Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja

1

Szeged Város Fenntarthatósági Programja

Tartalom I.

Vezetői összefoglaló ......................................................................................................................... 5

II.

Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai ............. 9 1.

A Stockholmi Nyilatkozat, 1972 .................................................................................................... 9

2.

Közös Jövőnk, 1987 (Brundtland-jelentés) .................................................................................... 9

3.

Feladatok a 21. századra-Agenda-21, 1992, Rio de Janeiro.......................................................... 10

4.

Agenda 21 az utazásról és turizmusról - a környezetvédelmileg fenntartható fejlesztés felé. ...... 11

5.

A Lisszaboni Stratégia ................................................................................................................. 12

6.

Az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája (a Göteborgi stratégia), 2001 és 2006 .......................... 13

7.

A Fenntartható Fejlődés Világkonferencia – 2002, Johannesburg................................................ 15

8.

Az Új Széchenyi Terv ................................................................................................................... 17

9.

Magyarország EU elnökségével kapcsolatos fenntarthatósági törekvések ................................... 18

10.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia ............................................................................ 19

11.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 ................................................................... 21

12.

Dél-alföldi Regionális Operatív Program 2007-2013 ................................................................ 21

13.

Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója ...................................................................... 23

14.

Szeged Megyei Jogú Varos Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.) .. 25

III.

Lehetséges partnerek azonosítása .............................................................................................. 27 1.

Partnerek azonosítása ................................................................................................................ 27

2.

A partnerkapcsolatok céljainak és feladatainak és hatáskörének meghatározása ........................ 29

3.

A partnerkapcsolat-tervezés szervezeti kereteinek létrehozása .................................................. 30

IV.

Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzés ...................................................................... 31 1.

Földrajzi elhelyezkedés, lehatárolás............................................................................................ 31

2.

Regionális kapcsolatok ............................................................................................................... 32

3.

Természeti adottságok ............................................................................................................... 33 a)

Domborzat, földtan ................................................................................................................ 34

b)

Éghajlat, helyi klíma ................................................................................................................ 34

c)

Vízrajz..................................................................................................................................... 34

d)

Talaj ....................................................................................................................................... 35

e)

Növényföldrajzi viszonyok ...................................................................................................... 36

f)

Állatvilág, zoológiai jellemzés.................................................................................................. 38

4.

Táji értékek ................................................................................................................................ 41 a)

Természeti értékek ................................................................................................................. 41

b)

Épített értékek........................................................................................................................ 48

c)

Egyedi tájértékek .................................................................................................................... 49

d)

Kulturális értékek és civil élet.................................................................................................. 50

5.

Tájalakulás történet.................................................................................................................... 51 a)

Tájhasználat történelmi alakulása ........................................................................................... 51 2


b) 6.

Társadalmi helyzet ..................................................................................................................... 56 a)

Demográfiai viszonyok............................................................................................................ 56

b)

Oktatás, képzés ...................................................................................................................... 58

c)

Művelődés, kultúra................................................................................................................. 59

d)

Sport, kikapcsolódás ............................................................................................................... 60

e)

Egészségügy, szociális ellátás .................................................................................................. 61

f)

Közbiztonság .......................................................................................................................... 62

7.

Gazdasági helyzet ....................................................................................................................... 62 a)

Mezőgazdaság ........................................................................................................................ 62

b)

Ipar......................................................................................................................................... 63

c)

Szolgáltatás, kereskedelem ..................................................................................................... 64

d)

Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus .................................................................................. 65

e)

Foglalkoztatás, munkaerőpiaci helyzet.................................................................................... 66

8.

Infrastrukturális helyzet.............................................................................................................. 68 a)

Vízellátás ................................................................................................................................ 68

b)

Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, szennyvíztisztítás ............................................................ 69

c)

Árvízvédelem.......................................................................................................................... 71

d)

Energiaellátás ......................................................................................................................... 72

e)

Közlekedés ............................................................................................................................. 74

9.

V.

Jelenlegi településszerkezet és tendenciák ............................................................................. 53

Környezeti rendszerek elemének állapota .................................................................................. 80 a)

Levegő .................................................................................................................................... 80

b)

Felszíni és felszín alatti vizek ................................................................................................... 84

c)

Talaj ....................................................................................................................................... 87

d)

Zaj és rezgés ........................................................................................................................... 88

e)

Hulladékhelyzet ...................................................................................................................... 91

Helyzetértékelés, problémaelemzés ............................................................................................... 94 1.

2.

Kérdőívek kiértékelése ............................................................................................................... 94 a)

Kérdőív az oktatás – nevelés helyzetének felmérésére............................................................ 94

b)

Kérdőív a település értékeinek lakossági megítéléséhez.......................................................... 99 SWOT – analízis ........................................................................................................................ 106

VI.

Problémafa .............................................................................................................................. 112

VII.

C élfa ........................................................................................................................................ 116

VIII.

Fenntarthatósági stratégia megfogalmazása............................................................................. 120

IX.

Stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó projektötletek bemutatása ............................... 126 1.

Szemléletformálás a fenntarthatóság érdekében ...................................................................... 126

2.

Mintaszerű energia felhasználás, különös tekintettel a megújuló energiákra ............................ 132

3.

Fenntartható gazdaságfejlesztés............................................................................................... 141

3


4.

A fenntartható turizmus megteremtése ................................................................................... 147

5.

Tisza és a Tisza-part kihasználása .............................................................................................. 152

6.

Szegedi építészeti architektúra megőrzése ............................................................................... 156

7.

„Együttműködő város” ............................................................................................................. 160

X.

Monitoring és visszacsatolás ........................................................................................................ 165

XI.

Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 168

XII.

Mellékletek .............................................................................................................................. 169

4


I. Vezetői összefoglaló "Gondoljunk azokra, akik utánunk jönnek." (Rockenbauer Pál)

Mit jelent a Local Agenda 21 kifejezés? A Local Agenda 21. az ENSZ ajánlása alapján a helyi fenntarthatóság programja a XXI. századra. Három fő alappillére: •

gazdasági fejlődés

•

társadalmi fejlődés

•

környezetvédelem

Alapkövetelmény a jövő generáció érdekeinek figyelembevétele a jelenlegi gazdasági – társadalmi – környezeti döntések meghozatalánál. Ki és hogyan végezte a feladatot? Szeged város fenntarthatósági programja (Local Agenda 21) a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. megrendelése alapján készült, a vonatkozó útmutatók figyelembevételével. A szegedi Local Agenda 21 program meghatározása szegedi prominens személyek, illetve a fenntarthatóság tekintetében releváns helyi szervezetek bevonásával történt. A helyi lakosok, vállalkozók, döntéshozók és civil élet képviselőinek véleményét figyelembe vevő fenntarthatósági stratégia előtérbe helyezi a helyi életminőség és környezeti állapot javítását, az erőforrásokat nem kimerítő fejlődést, valamint a hosszú távú gondolkodást. Mire kaphatunk választ a dokumentumból (milyen megállapításokat, javaslatokat tartalmaz)? A Helyi Fenntartható Fejlődési Terv (Local Agenda 21) egy újszerű stratégiai és tervezési dokumentum Szeged város számára. Az ENSZ II. Környezetvédelmi Világkonferenciája által javasolt Local Agenda 21 tervet világszerte számos önkormányzat dolgozta ki saját településére vonatkozóan, Magyarországon eddig mindössze 8-10 település kezdte el ennek megvalósítását. Az ENSZ és az EU minden települést a helyi társadalom által létrehozott egyedi térbeli képződménynek tekint, melynek további fejlődését saját társadalma határozza meg igényeivel és környezeti, társadalmi, gazdasági lehetőségeivel összhangban.

5


Helyzetfeltárás célja A Szeged Megyei Jogú Város számára készített Local Agenda 21 program helyzetfeltárása bemutatja a problémákat és az erősségeket a fenntarthatósági szempontok kiemelt figyelembevételével. A dokumentum e fejezetében feltárásra kerülnek a környezet, gazdaság, társadalom azon legfontosabb, a város szempontjából meghatározó tényezői, melyeket figyelembe véve fogalmaztuk meg a stratégiai célokat. Szeged logisztikai helyzete kiemelkedően jó (M5-M43 autópálya, az 5-ös, a 43-as számú nemzetközi főutak, valamint a 47-es (Hódmezővásárhely, Békéscsaba) és az 55-ös főút (Baja) fontos összekötői az ország délkeleti és déli területei felé). A térség gazdasága dinamikusan fejlődő, a gazdasági aktivitás a megyében a legnagyobb. Adottságok közül kiemelkedik, hogy Szeged az ország második legfontosabb oktatási, kutatási központja, országosan leggazdagabb algyői, szegedi és üllési szénhidrogén vagyon, jó minőségű a termőföld, országosan legmagasabb a napsütéses órák száma, a gyógy- és termálvíz vagyon, a Tisza menti ártéri erdők és az egyedülálló madárvilágú Fehér-tó. Az infrastruktúra megyei szinten a legfejlettebb, továbbá a szolgáltatások színvonala kiváló. Az idegenforgalom igen jó adottságokkal rendelkezik, Szeged városa kulturális központként kiemelkedő idegenforgalmi vonzerőt testesít meg.

Fenntarthatósági szempontból legjelentősebb problémák és megoldandó feladatok Szegeden A helyzetfeltárás során azonosított problémák közül az egyik legjelentősebb témakör a munkanélküliség. Szegeden jelenleg a legnagyobb foglalkoztató az állami szféra (az önkormányzat és az egyetem együtt kb. 15 ezer főt foglalkoztat, míg a legnagyobb vállalati foglalkoztató (PICK Szeged Zrt.) majd 3000 főt foglalkoztat). Jelenleg a városban a regisztrált munkanélküliek száma 7000 fő felett van, mely mutató évről évre növekszik.(Ld. 14. ábra). Fenntarthatósági szempontból is jelentős probléma, hogy a helyi, helyben előállított, vagy feldolgozott termékek iránti kereslet alacsony, a szegedi lakosság előnyben részesíti a döntően importból származó olcsó, tömegtermékeket. A helyzetfeltárás megállapítása alapján Szegeden a humánerőforrás képzettsége kimagasló, azonban a Szegedre települni szándékozó vállalkozások számára mégsem áll rendelkezésre megfelelő végzettségű és tapasztalatú munkaerő (a közép- és felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkezők száma alacsony, a képzési rendszer lassan tud csak reagálni a piaci igényekre).

6


Fenntarthatósági szempontból probléma a megújuló energiákban rejlő lehetőségek kihasználatlansága, a lakosság megújuló energiaforrások, energiahatékonysággal kapcsolatos konkrét (saját beruházásaikhoz hasznosítható) ismeretének hiánya. Szeged a napfény városa, a napenergia hasznosítás mintavárosa lehetne, ha az ebben rejlő lehetőségeket kiaknázná, valamint a beruházás költségeinek csökkentését célzó támogatásokat nagyobb mértékben venné igénybe. A

lakosság

nem

rendelkezik

elegendő

információval

életmódjának

(közlekedési

módok,

környezetvédelem, fenntarthatóság, energiatudatosság) környezeti hatásairól, ezért sok esetben a döntéshozatal a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele nélkül történik. Az összefogás, együttműködés alacsony szintje általános probléma a város civil-, önkormányzati-, egyetemi-, vállalkozói szereplői között, és ezáltal Szeged fejlődésének korlátjává is válhat.

Szeged város fenntarthatósági stratégiájának főbb céljai A város adottságainak, lehetőségeinek és jelenlegi helyzetének figyelembevételével kerültek kijelölésre Szeged fenntarthatósági stratégiai irányai, valamint a hosszú távú célok elérését segítő projektötletek. Fenntarthatósági szempontból célszerű a helyi, helyben előállított vagy feldolgozott termékek fogyasztásának ösztönzése, ezáltal nő a helyi vállalkozások, termelők által a munkahelyteremtés, valamint a munkahelymegtartás. A szegedi adottságoknak megfelelően cél egy olyan nagyvállalat betelepítése, mely kihasználja azt a lehetőséget, hogy Szeged tudás-alapú város. A megújuló energiaforrások kihasználása, hasznosítását célzó rendszerek kialakítása során célszerű helyi szakemberek bevonása, vállalkozók ösztönzése. Olyan szemléletformáló aktivitásra van szükség, amely nem elvontan közelíti meg a klímaváltozás okozta következményeket és nem nevelni akarja helyes viselkedésre a lakosságot, hanem közelebb hozza a megújuló energiák által kínált lehetőségeket és az ezeket közvetlenül érintő gazdasági racionalitásokat az emberekhez. Ahhoz, hogy hatékony intézkedések és eredmények valósuljanak meg, alapos, összehangolt, egymásra épülő tudatformálási munka szükséges, hogy a társadalom és a gazdaság minden szereplője bekapcsolódhasson a folyamatokba.

7


Szeged város fenntarthatósági programja az alábbi hét stratégiai célt határozza meg: meg Szemléletformálás a fenntarthatóság érdekében Mintaszerű energiafelhasználás különös tekintettel a megújuló energiákra

“Együttműködő város”

SZEGED FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIAI CÉLJAI

Szegedi építészeti architektúra megőrzése

Fenntartható gazdaságfejlesztés

A fenntartható turizmus megteremtése

Tisza és Tisza-part kihasználása

A fenti stratégiai célok eléréséhez igazítottuk a projektötleteket, kiegészítve új vállalásokkal, és konkrét projekt ötletekkel.

Meggyőződésünk, hogy Szeged Megyei Jogú V Város Local Agenda 21 Stratégiájának ának sikeres megvalósítása alapján büszkén állhatunk majd városunk következő generációi előtt. A jelen dokumentumban meghatározott célok célok, irányok és javaslatok latok megvalósítása által Szeged város példaértékű lépést tehet a környezetvédelem és a természeti értékek megőrzése terén, ugyanis a

környezettudatos tervezés és a lakosság tudatos döntései mind a fenntartható fejlődés irányába hatnak. A helyi fejlesztésekk és mindennapi tevékenységek során a hosszútávú gondolkodás, az erőforrások

átgondolt hasznosítása olyan fejlődést eredményezhet, amely alapján a környezet terhelése nem növekszik és Szeged élhető város marad.

8


II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai

1.

A Stockholmi Nyilatkozat, 1972

Az ENSZ a Római Klub első jelentéseire reagálva hívta össze 1972-ben Stockholmban az első Környezeti Világkonferenciáját, melynek célja az emberi környezet megóvásával foglalkozó világméretű program kidolgozása

volt.

A

konferencia

résztvevői

első

alkalommal

foglalták

nyilatkozatba

a

környezetvédelemnek azon alapelveit és feladatait, melyek mind a mai napig érvényesek. Ezen alapelvek és feladatok érvényesítésére, megvalósítására és a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezetvédelmi programját (UNEP). A világkonferencia záró momentumaként a Stockholmi Nyilatkozat keretében elfogadták a fenntartható fejlődés alapvető céljának tekinthető emberhez méltó környezethez való jogot. A nyilatkozatot aláíró nemzetek általános célként kötelezettséget vállaltak arra, hogy megóvják, és jobbá teszik az emberek környezetét a mai és a jövő nemzedékek számára. A dokumentumban elfogadták továbbá az ökológiailag fenntartható fejlődés érdekében érvényesítendő környezetvédelmi szemlélet és gazdálkodás gondolatát. A Stockholmi Nyilatkozatban lefektetett alapelvek határozták meg a későbbiekben a nemzeti illetve a helyi fenntarthatósági stratégiákat.

2.

Közös Jövőnk, 1987 (Brundtland-jelentés)

Az ENSZ 1984-ben hozta létre a Környezet és Fejlődés Világbizottságot, melynek feladata a környezetvédelmi szempontok a társadalmi fejlődés összefüggéseinek vizsgálata, a problémák feltárása és javaslatok kidolgozása volt. A 22 tagú bizottság 1987-re készíttette el Közös Jövőnk című jelentését, melyet a biztosság vezetőjéről, a norvég Gro Harlem Brundtland norvég miniszter asszonyról elnevezve Brundtland-jelentésnek is hívnak. A Brundtland-jelentés áttekintette a legfontosabb ágazatok helyzetét, problémáit és javaslatokat tett a cselekvésekre. Ezek a területek a következők voltak: népesség és az emberi erőforrások, az élelem biztosítása, fajok és ökoszisztémák, energia, ipar, városok. Nagy figyelmet fordítottak továbbá a nemzetközi együttműködésre és az intézményi reformok szükségességére. Összekapcsolták a környezetvédelem és a gazdasági növekedés és fejlődés feladatait és következményeit. Javasolták, hogy a jövőben a környezetpolitikát és a gazdaságpolitikát egységes rendszerben kell szemlélni és kezelni a tervezés és a végrehajtás minden szintjén.

9


A jelentés fő üzenetét a fenntartható fejlődés koncepciójának felszínre hozatala és központba való állítása jelentette. Minden cselekvést a fenntarthatóság elvei szerint javasolták újraértékelni. A következő definíciót fogadták el: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” A fenntartható fejlődés tehát nem veti el, sőt szükségesnek tartja a gazdasági fejlődést, de a környezeti szempontok maximális figyelembevétele mellett, a természeti erőforrások jelentette határok tiszteletben tartásával.

3.

Feladatok a 21. századra-Agenda-21, 1992, Rio de Janeiro

Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferenciája előkészítésekor a Közös Jövőnk jelentés megállapításait vették alapul. A konferencia több elfogadott dokumentuma közül az Agenda-21 nyilatkozat számít a legfontosabbnak a fenntarthatóság szempontjából. A négy részből álló Agenda-21 első fejezete a gazdasági és társadalmi dimenziókról, a második az emberi erőforrásoknak a fejlődés érdekében történő megőrzéséről és kezeléséről, a harmadik rész a nagyobb csoportok szerepének megerősítéséről, míg az utolsó mindezen célok megvalósításának eszközeiről szól. A dokumentum hangsúlyozza a helyi fenntarthatósági tervek kidolgozásának szükségességét, továbbá az alábbi irányelveket fogalmazza meg ezekkel kapcsolatban: •

„Minden helyhatóságnak párbeszédet kell kezdenie a lakossággal, a helyi szervezetekkel és a magánvállalkozókkal, majd pedig elfogadni egy „helyi Agenda-21-et”.

•

A tárgyalások és a közmegegyezés során a helyi hatóságok megismerhetik az állampolgárok, a helyi, a civil, a közösségi, az üzleti és az ipari szervezetek egyéni, sajátos kezdeményezéseit és megszerezhetik a legjobb stratégiák kialakításához szükséges információkat.

•

A tárgyalások nyomán növekedne a háztartások tudatossága a fenntartható fejlődés különböző területein.

•

A helyi hatóságok programjait, politikáját, törvényeit és szabályozását az Agenda 21 céljainak elérése érdekében fel kellene mérni és módosítani kell az elfogadott helyi programoknak megfelelően.“1

Az Agenda-21 a megfogalmazott ajánlások sikerességét a kormányzatok politikai felelősségvállalásának és elkötelezettségének függvényévé teszi. Több helyen kiemeli, hogy a jövő gazdasági és társadalmi problémáinak megoldására, a fenntarthatósági problémák kezelésére sem országos, sem helyi szinten 1

Riói Nyilatkozat a Környezetrıl és a Fejlıdésrıl, 1992

10


nem alkalmas a hagyományos ágazati szemléletmód alkalmazása a tervezésben. Továbbá konkrétan megfogalmazza:

4.

•

a fenntarthatósági elvek integrációjának szükségességét a fejlesztési stratégiákba,

•

az ágazati fejlesztések fenntarthatósági szempontú összehangolásának fontosságát,

•

a társadalmi csoportok bevonásának szükségességét a tervezései és döntési folyamatokba.

Agenda 21 az utazásról és turizmusról - a környezetvédelmileg fenntartható fejlesztés felé – 1995.

A fentiekben bemutatott Brundtland-jelentés és az Agenda-21 – habár törekedtek a komplex, átfogó szemléletre, nem foglalkoztak a turizmussal, mint önálló szektorral. E hiányosságot orvosolandó, a WTO Turisztikai Világszervezet, az Utazási és Turisztikai Világtanács valamint az Earth Council 1995-re kidolgozta az Agenda 21 az utazásról és turizmusról– a környezetvédelmileg fenntartható fejlesztés felé című jelentést. A dokumentum a fenntartható turizmusra az alábbi, ma már világszerte elfogadott fogalmat határozza meg: „a fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és a fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő lehetőségeit. Az elképzelések szerint lehetővé teszi az erőforrások olyan módon történő menedzselését, hogy miközben az emberiség kielégítheti társadalmi, gazdasági, esztétikai igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető ökológiai folyamatokat, a biológia változatosságot és az életet fenntartó rendszereket, valamint a különböző népek és csoportok kulturális integritását is.” (WTO, 1998, p.21.) A WTO által kiadott dokumentum hangsúlyozza a kormányzat, a „turisztikai ipar” és a civil szervezetek közti együttműködések fontosságát, elemzi az utazás és a turizmus gazdasági és stratégia szerepét a világ és a nemzetek gazdaságában és társadalmi fejlődésében valamint bemutatja azokat az előnyöket, melyek az ágazat fenntarthatóvá tételéből fakadnak. A fenntartható turizmus alapelveit az alábbiakban határozza meg: •

A turizmus természeti, történeti, kulturális és egyéb erőforrásait úgy kell megőrizni a jövőbeli folyamatos felhasználáshoz, hogy közben a jelen társadalomnak is hasznot hozzanak.

•

A turizmus fejlesztéseit úgy kell tervezni és menedzselni, hogy ne okozzon súlyos környezeti vagy társadalmi-gazdasági problémákat a térségben.

•

A turisztikai térség általános környezetvédelmi minőségét fenn kell tartani, és ahol lehet, ott fejleszteni kell.

•

A turisták magas elégedettségi szintjét úgy kell fenntartani, hogy a turisztikai desztinációk megtartsák értékesíthetőségüket és népszerűségüket.

11


•

A turizmus haszna az egész társadalomban érzékelhető, így a helyi közösség támogatni fogja azt.

A természeti, kulturális és társadalmi erőforrások hosszú távú megőrzése, kíméletes használata és fejlesztése alapvető fontosságú a turisztikai szektor számára, hiszen a turizmus alapvetően ezekre az erőforrásokra épül.

5.

A Lisszaboni Stratégia

Az Európai Unió állam és kormányfői 2000 márciusában fogadták el a Lisszaboni Stratégia című átfogó reformprogramot, melynek célja, hogy 2010-re Európa a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává váljon, mely képes a fenntartható fejlődésre. A stratégia az alábbi fő célkitűzéseket fogalmazza meg: •

Hatékony belső piac megteremtése: Hatékony belső piac működésének legfőbb akadálya, hogy a szolgáltatások piacának liberalizálódása még továbbra is elmarad a kívánatostól.

•

Energetikai és közlekedésfejlesztések: Vasúthálózatokba való fokozott befektetését javasolja. Kiemelt célkitűzés továbbá az, hogy 2010-ig az EU energiafelhasználásból 12%-kal részesedjenek a megújuló energiaforrások.

•

A K+F tevékenységek ösztönzése: A lisszaboni stratégia célja, hogy 2010-ig a GDP 3%-ára kell emelni a K+F arányát az EU-ban. Ezt leginkább a magánszféra számára megteremtett innováció-barát gazdasági környezettel lehet elérni (innovatív KKV-k támogatása, kockázati

tőkéhez való hozzájutás megkönnyítése stb.). Szintén komoly gondot jelent, hogy Európában – az USA-hoz és Japánhoz képest – kevés a tudós és kutató, növelni kell Európa vonzerejét a kutatók számára. Az európai gazdaságok további gyengesége, hogy nem képesek kutatóik eredményeit megfelelő mértékben a gyakorlatba átültetni. Ez az egyetemek és a vállalkozások közötti K+F kapcsolatok erősítésével lehet serkenteni. •

A foglalkoztatás bővítése: A Lisszaboni Stratégia egyik legfőbb célja a foglalkoztatottság növelése. A célok elérésének egyik eszköze a munkavállalói mobilitás növelése, és az Európai Szociális Alap forrásainak képzésre, az aktív munkaerő-piaci politikákra való fordítása. Munkaerő-piaci reform elemei: a KKV-k támogatása; az élethosszig tartó tanulás, a fiatalok, a nők és az idősek foglalkoztatottságának növelése, illetve a reáltudományok támogatása.

A Lisszaboni Stratégia megvalósítási idejének felénél, 5 évvel annak elfogadása után az Unió értékelte a kitűzött célok megvalósítását, és megállapította, hogy azok nagy része nem teljesült, vagy nem fog teljesülni az időszak végére, 2010-re. Az eredmények fokozása érdekében úgy döntöttek, hogy az egész stratégiát át kell strukturálni és le kell egyszerűsíteni úgy, hogy annak a középpontjába a gazdasági növekedés és a foglalkozást kell, hogy kerüljön. 12


6.

Az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája (a Göteborgi stratégia), 2001 és 2006

A Lisszaboni Stratégia kritikusai már elfogadásának pillanatában azt hozták fel legnagyobb hiányosságaként, hogy figyelmen kívül hagyja azt a felismerést, hogy a környezeti, társadalmi és gazdasági kérdések és problémák összefonódnak és nem lehetséges őket egymással gyakorta ellentmondó külön stratégiákban, külön prioritásrendszerek mellett kezelni. Az Európai Tanács a Lisszaboni Stratégia e hiányosságát pótolta, amikor 2001-ben Göteborgban elfogadta az Európai Bizottság által készített Fenntartható Fejlődés Stratégiát. A Stratégia a Lisszaboni folyamat célkitűzéseire épül, azokhoz kapcsolódik, illetve azokat egészíti ki a környezeti fenntarthatóság aspektusából. Megállapítja, hogy „a gazdasági növekedésnek, társadalmi kohéziónak és környezetvédelemnek együtt kell járnia”. Az EU saját fenntartható fejlődését fenyegető veszélyekként az alábbiakat azonosítja: •

a globális felmelegedés;

•

új antibiotikum rezisztens kórokozó törzsek megjelenése;

•

veszélyes kémiai anyagok hosszú távú hatásai;

•

élelmiszerbiztonsági veszélyek;

•

szegénység;

•

öregedő társadalom;

•

a biodiverzitás csökkenése;

•

a gyorsan növekvő hulladékmennyiség;

•

a talajpusztulás;

•

a közlekedési torlódások;

•

a növekvő regionális különbségek.

A fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében az alábbi hosszú távú célokat fogalmazza meg: •

az éghajlatváltozás megállítása és a tiszta energia felhasználásának növelése;

•

a közegészséget rontó problémák kezelése;

•

nagyobb felelősségtudat a természeti erőforrások kezelésében, a biológiai sokféleség megőrzése;

•

a közlekedés, szállítás és földhasználat fenntarthatóvá tétele.

Ennek érdekében szükségesnek tartja •

a gazdasági különböző szektorainak összehangolását,

•

a környezeti szempontok termékek árába történő beépítését,

•

a befektetéseket a tudományba és kutatásba, 13


•

a kommunikáció fejlesztését,

•

a globális dimenziók számbavételét

A stratégia akciótervei: Az éghajlatváltozás megállítása: •

a kiotói kritériumok teljesítése az EU és más fejlett országok által (az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése 8%-al az 1990-es szinthez lépest);

•

az energiatermékek adójáról szóló direktíva kidolgozása (2002-ig);

•

2010-ig összes üzemanyag fogyasztás 7%-ka, 2020-ig 20%-ka megújuló forrásból történjen;

•

az energiahatékonyság növelése;

•

az összes energia 12%-ka megújuló energia-forrásból származzon 2010-ig;

•

GDP növekedésének szétválasztása a közlekedés, energiafelhasználás növekedésétől;

•

direktíva kidolgozása az üvegházhatású gázok kereskedeleméről.

A környezet-egészségügyi helyzet javítása: •

az élelmiszerbiztonság és minőség javítása;

•

a járványok kitörésének megakadályozása és az antibiotikum rezisztencia kezelése;

•

az Európai Élelmiszerügyi Hatóság felállítása;

•

a fogyasztók informálása;

•

minőségi mezőgazdasági termelés kialakítása;

•

Közösségi Stratégia az Egészséges és Biztonságos Munkahelyek érdekében.

A természeti erőforrások fenntartható használata, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása: •

a fajok csökkenésének megállítása 2010-re

•

a biológiai biztonság megteremtése

•

a Madár- és Élőhely Direktívák jobb végrehajtása

•

a közösségi agrárpolitika reformja: a direkt kifizetéseket jó környezeti teljesítményekkel kell párosítani,

•

integrált termékpolitika kidolgozása,

•

a Fenntartható Erőforrás-használati Stratégia kidolgozása

A környezeti szempontok integrációjához szükséges eszközök fejlesztése: •

integrált termékpolitika kidolgozása a teljes termékciklusra vonatkozóan;

•

a hulladékképződés megelőzése, minimalizálása, újrahasznosítása;

14


•

a környezetvédelmi innovációk kidolgozásának támogatása a 7. kutatás-fejlesztési keretprogramban (FP 7);

•

piaci szabályozó eszközök kialakítása és önkéntes megállapodások ösztönzése.

A közlekedés, szállítás, földhasználat fenntartható fejlesztése: •

a GDP és közlekedés növekedésének szétválasztása;

•

a tömegközlekedés előtérbe helyezése;

•

a közúti közlekedés szintje 2010-re azonos legyen az 1998-as szinttel;

•

Szállítás tartalmazza a külső költségeket 2005-re;

•

2003-ra úthasználati díj bevezetése;

•

a távmunka támogatása;

•

a vidékfejlesztés támogatása.

A stratégia és akcióprogram lehetséges és várható gazdasági hatásai: •

ökológiai adóreformok végrehajtása – az adózás az anyag és energiafelhasználást érinti, a beszedett adó a munkaoldali terheket csökkenti,

•

a támogatási politikák felülvizsgálata – a környezetileg káros támogatások megszüntetése, a támogatások környezeti hatásainak mérlegelése,

•

7.

a környezeti felelősség érvényesítése – a környezeti kárért az okozó viseli a felelősséget.

A Fenntartható Fejlődés Világkonferencia – 2002, Johannesburg

Tíz évvel a rioi konferencia után 2002-ben Johannesburgban rendezték meg az ENSZ harmadik nagyszabású konferenciáját a fenntartható fejlődésről. Értékelték az Agenda-21 által megfogalmazott célok megvalósulását, az elért eredményeket és a megvalósítást gátló tényezőket. Megállapították, hogy a kormányzatok nem tettek hatékony intézkedéseket a környezeti és fejlesztési szempontoknak a gazdasági tervezésben és döntés-hozatalban történő integrálása érdekében annak ellenére sem, hogy az AGENDA-21 óta eltelt évtized folyamán nemzetközileg elfogadottá vált a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezet védelme közti szoros kölcsönhatás. Habár számos sikeres együttműködés történt a nemzetközi környezetvédelem terén, de a közösségek általános környezeti állapota összességében mégis erőteljesen romlott. Egyre sürgetőbbé vált a globális éghajlatváltozás növekvő kockázatával, az ózonréteg elvékonyodásával, és egyéb környezeti problémák kezelésének érdekében történő nemzetközi összefogás. Szintén negatív fejleményként megállapításra került továbbá, hogy a társadalmak közötti fejlettségi, életminőségbeli különbségek is jelentősen növekedtek, amiben nagymértékben közrejátszanak az erőforrásokhoz való hozzáférésben, azok hasznosításában, hasznosításának hatékonyságában megmutatkozó különbségek. 15


A helyzet elemzése, a problémák feltárása után, azok mielőbbi megoldása érdekében a világkonferencián résztvevő államok elfogadtak egy politikai nyilatkozatot és a végrehajtási tervet, amely az alábbi főbb pontokat tartalmazza: •

globalizáció: a terv elismeri, hogy a globalizációnak van jó és rossz oldala. Miközben új

lehetőségeket nyújt a világgazdasági növekedéshez és a magasabb életszínvonal eléréséhez, a szegényebb országok különleges hátrányokat szenvednek, s emiatt a sürgősen bevonandók a profitálók körébe. •

energia: megegyezés született az energiahordozókhoz való minél szélesebb hozzájutásról, de

az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti nézeteltérések miatt nem sikerült konkrét célokat meghatározni a megújuló energiaforrások (például nap- és szélenergia) egyre növekvő kihasználásával kapcsolatban. •

kereskedelem: a tervezet támogatja a kereskedelmet és a környezetvédelmet, anélkül, hogy

említést tenne a WTO néhány határozatáról, amelyek ellentétben állnak nemzetközi környezetvédelmi egyezményekkel. Mindenesetre a zöldek lobbigyőzelmének fogható fel, hogy az akcióterv e kitétele nem veszélyezteti az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésével foglalkozó kiotói jegyzőkönyvet. A gazdag országok megerősítették, hogy csökkentik a saját termelőiknek juttatott pénztámogatásokat. •

szegénység: a nyilatkozat megállapítja, hogy a szegénység jelenleg a "legnagyobb globális

kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie". A résztvevők megállapodtak a segélyeket kiegészítő szolidaritási alap létrehozásában, amelybe önkéntes módon utalhatnak át összegeket az államok. •

vízellátás/közegészségügy: a cél 2015-ig felére csökkenteni azoknak a számát, akik nem

jutnak ivóvízhez, illetve még a minimális közegészségügyi szolgáltatásokat is nélkülözik. •

halászat: 2015-ig újra kell szaporítani a túlhalászat miatt kipusztulással fenyegetett

halfajokat, mert ennek elmaradása veszélyeztetheti a tengerek élővilágát. A tengeri élővilág egyensúlyának felborulása a halászat által biztosított élelem-utánpótlásban is gondokat okozhat később. •

vegyi anyagok: 2020-ig el kell jutni odáig, hogy a vegyi anyagokat az emberi egészségre és a

természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elő. A veszélyes hulladék tárolását vagy megsemmisítését szintén ellenőrzött és biztos módon kell végrehajtani. •

egészségügy: elfogadták a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi határozatát, amely

kimondta: a gyógyszergyártók szabadalmai nem akadályozhatják meg a szegény országokat, hogy akár nem szabadalmaztatott gyógyszerekkel is enyhítsék a rászorulók bajait. Ez abból a szempontból fontos kérdés, mivel a legtöbb fejlődő ország nem képes például a drága AIDSgyógyszerek megvételére, így a kór áldozatainak élete megpecsételődik. •

segélyek: az akcióterv a fejlődő országok számára juttatott segélyek növelését támogatja,

szorgalmazza, hogy a gazdag országok nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát utalják át segélyként számukra. 16


•

nők helyzete: az egészségügyi ellátásnak figyelemmel kell lennie az alapvető emberi jogokra,

de a helyi vallási és kulturális hagyományokra is. •

kormányzat: az akcióterv kimondja, hogy a fenntartható fejlődéshez mind nemzeti, mind

nemzetközi szinten alapvető fontosságú a felelősségteljes politikai kormányzati tevékenység. A gazdag országok szándéka szerint a segélyeket csak olyan államokba volna szabad eljuttatni, amelyekben a demokratikus intézmények már működnek és a korrupció visszaszorulóban van. •

biológiai sokféleség: 2010-ig mérsékelni kell a kihalófélben lévő állat- és növényfajok

pusztulásának folyamatát. •

stratégiák: a részt vevő országok megállapodtak, hogy 2005-ig stratégiai terveket dolgoznak

ki az erőforrások megőrzéséről a jövő nemzedékek számára. A helyi fenntarthatósági terv elkészítésére vonatkozó legfontosabb részt a Johannesburgi Végrehajtási Terv 19. cikkelye foglalja össze: „Ösztönözzék minden szinten az érintett hatóságokat, hogy a fenntartható fejlődés szempontjait vegyék figyelembe a döntéshozatalban, beleértve a nemzeti és a helyi szintű fejlesztési tervezést, az infrastrukturális beruházást, a vállalkozásfejlesztést és a közbeszerzést.2

8.

Az Új Széchenyi Terv

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) 2011-2013-ra vonatkozó nemzeti fejlesztési tervdokumentum, amelynek célja, hogy az ország hosszú távú terület- és gazdaságfejlesztési céljaival összhangban álló stratégiát fogalmazzon meg az Európai Unió Strukturális Alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások 2011-2020 közötti felhasználására. (Az ÚSZT az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) némileg átstrukturált utódjának tekinthető, mely hasonló célokat fogalmazott meg a 2007-2010 közötti időszakra vonatkozóan.) A fejlesztési tervben Magyarország számot ad arról, hogy milyen stratégia alapján tervezi saját és az Európai Unió fejlesztési forrásainak felhasználását a hosszú távú célok elérése érdekében. Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A célok megvalósítását az alábbi hét tematikus program segíti elő:

2

•

Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program

•

Zöldgazdaság-fejlesztési Program

•

Otthonteremtési Program

•

Vállalkozásfejlesztési Program

Johannesburgi Végrehajtási Terv, 2002.

17


•

Tudomány – Innováció Program

•

Foglalkoztatási Program

•

Közlekedésfejlesztési Program

A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról a támogatások egyik, horizontális alapelveként határozta meg a fenntartható fejlődés biztosítását. „Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a szerződés 6. cikkelyében megállapítottak szerint.” Az EU támogatási források felhasználását szabályozó ÚSZT ezért stratégiai célként jelölte meg a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást, és mint a horizontális célkitűzéshez való hozzájárulást minden projektjavaslat esetén befogadási feltételként határozza meg. Minden támogatott projekt esetében mind a tervezés, mind a megvalósítás során a fenntartási időszakban a következő célok eléréséhez szükséges hozzájárulni •

a természetes térszerkezet megőrzése

•

a természeti erőforrások megőrzése

•

a jó környezet-egészségügyi állapot megőrzése (a károsodások elkerülése)

•

a közösségek megőrzése (társadalmi felelősségvállalás)

Az ÚSZT által támogatott projektek abban az esetben tekinthetőek teljes egészében fenntarthatónak, ha a projektre értelmezhető horizontálisan és nem horizontálisan meghatározott fenntarthatósági szempontok mindegyike érvényesül, ezzel hozzájárul a természeti és humánerőforrások takarékos használatához, funkcióik megőrzéséhez és károsodásuk megelőzéshez. A figyelembe veendő fenntarthatósági szempontokat az operatív programokhoz külön-külön készített fenntarthatósági útmutatók tartalmazzák.

9.

Magyarország EU elnökségével kapcsolatos fenntarthatósági törekvések

Magyarország 2011. január 1. és 2011. június 30. között tölti be az Európai Unió soros elnökének a posztját. Ezen időszakban megvalósítani kívánt programjában világossá tette, hogy a pénzügyi és gazdasági válság ellenére is rendkívül fontosnak tartja a környezetvédelem, a fenntarthatóság témakörét. A program vonatkozó része szerint a minőségi, előremutató környezetpolitika elválaszthatatlan a gazdasági fejlődéstől, és kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa versenyképes maradjon. Csak azok az országok, régiók lehetnek hosszú távon sikeresek, amelyek jól tudnak gazdálkodni az erőforrásokkal.

18


A magyar elnökség a környezeti ügyek területén a következő prioritásokat jelölte meg, melyekkel mindenképpen előrehaladást kíván elérni a fél éves időszakban: •

vízgazdálkodás - mind mennyiségi, mind minőségi szempontból

•

biológiai sokféleség megőrzése

•

hulladék-szabályozás, fókuszálva az elektronikai hulladékok kezelésére

•

erőforrás-hatékonyság előmozdítása

•

baleseti kockázatok kezelése (az ún. „Seveso” irányelv)

•

genetikailag módosított köztermesztésével kapcsolatos szabályozás

10. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia

A magyar kormány széleskörű társadalmi egyeztetést követően 2007 közepén elfogadta az ország Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melynek célja az EU göteborgi stratégiai célkitűzéseinek nemzeti szintű megvalósítása. A stratégia fő célkitűzése, hogy elősegítse a hazai társadalmi-, gazdasági-, környezeti folyamatok közép-, illetve hosszú távon fenntartható pályára való áttérését, figyelembe véve a hazai adottságokat és a tágabb folyamatokat, feltételeket. Egy hosszú távú keretstratégiai jellegű dokumentum, mely valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre pozitív, fenntartható, társadalmasítható jövőképhez vezető, hosszú távú cél- és ennek megfelelő eszközrendszert vázol fel, mely illeszkedési alapként szolgál más szakágazati és területfejlesztési stratégiák, települési fenntarthatósági tervek számára. Horizontális célkitűzések: •

a közösségi tudásbázis növelése, a tudományos kutatás és tudáscsere erősítésével, és a kutatási eredmények elérhetővé tételével;

•

a fenntarthatóságról szóló tudás két irányból, a közoktatás és a média felől történő közvetítése;

•

a társadalmi csoportok és a gazdasági szereplők bevonása a közpolitikai döntési folyamatokba;

•

a közpolitikák fejlesztése, illetve átalakítása és hatékony megvalósítása a fenntarthatóság elvei és gyakorlata alapján;

•

az intézményrendszer fejlesztése, illetve átalakítása;

•

a változások monitoringja és értékelése, amelynek eredményei visszahatnak a tudásbázisra, illetve minden más cselekvési területre is.

19


A stratégia prioritásai: a) A fenntartható népesedési politika kialakítása, amely növeli a gyermekvállalási kedvet, biztosítja a vállalt gyermekek nyugodt felnevelését, emellett kialakítja a harmonikus együttlét feltételeit a különböző generációk, valamint a hazai és migráns rétegek között. b) A társadalom egészségi állapotának javítása, melynek eredményeként nő a lakosság születéskor várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma. Új lakossági szűrőprogramok indítása a betegségek megelőzésére. c) A társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása: melynek eredményeként javul a hátrányos helyzetű csoportok (romák, testi és mentális sérüléssel élők, nők) társadalmi elfogadottsága. A foglalkoztatás arányának kiterjesztése a hátrányos helyzetű csoportok munkához juttatásával és a nyugdíjasok munkaerőpiacon tartásával, mely elősegíti ezen csoportok társadalmi integrációját. d) A természeti értékek védelme: a természetes ökoszisztémák működőképességének megőrzésével, a természeti

értékek

védelmének

hatékonyabbá

tétele

az

intézményes

és

az

önkéntes

természetvédelem megerősítésével. e) A klímaváltozás elleni küzdelem az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátásának csökkentésével és a változó időjárási és éghajlati hatásokra való állami és lakossági felkészülés elősegítésével. f) A fenntartható vízgazdálkodás megteremtése az ivóvízminőség javításával, a közműolló bezárásával, a felszíni vizek védelemével és minőségének javításával, a felszín alatti vízkészletek szennyeződésektől való védelmével és kímélő használatával. g) A versenyképesség fenntartható erősítése a „hazai Lisszaboni Stratégia” kidolgozásával és folyamatos monitoringjával, javításával. h) A fenntartható termelési eljárások és fogyasztói szokások erősítése a termelés természeti erőforrásigényeinek csökkentésével, a „tiszta technológiák” hazai elterjesztésével, aktív fogyasztói szemléletformálással. i) Az energiagazdálkodás átalakítása a hazai megújuló energiaforrások feltárásával és használatuk növelésével, az energiatakarékosság és a megújuló energetikai innovációk ösztönzésével. j) A fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása a területi különbségek mérséklésével, a kiegyensúlyozott funkcionális városhálózat megteremtésével, mely csökkenti a hosszú távú lakossági közlekedési igényt. A környezetbarát tömegközlekedés szerepének erősítésével és az úthálózat fejlesztésével csökkenthető a közlekedés üvegházhatású gáz kibocsátása. k) A fenntartható fejlődést elősegítő gazdaságösztönzési rendszer kialakítása a költségvetési egyensúly megteremtésével, a megelőző szemléletű törvényi szabályozással, az adóterhek élőmunkáról a környezethasználatra történő átcsoportosításával, a környezeti irányítási rendszerek és a termékciklus-menedzsment bevezetésének ösztönzésével.

20


11. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célja, hogy hosszú távra, kormányzati ciklusokat átívelő módon jelölje ki az ágazat fejlesztési irányait, és szolgáljon iránymutatásul a turizmus területén tevékenykedő vállalkozásoknak és szakmai szervezeteknek. A stratégia megalapozott helyzetfeltárás következtetéseire alapozva fogalmazza meg az ágazat fejlesztésének sarokpontjait. A stratégiai átfogó céljai: •

Emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés

•

Turistafogadás feltételeinek javítása

•

Attrakció-fejlesztés

•

Emberi erőforrás fejlesztés

•

Hatékony működési rendszer kialakítása

•

Horizontális célok

A célok elérése a stratégia megvalósítása a dokumentum szerint a következő prioritások mentén kezdhető el: •

A hazai turizmus versenyképességének növelése

•

A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai

•

Innováción alapuló kínálatfejlesztés

•

Regionális szintű desztináció-fejlesztés

•

A piaci igényeknek megfelelő szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása

•

Az iskolarendszerű képzés erősítése

•

A turizmus általános megítélésének és elfogadottságának a javítása

•

Regionális intézményrendszer átalakítása

12. Dél-alföldi Regionális Operatív Program 2007-2013

2007. július 27-én az Európai Bizottság a 2007-13-as időszakra operatív programot fogadott el Magyarország dél-alföldi régiója számára. A program a konvergencia célkitűzés keretében közösségi támogatásban részesül. A program teljes költségvetése mintegy 881 millió eurót tesz ki, melyből kb. 749 millió euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó közösségi beruházás; (ez megközelítőleg 3,0%-a a kohéziós politika keretében a 2007–13-as időszakban. A program a régió meglévő kutatási és innovációs létesítményeire, valamint az egészség- és gyógyturizmusban rejlő lehetőségekre épít. A területi kohézió erősítése céljából a program támogatást nyújt továbbá az alapvető környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez. 21


A program átfogó céljai között a fenntartható fejlődés biztosítása, a foglalkoztatás javítása és a régión belüli egyenlőtlenségek mérséklése szerepel. Két egyedi célt határoztak meg: (1) a regionális gazdaság versenyképességének erősítése

az

innovációra

épülő

gazdasági

szerkezetváltás elősegítésén keresztül; valamint (2) a települési és környezeti feltételek javítása a régió kohéziójának erősítése érdekében. Összhangban Referenciakerettel

a

Nemzeti a

program

Stratégiai jelentős

mértékben hozzájárul a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. 1. kép

Forrás: www.vati.hu

A program az alábbi prioritási tengelyek mentén épül fel: 1. prioritási tengely: Regionális gazdaságfejlesztés E prioritás célja a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek megjelenésének elősegítése a régióban, a kis-

és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének növelése, valamint a

foglalkoztatottsági szint emelése. A főbb tevékenységek közé tartozik a technológiai központok és hídképző intézmények fejlesztése, a klaszterek és gazdasági hálózatok támogatása, a kkv-k támogatására kidolgozott szolgáltatások megerősítése, ipari parkok és inkubációs központok fejlesztése, valamint a barnamezős területek rehabilitációja. 2. prioritási tengely: Turisztikai célú fejlesztések A prioritás céljai között a turizmusból származó bevételek növelése, az átlagos tartózkodási idő meghosszabbítása, valamint az idegenforgalomban dolgozók számának emelése szerepel. A prioritás támogatást nyújt továbbá a termálvizekre épülő egészségturisztikai, illetve a kulturális örökségre és turisztikai látnivalókra épülő fejlesztésekhez is. A prioritás végső célja a turisztikai szolgáltatások javítása és egy regionális turisztikai desztináció-menedzsmenttel foglalkozó szervezet létrehozása.

3. prioritási tengely: A közlekedési infrastruktúra fejlesztése 22


A prioritás célja, hogy javítson a kevésbé fejlett kistérségi központok elérhetőségén, és mérsékelje a régión belüli egyenlőtlenségeket. A tevékenységek között a regionális utak, kerékpárutak és a tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése szerepel. 4. prioritási tengely: Humáninfrastruktúra-fejlesztés E prioritás céljai között a népesség mentális és fizikai egészségi állapotának javítása, magas színvonalú humán infrastruktúra létrehozása és a foglalkoztatás növelése szerepel. Támogatást kapnak az óvodák, az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények, valamint az alapvető szociális szolgáltatások. Az egészségügyi ágazatban a tervek között szerepel a rendelőintézetek, valamint a diagnosztikai, a szűrő és a

rehabilitációs

központok

fejlesztése.

Támogatásban

részesül

továbbá

a

középületek

akadálymentesítése is. 5. prioritási tengely: Térségfejlesztési akciók E prioritás célja, hogy erősítse a társadalmi kohéziót, vonzó városi környezetet hozzon létre, és fokozza a környezetbiztonságot. A fő tevékenységek között az integrált városfejlesztési intézkedések, a szociális rehabilitáció és a lakáscélú felújítás szerepel. A környezetvédelem tekintetében az erőfeszítések a szennyvízkezelési infrastruktúra fejlesztésére, a hulladéklerakók rekultivációjára és környezettudatossági figyelemfelkeltő kampányok lebonyolítására irányulnak.

13. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója A program elkészítésének célja a hosszú távú fejlődéshez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása az EU és Magyarország 2007-2013 közötti programozási időszakára vonatkozóan. A tervdokumentum Csongrád megye jövőképét a következő módon foglalja össze:

„A megye fejlődésének víziója, hogy Csongrád megye váljon a „legnyugatibb keletté”, vagyis a koncepcióban foglaltak végrehajtása után javítsa pozícióját az ország megyéi között, s legyen a Dunától keletre elterülő országrész kiugróan legfejlettebb térsége, miközben Szerbia felé az Európai Unió kapuja szerepkört, illetve a Duna-Körös- Maros-Tisza Eurorégión belül az együttműködést generáló „motor” szerepet is egyaránt képes betölteni. „

23


A megye széleskörű helyzetelemzése, jövőképe alapján került sor a térség fejlesztéseit megalapozó misszió, a stratégiai célok, valamint a javasolt fejlesztési

prioritások

területfejlesztési

megfogalmazására.

stratégia

alapvető

A

célként

fogalmazza meg Csongrád megye nemzetközi és országos versenyképességének javítását a külső kapcsolatok

bővítésével

és

elmélyítésével,

folyamatos megújulásra képes, stabil gazdasági és társadalmi környezet megteremtésével.

2. kép

Forrás: www.vati.hu A területfejlesztési koncepció a fejlesztés három fő stratégiai irányát jelöli ki: •

A magas színvonalú humán tőkére építve, a tőkebeáramlás feltételeinek javításával, a dinamizáló hatású ipari és szolgáltató ágazatokat erősítve, fenntartható, területileg kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedés biztosítása.

•

A

vidéki

lakosság

életkörülményeinek

javítása

a

városi

funkciók

differenciált

továbbfejlesztésével és a település-kapcsolatok erősítésével. Szeged nemzetközi funkcióinak fejlesztése. •

A meglévő társadalmi, kulturális és táji-természeti értékek megőrzésével egészséges, esztétikus, vonzó környezet biztosítása.

A fent bemutatott misszió, illetve stratégiai célok az alábbi fejlesztési prioritások mentén kerülnek megvalósításra: •

A megye gazdasági szerkezetének megújítása

•

A gazdasági kapcsolatok élénkítése: a tőke-, áru-, személy- és információáramlás feltételeinek javítása

•

Differenciált és összehangolt emberierőforrás-gazdálkodás: a humán tőke stratégiai elemeinek fejlesztése, a leszakadó társadalmi csoportok helyzetének javítása

•

Térségi kapcsolatok erősítése; régióépítés

•

Egészséges emberi környezet biztosítása

24


A stratégiai dokumentum a fenntartható fejlődés elveinek figyelembe vételét horizontális elvként minden, a célokhoz kapcsolódó fejlesztési tevékenység tervezéséhez és megvalósításához kötelező módon előírja. Ezt Csongrád megye belső folyamatai is indokolják: a harmonikus társadalmi és gazdasági fejlődés nem valósítható meg a megye környezeti lehetőségeinek kíméletes használata és a társadalmi kohézió megteremtése nélkül.

14. Szeged Megyei Jogú Varos Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.) A városfejlesztési tevékenységek jobb összehangolásának céljából, valamint a városrehabilitációra fordítható közösségi források megszerzésének érdekében a város 2008-ban Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) dolgozott ki. A dokumentum 10-15 éves távra meghatározza az adott város fő stratégiai irányvonalait, és az azonosított szükségletek alapján, a kijelölt célokat követve meghatározza a tervezett fejlesztéseket. A stratégia célkitűzései illeszkednek a településfejlesztési koncepcióhoz, ugyanakkor fizikai beruházások kiegészülnek szociális és társadalmi célú fejlesztésekkel is. A stratégia átfogó célja, hogy Szegedet mind környezeti, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból élhető, fejlődő várossá tegye. Mindezt a következő két fejlesztési irány mentén kívánja megvalósítani: •

a tömegközlekedés fejlesztésével, a belváros rehabilitációjával, sétálóutcák kialakításával, továbbá a belváros határainak kiterjesztésével egy, a szegedi lakosság számára élhető és a turisták számára is vonzó városközpont létrehozása;

•

a Szegedi Tudományegyetem, illetve a város más kutatóintézeteinek gazdaságilag hasznosítható tudományos potenciáljára építve vonzó befektetői környezet megteremtése.

A Stratégia a fenntartható fejlődés követelményeinek szem előtt tartásával készült. A fenntarthatóság alábbi szempontjai végigvonulnak a teljes IVS-en, mind a helyzetértékelő, mind a stratégiai fejezetben következetesen megfogalmazásra kerültek: •

a tömegközlekedés megfelelő sűrűsége, elérhetősége

•

környezetkímélő tömegközlekedési módok alkalmazására való törekvés

•

környezeti minőségmegőrzése és javítása

•

környezettudatos magatartás ösztönzése

•

ingatlanfejlesztés esetén korszerű, környezetbarát technológiák alkalmazása

•

energiagazdálkodás, energiafelhasználás racionalizálása

•

megfelelő városfejlesztési politika eredményeként az alacsony sűrűségű városi kiterjedés megakadályozása

•

zöldmezős beruházások elkerülése

•

alternatív zöldfelület növelési lehetőségek alkalmazása

•

környezeti minőség javítása a zöldfelületek megújítása révén 25


•

városkép minőségi megőrzése

•

kulturális örökség figyelembe vételével történő fejlesztés

•

funkcióvesztett épületek hasznosítása

•

értékes építészeti örökségek megőrzése, funkciókkal történő megtöltése

26


III. Lehetséges partnerek azonosítása

1.

Partnerek azonosítása

Szeged Város Fenntarthatósági Stratégiájának készítése során fontos szempont a szegedi lakosság és az őket képviselő különböző társadalmi szervezetek széleskörű bevonása a problémákat és az azok megoldási lehetőségeit feltáró munkafolyamatokba. A partnerek bevonása a széleskörű társadalmi együttműködés érdekében a Local Agenda 21 dokumentum írásos fejezeteinek megkezdése előtt azonosítottuk azokat az érintett területeken meghatározó szereplőket és döntéshozókat, akik szakmai iránymutatása, konstruktív együttműködése fontos a sikeres stratégiaalkotáshoz. A partneri kör azonosításához a Local Agenda útmutatóját vettük alapul, a szegedi – fenntarthatósági témában érintett - legjelentősebb szervezetekkel egyeztettünk, és elsősorban az itt javasolt szereplőket kerestük föl, kiegészítve az általunk fontosnak tartott további kulcsszereplőkkel. Az előzetesen tervezett partneri kör bizonyos területeken bővült, míg más esetekben szűkült, hiszen a felkeresett szereplők érdeklődése és együttműködési hajlandósága nem volt egységes. Az egyeztetési partnerkörbe végül az alábbi szereplőket vontuk be, illetve csatlakoztak: Környezet, környezetvédelem: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség NKft Szeged MJV Közgyűlésének Városkép és Környezetvédelmi Bizottsága CSEMETE Egyesület Szegedi Közlekedési Kft. Védegylet Egyesület Archenerg Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter Szegedi Tudományegyetem - környezetvédelmi előadó Orpheus Állatvédő Egyesület

Gazdaság, gazdaságfejlesztés: Szeged MJV Közgyűlésének Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottsága

27


Szeged MJV Közgyűlésének Vagyongazdálkodási Bizottsága Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szeged Pólus Nonpofit Kft Szegedi Közlekedési Kft Szeged MJV Polgármesteri Hivatal - Fejlesztési Iroda SZTE Gazdaságtudományi Kar Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség NKft Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Szeged MJV Közgyűlésének Városkép és Környezetvédelmi Bizottsága

Társadalom, egészségügy: Szeged MJV Polgármesteri Hivatal – Oktatási, Kulturális és Sport Iroda (OKSI) Szeged MJV Közgyűlésének Ifjúsági és Sportbizottsága Szeged

MJV

Közgyűlésének

Kulturális,

Egyházügyi,

Közművelődési

Idegenforgalmi Bizottsága Szeged MJV Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága Móra Ferenc Múzeum Szeged MJV Közgyűlésének Oktatási Bizottsága Szegedért Alapítvány Munkáért Alapítvány SZITI Egyesület ÉFOÉSZ Alapítvány Csodalámpa Alapítvány SZTE Kulturális Iroda MASZK Egyesület SZTE Gyermekklinika IH Rendezvényközpont Szegedi Nemzeti Színház Életharmónia Alapítvány SZKKVSZI Vasvári Pál Tagintézmény

28

és


2.

A partnerkapcsolatok céljainak, feladatainak és hatáskörének meghatározása

A partnerségi együttműködés jegyében összesen 6 egyeztetési fázis történt. 1. A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által elfogadott fejlesztési dokumentumok elemzése: Az alábbi, dokumentumok tényadatait felhasználtunk a LA21 helyzetfeltárásához a partnerségi egyeztetések mellett: •

Szegedi Tudományegyetem Fenntartható fejlődési Stratégia (2010)

•

Szeged Megyei Jogú Varos Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.)

•

Szeged Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Koncepció (2007)

•

Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója (2007)

•

Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Programja (2005) /felülvizsgálata (2010)

•

Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program (2002)

•

Szeged Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja (1997)/ felülvizsgálata (2000)

2. A társadalom, gazdaság, környezet problémakörét vizsgáló mélyinterjúk: A Local Agenda 21 elkészítésében együttműködő partnereket először mélyinterjúk készítésének céljából kerestük föl. Az egyes területek (környezet, gazdaság, társadalom) témában kompetens képviselőit, kulcsszereplőit kérdeztük az adott szakterületen tapasztalt helyzetről, illetve a legfontosabb vizsgálandó problématerületekről. 3. Fenntarthatósági problémák feltárását célzó fórum: Az érintett (III. fejezetben felsorolt) szervezetek bevonásával megrendezett fórumon a résztvevőknek lehetősége nyílt befolyásolni a problémafeltáró, illetve a tervezési folyamatokat. A fórum célja az volt, hogy a mélyinterjúk, a szakirodalmi adatok és a releváns stratégiai dokumentumok áttanulmányozása alapján elkészült szegedi helyzetfeltárást valamint problémafát olyan módon bővítsék vagy szűkítsék, hogy csakis a Szeged város és vonzáskörzete szempontjából legfontosabb megoldandó problématerületek szerepeljenek a fókuszban. Az egyeztetés eredményeit írásban minden résztvevő számára megküldtük, lehetőséget adva a további véleményezésre. 4. Fenntarthatósági célokat meghatározó és stratégiaalkotást célzó fórum: A korábban feltárt problémák megoldását célzó, legfontosabbnak ítélt stratégiai célokat tartalmazó célfa munkaközi verzióját véleményezhették az érdeklődő szervezetek képviselői a következő fórumon. A fórumon a fenntarthatóság három fő területét (környezet, gazdaság, társadalom) külön-külön munkacsoportokban tárgyaltuk, így minden résztvevő abban a témában tehette meg közvetlen (szóbeli) javaslatait, amely terület a leginkább érinti / érdekli őt. Az egyes munkacsoportokban aktív közös gondolkozás, stratégiai célmeghatározás történt. A fórum végén az egyes munkacsoportok konzultációjának eredményét minden résztvevő számára bemutattuk, valamint lehetőséget biztosítottunk a további hozzászólások, javaslatok írásban való elküldésére. 29


5. Fenntarthatósági primer adatfelvétel oktatási intézmények körében: A Local Agenda útmutatója alapján, szegedi középiskolások (mint a jövő nemzedéke) megkérdezését is beterveztük a munkába. A fenntarthatóság témájával foglalkozó kérdőíveket töltettünk ki a diákokkal, melynek segítségével felmértük ismereteiket valamint érdeklődésüket ezen a területen. Ez alapján kiderült, melyek azok a problémakörök amelyek a fiatal generációt foglalkoztatják. (A kérdőívek részletes elemzése a stratégia V. fejezetében található.) 6. Fenntarthatósági primer adatfelvétel lakosság körében: Civil szervezetek együttműködésével lakossági kérdőíveket töltettünk ki a szegedi lakosság körében, hogy kiderítsük, az emberek mennyit tudnak a fenntarthatóság témájáról, mit tartanak szegeden problémának ezen a területen. (A kérdőívek részletes elemzése a stratégia V. fejezetében található.)

3.

A partnerkapcsolat-tervezés szervezeti kereteinek létrehozása

A kiválasztott partnerekkel a kapcsolatot először telefonon vagy email-ben vettük föl, majd a mélyinterjúk elkészítéséhez személyes találkozókat szerveztünk. Az interjúkat követően email-ben tájékoztattuk a partnereket a megrendezésre kerülő egyeztetési fórumokról, valamint ezen a kommunikációs csatornán küldtük el mindenki számára a véleményezhető (munkaközi) tematikus problémafákat és célfákat. A problémafeltáró és stratégiaalkotási fórumok újabb személyes kontaktust, személyes egyeztetést tettek lehetővé. Így összességében a helyzetfeltáró és stratégiaalkotási folyamatok során a partnerkapcsolatok fenntartásához személyes, email-es, telefonos kommunikációs csatornákat alkalmaztunk.

30


IV.

1.

Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzés

Földrajzi elhelyezkedés, lehatárolás 1. táblázat – Szeged közigazgatási lehatárolása, területi egységek

Régió

Megye

Kistérség

Település

Neve:

Dél-alföldi Régió

Területe:

18 339 km²

Lakosságszáma:

1 318 214 fő (2010)

Neve:

Csongrád megye

Területe:

4262,68 km²

Lakosságszáma:

423 240 fő (2010)

Neve:

Szegedi kistérség

Területe:

876 km²

Lakosságszáma:

203 508 fő (2007)

Neve:

Szeged Megyei Jogú Város

Területe:

280,84 km²

Lakosságszáma:

169 731 fő (2010)

Szeged a Dél-Alföldi Régióban, Csongrád megyében, a Szegedi kistérségben helyezkedik el, és központi városa mind a három területfejlesztési szintnek. Budapesttől 169 km-re fekszik, a röszkei szerb - magyar határátkelőhelytől 15 km-re.

31


3. kép

Forrás: A Szegedi kistérség környezetvédelmi programja (http://www.kisterseg-szegedi.hu) 2.

Regionális kapcsolatok

Szeged országos és nemzetközi folyosók metszésében helyezkedik el. A város régión túlnyúló közlekedési és gazdasági kapcsolatai közvetlen elérést biztosítanak Románia és Szerbia felé. Folyamatban van, hogy

32


felmérik a körülményeket annak érdekében, hogy újraélesztik a vasútvonalat az eurorégió két csomópontja, Szeged és Temesvár között, ez új összeköttetéseket jelenthet az együttműködések terén. A város különböző tájegységek találkozási pontján található, a magyar – román – szerb hármas határ mellett fekszik. Középtávon az EU déli határvárosa marad. Déli irányban a Shengeni övezet határvárosa. A kapuvárosi feladat betöltéséhez a városnak adottak a geopolitikai lehetőségei és részben a gazdaságitársadalmi feltételek is. Kiváló geopolitikai helyzetéből fakadóan a város életének meghatározó motívuma a multikulturális jelleg, a román, a szerb és a magyar nép egymás mellett élése, amely a városi élet számos területén befolyással bír. (Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009. szeptemberben aktualizált) Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója Ahogy Szeged Fejlesztési koncepciójában is szerepel, a város a hármashatár mentén mind a négy közlekedési ág – közút, vasút, vízi- és légi közlekedés – alap infrastruktúrájával rendelkezik. A Balkáni országokkal a Szegeden kereszteződő európai korridorokon bonyolódik le az EU forgalom jelentős része. Szeged és a kistérség egészének földrajzi helyzete különösen kedvezőnek minősíthető. A 2005-ben elkészült M5-ös autópálya, az M43-as tranzitút érinti, illetve áthalad rajta. A tervezett tiszai vasúti híd Románia felé nyit új lehetőséget.

4. kép - Szeged vonzáskörzete

Szeged város régióközponti szerepköre, illetve nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá fejleszthető funkciórendszere, valamint egy cross-border típusú eurorégióban betöltendő központ lehetősége a térség számára is új funkciókat ad.

3.

Természeti adottságok

Szeged Megyei Jogú Városnak természeti és táji értékeit írja le az alábbi fejezet, áttekintve a domborzati viszonyokat, a helyi klímaviszonyokat, a zoológiai, botanikai értékeket, a vízrajzot és a talajadottságokat. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert a természeti adottságok határozzák meg a tájhasználatot, és a potenciális területhasználatot.

33


a)

Domborzat, földtan

Szeged város a Dél- Tisza-völgy kistáj része. Ezen a kistájon található Magyarország legmélyebb pontja, amely 77 m-es tengerszint feletti magasságú. A domborzati viszonyokat tekintve viszonylag egyöntetű – kis reliefű –terület, tagoltabb felszín csak az infúziós löszből képződött ármentes kiemelkedések és az övzátonyok, parti zátonyok környezetében akad. A felszíni formák döntő többségükben folyóvízi eredetűek. A terület mélyszerkezetét tekintve az átalakult kristályos kőzetekből álló alaphegység környezetéből kiemelkedve, kb. 3 km mélységben található. Az erre települt, helyenként közel 3 km vastagságú, jelentős szénhidrogénkészletet rejtő pliocén rétegsorra több száz méter vastag folyóvízi üledékekből álló pleisztocén üledék rakódott, erre pedig holocén üledék rétegződött. A felszínt majdnem mindenütt holocén képződmények fedik, kivételt képeznek az infúziós löszből álló kiemelkedések, de ezek Szeged területén nem kifejezetten jellemzőek. A holocén rétegek 15-20 m vastagságúak. A felszínen többnyire öntésiszap van, amely lefelé réti agyagba, agyagos iszapba, majd egyre durvuló folyóvízi üledékbe megy át. (MAROSI–SOMOGYI 2010). b)

Éghajlat, helyi klíma

Hazánk egésze az északi mérsékelt övben fekszik, ahol a kontinentális hatások túlsúlya érvényesül. Szeged és környéke meleg, száraz éghajlatú területtípus, a napsütéses órák száma eléri 2010-2040 óra éves átlagot. A nyári évnegyedben 810, míg a téliben 190 óra napsütés várható. Az évi középhőmérséklet 10,4-10,6 °C, az utolsó tavaszi fagyra április 5-8-án, az első őszi fagyra pedig október 22-27 között lehet számítani. A fagymentes időszak hossza 197-202 nap. Az évi csapadékösszeg Szegeden 510-520 mm, ebből a mennyiségből 320 mm a vegetációs időszakban hullik. A hótakarós napok száma 28-30 körül alakul, a várható maximális hóvastagság 16-18 cm. Az ariditási index –, vagyis az elpárolgott és a lehullott csapadék mennyiség hányadosa – 1,65. A széljárást tekintve megállapítható, hogy az év első szakaszában az É-i–ÉNY-i, majd később a D-i–DK-i szelek a leggyakoribbak. Az átlagos szélsebesség 3 m/s körül alakul. A kevés csapadéknak, és a magas nyári hőmérsékletnek köszönhetően a szárazságtűrő haszonnövények termesztésének felel meg az éghajlat. (MAROSI–SOMOGYI 2010). c)

Vízrajz

A Dél- Tisza-völgy kistáj vízrajzát a Tisza határozza meg. A Tisza ezen a szakaszon veszi fel balról a Cibakházi-Holttiszát, a Hármas-Köröst, és a Kurcát, amibe a Vekeréri főcsatorna, és a Kórógyérifőcsatorna is folyik, a Hódtó-Kistiszai-főcsatornát, a Kósdi-főcsatornát és Szegednél a Marost. Jobbról 34


kisebb mellékvizek találhatók: Pejtsik-csatorna, Alpári-Holt-Tisza, Alpár-Nyárlőrinci-csatorna, Dongéri főcsatorna, Percsorai főcsatorna, Algyői Főcsatorna, Tápéi-főcsatorna, Szillér-Baktó-Fertői-főcsatorna, és a Gyálaréti-Holt-Tisza, melynek nagyobb egységei a Maty-ér, és a Paphalmi-főcsatorna. Összességében elmondható, hogy száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos területről van szó. A Tisza áradásai jellemzően nyár elején, illetve az utóbbi évtizedet tekintve tavasszal figyelhetők meg. Kisebb áradások lehetnek ősszel is. A Tisza szabályozása előtt az 1879-es nagy árvíz Szeged városát szinte teljesen elpusztította. Ha a Maros és/vagy a Körös árvizei megelőzik a Tisza árvizeit, bonyolult árvízvédelmi helyzetek alakulhatnak ki még napjainkban is. Szegednél a Tisza egész évben hajózható. Vízminőségét tekintve a Tisza II. osztály, vagyis külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A Maros III. osztályú, amely mérsékelten szennyezetett (pl. tisztított szennyvizekkel már terhelt) vizet jelent, amelyben a szerves és szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szegednek – és környékének – legmeghatározóbb állóvize a Fehér-tó, amely egykor szikes tó volt, amelyet kimélyítettek, így a tó sókban gazdag vizét édesvíz váltotta fel. Területe 13 km2 (MAROSI–SOMOGYI 2010, MSZ 12749). d)

Talaj

A hosszan elnyúló folyóvölgyi kistáj ártéri síkság, amelyből az infúziós lösszel fedett maradványszigetek emelkednek ki. A pleisztocén infúziós lösz mellett 10-20 m vastag holocén öntésanyagú rétegsorból épül fel a táj felszín közeli anyaga. Az agyagosabb rétegekre települt öntésiszap építi fel a felszínt és alkotja a talajképző kőzetet. A felszínt a régi folyómedrek, a feltöltött holtágak kis mélyedései teszik változatossá. Legnagyobb területi részaránnyal az öntés réti és a réti talajok fordulnak elő. Mechanikai összetételük agyagos vályog és agyag, szénsavas metszetet nem tartalmaznak, helyenként erősen savanyúak. Szeged közigazgatási területét tekintve a következőképp alakulnak a talajviszonyok: •

Réti csernozjomok: Szeged belterületétének nagy része és attól északra egészen a Fehér-tóig

(Erre utal a város határában lévő Felsővárosi Feketeföldek terület megnevezés is). •

Réti talajok: a várostól délre a Tisza vonulatát kísérve.

•

Alföldi mészlepedékes csernozjom: 5. számú főút mentén Röszke irányában.

•

Fiatal, nyers öntéstalajok: a Maros-völgyben meghatározó talajtípus.

•

Szolonyeces réti talajok: Szeged és Algyő között egy nagyobb foltban fordul elő.

•

Szoloncsák-szolonyecek: Fehér-tó környékén, attól nyugatra, valamint a várostól nyugatra

néhány kisebb foltban. •

Réti szolonyecek: Szegedi-Fertő területe.

35


• e)

Humuszos homok: apró foltokban, főleg Kiskundorozsma nyugati részén. (MTA TAKI) Növényföldrajzi viszonyok

A terület a florisztikai területbeosztás szerint a holarktikus flórabirodalom közép–európai flóraterületének pannóniai flóratartományába, ezen belül az alföldi flóravidék Tiszántúl (Crisicum) flórajárásba tartozik. A Dél- Tisza-völgy kistáj és így Szeged nagyrésze is holocén ártér, ahol a mai vegetáció mintázatát a vízgazdálkodás, a morfológia és a tájhasználat alakította ki. 2008-ban elkészült Magyarország első, növényzeti alapokon meghatározott tájtérképe és tájbeosztása, a Magyarország vegetációtájai 1.0. Az új tájfelosztás az ország eddigi legrészletesebb, egységes szempontok szerint elkészített botanikai térképe. Ezen felosztás szerint Szeged közigazgatási területének nagy része 3 úgynevezett vegetációtájba tartozik: •

Szegedi-sík, (a Duna-Tisza közi löszös homok vegetációtáj-csoportba tartozik)

•

Tisza-völgy, (a Maros-ártér és Tisza-völgy vegetációtáj-csoportba tartozik)

•

Maros-ártér (a Maros-ártér és Tisza-völgy vegetációtáj-csoportba tartozik)

Emellett kismértékben érinti még a Dorozsma-Majsai hátat a Kiskundorozsmai Nagy-szék helyi jelentőségű védett területen, valamint az Észak-Bánságot (amely az Északbánság és Maros-Körös köze vegetációtáj-csoportba tartozik) Szeged-Szőregen (MOLNÁR CS. et al 2008). Szegedi-sík: Szeged környékén a Tisza jobb partján Sándorfalva és Röszke közt helyezkedik el. E kistáj ármentes volt: termékeny talajait a XVIII. század végén rendszeresen szántották. A vegetációtájat átlagos magasságú árvizek nem öntötték el rendszeresen, azok inkább a kistájtól keletre fekvő ártéri öblözetekben területek el. Mivel akkor a homokhátsági területeket még nem szántották, így a korabeli szántó-gyep határ a Szegedi-sík nyugati határát jelöli. A kistáj szikes talajain elsődleges (folyamszabályzás előtt keletkezett) szikesek alakultak ki. A szolonyeces réti talajú és a szolonyeces csernozjom réti talajú területeket szikes rétek (Agrostio-Alopecuretum) uralják. E rétekben tarackos tippan (Agrostis stolonifera) inkább

homokhátság felé eső területeken van, az 1 fajos réti ecsetpázsitosok is jellemzőek. A szolonyeces csernozjom réti talajok magasabb talajvízszintű hátakon fordulnak elő. E talajtípusok egykori sziki tölgyesek élőhelyei is lehettek. A felszíni sófelhalmozódással bíró szoloncsák-szolonyec talajokon a

vízellátottság és a kiszáradás függvényében mézpázsitos szikfokok, vakszikek, szikes mocsarak jelenhetnek meg. A fenti élőhelyek az ősmedrek, szikes tavak mesterséges tavakká (halastó, evezős pálya) alakítása után megritkultak, az átalakított szikes tavak partján nem tőzegképző, nem szikes nádasok, gyékényesek alakultak ki. Különösen nagy kiterjedésű nádasok jellemzik a halastóvá átalakított szegedi Fehér-tót, valamint a Fertő-laposa és a Gyevi-fertő helyén létesített Sándorfalvi-halastavakat.

36


Zavartabb mocsarak

nádasok, a

gyékényesek, szegedi

szikes

bányatavak

(Téglagyáritavak, Keramit-tó, Schanczer-tavak, Városgazda-tó, Méntelepi Fehér-tó, Csemegi-tó, Sintér-tó, Búvártó, Vértó (vagy Vöröskereszt-tó), Záporkert, Bika-tó) parti zonációjában is jelen vannak. A „tiszántúli típusú” padkás szikesek (ürmöspuszta, ürmös eredetű cickóróspuszta, vakszik, mézpázsitos szikfok, szikes rét, szikes mocsár, löszsztyepprét mikrofoltok) a többi lösztájhoz hasonlóan itt is réti szolonyeceken, a löszhátak helyi erózióbázisok felé eső peremén jellemzőek. A vegetáció alapján is kizárható a

5. kép – Szikes puszta nyári képe

korábbi árvízi elöntés e kistájon. Összességében tehát: A padkás szikesekhez kötődő szikes rétek és ürmöspuszták gyakori természetes élőhelyek, de megtalálhatók a mézpázsitos szikfokok, vakszikek, löszsztyepprétek és a löszszakadópartnövényzet is. Magas a mocsári élőhelyek, mint a szikes mocsarak, nem tőzegképző, nem szikes nádasok, gyékényesek aránya a mesterséges tavak és a Szeged környéki bányatavak miatt. (DEÁK 2010.) Dél-Tisza-völgy A Tisza-völgy vegetációtáj nagy, – az Tisza magyarországi szakaszán végighúzódó – kiterjedésére tekintettel a Deák József Áron által 2010-ben leírt dél-tisza-völgyi vegetációt részletezzük, mivel ez közelebbről bemutatja Szeged városának a Tisza-völgy által meghatározott növényföldrajzi viszonyait. A Dél-Tisza-völgy tengelyében húzódó hullámtéri táj a kistáj meghatározó tájtípusa, amelynek legnagyobb kiterjedésű természetes élőhelyei a fűz-nyár ártéri erdők. A keményfás ártéri erdők aránya e kistájban kicsi. Az eutróf hinarasok, a vízparti virágkákás, csetkákás, hídőrös, mételykórós mocsarak, a harmatkásás, pántlikafüves mocsarak, az ártéri ruderális és félruderális gyepek jellegzetes élőhelyei e tájnak, de az ártéri magaskórósok, áramlóvízi hinarasok, mocsárrétek, magassásrétek, nem tőzegképző nádasok, gyékényesek, tavi kákások aránya alacsony. A mentett oldali nem szikes gyepek, feltöltődött ómedrek és erdők mozaikjait mocsárrétek uralják, amelyekbe az ómedrek nem tőzegképző nádasai, gyékényesei, tavi kákásai, harmatkásás, pántlaikafüves, virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós, ártéri zsiókás mocsarai, magassásrétjei ékelődnek, de keményfás ártéri erdőkké illetve zárt alföldi kocsányos tölgyesekké regenerálódott erdőtelepítések is előfordulnak. A mentett oldali magas ártéri maradványfelszínek aránya e kistájban kicsi, de a homokmaradványfelszínek aránya a többi ártéri kistájhoz képest nagyobb, bár vegetációjuk elpusztult. (DEÁK 2010.)

37


Maros-ártér A táj a Maros fiatal alluviumán helyezkedik el, ahol a hullámtér és a mentett oldal vegetációja különbözik egymástól. Az élőhelyek regenerációs képessége jó, de a mocsárréteké és az ártéri erdőké az özöngyomok miatt közepes. A Maroson a folyó intenzív meanderezése, a zátony- és szigetképződés miatt fellelhető az üde pionír zátonynövényzet és a bokorfüzes. Ezek gyorsan átalakulnak fűz-nyár ligeterdőkké, amely a hullámtér fő potenciális vegetációja. A gyorsan feltöltődő hullámtéri morotvák jellemző élőhelyei a magassásosok, a zsiókás nádas mocsarak, ártéri ruderális társulások. Az extenzíven művelt mocsárréteket döntően beerdősítették, beszántották, apró parcellás vegyes művelés alá vonták. A fajszegény, részben telepített keményfás ártéri erdők aránya magas. Az ártéri extenzív gyümölcsösök számos ősi fajtát rejtenek. Az elmúlt évtizedekben nem kezelt gyepek, szántók, gyümölcsösök, valamint az erdők özöngyomokkal fertőzöttek. A mentett oldal nagy része becsatornázott szántó. A folyószabályozás után kialakult másodlagos szikeseket enyhén sós szikes rétek, cickórós puszták, rétsztyeppek alkotják. (MAROSI – SOMOGYI 2010., DEÁK 2010) f)

Állatvilág, zoológiai jellemzés

A Tisza szabályozása és a mentett ártér szántókká alakítása az állatvilág fokozatos elszegényedését eredményezte. Azonban a megmaradt természetes élőhelyek az állatvilág refúgiumai is egyben. Továbbá az állatok mozgását nagyban elősegítik azok a migrációs útvonalak, amelyeket ökológiai folyosónak nevezünk. Ezek lehetnek erdősávok, folyók, de akár gyepterületek is, amelyek többé-kevésbé természetes állapotot mutatnak. Az állatvilág számára a Maros ártere, olyan faunakapu, amely az erdélyi hegyekkel köti össze ezt a vidéket, ami — bizonyos határokon belül — még az emberi tudatlanságból származó károkat is mérsékli. A holomediterrán fajok jelentős hányada napjainkig itt áramlik, az erdélyi hegyek felöl a síkságra. Szeged állatvilágát tehát nagymértékben meghatározzák a vizes élőhelyek. A Tisza, a Maros és a Fehér-tó olyan jelentős vízi világot alakítottak ki, amely meghatározó a város zoológiai adottságaira és fajkészletére nézve. Ahhoz, hogy Szeged környékének állatvilágát részletekbe menően felvázoljuk, nincs elég hely e tanulmányban, ezért a zoológiai értékeket az alacsonyabb rendű állatoktól kiindulva a magasabb rendű csoportok felé haladva mutatjuk be, úgy hogy a legfontosabb fajokat megemlítjük, azok élőhelyeivel:

38


Gerinctelenek: A Móra Ferenc Múzeum kutatóinak köszönhetően a bogarak (Coleoptera) kutatottsága Szegeden kiemelkedő országos viszonylatban is. Megyénkben egy helyen fordul elő biztosan a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), az Újszegedi Népligetben. Ugyancsak itt találkozhatunk az orrszarvúbogárral (Oryctes nasicornis) vagy a kis szarvasbogárral (Dorcus paralellepipedus), azonban, ahogy az elöregedő fákat letermelik, úgy ezeknek a fajoknak az élőhelye is eltűnhet. Nem függ ilyen mértékben az idős, és holtfa jelenlététől az aranypettyes bábrabló (Calosoma auropunctatum), és vájár futrinka (Scarites terricola), amelyek gyepes élőhelyekről kerültek ki elsősorban, mint amilyen a kiskundorozsmai szikes medencék is. Stiller Viktor 1934-ben az újszegedi füzesekben egy, a tudományra nézve új cincért írt le a fűz légycincért (Caenoptera salicicola), amely csak a Kárpát-medencében fordul elő. Ki ne hallott volna a tiszavirágzásról, amikor a kérészlárvák (Palingenia longicauda) több tízezres tömege alakul át lárvából kifejlett imágóvá, hogy aztán pár óra alatt szaporodjon és elpusztuljon. Továbbá fontos megemlíteni az újszegedi hullámtéren talált bánáti csigát (Helicigona banatica), amely bihari, délkelet-kárpáti endemizmus. (GASKÓ 2008) Halak: A Tisza legfajgazdagabb szakaszába tartozik Szeged. Az itt előforduló fajok száma meghaladja az 50-et. A halállomány természetvédelmi értékét az Európában ritka, vagy éppen veszélyeztetett halfajok jelentős állományai, - a balin (Aspius aspius), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), harcsa (Silurus glanis) - vagy előfordulása, - réti csík (Misgurnus fossilis), kurta baing (Leucaspius delineatus) - valamint az endemikus fajok jelenléte széles durbincs (Gymnocephalus baloni), selymes durbincs (G. schraetzer), növeli. Leggyakoribbak azok a halfajok, amelyek életük során szorosan kötődnek az áramló vízhez, ám szaporodásuk jórészt a folyó kiöntéseiben történik. Ezek a karika keszeg (Blicca bjoerkna), lapos dévérkeszeg (Abramis brama), ponty (Cyprinus carpio), süllő (Stizostedion lucioperca). Szintén nagy számban élnek itt az áramláskedvelő fajok is, a bagolykeszeg (Abramis sapa), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer). A Maros halfaunája is különleges értékekkel bír, védett, bennszülött fajok is megtalálhatók, mint pl. a homoki küllő (Gobio kessleri), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), magyar bucó (Zingel zingel) és a német bucó (Zingel streber). A Fehér-tó halfaunájáról nincs adatunk, a Szeged Fish Kft. nagyüzemi haltenyésztést folytat a területen, ám adatait titokként őrzik. (www.terra.hu, GASKÓ 2008) Kétéltűek: A dunai gőte (Triturus dobrogicus), a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a vöröshasú unka (Bombina bombina) csak néhány kétéltű fajunk, amelyek szeged területén előfordulnak, jelenlétük állandó vízhez kötött. Viszonylag szép számmal megtalálhatók a csatornák és a körtöltés melletti tavacskák partján. Barna ásóbékával (Pelobates fuscus) például Kiskundorozsmai Nagyszék környékén találkozhatunk, ahol a zöld levelibéka (Hyla arborea) is szép számmal képviselteti magát. Magyarországon minden kétéltűfaj védett. (GASKÓ 2008)

39


Hüllők: A fürgegyík (Lacerta agilis) a legtöbb nagyobb kiterjedésű gyepfoltban megtalálható zöld gyík (Lacerta viridis) már némileg ritkább, de nem számít unikális fajnak. A vízisiklóval (Natrix natrix)a tavak és a csatornák partján találkozhatunk, csakúgy, mint a mocsári teknőssel (Emys orbicularis). Utóbbi táplálékspektrumával megegyezik a vörösfülű ékszerteknősé (Trachemys scripta), amely, mint megunt háziállat gyakran kikerül természetes vizeinkbe gazdáik „jó szándéka” miatt. Agresszívabb viselkedése, a mocsári teknős élőhelyeinek elfoglalásával fenyeget. 6. kép – Vízisikló (Natrix natrix) Magyarországon minden őshonos hüllőfaj védett. (GASKÓ 2008) Madarak: Szeged a madarászok paradicsoma. A Fehér-tavon és környékén 280 madárfajt figyeltek meg eddig, amelyre Szeged védett értékeinél részletesebben kitérünk. A tóhoz nem közvetlenül kötődő fajok közül a vörös vércse (Falco tinnunculus) a keskenylevelű ezüstfa ágai közt szívesen fészkel. A csatornák nádasai fölött a legkisebb légáramlatokat kihasználva vitorlázik a barna rétihéja (Circus aeruginosus). A Tisza partfalában gyakran több százas telepeket alkotnak a parti fecskék (Riparia riparia). Télen egy-egy nagyobb fenyőfát kisajátítva erdei fülesbaglyok (Asio otus) csapatai várják a sötétedést, hogy aztán a környező gyepterületeken kisemlősökre vadásszanak. A gyerekek gyakran lelik örömüket megfigyelésükben. Nem örvend ilyen nagy népszerűségnek a téli várost ezrével ellepő vetési varjak (Corvus frugilegus) amelyet a lakók hangos károgásuk és babonás félelmeik miatt nem szívlelnek, jóllehet védett énekes madarunk, amely magyar, és európai viszonylatban is megfogyatkozott. Emlősök: Az emlősök közül urbanizálódott faj a – kertes övezetekben – gyakran előforduló keleti sün (Erinaceus roumanicus). Míg a róka (Vulpes vulpes) a szeged környéki földeken mindenütt gyakori vidrával (Lutra lutra) ritkán találkozhatunk, egyik élőhelye Szeged Kiskudorozsma, Subasa környéke. A Tisza és Maros menti hullámterek kiemelt jelentőségű védett emlősei a denevérek. Az alábbi fajokat figyelték meg a szakemberek: törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus), durvavitorlájú denevér: (Pipistrellus nathusii) Korai denevér (Nyctalus noctua), vízi denevér (Myosotis daubentoni), kései denevér (Eptesicus serotinus), szürke hosszúfülű denevér (Plecorus austriacus). Utóbbi két faj a környező épületekből jár ki táplálkozni a hullámtérre. (GASKÓ 2008)

40


4.

Táji értékek

A táji értékekhez tartoznak azok a természeti és épített értékek, melyek országos illetve helyi védettség alatt állnak, valamint az egyedi tájértékek is, melyek jogilag nem védett értékek, de a tájjelleg szempontjából jelentősek, és megőrzésükről gondoskodni kell. Egy település táji értékeihez hozzátartoznak a helyi kulturális és civil élet sajátosságai is. a)

Természeti értékek

Szeged közigazgatási területe a Kiskunsági Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park határán fekszik, természeti értékekben igen gazdag. Mindamellett, hogy itt folyik a Maros a Tiszába, a terület 3 kistájat is érint, amely adottságok a változatos természeti értékeknek és területeknek, valamint a gazdag élővilágnak adnak teret. Szegeden a jogszabályilag védett természeti területek is nagy történelmi múlttal rendelkeznek, ugyanis a Fehér-tó egy része az elsők között, 1936-ban kapta meg a helyi, majd 1939-ben az országos jelentőségű védettséget. Szeged területét érintő országos jelentőségű védett természeti területek: •

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (22151 ha), kezelője Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

•

Maros-ártér (2854 ha), kezelője Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Pusztaszeri TK, szegedi Fehér-tó: A szegedi Fehér-tó hazánk legelső és jelenleg is a Dél-Alföld egyik legjelentősebb madárrezervátuma. Felfedezője és első jelentős kutatója, Dr. Beretzk Péter orvos, ornitológus kezdeményezésére kapta meg védettséget. Érdekessége, hogy a védetté nyilvánításának idejétől, a 1930-as évektől változott át egy egészen más vizű, növényzetű tóvá, madarai ezért részben elhagyták, viszont más, új fajok jöttek a helyükbe. Ekkor alakították ugyanis mesterséges halastórendszerré, és kezdték a Tiszából táplálni a korábbi szikes tavat, aminek következtében az eredetileg sósvizű tó édesvizűvé vált. A korábbi, természetes állapotában az alján lerakódó szürkés-fehér karbonát-mésziszaptól fehér színű szikes tó így ma már csak névben fehér és szélét az édesvizet szerető nád nőtte be. Az átalakult tó legnagyobb természeti értéke a madárvilága. Eddig a tavon és környékén 280 madárfajt figyeltek meg. Az iszapban maradt vízi rovarok, kétéltűek, halak bőséges táplálékot nyújtanak a parti és gázló madaraknak. Évről évre megjelennek itt a sziki fészkelő közösség tagjai, a bíbicek (Vanellus vanellus), a gulipánok (Recurvirostra avosetta), gólyatöcsök (Himantopus himantopus), cankók, pólingok és parti madarak. Tavasszal, ha üres tómedret találnak, közülük sokan költéssel is próbálkoznak, hiszen ezek a mesterséges élőhelyek az egykori kopár szikes tóparthoz hasonlítanak. A tóegységeket szegélyező nádasokban a nádi énekesek közül leggyakrabban a 41


cserregő-(Acrocephalus scirpaceus) és foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus) és a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) hangját hallhatjuk. A nagy kiterjedésű nádasokban gémtelepek is kialakulnak. Jelentős állományait találjuk itt a kis- és nagykócsagnak (Egretta alba), kanalas gémnek (Platalea leucorodia), vörösgémnek (Ardea purpurea), és a bakcsónak (Nycticorax nycticorax). De fészkel a törpegém (Ixobrychus minutus) és a bölömbika (Botaurus stellaris) is a nádasokban. A tórendszer nyugati partján a Beretzk Péter kilátóból távcsővel megfigyelhető a XI. tóegység közepén fekvő Korom-szigeten levő sirálytelep zsibongó élete. Több ezres dankasirály (Larus ridibundus) és nagyszámú küszvágó csér (Sterna hirundo) mellett állandó fészkelő itt a szerecsensirály (Larus melanocephalus), melynek hazai állománya alig éri el a 200 párt. 7. kép - Szeged Fehér-tó mellett szikes puszta látképe

Az igazi madártömegek a nyár végén, az ősz beköszöntével térnek vissza a tavakra. A libák és kacsák tízezres csapataihoz október közepétől a daruk (Grus grus) is csatlakoznak. Ez a félénk madár ma már nem költ hazánkban, csak őszi és tavaszi vonulása során tölt hosszabb-rövidebb időt nálunk. (RAKONCZAY 2001, BODROGKÖZY 1974, www.termeszetvedelem.hu) Maros-ártér A Maros mentén Makó-Landori-erdők néven az első természetvédelmi területet 1990-ben alakították ki, melyet 1999-ben a Nemzeti Parkhoz csatoltak és további erdő és gyepterületekkel bővítették. Szeged közigazgatási területe a Maros-ártér Vegyehát nevű részét érinti, amelyet döntően a part melletti puhafás ligeterdők és magasabb térszíneken a keményfás ligeterdei alkotnak. Itt található a fokozottan védett erdőrezervátum is. A Maros folyó hullámterének hazai szakasza néhol egészen vadregényes, a legszélesebb szakaszainál található kiterjedt erdőkkel különleges tájképi és élőhelyi viszonyokat teremtve hazánk egyik szép és értékes természeti értéke. Tájképi értékei közé tartozik a folyó meredek fala, homokzátonyai, az évszázados öreg füzek (Salix sp.), fekete nyárak (Populus nigra), a legelőkkel váltakozó erdőfoltok. A Maros hullámtér legfőbb természeti értékei a nagy kiterjedésű fűz-nyár ligeterdők, melyek közé sajátos módon keményfaligetek ékelődnek. Az erdők 75%-át teszi ki keményfa-ligeterdő (Fraxinus excelsior, Fraxinus pannonicus, Quercus robur, Ulmus sp.), 15%-a természetesen felújult puhafa társulás (Salix sp., Populus sp.), nagyszámban fordul elő a fekete nyár (Populus nigra). A fekete nyár síkvidéki faj, Alföldjeinken fordul elő. Hosszú életű (250 év), meleg és fényigényes faj. A nemes nyárakkal történő

42


hibridizálás miatt kipusztulás fenyegeti. A védett nyári tőzike (Leucojum aestivum) több helyen megtalálható az ártéren. A halfaunája is különleges értékekkel bír, védett, bennszülött fajok is megtalálhatók, mint pl. a homoki küllő (Gobio kessleri), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), magyar bucó (Zingel zingel) és a német bucó (Zingel streber). Ezen kívül stabil állománya él a folyóban a védett sujtásos küsznek (Alburnoides bipunctatus), valamint előfordul a szintén védett kurta baing (Leucaspius delineatus) és a kőfúró csík (Sabanejewia aurata). A holtágak és kubikok a kétéltűek és hüllők számára nyújtanak ideális élőhelyet. Megtalálható a kecskebéka (Rana "esculenta"), a mocsári béka (Rana arvalis), a barna varangy (Bufo bufo), a barna ásóbéka (Pelobates fuscus), vízisikló (Natrix natrix) és a mocsári teknős (Emys orbicularis). A Maros-ártér területén fészkelő madárfajok a teljesség igénye nélkül a holló (Corvus corax), a vízityúk (Gallinula chloropus), a karvaly (Accipiter nisus), vörös vércse (Falco tinnunculus), a kuvik (Athene noctua), a szalakóta (Coracias garullus), búbos banka (Upupa epops), a gyurgyalag (Merops apiaster), fekete harkály (Dryocopus martius), ökörszem (Troglodytes troglodytes), fakusz (Certhia brachydactyla), őszapó (Aegithalos caudatus), függőcinege (Remiz pendulinus). Nagyon sok madár átvonul, a legfontosabbak a gatyás ölyv (Buteo lagopus), kis sólyom (Falco columbarius), nagy őrgébics (Lanus excubitor). (RAKONCZAY 2006., www.knmnp.hu, www.termeszetvedelem.hu) Országos jelentőségű „ex lege” védett természeti területek: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény megfogalmazása szerint bizonyos természeti területek, illetve természeti emlékek a törvény erejénél fogva országos jelentőségű védelemben részesülnek. Ezek az egyéni védetté nyilvánítási eljárás nélkül is védettnek minősülnek. Ex lege védett természeti területnek minősül valamennyi: •

láp

•

szikes tó

Ex lege védett természeti emléknek minősül valamennyi: •

kunhalom

•

földvár

•

forrás

•

víznyelő

Szeged közigazgatási területén a következő ex lege védett szik és láp foltok találhatók a Fehér-tótól nyugatra a Kiskundorozsmai Nagyszék környékén. A Nagyszéken kívül nem ismert a foltokmegnevezése. Fontosabb kunhalmok: Szék halom, Szeged-Szőreg: templom-domb, Öthalom városrészen egykor 13 kunhalom helyezkedett el, de öt kiemelkedett a többi közül, ezért a lakosság így nevezte el ezt a területet. A Lebő-halom szarmata bronzkori lelőhely Szeged keleti szegletében. 43


Helyi jelentőségű védett természeti értékeke, emlékek és területek: Szeged helyi védett értékeiről és területeiről a „Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009.(XI.11.) Kgy. rendelet” rendelkezik. Szeged helyi védelemben részesülő területei a Füvészkert, a Szegedi Vadaspark, a Kiskundorozsmai Nagy-szék, és a Maty-éri tározótó. Füvészkert: A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte, gyűjtőutak anyagának felhasználásával. 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz (Nelumbo nucifera), ami azóta is a kert különleges látványossága. Az 1940-es években a kertben elsősorban az oktatást szolgáló, gyűjtemény került kialakításra (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény), majd üvegházak épültek a trópusi haszon-növények bemutatására. Ma a növénygyűjtemény fenntartásán kívül az ex situ természetvédelemhez is hozzájárul: itt történik a fokozottan védett tartós szegfű (Dianthus diutinus) felszaporítása, amelyet később a természetes élőhelyeire ültetnek vissza. (www.csongrad-megye.hu, www.fuveszkert.u-szeged.hu) Szegedi Vadaspark: Szegeden 1989-ben adták át a vadasparkot. Összesen 140 fajnak 650 egyede tekinthető meg, amely szám egy közepes méretű állatkertre utal, azonban ha a fajok természetvédelmi értékét és ritkaságát nézzük, akkor ez első között van a Szegedi Vadaspark. A Szegedi Vadasparkban földrészenkénti felosztásban elrendezett nagyméretű kifutók a hazai és a távoli kontinensek egzotikus állatait is bemutatják. Egy pár különleges állatfajnak, mint a foltos hiénának vagy a víziőznek hazánkban csak a Szeged nyújt otthont. A közel 45 hektáros, zömmel természetes erdő borította területén földrészenként csoportosítva találjuk az állatokat. A park Dél-Alföldi Tanyaudvarában lehet közelebbről is megismerkedni hazánk háziállataival. A vadaspark flórája is úgy lett kialakítva, hogy a látogatók megismerhessék a legtöbb hazánkban honos fafajtát, cserjét és lágyszárú növényeit. Ez a terület az erdővel és a kis tavacskákkal számos rovarfajnak és madárnak nyújtanak táplálkozási- és élőhelyet. A vadaspark egyben regionális természetvédelmi mentőközpontokként is működik. Nagy számban fogadnak megsérült vagy engedély nélkül szállított, tartott, majd a hatóságok által elkobzott állatokat. A mentőtevékenységét a természetvédelmi és állategészségügyi hatóságokkal, nemzeti parkokkal és civil szervezetekkel együttműködve végzi. 2006ban a fogadókapacitás növelése, a megfelelő színvonalú tartás és ellátás érdekében épült fel a Természetvédelmi Mentőközpont és Karantén-ház. állatvédelmi

és

fajmegmentési

programban

Ezenkívül még számos nemzetközi vadon élő

részt

www.wikipedia.hu).

44

vesz

(EEP,

ESB…)

(www.zooszeged.hu,


Kiskundorozsmai Nagy-szék: A homokhátakkal körülvett, belvízjárta szikes lapos Szegedtől mintegy 8 kmre nyugatra, Kiskundorozsma határában terül el. Ez a folt még a múlt században is fellelhető, nagy kiterjedésű Duna–Tisza közi szikes puszták maradványa. A hajdani vakszik a megváltozott viszonyok következtében ma mézpázsitos sziki zsázsás társulások borítják. A kevésbé szikes foltokon a tengerparti kígyófű (Triglochin maritimum) és a sziki útifű (Plantago maritima) lelhető fel. Nyár végén, ősszel a pannon endemikus sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicus). A környező homokhátakon olyan botanikai kuriózumok virítanak, minta védett tarkasáfrány (Crocus reticulatus), védett őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) vagy a fokozottan 8. kép – Kiskundorozsma Nagy-szék, Tarka sáfrány

védett homoki kikerics (Colchicum arenarium).

Egykor ezen a területen megtalálható volt az egyhajúvirág

(Bulbocodium

vernum)

a

vitézvirág (Anacamptys pyramidalis). Mára azonban a területek felszántásával az intenzív libalegeltetéssel ezek a fajok eltűntek. Az idegenhonos keskenylevelű ezüstfa (Elaegnus angustifolia) potenciális veszélyt jelent a terület

fajkészletére,

illetve

a

Kiskundorozsmai

Nagyszék

nem

részeinek

területén

földmunkákat

egy

végeztek,

amely

hatására

védett 1000-es

nagyságrendű tarkasáfrány egyed pusztult el. Ezért ez a terület fokozott odafigyelést és kiterjedtebb védelmet érdemel. (GASKÓ 2008,

9. kép – Kiskundorozsma Nagy-szék februárban

RAKONCZAY 2001) Maty-éri tározó 1998-ban kapott helyi védelmet a tájképi értékek megőrzése, gazdagítása, illetve a terület többcélú funkciójához méltó természeti környezet kialakítása, megőrzése céljából. A szabályozások előtt, nagy tiszai árhullámok Szegedtől északra kizúdult vizét, továbbá a fehér-tavi és kiskundorozsmai szikesek felgyülemlett vadvizeit, a Maty-és völgye vezette le az anyamederbe. Botanikai nevezetessége a védett hússzínű ujjaskosbor (Dactylorchiza incarnata), a Poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), mocsári kosbor (Orchis laxiflora subsp. palustris). Mindemellett védett állatokban is bővelkedik a terület: a területen rendszeresen költő barna rétihéja (Cicus aeruginosus) mellett a

45


környéken kóborló pusztai ölyveket (Buteo rufinus) is figyeltek már itt meg. Ezen ragadozó madaraknak egyik tápláléka a szintén védett ürge (Citellus citellus). A kétéltű- és hüllőfauna védelemben részesülő fajai is képviseltetik magukat a területen: vöröshasű unka (Bombina bombina), vízi sikló (Natrix natrix) fürge gyík (Lacerta agilis), mocsári teknős (Emys orbicularis). Továbbá 8 védett bogárfaj adata is származik a területről, amelyek közül a ragyásfutrinka (Carabus cancellatus) és a szárnyasfutrinka (Carabus clathratus) mutat népes állományt. (GASKÓ 2008, RAKONCZAY 2001, www.termeszetvedelem.hu) Helyi jelentőségű védett természeti értékek A fenti védett területek mellett Szeged Város Önkormányzata védelem alá helyezett számos szoliter fát, fasort, és parkot is, amelyek mindamellett, hogy elhagyhatatlan esztétikai elemei a városi, természet kiszorító környezetnek, porfogó levegőtisztaság javító szerepük miatt is védendő értékek. Szegeden a következő fák, fasorok és parkok részesülnek helyi védelemben: •

Aradi vértanúk tere parkja

• Mars tér parkja

•

Arany János utcai páfrányfenyő fasor

• Mátyás tér parkja

•

Béla utcai fasor

• Műhely utcai atlaszcédrus

•

Berzsenyi utcai páfrányfenyő fasor

• Népkert sor platán fasora

•

Dóm tér ostorfa fasora

• Népliget parkja

•

Bihari utca fasora

• Páfrányfenyő

•

Dugonics tér parkja

• Partfürdő partisávja

•

Föltámadás utcai páfrányfenyők

• Rerrich Béla tér parkja

•

Fő fasor platán fasora

• Révai utca fasora

•

Gogol utcai japán akác fasor

• Szabadkai út idős fasora

•

Gutenberg utca japán akác fasora

• Széchenyi tér parkja

•

Hajnóczi utca japán akác fasora

• Szegedi mocsári ciprus

•

József Attila sgt. platán fasora

• Szent János tér parkja

•

Honvéd tér parkja

• Szent György tér parkja

•

Kálvária téri parkja

• Szent Rókus tér parkja

•

Kazinczy utcai fasor

• Tisza Lajos körúti ostorfa fasor

•

Kígyó utcai platánfák

• Tömörkény utcai fasor

•

Kolozsvári tér parkja

• Várkert-Mórapark parkja

•

Lechner tér parkja

46


A fentiek közül az egyik legjelentősebb helyi jelentőségű védett terület az újszegedi Népliget, amely eredetileg 30 hold nagyságú gödrös, mocsaras terület volt. Parkká alakítását 1858-ban kezdték el. Jelenleg a Népliget Szeged legnagyobb közparkja, amelynek elsősorban kocsányos tölgy (Quercus robur) domináns fafaja. 2002ben megjelent a hazánk legnagyobb termetű bogara a védett szarvasbogár (Lucanus cervus), de honos itt a nagy hőscincér is, amely megyénk leginkább veszélyeztetett faunisztikai ritkaságának számít. 10. kép – Kiskundorozsma Nagy-szék, İszi füzértekercs

A fenti területek tehát jogi védelemben részesülnek, azonban Szegednek számos olyan természeti értéke is van, amelyek tudományos kutatások kísérnek figyelemmel, és természetességük, fauna vagy flóra ritkaságaik miatt védelmet érdemelnének. Dr. Gaskó Béla „Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról” szóló munkája nyomán felsorolunk közüle néhány területet a védendő értékeikkel együtt: A Makkos-erdő egy mesterséges erdő, amelyet többször is újratelepítettek, ennek ellenére a 20 ha-os erdő jó fizikai állapotú, állományalkotó fafaja a kocsányos tölgy (Quercus robur). A Makkos-erdő a Csongrádi sugárút végénél, közvetlenül a Körtöltés után, a Sándorfalvi út mellett terül el. Ez az erdő több mint 10 védett bogárfajnak ad otthont. A Deszki-puszta Szegedhez tartozó erdősávja bár zömmel cellulóznyár ültetvény, a deszki részén telepített kocsányos tölgy dominanciájú részei vannak, ezért a fokozatos fajcsere mellett érdemel védelmet. Bár a Kiskundorozsmai Nagyszék központja már 1975 óta védett, szűkre szabták a határokat, ezért azok kiterjesztését javasolják a szakemberek. Szeged és Algyő hullámtéri erdei fehér madársisaknak (Cephalantera damasonium) és széleslevelű nőszőfűnek (Epipactis helleborine) adnak élőhelyet. De nagyon fontos védett élőlényei az itt található denevérfajok is. Valamint fokozott figyelmet érdemel az újszegedi hullámtéren talált bánáti csiga (Helicigona banatica) amely bihari, délkelet-kárpáti endemizmus. A 72, 5 ha kiterjedésű Budzsáki-erdő, Hódi-erdeje és Szőregi-erdő szintén olyan jelentőségű természeti értékekkel rendelkeznek, amelyek védelmet érdemelnek. Érdekes terület a volt temesvári vasútvonal töltése (és a vele párhuzamos fásítás) amely ugyan antropogén hatásnak köszönhető vonalas létesítmény, mégis természetvédelmi szempontból egyedülálló kincset jelent. Az elmúlt majdnem száz év során egy speciális érintetlen terület keletkezett itt, amely értékeket rejthet magában. Kutatása folyamatban van. (GASKÓ 2008, www.termeszetvedelem.hu, 35/2009.(XI.11.) Kgy. rendelet) A tanulmány készítésével egy időben zajlik a Maty-ér völgye subasai ágának, valamint a Holt-Maros helyi védetté nyilvánítási eljárása.

47


b)

Épített értékek

A Város épített értékeinek bemutatását Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciójában, valamint a Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005 (XI.17.) Kgy. rendeletben foglalt információk alapján tesszük. Szeged közigazgatási területén egyedi műemléki védelemben összesen 173 ingatlan részesül. A védett épületek többsége a városközpontban koncentrálódik, ezért a Tisza és a Tisza L. krt. közötti terület műemléki jelentőségű. Ugyanilyen védettséget élvez az Alsóvárosi templom és a Szent György tér környezete is. A műemlékek alacsony száma is indokolja, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködve mindent meg kell tenni a kritikus állapotban lévő védett épületek megmentéséért, mielőbbi felújításáért, szükség szerinti revitalizációjáért, pl.: a Szegedi vár és környéke, a Hungária szálló, Minorita rendház Felsővároson stb.

11. kép – Mőemlékek és mőemléki jelentıségő területek

(Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója) A Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005 (XI.17.) Kgy. rendelet tartalmazza a helyi védelem alatt álló objektumok listáját, mely az elmúlt években folyamatosan bővült. A helyi védelem célja Szeged város egyedi építészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességeinek, építészeti, településképi településszerkezeti értékeinek, a térség kiemelkedő hagyományainak, a szegedi emberek munkáját és kultúráját híven tükröző épített környezetének megőrzése. A rendelet alapján jelenleg: •

Helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény összesen: 389 db (ezen belül 20 db napsugaras ház) 48


•

Helyi területi védelem alá tartozó településszerkezet: 4 db településmag

•

Helyi területi védelem alá tartozó térfalak: 53 db

•

Helyi területi védelem alá tartozó sarokbeépítés: 21 db

•

Helyi területi védelem alá tartozó parkok, terek: 16 db

12. kép – Védett térfalak és sarokbeépítések

(Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója) A Szegedhez hasonló megyei jogú városokban található védett épületállomány messze elmarad Szeged adataitól. (Pl.: Pécs: Helyi védett épület: 71; Helyi védett terület: 3; Debrecen: Helyi egyedi védelem: 272; Helyi területi védelem: 17) Szeged területén 270 ismert régészeti lelőhelyről van adatunk, ezeknek közel 10 százalékát veszélyezteti tervezett beruházás, illetve változtatási szándék. Az érintett lelőhelyek többsége, azonban csak felszíni leletgyűjtés, leletbejelentés és leletmentés kapcsán ismert, ezért azok pontos érintettségének megállapításához további kutatásokat kell végezni. A legveszélyeztetettebb terület a Nagyszilléri dombon tervezett lakóterület, valamint az Öthalom területén tervezett beruházások csoportja, melyek területén jelentősebb megelőző kutatások szükségesek. A régészeti lelőhelyek védelmének érdekében szükséges folytatni a korábban elkezdett topográfiai jellegű kutatásokat. A történeti belváros kiemelkedő jelentőségű régészeti emlékeinek megmaradásához és főként bemutatásához további tervszerű kutatásokat kell elvégezni. c)

Egyedi tájértékek

Egyedi tájértékeknek nevezzük az ember társadalmi tevékenységével létrehozott olyan jelentőssé vált tájalkotó elemeket, amelyek a termeléssel, közlekedéssel, történelmi eseményekkel, kultúrtörténeti tevékenységgel kapcsolatban keletkeztek, valamint olyan jelentős természeti

49


képződményeket, amelyek természetvédelem alá nem esnek, de a tájjelleg szempontjából számottevőek. (CSEMEZ 1996) Bár semmilyen jogszabályi kötelezettség nincs az egyedi tájértékek kataszterezésére a környező települések egy része már elkészítette azt. Szegeden még nem kezdték el felmérni a város közigazgatási területén előforduló természeti és épített értékeket, azonban tudomásunk szerint már pályáztak ennek lebonyolítására. d)

Kulturális értékek és civil élet

Szegeden európai színvonalú kulturális élet jellemző. Az intézményrendszer kiépülése 1880 és 1948 közé tehető. Múzeum, színház, könyvtár, helyi sajtó, a Kolozsvárról áttelepült egyetem, művelődési házak, klubok, munkásotthonok, egyleti székházak kezdték meg működésüket ebben az időszakban. Fejlődött a köz- és felsőoktatás, beindult a hangversenyélet, az egyesületi élet, megkezdődtek a Szabadtéri Játékok, valamint Szent-Györgyi Albert Nobel-díja is hozzájárult Szeged jó hírének elterjesztésében.

13. kép – Móra Ferenc Múzeum

Napjainkban a kulturális intézményrendszer a következő elemekből épül fel. A Nemzeti Színház két épületben működik, egyik tagozata a Szegedi Kortárs Balett. A Szegedi Szabadtéri Játékok a tavasztól késő őszig tartó színes kulturális programsorozat része, amely nyáron sok látogatót vonz. A Reök Palotában található Regionális Összművészeti Központ 2007 augusztusában nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Alapvetően képzőművészeti kiállítóhely, de közművelődési szerepe is van. A Szegedi Szimfonikus Zenekar több szervezettel is együttműködik, többek között a Filharmóniával. A Zenekar székhelye, próbaterme a Korzó Zeneház, ahol egy kétszáz fő befogadására alkalmas koncertterem is megtalálható. A zenei élet szempontjából meghatározó a Szegedi Szimfonikus Zenekar, valamint további igényes kamarazenekarok működnek. A zenei képzés is magas színvonalú. A Kövér Béla Bábszínház nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek szóló darabokat is bemutat. A fenntartott közművelődési intézményrendszer igen széles körűnek tekinthető a vidéki városhálózaton belül. Ide sorolható a Százszorszép Gyermekház, a Szegedi Ifjúsági Ház, valamint a nyolc művelődési ház. Szeged közgyűjteményei közé sorolható a Somogyi Könyvtár, az Egyetemi Könyvtár, a Csongrád Megyei Levéltár, a Móra Ferenc Múzeum. A civil élet tekintetében az irodalmi élet meghatározó Szegeden. Kiadott folyóiratok: Tiszatáj, Szeged, Kincskereső. A helyi írók az Ünnepi Könyvhét szegedi napján mutathatják be alkotásaikat, ezen kívül komoly múlttal rendelkező irodalmi társaságok is működnek a városban. A szegedi képzőművészet 50


megalapozója a Tömörkény István Gimnázium Művészeti Szakközépiskola és a SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz és Művészettörténeti Tanszéke. A Fesztivál Tárlatok megrendezése és a Grafikai művésztelep működése szintén a képzőművészeti életet gazdagítja. Az alternatív színházi mozgalom kapcsán rendezik meg nyaranta az Alternatív Színházak Nemzetközi Találkozóját. A népi kultúra megőrzéséhez járult hozzá többek között a szellemi néprajz területén munkálkodó Bálint Sándor, vagy a kétévente megrendezésre kerülő Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál.

5.

Tájalakulás történet a)

Tájhasználat történelmi alakulása

Szeged város térszerkezetét a természeti földrajzi adottságok, a történelem során kialakult, többékevésbé tagolt területhasználat és a közlekedési hálózatok jelentik. A térszerkezetben drasztikus beavatkozások amelynek

nélkül

egyensúly

megváltoztatása

alakul

ki,

a

fenntartható

területhasználatának

történelmi

fejlődést akadályozhatja. Szeged

alakulását a város fejlesztési dokumentumaiban megfogalmazottak összefoglalásával mutatjuk be, mint a Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója, vagy a Szeged Megyei Jogú Város Integrált

Fejlesztési

Stratégiája

2008.

(Aktualizálva: 2009.). Szeged város a Tisza és a Maros találkozásánál, a térség legalkalmasabb tiszai átkelésénél, a tájból az átkelőhelyhez sugárirányban érkező utak 14. kép – A Nagyárvíz utáni városszerkezet mellett jött létre. A sugárirányú utak közül a Tisza

(Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (Aktualizálva: 2009.))

és a Maros évszázadokon keresztül meghatározó jelentőségű volt. Közlekedési szerepük a közúti-, majd a vasúti közlekedés fejlődésével halványult. A város mai térszerkezete alapvetően az 1879 évi nagyárvizet követő újjáépítés során alakult ki. A már meglévő, sugárirányból érkező fő utakat Tiszától – Tiszáig érő félgyűrűkkel kötötték össze. Az ugyanígy megépült (fél) körtöltés kijelölte a biztonságosan beépíthető területeket.

51


Az újjáépítés tervében még nem különült el a lakó-, ipari-, intézményi terület: a beépítésre szánt terület a központ felé egyre sűrűbb, de egységes szövetet mutatott, ahogyan ez a nagyárvíz előtt is volt. A viszonylag homogén területhasználaton belül morfológiai különbség alakult ki: a városközpontból kifelé haladva csökkent a beépítés magassága és intenzitása, bővült a főútvonalak szélessége. A város térszerkezetének egyensúlyi helyzete, az addig organikusnak mondható fejlődés az I. világháborút követő években, a körtöltésen kívüli telepek létrehozásával billent meg (mélyfekvésű területek beépítése, körülményes kapcsolat a városközponttal).

15. kép – Beépített területek (1940)

(Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (Aktualizálva: 2009.)) Az 1937 évi városépítési törvényt követően elkészült Szeged város fejlesztési programja, érvényesülését azonban a II. világháború megakadályozta. Az utána készülő szerkezeti tervek, fejlesztési programok az „Atheni Carta” szellemében a város funkcionális tagolására törekedtek. A törekvést a központi akarat („arccal a vasút felé”, nehézipar, vegyipar, majd a könnyű és élelmiszeripar kiemelt fejlesztése) is támogatta. Az Első-, majd a Második 15 éves lakásépítési tervek a város még egészséges szerkezetének teljes felborulásával fenyegettek. A tervek pozitív fejleménye a Belső-Nyugati Iparkörzet – majd a KülsőÉszaknyugati – beépülése, a harmadik körút nyomvonalának kijelölése, a Nagykörút bezárásának tervi megjelenése. A nagy lakósűrűségű lakótelepek sugárutak és a Külső (fél) Körút menti elhelyezése organikus fejlődésnek nem nevezhető (jelentős közlekedési, ellátási és identitásiproblémákat okoznak még ma is), de kedvezőbb, mintha ezek a körtöltésen kívül (repülőtér, DélÚjszeged), vagy a Belvárosi tömbök bontásával valósulnak meg. Az 1970-es években a város környékén több, mint 5000 db hobby-kert (zárt kert) került kiosztásra. Káros térszerkezet formáló hatásuk – tömeges igény jelentkezik ezek lakóterületté nyilvánítására – az 52


ezredforduló környékén indult és napjainkban is tart. Összegezve megállapítható, hogy a város örökölt térszerkezete a közel- és nagytávlatú „organikus” fejlesztést nem akadályozza. Jelenleg a Tisza jobb- és baloldali vasúti hálózata között nincs kapcsolat, de arra alkalmas Tisza-híddal az összeköttetés megteremthető. Nehezebb és alig feloldható térszerkezeti problémát jelent a beékelődő repülőtér fejlesztési igénye, vagy a Tisza-teherpályaudvar helyén megvalósítandó intézmény-negyed bekapcsolása a város közlekedési rendszerébe.

16. kép – Meglévı térszerkezet (2000)

(Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója) b)

Jelenlegi településszerkezet és tendenciák

A releváns városfejlesztési dokumentumok (Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója; Szeged Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája) megfogalmazzák azokat az utóbbi másfél évtizedben nyomonkövethető tendenciákat, melyek kedvezően vagy éppen kedvezőtlenül befolyásolják Szeged térszerkezetét. Az alábbiakban, a fenti dokumentumokban azonosított folyamatokat mutatjuk be. Kedvező tendenciák Gazdasági területek: A megszűnt ipari üzemek területének újrahasznosítása elindult. A nagyobb összefüggő területeken Ipari Parkok szerveződtek (Első Szegedi Ipari Park, DÉLÉP Ipari Park, Kálvária Ipari Park (jelenleg felszámolás alatt), SZEKO Ipari Park), a belső fekvésű területeken irodaházak, kereskedelmiszolgáltató létesítmények települtek (Konzervgyár, Ruhagyár). Szerencsés változás, hogy a környezetüket erősen zavaró üzemek a város sűrűn lakott területeiről kitelepültek, vagy megszűntek. A termőföldek védelme érdekében az Önkormányzat ezt a folyamatot – a „barnamezős” területek (a volt szovjet laktanya, Heavytex, Kendergyár, Tisza p.u.) ipari-gazdasági, kereskedelmi hasznosítását – 53


támogatja. A Logisztikai Szolgáltató Központ és a „Nyugati Ipari – Logisztikai tengely” (NYILT) projekt a szállítási – elosztási folyamatok összehangolásában rejlő gazdasági, környezetvédelmi (City– logisztika) lehetőségek kihasználását szolgálja. Lakóterületek: Kedvező folyamatok a Belvárosban és a hagyományos városrészekben figyelhetők meg. A Kis- és a Nagykörút közötti területen a szabályozási terv és az értékvédelmi előírások betartásával mérsékelt magánerős-vállalkozói lakásépítés folyik. A Nagykörúton kívül ugyanez a tevékenység erőteljes, az alacsonyabb telekárak és a meglévő, ritkább, avultabb beépítés miatt. Különösen sok társasház épül Felsőváros és Rókus területén mind a Nagykörút közelében, mind a lakótelepek körüli átmeneti zónában, de a Vásárhelyi P. utca és a Londoni körút között is. A lakóterület fejlesztésnek ez a „barnamezős” módja ugyancsak támogatandó. A városfejlesztésnek ez a szegmense piaci kategória, de a Szabályozási terv és az Építési Szabályrendelet akadályozza meg a terület- és telekuzsorát, a lakóterületek egészségtelen sűrűsödését. A lakótelepeken további lakásépítés nem kívánatos, ezért ott a rekonstrukció, a közterületek rehabilitációja – a lakások értéknövelése, de legalább az értékmegőrzésük – az elsődleges cél. Az iparosított technológiával épült lakóépületek korszerűsítése elindult. Napjainkig több mint kb. 20 000 lakás nyert támogatást energetikai korszerűsítésre önkormányzati – állami forrásból, mely az ilyen jellegű épületekben lévő lakásállomány fele, de a közterületek rehabilitációjánál folyamatról még nem beszélhetünk: 2007-ben indult Tarján város Budapesti körút – Körtöltés közötti közterületeinek teljes megújítása. Családiházas területek: A családiház-építés az elmúlt másfél évtizedben is a körtöltésen kívüli kertvárosi területekre és Újszegedre koncentrálódott. Új telkek kialakítására azonban sem a telepeken, sem a csatolt községek területén nem került sor, egyedül a Marostői városrészben alakított ki mintegy 250 db telket önkormányzati területen magánbefektető társaság, a településszerkezeti tervnek megfelelően. Hasonló módon előkészítés alatt áll a volt városi kertészet területén – a Kállay liget mögött – mintegy 150 db telek kialakítása. A kereslethez viszonyítottan alacsony telekszám növelte a szegedi telekárakat és a keresletet a környező községek telekkínálata irányába, ugyanakkor mérsékelte a város szétterülését. A magas telekárak a dezurbanizációs folyamatot erősítik. Közlekedés: A térszerkezet „érrendszerében” is elindultak kedvező folyamatok. A külső körút a Felső-Tiszaparttól a Szabadkai útig működik, jelentős forgalmi terhelést vesz át a Nagykörúttól. A 43-as út felé, illetve felől a városi környezetre különösen ártalmas teherforgalmat azonban nem képes számottevően mérsékelni. A Belváros tehermentesítéséhez, a pólus-funkciók ellátásához nélkülözhetetlen Déli Tiszahíd – Bécsi körút – Temesvári körút összekötése – tervezési-területelőkészítési folyamata elindult. Elkészült a Nyugati elkerülő út Szabadkai út – Dorozsmai út közötti szakasza, amely a térség és az ipari-kereskedelmi területek kiszolgáló forgalmától részlegesen mentesíti a belső úthálózatot. A Nyugati elkerülő út befejező szakaszának építése – Dorozsmai út – Budapesti út között – 2009-ben

54


elkezdődik. 2005-ben átadásra került az M5-ös autópálya szerb határig tartó szakasza, valamint az M43-as a budapesti úti csomópontig. Ez utóbbi folytatása a román határ irányába 2010-re elkészült. A vasúti közlekedésben is elindult a korszerűsítési folyamat: elkészült a Szeged Nagyállomás 1960 óta napirenden lévő rekonstrukciója az Indóház tér kivételével. Folyamatosan csökken a Tisza teherpályaudvar és térségének használata az igen értékes Tisza-parti területen. Üzemel a RO-La terminál a Kiskundorozsmai pályaudvaron. Tervezési-nyomvonal kijelölési munkálatok folynak nagyilletve emelt sebességű, Budapest – Szeged – Szabadka (Belgrád), Szeged – Temesvár (Bukarest) vasúti vonal kiépítésére, mely a IV. számú transz-európai közlekedési folyosó hazai szakaszának része. A város a térszerkezeti jelentőségű nagyvasúti fejlesztés mellett támogatja a haránt irányú országos törzshálózati vasútvonal Temesvár felé történő helyreállítását közös közúti-vasúti hídon, és az elővárosi könnyűvasút rendszerek kiépítését is. A város térszerkezetének legjelentősebb természeti-földrajzi eleme a Tisza, kisebb mértékben a Maros. A folyó vízi út funkciójának betöltéséhez szükséges pozitív változásokra az elmúlt másfél évtizedben nem került sor. Egyéb, a vízi útnál ma már fontosabb szerepének betöltéséhez tervek készülnek (árvízvédelem, „A Tisza Szeged főutcája” projekt, szabályozási terv). A tervek megvalósulása a város jövője, arculata, identitása szempontjából kiemelt fontosságú. A légi közlekedés fejlesztésében lényeges változás a 2006-ban elkészült szilárd burkolatú futópálya, amely 20 tonnánál nem nagyobb össztömegű gépek fogadására alkalmas. A fejlesztés további mikéntjének eldöntéséhez komplex hatásvizsgálatok szükségesek. Veszélyeket hordozó tendenciák Gazdasági területek A jelentős tőkebefektetést valószínűsítő multinacionális társaságok „zöldmezős” beruházásra alkalmas, 50-100 hektáros területeket keresnek. Megvalósulás esetén egy nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató üzem a nem kívánatos extenzív terjeszkedés ellenére komoly városfejlesztő erő lehet. Az ilyen célra előkészített területek felaprózása azonban veszélyezteti a felhagyott belső területek hasznosítását, feleslegesen csökkenti a termőterületet és növeli a közlekedési igényt. A város ÉNy-i – É-i részén zöldmezős ipartelepítésre kijelölt területek (Logisztikai központ, É-i Ipari Park) csak az esetben vehetők igénybe, ha a belső területeken megfelelő méretű ipari terület már nem áll rendelkezésre. A nagyforgalmú kereskedelmi létesítmények többsége az átmenő forgalommal is túlterhelt Kossuth L. sgt. mentén települt (Plaza, OBI, Bau-Max, Praktiker, Metro, Cora), így a térségben forgalomszabályozással ma már megoldhatatlan zsúfoltság keletkezett. A TESCO és a tervezés alatt álló bevásárló központok (Móravárosi körút, Fonógyári út, Újszeged – Alsó-kikötő sor) a koncentrációt mérséklik. További nagy alapterületű bevásárló központok engedélyezése előtt azonban – különösen a Kossuth L. sgt. - Budapesti út térségében – közlekedési hatástanulmányt is kell készíteni a telepítés igazolására. Lakóterületek 55


A körtöltésen belül a lakótelepszerűen („lakópark”) épülő többszintes, befektetői társasházépítésben figyelhetők meg veszélyeket hordozó telepítési-beépítési tendenciák. A felhagyott nagyobb ipari telkeken, vagy egyéb üres területeken kis lakásokat tartalmazó, a jogszabályok adta lehetőségeket maximálisan kihasználó beépítés kizárja a vonzó és értékálló lakókörnyezetet és túlterheli a térség infrastruktúráját. A jövőben a még beépíthető ilyen területek esetében a beépítés mértéke ne haladja meg a környező hagyományos lakó-területi beépítettséget. Az ezredfordulótól felerősödött a városközponthoz közeli kertvárosi területek sűrűsödése, többszintes, többlakásos házakkal való beépítése. A folyamat korlátozása az ott élők érdeke, de az intenzív városfejlesztés szempontjait is figyelembe kell venni. A volt zártkertek tulajdonosai, esetenként a lakói részéről erőteljes igény jelentkezik azok családiházas lakóterületté történő átminősítésére. Az átminősítés a termő-, illetve biológiailag aktív területek jelentős csökkenésével, a város szétterülésével járna, egyes esetekben közlekedési és ellátási problémákat is okozna. Az átminősítésre csak akkor kerülhet sor, ha az egészséges lakhatás valamennyi eleme biztosított és nincsenek kedvezőbb, a városszerkezethez jobban illeszkedő, beépítésre alkalmas területek. Közlekedés: A közút- és vasúthálózat területén elindult fejlesztések általában kedvező irányúak, a jövőben is folytathatók. A repülőtér további fejlesztését teljes körű hatástanulmánynak kell megelőzni. A repülőtér korábbi kiépítettsége és forgalma mellett is jelentős környezeti terhelést okozott a térségben (Kecskés telep, Szt- Mihálytelek, Belvárosi temető). A bővítés nagyobb tömegű – nagyobb zaj- és levegőszennyezést okozó – gépek fogadását tenné lehetővé, terhelve a város déli és Kiskundorozsma K-i lakóterületeit, a kibővített köztemetőt. A 2x2 nyomsávra bővítendő Bajai út átvezetése a bővített futópálya alatt többletköltséggel terhelné a bővítést.

6.

Társadalmi helyzet a)

Demográfiai viszonyok

Szeged lakóinak száma 169 731 fő (2010). Népességszáma jelenleg lassú emelkedést mutat, azonban sokáig csökkenő volt. 1990-ben még 169 930 főt számláltak (1990). Ez a negatív természetes szaporodásnak köszönhető, melynek értéke ezer főre számolva -1,6, az élve születések száma 1592, a halálozásoké pedig 1882 volt 2005-ben. A város lakosságának csökkenése (169 930 főről) az 1990-es évek elején kezdődött meg. A falu-város közötti migráció ebben az időszakban megfordult, többen költöztek ki, mint be a városba. Ennek oka egyrészt a falvakban jellemző olcsó telekkínálat, másrészt a szegedi ipar vesztesége, melynek nyomán számos munkahely szűnt meg. A pozitív vándorlási egyenleghez nagyban hozzájárul az elmúlt tíz évben tapasztalt hallgatói létszám erőteljes növekedése. A lakosság elöregedő (2. ábra).

1.

ábra – A népmozgalom Szegeden 2009-ben (Forrás: VÁTI)

56


elvándorlások száma

4884

odavándorlások száma

5601

halálozások száma

1927

élveszületések száma

1511

0

2.

1000

2000

3000

4000

5000

6000

ábra – Szeged korfája 2009 (Forrás: VÁTI) 60-x 50-59 40-49 30-39

nők férfiak

20-29 15-19 0-14 -30 000

-20 000

-10 000

0

10 000

20 000

A kistérség lakóinak több mint 80%-a él Szegeden, ezzel összefüggésben népsűrűsége is kimagasló: 580 fő/km2. Az elkövetkezendő évtizedekben robbanásszerű népességnövekedés nem várható, valószínűleg állandósulni fog a lakosságszám mérsékelt emelkedése. Szegeden számos nemzetiség él együtt. Ezek a következők: cigány (5-6000 fő), német (1500-2000 fő), szlovák (510-520 fő), román (500-510 fő), szerb (500-510 fő), lengyel (45-50 fő), görög (25-30 fő), ukrán (25-30 fő), örmény (25-30 fő).

57

Szeged Város Fenntarthatósági Programja 3. ábra – A nemzetiségek megoszlása Szegeden (%)

b)

Oktatás, képzés

Szeged hagyományos oktatási központ szerepe a felsőoktatásban érvényesül leginkább. Felsőoktatási intézményei már integráltan működnek, Szegedi Tudományegyetemként, 12 karral. Szeged felsőoktatásban betöltött szerepe nemcsak a régión belül meghatározó, országos jelentőségű egyetemi város is, a Dél-Alföldi régióban regionális tudásközpont szerepet tölt be. Mintegy 20 általános és 16 középiskolájával, valamint a Szegedi Tudományegyetem nyújtotta képzési lehetőségekkel a városban a humánerőforrás feltételek biztosítottak. Az intézményrendszer átjárható mind vertikálisan, mind horizontálisan, köszönhetően az intézmények közötti információs hálózatnak. Az önkormányzati tulajdonú oktatási intézmények nem szegedi lakhellyel rendelkező tanulói a Szeged Városi Kollégium tagintézményeiben kapnak szállást. Az intézményeket a legmodernebb infrastruktúra jellemzi, a jól felkészült pedagógusok, illetve vezetők munkáját pedig rendszeresen ellenőrzik. Az utóbbi években pályázati forrásból számos intézmény épülete került felújításra. Szegednek, mint megyei jogú városnak az általános iskolák fenntartásán túl középfokú oktatási intézmények működtetéséről is gondoskodnia kell. A felsőoktatásban tanulók számának növekedésével a gimnáziumok iránti érdeklődés is nő (4. ábra), valamint a környező településekről érkezők számának növekedésével szükségessé válhat kollégiumok építése/bővítése is. A felsőfokú oktatás ugyan nem önkormányzati hatáskörbe tartozik, de fontos szerepet tölt be Szeged életében. Egyrészt pozitív hatást gyakorol az alsóbb szintű oktatásra, a szolgáltatásokra és a foglalkoztatottságra, másrészt az egyetemi épületek nagyban hozzájárulnak a városkép formálásához.

58

Szeged Város Fenntarthatósági Programja 4. ábra – A középiskolai tanulók számának változása Szegeden (1996-2008) 13000 12500

12505 12108

12000 11658

11500

11345 11000

10908

10500 10000 1996

1999

2002

2005

2008

Az oktatási környezet ápolására/fejlesztésére jellemző a hagyományok őrzése, a kompetenciaalapú oktatás terjesztése, alkalmazható és hasznosítható IKT és nyelvoktatás. A Leonardo da Vinci A fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges európai kompetenciák fejlesztése

– Szakképzési tananyagok és tanítási /tanulási segédletek az élelmiszer/élelmezési szektorban” című projektben partnerként vett részt 2009-ben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A projekt céljai tananyagok és tanítási/tanulási segédletek fejlesztése és tesztelése, tanárok, trénerek és oktatók támogatása és képzése annak érdekében, hogy az európai szakképzési rendszerek minősége magasabb szintre emelkedjenek a fenntarthatóság oktatásának területén. A CSMKIK elsődleges partnere volt az ökoiskolaként működő Krúdy Gyula Kereskedelmi, és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola. Magyarországi tapasztalat, hogy az iskolák forrásszegények és az anyagi háttér kibővítése nélkül nehézkes új tananyagelemek beépítése a gyakorlatba. Fontos az iskolai vezetés elkötelezettsége és az, hogy a fenntarthatósági tananyag az iskola pedagógiai programjába beépítésre kerüljön. A fent említett projekt alatt a CSMKIK kiválóan együttműködött a Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolával bizonyítva, hogy a fenntarthatósági kérdéskör az üzleti életben és az oktatásban egyaránt fontos. c)

Művelődés, kultúra

Szeged sokszínű kulturális központ, melyet már a korábbi „Kulturális értékek, civil élet” alfejezet alapján is láthattuk. Az előadó művészethez kapcsolódó intézmények a következők: Szegedi Nemzeti Színház, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Kövér Béla Bábszínház. Ezek színvonalas 59


előadásaikkal járulnak hozzá a kulturális élet gazdagításához. A város nemzetközi elismertségének növelésében nagy szerepet játszik az egyetemes nyelvvel bíró zene és tánc. Ebben felelőssége van a szegedi komolyzene, opera és tánc intézményeinek, valamint központi helyet foglal el ebben a tekintetben a Szegedi Szabadtéri Játékok, amely a régió legkeresettebb nyári kulturális eseménye. Minden év júliusában és augusztusában kerül megrendezésre. Az „ország legnagyobb szabadtéri színháza” 2011-ben ünnepli fennállásának 80. évfordulóját. A Szegedi Szabadtéri Játékokon évrőlévre több tízezren, közöttük külföldiek is részt vesznek, köszönhetően a világpremierek és nemzetközi darabok bemutatásának. A Reök-palotában nyitották meg a Regionális Összművészeti Központot, mely a képzőművészeti életben játszik nagy szerepet. A hazai és helyi kortárs alkotók műveinek kiállítási helyszíne, ezen felül a hazai vagy nemzetközi képzőművészet egy-egy nagy alakjának vagy irányzatának bemutatására van lehetőség itt. A közgyűjteményi intézmények a már felsorolt Somogyi-könyvtár, Móra Ferenc Múzeum és a Csongrád Megyei Levéltár. 5. ábra - A kultúrához és a mővelıdéshez kapcsolódó intézmények, közösségek, események száma (2008)

d)

Sport, kikapcsolódás

Szegeden igen jó helyzetben vannak a vízi sportok, pl.: kajak-kenu, vízilabda. A városi önkormányzat a létesítmények kedvezményes használatával és anyagiakkal is támogatja a kiemelkedő eredményeket elérő szakosztályokat. Bár ez nem a települési önkormányzat feladata, de az elért sikerek pozitívan formálják a városról kialakult képet. Az Anna-fürdő, a Napfényfürdő Aquapolis Szeged és a Sziksósfürdő Strand és Kemping úszásra, illetve kikapcsolódásra alkalmas helyszínek. A Pick Szeged férfi kézilabda csapata Szegeden kiemelkedő jelentőségű. A Klubot 1961. december 16án alapították, és innen vált a csapat az ország és Európa egyik leghíresebb férfi kézilabda csapatává. A Városi Sportcsarnok, a Városi Sportuszoda, a Városi Műjégpálya, a Városi Stadion, a Móricz tornaterem, a Kisstadion, valamint a Kiskundorozsmai Sportpálya is lehetőséget biztosítanak a mozogni vágyók részére. Ezek az épületek sportoktatásra és nyári táborok kapcsán is igénybe vehetők.

60


A város játszóterekben igen gazdag, az elmúlt években számos játszótér került felújításra. A továbbiakban cél, hogy kocogó-pályák, kiránduló- és táborhelyek, BMX-pályák kerüljenek kialakításra. A városi kerékpárút-hálózat bővítése is elsődleges feladat ebben a témakörben. e)

Egészségügy, szociális ellátás

Az önkormányzat köteles az egészségügyi alapellátás (háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos) biztosítására (6. ábra). Térítésmentesen önkormányzati ingatlant biztosít a vállalkozó háziorvosoknak. 6. ábra - Az egészségügyi alapellátás mutatói

Házi gyermekorvosok száma

Háziorvosok száma

Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma

33

67

94

A városi fekvő- és járóbeteg szakellátás fejlesztési iránya kialakult. Ezzel párhuzamosan a Szegedi Tudományegyetem a legmagasabb szintű egészségügyi ellátórendszer lett. Az Önkormányzat az általa fenntartott kórházat és szakrendelést feladatellátási szerződés keretében az Egyetemnek adta át 2007-ben. Szegeden a szociális ellátórendszer teljesen kiépített. Az irányelveket a „Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat

Szociális

Szolgáltatás-tervezési

Koncepció”

foglalja

keretbe,

a

szociális

alapszolgáltatások biztosítását és szervezését a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása végzi. Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek es családok átmeneti elhelyezése és a hajléktalan ellátás teljes rendszere. A szociális szakellátás biztosítására bentlakásos ellátás áll rendelkezésre idősek (460 férőhely), fogyatékos személyek (150 férőhely), valamint drogbeteg személyek (70 férőhely) részére. A gyermekvédelem tekintetében a bölcsődei ellátás 15 telephelyen megoldott, összesen 812 férőhely áll rendelkezésre. Lehetőség van az állami neveltek gyermekotthoni ellátására is (65 férőhely). A társadalmi integráció elősegítése érdekében fontossá vált az esélyegyenlőségi csoportok (fogyatékos személyek, romák, hajléktalanok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek) társadalmi kirekesztődése elleni küzdelem. A jövőben előreláthatólag növekedni fog a rászorulók száma, ennek kapcsán pedig az igény az egyes szolgáltatások iránt. Ez maga után vonja azt is, hogy szakemberekből is többre lesz szükség. A fentiekből következik, hogy fokozott teher hárul a szociális ellátó rendszerre. Cél a jelenlegi szociális ellátás minőségének megőrzése, a szociális háló szélesítése civil szervezetek bevonásával és a szolidáris közfelfogás erősítése.

61


A célok megvalósítása érdekében a következő lépéseket kell tenni. A munkahelyteremtés további elősegítése fontos, az eddigi lépések is jól szolgálták ezt (pl. a kisvállalkozásoknak kiírt pályázat, a panelprogram és a közlekedés-fejlesztés sok embernek kínált és adott munkalehetőséget). A Közcélú, illetve közhasznú munkákban rejlő lehetőségek kihasználása szintén lényeges. Meg kell erősíteni a szociális hálót, krízisalapot kell létesíteni. Nagyobb mértékben kell építeni az önkéntes munkára, például szorgalmazni a fiatalok szociális területre való bevonását. Támogatni szükséges magánóvodák létesítését a munkavállalás feltételeinek biztosításához, de bővítésre szorul az otthoni betegápolás is. Más városok példáit és a módszertani központ ajánlásait figyelembe véve ki kell alakítani a legjobb gyakorlatokat, például kidolgozásra kell kerülnie a gyermekszegénység és éhezés elleni további teendőknek. Lényeges, hogy a képviselőtestület tagjai folyamatos tájékoztatást kapjanak az ellátással kapcsolatban, valamint bevonják őket a szociális fórumok megtartásába. f)

Közbiztonság

Szeged a magyarországi nagyvárosok körében az egyik legbiztonságosabbnak számít. Nem mindig volt ez így, ugyanis az 1990-es években közbiztonság tekintetében még a legrosszabbak között foglalt helyet. A javuló tendencia nagyrészt a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának köszönhető. Az intézmény olyan figyelemfelkeltő, néhány másodperces bűnmegelőző kisfilmeket készített, amelyeket a városi tömegközlekedés számos járművén utazva megtekinthetnek a lakosok. Ennek hatására jelentősen csökkent a lopások és betörések száma. A városban a rendőrségen kívül polgárőrség és városőrség működik. Létszámuk növelésére és a közbiztonság fejlesztésére az önkormányzat 2009-ben 35 millió forint támogatást nyújtott. Szegeden rendszeresen tartanak lakossági fórumokat a közbiztonság témakörében, annak javítása érdekében.

7.

Gazdasági helyzet a)

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági szerkezetváltás kapcsán a szektor jövője még átalakulás alatt áll. A térségben valószínűleg a zöldség-, gyümölcs- és virágtermelő farmergazdaságok fejlődése várható, amely a külterületi településrészek táji jellegzetességeinek visszaállítását erősíti. A talaj és éghajlati adottságok, a termelői exportigény és a város igényei ennek megfelelő. Szeged egyik legfontosabb természeti és mezőgazdasági kincse a jó minőségű termőföld. Mezőgazdaságát a szántóföldi növénytermesztés, zöldség-, hagyma- és fűszerpaprika termesztés, vetőmagtermelés, fólia alatti zöldséghajtatás és virágtermesztés, gyógynövénytermesztés, gyümölcsés szőlőtermesztés jellemzi. Az állattenyésztésben jellemző a szarvasmarha, sertés és baromfi. Csongrád megyében még napjainkban is jelentős az agrártermelés foglalkoztatásban és ellátásban betöltött szerepe, annak ellenére, hogy jó ideje csökkenő termelési tendencia jellemzi. Szegeden ez a 62


jelentőségtöbblet nem mutatkozik olyan erőteljesen, mint a megyében. Ez a tercier szektor megerősödésének és nagy hagyományokkal rendelkező világpiaci színvonalú élelmiszeriparnak köszönhetően. b)

Ipar

Szeged iparára jellemző, hogy igen hangsúlyos benne a könnyű- és élelmiszeripar. Ezek alacsony technikai színvonalú ágazatok, így fejlődési lehetőségük kedvezőtlennek mondható. Alacsony a gépipari ágazatok részaránya, de más dinamikusan fejlődő ágazatokból is hiányt szenved a város. Jelentős gazdasági ágazat az építőipar, ugyanis Csongrád megye építőipari termelésének több mint kétharmada szegedi székhelyű vállalatok adják. Úgymint: KÉSZ Kft., Ferroép Zrt. Szeged meghatározó ipari nagyüzemei: MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió MMT Algyői Termelés, a PICK Szalámigyár és Húsüzem Zrt., a SOLE-MIZO Zrt., ContiTech Rubber Industrial Kft., DÉMÁSZ Zrt., ÉGÁZ-DÉGÁZ Gázszolgáltató Zrt., RotaPack Csomagolástechnikai Zrt., Szegedi Hőszolgáltató Kft., Szegedi Paprika, Fűszer- és Konzervgyár. Szegeden 2008-ban 1179 ipari vállalkozás működött, közülük 42 vállalkozás létszáma haladta meg a 49 főt. Ez utóbbiak által előállított termelési érték 233 milliárd forintot tett ki. Az ipari termelés 46%át az élelmiszeripar, 28%-át a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás szakágazat adta. Jelentős nagyságrendű termelési érték realizálódott még a gumi, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása területén is. A hagyományos élelmiszeripar továbbra is jó fejlődési potenciállal bír. Ugyanakkor az építőanyag ipar, a kivitelező ipar egy része jelentős problémákkal küzd, számukra a városi fejlesztési programok jelentenek/hetnek fejlődési lehetőséget.

2011 második felében az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának keretében közel 1 milliárd forint európai uniós támogatással kezdődhet meg a szegedi ELI (Extreme Light Infrastructure) szuperlézer kutatóközpont építésének hazai projektje. A komoly kihívásokat és lehetőséget rejtő projekt hatalmas

lehetőség

kutatótársadalomnak,

nem hanem

csak

a

magyar

Magyarországnak

is.

A

Szegeden létesítendő lézerközpont (ELI) megvalósításából adódó lehetőségek kihasználása Szeged város gazdaságának 17. kép – ELI Szeged, Szuperlézerközpont

fejlődését hosszú távon elősegítheti.

63


c)

Szolgáltatás, kereskedelem

Szeged tercier szektorára jellemző az üzleti szolgáltatások magas aránya: 29 bankfiók, 16 takarékszövetkezeti képviselet, 19 biztosítótársaság található itt. Az országban Szeged a második legnagyobb oktatási és kutatási központ, ez leginkább a felsőoktatásban mutatkozik meg (Szegedi Tudományegyetem). Biotechnológiai, információ technológiai és anyagtudományi kutatások jellemzőek. A tömegközlekedés bővítésével is hozzájárul az Önkormányzat a szolgáltatások színvonalának növekedéséhez. Szeged kereskedelmi hálózata igen szerteágazó. Számos külföldi kereskedelmi áruházlánc található a városban: Spar, Penny Market, Plus, Lidl, Baumax, OBI, Mediamarkt, Praktiker, TESCO, METRO, Cora. A Szeged Plázában működő üzletek is hozzájárulnak a kereskedelmi hálózat bővítéséhez, olcsó termékeivel azonban hátrányos helyzetbe hozza az árujukat csak magasabb áron eladni képes belvárosi üzleteket. 2011 őszén nyit a szegedi Árkád, melyhez kapcsolódóan a Szeged Plázában működő üzletek, valamint a fent említett üzletek egy része hátrányos helyzetbe kerül, azonban az Árkád új lehetőségeket is nyit nemcsak a kereskedők számára. A beruházást az ECE végzi, mely a Market Építő Zrt.-t bízta meg a kivitelezéssel. A szegedi Árkád építésébe több mint 100 millió eurót – mintegy 28 milliárd forintot – fektet be, már az építkezés idején 800 új munkahelyet teremt. A nyitás után több mint 1000 ember talál majd munkát a bevásárlóközpontban. Az új bevásárlóközpontban 130 üzlet lesz. Közöttük olyan

neves

divatmárkák

képviseltetik

majd

magukat, amelyek Szegeden eddig még nem jelentek meg. A bevásárlóközpontban továbbá 18. kép - Az Árkád látványterve

szupermarket, kávézók és éttermek is helyet kapnak.

A fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve az építészek ügyeltek arra, hogy a volt kendergyár megőrzésre javasolt elemeit – a műemlékvédelem elvárásainak megfelelően – megtartsák, így egyes nyerstégla homlokzatok megjelennek majd a külső falakon. Ezen kívül az ECE több, a gyárban használatos gépet is kiállít a bevásárlóközpontban. Utóbbi egy év egyik legjelentősebb fejlesztése volt Szegeden, hogy átadták a 4500 négyzetméter alapterületű nagycsarnokot és az U pavilon melletti fedett asztalos Mars téri piacot. A helyi termelők ezáltal 330 fedett és 193 nem fedett asztalon árusíthatják portékájukat. A város olyan piacot alakított ki, ahol az évszázados 19. kép – Mars téri piac, Nagycsarnok

64


hagyományoknak megfelelően a helybéliek a város környéki őstermelőktől tudják megvásárolni a friss zöldséget és gyümölcsöt. A korábbi zsúfolt és rendezetlen piac helyett átlátható, modern, higiénikus lett a Mars tér. A csarnok két oldalán mintegy 30 darab élelmiszert – húst, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt – árusító üzlet, valamint büfé, kávézó is található. d)

Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus

Szeged kedvelt turisztikai célpont, „fürdőváros”. Az idegenforgalom stratégiai ágai a konferencia- és gyógyturizmus. 7. ábra - Idegenforgalmi mutató Szegeden (TeIR, 2008)

Szegeden az aktív turizmus leginkább a vízhez kapcsolódik. Egyrészt jelentősek a vízisport rendezvények, melynek helyszínei a Tisza és a Maty-ér. Vízparti rekreációra alkalmas a két vízfolyás, ezen kívül a bányatavak, valamint a Maros és Tisza holtágai is (pl. Gyálai Holt Tisza). Másrészt a város országos vonzerejét erősíti a termál- és gyógy-idegenforgalomra, valamint a wellness turizmusra épülő Anna Gyógyfürdő, a dorozsmai Sziksós tó, az Újszegedi fürdőkomplexum. A tudományos és ismeretterjesztő, a kulturális és vallási rendezvények is jelentősen fokozzák Szeged idegenforgalmát. Ilyenek a konferenciák, a Szegedi Szabadtéri Játékok, Alternatív Színházi találkozó, Néptáncfesztivál, stb. A Vadaspark és a Füvészkert is nagy látogatottságnak örvend. A város rendelkezik a minőségi turizmushoz szükséges megfelelő szálláshelyekkel, éttermekkel, a szállodai férőhelyek száma az elmúlt években növekedett. A turizmus kiemelt térségfejlesztő hatása miatt a területi felzárkózást is szolgálja. A helyi erőforrások felhasználása, munkahelymegtartó és – teremtő hatásai révén kedvező folyamatokat indíthat el térségi szinten. A fejlesztésekkel összehangolhatók a gazdasági és társadalmi érdekek (szervezet és emberi erőforrás fejlesztés, információs infrastruktúra kialakítása). A turizmus fejlesztése pozitív gazdasági és társadalmi hatásokkal jár.

65

Szeged Város Fenntarthatósági Programja 8. ábra - Vendégforgalom változás

forrás: Dél-alföldi Operatív Program A régió 2004-ben, a vendégek számát tekintve, a magyarországi vendégforgalom 6,5 %-át, a vendégéjszakák számát tekintve 5,4%-át mondhatta magáénak. A vendégek száma 2005-ben összességében 6,19%-kal volt magasabb az előző évhez képest, a vendégéjszakák száma pedig 7,2%kal emelkedett. Ennek hátterében a belföldi vendégforgalom dinamikus növekedése, illetve a külföldi vendégforgalom visszaesése állt. e)

Foglalkoztatás, munkaerőpiaci helyzet

Szeged, mint kistérségi központ és megyeszékhely, fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. Jelentős a környező településekről vagy a szomszédos városokból történő ingázás. 2005-ben – a városba ingázókat is ideszámítva – 74 ezer fő dolgozott a megyeszékhelyen. A legnagyobb foglalkoztató Szegeden az állami szféra, az önkormányzat és az egyetem együtt kb. 15 ezer főt foglalkoztatott, míg a legnagyobb vállalati foglalkoztató, a PICK Szeged Zrt. kevesebb, mint 3000 főt foglalkoztat. Az alábbi táblázatban jól látható, hogy a lakónépesség száma a Dél-alföldön évről évre csökkenést mutat, azonban Csongrád megyében 2007-ben, és 2008-ban a 2006-os évhez képest növekedett. A foglalkoztatottak száma mindhárom megyében csökkent, Csongrád megye a Dél-alföldön a középmezőnybe sorolható.

Az álláskeresők közül Csongrád megyében a legalacsonyabb a

munkanélküliség, azonban növekvő tendenciát mutat.

66

Szeged Város Fenntarthatósági Programja 9. ábra – Lakónépesség száma, az alkalmazotti létszám, álláskeresık száma és az átlagos munkajövedelem

Idıszak

2006. év

2007. év

2008. év

Országos Dél-alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Országos Dél-alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye

10 066 158 1 342 231 536 290 382 190 423 751 10 045 401 1 334 506 533 710 376 657 424 139

Teljes munkaidıben alkalmazásban állók létszáma (fı) 2 561 720 259 943 105 486 68 136 86 321 2 530 371 253 576 102 077 66 103 85 396

Országos Dél-alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye

10 030 975 1 325 527 530 379 371 322 423 826

2 521 339 245 077 98 167 63 681 83 229

Terület

Lakónépesség száma az év végén (fı)

Nyilvántartott álláskeresık száma összesen (fı)

Átlagos munkajöve delem (Ft/fı/hó)

403 439 61 988 24 346 22 213 15 429 445 011 68 225 26 526 24 567 17 132

180 520 144 954 141379 139 652 153 508 195 234 155 306 151 073 149 856 164 585

477 351 72 393 28 980 25 326 18 087

210 740 165 763 162 574 159 249 174 509

Forrás KSH

A munkanélküliek iskolázottság szerinti megoszlásáról az alábbi ábra ad tájékoztatást. 10. ábra - A munkanélküliek iskolázottság szerinti megoszlása (TeIR, 2008)

A foglalkoztatottak megoszlása több szempont szerint történhet. Iskolázottság alapján elmondható, hogy meghatározó részarányt képvisel a kvalifikált munkaerő: az aktív korúak 17,7%-a egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezik. 47,3%-uk gimnáziumot, vagy szakközépiskolát, 22,5%-uk pedig szakiskolát végzett (2001). A 30 évnél fiatalabb foglalkoztatottak aránya a kistérségen belül Szegeden a legmagasabb. Strukturális összetétel szerint a legtöbben a feldolgozóiparban tevékenykednek, de az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás is igen jelentős e tekintetben.

67


2007-es adatok szerint a szegedi vállalkozások száma 24 520 volt, melyek közül 50-249 főt foglalkoztató vállalkozás száma 79 db, 250-499 fős alkalmazotti létszám 14 db vállalkozás, 500 fő feletti vállalkozások száma 8 db volt. (Forrás: Teir 2008.) A statisztikai adatok szerint 2010 évvégén Szegeden közel 7000 álláskeresőt tartottak nyilván. Az álláskeresők mintegy héttizede fizikai, háromtizede szellemi munkakörben szeretne elhelyezkedni, 64 %-uk középfokú- kevesebb mint 10 % felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az álláskeresők közel fele legfeljebb 35 éves. 11. ábra – A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Szegeden (2003-2011)

Forrás: KSH – saját szerkesztés

8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2003. jan

2004. jan

2005. jan

2006. jan

2007. jan

regisztrált munkanélküliek száma (fı)

8.

2008. jan

2009. jan

2010. jan

2011. jan

365 napon túli reg. Munkanélküliek száma (fı)

Infrastrukturális helyzet a)

Vízellátás

A város beépített területeinek vízellátása teljes. A városi vízellátó rendszer mintegy 169.000 fő számára biztosít ivó- és használati vizet. Az egyedi vízmérők szinte teljes körű elterjesztésével, a díjak folyamatos növelésével, a városi népesség fogyásával a vízfogyasztás 1991- től jelentős mértékben csökkent. A vízfogyasztás csökkenése elkerülhetővé teszi a meglévő vízbázis növelését hosszú távon és kevésbé veszélyezteti a mélységi vízkészlet elfogyását. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy felszíni vízkivételre nagy

68


távlatban sem lesz szükség. Ehhez azonban csökkenteni kell a hálózati veszteséget az elavult elosztó hálózat folyamatos felújításával, cseréjével. A szegedi vízellátó rendszer felépítése: A vízbeszerzés 7 vízmű telepről történik, összesen 85 db kút segítségével. A termelt víz mindegyik vízmű telepen mélytárolókba kerül, ahonnan nyomásfokozó szivattyúk juttatják a vizet a városi hálózatba. A víztermelő kutak mélységi eredetű rétegvizet szolgáltatnak. A vízmű telepek: I.sz. vízmű: Kutak (6 db) Fertőtlenítés Mélytároló (2 x 1000 m3) II.sz. vízmű: Kutak (6 db) Fertőtlenítés Mélytároló (2 x 150 m3) III.sz. vízmű: Kutak (21 db) Fertőtlenítés Mélytároló (2 x 150 m3 + 2500 m3) IV.sz. vízmű: Kutak (16 db) Fertőtlenítés Mélytároló (2 x 150 m3 + 2500 m3) V.sz. vízmű: Kutak (13 db) Fertőtlenítés Mélytároló (2 x 150 m3 + 2500 m3) Sziksósi vízmű: Kutak (2 db) Fertőtlenítés Mélytároló (1000 m3) Északi vízmű: Kutak (15 db) Fertőtlenítés Mélytároló (2 x 2500 m3) Tápéi vízmű: Kutak (6 db) Tartalék 12. ábra - Meglévő vízmű telepek víztermelési adatai

(Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (Aktualizálva: 2009.)) A szolgáltatott vízben az arzén és az ammónium tartalom magasabb a rendeletben rögzített határértéknél. (A szegedi ívóvíz minőségi problémáira a 2011-ben megkezdődő Ivóvízminőség Javító Program szolgálhat megoldással.) b)

Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, szennyvíztisztítás

A vízelvezető rendszer a város szenny- és csapadékvíz elvezetését biztosítja. Három vízelvezető csatornarendszer működik:

69


•

Egyesített rendszerű csatornahálózat (szenny- és csapadékvíz ugyanazon csatornába ömlik).

•

Szennyvízelvezető csatornahálózat (csak szennyvizet fogad).

•

Csapadékvíz csatornahálózat (csak csapadékvizet fogad).

A 2007-ben befejeződött nagyszabású csatornahálózat fejlesztéssel a közmű-olló zárult: a szennyvízelvezetés feltétele a jelenleg beépített teljes belterületen adott. Míg korábban több helyen is tisztítatlanul folyt a szennyvíz a Tiszába, ma már csak egy helyen és tisztítottan, illetve az ötszörös hígítású szennyvizek tisztítatlanul a Patológiánál, valamint a Medencés Kikötő alatt és a baloldalon az egykori vasúti hídnál kerülnek a Tiszába. Az új-szegedi oldalon gravitációs főgyűjtő épült a vasúti töltéstől a szennyvíztisztító magasságáig, megteremtve ezzel az extenzív fejlesztés egyik alapvető feltételét ebben a térségben. A szegedi oldalon – Alsóvároson keresztül – elkészült a Rókus – Móravárosi főgyűjtő osztóművétől a szennyvíztisztító telepig egy új főcsatorna, amely az ötszörös hígítás feletti szenny- és csapadékvizeket az eddigi nyílt árok helyett zártan vezeti el. Ez a főgyűjtő a Medencés Kikötő jelenlegi végénél halad: a kikötő esetleges bővítése során át kell helyezni. Az új csatornarendszer végpontjai az esetek többségében olyan magasak, hogy a szerkezeti tervben szereplő fejlesztési területeket csak átemelőkkel lehet csatlakoztatni. Ez az adottság is az intenzív városfejlesztést indokolja. Az 1950-es évek előtt készült csatornahálózat egyesített rendszerű, a későbbiek elválasztó rendszerűek, de a főgyűjtők ugyancsak együtt vezetik el a szenny- és a csapadékvizet. A kettős rendszer hosszú távú fennmaradásával számolni kell, így azzal is, hogy rendkívüli záporok esetén a mélyebben fekvő városrészekben a hígított szennyvíz a felszínre kerülhet. A belterületi városrészek felszíni csapadékvíz elvezető hálózata többségében kiépült, a szennyvízcsatorna építést követően felújításra került. A nyílt árkok, átereszek folyamatos karbantartásáról az egyre szélsőségesebb időjárás miatt is gondoskodni kell. Ugyancsak szükséges a rendkívüli intenzitású záporvizek átmeneti tárolása záportározókban: ezzel jelentősen mérsékelhetők az elöntések. A budapesti vasútvonaltól Ny-ra eső területek csapadékvíz elvezetése nem követte az urbanizációs folyamatot, az Akoltelepi csatorna szakaszait betemették, ezért fordulhatott elő az utóbbi időben többször is, hogy a magas talajvízállás miatt a Belvárosi temetőben temetési tilalmat kellett elrendelni. A város belterületére kerülő éves csapadékvíz mennyiség jelenleg mintegy 20 millió m3. Ebből elvezetésre – Tiszai beemelésre – kerül évente mintegy 9 millió m3. Elszikkad, illetve elpárolog 10-11 millió m3. 2020-ig az intenzív városfejlesztés mellett is a burkolt felületek aránya 30 %-ról 4050 %-ra növekszik és mintegy 300 hektárral nő a belterület. A kiselemes, zúzottkőbe rakott burkolatok terjedése csökkenti a csatorna rendszerbe kerülő csapadékvíz mennyiséget. Átlagos évi csapadékmennyiség a hosszú távon várható belterületre: mintegy 24 millió m3. Az elvezető rendszerbe kerül: 10-11 millió m3. A fenntartható fejlődés érdekében nem lehet cél a csapadékvizek mielőbbi elvezetése, ezért legalább 1-2 millió m3-t tározni kell.(mintegy 75 ha-os tó 2,0 m-es vízmélységgel). Elszikkad, elpárolog: 11-13 millió m3. A mezőgazdasági területekre hulló csapadékvíz visszatartása különösen fontos. A visszatartást azonban úgy kell megoldani, hogy a művelt területeken elöntések ne keletkezzenek. 70


•

Az alacsony termőképességű területeken tározókat kell kialakítani, ahonnan a víz visszajuttatható a termő területek öntözővíz elvezető csatornáiba.

•

A Maty-éri és a Tápéi szivattyútelepen bővítő rekonstrukciós, a Deszki és a Hattyasi telepen rekonstrukciós munkákat kell elvégezni.

•

A teljes kül- és belterületi csapadékvíz elvezető rendszert komplexen felül kell vizsgálni. A szükséges intézkedésekre vízkár elhárítási – vízvisszatartási tervet kell készíteni.

•

Szorgalmazni kell a csapadékvíz visszatartását telken belül is. Új területek intenzív felhasználásánál minden esetben vizsgálni kell a csapadékvíz visszatartásának lehetőségét.

A nyílt árkos – szikkasztó árkos – csapadékvíz elvezetés kevéssé „urbánus”, az élővilág szempontjából azonban előnyös. c)

Árvízvédelem

Szeged város a Tisza és a Maros összefolyásánál, mély ártéri területen fekszik. Történelme folyamán többször átélt árvizeket, melyek közül az 1712-es és az 1879-es évi volt a legtragikusabb. A biztonság megteremtése érdekében megépültek a Tisza és Maros folyók fő védvonalai, az ártéri keresztgátak és a másodrendű védvonalak. Az elmúlt 10 évben a Tiszán az árvízszintek jelentősen emelkedtek, nagymértékben növekedett az árhullámok tartóssága és ezzel arányosan az árvízi kockázat mértéke is. A megállapítás a Tisza mellékfolyóira is igaz, ennek következtében Szeged térségében bármikor kialakulhat rendkívüli helyzetet eredményező árhullám. 2006-ban a tetőzés Szegednél 49 cm-rel haladta meg az addigi legmagasabb árvízszintet. Amennyiben a Maroson ugyanakkor érkezik egy rendkívüli tetőzés, a legmagasabb vízszint az 1100cm-es magasságot (a Tisza 0. pontja felett) is meghaladta volna az 1063 cm-re kiépített partfalak mellett. A jövőben számolni kell azzal, hogy a Tisza árhullámai 20 évente túlszárnyalják a korábbi maximális árvízszinteket. A Tisza árvízi szabályozását célzó „Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése” program az árvízi meder lefolyási tényezőinek javítását és a mértékadó árhullám csökkentését irányozta elő. Szeged esetében az Ópusztaszeri szükségtározó lesz hivatva az árhullám csökkentésére. Az árvízi meder lefolyási tényezője az „érdesség” csökkentésével javítható: kubikgödrök, nyári gátak, terepszinti építmények, kerítések, aljnövényzet megszüntetésével. A Tisza hullámtere Szeged térségében az elmúlt 150 évben mintegy 3,0 m-rel emelkedett. A vízügyi szakma a jövőre nézve a vízszállító kapacitás mértékének csökkenését a Tiszán 1-2 cm/évre becsüli, tehát változatlan átlagos csapadék mennyiség esetén is 10 évenként 10-20 cm-es LNV (legnagyobb vízszint) emelkedés várható. A fentiek és a 2006 tavaszi áradás tapasztalatai alapján az Önkormányzat támogatja az árvízi katasztrófa megelőzéséhez szükséges alábbi lépéseket: •

Az 1970-es években megépült szögtámfalas partfalon jelentős károsodások keletkeztek, ezért új, korszerű védmű építése szükséges. Az új védmű legalább 50 évre garantálja az árvízi 71


biztonságot, teremtsen kedvezőbb kapcsolatot mind látványban, mind megközelítésben a folyóval, lehetőség szerint ne veszélyeztesse a meglévő értékes növényzetet. •

Az új védművet első ütemben a Tisza L. krt. két vége között kell megépíteni, majd a szükséges mértékben folytatni É-ra és D-re.

•

A védművek építéséhez kapcsolódóan el kell végezni az érintett közterületek rekonstrukcióját is. A hullámtér „érdességének” csökkentése, az árhullám mielőbbi levonulása érdekében az Önkormányzat hatósági eszközökkel, szabályozási tervvel segíti a legnagyobb vízszint alatti akadályok megszüntetését: épületek, építmények, kerítések elbontását az aljnövényzet kiirtását, a hullámtéri terep egyengetését.

•

A védekezés hatékonysága érdekében támogatja a védtöltésen kettős rendeltetésű burkolatok kiépítését: áradás idején a védekező járművek közlekedésére, egyéb időben kerékpár közlekedésre.

•

Azokon a belterületi szakaszokon, ahol a töltések lábától számított 10-10 m-en belül építmények, épületek, közművek stb. találhatók, vagy ilyenek építésének a lehetősége a rendezési tervekben megjelenik fennmaradási, vagy létesítési engedély csak az árvízvédelemért felelős szakhatóság egyetértésével adható ki.

•

A Tisza és a Maros hullámtere városi szakaszainak folyamatos karbantartása és hasznosítása érdekében megállapodást köt a terület kezelőjével mind a hatósági, mind a használói tennivalókról.

•

Az Önkormányzat az árvízvédelemért felelős szervezettel együtt gondoskodik a II. rendű lokalizációs védelmi rendszer folyamatos karbantartásáról.

A fentieken túl Szeged árvízvédelmi biztonságának fenntartásában kitüntetett szerepet tölt be a Tisza jobb partján lévő partfal, amely mintegy 1,8 milliárd forintnyi uniós támogatással újulhat meg. A megemelt partfal mobilgát kivitelezését tartalmazó beruházás 2012 tavaszán kezdődhet el, s várhatóan két év alatt fejeződhet be. A tervek szerint résfalat építenek, amely elzárja a védművet keresztező, ma már használaton kívüli közműveket is. A mentett oldalon összegyűlő vizet szivárgó rendszerek segítségével vezetik vissza a folyóba. Szeged belvárosában a védmű magassága alacsonyabb a szükségesnél. A hagyományos megoldás a további magasítás lenne, de ez – többek között városképi okokból – nem valósítható meg, így egyes szakaszokon mobilgát-elemeket helyeznek el, másutt pedig megemelik a járdaszintet. A mobil gátfal lényegében egy vízszintes pallósor, amely képes az uszadékok kártételét kivédeni. Amennyiben az önkormányzat pályázatát támogatják, 2013 végére fejeződhet be a partfal felújítása. d)

Energiaellátás

A fenntartható városfejlődés érdekében az önkormányzat feladata a takarékos áramfelhasználás ösztönzése: a közvilágítás korszerűsítése, az épületek hőszigetelése, az energiatudatos építés elterjesztése, valamint a megújuló energiák arányának növelése.

72


Szegeden mintegy 27 ezer lakás és több intézmény fűtési hőigényét, használati melegvizét tömbfűtőművek, távfűtés szolgáltatja. Az épületek energiatakarékos felújítása és a felhasznált energia lakásonkénti mérése ugyan csökkenti a hőigényt, költségei így is érzékenyen érintik a lakótelepeken élő, többségében alacsony jövedelmű családokat. Földgázellátás: A város energiaellátásában jelentős szerepet tölt be a földgáz, mint energiahordozó. Az ellátó rendszer üzemeltetője: a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. Szeged Megyei Jogú Város

Közigazgatási

területén üzemeltetett,

belterületi

gázelosztó

vezetékrendszer adatai: •

•

Gázátadó állomások: •

Szeged I. (4C szektoron kívül esik)

•

Szeged II. Újszeged (6 szektoron kívül esik)

•

Kiskundorozsmai. (9 szektoron kívül esik)

Fogyasztók: •

Lakossági: 52881 db,

•

Általános célú: 4208 db,

•

Nagyüzemi: 55 db,

•

Általány díjas (panel): 24665 db.

Villamos energia ellátás: Szeged város elektromos energiafogyasztása 1990- ben: 472.116 MWh; 2006-ban: 480.238 MWh; várható 2020-ban: 500.000 MWh. Az egyre jobban hőszigetelt épületekben jelentősen csökkent az összes energiafogyasztás, ugyanakkor az egyre terjedő hűtés (légkondicionálás) növeli a felhasznált elektromos energiamennyiséget. Az elektromos energiaellátás hosszú távon is biztosított, alaphálózat fejlesztések nem szükségesek. Az alábbi városrészeken elektromos ellátási gondok nincsenek, az alaphálózati ellátás kiépített. Ezeken a városrészeken kisebb területek beépítése esetén a villamos energiaellátás a középfeszültségű hálózat felhasításával és új transzformátorállomások telepítésével megoldható. •

Móraváros

•

Rókus

•

Felsőváros

•

Déli Kertváros

•

Északi Kertváros

•

Tisza-Maros hullámtér

73


Az elektromos energiaellátás biztosításához alaphálózati fejlesztések szükségesek a következő területeken: •

Belváros

•

Alsóváros

•

Újszeged

•

Kiskundorozsma Nyugati Iparváros

Megújuló energiaforrások: Magyarországon Pécsett és Szegeden a legnagyobb a napsütéses órák száma, ehhez viszonyítva a napenergia felhasználás jelenleg elenyésző mértékű a lakossági és az intézményi épületek tekintetében egyaránt. Szegeden (mint a Dél-alföldön általában) a geotermikus energia jelentős mennyiségben áll rendelkezésre. A városban több mint 40 éves tapasztalattal rendelkeznek a termálvíz kommunális célra történő felhasználása területén: Odessza városrész fűtését és használati melegvíz ellátását 1964 óta a Székely sori termálkút biztosítja. A megújuló energiaforrások hasznosítására és az energiatakarékos építkezési lehetőségek alkalmazására vonatkozóan megvalósult néhány mintaszerű példa. Ilyen pl. a Szegedi Tudományegyetem új gyakorlati oktatási központja a Moszkvai körút 9. szám alatt, melynek építésében innovatív építészeti és gépészeti megoldásokat alkalmaznak (napelemek, geotermikus fűtés, háromrétegű-hőszigetelő üveg). e)

Közlekedés

A közösségi közlekedés fejlesztése, korszerűsítése révén cél a jövőben, hogy a lakosság nagyobb mértékben részesítse előnyben a közösségi közlekedést. Azonban a jelenlegi gépjármű használatot preferáló trend, valamint a növekvő gépjármű-ellátottság meghatározza a város jelenlegi és közeljövőben várható közlekedési helyzetét. Szegeden jelenleg a helyi közlekedést használók villamosokkal, trolibuszokkal és autóbuszokkal közlekedhetnek. Szegeden legutóbb 2009 májusában végeztek olyan részletességű felmérést, amelyben a város egyéni és a közösségi (tömeg) közlekedés megoszlására vonatkozó adatokat mérték. Az eredmények az alábbi ábrán láthatóak:

74

Szeged Város Fenntarthatósági Programja 13. ábra – A Szegeden belüli utazások megoszlása utazási módonként

Forrás: SZMJV Szeged, helyi közösségi közlekedéshez kapcsolódó háztartásfelvétel (2009) A

statisztikai

adatok

szerint

Szegeden

a

helyváltoztatások

körülbelül

47%-a

történik

tömegközlekedési eszközökkel. Ez az arány országos viszonylatban is kiemelkedően magasnak számít. Ehhez képest jóval alacsonyabb, 22%-os a személygépkocsival megtett utazások aránya, és a gyalogos közlekedést is a megkérdezettek 22%-a választja. A helyi közösségi közlekedés a 2009-ben megkérdezettek válaszai alapján tehát kiemelt jelentőséggel bír Szegeden, ami nagyban köszönhető a 2009 előtt végrehajtott, városi tömegközlekedés-fejlesztést megvalósító projekteknek is. Az azóta befejezett és a jelenleg is folyamatban lévő további fejlesztések hatására jó eséllyel sikerül a városnak megtartani a közösségi közlekedés kiemelt szerepét. Külső megközelítés: Közúti közlekedés 2006-ban elkészült az M5 autópálya, amely régen várt, nagyon hiányzó eleme volt a város és a régió közlekedési infrastruktúrájának, és egyúttal a X. páneurópai folyosó hazai közúti szakaszát alkotja, Budapesttől a röszkei határátkelőig vezet. Az M43 gyorsforgalmi út – mely a IV. páneurópai folyosó részeként a Görögország, Törökország ill. a Fekete-tenger felé fog kapcsolatot teremteni – megvalósulása folyamatban van. Az M43 autópálya eddig megépült szakasza 9 km hosszú, az M5-ös autópályától a 47-es útig tart. A kétszer kétsávos út első szakaszát 2005. december 10-én adták át az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza-Szeged szakaszával együtt. Az út további része az M5 Szeged– Makó–Nagylak útvonalon halad majd. A Makóig tartó, kétszer kétsávos szakaszt, és a főúti visszakötést a 43-as főútra várhatóan 2011. közepén adják át. A Makótól a határig tartó, kétszer kétsávos szakasz építése várhatóan 2013-ig fejeződik majd be. Jelenleg a Szeged és Makó közötti szakaszon zajlanak az építkezések. A régió településeinek elérhetősége az autópálya-fejlesztésekkel egyes irányokban javul. Szeged és Kecskemét között a közúti elérhetőség kitűnő, a Szegedet és Békéscsabát összekötő főút is fejlődik.

75


Helyenként fejlesztésre szorul az említett két kiemelkedő szereppel bíró várost összekötő 44-es számú főút, valamint a Bajára vezető 55-ös számú főút. Az alábbi ábrából megállapítható, hogy 2000. és 2009. között (az év végi adatokat tekintve) összességében 6560 db-bal növekedett a szegediek által birtokolt autók mennyisége. Ez 9 év alatt 16,2%-os teljes növekedést és 1,8%-os éves átlagos növekedést jelent. E szerint évente több mint 700 új személygépjármű jelenik meg a szegedi utakon. 14. ábra – Közúti személygépjármővek számának változása Szegedn

Közúti személygépjármővek száma év végén (db) 48000

47040

46000 44000 42000 40000

40480

38000 36000 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Forrás: SZMJV Szeged, helyi közösségi közlekedéshez kapcsolódó háztartásfelvétel (2009) Vasúti közlekedés: Jelenleg a déli nemzetközi vasúti teherforgalom jelentős része Kelebiánál halad át, ami nem teszi lehetővé, hogy Szeged és térsége a nemzetközi tranzitforgalomhoz kötődő gazdasági lehetőségekből részesüljön. A X. páneurópai folyosó vasúti nyomvonala – eltérően a közútétól – elkerüli Szegedet, és ezzel a Dél-Alföld minden nagyobb városát. A Budapest – Kiskunhalas – kelebiai vasútvonal műszaki állapota is gyengébb, mint a Szeged felé vezetőé – egyedül a Szeged-Szabadka szakasz (40 km) nem villamosított, ill. gyenge pályaállapotú. Nem megfelelőek a vasúti kapcsolatok a gazdasági szempontból fontos szomszédos nagyvárosokkal. A Temesvárral, Araddal, Szabadkával, Újvidékkel kialakított megfelelő vasúti kapcsolatnak komoly gazdasági hatása lehetne a régió vállalkozásai számára. A Budapest – Szeged vasútvonal felújítása folyamatban van, az engedélyezett sebesség általában 100 km/óra. A vasúthálózat más részein gyakran jelentős sebességkorlátozások találhatók, az alsóbbrendű vonalak sebessége sok esetben 40-60 km/órára van korlátozva (25 km/órás korlátozás is található), állapotuk nem versenyképes a közúti közlekedéssel. A nagysebességű hálózati elemek hiányoznak.

76


A vasúti kapcsolatok minőségének fejlesztése a nemzetközi, euroregionális és hazai távolsági rendszerben a személyek és áruk mozgatásának hatékony, környezetbarát és korszerű módja, jól szolgálja a fenntartható fejlődést. Vízi közlekedés A Tisza és a Maros folyók, mint vízi utak a város éltető elemei voltak évszázadokon keresztül. A környezetet kevéssé szennyező vízi közlekedés napjainkban újra fölértékelődik, versenyképessé tétele azonban igen költséges fejlesztést igényel: kikötők építése közúti-vasúti kapcsolatokkal, mederkotrás, -szabályozás, vízlépcső építése Csongrádnál, járműpark beszerzése. A szegedi országos közforgalmú kereskedelmi medencés kikötő első üteme a 70-es években elkészült. Vasúti kapcsolattal rendelkezik, ideiglenes közúti megközelítése Klebelsberg telep lakóterületét zavarja, ezért a forgalom növelésének feltétele az összekötő út megépítése a Szabadkai útig (az önkormányzat az engedélyezési terveket elkészítette). A kikötő medencéje szükség esetén az iparvágánnyal párhuzamosan a jelenlegi kétszeresére bővíthető. A Bem u. – Szent Ferenc u. – Boldogasszony sgt. nyugalmát zavarja az ideiglenes teherkikötő – homok-sóder rakodó és betonüzem –, a konténer átrakó és a Paprika üzem teherforgalma. Légi közlekedés: A Szegedi repülőtér jelenlegi besorolása regionális jelentőségű közforgalmú repülőtér. A repülőtérnek 1964-ig volt rendszeres forgalma Budapest-Ferihegy viszonylatban. Az M5-ös – M43-as gyorsforgalmi utak megépítése valamelyest mérsékli a légi közlekedési igényt, de üzleti és turisztikaidegenforgalmi szempontok a fejlesztése mellett szólnak. A 2006-ban átadott 1250 m-es gurulópálya legfeljebb 20 tonna össztömegű gépek fel- és leszállására alkalmas. Fejlesztési döntéseknél fontos figyelembe venni, hogy határnyitási joggal rendelkező „nyilvános kereskedelmi repülőtér” státuszt csak utasforgalmi épülettel rendelkező repülőtér kaphat. Fontos a marketing, az üzleti felhasználók felkutatása. A bővítés elhatározása előtt környezeti hatástanulmányban kell megvizsgálni a környező beépített területeken várható zaj- és egyéb szennyezést. Közlekedési szempontból kedvező a közvetlen városszéli elhelyezkedés, a közelség azonban mind a repülőtér, mind a város fejlesztését akadályozza.

Belső elérhetőség: Városi közúthálózat: Az M5-ös autópálya megépültével csökkent a városon átmentő tranzitforgalom, azonban továbbra is áthalad az észak-keleti irányú forgalom, melynek jelentős részét teszik ki a kamionok. A megye legbalesetveszélyesebb szakaszai ezek az utak, annak ellenére, hogy a megyében itt található a legtöbb jelzőlámpás csomópont. A balesetek jelentős része a főutat keresztezni próbáló gyalogosokat és kerékpárosokat éri. (A 43-as út teljes szakaszának több mint fele lakott területen vezet, a fajlagos 77


baleseti mutatók alapján az útvonal az ország legveszélyesebb útjai közé tartozik.) A folyó kettévágja a várost, a hiányzó átkelők miatt nem megfelelő a két városrész kapcsolata, a meglévő hidak és a rávezető utak zsúfoltak. A vasúti körtöltésen kevés az átjárási lehetőség, a vasúti átjárók többsége szintbeni, amely amellett, hogy balesetveszélyes, torlódásokat okoz. A városi főhálózat hiányzó kapcsolatait, szűk keresztmetszeteit fejleszteni kell. Jelenleg a város majdnem teljes úthálózata burkolt. A sugárirányú utak a városközpont felé sűrűsödve növelik a forgalmat, az elosztó szerep a körutakra hárul. A harmadik körút alkalmas a Tisza jobb-parti részén a lakótelepi – ipartelepi kapcsolatok megteremtésére, de nem alkalmas a Belváros körüli és a bal-part felől érkező forgalom elosztására. Parkolás: A Nagykörúton belüli területeken és a sűrűn lakott lakótelepi városrészekben már ma is nehéz parkolni. A fizető parkolás, a díjak emelése a forgalomcsillapítás egyik leghatékonyabb eszköze, de a teljes kérdéskört nem oldja meg. (Sok gépjármű mentesül a rendszer alól a különböző célra fenntartott várakozóhelyek révén.) A jelenlegi gépjárműszám - 44921db – parkolási helyszükséglete 94,3 ha. 15 év múlva várhatóan 80000db személygépkocsi lesz Szegeden, ennek területigénye 176 ha.(A Nagykörút és a Tisza közötti terület 2/3-ad része) A nappali parkolási igény a Pólusközponti szerepkör kiteljesedésével lényegesen meghaladja az éjszakait. Az „élhetőbb város” érdekében a közterületeken sem növekedhetnek a burkolt felületek, a tömb-, illetve telekbelsőkben pedig növelni kell a zöldfelületeket, ezért a parkolás hosszú távon csak többszintes parkoló létesítményekben, az épületek, az udvarok alatt oldható meg. A magánérdekű személyautók közterületi parkoltatása nem közösségi feladat. A parkolás teljes körű megoldása ugyanis lehetetlen, és megközelítése is hatalmas költségigényű lenne. Közösségi közlekedés: A közösségi közlekedést használó lakosok aránya a lakókörzet jellege szerint változik. A belvárosi térségben a gyalogos helyváltoztatások magasabb aránya miatt a közösségi közlekedést használók aránya a legkisebb, a lakótelepeken élők esetében a legmagasabb, a városi területszerkezetből és a lakótelepek magas színvonalú közösségi közlekedési ellátottságából következően. A közösségi közlekedési utasok száma az elmúlt időszakban folyamatos csökkenést mutat. A csökkenés mértéke évente kb. 1%-ra tehető. A szegedi tömegközlekedési feladatokat jelenleg két szolgáltató végzi. A Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) üzemelteti a városi elektromos közlekedési hálózatot, mely 3 villamos- és 4 trolibuszvonalat foglal magába. A helyi autóbusz hálózatot a Tisza Volán Zrt. üzemelteti – amely a 2006. év során lebonyolított közszolgáltatási pályázaton a szolgáltatás biztosításának jogát újból elnyerte. Szeged területén akadnak közösségi közlekedéssel ellátatlan területek: Rókus városrész belső része, Dél Újszeged egy része. A fentiekre hivatkozva a helyi tömegközlekedés kihasználtságát az alábbi ábra szemlélteti.

78


15. ábra - Városi adatok a helyi közösségi közlekedésben szállított utasok számára vonatkozóan

A napi utasszám (fő/nap) alakulása a helyi közösségi közlekedésben 300 000 252 055 250 000

237 589 220 534

200 000 150 000 100 000 50 000 0 1999

2005

2008

Forrás: SZMJV Szeged, helyi közösségi közlekedéshez kapcsolódó háztartásfelvétel (2009) Az utóbbi 11 évben elvégzett összes helyi utasszám-felmérés adatait felhasználva készült el a napi utasszám időbeli alakulását bemutató oszlopdiagram, amely a szegedi helyi közösségi közlekedés leterheltségének lassú csökkenését jelzi. A felmérések alapján az utóbbi 11 év alatt összesen 12,5%kal, évente átlagosan 1,14%-kal esett vissza a napi utasszám. A csökkenés mértéke majdnem pontosan megfelel az országos szinten mért tendenciának. Az adatok jól tükrözik a közlekedés elemzésével foglalkozók egybehangzó álláspontját, miszerint az egyéni közlekedés térhódítása a közösségi közlekedéssel szemben egy napjainkig véget nem érő, általános folyamat úgy Magyarországon, mint az Európai Unió területén. Kerékpáros közlekedés: Szegeden áthalad a nemzetközi EuroVelo hálózat is, sőt, itt ágazik el a Szerbia és Románia felé vezető kerékpárút. Az EuroVelo Ópusztaszer felől éri el a várost, majd Röszke illetve Makó felé halad tovább. A szegedi szakaszából 2006-ig kiépült a teljes É-D-i útvonal (a belterületen – bár kitáblázása hiányzik), továbbá Deszkig meglenne a romániai irány, de hiányzik a két útvonal közötti kiépített kapcsolat. A Bertalan-híd mederhídján rendelkezésre áll a kerékpárúthoz szükséges járdaszélesség, a híd kétoldali feljáróján (és elsősorban a szegedi oldali csomópontban) azonban nem megoldott. A másik kapcsolódási lehetőség a Belvárosi-híd. A jövőben elkészül a Szegedet Törökkanizsával összekötő bicikliút Tiszasziget határáig érő szakasza. Első ütemben 2012 tavaszáig 6,9 km épül meg SzegedSzőreg – Tiszasziget külterületi határáig. Második ütemben 3,5 km épül meg Tiszasziget és az országhatár között. A kerékpárút 2,6 méter széles lesz. Az utóbbi években a kerékpár-használat sokat erősödött Szegeden. A járdákon vezetett közös gyalog-kerékpárutak sok helyütt nem váltak be, a gyalogosok és a kerékpárosok zavarják egymás közlekedését. 79


Kerékpározásra alkalmasak a város mellékút-hálózatát egyre inkább lefedő, korlátozott sebességű övezetek, és megjelentek az úttesten kijelölt kerékpársávok, a kerékpárosok számára ellenirányban is megnyitott egyirányú utcák. Ezek a megoldások azonban (úttesten kijelölt kerékpárúr) nem nyújtanak kellő biztonságot a kerékpárosoknak, hiszen sok esetben nagy forgalmú főutak mentén kerültek kijelölésre (pl. Csongrádi sgt.). Emiatt sok kerékpáros számára ez a megoldás inkább visszatartó erő (pl. gyermeküket kerékpárral hordó szülők), és a balesetveszélytől tartva inkább más közlekedési eszközt választanak a környezetbarát kerékpározás helyett. Gyalogos közlekedés Az elmúlt években igényesen átépültek a gyalogos felületek a Kárász utcán, Klauzál téren, a Tisza Lajos körút – Anna-kút – Kálvin-tér – Szent István tér útvonalon. Kitiltották az autókat a Klauzál térről, az Oroszlán utcából, a Dóm tér nyugati oldaláról, és a Kölcsey utcából is. Az igényes, felújított gyalogos-felületek megjelentek a városközponton kívül is, pl. Kiskundorozsmán, Szőregen, illetve megújult több lakótelepi gyalogos terület. A járdaszegélyek az átkelőhelyek jelentős részében akadálymentesítettek, a vakok közlekedését segítő burkolati elemek (látó kő) és jelzőlámpás megoldások azonban még nem terjedtek el – bár a folyamatban lévő fejlesztéseknél már mindenhol szerepelnek. Az utóbbi évtizedben a közművek járdabontásai után teljes szélességű helyreállításra kötelezettek, amely előírás számos töredezett járda-felület megújulását tette lehetővé. Általában a járdák műszaki állapota – a frissen felújítottakon kívül – mégis leromlott, ami megnehezíti pl. a babakocsival, görkorcsolyával való közlekedést. A közösségi közlekedési megállóhelyek és az azok megközelítésére szolgáló járdák, járdakapcsolatok helyenként rekonstrukcióra szorulnak. 9.

Környezeti rendszerek elemének állapota a)

Levegő

Szeged a Dél-Alföld könnyűipari központja (malom-, fa- és paprikafeldolgozó ipar, szalámi gyártás), Szegeden és környékén a nehézipar bizonyos elemei is jelen vannak (gumi-, festékipar, kőolaj- és földgázbányászat). Az ipari területek Szeged ÉNy-i részén találhatók, az uralkodó nyugatias áramlatok a szennyezőanyagokat erről a területről a város központja felé szállítják. Szeged logisztikai helyzete kiemelkedő, országos és nemzetközi közlekedési útvonalak metszésében helyezkedik el. Legfőbb kibocsájtók: Tranzit forgalom Az EU és a Balkán közötti, Magyarországon áthaladó forgalom az egyik legjelentősebb tranzit irány. A balkáni országok, a török, a közel-keleti piacok egyre nagyobb mértékben veszik igénybe hazánk útjait az EU-ba irányuló szállításaikhoz. Románia és Bulgária EU taggá válását követően, a magyarbalkán kereskedelmi és ipari kapcsolatok egyre gyorsabb ütemben fejlődnek, amely hozzájárul a közlekedésből eredő légszennyezés növekedéséhez. 80


2005-ben kezdődött el a SZILK fejlesztése, melynek legfontosabb célja, hogy a Dél- Alföldi Régió legjelentősebb logisztikai szolgáltatóját hozza létre, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Masped Zrt., a Zoll-Platz Kft., valamint a MÁV Kombiterminál Kft. együttműködésével. A SZILK nemzetközi igényeket is kielégítő infrastruktúra kiépítésére törekszik, így összekapcsolja a közúti, vasúti, vízi, és légi közlekedési és szállítási módozatait, megvalósítva ezzel az intermodális, vagyis legmagasabb szintű logisztikai szolgáltatást. A logisztikai tevékenységek mellett a SZILK helyet adhat termelőüzemek számára is és a jövőben várható egyéb, az alapfeladathoz kapcsolódó szolgáltatások megjelenése is. Fontos elemként jelenik meg: az ingatlanok hasznosítása, raktározási lehetőségek, tanácsadás ….stb, melyek azt is igazolják, hogy az eltérő típusú szolgáltatások és tevékenységek is növelik a gazdasági piacon a központ versenyképességét. Az utóbbi tíz évben a forgalomban résztvevő járműtípusok aránya alapvetően módosult. Egyre több járműtípus emissziója jelentősen csökkent, továbbá egyre nő a 20. kép Szegedi Ipari Logisztikai katalizátorral fölszerelt járművek aránya. A katalizátoros Központ SZILK gépjárművek és az ólommentes benzin elterjedése, az évenkénti környezetvédelmi ellenőrzés bevezetése, a régi gépjárműpark folyamatos lecserélődése átmeneti javulást eredményez, ugyanakkor a motorizáció rohamos elterjedésével nő a közlekedés okozta légszennyezés. Ipar Az ipar szerkezete levegőtisztaság-védelmi szempontból kedvezőnek tekinthető. A természeti adottságok függvényében Szegeden jelentős nehézipari ágazat nem alakult ki. A térség egyik legnagyobb légszennyezést okozó technológiája volt a szénhidrogén bányászat során alkalmazott gázmotorok üzemelése. A motorok korszerűsítése, katalizátorokkal való felszerelése jelentősen csökkentette azok káros légszennyezését. Az iparág másik jelentős légszennyezéssel járó tevékenysége a feldolgozás során levegőbe kerülő gáz halmazállapotú szénhidrogének, illetve azok fáklyázása miatt következik be. Összességében megállapítható, hogy az ipari eredetű levegőszennyezés a rendszerváltozást követő években csökkent. Lakosság Az utóbbi évek energiaár-emelkedése következtében számos család tért át vezetékes gázfűtésről egyedi fűtésre. Ez ugyan eddig nem eredményezett számottevő levegőminőség romlást, de a lakosság szilárd anyag kibocsátásának növekedése 2000-től jól megfigyelhető. Mezőgazdaság

81


Szeged külterületének nagy részét folyamatosan művelik. A szántók és legelők között kevés mezővédő erdősávot és erdőfoltokat figyelhetünk meg. A mezőgazdasági területek nagyarányú kiterjedése kedvezőtlen hatással van a levegő minőségére. A száraz időszakban a talaj víztartalma csökken, amelynek következtében a defláció szétteríti a finom porszemcsét a környéken. Ilyen időjárási helyzet mind télen, mind nyáron kialakulhat. A túlzott légszennyezésnek kitett területen védelmet igénylő célpont oktatási, egészségügyi intézmény nem található. A szegedi levegőszennyezettség mértékét egy országosan kiépített légszennyezettségi mérőhálózat monitorozza folyamatosan, amely két mérőhálózatból áll: •

manuális (RIV) mérőhálózat

•

automatikus mérőhálózat

Szeged levegőminőségének alakulását a RIV mérőhálózat 1997. és 2007. között mért adatai alapján „fűtési” és „nem fűtési” félévekre megbontva a következő mérési eredmények születtek: A kén-dioxid légszennyezettség mindvégig alacsony volt, a szennyezettség csökkenő tendenciájú. A „fűtési” féléveknek a „nem fűtési” félévekhez viszonyítottan magasabb átlagértéke a szennyezőanyag döntően fűtési eredetét igazolja. A RIV hálózatban 20 mérőponton történik a légszennyező komponensek (SO2, NO2, és az ülepedő por) mérése. Az 1997-2007. közötti időszak egészét tekintve, az átlagos nitrogén-dioxid szennyezettségi szint némileg mérséklődött (1. ábra). Elmondható, hogy szennyezőanyag főként közlekedési eredetű. Az ülepedő por szennyezettségi szintjének mérséklődését lehet megállapítani az átlagkoncentráció alapján. A levegő éves átlagos szállópor szennyezettsége, valamint a „fűtési” és „nem fűtési” időszak szennyezettségi szintje egyaránt jelentős, gyakran határérték felettiek. Bár a szállópor alapján a város levegőminősége „szennyezett” minősítésű, a szállópor átlagos ólom koncentrációja a vizsgálati időszakban mindvégig határérték alattinak bizonyult. A fűtési félévben mért magasabb értékek a fűtésből származó kibocsátásokkal, illetve a téli időszakokban az utak sózásával az utakra kerülő homok felverődésével magyarázhatók.

82


16. ábra - A RIV mérőhálózat pontjai és a NO2 területi eloszlása a passzív mintavevők alapján

Szegeden (1997-2003)

Forrás: Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Program felülvizsgálata (2010) 17. ábra Szeged város legfontosabb légszennyezettségi adatai az automata mérőállomás alapján

Forrás: Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Program felülvizsgálata (2010) Az automata állomás adatait felhasználva megállapítható, hogy a kén-dioxid esetében a mérési eredmények az egészségügyi határérték alatt vannak. Nitrogén-dioxid esetében növekedési tendencia nincs. A nitrogén-oxidok (NOx) viszonylatában a szennyezettségi szint állandónak tekinthető. Az éves átlagok alapján a minősítés megfelelő, bár a gyakori rövid idejű túllépések miatt az NOx problémás komponens. (forrás: Levegőminőségi Terv, Szeged 2008, www.atiktvf.hu, Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Program felülvizsgálata 2010.) 83


b)

Felszíni és felszín alatti vizek

Felszíni vizek Szeged a 20006’E és a 46015’N koordináta értékek metszéspontjában található; tengerszint feletti magassága 78-80 m. Bár a felszíni vizek előfordulását tekintve Szeged fekvése kedvező, a Tisza és a Maros vízgyűjtőjéhez tartozik, csatornák, holtágak, szikes- és bányatavak gazdagítják, mégis összességében elmondható, hogy a város száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos területen fekszik. Folyók Szeged felszíni vízmérlege szempontjából kiemelt fontosságúak a Tisza és a Maros. A folyók vízjárására jellemző, hogy az éven belüli menetgörbéjükben tavasszal (hóolvadás következtében előálló), majd a kora nyári időszakban jelentkezik a magasabb vízszintekkel kísért árvízi periódus. Az észlelési időszak kezdete óta a szegedi állami vízmércén mért legnagyobb vízszint 1009 cm, melyet a 2006-os árvíz során regisztráltak. A Tisza vízszállítása Szegednél jellemzően mintegy 170 és 2200 m3/sec között változik, évi közepes vízhozama 740 m3/sec körül alakul. A vízjárási szélsőségek miatt a folyók által szállított hasznosítható vízkészlet 16,7 m3/s (amelyből a Tisza 13,1 m3/s, a Maros 3,6 m3/s, a helyben összegyülekező – aszályos években gyakorlatilag nem is keletkező – vízkészlet elenyésző). Szerbia területén folyami duzzasztó épült meg Törökbecse településnél, mely az általa gyakorolt mederduzzasztás révén jelentősen módosította a Tisza vízjárását Szegednél, és megakadályozza azt is, hogy negatív tartományba eső vízszintek alakuljanak ki a Tisza alsó szakaszán. A Maros torkolata felett a Tisza vízminősége – a bakteriológiai paraméterek kivételével – valamennyi vízhasználati cél kielégítésére alkalmas. A folyók vízminőségét döntően a Romániából érkező Maros határozza meg Szeged alatt. A Maros romániai vízgyűjtőjén található területeken az ipari szerkezetváltás következtében jelentősen csökkent a toxikus anyagok kibocsátása, ugyanakkor az urbanizáció növekedésével nőtt a nem kellő mértékben tisztított kommunális szennyvizek mennyisége. A Maros mikrobiológiai baktérium szennyezettsége jelentősen megnőtt a biológiai tisztítási fokozatok hiánya miatt. A kistérség területén a felszíni vizek esetén a mikrobiológiai szennyezettség determinálja a vízminőséget. Csatornák, vízfolyások A Szegeden és környékén található vízfolyások, csatornák vonatkozásában megállapítható, hogy vízjárásuk időszakos jellegű. Hosszabb – rövidebb aszályos periódusok alatt előfordulhat, hogy a csekély csapadéktevékenység következtében bennük a vízszállítás megszűnhet. A gyakorlati tapasztaltok alapján megállapítható, hogy néhány csatornában, a legaszályosabb években sem szűnik meg teljesen a vízszállítás. Ennek oka egyrészt, hogy ezen csatornák egy része a használt és tisztított felszín alól kitermelt vizek befogadója (azonban ezen vizek nem tekinthetők a terület felszíni vízkészletének). A folyamatos vízszállítás másik oka lehet, hogy az esetlegesen túl mélyen vezetett csatornák fenékvonalai belemetszenek a talajvíz szintjébe, s így azt megcsapolják. A csatornák nagy részének további jellemzője, hogy azok a magas torkolati vízállás miatt esetenként visszaduzzasztják a vizeket. Ezek a kettős működtetésű csatornák vagy reverzibilis csatornák. Az így a csatornákba 84


juttatott vizeket öntözési célra, illetve halastavak feltöltéshez használják (pl. Szegedi Fehértó). A csatornáknál folyamatos gondot jelent a forráshiányok miatt elmaradó rendszeres fenntartási tevékenység következtében jelentkező túlburjánzó növényzet, mely a csatornák vízszállító képességének csökkenését eredményezi. A vízfolyások alapfunkciója a vízgyűjtőkről összegyülekezett vizek befogadókba juttatása. Mivel a főbefogadók a folyók, így előfordulhatnak olyan szituációk, amikor a szállított vizek gravitációsan nem tudnak a befogadóba bejutni (annak magas vízállása miatt). Ezekben az esetekben a vizeket a torkolati szivattyútelepek működtetésével juttatják a befogadókba. Állóvizek, tározók, holtágak A Szegeden található holtágak a folyószabályozási tevékenység következtében, átvágások eredményeként jöttek létre.

A területen található holtágak vízminőségi problémái főleg a

belterületekkel közvetlenül kapcsolatban lévők esetében tapasztalhatóak. Az újszegedi Holt-Maros, illetve a Gyálai Holt-Tisza esetében a jelentős terhelések következtében a vízi ökoszisztémák jelentős mértékben sérültek. Az újszegedi Holt-Maros rehabilitációja befejeződött. A rehabilitáció során eltávolították a mederbe került nagy szerves anyag tartalmú üledéket, kiépítették a vízpótló rendszert, rendezték a medret és annak környezetét. Szeged területén két jelentősebb tározó, a Szegedi Fehértó és a Maty-éri tározó található. Az előző főleg halastavi gazdálkodással hasznosított, míg az utóbbi döntően belvízi tározási és komplex céllal (pl. sport) létesült. Szegeden továbbá meglehetősen sok tó, vagy inkább „tavacska” található. A Körtöltés mentén északról dél felé haladva ezek a következők: •

Záporkert-tó

•

Bika-tó

•

Vér-tó

•

Lencsés-tó

•

Búvár-tó

•

Méntelepi Fehér-tó

•

Csemegi-tó

•

Városgazda-tó

•

Sancer-tavak

•

Keramit-tavak

•

Temető-tó

•

Tejes-tó

•

Gumis-tó

Ezek a tavak nagyrészt egykori téglagyári bányagödrök, másrészt kubiktavak, amelyek a vasúti töltések építésekor keletkeztek. Elsődleges funkciójuk, hogy nagy mennyiségű vizet tudnak tárolni, amely tulajdonságuk belvizes években jól hasznosítható. Ezeknek a belterületi tavaknak legnagyobb jelentősége a rekreációs hasznosításban lehet, ehhez azonban elengedhetetlen a vízminőségük javítása vagy szinten tartása. 85


Belvizek A Szegedi kistérségre nézve elmondható, hogy morfológiai adottságai miatt a belvizek gyakran okoznak felszíni elöntéseket, amely Szeged területén is megfigyelhető. Mivel a szivattyútelepek átemelési kapacitása kisebb, mint a területekről történő vízelevezetés hozama, így a csatornák mentén a torkolati szakaszokról kiindulva elöntések jelentkeznek. Tekintettel arra, hogy sok helyen ezen csatorna partokat szorosan beépítették (pl. a Szillér- Baktó-Fertő főcsatorna belterületi szakaszain), Szegeden az ilyen esetekben jelentkező elöntések miatt lakóépületekben is keletkezhetnek károk. (Forrás: Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Programja 2005., GASKÓ 2008) Felszín alatti vizek: A talajvíz mélysége 2-4 m között mozog. Mennyiségét tekintve nem nevezhető jelentősnek. A kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de sok helyen a nátriumos típus is megjelenik. A talajvíz keménysége 15 nk° körül mozog, de helyenként elérheti a 25 nk°-t is. (1 °nK (°nk) német keménység: 1 °nK=17,85 mg/l kalcium karbonáttal (CaCO3) vagy 1 °nK=10 mg/l kalciumoxiddal (CaO) egyenértékű (Ca és/vagy Mg) só van 1 liter vízben feloldva. ) A rétegvizek mennyisége sem jelentős. Az artézi kutak vízhozam átlaga megközelíti a 200 l/ percet, de a nagyobb mélységű fúrásokból számos bővizű kút táplálkozik. Magyarországon a geotermikus gradiens 5-7 °C /100 m. A szegedi hévízkutak átlagosan 2000 m talpmélység mellett 90-95 °C-os kifolyó vizet produkálnak. Mivel Szeged környékén ez az érték az átlagnál alacsonyabb, sok a magas hőfokú hévíz. Azonban a térségben ezt a geotermikus potenciált jelentős mértékben kiaknázzák. A legnagyobb felhasználók a kertészetek, amelyek üvegházi vagy fóliasátras kultúrák termesztése során a téli időszakban termálvíz keringetéssel biztosítják a növényházak fűtését. Szegeden a legnagyobb mezőgazdasági felhasználó a FLORATOM Kft. Mindemellett kommunális célra is hasznosítják a termálvizet: Szegeden – és környékén – a termálfürdők turista célponttá váltak. Lakások és közintézmények kommunális távfűtési energiaellátására is használnak hévizet több dél-alföldi városban. Elsőként Szentesen és Szegeden, majd Hódmezővásárhelyen, Makón, Csongrádon, Szarvason, és Tiszakécskén oldották meg hévízkutak által szolgáltatott geotermikus energia igénybevételével kórházak, lakások és közintézmények fűtését és használati melegvíz ellátását. Az intenzív vízkitermelés miatt számos kút vízhozama és vízhőfoka süllyed, mert a kitermelés meghaladja az utánpótlás mértékét. Ennek megakadályozására született az a jogi szabályozás, miszerint új termálvíz kitermelő kutat már csak visszasajtoló kúttal együtt lehet létesíteni. De a meglévő termál kutak mellé is ki kell építeni a visszasajtoló kutat 2012. végéig. Ivóvízellátás A város vízműkútjait 150-550 m közötti mélységbe telepítették. A nagyváros vízfogyasztása jelentősen hatott a nyugalmi vízszintekre. Szegeden 1978-as évben 20 millió m3-es vízfelhasználást 86


mértek, amely az 1990-es évek első felében 25 millió m3 fölé emelkedett. Ennek hatására a nyugalmi víznyomásszintek süllyedni kezdtek. Az 1992 óta erősen csökkenő vízkitermelés következtében viszont a rétegvíztárolók visszatöltődése következett be. Szegeden a vizek ammónia-tartalma 0,9-1,4 mg/l között változik, és az arzéntartalom is több kútban 10 µg/l feletti. A probléma megoldására regionális vízellátórendszert terveznek a Dél-Alföldön. (Magyarország kistájainak katasztere 2010, Szeged Kistérségi Környezetvédelmi program, http://www.innogeo.co.hu/) c)

Talaj

Szeged környékén előforduló genetikai talajtípusokat a IV.3.d. fejezet tárgyalja. Általánosságban elmondható, hogy a város területe magasfokú antropogén hatással terhelt, amely a talajra is kihat. De a tipikus emberi beavatkozásokon kívül Szeged esetében egy rendhagyó tényező is hatással volt a jelenlegi talajviszonyokra. Az 1897-es nagyárvíz levonulása után a város döntéshozói a későbbi hasonló esetek elkerülése érdekében jelentős mértékben feltöltötték a Tisza Lajos körúton belüli területeket megemelve ezzel a város talajának szintjét néhol akár 4-4,5 méterrel. A talaj tulajdonságait tekintve megállapítható, hogy a kémhatás egységes képet mutat: a pH 7 és 7,9 között változik. A szervesanyag tartalom magas, átlagosan 6,5 %. A fizikai összetételét tekintve vályog, agyagos vályogkategóriákba sorolható. A talajnak ezen tulajdonságai a lakosságra nézve is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A nehézfémek talajbeli mobilitását elsősorban ezen fenti tényezők befolyásolják. A talaj növények által felvett nehézfém tartalma pedig az ember szervezetébe is eljut. A bioakkumuláció és biomagnifikáció által a táplálékláncban a nehézfémek beépülhetnek és felhalmozódhatnak. Mivel a vizsgált talajok esetében a kémhatás a 7 pH értéket meghaladja, a humusztartalom és a kötöttség is magas értékeket mutat, elmondható, hogy magas toxikus elem megkötő képességgel, környezetvédelmi pufferkapacitással rendelkeznek. Szegeden – csakúgy, mint minden nagyvárosban – a természetes talajállapotok a város központja felé haladva megváltoznak. A zártkertes részeket követik az ipartelepek, majd a belváros, melyeken az antropogén beavatkozások nyomai fokozatosan növekszenek. Ezért a talajokat környezetvédelmi állapotának, szennyezettségének, vizsgálatakor külön kell választani: •

a belváros, lakótelepi városrészek és ipari területek erősen átalakított talajai,

•

a külváros és városi agglomeráció kevésbé átalakított, természeteshez közeli állapotban fennmaradt talajai.

A belváros, lakótelepi városrészek ill. ipari területek talajának szennyezettségével kapcsolatban megállapítható, hogy Szeged zöldterületi talajainak, parkjainak terheltsége, azaz a város „háttérszennyezettsége” igen jelentős. A talajhasználatot is figyelembe vevő határérték lista alapján a gyerekjátszóterekre vonatkozó határértékeket Szeged város játszótereinek talajai számos esetben meghaladják. A Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kutatásai alapján megállapítható, hogy a nagy autóforgalmat bonyolító közlekedési csomópontok 87


közelében (pl. Belvárosi-híd újszegedi felhajtója) ahol nincs természetes vagy mesterséges létesítmény (bokor vagy fasáv, épület), mely a szennyezőanyagok talajba jutását meggátolná vagy akadályozná, a talaj minden fémre nézve a városi talajokra vonatkozó határértéket meghaladó nehézfémtartalmat mutat. A Tisza öntésterületén található mintavételi pont szintén magas terhelésről tanúskodott. A külváros és városi agglomeráció talajait tekintve megállapítható, hogy Szegedtől ÉNY-ra és É-ra az autópályák építésével kapcsolatos intenzív munkálatok a talajokat is igénybe vették. A humuszmentésre és a munkálatok végeztével a környező területek talajállapotának visszaállítására is figyelemmel kell lenni. Komoly problémát jelent az Öthalmi úti volt szovjet katonai objektum, ahol nagy területek szennyeződtek el oly mértékben, hogy azok kárelhárítási beavatkozás nélkül nem hasznosíthatók. Ezen kárelhárítási intézkedések folyamatban vannak. A város kertvárosi részében jelentkezik a szennyvizek okozta talaj (talajvíz) szennyezés. Az elöregedett, sérült csatornák ill. az illegális szennyvíz elhelyezés, a csatornázatlan részek esetében szikkasztása következtében elsősorban a talajvízszennyezés jellemző, de a szennyező forrás közvetlen környezetében a talaj elszennyeződésével is számolni kell. (Szeged kistérségi környezetvédelmi program, Szeged Kistérségi környezetvédelmi program felülvizsgálat 2010.) d)

Zaj és rezgés

Szegeden hosszabb idő óta vannak zajra vonatkozó mérések. Ezekre az általános felméréseken túl gyakran a különböző panaszok kivizsgálásakor kerül sor. A környezet állapotát legjobban zajtérképekkel lehet leírni. Zajtérképezést végeztek 2003-ban és 2008-ban, amely során több, olyan térképeket készítenek a szakemberek, amelyek a nappal és éjszaka készült zajmérések alapján ábrázolják a zajterhelési, konfliktus és érintettségi szinteket a városban. A zajterhelési térképek azt mutatják be, hogy mekkora a zajszint egy adott területen. A konfliktustérképek ábrázolják azokat a zónákat, amelyekben határérték átlépést tapasztaltak a mérések során. Az érintettségi térképeken a zajterhelés által érintett lakosság számát határozzák meg. Az érintettségi térképek alapján intézkedési tervet lehet készíteni, amelyben meghatározhatók azok a feladatok, amelynek végrehajtásával a lakosságot részben vagy teljesen mentesíteni lehet a zajterhelés alól. Alapvetően két zajkibocsátó csoportot értékeltek a szakemberek: •

a közlekedési eredetű zajkibocsátást (közút, vasút) és

•

az ipari eredetű zajkibocsátást.

Az elkészített zajtérképek (21. és 22. ábra) alapján megállapítható, hogy a legmagasabb zajterheléssel érintett területek Szegeden a Románia, Bulgária felé vezető tranzitútvonalak. Így az 5-ös és 43-as utakat összekötő Budapesti út, Kossuth L. sgt., Párizsi krt., Berlini krt., Brüsszeli krt., Római krt., Bertalan híd, Temesvári krt., Szőregi út és Makai út, itt eléri 75-80 dB-es értéket (az egészségügyi határérték 65-70 dB). Az éjszakai zajterhelés általában 15-25 dB-el alacsonyabb a nappali értékeknél.

88


18. ábra - Szeged közlekedés okozta zajterhelése nappal forrás

Forrás: Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Program felülvizsgálata (2010) 19. ábra - Szeged közlekedés okozta zajterhelése éjszaka

Forrás: Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Program felülvizsgálata (2010) A zajterhelés a határértékeket túllépi, vagyis konfliktus zónákkal érintettek a következő utak melletti védendő épületek: •

Kossuth L. sgt., (Rókusi krt.–Párizsi krt.)

•

Vörösmarty utca

•

Londoni krt. 89


•

Párizsi krt.

•

Berlini krt.

•

Brüsszeli krt.

•

Római krt.

•

Makai út. (Újszőregnél)

•

Szilléri sgt. (Római krt.–Tabán utca)

Valamint a következő csomópontokban lévő épületeknél: •

Kossuth L. sgt., – Rókusi krt.

•

Kossuth L. sgt., – Tisza L. krt.

•

Híd utca – Stefáni utca

•

Kálvária sgt. – Londoni krt.

•

Csongrádi sgt. – Brüsszeli krt.

•

Római krt. – József Attila sgt.

•

Római krt. – Szilléri sgt.

•

József Attila sgt. – Tisza L. krt. – Dózsa Gy. Út

•

Tisza L. krt. – Mikszáth utca – Attilla utca – Nagy J. utca

•

Zrínyi utca – Somogyi utca

A vasút forgalmat tekintve megállapítható, hogy jelentős zajterhelést nem okoz. A konfliktus térképről a fenti „konfliktus zónák” olvashatók le. Ha a védendő épületekben élők számával kalkuláljuk a küszöbérték (az un. stratégiai zajszint) feletti zajterhelést, megadhatók az érintettségi adatok. Ahol 10 dB-nél nagyobb a zajterhelés a küszöbértéknél ott mielőbbi beavatkozásra van szükség. A vasúti közlekedés nem okoz ilyen mértékű túllépést, míg a közúti közlekedésből eredő zajterheléssel érintett lakosok száma eléri a 3-4000 lakost. Az ipari zajforrások nem jelentenek általános problémát, kisebb gond inkább a lakótelepi hőközpontok környezetében jelentkezik. Szeged az Alföld egyik kiemelkedő kulturális és turisztikai központja, amely főként a nyári időszakban sok jelentős szabadtéri rendezvénynek ad otthont, mely zajhatásokkal is együtt jár. A nyár végén megrendezett Szegedi Ifjúsági Napok, de emellett a Szabadtéri játékok, koncertek, fesztiválok, az ezekhez gyakran kapcsolódó tűzijátékok is potenciális zajforrások, amelyeket a lakók alkalmanként nehezen tolerálnak. (Szeged kistérségi környezetvédelmi program, Szeged kistérségi környezetvédelmi program felülvizsgálat 2010., Stratégiai zajtérkép és Intézkedési terv 2008.)

90


e)

Hulladékhelyzet

Hulladéklerakó: Szeged tekinthető a „motornak” a kistérség korszerű hulladékgazdálkodásában, a közszolgáltatást a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi. A város hulladéklerakóját 1984-ben alakították ki, de a szükségszerű későbbi bővítések során a környezetvédelmi követelményekre nem fordítottak kellő gondot, ezért az 1990-es évek második felében már látszott, ki kell küszöbölni a korábbi hiányosságokat, és lehetőséget teremteni a hosszabb távú későbbi elhelyezésekre is. Az ISPA projekt keretében 2007-re gyakorlatilag teljesen elkészült a Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó a kapcsolt létesítményekkel együtt. A Nonprofit Kft. ISO 9001-es minőségbiztosítási és ISO 14001 szerinti Környezetvédelmi Irányítási Rendszerben működik. A szervezett hulladékszállítási közszolgáltatás a város teljes közigazgatási területére kiterjed. A lerakón elhelyezhető főbb hulladékok: 1.) Nem elkülöníthető hulladékok típusai (a depónián helyezik el): •

kommunális hulladék,

•

nem veszélyes ipari és kereskedelmi hulladék,

•

vegyes építési bontási törmelék

2.) Elkülöníthető hulladékok típusai és lerakási helyeik: •

fém hulladék (hulladékválogató),

•

üveg hulladék (hulladékválogató),

•

papír hulladék (hulladékválogató),

•

műanyag hulladék (hulladékválogató),

•

tiszta építési törmelék (építési hulladékfeldolgozó üzem)

•

biológiailag lebomló hulladék (komposztáló üzem)

A lerakó közel 26 ha-os depónia területtel rendelkezik. A területen lerakható hulladékmennyiség mintegy 3,5 millió m3, amely 38 m dombmagasság mellett áll majd elő. Ez a létesítmény elviekben mintegy 40 évre megoldja a térség hulladék-elhelyezését. A korszerű műszaki védelemmel ellátott depónia mellett megvalósultak a depóniagáz hasznosítására, a komposztálható hulladékok hasznosítására és az építési hulladékok hasznosítására szolgáló korszerű létesítmények is. A hulladéklerakó mellett 1999 óta működik a hulladékválogató üzem, amely lehetővé teszi az újrafelhasználható anyagok kiválogatását és hasznosításra történő előkészítését. Azonban a hazánk által is elfogadott uniós célok szerint évről évre drasztikusan csökkenteni kellene a lerakott hulladék mennyiségét. Ez nemcsak a fenntartható fejlődés egyik alapelve, de a város komoly érdeke is.

91


Szelektív hulladékgyűjtő szigetek: Szegeden 54 szelektív hulladékgyűjtő sziget található. A gyűjtőszigeteken a gyűjtőedények típusától függően jelenleg három frakcióban történik a hulladékgyűjtés: •

papír

•

műanyag + fém

•

vegyes öblös üveg

Hulladékudvarok: Szeged területén a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. 7 db hulladékudvart működtet. A hulladékudvar szelektíven begyűjthető települési szilárd, valamint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely. A hulladékudvarokba az alábbi hulladékok kerülhetnek beszállításra: •

Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

•

Biológiailag lebomló hulladékok

•

Papír, üveg, műanyag

•

Lomtalanításból keletkező hulladékok

•

Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek

•

Elemek és akkumulátorok (nikkel – kadmium elemek és higanyt tartalmazó elemek is)

•

Étolaj és zsír

•

Fémek

•

Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok

•

Kevert építkezési és bontási hulladékok

Folyékony kommunális hulladék, Szeged Városi Szennyvíztisztító Telep Szeged város területének nagy részén egyesített gravitációs szennyvízcsatorna üzemel, Baktó és Észak-Újszeged területen üzemel nyomás alatti hálózat. A szennyvíz gravitációs elvezetésénél saját tömegénél fogva halad a csatornákban a hálózat mélypontjaiban kialakított szennyvízátemelő aknák felé, ahonnan szivattyúk emelik át a következő csatornaszakaszba, vagy egyenesen a szennyvíztisztító felé. 2003 végén Szeged város szennyvíz-csatornázottsága mintegy 80%-os volt, az igazi gondot azonban az összegyűjtött szennyvizek tisztításának hiányosságai jelentették. Hosszú időn keresztül a város szennyvizei tisztítás nélkül kerültek a Tiszába – jelentősen rontva annak minőségét. 1998 novembere óta működik a szennyvíztisztító mechanikai előtisztító fokozata (megépült a szippantott szennyvizek fogadására alkalmas műtárgy is, amely lehetővé teszi a tengelyen beszállított szennyvíznek minőségi ellenőrzése melletti elhelyezését, s ugyancsak elkészültek a magas tiszai vízállásnál szükséges átemelés berendezései, valamint a Holt-Tiszához csatlakozó vészkiömlő műtárgy). Az előtisztító azonban csak a nagyobb méretű szennyezések, a homok és zsír eltávolítását végzi, ami hidrobiológiai (biológiai oxigénigény) szempontból kb. 5%-os tisztításnak felel meg, ráadásul az összes szennyvíznek csupán kb. 60 %-a jut el a tisztítóig, így a város napi 50-60 ezer m3 szennyvize továbbra is jelentős vízszennyezést okozott. Ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztatta a 2007-ben átadott Szeged Város Szennyvíztisztító Telep, amely teljes biológiai tisztítási fokozattal, iszapkezeléssel és biogáz hasznosítással épült meg. Adatai a 2007-es év alapján a következők: 92


Kiépített tisztító kapacitás Q = 60.000 m3/nap; BOŐ5 = 13.800 kg/nap Alkalmazott tisztítási technológia: mechanikai; eleveniszapos biológiai – tápanyag eltávolítással, foszfor utókicsapatással; Napi, éves terhelés: •

szárazidei szennyvíz esetén: Q = 40.710 m3/d;

•

zápor esetén: Q = 252.173 m3/d;

•

9.321.638 m3/6 hó

Kihasználtság: 100 % szervesanyag terhelésben; 85 % hidraulikailag. Befogadóba (tisztítóba) juttatott: •

5 x hígítást meghaladó Q = 675.684 m3/6 hó (Szeged Sztp.)

•

tisztított víz Q = 9.321.638 m3/6 hó

Melléktermékek és hasznosításuk: •

EWC 190801 rácsszemét hulladéklerakón lerakással ártalmatlanítva

•

EWC 190802 homok hulladéklerakón lerakással ártalmatlanítva

•

EWC 190805 stabilizált iszap hulladéklerakón komposztálásra hasznosítva

A tisztított szennyvíz minősége közeli az ivóvízéhez, a környezetet nem károsítja. (Forrás: Szeged Kistérségi környezetvédelmi program, Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008 aktualizálva 2009, www.szkht.hu, Szeged Kistérségi környezetvédelmi program felülvizsgálata 2010.).

93


V. 1.

Helyzetértékelés, problémaelemzés

Kérdőívek kiértékelése

A Local Agenda 21 megvalósítását segítő módszerei közé tartozik a primer adatfelvétel, mely lehetőségei közül a kérdőíves felmérést választottuk. A lakossági célcsoport körében végzett felmérés a fenntarthatósági program széles körben való ismertségéhez, a lakosság programba való bevonásához

is

hozzájárul.

A

helyi

jellegű

kérdésekben

elengedhetetlen

a

közösség

közreműködésének motiválása, a települési ügyekben történő döntésekben meg kell nyilvánulnia a különböző társadalmi csoportok érdekeinek. Az Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai elkészítéséhez című anyag felhasználásával állítottunk össze kérdéscsoportokat az oktatás-nevelés helyzetének felmérésére illetve a település értékeinek lakossági megítélésére vonatkozóan (2. melléklet). A kérdőívek összegzése tükrözi a lakosság települési környezetről alkotott véleményét, kiemeli a problémás területeket és helyi szinten kijelöli a fejlődés lehetséges irányait. a)

Kérdőív az oktatás – nevelés helyzetének felmérésére

A középiskolások 74 %-a él szívesen Szegeden, melyből arra következtethetünk, hogy Szeged városa élhető város, a jövő generációja itt képzeli el jövőjét. 20. ábra - Kérdıív az oktatás – nevelés helyzetének felmérésére

Szívesen él Szegeden? Igen

Ha volna lehetőségem, elköltöznék 74

26

A tanulók közel 70 %-a szerint Magyarországon eléggé komoly problémát jelent a környezetszennyezés, míg Szegeden a válaszadók szerint ugyanez 40 %, tehát az országos helyzethez képest a tanulók Szeged város környezetminőségét jobbnak ítélik. 94


A

válaszok

összessége szessége

arra

enged

következtetni,

hogy

a

megkérdezettek

szerint

a

környezetszennyezés mind helyi, mind pedig országos szinten igenis jelentős probléma, de lokálisan, közvetlen környezetükben kisebb mértékben tapasztalható. 21. ábra - Kérdıív Kérd az oktatás – nevelés helyzetének felmérésére

Véleményed szerint mennyire jelent problémát ma Magyarországon, illetve a közvetlen lakóhelyeden a környezetszennyezés ? Magyarország

69 24

lakóhely

40

35

11

14 6 1

Nagyon komoly Eléggé komoly problémát Viszonylag problémát jelent. jelentéktelen jelent. problémát jelent.

Nem jelent problémát.

A megkérdezettek több, mint 60 %-a % a érdeklődik a környezetvédelmi kérdések iránt, de csak bizonyos eseményekkel kapcsolatban, erről arra lehet következtetni, hogy csak a magasabb hírértékű híré vagy a közvetlen környezetüket érintő környezetvédelmi problémák, katasztrófák keltik fel érdeklődésüket. A tanulók 35 %-át át egyáltalán nem érdekli, ez az érték középiskolások révén igen magasnak mondható. A válaszadók közül elsősorban a médián keresztül tesznek szert a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretekre, azonban ezen belül kisebb részben a nyomtatott sajtóból. Ezt követi az iskola, mint intézmény, ahol mind a tanórákon, szakkörökön jutnak ilyen jellegű információkhoz. Tájékozottságuk további forrása újságok, ágok, folyóiratok, és csak kevés esetben jutnak információhoz a barátokkal, szülőkkel, ismerősökkel folytatott beszélgetés során.

95

Szeged Város Fenntarthatósági Programja 22. ábra - Kérdıív az oktatás – nevelés helyzetének felmérésére

Milyen forrásból jutottál hozzá eddig leginkább környzetvédelmi ismeretekhez, információkhoz? (több válasz is adható) Az iskolai tanórákon, tantárgyakon keresztül Egyéb iskolai rendezvényeken TV, rádió híradásaiból, műsoraiból Újságokból, folyóiratokból Barátokkal, szülőkkel, ismerősökkel folytatott beszélgetés során Egyéb módon 69

57

27

12

15

5

A megkérdezettek közül több mint 90 %-unknak nincs tudomása arról, hogy Szegeden illetve az iskolában állandó jelleggel környezetvédelmi szervezet (egyesület, klub, szakkör) működne. A környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényen a tanulók 63 %-a ritkán vesz részt, továbbá 35 %uk még soha nem vett részt környezetvédelmi rendezvényen, programon. 23. ábra - Kérdıív az oktatás – nevelés helyzetének felmérésére

Részt vettél-e már lakóhelyeden vagy iskoládban környzetvédelemmel kapcsolatos rendezvény programján?

Igen, mert tagja vagyok környezetvédelmi szervezetnek Igen, rendszeresen részt veszek ilyen rendezvényeken Csak ritkán veszek részt ilyen rendezvényeken Még soha nem vettem részt környezetvédelmi rendezvényen, programon 63

35

0

2

96


A tanulók közel 70 %-ának ának az iskolájában nem tartanak a környezetvédelemmel kapcsolatos jeles eseményeket.. A környezetvédelem „jeles napjai” közül a diákok diák 25 %-aa jelölte be a Föld Napját (április 22.), míg a Környezetvédelmi Világnap, valamint a Madarak és Fák Napja csekély számban lett bejelölve. A megkérdezettek több mint 70 %-a % elégnek tartja a jelenlegi lehetőségeket a környezetvédelmi információk megszerzésével kapcsolatosan, viszonylag kis részük (18 %) szeretne többet tudni , főleg az iskolai tananyagon keresztül. A megkérdezettek szerint a településeket irányító helyi önkormányzatnak önkormányzatnak az elsőrendű felelőssége, valamint feladata Szeged város környezeti állapotának védelméről gondoskodni (76 %), második helyen (63 %) az országot irányító kormányé, ezeket követik sorrendben a vállalkozások, intézmények, valamint különböző civil szervezetek, egyes személyek, családok. Igen magas százalékot kapott (34 %) az egyéb kategória, azonban a felelős kijelölését nem kaptuk meg válaszként. A tanulók 65 %-aa odafigyel az otthonában vagy az iskolában a takarékos világítás, fűtés használatára, 45 % a vízhasználattal is takarékoskodik, azonban nagyon csekélynek mondható (5%) azok száma, akik tudatosan választják a környezetbarát csomagolású termékeket. Az egyéb módszerek nem kerültek megnevezésre, továbbá az olyan tanulók (11 %) száma is magasnak magasnak mondható, akik még nem gondoltak a környezetvédő megoldások lehetőségeire. 24. ábra - Kérdıív Kérd az oktatás – nevelés helyzetének felmérésére

A felsorolt "környzetbarát" megoldások közül jelöld meg azokat, amelyekre Te is odafigyelsz otthon vagy az iskolában!

Takarékos világítás, fűtés Takarékos vízhasználat Környezetbarát csomagolású termékek választása Hulladékok valamilyen célra történő hasznosítása Egyéb Nem gondoltam még a fenti lehetőségekre 65 45 23 5

4

11

A megkérdezettek több mint 40 %-a % a szerint a fogyasztási (vásárlási) szokásoknak jelentős környezetterhelő hatásai ai lehetnek, míg közel 50 % szerint nem minden esetben játszanak szerepet a környezeti problémák fokozódásában. 97

Szeged Város Fenntarthatósági Programja 25. ábra - Kérdıív az oktatás – nevelés helyzetének felmérésére

Véleményed szerint az emberek fogyasztási (vásárlási) szokásai szerepet játszanak-e a környezeti problémák fokozódásában? Igen, jelentősnek tartom a fogyasztási (vásárlási) szokások környezetterhelő hatását Igen, néha lehetnek a fogyasztási (vásárlási) szokásoknak is környezetterhelő hatásai Nem tartom a fogyasztási (vásárlási) szokásokat környezetterhelő hatásúnak

48 41

11

Az előző kérdést tükrözi, hogy válaszadók 68%-a nagyon ritkán vásárolt már tudatosan olyan terméket, amely kevesbé terheli a környezetet. Azok száma, akik rendszeresen törekszenek ilyen fogyasztási cikkek vásárlására nagyon csekély (6 %).Véleményünk szerint szemléletformálással, tájékoztatással ezen lehetne változtatni, főleg a fiatalok körében, akik a jövő generációja. 26. ábra - Kérdıív az oktatás – nevelés helyzetének felmérésére

Próbált-e már olyan terméket használni, melyről tudta, hogy kevésbe terheli a környezetet? Igen, nagyon gyakran

Nagyon ritkán

Soha

68

25

6

98


b)

Kérdőív a település értékeinek lakossági megítéléséhez

A napjaink egyik legfontosabb szókapcsolata a „fenntartható fejlődés”. Találkozhatunk vele az újságokban, tv-ben, rádióban stb. A megkérdezettek közül 70 % vallotta, hogy már valamilyen formában találkozott korábban a „fenntartható fejlődés” kifejezéssel, 30 % nem. Arra azonban, hogy mit jelent, a válaszadók kb. 15 %-a nem adott választ, azonban akik megfogalmazták, számos esetben „csak” a környezet megóvását értették alatta.

27. ábra - Kérdıív a település értékeinek lakossági megítéléséhez

Találkozott - korábban a "fenntartható fejlődés" kifejezéssel? Igen

nem

70

30

A válaszadók közel 80%-ának a véleménye szerint az itteni gyerekek közül, ha felnőnek van aki elköltözik, van aki Szegeden marad. A megkérdezettek 4 % válaszolta azt, hogy elköltöznek a gyerekek, amely arra enged következtetni, hogy Szegedet élhető városnak tartják, és biztosítottnak a felnövő generáció jövőjét.

28. ábra - Kérdıív a település értékeinek lakossági megítéléséhez

Mi a véleménye: az itteni gyerekek, ha felnőnek, el fognak majd költözni erről a településről, vagy itt maradnak inkább? elköltöznek

van aki megy, van aki marad

maradnak

79

17

4

99


Kiemeltünk azon legfontosabb tényezőket, amelyek az életminőség szempontjából meghatározóak. Ezeket 1-től 5-ig ig értékelhették a megkérdezettek (1: nagyon nagyon elégedetlen, 5: teljesen elégedett) mind országos, mind pedig települési szinten.

Összeségében elmondható, hogy a magyarországi helyzetet egy kivételével minden szempont esetében a legtöbben átlagosra (3) értékeltek. A továbbtanulási lehetőségeket a legnagyobb arányban 4-re re pontozták. Helyi szinten (településen belül) több szempont kapott 4-es 4 és 5-ös osztályzatot: a tömegközlekedés színvonala, a szórakozási lehetőségek, a továbbtanulási lehetőségek, a közbiztonság színvonala, valamint az utcák, terek, terek parkok állapota.

29. ábra - Kérdıív Kérd a település értékeinek lakossági megítéléséhez Kérem osztályozza a következő tényezőket megelégedettsége szerint országos szinten. (1-es (1 nagyon elégedetlen, 5-ös teljesen elégedett) 60 50 40 30 20 10 0

1

2

3

4

100

5

Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 30. ábra - Kérdıív Kérd a település értékeinek lakossági megítéléséhez

Kérem osztályozza a következő tényezőket megelégedettsége szerint helyi szinten. (1-es (1 nagyon elégedetlen, 5-ös ös teljesen elégedett) 70 60 50 40 30 20 10 0

1

2

3

4

5

A válaszadók közül kiugróan magas (73%) gondolja úgy, hogy a környezetszennyezés problémáira a legmegfelelőbb gmegfelelőbb megoldás a környezetbarát technológiák bevezetésének anyagi támogatása lenne. Számos szakirodalom foglalkozik azzal a kérdéskörrel, hogy a környezetszennyezés problémájára az emberekhez a „pénztárcájukon keresztül vezet az út”. A felsorolt választási választási lehetőségek közül azt követi a károkozó tevékenység betiltása (10%), mely az előzőhöz képest igen csekélynek mondható. 31. ábra - Kérdıív Kérd a település értékeinek lakossági megítéléséhez

Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a környzetszennyezés problémájára? a károkozó tevékenység betiltása a környezetszennyezők megbírságolása a kornyezetbarát tecnológiák bevezetésének anyagi támogatása a károk ellensúlyozása különböző fejlesztésekkel, beruházásokkal, azaz kompenzáció

73 10

6

5

101

0

6


A helyi értékek, természet és környezet állapotának értékelésénél a válaszadók többsége ”jónak”, illetve a „kevésbé jónak” ítéli az állapotot.

A helyi értékek állapotára vonatkozóan a válaszadók 63 %-a % a szerint a város „jó” állapotú, míg 28 % gondolja, hogy „kevésbé jó”. „Nagyon jó” minősítést 6 %-uk % adott,, a „nagyon rossz” kategóriát pedig senki sem gondolta helyénvalónak. 3 % szerint a helyi értékek állapota „rossz”.

A természeti állapot vonatkozásában már jóval többen, többen 62 %-uk gondolja úgy, hogy az állapot „kevésbé jó, azonban a megkérdezettek 26 %-a % „jónak” ítéli,, és 1 % szerint „nagyon jó”. jó” 11 % gondolja úgy, hogy „rossz”, illetve a „nagyon rossz” kategóriát szintén senki nem gondolta helyénvalónak.

A környezet állapotával kapcsolatban kapcsolatb szintén jóval többen, 52 % gondolja úgy, hogy az állapot „kevésbé jó”, azonban a jónak ítélők száma 38 %. 8 % gondolja úgy, hogy „rossz”, illetve a „nagyon rossz” , „nagyon jó” kategóriát 1--1 %-uk választotta.

A fentiek alapján összeségében jónak mondható mondható Szeged város helyi értékeinek, természetének, és környezetének állapota. 32. ábra - Kérdıív Kérd a település értékeinek lakossági megítéléséhez

Helyi értékek, természet és környezet állapotának értékelése Mi a véleménye a helyi értékek ( épületek, telkek, utcák, a környék) állapotáról? Milyen a természet (erdő, folyók, parkok, tavak, vadon élő állítvilág) állapota? Milyen a környezet (víz, levegő, talaj, a település tisztasága) állapota?

62

38

52

63 26

1

8

1

0

6

nagyon jó

1

11

28 3 jó

kevésbé jó

rossz

0 nagyon rossz

Szeged város gazdasági helyzetére vonatkozóan a kérdőívek feldolgozása során az alábbi eredményeket kaptuk: 102


Az ipar fejlettsége Szegeden a válaszadók 46 %-a % a szerint „kevésbé jó”, míg 27 % szerint „rossz”. A megkérdezettek 13 %-aa szerint „nagyon rossz”, míg 14 %-a % „jónak” ítéli. A mezőgazdaság fejlettségére vonatkozóan a „kevésbé jó” kategória közel a fele kapott, míg a megkérdezettek negyede gondolja úgy, hogy „jónak” mondható. A válaszadók közel negyedének véleménye szerint „rossz” helyzetben van. A szolgáltatások (kereskedelem, közlekedés, oktatás, egészségügy) fejlettségére vonatkozóan a településen kimagasló ó a „jó” kategória, 70 %, és csak 20 % szerint „kevésbé jó”. A „nagyon rossz” kategóriát senki sem tartotta helyénvalónak. Ebből is kitűnik, hogy szolgáltatások tekintetében a város helyi adottságait tekintetbe véve az országoshoz képest is kiemelt helyeztben helyeztben van. Az emberek képzettségét, tanultságát tekintve szintén kimagasló a „jó” kategória, 70%, és 19 % szerint „kevésbé jó”. Figyelemre méltó az az eredmény, hogy ebben a kérdéskörben a „rossz”, illetve a „nagyon rossz” kategóriákat senki sem jelölte, mely Szeged egyetemi városi sajátosságából adódik. 33. ábra - Kérdıív Kérd a település értékeinek lakossági megítéléséhez

Hogyan ítéli meg a város gazdasági helyzetét? az ipar fejlettsége Szegeden a mezőgazdaság fejlettsége Szegeden szolgáltatások (kereskedelem, közlekedés, oktatás, egészségügy) fejlettsége Szegeden az emberek képzettsége, tanultsága Szegeden 70 11 70 8 1

nagyon jó

47

25

2 14

jó

19 20

46

22 27

kevésbé rossz jó

0

0

2

0 4 13

nagyon rossz

A megkérdezettek szerint Szeged város fejlesztését leginkább, 46 % -ban ban sajtó, TV, rádió segítségével lehetne elősegíteni. Azt követően a társadalmi szervezetek (39 %), a helyi, rendszeres lakossági fórumok (38 %), nemzetközi segítséggel (37%) lehetne segíteni. Mindezek mellett kiemelkedő helyet kapott a polgármesteri hivatal (35 %), mely segíthetné a fenntartható fejlődést.

103

Szeged Város Fenntarthatósági Programja 34. ábra - Kérdıív a település értékeinek lakossági megítéléséhez

Milyen módon, milyen szervezetek, intézmények segítségével lehetne legjobban a települést fejleszteni ? ( legfeljebb 3 lehetőséget húzzon alá) helyi, rendszeres lakossági fórumok képviselő testület polgármesteri hivatal

46 39

38 35

a megyei szintű szervezetek regionális szervezetek

37

28

sajtó, Tv, rádió 15

társadalmi szervezetek

13 8

nemzetközi segítséggel egyéb

Kimagasló eltérést mutat a jövőben lévő problémák közül a megélhetés problémája, míg Európában 35 %, Szegeden 63 %. Szegeden elsőrendű probléma, míg Európában a harmadik helyen jelenik meg. Európai viszonylatban elsőrendű helyen áll a hulladék elhelyezése (55%), mely a válaszadók szerint a legnagyobb problémákat okozza a közel jövőben.

Második helyen Szeged városában a gyermekek jövőjét (48 %) tekintik fenyegető problémának, Európában az ivóvíz biztosítása (36 %), a levegőszennyezés, valamint a megélhetés (35 %) lehet probléma. Míg a gyermekek jövője Európában mindösszesen 27 %-ot kapott.

Szegeden sorrendben a hulladék elhelyezése (34 %), valamint a levegőszennyezés (33%) következik. A stresszes életmódot problémaként városi szinten a válaszadók 28 %-a jelölte be, mely a szakirodalommal, valamint tapasztalatokkal ellentétben alacsony értéket mutat. Mindkét esetben az oktatás színvonalát vélik a legkevésbé problémás területnek.

104

Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 35. ábra - Kérdıív Kérd a település értékeinek lakossági megítéléséhez

Véleménye szerint a belátható jövőben az alábbiak közül melyek leszenk Európa és melyek a lakóhelyen élő emberek problémái? (legfeljebb 3 lehetőséget választhat) 63 36

12

33 35

34 55

20 33

6 13

Európa

28 4 18

1

3 10

48 25

35

27

23

helyi

Összességében elmondható, hogy a lakosság tudatában van a jelen és jövő generációkat veszélyeztető folyamatokkal Szegedet tekintve. Elsősorban Elsősorban olyan problémákat jelöltek meg, melyek megfigyelhetőek globáliss és lokális szinten egyaránt. Azonban a kérdőív ké lehető őséget nyújtott arra, hogy elsősorban sorban a helyi szinten felmerülő, felmerü , lokális problémák kapjanak hangsúlyos szerepet, és egyértelművé vé váljon a lakosság hozzáállása a települést érintő é fejlesztési tevékenységekhez, programokhoz. Számos esetben a kérdőív kitöltését megelőzően nem voltak tudatában a „fenntartható fejlődés” fogalmával, mégis a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdéseket fogalmaztak meg. (pl: egy vállalkozó, aki évtizedek évtizedek óta működteti vállalkozását, a nagyapja azt csinálta, a fia azt csinálja, mégsem gondolt arra, hogy a vállalkozás tevékenysége kapcsolatos a fenntartható fejlődéssel)

A Local Agenda 21 Program azért készült, készült hogy a fenntartható fejlődés szemléletét szemlélet továbbfejlessze a fenntartható fejlődés jegyében. Olyan célokat fogalmazzon meg,, stratégiát tűzzön ki célul, mely figyelembe veszi a helyi adottságokat, a jelenlegi helyzetet, a lakossági oldalról felmerülő alapvető problémákat. További cél, hogy a helyi, gazdasági, gazdasági, társadalmi és civil szervezetek és a lakosság a dokumentum elkészülte után is részt vegyen Szeged város életének alakulásában, a jövőkép kialakításában.

105


2.

SWOT – analízis ERŐSSÉGEK • Tisza-parti település,

GYENGESÉGEK • a helyi, megújuló energiaforrások kihasználtsága a lehetőségekhez képest

• védett és műemlék jellegű épület

alacsony

száma magas, • környezet állapota a Szegedhez

• a városi közlekedésből és átmenő

hasonló méretű magyarországi

forgalomból származó zajterhelés értéke

városokhoz képest jó (légszennyezés,

magas,

csatornázottság, stb.), • gyógy- és termálvízkészletek,

• parkoló kapacitás korlátozott, P+R hiánya • a távfűtési rendszerben nem használják ki megfelelő mértékben a geotermikus

• egyedi tájértékek, jelentős természeti

energia hasznosításában rejlő

értékek,

lehetőségeket,

• Ópusztaszeri Nemzeti Park közelsége, •

szelektív gyűjtőszigetek a hulladékok

• felszín alatti vízszennyezés (túlzott műtrágyahasználat, növény védőszerek)

gyűjtésére, • a város rendelkezik környezetvédelmi

• légszennyezés jelentős része a fűtésből adódik (vegyes tüzelésű kazánok

KÖRNYEZET

programmal,

alkalmazása)

• a város jelentős alternatívenergetikai (megújuló-energia)

• az M43 átadásának elhúzódása miatt

potenciállal rendelkezik (geotermikus

jelentős a belvárosi tranzit forgalom (pl.

energia, napenergia)

kamionok)

• jó minőségű, és megfelelő

• a műemléki épületek a legtöbb esetben felújításra szorulnak

mennyiségű ivóvízellátás biztosított • a tömegközlekedés fejlesztése országos szinten kiemelkedő • magas a napsütéses órák száma, • Részben az árvíz utáni építészeti megoldásoknak köszönhetően – Szeged „élhető város”, tágas utcákkal, számos parkkal és zöldfelülettel • panel programnak köszönhetően a lakótelepi lakások energiahatékonysága jelentősen javult

106


• földrajzi elhelyezkedésből adódó

• iparterületek kapacitásai jelenleg nem

előnyök jobb kihasználása (országos

megfelelő állapotúak; a város tulajdonában

és nemzetközi folyósok metszése,

lévő nagyobb betelepülő vállalkozás

Románia – Szerbia)

számára korlátozott mértékben állnak rendelkezésre,

• a szegedi lakosság iskolai végzettsége magas, Budapest után legjelentősebb

• a képzési struktúra nem igazodik a piaci

Szeged kutatói bázisa • élelmiszeripari és feldolgozóipari hagyományok, tapasztalatok

igényekhez (strukturális munkanélküliség), • munkanélküliség növekvő mértéke, • a középiskolai és felsőfokú végzettségűek

• hagyományokra épülő helyi élelmiszeripari tradíciók jelenléte

körében is növekszik a munkanélküliség, • a legjelentősebb foglalkoztató Szegeden az

(Pick, szegedi paprika),

állami szféra (önkormányzat + egyetem

• jól képzett munkaerő (magas a

együtt kb. 15 ezer foglalkoztatott, míg a

főiskolát, egyetemet végzettek

legnagyobb vállalati foglalkoztató (Pick)

száma),

kevesebb, mint 3000 főt foglalkoztat)

• tudásiparra épülő gazdaság (SZTE,

• turisztikában az aktív és ökoturizmus

kutatóintézetek)

szerepe alacsony, rövid a tartózkodási idő; nem megfelelően összehangoltak a

• tercier szektor fejlettsége (bankok,

turisztikai programok

GAZDASÁG

tanácsadó szervezetek) • számos ipari park, ipari zónák

• a szegedi termékek és szolgáltatások iránti kereslet gyenge, túlzott a messziről

kialakítása,

érkezett és túlcsomagolt termékek

• Szeged megyeközpont és

fogyasztása,

régióközpont, gazdasági és kereskedelmi funkciója jelentős, • a város turisztikai potenciálja és

• alacsony a tudatos vásárlók száma, • nem elég erős a helyi termékek iránti

idegenforgalmi adottságai

kereslet (olcsóbb termékek preferálása az

kiemelkedőek regionális szinten,

egészségesebb vagy helyi termékekkel szemben)

• jelentős városfejlesztések, turisztikai fejlesztések valósultak meg,

• a munkahelyteremtő (jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkező)

• geotermikus és szénhidrogén vagyon

vállalkozások száma alacsony,

jelentős, • gyógy- és termálvízkészletek

• vállalkozásfejlesztő szervezetek működése nem elég hatékony,

• M5 és M43 autópályák találkozása Szegednél (logisztikai adottság)

• helyi vállalkozásoknál a fejlesztési tőke

• Szeged Önkormányzatának pályázati

hiánya, fizetési nehézségek

tapasztalatai (a megszerzett EU és

(körbetartozások, csődök)

állami pályázati források magas

• spin-off cégek száma alacsony, a kutatási eredmények piaci hasznosításának szintje

aránya)

alacsony • együttműködési készség alacsony a gazdasági szereplők között 107


• gazdag történelmi, kulturális múlt,

• csökkenő gyermekvállalási hajlandóság,

gasztronómiai hagyományok (szegedi

• segélyezésre szorulók növekvő száma,

halászlé),

• közművelődési intézményrendszer

• vonzó turisztikai adottságok

üzemeltetésének problémái, műszaki

(fesztiválok, hagyományok,

TÁRSADALOM

Szabadtéri Játékok) ,

állapotuk • pályakezdő, GYES-ről visszatérő nők

• az infrastrukturális ellátottság -víz,

körében különösen magas a

gáz, villamos energiaellátásmegfelelő,

munkanélküliség, •

bölcsődei férőhelyek száma korlátozott,

• Civil szervezetek felkészültsége és

• együttműködési hajlandóság alacsony

aktivitása az országos átlagnál

szintje a kulturális szereplők között

lényegesen magasabb,

• Önkormányzat – civil szervezetek -

• ifjúsági programok jelenléte,

fejlesztésekre kevés idő nem időben

• oktatási intézmények magas

hallgatják meg a civileket, vagy

színvonala,

véleményüket nem veszik kellő mértékben

• jól szervezet szociális ellátás

figyelembe

108


LEHETŐSÉGEK • helyi jelentőségű védett területek

VESZÉLYEK • a közlekedés okozta környezetszennyezés

arányának növelése, • természeti és táji adottságok

növekedése, • szelektív gyűjtőszigetek használatának

turisztikai szempontú érvényesítése, • környezetbarát közlekedés-fejlesztés

mértéke nem növekszik, • korlátozott mértékben rendelkezésre álló

(pl. kerékpárutak, hatékonyabb tömegközlekedés),

erőforrások átgondolatlan használata, • talajszennyezettség növekedése, talajok

• megújuló energiaforrások alkalmazása helyi szinten

fizikai és kémiai romlása, • mezőgazdasági túlhasznosításból adódóan

(napenergia, geotermikus energia, biomassza),

talajok kimerülése, • felszín alatti vizek szennyezettségének

• fenntartható fejlődés KÖRNYEZET

szemléletmódjának terjesztése,

növekedése, • természeti értékek pusztulása az

környezeti szempontok hangsúlyának

átgondolatlan használatból, és fejlesztésből

erősödése a fejlesztésekről való

adódóan,

döntés során, • gyerekbarát környezet kialakítása (pl. ökojátszóterek létrehozása)

• az utak, épületek állapotának romlása, • természeti katasztrófák megjelenése • (belvíz, árvíz)

• termálvíz fenntartható ipari és egészségügyi hasznosítása, • városi együttműködés a környezetvédelem téma mentén, • megújuló energia hasznosítása, szemléletmód váltás energiatakarékosság, fenntarthatóság szerepének erősödése mentén • külső források (EU, hazai) bevonása a környezet és természetvédelmi fejlesztésekbe

109


• külföldi működő-tőke beáramlásának

• munkanélküliség további növekedése,

növelése, és a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő

szegedi jövedelmi viszonyok romlása, • bürokrácia erősödése (nehézkes az

vállalati kultúra elterjedése,

engedélyezési lejárás folyamata, sok a

• konferencia, gyógy- és szabadidős

szakhatóság, nem egyértelműek a

(öko-, aktív) turizmus fejlesztése, • testvérvárosi kapcsolatok

szabályok, lassú az ügyintézés), • környezetszennyező ipari vállalkozások

kiszélesítése, • új munkahelyek megteremtése

Szegedre települése, • helyi specifikumok (termékek és

környezetvédelmi szempontokat is

szolgáltatások) iránti kereslet nem

figyelembe vevő jelentős

megfelelő mértékű növekedése,

munkaigényű tevékenységet végző

• multinacionális kereskedelmi hálózat

nagyvállalatok által,

környékre települése a helyi

• helyi termékek piaci pozíciójának

kiskereskedelem működését

erősítése,

GAZDASÁG

• kerékpáros turizmus népszerűsítése

veszélyeztetheti, • hagyományos, kismesterségeket művelők

az EuroVelo hálózat lehetőségeinek figyelembevételével,

száma csökken, • az idegenforgalom fejlődésében nem kap megfelelő hangsúlyt a fenntarthatóság,

• biogazdálkodás lehetőségeinek magasabb szintű kihasználása

• az állami szféra finanszírozási nehézségei

• kereskedelmi és kiskereskedelmi

(munkanélküliség további növekedése,

lehetőségek átgondolt fejlesztése a helyi tapasztalatokra építve,

fejlesztések további visszafogása), • vállalkozói aktivitás csökkenése,

• megújuló energia mintaváros

vállalkozásalapításhoz szükséges tőke

kialakítása Szegeden, • megújuló energiát előállító

hiánya, • eurorégiós szinten Szeged központi

rendszerek telepítésre

pozíciója Temesvár miatt csökkenhet

specializálódott vállalatok idevonzása, • Szegedi lakosság és vállalkozások forrásbevonási ismereteinek bővülése, valamint a vállalkozások általi beruházások/fejlesztések mértékének jelentős növekedése a külső források (pl. EU támogatások) bevonása a gazdasági fejlesztésekbe

110


• társadalmi párbeszéd fejlesztése,

• népességfogyás,

• új civil szervezetek alakulása,

• az öregedési index növekedése,

lakossági összefogás • további források biztosítása a civil

• nemzetközi bűnözés elterjedése, • hátrányos helyzetű gyermekek számának

szervezeteknek az általuk ellátott

növekedése,

tevékenységek magasabb színvonalú

• társadalmi elidegenedés,

ellátása érdekében,

• közoktatás finanszírozásának nehézségei

• fiatalok – igényes, fenntarthatósági

miatt tanintézmények bezárására kerülhet

TÁRSADALOM

nevelést szem előtt tartott •

sor,

szórakozási lehetőségeinek bővítése,

• életszínvonal romlása,

változatos programok megjelenése

• a társadalom értékrendjében nem elég

magas kihasználtságú közösségi terek

hangsúlyos a fenntarthatósági szemlélet, ez

kialakítása (jelenlegiek

visszafordíthatatlan környezetromboló

kihasználtságának növelése),

hatásokat eredményezhet,

• a lakosság környezettudatosságának

• hagyományőrzés háttérbe szorulása

növelése, • magasabb fokú környezeti nevelés az óvodákban és az iskolákban, • figyelemfelhívó rendezvények, kampányok • elterjedtté válnak a nők munkába állását elősegítő alternatív foglalkoztatási formák (pl.: távmunka) és rugalmas munkaidőbeosztás

111


VI.

Problémafa

Ahhoz, hogy a stratégia részleteit is meg tudjuk határozni, a SWOT-elemzésnél mélyebbre kell mennünk, a jelenlegi állapot okait is fel kell tárnunk. Következő lépésként a gyengeségekre összpontosítunk, azaz a problémák láncolatának részletes feltárását és elemzését végezzük el. Ennek egyik módszere a problémafa készítése. A problémafa egy hosszú távú tervezést segítő módszer, azért van rá szükség, hogy lássuk a konkrét problémákat, azok okait, és az okok okait, tehát meg tudjuk keresni a probléma valós kiindulópontját. A problémafa készítése jelen stratégia készítése során egy csoportmunka eredménye, ahol a különböző szakértők közösen gondolkodtak a problémák egymáshoz fűződő viszonyáról.

112

113

ELÉGTELEN INTÉZMÉNYI HÁTTÉR A TERMÉSZETVÉEDELMI ISMERETEK ÁTADÁSÁHOZ

TERMÉSZETVÉDELMI ISMERETEK RÉSZLEGES HIÁNYA

KÖZTISZTASÁGI GONDOK

SZELEKTÍV HULLADÉKGYŐJTÉS ÉS FELDOLGOZÁS HATÉK. PROBLÉMÁJA

MAGAS SZERVESANYAG .TARTALOM

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK

HELYI JELENTİSÉGŐ FAJOK FAJOK NAGYFOKÚ VESZÉLYEZETETTSÉGE

RENDEZVÉNYEK SZEMETELÉSE

KÖZTERÜLETEK SZENNYEZÉSE

ALACSONY RÉSZARÁNYÚ FELDOLGOZOTTSÁG

GYŐJTİSZIGETEK KIHASZNÁLATLANSÁGA

HÁZI KOMPOSZTÁLÁS HIÁNYA

LERAKOTT HULLADÉK MENNYISÉGE MAGAS

KÜLVÁROSI TALAJSZENYEZÉSEK

TALAJSAVANYODÁS

MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS

VÍZMINİSÉGI ÉS

VESZÉLYBEN A TISZA ÉLİVILÁGA

HELYI JELENTİSÉGŐ FAJOK ELÉGTELEN VÉDELME

CSATORNÁZATLANSÁG

ILLEGÁLIS HULLADÉK LERAKÁS

TUDATOS VÁSÁRLÓI SZEMLÉLET HIÁNYÁBÓL FAKADÓ MAGAS HULLADÉKKÉPZİDÉS

EMBERI GONDATLANSÁG

ELVIZENYİSÖDÉS ÉS TÚLNEDVESEDÉS

TALAJ MINİSÉGI ROMLÁSA

ILLEGÁLIS KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZ ELHELYEZÉS

KEZELETLEN HÍGTRÁGYA ELHELYEZÉS

HELYTELEN MŐTRÁGYATÁROLÁS

SÓTARTALOM NÖVEKEDÉS

CH- SZENNYEZÉSEK

TALAJMŐVELÉS, -GAZDÁLKODÁS KLIMATIKUS VISZONYOKHOZ VALÓ IGAZÍTÁSÁNAK HIÁNYA

MELIORÁLT TERÜLETEK NEM MEGFELELİ KARBANTARTÁSA

ELÉGTELEN TÁPANYAGEUTAÁNPÓTLÁS

DEFLÁCIÓ OKOZTA KÁROK

MAGAS PORTERHELÉS

SZILÁRD ANYAG MENNYISÉGE ↑ A LEVEGİBEN

NÖVEKVİ POLLENTART., ALLERGIÁS BETEGSÉGEK

MAGAS NOx, SO2 , CO, VOC TARTALOM

LEVEGİMINİSÉGI PROBLÉMÁK

MEZİVÉDİ ERDİSÁVOK MEGSZŐNTETÉSE

NEM MEGFELELİ PARCELLÁZOTTSÁG

NEM MEGFELELİ MENNYISÉGŐ POR ELNYELÉSÉRE / MEGKÖTÉSÉRE ALKALMAS FELÜLET

VEZETÉSKES GÁZFŐTÉSRİL EGYEDIRE VALÓ ÁTTÉRÉS

ALLERGÉN GYOMOK ELTERJEDÉSE

ALACSONY MÉRTÉKŐ KERÉKPÁR ÉS TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ HASZNÁLAT

TÚLZSÚFOLT KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT

IDİSZAKOS ÉS KÖZLEKEDÉS OKOZTA HATÁRÉRTÉK FELETTI ZAJTERHELÉS

ZAJ ÉS REZGÉS OKOZTA TERHELÉS

GÁZÁRAK ROHAMOS EMELKEDÉSE

EMBERI SZERVEZET ALACSONY ELLENÁLLÓKÉPESSÉGE

TÚLZOTT MÉRTÉKŐ SZEMÉLYAUTÓHASZNÁLAT

FORGALOM SZERVEZÉS HIÁNYOSSÁGAI

RENDEZVÉNYEK ÉS ÉPÍTKEZÉSEK IDİSZAKOS ZAJTERHELÉSE

LAKÓTELEPI HİKÖZPONTOK ZAJTERHELÉSE

NEM FENNTARTHATÓ VÍZGAZDÁLKODÁS

KIEGYENSÚLYOZATLAN VÍZHÁZTARTÁS, BELVIZEK / ASZÁLYOS TERÜLETEK KIALAKULÁSA

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ IDİSZAKOS TÚLTERHELÉSE

ÁRVÍZ FENYEGETÉSE

HATÁS

ÁRVÍZ, BELVÍZ / ASZÁLY OKOZTA PROBLÉMÁK

M43, M5 BELVÁROSON KERESZTÜL VEZETÉSE

A MŐVELÉSI ÁGAK NEM IGAZODNAK A MEGVÁLTOZOTT TERMÉSZETI ÉS ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOKHOZ

CSATORNÁK VÍZSZÁLLÍTÓ KÉPESSÉGE CSÖKKEN

CSATORNÁK TORKOLATI SZAKASZAIN ELÖNTÉSEK

SZENNYVÍZHÁLÓZATBA BEVEZETETT CSAPADÉKVÍZ

ELÉGTELEN ÁRVÍZI BIZTONSÁG

IDİSZAKOSAN MEGJELENİ ÁRVÍZI HULLADÉKOK

FELSZÍNI VIZEK IDİSZAKOSAN SZENNYEZETTEK

FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZETTEK

HATÁRÉRTÉK FELETTI As MAGAS NH4+ (MAGAS Mn, B)

PAZARLÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁS

MEGÚJULÓ ENERGIÁFORRÁSOK ALACSONY MÉRTÉKŐ HASZNOSÍTÁSA

KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAFELHASZNÁLÁST ELİNYBEN RÉSZESÍTİ SZEMÉLETMÓD HIÁNYA

ELÉGTELEN GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS

ELÉGTELEN NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS

NEGATÍV HELYZET

ENERGIAFELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK

SZIVATTYÚTELEPEK ÁTEMELİ KAPACITÁSA KICSI, FENNTARTÁSI – GONDOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK

GYAKORLATI ISMERETEK HIÁNYA

SZEMLÉLETMÓD HIÁNYA

MAGAS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK

OKOK


SZEGED VÁROS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁI HELYI TERMÉSZETVÉDELEM HIÁNYOSSÁGAI

114

KÖZÉP ÉS FELSİFOKÚ MŐSZAKI KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZİK ALACSONY MÉRTÉKE

PÁLYÁZATI RENDSZER

A MUNKAERİPIACI KERESLET ÉS KÍNÁLAT NINCS ÖSSZHANGBAN

BERUHÁZÁSOK MUNKAHELYTEREMTİ HATÁSA ALACSONY VAGY RÖVIDTÁVÚ

ÚJ TUDÁSALAPÚ MUNKAHELYEK ALACSONY MÉRTÉKE

TÖMEGMUNKAHELYEK ELVESZTÉSE HAGYOMÁNYOS GAZDASÁG LEÉPÜLÉSE

GAZDASÁGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK

BEFEKTETİK HIÁNYA

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTİ SZERVEZETEK MŐKÖDÉSI HATÉKONYSÁGA

LEFEKTETETT GAZDASÁGI KONCEPCIÓK NEM VALÓSULNAK MEG

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI SZERVEZETEK JOGI, PÉNZÜGYI KORLÁTAI

FÖLDRAJZI HELYZETBİL ADÓDÓ ELİNYÖK KIHASZNÁLATLANSÁGA

VÁROS ÉS AZ EGYETEM KÖZÖTTI KOOPERÁCIÓ NEM MEGFELELİ

VÁROSVEZETÉSNEK NINCS VÁLLALKOZÓI STRATÉGIÁJA

MŐKÖDİ TİKE BETELEPÜLÉSÉNEK ARÁNYA ALACSONY

SZABÁLYOZÁS BONYOLULTSÁGA, ÁTLÁTHATATLANSÁGA

GAZDASÁGI KONCEPCIÓHOZ NEM TUD KAPCSOLÓDNI A VÁLLALKOZÁS

KEVÉS A MŐKÖDİ TERMELİ VÁLLALAT

INNOVÁCIÓS ÉS K + F EREDMÉNYEK PIACI HASZNOSULÁSA NEM MEGFELELİ

HATÁS

A VÁLLALKOZÓK GAZDASÁGI KÖRNYEZETÉNEK PROBLÉMÁJA

ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA HIÁNYA

INTÉZMÉNYRENDSZER HIÁNYA

NINCSENEK ATTRAKTÍV ÖNKORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK

VÁROSFEJLESZTÉS TÚLSÚLYBAN VAN A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSHEZ KÉPSEST

EGYÜTTMŐKÖDÉSI KÉSZSÉG ALACSONY A GAZDASÁGI SZEREPLİK KÖZÖTT

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK KORLÁTOZOTTAK

BEFEKTETÉSSZERVEZİ ÉS VÁLLALKOZÁSTÁMOGATÁSI PROGRAMOK HIÁNYA

LEGNAGYOBB MUNKÁLTATÓ A VÁROSBAN AZ ÁLLAMI SZEKTOR

KEVÉS A KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE NAGYVÁLLALATOK SZÁMA

SPINOFF CÉGEK ALACSONY SZÁMA

HIÁNYZIK A K+F IGÉNYBE VEVİ ÉS HASZNOSÍTÓ RÉTEG

KÖRNYEZETVÉDELMHEZ KAPCSOLÓDÓ IPARBAN REJLİ LEHETİSÉGEK KIHASZNÁLATLANSÁGA

KOMPETENCIAKÖZPONTOK, INKUBÁTORHÁZAK HIÁNYA

NEGATÍV HELYZET

GAZDASÁG STRUKTÚRÁJÁBÓL ADÓDÓ PROBLÉMÁK

PÁLYÁZATI FORRÁSOK STRUKTÚRÁJA (Operatív Program)

BEFEKTETÉSSZERVEZİ ÉS VÁLLLALKOZÁSTÁMOGATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER HIÁNYA

NEM ÁTLÁTHATÓ JOGI SZABÁLYOZÁS

OKOK


SZEGED VÁROS GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁI

MUNKAERİPIACI PROBLÉMÁK

115 FELGYORSULT, STRESSZES

KÖZREND VÉDELME

SZÁMÍTÓGÉP FÜGGİSÉG

TANULÁSMOTIVÁCIÓ HIÁNYA

DIÁKKÖZPONTOK HIÁNYA

ROMÁK HELYZETE

SZOCIÁLIS SZFÉRA HUMÁNERİFORRÁS FEJLESZTÉSE

IDİSELLÁTÁS PROBLÉMÁJA

GYERMEKELLÁTÁS, PROBLÉMÁJA

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK

TRADICIONÁLIS CSALÁDI KAPCSOLATOK FELBOMLÁSA, MINTÁK HIÁNYA

CIVIL SZERVEZETEK ALACSONY SZEREPVÁLLLASÁ

GYERMEKÉTKEZTETÉS PROBLÉMÁJA

FOGYATÉKOSOK ELLÁTÁSA

CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŐEK FOGLALKOZTATÁSA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER NEM KELLİEN HATÉKONY MŐKÖDÉSE

PREVENCIÓ HIÁNYA

EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓD

ÉLSPORT UTÁNPÓTLÁS NEVELÉS PROBLÉMÁJA

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTBÓL EREDİ PROBLÉMÁK

INFRASTRÚKTÚRA NEM MEGFELELİ ÁLLAPOTA

ORVOS-, NİVÉRHIÁNY KEZELÉSE, TERHE

EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK SZÁMÁRA KIÉGÉSI SZINDRÓBA KEZELÉSE

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA VALÓ NEVELÉS HIÁNYA

EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG HIÁNYA

TÖMEGSPORTTAL KAPCSOLATOS KEZDEMÉNYEZÉSEK HIÁNYA

LAKOSSÁG EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA VALÓ TÖREKVÉSÉNEK HIÁNYA

MAGAS A MOZGÁST VÁLASZTÓK ANYAGI MEGTERHELÉSE

HATÁS

SZABADIDİS ÉS KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGEK PROBLÉMÁI

SZÜLİ-GYERMEK KAPCSOLATÁNAK FELSZÍNESSÉ VÁLÁSA

EGÉSZSÉGÜGY ALULFINANSZÍROZOTTSÁGA

KERÉKPÁROSOK KÖZLEKEDÉSE KORLÁTOZOTT

GÉPJÁRMŐVEZETİK KERÉKPÁROSOKKAL SZEMBEN TANÚSÍTOTT FIGYELMETLENSÉGE

SPORTOLÁSHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA NEM MEGFELELİ

ÉPÍTETT KÖRNYEZET MEGİRZÉSÉNEK PROBLÉMÁJA

KEVÉS AZ A KULTURÁLIS INTÉZMÉNY, AMELY ÖNFENNTARTÓ

NINCS FOLYAMATOS KÍNÁLAT (SZEZONALITÁS!)

NINCS KELLİ MENNYISÉGIŐ MINİSÉGI SZÓRAKOZÓHELY, KÖZÖSSÉGI TÉR

SZŐK KÖR RÉSZESÜL TÁMOGATÁSBAN

NEGATÍV HELYZET

KULTÚRA

SPORTTAGOZATOS OSZTÁLYOK MEGSZÜNÉSE

KEVÉS AZ AKTÍV KIKAPCSOLÓDÁSRA ALKALMAS ZÖLDFELÜLET

SZEGEDI VÁROSKÉP VESZÉLYEZTETÉSE AZ ÚJ BERUHÁZÁSOK ÁLTAL

KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK HIÁNYA

AZONOS IDİPONTRA SZERVEZETT RENDEZVÉNYEK

NINCS MINDEN KOROSZTÁLY SZÁMÁRA MEGFELELİ SZÓRAKOZÓHELY

ALTERNATÍV KULTÚRA HIÁNYA

TISZA PART KIHASZNÁLATLANSÁGA

HANGVERSENYTEREM HIÁNYA

NEM MEGFELELİ KERÉKPÁRÚT HÁLÓZAT

NINCS EGYEZTETÉS, ÖSSZETARTÁS A SZERVEZİK KÖZÖTT

RIVALIZÁLÁS A KULTURÁLIS SZEREPLİK KÖZÖTT

OKOK


SZEGED VÁROS TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁI

FIATAL GENERÁCIÓ PROBLÁMÁJA

SZABADIDİ


VII. Célfa

A problémák okainak azonosítása után ennek megoldására célokat formázunk. A fő célkitűzések annak a jövőbeli, pozitív állapotnak a leírásai, melynek elérését szolgálják tevékenységeink. A célkitűzéseket a problémafa alapján képezzük. A problémafa kialakítása után, az abban megjelenő problémák közül a célfában már csak egy szűkebb problémakört vizsgálunk. A célfában azoknak a problémáknak a megoldását nem vizsgáljuk, melyek:

1. rövid időn belül biztosan megoldódnak, például már elkészült tervek, beadott pályázatok alapján látható az adott problémakör rövidtávú kezelése; 2. nem látjuk az adott probléma megoldási lehetőségét városi hatáskörben; 3. nagyságrendben kis léptékű problémák ahhoz, hogy a stratégiában foglalkozzunk vele; 4. a lakosság szemléletformálásával megoldható problémák. (Erre vonatkozóan külön stratégiai célt jelöltünk ki és annak részeként vizsgáljuk!)

A célkitűzéseket úgy fogalmazzunk meg, hogy konkrét mérhető, pontos, reális és megfogható legyen. A konkrét célkitűzés felett közvetlenül szereplő célok lesznek az átfogó célok, vagyis az eredmények. Míg a konkrét célkitűzéshez alulról kapcsolódó megvalósítandó tevékenységek segítenek a célok eléréséhez szükséges első lépések megfogalmazásában.

116

MEGELİZÉS ELİNYBE KERÜLÉSE A KÁRRENDEZÉS HELYETT

ÁR ÉS BELVÍZVDELMI RENDSZER KIALAKÍTÁSA

117

INTÉZMÉNYEK BEVONÁSA AZ ISMERETTERJESZTÉSBE

TISZA ÉLİVILÁGÁNAK VÉDELME OKTATÁSI PROGRAM KIBİVÜLÉSE

VESZÉLYEZTETETT FAJOK FOKOZOTTABB VÉDELMÉ-NEK MEGVALÓSULÁSA

SZELEKTÍVEN GYŐJTÖTT HULLADÉK NAGYOBB RÉSZARÁNYÚ FELDOLGOZÁSA

SZELEKTÍV HULLADÉKGYŐJTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVEKEDÉSE

HÁZIKOMPOSZTÁLÁS ELTERJEDÉSE

ÁTFOGÓBB TERMÉSZETVÉDELMI ISMERETEK

ANYAGÁBAN HASZNOSÍTOTT HULLADÉKOK MENNYISÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE (SZERVES ÉS SZELEKTÍVEN GYŐJTÖTT HULLADÉKOK)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK MÉRSÉKLİDNEK

HELYI JELENTİSÉGŐ FAJOK VÉDELME (PL.:FÉSZLEKİ MADÁR ÉS TELELİ DENEVÉR)

FELDOLGOZÓIPAR TÁMOGATÁSA (KEDVEZMÉNYEK, NYERSANYAG ÁTVÉTEL ÖSZTÖNZÉSE)

GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÉRDEKELTTÉ TÉTELE A SZELEKTÍV GYŐJTÉSBEN

ÚJ GYŐJTİSZIGETEK LÉTREHOZÁSA, KAMPÁNY A HELYES HASZNÁLATÉRT

HÁZHOZ MENİ GYŐJTÉS TELJESKÖRŐVÉ TÉTELE

KOMPOSZTÁLÓ EDÉNYEK ADÁSA

KELETKEZETT HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK CSÖKKENÉSE

KÜLVÁROSI TALAJSZENYEZÉSEK MÉRTÉKÉNEK CSÖKKENÉSE

DEFLÁCIÓ OKOZTA KÁROK MÉRSÉKLİDÉSE

PORSZENNYEZETTSÉG CSÖKKENÉSE

TALAJ MINİSÉG JAVULÁSA

SZERVES HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSÁNAK NÉPSZERŐSÍTÉSE A KÜLVÁROSBAN

KÖRNYEZETTUDATOS VÁSÁRLÁST ÉS ÚJRAHASZNÁLATOT ÖSZTÖNZİ KAMPÁNYOK SZERVEZÉSE

100%-OS KÖZMŐOLLÓ ZÁRÁS

ILLEGÁLIS SZENNVYVÍZ, HÍGTRÁGYA ÉS TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK ELHELYEZÉS ELLENİRZÉSE ÉS SZANKCIONÁLÁSA

PORT, ZAJT ÉS SZENNYEZİANYAGOT ”ELNYELİ” FELÜLETEK NÖVEKEDÉSE

POLLENSZENNYEZÉS HATÁSÁNAK CSÖKKENÉSE

ALACSONYABB LÉGSZENNYEZETTSÉG (NOx, SO2 , CO, VOC)

KÖZLEKEDÉS OKOZTA ZAJ ÉS REZGÉS CSÖKKENÉSE

LEVEGİMINİSÉG JAVULÁSA

CH SZENNYEZÉSEK FELKUTATÁSA, ELIMINÁLÁSA

MEZİVÉDİ ERDİSÁVOK MEGTARTÁSA, LÉTESÍTÉSE

MEGFELELİ PARCELLÁZOTTSÁG KIALAKÍTÁSA

TÖBBSZINTŐ BOKOR ÉS FASOR TELEPÍTÉSE AZ UTAK MENTÉN

SZÖKİKUTAK, CSOBOGÓK KIALAKÍTÁSA, LOCSOLÁS

ALLERGÉN GYOMOK VISSZASZORULÁSA KÖZ- ÉS MAGÁNTERÜLETEKEN

M43, M5 JÁRMŐFORGALMA ELKERÜLI A BELVÁROST AUTÓSFORGALOM CSILLAPODIK TÖMEGKÖZELEDÉSI JÁRMŐVEK HASZNÁLATA, ILLETVE A KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS NÖVEKSZIK

OPTIMÁLIS, ÉLHETİ MÉRTÉKŐ VÁROSI ZAJ ÉS REZGÉS

KÖZTERÜLET RENDEZÉS, KISZABOTT BÍR-SÁGOK

EMBERI SZERVEZET ELLENÁLLÓKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE

SZEMÉLYAUTÓ HASZNÁLAT CSÖKKENTÉSE (ALTERNATÍVA FELKÍNÁLÁSA, KERÁKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉST NÉPSZERŐSÍTİ KAMPÁMNYOK)

ÉSSZERŐ FORGALOMSZERVEZÉS

SZEGED VÁROST ELKERÜLİ AUTÓPÁLYA MEGÉPÍTÉSE

HATÁRÉRTÉK FELETTI IDİSZAKOS ZAJTERHELÉS MÉRSÉKLİDÉSE

BELVÍZ / ASZÁLY OKOZTA KÁROK MÉRTÉKÉNEK CSÖKKNEÉSE

ÁRVÍZ FENYEGETÉSÉNEK MEGSZŐNÉSE

TAKARÉKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁS MEGVALÓSULÁSA SZEGEDEN

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK SZÉLESKÖRŐ ALKALMAZÁSA

EREDMÉNYEK

ÁRVIZ, BELVÍZ / ASZÁLY OKOZTA PROBLÉMÁK MÉRSÉKLİDÉSE

LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA A KOMPETENCIÁKRÓL

VÁROSI RENDEZVÉNYEK, ÉPÍTKEZÉSEK ZAJTERHELÉSÉNEK CSÖKKENÉSE

FENNTARTHATÓ VÍZGAZDÁLKODÁS MEGVALÓSULÁSA

MŐVELÉSI ÁG IGAZODÁSA A TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKHOZ ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÁSOKHOZ

ZAJVÉDELMI HATÁRÉRTÉKEK BETARTATÁSA BÍRSÁGOKKAL

ÁRVÍZ BIZTONSÁG MEGERİSÖDÉSE

KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAFELHASZNÁLÁST ELİNYBEN RÉSZESÍTİ SZEMLÉLETMÓD KIALAKULÁSA

GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁS ELTERJEDÉSE

NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS ELTERJEDÉSE

CÉLOK

FENNTARTHATÓ MÉRTÉKŐ ÉS ARÁNYÚ ENERGIAFELHASZNÁLÁS

MOBILGÁT MEGÉPÍTÉSE

LAKOSSÁGI, ÖNKORMÁNYZATI, VÁLLALATI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI PROGRAMOK SZERVEZÉSE

BEMUTATÓHÁZ” KIALAKÍTÁSA (ALAPELVEK HELYETT GYAKORLATI KÉRDÉSEK)

INTÉZMÉNYEK PÉLDAMUTATÁSA

KÖRNYEZETTUDATOSSÁGOT TERJESZTİ KAMPÁNYOK SZERVEZÉSE

BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK MÉRSÉKLÉSE PÁLYÁZATI FORRÁSOKBÓL

TEVÉKENYSÉGEK


SZEGED VÁROS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS CÉLJAI

TERMÉSZET VÉDELMÉNEK KITERJEDÉSE

118

VALÓS IGÉNYEKEN ALAPULÓ KÉPZÉSI STRUKTÚRA KIALAKÍTÁSA

ADÓKEDVEZMÉNYEK

ORSZÁGOS, REGIONLIS, HELYI PÁLYÁZATI RENDSZER ÖSSZEHANGOLÁSA

TÁMOGATÁSOK MUNKAHELYTEREMTÉSHEZ VALÓ KÖTÉSE

HELYI ERİFORRÁSOK AKTÍVABB KIHASZNÁLÁSA

ADÓKEDVEZMÉNYEK

VÁLLALKOZÓI ÜGYEK ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSÉNEK ERİSÍTÉSE

KLASZTERESEDÉS, VÁLLALKOZÓI HÁLÓZATI EGYÜTTMŐKÖDÉS ÖSZTÖNZÉSE

AKTIV PÁRBESZÉD A STRATÉGIALKOTÁS SORÁN A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL

STRUKTURÁLIS MUNKANÉLKÜLISÉG ENYHÍTÉSE

MAGAS MUNKAHELYTEREMTİ HATÁSÚ BERUHÁZSÁOK TÁMOGATÁSA

TUDÁSALAPÚ MUNKAHELYEK TEREMTÉSE

MEGLÉVİ TÖMEGMUNKAHELYEK MEGTARTÁSA

EGYSZERŐ, ÁTLÁTHATÓ SZABÁLYOZÁS A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA

GAZDASÁGI KONCEPCIÓ ÖSSZEHANGOLÁSA A VÁLLALKOZÁSOKKAL

A VÁLLALKOZÓK GAZDASÁGI KÖRNYEZETÉNEK JAVULÁSA

MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK HELYI BESZÁLLÍTÓI KÖRÉNEK ERİSÍTÉSE, ÖSZTÖNZÉSE

MUNKAERİPIACI KÍNÁLAT HELYI VÁLLALKOZÓI IGÉNYEKKEL VALÓ ÖSSZEHANGOLÁSA

HELYI TERMÉKEK IRÁNTI KERESLET ÖSZTÖNZÉSE

SZÉLESKÖRBEN ELFOGADOTT KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSA

HELYI VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

VÁLLALKOZÓI IGÉNYEK FELMÉRÉSE

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTİ SZERVEZETEK HATÉKONY EGYÜTTMŐKÖDÉSE

MEGVALÓSÍTHATÓ GAZDASÁGI KONCEPCIÓK

TERMELİ VÁLLALATOK MŐKÖDÉSÉNEK ÖSZTÖNZÉSE ÉS LETELEPÍTÉSE

PIACI IGÉNYEKRE ALAPULÓ INNOVÁCIÓS ÉS K + F TEVÉKENYSÉGEK ÖSZTÖNZÉSE

EREDMÉNYEK

SIKERES (HATÉKONY) GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK

„SIKERTÖRTÉNETEK” BEMUTATÁSA

M IKROVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA

SZÉLESKÖRŐ TÁJÉKOZTATÁS A GOP 211 PÁLYÁZATOKRÓL

VÁLLLAKOZÁSFEJLESZTÉSI SZERVEZETEK SZ. INDIKÁTOROK, ÖSZÖNZİK MEGHATÁROZÁSA, AMELY ALAPJÁN SIKERESSÉGÜK MÉRHETİ

A FENNTARTHATÓSÁG ELVEINEK MEGFELELİ LOGISZTIKAI, KER-I, TURISZTIKAI LEHETİSÉGEK KIHASZNÁLÁSA

RENDSZERES EGYEZTETÉS AZ EGYETEMI ÉS A VÁROSI VEZETÉS RÉSZVÉTELÉVEL

HELYI VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

MŐKÖDİ TİKE – VONZÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA, FOKOZÁSA

VÁROSFEJLESZTÉS ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS KIEGYENSÚLYOZÁSA

POTENCIÁLIS SZEGEDRE TELEPÜLİ VÁLLALKOZÁSOK MENEDZSELÉSE (ÖNKORMÁNYZATI FELELİS)

KÖZÖS PROJEKTEK GENERÁLÁSA A VÁLLALKOZÓK ÉS A KUTATÓI SZFÉRA EGYÜTTMŐKÖDÉSÉRE

HELYI KÖRNYEZETVÉDELMI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSA A KÖRNYEZETVÉD. IPAR BAN REJLİ INNOVATÍV LEHETİSÉGEK KIHASZNÁLÁSÁVAL

HELYI REGIONÁLIS ERİFORRÁSOKRA ÉPÜLİ KOMPETENCIAKÖZPONTOK, INKUBÁTORHÁZAK LÉTREHOZÁSA

CÉLOK

VERSENYKÉPES GAZDASÁG KIALAKÍTÁSA

KÖZÖS EGYETMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI ÜZLETI INKUBÁCIÓS KÖZPONT KIALAKÍTÁSA (KÖZÖS ALAPINFRASTRUKTÚRA )

VAGYONKATASZTER:TÁJÉKOZTATÁ S A BEFEKTETİKNEK ARRÓL, HOGY HOVÁ TELEPÜLJENEK

LÉZERKÖZPONT: HELYI TUDÁS, EREDMÉNYEK LEHETİ LEGNAGYOBB ARÁNYBAN VALÓ HELYI HASZNOSULÁSA

RENDSZERES FÓRUMOK SZERVEZÉSE A VÁLLALKOZÓK ÉS A KUTATÓI SZFÉRA SZÁMÁRA

SMART CITY – ENERGETIKAI MINTAVÁROS KIALAKÍTÁSA

TEVÉKENYSÉGEK


SZEGED VÁROS GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS CÉLJAI

FOGLALKOZTATÁS BİVÍTÉSE

119 ÖSZTÖNDÍJ PROGRAM

SZABADIDİS PROGRAMOK SZERVEZÉSE

TÖBBGFÉLE IGÉNYT KIELÉGÍTİ KÖZÖSSÉGI TEREK LÉTREHOZÁSA, FENNTARTÁSUK MEGTEREMTÉSE

KÖZBIZTONSÁG JAVÍTÁSA

KELLİ MENNYISÉGŐ MINİSÉGI KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA

DIÁKKÖZPONTOK TÁMOGATÁSA

A HELYI TÁRSADALOM RÉSZVÉTELÉNEK NÖVELÉSE A DÖNTÉSELİKÉSZÍTÉSBE N

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK KEZELÉSE

ÖNKÉNTES EK SZERVEZÉSE

A TÁRSADALMI MOZGÓSÍTÁS SZINTJÉNEK EMELÉSE

PROJEKT ELİKÉSZÍTÉSEKOR EGYEZTETÉS A TÁRS-MAL

SZOCIÁLIS FELADATOK EGYRÉSZÉNEK CIVILSZERVEZETEKKEL VALÓ ELLÁTÁSA

MOTIVÁLT HUMÁNERİFORRÁS A SZOCIÁLIS SZFÉRÁBAN

SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK MŐSZAKI HÁTTERÉNEK ÉS INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE

AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER MŐKÖDÉSÉNEK HATÉKONNYÁ TÉTELE

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JAVULÁSA

A CIVILSZERVEZETEKKEL VALÓ EGYÜTTMŐKÖDÉS HATÉKONYSÁGÁNAK

IDİSOTTHONOK INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE

OKTATÁSI ÉS GYERMEKELLÁTÁSI INTÉZMÉNYEK INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE

INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

ORVOSOK, NİVÉREK HELYBEN TARTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE

EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK SZÁMÁRA A KIÉGÉSI SZINDRÓMA KEZELÉSE

PREVENCIÓ ÖSZTÖNZÉSE

EGÉSZSÉGTUDATOS ÉLETMÓD TERJESZTÉSE

ÉLSPORT UTÁNPÓTLÁS NEVELÉS TÁMOGATÁSA

SPORTOLÁSHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA KARBANTARTÁSA, FEJLESZTÉSE

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK ELEKTRONIKUS ELÉRHETİSÉGÉNEK ÖSZTÖNZÉSE

KELLİ MENNYISÉGŐ MINİSÉGI KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA

ESZTÉTIKUS ÉPÍTETT KÖRNYEZET FENNTARTÁSA

EREDMÉNYEK

SZABADIDİS ÉS KULTURÁLIS LEHETİSÉGEK BİVÜLÉSE

SZŐRİPROGRAMOK NÉPSZERŐSÍTÉSE

SPORTESEMÉNYEK SZERVEZÉSE

SPORTOLÁSRA ALKALMAS KÖZÖSSÉGI TEREK LÉTREHOZÁSA

TAGOZATOS OSZTÁLYOK BİVÍTÉSE

MEGLÉVİ SPORTOLÁSRA ALKALMAS TEREK REAKTIVÁLÁSA

SZEMLÉLETFORMÁLÁS (KAMPÁNY)

KERÉKPÁRÚT FEJLESZTÉS

LEGINNOVATÍVABB ELEKTRONIKUS MEGJELENÉS DÍJAZÁSA

HONLAPOK FEJLESZTÉSE, ÉS EGYÉB INNOVATÍV MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA

TÖBBFÉLE IGÉNYT KIELÉGÍTİ KÖZÖSSÉGI TEREK LÉTREHOZÁSA, FENNTARTÁSUK MEGTEREMTÉSE

TISZA PART KIHASZNÁLÁSA

VÁROSKÉP - TÖRTÉNELMI ARCHITEKTÚRA MEGİRZÉSE

CÉLOK

KULTÚRA

EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ SZEREKKEL KAPCSOLATOS FELVILÁGOSÍTÁS

KÖRNYEZETTUDATOS TERVEZÉS

ÉPÍTETT ÉRTÉKEK MEGİRZÉSE

TEVÉKENYSÉGEK


SZEGED VÁROS TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS CÉLJAI FIATAL GENERÁCIÓ PROBLÁMÁJÁNAK JAVULÁSA

SZABADIDİ


VIII. Fenntarthatósági stratégia megfogalmazása

A régióra, megyére, településekre készült különböző koncepciók, tervek alapvetően meghatározzák az egyes területek lehetséges fejlesztési, fejlődési irányait. A Local Agenda 21 programban megfogalmazott hosszú távú fejlesztési irányelvek, ill. rövidtávon megvalósítható programok, projektek összhangban állnak a tervhierarchia magasabb szintjén álló dokumentumokkal, tervekkel. A Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepció célkitűzései között szerepel, hogy a megye minőségi életszínvonalat biztosítson a lakói számára, támaszkodjon a helyi adottságokra, belső erőforrásaira, valamint hangsúlyozza az együttműködés fontosságát. Külön célként jelenik meg az idegenforgalom fejlesztése, többek között a turizmus, a természethez kötődő aktív- és hobbiturizmus és az ökoturizmus szerepének erősítése. Az irányvonalak, a hosszú távú fejlesztési elképzelések meghatározásakor nem lehet csak a településre, ill. annak közvetlen környezetére koncentrálni. Minden esetben figyelembe kell venni a tágabb környezetben zajló folyamatokat, mert azok alapvetően befolyásoljak a település fejlesztési lehetőségeit. A célterületen kívül történt fejlesztések pozitív hatással lehetnek a közvetlen célterületre, javíthatják az életminőség színvonalát, de ugyanúgy előfordulhatnak negatív irányú következmények is, melyek az adott területet tekintve káros folyamatokat indítanak el. Fontos szempont, hogy törekedni kell az együttműködésre, nemcsak az Önkormányzat és a lakosság, vagy a gazdasági és civil szervezetek között, hanem tágabb értelemben véve, a térségi, kistérségi szinten is. Az így létrejött kapcsolatok hatékony fellépést tesznek lehetővé a térségi, települési programok és egyéb fejlesztési elképzelések megvalósítása során. Szeged Megyei Jogú Város Fenntarthatósági Stratégiájának kidolgozása során figyelembe vettük a város érvényben lévő fejlesztési koncepcióit, dokumentumait, melyek tételes megnevezésére és hivatkozására az anyag korábbi fejezeteiben már sort kerítettünk.

A fent említett dokumentumok alapján megállapítható, hogy Szeged jelenleg rendelkezik fejlesztési célrendszerrel. A helyi fenntartható fejlődési stratégiának – hasonlóan a 2009-ben aktualizált Integrált Városfejlesztési Stratégiához – nem célja egy teljesen új stratégia kialakítása, inkább egy tervezési szemléletváltást kíván elősegíteni fejlesztési célok megállapítása, csoportosítása és végrehajtása során a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével.

120


1. Szemléletformálás a fenntarthatóság érdekében – környezettudatosságra ösztönző marketing, egészséges életmódra és helyi termékek fogyasztására ösztönző, tudatos vásárlási döntések meghozatalát elősegítő marketing és szemléletformálás.

A fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiai teendők közül az egyik legfontosabb a helyi lakosság és a döntéshozók szemléletében a környezetvédelmi szempontokra való odafigyelés, a hosszú távú gondolkodás „csírájának elültetése”. A gondolkodásmód váltás beruházásigénye lényegesen alacsonyabb egyéb környezetvédelmi fejlesztéseknél, csupán minőségi és gyakorlatorientált tájékoztatásra/képzésre, jó minták/példamutatásra van szükség (megjegyzendő azonban, hogy a szemléletmód, kultúra változtatása időigényes feladat). A fenntarthatóságot szolgáló döntések és cselekedetek egy része nem igényel többlet pénzbeli ráfordítást, vagy túlzott mértékű befektetett munkát/időráfordítást (pl. szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság). A fenntarthatósági stratégia megállapítása alapján pusztán a szemléletmódbeli változtatással a tudatosabb, átgondoltabb vásárlási döntésekkel jelentős mértékben csökkenthető Szeged város környezetterhelése. Amennyiben a szegedi vásárlók (lakossági, vállalati és önkormányzati/egyetemi szféra) vársárlásaik/beszerzéseik során előnyben részesítik a helyi termékeket és szolgáltatásokat, azáltal – jellemzően – hozzájárulhatnak környezetvédelmi szempontokhoz, a lokális szintű munkahelyteremtéshez és munkahelymegtartáshoz a jövedelmek helyben tartásához.

2. Mintaszerű energiafelhasználás különös tekintettel a megújuló energiákra – A szegedi adottságoknak leginkább megfelelő megújuló energiák (pl. napenergia, geotermikus energia) mintaszerű felhasználása.

Szeged város fenntarthatósági programjában stratégiai cél a megújuló energiákban rejlő lehetőségek kihasználása, az energia-felhasználás környezetterhelő hatásainak csökkentése. Stratégiai cél tehát Szeged energetikai mintavárossá alakítása, melynek szlogenje a „Szeged a napfény városa és a napenergia hasznosítás mintavárosa” lehet.

Fenntarthatósági cél a helyi lehetőségek felmérése és elemzése után olyan mintaértékű megújuló energiahasznosítási projektek valósuljanak meg, melyek tapasztalatai, eredményei széles körben elérhetővé válnak a lakosság és a vállalkozások számára; továbbá a megújuló

121


energiára vonatkozó ismereteket olyan mértékben bővítik, amely alapján a helyi szereplők meg tudják hozni döntéseiket. A mintaprojekt hatékonysága érdekében megújuló energiák használatát ösztönző, népszerűsítő kampányok, rendezvények szervezése is indokolt.

Amennyiben a mintaprojekt sikeres, úgy a megújuló energiák hasznosítását célzó rendszerek iránti helyi kereslet növekedni fog, melyet szegedi szakemberek bevonásával célszerű kielégíteni. Ezért a fenntarthatóságot szolgáló, megújuló energiát hasznosító rendszerek telepítésre specializálódott szervezetek tevékenységét is támogatni, ösztönözni szükséges.

3. Fenntartható gazdaságfejlesztés - Gazdasági fejlődés két fő pillér mentén: Minőségi helyi termékek előállítása (és pl. mezőgazdasági termékek feldolgozása) mentén valamint Tudás ipar mentén

Fenntarthatósági szempontból célszerű a helyi, helyben előállított vagy feldolgozott termékek fogyasztása (elsősorban a szállítás környezetterhelő hatása miatt) – ennek azonban előfeltétele, hogy a lokális kínálat megfelelő színvonalú legyen, legyenek olyan termékek és szolgáltatások, melyekre fizetőképes kereslet mutatkozik Szegeden és környékén.3 E stratégiai cél a helyi vállalkozások, termelők általi munkahelyteremtést, munkahelymegtartást hivatott szolgálni, termékfejlesztés és vállalkozásfejlesztés (illetve a vállalkozóvá válás ösztönzése) révén, valamint azon logika mentén, hogy a Szegeden és környékén előállított termékek vásárlása hozzájárulhat a fenntarthatóbb gazdaságfejlesztéshez.

Szeged város korábbi gazdaságfejlesztési koncepciói a város kitörési pontjaként a tudás-alapú gazdaságot és a kutatási eredményekre épülő spin-off cégeket jelölték meg. Habár részeredményeket sikerült elérni, a várt áttörés nem történt meg a szegedi gazdaság fejlődésében a Biopolisz koncepció hatásaként. A magas hozzáadott érték előállítását és a munkahelyteremtést együttesen, rövid- és középtávon szem előtt tartó cél érdekében technológia-intenzív nagyvállalat Szegedre telepítése indokolt (a szegedi adottságok mentén) – ez ösztönzőleg hathat a spin-off cégeke is (pl. tapasztalatok, know-how alapján) és ez által hozzájárulhat a korábbi koncepciókban rögzített célokhoz is. A betelepülő nagyvállalat tevékenysége esetében preferált a

3

Nyilvánvalóan a jelenlegi gazdasági/kereskedelmi struktúra alapján nem racionális elvárás, hogy a termékek/szolgáltatások döntı része helyi elıállítású legyen – a cél, hogy a helyben elıállított/feldolgozott jó minıségő, versenyképes áru, termékek elınyt élvezzenek a szegedi vásárlók preferenciarendszerében.

122


környezetbarát

technológiák

alkalmazása

és

kerülendő/korlátozandó

a

nagy

környezetterheléssel járó feladatok ellátása.

4. A fenntartható turizmus megteremtése - Kulturális/ifjúsági

programokhoz /

tudásközponthoz kapcsolódó turizmus

A fenntarthatósági stratégia készítése során rögzítettük, hogy a természeti erőforrások felhasználásával, a kulturális értékek megőrzésével a tömegturizmus nem lehet célja Szeged városának. A szegedi turizmus fejlesztése akkor lehet fenntartható, ha figyelembe vesszük Szeged turisztikai befogadóképességét és a helyi adottságokat és kultúrát, valamint a minőségi turisztikai szolgáltatások iránti keresletet ösztönözzük a mennyiségi szolgáltatások helyett.

Az előzőekben rögzítettek mentén a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a környezetbarát, öko-. Illetve aktív turizmusra (pl. EuroVelo – kerékpárturizmus) – s akár marketing eszközökkel is ösztönözni az ilyen irányú keresletet Szeged városában. A minőségi turizmus mellett a szezonalitás kiküszöbölése és a hosszabb tartózkodási idő elérése a cél, melyhez a turisztikai szervezetek együttműködése (pl. TDM szervezet által), a helyi, térségi turisztikai programok összehangolása, „környezetbarát” turisztikai csomagok kínálása lehet az eszköz.

5. Tisza és Tisza-part kihasználása – a Szegedet kettészelő folyó turisztikai, környezetvédelmi lehetőségeinek magasabb mértékű hasznosítása (akár a már elnyert támogatási forrásokhoz kapcsolódóan, akár új projektekhez kapcsolódóan)

Városunk folyója számos lehetőséget hordoz magában, jelenleg e lehetőségeknek csak egy kisebb részét hasznosítjuk. A Tisza és a Tisza-part hasznosítása során előtérbe kell helyezni a fenntarthatósági környezetvédelmi szempontokat! A Tisza és a Tisza part hasznosításának alapvető feltétele, hogy a folyó szennyezettsége csökkenjen – mivel folyóvízről beszélünk, ez jellemzően nem a helyi társadalom által befolyásolható tényező, így a LA21 programban erre vonatkozóan Szegeden kívüli területet/lakosságot/döntéshozókat érintő célokat nem fogalmaztunk meg. A Tiszával kapcsolatos környezetvédelmi célok közül a folyó élővilágának megőrzéséhez és az árvízvédelemhez kapcsolódó helyi szinten megtehető hozzájárulást fogalmaztuk meg, valamint a helyi, újszerű víztakarékossági megoldások ösztönzését (pl. locsolás Tisza-vízzel). 123


A Tisza és a Tisza-part magasabb szintű kihasználtsága esetén a Tisza-parton megrendezésre kerülő

rendezvények

számának

növelését,

olyan

környezetbarát

vendéglátóhelyek/játszóterek kialakítását tűztük ki célul, melyek amellett hogy növelik e „környezetközeli” belvárosi (közösségi) tér aktivitását, hozzájárulhatnak a fenntarthatósági szemlélet erősítéséhez.

6. Szegedi építészeti architektúra megőrzése - A Nagy Árvíz után kialakult egységes szegedi városszerkezet, hangulatos szegedi városkép megőrzése, valamint a városi zöldfelületek megőrzése és bővítése

Habár mára Szeged Magyarország harmadik legnagyobb városa, településünk egy „élhető város”, relatíve alacsony szintű környezetszennyezéssel és környezetterheléssel. A helyzetfeltárás dokumentumai is alátámasztják, hogy a szegedi lakosság szívesen él városában. Az élhető város „minősítés” jelentős részben Szeged építészeti architektúrájának – tágas utcáinak, számos parkjának és jelentős mértékű zöld felületének – köszönhető.

A fenntarthatósági stratégia céljaként fogalmaztuk meg a szegedi természetközeli állapotú, „ökológiai szigetek” megőrzését, illetve a zöldfelületek mennyiségének növelését. A szegedi építészeti architektúra megőrzése érdekében a cél, hogy lehetőség szerint kerüljük el a zöldmezős beruházásokat, és ezek helyett a funkcióvesztett épületek kerüljenek hasznosításra. További cél a városkép minőségének megőrzése és a környezetbarát, fenntarthatósági szempontból elfogadott építőanyagok, építészeti technológiák alkalmazása.

7. “Együttműködő város” - Összefogás, együttműködés a város civil, önkormányzati, egyetemi, vállalkozói szereplői között Szeged fejlődésének érdekében.

Város fejlődése jelentősen függ a döntéshozók együttműködésétől (önkormányzat – egyetem - vállalkozások) és az érintettek (első sorban a lakosság) támogatottságától. A magyarországi együttműködési hajlandóság lényegesen alacsonyabb, mint más európai országokban tapasztalható átlagos érték, ezért stratégiai cél, hogy Szeged érdekében, a város fejlődése céljából erősödjön a kooperáció. Az együttműködés közös érdekek mentén valósulhat meg hatékonyan – egy közös, mindenki által elfogadott cél lehet a fenntarthatóság és/vagy a környezetvédelem. A közös gondolkodás, közös célok meghatározása érdekében a város életének meghatározó 124


döntéshozóinak rendszeres egyeztetését javasoljuk, valamint felhívjuk a figyelmet a lakosság és civil szféra bevonására – már a döntés előkészítési fázisban. A megfelelően előkészített – széles társadalmi réteg bevonásával előkészített fejlesztések megvalósítása várhatóan egyszerűbb, hatékonyabb, a lakosság által nagyobb arányban támogatott. Az együttműködési készség, és a „csapatmunka” erősítése érdekében a város életének különböző területein javasoljuk „csapatépítő” szándékkal rendezvények, szakmai programok szervezését (pl. ifjúsági és kulturális programok, fenntarthatósági rendezvények.)

125


IX.

Stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó projektötletek bemutatása

A stratégia megvalósításához konkrét programokon keresztül vezet az út. A problémafa és a célfa eredményeit felhasználva az alábbiakban felsorolásra kerülnek olyan szükségesnek ítélt projektötletek, amelyek azonosítják a stratégia megvalósításának körülményeit, feltételeit (projektötlet, projekt célja, tevékenységek, célcsoport, lehetséges partnerek). A megjelölt projektötletek a fenntarthatósági szempontok érvényesülését célozzák, irányt mutatva a további feladatok kitűzéséhez, melyek konkretizálása a közeljövőben a Local Agenda 21 végrehajtóinak feladata lesz. 1.

Szemléletformálás a fenntarthatóság érdekében – Környezettudatos marketing, egészséges életmód, helyi termékek marketingje

1.1 Környezeti vonatkozású stratégiai célok

Cél

Környezeti nevelés - A lakosság környezettudatos életmódjának kialakítása Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében Ösztönzés a környezettudatos életvitelre:

Projektötlet

„Mit tehetek én?” - Programok szervezése a környezettudatos gondolkodás gyakorlatba ültetésére A projekt célja megmutatni azt, hogy hogyan tehetünk a gyakorlatban

Projekt célja

legtöbbet a környezetünkért, hogyan csökkenthetjük minimálisra az ökológiai lábnyomukat. Óvodások környezeti nevelése: A gyerekek ösztönösen tisztelik a természetet és rácsodálkoznak sokszínű élővilágunkra. Segítsünk nekik abban, hogy megmaradjon bennük ez az eredendő képesség és felnőtté válva is képesek legyenek harmóniában

Tevékenységek

élni a természettel! Interaktív Környezetvédelmi Oktatóterem, Játékos, kreatív, élményközpontú foglalkozások Általános- és középiskolai tanulók környezeti nevelése Iskolák közötti versenyek környezetvédelmi témában Zöld „Ki Mit Tud?” 126


Rajzpályázat Hulladékgyűjtő verseny Célcsoport

Óvodások, általános- és középiskolai tanulók Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat, Iskolák (Pl: SZKKVSZI Vasvári

Lehetséges

Pál Tagintézmény), Szegedi Vadaspark, SZTE Kulturális Iroda, Móra Ferenc

partnerek

Múzeum, Szegedért Alapítvány, Életharmónia Alapítvány, IH Rendezvényközpont, egyesületek

1.2 Gazdasági vonatkozású stratégiai célok

Kereslet megteremtése/fokozása a helyben és Szeged környékén előállított és/vagy feldolgozott minőségi termékekre (pl. élelmiszeripari Cél

termékekre), megfelelő színvonalon nyújtott szolgáltatásokra Helyi (mezőgazdasági) termékek értékesítését elősegítő marketing tevékenység fokozása Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Helyben és Szeged környékén előállított termékek fogyasztására ösztönző kampányok megvalósítása – hangsúly: minőségi és egészséges termékek A Szeged és környékén működő mezőgazdasági termelők, élelmiszeripari feldolgozó tevékenységet folytató vállalkozók által előállított termékek iránti lokális kereslet növelése. A nagy távolságról érkező, alacsony minőségű/egészségtelen, illetve „túlcsomagolt” termékek fogyasztásának visszafogása, ezáltal a

Projekt célja

logisztikai/szállítási tevékenységből adódó környezetterhelés csökkentése (pl. CO2 kibocsátás). Hozzájárulás a helyi foglalkoztatás bővítéséhez (munkahelyteremtéshez), a jövedelmi szint növeléséhezLakosság és vállalkozások körében tudatosítani, hogy a helyi termékek és szolgáltatások igénybevételével hozzájárulhatnak a helyi vállalkozások megerősödéséhez (helyi kereslet erősítése) - Szeged kiskereskedelmi forgalmának jelentős hányadát adó szuper/hipermarketek ösztönzése a helyi termékek értékesítésére - Szegedi piacok népszerűségének növelése, mind kínálati mind keresleti

Tevékenységek

oldalról - Kampányok, marketing akciók a szegedi termékek fogyasztására való ösztönzés érdekében (pl. szeged.eu honlapon, rendezvényeken, reklámfelületeken (pl. SZKT busz/villamos oldalán, forgalmas

127


helyeken/szupermarketekben) – minimális cél: a multinacionális cégek (nagy távolságról szállított – helyben is rendelkezésre álló termékek vásárlására vonatkozó) marketing-tevékenységének ellensúlyozása! Célcsoport Lehetséges partnerek

Cél

Szegedi lakosság – külön kezelve az alacsony jövedelműeket, magasabb jövedelműeket, illetve a jövedelemmel nem rendelkező fiatal korosztályt Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (illetve marketinggel, PR-ral foglalkozó cége, Szegedi Vásár és Piac Kft ,szegedi marketing cégek szegedi hipermarketek, bevásárló központok

Tudatos vásárlók számának növelése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Szegedi rendezvényeken interaktív programok szervezése a vásárlás/fogyasztás hatásainak tudatosítása érdekében - Szeged lakosságának ismeretei bővüljenek a fogyasztás hatásainak környezeti hatásairól. Pl. csomagolás, 30km-es körzeten belülről származó termékek vásárlásának előnyei, túlfogyasztás, takarékosság

Projekt célja

- A helyben, illetve Szeged környékén előállított termékek vásárlásából származó előnyök megismerése: pl. CO2 kibocsátás csökkentése, helyi munkahelyteremtés/megtartás, egészségesebb életmód - a minőségi termékek preferálása a mennyiséggel szemben - Szegedi rendezvényeken a tudatos vásárlás előnyeit bemutató

Tevékenységek

pavilon/sátor működtetése - hirdetések és marketing eszközök alkalmazása a projekt üzenetének továbbítása érdekében (pl. Szeged város honlapja)

Célcsoport

Szeged lakossága – különösen a fiatal, 20 év alattiak és a családosok

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, környezetvédő egyesületek

partnerek

(pl. Csemete), Tudatos Vásárlók Egyesülete

Cél

Szeged és a szegedi termékek nemzetközi ismertségének és elismertségének fokozása Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Szeged nemzetközi marketingjének erősítése Szeged város és a szegedi termékek nemzetközi ismertségének erősítése

Projekt célja

által a nemzetközi szinten is versenyképes szegedi termékek iránti kereslet növelése; a Szegedre látogató turisták, illetve üzletemberek és 128


kutatók számának növelése A szegedi kutatók Szegeden tartása, illetve a szegedi származású külföldön dolgozó értelmiségiek visszatérésének ösztönzése Összehangolt, professzionális marketing és PR akciók Szeged ismertségének növelése érdekében (kiállításokon megjelenés, célországok számára színvonalas reklámok, stb.) – Szeged erősségeinek és a szegedi fejlesztési lehetőségek hangsúlyozásával. Tevékenységek

Szegeden megvalósuló különösen jelentős projektekre (pl. lézerközpont, tömegközlekedés, turisztika) és Szeged turisztikai adottságaira épülő kampány Szeged nemzetközi hírnevének erősítése érdekében szegedi származású külföldön dolgozó értelmiségiek visszatérését ösztönző programok (pl. ösztöndíj-program, (spin-off) vállalkozások alapításának ösztönzése)

Célcsoport

Szeged és a szegedi termékek iránt potenciálisan érdeklődők szegedi származású külföldön dolgozó értelmiségiek

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, szegedi exportorientált

partnerek

vállalkozások, szegedi turisztikai szervezetek

1.3 Társadalmi vonatkozású stratégia célok

Cél

Szemléletformáló közösségi fórumok szervezése és tájékoztató anyagok készítése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Helyi termékeket és termelőket népszerűsítő rendezvénysorozat Olyan rendezvénysorozat szervezése, ahol a helyi termelők a termékeiket

Projekt célja

értékesíthetik, népszerűsíthetik a lakosság körében. Cél, hogy minél szélesebb körben megismertessék termékeiket, és helyi piacot találjanak áruikra. Rendszeres, a helyi értékek megbecsülését elősegítő, gyakorlatias

Tevékenység

szemléletű társadalmi fórumok szervezése, kiemelve a helyi termékek előnyben részesítését az import árukkal szemben, melyet helyi termelők mutatnának be.

Célcsoport

Lakosság

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, helyi termelők, meghívott

partnerek

előadók

Projektötlet

Környezetvédelmi 1x1 című kiadvány elkészítése, terjesztése a lakosság körében

129


A kiadvány bemutatja a családok számára, hogy a gondos háztartásban a család anyagi, egészségi, környezeti érdekei összehangolhatóak. Továbbá Projekt célja

tájékoztatást kap a lakosság, hogy a városi intézmények, gazdasági társaságok dolgozói, vezetői milyen egyszerű mindenki számára könnyen megtanulható intézkedésekkel csökkenthetik a munkahelyeik környezeti terhelését. (Pl.: SZTE Zöld Iroda)

Tevékenység

Kiadvány megfogalmazása, szerkesztése, terjesztése széles körben

Célcsoport

Lakosság, vállalkozások, intézmények

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek, marketing

partnerek

szakértők

Cél

Az egészséges életmódhoz kapcsolódóan a megelőzés szerepének erősítése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Egészségügyi szűrőprogramok szervezése tájékoztatással, felvilágosítással A lakosság szűrőprogramokon való részvétele igen alacsony, ennek oka többnyire a szűrés eredményeitől való félelem. Fontos a betegség-

Projekt célja

felismeréssel kapcsolatos ismeretek tájékoztatása. Szükséges a szűrőprogramok előzetes népszerűsítése, a korai diagnosztika fontosságának hangsúlyozása. Több lakossági szűrőprogram szervezése, mely kiterjed a daganatos-, szív-

Tevékenység

és érrendszeri betegségek korai felismerésére. Szűrőprogramok szervezése, népszerűsítése a lakosság körében.

Célcsoport Lehetséges partnerek Projektötlet

Lakosság Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek, ÁNTSZ Egészséges életmóddal kapcsolatos kampány (táplálkozás, sport) A társadalmi részvétel elősegítése érdekében a lakosságot intenzív felvilágosító kampányokkal, tudatformálással kell erősíteni. Az egészséges

Projekt célja

életmódot népszerűsítő kampányok. Sporttevékenységek, mozgásos tevékenységek megszerettetése, közösségformálás, egészséges életmódra nevelés, az eddigi rendezvények népszerűsítése szélesebb körben (Pl: fesztivál)

Tevékenység Célcsoport

Népszerűsítő kampányok szervezése az egészséges táplálkozásról és a sportolási lehetőségekről. Lakosság (fiatalok, gyermekek, családok)

130


Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek,

partnerek

diákönkormányzatok, Fészek Nagycsaládosok Egyesülete

131


2. Mintaszerű energia felhasználás, különös tekintettel a megújuló energiákra – napenergia, geotermikus energia

2.1. Környezeti vonatkozású stratégiai célok

Cél

Megújuló energia mintaváros kialakítása Szegeden Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Szeged Smart City – energia-felhasználás szempontjából Szeged mintavárossá alakítása pályázati támogatás igénybevételével Szeged energetikai mintavárossá alakítása – „Szeged a napfény városa és a napenergia hasznosítás mintavárosa” Környezetvédelmi szempontok erősítése Szegeden (üvegház-hatású

Projekt célja

gázok kibocsátásának csökkentése, energiahatékonyság fokozása) A projekt célja egy „Mintaház” felépítése, amely bemutatja a lakosságnak, hogy milyen energia-megtakarítási és fosszilis-energia kiváltási lehetőségek vannak, és hogy mekkora ráfordítással milyen megtakarítás érhető el. Mintaház kialakítása különös figyelmet fordítva a város természeti adottságaira (napenergia- és geotermikus energia-hasznosítási példák) és az elérhető energiatakarékossági technológiákra. Energia-megtakarítási tippek, ötletek és házi praktikák összegyűjtése és szemléltetése Mintaszerű energiafelhasználást ismertető részletes, és gyakorlati útmutatókat tartalmazó kézikönyv vagy tájékoztató füzet elkészítése Mintaprojektek megvalósítása (önkormányzat és egyetem együttműködésével)

Tevékenységek

Szegedi megújuló energiával kapcsolatos projektek adatbázisának összeállítása és pubikálása Interneten (pl. összes napkollektor mennyiségre vonatkozó tapasztalatok, számszerű eredmények, fórum – ez segítség a fejlesztést tervezőknek is) Helyi lakosság és vállalkozások ösztönzése megújuló energia felhasználására, energiahatékony berendezések alkalmazására (pl. (új) szegedi lakás vásárlásakor jelentősebb mértékű támogatást kaphassanak, ha energetikailag kedvezőbb beorolásút vesznek) A fenti tevékenységek finanszírozásához kapcsolható pályázati lehetőségek felmérése, majd pályázat benyújtása

Célcsoport

Szeged város lakossága

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat, Szegedi Tudományegyetem, 132


partnerek

szegedi vállalatok, ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter, civil szervezetek

Cél

Energiafelhasználás csökkentése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Energiatakarékossági kampány szervezése a városban Az energiahatékonysági kampány célja, hogy felhívjuk az emberek

Projekt célja

figyelmét arra, hogy milyen pazarlóan bánunk az értékes és véges energiaforrásainkkal, és hogy ösztönözzük a lakosokat az energiafelhasználásuk csökkentésére. Képzések a környezettudatos életmód kialakítására

Tevékenységek

Hírlevél és kiadványok a szükséges tudás megszerzésére és megőrzésére Energiatakarékossági verseny szervezése a városban


Szeged város lakossága, közintézmények és vállalatok Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, CSEMETE Egyesület, alapítványok, Védegylet Egyesület Energiahatékonysági beruházások a közintézményekben (hőszigetelés, nyílászáró csere stb.) A közintézményekben megvalósítandó energiahatékonysági beruházások mind az országos energiahatékonysági mutatók javítása, mind az

Projekt célja

önkormányzatok gazdasági helyzete szempontjából egyre nagyobb jelentőségűek. A projekt célja a közintézmények energiahatékonysági mutatóinak javítása az energiahatékonysági beruházások előkészítése által. Energetikai felülvizsgálatok, auditok elvégzése, Megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése,

Tevékenységek

A finanszírozás megszervezése, Versenytárgyalás lebonyolítása, Engedélyezési eljárások lefolytatása

Célcsoport Lehetséges partnerek

Cél

Közintézmények Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat

Alternatív energiaforrások hasznosításának növelése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

A geotermikus energia környezet-kímélő hasznosítását megalapozó kutatások továbbfejlesztése és eredmények hasznosítása 133


A Szegedi Tudománygyetem vezetésével végzett KNRET program egyik fontos feladata volt a geotermikus energia környezet-kímélő Projekt célja

hasznosítását megalapozó kutatások elvégzése. A projekt célja a kutatások keretében megszületett eredmények továbbfejlesztése és hasznosítása. Geotermikus kutatási és innovációs központ létesítése

Tevékenységek

Adatbázisok kialakítása, Technológiai fejlesztések elvégzése


Szegedi Tudományegyetem és kutatóközpontok Szegedi Tudományegyetem és kutatóközpontok Az energianövények termesztésének elterjesztése A projekt célja az energiafüggőség csökkentése és a megújuló energia-

Projekt célja

szektor üzleti lehetőségeinek kihasználása az energianövény-termesztés elterjesztésével Energianövény-ültetvény telepítési program elkészítése Segítségnyújtás a szegedi gazdáknak a termesztés módszereinek elsajátításában

Tevékenységek

pályázatok felkutatása tájékoztatási és promóciós tevékenységek Energianövény termelők és felvásárlók közötti kapcsolat megteremtése Kapcsolt tevékenységként jelenhet meg az energianövény fűtőanyagként történő hasznosítását lehetővé tevő berendezések gyártása Szeged környéki mezőgazdasággal foglalkozó vállalatok, akik lehetőséget

Célcsoport

látnak az energianövény termesztésében, illetve eddig kis haszonnal termeltek vagy parlagterületekkel rendelkeznek

Lehetséges

Szeged környéki mezőgazdasággal foglalkozó vállalatok, Mezőgazdasági

partnerek

és Vidékfejlesztési Hivatal, pályázatíró cégek

2.2. Gazdasági vonatkozású célok

Cél

Megújuló energiát előállító (vagy a fenntarthatóságot egyéb módon szolgáló) rendszerek telepítésre specializálódott vállalatok létrehozása, illetve az e területen működő szegedi vállalkozások megerősítése támogatása Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Megújuló energiát előállító rendszerek telepítésre specializálódott vállalatok támogatása

134


A megújuló energia hasznosító berendezések épületbe történő beszerelése, installálása kevesebb tőkebefektetéssel járó, helyi vállalkozók által végezhető feladat. Ilyen szervezetek Szegeden jelenleg is működnek pl. ArchEnerg Klaszter

Projekt célja

Cél a megújuló energiát előállító (vagy a fenntarthatóságot egyéb módon szolgáló) rendszerek telepítésre specializálódott szervezetek tevékenységének erősítése, támogatása. E szervezetek közötti együttműködés elősegítése, megfelelő információk biztosítása e szervezetekről mind a helyi lakosság, mint a hasonló területen dolgozó vállalkozások számára. Cél továbbá új vállalkozások alapításának előteremtése, melyek megfelelő színvonalon képesek kielégíteni a helyi és környékbeli igényeket. Lakosság számára információk biztosítása a szegedi „rendszer-telepítő” szakemberekről. Egységes adatbázis létrehozása szakmai szempontok alapján.

Tevékenységek

Együttműködés ösztönzése – fórumok, közös rendezvények szervezése a megújuló energiát előállító (vagy a fenntarthatóságot egyéb módon szolgáló) rendszerek telepítésre specializálódott szervezetek számára. Kormányzati központi „regisztrált szakértői” hálózathoz való csatlakozás elősegítése, együttműködés illetékes központi szervekkel – elsősorban a szervezetek tanúsítása és az egységes adatbázis kialakítása érdekében.

Célcsoport

Szegedi megújuló energia-hasznosító rendszereket telepítő, összeszerelő vállalkozók, ill. e területen vállalkozás indítását tervezők / befektetők Szeged MJV Önkormányzata (adatbázis kialakítása – NFÜ-vel együtt)

Lehetséges partnerek

Megújuló Energiában járatos kormányzati szervek (pl. Energiaközpont NKft) E témában járatos szervezetek, szövetségek (Pl. ArchEnerg klaszter)

Cél

Környezetkímélő, és/vagy energia hatékony technológiákat alkalmazó vállalkozások támogatása Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Az energetikai szempontból fenntartható működésű vállalkozások támogatása és függetlenségük megteremtése

135


A szegedi vállalkozások környezetbarát, energiatakarékos működésének ösztönzése, elősegítése. A projekt célja az, hogy megmutassa a Projekt célja

vállalatoknak, hogy milyen lehetőségeik vannak az energia-biztonság és függetlenség megteremtésére (és a költségeik csökkentésére) a megújuló energia-termelés és hasznosítás által (napkollektor, napelem, hőszivattyúk, termálvíz-hasznosítás). Adókedvezmény (helyi adóból) – a környezetvédelmi/megújuló energia projektek megvalósításához kapcsolódóan Információk biztosítása pl. pályázatokról, megvalósítható rendszerekről Tanácsadói hálózatok kialakítása Közvetlen termelési (piaci) támogatás (zöldáram, zöldhő) bemutatása; Segítségnyújtás a beruházási támogatások eléréséhez (pályázatírás);

Tevékenységek

Kamattámogatás, zöld finanszírozás (állami pénzintézetek által nyújtott hitelek, refinanszírozott hitelprogramok, stb.) lehetőségének bemutatása; Közvetett termelési ösztönzés (kedvezményes tarifák, kötelező bekeverési arányok, adókedvezmények); Technológia transzfer Épületenergetikai auditok, megvalósíthatósági tanulmányok Pályázatok felkutatása Tájékoztatási és promóciós tevékenységek


Cél

Szegedi vállalkozások Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, szegedi vállalkozásfejlesztő szervezetek, környezetvédő civil szervezetek, ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter

Megújuló energia hasznosítására alkalmas eszközök részelemeinek gyártása Szegeden és környékén Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Szegedi beszállítói kör megteremtése/működésének ösztönzése a megújuló energia hasznosítását célzó eszközök előállítása terén A helyi adottságokra és ismeretekre alapulva olyan kis és közepes méretű vállalkozások alapításának ösztönzése, melyek megújuló energiák felhasználását lehetővé tevő eszközök, berendezések előállításával

Projekt célja

foglalkoznak, illetve beszállító tevékenységet végeznek hazai vagy külföldi megújuló nagyvállalatoknak. E közép, hosszú távú cél elérésében a korábban bemutatott projektötletek tapasztalatai is segítséget nyújthatnak – pl. Smart City, „rendszer-telepítők” ösztönzése.

136


SZMJV: - adókedvezmények a megújuló energia termelést elősegítő szervezeteknek, - megfelelő terület és infrastruktúra biztosítása (vagy pl. telephely/inkubátorház ) e szervezetek számára – (ingatlan-regiszter) Tevékenységek

Megújuló energiák felhasználását lehetővé tevő eszközök, berendezések részegységeit gyártó vállalkozások alapításának ösztönzése, esetlegesen ilyen tevékenységű vállalkozások Szegedre való betelepülésének ösztönzése


Szegedi vállalkozók, ill. vállalkozás indítását tervezők / befektetők Szegedi vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek (pl. Kamara, Progress Alapítvány) Szeged MJV Önkormányzata

2.3. Társadalmi vonatkozású stratégia célok

Ismeretek bővítése, lakossági tájékoztatás “Szeged a napfény városa” (Pályázati támogatásokra (lakossági, vállalati) és a megújuló energiákra Cél

vonatkozó fontosabb ismeretek (pl. megtérülés, adottságoknak leginkább megfelelő alternatíva (nap/szél/geotermikus, szigetelés) átadása a helyi lakosságnak és vállalkozóknak (rendezvények, reklámok, stb.)) Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Napenergia, mint megújuló energia hasznosításának lehetőségei A napsütéses órák száma országosan Szegeden a legmagasabb, kedvező

Projekt célja

mennyiségű hőenergia átalakítására, valamint áram termelésére nyújt lehetőséget, ezáltal csökken a környezetterhelés, hosszú távon nagymértékben csökken az energiaköltség. Megújuló energiaforrások alkalmazási területeinek és felhasználási lehetőségeinek megismertetése a lakossággal.

Tevékenységek

Környezetvédelmi témájú információnyújtás, kapcsolatteremtés szakemberek, beruházók és kivitelezők között, valamint a vállalkozási kedv fellendítése.

Célcsoport

Lakosság

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, nonprofit szervezetek,

partnerek

vállalkozások

Projektötlet Projekt célja

Hatékony információátadás megújuló energiák hasznosításához kapcsolódóan igénybe vehető támogatásokról A megújuló energiákra és az energiatakarékosságra vonatkozó ismeretek bővítése, első sorban olyan információkkal, melyek alapján az érintettek 137


meg tudják hozni fejlesztési/beruházási döntésüket. Személyre szabott információk biztosítása (pl. épület méretei, energiafelhasználása mértéke alapján), az adott projekt beruházási költségeinek, megtérülésének, környezetvédelmi/fenntarthatósági eredményeinek meghatározása. Környezetvédelmi előadások keretében a lakosság ismereteinek bővítése, szemléletváltás elősegítése, vállalkozásösztönzés. A helyi lakosság és vállalkozások tájékoztatása a megújuló energiákra vonatkozó finanszírozási lehetőségekről. Internetes portál, amely a szegedi adatok (pl. napsütéses órák száma, Tevékenységek

szélerősség) alapján konkrét számadatokkal támasztja alá a lehetséges megújuló energiás vagy energiatakarékossági projekteket. E portálon szerepelhetnek az aktuális pályázati támogatási lehetőségek (összefoglaló + link a konkrét kiírásra)

Célcsoport

Lakással rendelkező szegediek/telephellyel rendelkező szegedi vállalkozások, Szegeden lakást/házat/telephelyet építeni tervezők

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek, érintett

partnerek

vállalkozások (szállítók)

Cél

Szeged - termálvíz - turisztika/hőenergia Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Geotermikus fűtési rendszerek kiépítésének támogatása A geotermikus fűtési rendszerek alkalmazására való ösztönzés céljából akár szakmai, akár anyagi támogatási lehetőségek biztosítása a Szegedi lakosok és vállalatok számára. A projekttől elvárt eredmény, hogy a

Projekt célja

lakosság körében a megújuló energia- felhasználás alapú fűtési rendszerek részaránya növekedésnek induljon, túlsúlyba kerüljön más fűtési rendszerekkel szemben ezzel párhuzamosan az energiafüggőség is csökkenne.

Tevékenységek Célcsoport Lehetséges partnerek

Geotermikus fűtési rendszerek kiépítéséhez támogatási lehetőségek biztosítása, továbbá szakmai segítség nyújtása a használatához Lakosság, vállalatok Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Magyar Állam

138


Cél

“Bemutatóház” kialakítása - alapelvek helyett gyakorlati ismeretek átadása Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Megújuló energiákat és fenntarthatóságot népszerűsítő rendezvényház/központ létrehozása (mintaprojekt) A szegedi turisztikai és szabadidős lehetőségek bővítése egy fenntartható életmódot népszerűsítő (és környezetbarát módon, megújuló energiák hasznosításával működő) rendezvényházzal.

Projekt célja

Olyan passzív ház létrehozása, amely minden érdeklődő előtt jól áttekinthető módon tudja szemléltetni a megújuló energiaforrások hasznosítása által kínált előnyöket. Mérhető adatokat és információkat tud adni a látogatóknak. Megújuló energia felhasználása a fűtés, használati meleg víz, vagy akár a villamos energia kérdésében. Az önkormányzat tulajdonában lévő épület felhasználása a fenti célok megvalósításához, valamint esetleges pályázati forrás igénybevétele. Olyan öko/megújulós rendezvényház/központ kialakítása – amely teljes

Tevékenységek

mértékben megfelel a fenntarthatósági szempontoknak (pl. építőanyagok, energiaellátás) E központban szabadidős, kulturális, oktatási tevékenységek (pl. gyerek játszóház, koncertek) illetve konferenciák tartása (kapcsolódva előzőekben ismertetett – konferenciaturizmus - projektötlethez).


Cél

Lakosság (különösen családok, gyerekek), vállalatok Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, helyi vállalkozók

Közintézmények példamutatása - mintaprojektek megvalósítása által Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

„Ökoiskola” programban való részvétel Olyan iskolák „nyerik” el ezt az Ökoiskola címet, melyek iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedően magas színvonalon képviseli a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiai értékeit. A fenntarthatóságra nevelés szervesen beilleszthető a szakmai képzésbe,

Projekt célja

annak érdekében, hogy a diákok számára egyértelművé váljon: a fenntarthatóság szempontjai nem idealisztikus vágyálmok, hanem fontos gazdasági szempontok is, melyek érvényesítése egyre inkább a sikeres vállalkozás, munkavállalás meghatározó részévé válik. Az oktatásban szerepet kap a környezeti nevelés, a diákok ötleteikkel, munkájukkal segítik az iskola környezettudatos működését. Iskolák működtetése 139


környezetkímélő, a szülőkkel és a helyi közösséggel együttműködve a helyi környezeti problémák megoldásában.

Tevékenység

Minél több iskola pályázatának beadása a programhoz való csatlakozásra

Célcsoport

Diákok, oktatók, tanárok


Cél

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szeged város Klímavédelmi Programjának kialakítása és megvalósítása Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Csatlakozás a Klímabarát Települések Szövetségéhez, klímavédelmi tevékenységek elindítása A Szövetséghez való csatlakozás célja, hogy Szeged is kialakítsa saját

Projekt célja

klímastratégiáját és a helyi, közösségi kezdeményezések sokasága – egymást is erősítve – megtalálhatja a klímaváltozás mérséklésének és annak hatásaihoz való alkalmazkodás leghatékonyabb módját. Csatlakozás a Szövetséghez; Klímabarát ajánlások teljesítésére való törekvés; Szeged klímastratégiájának kidolgozása. Rendszeres fórum biztosítása a lakosság számára. A helyi sajtóban és a város honlapján a helyi lakosság folyamatos

Tevékenységek

tájékoztatása a klímaváltozással kapcsolatos helyi, országos és nemzetközi hírekről. Klímakoordinátor kijelölése, aki a Szövetség által javasolt helyi Klímakör szervezését segíti, folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a különböző klímabarát lehetőségekről stb.


Lakosság, önkormányzati intézmények, vállalatok Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szerveztek

140


3. Fenntartható gazdaságfejlesztés – Gazdasági fejlődés két fő pillér mentén: Minőségi helyi termékek előállítása (pl.: mezőgazdasági termékek feldolgozása) mentén, valamint Tudás ipar mentén


Cél

Fenntartható gazdaságfejlesztés Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Leginkább a helyi erőforrásokra épülő, környezet- és tájvédelmet előtérbe helyező, fenntartható iparágak fejlesztése A környezeti, gazdasági és társadalmi feltételek megteremtése a

Projekt célja

környezet- és tájvédelmet célzó gazdasági tevékenységek kialakítása és elterjesztése céljából. A mezőgazdasági stratégiaváltás modelljének elterjesztése a Szegedi Kistérségben. Az agrár-környezetvédelmi programokhoz való kapcsolódás segítése A Szeged környéki agrárgazdaság új, fenntartható és versenyképes fejlődési modelljének kialakítása a környezetbarát termelési,

Tevékenységek

gazdálkodási eljárások bevezetésével a különféle földhasználati ágakban (a gyepterületek és vizes élőhelyek ökológiai feltételeknek megfelelő hasznosítása, környezetbarát állattartás kialakítása, stb.). A szaktanácsadás hálózatának kiépítése A gazdálkodók folyamatos tájékoztatása a pályázati lehetőségekről A Szeged környéki gazdálkodók hozzásegítése agrártámogatásokhoz

Célcsoport

Alternatív gazdálkodás lehetőségeit kereső termelők

Lehetséges

Önkormányzat, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, pályázatíró

partnerek

cégek, mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások

Projektötlet

Nagy nyersanyagigényű és nagy környezetterheléssel járó iparágak korlátozása A kistérség területén jelentős környezetterheléssel járó szénhidrogén-

Projekt célja

bányászat során előidézett környezeti károk minimalizálása, a meglévő környezeti szennyezések felszámolása


A szénhidrogén bányászat által előidézett környezeti károk felmérése A szükséges kármentesítési feladatok elvégzése Szénhidrogén kutatást és bányászatot végző vállalkozások környezetvédelmi hatóságok

141


Cél

Környezetbarát gazdálkodás elterjesztése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

A természeti adottságokat nem veszélyeztető, de gazdaságilag eredményes mezőgazdasági termelés elterjesztése A város külterületén a környezetileg érzékeny, kedvezőtlen adottságú területeken a környezetvédelem és a gazdasági tevékenységek

Projekt célja

összhangjának megteremtése és ezeken a területeken élő emberek jövedelemszerző lehetőségeinek bővítése a gazdaságilag eredményes mezőgazdasági termelés elterjesztése által. Az ökológiai gazdálkodás módszereinek elterjesztése, modell gazdaságok kialakítása Az extenzív gazdálkodás módszereinek elterjesztése, különös tekintettel a Szeged és kistérsége környezetileg érzékeny területeire.

Tevékenységek

Biogazdálkodásra való áttérés támogatása, biotermékek értékesítési rendszerének fejlesztése A tájökológiai szemléletű tájgazdálkodás kialakítása Helyi adottságoknak megfelelő, ahhoz igazodó fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása

Célcsoport

A környezetileg érzékeny területeken gazdálkodók illetve az alternatív gazdálkodás lehetőségeit kereső termelők

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat, Mezőgazdasági és

partnerek

Vidékfejlesztési Hivatal


Cél

Egészséges és/vagy biotermékek előállítása és feldolgozása Szegeden és környékén Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Helyi termékek keresletének és kínálatának ösztönzése/erősítése A helyi adottságokra épülő termelői, vállalkozói tevékenység ösztönzése és ezáltal a munkalehetőségek és a jövedelmi helyzet javítása. Cél, hogy mind a lakosság mind a vállalkozók körében preferenciát

Projekt célja

(előnyt) élvezzenek a helyben (Szegeden és környékén) előállított/feldolgozott termékek (pl. mezőgazdasági termékek, helyben feldolgozott élelmiszerek), illetve a helyi vállalkozók által nyújtott szolgáltatások. Tudatosítani szükséges az emberekben, hogy a helyben előállított („non142


traded”) termékek fogyasztása (jellemzően) hozzájárulnak a fenntarthatósági szempontokhoz és helyi árbevételt, jövedelmet, munkalehetőséget generálnak. - Szemléletformálás a helyi termékek iránti preferencia kialakítása érdekében (ld. 128. oldal) Tevékenységek

- Termelők, szolgáltatók (vállalkozók) támogatása termékeik értékesítési lehetőségeinek bővítése érdekében: pl. fizikailag megjelenő (pl. kiállítások, piacok) és virtuális terek (honlapok) szegedi termékek és szolgáltatások számára


Cél

Szeged lakossága Szegedi vállalkozók Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek

Innovatív technológiák alkalmazása, bevezetése, vállalatok igényeinek/piaci igényeknek megfelelő kutatások elvégzése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Piaci igényekre alapuló kutatások ösztönzése Cél egyrészről, hogy az egyetemi/kutatói bázis olyan kutatásokat végezzen; melyek piaci igényekre alapulnak (vagy minimálisan minden kutatás esetében kötelezően kerüljön feltüntetésre a kutatási eredmény lehetséges piaci hasznosítás lehetősége)

Projekt célja

Cél másrészről, hogy a helyi vállalkozások kutatási igénye élénküljön; illetve a vállalkozók tisztában legyenek az innovatív fejlesztéseikhez kapcsolódó szegedi kutatói-bázis által felkínált lehetőségeket A tudásra, kutatási eredményekre épülő ipar foglalkoztatásra gyakorolt hatásának erősítése Helyi innovatív KKV regiszterének kialakítása Egyetemi tájékoztató fórumok szervezése innovatív szegedi vállalkozások

Tevékenységek

számára a szegedi kutatási eredményekről és irányokról Ösztönző-rendszer kialakítása Egyetemen/kutatóintézeteken a vállalkozók általi megbízásos megrendelések érdekében (döntő mértékben kisebb volumenű megrendelések)

Célcsoport

Szegedi innovatív vállalkozások Szegedi kutatók, kutatóintézetek, Szegedi Tudományegyetem

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Tudományegyetem,

partnerek

Szegedi kutatóintézetek (Bay Z., SZBK, Gabonakutató)

143


A Szegeden létesítendő lézerközpont (ELI) megvalósításából adódó Cél

lehetőségek kihasználása Szeged város gazdaságának fejlődése érdekében Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Az ELI megvalósításából adódó lehetőségek azonosítása (Szeged gazdaságának fejlesztése érdekében) A 992 millió Ft-ból megvalósuló Európai Uniós projekt alapkutatási tevékenységeket tartalmaz (ld. helyzetfeltárás) – ezért rövidtávon a szegedi vállalkozások a „kiszolgáló ágazatok” (pl. szálláshely, konferencia

Projekt célja

terület, tanulmánykészítés, esetleg építés) által hasznosíthatják a projekt multiplikatív hatásait. Cél, hogy az ELI projekt lehetséges hatásairól, a szegedi vállalkozások kapcsolódási lehetőségeiről minden szegedi érintett rendelkezzen a megfelelő információval. Tanulmány készítése – az ELI szegedi gazdaságra gyakorolt multiplikatív

Tevékenységek

hatásairól Tanulmány eredményeinek terjesztése

Célcsoport

Szegedi vállalkozások ELI kutatói – ELI projekt megvalósítói

Lehetséges


partnerek

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Szeged stratégiai irányaihoz kötődően gyógyszeripari/biotechnológiai Cél

(vagy egyéb Szegeden rendelkezésre álló tudásokra/erőforrásokra épülő) nagyvállalat (multinacionális vállalat) letelepítésének elősegítése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

A szegedi adottságoknak leginkább megfelelő (multinacionális) nagyvállalat Szegedre telepítése Szegedi lehetőségek nemzetközi fórumokon való terjesztése, nagyvállalati befektetők tájékoztatása érdekében

Projekt célja

Szegedi munkalehetőségek jelentős bővítése, munkanélküliség csökkentése A Szegeden előállított nagy hozzáadott értékű termékek előállításának ösztönzése, megfelelő szakmai befektető bevonásával A szegedi lehetőségek, erősségek és adottságok felmérése Professzionális, csak e feladattal foglalkozó felelős/szervezet alapítása

Tevékenységek

Szeged város tulajdonában lévő (illetve egyéb Szegeden értékesítésre váró) ingatlanok/fejlesztési területek regisztrálása (egységes adatbázis befektetők számára) – az ingatlan „kataszter” nyilvánossá tétele (pl. Internet) 144


Egyetemi, önkormányzati vállalkozói együttműködés a megfelelő befektető megtalálása és Szegedre telepítése érdekében Célcsoport Lehetséges partnerek

Cél

Szegeden befektetni szándékozó nagyvállalatok Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata,Szegedi Tudományegyetem

Lakosság tájékoztatása a kompetenciákról (kihez milyen ügyben lehet fordulni) Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Információs pontok kialakítása Az Önkormányzat által közösségi helyszíneken (önkormányzatok, művelődési intézmények, alapítványok, egyesületek, stb.) kialakított információs helyek, ahol a lakosság tájékoztatást kaphat az önkormányzat

Projekt célja

szolgáltatásairól, támogatási lehetőségekről, intézhetik azokat az ügyeiket, amelyek segíthetnek problémáik megoldásában. További cél, tájékoztatni a városba letelepedőket, továbbá a vállalkozók egyszerűbb ügyintézésének megkönnyítése.


pályázati lehetőségek keresése az információs pontok kialakításához a közérdeklődésre számottevő információk összegyűjtése Lakosság, a városban letelepedők, vállalkozók Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

3.3. Társadalmi vonatkozású stratégia célok Cél

Fórumok, kiállítások szervezése a vállalkozások számára Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Fórumok szervezése neves szakértők meghívásával és közreműködésével a „Sikeres vállalkozás titkai” címmel Információszolgáltatás és gyűjtés, eszmecsere, kapcsolati tőke

Projekt célja

kiépítésének céljából tájékoztató előadások, fórumok, kiállítások szervezése

Tevékenység

Sikeres vállalkozók meghívása, előadások, fórumok, kiállítások szervezése

Célcsoport

Vállalkozók


Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, meghívott előadók

145


Cél

Tudás alapú munkahelyek teremtése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében


Támogatások munkahelyteremtéshez való kötése KKV-k fejlődésének, versenyképességének növelése, a regionális különbségek mérséklése érdekében.

Tevékenység

Új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása.

Célcsoport

Vállalkozások


Cél

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Meglévő tömegmunkahelyek megtartása Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Helyi erőforrások aktívabb kihasználása A helyi termelők és értékesítők közötti kapcsolat erősítése annak

Projekt célja

érdekében, hogy a külföldi áru helyett a helyben előállított, jó minőségű termék kerüljenek a boltok polcaira. Ezzel párhuzamosan ezen termékek népszerűsítése a lakosság körében.

Tevékenység

fórumok szervezése a helyi termelők és értékesítők között helyi termékek népszerűsítése a lakosság körében

Célcsoport

Helyi termelők, kereskedők, vállalkozók, lakosság

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek, helyi

partnerek

vállalkozások, egyesületek, alapítványok

Projektötlet

Munkaerőpiaci kínálat helyi vállalkozói igényekkel való összehangolása Az egyetemi képzések összehangolása a helyi munkaerőpiaci igényekkel,

Projekt célja

állásbörzék szervezése hallgatóknak és a munkaerőpiacon már jelenlévőknek egyaránt.

Tevékenység

Állásbörzék szervezése az érintett szereplők számára.

Célcsoport

Egyetemi hallgatók, vállalkozások, lakosság


Szegedi Tudományegyetem

146


4. A fenntartható turizmus megteremtése – Kulturális/ifjúsági programokhoz/tudásközponthoz kapcsolódó turizmus


Cél

Szeged város vonzóvá tétele az aktív-, illetve az ökoturizmust előnyben részesítő turisták számára Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Szeged természeti értékeinek bemutatása Olyan turisztikai programcsomagok kidolgozása a cél, amelyek lehetőséget adnak a turistáknak arra, hogy Szeged nevezetességei mellett megtekinthessék a helyi természeti értékeket is. A programok

Projekt célja

összeállításában megjelennek a természetjárás különböző formái, mint a gyalogos, a kerékpáros, vagy a vízi túrázás, és rendszerint a természetjárással kitöltött félnapokat követi a kulturális látnivalók megtekintése. Az egyedi tájérték kataszter elkészítése, ez alapján a szükséges védettségeket biztosító határozatok meghozatala, védettséghez a szükséges műszaki teendők előkészítése Tanösvények, gyalogos valamint kerékpáros túraútvonalak kialakítása a

Tevékenységek

térség értékeinek bemutatására Komplett erdei iskola program kialakítása Félnapos programok szervezése a Szegedi Vadasparkban, Füvészkertben és a Fehér-tón (kerékpár-túra, madarász-túra, tavaszköszöntő, fióka les, tiszavirág-túra, daru les,)


Hazai és külföldi (öko)turisták, szegedi lakosok Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft., Szegedi Vadaspark, SZTE Füvészkert, Szállodák, programszervező irodák, Védegylet Egyesület Füvészkert felújítási program A Füvészkert bekapcsolása a város látványosságait bemutató

Projekt célja

túraútvonalba, a kerti közgyűjtemény fejlesztése, a speciálisan Füvészkerthez kötődő rekreációs és ismeretterjesztő centrum kialakítása. A SZTE Füvészkert turisztikai, természetvédelmi értékeinek bemutatása,

Tevékenységek

fejlesztése, a füvészkert bekapcsolása a városi túraútvonalba Energiatakarékos üzemeltetésű bemutató üvegház és előnevelő ház felépítése 147



Lakosság Szegedi Tudományegyetem „Magyarország kapuja” turisztikai, régészeti és tájtörténeti bemutatóhelyek létesítése Az M5 és M43 autópálya lehetőségeket teremt arra, hogy az országhatár közelében kialakított autós pihenőhely közelében (esetleg ahhoz

Projekt célja

kapcsolva) bemutatásra kerüljenek a térségünkre jellemző táj- és kultúrtörténeti értékek, illetve az autópálya-építkezések során feltárt régészeti emlékek – rövid és hosszú távú idegenforgalmi marketinget szolgálva.

Tevékenységek

A bemutatóhely szakmai programjának kialakítása Bemutatóhelyek megtervezése, kivitelezése

Célcsoport

Lakosság

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Móra Ferenc Múzeum,

partnerek

Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft., Védegylet Egyesület


A turizmus “ésszerű”, helyi adottságoknak megfelelő fejlesztése, Cél

minőségi szolgáltatások preferálása az olcsó/tömegszolgáltatásokkal szemben Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Többnapos programcsomagok kialakítása a helyi adottságok és értékek mentén – helyi, térségi és regionális turisztikai együttműködés alapján Helyi adottságokra és kultúrára épülő minőségi turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése (pl. marketing tevékenységgel) – „Turisztikailag vonzó város” képének kialakítása marketing tevékenységgel támogatva. A Szegedi turizmus olyan irányba terelése amely a hagyományokra, szegedi kultúrára épül – a természeti erőforrások felhasználása hosszú

Projekt célja

távú gondolkodást tükrözzön Azon szegedi értékek (turisztikai erősségek) felmérése, melyek turisztikai szempontból értékesek (és értékesíthetőek) A turizmus fejlesztéseit úgy kell tervezni és menedzselni, hogy ne okozzon súlyos környezeti vagy társadalmi-gazdasági problémákat a térségben. A turisztikai projekt hozzájárulhat a térség általános környezetvédelmi minőségének fenntartásához, és lehetőség szerinti fejlesztéséhez. 148


A szegedi turisztikai kínálat összehangolása (városon belül, kistérségi programokkal, esetlegesen megyei és regionális programokkal)

Egységes turisztikai információs rendszer kialakítása Tevékenységek

TDM szervezetek tevékenységeinek fejlesztése Szegedi turisztikai stratégia kialakítása (regionális és országos stratégiákkal összhangban) Szegedre érkező turisták

Célcsoport

Szegedi turisztikai szereplők (szállásadók, múzeumok, rendezvény, kulturális program szervezők, …)

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és turisztikai intézményei

partnerek

Országos, regionális, megyei turisztikai szervezetek


Öko-, aktív, illetve kerékpáros turisták igényeit kielégítő szolgáltatások biztosítása Szeged város vonzóvá és elérhetővé tétele a környezettudatos szemléletmódot előnyben részesítő turisták számára. Összehangolt turizmus-fejlesztési program (tanyai, falusi turizmus fejlesztése) kialakítása Szeged város turisztikai értékeinek, szolgáltatásainak összegyűjtése A települések belterületein, frekventált külterületein, települések között kerékpárutak felújítása, használhatóságának biztosítása, új kerékpárutak létesítése, hálózatba kapcsolása, hatékonyan használható útvonalak

Tevékenységek

kialakítása A nemzetközi kerékpáros kapcsolatok fejlesztése (EuroVelo 11) Környezettudatos működésű, környezetkímélő szálláshelyek kialakítása (zöld szállodák), reklámozása Alapanyagként helyi termékeket felhasználó, helyi jellegzetes ételeket kínáló éttermek kialakítása, reklámozása Vezetővel ellátott gyalogos vagy kerékpáros túrák szervezése a vasutak, vízi utak, erdők mentén.


Lakosság Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, szegedi szállodák, Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft., Orpheus Állatvédő Egyesület, Védegylet Egyesület

149


Cél

Szezonalitás hatásának csökkentése a szegedi turizmusban Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Projekt célja

Konferenciaturizmus élénkítése, ehhez kapcsolódóan kiemelt kulturális események szervezése A turisztikai „csúcsszezonon” kívüli turisztikai kereslet élénkítése Igényeknek megfelelő konferencia-terem kialakítása. A konferenciaturizmus reális lehetőségeinek vizsgálata, keresleti és

Tevékenységek

kínálati viszonyok elemzése, kereslet növelésének realitása A projekte(ke)t megvalósító potenciális (helyi) befektetők felmérése


Cél

Konferencia résztvevők Konferencia szervezők Szegedi befektetők, ingatlantulajdonosok, turisztikai szereplők

A helyi szereplők bevonása a turizmus fejlesztésébe (helyi vállalkozók, humánerőforrás) Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

EuroVelo kerékpárhálózat turisztikai szerepének erősítése Szegeden A nemzetközi kerékpáros útvonal szegedi szakaszában rejlő turisztikai lehetőségek kihasználása Öko-, és aktív turizmus szerepének erősítése Kerékpáros közlekedés népszerűsítése (és ezáltal a közlekedési károsanyag kibocsátás csökkentése)

Projekt célja

A turizmus természeti, történeti, kulturális és egyéb erőforrásait úgy kell megőrizni a jövőbeli folyamatos felhasználáshoz, hogy közben a jelen társadalomnak is hasznot hozzanak. A turizmus haszna az egész társadalomban érzékelhető, így várhatóan a helyi közösség támogatni fogja a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő turizmust. - az EuroVelo nemzetközi kerékpár útvonalból adódó Szegedi turisztikai

Tevékenység

lehetőségeket felmérő tanulmány készítése - programcsomagok kidolgozása EuroVelo-n „érkező” turisták számára - infrastrukturális fejlesztések az EuroVelo-hoz kapcsolódóan

Célcsoport

Hazai és külföldi turisták (főleg aktív turizmus)

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, kerékpáros szervezetek,

partnerek

környezetvédő civil szervezetek

150



Cél

A közösségi kezdeményezések, és a társadalmi lehetőségek feltárása a fenntartható turizmus érdekében. Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Csatlakozás az EU által támogatott Greenways (zöldutak) hálózathoz és akcióprogramhoz a rekreációs célú kerékpározás elterjesztése érdekében A rekreációs célú kerékpározás segítségével figyelemfelkeltés és kedvcsinálás a hivatás célú kerékpározáshoz. A kerékpár használatával értékes városi területet és energiát takaríthatunk meg; ráadásul sem zaj-,

Projekt célja

sem légszennyezést nem okoz. Hozzájárul a fenntartható mobilitáshoz és az általános jóléthez, igen hatékony és pozitív hatással van az egészségre. Magyarországon ezidáig 10 db zöldút kezdeményezés indult, melyek mindegyike kitűzött maga elé vidékfejlesztési célokat is. Kapcsolatfelvétel a program hazai koordinátorával, az Ökotárs Alapítvánnyal, valamint az eddigi hazai zöldút kezdeményezések, tapasztalatok figyelembevétele. Egy-két megvalósult zöldút kezdeményezés bemutatása a lakosságnak (az adott helyi szervezők által) Szegedi Greenways hálózat „kitaposásra” javasolt szakaszai térképének

Tevékenységek

elkészítése és terjesztése, a hálózatok ellátása, felszerelése speciális jelzésekkel A természetes örökséget bemutató információs csomag publikálása Helyi örökség bemutatása a zöldutak mentén Városunk (helyi örökségünk, természetvédelmi és egyéb zöldterületek, zöldutakat szegélyező tipikus vegetáció) felfedezése a zöldutak használatával, szervezett túrákkal Kezdeményezések meghirdetése a zöldutak fejlesztése érdekében

Célcsoport

Lakosság

Lehetséges

Önkormányzat, CSEMETE Egyesület, Orpheus Állatvédő Egyesület,

partnerek

alapítványok, Védegylet Egyesület

151


5. Tisza és a Tisza-part kihasználása


Cél

Porszennyezés csökkentése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Portartalom csökkentése Tisza vizével való locsolással A magas porszennyezettség jelentős probléma Szegeden. Ez egyrészt a város természetes elhelyezkedéséből adódó probléma, másrészt a

Projekt célja

közlekedés is hozzájárul a porterheléshez. A levegő portartalom csökkentésének egyik módja a locsolás. Ehhez a mai gyakorlat szerint a tűzcsapokra való rácsatlakozással nyernek vizet. A projekt célja a portartalom csökkentésére szolgáló alternatív megoldások felkutatása. A portartalom csökkentésére szolgáló alternatív megoldások felkutatása

Tevékenységek

Megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása az utak Tisza vizével történő locsolására A kidolgozott módszer hatósági elfogadtatása

Célcsoport

Lakosság

Lehetséges

Önkormányzat, Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., Magyar

partnerek

Közút Nonprofit Zrt., ÁNTSZ

Cél

Tisza élővilágának megőrzése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Intézkedések megtétele a Tisza élővilágának megőrzése érdekében A Tisza élővilága évről-évre fogyatkozik, és mára már elérte az

Projekt célja

önfenntartó képességének határát. A projekt célja olyan intézkedések megtétele, amelyek hozzájárulnak a Tisza és hullámtere élővilágának megőrzéséhez szakszerű és természetkímélő erdőgazdálkodás és megfelelő vízkormányzás megvalósítása a hullámtér változatos élővilágának

Tevékenységek

megőrzése érdekében A természeti és táji értékeket megőrző fenntartható turizmus elterjesztése a Tisza partján (vízi turizmus, horgászat)


Tisza élővilága Környezetvédelmi hatóságok, CSEMETE Egyesület, Védegylet Egyesület

152


Cél

Az árvízveszély hosszútávú mérséklése prevencióval Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Hosszú távú prevenciós program elindítása A tiszai-vízgyűjtő természetföldrajzi képe alapján elmondható, hogy a Tiszán a vízjáték értéke igen nagy, szélsőségekbe hajló. Ezt a természeti tényezők mellett az emberi beavatkozások tovább erősítették. A projekt

Projekt célja

célja ezeknek az emberi hatásoknak a mérséklése, olyan módon, hogy a vízgyűjtő területen történő beavatkozásokat nyomon követve, megpróbáljuk ezeket a tevékenységeket befolyásolni mind Magyarország mint Ukrajna területén. Kapcsolatfelvétel a Tisza magyarországi és ukrajnai vízgyűjtőterületén tevékenykedő természetvédelmi és vízügyi szervezetekkel. Intenzív információ áramlás megvalósítása a területen tervezett

Tevékenységek

beruházásokról, illetve a Tisza lefolyását módosító bármilyen tevékenységekről. Azokon a területeken, ahol ez egyértelműen pozitív hatással járna a Tisza teljes hosszára eső árvízi megelőzésben, ott fatelepítési akciók szervezése a szegedi lakosság széleskörű tájékoztatása mellett.

Célcsoport

Szeged ATIKÖVIZIG, Szeged MJV Önkormányzata, civil szervezetek, Klímabarát

Lehetséges

Települések Szövetsége, a Tisza magyarországi és ukrajnai

partnerek

vízgyűjtőterületén tevékenykedő természetvédelmi és vízügyi szervezetek

Cél

Árvízi biztonság erősítése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

A védelmi képesség javítása a Tisza árvizeivel szemben A 2010. évi árvíz helyi tapasztalatai azt mutatták, hogy egy újabb hasonló mértékű árvíz eredményes kivédése bizonytalan lenne főleg Szeged

Projekt célja

központi részein. A projekt célja az eredményesen működő helyi vízkárelhárítás megvalósítása az árvízi kockázat csökkentése az élet- és vagyonbiztonság érdekében. A védelmi képességet javító fejlesztések előkészítése A fejlesztési program városképhez való igazítása

Tevékenységek

A program illesztése a „Szeged fő utcája a Tisza” elképzelésekhez Forrás keresése a beruházás megvalósításához Védelmi képességet javító fejlesztések megvalósítása

Célcsoport

Szeged 153



ATIKÖVIZIG, Szeged MJV Önkormányzata, civil szervezetek

5.2. Gazdasági vonatkozású stratégia célok

Cél

A megújuló Tisza-part vendég-látóipari és turisztikai lehetőségeinek kihasználása (pl. rendezvények, kávézók, éttermek) Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében



Tisza-parton vendéglátó egységek kialakítása Szegeden és környékén működő éttermek ösztönzése helyi alapanyagok használatára, tradicionális (jó minőségű) szegedi ételek készítésére. Mobilgát projekthez kapcsolódóan vendéglátó-ipari kialakítása (időszakos vagy állandó „standok”) Lakosság, turisták Szegedi vendéglátó-ipari fejlesztést tervezők

lehetőségek

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, szegedi vendéglátó-ipari vállalkozások


Cél

Tisza, mint nagy kihasználtságú közösségi tér Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Fiatalok ösztönzése a közösségi terek használatára A fiatalok igényeinek felmérése, közvélemény-kutatás céljából ifjúsági

Projekt célja

fórumok szervezése, a fiatalok, ifjúsági csoportok bevonása a programok szervezésébe, a település társadalmi életének alakításába. közvélemény-kutatás a fiatalok igényeinek felmérésére,

Tevékenységek

fórumok szervezése a fiatalok számára, fiatalok kulturális programokba való bevonása, pl.: szórólap terjesztése különböző ifjúsági csoportok számára közösségi terek létrehozása

Célcsoport

Fiatalok

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, IH Rendezvényközpont, civil

partnerek

szervezetek, Fészek Nagycsaládosok Szegedi Egyesülete

Projektötlet

Tisza-part kihasználtságának bővítése. Részben környezetbarát játszóterek és vendéglátó egységek kialakításával, részben tiszta és

154


rendezett Tisza-part kialakításával és fenntartásával A szegedi Tisza-part szakaszának hasznosítása – a fenntarthatóság szempontjainak maximális figyelembevétele mellett. Projekt célja

Szegeden és környékén működő éttermek ösztönzése helyi alapanyagok használatára, tradicionális (jó minőségű) szegedi ételek készítésére. Tisza-part zöld felületének bővítése, megőrzése - rendezett, tiszta Tiszapart kialakítása, folyamatos karbantartással, szemétgyűjtéssel. mobilgát projekthez kapcsolódóan – vendéglátó-ipari lehetőségek

Tevékenységek

kialakítása (időszakos vagy állandó „standok”) illetve játszóterek, egyéb turisztikai aktivitást növelő létesítmények kialakítása

Célcsoport

Szegedi turisták Szegedi vendég-látóipari fejlesztést tervezők

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, turisztikai szervezetek,

partnerek

vendéglátó-ipari vállalkozások

Cél

Tiszai, Tisza-parti megszervezésű közösségi programok esetén a Tisza szerepének, jelentőségének kihangsúlyozása Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében


Tiszához kötődő rendezvények szervezése Rendszeres szabadtéri nyári rendezvények a Tisza-part kihasználásával Pl: vízi sportok (kajak-kenu), futópárbaj (szeresd a várost)... rendszeres szezonális rendezvények szervezése a Tisza-parton Széchenyi téren megrendezésre kerülő események „kiszervezése” a Tisza-

Tevékenység

partra marketing eszközök igénybevétele a megrendezésre kerülő események tájékoztatásáról

Célcsoport

Lakosság (fiatalok, családok)

Lehetséges


partnerek


155


6. Szegedi építészeti architektúra megőrzése – A Nagy Árvíz után kialakult egységes szegedi városszerkezet, hangulatos szegedi városkép megőrzése, valamint a városi zöldfelületek megőrzése és bővítése

6.1. Környezeti vonatkozású stratégiai célok Cél

Természet közeli élőhelyek védelme Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Szeged város közigazgatási határán belüli „Ökológiai szigetek” megőrzése Szeged város közigazgatási határain belül még természet közeli állapotúnak tekinthető területek puszta létükkel hozzájárulhatnak a városi élőhely káros hatásainak mérsékléséhez. Odafigyelés nélkül a város

Projekt célja

fejlődése, a különböző beruházások, a lakott területek terjeszkedése valószínűleg megváltoztatná ezeket a területeket, és végül eltűnnének ezek az „ökológiai szigetek”. A projekt célja olyan tevékenységek elvégzése, amely hozzájárulhat ezen területeknek a megőrzéséhez. A projekt magában foglalhatja e területek: számbavételét, egyedi tájérték kataszter elkészítését; védettségre javasolását;

Tevékenységek

tulajdonosokkal, használókkal, összes érdekelttel egyeztető fórumok megszervezését; a szükséges védettségeket biztosító határozatok meghozatalát, a védettséghez szükséges műszaki teendők előkészítését; és esetleges természetvédelmi rehabilitációs munkálatokat.

Célcsoport

Önkormányzat

Lehetséges

Önkormányzat, ATIKÖVIZIG, Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit

partnerek

Kft., civil szervezetek, alapítványok

Cél

Rendezett zöldfelületi rendszer fenntartása, zöldfelületek növelésének lehetősége Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Zöldfelületek mennyiségének növelése Szegedi véderdők, meglévő parkok gondozása nagyfokú szakértelemmel történik (Újszegedi Liget; a Kodály, a Széchenyi és a Klapka tér; Rákóczi

Projekt célja

tér, Mátyás tér és a Csongrádi sugárút környezete; Széchenyi téri Klebelsberg szoborpark; automata öntözőrendszer - Széchenyi téren, Várkert, Dóm tér), azonban jellemző a zöldterületek mennyiségi visszaszorulása.

156


A projekt célja a zöldfelületek mennyiségi növelése a város arculatának és zöldfelületi ellátottságának javítás érdekében. Projekt keretei között szerepel a: parkosítási lehetőségek felmérése Tevékenységek

a belvárosban, illetve külvárosi részeken minél több zöldfelület (az ehhez kapcsolódó öntözőberendezés, szoborpark, szökőkút) kialakítása, és erdőtelepítések.


Önkormányzat Önkormányzat, Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

6.2. Gazdasági vonatkozású stratégiai célok Cél

Szegedi építési vállalkozók bevonása/preferálása a beruházásokba Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Fenntarthatósági szempontokra hangsúlyt helyező város-, és gazdaságfejlesztés Zöldfelület bővítés, építészeti értékek megőrzése Szegedi ingatlanfejlesztés esetén korszerű, környezetbarát technológiák

Projekt célja

alkalmazása Zöldmezős beruházások elkerülése, funkcióvesztett épületek hasznosítása Városkép minőségi megőrzése A szegedi építészeti értékek megőrzését figyelembe vevő

Tevékenységek

gazdaságfejlesztési stratégia és szabályozás kialakítása Helyi vállalkozók előnyben részesítése az építészeti architektúra megőrzése során


Szegeden ingatlanfejlesztést megvalósítók Szeged MJV


Helyi jelentőségű természeti értékek és objektumok védelme Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Műemléki épületek, helyi jelentőségű épített értékek, régészeti lelőhelyek védelme

157


A helyi jelentőségű műemlék jellegű épületek, objektumok, régészeti Projekt célja

lelőhelyek jogszabályban lefektetett védelmének biztosítása, környezetesztétikai szempont figyelembevételének szem előtt tartása.

Tevékenység

lakosság tájékoztatása a műemléki épületekről, valamint a helyi jelentőségű épített értékekről

Célcsoport

Lakosság

Lehetséges


partnerek


Projektötlet

A civil szervezetek és a lakosság fokozott bevonása a természet és épített környezeti elemek védelmébe Helyi jelentőséggel bíró természeti területek, zöldfelületek, kulturális

Projekt célja

szempontból kiemelkedő fontosságú különleges területek, egyedi tájértékek védelme civil szervezetek és a lakosság összefogásával. szemétgyűjtési akciók szervezése,

Tevékenység

nagytakarítási akciók szervezése, közösségi terek létrehozása pl.: a graffitisok számára,

Célcsoport

Lakosság

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek, egyesületek,

partnerek

alapítványok lakosság

Cél

Zöldfelületi rendszer elemeinek megóvása, bővítése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Öko-játszóterek kialakítása, meglévők felújítása, közparkok megújítása, karbantartása Szabadidő eltöltésére alkalmas közparkok, játszóterek megújítása, karbantartása, ezáltal Szeged összképének javítása, turistabaráttá tétele. Olyan parkos, elkerített térrészek, játszóterek kialakítása a cél, amely kellemes környezetet biztosítanak a pihenésre, szabadtéri

Projekt célja

tevékenységekre, és emellett környezettudatosságra nevelnek. Öko-játszóterek kialakítása, melyek interaktív, gondolatébresztő játékokon keresztül modellezik a környezetvédelem, az energiatakarékosság, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás eszközeit, az újrahasznosítás folyamatait, valamint környezettudatos szemléletmód kialakítását a gyerekekben és a felnőttekben egyaránt. pályázati lehetőségek keresése a közparkok, játszóterek megújítására, karbantartására

Tevékenység

öko-játszóterekkel foglalkozó cégekkel való kapcsolatfelvétel Játszóterek kialakítása, amelyekben természeti jelképek kerülnek elhelyezésre 158


ahol a játszótér elemei természetes és újrahasznosított anyagokból készülnének, amelyek kerítéssel lennének körülvéve, amely a kutyák bejutását is megakadályozza ahol szelektív hulladékgyűjtő edényzeteket helyeznének el Célcsoport

Lakosság, turisták

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, helyi vállalkozások, civil

partnerek

szervezetek, egyesületek, alapítványok

Cél

Közösségi terek létrehozása Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér cím elnyerése A helyben elérhető alapszolgáltatások körének bővítése, minőségének és hozzáférhetőségének javítása többfunkciós szolgáltató központok létrehozásával, a többnyire kihasználatlan épületek megújuló energia felhasználásával való felújítása és műszaki korszerűsítése révén. Többfunkciós szolgáltató központ lehetőségei:

Projekt célja

közösségi programok szervezési helyszíne, ifjúsági információs pont működtetése, civil szervezetek számára helyszín biztosítása, közösségfejlesztő folyamatok generálása, egészségfejlesztési programok lebonyolítása, közművelődési programok szervezése. pályázati kiírások figyelése,

Tevékenység

kihasználatlan épületek pályázati úton történő korszerűsítése, felújítása megújuló energia felhasználásával

Célcsoport

Lakosság

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, alapítványok, Szegedi

partnerek

Kistérség, Egyházi szervezetek, civil szervezetek

159


7. „Együttműködő város” – Tervezett összefogás, együttműködés a város civil-, önkormányzati-, vállalkozói szereplői között

7.1. Környezeti vonatkozású stratégiai célok Cél

Szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében


Szelektív hulladékgyűjtésre ösztönző programok, versenyek szervezése, az újrahasznosítást megjutalmazó struktúra kialakítása Szegeden A projekt célja a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságának növelése a lakosság szelektív hulladékgyűjtésének ösztönzésével Verseny meghirdetése műanyag hulladékok gyűjtésére (iskolák)

Tevékenységek

Újrahasznosítási tevékenységeket megjutalmazó rendszer kialakítása (Jutalompontok, árkedvezmény)


Cél

Szeged város lakossága Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft, alapítványok, egyesületek, hulladékátvevő és –feldolgozó vállalatok

Együttműködő város - szegedi környezettudatos napok szervezése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Kiemelt napok szervezése a környezettudatos életmód és a városlakók közötti együttműködés kialakításának érdekében A projekt célja a környezettudatos életmód és a városlakók közötti

Projekt célja

együttműködés kialakítása szegedi környezettudatosságot tükröző napok szervezésével Kiemelt napok szervezése: Rendszeres Critical mass Szegeden Az autómentes nap évenkénti megszervezése, területi bővítése, jobb

Tevékenységek

propaganda kialakítása Nagytakarítási akció - Szemétgyűjtési nap Gazdálkodjuk energiáinkkal nap Városi Zöld Napok Zöldutak Napja rendezése szponzorok segítségével


Szeged város lakossága Szegedi lakosok, Önkormányzat, alapítványok, egyesületek, önkéntesek

160


7.2. Gazdasági vonatkozású célok Cél

A szegedi tudás és a helyi erőforrások hatékony kihasználása Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Kompetencia központ létrehozása A szegedi kutató, fejlesztő szervezetek együttműködésének erősítése A helyi tudás, kompetencia hasznosulási lehetőségeinek bővítése Összefogás Szeged fejlődése érdekében A projektötlet alapján megvalósul az érintett résztvevő szervezetek szoros együttműködése, a meglévő erőforrások koncentrálása, a kapacitás-feleslegek kialakulásának elkerülése. A fejlesztési programok tervezése, kialakítása és későbbi megvalósítása is hálózati együttműködés keretében történik, az üzleti szféra szabályainak megfelelő működéssel. Azaz kizárólag a tényleges gazdasági igényeknek megfelelő, a vállalkozások verseny képessége szempontjából fontos, az innovációk üzleti alkalmazhatóságát elősegítő programelemek továbbvitele történik

Projekt célja

meg. A projektötlet megvalósítását a térségben található vállalkozások versenyképességének növelése, valamint Szeged város hosszú távú, stratégiai céljainak elérése teszi elengedhetetlenné. A projektötlet megvalósítását indokolja továbbá, hogy szükség van egy olyan együttműködés-generáló, információ-közvetítő, tudástranszfer szerveződésre, amelynek segítségével a szegedi gazdaságfejlesztő és kutató szervezetek, mind a célterületen lévő vállalkozások hozzájuthatnak a hatékonyabb működést lehetővé tévő információkhoz, közös projekteket valósíthatnak meg, összehangolhatják fejlesztési elképzeléseiket.

Tevékenységek Célcsoport

Helyi erőforrásokra épülő kompetenciaközpont létrehozása Szegedi vállalkozások Szegedi kutatók, oktatók

Lehetséges


partnerek

szegedi kutatóintézetek, vállalkozásfejlesztő szervezetek

161


Helyi vállalkozások közötti, vállalkozások és kutatói szféra közötti Cél

összefogások erősítése; önkormányzat - vállalkozások közötti párbeszéd erősítése Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

A szegedi vállalkozások együttműködési hajlandóságának ösztönzése Közismert tény, hogy a magyarországi vállalkozások együttműködési készsége nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony. Ugyanakkor a vállalkozások versenyképessé válásához nélkülözhetetlen az együttműködésből eredő szinergikus előnyök kihasználása, többek között: a közös fellépésből eredő nagyobb érdekérvényesítő képesség, a

Projekt célja

méretgazdaságosság, a kapacitás-megosztás kihasználása, az egyeztetett, összehangolt piaci stratégiák miatti hatékonyabb működés megvalósítása. Szegedi és Szeged környéki vállalkozások, illetve a vállalkozások és kutatói szféra közötti együttműködés hozzájárulhat a térség gazdaságának erősödéséhez, a munkahelyteremtéshez. Szövetségek, klaszterek, Közös vállalatok, virtuális terek

Tevékenységek

létrehozása/működésének támogatása Párbeszéd az önkormányzat és a vállalkozások között – a vállalkozói igényekre épülő városi gazdaságpolitika megteremtése érdekében.

Célcsoport

Szegedi vállalkozások Vállalkozásfejlesztő szervezetek

Lehetséges


partnerek

vállalkozásfejlesztő szervezetek


Helyi ifjúsági és kulturális programok összehangolt szervezése (rendezvényszervezők együttműködése) Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Turisztikai digitális információs rendszer létrehozása Az önkormányzat kulturális irodája koordinálásával egy digitális információs rendszer létrehozása, melyen megtalálhatóak a városban

Projekt célja

lévő események. A rendezvényszervezőket együttműködésre készíteti, nem lesznek egymásra szervezett programok és a városba látogatók is tájékozódhatnak megérkezésük előtt a városban rendezett eseményekről, programokról.

162


Tevékenység Célcsoport Lehetséges partnerek

Cél

egységes turisztikai digitális információs rendszer kialakítása, turisztikai menedzsment szervezetek együttműködése Lakosság Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Hagyományőrzés Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

Hagyományőrző rendezvények szervezése, támogatása Együttműködés a szegedi hagyományokat őrző szereplők között. Szeged

Projekt célja

városi hagyományainak megismertetése, helytörténeti anyagok gyűjtése és kiállítása. Pl: szegedi papucs, szegedi paprika, hírös szegediek hagyományőrző rendezvények szervezése, támogatása Pl: Téltemető, Hungaricum Fesztivál, Disznótoros pálinkafesztivál, Martin György

Tevékenység

Néptáncfesztivál, Nemzetközi Néptáncfesztivál, Folk Híd Fesztivál, halászléfőző fesztivál, hídi vásár helytörténeti anyagok gyűjtése, kiállítások szervezése

Célcsoport

Lakosság, turisták, testvérvárosok

Lehetséges

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, helyi vállalkozások,

partnerek

intézmények, testvérvárosok

Cél

Együttműködési fórumok kialakítása Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

A civil szervezetek és az önkormányzat szereplői közötti együttműködés fejlesztése A hatékonyabb közösségi részvétel elősegítése, programok, fórumok

Projekt célja

(akár interneten keresztül) révén a lakosság és a hivatalok, hatóságok közötti együttműködés hatékonyságának növelése.

Tevékenység Célcsoport Lehetséges partnerek

Civil szervezetek és az önkormányzat szereplői közötti egyeztetési fórumok, közös rendezvények szervezése Lakosság Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek

163


Cél

TDM rendszer kialakítása Projektötletek a fenti cél megvalósítása érdekében

Projektötlet

További helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek kapcsolódása A desztináció sokféle szereplőt foglal magába, mint pl. a helyi önkormányzat, attrakciók, szolgáltatások tulajdonosai, üzemeltetői, helyi turisztikai

konzorciumok

és

partnerségek,

civil

szervezetek,

vállalkozásokat támogató intézmények, turisztikai fejlesztő intézmények, szervezetek, stb. Ezeknek a szereplőknek az együttműködése hasonlít egy olyan lánchoz, amelynek a szemei egymásba kapcsolódnak. Ha ezek a szemek kioldódnak, a lánc is szétszakad. Amennyiben a desztináció szereplők nincsenek egymással összefüggésben, vagy ha összefüggésben Projekt célja

vannak is, de valamelyikük a magas minőséget nyújtó szereplőhöz képest alacsonyabb minőségű szolgáltatást nyújt, az negatívan befolyásolhatja akár az egész desztináció megítélését. A desztináció kulcstényezőinek, valamint támogató infrastruktúrájának minősége, vagy hiánya jelentősen formálhatja a turista különböző szintű tapasztalatát: a turista ezáltal megítélheti az adott desztináció „minőségét”. Cél a helyi turisztikai vonzerők megfelelő gondozása, megismertetése érdekében szükséges folyamatos

menedzsment

tevékenység

végzése,

térségi

szintű

együttműködés a többi település szervezeteivel. -

a

turisztikai

desztináció

menedzsment

szereplői

közötti

együttműködés, koordináció megteremtése, -

további szereplők bevonása az együttműködésbe,

-

szereplők

igényeinek

és

érdekeinek

megismerése,

összehangolása Tevékenység

-

imázs és annak kialakítása: arculat-, árképzés, stb.

-

utazás

előkészítése:

foglalás

megkönnyítése,

információ

biztosítása, stb. -

desztinációval

kapcsolatos

tapasztalatok:

turisztikai-

és

háttérszolgáltatások összetétele, mint pl. attrakció, turisztikai termékcsomag, szállás-, étkezési lehetőség, stb. Célcsoport

turisták, helyi attrakciók iránt érdeklődök

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szeged és Térsége Turisztikai Lehetséges partnerek Nonprofit Kft.

164


X.

Monitoring és visszacsatolás

A Local Agenda 21 program megfelelő színvonalú nyomon követése, a kitűzött célok elérése nehezen állapítható meg előre meghatározott monitoring rendszer nélkül. A Local Agenda program eredményességét tehát előre definiált mutatók alapján, a fenntartható fejlődés három pillére mentén szükséges nyomon követni – a gazdasági aktivitás szintjén, a szociális viszonyok alakulásán és a környezet minősége mentén.. A monitoring tevékenység a kitűzött célokhoz viszonyított tényleges eredmények vizsgálatát jelenti, a program megvalósulásának folyamatos nyomon követése alapján. A monitoring tevékenységet célszerű független, e témára szakosodott szakértő bevonásával megvalósítani. A Local Agenda egyes résztevékenységei előrehaladásának mérésére meghatározott indikátorok, a lebonyolításhoz kapcsolódó szigorú írásos dokumentációs rendszer, az eredmények rendszeres értékelése és a tervezett állapothoz viszonyítása a megfelelő monitoring alapelvei. A jól működő monitoring rendszer a Local Agenda 21 program előrehaladásának, sikerességének ellenőrzése mellett lehetőséget biztosít a hatékonyság jelzésére is. A monitoring rendszer kialakításának első lépése a megfelelő indikátorok meghatározása. A fenntarthatósági stratégia monitoringjához alkalmazott indikátorokkal szembeni alapvető követelmény, hogy a gazdasági aktivitás szintjét, a szociális viszonyok alakulását és a környezet minőségének változását precízen felmérje, valamint e területek kölcsönhatását nyomon kövesse. Az indikátorok kialakításával kapcsolatos további követelmény, hogy azok a hatásosság/eredményesség mérésére alkalmas mutatók legyenek, ezeket a nemzetközi gyakorlatban SMART (Specific, Measurable, Achievable, Realistic and Time-based) mutatóknak nevezik – vagyis elvárás, hogy az indikátor konkrét, mérhető, rendelkezésre álló, valóságszerű és idő-alapú legyen.

konkrét: az indikátor egyértelmű, az adott projektre jellemző legyen mérhető: valamilyen számmal és mértékegységgel kifejezhető legyen rendelkezésre álló: az adatok jelentős költség nélkül gyorsan beszerezhetők legyenek valóságszerű: összefüggésben kell lennie a vizsgált tevékenységgel idő-alapú: a mutatóhoz valamilyen időtáv hozzárendelhető legyen (pl. 1 év)

165


Az adatok tényleges hozzáférhetősége további minőségi kritérium. Előfordul, hogy egy vagy több, a programban

megnevezett

mutató

soha

nem

kerül

számszerűsítésre

és

így

gyakorlati

alkalmazhatóságát tekintve olyan, mintha nem is létezne, aminek oka pedig az adott mutató hozzáférhetetlensége. Célszerű az adatszolgáltatót a mutató definiálásakor pontosan megnevezni. Az összehasonlíthatóság szintén minőségi mutató, mivel egy mutató hasznossága nagymértékben függ a különböző programintézkedések közötti és a régiók közötti összehasonlítás lehetőségétől. Az indikátorok szerepe nem korlátozódik a monitoringra és az értékelésre. A projektciklus mindegyik szakaszában fontos szerepet tölthetnek be. 36. ábra : A Szegedi Local Agenda monitoring rendszere a projekt beavatkozási logikája mentén – az EU Working Paper 3: Indicators for Monitoring and Evaluation alapján Átfogó célok

Hatások (hosszú távú hatások) Eredmények (közvetlen és középtávú hatások)

Specifikus célok

Outputok (megtermelt áruk és szolgáltatások

Inputok

Program célok

Operatív célok

Program beavatkozások

A fenntarthatósági programban leírtak betartásának figyelemmel kíséréséhez fenntarthatósági megbízott kijelölése szükséges. A meghatározott célkitűzések megvalósulásának nyomon követése elsősorban az önkormányzat közreműködésére, adatszolgáltatására, jelentéseire épül.

A

fenntarthatósági stratégia monitoringját végző szervezet tájékoztatást biztosíthat a lakosság és a program által érintett szervezetek számára az eredményekről és bekövetkezett változásokról, esetlegesen az eredményes megvalósulás korlátjairól. A monitoring rendszer szereplői: •

Szeged MJV Önkormányzata – polgármester, fenntarthatósági felelős

•

Civil szervezetek, helyi közösségek vezetői, képviselői

•

Szociális és kulturális intézmények vezetői 166


Felülvizsgálat Jelen Fenntarthatósági Programot a Dél-alföldi Regionális Hulladékkezelési Program Hulladéklerakók Rekultivációjának befejezését követen kell felülvizsgálni, a Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás által begyűjtött lakossági és intézményi vélemények figyelembe vételével, ennek megfelelően a szükséges módosításokat el kell végezni.

167


XI.

Irodalomjegyzék

Könyvek, cikkek, folyóiratok •

Dr. Szlávik Janos, Prof. Dr. h.c. Turchányi Gyula: Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi

•

Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez; 2002

•

Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez, Új Magyarország Fejlesztési Terv

•

keretében; 2007

•

Marosi–Somogyi 2010 - Magyarország kistájainak katasztere szerk.: Dövényi Zoltán

•

MSZ 12749 – 12749. számú Magyar Szabvány

•

MTA TAKI - Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet

•

Molnár Cs. et al 2008 – Vegetation-based Landscape Regions of Hungary. Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): 47-58.)

•

Deák J. Á.2010 – Csongrád megye kistájainak élőhelymintázata és tájökológiai szempontú értékelése

•

Gaskó B. 2008 – Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról. Móra Ferenc Múzeum évkönyve, Természettudományi tanulmányok 4.

•

Rakonczay Z. 2001 – A Kiskunságtól Bácsalmásig, a Kiskunság Természeti értékei

•

Rakonczay Z. 2006 – A Marostól a sárrétig, A Körösvidék Természeti Értékei

•

Bodrogközy Gy. 1974 – Természetvédelem Csongrád Megyében

•

Csemez A. 1996 – Tájtervezés – tájrendezés

Koncepciók, tervek, programok •

Szegedi Tudományegyetem Fenntartható fejlődési Stratégia (2010)

•

Szeged Megyei Jogú Varos Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.)

•

Szeged Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Koncepció (2007)

•

Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója (2007)

•

Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Programja (2005) /felülvizsgálata (2010)

•

Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program (2002)

•

Szeged Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja (1997)/ felülvizsgálata (2000)

Internetes források •

Szeged város honlapja: www.szegedvaros.hu

•

Központi Statisztikai Hivatal: http:// ksh.gov.hu/

•

Fenntarthatóság honlapja: http://fenntarthatosag.lap.hu/

168


XII. Mellékletek

169


1. számú melléklet Kérdőív: települések értékeinek lakossági megítéléséhez

1. Találkozott-e korábban a „fenntartható fejlődés” kifejezéssel? - igen, - nem

2. Ön mit ért ezen? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………… 3. Ön szívesen él Szegeden? - igen, - nem

4. Hogy gondolja: az itteni gyerekek, ha felnőnek, el fognak majd költözni erről a településről, vagy itt maradnak inkább? - elköltöznek - van aki megy, van aki marad - maradnak

5. Az egész település hangulatáról mi a véleménye? Osztályozzon 1-től 5-ig (1 – egyáltalán nem igaz, …. 5 teljesen igaz)

Unalmas Nyugodt Vidám Nyomasztó Szomorú Feszült Izgalmas hangulatos

170


6. Felsorolunk Önnek néhány olyan dolgot, ami egy településen mindig fontos lehet. Arra kérnénk, hogy osztályozzon abból a szempontból, hogy mennyire elégedett Ön az alábbi tényezők helyzetével. Az 1-es azt jelenti, hogy nagyon elégedetlen, az 5-ös azt, hogy teljesen elégedett.

Országos szinten

Helyi szinten

A levegő tisztaságával A közellátással A tömegközlekedéssel A szórakozási lehetőségekkel A továbbtanulási lehetőségekkel A közbiztonsággal A vállalkozások sikerességével Az idősebbekkel való törődéssel A fiatalok helyzetével Az egészségügyi helyzettel A lakáshelyzettel Az utcák, terek, parkok állapotával

7. Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a környezetszennyezés problémájára? (Csak egy választ húzzon alá!) a károkozó tevékenység betiltása a környezetszennyezők megbírságolása a környezetbarát technológiák bevezetésének anyagi támogatása a károk ellensúlyozása különböző fejlesztésekkel, beruházásokkal, azaz kompenzáció a károsultak pénzbeli kártérítése egyéb, mégpedig: ………………………………………………

8. Mi a véleménye a helyi értékek (épületek, telek, utcák, a környék) állapotáról? (Kérem, hogy húzza alá a helyesnek tartott választ!) Nagyon jó

Jó

Kevésbé jó

Rossz

Nagyon rossz

9. Milyen a természet (erdő, folyók, parkok, tavak, vadon élő állatvilág) állapota? (Kérem, hogy húzza alá a helyesnek tartott választ!) 171


Nagyon jó

Jó

Kevésbé jó

Rossz

Nagyon rossz

10. Milyen környezet (víz, levegő, talaj, a település tisztasága) állapota? (Kérem, hogy húzza alá a helyesnek tartott választ!) Nagyon jó

Jó

Kevésbé jó

Rossz

Nagyon rossz

11. Hogyan ítéli meg a város gazdasági helyzetét? (Kérem, hogy húzza alá a helyesnek tartott választ!) - az ipar fejlettsége Szegeden Nagyon jó -

Rossz

Nagyon rossz

Jó

Kevésbé jó

Rossz

Nagyon rossz

szolgáltatások (kereskedelem, közlekedés, oktatás, egészségügy) fejlettsége Szegeden Nagyon jó

-

Kevésbé jó

a mezőgazdaság fejlettsége Szegeden Nagyon jó

-

Jó

Jó

Kevésbé jó

Rossz

Nagyon rossz

Rossz

Nagyon rossz

az emberek képzettsége, tanultsága Szegeden Nagyon jó

Jó

Kevésbé jó

12. Ön szerint a szociális célra rendelkezésre álló pénzösszegeket (Kérem, hogy húzza alá a helyesnek tartott választ, csak az egyiket!) - inkább segélyezésre vagy - inkább a szociális intézmények fejlesztésére kellene fordítani?

13. Ön szerint a hatóságoknak (Csak egy választ húzzon alá!) 14.

Emelniük kell a jól élők adóit, hogy gondoskodhassanak a bajba jutott rászorulókról, Más módon kell megoldaniuk ezt a problémát, vagy Ez nem is feladatuk, hanem mindenkinek magának kell gondoskodnia magáról, ha bajba kerül Milyen terület fejlődését szeretné elérni a településen? (1 – leginkább szeretné, …. 9 –legkevésbé szeretné)

Turizmus Ipartelepítés Hagyományőrző kézműipar

172


Mezőgazdaság Szolgáltatások Oktatás Közlekedés lakásépítés Egyéb, éspedig:

15. Milyen módon milyen szervezetek, intézmények segítségével lehetne legjobban a települést fejleszteni (a „fenntartható fejlődést” előkészíteni) ? (Legfeljebb három lehetőséget húzzon alá!) -

helyi, rendszeres lakossági fórumok, képviselő testület, polgármesteri hivatal, a megyei szintű szervezetek, regionális szervezetek, sajtó, TV, rádió, társadalmi szervezetek, nemzetközi segítséggel, egyéb, éspedig:

16. Hogyan tudnának a helyi lakosok, civil szervezetek ebben részt venni? (Csak 1 választ húzzon alá, azt, amelyik az Ön véleménye szerint a legfontosabb!) -

tanácsadással, ismeretterjesztő tevékenységgel, önkéntes munkával, fizetett munkával, pénzbeli hozzájárulással, egyéb, éspedig:

17. Véleménye szerint a belátható jövőben az alábbiak közül mely lesz Európa legnagyobb problémája? (Legfeljebb három lehetőséget húzzon alá!) -

az ivóvíz biztosítása, a levegőszennyezés, a hulladék elhelyezése, a természetes környezet, a zöld területek csökkenése, a biológiai sokszínűség csökkenése, a városi stressz, az oktatás színvonala, a terrorizmus, a megélhetés, a gyermekek jövője, 173


-

a betegségek, az egészségügyi problémák

18. …. és a lakóhelyén élő embereké? (Legfeljebb három lehetőséget húzzon alá!) -

az ivóvíz biztosítása, a levegőszennyezés, a hulladék elhelyezése, a természetes környezet, a zöld területek csökkenése, a biológiai sokszínűség csökkenése, a városi stressz, az oktatás színvonala, a terrorizmus, a megélhetés, a gyermekek jövője, a betegségek, az egészségügyi problémák

174


2. számú melléklet Kérdőív: oktatás – nevelés helyzetének felmérésére

1. Véleményed szerint mennyire jelent problémát környezetszennyezés? (Húzd alá a helyesnek tartott választ!

ma

Magyarországon

a

A. Nagyon komoly problémát jelent. B. Eléggé komoly problémát jelent. C. Viszonylag jelentéktelen problémát jelent. D. Nem jelent problémát.

2. Véleményed szerint mennyire jelent problémát a közvetlen környezetszennyezés? (Húzd alá a helyesnek tartott választ!)

lakóhelyeden

a

A. . Nagyon komoly problémát jelent. B. Eléggé komoly problémát jelent. C. Viszonylag jelentéktelen problémát jelent. D. Nem jelent problémát.

3. Érdeklődsz-e a környezetvédelmi kérdések iránt?

A. Igen, folyamatosan. B. Igen, de csak egyes eseményekkel kapcsolatban. C. Egyáltalán nem.

4. Milyen forrásból jutottál hozzá eddig leginkább környezetvédelmi ismeretekhez, információkhoz? (Ha több választ akarsz megadni, akkor rangsorold azokat a betűk elé tett számokkal, pl. 1- A., 2-C stb.)!

A. B. C. D. E. F.

Az iskolai tanórákon, tantárgyakon keresztül. Egyéb iskolai rendezvényeken (szakkör, klub, kirándulás, stb.) TV, rádió híradásaiból, műsoraiból. Újságokból, folyóiratokból. Barátokkal, szülőkkel, ismerősökkel folytatott beszélgetés során. Egyéb módon, éspedig

5. Van-e tudomásod arról, hogy lakóhelyeden vagy iskoládban környezetvédelmi szervezet (egyesület, klub, szakkör) tevékenykedik? A. Igen, ismerek ilyen szervezetet, például: B. Nincs tudomások ilyen szervezet működéséről. 175


6. Részt vettél-e már lakóhelyeden vagy iskoládban környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvény programján?

a. b. c. d.

Igen, mert tagja vagyok környezetvédelmi szervezetnek. A szervezet neve: Igen, rendszeresen részt veszek ilyen rendezvényeken. Csak ritkán veszek részt ilyen rendezvényeken. Még soha nem vettem részt környezetvédelmi rendezvényen, programon.

7. A környezetvédelem „jeles napjai” közül iskolánkban az alábbiakról szoktunk valamilyen módon megemlékezni (Természetesen több választ is bejelölhetsz!):

a. b. c. d. e.

Környezetvédelmi Világnap (június 5. Föld Napja (április 22.) Madarak és Fák Napja (május) Egyéb, éspedig: Iskolánkban nincsenek ilyen megemlékezések.

8. Szeretnél-e többet tudni, tanulni a környezetvédelem kérdéseiről?

a. Igen, főleg az iskolai tananyagon keresztül. b. Igen, elsősorban a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, klub, alkalmi rendezvények, stb.) keretében. c. Elégnek tartom a jelenlegi lehetőségeket.

9. Véleményed szerint kinek az elsőrendű felelőssége és feladata a települések környezeti állapotának a védelméről gondoskodni? (Kérjük, rangsorold az alábbi lehetőségeket fontosságuk szerint!) A. az országot irányító kormányé B. a településeket irányító helyi önkormányzatoké C. a vállalkozásoké, intézményeké D. a különböző civil szervezeteké (egyesületek, alapítványok, stb.) E. az egyes személyeké, családoké F. Egyéb.

10. Mindennapi viselkedésünkkel, szokásaikkal hozzájárulhatunk a környezeti problémák fokozódásához, de csökkentéséhez is. Az alábbiakban felsorolt „környezetbarát” megoldások közül jelöld meg azokat, amelyekre Te is odafigyelsz otthon vagy az iskolában!

a. b. c. d. e.

Takarékos világítás, fűtés. Takarékos vízhasználat. Környezetbarát csomagolású termékek választása. Hulladékok valamilyen célra történő hasznosítása. Egyéb, éspedig: 176


f.

Nem gondoltam még a fenti lehetőségekre.

11. Véleményed szerint az emberek fogyasztási (vásárlási) szokásai szerepet játszanak-e a környezeti problémák fokozódásában? a. Igen, jelentősnek tartom a fogyasztási (vásárlási) szokások környezetterhelő hatását. b. Igen, néha lehetnek a fogyasztási (vásárlási) szokásoknak is környezetterhelő hatásai. c. Nem tartom a fogyasztási (vásárlási) szokásokat környezetterhelő hatásúnak.

12. Próbáltál-e már olyan terméket használni (vásárolni), melyről tudtad, hogy kevésbé terheli a környezetet: a. Igen, nagyon gyakran. (Ha tudod, nevezd meg a terméket …………………………) b. Nagyon ritkán. c. Soha.

13. Tájékozottnak tartod-e magad lakóhelyed gazdasági, szociális, környezetvédelmi stb. ügyeiben, kérdéseiben? a. Igen, megfelelően tájékozott vagyok lakóhelyem ügyeiben. b. Csak ritkán szoktam foglalkozni lakóhelyem dolgaival. c. Egyáltalán nem érdekelnek lakóhelyem dolgai, ügyei.

14. Az alábbiakban felsorolunk néhány dolgot, ami egy településen mindig fontos lehet. Légy szíves értékelni, hogy a felsoroltakkal mennyire vagy megelégedve lakóhelyeden! (Osztályozz 1-5 közötti számokkal: az 1-es azt jelenti, hogy nagyon elégedetlen vagy a megjelölt dologgal, az 5-ös pedig azt, hogy teljesen elégedett vagy, de adhatsz 2-est, 3-ast, 4-est is!) a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.

A levegő tisztasága, a természeti környezet állapota A tömegközlekedés A tanulási, továbbtanulási lehetőségek A szórakozási lehetőségek A közbiztonság A munkavállalási lehetőségek Az egészségügyi helyzet A lakáshelyzet Az utcák, terek, parkok állapota A település egészének hangulata

15. Szívesen élsz Szegeden? a. Igen. b. Ha volna lehetőségem, elköltöznék.

177

Szeged Város Fenntarthatósági

Recommend Documents