Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
pedagógiai programja 2014
Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi háttere I.3. Az iskola működésének törvényi alapja: Az Alapító Okirat II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei II.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja II.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai II.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai II.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában II.8. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai II.9. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység II.10. A tehetség kibontakozatását segítő tevékenység II.11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek II.12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program II.13. Egészségnevelési program II.14. Környezeti nevelési program II.15. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái II.16. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere II.17.A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések jegyzéke III.
HELYI TANTERV III. 1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve III.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei III.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei III.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei III.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya III.6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai III.7.Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez III.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei III.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
IV.
SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉS SZAKISKOLAI SZAKMAI PROGRAM
2
I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata „PROFESSZIONÁLIS SZAKKÉPZÉS A MINŐSÉG ISKOLÁJÁBAN!” Iskolánk a Nemzeti Köznevelési Törvény 7. § alapján a magyar köznevelési rendszer nevelésioktatási intézménye, szakközép és szakiskola, együtt szakképző iskola és kollégium, többcélú intézmény. Az iskola adatai: Az 1996. májusi hatállyal jóváhagyott Alapító Okirat (módosítások) alapján. Az iskola hivatalos elnevezése: Szent Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium.
Lőrinc
Vendéglátó
és
Idegenforgalmi
Az iskola rövid neve: Szent Lőrinc Szakközépiskola Székhelye:
3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc út 95/A Tel: 536-064 Fax: 436-480
E-mail:
[email protected]
Pf. 35.
Az iskola alapító okiratának kelte: Eger, 1996. augusztus 09. (5/1996/Eger MJV) Működési engedély kelte: 1996. augusztus 22. Engedély kiállítója: Heves Megyei Önkormányzat Főjegyzője Legutolsó módosítás: X-B-14/330-9/2012 Heves Megyei Kormányhivatal Nyilvántartási száma: 5/97 Legutolsó módosítás: X-B-14/330-2/2012 Heves Megyei Kormányhivatal Az iskola OM azonosítója: 031632 Az Intézmény alapítójának neve és székhelyének címe: Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképzési Alapítvány, 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc út 95/A Az Intézmény fenntartójának neve és székhelyének címe: Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképzési Alapítvány, 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc út 95/A Az Intézmény rövid neve: Szent Lőrinc Szakközépiskola 3
Az intézmény feladatellátási helye: Az intézmény alapfeladatait a székhelyén és a telephelyein látja el. Az Intézmény székhelyének címe: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc út 95/A, Pf.: 35. Az intézmény telephelyei: 1, Szent Lőrinc Tancukrászda, 3300 Eger, Csákány út 6. 2. Szent Lőrinc Kávéház – Étterem, 3300 Eger, II. Rákóczi F. út 95/A 3. Agria Étterem, 3300 Eger, Kistályai út 18. /A 4. Szent Lőrinc Szakközépiskola Kollégiuma, 3300 Eger, Kistályai út 18. 5. Szent Anna Vendégház - Externátus, 3300 Eger, Tulipánkert 42. 6. Napsugár Vendégház - Externátus, 3300 Eger, Napsugár út 16.
Az intézmény vezetője, a program benyújtója a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Alapítvány Kuratóriuma által határozatlan időre kinevezett igazgató: Bóta József Sándor Az iskola alaptevékenysége: Iskolánk alapítványi szakmai iskola, a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképzési Alapítvány iskolája. Az 1996. szeptember 1-től működő intézmény létszáma folyamatosan, a változó képzési igényeket követve módosult. Hitvallásunk változatlanul az emberközpontú nevelés feltételeinek megteremtése, mellyel az a célunk, hogy egyetlen gyermek és egyetlen tehetség se kallódjon el. A működés során az elért eredmények, a térség munkaerő-piaci helyzetében bekövetkezett változások, a tanulói és szülői elvárások következtében a nappalis tanulói létszám 1700 főben maximálódott. Az iskolában a nappali és levelező rendszerű képzés mellett tanfolyamok is folyamatosan indulnak. Minden korosztály megtalálja a számára szükséges speciális szakmai képzést alap-közép- és felsőfokon. Külön feladatnak tekintjük a vendéglátós dinasztiák nevelését, ezért szívesen látjuk a vendéglátós szülők gyermekeit. A szakmai vizsgák mellett érettségi vizsgára is felkésztjük diákjainkat. A siker biztosítékát jól felkészült főállású és óraadó tanáraink, valamint szakoktatóink jelentik. Névadónk Szent Lőrinc vértanú, a vendéglősök, fogadósok, szakácsok védőszentje, akinek nevét mind a hazai, mind a nemzetközi szakma ismeri és tiszteli. Az intézmény által ellátandó alapfeladatok: A Szent Lőrinc Szakközépiskola alapfeladatát tekintve nevelési-oktatási intézmény, szakképző iskola, amely szakközépiskolai és szakiskolai nevelési-oktatási feladatokat lát el, az iskolai tanulmányok folytatásához kollégiumi, externátusi ellátást biztosít, valamint a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű, különleges bánásmódot igénylő, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, 4
autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók közül a gyengénlátó, nagyothalló, beszédfogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai nevelését, oktatását végzi, kollégiumi, externátusi ellátását biztosítja, illetve felnőttoktatást folytat nappali, esti és levelező munkarend szerint. A szakközépiskolai képzés keretében a 2013/2014. tanévtől kezdve szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, valamint szakirányú munkába állásra készítünk fel. A tizenkettedik évfolyamot követően a hatályos Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakközépiskolai képzésben a hatályos Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott kereskedelem, vendéglátóipar, turisztika és szépészet ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, a központi egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakiskolai képzésünknek három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, kerettantervben kiadott szakképesítések körében folytatunk szakképzést. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai központi közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakiskolában kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik a szakképzési évfolyamokon olyan tanulók részére, akik a szakiskolai közismereti kerettanterv követelményeit teljesítették, vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen elvégezték. A szakmai vizsga letételét követően a tanulók két év alatt szakközépiskolai képzésben készülhetnek fel érettségi vizsgára. Az iskola nappali, esti és levelező rendszerű képzési programjai közül az Országos Képzési Jegyzéknek a 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben Kormányrendeletben kiadott és engedélyezett szakképesítések folyamatosan kerültek bevezetésre és megszervezésre. A folyamatos módosításoknak megfelelően, a 2012-2013. tanévtől a 150/2012 (VII.6.) Kormányrendeletben kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések indíthatók, a korábban kiadott OKJ szerinti képzések kifutó jelleggel megszűnnek. Az új képzési programok személyi és tárgyi követelményei és feltételei alapvetően nem térnek el a korábbiaktól, ezért az iskola a 2013-2014. tanévétől a kiadott új központi programok, az ezekhez elkészült központi helyi tantervek alapján folytatja kompetencia alapú és moduláris szakmai képzéseit.
5
A Szakképző intézmények felkészülésének támogatása a rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetésére kiírt TÁMOP-2.2.5.A-12/1 pályázaton való részvétel miatt az iskola tantestülete vállalta az új típusú szakképzések közül a vendéglős, kereskedő, szakács, cukrász és pincér szakképesítések 2012/2013. tanévi bevezetését, megelőzve a 2013/2014. tanévben kötelezően történő bevezetését. Az előkészítő munka során létrehozta azokat a munkacsoportokat, amelyek előkészítik az új típusú szakképzés bevezetését, elkészítik a helyi tanterv és képzési program adaptációját az előírás szerinti, a szakképesítésekre vonatkozó központi szakmai és vizsgakövetelmény, valamint szakképzési tantervi ajánlás alapján. A képzések 2012/2013. tanévi bevezetésének személyi és tárgyi feltételei adottak, az intézménytől és a fenntartótól többletforrást nem igényeltek. A telephelyen végzett feladatok: Szent Lőrinc Tancukrászda: Iskolai tanműhelyként és gyakorlati képzőhelyként biztosítja az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakközépiskolai és szakiskolai képzés szakmacsoportos alapozó gyakorlati oktatását és szakmai gyakorlati képzését a vendéglátás-turisztika szakmacsoportban. A telephely együttműködési megállapodással és tanulószerződéssel is vállalja a tanulók szakmai gyakorlati képzését. A telephelyen a gyakorlati képzésben részt vesznek az iskola sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulói. A telephelyen csoportos gyakorlati oktatáson résztvevő tanulók létszáma: - nappali képzés: 150 fő - esti tagozat: 50 fő - levelező képzés: 50 fő - felnőttképzés: 50 fő Szent Lőrinc Kávéház-Étterem: Iskolai tanműhelyként és gyakorlati képzőhelyként biztosítja az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakközépiskolai és szakiskolai képzés szakmacsoportos alapozó gyakorlati oktatását és szakmai gyakorlati képzését a vendéglátás-turisztika szakmacsoportban. A telephely együttműködési megállapodással és tanulószerződéssel is vállalja a tanulók szakmai gyakorlati képzését. A telephelyen a gyakorlati képzésben részt vesznek az iskola sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulói. A telephelyen csoportos gyakorlati oktatáson résztvevő tanulók létszáma: - nappali képzés: 450 fő - esti tagozat: 50 fő - levelező képzés: 50 fő - felnőttképzés: 50 fő Agria Étterem: Gyakorlati képzőhelyként, az iskolával kötött együttműködési megállapodás keretében végzi az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakközépiskolai és szakiskolai képzés szakmacsoportos alapozó gyakorlati oktatását és szakmai gyakorlati képzését a vendéglátás-turisztika szakmacsoportban.
6
A telephely együttműködési megállapodással és tanulószerződéssel is vállalja a tanulók szakmai gyakorlati képzését. A telephelyen a gyakorlati képzésben részt vesznek az iskola sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulói. A telephelyen csoportos gyakorlati oktatáson résztvevő tanulók létszáma: - nappali képzés: 700 fő - esti tagozat: 100 fő - levelező képzés: 100 fő - felnőttképzés: 100 fő Szent Lőrinc Szakközépiskola Kollégiuma: Végzi a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi nevelését. A telephelyen résztvevő tanulók létszáma: 140 fő Szent Anna Vendégház-Externátus: Végzi a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő externátusi tanulók nevelését. A telephelyen résztvevő tanulók létszáma: 32 fő Napsugár Vendégház-Externátus: Végzi a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő externátusi tanulók nevelését. A telephelyen résztvevő tanulók létszáma: 31 fő Az intézmény feladatellátást szolgáló vagyona, a vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény rendelkezésére áll feladatainak ellátáshoz a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc út 95/a) épülete, az iskolában leltár szerint nyilvántartott állóeszközök. Az iskola rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelő és oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja, azokkal vállalkozást is végezhet. A rendelkezésre álló helyiségeket oktatási célra bérletbe adhatja. Erre akkor van lehetőség, ha az nem akadályozza a nevelési - oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munkát. A rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni. Az intézmény önálló jogi személy, vagyonával, költségvetésével önállóan gazdálkodik, az iskola igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény önállóan gazdálkodó, bankszámlával rendelkező költségvetési szerv. A Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképzési Alapítvány hozzájárul az iskola fenntartásához és működéséhez vagyonából és bevételeiből, mely célra az alapítvány teljes vagyona is felhasználható. o Az igényelhető normatív támogatás, alap-, kiegészítő és kötött normatívák. o Az iskola saját bevételei, tanegységeiből származó bevételek. 7
A vagyon feletti rendelkezés jogát a fenntartó alapítvány kuratóriumának felhatalmazása alapján az iskola igazgatója gyakorolja, aki ezen jogosultságát eseti meghatalmazással másra átruházhatja. Szabad kapacitás kihasználása céljából eredmény érdekeltségű tevékenységet is végez az alapellátási feladatok színvonalának javítása érdekében az alábbi tevékenységi körökben: o Helyiség bérbeadása o Rendezvények szervezése o Szakképzési célú és szakképesítést nyújtó tanfolyami oktatás szervezése o Átképzési célú és speciális céltanfolyami oktatás szervezése o Tanétterem, tancukrászda és tanszálloda nyílt értékesítésű üzemeltetése, házon kívüli rendezvények szervezése és lebonyolítása. A pénzeszközök kezelése a Budapest Bank Rt.-nél nyitott számlákon történik. Az iskola igazgatóját határozatlan idejű megbízással a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképzési Alapítvány Kuratóriuma nevezi ki. Az iskola fenntartási és működési feltételeire vonatkozó éves költségvetést az iskola vezetője készíti el, amely az alapítvány kuratóriumának jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola vezetője (igazgatója) jogosult és köteles a jóváhagyott éves költségvetés keretében jó gazda gondosságával gazdálkodni és felelősséggel is tartozik érte az alapítványnak. A fenntartó jogokat és kötelezettségeket az Alapítvány Kuratóriuma gyakorolja. Az intézmény előirányzat feletti rendelkezési jogosultsága az igazgatónak teljes, és a gazdálkodás megszervezésének módja szerint önálló. A munka melletti képzés keretében speciális képzést nyújtó tanfolyamok és szolgáltatások megszervezésére van lehetőségünk, indításukat az igények függvényében, a felnőttképzési akkreditáció (AL-0206), valamint az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ engedélye (04-0111-04) alapján, a hatályos Országos Képzési Jegyzékben előírt program szerint végezzük. Tanulóink többsége Heves megye területéről érkezik, mintegy egynegyede, egyötöde távolabbi településről. Vidéki tanulóink részére kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani az iskola kollégiumában, a Hotel Szent Lőrincben, Eger, Kistályai u. 18. sz. alatt. Az iskola névadója: Szent Lőrinc Ki volt Szent Lőrinc? Egyháztörténeti háttér: Karthagói Ciprián 80. levelében említi, hogy 258. augusztus 6-án a császár kivégesztette Sixtus pápát, akinek egyik archidiakónusát Lőrinc néven ismerik, akit néhány nappal a pápa után végeztek ki, rostélyon megégették. Ünnepe: augusztus 10. Patronatus: Spanyolország nemzeti szentje. A tisztítótűzben szenvedő lelkek, tanulók, diákok, szegények, gondnokok, könyvtárosok, minden tűzzel kapcsolatos egyének és foglalkozások, sörfőzők, üvegfúvók, szakácsok, cukrászok, fogadósok védőszentje.
8
Néphit: A rákövetkező ősszel kapcsolatban időjárási fordulónap. Ezen a napon fáradoznak azért, hogy a növényeket megóvják a tűztől. Az augusztusi csillaghullást " Lőrinc könnyeinek " is nevezik, mert maga az ég sírt vértanúsága miatt. A napi gyógyászatban létezik Lőrinc-áldás a tűz és az égési sérülések elkerülésére. Jelkép: Kereszt, könyv, nyitott szekrény evangéliumokkal, rostély, pálma, pénztárca, füstölőedény.
I.2. A pedagógiai program törvényi háttere 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának rendjéről 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 150/2012. (VII.6) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről 100/97. (VI. 13.) kormányrendelet az érettségi szabályozásáról
II.
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az iskola: értékrendjében emberközpontú, humanista; tanulóink elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel rendelkeznek. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket; tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. Iskolánkban az egyik legfontosabb feladat a tanulók korszerű ismereteinek és képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése, valamint személyiségük teljes körű fejlesztése.
9
Intézményünk minőségbiztosítási rendszere segítségével folyamatosan fejleszti oktató–nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok és a tanulók szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárható követelményeknek. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté az oktatásügyben, a szakképzésben és a közéletben. Az iskolánk a szülői kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, célunk, hogy partnerközpontú intézményként működjünk. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk; az emberiség közös értékei; a demokrácia értékei; európai, humán, illetve transzcendentális értékek. A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és úgynevezett önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot, a szülői munkaközösség támogató együttműködését.
II.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja Intézményi pedagógiai munkánkat a humanista erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok, a tanulók személyiségének fejlesztése, a korszerű technikai technológiai szemlélet alapján határozzuk meg. Nevelő-oktató munkánk egészét áthatja az értékalapú szemléletközpontúság elve, mely a keresztény világnézet és emberi magatartás alapvető értékein alapul: szeretet, bizalom, empátia, igazságosság, méltányosság, rend, szabadság, tudás, szolidaritás, egymás elfogadása, egyéniesítés (differenciálás).
10
Iskolánk pedagógiai munkájának célja:
A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy az általános emberi értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a tudás, a fegyelem, a szakmatanulásra és továbbtanulásra való felkészítés fontossága. A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat) Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele. A kulturált szórakozás igényének kialakítása.
A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. Erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskola közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az 11
önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, 12
hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a tanulók, a fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a tanulóknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.
13
Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Ezt szolgálják a vendéglátóipari és kereskedő üzletekben történő szakmai gyakorlatok. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében iskolánk a gazdasági jellegű elméleti és gyakorlati szakképzés keretein belül biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelésoktatás területén. 14
Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata
15
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmikulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre a kilencedik évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása szakmai idegen nyelvi kifejezések elsajátítása Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést annak alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket 16
bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a szakképzéssel összefüggő életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség
Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, életpályájuk alakításához. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, a természettudományos gondolkodás fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe
17
gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudományés technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben
Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.
18
Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást is magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás 19
egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7.
8.
Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.
20
II.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai Iskolának kötelessége, hogy vállalja a tanulók személyiségének formálását, segítse az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a különböző programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutasson fel ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítse elő a személyes meggyőződés és világszemlélet, világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.
II.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, külföldi gyakorlat stb.). A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb. A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). 21
Az iskola – mindenkori pénzügyi lehetőségeitől függően – biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, szép, otthonos és biztonságos környezetet, a taneszközjegyzéknek megfelelő mennyiségű és minőségű tárgyi eszközöket. Az iskolai oktatás tartalmát a korszerű, elsősorban a tanulók képességeit fejlesztő tananyag mellett az általános emberi, nemzeti és európai értékek elfogadtatása, átadása alkotja. Az iskola nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást (differenciálás) kívánják elősegíteni különféle – e célt szolgáló – módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatás elsősorban a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban valósul meg. Az iskolában az nevelést-oktatást – a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése céljából – sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a tanulók egyéni érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladata, hogy a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a következő készségeket, képességeket, tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulókban: az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket; az egyéni tanulás hatékony módszereit; a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az együttműködés helyes normáit és módszereit; a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára; az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat; aktivitást az egészséges környezet kialakítására és megőrzésére; a nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését és tiszteletét; a család szeretetét; a gyermekek erkölcsi érzékét és pozitív akarati tulajdonságait. Célunk és feladatunk, hogy iskolánk végzős diákjai a kimenő szakaszok végére a kerettanterv által az összes műveltségi területen előírt követelményeket a saját képességeik szerint optimálisan és a későbbiekben is kimutathatóan tartós eredménnyel teljesítsék. Minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a szakképzésben, vagy a felsőfokú oktatásban megállja a helyét. Tanulóink ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, s alakuljon ki bennük elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően. E célrendszernek alárendelten: a) a tanórák eredményességének alapfeltételei:
átgondolt tervezés a tanulók kellő motiválása, aktivizálása a tanulók tevékenykedtetése 22
folyamatos ellenőrzés és értékelés
b) folyamatos fejlesztési feladatok:
korszerű oktatási tartalom megújult nevelési és oktatási módszerek a fenti célok érdekében a pedagógus továbbképzésben való részvétel jól mérhető ellenőrzési és értékelési eljárások a minőségi pedagógiai munka anyagi elismerése a megfelelő minőségi feltételek biztosítása
Az iskolában folyó nevelés-oktatás alapvető színterei Tanórai foglalkozások Egyéb foglalkozások: szakkörök, műhelyfoglalkozások, tanfolyamok tanulmányi és sportversenyek szakmai versenyek korrepetálások könyvtári tevékenység Szabadidős tevékenységek műveltségi és szabadidős foglalkozások sportfoglalkozások osztályprogramok, kirándulások Közéleti tevékenységek: diákönkormányzati munka iskolarádió, iskolaközösségi rendezvények társadalmi életben való részvétel (nem köznevelési intézményekkel közösen szervezett rendezvények, megemlékezések, programok)
II.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok: 23
Az alapvető emberi erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá: A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: A színes, sokoldalú iskolai élet, tanulás, munka. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kialakítandó személyiségjegyek: A helyes önértékelés Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük Józan, megfontolt ítélőképesség A mások felé való nyitottság, befogadóképesség A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében A szelídség, az alázat, a türelem Alaposság kialakítása A mértékletesség Felelősség magunk és embertársaink iránt Elvárásaink tanítványainktól a következők: Részvétel az iskolai programokban. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házirend felelős betartása. Iskolánkban megszervezzük a tanulók közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, 24
kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi, óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. A szakközépiskola a 9-11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezzük meg vagy biztosítunk időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus, vagy osztályfőnök az ötven órán belül - szükség szerint a mentorral közösen - legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tarthat. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót vezet, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként: - a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, - az osztálynaplóban és a törzslapon az osztályfőnök dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését, - az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, - az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kötnek, amely tartalmazza a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.
II.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, magatartásával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: Tanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák, gyakorlatok Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások Diák önkormányzati munka A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.
25
Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja,
A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt tervekkel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző programok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos fogalakozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A különböző iskolai rendezvények, kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. Az iskola az emberi magatartás általános értékeit közvetíti: - emberközpontú, humanista; - tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, s a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük, figyelembe véve azt, hogy a tanulót nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; - értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, valamint az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket; - tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során:
Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, külső szakemberekkel. Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.
26
II.7 A pedagógusok folyamatában
helyi
intézményi
feladatai
a
nevelés-oktatás
Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül, az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott munkarend alapján. A pedagógus: • napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük; • tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; • tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; • a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat; • gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; • a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; • rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen; • az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; • a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli; • az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani; • a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el; • fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; • biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; • feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; • tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; • különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során; • a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; • a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; 27
• a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja; • a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; • megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; • az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet, lehetőséget biztosítva a javításra; • foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; • állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében tájékozódik.
II.8. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák.
28
Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más környezetet is kialakíthat, mint a hagyományosan tantermi berendezkedés. Nem szükséges minden órát ebben a megszokott környezetben tartani, az osztályfőnöki óra színhelye lehet könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői • Az osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. • Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. • A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. • Szükség van arra, hogy az osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret). • Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. • Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. • Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.
II.9. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 23. pont alapján sajátos nevelési igényű tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanuló. Az iskola vállalja azon sajátos nevelési igényű, gyengénlátó, nagyothalló, beszédfogyatékos, pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulóknak a többi tanulóval együtt, integrált oktatását, nevelését, akik az adott szakmai képzés egészségügyi és alkalmassági követelményeinek egyébként megfelelnek. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók osztályközösségekben történő fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 2. pont alapján azok a különleges bánásmódot igénylő tanulók tartoznak ebbe a kategóriába, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati 29
problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek. Ezért fejleszteni szükséges a tanuló önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségek és a fejlesztő programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása, hátrányaik csökkentése. Az iskolai oktató-nevelő munka alapja a szakértői bizottság szakvéleményére épülő, az egyéni szükségleteken alapuló, a szülővel és a tanulóval egyeztetett fejlesztés: - a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres előrehaladás biztosítása; - a pozitív énkép és önértékelés kialakítása; - tanulási motivációk kialakítása, fejlesztése; - rendezett közösségi, társas kapcsolatok kialakítása; - önállóságra nevelés, a társadalmi együttélés normáinak betartása.
II.10. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges fiatalok gondozása alapvető feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a szakmai szervezetekkel. A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:
Emelt szintű tantárgyak tanítása Differenciált tanórai munka Tehetséggondozó szakkörök Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre Felkészítés középiskolai, ill. felsőfokú tanulmányokra Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése
II.11. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége
30
nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. Nevelésünk az általános emberi értékrend elfogadását segíti. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Szükség esetén családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: A tanulók elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése. Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül. A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.). A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése. A tanulókat veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! Meg kell vizsgálnunk, hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését, hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása, hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot, hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő tanulók otthoni életformája, ellátása, pihenése, hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes vizsgájához, hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit. A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk: tehetséggondozó programok szervezése, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, 31
drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása, felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel.
II.12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény tanulókat, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás, illetve a kezdő szakközépiskolai osztályoknál a szintre hozás.
II.13. Egészségnevelési program Nevelő munkánkban nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális értékeinknek, emlékeinknek megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. II.13.1. Az egészségnevelés alapelve, célja: Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket. Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. II.13.2. Területei: 32
II.13.2.1. Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával: Mozgás, rendszeres testedzés. Helyes és egészséges táplálkozási szokások kialakítása. Öltözködés Higiénia, tisztálkodás. Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben. Ésszerű napirend kialakítása. II.13.2.2. Szűrővizsgálatok: pl: hallás, fogászat, stb. II.13.2.3. Egészségnevelési nap szervezése, versenyeken részvétel. II.13.3.Az egészségnevelés színterei: Minden tanulót egyformán érintő elemek: Példamutató iskolai hatás: Termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő kialakítása. A pedagógusok, a dolgozók példamutatása. Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb. Az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel. Az iskolai büfében a gyermekek egészségét segítő élelmiszerek árusítása. Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra, stb. „Egészségnapok” A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek: Szakkörök Egészségnevelési akciók Előadások, kiállítások Rendszeres, egészséges környezetben (pl.: hegyekben) kirándulások
végzett
túrák,
II.13.4. Mindennapi testedzés megvalósítása: Testnevelési órákon – a KT. szerint. Szervezett úszásoktatásban való részvétellel. Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében. Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (pl.: önvédelmi sportok ) biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét. Sporttáborban való részvétel. Sportversenyek lebonyolítása. Iskolai sportnap szervezése. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a különféle iskolai kupaküzdelmekbe. II.13.5.Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek: 33
Játékok, vetélkedők Közösségépítés Művészeti programok Egészségnevelési projektek
II.13.6. Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, osztályfőnökök, iskolaorvos, védőnő. Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, szakrendelők.
II.14. Környezeti nevelés II.14.1. Alapelve: A világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. II.14.2. Célja: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére. II.14.3. Területei: Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: Környezetkultúra: művészetek, szakképzés, mikrokörnyezet (iskola, iskolaudvar, gyakorlati helyek) kialakítása.
tanterem,
Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, kollégiumban, környezetbarát közlekedés.
II.14.4. A környezetei nevelés színterei: Minden tanulót egyformán érintő elemek: Példamutató iskolai környezet Tantermek, folyosók, udvar kialakítása, Anyag és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés, A pedagógusok, a dolgozók példamutatása, Szelektív hulladékgyűjtés. Kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés Tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés. A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek: Szakkörök, programok, Környezetvédelmi akciók, Előadások, kiállítások, A környezetvédelem jeles napjairól megemlékezés, Látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, szennyvíztisztítóba, hulladékégetőbe, DÖK nap. II.14.5. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek 34
nemzeti
parkba,
A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újságkészítése, kutatómunka), Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése). II.14.6. A környezeti nevelésében résztvevők
Belső (iskolai) résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok Külső résztvevők: szakemberek, környezetvédők, erdészek, meteorológusok, művészek, intézmények
II.15. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a tanuló személyiségének kedvező fejlődése. Iskolánk együttműködési formái: A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: Családlátogatás (szükség szerint) Szülői értekezletek Fogadó óra Írásbeli tájékoztató Szakkörök, korrepetálások, felkészítő foglalkozások indítása Előadások szervezése Közös programok (szalagavató, jótékonysági bál) 35
Pályaválasztási tanácsadás
A szülők részéről elvárhatjuk: Aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, Őszinte véleménynyilvánítást, Együttműködő magatartást, Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, Érdeklődő, segítő hozzáállást, Szponzori segítségnyújtást. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: Közös rendezvények (pl.: szalagavató, jótékonysági bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével.
II.16. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Lásd: A Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium minőségirányítási programját.
II.17. A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések jegyzéke Az intézmény rendelkezik a köznevelési és szakképzési feladatainak ellátásához szükséges, a jogszabályban meghatározott tárgyi feltételekkel, kötelező helyiségekkel, eszközökkel, felszerelésekkel, amelyek felett rendelkezési jogot gyakorol. I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A
B
C
1.
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Az intézményben rendelkezésre áll
2.
Tanterem
iskolánként (székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az iskola munkarendjét, osztályonként 1
A terem alapterülete nem kevesebb, mint 1,5 m2/fő. 21 tanterem
3.
Csoportterem
legfeljebb nyolc osztállyal működő általános iskolában 4;
36
A csoportterem alapterülete nem lehet
16 osztállyal működő általános iskolában 6; 24 osztállyal működő általános iskolában 8 gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában osztályonként 0.5 csoportterem 4.
szaktanterem a hozzá tartozó szertárral
a II/2. pontban foglaltak szerint iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1-1;
kevesebb, mint 2 m2/fő. 3 1
a legfeljebb négy osztállyal működő iskolában társadalomtudományi szaktanterem 1 és művészeti nevelés szaktanterem 1 5.
laboratóriumok a hozzájuk kapcsolódó szertárakkal
iskolánként (székhelyen és telephelyen),
1
6.
műhelyek a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel
iskolánként (székhelyen és telephelyen),
1 étterem, konyha
7.
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
ha a tanulót a többi tanulóval együtt oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1,
-
ha a tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályonként 1 8.
iskolapszichológusi szoba
ha az iskolapszichológus alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
-
9.
tornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel)
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
1
10. tornaszoba vagy féltornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wcvel)
iskolánként (székhelyen, telephelyen) harminc mozgáskorlátozott tanulónként 1
-
11. gyógytestnevelési/erőnléti terem
iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1
-
12. Sportudvar
iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1
13. intézményvezetői iroda
1 iskola székhelyén és az iskola azon telephelyén, 1 amelyen az intézményvezető-helyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása nem kötelező 1
14. intézményvezető-helyettesi iroda
ha az iskolában az intézményvezető-helyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1
2
15. tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi iroda
ha az iskolában
-
16. iskolatitkári iroda
iskola székhelyén 1
1
17. könyvtár (adattár, klub)
iskolánként 1
1
18. Könyvraktár
iskolánként 1
1
19. orvosi szoba, elkülönítővel
iskolánként 1
1
21. Sportszertár
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
1
22. általános szertár
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
23. karbantartó műhely
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
1
24. kerekesszék tároló
iskolánként (székhelyen és telephelyen) szintenként 2
-
25. aula (előtér, közösségi tér)
iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1
-
tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása kötelező székhelyen és telephelyen 1
20. Kiszolgáló helyiségek
37
26. Porta
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
1
27. Ebédlő
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
1
28. Főzőkonyha
iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1
1 étterem
29. Melegítőkonyha
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
-
30. tálaló-mosogató
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
étterem
31. szárazáru raktár
iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1
étterem
32. földesáru raktár
iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1
étterem
33. Éléskamra
iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1
étterem
34. felnőtt étkező
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
35. Teakonyha
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
étterem -
36. személyzeti öltöző
iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1
1
37. személyzeti mosdó-zuhanyzó
iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1 24 osztállyal működő iskola székhelyén, telephelyén nemenként 2
1-1
38. személyzeti WC helyiség
iskolánként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1
2
39. tanulói WC helyiség
iskolánként (székhelyen, és telephelyen), szintenként, nemenként 1
nemenként 4
40. technikai alkalmazotti mosdózuhanyzó, WC helyiség
iskolánként (székhelyen, telephelyen) nemenként 1
1
41. Élelmiszerhulladék-tároló
iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1
42. egyéb raktár
iskolánként (székhelyen, telephelyen 1)
1 1
43. WC helyiség és mosdó mozgáskorlátozottak számára felszerelve
tanulói létszám szerint
-
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A
B
C
1.
1. Tanterem
2.
tanulói asztalok, székek
tanulók létszámának figyelembevételével
Életkornak megfelelő méretben, tantermenként, az osztálylétszámnak megfelelően
3.
nevelői asztal, szék
tantermenként 1
tantermenként 1
4.
eszköztároló szekrény
tantermenként 1
tantermenként 1
5.
Tábla
tantermenként 1
tantermenként 1
6.
ruhatároló (fogas)
tanulók létszámának figyelembevételével
tanulók létszámának figyelembevételével
38
7.
Szeméttároló
helyiségenként 1
helyiségenként 1
8.
sötétítő függöny
ablakonként
az ablak lefedésére alkalmas méretben
9.
2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények)
10.
a) számítástechnikai terem
11.
tábla + flipchart
1
1
12.
Számítógépasztal
tanulónként 1
tanulónként 1
13.
számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal
tanulónként 1 felszerelés
65
14.
Informatikai szoftverek, programok
szükség szerint
a pedagógiai program előírásai szerint
15.
szkenner
1
4
16.
b) társadalomtudományi szaktanterem
17.
nyelvi labor berendezés
tíz–tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására
3
18.
Magnetofon
1
1
19.
CD író, lejátszó, hangszóró
1
1
20.
mikrofon, erősítő, fejhallgató
1
1
21.
DVD (lejátszó, felvevő)
1
1
22.
írásvetítő vagy projektor
1
1
23.
c) természettudományi szaktanterem
24.
vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással)
három tanulónként 1
1
25.
Elszívóberendezés
tantermenként 1
-
26.
vegyszerálló mosogató
két asztalonként 1
1
27.
fali mosogató
tantermenként 1
1
28.
Poroltó
tantermenként 1
1
29.
Elsősegélydoboz
tantermenként 1
1
30.
eszköz- és vegyszerszekrény
2
2
31.
méregszekrény (zárható)
1
32.
eszközszállító tolókocsi
tantermenként 1
1 elhelyezése a szertárban -
33.
törpefeszültségű csatlakozások
tanulóasztalonként 1
-
34.
d) művészeti nevelés szaktanterem
35.
rajzasztal (rajzpad, rajzbak)
tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely
36.
tárgyasztal (állítható)
tantermenként 2
37.
mobil-lámpa (reflektor)
2
38.
vízcsap (falikút)
2
39.
Pianínó
iskolánként 1
40.
ötvonalas tábla
tantermenként 1
41.
CD vagy lemezjátszó, magnetofon
tantermenként 1
42.
Tárolópolcok
tantermenként 1
-
39
43.
e) technikai szaktanterem
44.
tanulói munkaasztal
tizenöt tanuló részére
45.
állítható magasságú támla nélküli szék
tizenöt tanuló részére
46.
f) gyakorló tanterem
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
47.
3. logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba (berendezése az óvodában meghatározottak szerint)
48.
4. tornaszoba
49.
Kislabda
5
6
50.
Labda
5
10
51.
Tornaszőnyeg
2
12
52.
Tornapad
2
8
53.
Zsámoly
2
4
54.
Bordásfal
2
6
55.
Mászókötél
2
2
56.
Gumikötél
5
6
57.
Ugrókötél
5
6
58.
Medicinlabda
5
10
59.
Stopper
1
2
60.
kiegészítő tornakészlet
1
1
61.
egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések
-
62.
5. Iskolapszichológusi szoba
-
63.
Asztal
1
64.
Szék
4
65.
Zárható irattároló szekrény
1
66.
Számítógép perifériákkal
1
67.
ruhatároló (fogas)
1
68.
Szeméttároló
1
69.
Telefonkészülék
1
70.
Szőnyeg
1
71.
6. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá)
72.
kosárlabda palánk
2
2
73.
Gyűrű
1
2
74.
Mászórúd
1
2
75.
Mászókötél
2
2
76.
Bordásfal
10
6
77.
7. Sportudvar
78.
szabadtéri labdajáték felszerelése
1
bármelyik játék kiválasztható
79.
magasugró állvány, léc
1
1
-
éttermek, konyhák, cukrászat, cukrászda, fodrász-kozmetikai tanszalon, taniroda
-
40
80.
távol-, magasugró gödör
1
1 szivaccsal
81.
Futópálya
1
1 lehetőség szerint kialakítva
82.
egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések
egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben
-
83.
8. Intézményvezetői iroda
84.
Íróasztal
1
1
85.
Szék
1
1
86.
tárgyalóasztal, székekkel
1
1
87.
számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
1 felszerelés
1
88.
számítógépasztal és szék
1-1
1
89.
Iratszekrény
1
1
90.
digitális adathordók részére szekrény
1
1
91.
Fax
1
-
92.
Telefon
1
1
93.
9. Nevelőtestületi szoba
94.
fiókos asztal
pedagóguslétszám szerint 1
32
95.
Szék
pedagóguslétszám szerint 1
32
96.
napló és folyóirattartó
1
1
97.
Könyvszekrény
2
1
98.
Fénymásoló
1
1
99.
számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
1
1
100. számítógépasztal, szék
1-1
1
101. ruhásszekrény vagy fogasok
pedagóguslétszám figyelembevételével
2
102. Tükör
1
1
103. 10. Intézményvezető-helyettesi, iskolatitkári iroda (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) 104. asztal
felnőtt létszám figyelembevételével
1
105. Szék
felnőtt létszám figyelembevételével
1
106. Iratszekrény
1
2
107. számítógépasztal és szék
1
1
108. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
1
109. Telefon
1
110. 11. Könyvtár 111. tanulói asztal, szék
egy iskolai osztály, egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben
20
112. egyedi világítás
olvasóhelyenként 1
2
113. könyvtárosi asztal, szék
1-1
1 asztal egyedi világítással
114. szekrény (tároló)
háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére
1
41
115. tárolók, polcok, szabadpolcok
2
4
116. létra (polcokhoz)
1
1
117. Telefon
1
118. Fénymásoló
1
1 1
119. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
1-1
3
120. Televízió
1
1
121. CD vagy lemezjátszó
1
1
122. Írásvetítő vagy projektor
1
1
III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A helyi tanterv felépítése III.1. Az intézmény tantárgyi rendszere, óraterve Az iskola a 2013-2014. tanévtől felmenő rendszerben az 51/2012. (XII. 21.) a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló EMMI rendelet mellékletében meghatározott szakközépiskolai és szakiskolai kerettantervek alapján szervezi a szakközépiskolai és szakiskolai közismereti képzését.
Szakközépiskolai képzés tantárgyi struktúrája és óraszámai Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak elmélet gyakorlat Művészetek* Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 3 3+1
4 3 3+1
4 3 3+1 1
4+1 3+1 3+1
2+1
2+1
3+1
3+1
2 2
2 1 2 2 7 3 4 1 +2 5
1
1 6 3 3+1 1+1 5 42
2
1
8 5 3+2
11 4 7
5
5
Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1 4 35
1 4 36
1 4 35
1 4 35
*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A szabadon felhasználható órakeret terhére gyakorló foglalkozásokat tartunk az adott tantárgyaknak megfelelően, az alábbi megoszlásban: - magyar nyelv és irodalom: 12. évfolyamon 1 óra; - idegen nyelv: 12. évfolyamon 1 óra; - matematika: 9., 10., 11., 12. évfolyamon 1-1 óra; - történelem: 9., 10., 11., 12. évfolyamon 1-1 óra; - informatika: 9. évfolyamon 1óra, 10. évfolyamon 2 óra.
A szakközépiskolai szakképzést a 9 – 13. évfolyamon a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által kiadott Szakképzési Tantervi Ajánlások alapján az alábbi ágazati szakképesítések tekintetében szervezzük: - vendéglátásszervező vendéglős – vendéglátóipar ágazat - turisztikai szervező, értékesítő – turisztika ágazat - kereskedő – kereskedelem ágazat - gyakorló kozmetikus, gyakorló fodrász – szépészet ágazat
Szakmai tárgyak óraszámai: Vendéglátásszervező vendéglős - vendéglátóipar ágazat
Tantárgyak Értékesítés elmélete Munkahelyi egészség és biztonság Élelmiszer ismeret Termelés elmélet Vendéglátó gazdálkodás Értékesítési gyakorlat Marketing gyakorlat Számítástechnika Termelési gyakorlat Üzleti idegen nyelv összesen Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. évf.
10. évf.
11. évf.
1
1
1
1 1
1 1 2
12. évf.
0,5 1 2+1,5
4,5 1,5 6 43
1 1
1
2+1
2+1
6 1 7
7 1 8
2 2 2+1 2 10 1 11
Nyári összefüggő gyakorlat
70
105
140
10. évf.
11. évf.
12. évf.
1 1,5 1 0,5 1
1 1 1
1 1
Turisztikai szervező, értékesítő - turisztika ágazat
Tantárgyak
9. évf.
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5 2 1,5
Turizmus alapjai Kultúr-és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Marketing alapjai
Üzleti kommunikáció gyakorlata Szakmai idegen nyelv gyakorlat Ügyviteli ismeretek
1
2
Informatika a turizmusban gyakorlat
Levelezési gyakorlat összesen Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Nyári összefüggő gyakorlat
5 1 6 70
1 6 1 7 105
1 1 7 1 8 140
4,5 2 1,5 10 1 11
Kereskedő, vagy logisztikai ügyintéző - kereskedelem ágazat
Tantárgyak
9. évf.
Munkahelyi egészség és biztonság Marketing alapjai Marketing a gyakorlatban
10. évf.
11. évf.
12. évf.
1
2 1
3
3
0,5
Üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata összesen Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Nyári összevont gyakorlat
2
3
1 1
1
1
1
1,5
2
5 1 6 70
6 1 7 105
1 1 7 1 8 140
1 1 10 1 11
Gyakorló kozmetikus, gyakorló fodrász - szépészet ágazat
44
Tantárgyak
9. évf.
Munkahelyi egészség és biztonság
10. évf.
11. évf.
0,5 1
0,5
12. évf.
0,5
Munka és környezetvédelem Szakmai etika és kommunikáció Vállalkozás és marketing Szakmai informatika Szépészeti szakmai ismeretek Divattörténeti ismeretek Szépészeti általános anyagismeret Szakmai alapozó gyakorlat Kézápoló szakmai ismeretek Kézápoló szakmai gyakorlat összesen Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Nyári összefüggő gyakorlat
1
0,5 0,5 0,5 2,5
5 1 6 70
0,5 0,5 2 0,5 1 6 1 7 105
0,5 1 2,5 0,5 1,5 7 1 8 140
0,5 2 0,5
5 0,5 1,5 10 1 11
Pénzügyi-számviteli ügyintéző, közgazdaság ágazat
évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 216 óra/év 252 óra/év 320 óra/év 992 óra/év 1960 óra
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét -
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 252 óra/év 288 óra/év 352 óra/év 1120 óra/év 2228 óra
Ügyviteli titkár, ügyvitel ágazat
évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy.
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét
45
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra
11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra
Irodai asszisztens, ügyvitel ágazat
évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
46
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra
Az egyes évfolyamon tanított tantárgyakat, tantárgyi modulokat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, a hozzájuk kapcsolódó évfolyamonkénti évi óraszámokat, a választható tantárgyak tanulásában való részvétel szabályait külön melléklet tartalmazza. A kilencedik évfolyamon a mindennapos testmozgás biztosítása heti 3 órában testnevelési órán, heti 2 órában tömegsport rendezvényen, iskolai, vagy sportegyesületi edzéseken, sportfoglalkozáson történik.
III.2. Alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Egy-egy tantárgy tanításához felmenő rendszerben ugyanazt a tankönyvcsaládot használjuk, tanítható-tanulható, tanulásra ösztönző, esztétikus, intézményünk elveinek, céljainak leginkább megfelelő szellemiségű tankönyveket választunk. Választásunkat az is motiválja hogy a tankönyvek árai megfizethetőek és tartósak legyenek.
III.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola helyi tantervében rögzített értékelési szempontok és követelmények alapján sikeres teljesítésnek minősül az elért elégséges osztályzat. Az iskola lehetővé teszi, hogy a szorgalmi időszakban legfeljebb három tantárgyból szerzett elégtelen osztályzat a javítóvizsgán javítható legyen. Háromnál több tantárgyból kapott elégtelen osztályzat, vagy sikertelen javítóvizsga esetén az évfolyamot meg kell ismételni. Abban az esetben, ha a tanuló az iskolában meghatározott követelményeket nem tudta teljesíteni, és a nevelőtestület döntése alapján nem léphet az iskola magasabb évfolyamára, a tanulmányok folytatása az adott évfolyam megismétlésével történhet. Az évfolyam megismétlésére akkor is sor kerülhet, ha a tanuló egyébként sikeresen befejezte az adott évfolyamot, de engedélyezték számára a már befejezett évfolyam újrakezdését. A tanulmányi követelmények teljesítése meghiúsulhat a tanulónak felróható és nem felróható okból. A tanulónak felróható okból hiúsul meg a tanulmányi követelmények teljesítése, ha év végén elégtelen osztályzatot kapott, vagy jogerős fegyelmi büntetéssel eltiltották a tanév folytatásától, illetőleg kizárták az iskolából, vagy a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért megszűnt a tanulói jogviszonya. Nem róható fel a tanulónak, ha azért mulasztott az iskolából, mert rajta kívül álló okból nem tudott részt venni a tanítási órákon. Ilyen ok lehet például a baleset, a betegség.
47
III.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája. A beszámoltatás formái lehetnek „röpdolgozat”, témazáró dolgozat.
szóbeli
beszámoltatás,
írásbeli
beszámoltatás,
Az iskolai beszámoltatás egyik lehetséges formája az írásbeli beszámoltatás. Ez a számonkérési forma alkalmas a tanulói teljesítmény mérésére és annak minősítése akár külső szakértő bevonásával megvizsgálható, értékelhető. Az írásbeli beszámoló különböző felkészülési szakaszokat ölelhet át. Az írásbeli beszámolók elkészítéséhez hosszabb időre, általában egy vagy két tanítási óra időtartamára van szükség. Ebből következően ez a beszámoltatási forma idő- és teljesítményigényes. A tanulói jogokból levezethetően indokolt ezért, hogy meghatározzuk, két írásbeli dolgozat megírására van lehetőség egy tanítási napon. A tanítási szünetet követő napon írásbeli beszámoltatás nem tartható. A tanítási év során a pedagógusnak rendszeresen értékelnie kell a tanuló teljesítményét, előmenetelét. A tanulói teljesítmény értékelése a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint érdemjeggyel történik. Az érdemjegyek egytől ötig tartó skálán fejezik ki a tanuló tudását. A törvény rendelkezései alapján a tanulói teljesítményről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A rendszeresség azt jelenti, hogy az osztályfőnök havi rendszerességgel ellenőrzi a tanulók ellenőrzőjét, a beírt osztályzatokat, szülői láttamozásokat. A digitális naplóba beírt osztályzatokhoz a szülők napi rendszerességgel hozzáférnek. Az év közben nyújtott teljesítmény alapján történik a félévi és az év végi osztályzatok megállapítása, a tanuló tudásának minősítése. A tanulónak és a szülőnek a tanítási év során mindvégig tudnia kell, milyen félévi, illetve év végi osztályzatra számíthat. Nem érheti a tanulót, a szülőt „meglepetésként” a félévkor vagy az év végén megállapított osztályzat, mivel a pedagógus rendszeresen tájékoztatta a tanulót és a szülőt az értékítéletéről. Az iskolai nevelő-oktató munka közösségi jellegéből adódóan a tanuló magatartásának és szorgalmának az értékelése nem tartozhat a pedagógus kizárólagos feladatkörébe. A magatartás és a szorgalom értékelése az osztályfőnök feladata, akinek viszont kötelessége, hogy kikérje az osztályban tanító pedagógusok véleményét. A magatartás és a szorgalom értékelésének és megítélésének szorosan kapcsolódnia kell a tanulói teljesítmény értékeléséhez, megítéléséhez, hiszen az iskolában folyó pedagógiai munka alapja az egyes tanulókra szabott felkészítő, beszámoltató, értékelő, minősítő tevékenység kell, hogy legyen. Csak a tanulóról alkotott egyéni, komplex megítélés nyújthat reális értékítéletet, ha figyelembe veszi a tanuló személyiségéből adódó lehetőségeket, korlátokat, a szülői háttérből adódó előnyöket és hátrányokat, továbbá mindehhez kapcsolódóan a tanulói hozzáállást, ambíciót. Ezek az együttes, komplex értékítéletek teszik lehetővé a tényleges tanulói teljesítmény elismerését, annak feltárását, hogy a tanuló átlag fölötti képesség mellett is rosszabb teljesítményt nyújtott, vagy annak elismerését, hogy átlag alatti képesség mellett a tanuló jobb teljesítményt ért el. Az érintett pedagógusnak és a nevelőtestületnek tisztában kell lennie azzal, hogy mekkora erőfeszítés áll egy szerényebb képességű,
48
rosszabb körülmények között élő tanuló által nyújtott átlagos vagy átlag alatti teljesítmény mögött. A pedagógusnak és a nevelőtestületnek tisztában kell lennie azzal is, hogy az átlag fölötti képességekkel rendelkező, megfelelő vagy átlag feletti családi hátterű tanuló által nyújtott teljesítmény megfelel-e annak az elvárásnak, amely az adott tanulótól elvárható. A nevelőtestület év végén osztályozó értekezletet tart, amelyen áttekinti az egyes tanulók év végi osztályzatát. Az egyes tanulók év végi osztályzatát az adott tantárgyat tanító pedagógus, illetve a magatartás és a szorgalom tekintetében az osztályfőnök állapítja meg. Ezek az osztályzatok akkor válnak véglegessé, ha a nevelőtestület elfogadja, jóváhagyja azokat. A nevelőtestületi értekezlet feladata, hogy megvizsgálja a „javasolt” osztályzatokat abból a szempontból, hogy azok összhangban állnak-e a tanítási év során adott érdemjegyek átlagával. A nevelőtestületi jogkörök nem vonják el az egyes pedagógus jogosítványait a tanulói értékelés és minősítés terén, biztosítják azonban azt a garanciális elemet, hogy a végső következtetés levonása ne egy személy privilégiuma legyen. A pedagógusok által megállapított év végi osztályzatok alapján döntheti el a nevelőtestület, hogy az adott tanuló magasabb évfolyamba léphet-e vagy sem. Ez a nevelőtestületi döntés együtt jár azzal is, hogy az érintett tanuló a középiskola utolsó évfolyamának sikeres lezárásával, illetve a szakképzési évfolyamok befejezésével érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára jelentkezhet. A nevelőtestület nem változtathatja meg a pedagógus által javasolt év végi osztályzatot, ha az megfelel az év közben adott érdemjegyek átlagának. Ha azonban az érintett pedagógus a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestületnek lehetősége van arra, hogy indokolást, tájékoztatást kérjen ennek okáról, és felhívja az érintettet, hogy változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és ennek indokolását a nevelőtestület nem fogadja el, a nevelőtestület az évközi érdemjegyek alapján módosíthatja az év végi osztályzatot a tanuló javára. Töredékszámok esetén a nevelőtestület jogosult abban, hogy megfelelő indokok esetén fölfelé kerekítsen, mérlegelve valamennyi általa ismert, a közösség által „összeadott” szempontot. A nevelőtestület minden esetben a tanuló javára változtathatja meg a pedagógus döntését, ily módon a nevelőtestületnek nincs jogosítványa a javasolt év végi osztályzat „rontására”. A tanulók teljesítményének értékelése: (5) jeles a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni (4) jó a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni (3) közepes a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni (2) elégséges tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni (1) elégtelen a tanuló a törzsanyagot nem sajátította el, vagy segítséggel csak nehezen tudja alkalmazni
49
A tanulók magatartásának értékelése: (5) példás: fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja el; (4) jó: lényeges fegyelmi vétsége nem volt, osztályfőnöki figyelmeztetésnél magasabb szintű felelősségre vonása nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja, igazolatlan órája a 2-t nem haladja meg; (3) változó: enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, osztályfőnöki intőnél magasabb szintű felelősségre vonása nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el, igazolatlan órája a 8-at nem haladja meg; (2) rossz: súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, tanul-mányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el, hanyag munkával és fegyelmezetlenségével tűnik ki társai közül, igazgatói, vagy tantestületi felelősségre vonásban részesült. A tanulók szorgalmának értékelése: (5) példás: legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tantárgyból javít eredményén; (4) jó: legjobb tudása, képességei szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy 1-2 tantárgyból javít eredményén; (3) változó: tanulmányi munkája ingadozó színvonalú, vagy tanulmányi eredményében visszaesés tapasztalható; (2) hanyag: tanulmányi munkája alacsony színvonalú, feladatait hanyagul teljesíti, (1 vagy több tantárgyi bukása van, vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól).
III.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya. Az iskolai dolgozatok szabályai: - a témazáró dolgozat idejét, témáját 5 munkanappal korábban meg kell ismertetni a tanulókkal; - egy napon kettőnél több témazáró dolgozat egy osztályban nem íratható; - a dolgozatot a szaktanárnak 10 munkanapon belül ki kell javítani, eredményét a tanulóval ismertetni kell, lehetőséget kell biztosítani a dolgozat megtekintésére; - lehetőséget kell biztosítani a javítással kapcsolatos észrevételek megtételére, a felvetések, problémák orvoslására. Az írásbeli beszámoltatások formái: - tesztek, feladatok
50
- esszék - bővebb, összefoglaló, értelmező, logikai összefüggéseket feltáró feladatok - idegen nyelvből szódolgozat, nyelvtani tesztek, fordítások - rajzok, szerkesztések Az érdemjegyek, osztályzatok nem egyenértékűek. A témazárók a félévi, tanév végi végső jegyek megállapításánál nagyobb szerepet játszanak, kettő osztályzatnak számítanak. Érdemjegyet kaphat a tanuló: - szóbeli feleletre - írásbeli munkára - önálló kiselőadásra - tanórai munkára - tantárgyi tanulmányi versenyeken való eredményes szereplésért - gyűjtőmunkára, album, tabló készítésre - egyéni kutatómunkára - házi dolgozatra -
III.6. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. A tanuló az otthoni felkészüléshez a tanórán kapja meg az elvégzendő feladatokat. Ennek mennyisége, tartalma és formája tantárgy és tananyagfüggő. A hétvégekre, tanulmányi szünetekre ugyanannyi házi feladat adható. A nyári szünetre nem adunk házi feladatot. A hosszabb felkészülést igénylő feladatok (házi dolgozat, kiselőadás, projekt, stb.) elvégzésére a szükséges időt az adott tantárgyat tanító tanár határozza meg. Az otthoni feladatok meghatározásának elvei: - differenciált feladatok - gyakorlás - a felkészülés, gyakorlás fontosságának tudatosítása - a szorgalom ellenőrzése Korlátok:
- nem lehet megterhelő - nem igényelhet anyagi ráfordítást - ne legyen a szokásostól eltérő mennyiségű.
51
III.7. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez. A szakképzési évfolyamokon a képzési modulok teljesítése nappali tagozaton a képzési évfolyamok eredményes befejezésével valósul meg. Amennyiben a tanuló valamelyik képzési modult már teljesítette és ezt dokumentummal igazolni tudja, a modulhoz tartozó tantárgyak tanulása alól mentesíthető. Ha a tanulónak valamelyik szakképzési modulból vizsgaeredménye van, az adott modul szakmai vizsgája alól mentesíteni kell. A felnőttképzési tanfolyamok befejezésekor modulzáró vizsgát kell tenni. Szakmai vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki eredményes modulzáró vizsgát tett. Az egyes modulok, vizsgatevékenységek értékelésénél és minősítésénél az Országos Képzési Jegyzék által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények előírásai szerint kell eljárni.
III.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei. Kötelező, kötelezően választható, középszintű és emelt szintű érettségi tárgyak: Kötelező középszintű és emelt szintű érettségi tantárgyak: - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem - idegen nyelv (angol, német) A 12. év végén a kötelező érettségi tárgyak mellett kötelezően választható érettségi tárgy iskolánkban: - vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek - kereskedelmi és marketing alapismeretek - földrajz - a 2017. május-júniusi érettségi időszaktól a szakközépiskolai képzésben az ágazatnak megfelelő kötelező szakmai érettségi tantárgyak A kötelezően válaszható tárgyakból egyet kell választani. 2017-től a szakközépiskolai képzésben az ágazatnak megfelelő kötelező szakmai érettségi tantárgyat kell választani. Emelt szinten a kötelező vizsgatárgyakon kívül a vendéglátás-idegenforgalmi alapismeretek és a kereskedelmi és marketing alapismeretek, 2013-2014. tanévtől az ágazatnak megfelelő szakmai tantárgyakból tesszük lehetővé az érettségi vizsgára történő felkészülést. Ezen felül a tanulók középszinten készülhetnek fel érettségi vizsgára földrajz, informatika és testnevelés tantárgyból. Az érettségi tantárgyak középszintű és emelt szintű tartalmi követelményeit az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza, az ott meghatározott témaköröket változtatás nélkül alkalmazzuk az érettségire történő felkészítés során. A tartalmi követelményeket külön melléklet tartalmazza.
52
III.
SZAKMAI PROGRAM
A szakmai képzés céljai, feladatai Az iskola pedagógusainak, szakoktatóinak felkészültsége, az iskola tárgyi feltételei biztosítják, hogy a város, a megye, a régió igényei szerinti vendéglátóipari, turisztikai, kereskedelmi, közgazdasági, szépészeti és a mezőgazdasági ágazathoz tartozó falusi vendéglátó szakképzést folytassunk. Szakmai képzésünk célja: A képzés befejezésekor a végzett szakemberek rendelkezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amelyek széles alapokkal bíró, konvertálható tudást jelentenek. Ennek birtokában itthon és külföldön is képesek legyenek önmaguk menedzselésére. A szakmai tudás mellett megfelelő magatartással, intelligens viselkedési jegyekkel rendelkezzenek. Feladatunk, hogy ezeket a képzési idő alatt kialakítsuk, erősítsük, támogassuk. Alapvető céljaink között kiemelten fontosnak tartjuk, hogy visszatérjünk az elmúlt idők szép hagyományaira, az apáról fiúra szálló mesterképzésre; hogy ismét legyenek vendéglátós dinasztiák. A szépségipar területén jelentkező egyéb szolgáltatások iránt megnövekedett képzési igények kielégítése érdekében nappali rendszerű képzési kínálatunkat a gyakorló kozmetikus és gyakorló fodrász képzéssel, tanfolyamainkat e két szakma mellett a kézápoló és műkörömépítő, lábápoló képzéssel egészítettük ki. A képzés gyakorlati feltételeit az iskolaépületben kialakított Kozmetikai és Fodrász Tanszalon biztosítja.
A 2013-2014. tanévtől folyamatosan bevezetésre kerülő szakközépiskolai képzés: A szakközépiskolai képzés keretében a 2013-2014. tanévtől szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, valamint szakirányú munkába állásra készítünk fel. A tizenkettedik évfolyamot követően a hatályos Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakközépiskolai képzésben a hatályos Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott kereskedelem, vendéglátóipar, turisztika és szépészet ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.
53
a) A vendéglátás - turizmus szakmacsoport képzési célja: A kialakított vendéglátás - turizmus szakmacsoportos szakképzés képzési célja a vendéglátás, az idegenforgalom, a turizmus számára korszerű általános műveltséggel, magas szintű szakmai, vállalkozási ismeretekkel rendelkező, konvertálható és továbbfejleszthető tudású szakemberek képzése. Az elsajátított széles alapozású ismeretanyag birtokában a tanulók legyenek alkalmasak érettségi vizsga letételére, a vendéglátásban, az idegenforgalomban, turizmusban és a hozzájuk kapcsolódó egyéb szolgáltatásokban középfokú képesítés megszerzésére, az ehhez kötött munkakörök betöltésére, az érettségi vizsga utáni felsőfokú továbbtanulásra, valamint az életpályán szükségessé váló többszöri szakmaváltásra, a gazdaság mindenkori igényeihez való alkalmazkodás képességének megszerzésére. b) Kereskedelem - marketing szakmacsoport képzési célja: A vendéglátás - turizmus szakmacsoportnál megfogalmazott célkitűzéseken és alapelveken túlmenően a kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport speciális szakmai követelményeit röviden a következők szerint foglaljuk össze: Igényes, érdeklődő, önmagukat és a környezetüket formáló, kreatív, az élethez sok szálon kötődő, hivatásukat becsülő, humánus kereskedők nevelése, akik mindennapi munkájuk során követendő példát mutatnak meggyőző viselkedésükkel és szakmai műveltségükkel. A munkaerőpiaci igényekhez megfelelően és gyorsan alkalmazkodó középfokú szakemberek képzése, akik képesek a továbbképzésre és az önképzésre. c) Egyéb szakmai szolgáltatás szakmacsoport képzési céljai: A szakmai képzés általános feladatain túl, az iskolai nevelési és pedagógiai elvekkel összhangban az egyéb szolgáltatás szakmacsoportos szakképzési modell képzési célja a szépségipar számára korszerű általános és szakmai műveltséggel, magas szintű szakmai, gyakorlati ismeretekkel rendelkező, konvertálható és továbbfejleszthető tudású szakemberek képzése. Az elsajátított széles alapozású, gyakorlatorientált ismeretanyag birtokában a tanulók legyenek alkalmasak a szépségipar és a hozzájuk kapcsolódó egyéb szolgáltatásokban alap és középfokú képesítéshez kötött munkakörök betöltésére, az érettségi vizsga utáni felsőfokú továbbtanulásra, valamint az életpályán szükségessé váló többszöri szakmaváltásra, a gazdaság mindenkori igényeihez, az egyre növekvő szakmai követelményekhez való alkalmazkodás képességének megszerzésére. A szakterületre jellemző magas fokú szakmai ismeretek megszerzése, szakszerű, pontos munkavégzés elsajátítása, kommunikációs képességek kibontakoztatása és megerősítése. Nyitottság és folyamatos tájékozódás, az önállóság igényének kialakítása, valamint az önművelés iránti igény felkeltése. A 2013-2014. tanévtől folyamatosan bevezetésre kerülő szakiskolai képzés: A szakiskolai képzésnek három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakiskolában a hatályos Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, központi kerettantervben kiadott szakképesítések körében folytatunk szakképzést. A közismereti
54
oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló hatályos törvény határozza meg. A szakiskola kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást is folytathat a szakképzési évfolyamain, ha olyan tanulót készítünk fel szakmai vizsgára, aki a szakiskolai közismereti kerettanterv követelményeit teljesítette, vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette. A szakmai vizsga letételét követően a tanulók két év alatt szakközépiskolai képzésben készülhetnek fel érettségi vizsgára. A szakiskola az érettségizett, illetve 10. évfolyamot végzett tanulók részére 2 éves szakképzést folytat a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-turisztika és egyéb szolgáltatás szakmacsoportban a hatályos központi képzési programok és központi szakmai és vizsgakövetelmények alapján. Szakmai gyakorlati képzés: A szakmai gyakorlati képzések az iskolai tanegységeiben, vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél történnek együttműködési megállapodás, vagy tanulószerződés alapján. Az iskola tanegységei biztosítják a vendéglátóipari, turisztikai és szépészeti, részben a kereskedelmi ágazati szakképzések szakmai, gyakorlati felkészítését, a szakképesítésekhez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítását és a tanulóknak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítését, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg. A gyakorlati képzéshez rendelkezésre álló tanegységek, gyakorlati helyek: - Agria Étterem - Szent Lőrinc Tancukrászda - Szent Lőrinc Kávéház-Étterem - Ligetszépe Kozmetikai és Fodrász Tanszalon - Taniroda
Az intézményben felvehető maximális tanulólétszám: Szakközépiskolai oktatásban: Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, integrált szakközépiskolai oktatása (9–12/13. évfolyam) Emelt szintű szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati oktatás, képzés az 1/13, 2/14. szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati oktatása az 1/13, 2/14. szakképzési évfolyamokon Szakközépiskolai felnőttoktatás (9–12/13. évfolyam)
55
900 fő 700 fő 200 fő 300 fő 200 fő 200 fő
Szakmai középfokú oktatásban: Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti és gyakorlati képzés az 1/9, 2/10, 3/11, az 1/11, 2/12, illetve az 1/13, 2/14. évfolyamon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti és gyakorlati oktatása az 1/9, 2/10, 3/11, az 1/11, 2/12, illetve az 1/13, 2/14. szakképzési évfolyamokon
800 fő 600 fő 200 fő
Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti és gyakorlati felnőttoktatás az 1/9, 2/10, 3/11, az 1/11, 2/12, illetve az 1/13, 2/14. szakképzési évfolyamokon
200 fő
Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatásban:
200 fő
Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének a megteremtése:
500 fő
Kollégiumi és externátusi ellátásban engedélyezett legmagasabb tanulói létszám: Kollégiumi ellátásban: 140 fő Externátusi ellátásban: 63 fő (Szent Anna Vendégház 32 fő + Napsugár Vendégház: 31 fő) összesen: 203 fő
Iskolatípusonként az évfolyamok száma az államháztartási szakfeladatrend alapján: 8531 Általános középfokú oktatás 85312 Szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, integrált szakközépiskolai oktatása (9–12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9–12/13. évfolyam) 85313 Szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) /kifutó jellegű/ 853131Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) /kifutó jellegű/ 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, integrált szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam) /kifutó jellegű/ 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9–10. évfolyam) /kifutó jellegű/ 8532 Szakmai középfokú oktatás 85321 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés az 1/9, 2/10, 3/11, az 1/11, 2/12, illetve az 1/13, 2/14. évfolyamon 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás az 1/9, 2/10, 3/11, az 1/11, 2/12, illetve az 1/13, 2/14. szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása az 1/9, 2/10, 3/11, az 1/11, 2/12, illetve az 1/13, 2/14. szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás az 1/9,
56
2/10, 3/11, az 1/11, 2/12, illetve az 1/13, 2/14. szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás az 1/9, 2/10, 3/11, az 1/11, 2/12, illetve az 1/13, 2/14. szakképzési évfolyamokon 853222 A sajátos nevelési igényű tanulók Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás az 1/9, 2/10, 3/11, az 1/11, 2/12, illetve az 1/13, 2/14. szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás az 1/9, 2/10, 3/11, az 1/11, 2/12, illetve az 1/13, 2/14. szakképzési évfolyamokon 85323 Emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés az 1/13, 2/14. szakképzési évfolyamokon 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás az 1/13, 2/14. szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása az 1/13, 2/14. szakképzési évfolyamokon 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés az 1/13, 2/14 évfolyamokon A 2012-2013. tanévtől bevezetett, illetve felmenő rendszerben folyamatosan bevezetésre kerülő szakképzések a szakközépiskolai képzésben, a szakmai középfokú oktatásban és felnőttképzési tanfolyamokon: A 150/2012. (VII.6) Kormányrendelet szerint végezhető szakképzések jegyzéke:
OKJ szám
szakma megnevezése
szakmacsoport
ágazat
34 341 01 54 341 01 54 345 01 54 344 01 54 346 01 54 346 02 34 811 01 34 811 03 34 811 04 34 811 05 35 811 02 54 811 01 54 812 01 54 812 02 54 812 03 52 815 01 52 815 02
kereskedelem-marketing kereskedelem Eladó kereskedelem-marketing kereskedelem Kereskedő kereskedelem-marketing kereskedelem Logisztikai ügyintéző közgazdaság közgazdaság Pénzügyi-számviteli ügyintéző ügyvitel ügyvitel Irodai asszisztens ügyvitel ügyvitel Ügyviteli titkár vendéglátás-turisztika vendéglátóipar Cukrász vendéglátás-turisztika vendéglátóipar Pincér vendéglátás-turisztika vendéglátóipar Szakács vendéglátás-turisztika vendéglátóipar Vendéglátó eladó vendéglátás-turisztika vendéglátóipar Vendéglátó-üzletvezető Vendéglátásszervező-vendéglős vendéglátás-turisztika vendéglátóipar turisztika vendéglátás-turisztika Idegenvezető turisztika vendéglátás-turisztika Lovastúra-vezető turisztika vendéglátás-turisztika Turisztikai szervező, értékesítő szépészet egyéb szolgáltatás Gyakorló fodrász szépészet egyéb szolgáltatás Gyakorló kozmetikus
54 211 02
Divat és stílustervező
Művészet, közművelődés, kommunikáció
57
iparművészet
képzési idő 3 év, tanfolyam 2 év, tanfolyam 2 év, tanfolyam 2 év, tanfolyam 2 év, tanfolyam 2 év, tanfolyam 3 év, tanfolyam 3 év, tanfolyam 3 év, tanfolyam 3 év, tanfolyam 1 év, tanfolyam 2 év, tanfolyam 2 év, tanfolyam 2 év, tanfolyam 2 év, tanfolyam 2 év, tanfolyam 2 év, tanfolyam 2 év, tanfolyam
55 815 01 55 815 02
Fodrász Kozmetikus
egyéb szolgáltatás
szépészet
egyéb szolgáltatás
szépészet
0,5 év, tanfolyam 0,5 év, tanfolyam
31 341 01
Élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény eladó
kereskedelem-marketing
kereskedelem
tanfolyam
52 341 03
Könyvesbolti és antikváriumi kereskedő
kereskedelem-marketing
kereskedelem
tanfolyam
51 341 02 51 341 03 32 341 01 31 341 02 31 341 03 51 341 05 52 841 01 31 341 04 21 811 01 31 811 02 51 812 01 52 812 01 53 815 01 32 815 01 31 815 01 31 811 01
Ékszerbecsüs Festménybecsüs Töltőállomás-kezelő Gázcseretelep-kezelő Műszakicikk-eladó Műtárgybecsüs Postai ügyintéző Raktáros Konyhai kisegítő Gyorséttermi ételeladó Utazásügyintéző Szállodai recepciós Speciális lábápoló Lábápoló Kézápoló és műkörömépítő Falusi vendéglátó
kereskedelem-marketing
kereskedelem
kereskedelem-marketing
kereskedelem
kereskedelem-marketing
kereskedelem
kereskedelem-marketing
kereskedelem
kereskedelem-marketing
kereskedelem
kereskedelem-marketing
kereskedelem
kereskedelem-marketing
kereskedelem
kereskedelem-marketing
kereskedelem
vendéglátás-turisztika
vendéglátóipar
vendéglátás-turisztika
vendéglátóipar
vendéglátás-turisztika
turisztika
vendéglátás-turizmus
turisztika
egyéb szolgáltatás
szépészet
egyéb szolgáltatás
szépészet
egyéb szolgáltatás
szépészet
mezőgazdaság
mezőgazdaság
tanfolyam tanfolyam tanfolyam tanfolyam tanfolyam tanfolyam tanfolyam tanfolyam tanfolyam tanfolyam tanfolyam tanfolyam tanfolyam tanfolyam tanfolyam tanfolyam
Kifutó jellegű képzések: A szakközépiskolai képzésben, valamint a szakközépiskolai és szakiskolai szakképzésben a 2012/2013. tanévben a hatályos jogszabályok által engedélyezett képzéseket kifutó jelleggel tovább végezzük. Szakközépiskolai képzésben a 9-12. évfolyamon vendéglátás - idegenforgalom és kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban szakközépiskolai érettségi vizsga letételére történő felkészítés folyik a kerettantervi és az érettségi vizsga követelményei alapján. Idegen nyelvi előkészítő képzésben részt vett osztályok érettségi vizsgára történő felkészítése. Érettségi utáni 2 éves szakképzésben vendéglátó, idegenforgalmi, kereskedelmi és szolgáltatási területen emeltszintű szakmai képesítés megszerzésére felkészítő szakképzés. Megszerezhető képesítések: - vendéglős (OKJ 52 811 02 0000 00 00) - vendéglátásszervező-vendéglős (OKJ 52 811 02 1000 00 00) - kozmetikus (OKJ 52 815 01 0000 00 00) - kereskedő (OKJ 52 341 05 1000 00 00)
58
Felsőfokú szakképzés adóigazgatási szakügyintéző (OKJ 55 344 01 0010 55 01), valamint vendéglátó szakmenedzser (OKJ 55 812 01 0010 55 02) és idegenforgalmi szakmenedzser (OKJ 55 812 01 0010 55 01) szakmákban. Szakiskolai képzésben vendéglátás-idegenforgalom, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és egyéb szolgáltatás szakmacsoportban: - 9-10. évfolyamon általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés - 11-12. évfolyamon cukrász, pincér, szakács, szakképzés. A képzés a 12. évfolyam befejezésekor szakmai vizsgával zárul. Szakmával nem rendelkező, 16. életévüket betöltött fiatalok részére szervezett szakképzés folytatása és befejezése pincér, szakács, cukrász szakmákban. Iskolarendszerben megszerezhető szakmai képesítések: - pincér (OKJ 33 811 02 1000 00 00) - szakács (OKJ 33 811 03 1000 00 00) - cukrász (OKJ 33 811 01 0000 00 00) A nappali, az esti és a levelező tagozaton iskolarendszeren belüli szakképzésben engedélyezett szakképesítések felsorolása, amelyek a 10/2007. (II.27.) SZMM rendelettel módosított 1/2006. (II.17.) OM rendelettel kiadott OKJ szerint a képzés időtartamától függően, kifutó rendszerben folynak, valamint a 2007. szeptember 01-től, a 21/2007.(V.21.) SZMM rendelettel kiadott, valamint a 2011-ben jóváhagyott központi szakmai és vizsgakövetelmények alapján indítható kompetencia alapú, moduláris kifutó jellegű képzések:
Sorszakma OKJ száma csoport azonosító 1. 15 52 344 02 0000 00 00
Képzés megnevezés Vállalkozási ügyintéző
évfolyamok száma 1,5
évfolyamok jelölése 1/13; 2/14
2.
17
31 341 01 0000 00 00
Bolti eladó
2
1/11; 2/12
3.
17
31 341 01 0010 31 01
Bútor- és lakástextil-eladó
3
1/9;
2/10,
17
31 341 01 0010 31 02
Élelmiszer- és vegyi áru-eladó
3
1/9;
2/10,
17
31 341 01 0010 31 03
Műszakicikk eladó
3
1/9;
2/10,
17
31 341 01 0010 31 06
Ruházati eladó
3
1/9;
2/10,
7.
17
52 341 04 1000 00 00
Kereskedelmi ügyintéző
1
1/13
8.
17
52 341 04 0001 52 01
Külgazdasági ügyintéző (ráépülés)
9.
17
52 341 05 1000 00 00
Kereskedő
2
1/13; 2/14
10.
17
52 341 05 0001 54 01
Kereskedelmi bolthálózat szervező (ráépülés) 350 óra
11.
17
52 341 06 0000 00 00
Könyvesbolti eladó
12.
17
52 341 06 0001 52 01
Antikváriumi kereskedő (ráépülés) 500 óra
3/11. 4. 3/11. 5. 3/11. 6. 3/11.
59
1
1/13
13.
17
52 341 07 0000 00 00
Kultúrcikk-kereskedő
2
1/11; 2/12
14.
17
33 341 01 0000 00 00
Kereskedő boltvezető
1
1/11
15.
17
54 341 01 0000 00 00
Külkereskedelmi üzletkötő
2
1/13; 2/14
16.
17
52 342 01 0000 00 00
Marketing- és reklámügyintéző
1
1/13
17.
17
51 341 01 0000 00 00
Műszakicikk-kereskedő
2
1/13; 2/14
18.
17
52 342 02 0000 00 00
PR ügyintéző
1
1/13
19.
17
31 341 04 0000 00 00
Vegyesiparcikk kereskedő
2
1/11; 2/12
20.
17
55 344 01 0010 55 01
Adóigazgatási szakügyintéző
2
1/13; 2/14
22.
17
55 341 01 0010 55 02
költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző
23.
18
33 811 01 0000 00 00
Cukrász
2
1/11; 2/12
24.
18
33 811 01 0000 00 00
Cukrász
3
1/9;
25.
18
52 811 01 0000 00 00
Élelmezésvezető
1
1/13
26.
18
52 812 01 0000 00 00
Hostess
0,5
1/11
27.
18
54 812 01 1000 00 00
Idegenvezető
2
1/13; 2/14
28.
18
31 812 01 0000 00 00
Panziós, falusi vendéglátó
2
1/11; 2/12
29.
18
33 811 02 1000 00 00
Pincér
2
1/11; 2/12
30.
18
33 811 02 1000 00 00
Pincér
3
1/9;
31.
18
33 811 02 0001 33 01
Mixer (Pincér ráépülés)
32.
18
54 812 02 0000 00 00
Protokoll és utazási ügyintéző
33.
18
54 812 02 0001 54 01
Rendezvény- és konferenciaszervező 300 óra
34.
18
54 812 02 0001 54 02
Utazásszervező menedzser (ráépülés) 500 óra
35.
18
33 811 03 1000 00 00
Szakács
2
1/11; 2/12;
36.
18
33 811 03 1000 00 00
Szakács
2
1/9;
37.
18
33 811 03 0001 33 01
Diétás szakács (ráépülés)
38.
18
54 812 03 0000 00 00
Szállodai portás, recepciós
1
1/13
39.
18
52 811 02 0000 00 00
Vendéglős
2
1/13; 2/14
40.
18
52 811 02 0001 52 01
Vendéglátásszervező (ráépülés)
41.
18
55 812 01 0010 55 01
Idegenforgalmi szakmenedzser
2
1/13; 2/14
42.
18
55 812 01 0010 55 02
Vendéglátó szakmenedzser
2
1/13; 2/14
43.
19
33 815 01 1000 00 00
Fodrász
2
1/11; 2/12
44.
19
33 815 01 1000 00 00
Fodrász
3
1/9;
45.
19
31 815 01 0000 00 00
Kéz- és lábápoló, műkörömépítő
1
1/11; 2/12
46.
19
52 815 01 0000 00 00
Kozmetikus
2
1/13; 2/14
47.
19
31 814 01 0000 00 00
Takarító
1
1/11
48.
21
33 541 05 0000 00 00
Pék-cukrász
3
1/11;2/12;
2
1/13; 2/14
2/10,
3/11.
2/10,
3/11. 200 óra 2
1/13; 2/14
2/10,
3/11. 600 óra
800 óra
2/10,
3/11.
3/13
60
33 621 01 0000 00 00
Borász
50.
00000091
Előzetes tudásszint felmérés
51.
00000094
Elhelyezkedési tanácsadás
49.
21
3
Az iskola iskolarendszeren kívüli felnőttképzést is folytat (TEÁOR 8042). Az intézmény akkreditált felnőttképzést folytat, akkreditációs lajstromszáma: AL 0206, nyilvántartási száma: 04-0111-04 Az Intézmény felnőttképzést és felnőtt – szakképzést folytat (TEÁOR 8042). A legmagasabb felnőttképzési hallgatói létszám iskolarendszeren kívüli képzésben, délutáni oktatási rendben: 200 fő. Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ által a 04-0111-04 nyilvántartási számon engedélyezett felnőttképzési tevékenységek és szolgáltatások: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
Azonosító 21 5212 04 54 347 02 0000 00 00 54 346 01 0010 54 01 54 346 01 0010 54 02 54 346 01 0010 54 03 31 341 01 0010 31 01 31 341 01 0010 31 02 31 341 01 0010 31 03 31 341 01 0010 31 04 31 341 01 0010 31 05 31 341 01 0010 31 06 52 341 04 1000 00 00 52 341 04 0001 52 01 52 341 05 1000 00 00 52 341 05 0010 52 01 52 341 05 0010 52 02 52 341 05 0100 52 03 52 341 05 0001 54 01 33 341 01 0000 00 00 54 341 01 0000 00 00 52 725 01 0000 00 00 54 345 02 0000 00 00 54 345 02 0100 31 01 54 345 02 0100 31 02 54 345 02 0100 52 01 54 345 02 0001 54 01 52 342 01 0000 00 00 52 342 01 0100 52 01 33 341 02 0000 00 00
Megnevezés Sütőipari szakmunkás Ügyfélkapcsolati vezető Idegen nyelvi titkár (elágazás) Iskolatitkár (elágazás) Ügyintéző titkár (elágazás) Bútor- és lakástextil-eladó (elágazás) Élelmiszer és Vegyi áru eladó (elágazás) Műszaki cikk eladó (elágazás) Porcelán- és edényáru eladó (elágazás) Ruházati eladó (elágazás) Zöldség – gyümölcs eladó (elágazás) Kereskedelmi ügyintéző Külgazdasági ügyintéző Kereskedő Bútor- és lakástextil-kereskedő Élelmiszer- és vegyi áru kereskedő Ruházati kereskedő Kereskedelmi bolthálózat szervező Kereskedő, boltvezető Külkereskedelmi üzletkötő Látszerész és fotócikk-kereskedő Logisztikai ügyintéző Anyagbeszerző Áruterítő Veszélyesáru ügyintéző Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző Marketing- és reklámügyintéző Hirdetési ügyintéző Mintabolti értékesítő, szolgáltatásértékesítő 61
30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79.
33 341 02 0100 31 01 33 341 03 0100 33 01 33 341 02 0100 33 02 33 341 02 0100 31 02 33 341 02 0100 31 03 33 341 03 0010 33 01 33 341 03 0010 33 02 33 341 03 0010 33 03 33 341 03 0010 33 04 33 341 03 0100 31 01 33 341 03 0100 31 03 33 341 03 0100 31 04 33 341 03 0100 31 05 51 341 03 0100 33 01 52 341 09 0000 00 00 52 341 09 0100 31 01 52 342 02 0000 00 00 31 341 02 0000 00 00 31 341 02 0100 21 01 31 341 02 0100 21 02 31 341 02 0100 31 01 51 341 02 0000 00 00 31 341 03 0000 00 00 31 341 03 0100 31 01 31 341 04 0000 00 00 31 341 04 0100 31 01 31 341 04 0100 31 02 31 341 04 0100 31 03 31 341 04 0100 31 04 33 811 01 0000 00 00 52 811 01 0000 00 00 52 812 01 0000 00 00 54 812 01 1000 00 00 31 812 01 0000 00 00 31 812 01 0100 31 01 31 812 01 0100 21 01 33 811 02 1000 00 00 33 811 02 0001 33 01 54 812 02 0010 52 01 54 812 02 0010 52 02 54 812 02 0001 54 01 54 812 02 0001 54 02 33 811 03 1000 00 00 33 811 03 0100 31 01 33 811 03 0100 21 01 33 811 03 0001 33 01 54 812 03 0000 00 00 52 811 02 0000 00 00 52 811 02 0100 31 01 52 811 02 0100 31 02
Bolti pénztáros E-kereskedő Játéktermi felügyelő (krupié) Kereskedelmi és szolgáltatási ügynök Szerencsejáték-értékesítő Építőanyag-kereskedő Épületgépészeti anyag- és alkatrész kereskedő Járműalkatrész – kereskedő Villamossági anyag- és alkatrész-kereskedő Épületgépészeti anyag- és alkatrészeladó Járműalkatrész-eladó Telepi építőanyag-eladó Villamossági anyag- és alkatrészeladó Kisgép- és műszakicikk- kölcsönző Piacfelügyelő Gombaszakellenőr PR ügyintéző Raktáros Áruösszeállító Raktárkezelő Színházi kellékes Régiségkereskedő Töltőállomás - kezelő Gázcseretelep – kezelő Vegyesiparcikk – kereskedő Agrokémiai és növényvédelmi kereskedő Gyógynövénykereskedő Piaci, vásári kereskedő Sportszer- és játékkereskedő Cukrász Élelmezésvezető Hostess Idegenvezető Panziós, falusi vendéglátó Mezőgazdasági gazdaasszony Szállodai szobaasszony Pincér Mixer Protokollügyintéző Utazásügyintéző Rendezvény- és konferenciaszervező Utazásszervező menedzser Szakács Gyorséttermi- és ételeladó Konyhai kisegítő Diétás szakács Szállodai portás, recepciós Vendéglős Étkezdés Vendéglátó eladó
62
80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89.. 90.
52 811 02 0001 52 01 33 815 01 1000 00 00 31 815 01 0000 00 00 52 815 01 0000 00 00 31 814 01 0000 00 00 31 814 01 0100 31 01 52 3432 03 31 7862 03 00000091 00000094 500020
91.
780020
92.
780020
Vendéglátásszervező Fodrász Kéz- és lábápoló, műkörömépítő Kozmetikus Takarító Takarítógép kezelő Vállalkozási ügyintéző Hús- és hentesáru-eladó Előzetes tudásszint felmérés Elhelyezkedési tanácsadás Egészségügyi képesítések (Frissítő masszőr talpreflexmasszázs) Személyi szolgáltatási, vendéglátói, kereskedelmi , idegenforgalmi képesítések (Éttermi borász) Személyi szolgáltatási, vendéglátói, kereskedelmi , idegenforgalmi képesítések (Diabetikus cukrász)
A pedagógiai program mellékletét képezik a szakközépiskolai és szakiskolai központi programok és kerettantervek.
Eger, 2014. február 07. Tantestület megbízásából: ……………………………. Debreceni Zsuzsanna
Jóváhagyta:
Bóta József Sándor igazgató
63
