SZENT IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA, ESZTERGOM

Melléklet:

A SZENT IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA, ESZTERGOM

HELYI TANTERVE

Készült: 2010-ben.

1

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK A Szent Imre Gimnázium Szakközép- és Általános Iskola alapvető célja a színvonalas oktatás – melynek érdekében az egyes képzési szintek és típusok más-más specifikumokat emelnek ki: -az általános iskolai oktatás célja az általános műveltség megalapozása minél szélesebb spektrumban és a középfokú tanulmányokra való felkészítés; -a gimnáziumi képzés célja a továbbtanulás megalapozása és az érettségire való felkészítés; -a szakközépiskolai képzés célja a 9.-a 12. (13.) évfolyamon szintén a továbbtanulás megalapozása, az érettségire való felkészítés és a szakképzésre való előkészítés; -az érettségi utáni szakképzés a szakmai ismeretek elmélyítését, kidolgozását, szakmai készségek kialakítását célozza meg – a magasan kvalifikált szakember-képzés érdekében. A helyi tantervben a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a oktatási és kulturális miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

A; Az általános iskolai képzés helyi tanterve. 1. Az általános iskolai képzésre jelentkező tanulók felvételének elvei 1. A Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola általános iskolai képzése regionális beiskolázású, azaz nem pusztán Esztergom egész területéről, hanem a régióból is minden jelentkező tanköteles korú tanulót fölvesz – eleget téve ezzel a Kt. 42. valamint 46. § -aiban meghatározottaknak. Ha a tanköteles tanuló nem magyar állampolgár, beiratkozáskor a gondviselő köteles igazolni állandó lakcímet és munkahelyet Magyarország területén. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát és lakcím bejelentőjét, valamint a gyerek lakcímbejelentőjét;  a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);  a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.  nyilatkoznia kell a szülőnek a választható tantárgyakról, valamint a kedvezményekre való jogosultságról és iskolai végzettségéről.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát és lakcímbejelentőjét;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiállított iskolaváltoztatási értesítést 2



a nappali rendszerű felnőttoktatásra történő jelentkezéskor a fenti dokumentumokon kívül, nyilatkoznia kell a szülőnek és tanulónak egyaránt, hogy ezen a tagozaton fejezi be általános iskolai tanulmányait.

5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból egy hónapon belül meg kell ismételnie. 6. Ha a tanuló az első-nyolcadik évfolyamra jelentkezik, és a magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az általános iskolai igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye a képességeitől várhatótól elmarad, illetve a magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell. 2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, a modulok óraszámai. 1. Az óratervben a modulok tananyagát moduláris rendszer szerint tanítjuk. A modulok értékelése megfelel valamennyi tantárgyi értékelésnél alkalmazott eljárásnak. A továbbhaladás feltétele a tantárgyi minimum teljesítése. 2. A kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon az ének-zene tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre több idő jusson. 3. A tanulók idegen nyelvként az angol, a német vagy a francia nyelv tanulását választhatják. 4. Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon az 1-3. évfolyamon a művészeti órák, tantárgyak (ének-zene, rajz, néptánc) tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára. 5. Az iskolában az alapozó szakasz (5.-6. évfolyam) kötelező tanórai foglalkozásainak huszonöt százalékában (heti hét órában) folyik nem szakrendszerű oktatás, elsősorban a következő tantárgyak tanóráin: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, természetismeret, történelem, ének-zene, rajz. ÓRATERV A HAGYOMÁNYOS KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ TANULÓK SZÁMÁRA Érvényes: a 2010/2011-es tanévtől 5. évfolyamtól kezdődően kimenő rendszerben. tantárgy /évf. Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Idegen nyelv bontott csoportban német/angol/francia Matematika Informatika(csop.b ont.) Természetismeret

5. 2 2 2 3

6. 2 2 2 3

7. 1,5 1,5 2 3

8. 1,5 1,5 2 3

4

3 0,5

3 1

3 1

2

2 3

Biológia Földrajz Fizika Kémia Ének-zene Rajz Technika - életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Modulok Tánc-és dráma Hon-és népismeret Etika Mozgókép-és médiaismeret Egészségtan Kötelező órák össz. Választható órák Informatika Helytörténet Ének-zene-furulya Rajz Testnevelés Néptánc Maximális óraszám Tömegsport Diff. matematika Differenciálás magyar Tehetséggondozás Informatika Énekkar (1alsó,1fölső) Matematika Furulya Sport Összesen

1 1,5 1 2,5 0,5

1 1,5 1 2,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1 1

22,5

0,5 22,5

25

25

1

1

1

1 1 3 1 24,5

1 1 3 1 24,5

1 1 3 1 28

1 1 1 1 3 1 28

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 2

1

1

2

2

3

3

1 1 2

2

4

ÓRATERV AZ EMELT ÓRASZÁMÚ ANGOL NYELVI KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ TANULÓK SZÁMÁRA Érvényes: a 2010/2011-es tanévtől 2. évfolyamtól (a hagyományos képzéshez képest lényegi tartalmi változtatással a 4. évfolyamtól) kezdődően kimenő rendszerben. Tantárgy/évf. Anyanyelv,Magyar nyelv és irodalom

2. 8

3. 8

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Idegen nyelv bontott csoportban német/angol Matematika Informatika(csop.bont.) Környezetismeret Természetismeret Biológia Földrajz Fizika Kémia Ének-zene Rajz Technika - életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Modulok Tánc-és dráma Hon-és népismeret Etika Mozgókép-és médiaismeret

4. 7

3

4

4

1

1

1,5 1,5 1 3

1,5 1,5 1 3

4 0,5 1

1,5 1,5 1 3

5.

6.

7.

8.

2 2 2 3

2 2 2 3

2 2 2 3

2 2 2 3

4

3 0,5

3 0,5

3 0,5

2

2 1.5 1.5 1.5 1.5 1 1 0,5 2,5 0,5

1.5 1.5 1.5 1.5 1 1 0,5 2,5 0,5

1 1,5 1 2,5 0,5

1 1,5 1 2,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5 1 1

Egészségtan Kötelező órák össz. Választható órák Angol nyelv Német nyelv

0,5 20

20

2 1

2 1

22,5

22,5

22,5

25

25

1

1

1

1 1 1 1 1 1

Informatika Helytörténet Ének-zene-furulya Rajz Testnevelés Néptánc

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1

1

1

1

1

1 1 1 1

Maximális óraszám Tömegsport Differenciálás matem. Differenciálás magyar

22 1 1 1

22 1 1 1

24,5 1 1 1

24,5 1 1 1

24,5 1 1 1

28 1 1 1

28 1 1 1

1

1

1 2

1

1 2

1

1 1

2

1 2

2

2

3

3

Tehetséggondozás Informatika Énekkar (1alsó,1fölső) Matematika Furulya Sport Összesen

2

1

2

5

ÓRATERV AZ EMELT ÓRASZÁMÚ MATEMATIKA KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ TANULÓK SZÁMÁRA Érvényes: a 2010/2011-es tanévtől 1. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben. Tantárgy/évf. Anyanyelv,Magyar nyelv és irodalom

1. 8

2. 8

3. 8

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Idegen nyelv bontott csoportban német/angol

4. 7

3

Matematika Informatika(csop.bont.) Környezetismeret Természetismeret Biológia Földrajz Fizika Kémia Ének-zene Rajz Technika - életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Modulok Tánc-és dráma Hon-és népismeret Etika Mozgókép-és médiaismeret

4

4

4

1

1

1

1,5 1,5 1 3

1,5 1,5 1 3

1,5 1,5 1 3

4 0,5 1

1,5 1,5 1 3

5.

6.

7.

8.

2 2 2 3

2 2 2 3

2 2 2 3

2 2 2 3

4

3 0,5

3 0,5

3 0,5

2

2 1.5 1.5 1.5 1.5 1 1 0,5 2,5 0,5

1.5 1.5 1.5 1.5 1 1 0,5 2,5 0,5

1 1,5 1 2,5 0,5

1 1,5 1 2,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5 1 1

Egészségtan Kötelező órák össz. Választható órák Angol nyelv Német nyelv

0,5 20 2

20

20

2 1

2 1

22,5

22,5

22,5

25

25

1

1

1

1 1

1 1

1 1 1 1 1 1

Informatika Helytörténet Ének-zene-furulya Rajz Testnevelés Néptánc

1 1 1

1

1

1

1

1

1 1 1 1

Maximális óraszám Tömegsport Differenciálás matem. Differenciálás magyar

22 1 1 1

22 1 1 1

22 1 1 1

24,5 1 1 1

24,5 1 1 1

24,5 1 1 1

28 1 1 1

28 1 1 1

1

1

1 2

1

1

2

2

3

3

Tehetséggondozás Informatika Énekkar (1alsó,1fölső) Matematika Furulya Sport Összesen

1 1

1 1

1 1

2

1

1

1

1 1

2

2

2

2

6

Kötelező órák

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Idegen nyelv bontott csoportban német/angol Matematika Természetismeret Ének-zene Rajz Összesen

Nem szakrendszerű oktatás az 5. és 6. évfolyamokon 5.o. 6.o. I. félév II. félév I. félév II. félév Nem Nem Nem Nem SzakrendSzakrendSzakrendSzakrendszakrendszakrendszakrendszakrendszerű szerű szerű szerű szerű szerű szerű szerű 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5 2

1

2

1

2

1

2

1

2 1,5 0,5 0,5 10

2 0,5 0,5 0,5 7

2 1,5 0,5 1,5 11

2 0,5 0,5 0,5 7

2 1,5 0,5 0,5 10

1 0,5 0,5 0,5 6

2 1,5 0,5 1,5 11

1 0,5 0,5 0,5 6

Nappali rendszerű felnőttoktatás óratervei Tantárgy 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Matematika 3. Történelem 4. Idegen nyelv (angol/német) 5. Természetismeret 6. Biológia 7. Földrajz 8. Informatika 9. Fizika 10. Kémia 11. Művészetek 12. Életvitel 13. Egészségtan 14. Ember- és társadalomismeret, etika 15. Hon- és népismeret 16. Osztályfőnöki Összesen

5. 4 4 2 3 2

6. 4 4 2 3 2

1

1

1 1 1

1 1 1

0,5 1 20,5

0,5 1 20,5

évfolyam 7. 4 4 2 3

8. 4 4 2 3

1,5 1,5 1 1,5 1,5 0,5 1

1,5 1,5 1 1,5 1,5 0,5 1

0,5

0,5

1 23

1 23

Esti tagozatos felnőttoktatás Tantárgy 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Matematika 3. Történelem 4. Idegen nyelv (angol/német) 5. Természetismeret 6. Biológia 7. Földrajz 9. Fizika 10. Kémia 11. Művészetek 11. Osztályfőnöki Összesen

5. 3 3 2 3 2

0,5 0,5 14

6. 3 3 2 3 2

0,5 0,5 14

évfolyam 7. 3 3 2 3

8. 3 3 2 3

1 1 1 1 0,5 0,5 16

1 1 1 1 0,5 0,5 16

7

3. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A test általános izomerejét, erő – állóképességét iskolánkban, a különböző korosztályokban az atlétika mozgásanyagára (futás, ugrás, dobás) építve mérjük föl. Értékelés, minősítés korosztályonként az atlétikai pontérték-táblázat alapján történik. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja 1. Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. - Minőségellenőrzés Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. 2. Az egészségügy területén Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek fölvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján (kardiorespitratórikus állóképesség, általános testi izomerő, vagy gyengeség), segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A tanulók adatainak nyilvántartása 1. Az oktatásban Az adatlapokat osztályonkénti bontásban a fölmérést végző tanár kezeli. Az osztályonkénti adatlapokat a vizsgálatot elvégző pedagógus vezeti. Az intézményi osztályonként összesített adatlapokat a vezető testnevelő állítja össze a tanév végén a mért eredmények alapján, majd az intézmény vezetőjének aláírásával hitelesítve továbbítja az iskolaegészségügynek. 2. Az egészségügy területén Az egészségügyiek a tanév végén mért adatokat átvezetik az Iskola-egészségügyi szűrőlapokra. Általános vizsgálati szempontok a vizsgálat gyakorlati végrehajtására A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégzi, aki az általános iskolai testnevelés alól nem kapott teljes fölmentést. A könnyített és a gyógytestnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak az orvos által nem tiltott próbákban elért teljesítmény alapján végezhető. - A fölmérést a testnevelést tanító pedagógus végzi. - Évente kétszer: tanév elején és végén, kell végeztetni a mérési útmutató alapján. - Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményinek minden diáknál hasonlónak kell lennie (helyszín, eszköz, hőmérséklet). - A tesztek eredményeit minden gyereknek személyre szólóan kell megadni. - A próbákat sportöltözetben kell végrehajtani. - A dobás, ugrás feladatoknál legalább három kísérleti lehetőséget kell biztosítani, melyből a legjobb teljesítmény alapján kell a pontértéket meghatározni. - A teljes próbarendszert két héten belül kell elvégezni. 3.1. A mindennapi testedzés A tanulók számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: 1. Az első-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra, o minden évfolyamon a tömegsport-foglalkozások (ezeken az órákon a tanulók úszásoktatása a helyi tanterv szerint folyik) o a néptánc választható tanóra o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. 2. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti kettő illetve három kötelező testnevelés óra, 8

o a hetedik és a nyolcadik évfolyamon a választható néptáncóra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egyegy alkalomra is bekapcsolódhatnak. 3. A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái - legyen tárgyszerű, folyamatos, - legyen biztosított, a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges aránya A tanulók ellenőrzésének, mérésének rendszere A tanulók értékelésének alapja a NAT és a kerettantervi szabályozás alapján elkészített helyi tantervünk követelményrendszere, melyet a munkaközösségek dolgoznak ki. Ezt minden tanár köteles betartani. Mérések: Célja: Típusai: 1. Helyzetfeltárás diagnosztikus mérés 2. Fejlesztés, formálás formatív mérés 3. Az eredmények megállapítása szummatív mérés A különféle mérések eredménye a pedagógus és a tanulók közös munkáját minősíti, visszajelzést ad a szülőnek, tanulónak is. Pedagógus részére: Visszajelzés: munkamódszer helyességéről, a tananyag feldolgozásának mélységéről, a továbbiakban felhasználható ismeretek milyenségéről. Tanuló részére: Visszajelzés: ismereteik mélységéről, tartósságáról, tanulási módszereikről, a tanulás hatásfokáról, továbbhaladási lehetőségeikről, ösztönöz, fejleszti az önkontrollt, erősítheti a versenyszellemet. Szülő részére: Visszajelzés: - az iskola követelményeiről, - gyermekeik képességének kibontakoztatásáról, - pályaválasztás lehetőségeiről. Diagnosztikus mérések: Ideje: - tanév elején, - újabb tanítási – tanulás; szakasz megkezdése előtt, - új témakör előtt Célja: - a meglévő tudás, ismeretek szintje mélysége, - várható problémák feltárása - probléma esetén okok meghatározása - eszközök, módszerek megválasztása - esetlegesen a csoportba sorolás Nem osztályozzuk, nem számít bele sem az évközi, sem az év végi minősítésbe. Tapasztalatai felhasználhatók az egyéni fejlesztési tervekhez, differenciált foglalkozás tervezéséhez. Formatív mérések: Ideje: - a képzés teljes folyamata Célja: - a hatékony tanulás segítése, - a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása, - megoldási módok keresése. 9

Osztályzását nem javasoljuk. Szummatív mérések: Ideje: egy-egy tanulási egység befejezésekor, a szakaszok végén. Célja: - a tanítás – tanulás eredményességének megítélése, minősítése, - a tanulók teljesítményének meghatározása, A mérések tartalmát, idejét az évfolyamban tanító nevelők egyetértésével az iskolavezetés a munkaközösségekkel együtt határozza meg, az éves munkatervük alapján. A mérések értékelését a pedagógusok közös megállapodással, azonos szempontok alapján végzik. A mérés eredménye a tanulók végső minősítésének csak egy összetevőjét jelenti. A mérések eredményeiről minden esetben tájékoztatjuk a szülőt az ellenőrző könyvek útján, illetve a szülői értekezleteken, fogadóórákon. Mérési idő: 45’vagy 90’ A mérésekben minden tanuló részt vesz. Mérőlapok tartalma: a) saját készítésű b) központi A szaktanárok, a munkaközösségek által összeállított mérőlapok részletes kidolgozására a tantárgyi programokban kerül sor. Az értékelő elemzést a szaktanár, illetve a munkaközösség tagjai végzik. Témazáró nagydolgozat egy-egy osztályban ugyanazon a napon maximum 2 tárgyból lehetséges. (A koordinálás az osztályfőnök és az osztályban tanítók feladata.) A központi mérőlapokat a Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet munkatársai állítják össze, illetve ők is értékelik. A kompetenciamérésről minden tanévre vonatkozóan az oktatási miniszter rendelkezik. Iskolai szintű, tervezett tantárgyi mérések: Időpont Szeptember

Évfolyam 1.

Január (félévi mérések)

1-4.

5-8. Május vége (tanév évfolyammérések

végi

1. 1-4.

5-8.

Tantárgy Bemenet mérése (PREFER) Matematika, Magyar nyelv és irodalom Környezetismeret Valamennyi közismereti tantárgy PREFER mérés kontrollja (hozzáadott érték vizsgálata) matematika magyar környezet közismereti tantárgyak

Iskolai szintű, tervezett neveltségi szint mérések: 4. és 8. évfolyamon, az osztályfőnöki munkaközösség által összeállított mérőlapon, a II. félévben. A tanulók értékelésének formái: a) Személyes, szóbeli értékelés: Motivációs rendszerünkben kiemelkedő szerepet tulajdonítunk az állandó folyamatos tanítói, tanári korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló szóbeli értékelésnek. Személyes, szóbeli értékelés színterei: 1. tanítási órákon és tanórán kívül, 2. szaktanárok által az évközi érdemjegyek és osztályzatok megállapításakor, 10

szülői értekezleteken fogadóórákon a magatartás és szorgalomjegyek kapcsán, iskolai vagy osztályközösség előtt tantestület előtt, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes előtt o Szöveges értékelés: 9. Az első osztályban a tanító által választott jelképekkel értékeljük a tanulók teljesítményét, szövegesen előmenetelüket. A szülők november végén írásbeli tájékoztatás kapnak gyermekük iskolai beilleszkedéséről, teljesítményéről, fejlődési üteméről. 10. A fölsőbb évfolyamokon a szaktanár vagy osztályfőnök által szükség esetén 11. Szaktanárok dolgozatokra írott véleményei 12. Külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, pályázatok, stb.) 13. A kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleit minden évfolyamon félév és év vége előtt legkésőbb egy hónappal - a szaktanár, ill. az oszt. főnök írásban tájékoztatja. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

o Osztályozás, minősítés 14. A jogszabályban megfogalmazottak szerint 1. – 3. évfolyamon félévkor és tanév végén, 4. évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái a felnőttoktatáson o o o o

Szóbeli felelet Írásbeli felelet Év végi osztályozó vizsga Kompetenciák mérése (főképp anyanyelvi és matematikai kompetenciák)

A nappali rendszerű felnőttoktatás tanulóit az 5.-8. évfolyamon, az előző órán megtanított anyagból szóban és írásban is be lehet számoltatni. Előnybe kell részesíteni a szóban történő beszámoltatást, az írásban történő beszámoltatásnak többnyire formatív jellege legyen és egyéni vagy csoportmunka során létrejött produktum. Év elején az 5.-8. évfolyamon a meglévő kompetenciák mérését kell végezni különös tekintettel a helyesírási, szövegértési, matematikai készségek alakulásáról. Ennek célja, hogy információt szerezzen a tanár arról, hogy tanulói milyen képességekkel, ismeretekkel lépnek az adott nevelési oktatási szakaszba. Ezt a felmérést nem osztályozzuk, százalékban fejezzük ki az eredményt. Év végén osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak minden tantárgyból, az osztályozó vizsgán kapott jegy pozitív vagy negatív irányba mozdíthatja el az év során kapott osztályzatok átlagát. 5. A magasabb évfolyamba lépés feltétele: a) A tantárgyanként meghatározott minimumszint elérése, azaz valamennyi tantárgy esetén (kötelező – kötelezően választott – választott – modul ) az elégséges tanév végi osztályzat a negyedik évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig. b) Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, függetlenül a tantárgyak számától, javítóvizsgát tehet. A szülő és a tanuló jogosult eldönteni, hogy a tanuló megkísérli-e a javítóvizsga letételét abban az esetben is, ha három vagy esetleg több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. 6. A magatartás és szorgalom minősítési rendszere Alapelvek: A magatartás és szorgalom értékelésekor kiemelten fontosnak tartjuk, hogy: o segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését, o segítse a tanulók önismeretének kialakulását, serkentse őket önnevelésre o mindig személyre szóló legyen 11

Az értékelés módjai: o A szaktanárok javaslatait az osztályfőnök összegzi. o Osztályfőnöki órákon megvitatják. o Problémás esetekben osztályozó konferencia dönthet. o Félévékor és év végén osztályzattal minősítünk. A magatartás értékelése: Szempontok: - megfelelés az iskola követelményeinek - a közösséghez való viszonyulás - megfelelés az általános viselkedési normáknak 1. Aktivitás, példamutatás 2. A közösségi célok érdekeinek figyelembevétele – munkában való részvétel 3. Hatása a közösségre. 4. Törődés a társakkal 5. Házirend betartása 6. Viselkedés, hangnem 7. Fegyelmezettség Értekezletek, közösségi programok 1. Szülői értekezletek o szeptember – október: évindítás o december: 8. osztályosok továbbtanulása o január: félévi értékelés o március: tájékoztató az iskoláról az érdeklődő leendő 1. osztályosok szüleinek o április – május: az év tapasztalatai o (május vége – június eleje: a beiratkozott leendő 1. osztályos szülők tájékoztatása a várható feladatokról) 2. Fogadóórák: Egyéni beszélgetések a szülők illetve a nevelők igénye szerint (november, december, február, március) 3. Nyílt nap: az 1. osztályokban november – december – bemutató tanítások szülőknek, óvónőknek. 1. - 8. évfolyamokon az iskolanapokhoz kapcsolódva. 4. Nevelőtestületi értekezletek: A nevelő-oktató munkát az iskola igazgatója és vezetősége értékeli az általános iskolai osztályokat tanító Kollégák előtt. a) Félévi és tanévzáró értekezlet: összehasonlító értékelése (félévi és tanév végi mérések), a félév illetve a tanév tapasztalatainak összegzése, feladat meghatározások. b) Osztályozó értekezlet: félév és tanév végén az alsó és felső tagozat részére. Az osztályfőnök javaslata alapján megvitatásra kerülnek a magatartás és szorgalom jegyek, az esetlegesen problémás tantárgyi jegyek, ha a szaktanár vagy az osztályfőnök kezdeményezi. c) Nevelési értekezletek: (őszi, tavaszi) rövidebb, hosszabb nevelési-oktatási szakasz cél- és feladat meghatározása, értékelése. d) Munkaértekezletek: Kezdeményezheti az iskola vezetője, illetve a munkaközösségek vezetői, az iskola életéből adódó azonnali megvitatást igénylő esetekben. 5. Ügyeletesi értékelés: havonta tart az ügyeletet vezető tanár az ügyeletes nevelők és az ügyeletet ellátó tanulók, valamint a hetesek és diák-önkormányzati tisztségviselők véleménye, tapasztalatai alapján a Fórumon. 6. Szülők Közössége értekezletei: évente legalább 2 alkalom. Az iskola vezetőjével véleményt cserélnek az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, értékelik a tapasztalatokat, megvitatják a felmerülő problémákat, meghatározzák a továbbhaladás irányát. Véleményezik az iskola munka-programját. 7.Eseti értekezletek: A jogszabályok által meghatározott véleményezési, egyetértési jog gyakorlásának színterei. 8. A fentiek mellett az általános iskolai osztályokat tanító valamennyi pedagógus részt vesz az intézmény nevelési és egyéb értekezletein – a középiskolai Kollégákkal együtt.

12

8. Az iskola ellenőrzési, értékelési rendje Területe Oktatás Munkaszervezés

Oktatás

Tanulók belső értékelése Nevelés

Tanulók belső értékelése Nevelés

Az értékelő személye Ideje Iskolavezetés Évente Évente Munkaközösségek Éve eleje, vége, illetve Igazgató, általános folyamatosan iskolai igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Szaktanár, Folyamatosan osztályfőnök Félévente legalább 3Szaktanár szor Félévkor Év végén Igazgató, általános Év végén iskolai igazgatóhelyettes MunkaközösségAmikor aktuális vezető Osztályfőnök Esetenként, Igazgató, általános félévenként iskolai Szükség esetén igazgatóhelyettes Munkaközösség4. osztály vége vezetők és 6. osztály vége szaktanárok 8. osztály vége

Formája Írásban Írásban Szóban és írásban

Szóbeli Írásbeli – érdemjegy Írásban – ellenőrző könyvbe Bizonyítványba Szóban

Szóban és írásban Szóban vagy írásban érdemjegy Szóban vagy írásban

Osztályfőnök, munkaközösségvezető Munkaközösségvezetők osztályfőnök

II. félév

Szóban és írásban

Szeptember eleje

Szóban és írásban

Területe

Tartalma

Értékelő személye

Oktatás Külső kapcsolatok Munkaszervezés Oktatás

Felvételi eredmények osztályfőnökök (4.o., 6.o., 8.o. után) Pedagógusok Igazgató, általános munkája iskolai igh., munkaközösségvezetők Ügyeletesi munka Ügyeletvezető Nagyobb osztály ill. Osztályfőnök, iskolai rendezvények igazgató Kiemelkedő Szaktanárok, tanulmányi, sport, általános iskolai kulturális stb. igazgatóhelyettes eredmények DiákönkormányDiákönkormány- zat vezető, általános iskolai zat munkája

Értékelés ideje Amikor aktuális A munkatervük szerint

Értékelés formája Szóban

havonta Amikor aktuális

Szóban Szóban

Oktatás - nevelés

Nevelés Nevelés Oktatás

Nevelés

Amikor aktuális Évente 2x

Szóban

Szóban és írásban közösség előtt Szóban

13

Az életkeretek megszervezése

Az életkeretek megszervezése

Az életkeretek megszervezése Az életkeretek megszervezése Oktatás, nevelés munkaszervezés Irányítás Oktatás, nevelés, munkaszervezés

igazgatóhelyettes A munkaközösségek Igazgató, általános munkája iskolai igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Az oktató, nevelő Igazgató, általános munka körülményei iskolai igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Az épület rendje, általános iskolai tisztasága igazgatóhelyettes, iskolatitkár Technikai dolgozók Igazgató, általános munkája iskolai igazgatóhelyettes, iskolatitkár Iskolai munka Iskolaszék, SZM Igazgató, igazgatóhelyettes munkája A pedagógusok és munkatársak átfogó teljesíményértékelés.

nevelőtestület

Évente

Szóban

Évente

Szóban

Évente 2x

Szóban

Évente 2x

Szóban

Évente

Szóban, kérdőív Szóban, kérdőív

2 évente

Igazgató, általános 2 évente iskolai igazgatóhelyettes

Szóban

8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: Az egyes tantárgyaknál meghatározottakon túl, az alábbi általános elvek követendők: a) a jogszabályoknak való megfelelés; b) a tartalom feleljen meg a NAT-ban és az iskola helyi tantervében meghatározott tananyagnak és annak földolgozásának, a követelményeknek; c) a tartósság és a használhatóság szerint több évre szóljon; d) az alacsonyabb árú, azonos minőségi követelményeknek megfelelő tankönyv, taneszköz, tanulási segédlet prioritása. 9.Magatartás, szorgalom, magyar nyelv és irodalom, matematika, testnevelés, technika tantárgyak szöveges értékelése 1. – 4. évfolyamon: 1. évfolyam Magatartás Házirendet

betartja

Tanítóhoz való tisztelettudó viszonya illedelmes segítőkész Társaihoz való barátkozó viszonya segítőkész Viselkedése

példamutató fegyelmezett

nem minden esetben tartja be megfelelő

sorozatosan megsérti

megfelelő

magányos

alkalmazkodó rendes

nehezen alkalmazkodik fegyelmezetlen

sértődékeny visszahúzódó

visszabeszél sokszor kell figyelmeztetni agresszív durva csúnyán beszél verekedős társai tanulását akadályozza 14

Feladatait

Iskola felszerelését, környezetét Szorgalom Tanulmányi teljesítménye

önként vállalja, elvárható módon maradéktalanul teljesíti teljesíti óvja védi közömbös iránta gyarapítja

nem minden esetben ritkán teljesíti teljesíti

érdeklődő kitartó aktív

elmarad képességeitől

képességének megfelelő, viszonylag egyenletes Tanórákon aktív többnyire aktív szívesen vállal felkérésre vállal többletfeladatokat többletfeladatokat Munkavégzése pontos igyekvő megbízható többnyire igényes megbízható néha ösztönözni kell Taneszközei, tiszták rendezettek felszerelése rendesek hiánytalanok

Magyar nyelv- és irodalom Hangképzés, tisztán ejti, beszéd érthető Szókincse gazdag Szavak bontása hangokra, szótagokra Olvasása * üteme * pontossága

biztos

néhány hangot helytelenül ejt életkorának megfelelő kevés hibával

folyamatos nagyon jó hibátlan

szólamokban jó kevés hibával

* tempó

megfelelő

* hibatipusok

betűt téveszt

A szöveghez kapcsolódó feladatokat Az írott kisbetűket nagybetűket alakítása

megérti

lassú, de folyamatos betűt kihagy betűt felcserél segítséggel megoldja

felismeri felismeri szabályos

Másolás hibátlan Tollbamondás hibátlan Emlékezetből hibátlan írás

többnyire felismeri többnyire felismeri néhány szabálytalan kevés hibával kevés hibával kevés hibával

nem becsüli

gyakran rongálja

keveset tesz azért, hogy jobb eredményeket érjen el időnként passzív figyelmetlen feladatait sokszor nem végzi el tanulásban nem megbízhatatlan kitartó feladatait nem figyelmetlen mindig végzi el lassú pontatlan szétszórt kapkod felszerelése néha felszerelése hiányzik gyakran hiányos taneszközei rendetlenek

beszéde nehezen érthető szegényes

logopédiai fejlesztést igényel

bizonytalan

nem tudja

szótagolva megfelelő pontatlan, de hibáit önállóan javítja lassú, akadozó

betűzve lassú sok hibával olvas

mást olvas

összeolvasása bizonytalan

gyors, kapkodó

nem érti meg

keveset ismer nem ismeri fel keveset ismer nem ismeri fel betűi általában szabálytalanok sok hibával sok hibával sok hibával

15

Írásbeli munkája Versek, mondókák ismerete Önálló munkavégzés Munkatempója Matematika Számfogalma 10-es számkörben 20-as számkörben Számjegyek írása, olvasása Műveletvégzés *összeadás *kivonás *hiányos műveletek Műveletek közötti relációk Szöveges feladatok megoldása Nyitott mondatok Szabályjátékok megoldása Logikus gondolkodása Páros-páratlan számok felismerése Számszomszéd ok Római számok Írásbeli munkája Munkavégzése Környezetisme ret Irányokat, nagyságviszonyokat Évszakok nevét *sorrendjét Hónapok nevét *sorrendjét Hét napjait

rendezett

tiszta többnyire rendezett rendetlen

maszatos olvashatatlan segítséggel sem tudja elmondani

önállóan hibátlanul

kevés segítséggel

segítséggel mondja

példás

megfelelő

kielégítő

gyors

megfelelő

változó

kialakult

bizonytalan

kialakulatlan

tudja

téveszti

nem tudja

kiváló kiváló kiváló

jó jó jó

megfelelő megfelelő megfelelő

gyenge gyenge gyenge

kiváló

jó

megfelelő

gyenge

kiváló

jó

megfelelő

gyenge

kiváló

jó

megfelelő

gyenge

önállóan hibátlanul fejlett

segítséggel oldja meg átlagos

nem tudja megoldani

tudja

ritkán téveszti

nem tudja

tudja

ritkán téveszti

nem tudja

tudja szép tetszetős

ritkán téveszti megfelelő

nem tudja elfogadható

hanyag

önállóan hibátlanul

kevés segítséggel dolgozik

sok segítségre van szüksége

önálló munkára nem képes

helyesen használja

nem használja helyesen

tudja

nem tudja

tudja tudja tudja tudja

nem tudja keveri keveri keveri

bizonytalan segítségre szorul kapkodó lassú

fejletlen

nem tudja nem tudja nem tudja 16

Napszakok nevét *sorrendjét Időjárás elemeit Élő, élettelen közötti különbséget Test fő részeit

tudja

keveri

nem tudja

tudja ismeri

keveri ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak

nem tudja nem ismeri fel

nem ismeri fel

Érzékszervek szerepét Helyes tisztálkodás szabályait Gyalogos közlekedés szabályait Testnevelés Gimnasztikai gyakorlatok Járásgyakorlat ok Futásgyakorlat ok Ugrásgyakorla tok Dobásgyakorla tok Labdagyakorla tok Játékok, versenyek Tanítási órákon A játékokban

ismeri

ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak

nem ismeri

ismeri

ismeri

ismeri

ismeri

nem ismeri fel nem ismeri

megfelelően hajtja végre jól végrehajtja megfelelően hajtja végre jól végrehajtja megfelelően hajtja végre jól végrehajtja megfelelően hajtja végre jól végrehajtja megfelelően hajtja végre jól végrehajtja megfelelően hajtja végre szabályait betartja részben tartja be a szabályokat aktív aktivitása változó

gyakran ront a feladatokban

örömmel részt vesz

visszahúzódó

nem szívesen vesz részt

jól formáz

átlagnak megfelelően átlagnál formáz gyengébben formáz sok segítséget igényel

Fonal-, textilmunkák

átlagnál jobban formáz önállóan el tudja készíteni a munkadarabot átlagnál jobban dolgozik

Vékony pálcikával

átlagnál jobban dolgozik

jól dolgozik

Technika Agyaggal, gyurmával Papírmunkák

jól végrehajtja

nem ismeri fel

Munkavégzése önálló Munkatempója gyors

kevés segítséget igényel jól dolgozik

alkotó gondos pontos tiszta átlagos

gyakran ront a feladatokban gyakran ront a feladatokban gyakran ront a feladatokban gyakran ront a feladatokban gyakran ront a feladatokban nem tartja be a szabályokat passzív

átlagnak megfelelően átlagnál dolgozik gyengébben dolgozik átlagnak megfelelően átlagnál dolgozik gyengébben dolgozik segítségre szorul önállótlan hanyag lassú 17

Eszközhasználat

biztos

kiváló megfelelő, jó

bizonytalan

2.évfolyam Magatartás Házirendet

betartja

nem minden sorozatosan megsérti esetben tartja be

tisztelettudó illedelmes segítőkész barátkozó segítőkész

megfelelő

Viselkedése

példamutató fegyelmezett

alkalmazkodó rendes

Feladatait

önként vállalja, maradéktalanul teljesíti óvja védi gyarapítja

Tanítóhoz való viszonya Társaihoz való viszonya

Iskola felszerelését, környezetét

Szorgalom Tanulmányi teljesítménye Tanórákon

Munkavégzése

Taneszközei, felszerelése

érdeklődő aktív

megfelelő

nehezen alkalmazkodik fegyelmezetle n elvárható módon nem minden teljesíti esetben teljesíti közömbös iránta nem becsüli

kitartó

képességének megfelelő, viszonylag egyenletes aktív szívesen többnyire aktív vállal felkérésre vállal többletfeladatokat többletfeladatoka t pontos igyekvő megbízható igényes többnyire megbízható néha ösztönözni kell tiszták rendesek hiánytalanok

sértődékeny visszabeszél visszahúzódó sokszor kell figyelmeztetni magányos agresszív durva csúnyán beszél verekedős

rendezettek

társai tanulását akadályozza ritkán teljesíti

gyakran rongálja

elmarad keveset tesz képességeitől azért, hogy jobb eredményeket érjen el időnként passzív figyelmetlen feladatait sokszor nem végzi el tanulásban megbízhatatlan nem kitartó figyelmetlen feladatait nem lassú mindig végzi szétszórt el pontatlan kapkod felszerelése felszerelése néha hiányzik gyakran hiányos taneszközei rendetlenek

Magyar nyelv- és irodalom Olvasás 18

*folyamatossága *pontossága *tempó *hangerő *hangsúlyozás, írásjelek érzékeltetése Szövegértés

jó ütemű hibátlan gyors jól hallható nagyon kifejező

ütemes kevés hibája van megfelelő túl hangos kifejező

kiváló

Tartalom elmondása

önállóan képes

jó segítséget nem érti a megfelelő igényel szöveget segítséggel képes csak nem képes kérdésekre válaszolva segítséggel segítséggel sem tudja mondja segítséget igényel nem tudja használni

önállóan, hibátlanul mondja el Gyermeklexikono önállóan k használata Ábécérendet ismeri, tudja A hangok meg tudja időtartamát különböztetni Szótagolás, hibátlan elválasztás Szótő és biztos toldalékról tanultak tudása Kiejtéstől eltérő biztos szavak írása Mondatfajták biztos felismerése A j hang kétféle biztos jelölése Másolás hibátlan Tollbamondás hibátlan Emlékezetből írás hibátlan Írása rendezett tiszta Memoriterek

megfelelő akadozó sok hibája van lassú túl halk megfelelő egyhangú

segítséggel tudja nem tudja néha téveszti gyakran téveszti kevés hibája van sok hibája van kevés hibája van bizonytalan kevés hibája van bizonytalan kevés hibája van bizonytalan kevés hibája van bizonytalan kevés hibája van kevés hibája van kevés hibája van megfelelő

sok hibája van sok hibája van sok hibája van változóan piszkos rendezett rendetlen változó kapkodó lassú kielégítő bizonytalan segítségre szorul

Munkatempója

gyors

Önálló munkavégzése

példás

átlagnak megfelelő megfelelő

kialakult

bizonytalan

kialakulatlan

biztos

bizonytalan

nem tudja

tudja

téveszti

nem tudja

tudja

téveszti

nem tudja

önállóan, eszköz nélkül

önállóan, eszközzel

nevelői segítséggel

Matematika Számfogalma 100-ig Számok helye a számegyenesen Számszomszédok ismerete Számok, műveletek közötti relációk Műveletek *összeadás

sokat téveszt

nem tudja

19

*kivonás

önállóan eszköz nélkül *szorzás önállóan, eszköz nélkül *osztás önállóan, eszköz nélkül *maradékos önállóan eszköz osztás nélkül Műveleti sorrend önállóan Sorozatok tudja folytatni Szöveges feladatok értelmezése, megoldása Mérések *hosszúság

érti, önállóan megoldja

önállóan, eszközzel önállóan, eszközzel önállóan, eszközzel önállóan, eszközzel segítséggel kevés segítséget igényel érti, segítséggel oldja meg

tudja, alkalmazza

téveszti

*tömeg

tudja, alkalmazza

*űrtartalom

tudja, alkalmazza

*idő

tudja, alkalmazza

Síkidomok tulajdonságai Írásbeli munkái

nevelői segítséggel nevelői segítséggel nevelői segítséggel nevelői segítséggel nem ismeri fel több segítséget igényel nem érti, sok segítséget igényel

nem tudja nem tudja nem tudja nem tudja

nem tudja folytatni nem tudja

nem tudja

tudja

gyakran téveszti téveszti gyakran téveszti téveszti gyakran téveszti téveszti gyakran téveszti segítséget igényel nem tudja

szép

megfelelő

elfogadható

hanyag, rendetlen

ismeretei hiányosak

nem ismeri

ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak

nem ismeri

Környezetismeret Az erdő szintjeit ismeri Az erdő tanult növényeit

ismeri

állatait

ismeri

Testrészeket

ismeri

Érzékszervek szerepét Egészséges életmód feltételeit Élő- és élettelen közötti különbséget A helyes napirendet Halmazállapot

ismeri

Balesetek, betegségek megelőzésének módjait

ismeri

ismeri felismeri

nem tudja nem tudja nem tudja

nem ismeri nem ismeri nem ismeri nem ismeri nem ismeri fel

tudja

segítséget igényel nem tudja

ismeri

ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak

nem ismeri nem ismeri

20

Gyalogos ismeri közlekedés szabályait Személyes adatait tudja Testnevelés Gimnasztikai jól végrehajtja gyakorlatok Járásgyakorlatok jól végrehajtja

ismeretei hiányosak

nem ismeri

részben tudja

nem tudja

gyakran ront a feladatokban

Ugrásgyakorlato k Dobásgyakorlato k Labdagyakorlato k Játékok, versenyek Tanítási órákon A játékokban

jól végrehajtja

aktív örömmel részt vesz

megfelelően hajtja végre megfelelően hajtja végre megfelelően hajtja végre megfelelően hajtja végre megfelelően hajtja végre megfelelően hajtja végre részben tartja be a szabályokat aktivitása változó visszahúzódó

Úszás

biztonsággal úszik hosszú távon

biztonsággal bizonytalan úszik rövid távon

Futásgyakorlatok jól végrehajtja

jól végrehajtja jól végrehajtja szabályait betartja

Technika A természetes és ismeri mesterséges anyagok tulajdonságait Képlékeny átlagnál jobban anyagokkal dolgozik Papírral

gyakran ront a feladatokban gyakran ront a feladatokban gyakran ront a feladatokban nem tartja be a szabályokat passzív nem szívesen vesz részt

nem ismeri

jól dolgozik

átlagnak megfelelően dolgozik átlagnak megfelelően dolgozik átlagnak megfelelően dolgozik átlagnak megfelelően dolgozik nem ismeri

jól dolgozik

Fonallal, textillel átlagnál jobban dolgozik

jól dolgozik

Fával

jól dolgozik

A takarékos ismeri anyagfeldolgozás szabályait Munkavégzése önálló, gondos, kitartó Munkatempója gyors A tanult önállóan alkalmazza méréseket Eszközhasználat kiváló biztonságos

gyakran ront a feladatokban

ismeretei hiányosak

átlagnál jobban dolgozik

átlagnál jobban dolgozik

gyakran ront a feladatokban

ismeretei hiányosak

nem tud úszni

átlagnál gyengébben dolgozik átlagnál gyengébben dolgozik átlagnál gyengébben dolgozik átlagnál gyengébben dolgozik

segítségre szorul önállótlan, hanyag lassú átlagos lassú segítségre szorul nem tudja alkalmazni megfelelő

bizonytalan

21

Gyalogos közlekedés szabályait

ismeri és alkalmazza ismeretei hiányosak

nem ismeri

3.évfolyam Magatartás Házirendet Tanítóhoz való viszonya Társaihoz való viszonya Viselkedése

Feladatait

Iskola felszerelését, környezetét Szorgalom Tanulmányi teljesítménye Tanórákon

Munkavégzése

Taneszközei, felszerelése

betartja tisztelettudó illedelmes segítőkész barátkozó segítőkész példamutató fegyelmezett

nem minden esetben tartja be megfelelő

sorozatosan megsérti

megfelelő

magányos

sértődékeny visszahúzódó

alkalmazkodó rendes

nehezen alkalmazkodik fegyelmezetlen önként vállalja, elvárható módon nem minden esetben maradéktalanul teljesíti teljesíti teljesíti óvja védi közömbös iránta nem becsüli gyarapítja érdeklődő képességének kitartó aktív megfelelő, viszonylag egyenletes aktív többnyire aktív szívesen vállal felkérésre vállal többletfeladatok többletfeladatokat at pontos igyekvő megbízható többnyire igényes megbízható néha ösztönözni kell tiszták rendezettek rendesek hiánytalanok

Magyar nyelv- és irodalom Olvasás *folyamatossága jó ütemű *pontossága hibátlan *tempó gyors *hangerő jól hallható *hangsúlyozás, nagyon kifejező írásjelek érzékelése Szövegértés kiváló önálló

visszabeszél sokszor kell figyelmeztetni agresszív durva csúnyán beszél verekedős társai tanulását akadályozza ritkán teljesíti gyakran rongálja

elmarad képességeitől keveset tesz azért, hogy jobb eredményeket érjen el időnként figyelmetlen passzív feladatait sokszor nem végzi el tanulásban nem kitartó feladatait nem mindig végzi el pontatlan kapkod felszerelése néha hiányzik

megbízhatatlan figyelmetlen lassú szétszórt

ütemes kevés hibával megfelelő túl hangos kifejező

megfelelő sok hibával lassú túl halk megfelelő

akadozó

jó megfelelő

segítségre szorul

nem érti a szöveget

felszerelése gyakran hiányos taneszközei rendetlenek

egyhangú

22

Tartalom elmondása Memoriterek Lexikonok, szótárak használata Szöveg tagolása, vázlatpontok megfogalmazása Szóbeli szövegalkotás Írásbeli szövegalkotás A szófajokat Tulajdonneveket, közneveket Az igekötős igék helyesírását Melléknév fokozását Tollbamondás Emlékezetből írás Írása

önállóan képes

segítséggel

önállóan hibátlanul önállóan

segítséggel mondja segítséget igényel nem tudja használni

önállóan képes rá

kevés segítséggel segítséggel

nem képes

önállóan

kevés segítséggel segítséggel

nem képes

önállóan

kevés segítséggel segítséggel

nem képes

felismeri

kevés segítséggel gyakran téveszti felismeri néha téveszt gyakran téveszti

nem ismeri fel

meg tudja különböztetni tudja

csak kérdésekre nem képes válaszolva segítséggel sem tudja

néha téveszt

gyakran téveszti

nem tudja megkülönböztetni nem tudja

tudja

néha téveszt

bizonytalan

nem tudja

hibátlan hibátlan

kevés hibával kevés hibával

átlagos átlagos

sok hibával sok hibával

változóan rendezett

piszkos rendetlen sokat téveszt

rendezett

A j hang kétféle biztos jelölése Önálló példás munkavégzés Munkatempó gyors

Matematika Számfogalma kialakult 1000-ig Számok helye a biztos számegyenesen Számok helyi biztos érték szerinti ismerete Számszomszédok tudja ismerete Számok kerekített meg tudja értékét állapítani Becslések *összeg biztos *különbség biztos *szorzat biztos *hányados biztos Műveletek

tiszta megfelelő kevés hibával

bizonytalan

megfelelő

kielégítő

megfelelő tempójú

változó

bizonytalan

gyenge

kialakulatlan

bizonytalan

gyenge

nem tud tájékozódni

bizonytalan

gyenge

téveszti

nem tudja

keveset téveszt

gyakran téveszt

bizonytalan bizonytalan bizonytalan bizonytalan

gyenge gyenge gyenge gyenge

bizonytalan segítségre szorul kapkodó lassú

nem tudja megállapítani

23

*írásbeli összeadás

önállóan, hibátlanul megoldja *írásbeli kivonás önállóan, hibátlanul megoldja *írásbeli szorzás önállóan, egyjegyűvel hibátlanul megoldja Nyitott mondatok önállóan, megoldása segítség nélkül Szöveges érti, önállóan feladatok megodja Sorozatok tudja folytatni Mérések *hosszúság *tömeg *űrtartalom *idő Síkidomok, testek tulajdonságai Írásbeli munkái

önállóan, kevés önállóan, sok hibával segítséggel sem hibával oldja meg oldja meg tudja megoldani önállóan, kevés önállóan, sok hibával segítséggel sem hibával oldja meg oldja meg tudja megoldani kevés segítséggel sok segítséggel

nem tudja

érti, segítséggel oldja meg kevés segítséget igényel

nem érti, sok segítséget igényel több segítséget igényel

nem tudja megoldani nem tudja folytatni

tudja tudja tudja tudja tudja

téveszt téveszt téveszt téveszt segítséggel tudja

nem tudja nem tudja nem tudja nem tudja nem tudja

szép tetszetős

megfelelő

elfogadható

ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak

nem ismeri

Környezetismere t A vizek, vízpartok *növényeit ismeri *állatait

ismeri

Halak tulajdonságait Hüllők tulajdonságait Madarak tulajdonságait Emlősök tulajdonságait A mező *növényeit

ismeri

*állatait

ismeri

ismeri ismeri ismeri

ismeri

A helyes tudja táplálkozás szabályait Mozgás szerveit ismeri Légzés szerveit

önállóan, kevés önállóan, sok hibával segítséggel sem hibával oldja meg oldja meg tudja megoldani

ismeri

Emésztés szerveit ismeri

hanyag rendetlen

nem ismeri nem ismeri nem ismeri nem ismeri nem ismeri

ismeretei nem ismeri hiányosak ismeretei nem ismeri hiányosak segítséget igényel nem tudja

ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak ismeretei

nem ismeri nem ismeri nem ismeri 24

Az időjárás elemeit A felszini formákat Testnevelés Tanítási órákon Rendgyakorlatok at Gimnasztikai gyakorlatokat Futásgyakorlato k *állórajt

ismeri ismeri

aktív pontosan végrehajtja jól végrehajtja tartós futásra képes jól végrehajtja

visszahúzódó

nem szívesen vesz részt

felismeri

részben felismeri nem ismeri fel

átlagnál jobban végzi átlagnál jobban végzi átlagnál jobban végzi átlagnál jobban végzi önállóan végzi

jól végzi

átlagnak megfelelően végzi

jól végzi

átlagnak megfelelően végzi

jól végzi

átlagnak megfelelően végzi

jól végzi

átlagnak megfelelően végzi

önállóan végzi

kevés segítséggel sok segítséggel végzi végzi megfelelő bizonytalanul, helytelenül használja

pontosan végrehajtja pontosan végrehajtja pontosan végrehajtja pontosan végrehajtja pontosan végrehajtja betartja

Famunkákat Tárgyak tervezését, építését Méréseket

aktivitása változó passzív ront a végrehajtásban megfelelően gyakran ront végrehajtja hamar elfárad

örömmel részt vesz

Ugrásgyakorlato k Dobásgyakorlato k Függésgyakorlat ok Egyensúlygyakor latok Labdagyakorlato k A játékok szabályait A játékokban

Textilmunkákat

nem ismeri

ront a végrehajtásban

jól végrehajtja

Fonalmunkákat

nem ismeri

megfelelően végrehajtja megfelelően végrehajtja többször kell próbálkoznia többször kell próbálkoznia többször kell próbálkoznia többször kell próbálkoznia többször kell próbálkoznia részben betartja

*térdelőrajt

Technika Környezetében lévő tárgyak anyagát Papírmunkákat

hiányosak ismeretei hiányosak ismeretei hiányosak

Eszközhasználat biztonsággal, helyesen használja Munkatempó gyors

ront a végrehajtásban ront a végrehajtásban ront a végrehajtásban ront a végrehajtásban ront a végrehajtásban ront a végrehajtásban nem tartja be

kevés segítséggel sok segítséggel végzi végzi

átlagos

lassú 25

Munkavégzése

önálló alkotó

Biztonságos kerékpáros közlekedés szabályait

ismeri

gondos pontos tiszta ismeretei hiányosak

segítségre szorul

önállótlan hanyag

nem ismeri

4. évfolyam Magatartás Házirendet Tanítóhoz való viszonya Társaihoz való viszonya

betartja tisztelettudó illedelmes segítőkész barátkozó segítőkész

Viselkedése

példamutató fegyelmezett

Feladatait

önként vállalja, maradéktalanul teljesíti óvja védi gyarapítja

Iskola felszerelését, környezetét Szorgalom Tanulmányi teljesítménye Tanórákon

Munkavégzése

Taneszközei, felszerelése

nem minden sorozatosan esetben tartja be megsérti megfelelő sértődékeny visszahúzódó

alkalmazkodó rendes

visszabeszél sokszor kell figyelmeztetni agresszív durva csúnyán beszél verekedős társai tanulását akadályozza

közömbös iránta nem becsüli

gyakran rongálja

megfelelő

nehezen alkalmazkodik fegyelmezetlen elvárható módon nem minden esetben ritkán teljesíti teljesíti teljesíti

érdeklődő kitartó aktív

képességének megfelelő, viszonylag egyenletes aktív többnyire aktív szívesen vállal felkérésre vállal többletfeladatokat többletfeladatoka t pontos igyekvő megbízható többnyire igényes megbízható néha ösztönözni kell tiszták rendezettek rendesek hiánytalanok

Magyar nyelv- és irodalom Olvasás *folyamatossága jó ütemű

magányos

ütemes

elmarad képességeitől időnként figyelmetlen

keveset tesz azért, hogy jobb eredményeket érjen el passzív feladatait sokszor nem végzi el

tanulásban nem megbízhatatlan kitartó feladatait figyelmetlen nem mindig végzi el lassú pontatlan szétszórt kapkod felszerelése néha felszerelése hiányzik gyakran hiányos taneszközei rendetlenek

megfelelő

akadozó 26

*pontossága *tempó *hangerő *hangsúlyozás, írásjelek érzékeltetése Szövegértés

Memoriterek Lexikonok, szótárak használata Szófajok felismerése Igealak felismerése Szöveg tagolása, vázlatpontok megfogalmazása Szóbeli szövegalkotás Írásbeli szövegalkotás Tollbamondás Emlékezetből írás Írása

hibátlan gyors jól hallható nagyon kifejező

érti önállóan érti kevés feldolgozza hibával lényeget kiemeli feldolgozza lényeget kevés segítséggel kiemeli önállóan segítséggel hibátlanul mondja mondja önállóan segítséget igényel néha téveszt

felismeri

sok hibával lassú túl halk megfelelő érti segítséggel feldolgozza

egyhangú nem érti

segítséggel sem tudja nem tudja használni gyakran téveszt

nem ismeri fel

segítséget bizonytalan igényel önállóan képes rá kevés segítséggel segítséggel

nem ismeri fel

önállóan

kevés segítséggel segítséggel

nem képes

önállóan

kevés segítséggel segítséggel

nem képes

hibátlan hibátlan

kevés hibával kevés hibával

átlagos átlagos

sok hibával sok hibával

megfelelő kevés hibával

változóan rendezett piszkos rendetlen bizonytalan sokat téveszt

megfelelő

kielégítő

megfelelő tempójú

változó

kialakult

bizonytalan

gyenge

biztos

téveszt

bizonytalan

tud képezni

segítséget igényel

nem tudja

biztosan ismeri

téveszt

nem ismeri

biztosan tudja

keveset téveszt

nem tudja

biztos

rendezett

tiszta

A j hang kétféle biztos jelölése Önálló példás munkavégzés Munkatempó gyors

Matematika Számfogalma tízezerig Számok helyi érték szerinti írása, olvasása Számok alaki-, helyi-, valódi érték szerint Számok nagyságrendjét Számok számszomszédait

kevés hibával megfelelő túl hangos kifejező

nem képes

bizonytalan segítségre szorul kapkodó lassú

kialakulatlan

27

Számok kerekített meg tudja értékét állapítani Műveletek *összeadás önállóan, hibátlanul megodja *kivonás önállóan, hibátlanul megodja *szorzás önállóan, hibátlanul megodja *osztás önállóan, egyjegyűvel hibátlanul megodja Műveleti sorrend biztos alkalmazása Szöveges feladat *egyszerű önállóan oldja meg *összetett önállóan oldja meg Sorozatok önállóan tudja folytatni Írásbeli munkái tetszetős szép

keveset téveszt

gyakran téved

nem tudja megállapítani

önállóan, kevés hibával oldja meg önállóan, kevés hibával oldja meg önállóan, kevés hibával oldja meg önállóan, kevés hibával oldja meg bizonytalan

önállóan sok hibával oldja meg

segítséggel sem tudja megoldani

önállóan sok hibával oldja meg

segítséggel sem tudja megoldani

önállóan sok hibával oldja meg

segítséggel sem tudja megoldani

önállóan sok hibával oldja meg

segítséggel sem tudja megoldani

segítséget igényel segítséget igényel segítséget igényel megfelelő

nem tudja megoldani nem tudja megoldani nem tudja megoldani elfogadható

nem tudja

hanyag rendetlen

Környezetismeret A gyümölcsösben tanult növények *megnevezését önállóan tudja segítséggel tudja nem tudja *jellemzését önállóan tudja segítséggel tudja nem tudja A zöldségeskertben tanult növények *megnevezését önállóan tudja *jellemzését önállóan tudja A szántóföldi növények

segítséggel tudja nem tudja segítséggel tudja nem tudja

*megnevezését önállóan tudja *jellemzését önállóan tudja Életközösségben tanult haszonállatok

segítséggel tudja nem tudja segítséggel tudja nem tudja

*megnevezését önállóan tudja *jellemzését önállóan tudja Ember számára a tanult növény

segítséggel tudja nem tudja segítséggel tudja nem tudja

*hasznát *kárát állat *hasznát *kárát

tudja tudja

nem tudja nem tudja

tudja tudja

nem tudja nem tudja

28

Életközösségekbe ismeri n évszakonként elvégzett munkákat A tudja, és természetismeret összefüggéseiben tantárgy alkalmazza fogalmait Testnevelés Tanítási órákon aktív Rendgyakorlatok pontosan at végrehajtja Gimnasztikai jól végrehajtja gyakorlatokat Futásgyakorlato tartós futásra k képes *állórajt jól végrehajtja

Tárgyak tervezését, építését Méréseket

aktivitása változó passzív ront a végrehajtásban

ront a végrehajtásban ront a végrehajtásban ront a végrehajtásban ront a végrehajtásban ront a végrehajtásban ront a végrehajtásban ront a végrehajtásban nem tartja be

örömmel részt vesz

visszahúzódó

nem szívesen vesz részt

felismeri

részben felismeri nem ismeri fel

átlagnál jobban végzi átlagnál jobban végzi átlagnál jobban végzi átlagnál jobban végzi önállóan végzi

jól végzi

átlagnak megfelelően végzi

jól végzi

átlagnak megfelelően végzi

jól végzi

átlagnak megfelelően végzi

jól végzi

átlagnak megfelelően végzi

önállóan végzi

kevés segítséggel sok segítséggel végzi végzi megfelelő bizonytalanul, helytelenül használja

pontosan végrehajtja pontosan végrehajtja pontosan végrehajtja pontosan végrehajtja pontosan végrehajtja betartja

Famunkákat

nem ismeri, nem alkalmazza

megfelelően végrehajtja megfelelően végrehajtja többször kell próbálkoznia többször kell próbálkoznia többször kell próbálkoznia többször kell próbálkoznia többször kell próbálkoznia részben betartja

Ugrásgyakorlato k Dobásgyakorlato k Függésgyakorlat ok Egyensúlygyakor latok Labdagyakorlato k A játékok szabályait A játékokban

Textilmunkákat

segítséggel alkalmazza

gyakran ront

jól végrehajtja

Fonalmunkákat

ismeri, de nem alkalmazza

megfelelően végrehajtja hamar elfárad

*térdelőrajt

Technika Környezetében lévő tárgyak anyagát Papírmunkákat

nem ismeri

kevés segítséggel sok segítséggel végzi végzi

Eszközhasználat biztonsággal, helyesen használja Munkatempó gyors átlagos

lassú 29

Munkavégzése

önálló

alkotó gondos pontos tiszta ismeretei hiányosak

Biztonságos ismeri kerékpáros közlekedés szabályait Műszaki tudja ábrázolást alapszinten Lakás külsőtudja ismeri belső környezete a konyha és eszközei , azok funkciói

segítségre szorul

önállótlan hanyag

nem ismeri

nem tudja

ismeretei hiányosak

nem ismeri

15. Félévkor és tanév végén 5. - 8. osztályban osztályzatokkal (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) minősítünk. 16. Tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. 17. Az értékelés rendszerességét fontosnak tartjuk, ezért valamennyi tanulónak (a heti 1 órás tárgyak kivételével) valamennyi tantárgyból havonta legalább egy érdemjegyet kell kapnia. 18. Témák lezárásakor minden esetben adunk osztályzatot. 9. Az iskola egyes évfolyamain tanított és előírt tananyag és követelmény Az alapképzés műveltségterületeinek részletezése (Makro-tantervek) Anyanyelv Magyar nyelv és irodalom 1.-4. Bevezető: Alapelvek, célok A nyelv az emberi kommunikáció, gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, kulturális és szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé. Az anyanyelv árnyalt, sokoldalú és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését. A nyelv a gondolkodás és a személyiség fejlődésének, az önismeret kibontakozásának közege, egyúttal feltétele az ismeretek és képességek hasznosulásának. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahely, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) való aktív részvétel is az anyanyelv biztos tudását feltételezi. Mivel az anyanyelv ismerete a társadalmi kommunikáció alapja, ezért fontos, hogy a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét a tanulók életkorúknak megfelelően elsajátítsák. .A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy önállóan és másokkal együttműködve képesek legyenek a verbális és nem verbális kommunikáció és a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és artikulált kifejezésének alapja. Az állampolgárok magas szintű anyanyelvi tudása a demokrácia sarkköve. 30

Cél és egyben feladat is, hogy a tanulók olyan tanulási stratégiákkal rendelkezzenek, hogy képesek legyenek kritikusan felhasználni az információs társadalom technológiái adta lehetőségeket és eszközöket. Ezáltal lehetővé válik számukra az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása. Az irodalmi nevelés fontos feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak, mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak megismertetése. Az irodalmi művek olvasása és értelmezésének elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek befogadására. Fejleszti kritikai érzéküket, empátiájukat, segíti őket abban, hogy megértsék az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon az önmagukhoz és környezetükhöz való viszonyuk. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület fejlesztési feladatai és a kulcskompetenciák egymásra épülnek, az elemek egymást támogatják, illetve részben fedik egymást. KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések, érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban, valamint a helyes nyelvhasználatot az élet minden területén. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez az ismeretanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát. Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy szóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfélébb helyzetekben. Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása. Rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy figyeljen a címzettre és a kommunikációs helyzetre. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét. A tanuló a társaival együttműködő, kooperatív tevékenységformákban olyan képességekre is szert tesz, amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat. A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kompetenciák tudatos és magas szintű birtoklása nélkül nem valósulhat meg. Más népek irodalmának, művészetének megismerésén keresztül alakul ki a képesség az eltérő kultúrák megismerésére, a kultúrák közötti különbség megértésére. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a nyelvek és kultúrák iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a tanulás, a képzés, a munka, a kommunikáció és szabadidő terén. A szövegszerkesztés, az információkeresés-és kezelés, az internet által kínált lehetőségek az információs társadalom technológiai útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) mind feltételezik az anyanyelvi kommunikáció magas szintjét. A digitális és hagyományos források révén elért információk szűrése, kritikus felhasználása elképzelhetetlen az aktív és felelősségteljes attitűd nélkül .Ennek érdekében a tevékenységformáknak be kell mutatni a digitális eszközök helyes használatát, a jó és rossz gyakorlatok megkülönböztetését. A hatékony, önálló tanulás

31

A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi alkalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra, az önálló ismeretszerzésre. Ennek érdekében szükséges a folyamatos, egymásra épülő tevékenységtípusuk bevonása a tanulási és tanítási folyamatba. Az órákon nagy hangsúlyt kap a differenciált egyéni vagy kooperatív munka. A hatékony, önálló tanulás módszereinek kialakítása érdekében szükséges a motiváció fenntartása, az új ismeretek szintetizálásának képessége, az idővel és az információval hatékony gazdálkodás. Ugyancsak fontos a tanulók ösztönzése a különféle források megismerésére, kritikus felhasználására. Szociális és állampolgári kompetencia Alapja a hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, a környezet problémái iránti érzékenység. A sikeres kommunikációs kapcsolatok és a társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és magatartási szabályok megértése. Ennek érdekében olyan légkörben kell folytatni a pedagógiai tevékenységet, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika és a konfliktuskezelés gyakorlatát. A pozitív attitűd magában foglalja a tanulmányok során elsajátítható humanista értékeket, az emberi, társadalmi problémák iránti érzékenységet és együttérzést. FEJLESZTÉSI FELADATOK A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll: a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. A tantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha maguk is aktív részeseivé válnak az értékek megnevezésének és megismerik az elsajátított tudás felhasználhatóságát. Hon- és népismeret A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar személyiségek tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld megismeréséhez vezetnek. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a hazaszeretet elmélyítése, más népek értékeinek, történelmének megbecsülése. Hagyományaink ápolása, feltárása és az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenység. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Ehhez a magatartáshoz szükséges képességek, beállítódások, értékorientációk elsajátításához az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőséget. (Társas viszonyrendszerek ismerete, konfliktuskezelés, humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége, felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés.) Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világot, e tudás általános műveltségünk részévé vált. A társadalom számára nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és gazdasági ésszerűség iránt. Az iskolai nevelés alapvető szerepe abban van, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntésükkel járó kockázatot, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés 32

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalomnak fenntartható fejlődését. Feltétele: az egész életen át való tanulás, kreatív gondolkodás, felelősségvállalás egyéni vagy közös tetteikért. A tanulás tanítása A tanulás számos összetevője tanítható. A tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, sajátítsák el a hatékony tanulás módszereit, technikáit.Ismerjék a különböző információhordozókat. A könyvtári munka megismerése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és –rendezés módszeréről. Tantárgyi gyűjtőmunka, az adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása szóbeli vagy írásbeli beszámolóban. A források azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az információk minőségének felismerése, értékelése, kritikája. Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikáinak (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítés stb.) megismerése és gyakorlása. Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítségével. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is: múzeum, kiállító terem, művészeti előadás, de akár „szabadtér” is. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Test és lelki egészség Az egészséges életmódra nevelésben az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. 1. osztály: Heti óraszám: 8 óra Évi óraszám: 296 óra 1. Szükséges taneszközök, tanulói segédletek: Ábécés könyv, olvasókönyv, munkafüzetek, betű- és szókártya, kis és nagy ábécés tábla, (tanulói és tanítói), betűsín, vázolólapok, betűhívó készlet, szóképek, tárgyképek, gyermeklexikonok, könyvek, iskolai könyvtár, diavetítő, diafilmek, írásvetítő, cd/dvd lejátszó,cd-k,dvd-k, magnetofon, hangszalagok. 2. Célok: 2.1. Kommunikáció Tiszta artikuláció, a helyzetnek megfelelő hangerő. A szavak értelmezése. Beszélgetésben való részvétel. A tartalmat közvetítő szókincs használata. 2.2. Magyar nyelv Az olvasás és írás megtanulásához szükséges elemi szintű anyanyelvi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása. Az íráshasználattal összefüggő alapvető helyesírási normák megismer-tetése. 2.3. Olvasás-szövegértés Az olvasás jelrendszerének elsajátítása. A hangos és a néma olvasás technikájának megtanítása, fejlesztése. Versek, mesék, népköltészeti alkotások, rövid történetek. Nemzeti jelképeink, anyanyelv és a magyar zászló. 2.4. Írás, íráshasználat 33

Az írásmozgások fejlesztése. Írószer- és füzethasználat, az íráshoz szükséges helyes testtartás meg-tanítása. Az írás jelrendszerének elsajátítása. Az írástechnika fejlesztése: másolás, tollbamondás, emlékezetből írás. 2.5. Könyvtárhasználat Viselkedés a könyvtárban. Gyermekkönyvek használata. 2.6. Dráma, társadalmi ismeretek Lehetőségek teremtése a versmondás és hallgatás, az együttmozgás közös élményének átéléséhez. Kiolvasók, nyelvtörők, szerepjátékok, mint a drámatanítás előzményei. A metanyelv tanulásának alapozása játékos gyakorlatokkal. 3. Követelmények 3.1. Kommunikáció Tudja a mondanivalóját szóban értelmesen megfogalmazni. Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése. A hangok tiszta ejtése (a beszédhiba figyelembevételével). 3.2. Magyar nyelv Mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölése. J hang kétféle jelölése 8-10 gyakori szóban. A mondat, szó, szótag, hang betű felismerése, megnevezése megkülönböztetése. Elválasztás a tanító segítségével. 3.3. Olvasás-szövegértés A megértés bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával. Megértésre törekvő néma, lassú, folyamatos hangos olvasás. Vegyen részt az olvasottak tartalmáról folytatott beszélgetésben. A vers külső jegyeinek felismerése. 5 vers, 2-3 mondóka, kiszámoló szöveghű felidézése. 3.4. Írás, íráshasználat Ügyeljen írásbeli munkájára (külalak, tisztaság, pontosság). Írás terjedelme 4-6 sor, percenként 8-10 betű. Másoláskor 2-3, szavak tollbamondásakor 3-4, emlékezetből írásnál 4-5 írástechnikai hiba megengedett. 3.5. Könyvtárhasználat Tudja mire való a könyvtár, igazodjon a szabályaihoz. Becsülje meg a könyveket. 3.6. Dráma, társadalmi ismeretek Rövid versek önálló előadása, a társ meghallgatása. Mondóka, vers ritmuskövető előadása. Részvétel a közös játékban 4. Tartalom 4.1. Kommunikáció(16 óra) Beszédlégzés, artikuláció, hangkapcsolatok, helyes kiejtés. A szókincs bővítése verssel, mondókák tanulásával. Páros és csoportos kommunikáció, illemszabályok. 4.2. Magyar nyelv (18 óra) Szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű fogalmának tapasztalati alapozása. Hang és betű azonosítása, magánhangzók és mássalhangzók. Szavak elválasztása. A szóvégi -ó, -ő helyesírása. Helyesírási szókészlet szavai. Érzékszervi megfigyelések a hangok hosszúságáról, időtartam jelölése. A j hang kétféle jelölése. 34

Mondatok és szavak felbontása, szótagolás. Mondatkezdés és befejezés jelölése írásban. Személynevek írása. 4.3. Olvasás-szövegértés(128 óra) Az olvasás jelrendszere, hangos és néma olvasás technikája. Az olvasás gyakorlása: szavak, szókapcsolatok, mondatok, rövid szövegek. Versek, rövid mesék, népköltészeti alkotások, mondókák, találós kérdések. A szöveg tartalmának megbeszélése. A tartalom és a cím összefüggése. Próza és vers Vers, mese jellemzőinek megfigyelése. Memoriterek (népköltések, mondókák, csúfolódók) 4.4. Írás, íráshasználat (85 óra) Írástanulás előkészítése, helyes testtartás, kézizomfejlesztő-gyakorlatok. Vonalrendszer. Írásmozgások, vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek írása. Írott kis- és nagybetűk megismerése, kapcsolásuk. Írásmunka gazdaságos elhelyezése, szóköz, sorkihagyás. 4.5. Könyvtárhasználat (3 óra) Könyvtárlátogatás. A könyvtár szolgáltatásai, könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások alakítása. A könyvtár használatával kapcsolatos magatartási szabályok. Ismerkedés a gyermeklexikonnal. 4.6. Dráma, társadalmi ismeretek (28 óra) Ritmikus mondókák, a ritmus megjelenítése mozgással. Szerepjátékok, élethelyzetek megjelenítése. Énekes gyermekjátékok. Karácsony és húsvét ünnepéhez kapcsolódó szokások. A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban. 5. Értékelés Folyamatos megfigyelés az egyéni fejlődésmenet nyomon követése. A tapasztalatoknál szöveges értékelés félévkor és a tanév végén. 6. Szabadon felhasználható órakeret (28 óra) 1. Kommunikáció 2. Olvasás jelrendszere 3. Hangos olvasás 4. Írás jelrendszere 5. Írástechnika fejlesztése 2. osztály: Heti óraszám: Évi óraszám:

8 óra 296 óra

1. Szükséges taneszközök, tanulói segédletek: Olvasókönyv, nyelvtankönyv, munkafüzetek, feladatlapok, kis és nagy ábécés tábla, gyermeklexikonok, TV, videó, videofilmek, írásvetítő, cd/dvd lejátszó,cd-k,dvd-k,Helyesírási szótár, szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek, kézikönyvek, újságok, folyóiratok, iskolai könyvtár. 2. Célok: 2.1. Kommunikáció, szóbeli és írásbeli szövegalkotás A tartalmat pontosan közvetítő szókincs használata, folyamatos, összefüggő beszéd. 35

Gondolatok értelmes és érthető közlése összefüggő mondatokkal. Szövegmondás pontosságának fokozása. 2.2. Magyar nyelv Mondatfajták, mondatvégi írásjelek megfigyelése, felismerése. A magyar ábécé ismerete, a hangok csoportosítása. Szóelemzéssel a helyesírás megalapozása. Szótagolás, elválasztás tudatosítása. A j hang kétféle jelölésének elmélyítése. 2.3. Olvasás-szövegértés A szövegbefogadás terjedelmének növelése. Olvasástechnika, felolvasás technikájának fejlesztése. A szereplők, a helyszín, az idő megnevezése, tettek értékelése, a szereplők kapcsolatainak felismerése. Az olvasáshoz fűződő pozitív viszony elmélyítése. Nemzeti jelképek, ország, főváros, címer. 2.4. Írás, íráshasználat Az írás szabályosságának, lendületességének és helyességének fejlesztése. A szövegírás különböző technikájának elsajátítása, gyakorlása. Az önellenőrzés képességének fejlesztése. 2.5. Könyvtárhasználat A könyvtár sajátosságainak megismerése. A könyvtár használatának sajátosságai. Tájékozódás a gyermeklexikonban. Tájékozódás az Értelmező kéziszótárban. 2.6. Dráma, társadalmi ismeretek Beleélés és az együttműködés képességének fejlesztése. 3. Követelmények 3.1. Kommunikáció, szóbeli és írásbeli szövegalkotás Kérdésfeltevés, válaszadás. A bemutatkozás, köszönés, kérés, köszönetnyilvánítás megfelelő formáinak alkalmazása a szokás szintjén. Ezen kívül: Mondjon verset, 2-3 mondatból álló prózai szöveget szöveghűen. 3.2. Magyar nyelv Mondatfajták megnevezése konkrét esetekben. A magyar ábécé. A szavak tövének felismerése. A szavak helyes elválasztása (kivéve az összetett szavak és a tulajdonnevek elválasztási esetei). Hangok hosszúságának jelölése. Legalább 15-20 szóban tudja hibátlanul jelölni a j hangot. Javítsa a hibáit tanítói segítséggel. 3.3. Olvasás-szövegértés A művek által keltett élmények megfogalmazása a tanító segítségével. Szöveghű folyamatos olvasás, szereplők, színhely, téma meg-nevezése. Mondja el olvasmányai tartalmát néhány mondattal, tanítói segéd-lettel. Vers és próza megkülönböztetése, 4-5 vers szöveghű felidézése. 3.4. Írás, íráshasználat Szövegírás betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül. Önellenőrzés,hibajavítás. 3.5. Könyvtárhasználat Tartalomjegyzék használata. Szócikk keresése a gyermeklexikonban. Legalább két könyv írójának neve, címe. 3.6. Dráma, társadalmi ismeretek Egyszerű bábok készítése, sík és botbáb mozgatása. 36

Hétköznapi élethelyzetek megjelenítése, modellezése (család, iskola, közlekedés, vásárlás). 4. Tartalom 4.1. Kommunikáció, szóbeli és írásbeli szövegalkotás(14 óra) Szóbeli közlésekből információk kiemelése, beszélgetés a hallot-takról. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlása. Udvarias szokások a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás. Szabadon választott, vagy adott témáról szövegalkotás szóban. Beszédlégzés, artikuláció, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Szókincsfejlesztés. 4.2. Magyar nyelv (96 óra) A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. Szoros betűrend. Szótagolás, elválasztás, szótő, toldalék. Mondatfajták a beszélő szándéka szerint. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. Az -e kérdőszócska helyes használata. A mondatok helyesírása. Magán és mássalhangzók időtartamának jelölése. A j hang jelölése. Az elválasztás szabályainak alkalmazása. Mondatkezdés és befejezés jelölése írásban. 4.3. Olvasás-szövegértés(96 óra) Helyes hangsúlyozás, hanglejtés. Szünettartás és ritmus. Hangos és néma olvasás. Az olvasási képesség fejlesztése. Szöveghű, folyamatos olvasás gyakorlása. Párbeszéd olvasása, a beszélő szándékának érzékeltetése megfelelő hanglejtéssel. Rímek megfigyelése. Memoriterek: vers és szövegrészlet tanulása. Az értő olvasás fejlesztése elemző műveletekkel (szereplő, színhely, események sorrendje, szereplők tulajdonságai). 4.4. Írás, íráshasználat (54 óra) Írástechnikai hibák (betűalakítás, kapcsolás) javítása másolással, tollbamondással, emlékezetből írással, egyenletes betűnagysággal. Az írás folyamatosságának, lendületességének és helyességének fejlesztése. Önellenőrzés, javítás tartalmi, alaki és helyesírási szempontból. 4.5. Könyvtárhasználat(4 óra) A könyvtár sajátosságai és a kölcsönzés módja. A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői. Gyermeklexikon használatának gyakorlása. Ismerkedés az Értelmező kéziszótárral. 4.6. Dráma, társadalmi ismeretek (12 óra) Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok. Egyszerű bábjátékok. Rövid mesék közös dramatizálása. Luca napja és farsang ünnepéhez kapcsolódó népszokások. 5. Értékelés A tanév elején a tanulók tudásszintjének felmérése, diagnosztizáló felmérés. Egy-egy témakör feldolgozása közben szóbeli tájékozódás (formáló-segítő). A témakör befejezésekor írásbeli számonkérés (összegző-lezáró) Értékelés szóban illetve érdemjegyekkel; félévkor és év végén szöveges értékelés. 37

6. Szabadon felhasználható órakeret (20 óra) 6. Kommunikáció 7. Hangos olvasás 8. Szövegértés 9. Helyesírási készségfejlesztése 3. osztály: Heti óraszám: Évi óraszám:

8 óra 296 óra

1. Szükséges taneszközök, tanulói segédletek: Olvasókönyv, nyelvtankönyv, munkafüzetek, feladatlapok, szójegyzék, Helyes-írási szótár, Értelmező kéziszótár, írásvetítő, TV, videó, videofilmek, cd/dvd lejátszó,cd-k,dvd-k, magnetofon, hangszalagok, kézikönyvek, szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek, ifjúsági regények, lexikonok, újságok, folyóiratok, iskolai könyvtár. 2. Célok: 2.1. Kommunikáció, szóbeli és írásbeli szövegalkotás Közös előkészítés után szóbeli és írásbeli fogalmazások elkészítése elbeszélő formában. A cím rendező szerepének érvényesítése. A szöveg bekezdésekre tagolása. Hibák javítása tanítói segítséggel. 2.2. Magyar nyelv Szófajfelismerés, - megnevezés jelentés alapján a tanult szófajok körében. Melléknév, főnév,ige, névelő fogalma. Igeidők, melléknév fokozott alakja, igekötők helyes írásmódja. 2.3. Olvasás-szövegértés Szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasás, az élő beszéd üteméhez közelítő tempóban és hanglejtéssel. A szöveg mélyebb tartalmi elemzésével a szövegértő képesség fejlesztése. Készségszintű néma olvasás a szöveg tartalmi megértéséhez. Az olvasmányok megkülönböztetése műfaji jellemzőik alapján. Memoriterek: vers és prózarészletek, dramatizálás. 2.4. Írás, íráshasználat Automatizált írásmozgások, készségszintű írástechnika, gazdaságos szövegelrendezés. Egyéni, olvasható, rendezett íráskép. Az írásmunkák önellenőrzése, hibajavítás a szokás szintjén. 2.5. Könyvtárhasználat Gyermeklexikon használata. A Helyesírási szótár használata a szokás szintjén. Könyvek besorolása ábécé rendbe szerző, cím szerint. 2.6. Dráma Improvizáció tárgyakkal. Érzékelő ritmus és fantázia gyakorlatok, mozgással egybekötött beszédgyakorlatok. Kapcsolattartás a hallgatókkal. Befogadó és kifejező magatartás alakítása. 2.7. Társadalmi ismeretek A monda és legenda megkülönböztetése a valóságtól. Ismerkedés helyi (a témakörhöz kapcsolódó) történelmi helyekkel. 3. Követelmények 3.1. Kommunikáció, szóbeli és írásbeli szövegalkotás

38

A mindennapi beszédben, vers és prózamondás közben helyes köznyelvi kiejtés. Kérdésfeltevés, válaszadás. Olvasmányok tartalmának összefoglalása néhány értelmes, össze-függő mondattal. Ezen kívül: Tudjon elbeszélő fogalmazást írni és mondani 5-6 mondattal. 3.2. Magyar nyelv Szavak csoportosítása szófajok szerint (a tanult szófajok körében) A többes szám felismerése. Személynevek, állatnevek, címek, gyakran használt földrajzi fogalmak tulajdonnevének nagy kezdőbetűje. A j hang jelölése 15 újabb szóban. 3.3. Olvasás-szövegértés Legyen képes tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni folyamatos felolvasására. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása, a szöveg lényegének megértése. Egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szövegrészek olvasása. A tanult formai elemek és műfaji ismeretek alkalmazása. Memoriterek: Vers és rövid prózarészletek szöveghű felidézése. Vörösmarty: Szózat (2 versszak) 3.4. Írás, íráshasználat Szövegírás betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül, a helyes-írásnál jelzett normák megtartásával. Önellenőrzés, hibajavítás tanítói utasításra. 3.5. Könyvtárhasználat Használja a tartalomjegyzéket. Könyvek besorolása ábécé rendbe - szerző, cím szerint (könyvtárosi segítséggel) 3.6. Dráma Tárgyjáték - improvizáció. Részvétel a készségfejlesztő gyakorlatban. Jellemezze a szereplőket mozgással, mimikával, beszéddel, gesztusokkal. 3.7 Társadalmi ismeretek A tanult mondák elbeszélése saját szavaival. Nemzeti jelképeink felismerése. Tiszteletadás a Himnusz és a Szózat éneklése közben. Március 15-ével kapcsolatos vers, dal előadása. Megemlékezés iskolánk névadójáról. 4. Tartalom 4.1. Kommunikáció, szóbeli és írásbeli szövegalkotás(40 óra) A szavak és a nem verbális eszközök (testbeszéd) szerepe különféle kommunikációs helyzetekben. Helyes beszédlégzés a bővülő mon-datokban. Szabadon választott, vagy adott témáról szövegalkotás szóban és írásban. Szövegalkotás szabályai, anyaggyűjtés, címválasztás, tagolás, a kifejtés sorrendje. Az elbeszélés részei, hármas tagolás. A párbeszéd. Nyelvi megformáltság (szemléletesség, választékos kifejezések, a szóismétlés indokoltsága). A lényeges gondolatok válogatása, elrendezése, időrend megálla-pítása. 4.2. Magyar nyelv (80 óra) Szófaji ismeretek: cselekvést és létezést jelentő igék, igeidők, igei személyragok, igekötők. A főnév fogalma, fajtái, a többes számú és ragos főnévi alakok. Tulajdonnevek helyesírása. A j hang kétféle jelölésének gyakorlása 15 újabb szó írásában. A melléknév fogalma, fokozása. Rokon - és ellentétes jelentésű szavak. 39

A névelő. Helyesírási gyakorlatok, helyesírási elvek alkalmazása a tanult szófajok körében. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. 4.3. Olvasás-szövegértés (97 óra) A felolvasás technikája (tempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, értelmi szünettartás, szöveghűség, gyorsolvasás, tájékozódás a szö-vegben, szövegfonetika). Értő, néma olvasás gyakorlása szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek olvasásával, elemzésével, értelmezésével. Népköltészeti alkotások műfaji jellemzőinek megfigyeltetése, összehasonlításuk a műköltészeti alkotásokkal (próza, vers). A versek hangulata, költői eszközök (ritmus, rím, hasonlat, foko-zás). Elemi ismeretek írókról, költőkről. Szövegtagolás, vázlatkészítés. Hiányos vázlat kiegészítése. A vázlat bővítése, szűkítése. Memoriterek: vers és próza tanulása. 4.4. Írás, íráshasználat (30 óra) Az írástechnika fejlesztése betűk, szavak, szókapcsolatok írásával. Szövegírás, másolás, tollbamondás és emlékezetből írás után. Szövegelrendezés, tempógyorsítás. Az írásmunkák készítése során a tanult helyesírási szabályok alkalmazása és gyakorlása. Önellenőrzés, hibajavítás. 4.5. Könyvtárhasználat (4 óra) Önálló kölcsönzés módja. A könyv, a folyóirat és az újság néhány jellegzetes tartalmi és formai jellemzője. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. Szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom. A lexikon és szótár egyező és eltérő vonásai. Helyük a könyvtárban. 4.6. Dráma (15 óra) Fantáziagyakorlatok. Memóriagyakorlatok. Koncentrációs gyakorlatok. Szereplők jellemzőinek és dialógusainak megjelenítése különféle megoldásokkal. Bábok készítése, mozgatása. Betlehemes játékok, vízkereszt. Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. 4.7. Társadalmi ismeretek(15 óra) Mondák, legendák, történetek az őstörténettől a XVIII. század végéig. A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, pl. honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idők. A Himnusz, a Szózat. 5. Értékelés Diagnosztizáló felmérés a tanév elején. Egy-egy témakör feldolgozása közben szóbeli tájékozódás (formáló-segítő). A témakör befejezésekor írásbeli számonkérés (összegző-lezáró). Értékelés szóban, illetve érdemjegyekkel; félévkor és év végén szöveges értékelés. 6. Szabadon felhasználható órakeret (10 óra) 6. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás 7. Olvasás- szövegértés 8. Szófajok felismerése 9. „J” hang jelölése. 40

4. osztály Heti óraszám: Évi óraszám:

7 óra 259 óra

1. Szükséges taneszközök, tanulói segédletek: Olvasókönyv, nyelvtankönyv, munkafüzetek, feladatlapok, szójegyzék, Helyesírási szótár, Értelmező kéziszótár, írásvetítő, TV, videó, videofilmek, cd/dvd lejátszó,cd-k,dvd-k,magnetofon, hangszalagok, szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek, kézikönyvek, enciklopédiák, lexikonok, antológiák, újságok, folyóiratok, iskolai könyvtár. 2. Célok: 2.1. Kommunikáció, szóbeli és írásbeli szövegalkotás Az argó kifejezéseinek kerülése a mindennapi kommunikációban. Információk felidézése tanítói kérdések segítségével. A tömörítés és a bővítés műveleteinek gyakorlása. A szövegalkotás képességének kiterjesztése többféle szöveg-formára, típusra. 2.2. Magyar nyelv Jártasság szinten az igekötős igék, a szófajok tolda-lékos alakjai. Jártasság szintjén a tanulók szókincsének körében az időtartam helyes jelölése (helyes kiejtés, a beszédhallás, és a helyesírás együtt-tartásával). Készségszintű alkalmazás a mondatkezdő nagybetű, a mondatvégi írásjel, valamint a tulajdonnevek nagy kezdőbetűjének írásában (begyakorolt esetekben). Igeidők,a melléknév fokozott alakjainak,a számnév,az igekötő az ige előtt áll esetének helyes írásmódja. Kb. 50-60 szóban a j hang helyes jelölésének biztos tudása. A tanultak felismerése alkalmazási helyzetekben, megnevezésük konkrét példákon. Az elválasztás szabályainak készségszintű alkalmazása. 2.3. Olvasás-szövegértés A néma és a hangos olvasás technikájának fejlesztése. A nagyobb lélegzetű művek olvasása iránti igény felkeltése, ifjúsági regény önálló olvasása. Szövegelemző műveletek önállóan (információk, tények, adatok kiemelése, lényegkiemelés, tömörítés, bővítés) és tanítói segítség-adással (téma felismerése, összefüggések kiemelése, értelmezések, kulcsszavak kiemelése). Műelemzés a tartalmi réteg feltárására, tanítói irányítással. Memoriterek: vers és prózarészletek, dramatizálás. 2.4. Könyvtárhasználat Ismerkedjen a könyvtárban található dokumentumfajtákkal. Könyvhasználat, az olvasás szokássá alakítása. 2.5. Dráma A koncentráció intenzitásának és idejének növelése. A szerkezet érzékelése, a kezdet és a vég felismerése térbeli és időbeli struktúrában. Az igényesebb megjelenítés megvalósításának segítése. Fantázia és kreativitás fejlesztése. 2.6. Társadalmi ismeretek Tanulságok levonása példaértékű tettekből. A megismert események helyének megmutatása a történelmi térképen. Megfigyelések, gyűjtőmunka a lakóhely múltjának megismerése. Emlékművek, emléktáblák a lakóhelyen. 3. Követelmények 3.1. Kommunikáció, szóbeli és írásbeli szövegalkotás

41

Tudjon az adott témáról 6-8 összefüggő mondatot írni olvasható formában, a minimális teljesítményben jelölt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával. 3.2. Magyar nyelv A magyar ábécé. A szavak tövének felismerése. A szavak helyes elválasztása. (kivéve az összetett és a tulajdonnevek elválasztási esetei). A többes szám felismerése. Személynevek, állatnevek, címek, gyakran használt földrajzi fogalmak tulajdonnevének nagy kezdőbetűje. A keltezés egyszerű alakjának helyesírása. Készségszintű alkalmazás az időtartam jelölésében, begyakorolt esetekben. A j hang jelölése kb. 40-50 szóban, hatásszintű önellenőrzés, hibajavítás. A mondatfajták és a tanult szófajok biztos fölismerése, megnevezése. 3.3. Olvasás-szövegértés Legyen képes tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni folyamatos felolvasására. Egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg néma olvasása. A megértés bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával. Elemi tájékozottság legnagyobb költőink, íróink és - a tanulók életkora szempontjából kitüntetett - műveik körében (szerző, a mű címe, témája). A művek által keltett élmények megfogalmazása a tanító segít-ségével. Tudja az olvasottakkal kapcsolatos véleményét, álláspontját önál-lóan megfogalmazni. Öt vers szöveghű felidézése. Kölcsey: Himnusz (2 versszak). 3.4. Könyvtárhasználat Tartalomjegyzék használata. Lexikon és szótár alkalmazása. Könyvtárhasználat adott feladat megoldásához. 3.5. Dráma Részvétel a közös dramatizálás játékaiban, és az alapszintű elemző beszélgetésekben. E tevékenységben törekedjék beszédének és mozgásának össze-hangolására. 3.6 Társadalmi ismeretek A tanult történelmi események elmondása saját szavaival. Március 15-ével kapcsolatos történet előadása. Március 15. eseményei, helyi vonatkozásai. 4. Tartalom 4.1. Kommunikáció, szóbeli és írásbeli szövegalkotás (60 óra) A szöveg jelentésének megfelelő helyes dallam és nem verbális eszközök

Mondat és szövegfonetikai eszközök, értelmi szinttartás. Szóbeli közlésekből információk kiemelése, beszélgetés a hallottakról. A szövegalkotás szabályai - elbeszélő, leíró, levél formában. Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés. Szerkesztési és formai ismeretek. Aktív szókincs bővítése és pontosítása. 4.2. Magyar nyelv( 80 óra) Az ige, főnév, melléknév, számnév, személyes névmás fogalmának elmélyítése, biztos felismerése, szóelemzés. Igeidők, igemódok, igei személyragok. Melléknév és számnév fokozása, helyesírása, ragos főnévi alakok. A névelő és a névutó. Földrajzi nevek, intézménynevek tulajdonnevek, címek, márkanevek írása. A magyar helyesírás elvei szerinti írás gyakorlása. A „j” hang jelölése. Önellenőrzés, Helyesírási szótár használata. 42

Számok írása betűvel, keltezés. 4.3. Olvasás-szövegértés (80 óra) A felolvasás technikája: tempó, hangerő, hangsúly, hangszínváltás, mondatközi írásjelek érzékeltetésére, kapcsolattartás a hallgatósággal. A szövegben való tájékozódás. Népköltészeti alkotások, versek, mesék, történetek, elbeszélések, regényrészletek a magyar és a világirodalomból. Versek hangulata, költői eszközök, szerkezeti sajátságok. Szövegelemzéssel a téma megállapítása, lényegkiemelés, adat-keresés, időrend, ok-okozati kapcsolat felismerése. Öt-hat összetartozó szerző, műcím és a téma együttes megnevezése. Ismerkedés egyszerű szerkezetű ifjúsági regényekkel. Tartalommondás "kulcsszavak", vázlat alapján. Vélemény, állásfoglalás az olvasottakról. A szó szerinti jelentésen túl a művek jelentéseinek, üzeneteinek felfogása. Memoriterek. 4.4. Könyvtárhasználat (4 óra) A könyvtárban található dokumentumfajták használata az ismeret-szerzésben. Különböző információhordozók a lakóhelyi és iskolai könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm) Katalóguscédula adatai. 4.5. Dráma (15 óra) Ritmus,- mozgás- és beszédgyakorlatok, kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Egyszerűbb drámai konvenciók megis-merése. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése. Helyzetek, folyamatok elemzése. Néma és szöveges improvizációk. A közlésmód sajátosságai és szerepe az adott művekben. Tavaszünnep játékai. 4.6 Társadalmi ismeretek (13 óra) Mondák legendák történelmi események példa értékű személyi-ségekről a magyarság történetéből, nemzeti ünnepeinkhez kapcso-lódó eseményekről a XIX-XX századból. Nemzeti ereklyék, helyi emlékhelyek. Nemzeti ünnepek. 5. Értékelés Diagnosztizáló felmérés a tanév elején. Formatív értékelés a tanulói tevékenységek és a tanári módszerek eredményességének érdekében. Szummatív értékelés (témazáró). Félévkor szöveges értékelés, év végén osztályzattal. 6. Szabadon felhasználható órakeret (10 óra) Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Helyesírási készségfejlesztése Olvasás-szövegértés 7. Továbbhaladás feltétele: A követelményekben dőlten szedettek elsajátítása. KULCSKOMPETENCIÁK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. -8. ÉVFOLYAM Bevezető: 43

Alapelvek, célok A nyelv az emberi kommunikáció, gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, kulturális és szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé. Az anyanyelv árnyalt, sokoldalú és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését. A nyelv a gondolkodás és a személyiség fejlődésének, az önismeret kibontakozásának közege, egyúttal feltétele az ismeretek és képességek hasznosulásának. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahely, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) való aktív részvétel is az anyanyelv biztos tudását feltételezi. Mivel az anyanyelv ismerete a társadalmi kommunikáció alapja, ezért fontos, hogy a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét a tanulók életkorúknak megfelelően elsajátítsák. .A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy önállóan és másokkal együttműködve képesek legyenek a verbális és nem verbális kommunikáció és a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és artikulált kifejezésének alapja. Az állampolgárok magas szintű anyanyelvi tudása a demokrácia sarkköve. Cél és egyben feladat is, hogy a tanulók olyan tanulási stratégiákkal rendelkezzenek, hogy képesek legyenek kritikusan felhasználni az információs társadalom technológiái adta lehetőségeket és eszközöket. Ezáltal lehetővé válik számukra az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása. Az irodalmi nevelés fontos feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak, mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak megismertetése. Az irodalmi művek olvasása és értelmezésének elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek befogadására. Fejleszti kritikai érzéküket, empátiájukat, segíti őket abban, hogy megértsék az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon az önmagukhoz és környezetükhöz való viszonyuk. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Tantervünkben az 1-4. osztály, 5-6. osztály, 7-8. osztály anyaga egymásra épül. Az 1-4. osztályban kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli is írásos műfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást az 5-6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti. Bevezeti a tanulókat az irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatát elsajátító rendszerébe olyan módon, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat is megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi, gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli és erkölcsi műveltségét. A 7-8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi,szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre az irodalmi olvasmányok is módot adnak. Az 5-6. és 7-8. évfolyamokon a Magyar nyelv és irodalom műveltségi területet két tárgyra bontottuk: Magyar nyelvre és Magyar irodalomra, ugyanakkor az anyanyelvi és irodalmi nevelés egységet alkotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület fejlesztési feladatai és a kulcskompetenciák egymásra épülnek, az elemek egymást támogatják, illetve részben fedik egymást. KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések, érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban, valamint a helyes nyelvhasználatot az élet minden területén.

44

Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez az ismeretanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát. Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy szóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfélébb helyzetekben. Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása. Rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy figyeljen a címzettre és a kommunikációs helyzetre. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét. A tanuló a társaival együttműködő, kooperatív tevékenységformákban olyan képességekre is szert tesz, amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat. A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kompetenciák tudatos és magas szintű birtoklása nélkül nem valósulhat meg. Más népek irodalmának, művészetének megismerésén keresztül alakul ki a képesség az eltérő kultúrák megismerésére, a kultúrák közötti különbség megértésére. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a nyelvek és kultúrák iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a tanulás, a képzés, a munka, a kommunikáció és szabadidő terén. A szövegszerkesztés, az információkeresés-és kezelés, az internet által kínált lehetőségek az információs társadalom technológiai útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) mind feltételezik az anyanyelvi kommunikáció magas szintjét. A digitális és hagyományos források révén elért információk szűrése, kritikus felhasználása elképzelhetetlen az aktív és felelősségteljes attitűd nélkül .Ennek érdekében a tevékenységformáknak be kell mutatni a digitális eszközök helyes használatát, a jó és rossz gyakorlatok megkülönböztetését. A hatékony, önálló tanulás A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi alkalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra, az önálló ismeretszerzésre. Ennek érdekében szükséges a folyamatos, egymásra épülő tevékenységtípusuk bevonása a tanulási és tanítási folyamatba. Az órákon nagy hangsúlyt kap a differenciált egyéni vagy kooperatív munka. A hatékony, önálló tanulás módszereinek kialakítása érdekében szükséges a motiváció fenntartása, az új ismeretek szintetizálásának képessége, az idővel és az információval hatékony gazdálkodás. Ugyancsak fontos a tanulók ösztönzése a különféle források megismerésére, kritikus felhasználására. Szociális és állampolgári kompetencia Alapja a hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, a környezet problémái iránti érzékenység. A sikeres kommunikációs kapcsolatok és a társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és magatartási szabályok megértése. Ennek érdekében olyan légkörben kell folytatni a pedagógiai tevékenységet, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika és a konfliktuskezelés gyakorlatát. A pozitív attitűd magában foglalja a tanulmányok során elsajátítható humanista értékeket, az emberi, társadalmi problémák iránti érzékenységet és együttérzést. FEJLESZTÉSI FELADATOK

45

A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll: a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. A tantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha maguk is aktív részeseivé válnak az értékek megnevezésének és megismerik az elsajátított tudás felhasználhatóságát. Hon- és népismeret A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar személyiségek tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld megismeréséhez vezetnek. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a hazaszeretet elmélyítése, más népek értékeinek, történelmének megbecsülése. Hagyományaink ápolása, feltárása és az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenység. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismeretet az Európai Unió kialakulásának történetéről, tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit, váljanak nyitottá a különböző kultúrák iránt. Közvetlenül is vállaljanak részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Ehhez a magatartáshoz szükséges képességek, beállítódások, értékorientációk elsajátításához az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőséget. (Társas viszonyrendszerek ismerete, konfliktuskezelés, humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége, felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés.) Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világot, e tudás általános műveltségünk részévé vált. A társadalom számára nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és gazdasági ésszerűség iránt. Az iskolai nevelés alapvető szerepe abban van, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntésükkel járó kockázatot, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalomnak fenntartható fejlődését. Feltétele: az egész életen át való tanulás, kreatív gondolkodás, felelősségvállalás egyéni vagy közös tetteikért. A tanulás tanítása A tanulás számos összetevője tanítható. A pedagógusok törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, sajátítsák el a hatékony tanulás módszereit, technikáit. 46

Ismerjék a különböző információhordozókat. A könyvtári munka megismerése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és –rendezés módszeréről. Tantárgyi gyűjtőmunka, az adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása szóbeli vagy írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. A források azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az információk minőségének felismerése, értékelése, kritikája. Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikáinak (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítés stb.) megismerése és gyakorlása. Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítségével. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozva a forrásra az idézés megfelelő módjával. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is: múzeum, kiállító terem, művészeti előadás, de akár „szabadtér” is. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Test és lelki egészség Az egészséges életmódra nevelésben az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok megtalálhatók a helyi tanterv témakörein belül. A tantervi feladatok kijelölése is a kompetenciák alapján történik: 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása, megértése 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás 4. A tanulási képességek fejlesztése (könyvtár, elektronikus adathordozók is) 5. Ismeretek az anyanyelvről Anyanyelvi kulcskompetenciák: beszédészlelés olvasás szenzoros aktivitással beszéd artikulációs aktivitással fogalmazás grafomotoros aktivitással A fentiek feltételezik a szókincs és a fogalmak ismeretét, használatát, a mondat- és szövegsémák megalkotásának , összefűzésének szabályos használatát a nyelvtani ismeretek alkalmazásával. A kommunikáció mint a nyelvhasználat kiemelt területe akkor tölti be céljait (közlés, kifejezés, befolyásolás), ha a kommunikáló elsajátította és adekvátan használja mindazt, ami a szókincs, a nyelvtan, a nyelvi funkciók ismerete, a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás, az érvek használata, a párbeszéd, illetve az esztétikai minőség kategóriájába általános iskolai szinten belefér. Magyar nyelv 5.-8. Magyar irodalom 5.-8. évfolyam 5. évfolyam: Heti óraszáma: 4 óra Évi óraszám: 148 óra Témakörök 5. évfolyam Éves óraszám magyar nyelvtan Nem szakrendszerű oktatás keretében magyar irodalom Nem szakrendszerű oktatás keretében Összesen Magyar nyelvtan a nem szakrendszerű oktatás keretében

Óraszámok 37 37 37 37 148 37 47

Eligazodás a mindennapi beszédhelyzetekben Kommunikáció Szókincsfejlesztés A beszélt nyelv Szókincsfejlesztés Szövegértés, szövegalkotás A helyesírási készség fejlesztése Az írott nyelv Írásbeli szövegalkotás Helyesírási készségfejlesztés A szavak jelentése és szerkezete A nyelvhelyességi ismeretek fejlesztése Helyesírási készségfejlesztés Könyv- és könyvtárhasználat Gyakorlás, ismétlés Helyesírási készségfejlesztés Magyar irodalom a nem szakrendszerű oktatás keretében Népdalok, mesék A hangos és néma olvasási technika fejlesztése A szövegértő olvasás fejlesztése Szövegalkotás Dramatizálás Petőfi Sándor: János vitéz Írás, szövegalkotás Az olvasási készség fejlesztése A fogalmazási készség fejlesztése Szövegértés Könyv és könyvtárhasználat Dramatizálás Természet, táj szülőföld; család, szülők, gyerekek Az olvasási készség fejlesztése Szövegértés, szövegalkotás A szókincs fejlesztése Dramatizálás Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben Az olvasási készség fejlesztése Szövegértés, szövegalkotás Gyakorlás, ismétlés Az olvasási készség fejlesztése Szövegértés, szövegalkotás 1. Szükséges taneszközök, tanulói segédletek: - tankönyv, munkafüzet, feladatlapok, a házi olvasmányok; - Helyesírási kéziszótár / A magyar helyesírás szabályai; - Értelmező kéziszótár; - Szinonimaszótár; - Irodalomtörténeti ill. irodalomelméleti kézikönyvek;

2 3 6 4 5 2 3 2 3 3 4 37 3 3 2 2 2 2 2 2 1 1 3 3 2 1 2 2 2 2

48

- Videofilmek, mesegyűjtemények, verseskötetek, regények, lexikonok; - Szükséges feltétel az iskolai könyvtár. 3. Célok: 3.1. Az 1-4. évfolyamban megalapozott anyanyelvhasználat fejlesztése a tudatosság irányába. Egyszerű, érthető és hatékonyközlés változatos kommunikációs helyzetekben. A kommunikációs képességek fejlesztése. Szituációs játékok az udvarias viselkedés formáinak gyakorlására. A beszédhelyzet pontos felismertetése, alkalmazkodás a témához, a beszélgető partnerhez. Törekvés a pontosságra, az érzékletességre, a nyelvileg igényes és helyes beszédre, a megfelelő artikulációra. A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A mondanivaló, a kifejezésmód és a testbeszéd összehangolása. 3.2. A nyelv és a beszéd, a nyelvi jelrendszer elemi szintű bemutatása. Hangtani alapismeretek elsajátíttatása. Szójelentéstani alapismeretek elsajátíttatása, hangulatuk, stílusértékük fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben. Helyesírási készség fejlesztése a leíró nyelvtani új ismeretekhez Kapcsolódva. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. Mondattani elemzés megtanítása. 3.3. Olvasási készség fejlesztése, az olvasott szövegek értelmezése. Szókincs gyakorlatok, aktív és a passzív szókincs gazdagítása. 3.4. Népköltészet-műköltészet, vers-próza fogalompárok értelmezése. Néhány alapvető irodalmi téma, motívum, egyszerűbb képek, alakzatok felismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti, műköltészeti alkotásokban. Az olvasási igény fölkeltése. 3.5. A memoriter szöveghű és érzelmi fölidézése. A kifejező hangos olvasás. 3.6. Egyszerűbb szövegelemzési műveletek. Különböző műfajok és versformák fölismerése. 3.7. Tájékozódás a könyvtárban. Lexikon- és szótárhasználat. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó), rövid följegyzés. 3.8. Dramatikus játék, mint a befogadást segítő tevékenységek. A pontos kifejezés igénye, látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása. 3.9. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről. Egyes szereplők eltérő álláspontjának, érzelmi motivációjának elkülönítése. 4. Követelmények: 4.1 Eligazodás a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben; kapcsolatteremtés és elemi udvariassági formák ismerete és alkalmazása.

Igény a kifejező

beszédmódra. 4.2. Hangtani alapismeretek, helyes hangképzés. Az életkornak megfelelő leíró nyelvtani ismeretek. Az életkornak megfelelő szövegek értelmes, kifejező, jó tempójú olvasása és felolvasása. A szövegmegértést biztosító néma olvasás. Rendezett, olvasható íráskép. Megfelelő tempójú írásmód különböző feltételek mellett (másolás, tollbamondás, önálló írás). Önellenőrzés, hibajavítás.

4.3. Elemi fokú, szabatos kifejezés többféle műfajban (élőszóban: köznapi helyzetekben, írásban: elbeszélés, leírás,jellemzés, levél). Gyakorlottság a szövegelemzés néhány alapvető módszerében: a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, ok-okozati kapcsolatok keresése. Egyszerű, rövid szövegek összefoglalása, a téma megnevezése, tények, adatok kiemelése. Írott szövegből vázlatkészítés. 4.4. A kötelező művek elolvasása. 49

Az olvasott művek szerzőjének, témájának, műfajának megnevezése. A népköltészet és műköltészet néhány jellemzője, illetve ezek alapján való megkülönböztetésük. Az olvasott művek szerzőjének, témájának, műfajának megnevezése. A megismert magyar írók, költők életrajzának legfontosabb elemei. Az erkölcsi fogékonyság növelése: véleményalakítás szereplőkről, helyszínekről. 4.5. Rövid művek és részletek emlékezetben tartása, szöveghű előadása. János vitéz valamint hat-nyolc vers, egy prózai szöveg, pl. mese részlete(i), néhány találós kérdés, közmondás. 4.6. Lírai és epikai ismeretek: (rím, tiszta rím, asszonánc, betűrím; páros rím, keresztrím; ütem, hangsúlyos verselés, ritmus, gondolatritmus, költői jelző, hasonlat, metafora, megszemélyesítés, ellentét; életkép, tájleíró líra, dal, költői levél, elbeszélő költemény, népdal, mesetipusok, monda, legenda, mítosz, Biblia). Az olvasott epikai művekben a helyzet, a cselekményelemek megnevezése. Fogalmak: Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat. A kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi eszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzó törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom. Népdal, mesetípusok, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; a szó szerinti és a metaforikusjelentés; képiség, ritmus, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes. (A felismerés és a megnevezés szintjén).

4.7. Ismerje az iskolai könyvtár használati szabályait, igazodjék el a könyvtárban. Az ábécé alkalmazása a lexikon és az enciklopédia használatában Szócikk kikeresése, értelmezése, az anyaggyűjtés és elrendezés alapjainak ismerete. 4.8. Részvétel a játékokban, gyakorlatokban. A rögtönzés szabályainak betartása.

5. Tartalom: 5.1. Év eleji állapotfelmérés, a tanév feladataira való ráhangolás. A kommunikáció jelentősége és alapelemei. Hangképzési és mondatfonetikai ismeretek alapjai. A nyelv és a beszéd összefüggése; a nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése. A testbeszéd és viszonya a verbális beszédhez. Mindennapi kommunikációs gyakorlatok. Beszédművelési gyakorlatok. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére. Alapvető nyelvhelyességi tudnivalók. Az anyanyelvi és a tanult idegen nyelvi rendszer párhuzamai. 5.2. Nyelv és beszéd; anyanyelvünk, őseink beszéde. Népek és nyelvek. Az alany-állítmányi szószerkezet. A tárgyas szószerkezet. A határozós szószerkezet. A jelzős szószerkezet. Mondatelemzési, mondatalkotási gyakorlatok. 50

A szavak alakja és jelentése: egy- és többjelentésű, azonos alakú, rokonértelmű szavak. Szókincsfejlesztés. Hangfestő és hangutánzó szavak. A szavak szerkezete. Szólások és közmondások. A beszélőszervek, a beszédhangok és csoportosításuk. A magánhangzók; a hangrend és az illeszkedés. A mássalhangzók; a teljes hasonulás és az összeolvadás. Szótagolás, elválasztás; ábécé és betűrend. A magyar helyesírás alapelvei. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai és elbeszélő művek közös és önálló olvasása. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben. 5.3. Az 1-4. osztályban tanult fogalmazási ismeretek áttekintése, rendszerezése. Anyaggyűjtés és anyagrendezés. Szövegértelmezések. Lényegkiemelés a szövegelemzésben, vázlatkészítési gyakorlatok. Fogalmazási gyakorlatok a tájékoztató, ábrázoló, kommunikatív kapcsolatokat ápoló szövegtípusok köréből: elbeszélés, leírás, jellemzés (szóban és írásban). 5.4. Művek a magyar nép- és műköltészetből: 4-5 népdal, gyakori mesetípusok népmondák, fabulák és műmesék a magyar- és a világirodalomból. Teremtésmítoszok (Biblia, Kalevala) Petőfi Sándor: A tintásüveg Egy estém otthon Az alföld A négyökrös szekér János vitéz Arany János: Családi kör Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Szerzők és művek az utóbbi 50 év irodalmából, a kortárs magyar irodalomból Weöres Sándor néhány műve A régió, a lakóhely irodalmi emlékei 5.5. Részletek a János vitézből Néhány teljes vers a tanév anyagából 10-15 sor terjedelmű próza. 5.6. Rím; ritmus, gondolatritmus; ütemhangsúlyos verselés hasonlat, megszemélyesítés; elbeszélő költemény, tájleíró költemény, életkép, regény, elbeszélés, mese, monda; a nép- és műköltészet főbb ismérvei. 5.7. Lexikon- enciklopédia- és szótárhasználat az irodalom és a nyelvtan tananyaghoz kapcsolódóan. A könyvtár állományegységei. A betűrendes leíró katalógus használata. Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentum típusok. A nyomtatott dokumentumok szöveges és nem szöveges részei. A könyv formai elemei, belső tartalmi egységei. A sajtótermékek formai, szerkezeti jellemzőinek megfigyelése. 5.8. Dramatizálás a tanult / olvasott irodalmi művek körében. Bábkészítés és bábjáték a János vitézből vett részletekkel. Dramatikus improvizációk. Készségfejlesztő gyakorlatok. 6. Értékelés: Alapelv: az ösztönzés és a folyamatosság. Az elmarasztalás, a bármely kismértékű fejlődés figyelmen kívül hagyása gátlást, elhárítást válthat ki tanulóinkból. Ügyelni kell az értékelésben a megfelelő arányokra. Az 5. évfolyamon tehát folyamatosan a szóbeli megnyilatkozásokat, feleleteket, szituációs gyakorlatokat és az 51

olvasási, felolvasási feladatokat kell értékelni. Írásbeli feladatok értékelése (irodalom) a fogalmazások tartalmi és formai jegyei alapján valósul meg. A tanévben 3 dolgozatot (elbeszélés, elbeszélés leírással, elbeszélés párbeszéddel) kell írni. Egy-egy téma zárásakor a munkafüzet feladatainak megoldásával tudatosítani, hogy ki mit tanult meg az adott témakörben. A nyelvi ismeretek elsajátításáról 3 témazáró dolgozattal és a tollbamondások értékelésével mérjük a tanulókat. 7. Továbbhaladás feltétele: A követelményekben vastagon szedettek elsajátítása, a fogalmak ismerete. 6. évfolyam: Heti óraszám: Évi óraszám:

4 148 óra

óra

Témakörök 6. évfolyam Éves óraszám magyar nyelvtan Nem szakrendszerű oktatás keretében magyar irodalom Nem szakrendszerű oktatás keretében Összesen Magyar nyelvtan a nem szakrendszerű oktatás keretében Páros és kisközösségi kommunikáció Kommunikáció Szövegértés, szövegalkotás Szófajok Szókincsfejlesztés Szövegértés, szövegalkotás A helyesírási készség fejlesztése Beszédkészség, beszédművelés Könyv- és könyvtárhasználat Szövegértés, szövegalkotás Gyakorlás, ismétlés Helyesírási készségfejlesztés Magyar irodalom a nem szakrendszerű oktatás keretében Monda, rege, ballada A hangos és néma olvasási technika fejlesztése A szövegértő olvasás fejlesztése Szövegalkotás Dramatizálás Arany János: Toldi Az olvasási készség fejlesztése A fogalmazási készség fejlesztése Szövegértés, szövegalkotás Könyv- és könyvtárhasználat

Óraszámok

37 37 37 37 148 37 2 3 6 4 12 2 2 2 4 37 2 2 2 1 2 2 2 1 52

Dramatizálás Képek és formák a költészetben Az olvasási készség fejlesztése Szövegértés, szövegalkotás A szókincs fejlesztése Könyv- és könyvtárhasználat A szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei Az olvasási készség fejlesztése Szövegértés, szövegalkotás Beszédkészség, beszédkultúra A regény jellemzői Az olvasási készség fejlesztése Szövegértés, szövegalkotás Gyakorlás, ismétlés Az olvasási készség fejlesztése Szövegértés, szövegalkotás

1 2 2 2 1 2 2 2 2 3 2 2

1. Szükséges taneszközök, tanulási segédletek: tankönyv, munkafüzet, feladatlapok, házi olvasmányok, magnó- és videokazetták, kézikönyvek (l. 5.oszt.) 3. Célok: 3.1. A köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodás. Az élőbeszéd rétegeinek együttes felfogása és helyes együttes alkalmazása. Szókincsfejlesztés különböző kommunikációs helyzetekben. Véleménynyilvánítás és érvelés gyakorlása. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben. Törekvés a személyiséghez illő, jó fellépésre, az árnyalatok érzékeltetésére. 3.2. Definíciók 3.3 Gyakorlottság szerzése a tájékoztató, az ábrázoló, az érvelő a kommunikatív kapcsolatokat ápoló szövegtípusok köréből. Vázlat- és feleletterv készítése, lényegkiemelés, adatkeresés. A szavak többletjelentésének fölismertetése irodalmi és köznapi szövegek összehasonlításával. Az üzenet rövid szóbeli összefoglalása. A fogalmazási készség fejlesztése. A tanultak tudatos alkalmazása. Önkontroll. 3.4. Különböző formájú és műfajú művek olvasása (házi olvasmányként is). Az irodalmi ismeretterjesztés néhány műfajának megfigyelése, stiláris különbségek megállapítása, az egyszerűbb képek értelmezésének gyakorlása. Versek meghallgatása művészek tolmácsolásában. Az irodalmi műveltség megalapozásához szükséges irodalomelméleti, irodalomtörténeti ismeretek megszerzése szövegelemzéssel. Nemzeti identitástudat erősítése. Legyenek képesek fölismerni, hogy a magyar irodalom (akárcsak más nemzet irodalmában) vannak jól megfogalmazható közös témák (haza, szülőföld, barátság, szerelem), tudjanak megnevezni néhányat. Esztétikai- erkölcsi nevelés az irodalmi művel által. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. 3.5. Irodalmi szövegek kifejező felolvasása, a memoriter szöveghű előadása révén fejleszteni a tanulók értelmi-érzelmi erőit. 3.6. Az irodalmi művek elemzése segítségével az anyanyelvi kifejezőkészség fejlesztése. Ismerjék és ismerjék föl a legfontosabb szóképeket. Legyenek tisztában az alakzatok élénkítő szerepével. A szerkezetet alkotó elemek elkülönítése a különböző műfajokban. 3.7. Könyvek a könyvtárban, tartalom szerinti csoportosítás. Napi-hetilap, folyóirat szerkezeti és formai jellemzőinek megfigyelése. 53

Gyakorlottság szerzése a direkt és indirekt tájékoztató eszközök használatában. Gyakorolja a könyvtári segédeszközök és dokumentumok használatát. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megtapasztalása és megértése. 3.8. Dramatikus improvizációk: a szereplők jellemzésére különböző technikák biztosítása. 3.9 Az ítélkezés mint cselekedet fölismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban. 4. Követelmények: 4.1. Eligazodás a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben: kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, tájékoztatás. A kiejtés fő szabályaihoz és a beszédhelyzethez alkalmazkodó beszéd. Türelem és együttműködés a beszédpartnerrel. Az élőbeszéd rétegeinek együttes felfogása és helyes használata. Helyes hangképzés. Vitában való részvétel: saját álláspont kialakítása. A vélemény világos kifejezése, az ellenvéleményre való figyelem. 4.2. A tanuláshoz kapcsolódó köznapi, szaknyelvi és irodalmi szókincs ismerete. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékelésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben. Alapvető szófajtani ismeretek. Tudják helyesen írni az iskolai tanulmányokban, a köznyelvben gyakran használt szavakat. Az egyszerűbb helyesírási szabályok önálló alkalmazása. A szöveg megértését biztosító készségszintű néma olvasás. Gyakorlati, iskolai, szépirodalmi szövegek értelmes, folyamatos fölolvasása, fölkészülés után. 4.3. Legyenek képesek ismereteik tömörítésére, azok rövid összefoglalására szóban és írásban. Tudják kifejezni gondolataikat megfelelő szabatossággal többféle műfajban szóban és írásban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Tudjanak vázlatot készíteni fokozatos önállósággal. Egyszerű, rövid szövegek összefoglalása: a téma megnevezése, tények, adatok kiemelése. 4.4 A népköltészet és műköltészet megkülönböztetése néhány jellemző alapján. Az olvasott művek szerzőjének, témájának, műfajának megnevezése. Ismerjék és ismerjék föl a legfontosabb szóképeket (metafora, hasonlat, megszemélyesítés, allegória, költői jelző). Tudják megkülönböztetni az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselést. A megismert írók, költő életrajzának legfontosabb elemei. Az olvasott epikai művekben a helyzet, helyszín, szereplők, cselekményelemek megnevezése. 4.5. Rövid művek és részletek emlékezetben tartása, szöveghű előadása. Tudjanak kívülről 10-15 versszakot a Toldiból értően, kifejezően előadni. Tudjanak még további hat-nyolc verset és egy prózai szöveget szöveghűséggel elmondani (érzéseik tolmácsolásával). 4.6. A szerkezetet alkotó elemek fölismerése az olvasmányélmény és az olvasottakról való beszélgetés során: pl. a szereplők, a főhős életútja; a cselekmény menete, fordulatai, a mű kezdése és befejezése. 4.7. A tanult írók, költők életútjáról végezzenek könyvtári gyűjtőmunkát. Segítséggel tudjon tájékozódni az információhordozók tartalmában. Egyszerű feladat megoldása megadott forrással. Tudjon keresni (segítséggel) a betűrendes leíró katalógusban szerző és cím szerint. 4.8. Dramatizált formák néhány elemének megnevezése: dialógus, monológ, helyszín, szereplők. Részvétel kommunikációs helyzeteket megjelenítő drámajátékban. Részvétel a játékokban, gyakorlatokban és az elemző beszélgetésekben. 5. Tartalom: 5.1. Év eleji ismétlés, a 6. évfolyam feladatai. Szókincsfejlesztő feladatok különféle kommunikációs helyzetekben A jelek világa. A metakommunikáció és viszonya a verbális közléshez. Hangképzési és beszédgyakorlatok. Magyarázat készítése közösen vagy tanári segítséggel. 5.2. A szófajtani ismeretek felidézése; ismeretbővítés a szófajokról általában Az ige: igeidők, igemódok, igeragozás. Gyakorlatok: az igeidők váltására. Nyelvhelyességi tudnivalók az igealakok használatáról. A főnév és fajai; a tulajdonnevek helyesírása. Lakóhelyünk földrajzi nevei. A főnévi igenév. A melléknév és a melléknévi igenév. 54

Gyakorlatok a melléknév helyesírása és fokozása köréből. A számnév és fajai; a számnevek helyesírása. A névmás és fajtái; nyelvhelyességi gyakorlatok. A határozószó és helyesírása. A határozói igenév. A névelő és használatának szabályai. A névutók és használatuk nyelvhelyességi szabályai. A kötőszók és a vesszőhasználat. A módosító- és az indulatszók. 5.3. Fogalmazási ismeretek rendszerezése. Szövegelemzések a köznyelvi, szépirodalmi és szaknyelvi szókincs megkülönböztetésére. Gyakorlatok különböző szövegtípusok köréből: elbeszélés, leírás, jellemzés, meghívó levél. Vázlat és feleletterv készítése; ismeretek tömör és részletező reprodukálása. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyáénak megértése. A lírai mű témájának, hangnemének felismerése. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése. 5.4. Népballadák: Júlia szép leány Kőmíves Kelemen Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Balassi Bálint: Hogy Júliára talála Egy katonaének Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlet) Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Zsugori uram Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz Arany János: Toldi Gárdonyi Géza: Egri csillagok Jules Verne egy műve vagy Daniel Defoe: Robinson 5.5. Néhány vers és prózarészlet tanulása és szöveghű előadása. 5.6. A rím, ritmus ismeretbővítéssel, Balassi-strófa az időmértékes verselés, a nép- és műköltészet, az epika jellemzői, a ballada. Tájékozódás az idézetek megfelelő alkalmazásáról és módjairól. 5.7. A könyvtári rendszer; eligazodás a rendszerben; a napi- hetilap és a folyóirat jellemzőik és használatuk a mindennapi ismeretszerzésben. Témák (írók, költők életútja) földolgozása könyvtári segédeszközök és dokumentumok fölhasználásával. 5.8. Az olvasott művek dramatizálása; a monológ és a dialógus a „színpadon”, a „rendezői munka”. Fogalmak: Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat Kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok; az ige alakrendszere, a névszók és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképző; jelentésmező, állandósult szókapcsolatok; sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom. Műnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézőpont, cselekményszál, allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia; időmértékes verselés, hexameter, rím elhelyezkedés főbb fajtái. 6. Értékelés: Folyamatosan a szóbeli megnyilatkozások, feleletek, a szituációs játékokban, az olvasási, felolvasási gyakorlatokban nyújtott teljesítmény alapján. Diagnosztikus: szövegmegértés-szövegalkotás szóban és írásban; 55

kommunikációs készség szóban; helyesírás írásban. Irodalmi feladatlapok megoldására félévenként 1-1 jegy, irodalmi dolgozatra 3 jegy (2 elbeszélés, 1 levél). Nyelvtan helyesírási és témazáró dolgozat a tanévben szintén 3 alkalommal. Továbbhaladás feltétele: A követelményekben vastagon szedettek elsajátítása, a fogalmak ismerete. 7. évfolyam: Tantárgy: Magyar nyelv Heti óraszám: 1,5 óra Évi óraszám: 55,5 óra 1. Szükséges taneszközök: tankönyv, munkafüzet, feladatlapok, Helyesírási kéziszótár, Magyar értelmező kéziszótár, iskolai könyvtár 2. Témakörök, óraszámok: 2.1. Kommunikáció: 13 óra 2.2. Nyelvtani ismeretek: 22 óra 2.3. Szövegértés és szövegalkotás: 13 óra 2.4. Véleményalkotás és értékelés: 4 óra 2.5. Kommunikációs rendszerek: 4 óra Összesen: 55,5 óra Célok: 3.1. Az életkori sajátosságoknak megfelelő igényes, árnyalt és kulturált önkifejezés képességének kialakítása. A magán- és közösségi kommunikáció szabályainak elsajátítása, alkalmazása révén részvétel kisközösségi kommunikációval, ezáltal a nyelvi hátrányok csökkentése. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: szándékosság, a kommunikációs tényezőkhöz való alkalmazkodás. 3.2. Mondattani alapismeretek elsajátítása. A helyesírási készség továbbfejlesztése. 3.3. A szókincsfejlesztés folytatása. Annak elérése, hogy a tanulók a megismert szöveg elemzése során egyre inkább érvényesítsék egyéni véleményüket. Alapvető ismeretek és elemzési készség a mondatrészek felismerése, az alá- és mellérendelő viszonyok felismerése köréből. 3.4. A személyes vélemény, álláspont, ízlésítélet megfogalmazása a megismert köznyelvi és szépirodalmi szövegek kapcsán. Árnyaltságra törekvés a véleménynyilvánításban, a társak véleményének tiszteletben tartásával. 3.5. Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök használatának képességével. 3.7 Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. 4. Követelmények: 4.1 Alapfokú ismeretek a tömegkommunikációs helyzetekben és műfajokban elsősorban a befogadás oldaláról. A tanuló aktívan vegyen részt kisközösségi kommunikációs helyzetekben. Találja meg a hallgató szempontjait és figyelembe vevő stíluseszközöket. Alkalmazza a metakommunikációs technikákat. 4.2 Jártasság a mondatelemzésben: mondategész, és a mondatrészek felismerésében. A szókincs különböző rétegeinek felismerése. Rendezett íráskép, a tanult helyesírási szabályok alkalmazása. Gyakorlottság a Helyesírási kéziszótár használatában, az önellenőrzésben, a hibajavításban. 4.3 Az írásbeliség és az élőszó különbségét érzékeltető fogalmazási készség. Tudjon tanári segítséggel vázlatot és jegyzetet készíteni. Legyen képes tanult szöveget ismertetni tömörítéssel, kifejtéssel. 4.4 Törekedjen véleménynyilvánításában az árnyaltságra. Tartsa tiszteletben a társa véleményét. Az olvasmányokhoz kapcsolódó érzelmek, képzetek, gondolatok, erkölcsi mondanivaló szabatos, az adott műfajnak megfelelő kifejezése szóban és írásban: olvasónapló, ismertetés, elbeszélés. 56

4.5 Ismerje föl a tömegkommunikáció néhány jellegzetes módszerét. 5. Tartalom: 5.1 Tanév eleji ismétlés, az év feladataira való ráhangolás. A beszédhelyzet felismerése, rugalmas alkalmazkodás a szituációhoz, a témához, a partnerhez. A magán- és közösségi kommunikáció tényezői és funkciói. A szóbeli és írásbeli közlésmódok alapvető különbségei. Beszédművelési gyakorlatok, intonáció, szó és műfajválasztás. Alapismeretek a tömegkommunikáció köréből: hír, tudósítás, interjú, riport. 5.2 Fogalmak: A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggésének megfigyelése. A mondat fogalma, szerepe a nyelvi közlésben. Az egyszerű mondat és fajai. A mondatfajták és a közlésfunkciók. A szavak a mondatban. A szószerkezet fogalma: az alá- és mellérendelés a szószerkezetekben. Az alany-állítmányi szószerkezet; az alany és az állítmány fajtái. A tárgyas szószerkezet, a tárgy és az állítmány, a tárgy és az ige kapcsolata. A határozós szószerkezet; a határozók fajtái. A jelzős szószerkezet, a jelzők fajtái. A mellérendelő szószerkezet. A magyar helyesírás szabályai használatával az önkontroll fejlesztését szolgáló hibajavítási gyakorlatok. A tanult mondattani és szótani ismereteknek megfelelően a helyesírási szabályok körének bővítése: tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása, az egybe- és különírás. 5.3 Mondatelemzési és szókincsfejlesztési gyakorlatok. Fogalmazási gyakorlatok, jellemzés hangnem és nézőpontváltással, párbeszéd- és monológírás, szöveg-átalakítás. 5.4 A véleményalkotás szóbeli és írásbeli műfajai. A véleményalkotás kívánalmai: tárgyszerűség, a művekre való hivatkozás kritériumai, az indoklás és lehetőségei, tájékozódás az önkifejezés kisközösségi és nagyobb nyilvánosság előtti módjairól. 5.5 A tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenet (hír, vélemény, reklám) hatása. 6. Értékelés: Folyamatosan, az egyéni fejlődésre figyelve: - szóbeli megnyilatkozások, feleletek - szituációs játékok - a fogalmazások nyelvi teljesítménye - olvasási és felolvasási gyakorlatok. Egyre nagyobb szerepet kell kapnia az önkontrollra épülő önértékelésnek, a szorgalmi és kutató munkáknak. Tollbamondások és feladatlapok egy-egy téma zárásához kapcsolódóan tanévenként 3 alkalommal és a követelményekhez mérten. 7. Továbbhaladás feltétele: A követelményekben vastagon szedettek elsajátítása, a fogalmak ismerete. Tantárgy: Magyar irodalom Heti óraszám: 1,5 óra Évi óraszám: 55,5 óra 1. Szükséges taneszközök: tankönyv, szöveggyűjtemény, munkafüzetek, feladatlapok, házi olvasmányok, iskolai könyvtár, televízió, videó- magnókazetták, lemezek (lemezjátszó, videomagnó, magnó). 2. Témakörök, óraszámok: Irodalomolvasás: Memoriter és kreatív gyakorlatok Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban és változataikban Írók, művek, olvasóközönség

35 óra 4 óra 4 óra 6 óra 57

Könyvtárhasználat Dráma

4 óra Összesen:

2 óra 55,5 óra

3. Célok: 3.1. A 7. osztályos irodalom tananyag eredményes tanulásához a motiváltság megalapozása. A néma és hangos olvasás fejlesztése különböző szövegekben. Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni és önálló megértése, ennek gyakorlása. A tanulóknak legyen igényük az egyéni olvasmány-élményt megosztani társaikkal. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete. 3.2. Az információ kritikus befogadásának megalapozása. Műismeret és élvezet az általános műveltség megkívánta szinten. Az ember erkölcsi, érzelmi, tudat-tartalmainak megfogalmazása irodalmi művek útján: árnyalt tetszésnyilvánítás, esztétikai normák, igazság és nézőpont. 3.3. Memoriterek szöveghű felidézése, a célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása. 3.4. Szövegelemzési műveletekkel a szépirodalmi művek szerkezetének felismerése. A kifejezésformák, a mű hatása, jelentése közötti összefüggések vizsgálata. Irodalomelméleti fogalmak értelmezése. 3.5. Az olvasott művek tágabb kontextusának elemei: az olvasmányokkal, feladatmegoldásokkal összefüggő háttérirodalom használata. 3.5. A kézikönyvek használatának tudatosítása. A mindennapi életvitelhez szükséges információs források megismerése. 3.6. A kifejező közlés gyakorlása. A báb és a maszk, mint a mozgás kiegészítői. Figurateremtés nem verbális eszközökkel. 3.7. A túlzás és az általánosítás szerepének megértése, bemutatása. A komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek fölismerése. 4. Követelmények: 4. Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, cím, műfaj, téma. A helyzet, helyszín, a szereplők, a cselekményelemek ismerete, az idő és eseményszerkezet követése. Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok saját szavaival való bemutatása: jellemzés, ismertetés. Részvétel dramatikus játékokban. A kötelező művek elolvasása: l. a tartalomban. 5. Teljes művek és részletek felidézése: további 3 vers és 15-20 sornyi prózarészlet. Idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása. 6. Olvasmányok ismertetése a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, szereplők, a mű kezdete és befejezése bemutatásával. A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. Adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének megnevezése a szükséges fogalmak használatával. Önálló vázlatkészítsé rövidebb szövegek alapján 7. Az olvasott művekről, néhány alapvető tény, adat ismertetése: elhelyezés évszázadban, néhány fontos részlet felidézése az alkotó életrajzából. - fokozatosan önállósuló ismeretszerzés: alkotói életutak legjellemzőbb tényeinek összegyűjtése könyvtári segédanyagok, dokumentumok felhasználásával, - tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”, - a tanult írók, költők és lakóhelyünk (megyénk) kapcsolata. 4.1. Ismerje a lakóhelyi közkönyvtárat. Tudjon feladataihoz (segítséggel) dokumentumot választani, és legyen képes használatukra. Ismerje meg és tudja használni a legfontosabb segédkönyveket (lexikon, szótár). 4.6. Részvétel a bábkészítésben és /vagy a darab bemutatásában. 5. Tartalom: 5.1 Az irodalom iránti érdeklődés fenntartása. „Haza és haladás” (történelem + irodalomtörténet) Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Vörösmarty Mihály: Szózat, Szép Ilonka 58

Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén, Pacsirtaszót hallok megint, Egy gondolat bánt engemet..., Föltámadott a tenger, Úti levelek Az önkényuralom irodalma (történelem + irodalomtörténet) Arany János: Szondi két apródja, A walesi bárdok, A fülemile, Letészem a lantot Tompa Mihály: A gólyához, A madár fiaihoz Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Az arany ember Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, A néhai bárány, A pénzügyminiszter reggelije 5.2 A megszólaltatott, megjelenített mű sajátosságainak bemutatása kifejező tolmácsolással, a könyvtári dokumentáció hangzó és vizuális anyagainak felhasználásával. Kreatív gyakorlatok: szövegek kiegészítése, átírása hangnemváltással, ritmikus szövegek alkotása, dramatizálás. 5.3. A kifejezésmód jellemzői, szerepe a mű jelentéseivel való összefüggésének feltárása egyszerűbb szövegelemzési műveletekkel: idő- és cselekményszerkezet elbeszélő művekben. Ritmusteremtő elvek és elemek irodalmi művekben: a ritmika, verselés hatása a befogadóra. A szöveghez tartozó vizuális tények megfigyelése, elemzése: a szöveg hangzása és képe, illusztráció. Fogalmak: himnusz, epigramma, dal, rapszódia, anekdota, alliteráció, allegória, refrén, motívum, metafora, költői jelző, megszemélyesítés, hasonlat, novella, elbeszélés, regény, karcolat, cselekményszerkezet, epizód, alakzatok, ars poetica, versláb, pentameter, disztichon. 5.4 Kérdések felvetése mindennapi tapasztalatok alapján arról kik? mit? miért olvasnak? olvastak? Az olvasott művek tágabb kontextusának elemei: a korszak, az alkotói pálya tényei. Bevezetés az önálló ismeretszer módszereibe. 5.5. Információs központok, könyvtárak adatbankok. Alapvető könyvtártípusok. A különböző dokumentumfajták szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben. Az időszaki kiadványok gyakorlati használatának jelentősége a tájékozódásban. Tömegkommunikációs műsorok kazettái a könyvtárban. A kézikönyvtár szerepe a tájékozódásban. 5.6. Állatmesék bábokkal, bábos improvizációk. Kesztyűbábok, óriásbábok, nagy maszkok. Mozgásimprovizációk és gyakorlatok. Új fogalmak: cselekmény, ellencselekmény, tér, idő. Életjátékok, dramatizálás. 6. Értékelés: Évközi folyamatos beszámoltatás, feleltetés. Minden tanulónak félévente legyen szóbeli megnyilatkozásból származó jegye. Három iskolai írásbeli dolgozat: elbeszélés, riport, olvasmányélmény ismertetése. Feladatlap, munkafüzet meghatározott feladataival legfeljebb 2-3 jegy, mely az év irodalomelméleti, irodalomtörténeti ismereteiről ad képet. Az értékelésnél fontos szempont az önállóság és a nyelvi megformáltság. 7. Továbbhaladás feltétele: A követelményekben vastagon szedettek elsajátítása, a fogalmak ismerte. 8. évfolyam Tantárgy: Magyar nyelv Heti óraszám: 1,5 óra Évi óraszám: 55,5 óra 1. Szükséges taneszközök: tankönyv, munkafüzetek, feladatlapok, Helyesírási kéziszótár, A magyar nyelv értelmező szótára, Magyar szinonimaszótár, iskolai könyvtár 2. Témakörök, óraszámok: 59

Kommunikáció: Nyelvtani ismeretek: Szövegérték és szövegalkotás: Véleményalkotás és értékelés: Kommunikációs rendszerek: Összesen:

8 óra 26 óra 13 óra 4 óra 4 óra 55,5 óra

3. Célok: 3.1 Alapismeretek a tömegkommunikáció köréből. A szemkontaktus jelentősége, különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása. Egyre tudatosabb, szabályosabb nyelvhasználat. Biztos tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban. Aktív részvétel a kisközösségi kommunikációban: az alkalomnak megfelelő felszólalás, érvelés a vitában. 3.2 Olvasható, jó tempójú írásmód. A mondattani ismeretek bővítése. Az összetett mondatok; központozás; mondatelemzés az összetett mondat körében. Ismerje meg a szókincs gyarapodásának módjait. Nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek biztos alkalmazása. 3.3 Szövegalkotási gyakorlatok szóban és írásban. Gyakorlatok a tömeg-kommunikációs információk felhasználására, hogy képesek legyenek azokhoz kritikusan viszonyulni. Kreatív szövegalkotás (jellemzés, monológ-dialóg) gyakorlása. A tanulást segítő szövegalkotási gyakor-latok révén jusson el az önálló tanuláshoz. 3.4 A tanulók véleményalkotási, értékelési képességének fejlesztése. Véleménynyilvánítás irodalmi művekről. 3.5 Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével. 3.6 Példák alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetésének képessége. 3.7 A kulturális különbség megfigyelése különböző szövegekben. 4. Követelmény: 4.1 Az eligazodás és részvétel képessége a kisközösségi kommunikációs helyzetekben. Tudjanak szabatosan fogalmazni élőszóban és írásban a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Ismerjék föl a magán, a társas és a közéleti kommunikáció jellemzőit. Tudjanak élni az érvelő műfajok adta lehetőségekkel. Alapfokú ismeretek a tömegkommunikációs helyzetekben és műfajokban, elsősorban a befogadás oldaláról. Ismerjék a különböző műfajok közötti különbséget: melyek azok, amelyektől elvárható a szigorú objektivitás. 4.2 Mondattani elemzési jártasság: a mondategész, a tagmondatok és szintagmák szerkezetének, jelentésének felismerése az egyszerűbb esetekben. Különféle műfajú szövegek értelmes, folyamatos felolvasása, a megértést biztosító néma olvasás. Törekvés a szépirodalmi művek kifejező felolvasására. A megnőtt követelményeknek megfelelő íráskészség, olvasható, rendezett íráskép. A központozás, az egybe- és különírás szabályainak ismerete és alkalmazása. Gyakorlottság a Helyesírási kéziszótár használatában, az önellenőrzésben, hibajavításban. A tanulmányaikban előforduló tulajdonnevek helyesírása. Törekedjenek az irodalmi tanulmányaikhoz kapcsolódó memoriter hatásos, igényes előadására! Ismerjék a szókincsbővítés legfontosabb módjait! Tudjanak összetett és többszörösen összetett mondatokat elemezni, ismerjék föl a tagmondatok határát! Az egybe- és különírás értelemtükröztető lehetőségeivel tudjanak élni! A főmondat meghatározó szerepét a mondatvégi írásjelek használatát ismerjék föl! Gyakorlottság szintjén használják az Értelmező kéziszótárt. Törekedjenek a nyelvhelyességi ismeretek alkalmazására. 4.3 A kommunikációs helyzetet, az élőszó és az írásbeliség különbségét figyelembe vevő fogalmazási készség. A tanulást segítő műfajok: jegyzet, vázlat készítése tanári segítséggel. A tanult, olvasott szöveg tartalmának értelmes ismertetése: szövegtömörítés, kifejtés. 60

Törekvés az önállóság kialakítására mind a közösségi helyzetekben, mind a szépirodalmi olvasmányok feldolgozásakor. A tanuló olvasmányaihoz kapcsolódó, a művek ismeretét bizonyító fogalmazás. Tudjanak élni az érvelő műfajok adta lehetőségekkel, készítsenek könyv/filmismertetést, tudósítsanak kulturális eseményről, fűzzenek magyarázatot aktuális közéleti eseményekhez. 4.4 Az olvasmányokhoz kapcsolódó érzelmek, képzetek, gondolatok, erkölcsi mondanivaló szabatos, az adott műfajnak megfelelő kifejezése szóban és írásban például az olvasónapló, az ismertetés, a jellemzés, az elbeszélés, az összefoglalás műfajában. 4.5 A mozi és a televízió hatásmechanizmusa közti különbség tudatosulása. 5. Tartalom: 5.1 Az írásbeli és a közösségi kommunikáció tényezői és funkciói. A tömegkommunikációs műfajok: hír, tudósítás, glossza, interjú, riport, hirdetés. Alapismeretek a tömegkommunikáció köréből. Beszédművelési gyakorlatok. 5.2 Fogalmak: Az összetett mondat: fogalma, fajtái. A mellérendelő összetett mondat és fajtái (kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető és magyarázó) Az alárendelő összetett mondat és leggyakoribb fajtái. Az utalószók és kötőszók az összetett mondatokban. Helyesírási tudnivalók az összetett mondatokkal kapcsolatban. Jelentéstani ismeretek bővítése: a rokonértelműség, azonos alakúság a mondat és a szó jelentésében. Az idézés és helyesírása. A szókincs gyarapodásának módja. A szóösszetétel és fajtái, alá- és mellérendelő. Az összetett szavak helyesírása. A szóképzés, ige- és névszóképzés. A képzett szavak helyesírása. A helyesírási szabályok körének bővítése. Írásgyakorlatok iskolai és házi feladatokban. 5.3. Kitekintés a magyar nyelv életére. Nyelvváltozatok, nyelvi normák. Nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelv típusa, sajátossága, jellemzői. 5.4 Szókincsfejlesztés különböző műfajú szövegek olvasásával és szókincsfejlesztő gyakorlatokkal. Szövegalkotási gyakorlatok szóban és írásban; a tanulást segítő műfajok: jegyzet, vázlat. A tájékoztató, az ábrázoló, az érvelő és a kifejtő szövegtípusok, értekezés, ismertetés, riport, tudósítás. Kreatív szövegalkotás: jellemzés hangnem- és nézőpontváltással, párbeszéd- és monológírás, stílusgyakorlatok. 5.5 A szóbeli és írásbeli véleménynyilvánítás műfajai: ismertetés, jellemzés, elbeszélés, összefoglalás. Az egyéni vélemény árnyalt megfogalmazásának módjai és lehetőségei. A vélemények összevetése. Érvek, bizonyító erejű példák fölkutatása, rendszerezése. Az írásbeli és szóbeli megnyilvánulásokhoz gyűjtött anyag rendszerezése. 5.6 A tömegtájékoztatás fajtái (sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok. A tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenet hatása. 6. Értékelés: Növelni kell az önértékelés szerepét, továbbá az önálló feladatvállalásokat és az otthoni szövegalkotásokat minősíteni. Folyamatosan: a szóbeli megnyilatkozásokat és feleleteket, a szituációs játékok és a kommunikációs gyakorlatok szóbeli és írásbeli teljesítményét, az olvasási, felolvasási gyakorlatokban nyújtott teljesítményt. Diagnosztikus értékelés az I. félév végén. - szövegértés és szövegalkotás szóban és írásban - helyesírás (írásban) A tollbamondások és feladatlapok értékelése a követelményekhez igazodóan a tanévben 3 alkalommal. 7. Továbbhaladás feltétele: 61

A követelményekben vastagon szedettek elsajátítása, a fogalmak ismerete. Tantárgy: Irodalom Heti óraszám: 1,5 óra Évi óraszám: 55,5 óra 1. Szükséges taneszközök: Tanulási segédletek: tankönyv, munkafüzetek, feladatlapok, házi olvas-mányok, iskolai könyvtár, színházi műsorfüzet, televízió, videomagnó (magnó - és videokazetták). 2. Témakörök, óraszámok: Irodalomolvasás: 33 óra Memoriter és kreatív gyakorlatok: 4 óra Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban és változataikban: 5 óra Írók, művek, olvasóközönség: 5 óra Könyvtárhasználat: 3 óra Dráma: 4 óra 2.7. Színi nevelés: 1 óra Évi óraszám: 55,5 óra 3. Célok: 3.1 Ismeretek, tájékozottság szerzése a XX. század első felének magyar irodalmáról, ismerkedés egy-két korstílussal. Ismeretek, elemi tájékozottság szerzése a kortárs magyar irodalom néhány jeles alkotójának műveiről. A modern ember problémáinak közvetítése, tükröződése a mai magyar irodalomban. A reklám és a popzene új szóbeli költészete. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása. Az emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások összetett-ségének fölfogása. Hasonlóságok és különbségek megnevezése művek témája, szerzők látásmódja között. A drámaolvasás sajátosságai. 3.2 Idézetek, szállóigék, utalások gyűjtése a köznapi nyelvből és irodalmi művekből. Teljes művek és részletek szöveghű, értelmi-, érzelmi tartalmait tükröző felidézése (líra, epika, dráma). Annak felismerése, hogy a kifejező vers- és prózamondás föltételezi az értelmezést. Kreatív szövegalkotási gyakorlatok: hangnem- és nézőpontváltás, ritmi-kus szövegek. 3.3 A mű kifejezésmódjának és jelentésének összefüggése, ezek meg-figyelése. Ritmusteremtő elvek és elemek észrevétele az irodalmi művekben. Műelemzési készség, az önálló véleményalkotás erősítése. A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció közötti különbségek megfigyelése. A szerkezetet alkotó elemek elkülönítése elbeszélő művekben, lírai alkotásokban, drámában. 3.4 Az olvasott művek tágabb kontextusának elemei (korszak, alkotói pálya) Az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása. Tájékozódás az irodalom kronológiájában, földrajzában; a lakókörnyezet irodalmi emlékei, emlékhelyei. 3.5 Tudjon különbséget tenni katalógus és bibliográfia között. Tudja készségszinten használni a közhasznú információs forrásokat. Tudjon a kiválasztott forrásokból ismereteket szerezni és rögzíteni. 3.6 A kifejező játék érdekében végzett tanulmányok. A másik ember kommunikációjának toleráns értelmezése. Saját és mások munkájának értő elemzése. 3.7. Színházlátogatás. 4. Követelmények: 4.1. Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. 62

A befogadás tapasztalatainak tudatosítása. A helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek ismerete, az idő- és cselekményszerkezet követése az epikai és drámai művekben. Stílusalakzatok, szóképek fölismerése. Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok indítékok saját szavaival való bemutatása, pl. a jellemzés, az ismertetés műfajban, szóban és írásban. Együttműködés társaival, például szerepjátékban, dramatikus játékban való részvételle, különféle dramatikus formák kipróbálása. 4.2 Teljes művek és részletek szöveghű fölidézése további 5 vers, 15-20 soros prózarészlet. Idézetek célnak, szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban, az idézőjel megfelelő használata, a forrás megjelölése. 4.3 Olvasmányok ismertetése a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős, a mellékszereplők, a mű kezdete és befejezése bemutatásával. 4.4 A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. Adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének megnevezése a szükséges fogalmak használatával. Kreatív történet-elbeszélési és- átírási gyakorlatok Különböző szempontú szövegelemző műveletek egyre önállóbb elvégzése. Cselekményvázlat készítése, összehasonlító elemzés (tanári segítséggel). 4.5 Saját olvasmányválasztásának indoklása. Az olvasott művekről néhány alapvető tény, adat ismertetése: elhelyezés évszázadban, néhány fontos részlet felidézése az alkotó életrajzából. Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”. Tájékozódás a lakókörnyezet irodalmi emlékeiről. 4.6 Legyen képes a mindennapi életvitelhez szükséges közhasznú információs források használatára. Iskolai feladati megoldásához tudjon a dokumentumokból segítséggel információkat szerezni, és azokról röviden beszámolni. 4.7. Részvétel a gyakorlatban és az elemző munkában. 4.8 Részvétel az előadáson, a színházlátogatás szabályainak betartásával. Tartalom: 5.1. Az irodalom iránti érdeklődés fenntartása. A II. világháború előtti irodalmi élet Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én..., Párizsban járt az ősz, A magyar Ugaron, A föl-földobott kő, Őrizem a szemed Babits Mihály: Messze, messze..., A csengettyűsfiú (1913) Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (részlet) Ó én szeretem a bús pesti népet Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részlet) József Attila: Ringató, Betlehemi királyok, Curriculum vitae, De szeretnék..., Születésnapomra Radnóti Miklós: Két karodban, Nem tudhatom..., Levél a hitveshez, Erőltetett menet Illyés Gyula: Nem menekülhetsz, Egy mondat a zsarnokságról Áprily Lajos, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos egy-egy verse Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Tamási Áron: Ábel a rengetegben Válogatás a világirodalomból (Rimbaud, Apollinaire...) Válogatás a XX. sz. második felének magyar irodalmából. Egy dráma olvasása és feldolgozása. 5.2 Megszólaltatott mű sajátosságainak bemutatása a könyvtár hangzó és vizuális anyagainak fölhasználásával. Kreatív gyakorlatok. Szállóigék, jellemző részletek, teljes művek idézésének szerepe és módjai. 5.3 Ritmusteremtő elvek és elemek irodalmi művekben. A szerkezet, a kifejezésmód jelentése az adott mű világában: a kifejezésformák és a mű hatása, jelentése közötti összefüggések bizonyítása. A szöveghez tartozó vizuális tények megfigyelése, elemzése. 63

Fogalmak: időmértékes verselés ismeretbővítéssel, verslábak, szimultán verselés, idill, nosztalgia, paródia, szinesztézia, ecloga, szonett, szonettkoszorú, rímképlet, hozzászólás, vita, esszé, prózavers, képvers, groteszk, parabola, dráma, drámai szerkezet, epikai szerkezet, konfliktus, dikció, akció, katarzis, tragédia, vígjáték, jellem- és helyzetkomikum, monológ, dialógus, fantasztikum, szimbólum. 5.4 Bevezetés az önálló ismeretszerzés módszereibe, tájékozódás a korosztály-nak szóló irodalmi ismeretterjesztés néhány műfajában. Az olvasott művek tágabb kontextusának elemei. 5.5 Katalógusok: szakkatalógus, tárgyszókatalógus. Közhasznú információs források használata. Az önálló könyvtári ismeretszerzés főbb lépései, módszerei, a hivatkozásnak és az idézet fölhasználásának etikai és formai követelményei. 5.6 A kifejező közlés elsajátítása. Jellemábrázolás hanggal és metakommu-nikatív úton. Új fogalmak: üzenet, motívumok. Improvizációs gyakorlatok. 5.7 Színházlátogatás. A színházlátogatáshoz kapcsolódó szervezési feladatok ismerete. A színházi viselkedésés öltözködéskultúra. 6. Értékelés: Évközi folyamatos beszámoltatás, feleltetés. A gyűjtőmunka jegyre történő értékelése. Legalább félévenként 2-2 jegyet kapjanak a tanulók a szóbeli ill. a gyakorlati munkára. Három iskolai, írásbeli dolgozat (könyvajánlás, önéletrajz, műelemzés) mellett 2-3 feladatlap, ill. otthoni írásbeli feladatra adott jegy. Az értékelésben az eredetiség és a nyelvi megformáltság fontos szerepet kap. Diagnosztikus értékelés az I. félév végén: - irodalmi ismeretek - olvasottság - memoriter. 7. Továbbhaladás feltétele: A követelményekben vastagon szedettek elsajátítása, a fogalmak ismerete. Történelem és állampolgári ismeretek 5.-8. évfolyam Célok és feladatok: A 10-14 éves gyerek először szűkebb, majd tágabb környezetét ismeri meg, saját tapasztalatai és a felnőttek elmondása alapján. Számára ez a történelem első építő köve. A tágabb környezet, a nemzeti értékeink sora, a térben való mozgás révén tárul ki előtte, amely végül elvezetheti a nemzeti identitás felismeréséig. Az állampolgári ismeretek a nemzetek, népek egymás kölcsönös megismerésére, megértésére, a magyar népnek az európai, valamint a világ népeinek körében elfoglalt helyére tanítja meg őket. A történelem tantárgy feladata annak a szemléletnek a fejlesztése, amely rámutat, hogy a történelem nem más, mint az emberi műveltség évszázadok, évezredek alatt egymásra épülő folyamata. Célunk megértetni a tanulókkal ezt a folyamatosságot. A 10-12 éveseket a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5-6. évfolyamosok élményszerű történetek, egyszerű folyamatok alapján ismerik meg a történelmi tényeket, fogalmakat. A 13-14 évesek a múlt valóságát már összetettebben, az általánosítás magasabb szintjén dolgozzák fel. Feladat a tudományosság elvét is szem előtt tartva, a kiemelkedő eseményeket történelmi valóságukban megmutatni, egyre több elvont fogalmat közölni. Meg kell tanítani a tanulókat a jelen ismeretre. Az alapvető állampolgári ismeretekre támaszkodva el kell igazodniuk a jelen egyre bonyolultabb közéletébe. A magyar történelemoktatás kiemelt céljaként azt határozzuk meg, hogy a globalizálódó világban ne váljanak a gyerekek egy nagy gépezet egyszerű részévé. A történelem a társadalom közös emlékezete. Tanításának célja a történelmi műveltség elsajátítása, amely a közös kommunikációs alapot és ezáltal a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és a tágabb közösség (a lakóhelytől a nemzeten át az emberiségig) számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és az európai identitástudatnak az elmélyítéséhez. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, vagyis annak konkrét belátását, hogy 64

egyrészt a jelen - egyéni életünket is beleértve - nagymértékben a múlt eseményeinek eredménye, másrészt mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás és a történelemből fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes élmény legyen. A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenekelőtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. A társadalomismeret tanulása során ismerkedhetnek meg a tanulók a gazdaság, a gazdálkodás, a fogyasztói magatartásformák, a vállalkozás és a pénz világával is. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egységesülő világ problémáira, ezáltal készít fel a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Általános fejlesztési követelmények: Szükséges bizonyos jártasságok, képességek és készségek fejlesztése. A tanítás megköveteli a speciális pedagógiai tevékenységet. A tanulókban ki kell alakítani azokat az ismeretszerzési és – feldolgozási képességeket, amelyek alkalmassá teszi őket a tömegkommunikációs eszközök használatára. A taneszközök által, képek, ábrák, térképek, diagrammok, statisztikai adatok alapján és a szöveges feladatokból, játékos rejtvényekből nyerjenek a tanulók fontos történelmi ismereteket. A mai generáció a képi világ nemzedéke. Ezért a fejlesztési követelmények között szerepel a képaláírások elemzése, önálló véleményalkotás, szóbeli és írásbeli megfogalmazás. Az egyes fejezetek után kislexikon, kronológiai és irodalomjegyzék, atlaszok, lexikonok, kézikönyvek, könyvtár és egyéb informatikai eszközök használata. Különbséget kell tennie tények és vélemények, valóság és áltudományos, hatásvadász feldolgozások között. Ezek a feladatok az összehasonlítás és az összefüggések keresésének képességét fejlesztik. Fel kell ismerniük a történetek folyamatosságát és az ebből következő változások szerepét. A véleményük formázásával fejlődhet vita-kultúrájuk. A történelem tanítás hármas alapkövetelménye: a mi történt, mikor történt, és hol történt összefüggése. Az események időben és térben játszódnak, ezért el kell sajátítaniuk az idő tagolódását, a térben való tájékozódás képességéhez a topográfiai ismereteket. A tanulóknak gyakorlatot kell szerezniük a szövegek reprodukálásában, az események elbeszélésében. Beszámolókat, kiselőadásokat kell tudni készíteniük saját jegyzeteikből. Válaszolniuk kell szóbeli és írásbeli feladatokra, a vázlatot, feladattervet, kiselőadást, jegyzetet kell tudni készíteniük. Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok: Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 1. Anyanyelvi kommunikáció: A történelem tantárgy elsajátítása igényli a magyarázatot, vitát, véleménynyilvánítást, nemkülönben az olvasást, vázlatkészítést, a dolgozatok, előadások lejegyzetelését. A nyelvhasználat tárgyunk esetében valóban kulcskérdés. A jobb képességű tanulónak 8. osztályra el kell jutni arra a szintre, hogy a hallott szöveget úgy tudja lejegyzetelni, hogy abból önállóan is tudjon tanulni, a leírt vázlatát fel tudja használni önálló, összefüggő gondolatsor szóban történő visszaadására. 65

2. Idegennyelvi kommunikáció: Az európai történelem tanítása, a források megjelenése műfajából eredően a latin nyelvre támaszkodik. Gondoljunk a magyar történelem tanulása során előkerülő törvények, rendeletek latin nyelvű megnevezésére! A 8. osztályos tananyag egyetemes történeti tanulmánya során óhatatlanul találkozunk külföldi politikusokkal (Clemanceau, Ceausescu stb.), akik nevének kiejtése nehézségekbe ütközik. Számos szállóigévé vált jelmondat is külföldi nyelveken vált ismertté, amelyben előtérbe kerül az idegen nyelvek ismerete. 3. Matematikai kompetencia: Tantárgyunk alapkövetelménye az idő fogalmának megértése, az idő számítása. A történelem tanítás hármas alapkövetelménye a Mi történt? Hol történt? Mikor történt? , így az idő fogalma kikerülhetetlen. Külön ki kell emelnünk az időszalag tanítása során a 0. év problémakörét, a Kr.e. 1 és Kr.u. 1 évek fogalmára. Hasonlóan szükséges ez a kompetencia egy földterület kiszámításakor, az oszlop-és kördiagramok megrajzolásához, elemzéséhez, továbbá a táblázatok kitöltéséhez, értelmezéséhez. 4. Természettudományok és azok alkalmazásának kompetenciája: A történelem, továbbá a hon-és népismeret egészen végighúzódik a természeti jelenségeknek, a természeti világ alkotóelemeinek hatása és kölcsönhatása. Gondoljunk az időszámítás, a naptár, a Nap, Hold, Föld csillagászati jelenségeire. A gazdasági változások, a technológiai módszerek, találmányok sokasága, az ipari forradalom mind-mind témái a történelemnek. 5. Hatékony, önálló tanulás: A tanuló legyen képes az önálló, kitartó tanulásra, rohanó világunkban legyen képes gazdálkodni idejével, energiájával. Tudja megérteni, feldolgozni és az eddig tanultak mellé beilleszteni az új ismereteket. 6. Szociális és állampolgári kompetencia: Az életszínvonal, a közösségi beilleszkedés, a harmonikus életvitel mind része annak, hogy az egyén hogyan tud érvényesülni az egyre színesebbé váló, változatosabbá váló társadalomban. A történelem kiemelten foglalkozik a szociális és állampolgári kompetencia kérdéséveivel. 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás, az újítás korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Azok a speciális ismeretek, képességek, amelyek kialakítják a tanulókban a vállalkozói tevékenységet, a tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kapnak. Ebben a folyamatban a gazdasági ismeretek elsajátítása a felnövekvő nemzedék életének alapjait jelenthetik. 8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A művészetek, stílusok, az ember mindennapjait kísérő olyan dolgok, mint az öltözködés, a lakás, a szórakozás, a szabadidő eltöltése (zene, tánc, kirándulás, utazás stb.) olyan kísérő elemei az életnek, amelyeket a történelem és a hon-és népismeret tantárgyak közvetíthetnek az egyén felé. A történelem megismerése során elengedhetetlen, hogy a gyermek vissza tudja képzelni magát a régi korok világába. Érezze, hogy a múlt embere és környezete mennyire elüt a maitól. A történelem a maga eszközeivel-például a korstílusok megismertetésével-a tradíciókat képes rendszerbe foglalni, s ez által az esztétikai-művészeti értékeket, mint alapvető kompetenciát elsajátíttatni a tanulókkal. Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll: a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. A tantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha maguk is aktív részeseivé válnak az értékek megnevezésének és megismerik az elsajátított tudás felhasználhatóságát.

66

Hon- és népismeret A tanulók ismerjék meg népünk és más népek kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar személyiségek tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld megismeréséhez vezetnek. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a hazaszeretet elmélyítése, más népek értékeinek, történelmének megbecsülése. Hagyományaink ápolása, feltárása és az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenység. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismeretet az Európai Unió kialakulásának történetéről, tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit, váljanak nyitottá a különböző kultúrák iránt. Közvetlenül is vállaljanak részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Ehhez a magatartáshoz szükséges képességek, beállítódások, értékorientációk elsajátításához az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőséget. (Társas viszonyrendszerek ismerete, konfliktuskezelés, humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége, felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés.) Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világot, e tudás általános műveltségünk részévé vált. A társadalom számára nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és gazdasági ésszerűség iránt. Az iskolai nevelés alapvető szerepe abban van, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntésükkel járó kockázatot, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalomnak fenntartható fejlődését. Feltétele: az egész életen át való tanulás, kreatív gondolkodás, felelősségvállalás egyéni vagy közös tetteikért. A tanulás tanítása A tanulás számos összetevője tanítható. A pedagógusok törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, sajátítsák el a hatékony tanulás módszereit, technikáit. Ismerjék a különböző információhordozókat. A könyvtári munka megismerése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és –rendezés módszeréről. Tantárgyi gyűjtőmunka, az adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása szóbeli vagy írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. A források azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az információk minőségének felismerése, értékelése, kritikája. Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikáinak (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítés stb.) megismerése és gyakorlása. Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítségével. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozva a forrásra az idézés megfelelő módjával. 67

A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is: múzeum, kiállító terem, művészeti előadás, de akár „szabadtér” is. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Test és lelki egészség Az egészséges életmódra nevelésben az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Nem szakrendszerű oktatás az 5. és 6. évfolyamon Cél: az alábbi képességek és készségek kialakítása, megerősítése:  Kommunikációs készség fejlesztése  Kifejezőkészség fejlesztése  Olvasási készség fejlesztése  Helyesírási készség fejlesztése  Szövegértelmezés, szövegértés  Önálló témakifejtés alapjainak megvetése  Kritikai gondolkodás alapjainak megvetése  Topográfiai alapismeretek kialakítása  Időbeli tájékozódás képességének kialakítása Mindezeket az alábbi tanulói tevékenységek alapján valósítjuk meg:              

Képi információk gyűjtése, a képek jellemző vonásainak kiemelése, elemzése, rendszerezése Mi a különbség lelet és rekonstrukció között? Tudjanak különbséget tenni a történelem forrásai között A modellek, rajzok, festmények felhalmozásával kiállítást rendezhetünk, amely a gyerekek, pedagógusok, szülők számára közös munkát, közös élményt jelenthet Az egyes szituációkat történelmi szerepjáték formájában meg is lehet jeleníteni Kiemelt szerepet szánunk a történelem tanításában a történelmi olvasókönyveknek, mondagyűjteményeknek, sorozatoknak stb. Tanári segítséggel egyszerű írásos források elemzése A tanulók élménybeszámolóira is támaszkodunk, akik már jártak a világ valamely nevezetes, a tananyag szempontjából aktuális helyén Tudjon egyszerű kérdéseket megfogalmazni egy-egy történelmi témáról Próbáljanak különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről A földrajzi és történelmi atlaszok összehasonlítása Ismerje meg a tanuló a történelmi térkép jeleit, grafikáit, próbáljon meg a térképről leolvasni dolgokat A történelmi események időrendbe állítása; melyik esemény történt korábban, melyik később, mennyivel.

5. évfolyam Évi óraszám: 74 szakrendszerű óraszám: 56 óra Témakör

nem szakrendszerű óraszám: 18 óra

Szakrendszerű óra Nem szakrendszerű óra

Őskor

7

3

Ókori Kelet

8

3

Ószövetségi történetek

2

1 68

Ókori Görögország

13

3

Ókori Róma

16

4

Kereszténység születése

2

1

A magyar történelem kezdetei

8

3

összesen

56

18

Belépő tevékenységformák: A tankönyvi képanyag segítségével a régmúlt eseményei közötti eligazodás. Megismerkedés a régészettel és a néprajzzal. A történelmi korra jellemző rajzok, képek, tárgyak gyűjtése vagy elkészítése. Egyes történelmi szituációk megjelenítése. A könyvek és a könyvtárhasználata. A topográfiai ismeretek gyakoroltatása. Eligazodás a történelmi színterein a vaktérképek alkalmazásával A mondák, mesék és a valóság összehasonlítása. A helyszínek megnevezése és bemutatása. Az idő fogalmából az előbb vagy később volt felismerése. Élménybeszámolók, előadás tartása a tanév végén. Színes történetek ismertetése. Tudásáról írásban, feladatlapokon, élőbeszédben tudjon számot adni. 5. évfolyam tanterve Szakrendszerű órák témakörei: 6 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az őskor

A történelem korszakai, az időszámítás. A történelmi források, a források kutatói. Őskörnyezet Európában és a világ más helyein. Az ősember lakóhelyei a Földön. Eszközök, lakásviszonyok a barlangtól a házakig. A zsákmányoló (gyűjtögető, halászó, vadászó) ember. A földművelő és az állattenyésztő ember. A munka szerepe az emberré válás folyamatában, a munkamegosztás. Az első mesterségek. Az ősi kereskedelem. A varázslatból hogyan lesz művészet, tudomány és vallás.

Fogalmak: Őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, állattenyésztés, földművelés, termelés, kézművesség, csere, természeti imádat, szellemek, mágia, barlangrajz, lelet, szakóca, lándzsa, marokkő, pattintott kő, csiszoltkő, ásóbot, kőkor, bronzkor, vaskor Nevek, földrajzi nevek: Afrika, Ausztrália, Ázsia, Európa, Vértesszőlős, Neander-völgy, Altamira. Évszámok: Nagyon régen, régen, millió év, százezer év, tízezer év. Nem szakrendszerű órák az őskor témaköréhez : 3 óra   

Történelmi források gyűjtése, csoportosítása (Mi mindent tudhat meg az utókor egy egyszerű csokipapírról?) Régi magyar nyelvű újságok megtekintése, a nyelv változásainak nyomon követése. (Búvárkodás, mi mindent történt egy adott évben) A mágia: primitív vallásos jelenségek-dokumentumfilm megtekintése 69

Szakrendszerű órák témakörei: 8 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az ókori Kelet

Egyiptom a Nílus ajándéka. Mezopotámia. Az írás kialakulása. India, Kína. Hódítók és kereskedő népek az ókori Keleten Az ókori Kelet mítoszai, mondái

Fogalmak: ókor, öntözéses földművelés, birodalom, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, város, ékírás, hieroglifa, több istenhit, zsilip, gát, víztároló, papirusz, kínai nagyfal. Nevek, földrajzi nevek: Tutanhamon, Hammurapi, Kheopsz, Ozirisz, II. Ramszesz, Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, India, Indus, Kína, Jangce. Évszámok: kb. ötezer év, évtized, évszázad, évezred, Krisztus előtt, Krisztus után. Nem szakrendszerű órák az ókori Kelet témaköréhez : 3 óra   

Ismerkedés a történelmi atlasszal (a történelmi és a földrajzi atlasz összehasonlítása, az ókori Kelet államainak elhelyezése a Földön) Értő-olvasás, történelmi szemelvényekkel kapcsolatos szövegértési feladatlapok megoldása Kiselőadások készítése az ókori Kelet harcos és kereskedő népeivel kapcsolatban

Szakrendszerű órák témakörei: 2 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Ószövetségi történetek

A biblia. Történetek a teremtésről, a vízözönről, Mózesról, Dávidról, Salamonról

Fogalmak: Biblia, Ószövetség, egyistenhit. Nevek, földrajzi nevek: Ádám, Éva Noé, Mózes, Dávid, Salamon, Kánaán, Jeruzsálem, Palesztina, Vöröstenger, Izrael, Júdea. Évszámok: Kr. e. 19. század, Kr.e. 1250, Kr.e. 10. század. Nem szakrendszerű óra az ószövetségi történetek témakörben: 1 óra 

Ószövetségi történetek (történelmi forráselemzés, értő-olvasás)

Szakrendszerű órák témakörei: 13 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az ókori Görögország

Történetek a Görög mondavilágból. Krétai mondakör. A görögöket összetartó erők: a vallás, az olimpiai játékok, a művészetek, a közös ellenség, a közös nyelv. Kereskedelem szárazföldön és vízen. Görög városállamok: Athén és Spárta. A görög perzsa háborúk. Athén Periklész korában. Athén a művészetek városa. Nagy Sándor a hódító.

70

Fogalmak: Mítosz, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, városállam, színház, labirintus, eposz, polisz, jósda, helóta, olimpia, arisztokrata, falanx, líra, dráma. Nevek, földrajzi nevek: Olümposz, Olümpia, Kréta, Mükéné, Trója, Delphoi, Taigetosz, Athén, Spárta, Marathón, Thermopülai, Szalamisz, Perzsa Birodalom, Makedónia, Isszosz, Alexandria. Évszámok: Kr.e. 776., Kb. 2500 éve, Kr.e. 490., Kr.e. 480. Nem szakrendszerű óra az ókori Görögország témakörben: 3 óra 

Történelmi szerepjáték: a görög mítoszok történetének témakörében vagy egy spártai katona élménybeszámolója



Fogalmazás készítése (élménybeszámoló a görög olimpiákról)



A görög-perzsa háborúk nyomon követése tanulók által készített térképeken.



Tablókészítés csoportmunkában előre gyűjtött képekből, rajzokból az ókori Görögország témaköréhez

Szakrendszerű órák témakörei: 16 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az ókori Róma

Római regék és mondák. Róma alapítása. Itália földje. A római királyság kora. A köztársaság kora. A pun háborúk. Spartacus felkelése. Julius Caesar és hadserege. Augusztus császár. A római birodalom. Róma az ókori világváros. Építészet, művészet, mindennapi élet. A rómaiak Pannóniában. A nagy népvándorlás.

Fogalmak: Királyság, köztársaság, gladiátor, rabszolga, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás, légió, etruszk. Nevek, földrajzi nevek: Remus, Hannibál, Scipio, Spartacus, Julius Caesar, Augustus, Octavianus, Constantinus, Attila. Itália, Tiberis, Róma, Szicília, Karthágó, Capua, Pó folyó, Vezúv, Rubico folyó, Pompeji, Nicea, Pannónia, Aquincum,. Évszámok: Kr. 1500, Kr.e. 753., Kr.e. 44., Kr.u. 476. Nem szakrendszerű órák az ókori Róma témakörben: 4 óra 

Róma alapítása: a monda elolvasása, a szöveg feldolgozása, tartalmának írásbeli összefoglalása



Értő-olvasás: szövegértési feladat Róma nevezetességei témában



A pun-háborúk nyomon követése a tanulók által készített térképen



Történelmi szerepjáték: a tanulók ütköztessék véleményüket Julius Caesar uralmával kapcsolatban

Szakrendszerű órák témakörei: 2 óra TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Kereszténység születése

Történetek Jézus életéből. A kereszténység tanításai. A keresztény egyház. A keresztény időszámítás.

Fogalmak: keresztény, Megváltó, evangélium, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök. Újszövetség, Messiás, Szentlélek, őskeresztény, zsinat, húsvét, pünkösd.

71

Nevek, földrajzi nevek: Jézus, Mária, József, Heródes, Keresztelő Szent János, Pilátus, Szent Péter, Júdás, Szent Pál, Máté Lukács, Márk János. Nagy Konstantin, Palesztina, Názáret, Betlehem, Jeruzsálem, Szentföld, Jordán folyó, Genezáret-tó. Évszámok: 313., 325., 5. század, 476. Nem szakrendszerű órák a kereszténység születése témakörében: 1 óra 

Újszövetségi történetek olvasása, értelmezése

Szakrendszerű órák témakörei: 8 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A magyar történelem A magyar nép eredete. Mondák és valóság. A vándorlás a pusztákon. A kezdete magyar nép társadalma és hitvilága. A vérszerződés. A honfoglalás. Fogalmak: finnugor, őshaza, nomád, pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás, Magna Hungária, székelyek, kazárok, geszta, rovásírás, sámán, turul, jurta, vérszerződés. Nevek, földrajzi nevek: Hunor, Magor, Emese, Álmos, Levedi, Árpád, Levente, Csaba. Ural, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence. Évszámok: Kr.e. 500., Kr.u. 750-830. 9. század, 895-900. Nem szakrendszerű órák a magyar történelem kezdetei témakörben: 3 óra 

Hun-magyar eredetmondák – a mese és a valóság megkülönböztetése



Attila és a hunok – a népvándorlás kora (szövegértési feladatlap megoldása)



Honfoglalás-kori magyar mondák értő olvasása

A felhasználható órakeretben kötelező téma: 

Múzeumlátogatás



Ismétlés, rendszerezés

Feldolgozható témák: Az ősember lakása, ruházkodása, étkezése, munkája. Hogyan éltek Mezopotámiában és Egyiptomban az előkelő és az egyszerű emberek? Élet az ókori Athénban és Rómában., Lakás, öltözködés, étkezés, tisztálkodás, családi élet, városi élet. Közlekedés, úthálózat az ókori római birodalomban. Borostyánút. Hajózás. Az egyiptomi piramisok. Templomok, színházak, stadionok. Olimpiák régen és ma. A továbbhaladás feltételei: tudjanak különbséget tenni a történelem tárgyi, írásos és szóbeli forrásai között. Tudjanak tájékozódni az időben és térben. Tudják azt, hogy melyik esemény történt korábban, melyik később, és mennyi idő telt el az események között. Tudják elhelyezni a térképen a tanult eseményeket, és tudjanak ahhoz rendelni neveket és helyszíneket. Tudják elmesélni az eseményeket, a tanult történetekhez kérdéseket feltenni. Tudjanak különbségeket tenni a történetek mondai világa és a valóság között. Tudjanak egyszerű kronológiai számításokat elvégezni. 6. évfolyam 72

Évi óraszám: 74 Szakrendszerű óra: 56 óra Témakör

Nem szakrendszerű óra: 18 óra Szakrendszerű óra

Nem szakrendszerű óra

A középkori Európa élete

10

4

Magyarország az Árpádkorban

10

4

A virágzó középkor Magyarországon

10

3

Az újkor kezdetén

9

3

Magyarország az újkor kezdetén

12

4

Szabadon felhasználható óra

5

összesen

56

18

Belépő tevékenységformák: Képi információk gyűjtése várakról, fegyverekről, ruhákról, kastélyokról. Rekonstrukciós képanyag rendszerezése, az összefüggések felismerése. Középkori építészeti emlékek, tárgyak felidézése, amelyeket helyi vagy más múzeumokban, helyszíneken láttak: szóban, írásban, rajzban. Korabeli használati tárgyak funkcióinak megismerése. A céhes ipar, a mező-gazdaság, fegyverek. Élő népi hagyományok, szokások, tárgyak gyűjtése, megismerése, néprajzi adatok tanulmányozása. Ismeretterjesztő művek tanulmányozása. Fogalma: krónika, legenda, intelmek, emlékirat, bulla, históriás ének, alapító levél tanulmányozása. Írásos források alapján a korok felismerése. Egyszerű kérdésekre adott válaszok megfogalmazása, majd összefüggő élőbeszéddel a kor jellemzése. A korra jellemző fogalmak, nevek, földrajzi nevek ismerete és használata. Történelmi személyiségek és koruk kapcsolatának elemzése, középkori életképek bemutatása. Topográfiai ismeretek, atlaszok, térképek használata tanári segítéséggel, a történelmi területi változások felismerése. A múlt és a jelen térképeinek összehasonlítása. A történelemben szerepet játszó földrészek ismerete, a technika változása, fejlődése, a gazdasági élet változása, ezzel összefüggésben az emberek életmódbeli változásainak felismerése. Az élőbeszéd mellett az írásban és a feladatlapokon elvégzett tanulói munka is szerves része a korszak megismerésének. 6. évfolyam tanterve Szakrendszerű órák száma: 10 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A középkori Európa élete

Nagy Károly birodalma. A kereszténység. Az arab hódítások. Európa 1000 körül. A keresztény egyház. A templomok és kolostorok. A papok és szerzetesek élete. Legendák, krónikák, oklevelek. A középkori uradalom és falu. Hűbérurak és hűbéresek. A középkori várak. A lovagok élete. A középkori városok. A céhek és kereskedők. Gazdaság és kultúra a középkorban.

Fogalmak: középkor, iszlám, pápa, szent erekje, eretnek, kolostor, szerzetes, oklevél kódex, legenda, uradalom, robot, jobbágy, nyomásos gazdálkodás hűbérúr, hűbéres, hűbérbirtok, vár, lovag, város, kiváltság, 73

önkormányzat, polgár, adó, vám, céh, járvány, távolsági kereskedelem, iniciálé, miniatúra, zárda, apáca, freskó, dézsma, tized, lakótorony, pestis, szűgyhám, nehézeke, borona, önellátó gazdálkodás, majorság, bazilika, katedrális. Nevek, földrajzi nevek: Nagy Károly, Mohamed, Allah, Szent Benedek, Szent Ferenc, Frank birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság, Velence, Genova, Firenze, Hanza-városok. Évszámok: 800 Nem szakrendszerű órák száma a témakörben: 4 óra 

Tanulói kiselőadások készítése a középkori betegségekről, járványokról



Fogalmazás készítése a lovagkor témakörben



A középkori orvostudomány fejlődése (szövegértési feladatlap készítése)



Tablókészítés hazánk román és gótikus stílusú épületeiből

Szakrendszerű órák száma: 10 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Magyarország az Árpád-korban

Letelepedés és a kalandozások. Géza fejedelem és Szent István jelentősége, az államalapítás. Szent László és Könyves Kálmán törvényei. II. András, az Aranybulla. A tatárjárás és IV. Béla uralkodása. A második honalapítás. Az Árpádház kihalása. Kultúra az Árpád-korban.

Fogalmak: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun, nádorispán, istenítéletek, nemesi vármegye, közneves, utolsó aranyágacska. Nevek, földrajzi nevek: Géza fejedelem, Sarolta, Koppány, szent István, Gellért püspök, Imre herceg, Vazul, I. András, Búvár Kund, szent László, Könyves Kálmán, II. András, Julianus barát, IV. Béla, III. András. Ausburg, Pannonhalma, Esztergom, Veszprém, Kalocsa, Erdély, Fehérvár, Horvátország, Dalmácia, Muhi, Buda, Ják. Évszámok: 997-1038, 1000, 1077-1095, 1205-1235, 1235-1270, 1241-1242, 1301. Nem szakrendszerű órák száma a témakörben: 4 óra 

Mondák, történetek feldolgozása a kalandozások és a tatárjárás korából



Részletek megtekintése Szörényi-Bródy: István, a király c. rockoperájából



a történeti Magyarország vármegye-beosztású térképének elkészítése

Szakrendszerű órák száma: 10 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A virágzó középkor Magyarországon

Az Anjou-ház uralkodása: Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond a császár és király. Egy középkori magyar város. Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodása. Bárók, nemesek, jobbágyok. A mohácsi csatavesztés. Buda eleste.

Fogalmak: Aranyforint, bandérium, nemes báró, ősiség, kilenced, kormányzó végvár, kiskirályok, harmincad, bányabér, úriszék, pallosjog, bányaváros, mezőváros, királyi város, füstpénz, kancellária, fekete sereg, corvina. Nevek, földrajzi nevek: Károly Róbert, Csák Máté, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Mátyás király, Jannus Pannonius, Vitéz János, Bakócz Tamás, Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, I. Ferdinánd. Visegrád, Várna, Nándorfehérvár, Bécs, Erdély, Mohács. Évszámok: 1301-1342, 1342-1382, 1351,1456, 1458-1490, 1514, 1526, 1541. Nem szakrendszerű órák száma a témakörben: 3 óra 74



Mátyás, az igazságos – Mátyás korabeli mondák szerepjáték formában való megelevenítése



A reneszánsz Magyarországon (tablókészítés)



Hunyadi János törökellenes harcainak térképen való ábrázolása

Szakrendszerű órák száma: 9 óra TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az újkor kezdetén

Nagy földrajzi felfedezések, kalandorok és hódítók. Anglia. Harc a tengerekért. A reformáció. Az angol polgári forradalom. A Napkirály. Ablak Európára: Nagy Péter cár. Kitekintés a világra. Kultúra és tudomány az újkor kezdetén.

Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, humanizmus, parlament, reformáció, protestáns, ellenreformáció, azték, inka. Újvilág, maja, azték, inka, jezsuita, barokk, abszolutizmus, polgári forradalom. Nevek, földrajzi nevek: Kolumbusz Kristóf, Amerigo Vespucci, Magellán, I. Erzsébet, Luther Márton, Kálvin János, Oliver Cromwell, XIV. Lajos, Nagy Péter Gutenberg János, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei. Amerika, Wittenberg, Németalföld, Hollandia, Versailles, London, Nagy-Britannia, Párizs, Szentpétervár. Évszámok: 1492, 1517, 1640. Nem szakrendszerű órák száma a témakörben: 3 óra 

Kolombusz és a nagy földrajzi felfedezők útjainak ábrázolása vaktérképen



Kiselőadások készítése az amerikai indián kultúrák témakörében



Élménybeszámoló fogalmazás készítése a „napkirályok” témakörében

Szakrendszerű órák száma: 12 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Magyarország az újkor kezdetén

Törökvilág Magyarországon. A várháborúk hősei. Élet a királyi Magyarországon. Erdély aranykora. A függetlenségi harcok története. A reformáció és az ellenreformáció kulturális hatása. Buda visszafoglalása a töröktől. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca.

Fogalmak: szpáhi, janicsár, pasa, hajdú, kollégium, végvár, kuruc, labanc, nádor, felségárulási per, hajdúváros, bujdosó, vezérlő fejedelem, trónfosztás, emigráció. Nevek, földrajzi nevek: Dobó István, Zrínyi Miklós, Károlyi Gáspár, Pázmány Péter, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, Vak Bottyán, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Királyi Magyarország, Gyulafehérvár, Kőszeg, Drégely, Eger, Szigetvár, Isztambul, Rodostó. Évszámok: 1532, 1552, 1604-1606, 1686, 1703-1711. Nem szakrendszerű órák száma a témakörben: 4 óra 

Értő-olvasás, szövegértés Erdély aranykorának témakörében



Kuruc kori mondák olvasása, elemzése



II. Rákóczi Ferenc életrajzának elkészítése (fogalmazás)



Topográfiai ismeretek fejlesztése (a három részre szakadt Magyarország, végvári harcok ábrázolása)

A felhasználható órakeretben kötelező téma: 1/ Az Árpád-kor emlékei Magyarországon. 2/ Az Árpád-kor emlékei Esztergomban.

75

Feldolgozható témák: Térképkészítés a különböző történelmi korokból. Térképkészítés a hadjáratokról. A kor stílust bemutató rajzok. Rajzok a középkori településekről, épületekről, várakról. Rajzok a fegyverekről. A szabad órakeret felhasználása: Ajánlott témák feldolgozása. Kiselőadások tartása önálló feldolgozott témákból. Helytörténeti séták, múzeumlátogatás, emlékhelyek felkeresése. Ismétlés és gyakorlás. A továbbhaladás feltétele: Képek, tárgyak, épületek, azok stílusa után ismerje fel a tanuló az adott korszakot. A középkori tárgyakról alkotott véleményük felmérhető, értékelhető legyen. Készítsenek fejezetenként legalább egy térképet. Ismerjék a földrajzi neveket. Tudjanak a legjellemzőbb középkori tárgyakról, fogalmakról rövid jellemzést adni. Tudjon önállóan beszámolni szóban és írásban a tanult eseményekről. Tudja a térképet használni. 7. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák: Egyszerűbb, elvont fogalmak alkotása. A történelemtudomány alapjaival való megismerkedés. A történelmi összefüggések megértése, elsajátíttatása. A tárgyalt időszak térbeli és időbeli változásainak felismertetése a történelmi térképek segítségével. Információgyűjtés és annak feldolgozása. Ismert források mellett statisztikai adatok, táblázatok, grafikonok, diagramok használata. Összehasonlító diagramok elemzése. Önálló kutatómunka a könyvtárban. Megadott szempontok alapján kiselőadás készítése. Szerepjáték. Írásos források elemzése. A technika fejlődésének bemutatása. A gazdasági, technikai társadalmi jelenségek összefüggéseinek tanulmányozása. A változatos történelmi színterek felismerése. 7. évfolyam tanterve TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A polgári átalakulás kora

Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. A felvilágosodás és a francia forradalom eszméi. Napóleon és Európa. A mezőgazdaság és a gépek forradalma. Az ipari forradalom gazdasági és társadalmi következményei. Életmód a kapitalizálódó Európában. A Szent Szövetség.

Fogalmak: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfenség elve, hatalmi ágak, köztársaság, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, vállalkozó, haszon, tőkés, gyár, bérmunkás, kapitalizmus, politika. Rendi gyűlés, alkotmányos királyság, nemzetgyűlés. Nevek, földrajzi nevek: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, napóleon, Watt, Stephenson, Metternich, Marx. USA, Boston, Waterloo, Lipcse, Korzika, Szent Ilona-sziget, Győr. Évszámok: 1776, 1789. július 14. 1815. 76

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Magyarország a Habsburg birodalomban

III. Károly, a Pragmatica Sanctio. Mária Terézia és II. József. A soknemzetiségű Magyarország. Hazánk a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában. A polgárosodás kezdete.

Fogalmak: betelepítés, bevándorlás, úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika, vándormozgalom, kettős vám, Ráció Educationis, felvilágosult abszolutizmus, kalapos király, nemzeti érzés, nyelvújítás, magyar jakobinusok. Nevek, földrajzi nevek: Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kölcsey Ferenc, Martinovics Ignác. Bécs, Kufstein, Vérmező. Évszámok: 1740-1780, 1780-1790, 1795-1815. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Magyarország reformkorban

A reform országgyűlések Pozsonyban. A jobbágyfelszabadítás és a magyar nyelv ügye. Gróf Széchenyi István fellépése. Kossuth Lajos programja. Életképek a reformkori Magyarországról.

Fogalmak: országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, cenzúra, nemzetiség, haladók, maradiak, érdekegyesítés, ellenzék. Nevek, földrajzi nevek: báró Wesselényi Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos Petőfi Sándor Vasvári Pál. Pozsony. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-1949-ben

1848. március 15-e. Az áprilisi törvények. A szabadságharc kezdete. A dicsőséges tavaszi hadjárat. A szabadságharc bukása. A szabadságharc és Európa.

Fogalmak: sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágy-felszabadítás, nemzetőrség, honvédség, trónfosztás, márciusi ifjak, népképviseleti országgyűlés. Nevek, földrajzi nevek: gróf Batthyányi Lajos, Deák Ferenc, Görgey Artúr Windisch-Grätz, Ferenc József, Bem József, Klapka György, Palermo, Nápoly, Milánó, Velence, Dráva, Pákozd, Debrecen, Szolnok, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad, Világos. Évszámok: 1848. március 15., 1848. szeptember 29., 1849. április., 1849. augusztus 13. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A nemzetállamok kora

Az amerikai polgárháború. Európa új államai. Az állam új feladatai. Verseny a világ újra felosztásáért. Oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika.

Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociál-politika, gyarmatbirodalom, szipolyok, vaskancellár, védővámok, szabad-kereskedelem. Nevek, földrajzi nevek: Viktória királynő, Garibaldi, Bismarck, Lincoln, Németország, Olaszország, Szerbia, Románia, Bulgária, Balkán. Évszámok: 1860, 1861-1865, 1871. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK 77

A dualizmus kora Magyarországon

A megtorlás és a Bach-rendszer. A kiegyezés. A politikai élet. Gazdasági fejlődés. A polgárosodó magyar társadalom. Budapest a világváros. A millennium.

Fogalmak: passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millennium, Bach-huszár. Nevek, földrajzi nevek: Haynau, Bach Sándor, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd, Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Pest-Buda, Budapest, Zágráb. Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1867-1916. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az első világháború előzményei és története

A háború okai és céljai. A központi hatalmak és az antant hatalmak. A sokarcú munkásmozgalom. Frontvonalak. A háború győztesei és vesztesei. Bolsevik forradalom Oroszországban.

Fogalmak: szakszervezet, központi hatalmak, antant, utópia, szociáldemokrácia, szocializmus, villámháború, állóháború, lövészárok, pergőtűz, torpedó, offenzíva, proletárdiktatúra, szovjet. Nevek, földrajzi nevek: Tisza István, Ferenc Ferdinánd, Gavrilo Princip, Wilson, Lenin, Szarajevó, Verdun, Galícia, Isonzó, Doberdó, Piave, Breszt-Litovszk Évszámok: 1914. június 28., 1914-1918. 1917. február 23. A felhasználható órakeretben kötelező téma: 1. Lakóhelyünk és környékének 1848/49-es emlékhelyei. 2. A szabadságharc fegyverei és a magyar honvédsereg egyenruhái. Feldolgozható témák: Magyar feltalálók és vállalkozók alkotásai a 19. században. Első világháborús emlékek gyűjtése és bemutatása. Az első világháború fegyverei képekben. Az először alkalmazott fegyverek bemutatása képekben. Leírások a frontokról. Térképek, rajzok a frontokról. A világháború dalai. A szabad órakeret felhasználása. Ajánlott témák feldolgozása. A témákhoz kapcsolódó helytörténet feldolgozása. Múzeumlátogatás, dokumentumfilmek megtekintése. Ismétlés, gyakorlás, rendszerezés. A továbbhaladás feltételei: Adott témából önálló vázlat elkészítése. Önálló könyvtári kutatás után kiselőadás tartása történelmi eseményekről, személyiségekről. Grafikonok készítése, táblázatok, diagramok értelmezése, elemzése. Tanári segítséggel egyszerűbb források értelmezése. Ismerjék a kiemelkedő politikusok, történelmi személyiségek munkásságát, jelentőségét. Hasonlítani tudják egymáshoz a különböző személyiségek szerepét, tetteit. Tudják kortárs csoportokba rendezni a megismert személyeket. Tudjanak összehasonlítani térképek segítségével határváltozásokat, területváltozásokat. Legyenek képesek elhelyezni kiemelt történelmi eseményeket és személyeket térben és időben.

78

8. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák: Az elvont fogalmak gyakoribb alkalmazása. Az önálló jegyzetelés. Az egyetemes és a magyar történelem párhuzamban, rendszerbe állítása. A gyűjtött statisztikai adatok rendszerezése, akár informatikai eszközök segítségével is. A számítógép és a videotechnika segítségével tudósok, feltalálók, közéleti személyiségek életének, alkotásainak megismerése. Korabeli írások összehasonlítása. Riportok, interjúk készítése. Térképismeret az országok határainak változásaival, szövetségi rendszerek alakulásával, megszűnésével. A gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális jelenségek összefüggései. Film, fotófeldolgozás. A modern hírközlő szervek (televízió, rádió, napilapok, folyóiratok) információi. Az ökológiai problémák természeti katasztrófák, a globalizáció. 8. évfolyam tanterve TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A világ a 20-as és a 30-as években.

A trianoni békerendszer hatása. A sztálini Szovjetunió. A kommunizmus. A társadalom és az életforma változásai, gazdasági világválság. A nácizmus Németországa. Az Egyesült Államok. Úton az újabb háború felé.

Fogalmak: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, propaganda, New Deal, békediktátum, kisantant, hadikommunizmus, személyi kultusz, kolhoz, Führer, Duce, kancellár. Nevek, földrajzi nevek: Beneš, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Szovjetunió, New York. Évszámok: 1918-1920., 1929-1933., 1938. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Magyarország a két világháború között.

Forradalom és ellenforradalom. Trianon és következményei. Revízió. A bethleni konszolidáció. A gazdasági világválság Magyarországon. Kiútkeresés és külpolitika. Életmód és szellemi élet.

Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták, nyilasok, konzervatív, liberális, revízió, direktórium, vörös terror, fehérterror, statárium. Nevek, földrajzi nevek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál, Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc. Trianon, Sopron, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak- Erdély. Évszámok: 1918. október 30-31-ig, 1918. november 16., 1919. március 21., 1920. június 4., 1932-1936.

79

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A II. világháború.

A háború kitörése és világháborúvá válása. A totális háború. Háború és gazdaság, a hátország. Magyarország a háborúban. Tragédia a Donnál. Magyarország német megszállása. Nyilas hatalom. A zsidóság tragédiája. A háború befejezése.

Fogalmak: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holocaust, „hintapolitika”, partizán, háborús bűnös, antifasiszta, furcsaháború, kamikáze, kiugrási kísérlet, partra szállás, csodafegyver. Nevek, földrajzi nevek: Ribbentrop, Churchill, De Gaulle, Kállay Miklós, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szálasi Ferenc. Katyn, Dunkerque, El Alamein, Pearl Harbor, Midway-szigetek, Észak-Erdély, Voronyezs, Sztálingrád, Volga, Leningrád, Teherán, Auschwitz, Normandia, Hirosima, Drezda, Jalta, Potsdam. Évszámok: 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. március 19., 1944. október 15., 1945. május 8., 1945. szeptember 2. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A globalizálódó világ

A kétpólusú világ. Az ENSZ megalakulása. Kommunista diktatúrák. A harmadik világ. A gyarmati rendszer felbomlása. A világgazdaság. Az európai integráció. Az emberi és a polgári jogok. A globalizáció problémái.

Fogalmak: hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globolizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás, vasfüggöny, berlini fal, jóléti állam, rendszerváltás, peresztrojka, glasznoszty. Nevek, földrajzi nevek: Hruscsov, Lech Walesa, Ceausescu, Tito, Ghandi, Eisenhower, Kennedy, Brezsnyev. Tőkés László, Milosevic. Nürnberg, NSZK, NDK, Strasbourg, Dallas, Helsinki, Afganisztán, FÁK, Koszovó, Csehország, Szlovákia. Évszámok: 1945-1946., 1947., 1949., 1990., 1991., 1998. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Magyarország története napjainkig

Magyarország a keleti blokkban. A sztálinizmus hazánkban és a Rákosi-korszak. Forradalom és szabadságharc 1956-ban. A Kádárkorszak. A magyar társadalom átalakítása. A rendszerváltás. A határon túli magyarság.

Fogalmak: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltás, földosztás, államosítás, szalámi taktika, reakciós, málenkij robot, ávósok, téeszesítés, kitelepítés, puha diktatúra, háztáji, privatizáció Nevek, földrajzi nevek: Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Mindszenty József, Péter Gábor, Nagy Imre Kádár János, Németh Miklós, Antall József, Göncz Árpád, Recsk, Corvin tér, Széna tér, Rákoskeresztúri temető, Lakitelek, Bős-Nagymaros. Évszámok: 1945-1948., 1948-1953., 1956. október 23., 1956. november 4., 1989., 1990. május 22., 1998., 2000. augusztus 20. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Állampolgári ismeretek

Az állam és az állampolgár. A nyilvánosság. A törvény-hozó hatalom. A végrehajtó hatalom. A bírói hatalom. (a politikai rendszer intézményei). Részvétel a közügyekben. Az emberi jogoktársadalmi kötelezettségek. A gyermekek jogai.

Fogalmak: állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, nemzet, nemzetiség, etnikum, emberi jogok. 80

A felhasználható órakeretben kötelező téma: 1. Visszaemlékezések Esztergom történetéből. 2. Diákjogok, diákszervezetek Magyarországon. Feldolgozható témák: Valamely világváros bemutatása. A világháború emlékhelyei lakóhelyünkön. A Mária-Valéria híd története. Háborús emléktárgyak bemutatása. Tudományos felfedezések ismertetése. Európa új térképének bemutatása. Iparosítás története a városban. Az önkormányzat működése a városban. Információgyűjtés a modern technika segítségével. A szabad órakeret felhasználása: Ajánlott témák feldolgozása. Helytörténeti feldolgozások. Az állampolgári ismeretek feldolgozása, eljátszása. Helytörténeti séták, múzeumlátogatások. Dokumentum és játékfilmek megtekintése. Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás. A továbbhaladás feltételei: Legalább egy önálló kutatómunka, annak vázlata alapján kiselőadás tartása. Tudjanak párhuzamot vonni a magyar és az európai események között. Tudják, hogy mi történt a magyar történelem kiemelkedő eseményeivel egy időben Európában, vagy a világon. Ismerjék a gazdasági, technikai fejlődés eredményeit. Különböztessék meg a diktatúrát a demokráciától. Egy kiválasztott eseményhez tudjanak forrást felkutatni, és más adatokhoz hasonlítani. Ismerjék a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapintézményeit, működésüket, működésük rendszerét. Ismerjék lakóhelyük jelenkori főbb történelmi, gazdasági, társadalmi eseményeit, ezeket tudják elhelyezni a köztörténet folyamatában. Angol nyelv 1.-8. évfolyam Célok és feladatok Egyrészt kedvet ébreszteni a nyelv tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Különösen fontos szerephez jut a hallott szöveg értésének fejlesztése órai játékos feladatokon keresztül. A beszéd az egyszavas válaszoktól, a memorizált elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed 1. A tanuló olyan szinten sajátítsa el az angol nyelvet, hogy a hétköznapi kommunikáció során sikeresen tudja azt használni mind írásban, mind szóban. 2. A nyelvi készségek megfelelő szintű megalapozása tegye lehetővé számára, hogy reális választási lehetősége legyen a nyelvtanulás folyatatása. 3. Ismerkedjen meg az angol nyelvi közösségek mindennapi életével, társadalmával, kultúrájával. 4. Szeresse meg a nyelvtanulást, jelentsen számára intellektuális élményt és élvezetet az angol nyelv használata. 5. Szerezzen ismereteket az emberi nyelv egyetemes természetéről, kapjon kedvet más nyelvek tanulásához. A kommunikációs készségek fejlesztése: Hogy e célt elérjük, biztosítanunk kell, hogy a tanuló - angolul beszélgessen párban, csoportban és tanárával - használhassa a nyelvet valós célok eléréséért , valamint a készségek gyakorlására - vegyen részt különböző nyelvi tevékenységekben (játékok, szerepjátékok stb.) - találjon alkalmat spontán beszélgetésre az osztály mindennapi eseményeiről - saját élvezetére, információ szerzésére hallgasson vagy olvasson nyelvi anyagokat - készítsen különböző fajtájú írott nyelvi anyagokat (hirdetés, üzenet, üdvözlet) A tanulási készségek fejlesztése: 81

A tanulót meg kell tanítani arra, hogy - törekedjen a helyes kiejtésre és intonációra - kövesse az utasításokat és útbaigazításokat - tudjon rákérdezni a jelentésre, tudja tisztázni, amit nem ért- kérdezzen, kérdésre válaszoljon, adjon utasítást - kérjen és adjon információt, magyarázatot - kezdeményezzen és folytasson párbeszédet - fejezze ki egyetértését, egyet nem értését, érzéseit, véleményét - az olvasott vagy hallott szöveget globálisan értse meg, ill. a számára szükséges információt szűrje ki

- írjon le és vitasson meg eseményeket Ellenőrzés és értékelés: A folyamatos és rendszeres ellenőrzés és értékelés során képet kapunk arról, hogy tanulóink milyen mértékig sajátították el a tananyagot; milyen fejlettségi fokot értek el az alapkészségek területén; mennyire tudják teljesíteni a tantervben megfogalmazott követelményeket. Az értékelés legyen sokoldalú, terjedjen ki az alapkészségekre, a nyelvtani anyag és a szókincs elsajátításának vizsgálatára. A reális alapokra épülő értékelés a tanulót további munkára ösztönzi, erősíti motivációját. Év végi és félév végi értékeléskor hangsúlyos szerepet kapnak a témazáró tesztek érdemjegyei. A jelen tantervben megfogalmazott követelmények maximális teljesítése a jeles tanulóktól várható el. Feltételek: tankönyvek, munkafüzetek, audio- és videokazetták, tanári kézikönyv, tesztkönyvek, feladatgyűjtemények, szemléltető képsorozatok.

2. osztály: Terület, témakör: Beszélgetés, társalgás: Dalok, versek tanítása: Készségfejlesztés, ismétlések: Összesen: Heti óraszám:

20 óra 10 óra 7 óra 37 óra 1 óra

Az élő idegen nyelv tanítása a második osztályban kezdődik választott tantárgyként, értékeléskor szöveges értékelést adunk. A negyedik évfolyamtól a hatályos jogszabályoknak megfelelően kötelező tantárgy lesz; ezen az évfolyamon első félévben még szövegesen értékelünk. Célok, feladatok: - a gyermekeket hozzászoktatjuk az idegen nyelvű beszédhez, környezethez; - az első hónapban a tanár mérje fel a beszéd és a beszédértés területén, hogy a tanulók hogyan képzik a hangokat, hogyan hangsúlyozzák a mondatokat és hogyan reagálnak a tanár közléseire; - a szókincs bővítése; - a tanulók ismerjék meg a magyartól eltérő hangokat; - tudjon kérni és megköszönni valamit; - ismerjen 4-5 új mondókát, verset ill. 4-5 új dalt; - a fő hangsúly a játékosságon van! Általános fejlesztési követelmények: - szokjanak az idegen nyelvi beszédhez; - kezdjen kialakulni a közös osztálynyelv; - év végére tudjanak a tanult témakörökben, a tanult szókincs és mondat- modellek segítségével önállóan kérdezni, kérdésekre válaszolni; Minimális követelmény: 82

A tanuló tudjon köszönni és köszönést elfogadni angol nyelven! Tudjon egy kis verset, mondókát önállóan elmondani, ill. angol gyermekdalt közösen (vagy egyedül is) elénekelni, vegyen részt a tanult angol nyelvű gyermekjátékokban! Témakörök: Az én világom: Bemutatkozás, ismerkedés Köszönés különböző napszakokban A magyarhoz hasonló hangzású angol szavakkal kezdjük a tanítást Tulajdon kifejezése Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Emberi kapcsolatok: Család és barátok Külső megjelenés leírása Családtagok, rokonság Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Tágabb környezetünk: Öltözködés Fontosabb ruhadarabok ismerete színükkel variálva Öltöztető baba (ruhákkal) Állatok és növények a ház körül Mondókák: Two dicky birds This little pig… Dalok: Old McDonald Baa, baa, black sheep Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - természettudományos kompetencia Étkezés: Fontosabb gyümölcsök Néhány gyümölcs pontos ismerete képkártyák segítségével Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - természettudományos kompetencia Utazás: Közlekedés Néhány közlekedési eszköz ismerete színekkel kombinálva Memória játékok 83

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia Mindennapi életünk: Ünnepeink Chirstmas, Santa Claus, New Year, Eastern. Az ünnepekhez kapcsolódó dalok, játékok, versek segítségével a szókincs fejlesztése. Dalok: Twinkle, twinkle Jingle Bells Mondókák: Star bright Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az iskola Az osztály, berendezési tárgyak, iskolai felszerelések. Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia Fogalomkörök: Térbeli viszonyok where? here, this Méretbeli egyszerű kifejezések: small, big Logikai viszony kifejezése: and Mennyiségi, minőségi viszonyok: Számok, színek Taneszközök, feltételek: - tanári kézikönyv - munkafüzetek, kifestők - képkártyák - papírbábok - magnetofon és kazetták - dominó - faliújság készítés Ellenőrzés, értékelés: - A hangsúly a szóbeliségen van. - Szavakat dialógusok formájában is ellenőrizhetjük. - Játékos feladatok, új játék szabályainak ismertetésekor, új dal, mondóka tartalmi összefoglalásakor is értékelhetjük tudásukat. 3. osztály: 84

Terület, témakör: Tananyag-feldolgozás: Kiegészítő anyag: Dolgozatírás és javítás: Összesen: Heti: 1 óra

20 óra 10 óra 7 óra 37 óra

Célok, feladatok: - Az olvasás- és íráskészség kialakításához szükséges nyelvi alapok lerakását is a szóbeli nyelvgyakorlás biztosítja. - A beszédkészség és a beszédértés kialakítása. - Ismert szövegeket olvassanak hangosan is. - A megközelítőleg helyes kiejtés és intonáció elsajátítása. Általános fejlesztési követelmények: - Kezdjen tudatosulni a tanulókban, hogy az idegen nyelv a kommunikáció eszköze. - A tanulók ismerjék meg a magyartól eltérő angol hangokat és betűket. - Megkezdődik néhány tipikus grammatikai szabályszerűség tudatosítása, néhány tipikus nyelvi fordulat elsajátítása. - Megismerkednek az íráskép néhány alapvető sajátosságával. (a szavakat másképpen ejtjük és írjuk le). - Szokjon az idegen nyelvű íráshoz. - Fontos a sok dal, mondóka és nyelvtörő tanítása. Minimum követelmény: A tanuló értse meg a témakörökben feldolgozott anyagon belül az egyszerű mondatokat, és tudjon a tanultakon belül helyes intonációval válaszokat adni! A tankönyvben szereplő egyszerűbb mondatokat tudja olvasni! Tanuljon meg néhány dalt, mondókát! Témakörök: Az én világom: Bemutatkozás (Mutasson be másokat is) Személyes névmások gyakorlása. A létige. Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Emberi kapcsolatok: Család és barátok Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az iskola: Kérdések, utasítások (what, who, whose, where?) Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció 85

- szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Mindennapi életünk: Képességek, időpontok Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség - matematikai kompetencia Tágabb környezetünk: Lakóhelyünk Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Öltözködés: Ruhadarabjaink Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Fogalomkörök: Az angol ABC: A betűk és hangjai közötti kapcsolat Információ kérés: Eldöntendő kérdések Bizonyos tárgyak leírása Birtoklás kifejezése: A „have got” ige Névelő-melléknév-főnév sorrendje Beszélgetés képességekről: A „Can” segédige Birtokos kérdő névmás (whose?) és az ‘s birtokviszony kifejezése Emberek és bizonyos dolgok származási helye: „Where” kérdőszó Helyek és helyzetek leírása: „There is/are” szerkezet Többes számú főnevek Elöljárók: in, on A „How many?” megszámlálható fogalma: Elöljáró: at Az időpont kifejezése: Kerek óra Formák: Kör, háromszög, négyzet. 86

Taneszközök, feltételek: Tanári kézikönyv Munkatankönyv, munkafüzet Hangkazetták Írásvetítő (fóliák), diavetítő Ellenőrzés, értékelés: A tanulók szóbeli és írásbeli munkáját egyaránt értékeljük. Az írásbeli értékelés formái: szódolgozat nyelvi rejtvények, fejtörők történet-diktálás képdiktálás (Picasso-diktálás) tesztek Szóbeli értékelés: képleírás (kérdések segítségével) adott szituációk megoldása (párbeszéd) nyelvi játékok frontális, csoportmunka, pármunka egyéni feladatmegoldás. 4. osztály: Heti óraszám:

3 óra

Terület, témakör: Tananyag-feldolgozás Kiegészítő anyag Dolgozatírás és javítás Összesen

90 óra 15 óra 6 óra 111 óra

Célok, feladatok: - A megközelítőleg helyes, érthető beszéd kialakítására való törekvés. - A nyelvi jártasságokat és készségeket a tanult lexikai és nyelvtani ismeretek felhasználásával tovább kell fejleszteni. - A tanult szavak és egyszerű mondatok helyes leírása, ill. szerkesztése. Általános fejlesztési követelmények: - Adjanak elő rövid jeleneteket párban vagy csoportban. - Az osztálynyelv kiszélesítése. - Tudatosuljon a tanulóban az a tény, hogy az anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. - Merjen idegen nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen a bátorsága és önbizalma ezen a téren. - Ébredjen fel érdeklődése más népek élete és kultúrája iránt. Témakörök: Az én világom: Személyi adatok Mit szeretek, mit nem? Én és a családom Az otthon Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 87

Mindennapi életünk: Mindennapi tevékenységek, időpontok, speciális napok Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - matematikai kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Étkezés: Néhány étel- és italfajta Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - természettudományos kompetencia Időjárás: Időjárási viszonyok A világ néhány országa Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia Vásárlás: Ruhanemű és egyszerűbb tárgyak Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - matematikai kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Tágabb környezetünk: Mi/ki hol van a lakásban, mit csinál? Angol anyanyelvű országok Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az iskola: Tantárgyak, napok, órarend Szabadidő, Szórakozás Sport, zene, gyűjtemények Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia 88

- esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Témakörök, Tartalmak Kommunikációs szándékok: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Köszönés: Good morning, Hello, Hi, How are you? Elköszönés: Goodbye, See you Bemutatkozás, bemutatás: My name’s, This is….. Köszönet és arra reagálás: Thanks – You’re welcome, stb. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Tetszés, nem tetszés: Do you like it?, I don’t like it, Yes, I do, No, I don’t Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése: What is it?, It’s a………That’s……….. Információkérés, információ adás: Where is she?, What is he doing? He’s in.., He’s ironing. Tudás, nem tudás: Where is he? He’s at home. Fogalomkörök: Tagadó felszólítások: Don’t Számok 100-ig: Tőszámnevek Udvarias kérés: Can I have..., please ? A folyamatos és egyszerű jelen idő: Állító és kérdő mondatok Birtoklás kifejezése: My, your, I’ve got, He’s got, Have you got? Időbeli viszonyok: When?, What time?, in, at Térbeli viszonyok on, in, at, right, left A hét napjai Cselekvés, létezés, történés kifejezése He is…, There is, There are Minőségi viszonyok Is it big?, What colour? Logikai viszonyok: and, or, but Szövegösszetartó eszközök This, that, these, those, I, you…a, an, the Taneszközök feltételek Tanári kézikönyv Munkatankönyv, munkafüzet Hangkazetták Ellenőrzés, értékelés Az írásbeli értékelés formái: szódolgozat Nyelvi rejtvények Képdiktálás Tesztek 89

A szóbeli értékelés formái: Képleírás( kérdések segítségével Adott szituációk megoldása (párbeszéd) Nyelvi játékok Frontális-, csoport-, és pármunka, egyéni feladatmegoldás. 5. osztály: Évi óraszám: 111 óra Szakrendszerű: 74 Heti óraszám: 3 óra Szakrendszerű: 2

Nem szakrendszerű: 37 Nem szakrendszerű: 1

Beszédértés, beszédkészség, olvasás, írás: folyamatosan Tankönyv: Tom Hutchinson: NewProject English 1 Könyv (Student’s Book) Munkafüzet Témakörök: Nem szakrendszerű órákelosztása Emberi kapcsolatok: - család, barátok

7 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Tágabb környezetünk: - ház, lakás, szobák, bútorok - lakóhelyünk, épületek a városban - foglalkozások, munkahelyek - vásárlás, árak - Nagy-Britannia

4 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Természeti környezet: kedvenc háziállatom

3 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia Szabadidő, szórakozás: mozi, tv, video

6 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia Egészség és betegség: betegségek, sérülések

6 óra

90

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia Étkezés: ételek, receptek

2 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - természettudományos kompetencia Vásárlás: Ruha, élelmiszer

5 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - matematikai kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Utazás: közlekedési eszközök Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia Időjárás: alapvető szókincs kialakítása

2 óra

2 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - természettudományos kompetencia A nem szakrendszerű órák tevékenységformái: Hallás: -

Hallás után lejegyzetelni egy család tagjait, a család „házi kedvenceit”. Fontosabb adatok, életkor, születésnap, telefonszám, lakcím és foglalkozás hallás utáni lejegyzése. Fontosabb események, dátumok hallás utáni lejegyzése. Személy, állat vagy képzeletbeli alak rajzolása hallás után. Egy bizonyos személy, állat, tárgy kiválasztása hallás után. Lejegyezni egy ház helyiségeit, egy településen található látnivalókat. Időpontokat feljegyezni. Egy személy napirendjét lejegyezni. Tanórákat, sportokat lejegyezni, egyéb tevékenységeket felismerni hallott szöveg alapján. Egy személyt több közül kiválasztani a ruházatának leírása alapján.

Olvasás: -

Tipikus idegen nyelvi és magyar családokról szóló idegen nyelvű szöveg olvasása. Gyakori idegen nevek olvasása. Képek és idegen nyelvi szövegek párosítása. Születésnapi meghívó olvasása. Születésnapi képeslapok olvasása idegen nyelven. 91

Beszéd: -

Képek és idegen nyelvi leírások párosítása. Ismert személy, állat idegen nyelvi leírás alapján történő kiválasztása. Olvasás egy-egy tipikus magyar ill. idegen nyelvi területhez tartozó falu város életéről, épületeiről. Az idegen nyelvi otthon leírásának olvasása. Érdekes hobbik, különleges sportok leírásának idegen nyelvű olvasása, megértése. Divatos és hagyományos öltözékek az idegen nyelvterület jellemzőivel. Saját család bemutatása fénykép alapján. Saját háziállat bemutatása . Szituációs játékok idegen nyelven. Ismerkedés. Telefonbeszélgetés, információ kérés. Érdeklődés barátok, híres emberek iránt. Beszélgetés ünnepeinkről az iskolában és a családban. Szokások nálunk és az idegen nyelvi országban. Saját jellemzés idegen nyelven. Egy ismert személy jellemzése idegen nyelven. Interjú készítése, adása vélemények kérése. Saját lakóhely bemutatása idegen nyelven. Kép alapján a kép ábrázolásának megfelelő idegen nyelvi bemutatás. Napirendi beszámolás idegen nyelven. Egy hétvége elbeszélése idegen nyelven. Egy személy ruházatának leírása.

Írás: -

Családfa készítése. Kedvenc állatok leírása. Boríték megcímzése. E-mail írása, rövid üzenet. Születésnapi meghívó írása Üdvözlőlapok írása idegen nyelven. Egyszerű kérdőív kitöltése. Rövid jellemzés, leírás megfogalmazása. Kérdőív kitöltése, kedvelt és nem kedvelt dolgok. Rövid ismertető készítése saját lakóhelyről. Programjavaslat készítése. Rövid levél írása a mindennapi tevékenységekről. Ruházati katalógus megrendelőlapjának kitöltése. Rövid leírás egy személy ruházatáról.

Cél: Ebben a tanévben legfontosabb célunk a nyelvtanulás szokásainak kialakítása. A követelmények a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítását szolgálják. Ebben az életkorban a hangsúly a szóbeli készségek kialakításán van. Ébredjen fel érdeklődése más népek élete és kultúrája iránt. Követelmény: Beszédértés A tanuló - ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket; - értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait; - értse meg az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett, ill. a tananyagra vonatkozó kérdéseket, és tudjon ezekre válaszolni; - tudjon reagálni 3-4 mondatból álló közlésre cselekvéssel, szóban vagy írásban; 92

- legyen képes megoldani a hallás utáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt egyszerű feladatokat. Beszédkészség A tanuló - tudjon megközelítőleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban egyszerű mondatokat ismételni, ill. kimondani; - beszédében minél jobban közelítse meg az angol nyelv hangjainak képzését; - tudjon egyszerű információkat kérni és adni valós helyzetben; - tudjon a tanuló tanárának és társainak valós beszédhelyzetben kérdéseket feltenni; - rövid szövegrészeket, párbeszédeket memoriterként is tudjon elmondani; - tanuljon meg néhány dalt, mondókát, vegyen részt nyelvi játékokban. Olvasásértés A tanuló - legyen képes a tanult szöveget felolvasni, tudjon ezekre cselekvéssel, szóban vagy írásban reagálni. Íráskészség A tanuló - tudjon egyszerű szöveget tollbamondás után helyesen leírni; - legyen képes szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat emlékezetből is leírni; - tudjon minta alapján egyszerű, de több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (bemutatkozást, képleírást, párbeszédet); - tudjon egyszerű eseménysort önállóan leírni. Szókincs A tanuló rendelkezzen a fentiekben megfogalmazott követelményeknek megfelelő szókinccsel. Az átlagosan elsajátítható szókincs: 300 aktív és 100 passzív szóból áll. Tartalom: Beszédszándékok: - köszönés, megszólítás - bemutatkozás, bemutatás, búcsúzás, elköszönés - információkérés, -adás, személyes információk - dolgok azonosítása, megnevezése (What’s this?/ It’s....) - vélemény kérése, kifejezése (Do you like...?) - tudás-nem tudás kifejezése (I know./ I don’t know.) - tetszés-nem tetszés ( I like.../ I don’t like...) - köszönet kifejezése - pozitív értékelés - jókívánságok - udvarias kérés (Can I.../ Can I borrow...,please) - utasítások - programjavaslatok - kapcsolatteremtés telefonon - modális jelentések kifejezése: - képesség (can), - engedély (Can I...?), - szükségesség (must) Fogalomkörök: - cselekvés, történés, létezés kifejezése jelen, múlt és jövő idejűség - birtoklás kifejezése have és múlt ideje - időbeli viszonyok: gyakoriság, időpont - térbeli viszonyok- néhány alapvető elöljárószó (In, on, at) - mennyiségi viszonyok-Tő- és sorszámnevek, megszámlálható, megszámlálhatat-lan

- minőségi viszonyok - melléknévfokozás - kohéziós eszközök - személyes névmások tárgyesete - felszólító mód - hangtani szabályszerűségek 93

6. osztály: Évi óraszám: 111 óra Szakrendszerű: 74 Heti óraszám: 3 óra Szakrendszerű: 2

Nem szakrendszerű: 37 Nem szakrendszerű: 1

Beszédértés, beszédkészség, írás, olvasás: folyamatosan Tankönyv: Tom Hutchinson: NewProject English 2 Könyv (Student’s Book) Munkafüzet Témakörök: Nem szakrendszerű órák elosztása: Egészség, betegség - testrészek, testalkat, balesetek, orvosnál

8 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia Emberi kapcsolatok - családtagok

8 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Tágabb környezetünk - űrkutatás - vásárlás - házi munka

13 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Természeti környezetünk - állatok, környezetvédelem - Kitekintés más országokra

8 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia A taneszközök, ellenőrzés és értékelés részt l. másik évfolyamoknál A nem szakrendszerű órák tevékenységformái: Hallás: -

Megérteni idegen nyelven egy étel hozzávalóit. Étlapról ételt kiválasztani hallott kérés alapján. 94

-

Személyek közötti viszony felismerése hallott párbeszéd alapján. Telefonon kapott információk lejegyzése idegen nyelven. Időjárás-jelentés megértése hallott szöveg alapján. Szövegből különböző tevékenységek felismerése. Hallott programjavaslatokból a megfelelő kiválasztása. Évszámok és életrajzi adatok megfelelő párosítása idegen nyelven.

Olvasás: Beszéd: Írás: -

Recept, ételek leírásának olvasása idegen nyelven. Éttermek megnevezése, egyedi ételek kiválasztása. Önkiszolgáló éttermek működése. Érdekes szokások idegen országokban. Hivatalos és baráti meghívók olvasása. Hogyan élnek az emberek a távoli tájakon? Személyes szabadidő eltöltések megismerése. TV, rádió, moziműsor olvasása. Film, színdarab szinopszisa. Könnyített részletek ifjúsági művekből. Egy korábban élt híres ember életrajzának olvasása. Éttermi párbeszédek, rendelés, rendelésfelvétel. Asztali párbeszédek. Kedvenc étel ismertetése. Meghívás vendégségbe, bemutatás. Telefonbeszélgetésben meghívás szabadidős programra. Képleírás az időjárással kapcsolatosan. Telefonon érdeklődni az időjárásról. Kedvenc programjaim. Kedvelt időtöltések, hobbik. Életrajz ismertetése. Egy ismert személy életéről beszéd. Étlap összeállítása. Recept írása idegen nyelven. Menü összeállítása recepttel. Meghívók készítése, papíron és elektronikusan. Kedvenc évszakok leírása. Időjárás-jelentés írása. Program összeállítása külföldi vendég számára. Kedvenc hobbim. Kérdőívek kitöltése. Kedvenc együttesem. Életrajz írása idegen nyelven. Életrajzi kérdőív kitöltése.

Cél: A kommunikációs alapkészségek továbbfejlesztése, a tanuló tudja a nyelvet hétköznapi helyzetekben használni, erősödjön önbizalma az aktív nyelvhasználat terén. Bővüljenek ismeretei az angol nyelvterület országainak életéről és kultúrájáról. Követelmény: 95

Beszédértés A tanuló - értse meg a tanult témákban, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket és tudjon ezekre válaszolni; - ismerje fel a számára fontos részleteket az általa ismert témákban elhangzó néhány mondatos közlésekben, tudjon ezekre reagálni; - legyen képes megoldani a hallásutáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt feladatokat. Beszédkészség A tanuló - megközelítőleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban használja az általa elsajátított nyelvi anyagot; - tudjon néhány szóval, rövid mondatokkal reagálni hallott, vagy látott jelenségekre; - tudjon valós beszédhelyzetben, ill. a tananyaggal kapcsolatban kérdéseket feltenni; - tudjon segítséget kérni; - tudjon egyszerű képekről rövid leírást adni; - rövid szövegeket, történetet, párbeszédet memoriterként is tudjon elmondani; - tanuljon meg néhány dalt, mondókát, vegyen részt nyelvi játékokban. Olvasásértés A tanuló - legyen képes a tanult szöveget értelmezve, helyes kiejtéssel és intonációval felolvasni; - tudja az olvasott szöveg lényegét röviden összefoglalni; - tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani. Íráskészség A tanuló - tudjon ismert szavakból álló, a már tanult nyelvtani jelenségekre épülő szöveget tollbamondás után helyesen leírni; - legyen képes emlékezetből is írni; - tudjon különböző tankönyvi feladatokat írásban megoldani; - tudjon több mondatból álló, összefüggő szöveget írni. Szókincs A tanuló rendelkezzen a fentiekben megfogalmazott követelményeknek megfelelő szókinccsel. Az átlagosan elsajátítható szókincs a 6. évfolyam végére összesen 600 aktív és 200 passzív szó. Tartalom: Beszédszándékok - érzelmek kifejezése, felkiáltások - bocsánatkérés - akarat, szándék kifejezése - emberek és állatok jellemzése - tünetek leírása, érdeklődés valaki egészsége, panaszai felől - szokások, életmód leírása - félelmek kifejezése, indoklása - indoklás kérése, kifejezése - egyetértés, egyet nem értés - meghívás és arra reagálás - kínálás és arra reagálás - javaslat és arra reagálás Fogalomkörök - időbeli viszonyok: a jelen idő a folyamatos és egyszerű jelen összehasonlítása egyszerű és folyamatos múlt idő az egyszerű jövő idő 96

az időhatározók - birtokviszony kifejezése - a személyes névmás tárgyesete - some és any névmások - hangtani szabályszerűségek - térbeli viszonyok (towards, next to, along) - mennyiségi viszonyok - minőségi viszonyok módhatározók, határozószók 7. osztály: Évi óraszám: 111 óra Heti óraszám: 3 óra Beszédértés, beszédkészség, olvasás, írás: folyamatosan. Tankönyv: Tom Hutchinson: Project English 3 Könyv (Student’s Book) Munkafüzet Témakörök: Emberi kapcsolatok - híres emberek - családtagok, rokonaink, családi kapcsolatok meghatározása Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Természeti környezetünk - időjárás, hőmérséklet, évszakok Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia Az iskola világa - iskolai szabályok Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Egészség, betegség - balesetek, vészhelyzet, életmentés Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia 97

Étkezés - élelmiszervásárlás - étkezés, étterem - receptek Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - természettudományos kompetencia Cél: A kommunikációs alapkészségek továbbfejlesztése, hogy a tanuló tudja a nyelvet hétköznapi helyzetekben használni, erősödjön önbizalma az aktív nyelvhasználat terén. Bővüljenek ismeretei az angol nyelvterület országainak életéről. Ismerje meg és fogadja érdeklődéssel a különböző országok közötti szokásbeli és kulturális különbségeket. Követelmény: Beszédértés A tanuló - értse meg a tanárának egyszerű, idegen nyelven történő magyarázatát; - értse meg a tananyagra vonatkozó kérdéseket, és tudjon ezekre válaszolni; - értse meg a mindennapi élet beszédhelyzeteiben feltett kérdéseket és tudjon ezekre válaszolni; - tudja kiszűrni a szövegből a lényeget, találja meg a fontos információkat. Beszédkészség A tanuló - valós beszédhelyzetben tudjon információt kérni és adni; - tudjon a mindennapi életben előforduló, gyakorlati feladatokat angol nyelven megoldani (vásárlás, útba igazítás); - tudja tetszését, nem tetszését, véleményét kifejezni; - tudjon embereket és tárgyakat jellemezni; - tudjon az általa ismert témakörökhöz tartozó képekről mondatokat alkotni, egyszerű történeteket elmondani. Olvasásértés A tanuló - tudjon a tudásszintjének megfelelő szövegről általános képet alkotni; - tudja egyes ismeretlen szövegelemek jelentését kikövetkeztetni; - tudja az olvasott szöveg lényegét röviden összefoglalni; - ismerkedjen meg a mindennapi életben gyakran előforduló autentikus szövegekkel (menetrend, hirdetések, étlap, stb.); - ismerkedjen meg a szintjének megfelelő egynyelvű szótárak használatával. Íráskészség A tanuló - tudjon több mondatból álló egyszerű, összefüggő szöveget írni (elbeszélés, leírás); - tudjon egyszerű fogalmazást írni a mindennapi életével kapcsolatos eseményekről; - tudjon egyszerű levelet fogalmazni, ismerje az ilyen levelezés formai szabályait. Szókincs A tanuló rendelkezzen a fentiekben megfogalmazott követelményeknek megfelelő szókinccsel. A 7. évfolyam végére összesen 1000 aktív és 300 passzív szó. Tartalom: 98

Beszédszándékok - kérdezés, információ kérése - válaszadás, információ adása - modalitás különböző funkciói- képesség, kifejezése, jövendölés, szükségesség - sajnálkozás - figyelmeztetések és tanácsok - hasonlóságok és különbségek kifejezése - utasítások - figyelemfelhívás - bocsánatkérés és arra reagálás - gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás - öröm, bánat kifejezése - Kívánság - Események leírása Fogalomkörök - időbeli viszonyok: múltbeli cselekvések leírása folyamatosság, párhuzamosság jövendölés, előrejelzés (Simple future) időhatározók elöljáró szavakkal Befejezett jelen gyakoriság időtartam - felszólítás, tiltás - modális jelentések kifejezése: can, will, need - minőségi és mennyiségi viszonyok - hangtani szabályszerűségek: gyenge alakok ejtése (some, an, of) - birtokos szerkezetek, önálló birtokos névmások 8. osztály: Évi óraszám: 111 óra Heti óraszám: 3 óra Beszédértés, beszédkészség, olvasás, írás: folyamatosan Tankönyv:

Tom Hutchinson:

Project English 4 Könyv (Student’s Book) Munkafüzet

Témakörök: Tágabb környezetünk

- Magyarország, Budapest nevezetességei

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Természeti környezetünk - természet- és állatvédelem, környezeti problémák Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia

99

Utazás

- útbaigazítás, London

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia Szűkebb környezetünk - városunk történelme és földrajza Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Gépek és eszközök Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - digitális kompetencia - természettudományos kompetencia Karrier

- járművek, háztartási gépek

- továbbtanulás, szakmák, foglalkozások

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - a hatékony, önálló tanulás Cél: A kommunikációs alapkészségek folyamatos továbbfejlesztése, hogy a tanuló tudja a nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni, erősödjön önbizalma az aktív nyelvhasználat terén. Törekedjen önállóan is ismeretei bővítésére. Ismerje fel, hogy az idegen nyelv ismeretén keresztül személyisége is gazdagodik. Bővüljenek ismeretei az angol nyelvterület országainak életéről és kultúrájáról. Követelmény: Beszédértés A tanuló - értse meg a tanárának a tananyaggal vagy a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos idegen nyelven történő magyarázatát; - értse meg a hosszabb, ismeretlen elemeket tartalmazó szövegeket is, párbeszédeket; - ismeretlen szavakra, kifejezésekre próbáljon a szövegkörnyezetből következtetni. Beszédkészség A tanuló - tudjon kezdeményezni és fenntartani rövid beszélgetést, ismert mindennapi témáról; - tudja társaival a valós vagy szimulált beszédhelyzetek párbeszédeit szerepjátékok formájában is előadni; - tudjon egyszerűen, de összefüggően beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről; - tudjon az általa ismert témakörökhöz tartozó képekről, ill. képsorokról összefüggően beszélni; - tudjon történeteket elmesélni; - tudja a nyelvi anyagot kreatívan használni; - tudja mondanivalóját többféleképpen kifejezni, gondolatait egyszerű módon körülírni. Olvasásértés A tanuló 100

- tudjon a tudásszintjének megfelelő szöveget önállóan megérteni; a szövegről általános képet alkotni; abból a számára szükséges információt kikeresni; - tudjon ismeretlen elemeket is tartalmazó, számára új ismereteket közlő, könnyű autentikus szövegeket feldolgozni; - tudja egyes ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - tudja az olvasott szöveg lényegét kiemelni és összefoglalni; - használja aktívan szintjének megfelelő egynyelvű szótárakat; Íráskészség A tanuló - tudjon több mondatból álló összefüggő szöveget írni (elbeszélés, leírás); - tudjon egyszerű fogalmazást írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekről és az őt érdeklő jelenségekről; - tudja írásban egyszerűen kifejezni tetszését/nemtetszését, érzelmeit és véleményét; - tudjon ezek után másoknál érdeklődni; - tudjon hosszabb levelet megfogalmazni, betartva a levélírás szabályait. Szókincs A tanuló rendelkezzen a fentiekben megfogalmazott követelményeknek megfelelő szókinccsel. A nyolcadik évfolyam végére összesen 1400 aktív és 400 passzív szó. Tartalom: Beszédszándékok - kérdezés, információkérés - válaszadás, információadás az előző szintnél hosszabb terjedelemben - új információ bevezetése, érdeklődés felkeltése - tanácsadás, útbaigazítás - ötletkérés, ötletadás - vélemény kifejezése - modalitás: képességek, lehetőségek (to be able to, can) kötelesség (must, have to) szükségesség (need) - figyelmeztetés (Look out!) - engedélykérés és arra reagálás - levélírás(személyes levél) - sajnálkozás - elégedettség, elégedetlenség, bosszúság - csodálkozás - remény - véleménykérés és arra reagálás - képesség különböző igeidőkben - dicséret, kritika Fogalomkörök: - időbeli viszonyok: Present Perfect Simple Past és Present Perfect összehasonlítása jövő idő - szándék (going to) - szenvedő szerkezet egyszerű jelen és egyszerű múlt idejű alakjai (by) made of - modális jelentések kifejezése: - képességek, lehetőségek - kötelesség - szükségesség - függő beszéd - logikai viszonyok - visszaható névmások Élő idegen nyelv 101

Idegen nyelvi kommunikáció Az élő idegen nyelvet a közoktatásban is részt vevő minden diáknak kötelező tanulnia a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig. A mi iskolánk a negyedik évfolyamot megelőzően is elkezdi a nyelvtanítást a választott órák keretén belül. Kulcskompetenciák megjelenése A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, amelyek összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése (vö. szociális és állampolgári kompetencia). Az ehhez szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását), valamint a szövegolvasást, -értést és alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára (vö. digitális kompetencia) és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is (vö. hatékony, önálló tanulás kompetenciája). Ha a tanulói tevékenységekből indulunk ki, fontos szerephez jut az esztétikai-művészeti tudatosság és (főként) kifejezőkészség-kompetencia, pl. projektmunka, daltanulás, szerepjátszás során. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel (vö. alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén). A sikeres nyelvtanításban és -tanulásban tehát minden kulcskompetenciának meg kell jelennie, ahogyan a különböző élethelyzetekben is szükségünk van a különböző kompetenciákra. A nyelvoktatás alkalmas terep egyéb általános készségek és kompetenciák (például: gondolkodási, szövegértési készségek, a koncentráció képességének alapozása, az önismeret elmélyítése) elsajátítására és begyakorlására is:  Tágítsa a gyermek látókörét, nyisson ablakot a világra!  Segítse hozzá a gyermeket a nyelvi tudatosodáshoz!  A gyermek legyen tudatában annak, hogy anyanyelvén kívül más nyelvek is léteznek, és azokon éppúgy kifejezheti gondolatait!  A több csatornán (anyanyelven és célnyelven) történő ismeretszerzés az ismeretet megerősíti.  A nyelvek iránti fokozott fogékonyság pozitívan hat anyanyelvi fejlődésére is. Az idegen nyelv tanításakor a tanári és tanulói tevékenységformák között első helyen a kommunikatív feladatok állnak. Idegen nyelvet azért tanulunk, hogy használjuk. Ha a kommunikáció folyamatos és sikeres, a nyelvtani hibák kevésbé lényegesek. Mind a négy alapkészség – beszédértés, beszédkészség, olvasásértés, írás – fejlesztésében a kommunikatív tevékenységekre kell a hangsúlyt fektetni. Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6. 8. 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, amelyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. Ezek a szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élő idegen nyelvből az A l-es szint elérését tűzik ki célul. Az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni, és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl.: hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Beszédértés 102

 Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Képes egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni. Olvasásértés  Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás  Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a használható nyelvtudás megszerzése (= kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása). A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következőket jelenti: 1. A kötelező oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni. 2. A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd és motiváció. 3. Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok (énkép, önismeret; hon-és népismeret; európai azonosságtudat-egyetemes kultúra; aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés; gazdasági nevelés; környezettudatosságra nevelés; a tanulás tanítása; testi és lelki egészség; felkészülés a felnőtt lét szerepeire) mind megtalálhatók a helyi tanterv témakörein belül általános megfogalmazásban. Angol nyelv emelt óraszám A helyi tantervben leírt célok és feladatok elérésén felül célunk az, hogy lehetőséget biztosítsunk a legtehetségesebb gyerekeknek az alapfokú nyelvvizsga megszerzésére a 8. évflyam végéig. A továbbhaladás kritériumai: Ha emelt óraszámú angol nyelvi csoportban az adott tanév végén a tanuló tanulmányi eredménye nem megfelelő, (közepesnél gyengébb az anyanyelv és az idegen nyelv tudása) akkor átkerül a normál tantervű csoportba. A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon: -egyéni/szülői kérelem -legalább közepes anyanyelvi, illetve idegen nyelvi tudás 1.osztály: Terület, témakör: Beszélgetés, társalgás: Dalok, versek tanítása: Készségfejlesztés, ismétlések: Összesen:

39 óra 20 óra 15 óra 74 óra 103

Heti óraszám:

2 óra

Célok, feladatok: - a gyermekeket hozzászoktatjuk az idegen nyelvű beszédhez, környezethez - ismerjen angol gyermekdalokat,mondókákat,verseket,gyermekjátékokat,melyek segítenek a helyes artikuláció kialakításában. - a fő hangsúly a játékosságon van! - év végére értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. Általános fejlesztési követelmények: - ébredjen fel a tanulók érdeklődése az angol nyelv iránt azáltal,hogy megkedveltetjük velük. - a helyes artikuláció megalapozása rengeteg ismétléssel(dalok,mondókák stb.) Témakörök: Az én világom Bemutatkozás, ismerkedés. Köszönés különböző napszakokban. A magyarhoz hasonló hangzású angol szavakkal kezdjük a tanítást. Dalok: Good morning Happy birthday Kiszámolók: Eeny, meeny One potato… Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Tágabb környezetünk Állatok és növények a ház körül. This is a…. Point to the…. Mondókák: Two dicky birds This little pig… Dalok: Old McDonald Baa, baa, black sheep… Gyerekjátékok: The farmer in the dell Noah’s ark… Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - természettudományos kompetencia Az iskola Az osztály, berendezési tárgyak, iskolai felszerelések. (Sit on…, point to…, look at…) Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia Fogalomkörök: Mennyiségi viszonyok: Számok tízig 104

Mondókák, dalok:

One little Indian One finger

Minőségi viszonyok A leggyakrabban előforduló színek ismert főnevekkel. What colour is it? Dalok: Rainbow song Red is the rose… Taneszközök, feltételek: -

tanári kézikönyv munkafüzetek képkártyák (activity pack), számkártyák, papírbábok, cd-k

Ellenőrzés, értékelés: -

Olvasás, írás még nincs első osztályban. Szóbeli munka folyamatos értékelése a tanév során. Értékeléskor igyekezzünk a jót kiemelni, sokat dicsérni, hogy fokozatosan növekedjen a bátorságuk, önbizalmuk.

2. osztály: Terület, témakör: Beszélgetés, társalgás Dalok, versek tanítása Készségfejlesztés, ismétlések Összesen: Heti óraszám

40 10 24 74 óra 2 óra

Tankönyv: Chatterbox Starter Célok, feladatok: - a tanulók ismerjék meg a magyartól eltérő hangokat - a szókincs bővítése; - az első hónapban a tanár mérje fel a beszéd és a beszédértés területén, hogy a tanulók hogyan képezik a hangokat, hogyan hangsúlyozzák a mondatokat, és hogyan reagálnak a tanár közléseire; - tudjon a tanuló kérni és megköszönni valamit - ismerjen meg 4-5 új mondókát, dalt ill. 4-5 verset, gyermekjátékot. Általános fejlesztési követelmények: - szokjanak az idegen nyelvi beszédhez; - kezdjen kialakulni a közös osztálynyelv; - év végére tudjanak a tanult témakörökben, a tanult szókincs és mondat- modellek segítségével önállóan kérdezni, kérdésekre válaszolni; Témakörök: Az én világom: Bemutatkozás, ismerkedés, tulajdon kifejezése Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 105

Emberi kapcsolatok: Család és barátok Külső megjelenés leírása Családtagok, rokonság Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Tágabb környezetünk: Öltözködés Fontosabb ruhadarabok ismerete színükkel variálva Öltöztető baba (ruhákkal) Állatok és növények a ház körül Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - természettudományos kompetencia Étkezés: Fontosabb gyümölcsök Kedvenc ételek, italok Mondókák: I like chocolate Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - természettudományos kompetencia Utazás: Közlekedés Néhány közlekedési eszköz ismerete színekkel kombinálva Memória játékok Dalok: The wheels ont he bus… Mindennapi életünk: Ünnepeink Chirstmas, Santa Claus, New Year, Eastern. Az ünnepekhez kapcsolódó dalok, játékok, versek segítségével a szókincs fejlesztése. Dalok: Twinkle, twinkle Jingle Bells Mondókák: In a cottage, in a wood Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az iskola Az osztály berendezési tárgyai, iskolai felszerelések neve. 106

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia Fogalomkörök: Térbeli viszonyok where? here, this Méretbeli egyszerű kifejezések: small, big; long, small Logikai viszony kifejezése: And, but Mennyiségi, minőségi viszonyok: Számok, színek Taneszközök, feltételek: - tanári kézikönyv - munkafüzetek - képkártyák - papírbábok - CD-k - dominó - faliújság készítés Ellenőrzés, értékelés: - A hangsúly a szóbeliségen van. - Szavakat dialógusok formájában is ellenőrizhetjük. - Játékos feladatok, új játék szabályainak ismertetésekor, új dal, mondóka tartalmi összefoglalásakor is értékelhetjük tudásukat.

3. osztály: Terület, témakör: Tananyag-feldolgozás: Kiegészítő anyag: Dolgozatírás és javítás: Összesen: Heti óraszám:

56 óra 10óra 8óra 74óra 2 óra

Tankönyv: Chatterbox 1 (tankönyv, munkafüzet) Célok, feladatok: - Az olvasás- és íráskészség kialakításához szükséges nyelvi alapok lerakását is a szóbeli nyelvgyakorlás biztosítja. - A beszédkészség és a beszédértés kialakítása. - Ismert szövegeket olvassanak hangosan is. - A megközelítőleg helyes kiejtés és intonáció elsajátítása. Általános fejlesztési követelmények: - Kezdjen tudatosulni a tanulókban, hogy az idegen nyelv a kommunikáció eszköze. 107

- A tanulók ismerjék meg a magyartól eltérő angol hangokat és betűket. - Megkezdődik néhány tipikus grammatikai szabályszerűség tudatosítása, néhány tipikus nyelvi fordulat elsajátítása. - Megismerkednek az íráskép néhány alapvető sajátosságával. (a szavakat másképpen ejtjük és írjuk le). - Szokjon az idegen nyelvű íráshoz. - Fontos a sok dal, mondóka és nyelvtörő tanítása. -Tudjon a célország gyerekeket is érintő ünnepeiről Témakörök: Az én világom: Bemutatkozás (Mutasson be másokat is) Személyes névmások gyakorlása. A létige. Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Emberi kapcsolatok: Család és barátok Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az iskola: Kérdések, utasítások (what, who, whose, where?) Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Mindennapi életünk: Képességek, időpontok Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség - matematikai kompetencia Tágabb környezetünk: Lakóhelyünk Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

108

Öltözködés: Ruhadarabjaink Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Fogalomkörök: Az angol ABC: A betűk és hangjai közötti kapcsolat Információ kérés: Eldöntendő kérdések Bizonyos tárgyak leírása Birtoklás kifejezése: A „have got” ige Névelő-melléknév-főnév sorrendje Beszélgetés képességekről: A „Can” segédige Birtokos kérdő névmás (whose?) és az ‘s birtokviszony kifejezése Emberek és bizonyos dolgok származási helye: „Where” kérdőszó Helyek és helyzetek leírása: „There is/are” szerkezet Többes számú főnevek Elöljárók: in, on A „How many?” megszámlálható fogalma: Elöljáró: at Az időpont kifejezése: Kerek óra Formák: Kör, háromszög, négyzet. Taneszközök, feltételek: Tanári kézikönyv Munkatankönyv, munkafüzet Hangzóanyag osztálytermi munkához Ellenőrzés, értékelés: A tanulók szóbeli és írásbeli munkáját egyaránt értékeljük. Az írásbeli értékelés formái: szódolgozat nyelvi rejtvények, fejtörők történet-diktálás képdiktálás (Picasso-diktálás) tesztek Szóbeli értékelés: képleírás (kérdések segítségével) adott szituációk megoldása (párbeszéd) nyelvi játékok frontális, csoportmunka, pármunka egyéni feladatmegoldás.

4. osztály: 109

Heti óraszám: 5 óra Tankönyv: Tom Hutchinson. Project 1 (tankönyv., munkafüzet) Terület, témakör: Tananyag-feldolgozás Kiegészítő anyag Dolgozatírás és javítás Összesen

150 óra 27 óra 8 óra 185 óra

Beszédértés: - Ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket és az egyszerű mondatokat. - Az osztálynyelv kiszélesítése révén is bővüljön szókincsük. Beszédkészség: - A megközelítőleg helyes, érthető beszéd kialakítására való törekvés. - Adjanak elő rövid jeleneteket párban vagy csoportban. Olvasásértés: - A szerepek szerinti olvasás begyakorlása. (Ezáltal növekedjen bátorságuk és önbizalmuk). Íráskészség: - A tanult szavak egyszerű mondatok másolása, helyes leírása. - Rövid szövegszerkesztés minta alapján Témakörök: Az én világom: Személyi adatok Mit szeretek, mit nem? Én és a családom Az otthon Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Mindennapi életünk: Mindennapi tevékenységek, időpontok, speciális napok Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - matematikai kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Étkezés: Néhány étel- és italfajta Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - természettudományos kompetencia Időjárás: Időjárási viszonyok 110

A világ néhány országa Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia Vásárlás: Ruhanemű és egyszerűbb tárgyak Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - matematikai kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Tágabb környezetünk: Mi/ki hol van a lakásban, mit csinál? Angol anyanyelvű országok Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az iskola: Tantárgyak, napok, órarend Szabadidő, szórakozás Sport, zene, gyűjtemények Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Témakörök, Tartalmak Kommunikációs szándékok: A) Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Köszönés: Good morning, Hello, Hi, How are you? Elköszönés: Goodbye, See you Bemutatkozás, bemutatás: My name’s, This is….. Köszönet és arra reagálás: Thanks – You’re welcome, stb. B) Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Tetszés, nem tetszés: Do you like it?, I don’t like it, Yes, I do, No, I don’t C) Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése: What is it?, It’s a………That’s……….. Információkérés, információ adás: Where is she?, What is he doing? He’s in.., He’s ironing. Tudás, nem tudás: Where is he? He’s at home. Fogalomkörök: Tagadó felszólítások: Don’t 111

Mennyiségi viszonyok: Singular/plural Számok 100-ig: Tőszámnevek Udvarias kérés: Can I have..., please ? A folyamatos és egyszerű jelen idő: Állító,kérdő,tagadó mondatok Birtoklás kifejezése: My, your, I’ve got, He’s got, Have you got? Időbeli viszonyok: When?, What time?, in, at Térbeli viszonyok on, in, at, right, left A hét napjai Cselekvés, létezés, történés kifejezése He is…, There is, There are Minőségi viszonyok Is it big?, What colour? Logikai viszonyok: and,or,but Szövegösszetartó eszközök: This,these; I, you; a, the Ellenőrzés, értékelés: 4-8 évfolyamokon lásd. Helyi tanterv108. old. 5. évfolyam: Évi óraszám: 180 óra Szakrendszerű: 143 óra Heti óraszám: 5 óra Témakörök:

Nem szakrendszerű: 37 óra

Nem szakrendszerű órák elosztása

Emberi kapcsolatok - családtagok, barátok

11 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Egészség, betegség - testrészek, testalkat, egészség, betegség, balesetek, orvosnál

10 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia Természeti környezet - állatok

9 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia 112

Tágabb környezet - űrkutatás - házi munka

7 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség A nem szakrendszerű órák tevékenységformái: Hallás: -

Hallás után lejegyzetelni egy család tagjait, a család „házi kedvenceit”. Fontosabb adatok, életkor, születésnap, telefonszám, lakcím és foglalkozás hallás utáni lejegyzése. Fontosabb események, dátumok hallás utáni lejegyzése. Személy, állat vagy képzeletbeli alak rajzolása hallás után. Egy bizonyos személy, állat, tárgy kiválasztása hallás után. Lejegyezni egy ház helyiségeit, egy településen található látnivalókat. Egy személyt több közül kiválasztani a ruházatának leírása alapján.

Olvasás: Beszéd: -

Tipikus idegen nyelvi és magyar családokról szóló idegen nyelvű szöveg olvasása. Gyakori idegen nevek olvasása. Képek és idegen nyelvi szövegek párosítása. Születésnapi meghívó olvasása. Születésnapi képeslapok olvasása idegen nyelven. Képek és idegen nyelvi leírások párosítása. Ismert személy, állat idegen nyelvi leírás alapján történő kiválasztása. Olvasás egy-egy tipikus magyar ill. idegen nyelvi területhez tartozó falu város életéről, épületeiről. Az idegen nyelvi otthon leírásának olvasása. Érdekes hobbik, különleges sportok leírásának idegen nyelvű olvasása, megértése. Divatos és hagyományos öltözékek az idegen nyelvterület jellemzőivel. Saját család bemutatása fénykép alapján. Saját háziállat bemutatása . Szituációs játékok idegen nyelven. Ismerkedés. Telefonbeszélgetés, információ kérés. Érdeklődés barátok, híres emberek iránt. Beszélgetés ünnepeinkről az iskolában és a családban. Szokások nálunk és az idegen nyelvi országban. Saját jellemzés idegen nyelven. Egy ismert személy jellemzése idegen nyelven. Interjú készítése, adása vélemények kérése. Saját lakóhely bemutatása idegen nyelven. Kép alapján a kép ábrázolásának megfelelő idegen nyelvi bemutatás. Egy hétvége elbeszélése idegen nyelven. Egy személy ruházatának leírása.

Írás: 113

Családfa készítése. Kedvenc állatok leírása. Boríték megcímzése. E-mail írása, rövid üzenet. Születésnapi meghívó írása Üdvözlőlapok írása idegen nyelven. Egyszerű kérdőív kitöltése. Rövid jellemzés, leírás megfogalmazása. Kérdőív kitöltése, kedvelt és nem kedvelt dolgok. Rövid ismertető készítése saját lakóhelyről. Programjavaslat készítése. Rövid levél írása a mindennapi tevékenységekről. Ruházati katalógus megrendelőlapjának kitöltése. Rövid leírás egy személy ruházatáról. Cél: A kommunikációs alapkészségek továbbfejlesztése, a tanuló tudja a nyelvet hétköznapi helyzetekben használni, erősödjön önbizalma az aktív nyelvhasználat terén. Bővüljenek ismeretei az angol nyelvterület országainak életéről és kultúrájáról. Követelmény: Beszédértés A tanuló - értse meg a tanult témákban, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket és tudjon ezekre válaszolni; - ismerje fel a számára fontos részleteket az általa ismert témákban elhangzó néhány mondatos közlésekben, tudjon ezekre reagálni; - legyen képes megoldani a hallás utáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt feladatokat Beszédkészség A tanuló - megközelítőleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban használja az általa elsajátított nyelvi anyagot; - tudjon néhány szóval, rövid mondatokkal reagálni hallott, vagy látott jelenségekre; - tudjon valós beszédhelyzetben, ill. a tananyaggal kapcsolatban kérdéseket feltenni; - tudjon segítséget kérni; - tudjon egyszerű képekről rövid leírást adni; - rövid szövegeket, történetet, párbeszédet memoriterként is tudjon elmondani; - tanuljon meg néhány dalt, mondókát, vegyen részt nyelvi játékokban. Olvasásértés A tanuló - legyen képes a tanult szöveget értelmezve, helyes kiejtéssel és intonációval felolvasni; - tudja az olvasott szöveg lényegét röviden összefoglalni; - tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani. Íráskészség A tanuló - tudjon ismert szavakból álló, a már tanult nyelvtani jelenségekre épülő szöveget tollbamondás után helyesen leírni; - legyen képes emlékezetből is írni; - tudjon különböző tankönyvi feladatokat írásban megoldani; - tudjon több mondatból álló, összefüggő szöveget írni.

114

Szókincs A tanuló rendelkezzen a fentiekben megfogalmazott követelményeknek megfelelő szókinccsel. Az átlagosan elsajátítható szókincs a 6. évfolyam végére összesen 600 aktív és 200 passzív szó. Tartalom: Beszédszándékok - érzelmek kifejezése, felkiáltások - bocsánatkérés - akarat, szándék kifejezése - emberek és állatok jellemzése - tünetek leírása, érdeklődés valaki egészsége, panaszai felől - szokások, életmód leírása - félelmek kifejezése, indoklása - indoklás kérése, kifejezése Fogalomkörök - időbeli viszonyok: a jelen idő a folyamatos és egyszerű jelen összehasonlítása a múlt idő a jövő idő időhatározók - birtokviszony kifejezése - a személyes névmás tárgyesete - some és any névmások - módhatározók - hangtani szabályszerűségek: - az ige egyszerű múlt idejű alakjának „ed” végződése 6. évfolyam: Évi óraszám: 180 óra

Szakrendszerű: 143

Nem szakr.: 37 óra

Heti óraszám: 5 óra Témakörök:

Nem szakrendszerű órák elosztása

Emberi kapcsolatok - családtagok, rokonaink, családi kapcsolatok meghatározása - emberek külső leírása - életrajz készítése - Valentin nap

11 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Egészség, betegség - balesetek, vészhelyzetek, életmentés

9 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia 115

Az iskola világa - iskolai szabályok

7 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Természeti környezet - időjárás, hőmérséklet, évszakok Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia Étkezés - élelmiszervásárlás, étkezés, étterem - kultúra, híres emberek

10 óra

Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - természettudományos kompetencia - szociális és állampolgári kompetencia Nem szakrendszerű órák tevékenységformái: Hallás: -

Megérteni idegen nyelven egy étel hozzávalóit. Étlapról ételt kiválasztani hallott kérés alapján. Személyek közötti viszony felismerése hallott párbeszéd alapján. Telefonon kapott információk lejegyzése idegen nyelven. Időjárás-jelentés megértése hallott szöveg alapján. Szövegből különböző tevékenységek felismerése. Hallott programjavaslatokból a megfelelő kiválasztása. Évszámok és életrajzi adatok megfelelő párosítása idegen nyelven.

Olvasás: Beszéd: -

Recept, ételek leírásának olvasása idegen nyelven. Éttermek megnevezése, egyedi ételek kiválasztása. Önkiszolgáló éttermek működése. Érdekes szokások idegen országokban. Hivatalos és baráti meghívók olvasása. Hogyan élnek az emberek a távoli tájakon? Személyes szabadidő eltöltések megismerése. TV, rádió, moziműsor olvasása. Film, színdarab szinopszisa. Könnyített részletek ifjúsági művekből. Egy korábban élt híres ember életrajzának olvasása. Éttermi párbeszédek, rendelés, rendelésfelvétel. Asztali párbeszédek. 116

-

Kedvenc étel ismertetése. Meghívás vendégségbe, bemutatás. Telefonbeszélgetésben meghívás szabadidős programra. Képleírás az időjárással kapcsolatosan. Telefonon érdeklődni az időjárásról. Kedvenc programjaim. Kedvelt időtöltések, hobbik. Életrajz ismertetése. Egy ismert személy életéről beszéd.

Írás: Étlap összeállítása. Recept írása idegen nyelven. Menü összeállítása recepttel. Meghívók készítése, papíron és elektronikusan. Kedvenc évszakok leírása. Időjárás-jelentés írása. Program összeállítása külföldi vendég számára. Kedvenc hobbim. Kérdőívek kitöltése. Kedvenc együttesem. Életrajz írása idegen nyelven. Életrajzi kérdőív kitöltése. Cél: A kommunikációs alapkészségek továbbfejlesztése, hogy a tanuló tudja a nyelvet hétköznapi helyzetekben használni, erősödjön önbizalma az aktív nyelvhasználat terén. Bővüljenek ismeretei az angol nyelvterület országainak életéről. Ismerje meg és fogadja érdeklődéssel a különböző országok közötti szokásbeli és kulturális különbségeket. Követelmény: Beszédértés A tanuló - értse meg a tanárának egyszerű, idegen nyelven történő magyarázatát; - értse meg a tananyagra vonatkozó kérdéseket, és tudjon ezekre válaszolni; - értse meg a mindennapi élet beszédhelyzeteiben feltett kérdéseket és tudjon ezekre válaszolni; - tudja kiszűrni a szövegből a lényeget, találja meg a fontos információkat. Beszédkészség A tanuló - valós beszédhelyzetben tudjon információt kérni és adni; - tudjon a mindennapi életben előforduló, gyakorlati feladatokat angol nyelven megoldani (vásárlás, útba igazítás); - tudja tetszését, nem tetszését, véleményét kifejezni; - tudjon embereket és tárgyakat jellemezni; - tudjon az általa ismert témakörökhöz tartozó képekről mondatokat alkotni, egyszerű történeteket elmondani. Olvasásértés A tanuló - tudjon a tudásszintjének megfelelő szövegről általános képet alkotni; - tudja egyes ismeretlen szövegelemek jelentését kikövetkeztetni; - tudja az olvasott szöveg lényegét röviden összefoglalni; - ismerkedjen meg a mindennapi életben gyakran előforduló autentikus szövegekkel (menetrend, hirdetések, étlap, stb.); 117

- ismerkedjen meg a szintjének megfelelő egynyelvű szótárak használatával. Íráskészség A tanuló - tudjon több mondatból álló egyszerű, összefüggő szöveget írni (elbeszélés, leírás); - tudjon egyszerű fogalmazást írni a mindennapi életével kapcsolatos eseményekről; - tudjon egyszerű levelet fogalmazni, ismerje az ilyen levelezés formai szabályait. Szókincs A tanuló rendelkezzen a fentiekben megfogalmazott követelményeknek megfelelő szókinccsel. A 7. évfolyam végére összesen 1000 aktív és 300 passzív szó. Tartalom: Beszédszándékok - kérdezés, információ kérése - válaszadás, információ adása - modalitás: képesség kifejezése, jövendölés, szükségesség - sajnálkozás - figyelmeztetések és tanácsok - hasonlóságok és különbségek kifejezése - utasítások - figyelemfelhívás Fogalomkörök - időbeli viszonyok: - múltbeli cselekvések leírása -folyamatosság, párhuzamosság -jövendölés, előrejelzés (Simple future) -időhatározók elöljáró szavakkal - felszólítás, tiltás - modális jelentések kifejezése: can, will, need - minőségi és mennyiségi viszonyok - hangtani szabályszerűségek: gyenge alakok ejtése (some, an, of) 7. évfolyam: Évi óraszám:

180 óra

Heti óraszám:

5 óra

Tananyag feldolgozás:

136 óra

Kiegészítő anyag:

32 óra

Dolgozatírás, javítás:

8 óra

Szabadon felhasználható:

4 óra

Témakörök: Tágabb környezetünk - városi közlekedés, útbaigazítás - Magyarország, Budapest nevezetességei - foglalkozások Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia 118

- természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Utazás - városnézés, London nevezetességei Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia Természeti környezet - természetvédelem, állatvédelem Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia Cél: A kommunikációs alapkészségek folyamatos továbbfejlesztése, hogy a tanuló tudja a nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni, erősödjön önbizalma az aktív nyelvhasználat terén. Törekedjen önállóan is ismeretei bővítésére. Ismerje fel, hogy az idegen nyelv ismeretén keresztül személyisége is gazdagodik. Bővüljenek ismeretei az angol nyelvterület országainak életéről és kultúrájáról. Követelmény: Beszédértés A tanuló - értse meg a tanárának a tananyaggal vagy a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos idegen nyelven történő magyarázatát; - értse meg a hosszabb, ismeretlen elemeket is tartalmazó szövegeket is, párbeszédeket; - ismeretlen szavakra, kifejezésekre próbáljon a szövegkörnyezetből következtetni. Beszédkészség A tanuló - tudjon kezdeményezni és fenntartani rövid beszélgetést, ismert mindennapi témáról; - tudja társaival a valós vagy szimulált beszédhelyzetek párbeszédeit szerepjátékok formájában is előadni; - tudjon egyszerűen, de összefüggően beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről; - tudjon az általa ismert témakörökhöz tartozó képekről, ill. képsorokról összefüggően beszélni; - tudjon történeteket elmesélni; - tudja a nyelvi anyagot kreatívan használni; - tudja mondanivalóját többféleképpen kifejezni, gondolatait egyszerű módon körülírni. Olvasásértés A tanuló - tudjon a tudásszintjének megfelelő szöveget önállóan megérteni; a szövegről általános képet alkotni; abból a számára szükséges információt kikeresni; - tudjon ismeretlen elemeket is tartalmazó, számára új ismereteket közlő, könnyű autentikus szövegeket feldolgozni; - tudja egyes ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - tudja az olvasott szöveg lényegét kiemelni és összefoglalni; - használja aktívan szintjének megfelelő egynyelvű szótárakat. Íráskészség A tanuló 119

- tudjon több mondatból álló összefüggő szöveget írni (elbeszélés, leírás); - tudjon egyszerű fogalmazást írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekről és az őt érdeklő jelenségekről; - tudja írásban egyszerűen kifejezni tetszését/nemtetszését, érzelmeit és véleményét; - tudjon ezek után másoknál érdeklődni; - tudjon hosszabb levelet megfogalmazni, betartva a levélírás szabályait. Szókincs A tanuló rendelkezzen a fentiekben megfogalmazott követelményeknek megfelelő szókinccsel. A nyolcadik évfolyam végére összesen 1400 aktív és 400 passzív szó. Tartalom: Beszédszándékok - kérdezés, információkérés - válaszadás, információadás az előző szintnél hosszabb terjedelemben - új információ bevezetése, érdeklődés felkeltése - tanácsadás, útbaigazítás - ötletkérés, ötletadás - vélemény kifejezése - modalitás: képességek, lehetőségek (to be able to, can) kötelesség (must, have to) szükségesség (need) - figyelmeztetés (Look out!) Fogalomkörök - időbeli viszonyok: - Present Perfect -Simple Past és Present Perfect összehasonlítása -jövő idő - szándék (going to) - szenvedő szerkezet: -egyszerű jelen és egyszerű múlt idejű alakjai: by, made of - modális jelentések kifejezése: - képességek, lehetőségek - kötelesség - szükségesség 8. évfolyam: Évi óraszám:

180 óra

Heti óraszám:

5 óra

Tananyag feldolgozás:

136 óra

Kiegészítő anyag:

32 óra

Dolgozatírás, javítás:

8 óra

Szabadon felhasználható:

4 óra

Témakörök: Emberi kapcsolatok - családi ünnepek, karácsony, húsvét Kulcskompetenciák megjelenése: 120

- idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Tágabb környezet - életmód, szokásaink - a mi világunk: országok, emberek - törvények, szabályok - közlekedési szabályok Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Utazás - utazás, vámvizsgálat Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia Természeti környezet - időjárás, évszakok - természetvédelem, fák veszélyben Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia Egészség, betegség - balesetek, elsősegélynyújtás - veszélyhelyzetek Kulcskompetenciák megjelenése: - idegen nyelvi kommunikáció - szociális és állampolgári kompetencia - természettudományos kompetencia Az iskolai oktatás egészére kiható közös követelményekhez a témakörök az alábbi módon kapcsolódnak: Testi és lelki egészség - emberi kapcsolatok - egészség, betegség - étkezés, szórakozás, szabadidő

Környezeti nevelés - tágabb környezetünk - természeti környezetünk - az iskola világa

Cél: A tanuló jusson olyan nyelvi tudás birtokában, amely képessé teszi arra, hogy sikeresen használja a nyelvet mind a hétköznapi kommunikáció során, mind vizsgaszituációban. Kedve legyen az angol nyelv magasabb szintű elsajátításához, az extenzív olvasáshoz, ismeretei önálló bővítésére. A tanulóban alakuljon ki egy globális, rendszerezett kép az angol nyelvről.

121

Követelmény: Beszédértés A tanuló - értse meg tanárai és társai kötetlenebb beszédét; - kövesse a normál sebességű, természetes beszédet, szűrje ki a beszélő nézőpontját; - értsen meg rövid szövegrészeket, amelyek különböző témaköröket érintenek, és ismeretlen nyelvi anyagot is tartalmaznak. Beszédkészség A tanuló - kezdeményezzen, folytasson és fejezzen be beszélgetést; - fejezze ki egyetértését, egyet nem értését, indokolja véleményét; - használja a nyelvet a mindennapi információk megszerzésére és magyarázatok nyújtására; - értesse meg magát kisebb nehézséggel, értelmet nem zavaró hibákkal. Olvasásértés A tanuló - értsen meg hosszabb szövegeket, szűrje ki az író álláspontját; - ismerkedjen meg irodalmi anyagokkal, adaptált szövegekkel, rövid versekkel; - olvasson önállóan, tudja kiválasztani az érdeklődésének és tudásszintjének megfelelő autentikus anyagokat. Íráskészség A tanuló - tudja álláspontját, egyetértését, egyet nem értését írásban kifejezni; - használjon bekezdéseket, alapvető fogalmazási technikákat; - mondanivalóját összefüggően, érthetően, kevés hibával fejezze ki. Szókincs A tartalomhoz kapcsolódó kb. 400 lexikai egység, ezen belül szinonimák, szócsaládok, szókapcsolatok, összetett szavak, közmondások. Szükséges a szóképzés alapesetei elsajátítása is. A tanév végére 2200 aktív szóból álló szókincs érhető el. Tartalom: Beszédszándékok - kérések megfogalmazása - szabályok előírása - ártatlanság, bűnösség kifejezése - problémák megfogalmazása, panaszkodás - vitatkozási technikák, előnyök és hátrányok összehasonlítása - csoportosítás, javaslatok - helyek és irányok meghatározása - alakok, formák és méretek leírása - figyelmeztetés veszélyre - modalitás: szükségesség kifejezése esély és kockázat, lehetségesség kifejezése tanácsadás (had better) kétségek/sajnálat kifejezése (should have) - jókívánságok, érzések leírása Fogalomkörök - időbeli viszonyok: - jövő idő (Present Continuous jövőre utaló használata) -rendszeres tevékenység a múltban (used to) -gyakoriság kifejező időhatározók - modalitás: szükségesség kifejezése 122

-esély és kockázat -tanácsadás -kétségek/sajnálat kifejezése -valószínűség (likely) -vonatkozói mellékmondatok (where) - szenvedő szerkezet - függő beszéd (kijelentés, kérdés, felszólítás) - műveltetés alapesetei - igeneves szerkezetek - mennyiségi viszonyok: többjegyű számnevek, százalék kifejezése -műveletek számokkal Német nyelv 2.-8. évfolyam 2. évfolyam Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1 1. Célok, feladatok: - A tanuló merjen idegen nyelven megszólalni! - A nyelvtanulás kezdeti szakaszában a hangsúly a szóbeliségen van. - A gyermekek a második osztályban csak hallás után sajátítsák el az anyagot! - Fő hangsúly a játékosságon van. - Ismertessünk meg tanítványainkkal német gyermekdalokat, mondókákat, verseket, melyek a helyes artikuláció megalapozásához is jó segítséget nyújtanak! - A tanár a beszélgetést kapcsolja szemléltetéshez, cselekedtetéshez! Fejlesztési követelmények: - Ébredjen fel a tanuló érdeklődése a nyelv iránt! - A játékok, mondókák, dalok segítségével kedveltessük meg a nyelvet! 3. Témakörök: - Az én világom: köszönés, megszólítás, bemutatkozás - A család és a barátok: a közvetlen családtagok megnevezése, a hozzájuk kapcsolódó cselekvések - Az iskola: az osztály berendezési tárgyai, a tanszerek neve - Mondókák, dalok, játékok 4. Fogalomkörök: - Mennyiségi viszonyok: a számok (1-12) - Minőségi viszonyok: a színek 5. Minimális követelmény: - A tanuló tudjon köszönni és köszönést elfogadni német nyelven! - Tudjon egy kis verset, mondókát önállóan elmondani, ill. német gyermekdalt közösen (vagy egyedül is) elénekelni, vegyen részt a tanult német nyelvű gyermekjátékokban!

3. évfolyam Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1 1. Célok, feladatok: 123

-A beszédértés valamint a beszéd jártasságának és készségének továbbfejlesztése továbbra is fontos feladat. - Az olvasás- és íráskészség kialakításához szükséges nyelvi alapok lerakását is a szóbeli nyelvgyakorlás biztosítja. - A tanulók ismerjék meg a magyar hangoktól és betűktől kiejtésben, ill. írásban eltérő német hangokat és betűket! -A tanulók a tankönyv szövegei alapján egyszerűbb mondatokat olvasnak, megismerkednek az íráskép néhány alapvető sajátosságával. 2. Fejlesztési követelmények: - Szokjon a tanuló az idegen nyelvű beszédhez és íráshoz! - Kezdjen tudatosulni a tanulóban az a tény, hogy az anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát! - Életkorának megfelelően fedezze fel magának az idegen nyelv tanulásának sajátos módszereit! 3. Témakörök: - Állatok és növények a ház körül és az erdőben - Mindennapi életünk: a családtagok otthoni tevékenysége, a konyhában - Az iskola: a tanulás - Mondókák, dalok, játékok - Ételek, italok - Színek 4. Fogalomkörök: - A főnevek neme - Időbeli viszonyok: az ige jelen idejű ragozása egyes számban - Kohéziós eszközök: a határozatlan névelők 5. Minimális követelmény: - A tanuló értse meg a témakörökben feldolgozott anyagon belül az egyszerű mondatokat, és tudjon a tanultakon belül helyes intonációval válaszokat adni! - Tudjon másolni szöveget, amelyben csak a megismert szavak fordulnak elő! Tudja, hogy a német nyelvben a főneveket nagy kezdőbetűvel írjuk! - A tankönyvben szereplő egyszerűbb mondatokat tudja olvasni! - Tanuljon meg néhány dalt, mondókát! 6. Taneszközök, feltételek: - Tanári kézikönyv - Tankönyvek - Szókártyák, képkártyák - Magnetofon, kazetták, cd - Társasjátékok, bábok 7. Ellenőrzés, értékelés: - A tanulók szóbeli és írásbeli munkáját egyaránt értékeljük, de a hangsúly még mindig a szóbeliségen van. - Nagy figyelmet fordítsunk a betűk helyes írására, kötésére és a magyartól eltérő betűvel jelölt hangok helyes ejtésére! - Írásban játékos feladatok, rejtvények megoldásával is értékelhetjük tudásukat. 4. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:

111 3

1. Célok és feladatok: 124

-

Kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt. Sikerélményhez juttatni a diákokat Főképp a receptív készségek fejlesztésével megalapozni a későbbi nyelv-tanulást.

2. Fejlesztési követelmények: - Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát! -

Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt! Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoport-munkában! Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával!

3. Témakörök: - Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása. -

Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron. Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei, tantárgyak. Tágabb környezetünk: állatok a világ különböző tájain. Szabadidő, szórakozás: kedvenc sport.

a) Kommunikációs szándékok: A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - Köszönés, elköszönés. - Bemutatkozás. - Köszönet és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - Tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - Dolgok, személyek megnevezése. - Információkérés, -adás. - Igenlő vagy nemleges válasz. - Tudás, nem tudás. b) Fogalomkörök: - A német ABC betűi, a főnevek többes száma - Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Präsens - Birtoklás kifejezése: mein. - Térbeli viszonyok: irányok, helymeghatározás. - Időbeli viszonyok: Wann? - Mennyiség: határozott mennyiség. - Minőségi viszonyok Wie? - Logikai viszonyok. - Szövegösszetartó eszközök: und, oder, aber - Modalitás: können, wollen 4. A továbbhaladás feltételei: a) Hallott szöveg értése A tanuló megért - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; -

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést.

b) Beszédkészség: A tanuló - hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű szövegeket (legalább néhány mondókát, verse, dalt) tanult minta alapján reprodukál. 125

c) Olvasott szöveg értése: A tanuló - felismeri ismert szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas; -

ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.

d) Íráskészség: A tanuló felismeri ismert szavak írott alakját, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott néhány szóból álló mondatokat. 6. Ellenőrzés, értékelés: -

A tanulók szóbeli és írásbeli munkáját egyaránt értékeljük, de a hangsúly a szóbeliségen van.

-

Fordítsunk nagy figyelmet a betűk helyes írására, kötésére és a magyartól eltérő betűvel jelölt hangok helyes ejtésére!

-

Írásban játékos feladatok, rejtvények megoldásával is értékelhetjük tudásukat.

5-8. évfolyam 1. Célok és feladatok: -

A motiváció fenntartása. A gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. A receptív készségek fejlesztése áll a középpontban. A diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése. A legfontosabb struktúrák automatizálása. Az esetleges nyelvi hibák észrevétele és javítása.

2. Fejlesztési követelmények - A tanuló képes legyen idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban részt venni. -

Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.) kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul benne az igény, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok) megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében.

5. évfolyam Évi óraszám: 111 Heti óraszám: 1. Témakörök:

3

Szakrendszerű: 74 ó. Nem szakr.: 37 ó. Szakrendszerű: 2 ó. Nem szakr.: 1 ó. Nem szakrendszerű órák eloszlása:

- Foglalkozások - Tárgyi környezet - Ételek, italok - Bevásárlás - Lakóhely, város - Lakás - Iskola, tantárgyak - Háztartás

4 ó. 5 ó. 5 ó. 5 ó. 4 ó. 4 ó. 5 ó. 5 ó.

a) Kommunikációs szándékok: Érdeklődés, információkérés, válaszadás. Javaslat, kínálás, elfogadás. 126

Dicsekvés, értékelés. Tetszés, nemtetszés kifejezése. b) Fogalomkörök: - Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Präsens, a létige, a segédigék Imperfektje. - Birtoklás kifejezése: a birtokos névmások 1. és 2. személye. - Térbeli viszonyok: auf, in + tárgyeset. - Időbeli viszonyok. - Mennyiségi viszonyok viel, wenig, kein. - Minőségi viszonyok: Wie? - Modalitás: felszólítás, müssen, wollen, können. - Esetviszonyok: alany- és tárgyeset. - Logikai viszonyok. - Szövegösszetartó eszközök: E/1. és E/2. Személyes névmások tárgy- és részesesete. Tevékenységformák a nem szakrendszerű órákon: Hallás: -

Fontosabb adatok, életkor, születésnap, telefonszám, lakcím és foglalkozás hallás utáni lejegyzése. Fontosabb események, dátumok hallás utáni lejegyzése. Személy, állat vagy képzeletbeli alak rajzolása hallás után. Egy bizonyos személy, állat, tárgy kiválasztása hallás után. Helymeghatározás alapján beazonosítani a képen egy tárgyat, épületet. Lejegyezni egy ház helyiségeit. Időpontokat feljegyezni. Megérteni idegen nyelven egy étel hozzávalóit. Vásárlással kapcsolatos beszédfordulatok megértése, hallás utáni bevásárlólista készítése.

Olvasás: Képek és idegen nyelvi szavak, mondatok és szövegek párosítása. Rövid levelek, hirdetések olvasása. Képek és rövid idegen nyelvi leírások párosítása. Az idegen nyelvi otthon leírásának olvasása. Hobbik leírásának idegen nyelvű olvasása, megértése. Szolgáltatással, vásárlással kapcsolatos párbeszédek olvasása, megértése. Recept, ételek leírásának olvasása idegen nyelven. Beszéd: -

Megszólítás, köszönés, bemutatkozás. Szituációs játékok idegen nyelven. Ismerkedés, vásárlás. Telefonbeszélgetés, információkérés. Érdeklődés, kívánság kifejezése. Kép alapján a kép ábrázolásának megfelelő idegen nyelvi bemutatás. Kedvenc étel ismertetése. Bevásárló lista ismertetése.

Írás: -

Boríték megcímzése. Rövid párbeszédek írása. Egyszerű kérdőív kitöltése. Kérdőív kitöltése, kedvelt és nem kedvelt dolgok. Rövid levél írása a mindennapi tevékenységekről. Bevásárló lista írása. Recept leírása.

3. A továbbhaladás feltételei: 127

a) Hallott szöveg értése:

A tanuló b)

ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; Ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség:

A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;

- tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; - megértési probléma esetén segítséget kér. c) Olvasott szöveg értése:

A tanuló -

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.

d) Íráskészség: A tanuló: - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott néhány szóból álló mondatokat helyesen leír; - egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz. 6. évfolyam Évi óraszám: 111 Heti óraszám: 1. Témakörök:

3

Szakrendszerű: 74 ó. Nem szakr.: 37 ó. Szakrendszerű: 2 ó. Nem szakr.: 1 ó. Nem szakrendszerű órák eloszlása:

- Napirend

6 ó.

- Tél, téli sportok - Testrészek - Külső, belső tulajdonságok - Vásárlás, mennyiségek, árak - Kirándulás, útiterv, utazás

6 ó. 6 ó. 7 ó. 6 ó. 6 ó.

a) Kommunikációs szándékok: Megszólítás, segítségkérés. Elbeszélés. Egyetértés, egyetnemértés. Kívánság. Bemutatás, személyleírás. b) Fogalomkörök: Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Perfekt, Sich-Verben, trennbare Verben. Birtoklás kifejezése. Haben, birtokos névmások egyes számban. Térbeli viszonyok: in, auf, vor, hinter, neben (A/D) Időbeli viszonyok: gyakoriság, in, um, am, Wann? Mennyiségi viszonyok: alles, viel, wenig. Modalitás: möchten, können wollen, müssen. 128

Esetviszonyok: Akkusativ. Szövegösszetartó eszközök: denn, oder, aber, und. Tevékenységformák a nem szakrendszerű órákon: Hallás: -

Személyek közötti viszony felismerése hallott párbeszéd alapján. Telefonon kapott információk lejegyzése idegen nyelven. Testrészek hallás utáni lejegyzése. Szövegből különböző tevékenységek felismerése. Hallott programjavaslatokból a megfelelő kiválasztása. Egy személy napirendjét lejegyezni. Órarendet lejegyezni, egyéb tevékenységeket felismerni hallott szöveg alapján.

Olvasás: Hivatalos és baráti levelek és meghívók olvasása. Személyes szabadidő eltöltések megismerése. Újsághirdetések olvasása. Életrajzok, élménybeszámolók olvasása Olvasás egy-egy tipikus magyar ill. idegen nyelvi területhez tartozó falu város életéről, épületeiről. Beszéd: Interjú készítése, adása, vélemények kérése. Telefonbeszélgetésben meghívás szabadidős programra. Testrészek megnevezése. Kedvelt időtöltések, hobbik. Napirendi beszámolás idegen nyelven. Egy hétvége elbeszélése idegen nyelven. Egy személy ruházatának, belső tulajdonságainak leírása. Álomutazás. Írás: Képeslap készítése. Levélforma, levélírás barátnak, családtagnak. A rajzon megjelölt testrészek megnevezése írásban. Program összeállítása. Kérdőívek kitöltése. Évszakoknak megfelelő öltözködés leírása. 3. A továbbhaladás feltételei: a) Hallott szöveg értése:

A tanuló -

utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.

b) Beszédkészség:

A tanuló -

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett mondatokban válaszol; jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket tesz fel; 129

-

megértési probléma esetén segítséget kér; Tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.

c) Olvasott szöveg értése:

A tanuló -

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényégét megérti.

d) Íráskészség:

A tanuló -

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; egyszerű strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz.

7. évfolyam Évi óraszám: 111 Heti óraszám: 3 1. -

Témakörök: Barátság, emberi kapcsolatok Posta, levelezés Testápolás Hétvégi programok Németország Országok, tájak, városok, emberek: hasonlóságok és különbségek

a) Kommunikációs szándékok: Tanácstalanság kifejezése kérdéssel. Jellemzés. Elégedettség, bizonytalanság, félelem és biztatás kifejezése. Figyelmeztetés. Véleménynyilvánítás. Bocsánatkérés. b) Fogalomkörök: Cselekvés, történés, létezés kifejezése: es gibt, trennbare Verben, személytelen mondatok. Futur I., Imperfekt Birtoklás kifejezése: gehören, birtokos névmások. Térbeli viszonyok: irányok, helymeghatározás Präpositionen mit dem A/D: an über unter, zwischen mit dem A: durch, um. Időbeli viszonyok: gyakoriság Wie oft? selten, manchmal, immer, nie. Minőségi viszonyok: melléknév fokozás Modalitás: mögen, sollen, wollen, müssen, können. Esetviszonyok: Dativ, Genitiv. Logikai viszonyok: Kausalsatz (weil) Objektsatz (dass) 130

Szövegösszetartó eszközök: weil, dass. 2. A továbbhaladás feltételei: a) Hallott szöveg értése:

A tanuló -

megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti.

b) Beszédkészség:

A tanuló -

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket tesz fel; eseményeket mesél el; megértési probléma esetén segítséget kér; részt vesz egyszerű párbeszédben.

c) Olvasott szöveg értése: A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; - egyszerű képekkel illusztrált szöveget megért; - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. d) Íráskészség:

A tanuló -

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szövetet (baráti üzenek, üdvözlet) létrehoz.

8. évfolyam Évi óraszám: 111 Heti óraszám: 3 1. -

Témakörök: Időbeosztás Időjárás Áruház, vásárlás Sportágak, egészséges életmód Fogápolás Orvosnál Németország, Ausztria, Svájc, Liechtenstein

a) Kommunikációs szándékok: Véleményformálás, érvelés. 131

Szidás, mentegetőzés. Eszmecsere. Fájdalom, panasz, félelem és bátorítás kifejezése. Kérdés és válaszadás különféle élethelyzetekben. b) Fogalomkörök: Cselekvés, történés, létezés. Futur I., Präsens, Perfekt, Imperfekt Igevonzatok. Es gibt…. szerkezet. Birtoklás kifejezése: Wessen? Térbeli viszonyok: Präpositionen mit dem D: bei, zu, von Időbeli viszonyok: időtartam: Wie lange?, évszámok Mennyiségi viszonyok: alles, einige, keine. Minőségi viszonyok: Welcher? Was für ein? Modalitás: mögen, sollen, wollen, müssen, dürfen, können. Esetviszonyok: Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv. Logikai viszonyok: Temporalsatz (als/wenn) Szövegösszetartó eszközök: weil, dass, ob, jener, dieser. 2. A továbbhaladás feltételei: a) Hallott szöveg értése: A tanuló - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; - ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. b) Beszédkészség: A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrába rendezett mondatokban válaszol; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; - kérdéseket feltesz; - eseményeket elmesél; - megértési probléma esetén segítséget kér; - egyszerű párbeszédekben részt vesz. b) Olvasott szöveg értése: A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; - egyszerű történetet megért, jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogal-mazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; - Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.

132

c) Íráskészség:

A tanuló -

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír, egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

d) Ellenőrzés, értékelés: A felsőbb évfolyamokban az értékelésnek, ellenőrzésnek fokozott szerepet kell játszania abban, hogy a tanuló lételemévé próbálja tenni az órákra való tanulást, a rendszeres készülést, használja a helyes tanulási módszereket. Tapintatosan serkentenie kell a tanulót, hogy tudatában legyen annak, az alapvető ténynek, hogy a sikerélmény elérése elsősorban a tanulón múlik. Fontos, hogy az ellenőrzés többoldalú legyen, ne mindig azonos feladatokból álljon, a nyelvi készségek mindegyik alapterületére kiterjedjen. A tantárgy jellegéből adódóan alapvetően két ellenőrzési és értékelési forma van: a szóbeli és az írásbeli. Szóbeli értékelésnél a képből, illusztrációból való kiindulás a beszédre ösztönzés egyik legalkalmasabb módja. Történhet: - az adott szövegek, képek alapján lezajló beszélget, - kérdés-felelet, - beszámoló formájában. - A magasabb évfolyamokon biztosítani kell, hogy a szóbeliség- írásbeliség aránya 1:4 legyen a szóbeliség javára, hisz csak így tudjuk tükröztetni az osztályzatokban a szóbeli és írásbeli kommunikáció természetes arányát. Az írásbeli értékelés formái: - Röpdolgozat (részteljesítmény mérése) - Feladatlap (anyagrészek befejezése után többféle feladatból) - Dolgozat (évente 2, minimum 4 változatos feladat) - Felmérő (4. évfolyamtól célszerű év elején vagy végén íratni, melynek elsődleges célja az ellenőrzés, tájékozódás, nem pedig a pedagógus minősítése) - Írásbeli házi feladatok (a tanári szabadás elvének megfelelően a tanár értékeli, osztályozza vagy nem). Figyelembe kell vennünk a tanulók aktivitását, pl. gyűjtőmunkában, a pár-beszédek kezdeményezésében, ill. a tankönyvtől való elszakadási törek-vésekben. Törekedni kell, hogy az értékelés, osztályozás formailag is általánosan elfogadható, korrekt, objektív legyen. Erre a legegyszerűbben használható és általánosan elfogadott megoldás a százalékokban kifejezhető teljesítményértékelés.

Matematika 1.-4.évfolyam 1. osztály: A gondolkodási módszerek alapozása: Cél: A problémamegoldó gondolkodás alapjainak, a matematikai tartalom kifejezőképességének fejlesztése. A matematika tanulásával kapcsolatos szokásformák kialakítása. A megfigyelőképesség, fegyelem fejlesztése. Követelmény: A tanuló legyen jártas a különböző elemek adott szempont szerinti válogatásban, összehasonlításokban. Tudjon igaz, nem igaz állításokat fogalmazni. Tudja a halmazok számosságát 20-ig meghatározni. 133

Tananyag: A 20-as számkörben változatos tevékenységek során: összehasonlítás, szétválogatás, rendezés és mérés. A változások megfigyelése, megfogalmazása, leírása matematikai jelekkel. A tulajdonságok megfogalmazása tagadással is. Nyitott mondatok. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása. Kombinatorikus gondolkodásmód alapozása. Értékelés: Folyamatosan, a szóbeli és írásbeli teljesítmény megfigyelésével. Számtan, algebra (100 óra) Cél: A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység útján. A szám- és művelet fogalom képességeinek alakítása tapasztalatok útján. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. A számolási rutin és a problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztése. Gyakorlati tevékenységre épülő biztos számfogalom a 20-as számkörben. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. Követelmény: Számfogalom Tárgyak megszámlálása 20-ig. Számok írása, olvasása. Halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Kétjegyű szám bontása. Számok nagyság szerinti rendezése. A darabszám, mérőszám, sorszám fogalma, számszomszédok. Adott számok helyének megkeresése egyesével beosztott számegyenesen. Páros, páratlan, egyjegyű, kétjegyű szám fogalmának ismerete. Számok kapcsolatai, nagyságrend, viszonyítások, rendezések. Műveletfogalom és műveletvégzés Összeadás és kivonás (bontás, pótlás) a 20-as számkörben. A számegyenesen való lépegetés, mint összeadás és kivonás. Számok bontása két szám összegére. A számok közötti összefüggések felismerése. Szövegértelmezés és szövegkészítés A legegyszerűbb szöveges feladatok nem önálló olvasás alapján történő értelmezése. Szövegalkotás rajzról, tevékenységről. Szövegről számfeladat alkotása. Számfeladatról szöveg alkotása.

Tananyag: Számfogalom A természetes szám fogalmának megalapozása 20-ig. A számok írása és olvasása. A sorszám fogalma. A számok nagyság szerinti rendezése, összehasonlítása a <, >, = jelek megismerése és használata. Ismerkedés a számegyenessel. A számok bontott alakjai. Páros, páratlan számok. Számok kapcsolatai, nagyságrend, számszomszéd. Viszonyítások, rendezések. A természetes számok tulajdonságai. Római számok XX-ig. Műveletfogalom és műveletvégzés Összeadás és kivonás, hozzáadás, elvétel a 20-as számkörben. Ellenőrzésük. Számok összeg- és különbség alakjainak leolvasása képről. Többféle kiszámítási mód megismerése, alkalmazása. Hiányos műveletek hiányzó számának pótlása. Állítások igazságtartalmának megítélése. Szövegértelmezés és szövegkészítés Közös játékról, képről, „történetek” megfogalmazása, matematikai lejegyzése. Szöveges feladatok kirakással, rajzzal való megjelenítése, nyitott mondattal való lejegyzése, kiszámolása. Számfeladathoz szöveges feladatok hozzárendelése. Szövegről számfeladat alkotása. Műveletek értelmezése szöveg alapján. Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - A tájékozódást segítő viszonyok megismerése. - Finommotoros mozgáskoordinációk fejlesztése: apró tárgyak, korongok, pálcikák, rudak rakosgatása; ceruza és füzet használata. 134

- Az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése. - Számok tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés , sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint, a figyelem terjedelmének és tartósságának növelése , tudatos ,célirányos figyelem. - Változó helyzetek megfigyelése: a változás lejátszása saját testi mozgással, manipulatív úton tárgyi eszközökkel, műveletek tárgyi megjelenítése. - Szavakban megfogalmazott helyzet, történés megfigyelése, a figyelem irányítása. - Lényeges és lényegtelen információk szétválasztása. - Jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával. - A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata (korongok, pálcikák, színesrúd -készlet) Értékelés: A házi feladat folyamatos ellenőrzése. Az ellenőrzésnél és értékelésnél dominál a szóbeliség. Írásban: diagnosztikus mérés: tízes számkörben, a tízes átlépés ismereteire, a húszas számkörben. Félévi, tanév végi felmérés. Folyamatosan: szóban. Összefüggések, függvények, sorozatok ( 20 óra) Cél: Egyszerű, konkrét kapcsolatok megismerése, kifejezése tevékenységgel, rajzzal, szavakkal. Összefüggés és felismerő képesség fejlesztése. Megfigyelőképesség, gondolkodási műveletek, szövegértelmező képesség fejlesztése. Követelmény: Összefüggések, függvények Grafikonok, szabályjátékok (népjátékok). Egyszerűbb összefüggések, szabály-szerűségek felismerése. Tudja a több, kevesebb, ugyanannyi, előtte, fölötte, kisebb, nagyobb, ugyanakkora relációkat értelmezni, megjeleníteni nyíllal, relációs jelekkel. Sorozatok A változások megfigyelése felismert szabályok követése, periodikus ismétlések, ritmus értelmezése mozgással, hanggal, szóval, számmal. Ugyanazzal a számmal növekvő vagy csökkenő sorozatok folytatása. Tananyag: Összefüggések, függvények Tárgyak, számok, formák stb. közti kapcsolatok megfigyeltetése, felismerése, megjelenítése. Formák, színezések, számok stb. változásának megfigyelése, felismerése. Táblázatok kitöltése felismert szabály alapján. Sorozatok Sorozatok alkotása. Periodikus sorozatok folytatása. Összefüggések megfogalmazása. Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbözőségek, azonosságok tudatosítása, megállapítása, jelölése. - Tájékozódást segítő viszonyok megismerése. - Megfigyelőképesség fejlesztése. Értékelés: A témakör tananyaga szervesen beépül a többi témakör anyagába, így más témakörökkel integrálva ellenőrizzük és értékeljük a jelzett ismereteket. Feladatok a félévi, év végi összegző szintmérésben, ill. az évközi felmérésekben is helyet kapnak. Folyamatosan szóban is ellenőrzünk, értékelünk. Geometria, mérés ( 15 óra) Cél:

135

A képi gondolkodás, a tér- és síkbeli tájékozódási képesség fejlesztése, érzékszervi megfigyelések segítségével, geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása. Egyszerű mérésekkel a mérés gyakorlati hasznának megismerése. Testek alakzatok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, azonosságok és különbözőségek kifejezése megmutatással, válogatással, sorba rendezéssel, szavakkal. Követelmény: Mennyiségek, mérések A hosszúság és az űrtartalom megmérése választott mértékegységgel. Mérési tapasztalatok megfogalmazása. A m, kg, l egységek használata szám- és egyszerű szöveges feladatokban. A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása. Tájékozódás A térbeli tájékozódást szolgáló legfontosabb kifejezések megértése, használata. Alakzatok A háromszög, a négyszög és a kör felismerése, kiválasztása. Tananyag: Mennyiségek, mérések Ismerkedés a különböző mennyiségekkel, mértékegységekkel. Összehasonlítás, sorba rendezés, becslés. A m megismerése. A l fogalma. Az idő, hét, nap, óra. Tájékozódás Tájékozódás térben és az ezzel kapcsolatos kifejezések használata. Tájékozódás, helymeghatározás; irányok, irányváltoztatások. Alakzatok Síkidomok válogatása, csoportosítása, viszonyítások. Ismerkedés geometriaformákkal. Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - Egyszerű mérések a valóságban, azok eljátszása, a mérés gyakorlati hasznának megismerése. - Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal. - Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint, a tájékozódást segítő viszonyok megismerése. - Tárgyak, alakzatok összehasonlítása. Értékelés: A témakör feladatainak megoldása során, valamint a mérések alkalmával szóban. A mennyiségek összehasonlítására, a mértékegységek közötti kapcsolatok ellenőrzésére írásban is. Valószínűség, statisztika ( 4 óra) Cél: A megfigyelőképesség, rendszerező képesség fejlesztése valószínűsége játékkal és a matematikai szemléletmód fejlesztése. Tananyag: Valószínűségi játékok. A „biztos”, „lehetséges de nem biztos” és lehetetlen események. Statisztikai adatok gyűjtése, lejegyzése, ábrázolása oszlopdiagram építésével. Kulcskompetenciák,fejlesztendő területek - A megfigyelőképesség , rendszerező képesség fejlesztése játékkal, megjelenítéssel. Értékelés: Fejlesztő célzattal értékeljük a tanulók ötleteit. Minimális teljesítmény Tárgyak személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak fölismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonságaik alapján. 136

Számfogalom ma 20-as számkörben, biztos számlálás, mérés A számok kéttagú összeg- é s különbség alakjainak fölsorolása. Páros és páratlan számok fölismerése. Számok szomszédjainak ismerete. Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján. Hozzátevés elvétel tevékenységgel, a műveletek megfogalmazása szóban. Valamennyi kéttagú összeg különbség megismerése 20-as számkörben. Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyzés számokkal. Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és írásban, lejegyzése relációs jelek alkalmazásával. Egyszerű szöveges feladatok értelmezése tevékenységgel: modell választása. Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, műveletekkel. Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal. Növekvő és csökkenő sorozatok fölismerése, képzése adott szabály alapján. Egyszerű függvénykapcsolatokhoz összetartozó elempárok keresése. Térbeli, síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése, megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (alatt, fölött, mellett). A m, kg, l egységek használata szám és egyszerű szöveges feladatokban. A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása.

2. osztály: Gondolkodási módszerek alapozása: Cél: Az önálló, logikus, rugalmas gondolkodásképesség alakítása. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák, szokások bővítése, erősítése. Fejlődjön a tudatos, tartós figyelme. Anyanyelv és szaknyelv adott szinten való használata. Összefüggések felismerése. Viszonyítási képesség fejlesztése. Absztrakció a számfogalom kiépítéséhez. Kreativitás. Önállóság. Követelmény: A 100-as számkörben adott számok számlálása, csúcsmennyiségek megfigyelése, összehasonlítása, rendezése, adott szempontok szerinti válogatása. Igaz nem igaz állítások megfogalmazása. Összefüggések megfigyelése, megfogalmazása. Matematikai jelek alkalmazása. Tananyag: A 100-as számkörben tárgyak, mennyiségek, számok válogatása, rendezése, összehasonlítása. A számok írása, olvasása. A változások, összefüggések leírása matematikai jelekkel. Többféle megoldás keresése. Igaz, nem igaz, hamis állítások eldöntése, megfogalmazása. Ismerkedés a logikai „és”-sel. Sorba rendezés. Táblázat használata. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása. Értékelés: Folyamatos megfigyelés, szóbeli beszélgetésekkel ellenőrzünk. Számtan, algebra( 100 óra) Cél: A megfigyelőképesség és a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. A szám- és műveletfogalom elmélyítése, a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. A matematikai szövegek értő, elemző olvasása. A műveletfogalom bővítése és mélyítése (szorzás, osztás). Követelmény: 137

Számfogalom A természetes szám fogalma. Halmazok összehasonlítása, megállapítások. Meg- és leszámlálás. A szám mint mérőszám. Biztos számfogalom a 100-as számkörben. Az egyjegyű és kétjegyű szám fogalma, számok bontása, írása és olvasása. A relációs jelek helyes használata. Számegyenes, számszomszédok, páros és páratlan szám, sorszám. 5-tel, 10-zel, 3-mal oszthatóság. Római számok írása, olvasása I, V, X jelek. Műveletfogalom és műveletvégzés A négy alapművelet fogalma és biztos elvégzése. A szorzás és osztás értelmezése, ismerete. Az osztás, mint a szorzás fordított művelete. A maradékos osztás értelmezése, végzése. Zárójel használata, műveleti sorrend. A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése. Szövegértelmezés és szövegkészítés Egy művelettel leírható egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása önálló olvasással. Tananyag: Számfogalom Számkör bővítés 100-ig. írása, olvasása. Az alaki-, helyi- és a valódi érték fogalmának előkészítése. Tízes beosztású számegyenesen tájékozódás. Számok nagysága, számok egyes, tízes, páros és páratlan számszomszédai. Római számok C-ig. Kerekítés. Műveletfogalom és műveletvégzés Az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése, alkalmazása. A szorzás tényezőinek felcserélhetősége. A szorzótáblák begyakorlása. Az osztás a szorzás fordított művelete. Összeg és különbség szorzása. A maradékos osztás értelmezése, kirakással. Műveleti sorrend, zárójel használata. Szövegértelmezés és szövegkészítés Egyszerű, majd összetettebb szöveges feladatok. Megoldásuk kapcsán: adatok lejegyzése, becslés, megoldási terv készítése, nyitott mondat felírása, számolás, ellenőrzés, válasz megfogalmazása. Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - A szám-, és műveletfogalom elmélyítése, továbbfejlesztése, a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. - Tájékozódás térben, síkban; tájékozódás a síkon ábrázolt térben. - Finommotoros koordináció fejlesztése. - Számok tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés , sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint, a figyelem terjedelmének és tartósságának növelése , tudatos ,célirányos figyelem. - Változó helyzetek megfigyelése: a változás lejátszása saját testi mozgással, manipulatív úton tárgyi eszközökkel, műveletek tárgyi megjelenítése. - Változást leíró műveletértelmezések tapasztalati alapozása, a változás jelölésére a nyíljelölés bevezetése, a változást kifejező műveletek használata. - Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása, matematikai modell keresése változások leírására. - Szavakban (pl.: szöveges feladatokban) megfogalmazott helyzet, történés megfigyelése, a figyelem irányítása, tartósságának növelése, értelmezése. Lényeges és lényegtelen információk szétválasztása. - Matematikai modellek választása, keresése, értelmezése adott szituációkhoz. - Jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával. - Helyzet képzeletben való követése, megjelenítése lejátszással,kirakással,képpel - Válasz megfogalmazása szóban, írásban. Értékelés: A házi feladatok folyamatos ellenőrzése, értékelése. Diagnosztikus felmérés: összeadás, kivonás. Évközi fejlesztő mérések (4-5). Félévi és év végi összegző szintmérés. Folyamatosan szóban. Összefüggések, függvények, sorozatok (20 óra)

138

Cél: Fejlődjön a tanuló figyelme, megfigyelőképessége, megfogalmazásával. Kreatív gondolkodás fejlesztése.

a

különböző

kapcsolatok,

összefüggések

Követelmény: Összefüggések, függvények Kapcsolatok kifejezése és tagadása. Táblázat kitöltése adott szabály szerint. Függvénytáblázat kiegészítése, készítése, leolvasása. Sorozatok Ugyanazzal a számmal növekvő, vagy csökkenő sorozat folytatása a százas számkörben. Szabály felismerése. Összefüggések, függvények Szabályjátékok, táblázatok kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján. Szöveggel adott függvény szabályának meghatározása. Összefüggések keresése az adatok között. Sorozatok Növekvő, csökkenő és váltakozó különbségű számsorozatok szabályának felismerése és folytatása. Többféle szabálykeresés adott elemű sorozatokhoz. Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - Tudatos megfigyelés elvont szituációkban, analízis, azonosítás, megkülönböztetés. - Figyelem fejlesztése. - Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. - Megoldás a matematikai modellen belül. - Sorozatok alkotása; megfigyelésben, mérésben, számlálásban,számolásban gyűjtött adatok,elemek sorozatba rendezése, a keletkező sorozat tulajdonságainak vizsgálata; megkezdett sorozat folytatása. Értékelés: A témakör tananyaga szervesen beépül a többi témakör anyagába, így más témakörökkel integrálva ellenőrizzük és értékeljük a jelzett ismereteket. Feladatok a félévi, év végi összegző szintmérésben, ill. az évközi felmérésekben is helyet kapnak. Folyamatosan szóban is ellenőrzünk, értékelünk. Geometria, mérés (15 óra) Cél: A térszemlélet fejlesztése. A négyzet, a téglalap, a kör és a háromszög felismerése, megnevezése. Testek létrehozása, másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Tudatos eszközhasználat. Pontosság. Sík és térbeli tájékozódás összefüggések felismerésének képessége. Gyakorlati mérések végzése. Követelmények: Mennyiségek, mérések Hosszúságok összehasonlítása, mérése. A m, dm és cm közötti kapcsolat ismerete. Űrtartalmak összehasonlítása a l, dl közötti összefüggés ismerete. Tömegek összehasonlítása, a kg, dkg kapcsolata. Az időmérés egységeinek ismerete. Alakzatok A kör, a háromszög, a négyszög és az ötszög kiválasztása. Egyszerű alakzatok előállítása másolással, vágással, kiegészítéssel. Tananyag: Mennyiségek, mérések Hosszúságok, tömeg, űrtartalom, időbecslése, sorba rendezése, összehasonlítása. Mérés alkalmi mérőeszközökkel, cm-rel, dm-rel, m-rel, dl-rel, l-rel, kg-mal és dkg-mal. Az időmérés egységei. Gyakorlati mérések az egység többszöröseivel. Alakzatok

139

Síkidomok előállítása nyírással, körülrajzolással, hajtogatással. Szimmetrikus formák. A téglalap és a négyzet fogalma. A téglatest és a kocka tulajdonságai. Síkidomok és testek csoportosítása. Az egybevágóság fogalmának alapozása. Sokszögek néhány tulajdonsága. Téglalap, négyzet, kocka, téglatest előállítása. Kerület mérése tevékenységgel. Egyszerű tükrözés megf9gyelése, tükörkép előállítása adott tengelyre. Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - Objektumok alkotása szabadon, másolással, adott feltételek szerint. - Tárgyak, személyek, alakzatok összehasonlítása, tulajdonságaik szerint. - Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal, szabványos egységekkel. - Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint,a tájékozódást segítő viszonyok megismerése. - Tárgyak, alakzatok összehasonlítása. Értékelés: A feladatok megoldásánál szóban, a méréseknél diagnosztizáló méréssel. Valószínűség, statisztika(4 óra) Cél: Az előző évfolyamban leírtakon túl a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolat felfedezése. Tananyag: Egyszerű valószínűségi kísérletek megfigyelése, lejegyzése. Véletlen jelenségek megfigyelése, lejegyzése. Statisztikai adatok gyűjtése, lejegyzése. Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - A megfigyelőképesség,rendszerező képesség fejlesztése,valószínűsége játékkal,megjelenítéssel. Értékelés: A tanuló szóbeli teljesítményének ill. a kísérletek alapján fejlesztő célzattal. Minimális teljesítmény: Halmozok összehasonlítása, meg- és leszámlálás. Viszonyítások nagyobb, több, hányszor, akkora megfogalmazása. Darabszám, mérőszám helyes használata. Biztos számfogalom 100-ig. A számok írása, olvasása. Az egyes, tízes fogalmának ismerete. Tájékozottság a tízes számrendszerben. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje. Számok néhány tulajdonságának ismerete adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban, A kisegyszeregy biztonságos ismerete. Tagok felcserélhetőségének ismerete. Fordított műveletek alkalmazása. A műveletek felcserélhetőségének ismerete. A műveletek közötti kapcsolatok felismerése. Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Nyitott mondat kiegészítése, igazzá tevése. Nyitott mondat készítése ábráról. Szöveges feladatok értelmezés megoldása: - lejegyzése (ábrázolás), - műveletek kijelölése, - számolás, 140

-

ellenőrzés, válasz megfogalmazása.

Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése. Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése számbavétele a kocka és a téglatest esetében. Síkidomok létrehozása, másolással megadott egyszerű feltételek szerint. Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabvány egységek ismerte; használata.

3. osztály: A gondolkodási módszerek alapozása: Cél: A matematikai tapasztalatok, gondolatok kifejezési módjainak gyakorlása. Az absztrakció lépéseinek bevezetése, fejlesztése. A matematikai szaknyelv használata. Követelmény: Az ezres számkörben adott számok megfigyelése, összehasonlítása, rendezése. Jártasság szintjén: „és”, „nem”, „vagy”, „minden” és „van olyan” használata. Tananyag: Az ezres számkörben elemek, mennyiségek megfigyelése. A változások leírása matematikai jelekkel. Igaz, hamis állítások. Nyitott mondatok próbálgatással. Szöveges feladatok megértése néma olvasással, megoldási terv, ellenőrzés. Értékelés: Folyamatos megfigyelés szóban, egyéb témakörökhöz kapcsolódó konkrét feladatokkal minőségi jellegű mérés. Számtan, algebra( 100 óra) Cél: A szám és műveletfogalom elmélyítése, bővítése, kiterjesztése az ezres szám-körre. A becslési képesség fejlesztése. A törtszám és a negatív számfogalom alapozása tapasztalati úton. Követelmény: Számfogalom Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Biztos számfogalom az ezres számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig. Az alaki-, a helyi- és a valódi érték fogalmának ismerete. Számok képzése, helyiérték szerinti bontása. Számok közelítő helyének megtalálása tízesével, százasával beosztott számegyenesen. Műveletfogalom és műveletvégzés Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. A négy alapművelet, az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése az ezres számkörben. Számok szorzása, osztása tízzel. Negatív számok, törtek A negatív számok és törtszámok fogalmának előkészítése tárgyi tevékenységgel. Modellről, rajzról negatív értékek leolvasása. Szövegértelmezés és szövegkészítés Egy művelettel megoldható egyszerű szöveges feladatok értelmezése, adat lejegyzése, megoldási terv elkészítése, eredmény becslése, kiszámítása, szöveges válasz megfogalmazása. Tananyag: 141

Számfogalom Számkör bővítés ezerig. Az alaki-, helyi- és valódi értékek ismerete, alkal-mazása, írása, olvasása ezerig. Számok helye, közelítő helye a számegyenesen. Számok kapcsolatai osztója, többszöröse. Számszomszédok, kerekítés, becslés. Római számok írása M-ig. Műveletfogalom és műveletvégzés Szóbeli és írásbeli összeadás és kivonás az ezres számkörben. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal. A műveleti eredmény változásának megfigyelése, ha az egyes összetevőket változtatjuk. Osztók, többszörösök. Kétjegyű számok oszthatósá-gának vizsgálata. Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése, a „közelítő érték” fogalmának bevezetése, számok körében. Műveleti sorrend. Műveletek közötti kapcsolatok, összeadás és kivonás, szorzás és osztás, összeg, különbség szorzása. Összefüggések felismerése, kapcsolatok leolvasása ábráról, rendezé-sek, becslések. Negatív számok A negatív szám fogalmának előkészítése többféle modell megismerésével, lépegetés a számegyenesen. Törtek A mennyiségek törtrészének fogalma, előállítása rajzzal. Törtek összehasonlítása, kiegészítése 1 egészre. Szövegértelmezés és szövegkészítés Szöveges feladatok értelmezése, megoldása modell segítségével. Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megoldási mód keresése. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli műveletek alkalmazásával is. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása. Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - A szám- és műveltségfogalom elmélyítése, továbbfejlesztése. - Számok tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint, a figyelem terjedelmének és tartósságának növelése , tudatos ,célirányos figyelem. - Közös tulajdonságok felismerése, megosztott figyelem. - Változást leíró műveletértelmezések tapasztalati alapozása, a változás jelölésére a nyíljelölés bevezetése, a változást kifejező műveletek használata. - Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása, matematikai modell keresése változások leírására. - Szavakban (pl.: szöveges feladatokban) megfogalmazott helyzet, történés megfigyelése, a figyelem irányítása, tartósságának növelése,értelmezése : - Lényeges és lényegtelen információk szétválasztása. - Jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával. - Tudatos megfigyelés elvont szituációkban, analízis, azonosítás, megkülönböztetés. - Lejátszódott esemény ismételt átélése képzeletben. Esemény folytatásának elképzelése. - A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata (törtek modellezésére,lépegetés a számegyenesen a negatív számok fogalmának előkészítésére. - Nyitottság és önbizalom az újjal való ismerkedéshez. - Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése. - Az eredmény összevetése a feltételekkel, a valósággal. - A válasz megfogalmazása szóban, írásban. Értékelés: Házi feladatok folyamatos ellenőrzése, értékelése. A témakör kezdetekor diagnosztikus felmérés az előzmények vizsgálatára. Évközi fejlesztő mérések, félévi és év végi összegző szintmérés. Folyamatosan szóban, önellenőrzés értékelése is. Összefüggések, függvények, sorozatok( 22 óra) Cél: A logikai gondolkodás fejlesztése az igaz és hamis állítások megítélésével. Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása. 142

Kreativitás fejlesztése. Az összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Kapcsolatok keresése, felismerése más tantárgyakban. Követelmények: Összefüggések, függvények Kapcsolatok felismerése szöveges feladatokban. Táblázattal, diagrammal, grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. Sorozatok Sorozat szabályának felismerése, folytatása. Tananyag: Összefüggések, függvények Megfigyelések, mérések, szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. Függvények szabályának keresése, megfogalmazása szóban, egyenlettel. Sorozatok Sorozatok készítése adott szabály szerint. Összefüggések felismerése, folytatása, szabály megfogalmazása. Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - A logikai gondolkodás fejlesztése, az igaz-hamis állítások megítélésével. - Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása. - Ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása, jegyzetek készítése, visszaolvasása, tudatos gyakorlás, ismeretek mozgósítása, az új ismeretek beillesztéséhez, problémamegoldáshoz. - Sorba rendezés, sorozatok létrehozása, folytatása, kiegészítése. Értékelés: A témakör tananyaga szervesen beépül a többi témakör anyagába, így más témakörökkel integrálva ellenőrizzük és értékeljük a jelzett ismereteket. Feladatok a félévi, év végi összegző szintmérésben, ill. az évközi felmérésekben is helyet kapnak. Folyamatosan szóban is ellenőrzünk, értékelünk. Geometria, mérés (18 óra) Cél: Geometriai fogalmak megalapozása, a térszemlélet fejlesztése, alakzatok különféle előállításával. Síkidomok előállítása tevékenységgel. Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével. Egyszerű geometriai eszközhasználat bevezetése. Mérések gyakorlati használatának tudatosítása. Követelmények: Mennyiségek mérése Tapasztalatgyűjtés. A hosszúságok, űrtartalmak, tömegek összehasonlítása tevékenységgel, megmérésük, kimérésük alkalmi, ill. a tanult mértékegységekkel. Ismerje a kerület fogalmát. Alakzatok Párhuzamos és merőleges egyenes párok felismerése síkban. Alakzatok tükrösségének felismerése eszközzel. A téglalap, a négyzet, a téglatest és a kocka felismerése. Tananyag: Mennyiségek, mérések Mérések alkalmi egységekkel a már megismert mennyiségek körében. Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés lefedéssel, mérés szabvány-egységekkel: mm, cm, dm, m, km, ml, cl, dl, l, hl. g, dkg, kg, t. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg becslése, összehasonlítása és mérése. Az időmérésről tanultak felelevenítése. Alakzatok

143

Síkidomok és testek vizsgálata, osztályozása. A derékszög fogalma, a téglalap és a négyzet tükörtengelye. Téglatest, kocka - párhuzamos és merőleges egyenesek keresése a testeken. Kerületszámítás, terület fogalma, a számítás előkészítése. Kulcskompetenciák,fejlesztendő területek - Geometriai fogalmak megalapozása. - A térszemlélet fejlesztése, alakzatok különféle előállításával. - Síkidomok előállítása tevékenységgel. - Modell használata síkidomok tulajdonságának felsorolására. - Egyszerű geometriai eszközhasználat bevezetése. - Mérések gyakorlati használata. - Időtartam mérése szabványos egységekkel. Értékelés: Ellenőrizzük és értékeljük a mérőeszközök ismeretét és használatát. Valószínűség, statisztika( 4 óra) Cél: A matematika és a valóság kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése, tapasztalatok gyűjtése. Követelmény: Statisztikai adatok leolvasása táblázatból, grafikonból és diagramról. A „biztos” és a „véletlen” megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján. Tananyag: Valószínűségi kísérletek, a valószínűbb és a kevésbé valószínű események megkülönböztetése. Véletlen események megfigyelése, lejegyzése. A „biztos” és ”véletlen” megkülönböztetése. Próbálgatások, sejtések, indoklások, tippelések, tárgyi tevékenységek kíséretében. Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - A matematika és a valóság kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése. - A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése, tapasztalatok gyűjtése. - Statisztikai gondolkodás fejlesztése. - Statisztikai diagrammok értelmezése. Értékelés: Fejlesztő értékelés szóban, írásban a követelményeknek megfelelő feladatokkal. 4. osztály Gondolkodási módszerek alapozása: Cél: A megfigyelőképesség, az önálló, fegyelmezett, logikus, problémamegoldó, ötletgazdag gondolkodás alakítása. Követelmény: A tízezres számkörben adott mennyiségek megfigyelése, rendezése, összehasonlítása. Nyitott mondatok megoldása véges halmazon. Egyszerű- és összetett szöveges feladatok értelmezése, megoldása. Elemek elhelyezése halmazábrában, táblázatban. Tananyag:

144

A tízezres számkör elemeinek, mennyiségeknek megfigyelése, összehasonlítása, válogatása, rendezése. A változások leírása matematikai jelekkel. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése tervszerű próbálgatással. A szaknyelv helyes használata. Értékelés: A témakör tananyagát szóban, a beszélgetés módszerével értékeljük. Minősítő jelleggel: a más témaköröknél írt felmérésekben eszközjellegű alkalmazásban. Számtan, algebra(100 óra) NAT minimum követelménye a 4. osztály végére: Biztos számfogalom a tízes számrendszerben, a tízezres számkörben. A számok írása, olvasása készségszinten. A négy alapművelet készségszintű használata. Számolás szóban a százas számkörben, analóg eljárások az ezres és tízezres számkörben. Szorzás és osztás 10-zel, 100-zal. Számolás írásban a tízezres számkörben (írásbeli szorzás egy- és kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel). Számítások ellenőrzése. Egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatok megoldása önállóan, következtetéssel vagy valamilyen modell segítségével. Cél: A bővülő matematikai tartalomnak megfelelően a megfigyelőképesség és fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. A szám- és műveletfogalom elmélyítése a 10000-res számkörre. A tört- és negatív szám fogalmának kialakítása tapasztalati úton. Írásbeli szorzás . Követelmény: Számfogalom Biztos számfogalom a tízezres számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása. A számjegyek alakihelyi- valódi értékének értelmezése. Számok közelítő helyének megtalálása tízesével, százasával, ezresével beosztott számegyenesen. Számszomszédok megállapítása. Kerekítés tízesre, százasra, ezresre. Az ezerrel osztható számok felismerése. Törtszámok előállítása tárgyi tevékenységgel való értelmezése, különféle mennyiségek mérőszámaként. A negatív szám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése. Műveletfogalom és műveletvégzés A négy alapművelet fogalma és biztos elvégzése a tízezres számkörben. Kerekítések és becslések. Írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése. Számok szorzása és osztása tízzel, százzal és ezerrel. Zárójelek, műveleti sorrend használatának ismerete és alkalmazása. Negatív számok Hőmérőről negatív számok leolvasása, a változások felismerése. Törtek A mennyiségek felének, harmadának, negyedének, tizedének felismerése és meghatározása. Szövegértelmezés és szövegkészítés Két művelettel megoldható egyszerű szöveges feladatok. Tananyag: Számfogalom Számkör bővítés tízezerig, sorba rendezés, összehasonlítás. Számok alaki- helyi- valódi értékének értelmezése. Relációs jelek alkalmazása. Tájékozódás különböző beosztású számegyenesen. Kerekítés és becslés. A római számírás gyakorlása. Műveletfogalmak és műveletvégzés A műveletek értelmezése tevékenységgel, ábrával és szöveggel. Szóbeli és írásbeli összeadás és kivonás, szorzás, osztás tízzel, százzal, ezerrel. Írásbeli osztás kétjegyű osztóval, maradékos osztás. Az írásbeli műveletek eredményének becslése, az eredmény ellenőrzése. Zárójel használata. Kettővel, öttel, tízzel, százzal és ezerrel osztható számok. Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása próbálgatással. Negatív számok A negatív szám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése. 145

A negatív szám helye a számegyenesen, a negatív számok rendezése. Törtek Törtrész előállítása tevékenységgel, rajzzal. Törtek összehasonlítása, kiegészítése egészre. A törtszámok helye a számegyenesen. Szövegértelmezés és szövegkészítés Szöveges feladatok értelmezése, az adatok ábrázolása, modell készítése. Többféle megoldási mód keresése. Egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása írásbeli műveletek alkalmazásával. Szöveges feladatok megoldása: értelmezése, adatok kigyűjtése, rendszerezése, modellkészítés, összefüggések elemzése, a válasz megfogalmazása az eredmény összevetése a valósággal. Kulcskompetenciák,fejlesztendő területek - A szám-, és műveletfogalom elmélyítése, továbbfejlesztése, a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. - Számok tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint. - Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása, matematikai modell keresése változások leírására. - Jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával. - Probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása, megoldás után a képzelt és lényeges megoldás összevetése. - Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése. - Ismeretek megtanulásához, összefüggések felhasználása, jegyzetek készítése, visszaolvasása, tudatos gyakorlás, ismeretek mozgósítása az új ismeret beillesztéséhez, problémamegoldáshoz. - Saját gondolatok közlése egyszerű állítások formájában, ilyen közlések értése; értő- elemző olvasás fejlesztése, írásban kapott utasítás végrehajtása, helyzetleírás rekonstruálása. - Szöveges feladatok megoldása, értelmezése, adatok gyűjtése, rendszerezése, modellkészítés ,összefüggések elemzése, a válasz megfogalmazása,az eredmény összevetése a valósággal. Értékelés: A házi feladatok folyamatos ellenőrzése és értékelése. Diagnosztizáló felmérések. Évközi fejlesztő mérések, félévi és év végi összegző szintmérés. Folyamatosan: szóban, önellenőrzés értékelése is. Összefüggések, függvények, sorozatok (20 óra) Cél: Gondolkodási műveletek körének bővítése. Lényegkiemelő és általánosító képességfejlesztése következmények meglátására való képességfejlesztése. Általánosításra való törekvés. A mennyiségek közötti kapcsolatok felismerése. Ismeretek gyűjtése soroza-tokból, függvényekből. Követelmény: Összefüggések, függvények A tapasztalati adatok táblázatba rendezése, az összetartozó értékpárok leolvasása, a táblázat kiegészítése az adott szabály alapján. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között. Sorozatok Állandó különbségű sorozat szabályának felismerése, a sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerű formában. Tananyag: Összefüggések, függvények Megfigyelések, mérések, szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. Gépjátékok táblázatok készítése. Többféle szabály keresése, ill. a szabály megfogalmazása többféle alakban. Grafikonok építése, olvasása. Sorozatok A sorozatok folytatása, kiegészítése adott szabály szerint. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. 146

Különbség és hányados sorozat képzése. A számtani sorozatok 10. 20. 100. elemeinek megállapítása. Sorozatok képzési szabályának keresése, kifejezése szavakkal. Többféle folytatás lehetősége. Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - A logikai gondolkodás fejlesztése. - Lényegkiemelő és általánosító képességfejlesztése következmények meglátására való képességfejlesztése. - Megoldási algoritmusok megismerése, alkotások alkalmazása. - Sorba rendezés, sorozatok létrahozása, folytatása, kiegészítése. Értékelés: A témakör tananyaga szervesen beépül a többi témakör anyagába, így más témakörökkel integrálva ellenőrizzük és értékeljük a jelzett ismereteket. Feladatok a félévi, év végi összegző szintmérésben, ill. az évközi felmérésekben is helyet kapnak. Folyamatosan szóban is ellenőrzünk, értékelünk. Geometria, mérés (18 óra) NAT minimum követelménye a 4. osztály végére: Az egyszerű geometriai alakzatok felismerése. Szabvány mértékegységek és átváltásuk gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének mérése és számítása. Cél: A térszemlélet fejlesztése, a mennyiségek közötti összefüggések megismertetése mérésekkel. Konstrukciós képesség alakítása. Sík és térgeometriai tapasztalatok szerzése. Az alakzat egészének és részeinek érzékelése. Követelmények: Mennyiségek, mérések A hosszúságok, az űrtartalmak és a tömegek összehasonlítása, mérése különböző mértékegységekkel. A mérőeszközök használata, az időtartamok mérése. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekkel kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán. Alakzatok Párhuzamos és merőleges egyenes párok síkban és térben. Az alakzatok tükrösségének felismerése. A téglalap és a négyzet tulajdonságainak felsorolása, a közöttük lévő kapcsolat ismerete. A téglatest és a kocka felismerése, a köztük lévő kapcsolat felismerése. Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben. Tananyag: Mennyiségek, mérések. Mértékegységek használata szám- és szöveges feladatokban. A hosszúságok, az űrtartalmak és a tömegek becslése, sorba rendezése, összehasonlítása, mérése. Átváltások, a tonna fogalma. Térfogat mérése kirakással, építéssel. Alakzatok Testek másolása modellről. Testek építése adott feltételek szerint testekből, lapokból. Síkidomok előállítása adott feltételekkel. A hasonlóság fogalmának tapasztalati előkészítése. A síkidomok, testek vizsgálata, csoportosítása. A derékszög fogalma. A négyzet, a téglalap, a kocka és a téglatest - a korábban tanultak elmélyítése. A sokszögek kerületének meghatározása, a területszámítás előkészítése. A térfogatmérés fogalmának előkészítése. Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - A térszemlélet fejlesztése, a mennyiségek közötti összefüggések - Konstrukciós képesség alakítása. - Sík és térgeometriai tapasztalatok szerzése. - Modell használata. - Mérések gyakorlati használata.

megismertetése mérésekkel.

147

Értékelés: A témakör anyagából diagnosztizáló felmérés. Minősítő mérés a más témakörben írt dolgozatokkal összekapcsolva. Az értékelésben a szóbeliség domináljon. Valószínűség, statisztika (4 óra) Cél: A valószínűségi szemlélet fejlesztése, adatgyűjtés, rendezés. A lényegkiemelő képesség, ítéletalkotó képesség fejlesztése. Követelmény: A statisztikai adatok, mérési eredmények leolvasása táblázatból, grafikonról, diagramról stb.

Tananyag: A sejtés megfogalmazása események gyakoriságára vonatkozóan. A véletlen események megfigyelése, lejegyzése. A statisztikai adatok mérése, eredménye, gyűjtése, rendezése, megjelenítése. Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - A matematika és a valóság kapcsolatának elmélyítése. Értékelés: Szóban, írásban a követelményeknek megfelelő feladatokkal. A továbbhaladás feltételei: Biztos számfogalom tízezres számkörben Számok helyiérték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása. Számszomszédok meghatározása. Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. A becslés, az ellenőrzés eszközként való alkalmazása. A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása. Szöveges feladat megoldása. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása, szabály megfogalmazása. Adott geometriai alakzatok építése síkban, térben. Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása. Transzformációk létrehozása. Mérés szabványegységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel. Számítások a kerület és terület megállapítására.

Matematika 5.-8.évfolyam ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskola 5−8. évfolyamán a matematikaoktatás megismerteti a tanulókat az őket körülvevő világ konkrét mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozza a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket és az életkoruknak megfelelő szinten biztosítja a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. Alapvető célunk a gondolkodás képességének folyamatos fejlesztése és a kompetenciák kialakítása. Az általános iskola 5−8. évfolyama egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz − két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Az alapozó szakasz utolsó két évében a tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért itt az integratív-képi gondolkodás fejlesztése a cél. A 7−8. évfolyamon elkezdődik az elvont fogalmi és 148

elemző gondolkodás kialakítása is. A fejlesztő munkát a matematikai tevékenységek rendszerébe kell beépíteni. Ezért alapvető fontosságú, hogy az alapozó szakaszban a tevékenységek részletesen legyenek kifejtve, így például a mérések, a fogalomalkotást előkészítő játékok, az alapszerkesztések és a geometriai transzformációk tulajdonságainak megtapasztalása. Ezeket kiegészítik a tananyag feldolgozásában megjelenő munkaformák: a pár-, illetve csoportmunka, valamint a projektfeladatok. Természetesen az önálló feladatmegoldást, a differenciált munkaformát továbbra is alkalmazzuk. A tevékenységek tárházába tartozik az eszközök használata, különös tekintettel az elektronikus eszközökre. Fejlesztendő a tanulók kommunikációs képessége, saját gondolataik szabatos megfogalmazása szóban és írásban; mások gondolatainak megértése, a vitákban érvek és ellenérvek logikus használata. Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldások mellett a felvetett kérdések igazságának, vagy hamisságának eldöntése, a döntések igazolása. A tanulók legnagyobb része ebben a korban jut el a konkrét gondolkodástól az absztrahálásig. Ezért a legfontosabb cél a konstruktív gondolkodás kialakítása, amelyet a tanulók életkorának megfelelően manipulatív tevékenységek elvégeztetésével, az összefüggések önálló felfedeztetésével érhetünk el. Az önellenőrzéssel növeljük a tanulók önbizalmát, a változatos módszerekkel, a korosztálynak megfelelő játékos formákkal, kis lépéseken keresztül, természetes módon hangoljuk őket a matematika tudományának befogadására. Fontos, hogy a valóságban előforduló problémákra a tanulók meg tudják találni a megfelelő matematikai modellt, azokat helyesen tudják alkalmazni. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szövegértő, elemző olvasásra. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a matematikában tanult ismereteket a tanulók alkalmazni tudják más műveltségi területeken is. Fokozatosan kell kialakítani a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének alkalmazását. Az általános iskolai matematikaoktatás alapvető célja, hogy a megszerzett tudás az élet minden területén, a gyakorlati problémák megoldásában is alkalmazható legyen. FEJLESZTÉSI CÉLOK 1. Tájékozódás   

Tájékozódás a térben Tájékozódás az időben Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban

2. Megismerés      

Tapasztalatszerzés Képzelet Emlékezés Gondolkodás Ismeretek rendszerezése Ismerethordozók használata

3. Ismeretek alkalmazása 4. Problémakezelés és - megoldás 5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás 6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek 149

 Kommunikáció  Együttműködés  Motiváltság  Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás 7. A matematika épülésének elvei KULCSKOMPETENCIÁK 

A matematikai kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése: - számlálás, számolás - mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés - becslés, mérés - problémamegoldás, metakogníció - rendszerezés, kombinativitás - deduktív és induktív következtetés  A tanulók értelmi képességeinek (logikai készségek, problémamegoldó, helyzetfelismerő képességek ) folyamatos fejlesztése 

A tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése



A tanulók önellenőrzésének fejlesztése



A gyors és helyes döntés képességének kialakítása



A problémák, egyértelmű és egzakt megfogalmazása, megoldása



A tervszerű és célirányos feladatmegoldási készség fejlesztése



A kreatív gondolkodás fejlesztése



A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása



A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben



A helyes tanulási szokások, attitűdök kialakítása A tanulók - a számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, - a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék, - a feladatok megoldása előtt megoldási tervet készítsenek, - a geometriai szerkesztések elkészítése előtt vázlatrajzot készítsenek, - a szöveges feladatok megoldásánál a szöveget pontosan értelmezzék, és a választ valamint az ellenőrzést szabatosan írják le. - gondolataikat pontosan, életkoruknak megfelelően a szaknyelv használatával tudják elmondani, - szakirodalomból, internetről, egyéb ismerethordozókból önállóan is gyarapítsák tudásukat. Javasolt projektfeladatok a tantervben megjelenő témakörökhöz SZÁMTAN, ALGEBRA  Becslések szükségessége a mindennapi életben  Arányosságok, összefüggések a mindennapi életben 150

 A számrendszerek kialakulása, fejlődése a matematika története során  Negatív számok, nem racionális számok a matematika történetében ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK  Helymeghatározás terepen, térképeken  Sorozatok előfordulása a környezetünkben  Nevezetes sorozatok a matematika történetében  Számítógépes függvényábrázoló program bemutatása  Grafikonok mindenütt (pl.: más tudományágakban) GEOMETRIA, MÉRÉS  Mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel (régi magyar mértékegységek, angol mértékegységek)  Szimmetria az építészetben, a művészetekben  Térbeli alakzatok és a valóság  Hasonlóság alkalmazása megjelenése a mindennapi életben  Pitagorasz és tanítványai  Magyar matematikusok VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA  Nevezetes problémák a valószínűségi játékok történetében (kockajátékok)  Szerencsejátékok  Kiválasztott statisztikai adatsokaságok különböző szempontok szerinti bemutatása A négy év során tudatosan kell fejleszteni a tanulók lényegkiemelő képességét, analizáló és diszkussziós készségét, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodását. Erre irányul a matematikaoktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztető tanítás, az ismétlés, a rendszerezés, a szövegelemzés, a megoldások vizsgálata, a matematikai tartalmú játékok, és a tanár egyéniségétől, igényeitől függő, változatos módszertani megoldás. Kiemelt cél a matematikai kompetenciák megszerzése, amelyeket új módszerek bevezetésével lehet elősegíteni. Ilyenek például a csoport-, illetve a projektmunkák. A közösen, csoportban (vagy párban) végzett munka során ki kell alakítani a tanulók közötti együttműködést, a helyes munkamegosztást, az egyéni és a közösségi felelősségvállalást. A közös eredmény érdekében előtérbe kerül egymás személyének tiszteletben tartása, a szolidaritás, a tolerancia, a segítőkészség. Ebben a szocializációs folyamatban könnyebben fejleszthetők a tanulók egyéni képességei, könnyebben kialakul az intenzív érdeklődés és a kíváncsiság, ami elősegíti a hatékonyabb tanulást. A matematika kompetenciához szükséges tudás magában foglalja a számok, a mértékek és szerkezetek, az alapműveletek és alapvető matematikai fogalmak és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika válasszal szolgálhat. Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen, valamint hogy követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Képesnek kell lennie arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a matematika nyelvén kommunikáljon, valamint hogy megfelelő segédeszközöket is alkalmazzon. 5. osztály Szakrendszerű Éves óraszám:

74

Heti óraszám:

2

I. Gondolkodási módszerek Halmazok, logika, kombinatorika A tanítási órán nem jelenik meg külön témakörként

Nem szakrendszerű Éves óraszám: Heti óraszám:

74 2

I. Gondolkodási módszerek Halmazok, logika, kombinatorika A tanítási órán nem jelenik meg külön témakörként 151

II. Számtan, algebra 40 óra 1. Természetes számok 2. Műveletek az 1 milliós számkörben 3. Az egész számok 4. Törtek 5. Számok tizedes tört alakja 6. Egyenletek, egyenlőtlenségek 7. Szöveges feladatok.

II. Számtan, algebra 44 óra 1. Természetes számok 2. Műveletek a 10 000-es számkörben 3. Az egész számok 4. Törtek 5. Számok tizedes tört alakja 6. Nyitott mondatok 7. Szöveges feladatok.

III. Összefüggések, függvények, sorozatok 5 óra

III. Összefüggések, függvények, sorozatok 5 óra  Táblázatok, grafikonok készítése  Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben  Sorozatok

IV. Geometria, mérés 1. Mennyiségek, mérések 2. Alakzatok síkban és térben 3. Kerület, felszín, térfogat

IV. Tájékozódás 15 óra 1. A szabvány mértékegységek ismerete 2. Tájékozódás síkban, térben

V. Valószínűség, statisztika

15 óra

3 óra

A hiányok pótlására, ellenőrzésre 11 óra

I.

A hiányok pótlására, ellenőrzésre 10 óra

Gondolkodási módszerek

Szakrendszerű Általános fejlesztési feladatok:  

A megfigyelőképesség, a gondolkodás fejlesztése. Törekvés a problémák önálló megoldására, összefüggések felismerésére, mások gondolatmenetének megértésére.

Minimum követelmény:  Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása, rendezése.  Egyszerű szövegek értelmezése, lefordítása a matematika nyelvére. Ismert alaphalmaz elemeiről annak eldöntése, hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. Nem szakrendszerű Célok, feladatok  A nyelv logikai elemeinek helyes használata  Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése  Értelmező olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal  Halmazszemlélet és kombinatorikus gondolkodás fejlesztése Fejlesztési követelmények:  Biztos, lehetséges, lehetetlen fogalmak tudatos használata  Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása  Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése 152



Mások gondolatainak megértése, példák, ellenpéldák keresése, megfogalmazásuk, magyarázat kérése, egyszerű következtetések levonása Konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezése, rendszerezése II.

Számtan, algebra

Szakrendszerű Általános fejlesztési feladatok:  A problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.  A szám- és műveletfogalom elmélyítése, a számolási rutin biztonságosabbá tétele.  A szövegértelmezés fejlesztése, a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. Minimum követelmény:  Számok írása, olvasása 1 milliós számkörben; nagyság szerinti összehasonlításuk, kerekítésük.  Tájékozódás a számegyenesen.  Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel.  A műveletek helyes sorrendben való végrehajtása.  Számok ellentettje és abszolútértéke.  Egész számok ábrázolása számegyenesen. Egész számok összeadása, kivonása.  Elnevezések a törtekkel kapcsolatban. Törtek egyszerűsítése, bővítése, nagyság szerinti összehasonlítása, összeadása, kivonása.  Tízezred nagyságrendig tizedes törtek írása, olvasása, összehasonlításuk, kerekítésük.  Tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Véges és végtelen szakaszos tizedes törtek.  Tizedes törtek összeadása, kivonása, szorzásuk, osztásuk egész számmal.  Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása.  Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése. Nem szakrendszerű Célok és feladatok:  Tárgyak tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, sorba rendezés, osztályba sorolás  A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, elemek és tulajdonságok megnevezése  Szétválogatás egy, két és több szempont szerint, halmazok ismerete és használata  Matematikai fogalmak, relációk  Számok és műveletek, műveleti jelek ismerete és használata  Emlékezet- és gondolkodásfejlesztés (motoros, képi, történés, tények, adatok, szabályok, megítélés, döntés, valószínűség, stb)  Oksági kapcsolatok felismerése, keresése, következtetések levonása Fejlesztési követelmények:  Számok írása, olvasása, helyes használatuk a 10 000-es számkörben, nagyság szerinti összehasonlításuk, felsorolásuk növekvő és csökkenő sorrendben  Számszomszédok megállapítása, kerekítések  Összeadás, kivonás, szorzás, osztás értelmezése és gyakorlati alkalmazása  Szorzó- és bennfoglaló táblák biztos ismerete  A műveletek ellenőrzése, hibák javítása  A szöveges feladatok megoldási menete; adatok, nyitott mondat, számolás, ellenőrzés, válaszadás, értőelemző olvasás fejlesztése  Állítások megítélése, helyesség eldöntése, nyitott mondatok megoldása  Általánosítás, példák és ellenpéldák keresése, következtetés  A tanult ismeretek alkalmazása gyakorlati példákon keresztül III.

Összefüggések, függvények, sorozatok

153

Szakrendszerű Általános fejlesztési feladatok:  A matematikában központi szerepet játszó relációk fogalmának és tulajdonságaiknak tudatosítása.  Tapasztalati függvények vizsgálata. Minimum követelmény:  A „kisebb”, „nagyobb”, „egyenlő”, „nem kisebb”, „nem nagyobb”, stb. kifejezések helyes használata.  A koordináta-rendszer ismerete.  Sorozatok hiányzó elemeinek pótlása (törtekkel is). Nem szakrendszerű Célok és feladatok:  Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése  Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben  Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése Fejlesztési követelmények:  Számegyenesen számintervallumok ábrázolása és leolvasásuk  Táblázatok, grafikonok készítése, értelmezésük, adatok leolvasása, összefüggések felismerése, megkeresése  Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése  Sorozat folytatása a képzés szabályainak megadásával, sorozatok készítése  Pontok ábrázolása a koordinációs rendszerben, a pontok helyzetének meghatározása IV. Geometria, mérés Szakrendszerű Általános fejlesztési feladatok:  A képi gondolkodás és a térszemlélet fejlesztése.  Megfelelő jártassák kialakítása a mérő- és szerkesztőeszközök használatával. Minimum követelmény:  Hosszúság, tömeg, idő, űrtartalom mérése, becslése, átváltások során a tizedes törtek alkalmazása.  Párhuzamos és merőleges egyenesek felismerése és előállítása.  A vonalzó, a körző és a szögmérő használata.  Téglalap, négyzet szerkesztése, kerületének, területének számítása.  A téglatest és a kocka hálója, felszíne, térfogata. Nem szakrendszerű: Tájékozódás Célok és feladatok:  Tájékozódás síkban és térben; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése  Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint  Tájékozódás időben, időtartamok mérése  Mennyiségi tulajdonságok megfigyelése, becslés, mérés, mértékegységek, mérőszámok, átváltások Fejlesztési követelmények:  A tájékozódást segítő viszonyok; és fogalmak ismerete /alatt, mellett, felett, előtt, között, stb./  Tudjon tájékozódni különféle koordináták szerint: távolság, irány, szög  A dimenzió megértése, megismerése  A múlt, jelen, jövő tartalma és kapcsolatuk, előbb, később, utána, egyidőben  Szöveges feladatok értelmezése és megoldásuk  Mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, mérőszám és darabszám, pontos szám és közelítő érték  A szabvány mértékegységek ismerete, (hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő) egyszerű átváltások végrehajtása. V. Valószínűség, statisztika Általános fejlesztési feladatok:  A megfigyelő-, elemzőképesség és a matematikai szemlélet fejlesztése. 154

Minimum követelmény:  Néhány szám, mennyiség átlagának kiszámítása. 6. osztály Szakrendszerű

Éves óraszám: Heti óraszám 2

Nem szakrendszerű Heti 1 nem szakrendszerű óra kötelező korrepetálás terhére történik. Éves óraszám: Heti óraszám

72

72 2

I .Gondolkodási módszerek

I .Gondolkodási módszerek

Nem jelenik meg külön témakörként

Nem jelenik meg külön témakörként

II. Számtan, algebra 45 óra II. Számtan, algebra 45 óra A racionális számok 1. A racionális számok A négy alapművelet a racionális számok 2. A négy alapművelet a racionális számok körében körében Szöveges feladatok 3. Szöveges feladatok Elemi számelméleti ismeretek 4. Elemi számelméleti ismeretek Egyenletek, egyenlőtlenségek 5. Egyenletek, egyenlőtlenségek III.Összefüggések,függvények, sorozatok 5 óra

III.Összefüggések,függvények, sorozatok 5 óra

IV. Geometria, mérés 1. Mennyiségek, mérések 2. Geometriai transzformációk 3. Síkidomok, testek

IV. Geometria, mérés 4. Mennyiségek, mérések 5. Geometriai transzformációk 6. Síkidomok, testek

12 óra

V. Valószínűség, statisztika Önálló óraszám határozható meg.

e

témakörben

A hiányok pótlására, ellenőrzésre 10 óra.

12 óra

V. Valószínűség, statisztika nem Önálló óraszám határozható meg.

e

témakörben

nem

A hiányok pótlására, ellenőrzésre 10 óra I. Gondolkodási módszerek

Szakrendszerű Általános fejlesztési feladatok:  A felismert összefüggések képi, szóbeli, írásbeli kifejezése.  Tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása. Minimum követelmény:  A bővülő tartalomnak megfelelő egyszerű matematikai szövegek értelmezése. Elemek kiválasztása, rendezése. Nem szakrendszerű Célok és feladatok:  A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése  Az elsajátítás képességének fejlesztése  A kommunikációs készség fejlesztése  A nyelv logikai elemeinek helyes használata Fejlesztési követelmények: 155



A matematikai logikában használatos kifejezések és jelentéstartalmuk /és, vagy, ha akkor, minden, van olyan, nem, stb/  Állítások igazának és hamisságának eldöntése, igaz, hamis állítások megfogalmazása  A megoldások megtervezése, eredmények összevetése a valósággal  Változatos szövegek értelmezése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása II. Számtan, algebra Szakrendszerű Általános fejlesztési feladatok:  Gyakorlottság a négy alapművelet elvégzésében a teljes racionális számkörben.  Az önellenőrzés képességének és igényének kialakítása. Minimum követelmény:  A tízes számrendszer biztos ismerete.  A racionális számkörrel kapcsolatos fogalmak ismerete. A négy alapművelet értelmezése, elvégzése a racionális számok körében.  Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása, ellenőrzése.  Az egyenes arányosság felismerése.  Kisebb számok osztópárjainak keresése, oszthatósági szabályok (2-vel, 5-tel, stb.)  Egész együtthatójú egyenletek megoldása, ellenőrzése. Nem szakrendszerű Célok és feladatok:  Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, megkülönböztetés, a tulajdonság tagadása  A figyelem tartósságának és terjedelmének növelése, tudatos, célirányos figyelem fejlesztése  Szétválogatás, több szempont egyidejű követése  Halmazok eszközjellegű használta  Tájékozódás és műveletvégzés a 10 000-es számkörben Fejlesztési követelmények:  Számok írása, olvasása, ábrázolása, kerekítése, műveleti jelek ismerete és tudatos alkalmazása  Műveleti tulajdonságok, helyes műveleti sorrend  Becslés, összehasonlítás a törtek körében is  A 10 hatványai és használatuk, egyszerű oszthatósági szabályok  Szöveges feladatok megoldása, adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása, lényeges és lényegtelen információk szétválasztása  Egyszerű számfeladatok, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok megoldása  Arányosság; egyenes és fordított: kiszámításuk  Százalékszámítás arányos következtetéssel  Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása, a megoldások ábrázolása  Többféle megoldási mód keresése, a megoldások ellenőrzése III. Összefüggések, függvények, sorozatok Szakrendszerű Általános fejlesztési feladatok:  Az egyenes és fordított arányosság alapos kimunkálása. Minimum követelmény:  Mérési adatok táblázatba rendezése, adatok leolvasása grafikonról.  Az egyenes és fordított arányosság felismerése, kiszámítása, ábrázolása.  Racionális számsorozat folytatása adott szabály szerint. Nem szakrendszerű Célok és feladatok:  Rendszeralkotás, elemek elrendezése különböző szempontok szerint  Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről  Elképzelések, definíciók, tételek megfogalmazása  Szabályok alkotása, szabályokhoz számok rendezése Fejlesztési követelmények: 156

    

Táblázatok, fadiagram, útdiagram kezelése, értelmezése, használata A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése Modell alkotása probléma megoldásához Sorozatok alkotása, elemek sorozatba rendezése, megkezdett sorozat folytatása Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta rendszerben IV. Geometria, mérés Szakrendszerű Általános fejlesztési feladatok:  A mindennapi élethez szükséges geometriai látásmód, térszemlélet, ismeretrendszer megalapozása.  Gyakorlottság a mérőeszközök, a körző és a vonalzó használatában. Minimum követelmény:  A tengelyes tükrözés tulajdonságainak ismerete, a tükörképek megszerkesztése.  A szögfajták felismerése, mérése, másolása.  Szakasz felezőmerőlegese.  Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás egyszerű síkidomok, testek esetében. Nem szakrendszerű: Tájékozódás Célok és feladatok:  Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint, a tájékozódást segítő viszonyok megismerése  Tájékozódást saját testhelyzethez képest, és a másik ember nézőpontja szerint  Tájékozódás térkép és egyéb vázlatok alapján  Mérések különböző mértékegységekkel, a szabványmértékek megismerése, alkalmazásuk, átváltásuk Fejlesztési követelmények:  Tájékozódás síkban és térben; relációs szavak megtanulása és használatuk pl: jobb, bal, benne, előtte, mögötte, irányok és arányok ismerete  A dimenzió megértése, térbeliség ábrázolása két dimenzióban  Testek felismerése és elkészítésük, testhálók készítése  Pont, egyenes, szakasz fogalma  Tengelyes tükrözések készítése, párhuzamos és merőleges fogalma, egyenesek előállítása, szakaszok és felezésük elkészítése  A háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai, speciális esetek  A kör tulajdonságai  A kerület fogalma és kiszámításuk. V. Valószínűség, statisztika Szakrendszerű Általános fejlesztési feladatok:  A matematika gyakorlati alkalmazására törekvés. Tervszerűség. Minimum követelmény:  Több szám, mennyiség átlagának meghatározása. 7. osztály Éves óraszám: Heti óraszám: 3 I.

111

Gondolkodási módszerek Nem jelenik meg külön témakörként.

II. Számtan, algebra 1. Műveletek racionális számokkal 2. Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek.

III.

Összefüggések, függvények, sorozatok

45 óra

10 óra

1. Összefüggések 157

2. Függvények 3. Sorozatok IV. Geometria, mérés 1. Mérések, mértékegységek 2. Síkidomok, testek 3. Egybevágósági transzformácók 4. A sokszögekről tanultak kiegészítése

45 óra

V. Valószínűség, statisztika Nem tanítjuk külön témakörként. A hiányok pótlására, ellenőrzésére

11 óra I. Gondolkodási módszerek

Általános fejlesztési feladatok:  A gondolkodási módszerek egyre tudatosabb alkotó alkalmazása a problémák megoldásában. Minimum követelmény:  A „nem”, a „minden”, a „van olyan”, stb. kifejezések alkalmazása.  Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan.  Az „alaphalmaz”, „nyitott mondat”, „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. II. Számtan, algebra Általános fejlesztési feladatok:  A számokkal, illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások olyan szintre emelése, amely lehetővé teszi ezek eszközszerű alkalmazását. Minimum követelmények:  A négy alapművelet biztos elvégzése.  Egyenes és fordított arányosság.  Százalékszámítás.  Egyszerű szöveges feladatok.  Osztó, többszörös, közös osztó, közös többszörös.  Egyszerű algebrai kifejezések összevonása, 4-5 lépéssel megoldható egyenlet, egyenlőtlenség megoldása. III. Összefüggések, függvények, sorozatok Általános fejlesztési feladatok:  A függvények kapcsolatos ismeretrendszer tudatosítása, a tanultak eszközszerű alkalmazása. Minimum követelmény:  A tanult összefüggések felismerése, táblázatok, grafikonok értelmezése, készítése.  A lineáris függvény menetének vizsgálata.  Konkrét sorozat folytatása adott szabály alapján. IV. Geometria, mérés Általános fejlesztési feladatok:  A fogalmak, összefüggések tudatosítása, általánosítása, a bizonyítási igény fel-keltése. Minimum követelmény:  A mértékegységek, a köztük lévő kapcsolatok ismerete, alkalmazása.  Geometriai alapfogalmak.  Sokszögek csoportosítása, kerületük, területük kiszámítása.  Az egyenes hasáb felismerése, felszínének, térfogatának meghatározása.  Az eltolás, a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalma, a szerkesztések végrehajtása.  A háromszög, a deltoid, a paralelogramma és a trapéz fogalma, tulajdonságai. A háromszögek, négyszögek belső szögei. 158

V. Valószínűség, statisztika Általános fejlesztési feladatok:  A mindennapi véletlen jelenségek értelmezése. Minimum követelmény:  Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatok, grafikonok megfigyelése, értelmezése.  A gyakoriság fogalma.

8. osztály Éves óraszám: 111 Heti óraszám: 3 I. Gondolkodási módszerek

8 óra

II. Számtan, algebra 1. Számok és műveletek. 2. Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek.

40 óra

III.

Összefüggések, függvények, sorozatok

8 óra

1. Összefüggések 2. Függvények 3. Sorozatok IV. Geometriai mérés 1. Mérések, mértékegységek 2. Síkidomok, felületek, testek 3. Geometriai transzformációk

40 óra

V. Valószínűség, statisztika A hiányok pótlására, ellenőrzésre

5 óra 10 óra

I. Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok:  A matematika további tanulásához, illetve más tantárgyakban és a mindennapi életben való eszközszerű alkalmazásához szükséges gondolkodási képességek kialakítása. Minimum követelmény:  Halmaz elemeinek csoportosítása.  Szöveges feladatok megoldása. II. Számtan, algebra Általános fejlesztési feladatok:  Az esetleges hiányok pótlása.  Az induktív és deduktív fogalomalkotó és problémamegoldó képesség alakítása. Minimum követelmény:  A pozitív egész kitevőjű hatvány. 1-nél nagyobb számok normálalakja.  A négyzetgyök fogalma. Egyenes és fordított arányosság, az alap, a százalékérték és a százalékláb kiszámítása.  Egyszerűbb szöveges feladatok.  Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, ellenőrzése.  Szöveges egyenletek. 159

III.

Összefüggések, függvények, sorozatok

Általános fejlesztési feladatok:  Az általános összefüggések felismerése, megfogalmazása, alkalmazása.  A problémaérzékenység, ötletgazdagság fejlesztése különböző megoldások keresésével. Minimum követelmény:  A derékszögű koordináta-rendszer.  Táblázattal, formulával adott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása.  Konkrét sorozat folytatása adott szabály alapján.

IV.

Geometriai mérés

Általános fejlesztési feladatok:  A bizonyítási igény felkeltése, a képi fogalomalkotó és problémamegoldó képesség fejlesztés. Minimum követelmény:  A mértékegységek és a köztük lévő kapcsolatok ismerete.  Az alapvető geometriai fogalmak, elnevezések, szerkesztések ismerete.  Pitagorasz-tétele, alkalmazása.  Az egyenes hasáb, a körhenger és a gúla.  Az egybevágó illetve hasonló alakzatok.  Szakasz egyenlő részekre osztása.

V.

Valószínűség, statisztika

Általános fejlesztési feladatok:  Az elmúlt években szerzett tapasztalatok rendszerezése, tudatos szintre emelése.  A matematikai látásmód fejlesztése. Minimum követelmény:  Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról, grafikonokról adatok leolvasása, összefüggések megfigyelése, értelmezése.  Az átlag kiszámítása. Informatika 4.-8.évfolyam Az informatika tantárgy igyekszik tartalmilag korszerű, a technikai fejlődéssel lépést tartó, szinte naponta változó ismereteket nyújtani, azokat a mindennapi életben alkalmazható formában oktatni. A tananyag logikai elrendezése ennek megfelelően a használati szinttől a belső működés megértése felé, a passzív befogadótól az aktív irányítóig viszi a diákokat. A fő cél az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. A szertár és a szaktanterem alapfelszereltsége A számítástechnika oktatása a többi tantárgyhoz hasonlóan számos demon-strációs eszköz meglétét igényli. A használaton kívüli számítógép alkatrészek; számoló eszközök: kövek, számolótáblák, szorobán, zsebszámológépek; faliképek: számítógép egységek felépítéséről, alapparancsokról; modellek; tervezőtábla; logikai áramköri alapelemek és kapcsolások vagy előre gyártott formában, vagy saját magunk, diákjaink által elkészített formában is előállhatnak. A szaktantermek falára célszerű néhány rendszerező, állandó segítséget nyújtó ábrát, táblázatot elhelyezni. Ilyen lehet például a programkészítés, a szövegszerkesztés lépései, vagy egy programozási nyelv kulcsszavait, utasításait rendszerezve bemutató táblázat. Érdekes lehet a helyi hálózat felépítését, a számítást segítő eszközöket vagy éppen a könyvtárak fejlődését bemutató tablók, meghatározó szerepű személyek képei, életrajzai. A tantárgyközi integrációt nagyban segíti, ha történelmi, tudományos és technikatörténeti eseményeket, személyeket közösen bemutató tablókat is elhelyezünk a terem falán. Szaktantermi szabadpolcos könyvtár kialakítása 160

A tanári munkát – és később az önálló diákmunkát – segítendő a következő könyvtípusokat ajánlatos beszerezni és hozzáférhetővé tenni az informatika szaktanteremben: • a számítógép részeit bemutató képeskönyv; • Windows felhasználói kézikönyvek; • feladatgyűjtemények számítástechnikából; • programfejlesztési, alkalmazási kézikönyvek, szakkönyvek; • angol-magyar számítástechnikai szakszótár. A képzés célja: A kerettantervben – és a NAT-ban is – megfogalmazott fejlesztési követelmények: • A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai kör-nyezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. • Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához. • Értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, sajtó…) szerepéről az egyén és a társadalom életében. • Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. • Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazá-sával, tudjon oktatóprogramokat használni. • Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. • Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a meg-felelőt. • Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Használja helyesen a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). • Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti össze-függéseket. • Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultú-rájának fejlődésében. • Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). • Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. • A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismere-tében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk újabb és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. • Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár 161

• •

katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrá-sokat választani, megadott szempontok alapján belőlük informá-ciókat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a doku-mentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeret-szerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyv-tárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájé-kozódás kereteit.

Informatika a 4. évfolyamon. Kulcskompetenciák érvényesítése évfolyamonként: Anyanyelvi –

tények, fogalmak értelmezése, kiemelten a szövegértés (oktató program használatakor); bővülő általános és speciális szókincs

Idegen nyelvi –

az elengedhetetlen angol kifejezések használata (billentyűzet: space, esc, caps lock, delete, home stb.)

Hatékony, önálló tanulás –

Témakör Számítógépes ismeretek Operációs rendszer

Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása Adatok világa Rajzolás számítógéppel Szöveges dokumentum készítése Hiperszöveg dokumentum

Szabadon felhasználható Összesen

az oktató program utasításait, gyakorlatait olvasással, szövegértéssel egyénileg hajtja végre az összefoglalás ellenőrző feladataival önmagát értékeli

Óra Tartalom 5 A számítógép használati rendje A billentyűzet és az egér használata Jelek és a számítógép kapcsolata 5 Program indítása Felhasználói felület jeleinek értelmezése Menüpontok használata, parancskiválasztás Ha van már hálózat (szabad órakeretből +2 óra): Hálózati azonosító és jelszó szerepe Belépés és kilépés módja A hálózat használatának alapszabályai, a Netikett 7 Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése Algoritmusok végrehajtása számítógépen vagy teknőc eljátszásával 3 Adatok gyűjtése és csoportosítása Adatok manuális feldolgozása: keresés, rendezés 4 Rajzoló program futtatása Egyszerű rajzok, ábrák készítése 4 A szöveg begépelése, javítása Egyszerű szöveges dokumentumok készítése 4 Web-oldal tartalmának megtekintése, gördítés hosszabb oldalak esetén Ugrópontok használata Ismert című web-hely elérése 5 Rendszerezés Osztályozás nélküli számonkérés Problémás esetek feldolgozása, megbeszélése 37

Fejlesztési követelmények, új tevékenységek 162

A tényleges tanmenet elkészítése folyamán ügyeljünk arra, hogy az újonnan belépő feladattípusok és tevékenységformák mindig gyakorlati formában jelen-jenek meg, azaz a tanulók a működő gépeken ismerjék meg a billentyűzet és az egér alapszintű kezelését; a személyi számítógép legfontosabb perifériáit; a jelek értelmezését a számítógépen. Hasonló módon az alkalmazások használata közben kerüljenek elő a számító-gépes ismeretek, az operációs rendszer használata: a program indítása, a fel-használói felület kezelése, az általánosan alkalmazott jelek értelmezése, a menüpont kiválasztása, a parancs kiadása, kiválasztás visszavonása tevékenységek. Ezzel a megoldással nem csak élvezetessé tesszük ezen isme-retek oktatását, hanem időt is nyerünk és hatékonyabban rögzülnek a tevékeny-ségek. A munka során persze felmerülhetnek egyéb tevékenységek is, ezeket bátran végezzük, végeztessük el, de számon már ne kérjük. Ha az intézményben van már hálózat, akkor a hálózati munka néhány speciális ismeretet igényel. Például nem javaslom, hogy a tanulók egyedi azonosító nélkül dolgozzanak. A hálózati munka nagy felelősséget igényel, ezen életkorban még könnyen rögzíthetők a közösségi munka elvárásai, formái. Ennek megfelelően célunk legyen a jelszóval védett azonosító használata, az iskolai hálózatba való be- és kilépés megtanítása, a hálózati környezetben való munka alapszabálya-inak megismertetése. Az utolsó nagy témakör a szöveg- és ábraszerkesztés. E két részt szándékosan egyként adja meg a kerettanterv. Ebben az életkorban nincs értelme szétválasztani, hisz a használt és oktatási célra készített alkalmazások ezeket egyben kezelik. E program legyen magyar nyelvű. Célunk itt a rajzoló- és a szövegszerkesztő program – azaz egy alkalmazás – alapszintű kezelésének megtanítása, egyszerű rajzok és szöveges dokumentumok készítése számítógéppel. Feladatként valamilyen hazavihető, hosszabb távon is megőri-zendő és megmutatható terméket állítsunk elő, például illusztrációt, tematikus rajzot, meghívót készítsünk, amelyet a szülők, tanulótársak is látnak. Emiatt fontos tevékenység a dokumentumok nyomtatása, mentése segítséggel. Hálózat használata esetén e témakörbe sorolható be a webszolgáltatás használata, amelyen belül a böngésző indítása, adott webhely címre való ugrás, mozgás a weboldalon, ugrópont felismerése, kiválasztása, használata mind önállóan elvég-zendő tevékenységgé váljon. Informatika a 6. évfolyamon: Kulcskompetenciák érvényesítése évfolyamonként: Anyanyelvi –

Matematikai – Esztétikai –

az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (Word helyesírásellenőrző) a tananyag feldolgozása során fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük az alapvető mértékegységek ismerete, átváltása (bájt, Kb, Mb, Gb, Tb) alapvető rajzprogramok használata – Paint (karácsonyi lapok rajzolása)

Témakörök Informatikai alapok

Óra Tartalmak 4 Az információ. Információátvitel (telefon). A jelek világa. Titkosírások. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtó). Operációs 3 Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a rendszer háttértáron. használata Állomány keresése, másolása. Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása. Hálózati ismeretek 3 Hálózati azonosító és jelszó szerepe. {Ha már elérhető Belépés és kilépés módja. most a hálózat} A hálózat használatának alapszabályai, a Netikett. Algoritmusok és 9 Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. 163

adatok Szöveg, kép és zene

Könyvtárhasználat

Szabadon felhasználható Összesen

Algoritmusok végrehajtása számítógépen. 8 A rajzoló program alapszintű szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek. Rajzok, ábrák készítése. A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Egyszerű mindennapi dokumentumok. Mentés és nyomtatás. {Web-oldal szövegének és kiválasztott részeinek elmentése háttértárra Szerzői jog fogalma, hivatkozás és idézés szabályai.} A multimédia alapelemei: szöveg, hang és kép. {Hanganyagok lejátszása. Hangfelvétel elkészítése és visszajátszása.} 5 Raktári rend: szépirodalom, betűrend. Ismeretközlő irodalom: szakrend. Dokumentumtípusok; nyomtatott (könyv, sajtótermékek) és nem nyomtatott ismerethordozók. {Egyéb időszaki kiadványok: évkönyv, sorozat}. Betűrendes leíró katalógus szerkezete, használata. {Segédkönyvek: szótár, lexikon, enciklopédia}. 5 Rendszerezés, ismétlés, számonkérés 37

Fejlesztési követelmények, új tevékenységek: Az Informatikai alapok részben alakítsuk ki az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazását. Ugyancsak felvállalhatjuk a technika mellett a hétköznapi távközlési eszközök (pl. telefon) használatának oktatását. Itt viszont ne essünk abba a hibába, hogy precízen algoritmizálni akarjuk ezt, csak mutassuk be! Hasonlóan fontos, hogy bemutassuk ugyanannak az ismeretnek különféle jelekkel való leírását. A tanulók életkori sajátja, hogy kezdenek titkaik lenni. Ennek kapcsán különösen érdekes, és az algoritmizálást jól segíti az egyszerű titkosírások alkalmazása. Kiemelten fontos, hogy kialakuljon a számítógép balesetmentes, helyes használata, a billentyűzet és az egér kezelése. További cél a többi eszköz – a monitor és a háttértárak (lemezek) szerepének megértése. A számológép használatának oktatása ugyan – a csökkentések miatt – kimaradt a kerettantervből, de a NAT erre az életkorra írta elő. Vállaljuk fel a számológép oktatását! A természettudományos tantárgyak számítanak erre az ismeretre, és a tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók a saját számológépüket sem tudják hasz-nálni, az azon megjelenő eredményt mindenfajta fenntartás nélkül elfogadják. A műveleti sorrend ismeretének hiányában nem is várható el az értelmezés. Emellett az algoritmizálás, a programkészítés nem képzelhető el a számológép, a memória szerepének megértése nélkül. Emellett a számítógép felépítésének vázlatos elkészítését tanári segítséggel is könnyebben elkészíthetjük ennek ismeretében. Az Operációs rendszer használata már tudatos állomány és könyvtárkezelést céloz meg. A háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárstruktúrában önálló munka legyen. Ismert helyen lévő állomány megkeresése, másolása más könyvtárba és másik adathordozóra kezdetben tanári irányítással, majd anélkül történjen. A be- és kilépés az iskolai hálózatba már rutinszerűen történjen. Fontos az is, hogy más tantárgyak oktatásához is lehessen már alkalmazni a számítógépet, azaz egyszerű oktatóprogramok használata szaktanári segítség és jelenlét nélkül is megtörténjen. A továbbhaladás feltételei: Elsőként a 6. évfolyam végén jelenik meg ez a feltételrendszer. Amennyiben a tanuló az itt felsorolt követelményeket nem tudja teljesíteni, úgy informatikából nem léphet tovább. A tudásszint mérését az anyag modul volta miatt nem kell feltétlenül osztályzattal elvégeznünk, erre a célra lehetséges a gyakorlati alkalmazás tudásának mérése. • A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. 164

• • • • • • •

Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre, mozgásra a könyvtárfa szinteken. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat. Tudjon szerző és cím szerint dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban.

Informatika a 7. évfolyamon: Kulcskompetenciák érvényesítése évfolyamonként: Anyanyelvi –

a fogalmak, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése az anyanyelv használatával történik

Idegen nyelvi – a külföldi internetes oldalakon is otthonosan mozoghatnak egyszerű fordítói segédprogram használatával (pl.: Mobimouse - az egérrel csak rámutat) Szociális és állampolgári – páros és csoportmunka a helyi hálózat segítségével Témakörök Informatika alapjai

Óra Tartalmak 7 A számítógép fő részei. Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet. Számítástechnikai eszközök kezelése. Billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató. A jelek csoportosítása. Információ, kód, jelhalmazok adatmennyisége. Adatátvitel, kommunikáció. A számítógépek története, Neumann-elv. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban Operációs 6 Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése újraformázás rendszer nélkül. használata Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Vírus fogalma, hatása. Víruskereső indítása és üzenetei. Vírusterjedés megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja, egyszerű tömörítési módok. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok. Kommuni-káció 5 Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és a hálózaton munkaállomások kapcsolata. Hálózatok csoportosítása összekötés és kiterjedtség szerint. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A hálózat használatának alapszabályai. Saját e-mail cím. Az elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek. Tematikus és kulcsszavas keresők webhely-kereséshez. 165

Témakörök Algoritmusok és adatok

Dokumentumkészítés számítógéppel Könyvtár használat Szabadon felhasználható Összesen

Óra Tartalmak Csevegő program bemutatása. 5 Szöveg és kép számokká alakítása. Logaritmikus keresés algoritmusa. A kettes számrendszer és az átváltási algoritmusok. Algoritmus megadása élőbeszédben. 4 Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek bevitele. 5 Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik. Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár. A szellemi munka technikája 6 Rendszerezés, ismétlés, számonkérés 37

Fejlesztési követelmények, új tevékenységek: Az órakeret mutatja, hogy viszonylag kényelmes ütemben lehet haladni a tananyag feldolgozásában. Itt használjuk ki az időt a különböző előképzettségű tanulók szintre hozására. A tananyag nagy része már alapozás, a számítástechnikai eszközök felépí-tésének, működésének megértéséhez ad alapot. Az Informatika alapjai témakörben a személyi számítógép fő részeinek és működése lényegének megértésén túl már a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, kiválasztása, az ergonómiai szempontok megismerése a számítógépes munkakörnyezet kialakításában is tanítandó ismeret. Újdonság a háttértárak, kiemelten a lemez és más perifériák használata. A klasszikus informatika területéről a különféle jelfajták gyűjtése, csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; bináris kódok használata; különféle kommunikációs rendszerek, formák használata kerül elő. A könyvtárhasználattal összecsengve a számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése a kialakulás kezdeteibe nyújt bepillantást, míg a tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép és a robotok alkalmazási területeiről a fejlesztési irányokat és a várható jövőt vetíti előre. Ez utóbbi tevékenységet tanári irányítással, az informatika tárgyú ismeretterjesztő könyveket, folyóiratokat, CD-ket vagy az internetet forrásként használva végezzük. Az Operációs rendszer használata itt már bővebben értelmezendő: floppy és pendrive formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával; egymásután és szórtan elhelyezkedő állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. A tömörítők és a vírusirtók használatát is e részhez soroljuk. Ennek megfelelően ismerjék meg a vírusok fajtáit, a terjedésük elleni védekezések lehetőségeit, futtassanak vírusirtót, tényleges vírusokat irtsanak tanári segítséggel. A hatékony munka elősegítése érdekében a tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok megtekintése, kibontása is legyen tényleges tevékenység. A hálózati szolgáltatások közül egy levelezőprogram használata, – levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat készítése – itt már ténylegesen használt tevékenység lehet. A saját e-mail cím létrehozása – a szaktanár segítségével – is történhet. Erre a célra használhatunk ingyenes, webalapú szolgáltatást is, nem kell feltétlenül iskolai levelezőszervert használni. Ebben az esetben viszont gondoljunk arra, hogy a kiválasztott levelezőrendszer tegye lehetővé az állományok csatolását és fogadását. Különösen hasznos lehet – főleg, ha már korábban is használtak levelező rendszereket és érdeklődés is van –, ha a levelezőrendszer testre szabásával, a beérkező levelek szűrésével is foglalkozunk. A web használatával kapcsolatos ismereteket bővíthetjük a hálózati keresőgépek használatával, az egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés módjának megismerésével és gyakorlásával. Különösen nagy hangsúlyt fektessünk a hasznos webhelyek önálló felkeresésére. Így például a magyar honlap, vasúti információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak, portálok szerepeljenek a közösen meglátogatott oldalak között. A későbbi adatgyűjtés technikai előkészítése érdekében a letöltött weboldal egészének vagy részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba önálló tevékenység legyen, akár a vágólap használatával. Amennyiben még nem került sor rá, egy csevegő program használatát is mutassuk be. 166

Az Algoritmusok és adatok témakör további alapozást és a már megszerzett ismeretek szinten tartását célozza. Az algoritmus előbeszéddel és mondatszerűen történő leírása mellett a logaritmikus keresés algoritmusát ismerjék meg, valamint grafikával, szöveggel kapcsolatos programok futtatását végezzék. A Dokumentumkészítés számítógéppel témakör a képi adatok gyűjtésével, képek bevitelével, feldolgozásával, rendszerezésével bővül. Ez utóbbi kapcsolódik az informatikai alapfogalmakhoz, és a hardvereszközök – szkenner és nyomtató – kezeléséhez. Célirányosan az oktatási anyagokhoz készíttessünk rajzokat. A Könyvtárhasználat számos tevékenységét most oktathatjuk. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése az egyik cél. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában azonnal alkalmazható ismereteket ad. Az általános műveltséget bővíti a különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással, illetve közvetett forrásokból. Kiemelt feladat a tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. A szellemi munka technikájáról itt ejthetünk elsőként szót. A források meg-nevezése, az idézés módja már itt bemutatható. A továbbhaladás feltételei • A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. • Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. • Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. • Tudjon használni egy levelező programot és tudja kezelni a webböngészőt. • Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. • Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia.) • •

Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül használhatja a közművelődési könyvtárat is. Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár.

Informatika a 8. évfolyamon: Kulcskompetenciák érvényesítése évfolyamonként: Anyanyelvi – a fogalmak, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése Matematikai – táblázatok készítése, értékelésére, matematikai számítások, képletek alkalmazása (műveleti sorrend) Digitális – legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép) magabiztosan használni, és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni. Témakörök Algoritmusok és adatok

Óra Tartalmak 12 Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok kódolása a számítógép számára „érthető” egyszerű programozási nyelven. A lépésenkénti finomítás elve. Elemi és összetett adatok, egész és valós számok. Adatok sorozata. Dokumentum8 A szövegegységek. készítése A karakter-, bekezdés- és oldalformázás. számítógépKisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése. pel Szöveges és rajzos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. Levél, újságoldal, kérdőív, feladatlap készítése. 167

Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat készítése. Az internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Szerzői jog, felhasználói etika. Tantárgyi anyag készítése. Az adatkezelés 8 Bevezetés a táblázatkezelésbe. Táblázatok használata a mindennapi alapjai életben. Adatok táblázatos formába rendezése, feldolgozása. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Alapdia-gramok készítése táblázatból. Keresés meglévő adatbázisban. Könyvtár3 Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszó katalógus. használat Szabadon 6 Rendszerezés, ismétlés, számonkérés felhasználha-tó Összesen 37 Fejlesztési követelmények, új tevékenységek: Az irodai alkalmazások ebben az életkorban nyújtanak talán először valódi élményt és alkalmazhatóak a napi munkában. A Dokumentumkészítés számító-géppel terület rendszerezése is ez. Az alapvető szövegegységek kezelése, ismerete, a vágólap rutinszerű használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés) mellett már a többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése, mentése és nyomtatása a feladat. Mindezen tevékenységet a dokumentumkészítés szokásos menete szerint végeztessük. Újdonság a szöveges dokumentumokban tabulátorok használata, a dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése, az internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. A szellemi munka technikájának ismeretében már szöveget és képet is tartalmazó dokumentumok készítését is kitűzhetjük feladatként. Az iskolai életben használatos dokumentumok készítése, kiselőadás vagy weboldal készítés is lehet feladat. Az Adatkezelés alapjai című rész konkrét feladatok kapcsán mutatja be e területet, és ír elő tevékenységeket. Az iskolai és a családi élettel kapcsolatos táblázatok készítése, az adatok táblázatos formában történő megjelenítése, előnyeinek bemutatása az egyik cél. A másik az adatok táblázatos formába rendezése, az adathalmazból következtetések megfogalmazása. Ugyancsak ezt célozza meg a kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések kiolvasása, a táblázatok összetartozó adatainak, egyszerű összefüggéseinek felismerése. Ezt a munkát a Táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) megismertetésével végezzük, egyszerű példákon keresztül. A táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása – adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés –, az elkészült munka tárolása, kinyomtatása, a táblázathoz diagram készítése új tevékenység. A bemutatás során különböző tantárgyakhoz kapcsolódó (matematika, fizika, kémia, földrajz, gazdasági ismeretek) táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel is megtörténhet. A számítógépes adatbázis-kezelés nem ennek a korosztálynak szóló feladat. Viszont a tevékenység élményszerű kipróbálása; adatok gyűjtése, feldolgozása (házi, iskolai könyvtár; címlista nyilvántartása); keresés tantárgyi oktatóprogramok adatbázisaiban már itt is végezhető, a használatos fogalmak, tevékenységek megismerhetők. Az irodai alkalmazások oktatása történhet egyéni vagy csoportos munka formájában is, valamely komplex probléma, feladat – például osztálykirándulás tervének, dokumentumainak elkészítése, osztálytörténet készítése – megoldása informatikai (szoftver, hardver) eszközök használatával, tanári irányítással. A megjelenítő felület lehet papír vagy weboldal is. A Könyvtárhasználat e munkát segíti, és egyben rendszerezi is az eddigi ismereteket. A források keresése szaktárgyi feladatokhoz tárgyi katalógusok segítségével jól kapcsolható a webes keresésekhez, azok kiegészítése is. Itt érkezett el az idő legkésőbb arra is, hogy tudatosítsuk, hogy a hagyományos és a digitalizált könyvtár, valamint a web azonos szerepet tölt be, csak más adathordozókkal dolgozik, más megjelenési formát öltött. Az irodai alkalmazások kapcsán már említett tevékenységként a könyvtár dokumentumainak vagy az internetnek a felhasználásával egyszerű informatikai téma feldolgozása, pontos megfogalmazása, problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése, hivatkozás forrásra, azaz röviden a szellemi munka technikája a fő anyag. 168

A továbbhaladás feltételei • Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. • Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). • Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. • Készítsen (néhány utasításból álló) egyszerű algoritmusokat. • Ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. • Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni. • Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. • Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. • Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. • Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. • Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával. FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Kulcskompetenciák megjelenése a Földünk és környezetünk műveltségi területen. A műveltségi terület tantárgyai, évfolyamai: Környezetismeret 1-4. évfolyamok Természetismeret 5-6. évfolyamok Földrajz 7-8. évfolyamok Az Ember a természetben, más megfogalmazásban: Földünk és környezetünk műveltségterületen az oktatásnevelés a természeti folyamatok, összefüggések és az ember ezekkel való kapcsolatára, megértésére épül. E műveltségterületen megnövekedtek az elvárások. Ez természetesen nem mennyiségi, hanem minőségi változást kíván. A cselekvés válik a tanulás eszközévé. A tanulók tudása a természeti, technológiai és társadalmi környezettel való gazdag interakciók során formálódik - fejlődik személyiségük. Tudásra nem csupán tapasztalati úton tehetnek szert. A legtöbb tudás társas kapcsolatok útján jön léte. Ha a tudást sokféle tevékenység közben építjük, kimunkáltabb lesz. A pedagógusnak elő kell segíteni az információfeldolgozást. Tanulásnak tekintjük azokat a helyzeteket is, ahol nem tények elsajátítása történik, hanem a társas érintkezés, a közösségi interakciók által gazdagodik a személyiség. - A világ kihívásait rendszerben kell kezelni. A gazdaság, a társadalom és a környezet rendszert alkotnak. - A holisztikus szemlélet a teljes személyiség fejlesztésével foglalkozik: elme-, test-, lélekfejlődés. - Hagyományok őrzése, értékek megmentése a múltból. Környezetismeret 1.-4. évfolyam A környezetismeret tantárgy tanításának céljai és feladatai    



A tanulók elsajátítják a tudományos megismerés legelemibb módjait és a megismeréssel kapcsolatos tudásrendszereket, illetve műveleteket. A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat! Alakítsa ki és fejlessze a tanulókban a megfelelő magatartásformákat élő és élettelen környezetükhöz való viszonyukban és társas kapcsolataikban! A kompetenciaalapú oktatás elsődleges feladatának tekinti, hogy az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Ismerkedjenek meg – egyre táguló körben – környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásaival, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával! 169

      





A tanítás-tanulás folyamatában a tanulók iskolai, települési környezete és hazánk megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk! A tantárgy feladata a természettudományos műveltség megalapozása, az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotás tevékeny tapasztalatszerzéssel. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető és mérhető tulajdonságairól, tanítson meg elemi fokon tájékozódni térben és időben! Alakítsa ki az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformákat! Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alakítsa ki az egészséges életmód iránti igényt! Tanítson meg egyre nagyobb önállósággal szabályosan, balesetmentesen közlekedni! A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll. A megismerés ebből következőleg komplex. Alakítsa ki bennük a természet és környezet védelme iránti felelősséget. A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogatjuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítjük környezettudatuk, felelősségérzetük fejlődését. A természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a későbbi természettudományos tantárgyak – a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz –elsajátításához.

1. évfolyam: heti: 1 óra összesen: 37 óra CÉLOK, KÖVETELMÉNYEK:  Megfigyelés, tapasztalatszerzés a közvetlen környezetben; érzékelhető tulajdonságok, az élő és élettelen természet megkülönböztetése, csoportosítása.  Az időjárás megfigyelése, ezek változásai.  A tapasztalatok megfogalmazása, összehasonlítás, rendezés, következtetés.  A halmazállapotok felismerése.  A halmazállapot-változások okainak ismerete.  Az emberi test részeinek megnevezése.  Az életműködések ismerete. TANANYAG, FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK: A megismerési módszerek alapozása: 4 óra A megfigyelő és összehasonlító tevékenységet fejlesztjük az élő és élettelen környezet vizsgálata során az időjárás, az állatok és a növények folyamatos megfigyeltetésével. Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése - Megfelelő szókincs - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – hőmérsékletmérés, időmérés, magasság- és tömegmérés, időjárási táblázatok készítése - Összefüggések keresése, felismerése – évszakok változásának megfigyelése Az élettelen természet alapismeretei: 8 óra A tanulók környezetében lévő tárgyak érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése: íz, szag, nagyság, forma, szín, felületi tulajdonságok, anyag és hang. Az anyagok halmazállapot szerinti megfigyelése, csoportosítása: szilárd, folyékony, légnemű. Természetben lévő változások megfigyeltetése: időjárás, napszakok, évszakok. Év, hónap és a hét napjainak nevei Időjárás jellemző jegyeinek megfigyelése: napsütés, hőmérséklet, szél, csapadék. 170

Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése - Megfelelő szókincs - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – hőmérsékletmérés, időmérés, magasság- és tömegmérés, analízis-szintézis - Összefüggések keresése, felismerése Tájékozódási alapismeretek: 9 óra A közvetlen környezet megismerése, eligazodás a lakóhelyen, iskolában (tanulmányi séta). Közlekedés: szokások és magatartásformák a biztonságos közlekedésben. Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése - Megfelelő szókincs - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Magatartási szabályok alkalmazása a közlekedésben Alapismeretek az élő természet témaköréből: 8 óra Élőlények Emberek, állatok, növények jellemző tulajdonságainak megismerése megfigyelés alapján: szaporodnak, mozognak, táplálkoznak, növekednek, elpusztulnak. Állatok megfigyelése, csoportosítása: mozgásuk, nagyságuk, kültakarójuk szerint. Virágos növények megfigyelése: gyökér, szár, levél, virág, termés. Az élőlények alkalmazkodásának megfigyelése az évszaknak megfelelően (költöző madarak, téli álom, lombok elszíneződése. Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése - Megfelelő szókincs - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – hőmérsékletmérés, időmérés, magasság- és tömegmérés, időjárási táblázatok készítése - Összefüggések keresése, felismerése -Környezettudatos magatartás: madáretetés, környezetszennyezés megakadályozása, szelektív hulladékgyűjtés - Növények, állatok tulajdonságainak összehasonlítása Testünk és életműködéseink: 8 óra Emberfajták (fekete, ázsiai, európai) Az emberi test (fej, nyak, törzs, végtagok, érzékszervek). Betegségek, balesetek megelőzése (védőoltások, testünk, környezetünk tisztántartása, érzékszerveink egészségének óvása). A családi közösség jellemzői (családtagok, életkoruk, foglalkozásuk) Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése - Megfelelő szókincs - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – mérés, becslés, magasság, tömeg - Egészséges életvitel – az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete 2. évfolyam: heti: 1 óra összesen: 37 óra

171

CÉLOK, KÖVETELMÉNYEK:  Érzékelhető és mérhető tulajdonságok vizsgálata tevékenységgel. A tulajdonságok megnevezése.  Mért adatok lejegyzése, csoportosítás, rendezés.  Az időjárás megfigyelése folyamatosan, lejegyzés, változások észrevétele.  Az élő természet jellemzőinek ismerete (táplálkozás, növekedés, fejlődés, lélegzés, mozgás, szaporodás). Növény, állat bemutatása külső jegyek alapján.  Növények és állatok életfeltételei.  Alapvető egészségvédelmi szokások kialakulása.  A közvetlen természeti környezet gondozása, ápolása. TANANYAG, FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK: A megismerési módszerek alapozása: 4 óra Az első évfolyamon tanult ismeretek mélyítése, kiegészítve a következőkkel: megfigyelések lejegyzése rajzban, beszámolás a tapasztalatokról, változások a természetben, mérhető tulajdonságok mérése. Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése, szóban, rajzzal - Megfelelő szókincs - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – hőmérsékletmérés, időmérés, magasság- és tömegmérés, időjárási táblázatok készítése - Összefüggések keresése, felismerése- analízis- szintézis - Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés Alapismeretek az élettelen természet témaköréből: 8 óra Tárgyak, anyagok, mérhető tulajdonságainak vizsgálati módszerei: viszonyítás, becslés, mérés (hosszúságmérés, hőmérsékletmérés, időmérés). Év, évszak, hónap és a hét napjainak nevei A természetben lévő változások megfigyelése: időjárás, napszakok, évszakok Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése, szóban, rajzzal - Megfelelő szókincs - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – hőmérsékletmérés, időmérés, magasság- és tömegmérés, időjárási táblázatok készítése - Összefüggések keresése, felismerése- analízis- szintézis Tájékozódási alapismeretek: 9 óra A lakóhely és környékének természetföldrajzi jellemzői (fekvés, felszín, időjárás, növények, állatok). A lakóhelyhez közeli kirándulóhely megnevezése és leírása (Kerek-tó, Strázsa-hegy, Vaskapu). Eligazodás a szűkebb lakóhelyünkön (rajzos prospektus készítése). Közlekedés. Közlekedési eszközök a lakóhelyen. Helyes viselkedés a járműveken, közlekedési szabályok. Gyermekbalesetek okai, megelőzésük. Szokások és magatartásformák a biztonságos közlekedésben (szituációs játékok, közlekedési totó). Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: 172

- A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése - Megfelelő szókincs - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Magatartási szabályok alkalmazása a közlekedésben - Segédeszközök használatának alapozása – gyermeklexikonok - Összefüggések felismerése - Nemzeti és európai azonosságtudat alapozása – a lakóhelyhez, hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához és a világhoz való tartozás érzése. Az élő természet alapismeretei: 11 óra Az élőlények csoportosítása Állatok megkülönböztetése: élőhely szerint: erdőben, réten, vízben-vízparton élők, összehasonlítás alapján: emlősök, halak, madarak, rovarok, táplálkozás szerint: növényevő, ragadozó, mindenevő, szaporodás szerint: elevenszülő, tojásból kelnek ki, petéket raknak. Növények csoportosítása: élőhely alapján: erdők, mezők, rétek, vizek, vízpartok növényei. megismert tulajdonságaik alapján: fa, cserje, kultúrnövények, gyomnövények, lombhullatók, örökzöld Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése - Megfelelő szókincs - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Összefüggések keresése, felismerése, csoportosítás, rendszerezés -Környezettudatos magatartás: madáretetés, környezetszennyezés megakadályozása, szelektív hulladékgyűjtés - Növények, állatok tulajdonságainak összehasonlítása – lényeges és lényegtelen tulajdonságok elkülönítése Testünk és életműködéseink: 5 óra Az emberi testről eddig tanult ismeretek mélyítése. Az emberrel kapcsolatos mérhető tulajdonságok (magasság, tömeg, mellbőség, arasz, légzésszám, pulzusszám, testhőmérséklet). Életműködések egészséges és attól eltérő állapotban. A családi közösség jellemzői ( családtagok, életkor, foglalkozások, rokoni kapcsolatok) Az egészség védelme (helyes táplálkozás, tisztálkodás, helyes életmód, fertőző betegségek megelőzése). Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése - Családtagok munkája, egymás iránti szeretet és megbecsülés - Megfelelő szókincs - Tájékozódás különböző típusú szövegekben - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – mérés, becslés, magasság, tömeg - Analízis- szintézis - Egészséges életvitel – az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete - Önismeret – önértékelés, mások objektív értékelése 3. évfolyam: heti: 1 óra összesen: 37 óra CÉLOK, KÖVETELMÉNYEK:  Egyszerű vizsgálatok, kísérletek elvégzése az élettelen és az élő természet tulajdonságainak bemutatására. 173

        

Tapasztalatok, összefüggések, kapcsolatok, következtetések megfogalmazása. Felszíni formák megnevezése, felismerése. A virág részeinek a bemutatása, megnevezése. Az állatok testfelépítésének, életmódjának ismerete. Részvétel környezetvédelmi akciókban. Közlekedés Helyi és távolsági közlekedési eszközök Helyes-helytelen utazási szokásaink. A gyerekek, mint a baleset okozói.

TANANYAG, FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK: A megismerési módszerek alapozása: 5 óra A természet jelenségeinek, folyamatainak, elemeinek megfigyelése. A kísérletekkel kapcsolatos elemi munkaszokások kialakítása. A vizsgálat eredményeinek megfogalmazása, lejegyzése, rögzítése rajzban. Algoritmus segítségével irányított megfigyelések. A növények, állatok összehasonlítása, csoportosítása. Tulajdonságok, történések megnevezése a természetben, a rész és egész összefüggései. Tapasztalatszerzés az ember átalakító tevékenységéről. Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése szóban és írásban - Megfelelő szókincs – tantárgyra jellemző szaknyelv használata - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – hőmérsékletmérés, időmérés, magasság- és tömegmérés, időjárási táblázatok készítése - Összefüggések keresése, felismerése- analízis- szintézis, a dolgok logikus okának és érvényességének megkeresése - Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés - Saját tanulási stratégia megismerése – írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során Alapismeretek az élettelen természet témaköréből: 8 óra Az időjárás folyamatos megfigyelése, adatok lejegyzése, grafikon és naptár készítése. Föld, víz, levegő, ásványok érzékelhető tulajdonságai, az anyagok fizikai és kémiai kölcsönhatásai (olvadás, oldódás, ütközések). A környezetszennyezés megelőzése. Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése, szóban, rajzzal - Megfelelő szókincs - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – hőmérsékletmérés, időmérés, magasság- és tömegmérés, időjárási táblázatok készítése - Összefüggések keresése, felismerése- analízis- szintézis, a dolgok logikus okának a megkeresése - Tájékozódás különböző típusú szövegekbenTájékozódási alapismeretek: 12 óra A lakóhely felszíni formái, vizei. Felszíni formák felismerése, megfigyelése, jellemzői. Fogalmak: síkság, domb, dombság, hegy, hegység, hegyláb, völgy, medence. Nevezetességek, érdekességek, a lakóhely történetéből. Vízrajzi fogalmak: forrás, ér, patak, folyó, folyam, tó, sziget, félsziget (a Kerek-tó megfigyelése). A víz és a szél felszínformáló munkája. 174

A fő világtájak és egymáshoz való viszonyuk. Országismeret. Földünk, hazánk, lakóhelyünk. Elemi tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megjelölése a Magyarország megyéinek térképén. Anyanyelvünk, jelképeink. Budapest. Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése - Megfelelő szókincs - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Segédeszközök megfelelő használata – gyermeklexikonok, térképek - Nemzeti és európai azonosságtudat alapozása – a lakóhelyhez, hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához és a világhoz való tartozás érzése. - Egyetemes kultúra – a különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése - Saját tanulási stratégia megismerése – információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása Alapismeretek az élő természet témaköréből: 8 A növények életfeltételei (levegő, víz, fény, talaj). A növények részeiről tanult ismeretek mélyítése. A virág részei: csészelevél, sziromlevél, porzó, termő. Megporzás tisztázása. Lágyszárú és fás szárú növények összehasonlítása. Az állatok csoportosítása jellemző tulajdonságaik alapján (élőhelyük és az ehhez kapcsolódó testfelépítésük szerint. Élősarok létrehozása, gondozása. Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése - Megfelelő szókincs - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – hőmérsékletmérés, időmérés, magasság- és tömegmérés - Összefüggések keresése, felismerése, csoportosítás, rendszerezés -Környezettudatos magatartás: madáretetés, környezetszennyezés megakadályozása, szelektív hulladékgyűjtés - Növények, állatok tulajdonságainak összehasonlítása, analízis-szintézis – lényeges és lényegtelen tulajdonságok elkülönítése - Problémamegoldó készség Testünk, életműködéseink és társas kapcsolatok: 4 óra Testünk, életműködéseink Információk gyűjtése az egészségkárosító életmódról, a helytelen táplálkozás következményeiről, a drog és a nikotin hatásáról. Ismerkedés a vitaminokkal Civilizációs betegségek: allergia, elhízás. Testápolás, tisztálkodás, mozgáskultúra. Társas kapcsolatok Az együttélés szabályai (családi, iskolai). Hagyományok közvetlen környezetünkben. Népszokások felelevenítése: betlehemezés, farsang stb. Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése - Családtagok munkája, egymás iránti szeretet és megbecsülés - Megfelelő szókincs - Tájékozódás különböző típusú szövegekben 175

- Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – mérés, becslés, magasság, tömeg, légzésszám, pulzus - Analízis szintézis - Egészséges életvitel – az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek alkalmazása a saját életben (mindennapokban használható tudás) - Önismeret – önértékelés, mások objektív értékelése - Magatartási szabályok alkalmazása - a személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása)

4. évfolyam: heti: 1,5 óra összesen: 55,5 óra CÉLOK, KÖVETELMÉNYEK:  Helymeghatározás, viszonyítás világtájak szerint.  Fő- és mellékvilágtájak neve, alkalmazása.  A térképismerete, használata, az alapvető jelölések leolvasása.  Tájegységek, vizek és a főváros bemutatása. (Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Duna, Tisza, Balaton, Budapest)  Az állatok testfelépítése, elnevezések használata.  A növények részei, az elnevezések használata.  Tájékozódás térképvázlat alapján, illetve segítségével.  Térképolvasás: település, ipar, mezőgazdaság.  Részvétel környezetvédelmi akciókban. TANANYAG, FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK: A megismerési módszerek alapozása: 6 óra Tájékozódás, helymeghatározás a gyakorlatban. Természeti jelenségek megfigyelése. Összefüggések keresése az időjárás, a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ipar között. Komárom-Esztergom megye és Esztergom jellemzői, nevezetességei. A megye és városunk címere és zászlaja. A környezetünkben élő etnikai kisebbségek (svábok, szlovákok, romák). Környezet és élőlény közötti szoros kapcsolat felismerése. Megfelelő könyvek, cikkek olvasása. Könyvtárhasználat. Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése szóban és írásban - Megfelelő szókincs – tantárgyra jellemző szaknyelv használata - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – hőmérsékletmérés, időmérés, magasság- és tömegmérés, időjárási táblázatok készítése - Összefüggések keresése, felismerése- analízis- szintézis, a dolgok logikus okának és érvényességének megkeresése - Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés - Saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása – írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során Az élettelen természet alapismeretei: 9 óra Az ásványi anyagok, talaj, víz, levegő vizsgálata, néhány szennyező anyag ismerete. Kísérletek. Különféle halmazállapotú anyagok főbb jellemzői (alaktartás, átlátszóság, összenyomhatóság). A leggyakrabban előforduló mértékek helyes használata. 176

Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése szóban és írásban - Megfelelő szókincs – tantárgyra jellemző szaknyelv használata - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – hőmérsékletmérés, időmérés, magasság- és tömegmérés, időjárási táblázatok készítése - Összefüggések keresése, felismerése- analízis- szintézis, a dolgok logikus okának a megkeresése - Tájékozódás különböző típusú szövegekben - Információkeresés és kezelés számítástechnikai eszközök alkalmazásával Tájékozódási alapismeretek: 22 óra Közlekedés. A kerékpáros közlekedés szabályai. A kerékpározás veszélyei. Balesetek elkerülése. Tájékozódás a szabadban a térképen, iránytű segítségével. A földgömb, (forgás-keringés, következményei). Fő- és mellékvilágtájak. A felszín ábrázolása a térképen (színek, számok). Nagy tájak bemutatása Magyarország térképén. Országismeret. Magyarország és környezete, Szomszédaink, kisebbségek. Magyarok a határon túl. Település típusok. Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése szóban és írásban - Megfelelő szókincs - tantárgyra jellemző szaknyelv használata - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Segédeszközök megfelelő használata – gyermeklexikonok, térképek, digitális technika - Nemzeti és európai azonosságtudat alapozása – a lakóhelyhez, hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához és a világhoz való tartozás érzése - Egyetemes kultúra – a különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése - A mások által vallott értékeknek és mások magánéletének tiszteletben tartása - Saját tanulási stratégia megismerése – információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása Az élő természet alapismeretei: 11 óra Hazánkban termeszthető néhány gyümölcs, konyhakerti és szántóföldi növény megismerése. A rovarok, halak, madarak, emlősök főbb jellemzőik, különbözőségeik. Növényi- és állati eredetű anyagok vizsgálata. Élet és pusztulás. A környezet és az élőlény kapcsolata. Haszonállatok. Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése szóban és írásban - Megfelelő szókincs - tantárgyra jellemző szaknyelv használata - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – hőmérsékletmérés, időmérés, magasság- és tömegmérés 177

- Összefüggések keresése, felismerése, a dolgok logikus okának megkeresése -Környezettudatos magatartás: madáretetés, környezetszennyezés megakadályozása, szelektív hulladékgyűjtés - Növények, állatok tulajdonságainak összehasonlítása, analízis-szintézis – lényeges és lényegtelen tulajdonságok elkülönítése - Problémamegoldó készség Testünk, életműködéseink és társas kapcsolataink: 7 óra Az egészséges táplálkozási szokások továbbfejlesztése. A test élettani működése, bioritmus, munka, pihenés. Elsősegélynyújtásról tanult ismeretek továbbbővítése. A fiatal szervezetre különösen káros külső hatások bemutatása (drog, alkohol, cigaretta). Kulcskompetenciák, fejlesztési területek: - A gondolatok, érzések és tények életkori sajátosságnak megfelelő formában történő kifejezése szóban és írásban - Családtagok munkája, egymás iránti szeretet és megbecsülés - Megfelelő szókincs - tantárgyra jellemző szaknyelv használata - Tájékozódás különböző típusú szövegekben - Kíváncsiság – nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány iránt - Matematikai fogalmak – mérés, becslés, magasság, tömeg, légzésszám, pulzus - Analízis- szintézis - Egészséges életvitel – az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek alkalmazása a saját életben és a család életében (mindennapokban használható tudás) - Önismeret – önértékelés, mások objektív értékelése - Magatartási szabályok alkalmazása - a személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása) - Segédeszközök megfelelő használata – gyermeklexikonok, térképek, digitális technika SZÜKSÉGES TANESZKÖZÖK: Munkafüzet, tankönyv, applikációs képek, diasorozatok. A 3-4. évfolyamon - „Első atlaszom” c. térkép, biológiai album, falitérkép. Egyszerű kísérletekhez: tárgyi feltételek (pl. párologtatás). A 4. évfolyamon transzparensek használata. Különböző anyagokból készült tárgyak (tisztálkodási eszközök, kockák, babszemek) Virágos növények modelljei. Szakkönyvek. Kőzetgyűjtemény, kitömött állatok, hangkazetta („állatok, madarak hangjaival”), írásvetítő, TV és videó, iránytű, nagyító. „Öt érzékszervem van, melyeket meg kell érintened, ha tanítani akarsz és azt akarod, hogy tanuljak. Remek ízlésem és szaglásom van éles szemem és finom tapintásom. Miért a fülemen keresztül kellene minden megismernem?” KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN         

A tanult módszerek felhasználása, a természeti környezet megismeréséhez. A tapasztalatok kifejezése szóban, rajzban és írásban. A különféle halmazállapotú anyagok főbb jellemzői (alaktartás, átlátszóság, összenyomhatóság). A leggyakrabban előforduló mértékek helyes használata. Az oldódás és olvadás szavak helyes használata. Az időjárás elemeinek, a napszakoknak és az évszakoknak a neve. A talaj-, a víz-, a levegőszennyezés megelőzésének, a szennyezés egészségkárosító hatásának ismerete. Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és felszíni vizeit. A világtájak megnevezése (árnyék, iránytű, növényzet segítségével). A lakóhelyhez közeli kirándulóhely megnevezése és leírása. 178

        

Tudja szűkebb lakóhelyén útbaigazítani az idegent. Egy fásszárú, egy lágyszárú növény, egy emlős, egy madár, egy gerinctelen állat testrészeinek felismerése és megnevezése. A növények és az állatok életéhez szükséges környezeti feltételek felsorolása. A tanuló főbb testméretei (magasság, tömeg, mellbőség, arasz) és életműködéseinek jellemző értékei (légzésszám, pulzusszám, testhőmérséklet). Az alapvető közösségi szabályok (házirend) ismerete. Közösségi feladatok vállalása, a megbízások teljesítése. A saját és a családtagok személyi adatainak az ismerete ( név, foglalkozás, születésnap). Események és időpontok egymáshoz kapcsolása (amikor születtem…, amikor óvodás voltam…, amikor elsős lettem…, az elmúlt évben). Tudjon tanítói segítséggel beszámolni a táj és a lakóhely jellemzőiről, nevezetességeiről.

Természetismeret 5.-8. 5. osztály A tantárgy neve alapján integrált természeti alapismereteket tartalmaz. Magába foglalja a földrajz, biológia, fizika, kémia alapjait. A természetismeret tantárgy tanulása-tanítása az általános iskolai (alapfokú) természettudományos nevelés fontos állomása, egyben a tanulók kompetencia fejlesztésének kivételes lehetősége. Az ötödik-hatodik évfolyamos gyermek gondolkodását általában a szemléletes, az egyéni tapasztalatra épülő tartalmak jellemzik, ezért az elemi természet-tudományos nevelés során célszerű a tanítás - tanulási folyamatot a megfigyelő, észlelhető, vizsgálható, esetleg mérhető természeti jelenségekre, élőlényekre, folyamatokra építeni. A nem szakrendszerű oktatás fejlesztési szintjei: 1. Személyes kompetencia - én-kép, - önértékelés, - önfejlesztés, - önellátás, - önérvényesítés, - önszabályozó-képesség 2. Kognitív kompetencia - megfigyelő, - leíró, - rendszerező, - kreativitás, - logikai képesség, - ismeretelsajátító készségek,- gondolkodási készségek, - indoklási készség, - anyanyelv tudatos használata, rendszerszemlélet, - problémamegoldó készség 3. Szociális kompetencia - kommunikációs képesség, - problémaérzékenység, - konfliktuskezelő képesség, - együttműködő-képesség, - empátia, - segítőkészség, - fantázia, - vitakészség, - közösségi kapcsolatok fejlesztése, - mérlegelés, - tervezés, - képesség a játékra, örömre, - felelősségvállalás Évi óraszám:

74 óra

1. Élet a gyümölcsösben, zöldségesben 2. Háziállatok, szántóföldi növények 3. Változások a környezetünkben 4. Az időjárás és az éghajlat 5. Tájékozódás a térképen 6. Folyóvizek, tavak

10 óra 10 óra 7 óra 5 óra 7 óra 6 óra 179

7. A természet erői – alföldek8. Ház körül élő állatok Új ismeretet feldolgozó óra: Rendszerező: Számonkérő:

6 óra 7 óra 58 óra 8 óra 8 óra

A témakörökben megjelenő nem szakrendszerű tanórák témái dőlt betűkkel lesznek megjelölve! A nem szakrendszerű tanórák száma: 18 óra A belépő új tevékenységi formák: - észlelések, megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek alapján - megfigyelt jelenségek alapján általánosítási, gondolkodási műveletek végzése - egyszerű jelenségek okszerű magyarázata - szöveges és képi információk elemzése - mérések, kísérletek önálló végzése, eredmények értékelése - helymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés - főbb felszíniformák bemutatása térképen - élőhelyekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemléletű bővítése és rendszerezése - érzéki megismerésen konkrét tapasztalaton alakuló fogalomhasználat - a megismert élőlények testfelépítése és életmódja közötti alapvető összefüggések felismerése Célok, feladatok: Feleleveníteni és rendszerezni az első négy tanévben vizsgált tárgyak, anyagok, élőlények jelenségek jellemzőit és az ezzel kapcsolatos alapismereteket. Bővíteni az anyagokról, a kölcsönhatásokról, a változásokról, a közvetlen környezet növény és állatvilágáról, valamint a tájékozódásról szervezett ismereteket. Felkelteni az érdeklődést a kertek élővilágában ősszel és tavasszal bekövetkező változások, az ott élő élőlények szervezete és életmódja iránt. Felismerni a szűkebb környezet egyszerűbb kölcsönhatásait. Kialakítani a tanulókban a természet, környezet szeretetét, védelme iránti cselekvő felelősségét. Eszközök Transzparenssorozat, diaképek, videofilmek, madáretetők, virágmodellek. Természetből hozott növények, preparált rovarok, vázkészítmények. Térképek, kontúrtérképek, hőmérő, csapadékmérő, kőzetgyűjtemény, földgömb. Tankönyv, munkafüzet, atlasz, biológiai album. Televízió, írásvetítő, diavetítő, videomagnó, Internet, DVD, projektor, digitális fényképezőgép, videokamera. Ellenőrzés, értékelés A tanulók szóbeli teljesítményeinek megfigyelése, kérdésekre adott válaszok, önálló szóbeli feleletek. Írásbeli feleletek: munkalapok, feladatlapok, munkafüzet kitöltése. Rajzos ábrázolások: folyamatábrák elemzése. Gyakorlati feladatok: iránytű használata, térképi leolvasások, mérések, számítások, egyszerű kísérletek, kontúrtérképek használata. Az értékelés elsősorban bátorító, önbizalmat erősítő, irányító jellegű. Differenciált csoportmunkánál, kooperatív tanulásnál a csoportok tagjait érdemjeggyel is értékeljük. A témazáró érdemjegy hangsúlyos szerepet kap a félévi és évvégi eredmény megállapításakor. Zöldségeink gyümölcseink - A szilvafa. Almafa. - A szőlő - A paradicsom és a paprika - A fejes káposzta. A vöröshagyma 180

-

A burgonya A májusi cserebogár fejlődése Melyik részét fogyasztjuk? Tablókészítés (csoportmunka) Korszerű táplálkozás, „saláta- bár”(gyakorlati óra) - a terítés esztétikája. Látogatás egy hobbi-kertbe, vagy a város biokertjébe. (komposztálás megismerése) Kulcskompetenciák:

-

- anyanyelvi (beszédkészség fejlesztése pl.: Írd le milyen? - természettudományos (a természeti világ kölcsönhatásai) Változások a környezetünkben: A hőmérséklet és mérése A hő tágulás Hogyan terjed a hő Jég, víz, gőz Miért láthatjuk a tárgyakat Megtörik a fény Színes világban élünk Kihelyezett tanóra a Duna- Múzeumba: halmazállapotok Kulcskompetenciák:

- matematikai (méréseknél, halmazállapotoknál) - kezdeményezőképesség és vállalkozói (tanulói kísérleteknél)

Továbbhaladási feltétel:

-

Tudják használni a hőmérőt, ismerjék a Celsius-féle hőmérsékleti skálát Ismerjék a szilárd testek, folyadékok, gázok hőtágulását Legyenek képesek egyszerű kísérleteket elvégezni, következtetni Ismerjék meg a hő terjedésének különböző módjait A hővezetés, hőáramlás, hősugárzás folyamata Ismerjék fel ezek hatásait környezetükben A víz példáján keresztül ismerjék meg a szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot-változások körülményeit Tudják, hogy környezetükben vannak fényforrások: ismerjék a fény és anyag egyszerű kölcsönhatásait, visszaverődését és a törést Tudják, hogy a testek színe a fény és a testek anyagának kölcsönhatásaként jön létre

-

Időjárás, éghajlat Az időjárás és éghajlat fogalma A levegő és a légkör A halmazállapot A légnyomás Hazánk éghajlata Népi időjóslás (gyűjtőmunka, tablókészítés, cikkek a faliújságra) Időjárásjelentés készítése, mérések Szélkerék készítése, egyéni manuális tevékenység. Szélerősség mérése az elkészített eszközökkel.

-

Kulcskompetenciák:

-

- esztétikai és művészeti (tablókészítésnél) - szociális és állampolgári (csoportmunkáknál)

Tájékozódás a térképen és a természetben A térképészet rövid története Amit a térképről már tudni kell: méretarány, vonalas mérték, szintvonalas ábrázolás Tájékozódás a természetben 181

- Alaprajz készítése: az iskolánk, tantermünk, otthonunk Kulcskompetenciák: - matematikai (kicsinyítés-nagyítás, becslés) - digitális (térkép történetéről ismergyűjtés)

-

Folyóvizek és a tavak A folyadékok tulajdonságai A folyók útja: forrás, vízgyűjtő, vízválasztó, torkolat A folyók vízjárása A tavak Úszás, lebegés, merülés A vizeink hasznosítása, víztisztítás, vízvédelem Öröm-bánat térképkészítés. Környezetünk állapotának felkutatása, fényképezéssel alátámasztva. Pozitív, negatív jelenségek. Kulcskompetenciák:

-

- anyanyelvi (tömörített vázlatkészítés) - esztétikai, művészeti (öröm-bánat térképkészítés)

A természet erői A vulkánok A földrengések A hegységek keletkezése A kőzetek és a felszínformák „Mit mesélnek a kövek?”Csoportmunka. Képek: meddőhányók, cseppkőbarlang, ingókő, homokbánya, (tájsebészet) Kőzetvizsgálat. Csoportmunkában. Fizikai, kémiai tulajdonságai Kulcskompetenciák:

- kezdeményezőképességi és vállalkozói (kiselőadás)

-

A külső erők munkája

-

A szél pusztító és építő munkája; a jég munkája A csapadék hatása a mészkőhegységekre A hegység A síkságok A talaj és a védelme A hulladékhegyekből hasznos anyag is lehet! Manuális foglalkozás:textíliák, műanyagok, papírok,üvegek, stb. A foglalkozás tárgyaiból: „szemétkiállítás” Kulcskompetenciák:

- természettudományos kompetencia (összefüggések, külső erők hatásai)

Háziállatok -

A házisertés és a szarvasmarha A házityúk A házikacsa. A háziméh Látogatás egy tanyára. Előzőleg megfigyelési szempontok kiadása a csoportoknak. Fórum a megismert állatok között. Ki vagyok? Egy állat bőrébe bújva.( mivel elégedett, mivel nem a választott állat.) pl. szűk élőhely, kevés táplálék, kedves gazda stb.

A ház körül élő állatok

182

- A kutya és a macska - A háziegér és a patkány - A füstifecske és a veréb - A házilégy - A „mi házi kedvencünk”Élménybeszámoló, fotók, kiselőadások, - Látogatás egy kisállat-kereskedésbe. Megfigyelési szempontok előre kiadva a csoportoknak. A helyszín lehet a Bogáncs állatmenhely is. - Az én barátom címmel képzőművészeti eszközökkel állatkészítés: rajz, gyurma, báb, csuhé. - Természetes, mesterséges életközösségek, képek felismerése után csoportmunka. Kulcskompetenciák:

- önálló, hatékony tanulás (lényegkiemelés, szóbeli jellemzés) - esztétikai-művészeti (állatkészítés, rajz, gyurma, báb) - szociális és állampolgári (csoportmunkáknál)

Minimális teljesítmény Ismerjék a tananyagban szereplő állatok testfelépítését, életmódját, szaporodását Ismerjék föl a házkörül élő állatokat egy-egy sajátos testfelépítésük alapján pl.: végtag Tudják rajzban is kifejezni egy-egy állat szervezeti sajátosságait Tudják megadott szempontok szerint csoportosítani Ismerjék lakóhelyük néhány állatfajait Ismerjék a betegség terjesztő állatokkal szembeni védekezési módokat Ismerkedjenek a madártelepítés, madárvédelem jelentőségével Ismerjék meg a várost, mint sajátságos élőhelyet. 6. évfolyam Évi óraszám: heti óraszám:

74 óra 2 óra

Az évfolyam témakörei I. II. III. IV. V. VI.

Hazai erdőségek életközössége Tájékozódás a térképen, földgömbön A Föld éghajlata A vizek, vízpartok életközössége Magyarország nagytájainak jellegzetességei A füves területek életközössége Nemzeti parkjaink, védett természeti értékeink A hazai élővilág kutatóinak munkássága Új anyag feldolgozás Összefoglalás, rendszerezés Ellenőrzés

8 óra 8 óra 9 óra 8 óra 15 óra 8 óra 56 óra 12 óra 6 óra

I. A hazai erdőségek életközössége - A hazai erdőtípusok és kialakulásuk környezeti feltételei - A tölgy, a bükk, a fenyőerdők uralkodó fáinak szervezeti felépítése, alkalmazkodásuk - Cserjék az erdőben - Az erdő gombái, virágtalan növényei - Az erdő életközösségében élő virágos növények - Élet az avarban és az erdő talajában 183

-

Az erdőben élő legjellemzőbb emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek (szarvas, őz, sün, vaddisznó, róka, héja, vízisikló) Az erdő ízeltlábú állatai Az erdő, mint életközösség Az erdő jelentősége, védelme Erdőkutató expedíció: levelek, termések, kéregdarabok, tojáshéj, csigaház, stb. gyűjtése. Tablókészítés, kiállítás. Érzékszerv próbák. Tapintás, szaglás, természeti tárgyak felismerése, Illatanyagokból az élőlény felismerése. Egy magányos idős fa élete. Problémafelvetés, mit láthatott élete folyamán jót-rosszat. pl. erdőkárosítások, orvvadászok, csemetefa-telepítések, vadetetés. Az erdő haszna. Anyaggyűjtés előre kiadott szempontok alapján, csoportmunka.(gazdasági, szociális, környezetvédelmi) Kulcskompetenciák:

- anyanyelvi (a hallott és olvasott szöveg megértése, szövegalkotás) - önálló tanulás kompetenciája (fajismeret)

Továbbhaladási feltétel: - A tanulók ismerjék meg a hazai erdők kialakulásának környezeti feltételei - Az erdeink jellemző növényeit, állatait azok testfelépítését, életét - Az erdőt, mint életközösséget, az élőlények kapcsolatát egymással, és az élettelen környezeti tényezőkkel - Az erdők védelmének szükségességét II. Tájékozódás a térképen és a földgömbön. - A Föld életünk színtere. Tájékozódás a Földön. - A Föld felszíne. - Szélességi körök. - Hosszúsági körök. - Helymeghatározások, hazánk helye Európában - Utazás az időben: Régi időmérési eszközök, időszámítások,. Hordozható napóra készítése, az iskolaudvaron.(manuális tevékenység három csoportban. ) III. A Föld éghajlata - A Föld mozgásainak és gömb alakjának következményei. - A nappalok és éjszakák váltakozása. - Az évszakok váltakozása. - Az éghajlati övezetek. - Az éghajlatot alakító tényező. - Európa éghajlatai. - Népi megfigyelések az időjárással kapcsolatban. Mondókák gyűjtése. Tablókészítés, faliújságra. - Csapadékképződés. Kísérletek: Felhőképződés zárt teáskannával, ködképződés lombikban, dér a kémcső falán. - Időjárási térkép készítése. Országos, megyei, városi. - Az időjárás hangjai: orkán, szél, villámlás, mennydörgés, zápor, jégeső. A felismerés után jellemzésük, milyen hatással vannak az emberi életre. Kulcskompetenciák:

- matematikai (fokhálózati számítások) - szociális és állampolgári (csoportmunkáknál) - kezdeményezőképesség és vállalkozói (kiselőadások)

-

A vizek életközössége

-

Jellegzetes vízi élőlények A vizek mikroszkopikus élőlényei Növények a vízben, vízparton (hínárfélék, nád, sás, gyékény) Vizeinkben élő gerinctelen és gerinces állatok (orvosi pióca, szúnyog, folyami rák, kagylók, csigák, halak) 184

-

A vízi, vízparti életközösségek A vizek szennyezése és a vizek védelme Terepgyakorlat egy vízpartra. Kerek- tó vagy a Strázsa-hegy tava. A vizes élőhelyek megfigyelése: szélerő, fényviszonyok, mozgási lehetőségek, növények, állatok felismerése, ill. meghatározása. Veszélyben a Föld édesvízkészlete! Forrásfeldolgozó óra. Kiadott anyagok alapján megfigyelési szempontok segítségével önálló feldolgozás. Kulcskompetenciák:

- természettudományos (víz mint élőhely hatása az ott élő élőlényekre) - esztétikai-művészeti (mikroszkópikus élőlények rajzai)

Továbbhaladási feltétel: - Ismerjék meg a tanulók a hazai folyó és állóvizek élőlényeit, itt élő növények állatok testfelépítését és életét - A vizeket, vízpartokat, mint életközösséget, az élőlények egymásra utaltságát, kapcsolatát az élettelen környezeti tényezőkkel szemben - A vizek, vízpartok védelmét - A vizek szennyezettségének következményeit V. Magyarország nagytájainak jellegzetessége - A Kárpát-medence - Magyarország földrajzi helyzete - Hazánk domborzata - Vizeink: felszín alatti vizek, felszín feletti vizek: Duna, Tisza, Balaton - Hazánk tájai - Az Alföldi tájak természeti és társadalmi viszonyai - Dombságaink természeti és társadalmi viszonyaink - Egységeink természeti, társadalmi viszonyai - Budapest természetföldrajza - Budapest, mint főváros - Megyénk természeti és társadalmi jellemzői - „Magyarország gyöngyszemei” tablókészítés képeslapok, képek, felhasználásával. - Régi mesterségek a Bükk- hegységben: szénégetők, üvegfújás, ó-massai kohó, fafaragás, videofilm megtekintése (egymillió lépés…) - Idegenvezetőként Budapesten. Csoportmunkában a nevezetességeinek a részletes bemutatása. Kulcskompetenciák:

- szociális és állampolgári (haza jelentősége) - anyanyelvi (helyes és kreatív nyelvhasználat) - digitális (sulinet) gyakorló feladatok és digitális ábrák, kiselőadásokhoz anyaggyűjtés

Továbbhaladási feltétel: - Ismerjék a tanulók hazánk viszonylagos és tényleges helyzetét - Ismerjék a Kárpát-medence viszonyait az ott élő népeket, kapcsolatukat - Tudjanak leolvasni hazánk térképéről adatokat - Legyenek képesek leíró jellemzést adni hazánk nagy tájairól - Ismerje Budapest természeti viszonyait, az országban betöltött szerepét Topográfiai követelmények: - Közép-Európa, Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia - Kárpát-medence, Alpokalja, Kisalföld, Dunántúli-kh., Dunántúli dombság, Északi-kh., Alföld, Duna, Tisza, Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc. Nemzeti parkjaink. VI. Füves területek életközössége, Nemzeti parkjaink - A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. - A füves területen élő jellegzetes növények, állatok (réti boglárka, mocsári zsurló, angolperje, mezei zsálya).

185

-

Állatai (sáskák, szöcskék, fürgegyík, vakond, mezei pocok, mezei nyúl, hörcsög, vörös vércse, egerészölyv) életmódja, testfelépítése. A füves területek anyagforgalma, táplálkozási hálózat, az élettelen környezeti tényezők hatása. Nemzeti parkjaink jelentősége. A hazai élővilág kutatói. Terepgyakorlat egy füves élőhelyre. Pl. Strázsa- hegy. Növényfelismerés, gyom,- gyógy,- védett, Vándormadarak nyomában. .Madárfelismerés határozó segítségével. A madárinfluenza a vándorlás negatív velejárója. Gyűjtőmunka a betegségről. Szelektív hulladékgyűjtés, „ hulladéktérkép” készítése a város területéről. Mely részén, szelektív, hol vannak illegális lerakatok? Energiakonferencia: Érvek- ellenérvek az egyes energiaforrások tárgyában. Különös hangsúllyal a megújuló erőforrások irányában. Gyűjtőmunka előzetesen kiadva: UNIÓ elvárásai. Kulcskompetenciák:

- önálló tanulás (gyűjtőmunka, vázlatkészítés) - esztétikai-művészeti (tablókészítés)

Továbbhaladási feltétel: - Ismerjük a hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételeit. - A füves területek típusait, és földrajzi elhelyezkedését. - Tudják a leggyakoribb növények nevét, testfelépítését, a környezethez való alkalmazkodás különböző formáit. - Szerezzenek tapasztalatokat lakóhely környéki füves területek életéről. Kis-Strázsa-hegy. - Ismerjék a füves területek pusztulásának okait, őshonos füves területek földrajzi elhelyezkedését. Topográfiai fogalmak Csendes-óceán, Atlanti- óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközi-tenger, Ázsia, Amerika, Afrika, Antarktisz, Európa, Ausztrália. Az ellenőrzés-értékelés: A tanulói tevékenység (megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés, következtetés) megfigyelése alapján értékelni. Írásbeli: feladatlapok, munkalapok, munkafüzeti feladatok. Szóbeli feleletek. Differenciált csoport és kooperatív tanulás során a csoport tagjainak értékelése érdemjeggyel is. A témazáró jegyek hangsúlyos szerepet kapnak. A tanulói térképet minden számonkérésnél használhatják, ezzel segítve az ismeretszerzésüket. Földrajz 7.-8. 7. osztály Éves óraszám:

55,5 óra

heti 1,5 óra

Témakörök: I. Tájékozódás a földtörténeti időben II. Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet és társadalom földrajza III. Észak-, Dél-, Nyugat- és Kelet-Európa országainak természet és társadalom földrajza

1 óra 30 óra 24 óra

A tantárggyal szembeni követelmény: - Alakuljon ki a földrajz tantárgy iránti érdeklődés, a tantárgy eredményes tanulásának igénye. - Ismerjék meg a tankönyv, munkafüzet és az atlasz tartalmi vonásait. - Legyenek tisztában az eddig tanult földrajzi alapfogalmakkal, összefüggésekkel. - Fejlesztési követelmények (pl. ismerje a folyók felszínformáló tevékenységét és a keletkezett felszínformákat. 186

-

Folyamatok. Összefüggések. Gyakorlatok. (Kőzet felismerés, földrajzi helymeghatározás.)

Célok: - Ismerje a kontinensek fekvését, felszínét, természeti adottságát. - Lássa meg az összefüggést az éghajlat, a mezőgazdaság, és a feldolgozóipar között. - Európai UNIO jellemzői, hatása a tagországok gazdaságára. Tananyag I. témakör: - Földtörténeti időbeliség, korszakok, időszakok. - Eligazodás a főbb időbeosztás egységeibe. Kulcskompetencia: Természettudományos – a Föld keletkezése és a felszíni formák időrendi kialakulásának összefüggése Matematikai – a Föld keletkezése, időbeli elhelyezése (millió – milliárd évek II. témakör: Afrika - A kontinens általános természeti és társadalom-földrajzi képe. - A sivatagok és oázisok, mint tipikus tájak, az éhség övezet. - Trópusi Afrika természeti képe, társadalmi, gazdasági problémái. - A Dél-afrikai köztársaság és az arab világ vezető szerepe a kontinensen. Kulcskompetencia: Anyanyelvi – szóbeli jellemzése a jellegzetes földrajzi tájaknak pl. történet elmesélése élményszerűen tájékoztató jelleggel, előzetes felkészülés alapján beszámoló az osztálynak, megbeszélés kis csoportokban, kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban, földrajzi folyamatok előadása, magyarázata. Jegyzetelés vázlat formájában. Szociális és állampolgári – csoportmunkáknál Topográfiai fogalmak: Nílus, Szuezi-csatorna, Vörös-tenger, Szahara, Dél-afrikai Köztársaság, Kairó, Egyiptom. Ausztrália-Óceánia - Természeti képe, természeti –társadalmi jellemzői. Topográfiai fogalmak: Ausztrália, Új-Zéland. Sydney. Sarkvidékek - A két sarkvidék földrajzi különbségei. - Életlehetőségek a sarkvidéken. Topográfiai fogalmak: Arktisz, Antarktisz. Amerika - Fő részeinek eltérő természet-társadalom földrajzi képe. 187

-

Földrajzi övezetesség a kontinensen. Az ültetvény, a farmvidék a technológiai park, és az agglomerációs zóna mint tipikus táj. Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalom földrajz jellemzői. (Brazília, Mexikó, USA, Kanada)

Kulcskompetencia: Matematikai – koordináta-rendszer (éghajlati diagramok elemzése) pl.: gömbforma, kör alakú terület, látóhatár Természettudományos

- Felelősségvállalás a környezetünk állapotáért. - üvegházhatás - globális felmelegedés - elsivatagosodás - savas esők

A környezet veszélyeinek felmérése. Annak beláttatása, hogy a használt nyersanyagkészletek végesek. Energiatakarékos magatartás kialakítása. Topográfiai fogalmak: Alaszka, Amazonas, Mississippi, Nagy-tavak, Szt. Lőrinc-folyó, Andok. Appalache, Szilás-hegység, Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Kanada, Ázsia - Általános természet- és társadalom földrajzi képe. - Az eltérő adottságok és sajátos társadalmi, gazdasági utak a kontinensen. - A tajga, a „monszunvidék” a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei, mint tipikus tájak. - A fölrész jellemző országai: Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia. Kulcskompetencia: Önálló tanulás – Idegen nyelvi –

Tankönyv segítségével az ismeretek megszerzése, összefüggések keresése (pl.: különböző adottságú földrajzi helyek hogyan hatnak a gazdaságra A földrajzi nevek megváltozása (gyarmatosítás után visszakapták a korábbi nevüket pl.: Bombay = Mumbay)

Topográfiai fogalmak: Himalája, Kaukázus, Mezopotámia, Szibéria, India, Izrael, Japán, Kína, Oroszország, Törökország, Peking. Tokió, Újdelhi. Továbbhaladási feltétel: - Az éghajlati övezetesség megértése. - A kontinensek alapvető népességi jellemzőinek ismerete. - Az alapvető telepítési típusok felismerése a valóságban, a térképen. - Az éghajlat- mezőgazdaság összefüggése. - A tipikus tájak felismerése aláírások alapján, kialakulásuk okainak és legfontosabb jellemzőinek megnevezése. - A legfontosabb országok, illetve térségek alapvető természeti- és társadalmi, gazdaságföldrajzi jellemzőinek ismerete. - Képek, ábrák, adatsorok, gazdasági mutatók elemzése. Tanári irányítással összefüggések felismerése. - A térképei információk felhasználása. - A különböző méretarányú és tartalmú térképen az egyes témákhoz kapcsolódó minimális topográfiai tartalmakat tudja megmutatni. III. témakör - Európa általános természet és társadalom-földrajzi képe. 188

Európai Unió általános társadalmi és gazdasági jellemzői. Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a földrajzi környezettel. Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő vonásai. A történelmi múlt hatása a mai gazdasági életre. Átalakuló ipari körzetek, új ipari ágazatok megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, kikötő és üdülő övezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmi képes. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Jugoszlávia. - Kelet-Európa jellegzetes természet és társadalom-földrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna. Kulcskompetencia: -

Szociális és állampolgári –

Hon és európai polgárként, a különböző európai megismertetésével, a hazai élettérhez való kötődés kialakítása.

kultúrák

Idegennyelvi – Európai nyelvcsaládok (indoeurópai) Természettudományos – Külső erők felszínalakító tevékenysége hogyan hat egy ország gazdaságára (ősföld, röghegység ásványkincsekben gazdag); a folyók feltöltő munkája: kiváló mezőgazdasági területet alakít ki Továbbhaladási feltétel: - Európa legfőbb természetföldrajzi jellemzőinek ismerete. - Az éghajlati övezetesség felismerése. - Az Európa népességének legfontosabb jellemzői, alapvető településtípusok. - Ismerje az Európai Unió létrehozásának okait, jellemzőit. - Európa égtáj szerinti részeinek, országainak alapvető természeti, gazdasági, társadalmi jellemzőinek ismerete. - A bemutató képek, ábrák, adatsorok elemzése. - Különböző térképi információk felhasználása. - Topográfiai fogalmak megmutatása a térképen. Ellenőrzés, értékelés - szóbeli feleltetés, - írásbeli feleltetés rövid kérdésekkel és ábrák elemzésével. - Táblai vázlatrajzok készítése, grafikonok, diagrammok, keresztmetszetek otthoni és órai elemzése, - Topográfiai számonkérés: Térképpel, unkatérképekkel, kártyával, - Kieselőadások, sajtó figyelése, - Tudásszint felmérő a 7. évfolyam elején, - Témazáró feladatlapok, - Szem előtt tartjuk a tanulók életkori sajátosságai, eltérő érdeklődési körüket és speciális képességüket, - Törekszünk arra, hogy változatos ellenőrzési technikák alkalmazásával minden tanulót sikerélményhez juttassunk, - A differenciált pedagógiai korrekció feltételeinek megteremtésével lehetőleg minden tanuló teljesítse a minimumszintet. - A térkép használata minden számonkérésnél engedélyezett, ezzel elősegítve a tanulók önálló ismeretszerzését. - A témazáró osztályzatok hangsúlyos szerepet töltenek be a félévi és év végi osztályzatoknál Taneszközök: - tankönyv, munkafüzet, - atlasz, tanulói és tanári földgömbök, falitérképek, kontúrtérképek, - írásvetítő transzparensek, diaképek, - útikönyvek, útleírások, - applikációs készlet - kőzetek, domborzati modellek, - időjárást megfigyelő műszerek: (hőmérő, szélmérő, napsugárzás-mérő, csapadékmérő), 189

-

légszennyezést mérő műszerek, videofilmek, CD-k, DVD-k, Internet, laptop projektorral földrajzi tartalmú könyvek: Világatlasz, a Képes Földrajz sorozat tagjai, Ég és Föld, a Föld krónikája, Varázslatos Föld körüli utazás, Usborne enciklopédiai gyermekeknek folyóiratok: Élet és Tudomány, HVG.

8. osztály Éves óraszám:

55,5 óra

heti 1,5 óra

Témák: I. Közép-Európa tájainak, országainak természet- és társadalomföldrajza. II. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza. III. Természeti adottságok és társadalom-gazdasági lehetőségek Magyarországon. Célok: - Ismerjék meg Közép-Európa országainak és tipikus tájainak legfontosabb természeti értékeit, társadalmi, gazdasági jellemzőit. - Az európai kultúra, életmódszokások, hagyományok megismertetése. - Az emberi tevékenység környezetkárosító tevékenységek, ezek meg-szüntetése. - Tudják értelmezni a Kárpát-medence lemeztektonika földtörténeti kiala-kulását. - Legyenek tisztában a társadalmi-gazdasági élet mai helyzetével. - A Kárpát-medencében a magyarság és nemzetiségek területi eloszlása. - Ismerkedjenek hazánk földtani, biológiai, vízrajzi, talajtani, tájképi értékeivel, nemzeti parkjainkkal, világörökségeinkkel. - Átfogó reális kép alakuljon ki bennük a magyar gazdaság helyzetéről. - Ismerjék meg a nemzetközi gazdasági együttműködés szükségességét, formáit, nemzetközi kapcsolatainkat. - Ismerjék nagy tájaink egyedi sajátosságait, eltéréseit, a gazdasági fejlettség és lehetőségek különbségeit, ezek okait. A témakörök TANANYAGAI I. Közép-Európa általános földrajzi képe - Közép-Európa felszínének a kialakulása, általános földrajzi képe. - Sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. - A Középhelységek és a feltöltött alföldek, mint tipikus tájak. - A térség országainak közös és eltérő földrajzi vonásai. - Németország szerepe az európai gazdaságban. - Csehország, Lengyelország sajátos fejlődési útjai. - Közép-Európa magas hegységei: Az Alpok és Kárpátok természeti adott-ságai. - Az alpi országok: Svájc és Ausztria, Szlovénia. - A kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi – szóbeli és írásbeli jellemzések; lényeget kiemelő előadásmód; vázlatkészítések Matematikai – diagrammok elemzése pl.: óceáni, nedves és száraz kontinentális éghajlat (középhőmérséklet számítása) Természettudományos – főnszél keletkezése; hóhatár II. A kárpát-medence természet és társadalom földrajza - A Kárpát-medence földtörténeti jellemzése - Mozaikok a Kárpát-medence társadalmi- gazdasági fejlődéséről. - A társadalmi-gazdasági élet mai földrajzi vonásai. - A magyarság a Kárpát-medencében. Kulcskompetenciák: 190

Szociális és állampolgári – csoportmunkáknál, a magyarság tudata Digitális kompetencia – Internet használata a Kárpát-medence keletkezésénél III. Természeti adottságok és a társadalmi- gazdasági lehetőségek Magyarország tájain. - Magyarország társadalmi-gazdasági életének természeti alapjai. - Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. - Magyarország felszíne, domborzata. - Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink. - A belvíz és az árvíz tartós hóesés okozta veszélyhelyzetek. - A társadalmi-gazdasági fejlődés társadalmi alapjai. - A magyar nép tájtörténeti tagolódása, nemzetiségeik. - Hazánk népességföldrajzi jellemzői. - A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre, az építkezésre, az életmódra. - A gazdasági élet telepítő tényezői, az ágazatok különböző szerepe, jellemző vonásai. - Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. - A hazai tájtípusok földrajzi jellemzése. - A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi- gazdasági jellemzői. - Hazánk nemzetközi kapcsolatai, európai integrációs törekvései. - Budapest földrajz. Régiónk földrajza. Kulcskompetenciák: Természettudományos – Esztétikai és művészeti –

felszínformák meghatározzák az adott terület gazdasági tevékenységét: pl.: alföld – mezőgazdaság – élelmiszeripar; középhegység – sok ásványkincs, nehézipar, könnyűipar hazai tájak nevezetes épületei, tárgyai, természeti értékei

Anyanyelvi – tájak jellemzése, folyamatok leírása, lényegkiemelés, írásban tömörítés Topográfiai fogalmak: Szajna, Temze, Volga, Appennini-félsziget, Alpok, Balkán-félsziget, Brit-szigetek, Izland, Kárpátok, Keleteurópai-síkság, Pireneusi-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Albánia, Anglia, Benelux-államok, Boszniai-Hercegovina, Bulgária, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Ukrajna, Észtország, Amszterdam, Athén Kijev. Lisszabon, Ljubljana, Madrid, Minszk, Moszkva, Tirana, Szófia, Zágráb. Ellenőrzés, értékelés a/ Szóbeli felelet. A tanulók életkorából adódóan elvárhatjuk az összefüggő szóbeli feleleteket, amelyeket mind gyakrabban alkalmazzunk. A szóbeli feleletet a következő szempontok alapján értékeljük: - a tanuló tényanyag-ismerete - felelet logikai felépítése - ok-okozati összefüggések ismerete - a földrajzi szaknyelv használata - folyamatos, összefüggő-e a felelet? b/ Topográfiai feladatlapok c/ Kiselőadások d/ Témazáró feladatlapok: tesztfeladatok, esszékérdések, gyakorlati feladatok. e/ vaktérképek A témazáró dolgozatok jegyei hangsúlyos szerepet töltenek be a félévi és év végi osztályzatoknál. A térkép használata nem csak szóbeli, hanem írásbeli számonkérésnél is megengedett. Ezzel elősegítve az önálló ismeretszerzést. 191

Taneszközök: - természetföldrajzi földgömb (tanulói, tanári), politikai földgömb, - diasorozatok, - írásvetítő, transzparens sorozatok - videofilmek, CD-k, DVD-k, Internet, laptop projektorral - falitérképek, kontúrtérképek, - applikációs jelek, képek, - tankönyv, munkafüzet, atlasz, - folyóiratok HVG, Élet és Tudomány Minimális teljesítmény: Tudja, hogy az országok földrajzi fekvése, helyzete hogyan hat társadalmi- gazdasági életükre, fejlettségükre. Tudatosuljon benne, hogy a környezetkárosodások nem ismernek ország-határokat, az országok egymásra utaltak környezeti kérdésekben. Ismerje fel az alapvető településtípusokat a valóságban vagy képen. Ismerje a fontosabb országok (a hazánkkal szomszédos országok, Franciaország, Lengyelország, NagyBritannia, Németország, Olaszország, Oroszország) alapvető természeti, társadalom-gazdaságföldrajzi jellemzőit. A topográfiai követelményekben minimális követelményként szereplő fogalmak ismerete megmutatása a térképen. Tudja annak fontosságát, hogy az ember által túlterhelt tájak helyreállítása további létünk egyik feltétele. Biológia 7.-8.évfolyam Biológiatanítás céljai: A tanulók legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségéről, az emberek és a biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről, Mindezek ismeretével növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Mutassa be az élőlények és az élettelen környezet kapcsolatát, az élőlények testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók az ember testfelépítését, a szerveink működését, az egészséges életmód szabályait, és ezek birtokában legyenek képesek egészséges életvezetésre. A biológia tanításának célja – a többi tantárggyal közösen -, hogy kialakítsa a tanulókban az önálló ismeretek megszerzésének képességeit. A biológiatanítás feladatai: Olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Mutasson rá az élőlények és az életközösségek változatosságára. Az élő és élettelen környezetet, mint dinamikusan változó ökológiai rendszert mutassa be. Ismertesse az életközösségek legfontosabb jellemzőit. Mutassa be az életközösségeket károsító tényezőket, alakítsa ki a tanulókban az ökológiai szemléletet. A hazai és a távoli tájak tananyagában megismert élőlényeket a tudomá-nyos rendszerezés kategóriáiban tudják rendszerezni. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és működésének jelleg-zetességeit. Ismertesse meg az emberi szaporodás biológiai alapjait, alakítsa a tanulók helyes szexuális magatartását. Ismertesse meg a helyes életmód követelményeit, továbbá az emberek egymás közötti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályokat. Az alapvető életjelenségek bemutatásával tudatosítsa a környezet-szennyezés káros következményeit, ismertesse az egészséget károsító környezeti tényezőket. Ismertesse az idegi- és hormonális szabályozás legfontosabb szerveit, mutassa be ezek felépítését, működését. Mutassa be az idegi- és hormonális szabályozás fontosságát az emberi szervezet és a környezet kapcsolatában. 192

Tudatosítsa, hogy a Föld globális problémáinak megoldásában a biológiai tudományának nagy szerepe van továbbá, hogy a problémák megoldása minden ember közös feladata. Alakítsa ki a tanulókban az önálló megfigyelések, vizsgálatok, tanuló-kísérletek elvégzésével, az ismeretterjesztő művek feldolgozásával az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. Fejlessze tovább a környezetismeret, természetismeret tárgyakban megalapozott értelmi képességeket (megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) továbbá, hogy a tanulók az ismereteiket szóban, írásban, ábrázolással is kifejezzék. A tananyag feldolgozása során értsék meg, hogy a tudás nem önmagáért szükséges, hanem azért, hogy a tudás birtokában befolyásolni tudják a környező világ jelenségeit. Ismertesse meg a legjelentősebb hazai és külföldi biológiai tudósok mun-kásságát. A tananyag feldolgozása során alakuljon ki a tanulókban az együtt-működési készségük. A csoportos iskolai tevékenységekbe való integrálódással a tárgy tanítása segítse elő a szocializációt, a tágabb társadalmi környezetbe való beilleszkedést. Általános fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanulók érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Szerezzenek ismereteket a biológiai környezetről megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek révén is. Legyenek képesek a tanulók a biológiai jelenségeket, folyamatokat önállóan megfigyelni. Tudjanak önállóan egyszerűbb kísérleteket, vizsgálatokat elvégezni. Legyen gyakorlatuk a taneszközök vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Legyenek képesek az ismeretszerzésben a nyomtatott és az elektronikus információhordozókat használni. Önálló ismeretforrásként tudják használni az ismeretterjesztő könyveket, cikkeket, az elektronikus média biológiai információit. Ismertessük meg és vétessük észre a természet szépségeit, építsük be a tanulók értékrendjébe a természet esztétikumát, harmóniáját. Legyenek képesek a tanulók a biológiai ismereteiket elmondani, leírni, ábrázolni, továbbá legyenek képesek a biológiai környezetről szerzett ismereteiket összehasonlítani. Szerezzenek jártasságot a tananyagban szereplő mérhető mennyiségek mértékegységének, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyenek képesek a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésében. Legyen gyakorlatuk hasonló és különböző tulajdonságok alapján biológiai jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek során legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg. Tanári segítséggel legyen képes értelmezni a meg-figyelések, mérések, vizsgálatok, kísérletek során kapott adatokat. A megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek során szerzett ismereteket a szakkifejezések használatával tudja megfogalmazni és írásban vázlatrajzban rög-zíteni. Legyen képes s biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, rajzok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tudja a megszerzett, konkrét biológiai ismereteivel a hasonló jelenségeket, folyamatokat értelmezni és magyarázni. A biológiai művelődésanyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak meg-oldásában. Alakítsuk ki az igényt a tanulókban a testi-lelki egészség megőrzésére, a természetes- és mesterséges környezet megóvására. A tanulókat körülvevő természetes környezetet az emberiség közös kincsének tekintsék. Ismerjék a szűkebb és tágabb környezetükben előforduló – különböző szervező-désű szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellem-zőit. Ismerjék meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. A tanulók értsék és a gyakorlatban alkalmazzák a környezet- és természet-védelem legfontosabb alapelveit. Legyenek képesek megakadályozni mikrokörnyezetükben a káros anyagok fel-halmozódását. Ismerjék a környezetükben előforduló természeti és civilizációs veszély-helyzeteket, azok túlélési lehetőségeit. Tudják, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élőlények is megváltoznak. 193

Ismerjék főbb vonásaiban a földi élet változásait, tudják az emberi élet szakaszainak jellemzőit, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságát. Ismerjék az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeit, állait, az élőlények és környezetük kapcsolatát, a testfelépítés és az életmód közötti összefüggéseket. Mutassuk be a biológiai objektumok, jelenségek megismerésének folyamatát, tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósainak, kutatóian egymásra épülő munkájának eredménye. Ismerjék meg a biológiai tudományának hazai tudósait, kutatóit. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás a biológiai órákon Az ellenőrzés, értékelés során kapunk visszajelzést arról, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a tananyagot, hogyan teljesítették a követelményeket. Az ellenőrzés módszereinek alkalmazásakor arra kell törekedni, hogy az legyen változatos és terjedjen ki a tanulók valamennyi tanórai (esetenként tanórán kívüli) tevékenységére. Mindez történhet folyamatos megfigyeléssel, szóbeli ellenőrzéssel (feleltetéssel), írásbeli ellenőrzéssel. Az ellenőrzést mindig kövesse az értékelés, mely akkor objektív, ha a pontosan kidolgozott tantervi követelményekhez viszonyítjuk a tanulók szóbeli vagy írásbeli teljesítményét. A tanulók munkájának értékelése történhet szóban, írásban, vagy kifejezhetjük a követelményekben való viszonyítást érdemjegyek formájában. A követelmények 80-90%-os teljesítése ötös osztályzatnak felel meg. A rendszeres ellenőrzés, értékelés kellően motiválhatja a tanulókat arra, hogy teljesítményüket a kitűzött követelményekhez (tanítási-tanulási célokhoz) közelítsék. Fontos szerepe van az önellenőrzés, önértékelés képességének kialakításában is, vagyis szervesen hozzájárul a személyiségfejlesztéshez. 7. osztály Éves óraszám: 55,5 óra heti óraszám: 1,5 óra Az éves órakeret felosztása Új ismeret Munkáltatás Témakör: feldolgozása ra, gyakorlásra Év eleji ismétlés I. A forró éghajlati övezet élővilága II. A mérsékelt éghajlati övezet élővilága III. A hideg éghajlati övezet, a hegyvidék és a tenger élővilága IV. Az élőlény környezete és az életközösségek V. Az élőlények rendszerezése Év végi ismétlés Összóraszám

Ismétlés Ellenőrzés

Összóraszám

– 6 6

– – –

2 2 2

2 8 8

8

–

2

10

6

1

2

9

11 – 37

1 – 2

2 4 16

14 4 55

Cél:

A tananyag tudásrendszerének felhasználásával a tanulók aktív tevékenykedtetése során fejleszteni a kulcskompetenciához tartozó készségeket, képességeket, megvalósítani a kiemelt fejlesztési feladatokat. Kulcskompetenciák Nyelvi kompetencia – A hallott vagy olvasott információkban levő gondolatok, tények, fogalmak, jelenségek, összefüggések értelmezése, megfogalmazása, szóbeli kifejtése vagy leírása. – A bizonyítás, érvelés technikáinak elsajátítása. Matematikai kompetencia – A természeti környezetben előforduló mennyiségek, méretek viszonyítása, folyamatok időtartamának reális becslése. 194

– Grafikonok, diagrammok leolvasása, értelmezése, tervezése. – Táblázatok adatainak összevetése, egyszerű táblázatok készítése. Természettudományos kompetencia – A természeti környezetben zajló változások, kölcsönhatások, folyamatok megértése, a változás okainak feltárása. – A természettudományos ismeretek és képességek mozgósítása a mindennapi életben, az egyén és a közösség céljainak elérése érdekében. – A megismerési algoritmusok használata az ismeretek elsajátítása, rögzítése és felelevenítése során. – A környezet- szervezet- életmód, a szervezetműködés összefüggéseinek feltárása. – Mérések, kísérletek végzése, tapasztalatok összegzése. – Környezetszennyezést okozó anyagok és károsító hatásuk megismerése, a megelőzés módjainak tudatosítása. Digitális kompetencia – Az információs társadalom technológiájának (internet, CD-ROM) magabiztos és kritikus használata. Az információ keresése, összegyűjtése és feldolgozása során. Gondolkodási kompetencia – A gondolkodási műveletek gyakoroltatása. – Tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, magyarázata, indoklása, értékelése. – Lényeges és lényegtelen elkülönítése. – Analógiák keresése. – Ábrák, táblázatok, grafikonok elemzése, következtetések levonása. – A meglévő tudás átalakítása. – Problémafelismerés, alternatív megoldások keresése. – Gondolatmenet panelként való felhasználása. – Osztályozás, részhalmazok összefüggő rendszerének létrehozása. Szociális és állampolgári kompetencia – Fogékonyság a szűkebb és tágabb közösség problémái iránt, együttműködés azok megoldásában. Döntések felvállalása, kritikus elemzése. – Alkotó részvétel páros, csoport és projektmunkában. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia – Tervek készítése, kivitelezése. Egyéni és szervezőkészség, tapasztalatok értékelése.

csapatmunkában

történő

munkavégzés,

irányítás,

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség – A természeti környezet szépségeinek megláttatása. A természet művészi ábrázolásának összevetése a valósággal Tanulási kompetencia – A hatékony, önálló tanulás képességeinek megalapozása, folyamatos fejlesztése, tanulni tudás elsajátítása: – írásos, grafikus és képi információk fokozatos önállósággal történő feldolgozása – a természettudományokban alkalmazott tanulási technikák elsajátítása, gyakorlása – a tanulás tervezése, az idővel történő hatékony gazdálkodás gyakoroltatása – saját tanulási stratégia kialakítása, az eredmények értékelése Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret – A teljesítmények rendszeres, sokoldalú mérésével, értékelésével reális kép kialakítása a tanulók tudásáról, 195

készségeiről, képességeiről, közösségben elfoglalt helyéről. Testi- lelki egészség – Az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek elsajátítása, magatartásformák, szokások kialakítása – megláttatni a környezet szerepét az egészség megőrzésében – felismertetni a környezet veszélyforrásait – megismertetni a növényi, állati eredetű anyagok és a gombák táplálkozásában betöltött szerepét Hon és népismeret – A hazaszeretet elmélyítése hazánk természeti értékeinek, tudásaink munkásságának bemutatásával. Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra – Hazánk és a szomszédos országok közös természeti adottságának, veszélyeztetettségének felismerése, annak tudatosítása, hogy a globális problémák csakis nemzetközi összefogással oldhatók meg. Gazdasági nevelés – A munkához, az értékteremtéshez kötődő pozitív attitűd kialakítása. Környezettudatosságra nevelés – Olyan magatartás és életvitel megalapozása, amely egyéni és közösségi szinten a természet védelmét szolgálja – tudatosítani az életközösségek változatosságát, szépségét úgy, hogy a tanulók azok elkötelezett védelmezői legyenek – megalapozni a tanulók ökológiai szemléletét – felismertetni az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatását, annak következményeit – aktív részvétel a környezet védelmében, szépítésében Tanulás tanítása – Az önművelődés igényének és szokásrendszerének kialakítása, a tanulás tanítása. – A természettudományos megismerési módszerek elsajátítása és gyakorlása. – A tanulói képességek sokoldalú fejlesztése. Belépő tevékenységformák: A tananyagban szereplő fogalmak helyes használata. A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élővilág nagy életközösségeinek földrajzi elhelyezkedésében. Az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat fel-ismerése. Önálló információgyűjtés az egyes életközösségekről, élőhelyekről. A megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése. A megismert állatok és növények felismerése a legfontosabb testfelépítésbeli jegyeik alapján. A megismer állatok és növények megkülönböztető jegyeinek kiemelése. A megismer élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése. Az élőlények életmódja, testfelépítése és az élőhelyek közti kapcsolat bemutatása. A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok, ismeretterjesztő irodalom, stb.) használata. Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, környezet- és természetvédelmi szempontú elemzése. Tanulói kiselőadások pl.: a környezetvédelemről, aktuális természetvédelmi feladatokról, neves kutatók munkásságáról. Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását szolgáló programok kitalálása. A megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint. A megismert élőlények besorolása a főbb rendszertani csoportokba. 196

I. Tájak, életközösségek Cél: Ismerjék meg a tanulók a - forró, mérsékelt, hideg övezet legjellemzőbb környezeti feltételeit, az itt honos élővilág legjellemzőbb fajait, testfelépítésüket, életmódjukat, - A forró, mérsékelt, hideg övezet életközösségeit veszélyeztető környezeti tényezőket, - A hegyvidékek és tengerek környezeti feltételeit, az itt élő leggyakoribb fajokat, azok jelentőségét az életközösségekben, - A tengerek szennyezését, a környezetvédelem fontosságát. Tartalom: Az esőerdők elhelyezkedése a Földön. A dél-amerikai esőerdők jellemző állatai, azok testfelépítése, életmódja, szaporodása. Táplálkozási kapcsolatok az esőerdő életközösségében. Az esőerdő jelentősége, pusztulásuk okai, védelmük. A szavannák elhelyezkedése a Földön. Az afrikai szavannák jellegzetes növényevő és ragadozó állatainak testfelépítése, szaporodása. Táplálkozási kapcsolatok. A szavannák jelentősége, pusztulásuk okai, védelmük. A sivatagos területek előfordulása, jellemző élőlényei. Az élőlények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A mediterrán területek földrajzi elhelyezkedése, legjellemzőbb növényei, állatai. A mérsékelt övezet lombos erdőinek előfordulása, környezeti feltételei. A lombos erdők jellemző növényei, állatai. Kapcsolatuk az élőlények és környezetük között. Az erdő, mint életközösség. A füves puszták jellemző növényei, állatai. A füves puszták pusztulásának okai, védelmük. A tajgaerdő kialakulásának környezeti feltételei. A tajga jellemző növényei, állatai. A mérsékelt övezet termesztett növényei, tenyésztett álltai. A tajgaerdők és a lombos erdők pusztulása, védelmük. A tundra földrajzi elhelyezkedése, környezeti adottságai. A tundra jellemző növényei, állatai. Kapcsolatuk az életközösségben. A sarkvidékek környezeti feltéttelei, jellemző növényei, állatai. A közép-európai magashegységek környezeti feltételei, növényeinek, állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. A tengerek környezeti feltételei. Nyíltvizek, mélytengerek jellemző élőlényei. A tengerek öntisztulása, a szennyezések következményei. Követelmények: Ismerjék az esőerdők, szavannák, sivatagok, mediterrán területek, lombos-erdők, tajga, tundra, sarkvidékek, magashegységek, tengerek tananyagban szereplő élőlényeinek a nevét, testfelépítését, életmódját, szaporodását. Tudják a megismert élőlények jelentőségét, szerepét az életközösségben. Tudják a világtérképen bemutatni a tanult életközösségek földrajzi elhelyezkedését. Ismerjék a tanult életközösségekre ható élettelen környezeti tényezőket, tudják a földrajz tantárgyban tanultakat az életközösségek megismerésében alkal-mazni. Tudjanak példákat mondani az élőlények alkalmazkodására a környezeti feltételekhez. Ismerjék, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a Föld nagy élet-közösségegeit, mely hatások miatt pusztulnak élőhelyek, élőlények. Ismerjék a mérsékelt övezet leggyakoribb termesztett növényeinek, tenyésztett állatainak testfelépítését, jelentőségüket az emberek táplálkozásában. Tudják összehasonlítani az egyes életközösségekre ható környezeti felté-teleket. Tudjanak az egyes életközösségek élőlényeiből táplálkozási láncokat készíteni. Tudjanak példákat mondani az élőlények alkalmazkodására a környezeti felté-telekhez.

197

Ismerjék, hogy a tengerek zöld növényei és az összefüggő esőerdők létfontosságúak az emberiség életben maradása szempontjából. Ismerjék a forró öv és a mediterrán területek leggyakoribb termesztett növényeit. Koncentráció: Környezetismeret 1-4 osztály: az időjárás megfigyelése; az évszakok jellemző időjárása; a növények változása, az állatok viselkedésének változása az időjárás hatására; lomblevelű és tűlevelű növények> lombhullató-örökzöld növények; az ember szerepe a növények, állatok életében; az életfeltételek: talaj, levegő, víz, napfény, élőhely; halmazállapot változások, hőmérsékletváltozás; oldódás-olvadás; a lakóhely természeti igényei; szennyező források környezetünkben, a megelőzés, védekezés lehetőségei; levegő, víz, talajvizsgálat; tápláléklánc; Természetismeret 5-6. osztály zöldségeink, gyümölcseink termesztésének környezeti feltételei; hidegtűrő és melegigényes zöldségféléink; a hazai erdők, vizek-vízpartok, füves területek táplálékláncot alkotó élőlényeinek testfelépítése, élete; az erdők, vizek-vízpartok, füves területek jelentősége; napsugárzás, napfény; a fény vizsgálata; felmelegedés, hőterjedés, hőmérséklet; a hőmérséklet változása, hőingás; halmazállapot változás a természetben: olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás; a levegő nyomása, a szél; a szél felszínformáló munkája; a csapadék keletkezése, csapadékformák; a csapadék felszínformáló munkája; időjárás, éghajlat; a folyadékok nyomása, a testek úszása, lebegése; domborzati elemek és formák; a talaj keletkezése, a talaj védelme; az emberi tevékenység felszínformáló hatása; a kontinensek, óceánok elhelyezkedése; a Föld alakja, tengelyferdesége és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggés; az egyes éghajlati övezetek jellemzése; az éghajlat vízszintes és függőleges változása; Földrajz 7. osztály a kontinensek, óceánok helyzete, természeti adottságai; a természetföldrajzi övezetesség a kontinenseken; Európa, Európán kívüli földrészek földrajzi helyzete, felszíne, éghajlata, vízrajza, talaja, élőviláguk; természeti környezetünk veszélyeztetettsége; tipikus tájak jellemzői.

II. A földi élővilág általános jellemzése Cél: Ismerjék meg a tanulók az - élő és élettelen környezeti tényezőket; - az életközösségek jellemzőit; - az életközösségek veszélyeztetettségét; - a környezetvédelem fontosságát; 198

Tartalom: Élő és élettelen környezeti tényezők. Az ökológiai környezet. Az élőlények tűrőképessége. Az életközösségek összetétele. A természetes és mesterséges életközösségek. Anyag- és energiaforgalom az életközösségekben, tápláléklánc, táplálkozási hálózat. Az életközösségek pusztulásának okai. A talaj, a víz és a levegő szennyezése. Az életközösségek védelme, a természetvédelem fontossága. Követelmény: Ismerjék az élettelen környezeti tényezők közül a talaj, a víz, a levegő és a hőmérséklet jelentőségét, hatását az életközösségekre. Tudjanak a növények, állatok közül példákat mondani a fény és árnyék-kedvelő, a hideg és melegkedvelő, szárazságtűrő vízigényes élő-lényekre, ismerjék az élőlények alkalmazkodásának különböző formáit. Ismerjék az élőlények tűrőképességének lényegét, tudjanak példákat mondani szűk-tág tűrőképességű fajokra. Értsék meg, hogy az élőlények a környezet változásait csak tűrőképességük határain belül képesek elviselni. Ismerjék a környezet, az életközösség fogalmát, tudják az életközösség összetevőit, az anyag- és energiaáramlás kapcsolatát, a táplálékszinteket. Szerezzenek ismereteket a természetes életközösségek viszonylagos egyensúlyáról, az egyensúlyt veszélyeztető hatásokról, a megbomlott egyensúly következményeiről. Ismerjék a természetes- és mesterséges élet-közösségek közötti különb-ségeket. Tudják az életközösségek működését leginkább veszélyeztető környezeti tényezőket, ismerjenek néhány egyszerűbb vizsgálati módszert a környezet szennyezésének vizsgálatára. Koncentráció: Környezetismeret 1-4. osztály a növények és állatok életéhez szükséges környezeti feltételek; az élőlények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez; az időjárás megfigyelése, az évszakok jellemzői; tapasztalatszerzés az állatok életéről: testfelépítés, életmód, szín, mozgás, szaporodás; környezetünkben élő lágyszárú, fásszárú növények élőhelye, szaporodása, színe, testfelépítése; tapasztalatszerzés a kert, erdő, mező, vízpart élővilágáról; a növények változása, az állatok viselkedésének változása az időjárás hatására; a vadon élő és a háziállatok; az ember szerepe a növények, állatok életében; felelős magatartás; életfeltételek: levegő, víz, táplálék, napfény, élőhely; halmazállapot változások; hőmérsékletmérés; az időjárás és a halmazállapot változások; egyszerű kísérletek az életfeltételek megfigyelésére; az ember környezet-átalakító tevékenysége; felelősségünk az élővilág megőrzésében; szennyező források a környezetben, a megelőzés, védekezés lehetőségei; vízminták vizsgálata; a lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése; levegő-, víz-, talajvizsgálat; szennyezőanyagok környezetünkben; táplálkozási kapcsolatok az élőlények között; védett természeti értékeink; az ember környezet-átalakító tevékenysége; Természetismeret 5-6. osztály a termesztett zöldség- és gyümölcsféléink, a tenyésztett háziállataink környe-zeti igényei; a környezetbarát növénytermesztés, állattartás; 199

a ház körül élő állatok és a város élőhelyek élőlényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez; a hazai erdők, folyók, tavak, vízpartok, füves területek kialakulásának környe-zeti feltételei; a hazai életközösségek élőlényei közötti táplálkozási kapcsolatok; a hazai életközösségek jelentősége, pusztulásuk okai; nemzeti parkjaink, a lakóhely környéki védett területek; a talaj védelme; az emberi tevékenység felszínformáló hatása; a földtani képződmények és a táj arculatának védelme; hegyvidéki tájaink, dombvidékeink, alföldi tájaink környezeti értékei. Biológia 7. osztály a trópusi esőerdők környezeti adottságai; az esőerdő élőlényeinek kapcsolata az élő és élettelen környezetével, szerepük az életközösségben; a trópusi esőerdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai, védelmük; a szavannák környezeti adottságai; a szavannák élőlényeinek kapcsolata az élő és élettelen környezettel szerepük az életközösségben; a sivatagos területek környezeti adottságai; a sivatagos területek élőlényeinek kapcsolata az élő- és élettelen környezettel, szerepük az életközösségben; az elsivatagosodás jelensége, veszélyei; a mediterrán területek környezeti adottságai; a lomberdők környezeti adottságai; a lomboserdők élőlényeinek kapcsolata az élettelen- és élő környezettel; a füves puszták környezeti adottságai; a füves puszta élőlényeinek kapcsolata az élő és élettelen környezettel; a füves puszták és a lomberdők pusztulásának okai, védelmük; a tajgaerdők környezeti adottságai; a tajgaerdők élőlényeinek kapcsolata az élettelen és élő környezettel; a tajgaerdők és lomberdők pusztulása, védelmük; a tundra és a sarkvidékek környezeti adottságai, az itt élő élőlények kapcsolata az élettelen és élő környezettel, szerepük az életközösségben; a hegyvidékek környezeti viszonyai; a tengerek élőlényeinek kapcsolata az élő és élettelen környezettel; a tengerek öntisztulása, a szennyezések következményei, a megelőzés lehe-tőségei. Földrajz 7. osztály Kontinensek és óceánok helyzete, természeti adottságai, erőforrásai; A természeti környezetünk veszélyeztetettsége; A tipikus tájak bemutatása és hatásuk az emberi kultúrákra. III. az élőlények rendszerezése Cél: Ismerjék meg a tanulók a - rendszerezés alapelveit, a főbb rendszertani csoportokat; - a sejtmag nélküli és a sejtmagvas egysejtűeket; - a gombák jellemzőit; - a növények és az állatok jellemzőit, a főbb rendszertani csoportok tulaj-donságait. Tartalom: A rendszerezés alapelvei. A mesterséges és természetes rendszerezés. A főbb rendszertani kategóriák (faj, osztály, törzs). A faj fogalma. Sejtmag nélküliek: a baktériumok és a kékmoszatok jellemzői, jelentőségük. Sejtmagvas egysejtűek: ostoros moszatok, amőbák, papucsállatkák jellemzői, jelentőségük. A gombák jellemzői. 200

A növények jellemzői. Főbb növénytörzsek: moszatok, zuzmók, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők törzsei, kétszikűek, egyszikűek osz-tálya. Az állatok jellemzői. Főbb állattörzsek: szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek, puhatestűek (csigák, kagylók, fejlábúak osztályai), ízeltlábúak (rákok, rovarok, pótszabásúak, osztályai), gerincesek törzse (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök osztályai). Növény- és állatfelismerési gyakorlatok Követelmények: Ismerje a rendszerezés alapelveit, tudja, hogy az élőlények csoportosításának több formája lehet. Értse meg a tudományos rendszerezés lényegét, ismerje a faj fogalmát. Ismerje a sejtmag nélküli élőlények közül a baktériumok és a kékmoszatok felépítését, jelentőségüket. A sejtmagvas egysejtűek közül ismerje az ostoros moszatok, papucsállatkák, amőbák felépítését, jelentőségüket az életközösségekben. Tudja rajzban is kifejezni a sejtmag nélküli és a sejtmagvas egysejtűek közötti különbséget. Ismerjék a gombák általános jellemzőit, tudjanak példákat mondani a gombák egészségügyi jelentőségre. Értse meg, hogy a gombáknak is fontos szerepük van az életközösségekben, azok anyagforgalmában. Tudják, hogy a moszatok több törzsbe tartoznak. Ismerjék a jelentőségüket, testfelépítésük jellemzőit. Ismerjék a zuzmók, mohák, harasztok szervezeti sajátosságait, szaporo-dásukat, jelentőségüket az életközösségekben. Ismerjék a nyitvatermő- és zárvatermő növénytörzsek jellemzőit, tudják az alapvető különbségeket a két növénytörzs között. Tudják azokat a szervezeti sajátosságokat, ami alapján a zárvatermő növé-nyeket két osztályba soroljuk. Legyenek képesek rajzban is kifejezni az egyszikűek és a kétszikűek osztálya közötti különbségeket. Az alacsonyabbrendű állattörzsek ismerjék a szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek felépítését, jelentőségüket, tudjanak törzseken belül néhány fajt megnevezni. Ismerjék a puhatestűek közös tulajdonságait, tudják a legfontosabb különb-ségeket a csigák, kagylók , fejlábúak osztályai között. A leggyakoribb puha-testű fajokat tudja a megfelelő osztályba besorolni. Ismerjék a puhatestűek jelentőségét az életközösségekben. Tudják az ízeltlábú állattörzs jellemzőit. Testfelépítésük alapján legyenek képesek a megismert ízeltlábú állatokat a rovarok, pókok, rákok osztályába besorolni. Ismerjék az ízeltlábú állatok jelentőségét az életközösségekben. Tudják, hogy a gerinces állatok törzsébe a halak, kétéltűek, hüllők, madarak és az emlősök osztályai tartoznak. Ismerjék a különböző osztályokba sorolt fajok közös jellemzőit, továbbá az egyes osztályokat egymástól megkülönböztető fő szervezeti sajátosságokat. Legyenek képesek az eddigi tanult növény- és állatfajokat a főbb rendszertani csoportokba besorolni. Koncentráció: Természetismeret 1-4 osztály Tapasztalatszerzés a közvetlen környezetünkben élő növényekről, állatokról; háziállatok, vadon élő állatok. A közvetlen környezetünkben élő állatok és növények tulajdonságai, jellegzetes részei; lombhullató és örökzöld növények; vadon élő és a termesztett növények megkülönböztetése. a megismert állatok, növények csoportosítása; néhány lágyszárú és fásszárú növény, néhány emlős, madár és gerinctelen állat a lakóhely környékéről a testfelépítésük, életmódjuk, szaporodásuk. Természetismeret 5-6. osztály a tananyagban szereplő zöldség- és gyümölcsfélék szervezeti felépítése. a háziállatok, ház körül élő állatok testfelépítése, életmódja. a hazai erdők, vize-vízpartok, füves területek életközösségében megismert növény- és állatfajok testfelépítése, szaporodása. Biológiai 7. osztály 201

a távoli tájak életközösségeiben megismert növények főbb szervezeti sajá-tosságai, szaporodásuk. a távoli tájak életközösségeiben megismert állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása. A továbbhaladás feltételei Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, életmódját. Tudjanak egyegy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és össze-hasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élő-lényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. A tananyagban nem szereplő élőlények esetében is legyenek képesek az élőlény testfelépítése, életmódja alapján a környezetére, és a környezet alapján az élőlény testfelépítésére, életmódjára következtetni. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Legyen gyakorlatuk abban, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. 8. osztály Éves óraszám: 55,5 óra

heti óraszám: 1,5 óra

Az éves órakeret felosztása Témakör: I. Év eleji ismétlés II. Az emberi test felépítése III. A bőr és a mozgás szervrendszere IV. A szervezet anyagforgalma V. Az életfolyamatok szabályozása és érzékelése VI. Szaporodás és egyedfejlődés VII. Év végi ismétlés

Ismétlés Új ismeret Munkáltatá Ellenőrzés feldolgozása sra, gyakorlásra

Összóraszám:

1 – 2 2 2

– 5 3 9 12

– 1 2 3 –

1 6 7 14 14

2 3 12

7 – 36

1 – 7

10 3 55

Cél:

A tananyag tudásrendszerének felhasználásával a tanulók aktív tevékenykedtetése során fejleszteni a kulcskompetenciához tartozó készségeket, képességeket, megvalósítani a kiemelt fejlesztési feladatokat. Kulcskompetenciák Nyelvi kompetencia – A hallott vagy olvasott információkban levő gondolatok, tények, fogalmak, jelenségek, összefüggések értelmezése, megfogalmazása, szóbeli kifejtése vagy leírása. –

A bizonyítás, érvelés, cáfolat technikájának elsajátítása.

Matematikai kompetencia – Az emberi test méreteinek, arányainak, a szervezetükben előforduló anyagok mennyiségének viszonyítása, az életfolyamatok, életszakaszok időtartamának reális becslése. –

A rész és egész felismerése, ábrázolása.

–

Grafikonok, diagrammok leolvasása, értelmezése.

–

Táblázatok adatainak összevetése, egyszerű táblázatok készítése.

Természettudományos kompetencia 202

– Az emberi szervezetben zajló változások, kölcsönhatások, folyamatok megértése, a változás okainak feltárása. – Az emberi szervezet felépítésének és működésének megismerése. A szerzett ismeretek, képességek felhasználása a mindennapi életben, az egyén életvitelének kialakításában. – A megismerési algoritmusok használata az ismeretek elsajátítása, rögzítése és felelevenítése során. –

A környezet- szervezet- életmód, a szervezet-működés összefüggéseinek feltárása.

– Mérések, kísérletek végzése, eszközhasználat elsajátítása.

tapasztalatok

összegzése,

a

balesetmentes

–

A meglévő ismeretek rendszerezése és alkalmazása.

–

Az egészségkárosító hatások felismertetése a megelőzés módjainak tudatosítása.

–

A testi és lelki változások megfigyelése, okainak feltárása.

Digitális kompetencia – Az információs társadalom technológiájának (internet, CD-ROM) magabiztos és kritikus használata, az információ keresése és feldolgozása során. Gondolkodási kompetencia – A gondolkodási műveletek gyakoroltatása. – A gondolkodási képességek (konvertáló, rendszerező, kombinatív, prediktív) fejlesztése. –

Tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, magyarázata, indoklása, értékelése.

–

Lényeges és lényegtelen elkülönítése.

–

A meglevő tudás átalakítása, az ábrázolási módok egymásba alakítása.

–

Ábrák, táblázatok, grafikonok elemzése, következtetések levonása.

–

Analógiák keresése.

– A tantárgyi ismeretek és a mindennapi élet kapcsolatának felismertetése és hasznosítása. –

Megismerési módszerek tervezése, megvalósítása, végrehajtása.

–

Megfigyelési, vizsgálódási szempontok tervezése, alternatív megoldások keresése.

– Tények, fogalmak, folyamatok, összefüggések közötti kapcsolatok felismerése, hasznosítása. –

Problémafelismerés, alternatív megoldások keresése.

Szociális és állampolgári kompetencia – A fizikai és mentális egészség megőrzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása, az egészséges életvitel szokásrendszerének gyakoroltatása. – Felelősségvállalás az egyén életvitelének kialakításában, a közös célok magvalósításában. Döntések felvállalása, kritikus elemzése. –

Problémák felismerése, együttműködés azok megoldásában.

–

Alkotó részvétel páros, csoport és projektmunkában.

Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia – Tervek készítése, kivitelezése. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, irányítás, szervezőkészség, tapasztalatok értékelése. –

Önálló tanulás szervezése, értékelése. 203

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség – Az emberi test felépítésében és harmonikus működésében rejlő szépség megláttatása. –

Az emberi test tudományos és művészeti ábrázolásának összevetése.

–

A művészetek szerepe a lelki egészség megőrzésében, a személyiség fejlődésében.

Tanulási kompetencia – A hatékony, önálló tanulás képességeinek megalapozása, folyamatos fejlesztése, tanulni tudás elsajátítása: – – – –

írásos, grafikus és képi információk fokozatos önállósággal történő feldolgozása a természettudományokban alkalmazott tanulási technikák elsajátítása, gyakorlása a tanulás tervezése, az idővel történő hatékony gazdálkodás gyakoroltatása saját tanulási stratégia kialakítása, az eredmények értékelése

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret – A teljesítmények rendszeres, sokoldalú mérésével, értékelésével reális kép kialakítása a tanulók tudásáról, készségeiről, képességeiről, közösségben elfoglalt helyükről. – A reális ön- és társismeret fontosságának megláttatása. A kamaszkori konfliktusok és feloldási lehetőségeinek megismerése. A veszélyhelyzetek és elkerülési módjainak bemutatása. Testi- lelki egészség – Az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek elsajátítása, magatartásformák, szokások kialakítása, gyakoroltatása. – Az egészség, mint megőrzendő érték, felismertetése. A betegségek megelőzési, módjainak tudatosítása. – A növényi, állati eredetű anyagok és a gombák táplálkozásában betöltött szerepének megláttatása. – A biológiai, a társadalmi és szociális érettség különbségeinek felismertetése, következmények levonása. –

Az értékes emberi kapcsolatok létesítése iránti igény felkeltése.

–

A betegségekkel, idősekkel szembeni empátiakészség erősítése.

– A tanulók alkalmassá tétele az elsősegélynyújtás, betegápolás ismereteinek használatára. –

Tevékeny részvétel az egészségvédelmi programokban.

Hon és népismeret – A magyarságtudat elmélyítése, világhírű tudósaink, orvosaink munkásságának bemutatásával. Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra – Az orvostudomány eredményeinek bemutatásával megláttatni, miként változtatja a tudomány az emberiség életét.

Gazdasági nevelés –

A munkához, az értékteremtéshez kötődő pozitív attitűd kialakítása. 204

Környezettudatosságra nevelés – A természetes és mesterséges környezet hatásainak felismerése, a környezet és egészség kapcsolatának tudatosítása. – Aktív részvétel az értékmegőrző, értékteremtő tevékenységekben, közvetlen környezetünk szépítésében, rendbetételében. Tanulás tanítása –

Az önművelődés igényének és szokásrendszerének kialakítása, a tanulás tanítása.

–

A természettudományos megismerési módszerek elsajátítása és gyakorlása.

–

A tanulói képességek sokoldalú fejlesztése.

I. Az emberi test szerveződése Cél: Ismerjék meg a tanulók a - szerveződési szinteket: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek; - a sejtek közös jellemzőit; - a különböző szövetféleségeket és működésüket. Tartalom: Az emberi test biológiai felépítése. Sejtjeink közös tulajdonságai. Testünket felépítő szövetek és azok működése. A sejtek, szövetek vizsgálata. Követelmény: Tudják, hogy az ember szerveződési szintjeinek a sejtes szerveződés az alapja. Értsék meg, hogy a sejtek szövetek, a szövetek szerveket, a szervek szerv-rendszereket alkotnak, melyek összehangoltan működve a szerveket alkotják. Ismerjék a sejt felépítését, a sejtek közös tulajdonságait. Egyszerű vizsgálatokkal tudják kimutatni a sejtek fehérje, zsír, keményítőtartalmát. Tudják a hámszövete, a kötő- és támasztószövet, az izomszövet és az idegszövet felépítését és működését. Legyenek képesek a tanult szövetféleségeket rajzról, metszetekről felismerni, tudjanak egyszerű, lényegkiemelő rajzokat készíteni a szövetekről. Ismerjék a testünket felépítő legfontosabb szerves és szervetlen anyagokat. Koncentráció: Természetismeret 5-6. osztály Vizek, vízpartok életközössége; papucsállatka, zöld moszat, ostoros moszat, óriás amőba; lebontó szervezetek az életközösségben; Biológia 7. osztály baktériumok, gombák, moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárva-termők szervezeti felépítése; egysejtűek, szivacsok, csalánozók, férgek szervezeti felépítése; halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök osztályairól megismert jellegzetes szervek felépítése, működése; Kémia 7. osztály különbség a fizika, kémiai, biológiai változások, tulajdonságok között; oldódás, oldhatóság; sav-bázis reakció; Kémia 8. osztály életfontosságú anyagok; nátrium-klorid, vas, kálium, magnézium, az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: zsírok, szénhidrátok, fehérjék; II. Kültakaró, mozgás Cél: Ismerjék a tanulók a - bőrünk felépítését és működését; - az emberi csontváz legfontosabb csontjait, a csontok kapcsolódását; 205

-

a csontváz és az izom működését; a bőr és a mozgásszervrendszer egészséges működésének feltételeit.

Tartalom: Testünk kültakarója. Bőrünk egészsége. A csontváz. A csontok kapcsolódása, az izületek. A vázizom felépítése, működése. A mozgásszervrendszer egészsége, mozgási rendellenességek. Követelmények: Tudják az ember kültakarójának fő részeit, a hám, az irha és a bőralja felépítését, működését. Mikroszkópos vizsgálattal, vagy mikrofotók elem-zésével ismerje fel a bőr rétegeit, tudjon róluk egyszerű vázlatrajzot készíteni. Ismerjék a bőr mechanikai, vegyi, fény- és hőártalmak elleni védőműködését. Legyen igényük a testápolás, a bőr egészségének megőrzésére vonatkozó szabályok betartására. Ismerjék a mozgásszervrendszer legfontosabb csont-jainak nevét, a csontok összenövésének vonalas és izületes kapcsolódásának különböző formáit. Tudják a csontvázrendszer egészséges fejlődésének, egészségmegőrzésének feltételeit. Ismerjék a vázizmok felépítését, eredését, tapadását a hajlító és feszítő izmok működését. Ismerjék a rendszeres mozgás jelentőségét a csontváz és izomzat egészséges működésében, tudják a mozgásszegény életmód káros követ-kezményeit. Koncentráció: Környezetismeret 1-4 osztály a gyermek életműködéseinek főbb jellemzői; a leggyakoribb betegségek; az egészsége életmód, egészséges táplálkozás; Természetismeret (5-6.o.) és Biológiai (7.o.) Az eddig megismert gerinctelen és gerinces állatok kültakarója, mozgása; Fizika 7. osztály az erő, az erő mérése, az erő-ellenerő, egyszerű gépek: emelő; Kémia 7. osztály Különbség a kémiai, fizikai, biológiai változások, tulajdonságok között; az égés feltételei, a belső energiai; Kémia 8. osztály elemek, szervetlen vegyületek: nátrium, kálium, kálcium, kálcium-karbonát, magnézium; életfontosságú anyagok: nátrium-klorid, vas, kálcium, magné-zium, cink; az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói; III. Az anyagcsere Cél: Ismerjék meg a tanulók az - anyagcsere folyamatai közül a táplálkozás, légzés, keringés, kiválasztás szerveit, a szervek elhelyezkedését; - az anyagcserében résztvevő szervek, szervrendszerek működését; - az anyagcserében résztvevő szervrendszerek egészségének megóvását. Tartalom: A táplálkozás szervrendszere. Az emésztés folyamat. Az emésztés problémái. A légzés. A légzőszervek betegségei. A vér és a vérkeringés. A vérkeringés betegségei. A kiválasztás. A kiválasztórendszer betegségei. Az anyagcserével kapcsolatos vizsgálatok kísérletek. Követelmény: Ismerjék a bélcsatorna szakaszát, szerveinek nevét, elhelyezkedését, működését. Tudják az emésztőmirigyek nevét, az emésztőnedvek működését a tápanyagok lebontásában. Ismerjék az ember fogtípusait, tudják rajzban is kifejezni a fog részeit, ismerjék a részek nevét. Ismerjék a fogápolás követelményeit. Néhány kísérlettel legyenek képesek kimutatni a nyál és a gyomornedv működését. Ismerjék az ember legfontosabb tápanyagait, tudják az egyes tápanyagok jelentőségét a táplálkozásban.

206

Ismerjék a legfontosabb vitaminokat (D, A, C, b6, b12) tudják, hogy mely élelmiszerekben fordulnak elő. Ismerjék az egészséges táplálkozás legfontosabb szabályait, tudják az emésztőrendszer leggyakoribb betegségeit, a betegségmegelőzés lehetőségeit. Ismerjék a légzőszervrendszerünk nevét, felépítését. Tudják a ki- és belégzés folyamatát, a rekeszizom működését. Tudják a hangadás folyamatát, a gége működését. Értsék meg, hogy a légzés során a szervezetbe felvett oxigén a tápanyagok lebontásához szükséges, a lebontó folyamatok során keletkező szén-dioxid szintén a légzéskor távozik a szervezetből. Ismerjék a légzőszervrendszer egészséges működését veszélyeztető hatásokat (levegőszennyezés, dohányzás, stb.), tudják a leggyakoribb légzőszervi beteg-ségeket, ismerjék a megelőzés lehetséges módjait. Értsék meg, hogy a serdülőkorban a légzőszervrendszer egészséges fejlődését rendszeres sportolással, szabad levegő való mozgással biztosíthatjuk. Ismerjék a vér legfontosabb összetevőit, tudják, hogy a vér mely anyagokat szállítja. Tudják ábrázolni és megnevezni az emberi szív felépítését, és a vér útját a kis- és nagyvérkörben. Értsék meg a vér egyirányú áramlását. Ismerjék az értípusokat, a vérnyomás egészséges értékét. Tudják a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségeket, ismerjék a megelőzés módjait. Ismerjék a vizeletkiválasztó rendszer legfontosabb szerveinek a nevét, a kiválasztás folyamatát. Tudják ábrázolni és megnevezni a kiválasztó szervrendszer szerveit. Ismerjék a vese és a húgyutak leggyakoribb betegségeit, megelőzésének módjait. Értsék meg, hogy az anyagcsere részfolyamatai (táplálkozás, emésztés, légzés, anyagszállítás, kiválasztás) egymással szoros kapcsolatban vannak. Koncentráció: Környezetismeret 1-4. osztály az ember legfontosabb életműködései; a betegségek megelőzésének módjai; az egészséges táplálkozás; Természetismeret 5-6. osztály zöldség- és gyümölcsfélék jelentősége az egészséges táplálkozásban; Biológiai 7. osztály az emlős állatok testfelépítésének főbb jellemzői: kültakaró, mozgás életmód- fogazat, légzés; az élő és élettelen környezeti tényezők; Kémia 7. osztály különbség a kémiai, fizikai, biológiai-változások, tulajdonságok között; a keverékek és vegyületek elkülönítése; oldódás, oldhatóság; az égés feltételei; sav-bázis reakciók; Kémia 8. osztály az ózon szerepe; a talaj és a növénytermesztés: nátrium, kálium, kálcium, kálcium-karbonát, magnézium és vegyületeik; növényvédőszerek és műtrágyák; életfontosságú anyagok: nátrium-klorid, vas, kálcium, magnézium, cink; az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: zsírok, szénhidrátok, fehérjék; levegőszennyezés: szén-dioxid, salétromsav, szmog; Fizika 7. osztály erő- és mozgásállapot változás; erő-ellenerő; a munka értelmezése; egyszerű gépek, az egyszerű gépek gyakorlati haszna; nyomás a folyadékokban, gázokban; az égéshő; a mozgási energia fogalma; IV. Az ember szaporodása és egyedfejlődése Cél: Ismerjék meg a tanulók a - férfiak és a nők ivarszerveinek felépítését, működését; - a megtermékenyítést, a terhesség kialakulását; - a nemi szervek higiénéjét, a nemi úton terjedő betegségeket; - az egyedfejlődés főbb szakaszait, a posztembrionális fejlődés főbb jellemzőit. Tartalom: A férfi és nő szaporodási szervrendszerének felépítése, működése. Az ember szaporodása. A nemi higiéne, a fogamzásgátlás. A terhesség és a szülés folyamata. Az ember életkori szakaszai, testi-lelki változások az élet-kori szakaszokban. 207

Követelmények: Tudják a férfi és a női szaporító szervrendszer szerveinek nevét, az egyes szervek működését, feladatát, ismerjék meg az ivarsejtképzés folyamatának különbözőségét a férfiaknál és a nőknél. Tudják a nemi hormonok nevét, keletkezésük helyét és hatásukat. Tudjanak példákat mondani a másodlagos nemi jellegekre. Tudják, hogy a szaporító szervrendszer nem azonos ütemben fejlődik a többi szervrendszerrel, a nemi érés megelőzi a testi fejlődést. Ismerjék a megtermékenyítés folyamatát, legyen ismeretük a magzati fejlődésről és a szülésről Ismerjék a fogamzásgátlás leggyakoribb formáit. Tudják melyek a nemi, és melyek a nemi úton terjedő betegségek, ismerjék ezek elkerülésének módjait. Ismerjék a korai nemi kapcsolatok veszélyeit. Tudják a nemi higiéne követelményeit. Tudják megnevezni az ember egyedfejlődésének fő szaka-szait, ismerjék ezek nevét és az egyes életkori szakaszokban bekövetkező test-lelki, viselkedésbeli változásokat. Ismerjék az egyes életkori szakaszok legjellemzőbb egészségügyi problémáit. Értsék meg, hogy az ember egyedfejlődése nem azonos időpontban következik be az egyes embereknél, ezért azonos életkorú emberek között jelentős fejlettségbeli különbségek vannak. Koncentráció: Környezetismeret 1-4. osztály a gyermek életműködésének főbb jellemzői; a rendszeres tisztálkodás; Természetismeret 5-6. osztály, Biológia 7. osztály a tananyagban szereplő néhány növény- és állatfej szaporodása; a szaporodás lényegének felismerése; összefüggések keresése az egyes élőlények utódainak száma és az ivadékgondozás között; az emlős állatok szaporodása és ivadékgondozása; V. Az idegi és a hormonális szabályozás Cél: Ismerjék meg a tanulók a - szabályozás jelentőségét, az ember alkalmazkodását a külső, belső környezeti változásokhoz; - az érzékszervek felépítését, működését; - az idegrendszer tagolódását, működésének sajátosságait; - a feltétlen és a feltételes reflexet; - a lelki egészség megőrzésének fontosságát; - az élvezeti- és kábítószerek káros hatását; - a hormonrendszer jellemzőit, a legfontosabb belső elválasztású mirigyek hormonjait és hatásukat; Tartalom: Az életfolyamatok szabályozása. Érzékszerveink felépítése, működése. A reflex: feltételes, feltétlen reflex. Az idegrendszer felépítése, alapvető mű-ködése. Az idegrendszer egészségmegőrzése, élvezeti- és kábítószerek. A hormonális szabályozás. A belső elválasztású mirigyek felépítése, működése. A hormonális szabályozás zavarai. Követelmények: Tudják, hogy a szabályozás biztosítja a szervezet belső környezetének állandóságát. Értsék meg, hogy a külső környezet változásaihoz való alkal-mazkodást is a szabályozás biztosítja. Ismerjék az emberi érzékszervek felépítését, működését, tudják, hogy a látás hallás, szaglás, ízlelés és a bőr, mint érzékszerv, mely ingereket fogja fel, hol történik az inger átadása és hol vannak az érzékszervek központjai. Tudják az érzékszervek egészségmegőrzésének főbb szabályait. Ismerjék az idegrendszer felépítését, fő részeit, tudják rajzban is kifejezni az idegsejt felépítését. Tudja a feltételes és a feltétlen reflexműködés lényegét, ismerje a kétféle reflex központjait. Tudják, hogy az agykéreg elsősorban az akaratlagos működés központja. Ismerje a környéki idegrendszer elhelyezkedését, tudja működésének alapjait. Fizikai, kémiai ismeretekre támaszkodva legyen képes értelmezni az idegsejt ingerületvezetését. Ismerjék az idegrendszer egészségmegőrzésének fő szabályait, az élvezeti- és kábítószerek káros hatását. 208

Ismerjék a belső elválasztású mirigyek közül az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy szigeteinek és a mellékvese elhelyezkedését, az általuk termelt hormonok nevét és hormonok hatását. Tudjanak néhány gyakori betegséget, melyeket a hormonális működés zavara okoz. Koncentráció: Fizika 8. osztály elektromos alapjelenségek: az elektromos töltés; fényforrások, a fény egyenes vonalú terjedése; a lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata; a domború és homorú lencsék alkalmazási lehetőségei; a fehér fény színeire bontása; a testek színe; Kémia 7. osztály különbség a fizikai, kémiai, biológiai változások, tulajdonságok között; Kémiai 8. osztály szervetlen vegyületek: nátrium, kálium; az emberi szervezet építőanyagai; A továbbhaladás feltételei (a kerettanterv alapján) Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket népszerűsítő művekből is meg tudják szerezni és az ismereteiket megfelelő szinten, legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az önmegtartóztatás viszont egyáltalán nem káros. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát. Legyenek képesek egyszerű élettani vizsgálatokat elvégezni, a vizsgálat, kísérlet eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. Fizika 7.-8.évfolyam CÉLOK ÉS FELADATOK A természettudományos világkép kialakításában fontos szerepe van a természet ismeretének, ezen belül is a fizikának. Csak a természettudományos ismeretek megszerzésével válhatnak képessé a tanulók arra, hogy felismerjék a tudomány és az áltudomány közötti különbséget. Ehhez a fizikai ismeretek megfelelő hátteret biztosítanak. A fizika tárgy tanításában támaszkodunk az 5– 6. osztályban, a természetismeret tárgy keretein belül már megszerzett fizikai ismeretekre és kompetenciákra – bővítve és továbbfejlesztve azokat. Támaszkodunk arra, hogy a természetismeret órákon a tanulók már találkoztak a természettudományos megismerés két, fontos módszerével: a megfigyeléssel és a kísérlettel. A kísérletek és mérések elvégzésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, és értelmezhetik azokat. A számszerű összefüggések rávilágítanak az anyagi világ törvényszerűségeire. A fizika segít a tanulók mindennapi környezeti, technikai, életviteli problémáinak megoldásában is. A fizika tanulása elengedhetetlen más tantárgyak (például földrajz, biológia, technikai ismeretek) anyagának mélyebb megértéséhez. A kísérletek és mérések elvégzése közben fejlődik a tanulók manuális készsége. Megismerik az alapmérésekhez használatos legfontosabb mérőeszközöket. A kísérlet pontosságra, alaposságra nevel. Megtanulják, hogy munka közben figyelniük kell társaikra, azok testi épségére, a balesetek megelőzésére. A kísérlet és a mérés hatékonyan segíti a tananyag jobb megértését. Ebben az életkorban a számítógép alapszintű használata általánosnak mondható. Ez lehetőséget ad a számítógép célszerű használatára, egyszerűbb önálló feladatok elvégzésére. Fontos az is, hogy a tanuló tudjon önállóan és hatékonyan tanulni. Tanulja meg beosztani a rendelkezésre álló időt, tudjon a tanulásához segítséget keresni a könyvtárban vagy az internetalapú szolgáltatásokban. 209

További cél a testi-lelki egészség, a harmonikus személyiség kialakítása. Ehhez elengedhetetlen a saját, belső környezet és a külső környezet iránti érdeklődés és igényesség. A természeti és a társadalmi környezet egymásra hatásának megismertetésével is ösztönözzük a tanulót a tudatos környezeti magatartásra, az energiaforrások ésszerű felhasználására. El akarjuk érni azt is, hogy legyenek nyitottak és kritikusak a médiában, a sajtóban megjelenő környezeti gondok iránt, értsék a megoldások keresésének fontosságát. Szűkebb környezetük védelme váljon természetes igénnyé. Környezettudatos magatartásukkal óvják a természetet, saját környezetükben legyenek képviselői a környezettudatos magatartásnak. KULCSKOMPETENCIÁK 1. Anyanyelvi kommunikáció A tanulóktól a fizikaórákon is elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók értsék az olvasott és hallott szöveget; ismerjék a szakkifejezéseket, és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásban is − a szaknyelv helyes használatával − szabatosan előadni. Legyenek képesek egyszerű gyűjtőmunkát végezni: különböző célokból megfelelő típusú szövegeket összegyűjteni, értelmezni és feldolgozni. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására, írására; a különböző nemzetiségű tudósok, feltalálók nevének helyes olvasása, kiejtése, írására. 3. Matematikai kompetencia A fizikai számítások során fejlődik a tanulók problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket a fizikai problémák megoldására. Tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni. 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén Szerezzenek a tanulók olyan fizikai ismereteket, amelyeket képesek mozgósítani a mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során. Ismerjék fel a természettudományok különböző területei közötti szoros kapcsolatokat. Legyenek kritikusak az áltudományos, illetve a tudomány- és technikaellenes megnyilatkozásokkal szemben. Tanúsítsanak érdeklődést a természettudományok − így a fizika − fejlődésének az egyénre, a táradalomra és az egész Földre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. 5. Digitális kompetencia A tanulók tudják használni a számítógépet. Legyenek képesek az interaktív média felelősségteljes használatára; információk megkeresésére, összegyűjtésére és feldolgozására. 6. Hatékony, önálló tanulás A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idővel és információval helyesen gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan, képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani. 7. Szociális és állampolgári kompetencia Ismerjék fel a tanulók, hogy a fizikai kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak célja csak a közjó szolgálata lehet; tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és antihumánus alkalmazásai között (atomreaktor − atombomba; környezetkárosító és környezetbarát technológiák, stb.). Egyéni- és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal stb. való együttműködés készsége, a megkülönböztetés-mentesség. Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra. Fizikai ismereteik is szolgálják a különböző közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus elemzését. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A természeti jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség fejlesztésére a megfelelően összeállított és kivitelezett kísérlet is. Az eszközök alkalmazása céljának és formai megjelenésének (formatervezés) céltudatos összevetése fejleszti az önkifejezés képességét.

210

7. osztály I. Az anyag néhány tulajdonsága II. Testek mozgása III. Dinamika alapjai IV. Energia, munka V. A nyomás VI. Hőtan Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás Összefoglalás, rendszerezés Összesen óra:

3

1,5 óra/hét

óra 5

óra

10 óra 10,5 óra 9 óra 10 óra 5 óra 4 óra 55,5 óra I. Az anyag és néhány tulajdonsága

Követelmény: A tanulók: - ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben; - tudják, hogy mi a jellemző a termikus-, a mechanikai-, a mágneses-, az elektromos-, a gravitációs kölcsönhatásokra; - legyenek tisztában azzal, hogy változás csak környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre; - tudják, hogy az anyagnak két fajtája van; a részecskeszerkezetű és a mező; - értsék meg, hogy a testeknek, anyagoknak van közös tulajdonságuk (pl. kiterjedés, hőmérséklet), amelyekben különbözhetnek egymástól. Az ilyen tulajdonságokat mennyiségekkel is lehet jellemezni; - tudják a részecskemodell alapján a különböző halmazállapotokat jellemezni; - legyenek képesek irányítással egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket elvégezni, következtetéseket levonni, azokat megfogalmazni és feljegyezéseket végezni; - készség szinte tudjanak hosszúságot, hőmérsékletet és időt mérni. Tartalom: - Az anyag és a test fogalma. - Az anyag belső szerkezete. - A testek néhány mérhető tulajdonsága és jellemző mennyiségeik. - A testek állapotváltozásai. A környezet védelme. - A mechanikai-, termikus-, mágneses-, elektromos- és gravitációs kölcsön-hatások. Fejlesztési célok: - Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. - A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. - A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. - A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. II. A testek mozgása Követelmény: A tanulók: - ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben; - értsék és tudják alkalmazni a hely és a mozgások vizsgálatánál a „viszonylagos” fogalmát; - kísérletre és megfigyelésre alapozva jellemezzék az egyenletes és a változó haladó mozgást kvalitatív módon; ismerjék és tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, valamint az átlagsebességnek a meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; - legyenek képesek felismeréseikről, méréseikről, tudásukról szóban és írásban, valamint grafikonok, táblázatok készítésével beszámolni; - Tudjanak különbséget tenni a vizsgált jelenség szempontjából meghatározó, illetve elhanyagolható hatások között (pl. a szabadesésnél), értsék az elhanyagolt hatások és megállapítások érvényességi határai között lévő kapcsolatokat; - Tudjanak megoldani egyszerűbb feladatokat a sebességgel kapcsolatban. 211

Tartalom: - A mozgás viszonylagossága. Pálya, út, elmozdulás. - Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség fogalma. - A sebesség, az út és az idő kiszámítása. Az egyenletes mozgás grafikonjai. - Az egyenletes változó mozgás kísérleti vizsgálata. Az átlag- és pillanatnyi sebesség fogalma. A gyorsulás. - A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata és jellemzése. A nehézségi gyorsulás fogalma. Fejlesztési célok: - Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. - A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. - A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. III. A dinamika alapjai Követelmény: A tanulók: - tudjanak különbséget tenni a mozgás és a mozgásállapot között; - egyszerű esetekben ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat és a bennük megnyilvánuló két hatást, valamint azt a két partnert, amely ezeket a hatásokat kifejti; - tudják dinamikailag értelmezni a tömeg és az erő fogalmát, valamint bevezetni azok mértékegységeit statikai módon; - tudjanak e témakörben egyszerű feladatokat következtetéssel és sűrűségnél képlet alkalmazásával is megoldani; - értsék, hogy az erő miért iránymennyiség, és tudják ábrázolni; - tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő és a súly között; - ismerjék a különféle erőhatásokat, azok legegyszerűbb következményeit, és értsék meg azokban a közös jelleget, hogy mindegyeik mozgásállapotváltozást hoz létre; - ismerjék Galilei, Newton és Eötvös Loránd munkásságát. Tartalom: - A tehetetlenség fogalma. A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer. - A tömeg fogalma és mérése. - A sűrűség fogalma és kiszámítása. - Az erőhatás fizikai értelmezése. Az erő fogalma és ábrázolása vektorokkal. - Az erő mérése. Rugóerő. - Erőfajták: gravitácós erő, a súly, a súrlódás és közegellenállás. - Az erő-ellenerő, Newton III. törvénye. - Az egy testet érő erőhatások együttes eredménye. Az egyensúly fogalma. - A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata és kiszámítása. Fejlesztési célok: - Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. - A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. - A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. - A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. IV. Energia, munka Követelmény: A tanulók: - tudják a testek állapotát és állapotváltozását az energiával ill. energiaváltozással jellemezni; -

ismerjék az energia, munka, teljesítmény, hatásfok, forgatónyomaték, erőkar fogalmát, jelét, kiszámítási módját; tudják kiszámolni a W= F  s, M= F k összefüggés alapján bármelyik két mennyiség ismeretében a harmadikat; 212

-

szerezzenek jártasságot az emelési munka, a teljesítmény és a hatásfok kiszámításában; tudják megfogalmazni az emelő típusú egyszerű gépek egyensúlyának feltételét, és legyenek képesek egyszerű feladatokban ezt alkalmazni; tudják megfogalmazni, mennyiben könnyíti meg a munkánkat az egyszerű gépek használata; legyenek tisztában az energiamegmaradás törvényének alapvető jelentőségével; ismerjék fel a gyakorlatban használatos egyszerű gépeket; ismerjék Joule és Watt munkásságát.

Tartalom: - Az energiai fogalma. - A munka fogalma és kiszámítása. - Az emelési munka. - A mechanikai energia fajtái. - Az energia megmaradásának tudatosítása kvalitatív szintű egyszerű példákon. - A teljesítmény fogalma és kiszámítása. - Energiatakarékosság és a környezetvédelem. - A hatásfok és kiszámolása. - Az emelő típusú egyszerű gépek. - A lejtő típusú egyszerű gépek. - Egyszerű gépek a gyakorlatban. Fejlesztési célok: - Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. - A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. - A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése V. A nyomás Követelmény: A tanulók: - ismerjék a nyomás fogalmát, függését a nyomóerőtől és a nyomott felülettől, kiszámítási módját, mértékegységét és gyakorlati alkalmazásait; - tudják Pascal törvényét, és értsék ennek gyakorlati vonatkozásait; - tudják a felhajtóerő létrejöttének okait és a nagyságát befolyásoló tényezőket; - kísérletek alapján ismerjék fel és fogalmazzák meg Arkhimédész törvényét; az úszás, lebegés, merülés feltételeit, és legyenek képesek mindezeket egyszerű feladatok megoldásánál alkalmazni; - tudják, hogy a levegőnek is van súlya, és ebből származik a légnyomás; - ismerjék a légnyomás értékeit és hogy mitől függ a légnyomás nagysága, illetve milyen eszközökkel mérjük; - tudják értelmezni a gázok nyomását zárt térben a gázok részecskeszerkezete alapján; - ismerjék a legfontosabb nyomáskülönbségeken alapuló eszköz működési elvét és gyakorlati alkalmazását; - ismerjék fel a közlekedőedényeket és a hajszálcsöveket, illetve tudják az eszközökre vonatkozó törvényszerűségeket és ezek környezetvédelmi vonatkozásait. Tartalom: - A nyomás fogalma és kiszámítása. - A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a hidrosztatikai nyomást meghatározó paraméterek. - Pascal törvénye és gyakorlati vonatkozásai. - A gázok nyomása. A légnyomás. A gázok nyomása zárt térben. - A nyomáskülönbségeken alapuló eszközök. - A közlekedőedények. Hajszálcsövek. Környezetvédelem. - A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. - Arkhimédész törvénye. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Fejlesztési célok: - Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. - A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. 213

- A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. - A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. VI. Hőtan Követelmény: A tanulók: -

tudják értelmezni és használni a belsőenergia fogalmát; tudják, hogy az energiaváltozásnak két alapvető módja van, a termikus kölcsönhatás és a munkavégzés; a munka és a hő kiszámításában legyenek jártasak, ismerjék az ehhez szükséges fizikai mennyiségeket (pl. olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, forráshő, égéshő, fajhő); tudják alkalmazni az energiamegmaradás törvényét a hőtani feladatoknál; ismerjék a természetben lejátszódó fontosabb hőtani folyamatokat. Ismerjék és tudatosan alkalmazzák az általuk is megvalósítható környezetvédelemi lehetőséget; ismerjék a hőerőgépek működésének alapelvét.

Tartalom: -

A hőtágulás jelensége szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapotú testeknél. A hőtágulás gyakorlati jelentősége. A hőterjedés fajtái (hővezetés, hősugárzás, hőterjedés). A belső energia fogalma és növelése súrlódási munkával és termikus kölcsönhatás közben. A fajhő, a hőmennyiség és az égéshő fogalma és meghatározása. Halmazállapot-változások: olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás. Olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, párolgáshő, forráshő. A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. Az energiamegmaradás. Hőerőgépek.

Fejlesztési célok: - Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. - A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. - A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. - A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. 8. osztály 1,5 óra/hét I. Elektromos alapjelenségek. II. Elektromos ellenállás Ohm törvénye Az elektromos áram hatásai III. Elektromágneses indukció. Váltakozó áram. IV. Fénytan Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás Összefoglalás, rendszerezés Szabadon fölhasználható Összesen:

10 óra 12,5 óra 8 óra 8 óra 12 óra 3 óra 2 óra 55,5 óra I. Elektromos alapjelenségek.

Követelmény: A tanulók: 214

-

ismerjék az atom „szerkezetét”, teremtsenek kapcsolatot a kémiában tanultakkal, tudják értelmezni a testek elektromos állapotát: elektrontöbblet, elektronhiány; tudják, hogy az elektromos állapotú testek körül – hatásai alapján felismerhető – elektromos mező van; legyenek képesek elvégezni és megmagyarázni egyszerű elektrosztatikai kísérleteket; értsék, hogy az elektromos töltés az elektromos állapot mennyiségi jellemzője; ismerjék az elektromos töltés alapján az áramerősség fogalmát, kiszámítási módját és mértékegységét; tudjanak különbséget tenni az elektromos vezető és szigetelő anyagok között; tudjanak kapcsolási rajzzal megadni és összeállítani egyszerű áramköröket, és áramerősséget mérni; kísérletek alapján ismerjék fel, hogy az elektromos mező munkavégzésre képes; tudják értelmezni a feszültséget, mint az elektromos mező két pontja közötti munkavégzés szempontjából jellemző mennyiséget; rendelkezzenek megfelelő jártassággal a feszültségmérésben; tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az áramerősség és a feszültség témakörében; ismerjék az elektromossággal kapcsolatos baleset-megelőzési szabályokat és azokat tudatosan alkalmazzák; ismerjék a villám keletkezésének okait, veszélyes voltát, a villámhárító lényegét és a balesetvédelmi szabályokat.

Tartalom: - A testek részecskéinek szerkezete elektron, proton, neutron, ion. - Elektrosztatikai alapjelenségek. A testek elektromos állapota: vonzás, taszítás, elektrontöbblet, elektronhiány. Elektromos töltés. Vezetők, szigetelők. - Az elektromos áram. Az áramerősség. - Az elektromos áramkör és részei. Egyszerű áramkörök összeállítása. Az áramerősség mérése. - Az elektromos mező munkája. A feszültség és mérése. Fejlesztési célok: - Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. - A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. - A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. - A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. II. Elektromos ellenállás. Követelmény: A tanuló: - a részecskeszerkezet alapján tudják értelmezi a fogyasztók elektromos ellen-állását; - értsék és jól alkalmazzák az elektromos ellenállás kifejezést mindhárom változatban; - tudjanak különbséget tenni a jelenségek és azok matematikai leírása között; - ismerjék az elektromos ellenállás fogalmát, mennyiségi jellemzőjét, annak jelét, kiszámítási módját és mértékegységét; - legyenek jártasak az Ohm törvény alkalmazásában és a vele kapcsolatos egyszerű feladatok megoldásában, tudják értelmezni, hogy a fogyasztó milyen adataitól függ elektromos ellenásása; - tudjanak ábrázolni kapcsolási jelek alkalmazásával, létrehozni különféle áramköröket, sorosan és párhuzamosan kapcsolat fogyasztók esetében nevezzék meg a feszültségek, áramerősségek és ellenállások kapcsolatait, ismerjék a helyettesítő ellenállás fogalmát; - legyenek jártasak az áramerősség és feszültség mérésében különféle egyszerű áramkörök esetén; - ismerjék fel és nevezzék meg az iskolai eszközöknél és közvetlen környezetükben az elektromos áram hatásait, azok következményét, hasznát és esetleges veszélyt; - ismerjék fel és nevezzék meg az iskolai eszközöknél és közvetlen környezetükben az elektromos áram hatásait, azok következményét, hasznát és esetleges veszélyét; - ismerjék és tudják alkalmazni a baleset-megelőzési szabályokat; - tudjanak elektromos munkát és teljesítményt számolni, értsék, mit mutat a „villanyóra”, milyen mennyiség mértékegységei a kWh, tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az elektromos teljesítmény témakörében; - tudják, hogyan lehet takarékoskodni az elektromos árammal. Tartalom: 215

-

Az elektromos fogyasztók ellenállása. Ohm törvénye. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Elektromos vezetők ellenállását meghatározó tényezők. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok. Az elektromos áram hőhatása és a hőhatásokon alapuló elektromos eszközök. Az elektromos áram kémiai és élettani hatása. Baleset-megelőzés. Az elektromos áram mágneses hatása. A mágneses hatáson alapuló eszközök. Az elektromos folyamatok teljesítménye. Az elektromos berendezések fogyasztása.

Fejlesztési célok: - Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. - A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. - A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. - A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. - Az egyénekkel, csoportokkal való együttműködés készségének fejlesztése. - Manuális készségek fejlesztése. III. Elektromágneses indukció. Váltakozó áram.

Követelmény: A tanulók: - ismerjék fel a különféle módon megvalósuló elektromágneses indukciót, és nevezzék meg a folyamat részvetőit; - tudják, hogy az indukált elektromos mező elektromos áramot hozhat létre, ha megvannak a szükséges feltételek - sorolják fel az olyan technikai megoldások elvét, amelyekkel váltakozó áramot lehet létrehozni; - tudják kvalitatív módon jellemezni az indukált feszültséget és a váltakozó áramot; - nevezzék meg a váltakozó áram hatásait, előnyeit, és tudják a különbségeket az egyen- és a váltakozó áram között; - sorolják fel az elektromágneses indukció leggyakrabban használt alkalmazásait; - ismerjék a transzformátor felépítését, működését és szerepét a távvezetékrendszerben; - tudják a transzformátor menetszámai és a feszültségek közötti kapcsolatot és tudjanak egyszerű feladatokat megoldani ebből a témakörből; - ismerjék az elektromos áram szerepét a környezetvédelemben; - ismerjék és tudatosan alkalmazzák a baleset-megelőzési szabályokat; - ismerjék a magyar fizikusok és mérnökök (Jedlik, Kandó, Déri Bláthy, Zipernovszky, Brody) munkásságát. Tartalom: - Az elektromágneses indukció. - Az indukált feszültség és áram. - A váltakozó áram létrehozása. Jellemzői és hatásai. - A transzformátor és gyakorlati alkalmazásai. - Az elektromos hálózat. Elektromos energiaellátás. - Az energiatakarékosság gyakorlati megvalósítása. Környezetvédelem. Fejlesztési célok: - Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. - A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. - A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. - A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. - Az egyénekkel, csoportokkal való együttműködés készségének fejlesztése. - Manuális készségek fejlesztése. IV. Fénytan Követelmény: A tanulók: 216

-

-

-

ismerjék a fény anyagi természetét, terjedési tulajdonságait, fényáteresztő és át nem eresztő anyagokkal való kölcsönhatásait, az árnyék keletkezését. Tudjanak magyarázatot adni a Nap- és Holdfogyatkozás jelenségeire; egyszerű kísérletek alapján tudják értelmezni a fénytörés és fényvisszaverődés jelenségeit, törvényeit és ezek megvalósulását különféle optikai eszközökben; ismerjék a síktükör, a domború és homorú tükör, a gyűjtőpont, a gyújtópont, a gyújtótávolság, a valódi és látszólagos kép, a domború és homorú lencse, a prizma fogalmát. Legyenek jártasak a képszerkesztésében, a nevezetes sugármenetek alkalmazásában; ismerjék a legegyszerűbb optikai eszközök működését; tudják, hogy a tárgyakat mikor és miért látjuk, hogyan lehet és kell védeni a szemet, a szemhibák korrekcióját, a dioptria fogalmát; legyenek tájékozottak a fehér fény összetett voltáról, a színek fizikájáról elemi szinten.

Tartalom: - Fényforrások. A fény és tulajdonságai. A fény egyenes vonalú terjedése, a fény sebessége, árnyék jelenség. - A fényvisszaverődés kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényei. - Sík- és gömbtükrök képalkotása, gyakorlati alkalmazásai. - A fénytörés kísérleti vizsgálat. Fénytörés törvényei. Fénytörés prizmán. - Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. - A lencsék gyakorlati alkalmazása. - Optikai eszközök működése. A látás fizikája. - A fehér fény színekre bontása. Testek színe. Fejlesztési feladatok: - Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. - A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. - A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. - A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Kémia 7.-8.évfolyam CÉLOK ÉS FELADATOK Legfőbb cél, hogy a tanulók egészséges személyiségükkel működjenek a saját életterükben. A kémia tantárgy nemcsak a tantárgyhoz tartozó tudományos ismereteket közvetíti, hanem alkalmat ad a tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik rendszerezésére, alkalmazására, természettudományos gondolkodásmódjuk alakítására. A tanulók legyenek kíváncsiak környezetükre, figyeljék meg a körülöttük zajló változásokat. A látott jelenségeket képesek legyenek leírni és a megfelelő szinten értelmezni. Fontos hogy észrevegyék a saját mindennapi környezetükben bekövetkező természeti-kémiai változások, és a laboratóriumban végzett kísérletek közötti összefüggéseket. Hasonló jelenségek megfigyelésekor észrevegyék a hasonlóságokat és a különbségeket, képesek legyenek az általánosításra. Ismerjék meg a környezetükben és a természetben leggyakrabban előforduló szervetlen anyagokat, oldatokat. Az anyagi világ szemlélésében legyen alapvető a részecskeszemléletük. Legyenek tisztában a részecskéket és a halmazt jellemző tulajdonságok közötti különbségekkel. Értsék a fizikai és kémiai változások közötti alapvető különbséget. A tanulók legyenek képesek az önfejlesztésre, önálló tanulásra, a különböző ismeretek megtalálására, szelektálására, megértésére. Véleményalkotásukban vegyék figyelembe tudományos ismereteiket. Kapjanak képet a vegyipar jelentőségéről, a sokféle vegyipari termék megjelenéséről a hétköznapi életünkben. Átfogó cél a tanulók környezettudatos magatartásának formálása. Szemléletükben váljon meghatározóvá a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Szerezzenek ismereteket az emberiség közös, globális problémáiról. Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés. Saját ismereteik szintjén kerüljenek előtérbe a legfontosabb fogyasztóvédelmi szempontok. 217

A tanult kémiai anyagokkal, folyamatokkal kapcsolatos ismeretek segítsék a tanulókat abban, hogy felnőtt korukra helyes életmódot, életvitelt alakíthassanak ki. Ismerkedjenek meg az egyes témákhoz kapcsolódóan a kémia tudománytörténetével, kiemelkedő tudósok, feltalálók tevékenységével, munkásságával, kiemelve a magyar vonatkozásokat. FEJLESZTÉSI FELADATOK Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a megfigyeléseiket szavakkal kifejezni. A tanult anyagokban észre kell venniük a közös sajátságokat, és csoportosítaniuk kell különböző szempontok szerint. Ismerniük kell a környezetünk és a természet leggyakoribb anyagainak jellemző sajátságait, a leggyakrabban előforduló szervetlen anyagokat. Ismerniük kell a különféle, háztartásban is használt oldatok gyakorlati alkalmazását. Végezzenek az oldatok összetételére vonatkozó egyszerű számításokat minél több gyakorlatból vett példán keresztül. Néhány példával képesek legyenek szemléltetni, hogy az anyag szerkezete meghatározza az anyag tulajdonságait. Ismerjék fel a tanult veszélyes anyagokat környezetükben, és járjanak el körültekintően. A tanulók ismerkedjenek meg a legfontosabb szerves energiaforrásainkkal (kőolaj, földgáz), ezek felhasználásával, élelmiszereink összetételével, a műanyagok tulajdonságaival, a szappanok, mosószerek mint szerves kémiai anyagok sajátságaival, ismerjék meg a drogokat, mint kémiai anyagokat, ezek hatását, veszélyeit. Vizsgáljanak meg többféle élelmiszert, vonjanak le az élelmiszert felépítő szerves anyagra vonatkozóan következtetéseket. Ismerkedjenek a változatos megjelenési formájú műanyagokkal, vizsgálják meg néhány tulajdonságukat. Gyakorlatot kell szerezniük a kísérletezésben, a precíz, balesetmentes laboratóriumi munka elsajátításában. Ismerjék meg a veszélyes anyagok helyes kezelését, a laboratóriumi munka biztonságos követelményeit. Egyszerű, mindennapi anyagokkal végzett kísérleteket képesek legyenek önállóan, leírás (recept) alapján elvégezni, értelmezni. Ehhez a fokozott figyelmen és a szabálykövetésen túl a tanulók manuális képességére is szükség van. Ugyancsak a kézügyességet és térábrázolást fejleszti a kísérleti berendezésről készített egyszerű ábra, metszeti kép, illetve a molekulamodellek készítése. Ismereteiket az iskolán kívül is alkalmazniuk kell tudni (otthoni, önálló kísérletek, megfigyelések). Érzékletes példákon keresztül kapjanak képet arról, hogy a „kézzel fogható” világunk méreteihez képest a rendkívül parányi mikrovilág méretviszonyai sok-sok nagyságrenddel kisebbek. Érteniük kell a mól fogalmát, tudniuk kell hogy az a hatalmas mennyiségű részecske, amit az Avogadro-számmal kifejezünk, éppen mérhető mennyiségű anyagot jelenthet. Jártasságot kell szerezniük a tanulóknak a kémiai jelek felismerésében, alkalmazásában. A legegyszerűbb kémiai reakciókat írják le egyenlettel is, ennek alapján végezzenek a mennyiségi viszonyokra vonatkozó egyszerű számításokat. A jelenségeket és magyarázatukat a tanult szakkifejezésekkel kell leírniuk, elmondaniuk. Tudásukat többféle feladattípus segítségével kell fejleszteni és ellenőrizni, amelyek segítik a kreatív, asszociatív gondolkodásmód és egyéb készségek, képességek fejlődését. A kiscsoportban való működés fejleszti a kooperációt, a szolidaritást a társakkal, a közös gondolkodást, a team-munkát, segít megtapasztalni azt, hogy a csoport együtt többre képes, mint külön-külön az egyes tagok. Érteniük kell a tanulóknak, hogy a modell a valóságot csak néhány fontos, kiragadott szempont szerint ábrázolja, nem azonos a valósággal. Érzékeltetnünk kell a tárgyiasult modell és a valóság méretarányait is. A tanulók maguk is alkothatnak modellt, amely szintén közelebb viheti a tanulókat a jelenségek megértéséhez. Fejleszteni kell a szövegértést. Tudományos ismeretterjesztő szakirodalmat, szakmai szöveget (az adott szinten) érteniük kell a tanulóknak, és a szöveggel kapcsolatos kérdésekre válaszolniuk kell tudni. Egy adott témához kapcsolódó információkat a megfelelő módokon (könyvtár, internet, lexikon) be kell tudniuk szerezni, a multimédiás oktatási anyagokat pedig tudniuk kell használni. Egy feldolgozott témából szóban is és írásban is be kell tudniuk számolni. Ez több módon is történhet, pl. kiselőadás, poszter, iskolai újság, szóbeli felelet formájában. Használjanak, készítsenek és értelmezzenek táblázatokat, grafikonokat. A tananyag lehetőséget ad arra, hogy a tanulók egyszerű jelenségeket megismerjenek, vizsgáljanak, értelmezzenek, és szakkifejezésekkel leírják, így elvárható, hogy kialakuljon egy természettudományos gondolkodásmód, ami hosszabb távú tudást eredményezhet a kémiai ismeretek terén.

218

KULCSKOMPETENCIÁK JELLEMZÉSE A megfigyelések saját szavakkal történő elmondása, a szövegértési feladatok gyakorlása fejlesztik az anyanyelvi kommunikációt. Ugyanennek a kompetenciának a fejlesztéséhez járul hozzá a szakirodalomban, interneten, lexikonokban való kutató munka, a szóbeli felelés, kiselőadások tartása, vagy írott formában poszterek, faliújságok készítése, illetve szakmai anyagok iskolai újságban történő megjelentetése. Az interneten való kutató munka összefügghet a digitális írástudás kompetenciájával. Megkívánható, hogy a különböző szakanyagokat (pl.: posztert, kiselőadás szövegét, iskolai újságcikket számítógép segítségével szerkesszék meg a tanulók, amelyben nagy segítséget nyújthat egy jól felszerelt iskolai számítógéppark a megfelelő digitális eszközökkel és internet-hozzáféréssel. Ezekkel az önálló tanulást segítő módszerekkel hozzásegíthetjük a tanulókat a saját tanulási módszer kialakításához. A természettudományok megértésénél előtérbe kerül a valóság „leképezése”, a modellalkotás. Ahhoz, hogy a tanulók értsék a modellalkotás lényegét és alkalmazni is tudják, több készségüket, képességüket használniuk kell. Például a halmazállapot-változások részecskeszemlélettel való értelmezésénél érteniük kell, hogy egy részecskét ábrázoló tárgyi modell nem csak méretben különbözik egy valóságos részecskétől, és csak a számunkra lényeges jellemzőket ábrázolja. Ezért lehet ugyanazt a valóságos részecskét akár többféle tárgyi modellel is ábrázolni. Érteniük kell, hogy a halmazban valójában számunkra felfoghatatlanul sok, parányi részecske van, amelyek különböző irányokban, sebességgel és energiával mozognak, és a részecskék között nincsen anyag. Ehhez képzelőerőre, absztrakciós képességre és kreativitásra van szükség. Tehát a kémiai parányok világát akkor lehet igazán eredményesen tanítani, ha ezt megelőzően a gyerekek fantáziáját, kreativitását, absztrakciós képességét már fejlesztették (nem véletlenül kerül ez a témakör a hetedik évfolyamra); ennek segítségével azonban kialakíthatunk egy olyan természettudományos gondolkodásmódot (modellhasználatot), amelynek a segítségével a tanulók, jelenségeket tudnak továbbgondolni, előre jelezni; jelenségeket tudnak értelmezni (pl.: kémiai és fizikai változások során a részecskék hogyan változnak meg, az egész halmaz hogyan változik meg, milyen energiaváltozások kísérik stb.), mindezek alapján értelmes cselekvésre képesek, és értő módon tudnak a természet felé fordulni. Fontos, hogy a modell és a gyakorlatban megfigyelhető jelenség között a tanulók kapcsolatot találjanak; illetve hogy a laboratóriumban elvégzett adott kísérlet és a természetben lejátszódó adott folyamat között összefüggést lássanak. A kémiai számítási feladatok fejleszthetik a matematikai kompetenciát. Előnyös, ha a feladatok tartalma a gyakorlati élettel kapcsolatos. Ha előre megbecsültetünk bizonyos várható mennyiségeket, ez fejleszti a mennyiségi szemléletet. Ha önállóan kell a tanulóknak adatokat kikeresniük táblázatokból, grafikonokról, ezzel elősegíthetjük az adatkezelés, táblázathasználat képességét, a számok halmazában való eligazodást. A kiscsoportos munka során fejleszthető a tanulók kooperációs készsége, szociális érzékenysége; átélhetik a csoporthoz tartozás élményét, az együttgondolkodás hatékonyságát. Fontos, hogy a csoporton belül mindig mindenkinek meghatározott feladata legyen, és érezze munkája fontosságát. Ezzel az állampolgári kompetenciákat fejleszthetjük. Ezeket erősíthetjük környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi témakörök feldolgozásával.

7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55,5 – heti óraszám: 1.5

Témák

Új tananyag feldolgozása

Teljes Gyakorlás, Összefoglalás, óraszám gyakorlat ellenőrzés

Alapismeretek (a természetismerettananyag kémiai vonatkozásainak 219

kibővítése) Balesetvédelem, a laboratóriumi munka Mindennapi anyagaink Összefoglalás, számonkérés Anyagszerkezet Az atom szerkezete Összefoglalás, számonkérés Mennyiségi ismeretek Anyagmennyiség Összefoglalás, számonkérés Kémiai változások A kémiai reakcióegyenlet és néhány reakciótípus Összefoglalás, számonkérés

1

1

2

14

6

20 2

5

1

6 2

2

2

2 4

2

11

2

4

2

15 2

2

I. Balesetvédelem, a laboratóriumi munka Követelmény: A tanuló – leírás alapján („recept”), önállóan el tudjon végezni egyszerű kémcsőkísérleteket, a balesetvédelmi és a vegyszerkezelési szempontok betartásával, – az elvégzendő kísérletben értse a folyamat lényegét. Tartalom: - Balesetvédelem. - A laboratóriumi munka eszközei, szabályai. - Veszélyességi jelek. - A kémiai kísérletek megtervezése. Fejlesztési célok: – Megfigyelőképesség fejlesztése. – Szakmai szókincs fejlesztése. – Lényeglátás (lényeges különbségek és azonosságok észrevétele). – Manuális készség fejlesztése. II.

Mindennapi anyagaink

Követelmények: A tanuló – tudja értelmezni egy anyag halmazállapot-változásait jelenség szinten és részecskeszemlélettel, – legyen tisztában a víz halmazállapot-változásainak gyakorlati vonatkozásaival, – érti a fizikai és kémiai változások közötti különbségeket, ezeket kísérő – ismeri vízben oldódó és vízben nem, vagy rosszul oldódó anyagokat, – egyszerű fizikai módszerekkel tudjon szétválasztani egy megadott keveréket, – képes legyen a tanult kémiai anyagokat különböző szempontok szerint csoportosítani (fémek - nemfémek, elemek - vegyületek, kémiailag tiszta anyagok - keverékek), – el tudjon készíteni egy megadott tömegszázalékos oldatot (számolja ki a bemérendő szilárd anyagot, és Ismeri az oldatkészítéshez szükséges műveleteket), – tudjon értelmezni oldhatósági grafikonokat, – indikátor használatával el tudjon különíteni egymástól különböző kémhatású oldatokat, 220

– legyen tisztában a természetes vizek és a levegő szennyezésének néhány alapvető környezetvédelmi kérdésével. Tartalom: - Fizikai változás, kémiai változás (kémiai reakció). - Halmazállapot-változások. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, szublimáció értelmezése részecskeszemlélettel. - A halmazállapot-változások értelmezése (modellalkotás). - Levegő és összetételének vizsgálata. *Üvegházhatás, globális felmelegedés, szmog - A természetes vizek. - A víz körforgása a természetben - Kristályrács (víz molekularácsa). - Desztilláció, desztillált víz. - Vízbontás elektromos árammal. Durranógáz. - Keverékek, elegyek. - Oldás, oldat, oldószer, oldott anyag. *Vízburok (hidrátburok) - Keverékek szétválasztása, szűrés, bepárlás. *Egyéb szétválasztási módok. - Oldatkészítés. Híg oldat, tömény oldat. Oldékonyság, zsíroldható, vízoldható anyagok. Oldhatóság- és hőmérséklet-függése. Gázok oldhatósága a hőmérséklet függvényében. Telített oldat. Oldhatósági grafikon. - Oldatok töménysége, tömegszázalék, *térfogatszázalék. - Különböző oldatok kémhatásának vizsgálata. A különböző kémhatásokhoz tartozó pH-értékek. Fejlesztési célok: - Szakmai szókincs fejlesztése. – Lényeglátás (keverékek szétválasztása fizikai tulajdonságban való eltérésük alapján). – Matematikai kompetencia fejlesztése (%-os összetétel, grafikonok értelmezése). – Szövegértés (lexikoncikkely, ismeretterjesztő irodalom, szakmai szöveg értése az adott szinten). – Internet, digitális és multimédiás tananyag használatában való jártasság fejlesztése. – Környezettudatos gondolkodás fejlesztése.

III. Anyagszerkezet Követelmények: A tanuló – tudja az atom felépítését (atommag, elektronfelhő), – érti az atom és atommag tömeg- és térfogatviszonyait. – tudjon tájékozódni a periódusos rendszerben: Ismerje fel a tanult elemek helyét, vegyjelét, értelmezze a rendszám jelentését, az egyes elemcsoportok elektronszerkezetét, – legyen tisztában a nemesgáz-elektronszerkezet lényegével. – érti az ionok kialakulását a megfelelő atomokból, – érti az ionrács kialakulását, – tudjon ionképletet írni, és tudja értelmezni. – érti a kovalens kötés kialakulásának lényegét, – fel tudja írni a tanult molekulák vegyi képlet Tartalom: - Atom, elemi részecske, proton, neutron, elektron, atommag, elektronfelhő. Viszonyított (relatív) tömeg és töltés. - Rendszám, tömegszám, izotóp. *Deutérium, trícium. Elektronhéj. Vegyértékelektronok, atomtörzs. *Tudománytörténeti áttekintés. - Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer. Nemesgáz-elektronszerkezet. Periódus, főcsoport. - Egyszerű ionok keletkezése. Nátrium és klór reakciója. Kation, anion. Elektronleadás, elektronfelvétel. - Egyszerű ionok mérete. Ionkötés, ionkristály, ionvegyületek képlete. - Kovalens kötés, kötő elektronpár. *Nemkötő elektronpár. *Többszörös kovalens kötések. Egyszerű molekulák szerkezeti képlete. *Elektronvonzó képesség. *Apoláris és poláris kovalens kötés. *Egyszerű molekulák polaritása. *Molekularácsos kristályok. 221

Fejlesztési célok: – Absztrakciós képesség fejlesztése (molekulák keletkezése atomokból). – Összefüggések meglátása, megértése, (molekula kialakulása) – Lényeglátás (kémiai reakciók során az elektronszerkezet változik, új molekulák jöhetnek létre). – Matematikai kompetencia fejlesztése (molekulák képletének írása). – Szakmai szókincs fejlesztése. IV. Mennyiségi ismeretek Követelmény: A tanuló – érti a vegyjel, képlet jelentését, – el tudjon végezni móllal történő egyszerű kémiai számításokat. Tartalom: - Avogadro-szám. - Az anyagmennyiség mértékegysége a mól. Moláris tömeg. - Egyszerű számítási feladatok a móllal. Kémiai jelek (vegyjel, képlet) mennyiségi értelmezése. Fejlesztési célok: - Matematikai kompetencia fejlesztése (arányok, nagyságrendek). V.

Kémiai változások

Követelmény: A tanuló – tudja értelmezni a tanult kémiai reakciókat (redoxireakciók, sav-bázis reakciók), fel tudja írni a tanult reakciókat reakcióegyenletekkel, el tudja végezni a reakcióegyenletek alapján az anyagmennyiségekkel kapcsolatos egyszerű kémiai számításokat, – legyen tisztában a tanult tananyag gyakorlati vonatkozásaival: égés, tűzoltás. Tartalom: - Redoxireakciók. Égés. Tökéletes égés, nem tökéletes égés. Oxidok. Az égés feltételei. A tűzoltás. Oxidáció (oxigénfelvétel), redukció (oxigénleadás). *A redoxireakciók tágabb értelmezése elektronátmenettel. - Egyesülés, bomlás. Egyszerű kísérletek. - Reakcióegyenlet írása az eddigi kísérletek alapján. Reakcióegyenlet rendezése. Tömegmegmaradás törvénye. - Egyszerű számítási feladatok. - Sav-bázis reakciók. Közömbösítés, sósav és nátrium-hidroxid-oldat összeöntése indikátor jelenlétében. Sav, lúg, só. *Sav-bázis reakciók értelmezése protonátmenettel. *Bázis. *Hidroxidion, oxóniumion. Fejlesztési célok: – Absztrakciós képesség fejlesztése (kémiai jelek használata). – Összefüggések meglátása, megértése, (reakcióegyenlet írása). – Lényeglátás (kémiai reakciók során az elektronszerkezet változik, új molekulák jöhetnek létre). – Matematikai kompetencia fejlesztése (reakcióegyenlet rendezése tömegviszonyok szerint, anyagmennyiségek szerint). 8. ÉVFOLYAM Éves óraszám 55,5 – heti óraszám: 1,5

Témák Év eleji ismétlés,

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás, gyakorlat

Összefoglalás ellenőrzés

Teljes óraszám

9

9 222

rendszerezés Nemfémes elemek és vegyületeik Összefoglalás, számonkérés

17

Fémek Összefoglalás, számonkérés

14

Környezetünk szerves anyagai

4

3

20 2

2 17

3 2 1

2 5

1. NEMFÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK Követelmények: A tanuló – ismeri a legfontosabb tanult nemfémes elemeket és ezek szervetlen vegyületeit, illetve ezek gyakorlati vonatkozásait, – érti a tanult esetekben az anyag szerkezete és a tulajdonságai közötti összefüggéseket, – ki tudja számolni a moláris tömeg segítségével a gázok levegőhöz viszonyított sűrűségét, – fel tudja írni a tanult, egyszerű kémiai reakciókat (redoxireakciók, sav-bázis reakciók), – legyen tisztában az ózonpajzs, a savas esők és a tavak eutrofizációjának néhány alapvető környezetvédelmi kérdésével. Tartalom: - Szerves és szervetlen vegyületek elkülönítése. - A tárgyalt elemek, vegyületek legjellemzőbb fizikai és kémiai tulajdonságai. Gázok sűrűsége a levegőhöz viszonyítva. - Oxidálószer, fehérítőszer, fertőtlenítőszer. - A hidrogén. Durranógázpróba. - A halogének, fluor, klór, bróm, jód. A sósav és a kloridok. *Sósavszintézis. - Savak közömbösítési reakciói. *Egyértékű sav. - Az oxigén és az ózon. Egy elem módosulatai. Ózonpajzs. Ózonbarát termékek. „Ózonlyuk”. - A kén és a kén-dioxid. Kénpor hevítése. Amorf szerkezet. Kén-dioxid vizsgálata. Savas esők. A kénsav és a szulfátok. Vízelvonószer. *Kétértékű sav. - A nitrogén és az ammónia. *Ammóniaszintézis. Szalmiákszesz. *A hidrogénkötés kialakulásának feltételei. A salétromsav és a nitrátok. Választóvíz. - A foszfor. A foszforsav és a foszfátok. *Háromértékű sav. - Természetes vizek algásodása (eutrofizáció). *Szennyvizek tisztítása. - A szén és módosulatai. Ásványi szenek. A szén oxidjai. *Üvegházhatás. *Globális felmelegedés. A szénsav és a karbonátok. *Hidrogén-karbonátion. Szén-dioxid reakciója vízzel. Rétegrács, atomrács. - A szilícium és a szilikátok. Kvarc. Üveg. *Cserép. Fejlesztési célok: – Anyagismeret fejlesztése. – Absztrakciós képesség, térlátás fejlesztése (modellek használata). – Összefüggések meglátása, megértése, (az anyag szerkezete és az anyag tulajdonságai). – Matematikai kompetencia fejlesztése (gázok levegőhöz viszonyított sűrűsége). – Szakmai szókincs fejlesztése. – Szövegértés (lexikoncikkely, ismeretterjesztő irodalom, szakmai szöveg értése az adott szinten). – Internet, digitális és multimédiás tananyag használatában való jártasság fejlesztése. – Környezettudatos gondolkodás fejlesztése. II. Fémek 223

Követelmények: A tanuló – ismeri a legfontosabb tanult fémeket és ezek szervetlen vegyületeit, illetve ezek gyakorlati vonatkozásait, – érti a fémek szerkezete és tulajdonságaik közötti összefüggéseket, – fel tudja írni a tanult, egyszerű kémiai reakciókat (redoxireakciók, sav-bázis reakciók), – legyen tisztában a cseppkőbarlangok, illetve az épített környezet mészkő és márványtárgyainak néhány alapvető környezetvédelmi kérdésével. Tartalom: - Fémrács, fémes kötés, az áramvezetés feltételei, ötvözet, könnyűfémek, nehézfémek. Korrózió. Védő oxidréteg. Passziválódás. - A nátrium és fontosabb vegyületei (NaCl, NaOH). Szódabikarbóna, sziksó. *Lúgok karbonátosodása. - A kalcium és a magnézium. A nátrium, kalcium és magnézium reakcióképessége a vízzel való reakciójuk alapján. - A kalcium- és magnézium-vegyületek a természetben. Vizek keménysége. Vízlágyítás. Cseppkőképződés, barlangképződés. - Kalcium-vegyületek az építőiparban. Mészégetés. Mészoltás. Gipszöntés. A savas esők hatása az épített környezetre. - Az alumínium. Az alumínium „szakállasodása” (reakciója oxigénnel). Alumínium reakciója savval, vízzel. *Az alumínium előállítása. - Az ón és az ólom. Veszélyes hulladék. Szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás. - A vas. Mágnesezhetőség. Korrózióvédelem. Vas reakciója savval. A vasgyártás. Acél. - A cink, a réz és a nemesfémek. *Karát. Királyvíz. A réz viselkedése savakkal szemben. *Cink és réz redukálóképességének vizsgálata. *Fémek redukálóképességi sora. Fejlesztési célok: – Anyagismeret fejlesztése. – Absztrakciós képesség, térlátás fejlesztése (modellek használata). – Összefüggések meglátása, megértése, (az anyag szerkezete és az anyag tulajdonságai). – Szakmai szókincs fejlesztése. – Szövegértés (lexikoncikkely, ismeretterjesztő irodalom, szakmai szöveg értése az adott szinten). – Internet, digitális és multimédiás tananyag használatában való jártasság fejlesztése. – Környezettudatos gondolkodás fejlesztése. III. Környezetünk szerves anyagai Követelmények: A tanuló – ismeri a legfontosabb tanult szerves vegyületeket, illetve ezek gyakorlati vonatkozásait, – legyen tisztában az alapvető élelmiszerek összetételével, – ismeri az egészséges táplálkozás és életmód néhány alapvető szabályát Tartalom: - Kőolaj, földgáz. Benzin, petróleum, kerozin, dízelolaj. Kőolaj vagy benzin égése vízen. *Megújuló energiaforrások. Az anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása. - Szénhidrátok, cukrok, keményítő. Keményítő kimutatása jóddal. - Fehérje. Tej fehérjetartalmának kicsapása savval. - Zsírok, olajok. Margarin. Az olaj vízoldékonysága. - Ecetsav, ételecet. - Szappanok, mosószerek. Fejlesztési célok: – Anyagismeret fejlesztése. – Absztrakciós képesség, térlátás fejlesztése (modellek használata). – Szakmai szókincs fejlesztése. – Szövegértés (lexikoncikkely, ismeretterjesztő irodalom, szakmai szöveg értése az adott szinten). – Internet, digitális és multimédiás tananyag használatában való jártasság fejlesztése. – Környezettudatos gondolkodás fejlesztése 224

Művészetek Ének-zene 1.-8. évfolyam Bevezető: A hatékony zenei nevelés, a zenével történő komplex élménynyújtás legfőbb feltétele - kisiskolás, serdülő- és ifjúkorban - a zenében való aktív részvétel, mely alatt ugyanúgy értjük az énekes, énekmozgásos, táncos, hangszeres megnyilvánulásokat, mint az aktív zenehallgatási formákat. A kodályi elvek az éneklés, játék, zeneérzékelés fontosságát, az értékes és az életkornak megfelelő zenékkel való találkozást hangsúlyozzák. Az ének-zene tartárgy céljai: - A zene megszerettetése, a zenei ízlés formálása, a zenei élményhez jutás, a zeneértő-, érző képességek fejlesztése. - A zenei tevékenységformák kibontakoztatása.

- A zenei anyanyelv megalapozása. - Az értéket képviselő zenék és zenei alkalmak megismertetése. - önmegismerés, önkontroll, önállóság és önfejlesztés igénye - nyitottak és elfogadóak legyenek más népek kultúrája iránt - egész életen át való tanulás (dalok, népdalok, táncok, énekkarok énekesei, stb.) - igénye legyen az iskolán kívüli művészeti előadások látogatására - fedezze fel a ritmushangszerek világát (tapasztalás) Az ének-zene tantárgy feladatai: - a népdalok szövegének (esetenként archaikus) megértése - ismerjék meg nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit - ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit - a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése - a digitális információs eszközök használata - az internet használata, alkalmazása kulturális célokra (értékes zenék keresése, letöltése – a jogvédelem ismerete!) - a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, a közös munkára nevelés (tanóra, szakkörök, énekkar) - a tanuló rendelkezzen a saját mentális és fizikai egészségére vonatkozó ismeretekkel - a stressz és frusztráció kezelésének technikáját sajátítsa el a tanuló, legyen együttműködő és magabiztos - az örömteli és harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés - értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése - az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének felismertetése, megértése - legyen nyitott, érdeklődő, kreatív. Figyelembe vettük: - A meglévő kereteket, lehetőségeket, eszközbővítési lehetőségeket. - Ének-zene tanításunk értékes hagyományait az alapvető zenei anyag, a fejlesztési területek és a zenehallgatás vonatkozásában. Tanári segédkönyvként használható kiadványok: - Papp Géza: Készségfejlesztés az általános iskolai ének-zene órán – Nemzeti Tankönyvkiadó: Kulcs a muzsikához + lemezsorozat – Mozaik Kiadó: 1. – 4. osztályos tankönyv. - Az évek folyamán e témához kapcsolódó kiadványok (válogatva). Követelmény: - A tanult dalok tiszta, egészséges énekhangon, érthető szövegkezeléssel és formálással történő éneklése a dalok hangulatának megfelelően tempóban, jó ritmussal. - A gyermekjátékok esztétikus, élményszerű játéka. - A dalok stílusos előadása. - A tanult ritmikai, dallami ismeretek tempó- és dinamikai jelek használata a zenei tevékenységben.

225

- A zenei olvasás-írás megalapozása. - A magyar népzene jellemző vonásai. - Zenetörténeti korszakok, zenei stílusok ismerete, a legismertebb zeneszerzők és műveinek tanulmányozása által, mindig az adott szinten.

Tartalom: Daléneklés Gyermekdalok, gyermekjátékdalok, népdalok, népszokások, köztük a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek dalai, szomszéd népek dalai, egyszerű kánonok, ünnepek dalai. Ritmikai elemek és készségfejlesztés Ritmusok, ritmusképletek, ütemmutató, ütemnemek, tempójelzések tudatosítása. Gyakorlati formák: utóritmizálás, ritmusbújtatás, ritmusvisszhang, ritmikai olvasógyakorlatok, ritmusírás, ritmuskánon, ritmusvariálás, ritmusimprovizáció, ritmusosztinátó, ritmikai többszólamúság. Ritmushangszerek használata A magyar népzene ritmikai jellegzetességei Zenei formák, tagolások, szerkezetek: egyszerű formák pl.: szonátaforma Dallami elemek és készségfejlesztés Szolmizációs hangok, relációk, hangközök, hangsorok tudatosítása ABC-s hangok, G-kulcs, módosított hangok, módosító jelek, előjegyzések A magyar népzene dallami jellegzetességei Dallami jellegzetességek a különböző történeti korszakokban Gyakorlási formák: utánszolmizálás, dallambújtatás, dallamvisszhang, variálás, improvizáció; Olvasógyakorlatok; egyszerű dallamírás; többszólamú éneklés: egyszerű 2 szólamú dalok. Zenehallgatás Hangszer-, hangszínismertetés Zenei hasonlóság, különbség, azonosság, zenei formák Zenetörténeti, zeneirodalmi ismeretek Híres zeneszerzők, zeneművek megismerése: korok szerint 1-1 mű Értékelés: Közös és egyéni zenei tevékenységek során: felismerés, reprodukálás és alkalmazás szintjén. 1. osztály: 55 óra Cél: Zenei élménynyújtás. A zeneértő, - érző képesség alapjainak kialakítása. A közös éneklés, játék megszerettetése. Követelmény: A tanult dalok közös vagy egyéni éneklése, játéka. Egy-két perces hangzó zenei szemelvény (bemutatás) figyelemmel követése. Zenei reprodukálás a tanult ritmikai és dallami elemekkel. Tartalom: Éneklés (25 óra) Cél: Éneklési készség fejlesztése, élménynyújtás. Belső hallás, zenei memória és képzelet fejlesztése. Népi-, egyházi-, társadalmi ünnepeink megismerése az életkor és a zenei anyag függvényében. Követelmény: A tanult dalok (10-15) tiszta, egészséges énekhangon, érthető szövegkezeléssel és formálással történő éneklése a dalok hangulatának megfelelően. A tanult mondókák (5-8), gyermekjátékok élményszerű eljátszása. Kulcskompetenciák: 226

              

megfelelő szókincs a gondolatok, érzések és tények szóbeli formában történő kifejezése hallott és olvasott szöveg értése empatikus képesség – mások bizalmának és együttérzésének kiváltása esztétikai érzék kíváncsiság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása, érdeklődés más nyelvek iránt egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás esztétikai érzék nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat stressz és frusztráció kezelése a nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás a helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra személyes előítéletek leküzdése

Ritmikai elemek és készségfejlesztés (12 óra) Cél: A zenei folyamat tudatos ritmikai követése, élménye. Követelmény: Dalfelismerés ritmusról, egyenletes lüktetés és/vagy dalritmus hangoztatása éneklés közben. 4-6 negyed lüktetésnyi ritmusmotívum hallásutáni visszhangozása, felismerése, megnevezése. Ritmushangszerek, a test mint ritmushangszer és saját készítésű hangszerek használata. Kulcskompetenciák  analízis szintézis  összefüggések felismerése  segédeszközök használata Dallami elemek és készségfejlesztés (12 óra) Cél: Érzékelés a hangmagassági viszonyok tudatos érzékelésében, megnevezésében, hangoztatásában. Követelmény: A tanult dalok 3-4 hangnyi és 2-3 hangot tartalmazó motívumok utószolmizálása, jelrendszerekről éneklése. Relációk megszólaltatása, folyamatos éneklése 3-5 hangos dallamfordulatokban. Kulcskompetenciák:  tantárgyra jellemző szaknyelv használata  analízis szintézis  összefüggések felismerése  segédeszközök használata Zenehallgatás (4 óra) Cél: Élményszerzés a zenei azonosság hasonlóság, különbözőség érzékelésében, felismerésében. Követelmény: A bemutatott hangszínek, a tanult dalok felismerése. Kulcskompetenciák:  empatikus képesség  esztétikai érzék  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása, érdeklődés más nyelvek iránt  nemzeti tudat megalapozása  európai azonosságtudat Improvizáció (2 óra) Cél: Oldott zenei megnyilvánulás. Követelmény: Élményszerzés a zenélésben, a zenei önkifejezésben. Kulcskompetenciák: 227

    

megfelelő szókincs a gondolatok, érzések és tények szóbeli formában történő kifejezése kíváncsiság kreativitás önkifejezés

2. osztály: 55 óra Cél: Zenei élménygyűjtés, a zeneértő-érző képesség továbbfejlesztése. Követelmény: A tanult dallam közös és/vagy egyéni éneklése, játéka. Egy-két perces hangzó zenei szemelvény figyelemmel követése. Zenei reprodukálás a tanult ritmikai és dallami elemekkel. A zenei legyezés egyszerű formái. A félértékű szünetjel és hang bejegyzése. Tartalom: Daléneklés 25 óra Cél: Éneklési készség fejlesztése, élménynyújtás. Belső hallás, zenei memória és képzelet fejlesztése. Mozgáskultúra fejlesztése a zenei karakterek, zenei történések és az életkornak megfelelően népi-, egyházi- és társadalmi ünnepeink megismerése az életkor és a zenei anyag függvényében. Követelmény: 10-15 dal éneklése a dal hangulatának megfelelően - tiszta, egészséges énekhangon, érthető szövegkezeléssel és formálással. Kulcskompetenciák:  megfelelő szókincs  a gondolatok, érzések és tények szóbeli formában történő kifejezése  hallott és olvasott szöveg értése  empatikus képesség – mások bizalmának és együttérzésének kiváltása  esztétikai érzék  kíváncsiság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása, érdeklődés más nyelvek iránt  egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás  esztétikai érzék  nemzeti tudat megalapozása  európai azonosságtudat  stressz és frusztráció kezelése  a nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás  a helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra  személyes előítéletek leküzdése Ritmikai elemek és készségfejlesztés (12 óra) Cél: A zenei folyamat tudatos ritmikai követelése és élménye. Követelmény: Dalfelismerés ritmusról, mérő és dalritmus hangoztatása éneklés közben. 8-12-16 negyed lüktetésnyi ritmusmotívum megszólaltatása kottaképről folyamatosan. Kulcskompetenciák  analízis szintézis  összefüggések felismerése  segédeszközök használata Dallami elemek és készségfejlesztés (12 óra) 228

Cél: Élményszerzés a hangmagassági viszonyok tudatos érzékelésében, megnevezésében, hangoztatásában, felismerésében. Követelmény: A tanult dalok, dalrészletek, ismerős motívumok utószolmizálása, jelrendszerekről való éneklése. Az új relációk megszólaltatása. A pentaton hangkészlet változatos használata. Jártasság a l, s, m. d hangkészletben. A ré, alsó lá, és s hangok neve, kéz-betűjel, vonalra helyezésük a két alaphelyzet szerint. A pentaton hangkészlet bármely 3-4-5 hangos fordulatának folyamatos éneklése, hallás után, jelrendszerről. Kulcskompetenciák:  tantárgyra jellemző szaknyelv használata  analízis szintézis  összefüggések felismerése  segédeszközök használata Zenehallgatás (4 óra) Cél: Élményszerzés a zenei azonosság, hasonlóság, különbözőség érzékelésében, felismerésében. Követelmény: A bemutatott hangszínek és a tanult dalok felismerése fel-dolgozásban is. Kulcskompetenciák:  empatikus képesség  esztétikai érzék  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása, érdeklődés más nyelvek iránt  nemzeti tudat megalapozása  európai azonosságtudat Improvizáció (2 óra) Cél: Az oldott zenei megnyilvánulás. Kulcskompetenciák:  megfelelő szókincs  a gondolatok, érzések és tények szóbeli formában történő kifejezése  kíváncsiság  kreativitás  önkifejezés Feltételek Ritmushangszerek, lemezjátszó, magnó, CD, hangvilla, tábla, hangjegyfüzet, furulya.

3. osztály: 55 óra Cél: Zenei élménygyűjtés, a zeneértő-érző képesség továbbfejlesztése Követelmény: A tanult dallam közös és/vagy egyéni éneklése, játéka. Kettő-négy perces hangzó zenei szemelvény figyelemmel követése. Zenei reprodukálás a tanult ritmikai és dallami elemekkel. A zenei legyezés egyszerű formái. Részvétel többszólamú zenei tevékenységben. Tartalom: Daléneklés (22 óra)

229

Cél: Az éneklési készség fejlesztése, élménygyűjtés. Belső hallás, zenei memória és képzelet fejlesztése. A mozgáskultúra fejlesztése, a zenei karakternek, zenei történésnek és az életkornak megfelelően. Népi-, egyháziés társadalmi ünnepeink megismerése az életkor és a zenei anyag függvényében. Követelmény: 10-15 dal éneklése a dal hangulatának megfelelően - tiszta, egészséges énekhangon, érthető szövegkezeléssel és formálással. A tanult gyermekjátékok élményszerű eljátszása. Kulcskompetenciák:  megfelelő szókincs  a gondolatok, érzések és tények szóbeli formában történő kifejezése  hallott és olvasott szöveg értése  empatikus képesség – mások bizalmának és együttérzésének kiváltása  esztétikai érzék  kíváncsiság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása, érdeklődés más nyelvek iránt  egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás  esztétikai érzék  nemzeti tudat megalapozása  európai azonosságtudat  stressz és frusztráció kezelése  a nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás  a helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra  személyes előítéletek leküzdése  önértékelés, illetve mások objektív értékelése, a másik ember iránti érdeklődés és tisztelet  a nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete, az európai kulturális sokszínűség tudatosítása Ritmikai elemek és készségfejlesztés (13 óra) Cél: Élményszerzés a zenei folyamat tudatos ritmikai követésében egy- és kétszólamú ritmizálás során. Követelmény: Dalfelismerés ritmusról, mérő és dalritmus hangoztatása éneklés közben. 4-6 negyed lüktetésnyi ritmusmotívum megszólaltatása kottaképről folyamatosan. 4-6-8 kettes ütemű egy- és kétszólamú ritmus-, olvasógyakorlat folyamatos hangoztatása kottaképről. Ellenőrzés: Közös és egyéni ritmizálás a tanórákon. Kulcskompetenciák  analízis szintézis  összefüggések felismerése  segédeszközök használata Dallami elemek és készségfejlesztés (13 óra) Cél: Élményszerzés a hangmagassági viszonyok tudatos érzékelésében, megnevezésében, hangoztatásában, felismerésében, egy- és kétszólamú megszólaltatásában. Hallásfejlesztés. Követelmény: A tanult dalok utószolmizálása, jelrendszerről való éneklése. Az új relációk megszólaltatása. 4-68 ütemes olvasógyakorlat (betű-, hangjegyes) éneklése, a betűjelesek lejegyzése öt vonalra. Értékelés: Közös, egyéni szolmizálás, lejegyzés a tanórákon. Kulcskompetenciák:  tantárgyra jellemző szaknyelv használata  analízis szintézis  összefüggések felismerése  segédeszközök használata Zenehallgatás (5 óra) Cél: Élményszerzés a zenei karakterek, kifejezések, hangszínek és a több-szólamúság megfigyeltetésében. Követelmény: Formai, dallami, dinamikai, ritmikai összehasonlítások, hangszín felismerés. 230

Kulcskompetenciák:  empatikus képesség  esztétikai érzék  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása, érdeklődés más nyelvek iránt  nemzeti tudat megalapozása  európai azonosságtudat Improvizáció (2 óra) Cél: Oldott zenei megnyilvánulás. Előzmény: Élményszerzés a zenei önkifejezésben. Értékelés: Folyamatos, közös és egyéni tevékenységek során. Kulcskompetenciák:  megfelelő szókincs  a gondolatok, érzések és tények szóbeli formában történő kifejezése  kíváncsiság  kreativitás  önkifejezés

4. osztály: 55 óra Cél: A zenei élménygyűjtés, a zene megszerettetése. A zeneértő-érző képesség továbbfejlesztése, fejlettebb szintű közös és egyéni zenei tevékenység. Követelmény: A tanult dallam közös és/vagy egyéni éneklése, játéka, stílusos előadása. 4-5 perces hangzó zenei szemelvény figyelemmel követése. Zenei reprodukálás a tanult ritmikai és dallami elemekkel. A zenei legyezés egyszerű formái. „Fá” és „ti” hangok, Pontozott, negyed, 3-as ütem, Váltakozó ütem. Részvétel többszólamú zenei tevékenységben. Tartalom: Daléneklés (23 óra) Cél: Az éneklési készség fejlesztése, élménygyűjtés. Belső hallás, zenei memória és képzelet fejlesztése. A mozgáskultúra fejlesztése, a zenei karakternek, zenei történésnek és az életkornak megfelelően. Népi-, egyháziés társadalmi ünnepeink megismerése az életkor és a zenei anyag függvényében. Követelmény: 10-15 dal éneklése a dal hangulatának megfelelően - tiszta, egészséges énekhangon, érthető szövegkezeléssel és formálással. A tanult gyermekjátékok élményszerű eljátszása. Néptánc elemek gyakorlása. Kulcskompetenciák:  megfelelő szókincs  a gondolatok, érzések és tények szóbeli formában történő kifejezése  hallott és olvasott szöveg értése  empatikus képesség – mások bizalmának és együttérzésének kiváltása  esztétikai érzék  kíváncsiság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása, érdeklődés más nyelvek iránt  egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás  esztétikai érzék  nemzeti tudat megalapozása  európai azonosságtudat  stressz és frusztráció kezelése 231

       

a nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás a helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra személyes előítéletek leküzdése önértékelés, illetve mások objektív értékelése, a másik ember iránti érdeklődés és tisztelet a nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete, az európai kulturális sokszínűség tudatosítása a saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása kihívások felismerése, értelmezése kulturált vitakészség

Ritmikai elemek és készségfejlesztés (11 óra) Cél: Élményszerzés a hanghosszúságok új arányainak és elrendeződésének érzékelésében, valamint a zenei folyamat tudatos követésében. Követelmény: A felezés, negyedelés, harmadolás, nyújtás értékelése és zenei megnevezése. A tanult dalok ritmizálása, dalfelismerés ritmusról. Dalritmus, ritmusmotívumok lejegyzése. Tájékozódás 4-es, 2-es ütemben, 2-4 négynegyedes ütemű egy- és kétszólamú ritmus-olvasógyakorlat folyamatos hangoztatása kotta-képről, változatos dinamikával és karakterrel. Kulcskompetenciák  analízis szintézis  összefüggések felismerése és kifejezése  segédeszközök használata Dallami elemek és készségfejlesztés (11 óra) Cél: Élményszerzés a hangmagassági viszonyok elmélyítésével és sokoldalú gyakorlásával. Hallásfejlesztés. Követelmény: A tanult dalok, motívumok utószolmizálása, jelrendszerről való éneklése. A dalokból ismert relációk éneklése olvasógyakorlatban, szekvenciákban. Zenei írás-olvasás 3-4-féle dó-elhelyezéssel a tanult dalok anyagából. Értékelés: Közös, egyéni szolmizálás, lejegyzés a tanórán. Kulcskompetenciák:  tantárgyra jellemző szaknyelv használata  analízis szintézis  összefüggések felismerése és kifejezése  segédeszközök használata  rendszerszemléletű gondolkodás Zenehallgatás (7 óra) Cél: Élményszerzés a zenei karakterek, kifejezések megjelenésében. Követelmény: Formai, dallami, dinamikai, ritmikai összehasonlítások. A bemutatott hangszerek hangjának a vegyes kar szólamainak felismerése. A hallott zene jellegének, hangulatának, karakterének felismerése. Kulcskompetenciák:  empatikus képesség  esztétikai érzék  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása, érdeklődés más nyelvek iránt  nemzeti tudat megalapozása  európai azonosságtudat Improvizáció (3 óra) Cél: Oldott zenei megnyilvánulás Értékelés: Improvizatív zenei tevékenység során 232

Kulcskompetenciák:  megfelelő szókincs  a gondolatok, érzések és tények szóbeli formában történő kifejezése  kíváncsiság  kreativitás  önkifejezés  a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A továbbhaladás feltételei (minimum követelmény): Daléneklés:  20-25 népdal, műdal és gyermekdal közös éneklése és játéka  A Himnusz éneklése Dallami elemek:  tudjon dalrészleteket olvasni és kottába írni tanítói irányítással Ritmikai elemek:  a tanult hangok hosszúságának felismerése hangzás után és kottaképről  tudjon leírni dalritmust tanítói irányítással Zenehallgatás:  ismerje fel önállóan a megismert vokális és zenei hangszíneket Improvizáció:  legyen képes megjeleníteni saját nevének ritmusát és dallamát Az ének-zene tanítás az 5-8. osztályban I. Céljaink: 1. Általános célok: - a gyermek személyiségének minden oldalú, harmonikus fejlesztése - az éneklési készség fejlesztése - alapvető zenei készségek fejlesztése - alapvető kottaismeret - az önművelés igényének kialakítása - tehetséggondozás (egyéni és csoportos) - érdeklődő magatartás kialakítása (hangverseny látogatása, táncház) - a zenei hatások között értékméréssel igazodjanak el

2. Követlen célok:

- zenei élménynyújtása, a közös éneklés öröme - a zene megértésére, szeretetére való törekvés - a magyar zenekultúra és az egyetemes zenekultúra kapcsolata, egymásra hatásának megláttatása - a zene esztétikai, erkölcsi és értelmi nevelése - a zenei értékek megismertetése, a tanulók ízlésének formálása

II. Tantervi követelmények: A tanuló rendelkezzen ismeretekkel: - zeneelmélet - zeneirodalom - zenetörténeti fogalmi ismeretek jártasságokkal: - biztos eligazodás a zeneelmélet tárgykörében - megbízható tudás a zeneirodalom tárgykörében - áttekintett zenetörténeti tudás - a fogalmi ismeretek használata a zenei kifejezésmódokban képességekkel: - a hallott zenei anyag későbbi reprodukálása - zeneértő-, érző képesség 233

- zenei hallás fejlesztése - zenei fantázia - önálló ismeretszerzés Készségekkel: - a zenei anyag magas szintű reprodukálása - a zenei fantázia, improvizációk A tanuló törekedjen - a népi kultúra befogadására, ápolására - az egyetemes emberi értékek és a lakóhely értékeinek megismerése - a helyes értékszemlélet kialakítása - a képességeik gyakorlására. MŰVELTSÉGI TERÜLETEK OKTATÁSÁNAK KIEMELT KÖZÖS KÖVETELMÉNYEI:

1. Hon és népismeret:

A szülőföld népzenéje. A művészeti ágak sajátos nyelvezete, jelrendszere. A művészet alkotásai, hagyományai. Hagyományőrző tevékenység. 2. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: Azonosulás az egyetemes és az emberi értékekkel. A környező országok zenei hagyományainak értékismerete. 3. Környezeti nevelés: Értékközvetítő és helyes értékszemlélet kialakítása. Az audiovizuális környezetet értő és szelektíven használó fiatalok nevelése. A környezet a lakóhely értékeinek megismerése, a szellemi és tárgyi környezet hagyományos értékeinek elfogadása, védelme. 4. Kommunikációs kultúra: Képesség a másokkal való kapcsolattartásra. A zenei anyanyelv, mint a kommunikáció alapja. A látható, hallható, mozgásbeli „nyelvek” elsajátítása. A kommunikáció művészeti és köznapi formáinak megismertetése. A zenei kifejezésmódban jártasság. 5. Testi és lelki egészség: Az egészséges, harmonikus élet értékként való tisztelete. Pozitív életszemlélet kialakítása a zene segítségével. 6. Tanulás: Képesség az önálló ismeretszerzésre. A képességek célirányos gyakoroltatása. Az alkotás, mint a legértékesebb emberi tevékenység. A zenei esztétikumot befogadó, kifejező, alkotó képességek fejlesztése. 7. Pályaorientáció: Az egyéni adottságok, zenei képességek, zenei tehetségek felismerése, fejlesztése. A zenei képességek kipróbálásának, a fejlődés lehetőségének biztosítása. IV. A TANTERV FŐ TARTALMA Az évfolyamokra meghatározott zenei műveltségi anyag, a tananyagtartalom, a hozzákapcsolódó tevékenységekkel együtt öt témaegységre osztható: 1. Éneklés 2. Ritmus 3. Zenei olvasás-írás 4. Zenei ismeretek, zenei hallás 234

5. Zenehallgatás, zeneirodalom Az ének-zene tantárgy tananyaga spirálisan tervezett. A témák minden évfolyamban ismétlődnek. A feladatok minőségi szintje - összetettsége, nehézségi foka -, a tananyag mennyisége fokozatosan növekszik. A tartalommal arányosak az elvárások, melyek a követelményekben is nyomon követhetők. ÉRTÉKELÉS Az értékelés sajátos tantárgyi területei: 1. Zenei képességek (hallás, ritmusérzék, zenei memória, zenei fantázia) 2. Zenei ismeretek (zeneelmélet, zeneirodalmi, zenetörténeti, fogalmi ismeretek) 3. Zenei kommunikáció (éneklés, zenehallgatás, olvasás, írás) 4. Gyakorlati, gyűjtőmunka (könyvtárhasználat, anyaggyűjtés, szakirodalom feldolgozása) A tantárgyi területeken a tanulói teljesítmény több szinten mérhető: - egyéni teljesítmény (éneklés, szöveges és szolmizált előadás, ritmus feladatok megszólaltatása, improvizálás, hangszín felismerés, zenehallgatási feladatok megoldása, zenei olvasás, írás, gyakorlatai gyűjtőmunka, műelemzés, szóbeli beszámolók, feladatok megoldása) - csoportos, közös munkában való részvétel (közös éneklés, műsor, hagyományőrző tevékenység, kórus munka, tanulmányi versenyek) - zenei hangversenyeken, pályázatokon való részvétel (egyéni és csoportos) - felmérések, tesztek, ellenőrző feladatlapok írásos megoldása. Az ének-zene tantárgyban a minősítés szóban és írásban - egyéni ill. közös teljesítményt értékelve - érdemjegy formájában történik. Az értékelés fokozatait a tanterv elvárásainak, tanulók adottságainak és életkori sajátosságainak, a fejlődés mértékének és a tanári fejlesztőmunkának figyelembevételével kell megállapítani. Fontos, hogy az értékelésnél mindenkor figyelembe vegyük, toleranciával kezeljük a tanulók adottságait, és saját képességeikhez mért fejlődését. Az órakeret felosztása évfolyam éneklés 5. 65 % 6. 65 % 7. 55 % 8. 50 %

zenei ism. 15 % 15 % 20 % 25 %

zenehallgatás 20 % 20 % 25 % 25 %

FELTÉTELEK Személyi feltétel: általános iskola 5-8. évfolyamaiban tanárképző főiskolai végzettség ének-zene bármely szakon. Speciális feltételek: Szaktanterem - közös és egyéni munkához, készségfejlesztéshez szükséges munkaeszközök, falitáblák, applikációk, egyéb szemléltető eszközök elhelyezésére, - a hangszerek (zongora, ritm. hangszerek, egyéb hangszerek) állandó helyének biztosítására, - a kórusmunka és mozgástér (lásd népi tánc elemei) biztosítására. Tárgyi feltételek: Zongora vagy pianínó, hangjegyvonalas tábla, mágnestábla, szemléltető falitáblák, lemezjátszó, magnetofon, CD-lejátszó, hordozható CD-lejátszó, videó-lejátszó. Ritmus és egyszerű dallamhangszerek az egyes témaegységek feldolgozásához szükséges tanulói és tanári segédletek (gyakorló füzetek, zenei könyvek lexikonok, hanglemezek, CD-lemezek, hangkazetták, tankönyvek, könyvek). 235

A helyi tanterv tartalmi részei: I. Éneklés 5-8. osztály 1. Értékelés 2. Feltételek II. Ritmus 5-8. osztály 1. Értékelés 2. Feltételek III. Zenei olvasás-írás 5-8. osztály 1. Értékelés 2. Feltételek IV. Zenei ismeretek, zenei hallás 5-8. osztály 1. Értékelés 2. Feltételek V. Zenehallgatás, zeneirodalom 5-8. osztály 1. Értékelés 2. Feltételek I. Éneklés 5-8. osztály Tananyag az ének-zene tanításhoz 5. osztály 6. osztály Népdalok, Népszokások dalai, népszokások dalai. népdalok. Jeles napok. Jeles napok. Szózat. Alkalomhoz kötött Régi magyar dalladalok. mok: középkor, Más népek dalai. XVI. századi históriás Régi magyar énekek. dallamok Klasszikus szerzők Gregorián énekek. dalai, klasszikus zeneBarokk zene. művek könnyen éneKánonok. kelhető témái. Kánonok, egyszerű Énekes népdalfeldolgozások. improvizációk Énekes improvizációk Himnusz

7. osztály Magyar népdalok, népszokások dalai. Jeles napok. Hazai nemzeti és etnikai kisebbségek dalai. Más népek dalai. Magyar verbunkos dallamok. Romantikus dalok, zeneművek énekelhető témái. Bartók, Kodály műveinek énekes szemelvényei. Többszólamú dalok. Énekes improvizációk

8. osztály Magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek dalai. Más népek dalai. Gregorián énekek. Magyar verbunkos dallamok és zeneművek. Romantikus dalok és zeneművek énekelhető témái. Bartók, Kodály, a XX. szd.-i zeneszerzők műveinek énekes szemelvényei. Énekes improvizációk A „modern” zene.

7. osztály Tiszta éneklés. Parlando, rubato, tempo giusto. A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek dalainak előadásbeli különbségei. Egyszerű kétszólamúság, növekvő kánon szólamok.

8. osztály Tiszta éneklés, az egységes hangzás formálása. Parlando, rubato, giusto dalok éneklése. Dalok stílusos előadása. Dalok, szemelvények emlékezetből való éneklése.

Fejlesztési követelmények 5-8. osztály: 5. osztály Az éneklési készség fejlesztése. Szép,kifejező éneklés az ismert zenei fogalmak alapján. Az alkalmazkodó ritmus éneklése. Könnyű kétszólamú dalok, kánonok.

6. osztály Népszokások, táncos dallamok éneklése helyes artikulációval, a tiszta éneklésre való törekvéssel. A többszólamúság készségének megalapozása. A zenei memória folyamatos fejlesztése.

236

Minimális teljesítmény 5-8. osztály: 5. osztály 10 népdal kifejező éneklése (egyénileg vagy társakkal). Himnusz Alkalmazkodó ritmusú népdalok éneklése.

6. osztály 10-15 népdal kifejező éneklése (egyénileg vagy társakkal). Szózat. Alkalmazkodó ritmusú népdalok éneklése.

7. osztály 10-15 népdal, műdal, szemelvény emlékezetből való éneklése. Egyszerű kétszólamúság.

8. osztály 10-15 népdal, műdalok stílusos, kifejező éneklése emlékezetből (egyénileg vagy csoportosan). Egyszerű kétszólamúság éneklése csoportosan.

6. osztály A csoportos és egyéni követelmények alapján a dalok, dallamok, dalokhoz tartozó elméleti ismeretek számonkérése, minősítése szóban és érdemjegygyel.

7. osztály A csoportos éneklésnél szóbeli értékelés. Egyéni értékelésnél az önkéntesség elve alapján a hibátlan, példamutató előadást érdemjeggyel. Részosztályzat is adható. A mutálás méltánylása elengedhetetlen.

8. osztály Az éneklési készség fejlődésének mértéke (biztos dallami és szövegtudás, tiszta intonáció, pontos ritmus). A közös éneklések is minősíthetők jeggyel.

7. osztály A tanult ritmuselemek, ritmusképletek felismerése és pontos megszólaltatása. Nyolcad lüktetésű ritmusok hangoztatása. A 3/8, 6/8 felismerése hallás után. A súlytalan kezdés.

8. osztály Rimushangoztatás egy és több szólamban a tanult ritmuselemekkel, ritmusképletekkel a tanult metrumokban. Nyolcad lüktetésű ritmusok. Ritmusképletek ütembe rendezése.

1. Értékelés: 5. osztály Szóbeli értékelés: a tanuló önkritikája, az osztály véleménye, a tanár összefoglaló elemzése. Írásbeli értékelés: csak minőségi produkcióra adunk érdemjegyet.

2. Feltételek:

- pianínó vagy zongora - szemléltető eszközök, falitáblák - hangvilla - metronóm - lemezjátszó, magnetofon, CD-lejátszó - lemezek, CD-lemezek - ritmushangszerek - tanulói hangjegyfüzet - énekes könyvek - kottáskönyvek, füzetek

II. Ritmus 5-8. osztály:

Tananyag a ritmus tanításához 5. osztály Ritmusmotívumok olvasása ritmusnévvel. Dalrészletek ritmizálása. Ritmusgyakorlatok, ritmusjátékok, rögtönzés.

6. osztály Rimushangoztatás egy és több szólamban a tanult ritmuselemekkel, ritmusképletekkel a tanult metrumokban. Váltakozó ütemek: 2/4, 4/4. Ritmusgyakorlatok, ritmusjátékok, ritmusrögtönzés.

237

Fejlesztési követelmények 5-8. osztály: 5. osztály A tanult dalokban ritmuselemek és képletek pontos megszólaltatása. Ritmusmotívumok olvasása ritmusnévvel. Dalrészletek ritmizálása.

6. osztály Érzékelje a zene lüktetését, Legyen képes a tanult ritmuselemek és képletek pontos megszólaltatására, hallás után történő lejegyzésére. Ritmusmotívumok olvasása ritmusnévvel.

7. osztály A tanult ritmuselemek, ritmusképletek hangoztatása. Nyolcad lüktetésű ritmusok hangoztatása. A súlytalan kezdés felismerése.

8. osztály A tanult ritmuselemek, ritmusképletek felismerése és hangoztatása. Nyolcad lüktetésű ritmusok önálló megszólaltatása. Ritmushangoztatás egy és több szólamban.

6. osztály Tizenhatodok, pontozott ritmusok, szinkópa, triola megszólaltatása, felismertetése, jelölése.

7. osztály Ismert dalok ritmusának felismerése, hangoztatása. A megismert ritmuselemek, ritmusképletek lejegyzése.

8. osztály Ismert dalok ritmusának felismerése, hangoztatása emlékezetből.

6. osztály Dalok, témák pontossága. A ritmuskészség előző évhez viszonyított fejlődése (szóban és reális osztályozással). A memória tartóssága, terjedelme. Rendezett kottaírás, esztétikus feladatmegoldás érdemjeggyel.

7. osztály A feladatmegoldások minőségi követelménye. Ritmikai feladatok pontossága, feladatmegoldás önállósága, kreativitás. Szóbeli és érdemjegygyel történő értékelés.

8. osztály Egyéni értékelés: ritmusképletek, metrumok felismerése, ritmusképletek ütembe rendezése. Ismeretlen zenei anyag ritmikai elemzése. A zenei aktivitás foka. Az írásbeli munka színvonala. Az osztályzatot szóbeli értékelés kísérje.

Minimális követelmény 5-8. osztály 5. osztály Tizenhatodok felismerése, megszólaltatása, jelölése.

1. Értékelés: 5. osztály Szóbeli értékelés (buzdítás, dicséret, önálló megszólaláskor). Pontosság, tudatosság. Írásbeli értékelés: a munkafüzetben lejegyzett ritmusra. Részjegy is adható.

2. Feltételek:

- ritmushangszerek (triangulum, dobok ütővel, claves, réztányér, csengő; később a hangszerpark fejleszthető) - házilag előállított ötletes eszközök - metronóm - ritmuskártyák, ritmikai képletek - mágneses tábla - tanulói hangjegyfüzet

III. Zenei olvasás-írás 5-8. osztály Tananyag a zenei olvasás-írás tanításához 5. osztály Megismert

6. osztály Ritmus és

7. osztály Öt- és hétfokú dalok

8. osztály Éneklés violinkulcs238

szolmizációs hangok éneklése, dalokban, motívumokban, írása a tanult dó helyeken.Tájékozódás a vonalrendszerben, ABC-s hangok megfigyelése Gkulcsban. Ritmus és dallamolvasás. Könynyű ritmusok, dallamok lejegyzése.

dallamolvasás az új ritmuselemekkel és dallamhangokkal. Dallamok éneklése kézjelről, betűkottáról, hangjegyekről egy és könynyű kétszólamúságban. Ismert könnyű dallamok lejegyzése 1# és 1b-ig. Módosító jelek értelmezése módosított hangok szolmizálása, írása.

dó helyeinek megkeresése 2# és 2b-ig. Könnyű dallamok kottaolvasása, utószolmizálása. Könnyű ritmus vagy dallamrészlet emlékezetből való leírása.

ban az ismert hangnemekben kottából és emlékezetből. Kottaolvasás 2# és 2b-ig. Módosított hangok éneklése szolmizálva.

7. osztály Könnyű, rövid dallamok kottaolvasása előkészítés után közösen. Relatív szolmizációval történő kottaolvasási készség fejlesztése 2# és 2b-ig. A módosított hangok.

8. osztály Relatív szolmizációval történő kottaolvasási készség fejlesztése ,a módosított hangokkal is, a tanult hangnemekben: 2# és 2b-ig.

6. osztály Öt- és hétfokú dallamok éneklése betűkottáról. Tudjon ismert dallamot énekelni betűkottáról. Könnyű, ismert dallam lejegyzése.

7. osztály Tudjon ismert dalokat és dallamokat énekelni szolmizálva.

8. osztály Tudjon ismert dalokat és dallamokat énekelni szolmizálva.

6. osztály Dalok, témák pontossága. A ritmuskészség előző évhez viszonyított fejlődése (szóban és reális osztályzással). A memória tartóssága, terjedelme. Rendezett kottaírás,

7. osztály A feladatmegoldások minőségi követelménye. Ritmikai feladatok pontossága, feladatmegoldások önállósága, kreativitás. Szóbeli és érdemjegygyel történő értékelés.

8. osztály Egyéni értékelés: ritmusképletek, metrumok felismerése, ritmusképletek ütembe rendezése. Ismeretlen zenei anyag ritmikai elemzése. A zenei aktivitás foka. Az írásbeli munka

Fejlesztési követelmények 5-8. osztály: 5. osztály 6. osztály Ritmus és Ritmus és dallamolvasás a dallamolvatanult zenei sás a tanult zenei eleelemekkel. mekkel. Módosított Tájékozódás a hangok szolmizálása. vonalrendszerben Tájékozódás a vonal1# és 1b-ig. Ismert rendszerben, violinnépdal egy sorának kulcsban 1# és 1b-ig. ritmusát lejegyezni Módosítójelek értelemlékezetből. mezése. Módosított hangok szolmizálása, írása. Ismert motívumok lejegyzése a vonalrendszerben. Minimális követelmények 5-8. osztály: 5. osztály Öt- és hétfokú dallamok éneklése betűkottáról. Könnyű, ismert dallam lejegyzése.

1. Értékelés: 5. osztály Szóbeli értékelés: dicséret, buzdítás önálló megszólaláskor. Pontosság, tudatosság. Írásbeli értékelés: a füzetben lejegyzett munkára. Részjegy is adható.

239

esztétikus feladatmegoldás érdemjeggyel.

színvonala. Az osztályzatot szóbeli értékelés kísérje.

2. Feltételek:

- vonalas tábla, mágnestábla - hangjegyfüzet - hangoszlopkocka - mozgatható hangsortábla: tanári és tanulói - zongora vagy pianínó - lemezjátszó, lemezek, magnetofon, CD-lejátszó, CD-lemezek

IV. Zenei ismeretek, zenei hallás 5-8. osztály:

Tananyag a zenei ismeretek, zenei hallás tanításához: 5. osztály Hétfokúság. Hangközök felismerése: 1 4 5 8. G-kulcs. ABC-s hangok c’-c”. Tizenhatod érték, variációs lehetőségek egy negyed értéken belül.

6. osztály Hétfokúság, hangnemek 1# és 1b-ig. Hangközök éneklése szolmizálva (1 4 5 8 2 3). Dallamszerkezeti ismeretek a népdalok régi és új stílusában, népi éneklési előadásmódok. Műdalokban: nyitás-zárás, motívum, periódus. Zenei formák: rondó, trióforma, szonátaforma. Zenei műfajok: szvit, versenymű,szimfónia, opera. A klasszikus zenekar hangszercsoportjai. ABC-s hangok: g-g”.

Fejlesztési követelmények 5-8. osztály: 5. osztály 6. osztály Pentaton fordulatok Hangközök éneklése éneklése kézjelről, szolmizálva. Dúr és kottából. A hétfokú- moll színezet különbság felismerése. ségeinek megfigyelteTájékozódás a vonal- tése. A kórus szólarendszerben. mainak felismerése Zenei karakterek kü- hangszínük szerint. lönbségének, kifejező A klasszikus zenekar erejének hangszercsoportjainak megfigyelése. felismerése hangszínük szerint. Tájékozódás a vonalrendszerben. Az ABC-s hangok helyének megfigyeltetése. G-kulcsban g-g”-ig.

7. osztály Ismert és ismeretlen könnyű dallamok szolmizálása 2# és 2b-ig. 2-4 ütem hallás utáni leírása. Öt- és hétfokú népdalok hangkészlete, hangsora. Módosított hangok. A XIX. sz. új műfajai.

8. osztály Hangközök éneklése szolmizálva (6 és 7) Hangnemek 2# és 2big. A leggyakoribb tempó és dinamikai jelek. A zenei szerkesztésmódok. A népdalok hangkészletének, hangsorának vizsgálata. Magyar zenei műfajok: rapszódia, verbunk. Zenei formák és műfajok a XIX. és XX. sz.zenéjéből.

7. osztály Hangközök tudatosítása, felismerése, a zenekar hangzásának, hangszereinek, a hangszínek megfigyelése.

8. osztály Hangközök tiszta éneklése. Hangközök kotta utáni felismerése. Dallamok hangkészletének megfigyelése. Ismerje fel a tanult hangszereket alak és hangzás szerint.

240

Minimális követelmény 5-8. osztály: 5. osztály 6. osztály Ismerje fel a hangkö- Ismerje fel a hangközöket (1 4 5 8). ABC- zöket (1 8 4 5 2 3). s hangok ismeABC-s hangok ismerete c-c”-ig. rete G-kulcsban. Ismerje a módosítójeleket, előjegyzéseket. 1. Értékelés: 5. osztály 6. osztály Tekintettel arra, hogy Az 5. Évfolyamban az egységben a belső meghatározottak szehallás fejlettségén rint. múlik a teljesítmény, ezért csak szóbeli értékelés van.

7. osztály Ismerje meg a leggyakoribb tempó és dinamikai jeleket. Hangközök megnevezése oktávon belül.

8. osztály Hangközök megnevezése oktávon belül. A leggyakoribb tempó és dinamikai jelek.

7. osztály Tanári megfigyelés. Sok aktív éneklés. Az érdemjegy a tanuló fejlődését tükrözi.

8. osztály A közös éneklésben való részvétel, benne lévő minősége. Szóló feladatok vállalása. A mutálók értékelhető feladatra kapjanak lehetőséget. Érdemjegy.

2. Feltételek: - tanulói hangjegyfüzet - mágnestábla, vonalas tábla, szemléltető falitáblák - hangvilla - metronóm - zenei- és dallamkártyák, hangoszlop - mozgatható hangsortábla: tanári és tanulói - zongora vagy pianínó - lemezjátszó, magnetofon, CD-lejátszó, CD-lemezek V. Zenehallgatás, zeneirodalom 5-8. osztály Tananyag 5-8. osztály: 5. osztály 6. osztály Magyar népdalok, Magyar népdalok, népdalfeldolgozások. népdalfeldolgozások, Jeles napok zenéje. a szülőföld zenéje. Régmúlt korok zenéje Jeles napok zenéje. Népi hangszerek. A népi zenekar. Elemi ismeretek Bartók B., Kodály Z., barokk szerzőkről, Bárdos L. népzenei barokk művekről. ihletésű művei. Elemi ismeretek barokk és klasszikus zeneszerzőkről. A szimfonikus zenekar.

Fejlesztési követelmények 5-8. osztály: 5. osztály 6. osztály A zeneértő és érző ké- A klasszikus zenekar pesség fejlesztése. hangszereinek, hang-

7. osztály Magyar népdalok. Jelea napok zenéje. Szomszéd népek zenéje Bartók műveiben. Magyar nemzeti romantika. Kodály: Háry János. A romantikus zeneszerzők műveiből részletek.

8. osztály Népzenei felvételek. Gregorián, reneszánsz és barokk szemelvények. Klasszikus és romantikus zeneművek. Magyar nemzeti romantika: Erkel F., Liszt F., Bartók B. és Kodály Z. művei. A XX. sz.-i zenei irányzatok. A dzsessz. A zene szórakoztató funkciói a zeneirodalomban.

7. osztály 8. osztály A zeneértő és érző ké- Zeneművek pesség fejlesztése. felismerése témák, 241

Az egyszerű zenei formák megfigyelése. A zenei karakterek megfigyelése. Az emberi hang hangszíneinek, a hangszerek hangszínének megkülönböztetése.

szer csoportjainak megfigyelése. A meghallgatott zeneművek, jellegzetes részleteinek megfigyelése. Egyszerű zenei formák (periódus, rondó, triósforma) megfigyeltetése.

Minimális követelmények 5-8. osztály: 5. osztály 6. osztály Az emberi hangszínek Tanult népdalfeldolmegkülönböztetése. gozások felismerése. Tanult és meghallga- Legyen képes felistott népdalfeldolgozá- merni néhány sok felismerése. meghallgatott barokk és klasszikus zenei szemelvényt, valamint a tanult és meghallgatott népdalfeldolgozásokat.

A belső hallás továbbfejlesztése. Összefüggések meglátása a zenei korok, történelmi események, a képzőművészet és irodalom között.

stílusjegyek, karakterek alapján. Ismerje a zenei műfajokat, korszakokat. A belső hallás továbbfejlesztése a műzene többszólamúságával. A legismertebb zeneszerzők tanult zeneműveinek, stílusának felismerése.

7. osztály Tudjon felismerni többször hallott zeneműveket. Tájékozott legyen a tanult stílusokban, zenetörténeti korszakokban.

8. osztály Tudjon felismerni többször hallott zeneműveket. Tájékozódás a tanult zenei stílusokban, zenetörténeti korszakokban.

1. Értékelés: 5. osztály Alapja a kollektív ellenőrzés. Osztályozásra a többször meghallgatott művek esetén kerülhet sor. Formája lehet a fejtörő, zenei totó. Csak a hibátlan megoldás jeles.

6. osztály Megegyezik az 5. évfolyaméval. Érdemjegyet az egységek feldolgozása közben és lezárásakor adható. A munkában való aktivitást pozitívan kell értékelni.

7. osztály 8. osztály Csoportos és egyéni Megegyezik a számonkérés. 7. évfolyaméval. A számonkérést öszszefoglalás előzi meg.

2. Feltételek:

- zongora vagy pianínó - metronóm - hanglemezek, CD-lemezek, CD-lejátszó; a NAT zenehallgatás és irodalom tanegységének (a minimum követelmény) kötelező anyaga. Cél: Az ének-zene, mint a művészeti nevelési tárgyak egyike, sajátos feladatot vállal a gyermekek személyiségének minden oldalú, harmonikus fejlesztésében. A zeneművészet sajátosságainak bemutatásával járul hozzá a teljes ember kialakításához. Magyarországon a zenei nevelés Kodály Zoltán pedagógiai elveit követi, melyek alapgondolata, hogy a zenéhez, mint az egyetemes kultúrkincshez a zenei anyanyelv megismerésén keresztül vezet az út. A tanítás alapelve a játékosság és az élményszerűség: - az éneklési készség fejlesztése - a zenei hallás fejlesztése - a zenei írás-olvasás készségei, a reprodukciós képesség fejlesztése - a zeneértő és -érző képesség fejlesztése 242

Az énekkari munka tartalmában fontos szerepe van: - A hangképzésnek, - a tiszta intonálásnak, - a dallamok helyes formálásának, - a szöveg helyes kezelésének, - a helyes tempónak és dinamikának, - a rendszeres és módszeres próbai munkának. Követelmény: Folyamatos átmenet biztosítása az óvoda és az iskola között, csoportos, nagyrészt játékkal egybekötött zenei tevékenységek segítségével elérni, hogy a gyermekek aktív részesei legyenek a zenei folyamatoknak. Reprodukáló, befogadó és alkotó zenei tevékenységek során kialakítani a belső tudati aktivitás képességét. Értékelés: Minden egyes zenei megnyilvánulás /csoportos és egyéni /, zenei tevékenység tanári értékelése az óra minden pillanatában jelen kell hogy legyen. Mivel az énekóra nagy részét az első években a csoportos munka tölti ki, értelemszerűen a tanári visszajelzés is legtöbbször a csoport zenei megnyilvánulására vonatkozik. A készségek fejlődésével fokozatosan egyre nő az egyéni tevékenységek értékelése, ezeknek egyetlen célja legyen, a bátorítás, a motiválás. Soha ne úgy értékeljünk, hogy a gyermek kedvét elvegyük az egyéni megnyilvánulástól. Sokkal fontosabb, hogy a csoport együttes és tagjainak egyéni képességeit felmérve mindenki számára olyan differenciált feladatot találjunk, melyet a saját szintjén sikeresen képes megoldani. A nehézségi szintet mindig fokozatosan emeljük. A sikertelenség okát ne a gyerekben, hanem a feladatban, ill. saját elvárásainkban keressünk. Furulyaoktatás: a választott órák keretében folyik. „ Gyermek kezébe csak akkor adjunk hangszert, amikor már énekelni tud”-Kodály Z. Tananyag:

1.o. Gyermekdalok d’-c” terjedelemben egyéni válogatás 2.o. Könnyű kétszólamú művek c’-g” felsőhangok fogása 3.o. Előadási darabok: c’-a” Nehezebb népdarabok Kétszólamú gyakorlatok 4.o. Előadási darabok zongorakísérlettel

Készségfejlesztés: 1.o. A görcsös hangszerfogás feloldása 2.o. Helyes légzés, formálás, fúváserősség, memóriafejlesztés 3.o. Módosított hangok „fisz” „bé” „cisz” 4.o. Memóriafejlesztés nagyobb művekben Rajz 1.-8. évfolyam Célok és feladatok Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata, vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világába való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. A szociális és állampolgári kompetencia alapja a z a képesség, hogy a rajz segítségével hatékonyabb legyen a stressz és a frusztráció kezelése. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel. Feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín- dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldóképesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet 243

gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. A pozitív attitűd magában foglalja az esztétikai minőség tiszteletét. Az 1-8. osztályban a vizuális nevelés célja, az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek megismerése. Fontos feladat a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése. Képi gondolkodásuk fejlesztése, vizuális képzelet kincsük bővítése, érdeklődésük ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók ábrázolásbeli formakészletének további gazdagítása, megfigyelő-képességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín- forma- és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Esztétikai érzékenységük fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. A tanulás színtere lehet még az iskolán kívül a múzeum, kiállító terem, stb. Az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média által kínált kommunikáció lehetőséget nyújt a vizuális kutatás terén (pl. virtuális múzeumlátogatás). Fejlesztési követelmények Legyen képes a gyermek gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel, saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák egyre jártasabb használatával megjeleníteni. Értse a műalkotások, képi közlések, tárgyak, életben betöltött szerepét. Tudjon a térben tájékozódni, tudja a maga számára értelmezni a tankönyveiben, környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét néhány szempont alapján indokolja. Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontosságának megértése, az esztétikai élmények iránti nyitottság, törekvés az értékelés és az értéktelen megkülönböztetésére. A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség, ismeret-, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. Alkotó képességek A kisiskolások érdeklődésére észlelési érzékenység jellemző: kíváncsi rácsodálkozás a látható világ számukra új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőerejük az elven, konkrét belső képekben, képzetekben való gondolkodásban, valamint képzettársításaik könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képi-plasztikai, kifejezés, síkbeli és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánul meg. Szívesen alkalmaznak szokatlan, egyéni megoldásokat. Ábrázolási jelrendszerük árnyaltabbá válik, egyéni vonásokat hordoz. Kifejezőképességük, expresszivitásuk szubjektív arány- és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben mutatkozik meg. Kreativitásuk az ötletek könnyed áramlásában, egyéni leleményességben nyilvánul meg, amit a lelkesedéssel végzett konkrét tevékenység motivál. Elképzeléseiket igyekeznek azonnal meg is valósítani, ennek során addig szerzett készségeiket, ismereteiket mozgósítják, de többségük a tanító segítő közreműködésére is igényt tart. Az alkotás öröme teszi képessé őket munkáik kidolgozására. Képesek alkotásaikat segítséggel értékelni, elemezni, társaik teljesítményeit is figyelemmel követik. Befogadó, megismerő képességek Az alsó tagozatos gyermekekre jellemző a látható világ jelenségeivel, az esztétikai értékekkel kapcsolatos élmények iránti észlelési nyitottság; ösztönös és könnyen mozgósítható kíváncsi rácsodálkozás, képesség élőlények, tárgyak, képek, jelenségek tüzetes szemlélésére, megfigyelésére; látványélmények emlékezeti megőrzésére, könnyed felidézésére. Vizuális emlékezetük megtartó erejére építve képesek az ábrázolásalakítás során vizuális esztétikai képzetekkel végzett gondolkodási, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, elemzésre, képzeleti átalakításra). A látványban rejlő jelentést, művészi kifejezést, a közlések tartalmát adott szempontok alapján olvassák, elemzik. Képesek látható (tér-, forma-, szín-, változás, mozgás) viszonylatok megítélésére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció) megértésére ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatára. Minderre erős szubjektivitás, egyéni felfedező látásmódjellemző. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerint elemzése során mozgósítják formálódó vizuális, esztétikai, művészeti képzeteiket. Élményeik érzelmeikben tükrö-ződnek, törekszenek asszociációikra támaszkodó egyéni ízlésítéletük megfogal-mazására. A tanulást segítő képességek A vizualitás nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben, a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellő 244

alapot. Általa sajátítja el a tanuló a vizuális információk formáit és ismeri meg lelőhelyeit (könyvekben, kiállításokon és egyéb más forrásokban). 1. évfolyam Évi óraszám: 55 óra Választható óraszám: 37 óra (a vastagon kiemelve: bővítésre) A vizuális kultúra tantárgyra jellemző, hogy a fő tevékenységformák a kezdetektől végéig jelen vannak, csak műveleti szintjük növekedik. A szintemelkedés a Belépő tevékenységekben követhető, a tevékenységeket, ismereteket a Témakörök, tartalmak című tantervi egység foglalja magába. Belépő tevékenységek Személyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással. Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Látványok megfigyelése és értelmezése. Vizuális jelek felismerése, megértése. Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység. TÉMAKÖRÖK Kifejezés, Képzőművészet (25 óra)

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Nyelv Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel és színnel. Képi elemek helyének meghatározása és rendezése. Felület, sík kitöltése, kompozíciós készség alapelemei, ritmus alkalmazása, (szín, forma) Alkotás Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl: emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő, vagy családi iskolai témák). Szépirodalmi témák (pl: meseélmény) megjelenítése síkban, térben. Befogadás Rácsodálkozás a természet szép látványaira. Tanulói munkák és műalkotások, szemlélése. Közös beszélgetés s szépnek ítélt látványról, az ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról. Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és a szereplők jellemzőinek összekapcsolása. Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről. Kulcskompetenciák:  megfelelő szókincs  esztétikai érzék  kíváncsiság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  motiváció  figyelem  érdeklődés  személyes előítéletek leküzdése  önkifejezés  fantázia, képzelet, kreativitás  mások bizalmának és együttérzésének kiváltása

Vizuális

Nyelv 245

Kommunikáció (20 óra)

Vonalak és foltok a képeken, ábrákon. A jelek vizuális tulajdonságai. Alkotás Tárgyak élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik egyéni megragadásával, mozdulatok egyéni módú megjelenítésével síkon és térben. Befogadás Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek). Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbrabalra, elől-hátul). Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása. Jelek ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési, postai információs jelek). Képi jelek alkalmazása az egymás közötti közlésben.

Kulcskompetenciák:  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  motiváció  figyelem  érdeklődés  önkifejezés  fantázia, képzelet  kreativitás Tárgy- és környezetkultúra  analizáló készség (10 óra) Nyelv Forma és színismétlések, ritmusok. Tárgyak térbeli helyének meghatározsáa. Alkotás Egyszerű tárgyak (Pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintakövetéssel. Díszítés. A környezet szépítése. Befogadás, megismerés Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása. Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint. Fényárnyék viszonylatok, változások. Kifejező eszközök mozgásos modellezések.

Technikák

Kulcskompetenciák:  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  motiváció  figyelem  érdeklődés  önkifejezés  fantázia, képzelet  kreativitás  asszociációs képességek Ceruza-, filctoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés (ecsettel, ujjal), vegyes technikák (pl. kréta és festék keverése.) Mintázás 246

anyagból, plasztilinből. Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás (pl. papírból, textilből). Nyomatkészítés (pl. krumpli nyomat, frottázs). Makett készítés. Kulcskompetenciák:  kíváncsiság  megfelelő segédeszközök használata  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  motiváció  figyelem  érdeklődés  önkifejezés  fantázia, képzelet  kreativitás  manuális készségek Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Lásd. a 2. évfolyam tananyagában. 2. évfolyam Évi óraszám: 55 óra Választható: 37 óra Belépő tevékenységek Egyéni élményfeldolgozás A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása. Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése. Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki- tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványainak, emberi gesztusoknak megfigyelése által. Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, forma és rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv (25 óra) Árnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma.) Formák, színek szimmetrikus elrendezése, egyensúly. Egyszerű vonal, folt-, színritmusok. Párhuzamok felismerése a látványban és az ábrázolásban. Alkotás Személyes és közös élmények képi-plasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. Művészeti élmény (Pl. bábszínház) megjelenítése, síkban, térben. Befogadás Egymás munkáinak és műalkotásoknak megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése. A legismertebb festészeti műtípusok (pl. csendélet, portré) megismerése, felismerése. A körplasztika és a dombormű jellemzőinek összevetése (azonosságok, különbségek). Néhány festmény és szobor alkotójának, a mű címének 247

megnevezése. Kulcskompetenciák:  megfelelő szókincs  esztétikai érzék  kíváncsiság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt  tantárgyra jellemző szaknyelv használata  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  motiváció  figyelem  problémamegoldó képesség  érdeklődés  tervezés  önkifejezés  fantázia, képzelet  kreativitás Vizuális kommunikáció (20  nyelvi kifejező készség óra) Nyelv A síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők). Ponttal és egyéb eszközökkel épített foltok. Alkotás Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezett alapján. Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása, megjelenítése felhasználása az élményfeldolgozásban. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás). Saját információs jelek létrehozása. (pl. a tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére). Modell utáni rajzolásból létrehozott közlések, jelzések készítése. Befogadás, megismerés Élőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata. (Pl. anyag, jellemző forma és szín változás). Egyszerű, mindennapi magyarázó rajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái). Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása. Kulcskompetenciák:  kíváncsiság  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  motiváció  figyelem  problémamegoldó képesség  érdeklődés  tervezés  önkifejezés  fantázia, képzelet Tárgy- és környezetkultúra  kreativitás 248

(10 óra)



analizáló készség

Nyelv Funkcionális és díszítő formálása. A díszítés mintái, elemei. Alkotás Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez). Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz). Környezetalakító tevékenység. Befogadás Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggése. Használat és a jelentés. A tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata. A tárgyak üzenetének megfejtése.

Technikák

Kulcskompetenciák:  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  motiváció  figyelem  érdeklődés  önkifejezés  fantázia, képzelet  kreativitás  asszociációs képességek  nyelvi kifejezőképesség Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák. Formálás anyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés). (Origámi jellegű) papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás. Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél). Egyszerű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb). Konstruálás talált tárgyakból (pl. termésekből, dobozokból, textilből, nemezelés gyapjúból).

Kulcskompetenciák:  kíváncsiság  megfelelő segédeszközök használata  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  motiváció  figyelem  érdeklődés  önkifejezés  fantázia, képzelet  kreativitás  manuális készségek Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások 1-2. osztályban: Steindl Imre: Országház, Kispaládi parasztház, Thököly vár- Késmárk, Medgyessy Ferenc: Anyagság, Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű, Szőnyi 249

István: Estve, Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja, Pablo Picasso: Maia arcképe, Ferenczy Noémi: Nép bárkája- gobelin-részlet, Cifraszűr, Bölcső, Csengős népi játék. 3. évfolyam

Évi óraszám: 55 óra Választható: 37 óra

Belépő tevékenységek Forma, szín és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációk, történetek kifejezése képsorokban. Műalkotás vizsgálata adott szempontok szerint. Műfajok (festészet, szobrászat) és műtípusok (pl. tájkép, életkép) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Tárgyábrázolás megfigyelés alapján. Mozgásábrázolás, változásfázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A lakhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könyvtárhasználat. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv (20 óra) Az ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi elemek és az elrendezés viszonya. Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A képmező. Komponálás különböző formákban. (pl. álló, fekvő téglalapon). Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanatok kiemelésének eszközei. Alkotás Egyéni és közös élmények feldolgozása, festményben, rajzban, plasztikában. Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában. Események, történetek illusztratív jellegű elbeszélő ábrázolása egy képben, közös megjelenítése képsorozatokban. (pl. rajzos napló egy kirándulásról). Átélt művészeti (pl. szépirodalmi, film-) események feldolgozása síkon és térben. Befogadás Műalkotás olvasása, összehasonlítása szempontok szerint, a műélmény megfogalmazása. Egyes képzőművészeti műfajok (festészet, szobrászat) és műtípusok (pl. tájkép, csatakép, emlékmű, kisplasztika) jellemzőinek elemzése. Néhány tanult műalkotás, valamint szerzőjének és a mű címének ismerete. Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése. Kulcskompetenciák:  megfelelő szókincs  esztétikai érzék  kíváncsiság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása, a különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése  a lakóhelyhez, hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához és a világhoz (a világ adott részéhez) való tartozás érzése  önismeret  önértékelés, illetve mások objektív értékelése 250

                

egyetemes kultúra tantárgyra jellemző szaknyelv használata rajzolási készség tervezés és kivitelezés motiváció figyelem problémamegoldó képesség érdeklődés tervezés önkifejezés fantázia, képzelet kreativitás nyelvi kifejező készség egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés ítéletalkotás kulturált vitakészség a nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban, elfoglalt helyének az ismerete, az európai kulturális sokszínűség tudatosítása

Nyelv A jellemző nézet és a forma jele. A körülhatároló- és jelölővonal. A folt a felület betöltésének eszköze. Forma egyszerűsítése foltra. Alkotás Egyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elől- és oldalnézetből. Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély, sátortábor), esetleg makettjének közös elkészítése. Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből. Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal. Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal. Befogadás A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása. (sík jellegű és tömbszerű forma). Tárgy jellemző nézete, a látvány és ábra megfeleltetése. Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel. Történés Vizuális kommunikáció (20 sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény). A óra) fázisrajz és a folyamatábra rendeltetése. Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jelek és a jelentés viszonya. Kulcskompetenciák:  kíváncsiság  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  motiváció  figyelem  problémamegoldó képesség  érdeklődés  tervezés  önkifejezés  fantázia, képzelet 251

      

kreativitás analízis, szintézis kulturális sokszínűség megismerése egyetemes kultúra önismeret, önértékelés ítéletalkotás kulturált vitakészség Nyelv A használati tárgyak külső megjelenésében látható jelentés; ennek kifejező eszközei (alakja, színei, mintái, anyaga). A tervezés és eszköze a vonal. Alkotás Funkciónak megfelelő egyszerű tárgy készítése (pl. játékok, bábok, edények, taneszközök). Csomagolás készítése minta után és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből). Az egyszerű tárgyalkotó folyamat végigvitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás. Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés.) Befogadás A rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely jellegzetes építményei kapcsán. A tárgyalkotás, konstruálási lépései, folyamata. A funkcionális és anyagszerű formaképzés néhány szabálya (pl. használhatóság). Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján. Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése.

Tárgy- és környezetkultúra (15 óra)

Kulcskompetenciák:  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  motiváció  figyelem  érdeklődés  önkifejezés  fantázia, képzelet  kreativitás  asszociációs képességek  nyelvi kifejezőképesség  analízis, szintézis  egyetemes kultúra  önismeret  önértékelés, illetve mások objektív értékelése  ítéletalkotás  kulturált vitakészség Rajzolás Rosttollal, krétával, ceruzával. Viaszkarc. Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával. A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból szabásminták alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy és anyagnyomatok, kollázs technikák. Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás különböző modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak, 252

termések). Ismeretek a megismert műalkotás- technikákról: akvarell, olajfestmény, kő-, anyag- bronzszobor. Kulcskompetenciák:  kíváncsiság  megfelelő segédeszközök használata  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  motiváció  figyelem  érdeklődés  önkifejezés  fantázia, képzelet  kreativitás  manuális készségek

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Hollókői ház, Füstös konyha, Matyó tisztaszoba, Mai lakóház külső és belső képe, Árva vára, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Schaaár Erzsébet: Kirakat, Constantin Meunier: Teherhordó munkás, Ferenczy Béni: Játszó fiúk, Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép- ezütsvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből, Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló, Paul Cézanne: Csendélet, Ferenczy Károly: Festőnő, Fényes Adolf: Testvérek, Vaszilij Kandinszkíj: Festmény három folttal, Bálint Endre: Vándorlegény útra kél, Kentaur alakú aquamanile, Ember alakú butella. 4. évfolyam Évi óraszám: 55 óra Választható óraszám: 37 óra

Belépő tevékenységek Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikák közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. A tér ábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma és színtanulmány, a takarás megfigyelése, a dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonal rajzok, térképek készítése. Tárgykészítés adott igény alapján. Tárgyelemzés, épületelemzés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv (20 óra) Összetettebb vizuális minőségek szélesebb skálájának ismerete és használata az alkotásban. Ellentétek, színkontraszt, 253

vonalkontraszt. A színek hangulati hatása. Kiemelés forma-, és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. Egyensúly és feszültség, szimmetria és aszimmetria. Komponálási, kifejezési eljárások gondolkodási módszerei. Alkotás Adott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkon és térben. Élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szoborkompozícióban). Képek tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínesítéssel, megszemélyesítéssel. Befogadás Képzőművészeti alkotások leírása, a legfontosabb vizuális nyelvi, kompozíciós, tematikai és a mű típusából adódó hatás értelmezése. Egyes képzőművészeti műtípusok jellemzői (pl. vallásos téma, életkép, történelmi kép, illusztráció, lovas szobor, kisplasztika). Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technikája, műtípusa. A múzeumok szerepe. Az elérhető közgyűjtemény, kiállítás megtekintése, a lakhely nevezetes szobrainak, épületeinek megismerése. Könyvtári munka. Kulcskompetenciák:  megfelelő szókincs  esztétikai érzék  kíváncsiság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása, a különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése  a lakóhelyhez, hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához és a világhoz (a világ adott részéhez) való tartozás érzése  önismeret  önértékelés, illetve mások objektív értékelése  egyetemes kultúra  tantárgyra jellemző szaknyelv használata  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  motiváció  figyelem  problémamegoldó képesség  érdeklődés  tervezés  önkifejezés  fantázia, képzelet  kreativitás  nyelvi kifejező készség  egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés  ítéletalkotás  kulturált vitakészség  a nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete, az európai kulturális sokszínűség tudatosítása 254



a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása Nyelv A formák (foltok, tömegek) és színek közlési szándéknak megfelelő elrendezési módjai a kiválasztott képmezőformában illetve a térben. Foltok, tömegek mint a testesség hangsúlyozásának eszközei. A vonal kiemelő szerepe a „keresgélő”, vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak. A sötét- világos, hidegmeleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege. Alkotás Modellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés). Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképrajzi vázlatok készítése. Jelalkotó forma- vonal-, és színredukciók. Befogadás Térkifejezési módok: nézőpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet. Magyarázó rajzok, folyamatábrák, vizuális közlő jelek funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése. Sík- és térformák jellemzői. Színismeretek összefoglaló áttekintése. Ábra és látvány kapcsolatának elemzése.

Vizuális kommunikáció (20 óra) Kulcskompetenciák:                 

kíváncsiság rajzolási készség tervezés és kivitelezés motiváció figyelem problémamegoldó képesség érdeklődés tervezés önkifejezés fantázia, képzelet kreativitás analízis, szintézis kulturális sokszínűség megismerése egyetemes kultúra önismeret, önértékelés ítéletalkotás kulturált vitakészség Nyelv A tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei. A rendeltetés, az anyag, a forma, a díszítés és a méret összehangolása, célnak megfelelő megválasztása. Az épület külső kifejező eszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely). Alkotás Egyéni igényt kielégítő tárgyak használatának megfelelő elkészítése. Egyszerű tárgy, épület modellezése (pl. jármű.) Környezetalakító tevékenység (kiállítás-rendezés). Befogadás Köznapi és ünnepi tárgy és tárgycsalád elemzése a rendeltetés. Az anyag, a mérte, a forma legegyszerűbb összefüggésének bemutatásával (magyar és más kultúrából származó példákon). 255

Az épített környezet és egyes épület típusok (pl. lakó és középület)elemzése a rendeltetés és a forma legegyszerűbb összefüggéseinek vizsgálatával (pl. mai épületek, népi építészet emlékei). A helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendeltetése. Kulcskompetenciák:

Tárgy- és környezetkultúra (15 óra)

               

rajzolási készség tervezés és kivitelezés motiváció figyelem érdeklődés önkifejezés fantázia, képzelet kreativitás asszociációs képességek nyelvi kifejezőképesség analízis, szintézis egyetemes kultúra önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése ítéletalkotás kulturált vitakészség

Az előző évben már tanult technikák újabb technológiai változatai. Kollázs és montázs. Fonás, madzagszövés, gyöngyfűzés. Textil-drót és papírplasztikák és tárgykonstrukciók, modellek. Művészeti technikák ismertetése a megismert műtípusok kapcsán (pl. egyedi rajz, sokszorosító grafika, olajfestés, freskó, bronzöntés, kőfaragás, fafaragás, anyagmunkák).

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Kerített ház- Pityerszer, Botpaládi ház, Faragott, festett, oromzatos ház- Hegyhátszentpéter, Hollókői ház, Füstös konyha, Matyó tisztaszoba, Mai lakóház belső és külső képe, Hősök tere, Vajdahunyad vára, Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus, Ferenczy Béni: Bem érem, Götz János : Szarvas, Cseh László: Táncolók, Michelangelo: Ádám teremtése, Ferenczy Károly: Október, Fényes Adolf: Babfejtők, Koszta József: Tányértörölgető, Wágner Sándor Dugovics Titusz, Glatz Oszkár: Birkózók, Kapatisztító, Kunsági gyapjúhímzés, Hímes tojás, Mézeskalács báb, Aratókorsó, Tálak, Miskakancsó, Magyar koronázási jelvények. 256

A továbbhaladás feltételei (minimum követelmény) Vizuális nyelv:  különböző színek, formák, elrendezési módok megkülönböztetése, megnevezése 

a vizuális nyelv alapelemeinek, egyszerű kompozíciós eljárásainak a kifejezési szándékkal adekvát használata

Kifejezés, képzőművészet:  személyes élmény kifejezése a tanuló által választott megoldással 

egy saját választású műalkotás leírása, fontosabb jellemzőinek értelmezése



néhány megismert műalkotás felismerése (reprodukción)



jártasság a rajzolásban, a vízfestésben és legalább egy másik, a tanuló által kedvelt technikában

Vizuális kommunikáció:  egyszerűbb tárgyak rajzolása különböző nézetekből, megfigyelés alapján 

egy mindennapos használati tárgy lerajzolása jellemző nézetből, emlékezet alapján



a legfontosabb információs jelek felismerése (közlekedési táblák)



egyszerű ábrák olvasásának képessége (tankönyvek magyarázó ábrái)



adott színek kikeverése



egyszerű modell készítése választott technikával, segítséggel

Tárgy- és környezetkultúra:  egyszerű tárgyak (játék, hangszer, edény) kitalálása vagy minta utáni elkészítése anyagszerű formálással 

a forma, a funkció, az anyag és a méret közötti összefüggés megértése néhány tárgy megfigyelésén keresztül



néhány modellezőanyag és alakításának ismerete

Rajz 5.-8. évfolyam A művészetek tanításának céljai, feladatai: A művészetek tanításának célja az alapozó évfolyamokban az általuk képviselt humanista értékek közvetítése, a gyermekek és fiatalok értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, művészeti műveltségüknek, művészethez való viszonyuk alapjainak kiépítése. Feladata a tanulók esztétikumra nyitott, érzékeny megismerő, befogadó és alkotó képességeiknek fejlesztése. A művészetek és a közös követelmények: - A művészeti nevelés segítségével épüljenek ki verbális, zenei és vizuális anyanyelvi készségeik alapképességeik. - Ismerjék a népművészet hagyományait konkrét alkotásait valamint a művészeti ágak kiemelkedő magyar alkotóit és legértékesebb műveiket. - Kiemelt elvárás a környezeti nevelés erősítése művészeti irányultságuk alapján. - Történelmi, kulturális és művészeti emlékekben, értékekben gazdag városunk megismertetésén keresztül kapcsolódni az egyetemes emberi kultúrához. - Tudják és értékeljék a művészet lényegét, mely megmutatja megörökíti az élet, természet, a tárgyi és épített kultúra szépségét-rútságát. - A művészeti tárgyak által fejlődjön az alkotó- és alakító képesség és a kreativitás. - A tanulók manuális tevékenységének meghatározó eleme legyen az esztétikai irányultság. - Valamely művészeti ág területén jelentkező adottságukat, tehetségüket tudják a pályaorientáció során figyelembe venni, felhasználni. VIZUÁLIS KULTÚRA 257

Rajz tanterv 5-8. Időkeretek: Évfolyamok: Heti óraszám: Évi óraszám: Vizuális nyelv: Képzőművészet: Vizuális kommunikáció: Tárgyi és környezet kultúra: Mozgóképkultúra és média ism. Választható órák:

5. 1 37

4 -

6. 1 37 4 16 8 4 1

7. 1 37 4 16 8 4 5 1

8. 1 37 4 16 8 4 5 1

4 16 8

1

Célok és feladatok: Célunk tanulóink látáskultúrájának megalapozása, személyiségük alkotóerőinek, megismerési képességüknek fejlesztése a vizuális nevelés sajátos eszközeivel, tanítványaink látási és láttatási képességeinek fejlesztése. Esztétikai kifejező- és közlőképesség, alkotóképesség kreativitás Az 1-6. évfolyamon a gyermekek képi plasztikai önkifejező képességeinek az óvodára alapozott továbbfejlesztése, képzeletének, alkotókedvének ösztönzése, bátorítása, motiválása az örömteli, szabadalkotás tanórai és tanórán kívüli alkalmaival. Az 5-8. osztályos tanulók életkori sajátosságaiknál fogva már igénylik a reális megformálás, értelmezés alapjainak megismertetését, ezért a szabadalkotás és fantázia fejlesztés mellett szükséges ennek megalapozása. Esztétikai befogadóképesség: A nagyobbaknál a képzőművészet és tárgyalkotó művészetek történetének, egyes alkotásoknak és neves alkotóknak megismertetése, a lakóhely művészeti hagyományainak, emlékeinek felfedező megismertetése Bennük a műalkotásokhoz való olyan befogadói viszony kialakítása, amelyben egy-egy műalkotással meghitt, személyes kapcsolatba tudnak kerülni, tudják a mű rájuk gyakorolt hatásának okait vizsgálni, elemezni. A fiatalok döntéseiben, tetteiben is megnyilvánuló esztétikai értékszemléletének kialakítása a személyes alkotói élmények műelemzések által. Vizuális megismerő és ábrázoló képesség: Az idősebb tanulók személyiségének fejlődésében szocializációjában, tanulmányaiban, művelődésében nélkülözhetetlen vizuális megfigyelő és értelmező képességeik, képnyelvi készségeik, jártasságaik fejlesztése, továbbá a köznapi, a tudományos, a műszaki és művészeti kommunikációhoz szükséges alapképességek kiművelése. Vizuális nyelvhasználati és ábrázolástechnikai készségek, jártasságok. A változatos eljárások, ábrázolásmódok megismertetése által kísérletező kedvük, kreatív, problémamegoldó, tervező, önellenőrző, kivitelező és önértékelő képességük formálása. Személyiségük fejlesztése: A vizuális művészeti nevelés legfőbb feladata, hogy a fiatalok számára létfontosságú önismereti forráshoz, énképük kialakításának eszközéhez juttassa őket, önmaguk és a látható világ viszonyáról való gondolkodás alapképességét bennük kialakítsa. Általános követelmények: 5-6. évfolyam befejezésekor - A tanulók legyenek képesek a megismert alapvető ábrázolásmódok, kompozíciós eljárások önállóbb alkalmazására a tantárgyi munka minden területén. - Legyenek képesek ötleteik, mondanivalóik egyéni stílusú, kifejező képi és plasztikai megfogalmazására.

258

- Legyenek képesek esztétikai élmények, műalkotások elemzések során felvetődő gondolataik képzettársításaik és érzelmeik szóbeli megfogalmazására. - Ismerjék a grafika, festészet, szobrászat, építészet, tárgyi népművészet műfaji ismereteihez kapcsolódó kifejezéseket, fogalmakat. - Tudjanak egyszerű jelenség, tárgy téri, formai, színbeli jellemzőiről adott szempontok szerint egyszerű tanulmányt, értelmező ábrát, modellt készíteni. - Tudjanak tartalomnak megfelelő képi közlésformákat kitalálni, és a tanult módszerekkel közérthetően ábrázolni. - Legyenek képesek a jelenségek, tárgyak, viszonylatok megfigyelésére a képi információk megértésére és olvasására. - Ismerjék a képi közlések rendeltetését, tudják néhány műfajban a jelentést elemezni, a jellegzetes sajátosságokat megkülönböztetni. - Rendelkezzenek a közlő ábrák készítésének technikai készségeivel. - Legyenek képesek a tervezési folyamat alaplépéseinek nevelői vezetés melletti követésére. - Az iskolában használt és megismert alapvető ábrázolási, alakítási technikákat, eljárásokat ismerjék és alkalmazzák gyakorlottan. A 8. évfolyam befejezésekor - Ismerjék a tanulók a vizuális nyelvtan alapjait, a különféle kompozíciós megoldásokat és a vizuális hatás lehetőségeit, tudják alkalmazni az alkotás-alakítás során, valamint a tanulás más területein. - Legyenek jártassak elképzeléseik szabad, egyéni adottságaiknak megfelelően ötletes kivitelezésében, megjelenítésében, a kifejezésmód, az anyag és technika önálló megválasztásában. - Legyenek nyitottak és készek a mindennapi látványok esztétikumának, vizuális művészeti élményeknek a befogadására. Tudják ehhez fűződő gondolataikat szóban is kifejezni. - Rendelkezzenek alapvető műfaji és művészettörténeti ismeretekkel. - Tudják a vizuális jelenségek, modellek formai, térbeli és színbeli jellemzőit megragadni. Megjeleníteni rajzzal és térbeli modellel értelmezni.

- Törekedjenek művességre, gondos, pontos kivitelezésre, becsüljék és értékeljék saját és társaik alkotásait. - Szerezzenek ismereteket a tárgyi népművészet, az iparművészet műfaji jellemzőiről és technikáiról. - A hazai környezet megfigyelésén és elemzésén keresztül formálódjon környezetszemléletük. - Tudják a megismert ábrázolási, alkotási technikákat, eljárásokat saját témáik feldolgozásában alapfokon, megfelelő igényességgel alkalmazni.

Tartalom: A NAT átfogó képzési területei komplexitásukból kiemelik, és határozottan körvonalazzák a vizuális kultúrának azokat a rétegeit, amelyeket az iskolában közvetíteni kell.

1. A vizuális nyelv

A képi nyelv olvasásának, alkalmazásának képességét kialakítva megteremteni a kifejező, sajátos jelrendszert alkalmazni képes személyiséget. 2. Kifejezés, képzőművészet Tevékenységünk középpontjában a képzőművészeti jellegű grafikai, festői, plasztikai önkifejezés, alkotás áll. Kapcsolódnak a művészeti ismeretek és a műalkotások elemzése. Bevezetésre kerülő új tantárgyblokkunk a művészettörténeti ismereteket az 5. osztálytól tanítja. (lásd: Társadalomismeretek.) 3. Vizuális kommunikáció 259

A látás és láttatás nélkülözhetetlen eszközei a vizuális közlések. A tanulók idevágó alapképességeinek célirányos fejlesztése történik e képzési területen. 4. Tárgy és környezetkultúra A természeti és épített környezetet, a tárgyi világot az emberre gyakorolt hatás, az anyag- formafunkció esztétikai összefüggései szempontjából vizsgálja, fejleszti a tanulók tervező és kivitelező képességét, kreativitását, a tárgyalkotó népművészettel, iparművészettel kapcsolatosan nyújt ismereteket, formálja a tanulók magatartását és szemléletét. 5. Az anyagok, technikák A tantárgyi alkotó, alakító munka során a tanulókat megismertetjük a legfontosabb technikai eljárásokkal, azok anyagaival. Kialakítjuk bennük a hatás, a kifejezés, az információközlés létrehozásának eszközeivel, módszereivel való bánás készségeit, jártasságait, képességeit. Értékelés: A tartalmi komplexitásból, a tevékenységek, ismeretek sokféleségéből következően, még egy-egy gyermek tantárgyi teljesítményei is többszintűek. A ellenőrzésben, az értékelésben is maximálisan rugalmasak, a gyermek eltérő adottságaihoz, egyéni fejlődésének üteméhez igazodók lehetünk. Az értékelés szempontjánál meghatározó a szeretetteljes légkörű egyéni és közös megbeszélés. Az értékelés célja, a gyermek rendszeres és következetes visszajelzést kapjon saját ábrázolásbeli fejlődéséről, lássa miben jó, miben kell igényesnek lenni-e, és milyen eredményt hozott az adott értékelési időszakban. Feladata, hogy a számonkérés, osztályozás és minősítés eszközeivel a tanulókat az önértékelésben, saját fejlődésük követésében és reális megítélésében segítse, saját teljesítményük elemzésének szokását kialakítsa, az önellenőrzés és a korrektúra által tanulási és értelmezési módszert sajátítasson el velük. Az értékelés, ellenőrzés lehetséges módjai: 1. Egyéni és közös korrektúra, konkrét alkotással kapcsolatos személyes meg-beszélés, az önellenőrzés megkövetelése folyamatos szóbeli értékelés keretében. 2. Megadott szempontok szerint elemzés a tanuló és a nevelő részéről, összevetve a céllal a sikeres megoldásokat, az eredeti ötleteket, a művesség szintjét, a fejlődés tényét, a feladat megértését és az eredetiséget figyelembe véve. 3. Folyamatos munkabemutatók, a szaktanteremben, a folyosón, (az értékelés mellett az osztály, az iskolaközösség és a szülők tájékoztatása céljából is!) Iskolai kiállítások a helyi hagyományok részeként. Benevezés a hazai és nemzetközi pályázatokra. Feltételek Tankönyvek 5-6-7-8. évfolyam: Tér, forma, szín Rajz Ált. iskola 5-8. osztály Látás és ábrázolás Gimnázium 1-3. osztály Tanulói-tanári kézikönyvek a szakteremben Lantos F.: Képekben a világ Kárpáti A.: Képolvasás A képzőművészet iskolája I-II. E.H. Gombrich: A művészet története A művészet története Magyarországon Nézz, láss, kérdezz I-III. Szemtanú- Művészetsorozat Diasorozatok: Műalkotások 2- gimn. 1-4. osztály anyagából Szaktanterem A tanulók közös és csoportos tevékenységéhez nélkülözhetetlen tér, a szemléltető és munkaeszközök, felszerelések, anyagok praktikus tárolása. A műhely-jellegű munka biztosítása érdekében az iskolai gyakorlatban már jól bevált szaktantermek működtetése nélkülözhetetlen. 260

Alapfelszerelések A legfontosabbakat soroljuk fel (egyben a fejlesztés irányát is megadva!) Berendezés, felszerelések - nagymérető, krétával írható falitábla - mozgatható, átrendezhető tanulóasztalok - tárolóhelyek - szemléltetési, munkabemutatási lehetőségek (tablók, tárlók) Szemléltetőeszközök - diapozitívok, diasorozatok - oktatótáblák, faliképek, reprodukciók - művészeti kézikönyvek, lexikonok, albumok Vetítőeszközök - lehetőség szerint Technikai segédletek - vízcsap - anyagok, szerszámok Taneszközök A tanulók személyes rajzfelszerelése önálló megoldás szerint táskában, ill. tárlószekrényekben (mértéktartó anyagi terhekkel)

5. évfolyam

Évi óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra Jellemzők: Vizuális nyelv önálló óráira: 5 óra Képzőművészetre: 30 óra Vizuális kommunikációra: 10 óra Tárgy- és környezetkultúrára: 6 óra Helyi bővítésre: 4 óra Ebből nem szakrendszerű oktatásra fordított órák: 11 óra

Cél: A tantárgy tanításának célja az 5-6. osztályban a tanulók alsó tagozatban megszerzett vizuális kifejező, befogadó, megismerő és alkotó képességeinek megszilárdítása, életkoruknak megfelelő továbbfejlesztése annak érdekében, hogy: - megőrződjék élményeik, képzeletviláguk érzelmi alapú kifejezésének, megjelenítésének, elképzeléseik kreatív megvalósításának képessége, s ezzel párhuzamosan megkezdődjék a reálisabb, racionálisabb vizuális megismerési és tanulási módok elsajátításai is, - erősödjék bennük a környezet tárgyi és jelenségvilága iránti kíváncsiság, felfedezőkedv, a megértés igénye, - intenzívebbé váljék a vizuális információk befogadásához nélkülözhetetlen térszemléletük, és vizuális nyelvi készségeik fejlődése, - tájékozódni tudjanak a vizuális művészeti ágakban, műfajokban, technikákban, - kiteljesedjék szem-kéz koordinációjuk, jártassak, gyakorlottak legyenek az ábrázolás elsajátított technikáiban és módszereiben, melyet bármikor alkalmazni tudjanak. Továbbhaladás feltétele: Lásd a 6. évfolyamnál. Értékelés: Az alapelveket lásd a tantárgy főmoduljában! Feltételek: Lásd a tantárgyi tanterv Feltételek c. részét! Tankönyv: Tér-forma-szín 5-8. osztály Ajánlott tanulói és tanári kézikönyv 261

Lantos F.: Képekben a világ Diasorozatok: Műalkotások elemzése 5-8. osztály Ajánlott tanulói rajzfelszerelés: A pedagógus és a tanulók közös megegyezésével a taneszközlista alapján Témakörök: Vizuális nyelv Követelemény: Az 5. évfolyam befejezésekor legyen a tanuló képes saját és társai alkotásaiban, műalkotásokban, képi közlésekben a vizuális minőségek kifejező hatását felismerni, maga is próbálkozzék meg ezek alkalmazásával. Tartalom: Alkotás A nyugalom és mozgás, a ritmus, a színhatások, felülethatás megfigyelése, létrehozása a síkbeli és térbeli munkákban, tanulmányokban. Befogadás, megismerés Vizuális minőségek: térbeliség, testesség, színek, formák, textúra, faktúra. Technikák Rajzolás, festés a témakörökben leírt eljárásokkal. Kifejezés, képzőművészet Követelmény: Az 5. évfolyam befejezésekor legyen a tanuló képes: Élmények, érzelmek hangulati kifejezésére, változatos síkbeli és térbeli alkotásokban.

Törekedjék a kifejezőeszközök és kompozíciós megoldások tudatosabb megválasztására. Legyen képes egyszerű eseményt időrendben, több fázisban megrajzolni. Legyen képes művekről egyéni vélemény elmondására. Nevezze meg és ismerje fel az elemzett műalkotások többségét. Ismerje a képzőművészet műfajait. Tudja a megismert technikákat készségszinten használni. Tananyag, tevékenységek Alkotás Egyéni és közös élmények, fantáziaképek síkbeli, térbeli megjelenítése kompozíciókban. Események, kis történetek előadása sorozatokban. Befogadás, megismerés A képzőművészet és építészet műfaji jellemzői - művészettörténeti példák. Technikák Vázolás ceruzával, ecsettel, grafikai eszközökkel. Képalkotás vegyes technikával. Színes munkák akvarellel, krétával, kollázzsal. Egyszerű levonatok. Kulcskompetenciák: - manuális készségek - fantázia, képzelet - önkifejezés - önértékelés és mások objektív értékelése - empátia Vizuális kommunikáció: Az 5. évfolyam befejezéséig: Tudjon a tanuló - nevelői vezetés mellett - egyes vizuális tulajdonságokat kiemelni, megragadni. 262

Szilárduljanak meg vonal- és foltképzési, színkezelési, plasztikai és konstruáló készségei. Törekedjék a szerkesztőrajz eszközeinek ügyes használatára. Tárgy és környezetkultúra követelmény: Az 5. évfolyam befejezésekor legyen a gyermek minél ötletesebb, kreatívabb a tárgyak elképzelésében és igyekezzék a gondos, esztétikus kivitelezésre. Törekedjék a célnak leginkább megfelelő anyag, forma és méret kiválasztására. Kulcskompetenciák: A tantárgy elsősorban az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésére irányul, de komplex jellegéből adódóan más kulcskompetenciák fejlesztésében is szerepet játszik. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: - megfelelő szókincs - információk feldolgozása - empatikus képesség - esztétikai érzék - lényeglátás - kreativitás - rajzolási készség - önkifejezés - manuális készségek - fantázia, képzelet - önkifejezés - önértékelés és mások objektív értékelése - empátia Nem szakrendszerű oktatás A nem szakrendszerű oktatásra szánt órák két főbb témakör feldolgozására irányulnak. Az egyik (5óra) az élmények, érzelmek, hangulatok kifejezésének jelentősége, és azoknak más művészeti ágakban megismerhető módja. Mint minden művészet, így a képzőművészet is az emberben meglévő gondolatokat, érzelmeket, hangulatokat tárja a világ elé, szükséges tehát megismerni azt is, hogyan teszi ezt az irodalom, a fotó, a zene, a tánc, a színház. A nem szakrendszerű órákban lehetőség nyílik a gyerekeknek a rajzórákon ért benyomásokat más módszerekkel is kifejezni, majd összehasonlítani módszereiket, hatásukat. A másik témakörben (5óra) a tantervben előírt művészettörténeti ismereteket közelítjük meg. Az őskor, az ókor, valamint a honfoglaló magyarság képzőművészetét csak akkor ismerhetjük meg, ha beleéljük magunkat a korba, ezt játékos módszerekkel, (pl. korabeli ruhák készítésével, mítoszok, drámák, történelmi jelenetek eljátszásával, modellezéssel, filmek megtekintésével) tehetjük meg a leghatékonyabb módon. 6. évfolyam: Évi óraszám: 55 óra Heti óraszám: 1,5 óra Jellemzők: Vizuális nyelv önálló óráira 8 óra Képzőművészetre 30 óra Vizuális kommunikációra 10 óra Tárgyi és környezet kultúrára 4 óra Helyi bővítésre 3 óra Ebből nem szakrendszerű oktatásra szánt órák: 11 óra Cél: A célokat lásd az 5. évfolyamnál.

263

Továbbhaladás feltétele: A 6. évfolyam befejezésekor: - Ismerjék a tanulók a kifejezőeszközök és főbb vizuális hatáselemek legfőbb jellemzőit, legyenek képesek felismerésükre a maguk és társaik munkájában, valamint a bemutatott műalkotásokban is. - Tudják kifejezni, közölni, megjeleníteni mondanivalójukat értelmesen megkomponálni. - Legyenek jártassak a képzőművészeti, a tárgyalkotó, a fotó és film, épített környezet megfigyelésében, közös elemzésében. - Ismerjék a vizuális műfaj alapjellemzőit és tudják a tényeket önállóan elmondani, rajzban dokumentálni. - Tudjanak adott látványt szempontok alapján megfigyelni, rajzban és szóban megfogalmazni. - Ismerjenek néhány közlő ábrázolásmódot. - Vegyenek részt közvetlen környezetük tárgyainak megbeszélésében és megítélésében. - Tudjanak tervezni és előkészíteni szabályoknak megfelelően. - Legyenek jártassak a képzőművészeti technikák használatában a képi közlés néhány módjában.

Értékelés: Az alapelveket lásd a tantárgy főmoduljában! Témakörök: Vizuális nyelv Követelmény: A 6. évfolyam befejezésekor legyen a tanuló jártas a vizuális minőségek a kompozíciós megoldások és anyagok kifejező hatásának felismerésében. Rendelkezzék ezek alkalmazására és az elemzésre való alapvető készségekkel. Tudja képzőművészeti alkotás esetében a formai jegyeket szóban leírni, összehasonlítani. Ismerje fel a színek, formák, felületi minőségek elrendezés és az anyag az alkotásban ható érzelmi hangulati összefüggéseit. Tananyag tevékenységek: Alkotás A nyugalom és mozgás a ritmus, a szín, a felülethatás megfigyelése, ilyen hatások létrehozása munkákban és tanulmányokban. Befogadás A térbeli és síkbeli kompozíció, az elrendezés szerepe a vizuális kifejezésben, a hatáskeltésben. Technikák A már ismert eljárások és anyagok szerepének vizsgálata a kifejező hatás elérése szempontjából. Kifejezés, képzőművészet Követelmény: A 6. évfolyam befejezésekor legyen a tanuló jártas az érzelmek, hangulatok egyéni hangvételű kifejezésében a vizuális nyelveszközeivel. Tudjon példák alapján összefüggően fogalmazni a képzőművészeti műfajok jellemzőiről. Legyen képes a megismert műalkotások művészeti technikák felismerésére, megnevezésére. Tudja önállóan használni a tanult technikákat, legyen képes megítélni, értékelni a kivitelezés minőségét. Törekedjék műves, gondos kivitelezésre.

Tananyag, tevékenységek Továbbhaladás feltétele: Alkotás Élmények fantáziaképek síkbeli, térbeli megjelenítése nagyobb méretben is. Események előadása egyéni és közös alkotásokkal, képsorozatokkal, egyszerű animációval. Művészeti élmények közös képi, plasztikai feldolgozása. Befogadás, megismerés Művészeti ismeretek, műalkotások elemzése. 264

A külső és belső tér. Térépítés, téralakítás. Építészet. A grafika, egyedi rajzsokszorosítás. A festészet. Táblakép, falfestmény, mozaik. A szobrászat. A látvány szerepe és eszközei a színpadon és filmben. (NAT MkMi 205-206 ) Technikák Változatos grafikai eszközhasználat a szabad rajzban. Különböző festőtechnikák használata a színismeret és kifejezés érdekében. Nyomat és nyomtatás alapjai- technikai sokszorosítás. A NAT során bevezetésre kerülő új tantárgyblokkunk érinti a művészettörténeti ismeretek körét, lásd ott! Vizuális kommunikáció: Követelmény: 6. évfolyam befejezésekor rendelkezzék a tanuló a magyarázó rajzok készítésének, a formai és színegyszerűsítések, egyes látható tulajdonságok kiemelésének alapkészségeivel. Tudjon megfigyelt és saját elképzelésű tárgyat saját nézőpontjából értelmesen megjeleníteni és megrajzolni nézeteivel is. Legyen képes közérthető információs ábrákat készíteni. Ismerje fel az információközlés legfontosabb módjait és jellegzetességeit. Tananyag, tevékenységek: Alkotás Látványok ábrázoló tanulmányozása a formai jellemzők, színbeli viszonyok, térbeli helyzet szempontjából és választhatóan a nézőpont érvényesítésével. Tárgyak felépítését, tagoltságát magyarázó rajzok, térbeli modellek és egyszerű makettek készítése. Fejlődést, folyamatot szemléltető ábrák, képsorozatok készítése. Gondolai tartalmak, információk közlése. (sűrítés, fokozás, átalakítás, forma és színredukálás) Befogadás megismerés Tananyag: a betű története. A sokszorosított vizuális információ. Tantárgyi koncentráció keretében a mozgókép kultúra és médiaismeret tananyagával a képi közlések szabályainak, és hagyományainak tanulmányozása közismert jelekben, és szimbólumokban. Technikák Felületképzés különböző anyagokkal. Festékek anyagszerű használata. Szöveg és képrendezés alapvető módszerei. (Tantárgyi koncentráció a mozgókép és médiaismeret és a számítástechnika (NAT 212.o.) anyagával). Tárgyi és környezet kultúra: Követelmény: A 6. évfolyam befejezésekor legyen a tanuló képes történet, előadás térbeli és tárgyi környezetének megtervezésére, közös munkával való kivitelezésére. Szerezzen ismereteket a tárgyi népművészetről. Legyen jártas a kézművesség tanult ágának alapjaiban, sajátítsa el az adott technikát. Tananyag, tevékenységek: Alkotás Elképzelt vagy ismert történet, közös élmény, esemény illusztrálása, díszletkészítés. Befogadás megismerés A tervezési folyamat alaplépései: a cél meghatározása, az elkészítés lehetőségeinek felmérése, rajzi tervezés, kivitelezés. Technikák Anyagmunkák: dombormű, sablon, kavicsmozaik, kavicsszobor. Kézműves technikák. Modellezés.

265

Kulcskompetenciák: Az esztétikai-művészeti kompetencia mellett egyre nagyobb szerepet kap a természettudományos, illetve a szociális és állampolgári kompetencia, a műalkotások megismerésén és létrehozásán keresztül az európai kultúra, az európai tudat kialakítása Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: - motiváció - figyelem ébrentartása - magatartási szabályok alkalmazása - tervezés, szervezés, elemzés - kihívások felismerése, értelmezése - ítéletalkotás - analizáló készség - nemzeti és európai azonosságtudat - egyetemes kultúra - tervezés, kivitelezés Nem szakrendszerű oktatás Az önállóság és kreativitás kialakítására a nem szakrendszerű oktatásra szánt órák rendkívül alkalmasak. Fontos megismernie a gyereknek, hogy a érzelmeit a vizuális nyelv mellett más nyelven (verbális és nonverbális úton is) kifejezésre juttathatja. Egy adott tárgycsoportról (pl. csendélet) nemcsak rajzot, festmény lehet készteni, de verset, novellát is lehet írni, vagy dalt is énekelni. A természet- és társadalomtudományokat is segítségül hívhatjuk egy-egy kor vagy vizuális probléma felvetésénél (pl. szimmetria, perspektíva, színtan). Az évfolyamban nagy hangsúlyt kap a téralakítás, a hagyományos térábrázolási módszerek mellett a nem szakrendszerű órákon az új, digitális, virtuális tereket is megismerhetjük. Csakúgy, mint az ötödik évfolyamban, a művészettörténeti órákhoz itt kapcsolódnak a társművészetek, a gótika, a reneszánsz, a romanika építészete, festészete mellett azok zenéjét, táncát, irodalmát, felfedezéseit is érintjük.

7. évfolyam: Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám 1 óra Jellemzők: Vizuális nyelv önálló óráira: 4 óra Képzőművészetre: 16 óra Vizuális kommunikációra: 6 óra Tárgy és környezetkultúrára: 4 óra Mozgóképkultúra: 5 óra Helyi bővítésre: 2 óra Cél: Célunk a 7-8 évfolyamban a tanulók vizuális esztétikai kifejező, közlő, befogadó megismerő képességeinek és ismereteinek megszilárdítása, bővítése és a tanulók életkorának megfelelő fejlesztése annak érdekében, hogy: - vizuális nyelvi jártasságaikat, megismerő képességeiket, készségeiket az információcsere, a tanulás, az iskola élet más területein is hasznosítani, alkalmazni tudják, - eszközük, lehetőségük legyen, igényük támadjuk, érzéseik, gondolataik, elképzeléseik képi megfogalmazására, 266

- minden tanuló átélhesse az alkotás-alakítás örömét, s ez motiválja őket a művészethez, az emberi alkotásokhoz való viszonyuk, értékszemléletük formálásában, - tájékozódhassanak a vizuális kultúra legalapvetőbb műveltségi anyagában. Kiemelten fejleszthető képességek: - a vizuális nyelvtan alapjaiban, képekben rejlő információk olvasásában, létrehozásában való jártasság, - képesség a gondolatok érzelmek képzőművészeti jellegű kifejezésére, - művészettörténeti ismeretek elsajátításának képessége, - személyes esztétikai ítéletalkotás képessége, - a látható dolgok megjelenítésének, értelmezésének, az ábrázolási konvenciók elsajátításának készségei, - tervezőképesség. Továbbhaladás feltétele: Lásd a 8. évfolyamnál. Értékelés: Az alapelveket lásd a tantárgy főmoduljában! Témakörök: Vizuális nyelv Követelmény: A 7. évfolyam befejezésekor a tanuló legyen képes egyéniségének megfelelő kompozíciók készítésére, szabadon választott formai és technikai megoldásokkal. Ismerje a kompozíció fogalmát, ismerje fel jelentőségét a képek világában, a műalkotásokban. Ismerje fel és értelmezze a stílusjegyeket a tanult művészeti korszakokban. Tananyag, tevékenységek Alkotás A vizuális kifejezési eszközök alkalmazás közbeni megfigyelése a különféle tanórai feladatokban, műalkotások elemzésében. Befogadás, megismerés Megfigyelések, tapasztalatok látványban, jelenségekben, műalkotásokban és különféle vizuális információkban. Külső és belső tér. A térhatás szerepe a térélményben. Síkbeli formák és tömegek. A dimenziók. Az arányok. A karakter. A szerkezet. Színismeretek: a fényszín és a festékszín. A színek jellemzői. A szín és a környezet. A fény és az árnyék. A tónus. A mozgás megjelenítésének módjai. Technikák Az egyéni stílus formajegyeinek erősítése sajátos technikákkal. Képzőművészet: Követelmény: A 7. évfolyam befejezéséig legyen képes a tanuló az időbeliséget, a mozgást valamilyen egyéni szinten megragadni, kifejezni. Tudjon elfogadható kompozíciót készíteni szabad és meghatározott témakörben, egyénileg választott technikával. Értse és gyakorolja a leegyszerűsítés, a színbeli, formai, síkbeli redukció, az átírás eljárásait és használja fel a kifejezésben. Legyen jártas a tanult megjelenítési eljárásokban. Tananyag, tevékenység: Alkotás Hangulatok, érzelmek kifejezése különböző témák térbeli, síkbeli plasztikai feldolgozása során. 267

Rajzi tanulmányok. Tárgyak, képek értelmezése, átírása. Befogadás, megismerés Művészettörténeti ismeretek, műalkotások elemzése. Új tantárgyblokkunk ismereteire alapozva koncentrációban a művészetek követelményeihez alkalmazkodva. Technikák Az adott korok jellemző művészet technikái. Rajzolás különféle anyagokkal. Soksorosító technikák. Technikai kísérletek. (A mozgókép kultúra vonatkozó területe NAT 205.o.)

műveltségi

terület

Vizuális kommunikáció Követelmény: A 7. évfolyam befejezésekor a tanuló legyen képes tárgyak összetettebb térbeli helyzetét, formai és színbeli jellemzőit képi és plasztikai tanulmányokban megragadni. Ismerje és alkalmazza a fény-árnyék szerepét a megjelenítésben. Értse a nézőpont jelentőségét. Tudjon értelmes működési és magyarázó rajzokat készíteni. Legyenek módszerei a mozgás érzékeltetésére. Ismerje és tudja alkalmazni a tanult térábrázolási és helyreállítási módokat. Tudja értelmezni a tankönyvek magyarázó ábráit, és ezt a készségét hasznosítsa a tanulásban. Legyen jártas a tónusos és színes, szabadkézi és szerkesztett ábrák készítésében. Legyenek szilárd készségei a tanult grafikai eljárásokban, alkalmazza a betűt kompozíciós elemként, ismerje a szabványbetűk rajzolásának és a szövegszerkesztés alapjait (számítógépes ismeretek tantárgyi koncentráció! NAT 212. o.). Tananyag, tevékenységek: Alkotás Térbeli helyzeteket, formai, szín és fényviszonyokat megjelenítő tanulmányok készítése. Összetettebb formák felépítését, működését magyarázó rajzok. Az elrendezés szerepe a különféle közlésekben. Befogadás, megismerés A nézőpont szerepe a téri helyzet megítélésében és a képi hatásban. A fény-árnyék. A tónus. A színek kölcsönhatása. Térábrázolási konvenciók. Kiadványok, műsorok megítélése különböző szempontok alapján. (Média kultúra NAT 205. o.). Tananyag tevékenységek: Alkotás Téri helyzeteket, formai, szín- és fényviszonyokat megjelenítő tanulmányok készítése. Összetettebb formák felépítését, működését magyarázó rajzok. Betű előállítása, monogram, piktogram. Befogadás, megismerés A nézőpont szerepe a téri helyzet megítélésében és a képi hatásban. A fény-árnyék. A tónus. A színek kölcsönhatása. Térábrázolási konvenciók. A betű, mint jel. Technikák Festés, rajzolás, egyszerű sokszorosítási eljárások. Montázs. Betűtervezés-tipográfia alapjai. Tárgy és környezetkultúra:

268

Követelmény: A 7. évfolyam befejezésekor a tanuló legyen képes a konkrét feladatnak megfelelően egy megfigyelt épületről és környezetéről adatokat gyűjteni, tanult módszerekkel elemezni, bemutatni. Ismerje a tanult művészettörténeti korok építészetének és tárgyi emlékének formajegyeit, tudjon példákat említeni. Tudja a feladatokhoz szükséges vázlatkészítési, szerkesztési, modellezési eljárásokat, törekedjék gondos esztétikus kivitelezésre. Tananyag, tevékenységek: Alkotás Lakás, ház terve, alaprajzi vázlata, a különféle helységek leírása. Műemléki épület tanulmányozása. Befogadás, megismerés Épület mint rendszer egységeinek rendeltetése és összefüggései. Bútorok. Technikák Tanulmányrajzok, alaprajzi vázlatok. Modellezés, konstruálás papírból, gipsz dombormű készítése. Kulcskompetenciák: Az esztétikai-művészeti kompetencia mellett ebben az évfolyamban nagy hangsúllyal van jelen a matematikai, a természettudományos illetve a digitális kompetencia. /Térábrázolások, térkialakítások, ember és környezete/ Szükség ismeretek, képességek, attitűdök: - információkezelés és kezelés - fogalomalkotás - összefüggések felismerése és kifejezése - logikai képességek - problémamegoldó készség - matematikai kommunikációs készség - egészséges életvitel, mentális egészség (az emberi test ábrázolásánál) - magabiztosság, kompromisszumra törekvés

Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra

8. évfolyam

Jellemzők: A vizuális nyelv önálló óráira: 4 óra Képzőművészetre: 16 óra Vizuális kommunikációra: 6 óra Tér és környezetkultúrára 4 óra Mozgóképkultúra: 5 óra Helyi bővítésre 2 óra Cél: A célokat lásd a 7. osztálynál! Követelmény: A 8. évfolyam befejezésekor - Rendszerezve ismerje a tanuló a legfontosabb síkbeli és térbeli kifejező-eszközöket, valamint a tanult ábrázolási konvenciókat, s tudja ezeket alkalmazni. Értse a képi világ kifejező, megjelenítő és jelentéshordozó szerepének különbségeit. - Tudjon jelenségeket, érzelmeket, gondolatoka térbeli és síkbeli formában megjeleníteni, kifejezni. - Legyen képes a kiemelkedő műalkotások és a tanult kor jellemző kifejezőeszközeinek elemzésére adott szempontok alapján. - Legyenek szilárd alapismeretei a tanult művészettörténeti korokról, nagy alkotókról. - Legyen jártas a kifejezés megismert technikáinak használatában. - Legyen jártas minél önállóbb tanulmányrajzok készítésében, ábrák szerkesztésében, grafikai és színbeli kivitelezésében. 269

- Legyenek szilárd készségei látványok megfigyelésében, adatok, tények, összefüggések értelmező, eligazító-közlő ábrázolásában. - Legyen képes az élet néhány tipikus vizuális közleményének síkbeli leírására, értelmezésére is.

- Legyen tájékozottsága a vizuális kommunikáció főbb területeiről. - Ismerje a tanult művészeti korok és a jelen legjellemzőbb vizuális kommunikációs formáit. - Legyen jártassága egyszerű tárgyak önálló tervezésében, a tervezés elveinek ismeretében, tapasztalatait tudja a használati cikkek megítélésében kamatoztatni. - Ismerje a tanult művészettörténeti korszakok jellemző tárgyait és stílusjegyeit. - Ismerje a környezetkultúra fogalmába tartozó műfajokat. - Legyen jártas a megismert technikákban s tudja önállóan alkalmazni. Értékelés: Az alapelveket lásd a tantárgy főmoduljában! Témakörök: Vizuális nyelv Követelmény: A 8. évfolyam befejezésekor ismerje a tanuló a fény színmódosító szerepét, a fényárnyék jelentőségét a formaészlelésben és a megjelenítésben. Értse a tanuló a képi hatáselemek és motívumok jelentését, a kompozíción belüli környezettel való összefüggését. Tudjon az érzéki csalódásokról, a többértelmű ábrákról. Ismerje a nézőpont jelentőségét a térélményben. Tudja ismertetni példákkal is a tanult művészeti korok legjellemzőbb stílus-jegyeit. Legyen valamilyen egyéni módszere az időbeliség vizuális kifejezésére. Tananyag, tevékenységek: Alkotás A vizuális kifejezés, közlés nyelvi eszközeinek, kompozíciós megoldásainak alkalmazása a tantárgyi feladatokban. Az érzéki csalódásra épülő feladatok ismereti szinten történő értelmezése. Befogadás megismerés A kompozíciós elemek egymáshoz való viszonya, kölcsönhatásuk. A fény. A természetes és mesterséges megvilágítás, a fényereje és minősége. Telifény, oldalfény, elemfény. Színtani ismeretek. A színkontrasztok. Harmóniák és diszharmóniák. Technikák A stílus, a jellemző kifejezőeszköz, az anyaghasználat és a komponálás mód a tanuló munkákban. Képzőművészet Követelmény: A 8. évfolyam befejezésekor a tanulók legyenek képesek egyéniségüknek megfelelő formai, technikai megoldásokra, kompozíciós megoldásokra. Legyen minél ötletesebbek saját érzéseik, hangulataik kifejezésében szín és formabeli átírásokban és az átalakítás eszközeiben. Legyenek képesek műalkotások adott szempontok szerinti önálló elemzésére. Tudják összefoglalni a tanult művészeti korszakok legjellegzetesebb vonásait, ismerjék a legkiemelkedőbb alkotásokat és alkotókat. Legyenek jártassak az eddig tanult technikákban. Tananyag, tevékenységek Alkotás Formai és színtanulmányok. A kifejezés lehetőségeinek kísérletei: természeti és mesterséges tárgyak átalakítása, átformálása. Hangulatok és érzelmek kifejezése. 270

Befogadás, megismerés Művészettörténeti ismeretek és műalkotások elemzése. A fényképezés és a film. A művészet szerepe a különböző korokban és kultúrákban. Technikák Az eddig megismert technikák alkalmazása. Technikai kísérletek: fotó, fénymásolás, esetleg számítógépes grafika, a mozgókép kultúra és a médiaismeret tananyagával összehangoltan.(NAT 205.) Vizuális kommunikáció: Követelmény: A 8. évfolyam befejezésekor legyen a tanuló jártas rajzi és színbeli tanulmányok készítésében, értelmező eljárások alkalmazásában. Tudjon magyarázó ábrákat készíteni. Legyen képes nem vizuális eredetű ismeretek, összefüggések láthatóvá tételére Ismerje és tudja az adott feladatban alkalmazni a legfontosabb térábrázolási konvenciókat. Legyen tájékozottsága a tömegkommunikáció legfontosabb formáiról. Tudja különféle szaktárgyi tankönyveinek magyarázó, közlő ábráinak értelmezését. Legyen tisztában a közlés célja, rendeltetése és módja közötti legfontosabb összefüggésekkel. Az iskolai lehetőségek függvényében tudja alkalmazni a fényképezés, a mozgóképek, elektronikus képek megjelenítési módjait. Tananyag, tevékenységek: Alkotás Nagyobb téri összefüggéseket, összetettebb forma- és színviszonyokat meg-jelenítő tanulmányok készítése. Tagoltabb formák felépítésének, szerkezetének értelmezése. Magyarázó ábrák készítése különféle tantárgyak szemléltető anyagaihoz, a lényegkiemelés, redukálás, átalakítás eljárásaival. Befogadás, megismerés A térábrázolási konvenciók szerepe a tudományos és köznapi életben. A perspektíva rendszere. Kiadványok és műsorok elemzése. Technikák Megismert eljárások önálló alkalmazása és kísérletek vegyes technikákkal. Szövegírás technikái. Tárgy és környezetkultúra: Követelmény A 8. évfolyam befejezésekor legyen képes a tanuló adatok, források összegyűjtésére, rendezésére, terv, modell készítésére, és formába öntésére. Tudja adott konkrét építmény és környezet kapcsolatát különféle módszerekkel feltárni és elemezni. Ismerje fel a művészettörténet nagy stíluskorszakait és formajegyeit egy-egy épület tárgy példáin keresztül. Tananyag, tevékenységek Alkotás Különböző népek díszítő motívumainak színbeli, rajzbeli elemzése, átírása, felhasználása a tervezésben. Befogadás, megismerés A díszítés funkciója. Motívumteremtés. A népviselet. Az öltözködés és tárgykultúra példái a művészettörténetben. Az egyéni stílus. Az öltözködés, mint üzenet. Technikák Egyszerű bőrmunkák. Batik. 271

Textilapplikációk. Nyomatok, sokszorosítási eljárások, vegyes eljárások. A választható óraszámokra az egyes évfolyamokon az adott tárgykörök differenciált és alaposabb ismeretét kérjük számon. Kulcskompetenciák: Az esztétikai-művészeti kompetencia mellett ebben az évfolyamban nagy szerepet kap a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia, a szociális és állampolgári kompetencia, hiszen a rajzórákon szerzett ismereteket el kell helyezni a pályaválasztás, majd a felnőtté válás feladatai közt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: - a dolgok logikus okának és érvényességének megkeresése - mindennapokban használható tudás - a munka világában való eligazodás - élethosszig való tanulás (pl. híres mesterek életművén keresztül) - önismeret - változások iránti fogékonyság - egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés - kihívások felismerése, értelmezése - kulturált vitakészség - önkifejezés TÁNC ÉS DRÁMA NÉPTÁNC Nemzeti tudat megalapozása A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése, a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, hagyományainak megbecsülése. Kulturális tevékenységben rejlő lehetőség kiaknázása Az egyén érzelmi egyensúlyának megteremtése, sikerességének és boldogulásának fontos feltétele a kulturális közösség életében való aktív részvétel. A tantárgyra jellemző szaknyelv használata A tánc tanítása a mozgásbeszéd tanítása, mely a test ritmikus mozgása alapján, a kéz és a láb összehangolt együttmozgását eredményezi. Esztétikai- művészeti kifejezőképesség, kreativitás A tánc kiválóan alkalmas az önkifejezésre, az esztétikai érzék fejlesztésére. Hosszabb, kitartó tanulása eredményeként a művészi önkifejezésre, nyitottságra, kreativitás fejlesztésére, a megkülönböztetés-mentességre ad alkalmat. Személyes előítéletek leküzdése A NAT célja szerint a tánctanítás olyan kreatív folyamat, amelyben az együttes élmény segíti az ön-és emberismeretet, gazdagítja a kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatását, mások megismerésének igényét, az esztétikai minőség tiszteletét. Mindennapokban használható tudás Fejleszti a gyermek testi, térbeli biztonságát, idő-és ritmusérzékének fejlődését, mozgásának harmóniáját. Egyéni társas és csoportmunkában való részvétel Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására. Egészséges életvitel, magatartási szabályok alkalmazása A tánc az általánosan elfogadott viselkedési és magatartási szabályok megértését segíti, azok elfogadását megkönnyíti. A néptánc oktatás feladatai között kiemelkedő szerepet játszik a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletének és magatartásának fejlesztése. Információkeresés és kezelés Az elektronikus média útján tájékozódjon a néptánchoz, népi kultúrához kapcsolódó rendezvényekről ( pl. vásárok, találkozók, táncos előadások, fesztiválok ). 272

A tanterv, a NAT Művészetek műveltségterület, 5-6. évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést több tantárgy biztosítja. A tantárgy óraszáma: 36 A Nyíregyházi Tanterv/helyi tervezés aránya: ~80/20 %. Ennek felosztása: Évfolyam 5. 6.

7.

8.

Összese n

Tantárgy /modul

Het Évi Het Évi Het Évi Het Évi i i i i Tánc és dráma 36 * 0.5 18 0.5 18 Évfolyamok között átcsoportosítva az órákat: 5. osztályban csak táncot, 6. osztályban pedig csak drámát tanítunk.

Megjegyzés: A dráma és a tánc tárgy tanításához: A. Az 6. évfolyamos dráma modul alapjaiban épít az alsó tagozatos tantárgyszakaszban a magyar nyelv és irodalom tárgyhoz integrált dramatikus ismeretanyag során szerzett jártasságokra és készségekre. A továbbhaladás azokat kiegészítve bővíti a tárgyi ismereteket és a gyakorlatot. A tárgyi szakasz befejezése után pedig alapot teremt arra, hogy a 7. – 8 évfolyamon ismét a magyar nyelv és irodalom tárgy keretében a „belépő tevékenységek” tantervi elképzelése alapján tovább bővíthessék a tanulók drámajátékos ismereteiket. B. Az 5. évfolyamos tánc modul alapjaiban épít az alsó tagozatban tanult énekes- táncos, illetve sport - küzdő karakterű gyermekjátékokra. Ezen kívül a testnevelés és ének - zeneórákon megszerzett ritmusérzékre, valamint az ének - zeneórákon elsajátított népdalkincsre. C. Az iskolában több éve folyó néptánc-oktatás a tanulók nemzettudatát, mozgáskultúráját erősíti. Az itt elért eredményekre a modul oktatásában is számíthat a pedagógus. Célok és feladatok A rendelkezésre álló időt tánccal és mozgással dúsított drámajátékokkal tudják használni a nevelők. Így szervezhető meg az a komplex művészetpedagógiai munka, amely mint módszer az alsóbb évfolyamokat teljes egészében áthatja, a felsőbb évfolyamokat tetszés szerint áthathatja, mint órával rendelkező tantárgy pedig szakképzett tanár által vezetve - bármely szinten bevezethető. Az órákon zajló nevelőmunka és tanulási folyamat dráma érettségivel is zárulhat. A dráma és tánc kreatív folyamata a csoportos játékok együttes élménye révén segíti elő a tanulók alkotó- és kapcsolatteremtő képességének kibontakozását; összpontosított, megtervezett munkára szoktatását; testi, térbeli biztonságának javulását; idő- és ritmusérzékének fejlődését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájának és beszédük tisztaságának kialakulásához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását. A dráma és tánc tantárgyként az érzékelés és a kommunikáció iskolája. Cél a képességek fejlesztése: a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció és a jó értelemben vett érzékenység fokozása, az észlelés finomságának, a kifejezés árnyaltságának fejlesztése, valamint az értékek iránti fogékonyság, a tolerancia és az együttműködés magas szintjének kialakítása. A dráma és tánc mint tantárgy - tevékenységközpontú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak. Akkor hatékonyak igazán, ha megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket beépítik a tanulók a megjelenítő játékokba. Az egyes drámai és színházi kifejezési formák megismerése és használata tanuló és tanár számára egyaránt haszonnal jár: a nehezebben megfogalmazható vagy épp formálódó gondolatok és érzelmek kifejezését, s a meglévő ismeretek ellenőrzését egyként szolgálja ez az eljárás. A művészeti tevékenység szakmai szabályainak betartása nem lehet

273

ellentmondásban azzal az elvárással, hogy az órákon való részvétel a tanulók számára örömet és szellemi izgalmat jelentsen. 1. A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása A kifejező közlés alapjainak elsajátítása: artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtés-gyakorlatok. Nem verbális kommunikációs játékok. Koncentrációs és lazítógyakorlatok. Egyszerűbb interakciós játékok. Páros bizalomgyakorlatok. Alapfokú mozgástréning. 2. Rögtönzési és együttműködési képességek fejlesztése Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás). Mozgásos improvizáció a tanár által megadott cselekményvázra, a tanult egyszerű tánctechnikai elemek felhasználásával. Improvizáció a megismert színházi technikák alkalmazásával. Maszkos játékok. Jeles napok játékai. 3. Ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése és alkalmazása: pl. gondolatkövetés, mímes játék, levél és napló, telefonbeszélgetés, állókép. Az alapvető fogalmak (pl. mese, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont) ismerete és alkalmazása a saját játékok értékelő megbeszélése során. Játékok a megismert színházi formai elemek hatásának tanulmányozására. Történetek feldolgozása komplex drámaórák keretében Dramatikus improvizációk – a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. Döntések elemzése. Dramatikus improvizációk irodalmi művek alapján. Dramatikus improvizációk ismert történelmi események kapcsán. Eljátszás, kiegészítés, folytatás, fordulatépítés. 4. A megismerő- és befogadóképesség fejlesztése Színházi előadás megtekintése. A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával. A hagyomány szokáscselekményeinek megismerése és – kedv esetén – kipróbálása. Jeles napok szokásai (lucázás, betlehemezés, regölés). Énekes-táncos játékok: fogyó-gyarapodó, vonulós-kapuzós játékok. Ugrósok, karikázók, eszközös táncok. Szatmári csárdás. A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók saját tevékenységén keresztül. Ez természetesen nem az elméleti ismeretek figyelmen kívül hagyását jelenti; mindössze arról van szó, hogy az elmélet minden esetben a gyakorlati tevékenység eredményeképpen, az így szerzett tapasztalatokból leszűrve jelenjék meg. A Tánc és dráma mint tantárgy tevékenység-központú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata ezért tanár és tanuló számára egyaránt azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható (vagy épp formálódó) gondolatok és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakorlati ellenőrzésére teremt lehetőséget. Ezt a tevékenységközpontú szemléletet tükrözi a tantervünkben követett szóhasználat is – gyakran szerepel együtt a játék és a munka szó. Ezek együttes szerepeltetése megerősíti, hogy a különböző területeken folyó művészeti tevékenységet szigorú szakmai folyamatok vezérlik ugyan, az órákon való részvétel azonban a tanulók számára minden esetben örömöt és szellemi izgalmat kell jelentsen. A tánc és dráma lehetőséget nyújt a minél változatosabb dramatikus, táncos, bábos tevékenységformákban való részvételre; a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására; a drámajátékban, a táncban és a bábjátékban fellelhető öröm- és szabadságélmény megtapasztalására. Differenciált feladatokon keresztül a 274

dramatikus, illetve bábos technikák és konvenciók, a táncot felépítő technikai elemek és formák elsajátítására és széles körű alkalmazására; a drámai formával, a bábjátékos technikákkal, a táncot felépítő technikai elemekkel való improvizációra, kísérletezésre; a dráma, a tánc és a bábjáték mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására. Kiemelt célja a valós emberi szituációk, illetve fiktív történések megjelenítése különböző színházi formákban, valamint az, hogy a tanulók a más területeken elsajátított ismereteiket, készségeiket a drámában, a táncban, a bábjátékban is alkalmazni tudják. A tánc és dráma foglalkozásai alkalmat adnak az önértékelésre annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és tapasztalataik beépítésére a művészeti tevékenységükbe, arra, hogy egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák. Fontos, hogy a tanulóknak legyen módjuk minél több élő és felvett színházi, tánc-, mozgás- és bábszínházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintésére; a különböző színházi formák kulturális tradícióinak tanulmányozására; az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerésére; drámával és a különböző színházi formákkal kapcsolatos fogalmi készletük, aktív szókincsük bővítésére. A tárgy speciális sajátosságaiból fakadó konkrét feladatok: A. Dráma  A dráma tárgy tevékenység központú, melynek következtében nem az elméleti ismertek megszerzése, hanem a gyakorlati tapasztalatok kipróbálása és elmélyítése a tanulói tevékenység fő mozgatója.  A drámajátékok sajátos eszközeinek kipróbálása és a színházi formanyelvek megismerése a közvetlen élményeken keresztül történő tanulói tapasztalatszerzést részesíti előnybe.  A fogalmi ismeretek bővülését az elemző beszélgetések során a drámatanár irányítása révén szerzik meg a tanulók.  A játékos gyakorlatokon keresztül a tanulók személyisége gazdagodik, jelentősen javul a kapcsolatfelvétel-, kapcsolattartó - és a közlési képességeik, miközben megtanulnak egymással együttműködni.  A tárgy kiemelt célja, hogy a játékokban résztvevők a valós emberi tevékenységek és a fiktív történetek megjelenítésére alkalmassá váljanak.  Az órai munkák nyújtsanak lehetőséget arra hogy a tanulók:  - Változatos dramatikus tevékenységformákban vegyenek részt  Az adottságaiknak és képességeiknek megfelelő differenciált foglalkozásokon vehessenek részt  Leljenek örömet és szellemi izgalmat az egyes tevékenységekben  Gazdagodjanak gondolati és érzelmi kifejezéseik  A tevékenységek során mélyüljön önismeretük, önértékelésük  Fedezzék fel önmaguk és mások teljesítményében az értékeket  - Más tárgyak ismereteit alkalmazni, a gyakorlatban legyen lehetőségük annak helyességét megtapasztalni  - A színházi formanyelvek megismerésével váljanak alkalmassá a művészi élmények befogadására  - Ismerjenek meg tradicionális ünnepi szertartásokat  - Ismereteik elmélyítésére hozzanak létre előadásokat a maguk és társaik épülése érdekében B. Tánc  A tanterv a tanulók sokoldalú személyiségfejlesztését tűzte ki célul, melynek része a táncművészet is.  A tanterv fő célja a tevékenység-központúság, melyben a tevékenység fő formája: a játék és a munka, amely a táncban fellelhető öröm és szabadságélmény megtapasztalásával oktat és nevel.  Érjük el, hogy a szaktárgy elméleti ismeretei a tevékenységeket követő elemző beszélgetések során, ill. a tánc élményéből leszűrve jelenjenek meg.  Kiemelt célunk, hogy a szintetizáló művészeti ág: a tánc tevékenysége során tanulóink ismerjék felé és tudják alkalmazni más tantárgyak oktatása során szerzett információikat, tapasztalataikat.  Az órákon való közösen végzett munka a tanulók számára örömet és folyamatos késztetést kell, hogy jelentsen arra, a közösségi együttlét egyik alapvető formája - a tánc- során biztosítsák a testi és lelki egészségük zavartalan fejlődését pl. erkölcsi nevelés, önértékelés, viselkedés, kapcsolatteremtés, esztétikai nevelés stb.  Célunk, hogy tanulóink az érdeklődésen alapuló öntevékenység formájában a táncról szerzett ismereteiket szabadon alkalmazzák, és igény szerint bemutassák azokat. 275

Céljaink eléréséhez szükséges olyan alkalmakat biztosítani tanulóinknak (tanórán és azon kívüli tevékenységek során), amelyben minél több élő és felvett színházi, tánc és mozgásművészeti produkciót tekinthetnek meg.  Tanulóink ismerjék meg táncaink történeti fejlődését, európai kapcsolatait, párhuzamait a hazánkban élő nemzetiségek táncaiban. 

Fejlesztési követelmények A tanulók játékos gyakorlatok során sajátítsák el az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákat. Tudják a mindennapi élet és különböző történetek szituációit közösen elemezni. A koncentráció és lazítás képességének fejlesztése. A követendő és az elvetendő beszédpélda hallás alapján történő felismerése, a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és a saját beszédükben. A fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok és egyszerű beszédgyakorlatok ismerete, alkalmazása. Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. A szerepváltás technikájának alapszintű elsajátítása. Saját ötletek és egyes történetek jelenetsorrá szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. Különféle bábfigurák (marionett és árnybábok) készítése és mozgatása az adott technikának megfelelően. Ritmusképletek alkalmazása, megtartása negyedes és nyolcados járástempó mellett. A tanult tánc- és mozgásmotívumok utánzása, stílusos előadása. Látott vagy részvételükkel zajló drámamunka és/vagy színházi előadás elemző értékelése 5. évfolyam: Témakörök: 1. A hagyomány játékai és táncai - Énekes-táncos játékok ( párválasztók, kapuzók ) - Dél-alföldi ugrós, somogyi karikázó motívumainak ismétlése - Dél-alföldi csárdás motívumainak tanítása ( kettes csárdás, séta variációk, fent hangsúlyos forgás, irányváltással ). - Decsi verbunk motívumainak tanítása. 2.Ünnepi szertartások, rituális játékok - Luca, vízkereszt, farsang, húsvét hagyományai, a farsangi bálok, Gergely-járás. - A jeles napokhoz kötött szokások, ezek eredete, a kapcsolódó dalok és mondókák megismerése. Alapkövetelmények, feladatok: - A tanult táncanyag felismerése dalok és motívumok alapján. - A dél-alföldi begyakorolt motívumanyag ismerete. - A decsi verbunk motívumai. - Etűdök előadása a motívumfűzésből. - A tanult szokásanyag ismerete. Minimális teljesítmény: Legalább 10 énekes-táncos játék ismerete. Egyenletes lüktetés, valamint egyszerű ritmusképletek visszaadása tapssal, dobogással. Ellenőrzés, értékelés, minősítés A gyermek egyéni és csoportos teljesítménye alapján, kellő begyakorlás után érdemjeggyel fejezzük ki a minősítést. 6.évfolyam: Témakörök: 1. A hagyomány játékai és táncai 276

- Új stílusú táncok: kapuvári verbunk motívumainak tanítása. - Szatmári táncok motívumainak tanítása.

1. Régi stílusú táncok: -

Tanult ugrós lépések ismétlése, gyakorlása ( cifrák, lengetők, höcögők, csárdás cifrával, höcögővel ). Eszközös tánc ( kanász botoló ).

2. Ünnepi szertartások, rituális játékok

- A nevezetes ünnepekhez tartozó szokásokból bemutató a kisebbeknek. - A szokások ideje, funkciója. - Részvétel az ünnepi szertartások lebonyolításában, önálló munkával. - Az esztendő jeles napjainak szertartásai: karácsony-betlehemezés, regölés, vízkereszt, farsang, húsvétpünkösd. - Táncos, zenés rítusok. A történelmi tanulmányokhoz kapcsolódó ősi, improvizatív jellegű táncok és szertartások.

Alapkövetelmények, feladatok: - A kéz és a láb összehangolt mozgása. - Az egyszerű ritmusképletek visszaadása mozgással, több szólamban is. - Egy tánc alaplépéseinek szabad előadása, improvizálás önállóan. - A kiválasztott szokásból bemutató a kisebbeknek, aktív szervező-rendező munkával, a tanulók ötletei alapján. - Kevés ismeret a Felső-Tisza vidékéről (táncéletéről és viseletéről), a Mezőségről (ezen belül Székről) szokásairól és viseletéről.

Minimális teljesítmény: A szokások idejének, funkciójának ismerete. Részvétel a szertartás előkészítésében, bonyolításában. Ellenőrzés, értékelés, minősítés: A gyermek egyéni és csoportos teljesítményét a folyamatos megfigyelés és a közös szereplésben nyújtottak szerint értékeljük. A gyakorlatban való részvétel során a pontos kifejezést, a pozitív hozzáállást és a társnak nyújtott segítséget egyaránt beszámítjuk az érdemjegybe. Legalább egy etűdben nyújtott teljesítményt értékelünk. Értékelés A tantárgyi sajátosságokból fakadóan a tanulók fejlődésének értékelése a tanár és a tanulói tevékenység folyamatában valósulhat meg. Az alakító értékelés célja a tanulói munka fejlesztése, segítése és motiválása. Az értékelés a közös játékok során az egyéni tanulói tevékenység megfigyelésén alapul. A tevékenység befejeztével a gyermek fejlesztése, megerősítése érdekében szóbeli formában történik. Összegző értékelést a tánc és drámatanár egy téma, vagy hosszabb szakasz lezárása után elemző értékelést szóban, vagy esetenként írásos formában is adhat. Értékelési szempontok lehetnek (az életkori sajátosságokat figyelembe vevő más – más szinteken:) – – – – – –

az együttműködő- képesség értékelés, önértékelés mélysége képessége milyen mértékű a mások ötleteinek elfogadása a döntési készség és az abból fakadó következmények felvállalása a kreativitás mértéke, aktvitás a verbális és non - verbális kifejezések használatának mélysége 277

– –

egyéni képességek egy szerep, feladat elvállalásában jártasságok és készségek megléte a különféle táncos és drámai formák használata során a mozgáskoordináció és ritmuskészség fejlettsége

Néptánc 1.-8. évfolyam A néptánc általános fejlesztési követelményei: 1-6. évfolyam: 1. Kifejezőképesség a) Játékos gyakorlatok során sajátítsák el az alapvető táncos kifejezési formákat. b) Alakuljon ki bennük játékbátorság, szokjanak hozzá a csoporton belüli szerepléshez. 2. Improvizáció a) Őrizzék meg a kezdő évek játékainak természetes rögtönző technikáját. 3. Hagyományőrzés a) Tanuljanak meg népi mondókákat, gyermekjátékokat, népszokásokat, táncokat. 7-8. évfolyam: 1. Kifejezőképesség a) Testi adottságaiknak, koruknak és személyiségüknek megfelelően, különböző élethelyzetekhez alkalmazkodva, pontosan és tisztán fejezzék ki magukat. b) Egyre könnyebben és felelősségteljesebben viseljék a nyilvánosságot. 2. Improvizáció a) Legyenek képesek különböző technikákat tartalmazó összetett improvizációkra mozgásban, táncban. 3. Hagyományőrzés a) Ismerkedjenek meg a nemzeti (nemzetiségi, etnikai) kultúra és más kultúrák alapvető mozdulat-, dallamés szókincsével, szertartásaival és hiedelmeivel. A helyi tantervünkben választható órák: Évfolyam: Heti óraszám:

1. - 8. oszt. 1 óra

Éves óraszám:

37 óra

Szükséges taneszközök: Magnó, erősítő, videomagnó, televízió, DVD, CD hangkazetták (eredeti népzene), videokazetták (koreográfiák, népszokások), kézikönyvtár (népzenei, néptáncos és néprajzi kötetekkel). A tánchoz megfelelő terem: jól szellőztethető, mozgásra alkalmas térrel. Leány- és fiúöltöző, zuhanyozási lehetőség. Ilyen szempontból adott a tornatermünk. A szakmai anyagok részletezése: - Hangkazetták néptánc oktatáshoz ( Dél -Alföld, Dunántúl ( Somogy, Sárköz ) Rábaköz, Szatmár, Szék ) - Szakirodalom: Dömötör Tekla: Magyar népszokások Foltin Jolán - Tarján Katalin: Játék és tánc az óvodában Foltin -Karczagi - Neuwirt - Salamon: Játék és tánc az iskolában 1-4. oszt. Kerényi György: Magyar énekes népszokások Magyar néprajz VI. Népzene, néptánc-népi játék Magyar népzene tára I. Gyerekjátékok Magyar népzene tára II. Jeles napok

1. évfolyam:

Témakörök: 1. A hagyomány játékai és táncai 278

- Az óvodából hozott játékok ismétlő gyakorlása (vonulós, párcserélős, kiszámolós játékok). A mozgásügyesség és a mozgáskészség megfigyelése. - Új játékok: párválasztó, fogócska, fogyó-gyarapodó, kapuzó játék. - Motivika: negyedértékű sarokemelgetés, höcögő, dobogó cifra, sarkazó, egyes, kettes csárdás, jobbrabalra, tovahaladó csárdás, előrebújás kapu alatt. A motívumok összefűzése. 2. Ünnepi szertartások, rituális játékok - Luca napja. Karácsony. A farsang kezdetéhez kapcsolódó szokások. - A téli és tavaszi ünnepkör játékai. Alapkövetelmények, feladatok: A tanuló - legyen képes saját énekére a dal ritmusában lépni, - tudjon zenére, énekre ritmikus mozgást végezni, - megadott ritmusra, mondókára (hangra, tapsra, dobogásra, zenére) legyen képes társaival együttmozogni, - tudja a tanult motívumokat, játékokat, játékfűzéseket, - ismerje a Luca-nap jelentését, a karácsonyhoz és a farsang kezdetéhez kapcsolódó szokásokat. Minimális teljesítmény: Részvétel a népszokásokat megismertető játékokban. Ellenőrzés, értékelés, minősítés: A közös játékok és táncok során végzett folyamatos megfigyelés alapján, kellő számú gyakorlást követően. Szóbeli értékelés, a fejlesztés és a megerősítés indítékával. 2. évfolyam: Témakörök: 1. A hagyomány játékai és táncai - Párválasztó felelgetős játékok, ügyességi játékok, szerepjátszó játékok. - Új játékok: vonulós (Kőketánc, Csivirintem), fogyó-gyarapodó (Járom az új váromat), párválasztó. - A tanult motívumok felelevenítése: egyes-kettes csárdás, tovahaladó csárdás, höcögő, sarokemelgetés, sarkazó, dobogó cifra, kapuzás. - Lakodalmas játékok. - Új motívumok: egyszerű cifra változatok tanulása, höcögő változatok, lengető változatok, cifra, höcögő, lengető összekapcsolása, fönt hangsúlyos rida körben, irányváltással, tempóváltással. Csapások. A motívumokra épülő etűd megtanulása. 2. Ünnepi szertartások, rituális játékok - Luca-nap. Regölés. Farsangi énekes játékok. Alapkövetelmények, feladatok: - Az egyszerű, begyakorolt motívumok ismerete, összekötése önállóan is. - A játékokban, motívumokban gyakorolt fogásmódok ismerete. - A párral való táncolás, együttmozgás. - A tanult tánclépések kísérete ritmushangszerekkel. - Regösénekek és mondókák. Minimális teljesítmény: Egy-két köszöntő ismerete. Ellenőrzés, értékelés, minősítés: A játékokban folyamatos megfigyeléssel a szerepek megtartásának képességét, a motívumok eltáncolásában a pontos, ritmusban való előadást értékeljük. Csak szóban fontos a fejlődés elismerése.

3. évfolyam: Témakörök: 1. A hagyomány játékai és táncai - A tanult játékok ismétlése. 279

- Népi gyermekjátékok, kiolvasó mondókák. - Új játékok előkészítése: mezőföldi leányjátékok, párválasztó, szerepjátszó kiszámoló. Játékfűzés összeállítása ( Párválasztó, szerepjátszó fogócska ). -Új motivika: a mezőföldi leányjáték motívumainak megtanulása. Futó, höcögővel, cifrával. Lent hangsúlyos rida. Kanásztánc motívumai. Motívumfűzések tanulása.

2. Ünnepi szertartások, rituális játékok

- Betlehemes játék. Vízkereszt. Busójárás, maszkos játék. Alapkövetelmények, feladatok: - A hangulatnak megfelelő előadásmód. - A mezőföldi motívumanyag ismerete, a kapcsolódó játékok előadása. - A helyi hagyományból kiválasztott anyag előadása. - A betlehemes játék kiosztott szerep szerinti megtanulása. - A vízkereszt jelentése és a hagyomány ismerete. - Részvétel maszkos farsangi bálon. Minimális teljesítmény: Legalább 10 játék ismerete dallal, mondókával. Ellenőrzés, értékelés, minősítés: A párral való együttmozgás értékelése folyamatos megfigyeléssel. A hangulatnak megfelelő előadásmód minősítése szóban. Részvétel és aktivitás a három év alatt megismert játékokban, játékfűzésekben. A szerep szerinti előadás elismerése.

4. évfolyam: Témakörök: 1. A hagyomány játékai és táncai - A tanult játékok gyakorlása, játékfűzések a gyerekek kívánsága szerint. A játékok jellegének megfigyeltetése: rétes, kapuzós, fogó, párválasztó, szerepjátszó, fogyó-gyarapodó, altatók, simogatók, vigasztalók, nyelvtörők, csúfolók, állatutánzók. A játékok szerepe a hagyományokban. - Új motívumok: a dél-alföldi ugrósból (légbokázó cifra, kiugrós cifra, futó-kiugrós cifra, hátravágó, egylábas csapó, földcsapó ), a somogyi karikázóból és a rábaközi dusból. Nyíló és csukódó kör, két koncentrikus körben bújások, kapuzás. 2. Ünnepi szertartások, rituális játékok - Válogatás a téli ünnepkör tanult anyagából. Bemutatkozás közönség előtt. - A tavaszünnep játékai. Alapkövetelmények, feladatok: A tanuló - ismerje a tanult játékfűzéseket, legyen képes a játékok jellegének megfelelően a típus felismerésére, - a dél-alföldi és a somogyi motívumok közös eltáncolásában tudjon alkalmazkodni a választott tempóhoz és ritmushoz. - a kiválasztott szokás bemutatásában legyen képes a szerepének megfelelő előadásra. Minimális teljesítmény: Egyszerű kar- és lábmozgások (lépés, dobbantás, taps). Mondókák ritmizálása egyenletes járás mellett, tapsolással vagy egyéb módon. Ellenőrzés, értékelés, minősítés: A folyamatos teljesítés alapján a térbeli mozgások, a párral való együttes táncolás, a hangulatnak megfelelő előadás szóbeli minősítése. Érdemjeggyel minősítjük a tanult játékok (legalább 10) ismeretét, az egyszerű kar- és lábmozgásokat, az alapmotívumok eltáncolását. Mindezek megfigyelé-sére is a közös teljesítmény során kerüljön sor.

5. évfolyam: Témakörök: 280

1. A hagyomány játékai és táncai - A dél-alföldi ugrós ismétlő gyakorlása, a somogyi karikázó motívumai. A dél-alföldi csárdás motívumai: séta és variáció, fent hangsúlyos rida, ridaváltók, páros bokázó kisharang, félfordulós és ezek motívumfűzései. - A rábaközi csárdás tanulása (fordulós, csizmaverő, lengető séta, hegyező). - A decsi verbunk mozgásanyaga. - A tanult táncok felismerése. - Énekes-táncos játékok (kiolvasók, párválasztók, párcserélők, fogyógyarapodó, vonulós-kapuzós játékok). 2. Ünnepi szertartások, rituális játékok - Luca, vízkereszt, farsang, húsvét hagyományai, a farsangi bálok, Gergely-járás. - A jeles napokhoz kötött szokások, ezek eredete, a kapcsolódó dalok és mondókák megismerése. Alapkövetelmények, feladatok: - A tanult táncanyag felismerése dalok és motívumok alapján. - A dél-alföldi begyakorolt motívumanyag ismerete. - A kapuvári, decsi verbunk motívumai. - A Rábaköz táncanyagának előadása. - Etűdök előadása a motívumfűzésből. - A tanult szokásanyag ismerete. Minimális teljesítmény: Legalább 10 énekes-táncos játék ismerete. Egyenletes lüktetés, valamint egyszerű ritmusképletek visszaadása tapssal, dobogással. Ellenőrzés, értékelés, minősítés A gyermek egyéni és csoportos teljesítménye alapján, kellő begyakorlás után érdemjeggyel fejezzük ki a minősítést.

6. évfolyam: Témakörök:

1. A hagyomány játékai és táncai

- A kéz és a láb munkájának összehangolása. Negyedes és feles forgások, lépőforgás, csárdás. - Új stílusú táncok: a szatmári táncok motívumainak tanítása. - A kapuvári verbunk motívumainak tanítása. - Régi stílusú táncok: ugrósok, karikázó, eszközös táncok ( kanászbotoló ) - Népek, nemzetiségek, etnikumok táncaiból ( moldvai csángó tánc, cigánytánc ). - Improvizáció a tanult tánclépésekkel. 2. Ünnepi szertartások, rituális játékok - A nevezetes ünnepekhez tartozó szokásokból bemutató a kisebbeknek. - A szokások ideje, funkciója. - Részvétel az ünnepi szertartások lebonyolításában, önálló munkával. - Az esztendő jeles napjainak szertartásai: karácsony-betlehemezés, regölés, vízkereszt, farsang, húsvétpünkösd. - Táncos, zenés rítusok. A történelmi tanulmányokhoz kapcsolódó ősi, improvizatív jellegű táncok és szertartások. Alapkövetelmények, feladatok: - A kéz és a láb összehangolt mozgása. - Az egyszerű ritmusképletek visszaadása mozgással, több szólamban is. - Egy tánc alaplépéseinek szabad előadása, improvizálás önállóan. - A kiválasztott szokásból bemutató a kisebbeknek, aktív szervező-rendező munkával, a tanulók ötletei alapján. - Kevés ismeret a Felső-Tisza vidékéről (táncéletéről és viseletéről), a Mezőségről (ezen belül Székről) szokásairól és viseletéről. 281

Minimális teljesítmény: A szokások idejének, funkciójának ismerete. Részvétel a szertartás előkészítésében, bonyolításában. Ellenőrzés, értékelés, minősítés: A gyermek egyéni és csoportos teljesítményét a folyamatos megfigyelés és a közös szereplésben nyújtottak szerint értékeljük. A gyakorlatban való részvétel során a pontos kifejezést, a pozitív hozzáállást és a társnak nyújtott segítséget egyaránt beszámítjuk az érdemjegybe. Legalább egy etűdben nyújtott teljesítményt értékelünk.

7. évfolyam: Témakörök: 1. Tánctechnika-ritmika - Többszólamúság a mozgásban, a táncban, ennek ritmikai előkészítése. Láb-kéz (taps)-ének (szöveg) összehangolása. A 3/4-es és az 5/8-os ritmusok begyakorlása. 2. Motivika, tánc - Szatmári táncok ismétlő gyakorlása, motívumainak bővítése. - Széki négyes és csárdás tanítása. - Sárközi karikázó lépések (5/8-os lépő, csárdás, futó), sárközi ugrós motívumok. - Koreográfia betanulása. Alapkövetelmények, feladatok: - A tanult táncok hangulatnak és alkalomnak megfelelő előadása. - A táncban lévő térformák megtartása. - A párral való együttes táncban a tánc stílusának megfelelő kapcsolattartás. Ellenőrzés, értékelés, minősítés: A tánctípusban megismert alaplépések ismeretét, legalább egy etűd önálló előadását minősítjük osztályzattal. Továbbra is fontos szempont a társak segítése és a tánc során a párral szembeni helyes magatartás. Ezt szóbeli elismeréssel célszerű megerősíteni. 8. évfolyam: Témakörök: 1. Tánctechnika-ritmika - A korábbi években gyakorolt ritmikai gyakorlatok folyamatos gyakorlása, a tánchoz megfelelő mozgásanyaggal a kellő bemelegítés biztosítása. 2. Motivika, tánc - A tanult táncok motívumainak folyamatos gyakorlása. - Táncdialektusok megismerése film segítségével. - Reformkori magyar főúri táncok. - A palotás lépéseinek megtanulása. - Táncelemzés: táncműsor megtekintése, az előadás elemzése (az öltözet, a zene, a motívumok jellege, a táncos műfaj meghatározása). Alapkövetelmények, feladatok: - Történelmi táncok ismerete. - Egyszerű táncelemek kombinációja, szabad improvizálása. - Részvétel egy tánc vagy legalább egy etűd előadásában. - Élő táncszínházi vagy néptáncbemutató előadás megtekintése és közös elemzése. Minimális teljesítmény: Legalább egy etűd. Ellenőrzés, értékelés, minősítés: A tanult táncanyag felismerését, előadását egyaránt értékelni kell. Az érdemjegy fejezze ki a tanuló tájékozottságát. Továbbra is fontos a táncos magatartás elismerése, a stílusos táncolás, a helyes párkapcsolat, a térformában való mozgás képessége. Külön osztályzattal célszerű elismerni és ösztönözni az önálló néprajzi, tánctörténeti gyűjtőmunkát, kielőadást és beszámolót. 282

Mozgóképkultúra és médiaismeret 8. évfolyam A tantárgy óraszáma: 18 Ennek felosztása: Évfolyam

5.

Tantárgy /modul

Het Évi Het Évi Het Évi Het Évi i i i i 0,5 18 18

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

6.

7.

8.

Összese n

Célok és feladatok A Mozgóképkultúra és médiaismeret a mozgóképi szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének, valamint működésmódjának a feltárását célozza. Ez az audiovizuális írás-, olvasástudás alapjainak az elsajátítását és a kritikai médiatudatosság fejlesztését jelenti. A médianevelés olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy az állampolgárok az információrobbanás és a modern piacgazdaság korában ténylegesen tudjanak tájékozódni és választani. Mivel a média erősen meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, s hatása vetekszik a hagyományos szocializáció ágenseivel – a családéval és az iskoláéval –, a mozgókép- és médiaoktatás a demokráciára nevelésnek és olyan értékek elsajátításának az iskolája, mint a másság elfogadása, a kritikai gondolkodás vagy a tudatos választás képességének a fejlesztése. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és olyan módszereket sajátítanak el, amelyek segítik őket abban, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló 283

nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyisége, lelki egészsége védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit – mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával – az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Ismerjék a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az interneten való keresés stratégiáját és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, tanulják meg az iskolai könyvtár, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer, az elektronikus könyvtárak és a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybevételét, a könyvtári adatbázisok használatát. Ennek érdekében ismerjék az országos szakkönyvtárakat is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a 284

rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön - és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. Fejlesztési feladatok 7–8. Évfolyam Megfigyelés A közönség médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása megadott szempontok alapján, az eredmények lejegyzése. Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós műsorokban megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések regisztrálása, azok lejegyzése. Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben. Lényeges információk, tények azonosítása. Ismeretszerzés Mozgóképi szövegek felidézése (elmesélése, illetve lejegyzése), a mozgóképi memória működtetése. Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonból, könyvtárból, internetről. Kommuni-káció Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, mozgóképolvasás. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás. Egyszerű (időben és térben egybefüggő) cselekmények képsorozatokkal történő megjelenítése, tagolása. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelő szinten (story-board, animáció, interjú). Értelmezés, Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, kifejtése 285

elemzés, tolerancia

élőszóban és írásban. Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerű (teret és időt formáló) képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép-hang kapcsolatok értelmezése élőszóban. Vita a média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról. Kritikai Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. gondolkodás, A lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből. problémaérzéMozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg kenység keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiaintézmény) szándékairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Önismeret, Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos mű- és együttműkö-dés, műsorválasztás. választás, tolerancia, A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások alkotásra való tudatos-kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szerepjátékok, beállítódás szövegképzési gyakorlatok. Egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése. A tudatosítást irányító fontosabb kérdések  Mi a televízió (mozi, rádió, újság) szerepe az életemben és mások életében?  Befolyásolja-e (és hogyan) a média használata a napirendemet (és másokét)?  Miben különbözik egymástól a személyes (közvetlen) kommunikáció és a médiumokon keresztül történő (közvetett) kommunikáció?  Mit tekinthetünk médiumnak?  Miért élt az ember mindig is a közvetett kommunikáció (pl. a képiség) eszközeivel?  Miért akarja magát az ember minél inkább természethűen megörökíteni? Hol tartunk ebben most?  Mit jelent a nyilvánosság az életünkben? Hogyan alakulhatott ki a mai nyilvánosság?  Hogyan vizsgálhatjuk valamely korban és társadalomban a nyilvánosságot?  Miféle médium az, amelyik egyszerre ábrázol és reprodukál? Vajon miért képes erre?  Milyen eszközökkel tereli a mozgóképi szöveg szerzője a figyelmünket? Vajon miért érdemes ennek utánajárnunk?  Milyen szempontok szerint különböztethetőek meg a mozgóképi szövegek egymástól?  Mi köze van a valóságnak a médiában megjelenő világhoz, miféle világot jelenít meg a média?  Kinek az érdeke, hogy sok csatorna sokféle műsort közvetítsen?  Miért van annyi reklám a világban? Vajon mit lehet és mit nem lehet reklámozni? Milyen szempontok szerint, milyen módon elemezhető egy reklámfilm?  Miért és hogyan lesz valamiből hír a médiában? A mozgóképkultúra és médiaoktatás célja: 1. aktív mozgóképi kommunikációs készség, az értelmezés és a közlés képességének fejlesztése a mozgókép sajátos kifejezési eszközeinek tanulmányozásával, valamint 2. annak a bonyolult mechanizmusnak a megértése, ami az adó és a vevő, a néző és a gyártó, a műsorrend és a polgár hétköznapi szokásai körül kialakul. A tárgy ún. általános követelményei az alábbiak szerint foglalhatóak össze: 3. Mozgóképírás- és olvasás, a “nyelv-tan” A helyes “szövegértés” és az értelmes “szövegalkotás” képességének elsajátítása; vagyis a mozgóképi szövegek olvasását lehetővé tevő kódok megfigyelése és megkülönböztetése, az aktív mozgóképi kommunikációhoz szükséges kifejezési készség, formaérzék és kreativitás fejlesztése. 4. Művészeti ismeretek Az alkotás és a befogadás folyamatainak tudatosítása; vagyis a mozgókép elemi kifejezőeszközeinek felismerése, azok hatásának értelmezése, a művészi hatás összetevőinek, a jelentés szintjeinek felismerése. 286

5. Művelődéstörténet A diákok értsék és ismerjék a mozgókép nyelvének, művészi alkotásinak, az audiovizuális média kialakulásának és formálódásának fontosabb művelődéstörténeti összefüggéseit; vagyis ismerjék és értsék az audiovizuális reprodukciós és távközlési technikák fejlődésének és kulturális-társadalmi hatásának meghatározó mozzanatait, a filmművészet fejlődésének alapvető állomásait, és tudjanak különbséget tenni a mozgókép különféle alkalmazási területei között. 6. Kommunikációs rendszerek A diákok értsék és ismerjék az audiovizuális médium működését, tudják azt szuverén módon használni; vagyis a tudatos, szelektív befogadói stratégiák kialakítása és az audiovizuális média tömegkommunikációs szerepéből adódó hatásmechanizmusainak felismerése, a műsorelemzés képességének fejlesztése. Az oktatás során a fenti célkitűzések értelmében törekednünk kell arra, hogy a képzés 7. alkalmat adjon a tanulóknak a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések feltárására, 8. megszerettesse a mozgóképi kultúra értékeit, esztétikai élményhez segítse a tanulókat, minőségi műsorok megtekintésére ösztönözze őket, 9. gazdagítsa tapasztalataikat a filmi és más típusú mozgóképi szövegek olvasásában, tartalmuk és rejtett mondanivalójuk megértésében, 10. tanítsa és nevelje a tanulókat a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára, 11. legyen segítségére a tanulóknak abban, hogy elsajátíthassák a hétköznapi életben előforduló kameraelőtti viselkedési normákat, 12. fejlessze a tanulók mozgóképi kifejezőképességét és kifejezőkedvét, segítse őket személyes és árnyalt audiovizuális üzeneteik megfogalmazásában, 13. segítse a tanulókat abban, hogy a magyar nyelvű kultúra részeseivé, aktív alakítójává válhassanak. (Hartai László: Mozgóképkultúra és médiaismeret – Tanári kézikönyv). Fejlesztési követelmények A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra médiaismeret-oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a mozgóképi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikáció (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen veszélyezteti a magaskultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás), de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték- és érdekrendszerének felismerését jelenti. Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus használatára. A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejező képességüket és kifejezőkedvüket, ezzel segítve őket személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazásában. Értékelés 287

Az első értékelés az első három fejezet 11 órája után célszerű. Ebben az egységben lezárul a “mozgókép” nyelvének és rendszerének a vizsgálata, ezt követően a tömegkommunikáció kérdései kerülnek előtérbe. A gyűjtőmunkát, a beszámolót, a kiselőadást jeggyel értékelhetjük. Az órán tanúsított aktív szereplés szintén jutalmazható. Az elméleti anyagból íratható dolgozat, amely – akár feladatlap, akár esszé formában – a legfontosabb tényekre, nevekre, fogalmakra kérdezhet rá. A második értékelés tömegkommunikáció 6 óráját követően tervezhető. A média-téma színes, sok egyéni- és csoportfeladat megoldása nyomán sajátítható el megfelelően. A beszámolókat, rajzokat, műsorterveket, újságelképzeléseket, logorajzokat, felméréseket külön érdemes értékelni. Az órai aktivitás szintén honorálandó, különösen az egyéni vélemények, meglátások, sajátos kreatív ötletek esetében. A médiaismeretben inkább a sokoldalú gyakorlati tevékenységet célszerű minősíteni, mint a tankönyvi szövegek szó szerinti visszaadását. (Természetesen, óráról órára is lehetséges a tanulói tevékenység értékelése, ám a tárgy jellegéből adódóan kevésbé tanácsos a hagyományos feleltetés.) A tantárgy oktatása technikafüggő: legalább egy videomagnó és egy színes televíziókészülék szükséges hozzá. (Az eszközök száma persze az iskola lehetőségeinek mértékében növelhető: a digitális fényképezőgép(ek)től a videokamerá(ko)n keresztül a vágószettig, stúdióig bővíthető. Szakköri szinten nyilvánvalóan sokkal több, elsősorban gyakorlati ismeret adható-szerezhető. A tárgy értelmét nagyban növelheti a kreatív médiapedagógia: az, amikor – a technikai felszereltség függvényében – a diák maga veheti kézbe a kamerát, s maga hozhat létre vizuális-auditív alkotást. Ekkor bizonyosodik meg arról, hogy a média demokratikus eszköz: nemcsak a hivatásos tévé-munkatársak monopóliuma. A ma és a jövő tanulója számára az informatikai ismeretek, az internethasználat és a média termékei már nem az elmélet szintjén, hanem a mindennapi gyakorlatban hasznosíthatók.) A tantárgy ismeretanyagának igényes oktatását segíthetik a módszertani videoanyagok (Filmnyelvi gyakorlatok Herskó Jánossal I-II; Filmórák, médiaórák), és a filmművészet jelentős alkotásainak elemzése-értelmezése. E kérdéskörben a legnagyobb gond a kazetták beszerezhetősége. A tankönyvírók hangsúlyozzák: nem kizárólag az általuk ajánlott-feldolgozott művek alapján lehet megtanítani a “filmértést”. A televíziós csatornák tucatszám ontják a filmeket: a tanulók ezeket amúgy is, szinte válogatás nélkül nézik. Bizonyos elméleti – esztétikai – szociológiai – médiatörténeti tanulságok ezeken keresztül is remekül elemezhetők. A film- (illetve televízió)- szociológiai, befogadáslélektani jelenségek nemcsak az “ajánlott”, hanem az éppen aktuálisan vetített opuszok megbeszélésekor is jól szemléltethetők. A cél az, hogy ne rendszeres művészettörténetet oktassunk, hanem az életkori sajátosságoknak megfelelő filmeket - műsorokat állítsuk a középpontba. Az értékes műalkotások túlnyomórészt hozzáférhetők a Regionális Médiaoktatási Központ(ok)ban illetve a Megyei Pedagógiai Közművelődési és Képzési Intézet. Az új tárgy jövőbeni sikere elsősorban a tanáron múlik: a média, mivel a gyerekek világához az elvont tantárgyakhoz képest lényegesen közelebb áll, képes megmozgatni fantáziájukat, kreativitásukat, vizuális alkotókedvüket. Így talán önmaguk és a világ dolgaiban biztosabban eligazodó embereket nevelhetünk. A személyi feltételek: a tárgyat csak olyan pedagógus taníthatja, aki elvégzett egy minimum 120 órás akkreditált pedagógus továbbképzési tanfolyamot. (később már felsőfokú diploma szükséges). ÓRATERV A 8. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA Témakör Óra Korunk, a technikai gépek kora 1 A kommunikáció 4 A mozgóképi közlésmód 6 A tömegkommunikáció 6 Ismétlés 1 Összesen: 18 óra Magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló rendelkezzen azon alapvető fogalmi bázissal (a mozgókép és annak természete; film és cselekmény; a mozgókép kifejező formái; kollázs-montázs; audiovizualitás; video; CD-ROM, DVD, internet, hálózat, web288

oldal, média és mediatizált környezet, közszolgálati és kereskedelmi média; vizuális manipuláció; virtuális valóság, stb.), amelynek birtokában a felsőbb osztályokban elmélyítheti tudását. 

Témakörök

Korunk, a technikai képek kora Óraszám: 1 óra ALTÉMÁK CÍMEI A képernyő világa Közönség és televízió Egy kis „környezetismeret” TEVÉKENYSÉGEK Beszélgetés a televíziózási szokásokról Az egy főre jutó televíziózás adatainak vizsgálata a tankönyv ábráinak segítségével A diák családjának televíziózási szokásai – beszámolók A tévé és a nyomtatott sajtó viszonya – az osztály tagjainak sajtófogyasztási szokásai ISMERETEK Televíziózási szokások – nézettség – korcsoport – napilapok – hetilapok – televíziós szolgáltatás

A kommunikáció Óraszám: 4 óra ALTÉMÁK CÍMEI A kommunikáció fogalma – a Jakobson-modell A kép mint közvetett kommunikáció A kép mágikus természete A kép – a képsor A modern tömegkommunikáció kialakulásának társadalmi és technikai előzményei A könyvnyomtatás és jelentősége A polgári nyilvánosság A modern távközlés kialakulása A mozgókép és a mozi – a mozgás fotografikus ábrázolása A mozgókép kezdetei A modern nyilvánosság kialakulása Hatalom és társadalmi nyilvánosság TEVÉKENYSÉGEK A közvetlen emberi kommunikáció megfigyelése – a metakommunikáció jellegzetességei – fotók elemzése, esetleg készítése egymásról, mindennapi cselekvés közben. Lehetséges újságokból kivágott, embereket ábrázoló fotók elemzése. Festmény és fotó összehasonlítása. Elképzelhető tanulói beszámoló a sajtó illetve a fényképezés, majd a film (a mozi) felfedezéséről. Tanulói fotó-gyűjtés alapján vita arról: a fényképezés reprodukál és/vagy ábrázol. A családi fotó és a riportfotó – tanulói gyűjtőmunka Napilapok összevetése: hogyan írnak ugyanarról az eseményről A bulvárlap és fogalma: vessük össze a bulvárlapok szenzációit – tanulói kiselőadások 289

ISMERETEK Verbális- vokális és metakommunikáció – közvetlen és közvetett kommunikáció A képsorozat – a képmás – kép és mulandóság Írásbeliség – tömeges sokszorosíthatóság – a sajtó – a nyilvánosság fogalma – az információhoz jutás társadalmisága – audiovizualitás – audiovizuális médium – távközlés – hírközlés – hírügynökség – a telefon – a médiaszöveg – a médiaszöveg továbbítása – a távíró – Bell és a telefon – Nièpce, Talbot, Daguerre,. Lumière – tömegközlési technikák – sorozatfotók és pillanatfelvételek – Muybridge – a mozgókép – vizuális játékok – camera obscura – Edison, Agust és Louis Lumière – „A munkaidő vége” – „A vonat érkezése” A tömegkommunikáció – a nyilvánosság funkciói – médium – médiaintézmény – a kulturális befolyásolás

A mozgóképi közlésmód Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK CÍMEI A mozgóképi közlésmód alaptulajdonságai A folyamatos tér és idő felbontása és újraszerkesztése A montázs A mozgóképi elbeszélés A cselekmény A mozgóképi szövegek rendezése A megjelenítés eltérő közegei: mozi, televízió, komputer Filmműfajok és televíziós műsortipusok Dokumentumfilm és játékfilm TEVÉKENYSÉGEK Találjunk ki történetet hozott képek (fotók) segítségével – készítsünk kollázst! Filmrészletek megtekintése és megvitatása Készítsünk story board-ot! Vizsgáljuk meg egy-egy film expozícióját illetve befejezését! Vitassuk meg: hogyan lehetne másképpen befejezni? Mit jelent a befejezés? Gyűjtsünk jellemző filmbefejezéseket! Tervezzünk – hozott fotók alapján – közösen egy-egy rövidfilmet! Tekintsünk meg közösen egy-egy „szerzői” filmet! (pl. Szabó István: Apa, Szerelmesfilm, stb.) Jellemezzük az efféle filmkészítés sajátosságait! Elemezzünk egy-egy szappanoperát a tanult kifejezésmódok alapján! Képzeljük el: ki miről forgatna dokumentumfilmet? Készítsünk vázlatot ehhez! ISMERETEK Reprodukció – ábrázolás – kiválasztás – keretezés – az utalás – beállítás és jelenet – a kiemelés – megvilágítás és színkezelés – az ismétlés – a hossz és a tempó – vágás és montázs – a jelen idejű kép A történet – történet és cselekmény – expozíció és lezárás Adathordozók – műsortípus – valóságviszony – dokumentumfilm – szerzői film

A tömegkommunikáció Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK CÍMEI

290

A tömegkommunikáció meghatározó jegyei A tömegkommunikációs közlés egyirányúsága Az infokommunikációs eszközök A médiaipar Kereskedelmi és közszolgálati média A műsoridő – a műsorrend A tömegkommunikáció hatása A valóság médiareprezentációja A roma kisebbség és a média A választás szabadsága A reklám A hír és fogalma TEVÉKENYSÉGEK Projektmunka-kísérlet: tervezzük meg például a közeljövőben indítandó (fiktív) „TV 2004” logoját! Állítsunk össze (elképzelt) ifjúsági műsorrendet! Tervezzünk műsorújságot, középpontban a „TV 2004” adásaival. Tervezzük meg az új csatorna híradójának, reklámblokkjának, magazinműsorának, stb. főcímét! Ha van videofelvételi lehetőség: hasonlítsuk össze a közszolgálati és kereskedelmi csatornák ugyanolyan típusú műsorait illetve műsorrészleteit! Értelmezzük a látottakat! Elemezzük az osztály infokommunális eszközökkel való ellátottságát! Vessünk pillantást a DVD elterjedtségére, a házimozi megjelenésére! Elemezzük a sztereotípiákat! Beszéljünk például a különböző csatornák híradóinak műsorvezetőiről! Szóljunk a valóságshow-k szereplőinek figuráiról! Vitassuk meg. ki mit jelent! Elemezzük – például egy hétvégi televíziózási adatok alapján – az osztály tagjainak illetve családtagjainak médiafogyasztását! Vitassuk meg a reklám befolyásoló szerepét! Tervezzük meg egy termék plakátját! (Rendezhetünk plakátversenyt!) Tervezzük meg az iskolánk sajtóban közzéteendő reklámját! Felvételek alapján értelmezzünk néhány televíziós reklámot! Rajzoljuk meg kedvenc ételünk, autómárkánk, mobiltelefon-márkánk reklámját! Írjunk reklámszlogeneket! Tervezzük meg iskolánk reklámfilmjének néhány snittjét! ISMERETEK A médiaszöveg mint árucikk Közönség – fogyasztás – választás – műfaj – műfajtípus – a sztereotípia Adásidő – közönség és áru – multinacionális médiavállalkozás A közszolgálatiság – kereskedelmi média és verseny – a műsorsáv – a manipuláció – a médiahatás – „húzó termék” – a jól kialakított imázs A valóság és annak megjelenítése – a kisebbség fogalma A reklám és alkalmazott művészet – a reklámfelület – a célcsoport – a reklámüzenet A hír – a szelekció – hír és tömegmédia – hírforrás és hírügynökség – tényfeltárás – pártatlanság és média

291

Technika 1.-4. évfolyam Az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület célja 1. A mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonsági érzetének növelése. 2. Az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. 3. A civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kialakítása. 4. A fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás elsajátítása. 5. Az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, pozitív alkotói magatartás kialakítása. 6. A munkafolyamatok és egyes szakmák vázlatos bemutatása, pályaorientáció megalapozása. 1. évfolyam Éves óraszám: Technika: Háztartástan, életvitel:

37 óra 31 óra 6 óra

CÉL: - A helyes szokásrendszer kialakítása. -

Az érzékszervek célirányos fejlesztésével a „kézügyesség kiművelése”.

-

A természetes és a feldolgozott anyagok során a motoros képességek fejlesztése.

-

Modellezés alkalmával a megismerő-képességek tudatos fejlesztése.

-

A gyalogos közlekedés legfontosabb szabályainak megismerése és helyes alkalmazása.

-

A tömegközlekedési eszközök biztonságos és kulturált igénybevétele.

292

Tananyag A képlékeny anyag - 4 óra - A képlékeny anyagok tulajdonságai érzékszervi tapasztalással. - A képlékeny anyagok alakítása: gömbölyítés, hengerítés, lapítás. - Edények készítése mélyítéssel, kivájással, csigavonalas fölépítéssel. - A nyomás, nyomat, domborulat fogalmának kialakítása. A fa és a természet kincsei – 4 óra - A természet kincseinek összegyűjtése, tárolása. - Termésfigurák készítése közben összefüggések fölismerése az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között. - A fa tulajdonságai érzékszervi tapasztalással. - A fához kötődő mesterségek megismerése. - A hurkapálca elemi megmunkálása: darabolás tördeléssel, csiszolás, ragasztás. A papír – 6 óra - A papír tulajdonságai érzékszervi tapasztalással. - Összefüggések fölismerése az anyagvizsgálat és a megmunkálhatóság között. Gyűrés, hajtogatás, tépés, nyírás, gömbölyítés, sodrás. - A papír nedvszívó képességének vizsgálata. - A papír tépése, nyírása, hajtás és előrajzolt vonal mentén. A tépés és nyírás közötti különbség megfigyelése. - Az olló helyes használta. A fonal – 4 óra - A fonal tulajdonságai érzékszervi tapasztalással. - Fonalkészítés sodrással. - A fonás menete. - A fonott és sodrott zsineg szakítószilárdságának vizsgálata. - Csomókötés egy szálon, két szálon. - Csokorkötés, a masni alkalmazása a mindennapi életben. Jeles napok, népszokások – 4 óra - Népi játékszerek készítése csuhéból. - Ajándékcsomagolás természetes anyagok felhasználásával. - Ismerkedés hagyományos tojásfestő eljárásokkal. Építés térben – 4 óra - Építőelemek csoportosítása.

Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - Esztétikai nevelés - Kommunikációs képességek - Kulturált együttműködés - Kreativitás - Hagyományok – fazekasmesterség - Más kultúrák művészetek (pl. Korondi termékek) - Rendszerezés - Következtetés - Környezettudatos magatartás kialakítása - Természet iránti felelősség - Asztalos, fafaragó, ács, faesztergályos mesterség - Régi népi játékok

- Kreativitás - Pozitív szokások - Esztétikai kifejezőképesség - Rendszerezés - Környezet megismerésére, megóvására való igény kialakítása - Más népek, kultúrák (szélmalomszélforgó)

-

Csoportosítások

-

Hagyományaink (Halasi csipke)

-

Együttműködési készség

-

Hagyományaink, népszokásaink

-

Erkölcsi értékek formálása

-

Esztétikai nevelés

-

Tantárgyra jellemző szaknyelv használata 293

-

-

Építés térben minta vagy látszati rajz alapján. A modell és a valóságos tárgy összehasonlítása. A fedés fogalmának kialakítása. Kerületi (körvonal) rajzok készítése a megépített modellekről. Építés térben egyéni elképzelés alapján.

Közlekedés – 5 óra - A gyalogos közlekedés szabályai: átkelés jelzőlámpánál, zebrán, parkoló járművek között. -

A tömegközlekedési eszközök kulturált és biztonságos használata.

-

Gyakorlati tevékenység valós környezetben.

Szövegértés fejlesztése Rajzolási készség Más kultúrák építészete (iglu, wigwam)

-

humánus magatartásminták

-

együttműködés szabályai

-

pozitív szokások kialakítása

ÉRTÉKELÉS: Az ellenőrzés, értékelés kiterjed az egész tanítási órára. Az értékelési szempontok az adott óra feladatának legfontosabb oktatási-nevelési momentumaira vonatkoznak 1. osztályban ez 2-3 szempont. A szöveges értékelés során az elméleti és a gyakorlati ismeretnyújtáson kívül utalunk a tanuló érdeklődésére, szorgalmára, fejlődésére is. FELTÉTELEK: - A vizsgált anyagok és a megmunkálásukhoz szükséges eszközök, szerszámok. -

Építődoboz, munkalapok, szemléltető képek.

Háztartástan, életvitel (6 óra) CÉL: - A tanulók felkészítése az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenységre. -

A helyes napirend fontosságának tudatosítása.

-

A munkamegosztás szükségességének felismertetése.

KÖVETELMÉNY: - Legyenek képesek az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység elvégzésére. -

Alkalmazzák az időjárást figyelembevevő réteges öltözködést.

-

Ismerjék: - az életkornak megfelelő elemi higiéniai szokásokat, - a helyes napirend fontosságát, - a kulturált étkezési szokásokat, - a munkamegosztás szükségességét.

TARTALOM: Tananyag - Élet a családban: munkanapok, pihenőnapok, ünnepnapok. -

Különböző napirendek összeállítása.

-

Munkamegosztás a családban.

-

Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység (pl. öltözködés, higiéniai

Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - szövegalkotás -

egészséges életvitel fontossága

-

teljes napirend - szabadidő

294

szokások). -

Kulturált étkezési szokások megismerése, alkalmazása.

-

Asztalterítés különböző alkalmakra.

ÉRTÉKELÉS: Az értékelés az elméleti és a gyakorlati tevékenységekre egyaránt kiterjed. Helyes napirend ellenőrzése – rajzos formában. Asztalterítés ellenőrzése – gyakorlati tevékenység során. FELTÉTELEK: - Feladatlapok, olló, ragasztó, szemléltető képek, eszközök a terítéshez. 2. évfolyam Éves óraszám: Háztartástan, életvitel:

37 óra Technika: 5 óra

32 óra

CÉL: - Az elemi munkaszokások önálló alkalmazása. - A manuális készségek célirányos fejlesztése az anyagok vizsgálat és alítása során. - Figyelemfejlesztés az összpontosított, kitartóbb munkavégzés érdekében. - Az ok-okozati összefüggések vizsgálata során a problémamegoldó gondol-kodás fejlesztése. - A kommunikációs képességek fejlesztése szókincsbővítéssel, gondolataik megfogalmazásával. - A bonyolultabb munkák elvégzésében az együttműködésre, a csoport-munkában való tevékenységre nevelés. - A gyalogos közlekedést szabályozó jelzőtáblák, jelzőlámpák megismerése. - A tömegközlekedési eszközök használatára vonatkozó szabályok kulturált alkalmazása KÖVETELMÉNY: - Ismerjék az ember természetátalakító munkáját. - Tartsák be a munkahelyi szokásokat, a csoportmunka szabályait. - Ismerjék a vizsgált anyag tulajdonsága és felhasználhatósága közötti össze-függést. - Legyenek képesek az elvégzendő munkához szükséges eszközök, és szerszámok balesetmentes használatára. - Legyenek képesek játékok, használati tárgyak megtervezésére (vázlatrajzok készítésére), elkészítésére a tanult műveletek alkalmazásával. - Alkalmazzák a gyalogos közlekedés tanult szabályait. - Alkalmazzák a tömegközlekedési eszközök használatára vonatkozó szabályokat. Tananyag A képlékeny anyagok – 3 óra - Ősi kézműves mesterség, a fazekasság megismerése. -

A képlékeny anyag tulajdonságai.

-

A képlékeny anyagok megmunkálása, gömbölyítés, hengerítés, kúposítás.

-

A henger- és a kúpforma összehasonlítása.

-

Térbeli kompozíció létrehozása a tanult megmunkálási módok felhasználásával.

Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - kreativitás - különböző (képlékeny anyagokhoz) kapcsolódó foglalkozások - környezet- és természetvédelem

295

-

A használati tárgy és a dísztárgy fogalmának kialakítása.

A fa és a természet kincsei – 4 óra - A fafeldolgozás folyamata, eszközei, szerszámai. -

A hurkapálca lényeges tulajdonságai (törhető, vágható, hegyezhető, csiszolható).

-

A hurkapálca megmunkálása (vágás, hegyezés, csiszolás, festés).

-

A kés balesetmentes használata.

-

A fához kötődő mesterségek megismerése (fafaragó, faesztergályos).

A papír – 6 óra - A papírgyártás folyamatának megismerése. -

A nyersanyag, az alapanyag és a termék fogalma.

-

Különböző papírfajták megismerése anyagvizsgálat és megmunkálás során.

-

Papírhajtogatások (átló-, felező-, szöglethajtogatás) során algoritmusok alkalmazása.

-

A papírdarabolás nyírással, előrajzolt vonal és körív mentén.

-

Az olló és a kés helyes használata.

-

A papír ragasztással történő rögzítése, a foltragasztás alkalmazása.

-

A sajtolás fontosságának tudatosítása.

A fonal és a textília – 6 óra - A fonal és a textília tulajdonságai érzékszervi tapasztalással. -

Csomózások, hurkolások, sodrások, fonások alkalmazása játékkészítés közben.

-

A gyapjú és a nemez tulajdonságainak összehasonlítása.

-

A gyapjú földolgozása: fonal és nemezkészítés menete.

-

Kézi varrás.

-

Tűbefűzés. Egyszerű öltések (elő- és szegőöltés) megismerése.

Jeles napok, népszokások – 4 óra - Karácsonyfadíszek készítése. -

Ajándékkészítés természetes anyagok felhasználásával.

- rendszerezés, következtetés - esztétikai tudatosság-, és kifejezőkészség - népi fa-, termésjátékok, eszközök

- természeti környezet megismerése, óvása (újrahasznosítás) - problémamegoldó gondolkodás - természet iránti felelősség kommunikációs képességek (népmesebábok) - mindennapokban használható tudás

-

rendszerezés

-

csoportosítások

-

a magyar népművészet

-

kreativitás

-

hagyományaink, népszokásaink (pl.: Betlehemezés, Busójárás)

-

kulturális sokszínűség megismerése, etnikai másság elfogadása 296

-

Farsangi népszokások megismerése.

-

Népi hangszerek készítése.

-

Tojás festése.

Építés térben – 5 óra - A becslés és a mérés szerepe a technikában. -

Körvonalrajzok készítése az építőelemek határoló lapjairól.

-

A kicsinyítés és a nagyítás fogalmának kialakítása.

-

Technikatörténet: a közlekedési eszközök fejlődése.

-

A természetes és a mesterséges környezet összehasonlítása.

-

A lakóhely szűkebb környezetének bemutatása.

-

Különböző típusú lakóházak összehasonlítása.

-

Építés térben egyéni elképzelés alapján.

Közlekedés – 4 óra - A forgalomirányítás szerepe a biztonságos közlekedésben. -

A forgalomirányítás jelzései (jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogátkelők).

-

Átkelés az úttesten irányított és irányítás nélküli forgalom esetén.

-

Közlekedés buszon, villamoson, metrón.

-

A különleges rendeltetésű közlekedési eszközök (mentők-, tűzoltó-, rendőrautó).

-

Gyakorlati tevékenység a valós környezetben.

-

jellemformálás

-

információk feldolgozása

-

épített környezet megóvásának fontossága

-

kreativitás

-

tervezés és kivitelezés

-

technikatörténet: közlekedési eszközök

-

pozitív szokások erősítése

-

problémamegoldó gondolkodás

-

együttműködési készség

-

empátia

ÉRTÉKELÉS: Az elméleti és a gyakorlati ismereteket egyaránt értékeljük. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló magatartását egyéni, páros és csoportmunkában is. A segítőkészséget a jó szervezőkészséget külön kiemeljük. Az értékelési szempontjaink egyértelműek, és megjelennek a tanulók előtt. Az értékelés mindhárom formájával élünk (önértékelés, egymás munkájának az értékelése, tanítói értékelés). FELTÉTELEK: - A vizsgált anyagok és a megmunkálásukhoz szükséges szerszámok, esz-közök. -

Építődobozok, papírdobozok, munkalapok, szemléltető képek.

-

Közlekedési eszközök modelljei.

Háztartástan, életvitel (5 óra) CÉL: 297

-

Alapvető viselkedési szokások kialakítás a különböző helyzetekben (családban, iskolában, idegen helyen).

-

Aktív részvétel a családi munkamegosztásban.

-

A rend, a tisztaság, a takarékosság tudatosítása.

KÖVETELMÉNY: -

Legyenek képesek az alapvető viselkedési normák szerint élni,

-

maguk körül rendet tartani.

-

Ismerjék az alapvető ajándékozási szokásokat,

-

az ízléses csomagolási technikák néhány változatát,

-

az ünnepi asztalterítést,

-

a takarékosság lehetőségeit a mindennapi életben.

-

Az alapvető szolgáltatóegységek kulturált igénybevételét.

TARTALOM: Tananyag - Önkiszolgálás otthon és az iskolában.

Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - helyes életvitel, életszemlélet

-

Játékok, személyes holmik rendberakása.

-

reális önismeret

-

Munkamegosztás a családban.

-

önálló problémamegoldó képesség

-

A gyerekek által is elvégezhető háztartási munkák kiválasztás (pl.: söprögetés, viráglocsolás, szemét kiürítése).

-

megfelelő szokásrendszer

-

A házimunkák veszélyforrásainak tudatosítása.

-

A takarékosság fogalmának tudatosítása.

-

A takarékosság jelentősége a mindennapi életben. Takarékosság vásárlás során. (Miből? Mennyit? Mennyiért?)

-

Az iskola közéletben lévő szolgáltatóegységek felkeresése, megismerése (pl.: posta, patika, fodrászat).

ÉRTÉKELÉS: Szituációs helyzetek elemzése. A helyes és a helytelen szokások felismerése. A helyes szokások megerősítése. Az értékelésnél figyelembe vesszük: - az ötletességet, -

eredetiséget,

-

az ízlésességet,

-

az esztétikumot,

-

a takarékosságot.

FELTÉTELEK. Feladatlapok, szemléltető képek.

298

3. évfolyam Éves óraszám: Technika: Háztartástan, életvitel:

37 óra 32 óra 5 óra

CÉL: - Fejlődjenek a tanulók munkaszokásai a a helyes testtartás, az alaposság, a pontosság és a fegyelmezett munkavégzés terén. -

Az alábbi magatartási tulajdonságok megkülönböztetett fejlesztése: türelem, körültekintés, kitartás, együttműködési készség, igényesség, találékonyság.

-

A manuális készségek célirányos fejlesztése a rajzeszközök használatában,

-

a pontos mérésben, méretjelölésben.

-

Különféle anyagok nyírásában, vágásában, metszésében, karcolásában.

-

A megismerőképességek közül kiemelten fejlesztjük:

-

az érzékelést,

-

az észlelést,

-

a megfigyelést,

-

a gondolkodást (összehasonlítás, analizálás, szintetizálás, rendszerezés, problémamegoldás).

-

A tárgykészítő munka fő fázisainak tudatosítása.

-

A tervező, a kivitelező és a befejező munkálatok során a konstruáló- és a technikai önkifejező (rajzi-szóbeli) képességük fejlesztése.

-

Egyre biztosabb és önállóbb részvétel a gyalogos közlekedésben és tömeg-közlekedési eszközök használatában.

KÖVETELMÉNY: - Tartsák be a helyes magatartási szokásokat a balesetmentes munkavégzés érdekében (egyéni, páros, csoportmunkában). -

Legyenek képesek

-

a vizsgált anyagok tulajdonságainak összehasonlítására minőségi és mennyiségi tulajdonságok alapján.

-

szempontkeresés után az elkészített modell és valós minta összehasonlítására.

-

megadott szempontok figyelembevételével egy kitalált tárgy megtervezésére.

-

a megtervezett tárgy elkészítésére, kipróbálására, tökéletesítésére.

-

alkalmazzák a tanult közlekedési szabályokat a mindennapi élet során.

TARTALOM: Tananyag A képlékeny anyag – 2 óra - A papírmasé elkészítésének folyamata (műveletei). -

A papír nedvszívó képességének vizsgálata.

-

Modellkészítés papírmaséból (pl. nyaklánc, karkötő, fülbevaló)

A fa és a természet kincsei – 4 óra - Természetes anyagok vizsgálata (pl:

Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - esztétikai nevelés - kreativitás - analízis, szintézis

- következtetés - összefüggések keresése 299

gyékény, fűzfavesző). -

Az anyag látható szerkezete. A szerkezet és a tulajdonság összefüggésének megfigyelése.

-

A fa útja otthonunkig, a fafeldolgozás.

-

Vékony pálcák, lécek tulajdonságainak megismerése.

-

A famegmunkálás (darabolás, hegyezés, faragás, reszelés, csiszolás)

-

A fához kötődő mesterségek (pl.: asztalos, ács) megismerése.

-

A famegmunkálás eszközeinek szerszámainak balesetmentes használata.

-

A mai és a régi használati tárgyak funkciója.

A papír – 6 óra - A különböző papírfajták (pl.: lágy papír, karton, papírlemez) tulajdonságainak vizsgálata. -

A papír megmunkálásához szükséges eszközök, szerszámok helyes használata.

-

A papírhajtogatásokkal sík- és térbeli kompozíciók létrehozása.

-

A műszaki rajz szabványosított jeleinek megismerése.

-

A méretmegadás elemei: Méretsegédvonal, méretvonal, méretszám, méret-nyíl.

-

Mérés centiméter-pontossággal.

-

Rajzolvasás, a rajz és a tárgy megfeleltetése.

-

Karton és a papírlemez megmunkálása: karcolás, metszés, szerelés.

- környezet óvásának, megbecsülésének fontossága - népünk kulturális örökségének jellemzői (fához kapcsolódó mesterségek, alkotások)

- technikatörténet (Kína – papírgyártás) - önálló ismeretszerzés: Internet-használat: papír felhasználása - mérés - esztétikai nevelés - analízis - szintézis

A fonal és a textília – 6 óra - A fonal és a textília tulajdonságainak vizsgálata, az anyagvizsgálati mód-szerek tudatos alkalmazása. - A szerkezet, a tulajdonság és a funkció összefüggésének felismerése. - Technikatörténet: a textilipar fejlődése. -

A szövés történeti fejlődése. A szövés eszközei.

-

A szövés menete.

-

A népművészetben alkalmazott díszítések megismerése.

összefüggések felismerése, keresése textilipar fejlődése csoportosítások népünk kulturális örökségének jellemzői (matyó, kalocsai hímzés stb.) esztétikai tudatosság

300

-

Kézi varrás.

-

A gombfelvarrás.

-

A díszítőöltések megtanulása (pl: száröltés, láncöltés, huroköltés, boszorkányöltés).

Jeles napok, népszokások – 4 óra - Téli ünnepkör.

-

más népek kultúrája (Mikulás, karácsony ünneplése más országokhoz)

-

Tavasz ünnepkör.

-

jellemformálás, érzelmi nevelés

-

Ismerkedés a batikolás technikájával.

-

szolidaritás

-

Tojásfestés: írott tojás készítése csepegtetéssel. -

kreativitás

-

történeti fejlődés – építészet

-

kommunikáció

-

esztétikai tudatosság

Építés térben – 6 óra - Az építészet történeti fejlődése. -

Különböző típusú épületek megfigyelése, összehasonlítása.

-

Építés térben látszati rajz és elképzelés alapján.

-

Az alaprajz fogalmának kialakítása.

-

Térbeli építés adott alaprajza (pl.: családi ház, lakótelepi ház).

-

A lakásbelső helyiségei, ezek funkciója.

Közlekedés - A gyalogos közlekedés szabályainak alkalmazása. -

Technikatörténet: a kerék feltalálása.

-

A kerékpáros közlekedés

-

Közúti jelzések kerékpárosoknak.

-

A vasúti közlekedés szabályai.

-

Gyakorlati tevékenység a valós környezetben, utazás tömegközlekedési esz-közökön.

- Pozitív szokások erősítése - Problémamegoldó gondolkodás - együttműködés szabályai - technikatörténet: kerék

ÉRTÉKELÉS: Egyre nagyobb önállóságot követelünk: - az anyagvizsgálati módszerek kiválasztásában, alkalmazásában, -

a munka megtervezésében, tökéletesítésében,

-

az eszközök, szerszámok biztos használatában.

Az otthoni feladatok adásával a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését célozzuk meg. Az ellenőrzés és értékelés továbbra is az értékelési szempontok szerint történik. FELTÉTELEK: -

A vizsgált anyagok és a megmunkálásukhoz szükséges eszközök, szer-számok.

-

Építőkészlet, munkalapok, szemléltetőeszközök. 301

Háztartástan, életvitel ( 5 óra) CÉL: - A tanulók felkészítése a leggyakrabban használt háztartási eszközök, gépek biztonságos üzemeltetésre és működőképességük megóvására. -

A tanulók megismertetése a háztartási gyermekbalesetek forrásaival, okaival és megelőzésükkel.

-

A szülők és a hozzátartozók foglalkozásának bemutatásával a munka iránti szeretet és tisztelet felébresztése a tanulókban.

-

A takarékosság fontosságának tudatosítása a családi költségvetésben.

-

A munkamegosztásban való aktív részvétel az alapvető szolgáltatások egyre önállóbb igénybevételével.

KÖVETELMÉNY: -

Legyenek képesek a legegyszerűbb házimunkák precíz és balesetmentes elvégzésére.

-

Ismerjék:

-

a leggyakrabban használt háztartási gépek biztonságos üzemeltetését,

-

a háztartási gyermekbalesetek forrásait, okait: megelőzésüket;

-

a takarékosság formáit (pl.: idővel, energiával, fogyasztási cikkekkel, pénzzel való takarékosság),

-

az alapvető szolgáltatások igénybevételét.

TARTALOM: Tananyag - A háztartásban leggyakrabban használt tárgyak, eszközök, gépek baleset-mentes használata. -

A gyermekek által is elvégezhető háztartási munkák, eljárások (pl.: felmosás, mosogatás, törölgetés, teafőzés) gyakorlati bemutatása.

-

A házimunkák veszélyforrásainak a megismerése, a megelőzés lehetőségei.

-

A bevétel és a kiadás forgalmának tudatosítása.

-

A család bevétele (jövedelemfajták), kiadása.

-

A megtakarítás lehetőségei.

-

A helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás.

-

A takarékosság formái. Mivel és hogyan lehet takarékoskodni?

-

A szolgáltatás fogalmának tudatosítása.

-

A szolgáltatás szerepe az ember életében.

-

A lakóhelyen található szolgáltatások feltérképezése és ezek igénybevétele.

-

A telefon használata.

Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - megfelelő, egészséges szokásrend -

technika a háztartásban – fejlődéstörténet

-

együttműködés, munkamegosztás

-

kommunikáció

FELTÉTELEK: Szemléltető képek, háztartási eszközök, gépek, feladatlapok, olló, ragasztó 302

4. évfolyam Éves óraszám:

37 óra 33 óra

Technika: 4 óra

Háztartástan, életvitel: CÉL: - a természetes és az épített környezettel összhangban lévő technikai gondolkodás és szemlélet megalapozása. -

A technika tantárgy tanuláshoz szükséges tanulási- és munkaszokások cél-irányos fejlesztése.

-

A tervezőmunka során a problémafelismerő, a problémaelemző és a problémamegoldó képességek tudatos fejlesztése.

-

A kivitelező munka során törekvés az önállóságra. Alkotómunkára nevelés meg-valósítása.

-

Az „utómunkálatok” során (kipróbálás, tökéletesítés) az elemzőképesség, a rugalmas gondolkodás és az alkotó képzelőerő kiemelt fejlesztése.

-

A műszaki ábrázolás megalapozásakor a lényegkiemelés, a térérzékelés, az elvont gondolkodás és a precíz munkavégzés célirányos fejlesztése.

-

A gyalogos és kerékpáros közlekedési szabályok alkalmazásakor a felelősségérzet tudatosítása mások és önmaguk iránt.

-

A közlekedési helyzetek elemzése során az ok-okozati összefüggések meg-láttatásával a biztonságos közlekedésre nevelés.

KÖVETELMÉNY: - Tartsák be az alapvető munkahelyi szokásokat (fegyelem, rend, tisztaság, takarékosság, balesetvédelem). -

Legyenek képesek:

-

Önálló tárgykészítésre, modellépítésre;

-

Tervezésnél a rajzi kommunikációs képességek önálló alkalmazására (az elképzelt tárgyról vázlatrajzok készítése, az elkészítendő tárgy méreteinek megadása a műszaki rajz szabványosított jeleivel, egyszerű tagolatlan tárgy nézetrajzainak az elkészítése);

-

Kivitelezésnél az elméleti ismeretek komplex alkalmazására (anyagvizsgálat, megmunkálás, összeszerelés);

-

A kész tárgy és az előzetes tervek összehasonlítására és kritikai elemzésére.

-

Tudatosan alkalmazzák a tanult közlekedési szabályokat.

-

Legyenek képesek a közlekedési helyzetek elemzésére, az ok-okozati összefüggések megfogalmazására.

TARTALOM: Tananyag A fém – 2 óra - Ismerkedés a fémművességgel. -

Vékony fémhuzalok vizsgálata.

A fa és a természet kincsei – 3 óra - a fa kitermelése, szállítása, környezeti hatásai, környezetgazdálkodás. -

A természetes anyagok szerkezete, főbb tulajdonságai felhasználásuk (otthon, iparban, művészetben).

-

A fűzfavessző tulajdonságainak a vizsgálata.

A fonal és textília – 3 óra

Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - csoportosítások - természet iránti felelősség - kreativitás - környezettudatos magatartás természet iránti (erdőgazdálkodás) - kreativitás

felelősség

- rendszerezés 303

-

A szövés mente.

-

Egyszerű szövésminták megismerése.

-

Kézi varrás.

-

A tanul öltésfajták alkalmazása használati- és dísztárgyak készítése során.

A papír – 3 óra - Technikatörténet: a papírkészítés ősi módszere. -

A papírmerítés technológiai lépéseinek megismerése, helyes alkalmazása.

A műszaki rajz elemei, a nézeti ábrázolás – 8 óra - A műszaki rajz szabványosított jelei (vonalfajták: folyamatos, szaggatott, pontvonal, méretvonal, méretsegédvonal, méretszám, méretnyíl). -

Rajzolvasási, rajzkészítési gyakorlat.

-

A műszaki rajz szabványosított jeleinek gyakorlati alkalmazása.

-

Dobozkészítés papírból (műszaki rajz elkészítése, karcolás, szabás, sarkos hajlítás, összeszerelés, kipróbálás).

-

A nézeti ábrázolás.

Jeles napok, népszokások – 4 óra - Kézműves hagyományokat ápoló tárgyalakítás, szalmadíszek készítése.

- egyéni képességek kibontakoztatása - önértékelés fejlesztése - segédeszközök használata

- analízis – szintézis - kreativitás - tervezés és kivitelezés - egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás -

kreativitás

-

építészet más országokban

-

kommunikáció

-

esztétikai tudatosság

-

hagyományaink

-

jellemformálás

-

Karácsonyfadíszek készítése.

-

európai azonosságtudat

-

Farsangi álarc készítése változatos technikákkal (pl: papírmasé vagy gipszálarc).

-

egyetemes kultúra

-

esztétikai érzék

-

hazánk népi építészete, technológiák

-

környezettudatos magatartás

-

problémamegoldó gondolkodás

-

összehasonlítások

-

önértékelés

-

kulturált együttműködés normái

-

Tojásfestés változatos technikákkal (pl: írott, szalmarátétes tojások készítése).

Épített környezet – 6 óra - A falus és a városi élet összehasonlítása. -

A falusi és a városi építmények összehasonlítása (épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók).

-

Ismerkedés a magyar népi építészettel.

-

Egyszerű makett készítése: vályogház.

-

Hagyományos technológiák megismerése: rakott sárfal építése, vályogtégla készítése.

Közlekedés – 4 óra - A közlekedési fejlődésének történeti áttekintése.

304

-

A modern közlekedés eszközei.

-

rendszerezés

-

Szárazföldi, vízi és légi közlekedés.

-

környezetvédelem

-

Helyi és távolsági közlekedés.

-

A közúti kerékpáros közlekedés szabályai, ezek betartása.

ÉRTÉKELÉS: Ebben az életkorban az értékelési módszerek közül az önértékelés és egymás munkájának az értékelése dominál. A terv és a kész munka összevetése, kritikai elemzése kiemelt feladata az érté-kelésnek. Mások munkájának igazságos értékelése mindig fejlesztő jellegű legyen, a hibák belátására ösztönözzön. Mások értékelést mindig mérlegeljék a tanulók. FELTÉTELEK: - A vizsgált anyagok és a megmunkálásukhoz szükséges eszközök, szer-számok, műszaki ábrázoláshoz szükséges eszközök. -

Építőkészlet, munkaalapok, feladatlapok, szemléltetőeszközök.

Háztartástan, életvitel (4 óra) Cél: -

A tanulók felkészítése az életkornak megfelelő önellátó tevékenységre a házimunkában való aktív részvétellel.

-

A felelősség- és szabálytudat célirányos fejlesztése a háztartási eszközök, gépek biztonságos kezelése érdekében.

-

Az ok-okozati összefüggések megláttatása a házimunkák végzése közben.

-

A tanulók szemléletének formálása a környezet értékeinek védelmével, a „személyes holmik” megbecsülésével.

-

A lakóhelyen található szolgáltatások bemutatásával és önálló igénybe-vételével a kommunikációs képességek fejlesztése.

KÖVETELMÉNY: -

Legyenek képesek az életkornak megfelelő önálló tevékenység elvégzésére.

-

Tudják:

-

a leggyakrabban használt háztartási gépek balesetmentesen üzemeltetni,

-

az elemi szolgáltatásokat kulturáltan igénybe venni.

-

Ismerjék az esztétikus környezet kialakításának szempontjait.

TARTALOM: Tananyag Kulcskompetenciák, fejlesztendő területek - Esztétikus környezet kialakítása otthon és - esztétikai tudatosság és kifejezőképesség az iskolában. - kommunikáció - Ismerkedés az ízléses, az egyéniséget is - önálló ismeretszerzés képessége kifejező családi környezet kultúrájával - egészséges életmód készsége (pl.: saját szoba önálló berendezése). - információkeresés és -kezelés - Az évszakhoz, a napszakhoz, az időjáráshoz, alkalmazkodó életviteli szokások alkalmazása a mindennapi életben. -

A lakásból elérhető legfontosabb szolgáltatások helyes használata 305

(telefonos tudakozó, mentők, tűzoltók, rendőrség hívása). FELTÉTELEK: - Szemléltető képek, kartonok, dobozok, színes papírok, kés, olló, ragasztó, filctollak Technika és – életvitel 5.-8. évfolyam A tantárgy általános jellemzői: A tantárgy célja olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód célzatos és következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét. A Technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. Korunk egyik legfontosabb kérdése: hogy miképp tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében osztunk létre. A tantárgy célja, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait, a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. A hangsúly az okok megelőzésére helyezendő. A tantárgy feladatai az 5-8. évfolyamokon: A technikai rendszer fogalmának megismerése, használata; technikai rendszerek és folyamatok elemzése. A számítógépes folyamatirányítás ismerete. A technikai fejlesztés folyamatának jellemzése szóban és folyamatábrán. Nagy feltalálók és találmányaik, különös tekintettel a magyarokra. Az energia, nyersanyag és információ termelésének ill. előállítási módjainak, felhasználásuk folyamatainak ismerete. A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásvizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag- és energia-források bemutatása, elemzése. A modern építészet anyagainak és szerkezeteinek összevetése a hagyományos és a népi építészet anyagaival és szerkezeteivel. A lakóhely vizsgálata. A közlekedés szabályozása, a közúti közlekedés szabályainak és veszélyforrásainak megismerése. Tennivalók közlekedési balesetkor. A tömegközlekedés szabályainak megismerése. Az egészséges életvitel alapkövetelményei szerinti életmód kialakítása. Háztartási feladatok, munkák és gazdálkodás folyamatainak és összefüggéseinek felisme-résére nevelés. A kiskamasz korba lépő gyerek a család tagjaként lássa át tudatosan a család életviteli funkcióit. Legyen alkotó részese a családi tér alakításának, alakulásának, miközben még részletesebben ismeri meg a tárgykészítés, a makettkészítés fázisait a tervezéstől a kivitelezésig. (5. osztály) Az előző tanévben megismert lakókörnyezet/technikai környezet után a közlekedés lehetőségeit, korlátait megismerve egy szélesebb technikai látókörrel rendelkező ember fejlődjön a tanév végére. Legyen képes technikai problémák felvetésére, megoldására, vagy megoldásának megszervezésére. Ehhez az elvont gondolkodás közelítését kell elérnünk. Életviteli kérdésekben a táplálkozás, a higiénés szokások a ruházkodás tudatos ismerete a célunk. (6. osztály) Az évfolyam műveltségtartalmának nagy részét a különböző energiafajtákat hasznosító gépek megismerésén keresztül érjék el a gyerekek. A gépek kapcsán kezdődjön meg céltudatos pályaorientációjuk. A háztartási ismeretekben a céltudatos önkiszolgáló tevékenység legyen jellemző. (7. osztály) Ebben az évben a technikai környezet azon berendezéseit kezdik megismerni a gyerekek, melyek az elektromos energia felhasználásával működnek. Az elektromos energia előállításától a számítógépes irányítás alapjáig. A háztartástechnika keretein belül a lakás, a lakókörnyezet, a ruházkodás kap kiemelt hangsúlyt. (8. osztály) Általános követelmények: - Ismerkedjen meg a mesterséges környezettel. - A technika és környezet kapcsolatának felfedezése konkrét esetekben. - A feltételrendszer mérlegelése és az annak megfelelő megoldás kiválasztása. - Gyakorlottság a hosszúság becslésében és mérésében. Mérés milliméter pontossággal. - Gyakorlottság az adott szinten elvárható eszköz- és szerszámhasználatban. 306

- A kivitelezéshez szükséges anyagok kiválasztása. - Elemi munkaszokások: helyes testtartás, rend, pontosság, anyagtakarékosság, balesetvédelem. (5.osztály). - Technikai érdekességek gyűjtése. - Tájékozódjon a technika világában. - Tapasztalatok szerzése az anyagok belső szerkezetéről. - Tudják használni a tanulók a technika, a háztartástan, gazdálkodás, barkácsolás, közlekedés témakörébe tartozó fontosabb dokumentumokat. - A közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások és elvárt udvariassági szabályok alkalmazása. - Az egészségmegőrzés alapvető szabályainak alkalmazása. - Szerezzenek gyakorlottságot az egyszerűbb háztartási munkák elvégzésében és az életkornak megfelelő önkiszolgálásban. - Nyitottság a korszerű táplálkozás iránt. (6. osztály) - Ismerje környezetünk jellemző gépeinek szerepét életünkben, történeti vonatkozásait. - Ismerje a gépek működési elveit, technikatörténeti vonatkozásait. - Ismerje a Magyar és nemzetközi technikatörténet főbb korszakait, lényeges találmányait. - A környezetbarát technika jelentősége, a környezet kialakításában való aktív részvétel. - A gyalogos közlekedés valamint a kerékpáros közlekedés szabályainak gyakorlati alkalmazása. - Legyen tisztában a közlekedés pozitív magatartásformáival. - Következetes testápolás, tudatos higiénés magatartás. - Legyen igénye teste, ruházata és közvetlen környezete tisztántartására, gondozására. Ruházata feleljen meg az öltözködés egészségügyi, higiéniai és esztétikai követelményeknek. Tudják ruhájukat gondozni, javítani. - Környezetbarát módszerek alkalmazása. (7. osztály) - Technikai problémák felismerése és megfogalmazása szóban és írásban. - Többféle megoldás keresése a tervezésben. - Tanulmányozza a könyvtár állományába tartozó, a mindennapi életben jól használható háztartási, technikai és barkácskönyveket és egyéb kiadványokat. - A közlekedési helyzetek helyes és gyors megítélése, a közlekedési jelzések biztonságos értelmezése. - Betegápolási jártasságok. - Legyen képes tervszerűen végezni háztartási munkákat és tudjon tervet készíteni a családi munkamegosztásra. - A háztartási munkák megszervezésének és elvégzésének célszerű módjai. - A háztartási jövedelmek összetétele, eredete. A bevétel-kiadás tervezési módja. - Alkalmazzák a helyes táplálkozás szabályait, váljon szokásukká az igényes, kulturált étkezés. - A háztartás megtakarítási lehetőségeinek kihasználása. - A környezetvédelmi lehetőségek felismerése a lakásban, az iskolában és környékén. ( 8. osztály) Általános értékelés: (Ellenőrzés, értékelés, minősítés) A technika tantárgy ismeretanyag elméleti és gyakorlati jellegű ismeretek ötvözete. A technika tartárgyban az ösztönző, formáló értékelés kap nagyobb szerepet, ahol figyelembe vesszük a tanulók személyiségének sajátosságait és aktuális állapotát, de az összegző, minősítő értékelésről sem mondunk le. Összegző, lezáró értékelésre az oktatási folyamat egy-egy tematikus egységének vagy hosszabb szakaszának lezárásakor kerül sor minősítő jelleggel. Törekedni fogunk arra, hogy az értékelés az osztályzatban kifejezve mindig pozitív legyen. A tényszerű értékelés mellett szöveges minősítő értékelést is alkalmazunk. Osztályzatot adunk: - az elméleti megoldásokra, a tervezőmunkában való részvételre, a műszaki rajzból szerzett ismeretekre, - a modellre, munkadarabra és az effektív munkavégzésre, a gyakorlottság fokának megfelelően - a gyakorlatokban való önálló munkamegoldásokra. Osztályozunk egy-egy téma zárásakor (pl.: összefoglaló feladatlap, keresztrejtvény stb.) Törekednünk kell az érdeklődés felkeltésére, segítenünk kell önmaga megismerését a helyes pályaválasztásban, életvitelének alakításában. Az értékelés menete: - elméleti és gyakorlati téren az értékelési szempontok megadása, - önellenőrzés és értékítélet kialakítása - javítási lehetőség, 307

- fejlődési tendencia. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a NAT minimum teljesítése a 6. osztály végén. Technika: MODELLEZÉS: Tervezés: Megfigyelések rendszerezése, leírása. Egyszerű tervek, vázlatrajzok készítése. A mérési eredmények feljegyzése, leolvasása a rajzos ábrákról. Mérés mm pontossággal. Vetületi ábra értelmezése. Anyagok és alakításuk: Közvetlen környezetük alapvető anyagainak (papír, fa, fém) főbb tulajdonságai. Hasznos tárgyak készítése, természetes anyagokból. Egyszerű, rövid algoritmusok leírása. A használt szerszámok célszerű, biztonságos és balesetmentes használta (famunka szerszámai). Épített, szerelt modellek: A környezetből vett tárgyak, eszközök működésének értelmezése és modellezése. Elemi tájékozottság a közlekedési eszközök működésében. KÖZLEKEDÉS:

A gyalogos közlekedés, a tömegközlekedés, valamint a kerék-páros közlekedés szabályai. A kerékpár biztonságos felszerelései.

Háztartástan: A család egészsége: Következetes és rendszeres testápolás. Táplálkozás: Az egészséges tápanyagarányok ismerete. Rendszeres étkezés. Egyszerű ételkészítési eljárások ismerete. Gazdálkodás: Anyagi lehetőségek reális felmérése. (zsebpénz beosztása). Ruházkodás:

Ruházatának karbantartása, ápolása. Egy-két öltésfajta ismerete. Lakás-lakókörnyezet: A szellőztetés szabályainak ismerete. Saját szoba önálló tervezése. A takarítóeszközök biztonságos kezelése. Kertgazdálkodás:

A szobanövények mint a lakáskultúra elemei. A szobanövények gondozása, ápolása. A gyomtalanítás és a porhanyítás alkalmazása. Növények szaporítása magvetéssel. A 7. évfolyamban év elején diagnosztikai értékelés, évközben formatív értékelés történik. Összegző értékelést melyet minősítünk egy-egy nagyobb témakör végén alkalmazunk. A minősítő értékelés során globális képet nyerünk a tanulóról, hogyan tett eleget a tanulmányi követelményeknek, milyen szintre jutott a képességek, készségek fejlődésében. Záró témakör: Modellezésen belül: - műszaki rajzi ismeretek, - anyagok és alakításuk (fémek), Közlekedésen belül: - a kerékpáros közlekedés, A 8. osztály végén a magasabb osztályba lépés feltétele a NAT minimum követelményeinek teljesítése. Technika: MODELLEZÉS: Tervezés: Kész terv értelmezése. Egyszerű tervnek megfelelő rajzi vázlat készítése, vetületi ábrázolás felhasználásával. Anyaguk és alakításuk: Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete és alkalmazása (fémek anyagvizsgálatai) Anyagok célszerű alakítása, adott problémamegoldáshoz. 308

Épített, szerelt gondolati modellek: Gépek modellezése. Közvetlen környezetünk technikai rendszereinek célszerű használata (a lakás elektromos hálózata, a háztartási gépei). Az elektromosság érintésvédelmi és baleset-megelőzés szabályai. Elsősegélynyújtás. Hálózati elemek és háztartási gépek szerelése (pl. elektromos szerelvények). Irányítástechnika: Logikai áramkörök modellezése (elektromos vezérlés és szabályozás. Technikatörténet: Egy-két jelentős magyar és külföldi feltaláló neve és munkássága a tárgyhoz kapcsolódóan. KÖZLEKEDÉS:

A közúti közlekedés biztonságát befolyásoló tényezők. A KRESZ ismerete. Elsősegélynyújtás baleset esetén.

PÁLYAORIENTÁCIÓ: Pályaismeret:

A pályaválasztással, munkavégzéssel kapcsolatos alap-fogalmak értelmezése, és magyarázata. Tájékozódási képesség a tovább ill. szakmatanulási lehető-ségekről. Állásforrások felderítése: a lehetséges segítők.

Háztartástan: A család egészsége: Korszerű testápolás A ruházat és a környezet tisztántartása. Táplálkozás: Helyes táplálkozási mód, a hibás táplálkozási szokások és divatok elutasítása. Az egészségkárosító élelmiszerek, élvezeti cikkek veszé-lyei. Napi étrend kidolgozása, indoklása. Ételkészítési munkák: A család heti étrendjének megtervezése bizonyos összeg-határok között. Egyszerű ételek elkészítése. Lakás-lakókörnyezet: Lakástervezés. A lakás célszerű, esztétikus berendezése. Az átlagos háztartás gépeinek szakszerű, energiatakarékos működtetése. Ruházkodás: A természetes és mesterséges textíliák megkülönböztetése. Egyszerű ruhaápolási és - javítási eljárások. Munkaszervezés: Munkafolyamatok megfigyelése, elemzése. A háztartási munkák megszervezésének módjai. Háztartási pénzgazdálkodás: A család pénzgazdálkodása. Takarékosság. Bevételek-kiadások vezetése. A kertgazdálkodás alapjai: A talaj előkészítése vetéshez. Növények vetése, ápolása, gondozása. Általános feltételek: Az 5-8. évfolyamon két tanár dolgozik a tanulókkal, teljes osztálylétszámmal. Első félévben 6-8. osztály technika tantárgyat tanul, míg az 5-7. osztály háztartástant. A második félévben az 5-7. osztály technika tantárgyat tanul, míg a 6-8. osztály háztartástant. A technika tanításához szaktanterem áll rendelkezésre. A háztartástan tanításához a feltételek biztosítása folyamatban van. Tanárok képzettsége: 5-8. évfolyamon technika szakos tanár, a háztartástan témához Háztartásökonómia és életvitel - jelenleg szakosodó - valamint biológia szakos tanár biztosított. Alapvető szerszámkészlet papírmunkához, famunkához, fémmunkához, műanyagmunkához, textilmunkához. Szerelőkészlet, elektrotechnika szerelőkészlet. Oktatástechnikai eszközök. Háztartástechnikai eszközök. Anyagalakításhoz alapanyagok. 309

Technikai segédletek a tananyag feldolgozásához 5-8. osztályban - Tankönyv és munkafüzet - A technika nagy enciklopédiája - Képes diáklexikon - A technika krónikája - A papíralakítás szerszámai - A famunkák szerszámai - Zsebtelep, izzó vezetékek - Nagy háztartáskönyv - Nagy divatkönyv - Háztartási ismeretek - Mikroszkóp - Tápanyagtáblázat - Elsősegély felszerelés - Fonal, textil - Szobanövények, a növényápolás eszközei - Videó-filmek - Pályaválasztási tájékoztatók Technika-háztartástan tantárgyak évi óra keretének lebontása évfolyamonként és témakörönként Évfolyamok Modellezés Közlekedési ism. Háztartástan Kertgazdálkodás További felhaszn. Pályaorientáció Évi óraszám

5. 14 3 13 3 4 37

6. 14 5 12 4 2 37

7. 12 3 15 2 3 2 37

8. 14 2 13 4 2 2 37

Az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület célja 7. A mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonsági érzetének növelése. 8. Az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. 9. A civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kialakítása. 10. A fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás elsajátítása. 11. Az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, pozitív alkotói magatartás kialakítása. 12. A munkafolyamatok és egyes szakmák vázlatos bemutatása, pályaorientáció megalapozása. Kulcskompetenciák a technika- életvitel tantárgyban Az életvitel és gyakorlati ismeretek területén kiemelt jelentőségű kompetenciák - A természettudományok és azok alkalmazására vonatkozó kompetenciák. - Digitális kompetencia. - Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia. - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Mindegyik kompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez e tudásalapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciáinak fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életén át tartó tanulás folyamatában formálódik. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: pld. a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A technika és életvitel tantárgynak számos kulcskompetencia fejlesztésére van lehetősége. Anyanyelvi kompetencia: Különféle kommunikációs helyzetben kommunikálni tudjon pld. szóban, írásban, szövegértésben. Matematikai kompetencia: 310

Rendelkezzen azzal a képességgel, hogy rendszerezni, következtetni, indokolni és problémát megoldani tudjon. Természettudományi kompetencia: Lássa meg az emberi tevékenység okozta változásokat. Gyakorlatias módon tudja tudását alkalmazni új berendezések megismerésében és működtetésében. Kritikus és kíváncsi attitűd alakuljon ki benne. Digitális kompetencia: Értse és alkalmazza az információs társadalom technológiáit. Szociális és állampolgári kompetencia: Értse meg az egészséges életvitel meghatározó szerepét, normatudat viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Különféle területeken hatékonyan tudjon kommunikálni. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia: Segíti a mindennapi életben, majd a munkahelyén abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A kulcskompetenciák fejlesztésével a hátrányos helyzetű tanulót is a középiskola, a szakiskola megkezdésére, és a tanulmányok sikeres befejezése segíti hozzá. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanuló énképének és önismeretének gazdagodásához olyan tanulási környezet szükséges, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok iránti érzékenységüket, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók az alapozó és fejlesztő szakaszban tovább ismerkedjenek népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságaival, Nemzeti kultúránk nagy múltú emlékeivel. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek a család, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Európai azonosságtudat- egyetemetes kultúra Diákként magyarságtudatokat megőrizve váljanak európai polgárokká, de legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. Értsék meg a különböző szokások, életmódok, vallások másságát is. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról s az ezek megoldására kialakuló nemzetközi együttműködésről. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulása. Érzékennyé kell tenni őket a környezetük állapota iránt. Be kell vonni a tanulókat közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe és gyarapításába, ezáltal alakul ki bennük a természet iránti tisztelet és felelősség. Tanulás A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A tanulás stratégiák megválasztásában a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori sajátosságok figyelembevétele. A 6-10 éves gyerekek elsősorban tapasztalati úton szerzik ismereteiket, biztosítani kell számukra a felfedezés lehetőségét, a kreativitás fejlesztését. Fejlődésüket folyamatosan nyomon kell követni, és alkalmazandó számukra a személyre szóló, fejlesztő értékelés. A tanulás elengedhetetlen feltétele a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek és készségek elsajátítása. A tanulás fontos színtere az iskola könyvtára, melynek használata minden ismeret területen nélkülözhetetlen. Testi, lelki egészség Az iskolának minden tevékenységével a tanuló egészséges testi, lelki és szociális fejlődését kell szolgálni. Azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását kell segítenie, amelyek javítják a gyerekek egészségi állapotát. Igyekezni kell kielégíteni a gyermekek mozgásigényét, fejleszteni a mozgáskultúrájukat, ritmusérzéküket, hallásukat. A tanulók ismerjék meg az egészséges életmód alapvető összetevőit, szokásait. A fejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló tartalmi egységek 311

A mindennapi életben is hasznos ismeretek, tevékenységek a természeti, a társadalmi és humán dimenziókkal rendelkező technikai kultúra fő területei: Munkakultúra: anyagismeret, anyagmegmunkálás, eszköz, műveletek, alkotásfolyamata, szervezés, gazdaságosság, ergonómia, baleset-megelőzés. (pl. Anyagok és alakításuk témakörökben, Jeles napok projektekben) Termelési kultúra: anyag, energia, információ (eredete, termelés, elosztás, fogyasztás, gazdálkodás). Agrotechnika, élelmiszeripar. (pl. Anyagok és alakításuk, modellezés témakörökben, Jeles napok projektekben) Háztartáskultúra: lakáskultúra, háztartási technológiák, háztartásgazdaság. (pl. Életvitel-háztartás, Anyagok és alakításuk témakörökben, Jeles napok projektek) Környezetkultúra: tárgyi környezetet, épített környezet, környezetgazdálkodás. (pl. Épített és szerelt modellek, Életvitel-háztartás, Technikai történek, Közlekedési ismeretek témakörökben) Közlekedéskultúra: közlekedési szabályok, közlekedési eszközök (pl. Közlekedési ismeretek, Modellezés, Anyagok és alakításuk témakörökben) Gazdálkodási kultúra: árú, piac, termékszerkezet, marketing, reklám, foglalkozási ágak, pályaorientáció, beruházás, befektetés, költség, haszon. (pl. Anyagok és alakításuk, Életvitel-háztartás témakörökben) Fogyasztói kultúra: kereskedelem, termékelemzés, pénzgazdálkodás, takarékosság. (pl. Anyagok és a l a k í t á s u k , É l e t v i t e l - h á z t a r t á s t é m a k ö r ö k b e n ) Szabadidős kultúra: művelődés, szórakozás, szórakoztatás, játék. (pl. Anyagok és alakításuk, Életvitelháztartás témakörökben, Jeles napok projektekben) Információs kultúra: kommunikáció, információs gépek, információs rendszerek. (pl. Anyagok és alakításuk, Műszaki ábrázolás, Gépek, Közlekedési ismeretek témakörökben). Témakörök, óraszámok:

5. osztály MODELLEZÉS: 14 óra TERVEZÉS: Óraszám: 4 óra Cél: Az alkotási folyamat első elemén, a tervezésen belül sajátítsák el a tanulók a tervezés lépéseit, az elemzést, a gondolati és rajzos, leírással történő tervezést. Követelmény: - Legyen képes tárgyakat elemezni a tervezés fő elemei szerint egyénileg vagy társsal együtt. - A jellemzők meghatározásához a rajzi tervezéshez tudjon milliméter pontossággal mérni. - Tudjon egyszerű terveket, vázlatrajzokat készíteni, ezekhez anyagokat, eszközöket választani. - Ismerje meg a műszaki ábrázolás alapjait (kontúr-, méret-, méretsegédvonal, méretnyíl, méretszám, méretarány, körméretezése). Tartalom: - Tárgyelemzés anyag, forma, célszerűség és esztétikum szerint. - Az okokozati összefüggések keresése, felismerése. - Jellemző méretek meghatározása. - Méretpontosság meghatározása, oka. - A méretezés jelrendszere, szabványa. - A szakaszok és körök méretezési szabályai. - Méretarány. Értékelés: A tárgyelemzés egyéni, szóbeli értékelése, korrekciója. Mivel még a rajzeszközök kezelésében nem eléggé gyakorlottak a tanulók és a geometriában is csak az alapismereteket birtokolják, ezért a rajzi feladatokat folyamatosan kell értékelni. Anyagok és alakításuk: Óraszám: 5 óra Cél: Fejődjenek a tanulók manuális készségei; életkoruknak megfelelő anyagalakító tevékenységgel. Megfelelő elemzőkészség fejlesztése. Fegyelmezett, tudatos munkára nevelés. Követelmény: - Ismerje az anyagvizsgálat egyszerű módját papír esetén. - Ismerje a vizsgált anyag főbb tulajdonságait. 312

Tartalom:

- Ismerje az anyagvizsgálat eredményének és az alakító műveletnek a szerszámnak a kapcsolatát. - Tudja önállóan használni az anyagalakítás szerszámait. - Tudjon művelettervet készíteni. - A papír története, szerepe az információs társadalomban. - Papírgyártás. Papíripari termékek és felhasználásuk. - Papíripari szakmák. - Önálló tervezésű tárgy készítése.

Modellalkotás: Óraszám: 5 óra + 1 óra (szabadidő keret) Cél: A tervezés, az anyag és alakítása témakörrel párhuzamosan életszerű technikai problémák felvetése. A problémamegoldás folyamata során fejlődjön a gyerekek problémamegoldó gondolkodása, manuális képességeik. A történelem és technika összefüggéseinek értése. Követelmény: - Ismerje a makett és a modell fogalmát. - Tudja a környezetből vett tárgyak, eszközök működését értelmezni, modellezni. - Tudja a lakóteret elemezni, típusait makettek formájában előállítani, teret kialakítani. Tartalom: - A makett és a modell közti különbségek. - A szárazföldi közlekedés fejlődése. A kerék jelentősége a műszaki fejlődésben. - Egyszerű szállítóeszköz tervezése, kivitelezése, értékelése, továbbfejlesztése. - A víz és a szél energiája a közlekedésben. - Egyszerű áramkör. Az anyagok elektromossággal szembeni viselkedése. Értékelés: A makett készítés fázisaiban (tervkészítés, kivitelezés) és összhatásának folyamatos értékelése. KÖZLEKEDÉS: Óraszám: 3 óra + 1 óra (szabadidő keret) Cél: A gyalogos és tömegközlekedés ismert szabályainak rendszerezése, Követelmény: - Kövesse a közlekedés helyes magatartási szokásait. - Az azonos előírások mellett tudja a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket, ezek okait. - Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait. Tartalom: elemzése.

kiegészítése és gyakoroltatása.

- Rajzon, fotón, videó- és filmfelvételen megjelenő közlekedési

helyzetek

- Veszélytérkép összeállítása az iskola környékének közlekedéséről Értékelés:

A közlekedési ismeretek gyakorlati alkalmazását értékelni.

A szabad időkeret: 2 óra- Modellalkotás témakörnél 1 óra múzeumlátogatásra, Közlekedés témakörnél 1 óra a város forgalmas pontján a helyes gyalogos közlekedés gyakoroltatására ajánlom felhasználni. Háztartástan: 5. évfolyam HÁZTARTÁSTAN: 13 óra A család egészsége: Óraszám: 3 óra Cél:

- A szűkebb élettér vizsgálata. - Elemi ismeretek nyújtása - Elemi szinten a tapasztalva tanulás és a játékos módszerek Követelmény: - Megfigyelések alapján szerzett ismeretek összegyűjtése, - Tudja önmagát és környezetét tisztántartani.

leírása.

313

- Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele:

fontos

a

rendszeres testápolás. - Tudjon elemi viselkedési szabályokat betartani a családban és az iskolában Tartalom: - Testápolás: - a tisztaság az egészséges élet feltétele - napi tisztálkodás: fogápolás, mosakodás, fürdés, tusolás, bőrápolás, hajmosás, körömápolás Módszerek: megbeszélés, bemutatás, szerepjátékok, film - Környezet tisztántartása: - az osztály, a saját szoba tisztántartása, ízléses dekorációja - mosószerek bemutatása, használatuk, baleset-megelőzés - a szemét megfelelő gyűjtése - szellőztetés, világítás, takarékosság Módszerek: megbeszélés, bemutatás, előadás. Táplálkozás: Óraszám: 3 óra Cél: - A szűkebb élettér vizsgálata. - Elemi ismeretek nyújtása. - Elemi szinten a játékos (kézügyességet is fejlesztő) módszerek alkalmazása. Követelmény: - Megfigyelések alapján szerzett ismeretek összegyűjtése. - Tudja felsorolni a tápanyagokat, amelyek a szervezet egészséges működéséhez szükségesek. - Rendszeres étkezés fontosságának elfogadása. - Tudja leolvasni a vásárolható ételek, élelmiszerek tápanyagait. Tartalom: - A megfelelő táplálkozás: - a magyar konyha története - a tápanyagok megismerése, szakácskönyvből, élelmiszeres-, ételes dobozokról - mi, miért szükséges - vásárlás: háztartási munka szervezése (munkamegosztás) Módszerek: bemutatás, önálló gyűjtőmunka, megbeszélés. - Étrend, rendszeres étkezés: - a helyes és helytelen étkezés (reggeli, tízórai fontossága) - étkezési arányok - a rendszeres étkezés fontossága és hatása a fejlődő szervezetre Módszerek: előadás, szerepjátékok. Gazdálkodás: Óraszám: 2 óra Cél: - Ismerje meg, hogy mely forrásból, mennyi pénzzel gazdálkodik a család. - Mire költi kötelezően és hol tud ésszerűen takarékoskodni pénzével. - Ugyanezt levetítve saját magára, tudatosuljon benne, hogy mennyi munkába, pénzbe kerül ő a családnak. Követelmény: - Ismerje a gazdálkodással kapcsolatos elemi összefüggéseket. - Tudjon a család bevételi lehetőségeiről. - Tudjon a kiadási kötelezettségeiről s azok helyéről. - Ismerje az egy főre jutó bevételeket és önmagára jutó kiadások arányát a családban. - Reálisan ítélje meg a zsebpénzének felhasználási lehetőségeit.

314

- Készítsen tervet saját gazdálkodására (pénzszerzés-, felhasználás). Tartalom: - A gazdálkodás elemi összefüggései. - Családi bevételi források (fizetés, segélyek, GYED, családi pótlék, bevétel kistermelésből stb.). - Kiadások (lakásfenntartás, élelmiszerek, ruházat, postaköltség stb.) megtakarításokból származó kiadás. - Az egy főre jutó átlagbevétel és az egyénre számított kiadás. - Az eltérő mértékű kiadások okai. - A zsebpénz ésszerű beosztása. - A gyerekek pénzszerzési lehetőségei. Ruházkodás: Óraszám: 3 óra Cél: - A ruházkodás fő alapanyagának a textileknek az eredete, készítésének, technológiájának megismerése. A különböző textiltípusok ismerete. Követelmény: - Gyűjtsön információkat a textilanyagok eredetéről. - Ismerje a textilgyártási eljárások közül a nemezelést, fonást, hurkolást, szövést. - Tudjon egy technikával ruházati kiegészítőt (használati vagy dísztárgyat) készíteni segítséggel. Tartalom: - Történelmi áttekintés a textilanyagok fajtáiból. - Fonal és textilgyártási eljárások régen és ma, technológia ismeret. - Egy technika (nemezelés, kötés, horgolás, szövés) megismerése. - Tárgykészítés a megismert technikával. Lakás és lakókörnyezet: Óraszám: 2 óra Cél: - Ismerje meg a történelmi és mai lakástípusokat, a funkció és a szerkezet különböző helyiségek funkcióját és ezek ápolását, otthonossá tételét. Követelmény: - Könyvtári anyag (könyvek, folyóiratok) felhasználásával történelmi és mai lakástípusok között. - Ismerje a funkcióját a lakás egyes helyiségeinek. - Tudja saját szobája tervezését, alapterületét, légköbméterét, megvilágítás, fűtés, szükséges és luxus berendezési tárgyak figyelembevételével. - Ismerje a lakástakarítás periódusait, a berendezés anyagai függvényében a tisztítóeszközöket és a tisztítószereket. - Ismerje a szellőztetés szabályait. Tartalom: - Könyvtári kutatómunka a lakáskultúra fejlődésének tanulmányozására. - Összehasonlító elemzés az egyes lakástípusok funkciója, méretei, szerkezete, lakberendezése szerint. - Lakástervezés a család létszáma, együtt élő korosztályok számára, életkorok, munkakörök szerint. - Adott lakás berendezése az előző kritériumok szerint. - Saját lakószoba berendezése, takarítási terv (bútorok, növények, állatok). Értékelés: A gyakorlati ismeretek értékelése mellett az elméleti tudás külön is fontos. KERTGAZDÁLKODÁS: 3 óra. Cél: Váljék igényévé, hogy otthonában, iskolában élő dísznövények is vegyék képes gondozni.

kapcsolatát,

a

tájékozódjon a

anyagai,

lakástextilek, számonkérése

körül. Ezeket legyen

315

Követelmény: - Ismerje a növények életfeltételeit. - Tudja önállóan gondozni az átlagos igényű szobanövényeket. - Tudja a magról szaporítható virágláda-növényeket a magtól virágzásig eljuttatni. Tartalom: - A lakás és az iskola terveinek feltérképezése a növények - Dísznövényválasztás katalógusból, szakkönyvből a különböző - A tanterem virágainak gondozási feltételei. - Hagymás dísznövények hajtatása (pl. születésnapra, karácsonyra Értékelés: Külön célszerű az elméleti ismereteket és a gyakorlati munkát is

a életfeltételei szerint. helyekre. stb.). értékelni.

SZABAD IDŐKERET: 2 óra. Az előző pontokban felsorolt témák kapcsán a gyerekek otthon gyűjtött tapasz-talatainak elemzése.

6. évfolyam

MODELLEZÉS: 14 óra Tervezés: Óraszám: 3 óra Cél: A vetületi képekkel, méretekkel ellátott rajzot tudják alkalmazni a gyerekek terveik dokumentálására. Követelmény: - Ismerje meg a vetületképzés módját, a vetületek elhelyezésének okait, szabványát. - Tudjon vetületi ábrát értelmezni. - Egyszerű testeknél tudjon vetületi képek alapján rekonstruálás után tárgyat azonosítani. - Ismerje a szimmetriatengelyt és törés rajzjelét, hatását a méretezésre. Tartalom: - A vetületképzés technikája demonstratív után. Vetítő fénysugarak, vetítő egyenesek összefüggése, alkalmazása rajzon. - A három nézeti rajz elhelyezése a rajzlapon szabvány szerint. - Test rekonstruálása nézetek alapján. - Jelképes ábrázolás (erő- és alakzáras hajtások). - Áramköröm és áramköri jelek. Értékelés: - Az elméleti ismeretek alapvetően fontosak, ezért ezek számonkérése feltétlenül szükséges. A gyakorlati alkalmazást pedig a párhuzamos témákkal együtt kell értékelni. Anyagok és alakításuk: Óraszám: 6 óra Cél: Tapasztalatszerzés az anyagok szerkezetéről, összetételéről, tulajdonságairól. Összefüggések felfedezése az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságai között. Az anyag, forma, funkció és esztétikum összefüggéseinek felismertetése, fejlesztése. A közgazdasági szemlélet fejlődése (gazdaságosság, takarékosság). A gépesítés előnyeinek, hátrányainak összehasonlítása. Pályaorientáció. Követelmény: - Ismerje az anyagok főbb tulajdonságait. - A tulajdonságok alapján tudja megfogalmazni a szerszámokkal szemben támasztott követelményeket. - Ismerje a legegyszerűbb kézi megmunkálás szerszámait, azok használatát, balesetvédelmi előírásait. - A fakitermelés, megmunkálás szakmáit tudják megnevezni. - Ismerjék a műanyagok környezeti hatásait. - Az anyagmegmunkálás kézi és gépi eszközeinek elemzése gazdaságosságuk, energia felhasználásuk szerint. Tartalom: - A fa szerepe és jelentősége. Fakitermelés és környezetvédelem. - A fa szerkezete. A fa hibái. A fa tulajdonságai. Faanyagok szerelése, felületkezelés. - Faipari féltermékek. Fapótló anyagok környezetünkben. Faipari gépek. - Faipari szakmák. Famegmunkálási gyakorlat. - A műanyagok története. Műanyagok tulajdonságainak vizsgálata. Csoportosításuk. - Műanyagipari szakmák. 316

Értékelés:

Az anyagvizsgálati eljárásokat és a mechanikai tulajdonságokat és az alakító műveleteket a párhuzamos témákkal együtt értékeljük.

Modellalkotás Óraszám: 5 óra Cél: Rendszer és modellszemlélet fejlesztése. A problémamegoldó, konstruáló képesség fejlesztése alkotó szerelési feladatok kapcsán. Követelmény: - A tanuló ismerje meg a gépek szerepét az ember életében. - Tudja megfogalmazni a környezetében megtalálható gépek funkcióját. Ismerje fel a közlőműveket. Tudjon közlőművet megnevezni alakzáras hajtásra, erőzáras hajtásra. - Ismerje az egyes hajtástípusok előnyeit, hátrányait. - Legyen képes forgásirány és fordulatszám meghatározásra. - Ismerje az áramkör fogalmát, elemeit, jelelölésüket. - Ismerje a logikai alapkapcsolásokat és azok igazságtábláját. - Tájékozottság a közlekedési eszközök működésében. Tartalom: - Gépek a környezetünkben. - A gépek fejlődése. A gépek funkciója, fő részei. Gépegységek. - A gépek energiaellátása. - Különböző meghajtások alkalmazása. - Gépek vezérlése áramkörökkel. - Egyszerű áramkörök. - Logikai áramkörök építése. Értékelés: Az elméleti ismeretek számonkérése. KÖZLEKEDÉS: Óraszám: 5 óra Cél:

A közlekedési eszközök megismerésével párhuzamosan a ma közlekedési eszközeinek előírásaihoz alkalmazkodó biztonságos használatának megtanulása. A helyes magatartási formák ismerete és gyakoroltatása. Követelmény: - Ismerje a kerékpáros- és tömegközlekedés szabályait, melyek mint közlekedő ember kötnek az előírásokhoz. - A közlekedéssel kapcsolatos pozitív magatartás előírásait ismerje és gyakorolja. - Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit. - A kerékpáros közlekedés szabályainak, a jelzőtábláknak az ismerete. Tartalom: - A szárazföldi közlekedés története. - A kerékpár története. - A kerékpáros közlekedés. - A kerékpár karbantartása, biztonsági felszerelése. Értékelés: Az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazni tudását értékeljük. Kiegészítő feltételek: 6. osztályos elektromos szerelőkészlet. Háztartástan 6. évfolyam HÁZTARTÁSTAN: 12 óra A család egészsége Óraszám: 3 óra. Cél: Felkészülés az önellátásra. A természetes és mesterséges környezethez alkalmazkodás Gyermekek harmonikus fejlődésének segítése. Követelmény: - Tudja önmagát és környezetét tisztántartani. - Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele. - Tudja, hogy mit tehet környezete védelmében. (pl. szelektív hulladékgyűjtés). - Tudja, hogy kihez forduljon kérdései esetén.

elősegítése.

317

Tartalom:

- Személyi higiénia: - testápolás a kamaszkorban - testi és szellemi változások és ennek következményei - a bőrápolás fontossága, a bőr mirigyeinek változása - tiszta ruha váltása Módszerek: előadás, szerepjáték, bemutatás.

Táplálkozás: Óraszám: 2 óra. Cél: Ismeretek bővítése és a tanultak alkalmazása. Követelmény: Alkalmazza a helyes táplálkozás szabályait, váljon kultúrált étkezés. Tartalom: - Alkalmazza az egészséges táplálkozás szabályait. - Tudja elutasítani a hibás táplálkozási szokásokat, divatokat. Tápanyagszükséglet, energiaszükséglet. - Változatos étrend szerinti étkezés. Módszerek: szerepjáték, bemutatás, kísérletek.

szokásává az igényes,

-

Gazdálkodás: Óraszám: 2 óra Cél: Lássa át a tanuló a család állandó, alkalmi és változó kiadásait. Követelmény: - Ismerje, hogy a család jövedelme milyen forrásokból táplálkozik. - Tudja a kiadások típusait. Tartalom: - Jövedelemforrások térképének elkészítése, munkahellyel rendelkező és munkanélküli családok esetén. - Ésszerű takarékossági lehetőségek összegyűjtése. - Háztartási könyv vezetése. Ruházkodás: Óraszám: 3 óra Cél: A ruházat célszerű megválasztásának képességét érjék el a tanulók. A célszerűség egészségmegóvó jellege mellett a díszítési módokat is lássák át a tanulók. A stílszerűség feltételeinek és okainak ismerete is elérendő cél. Követelmény: - Ismerje a ruházkodás funkcióit. - Tudja kiválasztani ruhatárából az időjárási jellemzőknek megfelelő ruhadarabokat. - Lásson példát a különböző alkalmak stílszerű ruhaválasztásra. - Tudja ruháját esztétikus forma- és színharmóniában össze-állítani. - Ismerje napjaink textilmegmunkálási módjait, díszítési módjait. Tartalom: - A ruházkodás jellegének kialakulása, funkcionális jegyei. - A tér, a hőmérséklet, a páratartalom és a ruházkodás összefüggése. - A hétköznapi és különleges alkalmak hatása a ruházat megválasztására. Lakás és lakókörnyezet Óraszám: 2 óra Cél: Legyen képes a lakást otthonná tenni, szobáját saját egyéniségének megfelelően kialakítani. Követelmény: - Saját szoba önálló tervezése. - A szellőztetés szabályainak ismerete. - A takarítóeszközök biztonságos kezelése. Tartalom: - A lakás alapfunkciói, a lakás tagoltsága. - Bútorok a lakásban. - A lakás megvilágítása, díszítése. - Településformák, zárt építkezés, kertes település. - Közművesítés. KERTGAZDÁLKODÁS: 4 óra Cél: Ismerjék meg a gyerekek a talajvizsgálat módjait, vonják le a felhasználható következtetéseket. A talajjavítás elemi módszereinek alkalmazása során az előkészítő, magvető, szaporítási teendők megismerése. 318

Követelmény: - Ismerje a talajvizsgálat egyszerű módjait. - Kapjon tájékoztatást arról, hogyan lehet a talaj tulajdonságait nem kémiai, hanem természetes úton javítani. - Ismerje a magvetést megelőző talaj-előkészítési teendőket. - A porhanyítást és a gyomtalanítást tudja alkalmazni. - Tudjon magról szaporítani átlagos igényű dísz- vagy haszon-növényt. Tartalom: - A talajvizsgálat elemi módjainak gyakorlása. - A talaj tulajdonságainak javítása természetes módon. - Az egyes talajtípusok és az abban nevelhető növények felderítése. - Talajelőkészítés cserépben vagy szaporító ládában. - A magról történő szaporítás ideje, fény, hőfok és páratartalmi előírásai, csírázási időpont. - Szaporítás magvetéssel cserépbe vagy virágládába. - Gondozási teendők (ritkítás stb.). SZABAD IDŐKERET: 2 óra. A fenti pontokban felsoroltak gyakorlati megtekintése (illatszer bolt, gyógynövény bolt, étterem).

7. évfolyam

MODELLEZÉS Tervezés Óraszám: 2 óra Cél: Ismerje annyira a műszaki ábrázolás nyelvét, hogy az ötleteit rajzos formában fogalmazni. Kész dokumentáció (rajz, leírás) alapján tudja értelmezni annak tartalmát. Követelmény: - A tanuló legyen gyakorlott nézetek, vetületi ábrák - Ismerje a fémipari mérőeszközöket, használatukat. - Legyen képes egyszerű szerkesztési feladatok elvégzésére. Legyen képes a tanult szabványos műszaki jelek olvasására, Tartalom:

Értékelés:

meg

tudja

olvasásában. értelmezésére.

- Vetületi ábrák értelmezése. - Mérés tolómérővel. - Metszeti ábrázolás: teljes metszet, félnézet-félmetszet. - Jelképes ábrázolás: csavarok, csapágyak. - Mechanizmusok. A műszaki ábrázolási feladatokat külön kell értékelni. Az elméleti ismereteket témakörök zárásánál értékeljük.

Anyagok és alakításuk: Óraszám: 5 óra Cél: A gépek jellemző anyagainak a fémeknek megismerése, egyszerű anyagvizsgálati eljárásokkal. Az anyagismeret eredményeként célszerű szerszám kiválasztása, kéziszerszám használata. A fémipari szakmák alapjainak megismerése. Követelmény: - Ismerje fel a környezete különböző gépeinek anyagait. - Ismerje a funkció, anyagtulajdonság, szerkezet, összetétel összefüggéseket. - Ismerje a fémfeldolgozás technológiai folyamatát. - Ismerje az acél egyszerű eszközökkel és módszerekkel elvégezhető anyagvizsgálatát, a gyakorlatban használt acélfajtákat. - Tudjon a fémek megmunkálásához műveleti tervet készíteni. - Ismerje a munkavégzés balesetvédelmi szabályait. Tartalom: - A gépek anyaga: az acél. - A vas és acél fogalma. - Az acél előállítása. - Az acélok csoportosítása. - Acélipari gyártmányok. 319

- A fémek megmunkálása: alakítás forgácsolással (fűrészelés, menetfúrás, menetmetszés), fémek kötése (lágy forrasztás), korrózió elleni védekezés. - Fémipari szakmák. Értékelés: Az elméleti ismeretek értékelése a témakör zárása után szummatív módon történik. Modellalkotás Óraszám: 5 óra Cél: A technika rendszere közül a gépek megismerése a főbb jellemzők összegyűjtése, az energiaátalakulás folyamatának nyomon követése, a környezetet kevésbé szennyező gépek megismerése. Követelmény: - A technikai rendszer fogalmának ismerete. - A többelemű gépet tudja elemezni mint 1-1 technikai rendszert, ismerje részrendszereit. - Az energiaátalakítás módjainak és az átalakító berendezések működésének ismerete. - Ismerje a belső égésű motorok szerkezetét, működését. - Szerelőkészlet felhasználásával tudjon forgómozgást átszármaztató elempárokat, valamint karos, bütykös, forgó mechanizmusokat szerelni. - Tudja a kerékpárszerelés, karbantartás műveleti algoritmusát. Tartalom: - Többelemű gépek vizsgálata rajz alapján. - Gépmodellek elemzése, szerkezete, működés szerint. - A fémek megmunkálása. - Gépek a környezetünkben. - A gépek szerkezete (a kerékpár): térhatárolók, burkolatok, vázak, állványok. Kötések. Csapágyazás, siklócsapágy, gördülőcsapágy. - Mechanizmusok: karos, bütykös, fogas mechanizmusok. - Egyéb feladatokat ellátó szerkezetek: irányító-, szabályozó, biztonsági, speciális igényeket kielégítő szerkezetek. - Belsőégésű motorral működő gépek. - Belsőégésű motorok szerkezete, működése: négyütemű Ottómotor, kétütemű Ottó-motor, négyütemű dízelmotor, kétütemű dízelmotor. - A belsőégésű motorok környezeti hatásai. Értékelés: Témakörönként záró értékelés. Technikatörténet Óraszám: 1 óra (szabad órakeret terhére). Cél: Megismertetni a gyerekeket a feltalálóval, mint emberrel, munkásságának gazdaságra, a tudományra fejtett ki. Követelmény: - A közlekedésfejlődés állomásainak felkutatása különböző - Néhány külföldi és hazai feltaláló munkásságának főbb Tartalom: - Tartalomtörténeti kutatómunka könyvek, videofilmek felhasználásával. - Feltalálók életrajzi adatainak elemzése (születési hely, idő, tanulmányok, érdeklődés stb.,)

hatásával,

melyet

a

forrásokból. pontjai. környezet,

KÖZLEKEDÉS Óraszám: 3 óra Cél: A kerékpáros közlekedés szabályainak megtanítása, biztonságos alkalmazásának megismertetése. A közlekedési veszélyhelyzet elhárítása pozitív közlekedési magatartással, biztonságos járművel. Az elsősegélynyújtás alapvető ismereteinek megszerzése. Követelmény: - Ismerje a KRESZ előírásait. - Ismerje a kerékpár biztonsági berendezéseit.

320

Tartalom:

- Ismerje és tudja alkalmazni az elsősegélynyújtás teendőit esetén. - Közlekedési helyzetek elemzése, megoldása. - A kerékpár KRESZ-ben előírt biztonsági berendezéseinek

baleset

ismerete,

használata. - Közlekedési baleset esetén a teendők, riasztás, elsősegélynyújtás Értékelés: A tanulóknak a KRESZ előírásait minimális teljesítményként kell elméleti ismereteit és alkalmazni tudását is értékelni kell.

kötelezettsége. ismerni, ezért

PÁLYAORIENTÁCIÓ Óraszám: 2 óra Cél: A lehetőségek szerint optimális pályaválasztás előkészítése. Az önismeret fejlesztése. Az önismereti jellemzők és a választható munkakörök igényeinek megismertetése. A pályaismereti információk bővítése, rendszerezése. Követelmény: - Tudatosuljon a tanulóban a személyiség megfelelésének jelentősége. - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban. - Értse az érdeklődés jelentőségét a pályaválasztásban. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudja, hogy a testi adottságok, a szociális körülmények és a tárgyi tudás befolyásoló hatású az eredményre. - Ismerje érdeklődési területeit. - Ismerje a pályaválasztással, munkavégzéssel kapcsolatos alapfogalmakat. Tartalom: - A pályaválasztás szempontjából jelentős képességek felderítése, jellemzői. - Foglalkozásokhoz képességek, képességhez foglalkozások gyűjtése. - Saját érdeklődési térkép összeállítása. Értékelés: Csak az önismeretet növelő pályaelképzelést értékelni formálisan. Kiegészítő feltételek: Szerelőkészlet szerelési gyakorlatokhoz. Háztartástan: 7. évfolyam HÁZTARTÁSTAN: 15 óra A család egészsége: Óraszám: 2 óra Cél: - Felkészülés az önellátásra. - Ruházatunk feleljen meg az öltözködés egészségügyi és esztétikai követelményeinek. - A mindenki számára szükséges alapismereteknek, készségeknek az elsajátítása, gyakorlása, megerősítése. - Másokra való odafigyelés, a segítségnyújtás, kommunikáció és döntéshozatal képességének fejlesztése. Követelmény: - Következetes testápolás, tudatok higiénés magatartás: legyen igényük testük, ruházatuk és közvetlen környezetük tisztántartására, gondozására. -Legyenek udvarias magatartásúak a kortársaikkal és a felnőttekkel kapcsolatban. - Ápolt külső, esztétikus ruházat, korszerű testápolás. - Rendszeres fogászati és egyéb szűrővizsgálatok. - Jó kapcsolat a családban: szülő-gyerek, gyerek-gyerek között. - Feleljen meg a család által felállított szabályoknak, legyen véleménynyilvánításkor is. - Helyes napirend kialakítása. - Legyenek képesek tervszerűen végezni háztartási munkát, tanulni, sportolni, mozogni. Módszerek: bemutatás, csoportos megbeszélés, szerepjátékok, olvasás. Tartalom:

udvarias a

helyesen beszélgetés,

321

Táplálkozás: Óraszám: 2 óra. Cél: A mindenki számára fontos ismereteknek, készségeknek az elsajátítása, gyakorlása, megerősítése, a döntéshozatal képességének fejlesztése. Követelmény: - Alkalmazza helyes táplálkozás szabályait, váljon szokásává az igényes, kulturált étkezés. - Tudja, hogy melyek az egészségkárosító élelmiszerek, mi az élvezeti cikkek veszélyei. - Szerezzen gyakorlottságot az egyszerűbb ételek, étrend elkészítésében. - Tudja a konyhai hulladékok felhasználását és szakszerű kezelését. Tartalom: - Alkalmazza az egészséges táplálkozás szabályait. - Tudja elutasítani a hibás táplálkozási szokásokat, divatokat. - Tápanyagszükséglet, energiaszükséglet, életmód. - Változatos étrend szerinti étkezés - Napi étrend kidolgozása, indoklása. - Konyhai hulladék kezelése. - Gyűjtsön hagyományos magyar és nemzetközi ételek receptjeit. - Tudjon tápanyag- és energiaszámítást végezni. Módszerek: szerepjátékok, bemutatás, kísérlet, előadás, megbeszélés, film. Ételkészítési munkák: Óraszám: 3 óra Cél: A konyhában végzett munkafolyamatok megismertetése kettős céllal. A berendezés és az egyszerű ételkészítési eljárások önálló végrehajtásának megismertetése. Követelmény: - Ismerje a konyhában végzett technológiai folyamatokat az ezekhez tartozó eszközökkel együtt. - Lássa a konyha berendezési tárgyainak célszerűségét, az ergonómiai megfontolásokat, a technológiai folyamat egymás után következő elemeit és a bútorok, gépek elhelyezésének kapcsolatát. - Ismerje a táplálkozás-élettani követelményeket, tudjon összeállítani étrendet, mely ezek figyelembevételével készült. - Legyen képes arra, hogy a táplálkozás-élettani ismeretei alapján tudjon drágább, olcsóbb élelmiszerekből ugyanolyan vagy közel azonos tápértékű, összetételű étrendet tervezni. - Ismerje az ételkészítési technológiát néhány egyszerű ételnél. Tartalom: - Konyhai technológiai folyamatok algoritmizálása szakácskönyvek felhasználásával. - A technológiai algoritmusok felhasználásával berendezési terv - Étrendtervezés spontán a kedvenc ételekből, ehhez költség és - Ugyanez a tervezés adott hónapra, életkorra, tápértékre, költségre. - Ételkészítés csoportokban. Értékelés: Az elméleti ismereteket feltétlenül értékelni kell. Lakás- lakókörnyezet Óraszám: 2 óra Cél: - Tudja a jövendő lakását tervezni. - Tudjon ésszerűen és ötletesen berendezni lakószobát, konyhát, Követelmény: - Ismerje a lakástípusokat. - Legyen képes lakást tervezni. - Törekedjen a célszerű, esztétikus lakberendezés szabályainak érvényesítésére.

készítése konyhában. időterv készítése.

fürdőszobát stb.

322

Tartalom: - A lakás szerepe, kialakítása, lakóhelyiségek (lakószoba, konyha, kamra) mellékhelyiségek, kiegészítő helyiségek (pince, padlás, fedett erkély, balkon) funkciói, kialakításuk. - A családi ház fogalma. - A házépítéssel, lakás bérbevételével kapcsolatos tevékenységek (közművesítés, házépítés, lakásbővítés, modernizálás, a tetőtér beépítése, melléképületek). Ruházkodás Óraszám: 2 óra Cél: A ruházat textíliáinak megismertetése, tisztítási módjaik. Követelmény: - Ismerje a természetes és mesterséges alapanyagú textíliákat. - Ismerje ezek tisztítási módjait. - Legyen képes ruházatának kisebb hibáit javítani. Tartalom: - Textíliák anyagvizsgálata. - Javítási munkák textíliákon. Munkaszervezés a háztartásban Óraszám: 2 óra Cél: A családi körben, a lakásban végzett önkiszolgáló tevékenység szervezett végrehajtása. Követelmény:- Figyelje meg a háztartási munkafolyamatokat (takarítás, ételkészítés). - Tudja megszervezni ezeket a munkákat a családtagokkal együtt és külső segítséggel. Tartalom: - A háztartás önkiszolgálás folyamatainak otthoni megfigyelése, elemzése. - A megfigyelések alapján időbeli ( periodikus) ütemezése az egyes munkáknak gondolati tervezés szintjén (eszköz- és anyagszükséglet tervezése). - A szolgáltatások feltérképezése a lakóhelyen, melyek igénybe vehetők a család önkiszolgáló résztevékenysége helyett. - Egyszerűbb, életkornak megfelelő folyamatok gyakorlása az iskolában osztály számára. Háztartási pénzgazdálkodás Óraszám: 2 óra Cél: Lássa át a gyerek, hogy a családi kasszába befolyó pénzösszeget hány helyre, milyen céllal, milyen arányban kell elosztani. Ismerje meg azokat a lehetőségeket, melyek a takarékosság és tervszerűség eredményeként egy racionálisabb pénzfelhasználást eredményeznek. Követelmény: - Ismerje, hogy a család jövedelme milyen forrásokból táplálkozik. - Ismerje a kiadások típusait. - Lássa a tervszerűség előnyeit a spontán pénzfelhasználással szemben. - Ismerje a takarékossági lehetőségeket. Tartalom: - Jövedelemforrások térképének elkészítése. - Kiadásmátrix elkészítése falusi és városi családoknál. - Ésszerű takarékossági lehetőségek összegyűjtése, az ésszerűtlen takarékoskodás hátulütői. - Háztartási könyv vezetése (bevétel, kiadás, előtakarékosság). KERTGAZDÁLKODÁS: 2 óra Cél: A talajelőkészítés teendőinek, a különböző szaporítási módoknak a megismerése. A növények gondozásán keresztül a védő, gondozó, felelős magatartás kialakítása. Követelmény: - Tudja a tápanyag-utánpótlás lehetőségeit, hiányának következményeit. - Ismerje és alkalmazza a környezetbarát agrotechnika adta lehetőségeket. - Ismerje a (magvetésen kívüli) növényszaporítási módokat. - Ismerje az időjárás és klíma hatását és kényszerítő körülményeit a kerti munkára. Tartalom: - Talajvizsgálat különböző színű, kötöttségű talajokból vett mintán. - A talaj tápanyagtartalmának mérése. 323

- Hajtatási kísérlet optimális, alacsony és magas tápanyagszintű - Dugványozással, tőosztással, palántázással történő növényszaporítás. Értékelés: Az elméleti és a gyakorlati ismereteket értékelni kell.

talajokban.

SZABAB IDŐKERET: 2 óra. Fentiekben felsorolt témákhoz szakemberek előadásainak meghallgatása (pl. iskolaorvos, diétás nővér)

8. évfolyam

MODELLEZÉS Tervezés Óraszám: 2 óra Cél: Az erős- és gyengeáramú elektrotechnikában használt ábrázolási mód Követelmény: - Ismerje a tanuló az elektromos energia előállításának, felhasználásának módjait. - Tudja az elektromos készülékeket balesetmentesen használni. - Ismerje a lakás energiaellátó rendszereit. - Tudja az energiatakarékosság módjait. - Ismerje az irányítási rendszerek főbb típusait, azok mindennapi alkalmazási területeit. - Ismerje az audiovizuális eszközöket. - Ismerje képességeinek szintjeit a pályaválasztáshoz. - Legyen képes a pályaválasztással, munkavégzéssel kapcsolatos alapfogalmak értelmezésére, magyarázatára. Tartalom: - Erőműtől a fogyasztóig. - Energiatermelés, szállítás, felhasználás, fogyasztás. - Elektromos háztartási gépek. - A lakás mint technikai rendszer. - Vezérlés. Szabályozás. - Audiovizuális eszközök. - Az eredményes pályaválasztás alapjai, pályaismeret. Értékelés: Témakörönként formatív, valamint szummatív értékelés.

megismertetése. szállításának,

Modellalkotás Óraszám: 5 óra Erőműtől a fogyasztóig Cél: Döntő mértékben a szerelt és gondolati modelleken keresztül az elektromos energia előállításával és hasznosításával ismerkedjenek meg a tanulók. Cél, hogy lássák a környezetre gyakorolt hatását, hatékonyságát, balesetmegelőzési vonatkozásait, elsősegélynyújtási teendőit. Követelmény: - Tudjon ésszerűen takarékoskodni az elektromos energiával - Ismerje a lakás elektromos hálózatának jellemzőit, biztonsági követelményeit. - Tudja használni a háztartási gépeket az érintésvédelmi előírások tudatos betartásával. - Ismerje modelleken keresztül az elektromos szerelvényeket és háztartási gépek szerelési lehetőségeit. - Ismerje és tudja alkalmazni az elektromos áramütéssel kapcsolatos elsősegélynyújtási teendőket. - Ismerje az érintésvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat. Tartalom: - Az elektromos áram termelése, szállítása. - Az elektromos áram veszélyei. Testzárlat. - Fogyasztásmérő a lakásban. Takarékos fogyasztás. - Biztosító az áramkörben. Rövidzárlat, zárlati áram. 324

- Olvadóbetétes biztosíték. Kismegszakító. - Védőföldelés. Nullázás. Kettősszigetelés. - Villamos szerelvények: vezetékek (fázis, nulla, föld), kapcsolók, - Áramkörök: egyszerű áramkör, csillárkapcsolás, váltókapcsolás, csengőkapcsolás. - Villamosipari szakmák. Elektromos készülékek otthonunkban Óraszám: 4 óra Cél: A hasznosságtudat és veszélytudat alakítása. Összefüggések meglátása a szükségletek és lehetőségek között. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése a hiba diagnosztizálásában. Tájékozottság az elektromos készülékeket gyártó és karbantartó szakmákról. Követelmény: - Ismerje meg és tudja csoportosítani a villamos háztartási - a készülékeket előállító és karbantartó szakmákat, - a hibakeresés lépéseit. - Tudja a villamos készülékek balesetvédelmi szabályait. Tartalom: - Elektromos háztartási gépek: - hőtechnikai készülékek, - motoros készülékek. - Hőkészülékek. Értékelés: Elméleti ismeretek értékelése szummatív módon.

izzó, foglalat.

készülékeket:

Irányítástechnika Óraszám: 2 óra Cél: Alakuljon, fejlődjön a tanulók rendszerszemlélete, modellszemlélete, problémamegoldó gondolkodása. Tapasztalatszerzés arról, hogy az automatizálásnak milyen hatásai vannak az ember élet- és munkatevékenységeire. A tanuló környezetében lévő irányítási rendszerek típusainak felismerése és megkülönböztetése. Követelmény: - A tanuló ismerje a szabályozás és a vezérlés fogalmát, a köztük lévő azonosságokat és különbözőségeket. - Tudjon felsorolni példákat vezérlésre és szabályozásra a környezetéből. Tartalom: - Vezérlés: vezérlőelem, a vezérlés modellezése, kézi vezérlés, önműködő vezérlés. - Szabályozás. - Pályaismeret. Értékelés: A rajzok információ tartalmának meglátását és hasznosítani tudását értékeljük. Audiovizuális eszközök: Óraszám: 1 óra Cél: Hozzájárulni a tanulók természetes érdeklődési körébe tartozó ésszerű használatához. Beláttatni, hogy ezek a készülékek is energiafogyasztók és balesetveszélyeket. A szakmai orientáció fejlődéséhez hozzájárulni. Követelmény: - Ismerje a tanuló: - az audiovizuális információhordozókat, - a távközlési rendszerek működési elvét, - a készülékek jelkészletét, a készülékek alkalmazási területeit. - Tudja szakszerűen használni a rádiót, televíziót, fényképezőgépet, képmagnót, stb. Tartalom: - Hangtechnikai eszközök otthonunkban. - Képtechnikai eszközök otthonunkban. Értékelés: Az adott témában formatív értékelést alkalmazunk. KÖZLEKEDÉS Óraszám: 2 óra Cél: A közlekedési kultúra fejlesztése, alkalmazása. 325

A közlekedési veszélyhelyzetek gyors felismerése, megítélése, elhárítása. Követelmény: - Ismerje a közlekedés biztonságát befolyásoló tényezőket. - Legyen képes elsősegélynyújtásra. Tartalom: - A közúti közlekedés biztonságát befolyásoló tényezők (forgalom, forgalomszabályozás, féktávolság, követési távolság, műszaki állapot, emberi tényezők). - Teendők közlekedési balesetek esetén. Értékelés: A minimum követelmény elsajátítása, elméleti és gyakorlati számonkérésben. PÁLYAORIENTÁCIÓ Óraszám: 2 óra (szabad órakeret) Cél: A pályaismeret növelése, a pályákkal kapcsolatos realitásérzék szintjének pályaválasztásának évében. Követelmény: - Tudja értelmezni a pályaválasztással, munkavégzéssel kapcsolatos alapfogalmakat. - Legyen tájékozott továbbtanulási lehetőségekben. - Ismerje az állásforrások felderítési lehetőségeit. - Ismerje a pályaválasztási alapfogalmakat. - Tudja a tovább- és szakmatanulás lehetőségeit. Tartalom: - Pályaválasztási alapfogalmak értelmezése szótár segítségével. - Érdeklődési köréhez közelálló szakmák jellemzőinek, tanulási kigyűjtése segédanyagból. - Iskolabemutatásokon való részvétel. Értékelés: A pályaismeret szintjének értékelése formatív módon történik. Háztartástan: 8. évfolyam HÁZTARTÁSTAN: 13 óra A család egészsége: Óraszám: 2 óra Cél: Az egészséges életmód ismerete és gyakorlása. Kommunikációs készség, következményeinek felmérése. Követelmény: - Ismerje a család együttműködési szabályait, a gyermekkapcsolat normáit. - Legyen toleráns a szűkebb ( családi) és tágabb környezetében. - Törekedjen a saját és a család életrendjének összehangolására. - Ismerje a helyes életvitelt, életmód formáit, legyen képes optimális kialakítására. - Legyen képes személyes napi- és heti munkaterv Tartalom: - Jó kapcsolatok a szülőkkel, társakkal. - A helyes időbeosztás, munka, pihenés, szórakozás normális - A pihenés aktív és passzív módja. - Az egészségügyi prevenció (megelőzés) fontossága, elfogadtatása, gyakoroltatása. Módszerek: szerepjátékok, megbeszélés, tanítva tanulás, olvasás Értékelés: A több éve tanított témát célszerű itt zárni. Értékelését az elméleti számonkérésével célszerű megoldani. Táplálkozás: Óraszám: 2 óra Cél: - Alkalmazza az egészséges táplálkozás szabályait. - Ismeretek bővítése és a tanultak alkalmazása. Követelmény: - Tudjon összeállítani egészséges táplálkozást szolgáló - Tolerálja a gyermekbetegségek miatt eltérő táplálkozást.

emelése

a

tanulók

feltételeinek

döntéshozatal

és

szülő

annak kialakítására. arányai.

előadás, film. ismeretek

étrendet.

326

- Ismerje az ételek tartósításának módjait, tartósítás okozta tápértékvesztést. Tartalom: - A változatos étrend szerinti étkezés: zöldség, gyümölcs, főzelék fontossága. - Napi, heti, évszakok szerinti étrend kidolgozása, indoklása. - Ismerje a konyha felszerelését, berendezését, a technikai eszközöket. - Egyszerű ételek elkészítése. - Tartósítás- tápérték csökkenés ismerete. - Baleset-megelőzés. - A helytelen táplálkozás veszélyei. - Gyermekbetegségek, betegségek, egészségkárosító élelmiszerek, élvezeti cikkek veszélyei. Módszerek: megbeszélés, bemutatás, kísérletek, előadás. Ételkészítési munkák Óraszám: 2 óra Cél: Az élelmiszerkészletezés, élelmiszertárolás, élelmiszertartósítás l ehetőségeivel való megismerkedés. A kis- és nagyüzemi módszerek áttekintése. Követelmény: - Ismerje az élelmiszer-készletezés, -tárolás lehetőségeit családi házban és a lakótelepi lakásban. - Ismerje az élelmiszertartósítás lehetőségeit, néhány technológiával együtt. - Tudja a készletezés, tárolás, tartósítás során milyen mértékben változik tápértéke, vitamintartalma az élelmiszereknek. Tartalom: - Az élelmiszerek készletezésének, tartósításának, tárolásának áttekintése az ősidőktől napjainkig. - A készletezés, tartósítás, tárolás feltételeinek összegyűjtése. - Előkészítő feladatok a mélyhűtéshez. - Tartósító technológiák házi tartósításra. - Szakirodalom felhasználásával a tápanyagok és vitaminok mennyiségének változása hosszabb ideig tartó készletezés, tárolás, tartósítás során. Lakás- és lakókörnyezet Óraszám: 2 óra. Cél: A lakás tervezésének és berendezésének megismertetése. Az anyagi lehetőségek, az egészségügyi megfontolások figyelembevétele a reális cél megfogalmazásával. Követelmény: - Ismerje a lakástípusokat. - Legyen képes lakást tervezni. - Tudja az egyes lakástípusokhoz jutás anyagi feltételeit. - Ismerje az egyes lakástípusok egészségre káros hatását. - Tudja célszerűen berendezni a lakást. - Törekedjen a célszerű, esztétikus lakberendezés szabályainak érvényesítésére. - Átlagos háztartás gépeit tudja működtetni. Tartalom: - A lakás funkciók változása koronként. - A különböző lakástípusok négyzetméter árának gyűjtése, összehasonlítása. - Az építőanyagok hatásának lakásegészségügyi mutatóira gyűjtőmunka. - Esztétikai követelmények összeállítása a lakással kapcsolatban. - Háztartási gépek kezelése. Ruházkodás Óraszám: 2 óra Cél: A ruházat textíliáinak megismertetése alapanyag szerint. Ezek jellemzői használhatóságuk alsó és felsőruházati anyagként. Tisztítási módjaiknak, kisebb javításoknak ismerete. Követelmény: - Ismerje a természetes és mesterséges alapanyagú textíliák tulajdonságait. - Tudja megkülönböztetni a különböző textíliákat egymástól. - Tudjon alkalomhoz illő ruhát kiválasztani ruhatárából.

327

- Ismerje az alapanyagtól függő textilmosási, tisztítási módokat. - Az elemi öltések ismeretében legyen képes ruházata kisebb hibáinak javítására. Tartalom: - Textíliák anyagvizsgálata. - Megkülönböztető jegyek összegyűjtése az anyagvizsgálat alapján. - Adott ruhatárból jellemző alkalmakra ruha kiválasztása. - Textiltisztítási módok házilag (mosás, vasalás, folteltávolítás). - Javítási munkák textíliákon. Munkaszervezés a háztartásban: Óraszám: 2 óra. Cél: Alkalmazza a háztartási munkák megszervezésének célszerű módjait (napi, heti és időszakos nagytakarítás). Ismerje a háztartások környezetét, szennyező hatásokat és tudja alkalmazni a környezetvédő szemétkezelési eljárásokat. Követelmény: - Ismerje a háztartási munka fajtákat. - Tudja a háztartási gépek kezelését. - Tudja az életmódbeli különbséget a falusi és városi családokban. Tartalom: - A háztartási munkák megszervezésének módjai. - A napi, heti, évi munkák tervezése. - A háztartási munka gépesítése. - A vendéglátás lehetőségei. - A munkamegosztás a családban régen és ma. Háztartási pénzgazdálkodás: Óraszám: 1 óra Cél: Ismerje meg a gyerek azokat a lehetőségeket amelyek a családi kasszán belül a takarékosság és a tervszerűség eredményeként egy racionálisabb pénzfelhasználást eredményez. Követelmény: - Tudja a piaci árakat elemezni, az árakat és a minőséget összehasonlítani és ésszerűen dönteni. - Vezessen nagy biztonsággal háztartási könyvet. - Tudja a fogyasztói érdekvédelem lehetőségeit a gyakorlatban érvényesíteni. Tartalom: - A háztartási jövedelmek összetétele, eredete. - A háztartások kiadásai. - Pénzgazdálkodás tervezése, költségvetés készítés, - Bevétel- kiadás nyilvántartása. - Takarékossági lehetőségek (a kosztpénzzel, a munkával, az idővel). KERTGAZDÁLKODÁS: 4 óra Cél: A növények betakarítási módjainak megismertetése a tárolási lehetőségekkel együtt. Követelmény: - A növények betakarítási idejének, módjának ismerete növényfajtánként. - Ismerje a termések élvezeti értékét optimálisan megtartó módokat. - Tudja a betakarítás során megmaradó növényi részek hasznosítási módját. Tartalom: - Szakirodalom felhasználásával a különböző haszonnövények betakarítási előkészületei, kigyűjtése kiscsoportokban. - Növénytárolás vermeléssel, mélyhűtéssel. - Szelektív növényi hulladékgyűjtés a betakarítás idején. SZABAD IDŐKERET: 2 óra A két óra összevonásával kirándulás keretén belül megtekinteni egy kisgazdaság betakarítási folyamatait. Testnevelés és sport 1.-4. évfolyam A tanterv; a NAT Testnevelés és sport 1-4. évfolyamok követelményrendszerét dolgozza fel. 328

Évfolyam Testnevelés sport

1 heti és 3

évi 111

2 heti 3

évi 111

3 heti 3

évi 111

4 heti 3

évi 111

Összesen heti évi 444

Célok és feladatok: Az Európai Unió által megfogalmazott kulcskompetenciák hatékony fejlesztése érdekében a műveltségterület számára megfogalmazott fejlesztési feladatokat a 21. századi követelményeknek megfelelő színvonalra kell emelni. A felnövekvő generációra nehezedő egyre nagyobb teher, a felnőtt társadalom fokozódó elvárásai az elsajátított tananyag adekvát módon történő tudatos és rugalmas alkalmazását követelik meg. Még fokozottabban kell figyelni arra, hogy az iskolába kerülő gyerekek általában magasabbak és súlyosabbak, kevesebb a mozgástapasztalatuk, és alkalmazkodóképességük is gyakran gyengébb. A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendők a közoktatásban részt vevő korosztályok értelmi képességei is. A korábban megfogalmazott és mind a mai napig érvényes megállapítások továbbra is érvényesek, miszerint a testnevelés és sport - ismereteivel, értékeivel és funkciójával - sajátosan összetett műveltségi terület. A mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. A gondolkodó ember saját és mások fizikális, pszichikai természetéről ismereteket, meggyőződéseket, értékítéleteket alakít ki. Képes a környezetben végbemenő változások egészségügyi jelentőségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Higiéniai szokások, egészségfejlesztési eljárások és módszerek megismerésével törekszik egészsége fenntartására. A gyermek fejlesztésében a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítása egyszerre cél és eszköz. A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatos, rendszeres képzésben megjelenik a sportkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő szabály, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez. A műveltségi terület magában foglalja a magyar és egyetemes testkultúra hagyományait, értékeit, amelyek hozzájárulnak a sokoldalúan művelt, aktív személyiség kialakulásához, fejlődéséhez. Interdiszciplináris területként összefonódik az egészségfejlesztéssel és mindazon műveltségterületekkel, amelyek az emberi tevékenységekkel, azok hatásaival foglalkoznak. Tantárgyi keretek között komplex módon és a tevékenységet középpontba állítva írja elő az értelem, a pszichikum és a testi képességek széles körű, sokoldalú, tervszerű fejlesztését. Célja, hogy sikeres, aktív életvitelű, pozitívan gondolkodó állampolgárokat formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a közösségi felelősséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést és az értékelést. Célja továbbá, hogy a nemek felkészüljenek sajátos feladataikra, szerepeikre, munkáltatóként és munkavállalóként, állampolgárként gondot fordítsanak a fizikai állapotukra, és élethossziglan fenntartsák alkotóképességüket olyan társas kapcsolatok mellett, amelyekben természetes az elfogadás, az együttműködés, a fair play szelleme. A fenntarthatóságot a testmozgások során kialakítandó, az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata biztosítja. A sport és testnevelés észrevétlenül alakítja a környezettudatos magatartást; az óvó tájhasználat, az épített környezet védelme, a takarékos energiahasználat, a káros szenvedélyek elleni küzdelem és a szelektíven szemetelő rutin a felnőttkorra is könnyen transzferálható. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítására, az alapvető viselkedési sémák alkalmazására törekszik. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb szerepvállalásra késztet, sajátos eszközeivel lehetőséget teremt az önkifejezésre, az önmegvalósításra. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. 329

A mindennapos testedzés az életvitelszerű alkalmazás begyakorlásának leghatékonyabb eszköze lehet. A napi rutinba való beépülés a kulcsfontosságú gyakorlat színtere, csakis előre tervezetten irányítottan éri el stratégiai célját, a tudatosan aktívan élő állampolgárok számának növekedését. A testnevelés igényt kelt az esztétikus test, a szép, biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása iránt. Az elérni kívánt állapot: a játék- és sportkultúrában való tájékozottság, a rendszerezett speciális kognitív, affektív-emocionális és motoros tudás a játék- és sporttevékenység jellegzetes területein, az önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos önkifejezésre való készségek magas szintje. Mindezek következtében az iskolai testnevelés és sport pedagógiai, nevelési hatásai jelentősen meghaladják a tananyag elsajátíttatásának és számonkérésének a szintjét. A testnevelés- és sportoktatás eredménye nemcsak a tananyag valamilyen szintű elsajátítását, hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik. Összefoglalva A testnevelés és sport olyan műveltségi terület, amely - a bevezető időszakban, a saját testérzékelés magalapozása során kiemelten fejleszti a megfigyelés, a gondolkodás, tanulás képességének fizikai-élettani alapjait; - teherbírást, edzettséget ad, testi és lelki alkalmazkodásra késztet; - megelőzi és kezeli a testi és lelki ártalmakat; - biztosítja a biológiai éréshez alkalmazkodó, egészséges testi fejlesztést, a fejlődés mérését; - előidézi, elősegíti az egészséges személyközi, társas kapcsolatok átélését; - magában foglalja a pozitív életérzést, az örömszerzést, szórakozást, a versenyélményeket; - a sport- és mozgáskultúrával összefüggő, rendszerezett ismereteket ad, és számon kéri azokat. A testnevelés és sport oktatása során elsődleges, hogy - a pozitív hozzáállás váljon uralkodóvá, a sikert és örömet szerző, játékos eljárások kerüljenek előtérbe; - a kiválasztott mozgásformák a változatosságot biztosítsák; - a prevenció, a gerincoszlop és az ízületek védelme a tanórai bemelegítésben, az óraszervezés első elemeként minden foglalkozáson történjen meg; - a biomechanikailag helyes testtartás kialakítása, illetve fenntartása minden évfolyamon jelenjen meg; - a légzőtorna, a szabad levegőn való tevékenység rendszeresen épüljön be a tanórák rendszerébe; - a gerinc- és ízületvédelem, valamint a sérülések és balesetek megelőzése a testnevelés teljes fejlesztési területére, tananyagára, a tanórai és a tanórán kívüli sportfoglalkozások teljes körére terjedjen ki; - a testnevelés és sport az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozásához járuljon hozzá; - az erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlődjenek; - a szocializációs folyamatok differenciálva, az egyénhez igazodóan alakuljanak; - a tanulók önismeretre építő, belső kontrollja erősödjön; - alakuljon ki a tanulók személyes és szociális felelőssége a társas környezet lelki, fizikai fejlődése és a természeti környezet megóvása iránt; - a kultúra, testkultúra területein a verbális és nem verbális ismeretek köre bővüljön; - a teljes nevelési-oktatási folyamatban a feladat iránti elkötelezettség, a motiváltság fennmaradjon; - a megtanult testkulturális tevékenységeket kontrollált versenyhelyzetekben, iskolai, területi vagy országos bajnoki rendszerekben ki lehessen próbálni; - az oktatási eszközök, sportszerek megválasztásában és alkalmazásában az életkori sajátosságok, a sérülés- és baleset-megelőzési szempontok érvényesüljenek; - a 6-11 éves korú, a konkrét műveleti gondolkodás szintjén álló gyerek változatos, de egyszerű szabályokkal megoldható szituációkat éljen át, és kapjon lehetőséget a sikeres végrehajtást biztosító szabályok kitalálására, a kombinációs lehetőségek kipróbálására. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés, érés támogatása, a higiénia szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása, megfelelő felkészítés keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére, a prevenció lényegének és relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, az úszás elsajátítása, a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható 330

mozgáskézség-készlet megszerzése, a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése, mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: elsajátítás, teljesítmény, kollektív siker, a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, kudarc tűrése, a természet szeretete, környezetkímélő magatartás. Kiemelt közös követelmények Hon- és népismeret Ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar sportolók tevékenységét. Környezeti nevelés A környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Kommunikációs kultúra Összetevője a szimbolikus jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességei. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet. Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása. A foglalkoztatás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben. A mozgáskultúra fejlesztése Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, igyekezzenek iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsanak el ugrás-, dobás- (hajítás, lökés, vetés) technikákat, ezzel is gazdagítva alapvető (generikus) készségkészletüket. Sajátítsanak el egyszerű, torna jellegű támasz- és függéshelyzeteket, legyenek képesek egyszerű hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben. Jellemezze tevékenységüket kreativitás a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékokban. Váljanak vízbiztossá, sajátítsanak el egy úszásnemet. Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére. Fejlődő tendencia jellemezze kondicionális és koordinációs képességszintjüket, mozgásos cselekvési biztonságukat. Életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a különböző feladatmegoldások során. Legyenek képesek összerendezett mozgásokra. Ismerjék a játékok elemi szabályait. Értsék a feladatmegoldások elemi logikáját. A mozgásigény fenntartásának követelményei Élményként éljék meg az új feladatmegoldások elsajátítását, a játékot, versengést, sportolást. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük. Fejlesztési feladatok 1-2. évfolyam 331

        

Egyszerű 1-4 ütemű alapgimnasztika. Rövid távú gyors futások, futás saját tempóban külső kényszer nélkül. Futások irányváltoztatással. Egyszerű szabályokon alapuló fogójátékok. Rövid idejű, kis erőkifejtésű szökdelések és ugrások. Kúszások, mászások, statikus jellegű egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes mozgások. A rúd-, kötélmászás technikája. Egy- és kétkezes dobások, hajítások kis súllyal(marok-, teniszlabda, könnyű gumilabdák). A labdakezelés alapjai (gurítás, elkapás, dobás, labdavezetés kézzel, lábbal, célzás álló és mozgó tárgyra).  Egyszerű koreografált játékok, gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekdalokra koreografált mozgássorok.  Vízhez szoktazás, az úszás technikai alapjai.  Higiéniai ismeretek feltárása, növelése. 3-4. évfolyam  Egyszerűbb alapformájú 1-8 ütemű gimnasztika, esetleg rövidebb gyakorlatsorrá kapcsolva, statikus egyensúlyviszonyok gyakoroltatása talajon és szereken is.  Játékos testtartást javító feladatok és játékok, talpboltozatot erősítő testgyakorlatok.  Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással.  Hosszú távú futások saját tempóban.  Fogó játékok, különböző sor- és váltóversenyek, fokozatosan nehezedő szabályokkal.  Rövid idejű, fokozatosan növekvő erőszükséglet jellegű szökdelések, ugrások saját erőbeosztással.  Kúszások, mászások, statikus és dinamikus egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes gyakorlatok.  Rúd- kötélmászás fokozódó gyorsasággal, mászóversenyek.  Egy- és kétkezes dobások, hajítások, vetések kis súllyal (gyorserő fejlesztése).  Célzás álló és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat képezve, a céltárgy mozgásának bonyolítása, a mozgás sebességviszonyainak variálása, a kiszámíthatatlansági tényezők növelése.  Nehezedő labdakezelési gyakorlatok kézzel és lábbal, sor-, váltóversenyek részeként is gyakoroltatva, a labdakezelés elmélyítése. A cselezés, a másik társ mozgással való becsapásának tanítása.  Tanulási,testgykorlási-edzési anyag ágyazása játékokba, testnevelési játékokba, gyermektáncokba, sportágakat előkészítő, egyszerűsített szabályú játékokba.  Egyszerűbb sportági technikai elemek tanítása (szertorna, RG, atlétikai jellegű technikai elemek).  Eszközhasználatú sportági technikák tanulása (labda, karika, szalag, kislabda stb) a gyermek méreteihez és erejéhez igazodó szersúly kiválasztásával, sportágat előkészítő játékok tanulása.  Rövidebb, egyszerű mozgásrendszerű koreográfiák betanulása.  Az úszás technikája, egy biztonságot nyújtó úszásnem megtanulása.  Az 1-2. évfolyam tananyagának bővített és nehezített formában történő továbbvitele.  Higiéniai elemek növelése, szoktatás az alkalmazásukra. Értékelés Az értékelés helyesen alkalmazva hatékony módszere a pozitív tulajdonságok kibontakoztatásának, a negatívak korrigálásának, a testnevelés megkedveltetésének. A testnevelés tantárgyi osztályzatának kialakításánál - a teljesítményt, - a technikai végrehajtást, - a tanuló aktivitását, - előző teljesítményéhez viszonyított fejlődését azonos mértékben kell figyelembe venni. Nem kell mindig számon kérnünk ahhoz, hogy képet kapjunk a tanuló tudásáról. Egyidejűleg kell alkalmaznunk a folyamatos megfigyelés és az időszakos ellenőrzés során való értékelés, osztályozás módszerét. Kulcskompetenciák fejlesztése  Anyanyelvi kommunikáció. A testnevelés nyelvezetét rendszeres gyakorlással kell elsajátítani.  A mozgást nagymértékben segíti, ha a tanulók megismerik saját testi-lelki adottságaikat, ezáltal eredményesebben fejleszthető önismeretük, önértékelésük. 332

    

A testnevelés mozgásanyagának segítségével, nagy hatékonysággal fejleszthetők a korosztályok értelmi képességei. A higiéniai szokások kialakítása segíti az egészség megőrzését. Vállalkozói kompetencia. Cél az aktív életvitelű állampolgár formálása, aki elviseli a fizikai igénybevételt, stresszt, megmérettetést, értékelést. A testnevelés sajátos eszközeivel alakítja a környezettudatos magatartást, a természet és épített környezet védelmét. A szép, harmonikus mozgás segíti az esztétikai-művészi tudatosság fejlesztését.

1. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Rendgyakorlatok Előkészítés és prevenció Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok Labdás gyakorlatok Küzdő feladatok, játékok Szabadidős sporttevékenységek Úszás (amennyiben lehetőség van rá) Szabadon felhasználható órakeret ÖSSZESEN:

Óra 2 4 10 6 8 3 2 74 2 111

A szabadon felhasználható órakeret 2 óra a szabadidős sporttevékenységek gyakorlására fordíthatnak. Magasabb évfolyamra lépés feltételei - Ismerjék meg a tanórai gyakorlás során alkalmazott jeleket (taps, sípszó, kézfeltartás, stb.). - Tudják elvégezni a tanult egyszerű gimnasztikai gyakorlatokat bemutatás után. - Tudjanak 1-2 percig futómozgást tartalmazó játékos tevékenységet végezni. - Tudjanak felugrani egy és páros lábról. - Ismerjenek 1-2 szabadidős játékot.

RENDGYAKORLATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Sorakozás vonalban segédvonalak, tárgyak segítségével. Vigyázzállás, pihenj-állás. - Testfordulatok helyben. Köralakítás kézfogással. - Szétszórt alakzat felvétele. - Járás ütemre. - Játékok (vetkőző - öltöző verseny, párkereső, mozdulatlanság, stb.). TEVÉKENYSÉGEK - Alakzatok gyors felvétele és változtatása. - Az öltöző és a gyakorlóhely rendjének kialakítása.

ELŐKÉSZÍTÉS ÉS PREVENCIÓ Óraszám: 4 óra ALTÉMÁK - Utánzó és játékos alapformájú szabad, kéziszer (labda, babzsák, ugrókötél, karika) és szergyakorlatok (pad, bordásfal). - Tartásjavító és gerincdeformitásokat megelőző (korrigáló) gyakorlatok. - Az előkészítést és a motorikus képességek alapozását jól szolgáló gyakorlatok. - Játékok, ritmikus feladatok énekre, zenére. 333

TEVÉKENYSÉGEK Játékos és határozott formájú szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok végrehajtása.

JÁRÁSOK, FUTÁSOK, SZÖKDELÉSEK ÉS UGRÁSOK, VALAMINT DOBÁSOK Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK - Járások és futások - Járások és futások kötetlenül és alakzatban, meghatározott útvonalon, rövid és nyújtott lépésekkel. - Játékok: utánzó és szerepjátékok, fogójátékok, átfutásos játékok, egyéni-, sor- és váltóversenyek futásfeladattal. - Szökdelések, ugrások - Szökdelések egy, váltott, páros lábon meghatározott távolságig. Szökdelések kötéláthajtással. - Távolugrás helyből és nekifutással, elugrósávból. - Játékos egyéni-, sor- és váltóversenyek szökdelési feladatokkal, elsősorban nem gyorsaságra törekvéssel. - Dobások Gurítások, dobások különböző súlyú és mértékű szerekkel távolba, célra, falra különböző testhelyzetekből, egy és két kézzel. Kislabdahajítás helyből Játékok dobásfeladattal, gurítással, célzással. TEVÉKENYSÉGEK - Az ütközések elkerülése a fogójátékokban és a futásfeladatokban, térnyerés a fogóval szemben. - Tartós futás 3-4 percig pihenő nélkül, illetve kisebb séták beiktatásával. - Futómozgást tartalmazó feladatok (játékok) végzése. - Szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban. - Távolba és célba dobás egy és kétkézzel.

TÁMASZ-, FÜGGÉS- ÉS EGYENSÚLYGYAKORLATOK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - Játékos és utánzó mászás-, kúszás- és függésgyakorlatok. - Egyensúlygyakorlatok hely- és helyzetváltoztatással, koordinációs gyakorlatok. - „Vándormászás” függőállásból bordásfalon. Mászókulcsolás boton, mászórúdon, kötélen. - Gurulóátfordulás előre guggolótámaszból, terpeszállásból zsugor- és terpeszülésbe. - Játékok: egyéni-, sor- és váltóversenyek állatutánzó feladatokkal. TEVÉKENYSÉGEK Egyszerű támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok biztonságos végrehajtása.

LABDÁS GYAKORLATOK Óraszám: 8 óra ALTÉMÁK - Egyéni labdakezelést fejlesztő ügyességi gyakorlatok. - Átadás - átvételi gyakorlatok előkészítése. - Játékok labdacica gurítással, dobással, szabadulás a labdától, sor- és váltóversenyek ügyességi feladatokkal). TEVÉKENYSÉGEK 334

Egyszerű labdakezelési feladatok végzése.

KŰZDŐ FELADATOK, JÁTÉKOK Óraszám: 3 óra ALTÉMÁK - Húzások, tolások párokban, csoportokban. - Leülések, felállások párokban kézfogással és a hátukat összetámasztva. - Játékok (kézvívás fekvőtámaszban, kakasviadal). TEVÉKENYSÉGEK A kulturált, sportszerű test - test elleni küzdelem elfogadása és végrehajtása.

SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Fogó- futójátékok és labdaiskola gyakorlatok. - Séták, ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök. - Szánkózás, hócsata és hóemberépítés. TEVÉKENYSÉGEK Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játékok. Úszás Óraszám: 74 óra ALTÉMÁK - Vízhez szoktató játékok. Sorakozás és vonulás derékig érő vízben. - Siklás és lábtempó a választott úszásnemben. - Siklás és kartempó. - Kar- és lábtempó összehangolása. - Játékok a vízben. TEVÉKENYSÉGEK Barátkozás a vízzel, vízbiztonság szerzése. 6-8 m. leúszása lábletétel nélkül. 2. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Rendgyakorlatok Előkészítés és prevenció Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások Támasz-, függés és egyensúlygyakorlatok Labdás gyakorlatok Küzdő feladatok, játékok Szabadidős sporttevékenységek Úszás Szabadon felhasználható órakeret Összesen:

Óra 2 4 10 6 8 2 3 74 2 111 óra

A szabadon felhasználható órakeretből 2 órát használhatnak fel a többi témakör gyakorlására. Magasabb évfolyamra lépés feltételei - Ismerjék és tartsák meg a kialakult szokásrendet. - Ismerjenek néhány játékos formájú szabad- és kéziszergyakorlatot. - Tudjanak 3-4 percig futómozgást tartalmazó játékos tevékenységet végezni. 335

- Tudjanak futásból egylábról elugrani és páros lábra guggolásba érkezni. - Tudjanak célba dobni megfelelő találatbiztonsággal. - Tudják megtartani saját testsúlyukat függéshelyzetben. - Tudják a labdát egyéni elképzelés szerint mozgatni. - Ismerjék az időjárás hatása elleni védekezést.

RENDGYAKORLATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Sorakozás, Köszöntés. Testfordulatok jobbra, balra. - Járás ütemtartással helyben és tovahaladással zenére, tapsra, dobbantásra. - Játékok a feladatok szebb, pontosabb végrehajtására. TEVÉKENYSÉGEK Az alakzatok gyors kialakítása és változtatása. Az öltöző, a szertár és a gyakorlóhely rendjének kialakítása.

ELŐKÉSZÍTÉS ÉS PREVENCIÓ Óraszám: 4 óra ALTÉMÁK Utánzó és játékos szabad, társas, szabadgyakorlati alapformájú kéziszer és kiegészítőszer (pad, bordásfal) gyakorlatok Határozott formájú szabad- és páros gyakorlatok, padgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú kéziszergyakorlatok. Izomnyújtó, izületi mozgáshatárokat növelő gyakorlatok. Játékos, tréfás gyakorlatok. TEVÉKENYSÉGEK Játékos és határozott formájú szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok végrehajtása.

JÁRÁSOK, FUTÁSOK, SZÖKDELÉSEK ÉS UGRÁSOK, VALAMINT DOBÁSOK Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK Járások és futások - Járás, futás különböző alakzatokban, játékos és utánzó feladatokkal, iram- és irányváltoztatással. - Járás, futás zenére, futás kötéláthajtással előre. - Futás különböző jelekre történő reagálás után. - Játékok futásfeladatokkal (vonatozás, tűz- víz- repülő). Szökdelések, ugrások - Szökdelések egy, váltott, páros lábon 15-20 m-ig. - Szökdelések ugrókötéllel. - Távolugrás helyből és nekifutásból, elugrósávból. - Játékok szökdelési feladatokkal (fogók, egyéni-, sor és váltóversenyek). Dobások - Hajítási kísérletek papírgombóccal, csomózott végű szalaggal (üstökös). - Dobások vízszintes és függőleges célba, távolba különböző szerekkel, egy és két kézzel. - Dobójátékok (labdacica, kiszorító, tűzharc, stb.).

TEVÉKENYSÉGEK - Gyors indulás különféle testhelyzetből. 336

- Tartós futás 4-8 percig pihenő nélkül, illetve kisebb séták beiktatásával. - Futómozgást tartalmazó feladatok (játékok) végzése. - Szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban. - Távolba és célba dobás egy- és két kézzel.

TÁMASZ -, FÜGGÉS - EGYENSÚLYGYAKORLATOK Óraszám 6 óra ALTÉMÁK - Helyváltoztatás állatmozgást utánozva (pókjárás, sánta róka, ....) - Helyváltoztatás vízszintes és rézsutos padon, hason- és hanyattfekvésben, kéz- láb támaszban, rákjárásban, pókjárásban. - Gurulóátfordulás előre: terpesz, hajlított- és guggolóállásból, nyújtott és zsugorülésbe, guggolótámaszba. - Gurulóátfordulás hátra enyhén lejtős felületen. - Tarkóállás. - Zsugor fejenállás. - Mászó kulcsolás rúdon, kötélen, mászási kísérletek - Felugrások állásból páros lábon kéztámasszal különböző szerekre - Egyensúlyozó járás vonalon és parton, part merevítő gerendáján előre, hátra és oldalra. - Játékok (gépkocsik kéz- és lábtámaszban, sor- és váltóversenyek állatutánzó járással). TEVÉKENYSÉGEK Egyszerű támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok biztonságos végrehajtása.

LABDÁS GYAKORLATOK Óraszám: 8 óra ALTÉMÁK - Labdás ügyességfejlesztés álló labda megfogása, felemelése, visszahelyezése, labdagörgetés egy-, kétkézzel helyben a lábak körül és továbbhaladással, gurítás társhoz oda - vissza terpeszülésben, feldobott labda elfogása, eldobott labda elfogása utánfutással egy pattanás után és földreérés előtt. - Labdavezetés kézzel helyben (állásban, ülésben, guggolásban) és továbbhaladással kötetlenül. - Labdavezetési kísérletek lábbal. - Játékok (szabadulás a lufi labdától, adogató versenyek, vadászok, bombázó). TEVÉKENYSÉGEK Egyszerű labdakezelési (átadási - átvételi) feladatok végzése.

KÜZDŐFELADATOK, JÁTÉKOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Tréfás párosgyakorlatok a küzdő játékok előkészítése érdekében (pirospecsenye, sótörés). - Karemelés, illetve leszorítás társ ellenállásával szemben. - Játékos tolások- húzások párokban, csoportosan (kötélhúzás, botbirkózás). - Emelések, hordások. TEVÉKENYSÉGEK Egyszerű küzdőfeladatok elfogadása és végzése.

SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Óraszám: 3 óra ALTÉMÁK - Népi- és gyermekjátékok játszása (adj király katonát,...). 337

- Testnevelés óra tartása nem iskolai környezetben (játszótér, erdő,....). - Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök (kerékpározás, gördeszkázás, korcsolyázás,....). TEVÉKENYSÉGEK Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék.

ÚSZÁS Óraszám: 74 óra ALTÉMÁK - Szabadgyakorlatok a vízben. - A választott úszásnem kar- és lábtempójának összehangolása a levegővétellel. - Vízi játékok (halacska, hajóvontatás, stb.). TEVÉKENYSÉGEK Vízbiztonság szerzése, 8-10 m. távolság átúszása lábletétel nélkül. 3. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Óra Rendgyakorlatok 2 Előkészítés és prevenció 3 Járások, futások, szökdelések és ugrások, 8 valamint dobások Támasz, függés és egyensúlygyakorlatok 8 Labdás gyakorlatok 10 Küzdő feladatok, játékok 2 Szabadidős sporttevékenységek 2 Úszás 74 Szabadon felhasználható órakeret 2 Összesen: 111 óra A szabadon felhasználható órakeret 2 óra, amelyet a többi témakör gyakorlására fordíthatjuk. Magasabb évfolyamra lépés feltételei - Tudják követni a tanár utasításának megfelelően a gimnasztikai gyakorlatok végzését. - Tudjanak 5-6 percig saját iramban futni. - Tudják szabályozni ugrásaik erejét, irányát. - Tudjanak kislabdával 12 m-t hajítani. - Tudják mászókulcsolással, hajlított karú függésben testhelyzetüket 4-5 mp-ig megtartani. - Tudjanak folyamatosan haladni labdavezetéssel. - Ismerjék és alkalmazzák a labda birtokbavételének és továbbításának legegyszerűbb módjait. - Ismerjen néhány szabadidős játékot.

RENDGYAKORLATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK Az eddig tanultak gyakorlása - Kétsoros vonal, kettes oszlop alakítása. - Megindulás, megállás két ütemben. - Fejlődések menet közben. menet lépéstartással. - Nyitódás, zárkózás, tér- és távköz felvétele. - Játékok (csoportok, nemek, sorok között a vezető parancsára). Tevékenységek A rendgyakorlatoknál az egyöntetű végrehajtás fokozatos kialakítása, az utasítások késlekedés nélküli végrehajtása.

338

ELŐKÉSZÍTÉS ÉS PREVENCIÓ Óraszám: 3 óra ALTÉMÁK Gimnasztika - Önállóan, társutánzással, valamint szaknyelvi utasításra végzett szabadgyakorlatok, valamint szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és szergyakorlatok (pad, bordásfal, zsámoly). - Előkészítő, képességfejlesztést szolgáló testnevelési játékok (fogójátékok, versenyzések kettős körben, kakasviadal.(stb.). TEVÉKENYSÉGEK Az alapvető gimnasztikai alapformák pontos végrehajtása.

JÁRÁSOK, FUTÁSOK, SZÖKDELÉSEK ÉS UGRÁSOK, VALAMINT DOBÁSOK Óraszám: 8 óra ALTÉMÁK Járások - Járás, futás zenére, ütemtartással. - Járás ütem- és lépéshossz szabályozással, hátrafelé, oldalirányban keresztlépéssel, magas térdemeléssel, párokban végzett játékos feladatokkal (vak fogó tapssal, stb.). Futások - Álló- és guggoló rajt. - Tartós futások, akadályfutás 40-60 m-es távon 4-5 akadállyal. - Futás kötélhajtással. - Futóversenyek. - Játékok (fogók, üsd a harmadikat, fekete-fehér). Szökdelések, ugrások - Mint az előző évfolyamokon, valamint kötéláthajtási kísérletek 3 fős csapatokban (ketten hajtják a kötelet). - Szökdelések egy, váltott és páros lábon taps ritmusát követve. - Játékok (kakasviadal, kenguru, fogó, stb.). Dobások - Hajítások, dobások távolba és célba különböző méretű labdával, döngető, fogyasztó, “bombázás”. TEVÉKENYSÉGEK - Rajtolás jelre. Gyorsfutás 20-30 méteren, versenyszerűen. - Tartós futás 8-10 percen keresztül. - Ugrások változatos formában, megfelelő szabályozottsággal végrehajtva. - A hajító mozdulat lehetőleg nyújtott karhelyzetből indítva. - Dobóterpeszből (a hajítókarral ellentétes láb van elől) célbadobás a dobásbiztonságot növelve. - Futó-, ugró, és dobóügyesség fejlesztése változatos feltételek között.

TÁMASZ, FÜGGÉS ÉS EGYENSÚLYGYAKORLATOK Óraszám: 8 óra ALTÉMÁK Az 1-2. évfolyamon felsoroltak, valamint mellső és hátsó fekvőtámaszban “körző”. - Gurulóátfordulás előre és hátra guggolótámaszból és terpeszállásból. Sorozatgurulóátfordulás előre. - Fejállás és kézállási kísérletek. - Mászási kísérletek kötélen. Függeszkedés vízszintes irányba bordásfalon. - Egyensúlyozó járás és fordulatok gerendán, pad merevítő gerendáján. - Játékok (kígyóvedlés, talicskázás, akadályverseny). TEVÉKENYSÉGEK 339

A torna (jellegű gyakorlatok kis segítséggel biztonságosan és szép tartással történő végrehajtása.

LABDÁS GYAKORLATOK Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK Labdás ügyességfejlesztés mint az előző évfolyamokon, valamint: labdavezetés jobb, bal kézzel helyben és továbbhaladással, egy lábon szökdeléssel, szlalom útvonalon, labdavezetés lábbal meghatározott útvonalon, valamint kis területen, az ütközések elkerülésével. - Egykezes átadás és átvétel párokban. - Rúgási kísérletek belsővel falra és felfordított padra. - Játékok (fogyasztó körben, váltóversenyek labdavezetéssel, kétudvaros fogyasztó, stb.). TEVÉKENYSÉGEK Együttműködés a társakkal a labdás játékokban.

KŰZDŐ FELADATOK, JÁTÉKOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Önellenállásos feladat - végrehajtások (karemelés-, leengedés-, csigafutás-, lökésimitációk). - Mögékerülési és kiemelési kísérletek párokban. - Játékok (kakasviadal, kézvívás fekvőtámaszban, lábvívás támadóállásban, botbirkózás). TEVÉKENYSÉGEK Kultúrált, sportszerű test-test elleni küzdelem.

SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Gyalogos, kerékpáros túrák. - Hócsata, korcsolyázás, szánkózás. TEVÉKENYSÉGEK Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék.

ÚSZÁS Óraszám: 74 óra ALTÉMÁK - Az eddig gyakorolt úszásnem megfelelő elsajátítása. - Vízbeugrás. - Játékok (alagút, búvár, dugattyú). TEVÉKENYSÉGEK Megadott távolság átúszása. TESTNEVELÉS ÉS SPORT 4. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Szervezési feladatok Előkészítés és prevenció Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások

óra 2 3 7 340

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok 7 Labdás gyakorlatok 10 Küzdő feladatok, játékok 3 Szabadidős sporttevékenységek 2 Úszás 74 Szabadon felhasználható órakeret 3 Összesen: 111 óra A szabadon felhasználható órakeret 3 óra, amelyet a többi témakör gyakorlására fordíthatjuk. Magasabb évfolyamra lépés feltételei - Tudják alkalmazni a vezényszónak megfelelő gyakorlatot. - Tudják végrehajtani az alapvető mozgásformákból összeállított szabadgyakorlatokat. - Tudjanak 6-7 percig saját iramban futni. - Tudják szabályozni ugrásaikat a változó feltételeknek megfelelően. - Tudjanak kislabdával 14 métert hajítani. - Tudják megtartani testtömegüket függésben és támaszban, valamint egyensúlyozni változó feltételek között. - Ismerjék és tudják a tanult labdajátékok nevét, szabályait és vegyenek részt a játékban. - Ismerjék a küzdőjátékok szabályait. - Ismerjenek speciális szabadtéri játékokat. - Ismerjék az uszoda és a természetes vizeknek a veszélyeit.

SZERVEZÉSI FELADATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK Sorakozás kétsoros vonalban, kettős oszlopban. - Vigyázz- és pihenjállás. - Menet közben fejlődések, szakadozások, egyes-, kettős-, hármas-, négyes oszlopba és oszlopból. - Játékok mint eddig. TEVÉKENYSÉGEK Az óraszervezés szempontjából szükséges foglalkozási formák fegyelmezett és az életkornak megfelelő alakisággal történő végrehajtása, a testnevelési órán megkívánt szokásrend betartása.

ELŐKÉSZÍTÉS ÉS PREVENCIÓ Óraszám: 3 óra ALTÉMÁK Gimnasztika Határozott formájú szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és kiegészítőszer gyakorlatok. Tartásjavító, a biomechanikailag helyes testtartás és a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító, a lábfej deformitását ellensúlyozó gyakorlatok. Játékos előkészítő- és a motoros képességeket fejlesztő gyakorlatok és játékok. TEVÉKENYSÉGEK A tanult gimnasztikai gyakorlatokból összeállított mozgások pontos és folyamatos végzése, a különböző időtartalmú alapformák (gyorsulások, lassulások) kapcsolati megteremtése, mászás rúdon vagy kötélen.

JÁRÁSOK, FUTÁSOK, SZÖKDELÉSEK ÉS UGRÁSOK, VALAMINT DOBÁSOK Óraszám: 7 óra ALTÉMÁK Járások: mint az 1-3. évfolyamon - Járás behunyt szemmel előre, hátra és oldalra. - Tengerészjárás (oldalirányban kitámasztással). - Játék (gyalogló verseny, váltó). 341

Futások: - Tartós futások, futás feladatokkal. - Futóversenyek. - Játékok (füle-farka, nyúl a bokorban, versengések kettő közben, stb.). Szökdelések, ugrások: - Szökdelő iskolák, sorozatugrások egy és páros lábon. - Távolugrás, magasugrás nekifutással. - Helyből magasugrás. Leugrás függésből. Dobások: - Hajítási kísérletek kidobóállásból befordulással és nekifutásból. - Játékok: Fogyasztó, Döngető, Ki a legügyesebb a körben, Vadászlabda. TEVÉKENYSÉGEK - Vágtafutás, illetve tartós futás 10-12 percig. - Helyből és a nekifutásból történő ugrások hangsúlyozott elrugaszkodással, harmonikusan. - A feladatnak legjobban megfelelő dobásmód megválasztása, a hajító mozdulat elfogadható végrehajtása. - Célba dobás elvárható biztonsággal. - Jó futó-, ugró- és dobókészség kialakítása.

TÁMASZ, FÜGGÉS- ÉS EGYENSÚLYGYAKORLATOK Óraszám: 7 óra ALTÉMÁK Az 1-3. évfolyamon felsoroltak. - Bakugrás társon át. vetődés mellső fekvőtámaszból előre hátsó fekvőtámaszba. Guggoló támasz háttal a bordásfalnak- mászás lábbeakasztással felfelé, kéztámasszal befelé kézállás helyzetbe (hegycsúcs). Kézállásba fellendülés bordásfalnál, társ segítségével. - Magas gurulófordulás előre. Mellső mérlegállás. - Felguggolás, függőleges repülés zsámolyon, 2-3 részes szekrényen. - Leugrások bordásfalról , mellső és hátsó függőállásból mellső és hátsó oldal állásba. Kötélmászás: mászó kulcsolással – fél-vagy teljes magasságig Alacsonygyűrű: hajlított függőállásból ugrással fellendülés lebegőfüggésbe, ereszkedés hátsó függő állásba, elrugaszkodással fellendülés lebegőfüggésbe, lábleengedés kiinduló helyzetbe. - Játékok (üldözőfogó bordásfalon függőállásban, kötéltánc földön fekvő kötélen).

TEVÉKENYSÉGEK - Testtömegük megtartása támaszban és függésben. - Egyensúlyozás, térben tájékozódás. - A tornagyakorlatok koordinált végrehajtása.

LABDÁS GYAKORLATOK Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK - Labdavezetés mindkét kézzel kis területen, társhoz igazodva (tükörkép). - Kétkezes mellső átadás és átvétel párokban (helyben és továbbhaladással). - Labda passzolgatási kísérletek párokban, helyben. - Kapuradobási, rúgási kísérletek (kis kapura kapus nélkül és nagyobb kapura kapussal). - Kosárradobási kísérletek állóhelyből. - Labdaütögetési kísérletek kézzel. 342

- Játékok (labdavezető versenyek, bombázás, partizán labda, zsinórlabda. TEVÉKENYSÉGEK - Játék sikerélményt biztosító szinten. - A labda kézzel, illetve lábbal vezetése, továbbítása, birtokbavétele, gól vagy pont elérése. - A labdához és a társakhoz igazodás, a megoldási lehetőségek felismerése, a társakkal együttműködés, a játék- és a magatartási szabályok betartása.

KÜZDŐ FELADATOK, JÁTÉKOK Óraszám: 3 óra ALTÉMÁK Mint az 1-3. évfolyamon - Szabadulás csuklón fogásból. - Legyező (szemben álló kézfogó társsal dőlés hátra karnyújtásig és vissza). - Grundbirkózás. Kötélhúzás. TEVÉKENYSÉGEK A siker és a kudarc sportszerű elviselése a küzdő feladatokban és a játékban.

SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Számháború (lehetőségek függvényében). - Járőrversenyek (tájékozódási feladatokkal). TEVÉKENYSÉGEK Néhány egyszerű, a feltételeknek és az évszaknak megfelelő, a szabadban végezhető játék ismerete és játszása. ÚSZÁS Óraszám: 74 óra ALTÉMÁK - Az elsajátított úszásnem mellett egy további úszásnem kar- és lábtempójának elsajátítása. - Játékok a vízben (víz alatti fogó, fejelő csata). TEVÉKENYSÉGEK Biztonságos mozgás a vízben, alapfokú úszástudás, és egy meghatározott távolugrás átúszása.

Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam A tanterv, a NAT Testnevelés és sport műveltségterület 5-8. évfolyamok követelményeit fedi le. Célok és feladatok Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik azt. Megbecsülik társait teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik. A testnevelés célja továbbá az 5-8. évfolyamon, hogy - szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik - támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapelveit (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó 343

lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondícionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás- és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-érés támogatása, a higiénia szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása, megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére, értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, az úszás elsajátítása, a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése, a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai - biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése, mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás. Kiemelt közös követelmények Hon- és népismeret - Ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. - Ismerjék a kiemelkedő magyar sportolók tevékenységét. Környezeti nevelés  A környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.  Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Kommunikációs kultúra - Összetevője a szimbolikus jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességek. Testi és lelki egészség  Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésben.  Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési légzési és mozgató rendszerük. Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. A mozgáskultúra fejlesztése Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat. Továbbfejleszthető szinten tudják két úszásnem alaptechnikáját. Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó 344

sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai-, torna-, sportjáték-, úszás- és küzdősportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskézségük, reakció- térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartás Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás. Fejlesztési feladatok 5-6. évfolyam  Alaki képzés (egy és többes oszlop, egy- és többsoros vonal kialakítása, haladás az alaki szabályoknak megfelelően egy- és többsoros alakzatban, különböző téralakzatok kialakítása, fordulatok helyben és mozgásban együttes osztályfoglalkoztatások tartásához).  Hosszabb alapgimnasztika-sorok egyszerűbb alapformákból.  Általános testtartást javító, gerinc-csípőizületi mozgékonyságot, talpboltozatot fejlesztő gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, a törzserősítés minden formája.  Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással.  Aerob jellegű kitartó futás.  Rajtolási versenyek különböző jelekre, szituációkra.  Szökdelések, ugrások (magas, távol, folyamatos munkavégzésben).  Mászási-függeszkedési kísérletek rúdra-kötélre, mászóversenyek, mászó váltóversenyek.  Dobások, lökések, hajítások kis súllyal távolba, kornak megfelelő méretű és súlyú szerrel, a technika fejlesztését, a végrehajtás gyorsaságát célozva.  Mozgásban lévő társakkal mozgásból történő labdakezelés.  Előző években tanultak módszeres képességfejlesztést célzó alkalmazása, cselezés, cselsorok, sportági technikai elemek kapcsolásának variálása, nehezítése.  A tanult sportági technikai-taktikai elemek játék-, versenyszerű helyzetbe állítása.  Szertorna, összefüggő gyakorlatok.  Minden sportág technikai repertoárja, pontosságra, minőségre törekedve ( a helyi viszonyok és a tantestület választása szerint, a tanulók érdeklődésének figyelembevételével).  Sportági alaptaktikák (egyszerű mechanikus szinten).  Esések, gurulások, vetődések minden formája sportágelőkészítő, egészségmegőrző jelleggel.  Küzdősportok alapjai (elsősorban fiúk, kisebb küzdő jellegű versengések), esztétikai sportok alapjai (lányok).  Korcsolyázás, sízés, görkorcsolyázás, gördeszkázás alapjai, technikája.  Nép-, modern tánc technikai elemek, rövidebb koreográfiák, etűdök.  Tanult úszástechnikák fejlesztése, folyamatos úszás távolságnövelő céllal, kisebb versenyek már jónak nevezhető technikai tudásszint elérése esetén.  Testkultúra-történeti ismeretek alapozása, higiéniai ismeretek növelése, alkalmazásuk ellenőrzötten. 7-8. évfolyam  Az 1-6. évfolyamokon alaki képzésként tanultak tanórai alkalmazása.  Gimnasztika kéziszerek felhasználásával, zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítása.  Általános testtartást javítási (gerinc - csípő mozgékonyságot növelő, talpboltozatot erősítő), valamint légző gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, törzserősítések minden formája.  Húzóerő, gyorserő, erő-állóképesség fejlesztése kisebb súlyokkal.  Mászás, függeszkedési kísérletek (lányok), függeszkedés (fiúk).  Dobások, hajítások, vetések, lökések, szökdelések sportágnak és életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel.  Aerob jellegű futások a sebesség növelésével.  Aerob jellegű különböző távú úszások a jó technikai szint szilárdítása céljával, rövidebb távú versenyek, versengések.  Rövid távú vágtafutások, gyorsfutások versenyszerűen is.  Küzdősportok (fiúk), esztétikai sportok (lányok) gyakorlása, technikai fejlesztése. 345

  

Minden sportág (a helyi lehetőségektől függően) a hozzátartozó technikai és taktikai repertoárral, versenyszabályoknak megfelelő keretek kialakításával történő gyakorlása. Koreografált torna-, tánc-, etűdrepertoár, nemnek megfelelő stílus erősítésével. A mozgásműveltséget fejlesztő képzés elméleti hátterének folyamatos átadása, történetiséget és globális felhasználhatóságot érzékeltető módon.

Értékelés A tanulók teljesítményét a tanév elején, végén, és az egyes témák végén célszerű mérni. Az értékelés alapját elsősorban az önmagához viszonyított fejlődés kell, hogy jelentse. A fejlődés lehet magatartásbeli, ismeretbeli és végső sorban a személyiség egészére vonatkozó. Az alacsonyabb évfolyamokon inkább az ismeret és a technikai végrehajtás domináljon, a magasabb évfolyamokon jelenjen meg az alkalmazás is. Az értékelés összetevői: - Ismeret (szerek, eszközök nevei, szakkifejezések megértése, egyszerű szervezési formák megvalósítása), - technikai végrehajtás, - taktikai megoldások, - a teljesítmény és annak változása, - szervezés (sportöltözet, versenybíráskodás vállalása, társak segítése). Kulcskompetenciák fejlesztése  Anyanyelvi kommunikáció. A testnevelés nyelvezetét rendszeres gyakorlással kell elsajátítani.  A mozgást nagymértékben segíti, ha a tanulók megismerik saját testi-lelki adottságaikat, ezáltal eredményesebben fejleszthető önismeretük, önértékelésük.  A testnevelés mozgásanyagának segítségével, nagy hatékonysággal fejleszthetők a korosztályok értelmi képességei.  A higiéniai szokások kialakítása segíti az egészség megőrzését.  Vállalkozói kompetencia. Cél az aktív életvitelű állampolgár formálása, aki elviseli a fizikai igénybevételt, stresszt, megmérettetést, értékelést.  A testnevelés sajátos eszközeivel alakítja a környezettudatos magatartást, a természet és épített környezet védelmét.  A szép, harmonikus mozgás segíti az esztétikai-művészi tudatosság fejlesztését. 5. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Rendgyakorlatok Előkészítés, alapozás és prevenció Atlétikai jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások Testnevelési és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda Szabadidős sporttevékenységek Önvédelmi sportok, küzdőjátékok Úszás (amennyiben lehetőség van rá) Szabadon felhasználható órakeret ÖSSZESEN:

Óra 2 5 8 10 15 6 4 36 6 92 óra

A szabadon felhasználható órakeret 6 óra, amelyet a sportjátékok és a szabadidős sporttevékenységek gyakorlására fordíthatnak, felmérésekre. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Rendgyakorlatok Ismerjék az alapvető vezényszavakat, szakkifejezéseket. Lássák be a szervezettség és a fegyelmezettség előnyeit. Előkészítés, alapozás és prevenció Ismerjék a gimnasztikai alapformákat. 346

Tudjanak bemutatni kötetlen formában 5-6 gimnasztikai gyakorlatot. Atlétikai jellegű feladatmegoldások Ismerjék az atlétikában használatos alapvető szakkifejezéseket. Legyenek képesek futni 3-4 percig (leány - fiú). Érjenek el helyből távolugrásban 120 cm-t, Kislabdahajításban 14-15 m-t (leány - fiú). Torna jellegű feladatmegoldások Ismerjék a tornában használatos alapvető szakkifejezéseket. Tegyen egy-két fogásnyi kísérletet mászásban. Testnevelési és sportjátékok Sajátítsák el a következő alaptechnikai elemeket: labdavezetés haladással, labdaátvétel - átadás, a labda célba juttatása, támadó - védőszerepek felismerése. Szabadidős sport tevékenységek Rendszeresen végezzenek sport jellegű mozgásos tevékenységet a szabadban. Önvédelmi sportok, küzdő játékok Értsék a küzdősportok lényegét. Ismerjék az önvédelmi módokat. Úszás Tudjanak 10-15 métert a választott úszásnemben leúszni.

RENDGYAKORLATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Alakzatkialakítás: oszlop és vonal – vonalból oszlop, oszlopból vonal-alakítás. - Menet zárt rendben. - Alakzatváltozások (fejlődések, szakadozások, nyitódás, zárkózás). - Testfordulatok ütemtartással. TEVÉKENYSÉGEK A rendgyakorlatoknál a kijelölt hely késedelem nélküli megtalálása, az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása.

ELŐKÉSZÍTÉS, ALAPOZÁS ÉS PREVENCIÓ Óraszám : 5 óra ALTÉMÁK - Gimnasztika (önállóan szabadon végezhető, vagy játékos és határozott formájú szabad-, kéziszer-, társas-, és szergyakorlatok). - Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok. - Játékos előkészítő feladatmegoldások. - Légzőgyakorlatok. TEVÉKENYSÉGEK Bemelegítésre és a testtartási rendellenességek megelőzésére is alkalmas gimnasztikai gyakorlatok ismerete és a pedagógus utasításainak megfelelő végzése. ATLÉTIKAI JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 8 óra ALTÉMÁK Speciálisan előkészítő (cél-, és rávezető) gyakorlatok a feldolgozandó anyag függvényében (futó-, ugró-, dobóiskola). Futások - Rajtok (indulások jelre különböző kiinduló helyzetekből megkötés nélkül, állórajt). 347

- Vágtafutások, - Iramfutások, - Tartós futások, - Futás feladatokkal. Szökdelések, ugrások - Távolugrás (lépőtechnika) ugrósávból. - Magasugrás megkötés nélkül és átlépő technikával. - Szökdelések egy-, váltott-, és páros lábon. Dobások - Hajítások, lökések, vetések egy és két kézzel, helyből és nekifutásból, - Célbadobások. Testnevelési játékok futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. TEVÉKENYSÉGEK - Gyorsfutások versenyszerűen - Kötetlen tartós futás 8-10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. - Az ugrások legfontosabb mozzanatainak (fázisainak) elugrás, légmunka, talajra érkezés - ismerete, a felugrás hangsúlyosabbá tétele. - A hajítás jellegzetesebb mozdulatának, az ívképzésnek az elsajátítása.

TORNA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK - Speciálisan előkészítő és célgyakorlatok Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok Függéshelyzetek és függésgyakorlatok - Mellső támaszhelyzet magas padon, gerendán és/vagy KT-n (kiegészítő tornakészlet). - Támlázás oldalirányba. - Gurulóátfordulások (előre és hátra különböző kiinduló helyzetből). - Kézenátfordulás oldalt. - Támaszok talajgyakorlati testhelyzetekben (tarkóállás, fejállás, kézállás). - Egyszerű támaszugrások (függőleges repülés, “huszár” ugrás, zsugorkanyarlati átugrás). - Kötél - és rúdmászás. - Gyűrűn (esetleg két kötélen) lendületek előre – hátra. - Bordásfalon lendületek oldalra. - A felsorolt függőszereken nyújtott és hajlítottkarú függésben térd- és sarokemelések. Kúszás, mászás, egyensúlygyakorlatok - talajra rajzolt vonalon, vízszintes és ferde padon, gerendán járás előre, hátra, oldalt. - mászás kéz- és lábtámaszban, mászás fekvőfüggésben, kúszás hason, háton. Aerobic (csak leányoknak) Alapjárás. Karemelések és lendítések. lábemelések és lendítések. Érintő járás. TEVÉKENYSÉGEK A tanult talajgyakorlat-elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos végrehajtása, a saját testtömeg feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszba érkezés zökkenőmentes összekapcsolása.

TESTNEVELÉS ÉS SPORTJÁTÉKOK (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda) Óraszám: ALTÉMÁK

15 óra

348

- Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. - A labdakezelés egyszerű módjai (labdavezetés kézzel, lábbal, átadások, átvételek helyben, majd tovahaladással). - Gól- és pontszerzés egyszerű megoldásai (fektetett dobás, kapura lövés belsővel, belső csüddel). - Játék egyszerű szabályokkal. - Labdás testnevelési játékok. TEVÉKENYSÉGEK - Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba.

SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK Szabadtéri sportok: - A téli sportformák megvalósítható módjai és téli játékok (korcsolyázás, síelés, szánkózás, hócsaták). - Kerékpározás. - Helyváltoztató eszközök használata (görkorcsolya, gördeszka). TEVÉKENYSÉGEK A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

ÖNVÉDELMI SPORTOK, KŰZDŐJÁTÉKOK Óraszám: 4 óra ALTÉMÁK - Húzások, tolások párokban (húzd át a határon, told át a határon, kéz-, lábvívás) és csoportban (kötélhúzás, ki a legény a csárdában) játékosan. - Mögékerülési és kiemelési kísérletek - Gurulóesés előre, hátra. TEVÉKENYSÉGEK Sportszerű test -test elleni küzdelem

ÚSZÁS(amennyiben lehetőség van rá) Óraszám: 36 óra ALTÉMÁK - Játék a vízben - A választott úszásnem technikájának tökéletesítése. - Teljesítménynövelés TEVÉKENYSÉGEK A vízbiztonság továbbfejlesztése, legalább egy úszásnem technikájának elmélyült ismerete. 6. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Rendgyakorlatok Előkészítés és prevenció Atlétikai jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások Testnevelés és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda Szabadidős sporttevékenységek Önvédelmi sportok, küzdőjátékok Úszás (amennyiben lehetőség van rá)

óra 2 5 10 10 12 6 4 36 349

Szabadon felhasználható órakeret ÖSSZESEN:

7 92 óra

A szabadon felhasználható órakeret 7 óra, amelyet a sportjátékok és a szabadidős sporttevékenységek gyakorlására fordítható. felmérésekre. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Rendgyakorlatok - Értsék a rendgyakorlatok végzésének jelentőségét. - Tudják követni a vezényszavakat. Előkészítés és prevenció - Ismerjék a gimnasztika legalapvetőbb szakkifejezéseit és vezényszavait. - Tudjanak kötetlen formában bemutatni 8-10 gimnasztikai gyakorlatot. Atlétikai jellegű feladatmegoldások - Ismerjék az indítás mozgáselemeit. - Legyenek képesek futni 4-5 percig (leány - fiú). - Érjenek el helyből távolugrásban 130 cm-t. - Kislabdahajításban 16-18 m-t (leány - fiú). Torna jellegű feladatmegoldások: - Ismerjék támasz-, és függéshelyzetekben a tanult gyakorlatelemek helyes technikai végrehajtását. - Vállalják el a támaszugrást tanári segítségadás mellett. Testnevelési és sportjátékok - Jártasságszinten sajátítsák el a következő elemeket: - labdavezetés, - labdaátvétel – átadás, - a labda célba juttatása, - védőmozgás, - aktívan vegyenek részt a tanult sportjátékban. Szabadidős sport tevékenységek - Rendszeresen végezzenek sport jellegű mozgásos tevékenységet a szabadban. Önvédelmi sportok, küzdőjátékok - Szerezzenek alapvető ismereteket a küzdősportokról, - Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Úszás - Tudjanak 15-20 métert a választott úszásnemben leúszni.

RENDGYAKORLATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Az 5. évfolyamon jelzett alakzatalakítás és az alakzatváltoztatások teljesítésének fegyelmezett, gyors végrehajtása. - Tér- és térköz érzékelése alakzatban. -Menet megindítása, megállítása ütemtartással. TEVÉKENYSÉGEK A testgyakorlatoknál az alakzatok változtatásának biztonságos végrehajtása, közlekedés zárt alakzatban. A gyakorlási rend betartása, egyszerűbb szervezési feladatok vállalása.

ELŐKÉSZÍTÉS ÉS PREVENCIÓ Óraszám: ALTÉMÁK

5 óra

350

- Egyénileg vagy együttesen végzett szabad-, vagy szabadgyakorlati alapformájú kéziszer-, társas- és szergyakorlatok (pad, bordásfal, zsámoly). - Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok. - Egyszerű relaxációs eljárások. - Játékos előkészítő feladatmegoldások. TEVÉKENYSÉGEK Gimnasztikai gyakorlatok, valamint a sokoldalú előkészítő feladatok egyéni- és együttes végzése, azok szakkifejezéseinek ismerete.

ATLÉTIKAI JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK - Speciálisan előkészítő és célgyakorlatok a feldolgozandó anyag hatékonyabb elsajátítása érdekében. (futó-, ugró- és dobó iskolák). - Futások : - Állórajt. Guggoló-, térdelőrajt. Fokozó futás. - Tartós futás, növekvő időtartamig. - Futás feladatokkal (kerülés, átugrás, jelre egyes feladatok végzése). - Szökdelések, ugrások: - Távolugrás elugró vonalból, - Magasugrás (átlépő technika), - Szökdelések egy, váltott és páros lábon. - Dobások: - Hajítások, lökések, vetések (1-2 kg-os medicinlabdával), egy- és két kézzel helyből nekifutásból. - Kislabdahajítás távolba és célba. - Játékos versengések futással, szökdeléssel, dobással kombinálva. TEVÉKENYSÉGEK - Gyors megindulások és futások jelre. - Állóképességi futás 10-12 percig egyéni iramban, a futósebességnek a távhoz igazítása. - Ugrások a kar- és lábmunka összhangjának megteremtésével. - Kislabdahajítás a dobás hátulról történő indításával, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával.

TORNA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK Speciális előkészítő és célgyakorlatok. Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok - Támlázás oldalirányba magas padon, KTK-n, gerendán, két magas padon előre és hátra. - Guruló átfordulás előre, hátra- és sorozatban is. - Kézenátfordulás oldalt. - Kézállási kísérletek. Támaszugrások - Felguggolás, terpeszleugrás. - Felguggolás, gurulóátfordulás előre. - Támaszugrások első és második ívének növelése. Függéshelyzetek és függésgyakorlatok - Gyűrűn, két kötélen, bordásfalon a szer jellegétől függően lendületek előre, hátra, oldalra, haladás oldalirányban. - Fellendülés zsugorlefüggésbe, emelés zsugorlefüggésbe. Kúszás, mászás, egyensúlygyakorlatok - Járások talajra rajzolt vonalon, vízszintes és ferde padon, gerendán előre, hátra, oldalra térdelő és négykézláb támaszban, kúszás hason- és hanyattfekvésben. 351

Ritmikus gimnasztika (csak lányoknak) Aerobic (csak lányoknak) Alapjárás, karemelések és lendítések. Lábemelések és lendítések. Érintő járás. TEVÉKENYSÉGEK A talajon, valamint a függőszeren tanult gyakorlatoknak, illetve ezek kapcsolatainak végzése. Támaszugrások erőteljes elugrással, növekvő első ívvel, egyensúlyvesztés nélküli talajra érkezéssel.

TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda) Óraszám: 12 óra ALTÉMÁK - Speciálisan előkészítő, labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. - Az alapvető technikai és taktikai elemek (labdavezetés, továbbítás, átvétel, lekezelés, alapérintés, gól- és pontszerzés) elsajátítása és alkalmazása játékhelyzetekben. - Egy-egy ellen támadási és védekezési megoldás. - Játék egyszerűsített szabályokkal. TEVÉKENYSÉGEK - Labdakezelés mozgás közben. -Támadásban labdaátvételre (üres helyre) helyezkedés, illetve labdatovábbítás a szabadon lévő társnak, védekezésben a labdát birtokló zavarása. - Röplabdában helyezkedés és hozzáállás a labda fogadásához, az alkar érintésével történő továbbítás és az alsó egyenes nyitás ismerete.

SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉG Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK Szabadtéri sportok: - A téli sportok megvalósítható formái és téli játékok (szánkózás, síelés, korcsolyázás, hócsata, stb.) - Tájékozódási futás (ahol a feltételek adottak). - Kerékpározás. Helyváltoztatási eszközök alkalmazása (görkorcsolya, gördeszka, stb.). TEVÉKENYSÉGEK A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

ÖNVÉDELMI SPORTOK, KŰZDŐJÁTÉKOK Óraszám: 4 óra ALTÉMÁK - A dzsúdó elemi guruló- és esésgyakorlatai (guruló esés előre, hátra, csúsztatott esés oldalra, zuhanó esés előre és hátra). - Az aikidó anyagából szabadulások kézlefogásból. - Húzások és tolások párokban és csoportokban. TEVÉKENYSÉGEK Néhány önvédelmi fogás elsajátítása.

ÚSZÁS (amennyiben lehetőség van rá) Óraszám: 36 óra ALTÉMÁK - Játékok és gimnasztika a vízben. - A választott úszásnem technikájának csiszolása. - A teljesítmény növelése. TEVÉKENYSÉGEK Az előző évfolyamon tanultakra építve. a körülményekhez igazodóan egy meghatározott távolság úszása egy vagy két úszásnemben. 352

7. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Rendgyakorlatok Előkészítés, prevenció Atlétika jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások Testnevelési és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda Természetben űzhető sportok Önvédelmi, küzdősportok, játékok Úszás (amennyiben lehetőség van rá) Szabadon felhasználható órakeret Összesen:

Óra 2 5 10 10 23 6 6 12 74 óra

A szabadon felhasználható órakeretből 12 óra úszásoktatásra, vagy a sportjátékok és a szabadidős sporttevékenységek gyakorlására fordítható, felmérések. Magasabb évfolyamra lépés feltételei: Rendgyakorlatok - Egységesen és gyorsan hajtsák végre a rendgyakorlatokat. Előkészítés, prevenció - Ismerjék a különböző gimnasztikai alapformák jelentőségét, a hatás növelésének néhány módozatát. - Mutassanak be önállóan összeállított 6-10 bemelegítő gyakorlatot. Atlétikai jellegű feladatmegoldások - Futástechnikájuk mutasson eltérést vágta- és tartós futás esetén. - Fejlődjön ugró- és dobóteljesítményük az előző évfolyamokhoz képest. Torna jellegű feladatmegoldások - Tudjanak bemutatni egy-egy elemet talajon és szereken. Testnevelési és sportjátékok - Tudjanak együtt játszani a többiekkel. - Vállaljanak egyszerű szervezési feladatokat (csapatalakítás, játékvezetés stb.). Természetben űzhető sportok - Rendszeresen végezzenek sport jellegű mozgástevékenységet a szabadban, és váljék igényükké a természetben végzett fizikai munka. Önvédelmi, küzdősportok, játékok - Tudják, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei, sajátítsanak el néhány önvédelmi fogást. Úszás - Tudjanak 20 - 25 métert a választott úszásnemben leúszni.

RENDGYAKORLATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - A foglalkoztatási formák módosításához szükséges alakzatváltoztatások (sorakozó, fejlődések, foglalkoztatási formák módosítása utasításra). - Egyszerű ellenvonulások (fejlődések és szakadások ellenvonulásban) járásban és futásban. TEVÉKENYSÉGEK A rendgyakorlatok pontos és egyöntetű végrehajtása. Hasznosítható ismeretszerzés a játékok és versenyek szervezésében, lebonyolításában.

ELŐKÉSZÍTÉS ÉS PREVENCIÓ Óraszám: 5 óra ALTÉMÁK - 2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, 353

amelyek egyidejűleg két alapformát is tartalmazhatnak (hajlításban, döntésben fordítás, fordításban döntés, stb.). - Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elválasztásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. - Játékos előkészítő gyakorlatok. TEVÉKENYSÉGEK A bemelegítést, a sokoldalú előkészítést és a tartási rendellenességek megelőzését szolgáló gyakorlatok végzése, ezek hatásának növelését eredményező megoldások (formák) ismerete.

ATLÉTIKAI JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK - Futásokat, ugrásokat és dobásokat speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. - Futások - A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása. Fokozófutás. Vágtafutás. - Tartós futás iramnehezítésekkel. - Szökdelések, ugrások - Szökdelő iskola - Távolugrás helyből, távol- és magasugrás nekifutással (átlépő technikával) - Dobások - Kislabdahajítás távolba és célba - Lökések tömött labdával helyből egy- és két kézzel. - Játékok, versengések futással, szökdeléssel, dobással kombinálva. TEVÉKENYSÉGEK - Az egyéni adottságoknak és a feladat jellegének megfelelő feladatmegoldások: laza, könnyű, gyors (vágta) futás, valamint 10 - 12 percig kitartó futás növekvő intenzitással. - Ugrásoknál optimális sebességű nekifutás, a kar- és láblendítés jelentőségének ismerete. - A hajító és lökő mozdulat csiszolása.

TORNA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK - A feldolgozandó témát speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. - Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok - Talajtorna. Guruló-átfordulás előre és hátra (sorozatban is) és repülő guruló átfordulás. Fejenállás. Kézállási kísérletek. Kézenátfordulás oldalt. - Támlázás gerendán, emelt padon oldalirányba. - Összefüggő, 3-4 elemből álló talajgyakorlatok. - Gurulásokkal és gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok (“kígyóvedlés”, “hármas fonás”, “ ördög szekér” stb.) - Támaszugrások - Terpeszátugrás harántterpeszben előrehajló társon át (bakugrás). - Guggolóátugrás 4 részes (keresztbe állított) szekrényen segítségadással. - Függéshelyzetek, függésgyakorlatok - Gyűrűn, két kötélen lendület előre, hátra, lebegő függés, hátsó függés, homorított leugrás hátra lendületből. - Gerenda (pad merevítő gerendája) - Helyváltoztatások előre, hátra, oldalra. Fordulatok. - Homorított leugrás - Ritmikus gimnasztika, aerobic (csak leányoknak) - A sportgimnasztikában tanult elemek. TEVÉKENYSÉGEK - Legalább 3-4 elemből álló összetett talajgyakorlat bemutatása, az összekötő elemek szerepének ismertetése és 354

azok alkalmazása. - Függőszeren 2-3 elem összekapcsolása - Támaszugrások nagyobb kiterjedésben

TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda) Óraszám: 23 óra ALTÉMÁK - Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. - A helyi adottságok, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték legfőbb játékelemeinek tökéletesítése. - Támadás és védekezés alapvető megoldásai az adott sportjátékban. - A sportjátékok és a motorikus képességek fejlesztését szolgáló, a tanulók játékigényét kielégítő testnevelési játékok. TEVÉKENYSÉGEK - Labdajátékokban a társakhoz és a labdához való igazodás, emberfogásos védekezés. - A tanult technikai elemek passzív, majd aktív védővel szembeni végrehajtása. - Röplabdában a labda továbbítása alkar-, illetve karérintéssel a társhoz, valamint az ellenfél térfelére.

TERMÉSZETBEN ŰZHETŐ SPORTOK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - Felkészülés a sí-, természetjáró-, vízi- és kerékpáros táborozásra. - A lehetőségektől függően szánkózás, korcsolyázás, síelés, kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka, evezés, kajak-kenu stb. - Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok (nemzetek labdája, várméta, kötélhúzás). TEVÉKENYSÉGEK A szabadon végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

ÖNVÉDELMI KŰZDŐSPORTOK, JÁTÉKOK Óraszám: 6 óra - A birkózás egyszerűbb elemei (grundbirkózás). ALTÉMÁK - Dzsúdó: gurulások, esések, zuhanások. Csípődobás. - Aikidó: szabadulás fogásból, lefogásból. - Játékok húzással, tolással (húzd, told át a határon, told ki a körből, kötélhúzás). TEVÉKENYSÉGEK Sportszerű test - test elleni küzdelem.

ÚSZÁS ALTÉMÁK - A választott úszásnem gyakorlása, fokozódó edzésadagok teljesítése. Tevékenységek Az előző évfolyamokon tanultakra építve: teljesítményképes úszástechnika kialakítása egy-vagy két úszásnemben. 8. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Rendgyakorlatok Prevenció, relaxáció Atlétikai jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások Testnevelési és sportjátékok:

óra 2 5 10 10 kézilabda, 23 355

kosárlabda, labdarúgás, röplabda, asztalitenisz, tenisz, tollaslabda, floor-ball Szabadidős sporttevékenység Önvédelem, küzdősportok Úszás Szabadon felhasználható órakeret Összesen:

6 6 12 74

A szabadon felhasználható órakeret 12 óra, amely felhasználható úszásoktatásra, vagy a sportjátékok és a szabadidős sporttevékenységek gyakorlására, felmérésekre. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Rendgyakorlatok - Tudják követni az utasításokat. Prevenció, relaxáció - Tudjanak önállóan 8-10 gyakorlattal bemelegíteni. - Tudják a légzésüket szabályozni nyugalomban és terhelés közben. Atlétikai jellegű feladatmegoldások - Ismerjék az atlétikában használatos alapvető szakkifejezéseket. - Javuljon a teljesítményük az előző évfolyamhoz képest: - tartós futásban, - távolugrásban és, - kislabdahajításban. Torna jellegű feladatmegoldások - Tudjanak bemutatni egy-egy elemet (szükség szerint segítségadás mellett) Testnevelési és sportjátékok - Aktívan vegyenek részt a tanult sportjátékokban. Szabadidős sport tevékenységek - Rendszeresen folytassanak szabadtéri sporttevékenységeket. Önvédelem, küzdősportok - Ismerjenek néhány önvédelmi fogást. Úszás  Tudjanak biztonságosan egy úszásnemben úszni.

RENDGYAKORLATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Ellenvonulások, mint a 7. évfolyamon futással végrehajtva. - Foglalkoztatási formák öntevékeny átszervezése (Csapatok alakítása. Játékrend, váltások önálló megszervezése). - A testnevelésben alkalmazott és szükséges rendgyakorlatok teljes köre. TEVÉKENYSÉGEK - Az előző évfolyamokon tanult rendgyakorlatok pontos és gyors végrehajtása, az utasítások fegyelmezett követése. - Versenyek, mérkőzések szervezői és rendezői feladatainak ellátása.

PREVENCIÓ, RELAXÁCIÓ Óraszám: 5 óra ALTÉMÁK - 2-4-8-16 ütemű, 2-3 alapformát tartalmazó szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok együttes és önálló végrehajtása. - Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. - Játékos előkészítő feladatmegoldások TEVÉKENYSÉGEK 356

A sokoldalú előkészítésre és a prevencióra alkalmas gyakorlatok (részben) önálló végzése, az ismétlésszám és az intenzitás növelésével azok hatásfokának emelése, az alapvető fizikai képességek önmagukhoz mért optimális fejlesztése.

ATLÉTIKA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK - A tanítandó anyag elsajátítását speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. - Futások - Eredményes rajtvégrehajtás feladathelyzetben. - Fokozó futás, vágtafutás. Váltófutás. - Futás nehezítésekkel (terep, akadály). - Tartós futás a táv növelésével. - Szökdelések, ugrások. - Szökdelő iskolák. Helyből ugrások. Sorozatugrások. - Távol- és magasugrás az atlétikai versenyeken alkalmazott fejlettebb technikával. - Dobások: - Kislabdahajítás távolba. - Súlylökés helyből és becsúszással tömött labdával. - Vetések tömött labdával két kézzel, mindkét oldalra. - Játékok, versengések futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. TEVÉKENYSÉGEK - Az atlétikai mozgások helyes technikai végrehajtása, görcsös erőlködés nélküli vágtafutás, valamint kitartó futás 10-12 percig, a futás távját fokozatosan növelve. - Energikus elugrás, térnyerő légmunka az ugrásoknál. - A hajításnál és a lökésnél a lendületszerzés és a kidobás harmonikus összekapcsolása.

TORNA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK - A tanítandó anyagot speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Gurulással és gördüléssel kombinált testnevelési játékok, mint a 7. évfolyamon. - Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok - Talajtorna. Gurulóátfordulás előre, hátra, sorozatban is, valamint két gurulóátfordulás között felugrás fél-, és egész fordulattal. - Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgyon át (összetekert szőnyeg, szőnyeggel letakart zsámoly) és fekvő, térdelő társon át. - Fejállás. Kézállás. Kézenátfordulás oldalra. - Támlázás két emelt, párhuzamos ponton előre, hátra. - Összefüggő gyakorlat a tanult elemekből. Támaszugrások - Felguggolás, terpeszleugrás 4 részes szekrényen hosszában. Terpesz- és guggoló átugrás keretszben álló 3-4 részes szekrényen. - Függéshelyzetek és függésgyakorlatok - Mászás, vándormászás kötélen. Függeszkedési kísérletek. - Gyűrűn, két kötélen lendület előre - hátra, lebegőfüggés, lefüggés, hátsó függés, lendület hátra és homorított leugrás. - 3-4 elemből álló összefüggő gyakorlat. - Gerenda Helyváltoztatások, mint a 7. évfolyamon, valamint ereszkedés guggolótámaszba és felállás. Mellső mérlegállás. - Ritmikus gimnasztika (csak lányoknak) A sportgimnasztikában tanult elemek és kombinációk. TEVÉKENYSÉGEK 357

Tornában a talajon, illetve a támasz- és függőszeren a tanult mozgáselemekből összeállított gyakorlatok, valamint támaszugrások végrehajtása, biztonságos talajra érkezéssel.

TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK Óraszám: 23 óra ALTÉMÁK - Speciális előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok, játékok. - A motorikus képességek fejlesztését és a tanulók játékigényének kielégítését szolgáló testnevelési játékok. - Az iskola feltételei, a tanulók érdeklődése és a tanév irányultsága függvényében választott két sportjáték elemeinek gazdagítása, főbb támadási és védekezési megoldásainak elsajátítása. TEVÉKENYSÉGEK Labdajátékokban a legáltalánosabb támadási és védekezési megoldások ismeretének birtokában a választott játék(ok) aktív és élményszerű játszása.

SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - Felkészülés sí-, természetjáró-, vízi-, kerékpáros táborozásra. - Az iskola lehetőségei szerint korcsolyázás, szánkózás, síelés, kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka, evezés, kajak-kenu, stb. - Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok. TEVÉKENYSÉGEK A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

ÖNVÉDELEM, KŰZDŐSPORTOK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - A birkózás egyszerű elemei (grundbirkózás). - Dzsúdó: gurulások, esések, zuhanások, csípődobás, fejen átdobás. - Aikidó: mint a 7. évfolyamon, valamint fojtófogás hárítása. TEVÉKENYSÉGEK Sportszerű küzdelem az oktatott sportág (önvédelmi illetve küzdősport) szabályainak betartásával.

ÚSZÁS ALTÉMÁK Az úszás távolságának növelése a választott két úszásnemben. Tevékenységek Az előző évfolyamokon tanultakra építve: két úszásnemben teljesítményképes technika kialakítása.

Osztályfőnöki 5.-8. évfolyam A tanterv, a NAT Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlati ismeretek, műveltségterületek követelményeinek egy részét fedi le, az 5-8. évfolyamon. Kiemelt fejlesztési feladatok  Énkép, önismeret,  Hon- és népismeret,  Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra,  Környezeti nevelés,  Információs és kommunikációs kultúra,  Tanulás,  Testi és lelki egészség,  Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. 358

Célok és feladatok A Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A Kerettanterv a gyermekek, a serdülők és ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának: ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Az osztályfőnök nevelő munkája Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki: A, ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása, B, szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása, C, közvetlen nevelőmunka. A Kerettanterv által biztosított osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Az osztályfőnöki tevékenység jellemzői: – Az 5–8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. – Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. – A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről,az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. – Az „Ember-, és társadalomismeret, etika” 7. osztályos modul ismeretanyagához számos ponton kapcsolódnak az osztályfőnöki órák témái. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartáskultúra, erkölcsismeret, vallásismeret) – Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, – természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. – Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. – Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt. Kiemelésre javasolt fejlesztési követelmények 359

– A tanuló legyen képes az embert, mint összetett biológiai, szellemi, társadalmi és erkölcsi lényt értelmezni. – Ismerje a pszichikus működés fő törvényszerűségeit, a személyiség komponenseit. – Felelősen szabályozza szükségleteit, értékrendjét és kapcsolatrendszerét. – Dialektikus összefüggéseiben értelmezze saját létét, céljait és tudatosan alakítsa / alapozza konstruktív életvezetését. – A tanulók ismerjék meg önmagukat és egymást, legyenek közösségük és saját személyiségük tudatos formálói. – Helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteik, választásaik, személyközi kapcsolataik minőségének függvénye. – Alakuljon ki bennük az egészséges életvezetés igénye és gyakorlata. – Ismerjék hazánk kiemelkedő államfőit, tudósait, feltalálóit, művészeit, íróit, költőit és sportolóit, akiknek kulturális örökségünket köszönhetjük. – Alkalmazzák a társadalmi normáknak megfelelő tanult és ismert magatartási formákat és szabályokat a mindennapi életben. – Gyakorolják a társas érintkezési formák szabályait konkrét élethelyzetekben: köszönés, bemutatkozás, kérés, meghívás, tájékoztatás, ajándékozás, megfelelő módon való visszautasítás bemutatkozás. – Készüljenek fel a sikeres pályaválasztásra, s az egészséges és konstruktív életvezetésre! – Érezzenek felelősséget a természeti, társadalmi és emberi környezetükért, legyenek annak aktív alakítói, formálói! OSZTÁLYFŐNÖKI (5. évfolyam) JAVASOLT ÓRATERV Témakör Közösség és személyiség alakítása

Óra 3

Tanulás és munka

3

Ember-, és társadalom

1

Emberismeret

3

Életvitel gyakorlati ismeretek

1

Pályaorientáció

1

Egészségnevelés

5

Szabadon felhasználható órák

1

Összesen:

18

KÖZÖSSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG  A közösség céljai, feladatai a felső tagozatba lépve (a Házirend áttekintése, változások az alsó tagozathoz képest).  Tartalmas, vonzó élet a közösségben (a felelősi rendszer kialakítása, a felelősök munkájának értékelési rendszere.  Az együttműködő közösség felé (a közös célok elérésének akadályozói: rongálók, rendbontók, passzívak, stb., a fegyelem fontossága, a helyzetképből adódó újabb feladatok meghatározása).  Személyes kapcsolatok az osztályban (szociometriai felmérés)  A tanulmányi és magatartási helyzet értékelése (a közösség fejlődésének értékelése: eredmények és feladatok).  Ismerem-e önmagamat? (tulajdonságaink megismerésének módjai: rendszeres önvizsgálat; mások véleményének meghallgatása, tulajdonságtáblázat készítése alapvető jellemzőinkről (alkat, vérmérséklet, érzelmi világ, stb.).  Milyen szeretnék lenni? (önismereti teszt alapján a kívánt tulajdonságok meghatározása, 360

     

megközelítésének módjai). Eszményképeim (ki a személyiség és az egyéniség? Mi a jellem? Eszménykép-életcél, a pozitív példa serkentő ereje). Társas kapcsolatok az osztályban (a kapcsolatok kialakulása feltétele, változásai (tisztelet, szeretet, barátság). Őszinteség, titoktartás, segítőkészség (az igaz barátság ismérvei az őszinteség, a titoktartás, segítőkészség, cinkosság). Én és az önfegyelem (az önfegyelem mozgatórugói: szeretet, félelem, stb. az önfegyelem különböző színterei és fokai). A társas kapcsolatok illemtana (megszólítás, üdvözlések, bemutatkozások, bemutatások). Hogyan viselkedjem? (mi a viselkedés és tanulható-e?, utánzás, azonosulás, önfegyelem, alapvető illemszabályok).

TANULÁS ÉS MUNKA – Tanulás és tudás (a tanulás és tudás közti különbség és összefüggés). – Hogyan tanuljunk eredményesen? (tanulási stratégiák: mélyreható, szervezett, mechanikus; tanulási technikák: szöveg hangos olvasása, néma olvasás, elmondás más személynek, önmagunknak, ismétlés, lényegkiemelés stb.). – Munka az iskolában (a házirendben szereplő feladatok megbeszélése, a hetesek és az ügyeletesek feladatai, a házifeladat-felelős teendői, minden gyerek feladata az iskolában). – Hogyan írjunk pályázatot? (lépései: témaválasztás, anyaggyűjtés, vázlatkészítés, első fogalmazvány megírása, a dolgozat újraírása, a dolgozat dokumentálása, a végleges változat elkészítése; egyéni és csoportmunka összehangolása). – A tanulás akadályai (a tömeg hiánya, a meg nem értett szó). – A figyelem mérése és fejlesztése (figyelemkoncentrációt javító gyakorlatok, játékok beiktatása). – Hogyan tanuljunk humán és reáltantárgyat? (a módszertani különbségek, megoldási javaslatok). – Munkám a családban (mindennapi megbízatások, szünidei illetve hétvégi tevékenységek, állandó feladatok, napi illetve heti programok). – A tanulás és munka értékelése (önértékelés, külső–tanári, osztálytársi, szülői–értékelés, ennek szerepe a mentális egészség szempontjából). – Munkafegyelem–tervszerű munka (az előre elfogadott rendhez való alkalmazkodás, a munkafegyelem betartása, munkarend készítése és érvényesítése). EMBER ÉS TÁRSADALOM  A család (fogalma, típusai, tagjai, feladatai, családfa; demokrácia a családban; generációk együttélése; családi munkamegosztás; a pénz értéke, megbecsülése a család életében; gazdálkodás a családban–zsebpénz).  A legmeghittebb közösség a család (a család és annak szerepe az egyén egészséges, harmonikus fejlődésében; a család feladatai: szeretet, érzelmi biztonság, lelki támasz nyújtása, anyagi gondoskodás, idős / beteg családtagokkal való törődés; ami a családi életet meghitté teszi; az én családom – jövőkép; munkamegosztás a családban; mikor és hogyan ünnepelünk a családban: születésnap, névnap, házassági évforduló, karácsony, húsvét, anyák napja, nőnap, gyermeknap, stb.; illemtan az ünnepekkel kapcsolatban).  Életem az iskolában (az iskolai közösség hatása a gyermekre; alkalmazkodás az iskola rendjéhez, társaihoz, tanáraihoz; az iskola törvénye: a Házirend; az iskola hagyományainak megismerése; az iskolai és otthoni élet összehasonlítása; az adott iskola szokásai, hagyományai; mit teszek én, hogy tovább öregbítsem iskolám jó hírét? – hogyan tehetem széppé, otthonosabbá az iskolámat, tantermemet?  Életem színtere: az otthon, az iskola, a lakóhely (otthonom – iskolám – lakóhelyem környezetének rendben tartása; miért szeretek/nem szeretek itt élni?; virággondozás, parkgondozás, faültetés (pl.: minden tanuló hoz virágot az iskola szebbét tételéhez; tisztasági őrjárat az iskola környékén, a lakóhelyén; tiszta környezet–egészséges ember; a lakóhely 361

értékeinek védelme). EMBERISMERET  Ember és állat I. (az ember egy biológiai folyamat része; az emberré válás néhány kérdése; az ember biológiai és társadalmi jellegű tulajdonságai; állat az emberben, ember az állatban; közöttük levő kapcsolat tükröződése a nyelvben, hasonlóságok a csoportosulás módjában; állatok erkölcse; különbözőség: testi sajátosságok, agyműködés, ösztönösség, tudatosság, kommunikációs formák, társas magatartás).  Ember és állat II. (szelídítés, idomítás, elvadítás; az állatok védelme, állatok „jogai”; agresszió állatoknál, embereknél; felelősség az állatvilágért).  Életünk különböző szakaszai (csecsemő és kisgyermekkor (0-3 év); óvodáskor (3-6 év); az iskolába lépés kora (6-7 év); kisiskoláskor (8-10 év); serdülőkor (11-14 év); ifjúkor (15-18 év); felnőtt és öregkor; életmód, kapcsolat, szokások, értékek, örömök, vágyak alakulása az egyes szakaszokban). ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK – Az egészség érték: testi jólléti állapot (elemi higiéniai követelmények) –testápolási vetélkedő; alkalomnak, időjárásnak megfelelő öltözködés; egészséges táplálkozás, az elhízás veszélyei) teljesítmény és táplálkozás).  Kísértésnek kitéve: a dohányzás (élettani kísérletek, a cigaretta összetevői; közvetlen hatása az emberre; betegségek okozója, következményei az utódokra; hogyan lehet leszokni?, hogyan tudok visszautasítani?).  Szabadidő: olvasás, hobbi (a műveltség iránti igény megalapozása; a könyv tanít, nevel, szórakoztat; a könyvtár jelentőssége, a helyes könyv-, és könyvtárhasználat; hogyan befolyásolhatja későbbi pályaválasztásomat?).  Szabályok vagy korlátok: illik, nem illik (iskolában hogyan viselkedjünk?; étkezés az iskolai ebédlőben; telefonálás). PÁLYAORIENTÁCIÓ  Ami érdekel, amit szívesen csinálok (érdeklődésem, képességeim, életpálya-elképzelés). A szülők, ismerősök foglalkozása, mennyit kell ahhoz tanulni, nehézségek, munkakörülmények, fizetés). OSZTÁLYFŐNÖKI (6. évfolyam) JAVASOLT ÓRATERV Témakör Közösség és személyiség alakítása

Óra 3

Tanulás és munka

3

Ember és társadalom

1

Emberismeret

3

Életvitel gyakorlati ismeretek

1

Pályaorientáció

1

Egészségnevelés

5

Szabadon felhasználható órák

1

Összesen:

18

KÖZÖSSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG  A közösség céljai, feladatai a tanévben (a helyzet értékelése, újabb feladatok megjelölése)  A köz-, és magántulajdon tisztelete (közös terület, öltöző, tantermek, stb. megbecsülése, rendben tartása, megóvása, a károkozás megelőzése és büntetése, a megrongált tárgyak, mint lehetséges 362

veszélyforrások, személyi tulajdon)  Együtt–egymással (feladatvállalás a közös tevékenységben, a vállalt feladatok pontos, lelkiismeretes ellátása a tanuló képességeinek megfelelően; legmagasabb rendű emberi tevékenység: az együttműködés)  Testre szabott feladatok kiválasztása az egyes tanulók számára tulajdonságaik ismeretében  Felelős vagy önmagadért és másokért (a felelősségtudat kialakítása önmagunk, barátaink, családtagjaink, embertársaink iránt; barátság vagy haverság? – különbségtétel a fogalmak között; lelkiismeretességre nemcsak a munkához, de társainkhoz fűződő viszonyunkban is szükség van, a lelkiismeretesség hiánya lelkifurdaláshoz, s így rossz közérzethez, súlyosabb esetben betegséghez is vezethet)  „Tükröm, tükröm mondd meg nékem!” (a testi–lelki harmónia alapja az önismeret, beképzeltség és önhittség vagy kishitűség? – a torzult énképek)  Önzés–önzetlenség (különbségtétel az egészséges önszeretet és a túlzott önimádat, az önzés között; lemondás a másik ember javára; önzetlen cselekedeteink pozitívan hatnak közérzetünkre)  Őszinteség–hazugság (társas kapcsolataink, őszinte és igaz barátság, családi életünk alapköve az őszinteség; az őszinteség hiánya mindig konfliktust okoz; a tények különböző okok miatt és különböző mértékben eltorzulhatnak: betyárbecsület, kegyes hazugság, elhallgatás, füllentés, rágalmazás)  Tolerancia a másság iránt (más népek, nemzetiségek, különféle embercsoportok (cigányság, zsidók, fogyatékosok, stb.) elfogadása, értékeinek megismerése, elismerése, a velük való helyes bánásmód)  Milyen az én osztályom? (az osztály feladata törődni minden egyes tagjával, egyidejűleg szem előtt tartani a közösség érdekét; az együttes tevékenységben való részvétel képességének kialakítása)  Hogyan küzdjem le rossz szokásaimat? (rossz szokásaim – egészségkárosító hatása, reális énkép kialakítása bírálat, önbírálat által; reális célok kitűzése a személyiség pozitív megváltoztatására a fokozatosság érvényesítésével)  Helyem az osztályközösségben (az egyes egyének meghatározó szerepe a közösségben, annak megítélésében; az alkalmazkodási képesség, a viselkedési kultúra fejlesztése, helyes önismeret, mások véleményének fontossága)  Baráti kapcsolatok az osztályban (baráti kapcsolatok megtartása, erősítése; újabb lehetséges barátságok kezdeményezése; szociometriai felmérés) TANULÁS ÉS MUNKA – Tanulási stílusok – tanulási stílusom (auditív, vizuális, mozgásos, társas, egyéni, impulzív, reflektív) – Munka és alkotás (a fizikai és szellemi munka közötti különbségek, munka és alkotás kapcsolata) – A tanulás motívumai (miért tanulunk?, érdeklődés – tudásvágy kapcsolata, környezetünk elvárásai; reális célok kitűzése, célok és a realitás) – Nemcsak az iskolában tanulunk (a tanulás tág értelmezése, iskolán kívüli tanulás lehetőségei, az etikus magatartás) – A munka létünk alapja (az emberi szükségletek kielégítésének forrása, igényszint, kedvelt és kevésbé kedvelt tanulási és munkalehetőségek) – Munka és személyiség (munkasiker – örömforrás – személyiség, kudarc hatása a személyiségre) EMBER ÉS TÁRSADALOM  Nemzeti ünnepeink: március 15.; augusztus 20.; október 23. (a haza iránti szeretet és a magyar nemzethez tartozás érzésének kialakítása az ünnepek helyi aktualitásának segítségével; az ünnepek történelmi hátterének rövid megismertetése; hogyan ünnepeltünk? – hogyan ünnepelünk? – helytörténeti vonatkozások, történelmi emlékhelyek megismertetése)  Szokások – hagyományok (csak az szeretheti igazán szülőföldjét, lakóhelyét, aki ismeri történelmét, az itt élő emberek szokásait, hagyományait; ismerje meg szűkebb környezetének (lakóhely, környező történelmi emlékhely, megye) történetét, az emberek hitében fellelhető 363

szokásokat, hagyományokat, ezen keresztül a szűkebb pátria szeretetének, értékei megóvásának kialakítása a tanulókban; a hagyományok ismerete nélkül nem létezik teljes emberi élet)  Hazánk természeti kincsei és ezek védelme (a világörökség részévé nyilvánított értékek bemutatása: Hollókő, Budai várnegyed, Aggteleki cseppkőbarlang; hogyan védjük, óvjuk ezeket?; tanulmányi kirándulás viselkedési szabályai)

EMBERISMERET  Segítség! – megváltoztam!? (a serdülőkor korai szakaszának – 11-14 éves kor – állomásai és ennek hatása a serdülőre, a családra. „Lázadásaim”)  Építem önmagam I. (egészséges életrend, napirend összeállítása, annak betartása, hogy távlati célkitűzéseimet megvalósíthassam; szellemi, fizikai munka, a feltöltődés helyes aránya; igényes szórakozás; a „saját idő” fontossága)  Építem önmagam II. (a test és a lélek egyensúlya; rendszeres mozgással, sporttal építem a testem és lelkem; testi és lelki tulajdonságok gyűjtése, amit a sport megváltoztat)  Önismeret (Ismerd meg önmagad! Te is felelsz önmagad alakításáért. Hit önmagunkban vagy önhittség. Ki legyen a példaképem? Mi legyek, ha nagy leszek? ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK  Az egészség érték: szociális jólléti állapot (milyen a családunk időbeosztása?; nagyító alatt a napirendem; a tevékenységünk sorrendjét, valamint a hozzá szükséges időbeosztást tervezni kell!) ♦ A család: konfliktusok mindenütt (kommunikációs zavarok a családban; az összeütközések feloldása; véleményalkotás, ítéletformálás; kritikus gondolkodás; a megfelelő szülő-gyerek kapcsolat)  Kísértésnek kitéve: az alkohol (élettani kísérletek, egészségkárosító hatása, italozás következményei, az alkoholizmus, mint betegség, a családi élet ellensége, vigyázz: osztálykirándulás, házibuli, diszkó)  Szabadidő: társakkal a szabadidőben (játék, sport, vetélkedés, babazsúr v. házibuli, társas – baráti együttlét)  Szabályok vagy korlátok: egy kis illemtan (köszönés, bemutatkozás, megszólítás, levél üdvözlőlap) PÁLYAORIENTÁCIÓ  A fizikai és a szellemi munka (a szülők és ismerősök szakmája; ismert szakmák rendszerezése fizikai és szellemi munkacsoportba; melyek a két szakmacsoport lényegi különbségei és hasonlóságai; mennyit kell az egyes szakmákhoz tanulni, milyen iskolatípusban?; milyen a kétfajta munkacsoport társadalmi megítélése és anyagi elismerése?; a fizikai és szellemi munka egyaránt fontos, nem létezhet egymás nélkül)  Munkahely-látogatás (más életterek, foglalkozások, életformák megismerése; a munkahelyen „helyszínen” ismerjenek meg néhány szakmát, foglalkozást a valós környezetben; a szellemi és fizikai munka megfigyelése; figyeljék meg a használt anyagokat, szerszámokat, munkakörülményeket, tevékenységeket; kérjenek munkaköri leírásokat)  Pályaválasztási elképzelések (a gyerek és a szülők pályaválasztási elképzelései; ezek egybevetése; azonossági pontok és lényeges eltérések keresése; mi motiválta a két „oldal” választását?; kik és hogyan hassanak a gyerekre a döntés előtt?; ki döntsön?) 7. évfolyam óraterve Témakör Közösség és személyiség alakítása

Óra 3

Tanulás és munka

3

Ember és társadalom

1 364

Témakör Emberismeret

Óra 3

Életvitel gyakorlati ismeretek

1

Pályaorientáció

1

Egészségnevelés

5

Szabadon felhasználható órák

1

Összesen:

18

KÖZÖSSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG  A közösség céljai, feladatai a tanévben (a közösség további fejlesztése; a helyesen kialakult értékek, magatartási normák megerősítése; az egyéni és a körérdek érvényre jutását szolgáló tevékenységekre való rávilágítás)  Társakkal a közös munkában (felelősségvállalás a feladatok megfelelő végrehajtásáért; a közösséggel való együttműködés az egyén számára is védelmet és előnyt jelent; egymás segítése az iskolai élet különböző színterein biztosítja a sikert)  A kultúrált magatartás szabályai a lányok és fiúk kapcsolatában (legyenek udvariasak, tapintatosak egymással és a kívülállókkal szemben is; tartózkodjanak a kirívó magatartástól!)  Milyen vagyok? (a helyes önértékelés kialakítása bírálat, önbírálat alapján)  Milyen legyek, milyen lehetek? (az ideális „én” elérésére tett erőfeszítések fejlesztik a jellemet; elvárásaim magammal szemben, mások elvárásai velem szemben)  Azt gondolod, amit mondasz? (a kommunikáció, metakommunikáció szerepe, fejlesztése; a testnyelv fontossága a mindennapi érintkezésben)  Mi motiválja cselekvéseinket? (ösztönök és tudatos cselekvések; szükségleteink hierarchiája a fizikai szükségletektől az önmegvalósításig)  Az emberi együttélés írott és íratlan szabályai (a szabályok szintjei és egymásra épülésük: szokás, erkölcs, jog; a szabályok megszegésének büntetése)  A család, mint a nevelés legfőbb színtere (nevelés, érzelmi védettség; generációk együttélése, munkamegosztás; családi szokások és ünnepek; egymás tiszteletben tartása; demokrácia a családban)  Konfliktusok a családban (a türelem, megértés, odafigyelés szerepe a konfliktus kezelésében, feloldásában; a válás káros hatása a családtagokra, a gyermek fejlődésére)  Vitában formálódik a közvélemény (a közös ügyek nyílt, kulturált vitában való megtárgyalása alakítja a helyes közvéleményt; a jó vita jellemzői: fontos kérdésről folyik; őszinte, előítéletektől mentes; következményei láthatóak) TANULÁS ÉS MUNKA – A magatartás, a szorgalom és a tanulmányi helyzet értékelése (helyzetelemzés, összehasonlítás a korábbi állapottal; a közösség és az egyén céljainak felelevenítése a helyes továbbhaladási irány megtartásáért. – A tanulás mentálhigiénés feltételei (a lelki tényezők szerepe a tanulásban, a teljes nyugalom, megfelelő testi erőnlét, képességünk – terhelhetőségünk, hit az elvégzett munka sikerében, önellenőrzés szerepe a megszilárdításban, sikereim és kudarcaim a tanulásban, tanulás a céljaim elérése érdekében) – Ki miben jobb? Önellenőrzés, önértékelés EMBER ÉS TÁRSADALOM  „Akikre büszkék lehetünk” (kiemelkedő államfők, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságán keresztül bővítsék ismereteiket kulturális örökségünkről; helyezzék el ezen keresztül hazánkat Európában és a világban – helytörténeti vonatkozások is)  Politika, politizálás (a tévé, rádió, sajtó segítségével kapjanak képet a hazánkban folyó politikai eseményekről, fejlődő demokráciánkról, politikai kultúránkról; ismerje meg, hogy a különféle társadalmi csoportok érdekeit a pártok képviselik, s ezért a pártok sokfélék lehetnek; a politizálás 365

szerepe a mindennapi életben)  Életünk a „megsebzett bolygón” (a környezetvédelem szükségességének megértése; a környezeti ártalmak számbavétele (gépjármű–közlekedés, energiatermelés; a környezetszennyezés elleni védekezés lehetőségei; a környezetvédelem általában és közvetlen környezetünkben; mit tehetek én környezetem védelmében?) EMBERISMERET  Önismeret (reális – ideális énkép, önfejlesztő stratégiák, példakép)  A serdülőkor biológiai és higiéniai problémái (a serdülődéssel járó biológiai és pszichológiai változások; a változások biológiai gyökerei; a természet rendjének elfogadása; én–képed új fényképe)  Testkultúra a serdülőkorban (hogyan és miért törődöm a testemmel?; ki a szép ember?; divat, ízlés, ízléstelenség; az én egyéni stílusom; a serdülőkor kozmetikai problémái; mindenki szép valamiben)  Ismerkedés – kapcsolatteremtés (kikkel vagyok kapcsolatban? –kortárssal, felnőttel, „idegennel”, más neművel-; a kapcsolat mozgatórugói: azonos érdeklődés, érdek, szeretet; a kapcsolatteremtés feltétele: ön- és másik ismerete vagy megismerésének vágya; mi a jó kapcsolat „receptje”?; az ismerkedés illemtana; emberi kapcsolatok alakulása: átalakulása pl. szerelemmé vagy véget érése) ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK – Az egészség érték: lelki jólléti állapot (a jó lelki állapot fogalma, a gyilkos stressz, a stresszkezelés és szabályozás) – A család: miről vallanak otthonunk tárgyai? (esztétikus környezet, kényelem vagy luxus, a giccs, célok vagy álmok) – Kísértésnek kitéve: a drog (első lépések a kábítószer–fogyasztás felé, a kábítószerek fajtái és a fogyasztás formái, drogok idegrendszeri hatása, a kábítószer okozta élmény, vigyázat: koncert, házibuli, diszkó, barátok, nem élek vele) – Szabadidő: a tömegkommunikáció hatása életmódunkra (színház, mozi, videó, tévé, reklám, virtuális valóság) – Szabályok vagy korlátok (a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, az utca illemtana) PÁLYAORIENTÁCIÓ  Érdeklődés, jellem, motiváció a pályaválasztásban (kiindulási pont az 5. Osztályban elkészített fogalmazás, kérdőív az érdeklődésről; az érdeklődés változékonyságának felismerése; érdeklődési terület ismerete; a jellem ismerete; érdeklődési területek és pályaelképzelések közötti összefüggés; jellemed hogyan befolyásolhatja pályaválasztási szándékodat?; mi motiválhatja a pályaválasztást?)  Egy érdekes életpálya (vendégek fogadása, vagy riportok készítése; az életpályája milyen tanulmányok, erőfeszítések mentén alakult olyanná amilyen?; Voltak-e korrekciók, bukások?; Hogyan tudott újból „építkezni”?; Lezártnak tekinti-e az életpályáját?)  Pályaválasztási elképzelések (gyerek – szülő, motivációk, döntés joga)  Pályaválasztási vetélkedő (ismeretek, helyzetfelismerés, kreativitás, magatartási kultúra, kommunikáció) 8. évfolyam óraterve Témakör Közösség és személyiség alakítása

Óra 3

Tanulás és munka

3

Ember és társadalom

1

Emberismeret

1

Életvitel gyakorlati ismeretek

1

Pályaorientáció

5

Egészségnevelés

3

Szabadon felhasználható órák

1

Összesen:

18

366

KÖZÖSSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG  Céljaink, feladataink a 8. osztályban (a továbbtanulás megalapozása; elvárás velük szemben a példamutatás tanulmányi, magatartási, stb. téren)  Csoportok az osztályban (klikkek és barátok; sztárok és magányosok)  Egyéni képességek a közösség szolgálatában (a kapcsolatteremtés a kooperáció fontossága a közösségben; empátia, tolerancia, konfliktus-, és kudarctűrő képesség)  Harcban önmagunkkal (sajátos ellentmondása ennek az életkornak, hogy a vágyak és igények nincsenek összhangban a lehetőséggel; az én-ideál megközelítését segítik a helyes önismeret (önkritika), az egészséges ambíció és akarat a gátlások és negatívumok leküzdésére)  A felnőtté válás jellemző viselkedési normái (a felnőttkor jellemzői már gyermekkorban jelentkeznek; a szó és a tett, a vágy és az értelem viszonya)  Barátság, szerelem, szexualitás (a barátság és szerelem azonos és eltérő elemei, értékeik; a serdülőkorban a szexuális élet kerülendő, mert a fiatalok biológiai, szellemi és társadalmi érettsége, helyzete nem alkalmas a felelősségteljes kapcsolat létesítésére)  Mi dolgunk a világon? (életünk értelmét mi adjuk céljainkkal, cselekedeteinkkel, hitünkkel; az élet értelme az értelmes élet!)  Generációk együttélése a családban (a tisztelet korra való tekintet nélkül mindenkinek kijár; a család szokásaihoz alkalmazkodni kell; az alkalmazkodás gyakorlással fejleszthető)  Az önkormányzat működése az osztályban és az iskolában (a vállalt feladatok elvégzése kötelesség, melyet önzetlenül, lelkiismeretesen, pontosan kell végezni; a dicséret, elismerés új erőt ad a további munkához)  Közéletiség, demokrácia (az igazi demokrácia gyakorlásához szükséges a saját, a csoport és a közösségi érdek felismerése; az osztályfőnöki óra a demokrácia gyakorlásának színtere)  Isten, hit, vallásosság (a hit világa, a vallásos ember, minden ember kizárólagos joga) TANULÁS ÉS MUNKA  A tanulmányi és magatartási helyzet értékelése (helyzetelemzés és célmeghatározás a tanulók önértékelése alapján) – Aki mer, az nyer (kezdeményezőkészség, kockázatvállalás, vállalkozói bátorság) – Én és a nyári munka – Versengés és együttműködés EMBER ÉS TÁRSADALOM  Én is hazám polgára vagyok (az állampolgárok alapvető jogainak és kötelességeinek megismerésén keresztül egyensúly kialakítása a joggyakorlás és a kötelesség–végrehajtás között)  „Magyarországról jövök” (a leggyakrabban látogatott idegenforgalmi nevezetességek, földrajzi helyek bemutatásán keresztül érezzék szükségét ezek védelmének, erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt (pl.: nemzeti parkjaink, Balaton, Velencei- tó, Tisza- tó bemutatása – felhasználhatók a tanulmányi kirándulások tapasztalatai is, illetve ezek előkészítésére is! EMBERISMERET  Kamaszszerelem (az élet természetes ajándéka: szeretet, szerelem, imádat; vonzalomtól a szerelemig; a szerelmes állapot; hogyan fejezzem ki a szerelmem? – a szerelmesek illemtana; a szerelemtől más lettem? hogyan lehet szerelmeket megszakítani anélkül, hogy a másik ember önbizalmát megsérteném; tudjon különbséget tenni a szerelem és a nemi vágy megnyilvánulása között)  Szexualitás (a testi szerelem, mint az emberiség közös titka; a szex, a szexualitás; mi a különbség a szerelem és a szexualitás között?; miért káros a szexuális élet túl korai megkezdése?; szemérmes, szemérmetlen, pornográf; a tömegkommunikáció és a szex; uralom a nemi ösztönök felett)  Boldogság és szomorúságforrások (mit jelent: boldogság, szomorúság?; a boldogság összetevői, szintjei: szerencsejavak, örömérzet, megelégedettség, értelemmel telített élet; a boldogság kellékei: nyitottság, lendület, életkedv, szeretet, helyes önértékelés, tettek; szomorúságforrás: félelem, önbizalom hiánya; állandó szomorúság következménye: depresszió, magány, öngyilkosság; nyújts kezet!) 367

– Élet és halál (az emberi lét értelme, a véges és végtelen összefüggései, a folytatásra vonatkozó legfontosabb elképzelések, a különböző „túlélési” elképzelések, a vallások válaszai a halállal kapcsolatban, a célok, perspektívák és a vég összefüggései, a lét küzdelem az önmegvalósításért, az ember alkotásaiban és utódaiban "él tovább", mi dolgunk a világon?) ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK – Az egészség érték: megtörtént a baj (háztartási és idénybalesetek, elsősegélynyújtás, betegápolás, beteglátogatás) 1. A család: önkiszolgálás otthon (háztartási eszközök használata, konyhatechnika, korszerű táplálkozás) – Kísértésnek kitéve: az AIDS (fogalma, fertőző források, tünetei, védekezés ellene, szűrés és tanácsadás) – Szabadidő: elhatározástól a megvalósításig (kirándulás szervezése, ruhatár, programkészítés, viselkedési szabályok) – Szabályok vagy korlátok: kerékpárral a közúton (kerékpáros közlekedés, KRESZ-ismeret, közlekedési morál) PÁLYAORIENTÁCIÓ – Jövőnkre készülünk (pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség, pályakép) – ÉN-KÉPEM – személyiségleltár (képességeim, erősségek – gyengeségek – lehetőségek – veszélyek) 1. Középfokú iskoláztatás (iskolaszerkezet, felvételi követelmények, pályaalkalmasság, iskolaváltás, helytállás) – Pályaválasztási döntés (elképzelések, döntés, alternatívák, érvek–ellenérvek) – „Próbafelvételi” (felkészülés, feszültségoldás, megjelenés, bemutatkozó beszélgetés, kommunikációs stratégiák, taktikák, siker –kudarc) – A munkanélküliség állapota, folyamata (munkaerő kereslet és kínálat, esélyteremtés) Valamennyi évfolyamon az egészségnevelésre tervezett tíz óra anyaga a nevelési programban évfolyamokra lebontva megtalálható. A nevelési témák feldolgozásához széles tevékenységrepertoár és módszergazdagság szükséges. A gyakorlatban leginkább hatásos módszerek: Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása azok elemzése, jelenetek bemutatása, dramatizálás, pszichodráma stb. Kamaszpanasz – kérdésláda. Mindenki bedobhatja a kérdését, problémáját jeligével. 7. és 8. osztályosokból egy „szerkesztőbizottság” alakul ún. „pszichológus csoport”. Ők válaszolnak a kérdésekre a faliújságon, segítséget kérhetnek a válaszhoz az iskolapszichológustól, gyógytornásztól, iskolaorvostól, gyógyszerésztől, kozmetikustól, védőnőtől, osztályfőnöktől. Hon- és népismeret 5.-6. évfolyam Célok és feladatok A hon- és népismeret tantervi modul B változatának célja, hogy a tanulók ismerjék meg lakóhelyük, régiójuk, a magyar nyelvterület földrajzi, néprajzi-nyelvjárási tájegységeinek legjellegzetesebb néphagyományait. A néphagyományok iránti érdeklődés felkeltésével segítse elő olyan tanulói magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink és a nyelvjárások megbecsülése. Fedezze fel a tanuló, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköt a múlttal, és segíti a jelenben való eligazodást, hiszen az emberiség évszázadok óta felhalmozódott tapasztalatai a legegyszerűbb és éppen ezért a legfontosabb mindennapi kérdésekre adott gyakorlati válaszok tárháza. A hon és népismeret ösztönözzön a szűkebb és tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi, vallási emlékeinek felfedezésére, a nyelvjárás megbecsülésére. Késztessen a még emlékezetből felidézhető vagy a még élő néphagyomány gyűjtésére. 368

Fejlesztési követelmények: A tanítás biztosítsa a néphagyományok élményszerű megismerését, például zenehallgatással, egy-egy tájegységet, néphagyományt bemutató film megtekintésével, megadott szempontok alapján történő elemzésével, forrásanyag feldolgozásával, tájház, múzeum meglátogatásával. Élményszerűen ismerjen meg egy-egy tájegységre jellemző népszokást, népi játékot, népdalt, népköltészeti alkotást, ismerkedjen meg egy kézműves tevékenységgel, a honismereti, néprajzi gyűjtőmunka néhány módjával. A tájegységek, etnikai csoportok néprajzi jellemzőinek bemutatásával ismerje fel a tanuló a magyar néphagyomány sokszínűségét és közös vonásait. A konkrét táji példán értse meg, hogy a néphagyományok alakulására hat a földrajzi környezet, a történeti fejlődés, a gazdasági tényezők. Kulcskompetenciák fejlesztése: Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 1. Anyanyelvi kommunikáció: A hon-és népismeret tantárgy elsajátítása igényli a magyarázatot, vitát, véleménynyilvánítást, nemkülönben az olvasást, vázlatkészítést, a dolgozatok, előadások lejegyzetelését. A nyelvhasználat tárgyunk esetében valóban kulcskérdés. Hangsúlyt fektetünk az élménybeszámolókra, amelyek a gyermekek szóbeli kifejezőképességét is nagymértékben fejlesztik. 2. Természettudományok és azok alkalmazásának kompetenciája: A történelem, továbbá a hon-és népismeret egészen végighúzódik a természeti jelenségeknek, a természeti világ alkotóelemeinek hatása és kölcsönhatása. Gondoljunk az időszámítás, a naptár, a Nap, Hold, Föld csillagászati jelenségeire. A gazdasági változások, a technológiai módszerek, találmányok sokasága, az ipari forradalom hatása mind-mind témái a hon-és népismeret modulnak. Miben volt más az emberek élete a XIX. században? 3. Hatékony, önálló tanulás: A tanuló legyen képes az önálló, kitartó tanulásra, rohanó világunkban legyen képes gazdálkodni idejével, energiájával. Tudja megérteni, feldolgozni és az eddig tanultak mellé beilleszteni az új ismereteket. 4. Szociális és állampolgári kompetencia: Az életszínvonal, a közösségi beilleszkedés, a harmonikus életvitel mind része annak, hogy az egyén hogyan tud érvényesülni az egyre színesebbé váló, változatosabbá váló társadalomban. A hon-és népismeret kiemelten foglalkozik a szociális és állampolgári kompetencia kérdéséveivel. 5. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás, az újítás korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Azok a speciális ismeretek, képességek, amelyek kialakítják a tanulókban a vállalkozói tevékenységet, a tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kapnak. Ebben a folyamatban a gazdasági ismeretek elsajátítása a felnövekvő nemzedék életének alapjait jelenthetik. 6. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A művészetek, stílusok, az ember mindennapjait kísérő olyan dolgok, mint az öltözködés, a lakás, a szórakozás, a szabadidő eltöltése (zene, tánc, kirándulás, utazás stb.) olyan kísérő elemei az életnek, amelyeket a hon-és népismeret tantárgy nagymértékben közvetít az egyén felé. A múlt megismerése során elengedhetetlen, hogy a gyermek vissza tudja képzelni magát a régi korok világába. Érezze, hogy a múlt embere és környezete mennyire elüt a maitól. Kiemelten kell foglalkoznunk, hogy hogyan és milyen körülmények között éltek az emberek az előző századokban. Azzal, hogy miből éltek, mivel foglalkoztak. FEJLESZTÉSI FELADATOK A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Énkép, önismeret 369

Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll: a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. A tantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha maguk is aktív részeseivé válnak az értékek megnevezésének és megismerik az elsajátított tudás felhasználhatóságát. Hon- és népismeret A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar személyiségek tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld megismeréséhez vezetnek. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a hazaszeretet elmélyítése, más népek értékeinek, történelmének megbecsülése. Hagyományaink ápolása, feltárása és az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenység Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismeretet az Európai Unió kialakulásának történetéről, tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit, váljanak nyitottá a különböző kultúrák iránt. Közvetlenül is vállaljanak részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Ehhez a magatartáshoz szükséges képességek, beállítódások, értékorientációk elsajátításához az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőséget. (Társas viszonyrendszerek ismerete, konfliktuskezelés, humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége, felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés.) Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világot, e tudás általános műveltségünk részévé vált. A társadalom számára nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és gazdasági ésszerűség iránt. Az iskolai nevelés alapvető szerepe abban van, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntésükkel járó kockázatot, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalomnak fenntartható fejlődését. Feltétele: az egész életen át való tanulás, kreatív gondolkodás, felelősségvállalás egyéni vagy közös tetteikért. A tanulás tanítása A tanulás számos összetevője tanítható. A pedagógusok törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, sajátítsák el a hatékony tanulás módszereit, technikáit. Ismerjék a különböző információhordozókat. A könyvtári munka megismerése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és –rendezés módszeréről. Tantárgyi gyűjtőmunka, az adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása szóbeli vagy írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. A források azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az információk minőségének felismerése, értékelése, kritikája. Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikáinak (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítés stb.) megismerése és gyakorlása. Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítségével. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozva a forrásra az idézés megfelelő módjával. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is: múzeum, kiállító terem, művészeti előadás, de akár „szabadtér” is. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Testi és lelki egészség

370

Az egészséges életmódra nevelésben az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Belépő tevékenységformák A magyar nyelvterület legfontosabb földrajzi és naprajzi tájegységeinek megmutatása a térképen, az itt élő etnikai csoportok és nemzetiségek áttekintése. Ismerkedés a lakóhely természeti adottságaival, hagyományos gazdasági tevékenységeivel, néprajzi jellemzőivel, történetének nevezetesebb eseményeivel. Tájékozódás a lakóhelyéhez köthető, kötődő neves személyiségek tevékenységéről. Tanulmányi séták, a nevezetes épületek, intézmények megtekintése. Lakóhelytől függően egy hagyományos mesterség megismerése, tájház, falumúzeum megtekintése. Régi fényképek gyűjtése, összehasonlítása (családról, lakóhelyről, tágabb környezetről). Élménybeszámoló helyi szokásokról, közösségi, ünnepi alkalmakról (búcsú, disznóvágás, szüret, lakodalom). Egy régió, tájegység részletes megismerése, helytörténeti, nyelvjárási, néprajzi sajátosságainak gyűjtése, leírása (pl. gazdasági életre, építészetre, népművészetre, a jeles napokra jellemző szokások, dokumentumok gyűjtése, tájékozódás a könyvtárban, regék, mondák olvasása, filmek, televíziós műsorok megtekintése, zenehallgatás, éneklés, népi játékok) népművészeti tárgyak, viseletek, népi építészeti emlékek megfigyelése, lerajzolása. 5. évfolyam

Évi óraszám: 18 TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Etnikai csoportok, nemzetiségek, földrajzi, néprajzi tájak, tájegységek

Az etnikai csoport és a nemzetiség fogalma, a határainkon túl élő magyarok. A magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájai, tájegységei, etnikai csoportjai, magyarországi nemzetiségek

A lakóhely természeti adottságai, gazdasági, társadalmi, hon- és népismereti, néprajzi jellemzői

A lakóhely természeti adottságai, hagyományos gazdasági tevékenységei. A lakóhely helytörténete, néphagyományai. A lakóhely köthető neves személyiségek, nevezetes épületek, intézmények. A régió hon- és népismereti, néprajzi, nyelvjárási jellemzői

Néprajzi és nyelvjárási tájegységek

A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni. A Dunántúl és Kisalföld Földrajzi elhelyezkedése, néhány jellegzetes tája, hon- és népismereti, néprajzi jellemzői. Hagyományos gazdasági tevékenységek: pl. halászat, nád-, gyékényfeldolgozás, makkolta sertéstartás. Társadalmi ismeretek: pl. uradalmi cselédek, kanászok, molnárok.

371

Település, népi építészet: pl: szeres település, kerített és tornácos ház; kézművesség, népi díszítőművészet: pl.: fazekasság, pásztorművészet, szőttes, tulipános láda, cifraszűr. Néhány jellegzetes népviselet (pl.: Sárköz, Kapuvár, Sióagárd). Népszokás, pl.: regölés, pünkösdi királynéjárás. Népzene (pl. hosszú furulya, duda), néptánc (pl.: karikázó). A határainkon túli magyarság néprajzi jellemzői a Dunántúlhoz és a kisalföldhöz kapcsolódó területeken (pl.: Zoboralja, Csalóköz, Szlavónia). Észak-Magyarország Földrajzi elhelyezkedés, jellegzetes etnikai csoportok (palócok, matyók). Hagyományos gazdasági tevékenységek: az erdő haszonvétele (pl.: fakitermelés, mész- és faszénégetés), juhászat, szőlőtermelés. Társadalmi ismeretek: palóc nagycsalád, summaság. Település, nééi építészet: településforma (pl.: halmazfalu, orsósfalu), jellegzetes települések, a palóc ház és házbelső, gazdasági építmények. Népművészet (pl.: palóc áttört bútor, szőttes, hímzés). Néhány jellegzetes népviselet (Hollókő, Mezőkövesd). Népszokás pl.: kiszehajtás, Szent Iván-napi tűzugrás, lakodalmi szokások; népzene, pl.: dudanóták. A határainkon túl élő magyarság tájai a történeti Felvidékhez tartozó területeken (pl.: Medvesalja, Galánta) és legfontosabb néprajzi jellemzőik.

Az Alföld Földrajzi elhelyezkedés, jellegzetes néprajzi csoportok (kunok, hajdúk, jászok), főbb tájai, mezővárosai és hon- és népismereti, néprajzi jellemzői. A gazdasági élet hagyományos formái, pl.: rideg állattartás, halászat, ártéri gazdálkodás, gyümölcs- és zöldségtermelés, földművelés. Közösségi munkaalkalmak. Társadalmi ismeretek: pl.: pásztorok, kubikusok, tanyasi földművelők, mezővárosok Településtípusok (pl.: kétbeltelkes település, tanya), főbb településközpontok. Népi építészet (pl.: napsugaras oromfal, pásztorépítmények). Kézművesség, népi díszítőművészet, pl. fazekasság, falfestés, hímzés. Népviselet: pl.: cifraszűr, suba, parasztpolgári viselet. Népköltészet, pl. történeti betyárdalok; népszokások: pl.: pünkösdölés, lakodalomi szokások; néptáncok, pl. ugrós: népi hangszer, pl. tekerőlant, citera. A határon túli magyarok Alföldhöz kapcsolódó tájai (pl.: Bácska, Bánát) és legfo néprajzi jellemzőik. 6. évfolyam Belépő tevékenységformák Egy szabadon választott néprajzi-nyelvjárási tájegység megismerésében érvényesülő tevékenységek: Értelmezik a tájegység nevét (pl.: Erdély, Székelyföld, Kalotaszeg, Zoboralja, Kárpátalja). Elhelyezik a térképen a tájegységet, megnevezik vásáros központjait, felsorolják néhány nevezetes települését. 372

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Kitekintés szomszédaink És a világ népeinek kultúrájára

Életmódbeli jellegzetességek különböző népek körében. Példák a tárgyi és a szellemi kultúra köréből: a magyar népi kultúra és a szomszéd vagy rokon népek közötti kulturális hasonlóságokra és különbségekre. Történetek, mondák, néprajzi leírások, útleírások, képek stb. alapján kitekintés szomszédaink, a rokon népek és a világ népeinek (törzsi társadalmak vagy letűnt magaskultúrák) kultúrájára egy-egy reprezentatív példa segítségével, pl.: eszkimók, busmanok, nomádok).

Néprajzi és nyelvjárási tájegységek

A tanév során az alábbi témák közül egyet fel kell dolgozni. Erdély és a Részek Erdély és a Részek fogalma földrajzi, történeti és néprajzi szempontok alapján Jellegzetes tájai (pl. Fekete-Körös völgye, Kalotaszeg, Mezőség, Torockó és vidéke, Székelyföld, Gyimes) és etnikai csoportjai, népeinek együttélése, és valamelyik néprajzi egység közelebbi megismerése az alábbiak közül. Kalotaszeg Földrajzi elhelyezkedése, természeti adottságai, vásáros központja. Hagyományos gazdálkodás (pl.: állattartás, földművelés). Tárgyi kultúra (építkezés, háziipar, pl. kenderfeldolgozás, szalmakalap-készítés, fazekasság, szűcsmesterség; népviselet, hímzés, faragás). Folklór (néptánc, pl.: legényes, népzene, népszokások). Mezőség Földrajzi elhelyezkedése. Hagyományos gazdálkodás pl.: állattartás, földművelés. Tárgyi kultúra, pl.: népviselet, szőttes, hímzés. Szellemi kultúra, pl. népzene, néptánc (pl. széki lassú), népdalszokások (pl.: kántálás, betlehemezés). Székelyföld Földrajzi elhelyezkedése, jelentős tájai, a székely etnikai csoport (pl.: eredetük, jellegzetes katonai szervezetük, kiváltságaik, közigazgatásuk). Hagyományos életformájuk jellemzői (havasi állattartás, erőgazdálkodás, földművelés); kölcsönös segítség. Tárgyi népi kultúra (pl.: székely kapu, festett bútorok, cserge, szőttes, népviselet, festékes, kerámia). Népköltészet, pl. népballadák, népmese, monda. Népzene, néptánc pl.: forgatós; népszokások (pl. határkerülés, hesspávázás). Gyímes Földrajzi elhelyezkedése. Hagyományos gazdálkodás (állattartás, erdőgazdálkodás). Tárgyi kultúra: (építkezés, pl.: boronafalú ház), népviselet, 373

népi díszítőművészet). Folklór (népi vallásosság, pl.: archaikus népi imádságok, népzene, pl. keserves, néptánc pl.: körtánc, páros és sortánc, népszokások). A Kárpátokon túl: Moldva földrajzi elhelyezkedése, vallása. A magyarság megtelepedése, falvaik (pl.: Lészped, Klézse, Pusztina, Szabófalva), egy töredékük áttelepülése a 20. Században a Dunántúlra. A moldvai magyarok lélekszáma, anyanyelvük megőrzésének nehézségei. Életmódbeli jellegzetességeik, tárgyi (pl.: népviselet, szőttes, lakásberendezés) és szellemi kultúrájuk (népköltészet, népzene, néptánc, néphit, nyelvjárás). Kárpátalja földrajzi elhelyezkedése, lakosságának nemzetiségei és együttélésük (magyar, rutén, román, német, szlovák). Jelentősebb városok. Hagyományos gazdálkodás (pl.: irtásgazdálkodás, fakitermelés, havasi pásztorkodás, kenderfeldolgozás). Tárgyi néprajz (pl.: szövés, hímzés). Népköltészet (betyárballadás, Mátyás királyról szóló mondák). A továbbhaladás feltételei A tanuló vegyen részt a néphagyományok megismerésében, például sajátítson el egy-egy tájegységre jellemző népszokást, népi játékot, népdalt, népköltészeti alkotást. Ismerjen néhány kézműves tevékenységet, végezzen honismereti, néprajzi gyűjtőmunkát. Válasszon a televízió műsorkínálatából vagy a könyvtár, videotéka stb. kínálatából néprajzi tárgyú filmeket, fotókat, könyveket. Fogalmazza meg tapasztalatait, megfigyeléseit, ismerje a vidék nyelvének, népi kultúrájának néhány jellegzetes kifejezését. Ismereteit tudja más tárgyakban tanultakhoz kapcsolni, pl.: történelem, irodalom, rajz és vizuális kultúra, ének-zene. Ember- és társadalomismeret, etika 7.-8. évfolyam Évi óraszám: 37 Ebből: 85% azaz 32 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozására. 15% azaz 5 óra helyi anyag, tantárgyi bevezető, összefoglalás, rendszerezés, képességfejlesztés, a tananyag gyakorlati alkalmazása, értékelés. Célok és feladatok A hetedik évfolyamon belépő új tantárgy az első félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró embertudományokat (lélektan, szociológiai) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társaskapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Fejlesztési követelmények A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társaskapcsolatokban szükséges normák készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Meglapozza továbbá a tanuló toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. Belépő tevékenységformák, módszerek Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetésére, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése. 374

A játék (szerepjáték, szociodráma). Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásosos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Kiegészíthetik bibliográfiai készítése a tanultak és feltártak vizuális megjelení-tése, olvasmány- és esemény napló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, cselekvési program készítése (saját maga, társai, környezete és a helyi társadalom számára), meditáció, szemlélődés; művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen. Ellenőrzés, értékelés, minősítés Az ember, -társadalomismeret etika tantárgy a tanulók ellenőrzésének, értékelésének speciális módszereit igényli. Nehezíti a teljesítmények értékelését, hogy pl.: az emberrel kapcsolatos episztemikus tudás olykor kevesebbet mond az emberről, mint a mélyebbre hatoló és átfogóbb, de „csak doxa” jellegű tudás, vagy egy találó példa, egy pontos eset leírás. Szöveggel, szóban vagy írásban a tanulók ismereteit, tevékenységét és viselkedését értékeljük rendszeresen; havonta érdemjeggyel is. Fő módszerként a tanulók tevékenységének megfigyelése, a közös beszélgetés, az előrehaladás figyelemmel kísérését jelölhetjük meg. Az érdemjegyek mellett értékeljük a tanulók gyűjtőmunkáit, a csoportmunkában való részvételüket, kiselőadásaikat, jegyzeteiket is. Az egyes témakörök végén helyet kaphat a nagyobb írásbeli ellenőrzés is. Az egyes tananyag részeknél a teljesítményt vesszük figyelembe. Az értékelésben alkalmazzuk a következő fokozatokat: 1. a tényekre ráismerés (azonosításuk); 2. összekapcsolásuk más tényekkel; 3. elhelyezésük valamiféle más fogalmi rendszerbe; 4. összekapcsolásuk más fogalmakkal, alkalmazásuk; A tantárgyi teljesítmények megállapítása esetén az alábbi szempontok közül minél többet próbálunk alkalmazni. - egy-két szavas, mondatos kijelentés, folyamatos beszéd; -

a puszta ténymegállapítás, megnevezés, felsorolás – fogalmi tisztázás, rendszerbe helyezés;

-

pontatlan leírás- „sűrű leírás”;

-

egy mozzanat megragadása, összefüggések, hatások felismerése;

-

nagyobb, vagy kisebb segítséggel, - önállóan képes megoldani a feladatot;

-

differenciálatlan egészben látás, elemzés;

-

egyes elemekkel való többé-kevésbé bizonytalan operálás, - szintézis;

-

egyféle (embertudományi) megközelítés, többféle megközelítés;

-

reflektáltan élménybeszámoló – reflektált élménybeszámoló;

-

az élményre csak töredékesen utaló – az élményt teljességében és mélységében megjelenítő élménygondolkodás;

-

minimális – nagyméretű eredetiség, kreativitás;

-

ismereteit megfelelő módon, esetleg többféleképpen, s esetleg távolabbi területeken is képes alkalmazni.

A továbbhaladás feltételei Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési- és feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni.

375

Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.

A tantárgyban megjelenő kulcskompetenciák: a legmeghatározóbb, hiszen vitakészség, véleménynyilvánítás, tapasztalat megköveteli az anyanyelv tökéletes használatát

Anyanyelvi: Szociális és állampolgári:

csoportmunka során, szituációs játékokban hangsúlyos szerepet kap

Esztétikai és művészeti:

kultúra és művelődés témakörben (pl.: műalkotások)

Digitális:

kiselőadásoknál adatgyűjtés (pl.: filozófusok élete, mitológia, vallások)

TÉMAKÖRÖK Az emberi természet Az ember egyedfejődése

TARTALMAK A születés előtti időszak és a születés. Életszakaszok: csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor öregkor.

Test és lélek

A test és a lélek egysége. Egészség, betegség, fogyatékosság, egészség és egészség. Testünk és egészségünk iránti felelősségünk.

Pszichikus működésünk és mozgatóink

Érzékelés és cselekvés. Ösztönök, indulatok, érzések, érzelmek, értékelés. Megismerés, gondolkodás. Meghatározottságaink és gyökereink. Szükségleteink és érdekeink. Előítéleteink. Nyitottság, empátia és tolerancia. Ismert és rejtett, aktuális és ideális énjeink.

Egyén és személy Kommunikáció, Nyelv, gondolkodás

Emberi szellem, Emberi kiteljesedés

Az ember mint értékelő és erkölcsi lény

Nyelv és kommunikáció. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés és tudás. Adottság, készség, képesség, tehetség, jellem. Problémamegoldás, tanulás. Kíváncsiság. Kreativitás, intuíció. Hit és tudás. Önmegvalósítás, önszeretet, önzés. Siker és boldogság. Öröm és szenvedés. Érzékek és normák Az értékelés és nehézségei. Illendőség, helyesség, igazságosság. Jó és rossz. Szokások és erkölcsök. A cselekvő szabadsága, érettsége és tudatossága, a jellem. Választás és döntés. Szándék és tett. A hiba és a bűn. 376

A lelkiismeret. Az erények. A helyes életvezetés alapelvei. Társas kapcsolatok Társaink

Nemiség, szerelem, házasság.

Az emberi Társadalom

Szülő és gyermek, testvérek, házastársak. Barátság. Munkatársak, diáktársak. Nemzetiségi és nemzeti hovatartozás. Férfi és női szerepek. A nemi érettség. Szerelem és házasság. A házasság, mint szövetség, mint otthonteremtés, mint biológiai, érzelmi, gazdasági, jogi, erkölcsi szövetség, mint szeretetkapcsolat és életadás. Konfliktusok a házasságban és megoldásuk. Az ember mint csoportlény. Egyén és közösség. Magánélet és közélet a társadalomban.

Munka, gazdaság, alkotás

Fizikai és szellemi munka. A munka, mint szaktudás, az alkotás mint jog és kötelesség. Megélhetés, gazdálkodás, jólét. Tulajdon. Vállalkozás.

Kultúra és művelődés

Társadalom, kultúra, vallás. Kultúra és civilizáció. Kultúra és művelődés. Műveltség és képzettség.

Életszínvonal, életmód és életminőség

Jólét és jól-lét. Munkaidő, szabadidő, szórakozás. Otthonteremtés. Háztartás. Ünnep és ünneplés. Az élet értelme az értelmes élet.

Ember és természet Hit, világszemlélet, vallás

Beavatkozás, uralom, felelősség. Természet és világegyetem, környezetvédelem. Megismerés, hit, meggyőződés. Természetkép, világkép, világszemlélet. Istenhitek és vallások. A vallás mint hit, ismeret, élmény, szertartás, rítus és közösség. A vallás mint világmagyarázat.

Egészségtan 6. évfolyam Éves óraszám: 6. osztály: 37 óra Heti óraszámok: 1 óra Az egészségtan tanításának feladata Segítse a tanulókat az egészség helyes értelmezésében, és az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában. Ismertesse meg a tanulókkal szervezetük életkori sajátosságait és készítse fel őket a változások helyes kezelésére. Ösztönözzön a helyes viselkedésmódok elsajátítására, környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására. Fejlessze a már kialakult higiénés ismereteket és készségeket. Nyújtson segítséget az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez és adjon tanácsokat azok kivédé-sére, elhárítására. Tudatosítsa az önismeret, a helyes önértékelés fontosságát az egyéni döntések meghozatalában. Hangsúlyozza az empátia szerepét egy másik ember megítélésében. Sajátíttassa el azokat a technikákat, amelyek az 377

elsősegélynyújtáshoz szükségesek. Adjon javaslatokat az egészséges életmód kialakítására, a természet adta lehetőségek kihasználására. Fejlesztési követelmények Az oktatás során használjuk fel a tanulók már meglévő ismereteit. A szer-vezettani, élettani ismereteiket fokozatosan bővítsük. Az egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez szükséges ismereteiket konkrét példák, események megvitatásával, a tanulói aktivitás kihasználásával, a pozitív minták megerősítésével fejlesszük. A témakörök az egészségmegőrzés szempontjából a legkritikusabb terüle-teket fedik le: a mozgást, a táplálkozást, a személyes higiénét, a testi-lelki biztonságot, a környezet-egészséget, a szexuális fejlődést, a társadalmi kapcso-latokat az élvezeti- és kábítószerek hatását. A különböző témákat egymással összefüggésbe hozva, a kapcsolódó pontokra rávilágítva tárgyaljuk. Fejleszthetjük a tanulók felelősségérzetét, a tettek következményeinek továbbgondoltatásával szituációs játékok segítségével. A meglévő életviteli szokások elemzésével, az életkorra jellemző kritikai képességek kihasználásával és fejlesztésével vezessük rá a helyes konklúzió felismerésére. A beszélgetés, beszéltetés során oldott légkört teremtve fejleszthetjük a tanulók kifejezőkészségét, önismeretét, önbizalmát. Csoportosan megoldandó feladatok alkalmazásával fejleszthetjük empatikus és együttműködési készségüket. Problémák felvetésével, azok alternatív megoldási lehetőségeinek mérlege-lésével a döntéshozatalhoz szükséges felelősségérzet kialakulását segíthetjük elő. A mindennapi élet példáinak felhasználásával alakítsuk ki a kritikus szemléletmódot a tapasztalatok értékelésében. Helyezzünk hangsúlyt a helyi problémák megvitatására, elemzésére és egy közös megoldási projekt kidolgozására (egészségügyi, környezetvédelmi). A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés során törekedjünk a módszerek sokféleségére és arra, hogy az ellenőrzések, számonkérések alkalmasak legyenek bizonyos készségek, személyiségjegyek fejlesztésére. Használjuk ki azt a témákban rejlő lehetőséget, hogy az értékelés a tanuló tanórán kívüli tevékenységére is kiterjedhet. A tanulói tudásról, teljesítményről, tevékenységekről a következő módon juthatunk információkhoz: 1. A tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése (órai aktivitás, érdeklődés, ismeretszerzés, ismeretek alkalmazása, stb.) 2. Szóbeli feleltetés, elbeszélgetés, amelynél törekedjünk az összefüggő tanulói véleménykifejtés kialakítására. 3. Írásbeli ellenőrzéssel, amely történhet tesztfeladatok megoldásával, feladat-lap kitöltésével, esszészerű kifejtéssel, vázlatrajz készíttetésével. 4. Gyakorlati feladatok megoldása (elsősegélynyújtás, kísérlet bemutatása) 5. Önálló tanulói kutatómunka, kiselőadás vállalása 6. Biológiai, környezet-egészségvédelmi, elsősegély-nyújtási, csecsemőgondozási versenyen való részvétel 7. Az elsajátítandó tananyaggal kapcsolatos pályázatokon való részvétel Az ellenőrzést mindig értékeljük. Szóbeli ellenőrzés esetén a számszerű értékelés mellett, mindig adjunk szöveges értékelést is. Ekkor is van lehetőség az elemző, kritikai készségek fejlesztésére, ha lehetőséget adunk a tanulóknak véleménynyilvánításra. Témakörök: I. II. III. IV. V. VI. VII.

A biztonság megőrzése A táplálkozás Mozgás és személyes higiéné Veszélyes anyagok Az emberi szexualitás Családi élet és kapcsolatok A környezet

7 óra 5 óra 5 óra 3 óra 7 óra 5 óra 5 óra

A tanórák óratípus szerinti megoszlása: 378

Új anyag feldolgozása: Gyakorlás, összefoglalás: Ellenőrzés, értékelés:

29 óra 5 óra 3 óra

I. A biztonság megőrzése Cél: A különböző életterek, foglalkozások veszélytényezőinek megismerése. Követendő magatartásformák kialakítása a biztonság megőrzésében. Az élet-mentő technikák elsajátítása. Tartalom: Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. Veszélyes viselkedési módok otthon, az iskolában, a járműveken, kiránduláson. Veszélyes foglalkozások (tűzszerész, tűzoltó, kaszkadőr, autóversenyző stb.) Mi a teendő veszélyhelyzetben? Mikor kitől lehet segítséget kérni? Elsősegélynyújtási alapismeretek: mentőhívás módja, stabil oldalfekvés, mesterséges lélegeztetés, vérzések, égések, mérgezések ellátása. Követelmények: A tanulók ismerjék fel a verbális és a testi kommunikációból egyaránt a különböző érzelmeket és a veszélyeztető viselkedést. Ismerjék a tűzhely, fűtőtest, elektromos berendezések használati veszélyeit. Ismerjék az iskolai baleset- és tűzvédelmi rendszabályokat, valamint a testnevelés, a technika és életvitel tantárgyak és a szabadidős tevékenységek veszélyforrásait. Legyenek tisztában az utazás, kirándulás biztonságos viselkedési formáival. Tudják alkalmazni a tanult elsősegély-nyújtási ismereteket. Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom 5. 6. évfolyam. Eligazodás a mindennapi élet-helyzetekben, emberi kapcsolatok. Páros és kisközösségi kommunikáció. Környezetismeret 1-4. évfolyam: Testünk és életműködésünk, közlekedés. Természetismeret 5-6. évfolyam: Balesetvédelem, tűzbiztonság, a tűzoltás szabályai. Technika és életvitel 5-6. évfolyam: A tömegközlekedés szabályai, a kerekpáros közlekedés szabályai. Elsősegélynyújtás balesetnél, az elektromos áram veszélyei. Hon- és népismeret 6. évfolyam. A családon kívüli kapcsolatok Testnevelés és sport 5-6. évfolyam: Önvédelmi sportok, küzdőjátékok. Tánc és dráma 5-6. évfolyam: Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok csoportos improvizációk. Iskolai házirend, baleset- és tűzvédelmi rendszabályok. II. A táplálkozás Cél: Annak tudatosítása és fontosságának megértetése, hogy az étrendnek meghatározó szerepe van az egészség megőrzésében. Tartalom: Az élelmiszerek, tápanyagok viszonya. A tápanyagok felhasználás szerinti csoportosítása (építők, fűtők, raktáranyagok). A legfontosabb vitaminok hatása (A, B, C, D). A tápanyagok és vitaminok előfordulása. Az egészséges, változatos étrend. Az étkezés kultúrája és egészségtana. Ünnepeinkhez kötődő ételek. Követelmények: 379

A tanulók ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapvető kívánalmait. Tudjanak különbséget tenni az egészséges és az egészségtelen anyagok között. Készségszinten ismerjék az étkezés kultúráját és higiénéjét. Ismerjék meg a mindennapi életből vett példákon, a mindennapi és az ünnepi étkezés és italfogyasztás formáit és a társadalmi szokásokat. Ismerjék meg a fejlődő szervezet számára különösen fontos anyagok forrásait. Legyenek tisztában a nem megfelelő táplálkozás élettani hatásaival. Alakuljon ki bennük a reklámokkal szembeni kritikus szemlélet. Legyenek képesek bizonyos tápanyagok kimutatásával, vizsgálatával kapcsolatos egyszerű kísérletek elvégzésére. Tudjanak egyszerű számításokat végezni a táplálék energia tartalmát illetően. Tudatosuljon bennük, hogy a természethez hasonlóan étkezésünkben is a változatosság a legfontosabb. Tudjanak önálló kutató-munkával előkészített kiselőadást tartani (régi ételek). Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom 5-6. osztály. Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. Környezetismerete 1-4. osztály: Egészséges életmód, helyes és helytelen szokásaink. A reklámok hatása életmódunkra. Természetismeret 5-6. osztály. A gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. Technika és életvitel 5-6. osztály: Az egészséges táplálkozás, az élelmiszerek alkotórészei. A tápanyag-szükségelt, energiaszükséglet és az életmód összefüggései. Hon és népismeret 5-6. osztály: Ünnepeinkhez népszokások. Az étkezések rendje: téli- és nyári étrend. III. Mozgás és személyes higiéné Cél: Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mozgás, az aktív életmód az egészséges élet záloga valamint, hogy a külső megjelenésnek, a higiénének egészségügyi és társadalmi vonatkozásai vannak. Tartalom: A mozgás szervezeti és élettani feltételei (csontos, izmok, inak, idegek, tápanyagok, oxigén). A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A sportolás testi és lelki hatásai. A mozgás, a külső megjelenés és a higiéné kapcsolata. A bőr szerepe és egészsége. Követelmény: Ismerjék meg a tanulók a mozgásban résztvevő alapvető tényezőket. Legyenek tisztában a mozgás, a sport testi és lelki hatásaival. Legyenek tájékozottak az iskola, illetve a akóhely nyújtotta sportolási lehetőségekről. Csoportmunkában alkalmazzák az egészséges életmód érdekében eltervezett mozgásformákat (úszás, futás, ülőgyakorlatok). Ismerjék meg a bőr szerepét a szervezet működésében. Ismerjék fel az izmok és bőr jelzéseit (izomgörcs, viszketés, kiütések). Ismerjék fel, hogy az életkorra jellemző fizikai sajátosságok következtében, különös figyelmet igényel a személyes higiénével való foglalkozás. Tudják alkalmazni a tanult higiénés ismereteket (bőrápolás). Ismerjék fel a ruházkodás szerepét az egészség megőrzésében és a külső megjelenésben. Ismerjék fel a táplálkozás a mozgás és a bőr kapcsolatát (energia, allergia). Tudjanak elsősegélynyújtásban részesíteni sportbaleseteseket (zúzódások, törések, horzsolások ellátása). Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom 5-6. osztály: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Környezetismeret 1-4. osztály: Az egészség és a sport. Megfigyelés, mérés a testen. Legfontosabb szerveink szerepe életünkben. Természetismeret 5-6. osztály: 380

Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése. Technika és életvitel 5-6. évfolyam: A ruhaneműk célszerű használata és gondozása. Hon- és népismeret 5-6. osztály: A hagyományos paraszti ruhadarabok anyagai. Testnevelés és sport 5-6. osztály: Tartásjavító gyakorlatok, egyszerű relaxációs eljárások. Helyváltoztatási eszközök alkalmazása. Tánc és dráma 5-6. osztály: Énekes, táncos játékok. Egészségtan 6. osztály: Elsősegélynyújtási ismeretek. IV. Veszélyes anyagok Cél: A dohányzás, alkohol, kábítószerek egészség- és környezetkárosító hatásainak és azok elhárítási módjainak megismertetése. Tartalom: Az élvezeti szerek túlzott fogyasztásának (üdítők, édességek) hatásai. Az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatásai (emésztőszerv-rendszeri és idegrendszeri problémák, légzőszervi gyulladások, daganatok, vérkeringési zavarok). A legelterjedtebb kábítószerek hatása. A gyógyszerek, vegyszerek használatának szabályai. Követelmény: A tanulók szerezzenek ismereteket az alkoholról, a dohányzásról, a kábítószerekről és a használatukban rejlő veszélyekről. Értsék meg a hozzászokásból adódó veszélyeket, egészségkárosodást. Tudjanak mértéket tartani az édesség és a szénsavas üdítőitalok fogyasztásában, tekintettel az esetleges élettani és anyagi problémákra. Ismerjék fel azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben legális vagy tiltott anyagokkal kínálhatják őket. Szituációs játékokban tudják bemutatni a kínálás elhárítását. Legyenek képesek rajzokkal, vagy egyszerű folyamatábrával szemléltetni a veszélyes anyagok hatásait és azok következményeit, egyszerű számításokat végezni a károsító hatással kapcsolatban, Alkalmazzák a mérgezésekkel kapcsolatban tanultakat (elsősegélynyújtás). Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom 5-6. osztály: A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. Véleménynyilvánítás, reagálások mások véleményére kisközösségi helyzetekben. Környezetismeret 1-4. osztály: Az egészséget károsító szokások kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. Technika és életvitel 5-6. osztály: Az anyagi lehetőségek felmérése. A zsebpénz beosztása. Tervezés és vázlatrajz készítése. Hon és népismeret 5-6. osztály: Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások. Az ünnep. Tánc és dráma 5-6. osztály: Dramatikus improvizációk: Figurajellemzés. Egészségtan 6. osztály: Elsősegélynyújtási ismertek. Matematika 5. osztály: Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. V. Az emberi szexualitás 381

Cél: A tanuló ismerje meg a kamaszkor testi és lelki változásait, valamint a különböző nemzedékek körében jellemző nemi szerep sztereotípiákat. Tartalom: A serdülőkor jellemző testi és lelki változásai. A nemi éréssel kapcsolatos higiénés követelmények. A nemi szerepek változása a történelem során. A nemiséggel kapcsolatos egészségügyi problémák (rejtett here, fitymaszűkület, hüvelygyulladás, érzelmi labilitás, tanulási problémák) és azok orvoslása (gyermeknőgyógyász, urológus, pszichológus). Követelmény: A tanuló, ismerje meg saját szervezetének a serdülőkor okozta változásait. Tudja alkalmazni a nemiséggel kapcsolatos higiénés szabályokat. Alakuljon ki benne a saját, életkorának megfelelő nemi identitástudat. Tudja kezelni a változásokkal együtt járó esetleges kedélyhullámzást. Alakuljon ki benne egy egészséges önértékelés, öntudat. Ismerje fel a nemiségével kapcsolatos problémákat és kérjen segítséget. Ismerje meg azokat a fórumokat, ahol segítséget kérhet. Tudjon arról, hogy milyen – a társadalom által is elfogadott – nemi kapcsolatok léteznek s melyek azok, amelyeket nem szabad természetesnek venni (vérségi kapcsolatok, fajtalankodás, pedofília). Legyen képes a veszélyhelyzetek elkerülésére. Ismerje meg a nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiákat és azok változásait. Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom 5-6. osztály: Az elemi udvariassági formák ismerete és használta. Környezetismeret 1-4. évfolyam: Az emberi életkor szakaszai. Egészségtan 6. évfolyam: A bőrápolás. Az egészséges táplálkozás. Technika és életvitel 5-6. osztály: Háztartási munkamegosztás Hon- és népismeret 5-6. osztály Nemek, korosztályok szerinti munkák a paraszti házban. Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások (legényavatás, lakodalom). Tánc és dráma 5-6. osztály: Ugrós, legényes táncok.

VI. Családi élet és kapcsolatok Cél: Ismerjék meg a tanulók, az önismeret jelentését, szerepét és fontosságát, valamint tudatosuljon bennük, hogy a barátság a kapcsolati rendszer egyik alapja. Tartalom: A családi, rokoni kapcsolatrendszerek. A „tartozni valahova” fontossága. A barátság jellemzői. Az önismeret jelentése és jelentősége. Konfliktusok kialakulása és azok kezelési módjai. 382

Követelmény: Legyen tisztában a családi, rokoni kapcsolatrendszerekkel. Legyen képes önállóan egy három generációs családfa ábrázolására. Tudjon különbséget tenni az érdekek és érzelmek között. Ismerje fel az őszinte barátság jellemzőit. Igyekezzen minél jobban megismerni önmagát. Próbáljon minél nagyobb empátiával viszonyulni másokhoz (szülők, társak). Sajátítsa el a konfliktuskezelés kulturált formáit (megbeszélés, önkritika, tévedés beismerése, egy kívülálló bevonása. Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom 5-6. osztály: Arany János: Családi kör, Toldi. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. Környezetismeret 1-4. osztály: Magatartási és illemszabályok. Hon és népismeret 5-6. osztály: A falu közössége. Társadalmi kapcsolatok a falun belül. Történelem és állampolgári ismeretek 5. osztály: A magyar nép eredete: mondák és valóság. A kereszténység fő tanításai. A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban. VII. A könyezet Cél: A tanulók legyenek tisztában a technológiai fejlődés káros következményeivel, a jelen jövőbeni hatásával. Tudatosuljon bennük az emberiség összefogásának szükségessége a természet védelmében. Tartalom: Az ipari méretű árutermelés hatása a környezetre. A technológiai fejlődés káros következményei. A jelen hatása a jövőre. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében. Követelmény: A tanulók meg az iparosodás következtében bekövetkezett természeti változásokat, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés okozta környezetszennyeződéseket és azok egészségkárosító hatásait. Tudatosuljon bennük, hogy az ember nem tud a természet nélkül élni, de a természet tud az ember nélkül létezni. Ismerjék fel a helyi környezetvédő akciók (zöldesítés, szelektív hulladékgyűjtés, madárvédelem) fontosságát. Legyenek tisztában alkotmányos jogaikkal, amely szerint minden embert megillet az egészséges környezetben való élés lehetősége! Ismerjék meg a jelen környezeti problémáinak jövőbeni hatását. Váljon igényükké a tiszta környezet érdekében való tenni akarás. Érezzék a cél érdekében való összefogás szükségességét. Legyenek képesek interjúkat készíteni a lakóhely környezeti problémáiról illetve javaslatokat gyűjteni azok megoldására. Tudjanak különbséget tenni a csomagolóanyagok között aszerint, hogy melyik károsítja a környezetet és közvetve az egészséget. Legyenek elképzeléseik egy helyi környezetvédelmi probléma kezelésére. Legyenek képesek csoportmunkában egy környezeti projekttervet készíteni. Önállóan tudják felhasználni az információhordozókat anyaggyűjtésre. Tudjanak egyszerű számításokat végezni a környezet-egészségkárosító hatásokkal kapcsolatban. Plakátok készítésével hívják fel a figyelmet a környezetszennyezések csökkentésére (füstszűrő a gyárak kéményére, víztisztítók, tömegközlekedés, kerékpárutak, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, zöldesítés). 383

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom 5-6. osztály: Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek (Természet, Természetbúvár). Környezetismeret 1-4. évfolyam: Helyes viselkedésünk a természetben; Szennyező-források a környezetben. A megelőzés, védekezés lehetőségei. A szelektív hulladékgyűjtés. Természetismerete 5-6. évfolyam: Felelős magatartás a természetben; Nemzeti parkjaink. Lakóhelyünk természeti értékei. Technika és életvitel 5-6. osztály: Természetes és mesterséges környezet. A közlekedés levegőszennyező hatásai. A bányászat és hatása a környezetre. Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Hon- és népismeret 5-6. osztály: A paraszti gazdálkodás és a természetismeret. Történelem és állampolgári ismeretek 5. osztály: Az ókor és napjaink közlekedése. Középkori városok. Matematika 5. osztály: Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Egyszerű grafikonok értelmezése. B; A GIMNÁZIUMI KÉPZÉS HELYI TANTERVE Az iskola egyik jogelődje, a Szent István Gimnázium 1992-ben indította a hatosztályos képzési formát. Országos és helyi szakmai tapasztalat, hogy ez az oktatási forma hatékonyabb a felsőfokú továbbtanulásra való előkészítésében. Iskolánkban gimnáziumi képzés kizárólag hatévfolyamos formában folyik. A Szent Imre Gimnázium, Szakközép-, és Általános Iskola rendelkezik azzal az előnnyel, hogy általános iskolai tanulóink tanulmányaikat – megfelelő eredményeik függvényében - 12. évfolyammal bezáróan az érettségi vizsgáig folytathatják. Az általános iskolai képzésből jogilag könnyen lehet átkerülni a hat évfolyamos gimnáziumi osztályokba. A kerettantervi rendelet (a 4/2001. OM rendelettel módosított 28/2000. OM rendelet) és a fenntartó által meghatározott célokat betartva néhány módosítást hajtottunk végre. A 2010/2011-es tanévtől kezdődően három féle óraterv szerint folyik az oktatás a gimnáziumi tagozaton: - a 2010/2011-es tanévben gimnáziumi szinten utoljára fut a 9. évfolyamon nyelvi előkészítő évfolyamos osztály. Ez az ún. 6+1 évfolyamos képzés a 2014/2015-ös tanévben – ezen utolsó évfolyam érettségi vizsgájával – megszűnik. (Megjegyzés: a 2010/2011-es tanévtől kezdődően nyelvi előkészítő évfolyamos osztály iskolánkban szakközépiskolai képzésben indul 4+1 évfolyamos formában.); - a 2010/2011-es tanévben 8. évfolyamot kezdő tanulóink az iskola egyik jogelődjénél a Szent István Gimnáziumban már hagyományos hatévfolyamos képzésben kezdték meg tanulmányaikat. Ez a képzés az ő érettségi vizsgájukkal a 2014/2015-ös tanév végén fut ki; - a 2010/2011-es tanévben felmenő rendszerben indítjuk azt az évfolyamot amely a jövőben a hatévfolyamos gimnáziumi képzés jellegét adja – ez az emelt szintű matematika-fizika oktatás. Ez utóbbi képzés indítását és működtetését a fenntartó önkormányzatnak az a szándéka vezérelte, mely szerint iskolánk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem esztergomi Információtechnológiai Karának bázisiskolája. A képzés alapvető célja tehát, hogy a PPKE-ITK képzéseire előkészítse a tanulókat mind matematikából, mind fizikából vagy informatikából. E képzés korszerű, 384

megfelelő technikai háttért igényel, mellyel iskolánk rendelkezik. Így lehetséges a megfelelő felkészítés akár a műszaki informatika, az informatikus mérnök vagy a mechatronikai mérnöki képzésekre. Iskolánk és a PPKE együttműködése folyamatos és folyamatosan bővül. A bázisiskolai szerepkör természetesen nem jelenti azt, hogy iskolánkból kizárólag az említett felsőoktatási intézménybe lehet jelentkezni és továbbtanulni. Az óratervek lehetőséget kínálnak arra, hogy bármilyen irányba, bármely intézménybe sikerrel jelentkezzenek az itt végzett diákok. A helyi tanterv készítésekor, a tantárgyi óraszámok megállapításakor néhány alapelvet állítottunk fel: a kötelező érettségi tantárgyak (magyar, történelem, I. idegen nyelv, matematika) óraszámai biztosítsák a felsőoktatás minden olyan területére a megfelelő felkészítést, amely területek e tárgyak magas színvonalon való tudását igénylik; ezen belül a matematika tantárgyat magas óraszámban kell oktatni – megfelelve a bázisiskolai szerepkörnek; ehhez kapcsolódva – szintén megfelve a bázisiskolai szerepkörnek – nagy hangsúlyt fektessünk a fizika és az informatika tárgyak oktatására; az idegen nyelvek óraszámát oly módon kell meghatározni, hogy mind az előrehozott érettségi vizsgára, mind pedig a nyelvvizsgára megfelelő felkészítést biztosítson a tanulóknak; a 11.-12. évfolyamon – betartva a hatályos jogszabályi kötelezettségeket - lehetőséget kell biztosítani minden tanuló számára, hogy legalább 2 tantárgyat emelt szinten tanulhasson, felkészülve ezzel az emelt szintű érettségi vizsgára; lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tanulóink bármely tantárgyat emelt szinten tanulhassanak a 11.-12. évfolyamon; a 7.-12. évfolyamon - a mindennapos testedzést elősegítve - a testnevelés órák számát 3-ra növeltük. A 11.-12. évfolyamon újabb választási (esetleges korrigálási) lehetőséget kínálunk, most már egyértelműen a továbbtanulást segítve. A hatévfolyamos gimnázium pedagógiai programjában kiemelt szerepe van az idegen nyelvek és az informatika oktatásának is. A gimnáziumi és a szakközépiskolai képzésekben – a Kt.-ben meghatározottaknak megfelelően – a kötelező érettségi tárgyakból biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítést – tantárgyanként heti 2 órában. Óratervek A hatosztályos óratervünk alapját a központi kerettanterv jelenti – megfelelve ezzel a fent már hivatkozott kerettantervi rendeletnek. Az ettől való eltéréseket az óraterveket szemléltető táblázatok mutatják. A táblázatok az iskola gimnáziumi évfolyamain oktatott tárgyak nevét, heti óraszámát és az egyes tárgyakból alkalmazott csoportbontásokat tüntetik fel. Az óratervi táblázatokat abban a sorrendben tüntetjük fel, amely sorrendet fentebb, a kifutó és a felmenő rendszerben működő képzéseknél alkalmaztunk – tehát: -kifutó nyelvi előkészítő évfolyamos (6+1 évfolyamos) képzés – tekintettel arra, hogy a 2010/2011-es tanévben az ebben a képzésben részt vevő tanulók 9. évfolyamra járnak, jelen Helyi Tanterv ettől az évfolyamtól kezdve tartalmazza az óratervet; - kifutó általános tantervű hat évfolyamos képzés – tekintettel arra, hogy a 2010/2011-es tanévben az ebben a képzésben részt vevő tanulók 8. évfolyamra járnak, jelen Helyi Tanterv ettől az évfolyamtól kezdve tartalmazza az óratervet; -a 2010/2011-es tanévtől induló emelt szintű matematikai-fizikai képzés.

385

ÓRATERV A NYELVI- INFORMATIKAI ELŐKÉSZÍTŐ GIMNÁZIUMI 9. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE Érvényes: a 2010/2011-es tanévben. 9.évf. óraszám

Műveltségi területek heti

éves

Magyar irodalom

1

37

2

2

Idegen nyelv I.

10

370

4

40

Idegen nyelv II.

5

185

4

20

5

185

4

20

Testnevelés és sport

3

111

3

9

Osztályfőnöki Demokratikus állampolgárság társadalomismeret Nyelvtan

1

37

2

2

0,5

18

2

2

1

37

2

2

2

74

2

2

0,5

37

2

2

1

37

2

2

1

37

2

2

Informatika

Természettudományi modul Matematikai alapkészségek Fizika jelenségismeret és mérések Kémia laboratóriumi gyakorlatok Biológia terepgyakorlatok Tánc és dráma (integrálva a testnevelésbe) Egészséges életmód, életvitel (integrálva a „Biológia terepgyakorlatokba”) Összesen:

csop. h.o.

0,5

0,5 31

Tanórán kívüli feladatok sportkör

3

énekkar

1

szakkörök

4

Összesen:

31

1 165

113

1. Idegen nyelvi képzés (10 + 5 óra) Képzési rendszerünk fontos eleme az eredményes idegennyelv-oktatás. A 7. – 8. év elvégzése után a 9. évfolyamon minden tanuló intenzív nyelvi és informatikai képzésben vesz részt, angol és német nyelvekből választhatnak a tanulók. Az osztályt két, maximum 16 fős nyelvi csoportra bontjuk, és 2-3 nyelvtanár összehangoltan foglalkozik egy-egy csoporttal. Kiemelt feladatunk a nyelvvizsgával azonos értékű emelt szintű nyelvi érettségire való felkészítés. Fontos kiegészítés, hogy hiánypótló lehetőségként az idegennyelv-oktatás kiegészül a célnyelvi ország- és kultúraismerettel. Második idegen nyelvként a német, az angol, a francia nyelv választható. 386



Informatikai képzés (5 óra) A nyelvi előkészítő évfolyamon az általunk javasolt óraszámban az ECDL modulok nagyobb része elsajátítható. A hatosztályos gimnázium pedagógiai programjában az informatikai képzés eddig is jelentős hangsúlyt kapott, így tanulóinkat felkészítjük az ECDL-szintű szakmai vizsgára és az informatika érettségire.  Képességfejlesztés A tanulók képességeinek fejlesztéséhez az előző két pontban felsoroltak mellett további modulokat tervezünk. a. Egészséges életmód, életvitel (heti 0,5 óra – integrálva a biológia terepgyakorlatok tantárgyba) A programunkba beiktathatók az egészséges életmódra, az egészségmegőrzésre nevelő, mentálhigiénés ismeretek, amelyek segítik a tanulókat a korunkban egyre gyakrabban felbukkanó szenvedélybetegségek elkerülésében, és szolgálják a szexuális felkészítést. Tanulóinkkal a testnevelésórák és a diáksportkörök keretében meg kell szerettetni a sportolást, el kell érni, hogy igényük legyen a mindennapos testmozgásra. A sportolás, az egészséges életre nevelés fontos eszköze a táborozás. Az osztálykirándulások jó alkalmat kínálnak a természet megismerésére és védelmére, a túrázásokra. b. Demokratikus állampolgárságra nevelés - társadalomismeret (heti 0,5 órában) Ennek a modulnak a legfontosabb célja az, hogy a diákok jelenre vonatkozó tudása minél személyesebb és élményszerűbb (személyes tapasztalataikra épülő) legyen. A fő cél tehát az, hogy segítsük a diákok szocializációját, erősítsük problémaérzékenységüket, döntéskészségüket - az életben való eligazodásukat. A módszerek és eszközök közül külön megemlítjük az esetelemzést, aktuális kérdések, problémák feldolgozását, egyéni és csoportos anyaggyűjtést, projektmunkát. alapvető szinten megismertetjük velük a mai magyar demokrácia működésének alapelemeit. c. Tánc és dráma ( heti 0,5 óra – integrálva a testnevelés és sport tantárgyba ) Tevékenységközpontú modul, felkészít a drámai, színházi alkotások szerkezetének felismerésére, a szereplők szándékainak, tetteinek és kapcsolatainak elemzésére. Lehetőséget nyújt arra, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutassák. d. Szövegértés és helyesírás ( heti 1 óra ) A modul fejleszti a szövegértést és szövegalkotást, a kommunikációs készségeket, alkalmas a képességfejlesztésre - ezen belül új dolgok tanítására vagy akár a meglévő hiányosságok pótlására. Ezáltal lehetővé válik a további tanulmányok jobb megalapozása. e. Természettudományok (heti 2+0,5-1-1 óra) A modult tantárgyi tömbökre osztjuk:  Matematikai alapkészségek  Fizika jelenségismeret és mérések  Kémia laboratóriumi gyakorlatok  Biológia – növény- és állatismeret, terepgyakorlatok ÓRATERVEK A NYELVI-INFORMATIKAI ELŐKÉSZÍTŐS GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA A 2010/2011-ES TANÉVTŐL. Érvényesek: a 2010/2011-es tanévtől kifutó rendszerben a 2014/2015-ös tanév végéig. ÓRATERV A 10. évfolyam részére 10.évf. óraszám

Műveltségi területek heti

éves

Magyar ny. és irodalom

4

148

2

8

Idegen nyelv I.

5

148

4

16

csop. h.o.

387

Idegen nyelv II.

3

111

5

15

Matematika

3

111

2

6

2

74

2

4

Fizika

2

74

2

4

Kémia

2

74

2

4

Biológia

2

74

2

4

2

74

2

4

1

37

2

2

1

37

2

2

1

37

4

4

Testnevelés és sport

3

111

3

9

Osztályfőnöki

1

37

2

2

Összesen: Tanórán kívüli feladatok sportkör

32

1 147

Ember és társadalom Történelem Ember és természet

Földünk és környezetünk Művészetek Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Informatika

84

3

énekkar szakkörök

4

Összesen:

31

1 147

91

ÓRATERV A 11. – 12. évfolyam részére

Műveltségi területek heti

11.évf.

12.évf.

óraszám

óraszám

éves csop.

h.o.

heti

éves csop.

h.o.

Magyar ny. és irodalom

4

148

2

8

4

148

2

8

Idegen nyelv I.

5

111

4

12

5

111

4

12

Idegen nyelv II.

4

148

5

20

4

148

5

20

Matematika

3

111

2

6

3

148

2

8

Társadalomismeret

-

-

-

-

1

37

2

2

Történelem

2

111

2

6

3

111

2

6

Ember és társadalom

388

Emberismeret, etika

-

-

-

-

1

37

2

2

Fizika

2

74

2

4

2

37

2

4

Kémia

1

37

2

2

2

74

2

4

Biológia

2

74

2

4

2

74

2

4

Informatika

1

37

4

4

-

-

-

-

Földünk és környezetünk

2

74

2

4

-

-

-

-

Ének - zene Rajz és vizuális kultúra

1

37

2

2

-

-

-

-

1

37

2

2

1

37

2

2

Testnevelés és sport

3

111

3

9

3

148

3

9

Osztályfőnöki

1

37

2

2

1

37

2

2

Összesen: Tanórán kívüli feladatok Emeltszintű érettségire felkészítés sportkör

32

1 258

99

32

1 114

-

-

-

4

165

Ember és természet

Informatika

Művészetek

-

3

83

4

16 3

énekkar szakkörök Összesen:

30

1 258

102

34

1 114

86

ÓRATERV A 13. évfolyam részére érvényes a 2013-14-es tanévben 13.évf. óraszám

Műveltségi területek heti

éves csop.

h.o.

Magyar ny. és irodalom

5

165

2

10

Idegen nyelv II.

7

231

3

21

Matematika

4

132

2

8

Társadalomismeret

1

33

2

2

Történelem

4

132

2

8

Filozófia

2

66

2

4

2

66

2

4

Ember és társadalom

Ember és természet Biológia

389

Művészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

33

2

2

Testnevelés és sport

3

99

3

9

Osztályfőnöki

1

33

2

2

Összesen: Tanórán kívüli feladatok Emeltszintű érettségire felkészítés sportkör

30

990

4

132

70

4

16 3

énekkar szakkörök Összesen:

34

1 122

89

ÓRATERV A 13. évfolyam részére érvényes a 2014-15-ös tanévben 13.évf. óraszám

Műveltségi területek heti

éves csop.

h.o.

Magyar ny. és irodalom

5

165

2

10

Idegen nyelv I.

3

99

4

12

Idegen nyelv II.

4

132

3

12

Matematika

4

132

2

8

Társadalomismeret

1

33

2

2

Történelem

4

132

2

8

Filozófia

2

66

2

4

2

66

2

4

1

33

2

2

Testnevelés és sport

3

99

3

9

Osztályfőnöki

1

33

2

2

Összesen: Tanórán kívüli feladatok Emeltszintű érettségire

30

990

4

132

Ember és társadalom

Ember és természet Biológia Művészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret

70

4

16 390

felkészítés sportkör

3

énekkar szakkörök Összesen:

1 122

34

89

ÓRATERVEK AZ ÁLTALÁNOS TANTERVŰ GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA A 2010/2011-ES TANÉVTŐL. Érvényesek: a 2010/2011-es tanévtől kifutó rendszerben a 2014/2015-ös tanév végéig.

Műveltségi területek Magyar ny. és irodalom Idegen nyelv I. Matematika Ember és társadalom Történelem Helytörténet Ember és természet Fizika Kémia Biológia

heti 4 4 3

8.évf. óraszám éves csop. 148 2 148 4 111 2

h.o. 8 16 6

2 1

74 37

2 2

4 2

2 2 2

74 74 74

2 2 2

4 4 4

2

74

2

4

1 1

37 37

2 2

2 2

0,5

18

2

2

1

37

4

4

(integrálva a biológiába)

0,5

18

2

2

Testnevelés és sport

3

111

3

9

Osztályfőnöki Összesen: Tanórán kívüli feladatok

1 29

37 1 036

2

2 73

1

37

2

30

1 073

2 3 1 4 83

Földünk és környezetünk Művészetek Ének - zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret (integrálva a magyar ny. és irodalomba) Informatika Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Háztartástan, technika

helytörténet sportkör énekkar szakkörök

Összesen:

391

ÓRATERV A 9. – 10. évfolyam részére

Műveltségi területek

9.évf.

10.évf.

óraszám

óraszám

heti

éves

heti

éves

Magyar ny. és irodalom

4

148

2

8

4

148

2

8

Idegen nyelv I.

4

148

4

16

4

148

4

16

Idegen nyelv II.

3

111

5

15

3

111

5

15

Matematika

3

111

2

6

3

111

2

6

2

74

2

4

2

74

2

4

Fizika

2

74

2

4

2

74

2

4

Kémia

2

74

2

4

2

74

2

4

Biológia

2

74

2

4

2

74

2

4

2

74

2

4

2

74

2

4

1

37

2

2

1

37

2

2

1

37

2

2

-

-

-

-

1

37

2

2

1

37

2

2

1

37

4

4

1

37

4

4

Testnevelés és sport

3

111

3

9

3

111

3

9

Osztályfőnöki

1

37

2

2

1

37

2

2

Összesen: Tanórán kívüli feladatok sportkör

31

1 147

84

31

1 147

csop. h.o.

csop. h.o.

Ember és társadalom Történelem Ember és természet

Földünk és környezetünk Művészetek Ének – zene Tánc és dráma (integrálva a magyar ny. és irodalomba) Vizuális kultúra Informatika Informatika

3

énekkar

1

szakkörök

4

Összesen:

31

1 147

92

84

3

4 31

1 147

91

392

ÓRATERV A 11. – 12. évfolyam részére

Műveltségi területek heti

11.évf.

12.évf.

óraszám

óraszám

éves csop.

h.o.

heti

éves csop.

h.o.

Magyar ny. és irodalom

4

148

2

8

5

165

2

10

Idegen nyelv I.

3

111

4

12

3

99

4

12

Idegen nyelv II.

4

148

5

20

4

132

3

12

Matematika

3

111

2

6

4

132

2

8

Társadalomismeret

1

37

2

2

1

33

2

2

Történelem

3

111

2

6

4

132

2

8

Emberismeret, etika

1

37

2

2

-

-

-

-

Filozófia

-

-

-

-

2

66

2

4

Fizika

2

74

2

4

-

-

-

-

Biológia

2

74

2

4

2

66

2

4

1

37

2

2

-

-

-

-

Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

37

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

1

33

2

2

Testnevelés és sport

3

111

3

9

3

99

3

9

Osztályfőnöki

1

37

2

2

1

33

2

2

Összesen: Tanórán kívüli feladatok Emelt szintű érettségire felkészítés sportkör

33

1 073

77

30

990

4

148

20

4

132

Ember és társadalom

Ember és természet

Művészetek Ének - zene

4

3

70

4

20 3

énekkar szakkörök Összesen:

33

1 221

93

30

1 122

93

393

ÓRATERV AZ EMELT SZINTŰ MATEMATIKA-FIZIKA TANTERVŰ GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA A 2010/2011-ES TANÉVTŐL. Érvényes: a 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben. Tárgy/évfolyam

7.

8.

9.

Magyar nyelv- és irodalom Történelem Társadalomismeret Filozófia

4

4

4

4

4

5

2

2

2

2

3 1

I.nyelv (bontva)

4

4

4

4

4

4 1 1 4

3

3

3

3

1

1

II. nyelv (bontva) Ének-zene Mozgóképkultúra és médiaismeret Matematika (bontva) Informatika (bontva) Rajz és vizuális kultúra Földrajz

1

1 4 2 1

4 1 1

4 1 1

4 1 1

2

2

2

2

1,5+ 2 0,5 2 1

2

2

2

2

2

2

3

2

2,5 3 +0,5 1 1

3

3

2+1

1

1

1

Helytörténet Biológia és életvitel

5+1 5+1 2 2

1 2

Kémia Fizika

2

Testnevelés (bontva)

3

Osztályfőnöki

1

Tánc és dráma Emberismeret és etika

1

10. 11. 12.

2

1 1 25 + 4 = 29 25

Választható (52.§ 7.)

25 27,5 27,5 + 30+4 30+ +3,5 +3,5 4 = 4= = = = 34 34 31 31 29 25 27,5 27,5 30 30 7,50 7,50 12,3 12,3 18,0 18,0

Összesen

32,50 32,5 39,8 39,8 48,0 48,0 0 8 8 0 0

Maximális lehetőség a Kt. 2003-as módosítása szerint Kötelező

Magyarázat: A dőlt betűs óraszámok a szabadon választható órakeret terhére beépített órákat jelzik . 1. Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 394

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. Fontos továbbá a fogyasztás során:   

a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban 395



   

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

A fogyasztóvédelem szerepe a modern társadalomban egyre fontosabbá válik. Iskolánkban is felkészítjük a tanulóinkat arra, hogy a mindennapi élet során a kereskedelemben, szolgáltatásokban tapasztalható visszásságokat nem hagyják szó nélkül, merjék és tudják használni a jogorvoslati lehetőségeket. A nyugati országokban tapasztalható fejlettebb fogyasztóvédelem témája lehet osztályfőnöki óráknak, vagy akár a nyelvoktatásban is használni lehet az ilyen esetekről szóló anyagokat. A külföldi csereprogramokon résztvevő tanulóink, tanáraink személyesen is tapasztalhatják, és saját élményeik alapján számolhatnak be az ottani fogyasztóvédelmi rendszer tanulságairól. A fogyasztóvédelem témája több helyen, más-más módon kerül elő a tervek szerint: tantárgyak tananyagának tárgyalása során (pl. biológia, informatika, média) ill. kifejezetten erre szervezett beszélgetés során. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok megismerjék a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogokat, lehetőségeket, civil szervezeteket, hatóságokat, fórumokat. Ehhez megfelelő terepet biztosít egy beszélgetés, melyre a társadalom különböző területéről lehet meghívni előadókat. Jó kapcsolat alakítható ki pl. a Esztergomi Környezetkultúra Egyesülettel. Informatika oktatása kapcsán előkerülnek a különböző e témával kapcsolatos honlapok, internetes fórumok, és fontos tényezőként az elektronikus kereskedelem – és ez utóbbi veszélyei, szabályai. A médiával foglalkozva nagy hangsúlyt fektetünk a reklámokra, ezek működésének megismerésére. Ezen felül célunk, hogy képesek legyenek a különböző hírforrások kritikai kezelésére. Lényeges, hogy a tanulók találkozzanak és megismerkedjenek a garancia, a jótállás, a kártérítés, korrupció, szavatosság fogalmával, és ehhez kapcsolódó jogokkal, lehetőségekkel. A biológia órákon a környezetvédelmi témák között előkerül a tudatos vásárlás kérdése, fogyasztási szokások felmérése – terepgyakorlat segítségével megtapasztalva. 2. Közlekedésre nevelés A nagyvárosi életforma és a motorizáció minden területen való térhódítása megköveteli a közlekedési morál fejlődését. Iskolánkban fontosnak tartjuk elérni, hogy tanulóink jelentős része, aki a gimnáziumi éveik alatt megszerzi a gépjárművezetői jogosítványt, képes legyen arra is, hogy a közlekedésben konfliktuskerülő és defenzív módon vegyen részt. Iskolánkban sok tanulónk jut olyan lehetőséghez, hogy középiskolai tanulmányai alatt hosszabb-rövidebb időt külföldön tölthet (tanulás, nyaralás során). Felkészítésük során nem felejtjük el megemlíteni a célországra jellemző eltérő közlekedési szokásokat és a belőlük következő potenciális veszélyhelyzeteket. Arra biztatjuk tanulóinkat, hogy a közúti forgalomban, a tömegközlekedésben vagy akár a gyalogos közlekedésben résztvevőként minden esetben az udvarias és előrelátó viselkedésformát kövessék. A tanítás során igyekszünk 396

érinteni a közlekedésre nevelés számunkra fontos alapvető kérdéseit. A legfontosabb módszer a közös alkalmakkor a személyes példamutatás, a személyes tapasztalatszerzés. Az iskolai kirándulások során a pedagógusok példamutatása fontos. Célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a biztonságos és kultúrált közlekedés alapvető szabályait: tisztában legyenek a KRESZ által előírtakkal, a közlekedéssel kapcsolatos jogokkal, kötelességekkel. Ismerjék a tömegközlekedés használatának környezetvédelmi vonatkozásait, a különböző közlekedési eszközökre vonatkozó biztonsági szabályokat. A közlekedési morál javítása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a magatartási, ill. illemszabályokra is. A különböző tanórai keretek között alkalom nyílik érinteni a közlekedésmeteorológiát, ill. a közlekedés történelmi kialakulását, fejlődését is. 3. Áldozattá válás megelőzése Az osztályfőnöki tanmenetekben szerepelnek drogprevenciós témák, illetve a tanulókra leselkedő különböző veszélyforrások elemzése, az ellenük való viselkedési stratégia kidolgozása. Mivel sok olyan veszély leselkedik tanulóinkra, amelyek viszonylag újkeletűek (pl. diszkódrogok, vízipipa), tanáraink nincsenek eléggé felvértezve a megfelelő ismeretekkel és tapasztalatokkal a probléma alapos körüljárására. Szerencsére több olyan szervezet, alapítvány vagy akár a bűnüldözési szervek által létrehozott csoport kínálja szolgáltatásait az utóbbi években, amelyeknek igénybevételével a témában járatos szakemberek készíthetik fel a középiskolás korosztályt a rájuk leselkedő veszélyek minél hatékonyabb elhárítására vagy még inkább megelőzésére. Minden ilyen tárgyú tájékoztató anyagot eljuttatunk diákjainkhoz. Figyelemmel kísérjük a pályázatokat, amelyeket a témában érintett minisztériumok írnak ki. A tanártovábbképzés keretében a pedagógusokat készítik fel a probléma szakszerű kezelésére vagy közvetlenül a tanulók tájékoztatását célzó programokat kínálnak. Sok esetben Esztergom városa is szervez az égisze alá tartozó iskoláknak drogprevenciós, bűnmegelőzési programokat, de a rendőrség illetékes csoportjai is kínálnak ilyeneket. A bőséges választékból tudjuk a tanrendbe, az osztályfőnöki órák tematikájába leginkább illeszkedő programot kiválasztani. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok tisztában legyenek állampolgári jogaikkal és kötelességeikkel, a társadalmi együttélés szabályaival. Megismertetjük diákjainkat az áldozattá válás reális kockázataival, a különböző bűncselekményekkel kapcsolatos önvédelmi lehetőségekkel, a közbiztonsággal kapcsolatos tudnivalókkal. Lényeges, hogy ismerjék a témával foglalkozó állami szerveket, a polgárőrség szervezetét, civil szervezeteket, jogvédő lehetőségeket, segítő kapcsolatokat. Az iskolában kialakult személyes kapcsolatok (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős) figyelme, odafordulás lehetőséget teremt a fiatalok számára a személyes problémák korai felismerésében és megoldásában. B; A SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS HELYI TANTERVE A gimnáziumi és a szakközépiskolai képzésekben – a Kt.-ben meghatározottaknak megfelelően – a kötelező érettségi tárgyakból biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítést – tantárgyanként heti 2 órában. A Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Esztergom szakközépiskolai képzéseinek keretében két szakmacsoportban folyik az oktatás: az elektrotechnika-elektronika és az informatika szakmacsoportokban. A Pedagógiai Programkorábbi részeiben meghatározott és a fenntartó által az iskola számára kijelölt egyetemi bázisiskolai szerepkör miatt az elektrotechnika-elektronikai képzés a 2010/2011-es tanévtől kezdődően már nem indul - az iskola kizárólag a nyelvi előkészítő formában, 5 éves képzésben működő informatika szakmacsoportos szakközépiskola képzést indítja. Ennek megfelelően a szakközépiskolai képzésre vonatkozóan is négy féle óratervet tartalmaz a helyi tanterv: -a 2010/2011-es tanévtől kezdve induló informatika szakmacsoportos angol nyelvi előkészítő formában működő (1+4 évfolyamos) képzés óratervét – a 9. évfolyamtól kezdődően; -a kifutó rendszerben működő hagyományos, 4 évfolyamos informatika szakmacsoportos képzés óratervét – a 10. évfolyamtól kezdődően; 397

-a kifutó rendszerben működő hagyományos, 4 évfolyamos elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos képzés óratervét – a 10. évfolyamtól kezdődően; -a kifutó rendszerű összevont informatika és elektrotechnika-elektronikai szakmacsoportos 4 évfolyamos képzés óratervét – a 9. évfolyamtól kezdődően (ennek a képzésnek az indítását a Bottyán János Műszaki Szakközépiskolában a 2009/2010-es tanévben 9. évfolyamról visszamaradt tanulók száma teszi indokolttá. ÓRATERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ INFORMATIKA SZAKMACSOPORTOS SZAKKÖZÉPIKSOLAI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA A 2010/2011-ES TANÉVTŐL. Érvényes: a 2010/2011-es tanévtől kifutó rendszerben.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol) (csoportbontásban) Történelem Társadalomismeret Matematika Fizika Kémia Biológia Testnevelés és sport Földünk és környezetünk Informatika (csoportbontásban) Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó ismeretek Műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai Számítógép programozás I. Számítógép programozás II. Számítógép programozás III. Adatbázis kezelés Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alk. Számítógép-programozási gyakorlatok I. Számítógép-programozási gyakorlatok II. Számítógép-programozási gyakorlatokIII. Hardverismeret és gyakorlat Osztályfőnöki Óraszámok Összes óra/hét Tanterv Szabadon választható Szabadon választható órakeretből kötelezően választott testnevelés (2 + 0,5 =2,5 óra)

Informatika szakmacsoport 9. évf. 10. évf. 11. évf. 3 4 148 4 148 15

444

2

74

2,5 +0,5

111

4

148

4 2

148 74

4 2

148 74

3 2 1,5

111 74 55,5

3 2 1,5 1

111 74 55,5 37

2,5 1,5 2 1

92,5 55,5 74 37

2,5 1,5 2 1

92,5 55,5 74 37

5

185

5

(2)

(2)

1

1

1

1

185

12. évf. 4 148

13. évf. 4 128

4 2 1 4 2

148 74 37 148 74

4 3

128 96

4 2

128 68

2

74

2,5

92,5

2,5

80

1

37

1

32

1

37

1

32

8

296

8

256

(3)

(2)

2 2 1 (3)

(3)

1

1

2

2

(5)

(6)

5 4 2 1

37 28

0,5

1 heti

37 éves

1 37 1 32 heti éves heti éves 29 31,5 30,5 A 2003-ban bevezetett kerettanterv szerint 3 3 2

0,5

0,5

0,5

30,5 2

0,5

398

ÓRATERV A NÉGY ÉVFOLYAMOS INFORMATIKA SZAKMACSOPORTOS SZAKKÖZÉPIKSOLAI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA A 2010/2011-ES TANÉVTŐL. Érvényes: a 2010/2011-es tanévtől kifutó rendszerben. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Történelem Társadalomismeret és etika Matematika Fizika Kémia Biológia Testnevelés és sport Földünk és környezetünk Informatika Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó ism. Műszaki ábrázolás és képfeldolgozás al. Számítógép programozás I. Számítógép programozás II. Számítógép programozás III. Adatbázis kezelés Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alk. Számítógép-programozási gyakorlatok I. Számítógép-programozási gyakorlatok II. Számítógép-programozási gyakorlatokIII. Hardverismeret és gyakorlat Osztályfőnöki Óraszámok Összes óra/hét Szabadon választható Szabadon vál.órakeretből kötelezően vál. testnevelés

10. évf. 4 148 3 111 2 74 3 2 1 1,5 2,5 1 1 1

5

111 74 37 55,5 92,5 37 37 37

185

(2) 1

11. évf. 4 148 4 148 2 74 1 37 4 148 2 74

12. évf. 4 128 4 128 3 96 4 2

128 68

2,5

92,5

2,5

80

1

37

1

32

1

37

1

32

8

296

8

256

(3)

(2)

1 3 1 1 (3)

(5)

(6)

1 2 5 4 2 1 37 1 37 1 32 heti éves heti éves heti éves 28 30,5 30,5 3 2 2 0,5

0,5

0,5

399

ÓRATERV A NÉGY ÉVFOLYAMOS ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA A 2010/2011-ES TANÉVTŐL. Érvényes: a 2010/2011-es tanévtől kifutó rendszerben. 10. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Történelem Társadalomismeret és etika Matematika Fizika Kémia Biológia Testnevelés és sport Földünk és környezetünk Informatika Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Szakmacsoportos alapozó oktatás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó ismeretek Elektrotechnika Műszaki rajz és vizuális kultúra Elektronika alapjai Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elektrotechnikai alapgyakorlatok Elektrotechnikai alapmérések Elektronikai alapmérések Elektronikai alapgyakorlatok Osztályfőnöki Összes óra/hét Milyen tanterv szerint halad?

Szabadon választható Szabadon választható órakeretből kötelezően választott testnevelés (2 + 0,5 =2,5 óra)

11.

4 3 2

148 96

3 2 1 1,5 2,5 1 1 1

96 74 37 55,5 92,5 37 37 37

5

185

(2) 1 1 (3) 1 2

1

37

12.

4 4 2 1 4 2

148 148 74 37 148 74

4 4 3

128 128 96

4 2

128 64

2,5

92,5

2,5

80

1

37

1

32

1

37

1

32

8

296

8

256

(3)

(3)

3

3

(5)

(5)

1 2 2 1

2 3 1

37

32

1

30,5

30,5

2003-ban bevezetett kerettanterv

2003-ban bevezetett kerettanterv

2003-ban bevezetett kerettanterv

3

2

2

0,5

0,5

0,5

400

ÓRATERV A NÉGY ÉVFOLYAMOS ÖSSZEVONT INFORMATIKA ÉS ELEKTROTECHNIKAELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLY SZÁMÁRA A 2010/2011-ES TANÉVTŐL. Érvényes: a 2010/2011-es tanévtől felmenő és egyben kifutó rendszerben. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Történelem Társadalomismeret és etika Matematika Fizika Kémia Biológia Testnevelés és sport Földünk és környezetünk Informatika Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra (csoportbontás) Szakmacsoportos alapozó ismeretek Műszaki ábrázolás és képfeldolgozás al. Számítógép programozás I. Számítógép programozás II. Számítógép programozás III. Adatbázis kezelés Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alk. Számítógép-programozási gyakorlatok I. Számítógép-programozási gyakorlatok II. Számítógép-programozási gyakorlatokIII. Hardverismeret és gyakorlat Szakmacsoportos alapozó oktatás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra (csoportbontás) Szakmacsoportos alapozó ismeretek Anyagismeret Elektrotechnika Műszaki rajz és vizuális kultúra Elektronika alapjai Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Anyagmegmunkálás alapgyakorlatok Villamos alapgyakorlatok Elektrotechnikai alapgyakorlatok Elektrotechnikai alapmérések Elektronikai alapmérések Elektronikai alapgyakorlatok Osztályfőnöki Összes óra/hét Tanterv Szabadon választható Szab. vál. órakeretből kötelezően vál. testnev.

4 3 2

9. évf. 148 111 74

3 2 1 1,5 2,5 1 1 1

111 74 37 55,5 92,5 37 37 37

5

185

4 3 2 3 2 1 1,5 2,5 1 1 1

5

(2) 1

(2) 1

1

1

10. évf. 148 111 74 111 74 37 55,5 92,5 37 37 37

185

4 4 2 1 4 2

11. évf. 148 148 74 37 148 74

4 4 3

12. évf. 128 128 96

4 2

128 68

2,5

80

2,5

92,5

2

37

1

37

1

32

8

296

8

256

(3)

32

(2)

2 2 1 (3)

(3)

1

1

2

2

(5)

(6)

5 4 2 5

185

5

(2) 1 1

(2)

(3)

(3)

185

8

296

(3)

8

256

(3)

1 1 3

3

(5)

(5)

1 2 2 1

2 3 1

1 2 1 2

1

37 28 3

1

37 37 30,5 30,5 A 2003-ban bevezetett kerettanterv szerint 3 2 0,5 0,5

32 30,5 2 0,5

0,5

401

D; AZ ÉRETTSÉGI UTÁNI SZAKKÉPZÉS HELYI TENTERVE Az érettségi utáni szakképzés célja a korszerű szakmai műveltség és a széles körű felkészülés, amely megalapozza tanulóink sikeres bekapcsolódását a munkaerő-piac rendszerébe. Érettségi utáni szakképzéseinkben a belépés feltétele az érettségi bizonyítvány. Azok a tanulók – tekintet nélkül arra, hogy gimnáziumi vagy szakközépiskolai osztályainkban szerezték meg az érettségi bizonyítványt – előnyt élveznek e képzésekbe való felvételnél. Iskolánkban a következő szakmákat oktatjuk (óratervek a 2010/2011-es tanévtől kezdőden): - 54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető 13. évfolyam; - 54 521 05 0010 54 02 Vegyipari gépésztechnikus.

1. Osztályfőnöki 3. 5. Informatikai alapismeretek 7. 15. Munkatervezés és -szervezés 16. 17. 20. 21. 22. Projektirányítás 23. 24. 25. 28. 29. Szoftvermenedzsment 30. 32. 33. Vállalkozásmenedzs-ment 34. 37. Hardvertechnológia 42. Szoftverismeretek 44. 48. Hálózati alapok 50. Elmélet összesen: 53. 55. 57. Informatikai alapismeretek elm. 58. igényes gyakorlat 59. 60. 61. 62.

TananyagELEM megnevezése

Az információtechnológia alapjai Operációs rendszerek elmélete Irodai alkalmazások elméleti alapjai A munkajog alapismeretei A munkahely és a környezet védelme Minőségbiztosítás A projektirányítás alapismeretei Feladattervezés Erőforrástervezés Költségtervezés Időtervezés A projekt nyomonkövetése Alapismeretek Fejlesztő és tesztelő eszközök Szoftverértékelés Vállalkozási ismeretek Szervezési és vezetési ismeretek Marketing és reklám alapismeretek Hardver alapismeretek Hálózati operációs rendszerek (elmélet) Internetes szolgáltatások (elmélet) Hálózati alapismeretek Az információtechnológia alapjai a gyakorlatban Operációs rendszerek (gyakorlat) Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbáziskezelés Prezentációkészítés Internet és intranet Multimédia- és kommunikáció

óra szám/hét

TananyagEGYSÉG megnevezése

csoportbontás/hét

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető 13. évfolyam

166/1.1/1142-06 166/1.3/1142-06 166/1.5/1142-06 166/2.1/1142-06

0 0 0 0 0

1 1 0,5 1,5 0,25

166/2.2/1142-06

0

0,5

166/2.3/1142-06 166/1.1/1143-06 166/1.2/1143-06 166/1.3/1143-06 166/1.4/1143-06 166/1.5/1143-06 166/1.6/1143-06 166/2.1/1143-06 166/2.2/1143-06 166/2.3/1143-06 166/3.1/1143-06 166/3.2/1143-06 166/3.3/1143-06 166/1.1/1168-06

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0,25 0,25 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,2 0,5 0,75 0,75 3,00

166/2.1/1168-06

0

3,00

166/2.3/1168-06 166/1.1/1163-06

0 0 0,0

3,0 1 18,5

166/1.2/1142-06

0,5

0,5

166/1.4/1142-06 166/1.6/1142-06 166/1.7/1142-06 166/1.8/1142-06 166/1.9/1142-06 166/1.10/1142-06 166/1.11/1142-06

0,5 0,5 0,5 0,5 0,25 0,5 0,25

0,5 0,5 0,5 0,5 0,25 0,5 0,25

TananyagELEM azonosítója

Projektirányítás elm. igényes 70. gyakorlat

Projektirányítás számítógéppel

166/1.7/1143-06

1,0

1,0

Szoftvermenedzsment elm. 75. igényes gyakorlat

Üzembehelyezési ismeretek

166/2.4/1143-06

1,0

1,0

Vállalkozásmenedzs-ment 80. 88. Hardvertechnológia gyakorlat 89.

Marketing és reklám a gyakorlatban

166/3.4/1143-06

0,5

0,5

Hardver-szerelési ismeretek Hardver üzemeltetési ismeretek

166/1.2/1168-06 166/1.3/1168-06

0,90 0,90

0,90 0,90

402

Hardvertechnológia elm. Igényes gyakorlat

Hálózat szerelési ismeretek

Hálózati operációs rendszerek (gyakolat) 93. Szoftverismeretek Internetes szolgáltatások (gyakorlat) 95. Hálózat menedzsment 96. Hálózati alapok elméletigényes Hálózati alapgyakorlatok 49. gyakorlat 97. Gyakorlat összesen: Elmélet és gyakorlat 98. összesen: Nyári gyakorlatok száma: 99.

166/1.4/1168-06

1,2

1,2

166/2.2/1168-06

2,5

2,5

166/2.4/1168-06 166/2.5/1168-06

2,5 1,5

2,5 1,5

166/1.2/1163-06

1

1,0

16,5

16,50

16,5 2

35,00 90

1. 2. 3. 4.

Osztályfőnöki LAN technológiák LAN technológiák LAN technológiák

TananyagELEM megnevezése

TananyagELEM azonosítója

166/2.1/1163-06 166/2.2/1163-06 166/2.3/1163-06

5. Forgalomirányítók 9. Kapcsolók 13. WAN technológiák

Hálózati modellek Hálózati eszközök Ethernet ismeretek Forgalomirányítók alapszintű ismerete Kapcsolók alapszintű ismerete WAN protokollok

16. Speciális hálózati technológiák

WLAN ismeretek elmélet

166/6.1/1163-06

17. Speciális hálózati technológiák 25. Szakmai idegen nyelv Elmélet összesen:

VoIP ismeretek elmélet Angol

166/6.2/1163-06

Forgalomirányítók elméletigényes gyakorlat

Forgalomirányítók konfigurálása

166/3.2/1163-06

Forgalomirányítók elméletigényes gyakorlat

Forgalomirányítók felügyelete

166/3.3/1163-06

Forgalomirányítók elméletigényes gyakorlat Kapcsolók elméletigényes gyakorlat

166/3.1/1163-06 166/4.1/1163-06 166/5.2/1163-06

óra szám/hét

TananyagEGYSÉG megnevezése

csoportbontás/hét

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető 14.évfolyam

0 0 0 0

1 2 2 2

0

2,5

0 0

3 2

0

1

0

1

2 2

2 18,50

1,00

2,5

1,00

1

1,00

1,5

Irányító protokollok

166/3.4/1163-06

Kapcsolók konfigurálása

166/4.2/1163-06

1,00

1

Kapcsolók haladó szintű ismerete

166/4.3/1163-06

1,00

1

0,50

0,5

1,00

1,5

1,00

1,5

1,00

1

1,00

1

1,00

1

0,50

0,5

1,00

1,25

0,50

0,5

WAN technológiák elméletigényes gyakorlat Haladó IP címzés

166/5.1/1163-06

WAN technológiák elméletigényes gyakorlat WAN eszközök

166/5.3/1163-06

WAN technológiák elméletigényes gyakorlat WAN konfigurálás

166/5.4/1163-06

Speciális hálózati technológiák elméletigényes gyakorlat

WLAN ismeretek gyakorlat

166/6.3/1163-06

Speciális hálózati technológiák elméletigényes gyakorlat

VoIP ismeretek gyakorlat

166/6.4/1163-06

Hálózat menedzsment elméletigényes gyakorlat

Hálózati eszközök felügyelete

166/7.1/1163-06

Hálózat menedzsment elméletigényes gyakorlat

Hálózati biztonság

166/7.2/1163-06

Hálózat menedzsment elméletigényes gyakorlat

Hálózattervezés

166/7.3/1163-06

Hálózat menedzsment elméletigényes gyakorlat

Felhasználók felügyelete

166/7.4/1163-06

403

Hálózat menedzsment elméletigényes gyakorlat Gyakorlat összesen: Elmélet és gyakorlat összesen:

Hibamenedzsment

166/7.5/1163-06

0,75

0,75

13,25 16,50 15,25 35,00

1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

TananyagELEM azonosítója

Osztályfőnöki Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei

139/1.2/x011006

Ellenőrzési, tervezési feladatok I.

Gépek, gépegységek ellenőrzésének elmélete

Gépek, géprendszerek karbantartása

A karbantartás elmélete

Műszaki dokumentálási feladatok I.

Géprajzi alapismeretek

Gépészeti alapismeretek

Gépészeti ismeretek (gépelemek)

Gépészeti alapismeretek

Géptani ismeretek

Gépészeti alapismeretek

Anyagismeret

Gépészeti alapismeretek

Irányítástechnikai alapismeretek

139/1.1/x020406 139/3.1/x020406 139/1.1/x030006 139/3.1/x030006 139/3.2/x030006 139/3.3/x030006 139/3.4/x030006 139/4.1/x030206 139/4.2/x030206 139/6.1/x030206 139/6.2/x030206

Vegyipari gépek karbantartása Vegyipari gépek karbantartása Folyamatirányítás I.

Folyamatirányítás I. 13. 14. Szakmai idegen nyelv* Elmélet összesen:

15.

TananyagELEM megnevezése

Általános gépészeti munka,baleset-,tűz-és környezetvédelei feladatok

Gépek, géprendszerek 16. karbantartása Javítási, üzembe helyezési 17. feladatok Javítási, üzembe helyezési 18. feladatok Javítási, üzembe helyezési 19. feladatok Javítási, üzembe helyezési 20. feladatok

Tartályok, szállítóberendezések karbantartásának elmélete Vegyipari gépek és berendezések karbantartásának elmélete Méréstechnikai ismeretek A folyamatirányítás elméleti ismeretei Angol/Német

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem

139/1.1/x011006

A szerelés, karbantartás gyakorlata

139/3.2/x020406 139/4.1/x030006 139/4.2/x030006 139/4.3/x030006 139/4.4/x030006

Műszaki mérési gyakorlat Alkatrészgyártási gyakorlat Szerelési gyakorlat Szakmai munkabiztonsági és környezetvédelmi gyakorlat

óra szám/hét

TananyagEGYSÉG megnevezése

csoportbontás/hét

54 521 05 0010 54 02 Vegyipari gépésztechnikus 13. évfolyam

0

1

0

1

0

1,5

0

2

0

2,5

0

2,5

0

2

0

0,5

0

2

0

2

0

2

0

1

0

0,5

2 2

2 22,5

1,5

1,5

2

2,0

3

3

3

3

2

2

1

1

404

Gyakorlat összesen: Elmélet és gyakorlat összesen: Nyári gyakorlatok száma:

12,5 12,5 14,5 35,0 90

TananyagELEM megnevezése

1.

Osztályfőnöki

2.

Tervezési feladatok

Gyártáselőkészítés tervezése

3.

Tervezési feladatok

Próbagyártás tervezése

4.

Tervezési feladatok

A gyártási folyamat tervezése

5.

Veszélyes hulladék kezelése

Veszélyes hulladék kezelése

6.

Ellenőrzési, tervezési feladatok II.

A gyártásközi ellenőrzés tervezése

7.

Ellenőrzési, tervezési feladatok II.

Az üzemeltetés tervezése

8.

Műszaki dokumentálási feladatok II. Minőségbíztosítási alapismeretek

9.

Műszaki dokumentálási feladatok II. Gyártásprogramozási ismeretek

10. Műszaki dokumentálási feladatok II. Szervezési, logisztikai ismeretek 11. Műszaki dokumentálási feladatok II. Gyártástervezési ismeretek 12. Vegyipari gépek

Vegyipari ismeretek

13. Vegyipari gépek 14. Vegyipari gépek

Műszaki hőtani ismeretek Termikus hatásokon alapuló alapműveletek

15. Vegyipari gépek

Mechanikai és hidraulikai műveletek

16. Vegyipari gépek

Anyagátadással járó műveletek

17. Folyamatirányítás II. 18. Szakmai idegen nyelv Elmélet összesen:

A folyamatirányítás eszközei Angol/Német

19. Gyártási feladatok

Próbagyártást végez

20. Gyártási feladatok

Termelő gyártást végez

21. Vegyipari gépek üzemeltetése Vegyipari gépek karbantartási 22. gyakorlata

Vegyipari gépek üzemeltetése Vegyipari gépek karbantartási gyakorlata

23. Folyamatirányítási gyakorlatok Gyakorlat összesen: Elmélet és gyakorlat összesen:

Folyamatirányítási gyakorlatok

TananyagELEM azonosítója

139/1.1/x020306 139/1.2/x020306 139/1.3/x020306 139/2.1/x020306 139/2.1/x020406 139/2.2/x020406 139/2.1/x030006 139/2.2/x030006 139/2.3/x030006 139/2.4/x030006 139/2.1/x030206 139/2.2/x030206 139/2.3/x030206 139/2.4/x030206 139/2.5/x030206 139/7.1/x030206

139/3.1/x020306 139/3.2/x020306 139/1.1/x030206 139/3.1/x030206 139/5.1/x030206

óra szám/hét

TananyagEGYSÉG megnevezése

csoportbontás/hét

54 521 05 0010 54 02 Vegyipari gépésztechnikus 14. évfolyam

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

2

0

2

0

0,5

0

1

0

0,5

0

1

0

1

0

2

0

2

0

1

0

1

0

1

2 2

2 22

2

2

2

2

5

5

3

3

1 13 15

1 13 35

405

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI (VALAMENNYI KÉPZÉSI SZINTRE ÉS TÍPUSRA ÉRVÉNYES) A tankönyvválasztás elveit a nevelőtestület közösen határozta meg. Betartása mindenki számára kötelező. Szempontjaink: feleljenek meg a jogszabályi elõírásoknak (Közoktatási Törvény. Kerettanterv); legyenek összhangban az iskola pedagógiai alapelveivel, céljaival; feleljenek meg az érettségi követelményeinek, folyamatosságot és azonos koncepciót követõ tankönyvcsalád legyen; a minõség mellett tekintetbe kell venni a gazdasági szempontokat is (szülõk teherbíró képessége, a használhatóság idõtartama, ill. a könyvtár fokozatos feltöltése az alapmûvekkel. A tankönyveket a kiadók tankönyvcsaládjából szabadon választják ki a munkaközösségek. A kiválasztott tankönyv alkalmazása a munkaközösség minden tagja számára kötelező, attól eltérni nem lehet.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ - OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Képzési rendszerünk tárgyi feltételeit teljességgel biztosítaná a 1/1998 (VII.24) OM. sz. rendelet mellékleteként kiadott Kötelező felszerelések jegyzékében előírt eszközállomány. Ez az alábbiak szerint valósul meg. A magasabb jogszabályban meghatározott kötelező minimális taneszköz-jegyzékben foglaltakkal az iskola rendelkezik. Az eszközök karbantartása, pótlása állandó feladat. Az egyes tantárgyakhoz tartozó eszközök és felszerelések jegyzékét az alábbi táblázat tartalmazza: 1-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom

Írásvetítő Diavetítő Magnó és CD lejátszó Szófajok rendszerét demonstráló táblák Helyesírási szabályok táblái Történelmi korokat bemutató dem. táblák Kronológiai képsorok a magyar történelemből. Kötelező irodalom videókazettán A magyar helyesírás szabályai Helyesírási tanácsadó szótár

9-13. évfolyam Szófajok rendszerét demonstráló táblák Hangzó anyag: Tanult költők-írók művei CD-n Kötelező irodalom videokazettán A magyar helyesírás szabályai Helyesírási tanácsadó szótár Írásvetítő Diavetítő Magnó és CD lejátszó

Matematika Számkártyák 0-100 Számok hívóképei 0-20 Demonstrációs számegyenes Szám és képkártyák Kétkarú mérleg 1 literes mérőedény

Helyiérték-táblázat Demonstrációs számegyenes Pozitív egész számok 1-től, 100-ig Kétkarú mérleg 1 literes mérőedény 1 dm3-es kocka

1 dm3-es kocka

Hőmérőmodell

Hőmérőmodell Méterrúd Óra Galton deszka

Méterrúd Egységkockák Mértani testek, élvázas testek, kiteríthető és összeállítható testek

406

Demonstrációs falitáblák Demonstrációs színes korongok Mérőszalag Síkidomok képe Mértani testek Számegyenes Színesrúd-készlet Pénzérmék Logikai lapok Vonalzó Dobókockák, dobótestek

Térbeli építőelemek Fóliák Statisztikai zsebkönyv Fóliák Galton deszka Földgömb Sakktábla Vasúti menetrend Készpénz Adósságcédulák Színesrúd-készlet Prímszámok táblázata Prímtéglák Síkgeometriai modellező készlet Dobókockák, dobótestek Pénzérmék Urna, számkártyák, számozott golyók

Ének Magnó és CD lejátszó Ütős és ritmushangszerek A tanagyaghoz kapcsolódó zeneanyag hangfelvételei CD-n vagy magnó kazettán Ötvonalas segédtábla

faliképek zeneszerzőkről népzenei aplikáció pianínó zenehallgatási anyag kazettán (Apáczai Kiadó) zenetörténeti korszakok - falitábla Hi-Fi torony, hordozható CD-s lejátszó

Rajz Diasorozatok Művészettörténeti könyvek, videofilmek Rajz szemléltető eszközök: pl. mértani testek Természeti formák gyűjteménye Televízió Videó Diavetítő

Diasorozatok Művészettörténeti könyvek, videofilmek Rajz szemléltető eszközök: pl. mértani testek Természeti formák gyűjteménye Televízió Videó lejátszó Diavetítő Ismeretterjesztő könyvek, kiadványok

Angol nyelv Angol tanári Kincsestár (RAABE Kiadó) Tananyaghoz kapcsolódó falitáblák: Szófajok rendszere Fonetikai jelek Segédigék Magnó és/vagy CD lejátszó A tanagyaghoz kapcsolódó hanganyag hangfelvételei CD-n és/vagy magnó kazettán

Angol tanári Kincsestár (RAABE Kiadó) Tananyaghoz kapcsolódó falitáblák: Szófajok rendszere Fonetikai jelek Segédigék Magnó és/vagy CD lejátszó A tanagyaghoz kapcsolódó hanganyag hangfelvételei CD-n és/vagy magnó kazettán Országh: Magyar-Angol / Angol-Magyar szótár

Német nyelv Demonstrációs falitáblák: Szófajok bemutatása Hallo aus Berlin - vdeósorozat A tanagyaghoz kapcsolódó hanganyag hangfelvételei CD-n és/vagy magnó kazettán. Német nyelvű újságok TITOK levelező verseny anyagai Összegyűjtött szakköri anyag

Demonstrációs falitáblák: Szófajok bemutatása Hallo aus Berlin - vdeósorozat A tanagyaghoz kapcsolódó hanganyag hangfelvételei CD-n és/vagy magnó kazettán. Német nyelvű újságok TITOK levelező verseny anyagai Összegyűjtött szakköri anyag

407

Történelem 5.-13. évfolyam Francia nyelv (5.-12./13. évfolyamig) Demonstrációs falitáblák: Szófajok bemutatása Videósorozat A tanagyaghoz kapcsolódó hanganyag hangfelvételei CD-n és/vagy magnó kazettán. Francia nyelvű újságok

A tananyaghoz és a témakörökhöz kapcsolódó – Faliképek – Fóliák – Diaképek – Videók, filmek – – – –

Transzparensek Demonstrációs képek Időszalag Történelmi térképek

Biológia

Biológia

Növénymodellek Mérőeszközök Térképek Földgömb Tanári/tanulói kísérleti tálca Kitömött állatok Magyarország térképek (domborzati, közigazgatási

Térképek Földgömb Mágnesek Prizmák, Egyéb fizikai eszközök Kitömött állatok Preparátumok üveghengerben

Nagyítók Videofilmek Diasorozatok Iránytű, tájoló Demonstrációs falitáblák: – Mértékegységek – Év – évszak jellegzetességei – Az emberi test felépítése – A növények részei – Képsorozatok állatokról, növényekről

Nagyítók, mikroszkópok Videofilmek Diasorozatok Írásvetítő fóliasorozatok

Földrajz A tananyaghoz kapcsolódó Tematikus térképek Földgömb Iránytű Írásvetítő fóliák Videofilmek, diasorozatok Hőmérők, barométer, csapadékmérő Terepasztal Transzparensek

Biológia Kitömött állatok Növénymodellek Állatpreparátumok üveghengerben Nagyítók, mikroszkópok Csontvázak, csontok Növény és állathatározó kézikönyvek Videofilmek, diasorozatok Írásvetítő fóliasorozatok Videó-lejátszó Diavetítő

Informatika A számítógép részeit bemutató képeskönyvek, hardverdokumentáció

408

Windows, Linux felhasználói kézikönyvek Programfejlesztési, alkalmazási kézikönyvek, szakkönyvek, feladatgyűjtemények Angol-magyar számítástechnikai szótár Számítógép-alkatrészek Számolóeszközök: szorobán, zsebszámológép Demonstrációs táblák: – Számítógép-egységek felépítése – Alapparancsok – Modellek – Történelmi, tudományos és technikatörténeti bemutatók Logikai áramköri alapelemek és kapcsolások Számítógépek Írásvetítő LCD panel Tervezőtábla

Fizika A tananyaghoz kapcsolódó videófilmek Fizikai mennyiségek bemutatását tartalmazó falitáblák A fizika fejlődését bemutató falitáblák Tanári kísérletekhez szükséges eszközök Szemléltető tárgyak gyűjteménye Kémia Szemléltető falitáblák: – Periódusos rendszer – Sav-bázis folyamatok – Redoxi folyamatok – Fémek aktivitása – elektronvonzó képesség – Mágneses elektronszerkezetet ábrázoló Kovalenskötést szemléltető pálcikamodell Borszesz égők Kémcsövek Háromlábú állványok tálcák A tenterv által előírt kísérletekhez szükséges vegyszerek

Testnevelés Gumilabdák Bordásfal Tornapadok Zsámolyok Kislabdák Karikák 3 részes svéd szekrény Ugródeszkák Kosárpalánkok Kapuk Futball-labdák Mászórudak Stopperórák Mérőszalagok jelzőszalagok

Gumilabdák Bordásfal Tornapadok Zsámolyok Kislabdák Karikák 5 részes svéd szekrény Ugródeszkák Kosárpalánkok Kapuk Futball-labdák Mászórudak Stopperórák Mérőszalagok jelzőszalagok

409

Kosárlabdák Húzókötél Nyújtó Gerelyek Váltóbotok Kézisúlyzók Bóják Röplabdák Mászólétrák Tornabotok Floorball felszerelés Medicinlabdák Minitenisz ütők Tornagyűrűk Kiegészítő torna készlet Gerenda Ugrókötelek Dobbantó távolugráshoz Mászókötelek Ugródomb Magasugró felszerelés Gumikötelek

SZEMÉLYI FELTÉTELEK Ideiglenes záradék: A fenntartó önkormányzat döntése alapján a Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola 2010. július 01-jével jön létre. Ezen fejezetet tartalommal – a munkaerő-gazdálkodás intézményben szükséges megvalósulása után – fogjuk feltölteni.

410