253
SZÉLL JÁNOS VOLT HONVÉDFŐHADNAGY EMLÉKIRATAI A SZABADSÁGHARCBÓL
TÖRTÉNETI NAPTÁR KOROMPAI BALÁZS
Előszó Széll János naplójának részleteihez. Déri Múzeum Gyűjteményébe 1914. június 17-én kerültek be dr. Széll Kálmán tiszti orvos ajándékaként az értékes visszaemlékezéseket tartalmazó füzetek. A három füzetke közül minket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szempontjából az I. 1914.483. és a I.1914.484. leltári szám alatti naplók érdekelnek. Az egyik hártyába kötött, 16° alakú, viseltes jegyzetfüzet számozatlan lapokkal. A címe: Történeti naptár 1848, benne 27, sűrűn teleírt oldallal. Az oldalakat utólag a sarkain ceruzával beszámozták. Az első 21 oldal naplófeljegyzés folyamatos, míg a maradék 6 oldal a könyvecske végén, külön cím alatt szerepel: Toldalékul érdekességek. Ez a tizedik laphoz kapcsolódik Ψ betűvel. Széll János ezt a kis, gondosan bekötött könyvecskét vitte magával a harctérre. Ebben követhetjük végig szabadságharcos élményeit. Sőt, még az 1850-es év eseményeiből is ad egy rövid ízelítőt és a hivatalkeresés gondolatával zárja le a naplót. A harctéri izgalom, a felfokozott lelkiállapot rányomta bélyegét Széll írásképére is. Vannak a kis könyvecskében gondosan, jó tollal megírt, olvasható, viszonylag kevés rövidítést tartalmazó oldalak. De sajnos nem lehetett mindig ilyen állapotban Széll, ezért sokszor szinte olvashatatlanná válik az írása, sok rövidítést, összevonást használ. A másik napló sokkal bőségesebb információkkal lát el bennünket. Ez már nagyobb, 8° alakú, nincs bekötve, hanem 16 füzetből áll. A lapok utólag, ceruzával számozottak, így 499 oldalt tesz ki Széll János visszaemlékezése, melynek címe ismét Történeti Naptár. Ebből már megismerhetjük az 1828-ban született fiatalembert. Kitűnő leírásokat, pontos és szakszerű adatokat, nagyszerű természeti képeket varázsol elénk Széll. Fontosságát és nagy értékét az adja, hogy nem csak az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról ír, hanem 1845-töl követhetjük a fiatal szellem szárnyalását. Bepillantást ad a korabeli diákélet mindennapjaiba, hiszen 1837-ben lett a főtanoda elemi iskolájának tanulója. 1845 novemberében iratkozott be a felsőbb tanulmányokra. Tanulása a szokott mederben folyt, mert hol a társaságra hallgatva mulatott, hol elszégyellve magát a vizsgáira készült. 1846 tavaszán már házitanítói állást vállal és sikeresen készíti fel tanulótársát a vizsgákra. Karácsonykor már legátus Éradonyban és megtartja ekkor első prédikációját. Hazatérése után szomorú családi esemény zavarja meg életét, édesanyja 1847 februárjában meghal. Az édesanya halála az egész családi gazdálkodásban éreztette hatását. Anyagi helyzetük igen szerény. Húsvétkor újból legátus, de most Tótiban. Itt megismerkedik a helyi neves családokkal, akikkel igen jó kapcsolatot ápol a későbbiekben is. Természetesen a mulatságokról is igen érzékletes képet fest, melyekből nem maradhatott ki sosem a helyi borok és pálinkát néha mértéktelen kóstolgatása. Csodás erejű természeti képeinek jó példája a Berettyó árvizének 1847-es, szentlázári pusztítása, melyből maga is nehezen menekült meg. De ipartörténeti érdekességet is találunk leírásai közt, mikor az almaszegi üveghutát és a tőle nem messze lévő hamuzsírgyárat mutatja be. Természetesen néprajzi elemek is bőven vannak a naplóban, elég csak a betyárok táncára gondolni. Majd politikatörténeti esemény is helyet kap, ugyanis pontos leírását adja István nádor debreceni látogatásának.
254 A napló ezen részeiről azért írtam, mert a válogatásba csak azokat a részeket emeltük be, mely a 48/49-es eseményekkel valamilyen formában foglalkozik. Így a napló az utólagos, ceruzás oldalszámozás alapján a 157. oldaltól indul és tart, rövidítés nélkül 1849. május elsejéig Ez az időpont az, ahonnan Széll János nem folytatta a napló átírását. Ugyanis ezt a második naplót vagy önéletírást csak jóval az események után írta meg, jórészt a kis könyvecskébe kötött naplója alapján. Az abban leírt eseményeket elevenítette fel és egészítette ki emlékei után. Nagy kár, hogy nem fejezte be bővebb formában is visszaemlékezéseit, mert így nagyon sok, értékes adat, leírás veszhetett el a kutatók elől. A szabadságharcot mint hadnagy fejezte be. A küzdelem évei után újból szellemi erőpróba várta. Elvégezte a jogot, mert a továbbtanulókat nem büntették meg. Hivatali pályát futott be és főszámvevőként halt meg 1891-ben. A szöveget változtatás nélkül közlöm. A ( ) zárójelben az utólagos, ceruzás oldalszámozást adtam meg, mert a Helynévmutatóban és a Személynévmutatóban is ezek az oldalszámok szerepelnek. A / / zárójelben a Széll által oly gyakran használt rövidítéseket oldom fel, illetve az eltérő településneveket vagy személyneveket írtam az eredeti írásmód után. A [ ] zárójelben arra hívtam fel a figyelmet, amikor valaki más írt bele a naplóba vagy üres oldal, félig üres oldal, más íráskép jelentkezik. Sajnos a kézirat eddig sem jelent meg és most sem jelenik meg teljes egészében. Rövid kivonatot közölt belőle Sőregi János a DKK 1948-as számában, összesen 23 oldal szöveget. Ugyanez változatlan formában megjelent Sőregi János: Írások a százéves szabadságharc emlékezetére, Debrecen Város Déri Múzeumának kiadványai XL. Db. 1948. cím alatt. A Kelet Népe is közölt 1942-ben részletet a naplóból. Az említett három közlésen kívül van egy sok hibával, félreolvasással tarkított gépírásos változata a Debreceni Egyetemi Könyvtár Kézirattárában Széll János majd félezer oldalas önéletírásának, mely nem tartalmazza a 16° alakú, kis kötött könyvecske anyagát. Dr. Széll Kálmán harmadik ajándéka egy bevétel-kiadási napló, mely 1849 nyarától 1852 szeptemberéig tartalmaz gazdálkodási adatokat a Széll családtól. 1848 … Igy haza jövén saját iskolai dolgaim végezéséhez fogék, a hozott pénzekkel beszámoltam. s a leczkék látogatása s halgatása még folyt. ( 157 ) igy egykedvüleg mindenkire nézve ugyan leginkább pedig ram nézve kit kettös ok tartott vissza a régi megszokott modor folytatásától, um / úgy mint / a rohanó események villáma s hazajöttömmel még itt talált kedves Linám jelenléte, kinek áldozám idöm legtöbb részét, Az iskolai év még folyt Junius végéig Vecsey s a többi tanárok minden tudományaikat végig mondták elöttünk s néhányat megkérdezvén grádust csináltak, s az iskolai évet bevégzettnek tekintvén, a már különben is a szabadság harcz vágyától s a méltatlanúl megtámadott gaz ráczság elleni bosszu dühetöl, langoló ifjuságot alig tartóztathatva szét ereszték, s hirek s események gazdag tárházat vive magukkal. a hon óltalmára bocsáták. ( 158 ) Ez s igy lett vége tanulói pályámnak mellyet oly sikerrel s édes utó remények fejében folytaték s hogy igy kellessék végezni arról még álmodni sem tudánk, s most minden ezen pályámoni kilátásunkat meg hiúsitá egy más dicsöbb fenséges b hivatásrai kilátás. a hon védöjévé lenni s babért v / vagy / halált keresni a harcztéren a szabadságért, mit már a tanulók közzül többen hösileg megkezdtek. naponként toborzó csapatok járván nemzeti lobogókkal fel s alá az uttczákon s hozzájok önkéntesen özönlött a hösszivü fiatalság még a nem magyar ajkuak is, - a város szüntelen izgalom szinhelye vólt csapatok jöttek mentek, ... szoval mindenfele a legnagyobb ( 159 ) mozgalom uralkodott. De mielött még az események mélyébe bocsátkoznék - bár már a tanuloi korszak bevégeztetett. mellyet minden politicai események bele szövése nélkül akarék elmondani. - de mégis mint annak határai között történtet s engem még mint tanulót illetöt, - elkell mondanom az elözményeket. - hogy igéretem szerént eleitöl - születésétöl kezdve a történetet. - mely általanosan a hazát közelebbröl pedig engem mint annak egy egyszerü fiát itt érdekelt. megszakadás nélkül folytathassam azt, - részletesen elöadva a velem s körüllem történteket átalánosságban pedig az egész forradalomét amennyire mind az akkori tábori ( 160 ) elzárt élet mind pedig az azólta kijött ferde elöadások s magyarazatok engedik, annak szomorú s általam túl élt s hazával együtt szenvedett végig. 1848 Februarusban Párizsban kiüt a forradalom a nép elűzi királyát Lajos Fülöpöt s a királyi tron meg égetett hamvain kikiáltják s alkotják a köztársaságot. Elnökké Bonapárte Napóleon Lajos emeltetven. A szabadság szelleme villámsebességgel terjed s fut el a szomszéd népekhez s felkelti álmaiból a százados tespedésböl lerázni a szolgaság jármát hol csak az nyommasztóbb vala a gondolat sebességgel szárnyalt szabadság szelleme kevés napok alatt elhat Bécsbe s ( 161 ) felriasztá álmából a szunnyadó Bécsi népet hol a trón ugyan kiragadá az evezöt az örvény torkánál a kormány kezéből s
255 igy mentve maradt a trón bukva csak a kormány, mely méltón megerdemlé azt, hogy a nép igazságos bosszujának légyen martaléka, oly régen tartja bilincsen a sarnokság a szellemeket s ama szörnyeteg Metternich kinek neve a szabadság s igazság jellemétől áthatott nemzetek történetkönyvében rettenetes átok sötét betüivel lészen feljegyezve, s a végzet úgy akará hogy azon népnek légyen áldozatja mely közzül vad önkényének annyit feláldozott. hiába ez igy történt ennek igy kellett történni, a szabadság szellemét egyik ( 162 ) egyik század sirba fekteti, de az nem hal meg mert egy más jobb század fel fogja kelteni, mert egy pokollal szövetkezett ördögi kez tehet nagy követ a szabadság eltemetett sirjának szájára de eljönnek idönként a szabadság lelkétöl ihletett ferfiak bebalsamozgatják nagy halottikat s az n / nem / rothad meg mind addig miglen a sir szájáról elmozditandja a követ az örök igazság látatlan keze, - mert zugó vihar letépheti suttogó szárnyait a lágy szellönek de a vihar nem lehet örök mert isten forgatja sorsát teremtményeinek, s a vihar elzúg hirtelen. s a lágy szellö kibontakozva langyos szárnyaival fölmelegiti élesztgeti a megrongált életet. ez az élet jelképe. ( 163 ) Kevés perczek mulva megkondult a magyar határon is a rég várt szabadság orája, a mozgalom okai események hire eljút orgunk / országunk / fővárosába Posonyba hol a végzet úgy akará törvényhozó hon atyáink együtt valának El hazánkba is hol hosszas álmot aludt kinos sirjában eleven hóltan a szabadság szelleme s most a természet tavaszával újra kelt az hazánkban is századokon keresztül nehezült a szabadság koporsóján az eröszak sarnokság nagy köve s meg e mivelt században is erössen nyomta ezt egy átkos kormánykéz nyomták azt nemzetűnk több nemtelen fiaiba a Becsi kormány által átáltott nemzetellenes törekvések, önérdekek ( 164 ) s a föld minden bérczeiböl öszvehordott köhalmaz, nem lenne oly nehéz mint ama rettenetes kéz s haláltlan hazafi tettek valának. De a hazának szabaditója s nagyfia Kossuth Lajos fegyvertelen kezekkel megmozgatá a nagy követ, majd levevé azt az orggyüléssel / országgyüléssel / s a feltámadt halottat vissza adá a nemzetnek. hazánkban is rég zug a rabszolgaság életzuzó vihara. most isten váratlan megköté annak szárnyait, kilehellé lelkét s a nemzet ujra élni kezd. Szinte ezer éve miólta Arpád népe e földre jött s itt megtelepült vóltak e roppant időszak alatt e nemzetnek napjai mellyeket nagynak nevezett. mint nagyokat jegyzett fel a történetirás mint nagyokat. ( 165 ) lelkesülve emlegetett az ősapák késő ivadeka. vóltak nagy hóditások kül tartományokba de mindezen napoknál sokkal nagyobb vólt ez a mostani 1848 Márczius 15ke ez vált a magyarnak ujjászületése nagy napja a független szabadság első dicsö napja, a midön a Békés reformok szerencsés kivitelében halhatatlan emlekü dicsö Kossuth nemzeti innepé avatá e napot a magyar nép történetébe szentté s örök emléküvé a nemzet szivében, a midön öszve forrt minden ajku fia polgára e hazának s testvéri lélek rokonsággal inneplé meg a haza közös innepét. Nagynak ne ( 166 )vezhetö e nap mert mig más nagy napjaink drága véren vásároltattak meg addig ez a világ elsö fönyereménye a leghiggadtabb egyetértés és közmegelégedéssel találkozva letesült, - Történtek rendkivüli nagyszerü esemenyek ellenen vett fényes diadalok - szabadulások, - csapások veszélyek alól de mindezekk / mindezeknek / emlékök pusztulások romboló inségek keserü emlékezetével van összve olvadva. ez nem élet és vér áldozatokkal szerzett vad gyözelemnek. de az igazság és méltányosság erkölcsi gyözelmének magasztos nagy napja. Ha más orgkt / országokat / tekintünk mindenütt polgári vér folyt a szabadság küzdelmeiben. fegyverek szakgatak ( 167 ) meg a béke élvezetét s annak csak romjain fonódhaték a szabadság borostyána. Vérrel festett hajnal szárnyain támadt fel a szabadság s igazság nagy napja. hazánkban még addig nem folyt bár ne is folyna polgárvér, - hazánkban a szellem szavai a béke fegyvertelen templomából szeliden jutának, a sarnokság elválasztó falának leomlása által az igazságot meglátni s a korszelleme által meghajlani kezdö királyi trónhoz - a midön azt másutt vagy megdönté vagy megrendité a szabadságért küzdő nép, a magyar nemzet hüsége ragaszkodása - mi nemes természetében fekszik ( 168 ) most is mint már oly sokszor tántorithatlan maradt a királyi házhoz. Hazánkban a béke olajfájának tövérül nött fel a szabadság borostyána és szelid hajnal pirulatán mosojgott fel a szabadság dicsö koránya. Dicsö jellem mely a magyarban most is kitünteté magát - melynek vonásai átalakulásunk nagy történetében felséges szinnel ragyogandnak a emlékezet könyvében. Bárcsak e jellem halhatatlanná válna nemzetünknél s firól fira nemzedékröl nemzedékre folyna át közöttünk, - Ha nem lenne kigyó ki becsuszva az élet paradicsomába, az életfájainak boldogitó árnya alól ( 169 ) viszálkodás rengetegébe csalja e nemzetet, hogy elmondhatnánk igy s elmondhatná a bámuló külföld hogy szabadsag egyenlöség testvériség nemzeti szent háromsága a magyarnak. Azomban az események átgondolásakor az öröm mely bennünket elárasztott hasonló a nyári zivataros éjszakának villámához nagyszerüleg pompás látvány ez : de midön a villamok letüntével feketébbröl feketébbre sötétedik az ég magaknak a fényes villámoknak repülése közben aggódva kérdezzük mi leend a zivatar eredménye ? ? ( 170 ) kövesztő csendes zápor é ? vagy leomló felhö szakadás s pusztitó jégeső.
256 Az események örvendetei és felelmes jelenetei egymást ekkép kergetik most, s nincs ember ki bizonyossággal beláthatná az egymást habként üldözö uj meg ujj változásoknak fejlödését s magyar példa beszedben csak ezt mondjuk felni jó de megijjedni nem szabad mert hol az emberi erő határát elérte nem ér határt a határtalan isteni erő. S ugy is látszik ily körülmények közt a történetek fel fel dagadó hullámain többé nem emberi ész és kéz kormányozza az ország ( 171 ) hajóját, emberi észnél és kéznél hatalmasabb erö tartja azt. vagy süjjeszti el, ily körülmények közt a nép szabadságszellemének nehány nap alatt világrészt beutazó s meghoditó fényes diadalát rettegéssel kell csodálnunk. [ Ceruzás bejegyzés, más kéztől származik : igy irtak igy predikáltak honfiank papjaink. ] Ily előzmények után térjünk a valódi történetre. 300 száz éve mi álta a magyar nemzet austriával egy uralkodót ismert ezen együttlét nem mondhatni hogy üdvös nem vólt anyiban hogy annyi ével nehéz viszontagságait diadalmasan legyözte annak egyesitett erejével, de szászszorosan vissza kellett adni a kölcsönt s mindanyiszor csalatás s méltatlanság ( 172 ) vala a kiontott honfivér jutalma. De ezen szövetkezés az ország lakossainak szellemi és anyagi életére s az egész hon kül és bel ügyére igen kártékonnyá vált különösen a kormány segédek Ministerek és tanácsosok által - kik Magyar ország érdekeit félretették s önkényesen uralkodni fötörekvésök vólt, elszámlálhatlan s a nemzet konyvében átkos fekete szinnel festett büntettek közt legundokabb szinben tünt fel az önkénykedö hatalmaskodás, melyanyira ment már hogy hiába hozott törvényt Király és Nemzeti közakarat a törvény végre nem hajtatott az csak a papiroson maradt és megis a törvény végrehajtásának elmulasztásáért ( 173 ) őket kerdőre feleletre szoritani nem lehetett. Ilyen undok bünük vólt még az alattomos cselszövény és ármánykodás, miáltal ugy elzártak a király elül minden utat, szemei elöl a dolgokat ugy elrejtették, hogy az emberileg tekintve öt teljes lehetetlenné vált az igazság megismerésére s népe kivánságainak meg tudására eljutnia. Különösen a különben is irigyelt alkotmannyal dicsekedö Magyar nemzetnek kelte itt sok igazságtalansagot szenvedni, kit a Ministerek mindég a legfeketébb szinben festettek le a király előtt. Mindezeket honunk lelkes fiai nem türhették, s mind ré ( 174 ) régebben. mind az újabb idökben többszöri felszóllalást emeltek ország gyülésileg a ministeri önkény az alkotmány lábbal tapodása megsértése ellen, de hiába az viszhangra nem talált mert elfogta azt a király és a nemzet közzé mesterségesen vont válaszfal, mindaddig mig a népszabadság szelleme a napokban legyözhetlen erövel dönté azt meg s maga ment vádlójául e nemzetgyilkosoknak s felfogá a király valahára e szózatot s gyözött benne a jóra törekvö természet. Ily körülmények közt a végzet ugy akará - együtt ült még az 847 Nov 7n egybegyült országgyülés hol. - s kiket a szabadság szellemme áthatván ( 175 ) De az európai nagyszerü mozgalmak a hon irányabani gyökeres javitás tételére egész erélyel müködni ösztözvén, törvények alkotásához fogtak. melyek a hont ujja teremtik. vissza állitják az annyira elferditett alkotmányt s szabadságba helyhezék a Nemzetet, Különösen Pest megye részéről a halhatatlan Kossuth a Követi Táblán Képviselö, 12 pontokat készitvén, - melyeket alább leirandak - s azokat az országgyülés elött felolvasván egyhangúlag elfogadtattak, Ezután ezeknek szentesités végetti felvételére vegyes küldöttség neveztetett ki ma a Nádor Elnöklete alatt felmenvén a küldöttség Bécsbe a Bécsi neptöl nagy lelkesedéssel fogadtatott Kossuthot a nép vállain vivé a Burgig ( 176) ki azoknak németh nyelven lelek emelö beszédet tartva, az egig emelték éljenzéseikkel, Ö Felségehez folyamodván a küldöttség Istvan nador oly eröss elszántsággal védelmezé a magyarok kivánságát hogy azoknak meg nem adatása eseterben Nádori Méltóságáról is lemondani késznek nyilatkozott igy jó igéretekkel biztatva eltavoztak, várva az eredményt mi a Nador sürgetésére ejjeli 1 orakora Nadorhoz megerkezett s tüstént értesité a küldöttséget, Ministerelnökké Gr Battyanyi Lajos neveztetett ki maga mellé veendö ministereket kijelelni s felterjeszteni megbizatván, A Magyar Nemzetnek soha nem birt kincsével, örömtül lelkesülve ment és ért a követség Posony alá hola lelkes Kossuth szavai ( 177 ) ezek valának. a rá váró néptömeghez, A Felelős magyar Ministerium meg van adva. több törvényeket magunkkal nem hoztúnk mert nekünk több törvény nem kell Bécsböl. E nap vólt Martius 15ke melyen az egész nemzet uj életre viradt melyet a hon minden lakója szent ima rebegése közt innepelt meg. Pesten az Org / Ország / Fövárosában nagy mozgalom uralkodott. a Status foglyokat a nép szabadon bocsátá a sajtó szabadságot kihirdeté a fekete sárga zászlók helyett a Nzti / Nemzeti / Tricolort tüzé ki, melynek teljesiteni nem akarása miatt a Budai várfokról Föhadi kormanyzö ( 178 ) B Léderer estve macskazenével tiszteltetett meg - miröl es ertesittetvén elöre katonasággal vereté szét a népsokaságát, a midön kettö elesett több megsebesült a katonasaggal való véres tusába, Szóval az egész orgba / országba / leirhatatlan mozgalom lelkesedés s készület úralkodott a kitörö véletlenre.
257 Az országgyülés ezalatt folytatá müködését, - a Ministerium megalakult következöleg Elnök Gr Battyányi Lajos. Külügy Hg Eszterhazy Belügy Szemere Bertelan, Vallás B Ötvös Jósef, Hadügy Mészáros Lázár, Gazdálkodás Klauzál Gábor, Közlekedési Gr Szécsenyi István Igazság Deák, penzügy Kossuth Lajos. ( 179 ) A sajtó szabadság kimondatott, a Nemzeti Örsereg tüsténti kiallitása, s a megszavazott 10,000 önkéntes ujjonczozása rögtön foganatba vétetni rendeltetett, s minden szentesitett törvények a Törvenykönyvbe beigtattatván s kinyomtattatván koztudomásra juttattak. Azomban az Országos eseményektöl közelebb térve magunkhoz s városunkhoz, az itteni történetek akkori állásának felvilágositására s elöadására egy akkor - Barátomnak küldött levelet fogok csak felmutatni mely igy hangzik. Kedves Barátom !! Udvözölve légy általam a szabadság testvériség és egyenlöség nevében üdvözölve legy a szabadság felderült napjának reggelén, most midön ( 180 ) hozzád intézett soraimat olvasod Irni valom mint ily idöben szokott lenni igen sok van. de most csak a fontosabbakat emelem ki. Ugyanis tudva van elötted. hogy vésztelylyes mozgalmak rázkódtaták meg a napokban szinte egész Europát Hazánkat, városunkat. Legközelebb erdekel azomban engem s téged is ki bár távol vagy városunk s a mi itt történt. A világrázó események hire a Bécsi, Országgyülési, és Pesti történetek eljutván városunk kebelébe, szikra volt mindegyik hir minden polgár szivében, melyhez kevés anyag kellett, s azonnal lángra lobbant, s meg mutatá a városi polgárság hogy igazi magyar vér foly ereiben. s ha tett eröre kerül a dolog nem marad utólsónak. megmutatá Debreczen ( 181 ) hogy ha Magyar Országnak nem is de a magyarságnak minden esetre Fövárossa, Az okát megfejtem ! Midön városunk tanácsa Ország gyülési követeitől f / folyó / év márt 17n sebes postával érkezett s a Bécsi és Ország gyűlési körben jött nagyszerü eseményeket üdv adó reformokat magába foglaló túdósitásai felett tanácskozandó martius 19n d e 10 órakor a nagy Tanács teremben rendkivüli közgyülést kivánt vólna tartani akkor a város ertelmesb lakossai, a tanuló ifjuság s mindenrendű lakosok a gyülés kitüzött határideje előtt már egypár órával elöbb a Városház udvarán és piaczán ezrenkent rohanva … ( 182 ) öszveseregelvén s a Nemzeti Ujság czimű lappal kűldött pesti 12 pontok felett értekezvén, a közgyülés megnyitásakor a tanácsterembe annak tökélletes megteltséig begyültek és a kinmaradtak nevében is kinyilatkoztatták Kiknek feje elnöke vezére a Debreczen Kossutjának nevezett Demagog Farkas Károly vólt, - hogy ők teljes bizalommal vagynak előljáróikhoz és ezentúl a nyilvánosan tartandó bármely gyülésekbe befolyási jogot nem igényelnek hanem csak mint halgatók fognak abban megjelenni, de most a mai napi Tanácskozásokba befolyni s a pesti 12 pontokat tárgyaltatni komoly elhatarozott akaratuk. s ekkor elöbb ugyan a már eresztett követi tudósitás, azután ( 183 ) pedig a pesti 12 pontok felolvastatnak melyeket ide igtatni igéretem szerent el nem mulasztom. 1 Sajtó szabadság censura nélkűl 2 Felelős Magyar Ministerium Budapesten. 3 Evenkenti Országgyülés Pesten. 4 Törvényelötti egyenlőség polgari és vallási tekintetben 5 Nemzeti Örsereg. 6 Közteherviselés 7 Ürberi viszonyok megszűntetése. 8 Esküdtszék képviselet egyenlöség alapján. 9 Nemzeti Bank. 10 A Katonaság esküdjék meg az alkotmányra. Magyar Katonainkat ne vigyék külföldre a külföldieket vigyék el töllünk. ( 184 ) 11 A Politicai Status foglyok szabadon bocsáttassanak. 12 Únió Erdéllyel. A mi megtörténvén a Pest megye dicsö Követe Kossuth Lajos altal a Kerülleti gyülésben f /folyó/ hó 14n tett mindezen inditványokat egy ajkulag pártolva kijelentette, hogy a jelen Országgyülésben teljes bizalma van. s azt minden teendöiben gyámolitani legkedvesebb hazafiui kötelességének ismeri. A Pesti 12 pontokat pedig a Tanács és VH Közönség tagjainak s a város sok ezer lakosainak kijelentései után mint különben is Ország gyülési követeinek adott anya utasitásból önként folyó nemzeti útasitásokat ( 185 ) az egész közgyülés magaéinak lenni nyilvánitván s azokat elfogadván, a Tanács terembe jelen vólt s a varos ház egész udvarát elfoglaló nagyszámú lakosság nevében ennek megbizottjai a népnek kivanságát következő pontokban terjesztették elő :
258 Az Elsorolt 12 pontokhoz mint a nemzetnek régótai ohajtása 13 pontban adassék mi szerént Törvény által mondassék ki hogy Ő felsége a Király minden évnek legalább felerészét az Országban töltse, 2 a helybeli sajtónak szabaddsága nyilvánittassék a netalán vissza élések ellen intézkedés tétessék, - mit azonnal a tanács szabadnak nyilvánita, s választmanyt nevezett a visszaélések meggátlására ( 186 ) 3 a polgári Örsereg felállittassék tüstént. 4 Nem csak a köz hanem a Tanács magángyülései is s a törvényszékek nyilvánosak legyenek. 5 E mostani közgyülésbeni jelenléte a népnek nyilván Jegyzökönyvbe igtattassék s a követek oda utasittasssanak hogy ezentúl küldendö tudósitásaikat ne csak a Tanács es V H K hez hanem az egész Város lakossaihoz is czimezzék. 6 Vegre ezen minden legkissebb rendzavar nélkül és az elöljárósággal higgadt tanácskozás utjan történt reform diadalnak megünepléséül a Városház elejére allandóúl ott maradandó Nemzeti lobogó tüzessék ki és ma estvére a Város kivilágittassék. Ezen kivánatokat a Tanács VHK és nép hozzájá ( 187 ) rultával vegzéssé emelvén és a szabad sajtó ugyszinte az Örsereg felállitása eránt a szükséges rendeléseket megtévén a közgyülés Jegyzökönyve a gyülés teremében meghitelesittetett utóbb pedig ennek ablakából a piaczon összesereglett nagyszamú lakosság elött ki is hirdettetett. s ezzel Déli 12 óra kor a nép egész csendeséggel és megelégedéssel szét oszlott. Az Innepely annyival fényesebb lett hogy Kossuth Lajos e békés reformok vezetésében mások felett kitünö hazafiui közakarattal s szünni nem akaró örömrivalgások közt e Város polgárává választatott. Ezen a nép kivánta s határozta intezetek ( 188 ) tüstént teljesültek vagy teljesülnek mert a Város gyönyörüen ki világittatott, a polgár örsereg fennálló osztálya a Város piaczán egyenruhába kiállittatott, s zene kiséret mellett mindenfelé Eljen Kossuth a haza nemtöje Eljen a Szabadság ezer torokból halattszott. Az Bika vagy már most Nádor fogadóban fútó s többnyire vitákkal teljes mulatság tartatott. leginkább az Örsereg számára hol a nagy Demagog Farkas Károly, Komaromi György, Pappszai / ? / Ignácz Révész Bálint vitték a föszerepet. s alkalomszerü beszédeket tartottak, az örsereg tagjaival üritgetve poharaikat a hazáért szabadságért. Az ujabb törvények értelmé ( 189 ) ben parancsolt Nemzeti Örsereg felállitásai a múnkába van véve 12 gyalog 6 lovas s 2 lövész századok. A Gyalogsághoz nemzetöri örnagyul Abráhám Adám, a Lovassaghoz Kézy László nyugalmazott vertkapitányok neveztettek ki a Ministerium által Ö Felsége megerösitése folytán [ az oldal csak félig telt be ] ( 190 ) Hogy az azomban az események folytán még egyszer s utolszor a tanuloi korhoz térjek vissza. A Hon iránt melegen erzö tanuló ifjusag áthatva a szabadság szellemétöl nem maradt hátra a reformok még pedig hasznára üdvösek letre hozásában. azt tevék mi talán nem történt soha honunk egy iskolajában sem, mert alkotánk magunknak rendszert jobbat az eddiginél, üdvösbet a regi vele élés altal megavultnál, feltartánk Mars paisát s felemelénk Minerva kardját a hazáért, felajánlánk éltünket a szabadságért. Ugyanis Martius 22 d e 10 orakor Révész Bálint hatás teljes beszéde - mert ( 191 ) hiszen ö nem is tud beszélni hogy az ne hasson, nem tud előadni hogy az lelket ne rázzon szivet ne buzditson - annyira felkölté a szabadság szellemét hogy az szinte tulzó hon buzgalommá s honügy részvétté olvadt öszve. Igy lett az hogy az öszves tanuló ifjúság d u 2 orakor öszvegyült petetiókat készitendők a 4 órakor beállandó rendkivüli szuperintendentialis gyüléshez, mellyek meg is alapittattak következő 8 pontokban. 1ör Hogy az eddig szokásban vólt censurak exámenek töröltessenek el s helyökbe évenként kétszer tartandó sigorótum állittassek fizetés nélkül ( 192 ) 2 Felsöbb tisztviselöinket mi választhassuk magunknak. mint széniort és Contrát 3 Az Esküdtszék töröltessék el átaljában 4 Polgár katonak a Nemzeti örseregben lehessünk 5 Az Olvaso egyletbe mindenkinek befolyása lehessen fizetés nélkül azt a Collégium segittse 6 Minden professor a maga studiumát nyomassa ki. 7 A Révész beszédje nyomtassék s osztassék szét. 8 Mind az al mind a fel iskolai törvényszékek nyiltak legyenek s a tanuloság képviseltessék. E kérelmek be is nyujtattak a gyüléshez. miket az az Országgyü ( 193 ) lési általuk készitett petitiok után tárgyalás alá vevén, az egész tanuló ifjuság jelenlétében nyilt ajtoknál annak iszonyú lármája között némi módositásokkal. mind egy pontig megadattak. a legnagyobb éljenzések közt estveli 9 órakor, s ezzel a gyüléss öröm szavaiak s a püspök - ki részünkre legtöbbet tett - éljenzése közt eloszlott. Ezek után többszöri conferentiak tartattak a katonáskodás egyenruha s Zászló csináltatásra való aláirási iv ügyeben, mely utolsónak kivételével mi csak hamar meglett - a többiek több napokig ismételt gyülésekre s ottani heves vitakra véleményekre, inditványokra. ( 194 ) adtak alkalmat, melyek folytán a gyülésröl rendes Jegyzőkönyvet vezettetvén határozattá alakultak hogy mindenkinek
259 kedve van a Tanuló ifjúságból alakitandó Zászlóaljba beléphet, Az Egyenruha leend fekete Zrinyi dolmány fekete nadrággal mint különben fekete granatéros csakó, melyböl leginkább csak a Csakó hijjanyozván annak kiállitása kevés idöbe került. Ezután tisztek választására gyültünk ismét öszve mint rendesen az Vk terembe. - Kapitány lett a Senior Főhadnagy a Contra Hadnagyok az Esküdtekből altisztek. minden grádusból a megkivántató számmal hanem a gyakorlatok a közbejött ( 195 ) innep miatt csak azután kezdődhettek el. Martius 25n Szombaton már a két Nemzeti lobogó készen vólt kitüzendő a 2 porta felibe, mi az nap is éppen gyülése lévén az ifjuságnak ki is tüzetett volna Ha T Péczely úr nem kér fel hogy azt vasárnapra 26ra halasztván az az általa tartandó beszéd által még ünnepéjesbé népesebbé tétesték. másnapra 4 orára halasztatott tehát de másként organizálva, mi a czél nagyszerüségének s az innepélynek tökélletesen megfelelt vólna ha az idö alkalmatlansága nem gátolja. Ugyanis elkövetkezvén a kitüzött idö T Péczely izeni az Vk Terembe öszvegyült, s örömtól tomboló ifjúságnak ( 196 ) hogy kinn az ég alatt az alkalmatlan idö miatt beszélni semmi esetre sem fog. hanem ha akarnak gyüljenek be az Oratóriumba. Mi pedig kinyilatkoztattuk hogy igy a czél elerve nincs hanem tartsa ha akarja az ég alatt vagy ha nem készebbek leszünk nélkülözni, és ügy lön hogy az összhangú egyetértés és szilárd akarat megtöré valahára a Tanári önkényt s engedett a fö a tagoknak. midön még nagyobb lett az öröm szinte kitörövé. Ekkor a már elérkezett Zenekar kiséretében lejöttünk az iskola udvarára hol 2 Zászlóaljra oszolva a két portán kimentünk az iskolatérre, hol már ( 197 ) Peczely a számára keszitett emelvényen ülve várt, köritve a Püspök, Tanárkar, Tanácsbelik s számtalan néptömeg által itt a 2 Zaszlóalj öszveérvén a zene elcsendesült s kezdödött az öszves Tanuloság által mondott igen jeles alkalomszerü Enek Adja Isten hogy a magyart a Felvilág uralja. Vérrel szerzett Szabadsága soha kárát ne valja. Adja Isten alkotmánya Mind örökké alhasson Diszlésének semmi erő s idö vész ne árthasson. Ez elvégzödvén hozzá kezdett Péczely. Szokott modorával beszélni buzditván az ifjuságot s ( 198 ) s bár szava eröteljesen dörgöttek a néptömeg ezrei felett, mindazáltal kevés juthata fülünkhöz belülle. mert a szakadó eső s a népnek zúgása tompa vegyületébe enyészett az el, mind a mellett is el lehet rólla mondani rövid, de velős vólt, - Elvégezvén ö beszédjét dörgö éljenzés követte, s elindult a 2 Zászlos kitüzni a Zaszlot, - mi pillanat alatt öröm rivalgások közt meg történt, melyet csak hamar elnyomott a Marseili hatalmas zenéje. Ezután még egy befejezö ismeretes Nép Szozat Hazádnak rendületlenül satb mondatott el az ifjuság által s lön a bevégezve az innepély, de nem a ( 199 ) napi munka mert a Zenekar bekisérte az ifjúságot Rakoczi és Marseilik között az iskola udvarára s innen az Vk terembe. hol kedvébe ki tánczolt ki danolt. Még ez estve a Husvéti Electio megtörtént, minek kifolyása lett az hogy a már fentebb leirt módon Gáborjáni követ lettem. Másnap megerössités s kevés óra v / vagy / nap mulva szét oszolva az egész tanuloság, szelek szárnyain repülve hirek s események özönét vivé magával, s igy lön bevégezve mozgalom s esemény dus korszaka diligentiánknak, s ujja születve a hon és iskolánk Egyebiránt midön rövid akarék ( 200 ) lenni kissé terjedelmes vagyok. az idök igy kivánták. Elj Boldogul légy szerencsés pályadon kivanja Debr. Martius 30n 1849. Barátod János mk Innepek multával az már megállapitott mód szerént a Zászlóalj szerveztetett, s naponként katonai gyakorlatok tartattak több felkért Don Miguel altiszttek tanitása alatt. A leggyakorlottabb katonáktól is alig igényelt renddel és pontossággal defilirozgatánk naponként az Epreskerti gyakorló térröl a Városon keresztül a Nagy Templom elebe fel állani, honnan rendesen ( 201 ) szét oszlánk a Város csináltatott 2 dobot, mellyeknek egyikét én másikat Kapros Gábor használá, mi valánk a Zászlóalj dobosa vacátióba és mindennap reggeltöl estig tanulván a Nemzetőri dobosokkal kiket volt regement dobosok tanitottak. Hanem a dolgoknak ekkénti menete nem soká tartott mert a pünkösd innep elmultával a mindég fenyegető vészéjek növekedtével ferfi karra lévén szüksége a hazának az egész iskola szét oszlatta-
260 tott. s bár még vége távol volt befejezettnek tekinteték az év, sokan már akkor alakuló önkéntesek soraiba állván ( 202 ) Ez historiaja iskolai dolgaimnak. Minek végeztével az akkor már tökélletesen megalakult Nemzetöri 10k Század soraiba mint Nemzetör beállék Schreter Ede kapitányánál jelentvén magamat. a dobot is beadtam a Városnak. jobb szeretvén fegyverrel szolgálni. Nyár levén ezt apámnak a gazdálkodásba segitve a Mezőn töltém, csak a szombaton s vasárnap tartandó Nemzetöri gyakorlatokra jöven haza a tanyáról mire magára hagyatott s külömben is öreg de még is magát jól biró apámnak igen nagy szüksége vólt. ( 203 ) Azomban a honnak minden felöl veszélyét hirdetvén, a rácz mozgalmak kitöröben levén több lelkes példák tettlen vesztegelni soká nem engedtek. Azért is csak azt várám hogy a mezei munkát nyomtatást satb bevegezhessük, mit Lörinczre a jó idö kedvezvén tökélletesen be is végeztünk, s Lörinczkor marhát hajtva a gujáról vásárra 700 ftot árulék, abból a tartozásokat kifizetém s földet váltánk belölle, mi által nemi biztositékot csináltam magamnak s testvéreimnek a jövöre hogy adósságokat tisztáztam s földet is aquiráltam ( 204 ) Egy közbejött körülmény azomban nagy változást idézett elö családi életünkben. Ugyanis ápam másfel évi özvegysége után anyám halála után 1847ki ősszel házasságra lépett másodszor Demjen Mari Szatmarinéval, ki a házhoz kerülvén, határtalan gazdai szerepét kivánt játszani, de mit többen ki mindég otthon valék egészen nem tehetvén, tette azt amit tehetett, s i hogy apránként hordogatva pusztitott el mindent mikérti felszollalás mindanyiszor kedvetlen következményekre nyujtott alkalmat, kivált reá irtozatos dühössé vált Mihalynál, Hozzájárult még ( 205 ) késöbben atyámnak öregsége miatti naponkénti kezdödö s nevekedö elgyengülése a mikor a gazdálkodás egészen az ö kezére jutván tetemes vagyon s jövedelem csonkúlást és nagy süjjedest idézett elő, ugy hogy ha ezt a végzés meglepöleg meg nem gátolja, végképp tönkre jutás lett vólna a végeredmeny szerencsétlenné téve egy család melynek még neveletlen tagjai ön keresetükböl elni képtelenek. Igy magátúl eltaszitó természete miatt legkissebb testvérem Maria is menjénél vala ( 206 ) kénytelen magának nyúgalmas lakást keresni, Mihály dorbezoló rosz magaviselete által minden vagyonának elpazarlása után haza szorulván az asszonnyal még több haboruságba keverte a házat, Miket az elöregedett atya kiegyenlités nélkül hagyva a rendetlenség egyre nőtt, a béke helyt nem talált. En ugyan ki az én kedves linámnál naponta jól találám magamat, ki bár Hadházinénál a derék Julcsával a legjobb idöket tölték fel sem vehettem volna mindezt ha kilátásom lett volna annak mi hamarábbi ( 207 ) hamarabbi megszüntében, de miután ez semmi oldalról sem mutatkozott eröss elhatározássá vált bennem, több derék kortársaim példájára - ki vagyonnal a haza oltárára nem járulhattam. - életemet áldozni fel annak érdekéért, s babért keresni a csatába ha bár véremmel söt életemmel is. Ily elszánt akarat mellett alkalom ugyan ez idöben éppen nem hijjányzott, csak annak megválasztása vólt bajos. mert ismeretlen buta paraszt legényekkel vagy idegen ajkúakkal lenni együtt nem a legjobb kedvem lett vólna s a sors mely nem várt eseteket ( 208 ) idéz elö. teremtett alkalmat, Miután a Hunyadi Huszárok közzé már vasárnap Aug 6n felcsaptam. - de az esküvés idejekor mind olyan börtönböl kikerült sivány embereket talalván ott esküvés végett megforditám szekerem rudját s vettem kifele az útat a tanyára, s csak a jövö vasárnapi Nemzetöri gyakorlatra jövék haza. midön gyakorlat után Kapitányunk Schreter felszóllitá Ministeri rendelet értelmében a Századot. hogy a kinek kedve van a Nemzetöri Őnkéntes csapat soraiba a kivivandó gyözelemig beállani, e' szándékát nyilvanittssa, Mit a Ka ( 209 ) pitany buzditólag s a feltételek jótékonyságát felemlitve elmondván, többen kiléptek a sorból - ezek közt én is Varga Joseffel kezet fogva. - eletünket a hazának szentelendők, Neveink beirattak a több századokból kerültekkel együtt tanuló társaim Juhász Lajos, Tóth Sándor Kis Gergely, Betleni satt satb. mind ezen napon irassák be magokat a Csapat soraiba. mely csak hamar jó számra szaporodott. Ez idö ponttól kezdve öszve olvadt életem a hazával érdekem annak érdekével, ezáltal az ábrándok korából a tettek mezejére léptem ( 210 ) hol dicsö pálya de életveszélyes hol ferfiui higgadt meggondolás s megfontolás szoritja a félre az ifjui ábrándos gondolatokat. a honnan méltán választám én elválasztó pontúl ezt életem elsö és 2k korszaka között mert mig amaz egy más czélnak szentelve a tudományok oltára körül forogva egyszerüséggel folydogált ez egy már vészesebb kimenetelt s élvezetet riadó csaták zajába talaló, dicsösséget hirt érdemet vagy dicsö halált a szabad honért kereső pályának rohanva keresett elöforrása vólt, melyen már eddig is annyian dicsö halált szen ( 211 ) vedtek, s mégis annyian s annál inkább keresék, tehát rám nézve is egy egészen s a végét még be nem latható korszak állott elö, majd rémes mert dicsö eredménnyel biztatva.
261 IIkKorszak A IIk korszak rám nézve - fajdalom sokakra nem - . mint az egész hazára nézve, két fö alosztályra osztható, az eggyik a forradalom másik annak megszünte útánni történeteket foglalván magába. ( 212 ) 1ö Rész Forradalmi szak Augustus 27ki vasárnap volt 1848 ban. midön katonává levék, ezidőtől fogva soha sem mentem többé a tanyára hanem itthon valék a további velünk teendö intézkedéseket bevárandó melyekröl naponta tanácskoztak a közgyülésekben, s elhatároztatott, az egyenruha minemüsége s a fizetés mikénti teljesitése, az elébbi a nemzetöröké sotet kék atilla lett. szürke nadrág veress sinóral s Kossuth kalap, fegyver mint a rendes katonáknak. A fizetés naponként egy ezüst huszasban állapittatott meg az álladalom ( 213 ) által adandó 8 ptr napisóldón kivül, de úgy hogy ennek fele levonatik, a város által készittetett egyenruhák költségére mindaddig mig annak ára le nem telik. Ezek alatt az elöször 600 ra határozott, de a fizetés nagy vóltának nem teljesithetése miatt. csak 300ra leszallitott csapat kiallitására s kiegészitésére naponként Toborzó körjáratokat tartottúnk, mindég a legdúsabb sikerrel ugy hogy a 300 egyén nehány nap alatt ki vala állitva, többnyire mind intelligens qualificalt egyénekböl, kik közt hogy többet nem emlitsek csak deák több mint fele része vólt, nagyrészt ( 214 ) tanulótársaim. - Ezek után megtartatott az assentálás hogy kevés kivétellel mind alkalmasaknak találtattak. megnyirattak, az egyenruha elkészitése végett a szabóknak parancsolat adatott, miért is az én ruhám és Juhász Lajosé legelsöben elkészülvén, sokaknak bámulatára sétálgatánk a Városon fel s alá, Azomban egy közbe jött körülmény egészen levertt bennünket, mert Ministeri rendelet érkezett, - hogy az Országgyülésileg megszavazott 200,000 ujjoncz kiállithatása tekintetébol 19 töl 21 evig mindenki soroztassék be, - innen tehát a Csapat szinének virágának ( 215 ) neve kihúzatott, - hogy amoda besoroztassék, igy én is, ekkor mintegy 16n a veress sapkásokhoz állattak, minek utasitásában engem a meglepett betegség meggátolt, - s csak betegen varám be sorsúnknak eldőlését, midön már a ruha is készen vólt - mit aligha használhatott vólna más, - Denique több viták után oda dölt a dolog hogy vissza vetetünk, innen akármikor átrsoroztathatván a hadseregbe, Igy a csapat szerveztetett, fegyverek osztattak ki, s a gyakorlatok. - hogy elkezdödhessenek - tisztek és altisztek választattak. Vezénylő Kapitány, - a tölle nevéért idegenkedö nagyszámú párt daczára is. - Zurics Ferencz lett. ( 216 ) 2k Kapitány Varga Jósef Föhadnagyok Angyalos és Simonffy Imre Hadnagyok, Veréb Jósef, Vetési Miska, Rikkl Antal, Poroszlai Ferencz altisztek mindnyajan deák tanult emberek, többnyire tanuló társaim közül igy lettem én is altisztté s ez vala első - a katonaság által választott elöléptetésem a Katonai szolgálatban. Megalakulván ekként a csapat 2 századra osztatott. s fegyverrel elláttatván naponként reggel és délután gyakorlatokat tartottúnk a Salétromtéren, s annyira kiképeztük magunkat a folytonos tanulás által hogy bármely régi sorezreddel bátran versenyezheténk, Azomban az egyenruhát nem viselhetük mivel mindegyiknek nem vólt készen. Ekként a hadgyakorlatok minden ( 217 ) nemeiben kiképezve magunkat naponként vártuk a felsöbb parancsot hova indittatásunk eránt, Mi nem sokára meg is érkezett, mely tudtúnkra adá September 30n 848 Aradrai indúlásunkat. A felszerelés gyorsan végeztetett, mindenki kék attilát, szürke nadrágot s Kossúth kalapot kapott, ezenkivül ki osztattak a fegyverzethez szükséges kardszijjak, szuronytok és tölténytáska, s nehány napig az elindulás napjaig tökélletesen felszerelve jártunk gyakorlatra, szür szövetböl készült Debreczeni szeredás szolgált bornyuul, mely hasonlóan velünk vólt a gyakorlatoknál. Az indulás ideje közelgetvén Sept 29n reggel a quartélyozo elöcsapat ki állott útnak indulandó, midön hozzajok a Komaromi háznál többen egybegyülvén, be ( 218 ) szélgeténk, az utazásról, s egyszersmind tanácskozánk minö meg ismertető jelt kellene viselni hogy feltünök lennénk a hason egyenruhát viselő Orszg / országos / Nemzetöröktűl, Mig végre találgatás után azon jó gondolatra jöttünk hogy kalapjaink melle kötendö hosszu veress szalag legyen a megismertetö jel mit tüstént foganatositánk is mert meglepve a bóltókat az ott vásárlott veress szalagot tüstént kalapjaink mellé
262 tüzénk s úgy jövénk ki a boltbul mi a kek attillához igen jól jött ki, - Ez az eredete a Debreczeni Veress pántlikásoknak, mely késöbb tettei által oly nevet s hirt vivott ki magának. A szállásoló csapat pedig indult útnak Varad felé, pompásan lobogván szélben úszó ( 219 ) veress pántlikájak, meglátva ezt töllünk, az indulási parancs meghallására felgyült Önkéntes bajtársak. éljennel fogadtak s határozattá vált nállak mindnyájának peldánkat követni azért is seregestül lepték meg a bóltokat, s mindet kiüriték a veress szalagéktól, úgy hogy az egész 2 Század már délre mind veress szalagot viselt, az uttcán minden felé lobogó veress pántikákat lehete látni annyira elönté e kisded csapat az akkor különben népes piaczot. Debreczenben éppen szüretek ideje vólt mikorra az indulás tüzetett. apám is és mostohánk bár tudták azt hogy szombaton indúlok, mindamellett egy pár nappal halaszthatandott szüretet gyermekökért el nem hagy ( 220 ) ták hogy legalább egy atyai, szülei jó szót adjanak útravalóúl a meglehet talán soha nem látható fioknak., De nem, ők haza nem jöttek azért se hát a mellett hogy egy frt is kiérdemelni nem birok kinek csak az elkészületbe legkissebb segélyek nem járultak, s minden szükséges eszközöket a már Sept 1töl kezdve huzott napi soldbúl megtakaritva kellete beszereznem, még isten meg áldjon sem kisérhetett részökröl. A nap eltelt könnyebben mint valaha, Estve a Pfiai / Péterfiai / kertbe Rikkliéknél menék a szüretre hova hivatalos valék, itt jól idözve és borozva. szinte reggelig táncolánk mulatánk, Boka keserves majd lelkesitő zenéje mellett. Azomban reggel indulás s mindenem egy töig szerte szélyel ( 221 ) e' gondolat, és az elhagyatottság mely maga elég inditó ok vólt rám nézve hogy mielöbb tavozzak a harczmezejére. - iszonyúan kinozott, azért is a társaság már oszolván a Rikkliék szekerén csak hamar a Városon terménk, én haza menék házunkhoz s azon mámorosan hozzá fogék az uti készületekhez. mit az ejjel egy perczet sem aludva reggelre csakugyan teljesíték s bagásiámat Bayler pistához vitetem, mint kiknek a szekerén valék utazandó, egyetlen Mari hugomtól bucsut véve elmenék, fegyveremet is Bayleréknél hagyám, azután elmenék a történendőkről tudakozódni értesülni, mire megtudám azt hogy a Városház elötti Szabadság teren állittatunk fel s onnan lesz az indulás innen minthogy ( 222 ) még kora reggel volt pistával hozzájuk indulék, innen pedig haza. már most utoljára, meg tudni hogy valjon jön é már valami résztvevö teremtés rokonaim közzül haza. talán örökrei elindulásom végperczeiben szülei vagy testvéri jobbját nyujtani s utolsó isten hozzádját mondani, s ime a fábrikánál jön szembe rám Neném ki gyalog a Martinkaról 2 mérföldröl, onnan gyalogolt haza hol apám is szüretelt s honnan semmibe se került vón lovain haza nyargalni, de szegény Ő együgyü vólt, könnyen hivő, rá hagyta magát beszéltetni azon rossz lelkü mostohától. a csakugyan megnem látogatásra, Igy elmenék néném házához hol is früstökölök. De azután csak hamar ( 223 ) közel lévén az indulási 8 ora, néhány Krkát / krajcárkát / erövel kezembe tolva utolsó kéz szoritások közt távozék a kötelesség helyére, fegyveremet pistatól magamhoz veve, s holmimat a szekérre felpakoltatva. a Század már fennallott a Szabadság téren s csak sorakoztunk s szép renddel a Városház udvarára bementunk hol kört formáltúnk. s K Toth Mihály ur a csak beférhetett népek előtt Pásztori áldását rebegé hozzánk, kérve a Magyarok Szabaditó istenét hogy adjon sikert és győzelmet, fegyvereinknek bátorságot s kitartást egyeseknek, Szabadságot a hazának nemzetnek, Ezekután Polgármester Poroszlay köny hullások között adá ránk a nép áldását, s helyezé ( 224 ) bennünk az egész város bizalmát s köté szivünkre annak s a hazának szeretetét becsülletét, mely beszédeket mind meg annyi dörgö éljenzés követte. Ezekután vezény szora a Csapat vonult ki a Város ház udvaráról, a Zenekar buzditó hangjánál s meg sem állapodva csak egyes rendböl kettös rendekbe felfejlödve folytattuk az Aradig nyuló utat, a Várad uttzai Kapu felé a legszebb rendbe temérdek néptömeg által kisérve iszonyu porfelleg közepett. A Gilányinál megállapodott a csapat. kinek kinek megengedtetvén még övéitöl elbucsuzni vagy velük egy pohár bort üriteni, s azután szekereink készen várván felülve haladni. ( 225 ) En minthogy rokonim közzül senkit ismerösim közzül is minél kevesebbet találék s találtaték a nép hullámai közt, rá találva az akkor már rám váró Bayler kocsijára, felvetém magamat s a csak most tanitott elöre fogott 4 csikó pista által hajtatva sebes léptekkel hagyá el a talán soha nem látandó Várost édes szülöhazámat. A többiek még bucsuzva állának ott vagy futosának kényelmesb szekerek után, vagy váloghaták öszve a jobb barátok egymást kikkel a czelig eggyütt vigan utazhassanak. Nehéz a megválás !! kivált a rokonoktól a szülö várostól, nehéz különösen azon gondolatok közt minök egy csatába induló honvédnek agyába forognak. ( 226 ) nak. azon gondolatok közt hogy talán utoljára látja övéit szülö földjét de hiába, ezt a sors igy végezte, ennek igy kellett lenni, a hazának a mindnyájunk közös annyjának védelmére fel kelle áldozni minden Szabadságra vágyó Magyarnak életét övéit és mindenét. Itt láttam a rokonság összve forrt lánczait ketté szakadni itt láttam a
263 szülei s fiui öszetartó kapocsnak széttöredezését, láttam a testvéri szoritó kezeknek szétválását fájdalommal szemléltem. a rosa lánczal öszve füzött szerelmes sziveknek sohajokban kiömlő fohászát a rosa láncz virag szemjeinek elhervadását mit reá a bánat forrázó könyei hullanak. Még apa és fiú, rokon és testvér ismerös és jó barát,s szerelmesek ( 227 ) egymáson függöttek, midőn már és aki ezeknek csak kis részét valék szerencsés élvezni, mi sokkal jobb is most mennél több dobogó sziv környezi az utra készülőt anyival nehezebb a megválás, - a Baylerék szekerén a néptenger hullámai közt csak lassan haladhatva mozogánk bár lovaink a népet tanczolásaikkal ketfelé oszlaták, s igy lehetett az meg hogy a szekéren ismertek meg többen a kik kerestek elébb a sokaság közt, s kendőkbe kalácsot. Mint Mihály Hadháziné Julcsa, sőt néhányan papirba takart pénzt is nyujtának át, de ezek nem rokonok valának. Néném is, a mint a házától reggel eljövék bár a Váradi Kapunál állva látásomért epedett. rám nem találhatott. Azomban kibontakozván az ember tömeg közzül sebessen haladtúnk ( 228 ) tunk a M Percsi / Mikepércs / töltésen. kocsinkon melyen az Öreg Bayler veress sapkaba Csonka Károly Nemzetőri diszruhában, én Balog Kálmán és Pista ültünk, s kevés idö mulva a Gugyori nevü csárdánál Debreczen véghatáránál valánk hol kissé megpihenve jól früstököltunk és boroztunk mikorra a többiek odaértek, mert csak néhány lovas nemzetőrök érkeztek velünk. Ezekután folytattúk útunkat Pércs Sáránd és Derecskén keresztül s már délbe Ujfaluban / Berettyóújfalu / valánk itt ebédeltünk. mi meg történt az Öregék a kocsin hazafelé indultak, mi pedig a kiállitott Előfogatok közzül egyre felpakolván folytattuk útúnkat. mindeg vigan mert az ebednél is jól borozánk e mel ( 229 ) lett a kulacs abroncsát leszáradni soha sem engedénk. Keresztesen / Biharkeresztes / előfogatot váltánk s ezen érkeztünk bár már estve Várad alá, hol minden sietésünk mellett is már jószámú veress pantlikásakat találánk öszvegyülve s fenntartóztatva a Residentiánál bevárás végett a többieket hogy rendben mehessünk be a városba, Barátaim kik velem mindég egy szekéren jöttek Bethleni Toth Sándor Pista leszállának a csapathoz állandók én pedig kérésükre a szekéren be a városba. a Zöldfában számunkra szállást készitendő indultam hova beérvén szobát nyittattam s pakunkat felhordatva vacsorát parancsoltam 4 személyre, nem akarván quartélyra menni különben is estve lévén ( 230 ) levén. Nemsokára megérkeztek a fiúk is a Zöldfába, s a már akkor készen vólt vacsora mellé ültünk, melynél elbeszélték nekem. bemassirozásakat. nagy nehezen oegyült / összegyült / a Csapat egyrésze Olaszi végén de többnyire ittasak lévén nem igen lehetett velek bóldogulni, a dobosok szinte hólt részegek vóltak n / nem / tudtak dobolni s szükségből egy káplár verte azt, - azomban rendetlenségüket eltakarta az éjj homálya. s a főpiaczon csak kevesektöl láttatva felállittattak. s másnap hajnalba öszegyülni a Városház elött parancsoltatván elszállásoltattak. mi pedig jól vacsoralván mulatni a nevezetes Peczepartra mentünk hol majd reggelig - több számú oe / össze / gyült önkéntesekkel igen jól időzénk ( 231 ) Jókor reggel ki állván mindenki rossz szállásrol. szivtelen hideg fogadtatásról panaszkodott mi valóban úgy is vólt a Váradiak igen eltaszító hidegséggel viseltetének nemcsak a mi de átalában minden Magyar katona irányában Azomban előfogataink kiállván nem sokára folytattuk utúnkat és Szalontán / Nagyszalonta /előfogatot váltva mindenütt a legnagyobb sebességgel haladva délre Kis Jenöbe erkezénk itt a többieket bekellvén várni sokáig idöztünk s ebédeltünk, förödtünk a fekete körös keresztül nyargaló sebess folyamában. majd a többiek beérkezvén folytattúk útúnkat. s estvére Zerindre / Zaránd / érkeztünk hol meg is háltúnk. Másnap nem igen korán parancsoltatánk ki, hogy mindenki ( 232 ) reggelizhessen. de az előfogatok is késön állván ki csak 9 óratájban indulhatánk, s már több vólt délnél mire Simándra érkezénk itt ebedelni kellett. fözött a lakosság mint mindenütt hol delelénk, de más részt önként késtünk azért is hogy Arad már csak egy állomás lévén, nappal ne mehessünk be a Városra nehogy észrevétessünk a Várbeliektöl, Igy itt jól ebedelvén s jól borozván mi soha sem hijjanyzott minthogy igen jó és a mellett olcsó 8-10 ft magyarati / Magyarád / borokat ihattunk az útba is. csak sötét estve érkezheténk be a fogadásunkra kivilágitott Aradba. S a város végin levő hidnál leszálva a menyire lehetett rendbe mentünk be s állittatánk fel a Város ( 233 ) ház elött a reánk váró Nemzetöri tisztikar s a zenekar fogadása mellett. mi meg lévén, a hólnapi teendök, kirukkolás iránt kiadatván a parancs, szállásra oszlánk, a midön a körülvett nagyszámú igen derék aradi polgárság által szinte ragadva viteténk, nem amerre a quártelyozó vezetett mire nem nagy szükség vólt, hanem kiabálás zugás én hozzám tessék jönni, ide jöjjön kettö v / vagy / három s több ily félék igy ragadott meg engem is Tóth Sándorral egy derék polgár Lebeda János, ki házához vezetve megelöző szivességgel fogadott külön szobát mutatott, s azután igen jól vacsoráltunk mulattunk, s beszéltünk sokaig a napi események felöl.
264 Ezen nagy zürzavarba könnyen járó szúronyomat is elvesztém melyért másat kellett másnap 1 huszason vennem. ( 234 ) Ez vala October 1ö napja midön 3 napi utazás után megérkezénk rendeltetésünk helyére, másnap a Város megnézése végett szerteszét járánk elmentünk a Vár alá is de mely elöttünk már bezáratott felmásztunk a Sánczokra honnan agyúvali lelövetés igérete mellett is csak nehezen távollittathatánk el fenyegetve s szidva őket Azomban az Aradon történteket leírni csak az elözmények körülményes leirása után fogom folytatni mert szükséges azoknak megtudására figyelemmel kisérni az Országos dolgokat, - melyeket most egybefüggésben az elöbbiekkel - amennyiben tudomásom van azokról folytatni s ezen idöig lehozni szükségesnek tartom. ( 235 ) Ezen év tavaszán a posonyi országgyülés az üdvös reformok létrehozatala után annak az Org / ország / vidékein foganatot szerzendö szet oszlatott, s annak egybehivása népképviseleti rendszer alapjára fektetve 1848 Julius 1re határoztatott a Nemzetgyülés által Mielött azomban az első Magyar Népképviseleti hongyülés oe / össze / ülhetett vólna a Martius 15ki törvények foganatba vétele ezer akadályokkal találkozott, s szirtekre akadt. találkozott különösen azért, mivel Magyarorgnak / Magyarországnak / elidegenithetlen alkatrészeit képezö mellék tartományokban. megfizetett ... agitátorok tévutakra vezetik a népet, s a magyar nemzetnek mindnyajakra javára egyformán alkotott nzti / nemzeti / szabad intézményeket, az ő elnyomásokra vallások s nemzetisegök megsemmisitésére hozott s kizárólag a magyart illető törvényeknek declarálták, s az idegen népeket a magyar elleni bosszura forralák. ( 236 ) De nemcsak egyesek hanem maga a kormány is elősegitette on általa különben szentesitett törvények életbeléptethetésének lehetetlenitését, mert alig hogy megesküdött a király a szentesitett törvények megtartására s tartatására, már oe / össze / esküdött a család, a Nemzet semmivé tételére. föleg azért, mert a Ministeri felelösség institutioja mellett, Magyar Org / ország / önálló alkotmányos kormányzatát a Bécsi kormánynak nullificalni többé n / nem / lehetett, és ez nagy szálka vólt szemükbe különösen pedig az Org / ország / pénzével s haderejéveli önkéntes rendelkezhetés meggátlása vólt az ok, miért elhatároztatott magyarországot a hozott alkotmányuk, kizárólagossága elleni istentelen bujtogatásukkal. vérbe s lángba boritani, hogy igy a belerő megszaggattatván, mig bent polgár háboru emészti a hont kivülröl fegyveres eröszakkal támadtassék meg, s szét daraboltatván az elö Nztek / nemzetek / sorából kitöröltetve az Osztrák birodalom status halmazába beolvasztassék. E czél kivitelét midön már egyesek biz ( 237 ) tos alapra támaszkodva meg kezdették s alattomban loholtak a terveket a védtelen magyar kiirtására, - Ugyanakkor a Bécsi kormány a fentervezett törvények ellenére egy osztrák tábornokot Jelasicsot, Horváth Org / ország / banjának nevezett ki Igy tehát már nyilvánosan megvólt szegve a törvény, de amely még mindég a törvényesség álarcza alá rejtve titkosan mozdittatott elö s készittetett a terv annak megsemmisitésére. A pártütés szinhelyeül Horváth Org / ország / és Slavonia a hozzá tartozó határörvidéki részekkel együtt vala kijelölve mint hol kész fegyveres erö állott rendelkezés alatt, s kiket, katonai szolgaságuk terhének a magyar nép által történt létrehozásával s a jelen törvények által még sujjosbitásával a Császár neve alatt legkönnyebben fel lehet bujtogatni, De mielött az itteni rendszeres felkelés létesittethetnék már a Bánátba ( 238 ) és Bácskába folyt a polgár vér a fellázitott ráczok s Serbiából beözönlött velül együtt Szerbek megtámadták, a Magyar helységek békés lakóit, s egy titkos kéz által felfegyverzetten. iszonyuan öldösék s gyilkolák a védtelen magyart. nőt s gyermeket barbar kegyetlenséggel még nagyobbra nevekedett bátorságuk midön Horváth Orgban / Országban / Jellasics nyilt lázadást hirdetett s kezdett a Magyar Király ellen. ki egy vala a Császárral s horvath org / ország / s Slavonianak a Magyar Orggal / országgal / 8 százados kapcsát eltépve az Osztrák birodalomhozi kapcsolását hirdeté. E hallatlan tény következtében a Magyar Ministerium megkérte az uralkodot, hogy nevének szentségtelenitését s a lázadást ünnepélyes nyilatkozatával háritassa el, Mit Öfelsége tellyesitett is 1848. Junius 16ki rendeleteben a Bánt és párthiveit felségsértöknek lázzadoknak nyilvánitvan, a Magyar Nemzet bizva a királyi eskü szentségeben ebbe megnyugodott. ( 239 ) Azomban a lázzadók szándékukkal fel nem hagytak, sőt alattomban pénz fegyver s ágyukkal segittetvén, egyre dultak, rácz Horvát s szerb egyesült csapatok. a fegyvertelen magyarokat. ez czélt a Horváth Rácz lázzadás kezdete a magyar mindég várva nem sietett öket megtámadni saját fészkükben. csak a pártütés tovább terjedésének meggátlására szoritkozott magát védelmi helyzetbe állitva.
265 Azomban a Horváth Rácz lázzadás iszonyu alakot kezdett felvenni kebellázzitó mészárlásak történtek, mellyeknek hallására is elborzad az emberi sziv, Viragzó városok s falvak pusztittattak el, s menekvö lakosi földön futó koldusokká levének, - A dolgok ily helyzetében védelmezni vala magát kénytelen a Magyar, De csak fegyvertelen s rendezetlen Nemzetörökkel. álhatott a sikra, mert bár a háta ezer sebektöl vérezett nemzeti rendes hadereje, Olaszhonba használtatott fel a Lombárd Velenczeiek legyözésére, de a hon óltalmazására nem bocsáttatott. ( 240 ) Mind ezekmellett is, a már alakulófélben lévő s nagyrészt felfegyverzett, Őfelsége által megengedett 10000 önkéntes, a naponként gyakorolt s szervezett Nemzetiőrők vitezségével s harcivágyával egyesülten. hatalmasan gátat vetett az előre rohanó gyilkos vadráczok durva csoportjának, s különösen az önkéntes csapat 3 s föképp 9k Zaszlóalja az ö veres sapkaikkal. mindeggyik mint egy öldöklö angyal ált meg a csatában s pusztitá, a dühösségtöl szünni nem akaró istentelen vandal csoportot. - Ezen hihetetlen gyorsasággal rendezett s betanult csapatok bámult vitézsége lehetővé tevé nem csak a ráczok elörenyoulásának meggátlását, hanem több dicső csatát nyervén azokon több csapataikat tönkretevé, vagy vitezül vissza űzé, - De az ellenség azert nem fogyott hanem inkább szaporodott a Horváth Orgból / Országból / erdelyből ... hozott rendes haderövel, söt nemcsak hanem a pár nappal. ( 241 ) elöbb, mellettünk a ráczok ellen harczolt ulanusok, a harmadnap következett Verseczi csatát. mozdulatlanul nézve, el hagyák részünkröl veszni Blornberg / Blomberg / ezredes parancsnoksága alatt, s kevés ezután már a Lagerdorfi / Langendorf / csatánál a ráczok részén állanak velünk szembe - De azért a szerencse még mindig kedvezett a Magyar fegyvernek. s lépteit csatáit csak ha bár véres nyereség követte. A dolgok ily helyzetében a Magyar Ministerium sürgette a törvény értelmében az idegen tartományokban. törvény ellenére még mindig kitartva levö magyar seregek haza bocsátását, De a mi részint megtagadtatott részint minden áron kérleltettetett, - Minek hirét vévén némely értelmesebb idegen Zsoldba szolgáló honfiaink, életveszélyel is csapatonként kezdtek hazaindulni. midön az Osztrák csapatok által üldözöbe vétettek. s gyakran harci csatába ereszkedtek. ( 242 ) Igy jöttek haza a lengyel honba tanyazó Würtemberg huszárezred, Lenkey Kapitany vezérlete alatt 1ör 130n késöbb mindnyájan. Cseh, Morva, Stajer Orgból / Országból / több huszárezredek, - De a mellyek Olasz Orgban / országban / vóltak, azok az olaszok elleni csatára annyira vóltak fanatizálva, annyira elzártak töllük minden legkissebb hirvételt hogy azok a dolgok állásairól legkissebbet sem tudának, de ha tudtak volna is nem szabadulhatának. Igy mégis naponta erösödött a Nemzet hadereje mert a harczszomjas fiatalság tolult a szabadság Zászlója alá, de nött a veszedelem is mert Erdélyben, még a Horváth Rácz lázzadásnál is borzasztóbb alakban tört ki. a felizgatott olahok s szászok bosszuja, melynek ... a magyar elemet kiirtva magának külön önálló Daciát, s Szászorgt / Szászországot / állitani, ezáltal Erdélynek magyar orggali / országgali / oe / össze / köttetése tökelletessen elzáratott, - s az 1791k év alta sürgetett ( 243 ) egy az 1848ki tavaszi orggyülésen törvényesen kimondott, s az 1848k év Julius 2ki Erdély öszves képviselöi által is elfogadott egyesülés erőszakosan felbontatni megkisértetett. Az Osztrák vezérek, a rendes hadseregre támaszkodva. kebellázzitólag használák fel a feldühült s elcsábitott oláhok és szászok vad kegyetlenségét a békés magyarok kiirtására, kik a védtelen népet a Balázsfalván tartott nagy népgyülés után irgalmatlanul megtámadva, Janku, Prodean / Prodan / és Axenti / Axenti / vezérek alatt. nem, kor és rang különbség nélkül iszonyuan mészárolák s földön futóvá tevék, szivlazzitó vólt látni több magyar családokat rongyosan, éhen, kétségbesett arczal menekülni Magyar honi testvéreikhez kiktöl szivesen fogadtatának, - felprédálták ezek a legvirágzóbb Magyar városokat, köztök Nagy Enyedet, Erdélyben a tudományok forrását székhelyét, s mindezen dulások ellen semmi rendszerezett erö n / nem / vala. ( 244 ) mert a kiállitott 10.000 önkéntes a Horváth és rácz lázzadás elnyomására vala rendelve itt tehát csak nemzetörökkel védelmezé magát a magyar a további nyomulástól a Székelyek kik a lázzadás lenyomását elösegitheték a Magyartól el valának zárva bár Agyagfalván népgyülést tartva mintegy 80 ezren talpra állának. igy az olahok csak dulnak. az osztrák katonasággal egyesülten azoknak Horban / Hurban vagy Karl Urban / és Pukner / Puchner / vezérlik kormányzása alatt addig mig a gondviselés igazságos bírája modot nem nyujtott a Nemzetnek maga megtartására. A dolgoknak ily helyzetében az Országgyülés 1848. Julius 2n a Király felhivására oe / össze / gyült, ki. felszóllittatott a Kepviseleti gyülést hogy az org / ország / békéje helyreállitása iránt s pénzforrásokról gondoskodjanak, s a Horváth rácz lázzadást ünnepélyesen saját s családja nevében kárhoztatta. Az org / ország / gyülés a szükséges haderöt 200 ezer emberben s 42 millió pfban / pengőforintban / m / meg / szavazta. ( 245 ) A hadsereg kiállitásához rögtön hozzáfogtak. mint szinte penzverdéket állitottak, s csak hamar 2 pfos / pengőforintos / Magyar pénzjegyek szoriták ki a forga-
266 lomból az Osztrák rongyos papirokat ezenfelül a haza lakosságához szozat bocsáttatott áldozattal járulni a haza óltárára. mit leirhatlan siker koronázott megelégedéssel hazafiui készséggel s áldozattal vitte a szegény filléreit mint a gazdag ezreit a haza megmentésére, melynek foganatja a lett. - hogy a készséggel - a szabadság zászlói alá önként tóduló fiatalságtól csak hamar rendes katonaság termett milyet Európa csak hallani de latni soha nem látott, - a pénzesö is elöteremtve lévén, hihetetlen gyorsasággal fegyverek ágyuk, lőpor, gyutacs s minden hadi készletek levének készen s szereltetének fel a Hadsereg. az egész Org / Ország / egy nagyszerü hellyé változott, melyben az egész org / ország / népe dolgozott. Azomban fordult a Koczka az osztrák fegyvereket Radeczky alatt gyözelem követte olasz orgban / országban /. ( 246 ) melynek eredménye az lett. hogy a Német ministerium levesse a Magyar Nzt / Nemzet / irányában eddig viselt álarczot, s maga is rendes erejével - az addigi titkolódzás helyett - nyilt eröszakkal lépjen fel. a külömben belháboruban vérző Magyarország elnyomására Ez pedig nyilván megkezdetett az által hogy az elöbb pártütőnek nyilvánitott Horváth Bánt a ház kedves hivének nyilatkoztatta, tettéért megdicsérte, s elkezdett hadimüködésének tovább folytatására felszólitotta.- hasonló nyilatkozat küldetett a vérben fürdö Rácz lázzadókhoz. A Magyar ministerium még mindig bízva lojálitásánál fogva az Uralkodó ház nemeslelküségében, sürgette a lázzadás megszüntetését, továbbá kérte utasitatni, az orgbanni /országbani/ minden hadsereg és várparancsnokokat. hogy az alkotmány iránt hüsegget s a Magyar Ministerium iránt engedelmességet esküdjenek, a parancs ( 247 ) köröztetés végett István nádorhoz le is érkezett, a levelek postára vétettek, de onnét mint késöbb István nádor hátrahagyott irományai között feltaláltatott. visszacsempésztetvén, az illetöknek ez tudomására nem jutott. De igen azon rendelet melyben nekiék megparancsoltatik hogy a Magyar ministerium iránt engedelmességet ne tanusittsanak, minden teendőket a Bécsből nyerendő intézmények szellemében folytassák, s váraikat a magyar hadsereg elött bezárják, nemcsak sőt az Osztrák ministerium nyilván ki mondotta hogy a nemzet ön álló kormányától, a pénz had és kereskedelmi ügyek vezetését elvonni elhatározott akarata. s egyszersmind a Király a fegyveres erő s hadi költségek iránt saját felhivására alkotott törvényektöl a szentesitést megtagadta. Ez vólt a jelszó mely által a harcz nyiltan kimondatott a Magyar elnyomására ( 248 ) és az eddiginél sokkal nagyobb terjedelemben. s egész nyiltsággal meg is kezdetett. Mert a Horváth bán miután a Magyar tengerpart elfoglalását nékié meggátló magyar sereget álszin alatt olaszorgba /Olaszországba/ menni kénytetik. - az egész magyar tengermellék elfoglalása után, eröszakkal összegyüjtött seregeivel pusztitva, rabolva áttört a Dráván mintegy 40 ezred magával, az Orgban /országban/ vólt osztrák seregek nagyrésze hozzácsatlakozott, az Eszéki, Aradi, Temesvári, Gyulafehérvári várparancsnokok váraikat a magyar hedsereg elött bezárták az engedelmességet megtagadták s a lőszer készletek kiszolgáltatását, a Bánsagi s Erdelyi hadvezérek csapatjaikkal nyiltan a fellazzadt rácz oláh s szász csordák segittségére állottak, - Felsö Magyar Orgban / országban / egy ezredessé emelt Tót pap. Bécsben toborzott cseh rablókkal, betört, s fellázzitani igyekezett a békés s rokonszenvü ( 249 ) ártatlan Tóth népet melynek külömben igen csekély eredménye lett. A Magyar ministerium a dolgoknak ily állásában lemondott. de hellyette más alakult, - s az org / ország / kormánya e felett egy Orgs / Országos / Honvédelmi bizottmányra ruháztatott. amely a Nzet gyülésnek / Nemzetgyűlésnek / . felelösséggel tartozva vinnie a ministerium felett teljes hatalommal. Az org / ország / dolgait mint is a Hadsereg kiállitása s a pénz gyüjtése folytattatott, - A Nemzet gyülés tagjainak nagy része, mint minden lelkes magyar a csata sikra sietett. A dolog legfenyegetettebb lévén a Dráván áttört Horváth részröl, a Nádor felkéretett. hogy eskü szerénti kötelességénél fogva. a pártütők ellen száljon táborba, el is ment ő mintegy 30 ezer ember élén, de miután a Bán, vezérrel levelezéseket váltott vólna, az ütközet éjjelén a tábort titkon elhagyá s az orgbol / országból / is eltávozott, - irómányai között ( 250 ) pedig feltaláltatott a terv, Magyar orgnak / Magyarországnak / 9 oldalróli megtámadása. s elnyomatása szerint, - Ezen sereg vezérletét ekkor a képviseleti táblától kilépett képviselő Perczel Mór mint vezér vevé át. s a főváros felé s abba, egész elbizakodottsággal, ellent állást nem várva haladó, Horváth pártütöket Pákozdnál szembe szállva, - iszonyuan megveré és tönkre tevé 10000 ember vezérestül - Root és Filippovicsal / Roth és Phillipovics / együtt - ezen első ütközetben elfogatott - a többiek leölették, a megmaradt rész Bánjával együtt az éj sötétében, hasznalva a kért s m / meg / nyert fegyverszünetet Bécs felé megfutamodott. hol a kormány által a Bécset ostromló seregek óltalma alá fogadtatott. nem csak hanem mint a Királyi hatalom teljhatalmú képviselője Magyarorgnak / Magyarországnak / kineveztetett. Ugyanez idő tájban a Bécsi kormány ( 251 ) az általa a lázzadás lecsillapitása végett egybe hozott orggyülést / országgyülést / az 1848k évi törvények ellenére, - mely az orggyülést / országgyű-
267 lést / csak ministeri ellenjegyzés mellett engedi feloszlatni - eloszlatottnak nyilvánitván s minden alkotmányosságot felfüggesztvén az egész orgt / országot / katonai hatalom alá helyezé. Az orggyülés / orszéggyűlés / feloszlatását foganatositandó az org / ország / kormányzását átveendő Gr. Lamberg mint Királyi Helytartó küldetett Budára, de a ki megérkezte után kevéssel a nép között magát mutatni mervén annak dühének áldozatja lett, a lánczhidon irgalmatlanul meggyilkoltatván. Erre a Bécsi kormány minden felöl elkezdte hadi müködését, s határaihoz vinni a hadseregeit, A Magyar Nemzet parlamentert küldött, - Gr. Battyányi Lajos és Deák Ferenczet. az ellenséghez de azok a népjog ellenére általuk ( 252 ) letartóztatván börtönre vettettek, s a nemzet igazságos kérése feleletre sem méltatott. másképp mint a feltétlen megadás ajánlása mellett. E szerént ki vala mindkét részről mondva hogy kard határoz, - Az Osztrákok mint István Nádor s az Osztrák Hadügyminiszter elfogott levelezéseiböl kisült - 9 óldalról kezdték megtámadni az orgot / országot /, s a Magyar orgt / országot / környezö hadseregek combinált hadimunkálatokkal gyámolaitani a pártütöket. A Magyar Nzt / Nemzet / enyi árulás eröszak s veszélytöl környezve, bár fegyvertelen készületlenseggel. kétségbe nem esett jövendöje felett hanem ereje önérzetében, büszke lemondassal s nemes elszántsággal mint meltósága s régi dicsösége nimbusával szállva a csatasikra, s a gondviselés, az igazság s szabadság szellemetöl lelkesitett csa ( 253 ) patott edzetté s törhetlenné tevé, mindamellett is hogy kevés rendezett erejet önkéntesekkel népfelkelessel szaporitá, kik az igazság erzeteböl meritett hazafiui lelkesedéssel pótolván a gyakorlat hiányát rendkivüli dolgokat vivének végbe, melyeket csodált Europa. A Gondviselés nem hagyá csüggedni a nemzetet, mert midön az anyaföld hadfiakat szült s teremtett a sikra, - nőtt a katonaság mint eső után a gomba, - ugyan akkor a sors. - a nemzet iránt melegen erzö tapasztalt hadvezéreket vezérlett a seregek élére, igy az ősz Dembinsky, a lángeszü Osztralenkai hős, Bem, az Oroszlánszivü Guion / Guyon /, a győzhetlen Damianics / Damjanich /, mind meganyi csillaga Európának. Vértöl pirosló egünkön csillogott, - kiknek ügyes s tapasztalt közremunkálása mellett a hadseregek tökélletesen szerveztettek, - hadtestekre ( 254 ) táborokra felosztattak, bátor csapatvezérek s fönökök rendelkezése alá adattak, - Igy a felső tábor vezérlete altábornagy Móga majd utánna Görgei Arthurra bizatott Bein / Bem / erdélynek leve nemtőjeve, Tul a Dunán Perczel üzé meg Otferd /?/ és Fridaunál tul a határon a Horváth rablókat, lennt az alvidéken, majd Mészáros Hadügyminister. Majd Kiss Ernö a Föhadi Kormányzó, majd végre, mint alább bővebben elöadandó lesz, Perczel, Északon Dembinski a Bánátba Damjanics, Klapka, Vetter, Nagy Sándor s mások mutatták be nem egyszer a világnak s az utókornak, csoda tetteiket. Ezek alatt kinnt Olmitczben / Olmütz /, a Császári háznál nagy változása történik mert 5k Ferdinand lemondott a trónusról, az urálkodási jog illette vólna ekkor a Király testvéröccsét Ferencz Károlyt de ő fia kedvéért le ( 255 ) mondván szinte a koronáhozi jogáról Ferencz Jósef kiáltatott ki Császárnak ki 1849 Márt 4. 6.ki manifestumaiban a Magyar Nemzet megsemmisitését s álkoltmánya eltörlését nyiltan kimondotta. Ekként elhagyatva a Nemzet az egész világ segélyétöl, de reményétöl s önerejétöl nem. bár többszöri próbákat tett a békés kiegyenlitésére a dolgoknak, - méltó elkeseredésében, Oroszlányi bátorsággal s vakmeröséggel vivott s küzdött csataiba melyet gyakortai siker koronázott, s mik részleteikben alkalomszerüleg alább lesznek leirandók. Az Országos eseményektöl melyeket egyszerü historiai igazsággal általánossan elszámlalék a saját körünkbe történtekhez térek immár vissza, s azokat amennyire lehet részletesebben elöadom. ( 256 ) Aradra érkezésünk éppen azon idöre esett s akkor történt, midőn az Osztrák Ministerium titkos utasitására s maghagyása folytán, az Aradi vár és több más már emlitett várakkal, Augusztus 2n Schlak és Berger várparancsnokok által a polgárság elött bezáratott melynek oda addig nemcsak hogy szabad de jogos bemenete vólna mert katonaság hiányában ők mint Nztörök / Nemzetőrök / s jó tüzérek - örködtek benne egész addig midön Berger őket szép szín alatt felváltatván, pihenés végett hazabocsátotta, s többet be sem eresztette. s az ellenségeskedés, s alkudozás megkezdetett, mit csak oda menetelünk emelt legföbb fokra, mert meg látván a várbeliek még másnap mindjárt a Vár külsö sánczára minden félelem nélkül fel s le mász ( 257 ) li önkéntesek lobogó veress pantlikáját az apró kalap s kék attila mellett,- miután szép szóval nem boldogultak. kiágyuztatás igerete mellett riasztgatának le a sánczokról, sőt némellyek elég vakmeröek valának. a vár kapuig tolakodva. leeresztetésüket eröszakkal is követelni, de az nem sikerülvén visszavonulni tanácsosabbnak tarták el lévén bosszuval
268 telve,- Ezek után kölcsönös alkudozások kezdettek a Város és Várbeliek között, a Várbeliek azt kivánták hogy a Város adja át magát a Várnak. s annak parancsa s rendelkezése alá hellyezze, mit a Városbeliek azon válasszal utasitának vissza. hogy ök egyedül a Magyar Miniszterium rendeleteinek fognak engedelmeskedni s annak parancsát követni. Mire az lön a felelet a Várbeliektöl ( 258 ) hogy ha parancsát nem telljesitenénk a várost lövetni fogja,- Mire ismét renduletlen bátorsággal s határozottsággal s magyar nagylelküséggel azon végválaszt adá a Városi közgyülés hogy ám tessék bár halomra lövetni a Várost ők szavuk mellett megmaradnak, ha tudtak ide várost telepiteni, fognak tudni épiteni meg pompásabbat a lerombolt város romjaiból és azonnal mindkét részröl a veszedelmes mütételre elkezdtek előrendeleteket megtenni, - a Várba vivő hidfő elrekesztetett s csapatunk annak örzetére rendeltetett, a Városhoz vezetö várbeli utak s uttczák végei elbarricadiroztattak. - A Várbeliek tátongó ágyuikat a Vár sánczokra vonszolák s a nagyobb épületeknek, mint a Város Megye háza, Sidótemplom, Püspöki lak.- szegezve felálliták, a Város ( 259 ) és a Vár közötti mintegy 600 folyó ölnyi terén levő s a Várat környezve a kilátást vagyis inkább a Város lövetését gátló gyönyörü elö fákat ki vágaták s midön October 10n éppen elöörségen lennenk a hidfőnél mely a Várba vezet.- műtételét megkezdé a Várparancsnok, elöször is ránk a hidfőnél s jobbra a Maros parton a Sindler placzon álló elöörsökre kartácsolván majd nagyobb golyókkal a Városra tüzelvén, ekkor a Város szélső uttczája végire bevonulni rendeltetvén, csatarendbe állittatánk, várva a következendőket, annélkül hogy a mieink részeröl csak egy lövés is tétetett vólna kivéve hogy még a hidnál a Várbelieket levett kalappal fenyegetö s ... ... Brukner Károlynak fegyvere tusáját egy kartács golyó elhordván ( 260 ) az minden sérelem nélkül elsült,- mire minden megindulás s félelem nélkül több élczet mondva vitézünk s még néhanyszor megfenyegetve visszavonult a többiekkel. Ezalatt a főhidon áttört uhlanusok közzül kettő, fehér lobogókkal a Város végső házaihoz közeledett kérve bebocsáttatásukat, de ami részökre csak ló nélkül s szemeik bekötése mellett igértetvén megadatni visszavonultak az elzárt uttcza végiröl, s kevés idö mulva ismét visszajöttek hozva Bergernek egy levelét melyben az a katonasagnak különösen azon rablóknak nevezett veress pántlikásoknak a Városbóli kiköltözését sürgette, igérve hogy a Várost ő megfogja óltalmazni.- ellenkezö esetben a Város lövetését folytatja, de mire tagadó választ nyervén, szavát kezdte beváltani, mert még nehány ( 261 ) lövest intézett a városra s azzal elhalgatott, az ezen napi elsö ágyuzás két házat - vároldalon furt keresztül s más szerencsétlenség nem történt. Ezen események ezután naponta megujjultak kissebb nagyobb mértékbe a körülmények, s a várbeliek szeszéje szerént, miért is azoknak részletessebb leirásával nem fogyasztom a papirost tentát, különösen pedig a drága időt. - Csapatunk naponta gyakorlatokat tartott a Város a Nyugat oldalánni térsegén, a Gál László ezredes elvétele utan Mariasy János / Máriássy / ezredes vezerlete alatt, a Békéssi hasonnemü önkéntesekkel,- kiknek egykor gyakorlati után meglévén velük elegedve, Szent szóval mondá hát ti fiuk nem vennétek oly veress pántlikát.,- mire azok csak is egy része felpántlikázá magát mert a másik része inkább felpálinkázá ( 262 ) s néhány alakuló félben lévő Honvédcsapatok, midön éppen October 16n gyakorlatról megtérve a piaczon felállittattunk vólna, az ezredes Máriássy, a hon ügyállásáróli proclamatiót olvasa fel. s Latour Osztrák hadügyministernek lámpára lett felakasztatását, hirül jött hogy a Leiningenek ezrede kiván keresztül vonulni a Városson Ministerei rendelet értelmében, Bánátba a ráczokkal csatázó magyarok segitségére menendő,- az átvonulás nekik megis engedtetett. az ármányról legkevesebbet gyanitva,- kiket Debreczenben mint hiveinket rogyásig itattak- s a piaczon elöttünk kevés kifejezésü arczal defilirozának keresztül. részünkröl mindvégig Éljen Kossuth Éljen a Szabadság kiáltásokkal kisértetvén,- de közzülük talán egy se nyitá fel száját,- mi mindjárt gyanut kezde gerjeszteni a mélyekben lá ( 263 ) tók elött,- Igy át vonulva a Városon a Maros hidján is átkeltek, s tüstént világosságra jött az ármány az által hogy egy részök a Várba bevonult mig más rész UjAradon megpihenvén tovább folytatá utját az ellenséges szellemü s magát szinte bezárt Temesvár felé, Delután kenyér osztás vólt a csapat részre a Sütöháznál hol már régebben várakoza a csapat. bevonulva fedél alá az ömlö záportol, mely e hóba Aradon majd mindennap esett.- midön hirül jött hogy a Leiningenek elmaradt podgyászos szekerei megérkeztek s folytatni akarják utjokat az ezred után,- mire a legénység az esö daczára, elhányva kenyereit harczszomjasan s áldozatkészséggel rohant a megterhelt szekerekre. s azokat kezdé megmotozni, nemcsak gyanuja de világos tudomása lévén már ellenséges honvédekröl midön szemeink elött vonulának a Várba,- a megbontott ( 264 ) szekereken apró hordócskák találtattak mellyeket a legénység tudvágyból kezdett felverni a puskatusával, s nagyrészint azok puskapor gyutacsokkal s patronokkal valának telve, mellyeket ök mintegy abbeli éhséggel ragadozának el, s a szekereket letartóztatva,- a hatóságnak melynek mégeddig erröl tudomása se vólt bejelentették,- mely a motozást s további kobozást megtiltva, ha nem öket letartóztatá,-
269 Azomban e tény titkos utakon árulók, kémek által csak hamar tudomására jutott a Várbelieknek, s azok tüstént követet küldének, hogy ha a munitios szekereket ki nem adják, a Várost tüstént lövetni fogja,- a Város nem akarva ily hasztalan dolgok miatt meltatlanúl romboltatni önmagát készebb vala kiadni a külömben már jól megvámolt társzekereket, melybül magamnak is jutott egy jó csomó gyutacs. ( 265 ) a szekerek átkelvén a Maroson egyenesen a Várba szállittattak. Mindezek mellett is a Várparancsnok másnap néhány lövéssel köszönté meg a Várost, melynek egyike igen káros hatásu vólt mert a mint a Szent Háromság téren Gallinyi aradi orvos fiaival együtt kocsizott vólna lefele, a veszedelmes golyó mind magát kocsijába meg ölte mind kis fiát nehány ölre a kocsiból kivetvén szerteszét zuzta, Ezután naponta terhesedtek az idők s fellegek Arad felett, mert a Várbeliek egybeköttetésbe a Temesvári várral erővel eleséggel, s szénával a Bánátból ellátták a Várat szóval tökélletes védelmi állapotba helyezék, ágyuikat a vársánczon megkettözteték, azokat véd kosarakkal körül keríték,- s naponta kezdték a Várost minden ok nélkül irtoztatóan pusztitni lövetni A Városban magában is rendkivüli ( 266 ) tevékenység mozgalom uralkodott, az uttczák több helyt elsánczoltattak, ágyukkal elláttattak, a Várba vezető roppant nagy híd felszedetett, piaczon a Városháza előtt két mozsár állittatott fel, mely azonnal lővés által adott jelt a lakosaknak és katonáknak mihelyst a Város valamely részröl a Vár által fenyegetve vólt,- mely jel adás, s riadó dobolás egy nap sem maradhatott el, sőt naponta többször ismételtetett mivel a Várbeliek szüntelen nyugtalaniták a Várost, igy nem csak nappal de többnyire éjjel is mindég talpon fegyverbe, sőt öltözetlenül kelle aludni is,- melyből gyakran az éj sötétében menydörgő világossággal repülő gránátok borzasztó hangja riasztott fel bennünket, ilyenkor tüstént a kirendelt helyre kellett vonulni, a piaczra,- amely a Városházával álellenben eső hosszu főpiacz ( 267 ) Vár felölli, s igy az abból jöhetö lövések ellen a házak által védett oldalán vólt, mind a mellett is, midőn egy napon ilyenkeppen felállitva halgatánk az ágyuzást, s nézénk a piacz térre lehulló bombák szétpattanását, s azoknak repülő darabjait hajhasító vakmerősséggel kergető, s szedegető gyermekeket, egy a hátúnk megett lévő s már igen megrongált ház ajtó és ablak résein át furódott s leestébe szétpattant gránát darab,- a hellyemet elfoglalt - mert egy pohár borra a hosszu ácsorgás szűlte szomjuság miatt a ház megetti kocsmába futék be,- 4k szakaszbeli káplár Nagy Jánost találván ruháját rólla leszakgatta, s könyökét s kézszárát nagyon megsértette.itt az isteni gondviselés - mint többen is mondták,- egy talán nagyobb szerencsétlenségtől engemet akart jóltevőleg megmenteni, midőn a hellyemen állót nem halálosan érte ( 268 ) A Dolgoknak ily helyzetébe, a Katonai elővigyázat s őrködés lévén a leg első kellék s legföbb teendő, a Városbeli örség kivüllünk s a Békési önkénteseken kivül, csak rendezetlen szereletlen honvéd töredék csapatokból állott ugyanazért az előőrség terhe egyedül rajtunk feküdt, mert minden második 24 orába került,- az egy üres nap pedig hadi gyakorlatok. s delután altiszti oskolázással telt el, legtöbbet az Uj Aradi oldalon a Maros parton álló Winkler ház,- bőrgyár - épületében valék őrségen szakaszommal mint káplár, s annak 3k rácsos emeleteből kémleltük a tulparton álló ellenséges Uhlein őrt - s az elrejtett ágyútelepet, miért is soha nappal a Maros parton az épületen csak kívül is mutatni magunkat, már ismeretes. s külömben is az ellenségtől gyűlölt egyenruhába éppen nem lehetett, hanem az est beálltával, őrségünk lanczszemenként rendeltetett el. végig a Ma ( 269 ) ros parton egyik őrség a másikkal igy egybeköttetésbe lévén, E háztól néztem én gyakran az Aradra hulló golyók záporát egész éjjen át. valami meglepő látvány az. éjjel a légben tűzkigyóként félkörbe repülő, s magából tűzes szikrákat okádó gránát golyókat látni,- mellyek vagy fennt - ha rosszak a levegőben elsűlvén egy üstökös gyönyöru képét mutatják.- vagy ha jók a megtalált hellyen borzasztó erővel durranván szét pusztitás és rombolás nyomait hagyják magok után,- Szerencsére azomban a Várbelieknek jelenleg birtokába lévő gránátok mind rosszak vóltak, s csak hasztalan pazarlás vólt a Városra, mert többnyire a levegőben szét pattanván veszedelem nélkül hulottak alá, vagy legfeljebb a kövezetre esvén gyúanyagra nem találtak - Mire a Város ilyenkor a legjobb ( 270 ) készülettel mindég készen állott,- de minek használatára a lakosságnak, a Várbelieknek már szinte egy havi folytonos ágyuzása mellett is - mellyek között gyakran egő szurkos golyók is jöttek - még eddig nem vólt szüksége.- Előőrségi hellyünk is melyről tudomásak vólt nem egyszer vólt czélpontja az ágyuzásnak, de hova - még akkor apróbb golyók levén - fáradt golyók el nem hatottak, mind a mellett magunk biztosítására, az uttczán állitattuk fel magunkat, a ház által védvén,- a kinnt álló örsék pedig fák s körakások mellőll szemlélték a vizbe távol lehulva sustorgó poznákat. Egy napon néhány a Vár felöl uszó csólnakok vétettek észre ember nélkül uszva lefelé, melynek egyikébe a tulparton álló ellenséges őrök beleugrottak a többieket is elfogva sajátjokká teendők, mit az én embereim észrevevén rögtön csólnakba ugráltak s a hozzájuk már közelebb uszott
270 csólnakok és kompok felfogására indultak,- de az ellenféltől ( 270 ) puska lövésekkel fogadtattak, mire embereim is viszonozni kezdték a tréfát,- én a parton maradt embereimmel,az itt lévő farakások védelmére támaszkodva tüzeltettem a tulparton mindég gyülő sokasodó ellenségre, a csólnakba lévő ellenség nem álhatva a tüzet kiugrálva uszott a part felé, egy bátrabb - talán uszni nem tudó még mindég tüzelt s daczolt mindaddig mig golyónktól mellybe találtatván halva rogyott hanyatt a csólnakba s velle együtt birtokunkba jútott, lefele uszván a csólnak, s a csatározás végett ért az ellenség vissza vonult,- részünkre pedig egy csapat Honvéd érkezett, de már akkor vége vólt, hanem ez egyszersmind felváltó is levén, mi haza mentünk a quartélyra meglehetősen megéhezvén a reggeltől majd délig tartott futkozásba tüzelésbe. Több ilynemü, mindennapi nyugtalanitások kissé terhessé tevék, Aradoni különben vig s megelégedett életünket,- a polgárság bennünket igen szeretett. s mint fiait gazdagon tartott, látva mentségökrei készségünket. ( 272 ) Es valóban ezek vóltak a légkriticusabb napok Aradra nézve, midőn mindennap a Várból ágyuztatva,- másfelöll, megtámadással fenyegettetett,- egyedül az Önkéntes vólt az ki hihetetlen pontossággal s készséggel sietett a veszedelem hellyére, s szállva szembe mindannyiszor a nyugtalanitó ellenséggel Egy napon már már betörendők valának az uhlánusok a városba, midőn mi lovasság nélkül és lovasság ellen gyengébbek, velük sikra a Vár torkába nem szálhatánk, hanem a házak s emeletek ablakaiba rendelteténk el azon uttczára hol bejöhetének, a Harczvágytól égve váránk a gaz ellent, egészen délig, de a betörés hellyett tanácsosabbnak tartotta vissza vonulni,- igy mi is szállásunkra távozánk, ebédlendők, de azt az elkezdett ágyuzás meghiusitá, a dobok peregtek az uttczán, a mosárok jelenték a veszedelmet katonaság és lakosság megszokott egykedvüséggel s hidegvérrel gyült öszve kirendelt hellyére ( 273 ) s egymás közt vigan beszélgetve fel sem vevőleg halgatánk végig felállitva az ágyuzenét míg a várbelieknek tetszett mulattatni, ha ők elcsendesedtek, mi is pihenni menénk. Es ez igy ment minden nap, a város ágyuztatott, s mindenhova hol csak egy Őnkéntes vólt általuk látható nem kimélva szóratott a kartács egyes emberekre és kiket a veress pántlika lobogása felette bosszantott - s ezen napi rend annyira megszokott dologgá vált nemcsak a Katonaság hanem a polgárságnál még nőknél is hogy hulló golyózápor között is félelem nélkül járkálának az uttczán, s a gondviselés emberveszteségtől még eddig megörzé a Várost, hanem falai a Városnak már tetemes sebeket viselének mint a Megyeháza, Sidótemplom,- a Vár felölli városrész pedig megromboltatva, s különben is bátorságtalan lévén lakatlanná lett az ellenkező bátorságos városrészre költözvén át ( 274 ) a lakosság ott lakó része. Mindezen terhes állapotot s minden napi ostromot a polgárság egész nagy lelküséggel s béketüréssel viselte, egy jobb jövendő reményeben a magyar kormányhozi tántorithatlan hüséggel ragaszkodással, s nemzetiségéhez illő elszántsaggal s áldozatkészséggel melyhez Aradon a magyarokon kivül az Sidók s németh ajkuak is vonzalommal járultak a Debreczeni önkénteseknek mint többnyire mivelt embereknek hasonlithatatlan ellátásuk volt mindenütt mint ha csak otthon lettel volna, mi mindennapi zaklatásukat, s kiallott roppant szenvedéseiket némileg kárpótolni látszott,- azomban meg kelle válni Aradtól mert October 15n a csapat elsö százada a Városerdő felöll eső Mariassy szállása elébe kirendeltetvén azon éjjel szekereken elutazott. általunk kik a 2k századba valánk nem tudatva hova,- 16n d.u. 2 órakor ugyan azon helyre állittatánk fel mi is s az egész délutánt ácsorgásba, majd rendbe töltvén el. eljött az est, s vélle az álom is,- minthogy az elöbbi éjjen örségen lévén ébren kellett lennünk ( 275 ) de a közel korcsmába vacsoráról gondoskodva mielött elindulásunk megtörtént vólna azt elvégeztük, s szokott Magyarátival - mely itt az időben felette olcsón 8 frért méretvén, rendes italom vala,- jól lakomázván, körülbelűll 9 ora lehetett midőn sorakozás vezényeltetvén a csapat talpon állott s a közel kaszárnya udvarán lévő számos előfogatokra kiki szomszédjaival felülni rendeltetett, s a Csapat elkezdett haladni kifelé a Városrol az éj sötétében. néma csendességben általunk nem ismert uton, biztos kalauzoktól vezetve, midőn nem sokára a közel Vár barna falai s világitó tornya söt a Vár falán kukorikoló őr járása is kivehetők valának azért is halk csendes léptekkel észrevétlenül vonulánk el a Vár alatt, a golyóktól könnyen bejárható országuton,- katonai fogásul s kiszámitásul használván külömben is az éj sötétét,- a csendesen haladó s mintegy ringató szekeren az álom lágy szárnyai betakarák szemeimet, s édesen talán legédesebb álmomat szendergém, meg meghalasztva.- miután a Vár alatt ( 276 ) észrevétlenül, s bántatlanul elhaladánk a hangosabban emelkedő egyes kiáltások szekér öszveütközések vagy az utféli csárdákban már jól ivott önkéntesek zajától, midön a pirosló hajnal fényében - a Vártorony formára épitett kettös tornyu Radnai / Máriaradna / Egyházon állattak
271 meg pillantásaim az álomból felüdülve,- Gyönyörü tiszta őszi bár kissé hideg reggel leve midön a Hegyoldalba csinosan epült Radnára tökélletesen beérkezénk, itt szekerimről leszálva, rendbe állittatánk s a Maros partra vezetteténk, hol hidason csak hamar a tulsó parton fekvő s mint minden nagyobb helységek a Bánátba - hol szorgalom után jóllét s csin uralkodik - kedves kinézésü s hajdan erős várral dicsekvő Lippára szállittatánk át hol a tulparton - általink nem tudni hova - eltávozott s ide már elöbbi napon megérkezett első Századunk által fogadtatánk,- a kiszállás után ismét rendbe állva, a piaczra vezettetenk. hamar elszállásoltatánk én egy Weis Henrik nevü helybeli Németh ajku ( 277 ) vaskereskedőhöz egy legényemmel, kiktöl szivesen fogadtatva ellátásunkról gondoskodtak reggelivel elláttak, vólt a Házi urnak egy derék leánya de ki csak Németül tudván a mindkét részröli társalgási vágyat a kölcsönös beszéd hiánya felette csonkitá mit némileg tolmácsként a magyarul tudó anya pótolt helyre,- mert megjegyzendő hogy Lippa mezővárosának lakossága egy része Németh, másik Magyar,- 3k Rácz s végre oláh alykuakból áll, kik közzül ez időben a Német és Magyar ajkúak tiszta hazafiui érzetü s a magyar kormányhoz ragaszkodó, tisztes s józan életű mesteremberek vóltak, mig ellenben a ráczok és oláhok lázongó vérük pártjához szitottak. s a Temesvári kormánynál vóltak hívei.- Ugyanazért amazoknak felette nagy örömére szolgált a Városnak Magyar katonákkali ellátása. mig emezek titkon bosszut forraltak sőt némely oláh és rácz háztulajdonos parasztok bezárták ajtaikat a beszállásolandó katonáktól, s bujva kerestek ( 278 ) menedéket a barátságosan meglátogató s őket óltalmába vett magyartól,- miért is némely ily megtalált parasztokat a legénység előkapván magyarosan rendre utasiták. En délig a város fekvését uttczáit s nevezetességeit nézegetem meg.- hol a piaczon csinos álépületek léteznek az uttczák ki vagynak kövezve, piacza bár nem téres de tiszta és rakott,- ezeknek s házigazdám piaczon lévő bóltjának megszemlélése után hazamenénk, s velül együtt igen jól ebédelénk, s ebéd után az itteni, s a házi ur pinczejébe rakott Magyarátiakból jól borozánk,délután parancsolatra kelletvén kiállani, a mint szakaszom mely másik uttczába vólt elszállásolva,felállatt én sieték hozzájuk őket a századhoz vezetendő,- utam a piacz azon szegletén vezetett keresztül hol a lakosok nem mint nálunk Mészárszékbe hanem sátrak alatt szokták mindennemü husokat árulni, midön a kövezeten hihetőleg hol a mai nap reggelén sátor ál ( 279 ) lott öt darab 6 kros ezüst pénzeket találék mintegy mesterségesen ilyen alakba lerakva, miket felszedvén folytatám utamat a talán éltemben első találmánnyal s ingyen nyert pénzzel,- a szakaszhoz mellyet a századba beállitván a parancs meghalgatása s kiosztása után szétoszlattunk ismét szakaszonként kiki állomása hellyére hol a parancs a Tizedesek által megegyszer ismételve megmagyaráztatván, egyenenként is szétoszlánk, s e napot itt vigan együvégyülve tölténk el jokorát hasintva ahoz az éjszakából is,Ezen és érkezésünk napjain is temérdek felkelő nép Békés Csanád megyéből, tulajdon szekerén s élelmén, szállittatott egész éjjen át a Maroson, egész meglepetésünkre,- de kik el nem szállásoltattak hanem a Maros partjain végig táborba szállottak. A következett nap Octóber 19- délelött csapatunk az elutazásra készen málhástul kiállittatott, a Maros partján álló ( 280 ) zajos tábor Zurics Ferenc Kapitányunk által rendeltetett, sorba állitatott,miért ezen csapatnak mely különben is az Aradi Hadparancsnokságnak vala alatta, s a vezénylete alatti hadtestnek jobb szárnyát táborai képezte - ő vólt a Szárnyparancsoka. a szekerek hátramaradni rendeltettek,- midön igy az egész tábor fel vala állítva, indulásra jel adatván az egész tábor mozogni kezde a menetet csapatunkból előre küldött fél század avantgarde,- előcsapat - nyitotta meg s vezette, utánna csapatunk több része s utóbb a Népfelkelés végetlen hosszu sora kikkel számunk mintegy 7000 körül lehetett. de ők fegyver nélkül valának nagy részt - csak fustélyokkal s dárdákkal, lándzsákkal ellátva - utunk hova vezet közülünk senkisem tudta, mert hiszen katonának azt tudni nem is szabad, ő csak vakeszköze a tényeknek,- s a parancsnak vakon engedni tartozik, mignem rövid félmértföld után az aradi utba eső Neudorf nevü faluba érénk, mellyen keresztül megállapodás nélkül folyta ( 281 ) tánk útunkat, midön a falu túlrészén álló elöfogatok rendelkezésünk alá adatva felültünk azokra s gyorsan haladánk a jó sváb lovakon. a legközelebbi Tronau / Traunau / nevü sváb falu felé,midön már bár jókor reggel kiállittatánk az elutazásra, de katonai rendes szokásként az ácsorgásba sok idö kerülvén,- a nap a delet is meghaladta, mit az étvágy tanusitott legjobban,- de erélyes kapitányunk ezen bajon is - előre gondoskodásával segitett,- mert a nevezett faluba beérvén, s szekereinkröl leszálván, kész ebéd várakozott mindenkire, egy részröl a piaczon lévő korcsma állásába hozván fel étkeit, ott vétetett körül nehány éhes hadfiaktól, másik része a házakhoz ment enni, igy én is az Örmester s egyik Kapitánnyal a falusi biróhoz juték be, hol nem is várt gazdag ebéddel tartatánk jól, s e mellé mint mindenütt a Bánátba, hatalmas bor szolgált bőséges italul, ebéd után mit hamar kelle végezni vissza indultunk az induló helyre - a sváb birónak derék neje s még derekabb leánya, bor s pálinka közzüli választás kinálása mellett ( 282 ) egy ittczés kulacsomat jó féle cseresznyepálinkával tölté meg. Szives szerencse kivánatokkal bocsátva el, Tranaut / Traunau / a csapat nem sokára elhagyá
272 ugyanazon szekereken, s bár jól haladánk már hanyatlóba vólt a nap s lenyugvó félen midön Gutbun / Guttenbrun /- sváb faluba érénk, hol meg sem pihenve, már többnyire gyalog - bár a szekerek jöttek utánnunk - utazánk, mivel ellenséges szellemü népek de külömben maga az aradi vár őrség által is czirkált hellyeken valánk s valóban ugy is vólt mert már ez utóbb emlitett helyröl az Uhlanusok előőrsége csak előcsapatunk bevonulása hirére távozott el,- s ennél fogva tanácsosabb vala rendbe gyalog utazni s igy a véletlenre készen lenni,- azomban beesteledett, hold világtalan sötét éj homályában folytatánk a nem ismert utat,- mi annyival terhesebbé lett mert az utazás szülte nagy szomjat sehol sem lehete vizzel eloltani, nem lehetvén szabad a sorból kimozdulni, mit könnyen is eltévedés s elmaradás követhetett vólna,- annál fogva az álommal is egybekötött szomjat a kulacs tartalmával kivánám tova ( 283 ) űzni, de az még veszedelmesebb vólt, mert álom űző hatása csak kevés ideig tartott, azután még nagyobb mértékbem idézvén elő az álom sujját,- mi miatt sokszor alva haladák a többiek között s csak akkor ébredék fel midön egyik vagy másiknak dölve beleütközék vagy sarkába lépve megakadtam sokszor egy egész szakasszal elöbb, ilyenkor ismételtem az ivást, részesitve belölle a mellettem gyalogló kapitányt Varga Józsefet is ki felette nevette álmosságomat, mit minduntalan még nagyobb erővel idézett elő az édes pálinka. Ily keserves utazás mellett értünk már késő éjjel Schöndorf falu alá, mely midön alatta megállapodánk, hirtelen lángot vetve a falu alatt csatarendbe állitott csapatra kisérteties fényt vetett,midön egy szakasz a falu körül szemlére kiküldetvén, azon eredménye lett hogy két svábot fegyver rejtözve titokban elfogva hozának, kik megvallák hogy az Uhlanusok forpostja most távozott a faluból,- ezalatt hirtelen puska ropogás vólt halható a mieink részéről, mely egy szekeren nyargaló, s a mieink ályt kiabáló hangjá ( 284 ) ra megállani nem akaró, s meg nem is állott svábra tétetett, mely nyargaló szekér zörejéből messziröl jajgató hangok valának kivehetök bizonyságául annak, hogy a lövések egyike bizonyosan talált valakit a szekéren. De veszedelmes vala szünni nem akaró puskázás rám nézve is, mert a falunak felgyujtásakor négy vállalkozó bemenvén a faluba a Jegyző pap és Birónak e tény miatti elfogása végett azok huzamosabb ideig benmaradtak, a midön elfogatásuk gyanittatván szakaszommal én küldettem be, a nagydarab helyt égö de senki által nem óltott még csak nem is környezett.- faluba - midön lövésre készen vezetém szakaszomat egy kalauz után a Jegyzőhöz kit otthon fekve találék, kinek örizetére mig felöltözik 2 embert hátra hagyva a Biró házához menénk, de otthon nem találánk, hanem igért embereinket minden félelem s elővigyázat nélkül borozva, kiket azonnal onnan kiparancsolék a szakaszhoz, innen a falu házához menénk ( 285 ) de a rossz szellemü biró ott sem vala feltalálható, mert bűnének öntudatában megszökött, innen a közel lakó paphoz menénk kit s még néhány gyanus egyént öszvecsipve a szakasz közepett, a falu alatt álló sereghez valánk kisérendök midön a fent emlitett rendetlen puskázás a felénk rohanó de azután utat vesztett sváb szekérre tétetett, a golyók közibünk,- kiket a csapat fegyverrel kezünkbe ellenségnek vélt szórattak, s csak egy éppen utunkba eső kőhid alá vonulhatásunk mentett meg talán többeket a lehető haláltól,- ezek mellett egy embert a sötétségbe elküldvén a hadcsapathoz ki hirül vigye hogy hozzájuk tartozván ránk ne tüzeljenek,- mi egyéb iránt emberem oda mentéig is kezdett csillapulni mihelyt a mozgó fekete tömeget eltünve nem láthaták, a hid alá vonulván a követ szavára pedig a Kapitány által egészen megszüntetvén,- bár az egész rosszaltatott,- a sereghez értünk fogjainkkal,- a midön a többiek rajtunk ( 286 ) jót nevettek, de mi nem kiknek élete koczkázva vólt,- foglyinkat átadtuk a parancsnoknak.- kiktöl megtudánk azt is hogy a rosz szellemü biró parancsára gyujtatott fel megérkezésünkkor a falu néhány háza, a Várbeliektöl megparancsolt jeladásúl, hogy a Magyarok megérkeztek, s maga is talán a Várba menekült- ez idő alatt a tüz kezdett lecsillapodva elaludni,- és mi folytatánk utunkat tovább bár már éjfél tájba lehetett az idő és huzamos utazás után hajnalra Engelsbrun - Angyalkut vagy Kisfalud - innenső oldalára érkezve rendes sorokba felállittatánk s pihenj vezényeltetett,- ekkor az egész csapat a megy hellyén telepedett én többekkel együtt az uton lefeküdve fegyverem párnául szolgálván, igen édesen aludtam a hüvös reggelen, melyböl csak a Sorakozz vezényszó kiáltása riasztott fel, mi percz alatt megtörténvén a falunak másik vár felölli oldalára vezetteténk s csak akkor bámulánk el hogy a Várhoz mily közel, szinte alatta vagyunk. Itt kissé megállapodván, mindössze 3 töltésből álló ( 287 ) lökészletünkhöz még 12 patron adatott mindenkinek, s ezután egy szakasz önkéntes s egy század Békési Nemzetőr a jobb ugyanannyi a bal szárnyra rendeltetett ki. az egész haderőnek két szárnyát képezvén s igy csak másfél század önkéntes s isten tudja mennyi de számba sem vehető Nemzetör maradt a széles s egyenes uttczán képzendö centrumba. egyetlenegy 6 ftos / fontos / ágyunkkal. Mi tehát itten letelepedénk s pihenénk bár nagy része a szomszéd házak kutatására mentek. hol - a rosz érzelmü svábok jövetelünk hirére mind elfutván - a lakok üressen bezárva maradtak, mellyeket a legénység kivált pedig a Nemzetőrök kimélletlenül kezdenek feltörni s az abba lévő élelmi szereket elhordani azután a pinczékre került a sor, mellyekböl a bort nagyrészint kitakaritották s
273 pocsékolva feldorbézolták mig más részét, szalonnával, zsirral, liszttel, mézzel, s hussal megterhelt szekereikre rakták a duló Nemzetőrök ugy hogy már nagyrésze a legénységnek félig meddig be vólt kapva, én ki a tábor hellyén rakott tüzeknél rendes szokásom szerént szalonnát süték ( 288 ) bár nem akarék részt venni az ingyen ételbe és italba, azon hiedelem lévén hogy mindazok meg vagynak mérgezve,- de látván hogy az abba résztvevöknek attól semmi baja sincs - a jóllakás után szomjamat elóltani én is elmenék egy szomszéd házhoz, melynek pinczéjébe szárközépig usztak a borba a katonák,- s egy még teli hordóból vett önkéntes kulacsából jót ivék sőt kulacsomat is a legjobbik bort tartalmazó hordóból megtöltetve - jövörül gondoskodva eltávozék,- a dorbézolás talán még tovább is rogyásig folytattatott volna ha a csatazaj s ágyú dörgés öszve s ki nem riasztja embereinket a lakatlan házakból. Ugyanimmár mintegy egy órával elöbb a Vár felöll két Uhlanus jött egészen a falu aláig hol embereink csatakészen felállitva valának, kikre midön rábukkantak azok reájuk tüzelve, sebess vágtatva vissza fordultak a Vár felé, s alig egy óra mulva a Szent Miklós / Kisszentmiklós / alatt szemünk láttára felállitott Uhlanusok fellegként vonulának csapatunk jobb és bal szárnya felé, midön kivált a balszárnynak tetemes erö vonulván ( 289 ) én szakaszommal oda rendelteték, alig érék oda midön a vágtatva rohanó uhlanusok is ott termének mind két szárnyon s kezdődék első, soha nem probált s hallatlan makacs csatánk, nekünk egyedül gyalogoknak erönkhöz mért roppant számu lovassággal mind a mellett is bal szárnyunk tömeges formába s jól irányozott lövésekkel fogadta a rohamokat.visszavonulni kényteté, mig a jobb szárny összeszedni magát hirtelen nem birá az ellentöl a falak alá visszanyomaték s elmaradt káplárja Szecsei Ferencz egy lovas tiszt által halálra vágatott,- De ki azomban maga sem kerülheté el a bosszuállás kezét mert elöugrott fiainktól három egyszerre talált lövés által mind ö maga mind a vélle előre nyomult uhlanusok földre terittettek. Mi megzavarván őket itt is hátráltak, azomban mind a két szárnyon ujjabban kezdödött a csata. ujjabb rohanást probálván az uhlánusok még nagyobb s pihentebb csapattal balszárnyas tömegünket a tanultabb ellenség tulnyomó ereje meg kezdé bontani s egyes lovasok a tömeg belsejébe vagdalva behatolni ( 290 ) csapatunk a ház megetti palánkok védelmére támaszkodva tüzelve s a lovassággal összekeveredve kezdett hátraindulni,- igy midön én is egy uhlánus rám irányzott pika szurása elöll,- fegyverem töltetlensége miatt menekülni akarnék a magas palánk átugrását kisértém meg mi sikerült is s a rohanó uhlánus pikája csak köpenyem szélét szegezé a keritéshez mely lefele esö terhem alatt elszakadva a földön valék mentve a levágástól midön több átjöttekkel a palánk egyes deszkáit kiszedve sértetlenül tüzelheténk a közel ellenre, s a rám rohanó uhlánus is éltével fizeté meg merényét golyomtul mig másik lovát lötte el allólla, bementünkkel a kint maradt de a palánk által védett bajtársaink is nagy könnyebbséget nyerének. mert mi belülröl golyóval pusztitánk az ellent, mig amazok összvekeveredve szuronnyal szedegetik le öket lovaikrul, mellyek miatt heves ellenállásunknak meg nem felelhetvén, másodszor is kudarczot vallva hagyák el a csatatért számos ember és ló maradván a szinhellyen. részünkröl is Szt Toth Miklós s még egy másik a sok bortól felhevülten részegség s vakmeröség szülte vigyázatlanság áldozatjai lettek. s az ( 291 ) ellenségtöl tökélletesen széttapostattak,- a másik jobb szárnyon hasonló eredménnyel csak hogy kevesebb ember veszteséggel vonult vissza az ellenség. Ennyi sikertelen próbatét miatt feldühödvén az ellenség vezére Blomberg. harmadszor és ujjabb rendezettebb csapatot külde reánk, Két szárnyon mint elöbb a lovasság közben leiningen Sifkovics gyalogság 3 ágyuval erössen tüzelve, melyre egyetlen ágyunk csak gyéren felelhetett, söt megtaláltatván s egy küllöje kiüttetvén, a Városba bevonulni vala kénytelen, a csatárlánczba jövö s még néhány nappal elöbb elöttünk Aradon mint baratok s hivek éljenzés közt keresztül utazott Leiningenek elibe szintén csatárlánczba küldetett a Centrumba maradt egy század, melynek erösitéséül csapatom is oda parancsoltatott, bár már az esmeretes uhlanusok megtámadással fenyegetve közelgettek,- Én csapatommal a Centrumra sebessen nyomuló ellenség elébe vonulék, melynek még csak ágyui szórták ránk veszedelmes magvaikat, mellyek körüllettem ( 292 ) az első lövésre néhány szakaszbeli halálosan néhányat megcsonkitva leütöttek, - a jól fedezett gyalogság csatárláncza is már puskalövésnyire lévén, jól irányzott lövésekkel tüzelt reánk, de a mellyek mindamellett is embert nem találtak, minél fogva mi is tüzelésközt hátra vonulánk a falu szélső házai szegletére, s a jobboldal legszegletén álló Kövér-féle kastély ablakaiba s azonnal udvarán kivül a szabadra néző nagy magtér nyilt részére, s keritések megé, én éppen a nevezett ház belső piacza felölli ablak szegletén vonulék szakaszommal. s hátunk megett a fáltól fedve roppant jajgató Békési Nztőr / Nemzetőr /, ezen mint szinte a többi hellyekröl is csüggedetlenül tüzelést folytonosan a mindég közelebb vonuló bátor ellenségre, de minthogy az általam elfoglalt szegleten egy tömegbe legtöbb ember vólt, s annál fogva azon helyröl az ellenségre a tüzelés legsűrűbb s legveszedelmesebb,- az ellenség ezt észre véve ostrom tüzének legkiválasztottabb czélpontja lett, ugy hogy mind a puska tűz mind az ágyú tűz egye-
274 dül reánk ( 293 ) vólt irányozva, mert mig embereinket puskatüzzel igyekvének pusztitani, agyugolyókkal a felettünk álló ház tüzfalát akaránk ránk boritani, melynek már valóban omladozó téglái közzül egy bal vállamra esvén azt igen megütötte, de azért csak tüzelék fáradatlanúl biztatva embereimet is, mely biztatásban midön a bennünket czélba vett ellenre, egymás után a szeglet védelmére támaszkodva tüzelnénk egy ellenséges golyó puskám kilövése után, a fejembe csatolt kalapot ily erövel vágva meg hogy annak ereje magamat is hanyat boritott s fal szegletérül lekorholt mész és czementtel szememet teli vágta,- mely vészélyes golyó kemény kalapomról a hátam megett állott s lövésre készülő nállam magasabb B Toth Istvánt homlokon találván minden fáradsága mellett is halálosan a földre sujtotta mellém, társaim azért nem csüggedének. hanem lelkesen csatázának s minden lövésök biztos vólt mert az ellenség már a falu alatt végig futó nagy árkon is, mely alig 40 lépés vólt keresztül jönni bátorkodván ( 294 ) jól czélba lehetett venni, mind innen mind pedig az ablakokból kiknek már szinte aldalvást estek, igy az előnyomulók kereszttüzbe vétetvén bellyebb vonulni képes nem levének. én is feltápászkodva a földröl minthogy már egyebet tenni nem tudék fegyvert töltöttem a lövők számára s készen adtam kezükbe, különösen pedig a Békésieknek vólt erre szükségük kiknek ha fegyverük vólt is töltések nem vólt, vagy azzal bánni nem tudtak, igy az ellen közelsége, s a balszárnyon is tüzessen folyt verekedés s lárma, kétes kimenetele miatt a Nemzetörök nagyrésze kétségbe esett jajgatott és reszketett, sőt vóltak olyanok kik fehér lobogókat mondogattak kidugni megadásuk jeléül, kiket én szuronnyal előre hajtván tüzelni kényszeritek vagy onnan elvevék, hogy asszonyos félelmökkel a mieink bátor magatartását netalán le ne hangolják,- miért is azok nagyrésze a már rablott szerekkel megpakolt szekerekre fel ( 295 ) ülvén még a csata folyama alatt gyávául magunkra bennünket,- rohanva eltávozott, csak néhány tisztjeik s bátrabb lövészeik maradván hátra, mi ezekkel legkissebb tér sem engedve az ellenségnek még mindég tüzeltünk mely folytonos tüzet mi minden parancsnok v / vagy / főtiszt hijjánya mellett is.- mert azok még a csatártüz megkezdésekor az ágyuval együtt bevonulának a városba bátorságos hellyre magunkra s istenre bizván bennünket,- oly czélirányosan intéztük az ellenségre, különösen én a puska lövésnyire álló s onnan tüzelő tüzér csapatra, figyelmeztetém mindég embereinket s egyrészét azokra tüzeltetém mig más rész a gyalogokat tartóztatá minek meg is vólt üdvös hatása, mert az ellenség ki nem álhatva a folytonos tűzet az átlépett sánczoknak hátat kezdett forditani midőn embereink még nagyobb bátorságot nyérve rejtekeikből kimozdulva s az elöbb az ellenség által taposott sáncz megé vonulva irtózatosan tüzelt utannuk s reájuk, sőt ( 296 ) némellyek a szántóföldön merészen állva puskázott a vissza tüzelőkre, midön sokan utánnuk iramodva a sikon üzni akarék a már futókat, visszarendeltetének. A két szárnyon a már harmadik támadás után is hasonló eredménnyel folyt a heves harcz. honnan a lovasság ismét tetemes veszteséggel visszaveretvén futva ment vissza a vár felé, a midőn egyetlen ágyúnk a tisztekből álló fedezettel, kik a csata alatt azt környezve bátorságos hellyen halgaták a puskaropogást - előjőve ismét megkezdve müködését, s a futó ellenség lovassága tömegébe látható réseket csinált több izbe mind addig mig csak golyói beérheték a megveretetteket, mi pedig más teendőnk nem lévén örömtül s a kivitt diadal érzetétől dagabó kebellel szemlélénk s csókolánk meg egymást, - megelégedéssel találkozván sokakkal, kiket elesni hallotttunk a csata alatt. - Amidön töltés táskáinkba tekintvén alig találánk benne csak egy töltést is. annyira hogyha a makacs ( 297 ) ellenség még csak félóráig képes leend magát feltartani, mi töltéseinkből kifogyva ellenük nem tüzelhetünk, s nem marad más hátra mint szurony és lándsa harczra bocsátkozni véllük, de mi a lovasság miatt veszedelmes vala, - vagy pedig gyalazattal vissza huzódni, a midőn a roppant lovasság által ismét üzőbe vétetvén mindnyájunk élete kezökbe kerül. De a gondviselés kedvezett e kisded csapatnak, mely első próbáját tevé most hogy a világ s haza szeme, el ne forduljon tölle hanem bizalmát s réményei biztos oknál fogva helyheztesse benne, mit mindegyik fia e csapatnak magában is átlátva s érezve s nevére büszke lenni ohajtva tellyes erejéböl kivinni törekvék, - s meg lőn a forró ohajtás, mert első csatánk mely a maga nemében a legmakacsabb csaták egyike vólt dicsőséges gyözelemmel lön bevégezve, s megtartva általunk az elfoglalt csatatér, - Octóber 20n - a dicső ( 298 ) Napoleon Lipcsei csatájával egy napon ez által a Veresspántliát még gyülöltebb s félelmesebbé vált, s embereink az ellenség által rettegett harcz fiakká, A csata bevégzése után a csapat kárörömmel jártak az megharczolt s hólttestekkel boritott csatatéren, az ott maradt halottakat kezdték kifosztogatni, mellyek láttára én is oda menve, egy uhlanus pisztolytokjába lévö 2 pisztolyt s egy távolabb fekvő Leiningen káplár nekem szükséges kardját magamhoz véve, s még egy kis sebórát második kézből jutva birtokomba vissza menék a faluba, hova dobjellel a többiek is ö / össze / hivattak, s a netalán még megkisértendő ujjabb ostrom biztositására az uttczák elbarricadiroztatni rendeltettek, mi hihetetlen gyorsasággal végbement. Kapuk
275 ajtók, roppant szálfák s szekerek hordattak oe / össze / a széles uttcza egyik szegletétöl a másikig mi bizttos védfal lehet a lovasság betörése ellen. - Ezalatt az ( 299 ) elhagyott holttestek oe / össze / szedettek, amelyeknek száma részünkről 6, - az ellenség részéröl pedig lovas és gyalogos együtt 45 re ment. ezenkivül 25 darab ló részint leölve részint elfogva. - s két sirgödörbe eltakarittattak. Ezek alatt két század szentesi vásárhellyi lovas nemzetör érkezett hozzánk, kik bár még a csata folyama alatt megérkezének, tétlenül s gyávául halgaták végig a falu tulsó oldalán az egész csatározást, s most a csata szinhellyén a várral szembe hosszű sorban állittatának fel, és meg lehet ennek köszönhetni, hogy az ellenség - meglátva hosszu soraikat - bár mint kivehetö vala a várfelöl ujjabban mozogtak a Maros parton, - vagy pedig megelégedve a kapott veszteséggel ujjabb támadást nem próbált hanem egyrésze a várba betakarodott, más része pedig Szent Miklós alatt táborozva maradt, - ( 300 ) Az idő azomban már estvére járt, - a csata reggeli 10 órátol du 5 oráig folytonosan tartván - s mi a hosszu csatázásba elfáradva s kiéhezve valánk, e mellett a segitségül legalább őrállásba lehető Békésiek hirtelenül s parancs ellenére eltávozván egyedül magunkra hagyatánk, ugyanezért a Kövér háznál egybegyülvén a főtisztek hol a Békésiek is megjelentek,- egyetértöleg elhatározzák hogy a csapat visszainduljék Lippára - annyival is inkább mivel itt a vár körülfogása lévén teendő, s annak foganatositásául tervként fel vala mutatva s állitva hogy midön mi ezen oldalrul megtámadjuk az ellenséget ugyanazon idöben és orában támadja meg Mariássy és … felöll őket hogy igy mindkét oldalról szorittatván a vár bezárathassák,- de Máriássy bár tudva - hogy mi megtámadtatank és csatázunk, mindamellett is ő támadólag fellépni nem sietett - hanem táma ( 301 ) dását következett nap reggelén kezdi meg bár elég szerencsével, de mit ért az ha mi már akkor ott nem lévén e másik oldalról elöre nem nyomulhatánk,- mi azomban csak késöbbi tapasztalás eredménye vólt - igy az elindulás oly rögtön foganatba vétetett hogy az elörendelt elöfogatokra nagy számmal zsúfolva felülvén, még az előörségre kiállitott csapatot is ott felejték, kik szinte egész éjjel őrködének. mignem senki felváltásukra nem menvén észbe kaptak s egyet közzülük a faluba beküldvén a tábornak csak hűlt hellyét lelé, mit hirül vivén társainak azok tüstént gyalog utánnunk indulának s midőn reggelre lippára érkezénk azok csak délfelé vetődtek haza, - s előadásuk de késöbbi tudomás szerént is az ellenség várba nem férhető része, a legnagyobb sietséggel Temesvárot még az éjjel menekülve távozott el, ( 302 ) Lippán ujjolag elszállásoltatánk és Lippa Maros felöll eső s vásártéri sátorok szomszédságába eső Weinhard Ferdinard épitőmester házába másodmagammal, szakaszom a körüleső házakhoz, napjaink vigan folyának reggelenként a Maros parti térségen gyakorlatokat tartánk, delután parancsra a piaczon lévő quartélyahoz Zuricsnak oe / össze / gyülénk s azután az általunk elnevezett czifra és sárga fogadokba mint rendes gyüldhellyén az önkéntes csapat mivelt részének - mulatánk, időzénk hol rendesen megjelent naponta s estvénként vacsorára az egész tisztikar. Kevés napok mulva ez emlitett hellyen megelégedéssel s nagy örömmel olvastuk az Alföldi Hirlapból az önkéntes csapatnak Angyalkútnál nyert győzelmét s diadalját, - dicséretekkel s méltányló elismeréssel hirdetve vitéz magatartását és áldozatkész elszántságát Aradon pedig falragaszok tudaták a lakossággal az általunk kivitt veszélyes csata eredmenyet midön mind a bennünket ismert lakosság áldott mind ( 303 ) mind pedig továbbra megerősödött reményében vitézségük általi részükre hasznos s üdvös szolgalatjakról Lippan napjaink igen vigan folyának - félbe nem halaszthatva még a minden második nap kerülő terhes postirozás által sem, - az általunk Debreczeni néven elnevezett Czifra és Sárga fogadókban hol estvénként oe / össze / gyülve vig poharazások között hagyánk sietni a futó időket Az Angyalkuti csatába részt vett s ott megsebesült fiatal bajtársunk Jenei Imre kapott sebei miatt meghalván hallatlan pompával temettetett el általunk, a Századból a vólt tanulók öszveállva chorust formáltak s Debreczeni pap Tóth Mihály lelkes s buzditó beszédet tartván az egész város oe / össze / sereglett minden ajku nép, és a diszruhába felállitott lippai nemzetőrség ( 304 ) elött - mert lippának már régebben vólt 2 század formaruhás vadászcsapata, zöld frakk s pantalon, s toll és ködvágó kalap s vadász fegyverrel ellátva - minden szem könnyezett a lelkes beszéd s a megható karének bájaló hangjaitól, - s a temetkezés a lugosi ut felöll eső igen csinosan rendezett temető kertbe befejeztetett. Üress időmet a környékbeli nevezetességek megszemlélésére használám fel, - igy megnézetm a lippa kelet északi óldalán heverő egykor eröss s a törökök által is ostromalt várromokat melyek romjaikról itélve nagyszerü müvei lehettek az ösidőknek s keserü emlékei az utókornak. Máskor meglátogattam több bajtársaimmal a tul a Mároson Odvos és Sojmos oláh falvak felett eső sojmosi ( 305 ) várat - még pedig egészen felfegyverezve mert ezen több erdőségeken keresztűl hozzá jutható várhoz az ut veszedelmes vala a csoportozó s megtámadó olahoktól de a mely
276 merényőktől ezen utam alkalmával a szurony villáma visszarettenté ezen várnak falai még magassan fenn állanak több ép ablak hellyek vagynak rajta. s a vártorony lőréseivel még bár sok költséggel kijavitható állapotba van, a vártoronyba vezető grádicsokon felmentünk a torony rom falának felső részére többen, honnan a kilátás igen festői, mert egyrészről a Maros mentén felfelé Soborsináig határt enged a látásnak, másfelöll lefele Aradnak a paulisi szorosig mindent figyelni enged, ebből és azon körülményből hogy ezen vár egy magában álló, magas hegykup tetején lévén helyezve, ágyuval ( 306 ) meg nem közelithető, méltán lehet következtetni hogy ezen Vár szinte át ellenben a tulparti hajdani lippai várral, a középen folyó Marossal s szoross uttal oly ellent állási pontot képezett a régi harczias világban, mellyen át csak óriási erő hatolhatott temérdek veszteséggel, ezenkivül az Erdélyben tanyázó törököknek Magyar Orgból / országból / a marosonni élelmezését lehetetlenné tette, ugyanarra mindkettő meltó tárgya lévén a török dühösségnek általok elpusztittatva siralmas emlékü romokba hever. Van még ezen vár udvarán a közepén egy mély kut mely máig is terméskövekből kirakva épen áll, de vize állatok tanyája lévén ivásra alkalmatlan. ( 307 ) Meglátogattam a Radnai hires klastromot, feljártam egy guárdiam vezetése mellett csak nem minden szobáit, betegapoló intézeteit, s gyönyörü templomát, melyben a vidéki R Cath vallású lakosság évenként bucsut járni ájtatos kebellel mjelen / megjelen / . a roppant zárda fekvése igen kellemes Radnának északi szélében az ott végig nyuló hegyláncz óldalába mesterségesen bele ültetve, a zárda előrésze több lépcsőzetek vezetnek fel, s a kőfallal körül keritett udvar földje planirozott kővel rakott, a zárdát keritő falak elő részén több kápolna forma vártorony módra épült lakok vagynak melyek arra lehetének eredetileg is szánva hogy a zárdát elöbbi megtámadástól onnan biztosan védhetni, mig a hátulső részen a meredek hegyek elég biztositást ( 308 ) nyujtanak, a Zárda háta megett ennek roppant nagyságú gyönyörüen rendezett kertje áll, melynek Arad felölli szegletén egy magasabb hellyen II. József Császár itt léte s azon hellyenni szemlélődése emlékére emelt fehér kő szobor áll latin felirásokkal. Radnán egy itteni lakos vólt huszár örmesterrel esmerkedém meg ki ezen idöben a Radnai nemzetőröket tanitatta a gyakorlatokra - és a Radnai patikáriussal ők gyakran át jöttek hozzám látogatás végett s én viszonzás nélkül soha nem hagyám szivességüket miért is igen sok jó napokat tölténk együtt Igy folytak napjaim lippan vigan dolgaink jól állattak, ellenségnek csak hirét hallottuk s ha egy kis szomszéd ( 309 ) oláh falu ellenszegülni mert hamar elvertük rajta a port, s megtanitottuk az engedelmesség s törvények tiszteletére. Igy már urai vóltunk az egész környéknek mely megtanulta tisztelve rettegni rendszeretetünket s tapasztalt vitézségünket, midön nem sokára fordult a koczka, nem várt vagyis nem ollyannak reménylt idök repültek elő gyorsan s láthatásunk fellegesedni kezde, - Ujarad már ez időbe Mariassy által az Angyalkuti - csata után csakugyan elfoglaltatván s a vár általa körül fogva tartatván, - miénk vólt s töllünk odáig nyitva vólt az ut a közlekedésnek, midön mind gyorsabban jártak a futárok, a várbeliek ( 310 ) hánykolodtak benn mint Aetna láng s romboló bombáikat a város falaira veszedelmesen szórták mellyeknek bömbölő moraját a Maros tükrén nem egyszer hozta fülünkbe a nyugoti szellő. Történik hogy a szomszéd oláh falu Sustaravecz / Szisztaravecz / a kivánt élelmiszerek kiadását s engedelmességét megtagadva melynek okozója a Temesvári kormánytul megfizetett s több oláh falvakat lázadásra ellenszegülésre biztatva bejárt oláh biró és pap vala. ezen falu belieknek az engedelmesség s kötelességök tellyesitésére lett megtanitása után a birót és a papot elfogva egy nálla talált egy fontos kis vaságyúval együtt lippára hozánk, hol katonai visgálat után a pap ártatlannak ( 311 ) találtatván s esküjét az alkotmányra letevén a makacs biró Moisele Mitru - halalra itéltetvén az 1ő század felállitása s látása előtt, a 2k század által a vesztő helyre kisértetett s az rajta végre is hajtatott, November 10n 848. - Századunk bár ezen reggelén jövénk csak haza ujra ezen hely közelébe eső ugynevezett mészgödrökhöz rendeltetett előörségre, a Hosszúszui / Hosszúszó / utra, - az eső egész éjjel egyre szakadt mitől egy vásártérről hozott fasátor vedett vólna bennünket de alóll a hegyröl futó viz a sátoron rohanva járt keresztül, ugyhogy le sem lehetett űlni másnap szombat lett vártuk a felváltó csapatot de az meg nem érkezett. hanem estve felé jött egy század ( 312 ) Debreczeni - nemzetőr, kik már egy hét ólta két század gyalog s egy század lovas csapattal itt valának. - kik azomban nem felváltás hanem csak erössités végett jövének, azomban már a kenyeres tarisznya is kiürült s a has megürültebb lett, de távozni nem lehetett s igy csak éhezénk, eljött az éjj korom sötétséggel s sürü őszi ködös eső szitált egesz éjjen át, de mi azért szüntelen patrolirozánk egyik őrállomástól a másikig, borzasztó hegyhasadekokon erdökön bökrokon keresztül kesö estve érkezett ismét egy század
277 Debreczeni nemzetőr örállomásunkra, de kiknek rendeltetése egy másik az ugynevezett epreskerti állomásra lévén kitüzve s ide csak tévedésből vetödtek én vezetém el őket a körül 4ed most ( 313 ) földre álló nevezett poszthoz, kik feher szürökbe jövén utánnam, s az szélső őr által észrevétetvén, az minden ály vezenyszó v / vagy / tábori jel kérése nélkül hellyeröl eltávozva, rémülten lármázá fel a sátorba alvó őrcsapatot, kik, minden ellentállásra gondolás nélkül gyávául a közel szöllös kertekbe menekültek Káplarjuk M L óval - támadó oláhoknak gondolva bennünket. - elannyira hogy öket kiabálás keresés után is vissza hini de megtalálni sem lehetett, igy én hogy az állomás őr nélkül ne legyen, az ismert állomásokra őrt állitva vissza indulék a velem jött 3 Őrvezetővel, tul vólt éjfelén mire vissza mászánk a csuszos meredek majd lejtős utakon. elérve a korom sötétbe csak az örtüz pislogó világainak tartva az örállomást, - nehány a Radnai de ( 314 ) pónál beteges Josef huszárok, menének a Hosszuszui / Hosszúszó / uton azon falu felé szemlére. Mindezen körülmények mind más indokok veszélyt sejtettek velünk, mely valóban közel is vólt, mi kiderülni kezdett már onnan is hogy a huszárok nemsokára azon hirral tértek vissza hogy Hosszuszun / Hosszúszó / tul temérdek oláhság tanyázik, - azt is mondván hogy a helységbeli tiszttartó - mely falu a megölt Becsi hadügyminiszter Gr Latoure vólt - megigérte hogy azon esetbe ha az oláhok mozogni s megindulni kezdenének felénk, egy huszár könnyen belátható magas rudra kötött csóvának meggyujtása által tudtunkra fogja adni. Igy kétségen kivülivé vált a közel veszedelem, mert tudtuk azt hogy az oláh maga erejére, s akaratjából oly közel ( 315 ) hozzánk táborozni nem merne hanem egy más hatalmas katonai erőre támaszkodva s parancs következtében lakomáz elöttünk, és igy vólt. A mindég figyelt csóva meggyújtása az éj alatt elmaradt, s álmatlanul a 3k éjjen már átviradánk a bizonytalan napra, midőn szét láthatánk az éhségtöl káprázó szemekkel. lippáról ágyuk s csapatok vonulását pillanthatánk meg több iranyba huzodni az erdő, a nevezett falu s más utakon, Abrahám Zurics s többek lóháton szemlélődve a vidéken, midön jön a futár hozzánk is hogy a Debreczeni Nzetőr / Nemzetőr / század csatárlánczba feloszolva, a mi századunk pedig tartalékot képezve, vonuljon a falu felé én mintegy 6od magammal századunkból a csatárlánczal menni ohajtván kivállalkozánk, s még a Nemzetőrök elött ( 316 ) felállva, mintegy kalauzul haladtunk elöre a Maros völgyen s az erdö szélében, már közel valánk a faluhoz midön egy emelkedettebb helyröl a szinte völgy ölen terülő falu innenső óldalán, tarka vegyületben nyüsgő roppant számu rongyos s rendetlen oláh csordát pillantánk meg fejszékkel kaszákkal s gyéren fegyverrel - ellátva a sorok elött fel fel tünö osztrak tisztek s altisztek által rendbeállásra, nógatva s kényszeritve, mig más akkor is a leölt libak rucak tollát kopasztásával bajlódott, s mellettök a tábor tüzénél tüzes üszkökkel mosarakat durrogaták foglalkozának jelül az indulásra. midön jön a hir a lugosi utfelöl roppant számu rendes ellenség támadta meg a várost, mi ekkor megfordulva s szinte félmértföldnyi utat téve futva fáradtan ( 317 ) értünk a város alá, s minden parancs nélkül vonulánk az ellenség elébe - még szeredásomat is egy esmeretlen háznál hagytam a szélső soron - a kivivandó gyözelem után - gondolva ismét felkeresendöt - midön már az ellenség csordaként foglalá el a város Délkeleti részén lévő magaslatokat s elkezdödött a csata a csaták legdühösebbike - melynek rajza következö levél kivonatból látható. Kedves Szüleim ! ! - Legméltóbb hazafi bánat véteté fel velem a tollat s iratja vélem e minden igaz magyar keblet kinzó eseményt - Lippán mint onnan küldött levelembe irám 3 hétig valánk már gyöztesen uralkodva a környéken s mi Debreczeniek valánk urak a vidék lakosain. midön 10n - nov éjjel egy faluba mentünk s ott az oláh papot - ( 318 ) Birót elfogván - más nap a Biró lázitása miatt akasztófán lelte nyughelyét - következett nap előőrségen valánk s 10 orakor a legközelebbi oláh falu meghóditására menénk mig ide járánk az ellenség roppant számmal támadta meg a Város Délkeleti, s nyugoti oldalát mi futva fáradtan a Város alá az ellenség elébe áltunk mely már akkor csordanként foglalta el a saját védelmünkre készitett sánczokat is de mi bár készületlenül s minden csatarend nélkül visszaverénk esti 7 órakor az ellenséget s kiszoritottuk az erdök alá ez történt Vasárnap !! Eljött Nov 13ki véres nap mely éltem s a történet könyvében ( 319 ) örök emlékü betükkel lészen feljegyezve, s mit ha terjedelmesen le akarnék írni több iveket igényelne. csak a fontosabbakat közlöm tehát : az éjjet szabad ég alatt, az 5k éjjet már éhen s almatlanul virasztánk át midön hétfön reggeli 6 orakor a rettenetes ködös és esős idöbe az ágyúk menykövei megszóllaltak. mellyet a mi kevés számú ágyuink csak gyéren viszonozhattak. én mindjárt a csata szinihellyére sieték, s a fennálló csatárlánczal együtt a kertek keritései s árkok megöl hatalmasan tüzeltünk a roppant számu ellenségre, erőnk ugyan ez éjjel megszaporodott 2 század 27k Zászlóaljbéli honvédekkel s meg nehány száz nemzetörrel. öszven mintegy 600 emberel. ( 320 ) de az ellenség is - mely kevés számunk daczára is positionkból egész délután még kiszoritani nem vala képes - ujjabb erőssitéseket vonhatván magához Temesvár felöll - egyrészröl az elöre
278 tolt oláh néptömeg mint barricád mögé vonult gyalogság más oldalról tetemes Ulanus lovasság egész erejével intézett ostromot állomásunkra. - melynek eredménye a lett hogy kénytelenek valánk azt elhagyni s szüntelen tüzelve jó elore készitett uttcza veginni torlaszok mögé vonulni, itt délutánni 5 oráig tartánk magunkat mignem a rettenetes tüzelés után mi a jol fegyelmezett s tanult nagyszámű Leiningen Sivkovics és Határ őr katonák tüzét ki ( 321 ) nem álhatva más felüll az uhlanusokkal elönyomuló 11 ágyu irtózatos tüzét fel nem tarthatva vonulánk de mindég tüzelve bellyebb bellyebb a városba - én még quartélyomon maradt szeredásomért akarék menni - melyet ez éjjel egy kis üress idöt véve magamnak hogy ne gátoljon ez is a csatába, hazavivék mint bátorságos helyre - midön már uhlánusokkal s ágyukkal tele vólt gazdám téres udvara, - visszafordulék, s a már akkor a Maros hidján keresztül vonuló csapattal én is költözék át Radnára, s estveli 6 orakor tökélletesen ki valánk szoritva a városból. - azomban érdekes megjegyezni hogy önkényteseink kozzül néhányan daczára a már ablakokból is puskázó ellenségnek, makacsul tar ( 322 ) totta magát a tulparton. fedezve mintegy az átvonulást, de más részt véghetetlen hasznot tett hösi bátorságuk, mert a mint mi kivonulánk a városból mindenki elfelejtkezett a mészgödröknél tul a városon - előőrsön álló egy század Nemzetöreinkkel a visszavonulást tudatni. kik az ellenség által elvágatván, kényszerültségből kelle elhagyni állomásaikat s mellék uton az ellent kikerülve a legszebb renddel, de puskázva már vonulának a városon s majd a hidon keresztül a mieink altal is fedezve az innensö részre, Nagy MihályRadnára Kapitánya vezetése tulpartrólalatt. omlottak a kartácsok ezrei s a cserepes fedeleken végig csösörgve sok kárt okoztak. ( 323 ) Mig a tul Lippán a 6 orakor bevonult pogány néptöl vólt mit szenvedni a szegény Lippaiaknak, különösen a Magyar ajkuaknak, kik velünk tartottak, mert az oláhok Ráczok, mint testverjeiket tárt karokkal fogadák a népek gyilkosit. - s azokkal egyesülten ölték raboltak a szegény magyarokat. - s a Várost lángba boriták. Kinyomatván ekként 26 orai kemény harcz után állomásunkból a 10 anyi ellenség által - mert az ellenség száma legkevesebb számitással volt 10000 ezer a temérdek oláh felkelök kivételével is, s mi csak 1000en azok rendes fegyelmezett katonák mi pedig felig tanultak, de szabad szellemtöl lelkesültek, - azoknak ( 324 ) 11 agyujok s nekünk csak 5, mellyekkel ök a mi alkalmatlan állásunk ellenébe a legjobb állásból működhettek és mégis a mint a szemmel látott halottak számából kivenni lehetett 2-300 halott s több száz sebesültjük maradt a csatatéren midön nekünk 2 varadi 1 Bekési = öszvesen 3 halottunk s 20, 25 sebesültünk volt, - a csapat Radnán a Klastrom elött vett pihenőt, de honnan csak hamar felkerekedve nehogy az Paulisi szorosnál könnyen áttörhető ellenség által körülvétessék, - v / vagy / ha át nem törne is, de a tul partról az egy keskeny uton elvonulni kényszerült csapatunkat mindegyig leágyuzhatná, - a hegyek ( 325 ) felé vette az utat Világosnak s ott utazott, s csak Kovaszinczánál az Aradhoz közel fekvő falunál tért ki a hegyek közül Aradra tartva. En kit a szerencse a csaták legdühösbikébe - most is meg tartott bár soha nem kerültem nem kerülhettem a legvészesebb hellyeket s az ott tomboló halált mert mint altisztnek példával kelle előll menni, midön pedig az ágyukartács ezer alakban repdesett körültem, s a puskagolyó fütyölt fülembe, mint réten járó ember körül a szunyogok, - én tehát átmentemmel a hidon egy mindig oldalam mellett harczolt s elebbi napokban jó ismerősömmé vált Radnai ( 326 ) paticariussal bementem az ő szállására hol kissé pihenve s nehány pohár sziverösitő silvoriumot, - az életbe talán legjobb izübb esettet - bevéve készültem csapatomhoz bár ő marasztott enni is. Ami bármely jól esett volna is nem tehetém az ellenség elött maradni nem lehetvén. Midön én a piaczra kimenék már akkor minden sietségem mellett is a csapatot eltávozva találám - csak az ellenség vad zajgása zugott a tulpartról, s nehány agyuk roppanása mellyeknek gojója olykor olykor még a Radnai falakról pattogtak vissza. én sietve menék csapatom után nyom ( 327 ) ba követendö, s felmásztam a meredek hegyen fekvö Klastrom udvarára onnan belátni gondolván a csapatot de a meddig szemeim látási hatottak bár nyilt kilátás vólt egész Paulisig sehol sem láttam a vonuló csapatot megkérdezék annak okáért egy ottani barátot, ha nem látta e mellyik uton vonult el a veress pántlikás csapat, a ki hegyek felé vezető utat mutatá, de a mellyen én a menetelt már magamra maradva az oláhoktól bátorságosnak nem tartva, de nem is tudva. - leszállék a meredek hegyről utnak indulandó az egyenes, bár veszélyes Paulisi uton, szerencse vagy vész találjon. midön a hegy aljába ( 328 ) magyar szavakat hallék hangzani, s kis kanyarodással nehány veress pántlikásakat láték magam elött ballagni, majd elérve őket éppen szakaszombelieknek lenni ismerém köztük egy nehezen haladó sebesült - kikkel egy elibünk tünt hegyoldalba vágott csárdába egy egy kis palinkát ittunk s egyiköjüktöl egy darab profontot s szalonnát kapva a legedesebb s izletesebb ételnél is jobban esö eledellel étkezék. Ezeknek társaságába vigan bár fáradtan utazgatánk mi Lippának fen lobogó lánginál a külömben setét éjben. - midön késő éjjel - még eddig utánunk jövö hadfiakat nem ( 329 ) találva a
279 veszélyes paulison keresztül értünk Szabadhelyre. hol a Jegyzöi szobába menve megkisérlénk előfogatot rendelni - hol az asztalon kenyér darabok és bor lévén, falatozánk s azután előfogat szabad keresésére utasittatván a templom mellet felfogtunk egy 2 ökrös oláhot, kinek szekerére mintegy 6n felpakolva lassu lépéssel utaztunk Ó Arad felé midön nem sokára a hegyek közzül kivezetö ezen vonalba bele szakadó uton a hegyek közzül ki ért Nemzetör és Önkéntes apró csapatokkal találkozánk, majd az ut felén két felöl el nyult ki fáradt hadfiakat látánk, majd a nehezen vánszorgók ( 330 ) tömege rohanta meg felülés végett szekerünket, mellyen maga az oláh se fért hanem egész Aradig gyalog jött. de mind mindnyájan sebesülteknek tettetve magunkat eltávolitánk a felülni akarókat s igy éjfel után mintegy egy órakor beérve Aradra. s beutazva a 4 mértföldnyi utat elébbi szállásomra sieték, azon gondolattal hogy akár vesznek szivesen akár nem mindenesetre ott hálék, bezörgeték s az öreg mámi nevemet kikérve, kinyittatá az ajtót s szivesen fogadott. - itt vólt már akkor quartélyos társam Toth Sándor is - ki már akkor feküdt azért is én hozzá lefeküdvén a fáradalom után édesen elaludtam. ( 331 ) E csata sok veszteségembe került, mert a szeredásom, - mellyet hogy a csatába ne gátoljon quartélyomon hagytam -. minden benne levőkkel együtt ott maradt, s ezenkivül 6 pftom mellyeket a gazdasszonyomnak adtam oda hogy majd a csatából visszatérve át veszem, ha pedig elesem legalább ne kerüljön e csekélység sem a gaz ellen körmébe, hanem vagy küldje haza Debreczenbe Szüleimhez v / vagy / tegye le a Haza óltárára áldozatul egy áldozatért esett hazafiért. Másnap nagy nehezen öszvevergödött a csapat a már elöbbi itt létünkkor megszokott hellyen. ( 332 ) A kiállitás után megjelentek a tisztek, s ujjabban elszállásoltatánk. én a Főpiaczon Tedeschi Zukovics kereskedőnél és házához egész szakaszommal kik bár az épületnek hatulsó ujjonnan épűlt, de a vár gojói által igen látogatott részébe helyeztetenek le, bár az én szobám is melybe Miskolczi, s Kis Imrével valék sem vala bátorságosabb mert a Városháztól, mely a Várbelieknek lőtárgya vala csak 3k lévén sokat szenvedett a gojóktól elannyira hogy szobám melletti két nagy szoba ablakai s közfalai a golyóktól öszveromboltatván egészen lakatlan volt, csak ezen kis szobát kimélte még meg akkoráig romboló fogaitol ( 333 ) Azomban itteni tartózkodásunk igen rövid időre terjedt - mi nem kis bosszuságomra vólt mert még az elsőnél is jobb quartélyom s ellátásom volt,- Szóval minden szükségem a mit csak kivantam tüstént pótoltatott. Lippáról kiszorittátásunk fontos körülményekkel vólt egybeköttetve s felette nagy jelentőséggel vólt eredményeiben, mert az Ujj Aradon állómásozó s várt cernirozó hadsereg balszárnyát ez által egészen elveszitvén, s a Lippa alóll a Vár felmentésére törekvő ellenségnek fedezetlenül torkába maradván kénytelen vólt állomásáról visszavonulni, Ó Aradra, igy ujj arad katona ( 334 ) ság nélkül maradván, s az ellenség is ennek hirére bátrabban lépvén a vár falai alá, az érintett Vár - mely az élelmi szereknek nem igen vala böségébe, az ostromzár alól elösször felszabadult s támaszkodva az oda érkezett segittségre elég idöt és alkalmat nyert a vidék terményeiből fedezni szükségletét, s késöbbi több időre ellátni élelmi szerekkel, mellyeket a Maros tulpartján, mi innen örködvén, - a közel falukból végetlen hosszuságban nyuló szekereken szemünk láttára szállitottak befele a Várba Uhlanusoktól kisértetve. s reájok nem egyszer küldözénk golyókat az ország utra mely sokszor tetemes károkat okozott, mely miatt töllünk tavolabb eső utat választottak a szekerek. ( 335 ) Mindezeknek látása méltó bosszusággal töltött el minden kebelt, midön saját kárunkra hagyjuk ellátni élelemmel azon ellenséget melynek elpusztitására valánk rendelve. s tovább is kezébe hagyni ez által a Magyarnak egy eröss birtokát mellyet igy bár tovább ugyan de soká mégsem bitorolhatott az ellen. - s már magába Lippáróli kiszorittatásunkkal Uj Aradnak is feladása oly stratégiai baklövés vala mit megbotsátani a kormányosnak nem lehet. holott a lippáról kiszoritott seregnek tüstént odarendelésével azt biztositani s megtartani vagy legalább az ellent az élelmi szerek szállitásába gátolni lehetett vólna, de igy egészen vissza valánk vettetve azon állásba ( 336 ) melytől ezelőtt egy hóval müködéseinket megkezdők, sőt időt és alkalmat engedve az ellenségnek maga erősitésére, még talán távolabb igy tehát halaszthatatlan szükséggé vált Uj Aradnak vissza foglalása, - bár ágyúink az OAradi részről szüntelen ostromlák a Várat s azt nyugodni nem engedék. Ugyanazért a Lippai csata s utazás okozta fáradalom terheit kipihenendők megérkeztünk után másnap elszállásoltatánk ujjonnan OAradon én bizonyos Tedeschi és Zukovics kereskedő házhoz az egész szakaszommal mely utóbbi az épület hatulsó s keresztbe ujjannan épült részébe kapott kimutatott szállást én pedig az épület piaczra néző emeleti osztályába közel a tulajdonoshoz, hellyünk igen jó és alkalmas ( 337 ) vólt mint szinte elláttatásunk minden nap reményen felüli, mert a közlegénység saját szállásán minden nap három tál étellel láttatott el mig én s másik társam Kiss imre és Miskólczi
280 Josef a gazdag urral ebédelve usztunk a böségbe, mint saját fiait ugy láttatott el minket reggel korán kávét - ebédután ozsonnát s estve vacsorát theával, csájjal vegenc /?/ rendeltetett mindenkor számunkra ezen gazdag lakozásunkat néha néha csak az szakitotta félbe hogy néhány gojók repültek s száltal be busongva az étterem mellett mely vészmentes volt - üress szobába melynek már minden uttczára néző ablakait s falait öszve rombolta az ellenséges golyó mintegy irigyelve hol lakozásunkat. de nem kimélte meg a legénység hatulsó s távolabb eső kereszt lakását ( 338 ) sem a kóbori bomba hol a kéményt hol egyik v / vagy / másik közép falat szakasztva közibük, mindenkor minden veszély nélkül, mely hasonló s számtalanszor izlelt eseteket már fel sem vevénk nem csak mi sőt a háziak sem, annyira elveszté rettentőségét a bombák hatása mindenki elött különösen a házi szakácsné ki bámulandó hidegvérüséggel könyökölt a legnagyobb ágyúzás közepette is a golyóktól rongált nagy terem bomladozott ablakaiba s nem egyszer csapodott a ház falához borzasztó ötéssel a repülő - s a szomszéd megyeház felgyujtására szánt bomba ezen nézdelése között, - mit fel sem vett. Ily körülmények között valánk Ó Aradon naponta gyakorlatokat téve örködést teljesitve, mintegy két hétig a midön egy délutánni parancs tudtunkra adá hogy estveli 10 orakor mindenki ( 339 ) utkészen a rendes gyülhellyére eláljon mi megtörténvén tovább mint 12 oráig csendbe lenni parancsoltatánk a piaczon, a midön éjfél után mintegy 1 és 2 ora között az egész csapat talpra állittatván, lassu menettel vezettetett a város néhány szük uttczain keresztül mig nem egy füzes aljába megpillantánk a Maros vizét s annak innenső partján kikötözött számos csónakokat dereglyéket, kompokat, a mellyekbe miután fegyvereinket a piaczon megtöltöttük néma csendbe beleülve, halált hordva és keresve a méla hold világátúl mely a fellegek uszó ködéből néha néha kibukkant, kisérti rém alakot mutatva haladtunk a futó viz hátán lejtős menetben a tulpartra. csak a lapátok zaja kavarva nemileg a halotti csendet, mely alatt sok valódi halál álmot szendergett. a tulparton éppen oly csendbe mint beülénk ( 340 ) szállottunk ki a lélekvesztő csónakokbol a tulparton állomásozó ellenség öreihez közel de azoktúl észrevétlenül s szép rendbe felállittatván az Uj Arad alatti téglavetők háta megett, lassu menettel vonultunk két részre oszolva a Város fele. az egyik csapat ti / tudniillik / a Maros parton végig az OArad felölli oldalon mi pedig a tulsó Tömösvári oldal felöll a kertek alatt, s itt B Zselinsky hosszan kinyult roppant udvar kertjein keresztül a köfallan körülvett fő s uttczára v is / vagyis / piaczra nyiló udvarra értünk s itt állapodánk meg mig a másik csapat a Fehér hajóhoz czimzett fogadóba vonult el meglesni akarván s csellel hálóba keriteni kivánván az ott tanyázott várbelieket kik köz ( 341 ) zül többeket kik ott maradtak már elfogánk, de a nagyobb rész mely tanyázott árulók által az éj sötétébenni jövetelünk hirét meghalva vissza huzódott a Várba, s nem vólt kedve onnan támadólag nyiltan kilépni hanem elkezdte nemtelen bosszuját tölteni végetlen ágyu tüzelésével a néma falakon, mi annálfogva elszállásoltatánk a Városon elöször Uj Aradon. a Város minden olalról biztosittatott őrök által, a Vár kapuihoz vezetö vonalakra eröss örállomások rendeltettek én mintegy 5öd magammal egy nyomorult svábhoz szállásoltattam el hol éppen ellentétbe az OAradi életmoddal a legsilányabb elláttatásunk vólt mert a napontai felfont hust - mellyet ( 342 ) magunknak kelle beszerezni s haza hozni a meszárszékből, - többnyire csak saját levébe, ritkán kis zöldséggel v / vagy / tésztával öszve fözve valánk kénytelenek enni, de mind ez nem vólt baj. - mert hol valami nincs ott az ágyu sem talál azért jól éltünk mert pénzünk vólt elég, s bor s hus kapható vala. - hanem a véghetetlen s minden másodnap kerülö előörködés fárasztotta legjobban a türelmet, s azon mindennapi zaklatás mellyet a várbeliek soha nem szünő ágyuzásaik, s kirohanásaik által okoztak, midön mindannyiszor hatalommal kelle az erőszakot vissza törölni elég az hozzá hogy várbeliék most már másodszor tökélletesen bevalának zárva s minden közlekedésük megszakasztva Uj Aradnak a Vár Angyalkut s Temes ( 343 ) vár felölli oldalain redouttak /?/ sánczok épittettek ágyukkal elláttattak. a vár főkapujához vivö uton pedig hösi bátorsággal orkodtek a Debreczeni s Békési önkéntesek kik nem egyszer meglátogatták éjenként a vár sánczait s környékét sőt vakmerő elszántsággal a várba szolgáló vizvezető csatornákat a föld alatt kikeresve elrontották. a Vár kapujánál világositó lámpát elhozták. nappal pedig a kirohanókat mindannyiszor dicsősségesen vertük vissza. s annyira rettentövé vált az ellenség elött a veress pántlikás neve s látása, hogy a Vár falán még az örnek sem lehetett mutatni magát mindjárt löttek rá a mieink. minek folytán a Várbeliek a sánczokon álló agyu telepeket s örállomásokat ( 344 ) duplán fonott s földdel megtöltött sánczkosarakkal vették körül s onnan ágyuztak naponta reánk, s naponkénti kirohanásaikat annak fedezete alatt tevék, egyébiránt pedig nem a legjobb életmód uralkodott a Várba, mert azon kevés idö alatt midön ki s bejárások vólt elegendő modjuk a felette kifogyott élelem szereket nem csak hosszabb de kevesebb idöre sem a szükséglethez képest biztositani. - mert ha már vissza s beszorittaták, - ehez járult még az is, hogy felette sok uj aradi rosz érzelmü lakosok átvonulásunk általi meglepetésök miatt a Várba menekültek a kiket szinte élelmezni kelletett, azomban késöbben fogytán az élelmi szerek, más részröl pedig tapasztalván a
281 zárló sereg napontai erösbülését, - csapatonként bocsátották őket ( 345 ) ki a Vártól a részünkröl történt beleegyezés folytán midön hatalmunkba állott vala egyet is ki nem bocsátani s csak emberiségi érzetét mutatta meg itt is a Magyar midön az ellene fegyverbe ugyan nem de politicai véleménybe s érzeménybe ellenkező nép tömeget szabadon bocsátá nagy lelküen. Ezalatt az Ó Aradi vár oldal felöl mint szinte az uj aradinál is ágyu telepk állittattak fel. s számos bombák mellyek naponként hatalmasan felelgettek vissza a várbeli ágyuknak nem csak hanem azokat több izbe elnémitották, több rendbeli kosaraikat elrontották s a sánczon álló agyukat szétzuzták, a vár épületeibe tetemes kárt okoztak, s takarmány készleteiket felgyujtották a melyeknek gomolygó füstje nem egyszer látszott magasra emelkedni, igy a várbeliek mind az ( 346 ) ostromlás mind élelmi készleteik megfogyása miatt igen szorult helyzetbe valának, s éppen ezen szorultságtól kenyszeritve naponként kirohanásokat tettek tetemes ágyuk kiséretébe de a mellyek mindannyiszor vitezül visszaverettek. - s a két szomszéd város bombázását barbár kimélletlenséggel szünet nélkül folytatták, mely miatt Ó Aradon - uj aradnak csak szélső s lakatlan viskóit érvén - több ház mint a vas fördö s mellette még kettö lángok martaléka lön, igen sok pedig mint a Sidó templom Város Megyeház igen megrongáltatott. de mind ezeknél nem kevesebb kár okoztatott a Várba mind az épületekbe mind pedig azért hogy a Várba lévö marhák mellyek ezelött a Vár alatti sáncz melletti térségen szoktak legelni onnan az ágyuk gojója által kiszorittattak. S a száraz takar ( 347 ) mányra lévén szoritva azt csakhamar felemésztették. s igy veszteségök s feladásuk bizonyos vólt – Azomban Uj Arad felöll még nagyobbszerű készületek folytak. mert erröl a Vár hozzáférhető vólt nem ugy mint Ó Arad felöll a Maros által elzárva - ugyanazért éjjelenként bizonyos számú csapatok rendeltettek ki s azok között saját századunkbeliekkel én is - a kik éjjel erős őrjáratok fedezése mellett, futó árkok készítésén dolgoztak, én is a többik között 2 szakasszal bár mint felügyelő Poroszlai Ferenc hadnagy vezénylete alatt egész éjjel a vár falai alatt dolgozó önkéntesekkel részt vettem ezen veszélyes munkába mely munkára mintha kikeresték vólna az időt, oly sötét ködös bár holdvilágos éjjek vóltak hogy a Várbelieknek lehetetlen vala a közel dolgozó munkásokat ( 348 ) csak látni is, annyival inkább ágyukkal akadályozni a munkába csak a felsütő nap tünteté elébük az éjj nagy munkája sikeres eredményét, a mellyeket elrontandók gyakran kitörtek de védve mi már mind a futó árkok mind az elsánczolt s biztos állásba helyezett ágyu telepektöl,- mind annyiszor vissza vertük, s igy minden erölködésük siker nélkül maradt. - következő éjjel ismét a szokott eréllyel folytattatott a munka. ugy hogy kevés napok alatt a vár vidéke egészen be vala hálózva futó árkokkal s hellyel helyel magasabb sáncz torlatokkal - bent pedig a Városon számos ácsok s építő mesterek hidak s magas lajtorják készitésével foglalkoztak. s igy minden oda látszott mutatni hogy a vár rövid idő alatt meg fog támadtatni s rohammal bevétetni mire nem kevés kilátás nyilt, a vár ( 349 ) ból ki jöttek részint azon állitása folytán hogy a Katonaság bent az éhség miatt különösen a bent szorult magyarok igen elégületlenek, részint pedig az élelmiszerek megfogyása miatt midön már ekkor a legénység lóhussal tápláltatott. s nagy pénz hijjány uralkodott mert holmi kis darabka sárga papírra s kerek bádogra nyomott számok jelentették annak értékét s vóltak forgásba Mielőtt azomba a további részletekbe bocsátkoznék, mint az Uj Aradon történtekkel irányomban is szorosan egybefüggött meg kell emlitenem a lippai expeditiót ugyanis mintegy egy hét mulva Uj Aradon létünk után. 24 órai külső vár fala alatti örködésemből szakaszommal haza érvén s haza jöttemet a kapitánynak bejelentvén, a délutáni 3 órakori parancs ugy hangzott hogy a 2k Század 3 + 4k Szakassza estveli 9 orakor a Százados ( 350 ) szállása elött podgyász nélkül feláljon mi semmi különös okot nem gyanitva a rendelt időre felállottunk s midőn együtt valánk a Százados Angyalosi Mihály a Nemzeti Kávéház elötti térre vezetett át bennünket hol fegyvereinket kupba rakatván pihenjt vezényelt, midön a legénységnek nagy része a múlt éjji őrködés miatt kifáradva lévén a fagyott hideg földre elveté magát s jóízüen aludt én pedig s többek a Kávéházba vonultunk hol időzött a Százados is. s vártunk várakoztunk sokáig a nélkűl hogy tudnánk mi történik velünk eljött a 12 óra is s ekkor a legénység a legnagyobb csendbe talpra állíttatott s szinte csendbe a Városháza elött álló számos előfogatokra felülvén lassu menettel haladánk kifelé a Tömösvári uton. midön kiértünk a Városról a szekerek balra fordultak a Vár alatt elve ( 351 ) zető Angyalkuti utra. - nemsokára setétlettek a ködös holdvilágba a Vár közel lévő barna falai, s egész tömege s tompán hallott a sánczról elkiáltott őrszó legénységünk abba a hiszembe vólt hogy a Vár tulsó oldalára azt keriteni s arról megtámadni megyünk míg az elhagyott oldalról többi részünk működik.- de én a Százados által megsugva tudtam küldetésünk czélját - midön hiedelméből, az ismeretes Angyalkut meglátása által ábrándult ki,- s folytattuk utunkat az elöttünk ismeretes falvakon keresztül a Vár környékét elhagyva egész sebességgel midön egy falunál a rendes utból kitérve a Tömösvárra vezető utra tértek előfogataink rossz szándékból e v / vagy / tévedésből meghatározni nem akarom,- hol sok a Tömösvári várba szénát szállító
282 szekereket fogánk el miket huszarink Aradra kisértek mi pedig ( 352 ) tévutunkról visszatérve folytattuk utunkat egész sebességgel, szúnyókálva s összehuzva magunkat a szekeren a csipős téli köd miatt, már a velünk szemközt levő keleti ég alján szürkülni kezdett a vastag köd felhő s kevés időre szürkületét piros hajnali fény kezdé felváltani áttörve fényével a vastag köd homályán, midőn Neudorf alá értünk, hol a szekerekről leszállva két csapatra osztottuk magunkat. az egyike tudniillik a falu széles tágas és egyenes keresztül vezető uttczája egyik a másik csapat a másik sorház alatt húzódva végig csendesen egyenként és egymás után a tulsó végire a falunak, a falubeli még alvó néptől nem tudva. de mégis nemegészen észrevétlenül mert a falu innenső oldalán örtüzeket ta ( 353 ) lálánk, de az őrök jövetelünk neszét megsejditve tovább állottak. vagyis a tulsó oldalon álló őrök értesítésére siettek de mind ez késő és hasztalan vólt, mert mi gyors menetbe csak hamar a falu tulsó oldalára értünk hol egy nagy kő falat képezvén a ki és bejárást midőn ezen mind két csapatunk egyszerre kibukkant ott lepte a kőfal enyhébe örködő s tüzelő sváb öröket a hirnökökkel együtt,- kik között kettő lóháton teljesitette az őrködési szolgálatot, ezeket azonnal kik vasvillával vóltak fegyverezve letartóztatván, s lovaikat elvevén, bár közülük egy kettő ellenszegülési mozdulatot tett. kik ugyan vakmerőségeikért meglakoltak.- visszajöttünkig biztos örizet alá hellyezénk, s ezzel a csapat sorakozva megindult tovább folytatandó utját. ( 354 ) Azomban már rózsa piros fény árasztotta el a keleti láthatárt biztos jeléül a nem sokára felkelendő napnak. a sűrű ködök vastag felhőkbe öszpontosulva sötét fóltonként uszkáltak az ég űrébe, s keleti szellőtől hajtatva lassan vonultak nyugotnak. mintegy utat engedendők a tisztán feljőni kivánó napnak. hogy szemtanuja lenne egy nemes bosszúállásnak. s már a piros hajnalfény egész terjedelmében látni engedé Lippa várossa fehérlő fal tömegeit s tornyait.- miért is odaig gyalog menni hosszasnak tartván nehogy az örök reggelre kelve elfussanak öket valamint az egész várost meglepni akarván. Sváb szekeresek közzül kettőt a legjobbat kiválasztánk, s ezeknek szekereire hatan mint elölmenni vállalkozottak, én Aliban, Sarka Géder Bekő s még egy vala ( 355 ) ki már nem jut eszembe a neve felültünk, s mellettünk négy huszár vágtatva sebes nyargalással hajtottunk a Város alá, míg a többiek csak lassu hajtással jöve utanunk, látkörünkből is csaknem elenyésztek.- itt a Város alatti folyón keresztül hajtva hol égtek az őrtüzek, de az őrök szétfutottak. csakhamar az elővárosba valánk mellyen keresztül mint mindenütt sebes vágtatva hajtván két felöl fedezetül két két vén huszár nyargalt kik ezen az oláhok által lakott városrészen, az ablakokba még most is kin lobogo nagyobb részt papirosból készült fekete sárga zászlót ábrázoló jeleket kardjaikkal egymás után nyesdelték le rudjaikkal egyűtt, de az ablakok sem maradtak mentek a rohanó huszárok kardcsapásaitól, hanem azokat sebes futások közben egymás után verdeltek befelé ( 356 ) mi a már akkor ebredező lakosokat különösen a különben is bünös oláhokat s ráczokat kétségbe ejtette s azon rohanó menet mellyel mi középen felvont töltött fegyverekkel kezünkben hatan egy szekeren - hajtatánk futásra s a Városbóli kivonulásra menekvésre készté az magokat bünösnek érző lakosokat.- egy hatalmas nagyobb csapat előhirnökeinek tartván bennünket minek teljes valószinüséget adánk magunk is - míg a jobb érzelmüek örömtöl dagabó kebellel fogadának s várva vártak egy nagyszerü csapat érkeztét. Szoval különböző erzettöl hajtatva lehetett látni a népet sebessen futkosva ide s tova. egyiknek öröm sugárzott szeméből a másiknak félelem rettegést mutatott arczvonása, míg a harmadik semleges osztály lakába vonultan néma halgatagságba vesztegelve várta dolguk kifejlését, s tetteit annak mikénti fej ( 357 ) lődéséhez irányozván, szegödött most egyik majd másik parthoz, mikor hogy fordult a koczka,a hol magának s önhaszonkereső vágyának minél több táplálékot talált, s ezen neme volt legveszélyesebb az embereknek, ki hitvallását hazáját nemzetét varosát polgártársai jollétét kész vala feláldozni pillanatnyi haszonért.- az ily ellenség - mert ez nem más - legveszélyesebb mételye a társaságnak, s legfélelmesebb ellene a nemzetnek. mert míg a nyilt ellenséggel könnyen elbánik az ember addig ezek kik a legjobb érzelem palástjába láttatnak járni titkon ásnak alá a nemzet jollétének s pálczát törni felettök igen kétes dolog. egyébiránt megtisztitja a tüz az aranyat megrostálja a közvélemény - s kitünteti a tett az ily embereket, meglehetősen tisztában valánk már mi az ilyféle emberekkel ( 358 ) a városba kiknek kissé tettlegesen megintésére valánk egy részröl kiküldve Volt tehát futkosás-jajgatás, rémülés,- másfelöll éljenzés s barátságos kézszoritás megjelenésünk pillanatába Oh jesus Kristus die roth bandler sind hier hangzott a sváb szájábul, míg az oláh és a rácz mormogva futott menhelyet keresni.- addig a kevés számú magyarok körünkbe gyülekezve leszálltunkkal égtek a viszontlátás örömétől, s baráti rokonhévvel öleltek körül, s vége hossza nem vólt a ki állott szenvedelmek facsarta keserves panasznak. Szekerünkről tehát ily elözmények után egy esmeretes rosz érzelmü rácz Vaja nevü házánál leszállva legelső teendő az vala hogy a Városi Tanácshoz rendeltetett s küldetett 2 legény azzal a parancsal hogy délre 4000 számára a község minden ( 359 ) házánál ebéd készittessék, mely a kiérke-
283 zendő legénységet készen várja s azonnal az emlitett háznál elkezdödött a rablás az elöször beérkezett nehány legénység által hova a csapat többi része is nemsokára megérkezett a hol mindent a foldig feldulva s mindent egy tüig magukhoz szedve s szekerekre takaritva. az udvaron álló s csak akkor estve szallitott 8-9 szekér bor elpocsékolásához fogtak melynek nagyobb részének fenekét beütve fazékkal dézsával hordta a bort minden még ezen ellenséggel czimboráló vad nemzet fiának s nyiltan az ellenség közt Tömösváron lakó nemtelen gaz hazafiak legjobb barátja is, nemzet tagja is de nemcsak a szekerröl folyt a bor hanem térdig állott a katona a pinczébe is a legjobb Auspruch borba. Én mindezeket csak nézve ( 360 ) s általában a ragadozmányban kevés részt véve némi csekély sallangos kostök s pipanemüeken kívűl csak a rendre kivántam volna felügyelni a mi lehetetlen vólt. Ugyanazért az Uttczára kimenve s ottan az összegyült bamuló népséget haza fegyvereztetve ott találtam elöbbi ottlétemkori szállás adómat Veinhard Ferdinánd nevü sváb épitőmestert, ki is a jobb érzelmüek közzé tartozván szinte leste ott lehetésemet, s midön meglátott örömtelve szaladt hozzám s csókolt össze s magával együtt elhitt magához ebédre előlegesen felemlitvén azt hogy a csata alkalmával nálla maradt holmijaim s pénzeim sértetlenül s hijjány nélkül megvagynak, miért is én ezen szivességekért mit különösen a nejének köszönhettem, hálámat kiakarván mutatni a rablott tárgyakból négy aranyos szegélyü findzsát s aljakat küldtem az asszony számára (361 ) s magam is egy legényemmel együtt elmenvén hozzá jól ebédeltünk, s holmijaimat elöadván azt a legényemtöl a szekérre leendő felpakolás végett elküldtem, a pénzt is mi ott maradt volt kezemhez vettem, s elbucsuzva töllük mentem vissza az executio szin hellyére, - de már ekkor az nagyobb terjedelmet vett, s mért arra érdemes lakosoknál is folytattatott az én pedig a föparancsnok Angyaloshoz menve s egy általam felfedezett s letartóztatott uhlanus penzios ezredest további rendelkezési végett neki bejelentve. - ö vele maradtam s értekeztem a teendőkről, mi alatt s folytán elmenénk az ottani sópénztári hivatalhoz, a hol ő megparancsolván hogy mind a pénz mind a sóbeli készleteket resignálják, mit azok t i / tudniillik / a hivatalnokok, tenni vonakodván erősebb katonai ( 362 ) rendszabályhoz vala kénytelen nyulni, a minek következtében mind a készpénzt magához véve, mind a Magazinba készletekbe vólt mintegy 50000 mázsa sőt azalatt a szomszéd falukból a huszárok s lovas nemzet örök altal behajtott oláh előfogatokre felpakoltatá, továbbá némely gyanus hellyeken kutatásokat tévén, mintegy két szekér fegyvernek jutottunk birtokába, igy utasitáshoz képest minden teendőket elvégezve s a legénység is a nekie kimutatott házak rablásába kifáradva, s ragadozmánnyal megterhelve, különösen pedig a temérdek bortól csaknem mindegyig elázva tanácsosnak tartánk a vissza indulást annyival is inkább mivel már jól délután volt az idő, de meg e mellett vólt hirnök bizonyosan ki az alig másfél ( 363 ) állomásnyira levő Tömösvári haderő kiterjeszkedő szárny parancsnokságot értesité ott létünkről, s arról is hogy a 4000.re számitott katonaságtól meg mind eddig is a reggel bevonult alig 100 embernél több meg nem érkezett, ily helyzetbe különösen pedig a legénységnek leittasodása miatt nem kevés félelembe valánk, mert 10-20 ember könyen hatalmába keritheti az egész csapatot. - bár ott létünk alatt, megérkeztünk után tüstént biztositandók magunkat a Maros vizén keresztül hidat vereténk, hogy szükség esetében azon át a tulpartra menekülhessünk felszedve magunk után. Igy a Városon található s remekül behajtott minden vivó eröt össze hajtatva felrakánk azokra a több mint 5000 mázsa sót sőt megterhelénk továbbá azt borokkal, élettel s más egyebekkel ( 364 ) továbbá nagyszámú sertéseket és marhákat inditottunk Uj Arad felé, s igy elkészülve utnak indittatánk a szekereket a legénység pedig az egy ágyu kiséretébe örömrivalgások közt gyalog ment a Város végéig hol a készen álló reggeli előfogatokra felülve sebess hajtással haladtunk Arad felé, a szinte mértföldnyi hosszuságra nyult s ragadmánnyal terhelt sor szekerek egyik része elötte másik része fedezetül utána menvén. - a leszállni készülő nap résutos sugárai oriási árnyaikat messzire kiterjesztvén azomba bár mennyire csendbe parancsoltatott is menni mind a mellett iszonyu zajj és lármával haladt a kiséret és fedezet, mert a legénység részegsége, s ezáltal egymás közötti versengése okozott, a mely lármába a kisütött fegyverek ropogásai sürüen vegyültek szóval a legnagyobb rendetlenség uralkodott mellyet valamint kezdetébe megakadályozni ugy most folyamába csillapitani nem lehetett ezen katonai engedelmességhez nem szokott fegyelmet nem ismerő csapatnál (365 ) hanem magára kellett hagyni, s egész létünket a sors koczkájára kitenni. A zajongásnál azomban az éj beálta kezdett véget vetni, mely észrevehetőleg halkabbá s végre nesztelenné lön mennyivel inkább közeledett az Aradi Vár környéke, annyival is inkább mivel a bor ereje hatását elöidézvén, a mintegy ringató szekereken az édes álom karjába bocsátá a nap terhétől elfáradt hadfiakat. En ki ezen expeditióba bár igen, - de annak eredményébe minél kevesebb mértékbe részesültem, mert legnagyobb szerencsémnek tartottam azt hogy ott maradt vagyonaimat s pénzemet feltaláltam s birtokomba vehettem, nem csak hanem több jó barátaim holmijait is előkerestettem s a szeke-
284 rekre fekrakattam. ezen egész utazás de különösen a vissza menet alatt igen levert s aggodalmas voltam látva a rendetlenséget, - s bár a félszázadnak ( 366 ) a kapitány után én valék parancsnoka nem vala nem lehete elég erélyesség s hatalom azt meggátolni, ezen csapatnál ki saját kapitánya ellen is kardot fegyvert mert emelni. Igy tehát szorongatások közt csak törve s aggódva a lehető megtámadtatás veszélyes pillanától nema csendben haladtunk, mi az elöcsapatot vivő szekereken már a Vár barna falai alatt vezető uton, míg a hosszu sor szekér utólja s azt fedező utó csapat Angyalkuton is tuljárt s csak a zörgő szekerek morajja gyanittatá a figyelövel egy nagyobbszerü csapat vonulást mi nem is vala észrevétlen jelenet a Várbeliek elött sem, mert riadó dobjelek hangzottak ki a Vár belsejéből a hatalmas zörejből támadási kisérletet gyanitván de kirontás nem történt Beértünk azomba nem sokára Ujj Aradra hol mindenki pogyászát magához véve s rablott holmijait, a gazdátlanokat pedig bizonyos helyre lerakatva mindenki szállására sietett mintegy 12 ( 367 ) mintegy éjfélutánni 2-3 orakor - s szekerek bevonulása pedig egész világos reggelig tartott, mellyekről a hozott készletek a tábor számára lefoglalva biztos helyre rakattak a lippáról hozott holmijaim között legtöbbet érő vólt azon egy vékányi mandula s ugyanannyi aszalt szilva, mellyet másnap hozzám gyült ismerőseimmel fogyasztgatánk s tovább is míg csak tartott benne Másnap reggel parancsnokunk Zuricshoz menénk Angyalossal a történtekről s eljárásunkról jelentést tenni, a hol felemlitvén a csapat engedetlenségét s rendetlen tetteit az rögtön kirukkolni parancsoltatott s hogy mámorát annál jobban kipihenhesse 48 órás forpoctozással büntettetett meg két káplár letétetett, nekem pedig megparancsoltatott hogy az örködési két nap alatt minden 12 orába egyszer megvizsgáljam őket - s ezen felül keményen megvizsgáltatott a csapat ( 368 ) s hasonló tényeknéli elkövetés esetébe a büntettesek golyó általi megfenyitése igértetett. Eltelvén a büntetési idő rendesen folytak napjaink mint azelőtt, a Várbeliek naponkénti kirohanásokat tettek, mellyeket mi mindannyiszor hatalmasan visszavertünk, e mellett az ágyuzás a két szomszéd városra minden nap szakadatlanul folytattatott, mi csak épületeket romba döntött s felgyujtott De más részről Óaradon mint szinte itt is hatalmas ütegek vóltak már felállitva a Vár ellenébe, a mellyeknek jól irányzott golyó záporai valahányszor megindultak annyiszor elnémiták a Vár bömbölő tekéit, s a Vár falaiba s épületeibe tetemes rombolást okoztak, mindezek, mind pedig a miatt hogy a Vár már most addig nem létezett nagy erővel lévén körülvéve, élelmet, melynek nagy szükébe volt már a Vár - sehonnan szállítani nem lehetett, - s már a lóhus is fogyatékán volt. - ( 369 ) Azomban hosszasnak tartván a Várnak kiéheztetésseli bevételét s azt siettetni akarván minden oda mutatott h / hogy / mint a fentebb leirtakból kivehető - hogy az ellen roham támadás szándékoltatik intézni, - mert December 5 mintegy estveli 9-10 ora tájban a piaczon az egész Uj Aradi őrség csatarendbe felállittatott s nemsokára lassu menetben s egész csenddel megindittatott az s elvezettetett a Szent Miklós felöll a Várnak déli oldala fele egyik szárnyaival - a mint az eji sötétbe kivenni lehetett. - a falura tamaszkodva,másikkal pedig az Angyalkuti út felé terjeszkedve ki, - én a csapattal együtt nem messze a falutól nyertem állomást, - itt állánk már néma csendbe több ora hosszáig - a szakadó hüvös decemberi esőbe alul felül ázva. - azt se tudva jóformán a korom sötétségű éjben hogy hol vagyunk - várva az elkezdés pillanatára de a mi mindig csak haladt s még is be nem következett, nemcsak hanem már a szürkülő hajnali fény kezde áttörni a fellegek vastag tömegét ( 370 ) s mégsem történve semmi a midön megunva már mind az állást mind a fekvést - a mellyet a szakadó eső daczára is megkisérték keresztül feküdve éppen egy alattunk átvonuló szekéruton a sárba, párnául a patrontás takaróul a kard szolgálván s e mellett igen el lévén ázva és fázva lassanként huzodtunk a falu alá hol a házak keritését a legénység összehordva tüzet kezdett gerjeszteni a hideget megenyhitendő, azomban már jóval ezelőtt maguk az alantas parancsnokok is megunván a tétlen várakozást sem ellenparancsot n / nem / bírván a főparancsnok Mariassy felkeresésére futárokat küldtek, kik azt mindenütt keresték csak ott nem a hol vólt t i / tudniillik / otthon. mignem valahára otthon nyugodtan pihenve feltaláltatván, azon rendeletet küldte hogy már semmi sem fog történni hanem szep rendben csendesen haza lehet vonulni. - ő tehát nyugodott míg mi a hideg esőtől átverve a sárba fetrengenk ( 371 ) mire azomban a futár a paranccsal megérkezett már magasan lobogtak a keritésekből csinált tüzek lángjai, számtalan hellyeken mellyeket a didergő legénység körül állott élvezve annak jótékony melegét - de már a nap közel létét is jelenték a barna téli felhőkön áttört fényesebb sugárak, s már ezért is de különösen az éji sötétben végetlen messzeségre látszó számtalan tüzoszlopok lángjaiból tisztán kiveheték a Várbeliek közel létünket, de mind e mellett is csak egyetlen lövést sem intéztek felénk, hanem háboritatlanul hagyák vissza huzódni a csapatnak általuk látott s könnyen beérhető
285 osztályait, - mert nagy rész nem vala látható a falu házai s a Vár alatt elterülő rekettyés völgytől fedeztetve. – Igy tehát haza vonultunk mindnyájan szállásainkra a delutánni parancsrai megjelenés kihirdetése mellett.( 372 ) haza térve az éji fáradalmat csakhamar kipihenénk s azután mint rendesen szokás vala bor között vigan tölténk a futó perczeket. elkövetkezett a dél, ebédeltünk a szokott módszerént egy nap ugy mint más felvert galuskával fözött gujasos hust melle profont s mindenki számára egy ittcze bor saját erszényre, - ezt volt rajza mindennapi ebédünknek Uj Aradon. Ebéd után parancsolásra allottunk ki a szokott helyre, mely tudtunkra adá hogy mindenki magát készen tartsa s éjféli 12 orakor ezen helyre pontosan s a legnagyobb csendbe pogyasz nélkül felálljon Mi vólt természetesebb mint mindenki agyába vár támadási ujjabb kisérlet gondolatának fordulni meg - mi kevés jövendővel kecsegtető érzelmekkel, s sejtelemmel tőltvén be minden kebelt, sok talán végső orájára is gondolván, s utolsónak gyanítván a rá jövő éjjet, a melynek e földön elkezdödö setétsége s hosszusága örök éjbe merülend át s a feltámadás boldog napjaig tartand. ( 373 ) másik égett az örömtöl elszánt és bátor lélekkel ohajtván meghágni a meredek bástya falakat s kiszoritani a bezártan éhséggel küzdve is gúnyolódó ellent, bitorult fészkéből, az undok tanyájává forditott Nemzeti kéz emelte Magyar várnak, - Amott sápadva lehetett látni boros kancsói mellett ülve a másikat, elűzni akarván a vélle járó s sarkába követő gondokat s félelmet, de a változás jelei nagyon észrevehetőek fiatalos arcza vonásain. - s a rettegés jéghalál cseppjén veritékeznek homlokán, míg amoda a másik s többen gondtalan kedvel üritgetve poharat negédesen járják a szoba padolatán összeölelkezve a Nemzet negédes tánczát, kiknek amott a szegletbe fakó asztal mellett melyről a kiöntött bor patakként buzog le deszka székeken körbe ülö hajdan Apolló templomába szolgált most Márshoz szegődött ifjak tele kancsók tartalmátúl hevitve zengnek ( 374 ) a vigadók talpa alá nemzeti harczi dalokat. megemlékeznek vigságuk között gyakran a hazáról, a hon nemtőjéről s annak teremtőjéről s nagyokat isznak fenékig üritett poharaikból azok egésségéért, melyből részt veszen az is amoda kit az ajtó benyilásánál levő ágy szelire ülve a kedves leánykával enyelge eddig s a köszöntés három tárgyához negyediket csatol. Oh ha látná az elpuhult, részvétlen tétlenségbe tespedő korcs fia a hazának e vigalmat megindulna a kő szive s meglágyulna itt a Nemzeti érzelem szent tüzénél oh ha látnátok szüleim a keblekből kitöve megtestesült nemes érzelmet, megrepedne szivetek az örömtől, s azt mondanátok nincs hatalom mely a nemzeti felbúzdult lelkes erőnek gátot vessen nincs tárgy mellyet e nemzet ifjainak kebléből, mint mesés sárkány torkából kijövö tüzláng megne emészen de nem fárasztom az érzelmek különbözöségé ( 375 ) nek ecsetelésével barátaimat hisz érzik ők azt szintugy, - mert ezt külömben is csak érzeni, de leirni nem lehet, mert a Nemzeti lelkesedés ereje képzelhetetlen. Igy folyának bor között vigan folyának nem napjaink már sőt nem is oraja soknak hanem perczeink, midön a cselekvés pillanata elkövetkezett ki állottonk szokott hellyünkre a főpiaczra, hol az egész zászló csapat felállittatott mintegy egy és két óra között azomban még jó sokáig állottunk néma csendben állomásunkon midön a jobb szárny halk léptekkel kezdett mozogni, s vonulni a templom melletti uttczán kifelé a Városról, egészen más irányban mint a mult éjjel, mert őket csak a vár felöl lengedező s é szerint kedvező szellöktől elkapott hangok susogása s itt ott öszve koczanó fegyverek csattanása gyanittatá, követénk lépteiket lassu menetbe mi is, szoruló kebleinkből hangot felhatni nem érezvén míg nem nehány fertálynyi menet után megálla ( 376 ) podánk, s halál csend terült el körüllöttünk, míg távolatból csapat vonulás neszét hozá vissza a lenge szellő, ismét haladtunk álomszerüleg, s megállapodva ugy vélénk mintha ujjainkkal érnénk a Várnak barna sötét falait s ugy vólt kissé ismét megállapodánk s hallott a sánczon járó őr kiáltása figyelénk nem reánk é, de az őrszó körül hangzott oldala felöll Mikalaka felöll erőss orditás veszett hangját ragadá a Vár terén keresztül az emelkedő reggeli szellő, mire a Várbeliek felébredvén tüstént riadó hangzott ki a Vár kebeléből, mi talpra állitá a beszorult népséget - ezalatt azomban a mi óldalunkon hol a fő támadó erő vólt, mert amaz csak jó formán azért történt hogy a Várbeliek figyelme odafordittassék s ezen oldalról elvonassék - lassanként vonult befele a katonaság a Vár külső sánczain készitett hidakon keresztül a belső sánczok felé, melynek ( 377 ) dobogó hangja kisértetiesen hangzott nekünk még kívűl állóknak fülébe midön a Békési önkénytesek kiknek velünk egy szerep jutott a támadásban a Vár sanczain már befele nyomuló honvédeket ellenségnek vélvén elkezdett a sötétbe össze vissza tüzelni, melyeknek golyói közibünk is sürüen hullottak ugy hogy mélyen kellett a földre szegezni magamat, hogy a körülöttem fütyölö gojók sértését kikerüljem, mit lecsilapitani csak nehezen lehetett, annyival is inkább mivel a mieink meg vissza tüzelni kezdtek, s igy irtozatos lett a zürzavar, a mely mindaddig tartott míg a csapat vonulás rendjén a sor mi reánk s a Békésiekre került, a midön a Vár külsö sánczán levő
286 hidon átvonulva egy mély völgybe a Várt köritő sáncz külsö árkaiba találánk magunkat a hol már a többiek egy része vala, ezen árokba a Vár belső ( 378 ) s már köfalból nem mint a külsö földböl. - álló bástya falakhoz, a mellyek a sáncz árokra néző kazamata ablakokkal s lórésekkel vóltak ellátva. Számos hosszu s a bastyafala tetejéig felerő lajtorják vóltak támasztva a mellyeken mint az éji sötétbe kivenni lehetett, egymásután lappángva lépdeltek felfele Honvédeink s utána a Békési önkéntesek s azután mi, a nélkül hogy még eddig észrevétettünk vólna vagy a vártól reánk lövés történt volna mert a Mikalaka felölli szinleges támadás egészen magára vonta a Várbeliek figyelmét. Azomban a fentebb leirtt tévesztésből eredett zavar hangja s a fegyverek ropogása ezen oldalrul is figyelmessé tette a Várbelieket, mint szinte az is hogy a fegyverek ropogása meghallása után az uj aradi - várba vezető töltés melletti ( 379 ) fogadó elött álló zenekar – azt gondolta a zaj keletkezete s fegyverek ropogásakor hogy már a Vár kezünkbe esett v / vagy / hogy be vettük elkezdett Nemzeti indulót huzni, - mindezek tehát a külömben is éber ellenség figyelmét felköltvén egész erejével ezen óldalra rontott, akkor midön már a mieink közzül a Várbástya falaira sokan felhágtak s ottan nehány öröket örökre elnémitottak. a nagyobb rész pedig a falakhoz támasztott lajtorjákon lassan haladott felfelé sokan a feljutáshoz már közel állván, míg a mi csapatunk a kicsinált menetrend szerént csak most indult meg felfele s még alig 10-12 lépcsőt hagyott hátra maga után midön az ellenség egész erővel megtámadva bennünket, részint eröss puskatüzzel lövöldözve a lajtorjákon végig vonulo emberekre, részint fegyverszurásokkal veté lefelé ( 380 ) lefelé a feljutáshoz közelitőket, részint pedig kész gránátokkal pusztitá a földön állókat, mi iszonyu zavart és lármát idézett elő, s megkezdödött mind két oldalról a heves tüzelés bár mi kevésbé árthatánk a bent lévőknek, de mind a mellett is hullottak a németek lefelé a bástyáról, részint a gojóktol, részint pedig hosszu nyelü horgokkal rángatván le őket a magasan állók, sőt szerencsére a bástyafokra feljutott egyének is kik közt vólt maga Máriássy is a vezér. - s több leginkább várból kiszökött vén katonák mindnyájan kiszabadultak, s a lajtorjákon vissza leszállottak, vagyis leszoritattak, a midön a felsőbbek az alsóbbakat taszitván lefelé,egymás után hullottunk alá a lajtorjákról a Vár sánczaiba s az ott lévő térdigérő posványos ( 381 ) vizekbe, - a midön az ellenség mind felölröl puskákkal és agyukkal és gránátokkal, mind a kazamatak ablakaiból a löréseken keresztül iszonyuan pusztitani kezdett bennünket, annyival is inkább mivel már a derülő hajnal fényben jól szélyel látni lehetett, mire nézve nekünk azonnal vissza vonulást parancsolt a Vezér sebes léptekbe s egyenként szét széledezve. azomban még hátra vólt a kimenekvés a sáncz árkaiból a külső sánczokon keresztül, a mi felette nagy veszélyel vólt egybeköttetve mivel a keresztül vezető hidon okvetetlen összekellett csoportosulni, mit az ellenség már jól beláthatva írtózatos tüzelést kezdett az átvetett fahidra ( 382 ) mely igen sok átkelőt szét tiprott megnem magát a hidat is semmivé tette. miáltal nagy része a legénységnek bentszorult a Sáncz árkaiba hol egész estvéig - különösen a Székelyek igen jól tartották magukat s hatalmasan tüzeltek az ellenségre mely felettök és körülöttül vólt nemcsak hanem a kirontást is meggátlák, melynek beálltával mindnyajan áldozatul fogtak vólna esni több izbe szállittatott számokra lőpor a nap folyta alatt, mint szintén eledel, míg nem beesteledvén az éj sötetébe kivonultak rejtekökböl 23 halottat hagyván hátra magok közzül a sáncz árkaiba Mi pedig a mint az utánnunk tüstént megsemmisült fahidon keresztül vergödtünk több élet veszteséggel ( 383 ) egy falu aljáig elterülő sikra értünk ki hol bár egyenként szét széledve gyors léptekkel haladánk a Város szelsö házai felé men hellyet keresendők, a Vár mind ágyuiből sáncz puskaibol s aprobb fegyvereiböl ömlö kartács és golyózápornak egészen ki valánk téve mely az emlitett térséget sűrűen ellepett ostromlókat felette pusztitá, mely körüllettem is ki a Várba vivő töltés mellett s igy az agyuknak éppen a torkába - egész hidegvérüséggel, s fáradságtol eredett lankadtsággal lassan haladék, - igen sokakat más jobb életre küldött át. Jo darabig jövék már a zugó golyó zápor között, néha néha hatalmas golyó ( 384 ) csapás által felbarázdolt földek csapodván hozzám hol elöl hol hatul, - mindaddig míg a töltés nekem akkor jobb felölli oldalán álló fogadó enyhelyébe nem juték keresztül menve a magas töltésen hol már akkor a mieink közzül többen állának Zuricsal ki meglátván engemet a töltés tetején állani hol az golyók egymást érve görögve repülve követték, lerántott mintegy magokhoz káromolva, midön a felettök álló sárból készült tüzfalat egy hatalmas bomba csapás nyakukba boritá Azomban én itt sem nyughatván otthagytam az ott találtakat, s indultam be a Városra, a borzasztó agyuzás daczára is, - mit vélem többen csele ( 385 ) kedtek. beérvén a Városra a rendes állomási helyen rendetlenül elszeledett s összezavarodott népcsoportot találék csüggedve s elfáradva ülni v / vagy / álni s busan járkálni a vesztett csata keserüségétöl leverettetve. - s még mindig jöttek folyvást egyének be, - míg nem a Vár környéke tökélletesen meg tisztult minden erőtől, a mely bosszuját
287 töltendö megeresztvén minden agyui tartalmát reggeltől késő éjjig szorta a két szomszéd Városra romboló tekéit Ez vólt December 6ki véres s eredménytelen szomorú nap. - mely valamint a tervben megfontolatlan kezdemény volt ugy a kivitelben a legszerencsétlenebb elvvel, s tapasztalatlan ügyetlenséggel párosult vakmerő mütétel vólt ( 386 ) Ezen veszedelmes küzdelem után kipihenendök magunkat hazatértünk szállásainkra midön már a nap is sugárait kezdé szétönteni a vértöl párolgó mezöre, s érezve az egész éjji nem alvás s munka utáni kiéhezett testnek étvágyát reggelizéshez fogánk a szokott mod szerént mely melegitett borbol s szallonnábol vagy sűlt husból allott miután egyik a borozást folytatta másik fáradságait kipihenni álomba szenderült, míg mások az ágyuzás szünni nem akaró lármáját halgatták a piaczon a kávéház elött mellyek közzé a Várbeliek s a sancz közzé szorult honvédek tusája hangját ragadá olykor olykor az északi szellő A vár környékére a visszavonulás után a szokott hellyekre örök rendeltettek kik a gyakorlatnál fogva szünet nélküli tüzelésbe állottak a Várbeliekkel. ( 387 ) Délután parancsolatra állottunk elö szemeinkkel keresvén a hijjányzókat, kik egyébiránt a küzdelem nagy és veszélyes, és sok emberéletbe került vólta mellett is csapatunkból nem sokan valának, - parancsolat után szétoszolva kiki rendes foglalkozásait, s idötöltéseit követte. Lement a nap, beállt az éjj, s annak sötéte ki menté buvohellyeböl bizonyos szamu segederö hozájárulása mellett a sánczok között egész nap tüzelt feleinket - kik leginkább székelyek valának, elfáradva s ellankadva a nap terheitöl, mintegy 23 halottat számlalván magok között az éjjeli s egész napi ostromlás és ostromoltatás után. Igy állapotunk ismét a rendes stadiumába lépett vissza - A Vár továbra is bezárolva maradt elzárva minden ( 388 ) közlekedéstöl s élelmiszerektöl szállithatásától, - mely alatt számtalan nyugalmatlan perczeket s éjjeket töltöttünk, de sikerdus eredmény biztos reményébe, mert már a Vár minden élelmiszereiböl még a lóhusból is kifogyó félben vólt s előre lehetett tudni hogy soká magát fen tartani nem tudja ha csak az éhhalál keserü probáját kiállani nem akarja. s egy rövid idön kezeinkbe kell esnie. Azomban a vaksors mely nem vélt eseteket idéz elö a történelemben ellenünk fordulva s elleneinkkel fogva kezet ismét egy szomoru tényt görditett elibünk gyorsan forgó kerekein s elhozta a December 16ki véres s eredményeiben káros következésü fontos napot mely minden eddigi törekvéseink s fáradságaink sikereit semmisé tette. ( 389 ) Ugyanis az Aradi vár mellett még egy másik eröss állomása vólt a Németeknek a Bánátba, a Tömösvári vár honnan uralkodtak az egész vidéken s gyakran megakaszták müködéseiben mind az aldunai s fejértemplomi seregeket mind pedig az Aradi várt zárló csapatnak ellenére szolgáltak, - mert még ezen Vár, a magyar hadsereg csekélysége, s a sokfelöll mutatkozó lázzadás által, mindannyifelé eldaraboltsága miatt körül nem vétethetett, s igy szabadon üzte rabló támadásait mindenfelé, mellyeket mint a Lippai eseményből tudjuk egész hozzankig kiterjesztett. Eppen ez okból jelemben is sejditettük bizonyos készületi hadmozgalmat Tömösvárrul, mit a vezér bizonyosan ( 390 ) tudott, tudtuk a kiküldött csapatoknak töllünk egy állomásrai körjáratát, kikkel körlö huszáraink találkoztak. Erzettük láttuk h / hogy / egy nagyszerü eseménynek elöestéjén állunk mert naponta érkeztek ujjabb és pedig rendezett csapatok, mellyek között vólt a már régebben itt lévő Lengyel és Székely Zaszlóaljakon kívűl a 27k Zászlóalj melybe vala ifj. Sárosi Gyula barátom is kivel itt léte alatt igen sok jó napokat tölték mint tanuló társammal s akkor is lelki barátommal. továbbá a 30k igen hires s a 9k s 3k Zászlóaljak utan tehető Zászlóalj - folyvást érkeztek agyuütegek rendesen felszerelve tanult tüzérekkel, s feles számú löszer készletek, - Továbbá az egész s mintegy 10.12 ezerre tehetö Uj Aradi ( 391 ) hadsereggel naponta csataszerü hadgyakorlatokat tartánk ágyuk lovasság, gyalogság csata rendbe felállittatván a Vingai uton, jobb és balszárnyával messzire kiterjeszkedvén, Tömösvár fele arczal mintegy onnan várandok az ellenséget, - a Vár, Szt Miklós Uj Arad mellett s a Tömösvári út felen készitett hatalmas sánczok ágyúütegekkel rakattak meg s ott táborozó katonasággal, s igy már közeliteni látszott a vészes pillanat, mert éjjel nappal az isten szabad ege alatt örködtünk, s már a második át nem aludt éjj utani tiszta fényben kelt fel a melegen sütö nap, - a naptár szerint 16k December, midön a seregek mozgalma elkezdödött, mindegyik csapatnak állása kijeleltetett, az ágyuk a sánczok megé vonattak ( 392 ) Szóval az egész sereg csata készen ált mi a tömösvári uton a falu végén levö fogadónál nyerénk állomást egy félszázaddal, míg az elsö félszázad az utszeli redoutba helyeztetett az első század pedig a jobb és bal szárnyakra erősitésül rendeltetett el, s igy az én állásom még legjobban vala biztositva, a bekövetkezhető csata esetére midön nem sokára barna felhőként tüne fel Angyalkut és Dreispitz / Dreyspitz Saagh / felöll az ellenség roppant serege, - bal szárnyával kiter-
288 jeszkedve a Tömösvári utig jobbszárnyával pedig a Vár védelmére támaszkodván, és sebes léptekkel trombita harsogás dobpergés és zene kisérete mellett nyomultak elöre, midön már lő tavolságra voltak hirtelen megállapodtak, s mintegy 25 agyujuk előnyargalván roham tüzet kezdett a mi balszárnyunkra ( 393 ) a melyekre ottani, ugyszint a SztMiklósi négyszeg sánczba álló ágyuink visszafelelni kezdtek ugyan de igen gyéren e mellett a Várbeliek is elkezdték ágyúzásaikat mind Ó és Uj Aradra mind pedig hadseregünk SzMiklós alatti balszárnyára, míg ezek a balszárnyon igy történtek addig a középen és jobb szárnyon mozgalmak tétettek mert a jobb szárnyon álló Lengyelek a balszárny segittségére rendeltettek s mentek az sebesen nyomuló ellenség elibe, az itt állomásozott Lehell huszár ezred és Debreczeni 2 Szazad lovas nemzetőrség pedig a Tömösvári uton állittatott fel, az én állomásom nem változott. Ezalatt az ellenség mindég közeledett egyre ágyuzva balszárnyával pedig kezdett kiterjeszkedni a Tömösvári út felé sőt azon tul is Szedelaknak / Szaderlak /. ( 394 ) e mellett a Tömösvári uton Vinga felöll a mint az ott örködött s kiszoritott Huszárok meghozák a hirt nagyszámú lovasság nyomult előre sebes vágtatva, a gyalogság pedig irtoztató sokasággal lepte el a Dreispitz felé elterülő dombos hellyeket, - melyeket - én állását megszemlélendö az ellenségnek - az ottani magas fogadó tetejére felmászva nézegettem többekkel midön a Vár felöll elönyomuló ellenség kartács záporai már kezdék szétzuzni a fogadó sindelyfedelzetét ugyanazért tovább ott maradni tanácsosnak nem tartván leszállattam, mikorra csapatom is már a fogadó enyhébe vonult hátra nem állhatva a sürüen hulló golyózáport mely az éppen balszárnyunkra siető lengyelek közzül szemünk láttára többe ( 395 ) ket elsodort Az ellenség egyesülve az agyuk kiséretébe kirontott várbeliekkel balszárnyunkon már fegyver tüzbe állott a mieinkkel s azokat kezdte hátra nyomni, mire a sánczokba állott s Olah tüzérekkel ellatott ágyuk a hellyett hogy visszavonultak vólna sebess rohanással hajtattak át az ellenséghez, - a Tömösvári uton szinte nagy erövel nyomult elő a lovasság Dreispitz felöll másik csapat gyalogság temérdek felkelő gyalog és lovas Olahoktól Ráczoktol kisérve. - erre a Tömösvári uton állott lovasságunk egyszerre hátat forditott s nyargalva elkezdett gyávául futni a Pécskai erdő alatt álló Maros hidjához, - de már a balszárny vesztesége is bizonyos vólt mert elkezdett ( 396 ) rendetlenül hátrálni, ekkor a csata szinhellyeről érkezö Zuricsal találkozván. - mert még a mi csapatunk mindég megtartá állomását - a Városba küldött előfogatokért a halottak felvételére, azomba a Városba befele mentembe már jött a töltésen Mariassy is nagy fehér tollas kalapba loháton, a sűrűen hulló golyózáporba egesz hidegvérü lassusággal. Míg én bent a Város házánál elöfogatok nem léte miatt a Sváb birokat teremtettéztem azalatt a csapat vonulás nagyba ment, - de elöfogatokat is nem nyerhetvén mi feleslegessé is vált azáltal hogy az elesetteket s sebesülteket, a munitios szekerekre felszedték. - onnan kijöttem, a midön már az uttczán csak egyes futó menekvő honvédeket találtam, mert a föcsapat régen átvonult ( 397 ) ugyanazért magam is, nehogy ott lepettessem siettem vólna a Városból kifelé, azomban podgyászom a szállásomon levén s azt ott hagyni mint lippán is nem akarván, a kerteken keresztül sebes futással mentem quartélyomra üzetve mindenütt az ellenség puska gojoitól hazaérve hirtelen magamra kötöztem azt, s indultam ki a Városból Oarad felé a Márosnak, egyedül magam mert már egy lélek sem jött a Városból. A Városon kívűl a kertek alatt, a lengyeleket találtam felállitva s ez némi biztonságot öntött belém, azomban én hozzájuk nem csatlakoztam hanem siettem a csapatot elérendő s azok is szép rendbe indultak, azomban a csapatot már sehol sem látván hanem egyenként elszéledett embereket sietni ( 398 ) az erdő alatti hidhoz megváltoztattam szándékomat mert én is a híd felé törekedtem. annyival is inkább mivel az ellenség már megtámadta az erdö felöll lovasságával az átjáró hidat is s azt csakugyan el is foglalja s ezáltal az átvonulást elvágja, midön az egész innen levő temérdek emberek fogjaivá lönek, - ha az aradi tüzérek különösen az öreg Kun aradi tüzér polgár - ágyui hatalmas erejénél vissza nem rettenti az ellenséget s igy meg nem nyitja az átvonulást, a midön az ellenség innen elüzetve az elszéledteket vevé űzőbe már elért bennünket a Maros partonni füzesbe az Ulanusság s erössen vagdalt hozzánk, a tüzelés daczára is, midön a Maros partra érve annak medrébe, melly akkor száraz vólt a parthoz közel ugráltunk le ( 399 ) s igy a part által hova a lovasság nem szállhatott, mentve valánk, az ellenség bántalmaitól, azomba még hátra vólt a vizenni átmenekülhetés reménye, mert a szállitó komp a tulparton állott kikötve, a melynek áthajtásáért sokáig kelle átkiabálni, mignem saját embereinkre fegyvert emelve ijjesztéssel vivtunk töllük ki segittséget, a midön két v / vagy / három molnár beleugordván a kompba kezdte áthajtani az innenső partra. Ezalatt embereink egyenként gyülekeztek e helyre, más út már el lévén vágva s ez is a legveszélyesebb vólt mert míg egy felöll a Városból s az Erdö felöll nyomuló ellenség szorta ránk ágyuiból
289 gojoit addig a Várbeliek is kereszt tüzzel pusztitottak, ugy hogy míg az Uj Arad és Maros közötti téren, az Oaradi Nemzetőri Örnagy és ( 400 ) Rikkl tonival sebessen mentünk keresztül csak ugy pattogott körüllöttünk a kartács s a gojok mindennemü sokasága mint terhes felhöböl leomló jég esö. A Komp átérkezvén abba hanyatt holok rohant bele a legénység azt sem várva tökélletesen míg a parthoz ér, hanem derekig sőt nyakig erö vizbe gázolva mentek elibe, de ugyis kellett mindnyajuknak mert a parthoz közeli hely zátonyos levén egész addig vele ki jönni nem lehetett volna, tehát a nagy vzbe elibe kellett bemenni, igy bele rakodván magunkat a kompba, söt annyira megterheltetvén az egyenként oda érkezett s közel 500 ra menö egyének által azon kis terü tutaj hogy minden perczbe az elmerüléstöl lehetett tartani - minden ember a ki csak a vizen keresztül vert kifeszitett kötélhez hozzá férhetett beleragadt s nagy sebességgel hajtattuk át a tulpartra, a hulló gojó zápor között, mely tele csapdosá ( 401 ) a felhasitott vizhullámok által gyakran szemeinket, s egy gránát pedig oly hatalmas csapást adott, - a Vártól jöve - a hajó orrának hogy az azonnal félbalt csinált, s minden ivezetei recsegtek, s már közelgett elmerüléséhez - a szétszakadt gránát darabok pedig a hajoba nehány embert megöltek részint megsebesitettek, - a midön még nagyobb erövel dolgoztak a hajó áthajtásán és a beletoluló víz kihányásán, s igy szerencsésen át értünk, - ezalatt azomba a tulpartra ismét gyülöngött egy csapat ember kik midön csólnakokon át szállittattak vólna s a tulpartra értek, már akkorára megjelent ott az ellenség gyalogsága, s magyar tulfelöll többé nem vala látható, s ekkor elkezdödött a kétpartról az egymásrai tüzeléss szakadatlanul folyt estve késő, minthogy már az idő ekkor is mintegy 2 orakor lehetett délután ( 402 ) ezáltal meggátoltatott az áttörni vágyó ellenség czeljába. Hasonlóan az alsó hidnál jól tarták az Aradi tüzérek magokat, s vissza üzék az ellenséget az áttöréstöl a folytonos ágyuzás által igy tehát biztositva valánk már bár a legnagyobb rendetlenség uralkodott, s össze volt zavarodva minden csapat, - parancsnok v / vagy / tiszt sehol nem vala látható hanem kénye kedve szerént tett mindenki, ha bátorsága s kitartása v / vagy / kedve vólt tüzelni tüzelt, hanem ment a hova akart, - s igy egyedül a legénység jó érzelmének, s kitartó nemes elszántságának eredménye vólt hogy az ellenség át nem törhetett. - nem engedtetett. En magam is szinte estéig a már innenső parton álló füzes fainak védelme alatt tüzeltem a tulparton hol megszaporodó hol elfogyó sárga nyaku ellenségre a midön már az éhség fáradság, s különösen a Maros vizében félig megfördés, s az ennek ( 403 ) nagy ellenségéül szolgáló hideg északi szél által átverve, s ellankadva, a Városba befele indultam régi szállásomat felkeresendö, - annyival is inkább, mivel végig a Maros partra, kezdtek már rendbe szedett pihentebb csapatokat kirendelni s elhelyezni, de a Városba vezetö uttcza északnak, a Várfelé nyulván oly sürüen hullottak a leestökbe elpattanó gránátok hogy alig lehetett egyik kaputol a masik kapualjaig érni, magát védendö az ember, midön nagy nehezen igy felérvén a piaczra, szállásomra mentem s midön beléptem a külömben is nyitva levö kapun a kapu alá egy begördült gránát oly hatalmas durranással és erővel pattant szét hogy darabjának ütései tán ma is meglátható nyomokat hagytak az eröss tölgyfakapu két szárnyán ugy hogy alig maradt idöm a közel feljaró gradics tekerületébe beugrani. a bizonyos agyoncsapás veszélye elöll s valóban soha igy üldözöbe nem ( 404 ) vett a gojók zápora mint most, mert mielött még ezen szállásomra értem vólna a gojók járásának felette kitéve levő felvezetö uttczából kiérve, a Vas Kavéház épületébe lakó Kapitány s betegen fekvö Varga Jósefhez igyekeztem, de a bombák egyre hullottak elöttem mellettem - midön már a szobájához vezetö pitvarba nyitottam be a 4 szögü épület nyitott felsö részen egy bomba esett be a szük udvar közepébe. - s szétpattanva egy darabja oly nyilsebességgel vágva keresztül magát az általam csak most behajtott pitvarajtón keresztül, hogy az darabokra szakadt, - s a rohanó darab fülem mellett eldudálva a pitvarba össze rakott edényeket mind összetörte és halomra sodorta. - mire én a Kapitány szobájába nyiték, - kik ijjedve rohan ( 405 ) tak ki fele a zajra - mert többen vóltak nálla - s bámulva tekinték a rombolást. - de még nagyobb bámulással csodálták elképtelenedett képemet, - mely az éhség - harcz szenvedései - s egy bizonytalan jövő kétes reményébe halálsáppadt alakot ölte itt kissé kipihenve magamat, - s nehány korty pálinkát véve magamhoz - távoztam az elöbb emlitett szállásomra, hasonlóan üldöztetve a bombák pattogó darabjaitól s csak az isteni gondviselés igazat oltalmazó bölcsességének köszönhetem hogy mindezen kisértetek között is éppen maradtam. Szállásomra érve, - az elöbbi itt létek által ismerössé vált szobaleány a pinczébe szállásolt el. miután a felső emeletröl és földszinröl mindenki odaköltözött a bombák veszedelme elöll, s itt is a pincze jukakat s ablakokat. - elébe állitott vastag geren ( 406 ) dákkal végig rakva kellett óltalmazni a bizonyos betöréstöl,- Itt vóltam tehát bátorságba - késö éjji várva a dolog mire döltét mert még az ágyuk egyre hangoztak - mignem éjfél tájba azok elcsendesedvén,- én is az annyira ohajtott álom karjaiba bocsátottam magamat.- mert étekröl szó sem vólt- kinek jutva az eszébe ilyenkor legnagyobb
290 éhsége mellett is - s életem legédesebbik álmát ekkor aludtam reggelig,- a midön felkelve - a Piaczra mentem ki találkozandó a még meglévökkel s rendbe szedendök magunkat Össze is jött az egész csapat külömbözö háló hellyéből s a Piaczon régi szokott hellyén összeseregelve, ujjabbi rendszeres elszállásolás végett - a Városnak egy még ( 407 ) nem lakott a Vártol legtávolabb esö részébe szállásoltatánk el. én egy valami Zsugori vén urhoz.- kinek soha se nevét se mesterségét meg nem kérdeztem,- ’sémbes kötölöczködése rosz ellátása annyira rosszul esvén az eddigi jó bánásmod mondhatni szeretet s jól tartás után.- ugyan azért én oda hagyván öt vissza költöztem a Lippai megtérés utan nyert szállásomra Tedeschi és Zukovics kereskedö társákhoz hol az ismeretes szobaleány Pepi által minden szükségesekkel bőven elláttattam,- s igy már nyugalomba vóltúnk,- s kezdök kipihenni a szerencsétlen December 16i eredménytelen véres nap fáradalmait, foglalkozásunk s élet modúnk rendes vágásába jött az esmeretes hellyen, naponta gyakorlatokat tartottunk, s anak végeztével a Kávéház vólt rendes ( 408 ) mulató hellyünk hol ujság alvasás Biliardozás,s többször iddogálás mellett bor között vigan folyának napjaink Itteni pihenésünk azomban csak mintegy 9 napig tartott [ változott az íráskép! ] mert a minden napi gyakorlatok s erősitett fárasztó forpostirozások cernirozások a Máros mentibe elöre gyanittaták a’ közel jövő megszokott eseményeit ismételve láthatni,- December 24e éjjelen csapatommal előőrségen valák a Csalai erdő alatti hidnál, örsre menik a part mentibe jobbra és balra lévén felállitvaazomba a csak mult napokba kezdödött hidegség ez ejjen oly fokra hágott hogy az alig vala kiálható annyival inkább pedig mert az ellenség örei a’ tulparton szembe velünk szinte fel lévén állitva tüzet rakni éppen nem vólt szabad ugyanazért az enyhellyül felállitott deszka bodéba a hideget nem állhatván, minduntalan örjáratot tartottam 2+4 emberrel a Maros parton végig egész a Vár alatti örszemeinkig ( 409 ) a’ midön a Város szélein létező korcsmákba gyakorta borral űztűk a hideg dermesztőségét, mind ezek mellett is mind az órszemeknek mind nekem labaimat s ujjaim végeit a’ kegyetlen hideg megrontotta, másakét még jobban, kik közzül többen sokáig feküdtek is benne Ezen körlés alatt tapasztaltam én azt hogy a Vinkler háznál több ácsok a’ már napokkal ezelött elkészitett híd felállitásán dolgoznak, hordva oda temérdek hosszuságu kőteleket, szalmát satb Azomban a híd felállitását feleslegessé tette maga a természet, teremtvén ez ejjel oly hideget melytöl a Máros víze már éjfélre keresztül állott s egyes embereket képes vólt megbirni, miért is a természet gyanitott szándékát mieinknek mintegy elősegélni láttatván, kaptak az alkalmon, s hozzá fogtak a híd kiszemelt helyén a jég locsolásához ezt behintették szalmával s ujra locsolták, mely csak hamar be és rá fogyván hajnalra biztos átmehetővé vált a’ még tegnap ( 410 ) hullámokat görgető Maros sík hulláma.- A’ midőn ez ismét megszalmaztatván felűl a’ biztosabb mehetés végett az egész Oaradi Örség hajnalban, a’ kint lévő előŐrséggel egyetemben szep csendesen és rendben UjAradi oldalra áthuzódott mit a’ tulparton álló ellenség észrevévén lassan huzódott vissza a’ Város óltalma alá, hol ellentállásra készült, de előcsapataink által a’ Városba szoríttatott, a’ midön mi a’ Városba 3 oldalról nyomulva befele alig nehány lövések kőzt alig sikerűlt nekiek a Várba víssza és bevonulni, sőt sokan elfogattak de ember veszteség egy oldalról sem történt igy reggeli 8 orára ismét el lön foglalva Uj Arad most már 3or és utoljára A Piacz közepén lévő fogadóba kissé kipihenve magunkat - míg más része az elfoglalt Város szükséges pontjain őrségül s tartalékúl felállittatott ( 411 ) elszállásoltatánk, én ugyanazon Uttczába valék - elöbbi szállásommal szembe egy vén svábnál kiről az vala a’ közhiedelem hogy elöbbi kiszorittatásunk alkalmával ott maradt több önkénteseket és honvédeket kiadott kik leölettek. - de a bosszuállás részünkröl ezen nemtelen, csak állitólagos tettéért elmaradt - itt valánk mi hatan együtt Alibán kiss Imre satb. Ezekután ismét bekövetkezett a Várak zárlatánál annyira egyforma minden napiasság - mely abból állott hogy naponta ki ki rohantak a Várbeliek lovasságok és agyuik kiséretében, ezeket mindannyiszor hatalmasan vissza vertük,- ujra helyre állitván, sőt többekkel szaporitván védhellyeinket, ágyutelepeinket, s redoutjainkat - a’ Várból az ágyuzás egyre folyt a szegény O Aradiakra, s védtelen falaikra kik ezen nemtelen bosszuállást már hozzászokott gunyos felsem vevéssel fogadták, s a szokszoros ( 412 ) gojo általi gyujtásakat a’ kartácsak zápora között is, bámulatos ügyesség és egymásérti lelkesedéssel teljesiték, - UjArad nem szenvedett annyit a gojóktól mert távolabb vala, hanem annyival többet, Debreczeni és Békési önkényteseink mely utóbbiak kikötötték magoknak, hogy elő őrség alkalmával mindég ők rendeltessenek a’ Vár alá szemközt a kapuval, és valóban soha egész nap meg nem szünt a fegyvertüz, ha csak egy lelket láttak is meg a’ Vár fokon megjelenni azonnal vetélkedve siettek elejtésére, s viszont a’ Várbeliek ha már egy Békési v / vagy / Veresspántilást pillantottak meg valahol képesek vóltak ágyu és puska tüzzel törni elvesztésére sőt a Békésiek nappal szüntelen káromkodással párosult párbeszédet folytattak a belsőkkel, éjjel pedig a Vár falai alá vonul-
291 va a várfokon sétáló őrt nem egyszer ejtették le mi a’ Várba mindannyiszor ijjedelmet és ( 413 ) kirukkolást idézett elő s igy szüntelen rettegésbe tartotta őket, sőt vakmerőségök annyira ment hogy a’ Vár kapuiba lopodzva ottan világító lámpáikat orozák el majd a vizvezető csatornát keresék ki a föld alatt, s rombolák szét, mely alkalmak mindegyikénél jutalmakkal serkentettek ujjab merényletek kisértésébre mi a maga hatását mindég meg is tette. A mi magunkat általánosságban illet, minden 48 orába ujra kerülő előőrsi szolgálat tételből állott egész katonai foglalkozásunk a szabad egy napot pedig mindég hadgyakorlatokba töltöttük, ezen előőrködés a’ legmulatságosabb része vala életünknek, miket többnyire a Vár SzMiklós és Angyalkut felölli oldalain örködtünk, szakaszonként egy egy szük viskóba beszorulva, az éjjet ébren töltve vig beszédek, s az ismerősebbek bör között tölténk végig az éjjet kaczagva a kívűl ( 414 ) rombolva űvőltő éjszaki hideg szelet párosulva gyakran egész éjjen át sűrűen hulló hózivatarral - egyszer egy ilyen időbe Aliban egyik örvezetőm az egy óra elteltével felvaltandó őrők felváltásából térvén vissza nagy bajussza és szakálla koromfekete szinét egészen fehérrel váltotta fel, a’ sűrűen ráhulott hópelyhek a’ párától felovadva s rajta a’ felettei hidegség miatt jéggéfagyva. - elannyira hogy beléptével reá nem esmerénk, Ugyan ez éjjen mint szakaszparancsnok kiállitott őreimet megvizsgálandó 4 legény kiséretébe elindultam körleni, a’ midön a havazás megszünvén hideg köd felhökön keresztül a csillagok homályos gyenge fényje csillogott keresztül, de azért alull folytó hideg köd lebegett mely a távollátást gátolá s midön utolsó őrszemet elhagyva - hazafelé tarték, a’ nagy ködbe magamat tájékoz ( 415 ) ni nem birván megfordult utam más irányban, s egyszer csak azon vevénk észre hogy a Vár tulsó oldalán fekvő Mikalak Olah falu sötét tömegéből pislogó mécsesek világitott hazikóbol e Mikalak nevezet hangzott ki az Oláh szájából, tehát hosszas s általunk valóba unt, s gyanitott tévesztett utazás után a’ Várat megkerülve s a befagyott s vastag hóval boritott Maros jegén keresztül jutottunk, a’ Vár ezen nem igen cernirozott oldalán e’ veszélyes helyre, miért és azonnal visszafele forditva szekerünk rudját, a még mindég uralgó nagy ködbe csaknem reggel jutottunk vissza állomási helyünkre, el lévén az uton minden eshetőségre készülve, méltán tartva a’ cirkáló ellen lovassaitól, melynek ezen ugy nevezett Tömösvári kapun szabad kijárása vólt,- mignem a’ csapat nagy bámulatára visszatértünk állomásunkra ( 416 ) Eppen ujjabbi átmenetelünk után m’napra esvén István és János napja ezt nagyszerüen megünneplendők, társaságba áltunk én Sáska János Havas István s többen, [ más íráskép ] a társasági egyesülésnek pedig czélja az vala, hogy a költségeket mellyek egyenként, a’ jóbarátok felel számához képest talán tulfeszitve vették vólna igénybe egy egyszerü altisztnek külömben sem igen teli erszényét,- együttesen könnyebben megbirjuk,- igy compániaba egy cseber hordó bort vévén, mindjárt reggel megkezdödött a’ vigság anal hogy az élet ölö pálinka hellyett egy jó nagy fazék melegitett mézes bor várta a’ jóbarátokat, s ehez még az is járult hogy éppen azon napokba érkezett Debreczenből egy kedves tránsport - mely ált vala az ujjonczok azon neméből, mit neveznek Debreczeni Kolbásnak. ( 417 ) mely általunk izletesen elkészittve hatalmas ebéddé egésszité ki az napi elátásunkat, Megis jelent ezen katonás innepélyre, közel s távol lévő,- mindenki a’ baráti nevezetre igényt tartott magának.- minden ki velem ezelött a Musák oltáránál szolgált s most Hadurnak áldozni sietve jelent meg - lekellene irnom, de nem vagyok képes rá, a mulatság lefolyását eseményeit,- le kellene festenem hogy milyen harczriadó lármája között tartott katonai vigalom, de ehez méltó ecsetem nincs,- azt csak látni és érezni lehet, de toll nem foghatja fel - annyit azomba megjegyezhetek hogy az egész nap a’ legnagyobb vigság között folyt le, dal dalt ért, s élczek követték egymást, ki tudja holnap mit érünk Míg hát vagyunk vigan éljünk vólt ( 418 ) a’ jelszó,- történtek hatalmas toasztok, a’ hazáért nemzetért,- s annak leteléért vivó nemes hadseregért a’ haza lelkéért, majd közelebb tért az esme az ünneplés tárgyához s talpra esett mondatokkal üdvözlének egyenként és összesen, mi az elmondott de fájdalom megnem tartott következö, s hosszura terjedt vers kezdö szavaibol is meg tettuk. “Havas széllel jár a Sáska Nyakunkba a Honvéd Táska” Mert mint emlitem én Havas és Sáska valánk a’ tárgy és központ kik körül a’ társaság össze sereglett A Poharak közt lezajlott egész nap még nem vala elég kielégiteni a’ pesgő ifjui vágyakat, mégazon éj több élo vágy keresésére ösztönzött, s a zajló Maros alig befagyott jegén keresztül O Aradra raga ( 419 ) dott. mellyért csaknem életemmel lakolek, mert a’ mint az elööröket gondos vigyázással kikerülendö, egy malomnál akartam át menni a’ jégen az azonnal leszakadt alattam, s hónaljig a’ jégen lebegve a’ vizbe merültem honnan azomban egy velem jött Schubert nevű segélyével
292 kiszabadulva folytattam veszélyes utamat, habról habra lépve, mely keménnyebben meg lévén fagyva. - biztosabb alapot nyujtott, s rövid idön a’ tulparti örök vigyázatának daczára eszrevétlenül által hatoltam, s Ó Aradon testvéri baráti ölelö karok között a’ gyönyör mamorába merülve találtam fel magamat, melynek csak a’ késő reggel vetett végett, mely a’ Maros jegénél már most biztosabb hellyén hazamenetelre késztetett,- Óh ifjui vakmerőség ( 420 ) ki egy pillanatnyi kéjért koczkára teszi az életet,- Óh ifjuság tavassza mért vagy te örök,- miért nem teremsz mindég virágot,- miért kell reád a’ késő korból mindég fájdalommal, de kedves emlékezettel vissza gondolni. Ismét vissza szállottak a’ kedélyek rendes folyamokba, napi életünk is szokott vágásába haladott előre - minden nap letölt az egy nap gyakorlat és iskolázással, a másik elöörködéssel ilyenkor minden nap elkelt rendes portio gugyi minden délbe s estve megsütöttek A. / Angyalosi / Miskával a’ közösbe tartott szalonnát , s mindannyiszor kiürült ra a’ kis csikóbörös kulacsocska - s volt tölle egészség és jókedv, Oh ti finnyás nagy urak és inyencek nem tudjátok ti mit tesz a’ sanyaruság kenyerét enni, nem tudjátok ti hogy szenvedés ( 421 ) és nyomor edzi meg a testi és általa a’ leki erőt - igy folytak tehát ezek minden nap meg megszakitva a’ Várbeliek kirontása által, mely mindannyiszor diadalmasan visszaveretett Ezalatt azomban erönk igen megnevekedett, mind emberekben, mind hadi készletekben, a’Vár teljesen körülvétetett, s a nagyobbszerű ostrom megkezdetett, minden oldalról hatalmas mosarak tátották tűzokádó torkaikat a’ Vár felé,- árkok készitéséhez fogtak,- melynek ásásához legelőszőr szakaszom s a 4k rendeltetvén ki - bár nem tudva miért - midön a’ Városháznál lerakott ásók csakányok felvévtelére felszóllittatnának, azt tenni vonakodtak, “ mert ugymond ők fegyverrel szolgálni a’ hazát indultak el, nem pedig sírt ásni”- s igy nem tudván sok szóval is őket kapatzitálni,- magam ragadtam ( 422 ) először csákányt azon felkiálltással hogy egy sem igaz magyar ki példámat nem követi, s külömbséget tesz a’ kard v / vagy / puska és asó között - akkor midön mindegyikkel a’ Szabadság nagy munkája mozdíttaték elő - példámat követték is mindnyajan vagy kettő kivételevel ki megmaradt makacssága mellett miért másnap Mariassy által megbüntettettek.- s a’ helyszínére kimenvén a’ nekünk mérnökileg kimutatott helyen munkához láttunk, s hatalmas csákány dörgések alatt rezgett a’ keményen befagyott föld kérge - addig magam a’ mérnökkel s lánczhuzókkal bejártuk egész a’ Vár faláig - s láttuk a’ köd fátyolon keresztül homályosan világító hóld gyenge fényénél a’ Vár falán járkáló őrt,- ezalatt eljött a’ kiszabott éjfél, s mások váltottak fel bennünket a’ fárasztó, de ( 423 ) a’ nagy hideg miatt önként is teljesiteni kellető munkától,- ezen foglalkozásunk ezután mindennapi vagyis minden éji lett,. Mi azt eredményezte hogy rövid idön a’ Vár környéke be vólt halózva árkökkal, mely a’ bekövetkezendő rohamnál hatalmas szolgálatot teendett. Azomban saját magunk készitette művűnknek mi hasznát nem vehettük, másként vólt megírva a’ sors könyvébe,- nem akarta a végzet hogy talán mint előre többek mondták a’ megásott árok legyen temetönkké- más fele szólitott a’ haza veszedelmeEddigi Kapitányunk Őrnagyá neveztetett ki, Január hó elején - s mint ilyen nem soká idözött közöttünk, a haza sors intezője haza szólliták őt, talán fontos teendők feletti tanácskozásra a’ hon és saját sorsunkat is iletőleg ( 424 ) - mi lett természetesebb mint gyanú támadt sokaknak keblében hogy szeretett kapitányunk többé nem fog visszatérni körünkbe, ez kedvetlenséget okozott, s napról napra mutatkoztak az elégületlenség jelei, Anarchia ütötte fel a fejét a’ kisded csapatba, különösen a mi vagyis a’ 2k Századnál, ki Angyalos Kapitányá választásába soha bele nem egyezett.- mert az önkéntes maga választotta tisztjeit, rá erőszakoltatván pedig a’ bosszu most elég táplálékot nyert a’ kitörhetésre különösen a’ rebellis szakasznál 2k mit a’ dallos 3 bőgő 1ő és a’ ritkán józan 4k szakaszok a’ félve szeretett Zurics távollétében bátran mertek követni - igy megvólt a rendetlenségnek magva mi magába hordozza a’ felbomlásnak elemét vetve, s szerencse hogy a bekövetkezett esemény a’ nagyobb ( 425 ) rosszat meggátolta ugyan is teljesült sejtelmünk Zurics többé nem jött vissza Aradra, hanem Január 20n mi parancsot kaptunk a’ hazaindulásra, a’ midön mindnyájunk nagy örömére - mert vajmi jól esik katonának csaknem 4 havi folytonos egyformaságu Vár cernirozás alóll megszabadúlni,- midön az ember örökös sakkba van, a’ nélkül hogy látható eredményt hamar elömutatni képes volna.- Mariassy elébe kirukkolván a’ hellyet hogy bucsu szavakat nyernénk, parancsot kapunk fegyvereinket lerakni, képzelni lehet most de nem leírni, a’ leveretést mit ez okozott a’ csapatra, sőt sokan megszökdösve fegyvereikkel elmentek, azon nyilatkozattal hogy azt Debreczen Várossa adta kezükbe és senki másnak mint annak át nem adják - azomban a’ nagyobb rész a’ parancs ( 426 ) nak engedelmeskedve nagy zugólodások között leraká fegyverét - Képzeljétek ehez képest a’ lefegyverzést? Megindult tehát a’ csapat fegyvertelen s neki esvén a’ keritéseknek mindenik tört ki magának egy egy karót mellyet gunyból vállára véve,- hogy a’ Várbeliektöl e’ megszégyenitést elpalástolja - azzal haladt tömegestől át a’ Maros jegén. Láttatva a Várbeliektől - s ezzel Ó Aradon szeke-
293 rekre ülve még aznap estve Nváradnak irányunkban mindenkor barátságtalan falai közt találánk fel magunkat - hol valamint Aradra mentünkkor szállást nem kapva ismét a’ Zöldfa czimű fogadóba szállásoltam be magamat, másnap reggel a’ szükséges előfogatok kellő pontossággal ki állítva nem lévén a’ Várba néztem szét s látogattam ( 427 ) meg a’ mérnöki testnél szolgáló Jablonczai Kálmánt csak délfelé állván elő az elöfogatok, estve lett mikor M Keresztesre / Mezőkeresztes / értünk, innen pedig elöfogat nem létében gyalog mentünk éjfélre Derecskére,- holis jó meleg ágyal és vacsorával várván kipihentük az út fáradalmait - másnap korán reggel összeszedvén magunkat - csapatonként elöfogatokra ültünk mellyek Jan 25ke reggeli orajiba már Debreczen alá a’ Gilanyi elibe repitett bennünket,- hol az összegyülő hely vólt,- miről Zurics Őrnagy értesittetvén, több törzskari tisztek kiséretében elibünk lovagolt, s azon Hunyadi mars mellett mely kikisére 4 hoval ezelött bemasirozánk a’ Városba s a’ Szabadság téren állittatánl fel, hol a ( 428 ) vitézségéröl ismert és nagyra becsült harczedzett kis csapat felett Kossuth Lajos szemlét tartott, majd polgármester Poroszlay Fridrik mint fiait e hazának e városnak üdvözlő s valóban dicsérő szavakkal fogadott, s a csapat a’ mennyiben ti / tudniillik / némelyiknek quartélya nem volt elszállásoltatottCsakhamar bekövetkezett ezután a’ csapatnak Honvéd Zaszló allyá alakitása, mi őrmestereknek nevezteténk többen tiszteknek, s Mármaros és Ugocsából szállitott Rusnyákok adattak kezünk alá kifaragás végett, mert a’ szó teljes értelmében valóságos vadak vóltak a’ magok természeti eredetiségőkben kik felette sok idöt emésztének fel töllünk a’ kimosdatás nehéz munkája által, nyert pedig az ekként alakult Zászlóalj a Szent Keresztségben Veresspántlikásokból alakult 68k számot és nevet Zurics Ferenc őrnagysága alatt. [ üres, számozatlan lap ] ( 429 ) E pontnál mint a' mellyel hadjáratomnak első része befejeztetett szeretnék kissé megállapodni, s az Országos eseményeket gyenge tollammal részletezni, azomban erre én képes nem lévén, s nem is lévén történetíró- csak parányiságom át elt napjainak föbb vonásait akarván ecsetelni- itt mellőzőm s avatottabbaknak talán a' későbbi történésznek hagyom fel- hanem mind a' mellett is összefüggés tekintetéből a' főbb mozzanatokat általánosságban érinteni el nem mulaszthatom. Bár a' Hadieseményeket vezető katonai dolgok szoross egybefüggésben állanak a' politicai ügyekkek mint ennek kifolyásasi s egymástól alig elválaszthatók, mind a'- mellett lássuk elöször s vegyük szemügyre jelen pontig u m / úgy mint / 1849 Januar elejéig az ország politicai helyzetét.- ( 430 ) Tudjuk hogy a Posonyi országgyűlés Aprillis közepén feloszolván illetőleg az Országgyűlési határozatok foganatositása végett eloszolván a' Népképviseleti alapon összeülendő Országgyűlés Julius 1ére Pestre hivatott össze. Az első Magyar Parlament Julis 4n vette kezdetét hol a kérdések legfőbikét a' már nyilt lázzadásba álló Rácz Horváth ügy képezte,- mely közül a Ministerium egy része engesztelő politicát kívánt követni míg más rész s maga Kossuth is feltétlen megadást követelvén a' vélemény megoszlott, ezalatt azomban a' lázzadás mozgalmai nagyobbodván a' Kormány védeszközökröl kívánt gondoskodni, s igy vivta ki Kossuth Ministeri gyülésben a' 10 önkéntes Zaszlóalj felállitását, míg más réazről Battyani Minister Elnök vezérlete alatt fényes küldöttség ment a Királyhoz Jellasics ( 431 ) letétetését kérendő azon feltétellel hogy azonnal sikerülte esetében Magyar hon a' királynak Olaszországi hadjáratára 40,000 ember segitséget adand.- A Király leintette ugyan Jellasicsot, de három hó mulva ismét vissza hellyezé, mit a Nemzet gyülés ellene elkövetett sérelemnek s a' lázzadás nyílt pártolásának tekintvén Julius 11n tartott gyűlésében Kossuth inditványára 200,000 ujjonczot és 62 millió hadi költséget szavazott meg és ugyancsak ennek folytán a' Ministerek által bár feltételesen az Olasz hadjáratra ajánlott 40,000 ujjonczot Julius 20i ülésébe megtagadta, A' September 4i Ülés bír szintén fontossággal mely szerint az alvidékre a' hadügyminister és vezér mellé Beöthy kormánybiztos teljhatalommal a' kormány nevében kineveztetett,- továbbá Euró ( 432 ) pához egy manifestum bocsáttatott a' Nemzet jogtalan megtámadtatása eránt a' horváth ügyek tárgyában Bizottmány s Bécsbe alkudozás végett bizottmány neveztetett ki, Ezalatt azomban a' hivatalába vissza helyzet Jellasics mint már tudjuk beütött az Országba A' Bécsbe küldött 100 tagu küldöttség az Országgyülés szine elött September 11n számolt küldetése eredményéről, Ugyanakkor két levél feküdt a' képviselő ház asztalán az egyikbe a Nádor tudatja hogy a' Kormány gyeplőit megragadta a' másikat Teleki Őrnagy küldte Jellasics Bán beütésérl,- ezekre a ház kijelenté hogy a' Kormányzói hatalmat kezéből kiragadtatni n / nem / engedi mert Magyarországot ( 433 ) csak a felelős Magyar Ministerium utján lehet és szabad igazgatni - mire nézve az ármány és cselszövény ezen hálójába nincs más menekvési mód mint Manifestumot késziteni Europához ez iszonyu jogtalan megtámadás közepette részvétre hivni fel a' nagy világ figyelmét, továbbá felhatalmazta a' ház a pénzügyministert hogy azon már egyhangulag megszavazott
294 62 millió frt erejére az 5 pftos Magyarbankjegyeket azonnal ki és forgalomba bocsássa,- Végre a' Hadsereg kiállitására nézve elhatároztatott hogy toborzás utján létesittessék s ha igy ki nem telne rendszeres ujjonczozással pótoltassék,- s az ekként kiállitandó hadsereg a' honvéd Zászlóaljak mintaja szerént szerveztessék, a' kiszolgált katonák rangjok s eddigi élvezeteik mellett átléphessenek, mind az önkénytes mind a' honved csapatok ugy tekintessenek mint ( 434 ) a' hon állandó rendes sor katonasága az önkéntes tisztek tiszti rangjok megtartása mellett átléphessenek, ez intézkedés meg is tette a' maga hatását mert a' toborzás megindittatván ezredenként todult a fiatalság a' szabadság Zaszlói alá, önkénytes csapatok alakultak- Nemzetőri Zászlóaljak állittattakA vész nöttön nött a' Horváth lázzadás elboritotta Dráva vidéket s rettegéssel töltött el mindenkit- A' Ministerium s maga az elnök Battyany Lajos a September 16i ülésben lemondott- de a' ház kérelmére azt ujra felvállalá- az egész világ felbomlásnak látszott indulni mindenkit egy merev csüggetegség fogott csak Kossuth vólt az egy maga ki csüggedni nem tudott, elhagyá Pestet és elment az alföldre a' szomszéd megyékben Népfelkelést rendezni, szolt a' néphez, szivre hatólag értelméhez képest s a' szó megtette ( 435 ) hatását mert a' nép ezerenként tódult Zászlói alá, mindenkit egy általános lelkesedés fogott el, mindenki felajánlá karját a' haza védelmére, az ekként alakitott csapatok egy részét az alvidékre más részét a' kevélyen Pestnek nyomuló Horváth lázzadás vezére ellen küldéugyhogy bár e' napokban Kossuth nem ült a' Kormányon, de mégis annak lelke söt az egész körmány ö egy maga vólt, megtett mindent mit az emberi erő határai között tenni lehetséges tettel és irásban, érdekesnek tartom a' Kossuth hirlapjába megjelent s általa szerkesztett egy cikkjét szórol szóra ide igtatni melyben megátkozza azt a ki fél és fel nem kel" A Magyarnak tehát most csak két teendője van, Egyik fel állani tömegben a' hazaföldjét megszállott ellenség agyon nyomására, a' másik emlékezni " " Ha a' Magyar e' kettöt nem teszi akkor ( 436 ) oly gyáva nyomorult nép, melynek neve a' világ historiájában ugyan azonossá lesz a' szégyen s gyalázat névvel akkor a' Magyar oly gyáva nyomorult nép, mely megfertöztette ősei szent emlékét, melyre maga az örökké való isten azt fogja mondani Bánom hogy teremtettem, akkor a' Magyar oly istentől elátkozott nép, melytöl a' levegő megfogja tagadni éltető erejét, melynek kezei alatt a' televény búza föld sivatag homokká fog változni, melynek közelitésekor ki alszik a' szomjat enyhitő forrás, ki hontalanul bujdosandik a' föld hátán, ki hiában kérendi az irgalomtól az alamizsnának száraz kenyerét, kit alamizsna hellyet arczul csapand az idegen faj, mely őt saját hazájában vándor koldussá teendi, kit mint a' gazdátlan ebet, büntetlenül verend agyon bármely gazember, olyanná lesz mint a' bélpoklos, kit minden ember ( 437 ) kerül, mint az indus pária, kire az ebeket uszitják, Hiában forduland a' vallás malasztjához, neki nem adand az vigasztalást, Isten! Kinek teremtési mivét gyavasága által meggyalázta nem bocsátandja meg bűneit. sem ezen a' világon sem a' másikon, a' leány kihez szemeit felemelemdi seprüvel hajtandja el a' küszöbröl mint a' rühes állatot, neje utálattal köpend gyáva szemei közé s gyermekének első szava az lesz hogy apját megátkozza" Borzasztó borzasztó de igy lesz ?! az átok kérlelhetlen esküjével esküszöm a' Szabadság istenére, e' hont vérrel szerzett őseink meggyalázott emlékezetére esküszöm hogy igy leszen ha a Magyar faj oly gyáva hogy tömegestöl fel nem kel, Jellasics szolga poroszlóit- s a' szerb rablókat és minden árulóit ki a' Magyar ellen karját emelni meri,- összezuzni, ( 438 ) mint zuzza a fergeteg az utjába vetett kötetlen szalmakévét s ha oly gyáva lesz a' Magyar faj, hogy szétzuzván ellenségeit, megtudná bocsátani vagy egy perczig is elfelejteni az árulókat és az árulást Persze hogy e szavak,- mellyeket megszokott vólt már a' nép Szentirásnak tekinteni,- s miután már külömben is rögeszméjévé vált az a' Nemzetnek hogy a' haza veszélyben, megtevék a' magok hatásukat,- s midön a' haza veszélybe vólt mikor maradt a' Magyar nép hátra De lássuk tovább a' Kormányzat menetét, September 22n a' ház egy bizottmányt nevezett ki a' Ministerelnök melle, mely ezt törekvéseiben támogassa hogy e' bizottmány lelke Kossuth volt mondani is feleslegesE közben a' Nádor hivataláról le ( 439 ) mondott, ujj ministerium alakitásával B. Vay Miklós bizatott meg.- és végre Magyar hon Katonai kormányzójává Gr. Lamberg Ferencz nevezték ki, Mind ezen roppant horderejü események ujjabb megdöbbenést idéztek elő- mind a parlamentbe mind az Országba- azomba a' September 27i Bizottmányi ülésbe ujj lelket ébresztve jelent meg fegyverrel oldalán a' népfelkelési rendezésből azon perczben visszaérkezett Kossuth, midön megértvén a' dolgok állását szózatot bocsátott a' Néphez és hadsereghez hogy Lamberget föparancsnoknak elismerni neki engedelmeskedni honárulás büntetés terhe alatt ne merészeljék. Tudjuk már az eddigiekből is hogy másnap September 28n Lamberg a' nép dühének áldozatja lett- ( 440 )
295 Következett erre mit már ugyan fentebb leirtunk, de össze függés kedvéért ismét érintünk hogy a' Császár October 6i Manifestumába a' Magyar Parlamentet Récsey ministerelnök ellenjegyzése mellett feloszlatta minek természetes képpen a' Nemzetgyűlés mint törvényes alkotmánnyal és Kormánnyal biró nem engedelmeskedvén teendőit megszakadás nélkül és egész eséllyel folytatta sőt a' Bécsi forradalom October elején kitörvén ujjabb eröt kölcsönze, s a' kormányzat szilárditásának perczét elhozni,- a miért is az October 8i Nztgyülés / Nemzetgyűlés / a' September 22e ólta müködö Honvédelmi bizottmányt rendszeresité s a végrehajtó hatalmat egészen kezébe tevé le. Ugyanakkor az is határozattá lön hogy a' Bécsi felkelőknek, kik a' Magyar honra indult Osztrák tábornak utját állva ezáltal ( 441 ) a' Magyar Nemzet iránti rokonszenvöknek nyilvános jeleit adák- viszont segitséget kell vinni,- vagy is elöre BécsigAz October 10n tartott Nztgyülésből / Nemzetgyűlés / megparancsoltatott hogy külföldön levö seregeink hazajöjjenek, továbba minden külföldön elő magyarok akár birtokosak akár nem 15 nap alatt, jószág és polgári jog veszteség terhe alatt hazajöjjenek. E' közben a' felső Dunai Magyar hadsereg a' Bécsi Országgyülés felhivása folytán átlépte a' Lajthát s közeledett Bécshez hol egybeköttetésbe tette magát Bémmel a' Bécsi felkelt sereg fő vezérével Hogy pedig csak elöhaladását a' Honvédelmi bizottmány annál inkább elősegitette mindent megtett mit tenni ( 442 ) lehete, páratlan szorgalommal egymás után állitá ki és szerelé fel a' seregeket, s küldözé minden hova a' hol legnagyobb vólt a baj. Az October 14i gyülésbe bejelentetett hogy Magyar hon ellen 9 oldalról van támadás rendelve, de azért nem szált ijjedtség a szivekbe, mert hol a' szükség legnagyobb ott van legközelebb az isteni segitő erö, a' Képviselök kiknek már ugy is nagy része mint kormánybiztos külömbözö vidékeken müködött oszlott az egész országba széllyel intézkedni a' kormány nevében, támogatni a csüggedöket, rendezni a' seregeket- Maga Kossuth October 1jén elindult a' felső táborba, utjába mindenütt toborzott s a' nép ezrei gyültek zászlói aláA' Pohrendorfi táborba October 25n ért hol Moga vólt a' fövezér ki ( 443 ) Vindischgratznek / Windisch-Gratz / azon poroklamatióját mutatván be neki hogy ha a' sorkatonákat keze alá nem bocsátja hadi törvényszék elibe állitandja, mire ugyan bár ő kijelenté hogy utolsó csepp vérig fog harczolni Kossuth benne teljesen nem bizott Görgeit tábornokká azon utasitással nevezte ki hogy ha árulást veend észre azonnal fogassa el.Még az nap Kossuth egy követet küldött át az ellenséges fővezérhez azon átirattal hogy forduljon vissza s a' Nemzet ellen fegyvert fogott pártütök lázzadását Europa szine elött ne vegye pártolása alá s ne kezdjen a' Magyar Király ellen ki neki császárja,- haborut- az ellenséges vezérnek erre csak lakonicus felelete vólt hogy - mit Rebellen unterhandle ich nicht- s valóban October 28n a' két sereg között Schwechatnál ( 444 ) ütközetre került a dolog- melyben a' Magyarok mind a' mellett hogy egy rendezett betanult sereggel vólt ügyük mely számra nézve is tetemesen nagyobb volt- meg nem verettek. De meg sem gyözettek,. Mind a' mellett is a' számtalan nemzetörök s ezek között a' Komáromi kaszás nemzetörök megfutamodása nagy sensatiót okozott, de egyszersmind ösztönt is adott a' Nztgyülésnek / Nemzetgyűlésnek / minél elöbb s minél nagyobb mértékbe rendes hadsereg kiállitásról gondoskodni. A' Magyar hadseregnek e' csatáját a' Nzt gyülés / Nemzetgyűlés / November 1én vette tudomásul, Kossuthnak 848 October 30n Posonyban kelt jelentéséből, melyben azt oly költőileg irta le, hogy abban valóban minden ( 445 ) megvala mi a' netalán csüggedő kedélyeket felvillanyozhatáTudva van hogy a' Schwechati csata után Windischgratz Bécsnek fordult s azt az ostromlottak heves kitartása daczára ostrommal vevé be, midön a védőknek egy része vezérökkel Bémmel ál utakon és ruhába Magyarhonba menekültek kikből lett itt a' Németh legio s vezérjökből Bémből Erdélyhon nemtőjeFelső tábori utjáról November 9i parlamentben tön Kossuth jelentést midön szóba hozatván az alvidéki nem háboru hanem Barbár mészárlás a' Nztgyülés / Nemzetgyülés / kiegyezés eránti javallata fogadtatott el.- - de ez bár megkisértetett elmaradt mert-. Bécs megostromlása és bevétele ( 446 ) után az ostromló hadsereg Magyarhonba kezde befele nyomolni, söt a' 9 oldalróli támadás foganatba veend mert Morvaból Simunics tört elő a' felvidéken Hurban Tóth pap bujtogatott és zsarolt Droterjaival Lengyel hon felöll Schlikk Debreczennek tartott Urban Erdélyböl beütött s NagyBánya felé tartott, Erdélyt az Oláh lázzadás boritotta vérbe- Arad Temesvár nyilt ellenségeskedésbe lépett az alvidék folytonos öldöklés szin hellye, de van ember verte toll mely leirhatná az iszonyu ármánynak e' még iszonyubb eredményét, midön e' nemzet mely minden hatarain elöknek egyformán javát akarta igazságos ügye mellett.- a' fellázitott polgár társak félre
296 vezetett miliói által a' legiszonyubb polgári vérontás szinhellyévé tétetett, de e' nemzet ( 447 ) ereje öntudatának érzetében nem hagyá el magát, hanem tett intézkedett ugy mint a' körülmények kivánták mint a' hatalmába álló eszközök engedtékA December 13i ülésben jelentetett hogy a' Kassa felöll betört Schlikk ellen tekintélyes haderő küldetett Mészáros Lázár Hadügyminiszter vezérlete alatt Erdélybe Bém átvette a hadsereg vezényletét, sőt minden fenyegetett pontra részint a' naponta szaporodó honvédekböl részint önkéntes és nemzetörökböl álló csapatok küldettek értelmes vezérek felügyelete vezérlete alattHanem a' felső hadsereget ezalatt mindinkább nyomta lefele az ellenség ugyhogy a' Kormány székhellyének Pesten létezése már már bizonytalanná lett ugyan ezért a' Pesten XII. 31n estve tartott ( 448 ) utolsó parlamenti ülésben elhatároztatott a' kormánynak Debreczenbe leendő áthellyezése,ugyan ez alkalommal egyszersmind a' többség által, azon rész által ti / tudniillik / a' melyik inkább félt- elhatároztatott a' Királlyal a' Nemzet igazságos és meltányos s szabadságához illö feltételek alatt kibékülni- s ezek szellemében leendő kialkudás végett Battyany Lajos és Deák Ferencz küldöttek a' Királyhoz mentek egyezkedés végett de őket Windisgrátz oda nem eresztvén táborába letartóztattaA' Kormány Január 1ő napjaiba csikorgó hdeg idö szakba a' temérdek képviselövel ezek családjával, a' Kormány hivatalaival, eszközeivel, csaknem váratlanul lepte meg Debreczent- / más toll / alig lehet képzelni azon zavart mellyet ezen körülmény itt elöidézett, a' ki tudja ( 449 ) esmeri Debreczennek helyzetét, sajátságos épitkezését, hol a lakosság legnagyobb részben gazdálkodó része egyedül csak saját kényelme és gazdasága tekintetéböl, szüksége mértékéig szokott épiteni, az év legnagyobb részt mezei lakásain töltvén,- ugy hogy a' leköltözött Kormány hivatalnokok és hivatalok s a' temérdek menekvő családok befogadására alig vólt elegendő férhely- annyival inkább a' Kormányzati eszközök elhellyezésére, ugy hogy azok nagyobb része, mint a' löszer és fegyver gyár Nvaradra tétetett át hol némi kis erösség is létezik, s hol ugyancsak nagyszerű ágyú öntöde allitatott azomban a' pénzverő intézet és bankgyár Debreczenbe maradt s a' Collegium épületébe állittatott fel, s müködését ( 450 ) azonnal megkezdte. Miután mind a' képviselők és hivatalnokok mind a' Kormányzati szerek alkalmas hellyekre elszállittattak,s maga Kossuth a' Városháza azon hellyiségeibe hol ezelötti körutja alkalmával István fhg / főherceg / szállásolt.- letelepedett.A' Parlament Január 9n 849 megkezdte üléseit a' Collégiumi Oratoriumba, hol az eddig történtekről Kossuth jelentést tévén a' háznak, Debreczen Várossának vendégszerető magyar érzelmü fogadásáért, s azon készségért mellyel az Országgyülés kivánatait teljes erélyel teljesiteni igyekezett.- a' legszivesebb hálás köszönet szavaztatott ugyanezen gyülésbe felhatalmaztatott K.L. hogy 30 és 15 fros / forintos / Kincstári utalványokat nyomathasson, és 6 és 12 fros / forintos / ( 451 ) s apróbb réz és ezüstpénzeket verethessen. Az Országgyülés elvonulta után az ellenség közelgetvén a fővároshoz- a’ fövezér nem akarván e’ város vagyoni állapotát egy alatta s talán benne vivandó kétes kimenetelü harcz által koczkára tenni. S azon dulás rombolásnak mellyet Bécs falai ostrommal lett bevétele alkalmával szenvedtek.Január 5 egész seregével a’ városból kivonult, s azt az ellenség megszállotta- terrorizmussal s iszonyu bosszu állással büntetvén a'’lakosokat- melyután Hadi tanács tartatván a'’megállapitott terv szerént a hadsereg egyrésze Görgei vezérlete alatt a Bánya városok felé,- más része Perczel alatt Szolnoknak vévé utját,- ezáltal a dolgok még ( 452 ) komolyabb színt öltének, s a’ hitvány hitüeket még inkább megingaták reményökbe, ugy hogy már Debreczenbe egy mérsékelt párt kezde kifejlödni ellenébe az ultrarepublicanusoknak.- mely nyiltan bevallá hogy inkább mintsem Magyarhon jövöjét tovább is koczkáztassa.- a’ Királyal ki alkudni kész- csak hogy már most a’ vólt a’ bökkenő hogy- az bár ellent állás nélküli elönyomulás miatt elbizakodott Császári vezérek álgyőzelmeikröli tudósitásaik által oda irányozák a Bécsi kormány figyelmét hogy az már kiegyezkedésre másként mint feltétlen maga megadás mellett hajlandó nem valaEs valóban a dolgok nem is igen mutatkoztak valami rozsaszinbe mert Windischgratz már egyfelöl ( 453 ) Csege / Tiszacsege / Poroszló Füred / Tiszafüred / alatt másfelöll Szolnok alá a’ Tiszáig nyomult elö.- elannyira hogy ezen biztos positioból már a’ sikert is kezébe lenni képzelve előre megirta Bécsbe- legalább a’ lapok hirdették- hogy már a’ tiszántuli vidéket és fö városát Debreczent elfoglalta, a’ Parlamentet és Képviselőket a’ Ministeriummal együtt elfogta- hogy minö nagy ámítás és előnyének korai túlbecsüllése vala ez megmutatta a’ következés mint késöbb leirandjuk- hogy azomba a’ veszély igen nagy vólt tagadni nem lehet mert Tokajnál ott állott Schlikk Urban Nbánya körül bár már Bém elött hátrálva a’ Raczok szegedig pusztitva, honnan Damjanics Perczellel egyesülendő Szólnok védelmére feljött, megmondva a’ ( 454 ) Ráczoknak rácz létére, hogy ugy viseljék magokat hogy ha tovább is pusztitnak öldökölnek, s ha még egyszer vissza jön utolsó emberig ki fogja őket irtani s utoljára magát lövi agyon hogy egy rácz se maradjon a’ föld szinén-
297 Valoban alig állott ekkor Magyar ország több mint 3-4 vármegyéböl de az azon vidék vólt mely valahányszor Magyarország Szabadságáért kellett küzdeni, legkitünöbb vólt a’ szabadság harczában, mely a’ Nagy Betlen Bocskay, Rakocziak idejében is soha sem tette le fegyverét mellyet a’ hon óltalmára emelt fel, míg annak gyözelmével vagy becsülletes békével nem biztositotta a’ hon szabadságát vagy elleneit le nem verte- e’ szellem lelkesité most is e’ tenger hullámok közzé ( 455 ) szoritott kisded Magyar szigetnek minden lakóját mert érzé azon kötelességét, hogy a’ nemzet azon szabadságát mellyet ősei vérökkel szerzettek az ivadéknak feltartani egyedül ö van hivatva, s nem akará az utó kor átkát magára vonni azon szabadság gyáva oda engedése által mellyet ezred éven keresztül megtudott örzeni a’ Magyar, megtudott tartani e’ vidékHogy a’ hitvány hitüek s az emlitetten mérsékelt párt lohasztólag hatni igyekeztek annyi, igen, de a’ nép rögeszméjévé tevén a’ haza veszéllyét- a’ nép mely politicával nem bibelödik- s csak azt hallá hogy erröl a’ német arról a’ Oláh és amarról a’ Rácz jö kiirtására- ezerével tódult a’ Szabaditás zászlói alá, hogy mindezen dolgok lelke vezérlője ( 456 ) a’ népnek imádója, és imádottja K.L. vólt ismét nem szükség mondanom. Ő egy perczet sem hagyott tétlenül elrepülni- toborzott alakitá a’ Zászló allyakat, s küldözé a’ vezéreknek- semmiböl pénzt teremtett, melynek hitele szerencséjével nőtt, lőport gyártott puskákat szállittatott be- ágyukat öntetett, Ne bántsd a’ Magyart felirattal, táborból táborba járt a’ csüggedöket mindenütt biztatá- a’ versenygöket kiengesztelé, ma itt vólt holnap ott, de mindenütt ott hol baj vólt, s mindenütt mint olyan ki a’ bajokat enyhité- Csak egy kis diadalt irá egyszer Perczelnek, s e’ kis diadalt feltudá ösztönül használni egy nagyobbnak kivivására.- hogy mindezeknek minö befolyása vólt mind a’ népre mind különösen a’ hadsereg ( 457 ) szellemére azt kimondani nem csak érezni lehet, mint lehetett nekem ki annak nem egyszer szemtanuja valék.E körülmények az emberi erö feletti megfeszitések okozák azt hogy midön a’ dolog a’ kétségbeesés tetőpontjára jutott, midön minden s velle a’ haza elveszettnek látszék a’ Koczka hirtelen megfordult, s a’ gyözökböl gyözöttek s a’ szaladikbül szalasztók levénekDe feltett czélomon talán már tul is mentem midön majd egész füzetet irék körömhöz nem tartozó s a historia határába eső tárgyakról ugyan azért e’ Kormányzati tért ezuttal most elhagyvam de még reá alkalmilag vissza térve, de elhagyva a’ katonai hadmüködések terét is nehogy saját életrajzomat még több bele ( 458 ) szövéssekkel kellessék hátráltatnom s a’ mellett az események folyását is annyira kellessék félbe szalasztanom, s igy némileg értelem zavartabbá tennem. Hanem erre majd saját egyéni történetem vázlata után visszatérvén, s chronologicus rendbe a’ tragedia befejezteig levezetvén térjünk át saját parányiságunkra, s folytassuk tovább is szük körünk eseményeit, jó lesz talán majd egykor öregségünk napjaiba ki lapozni belölle nehány sorokat, felderitésül az élet alkonyán, vagy könnyeket hullatni a’ visszaemlékezés sajgó fájdalmától a letünt szebb napok után. ( 459 ) Leszámitva azon méltán bosszantó körülményt hogy több irkálók kik az Aradi táborozás alatt a’ törzsnél irnokoskodtak s a’ csata mezön csak egyszer is alig izzadtak meg közember létökre pártfogás után tisztekké lettek, míg én többen négy hónapos tizedes létemre csak örmesterré lehettem beletaláltuk magunkat ismét ujj helyzetünkbe, A’ Zászlóalj megalakittatván Zurics örnagysága alatt, Századomhoz- mely a’ 6k vólt Kapitányult Plathy István föhadnagyul Rikl Antal hadnagyul Matos gyözö neveztetett ki,- szállásul Farkas Ferencz kereskedöhoz osztatánk be Alibánnal- bár nálla soha sem vóltunk hanem otthon valénk koszton és szálláson Otthonról levén szálló megkell emlitenem hogy öreg atyámat már betegeskedő ( 460 ) gyengült állapotba találtam- kis vagyona feloszlásnak indult, a’ mostoha anya valodi mostohaul kezelte mind belöll mind kívűl vagyonainkat, a’ háznál a’ legnagyobb rendetlenség uralkodott melynek látása egészen elvette a’ honlétekhez minden kedvemet, ugy hogy alig vártam a’ perczet ismét hogy elszóllittassam hazulról a’ hon védelmére gyözni vagy dicsö halált halni a’ Hazáért a’ csata mezején Az általunk át vett veress bő nadrágos és zerge bör sapkás bozontos rusznyákok ki képezése kimosdatása valóban sok időt elrabolt töllünk,- mert ezen emberek a szó teljes értelmében állati vadsággal vóltak felruházva- s még is csudállatra méltó hogy szelid bánásmód által annyira lehetett őket venni hogy rövid egy hónap alatt már ugy néztek ki mint ha már több éves katonák lettek vólna, külömben meg ( 461 ) kell valani hogy nállok az értelmiségnek bizonyos foka nem hijjányzott- s ennél fogva könnyen idomithatók valának, de mit egyedül csak szép bánásmoddal lehet kivinni, nem is emlékszem hogy közzülök valaha csak egyet is testi büntetéssel kellett vólna fenyíteni, de leginkább csudálandó bennök arra fogékonyság hogy midön ide jöttökkel anyanyelvükön kívűl mást csak egyszót is nem tudtak és értettek,- alig egy hó alatt már nagyobb része tudott beszélni magyarul, s a’ vezény szavakat egészen betanulták-
298 Mi fegyvereinket még Aradon elhagyván egészen mostanig fegyvertelenek valánk s az ujjoncz csapatok is csak a’ fegyver nélküli gyakorlatokra tanitottuk,- mi a’ mint a’ felszerelés meg történt, azonnal elkezdődvén mindennap folytattatott- ( 462 ) Ruházata e’ csapatnak egészen elütő vólt minden általam eddig s azután látott csapatokétöl jelesen fehér posztóból készült attilla veres sinórzattal, kék nadrag és fekete sapka hármasszinü sinórral és kokárdával,- mi valami festőileg nézett ki, s valóban igen szép viselet is lett vólna békességes időben, de ily haborus időben nem viselhetvén ugy gondját mint kellett vólna, de meg más részt az ujjonnan beosztottaknak már nem jutván ilyen attilla hanem külömbözö kék és tubákszin valami tarkasággá, majd késöbben pedig a’ fehér attillák szennyesedvén, piszkossá változott át az egész csapat, mind addig míg késöbb ezek egészen elenyészvén mindnyájanak honvédszin attilaja lettItthon létünk alatt mint örmester kivált átalakitás s szervezés idejébe sok dologgal lévén elfoglalva a’ már akkor beallott Országgyüléseken nem ( 463 ) vehettem ugy részt mint óhajtottam vólna egyéb iránt mikor szerét tehettem mindég örömest jelentem meg a’ remek beszédek halgatására, bár az idöben mint a’ féle katona ember politicával nem igen törödtem, az igaz hogy nem is igen értettem hozzá,- pedig ilyen idöbe minden ember politicus.- csak a’ jó katona nem kinek egyedüli politikája az hogy hol az ellen- és szuronyt szegezz előre-!! Mindég halottam hogy változásnak van alávetve minden a’ nap alatt nállunk is egy nem várt ránk nézve nagyszerü változás állott be.- ez alatt nem annyira azt értem hogy Zászlóallyunkat ujra keresztelték jelesen 68k helyett lett belölle 89k- hanem azt hogy szeretve tisztelt Örnagyunkat a'’Zászlóalytól elmozditották, vagyis inkább elömozditották, kineveztetvén ( 464 ) ő Mármaros, Ugocsa, Bereg katonai kormányzójának alezredesi ranggal mely elölépésén a’ mennyire örültünk egy részröl, mésrészröl igen fájt tölle megfosztatnunk, kivel már megszoktunk jót rosszatt együtt türni, ki annyi szerencsétlenséen keresztül gyözedelmesen vezetett át bennünket, ki katonákká képezett bennünket, ki meg alapitá a’ csapat dicsőségét hir nevét- - s általa magaét hogy az alapja lehessen késöbbi nagyságának- de katonának szólni nem szabad- türni kell, itt csak, s ha fáj is a’ parancsolat vakon engedelmeskedni kell annak valóban megható és érzékeny vala a’ bucsu, mellyet a’ Péger ház elött felállitott Zászlóalytól lovon ülve vön s könnyezve bocsátánk öt utára- kit talán utolszór látunk az életbeÖrnagynak hellyébe valami Kunsági születésü Collig nevü ember ( 465 ) neveztetett ki, külömben azt mondták hogy érdemes egyéniség mert Pétervárad megtartásába neki is része vólt, ezt meg is hiszem, mert a’ bent vólt Don Miguelek és Sándorok minden tisztet összefogdosva kitüzték a’ tricolort s itt ez egyszer megfordult a katonai regula mert a’ tiszteknek kellett engedelmeskedni- ilyen forma érdeme vólt tehát neki,- én ugyan mást benne sem első tekintetre sem későbben fel nem fedezhettem, hacsak a’ palinkaivást s részegséget is erénynek nem nevezzük.- Külömben látszott rajta hogy Káplár pálcza alóll avangirozott mert tulszigoruságig keménynek söt gorombának tüntette fel magát mindjárt első fellépése alkalmával midön minden örmestereket maga elébe rendelvén ujj magyarsággal adá előnkbe rendszerét- - mi nem sokat különbözendett a’ Muszka regulától, ha alattasai is muszkák lettek vólna ( 466 ) Igy teltek az idök egész Február közepe tájáig, midön hogy embereink fegyvert is lássanak már valami apró Karabinákkal ajándékozták meg a’ Zászlóallyat, melynek fogására betanitván embereinket, még okos dologra is kezdték az Orosz atyafiakat használni jelesen elküldték őket örségre a’ puskaportoronyhoz, Sóházhoz gyárakhoz- satb. de már nagyvárosi életünk sem soká tartott- mert csak hamar jött a’ parancsolat- hogy Február 25n indulunk Bujvárosra / Balmazújváros / a’ tartalék hadosztályhoz En Szállás csinálónak neveztetém ki s egy nappal elöbb indulék Vetéssy / Vértessy István / hadnaggyal a’ kitüzött helyre bucsut véve a’ nagy Debreczentől mely a’ szó teljes értelmében akkor nagy vala, nemcsak azért mert Magyar Ország fövárossa vólt ( 467 ) hanem azért is mert annyi vólt benne a’ nép és a’ roppant katonaság hogy minden ház tele vólt, s az Uttczán - mintha csak mindég a’ régi Országos vásár vasárnapja lett vólna ugy nyüsgött az emberi tömeg- mint a szélvész által felkorbácsolt tenger hulláma Február 25n tehát Ujvárosra értünk s elszállásoltattunk e’ feneketlen sártengerbe merült városnak legsárosabb részébe egy paraszt gazdához ketten AlibánnalUjvároson a’ 12k Tartalék hadosztály állomásozott Asboth Lajos parancsnoksága alatt, s mi is ennek levénk kiegészitő részei a’ fegyver gyakorlat betanulásáig- melyhez kimenetelünkkel azonnal hozzáfogánk s naponta folytatánk- ( 468 ) Kapitányunk Plathy István még meg nem érkezvén föhadnagy Rikl az egész Szazad vezényletét reánk két örmesterre bizá ugyhogy Alibán vitte a’ század számadásait én az élelmezést, gyakorlatot,- Ekközben Zsámbokréti Lajos lön a’ Hadosztály parancsnok, s mi más oldalra szállásoltatánk, mi ketten örmesterek egy Zsidóhoz közel a’ Város házához s ámbár mi a legszebb husokat s a’ mennyi
299 kellett vittünk mindegy a’ gazdának,- a Zsidó koszttal csakhamar megelégedtünk, s át tettük élelmezésünket egy parasztgazdahoz hol Alakfi és Davidhazi kaplarok szállásoltak, de szállásunkat itt megtartók. Ezalatt megérkezett Kapitányunk is ki valaha császári örmester vólt s mert egyszerre századossá lett ki neveztetését annak köszönheté hogy a’ Kápolnai csata után veretten visszavonuló császári csa ( 469 ) patok közül Mkövesden / Mezőkövesd / egy beteg ezredes Chargenet hátra maradt nehány vadászt s több társszekeret magával az ezredessel együtt, mint Kálon lakó gazdatiszt véletlen megtámadás által elfogott- nehány szinte a’ Magyar tábortol elszakadt honvéd és 2 huszár segitségével s a’ Magyar Kormánynak átszolgáltatott,- külömben természete mint afféle császári szolgálatban megrögzött emberé vad, indulatos s a gorombaságig követelő vólt és hideg- külömben én ezt fel sem vettem, mert velem s másik társammal sem gorombáskodott soha, mert látta hogy értelmes tanult emberekkel van dolga.- A’ vezény szavakat soha meg nem tudta tanulni, s sokszor igen nagy bakokat lött, mely miatt a’ gyakorlat mellyet mi Zurics szellemébe a’ legjobban betanitánk- sokszor igen rosszul ment ( 470 ) mely miatt ő mindannyiszor indulatba jövén, a honvédeket egy mozzanatért vagy féretekintésért kardlappal irtozatos szitkok közt, kegyetlenül elverte söt leverte a’ sorbaMindezen bánásmódok a legénységet igen elidegeniték tölle, ugy hogy az mint késöbben is soha hozzá parancsra menni nem mert, hanem minden reményét és bizalmát bennünk hellyezé- hozzájárult ehez az Örnagynak Collignak a’ tisztek és altisztek irányábani kegyetlen és sértő magaviselete is. Mindezen okok megtermék a már régebben elhintett elégedetlenségnek gyümölcsét, mely csak alkalomra várt hogy borzasztoan kitörjön,- mi ha kivált önként is keresteték, nem szokott hijjányzani Közelgett Martius 15e a’ Magyar Szabadság második fordulati évnapja, ennek ünnepélyesen leendő megün ( 471 ) neplésére készült az altiszti kar, de készült egyszersmind bizonyos Demonstratióra is az Örnagy ellen, mely ekkor lett vólna végrehajtandó, sokáig tanakodott mint kellene láb alóll eltenni ezen Zsarnokot. de ez igen veszedelmes tréfa lévén haborus időbe, egyik sem akarta koczkára tenni életét, elhatároztatott tehát legalább magunkra nézve ártalmatlanná lenni az alkalom meglettTörtént hogy egy örmestert arczjáratba rossz iránytartásért kurtavasra veretett másikat sorba összerángatott, történt hogy engemet helyörségi szolgálatba meglepvén egy legényemnek köpenyéből kint függő kendö szeglete miatt 6 orai kurtavasra büntetett,- bár ki nem állottam- történt végre ugyanezekkel egy idö tájba hogy az ujvárosi templom terén,- hol a’ gyakorlatok szoktak tartatni- arczjárat parancsoltatván, azt Rikl főhadnagy nem jól vezeté s nem lépdelt háttal a század ( 472 ) előtt mint kellett vólna s e’ miatt az arczjárat rosszul ment, mit Collig észrevevén Riklt nagyon leszidta- nemsokára vége lévén a’ gyakorlatnak Rikl berugván kardját azt mondá- Örmester úr vigye a századot én megyek lemondani, és ugy tön lemondott- azomban az Örnagy is kiengesztelödvén a’ tisztikar kérésére lemondását vissza vetteEzen eset nagyon fájt a századnak általába az egész Zászlóalynak, miért is parancskiadás után az altiszti kar szállásunkon visszamaradván elhatároztatott a’ Kormányhoz egy feliratot intézni Collig eltétele és Zurics vissza hozatala eránt, a’ fogalmazással Siteri Kovács Josef tizedes bizatott meg mi másnapra készen lévén, megbirálására ismét összejöttünk, s több rendbeli észrevételek után kiigazitván megállapitottuk- elmondván benne, hogy mi ugyan bárkinek ( 473 ) vezérlete alatt is teljes készséggel szolgálunk és harczolunk a szabadság zászlói alatt de hogy velünk szabadság harczosokkal rabszolgákhoz és zsóldosokhoz illöleg bánjanak azt soha nem türjük, minthogy pedig a jelenlegi bánás mód éppen ilyen s örnagyunk valósággal az elkeseredésig üldöz bennünket kérjük a’ Magas Kormányt hogy ezen embert távolitsa eltöllünk- s hozza vissza a’ mi szeretve tisztelt Örnagyunkat Zurics Ferenczet ki minket katonákká képezett, s velünk annyi jó és balszerencsét kiállott, kinek vezénylete alatt a pokol kapuit is megostromoljuk és diadalmaskodunk minden veszélyeken. Azomban a’ kérvény sz egész Zai / zászlóalji / altiszti kar nevében készülvén, A’ Martius 10n kelt feliratot hosszas vita és vonogatás után elöször Alibán azután én irám alá. ( 474 ) azután a századbeli tizedesek- de- hátra vólt a többi 5 századból résztvevő aláirókat szerezni- ezen veszedelmes és titokba tartott corteskedési szerepet én vállalám magamra, s 53 altiszt és 9 örmesterrel sikerült rövid idö alatt aláiratnom részint önként részint rábeszéllés, részint kényszerités által- elmaradva nehány tisztségre vágyó, vagy már akkor ajánlatba is levő örmesterek mint Meszáros L. Toth Sandor satbEz szerencsésen megtörténvén azonnal Kossuth Lajosnak czimezve beküldetett, honnan a Hadügyministeriumhoz áttétetvén a’ vizsgálat azonnal megindittatott. Ez esetrül sem maga Collig sem a’ tiszitkar mit sem tudott mindaddig- míg a’ Hminister a’ felterjesztést Colliggal maga igazolása végett nem közölteEljött Martius 15e a’ legénység mind ( 475 ) egyike kormány rendeletből egy ittcze bort és egy félfont hust kapott- mellyet nekiek én oszték ki,- az altiszti kar már korábban gondoskodott egy hozzá
300 illö nagyobbszerü innepélyröl,- az örmesteri kar tehát egy a’ mi lakásunkon rendezendő lakomára összerakott,- melyre a’ népszerübb tisztek is hivatalosak valának ugyanazért szakácsnét fogadva, s minden szükségeseket beszerezve nagyszerü estélyt csapánk füszerezve toastokkal, dalokal és nemzeti énekekkel,- megjelent a'’tiszti kar jobb része, s igen jól mulatánk kivilágos kiviradtig, résztvéve ez által mi is a'’Nemzet általános örömébe,- Itt emliték elöször a'’tisztek hogy mit tettünk,- micsoda veszedelembe ejtettük magunkat- melynek ha golyó nem lesz is következése de az elómeneteltöl örökre elleszünk zárva, ( 476 ) s fájlalák, különösen R:A. / Rickl Antal / azon bizalmatlanságot hogy azt vele elölegesen nem közöltük- de már ekkor késö vólt- s valóban a’ mi tapasztalatlan fejünket is egy kissé megzavarta.- de már vissza vonni nem lehete miért is kivált mi két fő bűnös mint inditók és végrehajtók elszántuk magunkat minden eshetőségreAz emlitett antirevolutionalis tény nem sokára meghozá eredményét mert Collig mintegy két hét mulva a’ Zászlóalyparancsnokságtól elmozdittatott s más valahová tétetett át, helyébe Örnagynak Soupr / Soupper / Ágoston neveztetvén kiDe az emlitett feliratra jött Hadugyministeri rendeletben egyszersmind a’ folyamodók irányábani végrehajtandó kihalgatás s visgálati nyomozás is megpa ( 477 ) rancsoltatott, nem tévén nem is tehetvén fel a’ Kormány ily értelmi többség kitsiny ok miatt a’ legfelsőbb hatalomig folyamodott legyen, ugyanazért bár már előre is engedett a’ kérelemnek, a’ mennyiben a’ botrány kövét a’ botránkozók utjából elmozditotta de a’ közvéleménynek és a’ minden események közt megtartandó törvények szellemének és kivánatainak is eleget kelle tenni, s a’ haditörvényszéki vizsgálatot elrendelni. E közbe eltelt Martius honap, Aprilis elején ismét szállást változtatánk, azon oldalra menve ismét vissza hol elöször valánk- én és Alibán ismét egy paraszt Jenei Imre nevü házába vevénk szállást. életünk ( 478 ) ismét a’ megszokott vala, naponta gyakorlatot tartottunk, összeültünk vigan mulatva,- majd estvénként a’ Kávéház vala rendes gyülhely hol ivás közt teltek napjaink- egy része ki járt örségre a’ Hortobágy fogadóhoz s azon vonal fedezetére- sokat tanakodtunk rajta mi eredménye lesz már rejánk nézve a’ kérvénynek, nemelyik banta is tettét, mert fájlalta az ujjával érni hitt tiszti állomás elvesztését Szárnyalt a hir hogy a Zászlóalyba ismét változás álland elő, s e’ hirek közt teltek a’ napok.- de a’ hir csak hamar ténnyé változott mert nem sokára az 1sö és 2k s utánna egy héttel a 3k 4k századok parancsot kaptak rögtön indulni Debreczenbe, mi azonnal meg is történt, s Debreczenbe öket kellö ( 479 ) leg felszerelvén, puskával ellátván egymást besem várva indultak tovább mint késöbb megtudtuk Aradra.- óh- ismét Aradra. az unalomig megszokott vész hellyére, és ott mind a 4 század összeérvén alakittatott belölle egy ujj és 68k számot viselő Zászlóaly- Rácz Sándor 1ö századbeli százados örnagysága alatt, minél az elment jobarátink mint örmesterek irányába jó hatása lett hogy többnyire mind tisztekké lönek kinevezve. A’ mennyire fájt ezen 4 századbeli altisztektöl mint kedvelt barátainktól volt veresspántlikás bajtársainktól való megválásunk, kikkel annyi jót és rosszat szenvedénk, éppen oly jól esett lelkünknek.- kivált mikor biztosan megtudtuk hogy nem fogunk utánnok menni- ( 480 ) azon tudat hogy az annyira megúnt Vár cernirozás és ostromlás, lelket testet fárasztó egyforma és éppen ezért tespesztő munkájától megszabadulunk, a’ mennyire fájt továbbá az hogy a’ Zászló aly ketté szakgattatott más felöll vigaszul szolgált mind nekünk mind az elmenteknek az elö léptetésrei ki látás- de más felöll biztatott azon remény is hogy már most a Z:a. / zászlóalj / szét tépetvén a Hadi törvényszéki vizsgálat elmarad,- de nem igy lettEzen változás után, két század magába nem létezhetvén, bár örnagyunk Soupr / Soupper / itt maradt, a’ Za / zászlóalj / ujja alakitásához fogtunk, adtak ugyanis hozzánk egy töredék jelesen a’ ( 481 ) 96 Zaszlóalynak, minden féle natioból álló 4 századát, s ezáltal megtartva a 89k számot Zaszlóalyunk ujjáalakittatott, a’ mi régi 5k és 6k századunk most is ezen felosztásba maradván meg s képezvén az ujj Zászlóalynak magvát erejétés szinét Történt hogy Aprilis 15-16i körül egy örmester, a választás szerént Alibán nehány legénnyel Debreczenbe rendeltetett löszerek és fegyverek kinyerése végett, honnan mindezeket gyorsan kiszálliták s szét oszták,- elmondva a Debreczenbe történt nagyszerü eseményeket t:i / tudniillik / az éppen akkor történt függetlenség kimondását, melynek több példányát nyomtatva hozák szét osztás végett- de erröl majd illetö hellyén- de ( 482 ) elmondtak még több mást is nevezetesen hogy a Hadi törvényszéki vizsgálat megfogtartatni, ez igen rossz mondank- továbbá hogy alkalmasint nemsokára indulunk Eszakfelé- ez már jobb- végre hogy a’ Hadügyministeriumba kineveztetésünk elhatároztatott, ez a legjobb mondánk- igyunk reá addig is míg valósulna. A’ fegyvereket azonnal töltésekkel együtt kiosztván a’ legénységet a’ még eddig nem kellöleg tudott fegyver gyakorlatokra nehány nap alatt betanitottuk.
301
A Debreczenböl hozott elsö hir valósulni kezdett, mert az 5k és 6k század tizedeseit kezdtek a Hadbirohoz idézni s a’ tudva levö esetért ki halgatni, s ez ment folyvást, utoljára az örmesterekre került a’ sor, utolsó második ( 483 ) valék én,- ki már a’ Hadbirótol ki jó barátom vala a kerdö pontokat tudva s arra magamnak jó elöre elkészitett feleleteket csinalva, d.e. 9 oratol d.u. 5 oráig valék vizsgálati kihalgatáson,- mely idö alatt a Hadbirói irnok tolla alá 6 árkusnyi feleletet illetöleg védbeszédet magam és az ügy mellyett s vád beszédet annak tényezője ellen,- mondék- utánnam Alibán ment be még aznap délután s rövid idő alatt elmondva mondanivalóját a’ vizsgálat befejeztetett,melytöl egyelőre annyira tartánk,- hogy most a’ végeredményt is egyszerre kimondjam, az soha többé tudtunkkal felnem merült sem érte többször ki nem halgattak sem meg nem büntettek, hanem egészen elaludt s talán megmost is alszik, s aludni fog örökké ( 484 ) Ujvároson állomásozásunk alatt hazulról két látogást kaptam, egyiket Mihály adta, egy éjszakának idején, kipuhatolt szállásunkra egy kulacs borral s több nemü sonkafélékkel beallitva vége hossza nem vólt a bosszusággal határos panasznak a’ mostoha asszony ellen, ki minden kigondolható modon pusztitotta kevés vagyonunkat, felhasználva édes apánk napról napra gyengülő állapotját,- ki ezen lelki és testi leveretett helyzetébe gazdálkodásának utánna nézni nem tudott,- én őtet ismerve rossz erkölcsét kölcsönös türelemre egyetértésre s békességre intettem,- de ez a tanács ö reá nézve már késő vólt- tettem különösen iskolába járó hugom nevelése tekintetéből kit a’ mostoha asszony a’ háztól is elidegenitett, sőt e’ miatt- bár 4 év mulva- az iskolába járással is felhagyni kényszerült ( 485 ) A’ második látogást éppen most emlitett nyomorult kis hugom tette midön a’ szekér a’ mostoha asszonnyal a tanyára menve ő magát a’ Kadarcsi fogadótol a’ majorossal bekisértette, hozván magával több nemü élelmiszereket, mint sonkát kolbászt, szalonnát és pálinkát mi most a’ legjobban is esett mert indulásunk másnapra Aprilis 25re vala határozva, csak az esett nehezen hogy ha már a szekér annyira került a’ tanyai utról miért nem hozhatta őt be a’ Városra is, s velle együtt a’ mostohát,- talán azért mert félt intö szavaim hatásátol- és miért nem jöttek több erössebb rokonaim is látogatásomra, meglehet talán az utolsó perczében a’ valahai láthatásnak.- de a’ többibe nem vólt atyafi s rokon. ( 486 ) érzelem,- hiába a’ távollét meghüti még a’ testvéri érzelmeket is ugyanazért én másnap reggel még elindulásunk elött szekeret keriték neki- ki öt haza vihesse, lévén ott több portékát hozott Debreczeni elöfogatosok, azomba Zeneszó melletti elindulásunknak még szemtanuja vólt,- én pedig a hozott élelmiszereket az utra elpakolva érzékeny bucsut vevék tölleAprilis 25e reggel már mint hadnagy állottam be a’ sorba bár egyenruhám még nem vólt, melynek beszerzése végett Debreczenbe kéredzvén nem eresztettek el,- ugyan azért kardot kapitányom Plathi István adván tisztességes honvéd szin attilaból veress sinoros fekete pantallomból álló örmesteri ruhámba a’ 6k századbeli hadnagyi hellyet elfoglalám, s a Rakoczi lelkesitő indulója mellett.- kivonulánk Ujvá ( 487 ) rosról- melyet annyiszor ehvárosnak sárvárosnak elkeresztelénk,- s mely életembe is ismét egy nevezetes episodot képez- Böszörmény felé- s még aznap délbe ott ebédelénk én Rikl föhadnaggyal egy becsülletes polgár háznál hol jóféle magyaros ételekkel s tiszta sujommal jól tartatánk, a’ nap hátra levö részét itt tölténk, s csak másnap reggel miután több itteni vólt tanulótársaimmal mint ujjoncz Bocskay huszárokkal találkoztam vólna- kik ily korai hadnagyságomon csudálkoztak- mintha bizony 8 havi katonáskodásom után arra lett volna ok- midön mások kiknak pártfogások vólt egy két hét alatt, hogy ugy mondjam az annyok hasából ugrottak be a’ tiszti karba, tanulatlan, tudatlan, minek gyakran szomoru eredményét ( 488 ) kellett tapasztalnunk csaták alkalmával,- én azt tartom hogy- csak közlegényböl lehet jó tiszt, s csaták közt teremhet az, nem pedig a’ penészes irodák poros asztala mellett vagy a szülei csendes hajlekbaIndultunk Nánásra, hol ismét ez nap pihenő vólt,- mert eleinte csak lassan utazánk hogy a’ hosszasabb kitartásra magunkat elökészitsük- 27n délbe SzentMihályra értünk mellynek tulsó oldalán fekvö s velle összeköttetésbe levö Büd hellységébe szállasoltatánk be, én egy Zsido lakba holott is megebédelve, azonnal czéllövésre SzentMihály Nánás felölli oldalára rendelteténk ki egy nagy halomhoz azon fáradtam,- hol egész estig czéllövéssel foglalkozánk,- midön hazaérkezve út és fáradságtól leveretve ( 489 ) bár, mind a’ mellett vigan tölténk az estvét, s azután az álom jotékony karjaiba bocsátkozánk, kipihenve a’ már két napi utazás terheit- s ujj erőt véve a’ még megsem számlálhatott s nem is gyanitott napok nehéz fáradalmainak elviselésére Aprilis 28n Lökön Rakamazon keresztül a Tiszai leégetett s most csak tutajokra rakva rögtönzött hidon át Tokajba érkezénkEzen és a’ következö Aprilis 29n delután míg e hellyen időzénk, s midön beérkezésünk után a fogadóba ebédelni összejöttünk volna a tiszti karral kaptam meg az Örnagytól kinevezési oklevelemet s egyszersmind ugyanakkor olvasám azt a Közlöny hivatalos lapból ( 490 ) - miért is a’ tisztek felszollitottak hogy a’ kinevezési áldomást meg kell adni,- mit én meg is igértem
302 Azomban egy kissé borsosnak tartván a fogadóbani ellátását a tiszti karnak s a’ netalán még csatlakozóknak, ebéd után szállásomra haza térve, emlitém ezem körülményt becsülletes, uri házgazdámnak és nejének, azon hozzá tétellel hogy a’ beszerzési költségeket én viselvén, a’ kiállitást és elkészitást átvállalni sziveskednének mit azok ezer örömmel teljesiteni igérvén s szerencsésnek mondván magokat a szolgálhatásért- kész lett estvére a’ nagyszerü vacsora, melly alatt és után mint délczeg hadfiak poharak között vigan mulatánk kivilágos kiviradtig- s igy inneplénk meg kinevez ( 491 ) tetésem örömnapját s emlékét- még pedig erre kelve a’ lett a’ legkedvesebb eredmény reám nézve, hogy a husnemüek árain kívűl- mit egyedül kellett pénzen venni az ellátó háziasszonynak- az egész kiállitásért egy frt sem vett jószivü s becsülletes magyar lelkületü, vendégszerető gazdám, ki maga is mindvégig velünk együtt éltette a hazát s hadsereget, mint amannak védőjét, söt az utra egy pinczetok borral ajándékozott meg. Másnap Aprilis 29n Szántóra érkezénk hol Rikl föhadnaggyal egy nekie ismerős uri haznál szállásoltatank be, hol még csak fördökádak is állván rendelkezésünkre miután magunkat az út porától megtisztitottuk, s tisztára átöltözénk, a kedélyes család körébe helyt foglalánk ( 492 ) s folyt a’ beszéd és társalgás egész estig egyről másról, de különösen a’ mit mondanom is felesleges a’ haza sorsáról jövőjéröl, vivott csatákról s gyözelmekről, s jóslatok tétettek a’ jövőre míg én a’ szende házi kisaszszonnyal kedves társalgásba merülve, ki aligha éppen ugy nem érdekelte a’ 19 éves fiatal tisztet ezen perczbe mint maga a’ haza sorsa, s az ügy melynek életét felszentelé, de hiszen lehet e nagyobb ösztön a’ dicsőségre, mint a’ hon és szép leány szerelme, ha e kettő ég a’ honfi kebelbe lehet é akkor reá nézve borzasztó a’ halál ijjedelme Oh örök ifjuság miért nem kisérsz bennünket örökké, mért kell elmulni mindennek, mint ez ábrándos estvének is melynek csak emléke maradt meg szivünkbe. A’ társalgást izletes vacsora ( 493 ) szakasztotta félbe,- igen mert csak ezután folyt a beszéd élénkebben a’ kedélyek felvillanyoztatván az felséges zamatu hegyalja nectár gyakran izlelt tüzes cseppjeitöl ha ez még hozzá vesszük hogy a’ ház angyala éppen szomszédom lévén annak tüzszemsugarai is velökig hatva égettek igazán két tűz közé valék szorulva, folytatva kiki megkezdett eszméi tovább szövését s igy mi is a’ magunkét, mely akkor a’ hazát kissé háttérbe szoritá pillanatra,de ismét mondom minden elmulik,. Tehát ennek is vége lett mert a’ háziak érezve tudva fáradsagunkat önként nem akartak bennünket tovább fentartóztatni oly idöbe midön mindenki örömest ébren töltötte az éjjet hogy a’ hazá ( 494 ) ról cseveghessen vagy más szóval politizálhasson, mert haborus idöben mindenki politicus- különösen természetébe fekszik ez alkotmányos eleténel fogva a’ Magyar embernek- s igy csak hamar a számunkra kimutatott hellyen az álom karjaiba bocsátkozánk s oly hamar- bár jól- keresztül alvánk az éjt- mintha csak pár percz lett vólna,- de azért megfrissülve öltözénk fel katonásan jokor hajnalban, s kezdénk a’ kiálláshozAzomban jókori felkelésünk daczára is reggelivel katonai gyomorhoz méltóan elláttatánk s vevénk érzékeny bucsut a’ csaladtol, annak kertjébe nött egyetlen virágszáltól, kinek sasszeme a tá ( 495 ) vol gyülhellyig kisérének míg arczom a’ tömeg hullámaiba fel nem oszlottOh ti büszke hadfiak kik délczeg paripákon, mint lepke szállatok virágról virágra, tavol vidékeken keresztül, szivtelenül nyugalom zavartan, miért esdetek ti szerelmet, talán azért hogy nyugalmatok árrán egy ártatlan szívnek orozzatok meg legtitikosb kamaráját, miért akartok ti a’ szerelem ambrosdus méh kassához jutni mely csak a szorgalmas méheknek sajátja- míg a’ darázs csak fulánkjának hagyja maga után fájó emlékét, miért vallatok ti szerelmet, kiket ha ma nem, hólnap idegen hon határira sodor a’ ( 496 ) hadvész zúgó förgetege- olvassátok a’ történet lapjait nézzétek a’ multat tekintsétek a’ jövöt, az idö mindenre megtanit,- csatába harczolni kellAprilis 30n tehát elindulva Tályának / Tállya / vevénk utunkat, én éppen az elöcsapatot vezetém midőn a’ Város alá érve temérdek nép tőmeg várt, s köztök roppant sok csinosan öltözött urinők s midön hozzájuk vagy is a’ közöttük elvezetö uton, mind inkább közeledék a’ századot vigyázzra vezényelve, meg harsan ezer torokból az éljen, s záporként hull reám kétfelöll a’ sok csinált és természetes virágból készitett koszoru mellyeknek csinosabb nök kezei ( 497 ) ből felém repülő részét felfogva v / vagy / felkapva kardomat annak hegyéig velök végig rakám míg egy pompásan összeszerkesztett koszorut mellemre tüzve, büszke tartással lépdelék századom élén az ember tömeg között a’ Város falai közé, kisérve temérdek néptömegtöl, kiknek szájából csak egy összeolvadt általános tompa hang vala kivehető éljen a’ haza éljenek a’ honvédek. Béérvén századomat a’ Város Piaczán felállitám, bevárandó a’ nem messze jövő főcsapatot, mely oda érve, egy kis pihenés parancsoltatott.A’ tiszti kar ezalatt hozzám jöve irigyelve emlegeték fel szerencsémet, ( 498 ) mint a’ ki oly sok szép nőktől annyi koszorukkal halmoztatám el,- azért is azokból jobb baratimat részesitém,-mert a’ fő csapatbeli tisztek, s maga az Őrnagy is kapott ugyan koszorukat,- de részint sokaságok miatt, részint azért mert már eladogálták mindnyájának nem jutott
303 Na de ez tulajdonképpen a’ dologra nem is tartoznék, mert ez nem a’ mi érdemünk, hanem az ügyé mellyet képviselénk, s csak is azért emlitém itt fel hogy ebböl is kitűnjék a’ népnek az ügy itánti szeretete, buzgalmaItt Tályán kissé kipihenve magunkat, a’ még Szánthón nyert parancs következtében a’ gyönyörü Sajo völgyén keresztül Miskolcznak ( 499 ) tartva vettük utunkat, mignem estvére, a’ gyönyörü fekvésű Forróra értünk, melyből felséges kilátás van, a’ mintegy zöld szönyeggel beboritott Tisza és Sajó öntözte termékeny lapályra melynek pompás panorámáját egyfelöll a Kassai hegyeknek egymás megett mindegy magasabbra magasabbra nyulo bérczei, másfelöll Tokaj nectárt szülö, egykor tüz, most bort termö magas hegye, harmadik felöll a’ ronaságon szilaj vágtatással keresztül kigyódzó szöke Tisza zárja be, míg a’ falvak tornyai, a’ Delibab csábtengerében látszanak uszni. A’ gyönyörü Majus elseje.
