Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS A HELYI TANTERVÉNEK ÁLTALÁNOS RÉSZE

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS A HELYI TANTERVÉNEK ÁLTALÁNOS RÉSZE

2013.

-1-

TARTALOMJEGYZÉK B E V E Z E T É S .....................................................................................................................................................- 4 AZ ISKOLA ALAPADATAI AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN: ............................................................................................ - 4 AZ ISKOLA LÉTREHOZÁSÁNAK HÁTTERE ................................................................................................................... - 8 KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK: ................................................................................................................................. - 9 HITÉLET .............................................................................................................................................................. - 10 FELTÉTELEK ........................................................................................................................................................ - 10 ELSŐ RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M ............................................................................................................................. - 11 A KATOLIKUS NEVELÉS ALAPELVEI ........................................................................................................................ - 11 NEVELÉSI-OKTATÁSI ELVEINK ............................................................................................................................... - 12 A képzőművészeti évfolyamokon folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ......................................- 14 ÉRTÉKRENDSZERÜNK ........................................................................................................................................... - 14 A képzőművészeti oktatás értékrendszere ......................................................................................................- 15 NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉL- ÉS FELADATRENDSZERÜNK ........................................................................................ - 15 Az alapfokú képzőművészeti oktatás cél-, feladat- és követelményrendszer ..................................................- 21 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELJÁRÁSAI .................................................................................... - 19 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK ......................................................... - 23 Személyiségfejlesztés a képzőművészeti képzésben ........................................................................................ - 25 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................................ - 29 A képzőművészeti képzés közösségfejlesztési feladatai ..................................................................................- 31 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ........................... - 34 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE .............................................................................. - 31 A képzőművészeti képzésben tehetség-képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................. - 32 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK ...................................... - 36 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ................................................. - 33 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK ....................................................................................................................... - 25 AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA ....................................................................................................... - 46 1. A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK ALAPJAI ...................................................................... - 46 1. 1. Törvényi háttér ......................................................................................................................................- 46 1. 2. Helyzetkép .............................................................................................................................................- 47 1.3. Erőforrások ............................................................................................................................................- 47 2. JÖVŐKÉP, ALAPELVEK, CÉLOK ........................................................................................................................ - 47 2.1. Az iskola jövőképének környezeti vonatkozásai, hitvallása ....................................................................- 47 2.2. Hosszú távú környezeti nevelési célok: ...................................................................................................- 47 2.3. Rövid távú célok és feladatok .................................................................................................................- 48 2.4. Adottságok, célok és feladatok összefüggése .......................................................................................... - 48 3. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK ................................................................................................. - 49 3.1. Környezeti nevelés az általános iskola 1-4. évfolyamán.........................................................................- 49 3.2. Környezeti nevelés az általános iskola 5-6. évfolyamán.........................................................................- 50 3.3. Tanórán kívüli keretek ............................................................................................................................ - 54 3.4. Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet kialakítása .......................................- 55 3.5. Üzemlátogatások, múzeumlátogatások, tanulmányi kirándulások ......................................................... - 55 4. MÓDSZEREK.................................................................................................................................................... - 55 A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK ..............................................- 58 1. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS CÉLJA ......................................................................................................... - 58 2. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS TARTALMI ELEMEI...................................................................................... - 58 3. FOGALMI TISZTÁZÁSOK:................................................................................................................................. - 58 4. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS SZÍNTEREI AZ OKTATÁSBAN ....................................................................... - 59 MÓDSZERTANI ELEMEK ...................................................................................................................................... - 59 A PEDAGÓGIA PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK .................................................................................................- 60 A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ...................................................................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

-2-

A képzőművészeti képzés során megvalósuló szülő-, tanuló- és pedagógus együttműködésének formái: .....- 41 ISKOLAOTTHONOS NEVELÉS ÉS OKTATÁS ............................................................................................................... - 64 KÖVETELMÉNYEK, ELVÁRÁSOK A NEVELŐTESTÜLETTEL SZEMBEN ........................................................................... - 68 H E L Y I T A N T E R V .......................................................................................................................................- 68 AZ ISKOLAI FELVÉTEL ÉS A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ................................................................. - 69 Képzőművészeti oktatásban ........................................................................................................................... - 69 ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS ................................................................................................. - 69 AZ ÉRTÉKELÉS...................................................................................................................................................... - 71 A képzőművészeti tanszakok értékelési rendszere.......................................................................................... - 75 AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ................. - 77 A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI........................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. A TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉSSEL, AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÁSSAL, AZ ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELŐ TECHNIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ISMERETEK ..................................................................................................................................... - 79 A KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉS ISKOLAI PROGRAMJA ................................................................................................... - 80 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................................................................ - 82 MÁSODIK RÉSZ ...................................................................................................................................................- 86 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK-OKTATÁSÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ...................................................................................................................................................... - 86 NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................................................- 86 I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ....................................... - 86 II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......................................................................... - 88 III. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .............................................................................. - 88 IV. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ SAJÁTOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ... - 89 V. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .......................................................... - 89 VI. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................... - 89 VII. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ................................. - 90 VIII. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG, AZ ETNIKAI TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA - 90 IX. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI. - 91 X. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA:............................................................................ - 91 XI. A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM SZEREPE ............................................................................................... - 92 XII. AZ SNI TANULÓK SIKERES EGYÜTTNEVELÉSÉNEK FELTÉTELEI ..........................................- 92 A KOMPETENCIATERÜLET ÉS A SÉRÜLT TANULÓ ................................................................................................. - 93 XIII. AZ AUTIZMUS-SPEKTRUMZAVARBAN SZENVEDŐ /AUTISZTIKUS/ TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI. ............................................................................................................................ - 100 A HALLÁSI FOGYATÉKOS (SIKET, NAGYOTHALLÓ) TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI ... 106 HELYI TANTERV ............................................................................................................................................. - 108 I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK ........................................................................................................................ - 108 1. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ..... 108 2. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ........................................................................... - 109 3. ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS SAJÁTOSSÁGAI .............................................................. - 109 4. A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM MINŐSÍTÉSI RENDSZERE .......................................................................... - 109 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................................. 111

-3-

BEVEZETÉS Az iskola alapadatai az Alapító Okirat alapján: A Magyar Katolikus Egyház belső egyházi jogi személyeként 00001/2012-003 számon nyilvántartásba vett Egri Főegyházmegye megyéspüspökeként a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. § (2) bekezdése alapján, a 37. § (5) bekezdésében előírt tartalommal az 1.) pontban megjelölt oktatási intézmény (továbbiakban: Intézmény) alapító okiratát az alábbiak szerint állapítom meg: 1.) Az Intézmény neve és székhelye: Hivatalos neve: Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Rövid neve: Szent György Ált. Isk. és AMI Rövidített neve: Szt. György Ált. Isk. Székhelye: 5054 Jászalsószentgyörgy, Rákóczi út 1. Telephelye: 5054 Jászalsószentgyörgy, Fő út 78. 2.) Az Intézmény alapítója és címe: Az Egyházi Törvénykönyv (CIC. 802-806.) alapján az Egri Főegyházmegye megyéspüspöke. 3300 Eger, Széchenyi u. 1. 3.) Az Intézmény fenntartója és címe: Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. 4.) Az Intézmény irányítása és felügyelete: Az Intézmény irányítását és felügyeletét a fenntartó látja el. A fenntartó hagyja jóvá és ellenőrzi az Intézmény alapdokumentumait (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, minőségbiztosítási program, házirend, stb.), költségvetését és beszámolóját. A fenntartó tartja a kapcsolatot az állami, az önkormányzati és a szakmai szervekkel. Az Intézmény működési engedélyében foglaltak, a jogszabályi rendelkezések és a hatósági határozatok betartását a JászNagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal ellenőrzi. 5.) Az Intézmény jogállása: Nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy által fenntartott önálló jogi személyiségű egyházi közoktatási intézmény. Az Intézmény által ellátott közfeladatok: - Általános iskolai oktatás (8 osztályos) (alaptevékenység) - Napközi-otthonos ellátás (alaptevékenység) - Általános iskolai tanulószobai nevelés (alaptevékenység) - Általános iskolai sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása (alaptevékenység) -4-

- Iskolaotthonos osztályok működtetése (alaptevékenység) - Roma tanulók nevelése és oktatása (alaptevékenység) - Alapfokú művészetoktatás az alábbi művészeti ágakban (alaptevékenység): = Képző- és iparművészet, = Táncművészet - Hozzájárulás a tanulók szociális helyzetétől függő tanulói tankönyvvásárláshoz (alap tevékenység) - Különleges helyzetben lévő gyerekek, tanulók támogatása (alaptevékenység) = képesség kibontakoztató felkészítés = személyiség-fejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató oktatás - Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás (alaptevékenység) - Kulturális, egyéb szabadidős, egészségfejlesztési feladatok (alaptevékenység) - Hozzájárulás diáksporttal kapcsolatos feladatokhoz.(alaptevékenység) - Bérbeadás (szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenység)1 - Étkeztetés (alaptevékenység) = Iskolai intézményi és munkahelyi étkeztetés 6.) Az Intézmény típusa: Többcélú intézmény, összetett iskola. Nyolc évfolyamos általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény. Évfolyamainak száma: 8 évfolyam Tanulócsoportjainak száma: 16 Napközis csoportjainak száma: 1-4 Iskolaotthonos tanulócsoportok száma: 1-8 Az alapfokú művészetoktatási ágak, azon belül a tanszakok megnevezése: Művészeti ág: képző-és iparművészeti ág, tanszak: grafika, festészet 7.) Az Intézmény gazdálkodása: Önállóan gazdálkodó, költségvetése felett teljes jogkörrel rendelkező egyházi intézmény. Működéséhez szükséges feltételeket a fenntartó biztosítja. Működésének anyagi alapját állami támogatás, egyházi kiegészítő támogatás és a fenntartó támogatása képezi. Gazdálkodási formakódja: 552. 8.) Az Intézmény képviselete és vezetése: Az Intézmény képviseletére a fenntartó által határozott időre megbízott igazgató jogosult. Az igazgató feletti munkáltatói jogkört a fenntartó képviselője, az Intézmény munkavállalói felett az igazgató gyakorolja. Az igazgató felelős az Intézmény törvényes működéséért és szabályszerű gazdálkodásáért. 9.) Működési területe: Jászalsószentgyörgy Község és vonzáskörzete, elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megye. -5-

10.) Az Intézmény célja és tevékenységének Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEAOR 2008) szerinti besorolása: Az Intézmény célja, hogy a tanulók teljesítsék tankötelezettségüket és képességeiknek megfelelően, magas színvonalon készüljenek fel a továbbtanulásra és a társadalmi beilleszkedésre. A fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján, a hatályos működési engedélyének megfelelően általános iskolai tanulók nappali rendszerű római katolikus szellemű nevelése és oktatása a sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt. A követelmények teljesítését az Intézmény bizonyítvánnyal igazolja. Alaptevékenységek: 5629 Egyéb vendéglátás, azon belül: 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562916 Üdülői, tábori étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 852 011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon Ezen belül beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségű (BTMN) tanulók ellátása 852 021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon Ezen belül beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségű (BTMN) tanulók ellátása 852 012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 14. évfolyamon, tanulásban akadályozott tanulók, beszédfogyatékkal élő tanulók, mozgásfogyatékkal élő tanulók, autista tanulók, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált ellátása 852 022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 58. évfolyamon, tanulásban akadályozott tanulók, beszédfogyatékkal élő tanulók, mozgásfogyatékkal élő tanulók, autista tanulók, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált ellátása 852032-1 Alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti, táncművészeti, bábművészeti ágban, képző-és iparművészeti ág: grafika tanszak és festészet tanszak 8559 Máshová nem sorolt egyéb oktatás, azon belül 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés, iskolaotthon 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855913 Nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése -6-

szín-és

855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 855916 Nemzetiségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 8690 Egyéb humán-egészségügyi szolgáltatás 889108 Gyermekek egyéb napközbeni ellátása 890114 Hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok 890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére 890212 A gyermeki jogok érvényre juttatásával összefüggő feladatok 890215 A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok 900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Egyéb tevékenységek: Az Intézmény szabad kapacitását elsősorban alaptevékenysége körében hasznosíthatja, egyéb tevékenységei az alábbiak: 4799 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem Tankönyvforgalmazás, ellátás 8904 Esélyegyenlőséget és társadalmi integrációt elősegítő komplex és speciális támogatások 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása 890443 Egyéb közfoglalkoztatás 9329 Máshová nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység Ismeretterjesztési, művelődési, szórakozási lehetőségek biztosítása 9311 Sportlétesítmény működtetése Tanórán kívüli sportolási lehetőségek szervezése, sportesemények lebonyolítása. 9499 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység Kulturális, hitéleti, családgondozási, gyermek- és ifjúságvédelmi rendezvények szervezése

11.) Vállalkozási tevékenység: Az Intézmény vállalkozási tevékenységet csak a fenntartó külön engedélye alapján folytathat. -7-

12.) Az Intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 1-8. évfolyamon: 392 fő Alapfokú művészetoktatásban: 200 fő Sajátos nevelési igényű tanuló 1-8. évfolyamon: 100 fő. 13.) Az Intézmény feladatainak ellátását szolgáló vagyon: Az Intézmény a működéséhez szükséges ingók túlnyomó részét az Egri Főegyházmegye és Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat között létrejött átadás-átvételi megállapodás alapján ingyenesen használhatja. A további ingókat az Intézmény az Egri Főegyházmegye vagy az Intézmény tulajdonjoga vagy más jogcímen használja. Az Intézmény az Egri Főegyházmegye és Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat között létrejött átadás-átvételi megállapodás alapján ingyenesen használhatja az Intézmény székhelyül szolgáló Jászalsószentgyörgy, Rákóczi út 1. szám alatt, a 864/2 helyrajzi számon nyilvántartott 3.087 nm. alapterületű, általános iskola megnevezésű és az Intézmény telephelyéül szolgáló Jászalsószentgyörgy, Fő út 78. szám alatt, a 1822 helyrajzi számon nyilvántartott 9.348 nm. alapterületű, általános iskola megnevezésű ingatlanokat. A 864/2 helyrajzi számon nyilvántartott 1/1 arányú tulajdonosa Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat, a 1822 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan tulajdonosai 1/2-1/2 arányban Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat és Római Katolikus Egyházközség Jászalsószentgyörgy. Az Intézmény a fentiek szerint használatában lévő ingókat és ingatlanokat nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. 14.) Az Intézmény költségvetése Az Intézmény tevékenységét a fenntartó által évente megállapított költségvetésből látja el. Az Intézmény a költségvetésében megállapított bevételekkel és kiadásokkal (költségek és ráfordítások) önállóan gazdálkodik. Az Intézmény kizárólag költségvetése keretein belül vállalhat kötelezettséget.

Bemutatkozás Az iskola létrehozásának háttere Jászalsószentgyörgy Község Képviselő-testülete a 2012. 05. 29–én megtartott ülésén határozatban döntött arról, hogy a fenntartásában lévő jászalsószentgyörgyi általános iskolát a Római Katolikus Egyház fenntartásába adja a 2012/2013-as tanévtől. Az önkormányzati fenntartó célként a jászalsószentgyörgyi gyermekek egészséges szellemi nevelkedésének és az oktatás magas színvonalának védelmét tűzte ki célul, aminek érdekében erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosította az intézményt. -8-

Iskolánk a 2012/2013-as tanévben kezdte meg működését. Összetett iskolaként működik, melyben általános iskolai, illetve alapfokú művészetoktatásban vehetnek részt a tanulók, mely utóbbin belül grafikai és festészet tanszakokon folyik oktatás. Az alapfokú művészeti iskola „Kiválóra minősített” címet elnyert intézmény. Névadónk Szent György, településünk névadója és védőszentje, akitől hitet, bátorságot tanulhatunk.

Küldetésnyilatkozatunk: Iskolánk átfogó és minőségi oktatást kíván biztosítani tanulói számára, megkülönböztetett figyelmet fordít a kisgyermekek és a serdülők emberi, erkölcsi és vallási nevelésére. Az iskola tevékenységi köre és jellege – mely elsősorban a gyermekek keresztény szellemű nevelése és oktatása - szervesen illeszkedik Magyarország oktatási rendszerébe. Hivatástudat, elkötelezettség, szociális érzékenység, tenni akarás, önállóan cselekedni tudás azok az értékek, amelyeket az iskola pedagógusai magukénak vallanak. Ezekre építve szeretnénk elérni, hogy nálunk végzett diákjaink úgy kerüljenek ki iskolánkból, hogy - világos és stabil, keresztény értékrenden alapuló erkölcsi tartással - a nemzeti hagyományok iránti elkötelezettséggel, azok cselekvő felvállalásával - korszerű, a továbbfejlesztésre nyitott, a jelenkor viszonyaiban is eligazító műveltséggel - önismeretre, belső – testi, lelki – egyensúly megteremtésére való igénnyel és képességgel - fejlett szociális (tisztelet, együttműködés, tolerancia) és kultúrált kommunikációs képességekkel rendelkezzenek. E szülői, társadalmi elvárásoknak igyekszünk megfelelni. Az iskola vezetői, minden pedagógusa és segítő alkalmazottja közös összefogással arra törekszik, hogy a közoktatási intézmény partnerközpontú szemléletét erősítse, korrekt, kiszámítható együttműködést alakítva ki minden érdekelt fél megelégedésére. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy nevelő – oktató munkánk során az elvárható legmagasabb szakmai színvonalat nyújtsuk. Intézményünk vezetősége elkötelezett a folyamatos minőségfejlesztés iránt, ennek érdekében partneri igényfelmérésen alapuló minőségfejlesztési rendszert működtet. A Pedagógiai programban megfogalmazott céljainkat jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra kész, kreatív pedagógusokkal, segítőkész munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg. Iskolánkban a gyerekek már a 2. osztálytól ismerkednek játékos formában az angol nyelvvel. Évtizedek óta emelt óraszámban biztosítunk matematika oktatást diákjainknak. Ösztönözzük az informatikai eszközök használatát már az alsó tagozatban is. Informatikai oktatás negyedik osztálytól folyik. A szociálisan, illetve halmozottan hátrányos, esetleg sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez megfelelően képzett szakember gárda áll rendelkezésre. Tanulóinknak lehetőségük van az egész napos rendszeres tevékenységre: 1-3. osztályban iskolaotthonos keretben, 4-8. osztályban a napközi és a tanulószoba keretein belül. A tanulmányi, sport, játék, kulturális és szabadidős foglalkozásokon a mindenkori tanulói és szülői igényeknek megfelelően szervezzük. -9-

Külön figyelmet fordítunk a tanulók egészséges életvitelére. Megszerveztük a mindennapos testedzést. A tömegsport csoportokat a diákok igénye alapján alakítjuk meg. Tevékenységeinket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk annak érdekében, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak.

Hitélet A tanévnyitót és tanévzárót szentmisével ünnepeli az intézmény. Karácsony és húsvét előtt lelki napot tart az iskola, illetve a tanítási év rendjében lehetőség van még egy lelki nap szervezésére, amely az iskola külön ünnepe. A tanítást közös imádsággal kezdjük és fejezzük be, amelyet reggel az osztályfőnök vezet, illetve az utolsó órát tartó pedagógus. Iskolánk felkínálja a keresztségi előkészítését azoknak a tanulóknak, akik még nincsenek megkeresztelve. Továbbá lehetőséget biztosít az elsőáldozás és bérmálkozásra történő felkészülésre az órarendbe illesztett hittanórák keretében. Heti két tanórában hitoktatást, ezen kívül osztálymisét és lelki gyakorlatokat biztosítunk diákjainknak. A 2012/13-es tanévtől, az önkormányzati fenntartótól történő iskolaátvétel miatt, kifutó rendszerben, tanulói igény és a szülők írásos kérelme alapján, egyéni elbírálás útján lehetőséget biztosítunk etika tantárgy hittan helyett történő választására.

Feltételek Tárgyi, dologi feltételek: Épület: Iskolánk Jászalsószentgyörgy központjában, a Szentháromság templom szomszédságában helyezkedik el. Az iskola épülete két – időben eltérő építésű és jellegű – épületből áll: a földszintes épület 1956-ban épült, míg az emeletes épületrészt 1987-ben kezdték el építeni, és a 90-évek elejétől folyik benne oktatás. A Fő úti telephelyen az ún. „Szent Imre Iskola” épületében alakítottunk ki két termet megfelelő felszereléssel az alapfokú képzőművészeti oktatás számára. A tornaterem a többszörös felújítások után megfelelő feltételeket biztosít a sportolási lehetőségeknek. Lehetőségeinkhez képest igyekszünk a hangulatos iskolát otthonossá, komfortossá tenni, hogy gyermekeink büszkék legyenek iskolájukra, de ugyanakkor jól is érezzék magukat benne.

Az oktatási eszköz ellátottság: Az intézmény rendelkezik azokkal a felszerelésekkel, taneszközökkel, amelyek a 6-14 éves gyerekek általános iskolai és alapfokú művészetoktatás képző és iparművészeti ágán folyó neveléséhez, oktatásához szükséges. Iskolánk 22 darab korszerű tanulói asztali számítógéppel, és 8 db. interaktív táblával rendelkezik.

- 10 -

ELSŐ RÉSZ NEVELÉSI PROGRAM 1.1 A katolikus nevelő- és okatató munka pedagógiai alapelvei, értékrendszere, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A katolikus intézmény küldetése a társadalomban: Az Egyház Krisztustól kapott feladata az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése. Bár az Egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdenie. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi.1 Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán a remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az iskola katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat. A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé Az Egyházban a katolikus közoktatás szerepe egyre nagyobb. „A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat, kollégiumokat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében.”2 A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.3 Mint minden nevelési és oktatási intézmény, a katolikus iskola is pedagógus függő. Céljait csak akkor érheti el, ha a pedagógusokat, sőt a technikai dolgozókat is áthatja a katolikus küldetéstudat. Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek. Van, kell, hogy legyen katolikus pedagógia is! A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja saját képére és hasonlatosságára, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie, és megvalósulásában segíteni. A gyermekek erkölcsi nevelésének középpontjában a katolikus keresztény értékrend áll. Munkánk során arra törekszünk, hogy a gyerekek személyiségfejlesztését szolgáló, emberi Katolikus Iskolák Magyarországon, 7,8,14. oldal Egyházi Törvénykönyv (CIC. 796.1. kánon) 3 Egyházi Törvénykönyv (CIC 803.2. kánon) 1 2

- 11 -

esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszert dolgozzunk ki, és folyamatosan fejlesszük azt. Ebben egyaránt helyet kapjon a tehetséggondozás (szakkörök, művészetoktatás) és a felzárkóztatás.

1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A XX-XXI. század fordulóján a korszerű műveltségnek vannak olyan összetevői, amelyek a különböző műveltségi területek (NAT és a kerettantervi előírások) oktatása során fogalmazódnak meg, és át kell, hogy hassák az oktatás szinte valamennyi területét. A műveltségi területekben megfogalmazott ismeretek egyértelműen erősítik a hon-, a hazaszeretetét, a magyarságtudatot, és egyidejűleg szolgálják más népek, kultúrák megismerését, elfogadását, ezzel együtt Európához, a nagyvilághoz történő igazodásunkat is jelentik. Intézményünk a benne szereplők szellemi tulajdona, amelyben a résztvevők fontossági sorrendje: gyermekek, szülők, pedagógusok. Gyermeknevelésünk elsőrendű feladata, hogy megtanítsuk az egyes embert arra, hogy képes legyen mind saját sorsának irányítására, mind a közössége életében való felelős részvételre a keresztény erkölcsiség alapján. Nem az ismeretek felhalmozását tűzzük ki célul, hanem arra helyezzük a hangsúlyt, hogy gyermekeink a megszerzett ismereteiket hogyan tudják elmélyíteni és alkalmazni a változó világban. Napjaink követelménye szerint szinte az egész életen át tartó oktatásra van szükség. Ez többdimenziós folyamat: a megismerés és a munka gyakorlatában megszerzett tudás értéke állandóan növekszik, ahogy az ember a különböző életszakaszaiban más-más társadalmi közegben más-más közösségbe kerül. Az alapfokú oktatás tulajdonképpen csak útlevél az élethez. Ezt a szakaszt az alapismeretek, készségek, értékek, viselkedésnormák megtanulása jellemzi. A szocializáció folyamata ekkor indul el és ettől kezdve tudja leküzdeni szociokulturális hátrányait. A tudás megszerzésének négy alappillérét az alábbiakban fogalmazhatjuk meg: Tanuljon meg: 1.) megismerni - mert a tudás eszköz a világ felfedezésére, amely által képes szakmai és más emberi képességeit kibontakoztatni. Tudjon kommunikálni és méltó módon élni. A figyelem, emlékezet, a gondolkodás fejlesztése és gyakoroltatása segít az összpontosítás kialakításában személyekre, tárgyakra vonatkozóan egyaránt. Megtanul szelektálni az információk között, a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni, a tudományok kapcsolódási pontjait felismerni. 2.) dolgozni - mert a munkavégzés - legyen az szellemi vagy fizikai, szolgáltató vagy nem anyagi javakat termelő- az ember önkifejezését, önmegvalósítási folyamatát jelenti. Ez nem megy az akaraterő fejlesztése nélkül. Viselkedésével, kapcsolatteremtő képességével, mobilizálható ismereteivel több helyen meg tudja állni helyét életútja során. 3.) együtt élni másokkal - ez az emberi méltóság megőrzését, a békére és toleranciára való nevelést jelenti. A mások megismerése az önismereten keresztül vezet, ezért a gyermek harmonikus fejlődésében erre is hangsúlyt kell helyeznünk. Fejlesztenünk kell azokat a keresztényi tulajdonságokat, amelyekkel a problémákat békésen feloldhatják. A fentiek segítenek a különleges gondozást igénylő emberek és az egymástól eltérő etnikai és vallási csoportok tagjainak elfogadásában. A nyitottsággal, az elfogadó magatartással együtt lehet kialakítani a közösség érdekében vállalt közös célok, tervek iránti elkötelezettséget is. 4.) élni - azért, hogy a testi és szellemi fejlődése során összes készsége alapján legyen képes és kész a felnőtt, felelős keresztényi cselekvés vállalására. Tudja a megszerzett autonómiája alapján sorsát felelősen irányítani, legyen tudatában lelkiismereti szabadságának. Kreativitását, fantáziáját az általános emberi és keresztény értékek alapján tudja kamatoztatni. - 12 -

Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (CIC 794-795. kánon). „Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak.”4 A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten, valamint az emberek szolgálatára. A katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik. Egy gyermekszereteten alapuló, gyermekközpontú pedagógia, mely a gyermek testi-lelki szükségleteit tartja elsődlegesnek. Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:  az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;  keresztény értékrend;  egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;  intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében;  a keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása;  az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása;  az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;  a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;  építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;  a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés;  a tanulók testi-lelki fejlődése, személyiségük formálása;  a tanuláshoz való egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség biztosítása;  szocializációs készség kialakítása, erősítése;  az egyetemes értékek megőrzése, továbbítása;  tehetség és képesség kibontakoztatása;  továbbtanulás segítése;  a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében. 



4 5

A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”5 A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül.

II. Vatikáni Zsinat „Gravissimum Educationis Momentum”(G.E.3.) A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal

- 13 -

   

Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél. Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel.

Az alapfokú művészetoktatás évfolyamain folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Alapfokú művészeti iskolánk pedagógiai alapelvei, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük.  A ránk bízott gyerekek emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító, szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítsuk.  Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek individuális fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére.  Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását.

1.1.2. Értékrendszerünk Általános emberi értékek közvetítése a gyermekek felé. Kulcsszavaink:  hit  humanizmus  empátia  tolerancia  jóság  tisztelet  egymás segítése  elfogadás  nyitottság  igazságosság  szeretet  felelősség  pontosság  fegyelem  önfegyelem  hazaszeretet  szabadság  egészség  becsület  tisztesség - 14 -

Az alapvető erkölcsi, etikai, vallási, kulturális értékek a helyes tanulói énkép identitás, kultúrközi pedagógiai kialakításának nélkülözhetetlen eszközei. A képzőművészeti oktatás értékrendszere A kultúrateremtés eszközeiként a belső és külső rend megteremtésének igénye jelentkezik. Az alkotás egyfajta belső rendet követel. Az a pillanat, amikor a gyermek felkészül az alkotásra, kezébe veszi az anyagokat, olyan fegyelmet követel, ami az iskolai oktatásban is jótékony hatást fejt ki. A tananyag elsajátítása közben a gyermekek megismerik a munkatevékenység értékteremtő és értékőrző feladatát. Az egyetemes művészettörténet tanulásával az egyetemes kultúra értékrendszerének megismerését tűzzük ki célul. Ezáltal a tolerancia, a más népek, kultúrák iránti elfogadás, a megkülönböztetés elvetése, a fő cél. Az alapfokú művészeti nevelés jelentős szerepet játszik a tanulók személyiségfejlesztésében. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét.

1.1.3. A nevelő - oktató munka céljai Iskolánk pedagógiai munkájának célja: 

            

A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés. A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes tudás, az értékes alkotások iránti igényének megalapozása. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel, hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét illetve kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. A kulturált szórakozás igényének kialakítása. Olyan élettér biztosítása, melyben a gyerekek nyitottak maradnak, feszültségtől mentes, derűs légkörben gazdagodik személyiségük. Minden tanulónk jusson el egy bizonyos alapszintig ismeretanyagban, készségben, képességben. Olyan felnőttekké neveljük őket, akik képesek lesznek az élet adta változásokhoz alkalmazkodni, a mai társadalom kihívásának megfelelni és eligazodni korunk problémái között. - 15 -

  

Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat). Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.). Más népek, kultúrák megismertetése által erősítsük az Európához tartozás tudatát.

1.1.4. A nevelő – oktató munka feladatai A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” 6 Ezért iskolánk feladata:  Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola stb.  Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során.  Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását.  Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket.  Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat.  Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet, világkép kialakítását illetve érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.  Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.  Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Az iskola alapfunkcióiban az alábbi prioritás kell, hogy érvényesüljön: 1. A tanulók személyiségének keresztény szellemű formálása 2. Az önálló tanulást segítő fejlesztés 3. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése a tanórai folyamatokban 4. Szociális kompetenciák fejlesztése új oktatásszervezési formák és módszerek alkalmazásával 5. Ismeretszerzés illetve alkalmazás képességcsoportjainak fejlesztése – szilárd alapozó funkciók, a gyermekek testi és szellemi fejlettségéhez igazítva 6. Személyiség – képességfejlesztés – Komplex tevékenységközpontú eljárásokkal, differenciált képességfejlesztéssel, a HHH tanulók esetében egyéni fejlődési naplóban is tervezve a személyiségstruktúra alakítását. 7. Értékközvetítés – Általános, egyetemes emberi értékek megismertetése. A magyarságtudat erősítése, hagyományaink őrzése, ápolása, a művészetek iránti igény felkeltése. 6

A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal

- 16 -

8. Szocializáció – A közösen elfogadott szabályok következetes megtartására törekvés, a tanulás feltételeinek optimalizálása. Az elemi szokások kialakítása. Elvárható eredmények  Az intézmény képes lesz a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadásra, és együttnevelésre  Az oktatásszervezési formák a heterogén osztály és csoportösszetételt biztosítják  Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.  Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.  Az intézményben lesz tanári együttműködésre épülő értékesítési rendszer.  Csökken az évfolyamismétlők, a magántanulók, az iskolarendszerből kikerülők, és a hiányzások óraszáma  A kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak Intézményünk tevékenységét az alábbi kitüntetett célok határozzák meg: Nevelési koncepciónk fontos elemei:  Olyan emberek nevelése, akik életük folyamán tanulásra, információk szerzésére nyitottak.  Növeljük a természettudományok súlyát  Fokozzuk a bevezető és kezdő szakaszban a játékosságot, a terhelést a képességekhez igazítjuk  A mérések napján felmentést adunk az órák alól  Fokozzuk a felzárkóztatást  A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese  A tanulói, multikulturális környezet speciális, közös megbecsülésen és demokratikus szemléleten alapuló közös kialakítása.  A gyerekek hozott tudásához, egyéni fejlődésének üteméhez igazodó elvárások és értékelés és ezekkel harmonizáló feladatok biztosítása.  A gyerekek korszerű természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai tudásának megalapozása. A 9 kulcskompetencia fejlesztése:  kommunikáció anyanyelven  kommunikáció idegen nyelven  matematikai  természettudományos  digitális  tanulni tanulási  szociális  vállalkozói kompetencia  kulturális kifejezőkészség A 7 kiemelt fejlesztési terület:  Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Állampolgári és jogi ismeretek  Tanulni tanulás képessége - 17 -

 Oktatásszervezési kérdések  Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek  Gazdasági ismeretek A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró, kulturált magatartású ifjak váljanak. Életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődjön a személyiségük, képességeik. Alakuljon ki bennük:  az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük  józan, megfontolt ítélőképesség  a mások felé való nyitottság, befogadóképesség  a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében  a szelídség, az alázat, a türelem  alaposság  a mértékletesség  a bűnbánatra való készség  a belső csendre, elmélyülésre való igény  hűség Istenhez és embertársainkhoz  felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.  a tudás becsülete, illetve a fizikai munka tisztelete.  Fejlett legyen kötelesség- és feladattudatuk, az iskolába járás minden tanuló célja legyen, felkészülten érkezzenek az iskolába.  Sajátítsák el a kultúrált magatartás, a belső fegyelem alapnormáit.  Tevékenyen kapcsolódjanak be a környezet és közvetlen környezetünk, az iskola értékeinek kialakításába és megőrzésébe.  A személyiségük fejlődését segítsük az egyetemes, multikulturális és a magyar kulturális értékek (emberre, társadalomra, művészetekre, tudományra, technikára vonatkozva) minél magasabb színvonalú átadásával.  Ezen belül őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk, kreativitásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk, manualitásuk, technikai képességeik.  Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, rugalmasság az új dolgok befogadására, a szép és jó megélésének képessége.  Alakuljon ki képesség önmaguk fejlesztésére, megfelelő helyes önértékeléssel és énképpel rendelkezzenek.  Fontos cél a tanulók érzelmi nevelése. Az emberi és természeti környezet legyen vonzó, adjon biztonságérzetet tanulóinknak. Az iskolásokból tanult és tanuló, művelt és művelődő ifjak váljanak.  Ezen a téren cél a tanulókat megtanítani eredményesen, tanulni.  Alakuljon ki az önművelés igénye.  A művészetek iránti igény felkeltése.  Az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége.  Ebben a körben ki kell alakítani azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásokat és szokásokat, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják.  A sajátos célok megvalósítását segíti az egészségnevelési program és az ebbe illesztett mindennapos testnevelés programja. - 18 -

 A rendszeres sportot igénylő tanulók számára lehetővé kell tenni a szervezett edzéseket röplabda, kézilabda keretében, illetve a Diáksport Egyesületben labdarúgó edzéseket. Neveljük úgy a tanulókat, hogy képesek legyenek megfelelni a mai társadalom kihívásainak, eligazodni korunk problémái között. A demokrácia szabályait tapasztalati úton megtanuló állampolgárokká váljanak.  Ebben a körben kiemelt részcél a társadalmi beilleszkedés, a szocializáció. A társadalom életének, működésének megértése, a meghatározó folyamatokról való véleményalkotás megfogalmazása. Önismeret alapján életcélok kitűzése, szakma, foglalkozás előválasztásának képessége, az életpálya-építés, pályaorientáció. A szokásokhoz, szabályokhoz, törvényekhez való alkalmazkodás, egyben az iskola szokásjogának és törvényrendszerének megalkotásában, annak betartásában, és betartatásában való részvétel, továbbá az együttélés, együttműködés szabályainak vállalása, a másság elfogadása és tisztelete.  A demokratikus, együttélési készségek, képességek kifejlesztése terén kiemelt szerephez jut az egyén és a közösség összhangja, a szolidaritás, humanitás, egymás iránti tolerancia kialakítása.  A gyerekek életkoruknak megfelelő szinten gyakorolhassák az önmaguk és mások iránti felelősséget.  Egyéni különbségek elfogadásának erősítése Gyermekközpontú légkörben éljenek, büszkék legyenek iskolájuk hagyományaira, erősödjön szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk.  Ebben a körben kiemelkedik a jelképek ismerete, tisztelete.  A Nemzeti Alaptantervbe foglalt magyarság –és népismereti követelmények teljesítése.  Az iskoláról, a szülőföldről az iskola helyi tantervébe foglalt tudások elsajátítása.  Segítjük színes, változatos tanórán kívüli programokkal a hagyományok ápolását, őrzését. Az ifjak nyitottak, felkészültek legyenek munkavállalói szerepükre, készüljenek választott pályájukra.  A tanulók munkára neveltek legyenek.  Kellő alapossággal ismerkedjenek meg a választható szakmák, foglalkozások alapjaival, a továbbtanulási lehetőségekkel.  Részcélként tanulóink rendelkezzenek számítástechnikai alapismeretekkel.

1.1.5. A nevelő – oktató munka eszközei 1.1.6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eljárásai Az iskola a nevelési módszereit a következő szempontok szerint választja: Nevelési módszereink igazodjanak az általunk megfogalmazott célokhoz. Ezt határozzák meg a tanulók életkori sajátosságai, értelmi fejlettsége, képességei. Befolyásolja a nevelő személyisége, pedagógiai kultúráltsága, felkészültsége, vezetői stílusa. A módszerek alkalmazása a módszerek, eljárások kombinációjával realizálódik. Nevelési módszereinket bővítjük a különböző haladó nevelési módszertani adaptációival. Eljárások, módszerek A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere - 19 -

           

meggyőzés minta példa eszménykép bírálat önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás előadás vita beszámoló

Az integrációt segítő módszertani elemek:  egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés  kooperatív tanulásszervezés  projektmódszer  drámapedagógia.

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről Az önálló tanulást segítő fejlesztés  a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok  az önálló tanulási képességet kialakító programok  a tanulók önálló –életkornak megfelelő- kreatív tevékenységére épülő foglalkozások  tanulási motivációt elősegítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése  tantárgyi képességfejlesztő programok  kommunikációs képességeket fejlesztő programok  komplex művészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése  közösségfejlesztő, közösségépítő programok  mentálhigiénés programok Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek  patrónusi, mentori vagy tutori rendszer működtetése  együttműködés civil programmal  művészeti körök Műhelymunka – a tanári együttműködés formái  értékelő esetmegbeszélések  problémamegoldó fórumok  hospitálásra épülő együttműködés Multikulturális tartalmak  multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban A továbbhaladás feltételeinek biztosítása  pályaorientáció  továbbtanulásra felkészítő program A tevékenység megszervezésének módszerei:  követelés - 20 -

 megbízás  ellenőrzés  értékelés  játékos módszerek  gyakorlás Ösztönző módszerek:  helyeslés  biztatás  egyéni fejlesztés, differenciálás  tevékenységközpontúság  tapasztalati tanulás  árnyalt, szöveges értékelés  elismerés  dicséret(szóbeli és írásbeli)  tanulói erősségekre épülő motiváció  osztályozás  jutalmazás - Emlékoklevelet adományozunk annak a végzős tanulónak, aki legalább 4 évfolyamon keresztül volt az iskola tanulója és ez alatt az időszak alatt tanulmányi eredménye minden tantárgyból jeles, illetve kitűnő volt. A Szent György Díszoklevél” nevű kitüntetést évenként egy vagy több nyolcadik osztályos tanuló kapja. A kitüntetés feltételei:  legalább 4 éven keresztül az iskola tanulója,  magatartásával, szorgalmával kivívja társai, tanárai elismerését,  az iskola életébe tevékenyen és folyamatosan bekapcsolódik,  tanórai és tanórán kívüli munkájával mindig a közösség, a Szent György iskola érdekeit képviseli és tartja szem előtt. „Művészeti-díj” kitüntetésben, a művészet terén legalább 1 alkalommal kimagaslóan, vagy több éven keresztül magas szinten teljesítő tanuló részesülhet.

1.1.7. Az alapfokú képzőművészeti oktatás cél-, feladat- és követelményrendszer A képzőművészeti oktatás célrendszere: Az alapfokú képzés iparművészeti oktatás célja és feladata a világ használatához és alakításához szükséges ismeretek, készségek, képességek, olyan fokra való fejlesztése, hogy a tanuló ezen eszköztár birtokában képes legyen saját gondolatainak, érzéseinek kivetítésére, hogy képes legyen igény és elképzelése szerinti tárgyak tervezésére, alkotására. A fenti célok eléréséhez szükséges: -

a befogadó, megismerő, alakító képességek fejlesztése a probléma felismerés, megoldás készségének kialakítása a tanulás és önművelés képességeinek kialakítása a megfelelő motivációval sikerélmény biztosítása a szociális hátrányok kompenzálása és az esélyegyenlőség biztosítása a gyermek egyéni képességének megfelelő fejlesztése a tehetség kibontakoztatása, a személyiség komplex fejlesztése az önkifejezés és alkotás készségének kialakítása, a kreativitás fejlesztése a gyermek világképének formálása a műveltség, tudás megszerzésére való törekvés kialakítása a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek átadása - 21 -

-

a nemzeti és európai kultúránkhoz való kötődés kialakítása az értékmegőrzés, a hagyományápolás iránti igény felkeltése a tömeg és művészi kommunikáció formáinak megismerése, alkalmazása a köznapi, a művészeti szép felfedeztetése az általános emberi értékek megismertetése az érzelmi gazdagság kifejlesztése a kulturált magatartás szokásainak gyakoroltatása a tanulási fegyelem, a munkafegyelem kialakítása a testi-lelki egészség, az egészséges életmód iránti igény felkeltése a lelkiismeret és felelősségtudat kialakítása az esztétikai igényesség kifejlesztésével a kulturált környezetre való igény ( rend, tisztaság ) kialakítása a továbbtanulást lehetővé tevő szilárd ismeretek átadása, birtoklása

Az egyes képzési szakaszok évfolyamok célcsoportjait az adott képzési szakasz, illetve évfolyam tantervi programjai tartalmazzák.

Az alapfokú képzőművészeti oktatás feladatrendszere A pedagógiai alapelvek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg. A feladatok tehát a cél elérését teszik lehetővé. Intézményünkben egy művészeti ágon (képző- és iparművészet) két szakaszban (előképző, alapfok) folyik művészetoktatás. Feladataink: - rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél meghatározott), - rendszeres igényfelmérés (évente), - feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása, - érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok meghatározása, - személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás, - többirányú művészeti alapkészségek kialakítása. A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök: - kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, - egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása, - tehetséggondozó eljárások, - kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer, - egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, - közösségfejlesztő módszer, - játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka, - kiscsoportos oktatás. Nevelési eszközök: - minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele Ösztönző eszközök: - megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, jutalmazás A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység – a rajz-festés-mintázás tantárgy és a műhelygyakorlatok tanítása, – valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják. - 22 -

Általános fejlesztési követelmények Az intézményben folyó alapfokú képző és iparművészeti oktatás fejlesztési követelményei: -

a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére a vizuális információk, közlemények megértésére a képi gondolkodásra, vizuális absztrakcióra tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére a kifejezési eljárások használatára élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására a médiák által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére vizuális önkifejezésre, alkotásra tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére tervezésre, konstruálásra a kifejezési technikák tárgykultúra anyagainak ismeretére eszközhasználatra, anyagalakításra tárgykészítésre, környezetformálásra a kézműves tevékenység gyakorlására a jelentés az esztétikum megértésére a rendeltetés – a szerkezet – a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére a mindennapok, a természeti társadalom szépségének befogadására a vizuális művészetek, környezet és tárgykultúra megismerésére a műelemzési eljárások alkalmazására a néphagyomány, a népi kultúra befogadására irányulnak.

Az egyes képzési szakaszok, évfolyamok követelményeit az adott képzési szakasz, illetve évfolyam tantervi programjai tartalmazzák. A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység – a rajz-festés-mintázás tantárgy és műhelyi gyakorlat tanítása – valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják. Sikerkritériumok:  Lehetőség szerint minden évben részt venni országos és nemzetközi megmérettetésen,  A minisztérium által kiírt országos szakmai tanulmányi versenyeken való részvétel és minél eredményesebb szereplés,

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. E célok megvalósítását leginkább a tananyaghoz kapcsolódóan kell elvégezni, de áthatja egész nevelőmunkánkat a tanítási idő alatt illetve a tanítási időn kívül. Legfontosabb feladataink: - 23 -

                   

a kreativitás, az önállóság, öntevékenység, az önálló tanulás képességek, a reális önismeret, önértékelés, szelídség, az alázat, a türelem. mértékletesség. a bűnbánatra való készség, a belső csendre, elmélyülésre való igény, hűség Istenhez és embertársainkhoz, felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt, az érdekvédelem, az ön és mások megismerése, megértése, elfogadása a felelősség vállalása, az önművelés igénye, a megismerési vágy, a kitartó munkához való helyes viszony, az együttműködési készség, tolerancia, egymás elfogadása, az önzetlen segítés kialakítása, az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, a helyes értékrend kialakítása,  kommunikációs kultúra fejlesztése. Elvárásaink tanítványainktól a következők:      

Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házirend felelős betartása.

A differenciált képességfejlesztéssel lehetővé kell tennünk, hogy a tanuló a számára lehetséges legnagyobb teljesítményt érje el, minden tevékenységből. Megtanítani tanulni, változatos, érdekes tevékenységekkel vonzóvá, motiválóvá tenni az iskolát, tanórai folyamatokat, így mérsékelni a tanulási és magatartási zavar elmélyülését. Gazdag tapasztalatszerzési lehetőségeket kínálunk, önálló cselekvésre szoktatjuk, a gyerek tevékenységére építünk.  Megfelelő hitélet, szociális szokások, minták, attitűdök elsajátításának elősegítése.  A szociális együttélés alapvető szabályainak elsajátítása.  Ismerjék a szabálytudatot, a döntési szabadság és felelősség szerepét.  A megfelelő iskolai élet kialakításával a mindennapi életben tapasztalja meg a tanuló az egyén és a csoport megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit. Mindazt közvetett módon is érzékeltesse (történelmi személyek életútja, irodalmi hősök sorsa, nemzetek kölcsönhatásainak megismerésével).  Olyan szokásrend kialakítása, amelyben a magatartási szabályok átláthatók, kiszámíthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók.  Pozitív mintaadás személyes példamutatással és közvetett módon. - 24 -

 Pozitív érzelmi légkör kialakítása és fenntartása az osztályban, tantestületben, iskolában, amelyben a tanulók, pedagógusok biztonságban érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet.  A pedagógus feladata, hogy a mindennapi életből és tananyagból emelje ki a segítő mintáit, a szűkebb környezet és más népek kultúrájából a pozitív értékek párhuzamai domináljanak, hogy a tanulók rendszeresen találkozzanak vele.  A pedagógus rendszeresen éljen a segítő együttműködés formáival (közös feladatmegoldás, közös kirándulás, közös élményszerzés). Személyiségfejlesztés a képzőművészeti képzésben „A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” /Bagdy Emőke/   

A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, „rácsodálkozó” attitűdre, valódi „gyermeki” vonások megnyilvánulására. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának!

Tagozatunkra egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti ágán (és bizonyára a többi ágon is) határozottan megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a képzőművészet fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kialkossák” magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás – a képző- és iparművészeti oktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében.

1.1.3.

Az

egészségfejlesztéssel

kapcsolatos

pedagógiai

feladatok

programunk A XXI. század az új lehetőségek, az új kihívások évszázada. Ahhoz azonban, hogy magabiztos, produktív társadalmat tudhassunk magunkénak kiemelten fontos szerepet kell kapnia az emberi méltóságot, testi, lelki, szociális jólétet és alkotóképességet szem előtt tartó céloknak, törekvéseknek. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi néhány évtizedben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészségi állapota. A - 25 -

2. 3.

4.

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

kialakult helyzetért egyaránt felelős az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység. Az egészségtelen életmódból fakadó megbetegedések tehetők felelőssé a halálozások feléért. A kedvezőtlen halálozási arányok kialakulásában jelentős a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az egészséget károsító környezet hatásai, az élet megpróbáltatásaival való megbirkózás képességének hiánya és a rendezetlen, felelőtlen párkapcsolatok. Alapelvek, célok Tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségérték kialakulásában is a család játssza a legfontosabb szerepet. Nyilvánvaló az is, hogy a különböző szociokultúrális háttérrel jellemezhető családokban felnövő gyermekek számára az egészséghez mint, értékhez való viszony is más-más módon jelenik meg. A társadalmilag releváns és a családi szubkultúra által determinált egészség felfogás találkozására, egymásnak való megfeleltetésére a köznevelés intézményrendszere teremti meg a lehetőséget. Itt dől el, hogy a társadalmilag elfogadott és értékelt egészségfelfogástól eltérő magatartások, tevékenységek, viselkedésmódok esetében be tud-e hatékonyan avatkozni az iskola a kívánatosnak tartott értékkiépülési folyamatba. Egészségnevelési programunk célja: - segítse tanulóinkat a testi és lelki harmónia megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában; - fejlessze az életvezetési képességeket; - fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzésében; - készítse fel a tanulókat a stressz hatások feldolgozására; - segítse elő az egészség tudatosság erősödését; - a mindennapi testedzés feltételeinek megteremtésével járuljon hozzá, hogy az tanulóink életének részévé váljon. A fenti célok megvalósulását, rövid-, közép- és hosszútávon a következőképpen fogalmaztuk meg: → Rövid távú célok: - érjük el, hogy tanulóink mindennapi életének részévé váljon a rendszeres testedzés; - képesek legyenek különbséget tenni a helyes és a helytelen egészségmagatartás között; - képesek legyenek dönteni, hogy mi fontos az életben, s így kellő önismerettel, ellenállással lépjenek fel a testi-lelki egészségüket veszélyeztető tényezőkkel szemben. → Középtávú célok: - hagyományteremtő céllal rendezzünk egészségnapot az iskolában. Ezen a napon játékos csoportversenyek keretében kerüljenek előtérbe a mozgás, táplálkozás és egyéb egészségi ismeretek. - Környezetvédelmi verseny mellett egészségügyi verseny szervezése → Hosszú távú célok: - csökkenjen a gyógytestnevelésben, könnyített testnevelésben résztvevő tanulók száma; - tudatosabbá váljon a mozgás, táplálkozás, helyes életvitel, melyet tanulóink mind nagyobb számban építsenek be hétköznapi, további életükbe. Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával kapcsolatos feladatok A rendszeres iskolaorvosi szűrővizsgálatok tapasztalatai, s az évről-évre növekvő gyógytestnevelésre javasolt diákjaink számából egyértelmű, hogy nem csak országosan, hanem helyi szinten is komoly problémát jelent az állóképesség folyamatos romlása, a tartási rendellenességek, gerincferdülések mind gyakoribb előfordulása, melyek összefüggésbe hozhatók az általános mozgáshiánnyal.

- 26 -

27.

28.

29.

30. 31. 32. 33. 34.

35.

36. 37.

38. 39. 40.

41. 42.

43. 44.

45. 46.

Ezért a rendszeres testedzés szorgalmazása a sporteszköz kínálat és a sportolási lehetőségek kiszélesítésével, folyamatos bővítésével próbáljuk diákjainkkal elfogadottabbá, rendszeresebbé tetetni a mozgást. A táplálkozási szokásokat vizsgálva tapasztalhatjuk, hogy tanulóink mintegy fele reggeli nélkül indul el otthonról, s olykor (megfelelő) tízórairól sem gondoskodnak. Fontosnak tartjuk, hogy az ezzel kapcsolatos gondolkodást - melyet jónak tartanak – megváltoztassuk. Táplálkozási szokásaink között ugyan ilyen fontos, hogy segítsük elő az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek megszerzését, elsajátítását s a mindennapi életbe való beépítését. Ennek megvalósítása részben tanórai kereteken belül – egészségtan, biológia, osztályfőnöki óra részben a személyes beszélgetések, a jó példa és az iskolai büfé kínálatának figyelemmel kisérése során kívánjuk megvalósítani. A személyi higiénia, a tisztálkodás terén tanulóink túlnyomó többsége megfelelő ismerettel, készséggel és szokással rendelkezik. Ennek megtartásában, továbbfejlesztésében sokat jelent az osztályfőnök, szaktanári munka, és az, hogy igyekszünk az alapvető higiénia feltételeit megteremteni. Mindenképpen javítandó cél a testnevelési órák utáni tisztálkodás elfogadottabbá tétele. Újra és újra szembe kell néznünk azokkal a komoly veszélyekkel, amelyek forrása a társadalom és a benne élő ember: - dohányzás - alkohol - drogfogyasztás. Az egészségkárosító szenvedélyek hátterében számtalan okot – családi élet zavarai, negatív példa, tartós feszültséghelyzet stb. – találhatunk, de tudjuk azt is, hogy a helyes ismeretek, a jó példa és a következetesség képes megelőzni illetve megváltoztatni a szenvedélyek előfordulását, kialakulását egyaránt. Ezért kiemelt helyen szerepel prevenciós munkánkban e kóros szenvedélyekkel való foglalkozás. Évről-évre más-más oldalról megközelítve foglalkozunk a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás kérdéseivel. Időről-időre igyekszünk felmérni tanulóink káros szokásait, s ehhez igazítani azt aktuális innovatív feladatokat. Iskolánk részt vesz minden e témát is felöleli egészségnevelési vetélkedőn. Könyvtárunk számos könyvvel áll rendelkezésére a témával kapcsolatban érdeklődő diákjainknak és a kollégáknak. Folyamatosan igyekszünk újítani, kiegészíteni video anyagunkat is, melyek szintén értékes segítséget nyújtanak élményszerűbbé téve beszélgetéseket, előadásokat. Szűrővizsgálatok A szűrővizsgálatok elvégzése segíti a betegségek megelőzését és a korai felismerést, így elkerülhetővé teszik a súlyos betegségek kialakulását s az egészség megtartását, visszaszerzését. Ennek ismeretében igyekszünk minden egészségügyi szűrést, vizsgálatot elősegíteni, lehetővé tenni. Iskolánk minden tanulója évente részt vesz fogászati szűrésen, s a szükséges kezelések elvégzését is lehetővé tesszük. Páratlan évfolyamokon (1., 3., 5., 7., 9., 11. évfolyam) tanuló diákjaink teljes körű iskolaorvosi szűrővizsgálaton esnek át. Ennek részeként: vérnyomásmérés, súly, hossz, mell-körfogat, látás, hallás, vizeletvizsgálat és egy általános orvosi vizsgálat történik. A kiszűrt tanulók szakorvosi vizsgálatra lesznek utalva, s az iskolaorvos rendszeres ellenőrzést biztosít számunkra. Minden tanév elején sor kerül a testnevelési csoportbesorolásokra, melyet szintén az iskolaorvos végez, de egész évben lehetőség van az egészségi állapotváltozásnak megfelelő módosításra is. Az egészségnevelés színterei - 27 -

47. 48.

49.

50. 51.

52. 53. 54.

55.

56.

57. 58.

59. 60. 61.

62.

63. 64. 65. 66. 67. 68. 69.

a.) Minden tanulót egyformán érintő elemek: A példamutatás mint pedagógiai hatás kiemelt fontosságú minden nevelési folyamatban. Így az iskola minden dolgozójának munkája, példája építő jellegű a személyiségformálásban, a helyes magatartásformák kialakításában. Csak akkor lehetünk egységes, erőteljes pozitív hatás előidézők, ha mindenki egyformán, s azonosan gondolkodik, s lép fel az egészségmagatartás formálásában. Ennek érdekében nem csak a közös célokkal való egyetértés, hanem a kollégák egymást segítő, kiegészítő oktatónevelő munkája is elengedhetetlenül fontos. Iskolai életünk meghatározója a környezet, mely minket körülvesz. Kiemelt az iskola épületének hatása. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen nemrégiben lehetővé vált, hogy iskolánk homlokzata megújuljon, szebbé váljon. Igyekszünk tanulóinkkal elfogadtatni, megértetni, hogy a környezet szeretetének, megóvásának feladata mindannyiunk közös ügye. Folyamatosan figyelemmel kísérjük tanulóink öltözködési szokásait, nem csak a szabályok betartásának, betartatásának érdekében, hanem, hogy öltözködésük a mindenkori időjárásnak, évszaknak megfelelően alakuljon. A büfét üzemeltetővel közösen próbálunk olyan élelmiszerkínálatot kialakítani, amely megfelel az egészséges táplálkozás alapelveinek. b.) Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés - Osztályfőnöki órák: minden évfolyamon évenként visszatérő módon kerüljön sor az egészséget érintő kialakító és megtartó magatartásformák ismertetésére. Ezen belül: személyi higiénia, öltözködés, kóros szenvedélyek, táplálkozás, szexualitás, mozgás és a lelki egészség megőrzése. - Biológia: változatos lehetőségeket és alkalmakat kínál az emberi test oktatása. A különböző szervek tanítása, tanulása során ezek hétköznapi egészségvédelméről, a táplálkozás, mozgás és kóros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatásáról is beszélni kell. - Testnevelés: a rendszeres testedzés elfogadtatása, megszerettetése és a mindennapi életbe való beépítése a cél. Meg kell érteniük, hogy a fizikai kondíció, állóképesség nem csak a testi, hanem a lelki egészség és teljesítőképesség szempontjából is fontos. - Egészségtan: a személyi higiénia kérdésein túl, a mozgás fontossága, a táplálkozás és a kóros szenvedélyek valamint a környezetünk védelmének kérdései egyaránt szerepelnek. - Önismeret, pszichológia: a helyes önértékelés, önismeret, a konfliktusmegoldások, a mentális egészség megőrzésének technikái segíthetik a lelki egészség megtartását, kialakítását. Mindennapi testedzés megvalósítása Iskolánkban mindig törekvés volt, van és lesz sportbeli kikapcsolódásra, mely nem csupán átsegíti a tanulókat a nehéz, fárasztó napokon, hanem segíti az egészséges életmódra nevelést a mindennapos testedzésre alapozva. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy diákjaink értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. A fiatalok ismerjék meg mozgásképességeik szintjét fejlesszék azt -, a mozgásos játék, a versengés örömét. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékét. A mindennapos testedzés legfontosabb feladatai: - a tanulók mozgáshiányának pótlása - a mozgáskészségek koordinációs és kondicionális képességének fejlesztése - a különböző sportágak, valamint a testnevelési és sportjátékok alapelemeinek elsajátítása - a kiegyensúlyozott testi-lelki fejlődés elősegítése - a leánytanulóink mozgása nőiessé, kifejezővé váljék - állóképesség, helyes testtartás javítása - 28 -

70. 71. 72. 73. 74.

75.

76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 83.1.1.

- akaraterő, bátorság, önbizalom, közösségi érzés erősítése - a betegségekkel szembeni ellenállóképesség - legyen sikerélményük - a mozgásos cselekvéskultúra, a rendszeres testedzés iránti igény felkeltése Viszonylag szerencsés helyzetet teremt, hogy van tornatermünk, melyben kosárlabda palánkok és bordásfal található. A tornaterem magassága megfelelő, szellőztetési lehetőség és ventilátor van. Tartoznak hozzá öltözők, zuhanyzók, mosdók. Van egy kismérető konditerem is az emeleten, ahol több gép található: ferdepad, stepper, mellgép, fekpad. Tanulóink jobb egészsége érdekében a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás megvalósításának alapja a heti két-három testnevelés óra. A testnevelés órák tartalmazzák a tanulók egészséges fejlődéséhez szükséges gimnasztikát, a felnőttkori népbetegségek megelőzése érdekében. Ezenkívül a gerincbetegségek megelőzésére szolgáló gyakorlatokat, légzőgyakorlatokat. A diáksport egyesület hagyományaihoz hűen folytatja heti két alkalommal a futball edzéseket. Az iskola bekapcsolódik a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába. Tanulóink rendszeresen szerepelnek helyi, körzeti és országos sportrendezvényeken. Gyógytestnevelésre beosztott diákjainkkal külön gyógytestnevelő foglalkozik csoportonként heti három órában. Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: Belső (iskolai) résztvevők: Pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, iskolaorvos, védőnő, ifjúságvédelmi felelős Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Nevelési tanácsadó, szakrendelők

1.1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” (Kat.Isk. 34.) Az egyén és a közösség, a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, fejlesztése. A közösségfejlesztés fő területei: Tanórák  hittanórák  szaktárgyi órák  osztályfőnöki órák Tanórán kívüli foglalkozások  napközi, tanulószoba  kirándulás, séta  szakkörök,  lelkigyakorlatok  zarándoklatok  erdei iskolák  nyári tábor  tömegsport  diáksport Diákönkormányzat munkája (diákok által szervezett tevékenységek, programok). - 29 -

 Diák problémamegoldó fórum  Szabadidős tevékenységek  Osztályok közös programjai  Iskolai programok: - évenkénti megemlékezés – április 24-én – a névadó születésnapjáról b; Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: o Adventi/karácsonyi ünnep/hangverseny, o Aradi vértanúk emléknapja o 1956. évi forradalom és szabadságharc évfordulójáról való megemlékezés o Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól o Március 15-ei megemlékezés o Megemlékezés a holocaust áldozatairól o A Nemzeti Összetartozás Napja o Ballagás o Veni Sancte, Te Deum c; Egyéb, osztály- vagy iskolai keretben tartandó ünnepségek: o Mikulás o Farsang o Anyák napja o Pedagógusnap o Művészeti kiállítás o Környezetvédelmi hét o Egészségvédelmi nap Valamennyi terület feladata azonos, mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve, a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve, kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen  megjelenésükkel,  viselkedésükkel,  beszédstílusukkal,  társas kapcsolataikkal mintaadó értékként jelennek meg a tanulóink előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg, és egyes feladatait kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok tevékenységek:  a lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését,  a pedagógus építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel,  fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést,  segítsük olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére,  segítsük a tanulók kezdeményezéseit,  lehetőség a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - 30 -

 elegendő lehetőség a közösségi cselekvések kialakítására, fejlesztésére (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),  különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése  versenyekkel tegyük lehetővé egymás munkájának, tudásának, tehetségének elismerését, a csapatszellem erősödését,  ösztönözzük a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak ápolására,  tegyük képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére,  alakítsuk ki a tanulókban, hogy környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen a tanulók életvitelét meghatározó alapelv,  az önálló ismeretszerzés, véleményformálás, az érvek kifejtésének, értelmezésének képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,  fejlesszük ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás képességét,  adjunk ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére és az egészséges életmódról,  értessük meg, és fogadtassuk el a beteg, sérült és fogyatékos embertársakat és az irányukban tanúsítandó segítőkész magatartást,  neveljük a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,  éreztessük meg az elvégzett munka örömét,  erősítsük az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését,  törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, tevékenységüket koordinálni tudja, A képzőművészeti képzés közösségfejlesztési feladatai  A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét.  Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye.  A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. 1.1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, vagyis megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről.

- 31 -

E tevékenység kiterjed az iskolai nevelésre, a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetség-fejlesztéssel foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A hátrányos helyzetű, gyenge képességű, lassabban haladó tanulók illetve az átlagosnál jobb képességű diákok számára szervezhetők foglalkozások. Arra kell törekedni, hogy ezeken 34 tanulónál több egyszerre ne legyen jelen. A nem napközis tanulók, felzárkóztatása kerüljön az első helyre. E tevékenység legfontosabb fázisa, hogy a pedagógusok minél előbb felismerjék a tehetségeket. Ehhez ismerni kell azokat a tulajdonságokat, amelyek tehetségígéretre utalnak. Fontos tehát, hogy nevelőink ezen a területen is meg-felelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek (önképzés, munkaközösségi továbbképzés, posztgraduális képzés stb.). A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon túl biztosítanunk kell a tehetséges tanulók pályázatokon való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő felkészítését. A hagyományokhoz híven mind a sport, mind a kulturális, művészeti és tanulmányi versenyekre fokozott figyelemmel kell felkészíteni a tehetséges tanulókat. Tevékenységeink még:  Emelt szintű tantárgyak tanítása.  Tehetséggondozó foglalkozások.  A továbbtanulás segítése.  Szabadidős foglalkozások (pl. színház és múzeumlátogatások).  Az iskolai és a városi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.  A város kulturális és sport lehetőségeinek kihasználása, A képzőművészeti képzésben tehetség-képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek „A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997/ Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata a tehetséggondozás. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésén van. Az összeállított tantárgyi program a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai eredményeire épít. A kiscsoportos műhelyfoglalkozások segítik az egyénre szabott, differenciált foglalkozást az elmélyült alkotó tevékenységet. A tehetséggondozás szolgálatában áll az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek is. A kis csoportos műhelymunka során a tanulók a papír megmunkálás, alakítás széles skálájával ismerkedhet meg. Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában jelentős szerepet kap az évenként megrendezésre kerülő növendékek munkáiból rendezett kiállítások, a tanulók alkotásaiból rendezett jótékonysági vásár. A kiemelkedő teljesítmény elismeréseként a tanulók jutalomba is részesülnek.

- 32 -

Az iskola alapítványa anyagilag is segíti az oktatás feltételeinek javítását, a különböző versenyek, vetélkedők, szabadidős tevékenységek, táborok, tanulmányutak megvalósulását, a tehetséges tanulók anyagi támogatását.

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcok jelentős része a tanulási zavarokból következik. A tanulási zavarok értelmezése: Tágabb értelemben minden olyan zavar, lemaradás, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja. Szűkebb értelemben a tanulási képesség specifikus vagy globális zavarait jelenti. Típusai: A.     

Neurogén tanulási zavarok:

Dysphasia, (nyelvi fejlődési zavar) Dyscalculia (specifikus számolási zavar) Dyslexia (olvasási és helyesírási gyengeség) Dysgraphia (írászavar) Dyspraxia (mozgászavar)

Ezek a gyermek fejlődésében időbeni változásokat idéznek elő, lassítják az észlelési, mozgásos, emlékezeti folyamatok integrációját, a képesség-struktúrán belül különböző mértékű különbségeket idéznek elő. Pszichoreaktív, környezetfüggő tanulási zavarok:

B.

Főként a korai szakaszban elszenvedett környezeti ártalmak hatására jön létre. Jellemzője:    

Motiválatlanság Szorongás Túlkövetelés Kudarc orientáltság

C. Jó képességekkel rendelkező, kiemelkedő intelligenciával bíró tanulóknál is felléphetnek tanulási zavarok. Ezek okai lehetnek:       

Hátrányos szocio-ökonómiai státus, Korai szocializációs probléma, Rossz családi interakció, A szülők oktatás- nevelés iránti nem megfelelő attitűdje, A nem megfelelő tantervek, A nem megfelelő oktatási módszerek, A nem megfelelő stratégiák.

Feladatok:  Differenciált eljárással, felzárkózató, tehetséggondozó programmal megteremthető az a bázis, amely a tanulási zavarok enyhítését, megszüntetését eredményezheti.  Az iskola sokat tehet azért, hogy a gyermek kellemes élményként élje meg az ismeretszerzést, amely biztosítja számára az önkibontakozás lehetőségét. A megelégedettség mint érzelmi – gondolati - erkölcsi értékelés - aktivitást vált ki. Ébren kell tartani a tanulóban az - 33 -

érdeklődést, bővíteni kell a tanuló motivációs bázisát!  A tanuláshoz való viszony szorosan összefügg az iskola pszichés klímájával, az iskolai túlterheléssel, a tanár és diák viszonyainak jellemzőivel, a tantárgyi kötődéssel.  Nagyon sokat javít a tanulás iránti pozitív viszony kialakításában a szorongás-és stresszmentes iskolai légkör, a kölcsönös kommunikációra épített didaktikai szituáció. Eszközök: 

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;



a napközi otthon;



az egyéni foglalkozások;



a felzárkóztató foglalkozások;

 az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; 

a továbbtanulás irányítása, segítése.

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. Iskolánk feladata tehát: - 34 -

 szűrés, diagnosztizálás, okfeltárás, fejlesztést támogató eljárások, gyakorlatok, egyéni fejlődési napló  a tanító, tanár és gyógypedagógus állandó munkakapcsolata, értékelő esetmegbeszélés  szoros kapcsolat az óvodával, a nevelési tanácsadóval, a gyógypedagógiai szakszolgálattal, az óvoda-iskola átmenet, szakmai együttműködés  megfelelő beilleszkedés hatékony segítése  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  egyéni, kiscsoportos foglalkozás szervezése, felzárkóztató jellegű korrepetálás,  differenciált felzárkóztató foglalkozások,  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai,  a tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása,  családlátogatások, fogadóórák során személyre szóló segítés, tanácsadás,  szülők és a családok nevelési konfliktusok gondjainak megoldásában segítése,  szükség esetén az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelőssel, esetleg a Nevelési Tanácsadó segítségét kéri. A HHH-s tanulók képesség-kibontakoztató programja Azok az iskolák, amelyek igénylik képesség kibontakoztató fejlesztéshez kötött normatívákat, munkájukhoz a 11/1994 (VI.8) MKM rendelet és az oktatási miniszter 2007. április 24-én, az OKM honlapon is kiadatott pedagógiai keret rendszert kell alkalmazni. Olyan pedagógiai eszközrendszert kell alkalmazni, amely az együttnevelés pedagógiai erényeit jelentősen növelik. Olyan oktatásszervezési keret, amely lehetőséget biztosít minden HHH-s gyerek képességeinek kibontakoztatásához. A szülőt, családot, mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba. Az egyéni fejlesztési terv alapján háromhavonként értékelés történik a szülő a pedagógus és a gyermekvédelmi felelős közreműködésével. A következő kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek épülnek be a tanítási órákba. Az önálló tanulást segítő fejlesztés  a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok  az önálló tanulási képességet kialakító programok  a tanulók önálló –életkornak megfelelő- kreatív tevékenységére épülő foglalkozások  tanulási motivációt elősegítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése  tantárgyi képességfejlesztő programok  kommunikációs képességeket fejlesztő programok  komplex művészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése  közösségfejlesztő, közösségépítő programok  mentálhigiénés programok Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek  patrónusi, mentori vagy tutori rendszer működtetése  együttműködés civil programmal  művészeti körök Műhelymunka – a tanári együttműködés formái  értékelő esetmegbeszélések  problémamegoldó fórumok - 35 -

 hospitálásra épülő együttműködés Multikulturális tartalmak  multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban A továbbhaladás feltételeinek biztosítása  pályaorientáció  továbbtanulásra felkészítő program

1.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval, jelezve a problémát a megfelelő, illetékes gyermekvédelmi hatóságok felé. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Nevelő munkánkban komoly szerepet kap gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Minden pedagógus, de különösen a GYIV felelős és az osztályfőnökök közreműködnek a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Alapvető feladata, hogy segítse, irányítsa és szervezze a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel,  családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel,  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  a veszélyeztető okok megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatok értesítése,  a gyermekjóléti szolgálat tevékenységének segítése,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése. - 36 -

A felelős rendszeres kapcsolatot tart a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, a Községi Önkormányzat gyámügyi előadójával, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálattal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a védőnői szolgálattal, és a karitatív szervezetekkel (helyi Karitász csoporttal). Folyamatosan figyelemmel kíséri az állami gondozásban, és a pártfogói felügyelet alatt levő tanulók helyzetét. Pedagógiai tevékenységünk a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók felmérésével kezdődik. Ezt követi a feladatok számbavétele, az összehangolt cselekvés megtervezése. Indokolt esetekben az osztályfőnök, a GYIV – felelős családlátogatást tartanak. Következetesen fellépünk az igazolatlan hiányzás ellen. A tanulók csavargása veszélyezteti a tanulók fejlődését. A közoktatási törvény előírásainak megszegése a jogszabály be nem tartását jelenti, s mint ilyen, példát ad a tanulóknak a nem jogkövető magatartási formák kialakulásához. Kiemelten foglalkozunk ember- és társadalomismeret és osztályfőnöki órákon a káros szenvedélyek, ezen belül a drogok egészségkárosító, jellemromboló hatásával. Ebbe a munkába bevonjuk az iskolaorvost, a védőnőt, polgárőrség, és a Családsegítő Központ munkatársait. Lehetőség szerint a városi, vagy megyei rendőrkapitányság munkatársai bűnmegelőzési órákat tartanak. Végül figyelemmel kísérjük tanulóink helyzetét a családban. Tájékozódunk, hogy a szülők eleget tesznek-e a közoktatási törvényben a szülő számára előírt kötelezettségeknek. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy tanulóink helyzete a családban problémás, a gyermekjóléti szolgálat segítségét kérjük, és szükség esetén számítunk a gyámhatóság hatékony közreműködésére. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! Meg kell vizsgálnunk,  hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését.  hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása.  hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot.  hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét.  hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése.  hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához.  hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem, és a szociális hátrányok mérséklése céljainak megvalósítását: - 37 -

           

a felzárkóztató foglalkozások, kis létszámú osztályok szervezése, a tehetséggondozó foglalkozások, differenciált oktatás és képességfejlesztés, pályaválasztás segítése, napközis és tanulószobai foglalkozások, iskolai étkezés biztosítása, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a családi életre történő nevelés, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), táborozási hozzájárulások, a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, tankönyvtámogatás, étkezési hozzájárulás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásokról, felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

    

1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek:  a családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok stb.); 

a családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok);

 az iskolai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz tanár-diák viszony, a tanuló peremhelyzete a közösségben stb.).  A hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.



Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése.



Drog- és bűnmegelőzési programok (7-8. DADA-program ).



Mentálhigiénés programok.

 Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés ( iskolaújság, levél…). - 38 -



Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön.

 Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.  A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása. 

Táborozási hozzájárulások.



Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

 Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. 

A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai.



A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése.



A továbbtanulás irányítása, segítése.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja:  a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái:  a kölcsönös támogatás és a  koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele:  a kölcsönös bizalom és tájékoztatás,  az őszinteség, eredménye:  a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

A tanulók és a pedagógusok közti információáramlás formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, és az igazgatóhelyettesek, az osztályfőnökök és a szaktanárok illetve a diákönkormányzatot segítő tanár tájékoztatják.     

Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, és az iskolarádión keresztül, igazgatóhelyettes iskolaközgyűlésen, iskolarádión keresztül, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a DÖK faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, tanulmányi munkájáról és magatartásáról az osztályfőnökök, a szaktanárok (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban folyamatosan tájékoztatják. - 39 -



A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik (DÖK) útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel (SZMK). Diákönkormányzat Jelen szervezeti keretek között 1994. szeptembere óta működik az iskolai DÖK. Cél: Iskolánk tanulói gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek. Olyan demokratikusan működő és felépülő gyermekszervezet kialakítása, mely szolgálja a gyermekek érdekvédelmét, demokratikus jogaik gyakorlását. A szabadidő hasznos, sokszínű eltöltésével ápolja az iskolai hagyományokat, erősítse az osztály és iskolai közösséget. A Diákönkormányzat elveit a SZMSZ tartalmazza. A Diákönkormányzat tevékenységi területei:  Aktív részvétel a városi diákszervezet megalakításában, majd a munkájában.  A havonként megtartandó iskolagyűlésen az előző hónap értékelése. Elsősorban dicséret, pozitív példa vetítése a többi diák elé tanulmányi és közösségi munka terén egyaránt.  Évente legalább egy alkalommal fórum jellegű iskolagyűlésen az iskolavezetés válaszol és tájékoztatást ad az elhangzott legfontosabb kérdésekre. Ugyanekkor a tanulók közösségeik vagy saját nevükben észrevételeket tehetnek, javaslattal élhetnek vagy kritikát fogalmazhatnak meg az iskolai munka egészével és részterületeivel kapcsolatban (Házirend, magatartás és szorgalom, túra, kirándulás, sportprogramok – szabadnap felhasználása).  A közösség képviselőit demokratikus úton választják az osztályközösségek.  Iskolai szintű ünnepségek, kirándulások, hulladékgyűjtés megszervezésében való részvétel.  Iskolai szintű jutalmazás, kitüntetés javaslattétele elmarasztalás, büntetés javaslattétele.  Az iskolarádió lehetőséget nyújt az eseményekről való tájékoztatásra, iskolai megemlékezésekre, dicséretek közvetítésére, és egyéb közérdekű információk közlésére. A tanulói önkormányzat működésének nevelési vonatkozásai:  A gyerekek tudnak az iskola nevelési céljairól, így jobban magukénak érzik azt.  Lehetőséget teremt a tevékenységre, az aktív közéletiségre az iskoláért, a rendért és a közvagyonért, az iskola jó híréért.  Gyakorolhatják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez.  Nagymértékben alakítja a személyiség erkölcsi kultúráját, a jogok és kötelességek egységes szemléletét, a közösségi érdekek tiszteletben tartását. A szülők és a pedagógusok közti információáramlás formái A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az iskola pedagógiai programjáról, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői választmányi ülésen vagy az iskolai szintű (összevont) szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan és az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:  Családlátogatás  Írásbeli tájékoztató (Tájékoztató füzet) - 40 -

          

Szülői értekezlet Fogadó óra Nyílt tanítási nap Írásbeli tájékoztató Szakkörök indítása Előadások szervezése Közös programok Pályaválasztási tanácsadás Közös lelki nap Közös zarándoklatok Plébániával közös programok

A szülők részéről – a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:  aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,  ötletnyújtást az előadások témáihoz,  őszinte véleménynyilvánítást,  együttműködő magatartást,  nevelési problémák őszinte megbeszélést; közös megoldását,  a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,  érdeklődő-segítő hozzáállást,  szponzori segítségnyújtást.

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:  közös zarándoklatok  plébániával közös programok  családi játékos, sportvetélkedők,  közös rendezvények szervezése, a szülők és a pedagógusok részvételével. A képzőművészeti képzés során megvalósuló szülő-, tanuló- és pedagógus együttműködésének formái: A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében. A tanév elején levélben tájékoztatjuk a szülőket az év feladatairól, éves programnaptárt, kap minden szülő melyben a tanév várható eseményeit, tüntetjük fel (tanévnyitó, fogadó órák, szülői értekezlet, múzeumi órák, kirándulások, szünetek, kiállítások.....) Aktuális terveinkről, sikereinkről értesítést küldünk. A félévi szülői értekezleten a művészeti órák munkáit bemutató képes bemutatók segítségével nyújtunk betekintést az órák hangulatába. Szívesen látjuk tanulóink családtagjait a nyílt napokon, a táborozás során, kirándulások alkalmával, az évi rendszerességű vizsgakiállításokon. A gyermekek hiányzásairól jogszabályban meghatározott formában azonnal értesítjük a szülőket.

1.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL ………………………….. ……. - 41 -

1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai (helyi tantervben) Ha olyan tanuló iratkozik az iskolába, aki más tanterv alapján, más oktatási rendszerben tanult, korosztályának megfelelő évfolyamra iratkozhat, az iskola felzárkóztató programmal segíti őt, hogy megfeleljen a követelményeknek, amennyiben a felvételhez kapcsolódó elvárásoknak megfelel.

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése II. Tanterv-tantárgy és tanóraszerkezet (a 2004-es kerettanterv alapján, kifutó rendszerben)

1. TANTÁRGY ÉS TANÓRASZERKEZET Kötelező tanórák

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 . 11 . 12 . 13 . 14 . 15 . 16 .

tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol Hittan Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. osztál osztál osztál osztál osztál osztál osztál osztál y y y y y y y y 9 9 8.5 7 4 4 4 4 2 2 2 2 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 4 4 4 4 4 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1.5 2 0.5 2 2 2 1.5

Kémia

1.5

1.5

Biológia

1.5

2

Földrajz

1.5

1.5

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1.5

1

1

Technika

1

1

1

1

1

1

0.5

0.5

Testnevelés

3

3

3

2.5

2.5

2.5

2

2

- 42 -

17 . Osztályfőnöki összesen

22

22

22

24.5

1 24.5

1 24.5

1 27

1 27

Tantárgyi struktúra és óraszámok (2013. 09.01-től felmenő rendszerben) Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika (Erkölcstan helyett) hittan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1. évf.

2. évf.

3. évf.

8(7+1)

8(7+1)

8(6+2)

4 2(1+1) 1 2 2 1 5

4 2(1+1) 1 2 2 1 5

4 2(1+1) 1 2 2 1 5

7,5(6+1,5) 2 4 2(1+1) 1,5(1+0,5) 2 2 1 5

25

25

25

27

Rendelkezésre álló órakeret

4. évf.

* szabadon felhasználható órakeret órái

Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika (Erkölcstan helyett) hittan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene

5. évf. 4 3 4 2(1+1) 2 2

1 1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

- 43 -

6. évf. 5(4+1) 3 4(3+1) 2(1+1) 2 2

1

7. évf. 4(3+1) 3 3 1 2

8. évf. 4 3 4(3+1 2(1+1) 2

2 2(1+1) 2 2(1+1) 1

2 2 1 2 1

Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1

Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint)

1 1 1 5 1

1 1

2(1+1) 5 1

1 1 1 5 1

28

28

31

31

5 1

1

* szabadon felhasználható órakeret órái

2.2A választott kerettanterv feletti óraszám 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a közoktatást irányító minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: tornaruharuha, tornacipőcipő, stb. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: − A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! − Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. − A pedagógiai munka egysége és az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása érdekében azon tanulók számára, akik az adott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni. 1.

−

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. − A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a jogszabályban foglaltak alapján a Szervezeti és Működési Szabályzat meghatároz. − Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Folyamatos feladatunk:  A még használható, de javításra szoruló eszközök felújítása.  Új eszközök beszerzése. - 44 -

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatinak megvalósítása 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.5A mindennapos testnevelés 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.7 Projektoktatás 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése 2.9.2 Szóbeli értékelés 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt és szóbeli feladatok meghatározása 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1Az iskola egészségnevelési elvei 2.13.2Az iskola környezeti nevelési elvei 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1A magatartás értékelésének elvei 2.14.2A szorgalomjegyek megállapításának elvei 2.14.3A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

3 Az SNI

- 45 -

Az iskola környezeti nevelés programja 1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai 1. 1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok: Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka." A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezetegészségügy oktatásával, nevelésével. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése.

- 46 -

1. 2. Helyzetkép Az iskola helye és épületei Iskolánk egy közép-magyarországi, 3884 lakosú alföldi község területén található. Az oktatás egy összetett (különböző időben épült) épületben, illetve egy telephelyen folyik. A telephelyen a tornaterem, sportudvar, valamint egy régi, de felújított iskolaépület található, amelyben az alapfokú művészetoktatás folyik Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában a környezeti nevelés mozzanatai több területen jelen vannak, ám környezettudatos attitüd még nem hatja át kellően a nevelő-oktató munkát továbbá az iskolai élet egyes részterületeit. A pedagógusok törekszenek az igényes környezet kialakítására. Ezt bizonyítják az iskola épületének, tantermeinek állandó díszítése és környezetének ápolása. 1.3. Erőforrások Személyi erőforrások: Tanárok: Tudatosítják a gyermekekben a környezet értékeit. Hozzájárulnak a megfelelő környezeti attitüd kialakulásához. Környezeti tartalmakat közvetítenek. Megalapozzák a környezeti problémák többoldalú megközelítését és a megoldásukhoz szükséges együttműködő készséget. Munkájukat segíti az iskolaorvos, a védőnő. Tanulók: Megismerik a környezet értékeit, az ember természet iránt viselt felelősségét. Adminisztratív és technikai dolgozók: Környezettudatos munkavégzésükkel járulnak hozzá a környezeti neveléshez. Szülők: Megerősítik a gyermekekben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetít. NGO-k: Szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkát. 2. Jövőkép, alapelvek, célok 2.1. Az iskola jövőképének környezeti vonatkozásai, hitvallása A bennünket körülvevő természeti és társadalmi értékek megőrzése, védelme létfontosságú környezeti válságokkal teli világunkban. Ezért iskolai oktató – nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk, hogy tanulóink érzékennyé váljanak szűkebb és tágabb környezetük – és a világ globális problémái iránt. Törekvésünk, hogy kialakítsuk bennük a felelősséget saját testi és szellemi fejlődésükért, egészségük megőrzéséért. Mindezek mellett célunk, hogy elősegítsük tanulóink környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy felnőve képesek legyenek környezetük aktív védelmére, értékeinek megőrzésére. 2.2. Hosszú távú környezeti nevelési célok: az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés - 47 -

a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése 2.3. Rövid távú célok és feladatok  A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.  Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése.  Helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, stb.)  A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése.  Tantárgyközi kapcsolatok építése, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket.  A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

2.4. Adottságok, célok és feladatok összefüggése

Az iskola Célok: Tevékenység, feladat: elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Közepes forgalom Közlekedési biztonság- közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása növelése - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló Zaj Légszennyezés

Csökkentés Csökkentés

Szemét

Tiszta, egészséges- szeméttárolók sűrítése környezet - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről A gyerekek- újabb játszóterek mozgásigényének - az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, kielégítése

Kevés játszótér

- fák, cserjék ültetése - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás

- 48 -

Az iskolabelső

Tiszta, környezet

meghitt- festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellék-helyiségekben szappan, WC papír P portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása

Energia-felhasználás Vízfelhasználás

Takarékos fűtés

- gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tető szigetelése ivóvíz,- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása

Egészséges vízfogyasztás csökkentése Iskolakert Tanítás, pihenés,- növények gondozása, pótlása, tanösvény létrehozása, felüdülés helye legyen fajátékok, gyógynövények, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása Udvar Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása, gumiburkolatok létesítése Az iskola A tanítás-nevelés - a tantermekben írásvetítő, TV, video és számítógép eszközellátottsága élmény- esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltető-anyagok központúságának - digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai eszközök, növelése, az esztétikai ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár érzék fejlesztése – egészséges személyiség

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Környezeti nevelés az általános iskola 1-4. évfolyamán Az iskolába kerülő gyermekeket egy vagy két pedagógus gondjaira bízzák. A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek először az olvasás, írás, számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egy – egy természeti jelenségre, szépségre is. Az iskolaérett gyermek közvetlen környezetének számos jelenségével találkozott már, sok személyes emléke, tapasztalata van, de ennek olykor nincs is tudatában. A tanító dolga, hogy a mozaikszerű tudásdarabokat egymás mellé illessze, rendezze. Nevelési cél: a természet élvezete, szeretete, fontossága, az egyéni felelősség felébresztése (nem pazarolok, nem szemetelek, nem ártok senkinek, magamat megvédem), nem akarom, hogy a természet megváltozzon, hogy a növényeknek, állatoknak, embereknek rossz legyen. A természet védelmére nevelés érzelmi, esztétikai, erkölcsi, értelmi folyamata. Tanórai keretek A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében.

- 49 -

Ahhoz azonban hogy, a tanítványainkban kialakítsuk a kívánt magatartásformát, erős érzelmi kötődést kell létrehozni, mely e viselkedés egyik motivációs bázisa. Erre lehetőség kínálkozik a magyar nyelv és irodalom órákon is. A versek, a történetek személyes hangon szólnak a gyermekekhez. Nagy íróink és költőink természetszeretete átsugárzik a gyerekekre. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása során. Itt lehetőség nyílik a természet sokszínűségének, formagazdagságának tanulmányozására. A természetes anyagok használata új érzékelési területen, a tapintáson, a szagláson keresztül ad élményt a gyerekeknek. A technika - életviteli órákon a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára. Az ének – zene órákon tanult népdalokban gyakran jelenik meg a természet szépsége. Zenehallgatáskor a gyermekek átérzik a természet szépségét. Törekvés ébred bennük a természet őrzése iránt. A zenehallgatás közös élményt nyújt számukra. Testnevelés órán közvetlenül találkoznak a természeti környezettel, melynek tisztasága, rendezettsége, egészsége közvetlenül is befolyásolhatja tanulóink teljesítményét, „mozgási kedvét”. Az örömmel végzett tevékenység együttműködésre, toleranciára, önnevelésre serkent. A matematika tanulása közben tanulóink megismerkednek az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival. 3.2. Környezeti nevelés az általános iskola 5-6. évfolyamán Nevelési cél: természet – ember – társadalom. Képzelet által: az ember a természet része, a létezés öröme, a természet szépsége, fensége, az ember belső és külső világának összekapcsolása (művészet) Erkölcs-magatartás által, ismeret által. A nevelés értelmi szakasza: magatartást megerősítő ismeretrendszer, mely a környezet egységére, folyamatai összefüggésére, az emberi tevékenységhatásaira helyezi a hangsúlyt. Természettudományok, társadalomtudományok, művészettudományok. Tanórai keretek Az alábbi környezeti tartalmakat kívánjuk beépíteni helyi tantervünkbe. Magyar nyelv és irodalom:  

Az irodalmi művekben megjelenő természeti – és környezeti értékek, azok harmonikus kapcsolatának megismerése. Hivatalos iratok készítésének elsajátítása (kérvények, javaslatok, petíciók).



Törekvés a helyes és szép beszédre.



Az esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése.

- 50 -

Történelem:  

Hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet? A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás formálása.



A helyi történelmi értékek megismerése, védelme.



A hagyományok tiszteletének kialakítása.



Az egész világot érintő globális problémák megértésének segítése; hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelőssége és feladatai a problémák elhárításában, csökkentésében.



A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére. Etika:

 

A „teljes élet” élése a természet károsítása nélkül (magatartási – és életviteli minták). Az egészséges és esztétikus környezetre való igény kialakítása.



Annak a tudatosítása, hogy az utódoknak is megfelelő életteret kell hagynunk.



Környezetünk értékeink felismerése, tisztelete, védelme. Idegen nyelv

  

A nyelvtanítás egyéb módszereinek segítségével a hazai környezeti problémák megismerése; más országok hasonló problémáinak feltárása. Más népek környezetvédő tevékenységeinek, szervezeteinek megismerése. A környezettel szembeni nemzetközi felelősség szemléletének kialakítása. Biológia és egészségtan:

     

Ökológiai életmód kialakítása. A földi élővilág sokféleségének, e sokféleség értékének megismerése. Az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzői, az azok között lévő ok – okozati összefüggések. A globális környezeti problémák és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségei. A környezet – egészségügyi problémák megismerése, megelőzésük illetve mérséklésük módjai. A testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikák elsajátítása. Kémia:

   

A tanulók figyelmének felhívása a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, valamint potenciális környezetvédő szerepére egyaránt. Az anyag – és energiatakarékosság, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszere szemléletének kialakítása. Az elterjedt vegyszerek és ezek élettani hatásainak megismerése (környezetbiztonság). A különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre, ezek gazdasági hatásainak felbecsülése. - 51 -

Természetismeret (5-6. évf.):  

Az egészséges környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák és értékrend kialakítása.



Környezettudatos döntések elősegítése.



A leggyakoribb környezetszennyezések megismerése. Földünk és környezetünk:

 

Tapasztalatok, ismeretek, élmények szerzése a közvetlen élő és élettelen környezetről. A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére.



A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeként lezajló változások felismerése, értékelése.



A regionális és globális problémák megismerése, és a lehetséges megoldási módok számbavétele.



A természeti és társadalmi értékek megismerése, megőrzése. Fizika:

   

Az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosításának megismerése. A fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti hasonlóság, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatások felismerése. A környezet változásainak, a változások okainak értelmezése, s ezek tudatában megoldások keresése a környezeti problémákra. A környezeti változások fizikai magyarázatának megismerése, megértése.

Matematika:  

A tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése mérése. A környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, statisztikai módszerek alkalmazása, reális becslések képességének kialakítása.



Más tárgyakban megismert környezeti összefüggések matematikai módszerekkel való szemléltetése, táblázatok, grafikonok készítése, elemzése.



A logikus gondolkodás, a szintetizáló – és lényegkiemelő képesség fejlesztése. Technika és életvitel:

 

Annak a megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. A fenntartható fejlődés összefüggéseinek, követelményeinek, problémáinak feltárása.



A környezetgazdálkodás lényegének megismerése.



A környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatása. - 52 -

Ének – zene:  

A természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése. A természet zenei ábrázolásának módjai.



A természet szépségének megjelenítése a népdalokban.



A zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepének felismerése.



A „zenei környezetszennyezés” felismerése. Rajz és vizuális kultúra:

 

A természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése. A természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei.



A hagyományápolás fejlesztése (pl. népi építészet, díszítőművészet).



A természetes alapanyagok használatának ismerete.



Műalkotások elemzése környezetnevelési szempontok szerint.



A tárgyi világ formanyelvi elemeinek ismerete, a tartalom és a forma összefüggése.



A helyi népi építészeti emlékek felkutatása, megismerése.



Példák mutatása környezetbarát formatervezésre. Tánc és dráma (modul a magyar irodalom tantárgyban):

 

Természeti jelenségek improvizálása a tánc és a dráma eszközeivel. Adott szituáció megfogalmazása mozdulatsorok segítségével.



A néptánc elemeinek elsajátítása. Mozgókép és médiaismeret:

 

A média társadalmi szerepe. A média befolyásolási technikái.



A média szabadságának morális határai (a személyiség védelme, az erőszak ábrázolása stb.)



A valóságtól való elszakadás társadalmi veszélyei Testnevelés:

   

A környezeti hatások és az egészséges testi fejlődés közötti összefüggés felismerése, megértése. A sport nélkülözhetetlen szerepe az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. A környezetszennyezés egészséget veszélyeztető hatásai a sport szemszögéből nézve. Lehetőség szerint természetes anyagok használata a sportoláshoz (sportruházat, sportszerek). A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok közösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. - 53 -

Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre nagyobb a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanuló számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és – feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelési problémák felismerése, életmódminták elemzése a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelés, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, a különböző akciókban való részvétel is összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg. 3.3. Tanórán kívüli keretek A környezeti nevelés tanórán kívüli fontos színtere a napközi. A délutáni szabadidős tevékenységek sora ( a környezet tisztaságának óvása, díszítése, növények gondozása, madarak etetése, az időjárás megfigyelése, természetfilmek megtekintése stb.) hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon bennük a környezettudatos magatartás. A napirend segíti a rendszeres életmód kialakulását. A szabad levegőn való tartózkodás, a sport, a játék edzi egészségüket, elősegíti harmonikus emberi kapcsolatok kialakulását. Szakkörök Az érdeklődő, kutató típusú, vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színterei: biológia szakkör, csillagászati szakkör. Tanulóknak adott külön feladatok Az érdeklődő diákok számára lehetőség nyílik a környezeti neveléshez kapcsolódó témák, problémák önálló kutatására, feldolgozására (szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás stb.) Akciók, vetélkedők, tanulmányi versenyek Jeles napokon (pl. Föld Napja, Madarak és Fák Napja) versenyek, kirándulás, vagy egyéb rendezvény szervezésével hívjuk fel a figyelmet a helyi vagy globális környezeti problémákra. Tanulóink lehetőség szerint rendszeresen részt vesznek: - 54 -

  

a Teleki Pál Országos Földtan – és Földrajzversenyen, a Kaán Károly Természetismereti és Környezetismereti Országos Versenyen, a Hermann Ottó Országos Biológia Versenyen

3.4. Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet kialakítása Környezeti nevelés szempontjából a csökkenő tanóraszámok mellett úgy érhetjük el az eredményes természettudományos ismeretek elsajátítását, alkalmazását, ha a tanulóinknak közvetlen természetszemlélet útján mutatjuk be a természet élő és élettelen értékeit, a különböző folyamatokat, jelenségeket, hazánk sokszínű természeti értékeit, gazdaságát, illetve az ember természetátalakító tevékenységét. Az erdei iskola, mint reformpedagógiai mozgalom a századelő óta olyan tanítási forma, melynek középpontjában a természet élményszerű megismerésével a gyerekek felszabadítása, a megszokott iskolai keretek feloldására való törekvés áll. Az erdei iskolában több, az iskolában is használatos oktató-nevelő pedagógiai módszer alkalmazható, mégis több diák domináns módszer áll rendelkezésre pld. Csoportmunka, differenciált tanítás, önálló vizsgálatok, szituációs játékok, tanulói kísérletek… A szabadban folytatott tanítás fokozza a tanulók aktivitását, így az erdei iskola alkalmas az egyes műveltségterületek, tantárgyak népszerűsítésére, valamint felkelheti a gyerekek érdeklődését az egyes tudományterületek iránt. Mivel a gyakorlati feladatok megoldásához társak kellenek, így erősíti azokat a képességeket, melyekkel elsajátíthatják az együttműködésre, közösségfejlesztésre épülő és a későbbi munkájukhoz, életükhöz alapot nyújtó szocializáció alappilléreit. Az erdei iskolánk oktatási célja: A természet sokszínű megismerése Konkrét hazai tájak, társulások (vizes élőhelyek) megismerése A társulások fajainak ökológiai szemléletű jellemzése, értékelése Az élővilág sokféleségének (diverzitás) bemutatása Az erdei iskolánk nevelési céljai: Helyes környezeti attitűdök kialakítása Természeti környezet állapota iránti érzékenység Ökológiai szemlélet kialakítása Közösségi szociális formák elsajátítása, szociális érzékenység kialakítása Egészséges életmódra nevelés Az erdei iskolai képzésben való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 3.5. Üzemlátogatások, múzeumlátogatások, tanulmányi kirándulások



4. Módszerek Az életkornak megfelelően más-más módszerek kerülhetnek előtérbe. Ám a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű az élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott - 55 -



tevékenységnek. Az 5—8. évfolyamon, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához.           

a tanulói aktivitást igénylő módszerek előtérbe helyezése szenzitív pedagógia érzelmi minták közvetítése élmény gazdag helyzetek megteremtésével viselkedési minták közvetítése, példamutatás önismeret fejlesztése döntési helyzetek biztosítása ismeretek, tapasztalatok közvetítése modellezés projektmódszer az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos, tömeges hatás megfelelő alkalmazása a nevelői tevékenység mellett adekvát módon alkalmazandó a tanulói és együttes tevékenységek kombinálása  akciók  irodalmi, képzőművészeti pályázatok, kiállítások A módszerek alkalmazást segítő csoportosítása Játékok  szituációs  memóriafejlesztő  kombinációs  érzékelést fejlesztő  ráhangolást segítő  bizalomerősítő  kapcsolatteremtést segítő  drámapedagógia Modellezés  hatásvizsgálatok  rendszermodellezés  előrejelző  működő modellek készítése, elemzése Riport módszer  kérdőíves felmérés  direkt riportok  fotóriport Projekt módszer  analízis – akció projektek Terepgyakorlati módszerek  terepgyakorlatok - 56 -

   

táborok térképkészítés egyszerű megfigyelések célzott megfigyelések, mérések

Aktív, kreatív munka  természetvédelmi és fenntartási munkák  rekonstrukciós munkák  madárvédelmi feladatok  szelektív hulladékgyűjtés  rend- és tisztasági verseny Közösségépítés  csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Művészi kifejezés  vizuális művészet a környezeti nevelésben  irodalmi alkotások  zeneművészet  fotóművészet  táncművészet  népművészet  esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése  a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) A környezeti nevelési programhoz a továbbiakban ki kívánjuk dolgozni a minőségbiztosítási, minőségfejlesztési rendszert.

- 57 -

A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK 1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrend-szerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. 3. Fogalmi tisztázások: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

- 58 -

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban 

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika: – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika: – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika: – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia: – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia: – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika: – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem: – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai



Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)



Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)



Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)



Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek Készségek fejlesztése: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. Önálló feladatok: áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatok. 

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól



Riportkészítés az eladókkal



Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika - 59 -

Csoportmunka: 

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában



Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel



Szimulációs játék, esettanulmány

 Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) 

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

A PEDAGÓGIA PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK ISKOLA Eszközök, felszerelések I. HELYISÉGEK tanterem szaktanterem fejlesztő szoba tornaterem sportudvar igazgatói iroda nevelőtestületi szoba helyettesi iroda ügyviteli helyiség könyvtár orvosi szoba sportszertár aula porta ebédlő melegítőkonyha öltöző hideg-meleg vizes zuhanyozó személyzeti WC tanulói WC mosléktároló egyéb raktár szertár

16 4 2 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 4 8 21 1 2 2

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI 1. Tanterem tanulói asztalok székek nevelői asztal, szék eszköztároló szekrény tábla ruhatároló (fogas) szeméttároló sötétítőfüggöny 2. Szaktantermek a) számítástechnikai terem

160 400 18 36 18 330 22 66 1

- 60 -

tábla + flipchart 0 számítógépasztal számítógépek és tartozékaik nyomtató programok szükség szerint 24 lemeztároló doboz b) idegen nyelvi szaktanterem 1 nyelvi labor berendezés 0 magnetofon írásvetítő c) természettudományi szaktanterem elszívóberendezés tantermenként 0 vegyszerálló mosogató 6 fali mosogató tantermenként 1 poroltó tantermenként 1 mentőláda tantermenként 1 eszköz- és vegyszerszekrény méregszekrény (zárható) 1 eszközszállító tolókocsi 0 e) biológiai szaktanterem tanulói munkaasztal 3. Logopédiai foglalkoztató 0 4. Tornaterem I. 1 kislabda 5 labda tornaszőnyeg tornapad 2 zsámoly 2 bordásfal mászókötél gumikötél ugrókötél medicinlabda stopper kiegészítő tornakészlet 1 5. Tornaterem II. 1 kosárlabda palánk gyűrű mászórúd 6. Sportudvar 2 szabadtéri labdajáték felszerelése 1 magasugróállvány, -léc 1 távol-, magasugrógödör 1 futópálya 7. Igazgatói iroda íróasztal 1 szék tárgyalóasztal szék iratszekrény fax telefon 8. Nevelőtestületi szoba 1 fiókos asztal szék napló- és folyóirattartó 1 könyvszekrény 2 ruhásszekrény vagy fogasok mosdókagyló tükör 9. Ügyviteli helyiség asztal

11 24 1 2

4 1 1

2 1 (életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja) 14

5 2

2 2 10 10 10 1

2 1 2

1 1 1 1 6 1 0 1 8 32

3 1 1 1 2

- 61 -

szék iratszekrény lemezszekrény írógép fénymásoló számítógépasztal és szék számítógép nyomtatóval telefon /fax

3 3 1 0 1 1 1 1

11. Könyvtárszoba

1

III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Taneszközök egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök magnetofon CD- vagy lemezjátszó video (lejátszó) televízióval iskolánként

1 2 2 1-1

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. HELYISÉGEK

1. A HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB TÁRGYAI MINDEN MŰVÉSZETI ÁG RÉSZÉRE

ESZKÖZÖK FELSZERELÉSEK tanterem, tanszaki műhelyterem igazgató és igazgatóhelyettesi iroda ügyviteli helyiség, gazdasági vezetői, iroda, pénztár nevelőtestületi szoba

MENNYISÉGI MUTATÓ berendezése az egyes művészeti ágaknál ismertettek szerint berendezése azonos az iskolaival berendezése azonos az iskolaival

MEGJEGYZÉS meglévő meglévő meglévő

berendezése azonos az iskolaival

meglévő

MENNYISÉGI MUTATÓ évfolyamok és tanszakok tanulói létszámának figyelembevételével, oly módon, hogy minden csoport alkalmazhassa

MEGJEGYZÉS meglévő

2. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

ESZKÖZÖK FELSZERELÉSEK taneszközök információhordozók a tanagyag felhasználásához

3. AZ EGÉSZSÉG ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Berendezése az iskolánál ismertetettek szerint.

- 62 -

4. AZ EGYES MŰVÉSZETI ÁGAK, TANSZAKOK KÖVETELMÉNYEI Képző- és iparművészet - előadóterem, tanterem ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

MENNYISÉGI MUTATÓ HELYISÉGEK

MEGJEGYZÉS

előadóterem, tanterem

a tanszakok és a tanulók létszámának más művészeti tanszak közös figyelembevételével,az iskola helyiségeként is használható munkarendje szerint szükséges számban műterem, rajzterem, a tanszakok és a tanulók létszámának megfelelő megvilágítás, műszaki műhelyterem figyelembevételével, munkarendje csúszásmentes padló szerint számítógép terem tanszakok és a tanulók számának mindegyik tanszakhoz is használható figyelembe-vételével,az egyidejűleg megtartott foglalkozásokhoz szükséges HELYISÉGEK BÚTORZATA, EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI ÉS OKTATÁSI ESZKÖZEI nevelői asztal, szék tantermenként 1 meglévő

tároló szekrény tábla magnetofon, CD, televízió videólejátszó, felvevő diavetítő, vetítőállvány projektor sötétítő függöny, illetve sötétítő roló ruhatároló (fogas)folyosóra is elhelyezhető szeméttároló

tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 iskolánként 1 ablakonként az ablak lefedésére alkalmas méretben tanulók létszámának figyelembevételével helyiségenként 1

meglévő meglévő meglévő meglévő meglévő meglévő meglévő meglévő

MENNYISÉGI MUTATÓ tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely tanulók létszámának figyelembevételével 1 tanulók létszámának figyelembevételével 1 tanulók létszámának figyelembevételével 1 műhelyenként 1

MEGJEGYZÉS meglévő

meglévő meglévő

- festészet műterem ESZKÖZÖK FELSZERELÉSEK rajzasztal, rajzpad égetési segédeszközök mázazó eszközök mérési eszközök zárható vegyszer tároló savak, lúgok tárolására szeméttároló

meglévő, de bővítést igényel bővítés alatt meglévő meglévő

műhelyenként 1

meglévő

mobil lámpa

műhelyenként 2

meglévő

vízcsap (falikút)

műhelyenként 3

meglévő

mappatartó szekrény

tanszakonként 1

meglévő

- 63 -

égetőkemence

iskolánként 1

meglévő

agyagtároló láda

iskolánként 1

meglévő

MEGNEVEZÉS meglévő

szárító és tároló állvány

MENNYISÉGI MUTATÓ tanulók létszámának figyelembevételével 1 műhelyenként 1

vízcsap ( falikút)

műhelyenként 3

meglévő

agyagos láda

iskolánként 1

meglévő

rezsó

műhelyenként 1

meglévő

mintázó korong asztali korong vasaló, vasalódeszka

kettő tanulónként 1

meglévő

műhelyenként

meglévő

szövőállvány vagy szövőkeret

tervezés alatt

kézműves kéziszerszámok zárható vegyszertároló

tanulók létszámának figyelembevételével 1 tanulók létszámának figyelembevételével 1 tanulók létszámának figyelembevételével 1 műhelyenként 1

szeméttároló

műhelyenként

meglévő

- kézműves műhelyterem ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK munkaasztal, szék

festékező eszközök

meglévő

bővítés alatt bővítés alatt meglévő

Iskolaotthonos nevelés és oktatás Az 1-3. évfolyamon 1978. óta működik iskolaotthonos program intézményünkben. Az évek során szerkezetileg, pedagógiailag kellő hatékonysággal működővé alakult. Az oktatási forma szülői igényre jött létre, és a pedagógusok és tanulók aktív együttműködésével valósul meg. A program egészében véve a helyi adottságokhoz igazodó nevelő-, oktató-, szabadidő-szervező munkát magába foglaló oktatási forma, vagyis a gyerekek tevékenykedtetésén alapuló, egész nap kedvező pedagógiai hatást nyújtó munkarend. Az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban- melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napra is felkészülnek- a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindnapos testedzés foglalkozási időkeretben történik. Az órarend kétheti váltással készül, 00 00 00 mert az egy osztályban tanító két pedagógus hetenként váltakozva tanít 8 -10 -ig, illetve 10 00 16 -ig.

- 64 -

Az iskolaotthon esetében a gyermek egész napos nevelése történik, a tanítási órák és a szabadidő összefüggő rendszert alkot. A tanulás és a szabadidő váltakoznak, szem előtt tartva ezzel a gyermekek terhelhetőségét. A két osztályfőnök között egyenlően oszlanak meg a feladatok minden esetben két tanító váltja egymást, a tanórákon, a szabadidős foglalkozásokon és az önálló tanuláson is. Az iskolaotthonos nevelés keretei között házi feladat adásának nincs helye mivel a tanuló az egész napos felkészítés során készül fel a következő tanítási napokra. A tanítási órák megosztása: - délelőtt, mikor a gyermekek a legaktívabbak, a nehezebben elsajátítható tárgyak vannak napirenden, - délután pedig a készségtárgyakat oktatjuk. A gyermekeknek lehetőségük van beszélgetni problémájukról, nem olyan kötött és rideg az órarend, illetve a napirend. Az osztályfőnökök értesülhetnek miden gondról, bajról, késésről, megfigyelhetik a diákokat a szabadidős tevékenységek eltöltése közben is-így jobban megismerve a tanulókat, a nevelésük is hatékonyabbá válhat. A szabadidőben végezhető tevékenységek között vannak a mozgást számos formája, könyvtárlátogatás, zenehallgatás, játékok, és más kreatív foglalkozások. Az iskolaotthonban 8 órától délután 16-ig foglalkoztatjuk a gyermekeket, táskájukat a könyvekkel, munkafüzetekkel csak hétvégén viszik haza, hogy a szülő is lássa, hogyan haladnak az gyerekek. Ez az oktatási forma kedvező szervezeti feltételt biztosít a tanulmányi munka hatékonyabb irányításához: Az óvodai életrend szerves folytatásává válik.(Megkönnyíti az óvoda és az iskola közötti zökkenőmentes átmenetet.) Egyenletes megterhelést nyújt. (Az egyéni fejlesztésen és a tehetséggondozáson van a hangsúly.) A gyermekek tevékenykedtetésén alapuló, egész nap kedvező pedagógiai hatást nyújtó munkarend kialakítása válik lehetővé. A tanítás, a tanulás, az aktív pihenés, a szabadidős tevékenységek célszerűen váltogatják egymást. Meghitt viszony alakul ki a pedagógus és a tanuló között. ( A szülőkkel szoros és harmonikus együttműködésre törekszünk.) Minden gyermek különböző, más fejlettségű más-más terület: így ennek megfelelően foglalkozunk velük Az iskolaotthoni nevelőtevékenység alapelvei A tevékenység- vagy gyakorlatközpontúság elve Ez a nevelési folyamat legáltalánosabb alapelve, mivel a nevelés alapvető eszköze a tevékenység. A fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődés egységének és egyenértékűségének az elve Az iskolaotthonban a teljes személyiség nevelésére kell törekedni. A nevelés folyamatában a pedagógusoknak egyenértékűnek kell tekinteni a személyiség fizikai, szellemi és jellembeli fejlesztését, fejlődését. Az alkotótevékenység elve

- 65 -

Az iskolaotthonnak az alkotás színterévé kell válnia. Ez azt jelenti, hogy a tanulókkal ne csak történjen valami, amit egyszerűen elviselnek, hanem általuk is történjen valami. Az alkotófolyamatban a gyerekek elgondolásai, elképzelései is valósuljanak meg. A játék, a tanulás és a munka integrációjának elve A játéknak és a munkának mint mindennapos, tervszerű, szervezett tevékenységnek kell helyet kapnia. A játék és a munka a fizikumot, az értelmet és a magatartást a tanuláshoz hasonlóan fejlessze. A kötelező és a szabadon választható tevékenységek egységének elve A kötelezőség mellett rendkívül fontos a választhatóság is. Az iskolaotthoni tevékenységek szerves részévé kell tenni a gyerekek által szabadon választott értelmes tevékenységeket, mert ezzel személyiségük fejlesztésében nagy lehetőségekhez juthatunk. Az irányított önnevelés elve Ki kell alakítani a tanulókban azt az igényt, hogy képességeiket önmaguk is formálják. A tanórai és a szabadidő egységének elve Az iskolaotthonban meg kell teremteni az iskolai tanítási órán, valamint az iskolán belüli / osztályon kívüli / és az iskolán kívüli szabadidős tevékenységek szerves egységét, valamint a szabadidő hasznos eltöltését irányító egyéb intézmények erőteljes kapcsolatait.

Az iskolaotthon célja és feladatai Az iskolaotthon járuljon hozzá az iskolában folyó értelmi nevelés feladatainak megoldásához, a gyermek értelmi képességeinek maximális fejlesztéséhez, a hátrányos helyzetű tanulók fejlődésének segítéséhez. Biztosítsa a tanulók számára az iskolai feladatokhoz való naponkénti nyugodt és eredményes felkészülés lehetőségeit, a hiányok pótlását. Hathatós segítséget adjon a tanulmányi munkában való előrehaladásban a tanulmányi színvonal emeléséhez, a többlettudás megszerzéséhez. Az iskolaotthon erősítse a tanulókban az aktivitást. A mindennapi munka körültekintő megszervezésével alakítsa a gyermekben a pozitív munkaszokásokat és a fizikai, a szellemi munkához való helyes viszonyt. Az iskolaotthon segítse, és jelentős mértékben mélyítse el a tanulók erkölcsi nevelését, magatartás- és viselkedéskultúráját. Az iskolaotthon változatos, gazdag tartalmú kulturális foglalkozásokkal és az életkorhoz méretezett elégséges, igényes szabadidő biztosításával járuljon hozzá a művelt, a szabadidejét kulturáltan eltöltő gyermekek neveléséhez. Az iskolaotthon tevékenyen vegyen részt az egységes, erős, edzett, kiváló testi képességekkel rendelkező, lelkileg, értelmileg gazdag ifjúság nevelésében. Az iskolaotthon magas színvonalú, higiénikus, esztétikus, otthonias környezetet biztosítson. Az iskolaotthon rendszere - 66 -

Az oktatási forma négy fő pillére: - a közismereti órák, néptánc program és a differenciált fejlesztésre szánt órakeret - szabad program és a mindennapos testnevelés programja - a tanulási, felkészülési tevékenység ideje - a készségtárgyak és a napközis foglalkozások programja A közismereti órákat, a felzárkóztató- és tehetséggondozó programokat az 1-5. óra sávjában tartjuk. Ez az órakeret kellő időt biztosít minden tanuló számára, hogy képességeinek megfelelően tudjon haladni a megfelelő tantárgyból. A napi időkereten belül csoportbontással és a normál órákon belüli intenzív differenciált foglalkozásokkal valósul meg a készségfejlesztés. A szabad programot a 6. órában közvetlenül az ebéd után tartjuk. A gyerekek ezt az időt kötetlenül a szabad levegőn tölthetik. 30

15

A felkészülési idő a szabadidős sávot követően 13 -14 -ig valósul meg. Az egyes tantárgyakból az óra végén feladatot kapnak a tanulók, amelyeket ebben az időben, a tárgyat tanító tanár felügyelete alatt végeznek el. Az, hogy a gyakorlást is, a tanulást is a tárgyat tanító pedagógus irányítja, illetve ellenőrzi, fokozott felelősséget ró rá. Ilyen módon nemcsak a tanítási óráért, az új ismeretek megértéséért felelős, hanem a szerzett ismeretek rögzítéséért, alkalmazásáért, a szükséges készségek és jártasságok kialakításáért is. Házi feladatot csak hétvégére kapnak a gyerekek, tanszereiket is csupán akkor viszik haza. 15 00 A készségtárgyak és a napközis foglalkozások 14 -16 -ig valósulnak meg. A napközis foglalkozások a következő témák köré csoportosulnak: 1. Beszédfejlesztés, kommunikáció, illem.  megismerjék az illemszabályokat;  megfogalmazzák az illemszabályokat;  alkalmazzák a megismert illemszabályokat szerepjátékokban és mindennapi élethelyzetekben;  megtanulják az illemszabályokhoz kapcsolódó szokásokat és technikákat;  képesek legyenek saját maguk viselkedésének, illetve egyének és egy embercsoport magatartásának értékelésére.

2. 3. 4. 5.

Képzőművészeti tevékenységek Kulturális tevékenységek Játék Heti értékelés A heti értékeléseket pénteki napokon tartjuk, melyek a demokráciára nevelés kitűnő alkalmai lehetnek. Menete a következő:  A nevelő közli a heti értékelés célját, konkrét programját.  A felelősök beszámolói.  A beszámolókban elhangzott eredmények, hiányosságok, problémák, tervek megvitatása. Hozzászólások. Javaslatok.  A felelősök válaszadásai a felmerülő kérdésekre.  A pedagógus értékelése az elmúlt hét munkájáról. / A legfőbb értékelési szempont az legyen, hogy a vizsgált héten ki mivel járult hozzá a csoport életének, tevékenységének zavartalan és eredményes, jó légkörű működéséhez. / Azok a heti értékelések ösztönző hatásúak, amelyek a fejlődést, az eredményeket emelik ki.  Az elmúlt hét munkája alapján a dicséretek vagy a figyelmeztetések megfogalmazása.  A következő hét konkrét tennivalóinak megbeszélése. - 67 -

Követelmények, elvárások a nevelőtestülettel szemben 1. Tudjon azonosulni a pedagógiai program alapelveivel, céljaival. 2. Törekedjen a célok elérésére. 3. A megfogalmazott feladatokat igyekezzen, megvalósítani a nevelés-oktatás különböző színterein, a pedagógiai helyzetek kínálta tevékenységi formákkal. 4. Viselkedésével, személyes példamutatásával pozitív irányba befolyásolja a nevelési folyamatokat. 5. Toleráns, elfogadó, befogadó légkört teremtsen a tanulókkal és a kollégákkal. 6. Innovatív, szakmailag igényes legyen. 7. Törekedjen a jó partnerkapcsolatra az iskola minden használójával. 8. Ismerjék az új módszereket, irányzatokat és alkalmazzák azokat. 9. Személyes és szakmai igényességre törekedjenek.

HELYI TANTERV Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól. Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.

- 68 -

Az iskolai felvétel és a magasabb évfolyamba lépés feltételei Az általános tantervű osztály első évfolyamába valamennyi gyermeket fogadjuk, aki megfelel az iskolaérettség kritériumainak, elfogadja az iskola pedagógiai programját. A felvételnél előnyt jelent a keresztlevél megléte. Felső tagozatban az emelt szintű matematika csoportba a két éves alapozó időszak eredménye (írásos dolgozat), a szülő kérelme, a gyermeket tanító nevelő véleménye és a csoportlétszám alapján kerülnek be a megfelelt tanulók. Az iskola magasabb évfolyamon biztosítja az átjárhatóságot az emelt szintű oktatásba és onnan vissza, ha megfelelő teljesítmény, szülői kérelem, a szaktanár javaslata alátámasztja. A magasabb évfolyamba lépés elbírálása: az év végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés a döntő. Az értékelő döntést tagozatonként (alsó-felső) összehívott osztályozó értekezlet mondja ki, az értekezleten a tagozat teljes tanítói, tanári állománya részt vesz. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tananyag továbbhaladási feltételeit, teljesíti, és az előírt tanulmányi követelményeknek legalább elégséges eredménnyel eleget tesz. Az első évfolyamon a közoktatási törvény 71.§ alapján történik a továbbhaladás megállapítása. Év végén nem megfelelő teljesítményt elért tanulók számára a javítási lehetőség szabályait, a hiányzások illetve a követelmények nem teljesítése miatti évismétlést a közoktatási törvény szabályozza és rögzíti. A mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 

1-2. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika,



3-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret,

 5-6. évfolyamon: magyar természetismeret, földrajz

nyelv,

magyar

irodalom,

matematika,

történelem,

 7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, Az 1. évfolyamon a következő évfolyamra léphet az a tanuló is, aki a követelményeket nem teljesítette, feltéve, hogy ezt nem hiányzásai okozták. Ha a tantestület úgy dönt, hogy a tanuló a követelményeket nem teljesítette, évfolyamismétlést javasol a szülőnek, aki ezt a törvény szerint nem köteles elfogadni. Képzőművészeti oktatásban Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei az alábbiak:  Az adott évfolyam anyagának ismerete, értelmezése, gyakorlati alkalmazása.  A tananyag minimum szintjének teljesítése.  A tanítási- tanulási folyamat eredményeként kialakult képességek ellenőrzése.  Tanult ismeretanyag megfelelő előadásmódja, illetve kivitelezése.

Iskolai beszámoltatás, értékelés, minősítés I. Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének követelményei és formái A) Követelmények:  Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. - 69 -

 A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.  Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.  A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.  Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).  A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. B) Az értékelés formái: Pedagógusaink a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel, a többi évfolyamon félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítik. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét a) heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel, b) heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel, c) heti három óránál magasabb heti óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő érdemjeggyel értékeli. Az értékelés legyen folyamatos:  visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében,  jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről. A folyamatos értékelés fajtái:  órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),  szóbeli felelet értékelése,  gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyak teljesítményének értékelésére),  írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok),  szülőknek üzenő füzet vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményért.  félévi és tanév végi Az ellenőrzés fajtái:  szóbeli feleltetés,  szóbeli vizsga (8. év végén)  házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése, - 70 -

 írásbeli számonkérési formák: •

írásbeli felelet (egy anyagrészből),

•

beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése,

•

röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),

•

dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),

• témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő).  a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése. II. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Az egyes kerettantervi modulokat önálló modulként tanítjuk, s a tantárgyakkal megegyezően értékeljük és minősítjük. A modulok értékelése félévenként legalább három érdemjeggyel történik. Félévkor, illetve év végén a modul követelményeinek teljesítését osztályzattal minősítjük. III. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái : a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető c) Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk. IV. A 8. évfolyam év végi vizsgája Iskolánkban a nyolcadik osztályos tanulók a tanév végén magyar irodalom és történelem tantárgyakból szóbeli vizsgát tesznek az adott tantárgyak 8. évfolyamos tananyagának – szaktanár által előre közzétett - témaköreiből. A vizsga érdemjegye két témazáró dolgozat súlyának megfelelő osztályzatnak felel meg, és sikertelen vizsga esetén pótvizsgát lehet tenni.

Az értékelés Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek, a tanulók tudása értékelésének, minősítésének, számonkérésének formái, követelményei, a törvény 70. §-ába foglalt értékelési kategóriák (érdemjegyek, osztályzatok). - 71 -

Belső értékelési rendszerünkben a folyamatos értékelést valósítjuk meg mérésekkel kombinálva. Ilyen módon tudjuk nyomon követni a tanulók fejlődését, feltárni azokat a területeket, megismerni azokat a tanulókat, ahol ill., akiknél korrigálásra van szükség, így személyre szólóan végezhetjük a személyiségfejlesztést. A tanulók teljesítményének elbírálásakor különbséget kell tenni az értékelés és az osztályzattal történő minősítés között. Az értékelésnél megállapítjuk a fejlődést, a sikeres munkát biztatjuk, dicsérjük a tanulót, értékeljük igyekezetüket, önállóságukat, de rámutatunk a hiányosságukra is. Az osztályzatokkal történő minősítésnél a tantervi követelményeket tartjuk az irányadónak. A tanulók 1- 5 ig. érdemjegyeket kapnak. A minősítés rendszeressége teljesen egy adott nevelőtől és tanulócsoporttól függ, annyi megkötéssel, hogy minden tanulónak: a) heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel, b) heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel, c) heti három óránál magasabb heti óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő érdemjeggyel értékeli. Az írásbeli és szóbeli számonkérések aránya optimális legyen. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt tájékoztatni kell az ellenőrzőn keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A magatartás, szorgalom értékelését az osztályközösségek javaslatai alapján az érintett pedagógusok közösen, havonta elvégzik érdemjeggyel, az 1. osztályban és a 2. osztályban félévkor szövegesen. Lényeg, hogy pozitív, biztató, reményt adó legyen. Az osztályzást büntetésre nem lehet használni! A tanulói magatartás és szorgalom értékelése:  a katolikus hitből fakadó és elvárható erkölcsös viselkedési normán,  az iskolai Házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén,  a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken mutatott magatartáson, tevékenységeken,  a házi feladatok elkészítésén, a felszerelés mindenkori meglétén,  a közösségben és a közösségért végzett munkán,  az iskola által támasztott erkölcsi követelményeken alapul. Második év végétől 8. évfolyam végéig a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. Alsó tagozatban az osztálytanító, az érintett pedagógusok véleményének kikérésével értékel. Az 5-8 évfolyamon a magatartás és szorgalom érdemjegyét nevelőtestület véleménye alapján értékeli. Vitás esetekben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

Félévkor és év végén történő értékelés – mely az értesítőbe és a bizonyítványba is bekerül: Magatartás: példás jó változó rossz Szorgalom:

példás jó változó hanyag - 72 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

A magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai: „Példás” az a tanuló, aki: 

magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból



felelősséget vállal tetteiért



tiszteli és elismeri mások értékeit, jóindulattal segíti társait, aki tudásával, a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza



a nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket



képes kulturáltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében



szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében



ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt



betartja az iskola házirendjét



nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása „Jó” az a tanuló, aki:



a példás magatartás követelményeinek javarészt megfelel, de cselekedeteit, ítéleteit időnként az indulat vezérli



a házirendet betartja



tiszteli a felnőtteket, társait



trágár, durva kifejezéseket nem használ

 

feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként csak ritkán vállalkozik, a rábízottakat tőle elvárható módon teljesíti az osztály vagy az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt



ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt



nincs írásbeli intője vagy megrovása „Változó” magatartású az a tanuló, aki:



cselekedetei következményeit nem képes felismerni, így az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be



a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül



a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik



játékban gyakran vét a szabályok ellen, közösségi munkájában sokszor udvariatlan, durva



sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg



az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik



ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, de nem kellő figyelemmel



környezete rendjéért keveset tesz, vagy nem érdekli



a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá



igazolatlanul mulasztott - 73 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény



Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

osztályfőnöki intője van „Rossz” a magatartása annak a tanulónak, aki:



a házirend előírásait sorozatosan megsérti, nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet



feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen



társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza



szándékosan rongálja környezetét



több alkalommal igazolatlanul mulaszt



több szaktanári figyelmeztetést kap, illetve van osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokú büntetése A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A szorgalom értékelésének és minősítésének szempontjai: „Példás” szorgalmú az a diák, aki:



képességeinek megfelelő, egyenletes teljesítményt nyújt



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi



a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is. és azokat elvégzi



munkavégzése pontos, megbízható



a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt



taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza „Jó” a szorgalma annak a diáknak, aki:



képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt



rendszeresen, megbízhatóan dolgozik



a tanórákon többnyire aktív

 

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti taneszközei tiszták, rendezettek „Változó” a szorgalma annak a diáknak, aki:



tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől



tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti



felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik



érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja



önálló munkája figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel - 74 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

dolgozik „Hanyag” a szorgalma annak a diáknak, aki: 

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében



az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen



feladatait folyamatosan nem végzi el



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek l



a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül



félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A magatartás és szorgalom megítélésekor mindig figyelembe kell venni a gyermek életkörülményeit és képességszintjét!

A százalékos, szöveges és az osztályzattal történő minősítés megfelelése a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

0-30%

Ha a tantárgy jellegének megfelelő szöveges értékelés azt takarja, hogy

1 (elégtelen)

nem felelt meg 31-50%

gyengén megfelelt

2 (elégséges)

51-74%

megfelelt

3 (közepes)

75-90%

jól megfelelt

4 (jó)

kiválóan megfelelt

5 (jeles) kiemelkedő többlet teljesítmény esetén: 5 (kitűnő)

91-100%

A képzőművészeti tanszakok értékelési rendszere     

Az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítésekor a tanuló bizonyítványt kap. Félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba. Első osztálytól minimum elégséges osztályzat szükséges a továbbhaladáshoz. Elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. Kettő darab elégtelen érdemjegy után a nevelőtestület dönt a javítóvizsga lehetőségéről. Az igazgató engedélyével, két vagy több évfolyamra megállapított követelményt egy - 75 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

 

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

tanévben vagy annál rövidebb idő alatt is teljesítheti a tanuló. Ha a tanuló a tantervi követelményeknek önhibáján kívüli okok miatt nem tud eleget tenni, az igazgató engedélyével osztályát folytathatja. A kiemelkedő tanulmányi munkát folytatott tanulók év végén dicséretben és / vagy könyvjutalomban részesülhetnek.

Az értékelés módjai, formái

Előképző

ÉVKÖZBEN - Folyamatos szóbeli - Időszakos írásbeli

1 – 6. évfolyam

- Folyamatos szóbeli - Időszakos írásbeli

FÉLÉV

ÉV VÉGE

Szöveges

Szöveges

Érdemjegy

Érdemjegy

MINŐSÍTÉS Előképző

1 – 6. évfolyam

Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Nem felelt meg

Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen

- 76 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

A tanulói munka és szorgalom értékelése A tanulói munka: ( 5 ) – Ha a tantervi követelményeknek pontosan, igényesen eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot és azt gyakorlatban is ötletgazdagon alkalmazni képes. A különböző fejlesztési feladatok követelményeit precízen, jó tempóban, kreatívan oldja meg és adott helyzetben kifogástalanul alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái önállóságra vallanak. ( 4 ) – Ha a tantervi követelményeknek lelkiismeretesen eleget tesz, de apró hibákat elkövet. A tananyag alapvető részeit jól ismeri, tudja, de bizonytalanságok mutatkoznak. Ismereteit a gyakorlatban különösebb nehézségek nélkül alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái megbízhatóak. ( 3 ) – Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget. A tananyagot jól elsajátította, de a feladat megoldásakor tanár segítségre szüksége van. Elméleti ismereteit a gyakorlat során megfelelően alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái felületesek. ( 2 ) – Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tud eleget tenni. A tananyag elsajátításában minimális ismeretekkel rendelkezik. Elméleti hiányosságai nem teszik lehetővé a gyakorlati alkalmazást még a tanár segítségével sem. Munkája folyamatos korrigálást igényel. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái gondatlanok. ( 1 ) – Ha a tantervi követelményeknek tanári útmutatásokkal sem tud eleget tenni. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái értékelhetetlenek. A minimum szintet nem tudja teljesíteni. A tanulói szorgalom: Szorgalom

Példás

Jó

Változó

Hanyag

Tanulmányi munkája

Pontos, Precíz, Ötletgazdag

Lelkiismeretes, Igyekvő

Bizonytalan

Rendetlen

Önálló, Rendszeres, Kitartó

Kicsit bátortalan, de lehet rá számítani

Pontatlan

Igénytelen

Kötelességtudata

Példamutató, Segítőkész

Megbízható

Átlagos

Szinte megbízhatatla n

Órai aktivitása

Aktív, előre lendíti az órát

Érdeklődő

Felületes

Nehezen ösztönözhető

tanulószobai)

felkészüléshez

Munkavégzése

Az otthoni (napközis, meghatározása

előírt

házi

feladatok

A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer. A házi feladat nem osztályozható! - 77 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

A házi feladattal a pedagógusok:  erősítik a tanítási órákon tanultakat,  fejlesztik az adott témában a tanulók különféle készségeit, képességeit,  az új anyagot készítik elő A házi feladat hatékonyabbá tétele érdekében, a házi feladatot mindig gondosan ki kell jelölni! A házi feladatnak sikeresen megoldhatónak kell lennie! Ennek érdekében:  a tanulók önálló tanulási képességét már a tanórán is fejlesszük;  a házi feladat kapcsolódjon az órai munkához;  a házi feladat ne a tanórán be nem fejezett ismeretelsajátítási folyamat folytatása legyen, hanem vagy az elsajátítottak begyakorlására, vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon;  ne legyen mély szakadék a tanórai munka és a házi feladat között;  használjuk fel az egyéni tevékenységet irányító munkatankönyveket, programozott anyagokat;  a feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének (a túl nehéz feladat szorongást vált ki), ennek érdekében időnkét alkalmazzunk differenciált házi feladatot, azaz a jobbaknak a tananyagon túlmutató, a gyengébbeknek felzárkóztató jellegű feladatokat jelöljünk ki;  rendszeresen adjunk rövid feladatokat, és ne egyszerre sokat. A szülők számára világossá kell tenni, hogy mit várunk el tőlük:  segítsenek-e a gyereknek,  a tanulás feltételeit teremtsék-e meg,  ellenőrizzék-e, felügyeljék-e a munkát. A házi feladatot rendszeresen ellenőrizni, és nem osztályozni, hanem értékelni kell! Világosan közölni kell a tanulókkal a házi feladat elkészítésének a szabályait, a mulasztás következményeit. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása,  az egy tanítási napra adott, kötelezően elvégzendő szóbeli és írásbeli feladatok mértéke átlagos képességű tanuló számára ne haladja meg tantárgyanként a 20-25 percet. Ettől több időt igénybe vevő feladatot a tanuló önként vállalhat.  a házi feladat anyaga a tanítási órán írásban, vagy szóban számon kérhető,  aki öt alkalommal nem készítette el a házi feladatát, egyes osztályzatot kap, mely a szorgalmi jegybe számítjuk be, az így kapott osztályzat a szaktárgyi jegyként nem értékelhető,  a tanulók a tanítási szünetek idejére nem kapnak írásbeli házi feladatot,  az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére- a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak szóbeli feladatot sem,  hosszabb szünetre (nyári) nem kötelező jelleggel, a meglévő tudást szinten tartó feladatok adhatók (gyűjtő munka, házi olvasmány, különféle megfigyelési feladatok stb.)  a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

- 78 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

A

társadalmi

bűnmegelőzéssel,

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

az

áldozattá

válással,

az

erőszakmentes

konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek A bűnözés visszaszorítása, az áldozattá válás elkerülése és a kábítószer-fogyasztás megelő-zése olyan komplex tevékenység, amely minden olyan intézmény kötelessége, amely a fiatalok oktatásával és nevelésével foglalkozik. A bűnmegelőzésre nevelés a családban kell, hogy elkezdődjön. A szülők pozitív példája modellt kell jelentsen, ami utánzásra érdemes. A jellemes, erkölcsös életvitelre nevelés eleve a bűnmegelőzést szolgálja. A bűn elkövetésének megelőzése a szülők és a pedagógusok mellett a bűnüldöző, rendteremtő szerveknek is felelőssége. A család-, gyermek- és ifjúságvédelem elméleti alapja az a megállapítás, mely szerint a "bűnmegelőzés legbiztosabb eszköze a nevelés tökéletesítése”. A D.A.D.A. Biztonságra Nevelő Program Célunk, hogy a 8 év alatt mind az alsó, mind a felső tagozaton 1-1 alkalommal vegyenek részt a gyerekek a programban. Ennek érdekében együttműködési megállapodást kötünk a rendőrséggel a program megvalósítására. A program tartalma az alsó tagozatosok részére: - A tanulók életét meghatározó írott és íratlan szabályok típusaival, azok szerepével, normákkal és hagyományokkal való ismerkedés. - A veszély, kockázat, döntés, következmények fogalmának megismertetése, a tanulók védelme érdekében a helyes magatartási minta kialakítása. - A biztonságos életre való nevelés hangsúlyozása mind otthon, mind a közlekedésben és a közterületen. - Annak tudatosítása, hogy a háztartásban sok veszélyes anyaggal, illetve eszközzel találkozhatnak, melyek kezelése nagy óvatosságot igényel. - A közlekedésben és a közterületen érvényben lévő szabályok elsajátítása, és az arra való felhívás, hogy a saját biztonságukért ők a felelősek. - A gyógynövények felhasználási módjai, a gyógyszerek betegséget-kezelő hatásai. - Az emberi jogokkal és kötelezettségekkel való ismerkedés: a gyermekek legyenek tisztában saját gyermeki jogaikkal, tudják azt megfelelő időben alkalmazni, illetve kötelezettségeiket teljesíteni. - Azoknak a módszereknek a megismertetése, mellyel a gyerekek megtanulják elhárítani az idegen, illetve ismerős személy által létrejött "kellemetlen érintések"-et. - A gyerekek megismertetése az erőszak és agresszió fogalmával, a különböző erőszakos cselekedetek következményeivel, különböző érzések és érzelmek kifejezésének módjaival, a családi szeretet nélkülözhetetlen szerepével és azokkal az erőszakos formákkal is, melyek a gyerekek ellen irányulnak. - A gyerekek ránevelése arra, hogy különbséget tudjanak tenni a "jó hecc"-ek, a csínytevések és a bűncselekmények között. A program tartalma a felső tagozatosok részére: - A diákok pozitív én-képének fejlesztése, hogy pozitív módon álljanak hozzá saját képességük, adottságuk vizsgálatához. - Megismerkedés a különböző szenvedélybetegségek fajtáival, azok okozta nehézségekkel. (Hazánkban a szenvedélybetegségek különböző formában megjelenő rohamos növekedése figyelhető meg. Az ún. "klasszikus" (alkohol, dohányzás, kávé) mellé megjelentek a technika gyors

- 79 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

fejlődésének következtében a televízió, a videó, a nyerő automaták és a számítógép-függőséget okozó eszközei is.) - A program részletesen foglalkozik a média hatásaival, az erőszak megjelenésével filmekben és mesefilmekben, valamint az Internet káros és hasznos hatásaival. - Megismerteti a tanulókat a barát-választás alternatíváival, a bandák befolyásoló szerepével, a különböző csoportosulások veszélyeivel, a csoportos erőszakkal, valamint tudatosítja bennük, hogy a bandák tagjai nyomást gyakorolhatnak rájuk. - A tanulók segítése annak felismerésében, hogy döntéseik következményeiért a felelősséget nekik kell vállalni. - A családon belüli erőszak és a szexuális bűnözés. A tanulók megismertetése azokkal az elhárítási szempontokkal, melyekkel vissza tudják utasítani a családon belül előforduló szexuális zaklatásokat, illetve segíti őket azok felismerésében és elkerülésében. - A drogokkal kapcsolatos tudnivalók, megjelenési formájuk, fogyasztásuk következményei és azok visszautasításának lehetőségei. - A jog jelentősége az életben, illetve a büntetőjog szerepe: Miért is kell a jogi előírásokat betartani? - A rendőr lehetőségei és feladatai egy adott jogsértés kapcsán. - Az ifjúkori bűnözés jellemzői, az elkövetés okai, az egyes cselekmények egyéni-, családi- és büntetőjogi következményei. A diákok konfliktustűrő képességének fejlesztése, valamint a problémák kezelésére és megoldására való tanítás.

A közlekedésre nevelés iskolai programja A közlekedés hozzátartozik az ember mindennapjaihoz. Tudatunkban nem jelentkezik külön, hogy gyalogosan vagy járművel utazva mit kell tennünk. Bízunk abban, hogy a közlekedés szabályait alkalmazva és betartva minden baj nélkül elérjük úti célunkat. A közlekedési balesetekről készített statisztikai adatok bizonyítják, hogy a sértetlenség bűvszava nem véd meg senkit sem. Szükség van tehát többek között a közlekedési felkészültségre, a fegyelmezett és figyelmes magatartásra, a döntési képesség kialakulására, és nem utolsósorban a közlekedési előrelátásra. Megdöbbentő adat, hogy átlagban számolva minden harmadik órában történik gyermekbaleset, és legalább hetente egy gyermek veszíti életét. Ki gondolná, hogy több tízezerre tehető évente azoknak a személyi sérüléses baleseteknek a száma, amelyeknek gyermekek a szenvedő alanyai. Az utas balesetek nagyobb számában az is szerepet játszik, hogy itt a 0- 14 éves korosztály egésze érintett, míg a gyalogos közlekedés időszaka elsősorban 6 éves kortól, az iskolába járás kezdetétől kerül előtérbe. A kisiskolásokat sokszor igen megviseli és megterheli az iskolába kerülés. Ebben szerepet játszanak azok a kötöttségek, amelyek ettől kezdve életüket meghatározzák. Ilyenek : az iskolába érkezés időpontjának betartása, a mások által előírt kötelező feladatok végzése, a fegyelmezett magatartás, az óra menetének nyomon követése stb. A korábbi „gondtalan” és „játékos” hétköznapok mellett állandóvá válik a tanulásra odafigyelés. Az általános iskola első éveiben nagy jelentőséggel bír az un. szemléltető oktatás. Különösen nagy gondot szükséges fordítani a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztésére.

- 80 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

Közlekedési szempontból jelentőséggel bír az érzékelés- észlelés képességének alakulása. A járművek, közúti jelzőtáblák és a különböző jelzőberendezések színeinek felismerése szempontjából lényeges, hogy pl. a kisgyermek 6- 7 éves korában biztosan tudja megkülönböztetni és megnevezni a színeket. A kisiskolás már elég jól képes tájékozódni közvetlen környezetében. Az otthon és az iskola közötti úton végigmenni, megtalálni ezt az utat, kellő gyakorlottság esetén képes. Fejlődésbeni különbségeket figyelembe véve, 6- 7 éves korra – feltételezve erre való felkészítésüket – meg tudják különböztetni a jobb és bal oldalukat, tudják azt is, hogy mit jelent a lent és a fent vagy az előre és hátra. A biztonságos közlekedéshez nélkülözhetetlen az emlékezés képessége. Ebből a szempontból szándékos emlékezetre van szükség, amely az iskolás évek során alakul ki. Ezzel függ össze a tanulás technikájának elsajátítása is. E kor kezdetén a gyermekek könnyebben megtanulják azt, amit értenek, mint a számukra érthetetlent. Lényeges a képzelet fejlődése, illetve fejlesztése. A beszéd fejlődését sem tekinthetjük mellékesnek közlekedési szempontból. A kezdet kezdetén is óvakodni kell a verbalizmustól. Tehát olyan szavak használatától, amelyek értelmét nem, vagy csak pontatlanul ismerik a gyermekek. A beszéd kialakulásában óriási szerepe van az iskolai pedagógusoknak, sőt maguknak a szülőknek is. A kisiskoláskor közlekedésbiztonsági szempontból is fontos időszak. Ekkor teremtjük meg a gyalogosközlekedés és a városi tömegközlekedés ismereteinek elsajátíttatásával azokat az alapokat, amelyek majd a járművezetésre való felkészítés szempontjából szintén nélkülözhetetlenek. A gyermek fejlődésének következő szakasza a serdülőkor. A tények arra figyelmeztetnek, hogy serdülőkorban az anatómiai és fiziológiai változások jelentősek lesznek. A serdülő gondolkodásában is tovább fejlődik. Előrelátóbbá válik, mindinkább a várható következményekkel is számol. A gondolkodás folyamatos fejlődésében szerepet játszanak egyre növekvő tapasztalatai. Mindezek ellenére még mindig gondot okoz az általános kiemelése konkrét tárgyak vagy jelenségek köréből. Ezért nélkülözhetetlen a sokoldalú bemutatás, a különböző körülmények között végzett gyakorlás. A serdülőkor végére alakul ki a magas szintű, absztrakt, elméleti és fogalmi gondolkodás. Külön érdemes szólni az erkölcsi ítéletalkotásról, az emberi tulajdonságok megítélésének kérdéséről. A serdülő ebben a tekintetben ugyancsak támogatásra szorul. A szülő és a pedagógus egyaránt sokat tehet a helyes ítélőkészség kialakítása érdekében. Közlekedésbiztonsági szempontból nem elhanyagolható kérdés, hogy a közlekedő tanulók, rendelkeznek-e un. helyzetfelismerő képességgel. Észreveszik-e közlekedésük közben valamely helyzet veszélyessé válását, és képesek-e erre a megfelelő módon reagálni. Ahhoz hogy az intézményi szintű közlekedésre nevelés megfeleljen a közlekedésbiztonsági elvárásoknak, életkor-specifikus és egymásra épülő, továbbá közlekedésszakmailag megalapozott programra, valamint felkészült pedagógusokra van szükség. Tevékenységek -

Utazás tömegközlekedési eszközökön, menetrend megismerése Kerékpáron Gyalogosan A szabálytudat kialakítása - 81 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

-

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

Helyes magatartásformák bemutatása, gyakorlása A gyermekbalesetek és a veszélyhelyzetek okainak felderítése Kapcsolatok vizsgálata a viselkedés és a gyermekbalesetek között A baleseti elsősegélynyújtás megismerése, elsajátítása

Tartalmak -

A lakóhely jellemző közlekedési eszközei A helyi és távolsági tömegközlekedés eszközei Helyes és helytelen utazási szokásaink A gyerekek mint a balesetek okozói A közlekedés levegőszennyező hatásai, a környezetszennyezés elkerülésének lehetőségei

Követelmények A tanuló A fejlesztő tanulási szakasz végére ismerje meg a biztonságos közlekedés rávonatkozó szabályait. Tudja, hogyan előzheti meg a leggyakoribb baleseti helyzeteket. Alkalmazza a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szabályokat és udvariassági szokásokat. Legyen tisztába lakóhelye veszélyes közlekedési csomópontjaival. Vészhelyzetben ismerje és tudja alkalmazni a segítségkérés formáit. A közlekedési eszközök fejlődésének történeti áttekintése. Színterek -

A bevezető és kezdő szakaszban a környezetismereti tantárgy keretében. Az alapozó és fejlesztő szakaszban a technika- és életvitel tantárgy keretében. Szabadidős iskolán kívüli programok során folyamatosan.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 1-8. évfolyamban. Fontos: - megfelelő pihenési idő a tesztek között - motiváció Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan): - tavalyi eredményhez képest - vagy év elejéhez képest - vagy az osztályátlaghoz képest Szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére. Ha kéri az iskolaorvos, illetve a Központi Adatfeldolgozó elküldjük az értékelést. Alapmérések a HUNGAROFIT módszer minősítéséhez: - 82 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

1. Dinamikus ugróerő - melyből távolugrás páros lábbal iskola udvar felásott ugrógödörbe bemelegítő ugrások után 3 kísérleti lehetőségből a legjobb teljesítmény egyenkénti mérése, vonal és az utolsó nyom (sarok) közötti távolság 1 cm-es pontossággal 2. Dinamikus dobóerő: - kétkezes labdadobás hátra, fej fölött tömött labdával - tornateremben vagy udvari sportpályán a bemelegítő dobások után 3 kísérleti lehetőségből a legjobbat vesszük - 12 éves korig 2 kg-os, 12 éves kortól 3 kg-os tömött labdával történik a dobás - mérés: a dobóvonaltól a tömött labda becsapódásáig 5 cm-es pontossággal - Gerincvédelmi okokból erősíteni kell a tanulókban azt, hogy a kidobás egyenes törzzsel, a lábizom legintenzívebb felhasználásával történjen! 3. Dinamikus erő-állóképesség fejlesztése: - mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel és visszaereszkedés - hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan - Mindhárom gyakorlatot kifáradásig (max. 4 perc) darabszámra mérjük. - A vizsgált tanulók szőnyegen végzik a gyakorlatot tornateremben, párokban a testnevelő irányításával. Stopperórával mérünk, sípszó jelzi a kezdést és a max. időt (4 perc). 4. Aerob, vagy alap-állóképesség mérése (Cooper teszt): - Lényege: 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítjük futással. Lehetőleg szabad levegőn (rossz idő esetén jól szellőztethető 10-25 Celsius fok közötti tornateremben). Előzetesen lemért 400 m-es pálya szélén 10 m-es jelölések. A tanuló nem futó párja, számolja a köröket, sípszó jelzi a 12 perc kezdését és végét. A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését, a tanulók egyre aktívabb közreműködésével a mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A mért adatokat a megadott értékelési rendszer alapján pontozzuk, összesítjük és egyénre szólóan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat pl. 0 – 20,5 p → igen gyenge, 21 – 40,5 p → gyenge 41 – 60,5 p → kifogásolható 61 – 80,5 p → közepes 81 – 100,5 p → jó 101 – 120,5 p → kiváló 120,5 – 140 p → extra A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés! A teljes próbarendszert egy (max. két) héten belül el kell végezni. - Fel kell készíteni a tanulókat, hogy ne szorongjanak, ne szenvedjenek futás közben. - Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi biológiai, fiziológiai – adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges az eltérés. - El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat.

- 83 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait. - Minden mérést a testnevelő irányítja, ellenőrzi. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére. A mérések befejeztével az útmutatóban lévő évfolyamonkénti és egyéni, összesített minősítő adatlapokat kitöltve írásbeli értékelést kapunk iskolánk tanulóinak fizikai állapotáról. -

- 84 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

- 85 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

MÁSODIK RÉSZ A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának pedagógiai programja NEVELÉSI PROGRAM I. A nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelő-oktató munkáját a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják. A sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatása iskolánkban integráltan történik. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy az értelmileg akadályozott tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A tanköteles korú értelmileg akadályozott tanulók képzésének során a legfontosabb figyelembe veendő szempontok: - az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltozása, - sajátos tanulási képességek, - egyéni szükségletek, - a felnőttkori élet behatárolt lehetőségei. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. I.1. Ennek érdekében a következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk: 

a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel,

 a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában, 

egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele,



támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben,



a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén

I.2. Ennek érdekében a következő célokat tűztük ki:  az enyhe fokban értelmi fogyatékos / tanulásban akadályozott / tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók terápiás jellegű korrekciójával, - 86 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

 a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal,  az általános műveltség megalapozása a fogyatékosság, életkor és osztályfok figyelembe vételével,  az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával. I.3. A nevelés-oktatás fő feladatai:  az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével,  a mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával,  az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően, 

a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása,

 a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően, 

a fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások kidolgozása.

I.4. A pedagógiai célkitűzések, feladatok eszközei és eljárásai. Az oktatás-nevelés területén eszköznek tekintjük a tanítási órákat és a tanításon kívüli órákat a közös és a részletes követelmények érvényesítésére.

Közös követelmények a tanítási órákon A SNI tanulókra vonatkozó helyi tantervben megvalósításra kerülő közös követelményeket az iskolai pedagógiai programban megfogalmazott követelményekre építettük, összhangot teremtve az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók fejleszthetőségével, s az Irányelvekben megfogalmazottakkal. A közös követelmények megvalósítását valamennyi tantárgyra és pedagógiai szakaszra átfogó gyógypedagógiai feladatként értelmezzük. A közös követelmények területei: társadalmi beilleszkedés, a gondolkodás, a megismerés hon és népismeret, kapcsolódás Európához, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, - 87 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

pályaorientáció / énkép és éntudat / Részletes követelmények.: Törvényi kereteit az Irányelvekben megfogalmazott, évfolyamokra bontott követelmények tükrében kívánjuk megvalósítani, szükség szerint kihasználva az évfolyamok és osztályok közötti átjárhatóság lehetőségét. A nevelési funkciók viszonylatában - kiegészítve az oktatás területét- a személyiség diagnosztikus eljárásokkal történő szűrését célozzuk meg. Ennek jelentőségét a sokoldalú információszerzésben látjuk. A tanórán kívüli tevékenységek Lásd: I. RÉSZ

II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók fogyatékosságának megfelelő, legmagasabb szintű képzés mellett a sajátos nevelési igénynek megfelelő személyiségfejlesztést is meg kell valósítanunk. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka során a tanulók alapkészségeit fejleszteni és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtani,  az iskola olyan- az emberre, társadalomra, művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó-ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  az iskola oktató és nevelő tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése,  fontosnak tartjuk, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,  a tanulók között a szorgalom, a tudás, és a munka nyerjen nagyobb becsületet,  törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,  segíteni kell a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat,  törekedni kell az emberek közötti érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  megismertetjük tanulóinkat a nemzeti kultúra és történelem fontos eseményeivel. III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok  Az emberi, a gyermeki természetet figyelembe véve elvárható az alapiskolázás során, hogy a tanulók a mindennapi együttélésben a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelő magatartási szokásokat sajátítsanak el.  Az őket körülvevő személyek, valamint az elődök / irodalmi, történelmi hősök / cselekedetei magatartási mintaként épüljenek be, amelyek közül egyéniségüknek megfelelően tudnak választani.  A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.  A magatartási normák, minták megismerése nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosulásig.  Ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek, érdekütköztetések és léteznek kompromisszumos megoldások. Ítéljék el a testi erővel, a hatalommal, a tekintéllyel való - 88 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

visszaélést.  Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással.  Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, az alkotásban, a sportban.  Iskolánk kapcsolatait tágabb társadalmi szférára is kiterjesztjük a közösségfejlesztés érdekeinek megfelelően. IV. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő sajátos pedagógiai tevékenység Az enyhe fokban értelmileg sérült tanulók esetében a következő pedagógiai eljárásokra és tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt. 

Produktív együttműködés és kapcsolatkiépítés az óvodákkal.



Az egyéni haladási ütemre építkező, s az ahhoz igazodó tanórai tanulás megszervezése.

 A sérülés specifikus felzárkóztatási lehetőség biztosítása a habilitációs és rehabilitációs órák keretében. 

Napközis ellátás biztosítása az arra igényt tartó tanulók számára.



Az életviteli gondok, nevelési nehézségek segítése a családok és a szülők vonatkozásában.

V. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az enyhe fokban értelmileg akadályozott gyermekek képességei fogyatékosságuk és mentális sérüléseik tekintetében is nagyon eltérőek. Nevelőközösségünk azt a célt tűzte ki e tekintetben maga elé, hogy a korlátok és lehetőségek szinkronjának megteremtésével hozzásegítse a tanulókat egyéniségük kibontakoztatásához, személyiségük teljessé tételéhez. Azt az egyszerű pedagógiai szemléletet tartjuk szem előtt, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, éppen ezért minden lehetséges eszközzel és színtéren a pozitív értelemben vett másság hangsúlyozására törekszünk. Részletes lehetőségeket a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek fejezetésnél ismertetünk. VI. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Pedagógiai programunkban kiemelkedő szerepet szánunk a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatoknak. Tanulóink nagy része a társadalom perifériáján élő családból érkezik nap, mint nap az iskolába. A beszűkült környezetben élő szülők, de gyerekeik is vágynak egy stabil kapcsolatra. Egyre több a szorongó, a bizonytalanság érzésével küzdő, szeretetre, védettségre vágyó gyermek. Épp ezért az iskolának kell vállalnia, hogy színtere lehessen a szülőtársakkal, pedagógusokkal, intézményvezetőkkel történő találkozásnak, és adjon lehetőséget a nyomasztó gondok megosztására. Feladatainkat a következőkben határozzuk meg: 

a család, és a gyermek közvetlen környezetének megismerése,

 a gyermek kapcsolatainak feltárása, /kortársközösség, tágabb környezet/s ennek ismeretében a veszélyeztető faktorok kiszűrése, - 89 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

 napközi, tanulószoba szervezése annak érdekében, hogy a gyermek idejének nagy részét szervezett és ellenőrzött keretek között töltse,  a helyi lehetőségek kihasználásával a szabadidő hasznos eltöltésére törekvés /kirándulások, üzem, múzeumlátogatások, vetélkedők, stb./,  napi kapcsolatteremtés a családsegítőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a rendőrséggel, a gyermekorvossal, védőnőkkel, a gyámügyi feladatokat ellátó kollégával, az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelősével,

VII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Fokozott figyelmet fordít a tanulási kudarcnak kitett tanulókra. Nem könnyű enyhíteni azokat a kudarcokat, amelyek a gyermekeket érték. Sokszor nagyon kell ügyelnünk, hogy az elsődleges tüneteket ne kövessék a másodlagosak tünetek megjelenése /magatartási problémák, önértékelési zavar, alacsony toleranciaszint, stb./. Ezeknek a problémáknak a megelőzése érdekében a hozzánk kerülő tanulóknál mindig megkeressük azt a fejlődési szintet, amelyre még építhetjük munkánkat. Kis lépésekkel haladunk előre, ügyelve arra, hogy minél több sikerélmény érje a tanulót. Ennek a munkának a nevelés és oktatás minden területe színteret biztosít.

VIII. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, az etnikai tanulók felzárkóztatása Az SNI-s tanulók jelentős része a társadalom perifériáján élő hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. Munkanélküliek, a létminimum alatt élő rokkantnyugdíjasok. Jelentős a nagycsaládban élők száma. Az iskoláskorú gyermek életének színtere nagy részben az iskola. A hátrányos helyzet kompenzálásának is itt kell történnie. Ehhez a munkához meg kell nyerni a szülőt, segítő érdeklődésüket gyermekük előrehaladása iránt. A következő eljárásokkal igyekszünk enyhíteni tanulóink szociális hátrányain: 

napközi szervezése,



segítség a taneszközök vásárlásához,



felzárkóztató foglalkozások szervezése,



a nevelők segítő szándékú odafordulása a gyermekek felé,



családlátogatások,

 a szülők nevelési gondjainak segítése, felvilágosító munka a szociális juttatásokról szülői értekezleteken, 

szükség szerint az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkájának igénybe vétele,



jogosultság és szükség szerinti segélyre javasolás,

 drog és bűnmegelőzési programok szervezése az egészségügyben és a rendőrségen dolgozók segítségével, - 90 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény



Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

pályaorientációs tevékenység,

IX. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. Az együttműködés színterei: iskola, szabadidős tevékenységek. Az iskolai ünnepségek, osztálydélutánok, mind-mind színterei az együttműködésnek. További fejleszthetőségük aktualitások által determinált. Néhány példa a lehetséges formákból: 

szülői értekezlet,



fogadó óra,



nyíltnap,



kirándulás,



osztályfőnöki óra,



anyák napja, farsang, karácsony,



iskolai ünnepségek,

Az együttműködés formáinak tervezésében a fő irányvonalakat jelöltük meg. Lehetőségként szem előtt tartjuk a napi aktualitásokat, a mindennapok által lehetőségként felkínált vonatkozásokat. X. Iskolai egészségnevelési feladatok végrehajtása: Az egészség alapértékként való felfogása az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál is komplex fogalmat jelent. Az iskolai egészségfejlesztés feladatai közül a mindennapos testedzésre a kötelező óraszámban megtalálható heti 3 testnevelés tanóra, a napközis foglalkoztatás és a sportkörök működése ad lehetőséget. A testedzés jelentőségét fokozza, hogy a gyermekeknek a munkaerőpiacon - majdani munkavállalóként - szükségük lesz fizikai erőnlétükre és állóképességükre. Ezt pedig csak rendszeres testneveléssel, testedzéssel érhetjük el. A test folyamatos fejlesztése és karbantartása feszültség levezető és fegyelmező hatású is. Az egészséges életmódra és egészséges táplálkozásra nevelés, a helyes szokások kialakítása, a betegségek megelőzése, a gyógykezelések, az egészséget károsító hatások, káros szenvedélyek kivédése, baleset-megelőzés témakörei minden tantárgy tanítása során meg kell, hogy jelenjenek. Minden pedagógiai helyzetet fel kell használni ezen ismeretek átadására. Az egészséges táplálkozásra nevelés szempontjait figyelembe véve szükséges az iskolai étkezés kínálatát irányítani, figyelembe véve a tanulók szociális hátrányait is. A gyógypedagógia olyan oktatási rendszer, amelynek tantervében a lelki egészség kialakításának feladatára külön tantervi programegység fogalmazódott meg. Az enyhén értelmi fogyatékos és a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő speciális nevelési szükségletű gyermekek személyiségének magatartásának

fejlesztésére

szocializációs rehabilitációs - 91 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

és mentálhigiénés

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

felkészítésére,

szolgál a: „Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő” tantervi egység.

XI. A környezeti nevelési program szerepe A környezeti nevelés célja az intézményes keretek között megtervezni és tudatos pedagógiai folyamatban kialakítani és elősegíteni az ember környezettudatos magatartását, életvitelét. A környezeti nevelés a személyiségre komplex módon hat. A környezeti nevelés minden fogyatékos tanuló – a későbbi életvitel kialakítása érdekében – igen hangsúlyos. A fogyatékosság okozta megismerési gátak megkívánják – úgy a természeti, mint a társadalmi környezet vonatkozásában –, hogy e nevelési terület is a helyes egyéni stratégiák kialakítását és következetes véghezvitelét biztosítsa. Már az iskoláztatás kezdetén mind az ép, mind az értelmi fogyatékos tanulók, rendelkeznek valamiféle ismeretekkel környezetükről, érzelmekkel kapcsolódnak a világ dolgaihoz. A tanulók megismeréséhez az is hozzátartozik, hogy tudjuk, milyen képeket hordoznak magukban arról a világról, amelyben élnek. Milyen viselkedésbeli értékeket, attitűdöket alakítottak ki magukban, mi az, amire a környezettudatos magatartás kiépítésekor már mint alapra számíthatunk, ill. milyen torzulások, rossz szokások rögzültek eddigi életük alatt. A tervezésnél ezeket figyelembe kell vennünk. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a környezeti nevelés jelen-idejűsége igen fontos tényező. A személyes tapasztalás, cselekvés mindig a konkrét idő és térrelációkra épül. A realitást a konkrétumot hozza be a nevelésbe. A jövő, amely jelenünktől függ - cselekedeteinktől, értékek megőrzésétől, a környezetszennyezés megállításától stb. - sokkal hamarabb, az érzelmek szűrőjén keresztül körvonalazódhat a tanulóban. A környezeti nevelésben a tanulás tág, teljes körű értelmezése fontos elem. Ez azt jelenti, hogy nemcsak ismeretközlő, információs, tudományos, tényszerű anyagok megtanítása a cél, hanem a szerepek, magatartási módok megtanulása, életviteli stratégiák kialakítása és gyakoroltatása, attitűdformálás, érzelmi viszonyulások és értékek közvetítése is része a teljes folyamatnak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében az utóbbiak bírnak kiemelt szereppel. A környezettudatos magatartás kialakításának elengedhetetlen feltétele az iskolai és otthoni, valamint távolabbi környezet megfeleltetése, vagy legalább közelítése a célkitűzésekhez. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fokozottabban szükséges a következetes és állandó mintaadás, a szokások szintjén is kialakított környezet- és természetvédelem. A fogyatékos tanulók és fiatalok nevelésében/oktatásában – éppen a teljesebb társadalmi szocializáció érdekében – szükséges a környezeti nevelés kiszélesített értelmezésének alkalmazása. Nem csak a természeti környezetünk problémái öltöttek aggasztó méreteket, hanem az emberi társadalmak is kedvezőtlen irányba „fejlődnek” (fogyasztási szokások, zaj és baleseti kockázatok, víz- és talajszennyezés, agresszió, tömegmanipuláció, népességfogyás/túlnépesedés stb.).

XII. AZ SNI TANULÓK SIKERES EGYÜTTNEVELÉSÉNEK FELTÉTELEI

- 92 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

Korszerű pedagógiai módszerek és tanulásszervezési eljárások alkalmazása (kooperativ tanulási technikák, projektmódszer, dráma). Differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód alkalmazása tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon is. Együttműködés a szakemberekkel (team munka szükséges a gyermekkel foglalkozó valamennyi pedagógus részvételével). Befogadó osztály befogadó közösség. Objektív feltételek:  speciális tanulást és életvitelt segítő technikai eszközök,  speciális tantervek, tankönyvek, tanulási segédletek,  az épített, fizikai környezet akadálymentesítése. A kompetenciaterület és a sérült tanuló A kompetencia fogalma Hétköznapi szóhasználatban akkor mondjuk, hogy valaki valamiben „kompetens”, ha valamilyen feladatra való alkalmasságáról beszélünk, képzettségének megfelelően vagy beosztásához viszonyítottan. Pedagógiai szempontból a kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság. Az alkalmasság döntések és kivitelezések által érvényesül. A döntések feltétele a motiváltság, a kivitelezések pedig a képesség. Ennek értelmében a kompetencia valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer, amelybe beletartoznak a motívumok (szükségletek, vágyak, magatartási szokások, attitűdök, előítéletek stb.), az érzelmek, és a képességek, valamint az ezekhez tartozó cselekvési szokások, készségek és ismeretek. A kompetencia pszichológiailag meghatározott rendszer, amelyben a képességek és készségek sajátos szisztémába szerveződnek. Viszonylag kevés elemből nagyon változatos, sokfele kombináció jöhet létre. A tanítási tanulási folyamatokban kialakítható kompetenciák – kulcskompetenciák. Az anyanyelvi kompetencia Az adott szituációhoz kapcsolódó, annak megfelelő nyelvhasználati képesség. A nyelvi kompetencia kulcskompetencia. Élethelyzeteink többségében kommunikálunk, használjuk nyelvi kompetenciánkat, ezért az anyanyelvi nevelés, az anyanyelvi kompetencia fejlesztése tágabban értelmezendő, mint az anyanyelv tanítás. Szövegértési-szövegalkotási kompetencia Az anyanyelvi kompetencia része a szövegértési-szövegalkotási kompetencia. A szövegértési szövegalkotási kompetencia fejlődése, fejlettsége minden más kompetenciaterületben megjelenő tartalom elsajátítását befolyásolja. Ezért fejlesztése a kereszttantervi modulokban is megjelenik. A szövegértési-szövegalkotási kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igény A sajátos nevelési igény olyan komplex fogalom, amelybe több fogyatékosság és sérülés is beletartozik, ezért a szövegértés-szövegalkotás tanítására vonatkoztatva nehéz általános jellemzőket megfogalmazni. A sajátos nevelési igenyű tanulok különböző csoportjai a sérülés jellegétől függően jelentősen különböznek egymástól a tanulási specifikumok tekintetében. Vannak olyan sajátos nevelési igenyű csoportok, ahol a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlődése nem tér el a többi gyermekétől (pl. mozgássérülések bizonyos fajtai), míg más csoportoknál jelentős eltérés tapasztalható (pl. beszed-, vagy hallássérültek). Az eltérés lehet mennyiségi (pl. tanulásban - 93 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

akadályozottak), és lehet minőségi (pl. hallássérültek). Egyes csoportok más, esetleg speciális eszközök használatával tanulnak meg bizonyos tananyagtartalmakat, más fogyatékossági csoportba tartozóknak a módszerek, tanítási eljárások változtatásával kell differenciálni. Elképzelhető, hogy egyes részek, feladatok, módszerek alkalmazása egyáltalán nem ajánlott, vagy nem elvárható a sajátos nevelési igenyű gyermektől. Más speciális módszerek, eszközök, eljárások stb. alkalmazása pedig elengedhetetlen a kívánt cél elérése érdekében. Általános pedagógiai alapelvek érvényesülése a sajátos nevelési igényű tanulóknál a szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterületen A szövegértési-szövegalkotási programcsomagokban felsorakoztatott általános fejlesztési célok alapvető fejlesztési célként értelmezhetőek a sajátos nevelési igenyű tanulok tanítása során is. Különösen fontos fejlesztési területkent azért jelentkezik a sérült gyermekek esetében, mert a szövegértés és szövegalkotás, a kommunikáció képessége erőteljesen befolyásolja a társadalomba való beilleszkedést, a munkaerőpiacon való érvényesülést, az egyén elégedettséget, önbecsülését stb. A sajátos nevelési igenyű tanulóknak sérülésük következtében sajátos a személyiségfejlődése. Ha ezt a sajátos személyiségfejlődést súlyosbítja a kommunikációs nehézség is, a sérült személy az élet minden területén akadályozottá válhat. Ezért kiemelt jelentősegű ennek a kompetenciaterületnek a fejlesztése olyan komplex módón, hogy az az egész tanulási folyamatot áthassa, minden kompetenciaterületen megjelenjen. Ezt támasztja alá az a – programcsomag fejlesztési koncepciójának alaptézisében megfogalmazott – gondolat is, mely szerint „egyféle képesség fejlesztése a gyakorlatban kivitelezhetetlen”, de annak végiggondolása elengedhetetlen, hogy mely képességcsoport fejlesztése az elsődleges, és ez milyen hatással lehet más képességcsoportok fejlődésére. Általános pedagógiai alapelvek A programcsomagban felsorolt alapelvek érvényesek a sajátos nevelési igenyű gyermekek együttnevelésében is.

– Pedagógusszerep támogató, segítő jellege A hagyományos tananyag-közvetítést felváltja a tanulási folyamat irányítása, segítése. A sajátos nevelési igenyű gyermekek egyéni, speciális tanulási útjának biztosítását ez teszi leginkább lehetővé. A tanuló szükségleteit, igényeit figyelembe vevő pedagógiai gyakorlat alkalmas az együttnevelésre. – A képesség- és személyiségfejlesztés harmóniája Sajátos nevelési igenyű gyermekek nevelésében különösen hangsúlyos. A szociális, érzelmi, társadalmi kompetenciák fejlesztése sok esetben elsődlegesebb szerepű a kognitív képességek fejlesztésénél. Az egyensúly megteremtése a befogadó pedagógusnak a sérüléshez, a tanuló életkori és egyéni sajátosságaihoz stb. való alkalmazkodó képességének függvénye. Pl. Értelmileg akadályozott tanuló szöveg feldolgozásakor legyen együtt a többiekkel, kapjon olyan feladatot, amelyben érzelmei, társas kapcsolatai fejlesztése a cél, és csak másodlagos, hogy az adott irodalmi alkotás feldolgozása milyen mélységben történt meg nála.

– Differenciálás, esélyegyenlőség A sajátos nevelési igenyű tanulok speciális nevelési szükségleteinek figyelembevétele a differenciálás egyik alapja az együttnevelés során. Az esélyegyenlőség megteremtése a sérülés fajtájának, súlyosságának megfelelő differenciálással érhető el. - 94 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

– Gyakorlatközpontúság A sajátos nevelési igenyű gyermekek nevelése-oktatása során a gyakorlatközpontúságnak a sérülés fajtájától függően más hangsúllyal kell szerepelnie. A mindennapi életben jól hasznosítható ismeretek közvetítése azonban minden – és nem csak sérült – gyermek tanításakor nagy jelentősegű, és motiváló hatása is felbecsülhetetlen. Pl. A melléknevek tanításakor az értelmi sérült gyermek különböző ízek, más alkalommal formák, eszközök tulajdonságait nevezze meg, míg a többiek a melléknevek fokozását tanulják.

– Egyensúlyteremtés Az egyensúly megteremtése érvényes a fent leirt területek mindegyikére. Sajátos nevelési igenyű gyermekek esetében ez nem azt jelenti, hogy mindenből ugyanannyit szükséges megismertetni, átadni. Az ő esetükben a helyes egyensúly akkor alakul ki, ha sajátos nevelési igényeik kielégítésével zajlik a tanulási folyamat. Pl. Nem lehet a sajátos nevelési igenyű gyermekek esetében csak a személyiségfejlesztést előtérbe helyezni. A meghatározott tantervi tartalmak elsajátítása szükséges.

– Motiváló tanulási környezet Sajátos nevelési igenyű gyermekeknek más lehet motiváló hatású, mint a többieknek, ezért mindig minden körülményt figyelembe véve történjen a motiváló eljárás (eljárások) kiválasztása. Pl. Beszédértési zavarral küzdő gyermekek esetében nem motiváló hatású egy mese meghallgatása. Kis kiserő képek lapozgatásával az ő figyelme is felkelthető.

– Tevékenység-központúság Minden sérülési típusnál kiemelt jelentősegű. A sajátos nevelési igenyű tanulok ismeretszerzése, feldolgozása a fogyatékosság típusától, súlyosságától és a tananyagtól függően zavart lehet. Ezért tevékenységgel, sok érzékszervet bevonva történjen a tanítás. Foghassanak, szagolhassanak, mozoghassanak, hallhassanak, láthassanak attól függően, hogy milyen kompenzációs lehetőségeket, gyakorlatokat adunk számukra, hogy a hiányzó ismeretet ily módón pótolják, vagy a meglevőt meg jobban be tudjak építeni.

– Tantárgyi integráció A hatékony szövegértési-szövegalkotási kompetencia, a szociális képességek, a személyiségfejlesztés elképzelhetetlen tantárgyi integráció nélkül az együttnevelésben. A sajátos nevelési igenyű tanuló fejlesztésének minden lehetőségét ki kell használni függetlenül a kompetenciaterülettől, tantárgytól, tananyagtól stb. Általános érvényűnek tekinthetjük, hogy a szövegértés-szövegalkotás szintje befolyásolja a többi műveltségterület tanítását, a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése ezért minden műveltségterület feladata. Pl. Minden tanuló – beleértve a sajátos nevelési igenyűt is – matematikatanulásának feltétele a szövegértés megfelelő szintje. Ezért matematikai feladatok megoldásakor is figyeljünk erre.

– Mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme A sajátos nevelési igenyű tanulok fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. A terv elkészítését mindig mérés előzi meg. A megfelelő merő eljárás és ennek eredményei alapján készült fejlesztési terv kidolgozása a gyógypedagógus feladata. 3. Az egyéni megsegítés, és fejlesztés - 95 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

A sajátos nevelési igenyű gyermekek fejlesztése minden esetben egyéni fejlesztési terv alapján történik, amit a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus készít, a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye, valamint saját diagnosztikus mérései alapján. Javasolt, hogy a fejlesztési tervet a befogadó pedagógus is ismerje meg. Ez alapja lehet a tanórákon történő egyéni megsegítéseknek és a differenciálás megtervezésének. Számos esetben azonban épp a befogadó pedagógus nyújthat segítséget észrevételeivel, tanácsaival a gyógypedagógusnak a habilitációs-rehabilitációs tevékenységben és tervezésben. A sajátos nevelési igenyű tanulok speciális igényeinek kielégítése a fejlesztés középpontba állításával valósítható meg. Ez azonban nem azonos a pedagógiai korrekcióval. Azt jelenti, hogy egyéni tanulói igényekhez igazodva differenciált foglalkoztatást és a rugalmas alkalmazkodást alakit ki a pedagógus az egyen fejlődési üteméhez igazodva. A tanulok képességei és kompetenciai különböző fejlettségűek lehetnek. Ha egy képesség fejlődését szeretnénk elérni, akkor olyan tevékenységeket kell végeztetni a tanulóval, ami erre a képességre célzottan fejlesztő hatású lehet. A tevékenység módjainak, eszközeinek kiválasztásában kezdetben a gyógypedagógus nagyon sokat segíthet. Közös munkával biztosítani tudjak a sajátos nevelési igenyű gyermekek szamara azokat az egyéni tanulási útvonalakat, egyéni tanulási stratégiákat, amelyek megakadályozhatják az iskolai kudarcok elszenvedését. Sajátos nevelési igenyű tanulok esetében a pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások egyéni fejlesztési terv alapján valósulnak meg. Az egyéni fejlesztési terv fogalma A szakértői véleményben feltüntetett elmaradást mutató részképesség-területek fejlesztésére irányuló, és a sajátos nevelési igenyű tanulok iskolai oktatásának tantervi irányelvében megfogalmazott, tanulok fejlesztési feladataira épülő ütemterv. Általában 3 (maximum 6) hónapra készül. Készítését mérés előzi meg és az eltelt időszak után újabb mérés következik. Az elért eredményekkel történő összevetés után készül el a következő terv. Ha a tanulókat egyes tantárgyakból, tananyagrészekből mentesítettek a minősítés és az értékelés alól, a közoktatási törvény 52. §-nak (7) bekezdése, valamint a (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére az iskola egyéni foglalkozást szervez részükre. Az egyéni foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján – segítik a tanulók továbbhaladását és felzárkózását a többiekhez (többségi pedagógus feladata). A tanulok egyéni terápiás terv alapján, rehabilitációs órakeretben, gyógypedagógus közreműködésével, szakmai irányításával kapnak segítséget. A fejlesztő munkát a mar meglevő készségekre, képességekre építve, a gyermek önbizalmának folyamatos pozitív megerősítése mellett lehet eredményesen végezni. A gyermeket meg kell nyerni a fejlesztéshez, mert az átélt kudarcok következtében mar beépült elkerülő magatartást át kell fordítani, hogy megtapasztalja: a tanulás lehet orom és sikerélmény is. Az egyéni fejlesztés színterei Tanórán Egyéni megsegítést igényelhet a tanuló a tanórákon is. Differenciálással és különböző nevelési, módszertani eljárások alkalmazásával az egyéni megsegítés a tanóra szerves részeként, feltűnés nélkül, természetes módon valósulhat meg. Egyéni megsegítést nem csak a sajátos nevelési igenyű tanuló kaphat. Minden gyermek kerülhet olyan helyzetbe, hogy szüksége lehet a tanár megkülönböztető figyelmére. Tanórán kívül

- 96 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

Egyéni megsegítés történhet a korrepetáláson is. Módszereiben nincs különbség a sajátos nevelési igenyű és többi tanuló között. A habilitaciós-rehabilitációs foglalkozásokon egyénileg vagy kiscsoportban a gyógypedagógus speciális, a serülésnek megfelelő terápiás tevékenyseggel segíti a sajátos nevelési igenyű gyermekek fejlődését. Az egyéni fejlesztés tanórákon alkalmazható módja Leghatékonyabb mód a differenciálás. A differenciálás lényege a tanítási-tanulási folyamat tanulókhoz történő igazítása. A differenciálás szükségességet a tanulok különbözősége indokolja. Különbözőségeik szerint a tanulókat csoportokba kell sorolni, s ezzel megteremteni a differenciálás alapjait. Differenciált feladatot ne csak a sajátos nevelési igenyű tanuló kapjanak. A tanulok értékelése is differenciáltan történjen. Differenciálni lehet a feladatok mennyisége, melysége, minősége, formája a megoldási stratégiák, elvárt megoldási szintek stb. szerint. Sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Intézményünk alapító okirat szerint kiemelten foglalkozik a sajátos nevelési igenyű tanulok integrált oktatásával nevelésével, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Speciális területe a részképesség zavar. Ezek:     

diszlexia, (olvasás zavara) diszgrafia, (írás zavara) diszkalkulia, (számolási nehézség) hiperkinetikus zavar mutizmus

Az iskola egyik legfontosabb feladata, ezek időbeni felismerése a tünetek alapján. Szükség eseten speciális képesítésű szakemberek segítségének igénybevétele. A sajátos nevelési igenyű tanulóink esetében, a „Sajátos Nevelési Igenyű Tanulok Iskolai Oktatásának Irányelvei” figyelembe vételével, intézményünk helyi tanterve alapján végezzük az oktatást, értékelést. A tanulok iskolai fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A fejlesztő munkában kiemelt szerepe van az intenzív prevenciónak, a szakszerű funkciófejlesztésnek, a pszichés gondozásnak, a megfelelő motiváció és feladattudat kialakításának gyógypedagógusok és pedagógusok együttműködése során, gyógypedagógiai korrekciós és kompenzáló terápiás módszerek alkalmazásával. A nevelés – oktatás során a NAT-ban foglalt fejlesztési feladatok közül kiemelt szerepet kap:  énkép és önismeret  kommunikációs kultúra  testi és lelki egészség Egyéni fejlesztési terv alapján a sajátos nevelési igenyű tanulót kiscsoportokban vagy egyénileg igyekszünk felzárkóztatni. Igyekszünk a gyermekteljesítési képességeihez igazítani, szükség eseten, szelektálni a tananyagot. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal (óvónő, szaktanárok, napközi vezetők, stb.) Próbáljuk megkeresni azt a területet, ahol a gyermeket sikerélményhez tudjuk juttatni, önbizalmat növelni. A külső motivációs bázis szükséges a továbblépéshez. A tanulás és az értékelés aranyat figyelembe vesszük. Speciális esetekben segítünk - 97 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

megkeresni a szakemberrel (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) való kooperáció lehetőségeit. A szülőkkel való kapcsolattartás milyenségét ezen esetekben kiemelten fontos területként kezeljük. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján:  a törvény által biztosított heti óraszámban,  egyéni fejlesztési terv alapján,  egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában,  a sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe. A fejlesztés területei Mozgásfejlesztés:  nagymozgások,  finommozgások.  testsémafejlesztés  téri tájékozódás, szérialitás finomítása Percepciofejlesztés:  vizuális,  auditív,  taktilis,  kinesztetikus. Verbális fejlesztés: Pszichikus funkciók fejlesztése: 1. emlékezet, 2. figyelem, 3. gondolkodás. Egyéb tevékenységek  Tanulási technikák megmutatása, próbálgatása, gyakorlása.  Állandóság, bizalom, megértés, segítőkészség, együttműködés, megerősítés, játékos jelleg biztosítása.  Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások:  Kiscsoportos, csoportos szervezeti formában, tanítok és szaktanárok irányításával.  Hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása.  A hiányok egyéni és kiscsoportos pótlása, esetleg újratanítás. A felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek biztosítani a felzárkózás lehetőségét, valamint a követelményrendszernek való eredményes megfelelés lehetőségét. Alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés).  Önálló tanulásfejlesztés. A képesség kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja Napközi, tanulószoba:  Páros, csoportos tanulási technikák alkalmazása.  A sajátos nevelési igenyű tanulok szamara egyéni tanulási technikák kialakítása.  Sorrend, időbeosztás, önellenőrzési, javítási módok megtanítása.  Képességfejlesztő játékok szervezése.  Szabadidős tevékenységek.  Szünetek, délutáni szabadidő hasznos eltöltése.  Személyiség és készségfejlesztő beszélgetések, játékok, tevékenységek szervezése - 98 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

pedagógusok közreműködésével. Az iskolaotthon keretein belül: személyes kapcsolat kialakítása minden gyerekkel, otthonosság érzésének erősítése, közösségért végzett munka, megbízatás (felelősi rendszer) az osztály közvéleményének kibontakoztatása, együvé tartozás érésének erősítése, közösen végzett munka öröme, gyerekek közötti társas kapcsolatok fejlődése, kölcsönös udvariasság, felnőttekkel, egymással. Egymás köszöntése név- és születésnapon, Szabályok alkotása, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése Együttes tervezgetés, tevékenység (meglepetés, későbbi esemény, stb.) Egyéni törődést igénylő tanulok kiszűrése, fejlesztésük irányának meghatározása Mindezt pozitív gyermek – nevelő kapcsolat, jó csoportlégkör kialakításával érhetjük el. Iskolán kívüli keretek: Amennyiben szükséges, a tanulási kudarcnak kitett tanuló speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó). Egészségügyi rehabilitáció: gyógytestnevelés, Folyamatos kapcsolat tartás a szülővel. Egyéb keretek: - kollégák hozzáállása, pedagógus továbbképzés, - szakemberek felkérése, - kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal, - tanulótársak, családok, a többi szülő pozitív és támogató hozzáállása, - tankönyvek, segédanyagok körültekintő megválasztása, - szükséges eszközökkel, felszerelésekkel, játékokkal felszerelt fejlesztő terem. A fejlesztés hatékonysága, értékelése: Tesztek újrafelvétele, kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál, dokumentumelemzés, a tanuló produktumainak célirányos áttekintése (felmérések, napló, füzetek stb.), folyamatos megfigyelés, beszélgetés a gyerekkel, szülővel, a fejlesztésben resztvevő szakemberekkel, a további feladatok megjelölése. Sikerkritérium: A sajátos nevelési igenyű és a tanulási kudarcnak kitett tanulok felzárkóztatását segítő programunk akkor sikeres, ha: - a tanulási kudarcnak kitett tanulóink is rendszeresen járnak iskolába, szüleik elfogadjak azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbe tehetik, - a tanulok rendszeresen részt vesznek felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon, - a tanulok a legkisebb eredménynek is örülnek s igényük a további fejlődés, - az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudjak.

- 99 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

XIII. AZ AUTIZMUS-SPEKTRUMZAVARBAN SZENVEDŐ /AUTISZTIKUS/ TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI.

A 2008-2009. tanévtől iskolánkban ép értelmű autista tanulók nevelése- oktatása valósul meg integrált keretek között, ezért a Pedagógiai Program kiegészítése szükséges. Az SNI gyermekek nevelésének-oktatásának pedagógiai programja használható az autista tanulók esetében is, figyelembe véve a speciális jellemzőket és szükségleteket, egyéni képességeket. Az autizmus-spektrumzavarban szenvedő /autisztikus/ tanulók iskolai fejlesztésének elvei. Az autizmus ismertetése Általános jellemzők: Az autizmus- spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmak, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Jellemző a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, egyenetlen intelligencia és képességprofil és néhány egyéb tünet. Pl. speciális kognitív nehézségek vagy a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai mint pl. a fájdalomérzés hiánya vagy a hangokra való csökkent vagy túlérzékenység. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képességhiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. Új helyzetben váratlan körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága is sokféle lehet. Az autiszutikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, amelyek az ellátási szükségletet, taníthatóságot és a gyermek jövőjére vonatkozó előjelzéseket jelentősen befolyásolják. Ezek a következőképpen csoportosíthatóak: - értelmi fogyatékosság /leggyakrabban társuló fejlődési zavar/ - beszéd, érzékszervi, mozgás- vagy egyéb fogyatékosság - viselkedésproblémák /pl. agresszió, önagresszió/ - hipermobilitás, figyelemzavar, egyéb fejlődési zavar - epilepszia Az autisztikus tanulók pedagógiai szempontú jellemzése

Gyakorlati célból a szociális viselkedés alapján a sokféle személyiségű és viselkedésű tanulókat négy típusba sorolhatjuk: a./ Izolált típus Jellemzői: A társas kapcsolatokat nem kezdeményezi, a közeledést elutasítja, nem érti. Általában értelmi fogyatékos, gyakoriak a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai. A legrosszabb prognózisú, legnehezebben tanítható alcsoport/ b./ Passzív típus - 100 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

Jellemzői: Szociálisan nem kezdeményező a közeledést passzívan elfogadja, gyakran jól irányítható. A legjobban tanítható, legjobb prognózisú a későbbi beilleszkedés lehetősége szempontjából is. c./ Aktív-bizarr típus Jellemzői: Szociálisan aktív. Kapcsolatteremtése egyoldalú, saját érdeklődési körbe tartozó témákra, kérdésekre szorítkozik. d./ Merev, formális típus Főként serdülő és felnőttkorban, a legjobb értelmű és beszédszintű autisztikus személyekben alakulhat ki a jellegzetes viselkedés, amelynek hátterében erős, kompenzációs igyekezet áll. A gyermekek fejlődésük során többször is típust válthatnak, tehát nem merev kategóriákról van szó. Az autisztikus tanulók közös speciális szükségletekre vezető jellemzői -A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya. Legsúlyosabb esetben képtelen arra, hogy az embereket, mint a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat, a tárgytól megkülönböztesse. -A szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak gyakran teljes hiánya. Többnyire kevés vagy szokatlan dolog okoz számukra örömöt. -A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, melyet nehezítenek a beszéd emocionális, szociális sajátosságai mint pl. a hanghordozás. -Egyenetlen képességprofil pl. mechanikus olvasás és beszédértés közötti szakadékszerű különbség. -A belátás hiánya vagy korlátozott volta pl. saját tudásával kapcsolatban. Típusos erősségek amelyekre építeni lehet: - megfelelő szintű vizuális információ általában jól értelmezhető - tanult rutinhoz való alkalmazkodás - jó mechanikus memória - megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő kitartás, koncentráció - egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken pl. szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan, földrajz, zene, - viszonylag jó képességűek

Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során -

figyelemzavar érzékszervi ingerfeldolgozás zavarai /látás, hallás, fájdalom stb./ utánzási képesség zavara ingerfeldolgozási, vizuomotoros koordinációs problémák tér-idő értelmezés interiorizációjának gyengesége, hiánya analízis /sorrendiség-szintézis műveleteinek problémája - 101 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

-

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás teficitje általánosítás, tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése emlékezetfelidézési problémák /szociális tartalmaknál és személyes élményeknél/ feladat céljának nem értése, reális jövőre irányultság hiánya szimbolikus gondolkodás /pl. játék/ fogyatékossága valóság téves értelmezése, felfogása realitás és fantázia összetévesztése énkép, éntudat fejlődésének zavara ismert tananyagban nehézség szociális elem bevezetésével szóbeli utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések esetén képességek ismeretek kreatív alkalmazásának hiánya gyermekközösségekben gyakran áldozattá, bűnbakká válnak, más esetekben szociálisan inadekvát viszonyulás a kortársakhoz szabadidőben passzivitás, kudarcokból eredő viselkedésproblémák megjelenése félelmek, fóbiák, szorongás

A fenti problémák következménye, hogy a szociális – kommunikációs kontextusban zajló tanulás akadályozott. Az autizmus-spektrumzavarban szenvedő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei

Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. A hiányzó képességek pótlása a másodlagos /pl.viselkedés/ problémák leküzdése érdekében. Az iskolai és mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, a rugalmatlan gondolkodás miatt kiemelt feladat az elsajátított ismeret alkalmazásának, általánosításának tanítása. A tanulók túlterheltségének érdekében a felesleges információkat kerülni kell. Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonala alapján történik. - segédeszközökkel berendezett környezet és eszköztár kialakítása - környezet strukturálása: lehetőleg térben időben a cselekvések fix helyhez kötve - 102 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

- felesleges ingerek kiküszöbölése - speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása - vizuálisan segített kommunikációs rendszer - A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadásának a gyermek szintjének megfelelő módszereket /pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb./ - a gyermek számára érthetetlen vagy nem szükséges verbális kommunikációt kerülni kell - kerülendőek a magyarázatok - a kétértelmű, ironikus, elvont kifejezések - előnyben kell részesíteni a vizuális közlést /pl. fotó, rajz/ de a túl absztrakt ábrázolás kerülendő -viselkedésterápia módszereinek alkalmazása Az autisztikus tanulók fejlesztésének pedagógiai szakaszai Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai általában módosításokkal egyeznek meg a NAT-ban és a kerettantervekben rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal. A módosításokat a helyi tantervekben és egyéni fejlesztési tervekben kell meghatározni. Az 1-4. évfolyam elvégzéséhez általában hosszabb időkeretre van szükség. A fejlesztést minden esetben az első szakaszban kell kezdeni. Az egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem határozható meg. Első szakasz Fő célja a habilitáció. Egyénre szabott hosszú, közép- és rövid távú tervre épül. Célja: elemi beilleszkedési készségeinek, adaptív viselkedésének kialakítása. Fejlesztési területek a./ Kommunikáció /szociális viselkedés/ - Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása - Beszéd vagy alternatív vizuális eszközzel történő kommunikáció használatának tanítása - Augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása b./ Fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás Alapvető készségek kialakítása /étkezés, szobatisztaság, tisztálkodás, öltözködés/ c./ Kognitív fejlesztés - Elemi ismeretek fogalma - Elemi logikai műveletek, összefüggések - Egyszerű aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között /pl. játék, használatimunkaeszközök célszerű használata/ - Általánosítás képességének fejlesztése - Elsajátított képességek önálló használatának tanítása d./ Viselkedésproblémák kezelése - Viselkedésproblémák megelőzése - Alternatív viselkedések kialakítása - 103 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

- Meglévő viselkedés problémák kezelése Második szakasz Célja: Az elsajátított ismeretek bővítése, minél önállóbb részvétel iskolai, otthoni, egyéb iskolán kívüli környezetben. Fejlesztési területek Az előző szakasz területei bővülnek - képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével - szociális, kommunikatív, kognitív fejlesztés - önellátás körének bővítése - házimunka - munkára nevelés megalapozása

Harmadik szakasz Cél: Felnőtt korban egyénileg elérhető legmagasabb szintű adaptáció, önállóság, munkavégző képesség elérésének megalapozása. Fejlesztési területek Az előző szakasz területei bővülnek: - képességek szinten tartása - tantárgyi ismeretek a NAT-ban és a kerettantervben meghatározott tartalmak adaptálásával, egyéni képességeknek megfelelően - önállóság, önszervezés - munkára nevelés, pályaorientáció A fejlesztési szakaszok közül az első az óvodai évekre vonatkozó habilitáció. Az iskolai fejlesztés nagyobb részben a második szakaszban történik. A NAT alkalmazása A NAT kiemelt fejlesztési feladatai, műveltségi területei alkalmazhatóak a sérülés típusának megfelelő adaptációval. A NAT szakaszaihoz rendelt fejlesztési feladatok elérésére szükség esetén hosszabb időtartamot kell biztosítani. A kerettantervek adaptálása szempontjából az autizmus súlyosságát, az intelligenciát és a nyelvi képességeket kell figyelembe venni. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani kell az autisztikus tanuló speciális szükségletei szerint. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A Közoktatási Törvény a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs, habilitációs foglalkozások szervezését írja elő.

- 104 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óráknak 50 % -a autista tanulók esetében. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik. Célja és feladatai a kötelező oktatás, fejlesztés minden szakaszában, folyamatosan jelen vannak, elsősorban egyéni formában valósulnak meg. Módszertanilag az autizmus specifikus módszerek alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges. Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelése történik a következő területeken: - elemi szociális-kommunikációs készségek - viselkedésproblémák - figyelem, utánzás - gondolkodási készségek - énkép, önismeret - érzékszervek és testhasználat, testtartás - nagy és finommozgások - elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók - önkiszolgálás, önellátás - viselkedés szabályinak elsajátítása Az autisztikus tanuló integrációja Az általános iskolai integráció autisztikus tanulók esetében is megvalósítható a megfelelő személyi, tárgyi, módszerbeli feltételek megteremtésével. A GYERMEK RÉSZÉRŐL fontos elvárás az átlagos vagy átlagfeletti intelligencia, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák. A CSALÁDTAGOK RÉSZÉRŐL egyértelmű szándék az együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására. A befogadó ISKOLA részéről: - alapvető a befogadó közeg, szülők, pedagógusok megértő, segítő hozzáállásának kialakítása - speciális módszertanban jártas pedagógus vagy asszisztens - jól előkészített fejlesztési terv /amelynek alapja a gyermek előzetes megismerése/ - speciális eszközök, módszerek, környezet - együttműködés a családdal - befogadó csoport felkészítése - szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás /mentor közreműködése/ - a gyógypedagógus és a gyermeket tanítók együttműködése - A fogadó intézmény számára az alapító okirat módosítása az integrált oktatás feladatként történő rögzítése. Értékelésnél az elért eredmény megállapításakor figyelembe kell venni a tantárgy elsajátításának mértékét és a tanuló önmagához képest elért eredményességét. A tantervet folyamatosan a gyermek fejlettségének megfelelően negyedévenkénti ciklus alapján tervezzük. A tantárgyi követelményeket a tárgyat tanító pedagógus segítségével dolgozzuk át a gyermek állapotának megfelelően.

- 105 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

Cél: Integrált keretek között tudja a gyermek befejezni általános iskolai tanulmányait. Képességeinek, fejlettségének megfelelően tudjon a társadalmi életbe beilleszkedni /továbbtanulás, munkavállalás/. Távlati cél: az együttnevelés során olyan magatartási és viselkedési szokások kialakítása amelyek lehetővé teszik hogy boldog és aktív tagjai legyenek a társadalomnak.

A HALLÁSI FOGYATÉKOS (SIKET, NAGYOTHALLÓ) TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI

1. A hallássérült tanuló A hallássérült tanulónál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásostól eltér a beszéd, a nyelv és – ennek következtében – a személyiség fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál a hallásállapottal, attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. 1.1 A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. Ennek következménye a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége, valamint a kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség mértékétől, jellegétől, a környezeti hatásoktól függően módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. 1.2 A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 45-65 dB, súlyos nagyothallásnál 65-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. 1.3 A halmozottan fogyatékos hallássérült (siket, nagyothalló) tanuló hallásveszteségéhez mozgáskorlátozottság, látás-, értelmi fogyatékosság, tanulási, beszéd-, nyelvfejlődési akadályozottság vagy a fejlődés más zavarai társulhatnak. A halmozottan hallássérült tanuló nevelhetősége, oktathatósága a fentiek következtében súlyosan nehezített. 1.4 A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók személyisége az előző csoportokhoz viszonyítva sérülékenyebb. Általában még nem alakultak ki náluk a kompenzációs csatornák. Segítség nélkül nehezen dolgozzák fel a hallás elvesztésével fellépő állapotváltozást, vagyis a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszűkülését.

2.A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit meghatározza a hallássérülés bekövetkeztének és felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, az intelligencia foka és egyéb személyiségjegyek. A hallássérült gyermek fejlesztése pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai és óvodai nevelésre építkezve, döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a nagy teljesítményű hallókészülékek használatával és a legkorszerűbb műtéti technikával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát.

4. A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése 4.1 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A nagyothalló tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT és a kerettantervek pedagógiai szakaszolásával. Az egyes pedagógiai szakaszokra fordítható időtartam azonban a tanulók nevelési szükséglete szerint meghosszabbodhat. Általában erre az első pedagógiai szakaszban van szükség, de a

- 106 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

későbbiekben is sor kerülhet rá. Az időtartam meghosszabbítását az iskola pedagógiai programjában és a helyi tantervben szükséges rögzíteni. – Az iskoláztatás első szakaszában – a korai gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva – a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ez a szakasz a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetőség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását tartalmazza. – Kisiskolás korban a tanulók elsajátítják az alapvető kultúrtechnikákat, és azokat olyan szinten birtokolják, hogy eszközként használják a további tudás megszerzésében. Legkésőbb a hatodik évfolyam végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége általában elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét. – Az iskolai fejlesztés következő szakaszában fő elemeiben már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédfejlődés. Erre támaszkodva általánosságban megvalósítható: •a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és körök tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása, •valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése minden nevelési helyzetben, •az egyes tanulók beszédállapotában a hallássérülés mértékével, minőségével nem feltétlenül korreláló nagy egyedi különbségek kezelése, •a pályairányítás, a reális pályaválasztás előkészítése, a továbbtanulás megalapozása és kitekintés a munka világára, •az épen maradt funkciók fejlesztése, a tehetség gondozása. 4.2 A NAT alkalmazása a nagyothalló tanulók oktatásában 4.2.1 Közös követelmények A NAT közös követelményeinek elvei érvényesülnek a nagyothalló gyermekek oktatásában. A követelményeket a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Tanulás és a Pályaorientáció területein a nagyothalló tanulók állapotához igazodva kell értelmezni és alkalmazni. 4.2.2 Általános követelmények A nagyothalló tanulók oktatásában is az egyes műveltségi területek – a NAT által jelzett – általános követelményei a meghatározók. 4.2.3 A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A kerettantervekben meghatározott követelmények módosítása akkor szükséges, ha azokat az ismeretszerzés nagyothallásból eredő sajátosságai indokolják. Anyanyelv és irodalom Az Anyanyelv az iskola kezdő évfolyamán olyan komplex tantárgy, melynek speciális célja a nagyothalló tanulók nyelvhasználatának fejlesztése, a NAT-hoz igazodó cél- és feladatrendszerben az alapműveltség megszerzéséhez szükséges kultúrtechnikák elsajátíttatása. Magyar nyelv és irodalom (2–6. évfolyam): komplex tantárgy, melynek speciális célja a nagyothalló tanulók nyelvhasználatának tartalmi-szemantikai vonatkozású továbbfejlesztése. Általános célja a nyelvtani-helyesírási és irodalmi ismeretek közvetítése, a kultúrtechnikák teljes értékű elsajátíttatása. Magyar nyelv (7. évfolyamtól): általánosságban a kerettantervek alapján közvetíti a nyelvi ismereteket, kisebb mértékben tartalmaznia kell azonban hallássérült-specifikus elemeket is. Irodalom (7. évfolyamtól): a kerettantervekben maghatározottakon túl a helyi tantervnek tartalmaznia kell a hallássérüléssel kapcsolatos speciális feladatcsoportokat is. – Egyéni anyanyelvi nevelés (minden évfolyamon). Speciális célja a nagyothalló gyermekek szükségleteihez igazított nyelvi korrekció, különös tekintettel a beszédérthetőség javítására, a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítése a halló gyermekek kommunikációjához.

- 107 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

– Integrációs gyakorlat (az első két évfolyamon). Az óratervbe beépítendő – a halló gyermekekkel való érintkezés és kapcsolattartás folyamatában – szocializációs és kommunikációs tartalmú, integrációt előkészítő formák gyakorlására szolgál. Élő idegen nyelv A nagyothalló gyermek nyelvi fejlettségi szintje alapján általában képes egy élő idegen nyelv tanulására. A hallásállapot, a nyelvhasználat nehezítettsége miatt esetenként szükséges a követelmények módosítása. Az intézmény pedagógiai programjának, helyi tantervének tartalmaznia kell az Élő idegen nyelv iskolai oktatásának módját. Művészetek A műveltségi terület tantárgyait speciális céllal kell kialakítani. A Hallás és zenei nevelés tantárgy tartalma részben megegyezik az ének-zenével. Az eltéréseket a speciális feladatrendszer határozza meg, aminek célja a hallóképesség fejlesztése, a természeti-társadalmi környezet hangjainak megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfogásának a segítése. 4.3 Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozásokat a gyermek állapotához igazodóan egyéni vagy kiscsoportos formában kell megszervezni. – Nagyothalló tanulók esetében az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a folyamatos otológiai és audiológiai ellátásra irányul, melyet számukra iskolai keretekben szükséges biztosítani. A nagyothalló tanuló fokozottabban támaszkodik a látására, ezért annak védelme a fülészeti ellátással azonos fontosságú. – Nagyothalló tanulóknál is – különösen a hangos beszéd kialakulása után bekövetkezett halláscsökkenés esetén – kiemelten fontos a mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás. – A nyelvi kommunikáció döntő befolyással bír nemcsak a fogalmi gondolkodás fejlődésére, hanem a lelki élet egészére is. Ezért alapvető pedagógiai fejlesztési cél a lehetőség szerinti legkorábbi időponttól kezdett szakszerű szurdologopédiai ellátás. – Speciális intézményi oktatás esetén az integrált iskolai és iskolán kívüli életre történő felkészítés biztosítása is feladat. – A beszéd-, nyelvtanulási (diszfáziás) és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója az iskoláztatás végéig szükséges. A számukra alkalmazott követelmények egyéni képességeik függvényében módosulnak.

HELYI TANTERV I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az évenként megjelenő tankönyvkínálatból a következő szempontok alapján kell a tankönyveket kiválasztani:  A tankönyv tartalmában, információiban, az ábrák kivitelezésében, a szöveg tartalmi megfogalmazásában igazodjon a tanulók sajátos igényeihez;  Fontos a tankönyvhöz kapcsolódó feladatlap;  A tankönyv ne legyen zsúfolt, legyen áttekinthető, jól olvasható betűtípussal szedve;  A tanulást segítő kézikönyvek, és kötelező olvasmányok sok képpel, törekedjenek a megfigyelés segítésére, a folyamatok és történések megértésére.  Lehetőség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és képanyag is álljon rendelkezésre. A speciális igényű tanulók számára lehetőleg olyan füzetet kell használni, amely a figyelem, a koncentráció és az esetleges észlelési zavarok kompenzációs igényét kielégíti. - 108 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

A taneszközök legyenek lényeget mutatóak, színesek, figyelem felhívóak, jól tisztíthatóak, igényes kivitelűek. Nagy szerepe van a pedagógus kreativitását tükröző saját készítésű szemléltető eszközöknek. A nagyfokú fejlődésbeni lemaradás és a konkrétumokhoz való kötődés indokolja, hogy az iskolában speciális taneszközök a játéktárgyak, valamint a mindennapi élet használati tárgyai is. 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.

3. Iskolai beszámoltatás, értékelés, minősítés sajátosságai Pedagógiai munkánk fontos része a folyamatos ellenőrzés, értékelés. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az írásbeli ellenőrzésről a tanulókat az előző órán, vagy az írás előtt 3 nappal tájékoztatjuk. A szóban történő feleltetést elsősorban azoknál a tanulóknál alkalmazzuk, akiknek a verbális készsége, kifejezésmódja nem gátolt, s így a teljesítés funkcionális gátlásokba nem ütközik. Az értékelésnél minden tanuló önmagához mért fejlődését fejezzük ki szóban vagy írásban.

4. A magatartás és a szorgalom minősítési rendszere A magatartás értékelése: Példás: a tanuló magatartása, ha az iskola házirendjét / korának megfelelően / következetesen betartja, a rábízott és önként vállalt feladatokat felelősséggel elvégzi, viselkedése, hangneme társaihoz és felnőttekhez való viszony példamutató. Jó: a magatartása annak a tanulónak, aki az iskola házirendjét /életkorának megfelelően / betartja, felelősségérzete, rendszeretete jó. A kapott feladatokat elvégzi, viselkedése, hangneme, társaihoz és felnőttekhez való viszony megfelelő. Változó: a magatartása annak a tanulónak, aki az iskola házirendjét csak nevelői, társai figyelmeztetésével képes betartani, felelősségérzete, rendszeretete változó. A rábízott feladatot csak vonakodva végzi el, viselkedése, hangneme, társaihoz, felnőttekhez való viszonya kifogásolható. Rossz: a magatartása annak a tanulónak, aki az iskola házirendjét gyakran, illetve súlyosan megsérti, vagy viselkedésével, hangnemével társainak rossz példát mutat

- 109 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

A szorgalom értékelése: Példás: a tanuló szorgalma, ha a munkához való viszonya példamutató, feladatait rendszeresen elvégzi, kötelességtudata igen fejlett, értelmi képességeinek és körülményeinek megfelelő eredményt ér el. Jó: a tanuló szorgalma, ha munkáját, feladatait elvégzi, kötelességtudata fejlett, eredményei nem mindig érik el azt a szintet, amelyet értelmi képességei és körülményei lehetővé tesznek. Változó: a tanuló szorgalma, ha a munkához való viszonya ingadozó, feladatait hiányosságokkal végzi, kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti, eredményei elmaradnak a képességeinek és körülményeinek megfelelő szinttől. Hanyag: a tanuló szorgalma, ha a munkához való viszonya nem megfelelő, feladatait többszöri figyelmeztetés után végzi el, kötelesség tudata fejletlen, munkájában megbízhatatlan, eredményei jelentősen elmaradnak képességeitől és körülményeitől.

- 110 -

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program érvényessége Jelen módosított pedagógiai program érvényességi ideje 2012. szeptember 1-jétől 2016. augusztus 31-ig szól. A pedagógiai programot évente szükséges felülvizsgálni és a változtatásokat elvégezni. A felülvizsgálat végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: 

A nevelők szakmai munkaközösségei évente értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását.



Minden tantárgyból vizsgálják a munkaközösségek és a munkaközösségbe nem tartozó pedagógusok is, hogy a helyi tanterv szerinti oktatásban részt vevő tanulók az előírt tantervi követelményeket milyen szinten teljesítik.

Négy tanév elteltével, a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes, minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén módosítani kell azt. Az érvényben lévő helyi tanterv módosítását – egy-egy tantárgy követelményrendszerét illetően – kezdeményezheti az iskola illetékes szaktárgyi munkaközössége, a pedagógiai program egyéb részeire vonatkozóan az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület.

A pedagógiai program elfogadás és módosítása A pedagógiai program tervezetét a nevelők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. A pedagógiai program módosítására az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközössége, a szülők közössége, az iskola fenntartója javaslatot tehet. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői választmányon keresztül, illetve diák-önkormányzati képviselő útján javasolhatják. A módosított pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a fenntartó jóváhagyásával, valamint a megfelelő szakértői vizsgálatok után lép hatályba. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai programot hatályba lépése után a jogszabályoknak megfelelően, a szervezeti és működési szabályzatban leírtak szerint nyilvánosságra kell hozni. A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető az iskola

111

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

    

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

fenntartójánál, irattárában, nevelői szobájában, honlapján, igazgatójánál.

112

Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.

A nevelőtestület a 2013. március 20-ai értekezletén elfogadta a pedagógiai program és a hozzá kapcsolódó helyi tanterv módosítását. Jászalsószentgyörgy, 2013. március …. ………..……………………… Tarnai Mihály igazgató

Az Egri Főegyházmegye részéről, amely a Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartója, a pedagógiai programot és helyi tantervet jóváhagyom. Eger, 2013. ………………… …………………………………. a Fenntartó képviseletében

A fentiek értelmében a pedagógiai program rendelkezései 2013.szeptember 1-jétől hatályba lépnek. Jászalsószentgyörgy, 2013. ……………… …………………………… igazgató

113