Szellemi közjavak - a nyílt forrású szellemi alkotások jövője Rátai Balázs - Szemes Balázs Absztrakt A tanulmány amellett érvel, hogy az elkövetkező évtizedben a szellemi közjavak használata a fejlesztésben és a tartalomiparban elterjed, előállítási módszerei kiforrottá válnak és egységesülnek. Szellemi közjavaknak tekintjük azokat a szellemi alkotásokat – szerzői műveket, találmányokat, szoftvereket, stb –, amelyek esetében egyfelől senki nem zárható ki a használatból, másfelől az egyes felhasználók nem fogyasztják a többiek rendelkezésére álló készletet, vagyis értelmezésünkben a szellemi közjavak az ún. tiszta közjavak közé tartoznak. A tanulmány a Nemzeti Hírközlés és Informatikai Tanács (NHIT – www.nhit.hu) által indított Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3 – www.nhit-it3.hu) elnevezésű kutatási projekt keretében készült. Kulcszavak: szellemi alkotások, szellemi közjavak, nyílt forráskódú szoftver, információs társadalom, creative commons, Open Cores, Open Access, Wikipedia
Megnevezés és rövid leírás A szellemi közjavak alatt azokat a szellemi jószágokat – szerzői műveket, találmányokat, szoftvereket, stb – értjük, amelyek esetében egyfelől senki nem zárható ki a használatból, másfelől az egyes felhasználók nem fogyasztják a többiek rendelkezésére álló készletet, vagyis értelmezésünkben a szellemi közjavak az ún. tiszta közjavak közé tartoznak. A szellemi közjavak legismertebb példái a nyílt forráskódú szoftverek. A nyílt forráskódú szoftverek mellett azonban más területeken is indultak mozgalmak, amelyek intellektuális közjavak előállítását tűzték célul; ezek a mozgalmak mind a nyílt forráskódú szoftverfejlesztés mintáját követik. A legismertebb ilyen mozgalom a Creative Commons, amely a szerzői jogi védelem alatt álló egyéb művek tekintetében próbálja elősegíteni a közjavakként felhasználható szellemi alkotások (film, zene, kép, irodalmi művek) megjelenését. Emellett található példa az intellektuális közjavak előállítására az ipari termékek világában is, mint az OpenCores1 mikrochip topográfiák, valamint az élettani tudományok területén az ausztrál BIOS kezdeményezés,2 amely a nyílt forráskódú szoftverfejlesztés mintáját felhasználva kívánja elősegíteni a kutatás eredményeként előálló biológiai, különösen genetikai információk szélesebb körű felhasználását.3 Jelen elemzés az intellektuális közjavak előállításának és használatának fejlődését, megjelenésüknek az üzletre, a magánfelhasználásra gyakorolt hatását vizsgálja, valamint elemzi az intellektuális közjavak megjelenése eredményeként előállt szabályozási kihívásokat és az állam támogatáspolitika szerepét. 1
Ld. bővebben: Nyílt mikrocsip topográfia IT3 Körkép Június-Július (050/2005) Ld. bővebben: Nyílt forráskódú biológia IT3 Körkép Április (019/2005); 3 A sience-fiction irodalomon belül a bilológiai-genetikai információk szabad felhasználásának kérdése egy új, népszerű irányzat, a biopunk létrejöttét is eredményezte. l. bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Biopunk 2
2
Jelenlegi helyzet A probléma, amire a nyílt forrású4 szellemi alkotások (szellemi közjavak) megjelenése választ kíván adni az, hogy a szerzői jogi szabályozás nem számolt – és természetes módon nem is számolhatott – a számítógép megjelenésével és a digitális adattárolási és átviteli technológiák gyors elterjedésével. A szerzői jogi védelem (amely az angolszász jogban alig több mint másolásvédelem) szabályozása elégséges és megfelelő volt a szerzői jogok biztosítására a nem digitális információ hordozók tekintetében, és a felhasználási módok jelentős körére nem is terjedt ki a szabályozás. Azonban a számítógép működési elvénél fogva, a digitális tartalom megjelenítése minden esetben másolás keretében valósul meg, akár csak a tartalom memóriába való másolásában, amely másolás – bizonyos felhasználási célokat kivéve – a szerzői jogi szabályozás szerint a szerző kifejezett engedélyéhez kötött. A számítógépes környezetnek ez a sajátossága azt eredményezte, hogy felborult a szerzői jogilag védett és a szerzői jogilag nem védett, vagy jogsértő, de üzletileg jelentéktelen hatású felhasználások között kialakult egyensúly. Emiatt a szerzői jogi jogtulajdonosok úgy érzik, hogy jogaikat jelentősen csorbítják az illegális másolatkészítések, a felhasználók közül pedig sokan úgy értékelik a helyzetet, hogy a szerzői jogi védelem köre túl tág. Ez az ellentmondás a szabályozás megváltoztatásával egyik vagy másik fél érdeksérelme nélkül nyilvánvalóan feloldhatatlan. A szellemi közjavak megjelenése lényegében ezen probléma megoldására adott, rendkívül gyakorlatias megoldási irány. A modern szellemi közjavak első és legmeghatározóbb példái a nyílt forráskódú szoftverek (open source software). A számítógép történetét az 1980-as évekig a nyílt forráskódú szoftverek fémjelzik, ám ezután a forráskód zárttá vált. Ennek okai sokrétűek, de kiemelkedő tényező a személyi számítógépek számának növekedése és a szoftverpiac, mint külön piaci terület kialakulása. A nyílt forráskódú szoftverek megjelenését leginkább a szabad szoftver mozgalom létrejöttéhez és Richard Stallman nevéhez kötik, aki 1985-ben megalakította a Free Software Foundation-t (FSF). Emellett az open source mozgalom fejlődésében jelentős állomásaként 1998-at is szokás megjelölni. 1998-ban a Netscape közzétette a Navigator forráskódját. A nyílt forráskódú szoftverek megjelenése a későbbiekben a szoftverfejlesztéstől távol eső számos más területen is ösztönözte nyílt forrású szellemi alkotások létrehozását. A nyílt forráskódú szoftverek mellett a másik legjelentősebb kezdeményezés a Lawrence Lessig5 által létrehozott Creative Commons mozgalom. A Creative Commons mozgalom céljai nagyon hasonlítanak a nyílt forráskódú szoftverek tekintetében megfogalmazott elképzelésekre. A lényegi eltérés azonban az, hogy a Creative Commons felhasználási szerződéseket mindenféle szerzői jogi védelem alatt álló mű esetében fel lehet használni. A Creative Commons mozgalom szemszögéből nézve a szoftver csupán egyike azon szellemi alkotásoknak, amelyek tekintetében a Creative Commons felhasználási feltételek alkalmazásával az adott szellemi alkotás szabad felhasználása biztosítható.
4
A „nyílt forrású” (open source) elnevezés a nyílt forráskódú szoftver (Open Source Software – OSS) kifejezésből származik. A kifejezés a nyílt forráskodú szoftver forráskódjának hozzáférhetőségét hangsúlyozta. Az nyílt forrású (open source) kifejezés általánosságban a szellemi alkotásokkal kapcsolatos érdemi, de szellemi alkotások típusaiként eltérő, szabad, vagyis jogilag nem korlátozott felhasználás lehetőségére utal. Gyakran összekeverik a nyílt forrású szellemi alkotásokat az „ingyenes” (free) használható szellemi alkotásokkal. A nyílt forrású szellemi alkotások használata definíciószerűen ingyenes, ugyanakkor nem minden ingyenes szellemi alkotás nyílt forrású. Az ingyenes, de nem nyílt forrású szellemi alkotásoknak jó példái az ingyenesen letölthető pdf megjelenítők, mint az Acrobat Reader vagy a Foxit Reader. 5 Lawrece Lessig amerikai jogász filozófus, jelenleg a Stanford Law School tanára. l. bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Lessig, http://www.lessig.org
3 Érdemes még megemlíteni a Creative Commons mozgalmat megelőző, szintén nem szoftverek szabad felhasználását biztosítani kívánó az Open Access kezdeményezést, amely kutatási eredmények (cikkek és tanulmányok) nyíltabb közzétételét irányozza elő, növelve azok megismerhetőségét, és így a hatásukat. Ma közel 2000 folyóirat követi az Open Access metódust. Az Open Access kezdeményezés az állami kutatás-fejlesztési forrásokon alapuló kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódóan tett szert jelentős szerepre.
1. ábra: Wikipedia angol nyelvű szócikkei számának növekedése 2001-től (forrás: en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia)
Sajátos új jelenség a közösségi tartalom előállítás megjelenése.6 Ennek szintén komoly hatása van a szellemi közjavak elterjedésére, mivel a közösségi tartalom előállítás esetében nehezen lenne megállapítható a jogtulajdonos kiléte, ezért gyakran az ilyen tartalmak szabad felhasználásúak. A nyílt forrású közösségi tartalom előállítás legismertebb példája a Wikipedia. Az ábrán jól látható, hogy 6 éve exponenciális növekedési ütemet mutat a Wikipedia segítségével előállított szabad felhasználású tartalom mennyisége.
A várható fejlődés eredményének jellemzése A nagy informatikai vállalatok Linux stratégiái jól mutatják a nyílt forrású szoftverek gyakorlati-üzleti szerepének felértékelődését, a nyílt forrású szoftverek használatának gyors terjedését és stratégiai jelentőségét. A nyílt forrású termékek megjelenésének elsődleges jelentősége, hogy felvetették azokat a problémákat a szellemi tulajdonjogról való gondolkodás területén, amelyek legalábbis részben a digitális világ megjelenéséhez és elterjedéséhez köthetők. Másik nem elhanyagolható eredménye a nyílt forrású termékek megjelenésének, hogy versenyre kényszerítették az egyes piaci szegmensben közel monopóliummal rendelkező óriásvállalatokat (elsődlegesen szoftver), amely az ő szolgáltatásainak és termékeinek minőségi javulásával is járt.
6
A kérdéskör bővebb bemutatását nyújtja Pintér Róbertnek az IT3 Projekt keretében készült „Tartalomelőállítás kollektív módszerei” című elemzése (www.nhit-it3.hu)
4 A felmerülő kérdések kezelésének jövőbeni mikéntje még nem látható, de az igen, hogy komoly vetélkedés folyik, amit jól mutatnak például szoftverszabadalmi irányelv megalkotása, valamint egyes közigazgatási szervek informatikai rendszerének Linuxra történő átállása körüli viták. Voltaképpen a fő kérdés az, hogy megváltozik-e alapjában a szellemi tulajdon kezelésének a módja, azaz felismerik-e a szellemi tulajdon hasznosításának hagyományos modelljére berendezkedett cégek az új lehetőségeket, és magukévá teszik-e őket, avagy megpróbálják elérni a korlátozásukat. A válasz erre a kérdésre alapvetően befolyásolni fogja a nyílt forrás jövőjét. A szellemi közjavak kialakulásának és használatának alapvető motivációi között ugyanis meglehetősen erősek az érzelmi jellegűek is.
2. ábra A szellemi közjavak térnyerése 2005-2015
Amennyiben a jogok kezelésében a jogtulajdonosok és képviselőik hozzáállása alapvetően megváltozik, és felismerik a digitális változás által felvetett problémát, mi több, adekvátan reagálnak rá, a szellemi közjavak motivációinak ereje csökkenhet, ellenkező esetben erősödhet. Végeredményben a felhasználók zömének nem az előállítás metódusa számít, hanem a termék jellemzői (ár, "funkcionalitás", hozzáférhetőség, stb.). Bármilyen furcsa, a globális politika hatása sem elhanyagolható egyes közjavak pályájára nézve. Ideális példája ennek a Linuxverziók jövője.7 Egyes államok kapcsolata az USA felé alapvetően befolyásolja hozzáállásukat a Linux operációs rendszerhez, így például Kínában a Linux használatának egyik fontos oka az Egyesült Államokkal szembeni állásfoglalás. Természetesen a fentiektől függetlenül a nagyobb cégek várhatóan továbbra is adományoznak majd kódot a nyílt forrású projektekhez, amennyiben az számukra előnyös. A jövőre tekintve várhatóan a szellemi közjavak jelentősége növekedni fog. A nyílt forráskódú szoftverek például általában az alsóbb (szerényebb piaci igényű) kategóriákban erősödnek meg,8 s ez kiegészítheti a nagy zárt forráskódú szoftvereket értékesítő vállalkozások termékportfolióját. Egyre több cég számol a nyílt forráskódú szoftverek használatának lehetőségével. 7
A megállapítás a Zdnet UK elemzésén alapul: Ingrid Marson: Why governments really choose open source insight.zdnet.co.uk 8 A fentiek eklatáns példája az Openoffice- Staroffice páros.
5
A fentiek miatt a szellemi közjavak jövője több lehetőséget tartogat. Véleményünk szerint az "eszköz jellegű", felhasznált nyílt forrású termékek jelentősége növekedni fog, hacsak jogalkotási akadályok nem törik derékba a pályájukat, míg a "cél jellegű" közjavak jövőjét alapvetően az fogja meghatározni, hogy a "tooled goods", azaz díjfizetés ellenében korlátlanul rendelkezésre álló javak mellett, jogfenntartott versenytársaikhoz milyen feltételek mellett juthatnak hozzá a "felhasználók".
Szükséges technológiai előfeltételek A nyílt forrású fejlesztés jellemzőinek összefoglalása esetén célszerű a jogfenntartott tartalommal szembeni különbségek áttekintéséből kiindulni. A legfontosabb eltérés a fejlesztést végzők körében tapasztalható. Míg a jogfenntartott szellemi tartalom fejlesztése egy zárt kör érdeme, és általában a kívülállók betekintési lehetősége korlátozott (például a tartalom későbbi használóira vagy értékesítőire, ahogy az író ügynöke tisztában lehet a készülő könyv előrehaladásával), a szellemi közjavak fejlesztése általában nyilvános, egy nagyobb csoport érdeme és ez a kör nem zárt. Azaz a szellemi közjavak fő célja nem profittermelésre való képesség, ugyanakkor a szellemi közjavak nagyon is elősegíthetik a profitnak egy más körben való realizálását. (Például nyílt forráskódú szoftverek használata esetén is szükséges a terméktámogatás.) A fejlesztés főbb eltéréseit legjobban a bazár típusú irányítási modell írja le, amelynek elméletét a lille-i egyetemről Benoit Demil és Xaviar Lecocq alakította ki. Az elnevezés egyébként Eric S. Raymond-tól9 származik, aki a szoftverfejlesztésekről írt "A katedrális és a bazár" című könyvével vált ismertté. A szellem közjavak előállításának főbb jellemzői ezen modell szerint a következők: a) A fejlesztés fő motivációja a hírnév avagy presztízs, amelynek a hajtóereje kisebb a jogfenntartott tartalom előállítását motiváló közvetlen anyagi érdeknél. b) A fejlesztés ellenőrző rendszere gyengébb, nincs lehetőség a "fő irányvonaltól" eltérő közreműködők kizárására. c) Az előző két sajátosságból következően a fejlesztési folyamatot és a végeredményt egy jelentős szintű bizonytalanság jellemzi. d) A fejlesztés atipikus formája miatt a fejlesztés költségei alacsonyabbak a jogfenntartott tartalomhoz képest. e) A potenciális hozzájárulói kör nagysága miatt a fejlesztés bizonytalansága kiegyensúlyozódik. f) A fejlesztés közösségi jellege miatt a közösség méretével exponenciális arányban nő a tartalom értéke. Azaz az egyéni hozzájárulás a felhasználók/ potenciális fejlesztők széles köréhez jut el: csökkenti a párhuzamos fejlesztésből fakadó "veszteségeket", valamint különösen kedvező, hogy a fejlesztések szakaszosan egymásra épülhetnek. g) A nyílt forrásnak el kell érnie egy "kritikus tömeget" a hozzájárulók számában, hogy akár csak megközelítse a jogfenntartott tartalom hatékonyságát.
9
Eric S. Raymond amerikai informatikus programozó, a nyílt forráskódú szoftver mozgalom meghatározó alakja. l. bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Eric_S._Raymond, http://www.catb.org/~esr/
6 A felsorolt sajátosságok természetesen nem érvényesülnek minden esetben. A gyakorlatban egyrészt gyakran informális fejlesztői hierarchia alakul ki, amely folyamat megfigyelhető a Linux esetében is (pl.: Linus Thorvalds és "hadnagyai"). A nyílt forrású szoftverfejlesztés esetén általában meg szoktak különböztetni egy, a kódolást végző belső kört (core), valamint egy külső, a tesztelésben, hibamentesítésben (debugging) közreműködő, vagy a hibákat a belső kör fele jelző csoportot. Nem ritka az sem, hogy az adott termékből két verzió létezik egy időben: egy stabil, használatra szánt változat és egy az újdonságokat tartalmazó, még a hibamentesítés folyamatában lévő változat. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a felsorolt sajátosságok elsősorban a nyílt forráskódú szoftver fejlesztés esetében tapasztalhatók, azonban a szellemi közjavak más területein is felfedezhetők ezek a jellemzők.
Folyamatban lévő kutatások, fejlesztések A szellemi közjavak létrehozásának sajátos metódusából következőkben nem igazán lehet a szellemi közjavak területén célirányos kutatás-fejlesztésről beszélni. Ezért a kutatás fejlesztés kérdésköréhez kapcsolódóan a klasszikus nyílt forrású szoftverek világától távolabb eső két kezdeményezést, egy publikálási megoldást, valamint a Creative Commons licencére épülő, annak célját jól ábrázoló zenei megoldást foglalunk össze, amelyek jól érzékeltetik a szellemi javak előállításának jövőbeli lehetséges irányait. Open Access
Az Open Access publikálási metódus célja, hogy olyan teret nyújtson a publikációk elhelyezésére, amelyekhez a hozzáférés ingyenes, és így nem zár ki egyetlen olvasót sem, miközben célja a tudományos publikációk minőségi szintjének fenntartása is. Az Open Access gerince egy, a fenti feltételeknek megfelelő periodikák listáját közlő honlap,10 amely szerint aktuálisan ezernél több, az Open Access módot magáévá tett folyóirat több, mint 80.000 cikket tartalmaz, a tudományok széles területéről. Az új publikálási metódus szélesebbé teszi azt a kört, amely a kutatók tudományos munkásságához hozzáfér, és a rendszer elkerüli a magas, egyes intézmények által nem megengedhető előfizetési összegek miatti korlátozott olvasói kör problémáját. Az Open Access a Budapesti Kezdeményezéssel indult.11 A megjelentetett cikkek felett a szerzői jogvédelem jelenetős részét nem tartják fenn. Mixter: Creative Commons licencű zenék csereportálja12
A Creative Commons licenccel bíró termékek egyik speciális jellemzője, hogy a szerzők elkészült művük felhasználása és esetleges átalakulása felett is rendelkezést engednek mások számára. Ennek különösen érdekes területét jelentik a DJ-k zenéi, amelyek az eredetire épülő, gyakran változó számok és egyben "munkaeszközök" is. Így nem csoda, hogy kihasználják a Creative Commons és az Internet nyújtotta lehetőségeket a zenék folyamatos megújítására és cseréjére. A fent hivatkozott portál ennek ad teret, nem véletlen tehát, hogy az elektronikus és a hip-hop zenei stílusba tartózó alkotások teszik ki a művek zömét. Ez a CC nyújtotta lehetőségek infrastruktúrájának az első kialakulófélben lévő (kb. 2000 regisztrált DJ, közel 2000 zeneszám) példái közé tartozik. A portál a ccHost média-cserélő programon alapul, amely, mondanunk sem kell, nyílt forráskódú.
10 11 12
www.doaj.org www.soros.org/openaccess Nathan Willis: Media Sharing with ccHost, http://trends.newsforge.com
7
Az IKT más területeire való hatások bemutatása Az információs és kommunikációs technológiák és alkalmazásaik területére elsősorban a nyílt forráskódú szoftverek megjelenése hatott. Több piaci szegmensben versenyre kényszerítették a korábbi közel-monopólium helyzetet elérő piaci szereplőt, csökkentve ezzel a vásárlók kötöttségét az eladóhoz (ún. vendor-lockup). Hozzájárultak továbbá a termékek általános biztonsági szintjének növekedéséhez is, illetve javították a piaci elvárásokra történő reagálást. Egy korábban ilyen mértékben soha nem látott jelenséget hoztak be a szoftverek területére: a kusztomizációt (testre szabhatóságot), amelynek legjelentősebb gyakorlati példája a lokalizációk nagy száma. India 22 hivatalos nyelve közül csak angolul érhető el a legelterjedtebb operációs rendszer, miközben a Linuxot különösebb nehézség nélkül átültethetik bármely nyelvre. Ez volt az indítóoka a norvég oktatásban terjedő Linux használatnak is. A testre szabhatóság további fontos területe a speciális, kis számú vagy közel egyedi, de gyakran kiemelkedő igények kielégítése, például a szuperszámítógépek operációs rendszerinek a területén. Míg a desktopok területén a Microsoft fölénye megkérdőjelezhetetlen, a magasabb teljesítményű, egyedi gépek között (az első ötszáz között) egy sem használ Windows operációs rendszert. Elmondható, hogy bizonyos területeken csökkent vagy csökkenhet a szoftverek költsége is. Ez elsősorban azokra az országokra jellemző, ahol a licencdíjak relatíve nagyobb arányát adják a szoftverek Total Cost of Ownership-jének (TCO). Elsősorban a fejlődő világban van ez így. Különösen érdekes ebből a szempontból India helyzete, ahol nagyszámú képzett IT szakember áll rendelkezésre, a nyugat-európaival és észak-amerikaival összevetve jóval alacsonyabb költségért.
Társadalmi-gazdasági hatások elemzése A digitális technológia megjelenése nem várt következményekkel járt a szellemi tulajdonjogra nézve. A másolat készítés engedélyhez kötése irreális következményekhez is vezethet a számítógépes alkalmazások során. (Szélsőséges felfogás szerint adatoknak az átmeneti tárolóba töltése is önálló felhasználásnak minősül.) Míg a szoftvereknél kezdettől fogva jelentkezett ez a probléma, az egyéb tartalmak csak az elmúlt években kerültek ebbe a helyzetbe. Az internethasználat megjelenése lehetővé tette a korábban csak fizikai hordozókon hozzáférhető szellemi tartalom lényegében többletköltség nélküli és ellenőrizhetetlen többszörözését és terjesztését, az új tömörítési formátumok megjelenése pedig lehetővé teszi kis fájlméret mellett is a megszokott minőség fenntartását. Ez többirányú kihívást jelent: a) egyrészt a szellemi alkotások megszokott terjesztési módja egyre kevésbé jövedelmező, és ezért a technológiai fejlődés jelentős ellenállással találja magát szemben a kiépült iparági szövetségek részéről; b) másrészt a digitális jogkezelő rendszerek (DRMs) megjelenése felboríthatja a szabad, ill. nem korlátozható, valamint az engedélyhez és díjfizetéshez kötött felhasználások között korábban kialakult egyensúlyt. Ahogy korábban már említettük, a szellemi közjavak megjelenése részben ezen egyensúly felborulására adott válaszként is értékelhető. A Szellemi közjavak ugyanis lehetővé teszik, hogy a szellemi jószág tulajdonosa részben vagy egészben lemondjon egyes jogosultságainak érvényesítéséről, és lehetővé tegye a szellemi alkotás közérdekű felhasználást.
8 A jogfenntartott tartalmat kínáló üzleti érdekek védelme elkerülhetetlenné teszi a szellemi tulajdonjog védelmének szigorítását. Ennek oka, hogy egyes technológiai fejlődési forgatókönyvek megvalósulása esetén a szellemi termékek feletti rendelkezési lehetőség lényegében elvész, ami indokolttá teszi a védelem erősítését.13 Az azonban, hogy a szabályozás szigorítása meghozza-e a várt eredményeket, kérdéses. A szellemi javak használatára vonatkozó szabályozás módosítását a védelem erősítése és kiterjesztése mellett szükségessé teszi azonban a szellemi közjavak és a védett szellemi alkotások együttes vagy egymásra épülő felhasználása esetén jelentkező érdek összeütközések feloldása, valamint a szellemi közjavak tiltott "kisajátítással" szembeni hatékony jogi védelmének megteremtése is. A szellemi közjavak üzleti felhasználása egyre jelentősebb kört ölel fel. Specialitásuk, hogy verseny-semlegesen (ingyenesen) hozzáférhetőek. Ez azonban nem eredményezi az üzleti lehetőségek eltűnését. Például bárki megszerezheti a szoftverek használati jogát, általában ingyenesen, és a szoftvert saját maga hozzáigazíthatja kívánalmaihoz. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a piacon tevékenykednek cégek, amelyeknek az a fő profiljuk, hogy nyílt forrású szoftvereket telepítenek, testre szabnak. Nyilván nem tennék ezt, ha ez a tevékenység nem lenne kifizetődő. Kiemelt jelentőséggel bírnak a szellemi közjavak a közszféra számára. Egyfelől a szellemi közjavak alkalmazása hozzájárulhat az olcsóbb és átláthatóbb állami működéshez, másfelől pedig az állami (közösségi) források felhasználásával előállított szellemi javak esetében megteremthetik ezen szellemi javak közösségi felhasználásának kereteit. A szellemi közjavak használatának elősegítése az állam részéről jelentős szerepet játszhat az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából is. A nyílt forrású termékek és specifikációk használatának támogatása az e-ügyintézés során például jelentősen elősegíti a tartalmi esélyegyenlőség megvalósulását. Az e-közigazgatási alkalmazások területén szép számmal vannak példák nyílt forrású megoldásokra. Számos nyílt forrású program könnyedén elérhető és használható megoldást kínál a magánfelhasználók számára is olyan alapvető alkalmazások esetében, mint a böngészés, levelezés, szövegszerkesztés, stb. Ezen alkalmazások sikerének egyik kulcsa, hogy a magánfelhasználók könnyebben vállalhatják azokat az esetleges kockázatokat, amelyeket egy üzleti szférában működő cég nem engedhet meg magának.
Magyar vonatkozások A szellemi közjavak és a mögöttes mozgalmak jelen vannak hazánkban is. Mi több az Open Access tudományos publikálási mód elindulása budapesti kezdeményezéshez köthető. Mindenesetre az elkövetkező években a magyar nyelvű és eredetű nyílt forrású tartalom és a nyílt forrású szoftver használat dinamikus növekedése várható hazánkban is. Hazánkban is megalakult a Free Software Foundation Hungary. Az FSF.hu Alapítvány koordinálja sok szabad szoftver magyar változatának elkészítését. Az OpenOffice.org honosítását a kezdetek óta ők végzik, 2002 márciusa óta a Mozilla programcsalád tagjait is ők honosítják. Az alapítványnak köszönhető, hogy van magyar nyelvű Firefox, Thunderbird és hivatalos magyar Mozilla honlap. Évek óta ők koordinálják a Linux Documentation Project anyagainak, a hogyan (howto) dokumentumoknak a fordítását, e projektjük neve Magyar Linux Dokumentációs Projekt. 2004-ben felvállalták egy Windows platform alá való szabad 13
Vö.: A FSF forgatókönyve a nyílt szoftverek világáról.
9 szoftveres programgyűjtemény, a TheOpenCD magyar változatának elkészítését is. Emellett aktív szabadidős programokat szerveznek a szabad szoftver népszerűsítéséért, valamint a szabad szoftver felé történő "vándorláshoz" (migration) is segítséget nyújtanak. A hazai Linuxos világ ma még alapvetően társadalmi szervezetek és mozgalmak által dominált világ, azonban létezik már szövetsége (Linux Ipari Szövetség – LIPSZ) a Linuxos fejlesztésekből és supportból élő vállalkozásoknak is. A klasszikus Linuxos technikai támogatást nyújtó cégekből viszonylag sok működik nálunk is. Ezek tipikusan néhány fővel dolgozó kis- és mikrovállalkozások. Árbevételük évi 20-200 millió forintos tartományban lehet. A megrendelések hosszú ideig elsősorban a kisebb cégektől érkeztek, a legkülönbözőbb szegmensekből (építőipar, tervezés, cipőgyártás, kereskedelem, takarékszövetkezet). A megrendeléseket elsősorban a Linuxos szoftverek olcsósága motiválta, azonban újabban komoly, nagy projektekben is gyakran felmerül a Linux mint szóba jöhető platform. Ezeknél a megrendeléseknél már nem az ár a döntő szempont, hanem a megbízhatóság vagy a megoldás testre szabottsága. A hazai Linuxos cégek mellett a legtöbb nagy hardvergyártónak már évek óta megvan a saját belső Linuxos csapata (ezek általában a korábbi Unixosokból nőttek ki), akik "házon belül" kiszolgálják az ügyfelek Linuxos igényeit. Többnyire a rendszerintegrátor cégeknek is vannak Linuxos szakértelemmel rendelkező alkalmazottai. Van arra is példa, hogy a Linux rendszermagba és más nyílt forráskódú alkalmazásokba magyarok is "belefejlesztenek", azonban kevés igazi magyar nyílt forráskódú fejlesztés van. A legsikeresebbek az Mplayer és a Balabit Kft. vezetésével fejlesztett Zorp tűzfalszoftver. Ez utóbbi szinte az egyetlen olyan magyar nyílt forrású szoftveralkalmazás, amelyből meg is élnek a fejlesztők.
3. ábra: Creative Commons felhasználási feltételek alatt álló magyar szellemi alkotások közelítő száma 2007 novemberében (forrás: www.openbusiness.cc/cc_stat/index.php)
1 A Creative Commons licencgyűjtemény is elérhető már magyarul, amiként Lawrence Lessignek a CC elindítását megalapozó könyve "A szabad kultúra" is. A magyar CC portál elindítására 2005 őszén került sor (www.creativecommons.hu).
Következtetések Az elmúlt 10-15 évben kialakult open source fejlesztési módszertanok a szellemi közjavak megjelenését eredményezik, és jelentősen átalakítják a szellemi alkotások termeléséhez és értékesítéséhez kapcsolódó üzlet- és iparágakat. Az open source mozgalmak jelenleg a legnagyobb hatást a szoftveriparra gyakorolják, azonban ezen hatások megjelenése várható a szellemi alkotások más területein is. A szellemi közjavak megjelenése hozzájárul a szellemi termékek fizetős és ingyenes felhasználása közötti, a digitális technológiák megjelenése következtében felbomlott egyensúly helyreállításához.
