sikerkritérium: Óvodáskor végére ismerjenek a gyerekek a kisebbség és a többség kultúrájából verseket, meséket, mondókákat. Mondóka: 4 kisebbségi, 8 többségi (25%75%) vers: 2 kisebbségi, 6 többségi (25%-75%) mese: 4 kisebbségi, 8 többségi (25%75%).
2.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Zenei nevelésünk Kodály Zoltán irányelveit követi. „Zene az óvodában” c. előadásában Kodály arról beszél, hogy a zenei nevelésben pótolhatatlan szerepe van az óvodának. Az óvodai zenei nevelés célja a zenei képességek fejlesztésén túl zenét értő és szerető, egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés. Eszköze a zene, az énekszó. A módszer, amelyben a zene elemei vannak túlsúlyban, fejlesztő és kapcsolatteremtő, az önkifejező eszközök és esztétikai értékük, azok hatása lényeges szerepet tölt be a gyerekek fejlődésében. Cél: az élmény átadása 150
A zene képes felkelteni és fokozni az aktivitást, szabályozni feszültséget; indulatokat kelt és levezet, nyugalmat teremt, a legkülönbözőbb érzelmeket mobilizálja, serkenti a képzeletet, emlékeket, befolyásolja a közérzetet, alakítja a viselkedést. - Fejleszti a közösségi érzést. A Zenevarázs a hagyományos zenehallgatás és az ezzel egy időben történő mozgásos kifejezés kombinációja, segíti a gyerekek fejlődési folyamatát. A zene minden tanulási vagy -
viselkedési terület fejlesztésére jótékony hatással van. Azok a gyermekek vagy felnőttek, akik megízlelhették a zene varázslatát, szelídségét, extatikus katarzisát, szívesen barangolnak a későbbiekben is a hangok, a lüktetés csodálatos világában. Megélhetővé válik számukra a csend, melynek hiányában nem érvényesülhetne a kaotikus zaj világában maga a dallam sem. A csend által kap értéket a hangzás, a hangzás által kap lehetőséget a lélek. A harmonikus lélek adja az élet értelmének élményét. Ez a zene lélekformáló, felemelő varázsa!
A zenei nevelésből adódó óvónői feladatok - Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek összeállítása az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően. A dalok hangterjedelme ne lépje túl a tiszta kvint távolságot, lehetőleg egyszerű negyed és páros nyolcad ritmusok váltakozásával. - A játékok elsősorban kétszemélyes (óvónő gyerekkel) jellegűek, (2,5) 3-4 évesek illetve egyszerű utánzó mozgással kísért megszemélyesítő szerepjátékok legyenek. - 6-8 mondóka, ölbeli játékok, 10-15 énekes játék, 1-2 műdal - A dalok hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot, hangkészletében lehetőleg ne legyen félhang. - A negyed és a páros nyolcad mellett a negyed szünet és a szinkópa is 4-5 évesek előfordulhat. - A játékok csoportos jellegűek: körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó. - 4-5 új mondóka, 12-15 énekes játék, 2-3 műdal - A dalok hangterjedelme változatlanul nagy hatod távolságban mozogjon, de hangkészletében már megjelenhet félhang is (fá és ti). A negyed és nyolcad mellett megjelenhet a tizenhatod is. 5-6-7 évesek - Ismerjenek meg újabb játékformákat: kapus, hidas, sor és ügyességi, esztétikus mozgást igénylő párjátékok. - 4-7 új mondóka, 15-18 új énekes játék, 3-4 alkalomhoz illő műdal - Az óvodában is játszható énekes népszokások válogatása: szüreti mulatság, betlehemes játék, farsang, kiszézés, pünkösdölő, lakodalmas. - Ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a harmonikus, szép mozgás alakítása. - A gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal. - Igényes zene kiválasztásával a zenei fogékonyság megalapozása. - Friss levegő biztosítása. - A kör és egyéb mozgásos játékokhoz elegendő hely kialakítása. - A játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus, motiváló hatású, élményt előhívó eszközök biztosítása. - Az óvónő maga is örömmel vesz részt a közös éneklésben, énekes játékban, maga is élvezi a tevékenységet. -
151
Óvónői feladatok a hallás- és ritmusérzék fejlesztése terén: -
(2,5) 3-4 évesek
-
4-5 évesek
-
5-6-7 évesek
-
Fejleszti hallásukat magas-mély reláció, halk-hangos különbségének felismertetésével. Motívum-visszhang, egyszerű dallammotívumok visszaénekeltetésével. Hangszerek hangjának, eltérő zörejhangok felismertetése és megkülönböztetése. Fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés, tempókülönbségek (gyorslassú) érzékeltetésével, játékos mozdulatokkal. Egyszerűbb táncmozdulatok utánzásos elsajátíttatása. Ütőhangszerek, egyszerű ritmushangszerek használatának bemutatása és gyakoroltatása. Ritmusmotívumok – egyszerű beszélt és énekelt – visszatapsoltatása. Fejleszti hallásukat az oktáv és kvint távolságok érzékeltetésével. Halk-hangos megkülönböztetésével, beszéd, ének és taps formájában. Zenei emlékezetüket dallamfelismeréssel, dallambújtatással fejleszti. Finomabb zörejek, egymás hangjának és a természet hangjainak felismertetése. Az egyenletes járás és tapsolás összhangjának megteremtésével fejleszti ritmusérzéküket. Gyors-lassú tempótartás képességének alakítása beszéd, ének és mozgáson keresztül. Táncos jellegű mozdulatok alakítása. Ritmushangszerek használatával a szem-kéz koordináció és a finommozgás alakítása. Ritmus és dallam motívum visszatapsoltatása és visszaénekeltetése. Dallamfordulatok kitalálására ösztönzés. Fejleszti hallásukat a magas-mély dallam vonalának térbeli érzékeltetésével. Gyors-lassú és a halk-hangos fogalompárok együtt gyakoroltatása. Dallamfelismertetés kezdő motívumról vagy belső motívumról. Dallambújtatás gyakoroltatása hosszabb és rövidebb egységekkel. Motívum visszaénekeltetése kitalált szöveggel csoportosan és egyénileg. Sokféle zörejek és zenei hangok felismertetése, kis eltérések, irányok, távolságok, közeledések, távolodások függvényében. Fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés és ritmus megkülönböztetésével és összekapcsolásával. Dallam felismertetése a dal ritmusáról. Gyors és lassú tempó tartatása mérőegységnek megfelelően, negyed, nyolcad lépéssel. Esztétikus, együtemű mozgás fejlesztése, változatos térformák alakítása, játékos táncmozdulatok gyakoroltatása. Tánc közben a zene ritmusának, lüktetésének átvételére motivál. Törekszik arra, hogy táncban a párok összehangoltan, és a több pár egymáshoz igazodjon. Változatos ütőhangszerek használatával a dalok ritmusához alkalmazkodás képességének fejlesztése. Dallammotívumok hangsúlyainak kiemeltetése tapssal, járással, játékos mozdulatokkal. Ösztönzi saját szövegű dallam kitalálására, zenei kérdés-felelet játékra.
152
A sajátos nevelést igénylő gyermekek fejlesztésében kiemelten fontos szerepet kapnak a népi énekes játékok és a hozzájuk kapcsolódó mozgás, hiszen sajátos módon fejleszti a gyermekek személyiségét, pozitív hatással van értelmükre, érzelmükre, képzeletükre, alakuló esztétikai ízlésükre. Mindennapos nevelésünkbe beépítettük a „Veronika Zeneprojekt” alapelveit, játékait, zenei tevékenységeit. A zene – mozgás – kommunikáció segítségével lehetőséget biztosítunk gyermekeink számára az „önmagához viszonyított” fejlődésre, a kreativitásra, az önbizalom és a pozitív énkép kialakítására. Ezen zenés játékok mindegyike beszéd nélkül teremt kapcsolatot a gyermekek között, segíti a csoportkohézió kialakulását, olyan gyermeket is megmozgat, aki egyébként passzív, nem szívesen vesz részt közös játékokban. A gátlások leküzdésében, egymás elfogadásában, az egymás közti feszültség leküzdésében, oldásában is jelentős szerepük van. Sikerkritériumok -
Örömmel, szívesen játszik dalos játékokat. Bátran énekel, akár egyedül is. Korához képest tisztán énekel. Zenei érzékenysége, fogékonysága életkorának megfelelő. Megkülönbözteti a zenei fogalompárokat: halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély…. Mozgása esztétikus, ritmust követő. Auditív észlelése, megfigyelése, emlékezete és intermodalitása fejlett. Szívesen hallgat zenét. Képes érzékeltetni az egyenletes lüktetést. Felismeri néhány hangszer hangját. Maga is képes egyszerűbb hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum). Ismeri a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat.
Kisebbségi nevelési feladatok
Cél: A gyermekek zenei fogékonyságának kihasználása, zenei ízlésük formálása, a tánckultúrát megalapozó zenei élmények biztosítása, amely megalapozza zenei anyanyelvüket. (Lehetőséget kell adnunk arra, hogy a társközségben élő zenészek bemutathassák zenei tudásukat, hangszerismeretüket.) Feladat: A felhasználandó zenei anyagok igényes összeállítása. A kisebbségi zenei anyanyelv, tánckultúra megalapozását szolgáló zenei élmények tervezése (zenehallgatási anyag). Sikerkritérium: Óvodáskor végére ismerjenek a gyerekek a kisebbség és a többség kultúrájából merített dalokat, ismerjenek táncmozgásukat megalapozó zenéket.
153
Funkcionális eszközök Jelkép, amely elindítja a képzeletet és könnyen kezelhető (pl. cicafüles sapka, zöld ág). Olyan tárgy, ami a dal szövegének megértését segíti (pl. karácsonyi dalhoz fenyőág, gyertyagyújtás, ünnep előtt selyemzászló, amelynek szép a lobogása). Olyan tárgy, amely a népi játékhoz, mint hagyományos eszköz hozzátartozik (köcsög, kendő, kalap, bot, mázas cserép). A gyerekek ritmusjátszó hangszerei (dob, triangulum, cintányér, csörgődob, ritmusbot, stb.). Óvónő hangszere (xilofon), magnetofon, CD-lejátszó, kazetták, lemezek, Csoport ritmushangszer készlet. Ritmuskészlet bőröndben.
2.4 Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka A vizualitás egész életünket áthatja, a nevelés egészében érvényesülő folyamat. A világban, a társadalomban végbemenő dinamikus mozgás, fejlődés, a technika fejlettsége és fejlődése magas színvonalú vizuális kulturáltságot követel. Sokféle látásélmény befogadására és hasznosítására kell felkészítenünk a gyerekeket. Nagyon fontos pedagógiai feladatunk a gyermekek azon képességeinek fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik őket a látható világ érzékelésére, felfogására, az információk közötti szelektálásra. Elsődleges szempont, hogy a gyermekek saját érzékelésük, felfogásuk alapján jussanak helyes ismeretekhez. Cél: -
A gyerekek szabad képi és plasztikai önkifejezésének elősegítése, esztétikai érzékenységük, igényességük alakítása. A gyerekek környezetükből spontán és az óvónő által szervezett megfigyelések során sokféle ismeretet, élményt szereznek, melyek alkotásra késztetik őket. A legfontosabb, hogy a gyerek örömmel tevékenykedjen, újra és újra alkosson, próbálja megvalósítani elképzeléseit. A helyes ceruzafogás elsajátíttatása.
Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A vizuális nevelésből adódó óvodapedagógusi feladatok: -
Megfelelő helyet, időt és eszközt biztosít a gyermekek számára. Az ábrázolás eszközeit a gyermekek által elérhető helyen tartja. Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget ad a szabad alkotásra. Megtanítja az ábrázolótevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokásokat: hosszú ujjú ruha feltűrése, védőkötény használata, kézmosás, védő asztalterítő… A higiéniai szokások betartását figyelemmel kíséri. A (2,5) 3-4 éves gyermekekkel megkedvelteti a rajzolás, festés alapjait, a mintázás alaptechnikáit, nyomdázást, tépést, ragasztást. 154
-
-
A 4-5 éves gyermekek körében formálja a képalkotást, megismerteti a vágás, hajtogatás, egyszerűbb fonás, varrás és gyöngyfűzés alapjait. Az 5-6-7 (8) éves gyermekeknél a képalkotás különböző változatos technikákkal történő készítését erősíti (pl. mozaik, kollázs, nyomatok), és megismerteti a szövés technikáját, valamint a többféle technikai megoldást igénylő barkácsolást. A gyermekeket rácsodálkoztatja a szépre, esztétikusra. A gyerekeknek bemutat néhány az életkoruknak és egyéni érdeklődési körüknek megfelelő műalkotást. A gyermekek által létrehozott alkotást pozitívan értékeli, elfogadja. Ösztönzi a gyermekeket a színek széles skálájának használatára. Az alkotókedvet ötleteivel, javaslataival, egy-egy inspiráló eszközzel segíti. Az 5-6-7 éves gyermekeknek saját eszközt és saját gyűjtődossziét biztosít. A váratlan eseményeken alapuló ábrázolási kedvet rugalmasan kezeli. Az udvaron is megteremti a lehetőséget az alkotásra. Támogatja a gyermekek kezdeményezését csoportos alkotásra. Balkezes gyermeket nem erőltet jobb kézzel való munkálkodásra. Az ábrázolás során különösen figyel a diszgráfia tüneteire. Nagy odafigyelést tanúsít a helyes ceruzafogás iránt, szükség esetén 3 oldalú ceruzát biztosít. Mintázáshoz többféle anyagot is használ (vizes homok, gyurma, agyag, gipsz). A mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növeli (termések, magvak, fűszerek, szárított és préselt növények). A csoportszoba, öltöző, mosdó és folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása során formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét.
Sikerkritériumok -
Bátran és szívesen használja az ábrázolás eszközeit. Élményeit képes megjeleníteni. Szem-kéz mozgása összerendezett. Helyesen fogja és használja a ceruzát, ecsetet, ollót. Ismeri a különböző technikákat, azokat képes alkalmazni. Ismeri a hat alapszínt, azt bátran használja. Megfelelő a finommotoros képessége, nem görcsös, biztos a vonalvezetése. Vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete, intermodalitása korának megfelelő. Szívesen alkot közösen a többi kisgyermekkel, ötletet, javaslatot saját döntése alapján mérlegel. Ábrázolása során kitartó, akár több napon keresztül is képes munkálkodni. Alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára. Szereti maga körül a harmóniát, a szépet, szívesen díszíti a környezetét. Térlátása korának megfelelő. Képes rácsodálkozni a szépre, esztétikus látványra, képes esztétikai véleményt alkotni. Ismer 2-3 műalkotást, jellegzetes épületet, hidat. Vonalvezetése balról jobbra halad.
155
Funkcionális eszközök Színes ceruza, zsírkréta, festékek (ujjfesték, vízfesték, tempera, stb.), ecsetek, ecsettálak, szivacshenger, többféle papír, ollók (jobb-és balkezes), agyag, gyurma, só-liszt gyurma, gipsz, a gipsz megmunkálásához szükséges eszközök (keverőtálkák, keverőpálcikák, öntőformák), fonalak, textíliák, termények. Kisebbségi nevelési feladatok Cél: A kisebbségi kultúra szín- és formavilágának megismertetése. Feladat: A kisebbségi kultúrában jelentkező alkotói technikák beépítése. Helyet és lehetőséget kell biztosítani a kisebbséghez tartozó szülőknek, ismerősöknek produktumaik bemutatására (alapműveletek megismerése, gyakorlása, pl. gyékényszövés, vesszőfonás…) Sikerkritérium: Ismerjenek kisebbségi szokásokat, hagyományokat, tárgyi értékeket.
2.5 Mozgás Az óvodai mozgásfejlesztés célja a gyermekek motoros képességeinek, mozgásjártasságuk és mozgáskészségük fejlesztése. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását, és testi képességeit, mint erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Cél: az örömteli, mindennapos mozgás, a mozgáskedv fenntartása, megfelelő énkép kialakítása. - Fontos területe a fejlesztésnek, mert a mozgással egyidejűleg befolyásolhatjuk a kognitív és a szociális funkciók fejlődését és kibontakozását. - A mozgásigény a gyermek életkori sajátossága, kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását is. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítünk elő. Ezzel biztosítjuk a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását.
156
Az óvodapedagógus feladatai -
-
Olyan feltételek megteremtése, amelyek elősegítik a gyermekek biológiai fejlődését, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodóképességét. A kötelező testnevelés foglalkozások anyagát tudatosan tervezze, figyelembe véve a gyermekek korcsoportonkénti és egyéni képességeit A csoportszobában és az udvaron is tegye lehetővé a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítését. Fejlessze az alapmozgásokat o tervszerűen felépítve, o a gyermekek fejlettségéhez igazodó feladatrendszerekbe integrált játékok gyakorlásával, o a mozgások kombinációira lehetőséget adó játékok alkalmazásával. Ismertessen meg néhány talajtorna elemet, gimnasztikai gyakorlatot, labda gyakorlatokat. Tegye lehetővé az egészséges életmód szokásainak alakítását. Fejlessze a kezdeményező kedvet, önállóságot, bátorságot, kitartást, egymás segítését, alkalmazkodóképességet, mások sikereinek elismerését. A mozgás megszerettetésében működjön együtt a családdal. Fordítson kiemelt figyelmet a testi elváltozások megelőzésére, javítására, az ezzel összefüggő prevenciós feladatokra. Ügyeljen a balesetek megelőzésére.
A mozgástanítás és a mozgástanulás egyrészt a testnevelés foglalkozások, másrészt a szabad mozgástevékenység keretein belül történik. Az óvodai testnevelés feladata, hogy az alapmozgások eredményes elsajátítása érdekében kell fejleszteni a motoros képességeket, továbbá kialakítani a mozgásjártasságokat, készségeket. Mindezeket az alapmozgásokat: - tervszerűen felépítve, - a gyermekek fejlettségéhez igazodó feladatrendszerekbe integrált játékok gyakorlásával, továbbá - a mozgások kombinációira lehetőséget adó játékok alkalmazásával oldjuk meg. A rendszeres testnevelés foglalkozásokat a tornaszobában szervezzük. Amennyiben az időjárás engedi, lehetőség szerint a szabadban is szervezünk testnevelés foglalkozásokat. A testnevelés foglalkozásokon kívül - a lehetőségeinket figyelembe véve – a szabad játéktevékenység alatt is lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek a mozgásos tevékenységekre, mozgásigényük kielégítésére. Sikerkritériumok -
A folyamatos mozgásokban gyorsabb mozgástempóra képesek. A kúszás, csúszás, mászás és kapcsolt változataiban a kar támasz és kísérő mozgását, valamint a láb elrugaszkodását és lendítését folyamatosan végzik. Ütemtartásos járásra képesek. Felmásznak mászórúdra, kötélre. Váltott lépésű járással egyensúlyoznak, karjukkal segítik a biztos egyensúlyi helyzet megtartását. A húzó-toló mozgást differenciáltan, a mozgásfeladatnak megfelelően végzik. Futás közben jó testtartás és kifejezett repülési szakasz figyelhető meg. A futás egyenes irányú és céltudatosabb. 157
-
A nekifutással végzett ugrásoknál a futásban nyert energiát felhasználják az ugrás teljesítményénél. Leugrások esetén rugalmasan fognak talajt. Távolba dobásnál egykezes hajító mozgást végeznek. Különböző méretű, különböző magasságban és távolságban elhelyezett céltárgyakat vízszintesen, illetve függőlegesen többféle célba dobási móddal sikeresen eltalálnak. A labda elfogásánál a társ dobását figyelemmel kísérik, és a fogómozgást a labda röppályájához igazítják. A hosszúsági tengely körüli gurulást célszerűen irányítják, folyamatosan végzik. Függő szereken képesek saját testüket lengésbe hozni.
Funkcionális eszközök Ovi-kondi, tornapad, trambulin, tornakarika, ugrókötél, körkötél, labdák, lépegető henger, babzsák, udvari mászó rendszer, gyűrűhinta, kötéllétra, játék futball kapu, lókötő, ugráló labda, tornabot.
2.6 Külső világ tevékeny megismerése „A környező világ iránti érdeklődés velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idő múlásával, vagy az élet megpróbáltatásai közepette kihűl, de vannak olyan szerencsések, akiket életük végéig hevít.” (Gerald Durrel) 2.6.1. A környezet megismerése, védelme Az óvodai környezeti nevelés szempontjából irányadó dokumentumok mindegyikében jelen van a környezetkultúra, a közvetlen tapasztalatszerzés szükségessége. Cél: Az érzelmek, az érzelmi nevelés kiemelt szerepének hangsúlyozása, a környezettudatos viselkedés- és magatartásformák a helyi adottságok tudatosítása a környezeti kultúrára nevelés fontossága, ennek kialakítása, valamint, az ehhez szükséges megfigyelő - és gondolkodásképesség fejlesztése. - A környezettel való harmonikus együttélés és a fenntartható fejődés igényének megteremtése, megvalósítási lehetőségeinek keresése - Alkalmas a gyerekeknek a kommunikáció gyakorlására, „nézeteik” ütköztetésére, amelyek fejlesztik vitakészségüket. A fenntarthatóság pedagógiájának elemei: - a megfelelő ismeretek átadása; - a cselekvési képességek, kompetenciák alapozása, illetve kialakítása; - az érzelmi viszonyulások, érzelmi intelligencia formálása; - az együttműködésre, toleranciára, felelősségtudatra való nevelés. Az óvodapedagógus tudatos munkája mellett a gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtani a gyermeket körülvevő közvetlen és tágabb 158
környezetéről. A meglévőket pedig mélyíteni, rendszerezni kell. Építeni kell a gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, tevékenységi, megismerési vágyára. Kialakíthatóak azok a szokások, magatartásformák, melyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják későbbi életvitelükben. Az óvodáskorú gyermekek viselkedése leginkább elleséssel, megfigyeléssel, utánzással, azaz modellkövetéssel alakul. Add a kezed, és megmutatom a világot! Célunk, hogy gyermekeink minél jobban ismerjék meg lokális (helyi) környezetüket, amelyben élnek. Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik és szeretik a természetet. Nevelésünk során szeretnénk megalapozni a természet megismertetésével a természet szeretetét, tisztaságának, szépségének védelmét. Szeretnénk kialakítani a környezetbarát óvoda alapelveit: gyermekközpontúság, az egészséges életmód, pozitív kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel. Célunk, hogy a környezetvédelem nevelésünk részévé váljon, beépüljön mindennapjainkba. Az óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiségjegyei, ezért fontosnak tartjuk a természet szeretetére, védelmére való nevelést ebben az életkorban. A környezet megismerése, védelme a „Zöld Óvoda” kritériumrendszerének való megfelelés teljesítésével valósul meg. „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz – ültess fát, Ha terved egy életre szól – embert nevelj!”
(egy kínai bölcs mondása)
A tervezés keretét az évszakok és a kompetencia alapú programcsomagban kidolgozott négy elem, a Levegő, a Tűz, a Víz és a Föld tématervei adják. A nevelési év kezdetekor régi óvodásainkra is figyelünk, megteremtjük számukra is az érzelmi biztonságot szeretetteljes üdvözléssel, öleléssel, csak rá figyeléssel. Az új gyerekekkel, báb segítségével ismerkedünk, a báb segítségével ismerkednek jelükkel, egymással, a közvetlen óvodai környezettel. Az évszakokkal való ismerkedést az ősszel kezdjük, séták, megfigyelések alapján évszak korongot készítünk. Sétáink során kiválasztunk egy állandó helyet (pl.: A mi fánk!), ahová rendszeresen visszajárunk és felfedezhetjük az évszakok változásait. Évszak falat készítünk, ahol az adott évszakra jellemző termények, magok, díszek és az odaillő gyermekrajzok vannak elhelyezve. Szeptember 23-án szemétszüreti napot tartunk. „Mindenki egyért – községünk szépségéért!” Kirándulást szervezünk egyik társközségünkbe, ahonnét érkeznek hozzánk gyerekek. Ismerkedünk az ősz gyümölcseivel, forma, íz, szín és illatvilágával. Faleveleket gyűjtünk, majd lepréseljük őket. Egy-egy témához mindig alkalmazunk odaillő verset, mesét, dalos játékot. Barkácsolunk az ősz adta bőséges terményekből együtt és a szülők bevonásával. Ismereteket nyújtunk a gyerekeknek az őszi munkákról (aratás, betakarítás, szántás) Együtt fedezzük fel a téli táj szépségét, a téli örömöket. Mikulás-várás, az ajándékozó jóság ünnepének megtartása. December 13-án búzát vetünk. Az adventi időszak alatt készülünk a Szeretet ünnepére. Hagyománnyá vált a tortasütés, mézes sütemény elkészítése együtt. Megünnepeljük a Karácsonyt, betlehemes játékkal. A téli hónapokban változatos csoportszobai tevékenységeket szervezünk. Barkácsolás, kunsztok, vicces játékok szervezése. Folyamatosan végezzük a madarak etetését. 159
Megfigyeljük a víz tulajdonságait, kísérletezünk. Növényeket hajtatunk az élősarokban. A farsangra sok tréfás verssel, dallal és színes, vicces jelmezzel készülünk. Tavasszal felfedezzük a természet „ébredését” növény –és állatvilágunkon keresztül. Sétákat, kirándulásokat szervezünk, „A mi fánk!” is felébredt. A húsvéthoz kapcsolódó népszokásokkal való ismerkedés (tojásfestés, locsolkodás). Megfigyeljük az emberek munkáját a kertekben, szántóföldeken. Márciusban van a víz napja – figyeljünk oda a vízre, takarékoskodjunk vele. (Márc.22.) Felfedezzük a tavasz változatos szépségét, szín, illatvilágát növényeinken, hangjait állatvilágunkon keresztül. Sok szeretettel és tisztelettel ünnepeljük meg anyák napját. Kirándulást szervezünk a Madarak és fák napja alkalmából. Megfigyeljük a tavaszi időjárás változásait, záporok, zivatarok, napfény hatását. „Milyen nagyot nőttünk!” A nagycsoportosok búcsúztatása. Nyáron az udvari játékhoz, pancsoláshoz biztosítunk vizet. A család témával egész évben foglalkozunk. A testükkel folyamatosan ismerkednek a gyerekek. A színekkel az évszakokhoz kötötten ismerkednek. Kiegészítő témaként tervezzük a közlekedéssel kapcsolatos ismeretek nyújtását, ismerkedést a földi, légi és vízi közlekedési eszközökkel. A külső világ megismerését az új tanulásszervezési módszerek (kooperatív technikák, témahét, projekt) tervszerű, tudatos alkalmazásával valósítjuk meg a nevelési év folyamatában. Az óvodapedagógus feladata:
-
-
-
Az óvodapedagógus viselkedésével, cselekedeteivel alakítson ki egy igényszintet, egy környezetére figyelő, környezetét tisztelő magatartásformát. Biztosítson lehetőséget séták, kirándulások alkalmával a közeli és távolabbi környezetükben végbemenő folyamatok meglátására. Építsen az óvodai életbe hagyományokat, (pl.: Állatok napja, víz napja, takarítási világnap, stb.). Mivel az óvodáskorú gyermek gondolkodása konkrétumokhoz kötődik, az élettér fogalmát úgy alakítsa ki, hogy megfigyelhessék, melyik állat vagy növény hol él, hol érzi jól magát. Mi történik velük, ha életterüket megváltoztatják, akár kíváncsiságból vagy szeretetből? Az óvodapedagógus feladata, hogy korcsoportonként lebontva készítse el az éves ütemtervét, melyben megtervezi az adott témákhoz kapcsolódó feladatokat, módszereket, eszközöket. Tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, megfigyelésekkel, játékos tevékenységek végzésével segítse a gyermekeket a környező világ megismeréséhez.
160
Sikerkritériumok
-
Tudja, hol lakik, mi a pontos lakcíme. Tudja saját és szülei nevét. Ismeri szülei foglalkozását. Tudja óvodája nevét. Igényesek környezetük tisztaságára, szeretik és védik a természetet. A természet körforgásáról, az évszakok változásáról, jellemző jegyeiről elemi ismeretekkel rendelkeznek. Felismerik a napszakokat. Gyakorolják és betartják a gyalogos közlekedés szabályait. A közlekedési eszközöket tudják csoportosítani (földi, légi, vízi). Felismerik és megnevezik az alapszíneket és árnyalataikat. A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően ismerik és megnevezik. Felismerik az időjárás és a növények fejlődése közötti összefüggést. Az ismert állatokat csoportosítják életterük, valamint külső jegyeik alapján. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Szívesen vesznek részt terepgyakorlaton, kiránduláson, sétákon, kiállításon, rendezvényen.
Funkcionális eszközök: Szivárvány, fejlesztő kártyacsalád, Emberek világa, Növények világa, Állatok világa, Évszakok társasjáték, növények ápolásának eszközei, az óvónők és a gyerekek által készített eszközök, a csoportszobai és udvari játékok, Kukatündér, Ki mit használ? Gyerekek a világból, Terepasztal homokkal és vízzel. 2.6.2. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése Cél: A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. Feladata a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi okozati összefüggések felismertetése, tapasztalása. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. Az óvodáskor matematikai nevelését áthatja az életszerűség. Merre menjünk óvodába? Van-e elegendő tányér, pohár? Melyik a nagyobb, több, hosszabb? Életünk tele van matematikai tartalmi helyzetekkel. A matematikai nevelés feladataként a képességfejlesztést hangsúlyozzuk. Ehhez biztosítjuk az élményeket, fejlesztjük a problémamegoldó képességet. A csoportos foglalkozások során alkalmazzuk az elemi megismerési módszereket: a megfigyelést, vizsgálatokat, összehasonlításokat, méréseket, kísérleteket.
161
Az óvodapedagógus feladata: -
A környező világ számtalan lehetőségét, természeti adottságát figyelembe véve biztosítsa a fejlődés menetét. Építsen a gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére, önálló problémamegoldás iránti igényére. Fejlessze egyéni megismerési erőiket, problémalátásukat, problémamegoldó képességüket, összehangolva a csoport egészének fejlesztésével. Gondoskodjon megfelelő eszközökről. Teremtsen olyan problémahelyzetet, amely motiválja a gyermeket. Az egyéni, páros és mikro csoportos foglalkoztatás alkalmával differenciáltan foglalkozzon a gyermekkel. Kísérje figyelemmel az egyes gyermekek munkatempóját. Gondolatait pontosan fogalmazza meg, hogy a probléma felvetése egyértelmű legyen a gyermek számára. Csak speciális matematikai kifejezéseket használjon, de a gyermektől fogadja el a pontatlan megfogalmazást is, ha az a lényeget tükrözi.
Sikerkritériumok: -
-
-
A gyermek korának megfelelő matematikai ismeretekkel rendelkezik. A tapasztalás, érzékelés, észlelés, megfigyelés területén fejlődjenek képességeiknek megfelelően. Egymás állításának igazságát megítéljék. Legyenek képesek a jól ismert tulajdonságok szerinti válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére. Sorszámoknál 10-ig legyenek képesek megszámolni. Legyenek ismereteik a halmazokról. Halmazok képzése, összehasonlítása tulajdonságaik szerint, szétválogatása, bontása részhalmazokra. Halmazok elemeinek sorba rendezése, összemérése becsléssel, párosítással, másolással. Tudjanak azonosítani különféle helyzetekben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat, különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat válogassanak szét. Legyenek koruknak megfelelő ismereteik a tömeg, űrtartalom, mennyiség, hosszúság, szélesség, vastagság, bőség fogalmak terén. Tudják követni az irányokat (alá, fölé, közé, mellé). Legyenek ismereteik a tükörrel való tevékenység terén. Tudjanak tájékozódni a térben, és az egyszerű síkban ábrázolt világban. Az ismereteket nem kötött formában, kényszer hatására tegyék, hanem játszva, aktív cselekvőként.
Funkcionális eszközök: A csoportszoba berendezési tárgyai, játékai, Minimat elemei, építő- konstruáló játékok, lépegetős társasjátékok, stratégiai játékok, Colorama, Figurix, Szimmetria, gyöngyfűző készlet, golyóvezető, golyós sorritmus, Autó a lejtőn, Difer fejlesztőfüzetek: Számolás, Térbeli koordináció.
162
Kisebbségi nevelési feladatok Cél: A gyermekek pozitív érzelmi viszonyának alakítása a természeti-, emberi-, tárgyi világ értékei iránt, a kisebbségi szokások, népviseleti hagyományok, tárgyi jellemzők megismertetése, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A gyermekek mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli-, tér-, és síkbeli szemléletének alakítása. Feladat: Kommunikáció fejlesztése. Kisebbségi identitástudat erősítése (ismeretterjesztő filmek, könyvek, folyóiratok segítségével). Az „utca matematikájának” felhasználása a mennyiségi szemlélet alakításában. Sikerkritérium: A gyermekek rendelkezzenek olyan szókinccsel, amellyel képesek a megszerzett ismeretek közvetítésére, illetve rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amelyek szükségesek a zökkenőmentes iskolakezdéshez. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is célunk, hogy minél jobban ismerjék meg helyi környezetüket. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében Az óvodapedagógus feladatai: differenciált fejlesztés szervezeti formáinak megteremtése, olyan témák feldolgozása (ismeretek mélyítése, rendszerezése), amiről a gyermekeknek általában konkrét tapasztalataik vannak, ami jellemző közvetlen környezetükre, a lehetőségekhez mérten, az élmény nyújtás szintjén törekedjen arra, hogy a gyermekek tágabb környezetükből is szerezzenek tapasztalatokat, a gyermekek olyan tapasztalatot is szerezzenek (szokások, szabályok, viselkedések), amelyek segítik az életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodást, tájékozódást, a felnőttekkel való kapcsolattartást, alakítást környezetükben, minden olyan lehetőség kihasználása, feltételeinek megteremtése, mely segíti a gyermeket a cigány és a magyar nép hagyományainak, szokásainak, tárgyi kultúrájának megismerésében, lehetőség biztosítás a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére, feldolgozására, az évszakok, hónapok, napok, napszakok körfolyamának, ciklikusságának felismerését, megismerését szimbólumokkal, azok készítésével segítse.
2.7. Munka jellegű tevékenységek „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatát. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (ez a gondolat Vargha Domonkostól származik) A munka jellegű tevékenység is játék a gyermek számára, a munkavégzés öröm számára, és szükséglete is a gyermeknek. 163
Cél: a való élet munkajellegű tevékenységeinek biztosítása. A vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során éli meg a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami a normák, kialakulásához vezet. A gyermek mindennapi tevékenységének része a munka jellegű tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Ahogy ez a tevékenység az idők folyamán egyre önállóbbá válik (önkiszolgálás, naposi tevékenység, megbízások önálló teljesítése), ez a gyermekek egyre magasabb fokú együttműködését igényli. Eközben természetes módon alakul a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolata. A mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információ és pontosabb tapasztalat birtokába jutnak az őket körülvevő világról. A munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez azáltal is, hogy megalapozódik a munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése, fontosságának és hasznosságának értelme, felébred a gyerekekben a dolgozó ember tisztelete. A gyermekek megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű, helyes használatát. A gyermekek munka jellegű tevékenységei Rendrakás A csoport rendjének fenntartása a gyermek és felnőtt közös munkája. Az udvari játékok minden nap kerüljenek a helyükre. Naposi munka A naposságot, amely közösségi megbízatás 4-5 éves kortól vezetjük be. A naposok az étkezéssel kapcsolatos teendőiket először segítséggel, majd később önállóan végzik. Figyelnünk kell arra, hogy a naposoknak is biztosítva legyen a nyugodt étkezés. Alkalomszerű és rendszeres munka Az alkalomszerű munkákat, különösen az óvó néninek való segítést, megbízatásokat nagyon szeretik a gyerekek. Örömmel teljesítik, mivel nem a szokás irányítja, ezért pontosabb megfogalmazást igényel. Helyi adottságok: Virágos kert kialakítása és gondozása. Virágzó bokrok (orgona, aranyvessző) ültetése. Az óvoda udvarának tisztán tartása, őszi levélgyűjtés közösen. Munka közben dalolgatunk, verset mondunk. Óvoda és család együttműködése: Őszi terménybábok készítése együtt. Madáreleség készítése például fenyőtobozt bekenni zsírral és napraforgómagba forgatni. Barkácsolás Közösen készítünk játék kiegészítőket. Pl.: útjelző táblák, fák, házak, termény állatok. „Ha csak lehet, játszik a gyermek, mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.” (Sütő András)
164
2.7.1. A munka jellegű tevékenységek szervezése Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, a munkafogásokat a gyermeknek egyenként mutatjuk meg, gyakoroltatjuk és a munka mennyiségét fokról-fokra növeljük. Figyelembe kell venni, hogy a gyermek minél kisebb, a két tevékenység (játék-munka) annál inkább egybefolyik. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek sok türelemmel, szeretettel körülvett légkörben jusson el a kezdeti öncélú tevékenységtől a közösségi élet, a másokért végzett tevékenység megértéséig, fontosságáig. A fejlesztés csak és kizárólag a gyermekek saját örömteli, örömmel vállalt tevékenységén belül valósul meg. A munkavégzéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak (söprű, portörlőruha, öntözőkanna). A felnőtt munkája motiválja őket, utánzásra készteti a gyermeket, ezért természetesen nem munkaként, hanem játékként éli meg. A felnőtt munkája legyen példaértékű! Munkafeladattal soha ne büntessünk! Szeretnénk elérni, hogy az óvodáskor végére a naposok esztétikusan terített asztallal várják társaikat. A nap folyamán használt foglalkozási eszközöket tisztán tegyék a helyére. Ne szemeteljenek, vegyék észre, ha valaki ezt teszi. A csoportszobát rendben, tisztán tartsák és az öltözőszekrényekben a ruhaneműk a megfelelő helyen, legyenek rendben összehajtogatva. A munkavégzés pontosabbá, szervezettebbé válik a különböző észlelési formák összekapcsolódásával. A gyermek, miközben önmagát ellátja, rengeteg tapasztalatot szerez. A sajátos nevelési igényű gyermekeket is bevonjuk azokba a munka jellegű tevékenységekbe, melyeket képesek sikeresen elvégezni. Pl. csoportszoba rendjének helyreállítása, átrendezése, díszítése, udvar, kert, óvoda környékének rendezése, alakítása. Az óvodapedagógusnak biztosítania kell a -
megfelelő munkaeszközöket (célszerűség, méret) elegendő munkalehetőséget (amit csak tud, a gyermek végezze el) elegendő időt (ne kelljen sokat várni egymásra) megfelelő helyet (munkaeszközök elérhető helyen legyenek) megfelelő légkört!
A nyugodt, békés hangulatban a gyermekek önállóan tevékenykedjenek, és bármikor legyen lehetőségük egymástól vagy a felnőttől segítséget kérni. A gyermekek munkáját soha nem szabad leminősíteni! Dicsérettel ösztönözzük őket!
165
2.8 A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai tanulás a játékra épül. Alapja az óvónő és a gyermek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége. A kompetenciákon alapuló tanulás módszertani sokszínűségre ösztönöz. - személyközpontú, a gyerekek igényeit, személyiségét figyelembe vevő pedagógiai gyakorlat - a gyermekek életkorának megfelelő pedagógusszerep: támogató, viselkedési mintát nyújtó partneri viszony - integráció: különböző kultúrákban szocializálódott, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése. - A gyermek megismerési technikák: a diagnosztikus mérések mellett/helyett közös tevékenységeken, megfigyelésen alapuló vizsgálatok sora, amelynek célja a gyerek adottságainak, lehetőségeinek megfigyelése - differenciáló pedagógia egyéni fejlesztés: az azonos korú gyerekek különböző érdeklődését, képességeit, fejlettségét figyelembe vevő feladatok, követelmények és értékelés - kooperatív technikák: az együttműködésen, egyenlő részvételen és felelősségvállaláson alapuló közös munka, - komplex művészeti fejlesztés: az alkotás fejlesztő hatásának tudatos alkalmazása, beépítése a tanulási folyamatba Az óvodás gyermekek tanulási folyamata markánsan különbözik az iskolai tanulástól. Az óvodai nevelés országos alapprogramja meghatározza azokat a tevékenységformákat, amelyek segítségével a gyermekeknek az őket körülvevő világról szerzett ismereteit bővítjük, rendszerezzük. Ezeknek a tevékenységeknek a tartalma az ismeretanyag, amelyet közvetítünk. Ha a tanulás legtágabb definíciójából indulunk ki, miszerint a tanulás minden újnak az elsajátítása, az óvodás gyerek tanul a legtöbbet. A gyermek a családból kikerülve, az óvodába lépéskor kerül először közösségbe. Ez a közösség lesz a szocializáció színtere, ami nap, mint nap megújuló lehetőséget kínál a társas együttélés viselkedési formáinak, szokásainak elsajátítására. Az óvodai ismeretszerzés két speciális formája, a játékba integrált fejlesztés és a játékos tevékenységek rendszere. Játékba integrált fejlesztés Az integráció, egységesülést, beilleszkedést, beolvasztást jelent. Ez az óvodai gyakorlatban úgy értendő, hogy bizonyos fejlesztő hatások a játék folyamatába beágyazódva fejtik ki hatásukat, klasszikus értelemben vett kezdeményezést, foglalkozást nem igényelnek. Igénylik viszont a játéktevékenység megtervezését. Az óvodapedagógusnak nem az a dolga, hogy játsszék a gyermek helyett, hanem az, hogy megtervezze és megszervezze a gyermekek játékát. Az óvodapedagógus feladata a játéktevékenység személyiségformáló hatásának kiaknázása. A játékba integrált fejlesztés különösen a készségalakítás tekintetében hangsúlyos, a pszichikus funkciók fejlesztésében fejt ki pozitív hatást. A játék számtalan nevelő hatása révén segít minket nevelési céljaink megvalósításában. Például mozgásos játékok hatására fejlődnek a nagymozgások és az egyensúlyérzék. A konstrukciós játékok hatására fejlődik a finommotorika, a szem-kéz koordináció és a kreativitás. A közös játék kooperációt feltételez, a társakkal együtt kell működni, meg kell 166
tanulni a szerepek felosztását vagy éppen a játékszabályt, és alkalmazkodni kell hozzá. Világos, mások által is érthető kommunikációra van szükség, megfelelő nyelvi és udvariassági formulákat kell alkalmazni stb. Az óvodapedagógus feladata az élmények biztosításának megszervezése, valamint a játékhoz szükséges megfelelő hely, idő, nyugodt légkör, inger gazdag, játszásra inspiráló környezet kialakítása, játékszerek és játékeszközök biztosítása. Folyamatosan kísérje figyelemmel a játékba integrált fejlesztés személyiségformáló, készségfejlesztő hatásait, azt rögzítse a Fejlődésmérő lapon. Játékos tevékenységek rendszere A tanulás másik típusa az óvónő által kezdeményezett tevékenység, amin a gyermekek érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt. Kötelező tevékenység a testnevelés foglalkozás és a mindennapos testnevelés. Az óvodai komplex tevékenységek rendszere szintén tudatos tervező munkát igényel, hiszen az ismeretanyag feldolgozása a kisgyermek számára annál hatékonyabb, minél több érzékszervére hat, minél többoldalú tevékenység kapcsolódik hozzá A tanulási folyamat egyik oldala az óvodapedagógus által tervezett, szervezett, kezdeményezett, tevékenységekben feldolgozott ismeretanyag. Ha naponta más domináns tevékenységet tervezünk, akkor mindig más fejlesztőhatás, készségfejlesztés kerül előtérbe. A hetente ritmikusan visszatérő tevékenységformák rendszere biztosítja a különböző fejlesztési tartalmak harmonikus egyensúlyát (heti rend). A tanulási folyamat másik oldala az, amit a domináns tevékenység „előhív” a gyermekből: más időben vagy helyen szerzett tapasztalatok, érdeklődésének megfelelő tevékenységek, amelyek nem tervezhetőek, de feldolgozást igényelnek, a tevékenységbe integrálhatók. A tevékenységbe bekapcsolódó gyermekek érdeklődése, kérdései, ötletei, egyéni fejlettségi szintje, a pillanatnyi szituáció határozza meg, hogy a tervezetten kívül milyen fejlesztő hatások érvényesülhetnek még, milyen módon dolgozzák föl, járják körül az aznapi témát. A napi domináns tevékenység végigvonul az óvodai nap egészén. Ehhez a tevékenységhez a nap folyamán többször is vissza lehet térni, akár különböző formákban is. Az óvodapedagógus feladata, hogy a kezdeményezései során minden gyermek számára biztosítsa a tevékenységhez egyénileg szükséges időt, differenciált bánásmód alkalmazásával optimális feltételeket teremtsen az egyéni fejlesztés számára. Legcélszerűbb a kötetlen, mikro csoportos tevékenykedtetési forma, időről időre cserélődő résztvevőkkel. A sajátos nevelést igénylő gyermekek megismerési folyamatának alakítását a szakemberek által javasolt metodika szerint végezzük. Az óvodapedagógus feladatai: -
-
megteremteni mindazokat a feltételeket, amelyeken keresztül a különböző tevékenységek nevelő- és fejlesztő hatása érvényesülhet, tervszerű, tudatos felkészüléssel, változatos tevékenység kínálattal, hely, idő, megfelelő számú, minőségű és esztétikus eszközök biztosításával tegye lehetővé a gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre épülő, spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzést egyaránt, a tanulást segítő, minél több játékos és „játék feladat” felhasználása úgy, hogy a gyermek szabadon választhasson a felkínált szerepek, játék helyzetek, társak között, a gyermek cselekvő aktivitásának, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása, differenciált fejlesztés szervezeti formáinak megteremtése, 167
- biztosítani a sérülés fokának, az egyéni képességeknek a figyelembevételével, a családi nevelést és a szakemberek által végzett fejlesztést kiegészítve a sajátos nevelést igénylő gyermekek egyénre tervezett részvételét a megismerés folyamatában, módszerek folyamatos bővítése a sajátos nevelést igénylő gyermekek fejlesztése érdekében is.
3. Gyermekkép A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás az esélyteremtés az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében: - a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, - a különleges bánásmódot igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését fontos feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Ebből következően: - gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, - az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére, - elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, - biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét Nevelésünk gyermekközpontúsága - a gyermek végtelen szeretetén, különbözőségének és egyéni különbségeinek tiszteletén, - a gyermek életkorhoz igazodó szükségleteinek ismeretén és figyelembevételén, - a gyermek testi, szociális, érzelmi és értelmi fejlődésének ismeretén, valamint - a fejlődési, fejlesztési területre kiterjedő figyelmen alapszik
4. Óvodakép 2011 szeptemberében vehettük birtokba az általános iskola szomszédságában, egy DDOP pályázat keretében felépült modern, minden igényt kielégítő új óvoda épületet. A régi, elavult környezetből boldogan költöztünk át a szép, új óvodába. Két csoportszobánk tágas, világos, nagy ablakokkal, kapcsolódó terasszal, ahol jó idő esetén a mindennapos testnevelést is meg tudjuk tartani. A testnevelés foglalkozásokat végre nem a csoportszobákban kell tartani, mivel az új óvodában tornaszoba is van. Van orvosi szoba és elkülönítő, a lázas, beteg gyermekek számára. A fejlesztő pedagógus és a logopédus is külön helyiségben tud a gyerekekkel foglalkozni. Szép, új óvodánk esztétikus tárgyi környezete segíti a gyermekek és a szülők környezettudatos magatartásának kialakítását.
168
Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Királyegyházai Tagóvodája Pedagógiai Programja
„ A két legnagyobb dolog, amit a gyermekeinknek adhatunk: a gyökerek és a szárnyak „
169
I. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Királyegyházai Tagóvoda intézményi bemutatása Királyegyháza Szentlőrinctől 5 km-re terül el, 1056 fős község. Az óvoda 1971-ben épült, a falu központjában, az iskola mellett található. Az óvoda épületéhez kapcsolódik az óvodát és iskolát ellátó konyha. 2010-ben az óvoda nyílászárói, a fürdő és a teljes villamoshálózat felújításra került. 2012-ben pedig az óvoda épülete, padlása külső-belső szigetelést kapott. 2011 óta Zöld óvoda címmel rendelkezünk, és ennek szellemében neveljük gyermekeinket. Vegyes életkorú csoportjaink valódi fejlesztő hatással vannak a gyerekekre az együttműködés, a másikra való figyelés képességének kialakulásában. Fontosnak tartjuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek illetve a cigány családokból jövő kisgyermekek mihamarabb óvodában legyenek, hogy az itt folyó nevelő-gondozó munkával segíteni tudjuk a hátrányaik csökkentésén. A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása mindennapunk része.
1. Óvodai élet megszervezésének elvei -
-
-
Nevelésünk kerete a rugalmas, évszaknak megfelelő napirend, esztétikus és biztonságos környezet. Intézményünk működésének meghatározó eleme az egyén védelmét szolgáló titoktartás, valamint a nyilvánosság, amely a hatékony partnerközpontú működés záloga. Biztosítjuk a különböző családokból érkező gyermekek önazonosságának megőrzését. A gyermekek napirendjét úgy állítjuk össze, hogy a tevékenységek közül folyamatosan a legtöbb idő a játék tevékenységre jusson; a tevékenységek időben párhuzamosan is szerveződhessenek. Családias légkör kialakítása; A heterogén csoportjainkban kiemelt figyelmet fordítunk az eltérő korosztályok igényeire; a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek csoportonkénti arányára Törekszünk a várakozások, monoton cselekedtetések kiküszöbölésére; A gyermek minden tevékenységet kipróbálhasson, elvégezhessen, amire képes, ami életkori sajátosságaiból adódik, és nem veszélyezteti a maga, vagy társai biztonságát.
1.1. Személyi feltételek Óvodánkban 2 csoport működik 4 fő főiskolai végzettségű kinevezett óvódapedagógus, 2 dajka közül 1 fő dajkaképzőt végzett. Az óvodában dolgozók között összehangolt munkakapcsolat van azonos értékrenddel. Az óvodapedagógusok szakmailag képzettek, a minőség irányában elkötelezettek. 1.2. Tárgyi feltételek A gyermekek óvodai életéhez, a tevékenységekhez kényelmes, biztonságos, rendezett környezetet nyújt. Az óvoda gázfűtésű, szennyvíz hálózatra van kapcsolva. Az udvar füves területén fából, készült ügyességfejlesztő játékszerek vannak. Az óvoda udvara számtalan lehetőséget kínál a kísérletezésre, tanulmányozásra, illetve növények ápolására, pókok, békák,
170
giliszták védelmére. Kis veteményeskertünket, virágoskertünket, fűszerkertünket közösen műveljük, terméseinek együtt örülünk. Csoportszobákban a világítás korszerű, takarékos jó minőségű bútorok, polcok segítik a játszóhelyek igény szerinti változtatását. Korszerű mosdók, WC – fülkék állnak rendelkezésre. Az étkezéshez igényes edényeket használunk. A terítékhez mindenkor hozzátartoznak a textil abroszok, szalvéta. Az óvodai eszközjegyzékben előírt berendezések, tárgyak, felszerelések nevelőmunkánkhoz rendelkezésünkre állnak. Pályázatok segítségével folyamatosan fejlesztjük tárgyi feltételeinket, bővítjük eszköztárunkat.
1.3. Heti rend A heti rendben a szervezett tevékenység a testnevelés. A többi tevékenységforma megválasztásának napját a gyermek szükséglete és igénye dönti el, az óvónők, és az aktualitások szabályozzák, hogy milyen tevékenységek szerveződnek. A két csoport zavartalan működése érdekében az éves terv elkészítése előtt egyeztetés történik. Célja:
A tevékenységekhez, játékhoz, elegendő idő és hely biztosítása Rendszeresség biztosítása Képesség fejlesztésben a folyamatosság és a tervszerűség biztosítása Komplex nevelőmunka megvalósítása
Feladataink: -
Élmények, tapasztalatok, tevékenységek meghatározó szerepe a készségek, képességek fejlesztésében, A műveltségtartalmak komplex kezelése, integrálása Tervszerűség és spontaneitás összehangolása Játékos tanulás széles lehetőségének biztosítása Egyéni eltéréshez igazodó fejlesztés.
1.4. A napirend Napirendet a stabilitás az érzelmi biztonságot teremtő rendszeresség és rugalmasság jellemzi. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. Az óvodai napirend rugalmassága mellett a gyermekek fejlesztésének aktív időszaka a délelőtti tevékenység alatt valósul meg.
171
7 órától
Játék folyamatosan közben
8 órától
Folyamatos reggeli Testápolási teendők
9 órától
Játékba integrált egyéni és mikro csoport. tevékenységek: Részképességek fejlesztése egyéni formában. Fejlesztési tartalmak, tevékenységi formák, változatos tevékenységek. Egyéni fejlesztések, mindennapi mozgás, lábtorna Játék az udvaron Mikro csoportos tapasztalatszerzés. Énekes játékok az udvaron, szabad mozgásos tevékenységek, játékok
12:00
Ebéd
órától Pihenés, mese 14:30
Vidéki gyermekek buszhoz kisérése.
órától
14:50
Folyamatos felkelés, játék
órától 15 órától
Folyamatosan uzsonna Játék Játékos egyéni fejlesztések
16:
Készülődés haza. Vidéki gyermekek buszhoz
30órától-
kisérése.
16: 45-ig
1.5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai Óvodánkban a nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján történhet, és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében óvodapedagógus végzi a nevelőmunkát. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének, valamint a közoktatási törvényben meghatározott létszámhatárok figyelembe vételével. 172
Csoportszervezés Helyi adottságaink figyelembe vételével heterogén életkorú csoportokkal működünk. Ez a csoportszervezés az óvodapedagógusoktól nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. Vegyes életkorú csoportjainkban, könnyebb a kicsik beilleszkedése, mert életszerűbbek, családiasabbak, megteremtődnek az utánzás, a modellkövetés feltételei a gyerek-gyerek viszonyban is. Fokozódik az egymás iránti empátiás készségük, s a gyermekeket érő hatások ismétlődnek. A heterogén életkorú csoportokban nehezebb több korosztályra tervezni. Tudatosabb munkát jelent, egy feladat több szintre való bontásával differenciáló fejlesztés minden gyermeknek megadja a lehetőséget arra, hogy önmaga bemért lehetőségei alapján választhasson. A gyermekek egy-egy területen észlelt eltéréseinek, fejlődésbeli különbségeinek átgondolásával, minden folyamatban, helyzetben, tevékenységben több szinten biztosítjuk a differenciálást: a gyermeknek választási, döntési lehetőségeit. Az eltérő fejlettségű gyermekeknek minden helyzetben joguk van más ütemben előre haladniuk. Tevékenységi formák szervezési jellemzői Az óvodai tevékenységek megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat – vallási, nemzeti, etnikai –figyelembe vesszük a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk. Programunk megvalósítása során az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük kiindulópontnak. A játékban megvalósíthatók a különböző fejlesztési feladatok, melyekhez az óvodapedagógusnak megfelelő időt, helyet és eszközt kell biztosítania, valamint olyan légkört, ahol a gyermek felszabadultan tevékenykedhet és választhat a lehetőségek közül. Az óvodás gyermek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma, amely biztosítja számára a szabad játékot, a tevékenység szabad megválasztását. A gyermek kötetlenségként éli meg, az óvodapedagógus azonban tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Ez a tevékenységi forma megkívánja az óvodapedagógustól, hogy pedagógiai ismereteit folyamatosan bővítse, ismerje a gyermekek egyéni szükségletét, aktuális fejlettségi szintjét, érzelmi állapotát, és ehhez igazítva differenciáltan előre tudjon tervezni. A tevékenységek közül a mozgásfejlesztést célzó testnevelést szervezzük kötött formában.
Tevékenységek tartalma: -
játék verselés, mesélés ének, zene, énekes játék, gyermektánc rajzolás, festés, mintázás, kézi munka mozgás külső világ tevékeny megismerése munka jellegű tevékenységek
-
a tevékenységben megvalósuló tanulás 173
1.6. A fejlődés nyomon követése A gyermek és körülményeinek megismerése már a beiratkozással megkezdődik, majd folytatódik az óvodába kerülés előtti időszak feltárásával, anamnézis felvételével. A gyermek fejlődését a fejlettségmérő lapon rögzítjük, és követjük az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Megfigyeléseinket folyamatosan rögzítjük, az elért fejlettségi szintet dátummal regisztráljuk. Ezeket az információkat tartalmazó dokumentumokat tároljuk. Amennyiben a gyermek valamely szakszolgálat által készített szakvéleménnyel is rendelkezik, úgy ezt a dokumentumot is a gyermek személyi anyagába tesszük.
1.7 Befogadás- Beszoktatás A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Az óvodapedagógus a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván meg a 2 és fél-3 éves gyermek különösen a vidéki gyermekek beszoktatása. Befogadásunknak két formájából választhat a szülő: Folyamatos, fokozatos, a szülő gyermekével aktív lehet az óvodai tevékenységekben. Figyelembe vesszük a szülő elképzelését a befogadás üteméről, időtartalmáról. Nagy jelentősége van a két óvónő és a dajka folyamatos jelenlétének az ismerkedési szakasz kritikus időszakában. A gyermekeknek a szülői együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermek napirendjét, szokásait. A biztonságos beszoktatás során viselkedési rendet tanul a gyermek, ami segíti a társas beilleszkedését. A beiratkozáskor és a tanév előtti családlátogatásokon foglalkozunk pedagógiai programunk bemutatásával, azon belül kiemelten a beilleszkedési szakasz kérdéskörével. Anamnézis készül a beiratkozáskor. A szülők szívesen beszélnek a gyermekükről, a szülésről, fejlődési szakaszokról, problémáikról, az otthoni szokásokról, a gyermek addigi életéről, fejlődéséről. A házirendről tájékoztatást kap a szülő. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető óvodai légkör szükséges. Az óvodapedagógus a különféle cselekvésekben is biztosítsa a nyugalmat, az ingerek ne okozzanak a gyermekekben zaklatottságot.
1.8. Az óvoda kapcsolat rendszere Közvetlen (külső) partnereink: -
Szülők, család Iskola Fenntartó (alá- fölérendeltségi kapcsolat)
Szülők, család: Alapelvek: -
A nevelésben az óvoda elismeri a család elsődlegességét, tiszteljük a szülőt, elfogadjuk még akkor is, ha a gyermeknevelésben súlyos hiányosságokat tapasztalunk. A szülőkkel való kapcsolatunkban az őszinte odafordulást, az empátiát és a segítő szándékot éreztetjük addig a pontig, amíg a szülő képes elfogadni. Elismerjük és elfogadjuk a család szokás és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásoljuk az életmód jó szokásainak alakításában. 174
Tiszteletben tartjuk a családok vallásos érzelmeit, politikai álláspontját. Mindaddig a család magánügyének tekintjük a családban történteket, amíg azt nem tapasztaljuk, hogy azok a gyermek fejlődését, testi és lelki épségét hátráltatják, veszélyeztetik. A gyermekek testi bántalmazásának, lelki sanyargatásának legkisebb gyanúja esetén is azonnal fellépünk. A gyermeki személyiség feltétel nélküli tisztelete és védelme.
-
-
Cél: Az óvodai és a családi nevelés egységének megteremtése, a nevelőpartneri viszony kialakítása és működtetése; - Olyan nevelői hatások érjék a gyermekeket, amelyek egymást erősítve segítik a gyermekek fejlődését. -
Feladat: -
-
A kapcsolattartás eddigi formáit minden nevelési év elején ismertetjük a szülőkkel; Új kapcsolattartási formák kidolgozása a szülők bevonásával, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel Előírásoknak megfelelően az óvodapedagógusnak a gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon kell követni a fejlesztésről és a fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni köteles Szülői szervezet létrehozásának és működésének támogatása Királyegyháza honlapján, rendszeren tájékoztatás Fejlődés-lélektani, pedagógiai előadások szervezése Éves együttműködési, programközös elkészítése.
Kapcsolattartás módjai, formái: -
családlátogatás (igény szerint), nyílt-napok, családi műhelyek, kirándulások, rendezvény szülői munkaközösségi fórumok napi kapcsolattartás ünnepek beszoktatás szülői értekezletek a partneri igény és elégedettségmérés eredményeiről rendszeres tájékoztatás
A napi kapcsolattartás a helybeli gyermekeknél megoldott, a vidéki gyermekek szüleivel telefonon, Sumonyban kihelyezett szülői értekezleten, kis füzetbe írott üzenetek által, rendezvényeken tartjuk a kapcsolatot. A családokkal történő találkozások során kezdettől figyelünk a veszélyeztetett, halmozottan hátrányos, hátrányos helyzetű családok megnyerésére.
175
Módszereink a szülők elvárásainak és elégedettségének megismerésére: -
kérdőívek, a helyi és kihelyezett programokon való részvétel, egyéni beszélgetések, szülői értekezletek, Szülői Szervezet értekezletei.
Családlátogatás Cél: A család nevelési stílusának, a gyermek életkörülményeinek megismerése, bizalomépítés. A befogadás előtt végezzük a családlátogatást a nyár folyamán. Utólagos feljegyzés készül a tapasztalatokról, és általában évente egyszer, vagy szükség szerint történik mindkét óvónő részvételével, különös tekintettel a vidéki gyermekekre. Közös családlátogatást teszünk a leendő első osztályos tanítóval a nagycsoportos gyerekek családjánál. A gyermekvédelmi megbízott az óvodavezető, probléma esetén megteszi a szükséges intézkedéseket és bevonja az óvodai nevelést, segítő intézményeket Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Szolgálat és a fenntartót. Szülői értekezletek: Pedagógiai Program megismertetése, az óvodai élettel kapcsolatos információk megbeszélése. Évenként 3 alkalommal hívjuk össze a szülőket, témáik aktuálisan kapcsolódnak az óvoda életéhez, a gyermekcsoport tevékenységeinek bemutatása. A vidéki szülők beutazása problémát okoz ezért évente szükség szerint kihelyezett szülői értekezletet tartunk. Évvégén a szülői elégedettséget kérdőívvel mérjük. Munkadélutánok Ünnepek előtt valósulnak meg a szülői igényekhez igazodva helyben és a társ településeken Ünnepek, hagyományápolás A dokumentumokban egységet alkotva egymásnak megfelelően megtalálhatók az óvodában megtartandó ünnepek, hagyományápolási programok. A nyílt rendezvények: Az évszakonkénti játszóházas napok,/ őszi nap, farsang-kiszebáb égetéssel, tavaszinap-húsvét/ Mikulás, Ovi karácsony, Farsang, Anyák napja, Évzáró, Idősek napja, Falunap, Gyereknap, Évszakonként egy „zöld jeles nap” megszervezése. A szülőik szívesen kapcsolódnak be az ünnepi események szervezésébe. Óvodai megemlékezések, alkalmak: név- és születésnapok, okt. 23, márc.15-e, június 4.-e megünnepelése. 176
A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének tovább fejlesztett lehetőségei: -
-
Idősek napja, falunap az intézmény területén zajlik, amelyen mi is részt veszünk kiállítással, műsorral, játékos mozgásos vetélkedők szervezésével tevőlegesen is. A Királyegyháza Felvirágoztatásáért Alapítvány támogatásával, bábszínházba, színházba jutunk el, kirándulásokat szervezünk a körülöttünk levő élővilág felfedezésére a szülők önkéntes segítségével. Az évszakokhoz kapcsolódóan szülői támogatással zöldség - és gyümölcssalátákat, asztali díszeket készítettünk a gyerekekkel.
Iskolával való együttműködés -
A kölcsönös érdeklődésre alapozva reális együttműködés kialakítása, illetve folytatása. Kapcsolatban állunk az alsós szakmai munkaközösséggel. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt, a gyermekek érdekében szükséges a folyamatos, eredményes együttműködés. Törekszünk egymás nevelési alapelveinek kölcsönös megismerésére.
Az Integrációs Pedagógiai Rendszer kiépítése szempontjából feladatunk, az óvoda-iskola átmenet segítése ezért született a Napraforgó program. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése A Napraforgó program a néphagyományokra építve havi rendszerességgel találkozási lehetőségeket ajánl, a nagycsoportos óvodások, és az 1 osztályos gyermekeknek. Ezen kívül műsorokon, projektnapokon, bábelőadásokon, könyvtárban találkozunk, az első osztályos gyermekek felügyelettel udvarunkon játszhatnak, játszóházas napjainkat megtekinthetik és tevékenykedhetnek.(A melléklet tartalmazza az egyes tevékenységeket - Napraforgó program). A leendő első osztályos tanító hetente 1 órában folyamatosan figyelemmel kíséri a nagycsoportos gyerekeket. Az elmúlt években az iskolába menő gyerekek meglátogatták az 1. osztályosok bemutató óráját. Kapcsolattartás formái: -
-
A leendő első osztályos tanítónő tavasztól rendszeresen látogatja az óvodai tevékenységeket, többféle tevékenységben megfigyeli a gyerekeket. Közös családlátogatást tesznek a tanító és a nagycsoportosokat nevelő-fejlesztő óvónő. Az óvoda által elkészített képesség méréseket, és a fejlesztési anyagot a szülő hozzájárulásával átadjuk a tanítónak. A DIFER fejlődést vizsgáló feladatok is részét képezik, amelyre a tanító munkája során építhet, ill. folytat. Novembertől ezek az alkalmak a Napraforgó programban megjelölt tevékenységekre korlátozódnak. Rendszeres az eset megbeszélés a gyermekekről, iskolai előmenetelükről Projekt napok Az elsős tanítónő, és a leendő elsős tanítónő kérdőívvel értékeli a gyermekek neveltségét évvégén, tapasztalataikat. 177
Fenntartó: Helyi önkormányzat, társtelepülések, Szentlőrinci Kistérség - értekezletek - utasítások - megbeszélések - konzultációk - ünnepek folyamatosan - rendszeresen- feladat esetén
Az óvoda egyéb kapcsolatai Közvetett partnerek: -
Egyébkapcsolatok Helyzet című helyi lap szerkesztősége, Felvirágoztatásáért Közalapítvány, Polgárőrség, Magyar Madártani Egyesület,La Farge cementgyár, Szakmai Szolgáltatók Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Szakszolgálat Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat Egészségügyi Intézmények Cigány Kisebbségi Önkormányzatok
Cél: Pedagógiai Programunk céljainak megvalósításához a közvetett partnerek támogatásának megnyerése. Feladat: A partnerek számontartása a partnerlistán, kapcsolattartó személyek megjelölése, felkérése; - Folyamatos kapcsolattartás; - A szociálisan hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek segítése érdekében az egyenlő hozzáférés biztosítása -
Az együttműködés formái: -
értekezletek; levelezés kölcsönös látogatás és tájékozódás. megállapodási szerződések alapján rendezvények munkadélután
178
2. Az óvodai élet tevékenységformái 2.1. Játék A játék kiemelt jelentőségű a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Cél: Örömmel és bátran válogassanak játékeszközök és tevékenységek között; A tévedés szabadságának lehetősége, a megismerés iránti érdeklődés felkeltése, Véleménynyilvánítási képességek kibontakoztatása, önmegvalósítás, Váljanak képessé játéktevékenységük kezdeményezésére, megszervezésére; Szívesen játszanak társaikkal, legyenek képesek a szerepek elosztására és a szabályok felállítására; - Tartsák tiszteletben társaik magányos játékra való igényét. -
Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban -
Biztosítson megfelelő feltételeket a változatos, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a (idő, hely, eszközök, ötletek, élmények) Nyugodt légkör biztosítása az elmélyült játék feltételeinek megteremtéséhez Ötleteket, lehetőségek, helyzeteket teremtése A játékhoz szükséges eszközöket folyamatosan biztosítása A tevékenységek, megszervezésében a gyermekek tapasztalatai, élményvilága az alap, vagy élményszerzési lehetőségek szervezése Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együtt játszunk a gyermekekkel Értelmi képességet is fejlesztünk (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) A gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését kielégítjük Szituációk teremtése ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit A gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladat tudatát fejlesztjük Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtunk segítséget a gyermekeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerhetik A gyermeki játék önállóságát tiszteletben tartása
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére -
szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot választ bekapcsolódik a közös játékokba gyakoriak az önálló kezdeményező megnyilvánulásai pozitív érzelmei alakulnak ki társai iránt magatartására a kezdeményező-, alkalmazkodó-, együttműködő készség a jellemző aktívan vesz részt, az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban képes szabályjátékok megtanulására betartja és követi a megismert szabályokat 179
-
létrehoz egyszerű modelleket, maketteket vannak egyéni ötletei, javaslatai, azokat képes megvalósítani az adott tevékenységnek megfelelőanyagot és eszközt választ elfogadja társai javaslatait, ötleteit, kompromisszumra képes képes a csoportban való közös játékra
Feltételek -
nyugodt légkör sokféle lehetőséget biztosító csoportszoba, játszóudvar /átalakítható terek, kuckók/, mobilizálható berendezés elegendő játékidő szabad játék folyamatosságának megteremtése sokféle eszköz és játékeszköz, anyagok és kiegészítő kellékek az óvónő irányító, segítő, ötletadó szerepe mindig a játszó igényeihez igazodjon, az irányítás nem válhat állandó fegyelmezéssé, a gyerekek zaklatásává. (játszótárs, mintaadó modell)
Funkcionális eszközök -
babakonyhai felszerelések: edények, kötények, kosarak, táskák, stb. babaszobai felszerelések: babák, babakocsik, ágyak, bölcsők, babaruhák, szoknyák, kendők, sapkák, kalapok, stb. orvosi felszerelés, építőkocka, autók, mesekönyvek, társasjátékok, konstrukciós játékok, kirakók, bábok, labdák, homokozó játékok, teniszütők-labdák, ugrókötelek, mászókák, csúszda
2.2. Mesélés, verselés Mesélni minden nap szükséges az óvodában a nap bármely szakában. A mese - vers kezdeményezések anyaga változatos gerincét a magyar népmesekincs, mellette a cigány mesék megismertetése adja. Lehetőség van gyermekek önálló szöveg és mesemondásához a bábozás és a dramatizáláshoz. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja a gyermekvers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében - Beszélgetésre, mesélésre verselésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása. (beszélgető kör) - A beszédöröm biztosítása, gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása - Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. - A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése, beszédszínvonal emelése - Könyvtár- és színházlátogatás szervezése. - Változatos irodalmi élmény közvetítése. Elsősorban magyar népi-,ill műalkotások mai kortárs művek használata. - Könyvek megbecsülésének használatának kialakítása, könyvek elérhetővé tétele 180
Cél: Az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd készségének folyamatos alakítása Olyan magyar nyelvi eszmény megközelítése, mely épen őrzi nyelvünk hagyományos tulajdonságait, a tömörséget, képszerűséget, a világosságot, az árnyaltságot. - A gyermekek beszédkészségének fejlesztése, szókincsének bővítése, kifejezésmódjának gazdagítása, beszédszintjük emelése. - Könyv iránti vonzódás kibontakoztatása, és a könyvvel helyes bánásmód elsajátítása - Magyar és cigány népszokások és a hozzájuk kapcsolódó népi irodalmi kincs megismertetése a négy nagy ünnepkörhöz kapcsolódva. A multikulturális tartalmak megvalósulásával színesítjük az óvodai nevelést, amelyre később az iskolában építenek. -
Fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére -
-
-
Szívesen mond spontán mondókákat, verseket, meséket, hozzájuk tartozó játékok szövegeit és ismeri az azokhoz kapcsolódó mozgást. Szívesen talál ki meséket, történeteket, és átalakítja azokat. Szabadon kifejezi önmagát. Aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét, szívesen beszél a felnőttekkel és társaival, a nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzve a szavakat és kifejezéseket. Megérti és logikailag követi az óvónő és a társak kéréseit, kérdéseit, instrukcióit, elbeszéléseit. Megfelelően alkalmazza a hanglejtést, hangerőt, sebességet, és hangsúlyozást, mimikát, gesztust. Tisztán ejt minden beszédhangot. Óvja a könyv állagát Részt vesz dramatikus mimetikus játékokban, közös műsorkészítésekben /magyar népszokások felelevenítésében, eljátszásában/ Szívesen, örömmel hallgat mesét, van igénye irodalmi művek hallgatására Figyelmesen tudja végighallgatni felnőtteket, társait Képes korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére, ismeri a színházi viselkedés szabályait Ismerjen cigány meséket, mondókákat, verseket.
Tartalom: -
Vers és mesemondások Irodalmi művek hallgatása népi, klasszikus, és kortárs Mondókák (népi mondókák, kiszámolók, mintázók, labdázók, párválasztók, felelgetők, lovagoltatók, csiklandozók, altatók, ébresztgetők) Mesék (állat, tündér, tréfásmesék, népmesék, műmesék: klasszikus, kortárs, folytatásos mesék, verses mesék) Versek (népköltészeti alkotások, klasszikus és kortárs mai gyermekversek) irodalmi értéknek megfelelő válogatása Irodalmi művek mimetizálása (tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással, testtartással, érzelmek kifejezése mimikával, tekintettel, gesztikulációval) Irodalmi művek eljátszása (dramatizálás, bábozás különösen fontos a dadogóknál) Könyvek, folyóiratok nézegetése - helyük a könyvespolcon, a könyvtárban Színházi élmények nyújtása, gyermekelőadások, bábszínházi előadások megtekintése 181
Funkcionális eszközök - mesekönyvek, lapozgatók - bábok, paraván - mesepárnák - mécses - kellékek a mesedramatizáláshoz (kalapok, szoknyák, stb.) - szemléltető képek, rajzok, a csoportszoba berendezési tárgyai, Difer hívókép és szókártya gyűjtemény, fejmaszkok 2.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc A tevékenység megszervezése A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások. Nem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése. A mozgás a ritmus a zene egységének megtapasztaltatása. Az énekes népi játékok, a klasszikus és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában. ( Veronika zeneprojekt) Zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük, hogy cigány etnikai kisebbségi nevelést folytatunk, a cigány dalkincs és ritmusvilág egyenrangú anyagként szerepel az összeállításoknál. Cél: A közös éneklés, játék örömének megéreztetése, a zenélés örömének átélése. A gyermekek zenei anyanyelvének, szülőföld értékeinek átörökítése A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása. A gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal. - A népi,- a hagyományok, - a műzenei, - és más népek dalainak, zenéinek megismertetése zenehallgatások alkalmával - Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés. - Ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv fejlesztése. -
Feladat -
A zenei fejlődéshez a gátlások feloldása. A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az képességszintjének etnikai programunknak megfelelő válogatása. A 3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. Használjunk megfelelő zenei kifejezést A megfelelő légkör biztosítása Formáljuk a gyermek hallását, ritmusérzékét, mozgás fejlesztését A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása
adott
csoport
182
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére -
-
Élvezettel hallgat zenét. Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni. Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni Tud társaival térformákat alakítani. A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi. Tud élvezettel irányítás nélkül néhány dalos játékot. Felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni. Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni. Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni. Különböztesse meg és reprodukálja a magas-mély, gyors- lassú fogalom-párokat dallamban, ritmusban. Énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörökhöz kapcsolódva. Ismerjen fel dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot /többféle zenei és zörejhangot/, hangszereket /ritmus-hangszereket és a furulya hangját/. Próbálkozzon dallamrögtönzésekkel-önmegvalósítás. Találjon ki dallamhoz mozgást, játékot.
Tartalom -
Magyar népi énekes-mozgásos játékok, más népek dalai, játékai: egy- és kétszemélyes játékok, altatók, hintáztatók, simogatók, hajladozók, höcögtetők, lovagolók, tapsoltatók, sétáltatók, táncoltatók, labdázók stb. körjátékok és dalaik.
-
-
Magyar és cigány népszokások, a hagyomány dalai, játékai - más népek dalai, táncos játékok (lakodalmas, alakoskodók, vonulások, táncok, átalakuló játékok, kapcsolódós játékok) Népszokások zenei anyagai: a négy nagy ünnepkörhöz kapcsolódva Gyermekeknek írt műsordalok Hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások (vokális és hangszeres zene), műdalok, alkalmi dalok (ünnepek dalai) Rögtönzött hangszerek készítése.
Funkcionális eszközök - Hangszerek, gyermekek ritmusjátszó hangszerei - Kellékek az énekes körjátékokhoz / kendő, kalapok, kosár, szoknyák, kötények, keszkenők, paraszt gatyák, mellények, virágok, koronák - CD lemezek, cd lejátszó - Szimbólum-képek - Veronika zeneprojekthez szükséges tárgyak 183
2.4 Rajzolás, mintázás,festés, kézimunka Állandó helyet biztosítunk az ábrázolás eszközeinek, amelyeket a gyermekek a nap folyamán bármikor balesetmentesen használhatnak, kiegészítő eszközök készítésére barkácsolásra ösztönzünk, de támogatjuk a játékból kihúzódó gyermekek ábrázolótevékenységét is. Kötetlen tevékenységekben, mikro csoportos forma keretében ajánlunk a gyermekeknek ábrázoló feladatokat. A nevelési területek komplexitására törekszünk. Folyamatosan szóban kiemeljük az eszközök tulajdonságait, plaszticitását, s ezzel a szókincsüket, verbális kifejezőképességeiket formáljuk. Minden kezdeményezést dicsérünk a gyermekek előtt, egyénileg az őszinte javító szándékú kritika segítségével fejlesztjük a gyermeket, az elakadókat buzdítjuk. A gyermekek alkotásait megjelöljük, ellátjuk dátummal is. Az elkészült műveket kiállítjuk, a szülők részére összegyűjtjük. Alkalmat adunk a társak alkotásának megnézésére, a produktumok egymás közötti megbeszélésére. Cél -
A gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A vizuális percepció fejlesztése. Egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességeinek fejlesztés (különböző anyagok és technikák megismertetése). Az alkotás örömének megtapasztaltatása. Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása A gyermeki szabadság tiszteletben tartása, szabad próba-szerencse érvényesülése. A multikulturális tartalmak megvalósulásával színesítjük az óvodai nevelést, amelyre később az iskolában építenek. Teret és lehetőséget biztosítunk a cigány színvilág megjelenítésére, a díszítő motívumok alkalmazására.
Feladat -
Spontán ábrázolás támogatása, kötetlen kezdeményezések szervezése; Megfigyelési, tapasztalatszerzési, tanulási lehetőségek, élmények biztosítása; Feltételek folyamatos biztosítása: / hely, idő, eszközök, élmény/ Esztétikus környezet biztosítása; a cigány kultúra tárgyi eszközei is helyet kapnak a környezet díszítésében.(textíliák, kosarak, fafaragások, stb.) Technikák elsajátítása, eszközhasználat gyakorlása Anyagok tulajdonságainak megtapasztalása Kézművesek meghívása, munkájuk bemutatása. Műalkotások életkori szinten történő elemzése. „Miért szép?”
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Örömmel, saját kezdeményezésre ábrázol; - Képalkotásban kifejezi élményeit; - Képes a téralakításra- térbeli viszonyokat felismeri; - Változatos technikákat ismer, és alkalmaz; Megfelelően használja az eszközöket, rendelkezik helyes ceruzafogással, tisztán tartja az eszközöket. - Képes közös ábrázoló tevékenységre; - Felismerhető részjegyekkel ábrázol embert; Emberábrázolásában meg jelenjennek a részformák, esetleg egyszerű mozgások. 184
-
Változatosan használja a színeket, amelyeket meg is nevez; Létrehoz kiegészítő játékeszközöket; Díszítőmunkát végez; Szívesen nézeget népi és műalkotásokat. Részt vesz a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat.
Funkcionális eszközök - Színes ceruzák - Festékek, ecsetek, ecsettál, ecsetrongy, - Gyurma, gyurmatábla, lisztgyurma, - Kartonpapír, színes papír, krepp papír, színes újságok, csomagoló papír, rajzlap - Ragasztók, ollók - Zsírkréta, filctollak, hurkapálca - Fonalak, textildarabok, csuhé, préselt falevelek, rafia, termések 2.5 Mozgás A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára. A mindennapi mozgás napirendünk része. Célja: - Sokféle mozgáslehetőséggel kompenzálni a mozgásszegény életmódot - Az egészséges életmód, egészséges életvitel alakítására nevelés - A természetes, harmonikus mozgás fejlesztése játékos formában, - A szabad örömteli mozgáskedvük megőrzése a szabad önkifejezés - Pozitív személyiségtulajdonságok erősítése - Testi képességek alakítása: erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás - Légző,- keringési,- csont és izomrendszer teljesítőképességének növelése - Tér,- és időbeli tájékozódó képesség fejlesztése - Szem,- kéz,- láb koordinációjának fejlesztése, egyensúlyérzet fejlesztése - Testrészek, testséma megismerése - Személyiségtulajdonságok fejlesztése: bátorság, fegyelmezettség, kitartás, egymás segítése Feladataink - Tervszerű szervezett testnevelés-mozgásos tevékenységek heti rendszerességgel - Minden nap lehetőséget kell adni, minél hosszabb időn keresztül a szabad levegőn való mozgásra - A csoportszobában legyenek mozgásra késztető eszközök, ezeket a gyermek érdeklődésének, fejlesztésének megfelelően cserélni szükséges - Önálló és irányított tapasztalatszerzés. A szabad mozgás biztosításával lehetőséget adunk az irányított mozgástevékenység során megismert mozgásformák többszöri ismétlésére, gyakorlására 185
- Preventív láb és testtartásjavító torna - Derűs légkör biztosítása Tartalma: 3-4 évesek: - Természetes és nagymozgások fejlesztése - Különböző járások, futások, csúszások, mászások - Talajon, szereken, tárgy alatt - A legtermészetesebb módon ismerkedjenek testrészeikkel és azok funkcióival - Egyensúlyérzék fejlesztése 4-5 évesek: - A tér mozgásos megismerése, olyan gyakorlatokkal, melyeket különböző irányokban végeznek, különböző formákat mozognak be - Az egyensúlyérzék fejlesztése - Szem,- kéz-, láb koordinációt elősegítő gyakorlatok - Kiemelt feladat az oldalság gyakorlása (csukló megjelölése, kezességtől független, mindig ugyanazon az oldalon történik. - Testséma alakítása, fontos az egészalakos tükör használata (5)-6-7 évesek: - Az észlelés fejlesztése a legcélzottabbak: az alaklátás, formaállandóság - Finom motorikus mozgás fejlesztése a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal - Ellenoldalságban keresztezett mozgások fejlesztése. A fejlesztés várható eredménye az óvodás kor végére: - Örömmel felszabadultan mozogjon önmegvalósítás-önkifejezés -
Mozgása koordináltabb, pontosabb, ügyesebb, megfelelő ritmusú
-
Cselekvőképessége gyors, mozgásában kitartó
-
Kialakul térbeli tájékozódó képessége
-
Tudja mozgását kontrollálni, tudatosan irányítani
-
Ismerje a speciális kifejezéseket, tudjon a hallottak szerint cselekedni
-
Képes az egyéni és csoportos sor,- és váltóversenyek szabályainak pontos betartására
-
Kialakul a kéz dominanciája
-
Képes mozgását fékezni
186
Tartalom: Játékok: -
-
-
-
Szerep,- utánzó, - futójátékok Szabályjátékok Küzdőjátékok /húzás, tolás, emelés/ Prevenciós gyakorlatok szerekkel Rendgyakorlatok: egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok meghatározott irányokba Gimnasztika - szabadgyakorlatok: ritmuskeresztezett mozgások kialakítása mozgáskoordináció kialakulása érdekében Koncentrációs mozgásgyakorlatok: kézi-szergyakorlatok /bot, babzsák, szalag, karika, labda/ Járások, futások: természetes járás irányváltásokkal, speciális járások, állatjárások utánzása, ritmusra járások, futás egyenes vonalban és irányváltásokkal, lassítás, gyorsítás, akadályok leküzdése, versenyfutás Szökdelések, ugrások: helyben és haladva a /páros lábon, váltott lábbal/, akadályokon át /le, fel, át/ Dobások, labdás gyakorlatok: labdafogások, labdaészlelés, labdagurítások, labdavezetések, labda fel, - és ledobások /alsó és felsődobások/, labdahajítások Támasz, - függés, - és egyensúly gyakorlatok: talajon /csúszás, mászás, kúszás, egyensúlyozás/, padon, zsámolyon, bordásfalon - vízszintes és függőleges irányban gurulások, egyensúlyozás emelt szeren /pad/ Foglalkozások a szabadban: terepviszonyok kihasználása, téli játékok /hógolyózás, szánkózás, / téli játékok /hógolyózás, szánkózás, / atlétikai vonatkozású gyakorlatok Az eltérő szükségletű gyerekek mozgásigényének folyamatos kielégítése a csoportszobában: szabadon és önként választható tevékenység
Funkcionális eszközök - Különböző méretű labdák / maroklabda, léglabda, füles labda, futball labda / - Karikák, babzsákok, tornabot - Zsámoly, ugrószekrény - Német tornaszer /Gerschwald/ - Tornaszőnyegek, tornapadok - Körkötél, vastag kötél a kötélhúzáshoz - testhenger Body roll, gát készlet, lépegető henger, udvari mászó rendszer 2.6 A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység célja A gyermeket körülvevő világ, a szülőföld, az itt élő emberek, a helyi hagyományok és néphagyományok, a családi és a tárgyi kultúra értékeinek felfedezése ezek védelme. Megismerés sokoldalú biztosítása, amely elősegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését. A terepi tapasztaltatása, felfedezés, élménypedagógia, pedagógiai projektek alkalmazása, kooperatív tanulás, erdei óvoda stb. Az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozására, a közösségi egészséges magatartásra, viselkedésre, életvitelre.
187
A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben, alkalmazza. Az óvodapedagógus feladatai - az óvoda közvetlen környezetének megismertetése, majd a tágabb környezet megismerése - intézmények, középületek meglátogatása a gyerekekkel - az évszakok megismertetése, az időjárás változásainak megfigyelése - környezetvédelemre nevelés - a gyermekek elsajátítják a helyes és biztonságos közúti közlekedés szabályait, ismerik a különböző járműveket. Évente legalább két alkalommal a falu környékén egy alkalommal távolabbra, buszos kirándulás szervezése. - eszközök, lehetőségek biztosítása a természetben való folyamatos tevékenységhez - az óvoda környezetében fellelhető állat és növényvilág felfedezése és megismerése - gyűjtőmunkák szervezése a gyermekek között - a komplex matematikai foglalkozásokon vagy kötetlen kezdeményezéseken a gyermek ötleteinek, igényeinek, aktuális élményeinek figyelembe vétele, beépítése - a matematikai képességek játékos fejlesztése - a gyermek viselkedéskultúrájának alakításával segítsük elő, hogy problémáikat önállóan megoldani tudó, jó kommunikáló és kooperáló gyermekké váljon, az öko kultúrára jellemzők is tükröződjenek magatartásukban Cél: - A természeti,- emberi,- és tárgyi környezetéből olyan tapasztalatok, ismeretek szerzése, amely segít a koruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, környezetvédelmi magatartásuk alakításában - Környező valóság iránti érdeklődésük, kíváncsiságuk, megismerési vágyuk felkeltése. Más népek kultúrájának, életmódjának, hagyományainak, ételeinek megismertetéseaz előítéletek kezelésében, a különbözőség elfogadása a multikulturális tartalmak megvalósulása. - Kulturált élet szokásainak alakítása - A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. - Környezetvédelem: Fák védelme, faápolás, faültetés, madárvédelem, hulladék kezelése és felhasználása. Egészséges táplálkozás, energiatakarékosság, az épített és a természeti környezet védelme - A környezet jelenségeinek, tárgyai tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak megismerése, rendszerezése. - Matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése - Matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása A szerzett tapasztalatok szempontok alapján történő rendezése, összefüggések megláttatása. Ítélőképességük fejlesztése
188
A fejlesztés várható eredménye az óvodás kor végére: - Tudja személyi adatait, életkorát, -
Megnevezi testrészeit, érzékszerveit,
-
Tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, napszakokat
-
Ismeri környezetünk növényeit és azok gondozási igényét, annak gyakorlatát Főbb csoportjaikba helyezi az élőlényeket /ember, állat, növény/ Ismeri a környezet megóvásának és az állatok védelmének alapvető szabályait
-
Szereti és tiszteli a környezetét, ragaszkodik hozzá, részt vesz a környezet-, és természetvédelemben Ismeri a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat Megnevezi a közlekedés eszközeit, néhány alapvető közlekedési szabályt
-
Tisztában van a gyalogos közlekedés alapszabályaival, veszélyhelyzetben követendő helyes magatartással
-
Ismeri a közfeladatot ellátó intézmények funkcióját, mint pl. orvos, tűzoltóság, posta, iskola stb. szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat Ismeri a színeket
-
Válogat és, csoportosít alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket megadott szempontok alapján
-
A tárgyakat meg tudja számlálni legalább tízig, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint
-
Válogat alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján.
-
Megkülönbözteti a jobbra - balra irányokat, érti a helyeket kifejező névutókat
-
Kialakult a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéde
Tartalom: A megismerési módszerek alapozása a tapasztalatszerzésre a környezetről szerzett ismeretekhez kísérletezésekre, próbálgatásokra. Témakörök: Természeti környezet: -
Élettelen természet anyagai, változásai: időjárás, évszakok, napszakok, színek, formák
-
Élő természet elemei: növények, állatok tulajdonságaik, életmódjuk, környezetük
-
Természetvédelmi teendők újrahasznosítási lehetőségek, tevékenységek évszakok szerint
189
Emberi környezet: -
Az ember testrészei külső, belső tulajdonságai,
-
Egészségvédelem, életmód, étkezési kultúra
-
Család, élete, családtagok munkájuk
-
Az óvoda és kulturált környezete, környezetvédelem
-
Felnőttek és gyerekek tevékenysége, Az óvoda berendezése az egyszerűség, a takarékosság a praktikusság jegyeit mutatja, a helyi sajátosságot is tükröző természetes anyagok, felhasználása érvényesül.
-
Növényápolási, állatgondozási feladatokat látnak el a gyermekek rendszeresen az egészségügyi előírásoknak megfelelő és megengedett mértékben.
-
A takarékossági rendszer kiépített az óvodában a villany-, a vízhasználat és a fűtés terén. Az épületen belül energiatakarékos izzók vannak a folyosókon, termekben a világítás megfelel az egészségügyi előírásoknak.
-
Az óvoda működése során rontott (használt) papírok külön tárolóba kerülnek, hogy a gyerekek újból felhasználhassák (elvihessék onnan rajzolni, hajtogatni stb.)
Közlekedés: -
Eszközei, lehetőségei a faluban és a városban, használatuk szabályai Gyalogos közlekedés szabályai, kiemelten a veszély helyzetek Kerékpározással kapcsolatos alapvető szabályok ismerete
Tárgyak, személyek összehasonlítása: -
Válogatás szabadon vagy adott szempontok szerint
-
Méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségek megfogalmazása (hosszabbrövidebb, nehezebb-könnyebb, alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb, többkevesebb)
-
Sorba rendezések mennyiségek szerint: tő és sorszámok, ill. egyéb szempontok szerint
-
Rész és egész viszonyának megfigyelése
-
Halmazok elemeinek számlálása
-
Halmazok keletkeztetése: hozzátevés, elvétel, egyenlővé tétel
-
Állítások fogalmazása, eldöntése: igaz-hamis
- Történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelembe vételéve Irányok, arányok megfigyelése - Soralkotások,- váltások balról-jobbra, föntről - lefelé (szemmozgás) - Helyviszonyokat kifejező névutók használatának gyakorlása térben és síkban - Különös figyelem a térbeli helyzet zavarával küzdő gyermekekre: bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előtt-mögött, vízszintes-függőleges, (fekvő-álló), ferde, görbe, fogalmainak gyakoroltatásával
190
Geometriai tulajdonságok megfigyelése: -
Építés térben, építés szabadon, másolással vagy rajz alapján
-
Síkbeli építések síkmértani elemekből (takarások),
-
Elemek összehasonlítása, válogatása geometriai tulajdonságaik alapján
Funkcionális eszközök - szemléltető képek - mágnes tábla, mágnes - fóliaképek a közlekedésről - ismeretterjesztő könyvek, lexikonok - cd az állatok hangjáról - MINIMAT eszközcsalád - A csoportszoba játékai - Fejlesztő kártyacsalád, Emberek világa, Növények világa, Állatok világa, - növények, állatok ápolásának eszközei, az óvónők és a gyerekek által készített eszközök, - Társasjátékok. - Terepasztal homokkal és vízzel. Kísérletezéshez használt eszközök anyagok. Nagyméretű képek az emberek életéről hozzátartozó állvány. Szókártyák a különböző témákhoz-fogalmakhoz. Flupi program eszközei - Terepasztal és azok elemei falu-város. Fóliák a közlekedés témaköréhez. - Távcsövek, iránytő, szélmérő, víztisztító 2.7 Munka jellegű tevékenységek A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. Különböző munkafajták közös vonása, hogy tényleges munkavégzést, tevékenykedtetést jelentsen. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. Munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot. A csoport számára természetes dologgá váljon, hogy mindenki dolgozik, mindenki egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezhet. A munkavégzés rendszeres, folyamatos tevékenység legyen. A folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt - testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása - a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. A munka megosztása során fontos feladatnak tarjuk, hogy a gyermekek meg tanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. Óvodánkban lehetőség adódik az udvaron kertet létesíteni a csoportszobában növényeket, halakat gondozni, élősarkot kialakítani, a gyermekek közösen megjavítják, megtisztítják, játékaikat maguk rendezhetik, díszíthetik csoportszobáikat. A munkavégzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben biztosított a szükséges eszköz, szerszám azok bármikor hozzáférhető módon, szabadon a gyermekek rendelkezésére állnak.
191
Cél: -
Tanulják meg a legszükségesebb eszközök, szerszámok rendeltetésszerű használatát; Tapasztalják meg, hogy az elvégzett munka mások érdekeit is szolgálja. Tanulják meg az egymás és a felnőttek munkáját megbecsülni Tapasztalják, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység. Érzékeljék, tanulják meg a munkavégzés pontos menetét. A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése Baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése, támogatása
Feladat -
-
-
Minden gyermeknek biztosítunk lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. Folyamatosan biztosítjuk, bővítjük a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. A munkaeszközök számára biztosítunk olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket. A munka tevékenységek közben a baleset megelőzési és takarékossági szokások kialakítása és következetes betartása. Adunk lehetőséget a gyermeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban. Arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat Sok dicsérettel és buzdítással növeljük a gyermekek aktivitását
A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére -
Szívesen vállal egyéni megbízatásokat. A tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében segédkezik, majd a helyükre gondosan visszateszi azokat. Részt vesz a kerti munkákban. Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is. Betartja a baleset megelőzési és takarékossági szabályokat Az étkezőasztalt pontosan és esztétikusan megteríti. Étkezés után segít az evőeszközök elrakodásában. Aktívan részt vesz a teremrendezésben, ágyazásban. Szívesen végez munka jellegű tevékenységeket. Önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát. A munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használja. Ügyel saját személye és környezete rendjére, tisztaságára. Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására Gondozza, óvja a környezetében lévő növényeket, állatokat
192
Tartalom: Szükségletekből fakadó tennivalók: 3-4-/5/ éves korban a/ alkalomszerű munkák: - egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek óvónői segítséggel - megbízatások önkéntesség alapján - ünnepi készülődések /ajándék, tárgykészítés, díszítő munkák, cipőtisztítás, mézes sütemény sütése/ - udvar és teremrendezések /kisebb tárgyak helyretétele, szállítása, rendrakás/ - üzenetátadások /épületen belül/ - játékjavítások óvónői segítséggel b/ növények, állatok gondozása: - megfigyelő tevékenységek irányítással - közreműködés növényápolásban, állatok gondozásában, a közvetlen környezet alakításában óvónői segítséggel 4/-5-6-7 éves korban: a/ naposi munka - étkezés előkészületeinek teendői, - terem-, és udvarrendezésben való részvétel /játékok, eszközök előkészítése, elrakása/. b/ alkalmi munkák, feladatok: -
üzenetközvetítés, rendrakás, tisztogatás, kisebb javítások, ajándékkészítés, díszítő munkák egyéni ötletek alapján is, segítségadás a kisebbeknek kérésre, és önálló indíttatásra.
c/ növények gondozása, akvárium gondozása - folyamatos növényápolás, /ültetés, átültetés, öntözés, gyomlálás, halak etetése, akvárium tisztítása segítséggel/, - évszakokhoz kapcsolódó munkák /előkészítő és betakarítási munkákban való részvétel/, - környezetrendezések, - gyűjtőmunkák /a gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése/, - évszakokhoz kapcsolódó munkák: évszakonkénti játszóházas napokra való készülődés /gyümölcsök gyűjtése, vitaminsaláta készítése, játékgyűjtés, kiállítás 193
rendezése gyermekmunkákból, teremdíszítés - élősarok gondozása, magvak, levelek, termések gyűjtése, növények gondozása, ágak hajtatása, - veteményeskert kialakítása, magok ültetése, palántázás, kapálás, gereblyézés, locsolás, gyomlálás, - savanyúság készítése zöldségfélékből, gyümölcsökből vitaminsaláták készítése Feltételek: -
Sokféle lehetőség biztosítása: hasznos tevékenységek Testi épség megőrzésének biztosítása Nyugodt légkör Elegendő idő
2.8 A tevékenységben megvalósuló tanulás Óvodánkban a tanulás alapvetően életszerű és érzelmi megközelítésű. Ötéves korig a tanulás kötetlen formában: kivétel ez alól a testnevelés, a délelőtt folyamán történik. A kötetlenség egyéni vagy mikro csoportos tevékenységet jelent, amelyben a gyermekek öntevékenyen részt vesznek, az óvodapedagógus azonban tudatosan tervez. A tervezett témakörök feldolgozása nap, mint nap folyamatosan, játékosan, a játékidőben történik. Az óvodapedagógus az egy hétre tervezett keretanyagot a saját döntése alapján osztja be a hét napjaira, melyben minden terület komplexen szerepel. Az adott napon a témakörök feldolgozásával mindig más tartalom kap nagyobb hangsúlyt. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását, biztosítjuk a különböző haladási ütemű gyermekek részére a rugalmas időkeretet és az egyénre szabott tevékenységeket. A tanulási tapasztalatok hatással lehetnek a gyermek iskolai tanuláshoz való viszonyára is. Vannak olyan programok, amelyeken az egész csoport részt vesz: kirándulás, bábszínház. Helyt adunk tehát a gyermeki megismerésben a világ felfedezésére, kíváncsiságuk, közlésvágyuk kielégítésére a tervezett hagyományos anyagon túl is. Cél Tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélése Megismerési képességek fejlesztése A tudás, tanulás iránti vágy felébresztése A beszédészlelés és beszédértés szóbeli kifejezés fejlesztése Problémahelyzetek feltárása és a többféle megoldás megtapasztaltatása Megalapozzuk az új módszertani eszközök bevezetését / kooperatív szerepek, kooperatív csoportmunka, beszélgető kör, differenciált tanulásszervezés, pedagógiaprojektek kidolgozása /. - Megfelelő színvonalú feladatok elé állítjuk a gyermeket. Természetesen minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatokról van szó. -
194
Fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére -
Feladattudata kialakult Ismeri saját értékeit Önálló a begyakorolt feladatok megoldásában Önálló megfigyeléseket végez, felismeri a jelenségeket változásukban is Felfedez konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat Törekedik többféle megoldás keresésére Szándékos figyelmének tartama eléri a 10-15 percet Képes gondolatait érthetően, szavakba, mondatokba foglalni Elkülöníti a mese és a valóság elemeit Tud önállóan a megismert modellek alapján, konkrét; elemi, ismert jelenségek esetén következtetni, ítéletet alkotni
Tartalom: Kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével folyamatos időköretben történik valamennyi tevékenységi formában. 3-4-/5/ éves korban: -
Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések /természeti és társadalmi környezetből/ Figyelemirányítás a lényeges közös jegyekre Élmények, benyomások felfogása emlékezetből való felidézése Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek
4-5-6-7 éves korban/: -
Megfigyelések végzése közösen és önállóan. Többféle megoldás keresése Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok szerzése emlékezetből Megbízások elvégzése, /emlékezetfejlesztés/ Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései Összehasonlítások, és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel Beszédfejlesztés
3. Egészséges életmód alakítása
Az egészségnevelésünk célja Az óvodába lépő gyermekeink általában otthonról hozott szokásai nem felelnek meg a korszerű egészségmagatartás követelményeinek, ezért óvodánknak ezen a területen kiemelt szerepe van. Eszköze a szemléletformálás, a helyes modell, a példamutatás, vagyis az egészségnevelés lényegében személyiségformálás.
195
Testápolás, higiénés nevelés Személyi higiénés nevelés: testünk ápolása, egészséges ruházkodás, toalettre nevelés, testi kontaktus az óvodapedagógus és gyermekek, illetve a dajka és gyermekek között. A higiénés testápolásban nagy szerepe van az utánzásnak, bemutatásnak, a gyermek által végzett próbálkozásoknak és a felnőtt példamutatásának. 3.1 Környezet higiénés nevelés -
a csoportszoba, a felszerelések tisztán, rendben tartása; az udvar: balesetmentes mászókák, homokozó tisztasága, sérülésveszély megelőzése, prevenció: világítás, fűtés a környezet élővilágát rendszeresen gondozzák, ápolják az év minden szakában. az udvaron tartózkodás fokozott óvónői felügyeletet igényel az udvaron az óvónő a gyermekekkel együtt élő, együttes élményt kereső, olykor együtt játszó, mindenképpen tevékenységet irányító személy
Betegségek megelőzése -
A fertőző betegségek megelőzésére nevelés az óvodapedagógus preventív feladata: rendszeres kézmosásra szoktatás fertőtlenítő eljárások ismerete, alkalmazása érzékszervi hibák kialakulásának megelőzése (látás, hallás) beszédhibák felfedezése, korrekciója tartási rendellenességek
Étkezés, táplálkozás A korszerű táplálkozás feltételeinek megteremtése: A mellettünk levő konyha a gyermekek étkeztetését a biztosítja. Van beleszólásunk az étlap tervezésében, ahol kiegyensúlyozott étrendet szem előtt tartjuk. Havonta többször zöldség-, gyümölcssaláta napot tartunk. Testmozgás A szervezet edzése, testnevelés: -
mozgásszokások alakítása - főleg a szabadban biztonságérzet biztosítása balesetmentesség, higiénia rendszeres testedzés hideg-meleghez szoktatás fokozatos fizikai megterhelés: alapvető mozgástevékenységek begyakorlása harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása mozgásgyakorlatok megkedveltetése Az óvodapedagógus feladata a szülők felvilágosítása, aktivizálása arra, hogy a gyermekekkel közösen kiránduljanak a szabadban és biztosítsanak otthon is a mozgásra, mozgásos játékokra lehetőséget.
196
Baleset megelőzésre nevelés -
balesetveszélyes helyek és helyzetek bemutatása, helyes magatartás, eszközhasználat megtanítása közlekedési baleset megelőzésére nevelés: szabályismeret, helyzetismeret veszélyhelyzetben a követendő helyes magatartás alakítása
3.2 Lelki szükségletek A lelki egészség az egészséges személyiségfejlődést biztosítja, megóvja a személyt az idegrendszerre és lelki életre ható káros túlzásoktól, devianciától, az idegrendszeri-pszichés túlterheléstől, kimerültségtől. Egészséges életrend -
egészséges napirend kialakítása - a szervezet bioritmusának megfelelően óvodánkban az évszaknak megfelelően is változik hibás viselkedési programok megelőzése: magatartászavarok, felnőttek felülkerekedése, büntetés, agresszió, balesetveszély családi életre nevelés: családi munkamegosztásra nevelés, anya-apa szerepre felkészítés, gyermekszületés – testvér
Stressz – elhárítás -
stresszre adott helytelen válaszok kiküszöbölése: fokozott mozgáskorlátozás, türelmetlenség a stressz hatás kompenzációja: feszültségek feloldása, az elfáradás okozta pszichés megterhelés megelőzését szolgáló óvodai testedzés, udvari szabad levegőn mozgás, fizikai megterhelés, relaxáció stb Veronika zeneprojekt
Az egészségre káros hatások csökkentésére törekvés -
édesség helyett gyümölcs, zöldség fogyasztása
Cél: -
-
Tapasztalják meg és váljék igényükké az egészséges életvitel. Érezzék magukat biztonságban Váljon igényükké a rendszeres mozgást, pihenést, táplálkozást, testápolást, öltözködést tartalmazó életritmus Szervezet ellenálló képességének növelése /mindennapi mozgás a szabadban/ Váljanak képessé testi szükségleteik önálló kielégítésére A környezet tisztán tartására, a környezet rendjének óvására való igény kialakítása Helyes táplálkozási szokások alakítása /vitaminsaláták és gyógyteák fogyasztásával, egészséges, változatos étrend, táplálkozás alapjainak megteremtése./ Egészségmegőrző szokások alakítása. A kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése
197
3.3 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása terén Az érzelmi nevelés és szocializáció kialakításának előfeltételei: A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus, a dajka és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Az óvodapedagógusok szemléletében a gyermeki önkifejező és önérvényesítő törekvések helyett kapnak. Az énképet befolyásolják a társak megnyilvánulásaikkal, jelzéseikkel ezek okoznak konfliktusokat amelyek megoldására élettechnikákat kell megtanulniuk, ezek biztosítják a közösségi élet tartós zavartalanságát. Az utánzásos tanulásra építünk, főként a cigánygyerekeknél, és a sérülteknél erős visszajelzéseket kell kapniuk, hogy biztonságérzetük ki legyen elégítve. A szocializáció során a gyermek a társadalmi szerepeket, értékeket elsajátítja tevékenységeken keresztül, megtörténik a kultúra átadása Nem fegyelmezni, hanem tevékenységgel és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni a gyermekeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert óvodai életük során.
A gyermek jutalmazásának elvei és formái: Elvei: - mindig az egyéni teljesítőképesség arányában történjen - igazodjon a gyermek életkorához - az elvégzett munkával arányos legyen Formái: -
szóbeli dicséret, elismerés társak előtti dicséret
3.4 Az érzelmi nevelés és szocializáció kialakításának megalapozása: Az óvodába lépés előtt, családlátogatást végzünk. Amikor a gyermek az óvodával ismerkedik, akkor ebbe a folyamatba bevonjuk a szülőket. Biztosítjuk, hogy ebben az időszakban, ha a gyermek igényli, akkor a meglévő tárgykapcsolatai megmaradnak.
3.5 Feszültségoldó technikák alkalmazása Egyszerűbb pszichoterápiás módszerek alkalmazása: -
beszélgetés, kikérdezés, meggyőzés, „kibeszélés", meghallgatás lehetőségének megteremtése a család és az óvoda közötti nevelési feszültség feloldása (kettős nevelés) a szülők egészségnevelési kultúrájának emelése közös élményekre épülő közös tevékenység végzése
198
Feladat: -
-
-
Egymás közötti bizalom kiépítése, óvónő- gyerek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek között. A szeretet és kötődés képességének fejlesztése. Biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során: Alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása. Egymás iránti tolerancia alakítása, alapozása. Folyamatosan kommunikálunk a gyermekekkel, biztosítjuk az állandó személyes érintkezést, erre biztatjuk őket társas kapcsolataikban, vagyis kifejező képességének fejlesztése Fokozatosan, tervszerűen ismertetjük meg az udvarias viselkedés szabályait, normáit. Egymáshoz való alkalmazkodás tanulását segítjük. - a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztését A gyermekeknek a konfliktusok megoldására élettechnikákat kell megtanítanunk, ezek biztosítják a közösségi élet tartós zavartalanságát! Biztosítjuk és támogatjuk a családos óvodakezdést Óvodába lépés előtti családot látogatunk felvételt nyert gyermeknél.
3.6 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása terén A tevékenységeket mikro csoportos formában, gyakran egy időben párhuzamosan szervezzük, a feladatokat egyénre szabottan, a gyermek fejlettségének megfelelően lehet irányítani. Az egyéni differenciálás érdekében, szorosan együttműködünk a családdal. Kiinduló pontunk az óvodába érkező gyermekek értelmi szintje észlelésének, megfigyelőképességeinek fejlettsége. A képességek fejlettsége az óvodáskorban elsősorban a tevékenységekben figyelhető meg, illetve a fejleszthető. A tevékenységek során külön figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetben és hátrányos helyzetben élők, a tehetséges gyermekek fejlesztésére, az arra rászoruló gyermekek esély egyenlőségének biztosítását segíti elő a differenciált egyéni fejlődést elősegítő felzárkóztató nevelési program. Teret hagyunk a kiemelkedő képességű gyermekek elmélyült tevékenységeinek gyakorlására egyéni differenciált fejlesztést, biztosítunk. A gyermek gondolkodásának legfőbb mozgatója az érdeklődés fenntartása. A gyermekek kérdéseit soha nem hagyjuk megválaszolatlanul. Óvodába érkezéskor, szabadidőben, naponta minél többször egyéni beszélgetős kapcsolatot teremtünk, érdeklődéssel hallgatjuk a gyerekek otthoni élményeit, közléseit aktuális érzelmi állapotáról, meghallgatjuk, hogy ki mit csinált, merre járt a hétvégén Naponta alkalmat adunk a firkálgatástól elvezető rajzolásra, a gyermekek produktumaiból kiinduló kérdésekkel finoman késztetjük a gyermekeket a képek, firkák megnevezésére. A vizuális nevelés alkalmával az anyagok tulajdonságait szóban is megfogalmazzuk. Öltözések alkalmával elmondjuk, elmondatjuk, a testrészek,a ruhadarabok nevét, az időjárás jellemzőit, sokszor használjuk az évszak adta időjárás jellemző kifejezéseit
199
Cél: Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása. A környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése. Differenciált egyéni képességek szerinti fejlesztés. Kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése /beszédprodukció, beszédértés, nyelvi képességek/ - Énkép fejlesztése, testséma kialakulásának segítése -
3.7 Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés fejlesztésében -
Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. A beszédszínvonal emelése olyanformában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni. Beszédmegértést fejlesztése. A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása. Érdeklődés kíváncsiság kielégítése A szülőkkel való együttnevelésben az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő készségfejlesztési tartalmak valósuljanak meg. A roma kisebbségi kultúrához kötődő hagyományok és szokások ápolása és fejlesztése.
3.8 Óvodakép területén - ahol tisztaság, rend, esztétikus környezet veszi körül, mely segíti a környezettudatos magatartás kialakulását - ahol a gyermeket körülvevő felnőtt magatartásában kifejezésre jut a szeretet, a befogadás és elfogadás, a támogatás, a megerősítés és a bizalom
3.9 Küldetésnyilatkozat területén - a szülőkkel jó kapcsolatot alakítsunk ki, bizalmukat és együttműködésüket elnyerjük Az óvoda minden dolgozója arra törekszik, hogy a község elismert intézménye legyünk.
200
