Szekunder köri főberendezések Atomerőművek Boros Ildikó, BME NTI 2012. február 23.
Tartalom • Primer köri főberendezések • Szekunder köri főberendezések – – – –
Főgőz rendszer Turbógenerátor Kondenzátor Tápvíz-rendszer
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
2
Primer kör • Primer hűtőrendszer feladatai – – – –
Hő elszállítása zónából GF-be Üzemanyag hűtése (egyúttal moderátor és reflektor szerep) Nyomástartás (TK segítségével) Nyomáshatároló
• Fő elemei: – – – – –
Reaktor; Gőzfejlesztő; FKSZ (FET) Térfogatkompenzátor – Primer csővezeték
• Kapcsolódó rendszerek: – Üzemzavari hűtőrendszerek – Víztisztító rendszer – Pótvíz és bóros szabályozás rendszere 2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
3
Szekunder köri főberendezések
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
4
Szekunder kör • Szekunder kör fő rendszerei: –Főgőzrendszer • Főgőzvezeték • Turbina (NNY, gőzszeparátor / újrahevítő, KNY) • Kondenzátor
–Kondenzátum / tápvíz rendszer • Kondenzátor • Víztisztító (különben a GFben rakódik le a szennyeződés) • Előmelegítők 2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
5
Szekunder kör • Szekunder kör további rendszerei: – Üzemzavari tápvíz rendszer – Kiegészítő üzemzavari tápvíz rendszer – Lehűtő rendszer – Háziüzemi gőzrendszer – Sótalanvíz rendszer – Kondenzátor hűtővízrendszer
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
6
Szekunder köri főberendezések 123 bar 325 °C
1,7 bar, 240 °C, 0%
46 bar, 260 °C 450 t/h, 0,25%
TK Gőzfejlesztő
CSTH
297 °C 2 bar 135 °C 12%
267 °C 7000 t/h FKSZ
FET
230 MW Turbina KNY ház
Turbina NNY ház
Reaktor
Generátor 30 mbar
1375 MW
Turbina kondenzátor Fűtőgőz Fűtőgőz
Paks, VVER-440
Fűtőgőz
Kondenzátor 25 °C zsomp Főkondenzátum szivattyú
Táptartály
22 bar
164 °C, 6 bar 222 °C
148 °C
NNYE Csapadékelvezetés
2012.03.12.
12 °C Dunavíz 20 °C 44000 m3/h
Tápszivattyú 72 bar
Atomerőművek főberendezései
KNYE Csapadékelvezetés
7
EPR turbinacsarnok látványterv
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
8
Szekunder köri főberendezések Gőzfejlesztő
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
9
GF tervezési követelmények
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
• A gőzfejlesztők megbízhatóságát – a konstrukció, – a szerkezeti anyag és – a vízkémia harmóniája biztosítja.
• Adott konstrukció és szerkezeti anyag mellett (üzemelő GF) meghatározó a vízkémia. • A gőzfejlesztők vízkémiáját a szekunderkör vízüzeme határozza meg. – a GF-ben halmozódnak fel a szennyezőanyagok, – a szennyezőanyagok a gőzkörfolyamatból származnak, – a konstrukció, a szerkezeti anyag és vízkémia harmóniája a gőzkörfolyamat összes berendezésében szükséges a szennyezőanyagok transzportja miatt. 2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
10/71
GF tervezési követelmények
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
• Konstrukció: ne legyenek nagy feszültségű elemek, holt áramlási zónák, rendezetlen áramlások, egyenetlen eloszlások és nagy hőáram-sűrűségű felületek. • Szerkezeti anyag: átlagos korróziósebessége minél kisebb legyen, és ne legyen érzékeny a lokális korrózióra. • Vízkémia: a szennyezőanyagok koncentrációja minimális legyen, és az adagolt kondicionáló vegyszerek a választott szerkezeti anyagok minimális korrózióját eredményezzék.
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
11/71
1. Konstrukció: fő jellemzők VVER-440
Típus
VVER-1000
Fekvő, kollektor- Fekvő, kollektorcső kapcsolat cső kapcsolat keverő TE keverő TE
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
PWR
Álló, csőfal-cső kapcsolat felületi TE
Hőátviteli tényező [kW/m2K]
4,7
6,1
6,7-8,5
Cirkulációs szám
4-6
1,5-1,9
3-6
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
12/71
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
PWR álló gőzfejlesztő
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
13/71
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
PWR álló gőzfejlesztő
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
14/71
Gőzfejlesztő – EPR • • •
24 m magas! 99,75%-os gőz Axiális tápvízelőmelegítő
• • • • •
Tömege 520 t Tápvíz hőmérséklet: 230°C Főgőz-áram 2,443 kg/s Főgőz-hőmérséklet: 293°C Főgőz telítési nyomás: 78 bar
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
15
VVER-440 fekvő gőzfejlesztő
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
16/71
Gőzfejlesztő – VVER-440
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
17
Hő- és anyagátvitel
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
• A gőzfejlesztőkben kizárólag buborékos forrás nagy térfogatban (primerköri hűtővíz lehűl, szekunderköri munkaközeg elgőzölög). • A hőátadó cső polírozott („sima” felület), érzékeny a lerakódásra. – PA-ben qmax<230 kW/m2, mégis jelentős mértékű diszperz vas korróziótermék lerakódás volt.
• Tápvíz-előmelegítő zóna: – felületi (PWR), – keverő (VVER).
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
18/71
VVER-440 GF T-Q diagram
TE
2012.03.12.
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
E
Atomerőművek főberendezései
19/71
GF-k összehasonlítása
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
• A primer- és szekunderkör közti gát – PWR: 600-1000 mm csőfal, – VVER: 80-130 mm gyűrű, ezért a PWR megbízhatóbb, mint a VVER (VVER-1000 nagyszámú gátszakadásai alátámasztják). • A hőátvitel intenzitása 20-30 %-al nagyobb a PWR-ben, mint a VVER-ben. • A VVER-1000 cirkulációja közelebb áll a kényszerátáramlásúhoz, míg a VVER-440 és PWR gőzfejlesztőké közel azonos, ezért a VVER-440 a folyamatok alapján közelebb áll a PWR-hez, mint a VVER-1000-hez. • A gőz szeparációja a VVER-ben egy, míg a PWR-ben kétfokozatú, ezért a kilépő gőz nedvesség-tartalma kisebb a PWR-ben, mint a VVER-ben.
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
20/71
Konstrukciós hibák: PWR
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
21/71
Konstrukciós hibák: VVER
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
• A tápvíz-elosztó helye a melegoldali csőkötegben (mérsékelte a gőztermelés egyenlőtlenségét, de elősegítette a diszperz korróziótermékek lerakódását a keverő tápvízelőmelegítő zónában). • A tápvíz-elosztó Szt20 anyagminősége (acél) lehetővé tette eróziós-korróziós elhasználódásukat.
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
22/71
A tápvíz-elosztó eróziós-korróziója
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
23/71
Konstrukciós hibák
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
• Tápvíz-elosztók cseréje (minden GF-ben): – ausztenites acélból, – csőköteg fölé (a régi bennmaradt), melynek következménye a cirkuláció megváltozása.
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
24/71
Konstrukciós hibák - VVER
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
• Nem hatékony a GF-k leiszapolása diszperz korróziótermékekre. Számos átalakítás, annak ellenére, hogy a felhalmozódási helyüket nem ismerjük (különösen az új tápvíz-elosztónál). • Eltérő leiszapolás szükséges (hely, tömegáram) az oldott ionokra és a diszperz korróziótermékekre! (felismerés megvan, ma már tudjuk honnan vegyük az elvételt). • Leiszapolási stratégia módosítás és vezeték méret bővítések (VVER-1000-nél )
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
25/71
Konstrukciós rések
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
• Potenciális veszélyforrás a kialakuló lokális környezettel (holt áramlási zónák). • A VVER-440 GF-ben 7x2x5536=77.504 db rés Felismerése megtörtént, az újabb VVER-1000 GFeknél kimetszett lemezek. • Réskorrózió: Ha a korróziótermékek a résekben lerakódnak, vagy iszap formájában felhalmozódnak, ezekben a résekben, pórusokban bekövetkezik a feszültségkorróziós aktivátorok koncentrálódása.
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
26/71
Geometriai rés (PA GF)
16
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
29,5
5
24
3
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
27/71
Geometriai rés (új VVER-1000 GF)
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
28/71
Geometriai rések (új PWR GF)
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
29/71
2. Szerkezeti anyag
Forrás: Dr. Ősz János: Gőzfejlesztők vízüzeme (előadás, 2011. Atomerőművek)
Anyagminőség
VVER
PWR
Hőátadó csövek
08H18N10T 08H18N12T
Inconel-600, -690, Incolloy-800
Csőfal-kollektor
08H18N10T 10GN2MFA (gyengén ötvözött acél -1000)
gyengén ötvözött acél mindkét oldalról csőanyagminőséggel plattírozva
Feszültségkorróziós hajlam
transzkrisztallin
interkrisztallin (Inconel600) minimális (Incolloy-800)
Jellemző feszültségkorróziós helyek
csőmegfogások alatt kollektor-cső megfogás környezete (-1000)
csőfal-cső közti rés csőmegfogások környezete
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
30/71
Szekunder köri főberendezések Főgőzrendszer
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
31
Főgőzrendszer – VVER-440 • Feladatai: –
–
–
–
GF-ek és turbinák közötti összeköttetés megteremtése, hő elvezetése szükség esetén biztosítja a háziüzemi gőzrendszerek megtáplálását, részt vesz a blokk lehűtésében és felfűtésében. Nyomáskorlátozás, hőelvezetés üzemzavari helyzetben
Főgőzrendszer 123 bar 325 °C
1,7 bar, 240 °C, 0%
46 bar, 260 °C 450 t/h, 0,25%
TK Gőzfejlesztő
CSTH
297 °C 2 bar 135 °C 12%
267 °C 7000 t/h FKSZ
FET
230 MW Turbina KNY ház
Turbina NNY ház
Reaktor
Generátor 30 mbar
1375 MW
Turbina kondenzátor
12 °C Dunavíz 20 °C 44000 m3/h
Fűtőgőz 25 °C Fűtőgőz
Fűtőgőz
Főkondenzátum szivattyú
Táptartály
22 bar
164 °C, 6 bar 222 °C
148 °C
NNYE Csapadékelvezetés
Tápszivattyú 72 bar
KNYE Csapadékelvezetés
VVER-440 főgőzrendszer
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
32
•
Főgőzrendszer – VVER-440 Részei: –
–
–
–
–
– –
Főgőz vezeték a spec. 6. GF 5. GF 4. GF 3. GF 2. GF 1. GF HERMETIKUS TÉR falátvezetésekkel, GF-ként 2 db légvezérlésű biztonsági szelep, 6. gőzvezeték 4. gőzvezeték 2. gőzvezeték 5. gőzvezeték 3. gőzvezeték 1. gőzvezeték SZEKUNDERKÖR (gépház) Gőzfejlesztő a szétszakaszolható biztonsági szelepek főgőzkollektor a 5 bar-os 7 bar-os 7 bar-os 5 bar-os nyomás redukáló redukálók redukálók redukáló Atmoszférába kiegyenlítéshez, Gőzvezeték redukálók rockwell GF-t a Főgőz tolózár főgőzkollektorról Főgőz kollektor Főgőz kollektor leválasztó tolózárak TMK Szakaszoló tolózár rockwellek Tolózárak a turbinának a főgőzkollektorról való Lehűtő rendszer leválasztásához, Turbina gőz tolózár felé Kondenzátorba kondenzátorba Kondenzátorba redukálók redukálók redukáló (KR) Gőz a páratlan számú turbinára Gőz a páros számú turbinára atmoszférába redukáló (AR) – 5 bar-os redukáló (blokk indítás, tömszelence zárógőz, vákuum rendszer gőzsugár szivattyúi, fűtési rendszerek) háziüzemi gőzrendszer – 7 bar-os redukáló (táptartály fűtés)
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
33
Főgőzrendszer – VVER-440 tányérrugó
• Túlnyomásvédelmi rendszerek: – GF-enként 2 biztonsági szelep (Nyitás: 56,5 ill. 57,5 bar, max. 2*300 t/h) • Feladat: a gőzfejlesztők köpenyterének védelme • egyes üzemzavari szituációkban lehetővé teszik a primerkörben keletkező hő elvonását
diferenciál dugattyú
záró levegő emelő levegő
zárótest
– kondenzátorba redukáló (KR), 2 db/turbina (Nyitás: 48,6 bar, max. 400 t/h)
gőz belépés
• Feladat: a főgőzkollektor nyomásának korlátozása – turbina kieséskor, teherledobáskor, a primerköri hőelvonás biztosítása a blokkleállítás és blokkindítás egyes szakaszaiban – A gőzlefúvatás a turbina kondenzátorba történik.
záró levegő emelő levegő
– atmoszférába redukáló (AR), 1 db/turbina (Nyitás: 52,6 bar, max. 200 t/h) • Feladat: üzemzavari szituációban a főgőzkollektor túlzott mértékű nyomásemelkedésének megakadályozása a gőz szabadba történő lefúvatásával.
gőz kilépés
gőz belépés
– A gőzlefúvatás az atmoszférába történik.
• Egy atmoszférába redukálóval maximálisan lefúvatható gőzmennyiség 200 t/h. 2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
GF biztonsági szelep működése
34
Főgőzrendszer – VVER-440 • Főgőzrendszer kapcsolata a NNY turbinával: – A gőzvezetékekbe gyorszárak és szabályzó szelepek vannak beépítve. – A gyorszárak a turbina fő gőzelzáró szerelvényei. Feladatuk a turbinába érkező gőz gyors (0,3 s alatti) elzárása. – A turbinába áramló gőz mennyiségének szabályozását a gyorszárak után beépített szabályzó szelepek végzik. A szelepek a gőzáram változtatásán keresztül üresjáraton a turbina fordulatszámát, szinkronüzemben a teljesítményét változtatják. – A két középső gyorszár és szabályzó szelep közül egy vezeték ágazik le a cseppleválasztó túlhevítő II. fokozat fűtésére.
Turbia gőztolózárak
Fűtőgőz a CSTH II. fokozathoz Turbina kisnyomású ház felé
Gőz a főgőz rendszertől
Nagynyomású ház
Turbina gyorszárak
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
Turbina szabályzó szelepek
Turbina kisnyomású ház felé
35
Szekunder köri főberendezések Turbina
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
36
Turbina – VVER-440 Turbina + Generátor
• Feladatai: –
– –
GF-ben termelt gőz hő- és mozgási energiájának mechanikai forgómozgássá alakítása Turbina + Generátor = Turbogenerátor Egy blokkon 2 turbina
123 bar 325 °C
1,7 bar, 240 °C, 0%
46 bar, 260 °C 450 t/h, 0,25%
TK Gőzfejlesztő
CSTH
297 °C 2 bar 135 °C 12%
267 °C 7000 t/h FKSZ
FET
230 MW Turbina KNY ház
Turbina NNY ház
Reaktor
Generátor 30 mbar
1375 MW
Turbina kondenzátor
12 °C Dunavíz 20 °C 44000 m3/h
Fűtőgőz 25 °C Fűtőgőz
Fűtőgőz
Főkondenzátum szivattyú
Táptartály
22 bar
164 °C, 6 bar 222 °C
148 °C
NNYE Csapadékelvezetés
2012.03.12.
Tápszivattyú 72 bar
Atomerőművek főberendezései
KNYE Csapadékelvezetés
37
Turbina •
Nedvesgőz turbinák sajátosságai: – – – –
nagy egységteljesítmény, mérsékelt frissgőznyomás és -hőmérséklet, telített frissgőz, kis hőesés, nagy fajlagos gőzfogyasztás, nagy gépméret és géptömeg, általában alacsony (1500 fordulat/perc) fordulatszám. •
Nedvesség csökkentés módszerei: • turbinán belüli cseppleválasztás: tápvízelőmelegítő megcsapolások, KNY ház utolsó fokozat elszívás • turbinán kívüli cseppleválasztás: cseppleválasztó és túlhevítő, gőzvezetéken könyökszeparátor.
– Lapáterózió csökkentése: • álló- és a forgólapátok közötti axiális rés növelésével (a nagyobb cseppek szétaprózódnak), • Különleges lapátanyagok, korrózióálló acélok, titánötvözetek, nagykeménységű keményfém betétek felforrasztása, hőkezelés stb.
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
38
Turbina – VVER-440
"Frissgőz" belépés
Állólapát
Turbinaház (állórész)
Futólapát
• Felépítés: – Turbinaház → állórész • gőzbevezetés és az elvezetés (megcsapolás, és kiömlőcsonk) vezetékei • vízszintesen, a középvonal síkjánál osztott • alsó és felsőházra
– Turbina tengely → forgórész. – Az álló lapátok a gőz áramlási sebességét megnövelik, és megfelelő szögben a futólapátokra vezessék. – A futólapátok pedig a gőz mozgási energiáját mechanikai munkává alakítják át. – A turbinában az álló és a futólapát sorok felváltva követik egymást. Egy álló és egy futó lapátsort együttesen fokozatnak nevezünk.
2012.03.12.
Turbina tengely (forgórész)
Megcsapolások Munkátvégzett gőz kilépés Impulzuserő
Gőz belépés a fokozatba
Atomerőművek főberendezései
Gőz kilépés a fokozatból
Állólapátok
Futólapátok
39
Turbina – VVER-440 •
Műszaki paraméterek: – – – –
Üzemi gőznyelés: 1350 t/h Üzemi fordulatszám: 3000 f/perc Üzemi teljesítmény: 230 MW Nedvesgőz turbina
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
40
Turbina – VVER-440 • NNY turbina: 6 fokozat • KNY turbina: 2*5 fokozat • Kapcsolódó berendezések: – CSTH – Megcsapolások – KVSZ (kényszerzárású visszacsapó szelepek) – Tengelyvég tömítések – Gyorszárak, szabályozó szelepek
A turbina nagynyomású forgórésze
A turbina kisnyomású forgórésze a megbontott turbinaházban
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
41
Turbina - EPR
Gross electrical output 1,720 MWe Net electrical output 1,600 MWe Main steam pressure (HP turbine) 75.5 bar Main steam temperature 290°C Steam flow 2,443 kg/s Rated speed 1,500 r.p.m. HP turbine 1 LP turbine 3 Length of turbine-generator rotor train 68 m
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
42
Szekunder köri főberendezések Cseppleválasztó túlhevítő
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
43
Szekunder köri főberendezések – CSTH 1.
Cseppleválasztó túlhevítő
• Feladatai: –
a turbina nagynyomású házból kilépő, és a kisnyomású ház felé áramló gőz nedvesség tartalmának leválasztása, majd két fokozatban történő újrahevítése.
123 bar 325 °C
1,7 bar, 240 °C, 0%
46 bar, 260 °C 450 t/h, 0,25%
TK Gőzfejlesztő
CSTH
297 °C 2 bar 135 °C 12%
267 °C 7000 t/h FKSZ
FET
230 MW Turbina KNY ház
Turbina NNY ház
Reaktor
Generátor 30 mbar
1375 MW
Turbina kondenzátor
12 °C Dunavíz 20 °C 44000 m3/h
Fűtőgőz 25 °C Fűtőgőz
Fűtőgőz
Főkondenzátum szivattyú
Táptartály
22 bar
164 °C, 6 bar 222 °C
148 °C
NNYE Csapadékelvezetés
2012.03.12.
Tápszivattyú 72 bar
Atomerőművek főberendezései
KNYE Csapadékelvezetés
44
Szekunder köri főberendezések – CSTH 2. • Felépítése: –
– – –
–
NNY turbinából kilépő gőz nedvességtartalma 12% Gyorszár Két párhuzamos átömlő vezeték Elő leválasztó berendezések (cső és könyök szeparátor) A cső szeparátor a turbina NNY házból kilépő vezeték falán áramló vizet, a könyökszeparátor a gőzben áramló vízcseppek nagy részét választja le, ezzel csökkentik az átömlő vezeték erózióját. A CSTH végzi a gőz maradék nedvességtartalmának leválasztását és kétfokozatú újrahevítését.
Szab.szelep Cső szeparátor
NNY ház
12% 135 °C 2 bar
Könyök szeparátor KNY ház
Átömlő vezetékek
TH I. fűtése TH II. fűtése
1,7 bar, 240 °C, 0% Csappanttyú
Szeparátor
Szeparátor csapadéka
Túlhevítő I.
TH I. csapadéka
Túlhevítő II. TH II. csapadéka
Csapadék
Csapadék
E8 NNY előmelegítő GTT vagy vagy GTT kondenzátor
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
Csapadék E3 KNY előmelegítő vagy kondenzátor
45
Szekunder köri főberendezések – CSTH 2. • Működése: – hengeres nyomástartó edény • Cseppleválasztó szerkezet (felül) – mechanikus szeparáció • Túlhevítő I: fokozat (alul a palást mentén) • Túlhevítő II. fokozat (alul középen)
– A túlhevítő egységek hatszög alakú kazettákból vannak kiképezve. – A kazettákban hosszanti irányban bordázott hőátadó csövek – A fűtőgőz a kazetták felső részén jut a hőátadó csövek belsejébe. A csövekben lefelé áramolva hőjét átadja a csövek külső felületén áramló gőznek, közben lekondenzál. A keletkezett csapadék a kazetták alsó felén lép ki és fokozatonként közös csapadékelvezetésen távozik.
A NNY házból kilépő gőz nedvességtartalma A CSTH-ba belépő gőz hőmérséklete A CSTH-ból kilépő gőz nedvességtartalma A CSTH-ból kilépő gőz hőmérséklete
2012.03.12.
elválasztó fal
12 % 135 °C 0,0 % 240 °C
Atomerőművek főberendezései
46
CSTH - KSNP
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
47
Szekunder köri főberendezések Főkondenzátum rendszer
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
48
Főkondenzátum rendszer • Feladatai: –
–
a turbina kisnyomású házból távozó gőz fogadása és lekondenzálása a kondenzátorban. A keletkezett csapadék előmelegítése és táptartályba juttatása a kisnyomású előmelegítőkön keresztül, a fenti fő feladatokon túlmenően, a rendszer működtető, munka, és hűtővizet szolgáltat különböző primer és szekunderköri berendezésekhez.
123 bar 325 °C TK
Gőzfejlesztő
CSTH
297 °C 2 bar 135 °C 12%
267 °C 7000 t/h FKSZ
FET
230 MW Turbina KNY ház
Turbina NNY ház
Reaktor
Generátor 30 mbar
1375 MW
Turbina kondenzátor
12 °C Dunavíz 20 °C 44000 m3/h
Fűtőgőz 25 °C Fűtőgőz
Fűtőgőz
Főkondenzátum szivattyú
Táptartály
22 bar
164 °C, 6 bar 222 °C
148 °C
NNYE Csapadékelvezetés
2012.03.12.
1,7 bar, 240 °C, 0%
46 bar, 260 °C 450 t/h, 0,25%
Tápszivattyú 72 bar
KNYE Csapadékelvezetés
Főkondenzátum rendszer, VVER-440
Atomerőművek főberendezései
49
Főkondenzátum rendszer – VVER-440 • Felépítése: – – –
Kondenzátor; Főkondenzátum szivattyú; Teljesáramú kondenztisztító (TKT) •
•
–
–
Elektromágneses szűrő a korróziós termékek kiszűrésére, 2 db kevertágyas ioncserélő (ezek ma nem üzemelnek);
Háromútú kondenzátor szintszabályzó szelep; Kisnyomású előmelegítők •
2012.03.12.
Fűtőgőz turbinamegcsapolásból
Táptartályfűtés turbina megcsapolásról vagy háziüzemi gőzrendszerről
"Fáradt gőz" a turbina kisnyomású házaiból
Kondenzátor
Lehűtő kondenzátor csapadéka
Táptartály
20 °C
164 °C, 6 bar
148 °C
22000 m3/h 12 °C
Kerülő vezeték
30 mbar
zsomp 25 °C
Fűtőgőz
Fűtőgőz
Fűtőgőz
Fűtőgőz
Fűtőgőz KNYE
5.
4.
3.
Dunavíz
2.
Sótalanvíz betáplálás
Főkondenzátum szivattyúk
1.
22 bar Vízzár Csapadék szivattyú
Csapadék szivattyú
Kondenzátor szintszabályzó
TKT 30 °C
RZ hűtőtől
Hűtővíz (Pl. RZ hűtőre)
Működtetővíz Gőzsugár szivattyúk hűtője
Atomerőművek főberendezései
50
Kondenzátor – VVER-440 Gőz a kisnyomású turbina házból
• Kondenzátor felépítése: – –
–
–
–
–
két félkondenzátor a kisnyomású turbinaházak alatt A félkondenzátorok gőztere egy átkötésen keresztül össze van kapcsolva, hűtővíz oldalon viszont két külön, független egység. Függőleges elosztású kétjáratú hőcserélő: a hűtővíz az egyik járaton belép, a kondenzátor végén a fordító kamrában megfordul, majd a másik járaton távozik. A hűtőközegnek használt Duna víz a hőátadó csövek belsejében áramlik, a gőz kondenzálása a csövek külső felületén megy végbe. A lekondenzálódott víz zsompban gyűlik össze, ahonnan a vizet a főkondenzátum szivattyú juttatja el a KNY előmelegítők felé. KNY előmelegítő: főkondenzátum felmelegítése ~146 °C hőmérsékletig. •
felmelegítés a turbináról megcsapolt gőzzel
oldalnézet
Kondenzátor zsomp Kondenzátor hűtővíz
Hőátadó csövek
Be Hűtővíz Ki
felülnézet
Zsompvízszint szabályozás: – –
2012.03.12.
Hűtővíz fordítókamra
túl magas: eléri a hőátadó csöveket romlik a kondenzátor hőátadása túl alacsony: csökken a főkond. sziv. hozzáfolyása kavitációveszély
Atomerőművek főberendezései
51
Kondenzátor – VVER-440 Kondenzátornyomás 30 mbar Kondenzátum hőmérséklet 25 °C A rendszer nyomás a főkondenz szivattyúk után 22 bar A főkondenzátum mennyiség (a szivattyúk után) 1000 t/h Kondenzátum hőmérséklet a KNYE-k után 148 °C
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
52
Kondenzátor • Atomerőművi kondenzátorok sajátosságai: – Turbina: nagy fajlagos gőzfogyasztás -> nagy kondenzátorok (50-70%kal nagyobbak, mint a hőerőművekben) – Méretezés: nagy mennyiségű redukált gőz fogadására is alkalmasak legyenek. (pl. üzemzavari szituációkban) – Az atomerőmű általában alaperőmű -> folyamatos, üzemközbeni tisztítási eljárások. 2012.03.12.
Kondenzátor tisztítás, VVER-440
Atomerőművek főberendezései
53
Kondenzátor - EPR
Condenser Cooling surface 110,000 m2 Cooling medium sea water Cooling water flow 53 m3/s Vacuum at full load 24.7 mbar abs. Sea water temperature rise 12°C
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
54
Szekunder köri főberendezések Tápvíz rendszer
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
55
Tápvíz rendszer – VVER-440 • Feladatai: –
–
–
a táptartályokban tárolt tápvíz gőzfejlesztőkbe juttatása; a tápvíz előmelegítése a nagynyomású előmelegítőkön, részvétel a primerkör lehűtésében és felfűtésében.
123 bar 325 °C
1,7 bar, 240 °C, 0%
46 bar, 260 °C 450 t/h, 0,25%
TK Gőzfejlesztő
CSTH
297 °C 2 bar 135 °C 12%
267 °C 7000 t/h FKSZ
FET
230 MW Turbina KNY ház
Turbina NNY ház
Reaktor
Generátor 30 mbar
1375 MW
Turbina kondenzátor
12 °C Dunavíz 20 °C 44000 m3/h
Fűtőgőz 25 °C Fűtőgőz
Fűtőgőz
Főkondenzátum szivattyú
Táptartály
22 bar
164 °C, 6 bar 222 °C
148 °C
NNYE Csapadékelvezetés
Tápszivattyú 72 bar
KNYE Csapadékelvezetés
Tápvíz rendszer 2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
56
Tápvíz rendszer – VVER-440 • Felépítés: – – – – –
Gáztalanítós táptartály (GTT); tápvízszivattyú, 3 db NNY előmelegítő, tápvízkollektor, 6. GF 5. GF GF szintszabályozó szelepek, 6. tápfej – Üzemzavari tápvízszivattyúk
4. GF
4. tápfej
2. tápfej
2. GF
1. GF
5. tápfej
3. tápfej
1. tápfej
222 °C 1350 t/h
(65 t/h)
Táptartály
Táptartály
164 °C, 6 bar
164 °C, 6 bar
Lehűtő szivattyúkhoz
Nagynyomású előmelegítő sor
Üzemzavari tápszivattyúk
Lehűtő szivattyúkhoz Üzemi tápszivattyúk
72 bar
2012.03.12.
3. GF
450t/h
222 °C 1350 t/h Nagynyomású előmelegítő sor
HERMETIKUS TÉR
Atomerőművek főberendezései
Lehűtő szivattyúktól
680 t/h
72 bar Lehűtő szivattyúktól
57
Tápvíz rendszer – VVER-440 • GTT működése: – termikus gáztalanítás • a vizet apró cseppekre, illetve sugarakra bontjuk, majd forráspontig hevítjük, • a forrásban lévő víz gázoldó képessége kicsi, így az elnyelt gázok felszabadulnak.
– a kondenzvíz melegszik, ezért a GTT egyben keverő előmelegítő is. – A kisnyomású előmelegítők felől érkező kondenzvíz a gáztalanító felső részén lép be, és csepegtető tálcákon folyik lefelé. – A fűtőgőz alul áramlik be, és a lecsepegő kondenzvízzel szemben áramlik. – A gőz részben a telítési hőmérsékletig melegíti a vizet, részben a kiváló gázokat magával ragadja. Sarjugőz kilépés
Gáztalanító oszlop
Főkondenzátum belépés
Perforált tálca
Fűtőgőz belépés
Táptartály gőztér
Táptartály víztér
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
58
Tápvíz rendszer – VVER-440 • NNY előmelegítő: – –
– – –
a tápszivattyúktól érkező 164 °C-os tápvizet a turbinánként három, sorba kapcsolt előmelegítővel 221 °C-ra melegítik. Függőleges elrendezésű, kettős vízjáratú, felületi hőcserélő, a fűtőfelület felső része maga az előmelegítő, az alsó rész pedig a csapadék utóhűtő. A fűtőgőz az előmelegítőbe az edény felső részén lép be, majd terelőlemezekkel irányítottan a spirális csőkígyók felületére áramlik. A csapadékvíz az előmelegítő alsó részébe folyik, közben lehűl. A csapadékvíz elvezetése kaszkád módon, szabályozottan, állandó szinttartás mellett történik. Üzemzavari szintnövekedés esetén gyors és normál megkerülő útvonalon lehetőség nyílik az előmelegítő tápvíz oldali megkerülésére.
Tápvíz hőmérséklet a táptartályban 164 °C Tápvíz hőmérséklet a NNYE után 222 °C Tápszivattyú szállított mennyiség 740 t/h Tápszivattyúk nyomóoldali nyomása 72 bar
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
59
Szekunder köri főberendezések Üzemzavari, kiegészítő üzemzavari tápvízrendszer
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
60
Üzemzavari tápvízrendszer – VVER-440 • Feladata: A gőzfejlesztők tápvíz ellátásának biztosítása: – Az üzemi tápvíz rendszer meghibásodása esetén. – A blokk indítás - leállítás fázisában.
• Egy blokkhoz egy üzemzavari tápvízrendszer • A rendszer két üzemzavari tápszivattyúból, a hozzá kapcsolódó armatúrákból és vezetékekből áll. • Táptartályból, NNYE megkerülésével táplálnak be a GFekbe • Leállított reaktor remanens hő eltávolítására alkalmasak (65 t/h szivattyúnként)
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
61
Kiegészítő üzemzavari tápvízrendszer – VVER-440 • Feladata: A gőzfejlesztők tápvíz ellátása ha sem az üzemi, sem az üzemzavari tápszivattyúk nem tudják biztosítani a GF vízutánpótlását. • Külön rendszer, sótalanvíz tartályokból táplál be a GF-be • Sótalanvíz tartályok ikerblokkra közösek • Udvartéri csatlakozás 2. GF
4. GF
6. GF
HERMETIKUS TÉR
1. GF
3. GF
5. GF
KÜTR tápfejek
UDVARTÉR
Sótalnvíz tartály 1000 m3
PRIMERKÖR
KÜTR kollektor
kollektor szakaszolók
KÜTR kollektor
Sótalnvíz tartály 1000 m3
(65 t/h)
Sótalnvíz tartály
Csatlakozás az ikerblokk KÜTR kollektorához
Kiegészítő üzemzavari tápszivattyúk
1000 m3
30 °C
2012.03.12.
Udvartéri csatlakozás
Atomerőművek főberendezései
Az iker blokk KÜTR szivattyúihoz
62
Lehűtő rendszer • Feladata: – Tervezett, illetve üzemzavari leállításakor a primerkör megfelelő sebességgel történő lehűtése a szekunderkörön keresztül. – Az üzemen kívüli reaktorban termelődő remanenshő elvezetése. – Blokk indításakor a primerkör felfűtésének segítése. Főgőz kollektor
Lehűtő rdukálók
Lehűtő kondenzátorok
Hűtővíz a biztonsági hűtővíz rendszerről
Táptartály gáztalanítódómba
Tápszivattyúk szívó kollektorától (táptartály)
Táptartály gáztalanítódómba
Tápszivattyúk szívó kollektorától (táptartály)
Lehűtő szivattyúk
Tápszivattyúk nyomó kollektorába (gőzfejlesztőkbe)
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
Tápszivattyúk nyomó kollektorába (gőzfejlesztőkbe)
63
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
64
Felhasznált források • NAÜ safety guide-ok • NAÜ – Basic Professional Training Course on Nuclear Safety • PA oktatási anyagok • US EPR dokumentáció (NRC) • KAERI – Nuclear Power Reactor Technology
2012.03.12.
Atomerőművek főberendezései
65