A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖNYVTÁROSOK HÍRADÓJA
II. évf. 1. sz.
1991. február
A szellemi széttagoltság felszámolásáért Tatabánya alpolgármestere — a közm vel désr l Napjainkban a társadalmi változások közepette törvényszer en nagy átalakulásokon megy keresztül a könyvtáros szakma is. A kultúra központosított irányításának megsz ntével, a könyvárak drasztikus emelkedésén túl az eddigieknél szélesebb kapcsolatokkal kell újrafogalmazni sok mindent. Meg kell tanulnunk az eddigieknél sokrét bb alkufolyamatokban érvényesíteni az olvasás iránti igényeket. Közösségi er vel pótolni kellene az egyre több helyr l, egyre több ember lakásából hiányzó kulturális övezetet. Átalakulóban van a m veltség szerkezete is, a kulturális „fogyasztás" érdekei mellett ilyen körülmények között kell minél több támogatót megnyerni. A már nem és a még nem állapotában a tatabányai városi könyvtárügy aktuális kérdései közül néhányat Kósa László alpolgármesternek tett fel munkatársunk, Horváth Géza. — Önt mint „értelmiségi el élet ", a város szellemi éleiének alakításáért felel s vezet miként látja Tatabánya polgárai olvasói igényeinek kielégítését a jöv ben? Hol helyezkedik el a könyvtárügy az önkormányzat érték- és feladatrendszerében? Válaszok Azt gondolom, hogy aki egy ilyen kérdésre megpróbál válaszolni, mindenképpen az általános fel l kell közelítenie. Ha elfogadjuk a társadalomban és intézményeiben, valamint a gazdaságban bekövetkez változásokat, úgy joggal remélhetjük a tudás, az ismeretek felértékel dését. Természetesen nem — eddig unos-untalan hajtogatott — frázisok elfogadásáról van itt szó, hanem arról az elementáris erej felismerésr l, ami hiátusként fogalmazódik meg az emberekben. Olyan típusú hiányként, amely nélkül nem lehet élni, csak vegetálni. Népm vel koromban is az volt az egyik alapproblémám, hogy az embereket a társadalmi és gazdasági környezet langymelege nem állította ilyen kihívás elé. Most végre eljött ugyan — legalábbis csírájában — ez a felismerés, vagy legalábbis a felismerés lehet sége, ám nehezed élethelyzetben, átmenetileg egyre romló szellemi és anyagi kondíciók közepette. Erre a hosszú, id nként keserves folyamatra kell felkészülni a kultúra szellemi m helyeinek, köztük a könyvtáraknak is. Átgondolni egész eddigi felépítésüket, életüket. Egyrészt tovább folytatva az értékek gy jtésének és rzésének roppant fontos, ám nem látványos feladatai; másreszt millió szállal kapcsolódni a város, a régió gondjaihoz, szükségleteihez. A gazdaság szerkezetváltásához, a várható munkanélküliséghez, a szakoktatáshoz és átképzéshez éppúgy köt dve, mint az ezután itt letelepül produktív iparágakhoz. Másrész l b víteni kell—úgy gondolom—a szolgáltatások körét, a rétegigények kielégítését. Ha szükséges, folyamatosan meg kell jelenni olyan társadalmi csoportoknál, akik nehezebben mozdulnak, akik rászorulnak erre (mozgássérültek, nyugdíjasok, szociális ellátottak stb.). Egy könyvtári autó beállítása mindenképpen indokoltnak látszik. — A telefonhálózat fejlesztésével pedig további távszolgáltatásokat lehetne kiépíteni. Mindehhez — úgy vélem — a mai id kben az er források koncentrálása, hatékonyabb felhasználása szükséges. És együttm ködés!—ezáltal a párhuzamosságok, átfedések, egymásmellettiség üresjáratainak felszámolása; hiszen közös ügyr l van szó, akárhányféle „m ködtet ", „fenntartó" van is. így a szakma érdekérvényesítési lehet ségei is megizmosodnak. Amire nagyon nagy szükség is van. Mindent, amit most — tudom, hogy keveset — felvetettem, azon túl kellene átgondolni, amit eddig — magas színvonalon — a József Attila Megyei Könyvtár és sajátos területi eszközeivel a Városi Könyvtár végzett, csinált. S itt érintenünk kell egy fontos problémát. A József Attila Könyvtár megyei könyvtárként nemcsak szellemileg fogta/fogja át a tágabb régiót, hanem szervezeti kereteivel is. Bárki legyen tehát a „gazdája", nagy a felel ssége, hiszen ezeket az értékeket is meg kell rizni, tovább örökíteni, ami nem lehet öncél, — sugárforrásként kell léteznie. Tatabányán tehát a közös gondolkodás, a folyamatos, közös tett képes csak a fizikailag látható, de a szellemileg is meglév széttagoltságot felszámolni. Megintcsak nem öncélúan, hanem valakikért, valamiért. S ez már — mint ahogyan a korábbi sorok sem kizárólagosan — nemcsak a könyvtárra, könyvtárakra vonatkoztak, ugyanis önmagában, valódi társadalmi és gazdasági szükségletek jelentkezése nélkül, más kulturális és oktatási m helyek nélkül minden szándék és tettre való törekvés csupán torzó marad. Az ehhez feltétlen szükséges újragondolás napjaink legsürg sebb, legfontosabb feladata — szakterületenként és szélesebb mederben is — helyi kulturális önkormányzatunknak.
I
A Kulturális és Sportbizottság munkájáról Kovács Nimród Tatabányán a Kulturális és Sportbizottság vezet je, t kértük meg, hogy válaszoljon arra: milyen feladatok ellátására hozták létre az önkormányzatok a bizottságokat, így a kulturális és sportbizottságot, mit tudtak elvégezni ez alatt a rövid id szak alatt, és végül hogy mint ennek a bizottságnak vezet je, hogyan látja a könyvtárak munkáját, jöv jét. Dönt feladatnak tartották, hogy felöleljenek minden, az önkormányzat hatáskörébe tartozó szakterületet. Minden bizottság a saját hatáskörében döntésel készít munkát végez, gondoskodnia kell arról, hogy a testület elé jól, körültekint en el készített, szakmai érvekkel ellátott anyag kerüljön. Hosszas tanakodás után d lt el, hogy kilenc bizottságra van szükség, és hogy milyen összekapcsolásban. Mivel az oktatás önmagában is nagy terület, így kapcsolták össze a m vel dést és sportot Arra törekedtek a Kulturális és Sportbizottságban, hogy a választott tagokon (képvisel kön) kívül szakért ket is felkérjenek a munkára. Így lelt a bizottság tagja a megválasztott Benyeczkó Lászlón, dr. Helmle Lászlón, Kovács Nimródon, László Istvánon, Pákozdi Józsefen kívül Benk Benedek, Fürészné Molnár Anikó, Mlakár Erzsébet és Salamon Hugó. Ugyanakkor azt is elhatározták, hogy speciális feladatok elvégzésére külön szakért ket is felkérnek. A bizottság munkája még menet közben is alakul. Elkészült már a Szervezeti és M ködési Szabályzat, ebben azonban a feladatok még vázlatosak. A bizottságon múlik, hogy hallassa a hangját, véleménye nélkül ne történhessenek dolgok. Ami az eddigi munkát illeti: nagy csaták voltak, és még várhatóak is, a költségvetés összeállításával. A lehet ségek sajnos behatároltak. Nagy gondot fordítottak a területtel való ismerkedésre. Az eddig eltelt id kevés volt látványos eredmény eléréséhez, de kudarchoz is. Ami a könyvtárakat illeti: hite és meggy z dése szerint szükségesek és fontosak. Mióta ez a feladata, igyekszik jobban megismerni a munkájukat, és számol a szakemberek segítségével is. Lejegyezte: H. Mlakár Erzsébet
Gyorsmérleg Komárom-Esztergom megye önkormányzati könyvtárainak 1990. évi helyzetér l A rendszerváltás, a politikai, gazdasági, társadalmi változások a könyvtárakat sem kerülték el. Részben pozitív, részben negatív hatásai érezhet k az elmúlt évi könyvtári munkában. Pozitív hatásai a következ kben foglalhatok össze: A könyvtárak — f leg a városi könyvtárak — lehet ségeikhez képest megpróbáltak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A nehéz gazdasági helyzet ellenére egyetlen városi könyvtár sem csökkentette szolgáltatásait, s t nyitottabbá vált, kapcsolatokat teremtett a városokban m köd egyesületekkel, társadalmi szervezetekkel. A parlamenti választások idejére a pártok választási programjai minden városi könyvtárban rendelkezésre álltak. A helyi önkormányzatok megalakulásával a m vel dési bizottságokba a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár igazgatóját és a tatabányai József Attila Megyei Könyvtár olvasószolgálati osztályvezet jét választoltak be, az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtár vezet je pedig a m vel dési bizottság elnöke lelt. Sajnos, az egész országban érezhet bizonytalanság, a romló gazdasági körülmények a könyvtárakban is éreztették hatásukat. A megyei könyvtár 1990-ben megyei fenntartásból átkerült a Tatabányai Városi Tanácshoz. A megyei módszertani munka a továbbképzésekre, a nemzetiségi feladatok elvégzésére és a városi könyvtárigazgatói értekezletekre korlátozódott. A városok körzeti módszertani munkája — a községi könyvtárak segítése — is elbizonytalanodó!!. Azokban a városokban — Kisbér, Oroszlány, Tata, Tatabanya —, ahol központi ellátó rendszer m ködik, a községi könyvtárak látogatása, könyvvel való ellátása rendszeres volt. Dorog, Esztergom, Komárom és Nyergesújfalu városi könyvtárai már csak nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem segíthették ;; községi könyvtárak munkáját, mivel a helyi tanácsok nem támogatták, illetve nem engedélyezték a községi könyvtárak látogatásait, csak abban az esetben, ha a községi tanácsok hozzájárulnak a kiszállási költségekhez. Pedig ezekben a községi könyvtárakban van a legnagyobb szükség a segítségre, mivel a legtöbb helyen tiszteletdíjas, szakképzetlen könyvtáros dolgozik. 11 községi könyvtárban volt könyvtáros változás. Az új könyvtárosok — könyvtárosi gyakorlat és ismeret hiányában — igencsak rászorultak volna a segítségre. Több községi könyvtár 2-3 hónapig is zárva tartolt költözés, leltározás és a f tés hiánya miatt (Dág, Tát, Várgesztes). Leányváron a községi könyvtár egész évben zárva volt, ui. a polgármester tájékoztatása szerint nem volt könyvtáros; pedig Dorog körzetében az egyik legjobban m köd , szakszer en gyarapítóit állománnyal rendelkez könyvtár a leányvári, a volt könyvtáros több mint 10 éve dolgozott igen nehéz körülmények között, majd 1990 januárjában felmondott. A községi tanács egész évben nem tudott új könyvtárost kinevezni... Tapasztalataink alapján elég néhány hét zárvatartás a könyvtárakban ahhoz, hogy az olvasók egy-két sikertelen látogatás után elszokjanak a/ intézményt l. Az elmúlt két évben több társközség vált önállóvá. Ezekben a községedben a törekvés megvolt, hogy önálló községi könyvtárai legyenek. Csak egyr l felejtkeztek el: ahhoz, hogy m ködni tudjon a könyvtár, könyveket is tudjon vásárolni,
2
valamennyi pénzt is kellett volna biztosítani... A statisztikákból kiderült, hogy sajnos egy fillér könyvbeszerzési keretet sem biztosítottak az epöli, a máriahalmi és a leányvári községi könyvtáraknak. A megye könyvtárainak könyvbeszerzési kerete 138 331 Ft-tal n tt. Ez az emelkedés nem tudta ellensúlyozni az emelked könyvárakat. 208 dokumentummal kevesebbet tudtak vásárolni könyvtáraink, mint 1989-ben. Csökkent a könyvbeszerzési keret Dorog és körzete, Kisbér és körzete könyvtáraiban, valamint a megyei könyvtárban. Különösen megdöbbent a csökkenés a Kisbéri Városi Könyvtárban. A volt Városi Tanács 1989-ben — gazdasági megfontolásból — közös fenntartás és igazgatás alá helyezte a városi könyvtárat és a m vel dési házat, azt bizonygatva, hogy úgy ésszer bben és takarékosabban tudják fenntartani a két intézményt Hogy ennek az intézkedésnek, vagy nem tudhatni, minek köszönhet en a városi könyvtár könyvbeszerzési kerete az 1989. évihez képest 1990-ben egyharmadára csökkent: pontosabban az 1989-ben még 163 574 Ft 1990-ben már csak 50 913 Ft lett Ebb l kellett ellátni a város és a hozzá tartozó 3 fiókkönyvtár, valamint az ellátórendszerhez tartozó 7 község lakóit új könyvekkel. (Zárójelben megjegyezzük, hogy feltételezéseink szerint ez az összeg a hét község befizetéséb l adódik.) 1989-ben 1700, 1990-ben már csak 370 kötetet tudtak vásárolni. Ezek az adatok figyelmeztet ek, különösképpen most, amikor több városban (Oroszlány, Komárom) is történtek és folyamatban vannak ilyen intézményi összevonási törekvések. Valamennyit növekedett a könyvbeszerzési keret Esztergom, Komárom, Nyergesújfalu, Oroszlány, Tata és Tatabánya városi és községi könyvtáraiban, de ezekben a könyvtárakban sem volt elegend az emelked könyvárak kiegyenlítésére. Sajnos, könyvtáraink minden évben kevesebb dokumentumot tudnak vásárolni, annak ellenére, hogy a lakosság is egyre kevesebbet tud költeni könyvekre, így mindinkább a könyvtárakra hárul a feladat, hogy a lakosság igényeit kielégítse. Évr l évre kénytelenek csökkenteni könyvtáraink a folyóiratbeszerzést. A napilapok és a folyóiratok ára oly mértékben megnövekedett, hogy egyre kevesebben tudják megvásárolni. Ezt támasztja alá az el fizet k számának és a hírlapárusok forgalmának csökkenése is. Éppen ezért volna szükség ami, hogy a városi könyvtárak meg tudnák vásárolni a megjelen lapok közül legalább azokat, amelyek iránt az érdekl dés megvan. A meglév nehézségek ellenére a könyvtárak mutatóinak csökkenése a községekben figyelmeztet , a legnagyobb segítségre nekik van szükségük, els sorban a helyi önkormányzatok részér l, nem nélkülözhetik a városi és a megyei könyvtár módszertani segítségét sem. megyei könyvtár
városi könyvtárak
községi könyvtárak
összesen:
Beiratozott olvasók: 1989-ben: 6 123 1990-ben: 6 428
25 124 24 512
15611 14 161
46 858 45 101
Látogatók száma: 1989ben: 76 604 1990-ben: 80 409 Kölcsönzött kötetek szánta 1989-ben: 123 920 1990-ben: 126 794
234 327 232 676
140 141 136 187
451072 449 272
495 629 475 663
366 805 348 172
986 354 950 629
A József Attila Megyei Könyvtárban az olvasók, a látogatók és a kölcsönzött kötetek száma, a városok közül Dorogon az olvasók és a látogatók. Tatán a látogatók száma emelkedett. Végül, hogy ne csak rossz hírekr l szóljunk, örömmel számolhatunk be a Tokodi Nagyközségi Könyvtár körülményeinek javulásáról. 1990 januárjában a könyvtár korszer , központi f téses, 130 m2 alapterület új helyiségbe költöz it. (A volt MSZMP épületét kapták meg.) Meg is látszik a könyvtár eredményein: 160 f vel n tt a beiratkozott olvasók száma, 1100 f vel többen látogattak el az új könyvtárba és 6 ezer kötettel több könyvet kölcsönöztek, mint 1989-ben. A Táti Nagyközségi Könyvtár az idén költözött az új M vel dési Házba, ahol 130m2 alapterület korszer , világos, központi f téses könyvtárat rendeztek be. A Baji Községi Könyvtár az 1990-ben átadott új iskola épületében kapott helyet, ahol az iskolai könyvtárral közösen sokkal jobb körülmények között fogadhatják az olvasókat. Mindhárom önkormányzatnak köszönjük a gondoskodást és kérjük, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel a könyvtárak munkáját. A könyvtárosoktól meg azt kérjük, hogy használják ki az új, szebb könyvtár adta lehet ségeket Hamarosan elkészül Komárom-Esztergom megye önkormányzati könyvtárainak részletes statisztikai mutatója, amelyet minden polgármesteri hivatalnak megküldünk. Azért tartottuk szükségesnek ezt az el zetes tájékoztatást, hogy az önkormányzatoknak az idei költségvetések tárgyalásánál a könyvtárak költségvetéseinek megállapításához segítséget adjunk. Kulcsár Istvánné
3
Érdekvédelem, érdekképviselet — KKDSZ Napjainkban egyre világosabban rajzolódik ki, hogy nem minden esetben esik egybe a fenntartó és az intézmény pillanatnyi érdeke. Ez érhet tetten például abban a vitában is. amely napjainkban játszódik le a fenntartók és az intézmények között a dologi és bérautomatizmus vonatkozásában. E téren nyilvánvalóan egybeesik a munkavállaló és a munkáltató (intézményvezet ) érdeke. A munkáltató és a munkavállaló együttesen elért eredménye sem biztosítja azonban a növekv infláció mellett az intézmény zavartalan m ködéséhez szükséges fedezetet. Ebben a helyzetben a fenntartó által kinevezett intézményvezet bármilyen jószándékú is, rákényszerülhet arra, hogy kollégái érdekeit sért intézkedéseket hozzon. Ilyen körülmények között minden eddiginél nagyobb szerepet kapnak a szakszervezetek. 1989 tavaszáig a Közalkalmazottak Szakszervezete látta el a közgy jteményi és közm vel dési dolgozók érdekképviseletét. A közel harminc szakmát magában foglaló szakszervezet azonban a legnagyobb jószándék mellett sem tudta érvényesíteni kislétszámú, sajátos helyzet szakmánk érdekeinek képviseletét. E problémát érzékelve, próbálták szakmai egyesületeink betölteni az rt. E törekvés a magyar joggyakorlat következtében a szükségesnél kevesebb eredményt hozott. Viszonyaink közölt megfelel hatékonyságú érdekképviselet csak az e célra létrejött szakszervezet révén biztosítható. E felismerés nyomán alakult meg 1989 tavaszán a KKDSZ (Közgy jteményi és Közm vel dési Dolgozók Szakszervezete), amely nem csatlakozott sem a Független Szakszervezetek Ligájához, sem a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez. Tagja viszont az 1990 januárjában megalakult Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének. A KKDSZ-nek napjainkban 347 alapszervezete m ködik, mintegy 17 000 taggal. Alapszervezetei egy-egy település közgy jteményi és közm vel dési dolgozóinak összefogására törekszenek. Á KKDSZ érdekérvényesít munkája során kapcsolatot keres minden olyan szakszervezettel, amely a m vel dés területén tevékenykedik. Megyénk majdnem minden városában m ködik már KKDSZ alapszervezet, amelyek megválasztották a Komárom-Esztergom Megyei Ügyviv i Testületei; tagjai: Kiss Vendel múzeumi, Tóth Kornélia m vel dési otthoni, (a levéltári dolgozók még nem választoltak képvisel t), e sorok írója a könyvtári, illet leg a négy szakma megyei ügyviv i feladatát látja el. Az Országos Elnökségben megyénket Ortutay András levéltárigazgató képviseli. 1990 novemberében megkezdte m ködését a KKDSZ megyei irodája (Tata, Váralja u. 4., tel.: 34-80-697.) Szerencse Ferencné vezetésével. Az irodavezet szakszervezetet érint m ködési és szervezeti kérdésekben nyújt segítséget az érdekl d knek, hétf ként 9-14 és csütörtökönként 13-16 óra között. A KKDSZ jelent s szerepet játszott abban, hogy más érdekvédelmi szervezetekkel együttm ködve 1989-ben 40, 1991-ben 30 %-os bérfejlesztésre biztosítson fedezetet a költségvetés, általánossá váljon a 40 órás munkahét, s visszakapjuk 50 %-os vasúti kedvezményünket. Aktív tevékenységet folytatott annak érdekében, hogy az Országgy lés által elfogadott költségvetési törvényben sok huzavona után legalább 100 Ft/f normatívával szerepeljen területünk. Mindez azt mutatja, hogy érdekeinket csak akkor érvényesíthetjük igazán, ha választott vezet ink tárgyalási és szavazati joggal foglalnak helyet a különböz érdekegyeztet fórumokon, s érdemben vesznek részt a szakmáinkat érint döntések el készítésében. A megyei ügyviv i testület legfontosabb feladatait a következ kben határozhatjuk meg: — Együttm ködés a különböz szakszervezetekkel, többek között annak érdekében is, hogy létrejöjjön a megyei Területi Érdekegyeztet Szervezet; — Információáramlás és a dolgozók érdekvédelmét szolgáló adatgy jtés lebonyolítása és közvetítése az alapszervezetek és az országos vezetés közölt. — Együttm ködés és kapcsolattartás a megyei önkormányzattal annak érdekében, hogy részesévé válhassunk a szakmáinkat érint döntéseket el készít fórumoknak. Az egyes településeken létrejött alapszervezeteink feladata, hogy a többi szakszervezettel együttm ködve kezdeményezzék a helyi Érdekegyeztet Szervezet létrehozását. Törekedniük kell arra, hogy az önkormányzatok jelen legyenek szakmáinkat érint döntéseinek el készítésében. Ez els sorban a Kulturális illet leg a Pénzügyi Ellen rz Bizottság munkájában való eseti részvétellel valósítható meg. Alapszervezeteink tagságának és vezet ségének aktív szervez munkát kell kifejteni annak érdekében, hogy kollégáink megtalálják helyüket a KKDSZ-ben, vagy más — szakmánk érdekeit képvisel — szakszervezetben, s ennek eredményeként lehet vé váljon szakmai és munkavállalói érdekeink hatékony képviselete. Ennek a nem könny és nem is egyszer feladatnak a megoldása nélkül nem érhetjük el, hogy a bevezet ben vázolt konfliktushelyzetek az adott körülmények között elérhet legjobb kompromisszumok révén oldódhassanak meg. Dr. Bárdos Istvánné Babits Mihály Városi Könyvtár Esztergom
4
Az önkormányzatok és tisztségvisel ik Komárom-Esztergom megyében Epöl Polgármesteri Hivatal 2526 Kossuth u. 26. tel.: 1
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal 2801 Tatabánya V. Felszabadulás tér 4. tel.: 17-511
Polgármester: Markuj József Jegyz : —
Kesztölc Polgármesteri Hivatal 2517 Szabadság tér 11. tel.: 1
Elnök: Dr. Kovács György Zoltán Jegyz : —
Polgármester: Radovics István Jegyz : Petrik Istvánné
Tatabánya Polgármesteri Hivatal 2801 Felszabadulás tér 6. tel.: 10-166.
Leányvár Polgármesteri Hivatal 2518 Erzsébet u. 88. tel.: 1
Polgármester: Bencsik János Jegyz : Dr. Bene Magdolna M vel dési bizottság elnöke: Kovács Nimród
Polgármester Szegvári László Jegyz : —
Máriahalom Polgármesteri Hivatal 2527 Széchényi u. 38. tel.: Uny 2
Tatabánya körzete: Gyermely Polgármesteri Hivatal 2821 Pet fi S. tér 1. tel.: 70-421
Polgármester: Sári János Jegyz : Kovácsné Labancz Hajnalka
Nagysáp Polgármesteri Hivatal 2524 Köztársaság tér 1. tel.: 6
Polgármester: Sáros György Jegyz : Nagyné Kókai Rita
Polgármester: Hangya László Jegyz : El dné Lukács Erzsébet
Héreg Polgármesteri Hivatal 2832 F út 84. tel.: 72-665
Piliscsév Polgármesteri Hivatal 2519 H sök tere 9. tel.: 1
Polgármester: Dékán János Jegyz :—
Polgármester: Farda László Jegyz : Baumstark Tiborné
Környe Polgármesteri Hivatal 2851 Alkotmány u. 2. tel.: 73-011
Uny Polgármesteri Hivatal 2528 Pet fi tér 1. tel.: 1
Polgármester. Horváth Miklós Jegyz : Baloghné Török Edit
Polgármester: Pósfai János Körjegyz : Tallósi Károly
Szomor Polgármesteri Hivatal 2822 Vörösmarty u. 3. tel.: 70-416 Polgármester: ifj. Nagy György Jegyz : —
Esztergom Polgármesteri Hivatal 2501 Széchényi tér 1. lel.: 33/13-000
Polgármester: Fülöp István Jegyz : Sámson Istvánné
Esztergom körzete:
Polgármester: Dr. Könözsy László Jegyz : Dr. Balogh Julianna M vel dési bizottság elnöke: Nagyfalusi Tibor
Tarján Polgármesteri Hivatal 2831 Rákóczi u. 39. tel.: 72-613 Vértessz l s Polgármesteri Hivatal 2837 Tanács u. 59. tel.: 10—091
Dömös Polgármesteri Hivatal 2027 Táncsics M. u. 2. tel.: 1
Polgármester. Krenner Antalné Jegyz : Nágrádi Marianna
Polgármester: Fehér Károlyné Jegyz : Anna Istvánné
Dorog Polgármesteri Hivatal 2510 Felszabadulás tér 71. tel.: 33/31-299
Pilismarót Polgármesteri Hivatal 2028 Rákóczi út 15. tel.: 26/28-047/3
Polgármester: Dr. Dávid Anna Jegyz : Dr. Bálim Anna M vel dési bizottság elnöke: Kovács Lajos
Polgármester: Benkovics László Jegyz : Dérné Dr. Varga Katalin
Tát Polgármesteri Hivatal 2534 Kossuth u. 15. tel.: 1
Dorog körzete: Bajna Polgármesteri Hivatal 2525 Kossuth L. u. 1. tel.: 33/47-133
Polgármester: Kátai Ferenc Jegyz : Emmer Józsefné
Tokod Polgármesteri Hivatal 2531 Kossuth u. 53. tel.: 3
Polgármester: Pallagi Béla Jegyz : Berek Károlyné
Polgármester Csipke László Jegyz : Dr. Takács Márta
Csolnok Polgármesteri Hivatal 2521 Rákóczi tér 1. tel.: 1
Kisbér Polgármesteri Hivatal 2870 Kossuth L. u. 5. tel.: 17-141
Polgármester Bérczes József Jegyz : Priegl Istvánné
Polgármester Dr. Bozori Endre Jegyz : Dr. Hantos Katalin M vel dési bizottság elnöke: Goóz István
Dág Polgármesteri Hivatal 2522 Lenin út 28. tel.: 1 Polgármester. Mayer Ferencné Közjegyz : Tallósi Károly
5
Kisbér körzete: Ácsteszér Polgármesteri Hivatal 2887 Kossuth L. u. 54. tel.: 1 Polgármester: Klupács András Jegyz : Halász Józsefné
Bana Polgármesteri Hivatal 2944 Jókai u. 56. tel.: 69-705 Polgármester Pet cz Imre Jegyz : Kötelesné Kovács Erzsébet
Csém Polgármesteri Hivatal 2900 Polgármester Aranyosi István Jegyz : Gerencsér Antal
Aka Polgármesteri Hivatal 2862 Kossuth L. u. 64. tel.: 1
Csép Polgármesteri Hivatal 2946 tel.: 1
Bakonysárkány — még nem választották meg a tisztségvisel ket Bakonyszombathely Polgármesteri Hivatal 2884 Kossuth u. 31. tel.: 1
Kisigmánd Polgármesteri Hivatal 2948 Béke u. 1. tel.: 66
Polgármester Balom Lászlóné Jegyz : Halász Józsefné
Polgármester: Háberfelner László Jegyz : Nochta János Bársonyos
Polgármesteri Hivatal 2883 Pet fi u. 13. tel.: Bakonyszombat-hely: 31. Polgármester: Gyökeres Sándorné Jegyz :—
Császári Polgármesteri Hivatal 2858 Kisfaludy u. 3. tel.: 1 Polgármester: Fülöp László Jegyz : Valkó Lajosné
Csatka Polgármesteri Hivatal 2888 Pet fi út 159. tel.: 1 Polgármester: Hannich Antal Jegyz : Halász Józsefné
Ete Polgármesteri Hivatal 2947 Kossuth L. u. 69. tel.: 151 Polgármester Cseke Mihály Jegyz : Szabó Mihály
Kerékteleki Polgármesteri Hivatal 2882 F út 21. tel.: 42 Polgármester: Hajdók Levente Jegyz : Mészáros Antalné
Réde Polgármesteri Hivatal 2886 Széchényi u. 29. tel.: 7 Polgármester: Pölöskei József Jegyz :—
Súr Polgármesteri Hivatal 2889 Szabadság téri. tel.: 1
Polgármester. Méhes József Jegyz : Fülöpné Czunyi Andrea
Polgármester: Bartus Gyula Jegyz : Fülöpné Czunyi Andrea
Mocsa Polgármesteri Hivatal 2911 H sök tere I. lel.: 1 Polgármester. Roboz Józse Jegyz : Treier Imréné
Nagyigmánd Polgármesteri Hivatal 2942 Kossuth u. 2. tel.: 2 Polgármester: Szíjj Ferencné Jegyz : Gerencsér Antal
Tárkány Polgármesteri Hivatal 2945 F út 144. tel.: 1 Polgármester: Marosvári István Jegyz : Turják Gyula
Nyergesújfalu Polgármesteri Hivatal 2536 Kossuth L. u. 65. tel.: 33/55-053 Polgármester: Miskolczi József Jegyz : Dr. Fenyvesi Mária
Nyergesújfalu körzete: Bajót Polgármesteri Hivatal 2533 Kossuth L. u. 69. tel.: 33/55-341 Polgármester. T rök János Jegyz : Horvay Jánosné
Lábatlan Polgármesteri Hivatal 2541 József A. u. 50. tel.: 33/61-044 Polgármester Sztankovics Ferenc Jegyz : Bognár Györgyné
Sütt Polgármesteri Hivatal 2543 Dózsa Gy.u. 13. tel.: 1 Polgármester Szakmári László Jegyz : Horváth Anikó
Polgármester: Reményi Imre Jegyz : Hegyvári Józsefné
Vérteskethely Polgármesteri Hivatal 2859 Kossuth u. 70. tel.: 1 Polgármester: Lipót Jánosné Jegyz : —
Komárom Polgármesteri Hivatal 2901 Szabadság tér 1. tel.: 7.
Polgármester: Dr. Krajczár Gyula Jegyz : Dr. Szöll si Ferenc M vel dési bizottság elnöke: Kiss János
Komárom körzete: Ács Polgármesteri Hivatal 2941 Gyár u. 23. tel.: 1
Oroszlány Polgármesteri Hivatal 2841 Rákóczi út 78. tel.: 61-444
Polgármester: Dr. Sunyovszki Károly Jegyz : Dr. Skrek József M vel dési bizottság elnöke: Modrián Vilmos
Oroszlány körzete: Bokod Polgármesteri Hivatal 2855 F út 12. tel.:60-201 Polgármester Walter Lajos Jegyz : Vázsonyi Józsefné
Dad Polgármesteri Hivatal 2854 Vörös Hadsereg u. 21. tel.: 70-025 Polgármester: Szücs Bálint Jegyz : Mánomincsné Takács Erzsébet
Polgármester. Tóth Dezs Jegyz :—
6
Kecskéd Polgármesteri Hivatal 2852 Vasút u. 105. tel.: 72-002 Polgármester: Haász György Jegyz : Dr. Kerényi Gyuláné
Köml d Polgármesteri Hivatal 2853 Szabadság u. 9. tel.: 70-012 Polgármester: Madari Ferenc Jegyz : Csabai Gyula
Szákszend Polgármesteri Hivatal 2357 Száki u. 55. tel.: 70-024 Polgármester: Müller Gyula Jegyzi: Somogyi Kálmánné
Várgesztes Polgármesteri Hivatal 2824 Arany J. u. 69. tel.: 72-006 Polgármester: Hartdégen Sándor Jegyz : —
Vértessomló Polgármesteri Hivatal 2823 Rákóczi u. 63. tel.: 72-004 Polgármester. Richter Józsefné Jegyz : —
Jegyz : Dr. Rigó Kornélia
Baj Polgármesteri Hivatal 2836 Pet fi u. 50. tel.: 81-597 Polgármester: Schunder Tibor Jegyz : Dr. Oláh Tiborné
Kocs Polgármesteri Hivatal 2898 Kossuth L. u. 7. tel.: 71-243 Polgármester Pálfy Imre Jegyz : —
Naszály Polgármesteri Hivatal 2899 Rákóczi u. 142. tel.: 50-612 Polgármester. Maszlavér István Jegyz : Mózes István
Szomód Polgármesteri Hivatal 2896 F út 23. tel.: 51-013 Polgármester Grúber M. Csaba Jegyz : Csicsai Isivánné
Dunaszentmiklós Polgármesteri Hivatal 2897 Pet fi u. 52. tel.:51-019 Polgármester Aubéli Ferenc Jegyz : Csicsai Istvánné
Tata Polgármesteri Hivatal 2891 Kossuth tér 1. tel.: 80-177
Tardosbánya Polgármesteri Hivatal 2834 Rákóczi út 196. tel.: 51-413
Polgármester: Dr. Fehérváry Géza Jegyz : Pereczné dr. Kóbori Zsuzsa M vel dési bizottság elnöke: Tóth András
Polgármester: Moravcsik Mária Jegyz : Csomortány Antal
Vértestolna Polgármesteri Hivatal 2833 Pet fi S. út 67. tel.: 51-456
Tata körzete: Almásneszmély Polgármesteri Hivatal 2545 Almási út 62. tel.:50-012
Polgármester: Tisch József Jegyz : Csomortány Antal
Polgármester: —
Adatgy jtés lezárva: 1991. január 31. A változásokat következ számunkban közöljük.
Összeállította: Kulcsár Istvánné
A MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének hírei zata, a települési önkormányzatok felállásáról, hatáskörér l, és szerepükr l a könyvtárügyben (felkért el adóval). c. Lehet ség szerint részt veszünk az 1991. évi vándorgy lésen. d. Közrem ködünk a Komárom-Esztergom Megyei Könyvtári Hét szervezésében, el készítésében. e. Beszélgetést szervezünk a MKE új vezet ivel. 5. Együttm ködünk a Magyar Népm vel k Egyesületének KomáromEsztergom Megyei Szervezetével. 6. Kirándulást szervezünk Salgótarján és környékére vagy Velencébe. Eddig a munkatervi javaslat. Továbbá egyesületi hírként közlöm, hogy az együttm ködés jegyében a két egyesület levelet küldött a polgármestereknek, a m vel dési bizottságoknak, a megyei önkormányzat tagjainak az intézmények és a m vel déshez való jog, illetve annak biztosítása érdekében. (A levél megtekinthet Rátvai Miklósnénál és Horváth Veronikánál.) Az 1990. december 18.-i küldöttközgy lésén az MKE elnökének a küldöttek dr. Horváth Tibort választották meg. A vezet ség tagjainak névsorát a Tájékoztató közölni fogja.
Kedves Tagtársak, Kollégák, Barátaim! Szervezetünk 1991. évi munkatervi javaslatát adjuk közre az alábbiakban azzal a szándékkal, hogy a személyes találkozásig legyen id gondolkodni az esetleges változtatáson, b vítésen vagy bármilyen javaslaton. 1. Figyelemmel kísérjük a megjelen pályázatokat, alapítványokat. Ezekr l tájékoztatjuk a könyvtárakat, könyvtárosokat. Amennyiben alkalom adódik, pályázunk mint egyesület 2. Az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetének ismerete mellett szeretnénk elérni, hogy könyvtárakat ne szüntessenek meg olyan településeken, amelyeken ez az egyetlen m vel dési lehet ség. Szeretnénk elemi, hogy a könyvtári szolgáltatást a településeken az általános iskolákhoz hasonlóan — alapellátásként kezeljék. 3. Tagságunk szakmai érdekeit változatlanul képviselni kívánjuk. 4. Segítséget nyújtunk a tagság szakmai és társadalmi tájékozottságának mélyítéséhez. a. Részt veszünk a hagyományos, évi két alkalommal rendezend megyei továbbképzés szervezésében, szükség esetén a felkért el a dók tiszteletdíjának biztosításában. b. Tájékozódunk az új közigazgatási rendszer a köztársasági megbízott, a megyei önkormányzat, a megyei jogú város önkormány-
Komárom, 1991 .január 25. Baráti üdvözlettel: Horváth Veronika elnök
7
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L Szeretettel vár tehát minden érdekl d t; a könny , izgalmas, kikapcsoló olvasmányokat nosztalgiaregényeket kedvel olvasót a "SZIGET" OLVASÓKÖRI EGYESÜLET
Dorog Az Arany János Városi Könyvtárban m köd Egészségünkért klub december 10-én tartotta összejövetelét, amelyen dr. Tóth Noémi, a klub vezet je Ünnepen is egészségesen címmel—ételbemutatóval is egybekötött — el adást tartott Február 11-én dr. Horváth Mária Stressz-autogén tréning gyakorlati haszna címmel tartott el adást, A gyermekkönyvtárban sikeresen m ködik a szeptemberben megalakult Természetvéd szakkör. Eredményességét az alábbi programok is bizonyítják: — szeptember 14. Ásványkiállítást néztek meg Esztergomban, — szeptember 22. Kirándultak a Gete-hegyre, — szeptember 28. A kirándulásokon gyújtott termésekb l termésképeket készítettek, amelyeket a gyermekkönyvtárban állítottak ki, — október 6. Klastrompusztára szerveztek kirándulást, — október 19. Az ásványok világa címmel Varga László geológus urtou vetítettképes el adást, —november 5. Rajzversenyt rendezlek, amelynek témája az szi természet volt. A legszebb rajzok alkotói könyvjutalomban részesültek, — december 15. A szakkör tagjai kirándultak a Fekete-hegyre, — december 19. Gyermekkönyvtárunkban — 120 gyerek részvételével — rendeztük meg hagyományos karácsonyi ünnepségünket, ahol verssel, dallal, zenével szórakoztatták egymást A TIT Dorogi Városi Szervezete 1990-ben a szakkör m ködéséhez 5000 forintos támogatást adott; ugyancsak segítségükkel vált lehet vé, hogy a gyerekek karácsonykor ajándékokat is kapjanak.
Oroszlány Az Oroszlány Város Képvisel testülete 1991. január 8-i ülésén döntést hozott az önkormányzat fenntartásában lév közm vel dési intézmények összevonásáról. A Városi M vel dési Központ, a Városi Úttör ház és a Városi Könyvtár összevonásával egy, közös igazgatású m vel dési intézményt hozott létre. Az új intézmény neve M vel dési Központ és Könyvtár. Az igazgatói állás betöltésére pályázatot írnak ki. Az intézmény ideiglenes igazgatója Kormos Ferenc. Az Oroszlányi Városi Könyvtár Zenebarát Klubja 1991. január 26-án tartotta foglalkozását A Klub tagjai Budapesten, a Zeneakadémián egy hangversenyen vetlek részt Lukin László zenetanár, állandó el adójuk meghívására. A Városi Helytörténeti Kör foglalkozásán — 1991. február 11-én, a Városi Könyvtár Olvasótermében — dr. Záborszky Miklós tartott el adási, Egy falusi iskola története címmel. Az 1991-es évben az Oroszlányi Városi Könyvtárban megkezdte m ködését a Video Klub. A filmvetítések szerdai és szombati napokon történnek. A klasszikus és szórakoztató filmeket a látogatók díjmentesen tekinthetik meg. Az Oroszlányi Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárában szerdai és szombati napokon az általános iskolások számára videofilmeket vetítünk. M soron kötelez és ajánlott olvasmányok szerepelnek. Minden filmhez egy kérdéssor kapcsolódik, amely összeköti a könyvet és a bel le készült filmet, így a feladatlap megoldásához a könyvtárat használni kell. A megoldásokat a vetítést követ en a Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárában kell leadni. Azok a gyerekek, akik legsikeresebben oldják meg a feladatokat, könyvjutalomban részesülnek.
Esztergom
A híreket gy jtötte: Gombköt Hajnalka
1991. február 4-én Esztergomban, a Babits Mihály Városi Könyvtárban megtartotta alakuló közgy lését a "SZIGET" Olvasóköri Egyesület. Az — egyel re — 24 tagú közgy lés alapos megfontolás után némi módosítással elfogadta az Egyesület Alapszabályát. Az Olvasóköri Egyesület „...a tagok önkéntes, politikamentes társulása, olyan közös olvasóköri érdekl dés alapján, amelyet f ként a kikapcsolódás, szórakozás igénye, feszültségoldás határoz meg, ezért ún. könny olvasmányokat keres." (Idézet az Alapszabályból.) Esztergomban nagy hagyományai vannak az olvasóköri egyesületi életnek — a "SZIGET" Egyesület, ez a kés i utód nevében is meghatározza azt a légkört, azt a szellemi kikapcsolódást azt a békés "szigetet", amelyet szolgáltatásaival teremteni szeretne ebben az egyént több oldalról is támadó világban. A közgy lés megválasztotta az Egyesület elnökét dr. Rendek Imre, a titkárt dr. Bárdos Istvánné és a pénztárost Fogarasi Jánosné személyében. A tiszteletbeli elnök tisztségét Nemere István író vállalta el. A „SZIGET" már másnap, február 5-t l megkezdte m ködését a Városi Könyvtárban — a helyiséget a könyvtár biztosítja bérmentesen az Egyesületnek. A nyitvatartást a közgy lés kedd-szerda-csütörtök-péntek délután 14-17 óráig terjed id szakban határozta meg.
Tatabánya Megyei Könyvtár
*,
Január 26-án a Magyar Írószövetség Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, a József Attila Megyei és Városi Könyvtár, az Új Forrás Szerkeszt sége szervezésében megtartott rendezvény keretében került sor megyei folyóiratunk, az Új Forrás új folyamának a bemutatására. Az est házigazdája Kovács Lajos író, vendégeink: Grendel Lajos író, Pomogáts Béla irodalomtörténész és Zalán Tibor költ voltak. Versek, szemelvények hangzottak el Tóth Zsóka és Mohai Gábor el adóm vészek tolmácsolásában. Január 31-én a Zenei Klub rendezvényén Farsang és tánc a zenem vészetben cím témával ismerkedtek a résztvev k. A Szinnyei Kör február 4.-i összejövetelén a Magyarok Európában cím könyvsorozat els kötetér l Engel Pál tartott el adást Beilleszkedés Európába, a kezdetekt l 1440-ig címmel.
Kiadja: a JÓZSEF Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya. F szerkeszt : Nagyfalusi Tibor Szerkeszt k: Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva és Schmidt József. Tb.MK. 10/91.
8
