Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda
Pedagógiai program
2012.
TARTALOMJEGYZÉK 1
HELYZETLEMZÉS ........................................................................................................................................ 6 1.1
Az intézmény tárgyi feltételei ........................................................................................................... 7
1.2
Személyi feltételek ........................................................................................................................... 7
1.3
Az intézmény hivatalos adatai .......................................................................................................... 8
1.4
Az iskola célkitűzései, küldetésnyilatkozata....................................................................................... 9
1.5
Nevelési Program kialakításáról ...................................................................................................... 10
1.5.1
A Pedagógiai Program törvényi háttere ...................................................................................... 10
1.5.2
Az Egyház álláspontja ................................................................................................................. 12
1.6
2
A katolikus iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei .... 13
1.6.1
A katolikus oktatás és nevelés teológiai és Szentírási háttere -Teológiai megfontolások .............. 13
1.6.2
Történeti áttekintés ................................................................................................................... 15
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................................................... 17 2.1
Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai ........................ 17
2.1.1
Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei .......................................................... 17
2.1.2
Az intézményi nevelő-oktató munka célja................................................................................... 18
2.1.3
Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai ............................................................................ 18
2.1.4
Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .............................................................. 19
2.2
Az iskola személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai .................................................................. 20
2.2.1
A diákokban kialakítandó személyiségideál ................................................................................. 20
2.2.2
A mai társadalom hatása a személyiségfejlődésre....................................................................... 21
2.2.3
A személyiségfejlődést elősegítő nevelői attitűdök ..................................................................... 23
2.2.4
A kultúra jelentősége a gyermeki személyiség fejlődésében ....................................................... 25
2.2.5
Értelmi nevelés .......................................................................................................................... 26
2.2.6
Érzelmi nevelés .......................................................................................................................... 27
2.2.7
Hon- és népismeret .................................................................................................................... 28
2.2.8
Testi-, lelki egészség ................................................................................................................... 29
2.2.9
Erkölcsi nevelés.......................................................................................................................... 29 2
2.3
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................... 31
2.4
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................................... 34
2.4.1 2.5
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ................................................................... 36
2.6
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása ........................................................................... 38
2.7
A tehetség és a képesség kibontakozását segítő tényezők............................................................... 39
2.8
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ........................... 40
2.9
Gyermek- és ifjúságvédelem........................................................................................................... 40
2.10
A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái ......................................................... 44
2.11
Egészségnevelési program .............................................................................................................. 46
2.11.1
Az egészségnevelés ................................................................................................................ 46
2.11.2
Az iskolai egészségnevelés területei ....................................................................................... 47
2.11.3
Mindennapos testnevelés megvalósítását szolgáló program ................................................... 49
2.11.4
Az egészségnevelés színterei: .............................................................................................. 51
2.12
3
Fejlesztő, korrekciós eljárások .................................................................................................... 35
Környezeti nevelési program .......................................................................................................... 51
2.12.1
Alapelvek, értékek ................................................................................................................. 52
2.12.2
Célja ...................................................................................................................................... 52
2.12.3
Területei ................................................................................................................................ 52
2.12.4
A környezetei nevelés általános színterei ............................................................................... 52
2.12.5
A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek ...................................................................... 54
2.12.6
A környezeti nevelésében résztvevők ..................................................................................... 54
2.12.7
A program célkitűzéseinek megvalósítása, a munka irányítása és ellenőrzése ......................... 54
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK SAJÁTOS ELVEI, TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ....................................... 56 3.1
Személyi feltételek ......................................................................................................................... 56
3.2
Isten gyermekei; katolikus óvodakép .............................................................................................. 57
3.3
A katolikus óvodai nevelés általános feladatai ................................................................................ 58
3.3.1
Az anyanyelvi nevelés általános feladatai: .................................................................................. 58
3.3.2
Hitre nevelés erősítése ............................................................................................................... 59
3
3.3.3
Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása ................................................................................. 59
3.3.4
Egészséges életmód alakítása ..................................................................................................... 61
3.3.5
Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése ................................................................... 63
3.3.6
Értelmi nevelés, differenciált fejlesztés megvalósítása ................................................................ 64
3.4
A katolikus óvoda tevékenységi formái ........................................................................................... 65
3.4.1
Hitre nevelés.............................................................................................................................. 65
3.4.2
Játék .......................................................................................................................................... 66
3.4.3
Vers, mese ................................................................................................................................. 68
3.4.4
Ének, énekes játék ..................................................................................................................... 69
3.4.5
Rajzolás, mintázás, kézimunka.................................................................................................... 69
3.4.6
Mozgás ...................................................................................................................................... 70
3.4.7
Külső világ tevékeny megismerése ............................................................................................. 70
3.4.8
Munka jellegű tevékenységek .................................................................................................... 71
3.4.9
Tanulás ...................................................................................................................................... 72
3.5
A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére ....................................................................................... 72
3.6
Gyermek-és ifjúságvédelem............................................................................................................ 73
3.7 Az óvodapedagógusok, szülők, gyermekek együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ................................................................................................................................................. 74 3.8
4
Az óvodai élet megszervezése ........................................................................................................ 74
3.8.1
Az óvodai csoportok napirendje ................................................................................................. 75
3.8.2
Tevékenységek szervezeti formája ............................................................................................. 76
3.8.3
Hetirend 09.01-05.31. ................................................................................................................ 78
3.8.4
Hetirend 06.01-08.31. ................................................................................................................ 79
3.8.5
Tevékenységek szervezeti formája 06.1-08 31. ........................................................................... 80
HELYI TANTERV ....................................................................................................................................... 81 4.1
Tantárgyrendszer és óraszámok az 1-8. évfolyamokon.................................................................... 81
4.2
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei ................ 83
4.3
Az iskolába belépés feltételei ......................................................................................................... 83
4.4
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei............................................................................. 84 4
4.5 4.5.1
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ........................ 85 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai ....................................................... 86
4.5.2 Az otthoni (tanulószobai, iskolaotthoni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ......................................................................................................... 87 4.6 4.6.1 4.7
A tanulói teljesítmény értékelése, minősítésének formái ................................................................ 88 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése 1-8. évfolyamon ............................... 89 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei .......................... 91
4.7.1
Az iskolai jutalmazás formái ....................................................................................................... 94
4.7.2
Az iskolai elmarasztalás formái ................................................................................................... 95
4.8
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ....................................................... 96
5
A Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések...................................................................... 98
6
Mellékletek ............................................................................................................................................. 99 6.1
Az Óvoda nevelési programjának végrehajtásához szükséges, eszközök jegyzéke ............................ 99
6.2 Az Iskola Pedagógiai Programjának végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ............................................................................................................ 106
5
1
HELYZETLEMZÉS
Kevermes Nagyközség lakosainak száma 2056. A településen a lakosság főképp mezőgazdaságból él, a közeli városokban működő ipari üzemek megszűntek. A munkanélküliség aránya 32 %. Az iskolaépület és az óvoda település központjában helyezkedik el. Iskolánk nyolc évfolyamos, koedukált, katolikus általános iskola, amelyhez óvoda is kapcsolódik. Iskolánkban prioritása van a teljes embert formáló nevelői és oktatói munkának. Az oktatási intézményünkben közvetlenül érzékelhetők az olyan társadalmi jelenségek, mint a szegénység növekedése vagy a deviancia különböző formáinak terjedése, a családi kötelékek lazulása, a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok alakulása vagy a különböző társadalmi rétegek közötti különbségek növekedése. A családok szociális helyzete és az anyagi nehézségek nem maradnak kívül az iskola falain. A szülők egy jelentős hányada képtelen megbirkózni külső segítség nélkül a társadalmi elvárásokkal, és gyermekeik számára biztosítani a megfelelő életkörülményeket és életesélyeket. Sajnálatos tény, hogy az alapfokú nevelésben, oktatásban részesülő gyermekeink közül egyre nagyobb a szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetbe kerülők száma, melynek oka egyrészt a szülők alacsony iskolai végzettségéből, másrészt a munkalehetőségek hiányából adódik. A legutóbbi adatok szerint az óvodások 79 %-a hátrányos helyzetű, 30,7%-uk halmozottan hátrányos helyzetű, általános iskolás korosztály 83,5 %-a hátrányos helyzetű, 38,2%-uk halmozottan hátrányos helyzetű. Rendkívül szoros korreláció figyelhető meg a családok szociális helyzete és a gyerekek tanulmányi teljesítménye között. Nagyon sok gyerek otthon nem kap segítséget, de még bíztatást sem a tanuláshoz. Közömbösség és a motiváció hiánya jellemzi a szülői közösség túlnyomó többségét. Nem a hátrányok megoldása, leküzdése a céljuk, hanem valahonnan kívülről várják a segítséget. Gyermekeik nevelésében adódó problémáknál minden felelősséget áthárítanak a közoktatási intézményre . Alapvető elvárás a katolikus közoktatási intézménnyel szemben, hogy értéksemleges társadalmunkban közvetíteni tudja a keresztény értelemben vett pozitív előjelű értékeket, úgy, mint az igazság, a szépség, a jóra való hajlandóság, valamint az egység. Ugyanakkor szükségszerű, hogy az életben való boldoguláshoz szükséges kompetenciákat átadja, kifejlessze, hogy a tanuló olyan tudással, készségekkel és attitűdökkel rendelkezzen, amelyek a gyakorlati életben jól használhatóak. Fontos és alapvető, hogy iskolánkban tudatos és módszeres oktatás és nevelés valósuljon meg. Az egy életen át tartó tanulásra való felkészítés a tanár- és intézményközpontú szemléletről a tanuló- és tanuláscentrikus megközelítésre helyezi a hangsúlyt. Mindazonáltal az élethosszig tartó tanulás szemléletében fontos a tanuláshoz való hozzáférés szélesítése, az esélyegyenlőség megvalósítása is. Az iskolában töltött idő minden percét hasznosan kell eltöltenie a gyereknek: délelőtt és délután is. Olyan programokat kell biztosítanunk, amellyel a tanulók személyisége gazdagodik, ismereteik bővülnek, és a hátrányaik csökkennek. Az alsó tagozaton iskolaotthonos rendszerben oktatunk, és ennek folytatásaként a felső tagozaton biztosítjuk a tanulószobai rendszert.
6
1.1
AZ INTÉZMÉNY TÁRGYI FELTÉTELEI
Az oktatási intézményben a tanítási órák, tanórán kívüli- és csoportfoglalkozások megtartására a következő helyiségekkel rendelkezünk: SZÉKHELY (BATTONYAI U 6. ISKOLA)
TELEPHELY (FELSZABADULÁS U. 5. ÓVODA)
8 tanterem
2 csoportszoba
1 informatikai szaktanterem
1 fejlesztő szoba
1 fejlesztő szoba
1 szertár
könyvtárszoba
1 játszóudvar
tornaterem 3 szertár 1 sport/játszóudvar Az intézmény épületeinek „régi” falain belül is próbálunk évről évre esztétikus tanulási, nevelési tereket létrehozni. A tantermek, csoportszobák, közösségi terek fejlesztési az évenkénti folyamatos meszelésnek, belső festésnek és a pedagógusok által végzett dekorálásnak, szemléltetőeszköz készítésnek köszönhetően a körülményekhez képest barátságosak. Az intézményi épületeik általános állapotának javítására, állagmegóvásra már hosszú évek óta nem került sor. 2003-ban világításkorszerűsítés, 2008-ban sor került az iskola épületeinek külső nyílászáró cseréire. Megoldásra váró feladat minden intézményi épületben az akadálymentes közlekedés biztosítása. Az óvoda a község központjában található. 1942-43-ban kezdte meg működését, egy régi épületben. Az intézmény a település központjában, könnyen megközelíthető helyen van. Az épületünk megfelelő komfort fokozatú, vonzó, tiszta és esztétikus. Az udvar mérete ideális, nagy füves rész és betonozott (burkolt) felület váltja egymást, van fedett játszórész, étkező és homokozó. A mozgásfejlesztő játékok, a tornaszerek változatos és sokszínű játékra, ill. mozgásra kínálnak lehetőséget. Az óvoda épülete, berendezése, az udvar, a gyermekeket körülvevő környezet megfelel a nevelési programnak. Az óvoda nagy tágas udvarát, különböző jellegű talajfelület borítja, ami változatos tevékenységet biztosít a gyermekek számára. Az árnyékolást fák és napernyők teszik lehetővé. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét megfelelő méretű, de felújításra, bővítésre, fejlesztésre szoruló felszerelési tárgyak, udvari mászókák, hinták szolgálják.
1.2
SZEMÉLYI FELTÉTELEK
Tantestületünk összetétele évek óta stabilnak tekinthető. Intézményünk pedagógusainak létszáma: 19 fő Ebből 4 fő óvónő, 15 fő tanító/tanár. 7
1.3
AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS ADATAI
Neve:
Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda
Székhelye::
5744 Kevermes, Battonyai u.6
Telephelye:
5744 Kevermes, Felszabadulás u. 5
OM azonosító:
201778
Alapításának ideje
2012. szeptember 1.
Alapító:
Szeged-Csanádi Egyházmegye 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.
Alapító okirat kelte:
2012.május 30.
A működési engedélyt
Békés Megyei Kormányhivatal
kiadó szerv:
5600 Békéscsaba József A u. 2-4.
A működési engedély kelte:
2012. július 17.
Nyilvántartási száma:
III-B-008/419-12/2012
Jogállása:
Önálló jogi személy
Felügyeleti szerve:
A szakmai és törvényességi felügyeletet a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság (6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.) gyakorolja A fenntartói tevékenység Kormányhivatala gyakorolja
törvényességi
felügyeletét
Békés
Megye
Az intézmény típusa:
Közös igazgatású közoktatási intézmény
Az intézmény feladata
Kevermes és vonzáskörzetébe tartozó községek lakosságának igényeit figyelembe véve, keresztény szellemű általános iskolai és óvodai nevelő-oktató tevékenység a katolikus egyház hagyományai szerint
Tevékenységei:
8510 iskolai előkészítő oktatás 8520 alapfokú oktatás 8891 gyermekek napközbeni ellátása (napköziotthon, tanulószoba) 5629 egyéb vendéglátás (intézményi étkeztetés) 9101 iskolai könyvtár működtetése 9319 egyéb sporttevékenység (iskolai diáksport) 6820 saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tanórán kívüli oktatás tankönyvellátás biztosítása iskolai egészségügyi szolgálat ellátása képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés szervezése 8
sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása: o testi, érzékszervi, értelmi (tanulásban akadályozott enyhe értelmi fogyatékos), beszédfogyatékos, autista, többfogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd. o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd Gazdálkodási jogköre
A SZEGEKIF által jóváhagyott költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, teljes jogkörrel rendelkező vezetői felelősség mellett. A gazdálkodási, pénzügyi, munkaügyi feladatokat az intézmény székhelyén látják el.
1.4
AZ ISKOLA CÉLKITŰZÉSEI, KÜLDETÉSNYILATKOZATA
A Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda arra a célra rendeltetett, hogy kritikusan és módszeresen közvetítse az általános, keresztény műveltséget, és ez által a tanulók személyiségének kiteljesedésén munkálkodjék. Iskolánk a tanulást munkának tekinti, melynek révén a tanítványokban mind a természet megismerését, mind a természetfölöttire való nyitottságot igyekszünk kibontakoztatni. Intézményünk katolikus, mert - bár más-más fokon – a közösségünk minden tagja osztozik a keresztény világszemléletben, s ezt ki is nyilvánítja. Így ebben az intézményben az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. Intézményünk tudatosan vállalja a gyermekek, fiatalok nevelését, hogy vallásos lelkülettel, elkötelezettséggel éljenek, mindig keresztény öntudattal nézzenek az Alma Materre. Iskolánk feladata, hogy összhangot teremtsen: egyfelől a műveltség és a hit, másfelől a hit és az élet között. Ez a szintézis a különböző tudományokba rendeződött emberi tudás sokféle tartalmának megismerése által valósulhat meg, az evangéliumi üzenet fényében és azoknak az erényeknek kifejlesztésében, amelyek a keresztény embert jellemzik. Feladatai között az oktatáson-nevelésen kívül az egyházmegyei hagyományok ápolása is szerepel, továbbá különböző egyházmegyei rendezvények szervezése révén - egyfajta katolikus ifjúsági centrum szerepét is betölti. Intézményünk a helyi társadalom szerves része, melynek feladata nem valamiféle keresztény monopóliumra való törekevés, hanem választási lehetőségként egy hiteles és vonzó életforma felmutatása. A sziget-lét nem lehet célja, hiszen Kevermesen más világnézetű és gondolkodású emberek is élnek, tehát a helyi társadalom gondjainak, törekvéseinek megismerése - természetszerűleg - pedagógiai munkánk része. Intézményünk - felekezeti különbség nélkül - nyitott minden gyermek, tanuló számára, aki elfogadja oktatási és nevelési programunkat. A mai diákok számára az iskola nem az egyetlen, talán nem is a legizgatóbb világra nyíló ablak. Az újságok, a rádió, a TV, a számítógép és az Internet színesebb, érdekesebb és könnyebben kezelhető információkhoz juttatja a fiatalokat, mint az iskolai tanítás. De egyedül az Alma Mater nyújt minőségi, válogatott, rendszerezett, a személyiség optimális fejlődését szolgáló ismeretanyagot. Benne fonódik össze az igazságra nyíló figyelem a legelső társadalmi tapasztalatokkal egy, a családnál nagyobb, személytelenebb, mégis otthonos közösségben.
9
Oktató, nevelő munkánkat az intézmény működésében érintett és érdekelt intézmények, társadalmi csoportok, a gyermekek, tanulók és szülők igényeinek figyelembevételével a hatályos jogszabályok alapján, közmegelégedésre kívánjuk végezni. Tevékenységünk fő célja: a gyermekek, diákok és a nevelők lelki életének elmélyítése a jó partnerkapcsolaton alapuló oktatási - nevelési folyamat tökéletesítése, fejlesztése, melynek során a társadalmi és tanulási tapasztalatok és ismeretek széles körét kívánjuk - a diákok életkori sajátosságaiknak megfelelően - nyújtani. Biztosítjuk gyermekeink, tanulóink és tanáraink számára a hatékony oktató - nevelő munkához szükséges szociális, pszichológiai, metodikai és technikai hátteret. Arra törekszünk, hogy iskolánk - a biztonságérzet és az elfogadó szeretet megtapasztalása révén - legyen igazi otthon is tanulóink számára.
A Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda jelmondata:
A megkezdett utat követve éljetek új életet!
1.5
NEVELÉSI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁRÓL
Az intézmény pedagógiai értékrendjének és célkitűzésének tudatosítása feltétele egy koherens és megvalósítható tantervi program kialakításának. Ennek alapján az intézmény önmeghatározása voltaképpen arra keres választ, hogy a helyi lehetőségek, adottságok és igények, valamint az iskola katolikus keresztény szellemiségének megfelelően hová kívánjuk diákjainkat eljuttatni. További kérdésként felmerül, hogy mindezen aspektusokat figyelembe véve milyen ismeretekre, tudáshalmazra, készségekre, és végeredményben milyen magatartásformákra van szükség. Mindezek alapján a következőkben kerül tárgyalásra az iskola Nevelési Programjának részletes kibontása, a Katolikus Nevelés Alapelvei, az alsó és felső tagozat, valamint a szülők és a középiskolai oktatás elvárása alapján. Az iskola a katolikus nevelésben felhalmozódott tapasztalatok alapján alakítja ki a nyolc évfolyamos iskolára vonatkoztatott konkrét értelemben vett nevelési tervet, természetesen figyelembe véve az iskola célkitűzéseit, az adott régió sajátosságait és a korszerűség kritériumait. Ez a pedagógiai munkaterv tehát katolikus jellegénél fogva figyel a katolikus nevelés irányelveire, illetve a "Katolikus iskola" útmutatásaira. A program a magyar közoktatás egészébe illeszkedve követi a Közoktatási Törvény (1993. évi LXXXIX. törv.), a Nemzeti Alaptanterv (13O/1995. évi kormányrendelet), a Katolikus Kerettanterv 2009, továbbá az Egyházi Törvénykönyv előírásait.
1.5.1
A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE
Hazánk oktatását évszázadokon az egyházi oktatás határozta meg. A két háború között, sőt még 1948-ban is több mint 50%-át oktatta a magyar diákságnak. Az iskolák államosításával ez a helyzet szinte teljességgel megváltozott. Az előző politikai rendszerben csak nyolc szerzetesi gimnázium működhetett. Iskoláink 10
újraindítására csak 1990-ben nyílt újra lehetőség. Az újabb lehetőségek és adottságok azonban már egyre szélesebb körben adtak és adnak teret a keresztény, katolikus értelemben vett értékrendek felmutatására, valamint annak továbbadására a pedagógia területén, az oktató és nevelői munka tükrében. Mindezen megfontolások természetüknél fogva szükségszerűen feltételezik az ide vonatkozó törvényi hátteret. Az iskola működésének feltételeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, annak végrehajtási utasításai (1-14/1994 MKM rendelet), ill. az 1993. évi LXXIX. törvény módosításai, ill. a módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. Törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a 2003.évi XXIX. törvény, Katolikus Kerettanterv 2009., valamint a 2003. évi LXXXVI. törvény és az Egyházi Törvénykönyv szabályozza. Közalkalmazotti törvény (1992. évi XXXIII törvény) Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény, módosítva az 1996. évi LXII. törvénnyel) Nemzeti Alaptanterv (130/1995. sz. kormányrendelet) Kerettanterv (Közoktatási törvény 1993.évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének megfelelően kiadott 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a Kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) Az iskolák Pedagógiai Programjáról a közoktatási törvény rendelkezik az alábbiak szerint: "A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktatómunka foglalkozási, illetve Pedagógiai Program szerint folyik. A nevelési, illetve Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el, és a Fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A Fenntartó a nevelési és a Pedagógiai Program jóváhagyása előtt köteles - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő - szakértő véleményét közvetlenül, vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény útján beszerezni. A nevelési, illetve Pedagógiai Programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van." (44§. 1-2.) "Az iskola Pedagógiai Programja tehát alapvetően meghatározza: a.
b.
az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: az iskolában folyó nevelés és oktatás alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, a szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. az egészségnevelési és környezeti nevelési programját az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, 11
az alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket" "Az iskola Pedagógiai Programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezeti be." (51.§. 1)
1.5.2 AZ EGYHÁZ ÁLLÁSPONTJA Az egyház az iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Ezt különböző dokumentumokban részletesen kifejti, és az Egyházi Törvénykönyvben szabályozza: "A mai társadalomban (...) az Egyház égető szükségességét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét." (Kat. Isk. 11.) Ezért a Katolikus Nevelés Kongregációja "felhívja a nevelés összes felelőseit - szülőket, az oktatókat, a fiatalokat, az iskolai hatóságokat -, hogy ide összpontosítsák minden erejüket és minden rendelkezésükre álló anyagi eszközt, hogy ezek segítségével a katolikus iskola valóban a társadalom javát szolgáló és egyúttal apostoli munkát végezzen." (Kat. Isk. 4.) Ennek megfelelően az új Egyházi Törvénykönyv külön is foglalkozik a katolikus neveléssel és az iskolákkal. Törvényeivel kiemeli a nevelés és az iskola jelentőségét azzal, hogy hivatalos rendelkezéseit mindannyiunk számára kötelező érvényűvé teszi. "Az Egyháznak joga van arra, hogy bármilyen tantárgy oktatására bármilyen típusú és fokozatú iskolát alapítson és vezessen." (CIC 800. 1. §) Az újonnan szerveződő vagy már működő katolikus iskoláknak a Kódex megfogalmazására kell figyelniük, hogy megfelelhessenek az elvárásoknak: "Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság, vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel." (CIC 803. 1., 2. §) "A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat, melyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelői feladatuk teljesítésében." (CIC 796. 1. §) "A katolikus iskolák igazgatói a helyi ordinárius felügyelete alatt gondoskodjanak arról, hogy az oktatás ezekben az iskolákban tudományos szempontból legalább olyan szinten álljon, mint az illető vidék többi iskolájában." (CIC 806. 2. §)
12
1.6
A KATOLIKUS ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA PEDAGÓGI AI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI
1.6.1 A KATOLIKUS OKTATÁS ÉS NEVELÉS TEOLÓGIAI ÉS SZENTÍRÁSI HÁTTERE TEOLÓGIAI MEGFONTOLÁSOK "A mai társadalomban, amelyet (...) a művelődés pluralizmusa jellemez, az Egyház égető szükségét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét (...), mert csak így alakíthat ki erős személyiségeket, akik képesek arra, hogy ellenálljanak a csüggesztő relativizmusnak, és keresztségük követelményeinek megfelelően éljenek." (Kat.Isk. 11-12.) Minden ember feladata, hogy saját és embertársai üdvösségén fáradozzon, hogy folyamatos legyen a kapcsolata Istennel, és másokat is elvezessen erre. Ennek számos formája lehet. Az Egyház 2000 éves történelme csodálatos példákat nyújt az örömhír átadásának különböző formáiról. Ezek közül is kiemelkednek az egyes karizmatikus személyiségek körül kialakuló iskolák. Olyan közösségek jönnek létre, melyekben a túlcsorduló szeretet célja a gyermekek felemelése, nevelése. Az ilyen iskola "megteremti az evangéliumi szabadság és szeretet légkörét az iskolai közösségben, segíti a fiatalokat abban, hogy személyiségük kibontakoztatásával együtt növekedjék bennük az új teremtmény, amellyé a keresztségben lettek. Az egyetemes kultúrát úgy kapcsolja össze az üdvösség hírével, hogy a hit fénye járja át a világról, életről és emberről fokozatosan szerzett ismeretüket." (G.E. 8.) A katolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. "Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." (Kat. Isk. 29.) Minden tudás, amely mögött nem áll biztos erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. A XX. század történelme számos esetben példázza, az erkölcsileg kontrolálatlan tudomány milyen súlyos pusztításokra képes. Ezért minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi hátérrel kell átadni. "Az Atyaisten - szeretetének titokzatos terve szerint -, amikor elérkezett az idők teljessége, elküldte Egyszülött Fiát, hogy meghirdesse a földön Isten országát, és véghezvigye az emberek újjáalkotásának művét." (Kat. Isk.5.) A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. Az igazi és örök otthonunk a Mennyben van, ahol nem az elért eredmények, hanem a bennünk élő szeretet számít. Mint tudjuk, a hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel, ahogyan a hétköznapokon viselkedünk és gondolkodunk. A gyermek azt az életstílust sajátítja el, amit a közvetlen környezetében lát (otthon a szülőktől, az iskolában a tanároktól). Ha azt látja, hogy a felnőttek a szabadidejüket mindig tévénézéssel töltik, valószínűleg neki sem lesz majd jobb ötlete. Amikor tehát a katolikus iskolákról, a katolikus nevelésről akarunk szólni – mivel Krisztus által adott küldetésről van szó -, fontoljuk meg: a Szentírás tanítását, belőle Jézus tanítói és nevelői magatartását, az apostoli küldetést; 13
az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit; a zsinati dokumentumokat és a pápai megnyilatkozásokat. A Szentírás tanúsága. Jézus többször bizonyítékát adja szeretetét és odaadását a gyermekek iránt: "Akkor gyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék fölöttük. A tanítványok elutasították őket, Jézus azonban így szólt: Hagyjátok csak a gyermeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa." (Mt 19,13-15) Mk 10,17-22-ben olvashatjuk a gazdag ifjú történetét: "... térdre borult előtte és úgy kérdezte: "Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? ..." ... Jézus ránézett és megkedvelte." Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ezen szöveg legrégebbi magyarázója (Antiochiai Viktor, V. sz.) megjegyzi, hogy Jézus gyakran beszélt azok gondolatvilága, társadalmi helyzete szerint, akiket tanított. Az ifjú emberi tanítóhoz jött, de Ő rávezeti arra, hogy a földi jóság fölött van égi jóság is: az Isten. Őt illeti meg minden dicséret. Tehát tanított és nevelt. Amikor Simon és társai megkeresték Jézust, ezt mondták neki: "Mindenki téged keres." Ez a mondat elárulja azt a csodálatos igényt az emberek részéről, hogy hallgathassák Jézust, hogy tanításában részesülhessenek. Ezért is jegyzi le az evangélista: "S bejárta egész Galileát, tanított..." (Mk 1,37-39.) Krisztus isteni küldetésben járt és valósította meg az Atya akaratát, hogy üdvözítse a világot. Ezért az Egyház tanítása szerint a keresztény nevelésnek példaképe és alapja maga Krisztus. Minden tanítónak, nevelőnek magatartását, gondolatvilágát Jézus evangéliumi szellemiségének kell áthatnia. Így lehet csak értékessé a krisztusi nevelés, tanítás. Jézus földi életében a meghívott apostolokra tanító feladatot is bízott. A szinoptikusok leírásában olvasunk erről: "Összehívta a tizenkettőt... Aztán elküldte őket, hogy hirdessék az Isten országát... Útra keltek hát, bejárták a falvakat, mindenütt hirdették az evangéliumot." (Mt 10,5-14., Mk 6,7-13., Lk 9,1-6.) Azonban Krisztus kiszélesíti a "tanítók" körét, amikor a hetvenkét tanítványnak is hasonló feladatot ad, elküldve őket kettesével azokba a helységekbe, ahová menni készült. Lelkükre köti a jézusi pedagógia alapszabályát, hogy szelídséggel kell tanítását hirdetni. Ez a magatartás kell, hogy mindenképpen jellemezze a mai pedagógusokat, tanárokat is: ".. Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű..." (Mt 11,29) A tanítványok Jézus mennybemenetelekor kapták meg az isteni parancsot: "Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket!" (Mt 28,19) Voltaképpen tehát azt mondhatjuk, hogy ebben az apostoloknak szóló parancsban maga az Egyház kapta meg feladatát és küldetését. Ezért is törekszik minden korban ennek a krisztusi küldetésnek megfelelni. Zsinati dokumentumok és megnyilatkozások
14
"Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy - bár más-más fokon - az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá." (Kat. Isk. 34.) A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a "Gravissimum Educationis Momentum" kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: "Az Egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség, legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek, a hívők számára át kell adnia Krisztus életét és állandó szorgoskodással segítenie kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak." (G.E. 3.) A kijelölt feladat alapvetően szükséges, hogy az Egyház intézményes kereteken belül is vállalni tudja az oktatást, a nevelést. Mindez oktatási rendszerünk intézményeiben: az óvodákban, általános és középiskolákban, kollégiumokban, főiskolákon és egyetemeken, valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben valósul meg. Ezzel, az Egyház hivatalos tanításának elfogadásával és megvalósításával lesz a katolikus iskola a hit és műveltség találkozásának helye. A katolikus iskolának ugyanis alapvető kötelessége vállalni a növendékek személyiségének keresztény szellemű formálását: "ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll." (Kat. Isk. 45.) Intézményeinkben az Egyház az üdvösséget szolgáló küldetését azzal teljesíti, hogy a rábízottaknak "részük lehessen az igazságnak és kegyelemnek isteni ajándékaiban." (VI. Pál Ecclesiam Suam 15.) Ugyanakkor törekednie kell arra, hogy a tanítványok egyre jobban és érettebben éljék meg személyes hitüket, kialakítva magukban a keresztény állásfoglalást. Ebben tanáraik, nevelőik és hitoktatóik jó példája is segítségükre lesz. Katolikus iskoláinkban meghatározó jelentőségű, hogy a világról, a valóságról keresztény felfogásra épít. Ennek a világlátásnak és nevelésnek alapja és középpontja maga Krisztus.
1.6.2 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A katolikus nevelés és oktatás a kereszténység felvétele közben alakult ki Magyarországon. Ennek tűzhelyei az első káptalani és kolostori, szerzetesi iskolák voltak. Már az első misszionáriusok hoztak létre ilyen iskolát: Szent Gellért Csanádon, a bencések Szent Márton hegyi monostorukban. Céljuk volt, hogy a Szent István törvényeiben előírt papképzésről gondoskodjanak, akik anyanyelven is tudták a latin nyelvű Szentírást, a liturgikus szövegeket az igehirdetésben megszólaltatni. Ez az iskolatípus az Európában a római birodalom hagyományaira építő "hét szabad művészet" egyes elemeit tanította: trivium: grammatika, retorika, dialektika és quadrivium: aritmetika, geometria, asztronómia, zene. Ezáltal a nemzet fiaiba a latin keresztény kultúrát ültették be, s ezekkel Magyarországot az európai latin kultúrkörbe kapcsolták be. Igen nagy hálával tartozunk ugyanakkor az első szláv bencés szerzeteseknek, akik keletet és nyugatot kapcsolták össze, ennek jele Tihany, ahol a találkozás ilyen formátumú eszményéről beszélhetünk. A későbbi bencések is ennek a szellemnek a jegyében oktattak és neveltek Magyarországon, Pannonhalmán, majd 1802-től pedig Győrben.
15
Az ezeréves magyar iskolát története során sok hatás és változás alakította. Az egyházi iskolák számára ezek közül a legfájdalmasabb az 1948. júniusában bekövetkezett államosítás volt. 1948 és 1990 között csupán 8 szerzetes gimnázium működhetett szigorú szervezeti és létszámkorlátozással. Ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztatta az 1990-94 között meghozott három törvény, amely biztosította a katolikus iskolarendszer újbóli kiépítését az óvodától az egyetemig: az 1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról; az 1991. évi XXXII. tv. a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről; az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról. Ezek a törvények az Európai Unió törvényhozásával összhangban a Kelet-Közép-Európa régi ideológiát követő országaiban a mai napig is egyedülálló módon szolgálnak jogalapul a pluralista társadalomban a tanulás és a tanítás szabadságának. Egyúttal biztosítják az iskoláinkban folyó vallásos világnézeti nevelés lehetőségét.
16
2
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
2.1
AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐ -OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, ELJÁRÁSAI
2.1.1
AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI
A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. „ A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803. kánon) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése keresztény értékrend; egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében; az keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása; az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében. A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos 1 jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.” A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen.
1
A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) P.78
17
Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél. Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel.
2.1.2
AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA
Pedagógiai munkánk célja a következőkben foglalható össze: A gyermekeket, diákokat segítse abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza. A gyermekek, diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását példaként állítsa. Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat) Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.).
2.1.3 AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐ -OKTATÓ MUNKA FELADATAI
18
A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi 2 meg, ami rajta áll.” Ezért intézményünk feladata: Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmiszellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.
2.1.4 AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐ -OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).
2
A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) P.45 19
A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, , , stb.). A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, stb. A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). Nevelési céljaink megvalósulását akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánk diákjainak legalább 90 %-a: minden tantárgyból megfelel az iskolánk helyi tantervében meghatározott továbbhaladás feltételeinek. 60 %-uk az egyéni képességei alapján a tőle elvárható legjobb szinten, rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartási formákat, határozott elképzelésekkel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét, sorsát illetően, katolikus tanulóink harmadik osztályban elsőáldozáson vesznek részt.
2.2 2.2.1
AZ ISKOLA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI A DIÁKOKBAN KIALAKÍTANDÓ SZEMÉLYISÉGIDEÁL
A gyermek személyiségének egészséges fejlődését az iskola és a szülői nevelés egységessége biztosítja! A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mind jobban megközelíttetni diákjával a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az Őt követő szenteket, és a ma körülöttünk élő szentéletű embereket kell állítani. Be kell mutatni, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehet életük részévé, hogyan szólhat az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.
20
Kialakítandó illetve, megerősítendő személyiségjegyek: a hitre, reményre, szeretetre nevelés, a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit, az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, józan, megfontolt ítélőképesség, a mások felé való nyitottság, befogadóképesség, a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, elfogadó segítőkész magatartás, a szelídség, az alázat, a türelem, alaposság, a mértékletesség, a bűnbánat, amely mentes kell legyen a kóros önmarcangolástól, és a megbocsátás, a belső csendre, elmélyülésre való igény, hűség Istenhez és embertársainkhoz, felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek az fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. A mai világban sokszor pont az ellenkező tulajdonságok teszik sikeressé, korszerűvé az embert. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztény szellemmel és a helyes irányba terelje. Nem gyökerestül kell kiirtani a rossz irányba vivő tulajdonságokat, hanem átalakítva a jó szolgálatába kell állítani. A cél a krisztusi, azaz keresztény ember kialakítása. Sohase feledkezzünk meg arról, hogy ültethetünk, gyomlálhatunk, de a növekedést az Isten adja.
2.2.2 A MAI TÁRSADALOM HATÁSA A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSRE A szülők közül sokan azt állítják, hogy a gyerekeket ki kell tenni a felnőtteket érő hatásoknak, s így kell őket felkészíteni a rájuk váró világra. Ezzel azonban siettetik érésüket, és súlyos lelki sérüléseket okozhatnak nekik. A gyermek ugyanis még nem képes rá, hogy elviselje és feldolgozza mindazt a durvaságot, hazugságot, aljasságot, melyet a média zúdít rá, s amely még a felnőtteket is próbára teszi.
21
Ugyanakkor az, hogy a gyerekek jó része csak igen későn találkozik a felelősséggel, a másokért végzett munkával, bizonyos szempontból késlelteti az érésüket. Ezek a kétfelé húzó hatások elvezethetnek a gyermeki személyiség torzulásához, tűrőképességük csökkenéséhez. A személyiség fejlődését, fejlesztését nehezíti, hogy olyan világban élünk: melyben nem érték az alázat, a megbocsátás, az elfogadás, a türelem; amely rákényszeríti az embereket az önzésre, a saját érdekük, előnyük hajszolására - ezt a mintát látják mindenütt; amelyben az a jó, az értékes ember, aki fogyaszt, aki vásárol, aki egészséges, napbarnított, jól öltözött, aki sikeres, és ellenállhatatlan; melyben a szeretet és az egymásra-figyelés helyett a pénz és az információ az úr, s a média a külső talmi csillogást reklámozza és elhiteti, hogy ez a boldogság kulcsa, elhiteti, hogy a boldogság megvásárolható; melyben csökken az értéke az őszinte szónak, a versnek a klasszikus zenének, a csendnek, melyben manipulálhatóvá válik az ember, mert amit sokan és sokszor mondanak, az akár igaz is lehet(ne); melyben nem értékek már a családi hagyomány, egy tájegység hagyománya, az ország hagyományai, melyben nem érték az élet. Ahogy a növendékfát óvják a viharoktól, ugyanúgy kell óvni a gyermekeket a romboló tapasztalatoktól. Oda kell figyelni, mit olvas, milyen filmet néz meg, kikkel barátkozik. Kellenek ésszerű korlátok (Tízparancsolat, Házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben védik is őt. Biztonságos, szerető légkörben kell felnőniük, nem szabad lerombolni bennük a jóba és szépbe vetett bizalmat, játékos kedvet. Mindezt az iskola csak a szülőkkel teljes összhangban tudja elérni. A diákokat rá kell nevelni: a rendezett, fegyelmezett életre, hogy tetteiknek következményei vannak, hogy uralkodjon szenvedélyein, vágyain, az önfegyelemre, meg kell tanítani, hogyan vezessék le helyesen indulataikat, haragjukat, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák, tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez 22
segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt. 5,14) Összefoglalva az elvárások a következők: belső igény a szentre, a szépre, a jóra, és az igazra részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása alapos, rendszeres és pontos munka a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése a Házirend felelős betartása egészséges lelkű fiatalokat nevelni, olyan mintát adva, hogy ne legyenek meghasonlottak a kétféle értékrend miatt. Tanulják meg: megőrizni identitásukat, és értékeiket. hogy életük, egészségük is érték, életüknek transzcendens távlatai vannak. az önhittség és az önmagukban való hit közötti különbséget. az élet tiszteletét, a szenvedés értékét, és saját valamint a mások testének megbecsülését. hitük okos megvédését, véleményük bátor, de másokat nem sértő kimondását, és azt, hogy a belső értékek megszerzéséért is meg kell dolgozni. A személyiség - fentieken alapuló - változásait az iskola tanórákon túlmenően különböző vallási programokkal, szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport, és kulturális események szervezésével biztosítja.
2.2.3 A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉST ELŐSEGÍTŐ NEVELŐI ATTITŰDÖK A diákok hitbéli tájékozottság tekintetében nagyon sokfélék. A vallásos nevelés során az iskola "magára marad". A szülők egy része gyermekén keresztül találkozik a keresztény szellemiséggel, ezért nem tud a nevelésben partner lenni. A családok szétesése miatt is nagyobb felelősség hárul a pedagógusra. A szülők részéről elvárás az is, hogy amit nem tudnak, vagy nem akarnak otthon megadni, illetve megkövetelni, azt végezze el helyettük az iskola. A teljes család hiánya, a szeretet és a gondoskodás nélkülözése esetén a tanulóknak nagy a törődés-, és elfogadás-igénye. 23
A diákok nevelése folyamatos nevelői feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. "A katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik." (Kat. Isk. 78.) A nevelő pedagógusnak: nyitottnak kell lennie minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába, elengedhetetlen számára az önképzés, az olvasás, a kultúra szépségeinek megtapasztalása, amelyek lelki-szellemi töltést ad a napi munkához, ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, hite és humánuma ad erőt munkájához. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az "adás-vágya" és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. A személyre szabott nevelőmunkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete álljon összhangban az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Ezt a munkát a jól képzett, hívő, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig legyenek összhangban, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát. Elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen. Az iskola vezetőségére nagy felelősséget ró a megfelelő pedagógusok kiválasztása. A legnagyobb jó szándék esetén is történhetnek sikertelen választások. Ezért minden új tanár három hónapos próbaidő kikötésével alkalmazható, amelyet a munkáltató megelégedése esetén lehet véglegesíteni. Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi, előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy ezek tartalmasak legyenek.
24
A szülők joga és kötelessége: hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket; hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, erkölcsileg- szükség esetén-, anyagilag is támogassák; hogy mind jobban megismerjék az iskola szellemiségét, nevelési alapelveit és folyamatos kapcsolatot tartsanak gyermekük fejlődése érdekében (szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői lelki napok, személyes beszélgetések); hogy az iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg; hogy személyes példájukkal gyermekük optimális fejlődését elősegítsék.
2.2.4
A KULTÚRA JELENTŐSÉG E A GYERMEKI SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉBEN
"A kultúra szó általános értelemben véve mindazt jelenti, amivel a maga sokirányú szellemi és testi képességét kiműveli és kibontakoztatja az ember." (Gaudium et Spes 53.) Átfogja egész életünket, és rendezőelvünkké válik. Szétválasztja a jót a rossztól, a helyeset a helytelentől, az igazat a hazugtól, a szépet a csúnyától, az értékeset az értéktelentől, a hasznosat a haszontalantól. Így az erkölccsel együtt az ember életének, gondolkodásmódjának, döntéseinek és cselekedeteinek alapja. A helyes kultúra nem egyszerűen a műveltség kialakításából áll, mindig egy adott közösségben válik élővé, érthetővé, értékeket, életet rendező elvvé. Fontos minden olyan kultúra megismerése, amely az ember számára értéket hordoz. Ha egy műalkotás valóban kifejez valamit, akkor a művész Istenhez, emberhez, saját magához való viszonyát tükrözi a maga sajátos módján. Ennek felismertetése rendkívül fontos személyiségformáló feladat. Az iskola nevelési-oktatási intézmény, és mint ilyen a kultúra átadásának fontos helye. Az oktatás révén megismerteti a diákokat a tudományok eredményeivel, felkészíti őket a továbbtanulásra, és a leendő foglalkozásuk lelkiismeretes végzéséhez szükséges tudást biztosítja számukra. Az így megismert tudás felelős felhasználását a kultúra biztosítja. Ezért az iskolában a nevelés szerepe döntő. A helyes gondolkodás, döntés és cselekvés elsajátítása. Ennek hiányában a legnagyobb szaktudás is értéktelenné válhat. A XX. század történelméből látható, hogy miként alakul át az erkölcsileg kontrolálatlan tudás emberpusztító erővé. Ezért minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a diák megtanulja felismerni és szeretni az igazat, a szépet, a jót, a szentet, tisztelni az életet, és ezáltal elvezetni őt mindenek forrásához, Istenhez. Ennek érdekében az iskola sokféle eszközt felhasznál a tanórákon és a tanórákon kívül. Az iskola egyházi jellegéből fakad, hogy az egyházi kultúrát minél jobban megismerteti. Megtanítja a gyerekeket a liturgiába való aktív bekapcsolódásra, hitük alapos tanulmányozására. Megismerteti az egyház kultúrateremtő szerepét, és nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonyát, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását. Mindezen közben nem feledkezhetünk meg arról, hogy az elsődleges cél a diákok személyes istenkapcsolatának kialakítása. A XXI. században a természettudományok az emberiség kultúrájának egyetemes, földrajzi, etnikai és vallási különbségektől független részét alkotják. Hitünk szerint a Teremtő alkotásából ismerhetjük fel. Isten a természetet az ember otthonául szánta, hogy "őrizze és művelje", felfedezésre váró törvényeivel gondolkodásra, fejlődésre sarkallja, formálhatóságával, alakíthatóságával munkára készteti. A természet által számos lelki törvényszerűségre hívja fel a figyelmet. Így teszi nyilvánvalóvá, hogy a fizikai és a lelki törvényeknek közös a gyökerük, mert közös az alkotójuk. 25
A magyar nyelv művelése különösen fontos. A szép beszéd és írás teszi lehetővé az árnyalt önkifejezést. A magyar irodalom és történelem, valamint a népművészet különböző ágainak ismerete megszeretteti velük a magyar kultúrát, elmélyíti gyökereiket, felvértez az idegen hatások minden kritika nélküli befogadása ellen. Elengedhetetlen a határon túli magyarság kultúrájának, helyzetének megismerése is. A feladat óriási. Először meg kell tanítani a diákokat a helyes beszédre, olvasásra, fogalmazásra, önkifejezésre. Meg kell ismertetni ehhez irodalmunk nagyjait. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szép beszédre. A magyar jól artikulált, lassú nyelv. Ezt a mai rohanó világban újra kell tanulni. Hazánk történelme nem érthető meg a Kárpát-medence más népeinek, történelmének és kultúrájának ismerete nélkül. A Trianoni-béke óta ugyan e nemzetek önállóak lettek, de történelmünk így is összeforr, népeink keverednek és kultúráink hatnak egymásra. Magyarországon ma is élnek kisebbségek, őrzik, szokásaikat, egyes vidékeken nyelvüket is. Az idegen nyelvek, a földrajz és a világtörténelem lehetőséget teremt a más népekkel, nyelvvel, kultúrával való találkozásra, és a mienkétől eltérő kultúra helyes elfogadására és tiszteletére. A képzőművészeti és zenei kultúra mindig meghatározó szerepet töltött be az egyház kultúrájában, emellett az emberi lélek szépségre törekvésének, önkifejezésének csodálatos eszköze is. Az iskola ezeket az értékeket közvetíti, beépítve saját helyi kultúrájába, liturgiájába. Megtanítja felszínre hozni a mélyben szunnyadó értékeket, és ez által az önismeretet is fejleszti. Az iskola az osztálytermek esztétikus díszítésével olyan tanulói környezetet alakít ki, amely fejleszti a tanulók ízlésvilágát és közvetíti a klasszikus értékeket is. Az iskola lehetőségektől függően színház, hangverseny és múzeumlátogatásokat szervez. Az iskolai ünnepélyeken a diákok bemutatják zenei és sporttudásukat, fellépnek szavalók, színjátszók és az énekkar. Képzőművészeti kiállításokon és pályázatokon mutatják be legszebb alkotásaikat. Az iskola életéről a diákfaliújság és az iskolaújság, évkönyv számol be. Kultúránknak sok manuális és mozgásos eleme van. Ezért elengedhetetlen minden tanuló számára, hogy az alapvető kézműves fogásokat, a tánc- és a mozgáskultúrát megismerje. Erre rajz és vizuáliskultúra, technika- és életvitel, honismeret és testnevelésórán, tánc és dráma, valamint más, órákon kívüli foglalkozásokon adódik lehetőség. Fontos a kulturált szórakozás elsajátítása is.. A farsangi ünnepélyek és más vidám rendezvények programját körültekintően szervezzük meg. Törekszünk a kulturált szabadidő eltöltés hagyományainak ápolása mellett az igényes szórakozás új formáinak kialakítására
2.2.5
ÉRTELMI NEVELÉS
Fontos feladatunk a tanulók ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése. Ennek érdekében: korszerű, a mindennapi életben hasznosítható ismereteket nyújtunk – a továbbképzéseken hallottakat alkalmazzuk, tapasztalatainkat továbbadjuk egymásnak, az egyéni tanulási módszereket elsajátíttatjuk – a tanuló képességeinek figyelembevételével, legyen becsülete a szorgalomnak, a tudásnak és a kitartó munkának – pozitív példaképet állítunk (tanulmányi versenyek győzteseinek jutalmazása, dicsőségtábla, stb.). 26
Célunkat elértnek akkor tekintjük, ha tanulóink 90 %-a az alapkészség-mérés minimumának megfelel és 60 %-a önmagához képest fejlődést mutat.
2.2.6
ÉRZELMI NEVELÉS
Kellenek ésszerű korlátok, amelyek védik gyermekeinket (Tízparancsolat, Házirend). Biztonságos, szerető légkörben kell felnőniük, nem szabad lerombolni bennük a szépbe, jóba vetett bizalmukat, játékos kedvüket, azt a képességet, hogy tudjanak csodálkozni. Rá kell szorítani őket a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek következményei vannak. Hálátlan feladat rákényszeríteni gyermekeinket az önfegyelemre, de mulasztásunkkal súlyosan ártunk nekik. A nevelés és oktatás tudatosan megtervezett tevékenység. Ennek során ki kell művelni a fiatalok személyiségét, vagyis szükséges, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk jutalmaként a felelősséget. Ki kell alakítani a kötelességek és jogok egyensúlyát úgy, hogy a kötelességtudat ne billenjen át aggályoskodásba. A jogok az emberi méltóságot biztosítsák, de úgy, hogy nagylelkűen tartsák tiszteletben mások jogait is. A nevelés és oktatás tárja fel az egyén és közösség egymásrautaltságát. Segítenünk kell a gyermekeket abban, hogy elkerüljék az individualizmus és a kollektivizmus zsákutcáit, mert mindkettő a személyiségüket torzítja. A keresztény értékrend alapvető elemeit kell felsorakoztatni előttük, és vonzóvá kell tenni, hogy minden esetben ezt válasszák, ne a túlzottan anyagias világ kihívásait: alázat, türelem, megbocsátás, elfogadás, meg kell értetnünk velük, hogy az alázat nem azonos a meghunyászkodással, inkább a szolgálattal, meg kell tapasztaltatni velük, hogy csak akkor várhatnak megbocsátást és elfogadást másoktól, ha ők is ezt teszik, „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” (Mt 22,40.), „Szeressétek ellenségeiteket, imádkozzatok üldözőitekért!” (Mt 5,44.), önzetlenség, szeretet, egymásra figyelés: rá kell vezetni őket, hogy ne a saját érdekük legyen az első, mindig a mások javát akarják. Ha mind így cselekszünk, akkor mindenki megkapja, ami neki jó, „Ti keressétek elsősorban az Isten országát, a többi megadatik néktek.” (Mt 6,33), Őszinteség: rá kell nevelni a gyermekeket az őszinteségre, bemutatva, hogy az törvényszerűen vonzza maga után a megbocsátást és a megbékélést. Ezzel szemben a rosszat megtetőzni a hazugság bűnével csak feszültséghez vezethet. „megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.” (Jn 8,32) Megtanítjuk őket: hitük okos megvédésére, véleményük bátor, de másokat nem sértő kimondására. hogy értékelje a családi hagyományt, az iskola és az ország hagyományait. 27
az élet értékére, az élet tiszteletére. Az élet Isten ajándéka, nincs jogunk azt veszélyeztetni, vagy elvenni sem testi, sem lelki értelemben. Istennek mindannyiunkkal terve van, mindenkinek feladata, küldetése van. Rávezetjük őket, hogy mindezen belső értékek megszerzéséért is meg kell dolgozni. Ebben a világban olyan egészséges lelkű fiatalokat kell nevelnünk, hogy ne legyenek meghasonlottak a kétféle értékrend miatt. Mindezekkel összhangban négy alapértéket véssünk a gyermekek szívébe: az igazság, jóság, szépség és szentség értékét. Az igazság a valóság teljességének birtoklása. A keresztény ismeretelmélet megbecsüli a szellemet és az anyagot is. Elutasítja a tudomány és a hit szembeállítását. A jóhoz igazodik az akarat, melynek alapja az igazság ismerete. Ez felszabadítja az akaratot minden bűnös kívánság alól. A legalapvetőbb erény a remény, amely képes a legsötétebb helyzetből is Istenhez vezetni. A szép, az igazság és a jóság lelke szívünk tápláléka. A lélekhez szól, fejleszti, finomítja azt. A művészet szabaddá tesz, reményt ad, ígéretet hordoz. Isten szentsége forrása és mintája minden teremtménynek. Ezt a szentséget az ünneplésben, a liturgiában tapasztaljuk meg. A szentség létezésünk alapja, amit tisztelni, szeretni kell. Szeretnénk, ha a megfogalmazott célok, feladatok nemcsak az iskola, hanem a család és a plébánia színterén is érvényre jutnának. Ennek érdekében erősítjük kapcsolatainkat a szülőkkel és az Egyházközség tagjaival. Célunkat elértnek tekintjük, ha tanulóink 75 %-ának viselkedésében tapasztaljuk a fent megfogalmazottakat.
2.2.7 HON- ÉS NÉPISMERET A környezetért érzett felelősség- és a magyarságtudat erősítése. FELADATAINK: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének, nemzeti hagyományaiknak, nemzeti kultúránknak megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A diákok ismerjék meg a magyarság, falujuk és iskolájuk múltját, hogy képesek legyenek alakítani a jelenét; Feladatunk, hogy egészséges identitású, magyarságára büszke, saját kultúráját ismerő diákok kerüljenek ki az iskolából. A tanulók szülőhelyhez és hazához való kötődése erősödjön az iskolában. Az intézmény és a család kapcsolatának ápolása, a kölcsönös bizalomra épülő párbeszéd kiépítése és fönntartása. A tanulók környezetének rendben tartására, védelmére irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
28
A természeti és mesterséges környezet ápolása és megóvása. Az ember és a természet kölcsönös egymásra utaltságának megismerése, korszerű ökológiai szemlélet kialakítása. Népi kultúránkkal való megismerkedés (pl. a rajz-, ének-, történelem-, irodalomórákon, kézműves foglalkozásokon, tanórán kívüli foglakozásokon –művészeti alapiskola keretében néptánc oktatás). Célunkat elértnek tekintjük, ha tanulóink 90 %-a a programokon részt vesz.
2.2.8 TESTI-, LELKI EGÉSZSÉG Feladatunk az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Lehetőségeinkhez képest biztosítjuk a tanulóink életkorának megfelelő testmozgást. A testnevelésben és sporttevékenységben az iskola célja a harmonikus fejlesztés és a test feletti uralom képességének kimunkálása és nem csak az, hogy a versenysportra szocializálja a tanulókat. E célokat elsősorban a tanórai munka eredményeként kívánjuk elérni. Rávezetjük tanulóinkat a testi-, lelki egészség megőrzésére rendszeres testedzéssel, felvilágosítjuk őket az egészséges táplálkozásról, a káros szenvedélyek veszélyeiről, a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról, a betegségek és balesetek megelőzéséről és a tisztálkodás, testápolás szükséges és egészséges módjáról. Ennek érdekében külső előadót is hívunk, akinek a gyermekek kérdéseket tehetnek fel a káros szenvedélyek veszélyeiről – alkohol, drog, dohányzás témakörben, egészségügyi felvilágosítás témakörben. Lelki táplálékot kapnak a hetenkénti közös imán, az osztály- és iskolai szentmiséken, a rendszeres gyónási lehetőséggel, az adventi és nagyböjti időszakban szervezett lelki napokkal. Célunkat elértnek tekintjük, ha 95 %-a testileg, lelkileg egészséges életmódot él.
2.2.9 ERKÖLCSI NEVELÉS Erkölcsi elvárások a tanároktól „A nevelők munkája valódi, korszerű és szükséges apostoli tevékenység, egyúttal pedig a társadalom igazi szolgálata.” (G.E.8.) Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusnak is ilyennek kell lennie. A katolikus iskola sajátos jellegének biztosítéka nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik. Éppen ezért pedagógusaink szakmai és lelki továbbképzéseken vesznek részt: Évi két nevelési értekezleten – esetenként bemutató órával – valamely nevelési vagy oktatási terület lehetőségeit megbeszéljük. A nevelők gazdag lelki programokon vehetnek részt. A tanévet szentmisével kezdjük. A tanév folyamán kirándulást teszünk, amely a látnivalókon túl, lelki élmény is ad. Egy hétvégén (péntek, szombat) lelkigyakorlaton veszünk részt.
29
Tanáraink élete összhangban kell, hogy álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Családi háttere harmonikus kell, hogy legyen. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyermekek számára a hamis tanúságtétel. Pedagógusainktól elvárjuk a hagyománytiszteletet és a megalapozott jövőkép ismeretét. Hivatásunk az, hogy évezredek kincseit adjuk tovább egy új generációnak. Iskolánkban a tanári kar egészének kötelessége, hogy a pedagógusok: pontosan ott legyenek az osztályban, megakadályozzák, megelőzzék a rendetlenséget, óráikra jól felkészülve lépjenek az osztályba, ezzel megelőzik a tanulmányi és fegyelmezési nehézségeket, csak akkor büntessenek, ha feltétlenül szükséges, inkább figyelmeztessék növendékeiket, lássák el őket jó tanáccsal, szorgalmazzák a füzetek rendezettségét, az iskolai felszerelés és a benyújtandó dolgozatok tisztaságát, a naplókat tartsák rendben, hogy mindennap bárkinek bemutathassák, aki azt megtekinteni kívánja, egyházi és állami ünnep közeledtével mondjanak néhány szót, ha lehet, életpéldával. Tanárainkat alapvetően a vidámság, játékosság kell, hogy jellemezze, hiszen a gyerekek több időt töltenek az iskolában – főleg az alsó tagozatosok –, mint szüleik a munkahelyen. Lényeges, hogy a tanárok el tudják fogadni a gyerekeket olyannak, amilyenek. Tiszteljék és szeressék mindegyikük egyéniségét. Ne akarjanak – a könnyebbség kedvéért – egyforma gyermekeket nevelni. Új pedagógus felvételénél mérlegelni kell, hogy milyen feladatot bízunk rá. Ennek ismeretében kell eldönteni, hogy a képzettség, rátermettség és vallási háttér hármas követelményéből melyiket milyen súllyal vesszük figyelembe. Célunkat elérjük, ha pedagógusaink legalább 95 %-a ezen elveknek megfelelően valósítja meg életszentségét. Erkölcsi elvárások a tanulóktól Az iskola tanulói különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból érkeznek iskolánkba. Az egységes erkölcsi elvárások segítik őket a fejlődésben. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola tisztességre, becsületességre, felelős magatartásra irányuló nevelését, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Tanulóink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága!” (Mt 5,14) Gyerekeink vegyenek részt az egyházi programjainkon (ünnepi szentmisék, vasárnapi misék, osztálymisék, közös imák, adventi és nagyböjti lelki napok, stb.), segítjük őket hitük kibontakoztatásában, a liturgikus és szentségi élet gyakorlásában. Rávezetjük őket a helyes imádságra tanítás előtti és utáni közös imával. Gazdag programok szervezésével ráneveljük gyerekeinket a kulturált szórakozás módjára: farsang, családi nap. 30
Megköveteljük a tiszteletteljes beszédet tanáraikkal, felnőttekkel, sőt társaikkal is. Megköveteljük az alapos, rendszeres, a képességeknek megfelelő munkát, a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzését. Megköveteljük a házirend ismeretét és betartását, az iskola épületének, felszerelésének és tisztaságának megőrzését. Megköveteljük gyerekeinktől az öltözködés, a megjelenés gondozottságát, az alkalomhoz illő ruházat kiválasztását. Erkölcsi nevelésünk eléri célját, ha tanulóink legalább 90 %-a ezen elveknek megfelelően valósítja meg életszentségét. Erkölcsi elvárások a szülőktől „Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők közössége igazolja. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha a szülők is közösséget alkotnak, hiszen a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik.” (Kat. Isk. 53.) Havonta egy-egy alkalommal tartunk osztálymisét, amelyre elvárjuk az adott évfolyam tanulóit. Ennek számontartása az osztályfőnök illetve a hitoktató feladata. A mulasztások következményeket nem vonnak maguk után. Számítunk a szülők támogatására is. A szentségfelvétel helyét szabadon választhatják meg a szülők. Azok a családok, amelyek nem tartoznak egy plébániához sem, különös odafigyelést igényelnek, hogy lelkiismereti kötelességgé váljék a szentmisére járás. Hangsúlyozni szükséges, hogy ne elküldjék a gyerekeket, hanem közösen ünnepeljék a vasárnapot. Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák lehetőségeik szerint. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel – tanár, osztályfőnök, igazgató vagy plébános – beszéljék meg. Az iskola a szülőkkel mindjobban igyekszik megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszünk elérni. Ennek formái: a szülői értekezletek évente kétszer, a fogadóórák évente kétszer, illetve szükség szerint, a neveléssel kapcsolatos különböző előadások. Az iskola elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel is példát mutatva gyermekeiknek. Az iskola elvárja, hogy a szülők tartsák tiszteletben az iskolai – számukra is nyitott – ünnepségek méltóságát.
2.3
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDA GÓGIAI FELADATOK
„Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” (Kat.Isk. 34.) 31
A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: iskolaotthon, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások, erdei iskolák Diák önkormányzati munka Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: Törekedni kell a tanulás támogatására kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. Segíteni a tanulók kezdeményezéseit, a közvetlen tapasztalatszerzést. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. Hon- és népismereti tudás közvetítése: -
A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúrán nagy múltú értékeit. (kiemelkedő magyar és „szülőföldi” államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők tevékenységét –, Apor Vilmos, Simonyi Imre, Czuczor Gergely OSB, Jedlik Ányos OSB, Jáki Szaniszló OSB,).
-
Legyenek jól tájékozottak a haza (és szűkebb hazájuk) földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében.
-
Ismerjék a legfontosabb városi, falusi hagyományokat (kántálás, passió, böjt, locsolkodás).
-
A tanulók legyenek nyitottak a más népek, népcsoportok értékeinek, eredményeinek megismerésére, megbecsülésére.
-
A hon-és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet; - késztessen a fentiekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.
Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.
32
A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. Ünnepeink A tanév jeles napjai o o o o o o o
VENI SANCTE TE DEUM lelki napok, lelki gyakorlatok, gyónási alkalmak farsang, iskolanapok az iskola névadójának ünnepe – október 21. anyák napja ballagás, 8. osztályosok búcsúztatása
Egyházi Ünnepek o o o o o o o o o o o o o o
szept. 8. Kisboldogasszony ünnepe szept. 24. Szt. Gellért - a katolikus iskolák napja, az egyházmegye védőszentje okt. 8. Magyarok Nagyasszonya okt. 21 Szent Orsolya, iskolánk védőszentje, főünnep nov. 1. Mindenszentek nov. 2. Halottak napja nov. 5. Szt. Imre dec. 6. Szt. Miklós dec. 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása dec. Adventi gyertyagyújtások, KARÁCSONY febr. 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony febr.-márc. NAGYBÖJT, HÚSVÉT márc. 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony máj.-jún. PÜNKÖSD
Állami ünnepek o o
okt. 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc márc. 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc
o o o o o o
okt. 1. A zene világnapja okt. 6. Aradi vértanúk jan. 22. A magyar kultúra napja május- jún. Madarak és fák napja kulturális bemutató – november/május június 4. Nemzeti összetartozás napja
Egyéb
Az ünneplés módjai o o
Megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten, községi ünnepségen) Iskolai ünnepély 33
o o o
Hangverseny Színdarab Tanítási szünet: - kirándulás - vetélkedők - szellemi - sport - találkozás neves személyiségekkel - közösen megtekintett film vitája
Néhány lehetőség az ünnepek magtartásának módjára Az éves munkaterv elkészítésekor el kell döntenünk, hogy melyik ünnepet milyen módon ünnepeljük meg. A legtöbb ünnep megülésének módja évente változhat. Az év kiemelt ünnepeire lelki nappal készülünk, az ünnep napján, szentmisén veszünk részt, tanítási szünet lévén iskolai vagy osztálykeretben ünneplünk (vetélkedő, akadályverseny, film). Ilyen ünnepek lehetnek - az iskola névadója, rendalapító ünnepe, templom búcsúja, a katolikus iskola napja, stb. - évi két alkalom A lelkinapokat az év kiemelt ünnepe előtti napra, illetve ADVENT, NAGYBÖJT idejére tervezzük. Törekszünk arra, hogy havonta biztosítsunk gyónási alkalmat azokban a hónapokban, amelyekben nincs lelkigyakorlat, vagy lelki nap. Menetrendje lehet: 20 perces bevezető elmélkedés, 1 óra gyónási lehetőség a lelki vezetővel, Szentmise megemlékezéssel az aktuális ünnepről. Mindez történhet a tanítási nap elején (8-10 óra), vagy a végén (12-14 óra). Pl.: szept. 12, okt. 2, nov. 1, febr. 2, pünkösd stb. Ünnepi hangversenyt lehet szervezni karácsony előtt, pünkösdkor, iskola napokon stb. Kulturális programot szervezünk az iskola névadója ünnepén. A hagyományteremtés egyéb lehetőségei gazdagítják az iskola életét: – Hittan-Szentírásverseny – tanulmányi versenyek – dekorációs verseny – kiállítás a tanulók munkáiból – sportversenyek – természetjárás – irodalmi színpad – önképzőkör – tánciskola – alapítványi bál – kulturális bemutató – gyermeknap
2.4
A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM
Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős –a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Első feladat: feltárni, hogy kik azok a tanulók, akik felzárkózásra szorulnak.
34
- Osztályfőnökök: ismerjék meg mielőbb tanulóikat (beszélgetések, családi háttér ismerete, felmérő tesztek íratása stb.) - Szaktanárok: saját tantárgyukból írassanak felmérő dolgozatokat év elején a hiányosságok feltárása érdekében. Jelöljék ki azokat a tanulókat, akik felzárkóztatásra szorulnak. Konkrét tevékenységi formák: Az osztályfőnöki órák témakörébe be kell iktatni az eredményes tanulás feltételeit, módszereit (önismeret, önnevelés képessége, önellenőrzés képessége, önkritika, a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése). Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek (akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, a tanulásra való igény, a tanulásnak önépítésként történő elfogadása) fejlesztése. Tanulási szokások, módok, technikák, az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása. Tanulótársak bevonása, a gyengébb tanulók segítése. A szülőket is el kell látni tanácsokkal! Szaktanári órák: a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása: tankönyvek, munkafüzetek használata. Hagyományos és új információhordozók alkalmazása (könyvtár, lexikonok, kézikönyvek, számítógép, Internet, stb.). Felzárkóztató foglalkoztató foglalkozások megszervezése korrepetálások megszervezése – szükség esetén – a gyengébb képességű tanulók részére. Csoportbontások lehetőség szerint. A többször módosított 1993. évi LXXIX. sz. törvény a Közoktatásról (48.§ (1.)) előírja a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program elkészítését. A tanulási zavarok lehetnek: Matematikai gyengeség: diszkalkulia, Olvasási gyengeség: diszlexia, Helyesírási gyengeség: diszgráfia, kevert specifikus, A tanulási kudarc tünetei az olvasásban, a beszédben, az írásban, magatartásban jelenhetnek meg.
2.4.1
FEJLESZTŐ, KORREKCIÓS ELJÁRÁSOK
A tanulási zavarokkal küszködő gyerekek esetén alkalmazott eljárások egy része a tanórákba ágyazottan (tantárgytól függetlenül) minden gyermek számára fejlesztően hat. A másik része pedig tanórákba ágyazottan differenciálás módszereként alkalmazva valósítható meg egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretén belül. Súlyosabb esetben tanórán kívüli fejlesztésre is szükség van, melyet a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei látnak el. Differenciálás Tanítási órákon a differenciálás és a kompetencia alapú oktatás valósul meg. Különböző kiscsoportos kooperatív tanulási technikákat alkalmazunk felzárkóztatásra szoruló gyermekek részére. Délutáni foglalkozásaink szintén fejlesztő hatásúak. 35
A gyermekvédelmi felelősnek az osztályfőnökökkel és az iskolavezetéssel egyetértésben ápolnia kell kapcsolatát a Békés Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló és Tanácsadó Szakértői Bizottsággal és a Mezőkovácsházi Nevelési Tanácsadóval.
2.5
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK
Az intézményben folyó pedagógiai munka egyik legfontosabb alapelve a negatív diszkrimináció kiküszöbölése, azaz egyetlen tanulót sem érhet hátrányos megkülönböztetés családi hátteréből és szociális körülményeiből eredően. Az intézménynek saját eszközeivel kell ellensúlyoznia a szociális háttérből fakadó hátrányokat, biztosítani kell minden tanuló számára képességeinek és tehetségeinek kibontakoztatását és a tanuláshoz elengedhetetlen anyagi és tárgyi feltételeket és a szabadidő hasznos eltöltését. Kiemelt figyelemmel kell kísérni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai munkáját, megfelelő segítséget kell nyújtani számukra ismereteik elsajátításában és egyéni ütemű fejlődésükben, amelynek következtében csökkenthető a lemorzsolódás mértéke. Feladatok -
-
A HH-s és HHH-s helyzetű gyermekek kiszűrése az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős segítségével. Szükség esetén családlátogatáson tájékozódni kell a gyermekek/tanulók körülményeiről. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók felmérése Az intézményben lévő hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről/tanulókról nyilvántartás készül A gyermekek/tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó pedagógiai módszerek alkalmazása tanórán és tanórán kívüli foglalkozások formájában Minden hátrányos helyzetű gyermek részére biztosítjuk az iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozás lehetőségét, amelynek keretében biztosítjuk egyrészt a gyermek napközbeni ellátását, másrészt a tanulók felkészítését a másnapi tanítási órákra. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fokozottabb bevonása a tanórán kívül felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokba A pályaválasztást elősegítő pályázati lehetőségek kihasználása Indokolt esetben a Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság, Gyámhatóság, Önkormányzat, Rendőrség segítségét kell kérni, és velük kapcsolatot kell tartani. Tankönyv és taneszköz biztosítása tartós tankönyvek vásárlásával és kölcsönzésével a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Rászorultságnak megfelelő étkezési támogatás biztosítása. Szülői értekezlet, fogadóóra és iskolai rendezvények szervezése. Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése Szegregáció mentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítása -A befogadó /inkluzív pedagógiai kultúra/ működésének támogatása- az ehhez szükséges feltételek biztosítása
Iskolaotthon/Tanulószoba Iskolaotthonos csoportot az 1-4. évfolyamon a tanulószobás csoportot két, vagy több felső tagozatos osztály tanulóiból összevont csoportban működtetünk. Az alsó tagozat sajátos, alapozó, a későbbi tanulás, művelődés eszközrendszerét és motivációs bázisát biztosító feladatát iskolaotthonos szervezeti formában, rugalmas óratervi keretekkel igyekszik megvalósítani. A rugalmas óratervi keretek a csoportmunkát, a páros munkát is lehetővé teszik, sőt az optimális egyéni fejlődésre, önálló tevékenykedésre is módot kapnak a tanulók.
36
Az egész napos foglalkoztatás a következőkben kell közreműködjön Egészséges életmód Cél: A tanulók sajátítsák el a kulturált, és egészséges életmód szokásait Feladatok: -
higiéniás szokások megismertetése, alkalmaztatása általános testápolási és öltözködési szokások a kulturált étkezés szokásainak megismertetése, alkalmaztatása mindennapos testmozgási lehetőség biztosítása, az ezzel kapcsolatos személyes higiénia alkalmaztatása - balesetmegelőző viselkedés és játék szabályainak megismertetése, betartatása - a környezet tisztaságának megvédése - esztétikus környezet kialakítása Társas kapcsolatok, csoportélet Cél: A tanulók legyenek feladataik elvégzésében együttműködésre képesek, egymásra figyelők, nyújtsanak segítséget társaiknak, tapasztalják meg a közösséghez tartozás élményét Feladatok: - napirend szervezése - csoportos feladatokban az alá-, fölé- és mellérendeltség helyzeteinek kipróbáltatása - csoportszokások, hagyományok kialakítása - csoportszabályok kialakítása, betartatása - megbízatásokkal a csoport iránti felelősség kialakítása - csoportrendezvények kezdeményezése, szervezése, lebonyolítása, - együttműködés a csoportélet, a társas kapcsolatok értékelésében - a közös eredmények feletti öröm kifejezése Önálló tanulás Cél: Ismerje fel és alakítsa ki a tanuló egyéni tanulási stílusát, ismeretszerzésben és alkalmazásban legyen önálló és eredményes. Feladatok: -
a tanulás helyes környezeti feltételeinek kialakítása igényes, kitartó munkavégzés szokássá alakítása önellenőrzés és önértékelés képességének kialakítása reális értékelés képességének kialakítása a társak munkájával szemben kérdések kulturált megfogalmazására nevelés önálló könyvtárhasználati igény felkeltése munkaeszközök megfelelő használatának elsajátítása a tanulás tervezésének tanítása (sorrendiség, írásbeli és szóbeli feladatok) önálló taneszköz- és segédeszköz használat tanulási technikák elsajátíttatása
Szabadidő Cél: A szabadidős tevékenység kedvezően befolyásolja a személyiség és a közösség fejlődését, változatosságával segítsen kialakítani a szabadidő tartalmas és önálló felhasználásának igényét. 37
Feladatok: -
változatos játékok megismertetése (konstrukciós-, sport-, csapat-) változatos művészeti tevékenységek kipróbálása népszokások, mesterségek megismertetése iskolán kívüli programok biztosítása könyvtárhasználat
A nevelés tervezése során figyelembe vesszük, hogy a nevelés folyamatában egymással szorosan összefüggő és egymásra ható nevelési feladatokat kell megoldani. A különböző korcsoportoknál más-más sajátosságok kerülnek előtérbe, kapnak nagyobb hangsúlyt, ugyanakkor minden nevelési terület megjelenik. A gyerekcsoportok összetétele, körülményei, a közösségi fejlődés jellegzetességei más és más eljárásokat tesznek szükségessé. A tanulószoba délutáni programja
▫
A tanulószobai foglakozások 13.00 órakor kezdődnek A foglalkozást vezetőnevelő tájékozódik a délelőtt történtekről, az írásbeli és szóbeli házi feladatok jellegéről, mennyiségéről. A foglakozások 16.00 óráig tartanak A tanulószoba legfontosabb része a szilencium.
▫
Cél: a tanulók elkészüljenek az írásbeli és a szóbeli házi feladatokkal. Nevelő feladatai: – – – –
2.6
házi feladatok elkészítésének ellenőrzése, gyakoroltassa az éppen aktuális feladatokat, segítse a gyengébb tanulók felzárkózását, a szülők és tanítók rendszeresen tájékoztatása
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSA
A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. számú melléklet alapján pedagógiai programunk, helyi tantervünk elkészítésénél figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű tanulók eltérő igényeit. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerülnek, mint más gyermekeknél. Fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg, segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést. Fejlesztési követelményeink igazodnak a fejlődés lehetséges üteméhez. Ügyelünk arra, hogy a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározzuk: a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,
38
a nevelés, oktatás és fejlesztés a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. A sajátos nevelési igényű tanulókat a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) neveljük, oktatjuk. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus szükséges.
2.7
A TEHETSÉG ÉS A KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TÉNYEZŐK
A TEHETSÉGNEVELÉS CÉLJA A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása. A tehetségnevelés pedagógiai, pszichológiai probléma, ugyanakkor társadalmi érdek, a neveléssel foglalkozók közös kötelessége és felelőssége, egyben minden gyermeket megillető jog. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, a tehetséges tanulók számára biztosítjuk a kibontakozás lehetőségét. A Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola céljai A tehetséges tanulók felismerése, kiválasztása, fejlesztése, versenyeken való megmérettetése. Szabályozzuk a tehetséggondozás módját, az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás lehetőségeit. Kialakítjuk a tehetséggondozás tartalmát, feltételeit az iskola megteremti a szervezeti formákat (szakkörök, fakultációk,), a fenntartó, a művelődési és pénzügyi kormányzat biztosítja a feltételeket (óraszám, pénzügyi háttér) Pályázati lehetőségeket kihasználjuk. Tapasztalatcsere szervezése. A tehetséggondozás személyi feltételei A tehetségnevelési programok megvalósíthatóságához elengedhetetlenül szükséges az elkötelezett és a témában jól képzett pedagógusok megléte, akik személyiségükben alkalmasak és képesek a tehetséges tanítványaikkal való foglalkozások vezetésére, önálló programok előállítására. Tevékenységi formák Tehetséggondozó, illetve a kulturált szabadidő eltöltését segítő szakköröket működtetünk. Az itt szerzett ismeretek tanulóink tehetséggondozása mellett elősegítik a továbbtanulásra való felkészülésüket is. 39
A különböző sportágakban tehetséges gyerekeket szakszerűen készíti fel a versenyekre a testnevelő tanár Tehetségnapok szervezése évi egy alkalommal. A tehetséges gyerekek „szűrése”, a szűrés formájának, módjának meghatározása. Fontos, hogy minél előbb felismerjük az átlagosnál tehetségesebb gyerekeinket, s a speciális fejlesztésüket minél hamarabb kezdjük el. A pedagógusoknak feltétlenül oda kell figyelniük a „rejtett tehetségekre” is. A szaktanár felhívja a szülő figyelmét, javaslatot tesz a fejlesztésre. Osztálykereteken belül biztosítanunk kell a tehetségesek számára a differenciált feladatokat (házi feladatokat is). A tanárok olvasási ajánlatai, szakirodalom-gyűjtési ötletei tágíthatják és el is mélyíthetik a tanulók érdeklődését. Tehetséges gyermekeink közül a legjobbaknak bizonyítási lehetőséget adunk az egyházi, kistérségi, területi, megyei, országos tanulmányi- művészeti- és sport versenyeken történő indulással, valamint javasoljuk részvételükkel tehetséggondozó szakkörökön.
2.8
A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK KEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Feladatunk: A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az óvodai, iskolai, osztályközösségi, és a hitéleti programok. Az elérendő cél a gyerekek, tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása.
2.9
GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM
A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1996. évi körlevelében - "Igazságosabb és testvériesebb világot" - a jelenlegi magyar helyzet elemzésénél külön foglalkozik a gyermekekkel, az iskola feladatával. Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén - család, iskola, és társadalom - a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja
40
elsődleges szerepét e folyamatban betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát pótolni. Szám szerint is emelkedik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma. Alapvető a lelkiismeretes, a tanulókra egyénenként is odafigyelő osztályfőnök tevékenysége, de rendkívül fontos a szaktanárok odafigyelése is. Iskolánkban gyermek és ifjúsági felelős koordinálja a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, teendőket. Nehezebb a segítségadás azokban az esetekben, ahol a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezek a nehézségek sok esetben későn mutatkoznak. A tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az iskola nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben fel kell vállalni a fokozott törődést a tanulóval. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő. Tanítványainkban erősíteni kell azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegényt. Ezek remélhetőleg tanítványaink számára maradandó értéket képviselnek felnőtt korukban is. Megvédi őket az alkoholizmustól, kábítószertől és egyéb erkölcsi veszélyektől. Az iskolai ifjúságvédelmi felelős munkájának célja - melyet segítenek az osztályfőnökök és szaktanárok - az iskoláskorú gyermekek képességeinek legoptimálisabb kibontakoztatása szociális kapcsolataik, társadalmi integrációjuk javításával. Alkalmazott módszereink: fokozott odafigyelés, egyéni beszélgetés, segítés a személyes problémák megoldásában; kapcsolattartás a családdal (családlátogatások szervezése, lebonyolítása); a ifjúságvédelmi felelős fogadóórái szülők és diákok számára; rendezvények, programok szervezése (adományok gyűjtése, nagycsaládosok karácsonya, karitatív munka rászorulóknál); Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, gyámügyi hivatal bevonása a segítő munkába; a Nevelési Tanácsadóval és a Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Szakértői Bizottsággal való együttműködés a tanulási magatartási nehézségekkel küzdő tanulók szakértői véleményezésére, megoldására; hiányosságok pótlásában segítés; korrepetálás (nevelési, beilleszkedési zavarokkal küzdők külön segítése); a tehetséges tanulók segítése; a továbbtanulásuk ösztönzése, támogatása. A katolikus általános iskola nem "elit" képzésre törekszik. Különös figyelmet szentel és segíti a gyengébbeket, a nehezebb körülmények között élőket. Prevenció és korrekció tanulóink védelmében. A prevenció célja, hogy beavatkozzon a nevelésbe még a károsodás bekövetkezte előtt, és védelmet nyújtson az ártalmak ellen. A prevenció megvalósítása történhet direkt és indirekt módon. A szabadidő hasznos eltöltésére irányuló tevékenységek (melyek önmagukban prevenciós eszközök): például szakkörök, sportkörök, énekkar, ifjúsági vöröskeresztes mozgalom stb. Az iskola szellemisége önmagában is prevenciós értékű.
41
A korrekció a már bekövetkezett károsodások megszüntetésére, illetve enyhítésére irányul. Az iskolaorvos által végzett szűrő vizsgálatok segítségével törekszünk a pszichoszomatikus betegségek korai felismerésére és kezelésére. Felzárkóztató programok Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében is. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése e téren is fontos feladat. Történhet speciális felzárkóztató programokkal, különösen, ha kisebb gyerekekről van szó. A személyes törődésnek, beszélgetéseknek lehet nagy szerepük, melyekkel elősegíthetjük, hogy a diák elfogadja önmagát jelenlegi nehézségeivel, aktivizálja erőit hiányosságainak felszámolása érdekében. Feladatunk megakadályozni, hogy lemaradása magatartási és lelki zavarok kialakulását idézze elő. Megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk a súlyosan hibás nevelési attitűdök következtében érzelemszegény gyermekeket, akiket szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás. Alsós fejlesztő gyakorlatok Alsó tagozatban a fejlesztésre szoruló tanuló heti 1 vagy 2 alkalommal külön foglalkozáson vesz részt (korrepetálás). Az egészséges, kiegyensúlyozott felnőttkor alapja a gyermekkor, éppen ezért nagyon fontos a zavarok korai felismerése. Az általános iskolában folyó összetett munka egyik fontos része azoknak a gyerekeknek az oktatása, nevelése, akiknek fejlődése eltérően alakult a korai gyermekkorban. Fontos és lényeges feladatai vannak ebben a folyamatban a pedagógusnak a káros tényezők konkrét vizsgálatával, és ennek ismeretében a lehetséges és szükséges speciális módszerekkel a káros hatások kiküszöbölésére, ill. csökkentésére. Fontos: a személyiséget károsító környezeti tényezők felismerése - ingerszegény környezet, elhanyagoltság, rossz családi körülmény, helytelen nevelési eljárás stb.
42
a gyermek és a felnőtt környezet közötti kontaktus, a gyermeknek a társaihoz való viszonyulása, megnyilvánulása - mindezek utalnak az érzelmi kiegyensúlyozottságra is, amit feladathelyzetben, szünetekben és spontán tevékenység végzése közben figyelhetünk meg a gyermekeknél. Ezeken kívül fontos felmérni a vizuo-perceptuo-motoros, az akusztikus- és nyelvi képességeket, az emlékezet, a szerialitás, a téri tájékozódás szintjét, valamint a test finom- és nagymozgásait. A felmérésekhez segítséget nyújtanak a különböző vizsgálatsorok és programok (például Porkolábné Balogh Katalin: Mozgásfejlesztő program; Brigitte Sindelar: "De jó, már én is tudom"-programcsomag; Goodenough-féle vizsgáló eljárás; Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni stb.), és ily módon megismerhető a várható, vagy a már kialakult tanulási zavar háttere. Megtudható, hogy a gyermek mely részképesség-gyengeségek miatt igényel fejlesztő foglalkozást. Minél hamarabb sikerül felfedeznünk a problémákat, megelőzhetjük, hogy az elsődleges tünetekre rakódjanak a várható következmények: a magatartászavar, agresszió, regresszió, önértékelési probléma, iskolai kudarcok stb. A fejlesztő foglalkozások megtervezésénél a programok kiválasztásával meg kell tervezni, hogy mely célokra irányul elsődlegesen és melyekre lehet másodlagos fejlesztő hatással. Részképesség-gyengeségek egyéni vagy kiscsoportos korrekciója A terápiát minden esetben vizsgálóeljárással indítjuk. Ezután kerülhet sor a megfelelő programok, feladatcsoportok kiválasztására, az egyénre szabott fejlesztési irányok meghatározására. Természetesen fel kell tudnunk mérni azt is, hogy melyek azok a gyengeségek, hiányok, zavarok, amelyek már nem tartoznak kompetenciánkhoz, hogy a gyermek fejlődését szem előtt tartva a megfelelő szakemberhez (pszichológus, logopédus) irányíthassuk. A foglalkozások lebonyolításánál fontos betartanunk néhány szabályt ahhoz, hogy a gyermek a munkát ne valamilyen kényszertevékenységnek érezze, hanem örömét lelje a játékos feladatokban. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermek számára ezek a foglalkozások- bármennyire is játékosnak tűnneknagyon megerőltetők, fárasztóak, hiszen éppen azokban a képességekben várunk el tőle sikereket, ahol nehézségei vannak. A fejlesztő foglalkozás hatásfokát fél évnél nem rövidebb időtartamú foglalkozás után éri csak el igazán. Munkánk szükségességét és eredményességét a fejlesztés hatásfoka igazolja, amelyet a vizsgálóeljárás megismétlésével ellenőrizhetünk. Felzárkóztatás A katolikus iskola a talentumok Isten dicsőségére való kamatoztatására irányuló belső indíttatásra, valamint az igazságosság és szeretet parancsa által ösztönözve feladatának tekinti, hogy hozzásegítse diákjait ahhoz, hogy képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztassák. Ezért nagy erőfeszítéseket tesz a különböző okokból gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása érdekében. Teszi ezt annak tudatában, hogy ezzel emberi értékeket ment meg, és hozzájárul ahhoz, hogy
43
hazánk katolikus értelmiségi rétege a társadalmi mobilitás révén is erősödjön, gazdagodjon, társadalmi kapcsolatainak szélesedésével még inkább kovásza legyen társadalmunknak.
2.10 A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az intézményi nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. A gyermekek, diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: Családlátogatás Szülői értekezlet Fogadó óra Nyílt tanítási nap Írásbeli tájékoztató Szakkörök indítása Előadások szervezése Közös kirándulások Pályaválasztási tanácsadás Közös lelki nap Közös zarándoklatok Plébániával közös programok A tevékenységek részletezése: Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 44
Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól - a helyi tanterv követelményeiről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - az iskolai - és osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtse és továbbítása az iskola igazgatóságának az egyház és a szülők közti kapcsolat fenntartása (speciális szülői értekezlet évente legalább kétszer) Fogadó óra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.). Nyílt tanítási nap Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő-és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. Iskolai rendezvények Feladata: az ünnepekhez, a helyi hagyományokhoz, a tanórán kívüli időtöltéshez kapcsolódóan színvonalas programok szervezése, amely lehetőséget teremt a szülők számára, hogy bekapcsolódjanak az iskola életébe. Nevelési tanácsadó szülőknek Feladata: speciális nevelési problémákkal jelentkező szülők segítése A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők részéről elvárhatjuk: 45
Aktív részvételt az óvodai, iskolai, kollégiumi rendezvényeken Ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz Őszinte véleménynyilvánítást Együttműködő magatartást Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést Érdeklődő, segítő hozzáállást Szponzori segítségnyújtást
2.11 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. a 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bekezdés a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott "Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására" a 1036/2003. (IV. 12.) Kormányhatározat a 96/2000. Országgyűlési Határozat rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdés az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Az egészség testi, lelki, és szociális jólét állapota, nemcsak a betegség, nyomorékság hiánya (World Health Organization, WHO).
2.11.1 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS Változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében (WHO). Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen (WHO). Iskolánk törekszik a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmére, az egészség fejlesztésére és az eredményes tanulás segítésére.
46
Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Fontosnak tartja az egészséges étkezést, a testedzést és a szabadidő hasznos eltöltését, teret ad a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; az egészség fejlesztését és a tanulást. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők: genetika, környezet, életmód, az egészségügyi ellátó rendszer működése. Az iskola, mint a szocializáció kitüntetett színtere: - fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával , az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra hat. Az iskolai egészségfejlesztő munka - akár jól, akár rosszul csinálják - alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Egészségnevelési célkitűzésünk: az elsődleges megelőzés, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására az egészség megőrzésére irányul. (WHO) Feladataink: a mindennapos testmozgás lehetőségének megteremtése, a személyi higiéné iskolai körülmények között, a lelki egyensúly fenntartása, visszaállítása, a harmonikus párkapcsolat, családi életre nevelés, családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása.
2.11.2 AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉS TERÜLETEI A tanulók napjaik jelentős részét az iskolában töltik, így a család mellett az iskolának is részt kell vállalnia az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakításában és begyakoroltatásában. 1.
2. 3. 4. 5.
Az egészséges táplálkozás biztosítása (egészséges iskolai étkeztetés ideális feltételeinek megteremtésével (rendszeres, ingyenes ebéd biztosítása a rászorulóknak, osztályfőnöki helyi tanterv, biológia-, kémia-, technika és életvitel helyi tanterv) Az aktív szabadidő eltöltésének biztosítása, az értékek ismerete (osztályfőnöki helyi tanterv, hit-és erkölcstan, etika, kommunikáció, szociálpedagógia szerves része) Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága (testnevelés helyi tanterv, sportkörök, tánc és dráma helyi tanterv) Az ókortól kezdve irányadó az európai kultúrában, az ép testben ép lélek elve.
47
6.
7. 8.
9.
A kereszténység is nagyra értékeli az emberi testet. A keresztény nevelés az egész embert szolgálja, "egész"-ségre irányul. EGÉSZ életet csak úgy élhetünk, ha testünket a szellemi és erkölcsi értékek szolgálatába állítjuk. Ezt a XX. század nyelvén így fogalmazza meg a Testnevelési Főiskola 1930-as évekből való zászlajának felirata: "szellemmel, erkölccsel, erővel". Az iskolai testnevelés elsődleges célja tehát a fegyelmezett, a belső önneveléssel és erőfeszítéssel alakított életvezetés. A hathatós küzdelem az ifjúkori a szétszórtság, az elkényelmesedés ellen. A szellem és az erkölcs uralkodik a keresztény-katolikus iskola testnevelésében, és sportéletében is. Miközben ugyanis kielégíti és fejleszti az ifjúság mozgásigényét, küzd céltalan és egészségkárosító élet ellen (mint például a tv-függőség, a discozás, a drogok különféle fajtáinak használata stb.). Betegségek kialakulásának megelőzése, kezelése (iskolaorvos, védőnő által végzett egészségiállapotfelmérés, rendszeres ellenőrzés, egészségnevelési csoportos / osztályfőnöki óra keretében/ és egyéni foglalkozások és beszélgetések, szociálpedagógia).
10. a.
b. c. d. e.
A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben (az iskola jellegéből adódóan a hit- és erkölcstan tantárgy helyi tanterve, osztályfőnöki helyi tanterv 18.osztályig az életkori sajátosságoknak megfelelően, védőnő és a gyermekjóléti szolgál tevékenysége). Személyes krízis helyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete (osztályfőnöki, szaktanári jelzések alapján a családsegítő közreműködésével A tanulás és a tanulás technikái (1-4. oszt. iskolaotthonban 5-8.oszt tanulószoba igény szerint, 7-8.évf. felzárkóztatás, Azokat a diákokat, akiknél komolyabb tanulási nehézséget jelez az osztályfőnök vagy a szaktanár a nevelési tanácsadó segítségét veszi igénybe az iskola. Az idővel való gazdálkodás tanulása-tanítása (1-4.oszt. helyes napirend kialakítása a tanítók, szülők, tanulók együttes munkálkodásával, 5-8.oszt. a technika és életvitel órák, osztályfőnöki órák)
Módszereink az egészségesebb életmód kialakítására: 1. 2.
3.
Hagyományos egészségnevelés, fejlesztés, felvilágosítás. A helyes tudás alapfeltétel az életvezetés helyes alakításához. Egészségtudatos magatartás kialakítása. Rizikócsoportos megközelítés. Ez a megközelítés a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent (például túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.). Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások. Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseink a társas-érzelmi készségek fejlesztését tűzte ki célul. Az érzelmi nevelést célozzák meg a segítő beszélgetések és a pszichoterápia, valamint a szakközépiskolai kommunikáció, önismeret és mentálhigiéné órák. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy a droghasználatnak. Az ilyen csoportos foglalkozások célja, hogy a résztvevőket ne csak arra készítse fel, hogy nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy
48
például igent tudjanak mondani az egészségre, és megvédje őket a divatos, de veszélyes, külsőségekben megnyilvánuló kóros fogyókúráktól, eltúlzott és ezért veszélyes testépítéstől. 4.
Kortárshatások az egészségfejlesztésben. Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. Az első cigaretta elszívása, az első részegség (az első pohár alkoholt a legtöbb magyar gyerek otthon issza meg, szülei társaságában!), az első illegális droghasználat: mindegyik a társas tevékenység részeként történik meg, gyakran az "ifjúsági kultúra" - vagy inkább szubkultúra szerves elemeként. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezek a felismerések tükröződnek azokban a programokban, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, ilyenek például a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDSprevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése, stb. Ezek a programok elsősorban a középiskolás korú fiatalok körében kedveltek és hatékonyak. Mindazonáltal már az általános iskola felsőbb évfolyamain is rendkívül hatásos a korban hozzájuk nagyon közel álló kortársoktató tevékenysége. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modell-szereplőként is képviselhetik például a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is. Hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejthetik.
2.11.3 MINDENNAPOS TESTNEVE LÉS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ PROGRAM Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. – A képességfejlesztés az egyéni adottságoknak megfelelő legyen. Alakuljon ki a tanulókban az igény az iskolán kívüli és az iskola utáni önállóan végzett mozgásos tevékenységre. Ehhez kapjanak megfelelő mennyiségű és minőségű információt. –A megfelelő mozgásanyag minden tanulóval történő rendszeres végzésével, valamint a gerinc- és ízületvédelmi szempontok alkalmazásával el kell érni, hogy a tanulók helyes testtartása kialakuljon, automatizálódjon és fennmaradjon. A megvalósításra biztosított órák, foglalkozások. Alsó tagozaton minden nap van testnevelés óra - tanterv szerinti testnevelés heti 3 óra - sportköri foglalkozás 1 óra 49
- sportjáték heti 1 óra 2012-2013. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben heti öt testnevelés óra Felső tagozaton: - tanterv szerinti testnevelés heti 2,5 óra - sportköri foglalkozás 2,5 óra 2012-2013. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben heti három testnevelés óra és 2 délutáni sportfoglalkozás Tanórán kívüli foglalkozások: Játékprogram a szünetekben (kosárlabda, foci, stb) Iskolaotthonosok, tanulószobások szabadidős sportprogramja napi kb. 30 percben. A tanulók választhatnak az alábbi időtöltések közül: labdarúgás, kosárlabda, kiütő, asztalitenisz, fogójátékok, sor,- váltóversenyek. Ezen programok a délutános nevelő részvételével, szervezetten zajlanak az udvaron. Sportköri foglalkozások a tanulók előzetes felmérése alapján: labdarúgás kézilabda kosárlabda röplabda aerobic gyógytestnevelés szűrővizsgálatok alapján néptánc sportrendezvények, sportversenyek sportnap külső sportegyesületekben való részvétel Rendelkezésre álló tárgyi feltételek: Tornaterem Sportpálya Játékudvar Az iskola sportfelszerelései Követelmény: – El kell érni, hogy igényükké váljon az egészséges életmód, ezért kezeljék kiemelt helyen az egészség megőrzését. Ismerjék saját motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módjait. Ismerjék és igényeljék a mozgásos játékok, a versengés örömét. – Becsüljék meg társaik teljesítményét. Mozgásuk koordinált, esztétikus és kulturált legyen. Váljék életmódjuk részévé a rendszeres fizikai aktivitás. Legyenek képesek a természetes mozgások tökéletes végrehajtására. – Fejlődjön akaratuk, kitartásuk és egyéb erkölcsi tulajdonságaik. – Fizikai képzettségük életkoruknak megfelelő legyen. Ismerjék és alkalmazzák az ismertebb sportágak, sportjátékok alaptechnikáit, szabályait. 50
– Alakuljon ki megfelelő higiéniai alap az egészséges sportoláshoz, illetve sportolás utáni tisztálkodáshoz. – Alakuljon ki, automatizálódjon és maradjon fenn a tanulókban a bio mechanikailag helyes testtartás AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK Belső résztvevők: pedagógusok, hitoktató, osztályfőnökök, biológia tanár, iskolaorvos Külső partnerek: Egészséges Ifjúságért Közalapítvány, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt helyi szervezete.
2.11.4 Az egészségnevelés színterei: Az iskolai környezet nevelő hatása: A tantermekben és a folyosókon növények elhelyezése, tiszta környezet, megfelelő világítás, friss levegő biztosítása, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése (papírgyűjtő kihelyezése) A tantermek padjai megfelelő magasságúak legyenek az egészséges testtartás kialakításához Az udvar balesetmentességének és tisztaságának biztosítása Ülőpadok elhelyezése az udvaron a szünetekben történő levegőzéshez, pihenéshez, tanórák udvari megtartásához A pedagógusok és dolgozók példamutató magatartása öltözködésben, káros szenvedélyek kerülésében Ösztönzés szóval és példával az egészséges életmód napi kialakítására ( otthoni torna, évszaknak megfelelő, kényelmes öltözködés, otthoni reggelizés) Az iskolai újságban rovat az egészséges életmódról
2.12 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A környezeti nevelés fogalma: "A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására." (IUCN, 1970.) A környezeti nevelés törvényi háttere: Alkotmány 18.§ - A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Alkotmány 70.§ - A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. tv.) 54.§ 1. cikkely - "minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére"
51
Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programja - a környezettudatosság növelésére vonatkozó akcióprogram. A Nemzeti Fejlesztési Terv - a fenntarthatóságnak való megfelelés, mint cél. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet - a közoktatásban kiemelt fejlesztési feladat a környezeti nevelés.
2.12.1 ALAPELVEK, ÉRTÉKEK A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. A környezeti nevelés komplex, integráló hatása az iskola tevékenységében. Az iskola környezeti nevelési hitvallása. A Mindenható és Teremtő Isten létrehozta a világmindenséget és benne az élőt. Krisztusban kinyilvánította végtelen Szeretetét, amely az élők közti kapcsolatrendszerekben az egyetlen működő és összetartó erő. A Szeretet az az erő, amit a Szentlélek segítségével nekünk, a tudatosan létező embereknek hagynunk kell működni közvetlen emberi kapcsolatainkban, a Családban, az embercsoportok között, a Társadalomban, és minden Élő és élettelen teremtménnyel, és legfőképpen Istennel való kapcsolatunkban. Egy keresztény katolikus tanintézetben ezen elvek alapján kell folytatnunk nevelési, oktatási munkánkat minden területen.
2.12.2 CÉLJA "A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben." (NAT 243/2003.) A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére.
2.12.3 TERÜLETEI Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (óvoda, iskola, tanterem, iskolaudvar) kialakítása. Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.
2.12.4 A KÖRNYEZETEI N EVELÉS ÁLTALÁNOS SZÍNTEREI Példamutató környezet: Tantermek, folyosók, udvar élő sarok kialakítása, 52
Anyag és energiatakarékos, környezetbarát intézményműködtetés, A pedagógusok, a dolgozók példamutatása, Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése, Szelektív hulladékgyűjtés, Óvodai faliújság, iskolai, médiumok „zöld” rovatai. Kötelező foglalkozási és tanórai keretben végzett környezeti nevelés: Óvodai foglalkozásokba, tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés, az eltérő tanítási foglalkozásokon (erdei iskola, múzeumi, állatkerti órák, iskolai projektek). Tanórán kívüli területek Szakkörök, táborok, Környezetvédelmi akciók (papír-és szárazelem-gyűjtés; iskola környékének rendbetétele), Előadások, kiállítások, Rendszeres természetjáró túrák, Madarak és fák napjának megtartása, A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése (Környezetvédelmi hét) Látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, DÖK nap. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórán: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Ezt segíti az iskolánkban működő emelt szintű biológiai képzés. Nem hagyományos tanítási órákon Duplaórákon lehetőség nyílik a település határában található horgásztó illetve a parkok élőlényeinek vizsgálatára, növény- és állathatározásra. Tanórán kívüli Iskolánkban évente megrendezésre kerül a Zöld Hét. Környezet- és természetvédelmi feladatokat kapnak az osztályok, amelyet közösen kell megoldaniuk. A gyakorlati feladatok dominálnak (településismereti, hulladékgazdálkodási, vízminőség-vizsgálati, talajvizsgálati feladatok, a településkörnyéki természeteshez közeli élőhelyek bemutatása, védett állatok és növények bemutatása, egészséges ételek készítése). A feladatok kivitelezése projektmódszerrel történik. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. Fokozatosan bevezetésre kerül a 3-8. osztályban a minősített erdei iskolák, határon túli magyar területek látogatása, ahol a diákok évről-évre a Kárpát-medence természeti és kulturális értékeivel ismerkedhetnek meg. Ezen táborok költsége a szülőket terheli. 53
Lehetőség szerint tanulmányi kirándulást szervezünk múzeumokba, füvészkertekbe, nemzeti parkokba, hulladékkezelő művekbe, kutatóintézetekbe
2.12.5 A KÖRNYEZETI NEVELÉSÜNKET SZOLGÁLÓ MÓDSZEREK A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő), Projektek Riport (kérdőíves felmérés), Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok, iskolakert,” iskolazöldítés”), Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újságkészítése, kutatómunka), Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése).
2.12.6 A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉBEN RÉSZTVEVŐK Belső (iskolai) résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok Külső résztvevők: szakemberek: környezetvédők, erdészek, művészek, intézmények
2.12.7 A PROGRAM CÉLKITŰZÉS EINEK MEGVALÓSÍTÁSA, A MUNKA IRÁNYÍTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE A tanév elején a nevelőtestület - az igazgató megbízásával - környezeti nevelési munkacsoportot hoz létre. A munkacsoport tagjai: a természettudományi munkaközösség vezetője, az osztályfőnöki munkaközösségek vezetői, az alsós munkaközösség-vezető, a programszervező. Feladatuk, hogy koordinálják és ellenőrizzék a program megvalósítását. Az ellenőrzési és értékelési feladat elvégzését az iskola minőségirányítási programjához kapcsolódva végzik. Munkájukról a tanév végén beszámolnak a nevelőtestületnek. Erőforrások számbavétele Humán erőforrás: a program megvalósítása szempontjából az iskola valamennyi dolgozója, a diákok és a szülők, külső partnereink. A közöttük kialakuló együttműködés, jó munkakapcsolat szintén fontos erőforrása nevelési munkánknak. o Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával példát mutasson tanulói számára. A munkaközösségek együttműködésének továbbfejlesztésével valósítjuk meg az egységes környezettudatos szemlélet kialakítását és kitűzött céljainkat. A tapasztalatok átadását és a közös munka koordinálását a természettudományi munkaközösség vezetője irányítja.
54
o
Valamennyi diákunk kötelessége, hogy vigyázzon környezetére, annak tisztaságára és rendezettségére és társait is erre biztassa. A személyes példaadáson túl az osztályközösségek és a diákönkormányzat bevonásával alakítjuk ki és formáljuk diákjaink környezettudatos szemléletét és magatartását. o A szülőkkel közös szemlélet és harmonikus kapcsolat kialakítására törekszünk, mert fontos, hogy megerősítsék gyermekeikben a környezettudatos magatartást, és támogassák az iskola törekvéseit. o A nem pedagógusdolgozók személyes példamutatása a takarékos, környezetkímélő munkavégzéssel szintén meghatározója nevelésünk eredményességének. o Számítunk a környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények támogatására: a múzeumi, állatkerti, nemzeti parkbeli programok szervezése során. A hivatalos szervekkel (például rendőrség) és a civil szervezetekkel (például Csongrádi Víz-és Kommunális Szolgáltató Kft.) kialakult együttműködésünk lehetőséget biztosít a környezeti nevelésben való közös munkára is (előadások a tanulók és szülők számára, továbbképzések és tapasztalatcsere a tanárok számára). Anyagi erőforrásaink: o Az iskola, éves költségvetése, mint belső erőforrás az éves közoktatási normatívából biztosítja a környezeti nevelési feladatok ellátását. A pénzösszeg felhasználásáról minden év elején a környezeti nevelési munkacsoport dönt. o A szűkös anyagi lehetőségek miatt folyamatosan figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket, amelyekkel kitűzött céljainkat megvalósíthatjuk.
55
3
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZ ERVEZÉSÉNEK SAJÁTOS ELVEI, TEVÉKENYSÉGI FORMÁI
Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. Az óvodai nevelés gyermekközpontú. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. A katolikus óvoda egész napja, a játék, a munka, a tanulás, valamint a közösség formálás sajátos világszemlélettel történik. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, - s a katolikus óvoda-evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvónők és dajkák) élete példájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Óvodánk napköziotthonos, a falu központjában, a templom mellett található.
3.1
SZEMÉLYI FELTÉTELEK
Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak viszonya: nemzethez, hazához, egymáshoz, szakmához, óvodához, munkatársakhoz, a gyermekek szüleihez, családokhoz, a gyermekekhez. Az óvodai pedagógus és nem pedagógus munkakörben dolgozóinak viszonya: A gyermekekhez: A pedagógus egész személyiségével neveljen. Tevékenysége választott hivatás. Igyekezzen az igényes, növelő szeretet és irgalmasság együttes gyakorlására. Személytől-személyig ható módszert válasszon. Legyen képes lelki gondozói feladatok ellátására. Beszéde komoly, derűs, megbízható, törődő. Kollégáiról tisztelettel beszéljen. Családszerető legyen szóban és tettekben egyaránt. Gyermekről való ismereteit titkosan bizalmasan kezeli. Titoktartást nem szegheti meg! Legyen mértéktartó, következetes és igazságos. Legyen tisztában azzal, hogy eszköz Isten kezében és Neki tartozik hálával. Tekintélyét tetteiben mutatott példával szerezze meg. A munkatársakhoz: Egymáshoz nyílt, őszinte viszony legyen. Tiszteljen, megbecsüljön másokat. Jó tanácsokat, építő kritikát fogadja el. Problémák megoldásának közös keresésében vegyen részt. Közös ügyük az evangéliumi nevelés. Kapcsolataikat kölcsönös segítségnyújtás határozza meg. Felelős kötelességük a kollégák szakmai tekintélyének megőrzése, emelése. Alapmagatartás szerénység, segítőkészség legyen. Erényük a békességre való törekvés. Összeférhetetlen nevelőtől meg kell válni! Az intézményhez: A keresztény nevelő szereti intézményét hűséggel szolgálja, keresztény közösséget alkotnak. Ismerjék intézményük történetét. A nem pedagógus alkalmazottak is szolgálatkészek legyenek az egész intézmény javára. Intézményi szabályokat tartsák be. A szülőkhöz: Nevelési célú kapcsolatokat építsenek ki a szülőkkel, bizalmukkal nem élhet vissza. Véleménynyilvánítása tárgyszerű, tapintatos legyen. Döntéseinél mindig a gyermek érdeke szerepeljen. Tájékoztatását mindig bölcs mérlegelés előzze meg. Az egyházhoz: A nevelők hitben élő, áldozatkész tagjai legyenek egyházuknak. Különböző felekezetű nevelők között kölcsönös megbecsülés, bizalom kívánatos. Egyház tanítására nyitott legyen a hitet
56
valamilyen okból nem gyakorló nevelő. Az óvoda keresztény értékrendjét szokásait tegye magáévá, ellentétes nézeteket ne terjesszen. A nemzethez, hazához: Magyarságtudatát erősítse, úgy a gyermekekét is. Haza iránti szeretetében példát mutasson. A nemzeti hagyományok ápolására törekedjen. A szakmai munkához: Tudását, szakmai felkészültségét folyamatosan mélyítse. Minél több ismeretet adjon a gyermeknek. Legyen képes mindig megújulni. Felelősséggel átadott kultúrák meghatározóak a gyermekek számára.
3.2
ISTEN GYERMEKEI; KATOLIKUS ÓVODAKÉP
Gyermekkép Az alábbi tényezők módjának, mikéntjének a megfogalmazásából rajzolódik ki a gyermekkép. Szem előtt tartjuk óvodai nevelés pedagógiai alapelveit A gyermek személyiségének kibontakozásában meghatározó szerepe van a személyi és tárgyi környezetnek Az óvodai nevelés gyermekközpontú, az egész személyiséget fejleszti. vallási neveléssel egészséges életmód alakításával érzelmi neveléssel szocializáció biztosításával értelmi fejlesztéssel testi és lelki szükségletek kielégítésével Katolikus óvodakép A katolikus óvoda a katolikus közoktatási rendszer legalsó láncszeme. Szakmailag önálló nevelési intézmény, amely a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda keresztény mivolta alapján, Krisztus nyomán igyekszünk a magunk, a szülők és a gyermekek személyiségébe is beépíteni a következő tulajdonságokat: -
a hit védelme, ereje, a közösség erejébe vetett hit, nevelői optimizmus, megbocsátó szeretet.
Óvodai nevelésünkben alapelv: A gyermeki személyiséget, tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését és egyéni képességeinek kibontakozását, egyénre szabott fejlesztését. Alapvető a gyermek testi-lelki-szociális szükségleteinek kielégítése, a gondozás, a testi nevelés, egészségvédelem, edzés és mozgásfejlesztés feladatinak megvalósításán keresztül. Alapvető feltételek: 57
Testi komfort érzet Testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás Elegendő idő Türelmes nyugodt légkör Levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás Optimális környezet kinn és benn A mozgás az egész szervezet fejlődését biztosítsa Rendszeres, örömmel végzett tevékenység legyen. Az óvoda funkciói: óvó-védő szociális nevelő, személyiségfejlesztő
3.3 3.3.1
A KATOLIKUS ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI AZ ANYANYELVI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI:
Helyi nevelési programunkban a verbális érintkezési eszköz a magyar nyelv használata. A gyermek-felnőtt kapcsolatban az idegen szavak használata nem megengedett. Cél: A gyermekek értelmes, folyamatos beszédének, tiszta beszédének, beszédfelfogásának, szóbeli reprodukálásának segítése az egész napos nevelőmunkában: kommunikációs tevékenységének megindítása, a nyelvi kapcsolatteremtés egyszerű, majd fokozatosan bővülő formáinak elsajátítása a társadalmi, természeti környezet megismertetése, és az ezzel kapcsolatos szókincs és fogalomkincs bővítése a mindennapi élethelyzetekkel járó egyszerű mondatok értése, reprodukálása a nyelvi formába öntött spontán gyermeki megnyilvánulások reprodukálása, gyakorlása változatos verbális tapasztalatgyűjtés a versek és mesék dramatizálása, reprodukálása a versek, mesék nyújtotta esztétikai élményszerzés, értelmi és nyelvi gazdagodásAz anyanyelv szerves része a nevelés egész folyamatának. A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja az óvónő és a gyerekek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoportlégkör. Az óvodapedagógus beszéde kifogástalan, követésre méltó, egyszerű, de változatos legyen. Differenciált foglalkozás a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő, és a kiemelkedően fejlett gyermekekkel. Külön idő biztosítása az anyanyelvi játékok számára. A mese-vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, kiemelt szerepet kap. A bábozás – dramatizálás szerves része anyanyelvi feladataink egyénre szabott megvalósításában. Egyéni anyanyelvi feladatok: -
játékos beszédindítás, elemi kommunikáció megindítása, 58
-
3.3.2
hangdifferenciálások, szókincs fejlesztése, helyes ejtésre szoktatás, a családon belüli kommunikáció irányítása és pedagógiai támogatása, a beszéd és mozgás koordinálása.
HITRE NEVELÉS ERŐSÍTÉSE
Óvodánkban a hitre nevelés a keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítésére és kiegészítésre irányul. A katolikus értékek közvetítése a gyermekek által a családba is, mellyel missziós tevékenységet is teljesítünk. A katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során, valamint a teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése. A keresztény értékek meghonosítása, a bizalom, a szeretet, a jóindulat, a megbocsátás, a türelem – vagyis, amit Pál apostol a Szeretet himnuszában felsorol. Célunk: Katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba A katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség stb. A katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, liturgia, szentségek, szentek tisztelete, A teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, felelősség stb.) Feladatunk, hogy a gyermeki bizalomnak mindenben megfeleljünk, ne akadályozzuk magatartásunkkal, cselekedeteinkkel, hogy a kisgyermek ránk hagyatkozzék, biztonságban, szeretetben. Legfontosabb alapozó tevékenységünk, hogy szeretettel szeretetre neveljük a gyermeket .
3.3.3 ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Óvodánk feladata olyan a légkörnek a megteremtése, amely kielégíti a gyermek szeretetigényét, elfogadja olyannak, amilyennek a Teremtő alkotta. A kézen fogott, vezetett gyermek megérzi, hogy ő fontos a családnak, óvónőnek, társainak, és ezáltal olyan biztonságot él át, mely érzelmeit erősíti, s nyitottá teszi a tárgyi és személyi környezet számára. A nevelés alapja a közösség. A gyermek, óvodába lépésével egy tágabb közösség kapuját lépi át. Az együttes tevékenység, a másokra figyelés biztosítja a közösségi magatartás fejlődését, alkalmazkodnak egymáshoz, az együttműködés érdekében kölcsönös engedményekre is készek. Nyitottak és képesek az adott tevékenység elvégzéséhez szükséges fegyelemre. Célunk: A teremtő Isten segítségének megélése A gyermeki jellem alakítása 59
Kortárs gyermekcsoportok értékeinek észrevétele Türelem, szolidaritás, igazságosság formálása Érzelmek megjelenítésének formái Szeretet, féltés, félelem kifejezése Önfegyelem, fegyelem udvariasság elsajátíttatása Szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása Szerepazonosulások megélése Hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása Egyházi ünnepek megélése
„A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenység gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl. az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. (ONAP 1996) Ezeket az értékeket magyarázgatás, tanítás során akarnánk elsajátíttatni a gyermekekkel, - hasonlóan bármilyen jellegű direkt tanításhoz – értelmetlen, érthetetlen lenne, a gyermekek számára. Csak közvetetten, mint minden más műveltségtartalmat lehet nekik „megmutatni”. Az ünnepek jelentős alkalmak a gyermekek és az óvoda életében. Perspektívát adnak, megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyermekek közösséghez tartozását. Ezeken keresztül élik át az ünnepre készülődés, várakozás örömét. A szocializálódás alakulásának színterei: A beszoktatási időszak A napi együttlét Az óvodai ünnepnapok A hagyományteremtés keresztény vonatkozásban gazdag lehetőséget nyújt: A nevelési év jeles napjai o o o o o
VENI SANCTE Évzáró, az iskolába készülők búcsúztatása farsang, az intézmény névadójának ünnepe – október 21. anyák napja
Egyházi Ünnepek o o o o o o o o o
szept. 12. Szűz Mária nevenapja nov. 1. Mindenszentek nov. 2. Halottak napja dec. 6. Szt. Miklós dec. Adventi gyertyagyújtások, KARÁCSONY febr. 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony febr.-márc. NAGYBÖJT, HÚSVÉT márc. 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony máj.-jún. PÜNKÖSD
Állami ünnepek o
okt. 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc 60
o
márc. 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc
o o o o
május- jún. Madarak és fák napja kulturális bemutató – november/május családi nap május gyermekek születésnapjának megünneplése – folyamatos
Egyéb
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -
Ragaszkodjanak óvodájukhoz, társaikhoz, felnőttekhez és ez nyilvánuljon meg érzelmeikben, szavaikban, tetteikben. Érdeklődjenek társaik iránt, ismerjék a közösségi szokásokat A tevékenységeket türelmesen végezzék, hallgassák figyelmesen óvónőiket, társaikat. Konfliktusaikat igyekezzenek önállóan megoldani. Váljék igényükké a helyes viselkedés szokásainak, szabályainak betartása Alakuljon ki siker és kudarctűrő képességük, önfegyelmük Szívesen vegyenek részt a hagyományok ápolásában, az egyházi és óvodai ünnepeken.
3.3.4 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása, a gyermek testi egészségének erősítése, komfortérzetének megteremtése óvodánkban nagy jelentőségű feladat. Célunk: Önmaguk és környezetük esztétikuma iránti igény alakítása Egészséges és biztonságos környezet biztosítása Megfelelő egészségügyi szokások elsajátíttatása Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése Folyamatos testedzés, testi nevelés, prevenció Tartózkodás és tevékenykedés a szabadban Étkezési kultúra alakítása, erősítése Korszerű táplálkozás Pihenés feltételeinek megteremtése igény szerint Higiénikus szokások, szabályok kialakítása, intimitás tiszteletben tartása Rendszeres és igény szerinti szakorvosi ellátás szervezése A csoportszobák barátságosak, nagy ablakokkal, ami szolgálja a természetes fény besugárzását és lehetővé teszi a többszöri levegő cserét. A berendezési tárgyak természetes anyagból készültek, gyermekléptékűek. A gyermekek által használt eszközök, játékok esztétikusak elérhető magasságban vannak, biztonságosak, könnyen tisztán tarthatók. Fűtési időben biztosítjuk a párologtatást. Az öltöző megfelelő méretű, a gyermekeknek jellel ellátott polcuk és fogasuk van, melyben váltó ruhájukat, tornaruhájukat, cserecipőjüket tartjuk. Itt függesztettük ki a családoknak szóló információs táblákat. A gyermeknek a nemek szerinti mosdóban jellel ellátott törölközőjük, fogmosó felszerelésük, fésűjük van.
61
A folyamatos játék tevékenységben azonos időpontokban ismétlődnek az étkezések, a testápolás, a levegőzés, a séta, a kinti játék, a pihenés. Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és naposi tevékenységgel valósulnak meg. Törekszünk az étkezési kultúra szokásainak kialakítására, megerősítésére; Az udvariassági szokások elsajátítására, az egymásra figyelés, a tolerancia megtapasztalására, Az étkezésnél igyekszünk figyelembe venni a gyermekek egyéni tempóját. Ráirányítjuk a szülők figyelmét a korszerű táplálkozásra, a zöldség és gyümölcs fogyasztásra, és a rágás fontosságára. A testápolás a gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozást szolgálja. A szükséges készségek elsajátítását a felnőtt és gyermek közötti meghitt kapcsolat segíti. Fontos a felnőtt állandó segítőkész jelenléte és példamutatása. A mozgás belső igény, élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, örömmel végez. A gyermekek mozgásigénye egyénileg eltérő, ezt figyelembe véve változatos tevékenységekkel elégítjük ki szükségletüket, és ennek megfelelően rendeztük be a csoportszobákat, játszóudvarunkat is. A pihenéshez, alváshoz szükséges feltételeket meg tudjuk teremteni. Fontos a szoba levegőjének cseréje és a külső, zavaró ingerek megszüntetése. A gyermek biztonságérzetét növeli az otthonról hozott alvójáték, a nyugodt, szeretetteljes légkör. A nem alvó, vagy korábban ébredő gyermeknek lehetőséget nyújtunk mesekönyv nézegetésre, halk beszélgetésre. Gyermekeink egészségének védelmében: Fontosnak tartjuk, hogy minél több időt töltsenek gyermekeink a szabadban A mindennapi edzésre a legjobb alkalmat a szabad levegőn tartózkodás biztosítja, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. . A jó levegő és a napfény hatását szép környezetünkben a gyermekek edzése érdekében ki tudjuk használni. Mindennapos mozgáslehetőséget biztosítunk, gyakran szervezünk mozgások játékokat a szabadban. Igyekszünk gerinc- és lábboltozat erősítő, tartásjavító mozgásokat végeztetni, megfelelő speciális eszközök segítségével, prevenciós és korrekciós jelleggel. Nevelői feladat: Harmonikus, gyermekléptékű, biztonságos környezet biztosítása A gyermekek testi szükségleteinek kielégítése, Az életkori sajátosságainak megfelelő szokásrend alakítása. Az kulturált étkezés szokásainak alakítása, erősítése, Mindennapos mozgáslehetőség, mozgásos játékok biztosítása. Testi fejlesztésükhöz szükséges mozgások, mozgásos játékok szervezése Mindennapos edzés. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; Fejlődés jellemzői óvodás kor végére Önállóan tisztálkodjanak, öltözködjenek Ismerjék és alkalmazzák a higiénikus és esztétikus étkezési szokásokat. Legyenek igényesek ruhájuk és környezetük tisztaságára, megóvására, Ügyeljenek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. Szívesen segítsenek kisebb társaiknak.
62
Kívánatos, hogy adottságaikhoz mérten megfelelően edzettek, teherbíróak, összerendezett mozgásúak legyenek.
3.3.5 SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE Óvodánkban a szociálisan hátrányos, és a sajátos nevelési igényű gyermekeket – a Szakértői Bizottságok véleménye alapján – a többiekkel együtt – integráltan neveljük. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az egyéni, vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia, ezért valamennyi sajátos nevelési igényű gyermekkel – a sérüléstől függően – gyógypedagógus foglalkozik. Célunk az elfogadó, eredményeket értékelő környezet kialakítása, a hátrányok leküzdésének segítése, a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a keresztény közösség által. A gyermekeket a megfelelő szakemberekkel konzultálva, az egyéni fejlesztési tervük figyelembe vételével neveljük. A fejlesztő pedagógus és az óvodapedagógus együttműködésével zajlik a nevelési folyamat. Feladataink: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése (fokozott odafigyelés). Minden gyermek részére biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feltételeket, a lehetőségeket a gyermeki képességek, tehetségek kibontakoztatásához, ahhoz, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fenn állnak. A felnőtt-gyermek kapcsolata pozitív érzelmi töltésű marad. Odafigyelünk az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálására, erősítésére a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Próbáljuk megérteni – elsősorban érzelmileg – a gyermeket Óvjuk a gyermeket a túlterheléstől. A felnőtt magyarázatában jelen marad a dolgok pozitív oldala. Bátorítunk minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége pozitív énképe kialakulhasson. A bátortalan gyermekek nevelésekor minél többször örülünk a kisebb előrelépéseknek, fejlődésnek. A gyermek viselkedéskultúráját fejlesszük, szemléletünk bizalomra épül, ami során örülünk sikereinek, és a sikertelenséget segítjük elviselni. A tilalom helyett a gyermekeknek választási lehetőséget adunk, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és váljanak változásra képessé. A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás: Csoport felkészítése a kapcsolatfelvételre és kapcsolattartásra Kapcsolatfelvétel motiválása játékokkal Kapcsolattartás megbízásokon keresztül Az érdeklődés fenntartása, kifejezése Az életkori és egyéni sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével a potenciális tanulási zavarok kiszűrése, megelőzése és korrekciója A verbális kapcsolat felvétele: Köszönés, elköszönés Üdvözlés, hívás, meghívás 63
Érdeklődés gyermek-gyermek és gyermek-felnőtt viszonylatban A csodálat, az elismerés, a kölcsönös öröm és jóérzés nyelvi formái A szomorúság, a bánat, az együttérzés nyelvi formái Konfliktus megoldó technikák: Konfliktusok, veszekedések megoldási kísérletei, kilépés a konfliktusból Az arckifejezés, a gesztusok lágyítása, érintés, testkontaktus Megfelelő hangerő, hangnem Túlzó gesztusok és indulatszavak kerülése Felelősségvállalás Bocsánatkérés Békítés
3.3.6
ÉRTELMI NEVELÉS, DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA
Óvodai nevelésünk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint meglévő és spontán szerzett tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítja a gyermekeknek a változatos tevékenységeket. Nevelői feladat: az ismeretek, jártasságok, készségek tudatos elsajátítása a gyermek tanulásában – egyéni fejlődési ütemének megfelelően Kognitív képesség: Vizuális észlelés, alaklátás és formaállandóság (alak, forma, méret, szín, rész-egész viszony) Téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok) Keresztcsatornák fejlődése, dolgok eredete Észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása Feladatmegoldó képesség Gondolkodási műveletek (következtetés, konkretizálás, általánosítás, összehasonlítás (különbségazonosság) Verbális, vizuális memória és a figyelem tartóssága, terjedelmi Kommunikációs képesség: Beszédhallás, beszédértés, szóbeli reprodukció, beszédfelfogás, tiszta beszéd Hangok ejtése, szókincs Mondatszerkesztés Értelmes, folyamatos, összefüggő beszéd A gyermekek észlelési képessége fejlettségének figyelembe vételével Fejlődés jellemzői óvodáskor végére Legyenek érdeklődőek és nyitottak szűkebb és tágabb környezetük változásai iránt. Alakuljon ki pontos és valósághű észlelésük, figyelemkoncentrációjuk, problémamegoldó, kreatív – és elemi fogalmi gondolkodásuk. Fejlődjön képzeletük, rövid- és hosszú távú memóriájuk. Szókincsük váljon gazdaggá, fejlődjön kommunikációs képességük, összetett mondatokban, árnyalt kifejezésmóddal beszéljenek. Időbeliséget és téri irányokat tudjanak beszédben kifejezni. 64
Életkoruknak megfelelően képesek legyenek élményeiket, gondolataikat minél színesebben kifejezni, társaikkal megosztani. Legyenek képesek átélt élményeket felidézni, saját szavaikkal kifejezni. Felnőtt minta alapján – képesek legyenek saját szavaikkal rövid imát, fohászt megfogalmazni.
3.4
A KATOLIKUS ÓVODA TEVÉKENYSÉGI FORMÁI
Az óvodai élet tevékenységformáinak tervezésekor meg kell, hogy jelenjen A CÉL, ami minden esetben tartalmazza a
FELADATOT, MÓDSZERT, ESZKÖZT, SZERVEZETI KERETET, FORMÁT
3.4.1 HITRE NEVELÉS Óvodánkban a hitre nevelés elsősorban a keresztény értékek meghonosítása. A kisgyermekben a bizakodó magatartás kialakítása, ami megalapozza későbbi életét a bizalmat, a szeretetet, a jóindulatot, a megbocsátást, a türelmet Az a feladatunk tehát, hogy a gyermeki bizalomnak mindenben megfeleljünk, ne akadályozzuk magatartásunkkal, cselekedeteinkkel, hogy a kisgyermek ránk hagyatkozzék, biztonságban, szeretetben. A hit hallásból ered, szükséges a példa is: o o o o o
megtapasztalás érzelmi biztonság szerető elfogadó jégkör összetartozás élménye iskolába lépés idején a hit tovább élése
Az óvoda missziós feladatai: o o
A családok bekapcsolása az egyházközség életébe A közös imádság, a közös munka és a közös szórakozás megtartó erő
A hitre nevelés átszövi az óvodai élet egészét o o o o o o o
köszönési mód mindennapos lelki beszélgetés étkezés előtti és utáni imádság templomlátogatások játék délutáni pihenés előtti ima, hazamenetel előtti ima
A liturgikus év eseményei 65
o Karácsonyi ünnepkör o Húsvéti ünnepkör / Az ünnepekre készülve jócselekedetek gyűjtése / o Templomlátogatás, ismerkedés a liturgia eszközeivel, o Templomlátogatás során a helyes viselkedési szokások megismertetése o Közös szentmise látogatás a családokkal o Imádságok tanulása Erkölcsi nevelés (közösségi és egyéni nevelés, családi nevelés, keresztény erények) o Közös élményeket nyújtó tevékenységek o Erkölcsi tulajdonságok megalapozása, kialakítása / együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, akarat / o Biztonságérzet erősítése / feltétel nélküli szeretet, elfogadottság élménye / A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodában dolgozók viselkedése. Ünnepek és megemlékezések Feladat: o o o o
az ünneplés megtanítása az ünnep érzelmi tartalommal való megtöltése az ünnep, jeles nap kiemelése a mindennapi élet eseményeiből az ünnep előkészítése
A fejlődés jellemzői óvodás kor végére o o o o
Tudjanak a gyermekek keresztet vetni, rövid fohászt elmondani, imádkozni. Ismerjenek vallásos énekeket. A megtapasztalt szeretet és a gyermeki tevékenységek által alakuljanak ki pozitív tulajdonságaik. Alakuljanak ismereteik az egyházi ünnepekről, vallásos élet hagyományairól, szokásairól, eszközeiről.
3.4.2 JÁTÉK Játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Cél, a játék által keresztény értékekre fogékony, kreatív, társaikhoz alkalmazkodni tudó, aktív, feladatokat értő és megtartó gyermek nevelése. A játék tartalma A gyermek társas kapcsolatának és játéktartalmának alakulása 3-6-8 éves korig. A gyermek társas élete a kevés számú csoportoktól a nagyobb létszámú csoportokig fejlődik. A gyermek játékának formai, tartalmi jellemzői A játéktevékenység időtartama, mélysége, szintje, tartalmi gazdagsága Társas kapcsolatok minősége 66
A kialakult társas kapcsolatok szintje Nyelvi szint Magatartásformák és szokások Szervezeti kerete Megfelelő: - hely - idő - nyugodt légkör - játékeszköz Gyakorló vagy funkciójáték: Mozgásos gyakorlójáték, Manipulációs gyakorlójáték Verbális gyakorlójáték Építő, konstruáló játék Spontán, meghatározott céllal Csoportszobában, udvaron Szerepjáték Tényleges szerepjáték Építő játékok Konstrukciós (szerkesztő) játékok Mesedramatizálás, bábozás / gyakorló játékból kinövő, élményt visszaadó, felnőtteket, társakat magatartásformáló, személyiség tükröző, helyi sajátosságok megvalósulása /
utánzó,
közösség
és
Szabályjáték A mozgásos szabályjátékok Az értelemfejlesztő szabályjátékok / szabályokhoz való alkalmazkodás, helyes magatartási formák elsajátítása, egymáshoz, csoporthoz való viszony / Barkácsolás Technikák elsajátítása Játék és munka közötti átmenet / alkotás öröme, kreativitás fejlesztése, társas kapcsolatok, finommotorika fejlődése / Bábozás, dramatizálás Személyiség tükröződés 67
Esztétikai élménynyújtás Bábkészítő tevékenység Óvodapedagógus bábjátéka Gyermek bábjátéka Kommunikáció Metakommunikáció Drámajáték elemek Testséma fejlesztés Szerepazonosulás / alkalmazkodó képesség, beszédkészség, önértékelés, önismeret fejlődése / A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére A gyermekek képesek legyenek a társakkal való együttműködésre /szerepek elosztása, egymás ötleteinek elfogadása…/ Tudják elfogadni a játékszabályokat, a játék által kívánt egyéb kötöttségeket. A siker és a kudarc megfelelő elviselése. A játékhoz szükséges megfelelő játéktér önálló kialakítása. Játékukban dominánsan jelentkezzen a szerepjáték. Legyenek képesek egyéni ötletekkel a különböző anyagok, eszközök, játékok kombinált alkalmazására. Váljanak igényessé alkotásaikkal szemben.
3.4.3 VERS, MESE
„A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait és egyben feloldást, és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal…”(ONAP. 1996.) a külső világ megismerésének sajátos eszköze, lehetősége. Nevelői feladat: Beszédkedv felkeltése Beszédértés erősítése Irodalmi élmény nyújtása Érzelmi, esztétikai nevelés Közösségi élmény erősítése, személyiség fejlesztés Önálló verselésre, mesélésre ösztönzés Nemzeti, keresztényi tudat erősítése Bibliai történetek hallgatása Ünnepek értéknövelése Könyv szeretetére nevelés A fejlődés jellemzői óvodás kor végére A gyermekek – kis segítséggel – legyenek képesek az ismert mondókák, versek, mesék – szóbeli, bábos, dramatikus – felidézésére. Tudjanak meséket, történeteket kitalálni, és azt megjeleníteni. Alkalmazzák a mesei fordulatokat, kifejezéseket. 68
Várják és igényeljék a mesehallgatást és a verselést.
3.4.4
ÉNEK, ÉNEKES JÁTÉK
Óvodánkban az éneknek mindenütt helye van, egyrészt a gyermek spontán kezdeményezésére épül, másrészt az óvónő kezdeményezésére. Ebből adódóan sok lehetőség van a próbálkozásra, ismétlésre, utánzásra, önállóságra, és ezáltal is megvalósulhat az egyéni fejlesztés. Nevelői feladat: Zenei anyanyelv elsajátítása, Élhangsúlyos magyar beszéd erősítése Ritmusérzék fejlesztése Ismerkedés a hangszerekkel Hallás fejlesztése Fejlettségnek megfelelő hangterjedelem megválasztása Éneklési készség fejlesztése Kreativitás, improvizáció fejlesztése Érzelmi, esztétikai nevelés Zenehallgatás, egyházi zene A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. Gátlások nélkül, önállóan is merjenek és tudjanak énekelni. Ismerjenek fel dallammotívumokat, tudjanak dallamot, ritmust és mozgást rögtönözni. Játszanak szívesen zenei játékokat Élvezettel figyeljenek a zenehallgatásra. Ismerjék fel a hangszerek hangját, szívesen játszanak az óvodai hangszereken Alakuljon ki zenei érdeklődésük
3.4.5
RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA
Az óvodás életkor az igazi rajzkorszak. A gyermekek legalább olyan szívesen rajzolnak, mint játszanak. Gyakran a két tevékenység annyira együttműködik, hogy alig lehet különválasztani. Mindkét tevékenység lényege az, hogy a gyermek a világról való benyomásait, tapasztalatait, élményeit a rajzolásban /mint játékban is/ elrendezi, olyanná alakítja, hogy biztonsággal eligazodjon benne. Ez a rend-rendteremtés azonban a sajátos gyermeki „tudás” alapján történik, nem a felnőttek látásmódja szerint. Óvodánkban igyekszünk az alkotó - alakító tevékenység feltételeit megteremteni. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek minden nap rajzolhassanak, játékszerűen, a maguk választotta témák önálló megjelenítésével. Nevelői feladat: Vizuális látásmód erősítése Érdeklődés felkeltése a vizuális tevékenység iránt Érzelmek, gondolatok vizuális megjelenítése Szokásrendszer alakítása Különböző anyagok, változatos technikák megismertetése 69
Térbeli tájékozódás, szín és formavilág gazdagítása Finommotorika fejlesztése Esztétikai élménynyújtás Alkotás örömének megtapasztalása Műalkotás elemzés A fejlődés jellemzői óvodás kor végére Örömmel és szívesen alkossanak. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. A képalakításban egyéni módon jelenítsék meg élményeiket, elképzeléseiket. Alkotásaikra legyen jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Fejlődjön ki szép iránti nyitottságuk, igényességük.
3.4.6
MOZGÁS
A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyermek természetes szükséglete, nem szűkül a testnevelési foglalkozásokra, jelen van a játékban, a mondókás-énekes játékokban… az óvodai élet minden területén. Igen nagy a jelentősége, ezért szükséges, hogy átgondoltan tervezzük és szervezzük meg a gyermekek egész napi mozgástevékenységét. Nevelői feladat: Mozgásigény kielégítése, mozgásöröm átélése Egészséges életmód kialakítása Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése Testi képességek fejlesztése, önbizalom erősítése Változatos eszközök alkalmazása Mozgásos játékok beépítése Nagymozgás, és finommotorika fejlesztése Szabad levegőn való tudatos mozgásfejlesztés Tartásjavítás, lábtorna beépítése a mindennapos mozgásba Baleset megelőzés a megfelelő környezet biztosításával, erkölcsi neveléssel A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére A gyermekek mozgása koordinált, összehangolt legyen, az egyedi sajátosságok figyelembevételével. Váljék igényükké a rendszeres mozgás, testedzés! Legyenek kitartóak a mozgásos játékokban. Tudjanak térben tájékozódni. Tartsák be a szabályokat a különböző versenyjátékokban.
3.4.7 KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE „A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberitárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.” (ONAP.2009.) A külső világ tevékeny megismerésére nevelés folyamata sokrétű, a gyermek minden cselekvését áthatja. Nevelői feladat: 70
Rácsodálkozás a teremtett világ szépségeire, (öröm, hála) Ismerkedés a természeti és társadalmi környezettel Ismerkedés a szülőföld, és a közvetlen környezet hagyományaival, szokásaival Megfigyelő séták, kirándulások szervezése Ismeretek gyűjtése tapasztalati úton (évszakok, jelenségek, növények, állatok) Természetsarokban történő változások folyamatos megfigyelése A környezet védelmére, óvására nevelés Környezet formai, mennyiségi, téri viszonyai Téri tájékozódás alakítása A közlekedés biztonságára, önfegyelemre, egymás óvására nevelés A fejlődés jellemzői óvodás kor végére A természetközelségből fakadó élmények juttassák el a gyermekeket a természettel való együttélés harmóniájához és a hagyományok tiszteletéhez. A külső világ megismerési folyamatában a gyermekek cselekvéseiken keresztül szerezzenek környezetükből ismereteket. Ismerjék, szeressék és óvják természeti és társadalmi környezetüket. Legyenek alapvető ismereteik saját személyükről, családjukról. Ismerjék fel a mennyiségi, téri, alaki és nagyságbeli viszonyokat, alakuljon ki ítélőképességük.
3.4.8
MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK
A munka és munka jellegű tevékenység a személyiségfejlesztés fontos eszköze, cselekvő tapasztalatszerzés. A környezet megismerésének a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége az óvodában dolgozók mintája, példája nyomán. A gyermeki munka tudatos irányítása pedagógiai szervezést, együttműködést igényel, amelyben szükséges a folyamatos, konkrét, a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelése. Cél, a munka iránti tisztelet megalapozása, az eredmény megbecsülése, a dolgozó ember szeretete. Az önkiszolgálás
öltözködés testápolási teendők étkezéssel kapcsolatos munkálatok
A közösség érdekében végzett munka
A naposi tevékenység Csoport életéhez kapcsolódó állandó feladatok
Az alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások
a környezet rendjének biztosítása segítés a felnőttnek, egymásnak, és a kisebbeknek egyéb megbiztatások teljesítése
Az évszakoknak megfelelő tevékenységek
71
Csoportszobában Udvaron Óvoda környezetében
A fejlődés jellemzői óvodás kor végére A munkajellegű tevékenységek gyakorlása során alakuljon ki kötelességtudatuk, a megkezdett tevékenység befejezésére való igényük. Fejlődjön önbizalmuk, önértékelésük, feladattudatuk. Alakuljon ki bennük a segítségnyújtás igénye. Szerezzenek örömet önmaguknak, társaiknak és a felnőtteknek.
3.4.9
kitartásuk,
önállóságuk,
TANULÁS
A tanulás nemcsak társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem a biztonság és kölcsönösség, az elfogadás és elfogadottság élményének sokféle módon történő megélése. A gyermek a játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. Ebben a folyamatban az óvónő az egyes gyermek tanulási képességeinek alakulását követi és segíti. Nevelői feladat: Jelenjen meg a kognitív képességek tevékenységbe ágyazott alakítása. Figyelni kell a vizuális, akusztikus, kinesztetikus észlelés és érzékelés képességének, a verbális emlékezet fejlesztésének játékos megvalósítására. Elsődleges kell, hogy legyen az egyéni adottságok figyelembe vétele, az optimális terhelhetőség, és a motiválás. Fontos a spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, egymásra épülése. A tanulás akadályba ütközése esetén a gyermek fejlődési üteméhez igazodóan egyéni felzárkóztatás, fejlesztés szükséges. Tehetségígéretre utaló tulajdonságok megléte esetén nagyobb figyelem, egyéni fejlesztés szükséges. /gyakori kérdezősködés, környezet apró változásaira való felfigyelés, koncentrált figyelem, kiemelkedő emlékezet, képzelőerő, és eredetiség/ A fejlődés jellemzői óvodás kor végére A gyermekek cselekvéseik közben, érzelmeiken át, szerezzenek készségeket, jártasságokat, egyéni adottságaikhoz mérten. Ezek által fejlődjön értelmük, intelligenciájuk. Jellemezze őket gyakori kérdezés, a környezetváltozásaira való felfigyelés, képzelőerő és eredetiség.
3.5
A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁS KOR VÉGÉRE
A kisgyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához A testi fejlettség szintje (alakváltozás, teherbírás, összerendezett, harmonikus mozgás, testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítására való képesség)
72
A lelki képességek szintje (lelkileg kiegyensúlyozott, ismeri a viselkedés általános szabályait, a tanuláshoz szükséges képességek fejlettsége - szándékos bevésés és figyelem - megfelelő kommunikáció, elemi ismeretek önmagáról, a környezetéről) A szociális képességek szintje (szociális érettség - elfogadás, együttműködés, kapcsolatteremtés, alkalmazkodó képesség, feladattudat kialakulóban, az ismeretszerzési tevékenységhez szükséges tulajdonságok megléte) Ötéves kortól kötelező az óvodába járás. Az óvodai nevelés a gyermek egész személyiségére irányul Szükség esetén speciális szakemberek segítségének igénybe vétele
3.6
GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM
Célja: prevenció során feltárni a tényeket, okokat, amelyek a gyermekek fejlődését akadályozhatják, veszélyeztethetik. Az óvodás gyermek családi helyzetének évenkénti felméréséhez szükséges szempontok: az óvodások száma összesen ebből a veszélyeztetettek száma hátrányos helyzetű gyermekek száma három vagy többgyermekes családban élők száma A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok: Családi környezet nevelési hiányosságok bűnöző családi helyzet rossz lakásviszonyok egészségügyi okok a gyermeki személyiségben rejlő okok anyagi okok megromlott családi kapcsolat Családon kívüli környezet életvitel az utcán történik életvitel az italboltban történik kéregetésre kényszerítés hajléktalanok, önkényes lakásfoglalók kábítószerezés pszichiátriai kezelés munkanélküliség váltakozó párkapcsolatok Az ismeretek birtokában a szükséges lépések megtétele, balesetvédelem. Egy gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusok körültekintő gyermekvédelmi munkáját, baleset megelőzését. Munkáját óvodai részfeladatként végzi Évente kötelező a gyermekvédelmi program elkészítése, gyermekvédelmi ismeretek karbantartása, bővítése Rendszeres konzultáció óvodapedagógusokkal, intézményvezetővel 73
Családlátogatások szervezése Kapcsolattartás szükséges: Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Központ Gyermekvédelmi Ügyintéző Nevelési Tanácsadó Szakértői Bizottság
3.7
AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK, SZÜLŐK, GYERMEKEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Kiemelt fontosságú a szülőkkel való szoros kapcsolattartás, evangelizálás A családlátogatás, a gyermek otthoni környezetének megismerése A fogadóóra a gyermek fejlődésének nyomon követését szolgálja Szülői értekezletek szervezése Szülői közösség működésének segítése Játszónapok, foglalkoztató tevékenységek, nyíltnapok lehetőségének megteremtése Közös kulturális programok szervezése Zarándoklatok, kirándulások felkínálása Közös Szentmisén való részvétel Az óvodát népszerűsítő egyedi programok megvalósítása
3.8
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZ ERVEZÉSE Éves szinten Havi szinten Heti szinten Napi szinten
74
3.8.1 AZ ÓVODAI CSOPORTOK NAPIRENDJE Időtartam *
7.00-12.00
Tevékenység Játék és szabadidős tevékenység a csoportszobában vagy a szabadban, Hitre nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése Mindennapos testnevelés vagy kötelező testnevelés (teremben, torna-teremben, vagy a szabadban) Tervszerű kötött vagy tervszerű kötetlen tevékenységek (óvodapedagógusok döntése alapján meghatározott időpontban tisztálkodás, előkészület a tízóraihoz, tízórai,) Játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek, fejlesztés. Környezetünkben megélt élmények, tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése o
Vers, mese
o
Ének, zene, énekes játék
o
Rajzolás, mintázás, kézimunka
o
Részképességek fejlesztése egyéni formában
Tisztálkodás, öltözködés Külső világ élményei, megfigyelések Valamennyi olyan játéktevékenység, melyet igényel a gyermek 12.00-15.00
Öltözködés, tisztálkodás, ebéd előtti előkészületek Étkezési ima, ebéd Testápolás, terem előkészítése a pihenéshez Pihenés előtti beszélgetés, lelki percek, mese, ének Pihenés egyéni szükségletnek megfelelően
15.00-17.00
Folyamatos ébredés, testápolás, uzsonna Játék a teremben vagy a szabadban, az évszaktól függően, a szülők érkezéséig
75
3.8.2 TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI FORMÁJA Életkor és fejlettség szerint
3-4 évesek
Kötetlen
Kötött
tevékenység
tevékenység
Kötetlen vagy
Tevékenységek
Tevékeny-
kötött
szervezése a
ségek formái
nevelési év
tevékenység
Külső világ
folyamán
Hitre nevelés
egyéni,
megismerése
Mozgás, Mozgásos
mikro-
Vers, mese
játék
Ének-zene,
(mindennapos
énekes játék
testnevelés)
tevékeny
november 1-
csoportos,
május 31 a témakörnek
Rajzolás, és a
mintázás, kézimunka 4-5 évesek
Vers, mese
Külsővilág
Hitre nevelés
fejlesztésnek
tevékeny
Mozgás, Mozgásos
megismerése,
játék
benne
(mindennapos
környezet
megfelelően október 1-május 31
testnevelés)
formai,
frontális mozgás és
mennyiségi, téri
óvodapeda-
viszonyai
gógusok
Vers, mese Ének-zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka
5-6-7-8 évesek
Vers, mese
Hitre nevelés
Külsővilág tevékeny
Mozgás, Mozgásos megismerése, játék
benne környezet 76
megítélése alapján
(mindennapos
formai,
szeptember 15-
testnevelés)
mennyiségi, téri
május 31
viszonyai Vers meseÉnek-zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka
77
más tevékenység is
3.8.3 HETIREND 09.01-05.31. szeptember 1-től május 31-ig
Kötött tevékenység
Kötött vagy kötetlen tevékenység (Szabadon választható tevékenység)
Tevékenység
Tevékenység
megnevezése
ideje
Tevékenység megnevezése
Tevékenység ideje
Hitre nevelés
Mozgásos játékok
A hét
heti
meg-
egy-egy
határo-
alka-
zott
lom
Játék Munka jellegű
A hét minden napján
tevékenységek
napján
Mindennapi
Azokon a
testnevelés
napokon, amikor nincs mozgástevékenység
Vers, mese Ének, zene énekes játék Külső világ tevékeny
Nincs meghatározott napja (a gyermekek spontán
megismerése,
érdeklődése alapján,
Környezet formai, mennyiségi,
gyermek vagy az egy
téri viszonyai
csoportban dolgozó
Rajzolás, mintázás, kézimunka
óvodapedagógusok megbeszélése szerint)
*Ez a táblázat a minimum tevékenység szervezését tartalmazza!
78
3.8.4 HETIREND 06.01-08.31. június 1-től augusztus 31-ig
Kötött tevékenység
Kötött vagy kötetlen tevékenység Szabadon választható t
Tevékenység
Tevékenység ideje
Tevékenység
megnevezése
Tevékenység ideje
megnevezése
Hitre nevelés
Mozgás,
A hét minden
mozgásos játékok
napján
1. nincs
Játék
meghatározott
napja 2. a gyermekek spon-tán
Vers, mese
érdeklődése Ének-zene énekes játék alapján A külső világ tevékeny megismerése
gyermek vagy óvodapedagógus
Rajzolás-mintázás-kézimunka Munka jellegű tevékenység
*Ez a táblázat a minimum tevékenység szervezését tartalmazza!
79
kezdeményezésére
3.8.5 TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI FORMÁJA 06.1-08 31. Életkor és fejlettség
Kötött
Kötetlen
Tevékenységek formái
Hitre nevelés
A többi tevékenységek
Egyéni, mikro-
szervezéseit a gyermekek
csoportos,
szerint
3-4-5-6-7 -8 évesek
Mozgás, mozgásos játék
érdeklődéséhez, és a napi időkerethez igazítjuk. Az
(mindennapos
óvodapedagógus feladata
testnevelés)
a feltételek
a témakörnek és a fejlesztésnek megfelelően frontális
megteremtésével a szabad a gyermekek által
választási lehetőségek
ismert
motiválása.
és óvodapedagógus
A gyermekek
megítélése alapján
mozgásanyagra alapozva
mozgás
tevékenységeik során megszerzett ismereteiket spontán érdeklődésük alapján gyakorolhatják, gazdagíthatják.
80
más tevékenyég is
4
HELYI TANTERV
4.1
TANTÁRGYRENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ 1-8. ÉVFOLYAMOKON Évfolyam
Műveltség terület
Magyar irodalom
nyelv
tantárgy 1
2
3
4
5
6
7
8
8
8
8
8
4,5
4,5
4
4
2
3
3
3
3
5
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
fizika
2
2
kémia
1,5
2
biológia
1,5
1,5
földrajz
1,5
1,5
és magyar nyelv és irodalom
Élő idegen nyelv
élő idegen nyelv 1.
Matematika
matematika
Ember és társadalom
történelem ismeretek
5 és
5
5
állampolgári
környezetismeret
1
1
1
1
természetismeret Ember a természetben
Földünk-környezetünk
ének-zene
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
rajz
1
1
1
1
1
1
1
1
0,5
0,5
Művészetek mozgókép és médiaismeret dráma és tánc Informatika Életvitel és ismeretek
informatika
0,5
0,5
0,5
1
1
1
0,5
gyakorlati életvitel
Testnevelés és sport
1
1
1
1
1
1
1
1
5
5*
5*
5*
3 **
3**
3**
3**
1
1
1
1
Osztályfőnöki Összesen
22
22
22
24,5 24
24
28,5
28,5
Hittan
2
2
2
2
2
2
2
2
*2012. szeptembertől felmenő rendszerben bevezetetésre kerül alsó tagozaton a heti 5 testnevelés óra
81
**2012. szeptembertől felmenő rendszerben bevezetésre kerül felső tagozaton a heti 5 testnevelés óra (3 tanóra+2 délutáni sportfoglakozás) Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: 2012. szeptembertől felmenő rendszerben a Katolikus kerettantervet adaptáljuk intézményünkre A többi évfolyam esetén az oktatási miniszter által ajánlott kerettantervet használjuk helyi tantervként. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Az SNI-s tanulók esetében a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának műveltségterületi és tantárgyi tantervei enyhén értelmi fogyatékos tanulókat oktató általános iskolák számára – adaptációja valósul meg.
82
4.2
AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
TANULMÁNYI
SEGÉDLETEK,
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a hatályos tankönyvrendelet hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
4.3
AZ ISKOLÁBA BELÉPÉS FELTÉTELEI
Iskolánk elsősorban a kevermesi és a környező településeken élő katolikus családok gyermekeit várja, de természetesen örömmel fogadunk minden keresztény családból érkezőt, sőt nyitottak vagyunk azok felé is, akik nincsenek megkeresztelve, de elfogadják nevelési elveinket, a keresztény értékrendet, egyetértenek alapelveinkkel és célkitűzéseinkkel. Az eredményes iskolai tanulás alapvető feltétele a tanuló iskolaérettsége. "Egy gyermek akkor iskolaérett, ha testileg-lelkileg olyan fejlett, hogy az iskolai tanulás nemcsak hogy nincs ártalmára, hanem fejlesztőleg hat rá." A fejlődésnek megfelelő feltételei vannak, biológiai és pszichikus téren egyaránt. Ezek a feltételek egyrészt örökletes, illetve veleszületett vagy szerzett adottságok, másrészt a környezetnek a gyermekre gyakorolt helyes, céltudatos nevelői ráhatásai.
83
Sokféle készség, képesség szükséges már az általános iskola első osztályában is ahhoz, hogy a pedagógus oktató-nevelő munkája eredményes legyen. A pszichikusan iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja: az érdeklődés a környezet iránt, ez bizonyos fokig kapcsolatban van a figyelem és a megfigyelőképesség fejlődésével, ill. fejlettségével, a gondolkodás terén analízisre és szintézisre való képesség a jellemző, a beszéd megfelelő fejlettsége, mely fontos szerepet játszik az ismeretszerzésben és mások megértésében. A felsoroltakon kívül a már meglévő tapasztalatok, alapismeretek és a gyakorlati készségek nagymértékben fokozzák az iskolára való alkalmasságot (idetartoznak a gyermek saját magára, természeti és társadalmi környezetére vonatkozó tapasztalatai, alapismeretek, az ábrázoló készség, megfelelő kézügyesség és mozgásbeli ügyesség). Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), a gyermek egészségügyi könyvét, a gyermekorvos felvételi javaslatával, szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Átvétel más intézményből: A tanuló átvételéről az igazgató az érdekelt osztályfőnök véleményének ismeretében dönt. Az átvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, hitoktatásban való részvételt, a család hitéletét, a tanuló vagy családja életkörülményeit, életsorsát mérlegeljük. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
4.4
AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FEL TÉTELEI
84
A 2-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a hatályos kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Abban az esetben, ha az iskolában év közben iratkozik be tanuló, az előző iskolában nem tanult tantárgyból félévi türelmi időt biztosítunk, miközben korcsoportjával együtt halad, felzárkóztató segítség igénybevétele mellett. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A 2-8. évfolyamon magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben önhibáján kívül 250 óránál többet mulasztott, és nincs elegendő érdemjegye ahhoz, hogy értékelni lehessen; 11/94-es MKM rendelet 20§ (6) d) pontja alapján, ha a tantárgyi mulasztása eléri a 30%-ot; magántanuló volt. Az 1. évfolyamon a közoktatási törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott év során 250 óránál többet mulasztott. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. 71§ (7) A 250 óránál többet mulasztók esetében a nevelőtestület döntése alapján tehet a tanuló osztályozó vizsgát. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv; 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem matematika, természetismeret, idegen nyelv; 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv. Intézményünkben az igazgató mentesíti a készség tantárgyakból a tanulót az osztályozóvizsga alól.
4.5
AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
AZ
85
ISMERETEK
S ZÁMONKÉRÉSÉNEK
4.5.1
AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁJA, RENDJE, KORLÁTAI
Írásbeli felelet Aránya a tanulói számonkérések 50%-a. Az értékelésben betöltött súlya azonos a szóbeli feleletekével. Mélysége 1-2 órára visszanyúló tananyag. Témazáró Egy–egy tananyagegység lezárásakor írják a tanulók. Számukat a tantárgyak témaköreinek mennyisége határozza meg. Minden tanulónak minden témazárót meg kell írni. A tanuló saját kérésére egyszer megismételheti a felmérést, tanórán kívül. Ebben az esetben mindkét dolgozat osztályzata bekerül a naplóba. Ha a tanuló betegsége miatt nem tudta megírni a témazárót, tanórán kívül lehetőséget kap annak pótlására. A témazáró felmérések osztályzatai a naplókba pirossal kerülnek beírásra, a félévi, év végi osztályzatok kialakításánál súlyozottan számítanak. Témazáró dolgozat: ezt a szaktanár előre bejelentett időben íratja meg, melyet egy összefoglaló, rendszerező ismétlés és gyakorlás előz meg. Időpontját a szaktanár a haladási naplóban előre ceruzával bejegyzi a témazáró íratása előtt legalább egy héttel azért, hogy napi kettő témazárónál többet ne írjanak a tanulók. A témazáró dolgozat időtartama egy tanítási óránál nem lehet több. Felmérés Évi 2 alkalommal íratjuk, a készségtárgyakat kivéve valamennyi tantárgy törzsanyagából: év eleji, év végi felmérések. Céljuk a tanulók fejlődésének megállapítása, korrigálandó, megerősítendő területek kijelölése. A felméréseket nem osztályozzuk, a tájékoztató füzetekben a tanuló által elért százalékos teljesítményt rögzítjük, de a félévi, év végi osztályzatok kialakítását döntő mértékben befolyásolják. (kivéve országos mérések) Osztályozó/javítóvizsga A javítóvizsgára kötelezett tanulónak az elméleti tantárgyakból írásbeli formában is számot kell adnia tudásáról. Az írásbeli vizsgalapok az adott tantárgy minimumkövetelményeinek megfelelően készülnek, ezért a továbbhaladáshoz annak legalább 51 %-os teljesítése követelmény. Az osztályozó vizsgák írásbeli feladatai megegyeznek a megfelelő évfolyam, meghatározott tantárgyaiból készített félévi, év végi felmérések feladataival. Az eredményes vizsgához az egységesen érvényben lévő százalékos értékek elégséges szintjének elérése szükséges. Házi dolgozat 7-8. évfolyamon készítik a tanulók. Célunk, hogy ösztönözzük őket az igényes, esztétikus munkavégzésre, az anyag rendszerezésére, a gyűjtőmunka hasznosságára, egy-egy témában való elmélyülésre. 7. osztály: 3-4 oldal terjedelemben történelem/természetismeret szövegszerkesztéssel 8. osztály: 5-6 oldal terjedelemben kultúrtörténeti dolgozat készítése szövegszerkesztéssel. A házi dolgozatok témáit minden tanévben, október 15-ig kapják meg a tanulók, a beadási határidő a következő év március 15-e. A választott téma kidolgozásához segítséget nyújtanak a szaktanárok. Az értékelés során a tanulók jegyet kapnak a tartalmi kidolgozásra, nyelvhelyességre, helyesírásra, szövegszerkesztésre. (a témának megfelelő szaktárgyból, magyar nyelvből, informatikából). A házi dolgozatra kapott érdemjegyek témazáró értékűek. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a következők: 86
Témazáró/felmérő dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak. A tanulók írásbeli munkáját minden esetben írásban értékeljük. A százalékos értékelés mellett részletes megjegyzésekkel, kiegészítésekkel, javaslatokkal, a helyesírás minősítésével. A százalékos értékelés osztályzatra váltásának arányai valamennyi tantárgyra vonatkozóan: 0-35%
elégtelen
36-59%
elégséges
60-75%
közepes
76-90%
jó
91-100%
jeles
A projekt, témahét, innováció során nem alkalmazunk írásbeli beszámoltatást
4.5.2 AZ OTTHONI (TANULÓSZ OBAI, ISKOLAOTTHONI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZ ÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Az első-negyedik évfolyamon A délelőtti tanórákon feladott házi feladat funkciója, hogy szervesen kapcsolódjon a délelőtt tanult anyaghoz. Segítse elő annak gyakorlását, elmélyítését, megszilárdítását, kiegészítését. Segítse a tanult ismeretek gyakorlatban történő felhasználását. Rendszeres végeztetése, és folyamatos, következetes ellenőrzése a tanulót hibáinak, hiányosságinak pótlására ösztönzi, ezáltal sikerélményhez juttatja. A házi feladat mennyisége és minősége korosztályonként változó – az életkori sajátosságokat figyelembe veszi. Mennyiségét tekintve napi 1 órában elvégezhető legyen. Az egyéni sajátosságokat figyelembe véve a házi feladatok mennyiségét, nehézségi fokát differenciáltan adhatjuk. Figyelembe vesszük a napi terhelést is. Azok a tanulók, akik valamilyen ok miatt nem tudnak a délutáni foglalkozásokon részt venni, otthon készítik el az aznapi írásbeli leckét és a következő napi szóbeli feladatokat. Az adott osztályokban minden tanulónak a feladott írásbeli és szóbeli lecke egységes mennyiségű, így minden tanulónak a terhelése egyforma.
87
A hétvégi szabadnapokra, pihenőnapokra, valamint a szünetekre csak minimális mennyiségű kötelező szóbeli házi feladat (memoriter, házi olvasmány) legyen. Írásbeli feladat helyett - az életkori sajátosságaikat figyelembe véve- a játékra, a pihenésre, a kikapcsolódásra ösztönözzük tanulóinkat. Itt kap lehetőséget a tanuló a szorgalmi munkára, gyűjtő munkára, búvárkodásra. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon A házi feladat legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség-, képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az első – nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére – a szokásos: egyik óráról a másikra való felkészülésen túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.
4.6
A TANULÓI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI
Az értékelés funkciója rendkívüli sokrétű, differenciált. Az értékelés funkciói: folyamatos munka visszajelzésének eszköze, a tanulásra, vagy más tevékenységre való érdekeltség megteremtésének eszköze, a motiváció egy eszköze, az elvárt, követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, illetve mérték kontrolljának eszköze, hasonló tevékenységet végzőkhöz képest kialakult relatív helyzet meghatározásának eszköze, versenyorientációt, sikert, kudarcot jelez, az önismeret kontrollja, az elvárt képességek szintmérésének eszköze, az előrehaladás mérésének eszköze. Az értékelési rend követelményei legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, legyen differenciált, személyre szóló, motiváló, az eltérő gyereknek eltérő sikert biztosítson, legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, jelezze a sikert és a kudarcot, de -preferálja a fejlődést, szorgalmat és a tehetséget, jelezze a tanuló számára helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete számára,
88
teremtsen érdekeltséget a „jó döntésre " az alternatív programok és az egyéni munkarend kialakítása során, legyen kompatibilis a közoktatás egészével. Formatív értékelés (fejlesztő, formáló) Funkciója: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a hibák azonosítása a tananyagon belül a megoldási módok kialakítása céljából. Az értékelés tárgya: kognitív területek Diagnosztikus értékelés Funkciója: az előzetes készségek és tudás felmérése, a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztása, tanulási problémák esetén az okok meghatározása. Az értékelés tárgya: kognitív, affektív, és pszichomotoros területek, fizikális pszichológiai és környezeti tényezők. Egyiknek sem célja a minősítés-szelektálás, mind inkább a formálás – motiválás-fejlesztés. Iskolánk belső ellenőrzési, értékelés rendszeréhez igazodva a tanulók tanulmányi munkájának értékelésében helyet kap a szummatív értékelés is. Szummatív értékelés Funkciója: a tanulók minősítése Az értékelés tárgya: általában kognitív, a műveltségterülettől függően.
4.6.1 A TANULÓK TANULMÁNYI ÉVFOLYAMON
MUNKÁJÁNAK
ELLENŐRZÉSE,
ÉRTÉKELÉSE
1-8.
A tanulói teljesítmények értékelésében iskolánkban a hagyományos, a Közoktatási Törvény 70. §-ban foglalt, 5 fokozatú osztályzat-skálát alkalmazzuk, ez alól a szövegesen kifejezett értékelést alkalmazó első évfolyam félévkor és év végén, a második évfolyam félévkor kivétel, ahol a szöveges értékelést alkalmazzuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul. Az értékelések rögzítésére az országosan alkalmazott tájékoztató füzetet, értesítő könyvet, illetve digitális naplót használjuk fel. Az iskolánk pedagógiai elveivel összefüggően bármely értékelhető tanulói teljesítményre megkülönböztetés nélkül alkalmazzuk az értékelési mechanizmust, az évközi értékelésben a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, ezt a testület nem egységesíti, nem is korlátozza. Az iskolánkban a tanulói teljesítmények objektív értékelését tartjuk alapvetőnek, de fontosnak tartjuk a tanulók tudásbeli fejlődéséről alkotott tanítói, tanári vélemény milyen arányban jut érvényre, ez a módszertani szabadság és a tanítói, tanári felelősség alapján az adott nevelő és az adott tanulócsoport objektív sajátosságainak függvénye. 89
Nem korlátozza a tantestület a tanítók, tanárok módszertani szabadságát abban, hogy a tantárgy sajátosságainak megfelelően-maga döntse el, mely a tantárggyal összefüggő tanulói teljesítmény érdemesíti osztályzásra valónak. Hasonlóképpen az osztályban tanító nevelők közös döntése alapján havonta kap minden tanuló értékelést magatartásról, szorgalomról. Közmegegyezés van a tantestületben` arra nézve, hogy az osztályozásban optimális kombinációban kell kifejezésre juttatni az adott teljesítmény objektív értékét, illetve a tanulónak a tantárgyban elért fejlődését. Osztályozás. Az eredményértékelés, annak számszerűsítése a közoktatás egészéhez illeszkedő ötfokozatú minősítéssel történik. A tantárgyak, tevékenységek, értékelések, minősítések követelményeit tanévente előre (szeptember 15-ig ) közöljük a tanulókkal. A szaktanárok, tanítók közlik a tanulókkal a számonkérés formáit, a minimum megszerzendő érdemjegyek számát, a félévi és év végi minősítés szempontjait. Félévenként szükséges érdemjegyek száma: heti 1 órás tantárgyakból - havi 1 érdemjegy heti 1-2 órás tantárgyakból - havi 1-2 érdemjegy heti 3-4 órás tantárgyakból - havi 2 érdemjegy heti 5 órás tantárgyakból - havi 2-3 érdemjegy Az érdemjegyek közötti különbségeket színnel is jelezzük a naplóban. - kék
-órai felelet (írásban, szóban)
- piros
-átfogó témakör - témazáró dolgozat.
- zöld
-tantárgyi specialitásoknak megfelelően
Félévi értesítő, bizonyítvány A közoktatás egészéhez igazodva félévkor (3 - 8. évfolyamon) az ellenőrző könyvben 1-5-ig, az ötfokú skálán számmal értékeljük a tanulók előmenetelét, 1 - 2. évfolyamon a tájékoztató füzetben szövegesen: kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul bejegyzésekkel. Év végén a bizonyítványban betűvel (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) minősítjük az előmenetelüket. A tanulók, a szülő tájékoztatása Az ellenőrző a tájékoztatás alapvető eszköze. Az érdemjegyeket az ellenőrzőbe kell írni a megállapított módon. A bejegyzéseket a szaktanár köteles ellenőrzi, kézjegyével ellátni. Az elégtelenre álló tanuló szülőjét december első hetében, illetve május első hetében a szaktanárok írásbeli jelzése alapján az igazgató levélben útján értesíti. (Ennek elmaradása esetén a nevelőtestület köteles kivizsgálni a helyzetet az osztályozó értekezleten.)
90
szülői értekezlet (2/év), fogadóóra -konzultáció
4.7
A TANULÓ MAGATARTÁSA , SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI
Magatartás: A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a 2-8. évfolyamon a példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/ érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását a 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen értékeli minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás /5/ az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti önként vállal feladatokat és azokat teljesíti tisztelettudó társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása Jó /4/ az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik feladatait a tőle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti 91
az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt nincs írásbeli intője vagy megrovása Változó /3/ az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik feladatait nem minden esetben teljesíti előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik igazolatlanul mulasztott osztályfőnöki intője van Rossz /2/ az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza több alkalommal igazolatlanul mulaszt több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Szorgalom: A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésnél a 2-8. évfolyamon a példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/ érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát a 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen értékeli minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Az 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
92
Példás /5/ az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz a taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza Jó /4/ az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti taneszközei tiszták, rendezettek Változó /3/ az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik Hanyag /2/ az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait többnyire nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen 93
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: példamutató magatartást tanúsít vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola elismerésben részesítheti.
4.7.1
AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI
A tanulmányi magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét erősítő tanulókat jutalomban, elismerésben részesítjük. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásért kiemelkedő szorgalomért példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők Az egyes tanévek végén kitűnő tanulmányi eredményt elért, valamint, valamint kiemelkedő közösségi munkát végzők oklevelet és könyvjutalmat kapnak Az intézményben a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók emlékplakettet kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen és ballagáskor az iskola közössége előtt vehetnek át, valamint fényképük felkerül az „Iskola kiválóságai” közé A kitüntetések átadására minden tanévben az év végi tanévzáró ünnepségen kerül sor.
94
Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári, osztályfőnöki dicséretben részesülnek Az iskolán kívüli körzeti/megyei versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári/igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Az év folyamán a tanulmányi versenyekről, sporteredményekről, az iskolai faliújságokon folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat, nevelőket.
4.7.2
AZ ISKOLAI ELMARASZTALÁS FORMÁI
Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban lehet részesíteni. Elmarasztalások szaktanári figyelmeztetés nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnök intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás Az iskolai elmarasztalás kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben– a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. Az elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
95
4.8
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK
A tanév során minden tanuló általános fizikai teherbíró képességét szeptember és május hónapban felmérjük és az eredményeket a tanuló fejlődési lapján rögzítjük. A mérés az életkori sajátosságoknak megfelelően kiemelt képességek aktuális szintjét mutatja. Lehetőség van tehát: az átlagos, korosztályának megfelelő szint megismerésére és az ahhoz való viszonyításra; egymás teljesítményének megismerésére, az azokkal való összehasonlításra; saját magához mért teljesítményváltozás mértékének megismerésére; az előzőeket felhasználva a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során az önismeret, a tárgyilagos önértékelés, az akarat és az önbecsülés fejlesztése. 1. Mérés
2. Értékelés
3. Fejlesztési lehetőségek
a) Korrigálás, felzárkóztatás, speciális fejlesztő gyakorlatok gyógytestnevelés
tartásjavító, speciális mozgásanyag, ill.
b) Az egészségesen fejlett fizikum fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges változatos mozgásanyag általános fejlesztés biztosítása c) Sportági tevékenység felé irányítható kiemelkedő teljesítményt biztosító terhelés sportági kiválasztás A rendszeres alkalmazás és az újabb folyamatos felmérések alapján kialakított fejlesztési program eredményeként olyan fejlődés érhető el, amely lehetővé teszi az egyén számára az előrelépést. A felmérésre a „Mini Hungarofit” tesztrendszert alkalmazzuk, a teszt 1+4 motorikus próbából áll: Izomerő mérése o Helyből távolugrás o Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig. (Komfortérzésen belül, a max. időtartam: 4 perc) o Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan kifáradásig. (Komfortérzésen belül, a max. időtartam: 3 perc)
96
o Hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan kifáradásig. (Komfortérzésen belül, a max. időtartam: 4 perc) Az aerob állóképesség mérése. (Cooper-teszt, futással, kocogással)
97
5
A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
A pedagógiai program érvényességi ideje Az intézmény 2012. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2012. szeptember l. napjától felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei /ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok/ minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: - az intézmény igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - az intézmény fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői munkaközösség képviselői, diákönkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember l. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az intézmény fenntartójánál, - az intézmény irattárában, - az intézmény könyvtárszobájában, - az intézmény igazgatójánál, - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél, - az intézmény honlapján www.iskolakevermes.hu Kevermes, 2012. augusztus 27. Pálné Nagy Márta igazgató 98
6
MELLÉKLETEK
6.1
AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK VÉGREHAJTÁSÁ HOZ SZÜKSÉGES, ESZKÖZÖK JEGYZÉKE
A 11/1994. (VI. 8.) MKM a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről rendelet alapján
Eszközök, felszerelések
rendelkezésre álló mennyiség
1. Különféle játékformák eszközei Mozgásos játékok eszközei kültéri mászóka
1 db
kültéri hinta
1 db
kültéri mérleghinta
1 db
kültéri csúszda
1 db
labdák
1 db
szalagok
1 db
ejtőernyő
1 db
Szerepjáték eszközei baba és kellékei
Gyerm.létsz. 30%meny.
babakocsi
2 db
babaház és berendezése
1 db csoportonként
vasaló és vasalódeszka
1 db csoportonként
eladó pult és bolti termékek
1 db csoportonként
bevásárló kosár
1 db csoportonként
mini konyha és berendezései
1 db csoportonként
fodrászos kellékek (hajszárító, hajcsavarók, csatok, fésűk)
1 db csoportonként
orvosi táska
1 db csoportonként
vár katonákkal
Gyerm.létsz. 30%meny.
barkácskészlet
1 db csoportonként
autó (dömper, daru, tűzoltó, mentő, rendőrségi
Gyerm.létsz. 30%meny.
99
vonat és állomás
Gyerm.létsz. 30%meny.
állatok (házi, vadon élő, állatkerti, … )
Gyerm.létsz. 30%meny.
Építő-konstruáló játékok faépítő készlet
3 készlet csoportonként
Lego
2 készlet csoportonként
fakocka
3 készlet csoportonként
Homokozó készlet (lapát, gereblye, vödör, dömper, daru) Szabályjátékok „Játszva megismerjük” társasjátékok
1 db
Diset szín rulett
1 db
Diset forma rulett
1 db
Ki nevet a végén?
1 db
domino
2 db
Dramatizálás és bábozás eszközei fejmaszkok
15 db
jelmezek
15 db
kesztyűs bábkészlet
15 db
ujjbáb készlet
15 db
bábparaván
1 db csoportonként
Meseládikó
1 db
Barkácsolás eszközei olló (gyermekkézre jobbos és balos)
10 db csoportonként
ragasztó (kenőfejes, és folyékony tubusos)
25 db csoportonként
ragasztópisztoly (pedagógusnak)
2 db pedagógusnak
szövőkeret
8 db csoportonként
természetes anyagok (vessző, háncs, filcgyapjú)
Gyerm.létsz. 30%meny.
Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök - tükör (min. 1x1 m)
1 db csoportonként
- bordásfal
2db óvodánként
- tornaszőnyeg
2 db óvodánként 100
- mozgásfejlesztő modul készlet (alagút, masszázsút, )
1 db csoportonként
- akadálykészlet (bóják, karikák, rudak,
1 db csoportonként
- mozgáskotta
1 db óvodánként
- trambulin
1 db csoportonként
- tornakarika
15 db óvodánként
- ugráló labda
3 db
- lépegető
4 db
- egyensúlyozó deszka
2 db
- ugráló henger
3 db
ritmushangszer készlet (dobok, triangulumok, cintányérok, kasztanyettek, ritmusbotok, metallofon,
1 db
furulya óvodapedagógusok számára
1 db pedagógusonként
CD-lejátszó hordozható
1 db csoportonként
zenei CD-lemezek
15 db csoportonként
néptánc ruha
25 db
képes mesekönyvek, leporellók, verses kötetek
100 db csoportonként
Activity
1 db
diavetítő
1 db
vetítővászon
1 db
diafilmek
30 db
mágneses képkirakó
1 db csoportonként
mesekocka
1 db csoportonként
érzékelést fejlesztő játékok: - formaegyeztető játék
1 db csoportonként
- kirakó (puzzle)
5 db csoportonként
- mozaik játék
1 db csoportonként
- homokozó és vizes asztal
1 db
- mérlegelő
1 db
- tapintós játékok (dominó, torony, kocka)
1 db csoportonként
- tapintó
1 db csoportonként
- horgászjáték
2 db csoportonként 101
- memória játék
2 db csoportonként
- dominó
2 db csoportonként
- vidám kirakó
1 db csoportonként
- kirakó
1 db csoportonként
- kézvezető játék
3 db
- Mi hiányzik?
1 db csoportonként
- lottó játék
1 db csoportonként
- mozaik kirakó
1 db csoportonként
- párosító játék
1 db csoportonként
- logikai készlet
10 db csoportonként
- Logico játékok
5 db csoportonként
- számképek
1 db
- kétkarú mérleg
1 db
- mágneses kirakó
2 db
- labirintus asztalka
1 db
- labirintus nagy
1 db
- útvesztő
1 db
Labirintus kicsi
2 db csoportonként
Habszivacs dobókocka
2 db csoportonként
Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök rajzolás eszközei, anyagai - színes ceruza készlet (három oldalú is)
25 db csoportonként
- rajzlap
50 db gyermekenként
- grafit ceruza
1 db gyermekenként
- zsírkréta, marokkréta, porkréta, olajkréta,
1 db gyermekenként
- filctoll készlet
1 db gyermekenként
festés eszközei, anyagai - 12 színű gombfesték
15 db csoportonként
- tempera
3 db 0.5 l alapszínenként
- festőecset és henger
20 db csoportonként
102
- festőköpeny
20 db csoportonként
- ujjfesték készlet
3 db 0.5 l alapszínenként
- 12 színű üvegmatrica festék
10 db csoportonként
- fóliák üvegfestéshez
100 db csoportonként
mintázás eszközei, anyagai - agyag
4 kg csoportonként
- gyurma (plasztilin, só-liszt, hőre keményedő)
15 cs csoportonként
- filcgyapjú
20 cs csoportonként
- gyurmakés
10 db csoportonként
- agyagkinyomó szett
1 db csoportonként
képalakítás - magvak, természetes anyagok - kartonok
10 ív színenként
- színes papírok
50 cs
- mintalyukasztó
10-15 fajta
- textilek
X kg
- fonalak
10 motring
- Hama gyöngykészlet és alaplap
5 db csoportonként
A természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését, a környezetvédelemre nevelést elősegítő eszközök, anyagok élősarok állvány
1 db csoportonként
akvárium vagy terrárium
1 db csoportonként
távcső
10 db
Mikroszkóp szett
3 db óvodánként
Nagyító, nagyító doboz
20 db
szelektív hulladékgyűjtő
1 db helyiségenként
esőmérő
1 db
iránytű
20 db
szélmérő
1db A munka jellegű tevékenységek eszközei
takarítóeszközök (gyermek méretű seprű, lapát, 103
1-1 db csoportonként
felmosó) kerti szerszámok (gyermek méretű kapa, gereblye, ásó, villa, lapát, talicska, locsoló)
3-3 db telephelyenként
SNI-s gyermekek fejlesztéséhez szükséges eszközök Mozgásfejlődést, finommotorikát fejlesztő eszközök - Grafikai játék
2-3 db
- Mágneses tábla
2-3 db
- Rajzoló tábla
2-3 db
- Mágneses labirintus
2-3 db
- Koordinációs és írás előkészítő eszköz
2-3 db
- Függőleges labirintus
1 db
- Billegő
1 db
- Kéz-, lábnyom fából
1 db
- Vezesd a vonalon
1 db
- Golyóvezető
1 db
- Tükör
2-3 db
Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztő eszközök - Agytúra
1 db
- Kvízjáték
1 db
- Agytorna
1 db
- Betű birodalom
1 db
- Szópárbaj
1 db
- Memória
1 db
-Differix
1 db
-Figurix
1 db
- Logico táblák és munkafüzetek különböző fejlesztési területen
2-3 db fajtánként, területenként
- Televízió
1 db
- DVD lejátszó
1 db
HIFI-torony erősítővel és hangfalakkal
1 db
104
csoportonként 1 db
notebook
105
6.2
AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEV ELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
A 11/1994. (VI. 8.) MKM a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről rendelet alapján
Eszközök, felszerelések
Rendelkezésre álló mennyiség
Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Képek, betűkártyák, szótagkártyák
Osztályonként 1-1 készlet
- Hívóképek, hívókártyák
Osztályonként 1-1 készlet
- Betűtartó
Osztályonként 1
- Kis és nagybetűs nyomtatott
Osztályonként 1-1 készlet
- ABC - falikép
Osztályonként 1
- Írott kis és nagy ABC
Osztályonként 1
- Mágneses betű boksz
Osztályonként 5 db
- Feladatlap a betűboksz készlethez
Tanulólétszámnak megfelelő
- Vésike betűépítő készlet
Osztályonként 5 db
- Különböző témájú képkártya sorozat
Osztályonként 3-5 készlet
- Kommunikációs képsorozat
Osztályonként 1-1 készlet
- A szó
Osztályonként 1
- A mondat
Osztályonként 1
- Gyermeklexikon
Osztályonként 5 db
- Szólások, közmondások könyve
Osztályonként 1
- Nemzeti jelképek (fali tabló)
Osztályonként 1
- Az ige – falikép
Osztályonként 1
- .A főnév
Osztályonként 1
- A melléknév – falikép
Osztályonként 1
- A számnév - falikép
Osztályonként 1
- Helyesírási szabályzat és szótár
Osztályonként 5 db
- Szinonima szótár
Osztályonként 1
- Magyar Értelmező kéziszótár
Osztályonként 1 106
- Bábok dramatikus játékokhoz
Osztályonként 1-1 készlet
- Paraván bábokhoz
Osztályonként 1
- Magnó/CD lejátszó
Osztályonként 1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően
-Projektor
Osztályonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Számítógépes interaktív oktató tananyagok
Évfolyamonként, tananyagonként
- Televízió
1 db
- DVD lejátszó
1 db
- Kooperatív eszközök
Osztályonként 1-1 készlet
- Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Űrmértékek (cl, dl, l)
Osztályonként 1-1 készlet
- Demonstrációs óra
Osztályonként 1 db
- Minimat matematikai készlet
Osztályonként 1-1 készlet
- Különböző súlyú számoló egységek
Osztályonként 1 készlet
- Számkártyák (1-1000-ig)
Tanulólétszámnak megfelelően
- Kéttányéros mérleg és súlysorozat
Osztályonként 1-1 készlet
- Színes számoló kocka
Osztályonként 1-1 készlet
- Matek majom
Osztályonként 1 db
- Demonstrációs szám mérleg
Osztályonként 1 db
- Órakészlet
Tanulólétszámnak megfelelően
- Hőmérő
Tanulólétszámnak megfelelően
107
- Tölthető testkészlet
Osztályonként 1-1 készlet
- Jelkártya készlet
Tanulólétszámnak megfelelően
- Mérőhenger készlet
Osztályonként 1-1 készlet
- Tanulói piros-kék korong, műveleti jelek
Tanulólétszámnak megfelelően
- Geotábla kétoldalú
Tanulólétszámnak megfelelően
- Mérőszalag
Osztályonként 1 db
- Számolószalag 1-100-ig
Osztályonként 1 db
- Dobókockák
Tanulólétszámnak megfelelően
- Térépítő készlet
Tanulólétszámnak megfelelően
- Méterrúd/tanulói méterrúd
Tanulólétszámnak megfelelően
- Színes rudak
Tanulólétszámnak megfelelően
Tízes rendszer készlet
Osztályonként 1-1 készlet
Tanári helyiérték számoló
Osztályonként 1 db
Tanulói helyiérték számoló
Tanulólétszámnak megfelelően
- Cubo fakocka készlet
Osztályonként 1-1 készlet
- Cubo feldatkártyák
Tanulólétszámnak megfelelően
- Televízió
1 db
- DVD lejátszó
1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően
- Projektor
Osztályonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Számítógépes interaktív oktató tananyagok
Évfolyamonként, tananyagonként
Kooperatív eszközök
Osztályonként 1-1 készlet
- Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák
108
Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Az idő(oktatótábla)
Osztályonként 1 db
- Iskolai iránytű
Osztályonként 1 db
- domborzati térképe
Telephelyenként 1 db
- Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel
Telephelyenként 1 db
- Szobai hőmérő
Osztályonként 1 db
- Földgömb
Telephelyenként 1 db
- Videokazetták:)
- Az élet erőpróbái 6 db - National Geographic 5 db - Közlekedés szabályai (videofilm) - Testünk (videofilm
- Homokasztal
Telephelyenként 1 db
- Ásványok készlet
Telephelyenként 1 db
- Nagyító
Tanulólétszámnak megfelelően
- Fali tabló: Életközösségek
Telephelyenként 1 db
- Televízió
Épületenként 1 db
- DVD lejátszó
Telephelyenként 1 db
- CD lejátszó
Telephelyenként 1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően
- Projektor
Osztályonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Számítógépes oktató játékok
Évfolyamonként, tananyagonként
Kooperatív eszközök
Osztályonként 1-1 készlet
- Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok
109
- Értékelő korongok - Szituációs kártyák A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Magyar értelmező szótár
Osztályonként 1 db
- Szinonima szótár
Osztályonként 1-4 db
- Helyesírási tanácsadó szótár
Osztályonként 4-5 db
- Életrajzi lexikon
Osztályonként 1 db
- Helyesírási szabályzat és szótár
Osztályonként 4-5 db
- Magyar mondák
Osztályonként 1-4 db
Videofilmek:
Osztályonként 1 db
- Magyar Népmesék - János Vitéz - A Pál utcai fiúk - Rab ember fiai - Ludas Matyix - Egri Csillagok - Liliomfi - Egy magyar nábob - Kárpáti Zoltán - A kőszívű ember fiai - Légy jó mindhalálig - Könyv:
Osztályonként 1 db
Népmesegyűjtemények - Magyar szólások és közmondások - A Pál utcai fiúk - Egri csillagok - Szent Péter esernyője - Légy jó mindhalálig - Magyar irodalmi lexikon A-Z - A magyar irodalom képeskönyve 110
- Idegen szavak és kifejezések szótára - Világirodalmi kisenciklopédia l. és 2. kötet - A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve - Ki kicsoda a magyar irodalomban? - A magyar helyesírás szabályai - A magyar irodalom arcképcsarnoka I. és II. kötet - Irodalmi fogalomtár A-Z - Biblia - Bibliai kislexikon Tablóképek:
Osztályonként 1 db
- Helyesírási alapelveink - A szófajok - Petőfi Sándor - Jókai Mór - Gárdonyi Géza - Móra Ferenc - Vörösmarty Mihály - Ady Endre - Móricz Zsigmond - József Attila - CD lejátszó
Osztályonként 1 db
- Televízió
Épületenként 1 db
- DVD lejátszó
Épületenként 1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően
- Projektor
Osztályonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Számítógépes oktató játékok
Évfolyamonként, tananyagonként
111
Kooperatív eszközök
Osztályonként 1-1 készlet
- Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák Történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Falitérkép:
1-1 db
Az ókori Kelet Az ókori Görögország A Római Birodalom A magyar népvándorlás és a honfoglalás Európa Nagy Károly korában Magyarország a korai feudalizmus idején A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig Magyarország l526-l606 Európa a XIV-XV. században A feudális Magyarország a XV. században Magyarország a XVII. században Európa a XVII. század közepén Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XVXVII. század Magyarország népei a XVIII. század végén Európa a XVIII. század végén Az 1848/49-es szabadságharc Európa a XVI: század végén Európa a XVIII. század közepén Európa a XII-XIII. században Európa a IX-XI. században Magyarország honvédő harcai Európa a XIX. század végén 112
Európa 1815-1849 Európa az I. világháború idején A gyarmati rendszer 1830-1914 Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben Európa a II. világháború idején Hazánk felszabadulása Magyarország a X-XI. században Európa a XII-XIII. században Tatárjárás és országépítés Magyarországon Magyarország az Anjouk és Zsigmond korában A kereszténység születése és elterjedése A trianoni béke következményei Magyarország a kiegyezéstől az I. világháborúig Forradalom és szabadságharc 1848-1849 A II. világháború DUO térkép (160 x 120) Videokazetta:
1-1 db
- Az ókori Egyiptom - A piramisok - A kínai Nagy Fal - Az ókori Hellász - Görögország - Róma és Pompei - Róma építészete - A Colosseum, Róma - Honfoglalás, államalapítás Írásvetítő transzparens.
1 db
- Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). - CD lejátszó
Osztályonként 1 db
113
- Televízió
1 db
- DVD lejátszó
1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően
- Projektor
Osztályonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Számítógépes oktató játékok
Évfolyamonként, tananyagonként
Kooperatív eszközök
Osztályonként 1-1 készlet
- Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák Idegen nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Berlin térkép.
Osztályonként 1 db
- Németország térkép, nyelvtani táblázatokkal.
Osztályonként 1 db
- Hangkazetták
Évfolyamonként, tananyagonként
- Videokazetták
Évfolyamonként, tananyagonként
- Interaktív oktató programok
Évfolyamonként, tananyagonként
- Kártya (l doboz).
Osztályonként 1 db
- TIP-TOP kazetta. - írásvetítő
Osztályonként 1 db Szaktantermenként 1 db
- Porvédő huzat írásvetítőhöz
Szaktantermenként 1 db
/az írásvetítő vászon használatához szükséges fali vetítővászon, fóliák és filctoll/ - Német nyelvi garnitúra
Szaktantermenként 1 db
- Német ABC
Szaktantermenként 1 db 114
- Képek társalgási témákhoz ( 42 db - 60 x 44 cm )
Szaktantermenként 1 db
- Tesztgyűjtemények - Nyelvi szótárak: német - magyar magyar - német
Osztálylétszámnak megfelelő
- Német rendszerező nyelvtan
Osztálylétszámnak megfelelő
- Magnetofon/CD lejátszó
Osztályonként 1 db
- Televízió
Épületenként 1 db
- DVD lejátszó
Épületenként 1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható
Osztálylétszámnak megfelelő
Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően - Projektor
Osztályonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Számítógépes oktató játékok
Évfolyamonként, tananyagonként
Kooperatív eszközök
Osztályonként 1-1 készlet
- Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök
- Táblai körző fa
Osztályonként 1 db
- Táblai vonalzó 45 fokos fából
Osztályonként 1 db
- Táblai vonalzó 60 fokos fából
Osztályonként 1 db
- Táblai szögmérő fából
Osztályonként 1 db
- Méterrúd fából
Osztályonként 1 db 115
- Összerakható m3
Osztályonként 1 db
- Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia
Osztályonként 1 db
- Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia)
Osztályonként 1 db
- Kétkaros mérleg és súlysorozat
Osztályonként 1 készlet
- Testek, felszíni formák
Osztályonként 1 készlet
- Élvázmodellek
Osztályonként 1 készlet
- Élvázmodell építő készlet
Osztályonként 1 készlet
- Térépítő készlet
Osztályonként 1 db
- Űrmérték sorozat
Osztályonként 1 készlet
- Szétszedhető dm3
Osztályonként 1 db
- Tér és sík geometriai konstrukciós készlet
Osztályonként 1 készlet
- Tölthető testkészlet
Osztályonként 1 készlet
- Varázstükör geometriához
Osztályonként 1 db
- Xeo készlet
Osztályonként 1 készlet
- Tanári törtrúdkészlet
Osztályonként 1 készlet
- Tanulói törtrúdkészlet
Osztályonként 1 db
- Tanári dem. törtkorong készlet mágneses
Osztályonként 1 készlet
- Tanulói törtkorong készlez
Osztályonként 1 db
- Tanári dem. óra 385 x 385 mm
Osztályonként 1 készlet
- Lénárt-gömb
Osztályonként 1 db
- Törtrész-tornyok
Osztályonként 1 készlet
- Kék-piros korong
Osztályonként 1 db
- Színes rúd készlet
Osztályonként 1 db
- Számkártyák
Osztályonként 1 db
- Játékpénzek
Osztályonként 1 db
- Lyukas tábla
Osztályonként 1 db
- Szívószál
Osztályonként 1 db
- Lakóhelyi térkép
Telephelyenként 1 db
- Hőmérő-modell
Osztályonként 1 db
- Számolóléc
Osztályonként 1 db
116
- Körcikk-modell törtekhez
Osztályonként 1 db
- Síkmértani és térmodellező
Osztályonként 1 db
- Cubo fakockák
Osztályonként 1 készlet
- Cubo feladatkártyák
Osztályonként 1 db
- Cubuói Cup térbeli stratégiai játék
Osztályonként 1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően
- Projektor
Osztályonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Számítógépes oktató játékok
Évfolyamonként, tananyagonként
Kooperatív eszközök
Osztályonként 1-1 készlet
- Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák - Tükrök
Osztályonként 1 db
- Pentium IV munkaállomások, monitorok
24 db Telephelyenként 1 db
- Szkenner Fali tablók:
Osztályonként 1 db
- A számítógép belső felépítése IBM-02 - Az input-output eszközök csatlakoztatása - A billentyűzet Tanulólétszámnak megfelelően
Alapvető programok: - Windows 98 vagy 2000 - Windows 95 - Office 97 vagy 2000 - Office 2003 - Windows XP - Comenius Logo 117
- WinZip, Total Commander - Szoftver az Internet hálózatban való működtetéséhez - Vírusírtó Digitális tábla
1 db
Projektor
1 db
Természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához
1 db
Kőzetgyűjtemény
1 db
Hőmérő
Osztályonként 1 db
Iránytű
Osztályonként 4-5 db
Térképek
1-1 db
- Magyarország térképe - A Föld éghajlata - A Föld természetes növényzete -.A Föld domborzata - A Föld felszíne - A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával - Afrika domborzata és vizei - Ausztrália és Óceánia gazdasági élete - Afrika domborzata - Ausztrália és Új-Zéland domborzata - Észak-Amerika, Dél- Amerika domborzata és vizei - Ázsia domborzata és vizei - Európa domborzata és vizei - Európa országai - Észak-Európa - Kelet-Európa - Közép Európa
118
- A Kárpát-medence - domborzata és vizei - Naprendszerünk - Közép-Európa domborzata - Nyugat-Európa domborzata - Földgömb
1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően
- Projektor
Osztályonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Számítógépes oktató játékok
Évfolyamonként, tananyagonként
Kooperatív eszközök
Osztályonként 1-1 készlet
- Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák 5-8. osztályos táblai vak térképsorozat
1 db
A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Mágneses rúd pár fatokban
Osztályonként 1 db
- Táblai mágnes 25 mm-es
Osztályonként 40 db
- SI mértéktáblázat (falitérkép)
Osztályonként 1 db
- Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz)
Tanulólétszámnak megfelelő
- Mikola cső
Osztályonként 1 db
- Mágneses készlet (komplett)
Osztályonként 1 db
- Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz)
Tanulólétszámnak megfelelő
- Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet
Osztályonként 1 db
- Rugós erőmérő
Tanulólétszámnak megfelelő
- Kétkarú emelő
Osztályonként 1 db 119
- Karos mérleg, súlysorozattal
Osztályonként 1 készlet
- Hőmérő
Tanulólétszámnak megfelelő
- Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet
Osztályonként 1 db
- Kétütemű motorminta
1 db
- Négyütemű motorminta
1 db
- Áram átalakító
1 db
- Csengő redutkor
1 db
- Dugaszos ellenállásszekrény
1 db
- Generátor minta
1 db
- Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet)
1 db
- Transzformátor modell
1 db
- Mérőműszer (Voltax)
1 db
- Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására
Tanulólétszámnak megfelelő
- Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet
1 db
- Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel)
1 db
- Prizmatartó
Osztályonként 4-5 db
- Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára
Tanulólétszámnak megfelelő
- Rugós erőmérő 5 N
1 db
Demonstrációs hőmérő
1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően
- Projektor
Osztályonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Számítógépes oktató játékok
Évfolyamonként, tananyagonként
Kooperatív eszközök
Osztályonként 1-1 készlet
- Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok 120
- Szituációs kártyák A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Kézi nagyító
Tanulólétszámnak megfelelő
- Metszettároló
1 db
- Mikroszkóp
1 db
- Szarvasmarha koponya
1 db
- Fogtípusok
1 db
- Madár csontváz
1 db
- Emlős csontváz
1 db
- Lábtípusok
1 db
- Ehető és mérgező gombák (oktatóbálák)
1 db
- Sz.marha tülök
1 db
- Madár ccsontváz
1 db
- Hal (csontváz)
1 db
- Béka (csontváz)
1 db
- Termések, terméstípusok
1 db
- Az emberi bőr (bőrmetszet)
1 db
- Emberi csontváz
1 db
- Csöves csont
1 db
- Koponya
1 db
- Emberi torzó
1 db
- Lapos és csöves csont metszete
1 db
- Légzés (oktatótábla)
1 db
- Szív-modell
1 db
- Vese (metszet)
1 db
- Szem (modell)
1 db
- Hallás és egyensúly szerv (modell)
1 db
- Emberi fejmetszet
1 db
- Fül (modell)
1 db
121
- Életközösségek I. (6 db 100 x 70 cm kép)
1 db
- Életközösségek II. (6 db 100 x 70 cm kép)
1 db
- A termés részei és típusai (80 x 110)
1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően
- Projektor
Osztályonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Számítógépes oktató játékok
Évfolyamonként, tananyagonként
Kooperatív eszközök
Osztályonként 1-1 készlet
- Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák - Videofilmek:
1-1 db
Az élelem Alapvető élelmiszerek A dohányzás és az egészség Az emberi szervezet reprodukciós rendszere A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Kémcső
80-100 db
- Főzőpohár
30-50 db
- Óraüveg
30-50 db
- Borszeszégő
Tanulólétszámnak megfelelő
- Kémcsőfogó
Tanulólétszámnak megfelelő
- Vasháromláb
Tanulólétszámnak megfelelő
- Vízbontó készülék
1 db
- Kalotta molekulamodell
1 db
122
- Pálcika modell
1 db
- Bunsen állvány 800 mm, 2 kg talp
1 db
- Bevezetés a kémiába, szervetlen kémia 57 fólia
1 db
- Kettős dió, 16 mm-ig
Tanulólétszámnak megfelelő
- Lombikfogó 20-30 mm, dióval
Tanulólétszámnak megfelelő
- Porcelánbetétes drótháló
Tanulólétszámnak megfelelő
- Gázfejlesztő készülék
1 db
- Desztilláló cső
4 db
- Lombikok
30-50 db
- Rácsmodellek
1 készlet
- Szűrőkarika
Tanulólétszámnak megfelelő
- Üvegtölcsér
Tanulólétszámnak megfelelő
- Dörzsmozsár
4-5 db
- Különböző átmérőjű gumicsövek, parafa dugók
30-50 db
- Üvegcsövek
30-50 db
- Porüvegek
40 db
- Folyadéküvegek
40 db
- Veszélyes anyagok tárolására hordó
1 db
Fali tablók:
1 db
- Periódusos rendszer Oktatótáblák:
1-1 db
- Fémek reakciói vízzel - Fémek reakciói savval - Sav-bázis reakció - Közömbösítés - Redukció a redukáló sorban - Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db
- Projektor 123
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Számítógépes oktató játékok
Évfolyamonként, tananyagonként
Kooperatív eszközök
Osztályonként 1-1 készlet
- Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák Videokazetták:
1-1 db
- Az elektromosság - Savak, bázisok, sók - Elemek, vegyületek - A kovalens kötés - Az elektromos áram Ének-zene 1-8 évfolyamig tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Zenehallgatási anyag CD-n
Évfolyamonként tananyagonként
Videofilmek:
- Tánctípusok - Jeles napok népszokásai
- Televízió
1 db
- DVD lejátszó
1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően
- Projektor
Osztályonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök (triangulum, xilofon, kisdob, stb)
Osztályonként 1készlet
Rajz 1-8 évfolyamig tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
124
- Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák
Osztályonként 1 készlet
- Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz
Osztályonként 1 készlet
- Táblai körző (fém hegyező)
Osztályonként 1 db
- 60 fokos táblai vonalzó
Osztályonként 1 db
- 45 fokos táblai vonalzó
Osztályonként 1 db
- l00 cm-es táblai vonalzó
Osztályonként 1 db
- Táblai szögmérő
Osztályonként 1 db
- Műanyag, átlátszó kocka, tégla
Osztályonként 1 készlet
- Demonstrációs testek
Osztályonként 1 készlet
- Gipszformázó kés
Tanulólétszámnak megfelelően
- Festőhenger
Tanulólétszámnak megfelelően
- Mintázó kések
Tanulólétszámnak megfelelően
- Televízió
1 db
- DVD lejátszó
1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően
- Projektor
Osztályonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
A technika 1-8 évfolyam tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- A gépek (fali tabló)
1 db
- KRESZ-táblák (oktató táblák)
Osztályonként 1 db
- LEGO-DACTA építőkészlet
Tanulólétszámnak megfelelően
- Olló, kés, vonalzó
Tanulólétszámnak megfelelően
- Építőkocka fából
Tanulólétszámnak megfelelően
- Szövőkeret
Tanulólétszámnak megfelelően
- kerékpáros ügyességi pályaelemek
1 készlet
125
- Televízió
1 db
- DVD lejátszó
1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően
- Projektor
Osztályonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
Videofilm:
1 db
- Technika otthon az iskolában A testnevelés 1-8 évfolyam tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Ugródomb
1 db
- Magasugrómérce fém
1 db
- Magasugróléc
1 db
- Maroklabda
Tanulólétszámnak megfelelően
- Súlygolyó 3 kg
Tanulólétszámnak megfelelően
- Súlygolyó 4 kg
Tanulólétszámnak megfelelően
- Gyűrű
1 db
- Gerenda
1 db
- Dobbantó
1 db
- Tornazsámoly
4-5 db
- Medicinlabdák
Tanulólétszámnak megfelelően
- Ugrálókötél
Tanulólétszámnak megfelelően
- Kézi súlyzók
Tanulólétszámnak megfelelően
- Mászókötél
4-5 db
- Gumikötél
Tanulólétszámnak megfelelő
- Kosárlabda
Tanulólétszámnak megfelelő
- Kézilabda
Tanulólétszámnak megfelelő
126
- Futball-labda
Tanulólétszámnak megfelelő
- Kosárlabda-palánk
2 pár
- Kézilabda kapu
1 pár
- Ping-pong asztal
3 db
- Kompresszor
1 db
- Röplabda
Tanulólétszámnak megfelelően
- Bordásfal
30 db
- Talajszőnyeg
1 db
- Húzókötél
1 db
- Gumilabda
Tanulólétszámnak megfelelően
- Babzsák
Tanulólétszámnak megfelelően
- Tornapad
4 db
- Tornaszekrény
1 db
- Jelzőszalag
1 db
- Mérőszalag
1 db
- Stopperóra
1 db
- Futballkapu
2 pár
- Tollas ütő
Tanulólétszámnak megfelelően
- Ping-pong labda.
Tanulólétszámnak megfelelően
- Ping-pong ütő
Tanulólétszámnak megfelelően
- Hullahopp karika
Tanulólétszámnak megfelelően
- Gumilabda
Tanulólétszámnak megfelelően
- Sportszer (labda)
Tanulólétszámnak megfelelően
Tanórán kívüli foglalkozások, napközi- iskolaotthonos felszerelések, játékok
Mozgásos játékok eszközei
Tanulólétszámnak megfelelő
- Kugli műanyag
Tanulólétszámnak megfelelő
- Ugráló kötél
Tanulólétszámnak megfelelő
- Labdák (különböző méretű)
Tanulólétszámnak megfelelő
- Hulahop karika(különböző méretű)
Tanulólétszámnak megfelelő
127
Szabályjátékok - Twister társasjáték
épületenként 1 db
- Gazdálkodj okosan
épületenként 1 db
- Játékgyűjtemény
épületenként 1 db
- Activity
épületenként 1 db
- Cso-cso asztal
osztályonként 1 db
-Halli galli
épületenként 1 db
- Halli galli junior
épületenként 1 db
- Autós kártya
épületenként 1 db
- UNO kártya
épületenként 1 db
-Solo kártya
épületenként 1 db
Építő-konstruáló játékok épületenként 1 db
- Lego Értelmi képességeket és kreativitást fejlesztő eszközök - Mikádó
épületenként 1 db
- Dominó (szám, kép, stb.
épületenként 1 db
- Puzzle-k
épületenként 1 db
- Számkártya Fekete Péter
épületenként 1 db
- ABC kártya A-Z játékos ismerkedés a betűkkel
épületenként 1 db
- sakk
épületenként 1 db
- Memória kártya
épületenként 1 db
- Logikai játék
épületenként 1 db
- Televízió
1 db
- DVD lejátszó
1 db
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db
- Projektor
128
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Kópéláda
Csoportonként 1-1 készlet
SNI-s tanulók fejlesztéséhez szükséges eszközök
Mozgásfejlődést, finommotorikát fejlesztő eszközök - Grafikai játék
2-3 db
- Mágneses tábla
2-3 db
- Rajzoló tábla
2-3 db
- Mágneses labirintus
2-3 db
- Koordinációs és írás előkészítő eszköz
2-3 db
- Függőleges labirintus
1 db
- Billegő
1 db
- Kéz-, lábnyom fából
1 db
- Vezesd a vonalon
1 db
- Golyóvezető
1 db
- Tükör
2-3 db
Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztő eszközök - Agytúra
1 db
- Kvízjáték
1 db
- Agytorna
1 db
- Betű birodalom
1 db
- Szópárbaj
1 db
- Memória
1 db
-Differix
1 db
-Figurix
1 db
- Logico táblák és munkafüzetek különböző fejlesztési területen
2-3 db fajtánként, területenként
- Televízió
1 db
- DVD lejátszó
1 db 129
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
- Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően
- Projektor
Csoportonként 1 db
- Internet
Szélessávú Internet elérés a tantermekben
- Számítógépes interaktív oktató tananyagok
Évfolyamonként, tananyagonként, fejlesztési területenként
130
