Székesfehérvári SzC Váci Mihály Ipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma OM szám:

Székesfehérvári SzC Váci Mihály Ipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma OM szám: 203053 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105.

Székesfehérvár 2016. november 22.

1

Székesfehérvári SzC Váci Mihály Ipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma – Pedagógiai Program

Tartalom

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ....................................................................................6

I.

BEVEZETÉS ......................................................................................................................................6 Iskolánk története .............................................................................................................................7 Az intézmény hagyományai .............................................................................................................9 Személyi feltételek .........................................................................................................................10 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .....................................................................................12 1.1 Pedagógiai alapelveink és értékek: ...........................................................................................12 1. 2 Az iskola általános nevelési - oktatási céljai ...........................................................................12 1.3 A nevelő-oktató munka feladatai..............................................................................................13 1.4 A nevelő-oktató munka eszözei, eljárásai ................................................................................14 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ......17 2.1. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos területek .....................................................17 3.

A

TELJESKÖRŰ

EGÉSZSÉGFEJESZTÉSSEL,

EGÉSZSÉG-NEVELÉSSEL

ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ......................................................................................................20 4.

A

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL,

AZ

ISKOLA

SZEREPLŐINEK

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................................................23 4.1 A pedagógus közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai ........................................................23 4.2 Tanórán kívüli szabadidős tevékenység főbb formái ...............................................................24 4.3 Diákönkormányzati tevékenység..............................................................................................24 5. A PEDAGÓGUSOK, SZAKOKTATÓK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .............26 5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai ............................................................................26 5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ....................................................................................26 5.3 Az osztályfőnök ifjuságvédelmi feladatai ................................................................................27 5.4 A védőnő feladata .....................................................................................................................28 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ...............................................................................................29 6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................................29

2


6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .......................................30 6.3 A tanulási nehézséggel küzdő tanulók oktatása .......................................................................31 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ JOGAI, RÉSZVÉTELI RENDJE .................................................................................................................34 8.

KAPCSOLATTARTÁS

A

SZÜLŐKKEL,

TANULÓKKAL,

AZ

ISKOLA

PARTNEREIVEL ............................................................................................................................35 8.1 Az iskola kapcsolata a fenntartóval ..........................................................................................35 8.2 Kapcsolattartás a szülőkkel ......................................................................................................35 8.3 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ...............................................................36 8.4 A külső kapcsolatok rendszere .................................................................................................37 8.5 Együttműködések a közösségi szolgálat teljesítéséhez ............................................................37 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ........................................................................................................................39 9.1 A tanulmányok alatti helyi vizsgák: .........................................................................................39 9.2 Szóbeli felvételi vizsga .............................................................................................................39 10. A TANULÓI ÁTVÉTEL, FELVÉTEL HELYI SZABÁLYAI, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK ............................................................................................40 10.1 Tanulók átvétele .....................................................................................................................41 10.2 Egészségügyi alkalmasság......................................................................................................41 10.3 Alkalmassági vizsgálat ...........................................................................................................41 10.4 Felvételi eljárás szabályai .......................................................................................................41 11.

AZ

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

ELSAJÁTÍTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV................................................................................................44 11.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ..........................44 11.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: ............44 11.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében .....................................................................................................................44 11.4 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek szolgáló tevékenységformák ......................................44 11.5 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások..................................................................................................................................45 II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE, SZAKMAI PROGRAMJA ....................................46

3


1.

VÁLASZTOTT

KERETTANTERV

MEGNEVEZÉSE,

A

VÁLSZTOTT

KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM, KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS

A

NEM

KÖTELEZŐ

TANÓRAI

FOGLALKOZÁSOK

ÓRASZÁMA,

AZ

ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAG ..................................................................................................46 2. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI PROGRAMJA ..........................................................................50 3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ

TANKÖNYVEK

ÉS TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ......................................................................................................55 3.1 A tankönyvtámogatás, a tankönyvellátás rendje ......................................................................55 3.2 A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve....................................................................55 3.3 Tankönyvek kiválasztásának általános és speciális szempontjai..............................................55 4. NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA...........................................................................................................57 4.1 Az alapfeladatok prioritási rendje ............................................................................................57 5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ............................................................................................60 5.1 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ......................60 6.

A

VÁLASZTHATÓ

TANTÁRGYAK,

FOGLALKOZÁSOK,

TOVÁBBÁ

EZEK

ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI.........................................................62 7. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE, MELYEKRE AZ ISKOLA KÖZÉP ÉS EMELT SZINTEN FELKÉSZÍTI TANULÓIT ......................................63 8. ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI...................................................................................................................................64 8.1 Középszintű érettségi vizsga témakörei magyar irodalom tantárgyból ....................................64 8.2 Középszintű érettségi vizsga témakörei magyar nyelvtan tantárgyból .....................................65 8.3 Középszintű érettségi vizsga témakörei matematika tantárgyból .............................................66 8.4 Középszintű érettségi vizsga témakörei angol illetve német nyelv tantárgyakból ...................68 8.5 Középszintű érettségi vizsga témakörei történelem tantárgyból ..............................................70 8.6 Középszintű szakmai érettségi vizsga témakörei közlekedés gépész ágazat tantárgyból.........71 8.7 Középszintű érettségi vizsga témakörei fizika tantárgyból ......................................................73 8.8 Középszintű érettségi vizsga témakörei földrajz tantárgyból ...................................................74 8.9 Középszintű érettségi vizsga témakörei etika tantárgyból........................................................77 8.10 Középszintű érettségi vizsga témakörei testnevelés tantárgyból ............................................78

4


8.11 Középszintű érettségi vizsga témakörei informatika tantárgyból ...........................................82 9.

A

TANULÓ

TANULMÁNYI

MUNKÁJÁNAK

ÍRÁSBAN,

SZÓBAN

VAGY

GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE, ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI .........85 10. OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ...................................................................87 11. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK .........................................................................................89 12. A TANULÓK JUTALMAZÁSA...............................................................................................90 13. MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI........................................91 14. TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI............................93 15. CSOPROTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI 94 16. KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK .......................................................................................95 17.

A

TANULÓK

ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT

SZOLGÁLÓ

ELVEK,

SZOCIÁLIS

HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .......................................................97 III. MELLÉKLET ..............................................................................................................................98 1.

SZAKMAI KERETTANTERVEK .........................................................................................98

5


I.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

BEVEZETÉS A pedagógiai program a közoktatásról szóló hatályos törvények, rendeletek alapján a helyi tantervekkel egységben rögzíti a Székesfehérvári SzC Váci Mihály Ipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumában folyó nevelőmunka legfontosabb mutatóit. Az iskola pedagógiai programja figyelembe veszi a város társadalmi és gazdasági adottságait, a vonzáskörzetébe tartozó ipari régió fejlődési tendenciáit, szakember igényét. A város gazdasági ágazati szerkezetében meghatározó súlyú az ipar. A termelés a feldolgozóiparban koncentrálódik, ezen belül a gépiparban foglalkoztatottak az ipari termelés döntő részét állítják elő. Iskolánk a gépészeti és közlekedés szakmacsoporthoz tartozó szakközépiskolai és szakiskolai képzésével a munkaerőpiac igényeihez igazodó, rugalmas iskolaszerkezetben, az OKJ követelményei szerint alakítja ki képzési rendszerét. Az iskolaszerkezet biztosítja a széles körű átjárhatóságot, a magasabb szintű továbblépés lehetőségét, így minden tanulónk számára biztosított a legoptimálisabb képzési folyamat kiválasztása. Az OKJ szerinti szakképzési rendszer megvalósításával elérhető, hogy az iskola működése megfeleljen a kor kihívásainak, a régió elvárásainak. Az iskola, a tanműhely és a kollégium komplex rendszere egymást erősítve segíti a nevelő- oktató munkát. Az iskola feladatköre Az iskola belépési lehetőséget biztosít az általános iskola elvégzése után, illetve 16 és 18 éves kortól a különböző képzési szakterületekre, amennyiben a jelentkező rendelkezik a belépéshez szükséges előképzettséggel illetve egészségügyi alkalmassággal. Tanulóink jelentős része olyan 8 általánost végzett fiatal, aki tanulmányai során nem jutott túl sok sikerélményhez. A szakgimnáziumi képzésben többségében közepes és jó rendű, míg a szakközépiskolaiban közepes és az alatti tanulmányi eredmények jellemzőek. A szakközépiskolai tagozaton végzett növendékeink elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon,

6


vagy a szakmai vizsgák után folytatják tanulmányaikat és érettségi vizsgát tehetnek. Szakgimnáziumi tanulóink érettségi után bekapcsolódhatnak a szakképzésbe, vagy felsőfokú intézményben tanulhatnak tovább. Iskolánk tevékenységének kiemelkedő erénye a képzés szakmai sokszínűsége mellett azok a választási lehetőségek, amelyekkel biztosítjuk a különböző életkorú és képességű tanulók számára is a zsákutcamentes továbbhaladás lehetőségét. Ennek alapja:    

a szakmai sokszínűség mobilitás nyitottság a képességeknek megfelelő végzettség, kilépési lehetőségek.

Az intézmény tevékenységei Az iskola szakmai alapdokumentumában foglalt OKJ-s szakmák mellett:  a szakgimnáziumi évfolyamokon: általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a munkába állásra felkészítő nevelés-oktatás folyik  a szakközépiskolai évfolyamokon elsősorban a szakmai vizsgára felkészítő nevelésoktatás, ezt követő két évben az érettségi vizsgára felksézítő nevelés-oktatás folyik  felnőttoktatás nappali, esti és levelező munkarend szerint  a szakképzés területén: különböző szakképesítések megszerzésének lehetősége  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása  a munkaadói igények alapján felnőtt továbbképzés  kollégiumi ellátás.

Iskolánk története 1970. szeptember 5-én ünnepélyes keretek között adták át az intézményt. A négyszintes épületben 19 tanterem, tágas aulák, könyvtár, tornaterem, sportudvar, kollégiumi szárny és iskolai tanműhely várta az első tanulókat, összesen 1727 főt. Az 1970/71-es tanév alkalmazotti létszáma 5 vezetőből, 31 tanárból, 48 szakoktatóból, 3 kollégiumi nevelőből és 27 gazdasági dolgozóból állt. 17 szakmában 60 szakmai csoportban 57 osztály indult, az átlagos osztálylétszám 29 fő volt.

7


A tanított szakmák között a mai napig megtalálhatók az elmélet-igényesebb és a manuális készséget jobban igénylő szakmák. Nagy előrelépést jelentett 1972-ben a tanműhelyi mérőterem átadása, amely a kor technikai követelményeinek jól megfelelt. Mivel a tanműhely kapacitása nem bírta el az egy műszakos oktatást, hat napos munkahéten belül két műszakban, három-három nap elméleti és gyakorlati oktatás volt. Az első éves tanulók alapképzése az iskolai tanműhelyben folyt, mérés, reszelés, hántolás, menetfúrás és egyéb gyakorlati feladatokkal. A műveletek elsajátítása során a produktív tevékenység dominált. Az elkészített munkadarabokat a kereskedelemben is értékesítették. A másodéves tanulók üzemi tanműhelyekbe kerültek. Hét nagyüzem vállalta az 1320 tanuló gyakorlati oktatását, a KÖFÉM, a Járműjavító, a FÁÉV, az Ikarus, a Videoton, a SZIM és a MÁV Fűtőház. A harmadéves tanulók többsége nagyüzemi munkahelyekre került, így közvetlen kapcsolat alakulhatott ki az ipari környezettel. Kedvező változást hozott az 1973-as tanév, ekkor kezdte meg működését a Szakmunkások Esti Szakközépiskolája. 1973-tól 1979-ig 337 fő tett sikeres érettségi vizsgát. 1975 őszétől került bevezetésre az egységes szakképzés és a magasabb általános és szakmai tudást biztosító szakközépiskolai tagozat. 1976 tavaszán vette fel az iskola Váci Mihály nevét. 1981 szeptemberétől bevezetésre került az 5 napos munkahét és a kéthetes tanítási ciklus. Egy hét elméleti, egy hét gyakorlati oktatás keretében folyt a tanítás. Tovább bővült a szakközépiskolai képzés, a gépgyártástechnológia mellé a mechanikai műszerész és a szerszámkészítő szakmákkal. 1991-től a technikus képzéssel bővült az iskola oktatási profilja. 1992-93-as tanévben indult iskolánkban az intenzív tagozat, ezzel lehetővé vált a már szakmával rendelkezők számára, hogy két év alatt leérettségizzenek. 1994-95-ös tanévtől kísérleti jelleggel bevezetésre került a 2+2-es rendszerű képzés, melynek keretén belül két évig közismereti és alapozó tantárgyakat, majd két évig csak gyakorlatot és szakmai elméleti tantárgyakat tanultak a diákok. 1999-től a közlekedési szakmák képzése is iskolánkban történik, az Ybl Miklós Szakközépiskola megszűnése miatt. Az évek során az iskola technikai felszereltsége jelentősen fejlődött. Korszerű számítógéppark, jól felszerelt tanműhely, ahol szakmai alapképzésre alkalmas műhelyek, hagyományos- és CNC maró és esztergagépek, anyagvizsgáló laboratórium, festő, hegesztő és diagnosztikai műhely segíti a legkorszerűbb gyakorlati ismeretek elsajátítását, így az iskola oktatási eszközrendszerével lépést tart a gazdaság által megfogalmazott és elvárt követelményekkel.

8


1997. szeptember 1-től az intézmény neve: Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium. A 2001-es tanévtől az intenzív tagozat dolgozók gimnáziuma nappali oktatás munkarendje szerinti 3 éves tagozattá alakult, majd 2004-től 3 éves informatika és idegen nyelv irányultságú szakközépiskolai tagozattá vált. 2005. szeptember 1-től iskolánk a Gróf Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) Kht. Tagintézményeként működik. 2013. január 1-től iskolánk fenntartója a Székesfehérvári Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett és 2013. szeptember 1-től az intézmény neve Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium. Az iskolában a szakképzés utáni érettségi 2 év után szerezhető meg. 2015. július 1-től ismét fenntartó váltás következett be, így a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá tartozó Székesfehérvári Szakképzési Centrum tagintézménye lettünk, Székesfehérvári SzC Váci Mihály Ipari Szakképző Iskolája és Kollégiuma néven. 2016. szeptember 1-től az iskola neve ismét változott: Székesfehérvári SzC Váci Mihály Ipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma.

Az intézmény hagyományai A nevelőtestület folyamatosan ápolni kívánja az alapítás óta kialakult hagyományokat, törekszik azok megújítására és újak bevezetésére. Névadóhoz kapcsolódóan 

minden évben iskolai ünnepség keretében megemlékezünk Váci Mihály költőről, életútjáról



az iskola legkiválóbb diákjának és tanárának évente az alapítvány Váci emlékplakettet adományoz



a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében a tanulókkal megismertetjük névadónk irodalmi, esztétikai munkásságát

Diák önkormányzati tevékenységhez kapcsolódóan 

évente rendezünk iskolai diáknapot, amelynek részét képezik tantárgyi versenyek, kulturális-, szakköri-, sport bemutatók, közösségi tevékenységek



évfolyamokat összefogó szabadidős programok szervezése, kirándulás, karácsonyi

9


megemlékezés, sportvetélkedők, házi bajnokságok, „szivaravató”. Rendezvények, megemlékezések 

az aktuális tanévre eső országos és városi évfordulókról osztályközösségi, iskolai szintű megemlékezéseket tartunk, figyelembe véve az iskola célkitűzéseit, hagyományait



szalagavató ünnepség



pályaválasztási rendezvények, nyíltnap, szakmák éjszakája rendezvénysorozat.

Ünnepi rendezvények  tanévnyitó ünnepély  nemzeti ünnepek  szalagavató  névadó ünnepség  ballagás  tanévzáró ünnepély. Emblémák, összetartozást erősítő külső formák 

iskolajelvény



iskolacímer



iskolazászló



emléktábla



büszkeségeink, fényképtabló



öltöny, fehér blúz, sötét szoknya



mesterlevél, díszoklevél



kiváló tanulmányi eredményért oklevél



kiváló sport tevékenységért oklevél



kiemelkedő közösségi tevékenységért oklevél



címeres ballagási tarisznya



Honti János Emlékalapítvány oklevél



Váci Emlékplakett.

Személyi feltételek A pedagógiai programban meghatározottak teljesítésének megvalósulását az intézmény

10


személyi állománya biztosítja, a törvényekben előírt alkalmazási feltételeknek megfelelően. Folyamatos, tervszerű a humán erőforrás fejlesztése, a módszertani, szakmai képzési lehetőségek kihasználásával és a pedagógus- továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. Így biztosított a tanítás, oktatás, nevelés színvonalának folyamatos emelése.

11


A

1.

NEVELŐ-OKTATÓ

MUNKA

PEDAGÓGIAI

ALAPELVEI,

ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1 Pedagógiai alapelveink és értékek: • A gyermekközpontú nevelés-oktatás. • A személyre szabott, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód. • Egészséget

védő,

környezetére

igényes

közösségek

tagjainak

sokoldalú

személyiségfejlesztése. • A tudományos igényesség megtartásával a tananyagok közérthető feldolgozása. • Tudatos (jól tervezett, szervezett, irányított, összehangolt) nevelő-oktató munka, a fokozatosság elvének érvényesítésével. Ezáltal biztosítani mindenkinek a számára megfelelő tudás megszerzéséhez való jogát. • Demokratikus, pozitív munkalégkör. • Harmonikus tanár-diák viszony. • Az európaiság szellemisége. 1. 2 Az iskola általános nevelési - oktatási céljai Az iskola célja, olyan korszerű általános és szakmai műveltség nyújtása / elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel /, amelynek birtokában a fiatalok képesek lesznek a gyorsan változó elvárásokhoz alkalmazkodva megfelelő munkakört betölteni. Elengedhetetlen, hogy birtokában legyenek mindannak a tudásnak, készségnek, amelyek segítségével meg tudnak felelni az alábbi követelményeknek: •

kövessék a szakma folytonos változásait

•

legyenek képesek pályát módosítani, akár több alkalommal is

•

bővítsék, fejlesszék egyéni képességeiket

•

legyen belső késztetésük az önképzésre

•

törekedjenek fizikai és lelki egészségük megőrzésére

•

fogadják el az egész életen át tartó tanulás eszméjét

•

legyenek képesek alkalmazkodni a munkaerő piaci igényekhez

•

tartsák fontosnak a minőségi munkavégzést

•

rendelkezzenek alapvető informatikai és nyelvi ismeretekkel, az európai integráció részeseiként

12


•

törekedjenek az általánosan elfogadott pozitív erkölcsi normák szerint élni

•

egyre többen kapcsolódjanak be a közép- és felsőfokú szakmai továbbképzésekbe

•

a különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audio vizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása.

A fentiek alapján az iskola pedagógiai programja és helyi tantervének felépítése szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanulóközpontú, meghagyva a tanári szabadságjogokat a tanítási módszer megválasztása, a tanulói munka elbírálása, illetve a taneszközök felhasználása területén. Mindezt jó belső légkörben, a tanulót ért kudarcok számát minimálisra csökkentve, velük együttműködve, mind a jelenlegi szakgimnáziumi, szakközépiskolai keretben, mind a szakképző évfolyamokon és további alternatívákat kínálva kívánjuk elérni. 1.3 A nevelő-oktató munka feladatai Az iskola helyi nevelési értékrendszerében elsődleges nevelési célként az ön- és közösségfejlesztő magatartás és önismeret képességének kialakítását határoztuk meg. Ezek: • a fegyelmezett magatartás • a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme • az empátia, tolerancia képesség fejlesztése • a közösségen belüli munkamegosztás és feladatvállalás • a hatékony diák önkormányzati tevékenység. Fontosnak tartjuk az önfejlesztő aktivitás igényének kialakítását, ezért az intellektuális művelődési fejlesztés lehetőségeit kiszélesítettük. Bővültek a tantárgyi tartalmak a számítástechnika, az idegen nyelvi képzés, a CNC, az automatikai, a pneumatikai ismeretek, a vállalkozási, gazdasági ismeretek, a minőségbiztosítás, a környezetvédelem területén. Diákkörök, szakkörök, iskolarádió működtetésével és a szabadidős tevékenységek tartalmas megszervezésével kívánunk hozzájárulni a tanulók képességének és személyiségének fejlesztéséhez. Az iskola nevelési értékrendszerében a nevelési folyamat irányításának módszereit az életkori sajátosságoknak megfelelően alakítottuk ki: • az kilencedik évfolyamon a közvetlen nevelési módszereket preferáljuk, amelyek az iskolai szokások, hagyományok megismertetése, erős követelménytámasztás és kontroll, folyamatos ösztönzés, az elismerés, elmarasztalás formáinak bővítése,

13


• a felmenő évfolyamoknál a nevelési folyamat irányításának közvetett módszereit kívánjuk előtérbe helyezni. Alkalmazása függ a tanulók családból hozott neveltségi és intelligencia szintjétől. Működtetni kell a közösségen belül a közvélemény irányításának feltételrendszerét: információs értékelő fórumokat, perspektívákat, hagyományokat. A nevelés keretében folyamatosan törekszünk tanulóink szociálisan értékes, közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás és tevékenység formáinak kialakítására, megerősítésére. Hosszú távon egy konstruktív életvezetés alapjainak lerakására, megszilárdítására. 1.4 A nevelő-oktató munka eszözei, eljárásai Hatékony nevelő-oktató tevékenységünk fontos követelményei: • szemléletesség • koncentrációs (tantárgyon belüli és tantárgyak közötti) lehetőségek kiaknázása • motiváció • fokozatosság • életkori sajátosságok figyelembe vétele • differenciálás • aktivitás fokozása • az ismeretanyag és a gyakorlati élet kapcsolatának hangsúlyozása • az indukció és a dedukció egysége • ismeret, tudás, követelmény összehangolása • tanulás, tanuláselméletek, stratégiák. Az ismeretszerzés folyamatában az alábbi elemekre koncentrálunk: • pszichés feltételek megteremtése (motiválás, célkitűzés, problémafelvetés stb.) • tényanyag megismertetése (megfigyelés, cselekvés stb.) • tényekkel kapcsolatos elemző tevékenység (analízis-szintézis, feladatmegoldás stb.) • általánosítás, absztrakció (következtetések, bizonyítások, fogalomalkotás stb.) • rendszerező tevékenység, rögzítő tevékenység, visszacsatolás, ellenőrzés. A tanítás-tanulás során alkalmazható szervezeti formák: Tanórai munka •

frontális osztálymunka

•

csoportmunka (differenciált is)

14


•

egyéni munka

Ismeretszerzés a tanítási órákon kívül •

felzárkóztatások, korrepetálások

•

szakkörök, tevékenységi körök

•

könyvtár-, internet használat

•

múzeum-, és üzemlátogatások

•

felvilágosító, szakmai előadások

•

tanulmányi kirándulások

•

tanulmányi versenyek

Nevelő-oktató munkánk eszközei, módszerei, eljárásai: Szóbeliségen alapuló eljárások: •

ismeretek szóbeli kifejtése, közlése

•

előadás, kiselőadás

•

beszélgetés

•

vita

•

összefüggések feltárása, törvények megfogalmazása

•

tanári magyarázat

•

tanulói magyarázat

•

problémamegoldás

•

számítási feladatok

•

felelés

Írásbeliségen alapuló eljárások: •

füzetvezetés

•

vázlatkészítés

•

rajzolás

•

számítási feladatok

•

munkafüzet használata

•

tesztekkel, munkalapokkal végzett tevékenység

•

dolgozat, házi dolgozat írása

•

esszék írása

Manuális tevékenységen alapuló •

szakmai gyakorlatok

•

műhelyfoglalkozások

15


•

mérések

•

kísérletek

A tanítási-tanulási folyamat elemei: • ismeretszerzés • az ismeretek alkalmazása, gyakorlása • az ismeretek rendszerezése, ismétlése • ellenőrzés, értékelés A szaktanár módszertani szabadságát nem csorbítva igyekszünk változatosan alkalmazni a fenti módszereket, eszközöket, munkaformákat. Ha a tanítási-tanulási folyamatot „színessé” tesszük, akkor motiváltabb diákjainkkal tudunk együttműködni, ami alappillére az eredményes munkánknak.

16


2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A nevelő és oktató munka alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségformálásban új feladatok hárulnak a pedagógusokra, hiszen a társadalmi problémák megjelentek a családi körben is, és az ebből adódó hiányosságokat is pótolni, korrigálni kell az iskolában. A tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás.

2.1. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos területek A motiválás célja, felébreszteni azokat az indítékokat, amelyek a diákokat tanulásra ösztönzik és a tanulási kedvet a tanulás végéig fenntartják. Projektoktatásnál, a tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe kell helyezni azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Differenciálásnál a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a diákok egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Fontos feladat az esélyegyenlőség megteremtését célzó intézkedések következetes végrehajtása. Értelmi, erkölcsi nevelés Feladat: értelmi képességek, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, a tanulás tanítása. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása a tanórán és tanórákon kívül. Erkölcsi nevelés Feladat: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása. Közösségi, társas kapcsolatokra felkészítő és családi életre nevelés

17


Feladat: az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Együttműködési készség kialakítása, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása. Kulturált magatartás, kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi /emocionális/ és esztétikai nevelése Feladat: az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése Feladat:

önismeret, a személyiség kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A

kitartás, szorgalom, céltudatosság és elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismerése, megismertetése. A nemzeti hagyományok és kultúra megismertetése, az emlékek tisztelete, ápolása és megbecsülése. A hazaszeretet érzésének állandósítása. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek, problémák iránt. Igénykialakítás és közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése Feladat: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A környezet rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése Feladat: testmozgás iránti igény felkeltése, testi képességek fejlesztése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód, az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: •

A beiskolázott tanulók megismerése érdekében osztályfőnöki felméréseket kell

végezni. •

Az évenkénti felmérés térjen ki az intellektuális, akarati-érzelmi, szociativ

tulajdonságokra. •

Kötelező nevelői feladat az összegyűjtött adatok folyamatos feljegyzése. 18


•

Megbízható személyiségdiagnózis alapján el kell készteni az egyén és a közösség fejlesztési tervét.

•

Az önfejlesztő aktivitás fokozása érdekében fel kell mérni a tanulók érdeklődési körét, olyan tanórán kívüli szabadidős tevékenységi rendszert kell kiépíteni, amely biztosítja a tanulók fejlődését.

•

Az SNI tanulók fejlesztő foglalkozásainak tervezése, szervezése, dokumentálása a törvényi előírások alapján.

19


3.

A

TELJESKÖRŰ

EGÉSZSÉGFEJESZTÉSSEL,

EGÉSZSÉG-

NEVELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A

köznevelési

törvény

értelmében

a

pedagógiai

program

kiegészül

az

iskolai

egészségnevelési programmal. Célok és feladatok: Az intézmény egészségnevelési programjának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók megismerjék és gyakorolják az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedési módokat, készség szintjén alkalmazzák azokat a programokat, amelyekkel megőrizhetik, illetve újrateremthetik egészségüket. Fejlesztési követelmények: Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük. Az oktatott tantárgyak közül kiemelten alkalmas a biológia, testnevelés, munkavédelem, osztályfőnöki órák témakörei, hogy átfogják az egészségmegtartás szempontjából leginkább kritikusnak tekinthető területeket: táplálkozást, a biztonságot, a balesetvédelmet, az alkoholés kábítószer fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortársi kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az egészséges életmódot, a személyes higiéniát és a szexuális fejlődést. Fontosnak tartjuk, hogy kialakuljon a tanulókban a gondolkodáshoz szükséges önismeret és magabiztosság, hogy lehetőség szerint megőrizzék egészségüket, ne sodorják veszélybe sem önmagukat, sem másokat. A tanulók verbális egészségnevelésével is kiemelten szükséges foglalkozni,

mely nemcsak az

osztályfőnökök feladata, hanem

a tantestület

és

egészségügyben dolgozók feladata is. Értékek közvetítése: Az intézmény belső működése, a tanulói tevékenységi rendszer legyen példaértékű a tanulók egészséges

életmódjának

gyakorlásához.

Az

intézményi

egészségnevelési

program

tartalmazza azokat a tevékenységi formákat, amelyek elősegítik az egészséges életmód gyakorlásához szükséges készségek, jártasságok kialakítását.

20


Az egészségnevelési értékek a tantervben: • Természettudományok: egészség, szexuális nevelés, ember és a környezet kapcsolata • Munkavédelem:

balesetek

megelőzése,

biztonság,

felelősség,

munka

és

környezetkultúra, munkaártalmak megelőzése • Testnevelés: a sport egészségmegőrző élettani hatásai, akaraterő, fizikai képességek fejlesztése, edzés személyiségfejlesztő hatása • Osztályfőnöki órák: helyes napirend, harmonikus személyiség, életviteli ismeretek, káros szenvedélyek

mérséklése,

szexuális

élet,

felnőtté

válás

felelőssége,

családalapítás, fogyasztóvédelem. Tevékenységi formák: • Az egészségnevelés szempontjából kiemelt tantárgyakban hangsúlyt kap az ismeretek átadása, a meggyőződés kialakítása. • Konkrét példákkal az egészségnevelési értékek, kérdések és problémák közös megvizsgálásával alakuljon ki a tanulókban az a racionális cselekvés, hogy tudják, mit kell tenniük az egészséges életmód érdekében. • A tanulók egészségi állapotának ellenőrzéséről az iskolaorvos gondoskodik, az alábbiak szerint: A szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzésre jelentkezés feltétele az orvosi alkalmassági vizsgálaton való megfelelés, a vizsgálat évente ismétlődik. Utolsó évfolyamon záró vizsgálatra kerül sor, amely rögzíti minden tanuló iskolában eltöltött idő alatti egészségi állapotában bekövetkezett változást. Fontos a szülők tájékoztatása a kötelező vizsgálatról, annak eredményéről. A testnevelési felmentési kategóriák elkészítését minden tanévben október 15-ig kell elvégezni. Rendszeres egészségneveléssel kapcsolatos feladatok: • Az adott tanév december közepéig különböző témakörökben /pl.: dohányzás, alkohol, bűn és bűncselekmény, egyértelmű kommunikáció, döntések következményeinek előrelátása/ a megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógusok tájékoztató órát tartanak. • Életmód sarok aktualizálása naprakész információval. • Iskolai bűnmegelőzési tanácsadó előadásai az osztályokban az ifjúsági bűnözés és drogfogyasztás helyzetéről és a helyi sajátosságokról. • Drámapedagógiai foglalkozások, szituációs játékok beiktatása az osztályfőnöki órák keretében. • Tanulóink szülei számára a fiatalok egészséges életmódjával kapcsolatos előadások 21


szervezése. • Az osztályfőnökök tervszerű keretek között igényelhetik a védőnő felvilágosító előadásait. • 9. évfolyam elején és 10. évfolyam végén felmérés az egészséges életmódról, higiéniás kultúráról. • Iskolánk minden pályázati lehetőséget kihasznál az egészségfejlesztés és a drogprevenció területén. Végrehajtás színterei: • Iskolai programok: osztályfőnöki óra, szaktárgyi órák. • Tanórán kívüli foglalkozások: sportnap, diáknap, filmvetítések, fórumok, vetélkedők. • Az iskolai testnevelési órák és a sportköri foglalkozások biztosítják a rendszeres testedzés igényének kielégítését. • Az intézmény tantestületének 25%-a részt vett drog-prevenciós, akkreditált továbbképzésen, és a káros szenvedélyek témakörben ők tartják az osztályfőnöki órákat. • Az intézmény területén tilos a dohányzás, alapvető követelmény a higiénés szabályok megtartása. • Az intézmény kommunikációs lehetőségeit kihasználva /faliújság, iskolaújság, iskolarádió/ rendszeressé kell tenni az egészséges életmódhoz kapcsolódó konkrét példák megjelenítését. • Az iskolai sportkör és diákmozgalom a programjában olyan tevékenységi formákat vezet be, amelyek elősegítik a rendszeres testedzés, egészséges életmód gyakorlását. • Diáknapi tömegsport versenyek. • Követelmény az évenkénti osztálykirándulások megszervezése. • A tanév során folyamatosan mérik a testnevelők a tanulók fizikai állapotát. • Házi bajnokságok különböző sportágakban. • Diáknapon a lelki-testi egészséggel összefüggő előadások megtartása. • Külső

előadók

bevonásával

segítjük

az

osztályfőnökök

egészségnevelési

programjának hatékony megvalósítását. • Az intézménynek külön munka-, baleset- és katasztrófavédelmi szabályzata van, amelyet megbízott, képzett pedagógus felügyel. • Az egészségnevelés feladatainak megvalósulását önálló státuszban egészségügyi védőnő segíti.

22


4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Cél a szociális kompetencia fejlesztése, szociális motívumok, szokások, minták, készségek és ismeretek fejlesztése. 4.1 A pedagógus közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai A beiskolázott tanulók ismerjék az iskola képzési rendszerét, hagyományait, az intézmény történetét, perspektivikus lehetőségeit. Az osztályközösségen belül alakuljon ki a szervezettség és a munkamegosztás. Az együttműködés és az összetartozás erősítése érdekében meg kell tervezni az éves közösségi, tanórán kívüli tevékenységi rendszert. Az egész iskolaközösség kohézióját erősítő iskolai rendezvények éves tervének elkészítése a munkaközösségi munkatervek alapján, amely tartalmazza: •

a tanulmányi versenyeket, kirándulásokat

•

a szakköri, diákköri tevékenységeket

•

a diáknap időpontját

•

a szalagavató idejét

•

a testvériskolai- osztályközösségi kapcsolatok kialakítását

•

a közös rendezvények, színház és mozi látogatások szervezését

•

a diákéletben és környezetkultúra fejlesztésében való feladatvállalás megszervezését

•

a könyvtári szolgáltatás lehetőségeit.

Összetartozást segítő jelképek, külső megjelenési formák megismertetése, használata: •

iskolajelvény, embléma

•

sportversenyeken feliratos, emblémás megjelenés

•

egységes jutalmazási oklevél rendszer

•

ünnepélyeken egységes öltözet: a házirendben meghatározottak szerint.

Közösségfejlesztő aktivitás növelése érdekében a diák önkormányzati munka folyamatos fejlesztése: •

a diákaktívák körének bővítése

•

a diákmozgalmi munka pontos tervezése

•

a DÖK szervezeti szabályzatának szükség szerinti módosítása

•

a diák önkormányzati jogkörök törvényes működtetése.

23


Közösségi ráhatás elvének érvényesítése: • osztályközösségen belül a magatartási és tanulmányi fegyelem, a tanulók egyéb tevékenységével kapcsolatos sikerek, kudarcok értékelése az osztályfőnöki órákon • közvélemény alakítása, különböző tanulói nézetek, vélemények értelmezése, megvitatása, az egyéni vélemények tiszteletbentartása, melynek fórumai az osztályfőnöki órák, sportköri, diákköri gyűlések • az iskolaközösség eredményeinek, sikereinek színvonalas bemutatása iskolai ünnepségeken, diákközgyűléseken, városi, megyei rendezvényeken. Az osztály közösségé válásában kiemelt szerepük van az osztályfőnököknek. Közös élmények bővülése érdekében több tartalmas tanórán kívüli tevékenységet kell szervezni, a hagyományosan bevált intézményi formák szerint. A tanulók szabadidejének irányítása az intézmény tanórán kívüli tevékenységének rendszerére épül. A feladat koordinálásában fő szerepet kap a diákönkormányzat vezetése, a patronáló tanárok segítségével. 4.2 Tanórán kívüli szabadidős tevékenység főbb formái Tanulással összefüggő rendezvények: •

tanulmányi versenyek vetélkedők

•

diákköri rendezvények, szakkörök

•

ismeretterjesztő rendezvények közös színház és mozi látogatások, könyvtárhasználat

•

szervezett szabadidős tevékenységek: osztálykirándulások, szakmai kirándulások, iskolai jutalom kirándulás, iskolai diáknap, megyei diáknapok, sportrendezvények

•

iskolarádió szerkesztése.

Szoros kapcsolatot tartunk a város kulturális, szabadidős központjaival, rendszeresen tájékoztatjuk tanulóinkat programjaikról. Az oktatási, nevelési céljainkhoz kapcsolódó rendezvényeikre szervezőmunkát végzünk. Közösségfejlesztő hatású a diákok 50 órás közösségi szolgálata is, ahol szabadidejükben betekintést nyerhetnek különböző intézmények, szervezetek működésébe, a munka világába. 4.3 Diákönkormányzati tevékenység Az iskolai neveléssel összefüggő célunk a diákönkormányzati tevékenység fejlesztése. A következő évek fontos feladata egy hatékony, a tanulók cselekvő aktivitására épülő diákönkormányzati koncepció megvalósítása. Az intézmény vezetése és tantestülete biztosítja a diákönkormányzati tevékenység számára a személyi és tárgyi feltételeket.

24


A diákönkormányzat felépítése: • Alapegység:

az

osztályközösség

tagjai

közül

választott

osztályvezetőség,

reszortfelelősök • közgyűlés: az osztályközösségi képviselők testülete • diákönkormányzat vezetése: a közgyűlés választja a két tagú diák önkormányzati elnökséget, az operatív feladatok megoldására bizottságokat hozhatnak létre. A diákönkormányzat fórumai: • diákönkormányzati kérdésekkel foglalkozó osztályfőnöki órák • a vezetés évente egyszer közgyűlésen számol be tevékenységéről • évente egy alkalommal szervezett diáknap, amelyen az iskolavezetés biztosítja a diákok számára az öntevékeny, tartalmas programszervezést. • A tanulók tájékoztatása, a diákönkormányzati programok hatékony szervezése érdekében a DÖK működteti, szerkeszti a faliújságot. A diákönkormányzat működését törvényi előírások és a működési szabályzata rögzíti. Az iskolavezetés és a tantestület támogatja a diákönkormányzat tevékenységét, számít a tanulói közösség kreatív, alkotó, öntevékeny, cselekvő aktivitására.

25


A

5.

PEDAGÓGUSOK,

SZAKOKTATÓK

HELYI

INTÉZMÉNYI

FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai • a tanítási órákra való felkészülés • a tanulók dolgozatainak javítása • a tanulók munkájának rendszeres értékelése • a megtartott tanítási órák, elmaradó és a helyettesített órák dokumentálása • érettségi, szakmai, különbözeti, felvételi, osztályozó, javító és szintvizsgák lebonyolítása • kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek előkészítése és értékelése • a tanulmányi versenyek lebonyolítása • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok • felzárkóztató foglalkozások megtartása • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel • részvétel a munkaközösségi értekezleteken • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre •

Megtervezi és elkészíti az éves osztályfőnöki tanmenetet.

26


•

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

•

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

•

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.

•

Kapcsolatot tart az osztály szülői szervezetével.

•

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

•

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

•

Szülői értekezletet, fogadó órákat tart.

•

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

•

Kapcsolatot tart a tanulók külső gyakorlati helyének képviselőjével.

•

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatait.

•

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola védőnőjével.

•

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

•

Betartatja a házirendet az osztályközösséggel.

•

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

•

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

•

Rendszeresen órát látogat az osztályában.

5.3 Az osztályfőnök ifjuságvédelmi feladatai Az ifjúságvédelmi feladatokat a köznevelési törvény értelmében pedagógus végzettségű tanár látja el, mégpedig minden osztályban az osztályfőnök a törvény által megbízott személy. Minden pedagógusnak feladata, a testi-lelki egészség megőrzésében, megteremtésében való aktív részvétel, együttműködés a kollégákkal. Éves feladatok meghatározása: •

az osztályfőnökök felmérik a veszélyeztetett tanulókat

•

tanulóink között egyre gyakrabban jelenik meg új veszélyeztetési tényezőként a szegénység, a rendezetlen családi körülmények, a káros szenvedélyek, a szociális egzisztencia csökkenése, az egészségromlás, amelyek következményeként jelentkező pszichikai panaszokat a pedagógusoknak fel kell ismerni

•

igénybe kell venni a problémák kezeléséhez a Nevelési Tanácsadó és a Szakértői Bizottság

27


szolgáltatásait •

ki kell használni a pszichológus, védőnő, bűnmegeleőzési szakember, gyógypedagógus iskolai jelenlétét

•

szükség esetén fel kell venni a kapcsolatot a gyámhatósággal

•

nagyon fontos a szülőkkel való együttműködés

•

lényeges szempont a veszélyeztetett tanulók személyiségének megismerése, a családi háttér, a baráti és a kortársi kapcsolataiknak, valamint szociális környezetének felmérése

•

fontos a beiskolázott tanulók ifjúságvédelmi helyzetének felmérése, majd a következő években ezen információk pontosítása, bővítése

5.4 A védőnő feladata Fontos, hogy gondoskodjon az egészségkárosító szokásokat megelőző propaganda tevékenységről, vegye igénybe az osztályfőnöki órák lehetőségét, segítse az osztályfőnökök munkáját a megelőzési programok /dohányzás, drog, alkohol, AIDS/ előkészítésében, lebonyolításában. Ennek a munkának állandónak és folyamatosnak kell lennie.

28


6.

A

KIEMELT

FIGYELMET

IGÉNYLŐ

TANULÓKKAL

KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás mindig különösen fontos területe a pedagógiai munkának, amely magába foglalja a tehetséges tanulók kiválasztását, a szülőkkel való kapcsolattartást,

a

tehetséggondozást. Ebben közreműködnek a szaktanárok, az osztályfőnökök, lehetőség szerint fejlesztőpedagógus és pszichológus. A tehetségesnek vélt tanulókkal való rendszeres tevékenység, felkészítés, továbbfejlesztés történhet tanórai keretben differenciált oktatással, csoportbontással, szakkörökön illetve egyéni foglalkozással. Kiemelt területek: • differenciált tanórai foglalkoztatás • széles tantárgyi keret, korszerű tartalommal • tanulmányi versenyek, vetélkedők támogatása • a tanulói pályázatok motiválása • szakköri, diákköri munka feltételeinek biztosítása • közvetett irányítással a tanórán kívüli szabadidős, kulturális tevékenység folyamatosan megújuló lehetőségeinek megteremtése. A tehetséggondozás fontos területe a diákok versenyre való felkészítése. Tanulóink rendszeresen részt vesznek országos közismereti, szakmai tanulmányi versenyeken, valamint a régióban, a megyében, a városban szervezett versenyeken, rendezvényeken, de hagyománya van a nemzetközi szakmai programokon való részvételnek is. Verseny megnevezése Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV)

Verseny szintje (helyi/iskolai, megyei, regionális, országos) Országos

Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV)

Országos

Országos

Középiskolai

Tanulmányi

Verseny Országos

(OKTV) Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Országos Verseny (OSZKTV) Szakmai Érettségi Tantárgyak

Országos

29


Tanulmányi Versenye (SZÉTV) Környezetvédelmi verseny

Városi

Elsősegélynyújtó

Helyi

Vasnyűvő (Kisbér) (hagyomány)

Regionális

Forgácsolóverseny (Csehország - Vyskov)

Nemzetközi

Vörösmarty iskolával közösen (hagyomány) Honvédelmi verseny (Árpád)

Helyi

Diákolimpia-atlétika versenyszámokban

Országos

Sportversenyeken való részvétel

Helyi, regionális

(foci, asztalitenisz, sakk, stb.) Forrásközpontú történelmi műveltségi vetélkedő

Országos

Vörösmarty szavalóverseny

Helyi (Vörösmarty Ipari Szakképző által kiírt)

SZAKE prózamondó verseny

Országos

Fejér Megyei Diáknapok

Megyei

Szép Magyar Beszéd verseny

Országos

Katasztrófavédelmi verseny

Helyi

Autószerelők Országos Egyesülete által szervezett Országos verseny Keszthelyi Helikon-napok

Országos

Munkaközösségek versenyeinek megszervezése

Helyi

Szakképzési Centrumok és az iskoláik által Helyi meghírdetett versenyeken való részvétel

Országos

6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A lemorzsolódás legfontosabb okait az alábbiakban látjuk: • a tanulásra irányuló motiváltság hiánya • iskolaválasztáskor, a képességek nem reális felmérése • a helyes tanulási módszerek, technikák ismeretének, gyakorlásának hiánya • hibás értékrendszer • rendezetlen, a tanulást nem segítő családi háttér • a személyre szabott, vagy kiscsoportos foglalkoztatás szűk keretei.

30


A beiskolázott tanulók esélyegyenlőségének megteremtése érdekében fontos szerepe van a felzárkóztatásnak, a törvényi időkeret felhasználásával. A tanulók képességeinek felmérése után differenciált órai foglalkoztatás kialakítása valósul meg szakgimnáziumi és szakközépiskolai tagozaton, egyes tantárgyakból csoportbontások kialakítása, a korrepetálási foglalkozások hatékonyságának növelése, informatika és idegen nyelv oktatásban csoportbontások alkalmazása, rendszeres együttműködés a gyermekvédelmi szervezetekkel. • 9. évfolyamon szintfelmérő dolgozatot íratunk a tanulókkal, és a felmérés eredményeként tantárgyanként felzárkóztató foglalkozáson való részvételt javaslunk az első félévben, s ha szükséges, az egész tanév folyamán. • A szaktanárok megismertetik a diákokkal saját szaktárgyaik tanulási módszereit, eszerint is kérik számon az ismereteket. • Az osztályfőnökök a szaktanárokkal konzultálva folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók érdemjegyeit, javaslatot tesznek a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre. • Rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel /fogadóórák, személyes konzultációk/, ennek során tanulási módszerekre, a család tanulást segítő tevékenységére adnak ajánlást. • Tanítási órán differenciált foglalkozással törekszünk a lemaradók felzárkóztatására. 6.3 A tanulási nehézséggel küzdő tanulók oktatása Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jelei annak, hogy tanítványaink valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzdenek, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre, tanulmányi előmenetelükre. Ezek a diákok nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek, tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik vezetnek azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. A beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz kiemelt figyelemmel fordulunk, segíteni kell őket abban, hogy elindulhassanak gondjaik megoldásában. Ebben különösen az osztályfőnök tud segíteni, hiszen ő ismeri fel leghamarabb az osztályában problémákkal küzdő személyiséget, és erről diszkréten informálja az osztályban tanító pedagógusokat. A felismert esetekben fontos a probléma négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a 31


segítő szándékú pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Ha szükséges, igénybe vesszük a pedagógiai munkánkat segítő iskolapszichológus és az iskolai védőnő segítségét. Azokban az esetekben, ahol a tanuló szociális létbizonytalanságban van, kérni kell a területileg illetékes önkormányzat segítségét. Célunk, hogy a tanulási nehézséggel küzdő tanulóink esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Azaz, hogy: • a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, • az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, • a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak iskolánk pedagógiai programjának tartalmi elemeivé, • a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározzuk: • a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, • a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, • a nevelés, oktatás és fejlesztés során a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésre vonatkozó javaslatokat. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegíti a problémával nem küzdő tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Intézményünk egyes képzéseinek jellege pályaalkalmassági követelményeket támaszt tanulóival szemben, ezért elsősorban olvasási és írási problémák maradványtüneteit mutató diákokkal találkozunk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: • Az iskola pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a tanulási nehézséggel küzdő tanulók fogadására. • Nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység folytatása, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő

32


speciális eszközök alkalmazását. • A

tanulási

nehézséggel

küzdő

tanulók

integrált

nevelésében,

oktatásában,

fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki • a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes tanulási nehézséggel küzdő tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; • szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; • a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; • egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; • alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; • együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

33


7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ JOGAI, RÉSZVÉTELI RENDJE Iskolánkban működik Diákönkormányzat, melyben minden osztályból 2 fő delegált vesz részt. Az önkormányzatot segítő pedagógus irányításával folyamatos tájékoztatást kapnak az iskolát érintő szabályokról, tervezett módosításokról. A tanulókat érintő dokumentumok, döntések véglegesítése előtt a diákönkormányzat véleményt fogalmazhat meg, melyet igyekszünk figyelembe venni, konszenzusra törekszünk. A tanulók az őket érintő hátrányos döntések ellen az önkormányzaton keresztül emelhetnek szót. A tanulóifjúság minimum 10 %- ának kérésére az iskolavezetés a Diákönkormányzat bevonásával felülvizsgálja a döntést, és esetleges módosítását kezdeményezi a tantestületnél.

34


8.

KAPCSOLATTARTÁS

A

SZÜLŐKKEL,

TANULÓKKAL,

AZ

ISKOLA PARTNEREIVEL 8.1 Az iskola kapcsolata a fenntartóval Az intézmény stabil működésének egyik alappillére a fenntartóval való kiegyensúlyozott, napi munkakapcsolat. 2015. július 1-től iskolánk kilenc, 2016. július 1-től tíz másik iskolával együtt a Székesfehérvári Szakképzési Centrum tagintézménye, melynek fenntartója a nemzetgazdasági miniszter. A Szakképzési Centrummal a kapcsolattartás formái: e-mail, telefon, körlevél, körfax, megbeszélés, értekezlet, továbbképzés, stb. 8.2 Kapcsolattartás a szülőkkel Az iskola nevelő-oktató tevékenysége akkor lehet igazán hatékony, ha diákjaink felé egységes követelményrendszert tolmácsolunk. Ennek kialakításában nemcsak a tantestület tagjainak van fontos szerepe, hanem a szülői háznak is. Ha az iskola és az otthon egymást segítve fogalmazza meg az elvárásokat, a problémás szituációkban - a megvitatás után - tud közös álláspontot kialakítani, akkor a tanuló - még ebben a nehezen kezelhető, lázadó korszakában is kénytelen azonosulni azzal, elfogadni az előmenetelhez nélkülözhetetlen követelményeket. Az osztályfőnökök napi kapcsolatban állnak a szülőkkel. A kapcsolattartás formái: •

az ellenőrző könyv általi információcsere;

•

digitalis napló üzenőfelülete;

•

sürgős, fontos esetben telefonon történő megkeresés;

•

személyes találkozás, a problémák megbeszélése.

Tanévenként legalább két alkalommal tartunk szülői értekezletet és háromszor tanári fogadónapot. A szülői értekezleteken az osztályfőnök nemcsak az osztályt érintő, minden tanulóra egyformán vonatkozó kérdéskörökről beszél, hanem az értekezlet végén a szülővel a konkrét gyerekre vonatkozó saját és tanártársai tapasztalatát is megosztja, tanácsokat ad, közösen kialakítják a tanulóra „szabott”, egyéni bánásmód helyes módszertanát. A szülői értekezleteken a szülők elmondják javaslataikat, feltárják az esetleg fel nem ismert, meg nem oldott problémákat, együttműködnek azok megoldásában. A tanári fogadóórákon a szaktanár és a szülő (általában hasznos a tanuló jelenléte is) közösen igyekeznek egy-egy tantárgy megtanulhatóságának módszereit feltérképezni, a közvetlen információcsere (érdemjegyek,

35


dolgozatok megtekintése, órai aktivitás, tanulási technikák) nagy lendületet adhat a tanulónak. Minden osztály szülői közössége 2 tagot delegál az iskolai Szülői Közösségbe. A Szülői Közösség félévente - szükség esetén gyakrabban - tart megbeszélést, ahol az iskola egészét érintő, globális kérdésköröket vitatják meg. Témaköreik: •

az iskola házirendje;

•

a Szervezeti és Működési Szabályzat;

•

tanítási órán kívüli tevékenységek;

•

a DÖK működésének segítése;

•

problémafeltárás, javaslatok;

•

további - a jogszabályok által a Szülői Közösség hatáskörébe utalt - kérdések.

Az iskola és a szülői ház szoros kapcsolattartásának megőrzése mindkét fél érdeke a tanulókkal való személyre szabott foglalkozás előmozdítására. Az iskola nyitott minden olyan kezdeményezésre, külső kapcsolatra, amely elősegíti oktató-nevelő munkájának a Pedagógiai Programban megfogalmazott elvek szerinti megvalósulását. Politikai és minden fajta szélsőséges irányzatoktól mentesen teret enged a jó szándékú tanácsoknak, segítőkészségnek, támogatásoknak. A szülők jobb tájékozatása érdekében bevezettük a digitális naplózhoz való hozzáférést. A szülők az internet segítségével, gyakorlatilag on-line értesülhetnek gyermekeik iskolai teljesítményéről, de a diákok is nyomon követhetik osztályzataik alakulását. Az alkalmazásra kerülő szoftver a pedagógusokkal szemben is szigorú követelményeket támaszt, hiszen rövid időn belül kell közölniük az osztályzatokat, illetve a tanulók hiányzásait, viszont így elkerülhetőek mind a tanulói értékeléssel, mind a hiányzásokkal kapcsolatos visszásságok. 8.3 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókkal a közvetlen kapcsolatot tartjuk hatékonynak. Így elsődlegesen az osztályfőnökök nyújtanak tájékoztatást osztályfőnöki órákon, szünetekben, iskolarádión keresztül illetve a szaktanárok a saját tantárgyukat érintően a tanítási órákon. A diákönkormányzatot segítő pedagógus általában havonta - szükség esetén gyakrabban - diákönkormányzati ülést hív össze, és tájékoztatást ad az aktuális tudnivalókról.

36


8.4 A külső kapcsolatok rendszere A nevelési feladatok köré csoportosítható kapcsolatrendszer: •

egészségnevelés, mentálhigiénés tanácsadás

•

környezeti nevelés

•

közösségi szolgálatok

•

egyéb (Vöröskereszt, katasztrófavédelem, elsősegélynyújtás - versenyek)

A szakmai feladatok köré csoportosítható intézmények és kapcsolatok: •

felsőoktatási

intézmények

(Óbudai

Egyetem,

Dunaújvárosi

Egyetem,

Kodolányi János Főiskola) •

szakmai/társadalmi szervezetek

•

vállalatok, üzemek, Kft-k, (gyakorlati képzéshez és szakmai fejlesztéshez nyújtott segítség; szakmai tanácsadás)

•

sportegyesületek, szervezetek (versenyek, pályázatok)

•

minisztériumok,

szervezetek,

civil

kezdeményezések,

alapítványok

(pályázatok, támogatások)

8.5 Együttműködések a közösségi szolgálat teljesítéséhez A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6.§ (4) bekezdésének értelmében 2016. január 1-jétől a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsga megkezdésének feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Iskolánk a közösségi szolgálattal kapcsolatos kérdésekben igyekszik a diákok látókörét bővíteni, tanulóinak empatikus készségét érzékenyíteni, kapcsolatok kialakításának képességét fejleszteni az alábbi területeken: -egészségügyi -szociális és jótékonysági -oktatási, kulturális és közösségi -környezet- és természetvédelemi -katasztrófavédelmi tevékenység A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. Az iskolai közösségi szolgálat olyan fogadó szervezeteknél

37


végezhető, amelyekkel az iskola együttműködési megállapodást kötött. Az iskola is szervezhet olyan tevékenységet, amely alkalmas közösségi szolgálat teljesítésére.

38


9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI

9.1 A tanulmányok alatti helyi vizsgák: Javítóvizsga Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga. Vizsga időszakok: A javítóvizsgák a tanév rendje szerint, augusztus utolsó hetében zajlanak. Az osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Vizsgák lebonyolítása: Egy adott vizsgaidőszakban a tanuló több évfolyam anyagából is tehet osztályozó vizsgát, de minden évfolyam anyagából külön írásbeli és szóbeli vizsgát tesz (a vizsgakövetelmény szerint), amely külön adminisztrálandó a vizsgajegyzőkönyvben. A vizsgák követelményrendszere: Arra a tanulóra, aki mulasztása miatt tesz osztályozó vizsgát, ugyanaz a követelményrendszer vonatkozik, mint aki előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni. A tantárgyanként külön meghatározott követelményrendszert a munkaközösség határozza meg. Osztályozó vizsgát az tehet, akinek a nevelő testület engedélyezte, vagy pedig az előrehozott érettségi vizsga miatt kérelmezte azt. A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát, összhangban a helyi tanterv követelményeivel. Különbözeti vizsga szervezhető akkor, ha egy tanuló eltérő képzési szerkezetű iskolából kéri átvételét. Ebben az esetben azokból a tantárgyakból kell vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az előző képzésben nem vagy más óraszámban tanult. A vizsgázás módja: A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák minden alkalommal írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati részből állnak. Az írásbeli vizsga időtartalma maximum 45 perc. A szóbeli vizsga tételhúzás alapján történik. A szaktanár minimum 10 tételt készít elő.

9.2 Szóbeli felvételi vizsga Az iskolába történő felvétel a központi felvételi eljárás útján történik, így a hozott pontok alapján nyernek leendő tanulóink felvételt az iskolába. Szóbeli felvételi vizsgát az iskola nem tart. 39


10.

A

TANULÓI

ÁTVÉTEL,

FELVÉTEL

HELYI

SZABÁLYAI,

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK Képzési típusok Szakgimnázium A képzés fő feladata, hogy lehetővé tegye a tanulók számára a társadalmi és természettudományos

általános

műveltség

megszilárdítását,

a

társadalmi

és

természettudományos ismeretek elmélyültebb és teljesebb közvetítését, ezzel a tanulókat felkészítse a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére, felsőfokú tanulmányok folytatására.. A tagozat tantervi rendszere, követelményrendszere és követelményszintje a Kerettantervre épül, a NAT kulcskompetenciák beépítésével. Jelentős szerepe van a gyakorlatban alkalmazható szakmai ismeretek elsajátításában is ennek a képzési formának. Lényeges feladata, hogy a felsőfokon tovább nem tanuló fiatalok pályaválasztását és a munkavállalását differenciált szakképzés biztosításával segítse elő. A szakiránynak megfelelő képzés az Országos Képzési Jegyzék bemeneti szintje szerinti 13.14.-15. évfolyamon valósul meg. Célja, a 12. osztály elvégzéséhez, érettségihez kötött szakma, illetve a technikus képesítés megszerzése. Az érettségire épülő szakképzés az intézmény valamennyi szakirányú profiljában az OKJ szerinti beiskolázással történik. Iskolánkban szerzett szakgimnáziumi érettségit követően egy év alatt szakmai végzettséget szerezhetnek a tanulóink, más intézményben érettségizett tanulóknak ugyanezen végzettség két év alatt szerezhető meg. Szakközépiskola Az általános iskola befejezése után a 9.-11. évfolyamokon a kerettanterv alapján folyik az oktatás, gépészet és közlekedés szakmacsoportnak megfelelően az Országos Képzési Jegyzékben

meghatározott

feltételek

alapján

történő

beiskolázással.

A

12.-13.

szakközépiskolai évfolyamokon az érettségire való felkészítő képzés történik. A választható szakmák indítása a mindenkori munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeknek megfelelően és az MFKB ajánlásait figyelembe véve történik. Az iskolánkban indítható szakmai képzéseket a szakmai alapdokumentum rögzíti. Átjárhatóság A különböző tagozatok és szakmai képzések felvételi követelményeit beiskolázáskor az intézmény nyilvánosságra hozza. Az évfolyamokról történő továbblépés a tanulmányi

40


követelmények teljesítése után lehetséges. 10.1 Tanulók átvétele Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez illetve a korábbi összefüggő szakmai gyakorlat teljesítéséhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az évfolyamokról történő továbblépés a tanulmányi követelmények teljesítése után lehetséges, mely az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítésével együtt valósul meg. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja. 10.2 Egészségügyi alkalmasság A szakközépiskolai oktatásra, illetve szakképzésre jelentkező tanulóink, a beiratkozás időpontja előtt, egészségügyi alkalmassági orvosi vizsgálaton vesznek részt. A szakmai alkalmasságról az iskolaorvos dönt, amelyről értesíti az érintetteket (szülőt, tanuló és az iskolát) Alkalmatlanság esetén a felvételiző tanulóval nem jöhet létre tanulói jogviszony.

10.3 Alkalmassági vizsgálat Az autóelektronikai műszerész szakképzésbe történő belépés feltétele az aegészségügyi alkalmasság mellett a pályaalkalmassági vizsgálaton való megfelés, amit az iskolaorvosi hálózat koordinál. Beiratkozáskor az alkalmassági igazolást a diáknak magával kell hoznia. Csak foglalkozási alkalmassági vizsgálatra jogosult orvos igazolását fogadjuk el.

10.4 Felvételi eljárás szabályai A középfokú felvételi eljárást beiskolázási tevékenységek sora előzi meg. Minden évben ősszel részt veszünk a Székesfehérvári Pályaválasztási Kiállításon, iskolánkban nyílt napot tartunk, valamint felkeresünk általános iskolákat és tájékoztatjuk a szülőket és a diákokat a

41


nálunk választható képzési formákról. A középfokú iskolába történő jelentkezés rendje és a felvételi tájékoztató kötelező tartalmi elemeire vonatkozó információk a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 32-§ (4) bekezdésben találhatóak meg. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. § (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott feladatok végrehajtásához kapcsolódó aktuális határidőket, a mindenkori tanév rendjéről szóló OKM rendelet tartalmazza. Továbbá az Oktatási Hivatal minden év szeptemberében, az iskolák felvételi rendjével kapcsolatosan kiadott útmutatója, és a középfokú beiskolázás központi írásbeli vizsgái lebonyolításáról kiadott forgatókönyve szabályozza az eljárásrendet. Az iskolára vonatkozó határidőket az iskola az éves munkatervében tervezi meg. A különböző tagozatok és szakmai képzések felvételi követelményeit beiskolázáskor az intézmény nyilvánosságra hozza.

10.4.1 Az iskola felvételi tájékoztatója A felvételi tájékoztatót az iskola honlapján hozzuk nyilvánosságra, valamint meg kell jeleníteni a (KIR) rendszeren is, a KIFIR rendszeren belül, a tanulmányi területek meghatározására szolgáló programfelületen. A felvételi tájékoztatónak tartalmaznia kell: az iskola OM azonosító számát, a KIFIR rendszerben megadott tanulmányi területeinek megnevezését és belső kódját, továbbá a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, a vizsgára jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, időpontját és helyét, a vizsgázó teljesítményének értékelését, a jelentkezők rangsorolásának módját.

10.4.2 A felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalók Általános felvételi eljárás keretében a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető. A felvétel szakközépiskolai és szakgimnáziumi képzésre egyaránt az általános iskolai tanulmányi eredmények alaján történik. A tanulmányi eredmény pontszámát az általános iskola 7. év végi és a 8. félévi magyar irodalom, magyar nyelv, matematika, történelem, fizika és idegen nyelv osztályzatai adják. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének 42


településén található. Ezeken felül az azonos összpontszámot elért jelentkezők esetén a rangsort a jobb matematika, fizika hozott pontszám adja. Ezek a szempontok egyben elsődlegességi sorrendet is jelentenek. A felvételhez szükséges minimális pontszám szakmánként változó, meghatározza a felvehető keretszám és a túljelentkezés mértéke. A tanulókat a felvételi összpontszám alapján minden a felvételiző által a jelentkezési lapon jelölt - kódon rangsoroljuk. A kialakult rangsor alapján készül el a felvételre javasolt és az elutasított tanulók névsora. Az igazgató a köznevelési törvény előírásai szerint meghatározza a tagozatonként felvehető tanulói létszámot. A fenti eljárás végén a Felvételi Központ az iskolának megküldi a felvehető tanulók névsorát. Az iskola határozatban értesíti a tanulókat és az általános iskolát a felvételről vagy az elutasításról.

10.4.3 Beiratkozás A beiratkozást az iskolába minden évben a tanév rendjéről kiadott OKM rendelet tartalmazza. A tanulók kiértesítését, a beiratkozással kapcsolatos szervezési feladatokat a gyakorlati oktatásvezető végzi.

43


11.

AZ

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, testnevelés óra és munkahelyi egészség- és biztonságvédelem óra) valósul meg. 11.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni 11.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 11.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek

elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, „TEVAgy a hős” önkétes akciócsoporttal, Humán Szolgáltató Központtal; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok részvételét elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 11.4 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek szolgáló tevékenységformák

44


- A kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: - teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; - a mentőszolgálat felépítése és működése; - a mentők hívásának helyes módja; - az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele félévente egy alkalommal a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 11.5 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások - katasztrófavédelmi versenyre történő felkészítés az iskolai védőnő és a megbízott kolléga vezetésével, - a fent említett versenyen való részvétel, - próba-tűzriadó szimulált balesetekkel.

45


II.

AZ

INTÉZMÉNY

HELYI

TANTERVE,

SZAKMAI

PROGRAMJA

1. VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE, A VÁLSZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM, KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

ÉS

A

NEM

KÖTELEZŐ

TANÓRAI

FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMA, AZ ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAG A szabad órakeret terhére felhasználható órák piros színnel vannak jelölve

Közismereti kerettantervek Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára Évfolyam/

I. (11.)

II. (12.)

Nappali tagozat 6

Nappali tagozat 6

Idegen nyelv

6

6

Matematika

6

6+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

5+1

Természetismeret

2

Földrajz

3*

3*

Informatika

2

2

5

5

1

1

3

5

35

36

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

Testnevelés és sport Osztályközösség-építő program Szabadon tervezhető órakeret Összesen (közműveltségi óraszámok)

46


Ágazati szakközépiskola

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4

12. évf. 4

Idegen nyelvek

3

3

3

3+1

Matematika

3

3

3

3+1

2+2

2+1

3 1

3

2 1

1

2 2 2

2 2 1 1

*1

*1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek*

1

Informatika

1

*1

*1

*1

Testnevelés és sport Osztályfőnöki

5 1

5 1

5 1

5 1

6+2

7+2

8+2

11

Szabadon tervezhető órakeret

4

4

4

4

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

A 9- 11 évfolyamon szabadon tervezhető órakeretből 2 órát a közismereti, 2 órát szakmai tárgyakra használunk fel.

47


Szakközépiskola 9. évfolyam Szakképző iskola 10-11. évfolyam

Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra+1

1+1 óra

1,5*

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra+1

1

1

2 óra

1 óra

3 óra

–

–

5 óra(3-3,5)

5 óra (2,5-3)

5 óra***(2.5)

1 óra

1 óra

1 óra

2 1 óra 18 óra

2 0 óra 11 óra

2,5 1,5 óra 9,5 óra

Magyar – Kommunikáció

Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret

Természetismeret Testnevelés*

Informatika 1* Osztályközösség-építő Program

Szabad órakeret testnevelés órák terhéle Szabad órakeret** Összesen:

48


Szakgimnáziumi kerettantervek

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9-12. óraszám összesen

13. évf. 13. évf. óraszám összesen

4

4

4

4

556

-

-

4 3 2 2 5 1

4 3 2 2 5 1

4 3 3 1 5 1

4 3 3 1 5 1

556 417 345 31 144 36 695 139

4 -

124 -

3

-

-

-

108

-

-

-

2

2

2

206

-

-

-

-

2

2

134

-

-

-

1

-

-

36

-

-

8

8

7

7

31

961

3

4

3

3

-

-

35

36

35

35

35

36

36

36

31

31

1260

1296

1260

1085

49

(1045+453) 1498

4901

1085

1085


2. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI PROGRAMJA A műszaki szakképzés fő területei az iskola műszaki szakképzése szerkezeti felépítés szerint öt fő részére tagolható: -

11-12. osztályos szakmai képzés,

-

Szakközépiskolai 9-10-11 osztályos szakmai képzés,

-

13., 15. osztályos ráépülő szakmai képzés,

-

Szakgimnáziumi 9-12. osztályos képzés,

-

Középiskola utáni 13-14. osztályos szakmai képzés.

Szakközépiskolai, Szakiskolai képzés A 2 éves szakképzés Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakközépiskola szakképzési évfolyamain, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakközépiskolai kilencedik-tizenegyedik évfolyamra vonatkozó közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette. Szakközépiskola A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytat a szakképzési évfolyamokon. A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakközépiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakközépiskolában

a

szakmai

vizsgára

történő

felkészítésre

vonatkozó

további

rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakközépiskolában, ha a művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás is folyhat. A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy

50


továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon. Célkitűzés: Általános tantervi vonatkozásban a 11. osztály sikeres befejezésére esedékes szakmai vizsgák sikeres letételére való felkészítés. A szakmai alapozás célkitűzése a választott szakmacsoport valamely szakmacsoportjának elméleti – és gyakorlati alapozása, az érdeklődés felkeltése és fokozása a szakmacsoport szakmái iránt. Szakmai alapozás területei: Szakmai alapozás az gépész szakmacsoportra. Szakmai alapozás a közlekedési szakmacsoportokra. Szakközépiskolai szakmai képzés szakmái Gépi forgácsoló, 2-3 éves szakképzés Szerszámkészítő, 2-3 éves szakképzés Hegesztő, 2-3 éves szakképzés Ipari gépész, 2-3 éves szakképzés Épület és szerkezetlakatos 2-3 éves szakképzés Géplakatos három éves szakképzés Szerkezetlakatos kétéves szakképzés Járműfényező, 2-3 éves szakképzés Karosszérialakatos 2-3 éves szakképzés CNC gépkezelő, egy éves ráépülő képzés Szakgimnáziumi képzés A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához

tartozó

szakképesítés

szakmai

vizsgájára

történő

felkészítés

folyik.

Szakgimnáziumnak minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára készít fel. 51


A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadiktizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. Ha a művészeti szakgimnázium a tehetséggondozás keretében művészeti szakvizsgára készít fel, a szakképzés és az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza követelményeinek teljesítése egymástól függetlenül is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás). Párhuzamos oktatás esetén a tanuló az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti, a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint a nevelő és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, a tanuló heti óraszáma legfeljebb negyven óra. Célkitűzések: A

szakmacsoportos

alapozás

vonatkozásában

felkészítés

a

szakirányú

felsőfokú

továbbtanulásra, a szakmaválasztásra - ezen belül elsősorban - az iskolánkban elsajátítható szakirányú szakképesítések elsajátításának alapozása. Felkészítés a tantárgyi érettségi vizsgára. Célkitűzés, hogy mindenki jó eséllyel vállalhassa a szakmai tantárgy érettségi vizsgájának letételét. A célkitűzések elérése elsősorban az úgynevezett modulos alapozás elméleti- és gyakorlati moduljain belüli négyéves tevékenység része.

52


A kétéves OKJ rendszerű képzés célja elsősorban a szakmai vizsgára való sikeres felkészítés. A képzés további célja a szakirányú felsőfokú továbbtanulási esélyek javítása is. A iskolai szakképzés szakjellegű alapozása a négyéves szakközépiskolában történik – de bekapcsolódhatnak a 13. évfolyamon kezdődő képzésbe az általános gimnáziumi érettségivel rendelkezők is. Ők gyorsított tempóban, első félévben pótolják a hiányzó alapozást. A 4+1 vagy 4+2 év alatt megszerezhető szakképesítések: Autószerelő Autóelektronikai műszerész Szakközépiskolai alapozás és a technikusképzés tanulócsoportjai 2016/2017-es tanévben az közlekedés szakmacsoportos osztályokat elsődlegesen az autószerelő szak alapozására indítunk, de a szakgimnázium elvégzése után jó alapokkal rendelkeznek a közlekedési vagy a gépész szakmacsoportba tartozó OKJ szakképesítések elsajátítására. Érettségi utáni képzés közül jelentkezhetnek az Autószerelő, autóelektronikai műszerész képzésre.( jelenleg 10,11,12. évfolyam ) A képzés elvégzése után a tanulók jelentkezhetnek ráépülő autótechnikus képzésre. Szakgimnázium, Szakközépiskola utáni szakképzés Célkitűzés: Iskolánkban a középiskola utáni szakképzésnek több évtizedes hagyományai vannak. Az elmúlt évtizedben történt szakmaszám és tanulói létszámcsökkenés ellenére növelni akarjuk a választható szakképesítések számát és a tanulók létszámát is. A képzés elsődleges célkitűzése, hogy az adott szakmát választó végzett szakemberek a szakma

gyakorlására

felkészültek

legyenek.

Sajátítsák

el

a

szakmai-

és

vizsgakövetelményeket. A szakmai végzettség megszerzése növelje felsőfokú szakirányú továbbtanulási esélyeiket. A megszerzett szakképesítés könnyítse meg újabb szakképesítés elsajátítását. A bevezetett új OKJ-s képzések lehetőséget adnak több szakképesítés megszerzésére is, illetve rész-szakképesítések, ráépülő szakképesítések elsajátítására.

53


Középiskola után választható szakképesítések: Autószerelő Autóelektronikai műszerész Ráépülő szakképesítés: Autótechnikus Iskolai rendszerű felnőttoktatás A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. Az iskolai rendszerű szakképzés felnőttoktatás keretében is folyhat. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. Az iskolánkban a 2016-2017 tanévben a felnőttoktatás keretében folyó oktatások: Szerszámkészítő, 2 éves szakképzés Hegesztő, 2 éves szakképzés Járműfényező, 2 éves szakképzés Szakiskolát végzettek középiskolája (érettségire felkészítő oktatás)

54


3.

AZ

OKTATÁSBAN

ALKALMAZHATÓ

TANKÖNYVEK

ÉS

TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 3.1 A tankönyvtámogatás, a tankönyvellátás rendje Iskolánkban a tankönyvtámogatás a 17/2014. EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően belső szabályzat alapján történik. 3.2 A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve Azon rászoruló tanulók számára, akiknek alanyi jogon nem jár a

tankönyvtámogatás, az

iskolai könyvtár állományában rendelkezésre álló, egyéb célra fent nem tartott keret erejéig tudunk tankönyveket biztosítani. Amennyiben az iskolába a tankönyvrendelési időszakon kívül érkezik tanuló, az adott tanévre, az esetlegesen hiányzó tankönyveit a könyvtári állományból biztosítjuk, függetlenül attól, hogy a tanuló alanyi jogon igénybe vehetné-e a tankönyvtámogatást vagy sem. 3.3 Tankönyvek kiválasztásának általános és speciális szempontjai Fontos, hogy az iskola pedagógiai programjában meghatározott képzési céloknak megfelelő tartalmi követelmények a tankönyvben megtalálhatók legyenek. A tankönyvválasztás igazodjon a választott tantervi modellhez és tankönyvi ajánlásokhoz. A választás vegye figyelembe a tanulók előképzettségét, életkori sajátosságait, az ismeretszerzésben való tanulói jártasságot. Átlagos képességű és érdeklődésű tanulók eszközként, hatékonyan használhassák. Segítse a tanár munkáját, a tanulót az önálló ismeretszerzés folyamatában. Érvényesüljenek az oktatás folyamatára elfogadott didaktikai alapelvek az érthetőség, a szemleletesség, a szemléltetés, a rögzítés, ismétlés, a tanulói érdeklődés felkeltése, bővebb ismeretszerzés ajánlott irodalma, a tantárgyi motiváció. Szerkezete legyen világos. A tankönyv megjelenésében legyen esztétikus, minőségében tartós, többszöri használatra is alkalmas. Mindenkori piaci árfolyam közép kategóriájánál magasabb árfekvése ne legyen. A választott tankönyvek rendelkezzenek az előirt és elfogadott minősítéssel. A tankönyv kiválasztásában felelős személyek a tantárgyat tanító pedagógusok közössége. Érvényesíteni kell azt az alapelvet, amely az adott műveltségi területen és tantárgyon belül az egységes

tankönyv

használatát

biztosítja.

Figyelmet

kell

fordítani

az

ingyenes

tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A pedagógusok javaslatai alapján összeállított tankönyvek, segédletek jegyzékét - figyelembe véve az oktatásüggyel

55


foglalkozó minisztérium és a kiadók hivatalos tankönyvjegyzékeit - az iskola könyvtáros tanára összesíti, a Szülői Közösség szervezet egyetértése után az igazgató jóváhagyásával előkészül a tankönyvrendelés.

56


4. NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 4.1 Az alapfeladatok prioritási rendje Az intézményben működő tagozatok összefüggő rendszert alkotnak, az alapfeladatok prioritása azonban az egyes területeken más-más hangsúlyt kap. Az iskolára általánosan jellemző prioritási sorrend: •

ismeretközvetítés, értékközvetítés

•

NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák megvalósítása

•

személyiség- és képességfejlesztés

•

szocializációs érték kialakítás.

4.1.1 Szakgimnáziumi képzés A szakgimnáziumban folyó nevelés-oktatás tovább építi, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakgimnáziumban az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő

nevelő-oktató

tevékenység

folyik.

A

szakgimnáziumi

kerettantervekben

meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A 2013/2014-es tanévtől a törvényi rendelkezések szerint a hagyományos szakközépiskolai osztályokban a szakmai alapozó tantárgyaknak meg kell felelni a felmenő rendszerben meghatározott 2 éves szakképzés követelményeinek. A tanulóknak érettségi vizsgát kell tenniük szakmai tantárgyból is. Az érettségi bizonyítvány meghatározott munkakör betöltésére jogosít illetve a tanulmányokat folytatva további egy éva alatt autószerelő vagy autóelektronikai műszerész szakképesítés szerezhető.

4.1.2 Szakközépiskolai képzés Az öt évfolyamos szakközépiskolai képzésben az első három évfolyamon szakmai és közismereti képzés folyik. A képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot az első három évfolyamon, majd a szakmai vizsga letétele után

57


közismereti képzés valósul meg, mely a sikeres érettségi vizsgára készíti fel a tanulókat. A szakközépiskolai oktatás alapvető célja, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, ezt követően további két évben megfelelően felkészülni az érettségi vizsgára, majd szakmájukban elhelyezkedni úgy, hogy tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. A kétéves szakképzésben 11. illetve 12. évfolyamokon csak szakmai képzés folyik. A diákok az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára készülnek fel, különösen nagy figyelmet fordítva a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására és erkölcsi tudatosságuk erősítésére.

4.1.3 A szamka megszerzése utáni 2 éves hagyományos szakközépiskolai képzésben Az oktatási forma feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. Megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására.

58


4.1.4 Technikus képzésben és az érettségire épülő szakmai képzésben A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik az ipar területén mérnöki felkészültséget nem igénylő műszaki fejlesztő, tervező, s irányító és ellenőrző feladatok ellátására képesek. E cél elérése érdekében a képzés a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget nyújt, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához. Megalapoz és kifejleszt a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni. Fejleszti a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét. Felkészíti a tanulókat a munkahelyi, a szakmai szervezetek munkájában való közreműködésre. Az iskolarendszerű képzésünk, a szakmai követelmények teljesítésén túl, magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is, a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. Mindez a 13. 14. illetve 15. évfolyamon valósul meg.

59


5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Szakgimnáziumi képzésben a délelőtti oktatási időben, órarend szerint heti 5 órát biztosítunk a mindennapos testmozgásra. A szakközépiskolai évfolyamokon a szakmai gyakorlati napokon a törvényi előírások szerint nem tartunk testnevelés órát, az így keletkező szabad órakeretet más tantárgyak oktatására fordítjuk. 5.1 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az orvostudomány és a sporttudomány kutatási eredményei bizonyítják, hogy a tanulóknak napi 90 perc fizikai terhelésre (kondicionálás, tréning) van szükségük ahhoz, hogy életkoruk, és nemük sajátosságai szerint harmonikusan fejlődjenek. A pszichomotoros készségek és képességek tervszerű fejlesztése a mozgásműveltség és egyben az életmódszemlélet alakítását is jelenti az egész életen át tartó cselekvőképes tudás megalapozásában. Az életkori sajátosságokból adódóan a természetes mozgás- és játékigényt figyelembe véve kívánatos, hogy a tanulók szervezett keretek között vegyenek részt testnevelési órán és tanórán kívüli testnevelésen, ahol a tantervi anyaggal és a célszerű aktív testmozgással elősegíthető a testi és lelki egészség kialakítása. Általános fizikai teherbíró képesség mérése az OM megbízásából a Testnevelési Bizottság által összeállított tesztek alapján: 1.

Hajlékonysági teszt

2.

Dinamikus láberőt mérő teszt

3.

Törzserőt mérő teszt (sit-up teszt)

4.

Funkcionális karerőt mérő teszt

5.

Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt

6.

Kardio-respiratikus állóképességi teszt

A tanulók testi, fizikai állapotának megítélésében jelentős szerepet töltenek be: 1.

az iskolaorvos

2.

a védőnő

3.

a testnevelést tanító kollégák

60


4.

az osztályfőnök

Az iskolaorvos a védőnővel együtt -vizsgálataik során-rendszeresen kontrolálják tanulóink fizikai állapotát. Probléma esetén szakorvosi kivizsgálásra küldik a diákot. Megállapítják, hogy az egészségügyi gondok milyen súlyosak. Könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre irányíthatják a tanulót, illetve teljes felmentést adhatnak. Az egészségügyi dolgozókon kívül a testnevelést tanító kollégák szembesülnek legjobban, a tanulók fizikai állapotával. Mérési rendszerüket már ismertettük. Az osztályfőnök többször találkozik a tanulóval olyan szituációban (kirándulás, természetjárás, sportversenyek...), ahol hamar kiderül a tanuló fizikai állapota. Ha problémát észlel, akkor köteles azt jelezni az iskolaorvosnak és a szülőnek is. Módszereink: Megfigyelés fizikai erőlétet igénylő szituációkban •

Megfigyelés különböző mozgássorozatok végrehajtásakor

•

Iskolaorvosi, védőnői vizsgálatok.

•

Tesztek végrehajtása.

61


6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Az intézményben a tantárgyfelosztás a kötelező órák esetében nem teszi lehetővé a tanulók számára a tanárválasztást. Fejlesztő foglakozások, tehetséggondozó órák és korrepetálás keretében a tanulóknak lehetősége van a felkínálkozó lehetőségek között a számukra vonzóbb lehetőséget választani.

62


7. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE, MELYEKRE AZ ISKOLA KÖZÉP ÉS EMELT SZINTEN FELKÉSZÍTI TANULÓIT Középszintű érettségin kötelező érettségi tárgyak: Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és a szakmai elméleti tárgy. Ezekre a felkészítést az iskola a kötelező órák keretein belül elvégzi. Középszintű érettségin választható érettségi tárgyak: fizika, biológia, informatika, földrajz, testnevelés Emeltszintű érettségin választható érettségi tárgyak: A középszinten választható valamennyi tantárgy. Az iskola vállalja a felkészítést az emelt szintű érettségi vizsgára fakultáció keretén belül fizika, informatika tantárgyakból, amennyiben a jelentkezők létszáma ezt lehetővé teszi. Az érettségire felkészítő foglalkozások helyi tantervei a kerettantervek és az érettségi vizsga követelményei alapján készülnek el.

63


8. ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet és az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló - többször módosított - 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján a munkaközösségek elkészítették a középszintű érettségi vizsga témaköreit. 8.1 Középszintű érettségi vizsga témakörei magyar irodalom tantárgyból 1. Témakör: Művek a világirodalomból Tétel: Homérosz: Odüsszeia 2. Témakör: Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők Tétel: Balassi Bálint vitéz énekei 3. Témakör: Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők Tétel: Csokonai Vitéz Mihály költészete 4. Témakör: Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők Tétel: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 5. Témakör: Színház és dráma Tétel: Katona József: Bánk bán 6. Témakör: Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők Tétel: Vörösmarty Mihály: Szózat 7. Témakör: Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők Tétel: Petőfi Sándor forradalmi költészete 8. Témakör: Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők Tétel: Arany János balladaköltészete 9. Témakör: Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők Tétel: Jókai Mór: Az arany ember 10. Témakör: Színház és dráma Tétel: Madách Imre: Az ember tragédiája 11. Témakör: Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők Tétel: Ady Endre szerelmi költészete 12. Témakör: Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők Tétel: Babits Mihály: Jónás könyve 13. Témakör: Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők Tétel: Kosztolányi Dezső: Édes Anna

64


14. Témakör: Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők Tétel: József Attila költészete 15. Témakör: Művek a világirodalomból Tétel: A Biblia 16. Témakör: Művek a világirodalomból Tétel: Az avantgárd 17. Témakör: Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők Tétel: Örkény István és a groteszk 18. Témakör: Művek a magyar irodalomból III. Kortárs írók Tétel: A mai magyar irodalom 19. Témakör: Az irodalom határterületei Tétel: Egy irodalmi mű színpadi vagy filmes változata 20. Témakör: Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom Tétel: Vajda János megyénkhez való kötődése 8.2 Középszintű érettségi vizsga témakörei magyar nyelvtan tantárgyból 1.

Témakör: Ember és nyelvhasználat Tétel: Jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben

2.

Témakör: Ember és nyelvhasználat Tétel: Nyelvünk főbb változatai

3.

Témakör: Ember és nyelvhasználat Tétel: Az új szóbeliség jelenségei és jellemzői

4.

Témakör: Kommunikáció Tétel: A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói

5.

Témakör: Kommunikáció Tétel: A tömegkommunikáció alapvető jellegzetességei

6.

Témakör: A magyar nyelv története Tétel: A magyar nyelv eredete és rokonsága, a nyelvrokonság bizonyítékai

7.

Témakör: A magyar nyelv története Tétel: A magyar nyelv történetétek fő szakaszai

8.

Témakör: A magyar nyelv története Tétel: A nyelvújítás fogalma, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása

9.

Témakör: A nyelvi szintek Tétel: A magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozása 65


10. Témakör: A nyelvi szintek Tétel: A mondat szintagmatikus szerkezete 11. Témakör: A nyelvi szintek Tétel: A szóelemek 12. Témakör: A nyelvi szintek Tétel: A magyar helyesírás alapelvei 13. Témakör: A szöveg Tétel: Szóbeli és írásbeli szöveg 14. Témakör: A szöveg Tétel: Kérvény 15. Témakör: A szöveg Tétel: A szöveg szerkezeti felépítése 16. Témakör: A retorika alapjai Tétel: A retorika fogalma. A nyilvános beszéd és viselkedés kritériumai. Az élőbeszéd fajtái 17. Témakör: A retorika alapjai Tétel: A szónoki beszéd felépítése 18. Témakör: A retorika alapjai Tétel: Érvelés 19. Témakör: Stílus és jelentés Tétel: Alak és jelentés összefüggései 20. Témakör: Stílus és jelentés Tétel: Egyszerűbb alakzatok és szóképek 8.3 Középszintű érettségi vizsga témakörei matematika tantárgyból 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok -

halmazműveletek

-

számosság, részhalmazok

Matematikai logika -

fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

Kombinatorika Gráfok

66


2. Számelmélet, algebra Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek -

oszthatóság

-

számrendszerek

Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések -

nevezetes azonosságok

Arányosság -

százalékszámítás

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek -

algebrai egyenletek, egyenletrendszerek

-

elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek

-

másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek

-

magasabbfokú egyenletek

-

négyzetgyökös egyenletek

-

nem algebrai egyenletek

-

abszolútértékes egyenletek

-

exponenciális és logaritmusos egyenletek

-

trigonometrikus egyenletek

-

egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei A függvény Egyváltozós függvények -

a függvények grafikonja, függvénytranszformációk

-

a függvények jellemzése

Sorozatok -

számtani és mértani sorozatok

-

kamatos kamat

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria 67


-

térelemek

-

a távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok

Geometriai transzformációk -

egybevágósági transzformációk

-

hasonlósági transzformációk

Síkbeli és térbeli alakzatok -

háromszögek

-

négyszögek

-

sokszögek

-

kör

-

térbeli alakzatok

Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria -

pontok, vektorok

-

egyenes

-

kör

Kerület, terület Felszín, térfogat 5. Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika -

statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

-

nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

A valószínűség-számítás elemei 8.4 Középszintű érettségi vizsga témakörei angol illetve német nyelv tantárgyakból 1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD



A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)



Családi élet, családi kapcsolatok



A családi élet mindennapjai, otthoni teendők



Személyes tervek

2. EMBER ÉS TÁRSADALOM



A másik ember külső és belső jellemzése



Baráti kör 68




A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel



Női és férfi szerepek



Ünnepek, családi ünnepek



Öltözködés, divat



Vásárlás, szolgáltatások (posta)



Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. KÖRNYEZETÜNK



Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)



A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek



A városi és vidéki élet összehasonlítása



Növények és állatok a környezetünkben



Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?



Időjárás

4. AZ ISKOLA



Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)



Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka



A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága



Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A MUNKA VILÁGA



Diákmunka, nyári munkavállalás



Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. ÉLETMÓD



Napirend, időbeosztás



Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)



Étkezési szokások a családban



Ételek, kedvenc ételek



Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben



Gyakori betegségek, sérülések, baleset



Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

69


 7. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS



Szabadidős elfoglaltságok, hobbik



Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.



Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport



Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet



Kulturális események

8. UTAZÁS, TURIZMUS



A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés



Nyaralás itthon, illetve külföldön



Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése



Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA



Népszerű tudományok, ismeretterjesztés



A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

10. GAZDASÁG



Családi gazdálkodás



A pénz szerepe a mindennapokb



Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)

8.5 Középszintű érettségi vizsga témakörei történelem tantárgyból 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) 5. Magyaroország az újkorban (1940-1790) 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imerializmus kora (1789-1914) 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1970-1914) 8. A világháborúk kora (1914-1945) 9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) 10. A jelenkor (1945 – napjainkig) 11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és m unkavállalói ismeretek

70


8.6 Középszintű szakmai érettségi vizsga témakörei közlekedés gépész ágazat tantárgyból 1. Közlekedési ismeretek 1.1.Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak -Közlekedéstörténet -A közlekedés fogalma, felosztása, alapfogalmak -Közlekedésbiztonság 1.2. A közúti, a vasúti, a vízi és légi közlekedés technikája -A közúti közlekedés technikája -A vasúti közlekedés technikája -A vízi közlekedés technikája -A légi közlekedés technikája 2. Műszaki rajz 2.1. Metszeti ábrázolás -Metszetek 2.2. Méretmegadás -Méretmegadás 2.3. Jelképes ábrázolás -Menetes gépelemek ábrázolása Fogaskerekek és fogaslécek ábrázolása 3. Mechanika 3.1.Merev testek általános statikája -Statikai alapfogalmak -Síkbeli erőrendszerek 3.2.Síkbeli egyensúlyi szerkezetek A kényszerek fajtái és jellemzői Kéttámaszú tartók 3.3.Szilárdságtan -Az igénybevételek hatására ébredő feszültségek -Síkidomok keresztmetszeti jellemzői -Egyszerű igénybevételek 3.4.Kinematika – kinetika -Kinematikai alapfogalmak -Merev testek kinematikája 71


-Kinetika 4. Gépelemek-géptan 4.1. Kötőgépelemek, kötések, biztosítások -A kötések 4.2.Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok -A végtelenített hajtások -A fogaskerékhajtás 5. Technológiai alapismeretek 5.1.Alapfogalmak -Technológiai alapfogalmak 5.2. Fémes szerkezeti elemek 5.3. Nemfémes szerkezeti elemek 5.4. Öntészet, melegalakítások, hőkezelések 5.5. Kötések 5.6. Forgácsolás nélküli alakítások 5.7. Forgácsolás 5.8. Felújítási technológiák 5.9. Anyag- és hibakereső vizsgálatok 6. Elektrotechnikai-elektronikai ismeretek 6.1.Villamos alapfogalmak -Az anyag szerkezete -Az áramkör -Munka, teljesítmény és hatásfok 6.2. Passzív villamos hálózatok 6.3. Aktív villamos hálózatok 6.4. Vegyi elektromos folyamatok 6.5. A villamos tér -A villamos tér jelenségei -A kondenzátor 6.6. A mágneses tér -A mágneses tér jelenségei -Elektromágneses indukció 6.7. Váltakozó áramú áramkörök -Váltakozó feszültség és áram 72


6.8. A transzformátor 6.9. Háromfásisú hálózatok 6.10. Villamos gépek -Generátorok -Motorok 6.11. Félvezetők -Félvezető diódák -Tranzisztorok 8.7 Középszintű érettségi vizsga témakörei fizika tantárgyból

1. Mechanika Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Munka, energia Folyadékok és gázok mechanikája 2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások Termodinamika II. főtétele A hőterjedés formái 3. Elektromágnesség Elektromos mező Egyenáram Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok

73


4. Optika A fény, mint elektromágneses hullám 5. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem 6. Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat 7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek 8.8 Középszintű érettségi vizsga témakörei földrajz tantárgyból 1.

altétel

-

Általános

természetföldrajz,

a

kontinensek,

illetve

Magyarország

természetföldrajza A résztételek száma

Témakör

20 tétel esetén Térképi ismeretek

0

Kozmikus környezetünk

1

A geoszférák földrajza

8

- A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

(4)

- A vízburok földrajza

(2)

- A légkör földrajza

(2)

Földrajzi övezetesség

5

A kontinensek természetföldrajza

3

Magyarország és tájainak természetföldrajza

3

74


2. altétel - Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz

A résztételek száma

Témakör

20 tétel esetén Társadalmi folyamatok a 21. század elején

3

A világgazdaság jellemző folyamatai

2

Magyarország

földrajza.

Helyünk

a

Kárpát-medencében

és 7

Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

2

Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-- 5 gazdasági jellemzői Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei

1

Kozmikus környezetünk 1. A Föld mozgásai és ezek következményei. Kőzetburok 2. Szárazföldi és az óceáni kéreg szerkezete. A lemezszegélyek típusai. 3. Gyűrődés és a vetődés folyamata. 4. Ősföldek kialakulása, felszíne, ásványkincsei, elhelyezkedésük. 5. Kőzetek keletkezése, rendszerezése, előfordulása, hasznosítása (gránit, mészkő, bazalt). Vízburok 6. Tavak keletkezése, pusztulása. A Föld legnagyobb tavai és gazdasági jelentőségük. 7. Tengeráramlás fogalma, jellemzői, kialakulásában szerepet játszó tényezők. Atlantióceán áramlási rendszere. Légkör 8. Társadalmi-gazdasági tevékenységek légkört veszélyeztető hatásai és ezek globális következményei. Javaslatok a légkör környezeti problémáinak mérséklésére. 9. Csapadék képződésének esetei, csapadékfajták. Csapadék térbeli eloszlása hazánkban. Földrajzi övezetesség 10. A valódi mérsékelt öv jellemzése: a kontinentalitás változása, hatásai a gazdálkodásra, életmódra. 11. Egyenlítői öv és az átmeneti öv jellemzése, környezeti gondjai. Csapadék és

75


növénytakaró viszonya. 12. Mediterrán és szubtrópusi monszun éghajlat jellemzése, környezeti gondjai. Csapadék és növénytakaró viszonya. 13.

Hegyvidékek

függőleges

övezetességének

kialakulása

és

földrajzi

következményei. 14. A hideg mérsékelt öv jellemzése. A kontinensek természetföldrajza 15. Európa természetföldrajzi viszonyai. 16. Észak-Amerika természetföldrajzi viszonyai. 17. Dél-Amerika természetföldrajzi viszonyai Magyarország és tájainak természetföldrajza 18. Magyarország természetföldrajzi viszonyai. 19. Magyarország felszíni és felszín alatti vizei (keletkezés, típusok, jelentőség, környezeti problémák). Hasznosításuk helyei. 20. Az Északi-középhegység kialakulása, tagjai, kőzettana, természeti erőforrásai, védett értékei. Társadalmi folyamatok a 21. század elején 21.

A

Föld

népessége

és

alakulása

napjainkig.

A

Föld

legnagyobb

népességkoncentrációi. A népesség egyenlőtlen eloszlása és annak okai. 22. Klasszikus városszerkezet övei. Agglomeráció jellegzetes településtípusai és kapcsolatuk a központi településsel. Környezeti problémák. 23. Egyes közlekedési (szállítási) ágak szerepe, előnyei, hátrányai. Környezeti problémák. A világgazdaság jellemző folyamatai 24.

Piacgazdaság működésének

elvei.

Kedvező

és

kedvezőtlen

társadalmi

következményei. 25. A pénz világa. Infláció fogalma, okai, következményei. Bankok szerepe. Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában 26. Magyarország népesedési folyamatai, ezek következményei. Korfa elemzése. 27. Hazánk gabonatermesztésének természeti és társadalmi feltételei. Legfontosabb kenyér- és takarmánygabonáink, termelőkörzeteik. 28.

Hazai

zöldség-,

gyümölcs-

és

szőlőtermesztés

hagyományos

kialakulásukban szerepet játszó tényezők. Történelmi borvidékek. 76

körzetei,


29. Hazánk energiagazdasága: energiahordozók kitermelése és felhasználása, lelőhelyek. 30. Magyar nemzetgazdaság jellemző vonásai. A gazdasági élet szerkezeti és területi átrendeződése. 31. Idegenforgalom szerepe hazánk gazdasági életében. Magyarország legfontosabb idegenforgalmi adottságai. 32. A Nyugat-Dunántúl régió elhelyezkedése, adottságai, gazdasága, legfontosabb központjai. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 33. Az EU kialakulása, az integráció formái és lépcsői. Az EU szerepe a világgazdaságban. Területi különbségek. 34. Észak- és Dél-Olaszország adottságai, a gazdasági élet jellemzői. Az ország legfőbb gazdasági központjai. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői 35. Arab országok csoportosítása. Fejlettségbeli különbségük okai. Kőolaj szerepe Nigéria gazdasági fejlődésében. 36. Latin-Amerika gazdasága és világgazdaságban betöltött szerepe. 37. Kína gazdasága és világgazdaságban betöltött szerepe. 38. Japán gazdasági élete és világgazdaságban betöltött szerepe. 39.Amerikai Egyesült Államok társadalmi-gazdasági fejlődésében szerepet játszó természeti és társadalmi adottságok, tényezők. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei 40. A társadalom felelőssége az éghajlat földi léptékű megváltozásában. 8.9 Középszintű érettségi vizsga témakörei etika tantárgyból 1. Az ember, mint erkölcsi lény 2. Társas kapcsolatok 3. Az emberi együttélés kultúrája 4. Értékelés és erkölcs 5. Korunk erkölcsi kihívásai

77


8.10 Középszintű érettségi vizsga témakörei testnevelés tantárgyból

Elméleti ismeretek KÖZÉPSZINT 1. Az olimpiai mozgalom - Az ókori és az újkori olimpiai játékok létrejötte, célja, feladatai; magyar kialakulása, története; kiemelkedő események; sportsikerek - olimpiai zászló, szimbólum, jelszó, embléma, olimpiai láng; - magyarok az olimpiai versenyeken, magyar olimpiai bajnokok; - magyar sikersportágak; - paralimpiai játékok. 2. A harmonikus testi fejlődés

A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, mozgásos cselekvések).

3. A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében

Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. A testmozgás szerepe az érzelem- és feszültségszabályozásban, stresszkezelésben (mentális egészség). A motoros képességek értelmezése, fejlesztési lehetőségei. A pulzus fogalma, típusai, mérési lehetőségei, összefüggése az intenzitással. Az erőfejlesztés szabályai.

4. A motoros képességek szerepe a teljesítményben

5. Gimnasztikai ismeretek

A bemelegítés szerepe és kritériumai. A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére. Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok. Légzőgyakorlatok.

6. Atlétika

A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege.

7. Torna

A női és férfi tornaszerek és az azokon végrehajtható alapelemek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál.

8. Zenés-táncos mozgásformák

A zenés-táncos mozgásformák egyikének ismertetése (pl. ritmikus sportgimnasztika, aerobik, néptánc stb.).

9. Küzdősportok, önvédelem

2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése. Egy küzdősport bemutatása, alapvető szabályainak ismertetése. Küzdőjátékok. Alapvető esések, gurulások, tompítások jellemzése.

10. Úszás

Az úszás jelentősége az ember életében, szerepe az egészségtudatos, aktív életvitelben. Egy úszásnem ismertetése. Az úszás higiéniájának ismerete.

78


11. Testnevelési és sportjátékok

Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok), valamint alapvető technikai, taktikai elemeinek bemutatása. Személyes és társas folyamatok a játéktevékenységben (asszertivitás, sikerorientáltság, kooperáció).

12. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Egy választott, alternatív, szabadidős, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.

Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika

Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. A teljes feljutás ideje legfeljebb: 10 s. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig, legfeljebb: 9,7 s. A szabadon összeállított, 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.

2. Atlétika

Egy futó-, egy ugró- és egy dobószám választása kötelező. - 60 m-es síkfutás; - 2000 m-es síkfutás; - Távolugrás választott technikával; - Magasugrás választott technikával; - Súlylökés; - Kislabdahajítás.

Futások

Egyik futószám választása kötelező: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: legfeljebb 9,8 s. Fiúk: legfeljebb 8,8 s. 2000 méteres síkfutás Lányok: legfeljebb 10:30 perc. Fiúk: legfeljebb 9:30 perc.

Ugrások

A két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható. Magasugrás Lányok: minimummagasság: 110 cm. Fiúk: minimummagasság: 125 cm. Távolugrás Lányok: minimumtávolság: 330 cm. Fiúk: minimumtávolság: 410 cm.

Dobások

Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás (Javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata.) Lányok: minimumtávolság: 20 m. Fiúk: minimumtávolság: 30 m. Súlylökés Lányok. 4 kg-os súlygolyóval; minimumtávolság: 5,5 m. Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval; minimumtávolság: 7,5 m.

79


3. Torna

A talajgyakorlat és a szekrényugrás bemutatása kötelező, és egy további szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát.

3.1. Talajtorna

A négy kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő talajgyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: gurulóátfordulás, fejállás, kézállás, mérlegállás. Ajánlott elemek: kézenátfordulás, tarkóbillenés, fejenátfordulás, tigrisbukfenc, gurulóátfordulás futólagos kézállásba. Egy tanult támaszugrás bemutatása (lányok minimum 4 részes, keresztben, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen).

3.2. Szekrényugrás

3.3. Felemáskorlát

A három kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: ostorlendület, kelepfelhúzódás, malomforgás, kelepforgás.

3.4. Gerenda

A négy kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hasonfekvés, hanyattfekvés, gurulóátfordulás.

3.5. Ritmikus gimnasztika

Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje: 35–45 s). Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél, szalag, buzogány) 3 elem bemutatása. A három kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás. Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre, leterpesztés.

3.6. Gyűrű

3.7. Nyújtó

A három kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, kelepforgás, alugrás. Ajánlott elemek: malomfellendülés, térdfellendülés, nyílugrás.

3.8. Korlát

A három kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület támaszba vagy felkarfüggésbe, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás. Ajánlott elemek: pedzés, billenések, emelések, saslendület, vállállás.

80


4. Küzdősportok, önvédelem

5. Úszás

A dzsúdó vagy a birkózás alapelemeinek bemutatása: Dzsúdó alapelemek: – csúsztatott esés állásból, – esés állásból, – dzsúdógurulás; vagy Birkózás alapelemek: – dulakodás, – hídban forgás, – társ felemelése háttal felállásból. 50 m megtétele egy választott úszásnemben, szabályos rajttal és fordulóval; 25 m teljesítése egy másik választott úszásnemben, szabályos rajttal.

6. Testnevelési és sportjátékok sportjátékok

Két sportjáték választása kötelező.

Kézilabda

1. Kapura lövés gyorsindítás után - a saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 2. Büntetődobás - egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó sarkába elhelyezett zsámolyra. 3. Tetszőleges lendületszerzés után távolba dobás kézilabdával.

Kosárlabda

1. Fektetett dobás - félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. Jobbkezes végrehajtás. 2. Fektetett dobás - félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. Balkezes végrehajtás. 3. Büntetődobás - választott technikával.

Labdarúgás

1. Labdaemelgetés (dekázás) - a földről felvett vagy feldobott labdát váltott lábbal történő érintéssel kell levegőben tartani. 2. Szlalom labdavezetés - 10 m hosszan, öt darab egyenlő távolságra letett tömöttlabda (bója) között szlalom labdavezetés oda-vissza, kapura lövés 10 méterről. 3. Összetett gyakorlat: félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása.

Röplabda

1. Kosárérintéssel a labda fej fölé játszása egy 2 m sugarú körben. (A labdát legalább 1,5 m-re a fej fölé kell játszani.) 2. Alkarérintéssel a labda fej fölé játszása egy 2 m sugarú körben. (A labdát legalább 1 m-re a fej fölé kell játszani.) 3. Nyitások választott technikával a támadóvonal mögé, váltott térfélre.

81


8.11 Középszintű érettségi vizsga témakörei informatika tantárgyból

1. Információs társadalom A tanuló 

legyen tájékozott a jelek és kódok világában;



tudja értelemszerűen használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket;



ismerje az információs társadalomban való részvétel lehetőségeit;



legyen képes a korszerű eszközök hatékony használatával információt szerezni és feldolgozni;



ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait, személyeit;



ismerje az informatikai eszközhasználat veszélyeit;



ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

2. Informatikai alapok hardver A tanuló 

ismerje a jelátalakítás és kódolás lehetőségeit, módszereit és jelentőségét az informatikában;



ismerje a számítógép felépítését és perifériáit;



ismerje a hálózatok felépítését, alapvető eszközeit és működési elveit;



legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!

3. Informatikai alapok szoftver A tanuló 

ismerje legalább egy operációs rendszer felhasználói felületét és felépítését;



legyen képes kiválasztani az adott feladat elvégzéséhez megfelelő eszközt;



tudja kezelni a fájlrendszer elemeit;



ismerje a hálózatok alapvető szolgáltatásait!

4. Szövegszerkesztés A tanuló 

tudja kezelni a választott szövegszerkesztő programot;



tudja használni a szövegszerkesztő program eszközeit;



tudjon feladatleírás alapján szöveges dokumentumokat készíteni;

82




tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi eszközeit;



tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat, illetve egyéb objektumokat beilleszteni, és tulajdonságaikat módosítani;



tudjon körlevelet létrehozni;



legyen

képes

nagyméretű

dokumentumok

kezelését

megkönnyítő

eljárások

alkalmazására! 5. Táblázatkezelés A tanuló 

tudja kezelni a választott táblázatkezelő programot;



tudja használni a táblázatkezelő program eszközeit;



tudjon a táblázatba szöveget, képet, illetve egyéb objektumot beilleszteni, és azok tulajdonságait módosítani;



legyen képes adatokat táblázatokba rendezni, azokon számításokat végezni és áttekinthető módon formázni;



tudja célszerűen használni a különböző adatformátumokat;



tudja értelemszerűen használni a különböző típusú hivatkozásokat;



tudjon adatokat rendezni, közülük meghatározottakat kigyűjteni;



tudjon megfelelő típusú diagramot készíteni, tulajdonságait módosítani!

6. Adatbázis-kezelés A tanuló 

tudja kezelni a választott adatbázis-kezelő programot;



az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát karbantartani;



legyen képes különféle adatforrásokat importálni az adatbázis-kezelő programba;



ismerje az adattípusokat, az adatokon értelmezett műveleteket és függvényeket;



tudjon egyszerű adatbeviteli űrlapot készíteni;



tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;



tudjon adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni;



legyen képes könnyen áttekinthető képernyő-, illetve nyomtatási képet készíteni!

7. Információs hálózati szolgáltatások A tanuló 

értse az alapvető internetes protokollok működési elvét;



legyen képes felismerni a gyakoribb internetes hibajelenségek okát;



tudjon a világhálón információt megkeresni; 83




ismerjen online adatbázisokat, tudjon azokból célszerűen információt kinyerni;



ismerje a különböző típusú elektronikus kommunikációk lehetőségeit, korlátait;



ismerje és célszerűen alkalmazza az elektronikus levelezést;



tudjon

dokumentumokat,

adatállományokat

hálózatra

elhelyezni,

és

hozzáférhetőségüket szabályozni; 

tudjon hiperhivatkozásokat tartalmazó dokumentumokat készíteni!

8. Prezentáció és grafika A tanuló 

tudja kezelni a választott rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs programot;



tudja használni a rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs program eszközeit;



tudjon bittérképes és vektorgrafikus ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;



tudjon képekkel műveleteket végezni;



grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe elhelyezni;



képek, szövegek és egyéb objektumok felhasználásával tudjon interaktív bemutatókat létrehozni!

9. Könyvtárhasználat A tanuló 

ismerje a könyvtártípusok általános szolgáltatásait, gyűjtőkörét és tereit;



legyen képes a könyvtár eszközeit, forrásait önálló tanulása érdekében használni;



ismerje az elektronikus könyvtárak és az elektronikus könyvformátumok lehetőségeit;



tudjon az információforrásokkal tervezett munkát végezni;



legyen képes könyvtári katalógusban konkrét dokumentumról és egy témáról tájékozódni;



tudja komplex és alkotó módon használni a forrásokat;



ismerje a forrásfelhasználás etikai követelményeit, és tudja alkalmazni szabályait!

84


9. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY

GYAKORLATBAN

RENDJE,

ELLENŐRZÉSI

TÖRTÉNŐ ÉS

SZÁMONKÉRÉSÉNEK

ÉRTÉKELÉSI

MÓDJA,

DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI A tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben folyamatosan kell értékelni. Az óraszámok függvényében a heti 1 órás tárgyaknál havonta minimum egy, a magasabb óraszámoknál havonta egy vagy több érdemjeggyel kell értékelni a tanulót. Az ismeretek számonkérésének a követelményeit az adott tantervek továbbhaladási feltételeiben leírtak határozzák meg. A tantervi előírások alapján csak olyan ismeretanyag kérhető számon, amelyet a tanulók az oktatási folyamatban, mint tartalmakat megismertek a fejlesztési követelményeket és belépési tevékenységeket teljesítették. A beszámoltatáskor törekedni kell az objektív mutatók alapján való érdemjegyre, minősítésre és vegye figyelembe a tantervi útmutatókban, záró vizsgák követelményeiben leirt értékelési alapelveket, ill. szempontokat. A számonkérés tartalmilag és időben férjen bele a 45 perces órakeretbe, kivéve a vizsgatárgyakban és a gyakorlati oktatásban. A számonkérés igazodjon a tananyag legfontosabb követelményeihez. A számonkérés formái: írásbeli, szóbeli és gyakorlati. Az írásbeli számonkérés jellege szerint, lehet: teszt, esszé, feleletválasztás, kiegészítéses, rajzos, elemző komplex feladatok. Az írásbeli számonkérés tartalmát tekintve, lehet: témazáró, egy tanítási egységet felölelő, /dolgozat/ összefoglaló, elemzős /nagy dolgozat/. A tanítási

egységen

belül:

tényanyagra,

jártasságra,

összefüggések

feltárására

utaló

számonkérés. Szóbeli és írásbeli feleleteket egy azon számonkérésen belül csak egy érdemjeggyel szabad értékelni, kivéve a magyar irodalom, illetve ahol speciálisan a követelmények másként rögzítik. A diagnosztikus értékelés a helyzetfeltárás eszköze, az „induló” tudás megállapítására szolgál. Diagnosztikus értékelésre akkor kerül sor, amikor a tanár új tanulócsoportot vesz át, illetve egy új tananyagrész tanításának megkezdésekor bizonytalan, hogy a diákok birtokában vannak-e az elsajátítandó anyagrészt megalapozó ismereteknek. Az értékelés ebben az esetben

85


a pedagógus tájékozódását szolgálja, ezért az ilyen jellegű felmérésre csak a kimagasló eredményeket elérőknek adható érdemjegy. A formatív (formáló-segítő) értékelés célja a tananyag feldolgozása közben történő segítségnyújtás. A formatív értékelés visszajelez a tanuló felé, hogy teljesítménye mennyire felel meg a szaktanár igényének; a tanár felé, hogy munkája mennyire eredményes, következtetést enged arra, hogy mely tevékenysége korrigálandó vagy hibás. A formatív értékelés során adott érdemjegy nem minősíti a diákot, nem ítélkezik, hanem segít és irányít. A formatív értékelés eredményei a szülőt is tájékoztatják arról, hogy gyermeke teljesítménye mennyire felel meg a tanári elvárásoknak. A szummatív értékelés összegző minősítést ad arról, hogy valamely tanulmányi szakasz végén a tanuló hogyan tett eleget a tanulmányi követelményeknek.

86


10. OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Az otthoni felkészülés szabályai: Az otthoni felkészüléshez előirt írásbeli és szóbeli feladatok elkészítése a tanulásirányítás szerves része, mely fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban. A készségek, képességek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódik csak a tanórára. Mindezek elsajátításához feltétlenül szükséges az otthoni tanulás, gyakorlás. Az elkészítés a tanuló kötelezettségéhez tartozik, indokolatlan hiánya esetén a pedagógiai programban előirt értékelési alapelvek szerint kell eljárni. A feladatok tartalmilag szorosan kapcsolódjanak a tantervi anyaghoz. Az órarend elkészítésekor törekszünk arra, hogy a tanulók terhelése egyenletes legyen, és ezt az elvet követjük az otthoni tanulás tekintetében is. A házi feladatoktól azt várjuk, hogy elkészítésükkel a tanulók elmélyítsék az órán tanultakat, s megtanulják ismereteiket önállóan alkalmazni, logikusan gondolkodjanak. A napi tananyag megtanulása, a házi feladat megírása legyen rendszeres, óráról órára történjen. Az otthoni munka rendszeres ellenőrzése igen fontos, mert ez biztosítja azt, hogy a következő tanórán a tanár együtt tudjon dolgozni a tanulóval. A feladatok ellenőrzése egyes tantárgyak esetében rendszeres, míg másoknál csak szúrópróbaszerű. Az ellenőrzés konkrét módja az egyes tantárgyak tantervében kerül rögzítésre. A házi dolgozat írása, a kiselőadásokra való felkészülés, a szakrajzok elkészítése, tételek ismétlése és a kötelező olvasmány elolvasása hosszabb időt igényel, ezért a szaktanár az ilyen jellegű feladatok kiadását úgy ütemezi, hogy teljesítésük ne legyen különösen megterhelő a diákok számára. A hétvége, a tanítási szünet nem befolyásolja az otthonra adott feladatok mennyiségét. Az egyszerre adható házi feladat mennyiségét egy átlagos képességű tanulóhoz mérjük. A nyári szünetre a kötelező olvasmányok feladhatók Olyan szorgalmi írásbeli és szóbeli feladatok esetén, amely a tanulói érdeklődés felkeltését, az ismeretek kiegészítését, a tantárgyi motivációt erősíti, a tanuló szorgalmának minősítéséhez is be kell számítani, hiánya érdemjeggyel nem rögzíthető. A feladatok mélysége és időtartama nem akadályozhatja meg a tanulót az egyéb tantárgyakra való felkészülésben.

87


Az otthoni munka formái és céljai: Formája

Célja

a megtanulandó anyag:

szükséges ismeretek megjegyzése, bevésése

írásbeli házi feladat elkészítése:

az órán tanultak elmélyítése, begyakorlása, átismétlése

házi dolgozat írása:

az anyaggyűjtés módszereinek gyakorlása, megfelelő formájú dolgozat szerkesztése, elmélyült, hosszabb időt igénylő munka kipróbálása, kézzel írt vagy szerkesztett feladatok, rajzok elkészítése (tantárgyspecifikus feladatok)

kötelező olvasmány elolvasása:

általános műveltség fejlesztése, szókincs fejlesztése, előkészület az órai munkára,

kiselőadásokra felkészülés:

az önálló ismeretszerzés gyakorlása, könyvtári és internetes kutatómunka

érettségi témakörök, tételek ismétlése:

az érettségire való felkészülés közvetlen segítése a tárgy iránt különösen érdeklődő tanulók

szorgalmi feladatok:

tudásának elmélyítése önkéntes módon memoriterek tanulása:

a memória hosszú távú fejlesztése

88


11. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan, vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. Az iskolai házirendben foglaltak megszegése fegyelmező intézkedéseket vonhat maga után.

Az intézmény fegyelmező intézkedései: szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli), osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés (írásbeli), igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, fegyelmi eljárás kezdeményezése. A fegyelmező intézkedés minden esetben a tanuló személyiségfejlődését szolgálja. Egy tanuló egy elkövetett vétségért csak egyszer büntethető. Az írásbeli fegyelmező intézkedéseknek mind az ellenőrzőben, mind a Naplóban (e-napló) meg kell jelennie! Minden esetben fel kell tüntetni a bejegyzés idejét, és olvashatóan a bejegyző személy nevét is. A fegyelmi eljárás mente: A fegyelmi eljárás rendjét jogszabály szabályozza. Fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lefolytatása abban az esetben lehetséges, ha azzal a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért, és a kötelességszegő tanulónak az adott tanévben nem volt igazgatói szintű fegyelmi büntetése. Az intézmény biztosítja az egyeztető eljárás működtetéséhez szükséges termet, infrastruktúrát. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás és a fegyelmi eljárás eljárásrendjét az iskola SZMSZ-e tartalmazza.

89


12. A TANULÓK JUTALMAZÁSA Elismerésben részesülhet az a tanuló, akinek a tanév során kiemelkedő a tanulmányi, sport, kulturális, közösségi tevékenysége. Iskolánkban alkalmazott írásbeli elismerések: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret tárgyjutalom, kirándulás, Váci emlékplakett, Honti János Emlékalapítvány. A Váci emlékplakett és Honti János Emlékalapítvány odaítélése szabályzatuk alapján történik. Az évközi elismeréseket mind az ellenőrző könyvben, mind az elektronikus naplóban rögzíteni kell. Minden esetben fel kell tüntetni a bejegyzés idejét, és olvashatóan a bejegyző személy nevét is.

90


13. MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI A tanuló magatartásának értékelése Magatartás

példás

jó

változó

rossz

1.

Fegyelmezettsége

nagyfokú megfelelő, még másokat zavaró, állandó, másokra nem teljesen a kifogásolható, pozitívan kiható sajátja gyenge ingadozó de igyekszik megjavulni.

2.

Viselkedéskulturáj kifogástalan, a, hangneme példaértékű, tisztelettudó, udvarias

kevés udvariatlan, kivetnivalót nyegle hagy maga után

3.

Hatása a pozitív, aktív, közösségre, társas segítőkész, emberi kapcsolatai jóindulatú, élen jár, kezdeményező

részt vesz, de befolyást nem gyakorol, jóindulatú

nem ingadozó, közömbös, vonakodó, komisz

4.

Házirend betartása betartja, arra ösztönöz

néha hibázik

részben tartja be

sokat vét ellene

5.

Felelősségérzete

nagyfokú felelősségtudat

időnként feledékeny

ingadozó

felelőtlen, megbizhatatlan

6.

Hiányzásai

igazolatlan óráinak száma: max: 3



igazolatlan óráinak száma: max: 16 vagy annál több

91

Erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó

árt, negatív, goromba, ártó lélektelen, megfélemlítő


A tanuló szorgalmának értékelése Szorgalom

Példás

Iskolai munkában

Törekvő, készséges, Kötelességtudó, megbízható, gondos, aktivitása változó ambiciózus Felértékelő, Megalapozott, elégedett kiegyensúlyozott, rendes

Önértékelés

Jó

Változó Hanyag Munkavégzése Megbízhatatlan, rendszertelen, hanyag, felületes pontatlan, passzív Önbizalma Önbizalma hiányos, értékeit értékítélete, hiányos nem ismeri fel

Akarati vonások

Kitartó, szavaálló, állhatatos,

Biztatást, kontrollt Akarati Akarati igényel, erőfeszítésre csak erőfeszítésekre nem mérsékelten külső segítséggel képes irányításra, képes ösztönzésre szorul Kialakulatlan, Kitartása hullámzó, Kialakulatlan alig egyoldalú, tartós változó, de közömbös, motiválható, passzív motiválható

Érdeklődés

Sokoldalú, tartós

Teljesítmény

Képességeihez mérten Képességeihez Ingadozó, optimális eredményt mérten erőfeszítés képességéhez ér el teljesitmény nélkül egyenletesen mérten alul teljesít teljesít, orientált teljesítménye átlagos

Önfejlesztő aktivitás

Fejlődése érdekében az Lehetőségeket Kapott segítséget Lehetőségeket és a iskolai és az iskolán alkalomszerűen csak ritkán segítséget nem kívüli lehetőségeket használja ki, használja fel, fogadja, elutasító kihasználja, aktivitása ambíciója hiányos, nem ambicionál, ösztönzést igényel önfejlesztésben tudatos nem aktív

92

Képességeihez mérten alul teljesít, megelégszik a minimummal


14. TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI A tanuló az iskola felmenő, magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb két elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma három, a tanuló a nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet, az osztályfőnök és a tanító tanárok javaslata alapján. Több résztantárgy együttes értékelése esetén a tantárgyban a végső érdemjegyet az adott tantárgyak részosztályzataiból átlagolva kell megállapítani. Elégtelen a minősítés függetlenül az átlagtól, ha 1 résztantárgy esetén a minősítés elégtelent tartalmaz. Ha a tanulónak egy tanítási évben a tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása, szakgimnáziumi évfolyamon, meghaladja a 250 elméleti órát, vagy egy elméleti tantárgy óraszámának 30%-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a nevelőtestület engedélye alapján osztályozó vizsgát tehet. Ha a szakközépiskolai évfolyamon tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő 20%-át, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni a nevelőtestület döntése alapján, amennyiben a tanulónak nincs igazolatlan mulasztása, és tanulmányi eredménye, valamint magatartása ezt indokolja. A gyakorlati oktatásról való hiányzást a külső gyakorlati hellyel rendelkező tanulók a képzőhellyel való előzetes egyeztetés után ledolgozhatják.

93


15.

CSOPROTBONTÁSOK

ÉS

EGYÉB

FOGLALKOZÁSOK

SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Közismereti tantárgyak esetében: idegen nyelvből, informatikából, magyar nyelv és irodalomból van csoportbontás a tantárgyak jobb elsajátítása, az európai munkaerő piacon való helytállás elősegítése végett. Beiratkozáskor eldöntheti a tanuló, hogy angol vagy német nyelvet kíván tanulni. Előnyben részesítjük az általános iskolában is tanult nyelv választását. A technikai lehetőségeket figyelembe véve történnek a bontások, szétosztva a teljes osztályt. A szakmai tárgyak esetében a tantárgyi sajátosság és a technikai háttér a meghatározó. A 11. illetve 12. évfolyamokon tanuló szakgimnáziumi és szakközépiskolai diákok az érettségi vizsgaszabályzat alapján választhatnak maguknak további tantárgyakat, amelyekből érettségi vizsgát kívánnak tenni. Az érettségire való fakultációs felkészítésre az igénybejelentés egyéni jelentkezés alapján történik. Ezeket a törvényi előírásoknak megfelelően mérjük fel minden tanév májusáig. Aki jelentkezik szeptembertől valamelyik csoportba, és a csoport elindul, akkor oda egy évig köteles járni, és teljesítménye értékelésre kerül a többi tantárgyéhoz hasonlóan. Ha a tanulót a kötelező tantárgyból mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. korm. rendelet alapján másik tantárgyat választhat, amelyből érettségi vizsgát kíván tenni. A sajátos nevelési igényű (SNI) diákok számára szervezett fejlesztő foglalkozások, és a beilleszkedési, tanulási vagy magatartászavarral rendelkező (BTM) tanulók számára szervezett korrepetálások az érintett tanulók számára kötelező érvényűek, a mulasztások és azok igazolása hiányzásokra vonatkozó szabályok szerint kezelendő. Az ösztöndíjjal támogatott szakmát tanuló diák, akinek előző félévi tanulmányi átlageredménye nem éri el a 2,51-t, szervezett, kiscsoportos felzárkóztató korrepetáláson köteles részt venni.

94


16. KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK A környezeti nevelés célja: 

környezettudatos magatartás és környezetért felelős életvitel elősegítése



a természetnek, az épített és társadalmi környezetnek, az embert tisztelő szokásrendszernek, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása



olyan magatartási kultúra és szokásrendszer kialakítása, amely az emberiség jövőjének biztosítására, a fenntartható fejlődésre irányul, elősegíti a bioszféra iránti egyéni és társadalmi felelősség kialakítását



a rendszerszemlélet, alternatív problémamegoldó

gondolkodás elsajátítása, a

globális összefüggések megértése. A környezeti nevelés tartalmi megvalósítása: A közismereti tantárgyak közül a biológia, földrajz, kémia, természettudományi tantervi anyag tartalmazza a természet-társadalom globális összefüggéseinek megértését, hozzásegíti a tanulókat a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértéséhez. A szakmai tantárgyak közül a munkavédelem, szakmai orientáció, anyagismeret, környezetismeret tantervi tartalmaiban a létminőség választáshoz szükséges értékek megmutatása, az alternatív problémamegoldó gondolkodás elsajátításának lehetőségei valósulnak

meg.

A

munka-

és

környezetvédelem

tantárgy

keretein

belül

a

hulladékgazdálkodási ismeretek elsajátítását beépítjük a tanmenetbe. Az osztályfőnöki órák témái között az ember és környezete kapcsolatára vonatkozó témák szerepelnek, valamint a létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák, kialakítása folyik, felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, fogyasztói szokások és védelem ismereteinek tudatosítására. A gyakorlati oktatás tantervi témakörei részletesen tartalmazzák azokat a követelményeket, amelyek közvetlenül és közvetett módon segítik a környezeti nevelést. Elsősorban a munkaerőforrás, a technológiai fejlődés, az ember és gép kapcsolata, a munkavédelmi felelősség kérdése, a környezeti kultúra fejlesztése, annak megismertetése a cél. Bemutatni a fenntartható fejlődés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást.

95


A tanórai keretben végzett környezeti nevelés az adott tantárgyat tanító pedagógusok kötelezően előirt felelőssége. Tervezését az oktatási folyamat során a tanmenetben kell rögzíteni, a követelmények megtartását az osztálynapló haladási részében dokumentálni kell. Tanórán kívüli környezeti nevelés színterei: Rendszeresen részt vesznek tanulóink a városi környezetszépítő és katasztrófavédelmi versenyeken,

rendezvényeken,

pályázatokon.

Terepgyakorlatokat

szervezünk

természetvédelmi körzetekbe, víztisztítással, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos kiállítások, bemutatók megtekintése. Diákönkormányzat is szerepet vállal az iskola környezeti nevelési programjában. A DÖK környezetszépítő akciót szervez illetve papírgyűjtésre ösztönzi az osztályokat.

96


17. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ ELVEK, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok körében kerül sor a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felmérésére, és nyilvántartására. Az iskola esélyegyenlőségi programja rögzíti a feladatokat. 

A szociálisan hátrányos tanulók törvényi szabályok előírásainak megfelelően részesülhetnek az ingyenes tankönyv ellátásban, illetve kedvezményekben.



A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról értesítjük az illetékes önkormányzatot és kezdeményezzük a szociális juttatás folyósítását.



A gyermek-és ifjúságvédelmi program keretében december hónapban különféle gyűjtési akciót szervezünk.



Az étkezést igénybe vevő tanulók a törvény szerinti kedvezményekben részesülnek.

97


III.

MELLÉKLET

1. SZAKMAI KERETTANTERVEK

98


Ágazati szakközépiskola

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e

gy

ögy

10.

11.

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

ögy

e

gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12. ögy

heti óraszám e

gy

heti óraszám e

gy

ögy

heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi és biztonság

egészség

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5+0,5

0,5

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglalkoztatás I. képzések esetén)

2

10416-12

Közlekedési ismeretek

1+1

Közlekedéstechnikai alapok

Műszaki rajz

1,5+0,5

Mechanika

1

1+1

2,5

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

1+1

99

2

1+1

3

1+2

2

4

gy


Elektrotechnikaelektronika 10417-12

Karbantartási gyakorlatok

Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Mérési gyakorlatok

10418-12

Járműkarbantartás

Járműkarbantartás

Gazdasági ismeretek

2 2+1

2

2+1

4

2+1

2

10+1

3

4+3 1 0,5

Járműkarbantartás gyakorlata 10421-12

Gépjárműszerkezettan

Autószerelő feladatai

Gépjárművillamosságtan

4 6+1 4

Szerelési gyakorlat 10422-12

Járműdiagnosztika

Járműdiagnosztika

Járműdiagnosztika gyakorlata

összes óra összes óra

5+2 3+1 5 4

3 7

70

5

3 8

osztályfőnöki

105

7

3 10

140

6

5 11

17

18 35

19

160

35

1

100

16


Összesen

180

108

vonatkozó:

Elméleti

288 óraszámok

Gyakorlati óraszámok

Foglalkoztatás II.

252

140

gy

93

124

e

gy

527

434

óraszáma

217

e

gy

612

504

961 1778

453

1116

1325

0

0

0

0

0

0

0

2/14.

ögy

160

e

gy

527

434

961

1139 óra (50,9%)

2739

2237

1098 óra (49,1%) 0

Munkajogi

0

0

0

15

0

15

0

0

15

0

15

0

4

4

4

4

0

4

4

4

4

Álláskeresés

0

4

4

4

4

Munkanélküliség

0

3

3

3

3

alapismeretek Munkaviszony létesítése

Foglalkoztatás I.

épülő képzések esetén)

11499-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

108

e

öt évfolyamos képzés egészében: 1162 óra (50,8%)

(arány ögy-vel)

11498-12

144

ögy

öt évfolyamos képzés egészében: 1124 óra (49,2%)

(arány ögy-vel)

Foglalkoztatás II.

288

140

gy

1/13.

A szakképzés összes óraszáma

108

e

5/13.

A szakképzés összes óraszáma

180

ögy

Fő szakképesítéshez

gy

kapcsolódó összes óraszám

e

12.

sítéshez kapcsolódó óraszám

gy

11.

megszerezhető szakképe-

e

Összesen A fő szakképe-sítésre

10.

Érettségi vizsga keretében

9.

Szakgimnáziumi képzés összes

Szakgimnáziumi kerettantervek 9. évfolyam

0

0

0

0

0

0

0

Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés

101

0

0

0

0

62

0

62

0

0

62

0

62

0

8

8

8

8

0

8

8

8

8

0

24

24

24

24


Munkavállalói

0

szókincs Közlekedési

36

ismeretek Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak

0

36

0

0

0

0

0

72

22

0

72

0

22

0

22

72

72

0

0

22

0

72

12

12

12

12

12

24

24

24

24

24

36

36

36

36

72

72

10416-16 Közlekedéstechnikai alapok szakmai követelménymodul

A közúti,, a vasúti, a vízi

és

a

légi

közlekedés technikája A

járművek

36

menetdinamikája Műszaki rajz

36

0

36

0

0

0

0

0

72

0

72

0

0

0

0

0

72

Síkmértani szerkesztések

és

10

10

10

10

10

13

13

13

13

13

13

13

13

13

13

36

36

36

36

72

72

vetületi ábrázolás Metszeti ábrázolás Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések Jelképes ábrázolások Mechanika

36

Merev testek általános statikája Síkbeli

36

egyensúlyi

szerkezetek Szilárdságtan

0

0

0

0

0

0

72

0

72

0

0

0

0

0

72

9

9

9

9

9

18

18

18

18

18

18

27

27

27

27

18

18

18

18

18

72

72

9

Kinematika, kinetika Gépelemek-géptan

36

0

0

0

0

72

0

0

102

0

72

0

72

0

0

0

0

0

72


Bevezetés, kötőgépelemek,

20

20

20

20

20

10

10

10

10

10

8

8

8

8

8

Tengelyek

7

7

7

7

7

Csapágyazások

3

3

3

3

3

Tengelykapcsolók

6

6

6

6

6

Fékek

6

6

6

6

6

12

12

12

12

12

108

108

kötések, biztosítások Rugók

és

lengéscsilapítók Csövek

és

csőszerelvények

Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok Technológiai

72

alapismeretek Alapfogalmak Fémes

szerkezeti

anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok

0

36

0

0

0

0

0

108

0

108

0

0

0

0

0

108

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

18

18

18

18

18

12

12

12

12

12

6

6

6

6

6

Öntészet, melegalakítások, hőkezelések Kötések Forgács

nélküli

hidegalakítások Forgácsolás

6

6

6

6

6

Felújítási technológiák

10

10

10

10

10

103


Anyag és hibakereső

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

201

216

20

20

27

27

10

26

26

26

26

8

8

8

8

8

A villamos tér

16

16

16

16

16

A mágneses tér

26

26

26

26

26

12

12

12

16

16

10

10

10

10

10

Villamos gépek

28

28

28

28

28

Félvezetők

24

24

24

28

28

31

31

31

31

31

324

0

vizsgálatok Szereléstechnika Elektrotechnika-

0

elektronika

0

Villamos és

aktív

72

16

villamos hálózatok Vegyi

0

0

93

0

20

alapfogalmak Passzív

36

elektromos

folyamatok

201

0

201

0

0

0

0

0

216

Váltakozóáramú áramkörök,

a

transzformátor Háromfázisú hálózatok

Impulzustechnikai

és

Karbantartási gyakorlatok

gyakorlatok

Közlekedéstechnikai

10417-16

digitális áramkörök 0

108

0

108

140

0

108

140

0

0

324

0

324

0

0

360

160

0

0

360

Mérés és előrajzolás

36

36

36

36

36

Megmunkálás I.

72

72

72

72

72

108

108

108

108

36

36

36

36

Kötések Megmunkálások II.

108 36

104


Anyagvizsgálatok

12

12

12

12

12

Szerelés

60

60

60

96

96

Mérési gyakorlatok

0

0

0

0

0

0

0

124

124

0

124

0

0

124

0

144

0

0

144

40

40

40

50

50

68

68

68

78

78

16

16

16

16

16

0

36

Villamos méréstechnikai alapismeretek Egyenáramú villamos alapmérések Váltakozóáramú villamos alapmérések

10504-12 Kerékpárszerelő feladatai

Kerékpár szerkezeti ismeretek

0

0

0

0

36

36

0

0

0

36

0

0

0

0

0

6

6

6

0

Hajtóművek

12

12

12

0

Fékek

9

9

9

0

Futóművek

9

9

9

0

Kerékpárok javítási gyakorlata

0

0

0

0

0

Üzembe helyezés Karbantartási

0

42

ismeretei Gépelemek

108

0

72

0

0

0

62

36

Belsőégésű motorok

36

Elektromosság

31

alapfogalmai Hidraulika

72

31

30

Gépkezelő általános

ismeretei

0

Vázszerkezetek

feladatok

10443-16 Gépkezelő általános

0

és

36

105

103

103

0

0

0

103

0

0

0

0

0

30

30

0

31

73

73

0

0

242

242

0

0

0

242

0

0

0

0

0

36

36

0

36

36

0

31

31

0

36

36

0


pneumatika Gazdaságos

5

üzemeltetés

5

5

0

36

36

0

6

6

0

36

36

0

10

10

10

0

10

10

10

0

és

Munkabalesetvédelmi

36

ismeretek Gépkezelő adminisztrációs

6

feladatai Hibaelhárítás

36

Elsősegély-nyújtási alapismeretek Tűz-

és

környezetvédelmi ismeretek

10445-16 Emelőgépkezelő speciális feladatai

Emelőgépkezelő

0

speciális feladatai Az

0

36

0

0

0

0

0

36

36

0

0

0

36

0

0

0

0

0

emelőgép

rendszerezése,

12

12

12

0

4

4

4

0

4

4

4

0

4

4

4

0

4

4

4

0

szerkezettana Rakatképzés szabályai Veszélyes

és

egészségre

ártalmas

anyagok Teherfelvevő-, kötözőés függesztő eszközök Anyagmozgatás, közlekedés szabályai a

106


munkaterületen

Kötöző

és

irányítói

feladatok Egyéni és csoportos védőfelszerelések

4

4

4

0

4

4

4

0

Emelőgépkezelő speciális

feladatai

0

0

0

36

0

0

0

0

36

36

0

0

0

36

0

0

0

0

0

gyakorlat Emelőgép üzemeltetés előtti

karbantartó-

8

8

8

0

4

4

4

0

4

4

4

0

4

4

4

0

4

4

4

0

12

12

12

0

műszaki vizsgálata Emelőgép-napló kitöltése Működési vizsgálat Kezelőszervek működésének ellenőrzése Távvezérlő működése Gépkezelési (emelési)

10418-16 Járműkarbantartás

gyakorlat Járműkarbantartás

0

0

0

0

0

0

0

Dokumentációs és

szervizműveletek Gépkocsi

0 0

ismeretek Ápolási

0

vizsgálati

műveletek

107

31 0

0

0

31

0

0

31

0

31

15

15

15

15

0

6

6

6

6

0

10

10

10

10


Gazdasági ismeretek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15

0

15

0

0

15

0

15

Adózási ismeretek

0

6

6

6

6

Munkajogi ismeretek

0

4

4

4

4

Gazdasági társaságok

0

3

3

3

3

0

2

2

2

2

Fogyasztóvédelmi ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata

0

0

0

0

0

0

0

0

Dokumentációs ismeretek Ápolási

és

szervizműveletek Gépkocsi

vizsgálati

műveletek Gépjármű

0

szerkezettan

0

0

0

0

0

0

Otto-motorok

10421-16 Autószerelő feladatai

0

szerkezete, működése Dízelmotorok szerkezete, működése Motorok

hűtése,

kenése Motorok tüzelőanyagellátó rendszerei Erőátviteli berendezések Futóművek, kormányberendezések

108

0

0

93

93

0

10

0

0

0

0

0

0

0

0

186

0

93

93

10

10

10

30

30

30

30

53

53

53

53

0

186

0

186

0

0

0

0

186

0

30

30

30

30

0

30

30

30

30

0

8

8

8

8

0

32

32

32

32

0

28

28

28

28

0

28

28

28

28


Fékrendszerek

0

Gépjármű-

0

villamosságtan

0

0

0

0

0

0

0

A gépjármű villamos hálózata Villamos

energia

ellátás Fogyasztók Motorok elektronikus irányítása Szerelési gyakorlat

0

0

0

0

0

0

0

0

Motorok Erőátviteli berendezések Futóművek, kormányberendezések Fékrendszerek Elektromos berendezések szerelése

10422-16 Járműdiagnosztika

Járműdiagnosztika

0

0

0

0

0

0

0

0

Motordiagnosztika Futómű-

és

fékdiagnosztika

0

30

0

0

124

30 0

124

30 0

0

124

30 0

124

0

20

20

20

20

0

34

34

34

34

0

34

34

34

34

0

36

36

36

36

0

217

217

217

217

0

70

70

70

70

0

35

35

35

35

0

28

28

28

28

0

28

28

28

28

0

56

56

56

56

0

93

0

93

0

0

0

0

0

0

93

0

0

0

0

0

93

0

36

36

36

36

0

22

22

22

22

0

35

35

35

35

Villamos berendezések diagnosztikája Járműdiagnosztika gyakorlata

0

0

0

0

0

0

0

109

0

0

0

0

0

124

124

0

0

0

124

124


Motordiagnosztika Futómű-

és

fékdiagnosztika

0

48

48

0

48

0

28

28

0

28

0

48

48

Villamos berendezések diagnosztikája

110

48

48


Autóelektronikai műszerész Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak Munkahelyi egészség biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

11498-12 Foglalkoztatás képzések esetén)

I.

(érettségire

e

gy

és

épülő Közlekedési ismeretek Műszaki Rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Járműkarbantartás

10418-12 Járműkarbantartás

1

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata

0,5

Gépjármű szerkezettan

3+1

Járműszerkezetek gyakorlat

javítása 4

Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata

10419-12 Járműszerkezetek javítása

4

Autóelektronika elmélete

1+1 2 5

Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai összes óra

Autóelektronika gyakorlat

4 2+2

diagnosztikai 2 19

összes óra

16 35

osztályfőnöki összes óra

1 36

111


Autótechnikus

Szakmai követelménymodulok

Elméleti

Tantárgyak

10423-12

Gépjárműszerkezetek

Járműfenntartási feladatok

Szakmai számítások

heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

5

1+2

Gépjárműfenntartás gyakorlata

10424-12

Veszélyes kezelése

Járműfenntartási üzemvitel

Vállalkozási ismeretek

7

anyagok 2 1

Műszaki dokumentációs ismeretek

1,5

Számítástechnika gyakorlat

10425-12

Korszerű járműtechnika

Korszerű járműtechnika

Korszerű járműtechnika gyakorlat

1

5

4+1,5

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

4 17,5

Összes óra

17,5 35

Összes óra

osztályfőnöki

1

112


CNC gépkezelő

Szakmai követelménymodulok CNC gépkezelő 11399-12 CNCforgácsolás

Elméleti

Tantárgyak

heti óraszám

Gyártáselőkészítés

2+2

CNC programozás

4

CNC programozási gyakorlat CNC szerszámgépek

Gyakorlati heti óraszám

5 5

CNC forgácsolási gyakorlat Összes óra

15,5+0,5 13

21

Összes óra osztályfőnöki

34 1

113


Hegesztő Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Óraszám Szakmai követelménymodul Tantárgyak/témakörök

10162-12 Gépészeti feladatok

1/9. évfolyam ögy

e

gy

ögy

3/11. évfolyam e

gy

2. évfolyam

1. évfolyam e

gy

ögy

e

gy

Összesen

72

72

72

18

18

18

18

Gépészeti alapmérések

18

18

18

18

Anyagismeret, anyagvizsgálat

18

18

18

18

Fémek alakítása

18

18

18

18

alapozó

alapozó Műszaki dokumentációk

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

10163-12

gy

2/10. évfolyam

Összesen

Gépészeti feladatok

e

Óraszám

144+54

216

144+108

144

Műszaki dokumentációk

36

18

36

18


36

18

36

18


36

36

36

36

Fémek alakítása

90

36

72

36

Alapszerelések végzése

36

36

36

36

Munkavédelem

36

140

140

114

36

36

160

36


Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Az elsősegélynyújtás alapjai Sérülések ellátása Hegesztési alapismeretek

10180-12 A hegesztés előkészítő és Hegesztési befejező műveletei alapismeretek

Hegesztési műveletek Hegesztési feszültségek, alakváltozások Hegesztési alapgyakorlatok A hegesztés előkészítő műveletei

11497-12 Foglalkoztatás I.

A hegesztés befejező műveletei Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1

18

18

18

18

9 9

9 9

9 9

9 9

36

36

36

36

16

16

16

16

20

20

20

20

36

72+72

144

72

32+32

104

18

72

54

36

32

52

18

36

36

18

32

34

36

18

18

18

72+36

108

48+48

276

108

96

204

54

81

48

159

81

48

129

48

27

48

27

48

64

99 64

64

75 64

10

10

10

10

115


Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés

11499-12 Foglalkoztatás II.

10

10

24

24

24

24

20

20

20

20

Foglalkoztatás II.

16

16

16

16

4

4

4

4

4 4

4 4

4 4

4 4

4

4

4

4

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

18

36

18

36

4

4

4

4

4

4

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

2

2

4

4

4

4

144

126

126

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása

11453-12

10

Munkavállalói szókincs


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10

Munkavédelmi jogi ismeretek Hegesztési ismeretek I.

144

116


Bevontelektródás kézi ívhegesztő Termikus vágás, feladatok darabolás Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája

11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

Hegesztett kötések vizsgálata Hegesztési gyakorlatok I. Termikus vágás, darabolás Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája Hegesztési ismeretek II.

Termikus darabolás

36

36

36

72

72

54

54

36

36

36

36

108

144

252

216

64

280

54

72

126

108

32

140

54

72

126

108

32

140

108

108

108

108

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

vágás,

Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés technológiája Hegesztett kötések vizsgálata Hegesztési gyakorlatok II. Termikus darabolás

36

252

252

198+18

64

262

126

126

108

32

131

vágás,

117


11456-12

Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés technológiája Hegesztési ismeretek III.

Gázhegesztő feladatok

Termikus darabolás

126

32

131

96

96

96

96

32

32

32

32

32

32

32

32

32

32

32

32

kötések

Hegesztési gyakorlatok III. Termikus darabolás

108

vágás,

Gázhegesztés technológiája Hegesztett vizsgálata

126

224+32

256

256

256

160

144

128

128

160

144

128

128

vágás,

Gázhegesztés technológiája 11457-12

Hegesztési ismeretek IV.

64

64

64+48

64

Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

Termikus darabolás

22

22

32

22

Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés technológiája

22

22

48

22

Hegesztett vizsgálata

20

20

32

20

vágás,

kötések

118


Hegesztési gyakorlatok IV. Termikus vágás, darabolás Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés technológiája Összesen: Összesen:

180

450 630

396 140

504

900

240 140

osztályfőnöki:

224

224

256

256

144

144

128

128

144

144

128

128

576

2346

736

2380

816

2626

432

828 1260

1

119

384 160

1120

1

2540


Szakiskolai képzés közismereti oktatással Óraszám Tantárgyak/ témakörök

11500-12


Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédel mi alapismerete k Munkahelye k kialakítása Munkavégz és személyi feltételei Munkaeszkö zök biztonsága Munkakörn yezeti hatások Munkavédel mi jogi ismeretek Foglalkoztat ás II. Munkajogi alapismerete k

1/9. évfolyam e

gy

2/10. évfolyam ögy

e

gy

ögy

e

gy

Összesen

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

4

Munkaviszo ny létesítése Álláskeresés 11499-12 Foglalkoz Munkanélkü tatás II. liség Foglalkoztat ás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 11497-12 Nyelvi Foglalkoz készségfejles tatás I. ztés

3/11. évfolyam

140

120

140

16

16

4

4

4

4

4

4

4

4

64

64

10

10

10

10

24

24


10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Munkavállal ói szókincs Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentác iók Gépészeti alapmérések Anyagismer et, anyagvizsgá lat Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentác iók Gépészeti alapmérések Anyagismer et, anyagvizsgá lat Gépészeti alapismerete k Munkavéde lem

20

72

20

72

18 18

18 18

144+90

144

36 36

36

126

10163-12 Gépészeti munkabiz tonság és környezet Munkabizto védelem nság

36

Tűzvédelem Környezetvé delem Elsősegélyn yújtás gyakorlata Elsősegélyn yújtás alapjai

12

36

12

12

36

36

12

121


10166-12

Munka- és környezetvé delem a gyakorlatba n Sérülések ellátása Gépészeti kötések alapjai

Gépészeti kötési

Hegesztés, forrasztás, ragasztás

feladatok

12 12

108

48

Szegecselés, csavarozás Felületvédel em Gépészeti kötések készítéséne k gyakorlata

36 24

72+72

Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat Szegecs-, csavarkötése k készítése Felületvédel mi bevonatok készítése Szakmai anyagismer et és anyagvizsgá lat

10173-12 Anyagvizsgá latok és Szakmai geometria anyagismere i mérések t Roncsolásos és roncsolásme ntes anyagvizsgá latok

108

72

72

36

36

36

108

12

48

12

36

122

144


Mérőeszköz ök, mérőberend ezések Anyagvizsg álat és gépészeti mérések gyakorlata Roncsolásos anyagvizsgá latok Roncsolásm entes anyagvizsgá latok Mérőeszköz ök használata

10177-12 Gépelemek szerelési feladatai

12

24

180

108

60

36

60

36

60

36

288

Gépelemek beállítása

108

96

Hajtások

36

32

Hidraulikus rendszerek

36

32

Pneumatiku s rendszerek

36

32

Mérések és beállítások gyakorlata Hajtások szerelése

204

324

224

108

84

Hidraulikus rendszerek szerelése

108

80

Pneumatiku s rendszerek szerelése

108

60

Fémmegmu nkálások 10178-12 Ipari gépész Fémek művelete melegalakítá k sa,

80+48

32

123

548

80


tulajdonság javítása Kézi és gépi forgácsolás Üzembehely ezés elmélete Üzembehel yezés gyakorlata

64

32

256+32

Melegüzemi gyakorlat

256

36

Kézi és gépi forgácsolási feladatok Üzembehely ezés Összesen: Összesen:

128 128 162

450 612

324 140

576 900

124

288 140

512 800

2312 2592


Járműfényezező Szakiskolai képzés közismereti oktatással Óraszám 1/9. évfolyam járműfényező

járműfényező 2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

Szakmai követelmé Tantárgyak/té makörök nymodul

e


18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

4

4

2

2

Munkaeszközö k biztonsága

2

2

Munkakörnyez eti hatások

2

2

4

4

Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei

11500-12 Munkahe lyi egészség és biztonság

Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II.

gy

ögy

e

gy

ögy

e

gy

Összesen

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

4

4

11499-12 Álláskeresés Foglalkoz Munkanélkülis tatás II. ég

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

10

10

10

10

24

24

20

20

Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejleszté s

11497-12 Foglalkoz Munkavállalói tatás I. szókincs

125


10163-12

Gépészeti munkabiz tonság és környezet védelem

10482-12

Járműfén yező feladatai

Munkavédele m Elsősegélynyú jtás Munkabiztons ág Környezetvéd elem Elsősegélyny újtás gyakorlata Elsősegélynyú jtás törések esetén Elsősegélynyú jtás vérzések esetén Elsősegélynyú jtás egyéb sérülések esetén A felületkezelés alapjai (anyag-, eszközés szerszámisme ret) Fizikai, kémiai, hőtani, szakrajzi alapismeretek Színelmélet, színező anyagok Tapaszok és jellemzőik Festékek összetevői Felületelőkész ítés anyagai, eszközei

18

18

6

6

6

6

6

6

18

18

6

6

6

6

6

6

72

72

48

192

18

12

6

36

12

12

12

12

12

36

12

12

12

36

12

12

12

36

126

24


Eszközés szerszámisme ret

6

12

6

24

Felületelőkészítési, fényezési technológiák

72

180+36

128

380

18

36

36

18

36

36

9

9

18

36

18

9

9

36

9

18

9

36

Zsírtalanítás

27

9

36

Nagynyomás ú festékszórás technológiája

27

9

36

9

24

33

9

14

23

18

18

36

Gépjárművek tisztítása Kézi felületcsiszolá si technológiák Gépi felületcsiszolá si technológiák Kittek előkészítése, felhordása, anyagmennyi ség meghatározás a Tapaszolás előtti felület előkészítés

Elektrosztatik us festékszórás technológiája Elektroforetik us festékszórás technológiája Közúti járművek festése, fényezése

127


Kiegészítő és díszítő, Polírozás, Helyi, javítások technológiái

18

A felületelőkészítés, fényezés gyakorlata Kittelés előtti felület előkészítések Kittfelhordáso k Kittcsiszoláso k Kitakarások Előkészítő, díszítő technológiák alkalmazása

18

36

252+90

576+36

108

72

72

72

36

144

36

36

72

144

72

72

144

72

72

144

72

36

108

36

36

72

72

144

36

Festékfelviteli eljárások

448+16

1276

144

Lakkozási technológiák Javítási technológiák Kőfelverődés elleni és üregvédelmi technológiák

36

72

36

144

Karbantartási műveletek

36

72

36

124

Vállalkozási 10483-12 ismeretek Általános Vállalkozások vállalkoz típusai, ási jogszabályi feladatok háttér

36

16+16

12

52

12

128


Vállalkozás indítása, működtetése

12

Dokumentum ok

12

32

12

A vállalkozás gyakorlata

Összesen: Összesen:

28

36

16 +48

52

Marketing tevékenység

9

16

13

Kapcsolattartá si gyakorlatok

9

Dokumentum ok kitöltése

18 216

9

396 612

288 140

612 900

129

284 140

812

48

30

528

2324 2604


Épület és szerkezetlakatos Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Szakmai követelmé nymodul

Tantárgyak/té makörök épület és szerkezetlakat os

e

11500-12


18

18


4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4


2

2


2

2


2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Munkahel yi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkozt atás II.

11497-12 Foglalkozt atás I.

Óraszám 1/9. évfolyam gy


e

gy

ögy

3/11. évfolyam e

gy

Összesen

Foglalkoztatás II.

16

16


4

4


4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélkülis ég

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64


10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

24

24

Nyelvi készségfejleszté s

140

140

130


Munkavállalói szókincs Munkavédele m

20

36

36

12

12

Tűzvédelem

12

12

Környezetvédel em

12

12

10163-12 Gépészeti munkabizt onság és környezet Munkabiztonsá védelem g

Elsősegélynyúj tás gyakorlata

36

36

Elsősegélynyújt ás alapjai

12

12

Munkaés környezetvédel em a gyakorlatban

12

12

Sérülések ellátása

12

12

Gépészeti alapozó feladatok

72

72


18

18


18

18


18

18

Fémek alakítása

18

18


10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

20

144+72

144


36

36


36

36


36

36

131


Gépészeti alapismeretek

36+72

36

Gépészeti kötések alapjai

90

Hegesztés, forrasztás, ragasztás

54

54

Szegecselés, csavarozás

36

36

36

Felületvédelem Gépészeti kötések készítésének gyakorlata

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

10165-12 Épületlaka tos feladatok

126

36

36

126+18

108

234

Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat

72

72

126

Szegecs-, csavarkötés készítése

72

72

Felületvédelmi bevonatok készítése

36

36

Épületlakatos feladatok

144

144

Általános vállalkozási ismeretek

36

36

Épületlakatos szerkezetek

36

36

Épületlakatos szerkezetek gyártási ismeretei

72

72

Épületlakatos feladatok gyakorlata

324

Munkatervezés i feladatok

36

36

Munkaszervezé si feladatok

36

36

132

32

356


Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépítése, szerelése

216

Karbantartás, javítás

36

32

248 36

10167-12

Magasban végzett lakatos feladatok

64

64

Magasban végzett lakatos feladatok

A magasban végzett munka biztonsága

26

26

Építészeti rajzi ismeretek

12

12

Magasban végzett szerelési folyamatok

26

26

10168-12 Szerkezetl akatos feladatok

Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata

96

96

A magasban végzett munka biztonsága

32

32

Építészeti rajzfeladatok

32

32

Magasban végzett szerelések

32

32

Szerkezetlakat os feladatok

72+72

80+16

152

Szerkezetlakato s alapismeretek

144

32

88

Csarnok szerkezetlakato s és vázlakatos ismeretek

32

32

Tartószerkezeti ismeretek

32

32

133


Szerkezetlakat os feladatok gyakorlata

144

384+48

528

Szerkezetlakato s munkák

144

176

272

Csarnok szerkezetlakato s és vázlakatos munkák

128

128

Tartószerkezeti lakatos munkák

128

128

134


Karosszéria lakatos Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmé nymodul

11500-12 Munkahe lyi egészség és biztonság

Tantárgyak/té makörök karosszéria lakatos

e


18

18


4

4


4

4


2

2


2

2


2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Óraszám 1/9. évfolyam gy


e

gy

ögy

3/11. évfolyam e

gy

Összesen

Foglalkoztatás II.

16

16


4

4


4

4

4

4

11499-12 Álláskeresés Foglalkoz Munkanélkülis tatás II. ég

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64


10

10

10

10

24

24

Nyelvtani rendszerezés 2 11497-12 Nyelvi Foglalkoz készségfejleszté tatás I. s

135


Munkavállalói szókincs Munkavédele m 10163-12 Elsősegélynyújt Gépészeti ás munkabizt Munkabiztonsá onság és g környezet Környezetvédel védelem em

20

20

18

18

6

6

6

6

6

6

Elsősegélynyúj tás gyakorlata Elsősegélynyújt ás törések esetén Elsősegélynyújt ás vérzések esetén Elsősegélynyújt ás egyéb sérülések esetén

18

18

6

6

6

6

6

6

72

72+ 36

144

Műszaki dokumentációs ismeretek

18

18

24

Gépészeti mérésismeret

9

18

15

Anyagismeret

18

18

36

9

9

18

18

36

9

18

15

9

9

10162-12



Anyagvizsgáló technológiák Kézi fémmegmunkál ási ismeretek Gépi fémmegmunkál ási ismeretek Szerelési ismeretek Gépészeti alapozó gyakorlat Anyagvizsgálat ok

252+90

108

18

360 18

136


Fémek alakítása kézi forgácsolással Fémek alakítása gépi forgácsolással Fémek forgács nélküli alakítása Alapszerelések végzése 10166-12

Gépészeti kötési feladatok

108

36

90

108

36

108

72

18

90

36

18

54

Gépészeti kötésismeret

36

36

Kötéselmélet Oldható kötések

6

6

12

12

Nem oldható kötések

18

18

Kötéskészítési gyakorlat

108+36

Kötéselőkészíté si műveletek Oldható kötések készítése Nem oldható kötések készítése

Vállalkozási ismeretek 10483-12 Vállalkozások Általános típusai, vállalkozás jogszabályi i feladatok háttér Vállalkozás indítása, működtetése Dokumentumo k A vállalkozás gyakorlata

32+32

36

36

140 18

36

16

52

72

16

70

16+16

52

12

12

12

32

28

12

12 36

16+16

52

Marketing tevékenység

9

8

13

Kapcsolattartás i gyakorlatok

9

9

137


10487-12

Karosszéri alakatos feladatai

Dokumentumo k kitöltése Karosszérialak atos szakmai ismeret

72

144

Járműismeret

24

12

36

Javítástechnoló giai ismeretek

12

24

36

18

16

176+16

30

392

Javítások előkészítése

18

32

36

Kisjavítások

12

24

36

Közepes és nagyjavítások

6

22

28

Hegesztési alapismeretek

24

12

36

Hegesztési technológiák

12

24

36

Szerelési technológiák, szerszámok Utasterek szerelési ismeretei Elektromos berendezések szerelési ismeretei Biztonságtechni kai berendezések szerelési ismeretei Karosszériaszer elési ismeretek Karosszérialak atos szakmai gyakorlat Korrózió okozta sérülések javításai Védőgázos hegesztések Egyéb hegesztési technológiák

138

6

16

22

6

32

36

6

30

36

6

12

18

12

24

36

360

416

776

108

32

140

108

32

140

36

32

68


Vázsérülések javításai Korrodált vagy koccanásos sérülések javításai Karambolos közepes és nagy sérülések javításai Speciális anyagú karosszériajavít ások Összesen: Összesen:

216

396 612

288 140

56

92

72

72

144

144

144

48

48

512

2328

612 900

139

36

304 140

816

2608


Gépi forgácsoló 2 éves Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai Tantárgyak/ követelmény témakörök gépi modul forgácsoló

11500-12

10163-12

e

gy

2. évfolyam ögy

e

gy

Összesen

18+18

18


8

4

8

4

4

2


4

2


4

2

8

4


11497-12 Foglalkoztatá s I.

1. évfolyam


Munkahelyek kialakítása Munkahelyi Munkavégzés egészség és személyi biztonság feltételei

11499-12 Foglalkoztatá s II.

Óraszám

16

16


4

4


4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélkülis ég Foglalkoztatás I.

4

4

64

64


10

10

10

10

24

24

20

20

Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejleszté s Munkavállalói szókincs Munkavédele m

36

36

140


Gépészeti munkabiztons ág és környezetvéd elem

Munkabiztonsá g

12

Tűzvédelem

12

Környezetvédel em

12


36


12

Munkaés környezetvédel em a gyakorlatban Sérülések ellátása

10162-12


12 12


72


18


18


18

Fémek alakítása

18


72

144+72


36


36


36

Gépészeti alapismeretek Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

10173-12 Anyagvizsgál atok és geometriai Szakmai mérések anyagismeret

36

144

144

108

108

36

141


Roncsolásos és roncsolásmente s anyagvizsgálat ok

36

Mérőeszközök, mérőberendezé sek

36

Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

216

Roncsolásos anyagvizsgálat ok Roncsolásment es anyagvizsgálat ok

216

72

72

Mérőeszközök használata

72

10174-12

Esztergálás

108

64+80

Esztergályos feladatok

Az esztergálás eszközei

36

16

Az esztergálás technológiája

36

96

CNC programozás

36

32

Esztergálás gyakorlata Az eszközök használata Az esztergálás gyakorlata CNC esztergálás

172

288+36

128+32

64

32

144

64

108

64

10176-12

Marás

96

Marós feladatok

A marás eszközei

36

A marás technológiája

160

142

36

416

96


CNC programozás Marás gyakorlata

36 352

Az eszközök használata

80

A marás gyakorlata

144

CNC marás technológiája

128

10175-12

Köszörülés

108

32

Köszörűs feladatok

Köszörülés eszközei

36

9

Köszörülési technológiák

36

11

CNC programozás

36

12

140

Köszörülés gyakorlata

256

Eszközök használata

76

Köszörülési technológiák alkalmazása CNC köszörülés Összesen:

256

82 98 468

792

352

1260

Összesen:

osztályfőnöki

352

768 1120

1

1

143

2380 2540


Gépi forgácsoló 3 éves Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmén ymodul

11500-12

Óraszám Tantárgyak/té makörök

gépi forgácsoló1/9. évfolyam e

gy

ögy

2/10. évfolyam e

gy


e

gy

Összesen


18

18


4

4

4

4

2

2


2

2


2

2

4

4

Munkahelyek kialakítása Munkahelyi Munkavégzés egészség és személyi biztonság feltételei


16

16


4

4


4

4

4

4

4

4

64

64

10

10

10

10

24

24

20

20

Álláskeresés 11499-12 Foglalkoztat Munkanélkülis ás II. ég Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejleszté s

11497-12 Foglalkoztat Munkavállalói ás I. szókincs Munkavédele m 10163-12

36

36

144


Gépészeti munkabizto nság és környezetvé delem

Munkabiztonsá g

12

Tűzvédelem

12

Környezetvédel em

12


36


12

Munkaés környezetvédel em a gyakorlatban Sérülések ellátása

10162-12


12 12


72


18


18


18

Fémek alakítása

18


72

144+90


36


36


36

Gépészeti alapismeretek Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

10173-12 Anyagvizsg álatok és geometriai Szakmai mérések anyagismeret

36

144

126

36

72

12

24

145

108


Roncsolásos és roncsolásmente s anyagvizsgálat ok

12

24

Mérőeszközök, mérőberendezé sek

12

24

Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Roncsolásos anyagvizsgálat ok Roncsolásment es anyagvizsgálat ok Mérőeszközök használata

180

180

60

60 60 72+36

96

Esztergályos Az esztergálás feladatok eszközei

36

32

Az esztergálás technológiája

36

32

CNC programozás

36

32

10174-12

Esztergálás

Esztergálás gyakorlata Az eszközök használata Az esztergálás gyakorlata CNC esztergálás 10176-12

Marás

108

Marós feladatok

A marás eszközei

36

A marás technológiája

140

146

36

168

252+36

128+64

36

32

144

96

108

64

380

108

140


CNC programozás Marás gyakorlata

36 180

160

Az eszközök használata

24

32

A marás gyakorlata

96

64

CNC marás technológiája

60

64

10175-12

Köszörülés

72

80+16

Köszörűs feladatok

Köszörülés eszközei

18

16

Köszörülési technológiák

24

48

CNC programozás

30

32


152

Köszörülés gyakorlata

72

192

Eszközök használata

18

64

24

64

30

64

Köszörülési technológiák alkalmazása CNC köszörülés 162

450

360

612

540 900

147

340

256

480 736

264

2248 2528


Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Óraszám Szakmai követelménymo dul

11500-12

Munkahelyi egészség biztonság

1/9. évfolyam szerszámkészítő

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

e

e

Óraszám 1. évfolyam szerszámkészítő 2. évfolyam

Összes en

e

Munkahelyi egészség és biztonság 18

18

18

18


4

4

4

4


4

4

4

4

2

2

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

2

2

Munkavédelmi ismeretek

4

4

4

4

Tantárgyak/témakörök

és Munkavégzés feltételei

e

gy

ögy

gy

ögy

gy

gy

ögy

e

gy

Összes en

személyi

jogi

Foglalkoztatás II.

16

16

16

16


4

4

4

4


4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Álláskeresés 11499-12 Foglalkoztatás II. Munkanélküliség

140

140

148

160


Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

Nyelvtani rendszerzés I.

10

10

10

10

Nyelvtani rendszerezés II.

10

10

10

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

24

24

11497-12 Foglalkoztatás I.

Munkavállalói szókincs

20

20

20

20

10163-12

Munkavédelem

36

Munkabiztonság

12

12

Tűzvédelem

12

12

Környezetvédelem

12

12

Gépészeti munkabiztonság és környezetvédele m

36

36

Elsősegélynyújtás gyakorlata

36

Elsősegélynyújtás alapjai

12

12

Munkakörnyezetvédelem gyakorlatban

12

12

12

12

Gépészeti feladatok

36

36

36

és a

Sérülések ellátása

10162-12

36

alapozó 72

72

149

72

72




18

18


18

18


18

18

Fémek alakítása

18

18


144

36

36


36

36


36

36

36+90

36+ 126

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

Anyagvizsgálato k és geometriai Szakmai anyagismeret

108

108

36

150

144

144+126



10173-12

144+90

108

32

36

11

140


mérések Roncsolásos roncsolásmentes anyagvizsgálatok

és

Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat gépészeti gyakorlata

10192-12

36

36

11

36

36

10

és mérések 108

108

72

96

Roncsolásos anyagvizsgálatok

36

24

32

Roncsolásmentes anyagvizsgálatok

36

24

32

Mérőeszközök használata

36

24

32

Szerszámkészülékgyártás

168

és 36

144

112+80

9

36

Készülékelemek

9

Szikraforgácsolás alapjai

9

Szerszámkészítés, Szerszámés hőkezelési eljárások készülékgyártás alapjai

144

96+48

72

36

72

36

48

36

32

36

32

36

32

151

292

240


Irányítás és vezérléstechnika elmélete Szerszámkészülékgyártás gyakorlata

9

36

32

36

32

és 180

396+72

224

Szerszámok gyártása, szikraforgácsolás, hőkezelés, szerelés

72

136

Készülékelemek gyártása, összeállítása

54

Irányítás vezérléstechnika

és 54

Üzemeltetés karbantartás

és

800

432

384

96

144

144

144

64

144

144

116

64

144

96

816

10193-12

72

64

24

Karbantartás Általános üzemeltetés és karbantartás

Szerszámok és készülékek üzemeltetése, Szerszámok és készülékek karbantartása gépeinek működtetése

72

64+32

24

24

32

24

20

24

32

24

20

24

152

136

32

136



Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata

256

Szerszámok és készülékek gépeinek használata

144

144

Karbantartási műveletek

56

72

Általános üzemeltetés és karbantartás gyakorlata

56

72

162

450 612

324 140

576 900

336 140

153

480 816

256

2328 2608

256+32

450

810 1260

352 160

768 1120

256

2380 2540

Székesfehérvári SzC Váci Mihály Ipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma OM szám:

Recommend Documents