Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend Tartalom:

HÁ Z I R E N D Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Szeged

2013.

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend Tartalom:

I. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje 4 1.§ Felvétel, átvétel feltételei, követelményei, eljárási rendje 4 2.§ Csoportba sorolás szempontjai 5 3.§ Felvétel, átvétel elutasításának eljárásrendje 5 4.§ Egyes jogok gyakorlásának módja a beiratkozás és az első tanév megkezdése előtti időszakban 5 II. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje 5 5.§ Megszüntetés fegyelmi eljárással (nem tanköteles tanuló esetén) 5 III. A munkarenddel kapcsolatos szabályok 6 6.§ Tanórák, foglalkozások (napi, heti) rendjének kialakítási szabályai 6 7.§ Tanórán kívüli foglalkozások rendjének kialakítási szabályai 6 8.§ Szünetek rendje 7 9.§ Nyitva tartás rendje, a nyitva tartás alatti folyamatos ügyelet, felügyelet biztosításának szabályai 7 10.§ A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai 8 11.§ Az iskolán kívüli – pedagógiai programhoz kapcsolódó - programokban a tiltott magatartás leírása 8 12.§ Rendezvények, ünnepélyek normatív rendje 9 13.§ Közreműködés „rend fenntartásában”, önkiszolgálásban 9 IV. Az intézmény létesítményeivel, használatával kapcsolatos szabályok 10 14.§ Az épületek, a terület és a berendezések használati lehetőségei, szabályai; tanórán, tanórán kívüli, szüneti, hétvégi, szünidei időpontokban 10 15.§ A használat korlátai 10 16.§ A létesítmény használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályok 10 V. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok 11 17.§ A tanulók jogai 11 18.§ A tanulók kötelességei 14 19.§ A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere 14 20.§ A kérdezés-érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje 15 21.§ Véleménynyilvánítás gyakorlása 15 22.§ Jogorvoslati jog gyakorlása 16 23.§ Tantárgy módosítás, tantárgy-, foglalkozás- tanárválasztás rendje 16 24.§ A diákönkormányzat iskolai támogatása 17 25.§ Az „egy tanítás nélküli munkanap” felhasználásának szabályai 17 26.§ Felelősség taneszközökért, sportszerekért 17 27.§ A számonkérés formái, tilalmi szabályok 18 28.§ A tanulók jutalmazásának formái, rendje 21 29.§ A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás szabályai 22 30.§ A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai 24 31.§ A szülők tankönyvekről, taneszközökről egyéb felszerelésekről történő tájékoztatásának mikéntje 25 VI. A tanulókra vonatkozó védő- óvó rendszabályok 25 32.§ A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy elérhetőségének meghatározása 25 33.§ A rendszeres egészségügyi ellátás normáinak formái, rendje 25 34.§ Balesetmegelőzési előírások, balesetmegelőzés érdekében teendő intézkedések 26 35.§ A pedagógusok által készített tárgyak foglalkozásra behozása 27 36.§ A tanulók által az iskolába bevitt tárgyak elhelyezésének szabályai, védelme 27 VII. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások, ösztöndíj felosztásának elvei, a kérelem elbírálás rendje 27 37.§ A térítési díj, tandíj, hozzájárulás stb. fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok 28 VIII. A foglalkozásról történő távolmaradással kapcsolatos kérdések 29 IX. A vallási, etnikai, nemzeti, nemzetiségi diákjogok gyakorlásának rendje és garanciáiHiba! A könyvjelző n 38.§ A fakultatív hit- és vallásoktatás ideje, helye 30 2

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend X. A szülőket megillető jogok és kötelezettségek 39.§ A szülők jogai és kötelezettségei különösen XI. A tanárokat megillető jogok és kötelességek 40.§ A tanárok jogai és kötelezettségei különösen XII. A nyilvánossággal kapcsolatos szabályok 41.§ Az intézmény Házirendjének megismerése XIII. Záró rendelkezések 42.§ A Házirend módosítása

3

31 31 32 32 34 33 34 33

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend

A Házirend célja:

Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel, a tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségeivel és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat.

A Házirendet az iskola vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Elfogadáskor, illetve módosításkor az intézményi tanács, a szülői munkaközösség, továbbá az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A nevelőtestület által meghatározott Házirend biztosítja az intézmény közösségi életének szervezését, a pedagógiai programban foglalt célok megvalósítását és az értékek közvetítését. A Házirend elősegíti iskolánk oktató és nevelő feladatainak ellátását, ezért betartása kötelező az intézményben jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A Házirend – az intézmény tanévenkénti munkatervével együtt – az alábbiakban szabályozza az iskola belső rendjét:

I.

A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje

1.§ Felvétel, átvétel feltételei, követelményei, eljárási rendje Az iskolába történő felvétel a létszámhatárok figyelembe vételével mindig az adott évben kiadott beiskolázási tájékoztató alapján történik. Ebben a kiadványban tesszük közzé, hogy az általános iskolai eredmények közül milyen tantárgyak eredményeit veszünk figyelembe, valamint közöljük a szakmai képesség- és készségfelmérés követelményeit.

A tanulók felvételi eljárásának rendjét a mindenkori hatályos jogszabályok határozzák meg. Az iskola a felvételi követelményeket a tanév rendjében meghatározott időben – a vonatkozó jogszabályok betartásával - köteles nyilvánosságra hozni. 4

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend Más iskolából történő átvételhez a tanulónak a szakmai tárgyakból különbözeti vizsgát kell tennie.

2.§ Csoportba sorolás szempontjai A tanuló a felvételi eljárás döntése alapján kerül felvételre. A haladó nyelvi csoportokba történő besorolás szintfelmérés alapján történik. Az egyéb csoportbontások esetében a szaktanárok a létszámadatok és az órarend figyelembe vételével döntenek a csoportba sorolásról. 3.§ Felvétel, átvétel elutasításának eljárásrendje A szakmai képesség- és készségfelmérésen nyújtott teljesítmény vagy helyhiány miatt elutasított tanulókat írásban értesítjük. Az elutasítás ellen a jogszabályban előírtaknak megfelelően a szülő (gondviselő) a fenntartóhoz írásban fellebbezhet. 4.§ Egyes jogok gyakorlásának módja a beiratkozás és az első tanév megkezdése előtti időszakban A beiratkozás és az első tanév megkezdése előtti időszakban is megilleti a tanulót a részére szervezett foglalkozások (pl. előkészítő foglalkozások, előmeghallgatások) látogatási joga.

II.

A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje

A középiskolai tanulmányait befejező vagy más középiskolába átvett diák tanulói jogviszonya megszűnik. A tanulói jogviszony megszüntetését kérheti a szülő is, de a tanköteles diák tanulói jogviszonya csak akkor szüntethető meg, ha igazolja más iskolába való felvételét. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével -, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. Megszűnik a tanulói jogviszony "A kizárás az iskolából" fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

5.§ Megszüntetés fegyelmi eljárással (nem tanköteles tanuló esetén) A nem tanköteles tanuló ellen a törvényi szabályok betartásával lefolytatott fegyelmi eljárás végén, a nevelőtestület ilyen értelmű döntésével – a határozat jogerőre emelkedésének napján – a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik. 5

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend

III. A munkarenddel kapcsolatos szabályok 6.§ Tanórák, foglalkozások (napi, heti) rendjének kialakítási szabályai A tanítás heti rendjét órarend rögzíti. A folyosóügyeleti és a helyettesítési rend a heti órarend mellékleteként készül el. Mindegyiket az igazgató hagyja jóvá. Az oktatás alapegysége a tanóra, amelynek védelmét a lehető legnagyobb mértékben biztosítjuk. Tanulót a tanítási óráról kihívni csak rendkívüli esetben szabad. A csengetési rend: Délelőtt:

1. óra

7.30 – 8.15

Délután: 0. óra

13.10 – 13.55

2. óra

8.30 – 9.15

1. óra

14.00 – 14.45

3. óra

9.30 – 10.15

2. óra

14.55 – 15.40

4. óra 10.30 – 11.15

3. óra

15.50 – 16.35

5. óra 11.30 – 12.15

4. óra

16.45 – 17.30

6. óra 12.30 – 13.15

5. óra

17.40 – 18.25

A délutáni órákra történő becsengetés előtt 2 perccel jelzőcsengetés hívja fel a figyelmet az órák kezdésére. Iskolánkban az első óra 7.30-kor kezdődik. A tanítási órák összevontan is tarthatók, de időtartamuk akkor is 2x45 perc. Az iskola épületén kívül tartott tanítási órákra külön munkarend vonatkozik.

7.§ Tanórán kívüli foglalkozások rendjének kialakítási szabályai A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Ezek lehetnek többek közt a diákszínpad, a szakkörök, az előkészítők és a sportkörök. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti. A szakköri foglalkozások időtartama legfeljebb heti 45 perc lehet, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. 6

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályfőnököknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. Működésüket az egyetem hatályos rendelkezései szabályozzák. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá.

8.§ Szünetek rendje Az órák között legalább 10 perc szünet van. A tanórák közötti szünetek a felfrissülést szolgálják. A tanárok ezt a tanulói jogot kötelesek tiszteletben tartani. A diákok kultúrált magatartása alapfeltétele annak, hogy ne zavarjanak ebben másokat. A folyosókat és a lépcsőket a közlekedés számára szabadon kell hagyni. Lépcsőn, földön, ablakpárkányon, radiátoron ülni tilos! A szünetek rendjét a tanárok ellenőrzik.

9.§ Nyitva tartás rendje, a nyitva tartás alatti folyamatos ügyelet, felügyelet biztosításának szabályai A SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium épülete szorgalmi időszakban hétfőtől péntekig reggel 6 óra és este 19 óra között tart nyitva. A SZTE Zeneművészeti Kar épülete szorgalmi időszakban hétfőtől csütörtökig reggel 7 óra és este 21 óra között, pénteken reggel 7 óra és este 19 óra között és szombaton reggel 8 óra és este 17 óra között tart nyitva. Az eltérő nyitva tartásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási szünetek nyitva tartási és ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg, erről tájékoztatja az érintetteket. Az iskolában a tanítási idő alatt a hivatalos ügyintézés a következő: Titkársági nyitvatartás: hétfő – csütörtök: 7.30 – 16.00 péntek: 7.30 – 13.00 Ebédidő: hétfő – csütörtök: 12.00 – 13.00 A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon a szünetben vagy tanítás után intézhetik.

7

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend 10.§ A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai

A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 15-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. A tanév rendje és annak közzététele: A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: -

nevelőtestületi értekezletek időpontjait,

-

az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,

-

a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,

-

a vizsgák (érettségi, osztályozó, javító, különbözeti) rendjét,

-

a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – miniszteri rendelet keretein belül,

-

a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait, a házirendet, és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A nyitva tartást és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

11.§ Az iskolán kívüli – pedagógiai programhoz kapcsolódó - programokban a tiltott magatartás leírása A szervezett iskolai programokon, vagy az iskolához kapcsolódó bármilyen eseményen, ahol a tanuló a tanulói jogviszonyából eredően van jelen, a házirend előírásai értelemszerűen alkalmazva érvényesek. Így pl. osztálykiránduláson, iskolai szervezésű orvosi ellátáson, annak oda- és visszaútján, közös színházlátogatáson, koncerteken, stb. Ezen esetekben az adott foglalkozásért, programért felelős pedagógus kéri számon a házirend betartását. Ugyanakkor megszűnik a kötelezettség és ezzel együtt az iskola felelősségi köre is a foglalkozások után, pl. iskolából hazamenet.

8

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend 12.§ Rendezvények, ünnepélyek normatív rendje Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti- és gyermekközösség minden tagjának kötelessége.

Az ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező, a távollétet igazolni kell. Az ünnepélyek rendezése, az előkészítő munkában való részvétel, a megemlékezések megtartása /az iskola és a diákönkormányzat éves munkatervében foglaltak szerint/ minden pedagógusnak kötelessége. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi.

A tanulók az iskolai rendezvényeken az igazgató vagy az osztályfőnök utasításának megfelelő öltözékben jelennek meg. Az ünnepi öltözék:

-

lányoknak sötét szoknya ill. nadrág, (nem farmer) fehér blúz;

-

fiúknak sötét nadrág (nem farmer), fehér ing, illetve öltöny nyakkendővel.

Amennyiben a diák nem az alkalomhoz illő öltözékben jelenik meg, osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. Az iskola munkahely: a diákok megjelenése ennek megfelelően legyen tiszta, rendes, kerüljék a divat szélsőségeit, a feltűnést! Az iskolában – a balesetek elkerülése érdekében – a testékszer viselése nem megengedett!

13.§ Közreműködés „rend fenntartásában”, önkiszolgálásban Becsengetés előtti jelzőcsengetéskor a tanulók a következő óra helyére mennek, s csengetéskor bevonulnak a terembe. A hetes gondoskodik a tanterem rendjéről. Minden óra előtt letörli a táblát. Testnevelésórákra csak az udvaron át való közlekedést engedjük meg. Az osztályba belépő tanárt a diákok felállással köszöntik, és a hetes jelentését állva hallgatják. Csoport esetén a hetest a szaktanár jelöli ki.

9

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend

IV. Az intézmény létesítményeivel, használatával kapcsolatos szabályok 14.§ Az épületek, a terület és a berendezések használati lehetőségei, szabályai; tanórán, tanórán kívüli, szüneti, hétvégi, szünidei időpontokban A vezetőség az illetékesek bevonásával gondoskodik, hogy az iskola épülete, udvara, tornaterme a tanulmányi, nevelési és egészségi követelményeknek megfeleljen. Az iskola helyiségei elsősorban az iskola tanulóinak nevelésére, oktatására szolgálnak. Előadótermekben, számítógéptermekben, tornateremben, kondicionáló teremben, a tanulók csak tanárok, illetve tanárjelöltek felügyeletével tartózkodhatnak, és a felszereléseket, műszereket, gépeket csak a szaktanár irányításával használhatják. A termek felhasználásának egyeztetését a gazdasági vezető végzi. Az iskola eszközeit az igazgató által megbízott tanárok kezelik. A megbízott tanár gondoskodik felszerelések rendben tartásáról, felelős a megőrzésükért, fejlesztésükért. Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását a diákönkormányzattal egyeztetve az iskolavezetés felnőtt felügyelet mellett engedélyezi. Felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodni.

15.§ A használat korlátai „Közoktatási tv. 39. § (4) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.” Az iskola épületében politikai rendezvényt nem lehet tartani.

16.§ A létesítmény használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályok Az iskola használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatok tartalmazzák.

10

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend

V.

A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok

A tanulók jogainak és kötelezettségeinek pontos ismertetése érdekében a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó rendelkezéseit dőlt betűvel a Házirendben idézzük: 27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség 45. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. (3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. (7)120 A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető. (8)121 A jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára. A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl az állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést. (9)122 A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat. (10)123 A települési önkormányzat jegyzője az óvodás, a járási hivatal az állami intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,

11

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e)124 egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt, f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (5) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelésoktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. (6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,

12

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, o) választó és választható legyen a diákképviseletbe, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. (8) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. (12) A (9) és (11) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt.

13

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend (13)125 Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott hatósági döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.

19.§ A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere A tanulókat közvetlenül érintő igazgatói, nevelőtestületi döntések előkészítő szakaszában az iskolavezetés kikéri a DÖK véleményét, javaslatát. Az iskola vezetése ill. a tantestület véleményformálási jogot biztosít a DÖK-nek minden olyan értekezleten, melynek témája az iskolai közélet, a tanulói jogok és kötelességek teljesülése. Az iskolavezetés képviselete hétfőn 10 órától az igazgatói irodában a DÖK rendelkezésére áll. A DÖK-öt a diákok nagyobb közösségét érintő intézményi döntésekbe – a diákmozgalmat segítő pedagógus közvetítésével - véleményezési jogkörrel az intézményvezető bevonja.

20.§ A kérdezés-érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje A diákoknak joguk van problémás ügyeikkel a szaktanárokat, az osztályfőnököket, az ifjúságvédelmi felelőst, az igazgatót felkeresni. A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapni.

14

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend A diákközgyűlés: A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.

Napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni!

A diákgyűlésen a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A tanulók véleménynyilvánítási jogukat gyakorolhatják a diákönkormányzati gyűléseken, a rendszeres partneri elégedettség mérések alkalmával és a diákközgyűléseken. A tanulói létszám minimum 50%-os nagyságrendű érintettségénél kötelező az adott ügyben kikérni a diákönkormányzat véleményét. A tanulók nagyobb közösségét érintő írásbeli kérdést a vezetőség kivizsgálja, arról 15 napon belül írásban döntést hoz, és azt indokolja. A tanuló az őt illető jogokról az osztályfőnökétől, ha érintettség miatt ez nem megoldható, akkor az igazgató helyettestől, vagy a diákmozgalmat segítő tanártól kaphat információt.

21.§ A Véleménynyilvánítás gyakorlása A tanulóknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az őket érintő valamennyi kérdésben, valamint e körben javaslatot tegyenek, és kérdéseket intézzenek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz.

15

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselők által a diákönkormányzaton keresztül is eljuttathatják az illetékeshez. A tanulóknak joga, hogy hozzájussanak a jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez szükséges információkhoz. A tájékoztatásról az iskola gondoskodik. A tanulók írásos tájékoztatást kapnak az iskola házirendjéről, és annak változásairól. Az iskolai életre és a tanulókra vonatkozó jogszabályok és az iskola működésének diákokat érintő területeiről szóló dokumentumok a könyvtárban és az iskola honlapján hozzáférhetők.

22.§ Jogorvoslati jog gyakorlása Az iskola a jogsérelmek és az érdeksérelmek kezelésére belső jogorvoslati fórumrendszert működtet.

Ezek: - diákközgyűlés, -

rendszeres tájékoztatás a DÖK-től - igazgatói fogadóóra

Ezen túlmenően az osztályfőnök köteles segíteni a tanulót jogorvoslati jogának gyakorlásában. 23.§ Tantárgy módosítás1, tantárgy-, foglalkozás- tanárválasztás rendje A tanulóknak joguk van választani a választható tantárgyak, foglalkozások közül. A kerettantervben, a pedagógiai programban meghatározott keretek között joga van megválasztani azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválasztja a tantárgyakat tanító pedagógust. A kötelező tanórai foglalkozások választása az iskolába történő beíratáskor történik. A választás joga a kiskorú tanuló esetén a szülőt illeti meg.

A kerettantervre épülő helyi tantervek szerinti oktatásban részesülő tanulók számára az iskola igazgatója minden év április 15-ig, elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a mindenkori 10. évfolyam tanulói kétszintű érettségire való felkészítést választhatnak. A kétszintű

16

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend érettségire felkészítő csoportból a tanuló csak a 11. évfolyam végi osztályzat megszerzése után – írásos szülői kérelem alapján – léphet ki.

A fenti csoportok munkájába a 12. évfolyamon csak különbözeti vizsga letétele után lehet bekapcsolódni. A tanuló írásban osztályfőnökén keresztül jelentkezhet választható foglalkozásokra, melyeken jelentkezése után a részvétele kötelező.

24.§ A diákönkormányzat iskolai támogatása A diákönkormányzat működési feltételei:

Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SzMSz és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

25.§ Az „egy tanítás nélküli munkanap” felhasználásának szabályai

Tanítás nélküli munkanap: A tanítás nélküli munkanap programjának eldöntési joga az iskolai diákönkormányzaté a nevelőtestület véleményének kikérése mellett. A diákönkormányzat dönt e bizonyos tanítás nélküli munkanap dátumáról és programjáról. A diákmozgalmat segítő pedagógus a nevelőtestületet értekezleten tájékoztatja, és kikéri a véleményüket. A tanítás nélküli munkanap programjának megszervezésében és lebonyolításában a nevelőtestület közreműködik. Az iskola helyiségeit a tanulók e napon is használhatják.

26.§ Felelősség taneszközökért, sportszerekért A tanuló általános felelősséggel tartozik az intézmény vagyontárgyai, helyiségei iránt. A szándékosan, vagy vétlenül okozott kárt (egészben vagy részben) meg kell téríteni. A károkozásról az osztályfőnök jegyzőkönyvet vesz fel, mely alapján az iskola a szülőt írásban értesíti a döntésről. A tanulók kártérítési felelőssége: 17

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz – a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, - szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladja meg.

27.§ A számonkérés formái, tilalmi szabályok Az iskolai írásbeli ellenőrzések formái, rendje, korlátai:

A tanuló írásbeli ellenőrzésének formái a következők: a) témazáró dolgozat: a tantervben meghatározott témakörök végén íratott, egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, általában egy, de maximum 2 összevont tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli ellenőrzési forma. A témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb 20 percet kitöltő írásbeli ellenőrzési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a következők: - témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a naplóba beírja, a dolgozatot 15 munkanapon belül kijavítja; - egy osztályon belüli tanulócsoporttal egy napon kettőnél, egy héten négynél több témazáró dolgozatot nem íratunk; - a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb témazáró dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak; - ha a tanuló igazoltan hiányzik a témazáró dolgozat írásakor, a szaktanár a dolgozat megíratását későbbi időpontban pótoltathatja.

18

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend A dolgozatok értékelése: - minden írásbeli dolgozat értékelése egy tantárgyi érdemjeggyel történik, de magyarból az értekező jellegű dolgozatra irodalom és nyelvtan osztályzatot is adunk; - az érdemjegyek megállapítása a tantárgyanként kialakult gyakorlatnak megfelelően történik; - a tanulókkal ismertetni kell az értékelés szempontjait, a ponthatárokat ill. a százalékos arányokat. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai, értékelése: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják, házi dolgozat esetén az írásbeli beszámoltatást helyettesítik.

A tanulók számára napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli, szóbeli és gyakorlati házi feladatot. A házi feladat adásának céljai: -

újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;

-

készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;

-

önálló kutatómunkát végezni valamely témában;

-

alkotómunkát végezni valamely témában.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező írásbeli és szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti. A házi feladat adásának elvei: -

A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta átlag 6-8 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot.

-

Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amely az órán elhangzott tananyag alapján elvégezhető. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére, elkészítésére, megtanulására mindenki képes.)

A házi feladat ellenőrzése és értékelése:

19

-

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat a tanórán a diákokkal közösen ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják.

-

Az el nem készített, illetve hibás házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: a)

nem büntetjük a tanulót, ha a hiba a feladat vagy az annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad;

b)

meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el;

c)

a házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni

-

Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.

-

Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.

-

A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.

-

A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismeretet kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatokat) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

A házi dolgozat értékelése: A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel értékelheti. Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, aki a házi dolgozatát határidőre nem adja le a szaktanárnak, és ha a késedelmét a házirendben meghatározott módon nem igazolja. Igazolt hiányzásaira hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidő módosítását. A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai a következők: - a házi dolgozat témáját a szaktanár a tanórán legalább egy hetes beadási határidővel adja ki 20

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend - a beadási határidő lejártát követő 15 munkanapon belül a szaktanár a házi dolgozatokat kijavítja és kiadja a tanulóknak. A szóbeli feleltetés rendje és korlátai: - a kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti; - a szóbeli feleltetés ideje nem haladhatja meg tanulónként a 10 percet, emelt szintű érettségire való felkészítésnél a 20 percet; - a szóbeli feleltetés során a témakörből ismétlő kérdés adható; - a tanuló a több napos hiányzását követő tanóra elején kérheti a szóbeli számonkérés alóli felmentését.

28.§ A tanulók jutalmazásának formái, rendje A tanulók kiemelkedő tanulmányi előmenetelükért, példamutató magatartásukért, közösségi munkájukért, illetve valamennyi kimagasló tevékenységükért részesülhetnek egyéni, vagy csoportos jutalomban. Dicséret Formája lehet szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi. Az osztályfőnök, a szaktanár vagy az igazgató írja be az ellenőrző könyvbe, vagy a bizonyítványba. Könyv és/vagy oklevél Kiemelkedő versenyeredményért, kitűnő bizonyítványért, valamint példamutató közösségi munkáért az osztályban tanító tantestület, vagy a szaktanár véleménye alapján a tanév végén kerül kiosztásra. A versenyeken kiváló eredményt elért, valamint az iskolai szinten kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók a következő tanév évnyitó ünnepélyén, illetve a tizenkettedikes diákok a ballagási ünnepélyt megelőző utolsó osztályfőnöki órán veszik át. Vántus István Díj A díjat minden évben egy végzős, 12. osztályos tanuló kaphatja meg, aki a legjobb eredményt érte el szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakból a középiskolai tanulmányai során, emelett tehetségét és szorgalmát zenei versenyeredmények is tanúsítják. A Vántus István Díjra érdemes tanuló kiválasztásáról az iskola tantestülete szavazással dönt. A díjat, Vántus Istvánné, a díj alapítója adja át az iskola Húsvéti koncertjén. 21

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend 29.§ A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás szabályai Az iskolai szóbeli és fizikai agresszió minden formája a legszigorúbb módon büntetendő. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás rendje: Az egyeztető eljárást a kötelességszegést követő két héten belül le kell folytatni. Az egyeztető eljáráson jelen van a szülői szervezet vezetője vagy megbízottja, a diákönkormányzat elnöke, az iskola vezetőségének egy tagja, a sértett és a kötelességszegő, valamint jogi képviselőik. Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyv készül. Amennyiben az egyeztető eljárás eredményes, a fegyelmi eljárás lefolytatása szükségtelenné válik. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: Fegyelmező intézkedések: szaktanári figyelmeztetés (naplóba bejegyezve); osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás A fegyelmező intézkedések eljárásrendjét az SZMSZ határozza meg. Azokkal a tanulókkal szemben, akik ismételten megszegik a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeiket, vagy tettükkel – órai vagy órán kívüli viselkedésükkel – szándékosan zavarják meg a tanulóközösségek, az iskola munkáját, esetleg az iskolán kívüli viselkedésükkel okoznak kárt az intézmény jó hírének, fegyelmi eljárást kezdeményezhetünk. Fegyelmi felelősség

22

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e)-f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. Az I. fokú fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. A fenntartó képviselője: - a kérelmet elutasíthatja, - a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén megváltoztathatja, - vagy megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. A büntetést és a jutalmazást írásba kell foglalni, naplóba be kell jegyezni, és az ellenőrző útján a szülő tudomására kell hozni.

23

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend Az igazgatói szintű dicséretet, illetve elmarasztalást az igazgató indoklással, körözvény útján és a Zeneművészeti Szakközépiskola honlapján is a diákok tudomására hozhatja. 30.§ A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai - Felmentést kérhet a tanuló – a szülő írásbeli kérelme alapján - az egyes tantárgyak tanulása, ill. az órák látogatása alól. A kérelemről az iskola igazgatója dönt a szaktanár véleménye alapján. - Felmentést kaphat a tanuló, ha: - teljesítette a pedagógiai programban előírt követelményeket - ha előrehozott osztályvizsgát tesz az adott tantárgyból. Előrehozott osztályvizsga csak egész éves tananyagból tehető. A júniusi érettségi vizsgaidőszakot megelőző osztályozó vizsgára április 15-ig kell jelentkezni, a vizsgákat április 15. és 30. között szervezzük. Az őszi érettségi vizsgaidőszakot megelőző osztályozó vizsgákra június 15-ig kell jelentkezni. Az előrehozott osztályvizsgákat minden év augusztus 25-30. között szervezzük. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés a vizsga megkezdése után nem vonható vissza, az osztályozó vizsga érdemjegye végleges. Az előrehozott osztályozó vizsgára való jelentkezés írásos szülői kérelem alapján történik, a kérelmet a szaktanárral alá kell íratni. Az előrehozott és a normál érettségi vizsgára a jogszabályoknak megfelelő módon és időben az iskolatitkárnál kell jelentkezni. -

Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel – szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni.

-

A nyelvi órák alóli felmentést külön határozat szabályozza, ezzel kapcsolatos információ az intézmény igazgatójától kérhető.

Tantárgy/tantárgyak alóli, szakmai indokból (pl. felkészülés szakmai versenyre) kért fölmentés megadásának feltételei: 1.) A fölmentés kizárólag írásban benyújtott szülői kérvényre adható 2.) A tanuló kérelmét a főtárgy tanár írásban támogatja és indokolja 3.) Az érettségi tantárgyakból előző tanévben élért minimum 4.0 osztályzat, tantárgyanként 4.) A kérelmet bármelyik érintett tanár a saját tantárgyát érintően elutasíthatja A felmentett tanuló beszámolási kötelezettségének teljesítése:

24

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend A tanuló figyelemmel kíséri osztálya haladását, írásbeli számonkérésekre és a témazáró beszámolókra felkészül, azokat az osztállyal együtt a tanár által kijelölt időpontban megírja. A mennyiben a kijelölt időpontban nem jelenik meg, és távolmaradását a házirendben meghatározott módon nem igazolja, érdemjegye elégtelen.

31.§ A szülők tankönyvekről, taneszközökről egyéb felszerelésekről történő tájékoztatásának mikéntje

Minden tanév végén a szülők írásbeli (pl: írásbeli felhívás a hirdető táblán) tájékoztatást kapnak a következő tanévre vonatkozó tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek, ruházati és más felszerelésekkel kapcsolatos előírásokról.

VI. A tanulókra vonatkozó védő- óvó rendszabályok 32.§ A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy elérhetőségének meghatározása Az ifjúságvédelmi felelős személyét a tanév elején az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal, és tájékoztatják a diákokat az ifjúságvédelmi felelős elérhetőségéről, fogadóórájának időpontjáról is.

33.§ A rendszeres egészségügyi ellátás normáinak formái, rendje A közoktatási törvény az alapszolgáltatások körébe sorolja fel a rendszeres egészségügyi felügyeletet. Az ellátás rendjét az iskolaorvos és a védőnő hatáskörében szervezi.

Az iskola egészségügyi orvosi ellátását szakképesítéssel rendelkező iskolaorvos, iskolavédőnő együttműködésével biztosítja. A tanuló joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Tanévenként meghatározott időpontban heti három alkalommal iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére.

25

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend Évente minden tanuló általános szűrővizsgálaton vesz részt. A tanulók számára bármilyen gyógyszeres ellátást csak az orvos adhat. Az iskolaorvos évente egyszer tájékoztatja tapasztalatairól az iskolavezetést. Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnök kérésére egészségügyi felvilágosító órát tart. Tanévenként egy alkalommal a tanulók szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt a szakorvosi rendelőintézetekben. Mindkét épület portáján központi mentődoboz található, amelyet kisebb balesetek ellátására lehet igénybe venni. Az azonnali orvosi ellátást igénylő esetben a foglalkozást vezető tanár értesíti az iskolatitkárt, aki intézkedik. Rosszullét esetén az osztályfőnök, vagy az igazgató, illetve gyakorlati oktatásvezető engedélyével mehet haza a tanuló. Az iskolatitkár indokolt esetben értesíti a szülőket. Fertőző betegség gyanúja esetén a tanulót azonnal orvoshoz kell küldeni. Az orvosi vizsgálatra rendelt tanulók tanári felügyelettel mennek a rendelőbe. Abban az esetben, ha az egész osztály, akkor az órát tartó tanár, vagy az osztályfőnök, ha csak az osztály egy csoportja vesz részt a vizsgálaton, akkor valamelyik helyettes tanár kíséri a tanulókat.

34.§ Balesetmegelőzési előírások, balesetmegelőzés érdekében teendő intézkedések Minden iskolahasználó kötelessége különösen, hogy a munka-, tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat megismerje és betartsa. Az iskolai információs táblán e szabályzatok olvashatók. A megismertetésükért felelős az osztályfőnök. Veszélyhelyzet, baleset észlelése esetén minden iskolahasználó köteles azonnal intézkedni. A tanuló a legközelebbi felnőttet, pedagógust értesítse. Szükség esetén, a portán keresztül hívható segítség. Tiltott cselekvés az épületeken belül és a tanítási időben a 2 épület közötti útszakaszon való dohányzás, egyéb tűzveszély okozása, pl. kollégiumban a lakószobákban főző, fűtő berendezések használata. Tilos a szeszesital, bármilyen kábítószer fogyasztása.

26

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend Veszélyes tárgyak, fegyvernek minősülő szúró, vágó eszközök, robbanószerek, petárda illetve kábítószer tanulónál történő megtalálása esetén az iskolavezetés a rendőrségen keresztül szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

35.§ A pedagógusok által készített tárgyak foglalkozásra behozása A pedagógus csak olyan tárgyakat vihet be a tanítási és tanításon kívüli órákra, melyről előzőleg meggyőződött, hogy nem balesetveszélyes.

36.§ A tanulók által az iskolába bevitt tárgyak elhelyezésének szabályai, védelme Az iskola eszközeit a tanuló az előírásoknak és a pedagógus utasításainak megfelelően kezelje. A tanuló kérésére saját célra igénybe veheti az iskola bizonyos vagyontárgyait. Átvételkor aláírásával tudomásul veszi, hogy egyúttal vagyonvédelmi felelősséget is vállalt. Az esetleges kárt ez esetben is meg kell téríteni. A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges tárgyak iskolába történő behozatalát a Házirend tiltja. Így az intézménybe különösen nem hozhatók be az alábbi eszközök, anyagok:

-

kereskedelmi célt szolgáló cikkek, tárgyak, veszélyt hordozó eszközök (robbanó, szúró, vágó eszköz, kábítószernek minősülő anyagok stb. ).

-

mobiltelefont és magán célra szórakoztató elektronikai berendezéseket tanítási órán sem a tanulók, sem a tanárok nem használhatnak, ezen eszközök tanítási óra alatt kikapcsolva tartandók.

VII. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások, ösztöndíj felosztásának elvei, a kérelem elbírálás rendje

27

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend Az iskola tanulója írásos szülői kérelemre, az osztályfőnök ajánlása mellett szociális támogatásban részesülhet. A támogatás megítélésekor kizárólag a szociális rászorultság szempontja érvényesülhet. Támogatást lehet kérni: a) az iskolától a diákétkeztetés térítési költségének kiegészítésére, b) a tanulmányi versenyek, iskolai táborozások, diákcserék, költségeihez, c) a tanuló lakóhelye szerinti kerületi önkormányzattól egyszeri vagy rendszeres szociális támogatást és kedvezményt. Központi tankönyvtámogatás összegét évente a költségvetési törvény határozza meg. Elosztásáról évente – a szülői szervezet egyetértésével – a nevelőtestület dönt. Kifizetése évente legkésőbb október 15-ig esedékes. Ingyenes tankönyv Feltételek a mindenkori érvényben levő költségvetési törvény alapján. A feltételek teljesüléséről a szülőnek évente írásban kell nyilatkoznia. A hozzájárulás egy tanuló után rászorultsági jogcímen adható.

37.§ A térítési díj, tandíj, hozzájárulás stb. fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munkatervében kell meghatározni. Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérni: - a szülői szervezet, - nevelőtestület véleményét. A térítési és tandíjakat minden hó 5. napjáig előre kell személyesen az iskolai pénztárosnál vagy átutalási postautalványon befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. 28

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton a gazdasági vezető gondoskodik, ha -

a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, tartósan 1 hónapot igazoltan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozáson nem tud részt venni.

Az étkezési térítési díjakat a konyha érvényes előírásai alapján kell rendezni, illetve a visszaigényléseket kérelmezni.

VIII. A foglalkozásról történő távolmaradással kapcsolatos kérdések Az előre nem látható események (betegség, közlekedési nehézségek stb.) kivételével a tanuló - csak írásos kérelem vagy kikérő alapján - előzetes engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásokról. Három napnál nem hosszabb távolmaradásra az osztályfőnök, hosszabb időre az igazgató adhat engedélyt. Sportolók, illetve művészeti csoportok, együttesek tagjainak távolmaradását minden esetben – az osztályfőnök javaslatára – az igazgató engedélyezi. Az előzetes engedély nélküli mulasztást igazolni a hiányzást követő osztályfőnöki órán, illetve egy héten belül kell az osztályfőnöknél. Az orvosi igazolást a szülő köteles aláírásával ellátni. Szakrendelésre tanulóink lehetőleg tanítási időn kívül menjenek! Az óráról való elkésés tényét a tanár a naplóba rögzíti. A tanár az órára késve érkezőket beengedi, a naplóba a késés idejét bejegyzi. A késést az osztályfőnöknél igazolni kell! Amennyiben az igazolatlan késések ideje összeadva eléri a 45 percet, az egy mulasztott órával egyenértékű (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (10)). Tanítási idő alatt az iskola épületét elhagyni nem szabad. Ha ez mégis szükségessé válik, akkor ezt szülői kérésre – kivételes esetekben e nélkül – az osztályfőnök, a szaktanárok vagy az igazgatóság valamelyik tagja engedélyezheti. Az igazolatlan mulasztás, az iskolából tanítási idő alatti engedély nélküli távozás egyben fegyelmi vétség is. 3 igazolatlan óra osztályfőnöki figyelmeztetés 5 igazolatlan óra osztályfőnöki intés

29

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend 7 igazolatlan óra osztályfőnöki megrovás 9 igazolatlan óra igazgatói intés A további igazolatlan óra (29 óráig) egyéni elbírálás szerinti fegyelmi következményekkel járhat.

A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint 51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, rhogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. (2)82 Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a gyermek, a tanuló - gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, d) a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2a) bekezdése szerinti igazolással igazolja. (3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (4)83 Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot, valamint az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt, b) tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén - gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - a gyermekjóléti szolgálatot. (4a)84 Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és - szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. (5)85 Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. (6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben összesen86 a) a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap b)87 tanköteles tanuló esetén harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás. (7) Ha a tanulónak - az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen88 a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c)-d)89

30

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (9)90 A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás további következményeit a szakképzésről szóló törvény határozza meg. (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

A szülő kötelességei és jogai az NKT szerint 72. § (1) A szülő kötelessége, hogy a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. (2) A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen - tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. (3) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon. (4)181 A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon.

A pedagógus kötelességei és jogai az NKT szerint 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

31

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. (2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. (3) A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár) fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét. (4)205 A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal látja el. (5)206 A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. (8)207 Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. (9) A vezetőpedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje gyakorló óvodában a teljes munkaideje hatvan százaléka, más gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorló szakszolgálati intézményben a teljes munkaideje harminc százaléka lehet. (10) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakört betöltő nevelésseloktatással lekötött munkaideje a teljes munkaideje ötven százaléka. (11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet.

32

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend (11a)208 Az óvoda-, iskolapszichológus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében - heti huszonkettő óra. Az óvoda-, iskolapszichológus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzi a gyermekek, tanulók egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel, tanulókkal, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatokat. Az óvoda-, iskolapszichológus további heti tíz órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvoda-, iskolapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek, tanuló szakellátásba történő irányítását, a munkaidő fennmaradó részében pedig a munkaköréhez szükséges információk feldolgozásával, az óvodai, iskolai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. A közvetlen pszichológiai foglalkozás heti előírt időkerete indokolt esetben a nevelési, tanítási év alatt az egyes hetek között átcsoportosítható. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a koordinátorral való kapcsolattartáson kívül a munkavégzés valamennyi időkerete arányosan csökken. (12) Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. (13)209 A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében heti huszonegy órában a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. (14)210 A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálat vezetője a heti teljes munkaidőnek az 5. melléklet vagy a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri rendelet szerint tanórákkal vagy foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a magasabb vezetői, vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. A nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az 5. melléklet határozza meg. Az iskolában foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak száma az általa az intézményben tanított tantárgynak - az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerinti - heti óraszámával azonos, amennyiben olyan tantárgyat tanít, amelynek a helyi tanterv szerinti óraszáma magasabb, mint az 5. mellékletben az adott intézményre és vezetőre meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma. 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, k) az oktatási jogok biztosához forduljon. (2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott jog megilleti azt is, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba. (3)211 A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a szabadidő-szervező munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, a KIR adatkezelőjénél. Annak részére, akit az első mondatban meghatározott munkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. (4)212 A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban a munkáltató - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel, elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére

33

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A munkáltató az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A pedagógusigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg. A KIR adatkezelője a pedagógusigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője és a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők a pedagógusigazolvány elkészítése körében tudomásukra jutott személyes adatot a pedagógusigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.

XII. A nyilvánossággal kapcsolatos szabályok 41.§ Az intézmény Házirendjének megismerése Az iskola Házirendje nyilvános. Megtalálható az iskola irattárában, az iskola titkárságán, az iskola igazgatójánál és a diákönkormányzat vezetőjénél. A házirend olvasható az iskola honlapján is. Minden szülőnek joga, hogy megismerje az iskola Házirendjét. Minden osztályfőnök minden tanév első szülői értekezletén ismerteti a szülőkkel, a diákokkal pedig minden év első osztályfőnöki óráján. A szülők az iskola dokumentumairól az SZMK választmányán keresztül, továbbá szülői értekezleten kapnak általános tájékoztatást minden tanév indításakor. A tanulók az iskolai dokumentumokról a diákönkormányzati üléseken kapnak tájékoztatást. A 2004/2005-ös tanévtől kezdődően minden szülőnek, akinek kilencedik osztályos gyermeke van, a házirend egy példányát át kell adni. A közoktatási törvény és végrehajtási rendeletének, valamint az iskola, Szervezeti Működési Szabályzatának diákokat közvetlenül érintő részeinek megismerhetősége az intézmény irodájában minden iskolahasználó számára biztosított.

XIII. Záró rendelkezések 42.§ A Házirend módosítása A házirend érvényesülésének figyelemmel kísérése különösen az igazgató és a DÖK feladata. A rendszeres – évenkénti felülvizsgálatának és módosításának rendszere illetve eljárási szabályai: - Bármelyik érintett fél (nevelőtestület, intézményi tanács, DÖK, szülői szervezet, fenntartó) kezdeményezheti írásban az iskola vezetőjénél a módosítást.

34

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend - A benyújtott írásbeli kérelem alapján – indokoltság esetén - az intézmény vezetője megszervezi a Házirend módosítását, beszerzi a szükséges egyetértési nyilatkozatokat és a fenntartó elé terjeszti jóváhagyásra. Az Intézmény házirendjére vonatkozó szabályzatot az igazgató előterjesztése alapján a SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Nevelőtestülete a 2015 .... napján megtartott ülésén jóváhagyta. Az elfogadást megelőzően a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az Intézményi Tanács, Iskolai Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség. S z e g e d , 2015.

Újvári István igazgató Ph.

………………………………… egyetértési jogot gyakorolt szülői szervezet

……………………………….. egyetértési jogot gyakorolt diákönkormányzat

Jóváhagyta:

Prof. Dr. Szabó Gábor rektor SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Ph.

35