Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.)

Szeged Megyei Jogú Város

Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

2009. május

1


Tartalomjegyzék 0.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ _____________________________________________ 4

1.

BEVEZETŐ __________________________________________________________ 6

2. ILLESZKEDÉS A KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ VÁROSFEJLESZTÉSI TERVEKHEZ, STRATÉGIÁKHOZ ________________________________________________________ 7 2.1. 2.2.

Illeszkedés az integrált városfejlesztési stratégiához _____________________________________ 7 Korábbi városrehabilitációs tevékenységek és azok tapasztalatai _________________________ 14

3.

AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ____________ 18

4.

HELYZETÉRTÉKELÉS ________________________________________________ 24

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 4.10. 4.11. 4.12. 4.13.

5.

24 26 27 28 31 36 38 39 42 42 43 44 52

FEJLESZTÉSI CÉLOK ________________________________________________ 53

5.1.

6.

Demográfiai jellemzők ____________________________________________________________ Gazdaság _______________________________________________________________________ Foglalkoztatottság________________________________________________________________ Az akcióterület lakásállománya_____________________________________________________ Környezet ______________________________________________________________________ Közlekedés ______________________________________________________________________ Közművek ______________________________________________________________________ Közösségi szolgáltatások___________________________________________________________ Közbiztonság ____________________________________________________________________ Az akcióterület településszerkezeti problémái _________________________________________ Az akcióterület meglévő funkciói és a hiányzó funkciók _________________________________ Piaci igények felmérése, elemzése ___________________________________________________ Összegzés _______________________________________________________________________

Akcióterületi célok kijelölése _______________________________________________________ 54

BEAVATKOZÁSOK___________________________________________________ 58

6.1. Az akcióterületen elvégezendő feladatok csoportosítása _________________________________ 58 6.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységei az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódóan __________________________________________________ 59 6.3. Alternatívák bemutatása és a választott alternatíva indoklása ___________________________ 59 6.4. Akcióterület térképi bemutatása ____________________________________________________ 61 6.5. Az akcióterületen megvalósítandó projektek bemutatása tartalommal, időzítéssel, költségvetéssel 62 6.5.1. Kölcsey utca rekonstrukciója és a Tisza Lajos körút felőli teresedés _______________________ 62 6.5.2. A Gutenberg utca rekonstrukciója __________________________________________________ 69 6.5.3. Mars téri közlekedési csomópont___________________________________________________ 74 6.5.4. Mars téri piacépítés _____________________________________________________________ 76 6.5.5. Az akcióterületi fejlesztés mutatói: _________________________________________________ 83 6.5.6. Kapcsolódó „soft” elemek ________________________________________________________ 84 6.5.7. Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról _____________________________________ 92

7.

EREDMÉNYEK ______________________________________________________ 93

7.1. A projekt közvetlen eredményeinek bemutatása _______________________________________ 93 7.2. A projekt eredményeként jelentkező távlati hasznok ___________________________________ 95 7.2.1. A projekt eredményeként várhatóan megvalósuló befektetések ___________________________ 97

8.

MEGVALÓSÍTÁS____________________________________________________ 100

8.1. Az önkormányzat feladatai a projekt megvalósulása érdekében _________________________ 8.2. A magánszféra fejlesztései a projekthez kapcsolódóan _________________________________ 8.3. Kockázatok ____________________________________________________________________ 8.3.1. Az előkészítés kockázatai _______________________________________________________ 8.3.2. A megvalósítás kockázatai_______________________________________________________

9.

100 100 101 101 102

MONITORING RENDSZER ____________________________________________ 106

10. PARTNERSÉG______________________________________________________ 111

2

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) 10.1. A projekt kidolgozásához kapcsolódó partnerségi folyamat_____________________________ 111 10.2. A projekt végrehajtása és monitorozása során megvalósuló partnerség ___________________ 115

11. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETEI ______________________________ 115 12. MŰKÖDTETÉS, ÜZEMELTETÉS _______________________________________ 128 13. A PROJEKT IDŐBELI ÜTEMEZÉSE ____________________________________ 130 PÉNZÜGYI ELEMZÉS ____________________________________________________ 132 KÖZLEKEDÉSI MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT _________________________________ 132

3


0. Vezetői összefoglaló Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata – a dél-alföldi Regionális Operatív Program forrásaira alapozva – komplex városrész-rehabilitációs fejlesztést kíván megvalósítani Szeged belvárosi területein. Jelen akcióterületi terv a Kölcsey utca Tisza Lajos körút és Kelemen utca közötti közterületeinek felújítására, a Reök palota előtti tér felújítására, a Gutenberg utca közterületeinek felújítására, valamint a Mars téren a közlekedési csomópontok fejlesztésére, a piac területének rendezésére, az asztalos piacot is befogadó új, fedett piaccsarnok építésére és parkoló létesítésére irányul A tervezett akcióterületi fejlesztést egyrészt a piaci kereskedelem körülményeinek sürgős javítására való igény, másrészt – a piac fejlesztésével párhuzamosan a Mars tér mellett épülő üzletközponttal együttesen – a Mars téri kereskedelmi-szolgáltató decentrum fejlődése indokolja. A Mars téren több, az egész város szempontjából meghatározó funkció (kereskedelem, lakossági és üzleti szolgáltatások, közlekedés) alakult ki és fejlődik, így kívánatos e terület és a belső városmag közötti „távolság” csökkentése. A fejlesztések célja, hogy hozzájáruljanak az Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) a Belváros városrész-szintű céljának („Sokfunkciós városrész városközponttal, a funkciók megőrzése mellett cél a városközponti funkciók további bővítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a turisztikai funkciók megerősítése.”) eléréséhez. Az IVS a Belvárosban szükséges funkcióbővítő beavatkozásként jeleníti meg, hogy „a városközpontot ki kell terjeszteni a nagypiac felé a zsidó negyed kulturális értékeinek bemutatásával, a terület kereskedelmi-vendéglátó és kulturális funkcióval történő megtöltésével, a piac rehabilitációját be kell fejezni.” Az akcióterületi terv fejlesztéseinek főbb célcsoportjai, amelyek közvetlenül, vagy közvetetten részesülnek a projekt keretében megvalósuló fejlesztések pozitív eredményeiből:

akcióterület lakossága (forgalomcsillapítás, igényesebb környezet, több üzlet és egyéb funkciók, felértékelődött lakásállomány) szállodák tulajdonosai és vendégköre (igényes környezet, jobb „eladhatóság”) kerékpárosok és gyalogosok (forgalomcsillapítás miatt jobban használható) üzlettulajdonosok (nagyobb gyalogosforgalom miatt több vevő jár az üzletek előtt és van idejük kirakatot nézni és betérni, üzletek – akár bérleti jog is felértékelődnek) piaci eladók (jobb, higiénikusabb eladási környezet, emiatt több vevő) piac vásárlói (jobb, igényesebb környezet, kényelmesebb és kulturáltabb vásárlás)

A fejlesztések eredményeként: • Kiterjesztésre kerül a belváros. o A Kölcsey utca és a Reök palota előtti tér közterületeinek megújítása az Európa Nostra díjjal is elismert belvárosi közterület-rehabilitáció folytatásaként értelmezhető, egyben összekapcsolja a belső városmagot – a felújításra kerülő Gutenberg utcában és környezetében lévő, turisztikai szempontból is fontos építészeti és kulturális értékek feltárásával – a Mars téren dinamikusan fejlődő kereskedelmi alközponttal. o Feltárásra kerülnek a Gutenberg utca és környezete építészeti és kulturális értékei, a csillapított forgalmú gyalogos és kerékpáros közlekedést előtérbe 4


•

•

helyező közterületek minőségi környezetet biztosítanak a Gutenberg utcában is a kereskedelmi és szolgáltató funkciók fejlődéséhez. Korszerűsítésre kerül a Mars téri piac. o Rendezésre kerül a Mars téri piac területe és minőségi környezet kerül kialakításra a város és környező települései lakossága mindennapjai szempontjából meghatározó kereskedelmi területen. Magántőkéből megvalósuló fejlesztések bővítik az akcióterület funkcióit, javítják azok minőségét. o Minőségi kereskedelmi szálláshelyek létesülnek, bővül és minőségében javul a turisztikai kínálat. o Kereskedelmi és szolgáltató központ (ÁRKÁD Üzletház) létesül a Kendergyár területén. o Újabb kiskereskedelmi és szolgáltató egységek létesülnek, vagy a meglévők átalakulnak, minőségükben fejlődnek a megújult közterületeken.

Az akcióterületi terv keretében megvalósuló fejlesztések elvárt eredményét az alábbi főbb indikátorok szemléltetik: 2010-re elkészül 27 ha rehabilitált városi terület, mely közvetlen környezetében több, mint 2000 fő lakost érint. A projekt keretében elkészül mintegy 7.782 m2 zöldfelület, 12.115 m2 forgalomcsillapított – gyalogos illetve vegyes forgalmú – közterület jön létre a belvárosban. A piac területén a korszerűtlen elárusító helyek helyett új, korszerű, 4.500 m2 hasznos alapterületű nagycsarnok épül. A fejlesztéssel egyidőben előre láthatólag legalább 810 millió Ft értékű magánberuházás valósul meg, de a közcélú fejlesztések beindulása és elkészülte vélhetően ennél jóval nagyobb volumenű magántőkés fejlesztést indukál az elkövetkezendő években. A fejlesztések – így különösen a magántőkéből megvalósuló új szolgáltatási funkciók – következtében legalább 25 új munkahely létesül, várhatóan legalább 5 új szolgáltatás jelenik meg az akcióterületen. A közterek felújítása és az új piaccsarnok építése tervezésekor fontos szempont volt a fenntarthatóság és az energiatakarékosság. Ennek következtében számításaink szerint kompenzálódik az energiafelhasználási növekmény, ami az újonnan belépő fogyasztási helyekből adódik. A projekt keretében megrendezésre kerülő, a lakosság identitástudatát növelő, közösségfejlesztő és szemléletformáló legalább 20 közösségi programon legalább 1000 fő résztvevővel számolunk. A fejlesztések hatásaként az akcióterületen vállalhatóan legalább 5 épülethomlokzat is felújításra kerül az elkövetkező években. A projekt előkészítése és fejlesztése során igen nagy hangsúlyt fektettünk a tájékoztatásra, a tervezés folyamán figyelembe vettük a lakossági igényeket, észrevételeket, ennek hatásaként legalább 70 %-os lakossági megelégedésre számítunk.

5


1. Bevezető Jelen dokumentum Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata középtávú városfejlesztési terveit keretekbe foglaló Integrált Városfejlesztési Stratégiájában (IVS) is szereplő, Kölcsey utca – Gutenberg utca – Mars tér akcióterületen 2009-2010 között, a Dél-alföldi Regionális Operatív Program városrehabilitációs forrásaira alapozottan megvalósuló fejlesztéseket bemutató akcióterületi terv, amely elsősorban a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságát vizsgálja. Az akcióterületi terv szerves részét képezi annak a dokumentációnak, amelynek benyújtásával támogatás igényelhető a jelen dokumentumban bemutatott fejlesztések megvalósításához a Dél-Alföldi Operatív Program városfejlesztésre allokált forrásaiból. Ez az akcióterületi terv az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség módszertani útmutatásai alapján, elvárásaival összhangban, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség szakmai javaslatainak figyelembevételével készült. Jelen akcióterületi terv a Kölcsey utca Tisza Lajos körút és Kelemen utca közötti területeinek felújítására, a Reök palota előtti tér felújítására, a Gutenberg utca közterületeinek felújítására, valamint a Mars téren a piac területének rendezésére, új, fedett piaccsarnok építésére és parkoló létesítésére terjed ki. Az akcióterületi terv áttekinti az akcióterületen, illetve ahhoz kapcsolódóan felmerülő fejlesztési igényeket, elképzeléseket, vizsgálja a funkcionális és egyéb hiányosságokat, majd – az IVS-ben meghatározott, városi és városrész-szinten megfogalmazott célokkal összhangban – integrált fejlesztési tervet prezentál. E terv a fejlesztések tartalmának és megvalósításuk tervezett ütemezésének bemutatása mellett részletesen vizsgálja a megvalósítást veszélyeztető tényezőket, a megvalósítás kockázatait és feltárja azok kezelésének lehetőségeit is. A terv kitér a fejlesztések eredményeként az akcióterületen (és esetleg az egész városban) jelentkező közvetlen és közvetett pozitív (és esetleges negatív) hatásokra, egyértelműen rámutatva arra, kinek és hogyan származik haszna a fejlesztések megvalósulásából. Az akcióterületi terv egységes keretben kezeli az akcióterületen különböző forrásokból és különböző szervezetek által megvalósítandó fejlesztéseket. Az akcióterületi terv részletesen foglalkozik a fejlesztések megvalósításának és a fejlesztés által létrehozott eredmények fenntartásának, működtetésének rendszerével, szervezeti kereteivel is. Az akcióterületi terv jelen változata bemutatja a tervezett fejlesztés szükségességét, annak pontos tartalmát, valamint rámutat a megvalósítás körülményeire, kockázataira, a fejlesztések eredményeinek haszonélvezőire és kárvallottjaira, továbbá az előkészítés, a megvalósítás és a működtetés során az önkormányzatra háruló feladatokra. Ezáltal az akcióterületi terv alkalmassá válik arra, hogy az akcióterületen megvalósítandó fejlesztés elindításáról – annak pontos tartalmának, költségeinek, hatásainak, érintettjeinek, stb. ismeretében – az önkormányzat megalapozott információk alapján, felelős döntést hozhasson. Az akcióterületi terv az akcióterületi fejlesztések megvalósításának minden részletre kiterjedő forgatókönyveként szolgál az önkormányzat számára, ez az akcióterületi fejlesztések alapdokumentuma.

6


2. Illeszkedés a közép- és hosszútávú városfejlesztési tervekhez, stratégiákhoz 2.1. Illeszkedés az integrált városfejlesztési stratégiához Szeged Megyei Jogú Város (MJV) 2008-ban Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) készített, azzal a céllal, hogy a város 2013-ig terjedő fejlesztési tevékenységeinek egységes keretet adjon, biztosítsa a fejlesztések integrált szemléletben történő tervezéséből és megvalósításából eredő szinergiák érvényesülését és kihasználását, ezzel elősegítse a város és a városrészek szerves fejlődését. Az IVS tíz (egyértelműen körülhatárolt) városrészt határoz meg, amelyeken belül kijelöli a város és/vagy a városrészek fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű jövőbeli fejlesztések akcióterületeit.

1. ábra: Városrészek és kiemelt jelentőségű fejlesztendő területek

Az egyes városrészekben - a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepcióban (HVK) foglaltakkal összhangban - összességében 29 funkcióbővítő és 4 szociális jellegű céllal fejlesztendő akcióterület kerül kijelölésre. Ezen akcióterülete mindegyikén a város hosszútávú fejlődéséhez hozzájáruló fejlesztések megvalósítása kívánatos, a HVK-ban is megfogalmazott céllal és tartalommal. Az IVS a 2007-13-as finanszírozási időszakra 5 priorizáltan fejlesztendő akcióterületet határoz meg. közülük 3 funkcióbővítő, 2 pedig szociális városrehabilitációs fejlesztési kategóriába tartozik. A hivatkozott akcióterületeket a város mindennapi életében és szerves fejlődésében betöltött kiemelt szerepük, vagy hanyatló/válságtérségként történő azonosításuk teszi a 2007-2013 időszaki városrehabilitációs források elsőrendű célterületeivé. Az IVS-ben kijelölt akcióterületek: 7

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) 1)

Az 1. ábrán 1/a jelölésű belvárosi városrész eleme a Mars tér – Londoni krt. Gutenberg utca – Tisza Lajos krt. –Dugonics tér – Klauzál tér által határolt területen elhelyezkedő akcióterület. 2007-2013 között, funkcióbővítő célú városrehabilitáció keretében közterületi rekonstrukció történik a Kölcsey és a Gutenberg utcában, a Mars téren pedig új fedett piactér, piaccsarnok épül.

2)

Az 1. ábrán 1/b-vel jelölt Odessza lakótelep a Torontál tér - Székely sor - Temesvári körút, - vasútvonal - Alsókikötő sor által határolt területen helyezkedik el. 32 ha-os területén, szociális rehabilitáció keretében főként közterület-rehabilitáció valósul meg és felújításra és hőszigetelésre kerülnek az iparosított technológiával épített épületek A rehabilitáció célja az élhetőbb, egészségesebb lakókörnyezet kialakítása. A lakókörnyezet rehabilitációjával párhuzamosan közösségfejlesztő programelemek is megvalósulnak.

3)

Az 1. ábrán az 1/c jelölésű terület a „Biopolisz” elnevezésű akcióterület, amelyet keleten a Tisza-part és a Boszorkánysziget, északon a Markovits utca, nyugaton a Semmelweis utca – Bánomkert utca – Indóház tér – Gőz utca – Bem utca vonala, délen a Máglya sor határolja. Területén az orvostudományi és biotechnológiai vonatkozású kutatás-fejlesztés, innováció és termelés számára kíván a város helyet és teret biztosítani. E terület fejlesztésének célja, hogy egymás közvetlen közelségében működő klinika, egyetemi kutatóintézet, magántőkére alapozottan kutató-fejlesztő tevékenység és ezekhez kapcsolódó gyártás, egészségipari tevékenység kapjon helyet. A város ezért a K+F és a tudásalapú termelés számára nélkülözhetetlen, azt idevonzó kutatói és ipari hasznosításra egyaránt alkalmas területet kialakításával alapozza meg a további terveket. Ezért közműfelújítások és közszolgáltatások alapjainak megteremtésével elsősorban magántőkéből megvalósuló befektetéseknek kíván előnyös terepet nyújtani.

4)

Az 1. ábrán 1/d jelölésű, Roosevelt tér – Stefánia – Tisza-part akcióterület a Roosevelt teret és a Móra parkot foglalja magában, határai délen a Roosevelt tér, nyugaton a Stefánia és a Dózsa György utca, északon a Tisza Lajos körút, keleten a Tisza. Itt - funkcióbővítő városrehabilitáció keretében - egyrészt kulturális és szolgáltató jelleget és színvonalat erősítő fejlesztések, másrészt a Tisza elhasználódott védművének megújítása és az árvízvédelmi rendszer fejlesztése szükséges és kívánatos.

8


2. ábra: a Belváros városrész fejlesztésre kijelölt akcióterületei

5)

Az 1. ábrán 5/a jelöléssel látható Tarján II. lakótelepi akcióterület az Attila sugárút – Budapesti körút – Szilléri sugárút – Debreceni utca által határolt területen helyezkedik el. Ezen az akcióterületen - szociális városrész-rehabilitáció keretében, az élhetőbb lakókörnyezet kialakításáért – a közterületek rehabilitációja, hőszigetelés és hőközpontok kialakítása, valamint a Retek utcai vízközmű felújítása szükséges és kívánatos. A lakókörnyezet rehabilitációjával párhuzamosan közösségfejlesztő programelemek is megvalósulnak.

3. ábra: a Tarján II. lakótelep akcióterület

9

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A „Belváros” elnevezésű városrészt Keletről a Tisza és annak parti részei határolják, Északról, Nyugatról és Délről pedig – félkörívet leírva és a Mars térrel és környezetével kiegészülve – a „Nagykörút” határolja. A fejlesztendő akcióterület Jelen dokumentumban bemutatott fejlesztések az 1. ábrán 1/a jelöléssel megjelenített akcióterületen valósulnak meg. Az akcióterület mérete 27 hektár, amely a város teljes belterületének (48,5 négyzetkilométer) mintegy 0,55%-át teszi ki. Ez az akcióterület magában foglalja a Belvárosnak a „Nagykörút”-tól Nyugatra eső területeit (a Mars teret, illetve a Mars tér – Boros József utca – Rigó utca – Londoni körút által határolt területet), valamint a „Nagykörút”-tól Keletre fekvő területek közül a Gogol utca – Tisza Lajos körút – Dugonics tér – Somogyi utca – Kelemen utca – Kígyó utca – Hajnóczy utca által körülhatárolt területeket. A tervezett fejlesztések a Kölcsey utcán és a Gutenberg utcán, valamint a Mars téren fognak megvalósulni, de jelentős magántőkés fejlesztés történik majd a Bakay Nándor utca – Boros József utca – Rigó utca – Londoni körút által határolt területen is - itt a régi kendergyár területén bevásárlóközpont épül.

4. ábra: a fejlesztendő akcióterület

Az integrált városfejlesztési stratégia alapján az akcióterületen tervezett fejlesztések célja kettős: • egyrészt új város-decentrum kerül kialakításra a Mars téren és környékén (a piac fejlesztésével, valamint a magántőkéből megvalósuló Árkád bevásárlóközpont kialakításával)

10

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) •

másrészt – a belváros szerves és egységes fejlődését elősegítendő – a Mars téren kialakult decentrumot, új kereskedelmi központot (piac és Árkád) összekapcsolásra kerül a belső városmaggal.

A fejlesztések tartalma röviden Az akcióterületi fejlesztés keretében • megújulnak a Kölcsey utca, a Reök palota előtti teresedés, valamint a Gutenberg utca közterületei (díszburkolat, új utcabútorok, zöldfelületek); • a megújult utcák és tér a gyalogos- és kerékpáros forgalmat előtérbe helyező módon kerülnek kialakításra (kerékpárút, a Gutenberg utcában forgalomcsillapítás); • a Mars téren új piaccsarnok épül, amely új és minőségi teret biztosít majd a jelenlegi, szabadtéri asztalos piacnak; • a Mars téren a piac autósforgalmát kiszolgáló új parkoló kerül kialakításra jelentős zöldfelületekkel; • a Mars tér körüli közlekedési utakon forgalomszabályozás valósul meg és megújult csomópontok kerülnek kialakításra; • az akcióterületi fejlesztésekhez illeszkedően közösségi, kulturális és szemléletformáló programok kerülnek megrendezésre („szoft” projektelemek). Illeszkedés a városi célokhoz A Hosszútávú Városfejlesztő Koncepcióval összhangban kerül kijelölésre az IVS átfogó célja, ami „Szeged tartós térnyerése a formálódó új európai policentrikus városhálózatban, fenntartható módon minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára.” Az átfogó városfejlesztési cél érvényre jutását az akcióterületi fejlesztések (közterületek és közösségi terek megújítása, funkciók bővítése) egyértelműen hozzájárulnak az életkörülmények minőségének javításához. A városi és gazdasági funkcióinak bővülése pedig elengedhetetlen a városhálózatban vállalható és betöltött szerep erősítéséhez. A város átfogó céljának megvalósítását elősegítendő tematikus fejlesztési célok kerültek kijelölésre. Átfogó cél: Szeged tartós térnyerése a formálódó új európai policentrikus városhálózatban, fenntartható módon minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára I. A gazdaság élénkítése, befektetésösztönző városimázs kialakítása 1. Tudásintenzív ipar fejlesztése 2. Turizmusfejlesztés 3. Magasszintű üzleti szolgáltatások fejlesztése 4. Külső elérhetőség javítása, logisztikai szolgáltatások bővítése 5. Hagyományos ipar fejlesztése

II. Élhető városi környezet biztosítása 1. Vízgazdálkodás 2. Épített környezet védelme 3. Hatékony és tiszta energiagazdálkodás 4. Belső elérhetőség javítása 5. Természeti környezet védelme

III. A helyi társadalom jó fizikai és mentális közérzetének megteremtése 1. Jó egészségi állapot elérése 2. Szociális biztonság megteremtése 3. Oktatásfejlesztés 4. Közösségfejlesztés, kulturális szolgáltatások fejlesztése

Horizontális célok Városrészi lakókörnyezeti különbségek csökkentése, sokfunkciós városrészek specifikumokkal Környezettudatos településfejlesztés, fenntarthatóság Esélyegyenlőség biztosítása

11


5. ábra: Városfejlesztési célok

Az akcióterületi fejlesztések főként a „II. Élhető városi környezet biztosítása” tematikus cél megvalósításához járulnak hozzá közvetlenül az alábbiak szerint. • II.2. „Épített környezet védelme”: megújulnak, szebbé és funkcionálisabbá válnak a közösségi terek, valamint az akcióterület építészeti értékeinek környezete; • II.3. „Hatékony és tiszta energiagazdálkodás”: közterületek megújítása során energiatakarékos üzemeltetést biztosító világítóelemek kerülnek kihelyezésre, a Mars téri piaccsarnok energiahatékony megoldásokat előtérbe helyezve került megtervezésre, • II.4. „Belső elérhetőség javítása”: új és funkcionálisabb, gyalogos- és kerékpáros közlekedést támogató közlekedési csatorna köti össze a belső városmagot a Mars téren fejlődő kereskedelmi, szolgáltató és közlekedési decentrummal, így nő a városban a kerékpáros- és gyalogos közlekedést támogató utcák száma és hossza. A fejlesztések az I. és III. tematikus célok megvalósulásához is hozzájárulnak az alábbiak szerint: • I.2. „Turizmusfejlesztés”: a megújult közösségi terek könnyebb megközelítést és szebb környezetet biztosítanak az akcióterületi építészeti értékek turisztikai látnivalóként történő hasznosításához, valamint jobb minőségű teret biztosítanak turisztikai és közösségi célú programoknak, • I.3. „Magasszintű üzleti szolgáltatások fejlesztése”: közvetlen és könnyű megközelítést biztosító közlekedési kapcsolat létesül a Mars téri kereskedelmi- és szolgáltató decentrum (piac és épülő Árkád üzletközpont) és a belső városmag között, javul a piac kereskedelmi szolgáltatásainak minősége, a fejleszteni kívánt közterületeken és azok környezetében újabb kereskedelmi és szolgáltató funkciók települnek meg, • III.4. „Közösségfejlesztés, kulturális szolgáltatások”: az akcióterület elsősorban közösségi terek fejlesztését célozza: a Reök palota előtt közösségi-kulturális rendezvényeknek is teret adó rendezvénytér kerül kialakításra, a Gutenberg utcán további közösségi, kulturális elemekkel egészül ki a belváros, „szoft” elemek keretében pedig közösségfejlesztő és közösségi programok kerülnek megvalósításra. A fejlesztések a horizontális célok érvényre juttatásához is hozzájárulnak. • Az építési munkálatok a környezettudatosságot előtérbe helyezve valósulnak meg, a fejlesztések eredményeként csökken az autós- és nő a gyalogos, valamint kerékpáros forgalom a fejlesztett utcákban, továbbá energiatakarékos megoldások kerülnek kialakításra. A jelenlegi asztalos piac helyén kialakítandó parkoló javítja a belvárosi parkolási lehetőségeket, kialakításával pedig elősegíti a közösségi és zöld területek bővítését. • Az akadálymentes csarnoképület, kerekesszékkel történő közlekedést is támogató utcakialakítások, valamint az akcióterületi fejlesztések keretében megvalósuló „szoft” projektelemek közösségfejlesztő és mások megértését és elfogadását elősegítő programjai hozzájárulnak az esélyegyenlőség érvényre juttatásához. • A városközponti rész kiterjesztésével a különbségek csökkentéséhez, a városi funkciók erősítésével és az elérhetőség javításával a fenntartható, környezettudatos településfejlesztéshez járul hozzá, s a beruházások minden esetben szolgálják 12

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) esélyegyenlőséget, így a projekt mindegyik horizontális cél megvalósításához hozzájárul. Az akcióterületi fejlesztések közvetlen haszonélvezője nem csak az akcióterület, hanem teljes Szeged lakossága, valamint Szeged vonzáskörzetének érintett lakossága egyaránt.. Illeszkedés a városrész szinten megfogalmazott célokhoz A tervezett akcióterületi fejlesztést egyrészt a piaci kereskedelem körülményeinek sürgős javítására való igény, másrészt – a piac fejlesztésével párhuzamosan a Mars tér mellett épülő üzletközponttal együttesen – a Mars téri kereskedelmi-szolgáltató decentrum fejlődése indokolja. A Mars téren több, az egész város szempontjából meghatározó funkció (kereskedelem, lakossági és üzleti szolgáltatások, közlekedés) alakult ki és fejlődik, így kívánatos e terület és a belső városmag közötti „távolság” csökkentése. A fejlesztések hozzájárulnak a Belváros, mint városrész szintjén megfogalmazott, „Sokfunkciós városrész városközponttal” átfogó cél eléréséhez, egyben támogatják, a „Városközpont térbeli kiterjesztése és a turisztikai funkciók megerősítése” célt is. A további célok közül kiemelten említendő a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, a közösségi terek rekonstrukciójának folytatása, a belvárost tehermentesítése az átmenő forgalomtól, a gyalogos és vegyes forgalmú tengelyek kialakítása, a magasszintű szolgáltatások idevonzása érdekében és a turisztikai vonzerők és a kulturális örökség, vonzerő fejlesztése. Az akcióterületi fejlesztés tehát a városrész-szinten megfogalmazott célok érvényre juttatását segítő, biztosító módon valósul meg Szeged megyei jogú város jelenleg érvényes, 2007-ben frissített Építési Szabályzata (a továbbiakban SZÉSZ) az 59/2003. (XII.5) Kgy. rendelet értelmében szabályozza a város közigazgatási területében megvalósuló építési, átalakítási, felújítási, helyreállítási, korszerűsítési, bontási és elmozdítási munkálatokat. Az akcióterület főként vegyes funkciójú városközponti területeket foglal magában, jellemzően lakó funkciójú, zártsorú nagyvárosias beépítésű épületek állnak rajta. Kivétel ez alól a Mars tér (piac és buszpályaudvar), valamint a kendergyár területe. Az akcióterület legnagyobb része a kialakult belvárosi építési övezetbe (bordó) tartozik. A Gogol utcában nem kialakult belvárosi (piros), illetőleg nem kialakult polgárvárosi (vajszínű) építési övezetek tarkítják a Londoni körút közelében. Egyéb kategóriába tartozik a kendergyár kialakult övezete mellett a Mars tér nem kialakult építési övezete is a szabályzat szerint.

13

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) 6. ábra: Építési szabályozási zóna tervlapja (SZÉSZ 16. melléklet, részlet)

7. ábra: Rendeltetés szabályozási zóna tervlapja (SZÉSZ 15. melléklet, részlet)

Annak érdekében, hogy az akcióterületen tervezett fejlesztések a SZÉSZ-ben foglalt előírásokkal összhangban valósuljanak meg, a településrendezési terv és a SZÉSZ kisebb módosításai szükségesek. Az alább bemutatott módosítások célja a magánberuházások elindításának támogatása, hogy a terület funkcióváltását ne akadályozzák az építési szabályok Az első módosítás a volt kendergyár területét érintette, amelynek besorolása központi vegyes zóna volt (zöldeskék). A volt kendergyár területén a német ECE cégcsoport épít Árkád üzletházat. Az építkezés elkezdéséhez szükséges SZÉSZ módosítás elkészült, a terület besorolását megváltoztatásra került. Helyrehozatali kötelezettség (barna színnel jelölt) terheli a Tisza Lajos krt. 67. szám alatti, valamint a Gogol és a Londoni krt. sarkán álló ingatlanokat és a Kígyó utca három épületét a Feketesas utca és a Tisza Lajos krt. közötti területeken.

Cím Feketesas u. 23 Gogol u. 1. Gogol u. 33. B. Kígyó u. 7.

Hrsz 3914 3169 3279 3915

Felújítás szükséges 2010. december 31. 2014. december 31. 2010. december 31. 2009. december 31.

8. ábra: Egyéb korlátozások szabályozási zóna tervlapja (SZÉSZ 12. melléklet, részlet)

E felújításra kötelezett és kötelezendő épületek ugyan az akicóterületi fejlesztések közvetlen területén (Kölcsey és Gutenberg Kölcsey utcák, Mars tér) kívül helyezkednek el, ám egyértelműen az akcióterület környezetét képezik és megújításuk az akcióterületi fejlesztés keretében értintett területekhez kapcsolódó további területek, ingatlanok megújulását, így az akcióterület és környezete összképének javulását eredményezi a közeljövőben.

A város releváns stratégiai és tervdokumentumai, valamint az akcióterületi terv céljai és fejlesztései közötti összhang ezáltal biztosított. Az akcióterületi tervben foglalt fejlesztések az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott stratégiai célokhoz illeszkedően, azok megvalósítását támogató módon kerültek meghatározásra. A fejlesztések illeszkednek, illeszkedni fognak a helyi területrendezési és építési szabályzatokhoz is.

2.2. Korábbi városrehabilitációs tevékenységek és azok tapasztalatai Alább rövid összefoglalást adunk Szeged közelmúltban megvalósított nagyobb városrehabilitációs projektjeiről és azok fontos, az akcióterületi fejlesztés szempontjából releváns tapasztalatairól. 14

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A Kárász utca felújítása 2003-ban Korábbi fejlesztés célja A korzó revitalizációja, a sétáló utca funkció erősítése, a terület felértékelése Tartalma A közművek felújítása, díszburkolat lerakása, utcabútorok és dézsás növények kihelyezése, közvilágítás rekonstrukciója, díszkút telepítése, homlokzatok felújítása – a Kárász utcán és a Klauzál téren. Bekerülés teljes költsége 500 millió Ft Fejlesztés hatásai A revitalizáció Európa Nostra díjat kapott, a terület Magyarország egyik legszebb köztere lett, a közterületre sok vendéglátó terasz települt ki. Tarján Városrész kijelölt akcióterületének rehabilitációja Korábbi fejlesztés célja A projekt konkrét célja a Szeged, Tarján városrész Budapesti körúton kívül eső szakaszán a teljes rehabilitáció első ütemének megvalósítása. Tartalma Közterületeken lévő kereskedelmi-szolgáltató alközpontok és közművek megújítása, a zöldfelületek arányának növelése, a középületek akadálymentesítése, valamint a hosszú távú fenntarthatóság és fejlődés lehetőségeinek biztosítása. Bekerülés teljes költsége 1010 millió Ft Fejlesztés hatásai Összességében a felújítások a lakosság részéről kedvező fogadtatásban részesültek, néhány apró hiányosságra hívták fel a figyelmet. Ilyenek az elaprózott játszóterek és a parkolószám problémái. A városrész megszépült lakókörnyezete, felújított, energiahatékonnyá tett épületei a terület értéknövekedését eredményezte. Piac I. ütemének megépítése, közlekedési útvonal fejlesztése Korábbi fejlesztés célja A Mars téren meglévő piac üzletsorai, pavilonjai, csarnokai, asztalsorai, parkolói, beálló helyei és funkciói teljes egészében elférjenek és helyet kapjanak a megújuló téren. Tartalma A Mars tér fejlesztésének első üteme két, egyenként 1150 m2 alapterületű csarnok megépítését tartalmazta, a terület közműhálózatának felújításával és a csarnokok környezetének tereprendezésével, valamint parkolók létesítésével. Bekerülés teljes költsége 685 millió Ft Fejlesztés hatásai A két új piaccsarnokban kulturált és higienikus körülmények között történik az árusítás a lakosság és a kereskedők megelégedésére. Korábbi fejlesztés célja

Tartalma

Szeged, Szent István téri Víztorony Szent István téri Víztorony- és térrehabilitáció – lakosság megelégedettségének növelése, az értékek, hagyományok megőrzése, bemutatása, Szeged hírnevének öregbítése, turista forgalom növekedése, környezetvédelem ügyének erősítése célokkal A projekt keretében felújításra került a szegedi Szent István téren található , a mai napig ipari létesítményként is működő, immár több, mint 100 éves műemlék Víztorony, megvalósult a Szent István tér teljes rekonstrukciója, nagyméretű zöld felületek, 15


Bekerülés teljes költsége Fejlesztés hatásai

sétányok kialakításával, a gyalogosforgalmú,- közutak és hozzátartozó parkolók újraburkolásával, parkosításával, dísz kutak és szobrok elhelyezésével, közvilágítás és troli felső vezeték felújításával. Kiépítésre, illetve felújításra került 11 km hosszú kerékpárút, mely része a Magyarországot átszelő EUROVELO11 jelzésű nemzetközi útnak. 12 fő hátrányos helyzetű, fiatal munkanélküli parkgondozóvá történő képzés, 5 fő környezetvédelmi és 1 fő kerékpáros referens foglalkozatása valósult meg. A projekt kulturális vonatkozása, hogy kialakításra került a Víztoronyban Európa egyetlen szódamúzeuma. A múzeumban megtekinthető továbbá fizikai kísérleti eszközök, képkiállítás. A Torony kilátóként is funkcionál. 849.53 millió Ft A város idegenforgalmi vonzerejének növelése A téren és vonzáskörzetében a vállalkozások jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességének javítása Szeged város környezetterhelésének csökkenése

Tisza Lajos krt felújítása A belváros rekonstrukciójának folytatása, a kellemetlen zajhatással járó villamosközlekedés csendesítése, célszerűbb forgalomszabályozás, a városközpont kiterjesztése. Tartalma A közművek rekonstrukciója, az útburkolat cseréje, az úttest forgalmi újraosztása, a villamossínek rugalmas ágyba helyezése, a járdák és tömegközlekedési peronok díszburkolattal történő ellátása, a zöldfelületek revitalizációja, a közvilágítás korszerűsítése, a homlokzatok felújítása Bekerülés teljes költsége 680 millió Ft Fejlesztés hatásai A városközponti funkciók megjelenése a felújított utcán, csendesebb villamosközlekedés, kényelmesebb közlekedés a gyalogosok és a járművek számára is, a lakosság elégedettsége. Korábbi fejlesztés célja

A fent bemutatott projektek kidolgozása, előkészítése és megvalósítása, valamint utólagos eredményei vonatkozásában főként a projekttervezés és –menedzsment szempontjából releváns tapasztalatait emeljük ki: Tervezés, tartalom: kerékpáros- és gyalogos közlekedés iránti igényt minden közlekedési fejlesztés esetében fokozottan figyelembe kell venni, a gépkocsik növekvő száma és használata már a projektkidolgozás és tervezés fázisában szükségessé teszi egyrészt a parkolási lehetőségek bővítési lehetőségeire való megoldások keresését, másrészt a gépkocsiforgalom belvárosi korlátozásának érvényre juttatását, a korábbi fejlesztések kedvező fogadtatása a lakosság körében a közösségi terek lakosság által történő birtokba vétele és élvezete több és jöbb minőségű utcabútorok kihelyezését teszi szükségessé a megújult közterek lakosság által történő élvezete és birtokba vétele feltételez a leromlott út- és járdaszakaszok igényes felújítását (egyértelmű lakossági elvárás), 16


az építési munkálatok keretében fejlesztendő területekhez kapcsolódó zöldfelületek kialakítása, rendezése kapcsán, a kivitelezési tervek készítésének időszakában átgondolt kommunikáció és az érintett civil szervezetekkel történő egyeztetések szükségesek.

Menedzsment tapasztalatok: korábbi projektek előkészítése és megvalósítása során kialakult és felhalmozott szervezési és menedzsment módszerek és tapasztalatok alkalmazása lehetséges és kívánatos, van kialakult magas színvonalú elemző, értékelő és nyilvántartó rendszer, amely támogatja a városfejlesztési projektek végrehajtását, erre lehet és kell is támaszkodni, célszerű a városfejlesztési iroda és a városfejlesztési projektekben résztvevő kipróbált szakembergárda biztosította bizalom és tudástömeg kihasználását és a megvalósításba történő becsatornázását elősegíteni, kulcsfontosságú a kivitelezési munkák közbeszerzéseinek alapos előkészítése, a lebonyolítást segítendő belső értékelési folyamatok és minőségbiztosítás kidolgozása és alkalmazása kívánatos, az Önkormányzat likviditását nem veszélyeztető, de a projekt folyamatos finanszírozhatóságát biztosító finanszírozási módok kidolgozása, szolgáltatások igénybevétele kulcsfontosságú a projekt minőségi és határidőre történő megvalósításához.

17


3. Az akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Az akcióterületet pontos lehatárolása az azt övező utcák nevével történik. Az északkeleti saroktól, vagyis a Mars tértől indulva, a Boros József utca szegélyezi északról. Innen a Hajnóczy és a Gogol utca közrefogásával indul a városmag felé a Tisza Lajos körútig. A körúttól délre egyik oldalán a Dugonics tér és a Kelemen László utca határolják, a másikról pedig a Klauzál tér és a Kígyó utca vonalán ér vissza a Hajnóczy utcába. A kijelölt akcióterület a város társadalmilag meghatározó központi területén található, gazdasági szempontból a város gazdasági funkciót ellátó területein, illetve ilyen városi alközpontokat összekötve helyezkedik el. Jogosultság Funkcióbővítő akcióterületi fejlesztés megvalósításához – a támogatást folyósító előírásai értelmében - az alábbi jogosultsági kritériumok mentén ítélhető meg az akcióterületi fejlesztés támogathatósága.

Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma

Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma.

Kritérium, indikátor típusa

Feltétel teljesülése

minimum 4 db., kritériumnak megfelel (11 db.)

Feltétel teljesülését igazoló ingatlanok, funkciók Neve Címe TEÁOR besorolásuk Hajnóczy utcai Óvoda Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola Gábor Dénes Kollégium Régi Zsinagóga Reök-palota Kövér Béla Bábszínház Szegedi Zsidó Hitközség Szeretet Otthona Új Zsinagóga Zsidó Hitközség Honvéd Téri Református Egyházközség

minimum 20 db., kritériumnak megfelel (99 db.)

Hajnóczy u. 20.

-

Mars tér 14.

-

Gutenberg u. 11.

-

Mars tér 14

-

Hajnóczy u. 12. Tisza Lajos krt. 56. Tisza Lajos krt. 50. Szeged, Gutenberg u. 20. Jósika u. 8. Gutenberg u. 20. Kárász u. 15

-

KEKON KERESKEDELMI KFT.

GOGOL U.13.

TRIÁSZ 5000 BT

KIGYO U.2.

ÉRT-ÉKSZER 2002 KFT

FEKETESAS U.27.

HACOMP KFT

KÁRÁSZ U.9.

SZEVEHO BT

TISZA L.KRT.51.

Bútor háztartási cikk kiskereskedelme Cukor- édességnagykereskedelem Egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelme Egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelme Egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelme

18

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Egyéb Máshova nem sorolt iparcikkkiskereskedelem Egyéb Máshova nem sorolt iparcikkkiskereskedelem Egyéb Máshova nem sorolt iparcikkkiskereskedelem Egyéb Máshova nem sorolt iparcikkkiskereskedelem Egyéb Máshova nem sorolt iparcikkkiskereskedelem Egyéb Máshova nem sorolt iparcikkkiskereskedelem Egyébgép szállítóeszköz nagykereskedelme Elektromos háztartási cikk javítása Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme Élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelem Fa- építőanyagszaniterárunagykereskedelem Fa- építőanyagszaniterárunagykereskedelem Gabona- vetőmagtakarmánynagykereskedelem Gabona- vetőmagtakarmánynagykereskedelem Gabona- vetőmagtakarmánynagykereskedelem

PRINTIK BT

GUTENBERG U.31.

D + A 2000 KFT

KÁRÁSZ U.10.

DISCOS-EUROGOLD KFT

KÁRÁSZ U.6.

EL PICANTE KFT

KÁRÁSZ U.7.

PNS NOTEBOOK BT

KELEMEN U.4.

ARANYKIGYO BT

KIGYO U.6.

EUROLL SZEGED KFT

GUTENBERG U.6.

TELEBOLT 93 BT

GUTENBERG U.24.

SZATELLIT ELEKTRONIKAI KFT

GOGOL U.3.

SNOOKER-CLEAN KFT

JOSIKA U.11.

MINI ABC KER.BT

BOLYAI J.U.11.

EASTERN TRADING COMP. BT

FEKETESAS U.28.

CEMKETTÖ KFT (FA)

HAJNOCZY U.8.

AGROMAG KFT.

JOSIKA U.13.

MAROS AGRO KFT

JOSIKA U.13.

SZÖCSKE BT.

KÖLCSEY U.13.

DARÁZS-JAPÁN AUTOJAVITO BT DÉL-ALFÖLD IMMOBILIEN KFT

GUTENBERG U.32.A. KÖLCSEY U.5.1.E.1.

Gépjárműjavítás

PARACELSUS BT

TISZA L.KRT.61.FSZ.1.

GERECZ SPORT KFT

KÖLCSEY U.10.

INCOGNITO 96 KFT

KÖLCSEY U.4.

ANTIKVÁRIUM KFT

KÁRÁSZ U.16.

HAPPY BOX-NICICSEPP BT

KÁRÁSZ U.9.

Gyógyászati termék kiskereskedelme Gyógyszer gyógyászati termék nagykereskedelme Gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer kiskereskedelme Használtcikkkiskereskedelem Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem

DRAFFY-TRAFIC BT

DUGONICS TÉR 1.

Gépjármű-kereskedelem

Ital-kiskereskedelem

19

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) KÖRUT ANTIKVÁRIUM BT

TISZA L.KRT.59.

SARU KFT

KÁRÁSZ U.3.

BRAVO-MODELL BT

KÁRÁSZ U.6.

CONTROLL-SZEGED KFT

KÁRÁSZ U.9.

KOJAK BT

GOGOL U.17.

PIRI ÉS SZÁSZ BT FARKASNÉ ÉS TÁRSAI 2000 BT FU ZHI KFT

GUTENBERG U.22.A. MARS TÉR K.1.IRÉN CSARNOK 16. MARS TÉR P.PAVILON

Könyv- újság- papírárukiskereskedelem Lábbeli- bőrárukiskereskedelem Lábbeli- bőrárukiskereskedelem Lábbeli- bőrárukiskereskedelem Motorkerékpár alkatrész kereskedelme javítása Piaci kiskereskedelem Piaci kiskereskedelem Piaci kiskereskedelem

CÉGSZOLG KFT

KÖLCSEY U.13.2.E.7.

DÉNES TÜNDE ÉS TÁRSA KFT

FEKETESAS U.28.2.E.23.

SZINEK KFT

KÁRÁSZ U.16.

BELLA ITALIA BT

KÁRÁSZ U.3.

PARIS 1309 KFT

KÖLCSEY U.8.1.E.7.

Porcelán- üvegárutapéta- tisztítószernagykeresk Ruházati kiskereskedelem Ruházati kiskereskedelem Ruházati kiskereskedelem Ruházati kiskereskedelem

NÉGY ÉVSZAK MANIFAKTURA KFT

GOGOL U.3.2.E.

Textil-kiskereskedelem

STAR 2003 KFT

MARS TÉR P PAVILON

Textil-kiskereskedelem

M-TENDENCY KFT

KELEMEN U.4.

WELDING PARTNER KFT

TISZA L.KRT.62.2.E.14.

MECÉNÁS CLUB KFT

GUTENBERG U.14.

HUNED 97 BT

KÁRÁSZ U.16.1.E.2.

CLUB'43 KFT

KÁRÁSZ U.9.

KIS KRIMO KFT

KÖLCSEY U.11.

SZENAKO KFT

KÖLCSEY U.1-3.

CEDOLINI II. BT

FEKETESAS U.28.

GONDOLA DUE KFT.

FEKETESAS U.28.

MILLEMONDI KFT

FEKETESAS U.28.

BULLAR BT

GUTENBERG U.12.

TARI AND TARI KFT

GUTENBERG U.29.

GOLD-ÁTRIUM KFT

KÁRÁSZ U.9.

HATOS RÉTES KFT.

KLAUZÁL TÉR 7.

Vasáru- festék- üvegkiskereskedelem Vasáru- szerelvénynagykereskedelem Egyéb nyíltárusítású vendéglátás Egyéb nyíltárusítású vendéglátás Egyéb nyíltárusítású vendéglátás Egyéb nyíltárusítású vendéglátás Egyéb nyíltárusítású vendéglátás Éttermi cukrászdai vendéglátás Éttermi cukrászdai vendéglátás Éttermi cukrászdai vendéglátás Éttermi cukrászdai vendéglátás Éttermi cukrászdai vendéglátás Éttermi cukrászdai vendéglátás Éttermi cukrászdai vendéglátás

20

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Éttermi cukrászdai vendéglátás Éttermi cukrászdai vendéglátás Éttermi cukrászdai vendéglátás Éttermi cukrászdai vendéglátás Szállodai szolgáltatás étteremmel Biztosítást kiegészítő tevékenység Biztosítást kiegészítő tevékenység Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Értékpapír- ügynöki tevékenység

SZEGMAHAT KFT

KLAUZÁL TÉR 7.

PROGRAM KFT

KÖLCSEY U.1-3.

3 KRAJCÁR BT

TISZA L.KRT.61.

SÖRPATIKA SZEGED KFT

TISZA L.KRT.65.

EURASIA KFT

KÖLCSEY U.1-3.

HANDI-3.14 BT.

GUTENBERG U.22.B.

MONAD 2000 BT

TISZA L.KRT.50.

LELI 2002 KFT


ELV KFT

KÁRÁSZ U.9.

BROKART KFT

KÁRÁSZ U.9.

SZEPESI-TOTH ÜGYVÉDI IRODA


Jogi tevékenység

AMPOVITS-KABOK ÜGYVÉDI IRODA

KLAUZÁL TÉR 8.1.E.3.

Jogi tevékenység Jogi tevékenység

ÜGYVÉDI IRODA 6.SZ.

KÖLCSEY U.13.3.EM.23. TISZA L.KRT.54.

KISS ÉS TÁRSA BT

BOLYAI J.U.11.

OPERÁTA BT

FEKETESAS U.28.

SZOLD-2000 KFT

FEKETESAS U.28./LEV.CIM/

PR-BRIDGE BT/SZÉP KRISZTINA

KÁRÁSZ U.6.

PROGRAM 2002 BT

TISZA L.KRT.58.

DIFOX KFT

KÖLCSEY U.13.

DEÁK IRODATECHNIKA KFT

LONDONI KRT.5.

SOXÖG BT

FEKETESAS U.2426

HORTUS BT

GUTENBERG U.6.

TELAMON PRO KFT

KÖLCSEY U.10.

TELAMON'66 BT

KÖLCSEY U.10.2.E.13.

UT-TAL BT


BELVÁROSI VAGYONVÉDELEM BT

GOGOL U.13.

JULIUS PANNONYUS BT

GUTENBERG U.22.1.E.7.

PESTI ÜGYVÉDI IRODA

Jogi tevékenység Máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet Máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet Máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet Máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet Máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet Iroda- számítógépjavítás Iroda- számítógépjavítás Mérnöki tevékenység, tanácsadás Mérnöki tevékenység, tanácsadás Mérnöki tevékenység, tanácsadás Mérnöki tevékenység, tanácsadás Mérnöki tevékenység, tanácsadás Nyomozási biztonsági tevékenység Piac-és közvéleménykutatás

21


NEW TREND BT

FEKETESAS U.28.

CONTROLLING KFT

GOGOL U.23.

SZIGNO BT

GUTENBERG U.30.

EURO CONTAX KFT

HAJNOCZY U.6.

ZOLTÁN BT.

KÖLCSEY U.1-3.

GRADUSOFT KFT


SILUETTE BT

GOGOL U.1.

PHARMAHUNGARY 2000 KFT

HAJNOCZY U.6.1.E.1.

UNICOTEC KHT

KIGYO U.4.

CONTENT PRO BT

KÖLCSEY U.8.

VIVA NIKA BT ATLAS-PRO KFT UNIO 2002 STUDIO KFT

Vegyes területfelhasználási egységű területen valósul meg a beavatkozás 1. táblázat:

Teljesül

GUTTENBERG U.22.A.FSZ.2. KÁRÁSZ U.16. TISZA L.KRT.48.FSZ.2.

Számviteli könyvvizsgálói adószakértői tevékenység Számviteli könyvvizsgálói adószakértői tevékenység Számviteli könyvvizsgálói adószakértői tevékenység Számviteli könyvvizsgálói adószakértői tevékenység Számviteli könyvvizsgálói adószakértői tevékenység Szoftverkészítés szaktanácsadás Természettudományi műszaki kutatás fejlesztés Természettudományi műszaki kutatás fejlesztés Természettudományi műszaki kutatás fejlesztés Titkári, fordítói tevékenység Üzletviteli tanácsadás Üzletviteli tanácsadás Üzletviteli tanácsadás

Szeged Város Építési Szabályzata, 15. melléklet (A rendeltetés szabályozási zóna tervlapja)

Akcióterületünk tehát a funkcióbővítő fejlesztés támogathatóságának megítéléséhez kapcsolódóan felállított kritériumrendszert kielégíti, ugyanis az akcióterületen 11 közösségi/közigazgatási/közszolgáltatási funkciójú intézmény (minimum elvárás: 4), és 99 kereskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltató egység található (minimum elvárás: 20), egyértelműen városközponti elhelyezkedése okán is.

22


9. ábra: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások az akcióterületen

23


4. Helyzetértékelés Az akcióterület helyzetértékelése több forrásból származó adatokon és információn alapul. A fejezet épít az Integrált Városfejlesztési Stratégiában bemutatott, városrész-szintű és városi adatokra, de főként az akcióterületre vonatkozó statisztikai adatok elemzését foglalja magában. Ez utóbbi adatokat a Központi Statisztikai Hivatal és Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának munkatársai szolgáltatták. A statisztikai adatok mellett nélkülözhetetlen, alapvető információk származnak – többek között a beépítettség jellegére és az épületek és közterületek állagára vonatkozóan – a terület bejárásából, melyre 2008 áprilisában került sor. Az akcióterületi adatok forrása Adatszolgáltató SZMJV Adóiroda

Téma Működő vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek adatai. Segélyezettek és szociális és egészségügyi közszolgáltatások. Az akcióterület népessége. Örökségvédelmi szempontból országos, helyi védettségű épületek, műemlékek. Szálláshelyek adatai. Parkolók, kerékpárutak, utak állapota, közlekedés.

SZMJV Szociális Családvédelmi és Egészségügyi Iroda SZMJV Népességnyilvántartó Csoport Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Szegedi Regionális Iroda, Tourinform SZMJV Fejlesztési Iroda, közlekedési csoport Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Zöldterületek, fasorok. Kft. Szegedi Körzeti Földhivatal Lakások funkciója, típusa, kora. Csongrád Megyei Közútkezelő Kht. SZMJV Oktatási, Kulturális és Sportiroda KSH Szegedi Városi Rendőrkapitányság

Adatkérés időpontja 2008.05.06 2008.05.06 2008.05.06 2008.05.07 2008.05.06 2008.05.06 2008.05.06 2008.05.06

Megyei kezelésű utak adatai.

2008.05.07

Oktatási, kulturális és vallási szféra. A lakosság végzettségi és foglalkoztatottsági adatai, lakásállomány Bűnesetek, bűnelkövetők száma

2008.05.07 2008.05.10 2008.05.30

2. táblázat: az akcióterületi adatok forrásai

4.1. Demográfiai jellemzők A város népessége A 168.142 lakosú Szeged Magyarország 4. legnagyobb városa, Csongrád megye népességének 2/5-e lakik itt. A jelen akcióterületet is szervesen magába foglaló Belvárosban a város lakosságának 17,6 %-a él. Az akcióterület lakónépessége 2007 fő, a város lakónépességének 1,19 %-a él e területen. Az akcióterület korstruktúrája közel sem kiegyensúlyozott. A városi átlagnál alacsonyabb a 014 évesek népességen belüli aránya, míg kiemelkedően magas a 74 évnél idősebbek aránya, túlreprezentáltságuk a városra jellemző érték (6,8 %) közel kétszerese (11,7 %).

24


Korosztályok 0-14 15-54 55-59 60-74 74+ Összesen

Akcióterület Akcióterület (fő) (%) 227 11,3% 1.085 54,1% 152 7,6% 309 15,4% 234 11,7% 2.007 100,0%

Város (fő) 23.269 97.217 11.795 24.497 11.364 168.142

Város (%) 13,8% 57,8% 7,0% 14,6% 6,8% 100,0%

Megye (fő)

Megye (%)

61.600 238.973 29.060 63.390 30.728 423.751

14,5% 56,4% 6,9% 15,0% 7,3% 100,0%

3. táblázat: az akcióterület lakosságának korstruktúrája Akcióterület

Szeged

Magyarország

60

50

40

30

20

10

0 0-14

15-54

55-59 Korcsoportok

60-74

74+

10. ábra: Az akcióterület, a város és az ország lakossága korcsoportonként

Az akcióterületen élő, aktív korú lakosok között mind a város, mind a városrész átlagát (17,2 %, illetve 13 %) meghaladja a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (19,5 %) a lakosságon belül. De 9 százalékponttal magasabb a városi átlagnál az akcióterületen élő, felsőfokú végzettségű aktív korú lakosság aránya is, bár ez a 30% közeli arány a teljes belvárosi városrészt jellemzi. Szeged összesen (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

Belváros (%)

Akcióterület (%)

Eltérés városhoz képest (%)

Eltérés városrészhez képest (%)

17,2

13,0

19,5

+2,3

+6,5

20,7

30,8

29,7

+9,0

-0,9

4. táblázat: Az akcióterületi lakosság iskolai végzettsége

25

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Az akcióterületen tehát öregedő korstruktúra mellett jelentős, a városi és városrészszintű átlagot meghaladó az alacsony végzettségű munkaképes korú lakosok aránya (20%), miközben a munkaképes korú lakosság 30%–a felsőfokú végzettséggel rendelkezik (ez az érték a városi átlagot jóval meghaladja, ám a városrész szempontjából tekinthető magasnak). Ez indikálja, hogy a városrészben a helyi lakosság összetétele önmagában sokféle funkció jelenlétét igényelheti.

4.2. Gazdaság A területen – vélhetően a városközpont-jellegből adódóan is – magas a vállalkozások száma. 2006-ban 347 vállalkozás működött az akcióterületen az Adóiroda nyilvántartása szerint, a 10.000 főre vetített vállalkozásszám (vállalkozássűrűség) nem csak a városi, hanem a városrészi értékeket is jelentősen meghaladja. A vállalkozások nettó árbevétele Szegeden 9.407.437.000 Ft volt 2006-ban. A helyi adószabályozás szerint adóalapot a bevétel anyagköltséggel, eladott áruk értékével és további tételekkel csökkentett összege adja, így Szeged vállalkozásai által megtermelt adóalap 2006ban 2.653.288.000 Ft volt, mely után 53.374.000 Ft adófizetési kötelezettség keletkezett. Az adóalap közel 20%-a az akcióterületen keletkezett. Működő gazdasági társaságok

Akcióterület

Belváros városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

Adóalap M Ft.

db

db/10.000 fő

db/10.000 fő

Ipar

7

34,88

541,33

320

108,94

133,41

Kereskedelem

39

194,32

587,4

703

239,34

214,06

Szolgáltatás

120

597,91

950,86

Egyéb

181

901,84

152,18

Összesen

347

1728,95

2231,77

2899

986,96

813,20

5. táblázat: Vállalkozássűrűség az akcióterületen

Az akcióterületen működő (székhellyel, vagy telephellyel rendelkező) vállalkozások 2006-ban összesen 822 főt alkalmaztak (átlagosan 2,35 alkalmazott/vállalat). Az akcióterületen az adóiroda 147 ingatlanra vet ki építményadót, melyekből a 2008-as adóévben 35.748.336 Ft bevétel származott. A terület legnagyobb ipari létesítménye az Első Magyar Kenderfonó Zrt. kéthektáros, több mint 130 éves ingatlan-együttese. A gyár külföldi, főleg amerikai, angol piacokra kenderből készült zsineget, kötelet, kézműves termék-alapanyagokat szállít, itthon főleg műanyag Raschel-zsákot, PP-bálázózsineget, -kötelet értékesít. Az Első Magyar Kenderfonó Zrt azonban kiköltözteti a gyártási tevékenységet e belvárosi épületegyüttesből, a gyár helyén pedig az ECE cégcsoport tagja, az Einkaufs-Center Szeged G.m.b.H Co. KG létesít ÁRKÁD bevásárlóközpontot. Az akcióterület legjelentősebb kereskedelmi egysége jelenleg a Mars téren található piac, ahol a legforgalmasabb napokon mitegy 600 asztalos árus kínálja portékáját a vásárlóknak. További kiskereskedelmi egységek – főként üzletek, butikok – elsősorban az akcióterület Tisza Lajos körúton „belüli” területeken találhatók nagyobb számban, leginkább a Kölcsey 26

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) utcában, a Kígyó utcában, a Feketesas utcában, a Somogyi utcában, valamint a Kárász utcán és a körúton. Megfigyelhető bizonyos kereskedelmi és vendéglátó funkciók megjelenése a körút és Mars tér közötti utcaszakaszokon is, főként a Hajnóczy és Gutenberg utcákban. A adóiroda által vezetett nyilvántartásban szereplő főtevékenységek alapján az akcióterületen kis- és nagykereskedelemmel, illetve vendéglátással mintegy 60 egység foglalkozik. A kiskereskedelmi egységek száma 30, közülük 12 a Kárász és Kölcsey utcák, 5 pedig a Gutenberg utca mentén található. A Mars téren álló két csarnok 50 körüli kiskereskedelmi egységéből mindössze 3 volt a nyilvántartás adatsorának része a 2007-es adóévben, Ezek mellett a termelői piac is jelentős forgalmat bonyolít. A 17 vendéglátó egység 2/3-a tartozik az étterem, cukrászda csoportba. Ingatlanügyletekkel, bérbeadással, forgalmazással, ügynöki tevékenységgel 21, pénzügyi szolgáltatással pedig 5 vállalkozás foglalkozik az akcióterületen. A gazdasági szolgáltatók száma kiemelkedően magas, 30 vállalkozás foglalkozik ezzel a tevékenységi körrel. Közülük 7 adószakértő, könyvvizsgáló, 5 mérnöki, 4 jogi, 3 üzletviteli tanácsadó tevékenységet folytat. A Kölcsey utcában, a Kölcsey és Kelemen utcák kereszteződésénél háromcsillagos szálloda található. A belváros szívében, a Kárász utcától kb. 20 méterre elhelyezkedő Royal Hotel 151 férőhellyel rendelkezik, mellyel a város szállodai férőhely-kínálatának 8%-át reprezentálja. A Royal Hotelen kívül sem panzió, sem egyéb szálláshely nem található a területen. Az akcióterület gazdasági és szociális funkciói erősek és a jövőben intenzív fejlődésük várható, főként kereskedelmi és szolgáltatási területen.

4.3. Foglalkoztatottság A foglalkoztatottsági jellemzőket a 2001. évi népszámlálás adatai alapján mutatjuk be. Az akcióterület 2001. évi lakosságából (1955 fő) a munkaképes korúak (15-59 évesek) 57 %-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelmemmel, ebből 15,7% legfeljebb általános iskolai végzettségű. Az időskorúak területen megfigyelhető felülreprezentáltságára vezethető vissza, hogy a háztartások 53,6 %-a nem rendelkezik aktív keresővel, s ugyanez a jelenség felelős az alacsony iskolai végzettségűek magas arányáért is. Azonban kirívó az aktív korú népesség magas munkanélküliségi aránya és az alacsony foglalkoztatottság.

Szeged összesen (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Belváros (%)

Akcióterület (%)

Eltérés városhoz képest (%)

Eltérés városrészhez képest (%)

44,2

51,2

57,0

+12,8

+5,8

52,7

46,0

41,1

-11,6

-4,9

41,1

51,9

53,6

+12,5

+1,7

10,6

9,2

15,7

+5,1

+6,5

6. táblázat: Foglalkoztatottság az akcióterületen

27

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Az akcióterületen élő munkaképes korúak között a városi átlagnál többen részesülnek rendszeres szociális segélyben, ami az alacsony iskolai végzettségű lakók viszonylagosan magas arányával áll összefüggésben. A városi átlagnál alacsonyabb a lakásfenntartási támogatásban, valamint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya. A segélyezés is a szociális juttatásokból részesülők aránya magasabb a városi aránynál. Míg a rendszeres szociális segélyek átlagban alacsonyabb összegűek, addig a lakásfenntartási támogatások magasabbak az akcióterületen (utóbbi az időskorúak magas arányával függ össze). Akcióterület (fő)

Város (fő)

Arányuk a városban (%)

Arányuk az akcióterületen (%)

Rendszeres szociális segélyben részesülők = Aktív korúak (15-59 év), akiknek jövedelmük kizárólag támogatásból származik

22

1594

0,9

1,38

Lakásfenntartási támogatásban részesülők

52

3455

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők

48

3254

2007

168142

Összes népesség

2,05 1,94 100

1,51 1,48 1,19

7. táblázat: segélyezettek száma és megoszlása az akcióterületen és a városban

Az akcióterület foglalkoztatottság tekintetében tehát mind a városi, mind a városinál rosszabb értékekkel rendelkező városrész-szintű értékeknél rosszabb helyzetet mutat fel. Az alacsony végzettségű munkaképes korúak relatíve magas aránya és az idősebb korú, segélyezésre szorulók felülreprezentáltsága hosszabb távon érezhető szociális problémák megjelenését és felerősödését vetítheti előre.

4.4. Az akcióterület lakásállománya Az 1879. márc. 12-i nagy szegedi áradás a város 5723 házából mindössze 265-öt hagyott meg Lechner Lajos, Szeged újjáépítési tervei kidolgozójának beszámolói szerint. Ezen házak főként az akkor magasabb fekvésű Palánk - a mai Belváros – részén találhatóak, mely korábban magas fekvése miatt Szeged ősmagja és a sókereskedelem központja is volt. Az újjáépítés során a városközpontban és a Tisza Lajos krt. környékén épült magánpaloták, többlakásos bérházak stílusukban és méretükben is követték a belvárosban felépült intézményeket. Így a belvárosi területeken elhelyezkedő akcióterület épületeinek mai képét meghatározza az ún. „palotás város” kialakult képe. Az épületek jelentős része rendezett állapotban van, legnagyobb részük az árvíz utáni években és az 1910-1920-as években épült egységes eklektikus és szecessziós stílusban. Városi szinten a 70.787 lakásból mintegy 5.000 áll az önkormányzat tulajdonában. Az akcióterületen a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1.044 lakás található, amelyek közül - a ’90-es évek értékesítő hulláma után – jelenleg 420 lakás áll a szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. (IKV) kezelése alatt. Tehát az akcióterületen jelentős – 40,2% az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, jóval meghaladva a városi szinten jellemző 6,8 %-os és a belvárosi 18,1 %-os jellemző értékeket. Ennek oka, hogy ezen belvárosi magterületen található lakások jelentős része áll helyi, műemléki védelem alatt. Ezek a bérlakások az önkormányzat teljes-, vagy résztulajdonában lévő 50 épületben találhatóak. Az önkormányzati tulajdonú lakások legnagyobb része a magasabb komfortfokozatú kategóriába tartozik, 90 %uk komfortos és összkomfortos, mindössze 10 % alacsony komfortfokozatú. Az alacsony 28

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) komfortfokozatú lakások aránya városrészi és városi viszonylatban nem mutat extremitást, azonban jelentő eltérés mutatkozik az összkomfortos lakásállomány terén. Az akcióterületen a Belvárosra jellemző értékhez viszonyítva 12 %-kal, a városi értékhez viszonyítva pedig 33 %kal kevesebb összkomfortos lakás található. Lakás jellege komfortfokozat szerint Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükséglakás Összesen

Lakások száma (db) 123 255 12 22 8 420

Lakások aránya (%) 29,3 60,7 2,9 5,2 1,9 100,0

Átlagos alapterüet (m2) 91,8 60,1 39,3 38,4 20,7 50

8. táblázat: az önkormányzati tulajdonú lakások az akcióterületen, komfort szerint

A lakások jellegét szobaszám szerint is csoportosíthatjuk. Ezen csoportosítás szerint a lakások legnagyobb része az 1- 2 szobás csoportokba esik, összesen 321 lakás ilyen a 420-ból. Az önkormányzati tulajdonú lakások szobaszám szerint: Lakás jellege szobaszám Lakások száma Lakások aránya Átlagos szerint (db) (%) alapterület (m2) 0,5-1 szoba 131 31,2 31 1,5-2 szoba 196 46,7 59,9 2,5-3 szoba 64 15,2 100,2 3 szoba felett 29 6,9 158,3 Összesen 420 100,0 87,3 9. táblázat: az önkormányzati tulajdonú lakások az akcióterületen, szobaszám szerint

Az IKV nyilvántartása szerint az akcióterületen található, önkormányzati tulajdonú lakások épületeiben a nem lakáscélra hasznosított ingatlanok több típusa is helyet kap. E helyiségek esetében az üzleti hasznosítás a jellemző (62,1 %), de az irodák, garázsok és raktárak száma is számottevő (29,5%). Mindezen üzleti hasznosítású ingatlanok típus szerint a következő táblázatban szerepelnek. Nem lakás helyiségek Üzlet Iroda Állandó garázs Raktár Műhely Egyéb épület Összesen

jellegű Számuk (db) 141 27 20 20 12 7 227

Arányuk (%) 62,1 11,9 8,8 8,8 5,3 3,1 100,0

Átlagos alapterüet (m2) 105,3 137,4 16,7 72,1 65,6 113,1 85

10. táblázat: az önkormányzati tulajdonú, nem lakáscélra hasznosított ingatlanok az akcióterületen,

29


11. ábra: önkormányzati tulajdon lakóingatlanok az akcióterületen

30


egyéb épület; 7 műhely; 12 raktár; 20 állandó garázs; 20

iroda; 27

üzlet; 141

12. ábra: Nem lakás jellegű helyiségek száma önkormányzati tulajdonban

Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban helyiséget bérlő üzletek, irodák, garázsok, raktárak és műhelyek, a lakások számának felét is meghaladó mértéke rávilágít a gazdasági tevékenységek kiemelkedő részesedésére az akcióterületen. Energiahatékonysági jellemzők: az akcióterület házai egyedi fűtésesek, teljes mértékben gázfűtéssel. Az utóbbi években nyílászárócserék, illetve egyéb energiahatékonyságot javító beruházások nem jellemzőek. A terület épületállományának szinte teljes egésze védett, az önkormányzati tulajdonú lakások állapota kielégítő, mind alapterületük, mind komfortfokozatuk versenyképes keresletet biztosít számukra. Az akcióterület üzleti, iroda és egyéb, nem lakás jellegű helyiségeinek bérbeadásával az ingatlangazdálkodásért felelős IKV Zrt. további bevétel-növekedést érhet el.

4.5. Környezet Természeti környezet Szeged területén az erdők, zöldfelületek aránya mindössze 8,2 %, amely szétszórtan helyezkedik el a város területén. Az akcióterületen 5113 m2 zöldterület található, főként zöldsáv formában. Nagyobb, egybefüggő zöldterület nincs is önkormányzati kézben, egyedül a zsidó hitközség gondoz egy 4188 m2-es parkot az Új zsinagóga tömbjén, amely kerítéssel elzárt. A jól karbantartott kert –akárcsak a zsinagóga jellegzetességei– Löw Immánuel főrabbi munkásságát dicsérik. A főrabbi korábban Die Flora der Juden című munkájában a Biblia és a Talmud növényeit örökítette meg, így a kert fáit is maga válogatta. A főhomlokzat előtti tiszafa sor, a piramistölgyek és császárfák a főrabbi botanikai jártasságát tanúsítják. A közterületeken 466 fa található, amelyeket a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. gondoz. A növények főként a városi magterületeken kívül, a két körút közti területen találhatóak. Külön említést érdemel a Gutenberg utca korábban védettséget élvező japánakác sorának 77 egyede, ugyanis a fák – többek között koruk és állapotuk miatt – a tervezett fejlesztések keretében részben kivágásra, majd új fákkal történő helyettesítésre kerülnek. Ennek oka, hogy a fasor amellett, hogy rongálja az épületeket, az elöregedett, koros egyedek balesetveszélyesek, cserére szorulnak. Természetvédelmi szempontból védett terület nem található a területen. A zöldterületek elöregedtek, megújításuk kívánatos.

31

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Környezeti elemek Az akcióterületen egyetlen nagyobb ipari létesítmény található. Az Első Magyar Kenderfonó Zrt. által korábban teljesen elfoglalt Londoni krt. - Bakay N. u. - Boros J. u. - Rigó u. által határolt tömbön ma kisebb mennyiségben folyik a termelés, levegő- és zajszennyezése nem jelentős. Az akcióterületi fejlesztésekkel párhuzamosan a Kenderfonó helyére mintegy 45.000 m2 kereskedelmi-, szolgáltató terület épül, vagyis az ipari termelés a területen a közeljövőben megszűnik. A magasabb arányú terhelést valójában a városon kívülről érkező por és a növekvő gépjárműforgalom okozzák. A „Szeged Város légszennyezettségének javítását szolgáló Intézkedési Program” elkészült, 2007-ben kiegészítésre került. Alapvetően a zöldterületek nagyságának növelését, a gépjárműforgalom kiszorítását, zajvédelmi intézkedések-, szmogriadó kidolgozását célozza, emellett hangsúlyt fektet a megfogalmazottak háromévenkénti értékelésére, aktualizálására. Részletes elvei az IVS-ben szerepelnek. A fellépő zajterhelés a gépjárműforgalomból fakad. A legforgalmasabb, akcióterületre eső útszakasz a Londoni körút Mars-teret érintő szakasza. Az akcióterületet tekintve a közlekedési eredetű zajterhelés a Londoni körút említett szakaszán a legjelentősebb (71,5 dBA nappal, 64,6 éjjel), de nem elhanyagolható a Bakay N. utcán sem(68,3 / 60 dBA). A közlekedési zajterhelés mindkét helyen túllépi a nappal és éjjel megengedett határértékeket. A körút Kossuth- és Kálvária sugárutak közti szakaszán a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Kht. mérőállomásának adatai alapján a 2006-os napi átlagforgalom 24.038 jármű volt, ez részben a magas a teher-, busz- és trolibusz-forgalomnak is köszönhető. A közterületek tisztaságáról a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. gondoskodik. Az akcióterületen nem, annak közelében azonban több szelektív hulladékgyűjtő hely is található, a hulladék szelektív gyűjtését az önkormányzat propagandával támogatja. Építészeti örökségek Az akcióterületen jellemzően az építészeti értékek dominálnak a környezeti elemek ellenében. A dominánsan zártsorú beépítésű és kialakult belvárosi övezetbe tartozó akcióterületen nagy számban találunk helyi védelemben részesített épületeket, köztéri alkotásokat és a műemlékeket. Alkotás megnevezése Millenniumi-oroszlános díszkút Kossuth Lajos szoborcsoport Utcai zene szoborcsoport

Alkotó neve Tóbiás Klára Róna József Kligl Sándor

III. Huszárezred emlékmű (rekonstrukció) Balázs Béla (dombormű) Gutenberg (dombormű)

Gách István-Turáni Kovács Endre Tóth Sándor Bánvölgyi László

Alkotás helye Klauzál tér Klauzál tér Kárász utca-Dugonics tér Tisza L. krt. 71.

Kihelyezés éve 2000. 1902 2001.

Dugonics tér 2. Gutenberg u. 25

1974/ 2002 1990.

1942/1995.

11. táblázat: köztéri műalkotások az akcióterületen

Szeged Megyei Jogú Város helyi építészeti örökségének védelméről szóló (55/2005.(XI.17.)) Kgy. rendelet alapján a helyi védelem célja Szeged város egyedi építészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességeinek, építészeti, településképi, településszerkezeti értékeinek, a térség kiemelkedő hagyományainak, a szegedi emberek munkáját és kultúráját híven tükröző épített környezetének megőrzése. Ezen elvek mentén 41 helyi egyedi védelem alá tartozó épületet, egy egyedi védelem alá tartozó képzőművészeti alkotást, 8 helyi területi védelem alá tartozó térfalat, 3 sarokbeépítést határoztak meg. További 20 épület várja, hogy helyi egyedi védelem alá kerüljön. 32

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) 2007-ben városi szinten 291 helyi egyedi védettségű épület volt. Ezek száma azonban 2-vel csökkent, mert az új zsinagóga - mely az akcióterületen található - és a Szentháromság utca 3. műemléki védettség alá került. Az akcióterületen található 41 helyi egyedi védelem alá tartozó épület: Eredeti sorszám: utcanév, házszám Helyrajzi szám Dugonics tér 4. 3901/2 Feketesas u. 23. (Kígyó u. 6.) 3914 Feketesas u. 28. 3891 Gogol utca 21. (Jósika u. 15.) 3271 Gutenberg utca 11. (Bólyai u. 5.) 3221 Gutenberg utca 12. (Bólyai u. 9.) 3219 Gutenberg utca 19. 3256 Gutenberg utca 20. (Jósika u. 12.) 3215 Gutenberg utca 21. 3255 Gutenberg utca 22/a (Jósika u. 9.) 3268 Gutenberg utca 25-27. 3249 58. Hajnóczy utca 4. 3153/4 Jósika utca 5/a, 5/b, 7/a, 7/b 3258 (Gutenberg u. 17.) Kárász utca 6. 3866 Kárász utca 7. 3894 Kárász utca 8. 3867 Kárász utca 10. 3872 Kárász utca 11. (Kölcsey u. 7.) 3896 Kárász utca 12. (Kölcsey u. 5.) 3873 Kárász utca 13. (Kölcsey u. 6.) 3901

Eredeti sorszám: utcanév, házszám

Helyrajzi szám 3888 3915 3870 3901/2 3912/2 3898 3899 3916 3913/A-B 3912 3911 3901/2

Kígyó utca 2. Kígyó utca 7. Kölcsey utca 1. Kölcsey utca 8/b Kölcsey utca 10. Kölcsey utca 11. Kölcsey utca 13. (Feketesas u. 30.) Tisza Lajos krt. 48. Tisza Lajos krt. 50. (Feketesas u. 25.) Tisza Lajos krt. 52. Tisza Lajos krt. 54. Tisza Lajos krt. 58. (Dugonics tér 5.) Tisza Lajos krt. 59. Tisza Lajos krt. 61. Tisza Lajos krt. 63. Tisza Lajos krt. 65. Tisza Lajos krt. 67. Gutenberg utca 4. Gutenberg utca 14. Gutenberg utca 16. (csak telekhatáron álló épület) Hajnóczy utca 20.

3153/5 3153/6/A-B 3158 3168 3169 3167 3218

a

K-i

3217 3254

12. táblázat: helyi védettség alá tartozó épületek az akcióterületen

Az egyetlen helyi egyedi védelem alá tartozó képzőművészeti alkotás a már említett III. Huszárezred emlékmű a Reök palota előtti téren, amely jelen városrehabilitációs projekt keretében felújításra kerül. Területi-, térfal-védelem alá kell helyezni egy teret, ha a védett épületek aránya meghaladja a 1/3-ot, sarokvédelem alá kell helyezni, ha meghaladja a 2/3-ot. A helyi területi védelem alá tartozó 8 térfal a következő táblázatban látható: Dugonics tér 1-5.

Feketesas utca 24-30. Gutenberg u. 12-20.

Cím: Dugonics tér 1. Dugonics tér 2. Dugonics tér 4. Dugonics tér 5. (Tisza L. krt. 58.) Feketesas u. 24-26. Feketesas u. 28. Feketesas u. 30. (Kölcsey u. 13.) Gutenberg u. 12. (Bólyai u. 9.) Gutenberg u. 14. Gutenberg u. 16. (Ny-i telekhatáron álló épület) Gutenberg u. 16. (K-i telekhatáron álló épület) Gutenberg u. 18. Gutenberg u. 20. (Jósika u. 12.)

Hrsz: 3903 3901/2 3901/2 3901/2 3890 3891 3899 3219 3218 3217 3217 3216 3215

A védettség foka M E E E E E E E E

33

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Gutenberg utca 17-27. Jósika u. 5/a, 5/b, 7/a, 7/b. (Gutenberg u. 17.) Gutenberg u. 19. Gutenberg u. 21. Gutenberg u. 23/a. Gutenberg u. 23/b. Gutenberg u. 25-27. Kárász utca 13-17. Kárász u. 13. Kárász u. 15. Kárász u. 17. (Dugonics tér 1.) Kölcsey utca 1-5. Kölcsey u. 1. Kölcsey u. 5. (Kárász u. 12.) Kölcsey utca 7-13. Kölcsey u. 7. (Kárász u. 11.) Kölcsey u. 9. Kölcsey u. 11. Kölcsey u. 13. (Feketesas u. 30.) Kölcsey utca 6-12. Kölcsey u. 6. (Kárász u. 13.) Kölcsey u. 8/a Kölcsey u. 8/b Kölcsey u. 10. Kölcsey u. 12. (Tisza L. krt. 56.)

3258

E

3256 3255 3252/2 3252/1 3249 3901 3902 3903 3870 3873 3896 3897 3898 3899 3901/2 3901/2 3901/2 3901/2 3901/2

E E E E M E E E E E E E E M

13. táblázat: helyi védettség alá tartozó térfalak az akcióterületen Jelmagyarázat: E - egyedi védelem alatt álló objektum M - műemléki védelem alatt álló objektum Cím: 1. Feketesas u. 23. (Kígyó u. 6.) Feketesas u. 24. (Kígyó u. 4.) 2. Gogol u. 21. (Jósika u. 15.) Gogol u. 19. (Jósika u. 16.) 3. Gutenberg u. 11. (Bólyai u. 5.) Gutenberg u. 12. (Bólyai u. 9.) Gutenberg u. 9. (Bólyai u. 10.) Gutenberg u. 10. (Bólyai u. 12.)

Hrsz: 3914 3889 3271 3213 3221 3219 3149 3160

A védettség foka E E E E

14. táblázat: helyi védettség alá tartozó 3 sarokbeépítés az akcióterületen

34


13. ábra: müemléki és helyi védettségű épületek a városban és az akcióterületen

35


Az alábbi táblázat az akcióterületen található és várhatóan helyi egyedi védelem alá kerülő épületeket segít áttekinteni. Ezen objektumokra már elkészült az értékvizsgálati dokumentáció, a védelem alá helyezési eljárás folyamatban van. Cím: Bolyai u. 8. (új homlokzatképzés) Bolyai u. 12. - Gutenberg u. 10. Gogol u. 7. Gogol u. 8. - Dáni u. 1. Gogol u. 11- 13.- Bolyai u. 11. Gutenberg u. 4. Gutenberg u. 7. Gutenberg u. 14. Gutenberg u. 16/a Gutenberg u. 16/b Hajnóczy u. 20. óvoda Jósika u. 16. - Gogol u. 19. klasszicista jellegű épület Londoni krt. 2. - Hajnóczy u. 30. + Singer Ármin üvegmozaik cégtáblája Londoni krt. 4. Londoni krt. 8. - Gutenberg u. 29. Londoni krt. 12. Londoni krt. 14. Mars tér 14. bal oldali épület (új homlokzatképzés) Mars tér 14. jobb oldali épület (új homlokzatképzés) Tisza Lajos u. 67 - 73. - Szabadsajtó u. malom

Hrsz: 3148 3160 3162 3180 3210 3167 3153/1 3218 3217 3217 3254 3213 3247 3248 3248 3261 3277 25587 20780/4

15. táblázat: várhatóan helyi védelem alá helyezendő épületek az akcióterületen

A város kiemelt figyelmet fordít a terület építészeti örökségének, értékeinek megőrzésére. Célja, melyet a jelenlegi fejlesztési tervek is alátámasztanak, a terület építészeti örökségének, értékeinek megőrzése, illetve azok bemutatása, hozzáférhetővé tétele a látogatók számára. Az ipari szennyezés elhanyagolható, azonban a közlekedés okozta zaj- és károsanyag-kibocsátás rövidtávú kezelése szükséges.

4.6. Közlekedés Az akcióterület egy része a belváros magterületén, másik része egy helyi és távolsági közlekedési csomópontban található. A városmagban, a Tisza Lajos körúton „belüli” területeken a forgalomszervezést a forgalom csillapítására irányuló törekvés jellemzi, távlati cél az átmenő forgalom teljes megszűntetése. A körutak közti területen a projektterület két sugárút, a Kossuth Lajos sgt. és a Kálvária sgt. között fekszik. Az előbbi forgalom-terhelése rendszeresen kiemelkedően, ez az állapot a 43-as főút felújításának befejezéséig minden bizonnyal fennmarad. A sugárutak forgalmát fogadó és város körül elosztó Londoni körút Mars teret érintő szakasza a körút legforgalmasabb része, amely mind átmenő, mind célforgalommal erősen terhelt. Forgalma 2006-ban napi 24 ezer jármű volt, ebből a 19.450 személygépkocsi, 2.997 kistehergépkocsi és 716 tehergépkocsi. A tehergépkocsik fele a nehéz kategóriájú géposztályba tartozik, ezek különösképp terhelik az útszakaszt. A Mars téren található, helyi, helyközi és távolsági autóbusz pályaudvar napi több százas buszforgalma is ezt az útszakaszt terheli, az autóbusz-forgalom 2006-ban 475 egyes és 143 csuklós autóbuszt jelentett napi rendszerességgel. A Bakay Nándor u. a Belvárost a belső-nyugati iparkörzettel köti össze, a Boros J. u. a körutat is tehermentesítő kiszolgálóút, míg a Rigó u. lényegében lakó utca. 36

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A városmag felé haladó utak a sugárutakkal párhuzamosan vezetik a forgalmat, azoknál lényegesen kisebb intenzitással. A Hajnóczy és a Gogol utcák a Tisza Lajos körúttól távol eső szakaszukon csak a Londoni körút felé engedik a járműveket, tehát a belvárosból kifelé irányuló forgalom halad rajtuk, míg a Gutenberg utca közepe a város irányába egyirányú. A területen a parkolási lehetőség elsősorban jelenleg a Reök Palota előtt, a Mars téri piac és a másodrendű városi utak mentén adódik, mindösszesen 820 gépkocsi számára biztosított.

14. ábra: Álló autók elhelyezésének terve a városban és az akcióterületen (Forrás: HVFK)

Az akcióterületen a 2008. évi gépjárműadó 650 adótárgyra tartalmazott előírást, vagyis majd minden 3. lakosra jut egy bejegyzett gépjármű. Ez az érték a városra vetítve mintegy 10 ezerrel több gépjárműt jelentene, ami nehezen kezelhető probléma lenne. Közlekedésforgalmi szempontból problémás területek: ¾ Kölcsey utcai parkolás korlátozása szükséges, gyalogos felület alakítandó ki ¾ Londoni krt. és Tisza L. krt. közötti területen csillapított forgalmú (Tempo30) zóna kialakítása szükséges, az egyéni gépjárműforgalom túlsúlyának mérséklése, a kerékpáros és gyalogos közlekedés elősegítése a cél. ¾ Londoni krt. városi kezelésbe vétele és helyi főúti igényeknek megfelelő visszaépítése kívánatos. A körúton kerékpárút kialakítása szükséges. A Tisza Lajos körúton ugyancsak több helyi közösségi közlekedési ág vonala fut össze. A lakosok 8 buszvonalon, trolin és 2 villamos-vonalon utazhatnak, továbbá az útszakasz gépjárműterhelése is állandó, a közelben található oktatási, kereskedelmi, szolgáltató funkciók miatt. A Transman Közlekedési Rendszergazdálkodási Tanácsadó Kft. által még 2000-ben készített tömegközlekedési felmérésen jól látható a terület terhelése. A felmérés óta átszervezések történtek, de a terület terheltségét az ábra mégis jól mutatja.

37


15. ábra: Szeged közlekedési vonalainak utasterhelése (Forrás: Szeged város tömegközlekedési hálózatának vizsgálata, Közlekedési Rendszergazdálkodási Tanácsadó Kft.)

16. ábra: A terület közlekedése (HVFK, maps.google.com)

17. ábra: Meglévő és tervezett kerékpárutak

4.7. Közművek Az akcióterület egésze összközműves, az összes épület csatlakozik a városi közműhálózatra. Bővítésre főként a Mars téren lesz szükség a megnövekedett forgalom miatt. A pontos tervek kidolgozása során tervezői feladat lesz a közművek átvilágítása. A Gutenberg utcában az elektromos áram ellátást biztosító fővezetéket körülöleli a fasor gyökérzete, így az egyes egyedek gyökérzetének eltávolítása miatt várhatóan oly mértékben sérülni fog az utca elektromos áram ellátását biztosító, földben elhelyezett fővezeték, hogy annak teljes cseréje lesz szükséges. A további közművek felülvizsgálata megtörtént, ha a gerincet nem is, de a bekötéseket biztosan cserélni kell. A Jósika és Gutenberg utca sarkán 38

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) található vizes csomópont is vélhetően felújításra szorul, akárcsak az utca teljes vízelvezetése. Ez utóbbinak oka a védett japánakác fasor lehulló növényi részeinek folyamatos szennyezése. Emellett a Kölcsey utcában, valamint a Reök palota előtti téren az útburkolat átalakításával együtt ki kell építeni a csapadékvíz-elvezetés rendszert is. Az egyes épületek és az út alatt húzódó szennyvíz-gyűjtő csatorna közötti összeköttetést biztosító, az épületek tulajdonában lévő közmű-csatlakozások elöregedettek, felújításuk szükséges és kívánatos mind a Kölcsey, mind a Gutenberg utca esetében. A Kölcsey utca felújítása a közműveket nem fogja érinteni. A Mars téren a szennyvíz- és villamos áram közművek kapacitásai megfelelő mértékben rendelkezésre állnak, a két kiscsarnok építésekor kiépítésre kerültek.

4.8. Közösségi szolgáltatások Városközponti jellegű terület lévén jelentős a közösségi szolgáltatások szerepe is. Szeged Budapest után az ország második legnagyobb oktatási, kutatási központja. Iskolavárosként és oktatási központként stabil intézményhálózattal rendelkezik, sokféle tanulási és képzési lehetőséget kínál, a piacképes tudás átadásához szükséges humán erőforrás valamint a tárgyi és tartalmi feltételek rendelkezésre állnak. Mindezek eredményeképpen regionális tudásközpont szerepet tölt be a Dél-alföldi régióban, amely tovább erősödik a Szegedi Tudományegyetemmel való kapcsolata révén is. Az akcióterületen egy 80 férőhelyes óvoda működik a Hajnóczy utcában. Általános iskola nincsen, ugyanakkor két középiskola is található itt: a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 1.150 főt ellátó oktatási tevékenységet végez, valamint a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola 500 fős férőhellyel. A városban felsőoktatási tanulmányait végző több tízezer hallgató jelentős része, kb. 9 %-a SZTE Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója, amelynek épülete a Tisza Lajos körút 54. számú ingatlan. A diákok órára járnak ide és adminisztrációs ügyeiket intézni. Oktatás, képzés terén Szeged túlsúlya jellemzi az egész Dél-Alföldi Régiót, mind az itt található oktatási intézmények, mind a képzésben résztvevők száma alapján. 2006-ban 1000 szegedi lakosra 162 felsőfokú és 75 középfokú képzésben résztvevő jutott.

35000 30000 25000

23199

26424

28278

30430 31478 31565 30808

20000 15000 10000 5000 0 2000/2001

2002/2003

2004/2005

2006/2007

18. ábra: Az SZTE hallgatóinak száma 2000-2007 (Forrás: OM Oktatási-Statisztika)

A Szegedi Tudományegyetem Általános Jogtudományi Karának főépülete található az akcióterületen, mely kar hallgatóinak létszáma a 2006/2007-es tanévben 4143 fő volt (1945 39

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) nappali tagozatos). Az itt végzett hallgatók adják Magyarország végzett jogászainak több mint 1/6-át. Az oktatási intézményeket látogató, használó tanárok, diákok és kiszolgáló személyzet létszámát tekintve az akcióterületen élőket meghaladó létszámmal számolhatunk. Kulturális szolgáltatást nyújt az akcióterületen elhelyezkedő Kövér Béla Bábszínház (elsősorban a fiatalabb korosztályoknak) a Tisza Lajos körúton; a Reök palotában kapott helyet 2007-ben az időszaki tárlatokat, irodalmi, zenei programokat és szobaszínházat, színházi előadásokat rendező Regionális Összművészeti Központ; a Régi Zsinagógában pedig az Alterra - Kortárs Előadóművészeti Központ rendez előadásokat. A környék humán szolgáltatásokkal való ellátottsága kiemelkedő. Mindösszesen 25 szakorvosi rendelőt tart nyilván a Csongrád megyei ÁNTSZ, köztük 8 fogorvossal, számos szülész-nőgyógyásszal. A Gutenberg, Gogol és Hajnóczy utcák kiemelkednek magas számú humán szolgáltatásaikkal, a rendelők majd 80%-a itt található. Akárcsak a város egészét tekintve, az akcióterület létesítményei is minőségi szolgáltatásokat nyújtanak a városnak és vonzáskörzetének egyaránt. Oktatási és kulturális intézmények, egészségügyi, humán szolgáltatások ugyancsak erősen jelen vannak, ez utóbbiban a városi értékeket is jócskán meghaladva.

40


19. ábra: Közösségi funkciók az akcióterületen

41


4.9. Közbiztonság A Szeged Városi Rendőrkapitányság által szolgáltatott adatok tanúsága alapján az akcióterület legneuralgikusabb pontja egyértelműen a Mars tér. Az elmúlt évben az akcióterületen elkövetett bűnesetek fele itt történt, emellett a bűnesetek számának növekedése is majd kétszeres a 2000-es évhez képest. A 2007-es év adatai alapján a bűnesetek számával kiemelkedő másik akcióterületi rész a Dugonics tértől a Klauzál térig húzódik. Azonban ezen területen elkövetett bűnesetek száma a Mars téri harmadát sem érik el. A közrend és a személyek javai elleni bűncselekmények teszik ki a bűnesetek 82 %-át, melyeknek több mint fele szintén a Mars téri piacra és a buszpályaudvarra jut. A közlekedési kihágások száma alacsony volt az elmúlt évben, legjellemzőbb pontjai a két közlekedési gócpont, a Mars tér és a Tisza Lajos krt. A Mars tér jelenti az akcióterület közbiztonsági szempontból legproblémásabb pontját. A vonzáskörzet gyalogos forgalma a buszpályaudvar és a piac miatt itt koncentrálódik, így az elkövetett közrend elleni és személyi javak elleni bűntettek jelentősen rontják a város megítélését.

4.10. Az akcióterület településszerkezeti problémái A nagy árvíz után kialakított sugaras városszerkezeti rendszerrel élhető, fejleszthető szerkezettel látták el Szegedet. A mai kívánalmak, mint a kerékpáros közlekedés, a gyalogos zónák, tömegközlekedési fejlesztések ebbe a szerkezetbe illesztendők be. A 2003-ban a Kárász utcán megkezdett rehabilitációs munkálatok, melyekért a várost Europa Nostra díjjal tűntették ki, felemás helyzetet teremtettek. A környező utcák alacsonyabb esztétikai fokon állnak, a kevésbé odaillő utcafrontok, közterületek felújítása tovább nem halasztható. Turisztikai és gazdasági előnyök származnak a belváros egységesítéséből. A Kölcsey utca, a Reök palota előtti tér, a Fekete sas utca felújítása ennek keretében valósul meg. A városmag összefüggő területegységétől távol kialakult kereskedelmi decentrum, a Mars tér összeköttetése ugyancsak fontos városfejlesztési feladat. A gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalom elkerüli a kulturális értékeket képviselő Gutenberg és Hajnóczy utcák vonalát, a Zsinagógák környékét. Ezen a szakaszon a gazdasági, humán és kereskedelmi tevékenységek is erőre kaptak, melyek támogatásával a belvárosi magterület dinamikusan fejlődő félszigete alakulhat ki a Mars térig. Hasonló a gyökere a városi közigazgatási épületekkel kapcsolatos problémáknak is. A belváros központja, a Széchenyi tér köré szerveződtek korábban a közigazgatási funkciók, ezek száma azonban a város fejlődésével növekedett, s a városközponttól távolabb kaptak helyet. Megoldandó problémává vált így azok összeköttetése. Fontos szerkezeti probléma a zöldfelületek viszonylag alacsony aránya, melyet a város eddigi, s jelenleg tervezett közterületi munkálatai igyekeznek orvosolni. Ezen településszerkezeti problémák kisebb beavatkozások segítségével kezelhetők, jelentős probléma csak a szükséges átalakítások és átszervezések elmaradásával állna be.

42


4.11. Az akcióterület meglévő funkciói és a hiányzó funkciók Az akcióterület funkcióellátottságáról a következő táblázat nyújt rövid áttekintést. a) Gazdasági funkciók db

Akcióterület


Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Piac

1

4,98

5

1,70

12

0,71

Kiskereskedelmi üzlet

36

179,37

729

248,19

2056

122,18

Bank, pénzügy, biztosító

10

49,83

25

8,51

33

1,96

3

1,02

6

0,36

Szolgáltató központ Bevásárló központ

-

0

5

1,70

66

3,92

Ipari park

-

0

2

0,68

75

4,45

Logisztikai központ

-

0

2

0,68

6

0,36

Innovációs központ

-

0

2

0,68

4

0,24

Irodaház

2

9,97

10

3,40

13

0,77

Panzió

-

0

6

2,04

22

1,31

Szálloda Vendéglátó egység, étterem

1

4,98

8

2,72

8

0,47

19

94,67

44

14,98

74

4,40

16. táblázat: gazdasági funkciók az akcióterületen (2008-ban) b) Közlekedési, távközlési funkciók

Akcióterület


Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Vasútállomás

-

0

1

0,34

5

0,29

Postahivatal Tömegközlekedés járatai Benzinkút

-

0

6

2,04

20

1,19

28

139,51

32

10,89

102

6,06

-

0

-

0

16

0,95

17. táblázat: közlekedési és távközlési funkciók az akcióterületen (2008-ban)

c) Közösségi funkciók db

Akcióterület


Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Könyvtár

-

0

6

2,04

18

1,07

Művelődési ház Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum Sportlétesítmény

-

0

5

1,70

14

0,83

2?

9,97

13

4,43

17

1,01

-

0

9

3,06

38

2,26

18. táblázat: közösségi funkciók az akcióterületen (2008-ban)

43

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) d) Állami-, igazgatási-, hatósági-, igazságszolgáltatási funkciók

Önkormányzati kirendeltség, okm. ir., adóiroda Igazságügy, rendészet Tűzoltóság, katasztrófavédelem

Akcióterület


Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

-

0

9

3,06

17

1,01

-

0

6

2,04

10

0,59

-

0

-

0

1

0,06

19. táblázat: Állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási funkciók az akcióterületn e) Humán szolgáltatási funkciók db

Akcióterület


Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

2 (15)

9,97 (74,74)

31

10,55

77

4,58

1

4,98

12

4,09

31

1,84

1

4,98

4

1,36

29

1,72

1

4,98

9

3,06

52

3,09

Általános iskola

-

0

9

3,06

37

2,20

Középiskola, szakiskola

2

9,97

10

3,40

26

1,55

Egyetem, kutatás, K+F

3

14,95

21

7,15

23

1,37

Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Gyógyszertár Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény Óvoda

20. táblázat: humánszolgáltatási funkciók az akcióterületen

Jól látható, hogy a terület a gazdasági, közlekedési és humán területeken biztosít kiemelkedően magas szolgáltatásokat, közösségi funkciói azonban további erősítésre szorulnak. Gyakorlatilag a szükséges funkciók megtalálhatóak a területen, a problémát azok kiegyensúlyozatlansága okozza. Szükséges a centrum és a Mars téri decentrum intenzívebb összeköttetését biztosítani, a rehabilitált területeken pedig a funkciókat erősítő fejlesztéseket véghezvinni.

4.12. Piaci igények felmérése, elemzése Az akcióterületi terv előkészítése során feltártuk a fejlesztési igényeket, továbbá azt, hogy a fejlesztések megvalósulása eredményeképpen bekövetkező változtatások a lakosság, a helyi kereskedők és vállalkozók körében mekkora megelégedettséget váltanak ki. Az átalakításra kerülő öt különböző területi egység –a REÖK Palota előtti tér, a Kölcsey utca, a Gutenberg utca, az Árkád üzletközpont valamint a Mars téri piac –fejlesztése ugyanazt a célt: Szeged város gazdasági fellendülését, a város decentralizációját és turisztikai 44

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) vonzóerejének növelését szolgálja, azonban alapvetően mégis több külön kezelendő beavatkozásról van szó. Emellett a módszertani eszközt a megkérdezett csoport jellegétől is függővé tettük, hiszen pl. a kereskedőkkel mindenképpen személyes elbeszélgetésre volt szükség. Ennek tükrében a piaci igények felmérése az akcióterület részegységeihez különböző módszerekkel történt, melyeket a következő táblázat mutat be: Az igényfelmérés során alkalmazott módszer

A felmérés megnevezése

mikor

történt,

partner

Mars tér piac fejlesztése Potenciális üzleti partnerek felkeresése

A piac teljes fejlesztését megelőzte a piac csarnokaiba a betelepülési szándékok felmérése a kereskedők körében. Ez az igényfelmérési folyamat több lépcsőben és több év alatt bonyolódott 2001 és 2007 Potenciális üzleti partnerek felkeresése között. 2004 októberében elkezdődtek a kereskedők érdekképviseleteivel egyeztető tárgyalások is folytak. Az érdekképviseletekkel történt egyeztetések következő lépésében már a kereskedők egyéni megkeresései következtek, minden Mars téri kereskedő kézhez kapott egy ismertető anyagot, amelyből részletesen megismerkedhetett a rekonstrukciós elképzelésekkel. Mars Fórum címmel a Mars téri piac tervezett rekonstrukciójáról lakossági és kereskedői fórumra is sor került. Elektronikus felületeken megjelent www.szvp.hu honlapon a Mars téri piac információk fejlesztési, rekonstrukciós programjai szegedvaros.hu honlap cikkajánlójában információk találhatóak a városban található fejlesztésekről 21. táblázat: igényfelmérés a Mars téren megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Az akcióterületi részterületre vonatkozó igényfelmérés összefoglalása: „A GfK Hungária által készített, a magyar háztartások vásárlási szokásait feltérképező Shopping Monitor és Shopping Mission 2008-2009 tanulmányból, az értékesítési csatornák vizsgálatából kiderül, hogy Magyarországon a kisebb üzletek továbbra is lényeges szerepet töltenek be az élelmiszer-kereskedelemben.” (Forrás: http://www.piacesprofit.hu/?r=23025, 2009. március 4.)

45


20. ábra: vásárlási típusok

Forrás: http://www.piacesprofit.hu/utility.php?utility=image&form_group_id=1&image_id=23148&i_file=jpg&i_size=1

A Gfk Kutatóintézet fenti kutatására hivatkozva elmondható, hogy a Mars téren tervezett piac-átalakításnak és –bővítésnek egyre nagyobb létjogosultsága van. A Mars téri piacra vonatkozó átalakításokkal kapcsolatos igényfelmérést két csoportra alapoztuk. Egyrészt a kereskedők illetve a potenciális kereskedők személyes megkeresésével, az ő tapasztalataikra hivatkozva vonjuk le a következtetéseket, másrészt a piac keresleti oldalát –a vásárlók és potenciális vásárlók igényeit figyelembe véve, hiszen a piac ökonómiai és földrajzi szempontból is az a hely, ahol a kereslet és kínálat találkozik. A kínálati oldalt tekintve a kereskedők szándéknyilatkozatait vettük alapul. A kitűzött határidőig mintegy 70 kereskedő adott le egyéni szándéknyilatkozatot. A kereskedők tevékenységek szerinti megoszlása a következő: Tevékenység Büfé Hentesáru Hentesáru és büfé Nem élelmiszer jellegű (egyéb) Pékáru Pékáru és büfé Vegyes élelmiszer Vegyes kereskedés Zöldség, gyümölcs Összesen

Kereskedők száma (fő) 7 8 3 15 8 5 8 5 8 67

Megoszlás (%) 10,5 11,9 4,5 22,4 11,9 7,5 11,9 7,5 11,9 100

22. táblázat: kereskedők körében végzett igényfelmérés a Mars téren megvalósuló piacfejlesztéshez kapcsolódóan, szándéknyilatkozatok alapján

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a kereskedelem legjellemzőbb szegmensét a nem élelmiszer jellegű tevékenységek alkotják, ide tartoznak a divatáru-, cipő- és ruházati kereskedések, a kozmetikai termékeket árusító kereskedések, kiállat-eledel boltok, 46

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) szerencsejáték üzletek, műszaki termékek forgalmazói, iparcikkeket, festékeket, vegyi árukat, dohányt értékesítő kereskedések. A szándéknyilatkozatok 7,5%-a vegyes kereskedésektől érkezett. A további szándéknyilatkozatok a hentesáru-, pékáru-, vegyes élelmiszer- vagy zöldségkereskedők illetve a büfék üzemeltetőitől azonos, 11,9%-os arányban oszlik meg. Az elemzéshez a szándéknyilatkozatok között 4 csoport megkülönböztetése lehetséges: • 1. csoport: a szándéknyilatkozatot hiánytalanul kitöltők –33 db • 2. csoport: a szándéknyilatkozatot bizonyos feltételek megjelölésével visszaküldők (többségük a leendő nagycsarnokban szeretne üzletet) – 6 db • 3. csoport: a szándéknyilatkozatot hiányosan visszaküldők, akik megjegyzésben vitatták a felkínált feltételek egyes sarokszámait –13 db • 4. csoport: egyénileg aláírt, de értékelhetetlen, átfogalmazott, olvashatatlan nyilatkozatot visszaküldők –15 db A 4 csoport szándéknyilatkozatait figyelembe véve az üzletigényre vonatkozóan a következő számsor bontakozik ki: Tevékenység

Üzletigény db

Büfé Hentesáru Hentesáru és büfé Nem élelmiszer jellegű (egyéb) Pékáru Pékáru és büfé Vegyes élelmiszer Vegyes kereskedés Zöldség, gyümölcs Összesen

8 8 5 20 11 11 8 14 13 98

megoszlás (%) 8,1 8,1 5,1 20,8 11,2 11,2 8,1 14,2 13,2 100,0

m2 432 324 216 702 324 198 252 504 378 3330

megoszlás (%) 13,0 9,7 6,5 21,1 9,7 5,9 7,6 15,1 11,4 100,0

23. táblázat: üzletigények a Mars téren megvalósuló piacfejlesztéshez kapcsolódóan

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a legnagyobb üzlethelyiségszám és területi igénnyel a legtöbb szándéknyilatkozatot leadott nem élelmiszer jellegű vállalkozások bírnak (20,5 üzlethelyiség, 702 m2). Az összes területi igény mintegy 1/6 részét a vegyes kereskereskedések (14 üzlethelyiség, 504 m2) ; 11,4%-át a zöldség-, gyümölcskereskedések (13 üzlethelyiség, 378 m2) teszik ki. A pékárut forgalmazó és az ezen tevékenységét büfé üzemeltetésével kiegészítő kereskedések helyiségigénye azonos, az összes helyiségigényen belül együttesen 22,4% (11-11 üzlethelyiség, a csak pékárut forgalmazó kereskedelmi egységekre vetítve ez 324 m2, míg a büfét is üzemeltető pékségek tekintetében 198 m2). Ezek mellett megjelennek még a büfék, hentesáru- és vegyes élelmiszer kereskedések, amelyek az üzlethelyiségek számát tekintve 8-8 darabra tartanak igényt, ez az összes helyiségigényt tekintve 8,1-8,1%. Eltérnek azonban területigényben: a büfék 432 m2, a húsboltok 324 m2 a vegyes élelmiszer kereskedések pedig 252 m2 területet vennének használatba. Az üzletigényeket és a Gfk Kutatóintézet fent említett kutatását egybevetve elmondható, hogy a Mars téri piac fejlesztésének létjogosultsága valóban halmozottan fennáll, hiszen a csarnokok kis üzleteknek adnak helyet, amelyeket a keresleti oldal a vásárlói szokásokat figyelembe véve előnyben részesít, emellett fontos tényező még, hogy ezek az üzletek a kereskedelmi ágazatok szinte összes szegmensét lefedik. A vásárló összes elvárásának megfelel tehát: kis üzletekben vásárolhat, barátságos körülmények között, széles körű kínálattal. 47

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Érdemes összevetni még a benyújtott szándéknyilatkozatok számának, illetve az igényelt üzlethelyiségek számának egymáshoz való viszonyát tevékenységek szerinti megoszlásban. Ezeket az adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: Tevékenység Büfé Hentesáru Hentesáru és büfé Nem élelmiszer jellegű (egyéb) Pékáru Pékáru és büfé Vegyes élelmiszer Vegyes kereskedés Zöldség, gyümölcs Összesen

Kereskedők száma (fő)

Üzletigény (db)

7 8 3 15 8 5 8 5 8 67

8 8 5 20,5 11 11 8 14 13 98,5

1 kereskedőre jutó üzletigény (db/fő) 1,1 1 1,7 1,4 1,4 2,2 1 2,8 1,6 1,5

24. táblázat: kereslet és kínálat összevetése a mars téri piacfejlesztéshez kapcsolódóan

A táblázat alapján megállapítható, hogy az üzlethelyiségek számát tekintve a legtöbb üzlethelyiségre a vegyes kereskedések (2,8 db üzlethelyiség/kereskedő), majd a pékséget és büfét egy helyiségben üzemeltető kereskedések (2,2 db/fő). A hentesáru-boltot és büfét egy helyiségen belül üzemeltető kereskedők fejenként 1,7 db üzlethelyiségre, a zöldség-gyümölcs kereskedők 1,6 db üzlethelyiségre tartanak igényt. A nem élelmiszer jellegű tevékenységet folytatók illetve a csak pékséget üzemeltetők 1,4 db/fő üzletigénnyel rendelkeznek. A büfék számának növekedésére alig lehet számolni, az egy kereskedőre jutó üzletigény 1,1 db/fő. Nem tartanak több üzletre igényt a jelenleginél a hentesáru- és vegyes élelmiszer forgalmazók. Csak az értékelhető és egyértelmű szándéknyilatkozatokat (1. csoport, 33 db szándéknyilatkozat) figyelembe véve megállapítható, hogy a piac jelenlegi kereskedői részéről összesen mintegy 1800 m2 területnyi üzlethelyiségre van igény, ami az új piaccsarnokok egységes raszter-méreteivel számolva összesen 50 db 6 x 6 m-es (1 raszterméretű) üzletet jelent. Az üzletek jellegét tekintve 4/5 rész élelmiszer jellegű üzletre, valamint 1/5 rész nem élelmiszer-jellegű üzletre érkezett igény. Figyelmet érdemlő adat, hogy az értékelhető szándéknyilatkozatok mintegy felét a jelenlegi piaccsarnok kereskedői adták be. Tevékenység Büfé Hentesáru Hentesáru és büfé Nem élelmiszer jellegű (egyéb) Pékáru Pékáru és büfé Vegyes élelmiszer Zöldség, gyümölcs Összesen

Kereskedők száma (fő) 4 6 2 7 4 4 4 2 33

Megoszlás (%) 12,1 18,2 6,1 21,2 12,1 12,1 12,1 6,1 100,0

25. táblázat: üzletigények az egyértelmű szándéknyilatkozatok alapján

48

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A Mars téri piac terveinek elkészítésekor döntő szempont volt, hogy akkora alapterületű csarnok-együttes épülhessen, amelyben helyet kaphat minden Mars téri kereskedő. Ezt a maximális igényt elégíti ki a teret átszelő nagycsarnok és a hozzá csatlakozó 4 db kiscsarnok megépítése. A piac kereskedőivel való egyeztetés és a beérkezett adatok feldolgozása alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a piaci szereplők a nagycsarnok megépítését preferálják, ott szívesebben folytatnák munkájukat. Az asztalos piac termelői és kereskedői szintén ezt a megoldást támogatják, ami az olcsó piaci zöldség-gyümölcs kínálat miatt fontos szempont. A nagycsarnok megépítésének további előnyei: • az őstermelői asztalos-piac -amely a piac legfontosabb eleme- helyet kapna a nagycsarnok keretében. • az építkezés idejére sem osztódik területileg ketté a piac. • a lebontott pavilonsorok helyén mintegy 160-200 férőhelyes piaci parkoló alakítható ki közvetlenül a piac mellett. • a nagycsarnok építése városképi szempontból is kedvezőbb, a vásárlók számára is vonzóbb megoldás Árkád üzletközpont – magánszféra fejlesztése mélyinterjú Az Árkád fejlesztőivel folytatott interjú Sajtóban megjelent információk a befektetői www.origo.hu oldalon tájékozató szándékokról beruházásról www.ingatlanhirek.hu

a

26. táblázat: igényfelmérés a mars téri Árkád üzletközponthoz kapcsolódóan

Az akcióterületi részterületre vonatkozó igényfelmérés összefoglalása Az elmúlt 8-10 évben a kiskereskedelmi fejlesztések leginkább a fővárosra és környékére koncentrálódtak, 2006-ban azonban több jelentős vidéki retail-projekt valósult meg és ebben az évben is több pláza készülhet el a nagyobb vidéki városokban. Ezekben a városokban azonban még jelenleg is nagyon szerények az un. retail területek. Szeged esetében a Szeged Pláza és a Napfény Park kínál lehetőséget. Az ilyen jellegű üzletek bérlésére elsősorban olyan cégek és márka üzletek nyílik érdeklődnek, eddig még nem volt képviseletük Szegeden, illetve jelen lévő képviseleteik a városi közlekedési csomópontoktól messzebb helyezkednek el. Az Origo.hu tájékozatása alapján „Miután az önkormányzat módosította a terület szabályozási tervét, zöld utat kapott a szegedi Árkád bevásárlóközpont építése - mondták a Napi Gazdaságnak a helyhatóság sajtóosztályán. A hamburgi székhelyű ECE-csoport, illetve annak magyar cége, az ECE Projektmanagement Kft. mint beruházó mintegy 100 millió euró (körülbelül 25 milliárd forint) beruházással háromszintes, összesen 26-27ezer négyzetméteres bevásárlóközpontot kíván építeni a dél-alföldi városban. A társaság és a helyhatóság korábban már arról is megállapodott, hogy a szegedi Árkádot a forgalmas Londoni körúton építik fel. Ehhez azonban módosítani kellett az úgynevezett kenderfonótömb szabályozási tervét. A terület nemcsak ipari, hanem immár kereskedelmi célra is hasznosítható. A beruházó cégnél közölték: a szegedi létesítmény is egyedi tervek szerint, többek között a terület adottságait figyelembe véve valósul meg.” Forrás: www.origo.hu Az építkezés kezdetét először 2008 második felére tették, azonban úgy tűnik, ez a dátum 2009 első felére csúszik, tekintve, hogy az Einkaufs-Center Szeged GmbH&Co.KG magyarországi vállalata és a Csongrád Megyei Önkormányzat által kötött szerződés szerint a Boros József u. 6-14. szám alatti területről a múzeumi raktárnak 2009. február 28-ig kellett kiköltözni, ezt követheti a bontás és a beépítés. A mintegy 800 dolgozót foglalkoztató, döntően bérbe adott 49

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) különböző méretű üzleteket magában foglaló komplexumot a jelenlegi tervek szerint 2010 őszén nyitják meg. A Szegeden jelenleg üzemelő, pláza-jellegű intézmények a Szeged Pláza illetve a Napfény Park, amely a szolgáltatások legtöbbjét kielégíti, azonban számos nemzetközi márka nem jelenik meg kínálatukban. Az épülő Árkád bevásárlóközpont Szeged egyik színfoltjaként vonulhatna be a köztudatba, hiszen az építtető ECE-csoport nagyon kényesen ügyel a minőségre. Egy magas színvonalú bevásárlóközpont sokrétű divatkínálattal –megjelenő új, nemzetközileg is elismert márkákkal –és a világ konyháit felvonultató étteremrészleggel a város vonzerejét fokozó tényezővé válhat. „Az ECE filozófiája, hogy hosszú időre kötelezi el magát, ezért bevásárlóközpontjaik építésénél középpontban van a minőség. A fejlesztéstől a tervezésen és a megvalósításon át a későbbi hosszú távú üzemeltetésig a projekt valamennyi részletével törődnek. Ez okból mindig partneri együttműködésben dolgoznak az önkormányzatokkal, és tevékeny részt vállalnak a városmarketingben. A kiemelkedő minőségű építészet az ECE-nél különleges szerepet játszik. Ha csak lehetséges, a helyszínen meglévő, megőrzésre érdemes korábbi építészeti elemeket integrálják a bevásárlóközpontba. Az ECE valamennyi bevásárlóközpontja különbözik egymástól, nincs két egyforma. Minden center a helyszínre, „méretre szabott" egyedi épület. Példa erre a Schloss-Arkaden Braunschweigben. Ott a háborúban megsemmisült kastélyt teljes egészében felújították és kibővítették egy bevásárlóközponttal. A csehországi Brnóban pedig egy hajdani gyárat integráltak az ott épült Galeria Vankovkába. Szeged esetében is egyeztettek a műemlékvédelemmel, hogy milyen épület elemeket őriznek meg.” (Forrás: http://www.kisalfold.hu/hirek/arkad_bevasarlokozpont_a_szegedi_londoni_koruton/2017838/) A tervek szerint a kenderfonó gyárépületének védett részeit illetve a homlokzatot integrálja a beruházó. A hamburgi székhelyű Einkaufs-Center Gmbh. Magyarországon is rendelkezik már tapasztalattal, Budapesten, Győrben és Pécsett is üzemeltet Árkád bevásárlóközpontot. A Szeged Pláza 2001-ben, a Napfény Park 2008-ban nyitotta meg kapuit, számos vásárlási, szórakozási lehetőséget biztosítva a szegedi és Szeged környéki lakosságnak. Az Árkád bevásárlócentrum is ezen központok hangulatát adná vissza a nagyközönségnek, a felújított Belváros közvetlen szomszédságában. Gutenberg utca felújítása mélyinterjú fórum

A Zsidó hitközség vezetőivel folytatott interjú: A rekonstrukció tárgyban 2007. október 10én megtartott lakossági fórum.

27. táblázat: igényfelmérés a Gutenberg utca fejlesztéséhez kapcsolódóan

Az akcióterületi részterületre vonatkozó igényfelmérés összefoglalása: Az utóbbi évek során a teljes, két körút közötti városrész felértékelődött. A Gutenberg utca is itt, a projekt-terület központjában helyezkedik el, fontos kapocs a történeti belváros és a körúton kívül eső, meglévő és tervezett közönségforgalmi és kereskedelmi létesítmények között. Emellett a felújított Tisza Lajos körútra merőlegesen, a REÖK Palotától nem messze helyezkedik el, egyfajta egyenes folytatásaként a rekonstrukcióra váró térnek és a hozzá kapcsolódó Kölcsey utcának. Cél tehát a Gutenberg utca revitalizációja, a város vérkeringésébe történő bevonása.

50

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A lakossági egyeztetések során a visszatérő probléma a védett fasor teljes, vagy részleges pótlása volt, a tervek fennmaradó részével a jelenlévők egyet értettek, azokat elfogadták. A lakosság körében végzett mélyinterjúk során kiderült számunkra, hogy a lakosság a területet tökéletesen alkalmasnak találja a sétálóutca kibővítésére, határozott igényekkel rendelkezik ezen funkció erősítése terén. A földszinti üzlethelyiségek tulajdonosai úgy gondolják, forgalmuk emelkedésével járna, ha a Gutenberg utca funkcióváltására sor kerülne. A Zsidó Hitközséggel való egyeztetés tárgya a zsinagóga, a hitközségi épület felújítása, illetve az alagsorban történő kóser étterem kialakítása volt. Ezek a fejlesztések az egyeztetések tanúságai szerint a projekt megvalósítási idején kívül tudnak csak realizálódni. REÖK-Palota előtti teresedés interjú sajtó

REÖK Regionális Összművészeti Központ részről Herczeg Tamással történt interjú Számos internetes programajánló felület, helyi írott sajtó írásai, tájékoztatásai

27. táblázat: igényfelmérés a REÖK-palota előtti teresedéshez kapcsolódóan

Az akcióterületi részterületre vonatkozó igényfelmérés összefoglalása: A REÖK Összművészeti Központ vezetőjével folytatott interjú célja az volt, hogy a Központ terveit, igényeit megismerje a város vezetése is. A Központ szeretné tevékenységeit, programjait bővíteni, az épület előtti teret szabadtéri rendezvény helyszínként kihasználni, a kortárs művészt megjelenítésére alkalmas rendezvények helyszíneként bevezetni. Emellett kialakítás alatt áll a REÖK kávézó, melynek igénye van szabadtéri kiülő teraszra. Szeged –diákváros jellegéből kifolyólag is –számtalan rendezvénynek ad otthont, amelyek helyszíne általában a Dóm tér, a Széchenyi tér, a Dugonics tér, Klauzál tér és az újszegedi Népliget. A területileg a Dugonics tér és a Klauzál tér között elhelyezkedő REÖK-Palota előtti tér kitűnő rendezvényhelyszínné válna, és erre igény is mutatkozik a lakosság és a szegedi diákság körében egyaránt. A téren foglal helyet a Szegedi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karának felújított épülete, amelynek diákjai közül sokan válnának a kialakításra kerülő REÖK kávézó szabadtéri kiülő teraszának vendégeivé. A szabadtéri teraszra azonban nem csak a diákok, hanem a város lakossága is igényt tart, tekintve, hogy a városban kevés helyen lehet ezzel a lehetőséggel élni. A fejlesztések megvalósításával –a rendezvénytér kialakításával –a város turisztikai vonzóereje mellett a város közösség-összetartó ereje is nőne. A REÖK Palotáról, történetéről és mindenekelőtt programjairól számos internetes felület ad tájékoztatást, megnyitása óta számos kiállításnak, kulturális programnak adott helyet. A kulturális programok sokszínűsége és száma mutatja a további lehetőségek megteremtésének igényét. Kölcsey utca felújítása interjúk Összehasonlító elemzés

IKV Zrt. felmérése az ingatlan bérlők körében Hasonló fejlesztések tapasztalatai, értékelése

27. táblázat: igényfelmérés Kölcsey utca fejlesztéséhez kapcsolódóan

51

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Az akcióterületi részterületre vonatkozó igényfelmérés összefoglalása: A Kölcsey utca rendkívül kedvező elhelyezkedésű terület belvárosi viszonylatban is, az Europa Nostra díjjal kitüntetett Kárász utcát merőlegesen szeli át. Ezen adottságából indult ki az ötlet, miszerint a Belváros decentralizációjában, illetve egy rendezett gyalogosövezet kialakításában meghatározó szerephez juthat az utca. A Kárász utca forgalmát látva feltételezhető, hogy a lakosság szívesen venné ezen terület rendezését a különböző járulékos elemek megoldásával, mint pl. az autóforgalom kizárása, az úttest újraburkolása illetve sétánnyá alakítása. A Kölcsey utca tulajdonképpen a Kárász utcát köti össze a REÖK Palota előtti térrel, ezért szoros kapcsolatban áll a tér rekonstrukciójával. A térrel egyetemben a Kölcsey utca felújítására is leginkább turisztikai szempontból van szükség és igény, hiszen az utca felújításával a tér teraszos elrendezése egyfajta „megnyújtásként” átvezethető a sétálóutcára. Az igényfelmérés során az IKV Zrt. ingatlan befektetők körében lefolytatott felmérését vettük alapul. Az egyeztetések eredménye, mivel a befektetők saját költségükön rendben tartják bérleményeiket, illetve az elmúlt évek felújításai során az épületek jelentős része megújult, hogy a finanszírozásból részesedést nem vállalnak. A Kárász, és a Tisza Lajos körút esetében megvalósított felújítások kedvező fogadtatása és a gazdasági, üzleti fellendülés adta a kiindulópontot.

4.13. Összegzés Az akcióterülethez tartozó belvárosi területeken a város által korábban kivitelezett építkezések, felújítások folytatásaként is értelmezhetőek a most megvalósítandó városrehabilitációs fejlesztések. A Nagypiac és a Kárász utcai tevékenységek képezik az a további fejlesztések alapját. Népessége erősen elöregedő, azonban a képzettségi mutatói erősek, a magasan kvalifikált munkaerő markánsabban képviselteti magát a területen. Kijelenthető, hogy a gazdasági és kereskedelmi funkciói fontosabbak a lakófunkcióhoz viszonyítva. Az akcióterületi lakásállomány jelentős része önkormányzati kézben van, mintegy 40 %-ban, komfortfokozatuk magas. A helyi és országos védettségű, műemléki jellegű épületek magas száma, azok sűrű elrendezése megkívánja a bemutatásukra tett lépések megtételét. Ezen út mentén célszerű a terület elöregedett zöldterületeit is felfrissíteni, a szennyező környezeti elemeket kezelni, intenzitásukat visszaszorítani. A közlekedés erősen koncentrált a körutak és sugárutak rendszerére, de jelentős napi forgalom zajlik a másodrendű városi utakon is. A terület összközműves, az épületek minden hálózatra csatlakoztatva vannak. A két kiemelt centrumjellegű terület, a belvárosi magterület és a Mars tér, a köztük futó átkötő jellegű utak erős közösségi, szociális szerepekkel vannak felruházva. Orvosok, oktatási, vallási intézmények, pénzügyi szolgáltatók nagy számban nyújtják szolgáltatásaikat. Közbiztonsággal kapcsolatos problémák, gócpontok a nagyobb forgalmú, központi helyszíneken jelentkeznek. Összességében a terület funkciói tekintetében jelentős egyensúlyproblémák mutatkoznak. A két centrumterület közti erőtlenebb részek támogatásával ezeket a problémákat kezelhetjük.

52


5. Fejlesztési célok Szeged városa, az akcióterület lehetőségeinek és problémáinak ismeretében funkcióbővítő városrehabilitációt kíván megvalósítani a területen. A tervben foglalt rehabilitációs, rekonstrukciós tervek kapcsolódnak a belváros fejlesztésére vonatkozó elképzelésekhez és a már korábban megvalósult városrész-rehabilitáció kiteljesedését célozzák, továbbá a cél a városmag kereskedelmi-turisztikai centrumának és a Mars téren kialakuló kereskedelmiszolgáltató decentrum összekapcsolása, amelynek során a két központ közötti területek is élettel telnek meg, funkciókkal töltődnek fel. A rehabilitációs, rekonstrukciós tervek kidolgozásához kapcsolódóan Szeged Város esetében is felmerültek olyan városrehabilitációs problémák, melyek megoldását célozza az akcióterület célrendszere. A helyi gazdaság fejlesztése szempontjából a városban megjelent városrehabilitációs problémák a következők: A központi belváros, a gazdasági és pénzügyi élet központja közvetlen környezetében olyan tömbbelső található, mely lakófunkció tekintetében már elöregedő népességű, fokozatosan és egyre nagyobb mértékben szolgáltató funkciók telepednek meg a területen, azonban a terület kihasználtsága a szolgáltató funkciók tekintetében egyenlőre nem teljes A vonzó gazdasági környezet kialakítása megköveteli a minőségi terek kialakítását, a minőségi terek kialakításával funkciók bővülését, megtelepedését várjuk A helyi vállalkozások az egész város területén küzdenek azzal a problémával, hogy a szolgáltató funkciókra igénybe, illetve bérbe vehető ingatlanok száma és területe nagyon alacsony a város méretéhez és gazdasági súlyához viszonyítva A helyi vállalkozások tekintetében nem csak a szolgáltatási típusú tevékenységet végzők számára szükséges minőségi üzleti környezetet biztosítani, hanem a termelő, kereskedő tevékenységet folytatók számára is szükséges minőségi kereskedelmi környezet kínálatát megteremteni A minőségi környezet megteremtésével szükséges elérni a turisták csoportjának és a helyei lakosok találkozási lehetőségét A tömbbelsőben korábban oktatási funkciójú épület vesztette el funkcióját, az épület gazdasági célú hasznosítása a magánszféra beruházásában megtörténhet, erre a magánszféra szándékát kinyilvánította, azonban a tömböt a gazdasági szolgáltatási funkciók megtelepedése és erősödése szempontjából vonzóvá szükséges tenni A város szolgáltató funkcióinak elhelyezkedése területileg több részre szakadt, azok összeköttetése jelenleg nem megoldott Az egymástól területileg elváló gazdasági szolgáltató funkciót betöltő övezetek megközelítése indokolatlanul nagy autóforgalmat generál, terheli a város zsúfolt közlekedési rendszerét A város társadalmi kohéziója szempontjából felmerült problémák: A gazdasági funkciójú területek összekapcsolása sétáló utca jelleggel csökkentheti az autóhasználatot, mely sürgető probléma a belváros túlzsúfolt, túlterhelt közlekedésének oldásához A város más részein korábban felújított közösségi terek nyomán rendezvények telepedtek meg és váltak ismétlődővé. További minőségi közösségi terek kialakítása 53

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) indokolt, a kulturális funkciók erősödése és rendezvények számának további növekedése érdekében A városi környezet minőségének fejlesztése terén felmerült igények, problémák: A belváros sétáló utcája nem csak gazdasági, de turisztikai funkciókat is betölt, indokolt további bővítése, kiterjesztése A városban a korábbi évek során történelmi városrész, az épített örökség megőrzése, felújítása elindult, azonban sok tömb és épület vár felújítása a megóvásuk érdekében A város egyik kiemelkedő problémája túlzsúfolt közlekedése az egyre növekvő autó szám, a parkolási lehetőségek korlátos száma, olyan beruházások szükségesek és indokoltak, melyek az autóhasználat csökkenését eredményezhetik, a gyalogos közlekedésnek pedig vonzó lehetőséget kínálnak Azon tömbök esetében, melyek növényzete elöregedett, azok minőségi megújítása, gondozása, esetenként cseréje kell hogy a fejlesztésekhez párosuljon A kijelölt akcióterületi célok a fenti problémák megoldását a város komplexen kívánja kezelni.

5.1. Akcióterületi célok kijelölése Szeged belvárosa a fejlődés természetes rendje szerint kezdi kinőni a szigorú értelemben vett belváros, kiskörút által határolt területét. A fontos közigazgatási, kulturális és kereskedelmi funkciók közül egyre több költözik a két körút közötti területre, kiterjesztve a belváros klasszikus határait. A körutas-sugaras úthálózat másodrendű elemeinek jelentősége megnövekedett, híd szerepük a belvárosi történelmi magja és a nagykörúton kívüli fontosabb objektumok között átalakulóban, funkcióik bővülnek. E hatások a funkcióbővítő városrehabilitációs eszközök segítségével, támogatásával a helyi gazdaság erősödését, az akcióterület sokirányú fejlődését eredményezik. A folyamatok támogatására a meghatározott akcióterületi célokat három egybefüggő, de fizikailag el is különíthető projektterületen kívánja megvalósítani a város. Ez a három terület, a 1. Kölcsey utca és a Tisza Lajos körút felöli (Reök palota előtti) tér, 2. a Gutenberg utca, illetve 3. a Mars téri piac és környező közlekedési csomópontok A belváros fejlesztését és a közterületek rekonstrukcióját elsődlegesen nem az ott élő lakosság, hanem a vállalkozások, szolgáltatók és a városba látogatók igényei erősítik. Különösen akkor, ha sikerül megvalósítani, hogy a kialakított és megerősített közösségi területeket, találkozási térnek tekintse a lakosság, a turisták pedig további látványosságnak, állomásnak. A kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek megnyitásához és szolgáltatásaik minőségi színvonalának növeléséhez komoly ösztönzést ad egy megújult és kiterjesztett városközpont, melyet a tervezett új üzletház és a Gutenberg utca vegyesforgalmú átalakítása támogat. A gazdaságélénkítést szolgálja a közterületek megújítása, közösségi terek, sétálóutca kialakítása. Ezek mentén a turizmuson és kiskereskedelmen alapuló gazdasági potenciál kiteljesedése várható. A turizmus fejlődéséhez járul hozzá nagyban, hogy az akcióterületi fejlesztések kapcsán a Kölcsey utcában a 112 férőhelyes Royal Szálloda minőségi – 4 csillagos - szálláshely-kínálatot fejleszt. A turizmus és kapcsolódó szolgáltatások fejlődéséhez járul hozzá ezen felül a Gutenberg utcában – szintén magántőkéből – megvalósítani tervezett étterem és 40 férőhelyes hotel. A Kölcsey és Gutenberg utcák megújult közterületei emellett további, kisebb volumenű kiskereskedelmi és szolgáltató egységek fejlődéséhez és új

54

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) egységek létrehozásához járulnak hozzá minőségi környezettel és a városmag, valamint a mars téri közlekedési-kereskedelmi decentrum összekötésével. Meg kell említeni továbbá, hogy az épületek és közösségi terek, közterületek felújítása hozzájárul az életminőség javításához és a társadalmi kohézió és identitástudat erősödéséhez. Az új közösségi szereppel kiegészülő közterületek, s köztük leginkább a Reök palota előtti tér támogatást, tehermentesítési lehetőséget nyújt a többi, zsúfolt eseménytárral rendelkező közterület számára. Cél az akcióterület lakosságának, városközpont révén pedig a város teljes lakosságának és az idelátogató vendégek igényeinek kielégítése. A kijelölt célok Az IVS-ben megfogalmazott átfogó elérendő cél a városrészre: „Sokfunkciós városrész városközponttal, a funkciók megőrzése mellett cél a városközponti funkciók további bővítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a turisztikai funkciók megerősítése.” Indikátor: megújult városi közterületek nagysága(mértékegység: m2) Indikátor: új, vagy fejlesztett turisztikai funkciók (mértékegység: db) Szükséges funkcióbővítő beavatkozásként jeleníti meg emellett, hogy „a városközpontot ki kell terjeszteni a nagypiac felé a zsidó negyed kulturális értékeinek bemutatásával, a terület kereskedelmi-vendéglátó és kulturális funkcióval történő megtöltésével, a piac rehabilitációját be kell fejezni.” További célokként fogalmazza meg az IVS többek közt a következő, akcióterülethez köthető pontokat. • Javítani kell a tömegközlekedési feltételeket, a kerékpáros közlekedés feltételeit. • Folytatni kell a közösségi terek rekonstrukcióját a már elkészült színvonalas térrekonstrukciókhoz igazodóan • Bővíteni kell a forgalomcsillapított és mentesített övezeteket, tehermentesíteni kell a belvárost az átmenő forgalomtól, gyalogos és vegyes forgalmú tengelyeket kell kialakítani. • Bővíteni kell az irodaház kapacitást a magasszintű üzleti szolgáltatások idetelepítése érdekében. • Fejleszteni kell a turisztikai vonzerőket – rendezvényhelyszíneket, welness szolgáltatásokat, a városrész kulturális örökségi helyszíneit, ezzel párhuzamosan a belváros színvonalas szállodai kapacitásának bővítése szükséges. Mindezen meghatározások alapján szoros párhuzam állítható fel a 2.1 fejezetben is bemutatott I.2., I.3., II.2., II.3., II.4. és III.4.-es prioritásokkal. Ezen célok megvalósítása során ki kell használni, hogy azok egymást támogathatják, egymás hatásait erősítik és a fejlesztések eredményeinek hosszú távú fenntarthatósága csak együttes érvényre juttatásukkal biztosítható. A prioritások mentén megvalósuló akcióterületi részcélok a következők • A gazdaság élénkítése a belváros funkcióellátottságának javításával o Új gazdasági, közösségi funkciók megjelenésének támogatása, a meglévő funkciók erősítése o Kiskereskedelmi funkciók erősödésének alátámasztása, életképességük növelése o Funkcióvesztett épületekbe új funkciók telepítése (indikátor: új gazdasági funkciókat biztosító, vagy minőségjavító beruházások volumene, 55

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) mértékegység: Ft) •

•

A társadalmi kohézió erősítése o Közösségi terek minőségi kialakítása, felújítása (indikátor: új, vagy megújult közösségi terek, mértékegység: m2) A városi környezet minőségének, élhetőségének javítása o A kulturális, turisztikai, épített örökségi értékek védelme o Vonzó, igényes városi kép, image kialakítása a közösségi terek minőségi kialakításával o Vegyes-, gyalogos- és kerékpáros közlekedés dominanciájának erősítése o Szolgáltatási, kereskedelmi funkciók dekoncentrációja (indikátor1: kerékpáros és/vagy gyalogos közlekedés körülményeit javító fejlesztések mértékegység: m2 indikátor2: felújított építészeti örökséget képviselő közterületek volumene mértékegység: m2 indikátor3: újonnan létrehozott, vagy megújult zöldterületek nagysága mértékegység: m2) Az átfogó célokhoz tartozó projektterületi tevékenységek ágazati bontásban

•

•

•

Gazdaságfejlesztés o Kiegészítő gazdasági funkció telepítése ipartörténeti értékű épület felhasználásával (ÁRKÁD üzletház) o Új gazdasági egységek kialakításának elősegítése a területen Közlekedés o Gyalogos, kerékpáros utak kialakítása o Parkolási feltételek javítása o Közlekedési csomópont-átalakítások a Mars tér megközelíthetősége érdekében o A közlekedési problémák megoldása a funkciók dekoncentrációjával Városkép o Közösségi- és rendezvényterek kialakítása o Belvárosi városkép egységesítése, kibővítése o Zöldterületek létrehozása gyalogos forgalmú és parkoló területeken o Egységes díszburkolat kialakítása, utcabútorzat igényes kialakítása Célcsoportok

Az akcióterületi terv fejlesztéseinek több célcsoportja van, amelyek közvetlenül, vagy közvetetten részesülnek a projekt keretében megvalósuló fejlesztések pozitív eredményeiből. ¾ Kölcsey utca, Reök palota előtti tér és Gutenberg utca közterület-felújításai o Közvetlenül akcióterület lakossága (forgalomcsillapítás, igényesebb környezet, több üzlet és egyéb funkciók, felértékelődött lakásállomány) szállodák tulajdonosai, vendégköre (igényes környezet, jobb „eladhatóság”) kerékpárosok és gyalogosok (forgalomcsillapítás miatt jobban használható) 56


üzlettulajdonosok (nagyobb gyalogosforgalom miatt több vevő jár az üzletek előtt és van idejük kirakatot nézni és betérni, üzletek – akár bérleti jog is - felértékelődnek) ÁRKÁD üzlettulajdonosai, vásárlói (igényes, gyalogosforgalmat is lehetővé tevő összeköttetés a belváros és az üzletközpont között) o Közvetetten akcióterület lakossága (közösségfejlesztési programok, szoft projektelemek eredményein keresztül, felértékelődnek az akcióterületen lévő ingatlanok) ¾ Mars téri piac fejlesztése o Közvetlen piaci eladók (jobb, higiénikusabb eladási környezet, emiatt több vevő) piac vásárlói (jobb, igényesebb környezet, kényelmesebb és kulturáltabb vásárlás) piac környezetében élők ( o Közvetett Mars tér környékének lakossága (forgalom rendszerezettebbé válásán és az épített környezet megszépülése) Mars tér környezetében lévő üzletek tulajdonosai (nagyobb érdeklődés miatt több vásárlót, nagyobb bevételt realizálhatnak) Kölcsey utca rekonstrukciója és a Tisza Lajos körút felöli teresedés Az utcában egy szálloda, két bank és lakóházak sorakoznak, melyek földszintjén üzletek és vendéglátóhelyek működnek. A kis utcában – mindössze 13 épületben – 34 kereskedelmi és vendéglátóhely található. Az Kölcsey utca egyértelműen kereskedelmi és vendéglátó funkciójú. A turisztikai funkció fejlődését és további erősödését a Royal Szálloda tervezett fejlesztése biztosítja. A kulturális és közösségi funkciók fejlődését biztosítja az akcióterületen a Reök palota előtti tér átalakítása, fejlesztése, ahol a jövőben közösségi és kulturális rendezvények kapnak majd helyet, főként a Regionális Összművészeti Központ (Reök) szervezésében. A kis tér közösségi funkcióját erősítheti, hogy gyalogos és kerékpáros út is érinti. A Gutenberg utca rekonstrukciója A kereskedelmi funkció kevésbé jellemzi, mint a Kölcsey utcát, ellenben a humán funkciója erősebb, több házi orvos, szakellátó központ és fogászat kínálja szolgáltatásait az itt található épületekben. A cél itt is a kereskedelmi, gazdasági funkció erősítése, melyet a közterületi minőség javításával (igényes útburkolat, forgalomcsillapítás) és a gyalogos közlekedés feltételeinek javításával lehet és kell elérni. Az utcában turisztikai és vendéglátó szolgáltatások fejlődése is prognosztizálható. Mars téri piacépítés A területen a kereskedelmi funkció megerősödése és további városi, közösségi funkciók kialakulása várható a beruházások eredményeként. A Mars téri nagypiac hosszú távú projektként elképzelt megújulásának első üteme 2 éve zárult le. Ezalatt felépült két modern kiscsarnok, vegyes kiskereskedelmi egységeknek biztosítva fedett helyet. az eredmények visszaigazolják a fejlesztések folytatásának szükségességét és értelmét Jelen projekt keretében 57

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) a piac fejlesztésének tervezett 2. üteme keretében épül majd fel a nagycsarnok, amely a nyílt téri asztalos piacnak biztosít igényesebb és higiénikusabb körülményeket, emellett több üzlet is helyet kap az épületben. A terület funkcióinak strukturáltsága is javul azok bővítésével és megerősítésével párhuzamosan. A Kölcsey utcában jobb minőségű turisztikai szolgáltatással, a Reök előtti téren több közösségi-kulturális, a Gutenberg utcában jobb minőségű kereskedelmi és turisztikai szolgáltatással, míg a Mars téren több és jobb színvonalú kereskedelmi és szolgáltató tevékenységgel találkozhat az arra járó, vagy ott élő a fejlesztések megvalósulása után, azok eredményeként.

6. Beavatkozások 6.1. Az akcióterületen elvégezendő feladatok csoportosítása Több szempontból lehet csoportosítani a magvalósítandó feladatokat. Egyrészt az erősítendő, megújítandó funkciók szerint. Ezek lehetnek közösségi, kereskedelmi, és egyéb gazdasági funkciók, melyeket a város a tervezett fejlesztésekkel kíván elérni. A funkciók szempontjából történő csoportosítás

Kölcsey utca útburkolati rekonstrukciója Reök palota előtti teresedés Gutenberg utca útburkolati rekonstrukciója Mars téri nagycsarnok felépítése Mars téri parkosított parkoló Hajnóczy utcai közlekedési csomópont Élelmiszeripari Főiskola előtti zöldfelület és útzár Gutenberg utcai étterem és hotel Royal szálloda ÁRKÁD üzletház 28.

táblázat:

akcióterületi

fejlesztések

x x x

x x x x

x x x x x x

x x x x x és

a

Közlekedési

Üzleti

Szolgáltatási

Városi

Projekt neve

Közösségi

Kereskedelmi

Mely funkció(ka)t erősíti a fejlesztés

x

x városrész

funkcióinak

kapcsolata

58


6.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységei az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódóan Szeged olyan vonzó befektetői környezetet képes felmutatni, amely alapján nem csak Budapesttel, hanem más fővárosokkal és vidéki településekkel is állja a versenyt. A siker kulcsa az infrastruktúra korszerűsítésén felül, a nyelvi és a szakmai képzés fejlesztése. A város egyablakos ügyintézéssel várja a befektetőket. Készül Szeged marketingterve, a város 100%-os tulajdonában álló Szeged Fejlesztési Pólus Nonprofit Kft. megrendelésében, amely a város pólus központi szerepköréből adódó tervezési feladatait és befektetésösztönzési feladatokat lát el. A város helyi iparűzési adóról szóló - többször módosított - rendelete igen széleskörű adókedvezményi rendszert fogalmaz meg. 2007-ben 299 millió forint adókedvezményt állapítottak meg, ennyi maradhatott a vállalkozásoknál. A helyi adótörvény lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára adómentes adóalap összegének meghatározására. Így Szegeden az egymillió forint adóalapot meg nem haladó vállalkozóknak nem kell helyi iparűzési adót fizetni. Másik fontos tervezet a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalapmentesség, amely 2005. januárjától él. Lényege, hogy a vállalkozó, aki az előző évhez képest növeli létszámát, minden egyes új foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkentheti adóalapját. Számítások szerint e mentesség mintegy 66 millió forint tehercsökkenést eredményez a Szegeden adót fizetőknek. A város továbbá ösztönözi a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosításának előnyben részesítését. Így épületállományának hasznosítása, rehabilitációja is megtörténik. Az akcióterület csatlakozó magánberuházásának. Abban az esetben, ha az akcióterületen tervezett fejlesztések a városi építési szabályzatban (SZÉSZ) foglalt előírásokkal nem egyeznek meg, a településrendezési terv és a SZÉSZ kisebb módosításai elengedhetetlenek. Az első módosítást a volt kendergyár területén volt szükséges, mivel ezen a területén a német ECE cégcsoport épít Árkád üzletházat. A cég az ország több nagyvárosában üzemeltet hasonló üzletházat, s a szegedi is több száz új munkahelyet teremt a városban. Az építkezés elkezdéséhez szükséges SZÉSZ módosítás elkészült, a terület besorolását megváltoztatták.

6.3. Alternatívák bemutatása és a választott alternatíva indoklása A kijelölt projektelemek tervezési stádiumában jelentkező változatok, különböző résztervek közül a város a tervezőkkel és az érdekeltekkel való sokszori egyeztetések során minden esetben a lehető legjobb változatot fogadta el. A Kölcsey utca és Reök palota előtti teresedés esetében az egyeztetések fő kérdése a kialakítandó tér funkciójához kötődött. A korai zöldterületként való hasznosulás helyett a Reök Regionális Összművészeti Központtal való érdekegyeztetés eredményeként rendezvényterületként került meghatározásra. További kérdés, hogy a tervezett szökőkút által elfoglalt terület mennyiben korlátozza a Reök palota rendelkezésére álló teret. Ennek hatására a szökőkút csobogóval való helyettesítése valósul meg. Hosszas egyeztetési folyamat zajlott le a kerékpáros szervezetekkel a kerékpárút téren való átvezetésével kapcsolatban. A felmerült számos javaslat közül végül kompromisszumos megállapodásra jutottak. Végül a III. huszárezred emlékművel kapcsolatos néhány variáció szerepeljen itt,

59

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A volt zsidó negyed rehabilitációjának tervezése során több lehetőség merült fel. Cél a terület kulturális jellegének erősítése, továbbá a Mars téren kialakult alvárosközponti terület összeköttetésének biztosítása a város magterületével. Az első tervek a Hajnóczy, a Gutenberg utca rekonstrukciójáról szóltak, a Zsinagóga felújítását kiegészítendő. Ezen változat szerves egységbe tudta foglalni a Zsinagógát és azt körülvevő két utcát, ahol egy művész-negyed kialakítását képzelte el, melynek csírái megvannak. Ez a változat azonban megbukott, mivel a Zsinagóga felújítására nem gyűlt össze elégséges forrás. Ezt módosította a város, s a Gutenberg utcát különválasztotta a Zsinagógától. A tervek legproblémásabb része a Kiskunsági Nemzeti Park határozata alapján védettséget élvező japán akác fasor. Többszöri lakossági és szakhatósági egyeztetésen van túl a város, melyek során nyilvánvalóvá vált, hogy mind a lakosok, mind a tervezők és a város új, kevésbé problémás egyedekkel képzeli el a továbbiakat. A végső megoldás, a védettség fenntartásának okán egy kevésbé problémás alfajjal történő, egyedenkénti helyettesítés. A felmérések tanúsága szerint az állomány több, mint fele megérett a cserére. A Mars tér esetében a tervezés 2001-ben elkezdődött. A 2001-ben elkészült rekonstrukciós program emeletes csarnokot tartalmazó „B” változatát, illetve annak finanszírozási terveit a városi közgyűlés a 308/2001(V.3.) Kgy. sz, illetve a 821/2001.(XI.9.) Kgy. sz. határozatában támogatta. Az akkori döntést az indokolta, hogy a Tisza Volán a Mars téren kívánt maradni és pályaudvarát bővíteni, így a tér kettős funkciója csak úgy valósulhatott volna meg, ha a piac számára szükséges területet emeletes vásárcsarnokkal biztosítják. A piac fejlesztésének további munkálatai itt elakadtak, az emeletes, tetemes költségvetésű piaccsarnok megépítése a helyi kereskedők körében negatív visszhangra talált, ugyanakkor a „B”verzió az autóbusz pályaudvar szűkösségének problémáit sem oldotta meg. Időközben a Tisza Volán Rt. a telephely elhagyás mellett döntött, ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a meglévő piac üzletsorai, pavilonjai, csarnokai, asztalsorai, parkolói, beálló helyei és funkciói teljes egészében elférnek és helyet kaphatnak a megújuló Mars téri piacon, egy egyszintes nagycsarnokban, illetve 4 db kiscsarnokban, valamint az ezen épületekhez kapcsolódó kiszolgáló létesítményekben. A megvalósítást 4 részes ütemezésben indították el 2005-ben. Ennek eredményeként épült meg az első 2 kiscsarnok, a parkoló beléptető rendszere és a piac igazgatóság irodái számára felújították a „C” pavilont. Ezen első ütem tapasztalatai alapján döntöttek a további két kiscsarnok megépítésének elhagyása mellett, mivel a korábbi bódésori árusok nem 100%-ban szándékoztak végül a csarnokokba beköltözni, ahogyan azokat méretezték.. A nagycsarnok, nagykörútig húzódó, első verzióban szereplő tervei ugyancsak módosultak, s végül a nagycsarnok fele méretben való kivitelezése mellett döntött az üzemeltető Szegedi Vásár és Piac Kft és a város.

60


6.4. Akcióterület térképi bemutatása

21. ábra: Az akcióterület műholdképen (Forrás: maps.google.com)

Az 1879-es nagy árvíz után az elpusztult város a körtöltésig átlagosan 2 méter feltöltést kapott, nem egyforma mértékben. A kiskörúton belül 4-6 méter, a két körút közt 3-4 méter és a nagykörúton kívüli területek fele nem kapott feltöltést. Ha a Belvárosi hídfő tájékáról a Híd utcán a Mars tér irányába eltekintünk, nagyszerűen elénk tárul a térszint csökkenése. Ennek a feltöltési folyamatnak az eredményeként azok a magánosok, akiknek nem jutott elég pénze telkük feltöltésére, láthatunk városunkban az utcákról betekintve máig oly sok mélyen fekvő udvart. a kiskörúton belül is, az egykori vár helyén négyzetes szerkezetű utcahálózat alakult ki a két körút közötti terület mintájára. A Kálvária és a Kossuth Lajos sugárút közötti területen található akcióterület A belvárosi városrész hangsúlyos eleme. A műholdas képen látható élesen kirajzolódó terület az akcióterület maga. A képen látható északi, négyzet alakú tér a Mars tér, melyen jól kivehető a buszpályaudvar Y alakú épülete is. A Piac Kft L alakú területe (zöld kitöltés) a félig fedett asztalos piac csíkos teteje és a már felépült két kiscsarnok, továbbá a délnyugati sarokban az A, J, T és U pavilonok épületei jól kivehetőek. A nyugati sarokban szintén feltűnő elem a Bakay Nándor által, az árvíz előtt alapított kendergyár ipartelepe (kék kitöltés), melyen az Árkád üzletház épül fel 2010-ig. 22. ábra: Mars tér, fejlesztési területek

61


A belváros felé haladva a Gutenberg utca (lila kitöltés) mentén található épülettömbök rendeltetésük szerint a településközpont vegyes zónába tartoznak és nagyrészt a kialakult építési övezetbe. Az utca burkolatának rekonstrukciója és gyalogos funkcióra váltásával a kiskereskedelem és szolgáltató ipar fellendülése illetve a városmag Mars tér felé bővülése, bővítése a cél. A zsinagógák kevéssé beépített, növényzettel borított tömbje jól kivehető. A Tisza Lajos körútnak az akcióterület déli részére eső szakasza, a nemrégiben felújított Reök palota, és a Szegedi Tudományegyetem Jogi kara közti háromszög alakú terén (narancssárga kitöltés) rekonstrukcióval újabb városi rendezvénytér kerül kialakításra. A tér felső sarkából délkeletnek futó utca a Kölcsey utca, mely a felújított Europa Nostra díjas Kárász utcát keresztezi. Banképületek, egy szálloda és lakóházak határolják, mely utóbbiak földszintjén üzletek, vendéglátóhelyek találhatóak. 23. ábra: Gutenberg utca és Kölcsey utca fejlesztendő területei

6.5. Az akcióterületen megvalósítandó projektek bemutatása tartalommal, időzítéssel, költségvetéssel

6.5.1. Kölcsey utca rekonstrukciója és a Tisza Lajos körút felőli

teresedés A Kölcsey utca jelenleg közforgalmú, a Kárász utca által lezártan zsákutca jellegű. A parkoló autókkal tarkított utcába gyakran áruszállító gépjárművek állnak meg. A tervekben sétáló utca kialakítása szerepel, melyet a klinkertégla (a klinkertéglát hazánkban nem gyártják, ezért a német tégla gyártók szövetsége által kiadott műszaki paramétereket veszik majd alapul) burkolatú, Europa Nostra díjas Kárász utca mintájára terveznek. Így arculatában a belvárosi sétányra fűzve, ahhoz illeszkedő kivitelezéssel kívánják biztosítani a turisztikai, oktatási, kulturális-vendéglátó, kiskereskedelemi és közösségi szempontból kiemelkedő jelentőségű városmag egységesítését. A Kölcsey utcán a jövőben a gyalogos forgalom fog dominálni. Az áruszállítást a terv időben és térben korlátozza. Az utcát csak áruszállítók vehetik igénybe, engedéllyel. A célforgalomban résztvevő tehergépjárművek maximum 3,5 t összsúlyúak lehetnek. A Kárász utcát továbbra sem lehet gépjárművel keresztezni, lezárása megmarad. Fekete sas és Kelemen utca felől a Kölcsey utca zsákutca marad. Az átmenő forgalmat öntöttvas (vagy faragott terméskő) pollerekkel kell megakadályozni. A pollersort úgy helyezik el, hogy létrejöhessen egy-egy Y forduló a zsákutcák végén. Ennek a citylogisztikai tevékenységnek a bevezetésével kívánják a közeljövőben támogatni, hogy a belvárosi áruforgalom intenzitását csökkenjen. A lakosságot terhelő zaj- és környezetszennyezés nagymértékben csökkenthető a teherforgalom – akár 40 %-os – visszafogásával. Az utca jellegének átalakítását alátámasztja a helyi építési szabályzat azon kitétele is, amely szerint a történelmi belvárosban csak a gyalogosforgalom javára lehet közterület-használatot módosítani. A díszburkolat építése előtt a közüzemi

62

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) hálózatokat is helyre kell állítani. A terv tartalmazza a csapadékvíz elvezetését folyókákban, az ereszcsatornák bekötését a csatornába, az öntözővíz ellátást és az ivókút vízellátását és csurgalékvízének elvezetését. Lényeges eltérés a Kárász utcához képest az utca fásítása. A berendezési sávba 7-8 m tőtávolságra kis koronájú (gömbkőris, parókafa) díszfák telepítését tervezik. A Royal Szállodával szemben árnyéktűrő fafaj telepítését javasolják (gömbkőris). A közmű vezetékek miatt a Fekete sas és Kárász utca közötti szakasz északi, a Kárász utca és a Kelemen utca közötti szakasz déli oldala fásítható. A fagödrök belső mérete 156x156 cm, amit a beton megtámasztás 25-30 cm-rel tovább szűkít. Kiemelt klinkertégla szegéllyel együtt a külső mérete 180x180 cm. A gödrök talaját 1 m mélységig ki kell cserélni termőföldkeverékre (1/3-1/3 térfogatrész érett istállótrágya, marosi öntéstalaj, balti tőzeg). A tömörödés után a talajt pótolni kell, a növényeket csak ezután lehet beültetni. A talajra gyommentesítő szövetet, 10 cm vastag fenyőkéreg mulcsot kell teríteni és talajtakaróval (pl.: borostyánnal) beültetni. Biztosítani kell a növények rendszeres öntözését. A fák mellé padokat terveznek. A lámpákat az utca két oldalán váltakozva, az épületek homlokzatán helyezik majd el. Az épületek lábazata és a burkolat csatlakozására, a pinceablakok, elő lépcsők, lábazati építmények, nyílások felújítására is szükség van. Az épületek térszint alatti fala mellé szigetelést, szükség esetén gyámfalat kell építeni. A burkolat alapjának kiemelését követően, az ágyazat építése előtt ezeket a munkákat el kell végezni. A burkolat alapjának víztelenítésére dréncső hálózat épül. A burkolat tükrének síkját 4%-os lejtéssel kell kialakítani az utca tengelye felé. A tükör alapját, az alap zúzottkő rétegeit, a burkoló köveket és a téglákat tömöríteni kell. A burkolat kiosztását, rakását a folyóka mellett célszerű elkezdeni. A téglákat 4 mm hézaggal kell rakni. Ezt segíti, ha a téglán van távtartó. A terméskő lapok sem illeszthetők szorosan, mert az alap mozgása következtében megrepednének, törnének. 4 mm-es hézag itt is indokolt. A téglák felületét vibráláskor gumilemezzel kell védeni. A vibrálás előtt gondosan meg kell tisztítani a felületet a zúzottkőszemcséktől. Kárász utcával egyidejűleg a Kölcsey utcai kereszteződésben megépült, terméskősávval osztott klinkertégla burkolat karakterén nem változtatnak. Folytatják a Fekete sas, ill. a Kelemen utca irányába azzal az eltéréssel, hogy a fal melletti sáv klinkertégla a gránitlap helyett. A Kölcsey utcában kevés homlokzati felújításra váró épület van, a korábbi munkálatok során a Kárász utca közelében található önkormányzati épületek megújultak, az utca további épületei pedig főként magánberuházásokkal szépültek meg. A Kölcsey utca Tisza Lajos körút felöli végén, a nemrég felújított Reök palota előtt, a jelenlegi parkoló és zöldfelület helyén városi rendezvénytér kerül kialakításra. A térnek burkolatcserével, zöldterületi rekonstrukcióval, köztéri bútorzat és ivókút elhelyezésével adnak valódi közösségi funkciót. A Tisza Lajos körút mellé zöldsáv kerül. A zöldsáv és a járda közé kiemelt mészkő tömbkő (18x30x30 cm, 18x30x70 cm váltakozva) szegély épül. Erre helyezik át felújítás után a meglévő díszkorlátot. A Dugonics tér irányába eltolt kiemelt növényágy köré mészkő tömbkő (18x30x100 cm) szegély épül díszkorlát nélkül. A szegélyek alá vasalt gerendaalapot terveztünk három méterenként fagyhatárig levitt alappal. A tér burkolata az épületek előtt klinkertégla terméskőlapokból épült sávokkal határolva. A szobor körüli térmező burkolata legyezőrakású világosszürke gránit kiskockakő (9x9x9 cm). A Huszárezred Emlékművének posztamensét a vizsgálatok alapján újjá kell építeni. A tér szerkezetének változása miatt az emlékművet és díszvilágítását néhány méterrel arrébb kell helyezni. A Reök palota előtti összefüggő díszburkolat időszakos rendezvények helyéül fog

63

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) szolgálni. A körút forgalmát zöldsávval határolják el a gyalogostértől. A Tisza Lajos körút felőli forgalmat kizárja és a Fekete sas utcába csak célforgalmat enged a tér új rendezési terve. A lakosokkal lakossági fórum keretében az egyeztetés megtörtént, ahol a terveket elfogadták. A Feketesas utca tengelyébe kerül a kerékpárút. Csak az itt lakók vehetik majd igénybe a parkolóhelyeket. A további parkolási igényeket pedig a közelben tervezett parkolóházak elégítik majd ki. A Feketesas utca téren át meghosszabbított tengelyét díszkúttal zárják le. A medencés, oszlopos díszkútra szobrászati pályázatot ír ki az önkormányzat. A térre és a Kölcsey utcába kistermetű fák ültetését javasolják. A fagödrök talaját az utcai fasornál leírtakkal azonosan 1 m mélységig ki kell cserélni termőföldkeverékre (érett istállótrágya, marosi öntéstalaj, balti tőzeg). A tömörödés után a talajt pótolni kell, a növényeket csak ezután lehet beültetni. A talajra gyommentesítő szövetet, 10 cm vastag fenyőkéreg mulcsot kell teríteni és borostyánnal beültetni. A kiemelt növényágy és a zöldsáv helyéről a szennyeződést, építési hulladékot el kell távolítani. Termőtalaj feltöltése előtt az építés alatt tömörödött altalajt fel kell lazítani és el kell egyengetni. A növénytelepítés területét folyópartról származó vegyes frakciójú öntéstalajjal kell feltölteni. A talaj lazítása és finom tereprendezése után talajjavítást kell végezni 12-14 kg/m² érett istállótrágya beforgatásával. A cserjék és fák ültető gödrébe, a talaj szerves anyag tartalmának (vízgazdálkodásának) javítására, tőzeggel kevert komposzt trágya (FLORSCA, tőzeg) is bekeverendő. A tervezett fák, cserjék gödrének felszínére (a talajpára visszatartására, és a gyomosodás csökkentésére, min. 10 cm vastagságban) őrölt fenyőkéreg, vagy azzal egyenértékű mulcs terítendő. A kiültetésre kerülő fák minimális mérete 14/16, a konténeres cserjéké (örökzöld cserjéké) min. 60/80, az örökzöldeké 100/120. Az ültető gödrökbe min. 30 kg/m³ trágyát kell bekeverni. Gyepesítéskor 50 g/m² fűmag vetésére kerül sor. Csak gyommentes, ebben a klímában életképes fajok magvának keveréket szabad felhasználni. Növénytelepítés előtt kapálással 30 g/m² NPK tartalmú, kevert műtrágyát és talajfertőtlenítőt is be kell forgatni. A talajcserének és talajjavításnak 2 hónappal kell megelőznie a növénytelepítést. Füvesíteni augusztus végén, szeptember elején kell, a cserjéket lombhullás után, fagymentes időszakban kell ültetni. A frissen telepített növények csak abban az esetben maradnak meg, ha az első három évben a garanciális gondozásuk megtörténik. A további években is meg kell szervezni rendszeres gondozást. A belterjes gondozáshoz automata öntözőhálózat épül. A hálózaton tömlőcsatlakozókat is el kell helyezni a fás növények áztató öntözéséhez. A jövőben így szolgálhatja ki a Magyar Ede által tervezett szecessziós Reök palota kulturális és közösségi igényeit, illetve az SZTE Jogi Kar hallgatóinak is rendezett környezetet biztosít. Emellett a tér teljes területén ügyelni kell a babakocsival és kerekesszékkel való átjárhatóságra (rámpák, döntött szegélyek). Döntött szegélyek alá erősítésként beton alapot kell építeni. A döntött szegélyek terméskő fejkőből épülnek. A vakok részére vezetősávot kell építeni eltérő felületi mintájú téglából a gyalogátkelőhelyeknél lévő szegéllyel párhuzamosan. Összefoglalva tehát a közterületek díszburkolása előtt szükséges a közüzemi hálózatok helyreállítása. Az így felújított terület új utcabútorzatot, közvilágítást, esetenként díszvilágítást és a közművektől függően az utca egyik, vagy másik oldalán fasort kap. Az ereszcsatornákat közvetlenül a csatornába kerülnek bekötésre, így azok nem a díszburkolatra vezetik az összegyűjtött csapadékvizet. Határozott megbízói igényként fogalmazódott meg, hogy a Reök palota előtti téren egész évben várhatóan működő kulturális rendezvényeket ne zavarja a Feketesas u. és a Dugonics tér között közlekedő kerékpáros forgalom. Fontos rögzíteni, hogy a tér működése szempontjából mind a rendezvények, mind a kerékpárosok megfelelő kiszolgálása fontos

64

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) feladat. A kulturális rendezvények megjelenése és ezzel együtt a gépjárműparkolók felszámolása a téren fontos előrelépés a gyalogos belváros több, mint 10 éve megkezdett programjában. A meglévő és egyre intenzívebben használt kerékpárutak összekötése, igazi hálózattá alakítása a tervezési területen összhangban van az előbbi programmal, alternatívát nyújtva a területet egyre korlátozottabb formában használó autósok számára. A kerékpárosok számára kialakított sáv - mely az Eurovelo nemzetközi kerékpárút hálózatának 11-es számú útvonala is egyben - egész Európán keresztül a Skandináv félszigettől a Reök palota előtti téren áthaladva tart Athénba. A téren tartózkodó gyalogosok biztonsága érdekében a teret forgalmi szempontból gyalogos és kerékpáros övezetbe lesz sorolva, ahol a kerékpáros felületet nem jelölik ki. A kerékpárút nem lesz markánsan elkülönítve. A megoldás előnye, hogy az egymást zavaró funkciókat lehetőség szerint szétválasztva hagyja működni, és mindig az optimális használatot biztosítja. Mindezt a tér használóinak józan döntésére építi. Az egyetem épülete közelében kerékpártárolókat helyeznek el. A projektelem költségvetése: Építési költségek: Megnevezés Útépítés Egyedi téglaburkolatok Kertépítés Közmű (csapadékvíz elvezetés, öntözőrendszer kialakítása) Térvilágítás Díszvilágítás Statika Szobor restaurálása, alapjának újjáépítése Ivókút Reök terére könyöklő vagy tondó Kölcsey – Kelemen u. végén tondó Gázvezeték szükség szerinti javítási munkái Invitel vezetékek bevédése

egység m2 m2 m2

T-COM vezeték kiváltás Vízvezeték kiváltása Falazott csatorna ideiglenes bevédése Összesen 29. táblázat: Kölcsey utca építési költségek

db db db db

86 186 746 1 278 200 165 400 832

17 237 349 255 640 33 080 166

Bruttó összesen 103 424 095 1 533 840 198 480 999

16 408 845 32 585 300 4 142 857 1 347 999

3 281 769 6 517 060 828 571 269 600

19 690 614 39 102 360 4 971 428 1 617 599

20 500 000 6 050 000 5 364 286 1 650 000

4 730 000 1 210 000 1 072 857 330 000

28 380 000 7 260 000 6 437 143 1 980 000

5 500 000 10 121 100

1 100 000 2 024 220

6 600 000 12 145 320

3 850 000 38 500 000

770 000 7 700 000

4 620 000 46 200 000

4 250 000

220 000

1 320 000

403 136 166 Ft

80 627 233

483 763 399

Nettó Költségek

ÁFA

65

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Eszközbeszerzés költségei: Megnevezés Egyedi kerékpár tárolók Egyedi támlás padok Egyedi támla nélküli padok Kiegészítő pad elemek Hulladékgyűjtők Forgalomelterelő pollerek

egys. db db db db db

Mennyiség 18 8

32 8 22

Összesen 30. táblázat: Kölcsey utca eszközbeszerzési költségek

Egységár 64 558 544 500 662 750 264 000 112 400

Nettó ÁFA Bruttó Összesen 232 408 1 394 448 1 162 040 4 356 000 871 200 5 227 200 21 208 000 4 241 600 25 449 600 2 112 000 422 400 2 534 400 2 472 800 494 560 2 967 360 219 4501 316 700 1 097 250 32 408 090 6 481 618

38 889 708

24. ábra: A Kölcsey u. és a Reök palota előtti tér tervei (Forrás: Hortus Bt.)

66

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Látványtervek:

25. ábra Reök palota előtti tér

26. ábra Kölcsey utca a Reök palota felől

27. ábra Kölcsey utca Kárász utca találkozása

67

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Alprojekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása (15-20 sorban) Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés (ezer Ft.) Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Kölcsey utca rekonstrukciója és a Tisza Lajos körút felöli teresedés fejlesztése Városi funkció Kiegészítő, „Soft” elemek: Záró rendezvények a Reök előtti téren és programok a palotában ERFA Lásd korábban Kölcsey utca, Reök palota előtti tér (3874, 3900, 3725 Hrsz.) Szeged M.J. Város A Kölcsey utca esetében a lakosok mellett a közösségi célok következményeként a város, a vonzáskörzet és az ide látogató összes turista is célcsoportnak tekinthető. A Reök palota előtti tér esetében a környező épületek lakosai és az előbb említett csoportok mindegyike, az azonos funkcióból következőleg. 2009.09. 2010.04. 607.654 ezer Ft (bruttó építési költség) 85% 516.506 ezer Ft (az építési költségre vetítve) Szeged M.J.V önerő Tervek elkészültek, lakossági és szakmai egyeztetések lezajlottak. Engedélyek rendelkezésre állnak. Közbeszerzések előkészítése

31. táblázat: a Kölcsey utca és a Reök palota előtti teresedés fejlesztése - áttekintés

68


6.5.2. A Gutenberg utca rekonstrukciója Az utóbbi évek során a teljes, két körút közötti városrész felértékelődött. A Gutenberg utca is itt, a projektterület központjában helyezkedik el Fontos kapocs a történeti belváros és a körúton kívül eső, meglévő és tervezett közönségforgalmi és kereskedelmi létesítmények között. Az utca a volt zsidó negyeden halad át, középső harmadában fekvő telektömb több fontos épületnek ad helyet. Itt áll az ortodox, klasszicista stílusú régi zsinagóga, amely az Új Zsinagóga megépülte óta nem szolgál szakrális célokat, napjainkban alternatív színházi központ és emellett jelentős műemlék is. Az épület mintegy 40 éve önkormányzati tulajdonban van. A vele szomszédos telken álló, mór szecessziós stílusú Új Zsinagóga is rangos kulturális rendezvényeknek – komolyzenei hangversenyeknek – ad helyet és mint jelentős városi architekturális elem, komoly idegenforgalmi vonzerővel is bír. A telektömb harmadik telkén egy működő középfokú oktatási intézmény áll. Az utca túloldalán, szemközt az Új Zsinagógával áll a megegyező stílusban épült zsidó hitközségi székház. Védett fasorával, a régi Szeged léptékét, hangulatát idéző szakaszaival, a tervezett felújítással sétáló utcává alakuló Gutenberg utca katalizátora lehet Szeged egyik legértékesebb városi területe megújulásának. Jelenlegi állapotában azonban zsúfolt, kétoldalt parkoló autókkal, elöregedett faállomány, megoldatlan a csapadékvíz elvezetés és rossz állapotúak a járdák. Az utcában a gazdasági funkció jelenleg kevésbé életerős a lakófunkció mellet. Az önkormányzati tulajdonú épületek száma alacsonyabb, mint a többi projektterületen. Az önkormányzat tulajdonában teljes egészében csak a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola van, amelyen kívül 8 épületben van átlagosan 15 %-os részesedése. A tervezés célja a meglévő közlekedési célú közterület teljes átformálása, hangsúlyos gyalogos tengely létrehozása, ami a terület szívében fekvő kulturális és szakrális funkciójú épületeket érintve köti össze a történeti belvárost a Mars téri piaccal és buszállomással, valamint elvezet a tervezett bevásárló központhoz. A tervezés évekkel korábban elindult a területen, majd az utca nagykörút felöli végén épülő Árkád üzletház tervezésével és irányában a rekonstrukciós folyamatok újabb lendületet kaptak. A tervezés során tisztázták az utca védett fasorának helyzetét is, ehhez szükséges volt a fák állapotának, megőrizhetőségének vizsgálatára. A fák elöregedettek, számos ellenérv szól a teljes megtartásuk ellen. Az épületekhez túl közel állnak, ezért a pincékbe betör a gyökérzet, a tetőket rongálja, az ereszeket eldugítja, termése csúszásveszélyt okoz és károsítja a gépkocsik festését, a szagról nem is beszélve. Emiatt – lakossági fórumon – a lakók is a fák cseréje mellett tették le a voksukat. A Kiskunsági Nemzeti Park állásfoglalásában a védett fák részleges cseréjét javasolja, a pótlást lehetőleg azonos fafajtával pótolva. Kompromisszumos megoldás született, a fák ott maradnak meg, ahol épületet nem veszélyeztetnek, a pótlás pedig az azonos fajtán belül egy kevésbé kellemetlen tulajdonságokkal bíró fajtaváltozattal történik. A cserék során a gyökerek kiásása várhatóan jelentős károkat fog okozni a közművek hálózatában. A károk rendezése és a fák cseréje a tervezett költségek között megjelenik. A felújítás során 42 fa kivágásra kerül. Ezek pótlására a japánakác egyik termésével nem szemetelő fajtájának (Sophora japonica ’Regent’) 83 db többször iskolázott, előnevelt példányát javasolták a szakemberek kiültetésre; a jelenlegi állapothoz alkalmazkodva, 6,0 – 7,0 m-es telepítési távolsággal. Az utca revitalizációjának egyik eszköze a jó minőségű, egységes arculatot teremtő utcabútor rendszer. A parkberendezési tárgyak közül padokat, hulladékgyűjtőket, forgalomkorlátozó oszlopokat, kerékpártárolókat és ivókutakat javasoltak elhelyezni a területen.

69

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A burkolatok kialakításához a megbízói igényeknek megfelelően a Tisza Lajos körúton használt anyagok alkalmazása lenne a legcélravezetőbb, a harmónia fenntartása érdekében.

28. ábra: a Gutenberg utca fejlesztése – alaprajz részletek (Forrás: Architecto4 Kft. – tervező)

A tervezés során az utca jellege teljesen átalakul. A tervezési programban szereplő összetett igényeket négy eltérő funkciójú sávval szolgálják majd ki, amit az utca hossztengelye mentén variálnak változatosabbá téve a kialakítást. A funkcionális sávok a következők: járda, zöldsáv, parkolósáv és vegyesforgalmú középső sáv. Az utcaszakasz hossztengelyére szimmetrikusan elhelyezkedő vegyesforgalmú- és parkolósáv együttes szélessége 6,30 m, ezután következik mindkét oldalon a kiemelt szegéllyel kialakított 2,20 m széles zöldsáv, majd a szintén mindkét oldalon végigfutó – a különböző épület homlokzatok miatt – változó szélességű járda. Az egyes utcaszakaszok középső részén a gépkocsik által is használható középső sáv megtörik és 15 fokos átmenettel folytatódik tovább így csillapítva az átmenő forgalmat. A gyalogosok számára, a sétálóutca jelleget erősítendő, a zöldsávok megszakításával kis pihenő öblöket alakítanak ki. Az öblökben szembefordított padok, vagy az épület illetve üzletbejáratok közelében kerékpártámaszok kapnak helyet. A jelentősebb közforgalmú épületek előtt több funkcionális sáv összevonásával nagyobb pihenő-gyülekező tereket alakítanak ki, ivókúttal, szoborral. A zöldsávokban helyezkednek el a megmaradó fák és a telepített új fasorok. A fennmaradó helyeken alacsony növésű cserjéket telepítenek.

70

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A Tisza Lajos körút felől, a meglévő téglaburkolatot szintben folytatni kell, ezt szeli át a gépkocsi forgalom rajzolatban eltérő és pollerekkel megvezetett sávja. A nagykörút felőli új lámpás csomópontban a becsatlakozó szakaszt kell szűkíteni a kiemelt szegélyek átépítésével. A megváltozott funkcionális elrendezés miatt jelentősen csökkent a parkolószám. A középső közlekedési sáv két oldalán váltakozva kialakított parkolókban 35 gépkocsi tud egyidőben parkolni. A lakossági és közületi parkolási igény kielégítésére a szomszédos és keresztező utcák parkolói állnak rendelkezésre. Az utcában elektromos-, és távközlési földkábelek; kisnyomású gázelosztó vezeték; vízvezeték, és egyesített rendszerű csatorna található. Az út és a járda aszfaltburkolatú. Az átépülő közterület valamint fakivágások, és elsősorban a tuskózások miatt, az elektromos közép és kisfeszültségű kábelhálózat érintett része átépítésre kerül. A meglévő átfeszített közvilágítási hálózat helyett, új kandeláberes hálózat épül majd ki. A távközlési alépítmény hálózat nyomvonalát felülvizsgálata szükséges, és ahol a közterületi átépítés szükségessé teszi, be kell védeni az alépítményt. A KTV hálózat részére alépítmény kerül kiépítésre. Összegezve tehát a tervezés során, komplex módon vizsgálták a Gutenberg utcát, a belvárosi gyalogos zóna folytatásaként, figyelembe véve a terület eltérő funkcióit és adottságait. Az utcát vegyes rendeltetésű közlekedési célú területként értelmezve, hangsúlyos gyalogos forgalmi funkcióval fogják kialakítani, díszburkolattal ellátott sétáló és akció területekkel, zöldsávokkal és szintben azonos kialakítású parkoló és közlekedési területekkel ahol megengedett a csillapított gépjármű forgalom. A burkolatcsere mellett a csapadékvíz elvezetését, a köz- és díszvilágítás kiépítését és utcabútorok elhelyezését valósítják meg. A rekonstrukció megerősíti az üzleti és a kereskedelmi funkciók mellett a közösségi funkciót is. A vendéglátó funkció erősödik, jelenleg is több étterem kialakítása zajlik, vagy van tervezés alatt az utcában. Az Új Zsinagóga védett kertje felújítás után egy üde zöld színfolt lesz a belváros közelében. Az önkormányzat szándékai szerint hosszabb távon, a szomszédos Hajnóczy utca hasonló felújítása után, a területen kialakul egy olyan kulturális és a kultúrához kapcsolódó kereskedelmi és szórakoztató zóna (galériák, művészkávézók, régiségboltok stb.), ami képes egy helyre koncentrálni a szegedi művészvilág jelentős részét és komoly vonzerőt jelentene a helyi lakosság mellett az idelátogató turistákra egyaránt. Az utcában álló épületek földszintjein már most is kisebb üzletek, irodák, galériák működnek változatos funkcióval. Az utca északi végén túl a német tulajdonú ECE Budapest Kft. (Einkaufs-Center Szeged G.m.b.H. Co. KG) cégcsoport, 2008-as kezdéssel, 2010-es befejezéssel bruttó 86000 m2 alapterületű üzletház felépítését tervezi. A terület a Mars tértől is csak egy utcányira, a kendergyár tömbjén található. Az Első Magyar Kenderfonó Zrt. az építkezések megkezdése előtt elköltözik, egy számukra megfelelőbben felszerelt, külvárosi területre. Az új épületen a korábbi téglafalas gyárjelleg 3 megtartásra érdemes felülete kerül tégla architektúrával, üveggel visszaidézésre. A tervek 46.000 m2 kereskedelmi-szolgáltató területről, 2.000 m2 egyéb bérbeadható területről és 38.000 m2 parkolóról szólnak. A parkolót az épület tetején, illetve az épület alatt helyezik el, hosszú behajtója a Londoni krt. felől vezeti be a forgalmat mintegy 1250 férőhelyes parkolójába. Az épület Bakay Nándor utcára néző homlokzata hátrébb kerül mint az utcafront, így egy fasor elfér az út mentén. A beszállítóudvar is az épületen belül lesz, hogy a forgalmat ne akadályozza. A tervpályázat lezajlott, a tervezési-engedélyezési eljárás folyamatban van. A beruházás megvalósulásához szükséges SZÉSZ módosítás elkészült, így semmi sem áll az építkezés megkezdésének útjában.

71

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Építési költségek: Megnevezés Útépítés Kertépítés Közmű (Csatorna bekötések) Csapadékvíz bekötések Közmű (vízellátás) Közvilágítás, elektromos közmű, telefon, KTV Szobor Gázvezeték szükség szerinti javítási munkái Csatorna ideiglenes bevédése

Nettó Költségek

ÁFA

Bruttó összesen

178 450 240 43 453 080 14 774 141 13 200 000 19 480 973

35 690 048 8 690 616 2 954 828 2 640 000 3 896 195

214 140 288 52 143 696 17 728 969 15 840 000 23 377 167

104 161 945 3 341 250

20 832 389 668 250

124 994 334 4 009 500

6 600 000 3 300 000

1 320 000 660 000

7 920 000 3 960 000

Összesen 386 761 628 32. táblázat: Gutenberg utca építési költségek

77 352 326

464 113 954

Eszközbeszerzés költségei: Megnevezés

egys. Mennyiség Egységár Nettó Összesen

Egyedi kerékpár db 44 39 565 tárolók db 96 147 977 Padok db 35 33 202 Hulladékgyűjtők Forgalomelterelő db 21 177 473 oszlopok, pollerek db 4 164 340 Ivókutak Összes nettó 33. táblázat: Gutenberg utca eszközbeszerzési költségek

1 740 851 14 205 840 1 162 084 3 726 935 657 360 21 493 071

ÁFA

Bruttó

348 170

2 089 021

2 841 168 17 047 008 232 417 1 394 501 745 387

4 472 322

131 472 788 832 4 298 614 25 791 685

72

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) 34. táblázat: a Gutenberg utca fejlesztése – áttekintés

Projekt neve Tevékenység típusa

Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása (15-20 sorban) Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Gutenberg utca rekonstrukciója Városi funkció Kiegészítő, „Soft” elemek: Kulturális „tanösvény” a Guttenberg utcában és az Új Zsinagógában a volt zsidónegyed emlékeit, történelmét bemutatva, közösségi és kulturális rendezvények. ERFA Lásd korábban Gutenberg u (Hrsz.:3159, 3220, 3259) Jósika (3231) Bólyai (3188) Szeged M.J. Város A gazdasági és közösségi célok következményeként a lakosok mellett a város, a vonzáskörzet és az ide látogató összes turista is célcsoportnak tekinthető. 2010. 03. 2010.09. 565.917 ezer Ft. 85% 481.030 ezer Ft Szeged M.J.V. önerő Tervek elkészültek, engedélyezési eljárás folyamatban van Közbeszerzés előkészítése

73


6.5.3. Mars téri közlekedési csomópont A Mars téri piac működésének elengedhetetlen feltétele a piac vásárlóközönségének és a jelenleg a Mars téren működő távolsági és helyi buszpályaudvar gépjármű forgalmának kettéválasztása. Emellett a Mars téren található Büntetésvégrehajtó Intézet biztonságos megközelítését is biztosítani kell. A szétválasztás érdekében az SZTE Mérnöki Kar előtt található útpálya szakasz lezárásra kerül, a Mars tér északi oldalára kizárólag autóbuszok hajthatnak be, a helyijáratok a Szent Gellért utca felől tudják elhagyni a teret. A piac gépkocsi forgalma a nagykörútról a Hajnóczy utcai csomóponton illetve a Boros József utcán keresztül közelítheti meg a vásárlói parkolót. A piacfejlesztés első ütemében kialakításra került a Mars tér déli oldalának illetve a Boros József utcának közlekedési rendje, jelen projekt keretében a Hajnóczy utcai csomópont megépítése, a Boros József utcában még hátralévő közműkiváltási és zöldfelület rendezési munkák elvégzése és az SZTE Mérnöki Kar előtti szakasz kialakítása történik meg. A Londoni krt. – Hajnóczy utca kereszteződésében jelzőlámpás csomópont épül. Az Attila utcával szemben új forgalmi sáv készül, amely a Mars tér irányába is befordul. Az épülő útszélesítés területére troli felsővezeték tartó és közös közvilágítási oszlopok esnek, amelyek kiváltása megtörténik, továbbá a szükséges egyéb közműkiváltások is elkészülnek. Az SZTE Mérnöki Kar épülete előtt dísztér kialakítása és a gépjárműforgalom kizárása történik. A kialakítandó dísztér három egymásba kapcsolódó egységre tagolódik. Középen az egyetem bejáratával szemben egy szélesebb burkolt felület jön létre, amelynek súlypontját egy egyedi tervezésű térplasztika adja. Erről a területről a piac felé is nyílik megközelítési lehetőség. A középső egységhez két oldalról szimmetrikusan kapcsolódik két teresedés, ahol ülőpadok helyezkednek el. Ezeket a teresedéseket növénykazetták választják el az egyetem épületétől és a piactól is. A kazettákban háromszintes növényállományt alakítunk ki. A díszterek burkolatát nagykockakő raszterbe foglalt kiskockaő burkolatból alakítjuk ki, ívesen, sorosan és kötésbe rakva.

29.ábra Mars téri csomópont rekonstrukciók helyszínrajza (forrás: Tér és Forma Kft.)

74

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Építési költségek: 1. Londoni krt. – Hajnóczy u. csomópont I. Elektromos Troli felsővezeték kiváltás (buszkiváltással) közmű 2. Közvilágítás II. Közművek 1. Vízvezeték 2. Szennyvíz 3. Gáz III. Jelzőlámpák 1. Hajnóczy u. 2. Mikszáth K. u. 3. Mérey u. 4. Attila u. IV. Útépítés Útépítés Összesen 2. Boros József utca I. Elektromos Közműkiváltások I.-II: ütem Közvilágítás III. Útépítés Útépítés IV.Kertészet Boros József utcai fák Összesen 3. Főiskola előtti tér I. Elektromos Közvilágítás II. Kertészet útburkolattal Összesen nettó: ÁFA Összesen bruttó 35. táblázat: Mars téri közlekedési csomópontok építési költsége

Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása (15-20 sorban) Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes

Nettó Ft 15.000 000 3.500 000 6.120 000 1.680 000 4.000 000 13.540 000 2.260 000 1.510 000 8.770 000 22.000 000

12.600 000 7.600 000 2.000 000 1.200 000

Összesen 18.500 000 11.800 000

26.080 000 22.000 000 78.380 000

22.200 000

23.400 000 3.900 000 38.895 000

42.795 000 144.575 000 28 915 000 173 490 000

Mars téri piac közlekedési csomópont fejlesztések Városi funkció ERFA Lásd korábban Mars tér (25591/1: Mars tér, 25591/2: Mars tér közterület, 3094, 3280: Londoni krt, 3246 Hajnóczy utca) Szeged M.J. Város A piacon árusító kiskereskedők, a környék lakossága, a nagypiac vásárló közönsége, a Mars téren található intézmények használói és dolgozói 2010.03 2010.08 Összes elszámolható költség: 200.534.302 Ft

75

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Ebből építési költség: 173.490.000 Ft 85% 170.454.157 Szeged MJV önerő A szükséges közlekedés hatósági engedélyek 2009. augusztusáig hatályosak, aktualizálásuk folyamatban van Közbeszerzés előkészítése

36. táblázat: a Mars téri csomópontok fejlesztése – áttekintés

6.5.4. Mars téri piacépítés Az 1879. szegedi „Nagyárvíz” után a város újjáépítése a kor legmodernebb - sugárutaskörutas - városszerkezet kialakításával valósult meg. E városszövetbe illően az 1880-as évek elején a Mars tér már kialakult. A Belváros újjáépítésekor a Városháza előtt, a Klauzál és Rudolf téren hagyományosan működő piacok a Mars térre költöztek. A tér Csillag börtön előtti fele az 50-es évek végéig állatvásárként szolgált. A kofasorok és a különböző kereskedők, iparosok és szolgáltatók fedett, zárható bódéi lassan kis várossá alakították a piac egyik felét. A másik térfélen a szegedi ipari vásár „igénytelen” pavilonjai épültek föl. A 60-as évek elején a tér észak-keleti sarkán Dianóczky János Ybl díjas építész tervei szerint fölépült a VOLÁN buszpályaudvara. A modernista épület mára „jelképe” a Mars téri területnek. A több mint 40 éves buszpályaudvar forgalma már rég kinőtte a rendelkezésre álló helyet: zsúfoltsága, súlyos környezetszennyezése nem csak a Mars téri piacot, hanem a környező többnyire lakótömböket - is penetrálja. A VOLÁN új buszpályaudvart épít a harmadik körút mentén. A helyi építési szabályzat területre vonatkozó előírásainak módosítása folyamatban van, de a módosítás nem érinti a már megkezdett piac beruházást. A meglévő és mindenképp megtartandó buszállomás tömegközlekedési alközpontként szolgál majd a későbbiekben. Így a piac kiváló tömegközlekedési kapcsolata nem változik, a Belvárosból pedig gyalogosan is megközelíthető. A piacos napokon célszerű lenne a környék helyközi járatait is itt fogadni, hogy a kistermelők közvetlenül érkezzenek a piacra friss termékeikkel. A Mars téri Városi Piac megújítása ma Szeged aktuális beruházása, mert: • az egész város lakóit látja el friss zöldséggel és gyümölccsel (az újonnan megépült bevásárló központok, a kis zöldség-gyümölcs üzletek és a többi kispiac termékkínálata együttesen sem tudják pótolni árubőségét, kínálatát, árszínvonalát), • és a tér alakítása - mint a Belváros szerves folytatódása - közel 50 éve megoldandó városrendezési feladat. A 100 %-ban városi tulajdonú Vásár és Piac Kft. 2001 óta végzi tevékenységét a jelenlegi struktúrájában. A Mars téri zöldség-gyümölcs napi piacnak és a Szeged-kiskundorozsmai Zöldség-gyümölcs Nagypiacnak az üzemeltetése mellett Szeged város kispiacainak fenntartója, valamint a nagy hagyományokig visszanyúló búcsú- és kirakodó-vásárainak szervezője. A piac rekonstrukciós terve a Szegedi Vásár és Piac Kft által megfogalmazott üzemeltetési szempontok és igények alapján összeállított program szerint készült.

76

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) 2005-ben, a jogerős építési engedély birtokában elindult a városi piac megújításának I. üteme. Ennek kapcsán lebontásra került a több évtized alatt idetelepült és engedélyek nélkül felépült bódéváros, mely a belváros egy neuralgikus pontja volt, felépült két – egyenként 1150 m² alapterületű – kiskereskedelmi csarnok és elhelyezésre került a parkoló beléptető sorompós rendszere. Az átadás óta mindkét kiscsarnokban jelentős számú kiskereskedelmi és vendéglátói egység kapott helyet. Az Anna csarnokban 31 egység működik, többségében divat, ruházati és cipőboltok, vegyi áru, pékség és egyéb kiegészítő üzletekkel. Az Irén csarnokban 28 kereskedelmi egység található, főként zöldség-gyümölcs, savanyúság, tej, kifőzdék és egyéb szolgáltatások. A két kiscsarnokban mintegy 1.728 m2 kereskedelmi terület áll rendelkezésre, öbleiben pedig a fásított parkolók az üzletek árúfeltöltését biztosítják. Jelen támogatás keretében a beruházás II. ütemét kívánják megvalósítani. A tervezett projekt eleme egy 4500 m2-es nagycsarnok építése, melyben az őstermelői asztalos piac kerül elhelyezésre. A mintegy 600 szabadtéri asztalból 360 kerülhet elhelyezésre a csarnok főhajójában, két oldalában pedig különféle üzlethelyiségek (hús, hal, zöldség-gyümölcs) kapnak helyet, ahogyan a kiscsarnokok esetében is. Igények szerint az üzletek változó alapterülettel alakíthatók ki. Mindegyikük önálló szociális blokkal és kiszolgáló helyiségekkel, és a feltöltés irányából - a parkolók felől - saját gazdasági bejárattal rendelkezik majd. Energiaellátásuk: elektromos-, fűtési és használati melegvíz ellátásuk, vízfogyasztásuk saját mérőórákon keresztül számolható el. A vásárlók részére a csarnok közepe táján csoportos WC-blokkot alakítanak ki, melyben természetesen akadálymentesített WC is lesz. A főbejáratoknál helyezkednek el az eltakart hulladéktároló konténerek, elektromos kapcsoló helyiségek, és az északi oldalon a lépcsők. Az üzletek tetejére telepített passzív zöldfelületet hőszigetelt és a tér klímáját javítja. Az emeleti galérián - a középső hídon - a piac diszpécser központját helyezik el, az ott dolgozók öltözőivel, teakonyhával és a piacigazgatóság ellenőri irodájával. Ezen a szinten a két oldalt külön-külön gázüzemű kazán szolgálja ki. A galériaszint 3 átkötő hídja kiállításokra, aukciós- és szakvásárok, termékbemutatók és egyéb rendezvények megtartására alkalmas, illetve egyéb szolgáltatások számára biztosítanak helyiségeket a tervezők, ahol a Mars térről eddig hiányzó funkciók telepedhetnek meg mint a posta vagy a gyógyszertár. A Nagycsarnok bruttó területe: 36,38 m x 126,38 m = 4597,7 m2, melyből 4516,8 m² hasznosul. A 33 üzlethelyiség 1035 m2, az asztalos piac 2586,5 m2 és a galéria 551 m2-en valósul meg. Maga az épület tartós, időtálló, könnyen karbantartható anyagokból épül majd föl. Alapozása fúrt vasbeton cölöpözésre terhelő talpgerendarács; csarnokszerkezete ívelt, ragasztott fatartók sora; teherhordó szerkezete az üzletegységeknél hosszvázas; falszerkezete téglaburkolattal, belül merevítő falakkal készült. A külső nyílászárók hőszigetelő üvegezéssel, a belsők pedig acéltokos szárnyakkal készülnek. Az üzemeltetési és takarékossági szempontok: a főként nappali bevásárlás miatt, döntő mértékű a természetes megvilágítás és szellőztetés. A piac megújulásának feltétele a Mars téri közlekedés átalakítása volt. Külön kellett választani a buszpályaudvar forgalmát a piac forgalmától. Ennek megfelelően a piac engedélyezését követően elkészültek a hozzá kapcsolódó közterület rekonstrukciók tervei. A piac forgalmát a DK-i csomópont lámpás kereszteződéssé építésével alakítják át, a forgalmat pedig a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola előtt tervezik elvezetni a parkolóba. Az északkeleti csomópontban, az SZTE Mérnöki Kar épülete előtti térrel, vagyis az út végleges lezárásával pedig véglegesen átformálják a terület közlekedését. A parkolási problémák elkerülésének érdekében a csarnokoktól északra, a jelenlegi asztalos piac helyén mintegy 13.098 m²-es területen parkosított parkoló kerül kialakításra. A tér körút felőli oldalán fennmaradó területen, a buszpályaudvar mellett, az eredeti tervekben említett két további kiscsarnok felépítésére az eddigi tapasztalatok és a két elkészült csarnok

77

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) kihasználtsága alapján késleltetett ütemben van szükség. A terület ebben az ütemben csak részben kerül rendezésre, végső állapota a buszpályaudvar részbeni kiköltözésével, a két kiscsarnok felépülésével rendeződik. Ebben az ütemben elkészül a körút felől a park, benne a felújított mázsaházzal és a gyalogosok város felőli bevezetésével, az U-pavilon kivételével minden további épület elbontásra kerül. Az „U” pavilon előtt pedig dísz- és rendezvénytér kerül kialakításra. A tér takarékos, de izgalmas térburkolatában elszórt növény-szigetek és automatikus vezérlésű, a padozatból előbukkanó vízjátékok teszik egyedivé. Az „U” pavilon rekonstrukciójára már nem érdemes költeni, de látványának megszelídítésére bambuszfallal takarják el a tervek szerint. Az U” pavilonban folyó rendezvények hirdetéseit s más egyéb fizetett reklámot a főbejárata fölött mindig az aktuálisan változó - kifeszített, hátulról megvilágított szitaszerű molinók jelzik. A rendezvénytér két oldalára lágy, organikus formálású, árnyas pihenőparkot javasoltak. A piaci bevásárlás alatt gyerekek játszhatnak itt, a piacolás után meg lehet pihenni, és a környék aktív parkjakén a középiskolások gyülekező-, találka helye lehet. Sikeres megvalósulása esetén reményeink szerint - olyan hasznos és látványos színtérré válhat, melyet a jövőben is érdemes lesz meg- és fenntartani. Az asztalos piac (virág-piac) így – a további két kiscsarnok megépültéig – alkalmanként erre a területre is kicsordulhat. A közösségi funkciók további erősödése várható a tér déli végében álló Mázsaház múzeummá történő átalakításával. Az így kialakított látványosság újabb funkcióval erősíti a Mars tér városközponti jellegét, további turistaforgalmat, bevételeket eredményezve. A buszpályaudvar részbeni kiköltöztetésével kialakuló utasszám-visszaesés nem okozna visszaesést a piac forgalmában, a parkolókkal kiváltják a megszűnő közlekedési kapcsolatot. A szükséges közművek felújítása, cseréje is szerepel a tervekben. A piaci forgalom hullámzása változatlan periodicitást mutat az elmúlt években.

A Mars téri piac éves látogatottsága 100

98

80

40

46

75

55

94

93

92 66 42

32

20

jú ni u

s jú au lius gu sz tu sz s ep te m be ok r tó be no r ve m de be r ce m be r

0 ja nu ár fe br uá r m ár ci us áp ril is m áj us

%

74

60

100

78


A Mars téri piac heti látogatottsága 100

100 80 %

60

58

40

35

20

50

42

32

14 va sá rn ap

sz om ba t

pé nt ek

cs üt ör tö k

sz er da

ke dd

hé tfő

0

30. ábra: a piac éves és heti látogatottsága, Forrás: Vásár és Piac Kft. nyilvántartása

79


31. ábra: A Nagycsarnok látványtervei, Forrás: Tér és Forma – Szeged Kft.

80


32 ábra: A piac fejlesztésének helyszínrajza (Tér és Forma Kft.)

Építési költségek: Szakágak „0” ütem

Szakágak Bontás: Nagycsarnok Elektromos Gyengeáram Gépészet Közművesítés Út, Parkoló Kertészet Design

Nettó Ft „P”pavilon bontása Csarnok részleges bontása Nagysátor bontása és áthelyezése Elektomos Gyengeáram

7.000 000 3.500 000 13.890 000 4 400 000 Nettó eFt

A,I,J, WC pavilonok bontása Építészet, szerkezet, szakipar Csarnok Kültéri

Északi oldal Déli oldal Zöld fal szerkezete és kapuk Kert bútorok Piac asztalok 504 db Sátorszerkezetek

Összesen: ÁFA (Levonható) Összesen Bruttó

31.470.000 24.180.000

183.480.000 83.470.000 14,500.000 10.500.000 25.500.000 18.600.000

Részösszesítés

28.790.000 Részösszesítés 12.100.000 679.500.000 55.650.000 38.110.000 69.000.000 67.650.000 267.000.000 123. 000

69.100.000 1.409.900.000 281 980 000 1 691 880 000 Ft

37. táblázat: Mars téri piac építésének költségei

81


Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása (15-20 sorban) Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Mars téri piac fejlesztése Gazdasági funkció Kiegészítő, „Soft” elemek: környezettudatosságra nevelő akciók ERFA Lásd korábban Mars tér (25591/1. hrsz.) Szeged M.J. Város Szegedi Vásár és Piac Kft. A város 100%-os tulajdonában álló társaságként teljes jogkörben a Mars téri piac fenntartója. A piacon árusító kiskereskedők, a környék lakossága és a nagypiac vásárló közönsége. 2009.09 2010.08 1.610.709 ezer Ft. (nettó) 48,5% 805.355 ezer Ft (Az ÁFA visszaigénylés miatt a támogatás a nettó összegre vetített) Kiskereskedők bérleti díjai, a város tőkeemelése Építési engedélyek rendelkezésre állnak. Közbeszerzés előkészítése

38. táblázat: a Mars tér fejlesztése – áttekintés

82


6.5.5. Az akcióterületi fejlesztés mutatói: Mutató megnevezése A fejlesztéssel érintett terület nagysága A fejlesztések által érintett lakosság létszáma A konstrukció által teremtett munkahelyek száma Új városi funkciók betelepedése A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Lakossági elégedettség Az akcióterületi közcélú fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházások volumene A projekt keretében megtartott közösségi programok száma A felújított vagy létrehozott zöldfelületek mérete A létrehozott gyalogos vagy vegyesforgalmú zónák mérete A létrejött minőségi kereskedelmi szolgáltató hasznos alapterület A fejlesztés következtében az akcióterületen felújításra kerülő homlokzatok száma

Típus

Mértékegység

Jelenlegi érték

Minimálisan elvárt célérték

Célérték elérésének időpontja

output

ha

0

27

2010

output

fő

0

2000

2010

Kedvezményezett jelentései KSH népszámlálás, önkormányzati nyilvántartás

eredmény

db

0

25

2013

Kedvezményezett jelentései

eredmény

db

0

5

2013


eredmény

GJ

0

0

2013


hatás

%

0

70

2013

Utólagos felmérés

eredmény

Ft

0

810.000.000

2013


2011.

Programok részvételi/ regisztrációs lapjai

7.782

Projekt vége

Megvalósulási tervdokumentáció

eredmény

db

eredmény

0

M2

20

0

Adatmérés forrása

eredmény

M2

0

12.115

Projekt vége


eredmény

db

0

4.500

Projekt vége


hatás

db

0

5

2015.

Fotodokumentáció

39. táblázat: a fejlesztések fő eredményei - összefoglalás

83

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) 6.5.6. Kapcsolódó „soft” elemek Az akcióterületi terv keretében több közösségfejlesztő, kulturális és szemléletformáló céllal megszervezett akcióra is sor kerül. Ezek az akciók a megújult városrészben kerülnek megvalósításra, azzal a közvetlen, vagy közvetett céllal, hogy a város lakossága megismerje és mihamarabb „birtokba vegye” a városrész megújult elemeit, egyben ismertté váljanak szélesebb rétegek számára is az akcióterületen meglévő kulturális és turisztikai értékek. Ezen felül az egyes akciók önmagukban, tevékenységeik által hozzájárulnak az akcióterületi terv és az integrált városfejlesztési stratégia céljainak érvényre juttatásához. Az ún. „szoft” akciók során – többek között – szemléletformáló és információátadó akciók növelik a környezettudatosságot, egészségtudatosságot, közösségi és kulturális programok segítenek az összetartozás és társadalmi összefogás érzésének, gondolatának az erősítésében, de komoly turisztikai relevanciájú programok is megrendezésre kerülnek a város és a városrész kulturális és épített értékeinek minél szélesebb körben történő megismertetése céljából. A fent említett programok tartalmának pontos kidolgozásába és a programok megvalósításába az Önkormányzat a város civil szervezeteinek szaktudására, aktivitására és közreműködésére kíván építeni, a programok megvalósításába be kívánja vonni az érintett és érdekelt helyi civil szervezeteket. Az alábbiakban röviden bemutatjuk az akcióterületi terv keretében megvalósítandó, közösségfejlesztő, helyi kötődést és büszkeséget erősítő, szemléletformáló, információátadó, környezettudatosság elterjesztését segítő és turisztikai relevanciájú programokat: KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK: 1., 2009-2010-ben a városrészben lakók és az itt tanuló fiatalok számára hagyományőrző kézműves foglalkozások kerülnek megrendezésre. A résztvevők megismerkedhetnek a hagyományosan szegedi népművészeti motívumokkal, amelyek megjelentek a város kultúrájában ünnepekhez és hétköznapokhoz kötődően. Célcsoport: Akcióterület lakossága és az itt tanuló fiatalok Résztvevők tervezett száma: 60 fő Tervezett költség: 536.000 Ft 2., 2010 április-május között „Láthatatlan Színház” néven speciális produkció keretében ismerkedhetnek meg a résztvevők a városrész szokásaival, hangulataival, jellegzetességeivel, szobrászati remekeinek makettjeivel. A módszer intenzív élményforrás, a látás kikapcsolásával a többi érzékszerv érzékelésére épít. Célcsoport: Akcióterület lakossága és az itt tanulók, dolgozók Elérni kívánt célcsoport: 50 fő Tervezett költség: 286.000 Ft 3., 2009/2010 –es tanévben az akcióterületen található középiskolákban kreativitás és identitás, helyi kötődés és közösségfejlesztés történik csoportos technika segítségével. A fejlesztés speciális „playback” módszerrel történik Célcsoport: az akcióterületen található középiskolák diákjai,(9-10 évfolyam) Résztvevők tervezett száma: 80 fő Tervezett költség: 336.000 Ft

84

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) 4., 2010. tavaszán „Utcák, emberek, történetek” címmel történeti-élmény túra várja az érdeklődőket. Helytörténeti ismerettel rendelkező felkészült túravezető kalauzolja a résztvevőket a történetek és helyszínek területén. Célcsoport: az akcióterület és a város lakossága Résztvevők tervezett száma: 140 fő Tervezett költség: 436.000 Ft 5., 2010. szeptemberében a megújult városrészben játékos városismereti, városrész-ismereti vetélkedő kerül megrendezésre, amelynek célja az akcióterület és az azt magában foglaló városrész építészeti értékeinek, műemlékeinek és egyéb, közösségi, turisztikai szempontból jelentőséggel bíró helyszíneinek megismerése, újraértelmezése, egyben a megújult városi terek bejárása. Célcsoport: Akcióterület lakossága Résztvevők tervezett száma: 150 fő (családok, baráti társaságok 6-8 fős csoportokban) Tervezett költség: 610.000 Ft 6., 2010 márciusában - a generációk együttélését és az egymással való törődés fontosságát hangsúlyozandó – nagyszülők és unokák napja keretében egésznapos közösségi programsorozat kerül megrendezésre. Hagymányápoló és tudásátadó célú süteménykészítő verseny- és kiállítás, nagyszülők és unokáik együttműködésére épülő KI-MIT-TUD, valamint alkotó kedvű idősek és fiatalok alkotásainak kiállítása biztosít majd programot a közösségi célú időtöltéshez. Célcsoport: akcióterület lakossága (főként nyugdíjasok és unokáik) Résztvevők tervezett száma: 200 fő Tervezett költség: 650.000 Ft 7., 2010 szeptemberében Egészség- és Sportnap kerül megrendezésre a Gábor Dénes Gimnázium Sportpályáin és a környező – a rendezvény idejére a forgalom elől elzárt – utcákban. A hagyományosan több korosztály számára is egészséges szórakozást biztosító foci-, kézilabda- és kiütőfordulók mellett egészségvédelmi információátadás, szűrés, tanácsadás és termékbemutatók színesítik a sportprogramokban nem aktívan részvevők számára az időtöltést. A rendezvény szabadtéri (nem sportpályán megvalósuló) programjai a megújult akcióterületen kerülnek megrendezésre, bemutatva ezzel is a lezajlott fejlesztéseket. Célcsoport: akcióterület lakossága, érintett középiskola tanulói és barátaik, családtagjaik Résztvevők tervezett száma: 350 fő Tervezett költség: 780.000 Ft SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMOK 8., 2009. novemberében, a szegedi középiskolásokat megcélzó drogprevenciós kampány keretében előadás, majd vetélkedő kerül megrendezésre a város középiskolásainak részvételével az akcióterületen található Gábor Dénes Gimnázium épületében. Célcsoport: 14-18 éves diák csapatok Résztvevők tervezett száma: 80 fő Tervezett költség: 340.000 Ft 9., 2010 őszén a fogyatékossággal élők élethelyzetét beleéléssel megérteni segítő „Képességek napja” nevű ismeretterjesztő és szemléletformáló rendezvény kerül

85

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) megrendezésre a felújításra került Reök palota előtti téren, ahol az „ability street” nevű különleges „akadálypályán” néhány perc erejéig mindenki szembesülhet azzal, hogyan élik meg a fogyatékossággal élők a mindennapokat. A rendezvény alatt a város lakói találkozhatnak a speciális életvitelű emberek támogatásával foglalkozó szervezetekkel. Célcsoport: Szeged és a környező települések lakossága, kiemelten koncentrálva az akcióterületen élő lakókra és az itt tanuló diákokra (egyetemi, középiskolás) Bevont célcsoport: 70 fő Tervezett költség: 660.000 Ft 10., 2009/2010 tanévben a város élhetőbbé tételét célzó iskolai kampányok során 10 előadás, iskolai és közösségi programokon való ismeretterjesztés, valamint szórólapok és plakátok népszerűsítik a gyalogos- és kerékpáros közlekedést. A kerékpáros és gyalogos közlekedés megkönnyítése és közlekedésszervezési szintű támogatása az Európai Unió környezetvédelmi programjában megfogalmazott elvárás, mint ahogy szerepel a Nemzeti Környezetvédelmi Alapprogram tárgyidőszakban aktuálissá váló tervezetében is. Városi szinten a szegedi kerékpárút-hálózat fejlesztése egy több éves program keretében folyamatosan nagy hangsúlyt kap, az Önkormányzat a tervezést és az értékelést civil szervezetekkel együttműködve végzi el. Ezzel párhuzamosan a lakosság szemléletformálására is szükség van, mivel a kerékpárhasználat az egyéni életvitelre is igen nagy kihatással van; s külön szervezettség iránti igénye mellett komoly pozitív hatásokkal bír a saját egészségre és a környezetállapotra vonatkozóan is. Célcsoport: az akcióterületen és közvetlen vonzáskörzetében található általános- és középiskolák diákjai (és közvetetten azok szülei) Tájékoztató anyagok száma: 4.000 db Tervezett költség: 512.100 Ft 11., Szintén a város élhetőbbé tételét segítő közlekedési témájú kampány keretében 2010 tavaszán kb. 20.000 db, az ésszerű autóhasználati módokat ismertető és népszerűsítő kiadvány kerül elkészítésre és célzott kiosztásra az autótulajdonosok körében. A magyarországi személygépkocsi állomány a rendszerváltás óta eltelt időszakban csaknem megnégyszereződött. A fejlesztési projekt által érintett területen e túlhasználat fokozottan érzékelhető, főként a belvárosi részek tekintetében. A belváros élhetőségének biztosítása nem mellőzhetik a személygépkocsi használók szemléletformálását. Alapvető problémaként jelentkezik e téren az egy járműre eső alacsony utasszám: szegedi forgalomszámlálási adatok alapján egyes napszakokban az egy fő által használt gépkocsik száma csaknem 90 %. Az ésszerű autóhasználat propagálásánál hangsúlyt kell fektetnünk a közlekedési eszközök vegyes használatának lehetőségére is. Célcsoport: autótulajdonosok Szegeden és az agglomerációs településeken Tájékoztató anyagok száma: 20.000 db Tervezett költség: 760.000 Ft 12., Iskolai kampány és előadássorozat keretében kerül sor a közösségi közlekedési formák népszerűsítésére az akcióterületen. Az uniós irányelveknek megfelelő tömegközlekedésfejlesztés nem nélkülözheti a közösségi közlekedési eszközök használatának népszerűsítését, az ebben rejlő lehetőségek bemutatását. A diákok által képviselt utascsoport abban a helyzetben használja a tömegközlekedési eszközöket, amikor az többségében nem önkéntes választás következménye. Hogy később mégis könnyebben rögzüljenek a tudatos magatartásformák, szükséges elmélyíteni az ezzel kapcsolatos pozitív hatásokat. A környezetvédelmi szempontok jól illeszthetők a projektben érintett egyéb környezetbarát

86

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) közlekedési módokat (kerékpározás, gyaloglás) népszerűsítő kampányokhoz, s ezek együttes hatása a kiemelt célcsoportban érintett oktatási intézményekben egymást is erősíti. Célcsoport: az akcióterületen és közvetlen vonzáskörzetében található általános- és középiskolák diákjai (és közvetetten azok szülei) Tájékoztató anyagok száma: 4.000 db Tervezett költség: 512.100 Ft 13., A megújult közterületek átadását követően 2010 tavaszán és őszén kerül sor a városi zöldterületek megóvását, valamint a városi épített környezet (pl: házhomlokzatok, erkélyek, lépcsőházak) „zöldebbé tételét” népszerűsítő kampányokra. A lakosság bevonása céljából a „virágos város” akcióprogram mintájára a területen meghirdetjük a „legzöldebb ablak”, a „legzöldebb erkély”, és a „legzöldebb homlokzat” akciókat; ezzel kívánván elősegíteni, hogy a közterületek megújulásához és megszépüléséhez a helyi lakosok is járuljanak hozzá saját munkájukkal. Mivel a városi zöld területeknek, a beültetett növényzetnek sokoldalú pozitív hatása van – a zajcsökkentésben, a lebegő por és egyéb szennyezők megkötésében, az oxigénellátásban, a rekreációban, s legfőképpen árnyékolásukkal és párologtatásukkal az elviselhető mikroklíma kialakításában – ezen hatásoknak a programon belüli bemutatása minden nehézség nélkül megoldható. Tekintettel arra, hogy a helyben érintett célcsoport lakószáma a városi össznépességhez képest alacsony, azonban igen frekventált, központi elhelyezkedésű, az itt kialakuló pozitív kezdeményezések mintaértékűek lehetnek más kerültek lakosai számára is. Hosszú távon a meghirdetett lakóhely zöldítési akciók egyfajta tulajdonosi szemléletmód kialakulását teszik lehetővé. Célcsoport: akcióterület lakossága Tájékoztató anyagok száma: 4.000 db Tervezett költség: 216.000 Ft 14., A piac vásárlóit, valamint városi közösségi rendezvények résztvevőit megcélzó kampány során kerül sor a helyben, vagy a környékbeli településeken előállított (és elsősorban a piacon árusított) élelmiszeripari termékek fogyasztásának népszerűsítésére, valamint az egészségtudatok élelmiszerfogyasztás és a bioélelmiszerek népszerűsítésére. Szeged központi piacán hagyományosan nagy számban voltak jelen helyi termelők. E folyamatos jelenlét az utóbbi években fokozatosan csökkent. Az újjáformált piac feltöltésekor ezért nagy figyelmet fordítunk a helyi termékek elárusításának lehetőségére, a helyi termelők helyhez juttatására, és a helyi termények árusítására. Ennek leghatékonyabb módja az, hogy a fogyasztói oldal szemléletformálásával kötjük egybe a fejlesztést. A lakosság szemléletformálásának részeként hangsúlyoznunk kell a helyi termékek fogyasztásának előnyeit, a biotermékek étrendbe iktatásának egészségügyi hatásait, valamint a fogyasztói magatartás pozitív változását a piaci struktúra újbóli kihasználásával. Célcsoport: piac vásárlói és közösségi programok résztvevői Tájékoztató anyagok száma: 20.000 db Tervezett költség: 1.212.100 Ft 15., 2009/2010 évben lakossági kampány során –ismertető anyagok kiosztásával – kerül sor a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére és a szelektív hulladékgyűjtő rendszerek helyes használatának bemutatására. A Mars-téri rekonstrukciós munkákkal együtt kialakításra kerülő szelektív gyűjtési rendszer hiánypótló jellegű, s a közhasználatú területekre vonatkozóan mintaértékű kezdeményezésnek számít. A projekt társadalmasításának részeként e gyűjtési rendszer mindennapi használatát szeretnénk a piacon árusítók, a piac használók és a lakosság számára népszerűsíteni. Más stratégiát igényel a mindennapi használóként fellépő árusok és mást a látogatók tájékoztatása. Az árusok egyénenkénti tájékoztató anyagot kapnak, míg a

87

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) látogatók számára információs plakátok kerülnek kihelyezésre, nem csupán a tér szűken vett területén, de a környező hirdetési pontokon is (autóbuszmegállók, stb.). Célcsoport: szegedi általános- és középiskolák diákjai (és közvetetten azok szülei) Tájékoztató anyagok száma: 5.000 db Tervezett költség: 826.000 Ft KULTURÁLIS PROGRAMOK 16., 2010. januárjában az akcióterületen található Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola épületében egész napos kulturális program: „Kultúra napja” kerül megrendezésre tánc- és zenei előadásokkal, hagyományőrző és gyerekfoglalkozásokkal. A rendezvényhez kapcsolódóan látogathatóak lesznek a környező jelentősebb építészeti alkotások, különösen a Régi és az Új Zsinagóga, egyben a programok megszervezésében és lebonyolításában a Zsidó Egyházközösség tagjai is közreműködnek. Célcsoport: akcióterület lakossága Résztvevők tervezett száma: 300 fő Tervezett költség: 780.000 Ft 17., 2010. októberében a Szent József Jezsuita Templomban hangverseny kerül megrendezésre a város kiemelkedő kórusainak részvételével. Célcsoport: a város és a környező települések lakossága Résztvevők tervezett száma: 150 fő Tervezett költség: 360.000 Ft 18., 2010 novemberében – orgonaművészek és főiskolai növendékek közreműködésével – orgonakoncert kerül megrendezésre a Zsinagógában. Célcsoport: a város és a környező települések lakossága Résztvevők tervezett száma: 200 fő Tervezett költség: 480.000 Ft 19., 2010 május – szeptember között szegedi kapcsolódással rendelkező művészek, műgyűjtők kultúrtörténeti és Szegedhez kapcsolódó kiállításai kerülnek megrendezésre a Reök palotában és a rehabilitációra kerülő új közterületen, felhívva a figyelmet a „művészetek utcája” koncepció létjogosultságára. Célcsoport: a város és a környező települések lakossága, turisták Látogatók száma: 800 fő Tervezett költség: 7 999 000 Ft 20., 2010 szeptemberében 5 alkalommal kortárs színházi darabok, Örökségnapokhoz kapcsolódó programok (az akcióterületen található műemléképületek értékeinek ismertetésével) kerülnek megrendezésre országosan és határon túl is elismert színtársulatok, előadóművészek közreműködésével. Az előadásoknak az akcióterületen elhelyezkedő Régi Zsinagóga ad teret. Az előadások egy részében feldolgozásra kerül a tágabb értelemben vett akcióterület története, az itt élt zsidóság kiemelkedő alakjainak munkásságát ismerteti meg a nézőközönség. A programokhoz kapcsolódóan lehetőség nyílik a Régi Zsinagógához kapcsolódó kiállítás és könyvbemutató rendezésére is. Célcsoport: a város és a környező települések lakossága, valamint turisták Résztvevők tervezett száma: 300 fő Tervezett költség: 4.000.000 Ft

88

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) ELHELYEZKEDÉST SEGÍTŐ AKCIÓK 21., A 2009/2010 tanévben az akcióterületen lévő összes középiskola 11. és 12. évfolyamos tanulói „Pályakép, jövőkép, városkép” címmel pályaválasztási és elhelyezkedési tanácsadásban részesülnek. Pályaterv kialakítása mellett információkat kapnak Szeged város felsőoktatási, felsőfokú szakképzésit nyújtó intézményeiről. A program célja, hogy minél több fiatal tervezze és találja meg jövőjét Szegeden. Célcsoport: akcióterületi középiskolák 11. és 12 évfolyamos diákjai Résztvevők tervezett száma: 100 fő Tervezett költség: 690.000 Ft 22., A 2009/2010 tanévben a középiskolás tanulók felkészítése mellett szülői tanácsadás is megvalósul, támogatva a diákok pályaválasztási, identitás kialakítási folyamatait. A szülők számára bemutatásra kerülnek a gyermeküket érintő városi lehetőségek. Célcsoport: akcióterületi középiskolák 11. és 12 évfolyamos diákjainak szülei Résztvevők tervezett száma: 40 fő Tervezett költség: 364.000 Ft 23., Az akcióterületen található egyetemi hallgatók munkaerő-piaci és karriertervezési képzésben részesülnek, ágazati szakemberek előadásaiban, illetve csoportfoglalkozásokon keresztül. A program megvalósítása során a fogyatékossággal élő hallgatók kiemelten bevonásra kerülnek. A képzés célja, hogy megismertesse a hallgatókat Szeged munkalehetőségeivel, a pályakezdőkkel szembeni elvárásokkal, ösztönözze a tehetséges hallgatók letelepülését, ezzel is elősegítve a város hosszútávú, tudásiparra alapozó céljának elérését. Célcsoport: akcióterületi felsőoktatási intézmények hallgatói Résztvevők tervezett száma: 100 fő Tervezett költség: 690.000 Ft TOVÁBBI PROGRAMELEMEK 24., A városrész történetét feldolgozó helytörténeti tanulmány készül, amelyben az itt található fontosabb épületek és a hozzájuk kapcsolódó események megörökítésre kerülnek. Ez a tanulmány alapját képezi a várostörténettel foglalkozó többi programelemnek. A tanulmányhoz kapcsolódóan interaktív séta keretében virtuálisan is bejárható lesz a terület, illetve az egyes kiemelt emlékhelyeknél leírótábla tájékoztat az ott történtekről. Célcsoport: városlakók, érdeklődők Tervezett költség: 6.052.000 Ft

89

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Az alábbi táblázat segít áttekinteni a „soft” programelemeket és várható eredményeiket: Program megnevezése

Érintettek száma (fő ) – tájékoztató anyag (db)

Költség (ezer Ft) és finanszírozó alap (ERFA/ESZA)

Monitoring adatok forrása

KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK Hagyományőrző akcióterület lakossága kézműves foglalkozás és az itt tanulók

60 fő

536 (ESZA)

„Láthatatlan Színház”

50 fő

286 (ESZA)

Jelenléti ívek, fényképek, elkészült tárgyak Jelenléti ívek, fényképek

80 fő

336 (ESZA) 436 (ESZA) 610 (ESZA) 650 (ESZA)

Jelenléti ívek, fényképek Jelenléti ívek, fényképek Regisztrációs lapok, programbeszámoló Regisztrációs lapok, programbeszámoló

350 fő

780 (ESZA)

Regisztrációs lapok, programbeszámoló

80 fő

340 (ESZA) 660 (ESZA) 512,1 (ESZA)

Regisztrációs lapok, programbeszámoló Jelenléti ívek, fényképek programbeszámoló

20.000 db

760 (ESZA)

Programbeszámoló

4.000 db

512,1 (ESZA)

Programbeszámoló

4.000 db

216 (ESZA)

Programbeszámoló

20.000 db

1.212,1 (ESZA)

programbeszámoló

5.000 db

826 (ESZA)

programbeszámoló

300 fő

780 (ESZA) 360 (ESZA)

Regisztrációs lapok, programbeszámoló Regisztrációs lapok, programbeszámoló

Kreativitás és identitás „Utcák, emberek, történetek” városrész-ismereti vetélkedő nagyszülők és unokák napja Egészség- és Sportnap

Célcsoport

akcióterület lakossága és az itt tanulók, dolgozók Akcióterületi középiskolák diákjai Akcióterület és a város lakossága akcióterület lakossága akcióterület lakossága (főként nyugdíjasok és unokáik) akcióterület lakossága, érintett középiskola tanulói és barátaik, családtagjaik

SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMOK Drogprevenciós előadás 20 szegedi iskola 14-18 és vetélkedő éves diákjai Képességek napja szeged és a környező települések lakossága Gyalogos-, kerékpárosSzegedi általános- és közlekedést népszerűsítő középiskolák tanulói (és kampány szüleik) Kampány az ésszerű autótulajdonosok autóhasználatért Szegeden és az agglomerációs településeken Kampány a közösségi Akcióterületen tanuló közlekedés diákok és közvetetten népszerűsítésére szüleik Kampány a városi akcióterület lakossága zöldterületek megóvásáért Kampány a helyben piac vásárlói és előállított és közösségi programok bioélelmiszerek résztvevői fogyasztásáért Szelektív szegedi általános- és hulladékgyűjtés középiskolák diákjai (és népszerűsítése közvetetten azok szülei) KULTURÁLIS PROGRAMOK Kulturális és akcióterület lakossága hagyományőrző nap Hangverseny a Szent város és a környező József Jezsuita T.-ban települések lakossága

140 fő 150 fő 200 fő

70 fő 4.000 db

150 fő

90

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Orgonakoncert Kiállítások a Reök palotában Kortárs színházi előadások a Régi Zsinagógában

város és a környező települések lakossága a város és a környező települések lakossága, turisták a város és a környező települések lakossága, turisták

ELHELYEZKEDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK Pályaválasztási Akcióterületi tanácsadás és orientáció középiskolák 11-12 évfolyamos tanulói Pályaválasztási Akcióterületi tanácsadás szülőknek középiskolák 11-12 évfolyamos tanulóinak szülei Munkaerő-piaci Akcióterületi egyetemi ismeretek és hallgatók karriertervezés

200 fő

480 (ESZA) 7.999 (ESZA)

Regisztrációs lapok, programbeszámoló Regisztrációs lapok

300 fő

4.000 (ESZA)

Regisztrációs lapok, programbeszámoló

200 fő

1.200 (ESZA)

programbeszámoló

40 fő

364 (ESZA)

Jelenléti ívek, fényképek, programbeszámoló

100 fő

690 (ESZA)

Jelenléti ívek, fényképek, program tematika, beszámoló

6.052 (ERFA/ESZA)

Programbeszámoló

800 fő

TOVÁBBI PROGRAMELEMEK Helytörténeti tanulmány Városi lakosság, és kapcsolódó ingázók és turisták programelemek

ÖSSZESEN

3.270 fő 57.000 db

30.087,3 Ft

40. táblázat: a „szoft” programelemek fő eredményei - összegzés

Az akcióterületi terv keretében, 2009 és 2010 években megvalósított „szoft” programok összességében tehát több, mint 3000 érintetthez juttatnak el különböző üzeneteket. A célcsoportok programelemenként különböznek, az egyes programok résztvevői, érintettjei pedig akár ugyanazon személyek is lehetnek, sőt, több esetben kívánatos, hogy ugyanazon személyek legyenek. Így cél, hogy a „szoft” programelemek legalább 300 akcióterületi lakost bizonyíthatóan elérjenek a városrehabilitáció időtartama alatt legalább 20 db „szoft” programelem megvalósuljon. Cél továbbá, hogy a programok megvalósításában legalább 3 szegedi civil szervezet vegyen részt (közülük legalább 1 erős akcióterületi kötődéssel bírjon). Eredmények szintjén a következőket várjuk el a „szoft” programelemektől: • javuljon az akcióterület és a környező városrész történelmi, kulturális és építészeti értékeinek ismertsége az akcióterület lakosai körében; • a város - és ezen belül kiemelten az akcióterület – lakossága környezettudatosabb legyen; • a város - és ezen belül kiemelten az akcióterület - lakossága egészségtudatosabb legyen; • a város - és ezen belül kiemelten az akcióterület - lakosai elfogadóbbak, megértőbbek legyenek egymás iránt; • javuljanak az akcióterületen lévő iskolákba járó 11-12. osztályosok és az akcióterületen tanuló egyetemi hallgatók elhelyezkedési esélyei; • növekedjék az akcióterületen meglévő kulturális kínálat és annak kereslete; • növekedjék az akcióterületet megtekintő és valamely, az akcióterülethez köthető élménnyel rendelkező turisták száma. 91


6.5.7. Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Tevékenység típusa

Finanszírozó Kölcsey utca Gutenberg utca Közlekedési Mars téri strukturális rekonstrukciója rekonstrukciója csomópontok piacépítés alap Gazdasági célú ERFA X Városi funkciót ERFA X X X erősítő Közösségi célú ERFA Közszféra ERFA funkciót erősítő „Szoft” ERFA X X X tevékenység 41. táblázat: fejlesztési célok és finanszírozási források áttekintése

92


7. Eredmények 7.1. A projekt közvetlen eredményeinek bemutatása Társadalmi Az akcióterületi fejlesztések eredményeként bővül a város közösségi tereinek száma, ami enyhíti a többi közterület zsúfoltságát. Emellett a közösségi terek számának növekedésével több közösségi rendezvény szervezhető, illetve az eddig is megrendezésre kerülő rendezvényeknek több helyszín biztosítható, ez pedig jótékony hatással van a közösségi összetartó erőre. A homlokzati felújítások és közterület-rekonstrukciók javítják az épített környezet minőségét, élhetőbbé teszik azt. Ez maga után vonja a terület vonzerejének növekedését, a turisztikai célú látogatások növekedését a városban. A turizmus fejlődésével a város bevételei nőnek, ezáltal az emberek életminősége javul. Javul az akcióterület lakóinak életminősége a környezeti elemek és a városi funkciók bővülésének köszönhetően. A Mars téren kialakítandó piac a jelenlegi zsúfolt és rendezetlen piacot váltaná fel könnyen átlátható, rendezett szerkezetben, amely megkönnyítené a kereskedők és a vásárlók tájékozódását egyaránt. Emellett a város látképét is javítaná, hiszen a tér a központban helyezkedik el, ezzel növelve a városban és a környéken lakók és dolgozók környezettel való megelégedettségét és életminőségét. A kialakításra kerülő Árkád üzletközpont az ország más részein (Győrben, Pécsett és Budapesten) már sikerrel működik. Az üzletközpontban olyan üzletek kerülnek kialakításra, amelyek márkakínálata a városban még nem, vagy a városközponttól kieső területen találhatók meg. Ezen márkák, üzletek megjelenése a város és a környék lakosságának megelégedését váltják ki, javítva az életminőséget. Emellett fontos –elsősorban bevásárló – turisztikai központtá alakulhat. A Gutenberg utcán kialakításra kerülő sétálóutca a közösségi terek számát növeli, amely a városi kulturális és egyéb rendezvényeknek (pl. vásárok) további helyszínt biztosíthat. Ezen rendezvények illetve a kulturált, rendezett területek az itt élők, a városiak és a környékbeliek megelégedésére szolgálnak. Emellett turisztikailag is vonzóbbá teszik a várost. A REÖK Palota előtti teresedés kialakításával és a Kölcsey utca rekonstrukciójával egy rendezett, ápoltabb környezet jön létre, amely méltó a REÖK Palota építészeti örökségéhez, művészetek palotája jellegéhez és ezt a városi polgárokban is tudatosítja, vonzóbb lakóhellyé és látogatási célponttá téve ezzel Szegedet, illetve a Belvárost és környékét. A Palota aljában kialakításra kerülő kávézó a vendéglátó egységek számának növekedését eredményezi, egyfajta kulturális központként szolgálhatna. A kávézó kialakításra kerülő külső terasza a város üde színfoltja lehet a nap mint nap betérő diákokkal és városi lakossággal egyaránt. Gazdasági Szeged város nem rendelkezik nagy volumenű iparral, bevételei elsődlegesen a szolgáltatásokból és kereskedelemből származnak. Jelentős szerep jut még a turizmusnak. A fejleszteni kívánt területek is alapvetően ezen két forrásból származó bevételek növelését célozzák. A felújítások eredményeként a felújított közterületek közelében az ingatlanárak emelkedése várható, emellett a területen a bérleti díjak is növekedni fognak. Ezen tényezők együttes

93

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) hatásaként az önkormányzat bevételei is nőnek, amit további felújításokra, gazdaságélénkítő programokra költhet. Az üzleti és vendéglátói funkciók előtérbe kerülnek, további munkahelyek létrejöttét generálva. A önkormányzat bevételei a bérleti díjak révén megnövekednek. Hozzájárul a városi térszerkezet fejlődéséhez. A turisztikai tevékenység erősödése révén további bevételekre számíthatnak a beruházók és a város egésze, amely bevétel-növekedések elsődlegesen a vendégéjszakák számában mutatkoznak meg. A Mars téren a jelenlegi piacot felváltó rendezett sorrendben, területi egységenként helyet foglaló kereskedelmi egységek pontosan az átláthatóságból kifolyólag, illetve a Gfk Kutatóintézet Shopping Monitor és Shopping Mission 2008-2009 tanulmányára1 hivatkozva a vásárlók szívesebben látogatják a kis kereskedelmi egységeket. Ez a feltétel a Mars téren kialakítandó piac esetében adott, a 1. ütemben létrehozott Anna- és Irén csarnok már raszterszerkezetben várja a vásárlókat. Ezen fejlesztések segítséget nyújtanak a városi és környékbeli kis- és középvállalkozók vállalkozásainak megerősítéséhez, aminek hatásaként a megerősödő kereskedelmi egységek további kereskedelmi egységek létrejöttét generálják, ez pedig a város számára plusz bevételi forrássá válhat. Az Árkád üzletközpont területén bérelt üzletek bérleti díjai az önkormányzat bevételeit szintén növelő tételek. Emellett az ide beköltöző márkaboltok által generált vásárlói megelégedettség tovagyűrűzéséből gazdasági fellendülés várható. Nem elhanyagolható a várhatóan 800 fő alkalmazásának jelentősége, amely a munkanélküliséget csökkentő tényező. Az üzletközpont kialakításakor figyelembe kell venni Szeged város földrajzi elhelyezkedését. Szeged a szerb határtól kb. 15 km-re helyezkedik el, ezért elmondható, hogy az ún. „bevásárló-turizmus” jelentős szerephez jut a város gazdasági életét tekintve. Az üzletközpontban terv szerint helyet foglaló boltokban, kereskedelmi egységekben fellelhető márkák többsége Szerbiában nem található meg, ami a jelenséget tovább generálja, többletbevételhez juttatva a kereskedőket. Az átalakított, fejlesztett Gutenberg utca jelentős turisztikai vonzóerőt gyakorolhat, ami a város és a környékbeli kereskedők bevételi forrásaként jelenhet meg. A felújítás után az itt található kereskedelmi egységek megnövekedett forgalma ezek megerősödéséhez, esetleges későbbi terjeszkedéséhez vezet, amely további növekedést indukál, a városnak pedig további bevételi forrásokat. A REÖK Palota előtti teresedés a városi kulturális és egyéb rendezvények egyik színhelyeként a turisztikai látványosságokat erősítené, a turista-forgalom növekedésének egyik eszközeként szolgálhat. A felújításra kerülő Kölcsey utcán keresztül közvetlenül kapcsolódik az Europa Nostra díjas Kárász utca forgatagába, ez a tényező pozitív hatással lehet a kávézó forgalmára. Környezeti A vegyesforgalmi és gyalogos jellegű közterületek számának növekedése a történelmi belváros gépkocsi forgalmának csökkenéséhez vezetnek. A Gutenberg utcán történő zöld sáv kialakítása és a Mars téri parkosított parkoló a városi zöld területek arányát növeli. A közterületek rekonstrukciója a modern környezetbarát elvek mentén valósul meg, pl. az elöregedett fák cseréjét alapvetően őshonos, nem allergén fafajták betelepítésével kívánják megoldani. A kerékpárút megépítése a zajszennyezettség csökkenését eredményezi. 1

Forrás: http://www.piacesprofit.hu/?r=23025, 2009. március 4.

94


A Mars téri piacon jelenleg hatalmas átmenő forgalom figyelhető meg, azonban gondot okoznak még a parkolási problémák. A fejlesztések fontos eleme a kialakításra kerülő parkoló-részleg, amely a fenti problémákra megoldást nyújt. Emellett a város zöldterületeinek növekedéséhez vezet a fejlesztések azon dimenziója, amely a parkosítást tervezi. Az új épület korszerű, energiatakarékosságot előtérbe helyező módon került megtervezésre. Az Árkád üzletközpont a Mars téri piactól gyalogosan kb. 5 percnyi távolságra kerül kialakításra, ezáltal a felújított Mars téren tervezett parkoló az autótulajdonosok számára könnyen megközelíthető távolságra van, továbbá az épület maga is rendelkezik a működéséhez szükséges parkolómennyiséggel. Ez csökkenti a város közlekedéséből adódó szennyezettségét. Az üzletközpont terveit úgy dolgozzák ki, hogy az a városi épített környezetbe mindenképpen illeszkedjen –megtartásra kerül például a jelenlegi kenderfonó épületének homlokzata, illetve a régi iparterület egy-két épülete is. Ez a lépés a város stílusjegyeinek megtartását, a kulturális örökség megőrzését erősíti. A Gutenberg utca revitalizációjával és sétálóutcává alakításával növekszik a városon belüli zöldövezetek száma, illetve a vegyesforgalmi utak aránya, ami a lakossági megelégedettség mellett az épített- és a természeti környezet védelmét is elősegíti. Védett fasorával, a régi Szeged léptékét, hangulatát idéző szakaszaival, a tervezett felújítással sétáló utcává alakuló Gutenberg utca, katalizátora lehet Szeged egyik legértékesebb városi területének megújulásának. A fejlesztések során fontos elem az útszerkezet kialakítása: az egyes utcaszakaszok középső részén a gépkocsik által is használható középső sáv megtörik és 15 fokos átmenettel folytatódik tovább, ezzel is csillapítva az átmenő forgalmat. A közterületek megvilágítása korszerű, energiatakarékos világítótestek kihelyezésével valósul meg. A REÖK Palota előtti teresedés illetve a Kölcsey utca rekonstrukciója után csökken a decentralizált városmag személygépkocsi- és áruforgalma, és előnyben részesítve a gyalogos és kerékpáros közlekedést, ami a város levegőtisztaságának növekedéséhez vezethet. Emellett a felújítások az épített környezet megújulását is jelentenék, valamint a természeti környezet revitalizációját, a zöldterületek növekedését a városmagon belül. A közterületek megvilágítása korszerű, energiatakarékos világítótestek kihelyezésével valósul meg. Esélyegyenlőségi dimenziókban A közterületek, a Kölcsey és a Gutenberg utca felújításával, az épületek rekonstrukciója az akadálymentes megközelítést szolgálja, nem csak a hátrányos helyzetűek számára jelent előnyt, hanem az idősek, betegek, kismamák számára is megkönnyíti a közlekedést és az üzletekhez és egyéb szolgáltatásokhoz történő hozzájutást a különböző rámpák, döntött szegélyek használatával. Az esélyegyenlőség biztosítását szolgálja a Kölcsey utcán és a REÖK Palota előtti téren a vakok számára építésre kerülő vezetősáv, a Tisza Lajos körúton találhatóhoz hasonlóan. A Mars téri piac fejlesztésekor mindenképpen megvalósításra kerülnek az akadálymentesítések. Az akadálymentesített területek aránya a város fejlődésével párhuzamosan növekszik.

7.2. A projekt eredményeként jelentkező távlati hasznok Társadalmi A közösségi terek, a városrész rehabilitációja, megszépülése a helyi identitást, a lokálpatriotizmust erősíti. Eredményeként növekszik a lakossági támogatottság és a helyi erők

95

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) mozgósíthatósága. A projektek során kialakított, megerősített partnerségi kapcsolatok, a lakossági egyeztetések a városi fejlesztések támogatási bázisát növelik. A városi kulturális jellegű rendezvények, vásárok, kiállítások jelenleg alapvetően hat helyszínen –a Dóm téren, az Aradi vértanúk terén, a Széchenyi téren, a Klauzál téren, a Dugonics téren és az újszegedi Népligetben –kerülnek megszervezésre. A város decentralizációjával, illetve a tervezett fejlesztések megvalósításával a hatból öt terület, teresedés –a Népliget kivételével –kiegészíthető további 3 területtel –a felújított Kölcsey utcával, REÖK Palota előtti teresedéssel és Gutenberg utcával. ezáltal tulajdonképpen egy rendezvénytérré kapcsolható össze az egész városcentrum. A kialakított rendezvényterület turisztikai célokat szolgál, a város vonzerejét növelő tényező, ami a későbbiekben további fejlesztésekkel, beruházásokkal erősíthető. Gazdasági A belvárosi területek felújításával a város imázsa, belső identitása erősödik, ami az idegenforgalom élénkülésében játszik jelentős szerepet. A turisztikai kínálat és kereskedelmi egységek számának növekedése révén a turizmus multiplikáló hatásának köszönhetően a lakosság és a város is profitál. Az akcióterületről befolyó bérleti díjak megnövekednek, azok visszaforgatásával további fejlesztések támogathatóak. Az akcióterület gazdasági központját alapvetően a Mars téri piac és az Árkád üzletközpont képezi, amelyek alapvetően a helyi- és környékbeli kis- és középvállalkozások erősödéséhez határozottan hozzájárulnak. Az ÚMFT céljai között is támogatott a mikro-, kisés középvállalkozások fejlesztése, ezáltal elmondható, hogy az akcióterületen tervezett fejlesztések szorosan igazodnak a magyar fejlesztési stratégiához. Környezeti A vegyesforgalmi és gyalogos jellegű közterületek számának növekedése a történelmi belváros levegő - és zajszennyezettségének csökkenését eredményezi. A tisztább levegő élhetőbb környezetet teremt, ami hosszú távon befolyásolja az itt élők és az ide látogatók közérzetét. A közterületek rekonstrukciója a modern környezetbarát elvek mentén valósul meg, a város zöldterületeinek terhelése csökken. Az akcióterületen a térségnek megfelelő növénytársulások kerülnek telepítésre, amelyek elsősorban az őshonos fajtákból kerülnek kiválasztásra és betelepítésre. Ez az épített környezet védelme és a lakosság komfortérzetének növelése mellett a természeti értékek védelmét is célozza. Jelentőségük fenntarthatósági szempontból sem elhanyagolható: nevelésük, fenntartásuk kevésbé költséges, mivel nem igényelnek különös gondozást, és kevesebb vizet használnak el az öntözésük során. Esélyegyenlőségi dimenziókban A tervek az akcióterületen különös hangsúlyt fektettek a hátrányos helyzetűek –csökkent fizikai- és értelmi képességűek, kisebbségi népcsoportok, nők, idősek, gyerekek – esélyegyenlőségének biztosítására. A fejlesztések hatására az akadálymentes építmények, területek aránya emelkedik a városban, amely a hátrányos helyzetűek közlekedési lehetőségeit, életterét növeli, emellett tovább generálja egyéb területek akadálymentesítését. A fejlesztések munkahelyteremtést is céloznak, ahol a jogszabályi szabályozásnak megfelelően a hátrányos helyzetű népcsoportok munkavállalását elősegítik, ezzel is csökkentve a munkanélküliséget és elősegítve az esélyegyenlőség kialakulását.

96


7.2.1. A projekt eredményeként várhatóan megvalósuló befektetések Az akcióterületi fejlesztések Kölcsey utcára és Gutenberg utcára irányuló elemei azzal a céllal valósulnak meg, hogy csillapított forgalommal, gyalogosközlekedést támogatva jó összeköttetést teremtsenek a városmag és a Mars téren fejlődő kereskedelmi decentrum (piac és ÁRKÁD üzletközpont) között, ezzel biztosítva egyrészt a belváros kiterjesztését, másrészt a Gutenberg utcában és környezetében található kulturális és építészeti emlékek, értékek feltárását. Ez nagyban elősegíti és ösztönzi az egykori kendergyár területén kialakítani tervezett, magántőkéből – mintegy 25 mrd forint értékben – megvalósuló, minteg 26 ezer négyzetméter alapterületű, várhatóan közel 800 dolgozónak munkahelyet biztosító ÁRKÁD üzletközpont létrejöttét és működését. (Az üzletközpont eladóterületének nagysága miatt nem számolható el, mint jelen projekt eredményeként indukált magántőkés fejlesztés és nem képezheti részét projektünknek, jóllehet az önkormányzat akcióterületi fejlesztései és a mars téri üzletközpont egymást erősítő hatása megkérdőjelezhetetlen.) Az üzletközpont építésének megkezdését 2009-re, megnyitását 2010-re tervezi a beruházó Royal Szálló rekonstrukciója: A városmag belsejében, a Kölcsey utcában a Royal szálló nagyvolumenű fejlesztése várható. Közel 1,3 mrd Ft értékű beruházás keretében megújul a szálloda, 112 négycsillagos minőségi férőhelyet és ahhoz illő belső légkört és technológiát biztosítva igényes és a város számára komoly fogyasztási potenciált jelentő vendégkör számára. A minőségi vendégkör mellett a minőségi szolgáltatások körét bővíti a szálloda 3 konferenciaterme és wellness részlete is. A szálloda és a megújuló közterületi környezet együttesen és egymást erősítve járul hozzá Szeged turisztikai vonzerejének növekedéséhez és a turizmusban rejlő potenciál kihasználásához. A projekt megvalósításához szükséges engedélyek rendelkezésre állnak. A szállodafejlesztési projekt tervezett időtartama: 2009. jún. 1.- 2010. szept. 1.

97

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A beruházás eredményeképpen 17 új munkahely jön létre.

33. ábra: A Kölcsey utcában megvalósítani tervezett szálloda-fejlesztés tervei

Fejlesztés tárgya Felújított szobák száma Létrejött 4 csillagos férőhelyek Létrejött akadálymentes férőhelyek Létrejött konferenciatermek területe Gyógy- és wellness részleg Parkoló

Mennyiség 52 szoba 112 fő 4 szoba 3*63 m2 384 m2 76 db

42. táblázat: Az akcióterületen megvalósítani tervezett szálloda-fejlesztés főbb jellemzői

Gutenberg utca 19.: Hotel és étterem kialakítása A megújult Gutenberg utcában is várható mind a turisztikai, mind a vendéglátóipari szolgáltatások jelentős fejlesztése. 300 millió Ft-os nagyságrendben tervez szállodát és éttermet építeni a Clean Star Complex Kft a Gutenberg u. 19-ben. A szálloda az alábbi szempontok mentén kerül kialakításra: - összesen 40 szállodai férőhely, 22 szoba, valamennyi hotelszobához saját fürdő kapcsolódik; - teljes terület (mélygarázs nélkül): 970 m2 - a főépület magasföldszintjén a hotel recepciója és a három utcai nagyszoba összenyitásával egy később galériaként is működő nagyterem (a szükséges mellékhelyiségekkel), 98

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) -

parkolóhelyek (13 db – 411 m2) az udvar alatt kialakított mélygarázsban a főépület pinceszintjén 50 fős étterem főzőkonyhával, az udvaron (az előírt minimális zöldterület megtartásával) a nyári időszakban működő éttermi terasz is kialakításra kerül; A beruházás előkészítése megkezdődött, az engedélyeztetési tervdokumentáció benyújtásra került az építési hatósághoz. A beruházás 8 új munkahelyet teremt.

34. ábra Gutenberg utca 19. utcaképek

35. ábra Gutenberg utca 19. udvar - felülnézet Az akcióterületi fejlesztések eredményeként megvalósuló magántőkés beruházások eredményeként tehát várhatóan 25 új munkahely létesül.

99


8. Megvalósítás 8.1. Az önkormányzat feladatai a projekt megvalósulása érdekében Az akcióterületi tervben foglalt fejlesztések támogatása esetében a támogatások kedvezményezettje Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. A projekt végrehajtásáért felelős menedzsment szervezet az önkormányzat által létrehozott, önkormányzati tulajdonú, nem profit orientált gazdasági társaság, a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. A városfejlesztési társaság a projekt megvalósítását biztosító projektmenedzsment tevékenységet végez (az önkormányzattal kötött szerződés értelmében a társaság felelős a projekt megvalósításának menedzsmentjéért), ehhez kapcsolódó, projektmenedzsment tevékenységet támogató szolgáltatásokat szerez be. Az akcióterületi tervben foglalt fejlesztések megvalósításához kapcsolódó kivitelezési feladatokra Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (illetve a mars téri piac fejlesztése kapcsán az önkormányzat partnere, a Szegedi Vásár és Piac Kft) ír ki közbeszerzést és köt szerződést a kivitelezővel. A projekt megvalósításához kapcsolódó menedzsment feladatokat és a szükséges szakértői támogatást a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft végzi. Ily módon az önkormányzat feladatai a következők: • Projekt előkészítése során: o Források biztosítása az akcióterületi fejlesztések előkészítési és projektmenedzsment feladatainak ellátására, o pályázati folyamat menedzselése és támogatási szerződés megkötése, o kiviteli tervek elkészíttetése. • Megvalósítás során o közbeszerzések előkészítése és lefolytatása, o projekt-számla létrehozása és annak kezelési jogának a városfejlesztő társaságra történő engedményezése, o szerződéskötés a kivitelezési feladatok ellátására, o a városfejlesztési társaság munkájának segítése, támogatása, o városfejlesztési társaság működésének – szerződésben foglalt módon történő – finanszírozása, o a városfejlesztési társaság munkájának felügyelete és a fejlesztések előrehaladásának monitorozása, o kapcsolattartás és információszolgáltatás a DARFÜ és NFÜ felé, o akcióterületi tervben foglalt fejlesztések ütemezését, tartalmát, költségeit érintő kérdésekben – városfejlesztési társasággal és DARFÜ-vel egyeztetett módon – a szükséges döntések meghozatala, o partnerségi és lakossági egyeztetések, fórumok szervezése o kommunikáció – városfejlesztési társasággal egyeztetett módon – az IVS végrehajtásáért felelős vezetők (alpolgármester, polgármester) és a Közgyűlés felé.

8.2. A magánszféra fejlesztései a projekthez kapcsolódóan

100

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Az akcióterületen a fejlesztésekhez kapcsolódva több magántőkés fejlesztés megvalósulása valószínűsíthető. A nagyobb volumenű beruházásokat - ÁRKÁD üzletközpont, a Royal Szálloda, valamint a Gutenberg utcában épülő szálloda - a 7. fejezetben már bemutattuk részletesen. Kisebb volumenű fejlesztések közé sorolható, de említésre mindenképpen érdemes a Gutenberg utca 20-as szám alatti Zsidó Hitközségi székház tervezett felújítása, amelynek keretében a homlokzati felújítás mellett az alagsorban jellegzetes zsidó, kóser ételeket kínáló étterem nyílik. De valószínűsíthető a Kölcsey utcában új üzletek, szolgáltató irodák létesítése, valamint a megújult Gutenberg utca magán- és önkormányzati tulajdonú ingatlanjainak a jelenleginél nagyobb arányú (kereskedelmi, vagy szolgáltató) üzleti célú hasznosítása. Mivel az említett fejlesztések pontos tartalma és ütemezése nem látható pontosan előre és azt az Önkormányzat igen kevéssé tudja befolyásolni, e fejlesztések nem részei az akciótervi projektnek.

8.3. Kockázatok 8.3.1. Az előkészítés kockázatai A következőkben bemutatásra kerülnek azok a releváns kockázatok, amelyek a projekt előkésztésének előrehaladását hátráltathatják. Az alábbi táblázat tartalmazza a lehetséges kockázatokat, azok bekövetkezésének valószínűségét és bekövetkezésük esetén a projektre gyakorolt hatásukat. A kockázatkezelési stratégia lépéseiként a felmerülő kockázatok elkerülésére tett lépések is kifejtésre kerülnek a táblázat utolsó oszlopában.

A kockázat megnevezése

Bekövetk ezés valószínű sége

Hatása a projekt céljaira

Kicsi

Nagy

A kockázat elkerülése

MŰSZAKI KOCKÁZATOK A szakértők, tervezők által elkészített anyagok nem felelnek meg a minőségi elvárásoknak. Ezen elvárásoknak két szintjét különböztethetjük meg: az engedélyezés elvárásainak való megfelelés mellett felmerül a megrendelő igényeinek való megfelelés.

Az önkormányzat által a megfelelő referenciákkal és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek, mérnökök kerülnek kiválasztásra, így a minőségi elvárásoknak való megfelelés biztosított.. Gyakori egyeztetések, és az elvárások egyértelmű kommunikációja biztosítja a megrendelőnek való megfelelést. Az engedélyezéshez kapcsolódó kockázatok a megfelelő előkészítéssel, a szükséges információk időben és megfelelő minőségben történő biztosításával, valamint az elkészült anyagok szakértői átvizsgálásával csökkenthetők.

101

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) JOGI KOCKÁZATOK Vonatkozó jogszabályok, Közepes rendeletek és eljárásrendek módosításai és a projekt tartalma közötti a változtatások eredményeképpen előálló inkonzisztencia.

Közepes

A jogi, eljárásrendi és tartalmi követelményeket meghatározó intézményekkel való folyamatos és intenzív kapcsolattartás csökkentheti e kockázatot, illetve a rendeletek és eljárásrendek módosításainak folyamatos figyelemmel kísérésével a kockázat megszűntethető.

Közepes

Előzetesen egyeztetés szükségeltetik illetékes hatóságokkal és a lakosokkal.

A projektdokumentáció Kicsi tartalma, vagy az engedélyek megszerzésének elmaradása miatt nem kerül sor a támogatási szerződés megkötésére.

Nagy

Egyeztetések a támogatóval és annak képviselőivel a projekt tartalmát és kidolgozását érintő kérdésekben, a projekt alapos és körültekintő kidolgozása és az engedélyek megszerzése.

Projekt-előkészítésre Kicsi tervezett költségek alulbecslése.

Közepes

A költségek pontos tervezésével és ütemezésével a kockázat jelentős mértékben csökkenthető. Az esetlegesen felmerülő kisebb többletköltségek saját forrásból vagy hitelből biztosíthatók, így a kockázat elkerülhető.

Nagy

Lakossági ellenállásra a lefolytatott egyeztetések, partnerségi folyamat miatt nem számítunk.

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Közepes Környezetvédelmi szempontok és a projektcélok közötti inkonzisztencia (Pl.: Gutenberg u. japán akácsorának állapotfelméréséhez hasonló engedélyeztetés (KNP)

az

PÉNZÜGYI, FINANSZÍROZÁSI KOCKÁZAT

TÁRSADALMI ÉS KÜLSŐ KOCKÁZATOK Lakossági ellenállás tervezett projekt ellen

a Kicsi

Az előkészítéshez kapcsolódóan felmerülő kockázatok a fentiekben bemutatott módon kezelhetők, így az előkészítés kockázatai vélhetően nem veszélyeztetik érdemben a projekt megvalósítását.

8.3.2. A megvalósítás kockázatai Ebben a pontban összefoglaljuk az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódóan felmerülő releváns kockázatokat, értékeljük a bekövetkezésük valószínűségét és a projektre 102

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) gyakorolt hatását, majd bemutatjuk a kockázat elkerülése érdekében szükséges teendőket, lépéseket.

A kockázat megnevezése

Bekövetk ezés valószínű sége

Hatása a projekt céljaira

A kockázat elkerülése

MŰSZAKI KOCKÁZATOK A közbeszerzési sikertelen.

eljárás Kicsi

Közepes

Ez esetben újra ki kell írni a közbeszerzést, amely megnöveli a projekt megvalósítási idejét, a határidők módosulnak. Közbeszerzési szakértő alkalmazásával és a közbeszerzés alapos előkészítésével e kockázat minimálisra csökkenthető.

A közbeszerzési eljárás Kicsi során kiválasztásra kerülő kivitelező nem megfelelően látja el feladatait

Nagy

A közbeszerzési eljárás során előre lefektetett, pontos szakmai kritériumokat fogalmaz meg az önkormányzat, melynek köszönhetően biztosítható, hogy a beruházások megvalósítását a megfelelő szakmai háttérrel rendelkező kivitelező fogja ellátni. Műszaki szakértő segítségével elkerülhető, aki az építkezés megkezdésétől figyelemmel kíséri a munkálatokat, így az elején ki tudja szűrni a lehetséges problémaforrásokat és minőségi kifogásokat.

103

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Az előkészítés, vagy külső Közepes folyamatok elhúzódnak, így a projekt nem megvalósítható az eredeti ütemezéssel

Közepes

A projekt előkészítéséhez kapcsolódó bizonyos folyamatok (pl: pályázat elbírálása) a projektgazda által nem befolyásolható. A projektgazda által befolyásolható elemek (pl: közbeszerzés, szerződések megkötése) esetében alapos előkészítéssel e kockázat jelentősen csökkenthető.

Az egyes projektelemek Kicsi megvalósítására szánt idő nem elegendő, így a projekt kicsúszik a rendelkezésre álló időkeretből.

Nagy

A projekt körültekintő megtervezésével és a végrehajtáshoz megfelelő minőségű és mennyiségű kapacitás biztosításával, valamint jó, a megrendelő érdekeit védő szerződések megkötésével e kockázat jelentősen csökkenthető. A kivitelezési feladatok ütemezésének kidolgozásába már a beszerzés és szerződéskötés során kompetens szakértőt kell bevonni, valamint a megvalósítás menedzsmentje esetében az ütemezést betartatni képes szakembereket kell alkalmazni.

A megvalósítás során előre Kicsi nem látható problémák merülnek fel

Nagy

A költségvetést és az ütemezést a lehetőségekhez mérten úgy kell kalkulálni, hogy lehetőséget biztosítson előre nem látható helyzetek kezelésére is.

Közepes

A jogszabályi környezet folyamatos figyelésével és a változásokra való felkészüléssel csökkenthető, vagy kiküszöbölhető ez a kockázat. E feladatot dedikáltan jogi referensnek kell kiadni.

Közepes

A projekt ütemezésébe és költségvetésébe bele kell kalkulálni előre nem látható helyzetek kezelésének idő- és költségigényét.

Nagy

Az előkészítés során alaposan számba kell venni több lehetőséget is és ennek tudatában kell a megfelelő finanszírozási konstrukciót kiválasztani és az ütemezést kialakítani.

JOGI KOCKÁZATOK A kapcsolódó jogszabályi Közepes környezet gyors változása

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Kivitelezés megkezdésekor a Kicsi bontási munkálatok során veszélyes, káros környezeti hatású elemek kerülhetnek elő. PÉNZÜGYI, FINANSZÍROZÁSI KOCKÁZAT A támogatási szerződés Közepes megkötése elhúzódik, ezért az eredeti ütemezéssel történő megvalósítás az eredetileg tervezettnél költségesebb eszközök, módszerek alkalmazását igényli.

104

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A támogatások nem Közepes megfelelő időben/ütemben történő folyósítása miatt nem biztosítható a projekt tervezett ütemben történő megvalósításához szükséges finanszírozás

Nagy

A likviditási kockázatok csökkentése érdekében a projekt finanszírozásához szükséges likviditást biztosító pénzügyi konstrukciókat kell igénybe venni.

Magántőkés meghiúsulása

Nagy

Kezelése: A vállalt indikátoroknál nagyobb mértékű fejlesztések felkutatása, bemutatása, az akcióterület lehetséges magántőkés fejlesztéseinek folyamatos figyelése.

Rugalmatlan Kicsi projektmenedzsmentszervezet, amely nem képes alkalmazkodni váratlan, vagy előre nem látható helyzetekhez.

Közepes

A projektmenedzsment szervezet modellje alapos előkészítés eredményeként, a kockázatok és azok kezelési lehetőségeinek számbavétele után kerül kidolgozásra, törekedve arra, hogy az előre nem látható helyzetekben is rugalmasan alkalmazkodni képes szervezet kerüljön felállításra.

Hiányoznak, vagy nem Kicsi megfelelő arányban/minőségben állnak rendelkezésre a projektmenedzsment szervezetben a projekt megvalósításához szükséges kompetenciák

Nagy

Az előkészítés során a szükséges tudás- és kompetenciaigény felmérésre kerül és ennek alapján kerül meghatározásra a projektmenedzsment szervezet humán kapacitásigénye. A projekt megvalósítása előtt fel kell készülni az esetleges kompetenciahiányok negatív következményeinek külső erőforrások bevonásával való kiküszöbölésére.

A megvalósításban érdekelt Kicsi és résztvevő felek (Önkormányzat, partnere, városfejlesztő társaság, projektmenedzsmentben résztvevő szakértők) közötti ellenérdekeltségek nincsenek feloldva és az érintetteknek lehetőségük van (pl: döntések nem időben történő meghozatalával, feladatok nem határidőre történő elvégzésével) a projekt végrehajtását érdemben veszélyeztető magatartásra

Nagy

Az együttműködés kereteinek és folyamatainak, azokon belül pedig a döntési/beleszólási kompetenciáknak a megfelelő leszabályozása a végrehajtás megkezdése előtt.

beruházások Közepes

INTÉZMÉNYI, SZERVEZETI KOCKÁZAT

105

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) TÁRSADALMI ÉS KÜLSŐ KOCKÁZATOK A partneri megállapodások Kicsi felmondása

Nagy

A szerződéseket, megállapodásokat biztosítékok felvételével kell megkötni. Jogi referens feladata.

Lakossági ellenállás a Kicsi tervezett projekt megvalósítása ellen

Nagy

Lakossági ellenállásra a lefolytatott egyeztetések, partnerségi folyamat miatt nem számítunk, valamint a beruházás pozitív eredményeit a lakosok is érezni fogják

A terület előkészítési Közepes Közepes munkák a rossz időjárás miatt tolódnak

Az ütemezést úgy kell kialakítani, hogy a legkisebb valószínűséggel következzen be csúszás az időjárás miatt. Évszakos jellemzőknek megfelelően.

Különböző szervezetek Közepes Közepes ellenállása (környezetvédelmi, zöld szervezet fejlesztések által érintett zöldfelületek, természeti értékek miatt)

Az ellenállást kifejteni képes szervezetek bevonásra kerültek a projekt kereteinek és tartalmának meghatározásába és mindezidáig támogatólag álltak hozzá a tervekhez. Érdekeik és a fejlesztések célja egyező, így ellenállásra nem kell számítanunk. A „zöld szervezetek” akadályozhatják a projekt végrehajtását a Gutenberg utcai védett fasort érintő tevékenységek kapcsán, ám a projekt megkezdése előtt sok és hosszas egyeztetés történt az esetlegesen ellenállni képes szervezetekkel és az egyeztetések megegyezéssel zárultak. Amennyiben a projekt megvalósítása során nem sérül a megegyezés tartalma, a kockázat bekövetkezésétől nem kell tartani.,

Ezen kockázati szempontokat figyelembe véve tehát nem tartunk jelentős akadálytól, amely veszélyeztetné a megvalósítást, ezért a projekt elemei minden bizonnyal sikeresen teljesíthetők

9. Monitoring rendszer Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések előrehaladását, valamint az elvárt eredmények megvalósulását átgondolt rendszerben folytatott, meghízható és hiteles információkat szolgáltató monitoring tevékenységgel kell nyomon követni. A monitoring tevékenységhez szükséges adat- és információgyűjtés és –szolgáltatás felelőse a projektmenedzsmentet ellátó és a fejlesztések megvalósításáért felelős városfejlesztési társaság. A monitoring tevékenység célcsoportjai: • Projektmenedzsment (városfejlesztési társaság) • Finanszírozók (Önkormányzat, DARFÜ, NFÜ) 106

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) • •

IVS végrehajtásának felelősei (Fejlesztési Iroda, Polgármester, Közgyűlés) Nyilvánosság (akcióterület lakossága, Szeged lakossága, érintett civil és szakmai szervezetek)

A különböző célcsoportok számára a monitoring tevékenység különböző típusú és aggregáltságú információkat szolgáltat. Az egyes célcsoportok számára szolgáltatott információk fő témái, az adatgyűjtés és –szolgáltatás célja: • Projektmenedzsment (városfejlesztési társaság) o Kivitelezések előrehaladása, határidők betarthatósága (havi jelentések) o Likviditás o Jelentéstétel finanszírozó felé •

Finanszírozók (Önkormányzat, DARFÜ, NFÜ) o Előrehaladás, határidők betarthatósága (2-3 havi jelentések, elszámolásokhoz kapcsolódóan) o Tervezett finanszírozási igények

•

IVS végrehajtásának felelősei (Fejlesztési Iroda, Polgármester, Közgyűlés) o Előrehaladás o Eredmények

•

Nyilvánosság (akcióterület lakossága, Szeged lakossága, érintett civil és szakmai szervezetek) o Eredmények

Az akcióterületi tervben foglalt fejlesztések projektmenedzsment-feladatait ellátó és a fejlesztések megvalósításáért felelős városfejlesztési társaság az alábbiak szerint látja el monitoring-feladatait: Projektmenedzsmentet támogató monitoring: • A projekt fizikai megvalósításának megkezdése (a kivitelezőkkel történő szerződéskötés) előtti időszakban a projektigazgató kéthetente jelentést készít a városfejlesztési társaság vezetője számára az akcióterületi tervben foglalt egyes projektelemek előkészítésének előrehaladásáról. • A kivitelezési munkálatok csak részletes ütemterv elkészítése és a városfejlesztési társaság ügyvezetője által történő elfogadása után kezdődhetnek meg – ez az ütemterv a projekt-végrehajtás monitoringjának alapja. • A kivitelezés során a Városfejlesztési társaság érdekeit érvényre juttatni hivatott mérnök, vagy műszaki ellenőr kéthetente (minden hónap 15. és 30. napját megelőző munkanapon) jelentést készít a projektigazgató részére a jelentéstételi időszakban történt előrehaladásról és nyilatkozik az ütemtervben foglalt határidők tarthatóságáról. • A „szoft” projektelemek esetében, 10 millió Ft-ot meg nem haladó költségvetésű projektek esetében csak az egyes projektek lezárása során készül részletes jelentés, amely minimálisan az alábbiakat tartalmazza o projekt megnevezése o célcsoport és a célcsoportba tartozók projekt során elérni kívánt számossága (tervadat) o a projekt során a célcsoportba tartozók közül az elértek száma (pl: előadás résztvevőinek száma) o egyéb, a támogatási/megvalósítási szerződésben rögzített információk 107


• •

o a projekt költségei o a projekt kezdetének és fizikai befejezésének időpontja 10 millió Ft-ot meghaladó költségvetésű projektek esetében a projekt megvalósításáért felelős személy kéthetente (minden hónap 15. és 30. napját megelőző munkanapon) jelentést nyújt be a projektigazgató részére a projekt előrehaladásáról. A projektigazgató minden hónap 10. napjáig jelentést készít a városfejlesztő társaság vezetője számára az akcióterületi terv végrehajtásának előző hónapban elért eredményeiről (tételesen bemutatva a fizikai előrehaladást és a pénzügyi helyzetet) és az ütemezést érintő problémákról és azok okairól.

Finanszírozók felé irányuló információszolgáltatás • A városfejlesztő társaság vezetője minden hónap 15. napjáig jelentést készít a polgármester részére az akcióterületi terv végrehajtásának előző hónapban elért eredményeiről, a pénzügyi helyzetről, valamint a végrehajtást érintő esetleges problémákról. A jelentést a Fejlesztési Iroda is megkapja. • A városfejlesztési társaság vezetője minden év június 20-ig jelentést készít a polgármester részére – a polgármester éves beszámolójához – az akcióterületi fejlesztések előrehaladásáról, már meglévő és várható eredményeiről, a felhasznált pénzügyi eszközökről és az eredeti ütemezéshez képest várható csúszások mértékéről és okairól. • A városfejlesztési társaság vezetője az elszámolási dokumentációhoz és kifizetési kérelmekhez kapcsolódóan rendszeres előrehaladási jelentésekben tájékoztatja a DARFÜ-t a projekt megvalósításáról, előrehaladásáról és eredményeiről. • A városfejlesztési társaság vezetője a Fejlesztési Irodát az iroda részéről a projektmegvalósításhoz kapcsolódóan megfogalmazott kérdéseket 2 napos határidővel megválaszolja. • A városfejlesztési társaság vezetője a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), vagy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ) részükről a projektmegvalósításhoz kapcsolódóan megfogalmazott kérdéseket az NFÜ/DARFÜ által meghatározott válaszadási határidőn belül megválaszolja. IVS megvalósításának felelősei • Az IVS megvalósításáért felelősök a monitoring tevékenység kapcsán rögzített jelentéstételi rendszer alapján folyamatos és megfelelő mélységű tájékoztatást kapnak. Nyilvánosság • A városfejlesztési társaság honlapján folyamatosan, valamint egy helyi sajtótermékben megjelentetett cikkben félévente tájékoztatja a lakosságot és az érintett civil-, szakmaiés más szervezeteket az akcióterületi terv előrehaladásáról és az elért eredményekről. A városfejlesztési társaság biztosítja az akcióterületi terv indikátoraihoz szükséges adatok és információk rendszeres és megfelelő minőségben történő előállítását. Az akcióterületi terv végrehajtásának támogatását biztosító támogatási szerződés megkötésének időpontjában fel kell mérni, meg kell határozni az indikátorok kiinduló értékeit. Az induló érték a szerződéskötést megelőző év december 31. napján érvényes érték kell, hogy legyen. Az indikátorok adatai éves adatgyűjtési gyakoriság esetében mindig adott év december 31-i napján érvényes állapotot kell, hogy tükrözzék.

108

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Az akcióterületi terv keretében megvalósuló fejlesztések megvalósulásának és eredményeinek nyomon követését az alábbi indikátorok segítik:

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mértékegység

Minimálisan Célérték elvárt elérésének célérték időpontja

Forrás

Adatgyűjtés gyakorisága

2010

Kedvezményezett jelentés

Éves

2010

Önkormányzati lakosságnyilvántartás

Éves

2012

Akcióterületen működő vállalkozások kérdőíves megkérdezése

Éves

Éves

eredmény

hatás

eredmény

eredmény

eredmény

output

output

Gazdasági mutatók

A fejlesztéssel érintett terület nagysága

A fejlesztések által érintett lakosság létszáma A konstrukció által teremtett munkahelyek száma A fejlesztés nyomán elérhető új köz- és profitorientált szolgáltatások száma

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

Lakossági elégedettség Az akcióterületi közcélú fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene

Az akcióterületen megvalósított beruházások, rehabilitáció által érintett terület nagysága. Az akcióterületen megvalósított beruházások, rehabilitáció által érintett lakónépesség száma. A megvalósult projektcélok által eredményezett új munkahelyek száma A köz- és magáncélú beruházások eredményeként létrejött szolgáltatások száma. A felújított épületek, közterületek korszerű energetikai kivitelezése révén elért energiamegtakarítás mértéke. Az utólagos felmérés során mért lakossági elégedettség mértéke. A magánszféra által az akcióterületen beruházásokra fordított összeg.

Ha

fő

db

27

2000

25

db

5

2010

Akcióterületen működő vállalkozások kérdőíves megkérdezése

GJ

0

2010

Kedvezményezett jelentés

Éves

%

70

2010

Közvéleménykutatás

Projekt végén

millió Ft

810

2010

Önkormányzat számítása

Éves

109


Indikátor neve

eredmény

Közösségi programok száma

eredmény

eredmény

eredmény

Programokban résztvevő lakosság száma

Indikátor definíciója

Minimálisan Célérték Mértékelvárt elérésének egység célérték időpontja Szoft tevékenységek indikátorai

A projekt keretében megtartott közösségi programok száma Az akcióterületen a projekt keretében megrendezett programok résztvevői

db

fő

20

1000

Forrás

Adatgyűjtés gyakorisága

2011.


Projekt végén

2011.


Projekt végén


Projekt végén


Projekt végén

A projekt Környezeti fejlesztések indikátorai keretében felújított vagy Gondozott létrehozott zöldterületek Projekt zöldfelületek nagysága mérete m2 7.782 vége A projekt keretében Forgalomcsillapított létrehozott és gyalogos gyalogos vagy közterületek vegyesforgalmú Projekt vége nagysága zónák mérete m2 12.115

eredmény

eredmény

Projektspecifikus indikátorok A projekt keretében létrejött minőségi Korszerű kereskedelmi kereskedelmi szolgáltató elárusító helyek hasznos mérete alapterület A fejlesztés következtében az akcióterületen felújításra kerülő Felújított homlokzatok homlokzatok száma száma

m2

4500

Projekt vége


Projekt végén

db

5

2015

Fotodokumentáció

Éves

43. táblázat: indikátorok

110


10. Partnerség 10.1. A projekt kidolgozásához kapcsolódó partnerségi folyamat Korábbi egyeztetések A Gutenberg utca fejlesztése – különböző projekt-elképzelések formájában – már régóta az önkormányzat napirendjén van, így az elmúlt 5 évben több alkalommal is sor került a tervezett közterület-rehabilitáció megvalósításához kapcsolódó lakossági megkérdezésre. Az utcában található védett fasor előregedett fáinak kivágása ügyében történt többszöri egyeztetés lakossággal, civil szervezetekkel és az illetékes hatóságokkal. A fejlesztések kapcsán egyeztetés történt továbbá a több oldalról is érintett Zsidó Hitközséggel, az utcában irodaházat építeni szándékozó magánbefektetővel, de megkeresésre került az egyetlen üres telket tulajdonló Mormon egyház. A Mars téri piac fejlesztése egy nagyobb lélegzetű, több ütemben megvalósuló fejlesztési program részeként (annak II. ütemeként) történik meg. A Mars téri piac fejlesztési programjának kidolgozása során részletes igényfelmérés történt az aktuális állapotban a piacot használó, valamint az új piaci létesítményeket potenciálisan használó eladókkal, a tervezési program és a létesítmények kialakítása ezen egyeztetések után (és eredményeként) került meghatározásra. A Kölcsey utcában megvalósuló közterület-rehabilitáció kapcsán egyeztetések történtek többek között az utcában található egyetlen belvárosi szálloda, a Rozál Szálloda vezetésével, a Reök palota üzemeltetőivel, valamint az utcában több ingatlan kezelését végző IKV Zrt-vel. Lakossági fórum Az akcióterületi terv célja a város fejlesztése, így annak egyértelmű és legfontosabb érintettjei a város lakossága. A folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok – érintettségük különböző szintje és jellege folytán – eltérő módon viszonyulnak az egyes tervezett projektekhez. A fejlesztések társadalmi elfogadottságát megalapozandó, elengedhetetlen a város lakosságának folyamatos és transzparens tájékoztatása, ennek elsődleges eszköze a helyi média, lakossági fórumok. E tájékoztatási feladatnak való megfelelés, valamint a lakossági igények további felmérésének igényével hirdetett meg a város 2008. június 19-ére lakossági fórumot. A lakossági fórumon tájékoztató előadás hangzott el a tervezett fejlesztésekről. A meghallgatáson civilek és lakosok mellett Szeged város képviselői is megjelentek. A hozzászólásokra Nagy Sándor területfejlesztési alpolgármester és Csengődi Sándor, az akcióterületi terv kidolgozó szakértői csoportjának válaszolta meg. A műszaki tartalmak tekintetében az adott projekt részt tervező műszaki szakértők ismertették. A lakossági fórum során a jelen lévők hozzászólásait és azokra a táblázatban szereplő válaszok kerültek megfogalmazásra (A hozzászólások a készült jegyzőkönyvben részletesen olvashatóak):

111

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Hozzászóló

Gutenberg u. területének közös képviselője

A Gutenberg utca tervezője

Dr. Tóth Károly, lakos

Gutenberg utcai lakos

Lakos

Vélemény

Válasz

A lakosság részéről folyamatos vélemény és igény megfogalmazása történik az utca állapotának javítására, a fák okozta problémák kezelésére. A lakosság elégedetlensége leginkább a fák okozta problémákra és az útfelület egyenetlenségére vonatkoztak. A lakosság nehezményezi, hogy a fák termése nehezen használhatóvá teszi az utcafelületet, nehezen viselhető a termések okozta bűz, a gyökerek a házakban nagy károkat okoztak. A kérdés, hogy a tervekben megfelelő garancia van-e ezek kezelésére. A lakosság véleménye sokkal erősebb a fák kivágása irányába. Az utcában a fák gyökerei körülölelik az elektromos vezetékeket, azonban ennek helyzete csak a kivitelezési munkálatok megkezdésekor mérhető fel. A lakosság azt támogatná, hogy a fák teljes egészében kicserélésre kerüljenek, civil szervezetek azonban nem értettek egyet ezzel.

A tervek a lakosság és a zöld civil szervezetek véleményeltérése között egy kompromisszumos megoldást próbál kínálni.

A REÖK Palota előtti teresedéssel szemben a körút másik oldalán található egy nagy forgalmú tömegközlekedési megállóhely. A megállóhelyről a tömegközlekedési eszközökről leszálló gyalogosok a REÖK előtti téren kelnek át a körúton. E mellett a kerékpárosok száma a környékben lévő oktatási intézmények miatt is nagy számban közlekednek erre. A kérdés, hogy a terv számol-e ezzel a problémával.

A fák annyira elöregedettek, hogy azok ága viharhatások nélkül törnek le, és ezzel balesetveszélyt okoznak. Ez egy fasornak volt ültetve, azokból egyedek kivágásával a fasor jelleg veszik el. Így véleménye szerint fák kivágása indokolt lenne. A fák kivágásával a termőföld kicserélése és öntözőrendszer beépítése is megoldható lenne.

A bicikli út kapcsán kérdezi, hogy ahol díszburkolat fog készülni, ott a kerékpáros nem közlekedhet majd?

A fák kezelésének kérdésében szakértői véleményre támaszkodnak a tervezők, hogy azok közül mennyit kell kivágni. Ezek pótlása pedig a SZÉSZ alapján is japán akáchoz hasonló fajú fákkal történhet. A kivágás mértékét illetően az érdekeltek konszenzus alapján meg tudtak állapodni a fák kb. 50%-os megtartásában. Az új fákat egységesen zöld sávban próbálják majd elhelyezni. A terv megvalósulásával a gyalogosok több teret nyernek a közlekedésre. Továbbá egy lehetséges változat volt a kerékpárút áthelyezése a másik oldalra, azonban a kérdés közlekedés szervezési megvizsgálása után el lett vetve. A közlekedéstervezők készítenek egy plusz tervet, melyben megvizsgálják a Tisza Lajos körút körforgalmát, hogy lehet –e további teret nyerni. A tervezők véleménye alapján is a jelenlegi tervek magukban hordozzák, hogy néhány év múlva, illetve akár évente újabb fák kivágása lesz szükséges. Azonban a Nemzeti Park állásfoglalása alapján szükséges a fák egy részének megtartása. Az újonnan telepítésre kerülő fák a házaktól még beljebb kerülnek telepítésre, hogy azok kevésbé tudják sérteni a házakat. A tervek készítése során egyeztetés történt a kerékpáros szövetséggel.

112

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Kérdése a szobor áthelyezéshez kapcsolódik. A szobor jelenleg a téren lévő egyetemi épület tengelyében helyezkedik el. Az áthelyezés után mihez illeszkedik majd annak elhelyezkedése?

Lakos

A téren kialakításra kerülő térburkolattal és zöld felülettel jelölt új egység esetében annak középpontjában fog elhelyezkedni. Ha a jelenlegi helyén maradna, akkor az új térszerkezet esetében struktúrájában rossz helyen, a térszerkezet szélén helyezkedne el.

44. táblázat: a partnerségi egyeztetés lakossági fórum során érintett főbb témák

Kölcsey utcai kereskedő fórum A projekt kidolgozása során kiemelt szerepet kap az érintettek folyamatos tájékoztatása, véleményük meghallgatása. Ennek keretében került sor 2009. április 29-én arra a kereskedői fórumra, melyre a Kölcsey utcában működő üzletek tulajdonosai, képviselői kaptak meghívást. Kérdéseiket a Kölcsey utca felújítását végző szakembereknek tehették fel, de jelen voltak a fejlesztés megvalósításának menedzseléséért felelős Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. képviselői is. Az alábbi táblázat összefoglalja a fórumon felmerült kérdéseket, véleményeket, amelyeket az elhangzottakról készült jegyzőkönyv részletesen tartalmaz. Hozzászóló

Vélemény

Válasz

A város természetesen megfontolja a korlátozás ideiglenes felemelését. Hosszú távon azonban a 3,5 t korlátozás bevezetése a cél. Első ütemben megengedhető a 7,5 tonnás korlátozás bevezetése, a használat során kiderül, hogy a második ütemben megvalósítandó 3,5 tonnás korlátozás bevezetési idejét mikorra kell tenni. (Amennyiben az elkészült fejlesztéssel mégsem összeegyeztethető a 7,5 tonnás járművek rendszeres közlekedése, úgy azok kitiltásra kerülnek.) áruház Megoldást jelentene erre a A tervezett burkolat jelenleg is problémára valamilyen erősebb megfelel a nagyobb teherbírásnak, burkolat lefektetése? ugyanis üzemeltetési, fenntartási, egészségügyi és katasztrófavédelmi szempontokat is figyelembe kellett venni a tervezéskor, ugyanakkor nem az az elsődleges cél, hogy olyan burkolatot fektessünk le, amely elbírja a teherautókat, hanem az, hogy a belváros gyalogos és kerékpáros övezetté alakuljon át, sétálóutcákkal. Európában már sok helyen van ez így, ott is meg tudják oldani az áruszállítást a

PLUS áruház és a Gondolkodtak-e azon, hogy a McDonalds képviselője tehergépjárművekre vonatkozó 3,5 tonnás össztömeg korlátozást felemelik 7,5 tonnára? Ugyanis a PLUS áruházba eddig naponta kb. 10-12 tonna árut szállítottak, míg a McDonaldsba heti kétszer érkezett 3,5 tonnánál nagyobb mennyiségű áru. Ez a tömegkorlátozás miatt napi 3-4 fordulót is jelenthet, amit nehéz reggel 6 és 9 óra között megvalósítani.

PLUS képviselője

113


Kölcsey utcai lakás-és Mikor a lakók megvásárolták az üzlettulajdonos utcában lévő lakások, üzletek tulajdonjogát, akkor lehetőségük volt arra, hogy autóikkal a ház előtt megálljanak. Az átépítéssel a személygépkocsik kiszorulnak az utcából. Arra kíváncsi, hogy a város milyen megoldást tud biztosítani az ott lakóknak, hogy senkinek ne sérüljenek az érdekei.

PLUS képviselője

áruház Mikorra várhatóa beruházás? Mikor kezdődnek a konkrét munkálatok. Azért kellene ezt tudni, hogy az érintettek is időben fel tudjanak készülni a megváltozott helyzetre.

McDonalds képviselője

PLUS képviselője

Terveznek-e kerékpártárolókat felújított területre?

a

korlátozások ellenére. Az érintett személygépkocsik parkolását a Feketesas utcában lehet megoldani. Mivel előfordulhat, hogy a parkolóhelyeket olyanok foglalják el, akik nem ott laknak, elképzelhető, hogy a Feketesas u. korlátozott behajtási övezet lesz. Kérjük, hogy a tervezés érdekében az összegyűjtött parkolási igényeket juttassák el a városrehabilitációs társasághoz. Megoldást jelenthetnek még a tervezett és épülő parkolóházak is. Belátható, hogy a lakók nem örülnek, hogy el kell menniük a Feketesas utcába az autójukig, ugyanakkor a belvárosban elsősorban terek, járdák, gyalogosok kell, hogy legyenek, nem pedig parkoló autók. A város olyan megoldást fog keresni, amely mind számára, mind pedig az érintett lakók és kereskedők számára elfogadható lesz. A munkálatok előreláthatólag 2009 őszén kezdődnek, a tervek szerint szeptember, október magasságában. A pontos időpontot még nem tudják megmondani, ezzel kapcsolatban a későbbiekben még egyeztetnek, és értesítik az érintetteket. A kerékpártárolók a jogi kar épülete mellett, a Feketesas u. két oldalán lesznek elhelyezve. Mivel a kerékpárosok bemehetek a Kárász utcára is, ott is érdemes lenne néhány tárolót elhelyezni. A város azzal járul hozzá, hogy elvégzi az utca átépítését. Ezáltal az vonzóbb lesz a városlakók és a turisták számára. Az utca megnövekedett forgalma növeli majd az üzletek forgalmát is.

áruház Az áruháznak plusz költséget jelent, hogy beszerezze azokat a gépjárműveket, amelyek alkalmasak az áruszállításra a megváltozott feltételek mellett is. Emellett új logisztikai stratégiát kell kidolgozniuk, hiszen az eddig bevett gyakorlat nem lesz tartható. Ehhez a város hozzájárul valamilyen formában? Hiszen az átalakítás miatt keletkezik az áruháznak plusz kiadása. 45. táblázat: a Kölcsey utcai kereskedői fórum során érintett főbb témák

114


10.2. A projekt végrehajtása és monitorozása során megvalósuló partnerség A megvalósítás során szükséges és kívánatos az érintett lakossággal folytatott párbeszéd és a lakosság tájékoztatása a munkálatokról, azok előrehaladásáról és eredményeiről. Szintén kiemelten fontos a város teljes lakosságának rendszeres és eredményközpontú tájékoztatása. A tájékoztatásoknak objektíven, a fejlesztési tevékenység transzparenciájának biztosítására törekedve kell megvalósulniuk. A fejlesztések várható eredményeinek és megvalósításuk tervezett ütemezésének kommunikációja az akcióterületen magántőkés fejlesztéseket megvalósító potenciális befektetők (az akcióterületen üzleti tevékenységet folytatók és teljességgel „külső” üzleti szervezetek) irányába, ezzel a magántőkés fejlesztések keretében megvalósuló tervezett és elvárt eredmények (pl: munkahelyteremtés, akcióterületen elérhető szolgáltatások körének és volumenének növekedése, stb.) megvalósulása segíthető elő. Folyamatos és intenzív kommunikáció szükséges a piacon megvalósuló fejlesztés kapcsán egyrészt a piac vásárlói felé az építéssel és átköltözéssel járó kellemetlenségek (pl: nem ugyanazon a helyen találja a keresett árut, építési munkálatok zavarják a standok megközelítését, stb.) csökkentésének céljával, másrészt az építés és átköltözés kapcsán érintett és az építés keltette zavar miatti keresletcsökkenés eredményeként adódó üzleti veszteségek elszenvedésétől tartó kereskedők felé, hogy biztosítható legyen az építési tevékenység során is a piac működésének zavartalansága.

11. A megvalósítás intézményi keretei A városfejlesztési tevékenység intézményi és szervezeti keretei, felelősségek és kompetenciák az akcióterületi terv végrehajtása során Az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 25/2003 (VI. 27.) Kgy. rendelet értelmében a Közgyűlés tulajdonosi jogokat gyakorol a város vagyona felett, továbbá kompetenciájába tartozik a város költségvetésének elfogadása. Az akcióterületi terv elfogadásáról, a megvalósításához szükséges önkormányzati források rendelkezésre bocsátásáról, valamint a megvalósítás és üzemeltetés szervezeti kereteiről (többek között az akcióterületi terv elfogadásával) a Közgyűlés dönt. Mivel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 8. § (1) bekezdése a településfejlesztés ellátásának megszervezését helyi közszolgáltatási feladatként azonosítja, az önkormányzat a településfejlesztés szempontjából meghatározó tevékenységek koordinációját és projektek menedzsmentjét saját tulajdonában álló, szakosodott vállalatán (a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft-n) keresztül, azzal létrehozott megbízási szerződéses viszony keretében bonyolítja. A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft (továbbiakban: Társaság) a közhasznú szervezetekről szóló 1997 évi CLVI tv. 26. §. c./ pontjában foglaltak szerint a következő olyan közfeladatokat látja el, amelyekről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia: – tudományos tevékenység, kutatás, (1990. évi LXV. tv.) – euroatlanti integráció elősegítése, (2004. évi XXX. tv.)

115

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) – – –

közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások. településfejlesztés (1990. évi LXV. tv.) településrendezés (1990. évi LXV. tv.)

A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapító Okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. A Társaság nem zárja ki, hogy Tagján (a társaság 100%-os önkormányzati tulajdonban van) kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból. A városfejlesztési feladatok minőségének és hatékonyságának javítása céljából az önkormányzat – az integrált városfejlesztési stratégiában is megjelölt városfejlesztő társasági funkció betöltéséhez kapcsolódóan – kijelöli a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft-t az akcióterületi tervben foglalt fejlesztések megvalósítására. A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft-t az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátására – az akcióterületi terv elfogadásával – a Közgyűlés bízza meg. Az önkormányzat – a Közgyűlés döntése alapján – az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó menedzsment feladatok ellátására szerződést kötött a (100%-os tulajdonában álló) Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft-vel, e szerződés szabályozza a társaság feladatait, jogosítványait, kompetenciáit és kötelezettségeit. Az akcióterületi terv menedzsmentjére vonatkozóan Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft között megkötött megbízási szerződést a szerződő felek a Kbt. 2/A §-ban foglaltak alapján kötik. A Szeged Pólus Nonprofit Kft akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó tevékenységét – a tulajdonosi jogok gyakorlásával párhuzamosan - az önkormányzat felügyeli. Az akcióterületi terv előkészítését és a fejlesztések megvalósításának koordinációját a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodája végzi. A Városfejlesztési Iroda az akcióterületen megvalósuló fejlesztések előkészítésében és megvalósításában együttműködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős más szakirodákkal és intézményeikkel, közvetít az akcióterületi terv megvalósítását menedzselő és a megvalósult fejlesztések működtetését, fenntartását koordináló és azokhoz szükséges önkormányzati, fenntartói döntéseket ösztönző és előkészítő Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft, valamint az illetékes és kompetens önkormányzati szervek (különösképpen a Közgyűlés) között. Mivel a városfejlesztési feladatok átfogóan a Közgyűlés Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottságának (VTLB) kompetenciájában tartoznak, az akcióterületi terv megvalósítása során a VTLB – továbbá az egyes szakterületeket felügyelő szakbizottságok, valamint a Pénzügyi Bizottsággal (PB) és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság – folyamatos tájékoztatása szükséges. A Társaságnál 5 tagú Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottság tagjait az alapító jelöli ki az Alapító Okiratban, és hívja vissza. A Felügyelő Bizottság munkáját annak elnöke irányítja. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, tevékenységük során képviseletnek helye nincs. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az alapító nem utasíthatja. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. Jogában áll az ügyvezetőtől és a Társaság más vezető állású dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a Társaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni. 116

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét, melyet az alapító hagy jóvá. A Felügyelő Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a 2006. évi IV. tv, az 1959. évi IV. tv., és az 1997. évi CLVI. tv. rendelkezései az irányadóak.

A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft alkalmassága Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 601/2005. (XI. 11.) KS. Sz. határozattal hozta létre a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő Szeged Pólus Fejlesztési Kht. közhasznú társaságot, amely a gazdasági társaságokról szóló hatályos jogszabály előírásai szerint 2008tól átalakult Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft-vé. Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft részt vett és részt vesz több, a város fejlődését meghatározó fejlesztési projekt előkészítésében és megvalósításában (legjelentősebb ezek közül a „Szeged városi elektromos tömegközlekedés fejlesztése” kiemelt projekt előkészítése és menedzsmentje, amelyet az önkormányzattal kötött megbízási szerződés keretében végez), így az akcióterületi terv előkészítéséhez és megvalósításához szükséges szervezeti tudás rendelkezésre áll. A Társaság több, városfejlesztési szempontból meghatározó tevékenységet is végez (pl.: befektetés-ösztönzés, klaszterfejlesztés és –menedzsment, támogatott projektek menedzsmentje, tájékoztatás, stb.), így a városfejlesztési tevékenység meghatározó szereplője. Különösen előnyös, hogy több, egymással párhuzamosan előkészítésre kerülő és/vagy megvalósuló, a város fejlődését szervesen meghatározó projekt koordinációja ugyanazon szervezet keretei között zajlik, ezáltal biztosított a városfejlesztési tevékenység koherenciája, valamint a városfejlesztési projektek koherens illeszkedését a városfejlesztési stratégiához és egymáshoz, azok tartalmát és ütemezését tekintve. A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft az akcióterület megvalósításához kapcsolódó feladatainak ellátásához partnereket és alvállalkozókat vonhat be. Az alvállalkozókat, partnereket a Kbt és a Társaság saját beszerzési szabályzatának előírásai szerint választja ki, velük csak a Társaság áll jogviszonyban, azok tevékenységéért kizárólagosan felel. A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó tevékenységét nem profitorientált módon végzi. Az akcióterületi terv végrehajtását támogató városfejlesztési társaság feladatai A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódóan ¾ részt vesz az akcióterületi terv és annak projektjei kidolgozásában; ¾ elvégzi az akcióterületi tervben foglalt feladatok megvalósításához szükséges menedzsment tevékenységet, megszervezi és/vagy lebonyolítja a projekt megvalósításával kapcsolatos operatív feladatokat (beszerzések, kivitelezés, kommunikáció), különösképpen • szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára a támogatási szerződés megkötéséhez, a támogatási szerződés esetleges módosításaihoz, • szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára az akcióterületi tervben foglalt fejlesztések kivitelezőinek kiválasztásához kapcsolódóan lefolytatandó közbeszerzések előkészítéséhez, a kivitelezőkkel megkötött szerződések előkészítéséhez és esetleges módosításaihoz, valamint

117


¾ ¾ ¾ ¾ ¾

további, az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó szerződés és közbeszerzés előkészítéséhez kapcsolódóan; • szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára az akcióterületi terv megvalósítása érdekében kötött – alvállalkozói, szakértői – szerződésekben foglalt feladatok teljesítésének ellenőrzéséhez, a teljesítések igazolásához és a vállalkozói/megbízási díjak szabályszerű kifizetésének előkészítéséhez, • szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára, hogy az teljesíthesse az akcióterületi terv megvalósításának ideje alatt a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé irányuló monitoring és más jellegű jelentéstételi kötelezettségét, • szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára a támogatás lehívásához szükséges pénzügyi dokumentációk és jelentések elkészítésében, • kapcsolatot tart és egyeztet az önkormányzat megbízásából és nevében a DélAlföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, • ösztönzi és előkészíti az akcióterületi terv megvalósításának biztosítása, segítése érdekében szükséges önkormányzati, fenntartói és/vagy üzemeltetői döntéseket, • koordinálja a fejlesztések eredményeinek fenntartását és az akcióterületi terv megvalósítása utáni, fenntartási időszakban szükséges monitoring jelentéstételt; az akcióterületi terv megvalósításához szükséges kapacitásokat tart fenn és fejleszt; biztosítja az akcióterületi terv megvalósításához szükséges tudás és kapacitás rendelkezésre állását, szükség esetén szakértőket, partnereket von be a megvalósítás elősegítésére; az akcióterületi terv megvalósítása során együttműködik a városfejlesztés és – üzemeltetés érintett önkormányzati szervezeteivel (különösképpen a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodájával) és feladatellátásra szakosodott cégeivel; az akcióterületi és városfejlesztési irányokkal összhangban befektetéseket ösztönöz, egyeztet az akcióterületen befektetni szándékozó szervezetekkel; társadalmasítási és tájékoztatási feladatokat lát el az akcióterületen megvalósuló fejlesztési tevékenységhez és az egyes projektekhez kapcsolódóan.

Az önkormányzat feladatai az akcióterületi terv végrehajtásában Az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódóan az önkormányzat ¾ gyakorolja az akcióterületi terv megvalósításához szükséges források feletti rendelkezési jogot, az akcióterületi terv megvalósítása érdekében intézkedik a kifizetésekről, valamint a támogatás-igénylésről; ¾ tulajdonosként biztosítja a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft akcióterületi terv végrehajtásához kapcsolódó feladatai ellátásához szükséges anyagi feltételeket; ¾ biztosítja, hogy a projekt lebonyolításában közreműködő szervezeti egységei és az önkormányzat egyéb, felügyelete alatt álló szervezetei az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódóan a számukra előírt, meghatározott feladataikat határidőre és megfelelő minőségben teljesítsék; ¾ a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft lehetőségeit és/vagy kompetenciáját meghaladó feladatok esetén minden tőle telhető/elvárható – pénzügyi, jogi,

118

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) adminisztratív – eszközzel segíti a Társaság tevékenységét az akcióterületi terv végrehajtásában; ¾ minden olyan műszaki dokumentációt, engedélyt, egyéb dokumentumokat és információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft az akcióterületi terv menedzsmentjére irányuló szerződéses kötelezettségét teljesítse. A Szeged Pólus Nonprofit Kft akcióterületi terv megvalósításhoz rendelt szervezete, kapacitásai Az akcióterületi terv megvalósulásához kapcsolódóan, az önkormányzat és a Társaság között megkötött szerződésben a Társaság feladatai közé sorolt feladatok elvégzéséért a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója felelős. Mivel a városfejlesztési társaság funkciót ellátó Szeged Pólus Nonprofit Kft más városfejlesztési relevanciájú projekt előkészítését és megvalósítását is végzi, így az ügyvezető igazgató felelőssége egyszerre ezek mindegyikére kiterjed. Az egyértelmű felelősségi rendszert és tiszta ügymenetet biztosítva az akcióterületi tervek megvalósítására irányuló projekt(ek)et – projekt-igazgatói státuszban – az akcióterületi terv menedzser fogja össze, koordinálja, munkáját segíti az ügyvezető igazgató a feladatai elvégzéséhez szükséges feltételek megteremtésével. Az akcióterületi terv menedzser alapos közgazdasági és/vagy építész szaktudással, átfogó fejlesztési – különösen ingatlanfejlesztési – ismeretekkel és látásmóddal rendelkezik, emellett birtokában van a projekt lebonyolításához szükséges projekt menedzsment tudásnak és tapasztalatoknak. A projekt megvalósítását – kompetenciájukhoz illeszkedő és munkaköri leírásaikban foglalt feladatok ellátásával – projektmenedzserek és projekt asszisztens végzik. A társaság szervezeti jellemzői

• A Társaságnak a fejlesztési projektek előkészítésével, projektmenedzseléssel és

• • • •

befektetés szervezéssel, e tevékenységeket támogató és a Társaság működését biztosító tevékenységhez legmegfelelőbb, a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaszervezetét az ügyvezető alakítja ki. A Társaság szervezeti felépítését és a szervezeti egységek kapcsolatrendszerét a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) 3. sz. melléklete tartalmazza. A Társaság munkavállalói, később csoportjai feladataik ellátása során egymással közvetlen kapcsolatot tartanak fenn. E kapcsolattartás alapelve a kollegiális együttműködés. A Társaság szervezeti felépítése tükrözi a munkakörök önállóságának – mint munkavégzési és felelősségi alapelvnek – a biztosítását. A munkaszervezet munkavállalói az alábbi besorolásban végzik tevékenységüket: – ügyvezető – projektigazgató, projektvezető – gazdasági vezető – projektmenedzserek – irodavezető – kommunikációs főmunkatárs – pénzügyi munkatárs – asszisztensek (műszaki, egyéb) 119


• Az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó feladatokat a Társaságon belül létrehozott Projekt Iroda végzi. A társaság vezető beosztású dolgozóinak feladat- és hatásköre Ügyvezető • A Társaság képviseletét és ügyeinek intézését az alapító által választott ügyvezető látja el a jogszabályok és az alapító okirat keretei között, illetve az alapító határozatainak megfelelően. • Az ügyvezető a Társasággal megbízási jogviszonyban áll, vele kapcsolatban a megbízói jogokat az alapító gyakorolja. • Az ügyvezető képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. • Az ügyvezető képesítési követelményei: felsőfokú végzettség, legalább 5 éves vezetői gyakorlat, legalább egy idegen nyelv ismerete. • Az ügyvezető a vezetői tevékenységének keretében a Társaságnak okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel. A károkozás egyéb eseteiben a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályai az irányadók. • Az ügyvezető hatáskörébe tartozik mindazon ügyek eldöntése, amelyek nincsenek az alapító kizárólagos hatáskörébe utalva. • Az ügyvezető hatáskörét a Társaság munkavállalóira átruházhatja az alább felsorolt feladatkörök kivételével. • Az ügyvezető másra át nem ruházható feladatkörei: A Társaság szervezeti és működési szabályzatának, illetve beszerzési szabályzatának elkészítése, és azok jóváhagyás céljából az Alapító illetékes bizottsága elé terjesztése; Döntés a Társaság befektetéseiről, szerződés-kötéseiről, kötelezettségvállalásairól – kivéve a Társaság tulajdonában lévő ingatlanok megterhelését, elidegenítését - 10 millió Ft értékhatárig; Az alkalmazottak feletti munkáltatói jogkör gyakorlása; A Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetésének biztosítása; A Társaság mérlegének, vagyonkimutatásának, üzleti terve elkészítésének biztosítása, és azoknak az alapító rendelkezésére bocsátása; Az alapító részére a Társaság üzleti tevékenységéről legalább 6 havonta, a Felügyelő Bizottság részére legalább 3 havonta írásos tájékoztatás adása, a Társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintés lehetővé tétele; Az alapító által hozott határozatok folyamatos nyilvántartásának, a nyilvántartás vezetésének, és a határozatoknak a határozatok könyvébe történő bejegyzésének biztosítása. • Az alapító kizárólagos döntési jogkörébe tartozó ügyek tekintetében – kivéve a kinevezéssel kapcsolatos döntéseket – véleményezési jogköre van. • A Társaság munkaszervezetének egyszemélyi felelős vezetője az ügyvezető, aki a jelen szabályzatban meghatározott módon, és feladatkörben eljárva irányítja a Társaságot. Az ügyvezető jogköre az akcióterületi terv vonatkozásában • Önkormányzattal a projekt lebonyolítására vonatkozó megbízási szerződés megkötése, 120


• • • • • • • • •

az esedékes megbízási díjra vonatkozó számla kibocsátása. A projektigazgató kinevezése a projekt szponzor egyetértésével. A projektben dolgozó projektigazgató és a projektmenedzserek felett a munkáltatói jogok gyakorlása. A projektmenedzserek és a projektasszisztens kiválasztásánál a projektigazgató véleményét köteles figyelembe venni. A Projekt Iroda működési feltételeinek biztosítása, ellenőrzése. A projekt lebonyolításával kapcsolatos költségeknek, a Társaság. egyéb tevékenységeivel kapcsolatos pénzügyi elszámolásoktól elkülönített nyilvántartásának biztosítása. A Társaság beszámolóiban tájékoztatás az Önkormányzat és Bizottságai felé a Projekt Iroda tevékenységéről. A Projekt Iroda beszerzéseinek engedélyezése, a kifizetések utalványozása. Részvétel a PIB tevékenységében. A projekttel kapcsolatos kommunikáció engedélyezése. A projektigazgató helyettesítése tartós távollét esetén.

Projektigazgató (akcióterületi terv menedzser) speciális feladatai és felelőssége A projektigazgató teljes munkaidőben, munkaviszony keretében a Társaság alkalmazottja, akinek alkalmazásához a Projekt Szponzor egyetértése szükséges. A projekttel összefüggő kérdésekben közvetlenül a Projekt Szponzornak és az Önkormányzat kijelölt bizottságai felé beszámolási kötelezettség terheli. Napi tevékenységének ellenőrzésére a Társaság ügyvezető igazgatója jogosult. Tevékenységével kapcsolatos kifogás esetén az ügyvezető igazgató a Projekt Szponzornak köteles jelzést adni. A projekt igazgató a projekt lebonyolításának egyszemélyi felelős vezetője. Felelős a projekt megvalósításának operatív irányításáért és a projektnek a jóváhagyott műszaki tartalom, az elfogadott költségvetés és határidők szerinti megvalósításáért. Feladatai: • Az irányítása alá tartozó terület vezetése és képviselete, az irányított terület magas szintű munkavégzésének biztosítása; • A Társaság célkitűzéseinek, rövid és hosszú távú feladatainak az adott szervezeti egységnél történő érvényesítése; • A szervezeti egység (projektiroda) tevékenységével kapcsolatos koncepcióalkotó, tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési és értékelési feladatok elvégzése; • A szervezeti egység működésének biztosítása; • Operatív információrendszer és együttműködési kapcsolatok kialakítása a Társaság egyéb szervezeteivel, külső szervekkel; • A konkrét feladatok kiadása; • A feladatok végrehajtására legalkalmasabb munkamegosztás kialakítása, a részfeladatok összehangolása, a működés szabályozása a szervezeti egységen belül; • A folyamatba épített vezetői ellenőrzés gyakorlása; • A szervezeti egység működési hiányosságainak feltárása, munkamódszerének javítása, a fejlődőképesség biztosítása; • A beosztottak munkájának ellenőrzése, minősítése, értékelése. • A területi vezető konkrét feladatait a munkaköri leírásában kell meghatározni.

121

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A projekt igazgató jogköre: • A Projekt Iroda tevékenységének irányítása, a feladatok kiosztása, ellenőrzése. • A projekt megvalósítással kapcsolatos operatív döntések meghozatala, szükség esetén az OPB véleményének előzetes meghallgatásával. • Kapcsolattartás a kormányzati szervekkel. • Kormányzati illetve Európai Uniós képviselők fogadása, tájékoztatása. • Részvétel a Projekt Irányító Bizottság (PIB) munkájában. • A PIB hatáskörébe tartozó előterjesztések megtétele. • Az Operatív Projektvezetői Bizottság (OPB) tevékenységének irányítása. • A projektben közreműködőkkel kötött szerződésekkel kapcsolatos vitás kérdésekben állásfoglalás. • A mérnök részéről felmerülő, stratégiai döntést nem igénylő kérdésekben állásfoglalás. • A kivitelezők és a műszaki ellenőrök között felmerülő vitás kérdésekben állásfoglalás. (Megbízó álláspontjának meghatározása) • A műszaki átadás-átvétel során a beruházó(k) nevében nyilatkozattétel. • A kivitelezők, szállítók teljesítésigazolásának jóváhagyása. • Jelentések, adatszolgáltatások jóváhagyása. • A projekttel kapcsolatban tájékoztatás, nyilatkozattétel a Kft. ügyvezető igazgató engedélyével. • A projekttel kapcsolatban az ellenőrzést végzők fogadása, a vizsgálati jegyzőkönyvek aláírása. • Az egyeztetéseken az Iroda képviseletére jogosult kijelölése. • A projekttel kapcsolatos írásbeli intézkedések aláírása. • Negyedévente beszámolás a projekt előrehaladásáról az Önkormányzat Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottságának. A társaság operatív munkaköröket betöltő dolgozóinak feladat- és hatásköre A projektmenedzserek általános feladatai A menedzser az általa kezelt projekt vagy egyéb feladatok megvalósításának megszervezéséért, szabályos kezeléséért és dokumentálásáért felelős. • A téma, projektvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátása; • A határidők betartása; • A közreműködőkkel a kapcsolattartás, a koordináció; • Az információs csatornák működtetése; • A dokumentálás • Szakértői anyagok, tervek készítése, készíttetése; • A kooperációs partnerek adatainak, közös dokumentumainak nyilvántartása, kezelése; • A kooperáció vezetése, szervezése, adminisztrálása; • Támogatási szerződések kötésének előkészítése; • Projektterv készítés; • Projekt szervezet működtetése; • Projektek megvalósításával összefüggő beszerzések menedzselése a közbeszerzési és a

122


• • • •

cég beszerzési előírásainak figyelembevételével; Projekt adatok nyilvántartása, adminisztráció, dokumentációk őrzése; Hatásindikátorok kidolgozása a monitoring tevékenységhez; Előrehaladási jelentések, zárójelentések készítése; Kommunikáció, társadalmi viták, fórumok, előadások szervezése.

Projektiroda A projektiroda a Társaságon belül, a projektigazgató közvetlen irányítása alatt álló egység, amely irányítja, koordinálja és meghatározott körben ténylegesen elvégzi a projekt megvalósításával kapcsolatos operatív feladatokat. Az akcióterületi terv megvalósításában közreműködő munkatársakat is magban foglaló projektiroda főállású és részfoglalkozású munkavállalókkal működik. Az akcióterületi terv megvalósításában az alábbiakban bemutatott munkatársak vesznek részt: • 1 fő projektmenedzser, részmunkaidőben: közgazdasági és/vagy építész szaktudással, fejlesztési ismeretekkel rendelkezik • 1 fő gazdasági vezető, részmunkaidőben: pénzügyi szaktudással rendelkezik • 1 fő kommunikációs munkatárs, részmunkaidőben: kommunikációs és pr ismeretekkel rendelkezik • 1 fő közbeszerzési munkatárs, részmunkaidőben: közbeszerzési és ingatlanjogi tapasztalattal • 1 fő projektasszisztens, részmunkaidőben: irodavezetői tapasztalatokkal rendelkezik Külső szakértők, kiszervezett feladatok A Társaság az akcióterületi terv megvalósításához – a hiányzó, vagy korlátozottan rendelkezésére álló tudás és/vagy kapacitások rendelkezésre állását biztosítandó, vagy hatékonysági szempontokat érvényre juttatandó – külső szakértőket, vállalkozókat vonhat be a projekt sikeressége érdekében. Külső szakértelem bevonása szükséges különösképpen az alábbi témakörökben: • közbeszerzések, • jogi kérdések, szerződések, • pénzügyi tanácsadás, pénzügyi- és likviditásmenedzsment, • projekt menedzsment tanácsadás, • mérnöki, műszaki szakértés, minőségbiztosítás, • műszaki menedzsment, bonyolítás, • számvitel és audit, • marketing, • kommunikáció és PR.

123


36. ábra: a vársfejlesztési társaság organigramja

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Felügyelő Bizottság

Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft (Városfejlesztési társaság)

Ügyvezető Igazgató

Akcióterületi terv megvalósítására irányuló projekt

Projekt 1

Szakértők (ingatlangazdálkodási, ingatlanfejlesztési, jogi, közgazdasági és projektmenedzsment tudás)

Projekt 2

Asszisztens

Akcióterületi terv menedzser (projekt igazgató) (közgazdasági, városfejlesztési és ingatlangazdálkodási ismeretek, projekt menedzsment tudás)

Projektmenedzser

Projektmenedzser

(Közgazdász/építész, fejlesztési szaktudás)

(gazdasági vezető, pénzügyi szaktudás)

Projektmenedzser (közbeszerzési munkatárs)

Projektmenedzser (kommunikációs munkatárs)

37. ábra: az akcióterületi projekt menedzsmentje a városfejlesztő társaság szervezetében

Az akcióterületi terv megvalósítására irányuló projekt operatív és általános ügyviteli feladatait az ügyvezető és a projekt igazgató közé rendelt, más projektekkel – költséghatékonysági megfontolások alapján – közös és a szervezet működését általánosan támogató asszisztencia segíti. (Az akcióterületi terv megvalósítására irányuló projekt indokolt esetben – kizárólag a projekt-specifikus asszisztensi feladatok ellátására – saját asszisztenciát is igénybe vehet.)

124

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Az akcióterületi terv megavalósítására irányuló projekthez a szervezeten belül nem, vagy nem megfelelő minőségben/mennyiségben rendelkezésre álló szaktudás, vagy kapacitások biztosítása céljából igénybevett külső szakértői, tanácsadói tevékenységet és a szakértők munkáját a projektigazgató koordinálja, biztosítva az akcióterületi terv megvalósításához való közvetlen kapcsolódást. A társaság felelős az akcióterületi terv előrehaladásának nyomonkövetését biztosító monitoring adatok előállításáért. A társaság az akcióterületi terv előrehaladásához kapcsolódóan megvalósított tevékenységéről negyedévente jelentést készít az integrált városfejlesztési stratégia megvalósítását koordináló Városfejlesztési Iroda vezetőjének. A projekt megvalósítására létrejött konzorciumi partnerség Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata annak 100%-os tulajdonában lévő Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Nonprofit Kft-vel alkotott konzorciális együttműködésben kívánja megvalósítani az akcióterületi tervben foglalt fejlesztéseket. A konzorciális együttműködés indoka, hogy a Mars téri piac üzemeltetését a Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Nonprofit Kft végzi az önkormányzattal létesült szerződéses viszony keretében. A piac területe az önkormányzat tulajdonában van, a rajta elhelyezkedő létesítmények azonban a Kft könyveiben vannak aktiválva. A Mars téri piac területén megvalósuló fejlesztések így érintik a Kft vagyonát (a bontásokkal megszűnnek bizonyos vagyontárgyak), egyben kívánatos, hogy a létesítendő csarnok és parkoló – biztosítva a piac egységes keretek közötti működtetését – is a Kft könyveiben kerüljön aktiválásra (amely természetesen vállalja, hogy azt a fenntartási időszak alatt funkciójának megfelelően használja, üzemelteti). Az önkormányzat és partnere a projekt megvalósítására szerződést köt és a megvalósítás során együttműködik. A projektszervezet Az akcióterületi tervben foglalt fejlesztési projektet az önkormányzat és a Szegedi Vásár és Piac Nonprofit Kft együttesen, konzorciumi együttműködési formában valósítja meg. A projekt megvalósítását az Önkormányzat részéről a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodája koordinálja, a projekt megvalósításához kapcsolódó menedzsment feladatokat általánosan a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft látja el. A projekt megvalósítását az alábbi szervezetek, személyek segítik: Projekt szponzor A projekt megvalósításának személyi felelőse (projekt szponzor) a városfejlesztési alpolgármester, aki • felelős a projekt megvalósításához kapcsolódóan a Közgyűlés döntését igénylő előterjesztések elkészítéséért és beterjesztéséért és a Közgyűlés tájékoztatásáért a projekt előrehaladását, megvalósulását illetően; • képviseli az Önkormányzat (és partnere) érdekeit a támogatási szerződés megkötése és a szerződéses viszony fennállása során; • gondoskodik az Önkormányzat és partnere közötti megállapodásban foglaltak betartásáról; • a rendelkezésére álló eszközökkel segíti a projekt előrehaladását;

125

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) • • • •

felügyeli és ellenőrzi a projektmenedzsment szervezetet, biztosítja annak zavartalan működéséhez szükséges feltételeket; működteti a Projekt Irányító Bizottságot és vezeti annak üléseit; képviseli a projektet városi testületekben, bizottságokban; az Önkormányzat nevében nyilatkozik a projektről, képviseli a projektet a nyilvánosság felé.

Projekt Irányító Bizottság A projekt megvalósítása során felmerülő, stratégiai döntést igénylő kérdések eldöntése és a projekt megvalósítása folyamatának koordinálása a Projekt Irányító Bizottság (PIB) hatáskörébe tartozik. A Projekt Irányító Bizottság döntést hoz a projekt megvalósítását érintő minden olyan stratégiai kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés jogkörébe. A Projekt Irányító Bizottság tagjai: • Projekt szponzor; • Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Nonprofit Kft (Önkormányzat partnere a projekt megvalósításában) ügyvezető igazgatója; • Jegyző; • Projekt szponzor által felkért önkormányzati képviselő (lehetőség szerint a VTLB tagja); • a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodájának vezetője; • Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft (projektmenedzsment szervezet) ügyvezető igazgatója; • Projektigazgató. A Projekt Irányító Bizottság • elfogadja a projekt megvalósításának és a kivitelezési munkálatok ütemezését, döntést hoz annak érdemi változásait érintő kérdésekben; • elfogadja a közbeszerzési tervet, döntést hoz annak esetleges módosításait illetően; • döntést hoz a támogatási szerződésben foglaltakat érintő érdemi (pl: projekt műszaki tartalmának, ütemezésének változása) változások ügyében; • kialakítja a Megbízó álláspontját a projekt megvalósításában közreműködők közötti véleménykülönbség esetén; • döntést hoz a projekt megvalósításához kapcsolódó szerződések tartalmát érdemben (pl: határidők, műszaki tartalom, stb. változása) érintő kérdésekben; • jóváhagyja a projekt megvalósításához kapcsolódóan elkészült hivatalos észrevételeket, jegyzőkönyveket. A PIB döntéseit egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a PIB elnökének, a projekt szponzornak a szavazata dönt. A PIB-et a projekt szponzor hívja össze legalább kéthavonta, üléseiről jegyzőkönyv készül. A PIB-et a projektigazgató, vagy 3 tag kezdeményezésére soron kívül össze kell hívni. A PIB működésének technikai támogatását a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodájának projektfelelőse biztosítja. A Polgármesteri Hivatal szakirodái A projekt működését, megvalósítását a Polgármesteri Hivatal szakirodái segítik a feladatkörükbe tartozó feladatok projekt érdekében történő ellátásával, egyben ellenőrzést és szakmai felügyeletet gyakorolnak a hatáskörükhöz rendelt szakterületeken.

126

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A projekt megvalósításához kapcsolódóan érintett szakirodák közül • a Fejlesztési Iroda koordinálja a projekt megvalósítását és segíti a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat szervezete és a menedzsment-szervezet közötti kapcsolattartást, egyben szakmai felügyeletet gyakorol a projekt megvalósítása felett; • a Városüzemeltetési Iroda közbeszerzési csoportja – a közbeszerzési eljárások szakmai felügyelete részt vesz a közbeszerzési eljárások lebonyolításában. • a Jegyzői Iroda előzetes jogi véleményezést végez a projekt megvalósításához kapcsolódó szerződések megkötését megelőzően; • a Közgazdasági Iroda segíti a projekttel kapcsolatos pénzügyi kifizetések teljesítését. Operatív Projektvezetői Bizottság Az Operatív Projektvezetői Bizottság (OPB) a projektigazgató munkáját és a projekt előrehaladását segítő koordinatív, véleményező és tanácsadó funkciójú testület. Az OPB tagjai: • projektigazgató; • Városfejlesztési Iroda projektfelelőse; • Szegedi Vásár és Piac Nonprofit Kft projektfelelőse. Az OPB meghívottjai: • az érintett témakör felelőse a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft-nél; • a Polgármesteri Hivatal érintett témakörhöz kapcsolódóan illetékességgel rendelkező Irodájának munkatársa; • érintett kivitelezők, a megvalósítás további érintettjei; Az OPB-t a projektigazgató hívja össze, ő dönt a napirendről is. A bizottság kéthetente ülésezik. Az OPB döntéseken nem hoz, döntést igénylő kérdéseket a PIB elé terjeszti. Az OPB üléseiről emlékeztető készül.

127


Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Projekt szponzor

Szegedi Vásár és Piac Üzemeltetési Nonprofit Kft

Operatív szint

Stratégiai szint

Polgármesteri Hivatal érintett szakirodái Projekt Irányító Bizottság

Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft Ügyvezető Igazgató Operatív Projektvezetői Bizottság Akcióterületi terv menedzser

Projektmenedzser

Projektmenedzser

Szakértők

(projekt igazgató)

38. ábra: a projektszervezet

Magántőkéből megvalósuló fejlesztések Az akcióterületen megvalósuló magántőkés fejlesztések beruházóival a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft tartja a kapcsolatot és közvetít az akcióterületi terv projekt megvalósítását érintő kérdésekben a beruházó és az Önkormányzat között. A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft kapcsolatot tart az akcióterületen magántőkés fejlesztéseket megvalósító szervezetekkel, azokat kiemelten tájékoztatja az akcióterületi – közterületi – fejlesztések ütemezéséről és annak esetleges változásairól. A Társaság feladata az akcióterületen megvalósuló magántőkés fejlesztéseket a rendelkezésére álló eszközzel segíteni, kompetenciáit meghaladó ügyekben pedig döntési javaslatokat, megoldási alternatívákat terjeszteni a döntési kompetenciával rendelkező önkormányzati tisztségviselők felé.

12. Működtetés, üzemeltetés Az akcióterületi terv keretei között meglévő közterületek kerülnek fejlesztésre, valamint a piac esetében új létesítmények (csarnok és parkoló) létesülnek. A Kölcsey utcában és a Gutenberg utcán megvalósuló közterület-rekonstrukció – az utcabútorok esetleges pótlási költségein és a létesült zöldfelületek ápolási költségein felül nem generál újabb fenntartási, működtetési költségeket, felújított közterületeit – közterületfenntartásra vonatkozó közszolgáltatási szerződése értelmében és keretei között – a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. fogja végezni. 128

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) A fejlesztett közterületek a közösségi funkciók erősítése érdekében (is) történnek, ezért cél, hogy a kulturális és közösségi célú közterület-használat (programok, rendezvények, kiállítások szervezése keretében) megerősödjön. E tevékenységek eredményeként az önkormányzat közterület-használati díjból származó bevételekhez jut. A Mars téren megvalósuló piac-fejlesztés eredményeként létrejött csarnok, valamint parkoló üzemeltetését a piac üzemeltetéséért a múltban is felelős, 100%-ban önkormányzati tulajdonú Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Nonprofit Kft végzi majd. A Kft rendelkezik a mars téri piac teljes területének üzemeltetésére vonatkozó – hosszútávú – megbízással, így a fejlesztés eredményeként létrejött létesítmények hosszú távon funkciójuknak megfelelően történő működtetése biztosított.

129


13. A projekt időbeli ütemezése A tevékenységek ütemezése 2009

Már rendelkezésre áll I.

2010 II.

2011

I.

II.

I.

II.

2012 I.

II.

Előkészítés

X

IVS, ATT Műszaki tervek

X

Tanulmányok, felmérések, üzleti terv

X

Feltételes közbeszerzés

X

X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X

Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Gazdasági funkció Mars téri piac felújítása Royal szálloda felújítása (magántőkés) Gutenberg utcai szálloda és étterem kialakítása

X

Városi funkció Kölcsey u. és a Reök palota előtti tér felújítása

X

X

X

Gutenberg u. felújítása.

X

X

X

Közösségi, kulturális és szemléletformáló programok az akcióterületen X Kiegészítő kisléptékű („szoft”) elemek (ERFA típusú)

X

X

Városmarketing akciók, egyéb fórumok, kampányok, akciók

X

X

Kiegészítő kisléptékű („szoft”) elemek (ESZA típusú)

46. táblázat: a tervezett tevékenységek megvalósításának időbeli ütemezése 130

Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) Az akcióterületi fejlesztések előkészítésének és megvalósításának tervezett ütemezése év 2008 2009 2010 hónap 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 TEVÉKENYSÉG Kiemelt projekt dokumentáció benyújtása (1. forduló) IH döntés és nevesítés az akciótervben Projektfejlesztés Engedélyeztetési eljárások lefolytatása Városfejlesztési társaság létrehozása (szerződéskötés) Akcióterületi terv elkészítése és benyújtása Támogatási szerződés megkötése Projektmenedzsment Kiviteli tervek elkészítése Közbeszerzések lebonyolítása Kivitelezés "Szoft" programelemek megvalósítása Projektzárás

47. táblázat: a projekt megvalósítás tervezett ütemezése

131


PÉNZÜGYI ELEMZÉS A pénzügyi elemzést az 1. számú melléklet tartalmazza.

KÖZLEKEDÉSI MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT A közlekedési megalapozó vizsgálatot a 2. számú melléklet tartalmazza.

132

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Recommend Documents