A TAGINTÉZMÉNY VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ PROGRAM
SZEGEDI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ PÁLYÁZATHOZ
GARAMI ISTVÁN 2016
Bevezetés
Jelen helyzetben – az oktatási rendszer gyökeres átalakításának éveiben - nem lehet eléggé hangsúlyozni a változtatás, továbblépés szükségességét, igényét és programját. Ezzel együtt az, aki több mint húsz éve az iskolában dolgozik, részt vett a fejlesztésekben és csaknem tizenöt éve a vezetőség tagja, jelentőséget tulajdonít az eddigi eredményeknek és hangsúlyt helyez folytonosságra is. A József Attila Tagintézmény „Sokadik Esély” iskolájaként vállalja a lemorzsolódó tanulási és, vagy magatartási problémákkal rendelkező tanulók felzárkóztatását és szakmai képzettséghez juttatását. Mind a pedagógiai eszköztárunk, mind az oktatásszervezési eljárásaink (iskolai tanműhelyek, kiscsoportos oktatás, gyakorlatközpontú képzés), mind a pedagógiai munkát segítők széles köre (szociális munkások, asszisztensek, szakmunkások, iskola pszichológus) támogatja a tanulóink számára a hátránykompenzálást és a sikeres alapfokú iskolai, ill. szakmai végzettség megszerzését. Az Iskola képviseli egy olyan intézmény alapjait, amely hatékonyan képes a „problémás” tanulók neveléséveloktatásával foglalkozni, és megvan benne a lehetőség, hogy ezt állandóan továbbfejlessze. A fejlesztés feltétlenül szükséges is, hiszen a működésben még sok a változó körülményekhez való alkalmazkodás elvárása. Az elkövetkező években két nagy terület mentén képzelem el az Iskola előtt álló feladatok még hatékonyabb végrehajtását: 1. A működés meglévő elemeinek rendszerbe foglalása és következetes végrehajtása 2. Új elemek kidolgozása és működtetése A már jelen lévő törekvések közül a következők fejlesztését tartom kiemelkedő jelentőségűnek: –
képesség- és készségfejlesztés további erősítése
–
követelmények, ellenőrzési kritériumok pontosítása (munkatársak és tanulók vonatkozásában egyaránt); az eredményesség és hatékonyság vizsgálatának az iskola sajátosságaihoz igazodó szempontjai; a pozitív megerősítés szerepének fokozása
–
szervezetfejlesztés: a feladat- és hatáskörök pontosítása – a túlszabályozottság elkerülésével
–
a képzés és működés rugalmas fejlesztése: (a lehetőségek és igények függvényében új szakmák oktatása, alapiskolai végzettségre irányuló képzés (HÍD- programok); a jogszabályi változások naprakész nyomon követése
–
együttműködés fejlesztése: a tanulók képzésében részt vevők, képzési területek, illetve intézmények között
–
személyi feltételek fejlesztése főleg belső erőforrások felhasználásával; tárgyi feltételek további javítása külső források bevonásával is.
–
a „kiegészítő szolgáltatások” erősítése: szabadidő-pedagógia, szociális és egészségügyi ellátó rendszer igénybevételének segítése; továbbtanulás előkészítése magasabb végzettséget adó iskolákba
Az „új elemek” sem előzmény nélküliek, de eddig csak szórványosan valósultak meg:
–
felnőttoktatás erősítése
–
szakképzés palettájának szélesítése – akár más intézményekkel való együttműködés révén
–
iskolarendszeren kívüli felnőtt-képzések – intézmény- és program-akkreditáció révén; alapfokú végzettséget, illetve szakképesítést nyújtó oktatás főleg fogyatékos és hátrányos helyzetű felnőttek részére
–
büntetés-végrehajtási intézet(ek)ben folyó alapfokú oktatás (esetleg szakképzés) – a feltételek tisztázása
–
vállalkozási tevékenység erősítése: az intézmény kapacitásának felhasználása, együttműködés a város intézményeivel, vállalkozókkal, megfelelő ösztönző rendszer kialakítása
–
utógondozás fejlesztése: a továbbtanulás nyomon követése; munkahely-keresés támogatása; a későbbiekben védett munkahelyek kialakítása
– kapcsolatok rendszeres és széleskörű működtetése: a térség iskoláival, az ország hasonló intézményeivel, társintézményekkel; nemzetközi kapcsolatok
Fő elvek A mi iskolánk, illetve az általam ismert intézmények jó gyakorlatai alapján, a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű gyerekek/fiatalok felzárkóztatásában, fejlesztésében, szakképzésében a következő elemeket gondolom legfontosabbnak: A pályázat keretében ezen elemek általánosabb kidolgozására és a partnerek sajátosságaihoz való igazítására kerülhet sor. Pályaorientáció – a gyakorlatban: A felzárkóztatásra, fejlesztésre szorulók számára rendkívül fontos, hogy minél korábban – lehetőleg már az általános iskola 7-8. osztályában „élesben” kipróbálhassák magukat minél több szakmaterületen. Miután itézményünkben a 2115/2016-os tanévtől nem folyik általános iskolai képzés, ez a tevékenység az általános iskolákkal (esetleg fogadókészségek mutató vállalatokkal) való együttműködés révén valósulhat meg. Ennek eredményeként a tanulók képet kaphatnak készségeikről, képességeikről, ügyességükről. Mindez jelentős mértékben csökkenti a szakképzésből való későbbi lemorzsolódás kockázatát, mely az új szakképzési rendszerben jelentősen megnőtt. Szakmatanulásra való felkészítés: Az előbb vázolt céloknak való megfelelés kissé magasabb szinten valósul meg a speciális szakiskola, illetve a hídprogram kezdő évfolyamain. Elsősorban a sajátos nevelési igényű tanulók, de más fejlesztésre szoruló fiatalok esetében is elengedhetetlen, hogy a felkészítés gyakorlatias, fokozatos, az egyéni haladási tempót figyelembe vevő legyen. A szakmai alapozó program fokozatos terhelés-növeléssel módot nyújt a kitartás, munkafegyelem elsajátítására. Tapasztalataink szerint ez a tevékenység akkor igazán eredményes, ha a tanulók közvetlenül látják munkájuk eredményét, átélik a „valami készen van” örömét. Módszertanilag a legmegfelelőbb néhány átfogóbb, több szakmaterületet érintő, a helyi sajátosságoknak leginkább megfelelő projekt megtervezése és végrehajtása. Arra is lehetőség nyílik ezáltal, hogy a szakmai alapozó programok a lehető legszorosabb egységet alkossanak fejlesztés többi területével: közismeret, felzárkóztatás, szociális gondoskodás stb.
Szakképzés során a felzárkóztató, fejlesztő, szinten tartó tevékenység további folytatása Gyakran felmerülő nehézség, hogy a fiatalok – bármilyen jó előzetes felkészítés után – a szakképző évfolyamra lépve hirtelen támogatás nélkül maradnak, pedig az Ő esetükben a fejlesztő felkészítést célszerű tovább folytatni, hogy elkerülhető legyen a lemorzsolódásuk. Ennek a tevékenységnek kell megtalálni a helyi lehetőségeit.
Szoros együttműködés a tanulókkal foglalkozó munkatársak között – segítők kiemelt szerepe Iskolánkban nagy hatékonysággal működik az a modell, amelyben az egyes tanulócsoportokkal/tanulóval foglalkozó valamennyi érintett iskolai munkatárs, sőt a külső szervezetek is, rendszeres együttműködésben igyekeznek a gyerek minden oldalú fejlesztését, gondozását összehangolni. A résztvevők köre iskolánként és területenként meglehetősen eltérő lehet, a pályázat végrehajtása során lehet feltérképezni a bevontak helyi adottságait és igényeit. A közreműködők köre a teljesség igénye nélkül: pedagógusok és szakoktatók; pedagógiai munkát közvetve vagy közvetlenül segítők (szociális munkás, gyermekvédelmi felelős, pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztens, tanműhelyben dolgozó munkatárs stb.) A külső társszervek bevonásának lehetőségei: családsegítő szolgálatok, gyermekjóléti központ, pártfogói szolgálat stb.) Kiemelt jelentősége van (lenne) azokkal a gazdálkodó szervezetekkel való együttműködésnek, ahol a tanulók gyakorlati képzése részben vagy egészben folyik.
Összességében az a fő célom, hogy a meglévő, sokszor töredékes elemek összeillesztésével, a szükséges és kívánatos új törekvések integrálásával, a szervezés javítása és a feltételek biztosítása révén diák, tanár és minden dolgozó sikerként élje meg a munkáját, lássa fontosságát és lehetőleg „érezze jól magát” az Iskolában.
A következőkben a helyzetelemzést és a vezetői programot az alábbi témakörök mentén tekintem át, tovább részletezve a Bevezetésben vázolt fejlesztési elképzelést:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az iskola tanulói Az iskola helye az oktatási rendszerben Az iskola tárgyi feltételei Az iskola személyi feltételei, munkaerő-gazdálkodás Az intézmény gazdálkodása Pedagógiai program Az iskola működése, szervezete Az iskola kapcsolatai
1. Az iskola tanulói
Az Iskola tanulóira vonatkozó korábbi megállapítások továbbra is érvényesek: „Az iskolában tanulók egyik csoportjára az jellemző, hogy a hagyományos iskolarendszerben nem állták meg a helyüket, lemaradtak korosztályukhoz képest, lemorzsolódtak. Ennek következtében az iskola számukra kudarcot jelent, jelentősen alulmotiváltak a tanulással kapcsolatban. A másik jelentős csoportot azok alkotják, akik képességeik miatt már alapfokú tanulmányaikat is speciális iskolában végezték és továbbtanulásuk is csak ilyen típusú intézményben lehet eredményes. Külön kiemelném, hogy mindkét csoportban jelentős a roma tanulók aránya. A háttérben minden esetben a készségek, képességek átlagostól eltérő fejlettsége, illetve hátrányos helyzet húzódik. Tanulóink döntő többsége enyhe értelmi- vagy más fogyatékos, beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel vagy tanulási nehézséggel küzd. Az Iskola tevékenységének minden területén fontos tehát figyelembe venni, hogy tanulóink mind speciális nevelési-oktatási igényűek.”
Korábbi évek áttekintése Az elmúlt években különféle okokból változott az egyes képzési egységekben tanulók aránya. A korábbi években ingadozott a képzési formákban a tanulók száma. Ezek az okok többek között: a tankötelezettség korhatárának növekedése, a sajátos nevelési igényű tanulók más intézmények felé történő „irányítása”, a Szeged városában 2007-ben elindult roma integrációs törekvések. Ez a változás közelebbről azt eredményezte, hogy a speciális szakiskola 9-10. évfolyamain tanulók aránya némileg csökkent, viszont a felzárkóztató oktatásban, valamint a speciális szakképzésben részesülők száma növekedett. Az iskolák közötti munkamegosztás előtérbe helyezi annak lehetőségét, hogy a tanulók a Nekik leginkább megfelelő képzési formában részesüljenek – akiknek az a legmegfelelőbb, a József Attila Tagintézmény speciális személyi és tárgyi feltételei kihasználásával. Az oktatás kis csoportokban folyik – ebben az iskolatípusban nem is lehet másképp, ám a fogyatékos tanulók létszámának számítását figyelembe véve, az iskolai átlag nem túl alacsony – eléri, olykor meghaladja a törvényi maximális létszámot (ez az utóbbi évek fejleménye), a szakmai-gyakorlati képzésben pedig kifejezetten sokan vannak (ez a szakmai képzés óraszámának 60-70 %-át teszi ki). Az iskola tanulóinak sajátosságai miatt igen nehéz precíz becslést adni az elkövetkező évek várható létszámaira, ám a fenti elemzés azt mutatja, hogy a tanulólétszám stabilizálódik. Az utóbbi években javult az iskola ismertsége, már nem annyira esetleges, hogy „idetalál-e” mindenki, akinek az iskola képzésére van szüksége. Fontos figyelembe venni, hogy egy-egy tanévben a pontos létszám csak közvetlenül a tanév kezdete előtt (sőt ezt követően) alakul ki.
Tanulólétszám csökkenése A tanulók létszáma az elmúlt években nagy mértékben csökkent, a tanulók összetétele is megváltozott. Ennek fő okai a következők Kevesebb gyerek a korosztályokban A 2015/2016-os tanévtől a jogszabályok és a fenntartóváltás miatt az általános iskolai feladatellátás az intézményben megszünt (kívánatos lenne tovább folytatni valamilyen együttműködés formájában) Jó néhány év tapasztalata, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nem speciális szakiskolában kezdik meg a tanulmányaikat. Ez nagyrészt helyeselhető is, a mi intézményünk is törekszi az integrált nevelésre-oktatra, de kívánatos lenne, hogy ezt előzze meg felkészítés, illetve megoldást kell találni arra, hogy nem mindenkinél eredményes az ilyen képzés. A tankötelezettség 16. évre csökkent. Az intézkedés bevezetése fokozatosan történt mostanra már mindenkire vonatkozik. Az oktatási rendszer változásai miatt a másik intézményből tanév közben érkezés lehetősége lényegében megszűnt, szinte lehetetlen. Ez alól kivételt képez a speciális szakiskola előkészítő évfolyama SNI tanulók számára, a HÍD I. program (szigorúan csak tanköteleseknek), illetve a HÍD II. program (életkori behatároltság: csak annak számára nyújt lehetőséget, aki az előző tanévben betöltötte 15. életévét) Az előkészítő évfolyamok: a szakiskolai képzésben megszűntek, a speciális szakiskolai képzésben rövidült A második szakképesítés megszerzésének ingyenessége jelen ismereteink szerint csak esti munkarendben lehetséges, minden tanuló számára (ebben esetlegesen lehet változás – SNI tanulóknak második szakma (mint, ahogy korábban) nappalin is ingyenes lehet.)
Létszámok az elmúlt években A következő táblázatokhoz nagyon fontos megjegyezni, hogy valamennyi tanuló számát tartalmazza, akinek a tanévben tanulói jogviszonya volt. A különféle képzésekben egyidejűleg részt vevők száma 320-380 között volt. Iskolánkban azonban igen nagy mértékű a fluktuáció, korábban tanév közben nagy számú tanuló érkezett minden tagozatra, igaz az is, hogy a tőlünk való lemorzsolódás is viszonylag magas volt. Ezek a számok tehát a beírt tanulókra vonatkoznak, a különféle felmentések miatt a mindennap rendszeresen iskolába járók száma ettől többé-kevésbé eltér. A felmentések, mentesítések rendje rendkívüli átalakuláson ment át az utóbbi időszakban és igen körültekintően kell kezelni a jövőben is. 2010- 20112012- 2013- 2014- 2015Képzéstípus 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Általános iskola 75 74 69 65 46 Felzárkóztató oktatás szakiskolában 53 56 102 HÍD II/C 25 32 22 HÍD II (részszakképesítéssel) 24 20 20 HÍD I. 55 10 5 Szakiskola 9-10. évfolyam 58 54 Szakiskolai szakképző évfolyamok 111 116 105 15 nappali Szakképzés (előrehozott) 36 51 23 Szakképzés (új típusú) 67 87 79 Speciális szakiskola előkészítő évfolyam 42 41 33 Speciális szakiskola előkészítő évfolyam (új) 40 14 11 Speciális szakképzés (régi típusú) 74 71 37 28 6 Speciális szakképzés (új típusú) 35 54 nappali Összeg 413 412 346 355 301 214 HÍD II/C 38 Esti Szakképzés (közismeret nélkül) 34 Esti Összeg 72 levelező Általános iskola 28 22 39 27 50 13 levelező Összeg 28 22 39 27 50 13 távoktatás Általános iskola 3 7 10 15 távoktatás Összeg 3 7 10 15 Végösszeg 444 434 392 392 366 299 Tagozat
Az alábbiakban az egyes képzéstípusok közötti létszám-arányokat lehet nyomon követni. Ez is jól mutatja, hogy
2015-2016
2014-2015
2013-2014
2012-2013
2011-2012
Képzéstípus Általános iskola Felzárkóztató oktatás szakiskolában HÍD II/C HÍD II (részszakképesítéssel) HÍD I. Szakiskola 9-10. évfolyam Szakiskolai szakképző évfolyamok Szakképzés (előrehozott) Szakképzés (új típusú) Speciális szakiskola előkészítő évfolyam Speciális szakiskola előkészítő évfolyam (új) Speciális szakképzés (régi típusú) Speciális szakképzés (új típusú)
2010-2011
milyen nagy mértékű változások történtek az Iskola képzési struktúrájában.
18,16% 17,96% 19,94% 18,31% 15,28% 12,83% 13,59% 29,48% 7,04% 10,63% 10,28% 6,76% 15,49%
6,64% 3,32%
9,35% 2,34%
14,04% 13,11% 26,88% 28,16% 30,35%
4,23% 10,14% 16,94% 10,75% 18,87% 28,90% 36,92%
10,17%
9,95%
9,54%
17,92% 17,23% 10,69%
11,27%
4,65%
7,89%
1,99%
5,14%
11,63% 25,23%
Az következő az iskola tanulóinak „számított létszáma”: a jogszabályok szerint az oktatás-szervezés szempontjából a tanulásban akadályozott 2 főnek, értelmileg akadályozott 3 főnek számít. Tagozat
Képzéstípus Általános iskola Felzárkóztató oktatás szakiskolában HÍD II/C HÍD II (részszakképesítéssel) HÍD I. Szakiskola 9-10. évfolyam Szakiskolai szakképző évfolyamok nappali Szakképzés (előrehozott) Szakképzés (új típusú) Speciális szakiskola előkészítő évfolyam Speciális szakiskola előkészítő évfolyam (új) Speciális szakképzés (régi típusú) Speciális szakképzés (új típusú) nappali Összeg HÍD II/C Esti Szakképzés (közismeret nélkül) Esti Összeg levelező Általános iskola levelező Összeg távoktatás Általános iskola távoktatás Összeg Végösszeg
20102011
20112012
20122013
20132014
82
88
80
88
62
171
60
60
151
168
91
151 623
28,4 28,4 3 3 654,4
86
149 613
22 22
635
158
2014- 20152015 2016 78 58 28 25 63
40,2 24 11
27 29 7
30 54 95
84 139
39 126
87
31
25
56
15
69
80 558
36 36 1 1 595
71 516 473,2
9,4 31 9,4 31 4 13 4 13 529,4 517,2
113 366 19 19 38 4,2 4,2
408,2
Az SNI, illetve BTM-N (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küszködő) tanulók számarányát mutatja be a következő táblázat. A különleges gondoskodásra szorulók integrált és szegregált képzése is az Iskola fő céljai közé tartozik kezdettől fogva.
Képzéstípus
SNI BTM-N SNI organikus háttér nélkül Általános iskola SNI organikus háttérrel nem SNI BTM-N SNI organikus háttér Felzárkóztató oktatás nélkül szakiskolában SNI organikus háttérrel nem SNI BTM-N SNI organikus háttér nélkül HÍD II/C SNI organikus háttérrel nem SNI BTM-N HÍD II SNI organikus (részszakképesítéssel) háttérrel nem SNI BTM-N SNI organikus háttér nélkül HÍD I. SNI organikus háttérrel nem SNI BTM-N SNI organikus háttér nélkül Szakiskola 9-10. évfolyam SNI organikus háttérrel nem SNI BTM-N SNI organikus háttér Szakiskolai nélkül szakképző SNI organikus évfolyamok háttérrel nem SNI BTM-N SNI organikus háttér nélkül Szakképzés (előrehozott) SNI organikus háttérrel nem SNI
20102011
2011- 2012- 2013- 201420152012 2013 2014 2015 2016 1 3 8 9 8 4
7
6
2
7 63
7 57
10 45 4
18 36
3
2
3
3 47
4 50
7 88
12 26
2
3
5 19 1
9 21 1
5 14 2
1 22 3
4 15
9 9
1 9
2 3
2
6
1
2
1
1
17 15
31 13
15 6
1
2 9 41 2
2
2
1
1 53
4 47 5
2
2
4
1
42 67
49 65
49 47
14
Szakképzés (új típusú)
Speciális szakiskola előkészítő évfolyam Speciális szakiskola előkészítő évfolyam (új) Speciális szakképzés (régi típusú) Speciális szakképzés (új típusú) nappali Összeg
BTM-N SNI organikus háttér nélkül SNI organikus háttérrel nem SNI SNI organikus háttér nélkül SNI organikus háttérrel SNI organikus háttérrel SNI organikus háttér nélkül SNI organikus háttérrel SNI organikus háttér nélkül SNI organikus háttérrel
1 41
6
2
6
3
1
1
31 27
46 38
41 31
40
14
11
2 41
31
3
4
2
1
71
67
35
27
413
412
346
355
6 1
3
34 301
51 214
Az SNI, illetve nem SNI tanulók százalékos arányát mutatja be a következő adatsor. Látható, hogy az SNI-ek aránya folyamatosan, jelentős mértékben növekszik.
SNI BTM-N SNI organikus háttér nélkül SNI organikus háttérrel nem SNI
2010201120122013201420152011 2012 2013 2014 2015 2016 0,7% 1,2% 4,9% 5,9% 6,3% 5,6% 3,6% 40,0% 55,7%
3,9% 41,7% 53,2%
4,9% 38,2% 52,0%
3,4% 45,6% 45,1%
1,0% 52,2% 40,5%
2,3% 62,6% 29,4%
A különleges gondoskodásra jogosult SNI-ek diagnózis csoportjainak létszámadatai láthatók az alábbiakban. Ez csak áttekintés, az Iskola mindenkinek igyekszik személyre szabottan a legoptimálisabb képzést nyújtani.
2010- 2011- 201220132014- 2015diagnózis-csoport 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Az aktivitásszabályozás és a figyelem zavarai 6 6 5 6 9 5 A pszichés fejlődés zavara általános és specifikus tanulási zavarok (részképességzavarok) 26 29 43 52 44 41 Tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) 138 144 104 121 110 89 Értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) 13 14 14 16 15 15 Végösszeg 183 193 166 195 178 150
Intézkedések: A most következő tervek végrehajtása részben már meg is kezdődött, másik részük indítása folyamatban van. Ennek érdekében az Iskola a közelmúltban kezdeményezte Alapító Okiratának bővítésék, mely az alábbiakat már teljes körűen tartalmazni fogja További szakmák bevezetése: Főleg a speciális szakiskolában és a Szakképzési HÍD- programban oktatható teljes és részszakképesítések bővítését irányozzuk elő. Részleteket a pedagógiai program fejezet tartalmaz felnőttoktatás erősítése A felnőttoktatás iskolai rendszerű képzés, nappali, esti vagy levelező munkarendben folyhat. Meg is kezdődött az a munka, amely minél több szakképesítés esti képzését irányozza elő, annál is inkább mivel ilyen formában a második szakképesítés megszerzése mindenki számára, életkortól függetlenül ingyenes készségfejlesztő speciális szakiskola: A fenti táblázatok mutatják, hogy Iskolánkban évek óta tanulnak értelmileg akadályozott fiatalok, közülük jó néhányan a speciális szakiskolában rész, sőt teljes szakképesítést is szereztek. Igény van azonban arra, hogy akik közülük erre nem képesek, valamilyen képzésben részt tudjanak venni. teljes szakmák SNI-eknek 1+4 évfolyam alatt: A SNI-ek számára nappali munkarendben két szakképesítés volt ingyenesen megszerezhető, ezért arra törekedtünk, hogy ezt biztosítsuk számukra 1+2+2 év alatt. Ha azonban fennmarad, hogy nappali képzésben számukra is csak egy szakképesítés lehetséges, szükséges ez képzési forma is. Az új szakképzési rendszer elindulása óta több területen is az volt tapasztalható, hogy a szakiskolában indított 3 éves szakképesítésben kizárólag SNI-ek maradtak benn, számukra pedig általában indokolt a hosszabb képzési idő. Összefoglalva zz SNI tanulók szakképzési lehetőségei1: Integráltan Speciális Készségfejl. Spec. tanulók Szakiskola SZI Intézménykijelölést kell kérni Képzés OKJ OKJ Nincs OKJ típusa résszakképesítés Többségi Képzés (szegregált st 1+2 (r) v 1+4 2+4 év időtartama intézményből 9/E (t) után javasolt) Többségi (az SNI Képzési kedvezményeket Adaptált Sajátos program kaphat) RészVizsga Teljes szakképesítés Tanúsítvány eredménye szakképesítés; vagy teljes szakképesítés Szakv. alapján Rehab. (időkeret 75%-a Nkt. alapján Nkt. alapján időkeret tehetség-gondozás) Tantárgyi felmentések, mentesítések csak a legszükségesebb esetben javasoltak Magántanulói jogviszony csak az SZRB tudtával létesíthető
1
Mayer Andrea – NSZFH főosztályvezető előadása alapján
szakképzési híd erősítése: a jövőben alapiskolai végzettséget ez jelent, továbbá résszakképesítést is nyújt 2 évfolyam alatt. A 2016. szeptember 1-én hatályba lévő törvénymódosítás az ebben tanulók számára ösztöndíjat, az közreműködő pedagógusok számára pótlékot vezet be. (Ennek részletes szabályai azonban még nem jelentek meg.) a köznevelési híd különválik a Szakképzésitől, előbbi iskoláit az állami intézményfenntartó jelöli ki; ebben is közreműködésre törekszünk valamilyen együttműködés keretében az iskolák kijelölésről, új tantervekről a pályázat beadásának idején még nincs információ felnőttképzés iskolán kívüli képzés, külön megrendelés esetén törtéhet, ha az intézmény (centrum) akkreditálva van. (Az erre vonatkozó eljárás is folyamatban van), de más intézménytől is be lehet vállalni: helyszínt, tárgyi feltételeket és/vagy személyi feltételeket biztosítani. A felnőttképzés területén is van múltja az iskolának: a 90-es években több tanfolyami képzést hajtottunk végre az alapiskolai végzettség megszerzése, a Munkaügyi központ megbízásából 2013-2014-ben többféle formában három tanfolyamot is végre hajtottunk a téli közfoglalkoztatotti programban. képzés a büntetés-végrehajtás intézményeiben a büntetés-végrehajtás intézmény szintén a 90-es években néhány évig az iskola telephelye volt, később Nagyfán tanfolyami keretben végeztük az alapiskolai végzettség megszerzését segítő munkát. Ez a terület a közelmúltban újra napirendre került a közreműködésről a Szegedi Szakképzési Centrum tárgyalásokat folytat
2. A képzés fő szerkezete
Fontos megjegyzés: A pályázat eddigi és további részeiben az alapfeladatok pillanatnyilag érvényes elnevezéseit használtam és fogom használni. A jogszabályok módosulása miatt az elnevezésekben 2016 szeptember 1-től a következő változások lépnek hatályba: mostani elnevezés általános iskola HÍD- program Szakiskola Speciális szakiskola Készségfejlesztő speciális szakiskola
későbbi elnevezés általános iskola Köznevelési HÍD program Szakképzési HÍD program Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola
Képzési formák mérföldkövei: Az következő áttekintés felidézi az elmúlt éveket – a teljesség igénye nélkül – és rávilágít a tervekre.
2016-2017
2016-…
2015-2016
2014-2015
2013-2014
2012-2013
2011-2012
évf. sz. Általános iskola 3-4 Általános iskola - levelező 2 Általános iskola - esti 2 Felzárkóztató oktatás szakiskolában 1-2 HÍD II (alapiskolai) 1 HÍD II (részszakképesítéssel) 2 HÍD I. 1 HÍD II (alapiskolai) - esti 1 Szakképzési HÍD 2 Szakképzési HÍD - esti 2? Közismereti HÍD 1? Közismereti HÍD - esti 1? Szakiskola 9-10. évfolyam 2 Szakiskolai szakképző évfolyamok 2-3 Szakképzés (előrehozott) 3 Szakképzés (új típusú) 3 Szakképzés (közismeret nélkül) - esti 2 Speciális szakiskola előkészítő évfolyam 2 Speciális szakiskola előkészítő évfolyam (új) 1 Speciális szakképzés (régi típusú) 2 Speciális szakképzés (új típusú) 1+2 Speciális szakképzés (új típusú) részszakképesítés 1+2 Speciális szakképzés (új típusú) - teljes szakképesítés 1+4 Készségfejlesztő speciális szakiskola 2+4 Érettségit adó képzés 2
2010-2011
A tagintézményben általános iskola, szakiskola és speciális szakiskola működik két telephelyen. Szakiskolánkban a szakképző évfolyamok mellett a 2013-2014-es tanévtől HÍD I. és HÍD II. programok működnek. A speciális szakiskolában pedig a szakképzésre előkészítő évfolyam mellett speciális szakképzés folyik rész-szakképesítés megszerzésének a lehetőségével.
? ? ?
? ? ?
?
?
? ? ?
? ? ?
Alapfeladatok és változások Az általános iskola nappali tagozata sajnos megszűnt a 2015/2016-os tanévtől. Ez azért probléma, mert van egy olyan csoport: általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, a képzésben lemaradást felhalmozó, 13-15 éves korú gyermekek, akik számára nem tudunk (és más sem tud) esélyt biztosítani. A Híd –programba csak 15. életvük betöltését követő tanévtől folytathatják. A HÍD program felfutóban van, a 16-18 év közöttiek számára az egyetlen lehetőség, minimum egy 2-éves és egy 1-éves osztály indítása nagy biztonsággal előre jelezhető. mindinkább szakmatanulásra-,munkára felkészítő jellegét erősíteni. Átalakítása és az iskolák kijelölése még nem történt meg Speciális szakiskolában indított 9. osztályok száma az utóbbi években 1-2 volt, ez a következőkben is szükséges a valamilyen mértékben „szegregált” képzést igénylő tanulásban akadályozott diákok számára. Szakképzés: A képzési kínálat legtöbb változáson átesett része, a jelen szabályozás alapján több szervezet is döntési jogot gyakorol a felvehető létszám, illetve csoportszám meghatározásában. Valamilyen módon (esetleg együttműködés formájában) továbbra is fenn kellene tartani a levelező munkarendű általános iskolai felnőttoktatás azok számára, akik munka mellett akarják megszerezni ezt a végzettséget.
3. Az iskola helye az oktatási rendszerben
Az iskola működésének mérföldkövei 1989-2000: Alternatív Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola; önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó intézmény 2000-2009 önkormányzati fenntartású, részben önállóan gazdálkodó, közben 2003-ban történt a költözés a mai székhelyre, az iskola 2004-ben felvette József Attila nevét 2009. augusztus 1 –2012. december 31. Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola - József Attila Tagintézménye 2013. január1. – 2015. június 30. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerülete, Szegedi Móravárosi Ipari Szakképző és Általános Iskola - József Attila Tagintézménye 2015. július 1 – Szegedi Szakképzési Centrum, József Attila Általános Iskolája és Szakiskolája
Szegregáció/integráció „Szakmai és egyéb körökben gyakran vetődik fel – tegyük hozzá nem indokolatlanul, hogy szükség van-e külön iskolára a hátrányos helyzetű, képzésükben lemaradó, illetve tanulásban akadályozott – és további sajátos nevelési igényű – tanulók számára. Az utóbbi években különösen erőteljes volt az integrációra irányuló oktatás-politikai irányzat, amelynek érdemeit felesleges volna vitatni. Azt kell mondanunk, hogy jó lenne, ha nem lenne rá szükség, minden iskola egyformán ki tudná elégíteni a tanulók speciális képzési igényeit. Minden korábbi és utóbbi erőfeszítés dacára látnunk kell azonban, hogy ez nincs így. A közoktatás intézményeinek a többség érdekeit kell figyelembe venni, nincs mód túlságosan „kivételezni” a lemaradókkal. A hátrányos helyzetű rétegek viszonylag magas aránya is indokolja, hogy működjenek speciális, alternatív pedagógiai módszereket alkalmazó iskolák, ahol koncentrálni lehet a megfelelő erőforrásokat, jobban biztosítani lehet az egyéni törődést, személyre szabott képzést, sikerorientált, tanulási motivációt fejlesztő eljárásokat lehet alkalmazni. A problémás tanulók számára ily módon időt is lehet biztosítani, hogy lemaradásuk csökkenjen. Iskolánk épp ennek érdekében vett részt különböző programokban. Az ilyen fajta előkészítés, megerősítés, intenzív készség- és képességfejlesztés adhat igazán alapot arra, hogy a valamilyen problémával küszködő tanulók integrációja ezt követően eredményes legyen. Ez a „vissza-integrálási” törekvés az Iskola célja között kezdettől fogva szerepel, a következő években törekedni fogunk ennek erősítésére. A képzés megfelelő pontjain kiemelten támogatni fogjuk és ösztönözzük a más iskolákban való továbbtanulást (érettségit adó középiskola, nálunk nem oktatott szakképzés stb.), ha azt a tanuló képességei és érdeklődése lehetővé teszik. Ebben a törekvésünkben számítunk a város és a térség más iskoláinak együttműködésére. Ennek az együttműködésnek a „létszám utáni hajsza” nem kedvez ugyan, de a megfelelő párbeszéd közelebb visz annak belátásához, hogy nem jelentünk konkurenciát egymás számára, az együttműködés azt eredményezi, hogy a tanulók
a számukra legmegfelelőbb képzésben részesülhetnek, ami az iskoláknak is alapvető érdeke. A képzési területeken sincs olyan párhuzamosság, amely alapvetően sértené az egyes iskolák érdekeit.” Fentiek azzal egészülhetnek ki, hogy a re-integráció a Szakképzési Centrum többi iskolájával együttműködve lényegesen hatékonyabb lehet.
4. Az iskola tárgyi feltételei
Épületek A 2003/2004-es tanévet már a Gyík utcai iskolaépületben kezdtük, melyet azóta is folyamatosan fejlesztünk. Megtörtént a Rotary Club támogatásával, pályázati forrásból az épület teljes körű akadálymentesítése. A balatoni utcai telephelyen kiépült a műhely-rendszer. A fejlesztés természetesen nem állhat meg. a közeljövőben egyik fő cél mindkét épület fűtés-korszerűsítése, megújuló energia felhasználásával, valamint a képzéshez még inkább szükséges helyiségek kialakítása.
Felszerelés Az elmúl időszakban pályázati forrásokból szinte az összes tanteremben kicseréltük a tanulói bútorokat, felszereltünk hét digitális táblát, új tanulói számítógépekkel szereltünk fel két számítástechnika tantermet. Tanulói laptop pályázat keretében 3 tanulócsoportban 1:1 arányú IKT eszközellátottságú órákat tartunk.
Tanműhelyek A tárgyi feltételek közül kiemelkedő jelentőségű, hogy iskolánk minden oktatott szakmában tanulóink a jól felszerelt iskolai tanműhelyekben, tangazdaságban tanulhatnak. Tanulónépességünk sajátosságai miatt (nagyszámú SNI és HH ill. HHH tanuló) a külső gyakorlati helyen történő képzés komoly mentori és szaktanácsadói hálózat nélkül nem megvalósítható.
Pályázatok Folyamatosan részt veszünk különböző pályázatokban, megvalósítottunk van egy TÁMOP 2.2.5/B („Szakképző intézmények felkészülésének támogatása a rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetésére”) pályázatot. Évek óta működtetjük pályázati segítséggel iskolánk Integrációs Pedagógiai Rendszerét és az Arany János szakiskolaikollégiumi programot. Fenntartási szakaszban van a kompetencia-alapú oktatás pályázat, tanulói laptop program, digitális tábla pályázat.
Taneszköz, szemléltető eszköz, tankönyv Tovább folytatódott és folytatódik a fejlesztés ezen a területen is. Jó esély van arra, hogy az Iskola széles körben rendelkezzen a legkorszerűbb IKT eszközökkel, melyek széleskörű használata ugrásszerűen javíthatja az oktatás minőségét. A tankönyvellátás helyi rendje is az iskola tanulóinak helyzetéhez igazodik. A tanulói tankönyv-támogatás teljes összegét továbbra is tartós tankönyvek beszerzésére fordítjuk, mára – korábbi helyzettől eltérően - megfelelő könyvtár is rendelkezésre áll.
Szakmai anyagok, eszközök Továbbra is biztosított a szakma-előkészítő- és alapozó foglalkozások, valamint szakmai gyakorlatok lebonyolításához anyagok beszerzése (bár a korábbi években jelentős fennakadások és késlekedés volt), a mai helyzetben az anyagokat az intézmény költségvetése fedezi újra. A beszerzéseket a szakmák általában maguk végzik, bár kiépült (leginkább a telephelyen) a raktárrendszer is. Az eszközök, gépek beszerzése pályázati forrásokból történik, az ellátottság jó színvonalúnak mondható.
5. Az iskola személyi feltételei, munkaerő-gazdálkodás A korábbi évek álláshelyeinek számát a következő táblázat tartalmazza. A jogszabályi változások érintették a munkakörök elnevezését és bizonyos esetekben kategóriába sorolásukat is.
pedagógus
1
2015-2016
2005-2006
2015-2016
2013-2014
2005-2006
2015-2016
11,5 3,5 4
13 5 6
11,75 5,75 7,5
15,75 3,5
0,5
0,4
közismereti tanár
17,5 36,5
17 41
18,25 43,25
23,25 0,5 42,5 0,5
0,5 1
0,75 2,8 1,75 4,8 2,5
műszaki dolgozó, szakmunkás Gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő szociális munkás szociális munkás,szabadidőszervező szabadidő-szervező gyógypedagógiai asszisztens rendszergazda oktatás-technikus gazdasági, ügyviteli munkatársak ügyintéző pedagógiai munkát segítő műszaki dolgozó, szakmunkás gondnok kisegítő dolgozó portás raktárkezelő rendszergazda oktatás-technikus gazdasági, ügyviteli munkatársak egyéb munkakör Végösszeg
pedagógiai munkát segítő
óraadó
szakoktató gyakorlati oktató gyógypedagógus
pedagógus
egyéb munkakör
2013-2014
munkakör
határozott
2010-2011
kategória
2005-2006
határozatlan
1,6 2,5
6 0,5 1
0,5 2
1 2
5
1 3
0,5 3 0,75 0,5
4,5
1 1 9,25
6
7
3 1
3 1
1
1
15
10 7
1,25 2,75 1,75 0,5 0,75 0,5 4,5 14 55
2,5
1
5 14,5 67
1 2,75 4,8 2,5
0,5
6,5 3 13,5 7,5 63,75 65,75
0,5
1
Az óraadók ebben a tanévben azért jelentek meg viszonylag nagyobb számban, mert a jelenlegi szabályozás szerint a felnőttoktatás keretében egy alkalmazott a saját munkahelyén is lehet óraadó, külön megbízás keretében.
Pedagógusok A pedagógusok számát mindenkor a tanulócsoportok száma, illetve összetétele határozza meg, valamint a hatályos kerettantervekre épülő helyi tanterv. Ezt az aktuális tantárgyfelosztás írja le. Íme, egy áttekintés erről az
98
111
161 63,5
45 30 30 28 68
39,5 111 161 103 269
24 31 2
12 10
egyéb óra
133
rehabilitációs foglalkozás
szakmai gyakorlat
397 78,8 19 81 96 40 82,5 509 109 19 45 61 46 31 71 15,5 40,5 71 406 10 21 89,5 40,5 56 62 28,5
szakmai elmélet
2010-2011 Általános iskola Általános iskola - levelező felzárkóztató oktatás Speciális szakiskola előkészítő évfolyam szakiskola előkészítő évfolyam szakiskolai szakképzés 2013-2014 Általános iskola Általános iskola - levelező HÍD I. HÍD II (alapiskolai) HÍD II (részszakképesítéssel) Speciális szakiskola előkészítő évfolyam Speciális szakiskola előkészítő évfolyam (új) speciális szakiskolai szakképzés szakiskolai szakképzés szakképzés (előrehozott) 2015-2016 Általános iskola - levelező HÍD I. HÍD II (alapiskolai) HÍD II (részszakképesítéssel) Speciális szakiskola előkészítő évfolyam (új) Speciális szakképzés (új típusú) szakképzés (előrehozott) Szakképzés (közismeret nélkül) - esti Szakképzés (új típusú)
szakmai alapozó
heti óraszámok
közismeret
előző évek vonatkozásában:
105 13,8 36 6,5 6,5 42,3 35,5 8 1 5
12
20
18 28 28 94,5 42,5 92 20 62 11 150 331
4 9 6 21,5 6 4 50 108
11 2 13
19
38,5 113 27,3 49,3 15,3 20,3 56,3 130
25 31
2 24 20 6 14,5 16
17
Végösszeg 970,25 92,5 19 162 172 76,5 448,25 1014 118,5 19 58 76 78 53 108 165,5 181 157 1055,5 10 32 116,5 103,5 58 257 125,5 35,5 317,5
Kollégáink esetenként a Szakképzési Centrum másik iskolájában is dolgoznak (az alapóraszámukon belül), a hatékony működés érdekében ugyanakkor kívánatos, hogy lehetőleg minél inkább egy-egy tagintézményhez tartozzon egy-egy kolléga. Ez eddig így is működött, és a József Attila esetében – a sajátosságok miatt – a továbbiakban is ez a kívánatos, azzal együtt, hogy „átdolgozás” bizonyos mértékben eddig is volt és ezután is lesz.
Az elmúlt ciklusban jó néhány új kolléga érkezett, páran távoztak, a szakos ellátottság jó – bár szakoktatók tekintetében évek óta hiányosságok lépnek fel (ebben a tanévben például nem sikerült egy rendelkezésünkre álló álláshelyet betölteni). Az elmúlt néhány évben kollégáink számos továbbképzés keretében készültek fel az előttünk álló sajátos feladatokra. A gyógypedagógiai végzettség megléte is jelentő mértékben növekedett mára az iskola fogyatékos tanulóinak arányát figyelembe véve kielégítővé vált A korábbiakban hangsúlyoztam a felnőttképzés növekvő jelentőségét. Szemléltetésül álljon itt a 2013/2014 téli közfoglalkoztatási program személyi ellátottságának biztosítása: képzések/közreműködők
közismeret
Faipari gépkezelő OKJ iskolai dolgozó Mezőgazdasági munkás OKJ iskolai dolgozó külső megbízott Parkgondozó bementi kompetenciákra felkészítő program iskolai dolgozó Végösszeg
180 180 180
szakmai szakmai Végösszeg elmélet gyakorlat 112 248 360 112 248 360 72 168 240 54 126 180 18 42 60
184
416
180 180 780
Pedagógiai munkát segítő munkatársak Az intézményben a pedagógiai munkát segítő munkatársak foglalkoztatása sajátos szerkezetű, összetételében és létszámában nem sokat változott, megfelel az Intézmény specialitásának, tartalmilag azonban – a benne dolgozóknak köszönhetően – ugrásszerű javuláson ment keresztül. Ez a szellemi potenciál az intézményi együttműködés keretében is rendelkezésre áll. A tanulókkal való közvetlen foglalkozást a műhelyekben továbbra is egyéb besorolású szakmunkások – jelenlegi elnevezéssel műszaki dolgozók - segítik, munkakörük lényegében pedagógiai asszisztensnek felel meg. Ők végzik ugyanakkor a legfontosabb karbantartási munkákat. Szintén besegítenek a vagyonműködtetési feladatok (gondnoki, udvarosi munka) végrehajtásába. A gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelők, szociális munkások, szabadidő-szervezők, gyógypedagógiai asszisztensek részt vesznek az egyéb foglalkozások lebonyolításában segítik az Iskola működését, ami nálunk mindenképpen szükséges is. A pedagógiai munkát segítők körébe tartozik még 1 fő iskolatitkár és 1 fő ügyintéző is.
A vagyonműködtetés feladatai A vagyonműködtetés feladatai az évek során folyamatosan átalakultak, legutóbb az összevonás alkalmával egy gazdasági ügyintéző a Főigazgatóságra került. A tagintézménynél maradt feladatokat jelenleg 6,5 fő látja el Mostanra újra megnövekedtek a feladatok és hatáskörök, csoportvezető került kinevezésre, a működés szabályozásának kimunkálása folyamatosan zajlik.
6. Az intézmény gazdálkodása
Az intézmény költségvetésének forrása költségvetési támogatásból és saját bevételekből tevődik össze. A személyi kiadások biztosítottak, kötelező illetmények és pótlékok forrása a legutóbbi években már rendelkezésre állt. Differenciálásra általában nincs mód, nem nagyon jut pénz adható pótlékokra vagy jutalomra. Fentiek kiegészítése bizonyos esetekben a saját bevételek révén lehetséges. A saját bevételek lényeges részét a különféle pályázatok, a szakképzési hozzájárulás és a vállalkozási tevékenységből befolyó (egyelőre nem nagyon jelentős) összegek teszik ki. A pályázati bevételek értelemszerűen az éppen aktuális pályázati kiírások függvényében változnak Az Iskola elemi érdeke és mindennemű fejlesztés elengedhetetlen feltétele, hogy a jövőben fokozzuk a pályázati tevékenységet. Úgy látom, hogy az Iskola személyi és tárgyi feltételei – megfelelő szervezés, a pedagógiai munkába való beintegrálás révén – az eddigieknél lényegesen nagyobb mértékű bevételt termelő tevékenységek tesznek lehetővé. Erősítheti a bevételi oldalt az iskolarendszeren kívüli képzésekből származó összeg is. A szakmai beszerzések terén az korábban kezdett kialakulni az a gyakorlat, hogy a munkaközösségek az adott keretek között viszonylag önállóan intézhetik a vásárlást (a pénzkezelési szabályok szerint – megfelelő ellenőrzés mellett), erre azután hosszú ideig nem nagyon volt lehetőség, a megváltozott feltételek között azonban újra igen. A jövőben ezt abba az irányba kell fejleszteni, hogy a keretek meghatározása egyre inkább figyelembe vegye a szükségleteket,. A készletgazdálkodás, illetve raktározás területén az utóbbi évek javulást hoztak, de még mindig nincs igazán korszerű (számítógépes), teljesen naprakész nyilvántartás és a leltározás, raktározás helyi rendjén is sokat kell javítani. Azt is figyelembe kell venni, hogy kiadott leltári tárgyak biztonságos elhelyezése a jelenlegi épületekben igen nehezen megoldható. (Előfordul, hogy a kollégák azért nem tudnak egyes meglévő eszközöket használni, mert nem tudják hol őrizni.)
7. Pedagógiai program
Az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata, a meglévő program továbbfejlesztése. Az intézmény 2000-ben elfogadott és jóváhagyott pedagógiai programja jó kiindulási alapot teremt ahhoz, hogy tanulóink számára megfelelő nevelést-oktatást biztosítsunk. Természetesen szinte minden vonatkozásában folyamatosan felül kell vizsgálni, hiszen még jócskán a kipróbálási szakaszában vagyunk, és folyamatosan változnak a jogszabályi feltételek is.
Követelmények értékelésének-minősítés Mindenképpen pontosabb kimunkálásra vár a követelmények meghatározása és a tanulók értékelésének-minősítésének elvei. Ennek keretében még inkább a készségek-képességek fejlesztésére/fejlődésére kell helyeznünk a hangsúlyt, egyre inkább figyelembe kell venni az egyéni adottságokat.
Szakmai program A szakmai program fejlesztése már el is kezdődött. Ennek keretében újabb szakképzések indításának előkészítését kezdtük meg. Szakképzésünk „kétszintű”, diákjainknak lehetőségük van egy szakmában teljes szakképzettséget vagy amennyiben készségeik, képességeik indokolják rész-szakképesítést szerezni. Új szakmák Asztalos Asztalosipari szerelő Bevontelektródás kézi ívhegesztő Bőrtárgy készítő Épület- és szerkezetlakatos Faipari gépkezelő Famegmunkáló Gyermek- és ifjúsági felügyelő Intézménytakarító Kerékpárszerelő Kertépítő és -fenntartó
Konyhai kisegítő Népi kézműves (a szakmairány megjelölésével) Női szabó Parkgondozó Szobafestő Szociális gondozó és ápoló Textiltermék-összeállító Tisztítás-technológiai szakmunkás Családellátó Vendéglátó eladó Kertész Kerti munkás
Szakmai gyakorlat 2013-tól az induló szakképzések esetén kötelező a szintvizsga, ezt követően – a 9. évfolyam összefüggő szakmai gyakorlattól kezdődően iskolai tanműhelyben csak kamarai garanciavállalás esetés folytatható szakmai gyakorlat Ez a HÍD- programra és a Speciális szakiskolára nem vonatkozik, egyedi esetben ott is támogatni lehet a tanulószerződést, együttműködési megállapodást (ez képzés egy részére is vonatkozhat), esetleg az együttműködést más intézményekkel, illetve iskolákkal is.
felzárkóztató tevékenység Jelentősen javítani kell a felzárkóztató tevékenységet. A felzárkóztató oktatás beindulásával a tanulók előképzettsége még heterogénebb képet mutat, mint korábban. Az utóbbi időben már olyanok is megjelentek az iskolában, akiknek a HÍD- programban alfabetizációs programra van szükségük. A speciális szakiskolába is egyre gyakrabban iratkoznak olyan gyerekek, akiknek képességei a kategória alsó határán vannak, ha valamilyen ok folytán hozzánk kerülnek, biztosítani kell egyéni felzárkózásukat, hogy ezáltal bekapcsolódhassanak a képzés fő áramába. Másik oldalról fokozni szeretném a tehetséggondozó tevékenységet is. Mindig tanulnak nálunk olyan gyerekek, akiknek a képességei lehetővé tennék, hogy középiskolában tanuljanak tovább, de hiányzik belőlük a motiváció, nem fejlődtek ki megfelelően a tanulási képességeik, magatartási problémáik vannak. Az Iskolának velük kapcsolatban ugyanúgy feladata, hogy megfelelő egyéni fejlesztés révén alkalmassá tegye őket a továbbtanulásra. Felkészítésük nem elsősorban kiegészítő ismeretek elsajátíttatását jelenti, hanem a fenti gátló tényezők leküzdésének elősegítését. Nagyon fontos kérdés a magatartási problémák kezelése. Tudomásul kell vennünk, hogy a különféle fegyelmező intézkedések ebben a körben nem elegendőek, sokszor hatástalanok (persze nem minden esetben!). A probléma csökkentésében fokozottan együtt kell működni egymással, adott esetben segítséget kérni és adni.. Ennek kapcsán is fontos a szabadidő-pedagógia nagy mértékű fejlesztése. A meglévő program fejlesztése mellett célom néhány új elem kidolgozása és működtetése.
Felnőttoktatás jelentős kiterjesztése A felnőttoktatás fejlesztése már elindult, további képzések és szakképesítések bevonása indokolt. A felnőttoktatás célcsoportjai a nappalihoz hasonlóan a hátrányos helyzetű, illetve fogyatékos felnőttek, az ő képzésükben vannak az Iskolának hagyományai és tapasztalatai.
Érettségit adó képzés A 2016/2017-es tanévben szakképesítést megkezdő fiatalok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a szakképesítés megszerzése után 2 évfolyam alatt érettségit szerezzenek. Meg kell kezdenünk az erre való felkészülést, bár nem valószínű, hogy diákjaink közül sokan fognak élni ezzel a lehetőséggel.
Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés Fontos az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés kiterjesztése. Az Iskola az eddigiekben is végzett ilyen oktatást, hamarosan azonban akkreditálni kell az intézményeket és a programokat. Az iskola profiljának megfelelően a felnőttképzésben is az alapműveltséget megalapozó (szakképzésre felkészítő) oktatást, illetve megfelelő szakmák képzését vállaljuk fel.
Oktatást a büntetés-végrehajtási intézetekben Az Iskola alapítása óta – kisebb-nagyobb megszakításokkal – végzett oktatást a büntetés-végrehajtási intézetekben. Korábban ez tanfolyami rendszerben folyt, 2002-től viszont belekerült az Alapító Okiratba, mint kihelyezett osztály. Ennek a munkának a szükségessége a közelmúltban újból felmerült.
Vállalkozási tevékenység A tanműhelyek kapacitásának kihasználásán túl együttműködést szeretnék keresni a város intézményeivel, vállalataival. Megfelelő előkészítés után, feltételek biztosítása mellett vállalni tudjuk például egy-egy közterület, játszótér, óvoda-udvar karbantartását, javítását több szakmamezőt (kertészet, építészet, fa- és fémipar) összefogó közös munka (projekt) keretében, el tudunk végezni egyszerűbb karbantartási munkákat a különféle intézményekben (festés, parkgondozás). Mindez az érintett intézményeknek kétségkívül olcsóbb, mintha piaci alapon végeztetnék el a munkát, az iskolának bevételt eredményez – amelyből a tanulók és a kollégák is részesülhetnek. Az is nagy előnye, hogy jó szervezés esetén a tanulók értelmes munkát tudnak végezni, „éles” körülmények között. Óvakodni kell azonban attól ez a tevékenység összeütközésbe kerüljön a pedagógiai munkával.
8. Az iskola működése, szervezete
Az Iskola működésének és szervezetének szabályozásában igen sürgős feladataink vannak, hiszen óriási változásokat éltünk át. A jogszabályokban előírt szabályzatokat sürgősen meg kell alkotni – ez a munka gőzerővel folyik – az „újra önállóan működő iskola” érdekében. Alapos átdolgozásra szorul többek között az Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, a továbbképzési program, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Sok területen érvényesül valamiféle szokásjog, ami önmagában nem baj, csak ha gátolja a szervezet eredményes működését. Legfontosabb, hogy hamarosan újraszabályozzuk a feladat- és hatásköröket úgy, hogy az a jelenlegi működés szempontjából (persze a meglévő viszonyokat is figyelembe véve) a leghatékonyabb legyen.
Vezetési mechanizmus Visszatérhettünk a régebben kimunkált működéshez. Az a törekvés, hogy minél szélesebb kört vonjunk be a döntési folyamatokba. Ezeknek a kezdeményezéseknek az eredménye, hogy megnövekedett a munkaközösségek, illetve a munkaközösség-vezetők szerepe, ami több okból nagyon fontos. A két telephely és a délelőtti-délutáni munkarend miatt az Iskolában nagyon nehéz értekezletet szervezni, ami hátráltatja a fontos döntéseket, gátolja az információáramlást, megnehezíti a párbeszédet. Ezekre kínál megoldást a rendszeres munkaközösség-vezetői információ-csere, amit az egyes munkaközösségek sajátosságai szerinti rendben követ a munkaközösségi szintű információ-csere. Az Iskolában jelenleg hét munkaközösség működik, nagyjából egyforma létszámmal és olyan összetételben, ami figyelembe veszi a telephelyeket, illetve a munkaterületeket. A munkaközösségeknek ezen funkciók szempontjából teljes jogú tagjai a pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársak is (a jogszabályokban felsorolt funkciók szempontjából csak a pedagógusok.) A szűkebb vezetőség jelenleg három tagú – igazgató, igazgató-helyettes és gyakorlati-oktatás vezető –, a részlegesen önálló gazdálkodás visszaállítása miatt gazdasági csoportvezető.
Dokumentációk Iskolánk összetett szerkezete a különféle dokumentációk bonyolult vezetését vonja maga után. Ennek a rendszere részben kialakult az utóbbi időben, vezetésük egyre pontosabban történik. „Sajnos” azonban a feladat a tanügyi nyilvántartásokkal még korántsem ér véget. A minőségfejlesztésre, hatékony működésre irányuló törekvés rengeteg újabb nyilvántartás kialakítását és vezetését teszi szükségessé már a közeli jövőben. Munkánk eredményességét ugyanis csak úgy tehetjük láthatóvá – magunknak és a külvilágnak –, ha pontos kimutatásokat készítünk tanulóink belépő állapotáról, a fejlesztési folyamatról, az elért eredményekről – mindenféle vonatkozásban. Ez természetesen némi többletfeladatot ró a munkatársakra (pedagógusokra és nem pedagógusokra egyaránt), de ha sikerül belátnunk a fontosságát és jó szervezéssel elérjük, hogy ne jelentsen aránytalanul nagy terhet, jelentős szerepet játszhat abban, hogy az eddigieknél pontosabb visszajelzést kapjunk a munkánkról.
9. Az iskola kapcsolatai
A város és a térség más iskoláival való kapcsolatra a korábbiakban már kitértem, itt röviden az egyéb kapcsolatokat tekintem át. Tanulóink és szüleik jellemzően meglehetősen tájékozatlanok a különféle ellátási lehetőségekben, az átlagosnál nagyobb szerep vár az iskolára. Sok gyerek és szülő csak az iskola munkatársainak segítségével tudja igénybe venni a szociális ellátó rendszert, vagy az egészségügyi intézményeket. Tanulóink jelentős hányada küzd valamilyen fogyatékossággal, ám nagyon gyakori, hogy ez csak későn derül ki. Ezért törekszünk évek óta együttműködésre a Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottsággal, nagyon sok esetben mi kezdeményezzük a megfelelő vizsgálatokat, hogy a gyermek a számára szükséges képzésben részesülhessen. Szoros munkakapcsolat alakult ki a nevelőotthonokkal, gyámügyi- és gyermekvédelmi intézményekkel – íratlan szabály, hogy állami nevelt, pártfogásba vagy védelembe vett gyereket akkor is felveszünk az iskolába, ha ez egyébként nehézségekbe ütközik. Az iskola megalapítása óra tart fenn többé-kevésbé rendszeres kapcsolatot olyan intézményekkel, amelyek hasonló célokat tűztek maguk elé. Munkatársaink rendszeresen részt vesznek a különféle szakmai társaságok munkájában. Többször jártak nálunk kollégák – és diákok is – a hasonló iskolákból, ám ezeknek a látogatásoknak az előkészítésén és rendszeressé tételén még sokat kell javítani. Célom, hogy ezeknek az együttműködéseknek csökkenjen az esetleges jellege, és minél több kolléga és diák vegyen részt benne. Rendszeresen nyomon kell követni a témához kapcsolódó szakmai rendezvényeket, konferenciákat, tapasztalatcseréket kell szervezni és minél nagyobb részvétel mellett kölcsönös látogatásokat az iskolák között Ennél is sokkal fontosabb azonban, hogy lehetőséget teremtsünk tanulóink számára külföldi kitekintésre – a korábbiakban erre is volt példa – felkutassuk a lehetőségét a cserekapcsolatoknak.
