Szoftverek A szoftver (software) fogalma kétféleképpen is megközelíthető: - tágabb értelemben szoftvernek nevezzük a számítógép működtetéséhez szükséges szellemi termékek összességét (programok, adatok, szakirodalom, stb.), - szűkebb értelemben a számítógép hardver elemeinek működtetését végző programokat nevezzük szoftvernek. A szoftver teremti meg a kapcsolatot a felhasználó és a hardver között. Ezt a funkcióját több rétegre tagozódva valósítja meg: A FELHASZNÁLÓ EMBER FELHA
SZNÁLÓI PROGRAMOK BIOS
HARDVER
1.
BIOS (Basic Input/Output System = alapvető bemeneti/kimeneti rendszer)
BIOS-programja a számítógép több alkatrészének is van – pl . a videovezérlő kártyának – azonban most a legfontosabbról, az alaplapi BIOS-ról lesz szó. A BIOS programja egy kis memóriachip-ben tárolódik, amely az alaplapon foglal helyet. Régebben ez ROM (Read Only Memory = csak olvasható memória) volt, napjainkban azonban inkább flash (egy menetben írható) memóriát használnak, hogy az idő múlásával javítható, frissíthető legyen a tartalma (az alaplap gyártójának Web-helyéről általában letölthetők a frissítések). Speciális része a CMOS memória, amely gépünk hardver-elemeire, paramétereire vonatkozó beállításokat tárol. Ilyen beállítások pl.: az aktuális dátum és idő, a merevlemezek, floppymeghajtók adatai, a memória időzítése, az energiatakarékossági funkciók, stb. A beállítások megőrzéséről kikapcsolt állapotban egy kis telep gondoskodik, amely újabban töltődni is tud az üzemórák alatt. A BIOS feladatai: a.) A gép bekapcsolásakor: A számítógép bekapcsolása után elsőként a videovezérlő BIOS-a jelentkezik be. Ezt követően lép működésbe az alaplapi BIOS. Elvégzi az alapvető hardver-elemek (RAM, háttértárak, vezérlőkártyák) ellenőrzését a POST (Power On Self Test = bekapcsolási önteszt) keretében. Ezután kell a BIOS-nak átadnia a vezérlést az operációs rendszer számára. Ezt a feladatot látja el a betöltőrekord beolvasó, amely a CMOS-ban megadott lemezmeghajtó legelső szektorából a memóriába tölti a betöltőrekordot, amely majd az operációs rendszert indítja el. b.) A gép működése közben: A BIOS a számítógép memóriájában állandóan elérhetően foglal helyet. Feladata az egyes hardver elemek működésének irányítása, a gépi szintű folyamatok vezérlése. Például, amikor a felhasználó a szövegszerkesztő programban kezdeményezi egy dokumentum megnyitását, akkor a program ezt az igényt továbbítja az operációs rendszer felé. A rendszerszoftver átkódolva ugyancsak továbbadja a kérést a BIOS számára, ami a háttértár megfelelő szektoraiból kiolvassa a szükséges fájl darabjait. Akadnak azonban olyan felhasználói programok ill. operációs rendszerek is, amelyek a köztes rétegeket kihagyva –„azok feje felett átnyúlva” –, közvetlenül szólítják meg a hardvert. 2.
Operációs rendszer
Az ISO (International Standards Organization = Nemzetközi Szabványosítási Szervezet) a következőképpen definiálja az operációs rendszer fogalmát: „Olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli: így például ütemezi a programok végrehajtását, elosztja az erőforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt.” Az operációs rendszer feladatai: - programok működtetése: indítás, programok közötti kapcsolatok szervezése - háttértárak kezelése: programok, adatok biztonságos tárolása - perifériák kezelése: berendezések vizsgálata, az I/O igények sorba állítása - a memória kezelése (lefoglalás, programok betöltése, memória felszabadítása, lapozás, virtuális tárkezelés) - a gépi erőforrások elosztása (erőforrás pl.: háttértár, memória, hálózat, megjelenítő egység, nyomtató) - kommunikáció, kapcsolattartás a gép kezelőjével (parancsok fogadása, üzenetek küldése) Az egyes operációs rendszerek között ez utóbbi funkciót tekintve tapasztalhatóak a legszembetűnőbb különbségek. A DOS alapvetően parancsorientált kapcsolatot biztosít, aminek kényelmi foka nem igazán felel meg a mai kor követelményeinek. A Windows grafikus felületet nyújt a kommunikációhoz, az ikonokon, menükön keresztül történő 1
beavatkozás általában az „egyszerű” felhasználók számára sem okoz problémát. Napjainkban fejlesztések folynak a hanggal való kapcsolattartása is, ennek azonban vannak korlátai (hogyan tud egy szobában több ember számítógéppel dolgozni). Az operációs rendszerek csoportosítása történhet a felhasználók száma és a multiprogramozás foka szerint, azaz egyidejűleg hány felhasználó mennyi programját tudják kiszolgálni: EGYFELADATOS EGY FELHASZNÁLÓS
-
DOS
TÖBB FELHASZNÁLÓS
TÖBBFELADATOS -
Windows 95/98
-
Unix Linux Windows XP / Vista / 7
A táblázatból kitűnik, hogy pl. a DOS egyszerre csak egy felhasználó egy programjával tud elboldogulni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a számítógép memóriájában csak egyetlen program található, hanem azt, hogy azoknak csak az egyike fut, a többieknek csak felügyelő, működést befolyásoló szerepe van (pl. rezidens programok, amelyek többnyire a gép bekapcsolásakor kerülnek a memóriába, és általában kikapcsolásig ott is maradnak). Az egyfeladatosság egyre nagyobb „bosszúságot” jelent, hiszen pl. szövegszerkesztés közben nem tudunk belenézni Email-jeinkbe, stb. Ezt a problémát némileg kezelte a Windows megjelenése, amely a DOS-ra ráépülve egyidejűleg több program (taszk) kezelésére is képes. A LINUX operációs rendszer képes egyidejűleg több felhasználó több alkalmazását is kezelni, ezért a hozzá hasonlóakkal együtt multiuser operációs rendszernek nevezik. 3.
Alkalmazói programok (felhasználói szoftverek)
A felhasználói programok olyan szoftvertermékek, amelyek valamely feladatkör megoldására szolgálnak. E programok teszik a számítógépet „univerzális” eszközzé, hiszen ugyanaz a hardver a különböző alkalmazói programok használatával különböző feladatok megoldására válik alkalmassá. Nagyon sok fajtájuk létezik, ezek közül a leggyakrabban használtak a következők: A szövegszerkesztő programok alkalmasak legyenek legalább a következő feladatok megoldására: új dokumentum létrehozása és megőrzése; létező dokumentum megnyitása, módosítása; dokumentumrészek mozgatása, másolása; dokumentum nyomtatása. Ilyenek pl.: Edit, Write, Wordpad, Word, stb. A táblázatkezelő programoktól elvárható minimum-szolgáltatások: szövegek és számok együttes tárolása; az adatok közötti összefüggések tárolása, az összefüggések leírása szövegek és képletek használatával; az adatok grafikus szemléltetése diagramokkal. Ilyenek pl.: Excel, Lotus, stb. Az adatbázis-kezelő programokkal szemben támasztott elvárások: tetszőleges rendezettségű adatbevitel; adott tulajdonságú adatok lekérdezése; rekordok rendezése; adott feltételnek megfelelő adatok nyomtatása; statisztikai mutatók készítése. Ilyenek pl.: Access, dBase, stb. További lehetséges csoportok: - prezentációs- és grafikai programok: PaintBrush, PowerPoint, Paint Shop Pro, Corel Draw, Photoshop, stb. - kommunikációs programok: böngésző, levelező, letöltő (FTP), csevegő (IRC), stb. - segédprogramok: fájlkezelő, víruskereső, tömörítő, lemezkarbantartó programok, stb. - számítógéppel támogatott tervezés (CAD, CAM), gyártás, raktározás, stb. programjai - oktató és szimulációs programok 4.
Programfejlesztő rendszerek
Ide tartoznak azok a szoftvereszközök, amelyekkel a programfejlesztő mérnökök a különböző szoftvereket hozzák létre. Osztályozásuk történhet a „gépközeliség” szintje szerint: - alacsony szintű programozási eszközök: gép kódhoz közeli nyelven történik a kódolás (pl.: Assembly) - magas szintű programozási eszközök: (pl.: Pascal, Delphi)
2
A Windows operációs rendszer A Windows története A Microsoft cég a DOS első verzióinak kibocsátását követően grafikus felhasználói felülettel rendelkező program fejlesztésébe kezdett. Az ötlet nem nevezhető igazán eredetinek, ugyanis az Apple cég Macintosh nevű gépcsaládjához már 1981-ben grafikus operációs rendszert tervezett. Windows 1.0: 1985-ben jelent meg. Az akkori körülményekhez mérten nagy hardverigénynek azonban nem tudtak megfelelni a 286-os gépek. Windows 2.0, 2.1: 1987-88-ban jelentek meg, 386-os processzorra optimalizálva. Windows 3.0: 1990-ben jelent meg. Komoly sikert aratott, ami elsősorban a körülötte zajló hatalmas reklámkampánynak (10 millió $) volt köszönhető. Windows 3.1: 1992-ben került piacra. A Windows 95 megjelenéséig ez volt a legelterjedtebb Windows-változat. Továbbra is a DOS-ra épült, tehát nem tekinthető önálló operációs rendszernek. Megszüntette azonban az egyfeladatosságot (egyidejűleg több program is lehet futó állapotban), és könnyebben kezelhető, barátságosabb grafikus felületet tárt a felhasználók elé. Windows 95: 1995-ben került a boltok polcaira. A Microsoft soha nem látott reklámkampánnyal támogatta meg új szoftverét az USA-ban. Ez olyannyira hatásos volt, hogy a programot olyanok is megvették, akiknek nem is volt számítógépük!! A Windows 95 többek között az alapjaiban megújított felülettel, a hosszú fájlnevek használatával, a Plug and Play támogatással és a hálózati működés támogatásával nyújtott többet elődjénél. Windows 98: Akár a Windows 95 javításának is tekinthető. Beépítették a DVD-lemezk és az USB-s eszközök támogatását, optimalizálták a programok indulási és leállási folyamatát, az internet használatát. A valóban gyorsabb és stabilabb működést a Windows 98 SE (Second Edition) változat hozta el. Windows ME: Az ezredfordulóra időzített változat (Millennium Edition) a multimédia iránt megnövekedett igényeket volt hivatott kielégíteni. Ebben a verzióban jelent meg szolgáltatásként a rendszer-visszaállítás, amely lehetővé teszi az operációs rendszerünk egy korábbi állapotra történő visszaállítását. A gyakori stabilitási problémák miatt ez a verzió nem vált elterjedté. Windows XP: 2001-ben jelent meg. A korábban vállalati hálózati környezetbe szánt, megnövelt biztonsági szolgáltatásokkal ellátott Windows 2000 verzió magjára épül. Ezzel a Microsoft egy név alatt egyesítette az otthoni illetve az üzleti felhasználókat kiszolgáló termékeket. Megmaradt azonban a választás lehetősége: a Windows XP Home Edition az otthoni felhasználóknak készült szerényebb biztonsági és hálózati képességekkel, míg a Professional változat szolgáltatásait elsősorban vállalati igényekhez igazították. Windows Vista: A magyar változat 2007-ben vált hozzáférhetővé. Egy áttervezett, új szolgáltatásokkal bővült (Aero) felhasználói felületet kínál. Támogatja a DVD írást és újraírást az operációs rendszer szintjén. Windows 7: A Microsoft az előző verzió továbbfejlesztésének szánta. Elődjéhez képest gyorsabb és stabilabb lett. Beépített szolgáltatásként megjelenik az érintés-, beszéd- és kézírás-felismerés. Hatékonyan használja ki a többmagos és 64 bites processzor-architektúrákat. A Windows jellemzői:
A felhasználóval való kapcsolattartás grafikus (tehát nem karakteres) felületen valósul meg. Legfőbb kezelőeszköze már nem a billentyűzet, hanem az egér. A felhasználónak nem kell nehézkes parancsszavakat megjegyezni és használni: az egér segítségével lehetőségek közül választhat, illetve természetes, szinte magától értetődő módon végezhet el beállításokat, dolgozhat mappáival, állományaival. Az adattárolás egyik sajátossága, hogy a fájlok, mappák azonosítói akár 250 karakteresek is lehetnek, tehát megszűnt a DOS által előírt 11 karakteres korlát. Egyidejűleg egy felhasználó több programját is képes futtatni, azaz többfeladatos (multitasking) operációs rendszer. A Windows-ban tehát elindíthatunk egy újabb programot anélkül, hogy az előzőleg használt programból ki kellene lépnünk. Így megoldható a munka közbeni váltogatás a futó programok között, ami a munkavégzés hatékonyságát jelentősen javítja. Az aktív program váltása az ALT+TAB billentyűkombinációval, vagy a Tálcán végezhető el. A futó állapotban lévő programok listája a CTRL+ALT+DEL billentyűkombinációval jeleníthető meg. Ebből a listából kiválasztva bezárhatjuk az esetlegesen „lefagyott” programot is. Vigyázat: az utóbbi billentyűkombináció kétszer egymás után történő megnyomása a számítógép újraindítását eredményezi! Az egyidejűleg futtatható több alkalmazás (multitasking működés) nagyobb követelményeket támaszt az operítív memória (RAM) méretével szemben, hiszen mint tudjuk, a futó programoknak a memóriában kell lenniük a végrehajtás során. Azonban az operatív memória csakhamar „betelne”, ha nem használna a Windows egy un. virtuális memóriát. Ez a memória igazából nem más, mint egy a háttértáron (egész pontosan a merevlemezen) lefoglalt ideiglenes tárolóterület. Így aztán a futó programok közül az éppen nem használat alkalmazások adatai a háttértáron lévő virtuális (szimulált) memóriába kerülnek. A megoldás hátránya, hogy a merevlemez RAM-hoz képest mért jóval hosszabb adatelérési ideje észrevehetően lelassíthatja a többprogramos munkát (mint tudjuk, a RAM elérési ideje nanoszekundumokban, a merevlemezé milliszekundumokban mérhető).
A Windows szó jelentése: ablakok. Ez a név arra utal, hogy a Windows-ban minden program, üzenet, dokumentum egy elhatárolt téglalap alakú területen belül jelenik meg. Az ablakok típusai: 3
Kis méret (Tálcára)
Előző/teljes méret
Bezárás
-
programablak (pl. a Word, az Excel, a Pasziánsz ablaka) dokumentum- (gyermek-)) ablak (pl. a Word-ben Word megnyitott dokumentumok ablakai) párbeszédablak (pl. a mentés, a megnyitás ablaka)
A Windows népszerűsége sége többek között annak köszönhető, köszönhet hogy egységes kezelőfelületet felületet biztosít a különböző különböz alkalmazásokban. ban. Így például a mentés ablaka ugyanolyan felépítésű, felépítés akár a Word-ben, ben, akár a Paintbrush-ban Paintbrush dolgozunk. Az ablakokon belüli kezelőelemek is program-függetlenül, függetlenül, azonos módon viselkednek. Ezek főbb f típusai: - parancsgombok (pl.: OK, Mégsem, stb.) - jelölőnégyzetek négyzetek (az egy csoportba tartózó lehetőségek lehet ségek közül többet is kiválaszthatunk, pl.: karakterekre vonatkozó formázások) - rádiógombok (az egy csoportba tartozó lehetőségek lehet ségek egymást kizáróak, tehát csak egy választható ki, pl.: a lap tájolása: álló v. fekvő) - listák (gördítve kereshetünk, majd egy elemet kijelölhetünk bennük, pl.: betűtípusok) bet - kombinált listák (beviteli mezőt őtt is tartalmaznak, így beírhatók a listában nem szerepl szereplő értékek is, pl.: betűméret: bet 49) - beállító dobozok (a dobozban szereplő szerepl számérték ték fel/le mutató nyílgombokkal állítható, de egyéni érték is beírható, pl.: bekezdések közötti térközök) - ikonok (a különféle objektumokat jelölő, jelöl adott méretű kis rajzocskák, melyek utalnak az objektum jellegére) Az egységes szemlélet másik megnyilvánulása megnyilvánulás az, hogy a Windows lehetővé vé teszi a felhasználó számára, hogy egységes módon kezelje a különbözőő szerepű szerep objektumokat: a fájlokat, a parancsikonokat, a mappákat, a nyomtatókat, stb. Bármely objektumra tumra a jobb egérgombbal kattintva feltárul egy gyorsmenü, melyen keresztül megtekinthetjük ill. módosíthatjuk az adott objektum jektum tulajdonságait: név, ikon, ill. egyéb objektumfüggő objektumfügg tulajdonságok. A Windows képernyőjének alapvetőő részei a Munkaasztal ill. az alatta elnyúló Tálca. A Munkaasztal adja a hátteret a WindowsWi ban való munkához. Rajta helyezkednek el a parancsikonok, parancsikonok melyek vagy valamely mely speciális objektumhoz való hozzáférést hozz tesznek lehetővé vé (Sajátgép, Dokumentumok, Hálózatok, Lomtár), vagy az egyes programok indítóikonjai. indít Ezek a programindító ikonok úgy működnek, ködnek, mint egyfajta távirányító: lehetővé vé teszik a háttértárakon tárolt gyakran használt programok gyors és kényelmes elindítását. Létrehozásukhoz a Tálca Munkaasztalon lon a jobb egérgombbal kattintva kiválasztjuk a megjelenő gyorsmenüből az Új → Parancsikon menüpontot. Ezután kell tallózással megkeresnünk nünk az indítani kívánt programot, végül nevet adhatunk a parancsikonnak. parancsiko A Tálca első eleme a Start menü (ld. később). kés Ettől jobbra programjainkhoz inkhoz helyezhetünk el gyors indítást lehetővé lehet tevő gombokat (a sor többek öbbek között az ikonok Munkaasztalról való áthúzásával bővíthető). ). Az ezt követő követ részen sorakoznak a futó állapotban lévő programokat jelképező jelk gombok. A Tálca mintegy kínálja az ezek közül való választási lehetőséget. lehet séget. Végül a jobb sarokban állapotkijelző állapotkijelz ikonokat találunk, pl.: az aktuális rendszeridőt, a hangerőszabályzót, őszabályzót, a billentyűzetkiosztás billenty jelzőjét, stb. A Start menü egy hierarchikus felépítésű menürendszer, melynek egy szokásos kásos képe a mellékelt ábrán figyelhető figyelhet meg. A Leállítás menüpontnál kezdeményezhetjük kezdem a Windows kikapcsolását, újraindítását. A Kijelentkezés a hálózati kapcsolat bontását eredményezi. A Futtatással olyan programok indítása válik lehetővé, lehet melyekhez nem találunk indítóikont ikont sem a Munkaasztalon, sem pedig a Start menüben. A Súgó segítségével áttekintést kaphatunk a Windows használatáról (bármely szituációban előhívható hívható a megfelelő megfelel súgó az F1 billentyű lenyomásával). A Keresés funkcióval a háttértárainkon kereshetünk fájlokat ill. mappákat. A Beállításokon belül a Vezérlőpulthoz pulthoz, ill. a Nyomtatók és a Tálca beállítási lehetőségeihez ségeihez juthatunk. A Dokumentumok menüpont az általunk használt legutóbbi 15 dokumentum gyors elérését teszi lehetővé. lehet A Programok csoportja a legnépesebb: a szokásos Windows-komponenseken Windows komponenseken (Kellékek, Indítópult, Indító MS-DOS parancssor) arancssor) túl ide helyezhetjük el saját programcsoportjainkat ill. indítóikonjainkat. A Start menü gombjára a jobb egérgombbal kattintva ablakban nyílik meg a Start menü tartalma, ami lehetővé lehet vé teszi új programcsoportok (mappák) ill. új parancsikonok létrehozását hozását a Programokon belül (ld. a Munkaasztalnál ismertetett módszert). A Programok közül kiemelésre érdemesek a Kellékek csoport programjai, melyek a Windows telepítésekor kerülnek rendszerünkbe. rünkbe. Telepítéskor dönthetünk az egyes komponensek kiválasztásáról, kiválasztásáról, de a komponensek telepítés után is hozzáadhatók illetve eltávolíthatók. A Kellékek csoport szokásos tartalmát láthatjuk a fenti ábrán (3. panel). 4
A Kommunikáció csoportban olyan programokat találunk, melyek számítógépünknek más gépekkel való kapcsolatba lépését teszik lehetővé. Ez a kapcsolat megvalósulhat telefonon keresztül (távoli elérés), ill. helyi szinten (pl. egy irodán belüli gépek között). A Rendszereszközök közül említést érdemelnek a lemezkarbantartó programok: a Scandisk (lemezellenőrző és hibajavító) és a Töredezettségmentesítő. A Szórakozás csoportba került a zenei CD-k lejátszására alkalmas CD-lejátszó, a hang- és videofájlok lejátszására szolgáló Médialejátszó, valamint a hangfelvételek készítésére való Hangrögzítő. A Jegyzettömb egy karakteres (ASCII), alapszolgáltatásokat nyújtó szövegszerkesztő program. Segítségével egyszerű, formázás nélküli szövegfájlokat tudunk létrehozni TXT kiterjesztéssel. Az MS-DOS parancssort elindítva DOS környezetbe jutunk, ahol kiadhatjuk DOS parancsainkat. Az ALT+ENTER billentyűkombinációval válthatunk az ablakos ill. a teljes képernyős megjelenítés között. A DOS ablakból kilépni az EXIT parancs beírásával lehet. A Paint egy ponttérképes rajzolóprogram. A rajzelemek (szabadkézi, vonal, kör, téglalap, zárt alakzat) pontokból épülnek fel, pontonként módosíthatók. A már „papírra került” rajzelemek tulajdonságai (méret, pozíció, szín, kitöltés) azonban utólag nem változtathatók. Nagyításkor a kép minősége romlik (nő a pontok mérete).A Paint-tel létrehozott kép mentéskor automatikusan BMP (BitMaP) kiterjesztést kap. A Számológép alapműveletes változata az egyszerűbb (+,-,*,/) tudományos változata a bonyolultabb (hatványozás, szögfüggvények, számrendszerek, statisztika) matematikai műveletek elvégzéséhez nyújt segítséget. Az Intéző a Windows beépített fájlkezelő segédprogramja. A fájlokkal, mappákkal, meghajtókkal kapcsolatos műveletek elvégzéséhez nyújt támogatást. Ablakának bal oldalán fa-struktúrába szervezve számítógépünk objektumai (meghajtók, mappák), jobb oldalán a fában kijelölt objektum tartalma látható. A könyvtárszerkezetben a kifejthető (további mappákat tartalmazó) ágakat „+” jelöli. A jobb oldali fájllistában a rendezettség különböző szempontok szerint (név, kiterjesztés, dátum, méret) állítható. A programfájlok innen indíthatók, a felhasználói fájlokra duplázva pedig a hozzájuk rendelt alkalmazás (pl.: *.BMP kép esetén a Paintbrush) indul el, megnyitva a kiválasztott fájlt. Az egér ebben a programban is főszerephez jut, hiszen – az ikonoknál említetteknél hasonlóan – itt is másolhatunk ill. mozgathatunk fájlokat egérhúzással. A Wordpad grafikus szövegszerkesztő program. Megtalálhatóak benne az alapvető karakter-, bekezdés- és dokumentumformázások. Ha nem akarunk drága és igényeinkhez mérten túlzottan összetett szövegszerkesztőt vásárolni, akkor ez a Windows-zal kapott program éppen megfelelő lehet számunkra. A Wordpad-del létrehozott szöveges fájlok mentéskor DOC kiterjesztést kapnak. A Beállítások csoportjából a Vezérlőpultnál érdemes még elidőzni. Betűtípusok: A Windows programjai (Excel, Word, stb.) egységesen ugyanazokat a betűtípusokat használják. Ezek egy része a Windows telepítésekor kerül a rendszerbe, a „kínálatot” azonban továbbiakkal is bővíthetjük. A Vezérlőpultnak ez az eleme szolgál arra, hogy a Windows betűtípusait karbantartsuk: megtekintsük a meglévőket, töröljük a nem használatosakat, ill. újakat telepítsünk fel. Az egyes betűtípusok külön fájlokban tárolódnak (*.FON, *.TTF). Billentyűzet: Itt állíthatjuk be a billentyűzet ismétlési jellemzőit. Tudjuk, hogy ha lenyomunk és nyomva tartunk egy billentyűt, akkor az első karakter megjelenését követő kis szünet után karakterek folyamatosan íródnak a képernyőre. Az ismétlések közötti várakozással a „kis szünet” időtartamát szabályozhatjuk. Az ismétlési sebesség pedig meghatározza, hogy időegység alatt mennyi karakter íródik a képernyőre nyomva tartott billentyű esetén. Ugyancsak itt állíthatjuk be az általunk használt nyelvnek megfelelő billentyűzet-kiosztást (101 gombos angol, 105 gombos magyar, stb.). Dátum és idő: Ezzel a programmal pontosíthatjuk a gép által mutatott dátumot és időt, valamint kiválaszthatjuk a földrajzi elhelyezkedésünknek megfelelő időzónát. Az Egér programban a mutatóvezérlő eszközünk jellemzőit állíthatjuk be igényeinknek megfelelően. Itt nyílik lehetőség az egér bal és jobb gombjához tartozó funkciók cseréjére, ami balkezesek számára jelenthet segítséget. A dupla kattintás sebességével beállíthatjuk, hogy mennyire gyorsan kell követnie egymást két egérgomb-kattintásnak ahhoz, hogy azt a Windows dupla kattintásként (és ne két szimplaként) értelmezze. Kezdők számára ajánlott a kisebb sebesség beállítása. A mutató sebességétől függ, hogy a képernyőn látható egérkurzor mennyi utat tesz meg, mialatt az egeret az asztalon mozgatjuk. Minél nagyobb a követési sebesség, annál „fürgébben” mozog az egérkurzor. Az Energiagazdálkodás keretein belül megadhatjuk, hogy számítógépünk hány óra "üresjárat" (használaton kívüli idő) után kapcsoljon készenléti állapotba. Ekkor a Windows kikapcsolja a monitort, mint főfogyasztót, illetve leállítja a merevlemez forgását (ami akár 7200-at is fordul percenként), meghosszabbítva ezzel élettartamukat. E takarékos üzemmódból bármely billentyű megnyomásával újra munkára kész állapotba hozhatjuk gépünket. Hang: Ha gépünk rendelkezik hangkártyával, akkor a Windows különböző eseményeihez (indítás, kilépés, hibajelzés, stb.) hangeffektusokat rendelhetünk. Ezek az adott esemény bekövetkezésekor hangzanak fel. 5
Képernyő: Ebben a programban a Munkaasztal tulajdonságait tu állíthatjuk be. A Háttér fület választva a munkaasztal dekorálható mintával vagy tapétával (a tapéta eltakarja a mintát!) A minta apró kis pontképek sorozatából épül fel. A tapéta tetszőleges ges képfájl lehet, amit helyezhetünk az asztal közepére, közepére vagy mozaikszerűen en letapétázhatjuk vele az egész hátteret. Választhatunk tunk a Windows kínálatából, ill. saját képeinket is felhasználhatjuk. A következő következ lapon állíthatjuk be a képernyővédő fajtáját és az aktivizálódásáig eltelt időtartamot. id A képernyővédő akkor kkor jut szerephez, amikor a beállításnak megfelelő ideig nem érkezik felhasználói beavatkozás (egéren v. billentyűzeten billenty zeten keresztül). Ekkor általában valamiféle mozgóképpel beindul a képernyővédő, képerny , megakadályozva azt, hogy a képernyőelemek képerny (ablakkeretek, gombok) bok) „nyomot hagyjanak” a fényérzékeny felületen. (Ez az un. beégés persze hosszú idő id alatt alakulna ki.) A Megjelenés fület választva nyílik lehetőségünk lehető a Windows színösszeállításának sának módosítására. Választhatunk előre el elkészített színsémák közül, illetve egyedileg is meghatározhatjuk az egyes képernyőelemek képerny elemek (ablakcímkék, keretek, gombok, stb.) színét. A Beállítások feliratú lapon a haladóbb jellegű jelleg módosításokat eszközölh eszközölhetünk. A színek számával – más néven a színmélységgel – megadhatjuk, hogy a képernyő képerny pontjainak színe hány színt tartalmazó tartalm palettából kerüljön ki. Szokásos értékei a 16 (4 bites), 256 (8 bites), 65 ezer (16 bites = high color), 16 millió (24 bites = true color) féle szín. A képernyőterület – hivatalos nevén a felbontás – értéke meghatározza, za, hogy a képernyőkép képerny mennyi pontoszlopból és pontsorból ból épüljön fel. Szokásos értékei: 640x480, 800x600, 1024x768. A Kisegítő lehetőségek között a csökkent képességűek képesség ek találnak a géppel való munkát megkönnyít megkönnyítő beállításokat (nagyobb kontraszt, nagyobb kezelőelemek, őelemek, hangjelzések, stb.). Területi beállítások: Itt állíthatjuk be az országfüggő országfügg paramétereket: a nemzeti sajátosságoknak sajátoss megfelelő számformátumot (tizedesvessző v. -pont), pont), a pénznemet, a dátumdátum és időformátumot (év-hó-nap nap sorrend). Nyomtatók: Ebben en a programban tudunk a Windows-hoz Windows hoz új nyomtatót telepíteni. Amikor nyomtatót vásárolunk, akkor nem elegendő a megfelelő vezetékeket csatlakoztatni (fizikai kapcsolat), a nyomtatót és a Wi Windows-t „illeszteni” kell egymáshoz (logikai kapcsolatot kell létesíteni). létes Ezt a műveletet itt kell elvégezni a nyomtatóval együtt kapott telepítőpro őprogram segítségével. Ugyancsak itt tudunk több telepített nyomtató közül egy alapértelmezettet kiválasztani, amelyhez – ha máshogyan nem rendelkezünk – a nyomtatási feladatok beérkeznek. b Lehetőségünk van továbbá a nyomtatók jellemzőinek őinek beállítására, ill. meglévő megl nyomtató eltávolítására (a logikai kapcsolat megszüntetésére). Rendszer:: Ezen a funkción keresztül kaphatunk betekintést számítógépünk hardver-konfigurációjába (ld. a mellékelt ellékelt ábrát). Itt végezhetjük el többek között az eszközök illesztőprogramjainak programjainak frissítését is. Programok hozzáadása:: Itt oldható meg a Windows-hoz Windows telepített programok körének bővítése vítése (új program felvétele) illetve szűkítése sz (meglévő program eltávolítása). Új hardver hozzáadása: Lehetővé vé teszi, hogy a számítógépünkbe épített új eszközt a Windows beazonosítsa, és feltelepítse hozzá a kezeléséhez, optimális működéséhez szükséges illesztőprogramot. programot.
6
