Tartalomjegyzék Praktikák a szellemi munka technikája tanításához ............................................... 2
Bevezetés ............................................................................................. 2 A kézikönyv-használat játékos előkészítése az alsó tagozaton ............... 4 Szituációs játékok alsó tagozaton ................................................................ 6 Csapatjátékok felső tagozaton ..................................................................... 7 Szemléltetés ................................................................................................ 8
Információszerzés segédkönyvekből a felső tagozaton ......................... 9 A) Bibliográfiakészítés .............................................................................. 10 B) Mikor – melyiket? Segédkönyvek használata ......................................... 11 C) Sajtótermékek ...................................................................................... 11
Tájékozódás az Interneten: keresés, böngészés, szörfölés ................... 12 Az iskolai könyvtár mint információs központ ..................................... 14 Forráshasználat .................................................................................. 15 Jegyzetkészítés – cédulázás ................................................................ 16 A) Szelektálás ........................................................................................... 16 B) Vázlatkészítés ....................................................................................... 16
Fogalmazvány-készítés ....................................................................... 17 Irodalomjegyzék, hivatkozáslista......................................................... 17 Témaköri kisokos - A szellemi munka tevékenységei, fogalmai ............ 19 Miért nem pótolhatja soha az Internet a könyvtárat? ........................................... 23
1
Praktikák a szellemi munka technikája tanításához Bevezetés A tanítási-tanulási folyamat egyik legfőbb célja az önálló ismeretszerzés, a kritikus gondolkodás elsajátítása. Egy téma feltárása során a várható eredmény, az új mű létrehozásának sikere a befektetett erőfeszítés és az alkalmazott módszerek függvénye. A hatékony alkotómunka lépéseinek meghatározott sorrendje van: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
forráskutatás, anyaggyűjtés, szelektálás, lényegkiemelés, vázlatkészítés, fogalmazvány-készítés, majd a végső tartalmi, formai kialakítás, irodalmi hivatkozások elhelyezése.
Az önálló ismeretszerzés készségének kialakításához a következő részkészségekre van szükség: 1. tájékozódási készség (térben, könyvek között és az egyes könyvekben, információkban, azaz rendszerismeret), 2. szelektálási készég (a megtalált könyvek, információk között), 3. szövegértési készség (a kapott információk helyes értelmezése), 4. problémamegoldó, alkalmazó készség (az összefüggések észrevétele, a megismert módszerek alkalmazása új szituációkban). Elengedhetetlen gyerekekhez való alkalmazkodás. Az érdeklődési körükből kiindulva kell fölkelteni a kíváncsiságukat, ugyanakkor az aktív tevékenység révén pedig sokkal jobban rögződik bennük a keresési stratégia, talán még a megtalált információk is. A tehetséggondozásnak is megkerülhetetlen területe ez: néhány érdeklődő gyereket előre megkérhetünk, hogy nézzenek utána bizonyos adatoknak, így több időt fordíthatunk a többiekkel való foglakozásra, sőt legközelebb esetleg ők is kedvet kapnak egy hasonló kutatáshoz. 2
A tanári segédletben a gyerekek önálló munkája létrehozásához (legyen az egy kiselőadás, házi dolgozat) szükséges lépések megtanításáról és technikai fogásairól olvashatunk, gyakorlati példákkal illusztrálva. A szellemi munka technikája fejlesztésének egyes fázisai
3
A kézikönyv-használat játékos előkészítése az alsó tagozaton Az elsősöknek tavasszal már ismerniük kell a magyar ábécét, de nem várhatjuk, hogy a szomszédos betűk egymáshoz való viszonyát megjegyezzék. Jó módszer a betűvonat kialakítása, azaz minden gyerek kezébe adunk egy-egy verses- vagy mesekönyvet, Bölcs bagoly-típusú ismeretterjesztőt. Arra figyeljünk, hogy csak magyar szerzős, színes borítójú (nem újrakötött) könyv legyen, és mindegyikük más-más kezdőbetűs szerzőt kapjon. A betűrendi táblát jól látható helyre tegyük, és kérjük meg sorban a gyerekeket, hogy olvassák föl a szerzőt és a címet. (Ez egyúttal olvasási gyakorlat is!) Közben libasorba állnak a megfelelő betű szerint, egyik kezüket a másik vállára teszik, és énekelve körbejárjuk a könyvtárat. (Rendszerint a „Megy a gőzős…” kezdetűt énekeljük.) Ha valamelyik kicsi nem tudja a helyét, a többiek kisegítik, és a „körbevonatozás” alkalmával egyúttal rögződik a térbeli tájékozódás is, élményszerű formában. A másodikosoknak különböző színes, életkoruknak megfelelő ismeretterjesztő könyveket adhatunk, megkérve őket, hogy válasszanak mesterséget (hivatást, foglakozást – a szinonimák jelentését megbeszéljük) az adott könyv képei alapján. Ezzel elindul a fantáziájuk (a nyolcéves gyerekek többségének még nincs pályaelképzelése), itt-ott kénytelenek a tallózó olvasásra is, és közben reális képet kapnak az adott könyv tartalmáról is. A harmadikosok asztalára különböző korú (kiadású) könyveket tegyünk, s a csapatoknak ki kell majd ebből a könyvhalmazból kiválogatni, melyik könyv öregebb, melyik fiatalabb náluk, és melyik ugyanannyi idős. Olyan könyveket keressünk, amelyekből egyértelműen kiderül a kiadási év (címlapon, verzón vagy kolofonban). A címlap adatait már tudatosíthatjuk, és megbeszéljük, honnan lehet tudni, hogy hány éves az adott könyv. És boldogok, ha megtalálják a velük egyidős könyvet.
4
Ezek a gyakorlatok előkészíthetik a kézikönyvek használatát is, hiszen a számukra ismeretlen könyvről a képek és más adatok alapján kell megállapítaniuk, hogy alkalmas-e az adott célra, valamint az asszociációk is hozzásegítik őket az elemi összefüggések felismeréséhez. Mikor különböző antológiák tartalomjegyzékéből tematikusan (pl.: anyák napja, állatokhoz, időjáráshoz kapcsolódó versek stb.) kell keresniük néhány verset, akkor a tallózó (gyors-)olvasást kell gyakorolniuk. Petőfi verskötetéből csak úgy tudnak megadott verset elolvasni, ha ismerik a szoros betűrendet, és tudják használni a betűrendes versmutatót. A Gyermek-enciklopédia egyszerű, lineáris tárgymutatójához is erre van szükségük, ugyanakkor a könnyen megoldható kérdésekre adott helyes válaszok rákényszerítik őket a lényegkiemelésre, az egyszerű szómagyarázatokra. Például:
Hogyan öltözködtek az emberek Mátyás király korában? Olvasd el Bíró – Csorba: Élet a középkori Európában és Magyarországon c. könyvéből a 121–122. oldalt! Milyen ember az, aki bogaras? Melyik szótárban keresnéd? Milyen kudarc érte Petőfit Szabadszálláson és mikor? Segít Erőss Z.: Magyar irodalmi helynevek c. kötete! Hogyan mondanád más szóval a fortélyt? Melyik szótárban keresed?
Ezeknél a feladatoknál még megadjuk a megfelelő forrást, vagy rávezetjük őket a kérdésfeltevéssel és a kulcsszó aláhúzásával az alkalmas forrás megtalálására. A negyedikeseknél már megkockáztathatjuk a – nem túl bonyolult – referensz kérdéseket, ahol két személyiséget vagy egy híres embert és egy találmányt (tárgyat) kell relációba hozni egymással, esetleg két fogalomnál kell rendet rakni, például:
Találkozhattak-e Petőfi S. és G. Garibaldi? Nézhette-e Mátyás király távcsővel egy csata lefolyását? Mi a különbség a nagy betű és a nagybetű között? Mi a különbség és a hasonlóság a kemence és a kályha között? 5
Ezekhez a feladatokhoz már szükség van az összefüggések felfedezésére, a problémamegoldás elemi szintjére, a finom nyelvi megkülönböztetésekre, az összehasonlító gondolkodásra. Természetesen az ilyen típusú kérdések előtt mindig megbeszéljük, miből célszerű megkeresni, és mi legyen a keresési stratégia. Szituációs játékok alsó tagozaton Tudjuk, hogy a kicsik sokkal szívesebben tanulnak játékosan; jobban megjegyzik az ismereteket, ha cselekedtetjük őket; és ha csoportban dolgoznak, sok mindenre hajlandók a saját csapatuk sikeréért. A különböző témakörökben való anyaggyűjtéshez, kézikönyvekben való búvárkodáshoz kiválóan alkalmasak a szituációs és keretjátékok. Először csak megfelelő helyzetet teremtünk, például elképzeljük, hogy Olaszországba utazunk. Föltesszük a kérdést: mit csinál a jó turista, mielőtt elutazik egy másik országba? Szándékoltan a valós gyakorlatból indulunk ki, például:
Milyen ruhát, ételt vigyünk magunkkal? Lehet-e fürödni a tengerben, a folyókban? Lehet-e kirándulni a hegyekbe? Milyen útlevelet, pénzt vigyünk magunkkal?
A kérdések burkoltan az éghajlatra, a domborzati viszonyokra, a tengerben és a hegyekben található élőlényekre vagy a valuta és a hivatalos ügyintézés formáira utalnak, de mennyivel életszerűbb így fölfedezni azt, hogy milyen a középhőmérséklet egy mediterrán országban, hogy nem ok nélkül tanultuk az illető ország hegy- és vízrajzát, hogy van-e cápaveszély a tengerben, milyen pénzre válthatjuk a forintot, és mit érdemes megnézni ebben az országban. Egy-egy ilyen országjáró „túra” nagyon hálás téma, mert így természetes módon köthetők egy csokorba a földrajzi és történelmi, az irodalmi, művészeti és nyelvi ismeretek, szinte minden kézikönyv előkerül, és a célzott kérdések segítségével tisztázhatjuk, mikor – milyen kézikönyvhöz kell nyúlni. 6
Csapatjátékok felső tagozaton Ötödikeseknél már beleképzelik magukat egy-egy neves hős, görög isten, magyar szent vagy egy költő helyébe. Három csapatot alakítsunk:
az első asztalnál ültek az olümposzi istenek, a másodiknál a leghíresebb görög hősök, a harmadiknál az alvilágba száműzöttek. (Így tudták meg azt is, mit jelent a sziszüphoszi munka vagy a tantaloszi kín.)
Minden gyermek a maga témaköréből személyesíthet meg valakit úgy, hogy róla adatokat keres (persze, előzetes megbeszélés alapján), majd előadhatja a többieknek, hogy ő kicsoda, természetesen a neve említése nélkül. A másik két asztaltársaságnak pedig ki kell találni, hogy ő kit személyesített meg. 7-8. évfolyamon ugyanígy alakíthatjuk meg a költők asztaltársaságait,: egyik asztalnál a költők, másiknál a szerkesztők, kiadók, harmadiknál a művészek képviseltették magukat. Kutatási kérdések lehetnek: Képzeld magad Babits Mihály helyébe! (szülőház, iskolák, barátok, kötetek) Mikor jelent meg az első köteted? Segít a Magyar irodalmi lexikon! Bizonyítsd be, miért szép a „Dal, prózában” c. versed! Olvasd el az elemzést Bene K.: Kalaluz a versértelmezéshez c. könyvéből! Képzeld magad Ignotus helyébe! Mi volt az eredeti neved? Segít a Magyar irodalmi lexikon! Szerinted ki ez a vidéki költő, aki –ász álnév alatt rejtőzködik? Segít a Magyar írói álnévlexikon! Felsősöknél egy-egy szellemi műhely kialakítása még több kreativitást kíván. Képzeletben különböző hivatalokat szervezhetünk: például a nyomdászok, könyvkiadók hivatalát vagy a Magyar Ornitológiai (Rezervátumkutató, Alpinista stb.) Társaságot. Mindegyiknél végig kell gondolni, hogy az adott cél eléréséhez milyen feladatokra, milyen szakemberekre van szükség, hogyan dolgozik a kutató, mivel foglakozik a könyvkiadó, milyen munkája van a korrektornak stb. 7
Amellett, hogy minden gyerek külön feladatot kap, tehát magának kell rájönnie a keresési stratégia lényegére, fejlődik a kérdéskultúrája, megtanulja a jegyzetelést, ugyanakkor erősödik a csapatszellem, élvezettel dolgoznak együtt-egymásért (néha pedig a másik csapat ellen). Még sokféle könyvtári eszközzel lehet játszani, például a katalógussal, a Raktározási táblázattal, a szakrenddel, sőt a keresztrejtvények is alkalmasak a kézikönyvekkel való játékhoz. Természetesen más-más „játékszabályokat” beszélünk meg (és gyakorlunk) a feladatok kiosztása előtt. Ebből persze az is következik, hogy 2 x 45 percet vagy utolsó órát kell rászánnunk az ilyen kutató-órákra. Mindenképpen aknázzuk ki a versenyszellemet, és lehetőleg a személyes érdeklődésükre építsünk, például:
Hány éves most Arnold Schwarzenegger? Mekkora volt a legnagyobb dinoszaurusz? Hol találom A kincses sziget c. könyvet? Mi lehet a Tisza bal oldali mellékfolyója (5 betű)? Mi lesz a raktári jelzeted, ha nagy ember leszel, és könyvet írsz?
Mindegyik feladat másfajta szellemi izgalmat ad, és mind más jellegű kutatóterep, de érezniük kell, hogy a jól feltett kérdésre mindig megtalálható a válasz a könyvtárban. Szemléltetés Comenius óta tudjuk, hogy a képi ábrázolás vagy kiemelés segítségével jobban rögzül a tanulóban az ismeret, mint a szavak által. Ezért fontos, hogy minden gyerek (4-5. osztályban) „megalkossa” magának a könyvtár alaprajzát, persze úgy, hogy a falakat és a bútorok alaprajzát mi előzetesen megszerkesztjük és sokszorosítjuk. A gyerekeknek csak a megfelelő állományegységek nevét (feliratát) kell beírni az alaprajzba, hogy ezzel a térbeli tájékozódásukat elősegítsék. Ugyancsak lényeges, hogy a betűrendes katalógus különböző keresési szempontjainak megfelelő, nagy méretű, ún. „szempont-táblák” (naptárszerűen felállítható kartonokon) adjanak kapaszkodót az egyes 8
csapatoknak, hogy el ne vesszenek a katalóguscédulák adatainak „tengerében”, így: SZERZŐ (és más közreműködő) (határozott névelő) CÍM FÖLDRAJZI NÉV
(Ugyanannak a kötetnek a különböző adatait kerestetjük, rendszerint a Képes történelem sorozatból, mert ezek minden adatfajtához példát szolgáltatnak.) A lexikonok szócikkeiben sem könnyű eligazodni, éppen ezért egy viszonylag rövid (max. 1 oldalas) szócikket szoktam kimásolni és felnagyítani (így minden gyereknek kézbe is adható), hogy részleteiben elemezzük, és a számunkra lényeges információkat – együtt – megtaláljuk. Ilyenkor először a jeleket, rövidítéseket értelmezzük, megbeszéljük, mit jelent például az Irod. kifejezés. Megállapítjuk, hogy mindig az állítmány tartalmazza az új információt a címszóról (és nem szolgaian másoljuk a szócikkeket!) A cédulázáshoz, jegyzeteléshez is mintát adjunk nekik, hogy pontosan tudják, mit kell írni a forrás adataihoz, miért fontos a tárgykör megnevezése, és hogyan kell pontosan idézni. Információszerzés segédkönyvekből a felső tagozaton A legfontosabb lépés mielőtt ténylegesen munkához látunk, hogy tisztázzuk, mit is akarunk pontosan, mi munkánk célja. Ezért be kell: határolni, milyen mélységig szeretnénk körüljárni a témát:
miről akarunk és miről nem szót ejteni, kihez fog szólni a kész mű, mi legyen műfaja.
Ezután össze kell gyűjtenünk a legfontosabb kulcsszavakat, azok szinonimáit, és azokat a fogalomköröket is, amelyekhez a téma tartozik, 9
mert ezek segítségével mehetünk tovább megtervezéséhez: szakirodalom összeállításához.
a
következő
feladat
A fogalomgyűjtemény összeállításában segítségünkre lehet a könyvtári tárgyszókatalógus, a számítógépes katalógus és a különböző adatbázisok fogalomkereső rendszere is, de bátran használhatjuk a témához kapcsolódó segédkönyvek név- és tárgymutatóit is. A) Bibliográfiakészítés Az irodalomjegyzék összeállítását a legátfogóbb kézikönyvek ajánló listájának átnézésével célszerű kezdeni. Az itt talált művek elvezetnek további kiadványokhoz, azok rejtett bibliográfiái pedig újabb művekre irányítják a figyelmedet. Nem szabad megfeledkezni a témához kapcsolódó folyóiratok tartalomjegyzékének, repertóriumának átböngészéséről sem, hiszen gyakran itt találhatjuk meg a legfrissebb irodalmat, amelyre még a szakkönyvek nem tudnak hivatkozni. Listánk összeállításához használjuk fel a különböző szakbibliográfiákat, betekinthetünk a nemzeti bibliográfia füzeteibe, a nagyobb könyvtárak számítógépes katalógusaiba, adatbázisaiba is. Ne feledkezzünk meg a témádhoz dokumentumok számbavételéről sem!
kapcsolódó
nem
nyomtatott
Amikor saját irodalomjegyzékünk összeállításán fáradozunk, észre fogjuk venni, hogy a cikkek, tanulmányok számunkra még ismeretlen további művekre hivatkoznak, bibliográfiájuk újabb és újabb műveket sorol fel. Ne mondjunk le ezeknek a műveknek a megkereséséről sem, hiszen könnyen lehet, hogy a számunkra legfontosabb gondolatokat éppen ezekben fogod megtalálni. De a végleges bibliográfiánk természetesen már csak azokat a címeket fogja tartalmazni, amelyeket ténylegesen fel is használtál. Nagyon fontos, hogy minden dokumentum összes azonosító adatát pontosan jegyezzük fel, hiszen nem tudhatjuk előre, melyeket fogjuk ténylegesen felhasználni. 10
A leghasznosabb, ha minden forrásról külön cédulát készítünk, így könnyen kivehetjük közülük azokat, amelyekre nincs szükségünk, a felhasznált művek céduláit pedig sorba tudjuk rendezni. Információszerzés segédkönyvekből (elektronikus változatukat is bátran használjuk): a) a fogalmak értelmezéséhez szótár nyújt segítséget, b) fogalom-meghatározáshoz a lexikonokban keressük a választ, c) a rendszerbe illesztést a lexikonok, enciklopédiák egyaránt segítik, míg az adott téma kifejtését többnyire enciklopédiákban találod meg. B) Mikor – melyiket? Segédkönyvek használata Ha nem vagyunk tisztában egy fogalom jelentésével, netán azt sem tudjuk pontosan, milyen szakterülethez tartozik, illetve egy ismert személy milyen területen fejtette ki tevékenységét, akkor érdemes általános lexikonokat, egy nyelvű szótárakat kézbe venni, a kezdeti tájékozódáshoz. Miután kiderült, hová is tegyük az adott fogalmat, személyt, már ismerve az adott szakterületet, érdemesebb a szaklexikonokhoz, enciklopédiákhoz fordulni. Itt célravezető több forrást is kézbe vennünk, hogy a kiegészítő információk segítségével még komplexebb megoldáshoz jussunk. C) Sajtótermékek A napilapok, hírlapok a gazdasági, politikai, kulturális és tudományos élet aktuális híreit, a viszonylag egyszerű előállítás miatt naprakészen közlik. Ezen hírekről, elemző összefoglaló írás csak később jelenik meg folyóiratokban, könyvekben. Előfordul, hogy egy hír több év múlva valamiért ismét aktuális, fontos lesz. Ilyenkor meg kell tudni határozni az esemény időpontját, és a megfelelő évfolyamokat átlapozni. Ez elég hosszadalmas feladat. A keresést megkönnyíti, ha a lapnak létezik elektronikus dokumentum változata is. Ezekben cím, szerző, kulcsszó alapján lehet keresni. Gyakran a teljes 11
szövegben is. A Magyar Hírlap, a Népszabadság és a Heti Világgazdaság rendelkezik CD-ROM változattal. Sok folyóirat, napilap épít saját honlapot, többnyire figyelemfelkeltő céllal. Előfordul, hogy csak a címlap és a tartalomjegyzék olvasható, de sok a régi cikkeket tároló archívum is. Van csak elektronikus formában hozzáférhető folyóirat is. Ezek egy része szabadon elérhető. Amelyik értékes információt közöl, ahhoz csak előfizetők férnek hozzá. A folyóiratok weblapjainak címeit több szolgáltató is összegyűjtötte. A Magyar Elektronikus Könyvtár közel nyolcszáz folyóirat veblapjának címét és tartalomjegyzékét, szolgáltatások címét tartalmazza az alábbi elérhetőségen: http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/efolyir/ Tájékozódás az Interneten: keresés, böngészés, szörfölés A könyvtári katalógusok a könyvtár dokumentumait tárják fel. Egy bibliográfia készítésénél is meg lehet határozni, hogy mely dokumentumokra terjed ki a válogatás. Az Interneten megjelenő dokumentumok köre nehezen behatárolható. 1) Keresés Léteznek az Interneten indexelő szolgáltatások. Többnyire reklámbevételekből és szponzorok támogatásából tartják fenn a rendszert. A szolgáltatás lényege a következő: egy leszedő, vagy begyűjtő szoftver a hipertext csatolóin, a linkeken keresztül pásztázza a hálózatot, és begyűjti a web lapok adatait. Az indexelő program a lapok adatait adatbázisba rendezi. Ezeket az adatokat a címből, fejlécből vagy a szöveg meghatározott részéből automatikusan emeli át a rendszer. Ebben az adatbázisban kereshetünk, lekérdezhetünk a keresőgépek segítségével. Az adatok mennyisége meglehetősen nagy. Ezért az egyszerű és összetett keresés közül az utóbbit érdemes választani, és nagyon pontosan meghatározni a keresőkérdést. A találathalmaz így is nagy lesz, és sok nem megfelelő címet fog tartalmazni. A nagyon speciális téma keresésére javasolt módszer. 12
Az indexelő szolgáltatások minősége függ az átnézett lapok mennyiségétől, a feltártság mélységétől, az adatok aktualitásától, stb. Általában minden indexelő szolgáltatás igyekszik a legjobbat nyújtani, hogy ne veszítse el népszerűségével szerzett támogatóit. Alapvetően kétféle keresési módszer van: a)
katalógus-rendszerű keresés és a szókeresés.
Katalógus-rendszerű keresés
Linkek (hivatkozások) segítségével juthat el a felhasználó a keresett témájú weboldalakhoz, mégpedig úgy, hogy egyre szűkíti a fogalmakat, amíg el nem jut a megfelelő helyre. Először a legáltalánosabb témafelbontással találkozik (sport, szórakozás, hírek, kultúra...), ahonnan kiválaszthatja az őt érdeklő téma-csoportot (pl. kultúra). A linkre kattintva a következő oldalon már csak a kiválasztott téma alcsoportjait találja (film, színház, zene, irodalom...). A link-vándorlás végén már valós weboldalakhoz vezetnek linkek, vagy vegyesen szerepelnek a valós weboldalak és a további altémakörök linkjei. Ilyen például az Ariadnet, a Hudir és a Góliát kereső felülete. b) Szókeresés Egy rubrikába kell beírni a szavakat, amiket tartalmazhat egy olyan weboldal, mint amire kíváncsi a felhasználó. Lehet egyetlen szót is megadni a keresésénél, de minél pontosabban határozzuk meg a keresési feltételeket, annál pontosabb és kevesebb eredményt kap. Fontos a keresési eredmények számának csökkentése, mivel a legtöbb keresés eredményeképpen sok ezer, adott esetben akár több százezer linket is ajánlhat a keresőgép. A keresést a rubrika melletti startgombbal lehet elindítani a szóbeírás után.
13
2) Böngészés A tájékozódás másik módszere a böngészés. Ezt Internet katalógusokban, azaz directoryban tehetjük meg. Az ilyen típusú szolgáltatások kevesebb weblapot tárnak fel, de ezeket gondosan osztályozzák, meghatározzák a témáját. Ez alapján csoportosítják a címeket. A kezdő oldalon a főmenüből választhatunk. Ekkor egy szűkebb csoporthoz jutunk. Két-három lépés után egy áttekinthető mennyiségű listát kapunk a keresett témájú weblapokból. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a kétféle szolgáltatás - katalógus és kereső - együtt jelenik meg. Az Interneten több un. gyűjtőoldal is fellelhető, amely egy szakterület oldalait feldolgozó portaszolgálat, ahol az adott szakterület weblapjait gyűjtik és van keresési lehetőség. 3) Szörfölés A web-keresés harmadik módja a szörfölés. A hipertext adta lehetőségeket jól kihasználva a csatolók/linkek során át sok érdekes információt fedezhetünk fel. A keresés eredménye a weblapok szerkesztettségétől függ. Ha egy HTML dokumentum nem tartalmaz linkeket, akkor csak egy lineáris olvasást tesz lehetővé, akár a nyomtatott dokumentum. Szörfölés szempontjából ezek zsákutcák. A legtöbb honlap jó kiindulópont. Ezek tartalmazzák a hasonló intézmények és azok szolgáltatásainak linkjét. Külföldi HTML dokumentumok felfedezéséhez az adott ország honlapját célszerű megnézni. Az iskolai könyvtár mint információs központ A számítógépekkel felszerelt könyvtár az iskola központi tartalomszolgáltató helye lehet. Olyan valódi tanulást és információszerzést biztosító médiaközpont, ahol a könyvek és az elektronikus médiák világa a „Gutenberg-galaxis” és az „Internet galaxis” komplex módon, egymást erősítve segítheti a diákok és tanárok munkáját. Az Internet kapcsolaton keresztül a könyvtárat használók lehetőségei határtalanul megnövekedhetnek. Ha a hálózat csupán szövegeket és képeket tartalmazna, akkor is a világ legnagyobb könyvtára lenne. De egyre 14
növekvő számban érhetők el hanganyagok és videoprogramok is. Az Internet lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt is - az elektronikus levelezés /e-mail/ diákok és tanárok számára egyaránt gyors és kényelmes üzenetváltást tesz lehetővé bárkivel, akinek van hálózati csatlakozása és címe. Ennek az elektronikus információtovábbítási rendszernek a segítségével a tanulók más iskolák diákjaival közös programokon dolgozhatnak, és adataik, eredményeik, véleményük cseréje során nem csupán tanulnak, hanem az új típusú társas kapcsolatok kialakításában és a kommunikációs technikákban is jártasságot szerezhetnek. A helyes Internet-használat és az elektronikus megtanítása rajtunk, pedagógusokon múlik.
könyvtárhasználat
Forráshasználat Problémafelvetés – forráskeresés (tárgyi katalógus, adatbázisok) – forrásválasztás – forrásfeldolgozás Lépései a) átolvasás - anyaggyűjtés a talált forrásokból b) lényegkiemelés - szövegfeldolgozás cédulázással c) jegyzetkészítés - rendszerezés (tematikus vázlatkészítés
elektronikus
csoportosítás),
A beszámoló: önálló szöveg alkotása egy témáról (szóban, írásban), közlési műfaja: írásbeli: értekezés, esszé, ismertetés, szóbeli: ismertetés, kiselőadás, idézetek, hivatkozások alkalmazása - etikai szabályok betartásával, forrásjegyzék készítése.
15
Jegyzetkészítés – cédulázás A) Szelektálás A jegyzetelés legfontosabb tartalmi követelménye a lényegkiemelés és tömörítés. Mindent le kell írnunk, amit fontosnak tartunk, lehetőleg tömören, de világosan, és mégis úgy, hogy az eredeti gondolat ne sérüljön. Minden gondolat új cédulára kerüljön! A cédulának csak az egyik oldalát használd jegyzetelésre, de mindig pontosan tüntesd fel rajta a kulcsszót, amihez a jegyzet kapcsolódik, és a forrásmunka bibliográfiai azonosító adatait. Ez utóbbiakat rövidítheted is, de a rövidítés mindig egyértelműen azonosítsa a dokumentumot. Miközben jegyzetelünk, valószínűleg számtalan jó ötlet jut eszünkbe. Ezeket is külön cédulákon tartsuk nyilván, és jelöljük, hogy saját gondolatunkról van szó. Amikor a jegyzetek elkészültek, rendezzük a cédulákat logikai rendbe. Azokat, amelyek "kilógnak a sorból", nem illeszkednek a gondolatmenetedbe, bármilyen jó ötletet, fontos szempontot is tartalmaznak, ki kell venni, de el ne dobjunk ki semmit! Lehet, hogy később, talán egy másik munka készítésekor fel tudjuk használni a most feleslegessé vált szempontokat is. Ha azt tapasztaljuk, hogy a kifejtett gondolatok között ellentmondás van, értékeljük, minősítsük, ütköztessük az eltérő véleményeket, majd alakítsuk ki a saját álláspontunkat a vitás kérdéssel kapcsolatban. B) Vázlatkészítés Minden vázlat szerkezete azonos, de megtölteni tartalommal a rendbe rakott jegyzetek és cédulák segítségével már neked kell. 1. 2. 3. 4.
Bevezetés A téma kifejtése, érvek és ellenérvek, példák, illusztrációk Összegzés Mellékletek, bibliográfia
16
Persze ez csak a váza a vázlatnak, a részletező vázlatpontoknak a dolgozat gerincét kell jelenteniük. Ügyeljünk arra, hogy vázlatnak legyen belső logikája. A jó vázlat hierarhikus felépítése tükrözi a munka gondolatmenetét is, ezt segíti az egyes vázlatpontok jelölése is. Fogalmazvány-készítés Mindig írjunk piszkozatot, amely alkalmas arra, hogy utólag javíthassuk. Ha szóbeli beszámoló készül, elegendő, ha bőséges vázlatot írunk. A szóbeli előadásra fel kell készülni előre! Ha nagyobb írásbeli munkát készítünk, ügyelni kell a tartalmi és formai követelmények betartására. A hármas szerkezeten (bevezetés, tárgyalás, befejezés) belül fejezetekre, alfejezetekre, bekezdésekre kell tagolni a dolgozatot. ezek száma mindig a munka terjedelemétől függ. Végső forma:
Ha nagyobb lélegzetű írásbeli munkát készítettünk számítógéppel, tervezzük meg gondosan a külalakját! Tipográfiai eszközök (a dőlt, a ritkított és a félkövér betűk, térközök, bekezdés, formázás stb.) segítségével emeljük ki a leglényegesebb gondolatokat! Ne feledkezzünk meg az oldalak beszámozásáról sem! A hibakeresés, a helyesírás végső ellenőrzése és a tördelés után készítsük el a mű tartalomjegyzékét, és ha indokolt a tárgymutatót is.
Irodalomjegyzék, hivatkozáslista Ha valaki nem idézi más művét, amikor annak szövegét, gondolatát átveszi, az plágium, azaz a szellemi magánvagyon eltulajdonítása. Az idézetek nem csak arra valók, hogy valaki alátámassza velük saját állításait, hanem hogy fenntartsák az intellektuális hagyományokat, és megvalósítsák a tudóstársak elismerését, amely hatékonyan működteti a tudományos társadalmi aktivitást. Newton elismerő szavaival: "Ha messzebbre láttam, csak azért volt, mert óriások vállán álltam." A szellemi munka technikája megköveteli, hogy feltüntessük mindazokat a forrásokat, amelyeket írásmű elkészítésekor felhasználtunk. 17
Ezeket a műveket felsorolhatjuk úgy is, hogy az egyes részekhez, fejezetekhez kapcsolódókat külön közöljük, de közreadhatjuk egy közös, betűrendes címjegyzékben is. Ez lesz a munkánk bibliográfiája. Mindkét esetben közölni kell minden egyes felhasznált mű bibliográfiai azonosító adatait. A felhasznált művek jegyzéke mellett el kell készítenünk a hivatkozási jegyzéket is. Ide azokat a műveket írjuk, amelyeknek a gondolatait - akár szó szerint, akár csak tartalmában - beépítettünk az írott munkába. Ilyenkor a szövegben folyamatos sorszámozással kell megjelölni az átvett gondolatokat, majd vagy a lap alján (ún. lábjegyzet formájában), vagy a dolgozat végén meg kell adnod (végjegyzetként) a hivatkozott mű pontos adatait. Ha ugyanarra a műre többször is hivatkozol, ezt mindannyiszor jelölni kell. Ilyenkor persze rövidíthetjük a bibliográfiai leírást, de rövidítés egyértelműen legyen. A hivatkozás esetében mindig meg kell adni forrásunk pontos oldalszámát is. Pl.: Geoffrey Regan: Döntő csaták szalamisztól a Golf-háborúig. Panem Kft, Bp. 1993. 43. p. Ezek az etikai szabályok akkor is érvényesek, ha nem írásos dokumentumra hivatkozunk, hanem pl. tévé- vagy rádióműsor a forrás. Ugyanez a helyzet az interneten keresztül szerzett információkkal is. Ez utóbbira vonatkozó pontos szabályok még nem elég egységesek, de azért ilyenkor is egyértelműen kell utalni a forrásra, hogy az azonosítható és visszakereshető legyen. Pl.: Az olvasás megszerettetése - videó: http://www.fottv.hu/vivanaturavideo.php?vid=54f007c14 Letöltés: év-hó-nap
18
A szellemi munka tevékenységei, fogalmai 1.
Problémafelvetés - A megoldásra váró vagy elméleti, vagy gyakorlati kérdés ismeretlen elemeinek azonosítása azzal a céllal, hogy a megoldáshoz szükséges tevékenységet megtervezhetővé és ez által a probléma megoldhatóvá váljon.
2.
Anyagfeldolgozás - Azon kognitív tevékenységek sora, melyeken az összegyűjtött források felhasználásakor végig kell haladnunk, hogy elvégezzük egy probléma vizsgálatát vagy eljussunk megoldásához.
3.
Anyaggyűjtés - Egy írásmű megalkotásához, ill. egy probléma vizsgálatához vagy megoldásához szükséges adatok, információk összegyűjtése.
4.
Irodalomkutatás - Olyan tájékoztató tevékenység, amelynek során a könyvtáros az olvasó kérésére a vonatkozó szakirodalmat, esetenként szépirodalmat összegyűjti, értékeli, válogatja, majd jegyzéket készít, és így tájékoztatja a felhasználót.
5.
Forráskeresés - A források összegyűjtése.
6.
Forráskiválasztás - Az összegyűjtött források minősítése és csoportosítása a megoldandó probléma szempontjából, a megoldást segítő források kigyűjtése.
7.
Forrásmegjelölés - Valamely probléma vizsgálatához vagy megoldásához használt dokumentumok adatainak közlése a segítségükkel létrejött új szellemi termék jegyzeteiben, ill. a hozzáfűzött irodalomjegyzékben.
8.
Lényegkiemelés - A probléma megoldás szempontjából legfontosabb elemek, közlések megjelölése a kiválasztott forrás szövegében.
9.
Jegyzet - (Az anyaggyűjtésben) írásban rögzített vázlatos feljegyzés.
10. Jegyzetelés - Vázlatos feljegyzés készítése, ill. idézetek kigyűjtése a forrásul választott műnek az aktuális probléma megoldásában felhasználható közléseiről. 19
11. Hivatkozás - A felhasznált források közlése. Ez a tudományos kutatás, az eredményközlés, forrásfelhasználás sarkalatos alaptörvénye. A felhasználás lehet szó szerinti vagy kivonatos, de a forrást mindig pontosan, világos meg kell jelölni. 12. Idézés - Szószerinti átvétel idegen szerző művéből. 13. Idézési szabály- A szószerinti átvételre vonatkozó hivatkozási kötelezettség: az idézet szerző nevének, műve címének, és az átvett szöveget tartalmazó oldal számának kötelező közlése. 14. Irodalomjegyzék-készítés - A felhasznált források legfontosabb bibliográfiai adatait megjelölésével.
felsorolása
MŰFAJOK
1.
Annotáció - Rövid, pár soros ismertetés, tartalmi kivonat.
2.
Beszámoló - Az elvégzett munkáról való számadás. Bevezetésként vázolni kell a feladatot (cél, tevékenység, résztvevők, határidő stb.), a fő részben (tárgyalás) szólni kell a tevékenység eredményeiről, hiányáról, esetleg folyamatáról, a záró szakasz (befejezés) pedig összegzi a tapasztalatokat, olykor értékeli a végzett munkát. Stílusára jellemző a tömörség.
3.
Ismertetés - Olyan szóbeli vagy írásbeli szövegalkotás, amelynek célja többnyire valamilyen alkotás-irodalmi, tudományos, művészetibizonyos szempontból való bemutatása. Többnyire tartalmazza az ismertetés készítőinek az ismertetett műről alkotott véleményét is.
4.
Kiselőadás - Egy-egy részletkérdés rövid kifejtése. Szóbeli közlésről lévén szó, az előadás stílusa nem lehet olyan feszes, mint az írásos tanulmányé. Az újonnan hallottakat el kell helyezni a már ismertek rendszerében, ezért szükséges a gyakori ismétlés, hivatkozás, valamit a jól követhető, logikus gondolatmenet. A forrásokra hivatkozni kell.
5.
Leírás - Olyan szövegfajta, melynek célja a dolgok szemléletes bemutatása a nyelv eszközeivel. A leírás menete, szerkezete követi a térbeli észlelés rendjét: a közelítő halad a távoli felé vagy fordítva, egy 20
pontból fokozatosan bővíti a kört, az egymás melletti elemeket mutatja be, vagy a központi elemtől kiindulva jut el az egészig. A MŰ RÉSZEI
1.
Bevezetés - (a könyv tartalmi egysége): A főszöveg első része, amely rendszerint megjelöli a mű tárgyát, ismerteti felépítését, tisztázza az alapfogalmakat és a követett módszereket, esetleg összegzi a könyv megértéséhez szükséges ismereteket, valamint elhelyezi a művet az irodalomban.(szövegszerkezeti elem): felkészíti a hallgatót, olvasót arra, amivel a következőkben majd találkozik. Vázolhatja az előadás vagy írásmű célját, okát vagy tárgyát, menetét, felkeltheti témája iránt az érdeklődést, bemutathatja az elmondandó események színhelyét, idejét, főbb szereplőit, olykor hangulatilag vagy kapcsolatfelvétellel készíti elő a kommunikációt.
2.
Befejezés - A szöveg lezárása, utolsó mozzanata. Lehet a tanulság levonása, az elhangzottak, leírtak összegzése, lehet hangulatok, érzelmet keltő; ritkán jelezheti a téma folytathatóságát is.
3.
Főrész - A szövegnek az a része, amely minden lényeges gondolatot kifejez. Elrendezése a szövegtípustól függ. Az események elbeszélésének rendező elve általában az időrend, a leírásé a térbeli elrendezés. Az elméleti fejtegetés lépéseit a logikai műveletek rendje, az érvelés mozzanatai szabják meg. Lásd meg: tárgyalás
4.
Függelék - Egy könyvnek a főszövegét követő és azt tartalmilag kiegészítő része, amely statisztikai és egy táblázatokat, a főszövegben érintett rendeleteket, okleveleket, leveleket vagy más dokumentumokat tartalmaz. A függelék a járulékos részek egyike, tehát nem azonos a főszöveget követő járulékos részek egészével.
5.
Hivatkozási jegyzék - A szerző által a szövegben közvetve vagy közvetlenül felhasznált művek jegyzéke. Általában a főszövegben csak jegyzetszám v. szimbólum jelzi a hivatkozást, a hivatkozott művek bibliográfiai adatait a fejezet vagy szöveg végi jegyzetben kerülnek közlésre. A tudományos kutatás és eredményközlés alapvető etikai normája a hivatkozás, vagyis a felhasznált források megjelölése. 21
Ennek betartása nemcsak a tudományos kutatás során, hanem bármely forrásfelhasználás alkalmával követelmény. 6.
Idézet - Idegen szerző művéből átvett szószerinti kifejezés. Célja többnyire az idézetet felhasználó szerző valamely állításának, gondolatának megerősítése, megvilágítása, támogatása vagy az idézet állításának bírálata. Az idézőjelek közé kerül. Mindig közölni kell az idézett szerző nevét, művének címét, megjelenési adatait és a belőle átvett rész oldalszámát.
7.
Utószó - A könyv járulékos része, amelyben a szerző, a kiadó vagy más személy a művel kapcsolatos mondanivalóját adja elő.
8.
Tárgymutató - A mű végén, a járulékos részekben elhelyezett és betűrendben összeállatott tárgyszójegyzék, amely tájékoztatja az olvasót, hogy az általa keresett kifejezés a könyv hányadik oldalán szerepe. Lásd még: betűrendes tárgymutató, mutató.
9.
Melléklet - Azok a térképek, táblázatok, képek, kották stb., amelyek nincsenek a könyvbe fűzve, attól fizikailag is elkülönülnek. A borítófedélhez (kötéstáblához) erősített tasakban vagy szalag alatt szokásos őket elhelyezni.
Felhasznált irodalom:
1. 2. 3.
Dezső Zsigmondné: A szellemi munka technikája. Bp. OMIKK, 1983. 303 p. Szabó Pap Edit: Könyvtári informatika. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. 80 p. Sáráné Lukátsy Sarolta: Hogyan tanítom a szellemi munka technikáját? Könyv és Nevelés, 2002/3
22
Miért nem pótolhatja soha az Internet a könyvtárat? Mark Y. Herring1 tíz általánosan elfogadott okot sorol fel tanulmányában, kifejtve azt az álláspontját, hogy miért nem pótolhatja soha az Internet a könyvtárat, miért nem léphet annak a helyébe. 1. „Nem minden található meg az Interneten. Az összes folyóiratnak csak nagyjából 8%-a található az Interneten.” Nem található meg minden az Interneten. A világháló több mint 1 milliárdnyi weblapot tartalmaz, ezeken azonban nagyon kevés a lényeges anyag. A folyóiratoknak csak nagyjából 8%-a érhető el ingyenesen, míg a könyvek aránya ennél is kisebb. A fontosabb tudományos folyóiratok olvasásáért pedig fizetni kell, és bizony nem is keveset. 2. „A tű (keresés) a szénakazalban (az Interneten). A honlapok gyakran ígérik, hogy mindent megkeresnek. De nem találnak!” Az Internet ma egy hatalmas katalogizálatlan könyvtárhoz hasonlít, amit teljes egészében soha nem tudunk áttekinteni. Több tucat keresőprogram létezik ugyan, amelyek azt ígérik, hogy mindent megtalálnak a Web-en, de mégsem találnak semmit. Az Internetnek csak kis szeletét indexelik, és azt sem frissítik naponta. 3. „Nem létezik minőség-ellenőrzés. A Web-en nincs minőségellenőrzés, sem semmi hasonló.” A fontos tudományos, orvosi és történelmi információk mellett az Internet temérdek hulladékot tartalmaz. Bárki, bármit feltehet, ami nem oda való a pornográfiától a szélsőséges politikáig. Nem ellenőrzi a weboldalakat senki, valószínűleg soha nem is fogja. Az Internetet gyakran a hiúság irányítja, ellentétben a könyvtárral, ahol a „hiúságból származó” publikációk igen ritkák. 1
HERRING, Mark Y.: 10 reasons why Internet is no substitute for a library. (American Libraries, 2001. April, pp. 76–78.) c. írását Mohor Jenő tömörítette. Könyvtári figyelő, 2001. 4. sz.
23
4. „Amit nem tudsz, az bánt igazán. Károd származhat abból, amit nem tudsz.” Az információs-technika nagy vívmánya a folyóiratok digitalizálása és az elektronikus folyóiratok megjelenése volt. Ezek a „teljes szövegű” Webhelyek azonban korántsem teljesek, pl. hiányoznak a lábjegyzetek, sokszor a táblázatok, grafikonok és képletek is. Ráadásul a címek egy digitalizált csomagban gyakran cserélődnek minden figyelmeztetés nélkül. Ezért a digitalizált folyóiratok használatához megfontoltság, tervezés és előrelátás szükséges. 5. „Az 1925 előtt publikált címekből körülbelül 20.000 ami az Interneten megtalálható.” Az oktatásban egy könyvet valamennyi oktatási intézmény könyvtárában el lehet helyezni tetszőleges példányszámban. A Web-en nem, mert az elektronikus könyveket szállító kiadók könyvtáranként csak egy példányt engedélyeznek. 1970 óta 50 ezer tudományos tankönyvet publikálnak évente, ebből az Interneten csak néhány ezer található meg. Az 1925 előtt publikált könyvekből a Web-en csak kb. 20 ezer cím van meg, pedig ezekre már nem vonatkoznak a szerzői jogi megkötések. 6. „Hé, haver, elfelejtkeztél az elektronikuskönyv-olvasóról. Próbálj meg e-könyv olvasót használni egy fél óránál tovább, fejfájás lesz belőle.” Az e-könyvek olvasókészülékeinek használata gyakran fejfájást okoz, megerőlteti a szemet. Kevesen szeretnek képernyőről olvasni, a használók nagy része a két oldalnál hosszabb dokumentumokat kinyomtatja. 7. „Léteznek ma könyvtár nélküli egyetemek? Egy teljesen virtuális könyvtárat egyszerűen lehetetlen létrehozni generációnk idején belül.” Az Internet ellenére minden egyetemnek van könyvtára. Kaliforniában néhány éve megnyitottak egy új egyetemet könyvtárépület nélkül. Az utóbbi két évben tízezrével kellett könyvet vásárolniuk, mert az Interneten nem találták meg a hallgatók a szükséges olvasmányokat. Herring másik példája a mérnöki tudományok legfontosabb egyeteme a California Polytechnic State University, ahol egy teljesen elektronikus 24
virtuális könyvtárat terveztek, de végül mégis hagyományos könyvtárat nyitottak meg erős elektronikus összetevőkkel. Tehát teljesen virtuális könyvtár nem létezik, és a mi életünkben valószínűleg nem is fog. 8. „De egy virtuális állami könyvtár megtenné ugye? A kiadások, amik a digitalizálással járnának, hihetetlenül magasak.” A teljes digitalizálás hihetetlenül drága lenne. Ha teljesen virtuális könyvtárban, teljesen digitalizált könyvtárban gondolkodnánk, akkor hamarosan a tönk szélére kerülne az állam. Ennek oka egyrészt a copyright költségek, amik már önmagukban több tízmillió dollárt tennének ki. Másrészt a digitalizálási költségek is igen magasak. A másik kérdés, hogy mi történne az egyedi, ritka, értékes primer forrásokkal digitalizálás után? Kidobnánk őket? Ha pedig szünetelne az áramszolgáltatás, akkor senki nem tudna olvasni semmit. 9. „Az Internet: kilométer hosszú, centiméter (vagy még kevesebb) mély. Az Interneten szinte minden fiatalabb 15 évnél.” Kevés olyan dolog található az Interneten, ami 15 évnél régebbi. Az elektronikus folyóiratoknál az új évfolyam hozzáférésekor a régi eltűnik. A régebbi anyagokhoz való hozzáférés nagyon költséges. A diákoknak pedig azokra az anyagokra is szükségük lehet, amelyeket nem az utóbbi 10-15 évben készítettek. 10. „Az Internet mindenhol jelen van, de a könyvek hordozhatóak. Közel ezer év nyomat-olvasás van a vérünkben.” Csaknem ezer éve van a vérünkben a nyomtatott dokumentumok olvasása, és ez nemigen fog megváltozni a következő 75 évben. Az emberek nagy része szívesebben heveredik le az ágyra egy jó könyvvel a kezében, mint egy laptoppal.
25
