SZÉKESFEHÉRVÁR-MAROSHEGYI KULTURÁLIS EGYESÜLET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Alulírott alapító tagok az Egyesülésről szóló 1989. II. törvény, valamint a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvény alapján közművelődési és oktatási feladatokat ellátó, közhasznú társadalmi szervezetet hoznak létre, az alábbiak szerint: 2. A szervezetet az alapító tagok azzal a céllal hozzák létre, hogy a szervezet önálló jogi személyiségként és közhasznú szervezetként a Fejér Megyei Bíróságon nyerjen bejegyzést. 2.1 A hagyományok ápolásaként gondoskodik az Ikarus Gyár dolgozói kulturális igényeinek kielégítéséről 2.2 Biztosítja a feltételeket Maroshegy városrész lakossága, kisközösségei és önkéntes szerveződései kulturális tevékenységének kibontakozásához. 3. A szervezet neve:
SZÉKESFEHÉRVÁR – MAROSHEGYI KULTURÁLIS EGYESÜLET 4. Az egyesület székhelye: 8000 Székesfehérvár, Sóstó ltp.1. 5. Az egyesület önálló jogi személy II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATA l. Az Egyesület célja: A szabadművelődés gondolatisága alapján a polgári társasági élet, a fiatalság oktatási, közművelődési, szórakozási igényeinek kielégítése, az amatőr művészeti mozgalom, a civil szervezetek működésének, illetve önképzésének segítése. Az Egyesület önkormányzati elven alapuló működésének elősegítése, a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése. Az Egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása az alaptevékenység és az azt segítő vállalkozások bevételeiből valósul meg. 2. Az Egyesület közhasznú tevékenysége és feladata: Az alapszabályban foglalt célkitűzések megvalósítása és a közhasznú tevékenység folytatása érdekében Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár elnevezéssel közművelődési- és Gárdonyi Gáza Szakiskola elnevezéssel közoktatási intézményt alapít, működtet és tart fenn. Az 1989. évi II. törvény 2.§(4) bekezdés értelmében mindkét intézmény önálló jogalanyisággal rendelkezik. Az intézmények keretében az egyesület vállalja, hogy 2.1 A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvénynek megfelelően a szórakoztató és kulturális tevékenység, ezen belül : • a filmvetítés (92.3) • az alkotó és előadó művészet (92.31)
• • • • • •
a művészeti kiegészítő tevékenység (92.32) a máshová nem sorolható egyéb szórakoztatás (92.34) könyvtári tevékenység (9251) a múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme (92.52) az egyéb sport tevékenység (92.62) a máshová nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység (92.72) végzéséhez a feltételeket biztosítja.
2.2 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvénynek megfelelően biztosítja • a szakmai középfokú oktatás (80.22) amelynek keretén belül a nevelést, oktatást, képességfej- lesztést, ismeretterjesztést, kulturális tevékenységet • a felnőtt és egyéb oktatás (8042) személyi, tárgyi és anyagi feltételeit 2.3 Az egyesület céljainak biztosítása érdekében közművelődési és közoktatási megállapodást (szerződést) köt Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával valamint a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatallal. 2.4 Az egyesület jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját a helyi sajtó útján (Fejér megyei Hírlap) nyilvánosságra hozza. 2.5 Az egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség),másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentetett közleményben teszi közzé ezen adatokat. 2.6 Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni. Ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését). A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót b) a költségvetési támogatás felhasználását c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást d) a cél szerinti juttatások kimutatását e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. 2.7 Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért
iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem teljesítésének ideje. 3. Közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. 4. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 5. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja. 6. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete független a pártoktól, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A TAGSÁG
l. Az egyesületi tagság keletkezése: 1.1., Az Egyesület tagja lehet minden természetes személy, jogi személyiségű szervezet, jogi személyiség nélküli szervezet, amely belépési szándékát (alapítókon kívül) írásban bejelenti, az alapszabályt, valamint az Egyesület működésére vonatkozó egyéb szabályokat magára kötelezőnek elismeri és a tagdíjat fizeti. A belépési szándékot tartalmazó nyilatkozatot az Elnökséghez kell benyújtani. A kérelmet az Elnökség csak határozattal utasíthatja el. 1.2., A felvételről és a tagsággal járó alapvető kötelezettségekről, valamint az esetleges elutasításról a kérelmezőt írásban kell értesíteni. A tagok felvételéről, a felvételi kérelmek elutasításáról az Elnökség egyszerű szótöbbséges határozattal dönt. 1.3., Az Egyesület tagjairól tagnyilvántartást vezet. A tagságot az erre a célra kiállított szigorú számadás alá tartozó okirat /igazolvány/ igazolja.
2. Az Egyesületi tagság megszűnik: ♦ kilépéssel, amikor a tag a kilépési szándékot 15 nappal korábban köteles az Elnökséggel írásban közölni ♦ kizárással, melyre az esetben kerülhet sor, ha a tag által tanúsított magatartás az Egyesületet súlyosan hátrányos helyzetbe hozza és ezt az Elnökség tényként meg is állapítja. Az Elnökség indokolt írásbeli határozatának meghozatala előtt a tagot
jegyzőkönyvben rögzítetten köteles meghallgatni A határozatban a bírósági jogorvoslat jogszabály szerinti lehetőségéről tájékoztatást kell adni ♦ törléssel akkor, ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségét hat hónapot meghaladóan elmulasztja teljesíteni ♦ a természetes személy halálával, a jogi személyiségű szervezet, illetve jogi-személyiség nélküli szervezet megszűnésével.
3. A tag jogai: ♦ Részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein. ♦ Minden természetes személy tag, és a jogi személy képviselője választhat, és választható az Egyesület különböző szerveibe. ♦ A 18. életévét be nem töltött tag nem lehet képviselő, nem rendelkezhet a bankszámla felett és utalványozási joggal sem bír. ♦ Minden tagot (természetes vagy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet) egy szavazati jog illet meg.
4. A tag kötelezettségei: ♦ A tag az Egyesület céljainak és testületi döntéseinek végrehajtása érdekében köteles aktívan közreműködni, az általa elvállalt konkrét feladatokat pontosan teljesíteni, az Egyesület jó hírnevét, közmegbecsülését magatartásával elősegíteni. ♦ A tag kötelessége a tagdíj pontos megfizetése minden hónap l0. napjáig. A tagdíj mértéke: ♦ természetes személy estében: 100,-Ft/fő/hó ♦ jogi személy esetében: 100,-Ft/hó ♦ jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében: 100,-Ft/hó A KÖZGYŰLÉS 5.1., A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntést hozó, irányító testülete, amely a nyilvántartott tagok összességéből áll. 5.2., A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülésről a tagok levélben értesülnek, amely tartalmazza a napirendi pontokat, az időpontot és a helyszint. A meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie. 5.3., A Közgyűlés összehívása az Egyesületi elnök feladata. Az elnöknek a Közgyűlést akkor is össze kell hívnia, ha a Bíróság, a törvényes működést ellenőrző Ügyészség, a Felügyelő Bizottság, illetőleg a tagság harmada – az ok és a cél megjelölésével – kívánja. Az elnöknek, ha az alapszabály szerint a közgyűlést össze kell hívnia, akkor az összehívásra okot adó tény tudomásra jutását követő 30 napon belül intézkednie kell a Közgyűlés összehívásáról. 5.4., Ha a Közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a közgyűlés megtartása ellen senki sem tiltakozik.
5.5. A Közgyűlés nyilvános. 6. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagság 50%-a + 1 fő jelen van. 6.1., A közgyűlés a döntéseit a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű szótöbbségével hozza. Ekként születhet meg az Egyesület éves beszámolója és a közhasznúsági jelentés is. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685. § b) pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági igazolvány alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás 6.2. Az Elnökség tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak a megválasztása titkos szavazással történik. Minden egyéb esetben a szavazás nyílt szavazással történik. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 7. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyben a határozatokat szó szerint kell kiemelni. A jegyzőkönyveket alkalmanként választott jegyzőkönyvvezető vezeti és két tag hitelesíti. 7.l.. A határozatokat az Elnök vezeti be sorszámozva a „Határozatok Könyvébe” A „Határozatok Könyvének tartalmaznia kell : a határozat tartalmát, a határozat meghozatalának időpontját, a határozat hatályát, a döntést támogatók és az ellenzők számát. 8.A közgyűlés döntéseit az érintettekkel az Igazgató írásban közöli akként, hogy a Határozatok Könyvébe bevezetett szöveg-másolatot az érintett/ek/nek ajánlott küldemény formájában postázza. 9.A döntések nyilvánosságra hozatalának módja ezen túlmenően akként történik, hogy a Határozatok Könyvébe bevezetett szövegrész másolatát a határozathozatalt követő 5 napon belül: ♦ a művelődési ház plakátján öt munkanapra ki kell függeszteni, ♦ a Székesfehérvári Polgár folyóiratban egy alkalommal meg kell jelentetni. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki a közhasznú szervezet székhelyén betekinthet. A közhasznú szervezet működéséről, szolgáltatásai igénybevétele módjának lehetőségeiről ismertetőt állít össze, melyet bárki a szervezet székhelyén megtekinthet, s amelyről másolatot kérhet.
10. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre: ♦ Az alapszabály elfogadása, módosítása. ♦ Döntés más társadalmi szervezettel való egyesülésről, más társadalmi szervezethez történő csatlakozásról, feloszlásról. ♦ Az elnökség éves beszámolójának és az új gazdasági év költségvetésének elfogadása, az éves tagdíj mértékének megállapítása. ♦ Közhasznúsági jelentés elfogadása, az éves beszámoló jóváhagyása (mindkét esetben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik). ♦ Egyes cél szerinti juttatási formák és ezekre vonatkozó pályázati rend megállapítása. ♦ Döntés a közhasznúsági fokozatról. ♦ Az Elnökség, az Elnök valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása öt éves időtartamra, munkájuk díjazásának megállapítása, a munkáltatói jogok gyakorlása. ♦ A vonatkozó törvények és az alapszabály szerinti elkészítendő belső szabályzatok és módosításaik jóváhagyása és életbe léptetése. ♦ A közgyűlés a Felügyelő Bizottság hatáskörének kivételével bármely hatáskört magához vonhat. ♦ Határoz az intézmények önálló költségvetési irányzatáról. AZ ELNÖKSÉG 11. Az Elnökség öt tagból áll, melynek ülései nyilvánosak és ügyrendje az alábbi: I. Általános rendelkezések 1. A elnökség munkaterv alapján működik. A munkatervet a elnök terjeszti a elnökség elé elfogadás céljából. 2. A elnökség a hatáskörébe tartozó feladatokat tagjai között nem osztja meg. 3. A elnökség az elnöke akadályoztatásának esetére tagjai sorából elnökhelyettest választ nyílt szavazással, akinek ez a megbízatása addig tart, amíg őt ez alól a elnökség fel nem menti. II. A elnökségi ülés összehívása 1. A elnökség ülését a munkatervben meghatározott időpontokban, vagy ettől eltérően a szükséghez képest, a elnökség elnöke, (aki egyben az egyesület elnöke is) akadályoztatása esetén a helyettesítésére kijelölt elnökségi tag hívja össze. 2. A meghívót, amely az ülés helyét, időpontját és napirendjét tartalmazza, legkésőbb az ülés időpontját megelőző 8. napon kell eljuttatni a elnökség tagjaihoz, továbbá azokhoz, akik a elnökség ülésén részt vesznek. Amennyiben a napirend valamelyik pontjához írásbeli előterjesztés készült, a meghívóval együtt annak szövegét is meg kell küldeni. III. A elnökségi ülés lefolytatása 1. A elnökségi ülésen a elnökség elnöke, akadályoztatása esetén a helyettese elnököl. 2. Az ülés megnyitása után az elnök számba veszi a megjelenteket, és attól függően állapítja meg a határozatképességet. Ezt követően ismerteti az ülés napirendjét, a napirenddel kapcsolatos indítványokat, majd a napirendet és az indítványokat vitára és szavazásra
bocsátja. Az előzetesen meghatározott napirendi javaslatban nem szereplő ügyek napirendre tűzésének kérdésében a elnökség dönt. 3. Ha a elnökség a napirendet elfogadja, az elnök, vagy más kijelölt személy ismerteti a napirenddel kapcsolatos előterjesztéseket. 4. A napirend keretében az elnök minden ülésen beszámol az előző elnökségi ülések határozatainak végrehajtásáról és a két elnökségi ülés között elnöki hatáskörben tett intézkedésekről. 5. Minden elnökségi ülés napirendjén külön napirendi pontot képeznek a bejelentések, amelyek keretében az ülés bármelyik résztvevője bejelentéseket tehet. Nemcsak a napirendben szereplő, hanem egyéb ügyekre vonatkozóan is lehet feltenni kérdéseket és lehet kérni az egyesület elnökétől (aki az elnökség elnöke) az egyesület működését érintő bármely ügyben tájékoztatást. Az elnök köteles a kérdésekre válaszolni és tájékoztatást adni. Ha erre az ülésen nincs lehetőség, legkésőbb a elnökségi ülés időpontjától számított 15 napon belül kell a kérdés feltevőjének, vagy a tájékoztatást kérőnek a választ írásban megadni. A elnökség dönthet úgy is, hogy a válaszadásra, illetve a tájékoztatásra a legközelebbi elnökségi ülésen kerüljön sor. Egy-egy napirendi pont tárgyalása, annak előterjesztése után kérdések feltételével folytatódik, amelyre az ügy előadója, vagy az elnök adja meg a választ. Az ülés résztvevői az előterjesztéssel kapcsolatban javaslatot tehetnek és a javaslatokat is vitára kell bocsátani. 6. A elnökségi ülés rendjére az elnök ügyel. Ha a felszólalások elhúzódnak, a elnökség dönt arról, hogy a vitát bezárja, vagy a felszólalások idejét korlátozza. 7. A vita befejezése után az elnök összefoglalja annak eredményét, és javaslatot tesz a elnökségi ülés határozatára, majd a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja. Ha a elnökség valamely tagja az elfogadott határozattal nem ért egyet, különvéleményét kívánságára jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 8. Minden határozatban meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. 9. A elnökségi ülés határozatait a naptári év kezdetétől annak végéig az évszám megjelölésével folyamatosan számozni kell. (Például: 11/1999/3.) Az első szám a határozat sorszámát, a harmadik pedig a elnökségi ülés sorszámát jelzi. A határozatok nyilvántartásáról az elnök az e célra rendszeresített nyilvántartó könyvben gondoskodik. 10. A elnökségi ülés határozatait közölni kell a végrehajtásért felelős, vagy a végrehajtással érintett személyekkel, illetve szervekkel és a elnökség döntésétől függően, részben vagy egészben ismertetni kell az egyesület tagjaival. Ez történhet hirdetmény útján, az alapítók ülésén. IV. A elnökségi ülés jegyzőkönyve 1. A elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök, és a két elnökségi tag ír alá. 2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a elnökségi ülés helyét, idejét - a résztvevők nevét és beosztását - a meghívás szabályszerűségére és a határozatképességre vonatkozó megállapítást - az előző elnökségi ülés határozatainak végrehajtásával és a tett intézkedésekkel kapcsolatos beszámolót - a napirendi javaslat ismertetését és az ezzel kapcsolatos indítványok lényegét - a napirendre vonatkozó szavazás eredményét - a napirend egyes pontjainak lényegét
- a kérdéseket, javaslatokat és az azokra adott választ - a szavazás eredményét, a szavazók névszerinti feltüntetésével, a javaslatra vonatkozó állás foglalást illetően (igen, nem, tartózkodott) - a elnökségi ülés határozatát (határozatait) - a végrehajtásért felelős személy (személyek) nevét és a végrehajtás időpontját 3. A elnökségi ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül kell elkészíteni. 4. A jegyzőkönyvet a elnökség tagjai bármikor megtekinthetik, annak kijavítását vagy kiegészítését legkésőbb a következő elnökségi ülésen kérhetik. A kijavítás, vagy kiegészítés kérdésében a elnökségi ülés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. 5. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a beszámolók írásos anyagát, a határozattervezeteket, valamint a elnökségi ülés napirendjével kapcsolatos egyéb anyagokat. 6. Az elnöknek gondoskodnia kell a jegyzőkönyv és mellékleteinek megőrzéséről. Az elnökségi ülés határozatait a Határozatok Összesítőjébe kell folyamatos sorszámozással ellátva bejegyezni, melyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. Az elnökség határozatát az elnök írásban köteles az érintettekkel közölni, a döntés meghozatalát követő 8 napon belül, ahol a közlést tartalmazó levelet ajánlott küldeményként kell kézbesíttetni az érdekelt számára. A Határozatok Összesítőjét bárki az Igazgató irodájában jogosult megtekinteni naponta 8 -12 órák között. Tagjai közül titkos szavazással, öt éves időtartamra igazgatót választ. 12. Az Elnökség dönt és intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, illetve a Felügyelő Bizottság hatáskörébe. 13. Az Elnökség feladata: a./ az Egyesület cél szerinti működésének folyamatos biztosítása, b./ pénzügyi, gazdasági ügyek intézése. A bankszámla feletti rendelkezés joga az elnökség három tagját illeti, nevezetesen: Hrabovszky Ákost Dr. Biró Árpádot és Adorján Viktort c./ határozati javaslatok, a belső szabályzatok előkészítése közgyűlési jóváhagyásra d./ a Közgyűlés munkájának előkészítése, a Felügyelő Bizottság munkafeltételeinek biztosítása. e./ a jogszabályok, hatósági rendelkezések, alapszabály és belső szabályzatok végrehajtása, f./ a nyilvántartások, és az adminisztráció vezetése g./ a tagsággal kapcsolatos ügyek intézése h./ a közművelődési és közoktatási megállapodások megkötése i./ a közhasznúsági jelentés elkészítése. 14. Az elnökség évente legalább 4 alkalommal ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze a napirend közlésével. Az ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha tagjai közül 3 fő jelen van. 15. Határozatait nyílt szavazással, kézfeltartással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 16. Az elnökségi ülés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján: a./ kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatása keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott - alapszabálynak megfelelő - célja szerinti juttatás. 17. Az elnök feladatai: Képviseli az egyesületet a hatóságok, bíróságok, harmadik személyek előtt. A képviseleti jogot az elnök önállóan gyakorolja, ezen jogát akadályoztatása esetén az igazgatóra átruházhatja. Levezeti a közgyűlés és az elnökség üléseit, gondoskodik a döntések előkészítéséről és végrehajtásáról. 18. Az Egyesület és szervezeti egységeinek működése: 18.1 Az Egyesület az elnökségi tagok sorából 5 éves időtartamra, titkos szavazással ügyvezetőt választ. Az elnök akadályoztatása esetén az ügyvezető gyakorolja a képviseleti jogot. Szakmailag irányítja az Egyesület célja szerinti tevékenységet, gondoskodik annak operatív előkészítéséről. Végzi az Egyesület írásbeli, levelezési munkáit, vezeti a nyilvántartásokat, a „Határozatok könyvé”-t és elvégzi a szervezeti és működési szabályzatban rá kirótt feladatokat. Irányítja az Egyesület gazdálkodását. 18.2. Az Egyesület által alapított mindkét önálló intézmény élén az igazgató áll. Az igazgatók az Egyesület elnökségének tagjai, akik 5 éves időtartamra kerülnek megválasztásra. 18.3. Az igazgatók önállóan képviselik az igazgatásuk alatt álló önálló jogi személyt, amelyek bankszámlája felett az intézmény gazdasági vezetőjével együttesen rendelkeznek. 18.4. Az intézmények szervezete és működése 18.4.1. Az intézmények egyszemélyi felelős vezetői az igazgatók. 18.4.2. Az intézmények szervezeti tagozódása: Vezetőség- közművelődési intézmény esetében: 3 fős Tagjai: az igazgató, a könyvtárvezető, a gazdasági vezető - szakiskola esetében: 4 fős Tagjai: az igazgató, az igazgató helyettes, a gyakorlati oktatásvezető, a gazdasági vezető 18.4.3. A további tagozódást az intézmények saját szervezeti és működési szabályzatukban rögzítik. 18.5.Az intézmények irányítása, képviselete 18.5.1. Az intézmények élén a Székesfehérvár-Maroshegyi Kulturális Egyesület vezetősége által választott igazgatók állnak. 18.5.2. A fenntartói jogokat a Székesfehérvár-Maroshegyi Kulturális Egyesület látja el az alábbiak szerint: - az intézmények alapítása, magszüntetése, az igazgatók megbízása, felmentése
- Az igazgatók feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület elnökének hatásköre, - Az igazgatók felterjesztésére meghatározza az intézmény használati szabályait, működésének módját, feladatait. Kiadja az intézmények Alapító Okiratát, jóváhagyja az intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát, munkatervét és költségvetését. Biztosítja az intézmények szervezeti , személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeit. 18.5.3. Az igazgatók és a dolgozók kinevezésének rendje: - az igazgatókat a fenntartó Egyesület Elnöksége határozott időre, 5 évre bízza meg a vezetői feladatok ellátásával - az igazgatók az intézmények összes dolgozójára vonatkozó munkáltatói jogokat gyakorolják 18.5.4. Az intézmények vezetésének rendszere Az igazgatók az intézmények egyszemélyi felelős vezetői, a munkaköri leírásában meghatározott feladatkör, hatáskör és felelősségi kör szerint. Távollétük esetén a helyettesítési rend lép életbe a következők szerint: az igazgató megbízása alapján meghatározott igazgatói feladatokat az intézmény más dolgozója is elláthat. Az érintett dolgozó e hatáskörét a munkaköri leírásban is rögzíteni kell. 18.5.5. Utasítási jog, fegyelmi rend Az utasítási jogot az intézmény igazgatója gyakorolja. A feladat elvégzése közvetlenül vagy közvetve felettese útján utasíthatja a dolgozót. Az igazgatótól kapott közvetlen utasításról a dolgozó köteles tájékoztatni közvetlen felettesét. A fegyelmi jogkört az igazgató gyakorolja az 1992. évi XXXIII. törvény (KJT) 445-54 §-ában előírtak szerint. 18.5.6. Munkavédelmi ügyrend Az intézmény munkavédelmi tevékenységéért az igazgató a felelős. Az igazgató - egyszemélyi felelősségének megtartása mellett - a munkavédelmi tevékenység operatív irányítását más dolgozóra is átruházhatja, ha ehhez írásban megadja a szükséges jog- és hatáskört. 18.5.7. Az igazgatói döntések előkészítése Stratégiailag fontos kérdésekben a vezetőség készíti elő a döntéseket. A vezetőséget az igazgató hívja össze. Üléseire meghívja a partner-intézmény igazgatóját, szükség esetén az Egyesület elnökét. A vezetőség tagjai az intézmény magasabb beosztású dolgozói, a további tagokra az összmunkatársi értekezlet tesz javaslatot. A vezetőség tagja lehet az intézmény dolgozója és (külső) megbízási jogviszonyban vagy társadalmi munkában tevékenykedő munkatársa is. A vezetőség havonta, illetve szükség szerint ülésezik. Feladata és joga: -a munkaterv, a költségvetés, a havi programok kialakítása, a feladatok koordinálása, a végrehajtás szakmai, módszertani és szervezési kérdéseinek meghatározása, illetve -az iskolakoncepció kidolgozása, az éves költségvetés véleményezése, fejlesztési hozzájárulás összegének megállapítása, kérelmek elbírálása, a szociálisan rászoruló tanulók támogatásának odaítélése, a minőségbiztosítás intézményi szintű kidolgozása.
18.5.8. Az összmunkatársi értekezlet Az igazgató hívja össze évente legalább egyszer, illetve szükség szerint. Feladata az intézmény és az egyes dolgozók éves munkájának értékelése és a következő évi feladatok megismertetése.
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 19. A Felügyelő Bizottság három tagból áll, akiket a közgyűlés öt évre választ meg, és ügyrendje az alábbi: I. Általános rendelkezések 1. A felügyelő bizottság munkaterv alapján működik. A munkatervet a felügyelő bizottság elnöke terjeszti a felügyelő bizottság elé elfogadás céljából. 2. A felügyelő bizottság a hatáskörébe tartozó feladatokat tagjai között nem osztja meg. 3.A felügyelő bizottság az elnöke akadályoztatásának esetére tagjai sorából elnökhelyettest választ nyílt szavazással, akinek ez a megbízatása addig tart, amíg őt ez alól a felügyelő bizottság fel nem menti II. A felügyelő bizottsági ülés összehívása 1. A felügyelő bizottság ülését a munkatervben meghatározott időpontokban, vagy ettől eltérően a szükséghez képest, a felügyelő bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a helyettesítésére kijelölt felügyelő bizottsági tag hívja össze. 2. A meghívót, amely az ülés helyét, időpontját és napirendjét tartalmazza, legkésőbb az ülés időpontját megelőző 8 napon belül kell eljuttatni a felügyelő bizottság tagjaihoz, továbbá azokhoz, akik a felügyelő bizottság ülésén részt vesznek. Amennyiben a napirend valamelyik pontjához írásbeli előterjesztés készült, a meghívóval együtt annak szövegét is meg kell küldeni. 3. A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjai közül 2 fő jelen van. 4. A felügyelő bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök, az ő távollétekor pedig helyettesének szavazata a döntő. III. A felügyelő bizottsági ülés lefolytatása 1. A felügyelő bizottsági ülésen a felügyelő bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes elnököl. 2. Az ülés megnyitása után az elnök számba veszi a megjelenteket, és attól függően állapítja meg a határozatképességet. Ezt követően ismerteti az ülés napirendjét, a napirenddel kapcsolatos indítványokat, majd a napirendet és az indítványokat vitára bocsátja. Az előzetesen meghatározott napirendi javaslatban nem szereplő ügyek napirendre tűzésének kérdésében a felügyelő bizottság dönt. 3. Ha a felügyelő bizottság a napirendet elfogadja, az elnök, vagy más kijelölt személy ismerteti a napirenddel kapcsolatos előterjesztéseket. 4. A napirend keretében az elnök minden ülésen beszámol az előző felügyelő bizottsági ülések határozatainak végrehajtásáról és a két felügyelő bizottsági ülés között elnöki hatáskörben tett intézkedésekről.
5. Minden felügyelő bizottsági ülés napirendjén külön napirendi pontot képeznek a bejelentések, amelyek keretében az ülés bármelyik résztvevője bejelentéseket tehet. Nemcsak a napirendben szereplő, hanem egyéb ügyekre vonatkozóan is lehet feltenni kérdéseket és lehet kérni az egyesület elnökétől az egyesület működését érintő bármely ügyben tájékoztatást. Az elnök köteles a kérdésekre válaszolni és tájékoztatást adni. Ha erre az ülésen nincs lehetőség, legkésőbb a felügyelő bizottsági ülés időpontjától számított 15 napon belül kell a kérdés feltevőjének, vagy a tájékoztatást kérőnek a választ írásban megadni. A felügyelő bizottság dönthet úgy is, hogy a válaszadásra, illetve a tájékoztatásra a legközelebbi felügyelő bizottsági ülésen kerüljön sor. Egy - egy napirendi pont tárgyalása, annak előterjesztése után kérdések feltételével folytatódik, amelyre az ügy előadója, vagy az elnök adja meg a választ. Az ülés résztvevői az előterjesztéssel kapcsolatban javaslatot tehetnek és a javaslatokat is vitára kell bocsátani. 6. A felügyelő bizottsági ülés rendjére az elnök ügyel. Ha a felszólalások elhúzódnak, a felügyelő bizottság dönt arról, hogy a vitát bezárja, vagy a felszólalások idejét korlátozza. 7. A vita befejezése után az elnök összefoglalja annak eredményét, és javaslatot tesz a felügyelő bizottsági ülés határozatára, majd a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja. Ha a felügyelő bizottság valamely tagja az elfogadott határozattal nem ért egyet, különvéleményét kívánságára jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 8. Minden határozatban meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. 9. A felügyelő bizottsági ülés határozatait a naptári év kezdetétől annak végéig az évszám megjelölésével folyamatosan számolni kell. (Pl.:11/1999/3.) Az első szám a határozat sorszámát, a harmadik pedig a felügyelő bizottsági ülés sorszámát jelzi. A határozatok nyilvántartásáról az elnök az e célra rendszeresített nyilvántartó könyvben gondoskodik. 10. A felügyelő bizottsági ülés határozatait közölni kell a végrehajtásért felelős, vagy a végrehajtással érintett személyekkel, illetve szervekkel és a felügyelő bizottság döntésétől függően, részben vagy egészben ismertetni kell az egyesület tagjaival. Ez történhet hirdetmény útján, a közgyűlésen, vagy az egyesület helyi önkormányzati egységeivel.
IV. A felügyelő bizottsági ülés jegyzőkönyve 1. A felügyelő bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök, és a két felügyelő bizottsági tag ír alá. 2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a felügyelő bizottsági ülés helyét, idejét - a résztvevők nevét és beosztását - a meghívás szabályszerűségére és a határozatképességre vonatkozó megállapítást - az előző felügyelő bizottsági ülés határozatainak végrehajtásával és a tett intézkedésekkel kapcsolatos beszámolót - a napirendi javaslat ismertetését és az ezzel kapcsolatos indítványok lényegét - a napirendre vonatkozó szavazás eredményét - a napirend egyes pontjainak lényegét - a kérdéseket, javaslatokat és az azokra adott választ - a szavazás eredményét, a szavazók névszerinti feltüntetésével, a javaslatra vonatkozó állásfoglalást illetően (igen, nem, tartózkodott) - a felügyelő bizottsági ülés határozatát (határozatait) - a végrehajtásért felelős személy (személyek) nevét és a végrehajtás időpontját
3. A felügyelő bizottsági ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül kell elkészíteni. 4. A jegyzőkönyvet a felügyelő bizottság tagjai bármikor megtekinthetik, annak kijavítását vagy kiegészítését legkésőbb a következő felügyelő bizottsági ülésen kérhetik. A kijavítás, vagy kiegészítés kérdésében a felügyelő bizottsági ülés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. 5. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a beszámolók írásos anyagát, a határozattervezeteket, valamint a felügyelő bizottsági ülés napirendjével kapcsolatos egyéb anyagokat. 6. Az elnöknek gondoskodnia kell a jegyzőkönyv és mellékleteinek megőrzéséről. A felügyelő bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, - ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Megállapításairól a Közgyűlésnek jelentést tesz. A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 20. A felügyelő bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§b)pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 21. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve a szervezet könyvvizsgálója az a személy, aki: ♦ az Egyesület elnöke, vagy az elnökség tagja, ♦ az Egyesülettel - a megbízáson kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másként nem rendelkezik, ♦ az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, ♦ az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
22. A Felügyelő Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik. Üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze.
IV. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB SZABÁLYOK l. Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, az egyesület megszűnését követő két évig nem lehet ezen egyesület tisztségviselője. 2. Az Egyesület ♦ Tagnyilvántartási Szabályzatot ♦ Számviteli és Pénzügyi Szabályzatot ♦ Munkaügyi Szabályzatot köteles készíteni ♦ A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a/ a számviteli beszámolót b/ a költségvetési támogatás felhasználását; c/ a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d/ a cél szerinti juttatások kimutatását; e/ a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f/ a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g/ a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az éves beszámoló: A közhasznú szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérleg fordulónappal köteles beszámolót készíteni. A közhasznú szervezet közhasznú egyszerűsített beszámolója az 1.számú melléklet szerinti egyszerűsített mérlegből, továbbá a 3. számú melléklet szerinti közhasznú eredmény levezetésből, valamint tájékoztató adatokból áll. 3. A Szervezet irataiba minden tag betekinthet, a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet. V. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA 1. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
2. Az Egyesület vagyona az alábbiakból képződik: ♦ tagdíjakból, ♦ jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból. 3. Az Egyesület bevételei: ♦ az alapítóktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány, ♦ a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, ♦ az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, ♦ az Egyesület eszközeinek bérbeadásából származó bevétel, ♦ a tagdíj, ♦ egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel, ♦ a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. 4. Az Egyesület költségei: ♦ a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) ♦ az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek ( ráfordítások, kiadások), ♦ a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek ( ráfordítások, kiadások ), ♦ a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. Az Egyesület megszűnése esetén a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyonát a Székesfehérvár megyei Jogú Város Önkormányzatának adja át azzal a céllal, hogy ezen vagyont az Önkormányzat a Maroshegy - városrész közművelődési igényeinek kielégítését szolgálja.
Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az Egyesülési jogról szóló 1989. II. törvény, a Közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. törvény, valamint a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. CXL. törvény 73-89. §-ai, illetve az Egyesületre mindenkor érvényes jogszabályok az irányadók. Ezen alapszabály-módosítás 2006. március 20-án lép hatályba.
Székesfehérvár, 2006. március 20.
Hrabovszky Ákos elnök
