SZEGED MJ. VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
A Koncepció egységes szerkezetbe foglalása készült: Szeged mj. város Önkormányzata Megbízásából a T.T.T. Városépítő Település-, Magas és Mélyépítés Tervező Bt-nél 2007. évben szerkesztette: Takács Máté okl. építészmérnök városépítési- városgazdasági szakmérnök vezető tervező TT-1/06/0129 Közreműködők: Erdész Ida kartogrammok, grafika Kurusa Gergely fényképek Régió Alfa Consulting Bt. adatgyűjtés Szakmai konzulensek A Megbízó részéről Priskinné Ale Mária Fejlesztési Iroda vez.h. Szabóné Fehér Éva Városi Főépítész
2 A koncepció szövegtervezete a Megbízó által a Szerkesztő rendelkezésére bocsátott alábbi előtanulmányok, részkoncepciók felhasználásával készült: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Szeged mj. város Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciója 1993 Szeged mj. város Önkormányzatának kulturális koncepciója jóváhagyva: 738/2000(IX.1.)Kgy.sz.. Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program 2002 Szeged város Idegenforgalmi Koncepciója 2003. Juray Tünde, Pethőné Deák Angéla, Euroterv 2002 Bt. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Szeged mj. város Lakóépület – felújítási program 2004. T.T.T. Városépítő Bt. Szeged város légszennyezettségének javítását szolgáló intézkedési program 2004 (kiegészítve 2007-ben) Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány VÁTI Kht., Archeo – Art Bt. 2005 Szeged 1993. évi Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciójának értékelése Szakmai team 2005. február Szeged városfejlesztési lehetőségeinek vizsgálata (mély interjúk) Szonda Ipsos 2005 május Vélemények a Szegedi Önkormányzat tevékenységéről 2005 tavaszán – közvélemény kutatás a szegedi lakosság körében Szonda Ipsos 2005 május-június Szeged Fő utcája – a Tisza Fejlesztési projekt Oskolás Intézet Kft. 2005. Szeged Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciója (1993) újrapozicionálása Szakmai team 2005 december Vez. Szakértő Susányi Tamás Csongrád Megyei Építész Kamara szakvéleménye „Szeged HVFK (1993) újrapozicionálása” című tanulmányhoz 2006. Szeged Megyei Jogú Város esélyegyenlőségi programja 2006. A fenntartható fejlődés feltételei Szegeden Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda 2006. január. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Szolgáltatástervezési Koncepciója 2006. Szeged Biopolisz Pólus Fejlesztési Program Szeged Pólus Kht. 2006. Közlekedési Koncepció COWI 2006. Településszerkezeti terv módosulásai 1999-2007 között Régió Alfa Consulting Bt. 2007. Hidrológiai Vizsgálat 2006. Szegedi Vízügyi Kft. Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. 2006.
3 SZEGED MJ. VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2008 TARTALOMJEGYZÉK
Előszó /polgármester/ Bevezető /szerkesztői összefoglaló/
5.
I. Társadalmi, politikai, gazdasági környezet 1. A város jövőképe 2. A fejlesztés keretfeltételei 3. A város fejlődésének problémái és a kitörési lehetőségek (Szeged SWOT, problémafa, célfa) II. A város és környéke, térségi integráció 1. Eurorégiós – határokon átnyúló – és Pólusközponti szerep 2. A régióközponti szerepkör 3. A kistérség helyzete, fejlesztésének lehetséges irányai III. Gazdaságfejlesztés 1. Összefoglaló helyzetkép 2. Iparfejlesztés 3. Szolgáltatás 4. Mezőgazdaság 5. Idegenforgalom
7.
IV. Az épített környezet és a közterületek minőségének javítása 1. Kulturális örökségvédelem 2. Városközpont és közterületeinek rehabilitációja 3. A Belváros (kis- és nagykörút közötti terület, Újszeged belső része) rehabilitációja 4. Történelmi városrészek a Nagykörúton kívül 5. Új városrészek (lakótelepek) 6. Körtöltésen kívüli területek V. A természeti környezet javítása 1. Természetvédelmi területek 2. A folyó partok és a hullámterek komplex megújítása 3. A holtágak és a bányatavak, záportározók, halastavak rehabilitációja 4. Erdők, összefüggő nagyobb zöldterületek 5. A környezeti elemek védelme VI. A humán infrastruktúra fejlesztése, közösségi gondoskodás 1. Oktatás 2. Egészségügy 3. Szociálpolitika 4. Közművelődés és kultúra 5. Sport, szabadidő rekreáció
18.
25.
31.
42.
49.
4
VII.
A műszaki infrastruktúra fejlesztése 1. Közlekedés 2. Vízgazdálkodás, árvízvédelem 3. Energiaellátás VIII. Lakásgazdálkodás 1. Az Önkormányzat szerepe a magánerős lakásépítésben 2. Lakásfelújítás 3. Bér-lakásépítés és felújítás IX. A város térszerkezete 1. A történelmileg kialakult területhasználat és közlekedési hálózat 2. Kedvező és veszélyeket hordozó tendenciák a térszerkezet alakulásában 3. A város nagy távlatú térszerkezetének koncepciója • „A” változat: megosztott pólusközponti szerepkör extenzív területfejlesztés feltételezésével • „B” változat: pólusközponti szerepkör tudásalapú – magas szinten gépesített – kis területigényű ipari fejlesztéssel • „C” változat: pólus központi szerepkör, eurorégiós feladatokkal, intenzív területfejlesztés, tudásalapú iparral, a tercier és kvaterner ágazatok dominanciája mellett, enyhén növekvő népességszámmal X. Stratégiai célok Fejlesztési célok és prioritások
Szeged, 2008. március
54.
64.
68.
82.
5 SZEGED MJ. VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (VFK) 2008 BEVEZETŐ: Szeged Város Hosszútávú Fejlesztési Koncepcióját (HVFK) Szeged MJ. város Közgyűlése 216/1993(VII.1.)sz. határozatával állapította meg. A koncepció alapján készült el 1999-ben az új településrendezési terv, amely rövidesen teljes körű felülvizsgálatra szorul. Az Építési törvény 2006 május 1-ével életbe lépett módosítása a Fejlesztési Koncepciót a településrendezés három alapvető eszköze egyikeként – első helyen az egyenlők között – határozta meg. A fentiek miatt halaszthatatlanná vált a korábbi koncepció felülvizsgálata, vagy új dokumentum kidolgozása. A város Önkormányzata az előkészítő munkát 2004 végén elindította, de már ezt megelőzően is készültek ágazati részkoncepciók. Az előkészítő anyagokból megállapítható volt, hogy az 1993-ban elfogadott HVFK igen sok célkitűzése ma is aktuális, de részben a törvényi előírások, részben a jelentősen megváltozott – fejlődött – gazdasági-társadalmi környezet miatt a ma is helytálló célokat megtartva új szerkezetű, kiegészített tartalmú Városfejlesztési Koncepcióra van szükség. A VFK készítéséről szóló Tájékoztatót és a javasolt Tartalomjegyzéket az Önkormányzat a törvényben meghatározott államigazgatási szervezeteknek és a közismert helyi szervezeteknek megküldte, kérve előzetes állásfoglalásukat. A felhívásra 35 megkeresett válaszolt. A javaslatok többsége a szövegtervezet összeállításánál felhasználható volt. Az előzetes véleménynyilvánítások között merült fel az elkészülte óta szinte évenként, több részletében is módosított Településszerkezeti terv változtatásainak vizsgálata. A nagy számú módosítás ugyanis annak kockázatával járhat, hogy az eredeti terv összehangolt szerkezeti elemei jelentős torzulást szenvednek. A vizsgálat bizonyította, hogy a módosítások döntő többsége nem veszélyeztette a szerkezeti terv lényegi részeit. Ez alól kivétel a dorozsmai gazdasági terület kijelölése, amely alternatívák és távolabbi összefüggések vizsgálatát is igényelte volna. Jelentősen megváltozott a kikötőhöz vezető út nyomvonala is a Tompa szigeti kiskertek nyugalma érdekében. A vizsgálat összesítő eredményét a mellékelt kartogram és táblázat mutatja be. A szövegtervezet újabb, az előzetes észrevételek alapján kiegészített változatának megküldésével az Önkormányzat felkérte az államigazgatási szerveket, szakmai és civil szervezeteket, önkormányzati képviselőket, a szomszédos települések polgármestereit a munkaanyag véleményezésére. A 137 db felkérésre 43 válasz érkezett A válaszadók 50%-a egyetértett a tervezettel, nyolcan néhány kisebb észrevételt tettek. Ugyancsak nyolcan egy-egy fejezethez adtak igen részletes és hasznos javaslatot. A Dél-alföldi Állami Főépítész, a Csongrád Megyei Építész Kamara, Juhász Gyula önkormányzati képviselő, a FIDESZ-KDNP frakció, a Levegő Munkacsoport és az Életharmónia alapítvány átfogó, a fejezetek többségét érintő kritikai észrevételeikkel jelentős mértékben hozzájárultak az újabb, a véglegeshez közelítő változathoz. Időközben elkészült az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) első változata. Az IVS a város egésze és a kilenc városrész (1. Belváros, 2. Alsóváros, 3. Móraváros, 4. Rókus város, 5. Felsőváros, 6. Újszeged – Szőreg kertváros, 7. Déli kertváros és Gyála, 8. Északi kertváros és Tápé, 9. Iparváros és Kiskundorozsma) valamint a Tisza-Maros hullámtér adottságainak és lehetőségeinek elemzésére építve javaslatot ad a hosszú-, közép- és rövidtávú fejlesztésekre, kijelöli a 2008-13 közötti akcióterületeket. A stratégia megvalósíthatóságára ingatlangazdálkodási, partnerségi, marketing és szervezeti javaslatok is készülnek. Jelen tervezet további lakossági, szakmai és Bizottsági egyeztetés után kerül a Közgyűlés elé jóváhagyásra. Szeged, 2008. március
Takács Máté Szerkesztő
6
7
I. 1.
TÁRSADALMI, POLITIKAI, GAZDASÁGI KÖRNYEZET A VÁROS JÖVŐKÉPE
Szeged jövője elválaszthatatlan az Egyetemtől, az arra épülő kutatásoktól, az általa vonzott magas szintű szolgáltatásoktól. A város nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai, kutatási és fejlesztési központ lesz. A tudásintenzív ipar és az üzleti szolgáltatások dinamikus gazdasági fejlődést eredményeznek. A fentieknek megfelelően átalakuló gazdasági szerkezettel Szeged felzárkózik Európa tudásalapú gazdaságait fenntartó városok sorába. Jóléti és fejlődési perspektívát kínál a város, a régió és az eurorégió lakói számára. A város megőrzi és továbbfejleszti oktatási, szellemi-kulturális, vallási és egészségügyi központi szerepét. Az európai városhálózat integráns részeként a középeurópai városi munkamegosztás aktív szereplője. Szeged a magyarországi öt fejlesztési pólus egyike, a Dél-alföldi régió Közigazgatási Központja. A város meghatározó módon részt kíván venni a határokon átnyúló interregionális együttműködésben is. A város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával. Vonzó környezetet teremt a gazdaság szereplőinek, megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit, támogatja egyediségek – „szegedikumok” – létrehozását. A meglévő és a fejlődés során keletkező újabb feszültségeket – városrészek lemaradása, társadalmi különbségek éleződése – folyamatosan mérsékli a jó társadalmi közérzet érdekében. A fentiek stagnáló, vagy enyhén növekvő városi népesség mellett valósulnak meg. Egy település helyét a hierarchiában az általa nyújtott szolgáltatások sokrétűsége és színvonala határozza meg, amely azonban a hatékonyság követelménye miatt az igénybevevők létszámával közel arányos. A város folyamatosan javítja a szolgáltatások elérhetőségét, a közlekedési és a kommunikációs kapcsolatokat a vonzásterületen, annak érdekében, hogy minél többen vegyék igénybe azokat.
Tiszai látkép a Dómmal
Városháza
Egyetem – Dugonics tér
Színház
Móra Ferenc Múzeum
8 2. A FEJLESZTÉS KERETFELTÉTELEI 2.1. Nemzetközi feltételek Szegednek az európai településhálózatban elfoglalt helyére alapozva lehetősége nyílik arra, hogy a déli határ zóna egyik legfontosabb logisztikai központjává váljon az információit, tőkét, árut összegyűjtő, szortírozó, feldolgozó, tároló, szétosztó, továbbító funkciók megfelelő fejlesztése, valamint az ehhez tartozó szellemi, innovatív háttér, kiszolgáló infrastruktúra és működőképes adminisztráció megteremtése útján. A városnak tehát adott a lehetősége, hogy több vonatkozásban is európai regionális központi szerephez jusson. (logisztika, kereskedelem, vámés pénzügy, stb.) A következő évtizedekben az NF szerint arra lehet számítani, hogy Magyarország gazdasági növekedési üteme meghaladja az EU átlagot, vagyis megindul a magyar gazdaság felzárkózási folyamata a fejlett Európához. Az EU piaca tovább bővül, a globalizáció horizontálisan és vertikálisan is mélyül, ami a vállalatokat a termelékenység növelésére sarkallja. A következő évek fogják eldönteni, hogy a magyar gazdaság folyamatosan csökkenti-e lemaradását az európai élmezőnytől, vagy az európai periférián stabilizálódik. Ez alapvetően meghatározza Szeged jövőbeni nemzetközi szerepvállalását is. Az Információs és kommunikációtechnológia (IKT) egyre több országban válik a gazdaság vezető szektorainak alapjává, melynek alakulásában az egyes nemzeti gazdaságpolitikák jelentős szerepet játszanak. Annak ellenére, hogy a külföldi befektetők a fővárost és az ország Ny-i felét részesítik előnyben, Szeged gazdaságában is meghatározó a szerepük. Súlyuk az energia és a szolgáltató ágazat privatizációjának eredményeként emelkedett meg jelentősen; a befektetések közel 70%-a ezen ágazatokban realizálódott.
Szeged Európában
2.2.
Új Magyarország Fejlesztési terv 20072013 és a pólus szerepkör A város fejlesztési céljai összhangban kell, hogy legyenek a Nemzeti Fejlesztési tervvel: az ebben megfogalmazottak adják a VFK országos feltételeit. Az NF a Dél-alföldi régióra és Szegedre vonatkozó fejezeteinek főbb megállapításai az alábbiak: Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 23-án kihirdetett 1059/2003/EK rendeletének 2005. évi kiegészítése rögzítette, hogy Magyarország területe hét NUTS-II régióra oszlik. Régió
GDP Euró
KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-alföld Dél-alföld
18.377
Az EU-25 átlagának százalékában 89,7
10.706 12.363
52,3 60,4
8.471 7.394
41,4 36,1
7.437 8.077
36,3 39,4
Régiók Magyarországon
9
A központi régió gazdasági fejlettségét tekintve • ahol magasabb igényeket is kielégít a kulturális kínálat, és ahol elegendő egyre jobban felülmúlja a többi régiót, melyek munkalehetőség biztosított a legmagasabban közül a Közép- és a Nyugat-Dunántúl fejlődik a képzett munkaerő számára is. legdinamikusabban. A másik négy régió hasonló A fejlesztési pólusokat különböző operatív fejlettségi szinten áll, a két legfejletlenebb (az Észak-alföld és Észak-Magyarország) valamelyest programok támogatják, melyekben a következő közelít a két dél-magyarországihoz (a Dél- főbb tevékenységek jelennek meg: • egy-egy tudományvagy iparághoz alföldhöz és a Dél-Dunántúlhoz). kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenység A Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régió kedvező erősítése; kapcsolódási lehetőséget nyújt a déli piacok irányába. A Dél-alföldi régiót átszeli a IV. TEN-T • a kutatás-fejlesztési eredmények átadására képes innovációs szolgáltatások feltételeinek közlekedési folyosó, már ma is erős nemzetközi megteremtése; tranzitforgalmat eredményezve a térségben. Mindkét régió jelentős egyetemi bázissal • az érintett ágazatokban tevékenykedő vállalkozások növekedéséhez és hatékonyabb rendelkezik, ugyanakkor – különösen Pécsett – a üzletmenetéhez szükséges gazdasági fejlett felsőoktatási rendszer nem eléggé tanácsadás, valamint az adott szakterülethez piacképes, az egyetemi képzés műszaki és kapcsolódó befektetés-ösztönzési informatikai profilja erősítésre szorul. Szegeden is tevékenység; jelentős tudásközpont található, de ennek • a támogatott kutatás-fejlesztési, oktatási lehetőségeit a Dél-alföldi régió nem tudja intézmények és vállalkozások működési megfelelően kiaknázni, mert még nem történt meg feltételeit biztosító infrastrukturális a modern ipari szerkezetváltás. A gyenge fejlesztések (például városon belüli versenyképességű gazdasági szerkezet itt elérhetőség javítása, a közművek fejlesztése). alacsony képzettségű munkaerővel párosul. Az egyes pólusok fejlesztése különböző kiemelt A magyar várospolitika fő célja a jelenleginél tudomány- és iparágak támogatására épül. Ezek a erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott következők: városhálózat megteremtése. Ennek eleme a • Debrecenben „a tudás iparosítása” főváros nemzetközi versenyképességének (gyógyszeripar, agrárinnováció), erősítése, a regionális központok kijelölése és a • Miskolcon „technopolis” (nanotechnológia, fejlesztési pólusok támogatása, illetve a városvegyipar, mechatronika, megújuló, alternatív vidék kapcsolatok erősítése. energiák), A fejlesztési pólusok funkciója, hogy a fejlődést • Szegeden „Biopolisz” (egészségipari, környeközvetítsék, kisugárzó erejüknél fogva generálják, zetipari, agrárgazdasági biotechnológia), a régió- és országhatárokat is átlépő hatóterületeik • Pécsett „az életminőség pólusa” (kulturális és fejlődését gyorsítsák, és képesek legyenek környezetipar), régiójuk számára megtartani a legképzettebb • Győrött „Autopolis” (autóipar, gépgyártás, munkaerőt is. megújuló energiák), Pólusközponti szerepkört azok a városok kaptak • Székesfehérváron és Veszprémben logisztikai, nano- és biotechnológia, műszaki informatika. • amelyek régiójukat alakító, a nemzeti- vagy országhatáron is átnyúló térszervező erővel A Dél-alföldi régióban a helyi adottságokra épülő rendelkeznek; gazdaságfejlesztés részeként a fő cél a • amelyet magas szintű K+F- és innovációs tudásipar, az agrárium és a hozzá kapcsolódó funkciókat látnak el, ezen belül meghatározó élelmiszeripar, a gépipar, az üveg-, a kerámia a magas hozzáadott-értékű gazdasági és a vegyipar erősítése, valamint ezekre építve a tevékenységek jelenléte és széles az egyetemi gazdasági szerkezetváltás elindítása. A turisztikai képzés kínálati palettája; vonzerő fejlesztésének középpontjában a termál-, • amelyek szoros együttműködést valósítanak egészség- és aktív turizmus áll. meg a tágabb vonzáskörzetük településeivel, A megújuló energiaforrások közül fejlesztjük a térségeivel; geotermikus, a szél- és a napenergia, valamint a • amelyeknek méretükből adódóan nagy a biomassza energetikai hasznosítását. Az Európai társadalmi, gazdasági és politikai súlya; Unió délkeleti kapujában fekvő régió nemzetközi
10 és logisztikai szerepkörének kiépítésére törekszik. A régió kiemelt területi és településfejlesztési fókuszában Szeged, mint fejlesztési pólus, valamint a városhálózat többi eleme és a mezővárosi hálózat policentrikus fejlesztése áll. Kiemelt figyelmet kell fordítani a ma még perifériát jelentő román és szerb határ menti területekre, a tanyás településszerkezetű Homokhátságra és a Körösök völgyére. A régió szerepet vállal a Tisza és a Duna térségében regionális és ágazatok közötti koordinációban megvalósuló, országosan kiemelt fejlesztésekben is. A VFK a 2013-ig terjedő időszakban városfejlesztési célkitűzéseinek megvalósításánál a helyi- helyzeti energiák mellett számol az Uniós forrásokkal illetve az NFT-hez kapcsolódó operatív programokkal. 2.3. Geopolitikai helyzet, helyi-helyzeti energiák Szeged országos és nemzetközi folyosók metszésében helyezkedik el. A város régión túlnyúló közlekedési és gazdasági kapcsolatai közvetlen elérést biztosítanak Románia és Szerbia – Montenegro felé. Nem véletlen tehát, hogy a Magyarországon tervezett tíz logisztikai szolgáltató központ egyikének helyszínéül Szeged került kijelölésre.
A IV. páneurópai közlekedési folyosó Magyarországon
A város különböző tájegységek találkozási pontján található, a magyar – román – szerb hármas határ metszése mellett fekszik. Középtávon az EU déli határvárosa marad, ahol nemzetközi közlekedési infrastruktúrák találkoznak, metszik egymást. Ez egyben a város legrégebbi történelmi szerepe is.
A kiváló geopolitikai helyzetéből fakadóan a város életének meghatározó motívuma a multikulturális jelleg, a román-latin, a szerb és a magyar kultúra hagyományos egymás mellett élése, amely a városi élet valamennyi területén befolyással bír. A kedvező földrajzi helyzetnek köszönhetően pozitív gazdasági változások történtek a városban, főként az utóbbi években. Néhány szegedi kis- és középvállalkozás erőteljes növekedésnek indult. A városban a korábbi iparterületek reorganizációja nyomán négy ipari park működik, melyek a gazdasági és a határmenti kapcsolatok fejlesztése szempontjából is rendkívüli jelentőséggel bírnak. Szeged Budapest után az országban a második legnagyobb oktatási, kutatási és tudományos központ. Az itt közép- és felsőfokon tanuló diákok 50 ezres száma felér egy közepes magyar város lakosságával. Szeged oktatási központ szerepe a felsőoktatásban érvényesül leginkább. Felsőoktatási intézményei jelenleg már integráltan Szegedi Tudományegyetemként működnek 7 egyetemi és 4 főiskolai karral. A Trianon után Szegedre telepített Kolozsvári Egyetem mára az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb oktatási központjává vált, mely egyben a város legnagyobb költségvetéssel rendelkező, legtöbb embert foglalkoztató munkáltatója lett. Szegeden a város, sőt a megye határain is túlnyúló feladatokat ellátó egészségügyi (klinikák) intézmények működnek. A nemzetközi szinten is elismert színvonalú szegedi felsőoktatás mögött magas szintű kutatói háttér áll. Országosan is jelentős kutató-fejlesztő tevékenység koncentrálódik, amely kiemelkedő szerepet ad a város, a megye és a régió egésze számára a K+F terén.
11 A város tudományos életét fémjelző biotechnológiai, információ technológiai és anyagtudományi kutatások a dél-alföldi régió gazdaságát jellemző agrártermelés, az élelmiszer feldolgozás és az egészségügy területéhez kapcsolódnak. A városban végzett kutatások egyes területei (pl.: biológiai kutatások) országos jelentőségűek. A városban – az SZTE Kutatóhelyein túlmenően – három nemzetközi hírnevű kutatóintézet található, amelyek döntően alap- és alkalmazott kutatásokat folytatnak a biotechnológia területén(SzBK, „Baly Zoltán”, Gabonakutató). Közülük kiemelkedik az MTA Szegedi Biológiai Központ, mely a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb élettudományi centruma, egyben legnagyobb vidéki kutatóintézete. Az egészséges lokálpatriotizmus az egyik legerősebb városfejlesztő helyi energia. A megalapozó vizsgálatok keretében elvégzett közvélemény kutatás eredménye szerint a szegediek szeretnek a városban élni, és büszkék is rá (Szonda Ipsos, 2005). Ennek egyik meghatározó indoka a település léptéke. Ez lehetővé teszi ugyanis, hogy a lakosok az urbanizáció majd minden előnyét, komfortját élvezzék, de még nem túl nagy ahhoz, hogy annak negatív hatásai dominánssá váljanak. Mindez összességében egy „élhető város” vízióját rejti magában. A fentieken túl a város egyedi, mással össze nem téveszthető épített környezettel is rendelkezik. Az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítésnek köszönhetően Szeged Európában is egyedülállóan egységes stílusú belvárossal, korszerű sugarasgyűrűs városszerkezettel büszkélkedhet.
Körgyűrűs – sugaras útrendszer
Az oktatási és kulturális hagyományaiból és centrum szerepéből fakadóan a város kulturális élete is igen gazdag, amely a jelen és a jövő generációi számára kiemelkedő jelentőséggel bír. Számos olyan létesítménnyel, programmal rendelkezik, melyek regionális, országos és nemzetközi szinte egyaránt komoly idegenforgalmi vonzást jelentenek. Jelentős helyzeti energia rejlik a városban hozzáférhető magas szintű üzleti – pénzügyi szolgáltatások széles körében. (24 db bankfiók és takarékszövetkezet) A város életében meghatározó szerepet tölt be a Tisza és a Maros. A város Nagyárvíz után kialakult térszerkezete ma is jól működik, alapvető beavatkozást nagytávlatban sem igényel, valamennyi eleme önmagában is fejleszthető. Fenti adottságok a XXI. Században is meghatározzák Szeged fejlődését és külső források nélkül is mérsékelt, egyenletes fejlődést biztosíthatnak.
Az Egyetem Dóm téri épületei
12 2.4.
MTA Biológiai Kutatóintézet
A népesség alakulása, demográfiai prognózis A KSH előrebecslései szerint Magyarország népességszáma a következő évtizedekben csökkenni fog. A csökkenés mértéke attól függ, hogy a demográfiai fogyást a nemzetközi migráció várhatóan pozitív egyenlege milyen mértékben lesz képes egyensúlyozni. Szeged lakossága az 1980-as években már csak mérsékelten gyarapodott, a 90-es években kis mértékben, az ezredforduló körül erőteljesebben fogyott. A korábbi évtizedekhez hasonló robbanásszerű növekedés a jövőben nem várható, az átmeneti visszaesés után azonban az emelkedés elkezdődött, és ez lassuló ütemben valószínűleg állandósulni fog. A lakosság korösszetételéből is következik, hogy a visszaesés időszaka befejeződött. Az ezredforduló után két évtizeden keresztül a születések – elhalálozások aránya a város lakosságának számát csekély mértékben fogja csökkenteni. A népesség számának alakulásában a meghatározó a 80-as években a bevándorlás volt: a 4-5 ezer fős népességtöbblet döntő részben a vándorlási nyereség eredménye.
Eklektikus városkép (Klauzál tér Kis Dávid ház)
A népesség változása
Dóm tér a Szabadtérivel
A bevándorlások lényeges eleme az elmúlt tíz évben a felsőoktatás hallgatói létszámának erőteljes növekedése volt: a fejlesztési elképzelések az ezredfordulóig mintegy 6 ezer fős gyarapodással számoltak, a növekedés azonban ezt a számot lényegesen meghaladta (2007. októberében: 29.721 fő).
13 1970 Lakónépe sség Állandó népesség Nappali népesség
133,8
1980
1990
2001
2006 2020
164,4
169,9
168,3
163
180
156,8
163,4
156,4
163
175
---
Min. 190
Min. 200
Min. 200
215
/ezer fő/ Lakónépesség az állandó bejelentkezésű, s máshol ideiglenesen sem bejelentett és a Szegeden ideiglenesen bejelentett népesség, Állandó népesség a Szegeden állandó bejelentkezésű népesség /ideiglenes bejelentkezéstől függetlenül/, Nappali népesség a nappal Szegeden dolgozó, tanuló, vásárló, stb. népességgel, tehát az ingázás különbözetével növelt lakónépesség. Felújításra váró Belvárosi tömbök
A népesség városon belüli elhelyezkedésében a súlypont az utóbbi két évtizedben jelentősen átrendeződött. A területi megoszlás, valamint a jövőben várható, célul tűzött változás fő elemei az alábbiak: • A területileg koncentrált lakásépítés következtében a népesség városon belüli elhelyezkedésének súlypontjává – a több mint 70 ezer főnek otthont adó – lakótelepek váltak. A korábbi építésű lakótelepeken azonban már az 1980-as években is jelentős, 20% körüli fogyás történt. Ez a változás nagyrészt természetes – a 70-es évek felnövő gyerek korosztályainak elköltözésével elöregedést jelentő – folyamat. Az ezredforduló után következő évtizedben a lakótelepi élettér felújításával – 2010-ig további 10 % körüli népességcsökkenéssel – egészséges népesség összetétel kialakulása és állandósulása a cél. • A Belváros, és különösen a városközpont– funkciója, építészeti értékei miatt – sokfajta beavatkozást igényel. A Belvárost a tömbök felújításával vonzóvá kell tenni a területet olyan társadalmi rétegek számára is, amelyek képesek az igényes lakókörnyezet kialakítására és megtartására. A városrész népességének csökkenése az ezredfordulót követően megállt, növekedése megindult és 2020 körül újra megközelítheti a 30 ezer főt.
• A város népességmegtartó képességének fokozása a magas szintű szolgáltatások rentabilitása érdekében is fejlesztési cél.
TIK az Ady téren
Roosevelt tér - Stefánia rekonstrukció
14 Sokrétű regionális szerepkör (oktatás, Szeged SWOT egészségügy, dekoncentrált szervezetek Szeged erősségei, helyi – helyzeti energiái székhelye). A város külső megítélése jó. Kiemelkedő innovációs potenciál (SZTE, Jelentős geotermikus és szénhidrogén vagyon Kutatóintézetek). Gyógy- és termálvízkészletek Magas az egyetemet – főiskolát végzettek száma Magas a napsütéses órák száma (a hallgatók száma 30.000 fő). Sok az építészeti érték (Palotás város) Élénk civil kulturális kapcsolatok. Vonzó turisztikai adottságok (fesztivál hagyományok, konferencia központ) A város gyengeségei, a fejlesztés akadályai A tranzit energia szállítások területén kiemelt Rossz megközelíthetőség (zsákutca jelleg) gócpont (villamos energia, kőolaj, földgáz) A fekvésből adódóan a levegőminőségi mutatói Kiváló közlekedés földrajzi elhelyezkedés (nem- rosszak (por) zetközi közúti tranzit szállítási útvonalra esik) Paternalista szemléletű fejlesztési módszertan A közlekedési alágazatok közötti „fordítókorong” Társadalmi párbeszéd hiánya jellegű kapcsolat (közúti, vasúti, vízi, légi A közlekedésből fakadó környezetszennyezés csomópont) magas szintje (A nk.-i szállítási útvonalak a Fejlett kommunikációs infrastruktúrák (A városi városon keresztül haladnak) térinformatikai rendszer kiépítettsége) A helyileg védett belvárosi lakótömbök felújításra Jelentős kereskedelmi gócpont (nemzetközi szorulnak. A panelos lakótelepek rehabilitációra szorulnak. áruházláncok jelenléte) Értékes élelmiszeripari tradíciók megléte a helyi Jelentős a minőségi és a bérlakáshiány A tömegközlekedés területi egyenlőtlensége, a gazdaságban (Pick, Paprika) A gazdaságot kiszolgáló fejlett tercier szektor közlekedésszervezés diszharmóniája A város belső közlekedési rendszerének (bankok, tanácsadó szervezetek) A város közigazgatási területén belül regionális infrastrukturális hiányosságai (3. déli Tisza közúti jelentőségű repülőtér, Ro-La terminál és medencés híd, vasúti híd, buszpályaudvar) A kerékpáros közlekedési hálózat még nem épült kikötő működik ki teljesen. A fejlesztő háttér szervezetek (Praelog Kft., Elavult iparszerkezet (a helyi gazdaság alapját Biopolisz Kft.) illetve a vállalkozásfejlesztési képező ágazatok leértékelődése, a húzó ágazatok intézmények (Kamarák, Progress) aktív előkészítő hiánya). munkája. Kiépítetlen agrár nagykereskedelmi centrum Városrendezési tervek rendelkezésre állása (ÁRT, A vonzáskörzet jelenleg féloldalas. (a Trianon RRT). előtti gazdasági kapcsolatok tartós megszakadása) Európa szintű városi kezdeményezések Szeged-Hódmezővásárhely-Makó városhármas – (Biztonságpolitikai Központ, Esély a Stabilitásért és a többi város – közötti intenzív kapcsolat Közalapítvány) hiánya. Pályázati tapasztalatok (a megszerzett EU és A helyi gazdasági szereplők közötti termelési állami pályázati források magas aránya). együttműködés (klaszterek, termelő értékesítési A tudományos élet kiterjedt nemzetközi szövetkezet) alacsony szintje. kapcsolatrendszere. Saját fejlesztési tőke hiánya a helyi vállalkozásoknál.
15 Beruházásra, betelepülésre alkalmas zöldmezős A fejlett közoktatási, közművelődési, egészségügyi és szociális intézményrendszer önkormányzati terület hiánya. A befektető vonzást szervező menedzser szervezet üzemeltetése egyre nagyobb gond (a normatívák alacsony szintje) hiánya. Az egészségügyi, szociális, oktatási, közműSzakági programok hiánya. A külföldi tőke eddig csak a kereskedelembe és a velődési és rekreációs intézmények egy részének elavult műszaki állapota. szolgáltatásba fektetett be. A kiskereskedelmi ellátás térszerkezetének a A műszaki képzés hiánya a felsőoktatásban. Nem elég hatékony lobbi. A konszenzus hiánya a torzulása (belváros – bevásárlóközpontok) miatti közéletben (a politikai csatározások magas szintje forgalomgerjesztés. Az idegenforgalmi idény szűk időtartama. a közgyűlésen kívül és a médiában is). Az önkormányzati fejlesztési források szűkössége (a helyi adóbevételek relatív csökkenése, az A fejlesztés kockázatai A természeti katasztrófák megjelenése a adósság állomány magas szintje). térségben (élővíz szennyezés, a Homokhátság elsivatagosodása, ár-, belvízveszély) Szeged lehetőségei A schengeni határ „előnyei” (áru megállító jog, A területi egyenlőtlenségeket növelő globalizációs folyamatok (elvándorlás, stb.) közbiztonság javulás). Közlekedési hálózatokba való beilleszkedés A balkáni konfliktus ismételt megjelenése. (autópálya megépítése, regionális repülőtér, a A régióban található nagyvárosok közötti verseny éleződése. nemzetközi tiszai vízi út megteremtése). Az európai város hálózatokba való bekapcsolódás Más hasonló adottságú dél-alföldi megye(a tágabb régiókra kiterjedő logisztikai – ellátó székhelyek versenyképességének megerősödése (Kecskemét, Békéscsaba). szerepkör erősítése) A testvérvárosi kapcsolatok kiszélesítése Az önkormányzatok működési feltételeit biztosító jogi és pénzügyi szabályozóinak állandó (Cambridge, Darmstadt, Toledo, Turku, stb.) A konferencia-, gyógy- és a szabadidős turizmus változása. A határon túli nagyvárosok „konkurenciájának” élénkülése. Határmenti térségek irányításában betöltött az erősödése (Arad, Temesvár, Szabadka, politikai szerepkör megerősödése (DKMT Újvidék). igazgatási-közvetítő szerep, konzulátusok, A tőkebeáramlás továbbra is a hagyományos ágazatokat és területeket preferálja. nemzetközi intézmények ide vonzása). vonzáskörzet gazdaságának alacsony Az Euro régiós szerepkör kiteljesedése. A határok A átjárhatósága révén a déli természetes gazdasági jövedelem termelő képességének állandósulása. (a szociális válság elmélyülése, a munkanélküliség vonzáskörzet „visszaszerzése” Külföldi működő-tőke (logisztika) beáramlás fokozódása). növekedése a határmenti térségekben (Interreg, A szürke gazdaság tartós fennmaradása a térségben. PHARE CBC) Egyetemközi, kutató központi nemzetközi A nemzetközi bűnözés elterjedése (drog-, együttműködések erősödése. Kapcsolódási fegyver-, lánykereskedelem, pénzmosás, stb.) lehetőségek a biotechnológia, informatikai, stb. A szegénységi kockázatok erősödése (az országon innovációs tengelyekhez (Európai Kutatási Térség, belüli jövedelem különbségek növekedése). Egységes Európai Felsőoktatási Tér) Forrás: Szeged HVFK értékelése, A tudásalapú társadalom térhódítása. Szakmai team 2005. Susányi T. A tudomány és a gyakorlat kapcsolatának alacsony szintje (egyetemi ipari park, spin off inkubátorház hiánya, „agyelszívás”)
16
17
18
II. A VÁROS ÉS KÖRNYÉKE, TÉRSÉGI INTEGRÁCIÓ 1.
EURO-RÉGIÓS – HATÁROKON ÁTNYÚLÓ – ÉS PÓLUSKÖZPONTI SZEREP
Szeged geostratégiai helyzete, az EU csatlakozás hatására és a környező országok demokratizálódási folyamatának következtében felértékelődött. A város a hármashatár mentén mind a négy közlekedési ág – közút, vasút, víziés légi közlekedés – alap infrastruktúrájával rendelkezik. A Balkáni országokkal a Szegeden kereszteződő európai korridorokon bonyolódik le az EU forgalom jelentős része.
kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődéséhez. Szeged a növekedés és foglalkoztatás mozgatórugója. Így tér- és gazdaságszervező szerepét be kell töltenie nem csupán a szegedi kistérségben, hanem a Dél-alföldi régióban és a formálódó DKMT Euro-régióban egyaránt. Ez utóbbi természetesen feltételezi a jelenlegi országhatárok – a környező országok EUcsatlakozással történő – feloldódását. Ennek szükségszerűségét igazolja a helyi gazdaság s részben az ellátó rendszerek működése; előbbi az optimális piacméret, míg utóbbi az ellátáshatékony üzemeltetése révén. Az önkormányzat – közösségi szervező, kapcsolatteremtő tevékenységével – segíti a térségi határok „kitolódását”, a város-hálózati kapcsolatrendszerek fejlesztését. Az elkészült és a közeljövőben készülő autópályák, gyorsforgalmi utak, a szilárd kifutópályával rendelkező, regionális repülőtér magas szintű alapot jelentenek a hálózatos fejlesztésekhez. A városban és a város környékén megjelenő, korszerűsített közlekedési módok (régiókat összekötő emelt sebességű vasút, városkörnyéki könnyűvasút, új közúti hálózatok) egymást kiegészítik és a kapcsolódó gazdasági szektor fejlődését is generálják.
Szeged és környéke
A város földrajzi adottságai alapján egyértelmű, hogy a közlekedési alágazatoknak, az áruszállításnak és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak kiemelt jelentősége lesz. Ezért a földrajzi elhelyezkedésből származó előnyt teljes egészében ki kell aknázni. Ez csak akkor lehetséges, ha az összes meghatározó közlekedési mód legkorszerűbb formája üzemel a város környezetében. A közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés tekintetében a jövőben – az adottságainkkal összhangban – a lehetséges legmagasabb minőségű infrastruktúrát kell működtetni, melyet a logisztikai funkciók kiteljesítése tesz egységes rendszerré. Szegednek meg kell felelnie az európai városhálózatban pontosan kijelölhető, hierarchikusan is meghatározható pozíciójának; vagyis annak, hogy regionális központként, fejlesztési pólusként megfelelően hozzájáruljon térsége és régiója
Városkörnyéki főhálózatok
19 Erős régióközpont csak sikeres város lehet. Mindez az információs, az oktatási, a tudományos, a logisztikai a pénzügyi, a szellemi, innovációs, szolgáltatási szerepkörök összehangolt fejlesztése révén, valamint az ehhez szükséges területi és infrastrukturális feltételek biztosításával érhető el. 2. A RÉGIÓKÖZPONTI SZEREPKÖR A városvezetés a felelős hatóságok „sokszorozódásával”, a helyitől a regionálison és a nemzetin keresztül az európai szintig egy, a korábbinál jóval bonyolultabb intézményrendszerbe kényszerül, ami nehézséget okozhat a sikeres várospolitika gyakorlati alkalmazásában. A jövő Európája nem az országok, hanem a nemzetek, régiók és települések Európája lesz. Szeged hazánk többi nagyvárosához hasonlóan szoros kapcsolatban él a városkörnyék, az agglomeráció településeivel. A térségek kifelé versenyeznek, de a sikerhez befelé együtt kell működniük. Az egyes területek – régiók, városok, kistérségek – közötti verseny célja, hogy az adott területen élő lakosság jólétben élhessen. Kölcsönösen egyeztetett programokkal nemcsak egyik, vagy másik, hanem valamennyi résztvevő nyertes lehet. A „város és vidéke” viszonylatban jó példa lehetne erre a szorosabb kistérségi koordináció és stratégiai szövetség létrehozása Szabadkától és Zentától Hódmezővásárhelyig, valamint Mórahalomtól és Kistelektől Makóig. E szövetség különösen azért fontos, mert e városok mindegyike az EU perifériáján helyezkedik el, és ezen minőségükben az uniós programokban kiemelt támogatásra pályázhatnak közösen. A jó stratégiai szövetség un. „városhálózati effektust” idéz elő. Ennek révén maximális mértékben kiaknázható a létrejött kritikus tömegben és fokozott együttműködésben rejlő gazdasági előny. Jelenleg hiányzik a megye városaival a stratégia szintű kapcsolat. A közeljövőben megépülő gyorsforgalmi utak gazdaság élénkítő hatása nyomán pedig azt sem lehet többé figyelmen kívül hagyni, hogy Szeged 30 km-es sugarában található Hódmezővásárhely és Makó nyújtotta urbanizált térségben közel negyed milliónyian élnek.
vonzáskörzet
A központi szerepkör betöltése érdekében megteendő lépések: • A térbeli gazdasági – irányító, koordináló szerepkör bővítése • A térségi együttműködésen alapuló fejlesztési és üzemeltetési rendszerek kialakítása és fejlesztése • Szeged térségi szervezeti kapcsolatainak megerősítése mind az országos (nemzetközi) • hálózaton, mind a régión és a vonzáskörzeten belül. • A város és környéke térségi integrációjának fejlesztése: a jobb kooperáció lehetőségeinek keresése a városkörnyék egyéb szereplőivel, a térséggel közösen indítható programok megfogalmazása. • Intenzív együttműködés a városon kívüli térségekkel. Újfajta városvezetési, városirányítási stratégia kialakítása a kooperáció és az együttműködés jegyében. A valódi partnerség létrehozása a város és vidéke között. (az agglomeráció, a Szegedi kistérség, Szeged – Makó – Hódmezővásárhely városhármasban). • A határon túli együttműködéseknek – az adottságoktól függő differenciáltsággal történő kiterjesztése a termelés, az ellátás, a rekreáció, az idegenforgalom, a környezetvédelem, a természetés tájvédelem, a műszaki infrastruktúra fejlesztés területeire egyaránt. • Az új szomszédság-politika és a tolerancia jegyében a nemzetiségi együttműködések fejlesztése.
20 3. A KISTÉRSÉG HELYZETE, FEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYAI A szegedi „Kistérség Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai program” 2002-ben készült. Az igen részletes elemző, helyzetfeltáró és a lehetséges fejlesztési irányokat több változatban vizsgáló anyag illeszkedik Szeged város fejlesztési koncepciójához. A kistérség térbeli elhelyezkedéséből következően a földrajzi adottságok két, egymástól eltérő egységet képeznek. A kistérség nyugati részét képező hét falu (Üllés, Bordány, Zsombó, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Forráskút) a Duna-Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hét falu (Algyő, Deszk, Dóc, Sándorfalva, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza) a Tisza- és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el, és természeti adottságuk is alapvetően más, mint a kistérség nyugati feléé.
Szegedi kistérség
A 2002-ben készült helyzetértékelés igazolja, hogy a szegedi kistérség nem homogén a környezeti adottságokat, a földrajzi helyzetet, a gazdasági, társadalmi viszonyokat illetően. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem képes területfejlesztési egységként funkcionálni. Az adottságokban, a fejlődési esélyekben felismerhető diverzifikáció inkább előnyére, mint hátrányára szolgál a koncepció meghatározásának.
A fejlesztés alapvető koncepcionális eleme az a körülmény, hogy ez a kistérség a „város és vidéke” tipikus megjelenési formája, ami egyrészt kölcsönös egymásra utaltságot jelent, másrészt éppen a város perspektívája révén dinamizmust és új funkciók kialakulásának lehetőségét biztosítja. Alapvető koncepcionális elem az is, hogy a kistérség fejlettségi szintje, bár meghaladja mind a Csongrád megyei, mind a Dél-alföldi falusi átlagot, mégsem megfelelő színvonalú. Ezért egy sajátos fejlesztési kényszer áll elő: csaknem egyszerre kell fejleszteni az alapinfrastruktúra kiépítettségét és a gazdasági tevékenységet. 3.1. Társadalom A térség helyzetéből adódó sajátosság a Szeged városhoz való kötődés, amely nemcsak a gazdasági kapcsolatok terén, hanem a társadalmi viszonyokban is nagyon erős. Minden település tekintetében meghatározó Szeged vonzása, (jelentős részük Szeged egykori tanyavilágából jött létre) de ugyanakkor a szegedi statisztikai kistérségben Szeged kistérségi központként nem tud hatékonyan és eredményesen működni, méretéből, adottságaiból és régióközponti szerepköréből adódóan. Az emberi erőforrások helyzetét, fejlődési, fejlesztési lehetőségeit tekintve meghatározó körülmény Szeged, mint „egyetemi város” jelenléte, a szakképzettséget tekintve alapvetően a kistérséget is Szeged képzettségi struktúrája alakítja át. A kistérség belső eltérései jelentősek, de összességében elmondható, hogy meghaladja a megyei és a régió értékeit a szakképzettség tekintetében. Jellemző sajátosság a magas külterületi népesség aránya, a térség tanyás településszerkezetéből adódóan (elsősorban a homokhátsági települések tekintetében áll fenn). A szociális problémákkal küzdő szegedi népesség kiköltözése jellemző a Szegedhez közel eső falvak tanyáira, illetőleg a Szegedhez közel eső települések olcsóbban megvásárolható magánházas területeire, mely körülmény a települések meglévő problémáit jelentősen növeli.
21
A szociális problémák egyre erőteljesebben • Az iskolai végzettség javítása és a jelentkeznek e kiköltöző népesség egy része szakképzés mellett kiemelt feladat a körében, ami egyrészt a tanyák elzártságából, tudományos ismeretterjesztés és tájékoztatás infrastrukturális problémáiból, ellátási kiterjesztése, melyet a helyi média és az nehézségeiből adódik, továbbá abból a Internet alkalmazása segíthet. körülményből, hogy ezen a területeken sok az A korszerű szaktudás megszerzésének egyedül élő idős ember, illetve szociális lehetősége mellett fontos a társadalmi tudatproblémákkal küzdő család, akik panel lakásuk és szemléletformálás, szociális és mentális eladása révén jutottak az olcsóbb ingatlanokhoz. feszültségek, problémák csökkentése. A kistérség népességének növekedési tendenciája nem a születési-halálozási arány javulásából • A lakosság életkörülményeinek javítása adódik, hanem az előbbiekben is említett mellett kiemelkedő lehetőségeket jelenthet a odavándorlás, dezurbanizáció következménye. Az társadalmi és közösségi kezdeményezések, el- és odavándorlás tekintetében a térségi átlagot civil szervezetek felkarolása. A térségben a figyelembe véve pozitív az egyenleg, mely arányt civil társadalom fejlesztése, a civil elsősorban a Szegedről való kiköltözés alakította kapcsolatok erősítése, a helyi közösségek ki. A fiatalok a térség településeiről az utóbbi támogatása, a közösségfejlesztés kiemelt években a jobb megélhetési és életkörülmények feladat. miatt jelentős számban elvándoroltak, vagy • A térségben a fiatalkorú népesség aránya visszaköltöznek Szegedre. magas, de sokan a városba járnak tanulni, Szeged Megyei Jogú Város önkormányzata 2007. november hónapban döntött arról, hogy 2007. szabadidejük nagy részét is ott töltik. A január 1-től a szociális alapellátást – az összes tanévközi és a nyári szünidőben korlátozott működő formáit – feladatellátási szerződéssel a számban állnak rendelkezésre a térségben Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának adja át. olyan szállás- és vendéglátási lehetőségek, Hasonló döntést hozott Zsombó, Dóc majd amelyek a szülők anyagi erőforrásainak is Domaszék és Szatymaz önkormányzata is. Ezzel a megfelelnek, és az ott tartózkodás mellett döntéssel a szociális alapellátás hasznos programokat kínálnak a összehangoltabban és magasabb szakmai gyermekeknek. színvonalon meg tud valósulni a Szegeden működő szakmai, módszertani szervek • Célzott támogatások szükségesek a kulturális közreműködésével. Mindezeken túl a élet élénkítése, a sporttevékenység faladatellátás költséghatékonyabb lett a magasabb különösen a szabadidős sport támogatására összegű állami támogatás mellett. és a rekreáció, egészségmegőrzés • A humán infrastruktúra fejlesztése, a fejlesztésére. kistérség szellemi potenciáljának erősítése kiemelt feladat, hiszen a társadalmi 3.2. Gazdaság körülmények jelentős javítása nélkül nem A kistérség két különböző talajtani adottságú területből áll. A nyugati részre jellemző képzelhető el a gazdasági fejlődés sem. A fiatalok elvándorlásának megállítása, gyengébb minőségű, homokos talajokon telepített az ország illetőleg odavándorlásának ösztönzése, a gyümölcsösökből jelentős hányada lakáshelyzet javításával és a fiatalok lakáshoz gyümölcstermesztésének származik. A jobb talajminőségű Tisza menti jutásának elősegítésénél, valamint a térségbeli munkahelyteremtő beruházásokkal valósít- területek pedig szintén országosan kiemelkedő, kiváló minőségű fűszerpaprikák és zöldségek ható meg. • Szükséges továbbá az Európai Unió termesztésének adnak helyet. követelményeinek megfelelő intézményi A fentieken kívül, a térség kedvező geotermikus kihasználva napjainkra már háttér, a lakosság egészségügyi, szociális, adottságait oktatási-művelődési és kulturális ellátásának hagyományossá tette a fóliák és üvegházak alatti zöldség- és virágtermesztést. fejlesztése.
22 A kistérség ipari termelése túlnyomórészt veszélyeztetett. Ezért a felszíni vizek minőségi és Szegeden számos országos és nemzetközi mennyiségi védelme mellett a vizek megfelelő üzletlánc telepedett le az elmúlt években, ezzel elosztását is meg kell tervezni. jelentősen javítva a térség, a megye, sőt a régió A talajvíz tekintetében is tapasztalható a kereskedelmi helyzetét és egyben csökkentve a környezeti adottságok kettősége a térségben, a főleg termelő szektorból származó homokháti részen 2-4 méterrel lecsökkent a munkanélküliek számát. A terület gazdag talajvíz szintje, a folyók mellet viszont belvizek idegenforgalmi vonzereje alapozta és alapozza alakultak ki egymás után. A belvizek kialakulását meg a Szegeden található kereskedelmi sok településen erősíti, hogy a lakossági szálláshelyek, éttermek és egyéb szennyvíz a telkeken szikkad el a talajba, így ún. vendéglátóhelyek nagy számát. szennyvízdombok alakulnak ki a belterületek alatt. 3.3. Környezet A térség nemcsak gazdasági és társadalmi A térség hulladékgazdálkodási helyzete jónak szempontból mutat heterogén állapotot, hanem a mondható, mivel a megyei átlaghoz képest nagyobb mértékű a bekapcsolt lakások aránya. környezetei adottságok alapján is. A két tájegység közötti legnagyobb eltérés a Ennek egyik oka a Szeged melletti regionális talajok tekintetében tapasztalható. A nyugati hulladéklerakó, mely műszaki védelme ISPA homokháti részen döntően gyenge támogatással valósult meg, és a szelektív termőképességű és alacsony aranykorona-értékű hulladékgyűjtés is bevezetésre került. Gondot homoktalaj található. A keleti Tisza-Maros menti okoznak, környezeti veszélyt jelentenek viszont területen a folyók vízjárása miatt nagyobb az utóbbi évekig használt műszaki védelem termékenységű, magasabb aranykorona-értékű, nélkül lezárt települési lerakók, illetve a lakosság réti- és csernozjom talajok alakultak ki. A alacsony környezeti tudata miatt még mindig domborzati viszonyok miatt az erózió minimális, folyamatosan keletkező vadlerakók. ám a defláció igen jelentős, főleg a homoktalajon, A térség igen gazdag a természetvédelmi amely nagy károkat okoz mind a talaj elhordása, területekben, itt található a Pusztaszeri mind a felhalmozása által. Tájvédelmi Körzet, a Makó-landori erdő, a A térségben a nehézipar és vegyipar alacsony szeged-kiskundorozsmai Nagyszék, és több helyi aránya miatt ipari levegőszennyezés alacsony jelentőségű védett terület. Az emberi mértékű. Viszont a közúti közlekedés növekedése tevékenység erősen átformálta az eredeti egyre nagyobb emissziót eredményez a településeken és az utak mellett. A közlekedés növénytakarót és állatvilágot, illetve a táj képét, mellett a mezőgazdaság okoz nagyobb ezért szem előtt kell tartani a megmaradt értékek jelentőségű levegőszennyezést, a termőterületről a megőrzését és az értékek visszaállítását, melyek a szél által elhordott por és a gondozatlan természet- és tájvédelem mellett gazdasági területeken elburjánzott allergén gyomok hasznot is hozhatnak. virágpora által. A Kistérség homokháti részéből Az 1879-es tiszai Nagy Árvíz következtében a származó por adja a szegedi lebegő folyó mellett erősen átalakult a településszerkezet és lecsökkent a védendő épített környezeti porszennyezés döntő hányadát. A térség természetes vizekben igen gazdag: a két elemek száma. A homokháti részen a települések nagy folyó a Tisza és a Maros, mellett szikes a II. világháború után alakultak ki a meglévő vizek, halastavak, bányatavak sokasága fordul elő tanyarendszer elemeiből. E két okból kifolyólag a térség épületei legfeljebb 100 éves múltra a térségben. A felszíni vizek nagy része, így a két tekinthetnek vissza, így inkább az építészeti folyó is szennyezettnek minősíthető az oxigén- és stílusjegyek, a településképek megőrzése az tápanyagháztartás, illetve a mikrobiológiai elsődleges szempont az épített környezet tényezők alapján. A folyók túlzott leszabályozása védelmében. miatt a veszélyes árvizek kialakulásának esélye megnőtt, mely révén több település is
23
Szegedi kistérség összesített adatai és Szeged (2001)
Lakónépesség Település
Lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység Kp-i Egyéb KülteÖsszesen belterübelterüleleten rületen ten
Összesen
Központi belterületen
Egyéb belterületen
Külterületen
Algyő
5.862
4.864
-
998
1.906
Bordány
3.145
2.074
-
1.071
Deszk
3.238
3.200
-
Dóc
823
585
Domaszék
4.166
Forráskút
139
1.767
-
1.337
765
-
572
38
1.098
1.079
-
19
-
238
325
205
-
120
2.080
-
2.086
1.755
701
-
1.054
2.295
1.464
-
831
1.013
539
-
474
Kübekháza
1.535
1.535
-
-
585
581
-
2
Röszke
3.166
2.471
-
695
1.376
976
-
400
Sándorfalva
7.803
7.309
-
494
2.955
2.714
-
241
Szatymaz
4.276
2.140
-
2.136
1.885
800
-
1.085
Tiszasziget
1.700
1.607
-
93
602
557
-
45
Újszentiván
1.650
1.650
-
-
528
528
-
-
Üllés
3.156
2.280
-
876
1.460
940
-
520
Zsombó
3.233
2.038
-
1.195
1.240
673
-
567
Szegedi kistérség összes
214.321
199.422
1.335
13.564
88.894
81.494
578
6.822
Szeged
168.273
164.125
1.335
2.813
70.831
68.669
578
1.584
24
Szegedi kistérség összesített adatai és Szeged (2001)
Település
Lakónépess ég
Foglalkoztatott
Munkanélküli
Inaktív kereső
Eltartott
Algyő
5.862
2.208
185
1.790
1.679
Bordány
3.145
1.220
95
907
923
Deszk
3.238
1.204
81
975
978
Dóc
823
254
15
286
268
Domaszék
4.166
1.517
137
1.284
1.228
Forráskút
2.295
752
63
789
691
Kübekháza
1.535
562
69
503
401
Röszke
3.166
1.019
134
1.173
840
Sándorfalva
7.803
2.883
287
2.475
2.158
Szatymaz
4.276
1.487
115
1.449
1.225
Tiszasziget
1.700
661
101
511
427
Újszentiván
1.650
696
67
430
457
Üllés
3.156
1.227
84
972
873
Zsombó
3.233
1.222
78
893
1.040
Szegedi kistérség összes
214.321
80.605
7.770
63.356
62.590
Szeged
168.273
63.693
6.259
48.919
49.402
25
III. GAZDASÁGFEJLESZTÉS 1. ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETKÉP Szeged város ipara az 1950-es évek közepéig nem részesült a nagy, központi fejlesztésekből. 1970-ig a lassú fejlődés, majd 1983-ig az erőteljes növekedés volt jellemző: ebben az időszakban – részben az olajipari beruházások hatására – az ipar állóeszköz állománya megháromszorozódott. A könnyű- és az élelmiszeripar egyre több exportképes terméket állított elő, de a csúcstechnika, -technológia viszonylag alacsony szinten maradt. Ennek következtében a társadalmi rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás és a keleti piacok összeomlása jelentős üzemek felszámolásával járt. (Konzervgyár, Ikarus, DÉLÉP, Nyomda, Textilművek). Mintegy 10 év elteltével bekövetkezett a szerkezetváltás második lépcsője és a korábban verseny- és életképes üzemek sem tudták elkerülni az előbbiek sorsát (Kábelgyár, Hevy-tex-, cipő-, ruha-, téglaipar). A foglalkoztatottak száma (ezer fő) és aránya a fő szektorokban
Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatás Építőipar Összesen:
1990 fő % 23,2 30,2 4,6 6,0 43,0 55,9 6,1 7,9 77,0 100
Megszűnt ipari üzemek
2000 fő 12,8 1,3 45,6 4,0 63,6
% 20,1 2,0 71,5 6,4 100 Gumigyár
A második leépülési hullámmal párhuzamosan nem alakultak ki új iparágak, húzóágazatok. A biológiai kutatások gyakorlati hasznosítása 1981-től gyorsult, de az évtized vége felé anyagi eszközök hiányában ismét lelassult, áttörés azóta sem következett be. A vállalkozások száma még az ezredfordulót követően is növekedett, közülük azonban csak néhány haladta meg a közepes nagyságot (SZÉSZ, SZEVIÉP, SZILÁNK).
Az alkalmazottak száma
A vállalkozások száma és megoszlása 20 fő alatt 21-49 fő 50-249 fő 250 fő felett Összesen:
2000 fő 12.994 167 95 20 13.276
2004 fő 14.591 166 90 19 14.866
2005 fő 14.629 177 88 17 14.911
Az egykori Textilművek
A város és a régió gazdaságának fejlődése az utóbbi években lelassult, a termelőszféra szinte eltűnt, a tercier szektor dominánssá vált.
26 2.
egyeztethető össze, stratégiai fontosságú vállalkozások letelepedését azonban ilyen módon is segíteni kell. Az Önkormányzat a Budapesti vasút és a Maty – Fehértói csatorna között ennek lehetőségét előkészíti (Kiskun-dorozsmai Ipari Park).
IPARFEJLESZTÉS
2.1. Hagyományos ipar A gazdasági struktúraváltással alapvetően megváltozott a város foglakoztatási szerkezete is. A város versenyképességének növelése csak a lakosság – munkavállalók – képzettségi színvonalának jelentős emelésével, alkalmazkodási készségének, mobilitásának fejlesztésével képzelhető el. A szegedi munkaerőpiacon a legmagasabban kvalifikált professzionális munkaerő mellett a képzetlen, betanított munkások tömegei is jelen vannak. A felsőfokú képzésben a humán területek többségében túlképzés, a műszaki vonalon szakemberhiány jelentkezik. •
Az oktatás, képzés, továbbképzés, átképzés rendszerét, a résztvevők számát – arányát a gazdasági szervezetekkel, az őket képviselő gazdasági – szakmai kamarákkal össze kell hangolni.
•
A foglalkoztatottság és a folyamatos jövedelemszerzés érdekében az önkormányzat támogatja a kialakult ipari struktúra szereplőit, hosszabb távon azonban a versenyképesség, a pólusközponti szerepkör megőrzése érdekében a tudásalapú gazdaság – biotechnológia, anyagtudomány, egészségipar, szoftveripar, stb. – fejlesztését segíti.
•
Az Önkormányzat segíti a helyi gazdaság innovációs és verseny-képességének erősödését. Ennek érdekében támogatja a meglévő ipari parkok infrastruktúrájának teljessé tételét (Első Szegedi Ipari Park, DÉLÉP Ipari Park, Kálvária Ipari Park), valamint a „barnamezős” területek benépesülését (Ruhagyár, Konzervgyár).
•
A nagy területigényű „zöldmezős” ipartelepítés a fenntartható városfejlesztéssel – extenzív volta miatt – nehezen
•
A Logisztikai Szolgáltató Központ kialakítása, a különböző szállítási ágazatok – közút, vasút, légi, vízi – összekötése a Nyugati Elkerülő Úttal (Nyugati Ipari Logisztikai Tengely – NyILT) a helyi ipar és a kereskedelem kooperációban, nyersanyagellátásban és a termékszállításban rejlő lehetőségeit segíti kihasználni.
Ipari Parkok
PICK a Szabadkai út mellett
27 épített és a természeti környezet magas színvonalával segíti a tudásipar fejlődését.
NyILT-hez kapcsolódó fejlesztések
2.2. Tudásipar Szeged város tudásipari háttere magas, ugyanakkor az innovatív iparágak részvétele a gazdaságban alacsony. A Szeged Biopolisz Fejlesztési Pólus program alapját a Szegedi Tudomány Egyetemen és a kutatóintézetekben folyó kutatási tevékenység jelenti. A többségében még elméleti szintű eredményeket kell gazdaságfejlesztő tevékenységgé transzformálni. Ehhez ma még sem a törvényi-szabályozási háttér, sem az „ötletgazdák” motivációja nem elégséges. • Az önkormányzat területek előkészítésével – Kiemelt Gazdasági Övezet – volt laktanya, Tisza Pályaudvar környéke, Déli Tisza-híd Új-szegedi hídfője – és a gazdasági ösztönzőkkel segíti a tudásipar megtelepedését. • Vonzó befektetési környezettel, magas szintű infrastruktúrával a kultúra, az egészségügy területén differenciált szolgáltatásokkal, az
3. SZOLGÁLTATÁS A város központi szerepkörét a szolgáltatások differenciáltsága és a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya szemlélteti. Az ágazatban foglalkoztatottak aránya már az 1980-as években is magas volt, a gazdasági szerkezetváltást követően különösen megemelkedett. A multinacionális kereskedelmi cégek megjelenésével 1995-től a kereskedelemben foglalkoztatottak száma növelte az arányt. • A Pólus-központi szerepkör betöltése és fenntartása érdekében az önkormányzat törekszik a szolgáltatások színvonalának, differenciáltságának növelésére. Ez azonban csak az igénybevevők létszámának növelésével együtt lehetséges. • A regionális közlekedési kapcsolatok bővítésével, a tömegközlekedés, az elérhetőség valamennyi formájának javításával járul hozzá az Önkormányzat a szolgáltatások színvonalának és gazdaságának fejlesztéséhez. • A szolgáltatások magasabb szintjét a pénzintézetek, pénzügyi befektetési tanácsadók, pályázat előkészítő – fejlesztési tanácsadó cégek adják. Letelepülésüket az Önkormányzat támogatja. • Magasabb igényszintű irodák és üzleti szálláshelyek – 4-5 csillagos szállodák konferencia-termekkel – építését területkijelöléssel is ösztönzi az Önkormányzat.
Meglévő és tervezett bevásárló központok
28
4. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaságban a szerkezetváltás folyamatosan tart. Jövője, egyes ágazataival kapcsolatos hosszú távú előírás országosan sem tisztázott. Térségünkben a mezőgazdaság fejlődése, kibontakozása minden valószínűség szerint a belterjes, zöldség – gyümölcs - virágtermelő farmergazdaságok irányába mozdul el. A folyamat a külterületi településrészek sajátosságai szerint, a táji jellegzetességeket tükröző termelés visszaállítását erősíti: ennek megfelelnek a talaj- és éghajlati adottságok, és ezt igényli a város ellátása, de a termelői exportérdekeltség is. • A mezőgazdasági termelés intenzív irányú növelése más, kapcsolódó tevékenységek fejlődésére is kedvezően hat: bővül a hűtő-, tároló-, csomagoló-, feldolgozó ipar, kis- és nagykereskedelem, légi és közúti szállítás. Mindezek számára a megfelelő területet az Önkormányzat kijelöli. • A belterjes mezőgazdasági termelés a város külterületein fokozott építési igénnyel is járhat, ezt segíti és irányítja. • Az Önkormányzat kezdeményezi ágazati koncepció kidolgozását. • Az Önkormányzat támogatja a termelők közvetlen piacra-jutási törekvéseit (magasabb feldolgozottság, értékesítési lánc, agrárcentrum)
gyümölcsöző, önmagát fejlesztő vendégforgalom, a vonzó városkép megteremtése a város egészétől szemléletváltozást, vendégközpontú beállítottságot, tisztaságot, nyelvismeretet követel. Csak így várható, hogy a vendégek többsége úgy távozzék innen, hogy máskor is vissza kíván térni, és ugyanezt másoknak is ajánlja.
Régi Hungária
5. IDEGENFORGALOM Szeged kedvelt turisztikai célpont, de nem üdülőváros. A lakosság és az idelátogatók szabadidő eltöltésében fontos szerepet játszik az Önkormányzat által fenntartott széles körű kulturális intézményhálózat (színjátszás, balett, zenei élet, képzőművészet, stb.). A turizmus az egyik legtisztább, a környezet minőségét javító gazdasági ágazat, fejlesztése ezért is alapvető célja az önkormányzatnak. A látogatottság növeléséhez a fejlett intézményi háttér, a látnivalók sokasága és kulturált bemutatása mellett a közbiztonság, a köztisztaság, a parkolási lehetőségek növelése is hozzájárul. Mindezt intenzív marketinggel támogatni kell. Az igazán
Zsinagóga
Árvízi emlékmű
29 számos,
az
adottságokat
jól
kihasználó,
„imázsteremtő” rendezvény zajlik. A különféle rendezvények azonban egymástól elkülönülve, az év folyamán rendszertelenül eloszolva, egymást kevéssé támogatva születnek. Hiányzik egy nagy befogadóképességű, komplex Konferenciaközpont, Rendezvényház, amely nem csak a nagy létszámú tudományos tanácskozásoknak tudna megfelelő
környezetet
nyújtani,
de
nagy
zenekarokat, koncerteket is fogadna és kiállító Mátyás templom
termekkel is rendelkezne.
A jól működő város önmagában is jelentős vendégforgalmi vonzóerő. A föntieken túl a vendégforgalom közvetve vagy közvetlenül kedvezően érvényesítheti a várospolitikai irányelvek teljesülését: - szolgáltató jellegénél fogva élőmunkaigényes, ezzel enyhíti a munkanélküliségét, - jelentős bevételi forrás mind a vállalkozók, mind az önkormányzat szempontjából (árbevétel, adók), pótlólagos jövedelemforrás (fizetővendéglátás, idegenvezetés, stb.) és kikényszeríti az infrastruktúra-fejlesztést, erősíti a táji, országrészi szerepkört, hiszen a vendégforgalom fejlesztése csak a tájegységbe ágyazva képzelhető el. A tömeges (az idegenforgalmi irodák szervezett vagy egyéni) idegenforgalom föltételei általában
A hévíz- és a gyógyturizmus a legalkalmasabb a vendégforgalom
idényjellegének
megszün-
tetésére. Az Anna Gyógy- és termál-fürdőhöz szálláshely
nem
kapcsolódik,
befogadó
képessége miatt is első sorban a helyi igényeket elégíti
ki.
A
Forrás
szolgáltatásokat
nyújt
jó
Hotel
komplex
színvonalon,
de
ugyancsak korlátozott férőhellyel. • Mindezek végett az önkormányzat támogatja a város és környéke adottságainak föltárását, az
erre
épülő
kínálati
fejlesztést,
vendégforgalomhoz szükséges infrastruktúra megteremtését és a hatékony marketing tevékenységet a Kistérséggel és a tágabb környezettel együttműködve. •
A Konferenciaközpont helyét ki kell jelölni.
•
Magánerő
és
pályázati
lehetőségekre
megvannak. A nyári idényben a közép- és
támaszkodva elő kell készíteni egy nagyobb
felsőoktatás kollégiumai már jelenleg is részt
befogadóképességű,
vesznek, a jövőben még erőteljesebben bekap-
igényű szolgáltatásokat nyújtó gyógy-termál
csolódhatnak a közepes igényszintű szálláshely-
szálló és fürdőkoplexum létesítését. (SZUE,
teremtésbe. A minőségi turizmushoz azonban
Forrás-szálló)
nincsenek megfelelő szállás- és szórakozóhelyek,
szükséges
különleges igényű turizmus (pl. Konferencia,
tulajdonában
sport) fogadására (kivéve az előzőekben felsorolt
ményekkel segíti.
hiányosságokat).
A
városban
ma
és
magas
• Az Önkormányzat a fürdőfejlesztést az ehhez
éttermek. Különösen jók a város adottságai a
minőségi
komplex
szabályozási lévő
tervvel
területekkel,
és
a
létesít-
30
•
A város legjelentősebb természeti adottságát, a Tiszát és folyóparti helyzetét idegenforgalmi propagandában hangsúlyozni, a város fejlesztésében tudatosan alkalmazni kell.
•
Szeged gazdag és változatos köztéri szoborállománya nemcsak az itt élők azonosságtudatát erősíti, hanem a vendégben a látvány élményén túl a város azonosítását is megkönnyíti.
•
Az önkormányzat a köztéri szobrokat olyan alkotásokkal törekszik gyarapítani, amelyek mély, általános emberi szellemiség hordozói, és mentesek a napi politikai megnyilvánulásoktól. Ma még nincs méltó emlékművük a hősi halottaknak. Ki kell alakítani azok emlékhelyét, akik önzetlen célokért a legtöbbet: életüket áldozták. Az emlékmű – éppen tartalma miatt – csak kiemelkedő helyen és magas művészi színvonalon valósulhat meg.
•
A városfejlesztés valamennyi területét – a környezetvédelemhez hasonlóan – át kell hatnia a „vendégvédelem”-nek, a vendégvárásnak. Az önkormányzat illetékességi területén ezt megköveteli, máshol sajátos eszközeivel ösztönzi.
•
Az idegenforgalom és a helyi identitástudat erősítése érdekében is fenn kell tartani a várossal egyesült Községek saját hagyományait, kulturális örökségét (tápéi gyékényszövés, búcsú, Szőregi rózsafesztivál, dorozsmai szélmalom).
•
„Szeged város idegenforgalmi koncepciója 2003-2009” (Jenay Tünde – Pethőné Deák Angéla – Euroterv 2002 B Konzorcium 2003.) szakértői tanulmány és a VFK alapján el kell készíteni és megállapítani az ágazati koncepciót.
Anna fürdő
Forrás szálló
Szabadtéri előadás
31
IV. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KÖZTERÜLETEK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Az épített környezet a lakosság azonosságtudatának, életminőségének fontos eleme. Gazdagítása, minőségének, sajátos arculatának, történetiségének fenntartása közérdek. Az épített környezet – különösen a belső városrészekben – az elmúlt másfél évtizedben jelentősen fejlődött. Tömegesen megújultak az épülethomlokzatok, a foghíjak többsége beépült, néhány azonban még üresen vagy befejezetlenül rontja a városképet. 1. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM 1.1. Az épített örökség védelme A város műemlékekben nem túl gazdag: egyedi műemléki védelemben összesen 173 ingatlan részesül. A védett épületek többsége a városközpontban koncentrálódik, ezért a Tisza és a Tisza L. krt. közötti terület műemléki jelentőségű. Ugyan ilyen védettséget élvez az Alsóvárosi templom és a Szent György tér környezete is. A műemlékek alacsony száma is indokolja, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködve mindent meg kell tenni a kritikus állapotban lévő védett épületek megmentéséért, mielőbbi felújításáért, szükség szerinti revitalizációjáért: a Szegedi vár és környéke, a Hungária szálló, Minorita rendház Felsővároson stb. A műemlékek nélkülözhetetlen idegenforgalmi vonzerőt is jelentenek, ezért megújulásuk-fenntartásuk hosszú távú városi érdek, a várost erre az Európa-Nostra díj is kötelezi. Az országos jelentőséggel is bíró műemlékek mellett a lakosság identitás-tudatának, városszeretetének elmélyítését, de az idegenforgalmat is szolgálja a helyi építészeti örökségvédelem, amelyről először 2000-ben hozott rendeletet az Önkormányzat. A helyi védelem célja a város egyedi építészeti arculatának, sajátos megjelenésének, építészetitelepülésképi-településszerkezeti értékeinek, hagyományainak, a lakosság kultúráját tükröző épített környezetének megőrzése. A rendelet egyedi épületeket, szobrokat, továbbá a történelmi folyamatosságot őrző településszerkezetet, térfalakat – utcaképet – sarokbeépítéseket, parkokat, tereket őriz az utókor számára.
Jelenleg 301 egyedi épület, 53 térfal (utcakép) 221 épülettel, 23 db sarokbeépítés 78 db épülettel, 23 köztéri képzőművészeti alkotás és 16 köztér-közpark védett. A város védendő építészeti értékeit feltáró 2004-ben elkészült vizsgálat további 1890 objektumra terjed ki. A többszörös szakmai szűrő után az 1890 objektumból 589 db javasolt az újabb védelemre. A helyi védelemre javasolt igen nagy számú épület közül azokat célszerű kiválasztani és védelemben részesíteni, amelyek a város organikus és fenntartható fejlődését nem akadályozzák, a megújuló városképbe illeszthetők és hasznosíthatók.
Műemlékek és műemléki jelentőségű területek
32
Védett térfalak és sarokbeépítések VÉDETT TELEPÜLÉSSZERKEZET
• • •
További kutatásokat kell végezni a védelemre érdemes építészeti értékek feltárására és a védelem kezdeményezésére. Az Önkormányzat pályáztatással, anyagi eszközökkel segíti a helyi épített örökség védelmét. A helyi védelemben részesülő objektumok listájának folyamatos karbantartásával biztosítja annak „korszerűségét”: törli azokat amelyek fizikai állapotuk miatt már nem tartható fenn, vagy amelyek környezete jelentős mértékben átalakult és a védett létesítmény minden szempontból magasabb érték létrejöttét akadályozza.
33 1.2. Régészeti lelőhelyek védelme 2. A VÁROSKÖZPONT ÉS KÖZTERÜLETEINEK REHABILITÁCIÓJA Szeged területén 270 ismert régészeti lelőhelyről Az Önkormányzat szorgalmazza a városközpont van adatunk, ezeknek közel 10 százalékát – a Tisza és a Tisza L. körút közötti terület – veszélyezteti tervezett beruházás, illetve mentesítését a gépjárműforgalomtól. Addig is, változtatási szándék. Az érintett lelőhelyek amíg ennek feltételeit (pld. Déli Tisza híd) nem lehet megteremteni, folytatni kell a megkezdett többsége, azonban csak felszíni leletgyűjtés, tér- és utcarekonstrukciót a Széchenyi tér, a leletbejelentés és leletmentés kapcsán ismert, Dugonics tér, Árpád tér – Jókai utca, Aradi ezért azok pontos érintettségének Vértanúk tere, Rerrich tér parkfelületeinek és megállapításához további kutatásokat kell burkolatainak felújításával. A felújításra szoruló végezni. A legveszélyeztetettebb terület a út- és járdaburkolatok esetén a tönkrement aszfalt burkolatot kiemelt szegély nélküli faltól-falig Nagyszilléri dombon tervezett lakóterület, elemes burkolatra kell cserélni. valamint az Öthalom területén tervezett A felsorolt terek és a Klauzál tér – Kárász utca beruházások csoportja, melyek területén első sorban a hivatás- és turistaforgalom, vagy a jelentősebb megelőző kutatások szükségesek. A prezentáció – reprezentáció területei. A Tiszarégészeti lelőhelyek védelmének érdekében partot övező terek-teresedések főként a pihenés, a kikapcsolódás, a természettel való találkozás szükséges folytatni a korábban elkezdett helyei, egyúttal a város bölcsője, születésének topográfiai jellegű kutatásokat. A történeti helye. belváros kiemelkedő jelentőségű régészeti emlékeinek megmaradásához és főként bemutatásához további tervszerű kutatásokat kell elvégezni.
Várkert - Stefánia rekonstrukció
•
•
Kiemelten veszélyeztetett lelőhelyek Védett régészeti lelőhelyek
A meder és a Dózsa Gy. utca – Stefánia közötti terület megújítása során az árvízvédelmet, az egyedülálló kulturális örökség bemutatását, a védett régészeti lelőhelyeket és az ünnepi rendezvények, a pihenés-kikapcsolódás igényeit azonos súllyal kell kezelni. A Széchenyi tér fái és a szilárd burkolatok ugyancsak teljes felújításra szorulnak. A város fő terét zöld jellegének megőrzésével, a hagyományok tiszteletben tartásával, pihenő-sétáló funkciójának megtartásával kell megújítani, kulturális és ünnepi rendezvényekre alkalmas nagyvonalú
34 térburkolatokkal. A nagyobb közönséget vonzó rendezvények (sör-bor fesztivál, karácsonyi vásár) lebonyolítására más, arra alkalmas helyeket vizsgálni kell. 3. A BELVÁROS – KIS- ÉS NAGYKÖRÚT KÖZÖTTI TERÜLETEK, ÚJSZEGED BELSŐ RÉSZE A Belváros területén elsődleges cél a lakosság többsége által használt terek megújítása. A folyamat a Szent István térrel elkezdődött.
Csillapított forgalmú tömbök a Belvárosban Átmenő forgalomtól elzárt terület
Szent István tér
A sugárutak és a körutak közötti területeken mindenütt csillapított forgalmi rend szerint lehet közlekedni. Ez a közlekedési rend lehetővé teszi a kiemelt szegélyek megszüntetését és a közterületek újraosztását a mozgó és álló gépkocsik, valamint a gyalogosok és kerékpárosok között.
Meglévő gyalogos utcák a városközpontban Tervezett gyalogos utcák
A Belváros területe – Tiszától Tiszáig – az épülethomlokzatok állapota tekintetében homogénnek mondható: igen kevés a nagyon rossz állapotú épület, egyre több a műgonddal felújított régi épület. Az új épületek többsége a városi átlagnál ugyan igényesebb, de alig található közöttük a környeztet is tisztelő, kiemelkedő „egyéniség”, majdani műemlék. Földrajzi elhelyezkedése és az ott található intézmények miatt is Újszeged Belső része – a Közép fasoron belül – a Belváros része. • A Szent István térhez hasonló szellemben, de alapvető funkciójuknak megfelelően kell felújítani a többi teret: a Szent György, a Lechner, a Bartók és a Honvéd téren a zöldfelületek, fák lehető legnagyobb mértékű megtartása mellett korszerű játszótereket és pihenő részeket kell kialakítani. A Rákóczi tér rendszeres karbantartással a dísztér funkciójának megfelel. • Az SZTE Ady E. téri új épületének főbejáratánál a tér kialakítása elmaradt, környezete méltatlan az épület ünnepélyes megjelenéséhez és funkciójához is. Az Önkormányzat és az Egyetem közösen tegyen erőfeszítéseket az elfogadhatatlan állapot mielőbbi megszüntetésére. • Az arra alkalmas belvárosi utcák korszerű rekonstrukcióját (közterületek újraosztása, kiemelt szegélyek megszüntetése) az önkormányzat továbbra is célul tűzi ki. • A régi- és az új Zsinagógák felújításának befejezésével el kell kezdeni a környék
35
•
revitalizációját, az egykori „Zsidónegyed” közterületeinek és épületeinek felújítását. A sugárutak mentén a gyalogjárdák és a fasorok felújítása az elsődleges cél. Odessza lakótelep közterületei és az Erzsébet liget rehabilitációját el kell végezni, a többi közterület és az épületek folyamatos gondozást igényelnek.
4.
TÖRTÉNELMI VÁROSRÉSZEK A NAGYKÖRÚTON KÍVÜL
A történelmi városrészek magja még a Nagyárvíz előtt kialakult, igazodva a korabeli szerkezeti elemekhez (utak, terek). Az árvíz utáni újjáépítés ebből a szempontból mechanikus gyűrűs-sugaras rendszere a régi szerkezetet alapvetően átalakította: így pld. Felsőváros központja a Nagykörúton belülre került (Szent György tér).
TIK Ady E. Tér (sorgarázzsal)
Szent György tér
Felsőváros hagyományos beépítésű része az árvíz után kialakult városszerkezet és a lakótelepek közötti átmenet területe. • A telkek be-, illetve átépítésével kell a kontrasztot enyhíteni.
Felső –Tisza part
Alsó-Tisza part
Rókus városrész templom körüli központját a kiszélesített Pesti országút – Kossuth L. sgt. erősen kettészelte, de központ jellegét megőrizte. Rókus városrészben – Klapka tér – Kálvária sgt. között – már az elmúlt 120 évben vegyes területhasználat, változatos beépítési módok alakultak ki. A Kossuth L. sgt. – Klapka tér között jellemzően lakóterület, a Kossuth L. sgt. – Kálvária sgt. közötti intézményekkel, ipari üzemekkel vegyes lakóterület a jellemző. • A jövőben – a Mura u. – Lajta u. környéki családiházas terület kivételével – a lakóterületek többszintes, zártsorú beépítéssel fejlődjenek.
36
Rókusi templom
Alsóvárosi templom
Móraváros központja a Kálvária térrel és a térségében található intézményekkel, templommal ma is jól betölti az alközponti szerepét. A tér revitalizációjával ezek a funkciók tovább erősödhetnek. Móraváros kialakult beépítése a hagyományos városmorfológiát követi: a Moszkvai krt. – Kálvária sgt. – Petőfi S. sgt. térségében többszintes és zártsorú a beépítés, míg a belső területeken oldalhatáron álló, családiházas.
A nagyárvíz után kialakult beépítési módot Alsóváros Mátyás téren túli területei a 70-es 80as évek intenzitásnövelő törekvései (zártsorú, 2-3 szintes beépítés) ellenére még őrzik. A hasonló jellegű beépítés Felsővároson a lakótelep építés áldozatául esett. • Az építési lehetőségek szabályozása biztosítsa a karakteres beépítési mód nagy távlatú fennmaradását. 5. ÚJ VÁROSRÉSZEK (LAKÓTELEPEK)
Kálvária téri templom
•
A fejlesztési – átépítési lehetőségek kövessék a hagyományokat.
Alsóvároson a Mátyás tér és környezete – Szentháromság utca, Szent Ferenc utca – a kiemelkedő jelentőségű műemlék templom- és kolostor-együttessel a történetiséget leginkább hordozó alközpont. A tér és az építészeti együttes folyamatos karbantartásával mind a környék lakossága, mind az idegenforgalom számára tudatformáló látványosság.
1965 – 85 között a Körtöltés és a történelmi városrészek között mintegy 40.000 lakás épült, többségében nagyüzemi technológiával. A lakótelepek építését követően az épített környezet minőségét elsősorban az új házak homlokzata, tömegformálása, a beépítés módja határozta meg. Az iparosítottság növekedésével arányosan egyszerűsödött az épületek tömege, sivárabbak, színtelenebbek lettek a homlokzatok. Az időszak vége felé – a piaci viszonyok megjelenését követően – tagoltabbak lettek a házak és megjelent a magastető is. A növényzet növekedésével, az épített környezetben egyre nagyobb szerephez jutottak a központok, játszóterek, sétányok, utcabútorok. A korábban épült lakótelepeken ezek az ezredforduló környékére amortizálódtak, az újabbak többségében pedig nem, vagy csak részlegesen valósultak meg. 5.1. Tarján városrész Odessza után a legrégebbi lakótelep, mind az épületek, mind a közterületek „érettek” a teljes felújításra. A városrész Budapesti körút – Körtöltés közötti
37 közterületeinek teljes felújítása 90%-os pályázati támogatással elkezdődött. A felújítást szerzett tapasztalatok hasznosításával folytatni kell itt és a többi városrészben is. Az épületek homlokzatainak energiatakarékos felújítása 1/3 állami, 1/3 Önkormányzati és 1/3 tulajdonosi pénzügyi fedezettel itt is, mint valamennyi lakótelepen, folyamatban van. • Az Önkormányzat az anyagiakon túlmenően összehangolt színtervekkel segíti az épített környezet minőségének javítását. • A Budapesti körúton belüli városrész közterületeinek rehabilitációját az Önkormányzat előkészíti. 5.2. Északi városrész – a Csongrádi sgt. két oldalán, a Rózsa u. – Makkoserdő sor és a Makkosházi – Rókusi körút közötti lakótelep Tarjánt követően épült teljes egészében a Szegedi Házgyár paneljeiből. Közterületei az előbbinél kevésbé „lelakottak”. A Diófa-vendéglő térségében, a Csongrádi sgt. két oldalán kialakult városrész – központ megújítása a Kodály tér rendezésével elkezdődött, ezt folytatni kell a Csongrádi sgt-ig. Az út K-i oldalán a Szolgáltató – Kereskedelmi létesítmények számára kihagyott terület beépítése elkezdődött. • A városrész Makkosházi körút melletti, intézmények építésére fenntartott területének mielőbbi beépítését, környezeti rendezését az Önkormányzat a lakótelep közterületeinek rehabilitációjával párhuzamosan elindítja.
A volt Gyevi temető
Tarján városrész rehabilitációs terve
É-i városrész – Kodály tér
József A. sgt. Gyógyszertári Központ
5.3. A Makkosházi városrész építési időben követte az Északi városrészt. Központját a tervek a Makkosházi krt. mentén jelölték ki. A terület beépítésére egységes építészeti megjelenésére készültek tervek, de az elhúzódó beépítés és az eltérő, de a közepesnél nem magasabb beruházói építészeti-városképi igény miatt az eredmény is közepes. A közterületek egységes burkolata és egy erőteljes parkosítás javíthatja a városképet.
38
•
A központot É-ról határoló tízemeletes paneles épületek homlokzati felújítását, színezését az erőteljes városképi megjelenést szem előtt tartva kell megtervezni. 5.4. A Felsővárosi lakótelep családiházas területek átépítésével valósult meg. Tervszerű kísérlet kezdődött itt a paneles lakótelep és a történelmi városrészek közötti fokozatos átmenet megvalósítására: a régi utcavonalak megmaradtak és a meglévő beépítés milyenségétől függően kisebb-nagyobb mértékben behatoltak a panelek a kertvárosi – polgárvárosi karakterű beépítésbe. Az „összehangolás” mintegy 20 éve folyik nem egyértelműen pozitív eredménnyel, de mindenképpen „életszerű”, új városképi megjelenéssel. A Tápai u. – Kereszttöltés u. – Csaba u. – Molnár u. által határolt tömbre készült szabályozási terv a paneles épületek bővítésének, homlokzataik hasznosítható gazdagításának építészetivárosrendezési lehetőségeit vizsgálta. • A terv eredményeit a lakótelepi rehabilitációk során hasznosítani kell.
Felsővárosi lakótelepi tömbrekonstrukci látványterve
5.5 Rókus város – Újrókus a legfiatalabb lakótelep. A Rókusi körút két oldalán hosszan elnyúló terület központját a tervek a Csáky J. u. – Körtöltés u. (Víztorony) környékére jelölték ki. A lakótelep elmaradt utolsó ütemének helyén megvalósult nagy alapterületű bevásárlóközpont és az ezt követően megépült Piarista Gimnázium a központot egyértelművé tették. A bevásárló központ környezetéhez – Piarista Gimnázium – és igen jelentős népességvonzó hatásához viszonyítva sivár, építészeti értéket nem képvisel. • Az Önkormányzat adandó alkalommal megteszi a szükséges lépéseket az épület külső megjelenésének a helyhez méltó kialakítására, az előtte elterülő nagyméretű parkoló felület megfelelő fásítására.
Makkosházi krt. üzletek
Piarista Gimnázium – a TESCO szomszédságában
Felsőváros hagyományos és panel átmenet
39 6. A Körtöltésen kívüli városrészek A városközponttól távolodva egyre kevesebb eszköze marad az Önkormányzatnak az épített környezet minőségének befolyásolására. A telkek beépítésének módját a szabályozási terv és az építési szabályrendelet határozza meg. Az épületek városképi megjelenését, építészeti értékét az építtető anyagi helyzete és ízlésvilága, a mindenkori építési kultúra, valamint a tervező képessége határozza meg. A közterületek fenntartása, gondozása a kerítéstől az útpálya széléig a telektulajdonosok feladata. Az árkok, zöldsávok, fasorok, gyalogjárdák gondozottsága tükrözi az utca lakóinak az épített környezettel szembeni igényét. • A csatornaépítések után nem, vagy csak részlegesen helyreállított útpadkák, zöldsávok visszaállítását az Önkormányzat rövid időn belül elvégezteti.
•
A belső területek nagyméretű tömbbelsőinek feltárási – beépítési lehetőségét a gazdaságos városüzemeltetés érdekében biztosítani kell. • A családiházas területek a Marostő-dűlőben korlátozott mértékben és ütemezetten bővíthetők. „Odessza” a város első lakótelepe, az Alsókikötő sor – Székely sor – Vasúti töltés között épült fel 1961-1975 között. Városközponthoz, Tiszához, Erzsébet ligethez közeli fekvése jelenleg is felértékeli, a HEAVYTEX helyén megvalósuló bevásárló központ pedig tovább növeli a presztízsét. • A lakóépületek értéknövelő felújítása, a közterületek rehabilitációja szükséges, amelyet az Önkormányzat pályázat útján kezdeményez.
Marostői városrész központ helye Fülemüle u. Szent Mihálytelek, Templom környék
6.1. Újszeged a város közkedvelt kertvárosi területe. Belső részei – a belvárosi Tisza part és a Közép fasor között – valamint a főútvonalak mentén erősen urbanizálódnak, kertvárosi jellegük megszűnőben van. Az Önkormányzat a telkek beépíthetőségének korlátozásával törekszik a közérdek, a kertvárosi jelleg megőrzésére. A Holt-Maros rehabilitációja jelentősen növelte a térség presztízsét. Bérkert u. – Marostői u.alakuló alközpont
40 6.2. Szőregen a Magyar és a Szerb utca néhány szakasza és a Templom tér hordoz védendő, történetiséget közvetítő épített értékeket. • Az Önkormányzat anyagi eszközökkel is segíti a helyi védelemben részesülő épületek homlokzatainak korhű helyreállítását. • A védett Apátság-domb megőrzéséről, karbantartásáról gondoskodni kell.
6.4. Kiskundorozsmán a Hajdú – Bölcs – Erdőstarcsa utcától Ny-ra eső településrész utcahálózata őrzi az ősi szerkezetet. A Szent János tér és a Negyvennyolcas utca tölcséresen induló szakasza az egykori településmag. • Fentieket a szabályozási terv, az arra érdemes egyedi épületeket a Helyi értékvédelmi rendelet őrizze az utókor számára.
Szőreg Templom tér Kiskundorozsma, Szent János tér
6.3. Tápé városrész – Szőreggel és Kiskundorozsmával megegyezően – történelmi település, évszázadok során kialakult központtal, főutcával, sajátos arculattal. Minden ember közvetlen környezetén, szülőföldjén, lakhelyén keresztül kötődik a nagyobb egységekhez: a városhoz, a tájhoz, az országhoz, ezért őrizni, óvni kell az identitás tudatot erősítő településszerkezetet, jellegzetes épített emlékeket. • Tápén védendő a településmag utcarendszere, a Régész tér, a Honfoglalás utca és a Helyi védettséget élvező egyedi épületek.
6.5. A családiházas telepek többségének van egy-egy tere-teresedése, ezek közül azonban valódi alközpont a Petőfi telepi Fő tér, részleges alközpont a Lidice tér. Petőfitelep É-i részének és Baktónak „fő utcá”-ja van: a József A. sgt., míg Klebersberg telepen a Rendező tér, Kecskés telepen a Cseh Imre tér inkább csak pihenő tér, zöldfelület. Béke telepnek sem tere, sem főutcája nincs. • Ez utóbbinál az Öthalom felé történő bővítés során kell gondoskodni alközpont kialakításáról.
Tápéi templom Régész tér
Klebersberg telep, Rendező tér
41
Petőfi telep, Főtér
6.6. Szentmihálytelek sajátos szerkezetű ősi település. Az egykori Tisza hullámterébe a töltéstől hosszan benyúló dohánykertész telkekből keskeny közökkel – zsákutcákkal – tagolt halmaztelepülés alakult ki. • A sajátos településszerkezetet – az Alföldön csak Röszkén található hasonló településrész – meg kell őrizni a feltétlenül szükséges átalakításokkal (túl hosszú zsákutcák kinyitása). 6.7. Gyálarét szabályos derékszögű utcahálózatával, elforgatott, négyzetes főterével újabb kori rendezett település. Az épített környezet a közterületek folyamatos karbantartásán túl beavatkozást nem igényel.
Gyálarét, központ
42
V. A TERMÉSZETI KÖRNYEZET JAVÍTÁSA A városfejlesztés hosszú távon csak a természeti környezettel teljes összhangban tartható fenn. A lakóhelyi, városi és városkörnyéki természeti környezet alapvetően meghatározza a lakosság közérzetét, egészségi állapotát, munka- és életkedvét, ezért a szép és egészséges természeti környezet városfejlesztő energia is. Összességében a város természeti környezete megfelelő állapotú, fennmaradását jelentősebb veszélyek nem fenyegetik. A város az ország legmélyebb térsége, ezért itt a legnagyobb a szálló- és leülepedő por mennyisége. Ebből a szempontból is hátrányos, hogy a térség erdősültsége igen alacsony. 1. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK, SZEREPÜK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN Még hosszú ideig mind az urbanizációs, mind a dezurbanizációs folyamatok csökkentik a növény- és állatvilág életfeltételét jelentő természeti és természetközeli területeket, veszélyeztetve a jelenleg is labilis biológiai egyensúlyt. A védett természeti területek őrzése, folyamatos gyarapítása, az ökológiai folyosók – különösen a megszakítás nélküliek – védelme egyensúlyozhatja a fogyasztói társadalom mindent lefedő-leburkoló igényét. • Az Önkormányzat törekszik a város fejlesztését intenzív irányba terelni, a lehető legkevesebb, még természetes állapotú területet felhasználni. A rossz termőképességű (8 aranykorona alatti) területek szántóföldi művelésének felhagyását a természeti állapot visszaállítását támogatja. Ezek egy része a visszaállítás után ugyancsak védetté válhat. 2. A FOLYÓPARTOK ÉS A HULLÁMTEREK KOMPLEX MEGÚJÍTÁSA A Tisza és a Maros folyók Szeged pótolhatatlan természeti kincsei, ugyanakkor a legnagyobb veszélyforrást jelentik, ahogyan a történelem során ez többször bizonyossá vált. A globális klímaváltozás hatására a veszélyeztetettség mértéke és gyakorisága is növekszik. Folyamatos a hullámtér feltöltődése is: talajmechanikai fúrások a Felső-Tiszapart mentén 3 – 4 m-es iszap- és homokréteg alatt nagy kiterjedésű
Tisza a várossal
Tisza-Maros szög Körös-Maros Nemzeti Park
Újszegedi Erzsébet Liget.
Homokzsákok védik a Móra parkot 2006-ban
43 kőszórást harántoltak (az egykori „schopperplatz”). A feltöltődés jelenleg is évi 1-2 cm. A hullámterek – a város „tüdejének” – megújítása során tehát a természetes környezet lehető leggyorsabb, helyreállítása mellett, az áradások lehető leggyorsabb biztonságos levonulására kell törekedni. A lefolyás sebességét a hullámtér „érdessége” – beépítések, kubikgödrök, aljnövényzet – csökkenti. A hullámterekben új épületek elhelyezését törvények erősen korlátozzák, de a meglévők még hosszú ideig akadályozzák az áradások levonulását. Az ártéri erdők aljnövényzete az élővilág jelentős élettere, kiirtása és a hullámtér folyamatos tisztántartása viszont a katasztrófák elkerülésének egyik módja. Fentiek és a hullámtér rekreációs használata érdekében az Önkormányzat a lakott területek térségében a hullámtereket az aljnövényzet kiirtása és tereprendezés után intenzíven gondozott parkerdőként kívánja hasznosítani. A szennyvíztisztító telep üzembe helyezésével a város tovább nem szennyezi a Tisza folyót, ezért joggal elvárhatja, hogy mindkét folyón megfelelő minőségű víz érkezzen Szeged határába. Mind a használat, mind a karbantartás, mind pedig az árvízvédelem indokolja a partok és a meder megközelíthetőségét. Az Önkormányzat támogatja a fővédvonali töltéseken építendő 3 m széles kerékpárút létesítését, amely a védekezést is szolgálja. Ugyancsak támogatja a hullámtérben – a meder közelében – olyan kiszolgáló utak építését, amelyek segítik a karbantartást és a parkerdők, valamint a víz megközelítését, használatát. Az Önkormányzat a rendelkezésre álló eszközökkel segíti a BIOPOLISZ program „Élhetőbb város” moduljában szereplő „Szeged Fő utcája a Tisza” projekt célkitűzéseinek megvalósulását, melyek az alábbiak: • hullámtéri infrastruktúra fejlesztés • vízügyi beruházások (biztonság) • természetvédelmi fejlesztések • üzleti vállalkozások iniciálása • a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása
Felsőváros – FOKA - Strand
Burjánzó aljnövényzet a Bertalan híd mellett
Utak a töltésen, Dél-Újszeged
Úszóház a Tiszán
44 A Tisza méretű vagy nagyobb folyókkal átszelt városok döntő többségében a folyó egyik, vagy mindkét partján közúti közlekedés zajlik. A közlekedés okozta zavaró hatásokat gyakran igen költséges megoldásokkal mérséklik, de a megszüntetést nem tervezik. Az így lerövidített forgalom beterelése a városba lényegesen nagyobb környezetszennyezéssel jár, mint az időben, mértékben és sebességben szabályozott vízparti közlekedés. A Marostorok – a Tisza és a Maros találkozása – erdős terület, a Körös-Maros vidéki Nemzeti Park részeként fokozottan védett. Az összefolyásnál kialakított kőrakat település-földrajzi és turisztikai szempontból is különleges terület: erről a pontról – különösen nagyobb magasságból – a három folyószakasz jól belátható, szép kilátás nyílik a városra és a környező tájra, valamint a Nemzeti Parkra. •
•
Az Önkormányzat ezen a helyen vizsgálhatónak tartja egy magas kilátó építési lehetőségét. Ugyanezen a helyen építhető gyalogos- kerékpáros híd a védvonalon haladó kerékpárutakat összekötné egymással és a városi hálózattal. A Kilátófüggőhíd magasságát és formai megjelenését tervpályázat útján kell eldönteni. Az Önkormányzat a hullámtérben építmény elhelyezését csak kivételes esetben, a szabályozási tervben rögzített módon engedélyezi. A meglévő üdülők, hétvégi házak a szerzett jog alapján megmaradnak, újjáépítés esetén a közművesítésre és az árvízi biztonságra vonatkozó előírásokat szigorúan be kell tartani. Értékesítés esetén a hullámtérben az Önkormányzat éljen elővásárlási jogával. Ily módon remélhető, hogy nagy távlatban fokozatosan megszűnik a szlömösödött üdülőterületek fizikai és esztétikai környezetszennyezése és nő a város árvízi biztonsága.
Alsórakparti út
Gyalogos-kerékpáros híd és kilátó
Sárga – szlömösödött üdülőterület az árlevonulást akadályozó beépítéssel
Tiszavirág - Rendezett vízpart
45
3. HOLTÁGAK, BÁNYATAVAK, ZÁPORTÁROZÓK, HALASTA-VAK REHABILITÁCIÓJA Az erdőkben – vizekben szegény alföldi környezetben különösen nagy jelentősége, potenciális biológiai értéke van a néhány holtágnak, egykori bányatónak és záportározónak. Holtágak A folyamszabályozások során levágott folyómedrekben az új körülményekhez igazodva kialakult a biológiai egyensúly és ahol külső beavatkozásra nem került sor, ott ezek ma is különösebb ráfordítás nélkül gazdagítják a táj képét és a biológiai láncnak is fontos részei (Atka, Nagyfa). A Tisza legnagyobb holt-ága a Gyálai Holt – Tisza mintegy 16 km hosszú. Ebből 8,2 km teljes egészében Szeged közigazgatási területére jut, a további 8 km az egykori sodorvonalon haladó határral részben Röszkével, részben Szerbiával közös. 2005-ig a város csapadékvízzel hígított szennyvizei Klebersberg telep fölött folytak a holtágba, elszennyezve a mintegy 6 km-es első szakaszát. A csatornahálózat fejlesztésével a holtág szennyezése megszűnt, a rehabilitáció műszaki feltételei így adottak. Az Önkormányzat támogatja a Biopolisz program „A Gyálai Holt Tisza rehabilitációja” projekt célkitűzéseinek megvalósítását: • teljes rehabilitáció, vízutánpótlással • rekreációs hasznosítás (tömegsport, horgászat) • öko-biológiai bemutató • mezőgazdasági hasznosítás (öntözés) A Holt – Maros Újszegedet átszelő 3,0 km-es szakaszának rehabilitációja megtörtént. A fél évszázadon át környezetszennyező holtág kedvelt horgászvízzé és rekreációs területté vált. • Folyamatos kezeléséről és rendszeres vízcseréről gondoskodni kell. A Maty-éren az 1970-es évek végén kialakított belvíztározóból a 80-as évek közepére létre jött a gróf Széchenyi István evezőspálya – Olimpiai Központ – amely több, mint 40 hektáros vízfelületével a halastavak után a legnagyobb állóvíz. Vízutánpótlása a Tisza – Maty-Fehértói csatornán a fehértói halastavakon keresztül nem szerencsés. Az elvezetett vizek befogadója a Gyálai Holt – Tisza. A város közelsége, a vonzó táji környezet alkalmassá teszi fő funkciójának hosszú távú megtartására és versenyeken kívüli
időszak egyéb – főként rekreációs – funkciókkal való bővítésére. • A halastavaktól függetlenített vízutánpótlásról gondoskodni kell.
Atkai holtág
Gyálai Holt-Tisza Szentmihály alatt
A rehabilitált Holt-Maros
Maty-ér, Evezős pálya
46 Az Önkormányzat támogatja a Biopolisz programhoz kapcsolódó „Maty-éri Olimpiai és Rekreációs Központ” projektben kitűzött fejlesztési célokat: ─ természetvédelmi fejlesztés oktatási céllal is ─ a versenysportot szolgáló fejlesztések (lakossági, vízisport, horgászat, üdülés) a közeli repülőtér környezetzavaró hatását is figyelembe véve. • A Maty-éri tározó-evezős tó az M5-ös autópálya és Dorozsma között tovább bővíthető: a kialakuló tófüzér tájfejlesztő, éghajlati viszonyokat is javító területhasználati elemmé válhat. Az egykori téglagyári gödrök – bányatavak – többsége rendezett horgásztó, vagy a térség csapadékvizeinek végleges, vagy átmeneti – záportározó – befogadói. A nagy forgalmú utak csapadékvizeit befogadó tavak – Méntelepi tó – vízbiológiai egyensúlya csak vízutánpótlással, levegőztetéssel, folyamatos gondozással őrizhető meg. A Budapesti és a Csongrádi út között található a Fehértó, amely ősi szikes tó, természetvédelmi terület és a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. A madárvonulások, az ornitológiai kutatás és oktatás kiemelkedő helyszíne halgazdasági gondozás, felügyelet mellett. • A tó és környezetének eredeti állapotban történő megőrzését az Önkormányzat kompetenciájának határáig biztosítja. • Az Önkormányzat törekszik a vízfelületek növelésére, a meglévő tavak megszüntetéséhez vagy területük csökkentéséhez csak különösen indokolt esetben járul hozzá (ahol az egyensúly megteremtésének feltételei nem biztosíthatók). 4. ERDŐK, ÖSSZEFÜGGŐ NAGYOBB ZÖLDTERÜLETEK A város erdősültsége igen alacsony, mindössze 8,2% (a megyéé 7,9%, az országos 19,9%). A kevés erdő is szétszórtan, apró foltokban jelenik meg mind a városban, mind az igazgatási területen. A legnagyobb összefüggő erdőterület a hullámtérben és a Körtöltés mentén található. A hullámtéri erdők nagyobb része erdőgazdasági művelés alatt áll, de az aljnövényzet és a hullámtéri terepviszonyok miatt rekreációs célra nem használhatók, biológiai értékük azonban jelentős. A Körtöltés menti – változó szélességű, hol kívül, hol belül haladó erdősáv területe mindösszesen 188 ha.
Lencsés (Magánüzemeltetésű horgásztó)
A revitalizált Búvártó a Pláza mögött
Téglagyári horgásztavak
Fehér tó, Korom-sziget természetvédelmi terület
47 A közel 10 km hosszú töltés mentén az erdő • átlagos szélessége 180 m, mégis nagy jelentőségű: rekreációs célra a közelsége miatt. É-i és Ny-i irányból a porfogó szerepe jelentős, vegyes faállománya és aljnövényzete miatt a biológiai értéke is nagy. Az önkormányzat az urbanizációs veszélyeknek kitett erdősávot törekszik megvédeni és bővíteni. A Körtöltés menti erdőknek jó kiegészítője a Felső Tisza-parttól a Kossuth L. sgt-ig tartó lakótelepek közparkja, 15-40 év közötti, egyre növekvő faállománya. A mintegy 360 ha területnek közel 30%-a fásított, parkosított. A 100 hektárnyi zöldfelület minősége, fejlettsége, fedettsége jelentősen eltérő, de biológiai és használati értéke vitathatatlan. • Az Önkormányzat gondoskodik ezen területek szükség szerinti rehabilitációjáról és folyamatos karbantartásáról. • A városban és közvetlen környezetében minden arra alkalmas területet fásítani kell, őshonos, tájba illő fafajokkal. • A várostól É-ra – ÉNy-ra a dűlőutak és belvíz-csatornák mentén szélvédő fasorokat kell telepíteni kétszintes növényállománnyal. • Az út menti – utcai fasorok szakszerű ápolásáról gondoskodni kell. A városiasodással párhuzamosan az utcai gyümölcsfákat a városi klímát tűrő park-fákra kell lecserélni. • A városi parkok karbantartását, faállományuk állandó frissítésétfolyamatosan végezni kell. A védett újszegedi Erzsébet ligetet az elfogadott kertészeti terv alapján meg kell újítani. • A Széchenyi tér elöregedő fáit folyamatosan cserélni kell. Rehabilitációja során mind a növényzetet, mind a térburkolatokat a „hely szellemének” megfelelően, a folyamatosságot szem előtt tartva kell megújítani, elkerülve idegen alakzatok (nyírt fák) megjelenését. Az Egyetemi Fűvészkertet – mint védett természeti értéket – meg kell óvni a környezetében várható közlekedési, intézmény- és lakóterületi fejlesztések károsító hatásától. Térségében – lehetőleg közvetlen Tisza parti kapcsolattal – meg kell valósítani a várost és szűkebb vonzáskörzetét kiszolgáló városligetet. Mintegy 60 hektárnyi területen kempinget, tömegigényeket kielégítő élményfürdőt, sportpályákat – extrém sportoknak is – vidámparkot és egyéb szórakoztató létesítményeket lehet elhelyezni. • A kijelölt területre be kell jegyeztetni az Önkormányzat elővásárlási jogát.
Az Önkormányzati tulajdonú területeken meg kell kezdeni az előfásítást.
Tarjáni „ősfák” és a záportározó
Újszegedi liget – Fő fasor
Széchenyi tér
Városliget lehetséges helye
48 5. A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME Szegeden és térségében nincs a levegőt, a talajt, a felszíni- és felszín alatti vizeket szennyező jelentős veszélyforrás. Míg korábban a városba ékelődött ipari üzemek, a szénhidrogén bányászat és a talajba szivárgó nagymennyiségű szennyvíz volt a potenciális veszélyforrás, ma már az egyre növekvő gépjárműforgalom, vagy a folyóvizek országhatáron túlról származó szennyeződése a legnagyobb kockázati tényező. A szénhidrogén kitermelés és szállítás, az olajjal szennyezett iszap időnkénti elégetése még létező, de egyre kisebb szennyezési veszélyforrás. 5.1. A levegő szennyezettségét a fátlan mezőgazdasági területekről érkező lebegő por, valamint az egyre növekvő gépjárműforgalom okozza. A lebegő por megkötését a külterületi dűlőutak, csatornapartok szélfogó fásítása fogja szolgálni. „Szeged Város légszennyezettségének javítását szolgáló Intézkedési Program elkészült, majd 2007-ben kiegészítésre került. A program hosszabb távú intézkedései az alábbiak:
5.2. A zajterhelés ugyancsak a gépjárműforgalomnak „köszönhető”: a nagy forgalmú csomópontok, útszakaszok mentén szinte minden napszakban túllépi a megengedett határértéket. 5.3. A városlakó elégedettségét jelentősen befolyásolja a közterületek tisztasága. Az utóbbi évek nagyarányú csatornaépítése szinte valamennyi közterületet szennyezte: részben az építési forgalommal, részben a nem tökéletesen helyreállított útpadkákkal, járdákkal vízelvezető árkokkal. A Tisza város feletti szennyezettsége áradások idején a vadlerakók szemetéből, a hullámterek ipari és kommunális szennyezéséből származik. Az elmúlt években uniós támogatással korszerű szeméttelep épült, ahol biogáz termelése mellett lehetőség van a szemétválogatásra, a szelektív módon összegyűjtött hulladék részleges feldolgozására. A kommunális és kerti hulladékok szétválogatása terjedőben van. •
Az Önkormányzat a Déli Tisza híd és az elkerülő utak megépítésének sürgetésével, a tömegközlekedés fejlesztésével, P+R parkolóhelyek építésével, city-logisztikával törekszik a levegő-szennyezés és a zajterhelés mérséklésére. Elkészíttette a város zaj- és környezeti állapot-térképét a szennyezés monitoringozása, a szükséges intézkedések foganatosítása, konfliktus helyzetek megszüntetése érdekében. Gondoskodni kell ennek legalább öt évenkénti megújításáról.
•
Ki kell dolgozni a Szmogriadó tervet
•
Zajvédelmi intézkedési tervet kell készíteni és erről a lakosságot tájékoztatni
•
Folytatni kell a Fásítási Program megvalósítását a zöldfelületek nagyságának növelése érdekében.
•
El kell indítani az tömegközlekedés fejlesztését.
•
Fejleszteni kell a kerékpárút hálózatot.
•
•
Az intézkedési Programban megfogalmazottakat háromévenként értékelni kell és szükség esetén aktualizálni kell azokat
Az Önkormányzat megköveteli a zárt rendszerű szennyvízelvezetést valamennyi hullámtéri létesítménynél.
•
Az Önkormányzat felvilágosító propagandával és hulladékgyűjtő udvarok kialakításával ösztönzi a lakosságot a háztartási szemét szétválogatására.
•
elektromos
A részletes feladatokat az IVS-ben kell szerepeltetni.
49
VI.
A HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, KÖZÖSSÉGI GONDOSKODÁS
Szeged, mint iskolaváros és oktatási központ stabil intézményhálózattal rendelkezik, sokféle tanulási és képzési lehetőséget kínál, rendelkezik a piacképes tudás átadásához szükséges humán erőforrás, valamint a tárgyi és tartalmi feltételekkel. Mindezek eredményeképpen regionális tudásközpont szerepet tölt be a dél-alföldi régióban, amely tovább erősödik a Szegedi Tudományegyetemmel való kapcsolata révén is. Szeged város közoktatását az átjárható intézményrendszer jellemzi, az intézmények között eredményesen működik az információs hálózat, amely elősegíti a horizontális és vertikális szakmai együttműködést. Az esélyegyenlőség biztosítása különösen nagy hangsúlyt kap, kiemelt jelentőséggel bír. Az önkormányzat saját és más, nem önkormányzati fenntartású intézményekkel biztosítja a tanulói továbbhaladást az alapfokú (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás és alapfokú művészetoktatás) és a középfokú nevelés-oktatás (négy évfolyamos gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai nevelésoktatás) teljes vertikumában. A Szeged Városi Kollégium tagintézményeinek fenntartásával és működtetésével továbbra is biztosítjuk az önkormányzat intézményeiben tanuló nem szegedi lakóhellyel rendelkező tanulók, diákok elhelyezését, kollégiumi nevelését. Szeged város és a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása között hatékony és eredményes együttműködés jött létre a közoktatás területén is, ezzel is segítve a környező települések „kisiskoláinak” életben maradását, az ellátás szakmai színvonalának garantálását. Együttműködési megállapodás keretében kerül ellátásra a szakszolgálati ellátás és a szakmai szolgáltatás, továbbá egységes, kistérségi fenntartású iskola jött létre szegedi általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény és gimnázium fenntartói jogának átadásával.
Az önkormányzat közoktatási minőségirányítási programjában meghatározott minőségfejlesztési rendszer működtetésének következtében folyamatosan fejlődik az önkormányzati közoktatás-irányítás hatékonysága és hatásossága. Az ágazat saját fejlesztési koncepcióval rendelkezik, „Szeged Megyei Jogú Város közoktatási feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és -fejlesztési terve 2007-2013” címmel került elfogadásra az 512/2007. (IX.14.) Kgy. sz határozattal (ezen tervet a közoktatási törvény értelmében folyamatosan felül kell vizsgálni, hosszú távú működtetése ebből adódik). Fent nevezett tervben szereplő jövőkép megfogalmazása szerint „nő az esélyegyenlőség a városban, kialakul a felzárkóztatás és a tehetséggondozás rendszere, amely az esélyegyenlőség biztosítását is hivatott szolgálni. A kompetenciamérések kiegyensúlyozott eredményeket tükröznek. Tartalmát tekintve az oktatási hagyományok őrzése mellett olyan fejlesztések működnek, amelyek magas hozzáadott értéket produkálnak, elősegítik a kompetenciaalapú oktatás terjedését, az IKT és a nyelvoktatás központjába az alkalmazhatóságot és hasznosíthatóságot állítják, a szakképzésben a kompetencia alapú, modulrendszerű oktatást működtetik. Az iskolák fontosnak tartják a tanulók személyiségfejlesztését, kialakítják a diákokban az igényt az élethosszig tartó tanulásra. Az intézményhálózat saját segítő háttérrel rendelkezik, ez vonatkozik mind az intézmények technikai feltételeinek biztosítására, mind a nyugodt jogszabályi háttér meglétére, mind pedig a humán erőforrás fejlesztésére. Az intézmények XXI. századi infrastruktúrával rendelkeznek. Bennük jól felkészült, a kompetenciafejlesztő módszereket, tanulásszervezési technikákat eredményesen használó pedagógusokat alkalmaznak, a pedagógus munkájának eredményessége és hatékonysága mérhető. Az intézmények élén jól felkészült vezetők állnak, akiknek munkáját rendszeresen értékelik. Az értékelés motiváló hatású.
50 Hosszú távú fejlesztési cél továbbá a hatékony és és a megyei közgyűléssel közös hosszú távú biztos alapokon álló ágazat-finanszírozás, a fejlesztési teret kell kidolgozni. Szükséges egy közoktatás feladat-finanszírozásának Területi Integrált Szakképző rendszer megteremtése. létrehozása. A felsőfokú oktatásban résztvevők száma erőteljesen növekszik, ezért a gimnáziumi • Az intézményekben biztosítani kell az EU férőhelyek számát csak korlátozott mértékben követelményeinek megfelelő külső és belső lehet csökkenteni. A környékről beiratkozók környezetet, akadálymentesítést. gyarapodása miatt kollégiumok építésére is • Az épületek állagának és a tárgyi szükség lehet. eszközöknek, felszerelésnek egyaránt a z Az Önkormányzat támogatja a nevelés-oktatás szakmai színvonalának munkanélküliek átképzésére, hiányszak-mák eredményességét kell szolgálniuk. oktatására irányuló vállalkozásokat, az egyházak, szerzetesrendek szerep-vállalását a 1. OKTATÁS középfokú oktatásban. Kiművelt emberfők sokasága nélkül a gazdasági fejlődés elképzelhetetlen, ezért a közoktatást – bár 1.3. A felsőfokú oktatás nem önkormányzati közvetlenül „számokkal nehezen mérhető – fontos hatáskör, de intézményei a város életében „termelő” ágazatnak kell tekinteni. Az meghatározó szerepet töltenek be. Jótékonyan Önkormányzat feladata, hogy gondoskodjék a hatnak az alsóbb szintű oktatásra, a tanuláshoz, a tudás megszerzéséhez szükséges szolgáltatásokra, a foglalkoztatottságra stb. Az feltételekről. integrált felsőfokú oktatás létesítményei Az oktatási létesítmények nagyobb hányada saját beilleszkednek a várostestbe. A város rendszerében is elavult, szerkezetileg is morfológiai és funkcionális fejlődése elhasználódott. Sajnálatos, hogy a közelmúltban elképzelhetetlen a belvárosi egyetem nélkül. El épült iskolák funkcionális elrendezése sem felel kell érni, hogy a város szellemi életében is meg az oktatás egyre többet kívánó létrejöjjön a minél teljesebb együttélés”, követelményeinek. Az óvodák, iskolák integráció. A felsőfokú oktatás létesítményei épületeinek hozzáigazítása a korszerű oktatás bővíthetők a Belvárosban a meglévő gócpontok követelményeihez csak hosszú távon irányozható körül, valamint: elő, de el kell érni, hogy a felújítandó és új z Újszegeden a Fő fasor – Közép fasor – létesítmények igazodjanak a legkorszerűbb Temesvári körút térségében kialakuló oktatási elvekhez. intézményrendszerrel, z Az új déli közúti híd újszegedi hídfője 1.1. A működő iskolák környezetében /fűvészkert, csillag-vizsgáló, döntő többsége rendelkezik a fedett és szabadtéri gabonakutató szomszéd-ságában/, és a jobb sportolás lehetőségével. Iskolák, óvodák oldalon a Tisza teherpályaudvar helyén a telepítésének és működésének továbbra is fontos Vasútállomás és folyópart között. elve az arányos területi ellátás és biztonságos z Mind a tudományos kutatás, mind a megközelítés gyalogosan, vagy kerékpárral, ezzel felsőfokú oktatás, mind pedig a tájegységi, is csökkentve a gépkocsiforgalmat. országrészi kapcsolatok fejlődése hosszú z Az önkormányzat egységes elvek alapján, távon egy nagy befogadóképességű, több a mindenkori lehetőségektől függően célú kongresszusi épületegyüttes létesítését támogatja az oktatás különböző szintjein igényli, melyben hangversenyterem is helyet és területein a magánvállalkozást, egyházikap. Mind az egyetemi fejlesztésekben, mind és magánóvodák, iskolák működését, ez utóbbi épületegyüttesben egyaránt fontos továbbá támogatja a csatolt községek helyi szempont, a jó közlekedési kapcsolat az öntudatát, önálló arculatát erősítő egyetemi városrésszel és az impozáns elképzeléseket. megjelenés a város-szerkezetben, városképben. 1.2. A megyei jogú városnak feladata a középfokú oktatás létesítményeinek fenntartása és fejlesztése. Erre a vonzáskörzet településeivel
51 2. EGÉSZSÉGÜGY Az országos egészségügyi reform során kialakuló egészségbiztosítási – ellátási rendszerekhez igazodva kialakult a szegedi fekvőbeteg és járóbeteg szakellátás fejlesztési iránya. Az országos egészségügyi reform kapcsán a Szegedi Tudományegyetem a legmagasabb szintű, súlyponti feladatot teljesítő egészségügyi ellátó intézményrendszer lett. Ehhez az intézményrendszerhez csatlakozott Szeged Megyei Jogú Város oly módon, hogy az általa fenntartott kórházat és szakorvosi ellátást – annak ellátási kapacitását és alkalmazottait – feladatellátási szerződés formájában az SZTE-nek adta át 2007. október 1-től. Ezzel a szerződéssel megvalósult az egységes, súlyponti egészségügyi ellátás Szegeden. Az egészségügyi alapellátás (háziorvos, házi gyermekorvos és fogorvos) tekintetében az önkormányzat törvényben foglalt feladatát teljesíti oly módon, hogy igény szerint – térítésmentesen – önkormányzati ingatlanban biztosítja a vállalkozó háziorvosok útján az alapellátás szervezését. Cél pályázatok útján teljes körű akadálymentesítéssel az épületek korszerűsítése.
z
z z z
a szociális biztonság megteremtése, pénzbeli támogatás ill. szociális és gyermekvédelmi intézmények útján, az egyénre szabott ellátások biztosítása, a hatékonyság és a gyorsaság, továbbá a diszkrimináció tilalmát.
Az Önkormányzat 2004-ben megalkotta „Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepciójá”-t. A Városfejlesztési Koncepció annak legfontosabb elemeit rögzíti.
3.2. Szociális és gyermekvédelmi ellátás rendszere szociális alapszolgáltatás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek és családok átmeneti elhelyezése és a hajléktalan ellátás teljes rendszere) 2007. január 1-től a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása szervezi és a feladatot ellátja. (Lásd: „A Kistérség helyzete, fejlesztésének lehetséges irányai” fejezetnél) Szociális szakellátás: - idősek bentlakásos ellátása 460 férőhelyen - fogyatékos személyek bentlakásos ellátása 150 férőhelyen - drogbeteg személyek egészségügyi és szociális ellátása - napközbeni ellátás 60 férőhelyen - bentlakásos ellátás 10 férőhelyen Gyermekvédelmi alapellátás - bölcsődei ellátás 15 telephelyen 812 férőhelyen - időszakos gyermekfelügyelet biztosítása a bölcsődékben Gyermekvédelmi szakellátás - intézeti elhelyezettek és állami neveltek gyermekotthoni ellátása összesen 50 férőhelyen - volt állami neveltek (már nagykorúak) utógondozói ellátása 15 férőhelyen
3.1. Az Önkormányzat az ágazati koncepcióban rögzített alapelvek érvényesülését támogatja a Városfejlesztési Koncepció végrehajtása során is: z a segítségre szorulók emberi méltóságának megőrzése, z a hátrányos megkülönböztetés, előítélet elutasítása, z az esélyegyenlőség biztosítása, z széles körű ellátások szervezése, z kirekesztődés elleni küzdelem, z egyfajta szociális minimum biztosítása mindenki számára. Az alapelvek teljesítése érdekében az Önkormányzat a következő értékeket tartja szem előtt:
3.3. Esélyegyenlőség Az Önkormányzat az általa nyújtott különféle szociális ellátási formákhoz való egyenlő hozzájutás biztosítását tűzte ki egyik célként, mely azonban a gyakorlatban sérülhet. A város gazdaságának teljesítőképessége bizonyos területeken elmarad az országos átlagtól, így a szociálisan rászorulók aránya is magasabb. A növekvő számú idős népesség az idős ellátást biztosító intézmények létrehozását, bővítését igényelte. Ebbe a körbe számos civil és egyházi szervezet is bekapcsolódott. A bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények korszerűsítése és bővítése indokolt Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott fejlesztési lehetőségek mentén.
3. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS ÉS GYERMEKVÉDELEM
52 A városban jól, szervezetten működnek az Ezeket a területi elv figyelembevételével az kulturális intézményhálózat integrációs programok. Közülük is kiemelkedően alapfokú megújításával és szükség szerint újak a roma integrációs programok. A szociális szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat létesítésével egységes és magas színvonalú a szociális törvény határozza meg. A jelentős hálózattá kell fejleszteni. társadalmi változások következtében az önkormányzatok feladat ellátási kötelezettsége • A koncepció távlatában el kell érni, hogy minden művészeti ág korszerű intézménnyel nagymértékben megváltozott, az ellátási rendelkezzen a városban, továbbá, hogy a szükségletek módosulásaihoz igazodóan. közművelődést szolgáló intézményhálózat a Az elmúlt években a szociális háló (mely mai kor követelményeinek megfelelő tereket védelmet és létbiztonságot jelent) fontossága és infrastruktúrát legyen képes biztosítani egyre meghatározóbb. A lakosság közösségeknek és a művelődni vágyó biztonságérzetét többnyire a foglalkoztatási egyéneknek egyaránt. Lehetőséget kell lehetőségek, a munkanélküliek ellátása és a találni arra, hogy a belvárosban vagy annak társadalombiztosítás határozza meg. közelében egy komplex, multikulturális Az utóbbi években előtérbe került az a lehetőség igényeket kiszolgáló intézmény jöjjön létre. is, hogy a szociális szolgáltatásokat kistérségi társulások, más civil, ill. egyházi szervezetek, gazdasági társaságok is biztosít-hatnak önállóan, A város az előadó művészet hagyományos önkormányzatokkal közösen, vagy az ágazatait tekintve nagy múltú intézményekkel önkormányzatokkal kötött ellátási szerződések rendelkezik. A Szegedi Nemzeti Színház, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi alapján. Egyes csoportok társadalmi integrációjának igénye Szabadtéri Játékok, a Kövér Béla Bábszínház folyamatosan erősödik. Fontossá vált a fogyatékos képes a hazai és nemzetközi művészeti elvárások személyek esély-egyenlőségének megteremtése szintjén teljesíteni. Regionális kulturális központ (pl.: épületek akadálymentesítése), valamint a szerepét úgy töltheti be Szeged, ha előadó romák, hajléktalanok, szenvedélybetegek és művészeti intézményei egyrészt a hazai és pszichiátriai betegek társadalmi kirekesztődés elleni nemzetközi hagyományokon alapuló repertoárral bírnak, másrészt képesek arra, hogy a világ új küzdelme. művészeti irányzatait befogadják, integrálják. A város nemzetközi elismertségét, turisztikai 4. KÖZMŰVELŐDÉS ÉS KULTÚRA Szeged sokszínű kulturális élete, annak bővítése, vonzerőnk növelését természetesen elsősorban az hasonlóan a környezeti tényezőkhöz, lényeges egyetemes nyelvvel bíró zene és tánc hivatott eleme a város vonzerejének. A széles kulturális emelni. Ebben a szegedi opera, komolyzene és paletta fontos megkötő erő lehet a nagy tudású tánc intézményein túl központi szerep hárul a munkaerő és a kreatív ágazatok idevonzásában. Szegedi Szabadtéri Játékokra, amelyet középKözismert tény, hogy nagy mértékben a helyi európai fesztivállá kell fejleszteni, továbbá egy kulturális arculat minősége határozza meg a helyi megteremtendő, magas nézőszámot befogadó identitást, valamint azt a képet, amelyet Szeged hangversenyteremnek. kifelé képvisel. A város mint egyre sokszínűbb A Reök-palota felújításával és benne a kulturális központ, szabad teret kell, hogy Regionális Összművészeti Központ megnyiengedjen a különféle kultúrákat képviselő tásával Szeged képzőművészeti életében egyrészt emberek közötti valódi találkozások számára. a helyi és hazai kortárs alkotók kiállításainak Mint vonzó kulturális találkozópont, termékeny nyílt méltó tér, másrészt a hazai és nemzetközi talajt adhat az innovációhoz és a vállalkozói képzőművészet egy-egy nagy alkotójának vagy tevékenység kiszélesedéséhez. A kulturális irányzatának bemutatása vált lehetővé. városban működő közgyűjteményi turizmus szintén hathatós eleme a gazdasági A intézmények jó színvonalon működnek, fejlődésnek: munkahelyeket, új szolgáltatásokat mindazonáltal mindhárom nagy intézmény, így a teremthet. Szegednek jelenleg is több központi (országosan Somogyi-könyvtár, a Móra Ferenc Múzeum és is jelentékeny) közművelődési intézménye van. a Csongrád Megyei Levéltár bővítési lehetőségeit vizsgálni kell.
53 A közművelődési intézményhálózatunk részben átszervezést, részben felújítást igényel. Be kell fejezni a lakóterületi művelődési házak rekonstrukcióját. A Szegedi Vadaspark intézményrendszerünk legdinamikusabban fejlődő eleme, meglévő területén belül fejleszthető. Az intézményekhez nem kötött művészeti ágak és mozgalmak az önkormányzat kulturális támogatási rendszerén keresztül jutnak kiegészítő forrásokhoz. 5. SPORT, REKREÁCIÓ A városlakó egészségének megőrzésében jelentős a szerepe a sportnak, tömegsportnak, identitástudatát pedig a versenysport erősíti. A mozgásigény életszemléletté válásához célirányos oktatásra és megfelelő létesítményekre van szükség. A sportot s egyben a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják a – lehetőleg az egy-egy városrész és lakótelep mellett kialakítandó rekreációs területeken létrehozandó kocogó pályák, kiránduló- és táborhelyek, BMX pályák stb. Ezek szaporíthatók a városkörnyéki kubikgödrök, erdők és zöldfelületek rendbehozatalával. A városi kerékpárút hálózat kiépítése sportolási célokat is szolgál. Az egységes városi hálózat kialakításán túl kapcsolódni kell a nagyobb területeket átfogó fejlesztésekhez, ezzel könnyítve meg a városhoz közeli, sőt távolabbi üdülőterületek (pl. Tisza menti fürdő- és üdülőhelyek, a Maty-éri pálya elérését) és más közeli településekre való eljutást. A város, és különösen az új városrészek játszóterekben igen szegények, a meglévők nagy része is korszerűtlen, környezetidegen és gondozatlan. • Az Önkormányzat folyamatosan korszerűsíti a meglévő játszótereket és továbbiakat is építtet. • Az Önkormányzat elsőrendű feladatának tekinti a diáksport támogatását, iskolai sportlétesítmények építését. A vízi sportok adottságai igen jók a városban. Ezeket a lehetőségeket kihasználva és szükség szerint bővítve /Tisza-parti fürdőhelyek kiépítésével, a Maty-éri pálya fejlesztésével, további fedett uszodák létesítésével stb./ erősíteni kell a fürdőváros-jelleget. A minőségi sport pénzelése alapjában ugyan nem önkormányzati feladat, de az önkormányzat a létesítmények kedvezményes használatával és anyagiakkal is támogatja a kiemelkedő eredményeket elérő
szakosztályokat, hiszen sikereik kedvezően formálják a városról kialakított képet. • Az Önkormányzat a „szegedi rendezvények” sorába illesztve pénzzel is támogatja a motorcsónak- kajak-kenu, evezős, futó- stb. versenyeket, s emellett technikai eszközeinek és létesítményeinek rendelkezésre bocsátásával lehetővé teszi más sportversenyek megrendezését is.
54
VII. A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A műszaki infrastruktúra általános színvonala, teljesítőképessége, területi elosztása alapvetően meghatározza a város működésének színvonalát és a fejlesztési lehetőségeket. Szeged város ezen a területen az elmúlt másfél évtizedben sokat fejlődött. Zárult a szennyvíz-olló: a város hálózati vízzel ellátott területei teljes egészében csatornázottak, elkészült a biológiai fokozatú központi szennyvíztisztító, megújult a belterületi csapadékvízelvezető hálózat és az utak többsége szilárd burkolatot kapott. Kiemelt jelentőségű a város életében az M5-ös autópálya határig elkészült szakasza, a repülőtér szilárd burkolatú le- és felszálló pályájának megépítése. Jelentős hiányosságok láthatók a tömegközlekedés, a városkörnyéki csapadékvíz-elvezetés, a fejlesztési területek komplex infrastrukturális ellátása, a térségi közlekedési hálózat területén, (az M43-as autópálya hiánya) de az árvízvédelem is sürgős beavatkozást, jelentős fejlesztést igényel. 1. KÖZLEKEDÉS A helyváltoztatás egyre csökkenő sebessége, egyre nagyobb költsége, romló biztonsága ellenére a városlakók mobilitási igénye növekszik. A következő 15 évben a jelenlegi gépkocsi szám megkétszereződhet: elérheti a fejlett országok jelenlegi színvonalát. A közlekedés – különösen az egyéni – mértékének és környezetszennyező hatásának mérsékelésére a világ és Európa komoly erőfeszítéseket tesz, nekünk még hosszú ideig számolnunk kell a növekvő problémákkal. A közlekedés egyes ágazatainak és a hozzájuk tartozó hálózat fejlesztésénél az elfogadott közlekedési koncepció szerint kell eljárni. 1.1. Közúti közlekedés A régióközponti szerepkör, a vonzáskörzetek bővülése, az intenzív együttműködés a térségek között és a lakosság mobilitásának várható növekedése növekvő igényeket támaszt a közlekedés valamennyi ágazatában, de kiemelten a közúti közlekedésben. A fenntarthatóság szempontjából a közforgalmú közlekedési kínálat színvonalának, elérhetőségének a fejlesztése az elsődleges. A város fejlesztési potenciálját növeli egy kiterjedt, közlekedési kapcsolatokkal jól feltárt munkaerő bázis.
1.1.1. Városkörnyéki főhálózat Az önkormányzat támogatja az M43-as gyorsforgalmi út megépítését a román határig, a Nyugati közúti kapcsolat megteremtését az M9es úttal, valamint az M43 – Kikinda (Bánát) összeköttetést. • A tranzit- és a teherforgalom számára ki kell építeni a város belső lakott területeit elkerülő utakat: Nyugaton az elkerülő út hiányzó Dorozsmai út – Budapesti út közötti szakaszt, Északon a kiemelt gazdasági övezeten áthaladó és a Csongrádi útig tartó elkerülő utat, Délen a Szabadkai úttól a Medencés Kikötőig tartó utat, amely a kikötő bővítésének függvényében folytatódhat a Déli Tisza-hídig.
Elkerülő útvonalak
1.1.2. A városi főhálózat hiányzó kapcsolatait, szűk keresztmetszeteit fejleszteni kell. A sugárirányú utak a városközpont felé sűrűsödve növelik a forgalmat, az elosztó szerep a körutakra hárul. A harmadik körút alkalmas a Tisza jobb-parti részén a lakótelepi – ipartelepi kapcsolatok megteremtésére, de nem alkalmas a Belváros körüli és a bal-part felől érkező forgalom elosztására. • Az M43-as autópálya és a Harmadik krt. között a sugárutakat 2x2 nyomsávval kell kiépíteni, külön szintű vasúti keresztezésekkel.
55 • Kiemelten fontos a Déli híd megépítése: a Bécsi krt. – Temesvári krt. összekötése. Közel ilyen jelentőségű a Bertalan híd és a Déli híd közötti kapcsolat megteremtése a Tisza jobb partján, az alsó rakparton. Forgalom-korlátozással meg kell akadályozni, hogy ez a környezetkímélő megoldás munkaszüneti napokon akadályozza a folyó és a lakosság közvetlen kapcsolatát, a rekreációt. • A csillapított forgalmi övezeteket ki kell terjeszteni a város teljes – arra alkalmas – területére. Elektromos üzemű tömegközlekedés fejlesztés • A városközpont területén (Tisza L. krt. – Tisza között) a Déli híd megépítésével • A Mars tér zsúfoltságát a funkciók párhuzamosan meg kell szüntetni az átmenő átrendezésével, a helyközi autóbusz-járatok forgalmat: ki kell alakítani a gyalogos részére új állomás építésével mérsékelni kell. városközpontot. A Belvárosi hídon meg kell Az állomás helyét úgy kell kijelölni, hogy az tiltani a személygépkocsi közlekedést. közvetlenül kapcsolódjon a szabad kapacitású főútvonalakhoz, illetve meglévő • Az áruszállítást a város teljes területén tömegközlekedési járatokhoz, átszálló összehangoltan, szervezetten (city-logisztika) helyekhez, a Belvároshoz. a lehető legkisebb környe-zetszennyezéssel, lehetőleg éjjel kell megoldani. Mind a • A fenntartható városfejlődés alapköveBiopolis programból, mind a Pólus-központi telménye a szétterülés megakadályozása, szerepkörből következik, hogy a Budapesti út ezért a fejlesztési irányok meghatározásánál mellett kijelölt logisztikai központban nem a közlekedési igények mérséklésére kell nagytömegű ipari termékek vagy nyerstörekedni. anyagok mozognak, hanem a nagyke- • Az M43-as autópálya elkészültével felül kell reskedelem és szolgáltatás, esetleg az vizsgálni az állami kezelésű belső úthálózat agráriumból származó tárolási-csomagolási, vonalait. A Nagykörúton autóbuszsávot kell expediálási feladatokat kell teljesíteni. kialakítani. 1.1.4. Álló gépkocsik elhelyezése (parkolás) 1.1.3. Kiemelten fontos a közösségi közleA Nagykörúton belüli területeken és a sűrűn kedés fejlesztése. Az 1990-es évek elején a lakott városrészekben már ma is nehéz az álló közösségi közlekedés/egyéni közlekedés aránya gépjárműveket elhelyezni. A fizető parkolás, a 80 – 20 % volt, jelenleg 40/60 %. El kell érni, díjak emelése legfeljebb a nagy forgalmú hogy ez utóbbi arány megforduljon a következő intézmények látogatását javíthatja, de a teljes 15 évben. Ehhez korszerűsíteni és fejleszteni kell kérdéskört nem oldja meg. a közforgalmú szolgáltatás teljes rendszerét, a A jelenlegi gépjárműszám - 44921db – parkolási közforgalmú járművek számára meg kell adni az helyszükséglete 94,3 ha. 15 év múlva várhatóan összes lehetséges forgalmi előnyt oly módon, 80000db személygépkocsi lesz Szegeden, ennek hogy az utazási célok elérésében versenyképes területigénye 176 ha.(A Nagykörút és a Tisza legyen az egyéni közlekedéssel. A kitűzött cél közötti terület 2/3-ad része) A nappali parkolási közelítését szolgálja a rövidesen induló igény a Pólusközponti szerepkör kiteljesedésével elektromos tömegközlekedés fejlesztési program.
56 lényegesen meghaladja az éjszakait. Az „élhetőbb 1.1.5. A síkvidéki város különösen alkalmas a közlekedésre. Elterjesztése, város” érdekében a közterületeken sem kerékpáros növekedhetnek a burkolt felületek, a tömb-, általánossá tétele érdekében a meglévő és még kerékpárutakat rendszerré kell illetve telekbelsőkben pedig növelni kell a hiányzó zöldfelületeket, ezért a parkolás hosszú távon csak fejleszteni, kerékpárbarát közhangulatot kell többszintes parkolóházakban, az épületek, az kialakítani. • A Belvárosi hídon a gyalogos közlekedést a udvarok alatt oldható meg. híd főtartóján kívülre kell elhelyezni, a főtartók közötti részt pedig a közösségi közlekedés és a kerékpárosok között felosztani.
Álló gépjárművek elhelyezése
•
A Belváros határán, illetve a közösségi közlekedési eszközök arra alkalmas megállóinál nagy befogadóképességű parkolókat, (P+R) parkolóházakat kell építeni a parkoló-alapból.
Torontál téri parkoló (P + R)
Meglévő kerékpárutak Tervezett kerékpárutak
1.2. Vasúti közlekedés A vasúti kapcsolatok minőségének fejlesztése a nemzetközi, euroregionális és hazai távolsági rendszerben a személyek és áruk mozgatásának hatékony és korszerű módja, jól szolgálja a fenntartható fejlődést. • Az önkormányzat támogatja a városkörnyéki vasúthálózat korszerűsítését, vasúti híd építésével a nemzetközi kapcsolatok helyreállítását. • A felülvizsgálatra kerülő szerkezeti tervben biztosítani kell a Bécs – Budapest – Szeged Belgrád; Szeged - Bukarest nagysebességű vasút nyomvonalát, állomáshelyét.
57
Budapest – Belgrád – Bukarest nagy sebességű vasút javasolt nyomvonala
A regionalitás szellemében a Budapest – Szeged vasútvonalat össze kell kötni a Hódmezővásárhely – Békéscsaba vonallal. A Tisza teherpályaudvar adja át helyét a Városközpont Déli irányú terjeszkedésének, a Biopolisz Kutató Intézeteinek, tudásalapú ipari fejlesztésnek. A konténerátrakó állomás helyéül az önkormányzat a Ro-La terminál melletti területet kijelölte és fenntartja. A Biopolis program teljesülésével párhuzamosan a Szeged Pályaudvar környékének fejlesztése – aluljárók, parkolók építése, töltések elbontása – is szükséges. • A pólusközponti szerepkör a „Három város” kapcsolat erősítése érdekében támogatja Makó – Szeged – Hódmezővásárhely gyorsvasúti összekötését, ennek területi igényét a rendezési tervekben szerepelteti.
1.3. Vízi közlekedés A Tisza és a Maros folyók, mint vízi utak a város éltető elemei voltak évszázadokon keresztül. Előbbi a vasúti közlekedés, majd a közúti szállítás terjedése a XX. sz. közepére visszaszorította a vízi személy- és teherszállítást. A környezetet kevéssé szennyező vízi közlekedés napjainkban fölértékelődik, versenyképessé tétele azonban igen költséges fejlesztést igényel: kikötők építése közúti-vasúti kapcsolatokkal, mederkotrás, -szabályozás, vízlépcső építése Csongrádnál, járműpark beszerzése. A szegedi országos közforgalmú kereskedelmi medencés kikötő első üteme a 70-es években elkészült. Vasúti kapcsolattal rendelkezik, ideiglenes közúti megközelítése Klebelsberg telep lakóterületét zavarja. A kikötő medencéje szükség esetén az iparvágánnyal párhuzamosan a jelenlegi kétszeresére bővíthető.
•
•
Biopolisz RSZT: gyorsvasút és villamos kapcsolat
A Boszorkánysziget elején a kő- és homokrakodónál ideiglenes engedéllyel működő teherkikötőt a környezet jelentős zavarása miatt meg kell szüntetni. A Kikötő részleges logisztikai központ funkciójának betöltéséhez ki kell építeni a Ny-i elkerülő út Kikötőig terjedő szakaszát.
58 irányába meg-hosszabbított, az 55. sz. főútvonalat keresztező gurulópálya esetén használhatnák. • A bővítés elhatározása előtt környezeti hatástanulmányban kell megvizsgálni a környező beépített területeken várható zajés egyéb szennyezést, a 2x2 nyomúvá váló Bajai út lesüllyesztésének költségét. Közlekedési szempontból kedvező a közvetlen városszéli elhelyezkedés, a közelség azonban mind a repülőtér, mind a város fejlesztését akadályozza. Kereskedelmi Medencés kikötő
A vízi személyszállítás hosszabb távon is első sorban idegenforgalmi-turisztikai célokat szolgál. Ennek kiszolgálása – fellendítése – érdekében ki kell jelölni a helyét és meg kell építeni a központi hajóállomást, valamint több kikötőhelyet (Partfürdő-rendezvényterület, Vízitelep, Biopolisközpont, Városliget, SZTE Vízisport terület). A hajóállomás helyének kijelölésénél a gépkocsi elhelyezés lehetőségét is vizsgálni kell.
Repülőtér
2. VÍZGAZDÁLKODÁS, ÁRVÍZVÉDELEM
Kikötő a Tisza L. krt. végénél
1.4. Légi közlekedés A Szegedi repülőtér jelenlegi besorolása regionális jelentőségű közforgalmú repülőtér. A repülőtérnek 1964-ig volt rendszeres forgalma Budapest-Ferihegy viszonylatban. Az M5-ös – M43-as gyorsforgalmi utak megépítése valamelyest mérsékli a légi közlekedési igényt, de üzleti és turisztika-idegenforgalmi szempontok a fejlesztése mellett szólnak. A 2006-ban átadott 1250 m-es gurulópálya legfeljebb 20 tonna össztömegű gépek fel- és leszállására alkalmas. Ennél nagyobb gépek csak a Dorozsmai út
2.1. A város beépített területeinek vízellátása teljes. Az egyedi vízmérők szinte teljes körű elterjesztésével, a díjak folyamatos növelésével, a városi népesség fogyásával a vízfogyasztás 1991től jelentős mértékben csökkent. A vízfogyasztás csökkenése elkerülhetővé teszi a meglévő vízbázis növelését hosszú távon és kevésbé veszélyezteti a mélységi vízkészlet elfogyását. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy felszíni vízkivételre nagy távlatban sem lesz szükség. Ehhez azonban csökkenteni kell a hálózati veszteséget az elavult elosztó hálózat folyamatos felújításával, cseréjével.
1990 2000 2006
Vízfogyasztók száma fő 170.000 163.827 163.259
Napi csúcs m3 92.297 60.507 53.630
Éves vízszolg. m3 19.662.000 12.501.525 10.431.413
59 • A vonatkozó kormányrendeletnek megfele- Az új csatornarendszer végpontjai az esetek lően ki kell alakítani a mélyfúrású kutak többségében olyan magasak, hogy a szerkezeti hidrogeológiai védelmét. tervben szereplő fejlesztési területeket csak • El kell készíteni a város Vízgazdálkodási átemelőkkel lehet csatlakoztatni. Ez az adottság Koncepcióját mind a felszín alatti, mind a is az intenzív városfejlesztést indokolja. felszín feletti vizek vonatkozásában. Az 1950-es évek előtt készült csatornahálózat egyesített rendszerű, a későbbiek elválasztó 2.2. Szennyvízelvezetés és tisztítás rendszerűek, de a főgyűjtők ugyancsak együtt A 2006-ban befejeződött nagyszabású vezetik el a szenny- és a csapadékvizet. A kettős csatornahálózat fejlesztéssel a közmű-olló zárult: rendszer hosszú távú fennmaradásával számolni az elvezetés feltétele a jelenleg beépített teljes kell, így azzal is, hogy rendkívüli záporok esetén belterületen adott. Míg korábban több helyen is tisztítatlanul folyt a a mélyebben fekvő városrészekben a hígított szennyvíz a Tiszába, ma már csak egy helyen és szennyvíz a felszínre kerülhet. tisztítottan, illetve az ötszörös hígítású szennyvizek tisztítatlanul a Patológiánál, valamint a Medencés Kikötő alatt és a baloldalon az egykori vasúti hídnál kerülnek a Tiszába. Az új-szegedi oldalon gravitációs főgyűjtő épült a vasúti töltéstől a szennyvíztisztító magasságáig, megteremtve ezzel az extenzív fejlesztés egyik alapvető feltételét ebben a térségben. A szegedi oldalon – Alsóvároson keresztül – elkészült a Rókus – Móravárosi főgyűjtő osztóművétől a szennyvíztisztító telepig egy új főcsatorna, amely az ötszörös hígítás feletti szenny- és csapadékvizeket az eddigi nyílt árok helyett zártan vezeti el. Ez a főgyűjtő a Medencés Kikötő jelenlegi végénél halad: a kikötő esetleges bővítése során át kell helyezni.
2.3. Csapadékvíz elvezetés A belterületi városrészek felszíni csapadékvíz elvezető hálózata többségében kiépült, a szennyvízcsatorna építést követően felújításra került. A nyílt árkok, átereszek folyamatos karbantartásáról az egyre szélsőségesebb időjárás miatt is gondoskodni kell. Ugyancsak szükséges a rendkívüli intenzitású záporvizek átmeneti tárolása záportározókban: ezzel jelentősen mérsékelhetők az elöntések. A főgyűjtők és a Szennyvíztisztító
60
•
•
•
Vértó – záportározó
A budapesti vasútvonaltól Ny-ra eső területek csapadékvíz elvezetése nem követte az urbanizációs folyamatot, az Akoltelepi csatorna szakaszait betemették, ezért fordulhatott elő az utóbbi időben többször is, hogy a magas talajvízállás miatt a Belvárosi temetőben temetési tilalmat kellett elrendelni. A város belterületére kerülő éves csapadékvíz mennyiség jelenleg mintegy 20 millió m3 Ebből elvezetésre – Tiszai beemelésre – kerül évente mintegy 9 millió m3 Elszikkad, illetve elpárolog 10-11 millió m3 2020-ig az intenzív városfejlesztés mellett is a burkolt felületek aránya 30 %-ról 40-50 %-ra növekszik és mintegy 300 hektárral nő a belterület. A kiselemes, zúzottkőbe rakott burkolatok terjedése csökkenti a csatorna rendszerbe kerülő csapadékvíz mennyiséget. Átlagos évi csapadékmennyiség a hosszú távon várható belterületre: mintegy 24 millió m3 Az elvezető rendszerbe kerül: 10-11 millió m3 A fenntartható fejlődés érdekében nem lehet cél a csapadékvizek mielőbbi elvezetése, ezért legalább 1-2 millió m3-t tározni kell.(mintegy 75 ha-os tó 2,0 m-es vízmélységgel). Elszikkad, elpárolog: 11-13 millió m3 A mezőgazdasági területekre hulló csapadékvíz visszatartása különösen fontos. A visszatartást azonban úgy kell megoldani, hogy a művelt területeken elöntések ne keletkezzenek.
•
Az alacsony termőképességű területeken tározókat kell kialakítani, ahonnan a víz visszajuttatható a termő területek öntözővízelvezető csatornáiba. A Maty éri és a Tápéi szivattyútelepen bővítő rekonstrukciós, a Deszki és a Hattyasi telepen rekonstrukciós munkákat kell elvégezni. A teljes kül- és belterületi csapadékvíz elvezető rendszert komplexen felül kell vizsgálni. A szükséges intézkedésekre vízkár elhárítási – vízvisszatartási tervet kell készíteni. Szorgalmazni kell a csapadékvíz visszatartását telken belül is. Új területek intenzív felhasználásánál minden esetben vizsgálni kell a csapadékvíz visszatartásának lehetőségét. A nyílt árkos – szikkasztó árkos – csapadékvíz elhelyezés kevéssé „urbánus”, az élővilág szempontjából azonban előnyös.
2.4. Árvízvédelem Az elmúlt 10 évben a Tiszán az árvízszintek jelentősen emelkedtek, nagymértékben növekedett az árhullámok tartóssága és ezzel arányosan az árvízi kockázat mértéke is. A megállapítás a Tisza mellékfolyóira is igaz, ennek következtében Szeged térségében bármikor kialakulhat rendkívüli helyzetet eredményező árhullám. 2006-ban a tetőzés Szegednél 49 cm-rel haladta meg az addigi legmagasabb árvízszintet. Amennyiben a Maroson ugyanakkor érkezik egy rendkívüli tetőzés, a legmagasabb vízszint az 1100cm-es magasságot (a Tisza 0. pontja felett) is meghaladta volna az 1063 cm-re kiépített partfalak mellett. A jövőben számolni kell azzal, hogy a Tisza árhullámai 20 évente túlszárnyalják a korábbi maximális árvízszinteket. A Tisza árvízi szabályozását célzó „Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése” program az árvízi meder lefolyási tényezőinek javítását és a mértékadó árhullám csökkentését irányozta elő. Szeged esetében az Ópusztaszeri szükségtározó lesz hivatva az árhullám csökkentésére. Az árvízi meder lefolyási tényezője az „érdesség”
61 csökkentésével javítható: kubikgödrök, nyári • gátak, terepszinti építmények, kerítések, aljnövényzet megszüntetésével.
A védművek építéséhez kapcsolódóan el kell végezni az érintett közterületek rekonstrukcióját is.
Régi partfal
Ópusztaszeri szükségtározó területe
A Tisza hullámtere Szeged térségében az elmúlt 150 évben mintegy 3,0 m-rel emelkedett. A vízügyi szakma a jövőre nézve a vízszállító kapacitás mértékének csökkenését a Tiszán 1-2 cm/évre becsüli, tehát változatlan átlagos csapadék mennyiség esetén is 10 évenként 10-20 cm-es LNV (legnagyobb vízszint) emelkedés várható. A fentiek és a 2006 tavaszi áradás tapasztalatai alapján az Önkormányzat támogatja az árvízi katasztrófa megelőzéséhez szükséges lépéseket: • Az 1970-es években megépült szögtámfalas partfalon jelentős károsodások keletkeztek, ezért új, korszerű védmű építése szükséges. Az új védmű legalább 50 évre garantálja az árvízi biztonságot, teremtsen kedvezőbb kapcsolatot mind látványban, mind megközelítésben a folyóval, lehetőség szerint ne veszélyeztesse a meglévő értékes növényzetet. • Az új védművet első ütemben a Tisza L. krt. két vége között kell megépíteni, majd a szükséges mértékben folytatni É-ra és D-re.
Meglévő partfal
Tervezett partfal
•
•
•
•
•
62 A hullámtér „érdességének” csökkentése, az árhullám mielőbbi levonulása érdekében az Önkormányzat hatósági eszközökkel, szabályozási tervvel segíti a legnagyobb vízszint alatti akadályok megszüntetését: épületek, építmények, kerítések elbontását az aljnövényzet kiirtását, a hullámtéri terep egyengetését. A védekezés hatékonysága érdekében támogatja a védtöltésen kettős rendeltetésű burkolatok kiépítését: áradás idején a védekező járművek közlekedésére, egyéb időben kerékpár közlekedésre. Elektromos főhálózat Azokon a belterületi szakaszokon, ahol a A fenntartható városfejlődés érdekében az töltések lábától számított 10-10 m-en belül önkormányzat feladata a takarékos áramfelépítmények, épületek, közművek stb. használás ösztönzése: a közvilágítás találhatók, vagy ilyenek építésének a korszerűsítése, az épületek hőszigetelése, az lehetősége a rendezési tervekben megjelenik energiatudatos építés elterjesztése valamint a fennmaradási, vagy létesítési engedély csak az megújuló energiák arányának növelése. árvízvédelemért felelős szakhatóság Magyarországon Pécsett és Szegeden a egyetértésével adható ki. legnagyobb a napsütéses órák száma, ehhez A Tisza és a Maros hullámtere városi viszonyítva a napenergia felhasználás elenyésző szakaszainak folyamatos karbantartása és mértékű. hasznosítása érdekében megállapodást köt a A város elektromos energiafogyasztása 1990terület kezelőjével mind a hatósági, mind a ben: 472.116 MWh használói tennivalókról. 2006-ban: 480.238 MWh Az Önkormányzat az árvízvédelemért felelős várható 2020-ban: 500.000 MWh szervezettel együtt gondoskodik a II. rendű Az egyre jobban hőszigetelt épületekben lokalizációs védelmi rendszer folyamatos jelentősen csökkent az elektromos energiakarbantartásáról. fogyasztás, ugyanakkor az egyre terjedő hűtés
3. ENERGIAGAZDÁLKODÁS, ALTERNATÍV ÉS MEGÚJULÓ ENERGIÁK A települések mindenkori biztonságos elektromos ellátásáról az országos, vagy tájegységi áramszolgáltató társaságok gondoskodnak. Az önkormányzat feladata a közeli és a távolabbi jövőben építendő távvezetékek, transzformátorállomások területigényének, biztonsági övezeteinek fenntartása.
növeli a felhasznált energiamennyiséget. • A soron következő szerkezeti terv felülvizsgálata során vizsgálni kell a magasfeszültségű légvezetékek korábbi évtizedekben kijelölt nyomvonalának szükségességét. • Az önkormányzat támogatja a nagymennyiségű melegvizet felhasználó intézmények, többlakásos társasházak ilyen célú napenergia-hasznosításra vonatkozó törekvéseit.
•
63 Az Önkormányzat anyagi eszközökkel is csökkenti a hőigényt, költségei így is érzékenyen támogatja az épületek energiatakarékos érintik a lakótelepeken élő, többségében alacsony felújítását. jövedelmű családokat.
A Dél-alföldön – így Szegeden is – a geotermikus energia jelentős mennyiségben áll rendelkezésre. Városunkban több mint 40 éves tapasztalattal rendelkezünk a termálvíz kommunális célra történő felhasználása területén: Odessza városrész fűtését és használati melegvízellátását 1964 óta a Székely sori termálkút biztosítja. • Az elhasznált, hőenergiájától megfosztott termálvíz jelentős környezet szennyező forrás is, ezért többlépcsős, komplex hasznosítására kell törekedni, semlegesítését első sorban visszasajtolással kell megoldani. • Vizsgálni kell a geotermikus energia újszerű módozatait is.
•
A hálózati veszteségek csökkentésével – a vezetékrendszer felújításával - korszerűbb primerenergia használattal – gázturbinák, termálvíz – el kell érni, hogy a költségek közelítsék a hagyományos fűtésű lakásokét.
2.6. Gázellátás A város lakóterületei földgázzal teljes körűen ellátottak. Takarékos és az egyre terjedő alternatív energiahasználat mellett hosszú távon is biztosítható a szükséges földgázmennyiség. Gázfogyasztás 1990-ben 189 millió m3/év 2000-ben 167 millió m3/év 2006-ban 173 millió m3/év várható 2020-ban 190 millió m3/év A még kisebb mennyiségben meglévő acél anyagú csőhálózatot műanyag csövekre kell kicserélni.
A gázellátás főhálózata, gázfogadók
Szegeden mintegy 27 ezer lakás és több intézmény fűtési hőigényét, használati melegvizét tömb-fűtőművek, távfűtés szolgáltatja. Az épületek energiatakarékos felújítása és a felhasznált energia lakásonkénti mérése ugyan
64
VIII. LAKÁSGAZDÁLKODÁS Az 1993-ban elfogadott Városfejlesztési Koncepció az egyik jelentős feszültség-forrásként tartotta számon a mennyiségi lakáshiányt: a nyilvántartott lakásigénylők száma megközelítette a háromezret. A koncepció több intézkedést tartalmazott a gondok enyhítésére: •
szociális lakásépítés
•
új lakásépítési területek előkészítése
•
építési tilalmak feloldása
•
paneles lakások vásárlása
•
önkormányzati tulajdonú lakások tömeges értékesítése Az intézkedések és a magánerős – vállalkozói lakásépítés felfutásának eredményeként ma már inkább a felújítás lassú üteme, a szűk lakásválaszték és a még mindig alacsony mobilitás okoz feszültséget. A szociális lakásigénylők listája megszűnt. Az új vagy megüresedett lakásokat az Önkormányzat pályázat útján osztja ki a rászorultaknak. 1.
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE A MAGÁNERŐS LAKÁSÉPÍTÉSBEN A magánerős lakásépítés-felújítás irányítására az Önkormányzatnak közvetlen eszközei nincsenek. Közvetett módon a településrendezéssel és az anyagi támogatásokkal tud hatást gyakorolni. 1.1. A Városközpont a Tisza és a Tisza L. krt. közötti területen az intézmény-építésé az elsőbbség, de feltételekhez kötötten lakások is épülhetnek (település-központi vegyes zóna). 1.2. A Nagykörút – Tisza L. krt. közötti terület – Belváros – a hagyományos „Polgárvárosi” karakterű lakásépítés területe. A szabályozási terv és a SZÉSZ, valamint az „Épített örökség védelméről” szóló önkormányzati rendelet a jövőben is csak a környezethez illeszkedő beépítésre ad lehetőséget a meglévő, vagy a keletkező foghíjakon.
1.3. A Körtöltésen belüli, történelmileg kialakult városrészek a lakásépítés „barnamezős” területei. Felsőváros és Rókus átmenetet képez a Belváros és a lakótelepek között. A térség a vállalkozói – befektetői lakásépítés kedvelt területe. A szabályozásnak itt a rossz értelembe vett telekspekulációt kell megakadályozni: a kialakult utcák légtérarányát, fasorait meg kell őrizni.
Ú társasházak Rókuson
65 1.4. A lakótelepek felújítása során az alapvető 1.5. A családiházas területek arányos mértékű cél az értékmegőrzés és az értéknövelés. A fejlesztését az Önkormányzat támogatja. A lakótelepek elhelyezkedése a városszerkezetben dezurbanizációs folyamat mérséklése a kedvező, kapcsolatuk a városközponttal, fenntartható fejlődés és a szolgáltatások egymással és az ipari területekkel megfelelő. gazdaságossága érdekében is kívánatos. Elkezdődött – nyertes pályázatok alapján – Tarján Ugyanakkor az extenzív fejlődést, a város városrész Budapesti krt. – Körtöltés közötti szétterülését is meg kell akadályozni. területén a közterületek rehabilitációja. • Az Önkormányzat 50%-ot meghaladó lakossági igény esetén utcanyitással segíti a családiházas területek nagymélységű tömbjeinek feltárását.
Tarján városrész rehabilitációs terve
A munka a pályázati lehetőségek függvényében folytatódik a többi lakótelepen. Az elmúlt négy évben több mint 5000 db nagyüzemi technológiával épített lakás energiatakarékos felújítására került sor. A lakótelepi közparkok feltűnően magas aránya (városi átlag 7,2 m2/fő, lakótelepeken 12,71 m2/fő), a közpénzek ugyanilyen arányú felhasználását igényli, ezért keresni kell a zöldfelületek arra alkalmas része társasházi tulajdonba adásának lehetőségét. • Az Önkormányzat a közterületek rehabilitációjával segíti az értékmegőrzést, a lakások hőszigeteléséhez, nyílászárók és a gépészet korszerűsítéséhez a költségek 1/3 részének átvállalásával járult hozzá.
2. LAKÁSFELÚJÍTÁS Szeged város lakóépület állományának döntő többsége az 1879 évi nagyárvíz után épült, általában szilárd építőanyagból. Ezen belül a lakások 82 %-a 1945 után épült, összességében tehát fiatalnak mondható. Az 1965 – 85 közötti különösen nagyarányú lakásépítés miatt nem került sor a természetes avulásnak megfelelő korszerűsítésre – felújításra és az új épületek döntő többsége is csak a fizikai tartósság követelményének felelt meg. Mindezek miatt a 90-es évek végére a lakóépületek felújítási igénye az alig kezelhető szintre emelkedett. 2006-ra a hátrány nagy részét sikerült ledolgozni.
Felújított lakóépületek a Belvárosból
A város lakásállományának állapotát – komfortnélküliségét, építési idő szerinti megoszlását, a felújítás szempontjából meghatározó építési anyagát – a „Városrészek felújításra-érettségének vizsgálata” című táblázat mutatja be. Felsőváros tömbrehabilitáció (RSZT) látványterv
66 •
•
Az 1945-79 között épült tégla falazatú lakóházak döntő hányada korszerűsíthető, külső hőszigeteléssel energiatakarékossá tehető. Az 1980-2001 között nem iparosított technológiával épült lakóépületek csak karbantartást igényelnek, nagyobb hányaduk kielégíti a hőtechnikai követelményeket is, ezért felújításukkal csak 2010 után kell számolni.
•
A félkomfortos, vagy komfort nélküli lakások döntően a vályogfalazatú és /vagy alapnélküli, tehát felújításra nem alkalmas épületekben fordulnak elő, ezért a komfortfokozat növelésével járó felújítással csak a szilárd építőanyaggal épített lakóházakban kell számolni. A lakóépületek építési ideje és az építés technológiája általánosságban meghatározza a felújítási igényt és annak jellegét: •
A vályogfalazatú, alapnélküli épületek döntően 1945 előtt épültek. Ezek többsége családi ház és lebontásra kerül, helyükre új családi ház vagy társasház épül.
•
A tégla falazatú, 1945 előtt épült lakóházak többsége teljes körű felújításra szorul, kisebb hányada a családiházas területeken lebontásra kerül. Ez a felújítási igény döntően a Belvárosban és a hagyományos belső lakóterületeken jelentkezik.
Iparosított technológiával – panel és nagyblokk – 1960 és 1990 között épültek jelentős mennyiségben lakóházak: az összes lakásállomány 36,3 %-a, mintegy 26.500 db. Ezeknek az épületeknek a fizikai állékonysága változatlanul kielégítő, a hőtechnikai követelményeknek azonban többségük nem felel meg: energia pazarlók, fűtési rendszerük is elavult. A lakások komfortfokozata magas, erkölcsi avulásuk ennek ellenére gyors a rossz hőháztartás, az avult nyílászárók és beépített bútorok, a rossz minőségű burkolatok, a leromlott közösségi terek és elhasználódott környezet miatt. Míg a tégla falazatú és felújításra szoruló lakások (17.000 db) közel fele magántulajdonú családi házban található, ezért felújításukra az
Önkormányzat hatáskörén kívül kerül sor, addig a következő évtizedek legnagyobb volumenű és Önkormányzati beavatkozást igénylő felújítási feladatát a 26.500 db paneles és nagyblokkos technológiával épült lakás adja. Ezek a lakások többségükben úszótelken álló épületben helyezkednek el, így a környezetük közterület – Önkormányzati tulajdonú lakóterület – melynek felújítása az Önkormányzatot terheli.
67
•
Az Önkormányzat első sorban azoknak a lakóépületeknek a felújítását tudja megfelelő időben
elindítani,
amelyekben
3. BÉRLAKÁS ÉPÍTÉS ÉS FELÚJÍTÁS 2007-ben az Önkormányzat tulajdonában mintegy 4.800 db lakás van. Ezek nagyobb hányada a Belvárosban és a belső városrészekben található. Komfortfokozat szerinti megoszlásuk: 51,82 % összkomfortos, 3,67 % félkomfortos és 14,85 % komfort nélküli. A belvárosi – városközponti önkormányzati lakások többségének értékesítését tervezi a tulajdonos. Az Önkormányzati, vagy többségében Önkormányzati tulajdonú lakásokat tartalmazó épületeket az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodási ZRT. kezeli. A kezelő az Önkormányzat által elfogadott 2020-ig terjedő felújítási tervvel rendelkezik.
az
Önkormányzati tulajdonú lakások aránya 50% fölötti. Ugyanez vonatkozik a tömb rehabilitációra is. •
A
lakótelepek
értéknövelő
szabályozási
tervek
közterületek
–
felújítását
elkészítésével,
utak,
a
parkolóhelyek,
játszóterek,
közművek
–
elindításával
kezdeményezi,
felújításának ösztönzi
az
Önkormányzat. •
A helyi értékvédelemben részesülő épületek
Panel hőszigetelés, felújítás
felújításához meghatározott keretek között anyagi támogatást nyújt. •
Az önkormányzat a város idegenforgalmi szempontból is kiemelt helyein szükség esetén él a kényszertatarozás intézményével is.
•
Paneles
lakóépületek
energiatakarékos
felújításához – pályázati rendszerben – a felújítási
költség
1/3-ad
részét
az
Önkormányzat biztosítja.
ű
68
IX. A VÁROS TÉRSZERKEZETE Egy táj térszerkezetét a természeti – földrajzi adottságok, a táj használata és a települések elhelyezkedése, az egymás közötti valamint a tágabb környezettel kapcsolatot teremtő műszaki infrastruktúra – első sorban a közlekedés – hálózata adja. Szeged város térszerkezetét ugyancsak a természeti földrajzi adottságok, a történelem során kialakult, többé-kevésbé tagolt területhasználat és a közlekedési hálózatok jelentik. A térszerkezetben drasztikus beavatkozások nélkül egyensúly alakul ki, amelynek megváltoztatása a fenntartható fejlődést akadályozhatja. 1.
A TÖRTÉNELMILEG KIALAKULT TERÜLETHASZNÁLAT ÉS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT Szeged város a Tisza és a Maros találkozásánál, a térség legalkalmasabb tiszai átkelésénél, a tájból az átkelőhelyhez sugárirányban érkező utak mellett jött létre. A sugárirányú utak közül a Tisza és a Maros évszázadokon keresztül meghatározó jelentőségű volt. Közlekedési szerepük a közúti-, majd a vasúti közlekedés fejlődésével halványult.
A Nagyárvíz utáni városszerkezet
Az újjáépítés tervében még nem különült el a lakó-, ipari-, intézményi terület: a beépítésre szánt terület a központ felé egyre sűrűbb, de egységes szövetet mutatott, ahogyan ez a nagyárvíz előtt is volt. A viszonylag homogén területhasználaton belül morfológiai különbség alakult ki: a városközpontból kifelé haladva csökkent a beépítés magassága és intenzitása, bővült a főútvonalak szélessége. A város térszerkezetének egyensúlyi helyzete, az addig organikusnak mondható fejlődés az I. világháborút követő években, a körtöltésen kívüli telepek létrehozásával billent meg (mélyfekvésű területek beépítése, körülményes kapcsolat a városközponttal).
Szeged a tájban a XVIII. sz-ban
A város mai térszerkezete alapvetően az 1879 évi nagyárvizet követő újjáépítés során alakult ki. A már meglévő, sugárirányból érkező fő utakat Tiszától – Tiszáig érő félgyűrűkkel kötötték össze. Az ugyanígy megépült (fél) körtöltés kijelölte a biztonságosan beépíthető területeket. Beépített területek 1940
69 Az 1937 évi városépítési törvényt követően elkészült Szeged város fejlesztési programja, érvényesülését azonban a II. világháború mega kadályozta. Az utána készülő szerkezeti tervek, fejlesztési programok az „Atheni Carta” szellemében a város funkcionális tagolására törekedtek. A törekvést a központi akarat („arccal a vasút felé”, nehézipar, vegyipar, majd a könnyűés élelmiszeripar kiemelt fejlesztése) is támogatta.
Az 1963 évi fejlesztési program
Az 1950-es szerkezeti terv
Az Első-, majd a Második 15 éves lakásépítési tervek a város még egészséges szerkezetének teljes felborulásával fenyegettek. A tervek pozitív fejleménye a Belső-Nyugati Iparkörzet – majd a Külső- Északnyugati – beépülése, a harmadik körút nyomvonalának kijelölése, a Nagykörút bezárásának tervi megjelenése. A nagy lakósűrűségű lakótelepek sugárutak és a Külső (fél) Körút menti elhelyezése organikus fejlődésnek nem nevezhető (jelentős közlekedési, ellátási és identitási- problémákat okoznak még ma is), de kedvezőbb, mintha ezek a körtöltésen kívül (repülőtér, Dél-Újszeged), vagy a Belvárosi tömbök bontásával valósulnak meg.
Az 1970-es években a város környékén több, mint 5000 db hobby-kert (zárt kert) került kiosztásra. Káros térszerkezet formáló hatásuk – tömeges igény jelentkezik ezek lakóterületté nyilvá-nítására – az ezredforduló környékén indult és napjainkban is tart. Összegezve megállapítható, hogy a város örökölt térszerkezete a közel- és nagytávlatú „organikus” fejlesztést nem akadályozza. Jelenleg a Tisza jobb- és baloldali vasúti hálózata között nincs kapcsolat, de arra alkalmas Tisza-híddal az összeköttetés megteremthető. Nehezebb és alig feloldható térszerkezeti problémát jelent a beékelődő repülőtér fejlesztési igénye, vagy a Tisza-teherpályaudvar helyén megvalósítandó intézmény-negyed bekapcsolása a város közlekedési rendszerébe.
Tervezett térszerkezet 1970
70
Meglévő térszerkezet 2000
2. KEDVEZŐ ÉS VESZÉLYEKET HORDOZÓ TENDENCIÁK A TÉRSZERKEZET ALAKULÁSÁBAN A rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben Szeged folyamatosan fejlődött annak ellenére, hogy sorra megszűntek a nagy múltú ipari üzemek (DÉLÉP, Konzervgyár, Kábelgyár, Textilművek, Budalakk, Ruhagyár, Cipőgyár, Jutagyár, DÉLROST, stb), minek következtében jelentős „barnamezős” területek keletkeztek. Az iparban felszabadult munkaerő többségét a dinamikusan fejlődő szolgáltató szektor vette át: nőtt a városiasság mértéke. Nagy területigényű – extenzív – ipari létesítmények telepítésére nem került sor.
2.1. Kedvező tendenciák Gazdasági területek A megszűnt ipari üzemek területének újrahasznosítása elindult. A nagyobb összefüggő területeken Ipari Parkok szerveződtek (Első Szegedi Ipari Park, DÉLÉP Ipari Park, Kálvária Ipari Park), a belső fekvésű területeken irodaházak, kereskedelmi-szolgáltató létesítmények települtek (Konzervgyár, Ruhagyár). Szerencsés változás, hogy a környezetüket erősen zavaró üzemek a város sűrűn lakott területeiről kitelepültek, vagy megszűntek A termőföldek védelme érdekében az Önkormányzat ezt a folyamatot, – „barnamezős” területek (a volt szovjet laktanya, Hevytex, Kendergyár, Tisza p.u.) ipari-gazdasági – kereskedelmi hasznosítását – támogatja. A Logisztikai szolgáltató központ és a „Nyugati Ipari – Logisztikai tengely” (NYILT) projekt a szállítási – elosztási folyamatok összehangolásában rejlő gazdasági, környezetvédelmi (Cyti – logisztika) lehetőségek kihasználását szolgálja.
71 Lakóterületek Kedvező folyamatok a Belvárosban és a hagyományos városrészekben figyelhetők meg. A Kis- és a Nagykörút közötti területen a szabályozási terv és az értékvédelmi előírások betartásával mérsékelt magánerős-vállalkozói lakásépítés folyik. A Nagykörúton kívül ugyanez a tevékenység erőteljes, az alacsonyabb telekárak és a meglévő, ritkább, avultabb beépítés miatt. Különösen sok társasház épül Felsőváros és Rókus területén mind a Nagykörút közelében, mind a lakótelepek körüli átmeneti zónában, de a Vásárhelyi P. utca és a Londoni körút között is. A lakóterület fejlesztésnek ez a „barnamezős” módja ugyancsak támogatandó. A városfejlesztésnek ez a szegmense piaci kategória, de a Szabályozási terv és az Építési Szabályrendelet akadályozza meg a terület- és telekuzsorát, a lakóterületek egészségtelen sűrűsödését.
Társasházak Felsővároson
Társasházak Rókuson
Családiházas területek A város a lakónépesség csökkentésében a szolgáltatások színvonalának megőrzése miatt sem érdekelt, ezért a lakásépítés valamennyi formáját – így a családiház építést is – a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja.
A lakásépítés különösen kedvelt területei
A lakótelepeken további lakásépítés nem kívánatos, ezért ott a rekonstrukció, a közterületek rehabilitációja – a lakások értéknövelése, de legalább az értékmegőrzésük – az elsődleges cél. A paneles épületek korszerűsítése elindult (20052006 több mint 5000 db lakást hőszigeteltek), de a közterületek rehabilitációjánál folyamatról még nem beszélhetünk: 2007-ben indult Tarján város Budapesti körút – Körtöltés közötti közterületeinek teljes megújítása. Új – zöldmezős – kertvárosias területek
72 A családiház-építés az elmúlt másfél évtizedben is a körtöltésen kívüli kertvárosi területekre és Újszegedre koncentrálódott. Új telkek kialakítására azonban sem a telepeken, sem a csatolt községek területén nem került sor, egyedül a Marostői városrészben alakított ki mintegy 250 db telket önkormányzati területen magánbefektető társaság, a településszerkezeti tervnek megfelelően. Hasonló módon előkészítés alatt áll a volt városi kertészet területén – a Kállay liget mögött – mintegy 150 db telek kialakítása. A kereslethez viszonyítottan alacsony telekszám növelte a szegedi telekárakat és a keresletet a környező községek telekkínálata irányába, ugyanakkor mérsékelte a város szétterülését. A magas telekárak a dezur-banizációs folyamatot erősítik. Közlekedés A térszerkezet „érrendszerében” is elindultak kedvező folyamatok. A külső körút a FelsőTiszaparttól a Szabadkai útig működik, jelentős forgalmi terhelést vesz át a Nagykörúttól. A 43-as út felé-illetve felől a városi környezetre különösen ártalmas teherforgalmat azonban nem képes számottevően mérsékelni. A Belváros tehermentesítéséhez, a pólus-funkciók ellátásához nélkülözhetetlen Déli Tiszahíd – Bécsi körút – Temesvári körút összekötése – tervezésiterületelőkészítési folyamata elindult. Elkészült a Nyugati elkerülő út Szabadkai út – Dorozsmai út közötti szakasza, amely a térség és az iparikereskedelmi területek kiszolgáló forgalmától részlegesen mentesíti a belső úthálózatot. A Nyugati elkerülő út befejező szakasza – Dorozsmai út – Budapesti út között – várhatóan 2008-ban elkészül. 2005-ben átadásra került az M5-ös autópálya szerb határig tartó szakasza, valamint az M43-as a budapesti úti csomópontig. Ez utóbbi folytatása a román határ irányába 2008tól várható.
Megvalósult és tervezett szerkezeti jelentőségű közlekedési létesítmények
A vasúti közlekedésben is elindult a korszerűsítési folyamat: elkészült a Szeged p.u. 1960 óta napirenden lévő rekonstrukciója az Indóháztér kivételével. Folyamatosan csökken a Tisza teherpályaudvar és térségének használata az igen értékes Tisza-parti területen. Üzemel a RO-La terminál a Kiskundorozsmai pályaudvaron.
A felújított Vasútállomás
73 Tervezési-nyomvonal kijelölési munkálatok folynak nagy – illetve emelt sebességű, Budapest – Szeged – Szabadka (Belgrád), Szeged – Temesvár (Bukarest) vasúti vonal kiépítésére. A város a térszerkezeti jelentőségű nagyvasúti fejlesztés mellett támogatja az elővárosi könnyűvasút rendszerek kiépítését is. A város térszerkezetének legjelentősebb természeti-földrajzi eleme a Tisza, kisebb mértékben a Maros. A folyó vízi út funkciójának betöltéséhez szükséges pozitív változásokra az elmúlt másfél évtizedben nem került sor. Egyéb, a vízi útnál ma már fontosabb szerepének betöltéséhez tervek készülnek (árvízvédelem, „A Tisza Szeged főutcája” projekt, szabályozási terv). A tervek megvalósulása a város jövője, arculata, identitása szempontjából kiemelt fontosságú. A légi közlekedés fejlesztésében lényeges A nagyforgalmú kereskedelmi létesítmények változás a 2006-ban elkészült szilárd futópálya, többsége az átmenő forgalommal is túlterhelt amely 20 tonnánál nem nagyobb össztömegű Kossuth L. sgt. mentén települt (Plaza, OBI, BauMax, Praktiker, Metro, Cora), így a térségben gépek fogadására alkalmas. A fejlesztés további forgalomszabályozással ma már megoldhatatlan mikéntjének eldöntéséhez komplex zsúfoltság keletkezett. A TESCO és a tervezés hatásvizsgálatok szükségesek. alatt álló bevásárló központok (Móravárosi körút, Fonógyári út, Újszeged – Alsó-kikötő sor) a 2.2. Veszélyeket hordozó tendenciák koncentrációt mérséklik. További nagy alapterületű bevásárló központok engedélyezése Gazdasági területek A jelentős tőkebefektetést valószínűsítő előtt azonban – különösen a Kossuth L. sgt. Budapesti út térségében – közlekedési multinacionális társaságok „zöldmezős” hatástanulmányt is kell készíteni a telepítés beruházásra alkalmas, 50-100 hektáros területeket igazolására. keresnek. Megvalósulás esetén egy nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató üzem a nem kívánatos extenzív terjeszkedés ellenére komoly városfejlesztő erő lehet. Az ilyen célra előkészített területek felaprózása azonban veszélyezteti a felhagyott belső területek hasznosítását, feleslegesen csökkenti a termőterületet és növeli a közlekedési igényt. A város ÉNy-i – É-i részén zöldmezős ipartelepítésre kijelölt területek (Logisztikai központ, É-i Ipari Park) csak az esetben vehetők igénybe, ha a belső területeken megfelelő méretű ipari terület már nem áll rendelkezésre (Építési törvény 8. § (1) c.). Meglévő és tervezett Bevásárló központok
74 Lakóterületek A körtöltésen belül a lakótelepszerűen („lakópark”) épülő többszintes, befektetői társasházépítésben figyelhetők meg veszélyeket hordozó telepítési-beépítési tendenciák. A felhagyott nagyobb ipari telkeken, vagy egyéb üres területeken kis lakásokat tartalmazó, a jogszabályok adta lehetőségeket maximálisan kihasználó beépítés kizárja a vonzó és értékálló lakókörnyezetet és túlterheli a térség infrastruktúráját. A jövőben a még beépíthető ilyen területek esetében a beépítés mértéke ne haladja meg a környező hagyományos lakóterületi beépítettséget. Az ezredfordulótól felerősödött a városközponthoz közeli kertvárosi területek sűrűsödése, többszintes, többlakásos házakkal való beépítése. A folyamat korlátozása az ott élők érdeke, de az intenzív városfejlesztés szempontjait is figyelembe kell venni. A volt zártkertek tulajdonosai, esetenként a lakói részéről erőteljes igény jelentkezik azok családiházas lakóterületté történő átminősítésére. Az átminősítés a termő-, illetve biológiailag aktív területek jelentős csökkenésével, a város szétterülésével járna, egyes esetekben közlekedési és ellátási problémákat is okozna. Az átminősítésre csak akkor kerülhet sor, ha az egészséges lakhatás valamennyi eleme biztosított és nincsenek kedvezőbb, a városszerkezethez jobban illeszkedő, beépítésre alkalmas területek.
Közlekedés A közút- és vasúthálózat területén elindult fejlesztések általában kedvező irányúak, a jövőben is folytathatók. További komplex vizsgálatot igényel a feltétlenül megépítendő közúti Déli híddal együtt tervezett vasúti híd, illetve vasútvonal, amely a nagy – vagy emelt sebességű vasútvonal számára nem alkalmas az itt kialakítható vonalvezetés miatt, ugyanakkor a magasan vezetett vasút mindkét hídfőben leértékelheti a városszerkezeti szempontból értékes területeket.
7-8 m magasan vezetett vasútvonal
A repülőtér további fejlesztését ugyancsak teljes körű hatástanulmánynak kell megelőzni. A repülőtér korábbi kiépítettsége és forgalma mellett is jelentős környezeti terhelést okozott a térségben (Kecskés telep, Szt-Mihálytelek, Belvárosi temető). A bővítés nagyobb tömegű – nagyobb zaj- és levegő szennyezést okozó – gépek fogadását tenné lehetővé, terhelve a város déli és Kiskundorozsma K-i lakóterületeit, a kibővített köztemetőt. A 2x2 nyomsávra bővítendő Bajai út átvezetése a bővített futópálya alatt túlzott költséggel terhelné a bővítést.
Zártkertek
75 3. A VÁROS NAGY TÁVLATÚ TÉRSZERKEZETÉNEK KONCEPCIÓJA Szeged város térszerkezete kialakulásától napjainkig jelentősebb torzulások nélkül szinte organikusan fejlődött: folyamatosan alkalmazkodott a földrajzi-természeti adottságokhoz, minden időben kitöltötte a letelepedésre legalkalmasabb helyeket a tájból érkező szárazföldi és vízi utak között-mellett. Az 1879 évi nagyárvíz utáni rekonstrukció a szerkezet alapvető elemeit – a sugárirányú utakat – lényegében változatlanul hagyta, helyenként kiegyenesítette, a szélességüket szabályozta. A korábban beépített területeket továbbra is beépítésre szánta. A sugárutakat összekötő félkör utak már a motorizált közlekedést megelőzően is javították a városrészek közötti kapcsolatot, ezek hiánya pedig a XX. sz. közepére közlekedési csődöt okozott volna. A körtöltés építése és a feltöltés – „eszményi nívó” – már keményebb beavatkozás volt a korábbi organikus fejlődésbe, nem is maradt következmények nélkül. (3000 db nedves, egészségtelen lakás) Az 1950-es-60-as évek városrendezési településfejlesztési tervei megvalósulásával alapvető szerkezeti változások következhettek volna: több száz hektár ipari terület, sok ezer lakás a repülőtéren és Dél-Újszegeden, stb. Az élet azonban szerényebb és „organikusabb” volt, mint a tervek, így a súlyponteltolódások ellenére (ipari területek, lakótelepek) a XXI. sz. nagyobb beavatkozások nélkül, fenntartható módon továbbfejleszthető városszerkezetet örökölt. A város valamennyi területfelhasználási eleme továbbfejleszthető, alakítható a jelen és a jövő elvárásaihoz. Különösen kedvező adottság, hogy a városközpont fejlesztésére a meghatározó természeti adottság: a Tisza mindkét partján van lehetőség. A zöldfelületek látszólagos hiányát a folyó és a hullámtér megfelelő fejlesztéssel pótolni tudja.
A koncepció elején megfogalmazott jövőkép megközelítéséhez, a város hosszú- és nagytávlatú fejlesztéséhez többféle lehetőség kínálkozik. Ezek köre jelentősen szűkül, ha valamennyi területen a fejlesztés csak a fenntarthatóság szempontjai szerint valósul meg. A fenntartható város első és legfontosabb követelménye az „autófüggőség” gyógyítása a meglévő városrészekben, a fejlesztéseknél pedig kialakulásának megakadályozása. A cél: a szokásos hétköznapi tevékenységhez szükséges helyváltoztatásokat a lakosság döntő többsége gyalog, kerékpáron vagy közösségi közlekedési eszközökkel bonyolítsa le. Ehhez megfelelő munkahely- és lakósűrűség - minimum 100fő/ha körüli – szükséges a múlt század elején meghirdetett és sok helyen kialakult homogén területhasználattal szemben. A VFK három lehetséges városfejlesztési pályát, térszerkezeti változatot vizsgált, ezek több hasonló és eltérő elemet tartalmaznak. A VFK-nak a városfejlesztés során követendő fő irányokat kell meghatároznia.
Az „A” változat a hagyományos, extenzív városfejlesztés sémája, míg a „B” és a „C” változat az intenzív fejlesztést preferálja. A rövid távú érdekek - beavatkozás nélkül a spontán fejlődés is - az „A” változatot támogatja. A közlekedési infrastruktúra városkörnyéki elemei (M43, M9, Bánát-Belgrádi főút, nagysebességű vasút) eurorégiós érdekeket szolgálnak, ezért mindhárom változat tartalmazza azokat. A Ny-i elkerülő út.- „negyedik” körút – a Medencés kikötőtől a Csongrádi útig bármely változatban szükséges, ütemezése azonban eltérő lehet. A városi hullámterek és a Gyálai Holt Tisza rehabilitációja ugyancsak független a változatoktól.
76
„A” FEJLESZTÉSI VÁLTOZAT Az „A” változat amellett, hogy nem szolgálja a fenntartható fejlődést, azt is feltételezi, hogy a „Biopolis Pólus-program” csak töredékeiben valósul meg (pesszimista változat). A tudásipar, az innovatív szerkezetváltás elhúzódva, az elmúlt másfél-két évtized ütemét folytatja, így inkább a hagyományoshoz közelebb álló, nagy terület- és élőmunka igényű ipar telepedik le. Ennek sajátossága az alacsonyabb képzettségű munkaerő foglalkoztatása, a nagyobb tömegű nyersanyag- és késztermékszállítás. Hasonló szerkezetű az ezt kiszolgáló háttér- és beszállító gazdaság is, ezért a logisztikai tevékenység is nagyobb mértékben fejlődik. A növekvő munkalehetőség csökkentheti, esetleg meg is fordíthatja a dezurbanizációs folyamatot, növeli a mobilitást és az ingatlanforgalmat, a telekalakítási igényt. A repülőtér és a Medencés kikötő nagyobb arányú fejlesztése is ehhez a változathoz kapcsolódik. Mindkettő bővítése a szállítandó áru mennyiségétől függ. A repülőtér esetében a káros környezeti hatások, a kikötőnél a Tisza hajózhatósága is befolyásolja a fejlesztés lehetőségét. Az „A” változat előnyei: • a foglalkoztatottság jelentős növekedése • nagyobb jövedelemképződés, nagyobb adóbevétel • kialakul a Nyugati Ipari Logisztikai Tengely (NyILT) a közlekedési ágak közötti fejlett kapcsolat a szolgáltatásokat is fejleszti (City-logisztika) hátrányai: • a város szétterül a tájban, jó termőképességű területek kerülnek ki a művelés alól • a városban élő magasan képzett munkaerő csak korlátozottan tud elhelyezkedni, • növekvő közlekedési igény (lakóhely – munkahely) • sérülékeny gazdasági szerkezet • a kutatóhelyek tudományos eredményei nehezebben, esetleg máshol termékenyítik meg a gazdaságot • az extenzív fejlesztés növeli az üzemeltetés költségeit
77
78 „B” FEJLESZTÉSI VÁLTOZAT A „B” változat az erős pólus-központi szerepkör mellett tudásalapú, magas szinten gépesített, kis területigényű iparfejlesztéssel számol, stagnáló, vagy enyhén növekvő népesség fegyelembevételével. Új ipari területek igénybevételére csak korlátozott mértékben kerül sor, ezek egy része barnamezős terület/Kiemelt Gazdasági Övezet KGÖ – volt laktanya, Logisztikai Központ, RO-La melletti terület, Nagybani Piac környéke, Algyői út két oldala – szolgáltatók – Tisza p.u. területe). Az Egyetem és a kapcsolódó kutatóintézetek első sorban Újszegeden fejlődnek (miután megépül a D-i Tisza híd). A tudományos eredményeket hasznosító ipari üzemek a KGÖ és az Ipari Parkok területén, esetleg a Tisza p.u. helyén jönnek létre. A magasan képzett munkaerő igény helyben rendelkezésre áll, így a lakóterület fejlesztés is a meglévő városrészek építési lehetőségeinek kihasználásával megy végbe és csak kisebb mértékben használ fel beépítettlen területeket (Marostő, D-Újszeged, Nagyszilléri domb, Béketelep) A „B” változat előnyei: •
a magasan képzett munkaerő foglalkoztatásának lehetősége
•
magasabb jövedelmezőség a gazdaság valamennyi ágazatában
•
kapcsolódás az EU tudásalapú gazdasági rendszereihez
•
kevesebb helyváltoztatási igény – csökkenő személygépkocsi forgalom
•
kisebb környezeti ártalom
•
intenzív városfejlesztés – gazdaságosabb üzemeltetés hátrányai:
•
az alacsonyan képzett munkaerő elhelyezkedési lehetősége nem javul –
szociális problémák •
a dezurbanizációs folyamat folytatódhat
79
80 „C” FEJLESZTÉSI VÁLTOZAT A „C” változat a „B” változat feltételeiből indul ki azzal a többlettel, hogy a pólusközponti és eurórégiós szerep, az intenzíven növekvő tudásalapú ipar erőteljesen növeli a tercier és quaterner ágazatok szerepét, az ott foglalkoztatottak számát: fokozott városiasodást tételez fel (optimista változat). A Tisza mindkét partján – a D-i Tisza híd térségében – fejlődik az Egyetem és a kutatóintézetek: korszerű Tudományos Park alakul ki a városközpont közvetlen szomszédságában, Kongresszusi Központtal, Városligettel. A háttéripar, szolgáltatóipar néhány kisebb „zöldmezős” területre települ. A magasabb szintű lakásigény a Belváros, a történelmi városrészek átmeneti zónájában, illetve a Nagykörút térségében, az újszegedi nagyméretű tömbbelsők beépítésével és D-Újszegeden a Tudományos Park szomszédságában elégíthető ki. Mindezen területen, valamint a Marostői városrészben, a Nagyszilléri domb és a Béketelep melletti terület beépítésével az enyhén növekvő lakosszám elhelyezhető. A „C” változat előnyei: •
az erős központi szerepkör és a tudásipar fejlett szolgáltatást igényel, ezért
mind a magasan, mind az alacsonyabb szinten képzett munkaerő elhelyezkedési lehetőséget talál •
minden területen nő a jövedelmezőség, így az adóbevételek is,
•
csökkennek a szociális feszültségek,
•
az intenzív fejlesztés csökkenti az „autófüggőséget” és a városüzemeltetési
költségeket hátránya: •
megvalósítására csak igen jelentős EU-támogatás, a legszélesebb körű
társadalmi (régiós, kistérségi, városi) összefogás mellett, a lehető legnagyobb erőfeszítések árán van remény.
81